Nenad Čanak, a VSZL elnöke
Most kezdtük el a kilencvenes évek hatását érezni
5. odal
XIII. évfolyam · 61. - 62. szám · 2011 február · Ingyenes példány
www.lsv.org.rs
Murényi Tibor, a VSZL szabadkai városi bizottságának alelnöke
Mindenkinek joga van a kétnyelvű kivonatokra 4. odal
A szabadkai magyar konzulátuson augusztusra lehet időpontot kérni
A VSZL akciója a tartományi városokban és falvakban Két fontos feltételt kell teljesíteni a magyar állampolgársági kérvény átadásához: hogy a kérvényezőnek legyen egyenes ágon olyan felmenője, aki magyar állampolgár volt akkor, amikor ezek a területek Magyarországhoz tartoztak, és az hogy beszéljen és tudjon írni magyarul.
A kettős állampolgárság feltétele: a magyar nyelv ismerete 5. odal
Arról nem is szólva, hogy egy európai gyakorlatról van szó, nekem sokkal fontosabb, hogy nekünk e tekintetben Vajdaságban van egy saját, régi hagyományunk, üzeni Murényi
A vajdaságiak jobbat érdemelnek! 03. odal
Meddig vezethet az olcsó politikai pontok gyűjtése?
Ne használjuk fel a lopásokata nemzetek közötti gyűlölet szítására! 14. odal
10. odal
Mellszobor Fehér Ferenc tiszteletére
AKTUÁLIS A VSZL eleget volt türelmes, követeljük vissza Vajdaság vagyonát és jövedelmét ÚJVIDÉK - A VSZL főbizottsága határozatot hozott, hogy energikusabb lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a tartomány vagyonáról, és a forrásjövedelméről szóló törvények meghozatalának kérdése kimozduljon a holtpontról - jelentette ki Bojan Kostreš, a VSZL alelnöke a február 11-én, pénteken tartott sajtótájékoztatón. Elmondta,
ha a kormány képviselői és más koalíciós partnerünk a hatalmi koalícióban nem rendelkezik ötletekkel - mondta. A VSZL alelnöke kiemelte, hogy nem érdeke és célja a ligának, hogy ezzel a követelésével további instabilitást idézzen elő a hatalmi koalícióban. - Mégis, a több mint egy éves várakozás, hogy ez a téma megmozduljon, több mint korrekt a
2 SZABAD VAJDASÁG
AKTUÁLIS
Nenad Čanak, a VSZL elnöke
Most kezdtük el a kilencvenes évek h atását érezni Amíg a sebek nyíltak voltak és forrók, nem éreztük azt, milyen mélyek és milyen szürnyűek. Most láthatjuk csak hány generációt tettek tönkre a kilenvenes évek
hogy a VSZL főbizottsága egyhangúlag feljogosította a párt elnökét, Nenad Čanakot, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket, amelyek elengedhetetlenek ennek a folyamatnak a beindításához. A jelölés feltételei Kostreš rámutatott, hogy ezek a törvények fontosak, nem csak Vajdaság Autonóm Tartomány részére, hanem Szerbia integrációs folyamatában is. - Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy többek között, e két törvény nélkül Szerbia nem nyerheti el EU tagjelölti státusát - mondta Kostreš. Hozzátette, hogy a liga erről a határozatáról értesíteni fogja a koalíciós partnereit és minden releváns állami szervet, de a legelőbb Mirko Cvetković kormányfővel kell tárgyalniuk, mert a VSZL úgy véli, hogy a kormányban elakadt ennek a két törvénynek a meghozatala. Nem lehet szőnyeg alá söpörni - Nem söpörhetünk minden problémát a szőnyeg alá. A VSZL kész nem csak nyomást gyakorolni, hogy mindez minél előbb elkészüljön, hanem arra is, hogy a felelősségből átvállaljon egy részt és saját elgondolásainkkal előálljon, abban az esetben,
liga szempontjából. Ez alatt az egy év alatt megmutattuk, hogy rendelkezünk elég türelemmel és megértéssel. De a türelemnek is van határa - mondta és hozzátette, a VSZL semmiféle módon nem fogja zsarolni a hatalmi koalíciót, de nem hajlandó elállni a követelésétől sem, hogy ez beszédtéma legyen, és hogy a folyamat végre beinduljon. Visszaadni mindazt, amit elvettek Kostreš hozzátette, hogy ebben a pillanatban nem tud beszámolni minden egyes lépésről amelyet a liga tenni fog, mert „azzal tompítanának az akciókon, amelyek elkövetkeznek”. Emlékeztetett, a VSZL Vajdaság vagyonának tekinti mindazt, amivel a tartomány 1988 előtt, Milošević állampuc�csát megelőzően rendelkezett, és ezt vissza kell számára adni. - Például az utakat, a vasutat, a postát, a villamosenergia-gazdálkodást, és ami a ligának nagyon fontos, a Naftagast, mert mi nem feledtük el, hogy a Naftagast, vagyis a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot 400 millióért elajándékozták és Vajdaság e miatt megkárosult - mondta. Emlékeztetett, a liga 19 alkalommal követelte, hogy a tartományi parlament vitassa meg a NIS eladását valamint Vajdaság kártalanítását, de ez a mai napig nem történt meg.
Hogy milyen szörnyű periódus is volt a kilencvenes évek ezen a tájon az bizonyítja leginkább, hogy hatását most kezdtük el igazán megérezni. Amíg a sebek nyíltak voltak és forrók, nem éreztük azt, milyen mélyek és milyen szürnyűek. Most láthatjuk csak hány generációt tettek tönkre a kilenvenes évek – nyilatkozta Nenad Čanak, a VSZL elnöke a Studio B-nek adott nyilatkozatában. - Minden reggel mikor felébredek és átlapozom az újságokat úgy érzem, mintha háborús jelentéseket olvasnék, hány barátom halt meg infarktusban, hány rákban, hány ag y-
vérzésban, hányan mentek el, hányan nem is léteznek, hány gyermek született ebben a 20 évben, akik már az anyanyelvüket sem beszélik, mert a szülőháztól távol jöttek valahol a világra. A szociális-, a morális értékvesztésről, az emberi értékrend lezülléséről nem is érdemes szót ejteni – mondta Čanak és emlékeztetett, hogy a Vajdasági Szociáldemokrata Liga létrejötte igazából a háborús politika, Slobodan Millošević uralma, a társadalom fasizálódása, a félelem és minden rossz dolog elleni lázadásnak tudható be, ami a múlt század kilencvenes éveiben t ö r tént.
Ne higyjünk csak a szavaknak A Szerb Haladó Pártról beszélve, illetve annak vezetőiről, Tomislav Nikolićról és Aleksandar Vučićról, Čanak elmondta, kiábrándult belőlük, mert azt hitte róluk, hogy „igazi bűnösök, akik hisznek abban amit tesznek”, emlékeztetve, hogy ők voltak azok, akik a képviselőházban plakátokat lengedeztettek „Biztonságos házat Ratko Mladićnak” felirattal és megfenyegették mindazokat, akik máskét vélekedtek. - Most egyszerében ők is az Európai Unió melett vannak. Ahogy megindultak, holnap még betagosodnak a Nők Feketében szervezetbe is – mondta Čanak, magyarázva azt, hogy nem csak a politikusok kimondott szólamaiban kell hinni, hanem fontos „hinni a tettek kontinuitásában és folytonosságában is”. - A változások lehetségesek, de ha neked sikerül 90 fokos fordulatot venned 15 másodperc alatt, akkor ez nem nevezhető változásnak, a változás egy folyamat – magyarázta Čanak. Koštunicának felenie kell Amikor azokról a zavargásokról esett szó, amelyet Szerbiában évek óta különféle szurkolócsapatok és klerofasiszták szítanak, Čanak elmondta, hogy lézetnek felvételek, így az Amerikai Nagykövetség belgrádi épületének felgyujtásáról, valamint az
www.lsv.org.rs
SZABAD VAJDASÁG 3
A VSZL akciója a tartományi városokban és falvakban
A vajdaságiak jobbat érdemelnek!
újvidéki antifasiszta felvonulás elleni támadásról is, gond csak akkor merült fel, amikor azok a bíróság elé kerültek. Az alkotmánybíróság kijelentette magáról, hogy nem tartozik az illetékességi körébe betiltani az Obraz elnevezésű szervezetet. Egy év kellett nekik, hogy ezt kimondják! Čanak feltette a kérdést: ha a pártok árnyékában megbújnak olyan szervezetek, amelyeket a rendőrség már hat évvel ezelőtt klerofasisztának nevezett, és ha a bíróságok nem végzik a munkájukat, ki gondolja azt, hogy az ember csak állni fog és tűrni, hogy valaki a hamis szerbség vagy az álszentség nevében halálra verje az utcán. Nenad Čanak úgy véli, hogy Koštunica dr. Vojislav, volt szerb államfőnek előbb vagy utóbb tetteit meg kell magyaráznia a hatóságoknak. - Ennek előbb vagy utóbb be kell következnie – mondta Čanak, emlékeztetve, hogy éppen Koštunica volt az, aki a vörössapkások állampuccs-kísérletét egy munkaruhában lefolytatott szakszervezeti sztrájknak titulált. Szintén emlékeztetett, hogy senki sem felelt Belgrád felgyújtásáért és a rombolásokért a Koszovóért rendezett közös ima után, ami úgyszintén Koštunica hatalomgyakorlása alatt történt.
VAJDASÁG – „A vajdaságiak jobbat érdemelnek!” ezzel a szlogennek kezdte meg január 28-án a Vajdasági Szociáldemokrata Liga legújabb kampányát, amellyel felhívják a vajdasági polgárokat, csatlakozzanak és támogassák őket követelésükben, hogy Vajdaság forrásbevételei és vagyona kerüljön vissza a tartományhoz valamint a helyi önkormányzatokhoz. Nyomtatványokat osztogattak és óriásplakátokat helyeztek el Vajdaság-szerte. Felhívták a figyelmet arra, hogy Vajdaság nem számít többé Szerbia legfejlettebb részének, némely felmérések pedig azt mutatják, hogy a nem eléggé fejlett régiók közé sorolható. A vajdasági fizetések, amelyek az 1990-es évekig 40 százalékkal meghaladták Szerbia más részeinek átlagfizetéseit, most a köztársasági átlag alatt vannak. A sajtótájékoztatókon konkrét adatokkal is szolgáltak arra nézve, hogyan éltek a vajdaságiak akkor, amikor a tartománynak teljes volt az autonómiája.
Jovanović, a VSZL alelnöke. Mindaz, ami a múlt évszázad 70-es és 80-as éveiben megépült, míg a vajdaságiak saját pénzükkel gazdálkodtak, mára tönkrement vagy nagyon rossz állapotban van. Rablás Dragan Nedeljkov, a nagybecskereki VSZL végrehajtó bizottságának elnöke elmondta, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány a múlt század nyolcvanas éveinek végén teljes autonómiával rendelkezett és saját maga rendelkezett vagyonával és jövedelmével, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság keretén belül, Horvátország és Szlovénia mellet, az egyik legfejlettebb régió volt. Elmondása szerint a vajdasági átlagfizetések hozzávetőlegesen
tól kezdve megkezdődik ennek a régiónak a hanyatlása. 1990-től 2000-ig elveszítettük a társadalmi tőke 70 százalékát, ami azt jelenti, hogy minden egyes foglalkoztatott vajdasági 16 000 dollár értékű vagyon nélkül maradt.
Rendszeres fizetők A rossz életkörülmények ellenére a vajdaságiak továbbra is rendszeresen fizetik a számláikat. Ezért jogosan érdemelnének többet. Időközben, a központosítás folytán Belgrád, egyes felmérések szerint, a legnagyobb fizetésekkel rendelkezők városa, a legtöbb foglalkoztatottat számlálja valamint ott a legolcsóbb az élelmiszer Szerbiában...
A szegénység elrettentő képe Jovica Petrovački, Miloš Šibul és Dragan Nenadov a VSZL pancsovai, nagykikindai és zombori tisztégviselői figyelmeztettek,
Saját vagyonunkkal mi gazdálkodunk a legjobban Ezen adatok alapján Vajdaság autonómiája idején a tartományban felépítettek és helyrehoztak 250 gyárat, hat dunai hidat és 3 300 kilométer utat építettek ki, ebbe beletartozik a tartomány területén megépült autóút is. - Ma az utaink 60 százaléka műszakilag kifogásolható, vagyis ezek az utak rossz vagy nagyon rossz állapotúak – mondta Aleksandar
36 százalékkal nagyobbak voltak mint a jugoszláviai átlag. Slobodan Milošević állampuccsa után 37 000 vajdasági tisztviselőt leváltottak, 8000 vállalati vezető maradt munka nélkül. Hamarosan meghozták az állami vagyonról szóló törvényt, (az úgynevezett Šešelj törvényt) és onnan-
2008-ban 900 gyermek szorult a népkonyha segítségére, míg a múlt évben 1500. Emellett Vajdaságban igen kifejezett a fehér pestis jelensége is, erre vonatkozó számadatok szerint csak két év leforgása alatt a vajdaságiak 11
hogy Vajdaságban pillanatnyilag 200 000 munkanélküli van, több mint 160 000 feketén dolgozik, a szürkegazdaság felemészti a bruttó hazai össztermék 30 százalékát. Hozzátették, meghökkentő az adat, mely szerint Vajdaságban 240 000 ember a szegénységi küszöb alatt él és hogy
000 személlyel lettek kevesebben, ami egyenlő egy kisebb helyiség, mondjuk Cservenka méretével. Kéz a pénztárcánkban Vékony Károly, a VSZL topolyai szervezetének elnöke aggodalmának adott hangot, hogy a vajdasági régióból, amely egykor a legjobb helynek számított mind az életkörülményeket mind a munkavállalást illetően, tömegesen vándorolnak el a legjobbak és legműveltebbek. - Tény az, hogy valaki jó mélyre nyúlt a vajdasági pénztárcába és a mi pénzünkkel gazdálkodik. Nemcsak hozzájárul Vajdaság tönkretételéhez, hanem azt is eredményezi. Érthetetlen számomra, hogy a Vajdaság Autonóm Tartomány polgárai tudván ezeket a tényeket, még mindig olyan opciókra adják a szavazatukat, amelyek a mi elszegényedésünkön dolgoznak – mondta Radovan Radovanović a liga parlamenti képviselője a topolyai sajtótájékoztatón.
AKTUÁLIS Egyre több autonomista ÚJVIDÉK – Az újvidéki polgárok 41 százaléka elégedett a tartomány jelenlegi státusával, mégis növekszik azok száma, akik a szélesebb körű autonómiát vagy Vajdaság függetlenségét támogatják. A „SCAN” közvélemény-kutató ügynökség felméréséből kiderül, hogy a tartomány önállóságát az újvidéki polgárok 5,3 százaléka támogatja, míg 2009-ben ezt az opciót a megkérdezetteknek csak 2,2 százaléka támogatta. Emellett növekedett azoknak a száma is, mégpedig megközelítően öt százalékkal, így ez a szám jelen-
leg 33, 5 százalékot tesz ki, akik nem támogatják a tartomány függetlenségét, de szélesebb körű autonómiát szeretnének, ellentétben a központosított hatalommal. Így Vajdaságot köztársaságként a szövetségi államban 3,6 százalék támogatja, az 1974-es alkotmány értelmében megfogalmazott autonómia modelljét 15, 9 százalék, a maitól szélesebb körű autonómiát, de kisebb mértékűt az 1974-es modellnél, a közvélemény-kutatás résztvevőinek 14 százaléka támogatja. Elégedetlenség Milka Puzigaća, a „SCAN” közvélemény-kutató ügynökség igazgatója a 021-es Rádiónak nyilatkozva úgy értékelte, hogy az újvidékiek hozzáállása az autonómia kérdéséhez a polgárok rossz anyagi helyzetéből adódik. – A polgárok igen rossz anyagi helyzetben vannak, ilyenkor szívesen gondolnak vissza a békebeli pénztelenségre, amikor több anyagi javakkal rendelkeztek – mondja a közvélemény-kutató ügynökség igazgatója. Aleksandra Jerkov, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga parlamenti képviselője, a párt szóvivője a 021-es Rádiónak úgy értékelte a közvélemény kutatás eredményeit, hogy az 1974-es alkotmány értelmében megfogalmazott autonómia modellje
nem jó és nem lehetséges megoldás, mert az csakis más időszakban, államban és rendszerben működött. Hozzátette, világosan látható, hogy a polgárok úgy ítélik meg, hogy a tartomány nagyobb fokú illetékességi köre szavatolná a jobb életkörülményeket. – Egyszerűen meg lehetne magyarázni ezeket a számadatokat, azoknak az elégedetlenségével, akik még emlékeznek arra, milyen volt régen, de azokéval is, akiknek erről nincsenek emlékeik. Mondhatom, örülök annak, hogy a polgárok belátják, a na-
gyobb illetékességi körökkel saját pénzükkel gazdálkodhatnának, így több pénzük maradna. A hatályos rendszer rossz, tarthatatlan és örülök, hogy a polgárok ezt mind inkább belátják – nyilatkozta Jerkov. A központosítás hatása Aleksandar Popov, a Regionalizmusért Központ igazgatója úgy véli, hogy az érvényes alkotmány valamint az illetékességi köröknek a tartományra való átruházása nem váltották be azokat az elvárásokat, hogy Vajdaság több eredendő illetékességi körrel rendelkezzen, valamint nem hozott több pénzt sem azok megvalósítására. Popov hozzátette, hogy az elégedetlenség általánosan jelentkezik a központosított hatalommal szemben, valamint, hogy nem csak az újvidékiekre és a vajdaságiakra jellemző, hanem Szerbia központi részében élő polgárokra is. – A központosítás következményeként Szerbia több része megüresedett, a lakosaik beköltöztek a városokba, ami óriási terhet jelent, valamint szociális bombaként működhet, ami már az elkövetkező évben felrobbanhat, amennyiben folytatódik a rossz gazdasági folyamat – hangsúlyozta Aleksandar Popov a 021-es Rádiónak.
4 SZABAD VAJDASÁG
AKTUÁLIS
Murényi Tibor, a VSZL szabadkai városi bizottságának alelnöke
Mindenkinek joga van a kétnyelvű kivonatokra Arról nem is szólva, hogy egy európai gyakorlatról van szó, nekem sokkal fontosabb, hogy nekünk e tekintetben Vajdaságban van egy saját, régi hagyományunk, üzeni Murényi Tibor VAJDASÁG – Azokban a községekben, ahol hivatalos használatban van a nemzeti kisebbségek nyelve is, tavaly március óta – a hologramos, örök érvényű anyakönyvi kivonatok bevezetésétől kezdve – nem adnak ki kisebbségi nyelven kivonatokat. Annak ellenére, hogy majdnem tíz hónapja nem történt semmi sem ez ügyben, a téma januárban vált aktuálissá, elsősorban azokon a településeken, ahol magyarok élnek. Ennek oka a magyar állampolgárság megszerzésének lehetősége, amire az év eleje óta van mód. Értelmezés kérdése Emlékeztetőül: Milan Marković önkormányzati miniszter a Beta hírügynökségnek tavaly februárban azt nyilatkozta, hogy „az is újdonságnak számít, hogy azokban a községekben, ahol hivatalos használatban vannak a kisebbségi nyelvek, a kivonat hátlapjára az adott nyelven rá lehet nyomtatni a kivonat adatait a kisebbségi nyelven és azon nyelv írásmódja szerint”. Azért mert a kérdést nem tisztázták kellőképp, Szabadkán és Magyarkanizsán továbbra is kérhető kétnyelvű kivonat, míg más községekben nem. Szabadka és Magyarkanizsa úgy oldotta meg a problémát, hogy a kivonatok hátlapjára nyomtatják a fordítást. Ettől függetlenül tény, hogy az állam nem
határozta meg pontosan, mire van joguk és fennhatóságuk az önkormányzatoknak. Így csak azoknak nem kell fizetniük az anyakönyvi kivonat hivatalos lefordításáért – ami a magyar állampolgárság megszerzésének előfeltétele –, akik az említett településeken vagy azok közelében laknak. Nem lehetnek különbségek – Nem lehet különbség a polgárok között, attól függetlenül, hogy hol laknak – jelentette ki Murényi Tibor, a VSZL szabadkai városi bizottságának alelnöke. – A magyar nemzetiségű polgároknak joguk van a saját anyanyelvükön kiállított anyakönyvi kivonathoz, és ezt semmiképp sem lehet belátás, vagy értelmezés kérdése, nem függhet attól – mondta Murényi, hozzátéve, hogy ezt a kérdést minél előbb és átláthatóbban meg kell oldani. – Megengedhetetlen, hogy a polgároknak egyáltalán azok kelljen gondolkodniuk, hogyan juthatnak kétnyelvű ki-
vonatokhoz. Arról nem is szólva, hogy egy európai gyakorlatról van szó, nekem sokkal fontosabb, hogy nekünk e tekintetben Vajdaságban van egy saját, régi hagyományunk. Nekünk nem kellenek bírósági tolmácsok mert mi szeretjük a sajátunkat és tiszteljük a szomszédét. Ebben az értelemben a kétnyelvű kivonatok Vajdaság egyik szépsége – üzente Murényi Tibor. Lapzárta előtt az önkormányzati minisztérium február 3-án kijelentette: a lehető legrövidebb időn belül biztosítani fogja a kétnyelvű anyakönyvi kivonatokat, aminek köszönhetően a nemzeti kisebbségek tagjai élhetnek nyelvhasználati jogukkal.
www.lsv.org.rs
SZABAD VAJDASÁG 5
A szabadkai magyar konzulátuson augusztusra lehet időpontot kérni
A kettős állampolgárság feltétele: a magyar nyelv ismerete Két fontos feltételt kell teljesíteni a magyar állampolgársági kérvény átadásához: hogy a kérvényezőnek legyen egyenes ágon olyan felmenője, aki magyar állampolgár volt akkor, amikor ezek a területek Magyarországhoz tartoztak, és az hogy beszéljen és tudjon írni magyarul. SZABADKA – A magyar Országgyűlés tavaly márciusban fogadta el azt az állampolgársági törvényt, amelynek értelmében a szomszédos országban élő magyarok egyszerűsített honosítási eljárással juthatnak magyar állampolgársághoz. Az év elejétől alkalmazzák a törvényt, vagyis január elsejétől lehet átadni a magyar állampolgárság iránti kérelmet.
most augusztusi időpontokat osztanak!.A kérvényeket a belgrádi magyar nagykövetségen is át lehet adni, de a magyarországi önkormányzatokban is, valamint a környező országok magyar nagykövetségein is. Volt már arra is példa, hogy vajdasági magyarok Romániában adták át az állampolgársági kérelmüket.
Nagy az érdeklődés
Magyar papírok
A törvény több mint három millió határon túli magyart érint, így a téma Vajdaságban is aktuális lett. Azért is, mert a magyar állampolgárság iránt Románia mellett épp Szerbiában mutatkozik meg a legnagyobb érdeklődés. Előzetes becslések szerint a 290 000 szerbiai magyar közül 80 000 kérni fogja a magyar állampolgárságot. A magyar nemzetiségű polgárok elmondása szerint, ez nekik elsősorban egy érzelmi kötődést jelent az anyaországukkal. A nagy érdeklődés miatt előre kell időpontot foglalni azokon a helyeken,ahol fogadják a kérvényeket. A szabadkai magyar konzulátuson már öt ezernél több időpontot foglaltak le, és
Két fontos feltételt kell teljesíteni a kérvények átadásához: hogy a kérvényezőnek legyen egyenes ágon olyan felmenője, aki magyar állampolgár volt akkor, amikor ezek a területek Magyarországhoz tartoztak, és az hogy beszéljen és tudjon írni magyarul (a kérelmezéskor a helyszínen kell saját kezűleg egy rövid önéletrajzot írni, valamint a hivatalnokkal beszélgetni). A magyar nyelv ismerete a fontos, és nem a nemzeti hovatartozás. A kérelmezőnek nem kell feltétlenül magyarnak lennie. - Mivel az országhatárok gyakran változtak, ha száz évvel ezelőtt volt nagyapjuk vagy dédapjuk magyar területekről (Vajdaságból
például), azt be tudják bizonyítani különböző papírokkal: anyakönyvi kivonattal, halotti kivonattal, egyházi dokumentumokkal, katonakönyvvel, minden olyan papírral, amely bizonyítja, hogy egyenes ági leszármazottról van szó – jelentette ki az EurActiv.rs honlapnak Szlanyinka Anna, a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövetségének konzulja. A kérvények átadásakor a dokumentumokat kizárólag magyar nyelven fogadják el, vagyis ha a kérelmező szerb dokumentumokat tudott beszerezni, mindenképp mellékelni kell a hivatalos magyar fordításukat. Az útlevél nem kötelező A magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti automatikusan a magyar útlevél megszerzését, de azok, akik állampolgárok lesznek, kérhetik azt. Fontos megemlíteni, hogy személyi igazolvány sem jár az állampolgársággal, ahhoz magyarországi bejelentett lakcím kell. A tervek szerint az első állampolgársági eskü letétele március 15-ére várható.
A VSZL alelnöke, Aleksandar Marton
A vajdasági magyaroknak hatniuk kell a vajdasági és a szerbiai politikára is A VSZL-nek semmi kifogása a kettős állampolgárság ellen, de szerintünk a vajdasági magyaroknak továbbra is itt kellene szavazniuk ÚJVIDÉK – A Vajdasági Szociáldemokrata Ligának semmi kivetnivalója nincs a vajdasági magyarok magyar állampolgársága ellen. Viszont azt valljuk, hogy a vajdasági magyaroknak továbbra is a szerbiai választásokon kellene szavazniuk, és nem a Magyar Köztársaság belügyeivel foglalkozniuk – nyilatkozta a Szabad Vajdaságnak a VSZL alelnöke, Aleksandar Marton. Elmondása szerint a liga úgy véli, minden országnak jogában áll valamilyen módon óvnia nemzettársait, bárhol is éljenek azok, így a Magyar Köztársaságnak is. - A szerb kormánynak, a szlovák és a román kormánytól eltekintve, sem volt semmilyen kivetnivalója ezen folyamat alatt. A
VSZL-nek sincs – mondta, kiemelve: a kettős állampolgárság megszerzésének jogát előzőleg már megkapták a vajdasági horvátok és szlovákok. Marton szerint az viszont nem lenne jó megoldás, ha a határon túli magyarok szavazati jogot kapnának anyaországuk választásain. - Ezt még nem fogadták el, és csak Magyarországon tárgyalnak róla, de mi mindenképp azt gondoljuk, hogy a körülbelül 300 000 fős vajdasági magyarságnak továbbra is Szerbiában kellene szavaznia, a szerbiai és a vajdasági politikát alakítania és a szerbiai és a vajdasági gondokat megoldani, mivel ők ebben az országban élnek – mondja Marton.
HANGSÚLYOS Mind nagyobb a súlya van a ligának Muzslyán MUZSLYA – A muzslyai helyi közösség már évek óta igen nagy gondokkal küszködik, de a polgárok lassan kezdenek hinni a szebb jövőben. A múlt év végén változások történtek a muzslyai helyi közösség tanácsában, amelyben a többséget a Vajdasági Magyar Szövetség tanácsosai képezik. A községi
az évben ki legyen aszfaltozva három utca, amelyeket teljesen feltúrták a vízvezeték kiépítésekor, a közvilágítás helyrehozatalán, amely a falu egyes részein katasztrofális állapotban van. Az Elektrovojvodinával kapcsolatba lépve az elektromos áramfeszültség problémáján is dolgoznak, mert Muzslya né-
6 SZABAD VAJDASÁG
TUDNIUK KELL!
Így osztotta szét a Nemzeti Tanács a pénzeket Írja: Vass Tibor A Magyar Nemzeti Tanács első pályázata, amelyet a költségvetési eszközeinek a magyar közösség civil szervezetei működésbeli támogatására való odaítéléséről hoztak, és a múlt év végén hoztak nyilvánosságra, újra felveti a kérdést : hol van, vagyis hová folyik el a pénzünk?! Üzenet
A ligások aktívan dolgoznak azon, hogy ebben az évben kiaszfaltozzanak három utcát, a közvilágítás helyrehozatalán valamint az elektromos áramfeszültség problémáján is, amely Muzslya némely részén problémákat okoz, így nem csoda, hogy a VSZL tagjainak száma az elmúlt évben 25 százalékkal növekedett tanács alelnökének lemondását követően erre a helyre Vass Tibort választották meg, a tanács egyik tagjának pedig Hallai Mihályt, így a tizenegy tagú tanácsban most a liga 4 taggal van jelen. Aszfaltozás, elektromos áram... - A Vajdasági Szociáldemokrata Liga kész arra, hogy nagyobb szerepet vállaljon a gondok megoldásában, kifejezetten odafigyelve a felgyülemlett kommunális problémákra. Tevékenységével a liga nagyobb fokú bizalmat ért el, mindennek eredményeként nőtt a tagok száma, főként a magyar közösség soraiból. Ez egyben kötelez bennünket arra, hogy sokkal jobban odafigyeljünk azoknak magyaroknak a gondjainak megoldására, akik ezeken a területeken élnek – nyilatkozta Vass Tibor, a muzslyai helyi közösség alelnöke lapunknak. Szavai szerint a ligások aktívan dolgoznak azon, hogy ebben
mely részén az áramfeszültség olyan alacsony, hogy gyakran meghibásodást okoz az elektromos háztartási gépekben. Újra megválasztották Február elején a VSZL muzslyai helyi tanácsban választásokat tartottak, amelyen Bálint Jánost választották meg újra az elnöknek, aki egyben tagja a helyi közösség tanácsának is. - A helyi közösség tanácsában történt változások után jobb lett az együttműködés a tagság körében, így sokkal több lehetőségünk nyílik arra, hogy Muzslyán valamit tegyünk is – mondja. - Említésre méltó, hogy a VSZL tagjainak száma Muzslyán az elmúlt évben 25 százalékkal növekedett, így most 270 tagot számlálunk – teszi hozzá Bálint. Elmondta, hogy számos kommunális, infrastrukturális és más probléma megoldásával Muzslya lakosainak jobb életkörülményei lesznek, amelyet már régóta megérdemelnek.
HANGSÚLYOS
Hogy ne általánosságban beszéljünk, példákat hozok fel: Hogyan lehetséges, hogy a muzslyai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, amely magyar művelődési egyesületként van bejegyezve, nem nyer egy ilyen pályázaton, nem kap egy dinárt sem a működéséhez és a nemzeti ünnepekről való megemlékezésre. Hasonlóképpen jártak a magyarittabéiek is. Ha valaki azt mondaná, hogy válság van, nincs pénz, azt megérteném. De akkor hogyan lehetséges, hogy olyan egyesületek kaptak pénzeszközöket, amelyeknek semmi közük a Nemzeti Tanács munkájához, a magyar kulturális és más identitás megőrzéséhez? Különféle klubok kaptak pénzt. Például a Foto Klub Pannónia (50 000
dinárt), valamint az Ámon Stúdió (200 000 dinárt), vagy a Szabadidőszervezők Egyesülete (80 000 dinárt). Mit mond ez nekünk? Milyen üzenetet hordoz ez azon vajdasági magyarok számára, akik megpróbálnak valamit tenni saját és nemzeti közösségük érdekében? Kritériumok Ha valaki mégis meggyőz arról, hogy a Szabadidőszervezők Egyesülete vagy a Foto Klub Pannónia terveznek valami érdemlegeset tenni a vajdasági magyarokért, az oktatásunkért, tájékoztatásunkért, szeretném ha azonnal tudtomra adná. Valamint azt is, hogy mennyit fog érdekünkben tenni a Kertészek Egyesülete, amely 80 000 dinár támogatásban részesült. Ez azt jelenti, hogy ez az egyesület csakis a magyar kertészeket tömöríti? Pénzbeli támogatást kapott a Kadarka Szőlészek, Gyümölcsészek és Kertészek Egyesülete is (50 000 dinárt). Bizonyos az, hogy minden szőlész és gyümölcsész vajdasági magyar? Ha így is lenne, akkor sem értem, hogy mindezek az egyesületek fontosabbak lennének egy művelődési egyesületnél. Miért lennének fontosabbak?
Lehet, hogy a Magyar Nemzeti Tanács vezetősége ezt tartja feladatának, hogy fejlessze a fotózást, a szabadidőszervezést, a kertészetet, gyümölcstermesztés, szőlészeret és főként a sertéstenyésztést. Ez azt jelenti, hogy a kultúra fejlesztése, a nyelvművelés és még sok minden más továbbra is várat magára...
Ez politika? Mégis, a legkirívóbb példa ezen a téren, hogy pénzeszközökben részesült a „Budućnost“ Sertéstenyésztők Egyesülete is a disznótenyésztésről szóló előadássorozatuk megszervezéséhez. Valaki azt is mondhatná, hogy ez disznóság. Én nem mondom. Hozzáteszem, hogy támogatásban részesültek különböző kukoricafesztiválok és paprikásfőző-versenyek is, és nem értem a kritériumot, mi alapján kapott valaki támogatást. Enyhén szólva is, az ilyen viselkedés felelőtlen és emlékeztet az egyéni érdekekre, hogy a nyilvánosság előtt, főleg a kampány során (például a Nemzeti Tanács tagjainak választásakor) egyet mondanak, majd a gyakorlatban (a mi pénzünkkel) mást csinálnak. Lehet, hogy a Magyar Nemzeti Tanács vezetősége ezt tartja feladatának, hogy fejlessze a fotózást, a szabadidő-szervezést, a kertészetet, gyümölcstermesztést, szőlészeret és főként a sertéstenyésztést. Ez azt jelenti, hogy a kultúra fejlesztése, a nyelvművelés és még sok minden más továbbra is várat magára...
www.lsv.org.rs
SZABAD VAJDASÁG 7
UTÁNAJÁRTUNK: milyenek a nemzetek közötti viszonyok a tartományban?
AZ INCIDENSEKET A NAGYOBB BÜNTETÉSEKKEL KELL MEGELŐZNI ÚJVIDÉK – Még ha az elmúlt években nem is történtek sűrűn nemzeti alapú incidensek, az új év hozott magával néhány igen aggasztó eseményt. Történetesen Szabadkán, a Julianusnaptár szerinti szentestén, a sajtóhírek szerint szerbek a szabadkai horvát konzulátus előtt soviniszta jelszavakat skandáltak: „Magyar lány, készíts salátát, lesz hús is, horvátokat vágunk majd!” Az esetet elítélte a Horvát Nemzeti Tanács, a több civil szervezetet tömörítő Polgári Vajdaság , a Vajdasági Horvátok Művelődési Intézete és néhány párt, közöttük a Vajdasági Szociáldemokrata Liga. Valamivel később, január 24-én
Ivica Dačić belügyminiszternek valamint a Tartományi Képviselőház elnökének, Egeresi Sándornak tavaly novemberben elhangzott értékelésével, mely szerint az elmúlt hat évben Szerbiában jelentősen csökkent a nemzetek közötti incidensek száma, azok csak szórványosan jelentkeznek, amelyekért csak egyének vonhatók felelősségre. Bozóki Antal az Árgus --Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület elnöke szerint a nemzetek közötti viszonyokat nem csak az incidensek fényében kell értékelni. Lapunk számára elmondta, hogy az incidensekkel a rendőrségnek, bíróságoknak és ügyészségeknek
Bozóki Antal úgy véli, hogy mind láthatóbb az elhidegülés és az elidegenedés az etnikai közösségek között, főleg a fiatalság körében. Szerinte ennek az egyik fő oka az a tény, hogy az incidensek többsége nem végződött hatékony epilógussal ismeretlen tettesek megrongálták az 1944/45-ös vérengzések magyar áldozatainak csúrogi emlékművét. A rendőrség időközben feljelentést tett zsablyai illetőségű kiskorú személyek ellen, akiket a kereszt ellopásával gyanúsítanak. Február elején Zombor falain zsidó- és romaellenes antiszemita falfirkák jelentek meg. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga, valamint a tartományi szervek is elítélték mindezen történéseket. Kevesebb incidens? Ezek az esetek ellentmondanak
kell foglalkozniuk, a vajdasági nemzetek közötti kapcsolatok tényleges felmérésére pedig számba kell venni a nemzeti közösségek jogainak megvalósulását, amelyet az alkotmány és a törvények is szavatolnak. Jó állapotok Dušan Jakovljev, a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnöke egyezik ezzel az értékeléssel és alátámasztja: - Mintegy nyolcvan százalékot tesz ki azoknak a kisebbségi közösségekből származó általános iskolásoknak és
Gyorsabbban kell vádat emelni a létező bűntények esetében, amelyek ezeket a nemzetek közötti viszonyokat aláássák, hogy elkerülhetőek legyenek a spekulációk és az incidensek más célokra való felhasználása. A helyzet mégis sokkal jobb és rendezettebb Vajdaságban mint Szerbia más részein, mondja Dušan Jakovljev
középiskolásoknak a száma, akik az anyanyelvükön végzik tanulmányaikat. Mindez
láthatóbb az elhidegülés és az elidegenedés az etnikai közösségek között, főleg a
Marton: Jó nemzetek közötti viszonyok A VSZL alelnöke, Aleksandar Marton nemrégiben kijelentette, hogy Vajdaságban a nemzetek közötti viszonyok igen jók, hozzátéve, hogy emiatt a VSZL igen elégedett. - Meg kell jegyeznem, hogy mi itt Vajdaságban valamint Nagybecskereken jószomszédi viszonyokat ápolunk és soha sem az volt a fontos, kit hogyan hívnak, mely templomba jár, ha egyáltalán jár, hanem az volt mindig a mérvadó, ki milyen ember – mondta Márton. érvényes a tájékoztatásra a kultúrára, és a nyelv valamint írás használatára is. Jakovljev emlékeztet, hogy az ilyen jó állapotoknak az alapja a Vajdaság Autonóm Tartomány kormányának 2002-es nyilatkozata és határozata. Akkor a nemzeti kisebbségek tagjait felkérték arra, hogy térjenek vissza az országba és a tartományi parlament elhatárolta magát a magyarok, horvátok valamint a vajdasági németek ellen elkövetett bűntényektől. Elhidegülés Bozóki úgy véli, hogy mind
fiatalság körében. Szerinte ennek az egyik fő oka abban a tényben kereshető, hogy az incidensek többségének nem volt hatékony végkifejlete a bíróságon. Jakovljev úgy véli, hogy gyorsabbban kell vádat emelni a létező bűntények esetében, amelyek ezeket a nemzetek közötti viszonyokat aláássák, hogy elkerülhetőek legyenek a spekulációk és az incidensek más célokra való felhasználása. A helyzet mégis sokkal jobb és rendezettebb Vajdaságban mint Szerbia más részein, mondja Dušan Jakovljev.
UKRATKO Žigmanov: Megbüntetni a bajkeverőket SZABADKA - Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Művelődési Intézetének igazgatója, aki elsőként ítélte el a szabadkai incidenst és hívta fel az illetékeseket, hogy reagáljanak arra, a Szabad Vajdaságnak hangsúlyozza, a szórványos incidensek ellenére a vajdasági nemzetek közötti viszonyok állapota még most sem nevezhető kielégítőnek. Ahogy fogalmaz, ezek az újdonsült jó nemzetek közötti viszonyok nem stabilak, ahogyan azt a történelem is mutatja, ezért ezek a fent említett incidensek még veszélyesebbek mondhatóak. - Vajdaság is megfizette az állam összeomlását a kilencvenes években, többek között a nemzetek közötti viszonyok megromlásával, amelynek következményeit ma is érezzük a kisebbségek bizonyos hányadának szegregált társadalmi- és közéletében, annak a nagyfokú félelemnek jelenlétét, amely a magánéletbe való elvonulásukat idézi elő – mondja Žigmanov, hozzátéve, ha ennek tükrében szemléljük az eseményeket, akkor ezek a legutóbbi incidensek is igen veszélyesek lehetnek. - Annál is inkább, mert egy részüket nem reagálta le kellőképpen a helyi hatalom, sem a rendőrség, de a bűnüldöző állami szervek sem reagáltak megfelelően. Ez az utóbbi jelenti a legnagyobb problémát a nemzetek közötti incidenseket illetően a 2000-es évtől kezdődően Vajdaságban – nagyon kevés számú elkövető kilétét derítették fel, még kevesebb lett megbüntetve – mondja Žigmanov. Amennyiben továbbra is elmaradnak az illetékesek példát statuáló, mindenekelőtt határozott és szigorú akciói azokkal szemben, akik ilyen incidenseket követnek el, a következő, választások előtti évben még inkább aggódhatunk a viszonyok elmérgesedése miatt, amelyre régebben is volt példa ilyen időszakokban – mondja Žigmanov. - Nevezetesen, üzenet lehet számukra, hogy lehetséges így cselekedni. Természetesen nem kell politikailag bolondnak lenni és azt állítani, hogy ezek a helyzetek kizárólag a jobboldali pártoknak felelnek meg, és hogy ők nem általlanak ilyen dolgokat véghezvinni – figyelmeztet Žigmanov.
TÉMA Urs Müller: Építsetek utakat, míg várjátok az adótokat ÚJVIDÉKVajdaságnak, mint régiónak mindent meg kell tennie, ami a hatalmában van, hogy úgy mutatkozzon mint Szerbia azon része, melybe megéri befektetni, hogy gazdaságilag fejlődjön és hogy a képzett fiatalok itthon maradjanak. Ez pozitív hatással lehetne az ország más térségeire is - nyilatkoz-
ta a Szabad Vajdaságnak Urs Müller svájci közgazdász, a bázeli BAK Basel intézet igazgatója. Müller nemrég Újvidéken részt vett az Európai regionalizációs tapasztalatok és Szerbia decetralizációs távlatai elnevezésű kerekasztal beszélgetésen a Regionális Központ szervezésében. Igen fontos a megközelíthetőség Müller úgy véli, hogy Vajdaságnak, ebben a pillanatban igen fontos, hogy vonzó legyen a befektetők számára. Szerinte, hogy ezt elérje, Vajdaságnak saját mérsékeltebb adókkal kell rendelkeznie, de rendezettebb rendeletekkel is a munkaerőpiac és álltalában a piaci rendszabályok területén. - Ezek a rendeletek túlnyomórészt nemzeti szinten vannak szabályozva, ami megnehezíti a régiók helyzetét, hogy hatással legyenek azokra - mondja Müller. Hozzáteszi, hogy addig is míg Vajdaság arra vár, hogy megkapja saját adóit és a megfelelő rendeleteket, sok mindent tehet, így például kiépítheti a közlekedési útvonalakat, hogy minél inkább megközelíthető legyen az Európai
Unióból valamint a környező országokból érkezők számára. - Amennyiben egy vállalat úgy dönt, hogy ide akar jönni, ahhoz könnyen és gyorsan megközelíthetőnek kell lennie a régiónak. Ha én úgy döntök, hogy itt akarok élni, gyakran megkívánom majd, hogy elutazzak meglátogatni a családomat vagy elhívjam a
barátaimat, ezért fontos, hogy megközelíthető váljon ez a térség. Ez vonatkozik mind az emberekre mind a termékekre - mondja Müller. Életminőség Müller úgy véli, hogy minden egyes régiónak, így Vajdaságnak is vonzónak kell lennie a potenciális befektetők számára, oly mértékben, hogy azok itt is maradjanak. Itt, mint mondja, a vajdasági életminőségről van szó, sokat tehet a régió annak érdekében, hogy az itteni életminőségen javítson. – Jó itt lenni? Mit csinálhatok hétvégén? Mi van a kulturális élettel? Mi van a várost körülölelő természettel? Ezek mind az életvitelt meghatározó regionális és helyi kérdések. Ugyanúgy, mint amikor a város megközelíthetőségéről van szó vagy a szennyezettségről. A régió, valamint a közösség tehet valamit ezekben a kérdésekben – véli Müller. A beszélgetés végén hozzátette, hogy az atraktivitáshoz nem csak a felsoroltak tartozhatnak, hanem mindazok a dolgok, amiről a vajdaságiak azt gondolják, hogy érdemes miattuk ide jönni élni, dolgozni és itt is maradni.
8 SZABAD VAJDASÁG
TÉMA
Siniša Isakov tartományi gazdasági, közlekedésügyi és telekommunikációs titkárhelyettes
ÁTIRÁNYÍTANI AZ ÚTHASZ DÍJAKAT A VAJDASÁGI UTA KARBANTARTÁSÁRA!
A főutak és a regionális utak kiépítését, valamint azok kar üzemanyag kiskereskedelmi árából kell megvalósítani. Eg és stabilabb célirányos pénzelést kell visszaállítani, am tartomány alkalmazott is a nyolcvanas években, mondj ÚJVIDÉK – Szerbiában az úthálózat központosított irányítása a kilencvenes évek elején megszakította a vajdasági utak további kiépítését és a meglévő utak karbantartását. A sokéves elhanyagolás eredményeként a regionális, valamint a főutaink 60 százaléka rossz vagy nagyon rossz állapotban van – mondja a Szabad Vajdaságnak Siniša Isakov tartományi gazdasági, közlekedésügyi és telekommunikációs titkárhelyettes. Elmondása szerint hasonló helyzetben vannak a hidak és más úthálózati létesítmények is. - Ahelyett, hogy rendszeresen, évente felújjítanánk az utak 10 százalékát, ahogyan azt az időszerű elvárások diktálnák, most sokkal több pénzre és munkára van szükség ahhoz, hogy egy ilyen elhanyagolt állapotban lévő úthálózatot a tervezett állapotába visszaállítsuk – mondta. Isakov szerint, ahhoz hogy a teljes úthálózat újra elfogadható állapotba kerüljön, valamint hogy megteremtődjenek a továbbfejlődés feltételei, elengedhetetlen az úthálózat vis�szaszármaztatása a tartomány hatáskörébe saját vagyonaként. - A közvagyonról szóló törvény valamint az alapfinanszírozásról szóló törvény megteremtené a törvényes feltételeit ennek – véli Isakov. Csak mi fejeztük be időre az autóutat Isakov elmondta, a tartomány úthálózatát 3.300 kilométer főés regionális út alkotja. - Ennek a hálózatnak a nagyobb része még a hatvanas-hetvenes években épült meg, amikor Vajdaság az alapokból valamint az érdek-
közösségeken keresztül független módon tudta pénzelni és irányítani úthálózatát – mondja Isakov. Abban az időben ki lett képezve meghatározott számú szakértő és létrejöttek az útkarbantartó vállalatok is, akik európai mércék szerint építik és tartják karban az utakat. - A nyolcvanas évek végére megépült az autóút Szerémségen keresztül teljes hosszában valamint egy sáv Bácsfeketehegyig és Batajnicáig. Vajdaság, akkor elsőként fejezte be az akkori álla-
mi prioritásként kezelt Testvériség-egység autóút-projektumból a rá eső részt, jóval Horvátország előtt, akik 2003-ban, de Slovénia előtt is, akik csak 2010-ben, már EU tagként fejezték be a rájuk eső részt. Más jugoszláv tagköztársaságok a mai napig sem fejezték be a munkállatokat – mondja Isakov. Fontos lenne az alapfinanszírozás Figyelmeztet arra, hogy az au-
Az újvidékiek annyit dolgoznak, amennyit csak tudnak Siniša Bubnjević, újvidéki tanácstag, a város közlekedésügyi titkára a Szabad Vajdaságnak elmondta, hogy Újvidék területére eső úthálózatot az utóbbi időben javítják, de nem olyan ütemben, mint ahogyan azt szeretnék. - Pillanatnyilag az utak és a hidak helyrehozatalán dolgozunk, a körforgalmak kiépítését fejezzük. Mindenesetre kihasználunk minden egyes napot, még decemberben is, amikor nincs mínusz alatt a hőmérséklet és nem esik a hó, hogy minél többet tudjuk javítani a mostani állapotokon – mondja Bubnjević.
www.lsv.org.rs
ZNÁLATI AK
rbantartását az gy becsületesebb melyet a ja Isakov
tópályadíjjat, amelyet mindenki fizet, nem használják fel célirányosan és racionálisan, hanem más ,,prioritásokra” költik, nem a már meglevő autópályaszakaszok karbantartására és a még hiányzó kilométerek megépítésére. A regionális és a főutak kiépítését, valamint azok karbantartását az üzemanyag kiskereskedelmi árából kell megvalósítani. Egy becsületesebb és stabilabb célirányos pénzelést szükséges visszaállítani, amelyet a tartomány alkalmazott is a nyolcvanas években, javasolja Isakov. Az aktuális közutakról szóló törvény meghozatalakor 2005-ben a Tartományi Képviselőház, Bojan Kostreš tartományi parlamenti elnöksége alatt, módosítási javaslatot nyújtott be, amely szerint a kőolajtermékek kiskereskedelmi árának 20 százalékát az utak pénzelésére kellenne fordítani. - Ezt a javaslatot a legtöbb európai ország pozitív példájából merítettük, valamint a saját múltbéli tapasztalatainkból. Sajnos a köztársasági képviselőházban még csak át sem olvasták tüzetesebben – mondja Isakov. Hozzáteszi, hogy át kellene gondolni a népszerűtlen autópályadíjat megfizettető sorompók megszüntetését és a matricák bevezetését.
SZABAD VAJDASÁG 9
ASZFALTTAL CSAK A LYUKAKAT TÖMIK A Szabad Vajdaság tudósítói alátámasztják, hogy a tartomány úthálózata igen rossz állapotú a javításokkal pedig lassan haladnak VAJDASÁG – A tudósítóinktól kapott adatok szerint a helyi utak Vajdaság-szerte megdöbbentő állapotban vannak. Zenta község esetében a város nagyságát, valamint a lakosok számát tekintve az utak hosszúsága kielégítőnek mondható, de ezt nem lehet elmondani azok minőségéről is. A helyi utak nagyon rossz állapotban vannak, a legnagyobb forgalom a központon keresztül vezet, nincsenek kiépítve átjárók a vasuti sineken és még sok más hiányosság van. Zenta községben 119 kilométer útszakasz van, amelyből 40 kilométer rossz vagy nagyon rossz állapotú. Nagykikindán sem jobb a helyzet, ahol az utak hos�sza 179 kilométert tesz ki és kisebb vagy nagyobb mértékben rossz az állapotuk. A helyi utcák tele vannak lyukakkal, amelyek néhol akkorák, hogy a házak bútorzata, a vitrinekben az üvegárú beleremeg, amikor az utcában elhalad egy teherautó. Nagykikinda község kilenc falvában az utak állapota különböző, a viszonylagosan elfogadhatóan kiaszfaltozott főutcáktól egészen azokig, ahol nincs is útburkolat. A Nagykikindára vezető útszakasz legrosszabb része a Nagykikinda- Basahíd útszakasz. Ezen az úton lehet Nagykikindáról megközelíteni Nagybecskereket és Belgrádot. Kamionok szántják az utcákat A szabadkai utcákat naponta foldozzák, hogy valamelyest elfogadhatónak mondható állapotúak legyenek. Nem kérdéses, hogy ezért a helyzetért az átmenő forgalom hibáztatható a kelebiai határátkelőhely felé, amely két oldalról is beáramlik a városba, egyes főutat és a városközpontot is érintve. Nagy
teherautók és vontatókocsik közlekednek olyan utcákon, amelyek nem ilyen közlekedési eszközök részére lettek tervezve. A teherforgalom tönkreteszi az utcákat, a vibrációtól nem ritkán a házak
ami elengedhetetlen a biztonságos közlekedéshez. Ebben a községben az utakra kevés pénzt fordítanak a költségvetésből, legtöbbször a helyi közösségekbe befolyó járulékokból jut rá pénz. A teme-
is megsérülnek. A városi kommunális szolgálatoknak folyamatosan dolgozniuk kell ezeknek az útszakaszoknak a javításán, ezért más utak karbantartására nem jut elegendő pénz. Zomborban ellenben nem az utak minősége a legnagyobb probléma, bár az sem mondható kielégítőtek, hanem a pillanatnyi helyzet, amelyet a zomboriak többsége a vakbélhez hasonlít, annak ellenére, hogy a város a legrövidebb útvonalon helyezkedik el a magyar-horvátszerb hármashatáron és azon keresztül juthatunk le leghamarabb Budapestre, Bécsbe. Az autóút csak 60 kilométerre húzódik Zombortól, de a béregi határátkelőhely Magyarország felé évek óta vár a teherforgalmi átcsoportosításra, míg a Horvátország felé vezető dunai határátkelőhely színvonalon aluli.
riniek az utaik minőségét katasztrofálisnak ítélik meg, csak akkor toldozzák, mikor már járhatatlanná válnak. Temerin bejáratától Boldogasszonyfalva felé Szőregig vezető útszakasz 2000-ben lett áthúzva egy réteg aszfalttal az óbecsei Final Four vízilabda nemzetközi négyesdöntő miatt. Fehértemplomon is igen rossz állapotúak az utak. A városban és a környező helységekben az utak 45 százaléka nincs kiaszfaltozva. Antalfalván viszont a teherautók jelentik a gondot, amelyek elkerülik az M24-es főutat, hogy ne kelljen autópályadíjat fizetniük a Belgrád-Szabadka autópályán. Ez az útszakasz a teherforgalom miatt van feltúrva. Az illetékesek kirakták a jelzőtáblát, hogy tilos a 12 tonna feletti teherautók forgalma, de ezt senki sem ellenőrzi. Mitrovicán, a többi községgel ellentétben, ahogy mondják, nem olyan ros�sz az utak helyzete, mégsem ideális. Hozzáteszik, hogy sokkal többet kellene szánni az úthállózat karbantartására, hogy elérje a valamikori szintet.
Kevés a pénz A palánkai utak az időszakos foldozások ellenére is rossz állapotúak. A sávok nincsenek jól kijelölve, a megfelelő útjelzőtáblák is hiányoznak,
RÖVIDEN Csóka szerencsejátékokból befolyt pénzt kapott CSÓKA – A közigazgatási és önkormányzati minisztérium Csóka község részére 285 millió dinárt ítélt oda az elmúlt évi pályázatok alapján a szerencsejátékokból befolyt pénzösszegekből. A pénzeszköz a padéi kastély rekonstrukciójára és helyrehozatalára lesz elköltve. A kastély állami védelem alatt áll és a helyi adminisztráció székhelye. Duško Radaković, a közigazgatási és önkormányzati minisztérium államtitkára, a VSZL tisztségviselője kiemelte a községi elnökkel való szerződés aláírását követően, hogy a múlt évben a köztársasági költségvetésbe a szerencsejátékokból befolyt összegből hozzávetőlegesen 400 millió dinárt osztottak szét a helyi közösségeknek Szerbia-szerte a legsürgősebb problémák megoldására. Stana Đember, a padéi helyi közösség tanácsának elnöke, a csókai ligások vezetője elmondta, hogy már hat éve várják a pénzt ezen értékes épület felújítására.
Zentán súlyosan megrongálódott hat ház ZENTA – A zentai községi bizottság a község némely területén a magas talajvíz miatt rendkívüli állapotot hirdetett. Csizik Károly (VSZL) alpolgármester az újságíróknak elmondta, két bizottságot is felállítottak, az egyik a víz elvezetését rendezi, a másik a düledező házakat vizsgálja meg. - Eddig hat ház rongálódott meg, ennek következtében lakhatatlanná váltak. Martonoson igen súlyos a helyzet, a talaj annyira nedves, hogy nem tud több nedvességet magába szívni, emiatt újabb csapadékos idő még nagyobb problémákat idézhet elő, mondják ebben a helyi közösségben, amelyről a Danas napilap tájékoztatott január 17-én. Ezért elengedhetetlen a szennyvízelvezető csatornák kiépítése, amelyről ezekben a napokban folyik népszavazás a faluban.
FÓKUSZBAN A vajdasági bérek a köztársasági szint alá süllyedtek ÚJVIDÉK – A Köztársasági Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint Belgrád a legkedvezőbb életkörülményeket biztosítja, Valjevo pedig a legkedvezőtlenebbeket a szerbiai városok közül. Belgrád Szerbia egyetlen városa, ahol az átlagfizetések nagyobbak, mint az átlagos fogyasztói kosár értéke, míg a valjevóiaknak, ahol az átlagfizetések 28 000 dinár körüliek, havonta hiányzik mintegy tízezer dinárjuk, hogy bebiztosítsák maguknak az átlagos fogyasztói kosarat, mondta Dragan Vukmirović, a Köztársasági Statisztikai Hivatal igazgatója, adta hírül a SZRT.
Szabadkán a legdrágább a kenyér Példaként, hogy a nagyobb városokban jobb életkörülmények vannak, mint a kisebb településeken, kiemelték, hogy az elmúlt évben a szabadkaiak fizettek legtöbbet egy kilogramm kenyérért, majdnem 79 dinárt, míg a leskovaciak fele annyiért tudták megvenni. A legutolsó hivatalos adatok szerint, amelyek a kereskedelmi minisztérium honlapján láttak napvilágot és amiről a Blic napilap tájékoztatott, az átlagos fogyasztói kosár 2010 októberében 38 390 dinárt tett ki a minimális pedig 24 516 dinárt. Ezek az adatok alapján az újvidéki polgároknak több mint öt ezer dinárjuk hiányzott, hogy meg tudják venni mind a 65 alapvető élelmiszert. Alátámasztja, hogy Vajdaságban és Újvidéken mind nehezebb élni a Köztársasági Statisztikai Hivatal adata is, amely szerint, az elmúlt tíz évben először a Vajdasági átlagkeresetek alacsonyabbak mint Szerbiában. Ezer dinárral kevesebb A Blic napilap írása alapján a vajdasági átlagkeresetek,
adók és járulékok nélkül 33 575 dinárt tesznek ki, míg a szerbiai átlag mintegy ezer dinárral magasabb és 34 444 dinárt tesz ki. Vajdasági Önálló Szakszervezetek Szövetsége az évi jelentésében, amelyet az újvidéki Dnevnik napilap jelentetett meg, kiemelték, hogy októberben a tartományban a nettó kereset 33 575 dinárt tett ki, hangsúlyozva, hogy Vajdaság gazdasági szektorában a nettó kereset 32 367 volt. Emlékeztettek, hogy a Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 októberében az átlagfizetés 320 euró volt,
legalacsonyabb a régióban. A szakszervezet rámutatott, hogy a 2010-es évben a bérek reális csökkenése mellett a fizetések valamint a minimálbérek kifizetése is mind inkább késett. Már az év elején 63 448 különböző szektorokban tevékenykedő munkás bére nem lett kifizetve, annak ellenére, hogy dolgoztak. Ezek az adatok nem tartalmazzák a kisvállalatokban valamint a vállalkozóknál foglalkoztatott egyéneket. A szakszervezet feltevése szerint valószínű, hogy minimum kétszer annyi a foglalkoztatottak száma, akik nem kapják meg a bérüket, és 450 000-500 000 dolgozó minimálbérért dolgozik, amelynek összege nem változott a múlt év folyamán, és havonta valamivel több mint 15 000 dinár. A Vajdasági Önálló Szakszervezetek Szövetsége rámutatott arra is, hogy a múlt év szeptemberétől -- a gazdasági válság kezdete óta -- Szerbiában 193 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, Vajdaságban pedig 57 ezerrel dolgoznak kevesebben, ezeket az adatokat elrettentőnek és katasztrofálisnak ítélik meg.
10 SZABAD VAJDASÁG
FÓKUSZBAN
Lehangoló képek Szerbia városaiban és községeiben
Minden áll, csak Belgrád növekszik ÚJVIDÉK – A belgrádi lakosok úgy ítélik meg, Szerbia ros�sz irányba halad, de azt, hogy Belgrád fejlődik, alátámasztják az Ipsos Strategic Marketing közvélemény-kutató ügynökség felmérései, amelyet múlt év december végén jelentettek meg. Ahogyan akkor Srđan Bogosavljević, a közvéleménykutató ügynökség igazgatója nyilatkozott, ellentétben a múlt évvel, amikor a belgrádiak nem vélték felfedezni a fejlődés eredményeit, ebben az évben 55 százalékuk gondolja úgy, hogy láthatóak a haladás jelei. Olcsóbb az élelmiszer, mint Vajdaságban! Hozzá kell tenni, hogy a Press napilap legújabb felmérései is bizonyítják, a belgrádi üzletekben az alapvető létfenntartási cikkek Szerbia-szerte a legolcsóbbak. Belgrádban egy liter tej 8 dinárral olcsóbb mint Újvidéken és 21 dinárral mint Kragujevacon. Egy liter joghurtért Belgrádban 82,90 dinárt kérnek, míg Újvidéken 12 dinárral, Vranjeban pedig 13 dinárral többet. Szerbiában Belgrádban a legolcsóbb a kávé, az étolaj, de a liszt és a csokoládé is olcsóbb mint Újvidéken.
Vagyon és jövedelem nélkül semmit sem lehet kezdeni
A megoldás a decentralizációban rejlik
Marinika Čobanu, a Decentralizációs Nemzeti Tanács igazgatóhelyettese a Szabad Vajdaságnak nyilatkozva elmondta, hogy a Strategic Marketing felméréseiből látható, hogy ha valami mozdul is, az vagy Belgrádba vagy Belgrád felé mozdul. - Egyik oldalról ez rendben van, Belgrád a főváros, így az egész ország tükre kellene, hogy legyen. De ha jobban megnézzük más helységeket, láthatjuk, hogy a helyi közösségek legtöbbje meg sincs mosakodva, sem fésülködve, nemhogy tükre legyen bárminek, kivéve a szegénységet és a tehetetlenséget, hogy valami komolyabb dolgot tehessenek a polgáraikért – mondja Čobanu. - Nem rendelkeznek saját vagyonnal, a jövedelemből, amely főleg az illetékekből folyik be, a költségvetés módosítása során jelentkező hiányt tömik be. A munkanélküliség, vagy annak a veszélye, hogy munkanélkülivé váljanak, minden egyes családot veszélyeztet – mondja Čobanu.
Szavai szerint, ennek a helyzetnek a megoldása egyetlen dologban rejlik, mégpedig a decentralizációban. - Meg kell adni annak a lehetőségét, hogy a helyi közösségek gondoskodjanak és legyenek felelősek minden egyes kérdésben, ami helyi jellegű. Ha így lenne, lehet hogy a belgrádiak többsége nem panaszkodna a drasztikus gazdasági migrációra, valamint a lakosság beáramlásáról Szerbia más területéről a városukba, ami igencsak megterheli a fővárost, bár ezt senki sem fogja nyilvánosan bevallani. Lehet hogy, miért is ne lehetne ebben hinni, a belgrádiak is elmennének más szerbiai városokba élni, dolgozni és megmutatni tudásukat – mondja Čobanu.
Marinika Čobanu, a Decentralizációs Nemzeti Tanács igazgatóhelyettese úgy véli, ennek a helyzetnek egyedüli megoldása a decentralizáció lenne és a helyi közösségek vagyonának valamint jövedelmének
www.lsv.org.rs
SZABAD VAJDASÁG 11
Dr. Papp Endre, a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke
Remélem, hogy a hibák a Szerb enciklopédiában csak szerkesztői baklövés
ÚJVIDÉK – A Matica srpska valamint a Szerbiai Tudományos és Művészeti Akadémia a Tankönyvkiadó Intézettel egyetemben, amely egyben a végrehajtó kiadója is, megjelentette a Szerb Enciklopédia az első kötetének első könyvét (A – Beo). Ismert újságírónk Dimitrije Boarov az újvidéki „Dnevnik” napilapban megjelent írásában felhívta a figyelmet az enciklopédia jelentőségére, viszont, ahogyan az már a bevezető szövegéből leszűrhető, a Szerb Enciklopédia kulcsfontossága a „szerb állami, politikai valamint kulturális tér integrációjára fektetett hangsúly”. Ki az autonómista és ki nem? Boarov, aki a Vajdasági Enciklopédiák szerkesztőségi tagja (amelyen a VTMA dolgozik), főleg az autonomisták címszóra figyelt fel, amely szerinte nem teljes és komolytalan: – Az első mondatban pontosan fogalmaznak, amikor azt mondják, hogy „egyének és politikai pártok, amelyek nagyobb politikai autonómiát követelnek egy meghatározott régiónak vagy tartománynak az állam keretében”. De továbbá a kör leszűkül a vajdasági autonómia szószólóira, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 1918 december 1-jei megalapítása után. Sajnos, ily módon automatikusan kimaradtak az azt az időszakot megelőző nagy autonomisták, mint Rajačić pátriárka, Stratimirović tábornok, Šupljikac herceg, Miletić és Polit-Desančić ügyvédek, Kostić és Jovanović költők és mások. Igaz, amikor a két világháború közötti időszakról van
Pavle Savićról is megfeledkeztek! Papp Endre azt állítja, hogy a Szerb Enciklopédiának ezen kívül vannak más hiányosságai is, példaként említi, hogy az Atomfizika címszóból hiányzik a leghíresebb fizikusunk és vegyészünk Pavle Savić neve. - Nem tudhatom miről van szó, de látható, hogy elég sok hiba van benne, bízok abban, hogy lesz hibakiigazítás is. Javítást igényel az autonómiáról írt szöveg is – mondja Papp Endre.
Hamarosan elkészül a Vajdasági enciklopédiák az első kötete
Egyetlen sor, az is hibás Hozzáteszi, hogy a VTMA-nak egyetlen sort szenteltek: hogy létezett és Milošević ideje alatt a SZTMA-hoz lett csatolva alosztályaként. Papp reménykedik abban hogy a Szerb Enciklopédiában ezzel a témával többet fognak majd foglalkozni a V betű alatt, de hozzáteszi, hogy az a kevés is, amit ennek a témának szenteltek, pontatlan. Mert nem írja, hogy a VMTA-t 2003. október 23-án újra megalapították, és az még mindig működik. szó, akkor szerepel „néhány regionálisan orientált értelmiségi, akik feladták a szerbség eszméjét, mint a jobbára elnemzetietlenedett városi réteg”, itt említik Joca Lalošević és Duda Bošković nevét – de nincs megemlítve a „elnemzetietlenedett” Žarko Zrenjanin sem a kommunisták. A komolytalanság csak fokozódik e címszó alatt, amikor is a gyümölcsjoghurt leírásában a kommunista időkbeli autonomisták „második hullámát” taglalják, ahol a legismertebbek között Boško Krunić, Živan Berisavljević és Dušan Popović nevét emelik ki (hol van Broz, Kardelj, Bakarić és más „vatikáni káder“), a „harmadik hullámban”, amely, mint fogalmaznak, még mindig tart, pedig csak egyetlen név szerepel az „elnemzetietlenedett” Nenad Čanak neve –
szögezi le Boarov az írásában. Az elismert újságíró kifejti, kik is a Szerb Enciklopédia szerzői, és rámutat arra, hogy az autonomisták címszót bizonyos Obrad Stanojević írta, aki belgrádi egyetem római jog tudósa, míg az autonóm tartomány címszó szerzője nem más mint Milošević jogalkotója Ratko Marković! Egy enciklopédia csakis tényeket tartalmazhat Dr. Papp Endre a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke a Szabad Vajdaságnak kiemeli, hogy egy enciklopédiának objektívnek kellene lennie, hozzátéve, hogy igencsak meglepőnek tartja, hogy az autonóm tartomány címszót Ratko Marković írta.
ENDRE PAP – Az, amit Marković a vajdasági autonómiáról ír, igencsak vitatható, hiszen Vajdaság statútumának meghozataláról csak annyit közöl, hogy nagy viták voltak azzal kapcsolatban, ami így nem állhat egy enciklopédiában. Az enciklopédiában csak az kell, hogy helyet kapjon, hogy elfogadták, mind a képviselőházban mind a törvényekben. Csak tények, semmi több – hangsúlyozza Papp. Nem bocsátokozott bele abba, hogy milyen okokból írta Marković azt, amit leírt, de bízik abban, hogy csak sietségből elkövettet mulasztásról van szó, hogy minél előbb kiadhassák a kötetet. - Bízom benne, hogy szerkesztői hiba, és nem több ennél – mondja Papp, hozzátéve, hogy várja a VTMA valamint a SZTMA intézményes együttműködésének kezdetét.
Dr. Papp Endre a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke lapunknak elmondta, hogy hamarosan elkészül a Vajdaság Enciklopédiái első kötete, amelyben az egyik fő címszó mindenképpen az autonómia lesz. – Itt található majd meg az igazi magyarázata annak, hiszen ezt a címszót Dr. Ranko Končar történész és Dr. Marijana Pajvančić alkotmányjogász írják, akik ismertek és igen jártasak a témában – mondja Papp. Hozzátette, hogy a kötet nyomtatása előtt az anyag olvasható lesz a „Vajdasági enciklopédiák” honlapon is.
Marković, az autonómia sírásója Dimitrije Boarov a Szerb Enciklopédiáról írt szövegében továbbá kifejti, hogy az autonóm tartomány címszót Ratko Marković írta, aki Milošević alkotmányjogászaként valamint a „žabljaki alkotmányíróként” ismert. - Minden elismerésem, de egy kicsit visszatetsző ha az autonóm tartományokról egy olyan személy ír, aki karrierje alatt az autonóm tartományok ellen oly elszántan harcolt, hogy néhány autonomista őt tekinti „Vajdaság sírásójának” – emlékeztet Boarov. - Számomra ez ugyanolyan, mint ha Mihalj Kertesznek adták volna a vám és a büdzsé címszó megírását - szögezte le Boarov.
FÓKUSZBAN Vajon a városi hatalom nem szégyenli magát?
Írja: Vékony Károly Vidéki ismerőseim, akik olykor átutaznak Topolyán, gyakran érdeklődnek tőlem, hogy mi történik itt, hisz semmit nem változik, ez a város ugyanolyan sivár, rendezetlen, csúnya a központja, mint évekkel ezelőtt. Nem tudok erre mit mondani, hisz igazuk van, aki ritkábban jár errefelé, annak talán még jobban szembetűnik ez, mint annak aki itt lakik, aki naponta szembesül a tényekkel és talán már meg is szokta a cseppet sem szívderítő látványt. Mindez már megannyiszor szóvá lett téve, de mindhiába. Mintha megállt volna az idő, vagy visszafelé forogna a kereke, tényleg nem igen változik semmi. Azon kívül, hogy nyílt egy új bevásárlóközpont egy eldugott kis utcában, meg új rendszámtáblát kapott a város, nem történt semmi. Rútság a központban A központ kellős közepén évek óta éktelenkedik egy hatalmas, félig kész épület kopasz falakkal, ami hotelnek indult, de nem sikerült befejezni, és úgy tűnik, erre hamarosan nem is kerül sor. Kicsit arrébb haladva düledező, rogyadozó bódék látványa rendíti meg a látogatót, aki bizonyára nem is sejti, hogy ezek milyen célt szolgálnak, csak akkor rökönyödik meg igazán, ha bekukkant a törött ablakokon és meglátja a használt, eldobott injekciós tűket és egyebeket. Rögtön nyilvánvalóvá válik számára, hogy olykor fiatalok „lakják”. Átellenben ott a valaha híres városi park, mely ugyancsak siralmas állapotban van, hogy az egykori, a polgárok sokévi helyi járulékából épült Vénusz fürdőről ne is beszéljünk, ami már teljesen lepusztult állapotba került. Időben kell gondolkodni! A városközponttól ugyancsak
nem messze szintén évek óta éktelenkedik egy négyemeletes lakóépület, mely ugyan felépült Milošević hatalma idején, és amelynek lakásait ifjú házasoknak, a rendőrség és a katonaság dolgozóinak szánták, de még ma is üresen áll, nincs gazdája. Az egész település is egyébként úgy néz ki, mintha gazdátlan volna, pedig nem így van, ezért végső ideje volna másik gazdát választani, aki többet törődne vele. Nem magyarázható ugyanis minden a pénzhiánnyal, hisz tudjuk, hogy abból nagyon kevés van, de egy kis jóakarattal, ötletekkel, apróbb ráfordításokkal szebbé, élhetőbbé lehetne tenni ezt a várost. Vajon az illetékesek nem szégyellik a nyaranta idelátogató nagyszámú külföldi fiatal és eminens vendég előtt? Sok mindenről lehetne még itt szólni a téma kapcsán, kezdve a valaha virágzó vállalatok tönkretételétől, a munkanélküliségig, a fiatalok, de idősebbek kilátástalan helyzetéig, az egykor tiszta, rendezett utcákon át. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga próbálkozik változtatni a helyzeten, de rendre falakba ütközik, süket fülekre talál és amíg nincs hatalmon, vagy legalább többségben a községi testületben, addig nem sokat tehet, hisz minden javaslatát, ötletét, indítványát sorra leszavazzák, vagy napirendre sem tűzik. Ezért kellene a soron következő választásokig megfontolni, kinek is szavazunk bizalmat, kire adjuk voksunkat, hogy sok év után végre már változzon a helyzetünk, megpróbáljunk kilábalni az ingoványból, mert különben teljesen elsül�lyedünk. (A szöveg szerzője a VSZL topolyai szervezetének elnöke)
12 SZABAD VAJDASÁG
FÓKUSZBAN
Kántor József, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga bácskossuthfalvi szervezetének elnöke a faluban uralkodó riasztó helyzetről
A munkaképes felnőtteknek csak egy harmada dolgozik A bácskossuthfalvi életkörülményeket szemlélteti az adat, mely szerint az elmúlt évben több mint száz kisebb betörés volt a faluban, melyek 80 százalékát a rendőrség felderítette, de eljárást nem indított az elkövetők ellen, mert a zsákmány értéke nem haladta meg a 15 000 dinárt. A tettesek többsége nehéz szociális körülmények közt élő kiskorú Nemrégiben nagy érdeklődéssel kísért falugyűlést tartottak Bácskossuthfalván, erről, illetve a településen uralkodó viszonyokról Kántor József, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga helyi szervezetének elnöke számolt be a Szabad Vajdaságnak. A falut tönkretették – Köztudott, hogy Bácskossuthfalva valaha virágzó mezőgazdasági, ipari falu volt,
jól kiépített üzlethálózattal, sikeresen gazdálkodó mezőgazdasági birtokkal, bútorgyárral, malommal, a rekreációs központtal, láncgyárral, a szellemi sérülteket ellátó otthonnal. Ezek adófizető vállalatok voltak, munkahelyet biztosítottak a helybelieknek, de még vidékről is jártak ide dolgozni. Sajnos, ez már mind a múlté, a falu teljesen leépült, tönkrementek a megélhetőséget biztosító vállalatok, de a fi-
atalok szórakozási lehetőségei is eltűntek – mondja Kántor. – A polgárok pénzén épített fürdőt átjátszották magánkézre. Immár harmadik tulajdonosa van, aki siralmas állapotba hozta, szétrombolta, pedig ez is biztosított jó néhány munkahelyet – folytatja Kántor. – A többi vállalat jó része is romhalmazra hasonlít, és a
a polgárok vagyona, sem testi épsége nincs biztonságban. Az utóbbi időben megszaporodtak a betörések, még gyilkossági kísérlet is volt, ezért a liga kezdeményezésére a helyi közösség nemrégiben falugyűlést hívott össze, melyen több százan vettek részt és jelen volt a topolyai rendőrfőnök és a helyi rendőrőrs vezetője is. Az ülést Fazekas
Hogyan megakadályozni a betöréseket? Az összejövetel részvevői számos kérdést intéztek az illetékesekhez, melyekre csak semmitmondó válaszokat kaptak, sem a helyi közösség, sem a rendőrség vezetői nem adtak konkrét válaszokat, javaslatokat. A polgárok azonban elvárják a falu vezetőitől, akiknek bizalmat szavaztak, hogy foglalkozzanak az ilyen helyi ügyekkel is, és jogos a kérdés, hogy mi lesz, ha továbbra sem változik a helyzet, nem tesznek semmit a betörések ellen, a falu polgárai vagyonának és életének megvédése érdekében, amire szerintük volna törvényes lehetőség. falu munkaképes lakosságának már csak 35 százaléka van munkaviszonyban, főleg vidéken, az egykori 85 százalékkal szemben. Tehát nem falufejlesztés folyik, hanem rombolás. Nem hoznak a faluba, hanem elvisznek, az ígéretekkel ellentétben. Nagy az elszegényedés és csak látszólagos demokrácia van. A liga harca A liga vezetősége próbál tenni valamit a helyzet javítására, de úgy a politikusok, mint a falu vezetői tehetetlenek, csak egymásra mutogatnak. Mostanság pedig a bajokat csak tetézi a közbiztonsági helyzet, melynek folytán sem
Róbert, a helyi közösség tanácsának elnöke vezette, és elhangzott, hogy az elmúlt évben több mint száz kisebb betörés volt a faluban, melyek 80 százalékát a rendőrség felderítette, de eljárást nem indított az elkövetők ellen, mert a zsákmány értéke nem haladta meg a 15 000 dinárt. A tettesek többsége nehéz szociális körülmények közt élő kiskorú, ezért a törvény nem tudja kellőképpen szankcionálni tetteiket. Az is elhangzott, hogy a helyi közösség nem illetékes ilyen ügyekkel foglalkozni, mégis tenniük kellett valamit, nehogy önbíráskodásra kerüljön sor, mert az erőszak erőszakot szül.
www.lsv.org.rs
SZABAD VAJDASÁG 13 RÖVIDEN
Időközi helyi közösségi választások Zentagunarason
URBANIZÁLJÁK A KISKOMPETENCIA TERÜLETÉT
A liga újabb győzelme Annak ellenére, hogy a falu polgárainak még egynegyede se nyilvánított olyan véleményt, hogy változtatni kellene a faluvezetés összetételén, Fazekas Róbert, Topolya község képviselő-testületének elnöke kiírta az újabb helyi közösségi választásokat január 23-ára: a szavazatok többségét újra a ligások kapták! A két évvel ezelőtti helyi közösségi választások óta feszültség uralkodik Zentagunarason. Akkor ugyanis a Vajdasági Szociáldemokrata Liga vette át a tanács irányítását az addig többségben lévő Vajdasági Magyar Szövetségtől, amit annak tagjai nem tudtak elfogadni és a VMSZ-es tanácstagok lemondtak tisztségükről. Az új vezetőség ekkor 15-ről 9-re csökkentette a tanács tagjainak számát, hogy az működőképes maradjon. A VMSZ szerint ez a lépés jogtalan volt és a Demokrata Párttal szövetkezve bizalmatlansági szavazást kezdeményeztek a tanács ellen. Feljelentés Annak ellenére, hogy a falu polgárainak még egynegyede se nyil-
vánított olyan véleményt, hogy változtatni kellene a faluvezetés összetételén, Fazekas Róbert, a topolyai községi képviselő-testület elnöke kiírta az újabb helyi közösségi választásokat január 23ára. A liga ezt törvényellenesnek tartotta és az A l kot m ány bí ró s ág hoz fordult jogorvoslásért. Szerinte ugyanis a VMSZ és a DP nem gyűjtött össze megfelelő számú aláírást a bizalmatlansági
löltek fele nem indulhatott, a választási bizottság ugyanis nem hagyta jóvá a Koalíció az Összefogás Erejével öt jelöltjének indulását, mert korábban tanácstagként lemondtak tisztségükről. A választási bizottság e döntése miatt a VMSZ fennmaradt egy és a DP három jelöltje sem indult a választásokon. Fazekas Róbert pedig feljelentést tett a rendőrségen és az ügyészségen, mert a választási bizottság nem
Minél előbb megkezdeni a munkát A választási hercehurca azonban ezzel még nem ért véget, mert, mint már említettük, a VSZL és a VMSZ is bírósághoz fordult, a belgrádi Közigazgatási Bíróság pedig kérte a választásokkal kapcsolatos dokumentációt, amit a választási bizottság a rendelkezésére bocsát. A bírósági döntésekre tehát még ezután kerül sor, ami további bonyodalmakat okozhat a zentagunarasi helyi közösség új tanácsának tevékenységében, pedig szeretne már nyugodtan dolgozni, tenni a falu polgáraiért.
szavazáshoz, azon pedig nem vettek részt elegendően a rendkívüli választás kiírásához. A jelöltek között ismét szerepeltek a VMSZ és DP tagjai a Koalíció az Összefogás Erejével tömörülést alkotva, három független induló és természetesen a VSZL tagjai is. Mint időközben kiderült, a je-
engedélyezte a VMSZ öt tagjának jelölését, illetve a választáson való megmérettetését, amivel szerinte megsértette az érintettek alkotmányos és emberi jogait. Meggyőző eredmények Ilyen előzmények után került sor a január 23-ai
választásokra, mely, mint várható is volt, nem zajlott zökkenőmentesen. A szavazólistán ugyanis szerepelt a VMSZ-DP koalíció négy jelöltjének neve is, akik ugyan előzőleg visszavonták jelölésüket, de késve adták át az erre vonatkozó kérelmeket. Rajtuk kívül a VSZL-nek 9, a G17 Plusznak egy jelöltje volt a szavazócédulán, valamint négy független jelölt. A választás rendben zajlott, ha az nem számít rendkívülinek, hogy aznap folyamatosan a faluban járőröztek a rendőrségi egységek és a helyszínen járt a topolyai rendőrfőnök helyettese is. A falu szavazásra jogosult 1624 polgára közül 651, vagyis 40,08 százalék adta le voksát, többségében a Vajdasági Szociáldemokrata Liga jelöltjeire. Legtöbb szavazatot Farkas Zoltán kapta, 442-őt, őt követte a többi ligás jelölt: Török László 382, Kasziba István 370, Bálint Oszkár 365, Váradi Szabolcs 356, Magoč Vladimir 354, Tomašić Irén 319, Čordaš Janko, 314 és Egri György 309 szavazattal. A napokban valószínűleg megalakul az új tanács és folytatja a korábban megkezdett munkát.
A zentai önkormányzat az idei év folyamán az úgynevezett Kis-Kompetencia urbanizálását tervezi–tudtuk meg Goran Jovanovićtól, a községi tanács kommunális ügyekért felelős tagjától. Mindenekelőtt meg kell határozni az itt lévő utcákat, ezeknek a szélességét és nyomvonalát, mivel a továbbiakban ennek ismeretében tudnak engedélyeket kiadni az itt építkezni óhajtók számára. Goran Jovanović elmondta, hogy a különböző tervekben korábban mezőgazdasági területként bejegyzett városrész 1992-ben lett a város főtervében építkezési területté nyílvánítva, de az itt lévő parcellák és telkek a mai napig sem lettek átvezetve telekkönyvileg és kataszterileg. Tavaly elvégezték a geodéziai felméréseket, most pedig ez alapján meghatározzák, hogy mely portákból kell levágni ahhoz, hogy ki tudják alakítani az utcákat. A tanácstag szerint minden itt élő polgárral külön tárgyalni fognak arról, hogy az érintettek szerződéses alapon le tudnak e mondani ezekről, az egy-, de legfeljebb négy méter széles telekrészekről. Megjegyezte, jó lenne az ha a polgárok segítőkészek lennének, mivel ezzel lényegesen meggyorsítanák az urbanizációs folyamatot. Amennyiben nem sikerül megegyezniük, akkor kisajátításssal is meg tudnák ezt oldani– mondta Jovanović. Március 31-ig szeretnének minden itt élő polgárral beszélni. Zenta területén vannak városrészek is, ahol az urbanizációs folyamat nincs teljes egészében megvalósítva, s a későbbiekben ezek is urbanizálva lesznek. Ehhez mindenekelőtt anyagi eszközökre lenne szüksége a városvezetésnek–tudtuk meg a községi tanácstagtól. Hzsolt Magyar szó, 2011.01.28.
HELYI
14 SZABAD VAJDASÁG
HELYI
Meddig vezethet az olcsó politikai pontok gyűjtése?
Ligás nő
Straub Ella Straub Ella Topolyán született 1953. augusztus 18-án. Szülővárosában fejezte az általános iskolai tanulmányait valamint a gimnáziumot. Szabadkán a közgazdasági karon szerzett oklevelet. Huszonpár évig sikeresen dolgozott informatikusként, pontosabban programozóként, ma pedig a Vajdaság Árutartalékainak Igazgatóságában igazgatóhelyettesi posztot tölt be. 2000-ben lépett be a Vajdasági Szociáldemokrata Ligába és azonnal aktív szerepet is vállalt. Megítélése szerint több erőbefektetésre van szükség a nők munka- és életkörülményeinek javítása céljából, ezért a pártban kifejtett munkája során a nők toborozására, oktatására, értékeik népszerűsítésére fektette a hangsúlyt, így lett belőle a topolyai helyi szervezet női fórumának első elnöke. A pártban és annak női fórumában kifejtett aktív munkája során kivívja a tagság bizalmát és 2005-ben a topolyai liga helyi szervezetének élére kerül, két mandátumot tölt ott. A VSZL jelöltjeként 2004-től 2008-ig a topolyai képviselő-testület, 2009-től pedig a helyi közösség tanácsának tagja. Önzetlen munkájának köszönhetően, főleg azon a területen, amelyet a párthoz való csatlakozása után kijelölt magának, kivívta a VSZL Női Fórumának elnöki posztját. - A nők ma nehéz terhet viselnek. Abból, ami minket az Európai Unió felé visz, ők keveset
tapasztalnak. Kevésbe fizetett munkahelyeken dolgoznak és még mindig túl kevés a nő a vezető pozíciókon. Sajnos nem tűntek el a nők iránti előítéletek sem, így ma is diszkriminálják őket, kezdve onnan, hogy nehezebben jutnak munkához valamint, hogy alkalmazásuk előfeltétele, hogy ne vállaljanak gyermeket. Nehezebb helyzetben vannak, hiszen a szülési szabadság alatt kevesebb a fizetésük – magyarázza Straub. Munkahelyi, pártbéli valamint a családi kötelezettségeit ös�sze tudja egyeztetni a családja teljes támogatása mellett. Azt mondja, a családja a fő támaszpontja, büszke a támogatásukra, és most, mikor a lánya már az egyetemi tanulmányait végzi sokkal könnyebb összeegyeztetnie a kötelezettségeit, mint azelőtt, amikor fiatalabb volt. Munkatársaival együtt azt tűzte ki célul, hogy ebben a választások előtti évben elősegíti az időszerű információk áramlását a VSZL Női Fórumában, hogy a liga női jelöltjei, tanácstagjai és képviselői intenzívebb oktatásban részesüljenek. Ennek a munkának a gyümölcse kell, hogy legyen a nők mind nagyobb jelenléte községi képviselő-testületekben. Így a liga munkaprogramjával összhangban az lesz a feladatuk, hogy javítsanak a nők társadalmi helyzetén. Kifejezetten odafigyel a fiatalokra, hisz meggyőződése, hogy rajtuk áll a VSZL és az ország jövője.
CIP – Katalogizacija u publikaciji Biblioteka Matice srpske, Novi Sad 329.14 (497.113) Szabad Vajdaság/fő- és felelős szerkesztő: Dušan Jakovljev I. évf., 1. sz. (1998) – Újvidék Vajdasági Szociáldemokrata Liga, 1998 -, Illusztr.: 31 cm
Megjelenik időnként ISSN 1821-1410 COBISS.SR-ID 238914311
Ne használjuk fel a lopásokat a nemzetek közötti gyűlölet szítására! CSANTAVÉR - A csantavéri helyi közösség területén mind több apró fosztogatást jegyeznek, amelyeket a polgárok egyre nehezebben tolerálnak. Csantavér polgármestere, Murényi Tibor (VSZL), aki ez ügyben már tárgyalt a rendőrség képviselőivel is, figyelmeztet, nem engedhető meg, hogy az ilyen esetek nemzetek közötti incidenseket idézzenek elő. A szerbiai büntetőtörvény alapján a 15 000 dinár alatti lopások kis értékű, megélhetési lopásoknak minősülnek, ami azt jelenti, hogy hivatalból nem indítanak eljárást az elkövető ellen. A rendőrségnek csak az a kötelessége, hogy a károsult személyeknek kiadja az elkövető személyes adatait, hogy maguk indítsanak eljárást a bíróságon az elkövető ellen. A fosztogatásokat mind nehezebben tolerálják a külvárosi és városon kívül eső területeken élő polgárok, főleg az idősebbek és szegényebbek, akik számára már egy tyúk vagy egy malac eltűnése is óriási tragédiát jelent. Némely politikai csoportosulások azt javasolják, hogy külföldi pozitív példák alapján állítsanak fel polgárőrséget. A rendőrség viszont a polgároknak azt tanácso-
lja, hogy más módon fogjanak össze: ha többen is egy bűnöző áldozatai lettek, akkor együtt tegyenek feljelentést a kárról, amely összege így majd meghaladja a 15 000 dinárt. Megakad a bíróságon Mivel Csantavér mind szegényebb polgárai egyre nehezebben tűrik a fosztogatásokat, ezért Murényi tárgyalt a szabadkai rendőrség és a Szociális Központ képviselőivel is. Az Alapfokú Bíróság képviselői nem jelentek meg az ülésen. A rendőrség képviselői elmondták, hogy ők felfedik az elkövetők személyét, de a bíróság dönti el, a kár nagyságától függően, hogy indítanak-e eljárást az elkövető ellen, vagy a károsultnak kell magánpert indítania. Erre ritkán van példa a magas költségek és a hosszú eljárások miatt, valamint azért is mert lehetetlen visszaperelni a károk valamint a kiadások összegét. Mindemellett a börtönbüntetés kiszabása után sokat kell várni a végrehajtásra, a tolvajok pedig ez idő alatt továbbra is „dolgoznak”. A polgároknak ezért azt tanácsolják, hogy ha lakóhelyükön ismeretlen személyeket fedeznek fel, rendszámtábla
nélküli gépkocsikat látnak vagy betörést észlelnek, jelentsék a helyi rendőrállomáson, így segítsenek a szomszédaikon. A visszaélésekért felelni kell! - Ezzel a helyzettel megpróbálnak visszaélni egyes politikai pártok tagjai, akik nemzetek közötti konfliktusokat szítanak, főként a roma nemzeti kisebbség ellen, amelyet egészében a probléma forrásának ítélnek meg - figyelmeztet Murényi Tibor. - Ahelyett, hogy segítséget ajánlanának fel az elkövetők azonosításában vagy hogy aktívan részt vállaljanak a nemzetek közötti viszonyokal foglakozó bizottság felállításában, amely hatásosan működik a „Peščara” helyi közösség területén, egyesek hazugságokat terjesztenek tömeges roma nemzetiségűek betelepítéséről, amely állítólag a helyi közösség vezetőségének beleegyezésével történik. Murényi szerint ez a történet egy kísérlet az olcsó politikai pontszerzésre a helyi közösségi választásokat megelőzően, de bejelenti, hogy az ilyen megengedhetetlen tettek miatt jogi lépéseket fog tenni.
www.lsv.org.rs
SZABAD VAJDASÁG 15
Mi rejlik azon tény mögött, hogy a VMSZ nem fogadja el, de nem is utasítja el Šešelj egykori munkatársainak felajánlásait
Taktizálás ÚJVIDÉK – A Vajdasági Magyar Szövetség flörtölésének valamint a Demokrata Párt és a Szerb Haladó Párt közötti mérlegelésének egyetlen oka nem más mint az, hogy a következő választások után biztosan hatalmon legyenek – nyilatkozta a Szabad Vajdaságnak Boško Kovačević politikai elemző. Szerinte Pásztor István pártja az utolsó pillanatig kivár, megvárva, hogy kiderüljön, ki lesz az új kormány alakítója a választásokat követően, és hozzájuk fognak simulni. Elvek nélkül Arra a kérdésre, hogy mi változott meg Szerbia politikai színterén annyira, hogy mindössze három év alatt a VMSZ ilyen mértékben megváltoztassa a véleményét, és hogy egyes elemzések szerint közelítsen Tomislav Nikolić és Aleksandar Vučić pártjához, ami valamikor teljesen elképzelhetetlen volt, Kovačević a következőket mondta: - Semmi sem változott meg. Ez nem más mint egy politikai játék, egy viselkedési forma, amely azt mutatja, hogy nincs egy komoly fejlődő és programbeli megalapozottságuk, hanem egyetlen megszállottságuk az, hogy hatalomra kerüljenek – véli Kovačević. Megítélése szerint a VMSZ számára nem túl fontos, hogy az SZHP-hez való közeledésével lassan eltávolodik az eddigi barátaitól és szövetségeseitől,
Boško Kovačević
mivel egy olyan nemzeti pártról van szó, amely saját érdekeit tartja szem előtt. - Az, hogy megvan bennük az a népnemzeti előjel, azt jelenti, hogy a jobbközépen helyezkednek el, és a hatalom minden szintjében részt akarnak venni. Ez egy ilyen politika, és itt nincsenek más érdekek – mondja Kovačević.
óból nem lesz semmi. Ezzel az ajánlat még áll. Maga Pásztor István nagyon ügyesen megkerülte néhány
decemberben megjelent írás is, amely arról szólt, hogy a VMSZ, az SZRP és az SZHP képviselői együtt távoztak
alkalommal a válaszadást arra a kérdésre, hogy az ő pártja a következő választásokat követően vajon a DP-hez vagy az SZHP-hez közeledne-e, de nem vetette
a városi képviselő-testület üléséről mert nem értettek egyet bizonyos káderkérdésekben, ezt pedig a hatalmi koalíció egy új városi koalíció létrejötteként tolmácsolta...
A felelőség elkerülése Időközben a sajtón keresztül az SZHP egyre sűrűbben hívja a VMSZ-t a következő kormányba, amiről meg�győződésük, hogy ők fogják megalapítani. A Vajdasági Magyar Szövetség pedig ez idő alatt láthatóan taktizál. Annak ellenére, hogy Tomislav Nikolić és Alek-
Melyik irányzathoz csatlakozik a VMSZ – a demokratákhoz vagy a haladókhoz? - Csak a választások után fogunk nyilatkozni erről. (Pásztor István 2011. január 17-én a Večernjim novostinak adott interjújából) sandar Vučić – Šešelj valamikori munkatársai, akikhez a vajdaságiakat, főleg a magyarokat, rossz emlékek fűznek -- ajánl fel nekik együttműködést, a VMSZ nem is fogadja el ezt, de azt sem mondja, hogy a koalíci-
el annak lehetőségét, hogy ez az SZHP legyen. - Már nincs olyan párt, amelytől elfordítanánk a fejünket. Mindenkivel kapcsolatban vagyunk, ilyen vagy olyan formában. Nikolić ajánlata, amelyet a kisebbségeknek tett, viszont csak egy politikai üzenet, amely ebben a pillanatban nem aktuális – nyilatkozta Pásztor január derekán a Večernje novostinak, hozzátéve, hogy a végleges döntést csak a választások után hozzák meg. Nemsokra rá, már február elején, Aleksandar Vučić az Alo napilapnak újfent azt nyilatkozta, hogy Pásztor István pártjával alakítanának kormányt. A VMSZ és az SZHP még szorosabb kapcsolatáról tanúskodik a Blic napilapban
RÖVIDEN Mellszobor Fehér Ferenc tiszteletére ÚJVIDÉK – Fehér Ferenc mellszobrát január 31-én leplezték le Újvidéken, a költő nevét viselő téren . Aleksandar Jovanović (VSZL), a városi képviselő-testület elnöke és Németh István író, Fehér Ferenc pályatársa vonta le a leplet a mellszoborról. - Egy hely nagysága abban is mérhető, hogy mennyire tisztelik és ápolják a polgárai mindazok emlékét, akiknek élete és munkássága ide kötődik. Fehér Ferenc szobra maradandó emléket állít a költő, író, fordító gazdag életművének, aki korának meghatározó személyisége volt. Hozzátette, hogy Fehér Ferenc munkássága az országhatárokon kívül is ismert és elismert, és a költő emlékére felállított mellszoborral a város megkísérli leróni háláját a jeles férfiú emléke iránt. - A szoboravatás csupán egy kísérlet a nagy művész előtti tisztelgésünk kimutatására, valamint hogy emléket állítsunk
Nyílt szívvel az SZHP-nél Emlékeztetőül: a VMSZ és a haladók együttműködéséről szóló történet nem újkeletű, ezt megerősítő példák voltak korábban is. Az SZHP vezetője, Tomislav Nikolić, pártja megalakulását követően, 2009-ben hivatalos volt a VMSZ születésnapjára. Nem sokkal ezt követően megromlott a DP és a VMSZ viszonya, amikor is Pásztor pártja nem szavazott a szerbiai és a tartományi költségvetés elfogadására. Ezután, február 24-én, Pásztort és Nikolićot együtt látták Orbán Viktornál. Két hónappal később, pontosabban április 24-én, Pásztor és Orbán vendégek voltak Nikolić és Vučić nagygyűlésén. Pásztor István akkor azt is megüzente, hogy annak ellenére, hogy tudja, tőle sokan magyarázatot várnak majd, az SZHP nagygyűlésére „nyitott szívvel és emelt fővel” érkezett.
az elkövetkező generációk számára – mondta Jovanović. Az ünnepségen Fehér Ferenc verseit Elor Emina és Miodrag Petrović színművészek adták elő, a költőről pedig Bordás Győző, a városi szervek által kinevezett szoborbizottság elnöke, Bányai János irodalomtörténész valamint Fehér Ferenc költeményeinek fordítója, Predrag Čudić beszéltek. A mellszobor leleplezésén részt vett még Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke valamint Zoran Mandić, az újvidéki polgármester helyettese is. Fehér Ferenc (1928-1989) műfordítói munkássága igen jelentős. A jugoszláv versek és próza jelentős hányadát lefordította magyar nyelvre. Az újvidéki Híd irodalmi folyóirat társszerkesztője (1948-1959), 1953-tól az Újvidéki Rádió munkatársa majd a Magyar Szó munkatársa (1959-1988). Fehér Ferenc költő mellszobrát Szilágyi László újvidéki szobrász készítette.
16 SZABAD VAJDASÁG
www.lsv.org.rs
A temerini ligások követelik követelik a szennyvízcsatornára való rákapcsolódás megfizettetésének hatályon kívül helyezését
A temerini ligások átadtak több mint 2000 aláírást
TEMERIN – A Vajdasági Szociáldemokrata Liga még két hónappal ezelőtt petíciót nyújtott be, amelyet aláírásával több mint 2000 temerini polgár támogatott. A petíciót összesen 2167 polgár látta el kézjegyével, amellyel követelik a szennyvízcsatornára való rákapcsolódás megfizettetésének azonnali hatályon kívül helyezését. A petció aláírásait január 27-én átadták a Kiépítési és Településrendezési Igazgatóság Közvállalatnak, a helyi közösségeknek és a helyi közművesítési közvállalatnak is. Hol a pénz a helyi járulékból?
Az aláírásokat szervezett sétával, zászlókkal a kezükben vitték átadni a helyi ligások, nagyszámú temerini lakos csatlakozott a sé-
tálókhoz, akik támogatták a liga kezdeményezését. A temerini ligások megjegyezték, hogy a helyiek már két évtizede rendszeresen fizették a helyi járulékot erre a célra, példaképp említik, hogy csak az elmúlt öt évben a négy helyi közösség területén több két millió eurót gyűjtöttek össze. - A helyi Kiépítési és Településrendezési Igazgatóság Közvállalat határozata előirányozza ezt a két millió eurót. Ezért túl sok az a 800 euró, amit a helyi szennyvízcsatornára való rákapcsolódásért kérnek, amely csak a szűk központban valamint a Népfront utca egy részén van kiépítve. A temeriniek már kifizették, sőt túlfizették a csatlakozást a helyi járulékok által. Ezért a temerini házakat és lakásokat ingyen kellene rákapcsolni a helyi
Nem lehet tudni mi lett a sorsa az illetékekből befolyt hozzávetőlegesen 2 millió dinárnak, így a temerini helyi hatalom 800 eurót követel a temeriniektől a szennyvízhálózatra való csatlakozásért, időközben pedig taktikáznak hogy elkerüljék a választásokat. A temerini ligások Robert Karannal az élen ezt nem fogják megengedni szennyvízcsatornára. Hogyan, miképp tűnt el a helyi járulékokból befolyt pénz, vizsgálják ki az illetékes állami szervek – mondja, Robert Karan a VSZL községi bizottságának elnöke. Választások helyett bejelentés a feudális egységek bevezetéséről!!! Robert Karan, a VSZL községi bizottságának elnöke rámutat még egy helyi dologra. - Először elköltik a pénzt, utána viszont nincs politikai bátorságuk kimenni a népszavazásra az új
helyi járulékról és a tetejében a nagy helyi koalíció, amely a Magyar Koalíciót, a DP-t, az SZSZP-t, az SZDP-t és egyéb pártokat tömörít, megkezdte az ország legmagasabb politikai és jogi előírásának megszegését – az alkotmányét, állítja Karan. - Dr. Matuska Mihály a képviselő-testület elnöke múlt év december 20-án nem írta ki mind a négy helyi közösségben a választásokat, pedig erre kötelezi mind a törvény, mint az alkotmány. Dr. Matuska Mihály úgy viselkedik, mint Hammurabi király - új szabályokat eszel ki,
és mindezt a választási folyamat közben – állapítja meg Karan. - A sajtóban elhangzottak alapján a helyi hatalmasok a helyi közösségekből saját feudális egységeket szeretnének létrehozni, egyetlen politikai népbiztossal az élükön. Ez egy 1948-as modell. Valószínűleg nem informáltak arról, hogy Sztálin elvtárs már halott. Nehéz idők ezek a temeriniek számára, ilyen politikai elittel a hatalmon – mondja Robert Karan, a VSZL temerini községi bizottságának elnöke.
VAJDASÁGUNK KÉPE: Ada, a fejlődés a régmúlté
Kesernyés mosoly a műanyagpisztoly miatt ADA – Ada, a régen fejlett gazdaságú kisváros nemrégiben egy nem várt esemény által vált érdekessé a sajtónak: egy idősebb hölgy állítólag (műanyag pisztollyal) megpróbált kirabolni egy pénzváltó irodát. De úgy látszik valami más történhetett, mert a rendőrség a meghallgatás után hazaengedte a nénit, de a közvélemény viccként követte le az eseményeket. Munkanélküliség Milyen is az élet Adán? A község hivatalos honlapján megjelentetett adatok szerint, amelyek nem túl frissek, a mintegy 19 000 lakosból 5 500 rendelkezik állandó munkahellyel (ezek 2007-es adatok). A számadatok az elmúlt években nem sokat
változtak. A munkanélküliek száma átlagosan évekig 2 500 körül mozgott, 2006-ban néhány hónapra ezerrel csökkent ez a számadat. Hogyan lehetséges ez? Vagyis hová tűntek a munkanélküliek, ha a dolgozók száma nem növekedett meg? A titok kulcsa abban rejlik, hogy különféle okok miatt sokan lekerültek a munkanélküliek listájáról, és így statisztikailag „láthatatlanokká” váltak. Emellett vannak olyanok is, akik munka nélkül maradtak, de nem tudták a szükséges dokumentumokat összegyűjteni, így nem is jelentkeztek a munkaközvetítőnél. Szerencsétlen magánosítás A magánosítás Adán sem sike-
Sürgősen javítani a befektetési klímán Adankó Angéla, a VSZL adai szervezetének elnöke arra figyelmeztet, hogy a munkanélküliek mellett a munkahellyel rendelkezőknek is akad gondjuk. - Vannak olyan munkaadók például, akik kifizetik a minimálbért, de kötelezik a munkást, hogy a fizetésének egy részét szolgáltassa vissza, ami azt jelenti, hogy a minimálbért sem keresik meg – hangsúlyozza Adankó. Figyelmeztet, hogy a potenciális befektetők elutasítják az adók és egyéb közterhek fizetését, amelyet a helyi közösség szab meg, és amelyek magasabbak mint más községekben. - Sürgősen javítani kell a befektetési klímán. Emellett gyorsan pénzt kell találni az új munkahelyek támogatására – mondta Adankó Angéla, hozzátéve: segíteni kell a fiatalokat, akik saját vállalkozásba kezdenének, de nincs kihez fordulniuk segítségért és tanácsért. rült szerencsésebben mint más helyiségekben. A valamikor befolyásos Potisje, amely egykor több mint kétezer munkást foglalkoztatott, mára több
részre lett szétosztva, a múltban ott dolgozóknak csak alig egy tizedét foglalkoztatja. Hasonló a helyzet a Halász József mezőgazdasági birtok esetében
is, amely most csak halvány árnyéka a régi kombinátnak, amely egykor kétezer munkást foglalkoztatott: a termelés megtizedelődött, ugyanez történt a dolgozókkal is, csak páran maradtak munkaviszonyban. A házak mennek tönkre Még rosszabb helyzetben vannak azok, akik feketén dolgoznak, mert sokszor azt sem tudják, hogy mennyi pénzzel tudnak számolni a hónap végén. Azokon a területeken, ahol a lakosság nagy részének a mezőgazdaság szolgáltatja a megélhetést, a talajvíz okoz gondokat. A régi és rosszul szigetelt házak mennek tökre, a termőföldeken áll a víz, így sokaknál a múlt évi termés nem is lett betakarítva.
