Bárczi Géza — Benkő Loránd — Berrár Jolán
A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE SZERKESZTETTE
Benkő Loránd
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST
TARTALOM
Bevezetés (írta Bárczi Géza)
5
A szinkronikus és a diakronikus nyelvvizsgálat
7
A nyelvtörténet összefüggése a társadalom történetével
8
A nyelvi változások mibenléte
10
A nyelvjárások és az irodalmi nyelv
13
A magyar nyelvtörténet korszakai
17
A magyar nyelvtörténet forrásai és felhasználásuk
módszere (írta Benkő Loránd)
21
A) A rokon nyelvek
23
B) Az idegen nyelvek
27
G) A nyelvemlékek
30
1. A nyelvemlékek általános jellemzői
31
A nyelvemlékek jellege . A nyelvemlékek keletkezési ideje A nyelvemlékek helyhez kötése (lokalizációja)
31 33 36
2. A kéziratos nyelvemlékek
38
a) A szórványemlékek
38
A szórványemlékekről általában A külföldi szórványemlékek A hazai szórvány emlékek
38 38 40
b) A kéziratos szövegemlékek A A A A
szövegemlékekről általában korai (kis) szövegemlékek kódexek világi tárgyú szövegemlékek
c) A szó- és kifejezéskészlet kéziratos emlékei Általános tudnivalók A glosszák A kéziratos szójegyzékek A kéziratos szótárak 3 8 A magyar nyelv története — 41008
43
.
43 44 45 48 50 50 51 52 53 593
3. A nyomtatott nyelvemlékek a) A A A A
nyomtatott szövegemlékek könyvnyomtatás termékeiről általában vallásos tárgyú nyomtatott szövegemlékek világi tárgyú nyomtatott szövegemlékek
b) A szó- és kifejezéskészlet nyomtatott emlékei Általános tudnivalók A nyomtatott szójegyzékek A nyomtatott szótárak A szólásgyűjtemények 4. A nyelvemlékek nyelvi sajátságai
54 54 54 56 57 58 58 59 60 62 63
a) A nyelvemlékek írása Az élőbeszéd és az írás viszonya A magyar helyesírás általános fejlődése Nyelvemlékeink hangjelölése A nyelvemlékek helyesírásának egyéb sajátságai
63 63 64 67 70
b) Az egy személytől származó nyelvemlékek nyelvi problémái
72
A nyelvjárás-keveredés hatása a szerzők nyelvére Az irodalmi norma hatása a szerzők nyelvére c) A különböző személyektől származó nyelvemlékek problémái
72 74 77
A másolt (diktált) kéziratok nyelvi sajátságai
77
A nyomtatványok nyelvi sajátságai
80
D) A régi magyar nyelvkönyvek
81
E) A mai magyar nyelv A mai magyar köznyelv vallomása A mai magyar nyelvjárások vallomása
84 85 87
F ) Az általános nyelvészet tanúságtétele
91
Hangtörténet
(Irta Bárczi Géza)
A ) Általános kérdések B) Az ősmagyar kor hangváltozásai
97 101
1. A mássalhangzók története A finnugor mássalhangzó-rendszer Az ősmagyar kori változások
101 101 101
2. A magánhangzók története
106
A finnugor alapnyelv magánhangzói Az ősmagyar kori változások G) A nyelvemlékes kor hangváltozásai 1. A mássalhangzók története a) A nyelvemlékes kor hangfejlődésének alapjai A mássalhangzó-rendszer az ómagyar kor kezdetén A hiányzó mássalhangzók
594
95
• 106 10' Hl Hl Hl Hl H2
b) A mássalhangzók minőségi változásai
115
A vokalizáció A képzés helyének eltolódása A palatalizáció . A depalatalizáció Az affrikálódás A dezaffrikálódás A spirantizálódás A zárhangúsodás A zöngésülés A zöngétlenülés Asszociációs változások
115 117 119 121 122 123 124 124 124 125 125
c) A mássalhangzók mennyiségi változásai A A A A
129
mássalhangzók kiesése mássalhangzók betoldódása mássalhangzók nyúlása mássalhangzó-torlódások és feloldásaik
d) A mássalhangzó-rendszer fejlődésének áttekintése 2. A magánhangzók története
129 131 132 134 137 143
a) A magánhangzó-rendszer az ómagyar kor kezdetén
143
b) A szóvégi rövid (sorvadó) magánhangzók története
146
c) Az egyszerű magánhangzók minőségi változásai
147
A nyíltabbá válás A zártabbá válás A labializáció A delabializáció A palatalizáció A hasonulás Az elhasonulás
.
148 153 155 159 160 160 161
d) Az egyszerű magánhangzók mennyiségi változásai A nyúlás A rövidülés A kétnyíltszótagos tendencia A hanghézag
163 163 166 167 168
e) A kettőshangzók Az illabiális utótagú ómagyar kettőshangzók A labiális utótagú ómagyar kettőshangzók Az ú j a b b kettőshangzók
169 169 170 175
f ) A magánhangzó-rendszer fejlődésének áttekintése
176
A nyelvi jelek története (írta Benkő Loránd és Berrár Jolán)
181
I. A nyelvi jelek (osztályaik és rendszereik) kialakulása
185
II. Szótörténet
193
A) A szófajok története (Irta Berrár Jolán)
193
38*
595
1. Általános kérdések A szófajok természete A kettős szófajú szók A szófaji változások
193 193 195 197
2. A fogalomjelölő szófajok
201
Az igék A főnevek A melléknevek A számnevek A határozószók Az igenevek
201 202 203 204 205 206
3. Egyéb szófajok A névmások Az indulat szók A viszonyszók . . .
207 207 211 211
B) A szóelemek alaktörténete (írta Berrár Jolán)
212
1. Általános kérdések A szóalakok elemezhetősége A szóelemek és szóalakok változásai
212 212 214
2. A tőtípusok A tőtípusokról általában A tőtípusok eredete Az ómagyar kor előtti szótövek A többváltozatú tövek Analógiás változások Az egyváltozatú tövek
216 216 218 219 220 227 228
3. A toldaléktípusok
229
G) A szavak jelentéstörténete (Irta Berrár Jolán)
235
1.A jelentés terjedelmének bővülése és szűkülése
235
A jelentés terjedelme és tartalma A jelentésbővülés A jelentésszűkülés 2. Az érintkezésen és hasonlóságon alapuló átvitelek A valóságelemek érintkezése és hasonlósága Az érintkezésen alapuló átvitelek A hasonlóságon alapuló átvitelek Néhány többütemű jelentésváltozás 3. A jelentésváltozások okai és hatásai
-596
235 237 238 ,
241 241 ^. 242 243 245 247
A jelentésváltozások okai
247
A régi és az ú j jelentés viszonya
249
4. A szóhangulat változása
251
5. A szókészlet szemantikai csoportjai
255
D) A magyar szókészlet eredete (írta Benkő Loránd)
259
1. Általános kérdések A szókészlet kialakulásának okai és körülményei A szókészlet eredetbeli rétegződése
259 259 261
2. Az ősi szókészlet
269
Őstörténeti kérdések ősi szavaink alaktani felépítettsége Az ősi szókészlet időbeli rétegződése ő s i szavaink fogalmi csoportjai Az ősi szavak szerepe szókészletünk kialakulásában 3. Az idegen eredetű szókészlet a) Az iráni jövevényszavak A régebbi ős- és óiráni jövevényszavak A későbbi iráni (alán, perzsa stb.) jövevényszavak
269 271 273 274 276 278 278 278 279
P) A török jövevényszavak A honfoglalás előtti, ótörök jövevényszavak A honfoglalás utáni (kun-besenyő és oszmán-török) jövevényszavak
280 280 283
y) A szláv jövevényszavak
28Ö"
8) A német jövevényszavak
289
e) A latin jövevényszavak
293
C) Az újlatin jövevényszavak A francia jövevényszavak Az olasz jövevényszavak A román jövevényszavak
296 297 297 299
7)) A nemzetközi műveltségszavak
300
Általános kérdések A vándorszavak A modern nemzetközi szavak 0) A tükörszavak 4. A belső keletkezésű szókészlet a) A szóteremtéssel keletkezett szavak a) Az indulatszók p) A hangutánzó szavak y) A hangfestő szavak b) A szóalkotással keletkezett szavak (írta Berrár Jolán) a) A képzett szavak A képzett szavak mint a szókészlet elemei A képzők jelentése A képzők keletkezése és elavulása A képzők fő csoportjai P) Az összetett szavalK.
300 303 304 305 307 307 307 309 312 316 316 316 317 321 329 333
597
y) A ritkább szóalkotásmódokkal keletkezett szavak A szórövidülés és a rövidítéses továbbképzés A ragszilárdulás Az elvonás A szóhasadás A szóvegyülés
340 340 341 342 344 347
8) A mesterséges szóalkotás A mesterséges szóalkotásról általában A nyelvújítás Mai nyelvünk mesterséges szóalkotása: a mozaikszók
348 34S 349 350
E) A magyar szókészlet fejlődésének jellemző vonásai (írta Ben kő Loránd) 1. Szerkezeti (strukturális) változások Az alaki szerkezet változásai A származási kategóriák alakulása A jelentésbeli változások . . .
351 352 352 356 358
2. Helyzeti (funkcionális) változások 361 A szókészlet történetének nyelvjárási problematikája; a szóföldrajzi változások 361 A szakszókincs történeti fejlődése 368 Nemzeti nyelvünk szókincsének kialakulása 371 F) A magyar tulajdonnevek története (írta Ben kő Loránd)
374
a) A tulajdonnevekről általában
374
P) A személynevek
378
Y ) A földrajzi nevek XII. Mondat történet (írta Berrár Jolán) A ) A viszonyító eszközök története 1. A viszony szók A módosítószók A kötőszók A névutók Az igekötők A névelők 2. A jelek és a ragok története a) A A A A b) Az Az Az Az
névszók paradigmája névszójelek névszóragok névszóragozási rendszer kialakulása igék paradigmája . ige jelek igeragok igeragozási rendszer kialakulása
3. A mondattani jelenségek testetlen kifejezőeszközeinek története
m i •
\ . . . 384 389 389 390 390 391 395 397 398 400 400 400 403 409 443 443 415 449 425
B) A szintaktikai szerkezetek története
429
1. Az alany és az állítmány
429
2. Az alárendelő szerkezetek
432
a) Az alanyos szerkezetek
432
b) A tárgyas szerkezetek
433
c) A liatározós szerkezetek A határozós szerkezetekről általában A helyhatározós szerkezetek A helyhatározó továbbfejlődései Az időhatározós szerkezetek Az időhatározó továbbfejlődései Az állapothatározós szerkezetek A m'ódhatározós és a vele rokon szerkezetek Az okhatározós szerkezetek A célhatározós szerkezetek
437 437 441 442 444 445 445 446 448 449
d) A jelzős szerkezetek A minőség- és mennyiségjelzős szerkezetek A birtokos jelzős szerkezetek 3. A mellérendelő szerkezetek C) A mondattípusok története
450 450 453 455 457
1 . A mondatfajták
457
2. A mellérendelő összetett mondatok
461
3. Az alárendelő összetett mondatok
467
a) Az alárendelő összetett mondatokról általában
467
b) A mondatrészkifejtő mellékmondatok
469
Az állítmányi mellékmondatok Az alanyi mellékmondatok A tárgyi mellékmondatok A határozói mellékmondatok A jelzői mellékmondatok c) A sajátos jelent és tartalmú mellékmondatok A A A A
következményes mellékmondatok hasonlító mellékmondatok feltételes mellékmondatok megengedő mellékmondatok
A magyar nyelvtörténet
összefoglaló áttekintése (írta Bárczi Géza)
1. Az előmagyar kor A magyar nyelv eredete, rokonsága A finnugor őshaza A finnugorság ősműveltsége és nyelve
469 469 470 470 473 474 475 478 481 483 487 489 489 490 491
599
-"4%oS 2. A z ősmagyar kor
496
Az első fontos környezetváltozás: az Urál vidéki őshaza A vándorlások kora A m a g y a r nyelvtani rendszer kialakulása A hangrendszer A nyelvjárások
496 497 500 502 502
3. Az ómagyar kor
503
Ú j viszonyok a honfoglalás után Az írásbeliség A szókincs A nyelvtani rendszer A hangrendszer A z ómagyar kor nyelvi fejlődésének értékelése A nyelvjárások Az írott n y e l v
503 506 507 512 .. . 517 518 519 520
4. A középmagyar kor
523
Közállapotaink A z irodalmi n y e l v kezdetei A helyesírás Hangváltozások az irodalmi nyelvben Az irodalmi n y e l v szókészletének gyarapodása A nyelvtani szerkezet A nyelvjárások Összefoglalás
V .
5. A z ú j m a g y a r kor
542
A m a g y a r művelődés helyzete a felvilágosodás korában és a reformkorban A m a g y a r s á g életsorsa a szabadságharctól n a p j a i n k i g A nyelvújítás • A szókincs természetes gyarapodása A nyelvi egység ügye a felvilágosodás korában és a reformkorban . . . . . . . A helyesírás Hangtani kérdések A n y e l v t a n i szerkezet fejlődése A nyelvjárások Mai nemzeti nyelvünk ... Függelék:
A
magyar
nyelvtörténeti
523 527 531 531 532 536 540 540
kutatások
történetének
vázlata
542 547 551 558 563 565 567 569 575 576
(írta Bárczi Géza) 581
Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. A kiadásért felel: dr. Ábrahám István vezérigazgató. Raktári szám: 41 008. Felelős szerkesztő: Simonyi Pálné. Utánnyomásra előkészítette: Mitrovics Réka. Műszaki vezető: Héjjas Mária igazgatóhelyettes. Műszaki szerkesztő: Wéber Andrea. Terjedelem: 53,63 (A/5) ív. 8. kiadás, 1994. Nyomtatta és kötötte a Dabas-Jegyzet Kft. Felelős vezető: Marosi György ügyvezető-igazgató. Munkaszám: 94-0499
