MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A változat Az 5–8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy alapvető célja és feladata az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegértés, szövegalkotás képességének továbbfejlesztése, újabb olvasási stratégiák megismerése és alkalmazása. A szövegalkotás folyamatának megfigyelése, gyakorlása, különböző, a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználatú és jelentésű szövegtípusokban történő fogalmazás. Az elsajátított írástechnika, helyesírás gyakorlása, továbbfejlesztése. A tantárgy jellegéből adódóan fontos feladat a nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése, az egyéni ismeretszerzés módjainak, technikáinak előkészítése, gyakoroltatása, a kritikus, problémamegoldó és a fogalmi gondolkodás fejlesztése. A magyar nyelv és irodalom tantárgy fontos célja, hogy a tanulók olyan önálló gondolkodású fiatalokká váljanak, akik erkölcsi kérdésekben képesek önálló ítéletalkotásra. A demokráciára nevelésben és a nemzeti öntudat kialakulásában is kitüntetett szerepet kapnak a magyar irodalom jelentős, nemzeti sorskérdéseket végiggondoló alkotásai. A magyar irodalmi kánon néhány alapművének megismerésével a tanuló a közös kultúrkincs részesévé válhat, és ezáltal is növekedhet benne a nemzethez tartozás tudata és a hazaszeretet. A családi élettel kapcsolatban a harmonikus együttélést, az egymás iránt felelősséggel tartozó magatartást tekintsék követendőnek. Fontos szerepet kap a magyar nyelv és irodalom kerettantervben a környezet- és médiatudatos magatartás kialakítása, a manipuláció hatásmechanizmusainak megismerése, a manipulációval szembeni védekezés. A testi-lelki egészség, a jó önismeret az egész életre meghatározó jelentőségű, ezért ezeken a területeken is fontos szerepe van a magyar nyelv és irodalom tantárgynak. Az anyanyelvi nevelés területén kiemelt feladat a diákok meglévő gyakorlati nyelvi tudására építve – a nyelvet használó nézőpontjából kiindulva – a nyelvnek mint működő, változó rendszernek az élményalapú megtapasztalása, megfigyeltetése. E tapasztalatokra építve válik lehetővé néhány alapvető rendszerszerűség bemutatása, összefüggésének felismerése, megnevezése. Az 5–8. évfolyam irodalom kerettanterve azzal a kettős célkitűzéssel készült, hogy a klasszikus értékeket benntartsa az iskolai munkában, ugyanakkor a frissebb, mai, kortárs művekre is ráirányítsa a figyelmet. A tematikai egységeknek megvan a maguk lineáris logikája, de ez a linearitás nem jelent előírt sorrendet. A sorrendjük azonban mégiscsak ésszerű megfontolásokat takar. Ebben a lehetséges és átvehető, de nem előírt sorrendiségben a mesékkel indul a felső tagozatos irodalom: a mesékkel, amelyek visszautalnak az alsó tagozatra, s amelyek egyben középpontba állítják az irodalom örök kulcselemét, a fantáziát is, hiszen ez nemcsak a mesékben van jelen, hanem bizonyos értelemben minden műalkotásban, sőt minden emberi alkotásban is. A mesék egy része népmese, így szóba kerül a folklór is, és ennek kapcsán a népdalok. A tantervi folytatás azután egyre inkább közelít a reális világhoz, miközben a fantázia továbbra sem tűnik el az irodalommal való ismerkedésből. Egyre táguló körökben vethetnek a diákok irodalmi pillantást életük mind szélesebb horizontjaira: előbb a családra, később a szülőföldre, majd az iskola, a gyerektársadalom örök világára. A térben táguló körbepillantás azután időben is tágul: az irodalmon keresztül is visszatekinthet a tanuló történelmi hagyományainkra és múltunkra, nemcsak a történelemórán. A múlt és a jelen, a tanuló kisvilága és a nagyvilág irodalmi témái mellett jelen vannak/lehetnek a tantervben, illetve az iskola irodalomtanítási gyakorlatában a kortárs világ, a jelenkori élet, a mindannyiunkat körülvevő társadalom emberi problémáit feltáró művek is. Ezek révén a tanterv hangsúlyozott üzenetként fogalmazza meg, aminek mind nyilvánvalóbbá kell válnia a tanulók számára is: az irodalom nem statikus és a múltból itt maradt létező, hanem élő és organikus valóság. A magyar nyelv és irodalom tantárgy az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztésében játszik döntő szerepet, ezen kívül jelentősen hozzájárulhat a digitális, a szociális és állampolgári, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség elnevezésű kulcskompetenciák fejlesztéséhez is. A hatékony, önálló tanulás készségeinek-képességeinek fejlesztése szintén kitüntetett szerepet kap a magyarórákon. A magyar nyelv és irodalom 5–8. évfolyamra vonatkozó kerettantervének szerkezete a következő: először a magyar nyelv 5–6. évfolyamra vonatkozó tematikai egységeit közöljük, utána következnek az 5–6. évfolyam irodalomra vonatkozó tematikai egységei. A két évfolyamra vonatkozó elvárt eredmények magyar nyelv és irodalomból egy közös táblázatban következnek. A 7–8. évfolyam hasonló szerkezetben követi az első két évfolyamot. 5–6. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével. A nyelvről szerzett tapasztalati (élményalapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése. Az 56. évfolyamon a tanulók már jól olvasnak, viszonylag hosszabb szövegeket is rövid idő alatt meg tudnak ismerni. A kerettanterv irodalomtanítási részének ez a szakasza úgy tekint erre a fejlesztési periódusra, mint amely már lehetőséget ad az irodalom jelenségének mélyebb megértésére. Nemcsak a kultúra hordozójának tekinti az irodalmat, és nemcsak a kommunikáció egyik változatának, hanem olyan tevékenységnek, amelyben egy-egy alkotón keresztül voltaképpen az emberiség a megszólaló, s a műalkotásban nem tesz mást ez a cselekvő alany, mint hogy önmaga számára 1

fogalmazza meg legfőbb dilemmáit és az azokra adható lehetséges válaszokat. Ennek megfelelően a János vitéz és a Toldi, a mesék és a mondák, az első közösen megismert terjedelmesebb regények kapcsán ez a kerettantervi rész a nagy emberi kérdésfeltevésekkel való ismerkedés helyének is tekinti az irodalomórát. Ennek előfeltétele a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló életkorából fakadó absztrakciós szintjét, és korlátozza önmagát és kérdésfelvetéseit ennek megfelelően. Ugyanennek másik előfeltétele a tanuló részéről, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. Ennek megfelelően 56. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából az 56. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázatása; a címadás. Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és hangulat változatait, a szereplő, az elbeszélő, a lírai én kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a tantervben számára előírt fogalmakat. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával. Az évfolyamok tematikai egységei elsősorban fejlesztési célok és követelmények; sorrendjük változtatható és koherens rendszerbe építhető (különösen a lírai alkotások egységeinek esetében), pl. tisztán műfaji vagy tematikus felépítésű tananyagba. Az irodalom történetiségének bevezetése még kerülendő. A korosztály olvasási, szövegértési készségszintje nem teszi sem szükségessé, sem lehetővé a régi magyar irodalmi szövegek elemzését. A két évfolyam legfontosabb fejlesztési célja a készségek szintre hozása, majd folyamatos fejlesztésük. Magyar nyelv 5. évfolyam Óraszám:

72/év 2/hét Ajánlás az éves óraszám felosztására

Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

6

2.

Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

4

3.

Írás, fogalmazás

6

4.

Helyesírás

10

5. 6.

A szavak szerkezete és jelentése Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása -1 óra Olvasás, szövegértés -3 óra Írás, fogalmazás- 2 óra A nyelv szerkezete Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása -3 óra Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

15 +6 17 +3 5

Órakeret 6 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

2

partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással, interaktív olvasásértéssel). A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással. Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező kommunikáció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyes beszámolóban, történetmeséléskor, személyek jellemzésekor. A társas viselkedés A tematikai egység szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a konfliktusok kezelése nevelési-fejlesztési céljai képességének fejlesztése. A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulásának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása. Kommunikációs (illem) szabályok tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A hallásértés fejlesztése analitikus és evaluációs gyakorlatokkal. Dráma és tánc: kommunikációs Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló reprodukálása. kapcsolatteremtés, szituációk, Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a helyzetgyakorlatok. beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása. Vizuális kultúra: vizuális Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér, idő és résztvevői kommunikáció. szerepeknek megfelelő beszédhelyzetek létrehozása szerepjátékkal, drámapedagógiai gyakorlatokkal. Természetismeret: Az ember Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása: értelmi képességének, érzelmi kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. intelligenciájának alapvonásai; , Férfiak és nők, felnőttek és gyermekek kommunikációja különbözőségeinek megfigyelése, az érzékszervek szerepe. kommunikációs (illem) szabályok (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek) között. Erkölcstan: önismeret, a Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. személyes kapcsolatok, a A kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus), valamint a beszélgetés jelentősége. beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigyelése, értelmezése. A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a következtetések nyomán alaptényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzésével. Kulcsfogalmak/ Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, kommunikációs folyamat, tényező (adó, fogalmak vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat); zenei eszköz (dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet). Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 4 óra A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző Előzetes tudás típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg információinak és gondolatainak az életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése. A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó szövegeken. Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, grafikonok értelmeztetése. Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia A tematikai egység megismertetése, alkalmazásának elősegítése. nevelési-fejlesztési céljai A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.) Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

3

Ismeretek/fejlesztési követelmények Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása. Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző témájú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás). Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat, AV és online dokumentum), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének követése, monitorizálása. A hibás olvasási, szövegértési technika felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása. Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott szövegek tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése, a szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése. Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kapcsolódási pontok Matematika; Természetismeret: szövegértés, a feladatok szövegének értelmezése. Informatika: Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés; internetes források adatainak megkeresése, csoportosítása. Vizuális kultúra: szöveg és kép összefüggései.

Órakeret 6 óra A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák Előzetes tudás ismerete, alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása. A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás. Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjainak fejlesztése. A tematikai egység Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív szövegalkotás támogatása. Újabb nevelési-fejlesztési céljai szövegalkotási eljárások megismertetése, alkalmazásának segítése. Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható Idegen nyelvek: udvariassági kézírásra. formulák, egyszerű üzenetek Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. megfogalmazása a tanult Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez. idegen nyelven. A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez. Történelem, társadalmi és Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. állampolgári ismeretek: Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete. narratív szövegek, Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata. történetmondás történelmi Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: mese, elbeszélés, eseményekről, hősökről. leírás, levél. Természetismeret: Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail, komment. anyaggyűjtés, vázlatkészítés. Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, színek, Vizuális kultúra: a szöveg kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten túli jelentése. képe. A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei, hasonlóságai. Informatika: internetes kapcsolattartó műfajok; rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. . Írás, fogalmazás

4

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, levél, e-mail, emotikon. Nem nyelvi jel (sorköz, betű, margó stb.).

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Helyesírás

Órakeret 10 óra A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli Előzetes tudás munkákban. A Magyar helyesírási szótár használata tanári segítséggel. A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott A tematikai egység kommunikációban. nevelési-fejlesztési céljai A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának kialakítása. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi norma tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, Történelem, társadalmi és egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. állampolgári ismeretek; Idegen A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg nyelvek; Vizuális kultúra; megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás fokozatos Természetismeret; Informatika: önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. a tantárgyra jellemző Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra. fogalmak, digitális kifejezések helyesírása. Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), Kulcsfogalmak/ elválasztás. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A szavak szerkezete és jelentése

Órakeret 15+6 óra A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai. Előzetes tudás Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak megfelelő alkalmazása a beszélt és írott szövegalkotásban; közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk ismerete. A szavak szerkezetének megfigyeltetése, a főbb szóelemek funkcióinak tapasztalati úton történő fölfedeztetése. A magyar nyelv szinonima-gazdagságának, a szójelentések rétegzettségének, sokszínű A tematikai egység kifejezőképességének fölfedeztetése. Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy nevelési-fejlesztési céljai ugyanazt a tartalmat többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni. Néhány, mindennapi metafora jelentésszerkezetének játékos feladatokon keresztül történő megfigyeltetése. A magyar és valamely tanult, ismert idegen nyelv szerkezete közötti hasonlóságok és különbözőségek fölfedeztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag. Idegen nyelvek: a tanult idegen Az ige és főnév szemantikája. nyelv szókincse, néhány Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és hangalakja közötti állandósult szókapcsolata. összefüggés megfigyelése. Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezetének, használati körének megfigyelése. A leggyakoribb mindennapi metaforák jelentésszerkezetének megfigyelése a beszélt és írott szövegekben játékos gyakorlatokkal. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása. Szótő, toldalék, képző, jel, rag; egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes jelentés; Kulcsfogalmak/ hangutánzó szó, hangulatfestő szó, állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás; beszélt nyelvi fogalmak metafora. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A nyelv szerkezete

Előzetes tudás

Órakeret 17+3 óra

A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk. A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában, 5

mondatban és szövegben, megfelelő használatuk írott és beszélt szövegben. Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek szintjének részletesebb vizsgálata. A magyar nyelv sajátosságának A tematikai egység tudatosítása. (pl. hangrend és illeszkedés, agglutináló nyelvtípus.) nevelési-fejlesztési céljai A kiejtés és az írás összefüggése szabályszerűségeinek megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő megismerése. A hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a képzési módok megfigyelése. A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik: – magánhangzók, mássalhangzók; – magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú; – mássalhangzók: zöngés, zöngétlen. Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség: megfigyelésük kiejtésben, a beszédben és az írásban. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés. A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a sztenderd változattól.

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv hangállománya, hangtani, szótani szerkezete. Természetismeret: az ember hangképző szervei.

Magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás, részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés;


Magyar irodalom 5. évfolyam Óraszám:

72/év 2/hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására

Témakör sorszáma 1. 2. 2.

Témakör Mesék Szövegalkotás -1 óra Petőfi Sándor: János vitéz Szövegalkotás -3 óra Táj, szülőföld Szövegalkotás -1 óra

Óraszám 10 +1 15+3 5 +1

3.

A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei - bevezetés

5

4.

Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok

15

5.

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – házi olvasmány

10

Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés

7

Magyar irodalom Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Mesék

Órakeret 10+1 óra

Népmesék, műmesék. Verses és prózai formájú mesék. A mese műfaji változatai. Mesehősök, meseformulák. Meseírók, mesegyűjtők (magyar és világirodalmi, valamint kortárs példákkal). Annak felismerése, hogy a mesék segítenek alapvető magatartásformák,erkölcsi értékek A tematikai egység megismerésében és értékelésében. nevelési-fejlesztési céljai Meseélmények, mesehősök, mesei fordulatok, mesei jellemzők felidézése, rendszerezése, kreatív gyakorlatok, mesemondás. Újabb mesék megismerése, a műfaji változatok 6 Előzetes tudás

tudatosítása. A befogadói képességek fejlesztése: a valóság és fikció különbségének belátása, mesék verses és prózai formáinak tudatosítása. A fogalmi gondolkodás fejlesztése a mesékkel kapcsolatos fogalmak alkalmazásával. Szóbeli kifejezésformák: történetmondás, cselekményismertetés, mesehősök bemutatása; művek, részletek előadása. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Mesék. A tanuló Történelem, társadalmi és Nép- és műmesék. Hazai nemzetiségek és állampolgári ismeretek:  ismert műfajú művek olvasásával, más népek meséi. történetekben a valós és a értelmezésével illeszkedik az új Verses és prózai formájú mesék. fiktív elemek nevelési-oktatási szakasz Meseregény(ek), meseregény-részletek. megkülönböztetése. irodalmi/képességfejlesztési Példák különféle műfaji változatokra (pl. folyamatába (átismétel, felidéz); tündér-varázsmese, valódi mese, hősmese,  megismer műveket a magyar Dráma és tánc: kifejező csalimese, láncmese, hazugságmese, tréfás beszéd, mesemondás. népmesék, műmesék, hazai mese). nemzetiségek és más népek meséi köréből; Állatmesék verses és prózai formában (egy  tudatosítja a mese különféle műfaji téma több variánsa, pl. Aiszóposz, változatainak, illetve egy-egy mű Phaedrus, La Fontaine klasszikus történetei variánsainak létezését, a népmese és a és új átdolgozások). műmese fogalmát; Magyar népmesék: A lapos vas, A  tudatosítja a valóság és mese (fikció) megszámlálhatatlan sok juh különbségét; egy-egy feldolgozás Legendamese: Péter a szüreten, A bárány verses és prózai formáját; imája  alkalmazni tudja a műfajjal kapcsolatos Hazug mese, Tréfás mese, Jakab és a zab, legfontosabb fogalmakat; Műmesék: Lázár Ervin: A csodapatika  képes cselekményismertetésre, hősW. Hauff: A Mese/ Mesék almanachja bemutatásra;  megtanul és előad művet/műrészletet. Népmese, tündérmese, csalimese, állatmese (fabula), meseregény, mesealak, meseformula, Kulcsfogalmak/ meseszám; vers, ritmus, próza. fogalmak Szövegalkotás: elbeszélés, leírás, meseírás adott elemek segítségével, rajzkészítés a szöveghez Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 15+3 óra Mesék; mesehős, kaland. Cselekmény, helyszínek, elbeszélés, párbeszéd, leírás. Verses epikai Előzetes tudás művek, verselés, rímelés. Petőfi néhány lírai alkotása (köztük: Anyám tyúkja, Füstbe ment terv, Nemzeti dal). A János vitéz olvasása, részletes feldolgozása folyamatában felismer epikai jellemzőket, adott szempontokból elemzi és minősíti a művet (pl. tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő). A tematikai egység Megismeri, megérti és képes jellemezni a szereplőket; együttműködik a mű poétikai, nyelvi nevelési-fejlesztési sajátosságainak feltárásában. Szóbeli és írásbeli fogalmazási képessége különböző céljai közlésformájú önálló gyakorlatok révén fejlődik. Képessé válik élménye, véleménye megosztására, magatartásformák megítélésére, azonosulásra erkölcsi értékekkel (pl. hűség, bátorság); memoriterek előadására. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A János vitéz cselekménye, szerkezete. A tanuló Erkölcstan: társas kapcsolatok, A mű mesei elemei (cselekmény, hősök) –  ismeri az epikai műnem jellegét (tér, idő, segítő kapcsolatok, felnőtté népies elbeszélő költemény/verses mese. válás, beavatás. cselekmény, szereplő, elbeszélő);  elemzi és minősíti ezeket a viszonyokat, Kukorica Jancsi útja, tettei, választásai Ének-zene: ritmusérzék szempontokat a János vitéz részletes (értelmezés, jellemzés). fejlesztése, ritmizálás. feldolgozása során;  jellemzi a mű szereplőit; A megjelenítés eszközei (az egységenkénti  megismeri a kapcsolódó elméleti Vizuális kultúra; feldolgozás során néhány poétikai eszköz mozgóképkultúra és fogalmakat (pl. verses epika; elbeszélő megismerése: képek, pl. hasonlat, médiaismeret: illusztrációk, a költemény); megszemélyesítés, metafora; alakzatok, pl.  megkezdi az ismerkedést a poétikai János vitéz rajzfilmen, ellentét, párhuzam, felsorolás, megszólítás, hangoskönyvben. eszközökkel – a szóképek, alakzatok felkiáltás, kérdés). felismerése, megnevezése ettől kezdve folyamatos feladat; Petőfi Sándor: János vitéz

7

Verselési elemzések, ritmizálási gyakorlatok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

 

felismeri a versritmust; képes önálló szövegalkotási feladatok megoldására (különféle közlésformák; nézőpontváltás stb.);  képes saját véleményének megfogalmazására;  alkalmas memoriterek előadására (szövegrészletek a műből). Epika, elbeszélő költemény; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, ellentét, párhuzam; ütemhangsúlyos verselés, verssor, ütem, felező 12-es sorfajta, páros rím. Szövegalkotás: elbeszélés, leírás, önállő írás készítése adott elemekkel, már kész alkotáshoz rajzkészítés Táj, szülőföld

Órakeret 5+1 óra

Lírai alkotások és a kapcsolódó fogalmak. A tájhoz, a szülőföldhöz való kötődés érzelmi igényének alakítása. A tematikai egység Annak tudatosítása, hogy vannak gyakori témák, motívumok az irodalomban; ezzel nevelési-fejlesztési céljai párhuzamosan annak megértetése, hogy a tematika nem műnemhez, műfajhoz kötődik. Olvasói tapasztalatok megidézésével szövegek műfaji különbségének érzékeltetése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Petőfi Sándor: Az Alföld (és más műve, pl. A tanuló Természetismeret: az olvasott Szülőföldemen, Úti levelek).  tudatosítja, hogy vannak gyakori témák, művek topológiája. motívumok az irodalomban; Epikai művek (részletek) és lírai alkotások Hon és népismeret: hazai táj;  megismeri, hogy a tematika nem magyar tájakról, városokról (pl. Ady, az én városom, falum. műnemhez, műfajhoz kötődik; Kosztolányi, Szabó Lőrinc és mások művei),  érzékeli a szövegek műfaji különbségét Informatika: tájékozódás, illetve vallomások a szülőföldről. információgyűjtés tájakról, (mese – dokumentum; lírai mű – A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi városokról. elbeszélés); ismeretek.  megfigyeli a jellegzetes magyar tájak, Petőfi Sándor: Útirajzok - részletek városok megjelenítésének formáit; Jókai: Az arany ember – A Vaskapu, A jég c.  megismeri egy-egy jelentős alkotónak a fejezetek szülőföldjéhez, a magyar tájhoz való Eötvös Károly: Balatoni utazás – részletek viszonyulását (ez is fejleszti, alakítja a Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz - részletek kötődés igényét; Kisfaludy Károly: Szülőföldem szép határa  azonosítja a művekben megjelenített Szabó Lőrinc: Életrajzom? témát, motívumot, gondolatot, érzelmet, Nagy László: Balatonparton hangulatot;  Petőfi Sándor: Az Alföld (elemzés és memoriter is). Tájleíró költemény, úti levél, útleírás, téma, motívum. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 5 óra Tájékozottság a lakóhely, az iskola környezetének néhány kulturális sajátosságáról. A szűkebb környezethez való kötődés alakítása, az értékek megbecsülése. Valamely kulturális, irodalmi, népi hagyomány, továbbá jelen, kortárs kulturális tény megismerése a lakóhely A tematikai egység (tájegység/település/kerület) vagy az iskolája vonatkozásában. Önálló és/vagy csoportos nevelési-fejlesztési céljai gyűjtőmunka támogatása (internethasználattal is), felkészítés prezentáció bemutatására/értelmezésére. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A régió, lakóhely kultúrája, emlékhelyei/az A tanuló Hon és népismeret: hazai táj, iskola névadója.  megismer valamely kulturális, irodalmi, helytörténet, helyi hagyományok; az én városom, népi hagyományt lakóhelye A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi falum; hazai nemzetiségek (tájegység/település/kerület) vagy ismeretek. kultúrája és hagyományai. iskolája vonatkozásában (pl. felkeresnek egy irodalmi emlékhelyet, 8 A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei – bevezetés

emléktáblát, szobrot); ismerkedik jelenének hagyományaival (pl. nemzetiségi irodalom, folklór, múzeum, színház), az ide kötődő/kapcsolódó szerző legalább egy irodalmi művével;  gyűjtőmunkája eredményeképpen (internet-használattal is) az anyagból valamely prezentációt készít. Hagyomány, emlékhely, irodalmi emlékhely. 

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Vizuális kultúra: folklór, képzőművészet, tárgykultúra, építészet a településen, a régióban.

Órakeret 15 óra Olvasmányélmények; családról, anya-gyerek kapcsolatról szóló lírai alkotások, mesék, Előzetes tudás elbeszélések. A harmonikus családi élet megtartó erejének felismerése, az értékes emberi kapcsolatok megbecsülése. Folyamatos fejlesztési cél az irodalmi művekben az emberi alaphelyzeteknek, az emberi kapcsolatok sokféleségének, a téma irodalmi megjelenésének megfigyelése, ideértve a témák változatait is. Archetipikus helyzetek felfedezése bibliai, mitológiai A tematikai egység történetekkel. nevelési-fejlesztési céljai Olvasói tapasztalatok, élmények előhívása, megidézése (szereplőinek tettei, érzelmei, gondolatai, a megjelenített emberi helyzetek szóbeli és írásbeli közlésekben. Felkészítés Arany János Családi kör című művének elemző bemutatására, szöveghű tolmácsolására. Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok

Ismeretek

Követelmények

Családi, baráti kapcsolatok sokfélesége az irodalmi művekben.

A tanuló  az irodalmi művek segítségével is megfigyeli az emberi kapcsolatok A mitológiai és bibliai történetektől (pl. sokféleségét, a téma irodalmi Daidalosz és Ikarosz, Gilgames és Enkidu; megjelenésének változatosságát Jákob és Ézsau) a kortárs irodalomig, korszaktól, műfajtól és formától magyar és világirodalmi szemelvényekkel. függetlenül;  felfedez archetipikus helyzeteket bibliai, Kisepikai (pl. Kosztolányi, Karinthy művei) és mitológiai történetekkel; nagyepikai (teljes művek és részletek, pl.  felismer emberi alaphelyzeteket és Mark Twain, Jules Verne, J. K. Rowling, E. irodalmi témákat, formákat; Kästner), valamint lírai alkotásokban.  részt vesz ajánlott olvasmányok közös feldolgozásában (pl. tér- és Arany János: Családi kör – versértelmezés. időviszonyok, cselekmény, szereplők, elbeszélői nézőpont, szerkezet); A választott művekhez kapcsolódó fogalmi  választhatja klasszikus és népszerű ismeretek. ifjúsági regények bemutatását Örkény István: Nápolyi (szemelvények vagy egyéni Babits Mihály: Ildikó beszámolók, ajánlások); az érdeklődés Petri György: Nagymama felkeltésének céljából is (a mű hatása); Kosztolányi Dezső: Édesapám, Házi  gyakorolja a jegyzetelést, dolgozat vázlatkészítést; Ch. Bronte: Jane Eyre – részlet  képes Arany János Családi kör című O. Wilde: Az önző óriás és/vagy más mesék művének elemző bemutatására Ingrid Sjöstrand: Ami a szívedet nyomja (memoriter is); gyermekversek  képes véleménye szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként. 9

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ó- és újszövetségi történetek; ókori görög istenek, hősök. Ének-zene; vizuális kultúra: mitológiai és biblikus témák a zenében, a képzőművészetben. Erkölcstan: család, barátság.


Biblia, mitológiai történet, életkép, elbeszélés, novella, regény. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – házi olvasmány

Órakeret 10 óra

Korábban olvasott gyermekregények, meseregények, ifjúsági regények. Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, szereplő; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. A gyermekkori konfliktusok átélése, azonosulás a vállalható erkölcsi értékekkel. Az elmélyült olvasás, a hatékony, önálló szövegfeldolgozás támogatása, felkészülés A Pál utcai fiúk sok A tematikai egység szempontú megközelítésére. A szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség továbbfejlesztése nevelési-fejlesztési céljai feladatok megoldásával, pl. jellemzés, levél, elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás. Dramatikus játék előadása. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - sok A tanuló Erkölcstan: jó és rossz, bűn és szempontú megközelítés. erény, a lelkiismeret.  megismerkedik a házi olvasmányok Tér- és időviszonyok (cselekményidő/külső, megközelítési szempontjaival, történelmi idő), cselekmény, szerkezet, Dráma és tánc: elbeszélő lehetőségeivel; szereplők/jellemek, kapcsolatok, szöveg egy-egy jelenetének  előzetesen felkészül a mű sok konfliktusok. Elbeszélői nézőpont. szempontú megközelítésére (feladatok; dramatizált megjelenítése. adatkeresés, jegyzetelés, A mű fontos témái (pl. barátság, közösség, vázlatkészítés stb.); önfeláldozás, gyerekek-felnőttek, hűség képes szövegalkotási feladatok árulás). megoldására (szóban/írásban), pl. jellemzés, levél, elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás;  képes szövegrészlet megtanulására, esetleg jelenet, dialógus előadására, dramatikus játékra. Ifjúsági regény, cselekmény, tér- és időviszonyok, szerkezet, konfliktus, elbeszélői nézőpont. Kulcsfogalmak/ fogalmak Előzetes tudás


Órakeret 5 óra A témakör anyaga az „Ajánlás az éves óraszám felosztására” bevezető táblázatban Előzetes tudás feltüntetett témakörök tananyagaiba integrálódott Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; mindennapi tájékoztató szövegek. Annak belátása, hogy a nyelvi igényesség az önbecsülésnek és mások tiszteletének kifejezője. A tematikai egység A szövegalkotás készségszintjének folyamatos fejlesztése, önkorrekció, hibajavítás. Az olvasott nevelési-fejlesztési céljai: irodalmi művekhez (is) kapcsolódóan az elbeszélés, a leírás, a jellemzés közlésformáinak gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Irodalmi művekhez kapcsolódó A tanuló képes Történelem, társadalmi és szövegalkotási feladatok készítése, állampolgári ismeretek;  szövegalkotási készségszintjének különféle műfajokban (elbeszélés, leírás, Természetismeret; Vizuális folyamatos fejlesztésére, hibáinak jellemzés, levél, érvelő szöveg, kreatív kultúra; Matematika:narratív javítására; írások). szövegek, leírások, érvelő  az elbeszélés, leírás, jellemzés szövegek alkotása. közlésformáinak gyakorlására;  rövid érvelő szövegek készítésére;  néhány, különféle típusú, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szöveg elkészítésére (meghívó, e-mail stb.). Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, érvelő szöveg. Kulcsfogalmak/ fogalmak Szövegalkotás

10

Magyar nyelv 6. évfolyam Óraszám:


Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.


4

2.


4

3.

Írás, fogalmazás

2

4.

Helyesírás

10

5.


3

6.

A nyelv szerkezete Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása - 4 óra Olvasás, szövegértés - 10 óra Írás, fogalmazás - 10 óra Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés


18+24 7

Órakeret 4 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs Előzetes tudás partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással, interaktív olvasásértéssel). A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással. Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező kommunikáció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyes beszámolóban, történetmeséléskor, személyek jellemzésekor. A társas viselkedés A tematikai egység szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a konfliktusok kezelése nevelési-fejlesztési céljai képességének fejlesztése. A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulásának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása. Kommunikációs (illem) szabályok tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A hallásértés fejlesztése analitikus és evaluációs gyakorlatokkal. Dráma és tánc: kommunikációs Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló reprodukálása. kapcsolatteremtés, szituációk, Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a helyzetgyakorlatok. beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása. Vizuális kultúra: vizuális Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér, idő és résztvevői kommunikáció. szerepeknek megfelelő beszédhelyzetek létrehozása szerepjátékkal, drámapedagógiai Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

11

gyakorlatokkal. Természetismeret: Az ember Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása: értelmi képességének, érzelmi kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. intelligenciájának alapvonásai; , Férfiak és nők, felnőttek és gyermekek kommunikációja különbözőségeinek megfigyelése, az érzékszervek szerepe. kommunikációs (illem) szabályok (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek) között. Erkölcstan: önismeret, a Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. személyes kapcsolatok, a A kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus), valamint a beszélgetés jelentősége. beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigyelése, értelmezése. A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a következtetések nyomán alaptényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzésével. Kulcsfogalmak/ Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, kommunikációs folyamat, tényező (adó, fogalmak vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat); zenei eszköz (dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet). Tematikai egység/ Fejlesztési cél


Órakeret 4 óra A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző Előzetes tudás típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg információinak és gondolatainak az életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése. A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó szövegeken. Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, grafikonok értelmeztetése. Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia A tematikai egység megismertetése, alkalmazásának elősegítése. nevelési-fejlesztési céljai A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.) Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása. Matematika; Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző témájú és Természetismeret: típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák szövegértés, a feladatok (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való szövegének értelmezése. bővítése (szintézis, szelektív olvasás). Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a Informatika: Adatkezelés, különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat, AV és online dokumentum), adatfeldolgozás, korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. információmegjelenítés; A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének követése, internetes források adatainak monitorizálása. A hibás olvasási, szövegértési technika felismerése, a megfelelő javító megkeresése, csoportosítása. stratégia megtalálása és alkalmazása. Vizuális kultúra: szöveg és Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott szövegek tipológiai és kép összefüggései. műfaji különbségének megfigyelése, a szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése. Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Írás, fogalmazás

Előzetes tudás

A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása

12

Órakeret 2 óra

. A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás. Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjainak fejlesztése. Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív szövegalkotás támogatása. Újabb A tematikai egység szövegalkotási eljárások megismertetése, alkalmazásának segítése. nevelési-fejlesztési céljai Jellemzés Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható Idegen nyelvek: udvariassági kézírásra. formulák, egyszerű üzenetek Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. megfogalmazása a tanult Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez. idegen nyelven. A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez. Történelem, társadalmi és Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata. állampolgári ismeretek: Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: jellemzés, levél. narratív szövegek, történetmondás történelmi Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, színek, eseményekről, hősökről. kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten túli jelentése. A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei, hasonlóságai. Természetismeret: anyaggyűjtés, vázlatkészítés. Vizuális kultúra: a szöveg képe. Informatika: internetes kapcsolattartó műfajok; rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. . Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Anyaggyűjtés, vázlat, jellemzés, levél, Nem nyelvi jel (sorköz, betű, margó stb.). Helyesírás

Órakeret 10 óra A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli Előzetes tudás munkákban. A Magyar helyesírási szótár használata tanári segítséggel. A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A szófajokhoz kapcsolódó A tematikai egység legalapvetőbb és leggyakoribb helyesírási szabályok, normák megismertetése. nevelési-fejlesztési céljai A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának kialakítása. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi norma tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az alapvető helyesírási szabályok megismerése főleg a szófajtani ismeretek elsajátításához Történelem, társadalmi és kapcsolódóan. állampolgári ismeretek; Idegen A szófajok és a tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése. nyelvek; Vizuális kultúra; A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg Természetismeret; Informatika: megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás fokozatos a tantárgyra jellemző önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. fogalmak, tulajdonnevek, Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra. földrajzi nevek, digitális kifejezések helyesírása. Kulcsfogalmak/ fogalmak 13


Órakeret 3 óra A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, közmondások, Előzetes tudás szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk ismerete. A magyar nyelv szinonima-gazdagságának, a szójelentések rétegzettségének, sokszínű kifejezőképességének fölfedeztetése. Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy A tematikai egység ugyanazt a tartalmat többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni. nevelési-fejlesztési céljai A magyar és valamely tanult, ismert idegen nyelv szerkezete közötti hasonlóságok és különbözőségek fölfedeztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag. Idegen nyelvek: a tanult idegen Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezetének, nyelv szókincse, néhány használati körének megfigyelése. állandósult szókapcsolata. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása.



Szótő, toldalék, képző, jel, rag, állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás

Órakeret 18+24 óra A már megismert szófajok felismerése és megnevezése jelentés alapján, toldalékos alakban (a Előzetes tudás toldalékok típusának felismerése és megnevezése), mondatban, szövegben, megfelelő használatuk a beszélt és az írott szövegben Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfigyeltetése; a A tematikai egység szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. A magyar nyelv sajátosságának nevelési-fejlesztési céljai tudatosítása. Elemző képesség fejlesztése: hangkapcsolódási szabályszerűségek felismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb csoportjainak áttekintése, Idegen nyelvek: a tanult idegen szövegbeli és kommunikációs szerepük megfigyelése, alkalmazásuk a kommunikációban. nyelv hangállománya, A szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb jellemzőinek hangtani, szótani szerkezete. megnevezése. Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban. Természetismeret: az ember Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az irányultságának hangképző szervei. kifejezésében; az ige aspektualitása. A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete. A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban. A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek és más toldalékainak megismerése, szóalkotási gyakorlatok. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv szótani szerkezetével. alapszófaj (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmás, igenév). Kulcsfogalmak/ fogalmak A nyelv szerkezete

14



Témakör sorszáma

2. 2.

Témakör Ballada Szövegalkotás - 1 óra Monda, rege Szövegalkotás -1 óra Arany János: Toldi Szövegalkotás - 3 óra

Óraszám 8+1 5+1 18+3

3.

Érzelmek, hangulatok, gondolatok

10

4.

Próbatételek, kalandok, hősök

10

5.

Gárdonyi Géza: Egri csillagok – házi olvasmány

9

6.


7


Ballada

Órakeret 8+1 óra

Verses kisepikai alkotások; a népköltészet és műköltészet megkülönböztetése. Hangsúlyos verselés; rím. A ballada műfaji jellemzőinek, sajátos szerkesztés- és előadásmódjának megismerése; magatartásformák, erkölcsi értékek elemzése. A tematikai egység Memoriterek kifejező tolmácsolása, különböző előadásmódok megvitatása. nevelési-fejlesztési céljai Arany János: A walesi bárdok című balladájának értelmezése, a felvetett szempontok befogadásával, megértésével (szerkezet, műfaji jellemzők, magatartásformák). Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Egy népballada értelmezése és előadása (pl. A tanuló Erkölcstan: bűn, erény, Kőmíves Kelemen vagy Kádár Kata). lelkiismeret.  megismeri a ballada műfaji jellemzőit, A műfaji sajátosságok megfigyelése, sajátos szerkesztés- és előadásmódját; elemzése (szaggatottság, kihagyás, Ének-zene: népdal,  tudja, hogy a népköltészeti alkotások elhallgatás stb.). népballada. többféle változatban létezhetnek;  elő tud adni egy népballadát Arany János: A walesi bárdok – egy (memoriter); műballada értelmezése és előadása.  értelmezi Arany János A walesi bárdok Egyszólamú, egyenes vonalú (lineáris) című balladáját (memoriter); szerkezet.  műismereti minimuma: egy népballada Műfaji sajátosságok (pl. kihagyásosság) és és egy Arany-ballada. művészi megoldások (pl. ismétlés, fokozás, szórendcsere/inverzió, versforma, zeneiség). Magatartásformák; bűn és bűnhődés, lélektaniság. Júlia szép leány (A mennybe vitt leány Arany János: Rozgonyiné Vörösmarty Mihály: A buvár Kund Időmértékes verselési rendszer, versláb, jambus, jambikus verselés, spondeus, félrím, belső rím, Kulcsfogalmak/ alliteráció, szórendcsere. fogalmak A tanult irodalmi művekhez kapcsolódóan különféle műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, elbeszélés párbeszéddel, leírás, kreatív szövegek Előzetes tudás

15


Monda, rege

Órakeret 5+1 óra

Mondák, legendák. Mitológiai történetek. Annak belátása, hogy a múlt megismerése segíti a jelenben való eligazodást, önmagunk megismerését. Olvasmányélmények célirányos felidézése, következtetések megfogalmazása, A tematikai egység korábbi és új szövegek megismerése alapján mondatípusok rendszerezése. A képzelet, a nevelési-fejlesztési céljai kreativitás, az íráskészség fejlesztése. A kritikai gondolkodás fejlesztése: a történeti forrás és a mondafeldolgozás különbségének beláttatása. Arany János Rege a csodaszarvasról című művének elemző bemutatása. Ismeretek Magyar mondák, pl. őstörténeti mondák/eredetmondák, történeti mondák, helyi mondák (pl. A fehér ló mondája; vármondák, Lehel, Zotmund mondája). Arany János: Rege a csodaszarvasról – műértelmezés. A csodaszarvas-monda feldolgozása(i) és a történeti források. Magyar népmondák – A tök és a csikó, László herceg megmenti az elrabolt magyar lányt Az életmentő király (a Dubnici Krónika nyomán) Mátyást királlyá választják (Benczédi Székely István Thuróczi János krónikája nyomán) Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Követelmények A tanuló  a már korábbról ismert művek olvasásával felidézi a műfaji sajátosságokat;  felidéz népköltészeti műfajokat;  megismer, rendszerez mondatípusokat;  kreatív írásokat készít (pl. helyi monda, keletkezéstörténet);  képes Arany János Rege a csodaszarvasról című művének elemző bemutatására (részletek, memoriter is), a mondai anyag és a művészi feldolgozás összevetésére.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: forrástípusok, forráselemzés; történetek és magyarázatok a magyarság vándorlásáról és a honfoglalásról. Ének-zene: népdalok felidézése. Vizuális kultúra: honfoglaláskori művészet.

Monda, rege, eredetmonda, felező 8-as ritmus. A tanult irodalmi művekhez kapcsolódóan különféle műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, elbeszélés párbeszéddel, leírás, kreatív szövegek Arany János: Toldi

Órakeret 18+3 óra

Elbeszélő költemény, felező 12-es forma; Petőfi Sándor: János vitéz. Magatartásformák (indulat, hirtelen harag) elutasítása, erkölcsi értékek (szeretet, helytállás) A tematikai egység vállalása. A szövegközeli olvasás, a szövegértelmező, műértelmező képesség fejlesztése (térnevelési-fejlesztési céljai és időviszonyok, cselekmény, a szereplők kapcsolatai; magatartások értelmezése; lélekábrázolás). A szókincs, az esztétikai és erkölcsi érzék, az ítélőképesség fejlesztése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A Toldi cselekménye, szerkezete. A tanuló Erkölcstan: bűn és erény, Toldi Miklós helyzete, tettei, magatartása lelkiismeret, megtisztulás.  felismeri az elbeszélő költemény (értelmezés, jellemzés); kapcsolatai, műfaját; konfliktusai (elemzés).  elemzi a tér- és időviszonyokat; ismeri a Ének-zene: ritmizálási Arany lélekábrázolása (családi kapcsolatok; cselekményt; jellemzi a szereplőket és gyakorlatok. bűn és megtisztulás). minősíti kapcsolataikat a Toldi részletes feldolgozása során; A megjelenítés eszközei (az egységenkénti  alkalmazza a kapcsolódó elméleti feldolgozás során a poétikai eszközök fogalmakat (pl. verses epika; elbeszélő elemzése: képek, pl. hasonlat, költemény); megszemélyesítés, metafora; alakzatok, pl.  felismeri a poétikai eszközöket ellentét, párhuzam, túlzás, felsorolás, (szóképek, alakzatok), a versritmust; részletezés, szótőismétlés).  képes önálló szövegalkotási feladatok Verselési elemzések, ritmizálási gyakorlatok. megoldására (különféle közlésformák; nézőpontváltás stb.);  képes saját véleményének megfogalmazására; 16




tud memoritereket előadni (szövegrészletek a műből).

Előhang, mottó, expozíció, kaland, allegória, epizód, késleltetés, körülírás, felező 12-es, sormetszet A tanult irodalmi művekhez kapcsolódóan különféle műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, elbeszélés párbeszéddel, leírás, kreatív szövegek.


Érzelmek, hangulatok, gondolatok

Órakeret 10 óra

Lírai alkotások jellemzői; költői nyelv, képek, alakzatok, zeneiség. Ismeretek József Attila, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor egy-egy alkotásáról (memoriterek is). Annak belátása, hogy az irodalmi művek olvasása gazdagítja érzelmi életünket. A befogadási A tematikai egység képességek növelése különböző kifejezésmódú szövegek olvasásával, feldolgozásával. nevelési-fejlesztési céljai Jellemző motívumok, témák azonosítása. Képesség az epikai és lírai műnem megkülönböztetésére (az ábrázolás irányultsága alapján). Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A tanuló Ének-zene: megzenésített versek  megkülönbözteti az epikai és lírai Témák, motívumok lírai alkotásokban (pl. műnemet (az ábrázolás irányultsága természet, évszakok, napszakok, szerelem). alapján); A lírai műnem sokszínűsége: változatos  felismeri a lírai műnemnek a líra szerkezeti megoldások, képiség, zeneiség, alanyára vonatkoztatottságát (bármely hangnemek – eltérő alkotói magatartások. líratípusban, pl. gondolat- vagy hangulatlíra); Előzetes tudás

Ismeretek Szemelvények a magyar irodalom különféle műfajú alkotásaiból, pl. Csokonai Vitéz Mihály, József Attila, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor műveiből – értelmezések, poétikai és verstani gyakorlatok.

  

Követelmények bővíti ismereteit a kifejezésmódokról; felismer jellemző témákat, motívumokat (pl. természet, évszakok, napszakok); felismeri a művészi stíluseszközöket és elemzi azok hatását.

Kapcsolódási pontok

A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. Balassi Bálint: Búcsúja hazájától, Hogy Júliára… Csokonai Vitéz Mihály: Keserédes Petőfi Sándor: Fa leszek József Attila: Rejtelmek Szabó Lőrinc: Tücsökzene – részletek Illyés Gyula: Anyánk Radnóti: Virágének Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Líra, lírai alany, téma, motívum, versforma, rímszerkezet.

Próbatételek, kalandok, hősök

Órakeret 10 óra

Hősies magatartásformák a korábbi olvasmányélményekben. A „próbatétel, kaland, hősiesség” tematika alapján is emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, A tematikai egység formák felismerése, a tematika sok szempontú megközelítése (pl. jellemformálás, archetipikus nevelési-fejlesztési céljai helyzetek). Felkészítés a téma megjelenésének változatosságára; különböző korszakban írott, eltérő műfajú művek befogadására. A befogadói tapasztalatok, a szókincs, a poétikai ismeretek 17

bővítése a Lúdas Matyi feldolgozása révén. Ismeretek A hősies magatartás néhány példája, változata; a próbatételek, kalandok szerepe.

Követelmények Kapcsolódási pontok A tanuló Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hősök,  megismer az irodalmi művek történetek, legendák segítségével néhány példát a hősies A görög mitológiától és a Bibliától (pl. elemzése. magatartásra; Héraklész, Odüsszeusz; Dávid és Góliát,  megfigyeli, hogy a próbatételek, Sámson) a klasszikus és a kortárs ifjúsági Vizuális kultúra: hősök, kalandok miként formálják a irodalomig (kis- és nagyepikai művek, próbatételek, kalandok személyiséget, jellemet; műrészletek; verses és prózai formák). képzőművészeti  a „próbatétel, kaland, hősiesség” megjelenítése. tematika alapján is felismer emberi Fazekas Mihály: Lúdas Matyi – alaphelyzeteket és irodalmi témákat, műértelmezés. Erkölcstan: a próbatétel, formákat; felismeri az emberi Szerkezet (a négy levonás kapcsolódása; kaland, hősiesség lehetséges kapcsolatok sokféleségét és a téma ismétlés és fokozás); a konfliktusok jellege; összefüggései. megjelenésének változatosságát népiesség és időmértékes forma. korszaktól, műfajtól és formától függetlenül; D. Defoe: Robinson – részlet  felfedez archetipikus helyzeteket bibliai, A. Dumas: Monte Cristo grófja – részlet mitológiai történetekkel; Dudovics Titusz hőstette – Nándorfehérvár  részt vesz ajánlott olvasmányok közös ostroma (magyar monda) feldolgozásában (tér- és időviszonyok, A. Horowitz: Veszélyes iskola cselekmény, szereplők, elbeszélői nézőpont, szerkezet stb. elemzésében);  választhatja klasszikus és népszerű ifjúsági regények bemutatását (szemelvények vagy egyéni beszámolók, ajánlások); az érdeklődés felkeltésének céljából is (a mű hatása);  gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést;  képes Fazekas Mihály Lúdas Matyi című művének elemző bemutatására, esetleg egyik levonásának dialogikus megjelenítésére;  képes vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként. Próbatétel, kaland (cselekményszervező), ismétlődő motívum, vándortéma, daktilus, spondeus, Kulcsfogalmak/ kötött verssor, hexameter. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Gárdonyi Géza: Egri csillagok – házi olvasmány

Órakeret 9 óra

Korábban olvasott regények, ifjúsági regények. Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, szereplő; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Alapvető erkölcsi értékekkel való azonosulás (szerelem, hazaszeretet, hűség, helytállás), az emberi magatartások megítélése és értékelése. A házi olvasmányok korábban megismert A tematikai egység megközelítési lehetőségeinek felidézése, alkalmazása. Felkészítés a mű sok szempontú nevelési-fejlesztési céljai befogadására, értelmezésére; az olvasottak önálló dokumentálására (pl. motívumok azonosítása, jegyzetelés, vázlat). Kreativitás fejlesztése szövegalkotási gyakorlatokkal. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Gárdonyi Géza: Egri csillagok – sok A tanuló Történelem, társadalmi és szempontú megközelítés. állampolgári ismeretek: adott  alkalmazza a házi olvasmányok Tér- és időviszonyok (cselekményidő/külső, történetekben a valós és fiktív korábban megismert megközelítési Előzetes tudás

18

történelmi idő), cselekmény, szerkezet; a szereplők csoportjai, kapcsolataik; konfliktusok. Elbeszélői nézőpont, jellemábrázolás, ábrázolásmód. Bornemissza Gergely életútja.

lehetőségeit; előzetesen felkészül a mű sok szempontú értelmezésére (feladatok; adatkeresés, jegyzetelés, vázlatkészítés stb.);  képes szövegalkotási feladatok megoldására (szóban/ írásban), pl. A mű fontos témái (történelem, hősiesség, leírás, jellemzés, elbeszélés barátság, szerelem, árulás stb.) és nézőpontváltással, levél, kreatív írás; motívumai (pl. hold, csillag, gyűrű).  képes szövegrészlet megtanulására, esetleg jelenet, dialógus előadására, dramatikus játékra. Történelmi regény, ifjúsági regény, kalandregény; téma, motívum. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél



elemek megkülönböztetése. Informatika: egynyelvű szótárak (pl. jelképszótár, szimbólumszótár) használata. Természetismeret: a regényhez kapcsolódó topológia.

Órakeret 5 óra A témakör anyaga az „Ajánlás az éves óraszám felosztására” bevezető táblázatban Előzetes tudás feltüntetett témakörök tananyagaiba integrálódott Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; mindennapi tájékoztató szövegek. A kommunikációs képességek fejlesztése; az önismeret, a nyelvi kultúra növelése. Elbeszélés, A tematikai egység leírás, jellemzés közlésformáinak folyamatos gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése. A nevelési-fejlesztési céljai kapcsolattartás digitális műfajainak alkalmazása. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Irodalmi művekhez kapcsolódó A tanuló képes Történelem, társadalmi és szövegalkotási feladatok készítése, állampolgári ismeretek;  az elbeszélés, leírás, jellemzés különféle műfajokban (elbeszélés, leírás, Természetismeret; közlésformáinak folyamatos jellemzés, levél). Matematika; Vizuális kultúra: gyakorlására; Érvelő szövegek. narratív szövegek, leírások,  rövid érvelő szövegek készítésére; Kreatív írások. érvelő szövegek alkotása.  néhány, különféle típusú, a mindennapokban megjelenő írott és Informatika: a digitális elektronikus szöveg elkészítésére írásbeliség kapcsolattartó (meghívó, e-mail stb.);  saját hibáinak felismerésére, javítására, műfajainak ismerete. igényli ezek kiküszöbölését gyakorlással, feladatmegoldással, és törekszik készségszintjének folyamatos fejlesztésére. Írásbeli kapcsolattartás, elbeszélésfajták, érv, nézőpont, érvelés. Kulcsfogalmak/ fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Szövegalkotás

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes rövidebb szóbeli üzenetek, rövidebb hallott történetek megértésére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni. 19

A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a népmese és a műmese között. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni három-négy művet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz és Toldi Miklós alakjáról. Képes értelmezni A walesi bárdokban rejlő üzenetet, és meg tudja világítani 5–6 mondatban az Egri csillagok történelmi hátterét. El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (János vitéz, Toldi, A Pál utcai fiúk, Egri csillagok), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást adnia következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, ballada, dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit. 7–8. évfolyam A 7–8. évfolyamon – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) történik. Az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén nagy jelentőséget kap, mint pl. a digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Fontos feladat a nyelvről tanult ismeretek mélyítése, a nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. Mire eljutottak a tanulók a 78. évfolyamig, addigra már megismerkedtek a János vitézzel és a Toldival, a mesékkel és a mondákkal, az első közösen megismert terjedelmesebb regényekkel. Az olvasás és írás, a szövegértés és szövegalkotás ekkorra már több kell, hogy legyen számukra merő technikai gyakorlatnál vagy egyszerű kódoló – dekódoló eljárásnál. Érteniük kell, hogy az irodalom olyan üzenet, amelyet elődeink és a rendkívüli képességekkel megáldott művészek örökítettek ránk, s amely üzenetnek a megfejtése és életünkbe építése a mi dolgunk. Ekkorra már szerencsés, ha a tanulók jól értik: a pragmatikus tudáselemeken túl az embernek szüksége van egy transzpragmatikus, ünnepnapi tudásra is, amiben elsősorban a művészetek adhatnak eligazítást. Ahhoz, hogy az irodalommal ebben a másfajta jelentésében is képesek legyenek szembesülni, ehhez több előfeltételnek is teljesülnie kell. Előfeltétele ennek a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló sajátos serdülőkori viszonyát a tanulmányokhoz, a mély lelki kérdéseket érintő kommunikációhoz és a tekintélyhez, és csakis ezt a kritikus és sebezhető kamaszt jól ismerve fogalmazza meg célkitűzéseit. Ugyanennek másik előfeltétele a tanuló részéről, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. Ennek megfelelően 78. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a 78. évfolyamon a tanuló beszédében már nemcsak megfelelően artikulál, hanem kiejtésével közlő szándékát is jól tükrözi, továbbá a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is megfelelően alkalmazza. Már nemcsak összefoglalni tudja az olvasottakat, hanem érvelni is képes, és a beszédtárssal empatikusan együtt tud működni. Nemcsak a beszédhelyzethez alkalmazkodik, hanem különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából már nemcsak értelmezésre, hanem formai-stilisztikai elemzésre is képes, továbbá a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítására. Irodalomismeret szempontjából már nemcsak a lírai és az elbeszélő szerkezetek kulcsfogalmait ismeri, hanem érti a formai jegyek jelentésteremtő szerepét is, továbbá megismerkedik a drámával, a befogadóval, a hatással, a beszédhelyzettel, a jellemzés módjaival és a tantervben számára előírt további fogalmakkal. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából már nemcsak a tetszésnyilvánításra és az eltérő vélemény tiszteletére képes, hanem érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát. Ismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit.

20

Magyar nyelvtan 7. évfolyam Óraszám:


Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.


3

2.


4

3.

Írás, fogalmazás

6

4.

Helyesírás

10

5.

A nyelv szerkezete és jelentése Olvasás, szövegértés - 2 óra Írás, fogalmazás - 3 óra

30+5

Összefoglalás, ismétlés, gyakorlás Tematikai egység/ Fejlesztési cél

14

Órakeret 3 óra A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső megjelenés. Előzetes tudás A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése. Különféle iskolai közéleti és kisközösségi beszédhelyzetek sémái, a helyzetnek és a A tematikai egység kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs, nyelvi viselkedés gyakoroltatása. A nevelési-fejlesztési céljai magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításával a nyelvi, nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a beszédhelyzetnek megfelelően használó megnyilatkozás. A különféle mindennapi megnyilatkozások, üzeneteinek dekódolása. Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben, vitában, a saját álláspont előadása, megvédése, esetleges korrigálása a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata.

Kapcsolódási pontok Minden tantárgy: felszólalás, kiselőadás, (ünnepi) beszéd, részvétel beszélgetésben, vitában. Vizuális kultúra: szöveg és kép kapcsolata a vizuális médiumokban. Dráma és tánc: kifejező szövegmondás dramatikus játékban. Ének-zene: beszédhang, énekhang, beszédtempó, ritmus.


Vélemény, vita, érv; megbeszélés, kiselőadás.

21


Órakeret 4 óra A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, Előzetes tudás szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása. Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák (intenzív és extenzív olvasás) megismertetése. A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, információkezelési módok A tematikai egység megismertetése, gyakorlati alkalmazása nyomtatott és elektronikus szövegekben. nevelési-fejlesztési céljai Kritikai gondolkodás fejlesztése: az elektronikus, internetes információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség szempontjából. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. Olvasás, szövegértés

Ismeretek/fejlesztési követelmények A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb technikák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív olvasás), azok gyakorlatban történő alkalmazása. A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem folyamatos szövegeken. Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák összefüggéseinek felfedése, értelmezése. Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás).

Kapcsolódási pontok Minden tantárgy: az egyes tantárgyakban olvasott szövegek feldolgozásának tantárgyi sajátosságai. Informatika: keresési ismeretek alkalmazása.

Vizuális kultúra: ábrák, képek, Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző illusztrációk értelmezése. forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdése. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái. Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat. Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, szövegfeldolgozás. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Írás, fogalmazás

Órakeret 4 óra

Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és Előzetes tudás elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával. A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása. A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának A tematikai egység képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. nevelési-fejlesztési céljai Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel. Ismeretek/fejlesztési követelmények A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegek írása. Forrásjegyzék önálló elkészítése. A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására. Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, jellemzés, vélemény. . Jegyzet, vélemény, elektronikus szöveg, komment, önéletrajz. Kulcsfogalmak/ fogalmak

22

Kapcsolódási pontok Informatika: a szövegszerkesztő programok lehetőségei. Vizuális kultúra: tipográfia ismeretek.


Órakeret 10 óra

Helyesírás

Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő helyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat A tematikai egység szerkezeti típusainak írásjelhasználata; a szöveg központozásának, leggyakoribb szabályainak nevelési-fejlesztési céljai megismertetése. Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli műfajokban. Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai.

Kapcsolódási pontok Informatika: a helyesírási ellenőrző programok. Vizuális kultúra: tipográfiai ismeretek – esztétikus és célszerű íráskép.


Központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont, gondolatjel).

Órakeret 30+5 óra Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, Előzetes tudás határozószó, névmások, igenevek: főnévi, melléknévi, határozószói igenév. Mondatfajták típusai, használatuk. A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. A mondatfajták közlési szándékának felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi kommunikációban. A tematikai egység A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos nevelési-fejlesztési céljai jelentés megkülönböztetése. A viszonyszók és mondatszók funkcionális szerepének megismertetése. A modalitásnak (a mondatfajtáknak) megfelelő akusztikai eszközök tudatosítása. Mondatelemzés, mondatrészek azonosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták, szövegszervező ereje. Vizuális kultúra: vizuális Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommunikációs szándéknak kommunikáció, a vizuális megfelelően szóban és írásban. közlések felépítése. A nyelv szerkezete és jelentése

Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés, alárendelés. A szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet játszó viszonyszók és mondatszók. A szószerkezettípusok felépítésének megfigyelése, felismerésük és alkotásuk. A fő mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a hozzájuk kapcsolódó vonzatok jellemzőinek tanulmányozása. Fő mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik, vonzatok.


Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv szóalkotása.

Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat. Egyszerű mondat; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és bővített mondat. Mondatrész, alany, állítmány, jelző (minőség, birtokos, mennyiség), határozó (idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot). Szószerkezet, mellérendelő és alárendelő szószerkezet. Viszonyszó, névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédige, igekötő. Mondatszó, indulatszó, módosítószó.

23



Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.

Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, anekdota)

10

2.

Nagyepikai alkotás (regényelemzés)

8

3.

Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma)

22

4.

Egy korstílus – a romantika

6

5.

Nagyepikai alkotás – egy Jókai – regény és a romantikus stílus

8

6.

Drámai műfajok (egy komédia)

8

7.

A média kifejezőeszközei (1) Történet és elbeszélés mozgóképen

3


7


Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, Órakeret anekdota) 10 óra Epikai műnem. Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal). Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés. Előzetes tudás Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés, párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Az érzelmi tartalmak felismerésének (pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, A tematikai egység félelem, bizalom, hála), az erkölcsi választások értelmezésének és véleményezésének nevelési-fejlesztési céljai fejlesztése. Az irodalmi élmény befogadásának és megosztásának fejlesztése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Az egyes kisepikai műfajok sajátosságai (pl. A tanuló kisepikai alkotásokban Erkölcstan: nemzedékek, tér-, időviszonyok, előreutalás, késleltetés, család, felnőttek, gyerekek  azonosítja, elemzi az idő- és nézőpont, szerkesztésmód, szereplők, kapcsolatai. térviszonyokat; hangnem, téma, motívumok).  érzékeli az elbeszélés és a történet Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán és más Dráma és tánc: érzelmi időrendje közötti eltérést; magyar elbeszélők alkotásai. tartalmak kifejezése  azonosítja az előreutalásokat, drámajátékban, késleltetéseket; Szent Margit legendája szerepjátékban.  felismeri az elbeszélői nézőpontot, Szent László király csodatételei beszédhelyzetet; Mikszáth Kálmán: A néhai bárány, Timár  műelemzések nyomán rögzíti az egyes Zsófi özvegysége műfajok sajátosságait; Kosztolányi Dezső: A kulcs  azonosítja az irodalom nagy témáit, pl. Krúdy Gyula: A fehér hajú fiú család, iskola, gyerekek és felnőttek, G.Maupassant: Simon apja próbatételek;  képes az irodalmi élmény megosztására;  képes érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére, pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála; 24




memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására. Kisepika, mese, monda, legenda, anekdota, novella, elbeszélés, kisregény, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet.


Nagyepikai alkotás – regényelemzés

Órakeret 8 óra Regényelemzések a megelőző évfolyamokból (házi és egyéni olvasmányok, ifjúsági regények). Nagyepikai művek jellemzői: szerkezet, idő- és térviszonyok, cselekmény, fordulat, epizód, Előzetes tudás kitérő, késleltetés, előreutalás; szereplők rendszere; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Annak felismerése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Epikai alkotások elemző, értelmező képességének fejlesztése. Nagyepikai alkotás(ok)ban az A tematikai egység idő- és térviszonyok azonosítása, elemzése; az elbeszélés és a történet időrendje közötti nevelési-fejlesztési céljai eltérés érzékeltetése; az előreutalások, késleltetések szerepét azonosító szövegértelmező képességek fejlesztése. A műelemzések alapján műfaji, poétikai, tematikai, erkölcsi következtetések megfogalmazásának képessége. Az irodalmi élmény megosztása, önálló olvasmányválasztás indoklása, olvasmányainak ajánlása. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője – A tanuló nagyepikai alkotás(ok)ban Informatika: források önálló sok szempontú megközelítés. feltárása és felhasználása.  azonosítja, elemzi az idő- és Tér- és időviszonyok, cselekmény, térviszonyokat; szerkezet, anekdotikusság. Földrajz: az olvasott művek  érzékeli az elbeszélés és a történet A szereplők jellemzése (egyéni topológiája. időrendje közötti eltérést; állásfoglalással).  azonosítja az előreutalásokat, Elemzések, értelmezések és kreatív írások. Erkölcstan: erkölcsi dilemmák. késleltetéseket;  felismeri az elbeszélői nézőpontot, Ajánlott és/vagy egyéni olvasmányok, pl. beszédhelyzetet; Jules Verne, Mark Twain, Dickens és mások  a műelemzés nyomán rögzíti a műfaji műveiből; a klasszikus és kortárs, magyar és sajátosságokat; világirodalmi ifjúsági irodalomból –  azonosítja az irodalom nagy témáit (pl. műbemutatások, értelmezések, ajánlások (a család, gyerekek és felnőttek, házi olvasmányok megközelítési próbatételek, szerelem); szempontjainak alkalmazása, önálló  képes az irodalmi élmény állásfoglalással). megosztására;  képes a szereplők jellemzésére, tetteik K. May: az Ezüst-tó kincse, Winnetou minősítésére; erkölcsi választások J. Verne: Kétévi vakáció értelmezésére és véleményezésére; A. Marshall: Én is versenyt futok a széllel  memoriterek (prózaepikai A Horowitz: A Sólyom gyémántja vagy a szövegrészletek) előadására; szerző más regénye, L. Lowry: Az emlékek  képes annak felismerésére és őre, Stephem Chbosky: Egy különc srác tudatosítására, hogy az elemzőfeljegyzései értelmező olvasás elmélyíti az élményés tapasztalatszerzést;  képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányainak ajánlására;  alkalmas az önálló olvasmányválasztás indoklására. Nagyepika, szerkezet, időviszony, térviszony, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, Kulcsfogalmak/ előreutalás; anekdotikus; magatartásforma. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma) 25

Órakeret 22 óra

Lírai műnem. Népköltészet, műköltészet. Dal, tájleíró költemény, életkép. Verselési rendszerek. Hangsúlyos verselés (ütem, felező 8-as, felező 12-es.) Időmértékes Előzetes tudás verselés, versláb. Rím, rímelhelyezkedés, páros rím, félrím, alliteráció. Szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora. Alakzatok: ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere. Az alapvető lírai műfajok sajátosságainak (pl. beszédhelyzet, megszólított; tematika, motívumok, műfaji és tematikus kapcsolatok) felismerése különböző korok alkotóinak művei alapján. A ritmusérzék, a belső hallás fejlesztése. Szövegértési és szövegelemző képességek A tematikai egység fejlesztése: alakzatok, képek azonosítása, a jelentésteremtő szerep elemzése, a kompozíció nevelési-fejlesztési céljai meghatározó elemeinek értelmezése, érzelmi tartalmak megértése. Szövegelemzések, értelmezések sok szempontú megközelítésben. A szöveghű, kifejező szövegmondás fejlesztése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Alkotások műfaji szempontokból a magyar A tanuló Ének-zene: ritmusok, irodalom különféle korszakaiból, pl. Ady ritmusfajták azonosítása.  felismeri az alapvető lírai műfajok Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály sajátosságait különböző korok (A Reményhez), Janus Pannonius Vizuális kultúra: a kompozíció alkotóinak művei alapján (elsősorban (Pannónia dicsérete), József Attila, Kölcsey szerepe a festészetben, 19-20. századi alkotások); Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, építészetben.  felismeri néhány lírai mű Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres beszédhelyzetét, a megszólítóSándor műveiből és kortárs magyar lírai megszólított viszony néhány jellegzetes alkotásokból. típusát; Tematikus, motivikus kapcsolódások  azonosítja a művek tematikáját, felismerése – a műválasztás felölel alapvető meghatározó motívumait; felfedez lírai témákat (pl. természet, évszakok és műfaji és tematikus-motivikus napszakok, szülőföld, haza, család, kapcsolatokat; szerelem, öntudat, költősors, költészet/ars  azonosítja a zenei és ritmikai eszközök poetica). típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat; Nemzeti himnuszunk, ódáink – Kölcsey:  azonosít képeket, alakzatokat, Hymnus; Vörösmarty: Szózat; Petőfi: szókincsbeli és mondattani Nemzeti dal – műértelmezések, sok jellegzetességeket, a lexika szempontú elemzések (pl. vershelyzet, jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szerkezet, műfaji változat, poétikai szövegekben; megoldások, versforma).  megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem időszerkezet, logikai szerkezet, Petőfi Sándor: Az alföld – Ady Endre: A beszédhelyzet és változása); magyar Ugaron;  felismer érzelmi tartalmakat; Petőfi Sándor: Minek nevezzelek, - Juhász  sok szempontú megközelítésben Gyula: Milyen volt…; elemez, értelmez különféle műfajú lírai Petőfi Sándor: a XIX. század költői – Orbán alkotásokat és meg is tanul néhányat Ottó: A XX. század költői – Finta Éva: A XIX. (pl. elégia/Csokonai Vitéz Mihály: A század költői Reményhez; epigramma/Janus Pannonius: Pannónia dicsérete);  sok szempontú megközelítésben értelmezi, elemzi nemzeti himnuszunkat, ódáinkat (Kölcsey: Hymnus; Vörösmarty: Szózat; Petőfi: Nemzeti dal; memoriterek is). Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma; verselési rendszer, rímes időmértékes verselés, rímtelen Kulcsfogalmak/ időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus verselés, daktilus, kötött verssor, fogalmak hexameter, pentameter, disztichon; rím, rímelhelyezkedés; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Egy korstílus – a romantika Petőfi Sándor néhány műve. Jellemző műfajok a 19. sz. első feléből. 26

Órakeret 6 óra

Az irodalmi művek megismerése során a múlt értékes törekvéseinek megbecsülése, azonosulás a máig ható értékekkel. A tematikai egység Ismerkedés egy korstílussal, korstílus és mű/vek összefüggéseivel. Romantikus jegyek, nevelési-fejlesztési céljai vonások azonosítása, megnevezése, művészeti kapcsolódások feltárása. Képesség az önálló ismeretszerzésre, digitális források használatával. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Egy korstílus – a romantika. A tanuló Vizuális kultúra: romantikus Egy-két szemelvény a korszak jellemző festmények, épületek,  ismerkedik egy korstílussal, a korstílus alapvetéseiről, törekvéseiről (pl. szabadság és egy-egy mű közötti összefüggéssel; viseletek. az irodalomban; új, jellegzetes műfajok;  ismerkedik a korszak irodalmi életével kevertség, töredékesség; romantika és Ének-zene: a zenei (pl. folyóiratok, színházi élet, irodalmi népiesség). romantika. kapcsolatok);  megismeri a korszakolás nehézségeit; a Szemelvények Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi Informatika: önálló romantika hátterét, esztétikai elveit, korstílusra jellemző, különféle műfajú, ismeretszerzés, a források törekvéseit, ábrázolásmódját, tematikájú alkotásaiból (pl. Kölcsey: Huszt; azonosítása. hangnemeit; a stílus formajegyeit; Vörösmarty: Ábránd; Petőfi: Egy gondolat  ismerkedik romantika és népiesség, bánt engemet…). romantika és reformkor összefüggésével; Vörösmarty Mihály: Ábránd – Radnóti Miklós:  jellemző műveken felismeri a Két karodban legjellemzőbb romantikus jegyeket, Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba vonásokat; Petőfi Sándor: Megy a juhász a szamáron –  felismer zenei és képzőművészeti Lackfi János: Megy Béla bá Trabanton vonatkozásokat, kapcsolódásokat; Petőfi Sándor: Füstbement terv – Vörös  az önálló ismeretszerzés többféle István: A füstbement nyelv módszerével (pl. internet, elektronikus könyvtár) is gyűjt információkat. Műfaji fogalmak (pl. óda, epigramma, rapszódia); romantikus ellentétezés, romantikus képalkotás. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Nagyepikai alkotás – egy Jókai-regény és a romantikus korstílus Órakeret (regényelemzés) 8 óra Regényelemzések (házi és egyéni olvasmányok). A romantikus korstílus. Nagyepikai művek jellemzői: szerkezet, idő- és térviszonyok, cselekmény, fordulat, epizód, Előzetes tudás kitérő, késleltetés, előreutalás; szereplők rendszere; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Fogékonyság a tematikai és erkölcsi megközelítésre, értékek azonosítására, megvitatására, a A tematikai egység szereplők erkölcsi dilemmáinak, döntéseinek mérlegelésére. nevelési-fejlesztési céljai Komplex képességfejlesztés: egy Jókai-regény sok szempontú megközelítése, elemzése (pl. idő- és térviszonyok, előreutalások, késleltetések, elbeszélői nézőpont, stílusjellemzők). Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Nagyepikai alkotás (regényelemzés) - sok A tanuló egy Jókai-regényben Történelem, társadalmi és szempontú megközelítés. állampolgári ismeretek: a  azonosítja, elemzi az idő- és történelmi regény eseményei térviszonyokat, az előreutalásokat, Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (vagy késleltetéseket, epizódokat; a szereplők és a történelem. esetleg egy másik regénye, pl. Az új földesúr kapcsolatait, a cselekmény elemeit; vagy A jövő század regénye) – sok Földrajz: az olvasott Jókai felismeri az elbeszélői nézőpontot, szempontú megközelítés. regény topológiája. beszédhelyzetet;  műelemzés nyomán rögzíti a műfaji Tér- és időviszonyok, cselekmény, Mozgóképkultúra és sajátosságokat és romantikus epika szerkezet. médiaismeret: Jókai-regények jellemzőit; Hősök, magatartásformák, erkölcsi filmes adaptációi.  azonosítja a műben megjelenő választások – a szereplők jellemzése (egyéni tematikát (pl. család, szerelem, állásfoglalással). hősiesség, hazafiság, önfeláldozás); Regényműfaji változat (pl. heroikus regény,  képes a szereplők jellemzésére, tetteik irányregény, utópia stb.). minősítésére; erkölcsi választások A romantika megjelenési formái (pl. értelmezésére és véleményezésére; szerkezet, cselekményfordulatok, jellemek,  alkalmas a megjelenített értékek, 27

hangnem, előadásmód). Elemzések, értelmezések és kreatív írások.

erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezésére;  alkalmas az irodalmi élmény Toposzok: bosszú, hősiesség, anya, út megosztására; beszámoló, ajánlás Motívumok:barátság, farkas, helyettes halál, készítésére, különféle vélemények nevek, levél stb. összevetésére;  képes memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására;  képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemzőértelmező olvasás elmélyíti az élményés tapasztalatszerzést. Romantikus regény; regényműfaji változat, pl. heroikus regény; romantikus hős, jellem, Kulcsfogalmak/ ábrázolásmód. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Drámai műfajok (egy komédia)

Órakeret 8 óra

Dramatikus játék, dialógus, szerepjáték, dráma, színház. Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a műnem jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása. Képesség az epikai és a drámai A tematikai egység történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések azonosítására. A műben megjelenített nevelési-fejlesztési konfliktusok, döntések felismerése és mérlegelése. A komikum mint műfajformáló minőség céljai felismerése, formáinak megkülönböztetése. Részvétel megjelenítésben (drámajátékban), színházi előadás megbeszélésében. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Drámai műfajok - egy komédia sok A tanuló Dráma és tánc: dráma és szempontú megközelítése színház, a színházi  megismeri a drámai műnem megjelenítés, szituáció, legfontosabb jellemzőit, a komédia Molière: Fösvény (esetleg pl. Képzelt beteg) jellem, díszlet, színpadi műfaját közös és önálló olvasással, vagy Shakespeare egy vígjátéka vagy szövegmondás. feldolgozással, műelemzéssel; Szigligeti: Liliomfi vagy Goldoni: Két úr  képes az epikai és a drámai szolgája. történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések Tér- és időviszonyok, szereplők rendszere, azonosítására; alapszituáció, cselekmény, konfliktusok.  a drámai szerkezet, drámai jellem és nyelv néhány jellemzőjének Drámai szerkezet. felismerésére; A komikum megjelenési formái (pl. helyzet-  a komikum mint műfajformáló minőség és jellemkomikum). felismerésére, formáinak Komikus jellem, jellemtípus. megkülönböztetésére;  egy jellemtípus azonosítására; W. Shakespeare: A makrancos hölgy  képes szituációk és instrukciók értelmezésére, esetleg megjelenítésére;  alkalmas részlet megtanulására, esetleg jelenet előadására az olvasott drámai műből, valamint egy látott jelenet (színházi előadás vagy felvétele) értelmezésére.

28


Dráma, komédia, dialógus, konfliktus, alapszituáció, helyzetkomikum, jellemkomikum, típus, jellemtípus.


A média kifejezőeszközei (1) Órakeret Történet és elbeszélés a mozgóképen 3 óra Megfigyeli és azonosítja a különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszín- és idő-, illetve konfliktusviszonylatokat. Képsorozattal meg tud jeleníteni valamely egyszerű cselekményt. Előzetes tudás Érti a rövid, egy szálon futó, történetet bemutató művekben az ok-okozati viszonyokat, azonosítja a történet idejét és helyszínét a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét. Dramatikus szövegek és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat. Annak felismerése, hogy a média nyújtotta lehetőségek közti választás erkölcsi-esztétikai felelősséget is jelent. A tematikai egység Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés nevelési-fejlesztési képességének fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális íráscéljai olvasástudás fejlesztése. A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Helyszín- és időviszonylatok, illetve jellemek és konfliktusviszonylatok felismerése, Vizuális kultúra: idő- és térbeli megfigyelése a médiaszövegekben (pl. rádióműsorban, riportban). változások megjelenítése Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének megtervezése az képsorozatokkal. életkornak megfelelő szinten (pl. story-board, animáció, interjú alkalmazásával). A beállítás (snitt; a kamera által rögzített folyamatos tér és idő), a jelenet (nagyobb tér Dráma-tánc: az alapvető és/vagy időugrások által határolt szerkezeti egység), a fordulat és epizód fogalmának fogalmak (történet, magyarázata. cselekmény, szándék, A korosztálynak megfelelő mozgóképi szövegeken a cselekmény- és történetszervezés, feszültség, konfliktus, valamint az elbeszélés (narráció) megfigyelése és tudatosítása, és mindezzel fordulópont stb.) ismerete és összefüggésben konkrét szövegek elemzése során az expozíció, bonyodalom, lezárás már alkalmazása a saját játékok ismert fogalmainak alkalmazása. értékelő megbeszélése Egyszerűbb médiaszövegek létrehozásával (pl. interjú, újságcikk, közösségi portálra során. készülő adatlap, önportré) a képzelőerő, kifejezőkészség fejlesztése. Kulcsfogalmak/ Jellem, hős, konfliktus, cselekmény, történet, elbeszélés, narráció, expozíció, bonyodalom, fogalmak lezárás, beállítás, jelenet, epizód, fordulat. Magyar nyelv 8. évfolyam Óraszám:

72/év 2/hét

Ajánlás az éves óraszám felosztására

Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.


7

2.

Olvasás, szövegértés

2

3.

Írás, fogalmazás

2

4.

Helyesírás

9

5.

6.

A nyelv szerkezete és jelentése Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása -2 óra Olvasás, szövegértés - 3 óra Írás, fogalmazás - 2 óra A nyelv állandósága és változása Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása -1óra Olvasás, szövegértés -1 óra Összefoglalás, gyakorlás. ismétlés

28+7

7+2 8

29



Órakeret 7 óra A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső megjelenés. Előzetes tudás A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése. Különféle iskolai közéleti és kisközösségi beszédhelyzetek sémái, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs, nyelvi viselkedés gyakoroltatása. A A tematikai egység magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításával a nyelvi, nemzeti nevelési-fejlesztési céljai identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A tömegkommunikáció formáinak, céljának, működési módjainak és hatásának, valamint néhány gyakoribb műfajának megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a beszédhelyzetnek megfelelően Minden tantárgy: felszólalás, használó megnyilatkozás. kiselőadás, (ünnepi) beszéd, részvétel beszélgetésben, A különféle mindennapi megnyilatkozások, valamint a tömegkommunikáció üzeneteinek vitában. dekódolása. Vizuális kultúra: szöveg és kép Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben, vitában, a saját álláspont kapcsolata a vizuális előadása, megvédése, esetleges korrigálása a témának, a kommunikációs helyzetnek médiumokban. megfelelő kifejezésmóddal. Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben. Dráma és tánc: kifejező szövegmondás dramatikus A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, játékban. hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata. Ének-zene: beszédhang, énekhang, beszédtempó, ritmus. hozzászólás, felszólalás, köszöntő, ünnepi beszéd. Kulcsfogalmak/ Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet. fogalmak Sajtóműfaj (hír, tudósítás, interjú). Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Olvasás, szövegértés

Órakeret 2 óra A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, Előzetes tudás szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása. Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák (intenzív és extenzív olvasás) megismertetése. A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, információkezelési módok A tematikai egység megismertetése, gyakorlati alkalmazása nyomtatott és elektronikus szövegekben. nevelési-fejlesztési céljai Kritikai gondolkodás fejlesztése: az elektronikus, internetes információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség szempontjából. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb technikák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív olvasás), azok gyakorlatban történő alkalmazása. A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem folyamatos szövegeken. 30

Kapcsolódási pontok Minden tantárgy: az egyes tantárgyakban olvasott szövegek feldolgozásának tantárgyi sajátosságai.

Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák összefüggéseinek felfedése, értelmezése. Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás). Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdése. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái. Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Írás, fogalmazás

Informatika: keresési ismeretek alkalmazása. Vizuális kultúra: ábrák, képek, illusztrációk értelmezése.

Órakeret 2 óra

Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és Előzetes tudás elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával. A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása. A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Néhány tömegkommunikációs műfaj jellemzőinek megismertetése, a műfaji sajátosságoknak A tematikai egység megfelelő szövegalkotás. nevelési-fejlesztési céljai Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel. A bemutatkozás írásos formáinak megismerése, írása. A nyilvános felületeken történő önbemutatás etikai kérdéseinek, következményeinek elemző megismerése, megvitatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegek írása. Az idézés Informatika: a pontos jelölése. szövegszerkesztő programok Néhány tömegkommunikációs műfajban való kreatív szövegalkotás (hír, interjú, riport, lehetőségei. tudósítás). A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, törekvés a Vizuális kultúra: tipográfia legoptimálisabb egyéni forma kialakítására. ismeretek. Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, jellemzés, vélemény. Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online felületen (önéletrajz, blogbejegyzés, internetes közösségi portál). Blog; önéletrajz. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Helyesírás

Órakeret 9 óra

Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő helyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat A tematikai egység szerkezeti típusainak írásjelhasználata; a szöveg központozásának, a párbeszéd és az idézetek nevelési-fejlesztési céljai leggyakoribb szabályainak megismertetése. A nyelvtani ismeretek alapján megismert összetett szavak helyesírása, az értelemtükröztető rendszer megismertetése. Előzetes tudás

31

Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli műfajokban. Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai. A párbeszéd és az idézetek (egyenes, szabad függő, függő) írásmódja. Összetett szavak helyesírásának alapvető szabályainak megismerése, alkalmazása.


Kapcsolódási pontok Informatika: a helyesírási ellenőrző programok. Vizuális kultúra: tipográfiai ismeretek – esztétikus és célszerű íráskép.

Központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont, gondolatjel). Egyenes, szabad függő, függő idézet.

Órakeret 28+7 óra Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, Előzetes tudás határozószó, névmások, igenevek: főnévi, melléknévi, határozószói igenév. Mondatfajták típusai, használatuk. A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és szövegépítő A tematikai egység eljárásokkal. nevelési-fejlesztési céljai A szóalkotási módok megismertetése. A nyelv szerkezete és jelentése

Ismeretek/fejlesztési követelmények A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták, szövegszervező ereje. Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommunikációs szándéknak megfelelően szóban és írásban. A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai. A szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos szóalkotás-képzéssel, összetétellel. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. Összetett mondat; alárendelő és mellérendelő mondat. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A nyelv állandósága és változása

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció, a vizuális közlések felépítése. Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv szóalkotása.

Órakeret 7+2 óra

A nyelv változó jelenség. Szótárhasználat, szókincsünk változásai. A mai és korábbi nyelvállapot különbségének felismertetése. A tematikai egység A nyelvi tudatosság fejlesztése: a nyelv állandóságának és változásának megfigyelése, nevelési-fejlesztési céljai értelmezése különböző régi és mai szövegeken. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző régi és mai szövegeken. Történelem, társadalmi és A nyelvi változás bizonyítékainak értelmezése különböző korokból származó írott állampolgári ismeretek: a szövegeken és irodalmi példákon. magyarság történetének Nyelvhasználatunk, a környezetünkben lévő nyelvváltozatok néhány jellemzőjének kezdetei. megfigyelése, megnevezése. A Magyarországon élő nemzetiségek nyelve, nyelvhasználata. Ének-zene: régi és új stílusú A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése, összehasonlítása. népdalok. A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság), helye a nyelvek között. Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének bizonyítékai példákkal. Nyelvváltozat, nyelvcsalád, uráli nyelvcsalád. Kulcsfogalmak/ fogalmak

32



Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.

Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, komikus eposz, ballada

13

2.

Nagyepikai alkotás (regényelemzés)

8

3.

Lírai és átmeneti műfajok - óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, hangulatlíra, gondolati líra

17

4.

Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség)

6

5.

Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom köréből – magyar vagy világirodalom, regényelemzés

7

6.

Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia

7

7. 8.

A média kifejezőeszközei (2) A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése A média társadalmi szerepe, használata A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés


3 4 7

Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella, elbeszélés, kisregény, Órakeret anekdota, karcolat, komikus eposz, ballada 13 óra Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal). Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés, novella, kisregény, anekdota, ballada. Előzetes tudás Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés, párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. Tematikus kapcsolódások, alapvető élethelyzetek, érzelmi tartalmak felismerése, erkölcsi választások értelmezése, és véleményezése (pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, A tematikai egység félelem, bizalom, hála). nevelési-fejlesztési Kisepikai művek műelemzései eljárásainak alkalmazása, a műelemzések alapján céljai következtetések, általánosan érvényes megállapítások megfogalmazása. Szövegtudás megosztása kifejező előadással. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Kisepikai alkotások - prózai és verses A tanuló Vizuális kultúra: témák, műfajok. tematikus kapcsolódások a  műelemzések során rögzíti az egyes Novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, festészetben. műfajok sajátosságait is; karcolat, egyperces novella, komikus eposz,  felismeri az epikus közlésformát, ballada - műfaji rendszerezés. Erkölcstan: beavatás; bűn, valamint a verses és a prózaforma bűnhődés, lelkiismeret. műfajmegkötő vagy műfaj-független Tematikus kapcsolódások, archetipikus szerepét; helyzetek felismerése (pl. gyerekkorDráma és tánc: kifejező  alkalmazza a művek már ismert felnőttkor, szegénység-gazdagság, bűnszövegmondás, értelmezési szempontjait (elemzi az bűnhődés, házastársi kapcsolatok, hűség, élménymegosztás. idő- és térviszonyokat, szerkezeti kitartás, beavatás). megoldásokat, előreutalásokat, késleltetéseket); Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond,  felismeri az elbeszélői nézőpontot, Mikszáth Kálmán, Örkény István műveiből, beszédhelyzetet; valamint választható:  azonosítja az irodalom nagy témáit, pl. Petőfi Sándor: A helység kalapácsa – a család, iskola, gyerekek és felnőttek, komikus eposz műfaji sajátosságai, illetve szegénység; Arany János egy balladája (pl. Zách Klára;  a kisepikai műfajok rendszerezésével Szondi két apródja). (eredet, forma, műfaji jellemzők) 33

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek) – házi olvasmány. A karcolatgyűjtemény szerkezete; párnovellák összevetése.

 

összefoglalja, átismétli a négy év során megszerzett ismereteit; képes az irodalmi élmény megosztására; képes érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére, pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb.; memoriterek (verses és prózaepikai szövegrészletek) előadására.

Kosztolányi Dezső: Omlette a Woburn Móricz Zsigmond: Hét krajcár Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel  Mikszáth Kálmán: Péri lányok szép hajáról Örkény István: Fiaink Kisepika, anekdota, novella, egyperces novella, komikus eposz, szerkezet, időrend, elbeszélői Kulcsfogalmak/ nézőpont, beszédhelyzet. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Nagyepikai alkotás - regényelemzés

Órakeret 8 óra

Regények, regényműfaj-változatok. Regényelemzések. Nagyepikai alkotások közlésformái. Az emberismeret, az önismeret fejlesztése: képesség a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi választások értelmezésére, megbeszélésére, véleményezésére. Nagyepikai alkotások elolvasása, több szempontú megközelítése, feldolgozása, a narráció A tematikai egység sajátosságainak megbeszélése, megvitatása. Az irodalmi nagy témáinak felismerése, nevelési-fejlesztési céljai azonosítása pl. szülő és gyerek, gyerekek és felnőttek, iskola és nevelés; beavatás, próbatételek, szerelem. Az emberismeret, az önismeret fejlesztése: képesség a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi választások értelmezésére és megbeszélésére, véleményezésére. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Nagyepikai alkotás – egy regény sok A tanuló nagyepikai alkotás(ok)ban Történelem, társadalmi és szempontú megközelítése. állampolgári ismeretek:  azonosítja, elemzi az idő- és Pl. Tamási Áron: Ábel a rengetegben vagy térviszonyokat, a narráció sajátosságait nagyepikai alkotások Szabó Magda: Abigél vagy Móricz (az elbeszélés és a történet időrendje, társadalomképe. Zsigmond: Légy jó mindhalálig (vagy egy előreutalások, késleltetések); a műfaji másik regénye, pl. Pillangó, Árvácska) vagy Erkölcstan: hősök, tettek, változatot; Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember vagy magatartásformák  felismeri az elbeszélői nézőpontot, egy kortárs magyar vagy világirodalmi értelmezése. beszédhelyzetet; alkotás.  azonosítja az irodalom nagy témáit, pl. szülő és gyerek, gyerekek és felnőttek, Mozgóképkultúra és Tér- és időviszonyok, cselekmény, médiaismeret: nagyepikai iskola és nevelés; beavatás, szerkezet, elbeszélői nézőpont, hangnem, alkotások filmes feldolgozásai próbatételek, szerelem. ábrázolásmód. és hatásuk. A tanuló Hősök, tettek, magatartásformák – a  képes a szereplők jellemzésére, tetteik szereplők jellemzése (egyéni minősítésére; alapvető emberi állásfoglalással). helyzetek, erkölcsi választások értelmezésére és megbeszélésére, Regényműfaji változat (pl. fejlődésregény, véleményezésére; történelmi regény, példázatos regény).  felidézi és rendszerezi az olvasott, Elemzések, értelmezések és kreatív írások. feldolgozott regényeket (összefoglalás);  képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányainak ajánlására;  alkalmas az önálló olvasmányválasztás indoklására;  memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására. Elbeszélői nézőpont, hangnem, ábrázolásmód; fejlődésregény, humor, példázat / parabola, Kulcsfogalmak/ történelmi regény. fogalmak Előzetes tudás

34


Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal, epigramma, elégia, Órakeret ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra 17 óra Lírai műnem. Dal, óda, himnusz, elégia, epigramma. Előzetes tudás Poétikai és verstani alapfogalmak. Annak felismerése, hogy líra különböző műfajai az emberi érzelmek, erkölcsi döntések átélésének és a velük való azonosulás lehetőségét teremtik meg. Az alapvető lírai műfajok sajátosságainak (pl. beszédhelyzet, megszólított; tematika, motívumok, műfaji és tematikus kapcsolatok) felismerése különböző korok alkotóinak művei alapján. A ritmusérzék, a belső hallás fejlesztése. Szövegértési és szövegelemző képességek A tematikai egység fejlesztése: alakzatok, képek azonosítása, a jelentésteremtő szerep elemzése, a kompozíció nevelési-fejlesztési céljai meghatározó elemeinek értelmezése, az érzelmi intelligencia, az empátia fejlesztése, az érzelmi tartalmak megértése révén. Szövegelemzések, értelmezések sok szempontú megközelítésben. A szöveghű, kifejező szövegmondás fejlesztése. Képesség a reklám, a popzene új szóbeli költészetének értelmezésére, közműveltségi helyének, szerepének megértésére. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok, pl. A tanuló Ének-zene: dallam- és óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép,  elemzi az alapvető lírai műfajok ritmusvariációk; énekelt tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra - műfaji versek, ritmushatások; a sajátosságait különböző korok rendszerezés. rockzene néhány jellemzője. alkotóinak művei alapján, értelmezi néhány lírai mű beszédhelyzetét, a Tematikus, motivikus kapcsolódások megszólító-megszólított viszony néhány Dráma és tánc: kifejező felismerése (a műválasztás felölel alapvető szövegmondás. jellegzetes típusát; lírai témákat, pl. természet, évszakok és  azonosítja a művek tematikáját, napszakok, szülőföld, haza, család, Társadalomismeret; meghatározó motívumait; felfedez szerelem, háború, szabadság, öntudat, mozgóképkultúra és műfaji és tematikus-motivikus költősors, költészet / ars poetica). médiaismeret: a kapcsolatokat; Verstani, poétikai fogalmak rendszerezése.  elemzi a zenei és ritmikai eszközök reklámeszközök és hatásuk. típusait, felismeri funkciójukat, hangulati Szemelvények Ady Endre, Arany János, hatásukat; Csokonai Vitéz Mihály, Janus Pannonius,  elemzi a képeket, alakzatokat, József Attila, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, szókincsbeli és mondattani Radnóti Miklós (Nem tudhatom), Szabó jellegzetességeket, a lexika Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor jelentésteremtő szerepét megérti a lírai műveiből és kortárs magyar lírai szövegekben; alkotásokból.  elemzi a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és Szemelvények a reklám és a popzene új időszerkezet, logikai szerkezet, szóbeli költészetéből. beszédhelyzet és változása);  elemzi a művekből feltáruló érzelmi A fogalmi háló a választott művekhez tartalmakat; kapcsolódik.  sok szempontú megközelítésben elemez, értelmez különféle műfajú lírai Arany János: A rab gólya alkotásokat és meg is tanul néhányat Ady Endre: Párisban járt az Ősz (Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Babits Mihály:Messze, messze… Dezső, Weöres Sándor egy-egy művét, Juhász Gyula: Tápai lagzi Radnóti Miklós Nem tudhatom című Zelk Zoltán: Hajnali vendég alkotását és kortárs magyar szerzők Pilinszky János: Francia fogoly néhány költeményét;  rendszerezi műfajelméleti, verstani, Adamis Anna: Ha a csend beszélni tudna poétikai ismereteit (ismétléssel is); Cseh Tamás: Csönded vagyok, Budapest  ismerkedik a reklám és a popzene új szóbeli költészetével, illetve ennek helyével, szerepével, hatásával a közműveltségben. Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma, ekloga, verselési rendszer, rímes és rímtelen időmértékes Kulcsfogalmak/ verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter, fogalmak pentameter, disztichon, rím, rímelhelyezkedés, alliteráció; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora, alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, figura etymologica, inverzió.

35


Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség)

Órakeret 6 óra

A romantika mint az utolsó egységes korstílus. Ady, Kosztolányi (vagy más, korszakbeli szerző) egy-két műve.

Annak megértése, hogy egy korszak sokféle módon vet fel erkölcsi és esztétikai kérdéseket, és sokféle műformában és hangnemben felelhet a problémákra. Megismerkedés egy korszak irodalmi életével és stílusirányzataival – pl. impresszionizmus, A tematikai egység szimbolizmus, szecesszió –, az irányzatok és egy-egy mű összefüggésével. A stíluselemzési nevelési-fejlesztési céljai képességek fejlesztése. Az önálló ismeretszerzés, könyvtárhasználat és forráskezelés támogatása. A regionális és helyi kötődések elmélyítése a korszak irodalmi, művészeti, kulturális emlékeinek, emlékhelyeinek azonosításával. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Stílusirányzatok a 20. század elején A tanuló megismerkedik Történelem, társadalmi és (klasszikus modernség). állampolgári ismertek: a  egy korszak stílusirányzataival – pl. korstílusok művelődéstörténeti, impresszionizmus, szimbolizmus, Az impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió –, az irányzatok és egy-egy életmódbeli vonatkozásai. szecesszió stílus- és formajegyei. mű összefüggésével; Jellemző művek, ábrázolásmódok pl. Ady,  ismerkedik a korszak irodalmi életével Vizuális kultúra: Babits, Juhász Gyula, Tóth Árpád műveiből. (pl. a Nyugat szerepe, hatása; irodalmi stílusirányzatok a 20. század elején. kapcsolatok); Tóth Árpád: Körúti hajnal  megismeri a korszakolás nehézségeit; Juhász Gyula: Magyar táj, magyar ecsettel  az irányzatok főbb esztétikai elveit, Kosztolányi Dezső: Mostan színes tintákról törekvéseit, ábrázolásmódját, stílus- és álmodom, az iskolában, Őszi reggeli formajegyeit (szimbólumhasználat és szimbolizmus megkülönböztetésével); Ady Endre: Jó Csönd-herceg előtt, A magyar  jellemző műveken felismeri az Ugaron, A Tisza-parton – ASzajna partján irányzatok jellegzetességeit, főbb vonásait;  az önálló ismeretszerzés többféle módszerével (pl. internet, elektronikus könyvtár stb.) is gyűjt információkat;  keres a korszakhoz regionális és helyi kulturális kötődéseket (bármely művészeti ágból, pl. festészet, szobrászat, építészet is). Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, szinesztézia, allegória, szimbólum, összetett költői Kulcsfogalmak/ kép. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom köréből Órakeret magyar vagy világirodalom, regényelemzés 7 óra Regényelemzések (legalább 5–6, korábban közösen, részletesen értelmezett nagyepikai Előzetes tudás alkotás tapasztalatai). Témák, hősök, műfaji változatok. A szociális képességek, az önismeret, az empátia, az erkölcsi tudatosság fejlesztése. Műmegközelítési, műelemzési eljárások alkalmazása, a személyes irodalmi élmények A tematikai egység megosztása, olvasmányválasztás önálló indoklása. Megbeszélésekben a tetszés- vagy nevelési-fejlesztési céljai véleménynyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak alkalmazása, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértése. A szórakoztató irodalom, a populáris irodalom egyes alkotásainak, különféle filmes feldolgozásoknak esztétikai szempontú, kritikus értékelése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a A tanuló Társadalomismeret: a bűnügyi szórakoztató irodalom köréből – egy magyar  tudja alkalmazni a művek regények társadalomképe. vagy világirodalmi regény sok szempontú megközelítésének (korábban gyakorolt) megközelítése. Vizuális kultúra; Ének-zene: a lehetőségeit; populáris kultúra műfajai,  képes az irodalmi élmény A népszerű irodalom műfajai (pl. ifjúsági, jellemzői. megosztására, olvasmányainak bűnügyi, fantasztikus regény, kalandregény, ajánlására; sci-fi), megoldásai, hatása; hangnemei (pl.  alkalmas az önálló olvasmányválasztás Mozgóképkultúra és humoros regény), formái (pl. naplóregény, médiaismeret: filmtípusok, indoklására; levélregény). műsortípusok (pl. sci-fi; krimi).  képes memoriterek (prózaepikai 36

Pl. Golding: A Legyek Ura / Salinger: Zabhegyező / Rejtő Jenő egy műve / Verne egy műve / egy klasszikus bűnügyi regény.

szövegrészletek) előadására; tud tájékozódni erkölcsi kérdésekben, és ezt igényli is; megérti az igazság és nézőpont, a személyes és a közösségi A fogalmi háló a választott művekhez igazság konfliktusát; kapcsolódik.  képes az önálló műbefogadás mind teljesebb élményére, a hatás Karinthy Ferenc: Budapesti ősz feldolgozására (csoportos Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány beszélgetésben való részvétellel és egyéni szövegalkotással egyaránt); Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére  képes a tetszés- vagy Arthur Conan Doyle: A sátán kutyája véleménynyilvánítás árnyaltabb nyelvi Agatha Christie: Tíz kicsi néger formáinak alkalmazására, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértésére;  képes a szórakoztató irodalom, a populáris irodalom egyes alkotásainak, különféle filmes feldolgozásoknak esztétikai szempontú, kritikus értékelésére. Népszerű irodalom, bűnügyi történet, kalandregény, fantasztikus regény, tudományos-fantasztikus Kulcsfogalmak/ irodalom, humoros hangnem. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás



Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia

Órakeret 7 óra

A drámai műnem, drámai szerkezet, drámai jellem, jellemtípusok. A drámában megjelenített konfliktusok, erkölcsi választások mérlegelése és értékelése, azonosulás a műben megjelenített pozitív értékekkel, magatartásokkal. Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a műnem jellemzőinek (pl. A tematikai egység szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása. Képesség drámai hősök jellemzésére, nevelési-fejlesztési céljai kapcsolataik, konfliktusaik elemzésére. A tragikum/komikum mint műfajformáló minőség megértése, műbeli megjelenési formáinak felismerése. Különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. helyzetgyakorlat, stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció) az empatikus készségek fejlesztése. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy A tanuló Dráma és tánc: dráma és komédia sok szempontú megközelítése. színház; a tragikus, a komikus  felismeri és elemzi a drámai műnem minőség megjelenítése; főbb jellemzőit, a választott alkotás Shakespeare: Romeo és Júlia színházi előadás elemzése, műfaját közös és önálló olvasással, (vagy egy Shakespeare-komédia vagy értékelése. feldolgozással, műelemzéssel; Gogol: A revizor).  elemzi a drámai szerkezet, drámai Erkölcstan: tragikus/komikus jellem és nyelv néhány jellemzőjét; Tér- és időviszonyok, szereplők rendszere,  felismeri a tragikumot/komikumot mint történés, cselekmény; érték, alapszituáció, cselekmény, konfliktusok. értékveszteség. műfajformáló minőséget, elemzi a Drámai szerkezet. műbeli megjelenési formáit;  tudja jellemezni a drámai hősöket, A meghatározó minőség szerepe elemezni kapcsolataikat, konfliktusaikat; (tragikus/komikus cselekmény;  képes szituációk és instrukciók tragikus/komikus hős). értelmezésére, esetleg megjelenítésére; Hősök (egyéni és tipikus vonások).  tud elemezni és értelmezni egy látott Tragikus bukás, értékveszteség/komikus jelenetet (színházi előadás vagy lelepleződés. felvétele);  alkalmas egy szövegrészlet W. Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit megt,ulására, jelenet előadására az akartok/ Szentivánéji álom olvasott drámai műből vagy annak Moliére: Képzelt beteg alapján;  különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. helyzetgyakorlat, stílusgyakorlat, dramatikus 37

improvizáció) fejlődik empatikus készsége.


Dráma, komédia, tragédia, komikum, tragikum, dialógus, konfliktus, alapszituáció, drámai nyelv, drámai jellem.


A média kifejezőeszközei (2) Órakeret A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése 3 óra Az egyes médiumokban megjelenő médiaszövegek közötti különbségek érzékelése, Előzetes tudás médiaszövegek fikciós vagy dokumentum jellegének megfigyelése. Annak belátása, a mozgóképi és írott szövegek közti választás erkölcsi-esztétikai mérlegelést és értékelést igényel. A tematikai egység Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés nevelési-fejlesztési képességének fejlesztése, önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás céljai fejlesztése. A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése. A tudatos szövegválasztás képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Ének-zene: zenei stílusok, Annak tudatosítása és próbája, hogy noha a mozgóképi szövegeknek nincs minden műfajok ismerete - dal, szövegre alkalmazható osztályozása, a filmek értelmezését, elemzését segíti a kánon, kórusmű, szimfónia, rendszerezés néhány alapszempontja (a valóságanyag természete, dokumentumfilm-fikció; más hangszeres és zenekari az alkotói szándék és nézői elvárás – műfajfilm, szerzői film). művek, opera. A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőjének meghatározása (a nézők Dráma és tánc: alapvető számára ismerős témák, szériaszerű filmalkotások, könnyen befogadható ábrázolási tánctípusok, táncstílusok és konvenciók, illetve a személyesebb, a szerzővel azonosítható eredeti formanyelv kísérőzenéjük azonosítása, használata). mozgás- vagy A meghatározó sajtóműfajok felismerése, alapvető jellemzőik tudatosítása (tudósítás, mozgásszínházi formák riport, publicisztika, kritika). megkülönböztetése Vizuális kultúra: Képzőművészeti ágak, az építészet, a design főbb jellemzőinek ismerete. Kulcsfogalmak/ Dokumentum, fikció, műfaji, western, sci-fi, melodráma, burleszk, thriller; szerzői, ábrázolási fogalmak konvenció; tudósítás, riport, kritika, publicisztika. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használata Órakeret A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése 4 óra A médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak. A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjainak, kifejező eszközeinek ismerete. A metafora és Előzetes tudás a metonímia felismerése, alkalmazása. A hírműfajhoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró, fotóriporter) ismerete. Annak belátása, hogy a média nagyfokú társadalmi szerepet játszik; a szerep megítéléséhez elvierkölcsi alapon nyugvó mérlegelés szükséges. A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési A tematikai egység módjának tisztázása. nevelési-fejlesztési Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság megszerzése, a naiv céljai fogyasztói szemlélet átértékelése. Önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Annak felismerése, hogy a médiaszövegek megformálásához („írásához”) és Történelem, társadalmi és megértéséhez („olvasásához”) az adott médiumra vonatkozó nyelvismeretre van szükség, állampolgári ismeretek: a és a tömegkommunikáció médiumai más- és más jelrendszert, kódokat használnak írott, médiumok hírei és a szimbolikus –, például egy képen látható tárgy – és technikai –, például a kameramozgás környezetben tapasztalt – kódokat). valóság összehasonlítása. Annak tudatosítása, hogy a technikai úton rögzített képeket (is) alkalmazó kommunikáció 38

Informatika: algoritmus

sajátossága, hogy a képeken, mozgóképeken látható formáknak, motívumoknak nincs pontosan meghatározott értelme – a jelentés nagymértékben függ a befogadótól. A mágikus gondolkodás fogalmának vizsgálata, meghatározása (a tárgyak képének azonosítása az ábrázolttal, a kép és a valóság öntudatlan azonosítása).

kódolása a számítógép számára egyszerű programozási nyelven.

Annak felismerése, hogy míg a művek esetében a befogadó a szerző által megjelenített cselekményvilág eseményeiből maga konstruálja a történetet, a média direkt értelmezési kereteket kínál a fogyasztónak a közrebocsátott történetjavaslatok értelmezésére. Kérdések és állítások megfogalmazása a mediatizált kommunikáció egyirányú és/vagy interaktív jellegével kapcsolatban. Annak megismerése és aktuális médiaesemények feldolgozásával tudatosítása, miért és hogyan érvényesül a médiában a sztereotip megfogalmazás kényszere, milyen veszélyekkel járhat mindez. A nemeknek, foglalkozásoknak, életmódmintáknak, kisebbségeknek a tapasztalati valóságtól eltérő megjelenítésének felismerése a médiában, annak tudatosítása, hogy a médiaszövegek a közösség kulturális képviselői (reprezentánsai). A sztereotípia és a reprezentáció fogalmának meghatározása, annak érzékelése, miért problematikus hogy a világ nem olyan módon jelenik meg a médiában, mint a tapasztalati valóságban. Élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. hírműsorok, talk-showk, reality-showk, életmód magazinok, közösségi portálok alapján az azonosságok és az eltérések megfigyelése, megbeszélése). Azonos események eltérő megfogalmazásainak összevetése, ésszerű indoklás az egyszerűbb reprezentációk különbözőségeire (érdekek, nézőpontok, politikai és gazdasági érintettség), illetve műfaji, nyelvi különbségek feltárása a hírműsorokban, hírportálokon, napisajtóban). Kulcsfogalmak/ Szimbolikus kód, technikai kód, mágikus gondolkodás, értelmezési keret, egyirányú fogalmak kommunikáció, interaktív kommunikáció, sztereotípia, reprezentáció.


A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud 39

támaszkodni. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd.

40

MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését. A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A matematikai nevelés sokoldalúan fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, valamint az alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhat háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. Segít kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Mindezzel fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére. A műveltségi terület a különböző témakörök szerves egymásra épülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A fogalmak, összefüggések érlelése és a matematikai gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyaránt lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását. A matematikai értékek megismerésével és a matematikai tudás birtokában a tanulók hatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciákat az élet különböző területein. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak megfelelő, pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. A tanulók rendszeresen oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul bennük az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A matematikatanítás, -tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló ismeretszerzés képességnek fejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalom által. A matematika lehetőségekhez igazodva támogatni tudja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor), internet, oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia fejlődéséhez. A tananyag egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jártas a problémamegoldásban. A matematikatanításnak kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Életkortól függő szinten rendszeresen foglakozzunk olyan feladatokkal, amelyekben valamilyen probléma legjobb megoldását keressük. Szánjunk kiemelt szerepet azoknak az optimumproblémáknak, amelyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, amikor költség, kiadás minimumát; elérhető eredmény, bevétel maximumát keressük. 41

Fokozatosan vezessük be matematikafeladatainkban a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő stb. Ezek a feladatok erősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy matematikából valóban hasznos ismereteket tanulnak, ill. hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. Az életkor előrehaladtával egyre több példát mutassunk arra, hogy milyen területeken tud segíteni a matematika. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen matematikai ismerteket alkalmaznak az alapvetően matematikaigényes, ill. a matematikát csak kisebb részben használó szakmák (pl. informatikus, mérnök, közgazdász, pénzügyi szakember, biztosítási szakember, ill. pl. vegyész, grafikus, szociológus stb.), ezzel is segítve a tanulók pályaválasztását. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekes problémák és feladványok. A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazását. A motivációs bázis kialakításában komoly segítség lehet a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, nagy matematikusok életének, munkásságának megismerése. A NAT néhány matematikus ismeretét előírja minden tanuló számára: Euklidész, Pitagorasz, Descartes, Bolyai Farkas, Bolyai János. A kerettanterv ezen kívül is több helyen hívja fel a tananyag matematikatörténeti érdekességeire a figyelmet. Ebből a tanárkollégák csoportjuk jellegének megfelelően szabadon válogathatnak. Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nemcsak az egyéni igények figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás szükséges. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is szerepet kapjon. A matematikát alkalmazó pályák felé vonzódó tanulók gondolkodtató, kreativitást igénylő versenyfeladatokkal motiválhatók, a humán területen továbbtanulni szándékozók számára érdekesebb a matematika kultúrtörténeti szerepének kidomborítása, másoknak a középiskolai matematika gyakorlati alkalmazhatósága fontos. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége segíthetik az esélyegyenlőség megvalósulását. 5–6. évfolyam A felső tagozaton az eddig megszerzett tudást és kompetenciákat kell elmélyíteni és kiterjeszteni. A mindennapi élet problémamegoldásához szükséges képességek és ismeretek elsajátítása mellett legalább ugyanilyen fontos, hogy a matematikatanulás szolgálja egy jól működő gondolkodásmód, egy tanulási stratégia, ítélőképesség, megértés és sok általánosabb pozitív emberi tulajdonság formálását is. Fontos feladat a tanulás tanítása, az elsajátítás képességének (emlékezet, figyelem, koncentráció, lényegkiemelés stb.) fejlesztése. Meg kell ismertetni a matematika bevált tanulási módszereit. A matematikai gondolkodásmódot fel kell használni a problémamegoldások során. Ehhez szükséges megfelelő szemléltető ábrákat, diagramokat, grafikonokat készíteni, ilyeneket értelmezni, elemezni és felhasználni; halmazokat jellemezni, szabályszerűségeket észrevenni, általánosító sejtéseket, állításokat megfogalmazni. Az érvelés, a cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció fejlesztése folyamatos feladatunk. Ehhez szükséges másokkal problémamegoldásban együttműködni, gondolatainkat, a megismert fogalmakat rendszerezni. A modellalkotás fontos eszköz, amely segítséget nyújt a problémák megoldásában. Fontos, hogy a tanulók a modellalkotásaik során a megértett és megtanult fogalmakat és eljárásokat fel tudják használni, és a modellekbe szervesen be tudják építeni. Szükséges, hogy problémahelyzetet leíró szöveg alapján a probléma lényegét felismerjék, majd annak megfelelő, a probléma megoldását elősegítő modelleket alkossanak. Fokozatosan fejleszteni kell a matematikai szaknyelv és jelölésrendszer használatát, alkalmazását. Ebben a két évfolyamban sajátítják el egyszerű szöveges feladatok megoldásának néhány stratégiáját: a hétköznapi és gyakorlati problémák megértését és megjelenítését matematikai alakban, az eredmény becslését és ellenőrzését. Tájékozódnak síkban és térben, ismerik az egyszerű síkbeli és térbeli alakzatokat. Tudják a tanult mértékegységeket átváltani. Készség szinten számolnak egész számokkal, és gyakorlottak a racionális számokkal való műveletek végzésében. 5. évfolyam Óraszám:

144/év 4/hét Ajánlás az éves óraszám felosztására Tematikai egység 1.

Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok 42

Óraszám 3

2.

Számtan, algebra

67

3.

Függvények, az analízis elemei

15

4.

Geometria

37

5.

Statisztika, valószínűség

6

Témazáró dolgozatok írása, javítása

8

Összefoglalás, gyakorlás, hiányok pótlása

8


1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, Órakeret kombinatorika, gráfok 3+folyamatos Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. Több, kevesebb, ugyanannyi fogalma. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Néhány elem sorba rendezése, az összes eset megtalálása (próbálgatással). A tematikai egység Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése. nevelési-fejlesztési A megtanulást segítő eszközök és módszerek megismerése. céljai Tervezés, ellenőrzés, önellenőrzés igényének kialakítása. Kommunikáció fejlesztése. A saját képességek fejlesztésének igénye. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A matematika tanulási módszereinek A tanulás tanítása: az elsajátítás igényének megismerése. fejlesztése. Pozitív motiváció kialakítása játékok segítségével. Könyvtárhasználat. Lehetőség szerint informatikai eszközök igénybevétele. Elemek elrendezése, rendszerezése adott A kombinatorikus gondolkodás, a célirányos szempont(ok) szerint. figyelem kialakítása. Néhány elem sorba rendezése. Változatos tartalmú szövegek értelmezése. Értő, elemző olvasás fejlesztése. Magyar nyelv és irodalom: Összehasonlításhoz szükséges kifejezések Kommunikáció fejlesztése a nyelv logikai szövegértés, értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; elemeinek használatával. szövegértelmezés. nagyobb; több; kevesebb; nem; és; vagy; A lényegkiemelés, a szabálykövető minden; van olyan,). magatartás kialakítása. Példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen A matematikai logika nyelvének Magyar nyelv és irodalom: bemutatására. megismerése, tudatosítása. a lényegkiemelés . képességének fejlesztése. Megoldások megtervezése, eredmények Tervezés, ellenőrzés, önellenőrzés igényének ellenőrzése. a kialakítása. Kulcsfogalmak/ Egyenlő, kisebb, nagyobb, több, kevesebb, nem, és, vagy, minden, van olyan, biztos, lehetséges, fogalmak lehetetlen.. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Órakeret 67 óra Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték. Római számok írása, olvasása. Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése. Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok, kerekítés. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mérőeszközök használata. Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ). 2. Számtan, algebra

43

A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. Fejben számolás százas számkörben. A szorzó- és bennfoglaló tábla biztos tudása. Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalma. Műveletek tulajdonságai, tagok, illetve tényezők felcserélhetősége. Műveleti sorrend. Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egy- és kétjegyű számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Páros és páratlan számok, többszörös, osztó, maradék fogalma. Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. A tematikai egység Biztos számfogalom kialakítása. Számolási készség fejlesztése. A műveleti sorrend nevelési-fejlesztési használatának fejlesztése. Mértékegységek helyes használata és pontos átváltása. céljai Matematikai úton megoldható probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés megfogalmazása; megoldás után a képzelt és tényleges megoldás összevetése. Fegyelmezettség, következetesség, szabálykövető magatartás fejlesztése. Pénzügyi ismeretek alapozása. Ellenőrzés, önellenőrzés, az eredményért való felelősségvállalás. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Természetes számok milliós számkörben, Számfogalom mélyítése, a számkör Természetismeret: egészek, törtek, tizedes törtek. bővítése. Magyarország lakosainak Alaki érték, helyi érték. Kombinatorikus gondolkodás alapelemeinek száma. Számlálás, számolás. Hallott számok leírása, alkalmazása számok kirakásával. látott számok kiolvasása. Számok ábrázolása számegyenesen. Negatív szám értelmezése: Készpénz, adósság fogalmának Természetismeret; hon- és – adósság, továbbfejlesztése. népismeret: földrajzi adatok – fagypont alatti hőmérséklet, Mélységek és magasságok értelmezése vizsgálata. – számolások az időszalagon, matematikai szemlélettel. – földrajzi adatok (magasságok, mélységek). Ellentett, abszolút érték. Egész számok összeadása, kivonása. Számolási készség fejlesztése. Történelem, társadalmi és Összeadás, kivonás szóban, (fejben) és állampolgári ismeretek: írásban, szemléltetés számegyenesen.. időtartam számolása Krisztus előtti és Krisztus utáni történelmi eseményekkel. Természetismeret: összehasonlítás, számolás földrajzi adatokkal: tengerszint alatti mélység, tengerszint feletti magasság szűkebb és tágabb környezetünkben (a Földön). Közönséges tört fogalma. A közönséges tört szemléltetése, kétféle Ének-zene: a törtszámok és értelmezése, felismerése szöveges a hangjegyek értékének környezetben. kapcsolata. Tizedes tört fogalma. Helyiérték-táblázat használata. A tizedes törtek értelmezése. Tizedes törtek Mennyiségek kifejezése tizedes törtekkel: jelentése, kiolvasása, leírása. dm, cl, mm… Egész számok, törtek helye a Matematikai jelek értelmezése (<, >, = stb.) számegyenesen, nagyságrendi használata. összehasonlítások. Összeadás, kivonás az egészek és a pozitív Számolási készség fejlesztése. törtek körében. A műveletekhez kapcsolódó ellenőrzés Szorzás, osztás pozitív törtek és tizedes igényének és képességének fejlesztése. törtek esetében természetes számokkal (0 Önellenőrzés, önismeret fejlesztése. szerepe a szorzásban, osztásban). Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. A műveletfogalom mélyítése. A számolási készség fejlesztése gyakorlati feladatokon keresztül. 44

Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. Műveleti sorrend. Műveletek eredményeinek előzetes becslése, ellenőrzése, kerekítése. Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással. A megoldások ábrázolása számegyenesen, ellenőrzés behelyettesítéssel.

Arányos következtetések, egyszerű szöveges feladatok.

Szabványmértékegységek és átváltásuk: hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg. Matematikatörténeti érdekességek: a hatvanas számrendszer kapcsolata az idő mérésével.


Fegyelmezettség, következetesség, szabálykövető magatartás fejlesztése. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése. Egyszerű feladatok esetén a műveleti sorrend helyes alkalmazási módjának felismerése, alkalmazása. Az egyértelműség és a következetesség fontossága. Az ellenőrzési és becslési igény fejlesztése. Önálló problémamegoldó képesség kialakítása és fejlesztése. Állítások megítélése igazságértékük szerint. Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának elmélyítése. Ellenőrzési igény fejlesztése.

A következtetési képesség fejlesztése.

Gyakorlati mérések, mértékegységátváltások helyes elvégzésének fejlesztése (pl. napirend, vásárlás). Az arányosság felismerése mennyiség és mérőszám kapcsolata alapján. Kreatív gondolkodás fejlesztése. Mennyiségi következtetés, becslési készség fejlesztése.

Technika, életvitel: mérés pontossága, méretmegadás

Hon- és népismeret; természetismeret: Magyarország térképéről méretarányos távolságok meghatározása. A saját település, szűkebb lakókörnyezet térképének használata. Vizuális kultúra: valós tárgyak arányosan kicsinyített vagy nagyított rajza. Technika, életvitel és gyakorlat: műszaki rajz készítésénél a mértékegységek használata, főzésnél a tömeg, az űrtartalom és az idő mérése.

Hon- és népismeret; természetismeret: ősi magyar mértékegységek. Hittan: bibliai mértékegységek pl.: stádium, sekel, talentum. Tízes számrendszer, helyi érték, alaki érték, számegyenes, összeadandók, az összeg tagjai, kisebbítendő, kivonandó, különbség, szorzandó, szorzó, szorzat, a szorzat tényezői, osztandó, osztó, hányados, maradék. Kerekítés, becslés, ellenőrzés. Pozitív egész szám, természetes szám, negatív szám, egész szám. Előjel, ellentett, abszolút érték. Közönséges tört, számláló, nevező, közös nevező. Tizedes tört, tizedesvessző. Mértékegységek.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek

3. Függvények, az analízis elemei

Órakeret 15 óra

Szabályfelismerés, szabálykövetés. A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása. Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Sorozat megadása szabállyal. A koordináta-rendszer megismerése. Függvényszemlélet előkészítése. Probléma felismerése. Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése. Szabálykövetés, szabályfelismerés képességének fejlesztése. Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok 45

Helymeghatározás gyakorlati szituációkban, konkrét esetekben. A Descartes-féle derékszögű koordinátarendszer. Matematikatörténet: Descartes. Táblázat hiányzó elemeinek pótlása ismert vagy felismert szabály alapján, ábrázolásuk grafikonon. Sorozat megadása a képzés szabályával, illetve néhány elemével.


Megadott pont koordinátáinak leolvasása, illetve koordináták segítségével pont ábrázolása a Descartes-féle koordinátarendszerben. Sakklépések megadása, torpedó játék betűszám koordinátákkal. Osztálytermi ülésrend megadása koordinátarendszerrel. Tájékozódási képesség fejlesztése. Összefüggések felismerése. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése: tapasztalati függvények, sorozatok alkotása. A helyes függvényszemlélet megalapozása. Szabálykövetés, szabályfelismerés képességének fejlesztése.

Természetismeret: tájékozódás a térképen, fokhálózat.

Testnevelés és sport; ének-zene; dráma és tánc: ismétlődő ritmus, tánclépés, mozgás létrehozása..

Sorozat, koordináta-rendszer, táblázat, grafikon.


Órakeret 37 óra Vonalak (egyenes, görbe). Hosszúság és távolság mérése (egyszerű gyakorlati példák). Háromszög, négyzet, téglalap, jellemzői. Kör létrehozása, felismerése, jellemzői. Egyszerű tükrös alakzat, tengelyes szimmetria felismerése. Előzetes tudás A test és a síkidom megkülönböztetése. Kocka, téglatest, jellemzői. Négyzet, téglalap kerülete. Mérés, kerületszámítás, mértékegységek. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel. Térelemek fogalmának elmélyítése – környezetünk tárgyainak vizsgálata. Távolság szemléletes fogalma, meghatározása. A sík- és térszemlélet fejlesztése. A vizuális képzelet fejlesztése. A tematikai egység Rendszerező-képesség, halmazszemlélet fejlesztése. nevelési-fejlesztési céljai Számolási készség fejlesztése. A szaknyelv helyes használatának fejlesztése. A geometriai jelölések pontos használata. Pontos munkavégzésre nevelés. Esztétikai érzék fejlesztése. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tér elemei: pont, vonal, egyenes, A tanult térelemek felvétele és jelölése. félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány. Párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás. Síkidomok, tulajdonságainak vizsgálata, Vizuális kultúra: Síkidomok, sokszögek (háromszögek, közös tulajdonságok felismerése. párhuzamos és négyszögek) szemléletes fogalma. merőleges egyenesek megfigyelése környezetünkben.

A távolság szemléletes fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése. Két pont, pont és egyenes távolsága. Két egyenes távolsága. Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok. Matematikatörténet: Bolyai János, Bolyai Farkas Kör, gömb szemléletes fogalma.

4. Geometria

Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása. Törekvés a szaknyelv helyes használatára (legalább, legfeljebb, nem nagyobb, nem kisebb…) Az érdeklődés felkeltése a matematika értékeinek, eredményeinek megismerésére. Körök, minták megjelenésének vizsgálata a környezetünkben, előfordulásuk a művészetekben és a gyakorlati életben. Díszítőminták szerkesztése körzővel. 46

Hon- és népismeret: népművészeti minták, formák. Vizuális kultúra: térbeli tárgyak síkbeli megjelenítése. Hon és népismeret: művészeti, népművészeti alkotások jellemzőinek vizsgálata. Természetismeret: földgömb. Testnevelés és sport:

tornaszerek: (labdák, karikák stb.). Vizuális kultúra: építészetben alkalmazott térlefedő lehetőségek (templomok kupolái, víztornyok stb.). Hon- és népismeret: népművészeti minták, formák. Két ponttól egyenlő távolságra levő pontok. Szakaszfelező merőleges. A szög fogalma, mérése. Szögfajták. A szög jelölése, betűzése. Matematikatörténet: görög betűk használata a szögek jelölésére, a hatvanas számrendszer kapcsolata a szög mérésével.

A problémamegoldó képesség fejlesztése. A problémamegoldó képesség fejlesztése. Pontosság igényének fejlesztése. Szögmérő használata. Fogalomalkotás képességének kialakítása, fejlesztése. Az érdeklődés felkeltése a matematika értékeinek, eredményeinek megismerésére.

Téglalap, négyzet kerülete, területe.

Adott alakzatok kerületének, területének meghatározása méréssel, számolással. Számolási készség fejlesztése.

Kocka, téglatest tulajdonságai, hálója. Téglatest (kocka) felszínének és térfogatának kiszámítása.

Testek építése, tulajdonságaik vizsgálata. Rendszerező képesség, halmazszemlélet fejlesztése. Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján. Térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével.



Természetismeret: tájoló használata, fény törése, visszaverődése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: görög „abc” betűinek használata. Technika, életvitel és gyakorlat: Udvarok, telkek kerülete. Az iskola és az otthon helyiségeinek alapterülete. Technika, életvitel és gyakorlat: téglatest készítése, tulajdonságainak vizsgálata. Vizuális kultúra: egyszerű tárgyak, geometriai alakzatok tervezése, makettek készítése Történelem, hittan: történelmi épületek, templomok, bazilikák látszati képe és alaprajza közötti összefüggések vizsgálata.

Pont, egyenes, szakasz, félegyenes, sík, merőlegesség, párhuzamosság, szög, szögfajták. Adott tulajdonságú pontok, szakaszfelező merőleges. Síkidom, sokszög, kör, test, csúcs, él, lap, szög, gömb. Konvexitás. Kerület, terület, felszín, testek hálója, térfogata. 5. Statisztika, valószínűség

Órakeret 6 óra

Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos. A statisztikai gondolkodás fejlesztése. A tematikai egység A valószínűségi gondolkodás fejlesztése. nevelési-fejlesztési céljai Megfigyelőképesség, az összefüggés-felismerő képesség, elemzőképesség fejlesztése. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Valószínűségi játékok és kísérletek. Valószínűségi és statisztikai alapfogalmak szemléleti alapon történő kialakítása. Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Tudatos és célirányos figyelem gyakorlása. Technika, életvitel és Oszlopdiagramok készítése. A megfigyelőképesség fejlesztése. gyakorlat: menetrend 47 Előzetes tudás

Átlagszámítás néhány adat esetén (számtani közép).

Kulcsfogalmak/fogal mak

Az átlag lényegének megértése. Számolási készség fejlődése.

adatainak értelmezése; kalóriatáblázat vizsgálata. Természetismeret: időjárási átlagok (csapadék, hőingadozás, napi, havi, évi középhőmérséklet).

Adat, diagram, átlag, biztos esemény, lehetetlen esemény. 6. évfolyam

Óraszám:

144/év 4/hét Ajánlás az éves óraszám felosztására Tematikai egység 1. 2. 3. 4. 5.

Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Számtan, algebra Függvények, az analízis elemei

Óraszám 4 66 10

Geometria

26


12

Témazáró dolgozatok írása, javítása Összefoglalás, gyakorlás, hiányok pótlása


8 18

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, Órakeret kombinatorika, gráfok 3+folyamatos Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. Több, kevesebb, ugyanannyi fogalma. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Néhány elem sorba rendezése, az összes eset megtalálása (próbálgatással). A tematikai egység Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése. nevelési-fejlesztési A megtanulást segítő eszközök és módszerek értelmes, interaktív használatának fejlesztése. céljai A rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok megismerése. Tervezés, ellenőrzés, önellenőrzés igényének fejlesztése. Kommunikáció fejlesztése. A saját képességek és műveltség fejlesztésének igénye. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A matematika tanulási módszereinek A tanulás tanítása: az elsajátítás továbbfejlesztése. képességének fejlesztése (emlékezet, figyelem, koncentráció). A kommunikációs készség, lényegkiemelés fejlesztése Könyvtárhasználat, informatikai eszközök igénybevétele. Néhány elem kiválasztása, elemek sorba A kombinatorikus gondolkodás, a célirányos rendezése különféle módszerekkel. figyelem fejlesztése. 48

Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján. A részhalmaz fogalma. Két véges halmaz közös része. Két véges halmaz egyesítése.

A helyes halmazszemlélet kialakítása. A megfigyelőképesség fejlesztése: Tárgyak tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás, tulajdonságok szerint, az érzékszervek tudatos működtetésével. A közös tulajdonságok felismerése, tagadása. Értő, elemző olvasás fejlesztése. Kommunikáció fejlesztése a nyelv logikai elemeinek használatával. A lényegkiemelés, a szabálykövető magatartás fejlesztése. A matematikai logika nyelvének megismerése, tudatosítása.

Informatika: könyvtárszerkezet a számítógépen.

Változatos tartalmú szövegek értelmezése. Magyar nyelv és irodalom: Összehasonlításhoz szükséges kifejezések szövegértés, értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; szövegértelmezés. nagyobb; több; kevesebb; nem; és; vagy; minden; van olyan, legalább, legfeljebb). Példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen Magyar nyelv és irodalom: bemutatására. a lényegkiemelés A tanultakhoz kapcsolódó igaz és hamis képességének állítások. fejlesztése. Megoldások megtervezése, eredmények Tervezés, ellenőrzés, önellenőrzés ellenőrzése. igényének a kialakítása. Egyszerű, matematikailag is értelmezhető Kommunikációs készség, lényegkiemelés Magyar nyelv és irodalom: hétköznapi szituációk megfogalmazása fejlesztése. lényegkiemelés szóban és írásban. fejlesztése. Definíció megértése és alkalmazása. Matematikatörténeti érdekességek az A kutatási igény felkeltése, a megfelelő aktuális tananyaggal kapcsolatban. módszerek kialakítása. Kulcsfogalmak/ Halmaz, elem, részhalmaz, egyesítés, közös rész, igaz, hamis, nem, és, vagy, minden, van fogalmak olyan, biztos, lehetséges, lehetetlen, legalább, legfeljebb. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 56 óra Számok írása, olvasása (milliós számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték. Negatív számok fogalma (hőmérséklet, adósság). Közönséges törtek, tizedes törtek írása, olvasása. Egész számok, törtek helye a számegyenesen, nagyság szerinti összehasonlításuk. Szabványmértékegységek és átváltásuk: hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg Műveletek tulajdonságai, tagok, illetve tényezők felcserélhetősége. Műveleti sorrend. Összeadás, kivonás az egészek és a pozitív törtek körében. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés. 2. Számtan, algebra

A számfogalom bővítése. Számolási készség továbbfejlesztése. A műveleti sorrend használatának készségszintre emelése. A mértékegységek átváltásáról tanultak továbbfejlesztése. Matematikai úton megoldható problémák megtervezése, egyszerűsített rajz készítése. Fegyelmezettség, következetesség, szabálykövető magatartás továbbfejlesztése. Pénzügyi ismeretek. Ellenőrzés, önellenőrzés, felelősségvállalás az eredményért.

Ismeretek A racionális számok halmaza. Véges és végtelen szakaszos tizedes törtek. A számok reciprokának fogalma Műveletek racionális számkörben: – szorzás, osztás törttel, tizedes törttel – becslés a törtek körében is – alapműveletek negatív számokkal.

Fejlesztési követelmények A mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal: természetes szám, racionális szám, pontos szám és közelítő szám. Számolási és becslési készség fejlesztése.

49


Természetismeret: összehasonlítás, számolás földrajzi adatokkal

Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend. A mindennapi életben felmerülő, egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Egyenes arányosság. Szabványmértékegységek és átváltásuk: hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg.

A műveleti sorrend helyes alkalmazási módjának felismerése, alkalmazása.. Az ellenőrzési és becslési igény fejlesztése. A következtetési képesség fejlesztése. Értő, elemző olvasás fejlesztése. Annak megfigyeltetése, hogy az egyik mennyiség változása milyen változást eredményez a hozzá tartozó mennyiségnél. Gyakorlati mérések, mértékegységátváltások helyes elvégzésének fejlesztése Az arányosság felismerése mennyiség és mérőszám kapcsolata alapján. Kreatív gondolkodás fejlesztése. Mennyiségi következtetés, becslési készség fejlesztése.

A százalék fogalmának megismerése gyakorlati példákon keresztül. Az alap, a százalékérték és a százalékláb értelmezése, megkülönböztetése. Egyszerű százalékszámítási feladatok arányos következtetéssel.

Az eredmény összevetése a feltételekkel, a becsült eredménnyel, a valósággal.

Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással. A megoldások ábrázolása számegyenesen, ellenőrzés behelyettesítéssel. Szöveges feladatok megoldása. Egyszerű matematikai problémát tartalmazó rövidebb és hosszabb szövegek feldolgozása.

Az önálló problémamegoldó képesség fejlesztése. Fokozatos ismerkedés az egyenlet világával, az algebra előkészítése egyszerű feladatokon keresztül. Az ellenőrzési igény fejlesztése. Szövegértés fejlesztése: Egyszerű matematikai problémát tartalmazó és a mindennapi élet köréből vett szövegek feldolgozása. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése, gondolatmenet tagolása. Emlékezés elmondott, elolvasott történetekre, emlékezést segítő ábrák, vázlatok, rajzok készítése, visszaolvasása.

Osztó, többszörös fogalma. Egyszerű oszthatósági szabályok (2-vel, 3mal, 5-tel, 9-cel, 10-zel, 100-zal). Két szám közös osztói, közös többszörösei. Osztó, többszörös alkalmazása. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása

Számolási készség fejlesztése szóban (fejben). A bizonyítási igény felkeltése. Két szám közös osztóinak kiválasztása az összes osztóból. A legkisebb pozitív közös többszörös megkeresése. A tanult ismeretek felhasználása a törtek egyszerűsítése, bővítése során. Számolási készség fejlesztése. Számolási készség fejlesztése. Feladatok a mindennapi életből: lakás 50

Természetismeret: térképek méretaránya

Technika, életvitel és gyakorlat: főzésnél a tömeg, az űrtartalom és az idő mérése. Hon- és népismeret; természetismeret: ősi magyar mértékegységek. Hittan: bibliai mértékegységek pl.: stádium, sekel, talentum. Természetismeret: százalékos feliratokat tartalmazó termékek jeleinek felismerése, értelmezése, az információ jelentősége. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; pénzügyi, gazdasági kultúra: árfolyam, infláció, hitel, betét, kamat.

Magyar nyelv és irodalom: olvasási és megértési stratégiák kialakítása (szövegben megfogalmazott helyzet, történés megfigyelése, értelmezése, lényeges és lényegtelen információk szétválasztása). Vizuális kultúra: elképzelt történetek vizuális megjelenítése különböző eszközökkel. Testnevelés: csapatok összeállítása.

során. Kulcsfogalmak/ fogalmak

festése, járólapozása, tejes doboz térfogata, teásdoboz csomagolása stb. Osztó, többszörös, oszthatóság, közös osztó, közös többszörös. Arány, egyenes arányosság. Százalék, százalékérték, alap, százalékláb. Reciprok, tizedes tört, véges és végtelen szakaszos tizedes tört, negatív szám, racionális szám, egyenlet egyenlőtlenség. Mértékegységek.



Órakeret 8 óra Descartes-féle derékszögű koordinátarendszer. Táblázat hiányzó elemeinek pótlása ismert Előzetes tudás vagy felismert szabály alapján, ábrázolásuk grafikonon. Sorozat megadása a képzés szabályával, illetve néhány elemével Sorozat megadása szabállyal, folytatása. A koordináta-rendszer biztonságos használata. A tematikai egység Függvényszemlélet előkészítése. Probléma felismerése. nevelési-fejlesztési céljai Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése. Szabálykövetés, szabályfelismerés képességének fejlesztése. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Egyszerű grafikonok értelmezése. Megfigyelőképesség, összefüggések Természetismeret: Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, felismerésének képessége, rendszerezőidőjárás grafikonok. ábrázolásuk derékszögű koordinátaképesség fejlesztése. rendszerben. Gyakorlati példák elsőfokú függvényekre. Eligazodás a mindennapi élet egyszerű Informatika: a változó Az egyenes arányosság grafikonja. grafikonjaiban. Grafikonok keresése, gyűjtése mennyiségek közötti újságokból, könyvekből kapcsolatok vizsgálata számítógépes programmal – a grafikonok változásának vizsgálata. Példák konkrét sorozatokra. Szabálykövetés, szabályfelismerés Testnevelés és sport; Sorozatok folytatása adott szabály szerint. képességének fejlesztése. ének-zene; dráma és tánc: ismétlődő ritmus, tánclépés, mozgás létrehozása.. Kulcsfogalmak/ Sorozat, egyenes arányosság, koordináta-rendszer, táblázat, grafikon. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4. Geometria

Órakeret 21 óra

A tér elemei: pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány. Párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás. Két pont, pont és egyenes távolsága. Két egyenes távolsága. Szakaszfelező merőleges. Előzetes tudás A szög fogalma, mérése. Szögfajták. Kocka, téglatest tulajdonságai, hálója. Téglalap, négyzet kerülete, területe. Téglatest (kocka) felszínének és térfogatának kiszámítása. Távolság szemléletes fogalma, meghatározása. A sík- és térszemlélet fejlesztése. A vizuális képzelet fejlesztése. Rendszerező-képesség, halmazszemlélet fejlesztése. A tematikai egység A geomtriai problémamegoldás lépéseinek megismertetése (szerkesztésnél: adatfelvétel, nevelési-fejlesztési céljai vázlatrajz, megszerkeszthetőség vizsgálata, szerkesztés). A szaknyelv helyes használatának fejlesztése. A geometriai jelölések pontos használata. Pontos munkavégzésre nevelés. Esztétikai érzék fejlesztése. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kör, körrel kapcsolatos fogalmak Körök, minták megjelenésének vizsgálata a Testnevelés és sport: Sugár, átmérő, húr, szelő, érintő. környezetünkben, előfordulásuk a tornaszerek: karikák, művészetekben és a gyakorlati életben. gyűrű, stb. Díszítőminták szerkesztése körzővel. Hon- és népismeret: népművészeti minták, formák. 51

Szögmásolás, szögfelezés. Nevezetes szögek szerkesztése: 30°, 60°, 90°, 120°.

Törekvés a pontos munkavégzésre. A szerkesztés gondolatmenetének tagolása. .

.

Adott egyenesre merőleges szerkesztése. Adott egyenessel párhuzamos szerkesztése. Téglalap, négyzet szerkesztése.

Gyakorlati példák a fogalmak mélyebb megértéséhez.

Háromszögek csoportosítása oldalak és szögek szerint. A háromszög magasságának fogalma. Négyszögek, speciális négyszögek (trapéz, paralelogramma, deltoid, rombusz) megismerése.

Tulajdonságok megfigyelése, összehasonlítása. Csoportosítás. Halmazszemlélet fejlesztése. Az alakzatok előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal. Alakzatok tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás különféle tulajdonságok szerint. A belső és külső szögeinek összegére vonatkozó ismeretek megszerzése tapasztalati úton. Az összefüggések megfigyeltetése hajtogatással, méréssel, tépkedéssel. Megfigyelőképesség fejlesztése. Körző és vonalzó használata. Pontos munkavégzésre törekvés. Esztétikai érzék fejlesztése. A szerkesztés gondolatmenetének tagolása.

Technika, életvitel és gyakorlat; vizuális kultúra: párhuzamos és merőleges egyenesek megfigyelése környezetünkben (sínpár, épületek, bútorok, képkeretek stb. élei). Vizuális kultúra: speciális háromszögek a művészetben.

Háromszög, négyszög sokszög belső és külső szögeinek összege.

Egyenlőszárú szárú háromszög és speciális négyszögek szerkesztése, egyszerűbb esetekben. Sokszögek kerülete.

A tengelyes tükrözés. Egyszerű alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. A tengelyes tükrözés tulajdonságai.

Kerület meghatározása méréssel, számolással. A matematika és gyakorlati élet közötti kapcsolat felismerése. Szimmetrikus ábrák készítése. Tükrözés körzővel, vonalzóval. Tükrözés koordináta-rendszerben. Transzformációs szemlélet fejlesztése.

Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. Tengelyesen szimmetrikus háromszögek, négyszögek (deltoid, rombusz, húrtrapéz, téglalap, négyzet), sokszögek, kör.

A tengelyes szimmetria vizsgálata hajtogatással, tükörrel. A szimmetria felismerése a természetben és a művészetben.

Technika, életvitel és gyakorlat: vizuális kultúra: megfelelő eszközök segítségével figyelmes, pontos munkavégzés.

Technika, életvitel és gyakorlat: megfelelő eszközök segítségével figyelmes, pontos munkavégzés. Vizuális kultúra; természetismeret: tengelyesen szimmetrikus alakzatok megfigyelése, vizsgálata a műalkotásokban.

Derékszögű háromszög és tengelyesen Megfigyelőképesség fejlesztése. szimmetrikus háromszögek, négyszögek területe. Terület meghatározás átdarabolással. Merőlegesség, párhuzamosság. Távolság, magasság, szögfelező. Kulcsfogalmak/ Síkidom, sokszög, kör, test, csúcs, él, lap, szög, gömb. fogalmak Tengelyes tükrözés, szimmetria. Egyenlő szárú háromszög, egyenlő oldalú háromszög, húrtrapéz, deltoid, rombusz. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

5. Statisztika, valószínűség Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. 52

Órakere t 6 óra

Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos. A statisztikai gondolkodás fejlesztése. A valószínűségi gondolkodás fejlesztése. Megfigyelőképesség, az összefüggés-felismerő képesség, elemzőképesség fejlesztése. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Valószínűségi játékok és kísérletek A figyelem tartósságának fejlesztése. dobókockák, pénzérmék segítségével (biztos, Kommunikáció és együttműködési készség lehetetlen esemény). fejlesztése a páros, ill. csoportmunkákban. Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Elemzőképesség fejlesztése a napi sajtóban, Informatika: adatkezelés, Egyszerű diagramok, értelmezése, táblázatok különböző kiadványokban található adatfeldolgozás, olvasása, készítése. Kördiagram. grafikonok, táblázatok felhasználásával. információ-megjelenítés. A rendszerszemlélet fejlesztése. Néhány szám számtani közepe. Számolási készség fejlesztése. Az Természetismeret: átlagszámítás alkalmazása – tanulmányi időjárási átlagok átlag (csapadék, hőingadozás, napi, havi, évi középhőmérséklet). Kulcsfogalmak/fogal Adat, diagram, átlag, biztos esemény, lehetetlen esemény. mak A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése.  Két véges halmaz közös részének,része két véges halmaz uniója uniójának felírása, ábrázolása.  Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint.  Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel.  Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása.  Összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata.  Néhány elem összes sorrendjének felsorolása.


Számtan, algebra  Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen.  Ellentett, abszolút érték, reciprok felírása.  Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben.  A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, az egyenes arányosság értése, használata.  Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása.  Szöveges feladatok megoldása következtetéssel, (szimbólumok segítségével összefüggések felírása a szöveges feladatok adatai között).  Becslés, ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése.  A százalék fogalmának ismerete, a százalékérték kiszámítása.  Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. Közös osztók, közös többszörösök kiválasztása. Oszthatósági szabályok (2, 3, 5, 9, 10, 100) ismerete, alkalmazása.  A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során.  Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása szabadon választott módszerrel. Összefüggések, függvények, sorozatok  Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása.  Egyszerűbb grafikonok, elemzése.  Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, szabályok felismerése, megfogalmazása néhány tagjával elkezdett sorozat esetén. Geometria  Térelemek, félegyenes, szakasz, szögtartomány, sík, fogalmának ismerete. 53

      

A geometriai ismeretek segítségével a feltételeknek megfelelő ábrák pontos szerkesztése. A körző, vonalzó célszerű használata. Alapszerkesztések: pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága, szakaszfelező merőleges, szögfelező, szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek. Alakzatok tengelyese tükörképének szerkesztése, tengelyes szimmetria felismerése. A tanult síkbeli és térbeli alakzatok tulajdonságainak ismerete és alkalmazása feladatok megoldásában. Téglalap és a deltoid kerületének és területének kiszámítása. A téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása. A tanult testek térfogatának ismeretében mindennapjainkban található testek térfogatának, űrmértékének meghatározása.

Valószínűség, statisztika  Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.  Néhány szám számtani közepének kiszámítása.  Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása. 7–8. évfolyam Tizenhárom éves kortól a tanulók mindinkább általánosító elképzelésekben, elvont konstrukciókban gondolkoznak. Elméleteket gyártanak, összefüggéseket keresnek, próbálják értelmezni a világot. Az iskolai tanítás csak akkor lehet eredményes, ha alkalmazkodik ezekhez a változásokhoz, illetve igyekszik azokat felhasználva fejleszteni a tanulókat. A matematika kiválóan alkalmas arra, hogy a rendszerező képességet és hajlamot fejlessze. A felső tagozat utolsó két évfolyamában mind inkább szükséges matematikai szövegeket értelmezni és alkotni. Segítsük, hogy a tanulók a problémamegoldásaik részeként többféle forrásból legyenek képesek ismereteket szerezni. Ebben a korban a tanításban már meg kell jelennie az elvonatkoztatás és az absztrakciós készség felhasználásának, fejlesztésének. A matematika tanításában itt jelenik meg a konkrét számok betűkkel való helyettesítése, a tapasztalatok általános megfogalmazása. Ezekben az évfolyamokban már komoly hangsúlyt kell helyeznünk arra, hogy a megsejtett összefüggések bizonyításának igénye is kialakuljon. A definíciókat és a tételeket mind inkább meg kell tudni különböztetni, azokat helyesen kimondani, problémamegoldásban mind többször alkalmazni. A mindennapi élet és a matematika (korosztálynak megfelelő) állításainak igaz vagy hamis voltát el kell tudni dönteni. A feladatok megoldása során fokozatosan kialakul az adatok, feltételek adott feladat megoldásához való szükségessége és elégségessége eldöntésének képessége. A tanítás része, hogy a feladatmegoldás előtt mind gyakrabban tervek, vázlatotok készüljenek, majd ezek közül válasszuk ki a legjobbat. Esetenként járjunk be több utat a megoldás során, és ennek alapján gondoljuk végig, hogy létezik-e legjobb út, vagy ennek eldöntése csak bizonyos szempontok rögzítése esetén lehetséges. A feladatmegoldások során lehetőséget kell teremteni arra, hogy esetenként a terveket és a munka szervezését a feladatmegoldás közben a tapasztalatoknak megfelelően módosítani lehessen. Egyes feladatok esetén szükséges általánosabb eljárási módokat, algoritmusokat keresni. A matematika egyes területei más-más módon adnak lehetőséget ebben az életkorban az egyes kompetenciák fejlesztésére. A különböző matematikatanítási módszerek minden tananyagrészben segíthetik a megfelelő önismeret, a helyes énkép kialakítását. A tananyaghoz kapcsolódó matematikatörténeti érdekességek hozzásegítenek az egyetemes kultúra, a magyar tudománytörténet megismeréséhez. A gyakorlati élethez kapcsolódó szöveges feladatok segítik a gazdasági nevelést, a környezettudatos életvitelt, az egészséges életmód kialakítását. A definíciók megtanulása fejleszti a memóriát, a szaknyelv precíz használatára ösztönöz. A geometriai ismeretek elsajátítása közben a tanulók térszemlélete fejlődik, megtanulják az esztétikus, pontos munkavégzést. A halmazszemlélet alakítása és fejlesztése a rendszerező képességet erősíti. Az érdeklődés specializálódása természetes dolog. Akinél ez a reál tárgyak felé fordul, ott igényes feladatanyaggal, kiegészítő ismeretekkel kell elérni, hogy az ilyen irányú továbbtanuláshoz szükséges alapok kialakuljanak, az érdeklődés fennmaradjon. Akinél a matematika, illetve a reál tárgyak iránti érdeklődés csökken, ott egyrészt sok érdeklődést felkeltő elemmel: matematikatörténeti vonatkozással, játékokkal, érdekes feladatokkal lehet ezt az érdeklődést visszaszerezni, másrész célszerű sok olyan feladatot beiktatni, amelyek jól mutatják, hogy az életben sokszor előnybe kerülhetnek, jobb döntést hozhatnak azok, akik jól tudják a matematikát. A specializálódott érdeklődés, és az ekkorra már óhatatlanul kialakuló tudásbeli különbségek miatt 7. osztálytól ajánlott, 8. osztályban pedig alapvetően szükséges a tárgy csoportbontásban való tanulása. Ezzel célszerű lehetőséget teremteni a lassabban haladók felzárkóztatására és a gyorsabban haladók tudásának elmélyítésére.

54

7. évfolyam Óraszám:

144/év 4/hét Ajánlás az éves óraszám felosztására Tematikai egység

Óraszám

1.

Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

5

2.

Számtan, algebra

48

3.


18

4.

Geometria

43

5.


8


8


14


Előzetes tudás


1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, Órakeret kombinatorika, gráfok 3 + folyamatos Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján. A részhalmaz fogalma. Két véges halmaz közös része. Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Állítások igazságának eldöntése. Igaz és hamis állítások megfogalmazása. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata. Definíció megértése és alkalmazása. Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel. Az önálló gondolkodás igényének kialakítása. Halmazok eszköz jellegű használata, halmazszemlélet fejlesztése. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, a matematikai szaknyelv pontos használata A rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok használatának fejlesztése.

Ismeretek Könyvtár és elektronikus eszközök (pl. internet) felhasználása információk gyűjtésére.

Példák halmazokra: részhalmaz, metszet.

Az „és”, „vagy”, „ha”, „akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden” „legalább”, legfeljebb” kifejezések használata. Egyszerű („minden”, „van olyan” típusú) állítások igazolása, cáfolata konkrét példák kapcsán.

Fejlesztési követelmények


Az igényes írásbeli és szóbeli közlés kialakítása

A halmazszemlélet fejlesztése. Rendszerszemlélet fejlesztése.

A nyelv logikai elemeinek egyre pontosabb, tudatos használata. Értelmes kérdés- és vitakultúra, kulturált érvelés képességének kialakítása. 55

Magyar nyelv és irodalom: a lényeges és lényegtelen megkülönböztetése.

A gyakorlati élethez kapcsolódó szöveges feladatok megoldása. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása különféle módszerekkel (fadiagram, útdiagram, táblázatok készítése). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szövegelemzés, értelmezés, szöveg lefordítása a matematika nyelvére. Ellenőrzés, önellenőrzés iránti igény erősítése. A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.

Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; technika, életvitel és gyakorlat: számításos feladatok.

Halmaz, elem. Alaphalmaz, részhalmaz, metszet. Igaz, hamis, nem, és, vagy, minden, van olyan, biztos, lehetséges, lehetetlen.


Órakeret 38 óra Racionális számkör. Számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen. Műveletek racionális számokkal. Ellentett, abszolút érték, reciprok. Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben. A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, Előzetes tudás egyenes arányosság. Alapműveletek racionális számokkal írásban. A zárójelek, a műveleti sorrend biztos alkalmazása. Helyes és értelmes kerekítés, az eredmények becslése, a becslés használata ellenőrzésre is. Szöveges feladatok megoldása. A százalékszámítás alapjai. A matematikai ismeretek és a mindennapi élet történései közötti kapcsolat tudatosítása. Szavakban megfogalmazott helyzet, történés matematizálása; matematikai modellek választása, keresése, készítése, értelmezése adott szituációkhoz. Konkrét matematikai modellek értelmezése a modellnek megfelelő szöveges feladat alkotásával. A tematikai egység A szabványos mértékegységekhez tartozó mennyiségek és többszöröseik, törtrészeik nevelési-fejlesztési céljai képzeletben való felidézése. Az együttműködéshez szükséges képességek fejlesztése páros és kiscsoportos tevékenykedtetés, feladatmegoldás során – a munka tervezése, szervezése, megosztása. Az ellenőrzés, önellenőrzés iránti igény, az eredményért való felelősségvállalás erősítése. Ismeretek A racionális szám fogalma. A természetes, az egész és a racionális számok halmazának kapcsolata. Műveletek racionális számkörben. A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre, egész számok körében. Műveletek hatványokkal: azonos alapú hatványok szorzása, osztása. Hatványozásnál az alap és a kitevő változásának hatása a hatványértékre. 10 egész kitevőjű hatványai. Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás. Matematikatörténet: érdekességek a prímszámok köréből. Osztó, többszörös. Oszthatósági szabályok alkalmazása. Számelméleti alapú játékok. Matematikatörténet: tökéletes számok, barátságos számok.

2. Számelmélet, algebra



A rendszerező képesség fejlesztése. Műveletfogalom mélyítése. A zárójel és a műveleti sorrend biztos alkalmazása. A hatvány fogalmának kialakítása, fejlesztése. A definícióalkotás igényének felkeltése.

Számolási készség fejlesztése (fejben és írásban). A korábban tanult ismeretek és az új ismeretek közötti összefüggések felismerése. A tanult ismeretek felelevenítése. Oszthatósági szabályok alkalmazása a törtekkel való műveleteknél. A bizonyítási igény felkeltése oszthatósági feladatoknál. . 56

Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz: számításos feladatok.

Kémia: az anyagmennyiség mértékegysége (a mól). Földrajz: termelési statisztikai adatok. Kémia: számítási feladatok.

Arány, aránypár, arányos osztás. Egyenes arányosság, fordított arányosság.

A következtetési képesség fejlesztése: a mindennapi élet és a matematika közötti gyakorlati kapcsolatok meglátása, a felmerülő arányossági feladatok megoldása során.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegértelmezés. Fizika; kémia; földrajz: arányossági számítások felhasználása feladatmegoldásokban. Technika, életvitel és gyakorlat: műszaki rajzok értelmezése.

Az alap, a százalékérték és a százalékláb fogalmának ismerete, értelmezése, kiszámításuk következtetéssel, a megfelelő összefüggések alkalmazásával.

Vizuális kultúra: aranymetszés Gyakorlati mérések, mértékegységTechnika, életvitel és átváltások helyes elvégzése. gyakorlat: Főzésnél a tömeg, Ciklusonként átélt idő és lineáris időfogalom, az űrtartalom és az idő időtartam, időpont szavak értő ismerete, mérése. használata. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: évtized, évszázad, évezred. A mindennapi élet és a matematika közötti Fizika; kémia: számítási gyakorlati kapcsolat meglátása a gazdasági feladatok. élet, a környezetvédelem, a háztartás köréből vett egyszerűbb példákon.

Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása. Egynemű kifejezés fogalma. Egyszerű átalakítások: zárójel felbontása, összevonás.

. Betűk használata szöveges feladatok általánosításánál. Algebrai kifejezések egyszerű átalakításának felismerése.

Mértékegységek átváltása racionális számkörben.

Egyszerűbb elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, mérlegelvvel. A megoldások ábrázolása számegyenesen. Alaphalmaz, megoldáshalmaz.



Fizika: helyettesítési érték kiszámítása képlet alapján. Fizika; kémia; biológiaegészségtan: Képletek átalakítása. A képlet értelme, jelentősége. Fizika; kémia; biológiaegészségtan: számításos feladatok.

Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának elmélyítése. Algoritmikus gondolkodás továbbfejlesztése. Pontos munkavégzésre nevelés. Számolási készség fejlesztése. Az ellenőrzés igényének fejlesztése. Racionális szám. Hatvány, alap, kitevő. Százalékalap, százalékláb, százalékérték. Prímszám, összetett szám. Arány, aránypár, arányos osztás, egyenes és fordított arányosság. Változó, együttható, helyettesítési érték, egynemű kifejezés, összevonás, zárójelfelbontás. Egyenlet, változó, egyenlőtlenség, mérlegelv, ellenőrzés. 3. Függvények, az analízis elemei

Órakeret 14 óra

Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint. Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben. Előzetes tudás Egyszerű grafikonok értelmezése. Egyszerű kapcsolatok ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben. Függvényszemlélet fejlesztése. Grafikonok, táblázatok adatainak értelmezése, elemzése. A tematikai egység Megoldás a matematikai modellen belül. Matematikai modellek ismerete, alkalmazásának nevelési-fejlesztési céljai módja, korlátai (sorozatok, függvények, függvényábrázolás). Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Két halmaz közötti hozzárendelések A függvényszemlélet fejlesztése. megjelenítése konkrét esetekben. Időben lejátszódó valós folyamatok Egyértelmű hozzárendelések ábrázolása elemzése a grafikon alapján. 57

derékszögű koordináta-rendszerben. Egyenes arányosság grafikus képe.

Grafikonok olvasása, értelmezése, készítése: szöveggel vagy matematikai alakban megadott szabály grafikus megjelenítése értéktáblázat segítségével.

Egyszerű sorozatok vizsgálata. Matematikatörténet: Gauss. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A mindennapi élet, a tudományok és a matematika közötti kapcsolat fölfedezése konkrét példák alapján. Számolási készség fejlesztése a racionális számkörben. Kapcsolatok észrevétele, megfogalmazása szóban, írásban. Környezettudatosságra nevelés: pl. adatok és grafikonok elemzése a környezet szennyezettségével kapcsolatban.

Fizika: út-idő; feszültségáramerősség.

Földrajz: adatok hőmérsékletre, csapadék mennyiségére. Kémia: adatok vizsgálata a levegő és a víz szennyezettségére vonatkozóan.

Kreativitás fejlesztése: annak tudatosítása, hogy néhány elemével megadott sorozat többféle módon is folytatható. Gaussmódszer.

Hozzárendelés, egyértelmű hozzárendelés, grafikon, értéktáblázat.

4. Geometria

Órakeret 33 óra

Pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány. Háromszögek, csoportosításuk. Négyszögek, speciális négyszögek (trapéz, paralelogramma, deltoid). Kör és részei. Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok. Háromszög, négyszög belső és külső szögeinek összegére vonatkozó ismeretek. Téglatest tulajdonságai. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. Egyszerű alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. Előzetes tudás Két pont, pont és egyenes távolsága, két egyenes távolsága. Szakaszfelezés, szögfelezés, szögmásolás. Merőleges és párhuzamos egyenesek szerkesztése. Néhány nevezetes szög szerkesztése. Szerkesztési eszközök használata. Koordináta-rendszer megismerése, pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása. A téglalap és a deltoid kerületének és területének kiszámítása. A téglatest felszínének és térfogatának a kiszámítása. Rendszerező készség fejlesztése. A mindennapi élethez kapcsolódó egyszerű geometriai számítások elvégzésének fejlesztése. A gyakorlatban előforduló geometriai ismereteket igénylő problémák megoldására való képesség fejlesztése. Statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése. Geometriai transzformációkban megmaradó és változó tulajdonságok megfigyelése. Az esztétikai-, művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése. A tematikai egység Képzeletben történő mozgatás: átdarabolás elképzelése, testháló összehajtásának, nevelési-fejlesztési céljai szétvágásának elképzelése. A pontos munkavégzés igényének fejlesztése. A geometriai problémamegoldás lépéseinek megismertetése (szerkesztésnél: vázlatrajz, adatfelvétel, a szerkesztés menete, szerkesztés, diszkusszió). Az együttműködéshez szükséges képességek fejlesztése páros és kis csoportos tevékenykedtetés, feladatmegoldás során – a munka tervezése, szervezése, megosztása; kezdeményezőkészség, együttműködési készség, tolerancia.

58

Ismeretek Háromszögek osztályozása oldalak, illetve szögek szerint.

A háromszögek magassága, magasságvonala, magasságpontja. A háromszögek kerületének és területének kiszámítása. A háromszög és a négyszög belső és külső szögeinek összege. Matematikatörténet: Bolyai Farkas, Bolyai János. Érdekességek: gömbi geometria. A háromszög szerkesztése alapesetekben.

Paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete, területe. Szabályos sokszögek. Kör kerülete, területe. A kör és érintője.

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tanult ismeretek felidézése, megerősítése. A halmazszemlélet fejlesztése. A háromszögek és a négyszögek tulajdonságaira vonatkozó igaz- hamis állítások megfogalmazásán keresztül a vitakészség fejlesztése. Tömör, de pontos, szabatos kifejezőkészség fejlesztése. A szaknyelv minél pontosabb használata írásban is. Számolási készség fejlesztése. Informatika: tantárgyi Átdarabolás a terület meghatározásához. szimulációs program. Eredmények becslése. Tételek megfogalmazása megfigyelés alapján. Bizonyítási igény felkeltése.

Tömör, de pontos, szabatos kifejezőkészség fejlesztése a szerkesztés menetének leírásakor. A szaknyelv minél pontosabb használata írásban is. Együttműködési készség fejlesztése: szerkesztések a szabadban spárga, méterrúd segítségével csoportmunkában. Egymás munkájának értékelése. Kritika megfogalmazása, elfogadása. Törekvés a tömör, de pontos, szabatos kommunikációra. A szaknyelv egyre pontosabb használata írásban is. A terület meghatározása átdarabolással. A kör kerületének közelítése méréssel. Számítógépes animáció használata az egyes területképletekhez.

Technika, életvitel és gyakorlat: szerkesztések kezdetleges módon

Technika, életvitel és gyakorlat: hétköznapi problémák, területtel kapcsolatos számítások (járólapozás, csempézés, földmérés, stb.). Fizika. Körmozgás, csigák, csigasorok. Vizuális kultúra: Pantheon, Colosseum.

Nevezetes szögek szerkesztése: 15°, 45°, 75°, 105°, 135°. Középpontos tükrözés. A középpontos tükrözés tulajdonságai. A középpontos tükörkép szerkesztése. Középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkban. A tanult sokszögek osztályozása szimmetria szerint.

Párhuzamos szárú szögek. Az egybevágóság szemléletes fogalma, a háromszögek egybevágóságának esetei. Az egybevágóság jelölése. 

A szerkesztéshez szükséges eszközök célszerű használata. Pontos, precíz munka elvégzése a szerkesztés során. A transzformációs szemlélet továbbfejlesztése.

Vizuális kultúra: művészeti alkotások megfigyelése a tanult transzformációk segítségével. A megfigyelőképesség fejlesztése. Vizuális kultúra; biológiaHalmazképző, rendszerező képesség egészségtan: középpontosan fejlesztése. szimmetrikus alakzatok A matematika kapcsolata a természettel és a megfigyelése, vizsgálata a művészeti alkotásokkal: művészeti alkotások műalkotásokban és a vizsgálata (Penrose, Escher, Vasarely). természetben. Gondolkodás fejlesztése szimmetrián alapuló játékokon keresztül. A tanult transzformációk tulajdonságainak felismerése, felhasználása a fogalmak kialakításánál. A megfigyelőképesség fejlesztése. Vizuális kultúra: festmények, A szaknyelv pontos használata. művészeti alkotások egybevágó geometriai 59

Három- és négyszög alapú egyenes A halmazszemlélet hasábok, forgáshenger hálója, tulajdonságai, fejlesztése. felszíne, térfogata.

és

a

alakzatai. térszemlélet Technika, életvitel és gyakorlat: modellek készítése, tulajdonságainak vizsgálata. Fizika: archimedesi hengerpár

Mértékegységek átváltása racionális számkörben.

Vizuális kultúra: térbeli tárgyak síkbeli megjelenítése. A gyakorlati mérések, mértékegységváltások Testnevelés és sport: helyes elvégzésének fejlesztése. távolságok és idő becslése, mérése. Fizika; kémia: mérés, mértékegységek, mértékegységek átváltása.


Geometriai transzformáció, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés. Egybevágóság. Középpontos szimmetria, paralelogramma, rombusz. Egyállású szög, váltószög, csúcsszög. Belső és külső szög. Háromszög, magasságvonal, magasságpont. Hasáb, henger. Alaplap, alapél, oldallap, oldalél.


Órakeret 6 óra

5. Statisztika, valószínűség

Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Néhány szám számtani közepének kiszámítása. Valószínűségi játékok és kísérletek az adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. A statisztikai gondolkodás fejlesztése. A tematikai egység A valószínűségi gondolkodás fejlesztése. nevelési-fejlesztési céljai Gazdasági nevelés. Előzetes tudás

Ismeretek Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése.

Fejlesztési követelmények Adatsokaságban való eligazodás: táblázatok olvasása, grafikonok készítése, elemzése. Statisztikai szemlélet fejlesztése. Együttműködési készség fejlődése.

Számtani közép kiszámítása.

Az számtani közép, átlag megjelenése, értelmezése a mindennapi életben (pl. átlagfizetés).. Valószínűségi szemlélet fejlesztése.

Valószínűségi kísérletek. Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok Testnevelés és sport: teljesítmények adatainak, mérkőzések eredményeinek táblázatba rendezése. Informatika: statisztikai adatelemzés.

Diagram, gyakoriság, relatív gyakoriság, valószínűség. 8. évfolyam

Óraszám:

144/év 4/hét Ajánlás az éves óraszám felosztására Tematikai egység

60

Óraszám

1.

Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

5

2.

Számtan, algebra

46

3.


14

4.

Geometria

34

5.


9


8

Készülés a központi írásbeli felvételi vizsgára

14


14


Előzetes tudás


1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, Órakeret kombinatorika, gráfok 4 + folyamatos Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján. A részhalmaz fogalma. Két véges halmaz közös része. Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Állítások igazságának eldöntése. Igaz és hamis állítások megfogalmazása. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata. Definíció megértése és alkalmazása. Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel. Fogalmak egymáshoz való viszonyának, összefüggéseknek a megértése. Rendszerszemlélet, kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. A bizonyítás, az érvelés iránti igény felkeltése, a kulturált vitatkozás gyakoroltatása. Saját gondolatok megértetésére való törekvés (szóbeli érvelés, szemléletes indoklás).

Ismeretek


Könyvtár és digitális eszközök használata kiselőadások készítéséhez.

A kutatási igény, a kutatáshoz szükséges megfelelő módszerek kialakítása, fejlesztése.

Halmazba rendezés több szempont alapján a halmazműveletek alkalmazásával. Két véges halmaz uniója, különbsége. Matematikatörténet: Cantor.

A halmazszemlélet fejlesztése. Rendszerszemlélet fejlesztése.

A matematikai bizonyítás előkészítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás.

A gyakorlati élethez és a társtudományokhoz kapcsolódó szöveges feladatok megoldása.

Önálló ismeretszerzés fejlesztése. A bizonyítási igény felkeltése. A gondolatok megfelelő szóbeli és írásbeli kifejezése. A matematikai szaknyelv pontos, tudatos használata. Az érvelés képességének fejlesztése. A kulturált vitatkozás elsajátítása: kritikai szemlélet, tolerancia, problémamegoldás. Szövegelemzés, értelmezés, szöveg lefordítása a matematika nyelvére. Ellenőrzés, önellenőrzés iránti igény erősítése. Igényes grafikus és verbális 61

Kapcsolódási pontok Informatika: a szoftverek és a hardverek megfelelő használata.

Informatika: információk gyűjtése könyvtárból, internetről Magyar nyelv és irodalom: stílus.

Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; technika, életvitel és gyakorlat: számításos feladatok.

Matematikai játékok. Sorba rendezés, kiválasztás. Néhány elem esetén az összes eset felsorolása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

kommunikáció. Aktív részvétel, pozitív attitűd. (pl. Hanoi torony) Szabálykövető magatartás fejlesztése. Tapasztalatszerzés az összes eset rendszerezett felsorolásában.

Osztályfőnöki: alkalmazkodás, szabálykövetés a mindennapi életben (családi életre nevelés)

Halmaz, elem. Alaphalmaz, részhalmaz, metszet, egyesítés, különbség. Igaz, hamis, nem, és, vagy, minden, van olyan, biztos, lehetséges, lehetetlen.


Órakeret 38 óra A racionális szám fogalma. A természetes, az egész és a racionális számok halmazának kapcsolata. Mértékegységek átváltása racionális számkörben. Pozitív egész kitevős hatványok. Azonos alapú hatványok szorzása, osztása. 10 egész kitevőjű hatványai. Prímszám, összetett szám, prímtényezős felbontás. Előzetes tudás Arány, arányosság, egyenes és fordított arányosság. Az alap, a százalékérték és a százalékláb fogalmának ismerete, kiszámításuk következtetéssel. Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása. Egyszerűbb elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, mérlegelvvel. A megoldások ábrázolása számegyenesen. Szöveges feladatok megoldása. A matematikai ismeretek és a mindennapi élet történései közötti kapcsolat tudatosítása. Szavakban megfogalmazott helyzet, történés matematizálása; matematikai modellek választása, keresése, készítése, értelmezése adott szituációkhoz. Konkrét matematikai modellek értelmezése a modellnek megfelelő szöveges feladat alkotásával. A tematikai egység A szabványos mértékegységekhez tartozó mennyiségek és többszöröseik, törtrészeik nevelési-fejlesztési céljai képzeletben való felidézése. Az együttműködéshez szükséges képességek fejlesztése páros és kiscsoportos tevékenykedtetés, feladatmegoldás során – a munka tervezése, szervezése, megosztása. Az ellenőrzés, önellenőrzés iránti igény, az eredményért való felelősségvállalás erősítése. Ismeretek Racionális számok (véges, végtelen tizedes törtek), példák nem racionális számra (végtelen, nem szakaszos tizedes törtek). Műveletek racionális számkörben, írásban és számológéppel. Az eredmény helyes és értelmes kerekítése. Eredmények becslése, ellenőrzése. A négyzetgyök fogalma. Számok négyzete, négyzetgyöke. Példa irracionális számra (π, 2 ). Osztó, többszörös, közös osztó, közös többszörös. Legnagyobb közös osztó, legkisebb pozitív közös többszörös. Mértékegységek átváltása racionális számkörben.

A mindennapjainkhoz köthető

2. Számelmélet, algebra



A számfogalom mélyítése. Számolási és a becslési készség fejlesztése. Fizika; kémia; biológiaAz algoritmikus gondolkodás fejlesztése. egészségtan; földrajz: számításos feladatok. Négyzetgyök meghatározása számológéppel.

Két szám legnagyobb közös osztójának kiválasztása az összes osztóból. A legkisebb pozitív közös többszörös megkeresése a közös többszörösök közül. Gyakorlati mérések, mértékegységátváltások helyes elvégzése. Ciklusonként átélt idő és lineáris időfogalom, időtartam, időpont szavak értő ismerete, használata.

Feladatok az árképzés: árleszállítás, 62

Technika, életvitel és gyakorlat: Főzésnél a tömeg, az űrtartalom és az idő mérése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: évtized, évszázad, évezred. Magyar nyelv és irodalom:

százalékszámítási feladatok. Gazdaságossági számítások.

Az algebrai egész kifejezés fogalma. Egytagú, többtagú, egynemű kifejezés fogalma. Helyettesítési érték kiszámítása.

Egytagú és többtagú algebrai egész kifejezések szorzása racionális számmal, egytagú egész kifejezéssel. Matematikatörténet: az algebra kezdetei. Elsőfokú, illetve elsőfokúra visszavezethető egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. A megoldások ábrázolása számegyenesen. Azonosság. Azonos egyenlőtlenség. Alaphalmaz, megoldáshalmaz. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása a tanult matematikai módszerek használatával. Ellenőrzés. Egyszerű matematikai problémát tartalmazó hosszabb szövegek feldolgozása. Feladatok például a környezetvédelem, az egészséges életmód, a vásárlások, a család jövedelmének ésszerű felhasználása köréből.


áremelés, áfa, betétkamat, hitelkamat, adó, bruttó bér, nettó bér, valamint különböző termékek (pl. élelmiszerek, növényvédőszerek, oldatok) anyagösszetétele köréből. Szövegértés, szövegalkotás fejlesztése. Becslések és következtetések végzése. Zsebszámológép célszerű használata a számítások egyszerűsítésére, gyorsítására. Elnevezések, jelölések megértése, rögzítése, definíciókra való emlékezés. Egyszerű szimbólumok megértése és alkalmazása a matematikában. Betűk használata szöveges feladatok általánosításánál. Egyszerű szimbólumok megértése és a matematikában, valamint a többi tantárgyban szükséges egyszerű képletalakítások elvégzése. Algebrai kifejezések egyszerű átalakításának felismerése. Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának elmélyítése. Algoritmikus gondolkodás továbbfejlesztése. Pontos munkavégzésre nevelés. Számolási készség fejlesztése. Az ellenőrzés igényének fejlesztése.

szövegértés, szövegértelmezés. Kémia: oldatok tömegszázalékos összetételének kiszámítása. Fizika: hatásfok kiszámítása, mozgásos feladatok, munka, teljesítmény. Fizika: összefüggések megfogalmazása, leírása a matematika nyelvén.

Fizika; kémia; biológiaegészségtan: Képletek átalakítása. A képlet értelme, jelentősége. Helyettesítési érték kiszámítása képlet alapján. Fizika; kémia; biológiaegészségtan: számításos feladatok.

Szövegértelmezés, problémamegoldás Magyar nyelv és irodalom: fejlesztése. szövegértés, A lényeges és lényegtelen elkülönítésének, szövegértelmezés. A az összefüggések felismerésének gondolatmenet tagolása. fejlesztése. A gondolatmenet tagolása. Az ellenőrzési igény további fejlesztése. Igényes kommunikáció kialakítása. Szöveges feladatok megoldása a környezettudatossággal, az egészséges életmóddal, a családi élettel, a gazdaságossággal kapcsolatban. Négyzetgyök. Százalékalap, százalékláb, százalékérték. Oszthatóság, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Változó, együttható, algebrai egész kifejezés, helyettesítési érték, egynemű kifejezés, összevonás, zárójelfelbontás. Egytagú, többtagú kifejezés. Egyenlet, változó, egyenlőtlenség, azonosság, azonos egyenlőtlenség, ellenőrzés.


Órakeret 12 óra Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint. Két halmaz közötti Előzetes tudás hozzárendelések megjelenítése konkrét esetekben. Egyenes arányosság grafikus képe. Egyszerű grafikonok értelmezése, készítése. Függvényszemlélet fejlesztése. Grafikonok, táblázatok adatainak értelmezése, elemzése. A tematikai egység Megoldás a matematikai modellen belül. Matematikai modellek ismerete, alkalmazásának nevelési-fejlesztési céljai módja, korlátai (sorozatok, függvények, függvényábrázolás). Ismeretek Függvények és ábrázolásuk derékszögű koordináta-rendszerben.


Fejlesztési követelmények A függvényszemlélet fejlesztése.

63

Kapcsolódási pontok Fizika; biológia-egészségtan; kémia; földrajz: függvényekkel

Lineáris függvények. Függvények jellemzése növekedés, fogyás. (Példa nem lineáris függvényre: f(x) = x2, f(x) =‫׀‬x‫)׀‬.

Számolási készség fejlesztése a racionális számkörben. Számítógép használata a függvények ábrázolására.

leírható folyamatok. Fizika: út-idő; feszültségáramerősség grafikonja.

Egyismeretlenes elsőfokú egyenletek grafikus megoldása. Sorozatok vizsgálata, képzése, grafikonja. Különböző sorozatok jellemzőinek megkeresése, adott feltételek mellet sorozatok elemeinek meghatározása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Helyzetfelismerés: a tanult ismeretek alkalmazása új helyzetben. A mindennapi élet, a tudományok és a matematika közötti kapcsolatok fölfedeztetése. Feladatok a mindennapi életből: mozi illetve színházi ülőhelyek, kertészet, stb. Hozzárendelés, függvény, lineáris függvény, növekedés, fogyás, értelmezési tartomány, értékkészlet. Számtani sorozat, számtani közép.

Órakeret 26 óra Háromszögek csoportosítása. A háromszögek magassága, kerülete, területe. A háromszög és a négyszög belső és külső szögeinek összege. A háromszög szerkesztése alapesetekben. Szabályos sokszögek. A paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete, területe. A kör kerülete, területe. Előzetes tudás Nevezetes szögek szerkesztése: 15°, 45°, 75°, 105°, 135°. Középpontos tükrözés. A középpontos tükrözés tulajdonságai. Középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkban. Párhuzamos szárú szögek. Három- és négyszög alapú egyenes hasábok, forgáshenger hálója, tulajdonságai, felszíne, térfogata. Mértékegységek átváltása racionális számkörben. Rendszerező készség fejlesztése. A mindennapi élethez kapcsolódó egyszerű geometriai számítások elvégzésének fejlesztése. A gyakorlatban előforduló geometriai ismereteket igénylő problémák megoldására való képesség fejlesztése. Statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése. Geometriai transzformációkban megmaradó és változó tulajdonságok megfigyelése. Az esztétikai-, művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése. A tematikai egység Képzeletben történő mozgatás: átdarabolás elképzelése, testháló összehajtásának, nevelési-fejlesztési céljai szétvágásának elképzelése. A pontos munkavégzés igényének fejlesztése. A geometriai problémamegoldás lépéseinek megismertetése (szerkesztésnél: vázlatrajz, adatfelvétel, a szerkesztés menete, szerkesztés, diszkusszió). Az együttműködéshez szükséges képességek fejlesztése páros és kis csoportos tevékenykedtetés, feladatmegoldás során – a munka tervezése, szervezése, megosztása; kezdeményezőkészség, együttműködési készség, tolerancia. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tanult síkbeli alakzatok (háromszög, A szerkesztéshez szükséges eszközök Technika, életvitel és trapéz, paralelogramma, deltoid) célszerű használata. Átélt folyamatról készült gyakorlat: műszaki rajz szerkesztése. leírás gondolatmenetének értelmezése (pl. készítése. egy szerkesztés leírt lépéseiről a folyamat felidézése). A szaknyelv pontos használata. Tengelyes és középpontos szimmetria Áttekinthető, pontos szerkesztés igényének Vizuális kultúra: festmények alkalmazása szerkesztésekben. fejlesztése. geometriai alakzatai. Eltolás, a vektor fogalma. Egyszerű A megfigyelőképesség fejlesztése. Fizika: az erő ábrázolása alakzatok eltolt képének megszerkesztése. A transzformációs szemlélet továbbfejlesztése. Áttekinthető, pontos szerkesztés igényének 4. Geometria

64

Ismerkedés gömbbel.

a

forgáskúppal,

fejlesztése. gúlával, A halmazszemlélet fejlesztése.

Pitagorasz tétele Matematikatörténet: Pitagorasz élete és munkássága. A pitagoraszi számhármasok.

Egyszerű számításos feladatok a geometria különböző területeiről. Kicsinyítés és nagyítás.

és

a

térszemlélet Fizika: Pascal buzogány, Magdeburgi-féltekék

A tudományok a művészetek és a Földrajz: földgömb. matematika közötti kapcsolatok felfedeztetése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi épületek látszati képe és alaprajza közötti összefüggések megfigyelése. A Pitagorasz-tétel alkalmazása geometriai Történelem, társadalmi és számításokban. állampolgári ismeretek: Annak felismerése, hogy a matematika az Pitagorasz és kora. emberiség kultúrájának része. A bizonyítási igény felkeltése. Informatika: Számítógépes program felhasználása a tétel bizonyításánál A számolási készség, a becslési készség és Magyar nyelv és irodalom: az ellenőrzési igény fejlesztése. szövegértés, Zsebszámológép célszerű használata a szövegértelmezés. számítások egyszerűsítésére, gyorsítására. A megfigyelőképesség fejlesztése: a Fizika: kicsinyített és nagyított középpontos nagyítás, kicsinyítés képek a fénytan felismerése hétköznapi szituációkban. Földrajz: térkép. Biológia-egészségtan: mikroszkóp. Vizuális kultúra: valós tárgyak arányosan kicsinyített vagy nagyított rajza.


Geometriai transzformáció, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, eltolás. Vektor. Tengelyes szimmetria, középpontos szimmetria. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb. Alaplap, alapél, oldallap, oldalél.


Órakeret 8 óra

5. Statisztika, valószínűség

Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Néhány szám számtani közepének kiszámítása. Valószínűségi játékok és kísérletek az adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. A statisztikai gondolkodás fejlesztése. A tematikai egység A valószínűségi gondolkodás fejlesztése. nevelési-fejlesztési céljai Gazdasági nevelés. Előzetes tudás

Ismeretek Adathalmazok elemzése (átlag, módusz, medián) és értelmezése, ábrázolásuk. Táblázatok olvasása. Grafikonok készítése, elemzése.

Fejlesztési követelmények Gazdasági statisztikai adatok, grafikonok értelmezése, elemzése. Adatsokaságban való eligazodás képességének fejlesztése. Ok-okozati összefüggéseket felismerő képesség fejlesztése. Elemző képesség fejlesztése.

Valószínűségi kísérletek. Valószínűség előzetes becslése, szemléletes fogalma.

Valószínűségi szemlélet fejlesztése. Tudatos megfigyelőképesség fejlesztése. A tapasztalatok rögzítése képességének 65

Kapcsolódási pontok Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: táblázatok és grafikonok adatainak ki- és leolvasása, elemzése, adatok gyűjtése, táblázatba rendezése.

Valószínűségi kísérletek, eredmények lejegyzése. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Matematikatörténet: érdekességek a valószínűség- számítás fejlődéséről. Kulcsfogalmak/ fogalmak

fejlesztése. Tanulói együttműködés fejlesztése. Számítógép használata a tudománytörténeti érdekességek felkutatásához.

Diagram, gyakoriság, relatív gyakoriság, valószínűség. Gondolkodási és megismerési módszerek  Elemek halmazba rendezése több szempont alapján.  Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása.  Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb esetekben.  Kombinatorikai feladatok megoldása az összes eset szisztematikus összeszámlálásával.  Fagráfok használata feladatmegoldások során.


Számtan, algebra  Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése, ellenőrzése., helyes és értelmes kerekítése.  Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság, fordított arányosság.  A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása feladatmegoldás során.  A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök közül.  Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás.  Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás. Többtagú kifejezés szorzása egytagúval.  Négyzetre emelés, négyzetgyökvonás, hatványozás pozitív egész kitevők esetén.  Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás ábrázolása számegyenesen.  A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában.  Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére. Összefüggések, függvények, sorozatok  Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint.  Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, a lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is.  Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, grafikonok készítése, grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak kiolvasása, értelmezése, ábrázolása különböző típusú grafikonon. Geometria  A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni.  Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását alkalmazza a feladatok megoldásában.  Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének szerkesztése. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi helyzetekben (szerkesztés nélkül).  A Pitagorasz-tételt kimondása és alkalmazása számítási feladatokban.  Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének számítása feladatokban.  A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, forgáshenger) térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számolni a mindennapjainkban előforduló testek térfogatát, űrmértékét. 66

Valószínűség, statisztika  Valószínűségi kísérletek eredményeinek értelmes lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása.  Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt.  Zsebszámológép célszerű használata statisztikai számításokban.  Néhány kiemelkedő magyar matematikus nevének ismerete, esetenként kutatási területének, eredményének megnevezése.

67

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 5–8. évfolyam Az ember és társadalom műveltségi terület a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához nyújt segítséget. Ennek középpontjában hagyományosan a történelem mint múltismeret áll, mely a társadalom közös emlékezeteként az emberi azonosságtudat egyik alapja. Ez az identitástudat sokrétű, a legszűkebb helyi közösségektől, a haza és a nemzet legnagyobb kohéziós erőt jelentő összefogó erején át, az európai kontinens közösségei által az emberiség egészéhez való tartozás érzéséig terjed. Kölcsönös függésünk megértése meghatározó jelentőségű, amely világtörténelmi látásmódot követel, és a különböző – főleg európai – kultúrák, de leginkább határainkon inneni és túli nemzeti értékeink megbecsülését jelenti. A történelem tanításának és tanulásának a célja olyan, hazánk és az emberiség múltjával kapcsolatos műveltség és képességek elsajátíttatása és elsajátítása, amely közös kommunikációs alapot szolgáltatva biztosítja egymás kölcsönös elfogadását a szűkebb és tágabb közösségek számára. Fontos a történelmi folyamatok megértetése és megértése is, olyan történelmi tudat kialakítását megalapozva, amelynek révén egyrészt beláthatóvá válik, hogy a jelen a múlt történéseinek a következménye is; másrészt viszont az, hogy mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára. A történelem tanulásának tehát nem pusztán az a célja, hogy megismerjük múltunkat, hanem az is, hogy jobban tudjunk tájékozódni a jelenben. A múlt felidézésének igénye és az ehhez szükséges képességek fejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha – figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait – élményszerű a tanítás. Az általános iskolai történelemtanításnak éppen ezért a múltat szemléletesen megjelenítő történettanításon kell alapulnia. A történetek a múlt színes, sodró valóságának, a valaha volt élet lehető lényegi teljességének képszerű felidézését jelentik. Segítik átélni a tanulóknak a történeti valóságot, vagyis a segítségükkel juttathatjuk el tanulóinkat a történelmi elemzésig, a megfelelő következtetések, általánosítások segítségével a tudományosan megalapozott történelmi ismeretek rendszeréhez. Mivel az 5–6. évfolyamos tanulók gondolkodása konkrét, ezért esetükben a múlt képszerű megjelenítése különös jelentőségű. Ennek érdekében a történetek megjelenítésén alapuló és tevékenység-központú feldolgozás a történelemtanítás alapelve, melynek eszközei között fontos szerepet játszik a jeles történelmi személyiségek bemutatása, valamint az egyes korok embereinek mindennapjait bemutató életmódtörténet. A 7–8. évfolyamos tanulók gondolkodása már inkább elvont-fogalmi szintű, amely képes a múlt valóságát az általánosítás egy magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva feldolgozni. A történelem képszerű megjelenítését jelentő történettanításra itt is szükség van, mely azonban már komolyabb elemzéssel társul, mivel ezek a tanulók képesek a történelem megismerésének, a jelenségek elemzésének magasabb szintjére is. A tananyag tevékenység-központú feldolgozása a kompetencia elvű képzés folyamatában a fejlesztési feladatok révén valósul meg. A tananyag elsajátítása elsősorban tanulói tevékenységgel lehetséges, a tevékenységek elvégzésére irányuló képességek fejlesztése pedig különböző típusú feladatok révén történik. A történelem megismeréséhez az ember és társadalom műveltségi terület egészére is érvényes fejlesztési területek – az ismeretszerzés és tanulás, a kritikai gondolkodás, a kommunikáció, valamint az időben és térben való tájékozódás – járulnak hozzá a legsajátosabb módon. Fontos, hogy a tanulók – az élethosszig való tanulás igényének megfelelve – képessé váljanak ismereteket meríteni szűkebb környezetükből, történetekből, könyvekből, képekből, tömegkommunikációs eszközökből, a világhálóról, statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Az is lényeges, hogy az ezekből szerzett ismereteket egyre önállóbban és kritikusabban értelmezzék, s tudjanak belőlük következtetéseket levonni. A tantervi táblázatok fejlesztési követelmények oszlopában a fejlesztési feladatokra lehet példákat találni. Az elvárás az, hogy egy kétéves ciklus során a megfelelő évfolyamokhoz kötött fejlesztési feladatok mindegyike legalább egyszer megjelenjen. A szaktanár döntheti el, hogy melyik témánál melyik fejlesztési feladatot, vagy feladatokat, milyen konkrét formában dolgozza fel. A táblázatok témák rovatában dőlt betűvel jelöltük a tájékoztató jellegű, csupán javasolt ismétlő és hosszmetszeti témákat, a fejlesztési követelmények példaként szolgáló feladatait, valamint a kapcsolódási pontok ajánlott anyagait. A társadalmi és állampolgári ismeretek témakörei a társadalmi gyakorlatra összpontosító szocializációs célú tartalmi egységek, amelyek komplex módon reagálnak a diákokat közvetlenül érintő társadalmi jelenségekre. Problémafelvetésük és szóhasználatuk olyan tudományterületekre épül, mint a szociológia, a szociálpszichológia, a politológia, a jogtudomány, a közgazdaságtan és a média tudománya. Az e témakörökben megjelenő ismeretek fontos szerepet játszanak a társadalom múltjára és jelenére vonatkozó tudás összekapcsolásában. Egyúttal alapokat kínálnak annak megértéséhez, hogy miként működik a társadalom, az állam és a gazdaság, amelyben saját maguk és családjuk mindennapi élete zajlik. Nem mindegy tehát, hogy a tanulók találkoznak-e ezekkel a kérdésekkel iskolai tanulmányaik során, vagy sem. Mint ahogy az sem mellékes, hogy az iskola ösztönzi-e őket az aktív, cselekvő állampolgárként való életre, vagy az őket körülvevő világ társadalmi, közéleti és gazdasági problémáival akkor találkoznak először, amikor azokat már nekik maguknak kell megoldaniuk. A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témaköreinek feldolgozása – cselekvési minták bemutatásával, szituációs gyakorlatok szervezésével, tapasztalatszerzési lehetőségek megteremtésével és bizonyos gyakorlatias készségek fejlesztésével – sokat tehet azért, hogy a fiatalok ne álljanak majd védtelenül e helyzetekben. A történelem, illetve a társadalmi és állampolgári ismeretek témaköreihez tetszés szerint, több helyen is hozzá kapcsolhatók a médiaismeret tartalmai, melyeket úgy érdemes beépíteni a helyi tantervbe, hogy azok egyszerre segítsék az 68

adott tartalom jobb megértését, valamint az általános iskolai médiaoktatás fejlesztési céljainak megvalósulását. A kerettantervben megjelenő média tartalmak közvetlenül beépíthetők a történelem 7–8. évfolyam anyagába, de különálló egységként is feldolgozhatók. A tematikai egységekhez rendelt nevelési-fejlesztési célok az iskolaszakaszok között egymásra épülnek, ezért az 5–8. évfolyamra megfogalmazottak a 9–12. évfolyamon is elvárásként jelennek meg. Évfolyam Tantárgy Történelem

5. évfolyam heti éves 2 óra 72 óra


7. évfolyam heti éves 2,5 óra 90 óra


Összes 306 óra

5–6. évfolyam Az általános iskolai történelemtanítás első két éve bevezet a történelem tanulásába. Olyan alapvető fejlesztési területek, nevelési célok állnak a középpontban, mint a nemzeti öntudat kialakítása, fejlesztése, a hazafias nevelés, az állampolgárságra és demokráciára nevelés megalapozása, valamint a tanulás tanítása. A kulcskompetenciák közül a szociális és állampolgári kompetencia, valamint a hatékony és önálló tanulás kiemelt jelentőségű. Fontos szempont az adott szakaszban a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási értékeinek a megismertetése, továbbá, hogy a tanulók bepillantást nyerjenek a történelmi múltat feldolgozó történész munkájába. Ajánlott a múzeumok, közgyűjtemények látogatása, rendeltetésük, szerepük megismertetése. Ez szolgálja a tantárgy vonzóvá tétele mellett annak hitelességét is. A rendszeres történelemtanítás az első két évben a történetek feldolgozásán, a jeles történelmi személyiségek és az adott korok mindennapjainak a bemutatásán alapul, kiemelten tárgyalva a magyar történelmi múlt sorsfordulóit. Ennek keretében fontos arra figyelni, hogy a magyarságot a múltról szóló, a közösség többsége által ismert mondák, történetek, valamint a közös nyelv és hagyomány tartják össze. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a múlt megismerésével alakul ki az egyes ember történelmi látásmódja, a nemzedékek közös történetei pedig a nemzeti öntudat fejlesztését eredményezhetik. Ez a két év alapozza meg a tanulók időben és térben való tájékozódását. Mindezeknek a megvalósítása csak tevékenységközpontú tanítással, változatos fejlesztési feladatok beiktatásával lehetséges. Törekedni kell a történelemtanítás élményszerűségére is, hogy a távoli korokat, az ott élő emberek világát életközelien tudjuk feldolgozni. A feldolgozás során támaszkodni kell a korosztály élénk, alkotó fantáziájára is. Fontos, hogy figyelembe vegyük az 5–6. osztályos tanulók jellemzően konkrét gondolkodását, amely a múlt képszerű megjelenítését igényli. Építenünk kell az alsó tagozatos történelmi tárgyú olvasmányok élményanyagára is. 5. évfolyam Óraszám:

72 óra/év 2 óra/hét Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakör

Óraszám

1.

Az emberiség őskora Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája

12 óra

2.

Az ókori görögök és rómaiak világa

11+11 óra

3.

Az egyház születése, a keresztény ókor

7 óra

4.

A középkori Európa világa

17 óra

5.

A magyarság történetének kezdetei

12 óra

Év végi összefoglalás

2 óra

Tematikai egység Előzetes tudás

Az emberiség őskora. Órakeret 12 Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája. óra Alsó tagozatos olvasmányok az őskori emberről. A negatív számok használata a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság), a számok helye a számegyenesen. Az idő mérése. Alsó tagozatos olvasmányok a Bibliából. 69

Az emberi munka és a környezethez való alkalmazkodás jelentőségének megismerése. A különböző emberi közösségek (család, törzs stb.) szerepének tudatosulása. Ismeretek szerzése az őskorról és az ókori Keletről szóló történetekből, tankönyvi olvasmányokból és képekről. Az időszámítás technikájának és jelentőségének megértése. A történelmi térképek sajátosságai, A tematikai egység megismerésük a földrajzi térképekhez viszonyítva. A kritikai gondolkodás fejlesztése a valós és nevelési-fejlesztési céljai a fiktív elemek megkülönböztetése révén a régi korokról szóló történetekben. A szóbeli kifejezésmód fejlesztése történetek mesélésével. Az állam különböző társadalomszervező funkcióinak (munka megszervezése, védelem stb.) felismerése. Annak belátása, hogy az emberi civilizációt százezrek munkája teremtette meg, valamint a múlt emlékei, maradványai megóvásra érdemesek. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Ismeretszerzés, tanulás: Magyar nyelv és irodalom: Rejtőzködő múlt, a régészek munkája. Az – Tankönyvi szövegek tanulmányozása. mondák, mitológiai történetek. őskor kulturális emlékei. (Pl. a régészet szerepe a múlt Bibliai történetek (pl. megismerésében.) teremtéstörténet és a vízözön Képek az őskori ember életéből. – Képek, képsorok megfigyelése. (Pl. az története a Bibliában). Varázslók és varázslatok. emberek őskori tevékenységei leletek és Erkölcstan: alapvető erkölcsi rekonstrukciós rajzok alapján.) értékek. Zsákmányoló emberből termelő ember – Információk rendezése. (Pl. őskori lesz. történetek olvasása alapján.) Természetismeret: – A hallott és olvasott elbeszélő szövegek Tájékozódás a térképen, Az első letelepült közösségek: falvak és tartalmának elemzése. (Pl. őskori égtájak, földrészek, alapvető városok. történetek meghallgatása, olvasása térképészeti jelölések. Az alapján.) állatok háziasítása. Az időszámítás. A történelem nagy Kritikai gondolkodás: Vizuális kultúra: – Valós és fiktív elemek Barlangrajzok, őskori szobrok, korszakai. megkülönböztetése ősművészet (pl. Stonehenge, Az ókori Mezopotámia. Kommunikáció: altamirai barlangrajz). – Ismertető az őskori szerszámokról, Egyiptomi és mezopotámiai Az ókori Egyiptom. eszközökről; a művészet kezdeteiről. sírtípusok és templomok (pl. Piramisok titkai. (Pl. a barlangrajzok és őskori szobrok Kheopsz fáraó piramisa, alapján.) Zikkurat toronytemploma, a A Biblia. Történetek az Ószövetségből. – A nagy folyamok szerepének karnaki Amon templom), érzékeltetése a földművelés szobrok az ókori Egyiptomból kialakulásában. (Pl. az öntözéses (pl. Írnok szobor, Nofretete Ókori keleti örökségünk Mezopotámia, földművelés és a kereskedelem fejszobra), ókori keleti Egyiptom, India, Kína területéről. kialakulásának okai, következményei.) falfestmények vagy – Az ókori kulturális örökség domborművek (pl. Fáraó Az írásbeliség kezdete. számbavétele írásban és szóban. (Pl. a vadászaton – thébai piramisok, a kínai nagy fal; az falfestmény). írásfajták.) Tájékozódás időben és térben: – Az időszámítás kialakulásának oka és jelentősége. (Pl. időszalagok készítése.) Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és Értelmező bizonyíték. kulcsfogalom Életmód, kultúra, vallás, kereskedelem, város, állam, egyeduralom, gazdaság, társadalom, kultúra, Tartalmi vallás, többistenhit, egyistenhit. kulcsfogalom Fogalmak: őskor, régészet, szerszámkészítés, homo sapiens, Krisztus előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, évezred, emberöltő, kőkor (pattintott, csiszolt), bronzkor, vaskor, őskor, ókor, középkor, újkor, jelenkor, ókor, öntözéses földművelés, Krisztus előtt, fáraó, piramis, hieroglifa, ékírás, betűírás, múmia, Biblia, Ószövetség. Személyek: Gilgames, Kheopsz, Ádám, Éva, Ábrahám, Noé, Mózes, Dávid, Salamon. Fogalmak, adatok Topográfia: Afrika, Európa, Ázsia, ókori Kelet, Mezopotámia, Babilon, Egyiptom, Nílus, Izrael, Jeruzsálem. Évszámok: 200 ezer éve (homo sapiens), 40 ezer éve (barlang festmények), 12 ezer éve (mezőgazdaság kialakulása), 10 ezer éve (az első városok), Kr. e. 4000 (az írás megjelenése). Kr. e. 3000 körül (az Egyiptomi Birodalom egyesítése). 70

Órakeret 22 óra Előzetes tudás Olvasmányok, filmek ókori görög és római mitikus és valós eseményekről, személyekről. Az ókori görögséget a közös nyelv, vallás, történetek-mondák és az olimpiai játékok kapcsolták össze. Az athéniak a perzsák elleni harcokban nemcsak a földjüket, városukat védték, hanem a szabadságukat is. Az ókori rómaiak nagykiterjedésű birodalmat hoztak létre, mely hazánk területére is kiterjedt, így fontos a pannóniai római örökség kulturális emlékeinek védelme, megbecsülése. Az ókor hőseinek közösségükért tett bátor, önfeláldozó magatartásának A tematikai egység értékelése. A történelem szereplőit, a hőseit a közösség érdekében tett cselekedeteik alapján nevelési-fejlesztési céljai értékelhetjük. Képi és szöveges információk gyűjtése és összevetése ókori görög-római témákból. A korabeli régészeti emlékek megfigyeltetése. Lelet és rekonstrukció összevetése. A megismert történelmi fogalmak helyes alkalmazása. Egyszerű írásos források megértése és feldolgozása tanári segítséggel. Történelmi események időrendbe állítása, elhelyezésük az időszalagon. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Ismeretszerzés, tanulás: Magyar nyelv és irodalom: Történetek a krétai és a görög – Információk gyűjtése a görög világról. Mese, monda, mítosz. (Pl. mondakörből. (Pl. az életmód jellegzetességei.) ismert görög mondák A trójai háború hősei. – Információk gyűjtése a görög-római Prométheuszról, világban lezajlott jelentősebb háborúkról Odüsszeuszról, Daidalosz és Az ókori görögök vallása. képek és történelmi térképek Ikaroszról.) segítségével. (Pl. a görög-perzsa Az ókori olimpiák világa háborúk, a pun háborúk.) Idegen nyelvek: néhány példa – Történetek és képek gyűjtése az ókori a görög/latin szavak átvételére Hétköznapok az ókori Athénban. római világból. (Pl. Romulus és Remus a tanult idegen nyelvben. mondája; olvasmányok feldolgozása Spárta a katonaállam. Róma fénykoráról.) Matematika: Euklidész, – Képszerű ismeretek gyűjtése az antik Pitagorasz, a római számok. Történetek és hősök a görög-perzsa építészetről. (Pl. a görög és római háborúk korából. építészet hasonlóságainak és Erkölcstan: A vallási közösség különbségeinek összevetése.) és vallási intézmény. A nagy Az athéni demokrácia virágkora. világvallások világképe és Kritikai gondolkodás: erkölcsi tanításai. Művészek és művészetek, tudósok és – Valóság és fikció szétválasztása egy-két tudomány az ókori görög világban. görög mondában. (Pl. a trójai faló Természetismeret: A félsziget története.) fogalma, jellegzetességei a Történetek Nagy Sándorról. – Mondák forráskritikai elemzése. (Pl. a gazdasági életben. A Balkánvalós és a fiktív elemek félsziget és az Itáliai félsziget Mondák Róma alapításának és a megkülönböztetése a szabin nők Európa térképén. A vulkánok. királyságának korából. elrablásáról szóló történetben.) Az ókori rómaiak vallása. – A hódító Róma történelmi szerepe. (Pl. a Vizuális kultúra: ókori épületek római hódítások pozitív és negatív maradványai (pl. az athéni Római-pun háborúk és hadvezéreik. következményei.) Akropolisz, a római – Lelet és rekonstrukció összevetése. (Pl. Colosseum); a görög és római Köztársasági Róma nagy alakjai. Colosseum, diadalívek stb.) emberábrázolás, portrészobrászat; Julius Caesar és a római hadsereg. Kommunikáció: korakeresztény és bizánci – A görög világ főbb jellegzetességeinek templomok. Augustus átformálja Rómát és a bemutatása. (Pl. néhány monda szóbeli birodalmat felidézése.) Mozgóképkultúra és – Szituációs játék. (Pl. az athéni médiaismeret: Részletek Híres és hírhedt római császárok. demokrácia működése.) népszerű játékfilmekből. (Pl. Wolfgang Petersen: Trója;  Rendszerező tábla készítése (pl. az Római gladiátorok és rabszolgák világa. Oliver Stone: Nagy Sándor; ókori Hellászról és a Római William Wyler: Ben Hur; Ridely Birodalomról). Scott: Gladiátor; Franco Tudósok és művészek a birodalomban. Zeffirelli: Jézus élete.) Tájékozódás időben és térben:  Az itáliai-félsziget elhelyezkedése, Pannónia provincia. jellegzetességei. A Római Birodalom Tematikai egység

Az ókori görögök és rómaiak világa.

71

terjeszkedése. (Pl. a második pun háború nyomon követése történelmi térképen; a Római Birodalom helye Európa mai térképén.) Az időszámítás technikájának gyakorlása. (Pl. a főbb görög és római események ábrázolása párhuzamos időszalagon.) Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, jelentőség.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoportok, életmód, városállam (polisz), politika, gazdaság, termelés, állam, birodalom, egyeduralom, népuralom (demokrácia), királyság.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: mítosz, olimpia, népgyűlés, Akropolisz, rabszolga, SPQR, patrícius, plebsz, szenátus, konzul, diktátor, légió, rabszolga, provincia. Személyek: Zeusz, Homérosz, Miltiádész, Leonídász, Periklész, Pheidiász, Romulus, Rémus, Scipio, Hannibál, Marius, Sulla, Spartacus, Crassus, Pompeius, Julius Caesar, Brutus, Augustus, Marcus Aurelius. Topográfia: Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Olimpia, Marathón, Thermopülé, Itáliai-félsziget, Róma, Karthágó, Szicília, Gallia, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum. Évszámok: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpia játékok), Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. V. század közepe (Athén fénykora). Kr. e. 753. (Róma alapítása), Kr. e. 510. (Róma köztársaság), Kr. e. 44 (Julius Caesar meggyilkolása), Kr. e. 27. (Róma császárság).

Órakeret 7 óra Olvasmányok, filmek a keresztény ókor nagy személyiségeiről és eseményekről. Iskolában és a Előzetes tudás templomban szerzett újszövetségi ismeretek. Az egyházalapító Jézus Krisztus fellépését követően kibontakozó csendes vallási forradalom időszakát nevezzük keresztény ókornak. Ez a kor az új vallás gyors térhódításának, a vértanúk és hitvallók bátor önfeláldozásának, a kereszténység győzelmének ideje. A Római Birodalom államvallásává lett kereszténység ekkor alakította ki egyházi szervezetét, véglegesítette hitelveit és egységesítette liturgiáját, majd nagy lendülettel fogott hozzá a birodalomba érkező pogány A tematikai egység népek térítésének és civilizálásának. A keresztény ókor igazi hősei a mártírok voltak, akik nevelési-fejlesztési céljai hitükért, közösségükért életüket adták. Példájuk máig ható nevelő erő. „Vértanúk vére, keresztények magvetése” tartja az ősi szólás. Képi és szöveges információk gyűjtése a korszakról. A korabeli régészeti emlékek megfigyeltetése. Lelet és rekonstrukció összevetése. A megismert történelmi fogalmak helyes alkalmazása. Egyszerű írásos források megértése és feldolgozása tanári segítséggel. Történelmi események időrendbe állítása, elhelyezésük az időszalagon. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Ismeretszerzés, tanulás: Hittam: Egyháztörténelem. Szent Péter apostol az első pápa. Szent – Információk gyűjtése a korai Magyar nyelv és irodalom: A Pál a pogány világ apostola. Keresztény kereszténység terjedéséről térképek legendák (Pl. közismert vértanúság kora. segítségével, szentek élete.) – Információk gyűjtése a korai A keresztény Római Birodalom. keresztények életéről (Pl. az Idegen nyelvek: néhány példa Ókeresztény emlékek Rómában és apostolfejedelmek Rómában, a a görög/latin szavak átvételére Pannóniában. Ókeresztény szimbólumok katakombák világa.) az egyházi liturgiában. (Pl. és jelentésük. – Információk gyűjtése a Római Khrisztosz = felkent, Birodalomban lezajlott jelentősebb eucharisztia = oltáriszentség, Népvándorlás: barbárok Európában. keresztényüldözésekről (Pl. a Néróalba = fehér miseruha, stb.) vagy a Diokletianus- féle A Nyugat Római Birodalom bukása. keresztényüldözés.) Matematika: a római számok. – Történetek az ősegyház világából. (Pl. Erkölcstan: A kereszténység az Apostolok cselekedetei alapján.) alapvető erkölcsi tanításai. (Pl. – Képszerű ismeretek és régészeti adatok a tízparancsolat, a gyűjtése az apostolfejedelmek római gyökérbűnök, a szentlélek sírjairól (Pl. a Szent Péter bazilika, a ajándékai.) Tematikai egység

Az egyház születése, a keresztény ókor

72

Értelmező kulcsfogalom Tartalmi kulcsfogalom

Fogalmak, adatok

Falakon kívüli Szent Pál bazilika.) Kritikai gondolkodás: Vizuális kultúra: ókeresztény – A kereszténység hatása a Római épületek maradványai (pl. Birodalomra. (Pl. a kereszténység Katakombák, a Bilincses felvételének pozitív következményei.) Szent Péter templom, – Lelet és rekonstrukció összevetése. (Pl. Colosseum mint a keresztény Első keresztény bazilikák, az ereklyék mártíromság színhelye.); az világa, stb.) ókeresztény mozaikok, és Kommunikáció: szimbólumok.. – A keresztény hit főbb jellemzőinek bemutatása. (Pl. az apostoli hitvallás Mozgóképkultúra és alapján.) médiaismeret: Részletek – Szituációs játék. (Pl. Szent Péter és népszerű játékfilmekből. Szent Pál apostolok életének nyomán.) William Wyler: Ben Hur; Tájékozódás időben és térben: Franco Zeffirelli: Jézus élete.)  A kereszténység elterjedése. (Pl. Szent Pál apostol térítő útjai nyomon követése történelmi térképen; az ókori keresztény területek helye Európa mai térképén.)  Az időszámítás technikájának gyakorlása. (Pl. a kereszténységgel kapcsolatos főbb évszámok megjelenítése időszalagon.) Kereszténység, mártír, pápa, pátriárka, püspök, diakónus, Vatikán, Laterán, zsinat, ediktum. Keresztény társadalom, keresztény életmód, keresztény császárság, keresztény vallás, vallásüldözés. Fogalmak: legenda, ereklye, eretnek, szent, népvándorlás, Újszövetség. Személyek: Jézus Krisztus, Szent Péter, Szent Pál, Szent István, Szent András, Szent Jakab, Szent Ilona, Nagy Konstantin császár, Theodosius császár Topográfia: Róma, Milánó, Nicea, Konstantinápoly, Júdea, Názáret, Betlehem. Évszámok: a milánói ediktum (313), niceai zsinat (325), Konstantinápoly alapítása (330), kereszténység hivatalos vallás (380), a Római Birodalom kettészakadása (395), a Nyugat Római Birodalom bukása (476).

Órakeret 17 óra Olvasmányok – mesék legendák, valós történetek –, filmek a középkor világából/világáról: Előzetes tudás királyok, lovagok, polgárok, parasztok. A különböző népek vallása, kulturális, társadalmi és gazdasági tevékenysége kölcsönösen hat egymásra. A közösségeket a munka tartja fenn, a gazdasági fejlődés szempontjából pedig fontos az egyéni érdekeltség. A társadalmi életet a szellemi és anyagi viszonyok együttesen határozzák meg. A korszak meghatározó vallási és szellemi irányzatainak (egyházi és világi szerzetesség, lovagi kultúra, keresztes mozgalmak, humanizmus stb.) máig mutató hatásuk A tematikai egység van. nevelési-fejlesztési céljai A keresztény Európa, a nyugati és a keleti egyház kialakulása. A középkori keresztény államok megjelenése jelentőségének a felismerése. A középkori Európa mint a mai Európa elődjének bemutatása. A középkori Európára jellemző főbb vallások megkülönböztetése főbb jellegzetességeik alapján. A középkori ember életének többoldalú és kritikus szemléletű megismerése. Történetek elmondásával a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Tematikai egység

A középkori Európa világa.

73

A latin és görög szertartású kereszténység. A Bizánci Birodalom.

Ismeretszerzés, tanulás: – A középkori élet színtereinek, főbb jellemzőinek megismerése. (Pl. lovagi Nagy Károly keresztény frank birodalma. vár, szerzetesi kolostor, városi katedrális felépítésének, az egyes részek A középkori keresztény egyház felépítése. funkciójának számba vétele képek Világi papok és szerzetesek. alapján.) – Ismeretek gyűjtése az érett középkorról. Szent életű rendalapítók és közösségeik. (Pl. a lovagrendek címereinek, Az „Isten békéje” és a fegyveres harc jelképeinek összevetése, a reneszánsz joga stílus jegyeinek megfigyelése festmények, szobrok és épületek Az uradalmak. A jobbágyok és a képeinek segítségével.) földesurak élete. Kritikai gondolkodás: A hűbéri lánc. Lovagi életmód, lovagi – Társadalmi csoportok erények. Európa az első ezredfordulón. jellegzetességeinek felismerése, összevetése. (Pl. a szerzetesrendek Az iszlám vallás megjelenése és alapvető legfontosabb jellegzetességeinek tanításai. Az iszlám hódítása és a ismerete; társadalmi csoportok keresztény világ. [szerzetesek, lovagok] közös jellemzői.) – A középkori városok jellegzetességeinek A keresztes hadjáratok kora. számbavétele, magyarázata, az életmód Szentföldi keresztény államok és jellemzői. (Pl. képek és térképek lovagrendek. segítségével megértetni, miért az adott helyen alakultak ki a középkori városok.) A középkori városok. A céhek feladatai – Kérdések megfogalmazása egyszerű és működésük. A távolsági írásos források alapján. (Pl. a kereskedelem vízen és szárazföldön. könyvnyomtatás elterjedésének jelentősége a kultúrában.) Középkori katedrálisok. A romanika és a gótika. Kommunikáció: – A középkori életmód ismertetése szóban A középkori iskola. A kódexek világa és a vagy játékos formákban. (Pl. apródból könyvnyomtatás. lovag – a lovaggá válás folyamatának Nagy középkori járványok. megbeszélése dramatizált formában) – Események, történések dramatikus A reneszánsz és a humanizmus. megjelenítése. (Pl. hűbéri eskü, lovaggá avatás.)


Fogalmak, adatok

Hittan: Szentek legendái. Egyháztörténet. Magyar nyelv és irodalom: középkori témájú mesék, mondák a királyokról, lovagokról, földesurakról. Idegen nyelvek: a híresebb középkori városok nevének helyes kiejtése a tanult nyelven. Matematika: az „arab” számok eredete. Vizuális kultúra: A középkori építészet, a román és a gótikus stílus jellemzői; középkori freskók, táblaképek, üvegablakok és oltárszobrok. Reneszánsz paloták. A reneszánsz nagy mesterei. Ének-zene: gregorián énekek, a reneszánsz zene. Testnevelés és sport: érdekességek a testedzés történetéből – a parasztok sportjai, lovagi játékok. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmekből (pl. Mel Gibson: A rettenthetetlen; Luc Besson: Jeanne d’Arc. Ridley Scott: Mennyei királyság.)

Dráma és tánc: Shakespeare Tájékozódás időben és térben: 1-2 műve (pl. Rómeó és Júlia, – A középkori birodalmak térképen való Szentivánéji álom). elhelyezése. (Pl. a Frank Birodalom, a Bizánci Császárság.) – Az időszalag használatának, valamint a tanult évszámokkal való számítás gyakorlása. (Pl. a tanult események elhelyezése az időszalagon.) Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás. Társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, falu, gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, államforma, politika, állam, államforma, királyság, császárság, egyeduralom, birodalom, vallás, vallásüldözés, kultúra, Apostoli Szentszék, pápai állam. Fogalmak: középkor, uradalom, hűbérúr, hűbéres, vár, jobbágy, robot, majorság, iszlám, esperes, plébános, káplán, apát, szerzetes, eretnek, kolostor, monostor, kódex, lovag, lovagrend, középkori város, céh, járvány, távolsági kereskedelem, könyvnyomtatás. római katolikus egyház, görögkeleti (ortodox) egyház, kolostori, káptalani és plébániai iskola, címerpajzs, sisakdísz, sisaktakaró, pajzstartó, jelmondat, tiara, mitra, pallium. Személyek: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Szent Márton, Szent Bernát, Szent Ferenc, 74

Szent Domonkos, Joann Gutenberg. Topográfia: Bizánci Császárság, Frank Birodalom, Mekka, Arab Birodalom, Egyházi Állam, NémetRómai Császárság. Jeruzsálemi Királyság, Monte Cassino, Szombathely. Évszámok: 529 (Monte Cassino, az első bencés alapítás), 622 (Mohamed „futása”), 639 (Jeruzsálem arab kézbe kerül), 756 (Kis Pipin adománya, az Egyházi Állam születése), 800 (Nagy Károly császár), 1096 (az első keresztes hajárat kezdete), 1099 (Jeruzsálem visszafoglalása), 1217-1218 magyar keresztes hadjárat, XV. század (könyvnyomtatás). Órakeret 12 óra Magyar népmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi, mesefajták; mondák, regék, Előzetes tudás legendák. Alsó tagozatos olvasmányok a hun-magyar mondakörből, a vérszerződésről, a honfoglalásról, Szent Istvánról. Az országalapítók és -építők (uralkodók és a közemberek) munkájának és emlékének megbecsülése, a közösségi összefogás, áldozatkészség és helytállás erejének felismerése a haza építésében és védelmében. Hazánk európai keresztény államközösségbe való sikeres beilleszkedésének az értékelése, a keresztény értékrend máig ható elemeinek és azok A tematikai egység jelentőségének elfogadása. Az utókor a korszak szereplőit a közösség érdekében tett nevelési-fejlesztési céljai cselekedeteik alapján értékeli. A magyarság múltjának megismerése, feldolgozása, a tények és a vitatott kérdések (eredet, rokonság stb.) együttes feltárásával is. Mondák és valóság közötti kapcsolatok és ellentmondások felismertetése. A kritikai gondolkodás fejlesztése különböző források feldolgozása és ütköztetése révén. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Mondák, krónikák és történetek a Ismeretszerzés, tanulás: Magyar nyelv és irodalom: A magyarság eredetéről és vándorlásáról. – A magyar őstörténetre vonatkozó hun-magyar mondakör. ismeretek szerzése különböző típusú Részletek magyar szentek A magyar nyelv finn-ugor eredete. forrásokból. (Pl. a rovásírásos ABC legendáiból. Nyelvrokonaink. megismerése.) – Természetismeret: a KárpátNomád életmód a sztyeppén. Kritikai gondolkodás: medence tájegységei, – Forrásütköztetés a honfoglaló gazdaságföldrajzi Uráltól a Kárpát medencéig. magyarok életmódjára vonatkozó jellegzetességeik. ismeretek megbeszélése során (Pl. az Az ősi magyar társadalom, hitvilág és ősi magyar hitvilág és az új vallás Ének-zene: a magyar népzene harcmodor. összehasonlítása.) régi rétegű és új stílusú népdalai, a népi tánczene. Kommunikáció: Honfoglalás és letelepedés a Kárpát– Beszámolók, kiselőadások tartása. (Pl. Vizuális kultúra: Festmények, medencében. Csaba királyfi, a vérszerződés, a fehér ló szobrok és filmek a magyar mondája.) mondavilágról, a – Rekonstrukciós rajzok elemzése. (Pl. az vérszerződésről, a A kalandozó hadjáratok. ősi magyar öltözködés, lakhely, honfoglalásról és az szerszámok és fegyverek.) államalapításról. Amiről a nyelvünk mesél. Népvándorlás kori tárgyak. A Tájékozódás időben és térben: román stílus hazai emlékei. Honfoglalás kori emlékek lakóhelyünkön. – Történelmi mozgások megragadása. (Pl. /Múzeumlátogatás/ a honfoglalás útvonalai.) Mozgóképkultúra és médiaismeret: részletek népszerű játékfilmekből. (Pl. Koltay Gábor: Honfoglalás;) Tematikai egység

Értelmező kulcsfogalom

A magyarság történetének kezdetei.

Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont.

Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, gazdaság, termelés, politika, Tartalmi kulcsfogalom államszervezet, törvény, adó, keresztény vallás, vallásüldözés, kultúra. Fogalmak, adatok

Fogalmak: hun, finnugor, félnomád életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád, fejedelem, táltos, honfoglalás, kalandozás, Személyek: Attila, Álmos, Árpád. 75

Topográfia: Urál, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Erdély. Évszámok: IX. század (Etelköz), 895–900 (a honfoglalás), 6. évfolyam Óraszám:


Óraszám

1.

Az Árpádok kora

9 óra

2.

A Magyar Királyság virágkora

12 óra

3.

A világ és Európa a kora újkorban

13 óra

4.

Magyarország a kora újkorban

15 óra

5.

A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon

21 óra

Év eleji és év végi ismétlés

2 óra

Órakeret 9 óra Magyar népmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi, mesefajták; mondák, regék, Előzetes tudás legendák. Alsó tagozatos olvasmányok a hun-magyar mondakörből a letelepedésről, Szent Istvánról és az államalapításról. Az országalapítók és -építők (uralkodók és a közemberek) munkájának és emlékének megbecsülése, a közösségi összefogás, áldozatkészség és helytállás erejének felismerése a haza építésében és védelmében. Hazánk európai keresztény államközösségbe való sikeres beilleszkedésének az értékelése, a A tematikai egység keresztény értékrend máig ható elemeinek és azok jelentőségének elfogadása. Az utókor a nevelési-fejlesztési céljai korszak szereplőit a közösség érdekében tett cselekedeteik alapján értékeli. A magyarság múltjának megismerése, feldolgozása, a tények és a vitatott kérdések (eredet, rokonság stb.) együttes feltárásával is. Mondák és valóság közötti kapcsolatok és ellentmondások felismertetése. A kritikai gondolkodás fejlesztése különböző források feldolgozása és ütköztetése révén. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Géza fejedelem és a magyar nép Ismeretszerzés, tanulás: Magyar nyelv és irodalom: megtérése. – A keresztény magyar állam születésére Részletek magyar szentek vonatkozó ismeretek szerzése legendáiból. Katona József: Szent István király és a keresztény különböző típusú forrásokból. (Pl. a Bánk bán. magyar állam megalapítása. A Magyar koronázási ékszerek történetének Szent Korona és a koronázási jelvények. megismerése.) Természetismeret: a Kárpát– Történetek megismerése és medence tájegységei, feldolgozása. (Pl. Szent István és Szent gazdaságföldrajzi Szent László és Könyves Kálmán a keresztény magyar állam megerősítői. László legendáiból.) jellegzetességeik. Tematikai egység

A tatárjárás és az ország újjáépítése. Az utolsó Árpádok.

Az Árpádok kora

Kritikai gondolkodás: – Forrásütköztetés a honfoglaló magyarok életmódjára vonatkozó ismeretek megbeszélése során (Pl. az ősi magyar hitvilág és az új keresztény vallás összehasonlítása.) – Történelmi személyiség jellemzése (pl. 76

Ének-zene: a magyar népzene régi rétegű és új stílusú népdalai, a népi tánczene. Vizuális kultúra: Festmények, szobrok és filmek a magyar kereszténység felvételéről, az

Szent István király Intelmeinek rövid részletei alapján). Kommunikáció: – Rekonstrukciós rajzok elemzése. (Pl. a középkori magyar öltözködés, lakhely, szerszámok és fegyverek.)


államalapításról. Középkori tárgyak. A román stílus hazai emlékei. Mozgóképkultúra és médiaismeret: részletek népszerű játékfilmekből. (Pl. Koltay Gábor: István, a király.)

Tájékozódás időben és térben: – Történelmi mozgások megragadása. (Pl. Julianus barát keleti vándorlásának útvonalai.) – Kronológiai adatok rendezése. (Pl. a jelentősebb Árpád-házi uralkodók elhelyezése az időszalagon.) Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont.

Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, gazdaság, termelés, politika, Tartalmi kulcsfogalom keresztény magyar állam, királyság, államszervezet, törvény, adó, keresztény vallás, vallásüldözés, kultúra. Fogalmak: Vármegye, tized, ispán, tatár, kun, pálos rend, egyházmegye, főegyházmegye, Szent Korona, Szent Jobb. Személyek: Szent István, I. András, I. Béla, Szent Gellért, Szent László, IV. Béla, Szent Erzsébet, Szent Kinga, Szent Margit, Boldog Özséb, Szent Piroska. Fogalmak, adatok Topográfia: Kárpát-medence, Erdély, Pannonhalma, Esztergom, Kalocsa, Veszprém, Székesfehérvár, Buda, Muhi. Évszámok: 996 (első magyar bencés alapítás, Pannonhalma), 997–(1000)–1038 (Szent István uralkodása), 1077 (Szent László trónra lépése), 1235-1236, 1238 (Julianus barát útjai), 1241–1242 (a tatárjárás), 1262 (a magyar pálos rend megalakulása), 1301 (az Árpád-ház kihalása). Órakeret 12 óra Mesék, mondák és valós történetek az Anjoukról és Hunyadiakról. A nándorfehérvári győzelem Előzetes tudás és a török háborúk hősei. A királyokat vagy uralkodókat a történetekben megismert személyes tulajdonságok és a kor kihívásaira adott (a társadalom életére hatást gyakorolt) válaszaik eredményessége, illetve önfeláldozó, a közjavát szolgáló magatartásuk alapján őrzi meg a történelmi emlékezet. A tematikai egység A törökellenes harcok máig ható példája. Az összefogás jelentősége, hiányának katasztrófája. nevelési-fejlesztési céljai A történelmi személyiség szerepének, jelentőségének felismerése, személyek, csoportok tetteinek megindokolása. Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönbözetése. Képi és írásos források szövegének megértése, értelmezése. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A királyi hatalom megerősítése I. Károly Ismeretszerzés, tanulás: Magyar nyelv és irodalom: idején. – Információk szerzése, rendszerezése és Mondák az Anjou királyokról értelmezése szöveges és képi és Luxemburgi Zsigmondról. Nagy Lajos, a lovagkirály. Jelentősebb forrásokból. (Pl. I. Károly politikai és Népmesék és mondák Mátyás hadjáratai és főbb törvényei. gazdasági intézkedése írásos és képi királyról. Arany János: Toldi. források felhasználásával.) Arany János balladái. Luxemburgi Zsigmond a király és – Történeti események feldolgozása mai Ének-zene: Reneszánsz zene császár. Az új magyar főváros: Buda. szövegek és rövid korabeli források Mátyás király udvarából. alapján. (Pl. a nándorfehérvári Hunyadi János török és huszita ellenes győzelem.) Vizuális kultúra: A gótikus és a harcai. reneszánsz stílus építészeti Kritikai gondolkodás: emlékei Magyarországon. A nándorfehérvári diadal. – Lelet és rekonstrukció összevetése. (Pl. A középkori Buda műemlékei. egy vár makettje és romjai.) Mátyás visegrádi palotája. Hunyadi Mátyás uralkodása, cseh és Nagy Lajos király diósgyőri török háborúi. Kommunikáció: vára. A Képes Krónika és – Tanulói kiselőadások tartása. (Pl. Élet a Mátyás reneszánsz Corvinái. Hunyadi Mátyás reneszánsz udvara és középkori Budán.) Tematikai egység

A Magyar Királyság virágkora

77

könyvtára. Élet-halál harc a törökkel a Jagelló királyok idején.

–

Uralkodók és politikájuk jellemzése. (Pl. a lovagkirály külső és belső tulajdonságai.)

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Jankovics Marcel: Magyar népmesék sorozat.

Tájékozódás időben és térben: – Szinkronisztikus vázlat készítése (pl. a XIV-XV. századi egyetemes és magyar Két király Magyarországon. Buda eleste. történelmi eseményeiről). – Történelmi mozgások megragadása. (Pl. Hunyadi János támadó hadjáratainak útvonalai.) – Kronológiai adatok rendezése. (Pl. A török háborúk eseményeinek elhelyezése időszalagon.) Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont. Értelmező kulcsfogalom Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, város, gazdaság, Tartalmi kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, törvény, királyság, vallás, kultúra, kulcsfogalom honvédelem,„Magyarország a kereszténység védőpajzsa”. Fogalmak: aranyforint, nádor, nemes, ősiség és kilenced törvénye, kormányzó, végvár. Személyek: I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Kapisztrán Szent János, Beriszló Péter veszprémi püspök , II. Lajos, Tomori Pál kalocsai érsek, Hunyadi Mátyás, I. Fogalmak, adatok Szulejmán. Topográfia: Nikápoly, Várna, Rigómező, Nándorfehérvár, Visegrád, Diósgyőr, Mohács,. Évszámok: 1308 (I. Károly), 1453 (Konstantinápoly eleste), 1456 (Nándorfehérvár), 1458-1490 (Hunyadi Mátyás uralkodása), 1526 (a mohácsi vereség). A Mohácsi vereség.

Órakeret 13 óra Olvasmányok a földrajzi felfedezésekről, elsősorban Kolumbuszról, valamint a felfedezések Előzetes tudás előtti Amerikáról. Iskolai ismeretek a protestáns vallásokról és a katolikus megújulásról. Olvasmány vagy filmélmények a korszak nagy szentjeiről, nagy uralkodóiról. Az emberi alkotótevékenység, kezdeményezőképesség (tudományos felfedezések és technikai találmányok stb.) a gazdasági fejlődés meghatározó elemei. A felfedezők, újítók töretlen hite, szilárd akarata és kitartása záloga a sikerességnek. A fejlettebb népek, államok erőfölényük birtokában leigázhatják, gyarmatosítják a fejletlenebbeket. Az államok közötti és társadalmon belüli konfliktusok nem egyszer forradalomhoz vagy háborúhoz vezetnek, melyek jelentős A tematikai egység emberáldozatokkal járnak. nevelési-fejlesztési céljai A földrajzi felfedezések jelentőségének és hatásának felismerése az európai és amerikai életmódra. A XVI-XVII. századi vallási megújulási mozgalmak okainak és jelentőségének megértése. Élményszerű ismeretek szerzése a kora újkori „fényes udvarokról”. Információkat gyűjtése, képi és szöveges források együttes kezelése, a történelmi és földrajzi atlasz együttes használata. Párhuzamok keresése megismert történelmi élethelyzetek, események és mai életünk között. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A nagy földrajzi felfedezések okai, céljai Ismeretszerzés, tanulás: Hittam: Egyháztörténet. és eredményei. – Információk szerzése és rendszerezése Vizuális kultúra: A barokk tanári elbeszélés, tankönyvi szövegek és templomok külső-belső Hódítók és meghódítottak. képek alapján. (Pl. a Kolumbusz előtti arculata. A felfedezések hatása az európaiak és Európán kívüli világról.) A barokk stílus amerikai őslakók életre. A – Következtetések levonása a feldolgozott jellegzetességei. A versailles-i világkereskedelem kialakulása. információkból. (Pl. a reformáció okai palota és a barokk Róma vagy a katolikus megújulás főbb újításai legnagyobb mesterei. A reformáció. A katolikus megújulás korabeli források alapján.) kezdete. – Írásos vagy rajzos vázlat elemzése. (Pl. Ének-zene: a barokk és a Reform-pápák és új szerzetesi a királyi önkényuralom és az klasszikus zene néhány közösségek a megújulás szolgálatában. alkotmányos királyság jellemzői.) mestere. Tematikai egység

Az alkotmányos királyság létrejötte Angliában.

A világ és Európa a kora újkorban

Kritikai gondolkodás: – Különbségek azonosítása egy-egy 78

Mozgóképkultúra és médiaismeret: részletek

történelmi jelenség kapcsán (pl. a népszerű játékfilmekből (pl. felfedezések okainak és céljai) Ridley Scott: A Paradicsom Kommunikáció: meghódítása; Eric Till: Luther; Nagy Péter és az Orosz Birodalom – Beszámolók készítése. (Pl. egy Roland Joffé: A missió; születése. felfedező útja.) Luigi Magni: Legyetek jók, ha – Saját vélemény megfogalmazása (pl. a tudtok; A felvilágosodás kora. Nagy felvilágosult katolikus megújulás fontosságáról). gondolkodók. – Összehasonlító táblázatok készítése (pl. Dráma és tánc: Molière 1-2 a katolikus és protestáns vallások műve (pl. Tudós nők, Az észak-amerikai gyarmatok különbségeiről). Kényeskedők). függetlenségi harca. Az Egyesült Államok létrejötte. Tájékozódás időben és térben: – A korszak néhány kiemelt eseményének Az új amerikai köztársaság politikai elhelyezése az időszalagon. rendszere. – Néhány kiemelt esemény megjelölése kontúrtérképen. (Pl. a felfedező utak és az első gyarmatok.) Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, Értelmező jelentőség. kulcsfogalom Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, város, gazdaság, termelés, Tartalmi kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gyarmatosítás, politika, állam, államszervezet, alkotmányos kulcsfogalom királyság, köztársaság, parlamentarizmus, birodalom, vallás, vallásüldözés. Fogalmak: újkor, felfedező, gyarmat, manufaktúra, reformáció, protestáns, jezsuita, katolikus megújulás, felvilágosodás, alkotmány, jezsuiták, piaristák. Személyek: Kolumbusz, Luther, Kálvin, Cromwell, XIV. Lajos, Morus Szent Tamás, Loyolai Szent Fogalmak, adatok Ignác, Kalazanci Szent József. Topográfia: Amerika, Versailles, London, Trdent (Trento). Évszámok: 1492 (Kolumbusz), 1517 (Luther fellépése), 1545–1563 (Tridenti Zsinat). A francia Napkirály udvara.

Órakeret 15 óra Magyarország felemelkedése és jelentős európai hatalommá válása. A törökellenes küzdelmek Előzetes tudás kezdetei. A Hunyadiak kora. Hazánk a XV. század végén, XVI. század elején. A török előretörés. A mohácsi vereség. A nemzeti öntudat erősítése a hódítókkal szembeni védekezés, a hősi önfeláldozás példáin keresztül. A közösségek széthúzása gyengíti a társadalom védekező képességét a hódítással szemben, az összefogás és az egységes fellépés azonban még egy vereség esetén is a behódolás helyett kiegyezést eredményezhet. A tematikai egység A török terjeszkedés megállítása jelentőségének belátása hazánk és Európa szempontjából. nevelési-fejlesztési céljai Annak érzékelése, hogy két nagyhatalom közötti helyzetünk fokozott terhet rótt a társadalom minden rétegére. A vallási és politikai megosztottság következményeinek megértése. Annak észrevétele, hogy az egyeduralmi törekvések saját céljával ellentétes hatást válthatnak ki. A reformáció magyarországi okai és a magyar katolikus megújulás. Az igény felkeltése múzeumok, várak felkeresésére határokon innen és túl. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Három részre szakadt ország élete. Ismeretszerzés, tanulás: Hittam: Egyháztörténet. – Információgyűjtés, rendszerezés a Magyar nyelv és irodalom: Végvári harcok – végvári hősök. A nagy tankönyvből és olvasókönyvekből (pl. a Gárdonyi Géza: Egri csillagok. várháborúk kora. végvári katonák életéről). Arany János: Szondi két – Életmódtörténeti ismeretek gyűjtése. (Pl. apródja. Arany János balladái. Török világ Magyarországon a kor jellegzetes magyar, német és török A Királyi Magyarország ruházkodása. A végvári hősök címerei). Ének-zene: Népdalok a török korból, kuruc dalok. A barokk Az Erdélyi Fejedelemség aranykora Kritikai gondolkodás: zene. A tárogató. Báthory István és Bethlen Gábor idején. – A három országrész jellegzetességeinek összevetése. Vizuális kultúra: Jelentősebb A reformáció okai és következményei – A személyiség szerepe a történelemben: barokk műemlékek Magyarországon. (Pl. Pázmány Péter, Báthory István, Magyarországon. Zrínyi Miklós, Esterházy Miklós, II. Az erdélyi építészet Tematikai egység

Magyarország a kora újkorban

79

Pázmány Péter és a magyar katolikus megújulás virágkora. Magyarország török alóli felszabadítása. A Rákóczi-szabadságharc.

Rákóczi Ferenc élete, pályaképe.) Kommunikáció: – Kiselőadás tartása a reformáció hatásairól, a katolikus megújulás eredményeiről (Pl. kulturális hatásuk elemzése.)

Az ország újjáépítése és benépesítése III. Károly korában.

Tájékozódás időben és térben: Történelmi térkép elemzése. (Pl. Mária Terézia uralkodása és intézkedései. információk gyűjtése a három részre szakadt ország térképének A felvilágosult II. József császár és segítségével.) rendeletei. A pápa és a császár ellentéte. – Történelmi mozgások megragadása. (Pl. A felszabadító hadjáratainak útvonalai.) Értelmező kulcsfogalom Tartalmi kulcsfogalom

Fogalmak, adatok

jellegzetességei. A török hódoltság műemlékei: mecsetek és fürdők. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmekből. (Pl. Várkonyi Zoltán: Egri csillagok. Bán Frigyes: Rákóczi hadnagya.

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, nemzetiség, népességfogyás, életmód, város, gazdaság, termelés, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államszervezet, rendelet, birodalom, vallás, vallásüldözés. Fogalmak: végvár, hódoltság, szultán, szpáhi, janicsár, kuruc, labanc, hajdú, úrbér, jobbágyrendelet, zsellér, betelepítés, kassai vértanuk Személyek: Dobó István, Bocskai István, Báthory István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Mária Terézia, Pázmány Péter, Esterházy Miklós, Esterházy Pál, Koháry István, XI. Ince, Padányi Bíró Márton, , Esterházy Károly, Migazzi Kristóf. Topográfia: Pozsony, Bécs, Erdélyi Fejedelemség, Eger, Gyulafehérvár, Debrecen. Évszámok: 1541 (Buda török kézen), 1552 (a „nagy várháborúk éve”), 1616 (Pázmány esztergomi érsekségének kelte), 1686 (Buda visszavívása), 1703–1711 (a Rákóczi-szabadságharc), 1740– 1780 (Mária Terézia).

Órakeret 21 óra Ismeretek olvasmányok és filmek alapján a francia forradalomról és Napóleonról. A gőz szerepe Előzetes tudás az első ipari forradalomban. Olvasmányok Széchenyiről, a Lánchídról és Kossuthról. Alsó tagozatos olvasmányok az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról. A polgárosodással párhuzamosan az egyenlőség, szabadság, testvériség eszméinek együttese nagy társadalmi mozgósító erővel hat. A jelentős társadalmi és gazdasági átalakulásoknak egyaránt vannak győztesei és vesztesei, e folyamat vizsgálata feltárhatja a személyes és közösségi sors közötti összefüggéseket. Az utókor nézőpontjából az válik történelmi személyiséggé, hőssé vagy mártírrá, aki a személyes érdekei elé a közösség hosszú távú érdekeit helyezi. A tematikai egység A középkori államok és a polgári nemzetállamok közti különbség megértetése. A polgári nevelési-fejlesztési céljai nemzetállammá válás békés és erőszakos útjainak értékelése. A reformkor, a forradalom és a szabadságharc tanításának során hazafiságra nevelés. A korszak nagy történelmi személyiségei példamutató életének és munkásságának megismerése és értékelése. A reformkor legjelentősebb eredményeinek megismerése, és ezek jelentőségének értékelése a korábbi magyarországi és az európai viszonyok tükrében. A történeti forrásokon túl más tárgyak ismereteinek, információinak felhasználása. Következtetések levonása történelmi térképek segítségével. Tematikai egység

A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon

Témák A francia polgári forradalom és vívmányai. A jakobinus terror. A forradalom felfalja saját gyermekeit. Bonaparte Napóleon felemelkedése és

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés tanári elbeszélés és vázlatrajz alapján. (Pl. II. József felvilágosult intézkedései, a jakobinus diktatúra eltörli, Napóleon visszaállítja a francia egyházat, Széchenyi és Kossuth reformkori tevékenysége.) – Következtetések levonása rövid közjogi 80

Kapcsolódási pontok Hittan: Egyháztörténet. Magyar nyelv és irodalom: Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty és Petőfi versei. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. Természetismeret: az

bukása. A napóleoni kor nagy csatái és hadvezérei. Az ipari forradalom első feltalálói és találmányai.

forrásrészletekből. (Pl. az USA függetlenségi nyilatkozata, az Emberi és polgári jogok nyilatkozatából, II. József türelmi rendeletéből, az1848. évi áprilisi törvényekből, a márciusi ifjak 12 pontjából.)

Kritikai gondolkodás: – Változások és hatásaik nyomon követése. (Pl. az angol gyarmati politika és hatása Széchenyi István fellépése, a reformkor az USA függetlenségi törekvésekre, a kezdete. katolikus egyház helyzetének változása a felvilágosodás, a francia forradalom, a Reformkori életmód, Széchenyi alkotásai napóleoni korszak és a szent szövetségi korszak idején, az 1848-as pesti A reformkori rendi országgyűlések fő forradalom hatása az utolsó rendi kérdései. országgyűlés munkájára, a szabadságharc bukásának következményei.) Kossuth Lajos programja és szerepe a – Érvekkel alátámasztott vélemény reformkorban. megfogalmazása. (Pl. Robespierre zsarnok vagy forradalmár? Napóleon a Európai forradalmak francia egyház szabadságának visszaállítója, vagy a pápák fogságba Az 1848. március 15-i vetője? Kossuth Lajos a „magyarok pesti forradalom. Mózese”, vagy az ország háborúba taszítója?) Az 1848. évi áprilisi törvények. Kommunikáció: Az első független magyar minisztérium és – Tanulói kiselőadás jelentős történelmi tevékenysége. személyiség életéről. (Pl. George Washingtonról, VI. és VII. Pius pápákról, A szabadságharc kezdete. Az őszi és téli Bonaparte Napóleonról, Széchenyi hadjárat hősei. Ferencről és Istvánról, Wesselényi Miklósról, Erdős Imréről.) Az 1849-es tavaszi hadjárat nagy csatái – Saját vélemény megfogalmazása (pl. a és hősei. felvilágosodás fontosságáról, a felvilágosodás ellentmondásairól, Az orosz beavatkozás és a árnyoldalairól, II. József intézkedéseinek szabadságharc leverése. A megtorlás. helyességéről, a szerzetesrendek feloszlatásáról, a francia forradalmi terrorról, a francia forradalmi ateizmusról, a forradalom egyházellenességéről). Tájékozódás időben és térben: – Jelentős események egymásra hatásának vizsgálata. (Pl. a francia forradalom hatása a francia katolicizmusra, a pesti forradalom hatása a pozsonyi rendi országgyűlés történéseire.) – Történelmi térkép elemzése. (Pl. információk gyűjtése a reformkori Magyarországot bemutató térkép segítségével.) – Történelmi mozgások megragadása. (Pl. Az 1848/49-es szabadságharc hadjáratainak útvonalai.) Az ipari forradalom társadalmi hatásai

81

iparfejlődés környezeti hatásai. Ének-zene: Marseillaise, a nagy romantika mesterei. Erkel: Himnusz, Egressy Béni: Szózat, 1848-as dalok. Vizuális kultúra: a kort bemutató történeti festmények. Mozgóképkultúra és médiaismeret: részletek népszerű játékfilmekből (pl. Andrzej Wajda: Danton; Várkonyi Zoltán: A kőszívű ember fiai; Bereményi Géza: A Hídember).


Fogalmak, adatok


Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, jelentőség, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, forradalom, felemelkedés, lesüllyedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, termelés, erőforrás, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, királyság, köztársaság, államszervezet, hatalmi ág, parlamentarizmus, közigazgatás, nemzet, vallás, vallásüldözés. Fogalmak: népfelség elve, jakobinus, racionalizmus, ateizmus, konkordátum, polgári nemzet, ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, rendi országgyűlés, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, honvédség, trónfosztás. Személyek: XVI. Lajos, VI. Pius pápa, Robespierre, Napóleon, VII. Pius pápa, Watt, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Jellasics, Görgei Artúr, Bem József., Mednyánszky Cézár, Kreith Béla, Erdősi Imre. Topográfia: Waterloo, Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad. Évszámok: 1773 (jezsuita rend eltörlése), 1780-1790 (II. József), 1781 (szerzetesrendek eltörlése), 1776 (USA Függetlenségi nyilatkozat), 1789 (a francia forradalom kezdete), 1801 (a francia katolikus egyház visszaállítása), 1815 (a waterlooi csata, Szent Szövetség), 1830 (a Hitel megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–1836 (reformországgyűlés), 1848. március 15. (forradalom Pest-Budán), 1849. április 14. (a Függetlenségi nyilatkozat), 1849. október 6. (az aradi vértanúk kivégzése). Az ókori, középkori és koraújkori egyetemes és magyar kultúrkincs élményszerű megismerésével az egyetemes emberi értékek elfogadása, a családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez, vallási közösséghez való tartozás élményének személyes megélése. A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása. A korábbi korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közjó, a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli. Tudja, hogy az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők együttesen befolyásolják. Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közösségek létfenntartását. Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az árutermelés és pénzgazdálkodás, illetve a városiasodás kialakulásához vezet. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak. Tudja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai és vallási küzdelmek számos esetben összekapcsolódnak. Ismerje fel ezeket egy-egy történelmi probléma vagy korszak feldolgozása során. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a szereplők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges kulcsszavakat, cselekedeteket. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre, információk rendezésére és értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. 82

Képes legyen szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját. Legyen képes egyszerű térképeket másolni, alaprajzot készíteni. Legyen képes helyeket megkeresni, megmutatni térképen, néhány kiemelt jelenség topográfiai helyét megjelölni vaktérképen, valamint távolságot becsülni és számítani történelmi térképen. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére. 7–8. évfolyam Az alapfokú oktatást záró két osztály történelemtanításában már lehetőség van a múltat a korábbinál összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjét megragadva, sokoldalúbb összefüggésekbe ágyazva bemutatni. Az ebben a képzési szakaszban belépő társadalmi és állampolgári ismeretek a történelemmel együtt a korábbiaknál nagyobb lehetőséget kínálnak az állampolgárságra, demokráciára nevelésre. A nemzeti azonosságtudatra és a hazafiságra nevelés követelménye pedig Trianon utáni történelmünkben a határon túli magyarság sorsát nemzetünk múltjának és jelenének részeként kívánja tárgyalni. Fontos az európai integráció és a globalizáció folyamatának összeegyeztetése az egészséges nemzeti azonosságtudat kialakításával és ápolásával. A kulcskompetenciák közül a szociális és állampolgári kompetencia készíti elő tanulóinkat a közügyekben való részvételre. Ez elsősorban a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek keretében valósul meg. Tárgyunkon keresztül is elérendő fontos cél a hatékony, önálló tanulás és a történelmi ismeretek önálló elsajátítása képességének mind magasabb szintre emelése is. A 7–8. évfolyamon a tanulók már elvont fogalmi gondolkodásra is képessé válnak. Az alsóbb évfolyamokra jellemző, a múltat megjelenítő történettanításnál ez már jobban közelít a történelemelemzés irányába. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy a képszerűség elvét és igényét teljességgel sutba dobjuk, de mindenképpen törekednünk kell arra, hogy a tanulókkal a történelem elemzésének alapvető módszereit elsajátíttassuk. A két osztály anyaga az elmúlt másfél évszázad történelmét dolgozza fel. A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretekkel együtt egyrészt felkészíti tanítványainkat arra, hogy megértsék saját korukat, másrészt, hogy a jelenben felmerülő kérdésekre főként a közelmúlt történelmében keressenek és kapjanak válaszokat. Legalább ennyire fontos azonban az is, hogy a demokrácia értékeinek bemutatásával felkészítsük őket a felelős állampolgári létre és a demokratikus közéletben való tudatos részvételre. A társadalmi és állampolgári ismeretek – mint szocializációs hatású témaköröket átfogó tartalmi terület – természetes módon kapcsolódik a NAT-ban megfogalmazott valamennyi általános fejlesztési feladathoz. Ez a lehetősége abból fakad, hogy a jelenben való eligazodásra igyekszik felkészíteni a tanulókat. Olyan tartalmakat visz be az oktatásba, amelyek a hétköznapokban közvetlenül hasznosítható tudást eredményeznek. Olyan készségek fejlesztését célozza, amelyek – miként az összes kulcskompetencia – széles körben hasznosíthatók az iskolán kívüli életben is. A témakörök feldolgozása hozzájárul a szociális és állampolgári, valamint a kezdeményezőkészség és vállalkozási kompetencia fejlesztéséhez. Az általános nevelési célok közül jelentős mértékben segíti az állampolgárságra és demokráciára való nevelést, a másokért való felelősségvállalás és az önkéntesség gondolatának elmélyülését a tanulókban, a gazdasági és a pénzügyi nevelést, valamint kisebb mértékben a pályaorientációt is. Az általános iskola utolsó évfolyamán megjelenő társadalmi és állampolgári ismeretek témakörei a társadalomtudományi oktatás lezárását jelentik az iskolatípuson belül. A témakörök a történelmi tudásra építve foglalják össze, és a diákok saját életére vonatkoztatják a korábban megismert társadalmi, gazdasági és politikai fogalmakat, illetve viszonyrendszereket. E témák feldolgozása ugyanakkor előkészítés is a továbblépésre, hiszen ez az év fordulópontot jelent a tanulók többségének életében. 14 éves kortól felgyorsul a szocializáció. Egyre fontosabbá válik az állampolgári jogok és kötelességek ismerete, valamint tudatos gyakorlása, a gazdaság működésének átlátása, a vállalkozói szemlélet kialakulása, valamint a bonyolult társadalmi viszonyok reális értelmezése. A fiatalok egyre aktívabb önálló fogyasztókká válnak, ezért fontos, hogy e téren is a tudatosság jellemezze döntéseiket. A tantervben szereplő jelenismereti témakörök elő kívánják segíteni a fiatalok társadalmi beilleszkedését, egyéni érvényesülésülését és közösségi felelősségvállalását. Olyan képességek megerősödését kívánják támogatni, amelyek birtokában a tanulók el tudnak igazodni számukra ismeretlen helyzetekben, megoldásokat tudnak keresni azokra a problémákra, amelyekkel szembesülnek, képesek a lehetőségeik mérlegelésére, dönteni tudnak, valamint az általános emberi és polgári normáknak megfelelő módon viselkednek. Ebben az életszakaszban lesznek a tanulók között olyanok, akik közvetlenül vagy tanulási irányuk megválasztásával elindulnak a munka világa felé. Számukra külön is fontos lehet mindaz, amivel e témakörök feldolgozása hozzá tud járulni a pályaválasztásról, valamint a gazdasági és a pénzügyi kérdésekről való reális gondolkodás megalapozásához. A XX. századi történelem, de a társadalmi és állampolgári ismeretek témakörei is számos izgalmas lehetőséget kínálnak a médiamodul egységeinek beépítésére. Ezek az egységek a tanulási folyamat bármely pontján tetszés szerint elhelyezhetők, ahol támogatják az adott korszak jobb megértését – hozzájárulva egyúttal a médiaismeret sajátos fejlesztési céljainak a megvalósulásához is.

83

7. évfolyam Óraszám:

90 óra/év 2,5 óra/hét Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakör

Óraszám

1.

A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei

11 óra

2.

Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon

18 óra

3.

A nagyhatalmak versengése és az első világháború

15 óra

4.

Európa és a világ a két háború között

16 óra

5.

Magyarország a két világháború között

20 óra

6.

Médiakörnyezet, a média funkciói, a nyilvánosság

3 óra

7.

A médiamodellek és intézmények

3 óra

8.

A média társadalmi szerepe, használata – Reklám és hír a hagyományos és az új médiában

2 óra


2 óra



Órakeret 11 óra Jelentős események és történelmi személyiségek felidézése a középkori és az újkori Európa történetéből. Amerika felfedezése, Kolumbusz és tengerésztársainak élete. Találmányok, ipari fejlődés. Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc eseményei. A nemzeti öntudat és a hazafiság megjelenésének jellemzői. A nemzetépítés mint a közösségteremtés új formájának felismerése. A nemzetállamiság társadalmi összetartó elemeinek tudatosítása. A középkor és az újkor egy-egy részterületének összehasonlítása, a XIX. századi Európa és Észak-Amerika történelme közös vonásainak megállapítása. Annak bemutatása, hogy a középkori és az újkori vezető államok közül néhány a XIX. században és ma is vezető szerepet tölt be a politikai és gazdasági életben. A katolikus egyház helyzete az új viszonyok között. A tudományos és technikai fejlődés bemutatása, pozitív és negatív oldalának megismerése. A változások lényegének megértése és értelmezése, saját vélemény kifejtése, alátámasztása önálló kutatómunkával. Az egyes események nyomon követése és értelmezése térképen, bizonyos tények, adatok felkutatása. A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei

Témák Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Indián háborúk az amerikai vadnyugaton. Magyarok részvétele az amerikai polgárháborúban és a vadnyugat meghódításában. Az osztrák – piemonti háború. Az egységes Olaszország megszületése. Pápai Állam.

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás: – Információk gyűjtése lexikonokból, az internetről vagy könyvtári kutatással. (Pl. a közlekedés fejlődése a lovas kocsitól az autóig, a monarchia népei és vallásai)

Kapcsolódási pontok Hittan: Egyháztörténet. Vizuális kultúra: a XIX-XX. század fordulójának stílusirányzatai.

Kritikai gondolkodás: – Magyarázat az egységes államok kialakulásának történelmi okaira. (Pl. az Egyesült Államok megszületése.)

Fizika: Korabeli felfedezések, újítások, találmányok (pl. autó, izzó, telefon). Ezek működésének elvei.

84

Ének-zene: Liszt zenéje. A kort idéző híres operarészletek.

Magyarok részvétele az olasz és német egység mozgalmakban. Az osztrák – porosz, a francia-porosz háborúk és a német egység létrejötte. A demokratizálódó társadalom Az ipari forradalom második szakaszának feltalálói és találmányai. Munkásmozgalmak, XIII. Leó pápa és a Rerum novarum enciklika hatása.

Kommunikáció: – Beszámoló készítése valamilyen témáról. (Pl. a korszak nagy egyházi alakjai, magyar tudósai, feltalálói.) Tájékozódás időben és térben: – A tanult földrajzi helyeknek térképen történő megkeresése. – Vaktérkép (pl. a dualista kori egyházmegyék berajzolása, a központi hatalmak és az antant országok berajzolásához).

Szövetségi rendszerek és katonai tömbök kialakulása. Értelmező kulcsfogalom Tartalmi kulcsfogalom

Fogalmak, adatok

Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, nemzet, nemzetiség, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, életmód, gazdaság, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, egyeduralom, önkényuralom, királyság, császárság, köztársaság, parlamentarizmus, demokrácia, közigazgatás, birodalom. Fogalmak: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, tömegkultúra, „keleti kérdés”, „római kérdés”. Személyek: I. Vilmos császár, Garibaldi, Bismarck, Lincoln, Edison, Marx, XIII. Leó pápa. Topográfia: Olaszország, Németország, Egyesült Államok. Évszámok: 1859 (csata Solferinónál), 1861-1865 (polgárháború az Egyesült Államokban), 1866 (csata Königratz-nél), 1870 (az olasz egység létrejötte), 1871 (a német egység létrejötte), 1870 (Tévedhetetlenségi dogma), 1891 (Rerum novarum enciklika)



Témák

Órakeret 18 óra A forradalom és a szabadságharc történetének ismerete. A magyar polgári átalakulás elhelyezése időben és térben, a XIX. századi Európa viszonyai közepette. Egységes nemzetállamok létrejötte. A vonatkozó térképek ismerete. Iskolai megemlékezések: az aradi vértanúk emléknapja. Az uralkodói önkény, a zsarnoki intézkedések felismerése, hátrányainak tudatosítása. A nemzetek közötti szembenállás feloldásaként, a kölcsönös engedményeken alapuló megegyezés (kiegyezés) jelentőségének felismertetése, elfogadása. A békés építő munka eredményeink megismertetése, értékeinek megbecsülése. A XIX. század második fele magyar történelmének csomópontjainak, lényegi gazdasági és társadalmi folyamatainak, néhány főbb történésének megismertetése. Annak megértése, hogy az adott lehetőségek minél teljesebb körű kihasználása európai összehasonlításban is jelentős előrelépést hozott. A kor szemlélése a korábbi magyarországi fejlődés ütemével, illetve a korabeli európai viszonyokkal szinkronba állítva. A kor egy-egy jeles politikusa, személyisége munkásságának értékelése. Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Magyarország az önkényuralom éveiben.

Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon

Az új dualista állam.

Ismeretszerzés, tanulás: – Az adatok oszlop- és kördiagramokban történő feldolgozása.(Pl. a korszak gazdasági fejlődésének jellemzői.) – Ismeretszerzés írásos és képi forrásokból. (Pl. tájékozódás Budapest XIX. századi történelmi emlékeiről.)

Magyarország gazdasági, társadalmi és kulturális

Kritikai gondolkodás: – Érvek és ellenérvek gyűjtése a kiegyezésről.

Deák Ferenc és az osztrákmagyar kiegyezés.

85

Hittan: Egyháztörténet. Magyar nyelv és irodalom: Arany János: A walesi bárdok. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk. Vizuális kultúra: A magyar történeti festészet példái. A századforduló magyar építészeti emlékei és legismertebb festői.

fejlődése. Budapest világvárossá válik. A Millennium

(Pl. vita arról, hogy ez a lépés az ország megmentésének vagy elárulásának tekinthető-e,) – Beszámoló a millenniumi eseményekről a kor fény- és árnyoldalait is bemutatva.

Technika, életvitel és gyakorlat: a családok eltérő helyzete, életszínvonala a XIX. század végén.

Az Osztrák-Magyar Monarchia együtt élő népei. A Kommunikáció: nemzetiségek helyzete. – A dualista rendszer államszerkezeti ábrájának elkészítése, és magyarázata. Helytörténeti séta: A – A kiegyezésben főszerepet játszó személyiség dualizmus korának építészeti portréjának bemutatása (pl. Deák Ferenc, emlékei lakóhelyeden. Eötvös József, Ferenc József).


Fogalmak, adatok

Tájékozódás térben és időben: – Földrajzi, néprajzi (pl. honismereti) és történelmi térképek összevetése. – Budapest fejlődésének nyomon követése (pl. korabeli és mai térkép alapján). Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, jelentőség. Társadalom, társadalmi csoport, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, önkényuralom, hatalmi ág, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, vallás. Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, dualizmus, millennium, agrárország, emigráció, amnesztia, keresztényszocialista mozgalom, Katolikus Népszövetség. Személyek: Deák Ferenc, I. Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Kandó Kálmán, Bánki Donát, Kolping Adolf, Zichy Nándor, Esterházy Móric, Prohászka Ottokár, Giesswein Sándor, Bangha Béla. Topográfia: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest. Évszámok: 1867 (a kiegyezés), 1894 egyházpolitikai törvények). 1896 (a millenniumi ünnepségek).

Órakeret 15 óra A XIX. századról szóló olvasmányok, filmek, képek. A nemzetállamok kialakulása Európában, Előzetes tudás mely folyamat konfliktushoz vezet. A jogos és jogtalan háború, a honvédelem és hódítás közötti különbségtétel tudatosítása. Az emberi élet értékének felismerése, a háború pusztításainak elutasítása, a hősi halottak A tematikai egység emlékének ápolása, a békés életviszonyok jelentőségének megértetése, elfogadása. nevelési-fejlesztési Az első világháborúhoz vezető történelmi folyamatok és szövetségek megismerése. Önálló céljai gyűjtő- és kutatómunkával a témával kapcsolatban ismeretek szerzése. Önálló tájékozódás, a katonai események nyomon követése a térképen. Annak tudatosítása, hogy Európa történelmének addigi legvéresebb időszaka az első világháború volt. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Gyarmatbirodalmak és katonai Ismeretszerzés, tanulás: Hittan: Egyháztörténet. tömbök kialakulása. – Jegyzetek készítése Európa Földrajz: Európa, és benne a nagyhatalmainak vezetőiről. (Pl. II. Balkán helye a mai földrajzi Az első világháború Vilmos, Ferenc József, II. Miklós). térképeken. kirobbanásának okai. – Ismeretszerzés a XIX. század végi A szarajevói merénylet. A háború nagyhatalmakról az internetről. Kémia: vegyi fegyverek. kirobbantása. Kritikai gondolkodás: Ének-zene: katonanóták archív Mozgó háborúból állóháború. – Érvek gyűjtése (pl. a háború törvényszerű felvételekről. Tömegek és gépek háborúja. kitörése, illetve annak elkerülhetősége mellett). Vizuális kultúra: filmek, korabeli Magyar katonák az első fotók, albumok a Magyar világháború különféle harcterein. Kommunikáció: évszázadok című tévésorozatból. – Grafikonok, táblázatok elemzése, készítése A háború következményei. az első világháború legfontosabb Informatika: adatok gyűjtése Oroszországban, Lenin és a adatairól. történelmi eseményekről és Tematikai egység

A nagyhatalmak versengése és az első világháború

86

bolsevikok hatalomra kerülése. Polgárháború és kommunista terror a Oroszországban.

– Vita. (Pl. A politikusok szerepe és felelőssége az első világháború kirobbantásában.)

Az Egyesült Államok belépése és az antant győzelme a világháborúban.

Tájékozódás térben és időben: – A történelmi tér időbeli változásai. (Pl. a határok újrarajzolása a háború után) – Vaktérképek készítése. (Pl. frontvonalak berajzolása.) – Az események ábrázolása időszalagon.

Múzeumpedagógiai óra Értelmező kulcsfogalom Tartalmi kulcsfogalom

Fogalmak, adatok

Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági teljesítmény, politika, állam, államforma, államszervezet, birodalom, szuverenitás, háború, hadsereg. Fogalmak: mozgóháború, állásháború/állóháború, bolsevik, szovjet, hátország, kétfrontos háború. Személyek: II. Vilmos, Lenin, Wilson, II. Miklós, XV. Benedek. Topográfia: Szerbia, Szarajevó, Pétervár, Oroszország. Évszámok: 1914. július 28. (a világháború kirobbanása), 1914-1918 (az első világháború), 1917 (az oroszországi forradalom és a bolsevik hatalomátvétel).


A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Témák

személyekről az interneten.

Órakeret 16 óra A XIX. század nagyhatalmainak ellentétei, a gyarmatosítás alakulása az előző évfolyam tanulmányai alapján. Az első világháború nagy csatái, új fegyverei, és a világégés következményei. A háborút lezáró béke nem a résztvevők bűnei és érdemei alapján köttetik meg, hanem a győztesek érdekeinek megfelelően. A háború és a válságok következményeként a szélsőséges politikai erők befolyásának növekedése és hatalomra jutásuk lehetőségének felismertetése, a modern diktatórikus rendszerek jellemzőinek azonosítása, elítélése. Az első világháború utáni rendezés és következményei megismerése. A területi változások térképen történő nyomon követése. A történelmi összefüggések megértése, egyszerűbb források elemzése. Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Európa és a világ a két háború között

A Párizs környéki békék. Európa Ismeretszerzés, tanulás: új arca. Hatalmi átrendeződés – Ismeretek szerzése a békekötés Közép-Európa, Kelet-Középdokumentumaiból (pl. új országhatárok). Európa (politikai és társadalmi – Statisztikák összevetése (pl. az európai küzdelmek, új államok) nagyhatalmak és gyarmataik területük, Nyugat-Európa („a boldog húszas népességük, ásványkincseik alapján). évek”) Sztálin és a kommunista diktatúra Kritikai gondolkodás: a Szovjetunióban. – Feltevések megfogalmazása a számunkra igazságtalan békéről. Mussolini és a fasiszta diktatúra – Az első világháború utáni békék történelmi Olaszországban. következményei, és az abból eredő újabb konfliktusok felismerése. A nagy gazdasági világválság az – Többféleképpen értelmezhető szövegek és Egyesült Államokban és képi dokumentumok elemzése. Európában. Kommunikáció: Hitler és a nemzetiszocialista – A gazdasági világválság magyarázata, Németország.A náci terjeszkedés összehasonlítása napjaink gazdasági Európában. folyamataival. A spanyol polgárháború. – Diagramok készítése (pl. termelési és munkanélküliség adatokból). Tájékozódás térben és időben: – Az események és az évszámok elhelyezése 87

Hittan: Egyháztörténet. Földrajz: Kelet- és Közép-Európa térképe. Vizuális kultúra: Dokumentum- és játékfilmek, fotók, albumok. Játékfilmek (pl. Chaplin: Modern idők, A diktátor), rajzfilmek (pl. Miki egér), Walt Disney stúdiója, George Orwel: Állatfarm Építészek (pl. W. Gropius, F. L. Wright, Le Corbusier), szobrászok (pl. H. Moore) és festők (pl. H. Matisse, P. Picasso, M. Duchamp, M. Chagall, S. Dali). Ének-zene: neoklasszicizmus (pl. Stravinsky: Purcinella).


Fogalmak, adatok

a térképen. Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, gazdasági válság, politika, állam, államforma, államszervezet, egyeduralom, demokrácia, parlamentarizmus, diktatúra, közigazgatás, birodalom, szuverenitás. Fogalmak: békediktátum, kommunizmus, GULAG, személyi kultusz, fasizmus, nemzetiszocializmus, kisantant, proletárdiktatúra, gazdasági válság. Személyek: Clemenceau, Sztálin, Roosevelt, Mussolini, Hitler, XI. Pius pápa, Franco. Topográfia: Szovjetunió, New York. Évszámok: 1918. november 11. (az első világháború vége), 1922 (Marcia su Roma, a Szovjetunió megalakulása), 1929 (lateráni szerződés, Vatikán Állam megalakulása), 1929-1933 (a nagy gazdasági világválság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése), 1937 („Égető aggodalommal” és az „Ateista kommunizmusról” kezdetű enciklikák).

Órakeret 20 óra A dualizmus korának Magyarországa. Korábbi olvasmányok a trianoni békediktátumról és a Előzetes tudás trianoni Magyarországról. Iskolai megemlékezések: a nemzeti összetartozás napja. A nemzeti önvédelem és az önfeladás közötti különbség azonosítása, valamint a politikai kalandorság jellemzőinek és következményeinek felismerése. A trianoni békediktátum és országvesztés igazságtalan kegyetlenségének tudatosítása, nemzeti sorstragédiaként való empatikus megélése. Annak tudatosítása, hogy egy-egy nemzet érdekérvényesítése legtöbbször egy másik nemzet kárára történik, így a vesztes fél ezt nem egyszer végzetes katasztrófaként éli A tematikai egység meg. A trianoni béke egyházkormányzati következményeinek, a keresztény nemzeti gondolat nevelési-fejlesztési megszületésének, az új katolikus reneszánsz bemutatása. céljai Az ismeretek, információk, érvek, ellenérvek egymással szembe- és egymás mellé állításával önálló vélemény alkotása az adott korszakról. Ezek alapján a korszak és szereplői kétarcúságának kiegyensúlyozott értékelése, ismerve azok eredményeit, de nem elhallgatva bűneit sem. Annak felismerése, hogy a két háború közötti magyar politikát a trianoni döntésre választ adó revízió jellemezte. A Trianont követő területi változások, majd a revíziók időleges eredményeinek bemutatása. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az őszirózsás forradalom és Ismeretszerzés, tanulás: Hittan: Egyháztörténet. következménye. Földrajz: történelmi térképen  Információk gyűjtése, grafikonokból, az ország határainak táblázatokból, szöveges forrásokból (pl. a Tanácsköztársaság kikiáltása. változása, a Vix-jegyzék által Magyarországra nehezedő háború utáni Vörös terror Magyarországon. kijelölt terület. terhekről).  Korabeli képi információforrások feldolgozása Egyidejű háború Biológia-egészségtan: a C(pl. plakátok, képeslapok, újságillusztrációk). Csehszlovákiával és vitamin, Szent-Györgyi Albert  A kor helyi és lakóhely környéki építészeti Romániával. felfedezése. emlékeinek felkeresése. Tematikai egység

Horthy Miklós és a Nemzeti Hadsereg. A Magyar Királyság visszaállítása. A trianoni béke. A Horthy korszak jellegzetességei. A bethleni konszolidáció. A nagy gazdasági világ válság hatása Magyarországon. Kultúra, tudomány, művelődés.

Magyarország a két világháború között

Kritikai gondolkodás:  Az 1918–1920 közötti folyamatok értelmezése. Kommunikáció:  Saját vélemények megfogalmazása történelmi helyzetekről (pl. a király nélküli Magyar Királyságról).  Fogalmazás készítése (pl. a népiskolai törvényről).  Információk gyűjtése, elemzése, érvek, ellenérvek felsorakoztatása (pl. a trianoni békediktátummal kapcsolatban). Tájékozódás térben és időben:  A revízió határmódosításainak nyomon 88

Ének-zene: a Kodály-módszer, Bartók Béla zeneszerzői jelentősége. Vizuális kultúra: Aba-Novák Vilmos: Hősök kapujának freskói Szegeden, Derkovits Gyula: Dózsa-sorozata.

követése, térképek és táblázatok segítségével. A korszak meghatározó politikusai, nagy katolikus egyéniségei és alkotói. A határon túli magyarság elnyomása. A magyar revíziós politika első sikerei. Értelmező kulcsfogalom Tartalmi kulcsfogalom

Fogalmak, adatok

Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, életmód, város, nemzet, nemzetiség. Fogalmak: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, vörös terror, fehérterror, kormányzó, numerus clausus, konszolidáció, revízió, népiskolai törvény, zsidótörvény, nuncius, „keresztény nemzeti” eszme, Actio Catholica, hivatásrendiség, EMSZO, KALOT KALÁSZ, népfőiskola. Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál, Glattfelder Gyula, Kerkai Jenő, Schütz Antal, Szekfű Gyula, Babits Mihály, Sík Sándor, Tóth Tihamér, Bangha Béla, Molnár C. Pál, Aba-Novák Vilmos. Topográfia: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia. Évszámok: 1918. október 30–31. (az őszirózsás forradalom), 1918. november 16. (a népköztársaság kikiáltása), 1919. március 21. (a Tanácsköztársaság kikiáltása), 1920. június 4. (Trianon), 1920. március 1. (Horthy kormányzó), 1930 (Szent Imre-év) és 1938 (Szent István-év és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus), 1938 (az első bécsi döntés), 1939 (Kárpátalja), 1940 (második bécsi döntés).

Tematikai egység

Médiakörnyezet, a média funkciói, a nyilvánosság

Órakeret 3 óra

Személyes és közvetett kommunikáció megkülönböztetése. Minden médiumra kiterjedő, személyes médiahasználati tapasztalatok. A tematikai egység A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési nevelési-fejlesztési módjának tisztázása, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság céljai fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Informatika: Tájékozódás  A média. Az internet, a televízió, a videojáték (mozi, rádió, újság) szerepének néhány online szolgáltatás meghatározása. A média használata a mindennapokban. céljáról lehetőségéről.  A különféle médiatartalmak értelmezése, a média funkcióinak (megörökítés, Az internet kommunikációs tájékoztatás, vélemények befolyásolása, jövedelemszerzés, szórakoztatás, szolgáltatásai (MSN, Skype, gyönyörködtetés, önkifejezés) azonosítása. VoIP, chat, blog).  A nyilvánosság jelentésének és jelentőségének meghatározása, szerepének tisztázása az egyes korokban és társadalmakban. Kulcsfogalmak/ Média, tömegkommunikáció, médiahasználat, funkció, médiaszöveg. fogalmak nyilvánosság. Előzetes tudás

Órakeret 3 óra A médiakörnyezet szereplőinek azonosítása: a fogyasztók/felhasználók és a médiatartalomElőzetes tudás előállítók. Információk saját környezet médiahasználati szokásairól. Annak megértetése, hogy miért jelenik meg a média közönsége kettős szerepben: mint A tematikai egység vásárló és mint áru. nevelési-fejlesztési céljai A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: a  A média verseny. A médiapiacon az olvasóért, nézőért, felhasználóért folyó verseny beszélő és az elbeszélő szereplői, jellemzői és eszközei. Tematikai egység

A médiamodellek és intézmények.

89

 

A fontosabb médiamodellek (közszolgálati, kereskedelmi, közösségi média) és jellemzői, valamint azok megkülönböztetése. A médiaintézmények célközönségei (életkor, nem, végzettség, kulturális és egzisztenciális héttér, érdeklődés). A közösségi hálózatok funkciói, jellemzői. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

– – – –

szerep, a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözősége, a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérései.

Közszolgálati média, kereskedelmi média, közösségi média. A média társadalmi szerepe, használata – Órakeret 2 Reklám és hír a hagyományos és az új médiában óra A kereskedelmi kommunikáció (reklám) megjelenési helyeinek, alapformáinak ismerete. A hírgyártáshoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró, fotóriporter) ismerete. A „naiv fogyasztói” szemlélet átértékelése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A reklámok a hirdetés és a médiaipar jellemzői. A hírgyártás folyamatának, szereplőinek azonosítása. A hír, a kommentár és a hírérték fogalmának meghatározása. A pártatlanság és korlátai.


Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: reklámhordozó felületek gyűjtése, csoportosítása, olvasása, értelmezése a reklámkészítő szándéka és kifejezésmódja közötti összefüggés alapján. Hír, kommentár, hírérték, hírverseny, pártatlanság, hírportál, közösségi oldal. 8. évfolyam

Óraszám:


Óraszám

1.

A második világháború

12 óra

2.

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ

7 óra

3.

Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig.

8 óra

4.

A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása

6 óra

5.

A Kádár-korszak jellemzői

8 óra

6.

Az egységesülő Európa

6 óra

7.

Demokratikus viszonyok megteremtése Magyarországon

5 óra

8.

Társadalmi szabályok

3 óra

9.

Állampolgári ismeretek

5 óra

10.

Pénzügyi és gazdasági kultúra

5 óra

11.

Háztartás és családi gazdálkodás

5 óra

90


2 óra

Tematikai egység

A második világháború Órakeret 12 óra Az újabb háborúhoz vezető út. Események, társadalmi és kulturális törekvések, gazdasági Előzetes tudás törések a XX. század első felében. Iskolai megemlékezések: a holokauszt emléknapja. A társadalmi kirekesztés különböző formáinak felismertetése, az ún. fajelmélet és szörnyű következményeinek elutasítása. A hátországot sem kímélő háborús pusztítások tudatosítása. A frontkatonák és a civil lakosság személyes sorsán keresztül a háború kegyetlenségének és a hősi helytállás kettősségének felismertetése. Az egyház embermentő tevékenységének bemutatása. Az emberiség legnagyobb háborúja fontosabb eseményeinek megismerése, és önálló vélemény alkotása azokról. A korszak tanulmányozása során a társadalmi igazságosság A tematikai egység iránti igény, az emberi jogok és a demokratikus intézményrendszerek tiszteletének fejlesztése, nevelési-fejlesztési valamint a béke megőrzése fontosságának belátása. Azoknak az az okoknak a tudatosítása, céljai amelyek a pusztító háborúhoz vezettek, és melynek része a népirtás és a holokauszt. Az iskolán kívül szerzett ismeretek (pl. filmek) is felhasználásával önálló tudásbővítés, ehhez önálló kutatómunkát is végezve. A háború fontosabb történései időrendjének ismerete, térképen az egyidejűleg több fronton (földrészen) is zajló események nyomon követése. Tájékozottság szerzése a háború fontosabb szereplőiről, megfelelően értékelve, adott esetben elítélve a tevékenységüket. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Németország és a Ismeretszerzés, tanulás: Hittan: Egyháztörténet. Szovjetunió kirobbantja a – Írásos források, eredeti fotók és dokumentumfilmek Földrajz: Németország és a második világháborút. feldolgozása (pl. a háború kirobbanásával Szovjetunió területváltozásai kapcsolatban). történelmi térképen. Európa Német támadás Nyugat – Önálló ismeretszerzés, majd beszámoló filmek alapján 1939–1941 közötti történelmi Európában, Szovjet (pl. Csatorna, A halál ötven órája, A bunker). térképe. agresszió a Baltikumban és – Diagramok készítése, értelmezése (pl. a háborús Kelet Európában. erőviszonyok ábrázolása). Magyar nyelv és irodalom: – Haditechnikai eszközök megismerése. Radnóti Miklós: Nem tudhatom. A Szovjetunió német megtámadása. A Kritikai gondolkodás: Vizuális kultúra: eredeti fotók, szövetséges koalíciók – Magyarázat arra, hogy hazánkat földrajzi helyzete és háborús albumok. létrejötte. revíziós politikája hogyan sodorta bele a háborúba. – Vita, elemzések, kiselőadások tartása a Horthy-korszak Mozgóképkultúra és Magyarország háborúba revíziós politikájával kapcsolatban. médiaismeret: sodródása. – Háborús háttérintézmények (pl. hátország, hírszerzés, dokumentumfilmek (pl. a koncentrációs tábor, GULAG) összehasonlítása. második világháború nagy Fordulat a világháború csatái), játékfilmek (pl. Andrzej menetében. A sztálingrádi Kommunikáció: Wajda: Katyń; Michael Bay: csata. – Fegyverek, katonai eszközök és felszerelések Pearl Harbor – Égi háború; bemutatása (pl. repülők, harckocsik, gépfegyverek, Joseph Vilsmaier: Sztálingrád; A 2. magyar hadsereg véres öltözetek). Andrzej Wajda: Csatorna; Ken csatái a Donnál. A kurszki – Kiselőadások tartása, olvasmányok, filmek, Annikin: A leghosszabb nap; A csata. Magyarország német elbeszélések alapján. halál ötven órája; Rob Green: megszállása. – Érvek, ellenérvek egy-egy vitára okot adó eseményről. A bunker). (Pl. Pearl Harbor megtámadása; a partraszállás.) A varsói felkelés. Románia átállása. A nyilas Tájékozódás térben és időben: hatalomátvétel – A főbb háborús események időrendbe állítása Magyarországon. térségenként, frontonként. Az alföldi és dunántúli – Térképek elemzése, a folyamatok összefüggéseinek páncélos csaták. Budapest megértése, távolságok, területek becslése. ostroma. – Egyszerű stratégiai térképek és csatatérképek készítése. Az európai holokauszt, a magyar zsidóság pusztulása. A magyar egyház embermentő tevékenysége. 91

A zsidómentés katolikus vértanúi. A második front megnyitása, a világháború végé. A jaltai és a potsdami konferencia. Értelmező kulcsfogalom Tartalmi kulcsfogalom

Fogalmak, adatok

Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, népességfogyás, migráció, életmód, gazdaság, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, politika, állam, államforma, államszervezet, diktatúra, birodalom, emberi jog, polgárjog, vallásüldözés. Fogalmak: tengelyhatalmak, furcsa háború, hadigazdaság, totális háború, zsidóüldözés, holokauszt, gettó, deportálás, partizán. Személyek: Churchill, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, XII. Pius, Boldog Bernhard Lichtenberg, Serédi Jusztinián, Angelo Rotta, Slachta Margit, Ervin Gábor, Boldog Salkaházi Sára, Kálló Feren, Apor Vilmos, Szent Edith Stein. Topográfia: Lengyelország, Sztálingrád, Don-kanyar, Normandia, Auschwitz, Potsdam, Berlin, Jalta, Hirosima. Évszámok: 1939. szeptember 1. (a második világháború kirobbanása), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1944. március 19. (Magyarország német megszállása), 1944. október 15-16. (Horthy kiugrási kísérlete, Szálasi hatalomátvétele), 1945. április (a háború vége Magyarországon), 1945. május 9. (Európában befejeződik a háború), 1945. szeptember 2. (Japán kapitulációja).

Órakeret 7 óra A világháborúk története. A hírek egyre gyorsabb terjedésének történetisége, a napi aktuális Előzetes tudás események figyelése, az egyre szaporodó információk befogadása. Élmények, információk merítése a XX. századdal kapcsolatban más tantárgyakból, műveltségterületekből. A nukleáris háború lehetőségének elítélése. Az európai kontinens természetellenes megosztottságának felismerése, ennek személyes sorsokon keresztül való átélése. A demokratikus és diktatórikus társadalmi rendszerek közötti különbségek tudatosítása az emberi szabadságjogok biztosítása terén. A demokrácia mint a közös döntés intézményrendszerének az A tematikai egység emberi jogokat leginkább biztosító formájának bemutatása. nevelési-fejlesztési Annak felismerése, hogy a közelmúlt eseményei nagyban meghatározzák napjaink történéseit. céljai Önálló tájékozódás és véleményalkotás az adott kor fordulópontjairól. Különböző történelmi korok összevetése, összefüggések megállapítása céljából. Érvelés egyes történelmi folyamatok (pl. globalizáció) kérdésében. Akár egymásnak ellentmondó források értékelése, értelmezése a történelmi hitelesség szempontjából. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az 1947-es párizsi Ismeretszerzés, tanulás: Földrajz: kisebb államok és békeszerződések. A – Információk rendszerezése és értelmezése (pl. az USA nagyhatalmak gazdasági, kétpólusú világ kialakulása. és a SZU vetélkedéséről). területi méreteinek – Információk szerzése a családok, gyermekek, nők összevetése. A kettéosztott Európa. A helyzetéről a kettéosztott világban (pl. Európa NATO és a Varsói Szerződés nyugati és keletei felében és Észak-Amerikában). Vizuális kultúra: A korszak születése. jellemző képzőművészeti Kritikai gondolkodás: alkotások. Köztéri szobrok. A két világrendszer korai – Kérdések megfogalmazása különféle eseményekhez Modern építészet. fegyveres konfliktusai. A kapcsolódóan. koreai háború és a kubai – Egymásnak ellentmondó a források gyűjtése, Mozgóképkultúra és rakétaválság. elemzése és ütköztetése. médiaismeret: játékfilmek (pl. – Érvek gyűjtése azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a Dror Zahavi: Légihíd – Csak Izrael álam megalakulása és globalizáció összehozza vagy eltávolítja-e az egyes az ég volt szabad). az arab-izraeli háborúk. embereket egymástól. A palesztin terrorizmus Ének-zene: Penderecki: Tematikai egység

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése.

92

születése. A vietnami háború.


Fogalmak, adatok

Kommunikáció: – Önálló gyűjtőmunkán alapuló beszámoló (pl. a távírótól a mobiltelefonig címmel).

Hirosima emlékezete; Britten, Ligeti György.

Tájékozódás térben és időben: – A NATO országok és a Varsói Szerződés tagállamainak azonosítása a térképen. Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, társadalmi mobilitás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog. Fogalmak: hidegháború, vasfüggöny, jóléti állam, piacgazdaság, szuperhatalom. Személyek: Truman, Marshall, Hruscsov, Boldog Romzsa Tódor, Boldog Scheffler Jánosi, Boldog Bogdánffy Szilárd. Topográfia: Szovjetunió, NSZK, NDK, Kína, Észak- és Dél-Korea, Észak- és Dél-Vietnam, Kuba, Közel-Kelet. Évszámok: 1946 (a fultoni beszéd), 1947 (a párizsi békék), 1949 (a NATO, az NDK és az NSZK megalakulása), 1953 (Sztálin halála), 1955 (a Varsói Szerződés), 1961 (Jurij Gagarin űrrepülése, a berlini fal felhúzása).

Órakeret 8 óra A bolsevikok hatalomra kerülése Oroszországban. Tanácsköztársaság Magyarországon. A Előzetes tudás kommunista és szocialista eszmék. A második világháború következményei hazánkban. Magyarország szovjet mintára történő erőszakos átalakítása, a kommunista diktatúra elítélése. Az 1956-ban az idegen elnyomás és zsarnokság ellen föllázadt emberek, közösségek bátorságának, feladatvállalásának, adott esetekben hősiességének értékelése, a hazafiságra nevelés és a nemzeti öntudat megerősítése érdekében. A szabadságharc hősei és áldozatai sorsának átélése, A tematikai egység a szolidaritás érzésének felkeltése. nevelési-fejlesztési Annak felismerése, hogy a XX. században a két totalitárius diktatúra miképpen és milyen céljai áldozatok árán alakította a világ és benne Magyarország sorsát. A kommunista diktatúrák embertelenségének, az ebből fakadó elnyomás, az alacsony életszínvonal jellegzetességeinek, a vasfüggöny mögötti bezártság megismerése. Ismeretek merítése az akkor élt emberek visszaemlékezéseiből, valamint múzeumi anyagokból is. Véleményét megfogalmazása, annak képviselete vitában. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Demokratikus kísérlet a Ismeretszerzés, tanulás: Magyar nyelv és irodalom: szovjet megszállta – Információk, adatok, tények gyűjtése, értelmezése. (Pl. a Illyés Gyula: Egy mondat a Magyarországon. korszak tanúinak meghallgatása, jegyzetek zsarnokságról, Tamás Lajos: készítése.). Piros a vér a pesti utcán, Rákosi Mátyás kommunista – Az 1956-os események nyomon követése több szálon. Márai Sándor: Mennyből az diktatúrája. Adatgyűjtés, fotók, filmek, a Terror Háza Múzeum angyal. meglátogatása. Vitafórum a visszaemlékezésekről. A személyes szabadság Vizuális kultúra: Az ötvenes korlátozása, az élet minden Kritikai gondolkodás: évek építészete. Az első területén. – Történelmi személyiségek (pl. Rákosi és társai) lakótelepek. A korszak jellemzése. jellemző képzőművészeti Az 1956-os magyar – A felszámolt polgári életforma és az új alkotásai. forradalom kitörése. életkörülményeinek összehasonlítása. Kommunikáció: Mozgóképkultúra és A forradalom és – Saját vélemény megfogalmazása a Rákosi-diktatúráról. médiaismeret: játékfilmek (pl. szabadságharc hősei. Tájékozódás térben és időben: Bacsó Péter: A tanú; Goda – A magyar internálótáborok helyének megkeresése Krisztina: Szabadság, Magyarország térképén (pl. Recsk, Hortobágy). szerelem). – Az 1956. október 23. és november 4. közötti események kronológiai sorrendbe állítása. – Magyarország vaktérképén az 1956-ban hazánkra törő Tematikai egység

Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig.

93


Fogalmak, adatok

szovjet csapatok útvonalának bejelölése. Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség; gazdaság, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, közigazgatás, szuverenitás, demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallásüldözés, vallásszabadság. Fogalmak: népbíróságok, internálás, pártállam, padlássöprés, kitelepítések, kollektivizálás, szövetkezet, Katolikus Szülők Vallásos Szövetsége, Állami Egyházügyi Hivatal, Személyek: Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Rajk László, Pálinkás (Pallavichini) Antal, Mindszenty József, Nagy Imre, Boldog Apor Vilmos, Boldog Meszlényi Zoltán, Lénárd Ödön. Topográfia: Debrecen, Recsk, Hortobágy. Évszámok: 1945. november (választások Magyarországon), 1946 (A második köztársaság és az új forint), 1947 (a kékcédulás választások, a párizsi béke). 1946 (katolikus egyesületek betiltása), 1948 (egyházi iskolák államosítása, Mindszenty József letartóztatása), 1950 (az állam és egyház közötti megállapodás megkötése, szerzetesrendek betiltása), 1951 (Állami Egyházügyi Hivatal létrehozása). 1956. október 23. (forradalom kitörése), 1956. november 4. (a forradalom leverésének kezdete), 1958 (Nagy Imre és vádlott társai kivégzése).

Órakeret 6 óra A háború után kialakuló két világrendszer, a hidegháború időszakának kezdete. Integrációs Előzetes tudás törekvések a politikai és gazdasági életben, új katonai szövetségek létrehozása. A háború után a nemzetek közötti összefogásnak egyre nagyobb a szerepe. A kommunista államberendezkedés fejlődésképtelenségének felismertetése, a bukás A tematikai egység körülményeinek és következményeinek tudatosítása. nevelési-fejlesztési A két világrendszer vetélkedése lényegének és főbb történéseinek megismerése. A szovjet céljai típusú országokban végbemenő rendszerváltozás lényegi elemeinek felismerése. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A gazdaság két útja: Ismeretszerzés, tanulás: Földrajz: Közép- és Kelet-Európa piacgazdaság és – Adatok, képek gyűjtése a fegyverkezési és országhatárainak változása. tervgazdaság. űrprogramról. – Információk gyűjtése a nagyhatalmak politikai és Mozgóképkultúra és Az életmód változása, a gazdasági helyzetéről. Hasonlóságok és médiaismeret: a XX. század populáris kultúra különbségek felismerése, megfogalmazása. második felének filmművészete. kialakulása és terjedése a (Pl. Florian Henckel von világban. Kritikai gondolkodás: Donnersmarck: A mások élete.) Tudományos és technikai – Problémák felismerése, a szocialista gazdaság egyre forradalom. Fegyverkezési jobban megmutatkozó gyengeségeinek elemzése Informatika: adatok gyűjtése verseny és űrprogram. (pl. a tervutasításos rendszer). interneten jeles történelmi – Érvek, ellenérvek gyűjtése a két rendszer (kapitalizmus személyekről (pl. Gorbacsov, Az enyhülés kezdetei. és szocializmus) működésének értékeléséhez. Szaharov, II. János Pál, Vitafórum rendezése. Reagan), eseményekről (pl. a Az európai szovjet típusú – A lényeg kiemelése, a kulcselemek megértetése berlini fal lebontása). rendszer összeomlása. grafikonok és képek alapján. A rendszerváltó KözépÉnek-zene: John Cage. Emerson Kelet-Európa. Kommunikáció: – Lake – Palmer: Egy kiállítás Németország egyesülése.  A szocialista és a kapitalista rendszer bemutatása képei. John Williams: Filmzenék A Szovjetunió és (pl. Csillagok háborúja, Harry szóban, kiselőadás tartása a szocializmusról Jugoszlávia felbomlása. Potter). források, olvasmányok alapján. Tematikai egység


A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása.

Tájékozódás térben és időben:  Történelmi térkép és mai földrajzi térkép együttes használata. (Pl. Közép- és kelet-európai országok földrajzi helyzetének meghatározása.) Történelmi idő, változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont.

94

Tartalmi kulcsfogalom

Fogalmak, adatok

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog, vallás, vallásüldözés. Fogalmak: olajrobbanás, atomkatasztrófa. Személyek: Brezsnyev, Kennedy, Reagan, Gorbacsov, id. Bush, II. János Pál. Topográfia: Ukrajna, Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Németország, Prága, Csernobil. Évszámok: 1962 (a kubai rakétaválság), 1968 (a „prágai tavasz”, nyugati diáklázadások), 1989 (a berlini fal lebontása), 1991 (a Varsói Szerződés és a KGST felszámolása, a Szovjetunió felbomlása), 1991-1999 (a délszláv háború), 1991-2004 (Jugoszlávia felbomlása), 1993 (Csehszlovákia szétválása, Csehország és Szlovákia létrejötte), 1999 (Jugoszlávia NATO bombázása).

Órakeret 8 óra A kétpólusú világ megszűnése, az európai szovjet típusú rendszerek összeomlása. A Előzetes tudás Szovjetunió, a szovjet típusú rendszer története 1917–1990/1991 között. Az 1956-ot követő kegyetlen megtorlás elítélése, a társadalom és a hatalom közötti kompromisszum eredményének és kártékonyságának tudatosítása. A tematikai egység Önálló vélemény alkotása a XX. század közép-kelet-európai népeinek történetéről. Hazánk nevelési-fejlesztési útjának megismerése a forradalom utáni megtorlástól a kádári időszak, a „legvidámabb barakk” céljai főbb eseményein keresztül a rendszerváltozásig. Mind plasztikusabb kép kialakítása erről az ellentmondásos korról. Vélemény képviselete vitában. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A forradalom utáni kádári Ismeretszerzés, tanulás: Vizuális kultúra: Dokumentum- és megtorlás időszaka.  Önálló információgyűjtés a kádári diktatúra játékfilmek, a Mementó Szoborpark. Makovecz Imre éveiről. (Pl. az 1956-os forradalom A kádári konszolidáció. építészete, Erdélyi Miklós hőseinek elítélése; a szövetkezetek művészete. létrehozása.) Élet a „legvidámabb barakkban”. Kritikai gondolkodás:  Történelmi folyamat elemzése (pl. A pártállam csődje. Magyarország útja a kommunizmustól szocializmus bukásáig). A kádári diktatúra  Érvek gyűjtése ugyanazon korszak egyik, egyházpolitikája. illetve másik történelmi szereplője mellett, illetve ellen. A rendszer megváltoztatása kezdetei. Kommunikáció:  Beszélgetés a Kádár-rendszer élő tanúival. Tematikai egység


Fogalmak, adatok

A Kádár-korszak jellemzői

Tájékozódás térben és időben:  Gazdasági, társadalmi, kulturális különbségek a magyar és a korabeli nyugat-európai társadalmak között. Változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog, vallás. Fogalmak: konszolidáció, népfelkelés, puha diktatúra, amnesztia, háztáji, pártállam. Személyek: Kádár János. Topográfia: Bős-Nagymaros. Évszámok: 1957 (a munkásőrség és a KISZ megalakulása), 1958 (Nagy Imre és vádlott társai kivégzése), 1968 (az új gazdasági mechanizmus), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1964 (a vatikáni részleges megállapodás megkötése). 1958 (Nagy Imre és vádlott társai kivégzése), 1968 (az új gazdasági mechanizmus), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1989 (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, a harmadik 95

köztársaság kikiáltása). Tematikai egység Előzetes tudás


Órakeret 6 óra A XX. század utolsó harmadának legfontosabb technikai újításai. A nyugat-európai integráció kezdetei. A szovjet tömb felbomlása. Politikai fordulat a rendszerváltó kelet-európai államokban. Az egységesülő Európa.

A globalizációs folyamatok előnyeinek és hátrányainak mérlegelése. A történelmi-társadalmi kérdések, folyamatok megítélése a demokratikus értékek jegyében. Az összefüggések belátása a globalizáció és a rendszerváltozás között. A kisebbségek iránti megértés, a demokratikus és a környezettudatos gondolkodás kialakítása, fejlesztése. Az egységes Európa kialakulása folyamatának megismerése, felkészülés segítése a közéletben való tudatos részvételre.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az Európai Unió létrejötte és Ismeretszerzés, tanulás: Földrajz: az Európai Unió működése. Az Európai Unió – A személyes tapasztalatokra alapozott információk kibővülése és jelenlegi keresztény gyökerei. gyűjtése (pl. a televízió, a mobiltelefon, az működése. internet) előnyeiről és hátrányairól. A II. Vatikáni Zsinat és a Biológia-egészségtan: az keresztény Kritikai gondolkodás: ökológiai változások figyelemmel egységmozgalom. – Környezeti- és atomkatasztrófák értékelése egy mai kísérése a XXI. század elején. tizenéves. Az állam és az egyház Mozgóképkultúra és szétválasztása. Kommunikáció: médiaismeret: a XXI. század  Önálló vélemény megfogalmazása a szűkebb és első évtizedének filmművészete. A globális világ előnyei és tágabb környezetünket befolyásoló tényezőkről. hátrányai. Erkölcstan: az ember szerepe, Modern világunkat alakító helye a gyorsan változó Tájékozódás térben és időben: keresztények. világban.  A rendszerváltás (rendszerváltozás) ütemének összehasonlítása a volt szocialista országokban. Értelmező Történelmi idő, változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont. kulcsfogalom Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági Tartalmi kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, politika, állam, államforma, köztársaság, kulcsfogalom államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Személyek: Robert Schuman, Konrad Adenauer, Boldog XXIII. János pápa, VI. Pál pápa, Boldog II. János Pál pápa, Kalkuttai Boldog Teréz, Ronald Reagan, Böjte Csaba. Fogalmak: Kereszténydemokrácia, II. Vatikáni Zsinat, ökumené, Katolikus – Zsidó – Kapcsolatok Nemzetközi Bizottsága, terrorizmus, migráció, integráció. Évszámok: 1962-1965 (II. Vatikáni Zsinat), 1992 (Európai Unió megalakulása), 2001. szeptember 11. (terrortámadások az Egyesült Államokban).

Órakeret 5 óra Előzetes tudás A Kádár-korszak legfontosabb általános jellemzői. Az egypártrendszer működésének alapelvei. A pártállam csődjének okai és jelei a Kádár-korszak utolsó éveiben. A demokratikus átalakulás jelentőségének felismertetése, az ezt tagadó álláspontok kritikája, a következmények differenciált értékelése. A demokratikus döntéshozatal kétarcúságának A tematikai egység tudatosítása. nevelési-fejlesztési Bepillantás a rendszerváltozást követő évek történéseibe is. A demokratikus intézményrendszer céljai működése fontosságának, illetve a haza iránt érzett elkötelezettség erősítése. A jövendő közéleti szerepekre történő sokoldalú felkészülés segítése. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A demokratikus jogállam Ismeretszerzés, tanulás: Földrajz: a Kárpát-medence megteremtése. magyarok által lakott területeinek  Ismerkedés a jogállamiság A gazdasági élet és a jogi meghatározása, vaktérképre intézményrendszerével. Következtetések intézményrendszer a mai rajzolása. levonása, majd azok rendszerezése. A napi Tematikai egység

Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

96

Magyarországon. Magyarország csatlakozása a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A magyarországi nemzetiségek és etnikai kisebbségek. A cigány (roma) népesség helyzete. A határon túli magyarság sorsa a rendszerváltozást követően.


Fogalmak, adatok



közéletből vett példák felsorakoztatása. Tapasztalatok gyűjtése a család, a szűkebb és tágabb környezet, az iskola mindennapi életéből.

Technika, életvitel és gyakorlat: a családok életszínvonalának változása a rendszerváltást követően.

Kritikai gondolkodás:  A határon túl élő magyarok sorsának megismerése, a valós és fiktív elemek megkülönböztetése.  Történetek, élő tanúk visszaemlékezései, azok meghallgatása. (Pl. a rendszerváltás korának aktív szereplői és tanúi.). Kommunikáció:  Saját vélemény kialakítása a rendszerváltás éveinek dilemmáiról és eseményeiről.  A médiumok hírei és a környezetben tapasztalt valóság összehasonlítása.

Tájékozódás térben és időben:  Az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és délvidéki magyarok életviszonyainak összehasonlítása egymással és a hazai viszonyokkal.  Jelentősebb határon túli magyarlakta települések bejelölése vaktérképre. Változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog, vallás. Fogalmak: privatizáció, rendszerváltás/rendszerváltozás, pluralizmus, demokratikus intézményrendszer. Személyek: Antall József, Göncz Árpád, Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc. Topográfia: Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Várvidék (Burgenland). Évszámok: 1990 (szabad, többpárti választások Magyarországon), 1991 (a szovjet csapatok távozása hazánkból), 1999 (csatlakozás a NATO-hoz), 2004 (Magyarország EU-tag lett).

Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Társadalmi szabályok

Órakeret 3 óra

Az emberi együttélésre vonatkozó hétköznapi és iskolai szabályok ismerete. A legfontosabb együttélési szabályok jellemzőinek tudatosítása. Különféle típusú társadalmi szabályok értelmezése, a közös és az eltérő vonások felismertetése. Annak beláttatása, hogy minden közösséget a résztvevők által elfogadott írott és íratlan szabályok hoznak létre és tartanak fenn. A saját életre vonatkozó szabályok azonosítása.

Témák Szokás, hagyomány, illem, erkölcs. A jogi szabályozás sajátosságai. Jogok és kötelességek. Az alapvető emberi jogok. A gyermekek jogai, diákjogok. Egyenlőség és egyenlőtlenségek a társadalomban.

Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés, tanulás: – A médiából vett példák azonosítása az alapvető emberi jogok érvényesülése, illetve megsértése témakörében. – Társadalmi egyenlőtlenségek és egyenlőségek azonosítása történelmi példák alapján.

Kapcsolódási pontok Hon- és népismeret: magyar népszokások. Biológia-egészségtan: az élővilággal szembeni kötelességeink, és az állatok jogai.

Kritikai gondolkodás: – Személyes tapasztalatok és korábban tanult Erkölcstan: Szabadság és ismeretek kapcsolása a szokás, a hagyomány, az korlátozottság. Színesedő 97

Tapasztalatszerzés: valamilyen hivatalos ügy elintézésében.

– –

Kulcsfogalmak Fogalmak

Tematikai egység

illem, az erkölcs és a jog fogalmához. társadalmak. A társadalmi Különböző társadalmi szabályok együttélés közös normái. összehasonlítása és tipizálása. Jogok és kötelezettségek egymáshoz kapcsolása a közösségi életben.

Kommunikáció: – Érvelés valamilyen diákjog érvényesítésének szükségessége mellett. Társadalom, norma, szabály, jog, kötelesség. Szokás, hagyomány, illem, erkölcs, alapvető emberi jog, gyermeki jog, hivatal, egyenlőség, társadalmi különbség, társadalmi egyenlőtlenség. Állampolgári alapismeretek

Órakeret 5 óra

Előzetes tudás

A politikai ideológiák és struktúrák történelmileg kialakult alaptípusainak ismerete. Az állampolgári felelősség kialakítása. A köz- és egyéni érdek összeegyeztethetőségének A tematikai egység problémái. Napjaink legjellemzőbb politikai rendszereinek megismertetése, és az ezzel nevelési-fejlesztési kapcsolatban korábban tanultak fogalmi rendszerezése. céljai A modern politikai rendszer működési mechanizmusának nagy vonalakban való áttekintése. Az önálló véleményalkotás gyakoroltatása egy-egy konkrét politikai jelenséggel kapcsolatban. Témák Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok Államformák (királyság, Ismeretszerzés, tanulás: Erkölcstan: Tágabb otthonunk köztársaság). Politikai rendszerek  Az államformákra és politikai Európa. A média és a valóság. (demokrácia, diktatúra). rendszerekre vonatkozó történelmi ismeretek bemutatása szóban vagy A demokratikus állam írásban. működésének alapelvei  A magyarországi törvényalkotás (hatalommegosztás, folyamatának megértése. hatalomgyakorlás és társadalmi  A nyilvánosság politikai szerepének kontroll). igazolása a médiából vett példák Állampolgári jogok és segítségével. kötelességek. Kritikai gondolkodás: Magyarország politikai  Vita az állampolgári jogok és intézményei (államszervezet és kötelességek viszonyáról, ezek társadalmi érdekképviseletek). magyarországi érvényesüléséről.  A média és a politikai hatalom A média, mint hatalmi ág. viszonyának elemzése konkrét példák A nyilvánosság szerepe a alapján. közéletben. Tapasztalatszerzés: részvétel a diákönkormányzat munkájában. Állam, politikai rendszer, államforma, királyság, köztársaság, hatalom, intézmény, szervezet, Kulcsfogalmak kormányzás, demokrácia, diktatúra, államszervezet, hatalommegosztás. Hatalmi ág, érdekképviselet, állampolgári jogok, állampolgári kötelességek, közjó, politikai intézmény, Fogalmak média, közélet, nyilvánosság. Órakeret 5 óra Előzetes tudás A munka világával kapcsolatos ismeretek és személyes tapasztalatok. Kamatszámítás. A tudatos tervezés és a személyes felelősségvállalás hangsúlyozása. Néhány gazdaságipénzügyi alapfogalom megismertetése. A tematikai egység A gazdaságról való gondolkodás megalapozása és formálása a gazdasági szereplők nevelési-fejlesztési céljai azonosításán és a saját gazdasági szerepe tudatosításán keresztül. A gazdaságra vonatkozó korábbi ismeretek rendszerezése. Témák Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok Tematikai egység

Pénzügyi és gazdasági kultúra

98

A gazdaság legfontosabb szereplői, és kapcsolatuk a piacgazdaságban (háztartások, vállalatok, állam, külföld, piac, pénzügyi közvetítők). A pénz funkciói és formái (érme, bankjegy, pénzhelyettesítők, bankkártyák). Az infláció. Pénzintézetek és tevékenységük (betétgyűjtés, hitelezés, kamat, tőke, árfolyam). Egy diák lehetséges gazdasági szerepei (munka, fogyasztás, gazdálkodás a zsebpénzzel).

Ismeretszerzés, tanulás:  A piacgazdaság modelljének megalkotása, a szereplők és a piacok közötti kapcsolatrendszer megértése.  Kiselőadások tartása a pénztörténet főbb korszakairól.  Egy külföldi osztálykirándulás költségvetésének elkészítése – a valuták közötti váltás gyakorlásával együtt.

Földrajz: A gazdaság ágazatai. A magyar gazdaság főbb működési területei. A piac működésének alapelvei. A pénz szerepe a gazdaságban. Nemzeti és közös valuták. Árfolyam, valutaváltás.

Kritikai gondolkodás:  Gazdasági-pénzügyi döntések szimulálása néhány feltételezett gazdasági változás tükrében.  Nyert, illetve feláldozott haszon mérlegelése néhány gazdasági döntésben.

Technika, életvitel és gyakorlat: korszerű pénzkezelés.

Matematika: kamatszámítás.

Tapasztalatszerzés: internetes tájékozódás árfolyamokról és befektetési lehetőségekről. Munka, gazdaság, piac, pénz, termelés, fogyasztás. Kulcsfogalmak Fogalmak

Piacgazdaság, háztartás, vállalat, belföld, külföld, pénzintézet, pénzügyi közvetítő, bankjegy, pénzhelyettesítő, költségvetés, bevétel, kiadás, egyenleg, megtakarítás, betét, hitelfelvétel, kamat, árfolyam, infláció.

Órakeret 5 óra Előzetes tudás Személyes tapasztalatok a családi – háztartási gazdálkodással kapcsolatban. Kamatszámítás. Egyéni felelősség, kezdeményezőképesség és az alkotó munka szerepének tudatos A tematikai egység felismertetése. nevelési-fejlesztési céljai A pénzkezelés alapvető fogalmainak megértetése a családi gazdálkodás legfontosabb kérdéseihez kapcsolódóan. Témák Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok Családi bevételek: Ismeretszerzés, tanulás: Földrajz: Egy termék árát munkával szerzett jövedelmek, nem  A családi és a személyes szükségletek, befolyásoló tényezők. Kiadás munkával szerzett jövedelmek és bevétel. Különböző fizetési illetve vágyak számbavétele. Ezek (társadalmi juttatások, tulajdonból rangsorolása és szimulációs gyakorlat módok. A fogyasztási származó jövedelmek, örökség, szokások változásai. keretében való összevetése a reális nyeremény, vagyon). lehetőségekkel.  Különféle élethelyzetekhez kapcsolódó Matematika: diagramok, Családi kiadások: létszükségleti kiadások táblázatok, grafikonok – családi költségvetések tervezése. (élelem, ruházkodás, lakás, közüzemi  Számításokkal alátámasztott választás adatleolvasás, készítés, szolgáltatások), egyéb kiadások értelmezés. Kamatos kamat, minimum két banki megtakarítási (oktatási-kulturális, szabadidős és befektetés és hitel. lehetőség közül. rekreációs kiadások).  A háztartási megtakarítási lehetőségek azonosításának gyakorlása szituációs Technika, életvitel és Takarékosság a háztartások gyakorlat: A háztartás és a játék keretében. fogyasztásában és vásárlásában közszolgáltatások.  Lakossági folyószámla adatainak (energiahasználat, beruházás, tudatos Hulladékgazdálkodás. értelmezése. A családi bevételek és vásárlás, hulladékkezelés és kiadások szerkezetének grafikus újrahasznosítás). ábrázolása. Tematikai egység

Háztartás és családi gazdálkodás

Családi pénzkezelési technikák (megtakarítás és befektetés, hiány és hitel, bankszámlák, bankkártyák és banki műveletek). Tapasztalatszerzés: látogatás egy pénzintézetben, a lakossági 99

folyószámlákhoz kapcsolódó banki tevékenységek megismerése. Kulcsfogalmak Család, szükséglet, munka, tulajdon, jövedelem. Háztartás, költségvetés, bevétel, kiadás, társadalmi juttatás, tulajdonból származó jövedelem, örökség, nyeremény, vagyon, létszükségleti kiadás, nem létszükségleti kiadás, beruházás, Fogalmak egyenleg, megtakarítás, befektetés, hitel, kamat, bank, bankszámla, bankkártya, banki művelet, lakossági folyószámla.


Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti azonosságtudat kialakulása. A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. technikai fejlődésének hatásai a társadalomra és a gazdaságra) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, megítélése. Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását, fejlődését. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példát mondani ellentétes értékelésre. Ismerje a XIX.-XX. század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait az államalapítástól kezdve, napjainkig. Legyen képes e hosszú történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítására és egy-egy korszak főbb kérdéseinek felismerésére. Ismerje a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő fontosabb történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik. Tudja, hogy az egyes népek és államok a korszakban eltérő társadalmi, gazdasági és vallási körülmények között éltek, de a modernkor beköszöntével a köztük lévő kapcsolatok széleskörű rendszere épült ki. Tudja, hogy Európához köthetők a modern demokratikus viszonyokat megalapozó szellemi mozgalmak és dokumentumok. Tudja, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, és közel ötmillió magyar került kisebbségi sorba. Jelenleg közel hárommillió magyar nemzetiségű él a szomszédos államokban, akik szintén a magyar nemzet tagjainak tekintendők. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudjon különbséget tenni a demokrácia és a diktatúra között, s tudjon azokra példát mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból. Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, betegségeket, terrorizmust, munkanélküliséget. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes egy-egy korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudja, hogy hol kell a fontos események forrásait kutatni, és legyen képes a megismert jelenségeket, eseményeket összehasonlítani. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges adatokat, eseményeket és kulcsszavakat. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű következtetéseket megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Legyen képes könyvtári munkával és az internet kritikus használatával forrásokat gyűjteni, kiselőadást tartani, illetve érvelni. Ismerje fel a sajtó és média szerepét a nyilvánosságban, tudja azonosítani a reklám és médiapiac jellegzetességeit. Legyen képes szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe 100

vételére, és tudjon ezekre reflektálni. Legyen képes példák segítségével értelmezni az alapvető emberi, gyermek- és diákjogokat, valamint a társadalmi szolidaritás különböző formáit. Legyen képes példák segítségével bemutatni a legfontosabb állampolgári jogokat és kötelességeket, tudja értelmezni ezek egymáshoz való viszonyát. Legyen képes a gazdasági és pénzügyi terület fontosabb szereplőit azonosítani, illetve egyszerű családi költségvetést készíteni, és mérlegelni a háztartáson belüli megtakarítási lehetőségeket.

101

ANGOL NYELV Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is szükségesek. A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan tanítjuk. A mindennapi nyelvhasználatban – ezért a nyelvtanulásban is –, fontos szerepet játszanak a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, ill. a nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset, felfogja mint nyelvi egységet, és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget. A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük és használniuk kell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló alakítható ki. Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének elveivel, hogy koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket. Ismerniük kell azokat az eszközöket és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle kommunikációs helyzetek. Fel kell ismerniük, hogy minden nyelvi érintkezést szabályok szőnek át, amelyek a nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különböző alkalmakkor szabályozzák azt. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használatának szabályai is. A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és nagyban elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt. Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot. A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció jelentőségét. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint hogy újabb nyelveket sajátítsanak el. A NAT bizonyos képzési szakaszokra meghatározza a minden tanuló számára kötelező minimumszinteket, emellett kitér az emelt szintű képzésben részesülő tanulókkal szemben támasztott követelményekre is. A közműveltségi elemeket a tantárgy egyedi jellemzői miatt a NAT-ban azok a nyelvi szintek és kompetenciák testesítik meg, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös európai referenciakeret (KER) határoz meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak kontextust. A NAT által az egyes képzési szakaszokra minimumként meghatározott nyelvi szintek a következők: 4. évfolyam, minimumszint KER-szintben nem megadható –

Első idegen nyelv Második idegen nyelv

8. évfolyam, minimumszint

12. évfolyam, minimumszint

A2

B1

–

A2

A kerettanterv az elérendő célokat és nyelvi szinteket kétéves képzési szakaszokra bontva határozza meg. Ez alól csupán az általános iskola 4. évfolyama kivétel, mert ezen az évfolyamon kezdődik a kötelező idegennyelv-oktatás, így a képzési szakasz csak egy tanévet ölel fel. Első idegen nyelv Második idegen nyelv

4. évfolyam KER-szintben nem megadható

6. évfolyam

8. évfolyam

10. évfolyam

12. évfolyam

A1

A2

B1 mínusz

B1

-

-

-

A1

A2

102

Az idegen nyelvi kerettanterv a KER-ben leírt készségek alapján határozza meg a nyelvtanulás fejlesztési egységeit; ezek: a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd és az íráskészség. A KER-ben meghatározott nyelvi szintek és kompetenciák azonban nem mechanikusan, hanem a tanulók életkori sajátosságainak tükrében értelmezve kerültek be a kerettantervbe. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme átvihető az idegen nyelv tanulásába és fordítva, az idegen nyelv tanulása során elsajátított kompetenciák hasznosak az anyanyelvi kommunikáció területén. A két terület erősítheti egymást, olyannyira, hogy megfelelő módszerek alkalmazása esetén az is lehet sikeres nyelvtanuló és nyelvhasználó, akinek hiányosak az anyanyelvi ismeretei, sőt az idegen nyelv tanulása segíthet abban, hogy az anyanyelv használata tudatosabbá váljon. Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésének fejlesztését támogatta az internet, ma már számos lehetőség kínálkozik a produktív nyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus hanganyagok és videók, képek, szótárak, interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a fórumozás és a blogolás is élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat. Az önálló tanulás képességének folyamatos fejlesztéséhez azonban szükség van a tanulásról magáról való beszélgetésre, a tanulási stratégiák kialakításában való segítségnyújtásra, az önértékelés és a társértékelés alkalmainak megteremtésére. A nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek, érdeklődésének, igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek tanulási folyamatba történő bekapcsolása. A nyelvtanulás ugyanakkor a témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiség kibontakozásának támogatására. A siker másik kulcsa a folyamatos pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése. A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem különíthetők el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett. A 4-8. évfolyamokra vonatkozó ajánlott témakörök egyes elemei újra és újra megjelennek, lehetőséget adva arra, hogy a korábban megszerzett ismeretek újabb nézőpontból kerüljenek feldolgozásra, így bővüljenek, mélyüljenek. A kerettanterv az általános iskolában minden fejlesztési szakaszban új témaköröket is javasol a tanulók életkorához, szükségleteihez alkalmazkodva. Külön táblázat tartalmazza az ajánlott témaköröket, amelyben a más tantárgyakkal való kapcsolódási pontok is megtalálhatók. A tanulócsoportban más tantárgyakat tanító tanárokkal való együttműködés elevenebbé, aktuálisabbá és érdekesebbé teszi a nyelvtanulást, mert lehetőséget nyújt a témák, témakörök természetes, életszerű összekapcsolására. A táblázatok Fejlesztési célok rovata a nyelvtanítás aktuális életkori szakaszra vonatkozó, az adott kompetenciával kapcsolatos fejlesztés céljait tartalmazza. A fejlesztés tartalma elnevezésű rész olyan tevékenységeket ismertet, amelyek segítségével az adott nyelvi fejlesztés megvalósítható. A nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiák szervesen beépültek a tartalomba. A kerettanterv a 4. évfolyam, majd később a kétéves fejlesztési ciklusok végén a fejlesztési egységek céljaiból és tartalmából kiindulva határozza meg a fejlesztés várható eredményét, kapcsolódva a szakasz végére előírt KER-szinthez (kivéve a 4. évfolyamot, amelynek kimenete KER-szintben nem határozható meg). ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÓRATERV A NEGYEDIKTŐL A NYOLCADIK OSZTÁLYIG évf. heti óraszám éves óraszám KER szint

4. 3

5. 3

6. 3

7. 3

8. 3

108

108

108

108

108

KER szintben nem mérhető

A1.1

A1.2

A2.1

A2.2

5. évfolyam Az 5. évfolyam megkezdésekor a tanulók már legalább egy év nyelvtanulási tapasztalattal rendelkeznek. Hozzászoktak a célnyelvi óravezetéshez, megértik az órai tevékenységekre vonatkozó rövid, egyszerű utasításokat, tudják, 103

hogy léteznek olyan iskolai és iskolán kívüli helyzetek, feladatok, amelyeket csak akkor képesek sikerrel megoldani, ha megfelelő idegennyelv-ismerettel rendelkeznek. Már ismernek hangzó és írott célnyelvi szövegeket, megtették az első lépéseket az idegen nyelvi interakció és az összefüggő beszéd területén. Elkezdték az írást az idegen nyelv tanulásának szolgálatába állítani, és egyszerű formában használják az önkifejezés eszközeként is. A korosztály igényei és szükségletei szerint alakított idegennyelv-oktatás keretében megtapasztalták a játékos nyelvtanulás örömét. A feldolgozott tartalmak révén lehetőségük nyílt bepillantani egy, a sajátjukhoz részben hasonló, részben attól eltérő kultúrába. A pozitív visszajelzések önbizalmat adtak nekik, és néhány alapvető nyelvtanulási stratégia elsajátításával megtették az első lépéseket az önálló nyelvtanulóvá válás útján. A fejlesztési szakasz célja, hogy a tanulók az 5. évfolyam végére elérjék a KER szerinti A1- szintet. Óraszám: 108 óra/év 3 óra/ hét Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.

Iskola

12

2.

A család, barátok

12

3.

Szabadidő és napirend

12

4.

Lakóhelyünk, otthonunk

12

5.

Tágabb környzetünk

12

6.

Vásárlás

12

7.

Az angol nyelvű országok

12

8.

Év végi ismétlés

14

9.

Szabadon felhasználható  Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés (saját iskolám, egyházam és iskolám ünnepei, hazám és/vagy célnyelvi országok ünnepei, szokásai stb.) és/vagy  Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően és/vagy  Projektmunkák: a témakörökhöz kapcsolódó projektmunkák készítése egyéni, pár-, vagy csoportmunkában

10

Ajánlott témakörök Témakör 1. Iskola Iskolánk, tantárgyaink Iskolánk szokásai Földünk népei, országai Sportok, hobbik Idő, óra, a hét napjai, napszakok 2. Család, barátok Család, szórakozás Filmek, zene, gyűjtemények

Kapcsolódási pontok Erkölcstan: társas kapcsolatok, barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat Természetismeret: nemzetek zászlói, országok Testnevelés, biológia: a sport élettani hatásai, sportolás Hittan: a napi imádságok, Tízparancsolat, adatok gyűjtése az iskola névadójáról, történetéről, katolikus jelképeink. Társadalmi és állampolgári ismeretek: tantárgyi rendszerünk Matematika: számok írása, olvasása Erkölcstan: kapcsolatok Ének-zene, zenei ismeretek Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely Biológia: állatok, a természet 104

Állatok, barátok

Természetismeret Hittan: egyházi ünnepeink, az elesett emberek segítése, Jézus az otthonunkban.

3. Szabadidő és napirend Szórakozás, mozi, zene Falusi és városi élet Szabadidő eltöltése Napirend, mindennapos tevékenységek, házimunka, otthoni feladatok 4. Lakóhelyünk, otthonunk Lakóhelytípusok Szűkebb környezetünk: a lakás, a ház, a szoba bemutatása, bútorok, berendezési tárgyak

Életvitel, technika: időbeosztás, napirend. Irodalom: irodalmi műfajok Rajz és vizuális kultúra Természetismeret Testnevelés és sport: sportok Ének–zene: zenehallgatás

5. Tágabb környezetünk a lakóhely, a város, tájékozódás, útbaigazítás kérése/adása 6. Vásárlás mindennapi bevásárlás

Matematika: irányok, térbeli alakzatok. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés Hon- és népismeret: az én városom, falum

7. Az angol nyelvű országok házak, helynevek Angliában

Hon- és népismeret: más országok és kultúrák

Természetismeret: országismeret, tájékozódás a térképen Társadalomismeret: lakóhely-típusok és jellemzőik

Technika, életvitel és gyakorlat: vásárlás

Fejlesztési célok és feladatok egységenként Fejlesztési egység Előzetes tudás

Hallott szöveg értése Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése,

A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi A tematikai egység óravezetés követése; nevelési-fejlesztési az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó, kevesebb nonverbális elemmel támogatott és bővülő céljai szókinccsel megfogalmazott, de továbbra is rövid, egyszerű tanári utasítások megértése; A fejlesztés tartalma A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés növekvő biztonsággal történő követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Rövid, egyszerű tanári utasítások alaposabb és biztosabb megértése (pl. játékos feladatok; manuális tevékenységek; mozgásos, játékos tevékenységek). A tanulóhoz közel álló, ismert témákról szóló rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló szövegek megértése. Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben, következtetések levonása a témára, lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.

105

Fejlesztési egység Előzetes tudás


Szóbeli interakció Részvétel interakciót igénylő tevékenységekben, egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával. A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva; egyszerű kérdések feltevése ismert témákról, illetve válaszadás egyszerű nyelvi eszközökkel a hozzá intézett kérdésekre; rövid beszélgetés folytatása ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; A fejlesztés tartalma

A mondanivaló nonverbális elemekkel (pl. testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel) támogatott kifejezése bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel. Rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra. Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz, egyéni szükségletekhez kapcsolódva. Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, mondókák, versek, mesék, illusztrált történetek, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos leírások, egyszerű felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén alapuló szövegek. Fejlesztési egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Összefüggő beszéd Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult témákról. A megismert versek, mondókák felidézése. Rövid, egyszerű szövegek elmondása, illetve párbeszéd előadása társaival közösen, tanári segítséggel; egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírás adása saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről; A fejlesztés tartalma

Gyermekirodalmi mű (pl. vers, dal, mese), történet, cselekvéssor közös vagy önálló előadása társak, másik osztály, szülők vagy tanárok részére. Felkészülést követően nonverbális elemekkel támogatott egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal. Minta alapján, tanári segítséggel összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, versek, mesék, rövid történetek, cselekvéssorok, leírások (pl. tanulói munka bemutatása), rövid szerepek, interaktív feladatok. Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése Részvétel olvasást igénylő nyelvi tevékenységekben, ismert szavak, rövid szövegek Előzetes tudás elolvasása. A megértést segítő elemekre támaszkodva felismeri és megérti az egyszerű szövegekben A tematikai egység nevelésiaz ismert nevek, szavak és mondatok felismerése és megértése; fejlesztési céljai a különböző műfajú, egyszerű, autentikus szövegek lényegének megértése; A fejlesztés tartalma Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése. Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztráció készítése, képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása). Egyszerű, különböző műfajú szövegek olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon keresztül történő feldolgozása. Különböző műfajú szövegek (pl. versek, mesék, történetek, fabulák, viccek) közös olvasása. Egyszerű, informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról) tárgyszerű információ szerzése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Történetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok, feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában.

106

Fejlesztési egység

Íráskészség Részvétel írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekben, s ezek során rövid szavak, mondatok másolása.

Előzetes tudás

Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; Megadott mintát követve különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú rövid szövegek alkotása; írásbeli válaszadás személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre; A fejlesztés tartalma Szavak és rövid szövegek másolása, illetve hallás utáni leírása. Rövid mondatok írása egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával (pl. napirend bemutatása, emberek, állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése). Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása (pl. hagyományos vagy elektronikus képeslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail). Egyszerű, autentikus kérdőívek, adatlapok kitöltése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, bejegyzés, dalszöveg. A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Kommunikációs eszközök A1.1 1.A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök

Megszólítás Köszönés

Excuse me. Good morning. Hello Tom. Hello, how are you? Hi!

Elköszönés

Goodbye. Bye-bye! Good night. Take care.

Kezdeményezés és válasz Pardon? Good morning. Hello Mary. Very well, thank you. And how about you? Hi! Goodbye. Bye! Good night. Thanks. Bye!

Köszönet és arra reagálás

Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you. Érdeklődés hogylét iránt és arra How are you feeling today? reagálás What’s the matter? Gratulációk, jókívánságok és Happy Christmas/New year/Birthday! arra reagálás Congratulations! Telefonon bemutatkozás

Not at all. You are welcome. No problem. Don’t mention it. Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid. Happy Christmas /New Year/ Birthday!

Hello, this is Mary Smith speaking.

2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Egyetértés, egyet nem értés 3.

Do you agree? What’s your opinion? How do you feel about it? Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök

Dolgok, személyek megnevezése, leírása

What is it? What’s it in English?

OK. Allright. I think he’s wrong / right.

It’s…/ That’s…/ It’s big and comfortable.

107

Információ kérés, adás

Are you all right? When are the guests coming? Can you tell me where…? Tudás, nemtudás Where is she? Am I right? 4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök

Yes, I am. At 6 pm. In the town centre. I have no idea Sure.

Kérés és arra reagálás

Yes, sure. Yes, of course. I’m afraid, you can’t. Good idea. Yes, please. No, thank you.

Can you give me a pen? Could you…? May I / Might I …? Javaslat és arra reagálás Let’s go to the cinema tonight. Kínálás és arra reagálás Have an orange. Would you like a sandwich? Shall I get you a sandwich? Here you are. 5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök

Visszakérdezés, ismétlés kérés Nem értés, betűzés kérése, betűzés

Thank you.

Can you spell it for me? It spells… Sorry, I don’t understand. Can you spell it for me? It spells … Fogalomkörök A1.1

Fogalomkörök Cselekvés, történés, Jelenidejűség létezés kifejezése

Fogalomkörök nyelvi kifejezései ’be’ I am happy. Affirmative & negative I’m from Hungary, I’m not English. Present Progressive What are you doing? I’m having lunch. Present Simple My brother rides his by every day. Imperative Go and see! ’-ing’ form I like swimming. Verb ’have got’ I have got a/an… I do/play …

Birtoklás kifejezése

’have got’ ’have got’ in questions

I have got coins and badges. Have you got a …? Yes/ No.

Possessive adj.

My, your, his/her/its, our, their dog This is Pubert. His mother is Morticia My brother’s name is Pubert.

Possessive case Genitive ’s Térbeli viszonyok

Irányok, helymeghatározás

This / that Prepositions of place in, on, under, opposite, next to, between, behind in front of There is/there are … This is/these are … Directions

108

This is your place, that is mine.…

This is my bedroom. There is a big TV set on the right.… Turn left. Turn right.

Időbeli viszonyok

Időpont

Gyakoriság

Mennyiségi viszonyok

When? What time? What’s the time?

Now,

Prepositions of time On, in, at How often? Adverbs of frequency Always, usually, often, sometimes, never Singulars and plurals Regular and irregular plurals These / those A, an, some Cardinal numbers 1-30 Ordinal numbers with dates

On Saturdays I go swimming..

Countable nouns Uncountable nouns How much / many? Some, any Minőségi viszonyok

Modalitás Logikai viszonyok

Szövegösszetartó eszközök

Question forms What colour ...? What nationality...? Where are you from? How old ...? Can (ability) Can’t Let’s ... Linking words And , but, or First, then Why? Because Articles: a, an, the Some+plural noun any+plural noun Some +singular noun Any +singular noun Nominative and Accusative of personal pronouns

It’s eight.

I always play football in the park after school. Boys, girls, Children, people, men, women … These are my mugs. Can I have some ketchup? When is your birthday? Seventh of October. I have many toys. A bar of chocolate, a bottle of water, a piece of cake Is there any bread? There is some bread. Is there any salt? Are you English?

How old is your brother? Can you sing well? We can’t have a party. Let’s go to the disco then! A like apples but not oranges. First turn right, then left. Why do you eat apples. Because I like them.

There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass. I, he, they… Me, him, them…

Demonstrative pronouns This, that, these, those Értékelési rendszer: A tanuló továbbhaladásának követelményeit a pedagógiai program tartalmazza. Értékelési szempontok: minden készséget, és a nyelvhelyességet külön-külön értékelünk. Az értékelés módjai: 109

– – – – – –

önértékelés tanulói értékelés (pár-, csoportmunkában) szóbeli értékelés; írásbeli, főleg ösztönző-formáló (formatív) értékelés; minősítő-szelektáló (szummatív) összegző-lezáró értékelés (osztályzás).

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért;  ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol;  tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket fogalmaz, kérdéseket tesz fel;  megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas;  ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz. 6. évfolyam A 6. évfolyam megkezdésekor a tanulók már legalább egy év nyelvtanulási tapasztalattal rendelkeznek. Hozzászoktak a célnyelvi óravezetéshez, megértik az órai tevékenységekre vonatkozó rövid, egyszerű utasításokat, tudják, hogy léteznek olyan iskolai és iskolán kívüli helyzetek, feladatok, amelyeket csak akkor képesek sikerrel megoldani, ha megfelelő idegennyelv-ismerettel rendelkeznek. Már ismernek hangzó és írott célnyelvi szövegeket, megtették az első lépéseket az idegen nyelvi interakció és az összefüggő beszéd területén. Elkezdték az írást az idegen nyelv tanulásának szolgálatába állítani, és egyszerű formában használják az önkifejezés eszközeként is. A korosztály igényei és szükségletei szerint alakított idegennyelv-oktatás keretében megtapasztalták a játékos nyelvtanulás örömét. A feldolgozott tartalmak révén lehetőségük nyílt bepillantani egy, a sajátjukhoz részben hasonló, részben attól eltérő kultúrába. A pozitív visszajelzések önbizalmat adtak nekik, és néhány alapvető nyelvtanulási stratégia elsajátításával megtették az első lépéseket az önálló nyelvtanulóvá válás útján. A 6. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja az, hogy a tanulók változatlanul kedvet érezzenek a nyelvtanulás iránt, és örömüket leljék a nyelvvel való foglalkozásban, valamint hogy ébren maradjon kíváncsiságuk az idegen nyelvet beszélő emberek és kultúrájuk iránt, nyitottak maradjanak az új ismeretek, tapasztalatok befogadására. A nyelvelsajátítás területén a korábbiakhoz hasonlóan fontos cél a beszédértés és a beszédkészség fejlesztése, de ebben az életkorban fokozatosan felzárkózik melléjük az olvasott szöveg értése és az írás is. A készségek fejlesztése komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak. Az idegen nyelv elsajátítása továbbra is minden esetben kontextusba ágyazva, konkrét beszédhelyzetek során történik, melyekben a verbális és a nem verbális elemek természetes egységet alkotnak. A motiváció fenntartása érdekében fontos, hogy a tanulók a fejlettségi szintjüknek megfelelő, változatos, érdekes és értelmes, kihívást jelentő tevékenységek során sajátítsák el az idegen nyelvet. A témakörök részben ugyanazok, mint az előző fejlesztési szakaszban, de bővülnek és mélyülnek, azzal párhuzamosan, ahogy a tanulók érdeklődése alakul, igényeik, szükségleteik változnak. További témák is feldolgozásra kerülnek, amelyek összhangban állnak a NAT-ban szereplő más műveltségi területek, tantárgyak tartalmaival. A „Témakörök” táblázatban megjelölt kapcsolódási pontok segítenek megtalálni azokat a területeket, ahol megvalósítható a tantárgyakon átívelő – akár közös projektek keretében történő – tanulás. A 6. osztályban jelentősen bővül a tanulók szókincse. A nyelvtani szerkezeteket továbbra is kontextusba ágyazva sajátítják el, de fokozatosan felébred az érdeklődésük a célnyelv szabályrendszere és az anyanyelvükhöz hasonló, illetve 110

attól eltérő nyelvi jelenségek iránt. Örömüket lelik a szabályszerűségek felfedezésében, de a szabályok ismerete csak csekély mértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A helyes nyelvhasználat elsajátításában nagy szerepe van a nyelvi input minőségének és mennyiségének, valamint a tanulói megnyilatkozások esetében a pozitív tanári visszajelzésnek. Ebben a szakaszban is fontos célkitűzés, hogy a tanulók idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztése szoros összefonódásban és kölcsönhatásban történjen a fejlesztési szakaszra vonatkozó nevelési célokkal és más kulcskompetenciák fejlesztésével, elsősorban az anyanyelvi kommunikációval, a szociális kompetenciával, az esztétikaiművészeti tudatossággal és kifejezőképességgel, valamint az önálló tanulással. Fokozatosan egyre nagyobb szerepet kap a digitális kompetencia, hiszen az IKT-eszközök használata idegen nyelven is az információszerzés és információcsere korszerű és hatékony eszköze. A fejlesztési szakasz célja, hogy a tanulók a 6. évfolyam végére elérjék a KER szerinti A1.2 szintet. Óraszám: 108 óra/év 3 óra/ hét Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.

Emberi kapcsolatok

12

2.

Család, barátok

12

3.

Természeti környezetünk

12

4.

Egészség és betegség

12

5.

Étkezés, ételek

12

6.

Ünnepek

12

7.

Szabadidő, szórakozás

12

8.


14

9.

Szabadon felhasználható  Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés (saját iskolám, egyházam és iskolám ünnepei, hazám és/vagy célnyelvi országok ünnepei, szokásai stb.) és/vagy  Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően és/vagy  Projektmunkák: a témakörökhöz kapcsolódó projektmunkák készítése egyéni, pár-, vagy csoportmunkában

Témakör 7 Emberi kapcsolatok Barátság Emberek külső és belső jellemzése. 2. Család, barátok Család, szórakozás Filmek, zene, gyűjtemények Állatok, barátok Foglalkozások Otthoni teendők, kötelességek Napirend

10

Ajánlott témakörök Kapcsolódási pontok Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat. Pszichológia: önismeret Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend. Erkölcstan: társas kapcsolatok Ének-zene, zenei ismeretek Biológia Természetismeret 111

Családi ünnepek 3. Természeti környezetünk A természet megóvása Földünk nevezetes tájai Növények és állatok. 4. Egészség és betegség A leggyakoribb betegségek A leggyakoribb sérülések. Az orvosnál 7 Étkezés, ételek Gyorsétterem Egészséges ételek és italok Különleges ételek és ételreceptek Étkezési szokások nálunk és más országokban Viselkedés az étkezésnél 7 Ünnepek Halloween Hálaadás Anyák napja 7. Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, film, nt h, számítógép és olvasás.

Életvitel, technika: környzettudatos életmód Rajz és vizuális kultúra Természetismeret: tágabb környezet, a Föld tájai és élővilága Biológia Hon- és népismeret: más országok és kultúrák Természetismeret: az ember megismerése és egészsége, testrészek, betegségek Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód, egészséges és egészségtelen ételek Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend Országismeret, hon- és népismeret: ünnepeink és más népek ünnepeinek összehasonlítása Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok Ének–zene: zenehallgatás Dráma és tánc: színház, előadások

Fejlesztési célok és feladatok egységenként Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése

Előzetes tudás

Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése, begyakorolt rövid párbeszédek folytatása, minta alapján egyszerű szövegek alkotása.

A tematikai egység nevelési- Az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdések, néhány rövid mondatból álló fejlesztési céljai megnyilatkozások megértése;. A fejlesztés tartalma A megértés során egyre tudatosabb támaszkodás a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre. Tanári ösztönzésre a hallott szövegből kiszűrt információk egyre tudatosabb összekapcsolása a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetések levonása a tartalomra vonatkozóan. Különböző beszélők egyre biztosabb megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat hangsúlyozva, megismételve beszélnek. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd. Fejlesztési egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Szóbeli interakció Részvétel interakciót igénylő tevékenységekben, egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával. Rövid beszélgetés folytatása a társakkal a tanult témákról; rövid, egyszerű szövegek közös előadása; az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtése, helyes intonációval és megfelelő beszédtempóban. A fejlesztés tartalma

Kommunikálás begyakorolt beszédfordulatokkal (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés, köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen környezetéről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés 112

kifejezése). Meg nem értés esetén nonverbális elemekkel, pl. testbeszéddel támogatott ismétlés, magyarázat kérése. Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás). Hallott, látott jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, időjárással kapcsolatos megfigyelésekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel. Aktív részvétel dalok, mondókák, versek, mesék, történetek előadásában, szóbeli nyelvi játékokban; nonverbális elemekkel támogatott történet elmondásába való bekapcsolódás az ismert szavak, kifejezések, beszédfordulatok szintjén. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, mondókák, versek, mesék, illusztrált történetek, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos leírások, egyszerű felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén alapuló szövegek. Fejlesztési egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Összefüggő beszéd Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult témákról. A megismert versek, mondókák felidézése. Néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használata; a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása kötőszavakkal; munkájának bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel; ismert szöveg elmondása a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban. A fejlesztés tartalma

Egyénileg vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag hallgatása és együttes elmondása után közös vagy önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, versek, mesék, rövid történetek, cselekvéssorok, leírások (pl. tanulói munka bemutatása), rövid szerepek, interaktív feladatok. Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése Részvétel olvasást igénylő nyelvi tevékenységekben, ismert szavak, rövid szövegek Előzetes tudás elolvasása. Egyszerű, autentikus szövegekből néhány alapvető információ kiszűrése; A tematikai egység nevelési- az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatok elvégzése; fejlesztési céljai a készségek, képességek kreatív használata az olvasott szövegek értelmezéséhez; érdeklődés kialakítása a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alkotásai iránt. A fejlesztés tartalma Rövid, egyszerű, írott instrukciók követése képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaigazítás). Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, mesék, dalszövegek, novellák). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Történetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok, feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában. Fejlesztési egység Előzetes tudás


A közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatok elvégzése; részvétel írásbeli nyelvi játékokban; a meglévő szókincs, tudás képes kreatív alkalmazása az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írásához. A fejlesztés tartalma Projektmunka készítése (pl. poszterek, hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők). Az életkornak megfelelő irodalmi művek (pl. mesék, történetek) bizonyos elemeinek megváltoztatása, átírása. Különböző típusú szövegek kreatív írása (pl. napló, dalszöveg, listaversek, szabadversek). A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

113

Egy-két mondatos üzenet, illetve bejegyzés írása internetes közösségi oldalon, blogban vagy fórumban. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, bejegyzés, dalszöveg.

Kommunikációs eszközök A1.2 1 A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök


Excuse me. How do you do? Good morning. Hello Tom. Hello, how are you? Hi!

Elköszönés

Goodbye. Bye-bye! Good night. Take care.


Bemutatkozás, bemutatás

Kezdeményezés és válasz Pardon? How do you do? Good morning. Hello Mary. Very well, thank you. And how about you? Hi! Goodbye. Bye!

Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you. My name is… May I/Can I/ Let me introduce myself. May I/Can/ Let me introduce you to Rosy?

Érdeklődés hogylét iránt és arra How are you feeling today? reagálás What’s the matter? Bocsánatkérés és arra reagálás I am sorry. I am very sorry. I beg your pardon.

Good night. Thanks. Bye! Not at all. You are welcome. No problem. Don’t mention it. Hello. Hi! Pleased to meet you. Nice to meet you. Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid. That’s all right. It doesn’t matter. Never mind.

Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás

Happy Christmas/New year/Birthday! Many happy returns (of the day) Congratulations!

Happy Christmas /New Year/ Birthday! Thank you. Thank you, the same to you.

Telefon felvétele Telefonon bemutatkozás

Oxford, five oh two double one. Hello, this is Mary Smith speaking.

Hello, this is Ms Brown speaking.

2.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök

Véleménykérés, és arra reagálás Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nem tetszés

What do you think? How do you like it? Is it OK if I …? You are right. You are wrong. That’s right. No way. Are you kidding? Are you sure? Do you agree? What’s your opinion? How do you feel about it? Do you like Greek food? What do you think of my boyfriend?

114

I think it is rather strange. I like it.

OK. All right. I think he’s wrong/right. I think it’s great. I don’t like it. Yuk! / Yummy! He looks nice.

Akarat, kívánság 3.

Would you like a biscuit? Why don’t you …? Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök

I’d like an ice-cream, please.

Dolgok, személyek megnevezése, leírása

What is it? What’s it in English? What is his house like? Információ kérés, adás Are you all right? How can I get to …? Can you tell me where …? When are the guests coming? Tudás, nemtudás Where is she? Am I right? 4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök

It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for… It’s big and comfortable. Yes, I am. Go along … At 6 p.m. I have no idea. Sure.


Yes, sure. Yes, of course. I’m afraid I can’t. Good idea. Yes, I am. Good idea.

Can you give me a pen? Could you …? May I …? Might I …? Javaslat és arra reagálás Let’s go to the cinema tonight. Meghívás és arra reagálás Are you free on Tuesday? Do you want to go to the cinema? Would you like to go …? How about going …? Let’s meet on Sunday. Kínálás és arra reagálás Have an orange. Would you like to have a sandwich? Can I get you a sandwich? Here you are. 5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök

Megértés biztosítása Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés, betűzés kérése, betűzés

Yes, please. No, thank you. Thank you.

Did you say the castle? Can you spell it for me? It spells… Sorry, I don’t understand. Could you understand? Sorry, what does that mean? Fogalomkörök A1.2

Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése Jelenidejűség

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Present Simple Present Progressive Present Passive Present Perfect Simple

115

When do you get up? I don’t drink milk. Why is she crying? I’m not listening. I’m leaving. It is called an apple. I have got a present.

Múltidejűség

Past Simple

Present forms of have

And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday? What were you doing yesterday afternoon? I used to like chocolate when I was younger. I could swim when I was four. It was closed after two years. What are you going to do on Saturday? It will rain nt he afternoon. Shall I get you something nt he t? We are to go home early today. I am meeting my friend at the cinema tonight. I have five friends at school.

Possessive Pronouns.

My, your, his/her/its, our, their dog

Genitive ’s

Kate’s brother Whose? Here, there, nt he left, nt he right, in, on, under, opposite, next to, between, … Up, down, back & forth, along, towards, away

Past Progressive ’used to’ Could Past Passive Jövőidejűség


Térbeli viszonyok

Going to Will Offers Infinitive Present Progressive


Prepositions, Prepositional Phrases, Adverbs Prepositions of movement

Gyakoriság

How often?

Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day.

Időpont


Now, Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday It’s eight. It’s quarter to eight. For two years. Since Monday. So far, ever, never, before Boys, girls, Children, people, men, women …

Időbeli viszonyok

How long? Since when? Mennyiségi viszonyok

Singulars and plurals Regular and irregular plurals Cardinal numbers 1-100 Ordinal numbers Countable nouns Uncountable nouns

Minőségi viszonyok

Modalitás

Some, any, no Every, each Too much, enough, lots of, loads of All, both, neither, none Comparative and superlative of short adjectives Irregular comparative and superlative forms of adjectives Can (ability) 116

first, second… How many CDs have you got? I’ve got a lot of/few CDs. How much money have you got? I’ve got a lot of / little money. I’ve got no money. Everbody has got a phone. We’ve got loads of CDs. Neither boy has got a smart phone. Tom’s younger than Sue. Mary is the prettiest girl. Good/bad (better, worse) What’s it like? What colour is it? I can swim.

Logikai viszonyok



Linking words Must / mustn’t Have to, should Zero Conditional Conditional Type 1 One / ones Relative pronouns: who, which, that So, neither Articles

And/or/but/because You must visit me soon. You have to keep the rules. If it rains, it pours. If you call him, he will answer. Mine is nt he t phone nt he class. I don’t know who to call. I like chocolate. So do I.

Some+plural noun any+plural noun Some +singular noun Any +singular noun

There are some pencils nt he bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water nt he vase. There isn’t any juice in my glass.

Nominative and Accusative of personal pronouns

I, he, they… Me, him, them…

Demonstrative pronouns

This, that, these, those

Indefinite pronouns

Somebody, anybody, nobody, everybody

A, an, the

A1 szintű nyelvtudás: A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Felkészülés után elmond rövid szövegeket. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot.

Értékelési rendszer: A tanuló továbbhaladásának követelményeit a pedagógiai program tartalmazza. Az értékelés módjai: – önértékelés – tanulói értékelés (pár-, csoportmunkában) – szóbeli értékelés; – írásbeli, főleg ösztönző-formáló (formatív) értékelés; – minősítő-szelektáló (szummatív) – összegző-lezáró értékelés (osztályzás). A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló  utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; 117

   

jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér; tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz.

Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; j  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz;  egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz. 7

évfolyam

A 7. évfolyamon idegen nyelvet tanuló diákok A1.2 szintű nyelvtudással lépnek be a további nyelvtanulási folyamatba. Ez a Közös európai referenciakeret (KER) megfogalmazásában azt jelenti, hogy „alapszintű” és ezen belül „minimumszintű” nyelvismerettel rendelkeznek. Az előző fejlesztési szakaszokban, elsősorban osztálytermi keretek között, már számos olyan helyzetben kipróbálták magukat, amelyekben bizonyos feladatok megoldásához elengedhetetlenül szükségük volt a nyelvismeretre. Tisztában vannak azzal, hogy személyes boldogulásuk egyik fontos feltétele a használható nyelvtudás. Megismerkedtek különféle hallott és olvasott célnyelvi szövegekkel, fejlődött a beszédkészségük, és megtanulták, hogyan tudják az írást az idegen nyelv tanulásának szolgálatába állítani és egyszerű formában az önkifejezés eszközeként használni. A feldolgozott tartalmak révén bepillantottak egy idegen kultúrába, és lehetőségük nyílt azt összevetni a magyarral. A nyelvtanulás során kapott pozitív visszajelzések önbizalmat adtak nekik, és néhány alapvető nyelvtanulási stratégia elsajátításával megtették az első lépéseket az önálló nyelvtanulóvá válás útján. Óraszám: 108 óra/év 3 óra/ hét Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.

A mi világunk

14

2.

Ember és természet

14

3.

Szabadidő

14

4.

Egészség és betegség

14

5.

Szórakozás

14

6.

Utazás

14

7.


14

8.

Szabadon felhasználható  Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés (saját iskolám, egyházam és iskolám ünnepei, hazám és/vagy célnyelvi országok ünnepei, szokásai stb.) és/vagy  Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően

10

118

és/vagy  Projektmunkák: a témakörökhöz kapcsolódó projektmunkák készítése egyéni, pár-, vagy csoportmunkában Ajánlott témakörök Kapcsolódási pontok Erkölcstan: társas kapcsolatok, egymás segítése, tisztelete. Ízlésformálás; Társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely, hétköznapok, ünnepek, férfias / nőies foglalkozások, férfi és női szerepek

Témakör 7 A mi világunk Önismeret, barátság, szerelem A munka világa Foglalkozások; családi ünnepek Divat, ruhák, kiegészítők 2. Ember és természet Veszélyes foglalkozások Természet Környezetvédelem

Testnevelés Természetismeret: természeti képződmények, tájékozódás az erdőben; munkavédelem Biológia: védett fajok

3. Szabadidő Divat és vásárlás Mindennapi bevásárlás, ajándékok A modern művészet Az Internet

Erkölcstan: szokások, az időjáráshoz és az alkalomhoz illő öltözködés Gazdasági ismeretek: márkák, boltok Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás

4. Egészség és betegség A jó közérzet Testedzés Helyes táplálkozás

Egészségtan: az ember megismerése és egészsége: étrend, népi gyógymódok; modern sporteszközök Erkölcstan: hobbiállattartás Biológia: hasznos táplálékaink, mentális problémák (elhízás) Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód. Médiaismeret: tudatos médiahasználat; televízió, sikerfilmek, filmelemzés Technika, életvitel és gyakorlat: pályairányítás, karrier Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok. Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások Földrajz: tájékozódás, éghajlati különbségek, időjárási jellemzők, országok kulturális sajátosságai; Országismeret: egyenruhák, pénzérmék és bankjegyek más osrszágokban Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés. Matematika: irányok, térbeli alakzatok

7 Szórakozás Szórakozás és művelődés Karrier, hírnév, a munka világa Sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, film, videó, számítógép és olvasás 7 Utazás Utazás és pihenés Az időjárás Különleges állatok


A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Hallott szöveg értése A1 nyelvi szint, azaz a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó feladatok megoldása. Az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások megértése; az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések megértése; a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavak, szó- és beszédfordulatok felismerése, és ezekből következtetés a szövegek témájára, tartalmára; A fejlesztés tartalma

119

Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés folyamatos követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése. Ismert témákhoz kapcsolódó rövid kérések és kijelentések megértése. Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének, néhány konkrét információnak a kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, a célnyelvi kultúrát bemutató multimédiás anyagok, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok; tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd, interaktív feladatok. Fejlesztési egység

Szóbeli interakció A1 nyelvi szint, azaz egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció.

Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban kommunikáció ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; kérdésfeltevés kiszámítható, mindennapi helyzetekben. A fejlesztés tartalma

Tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezése, egyre bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel. Egyszerű, tényszerű információk megszerzése és továbbadása. Vélemény, gondolat, érzés kifejezése, illetve ezekre való rákérdezés egyszerű nyelvi eszközökkel. Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdések feltevése, kérések, felszólítások megfogalmazása, illetve az azokra történő válaszadás. Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Rövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, dramatizált jelenetek, kérdések, felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén, véleménykülönbségen alapuló szövegek, spontán megnyilvánulások. Fejlesztési egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Összefüggő beszéd A1 nyelvi szint, azaz felkészülés után rövid szövegek elmondása. Rövid, de egyre bővülő szókincs, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggő beszéd saját magáról és közvetlen környezetéről; munkája bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel; rövid, egyszerű történetek mesélése; egyszerű állítások, összehasonlítás, magyarázat, indoklás megfogalmazása;

A fejlesztés tartalma Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása ismert témákról, felkészülés után. Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Minta alapján összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatok kifejezése kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát). A mondanivaló jelentésének pontosítása, tisztázása a testbeszéd tudatos alkalmazásával. Csoportos előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tanulói munka bemutatása), előadás, prezentáció, témakifejtés. Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése

Előzetes tudás

A1 nyelvi szint, azaz közös feldolgozást követően egyszerű olvasott szövegek lényegének, tartalmának megértése.

120


Az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése; az alapvető információk megtalálása az egyszerű, hétköznapi szövegekben; az életkornak megfelelő témájú autentikus szövegek lényegének megértése, a szövegekből az alapvető információk kiszűrése; A fejlesztés tartalma

Rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegek megértése (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról). Lényeges információk megtalálása egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben). Egyszerű üzenetek, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések megértése. Egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése, követése. Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, mesék, rövid történetek, versek, dalszövegek, cikkek a korosztálynak szóló újságokból és holnapokról, útleírások, hirdetések, plakátok, hagyományos és elektronikus nyomtatványok, internetes fórumok hozzászólásai, képregények, egyszerű üzenetek, képeslapok, feliratok, étlap, menetrend, egyszerű biztonsági előírások, magánlevelek. Fejlesztési egység

Íráskészség

Előzetes tudás

A1 nyelvi szint, azaz ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; mintát követve különböző műfajú és a tanulók életkorának megfelelő témájú szövegek alkotása.


Összefüggő mondatok írása a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról; az írás kommunikációs eszközként történő használata egyszerű interakciókban; gondolatok kifejezése egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban. A fejlesztés tartalma

Szavak és rövid szövegek másolása és diktálás utáni leírása. Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). Egyszerű szövegek írása kommunikációs céllal (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés). Egyszerű írásos minták követése, kreatív átdolgozása, aktuális, konkrét és személyes tartalmakkal való megtöltése (pl. egyszerű, személyes témákról minta alapján vers, dalszöveg, rap írása). Gondolatok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Leírás, ismertető, képaláírás, élménybeszámoló, párbeszéd, üzenet, levél, email, SMS, blogbejegyzés.

Kommunikációs eszközök A2.1 1.

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Kezdeményezés és válasz


Elköszönés

Excuse me. How do you do? Good morning. Hello Tom. Hello, how are you? Hi! Goodbye. Bye-bye! Good night. Take care. See you! See you later!

121

Pardon? How do you do? Good morning. Hello Mary. Very well, thank you. And how about you? Hi! Goodbye. Bye! Good night. Thanks. Bye! Bye!


Thanks. Not at all. Thank you very much. You are welcome. Thanks a lot. No problem. It’s very kind of you. n’t mention it. Bocsánatkérés és arra reagálás I am sorry. I am very sorry. That’s all right. I beg your pardon It doesn’t matter. Never mind. Érdeklődés hogylét iránt és arra How are you (feeling) today? Fine. OK. All right. Much better thanks. reagálás What’s the matter? Not very well I’m afraid. What’s wrong with you? Telefon felvétele Chichester, five oh two double one eight. Hello, this is Mary Brown speaking. Megszólítás személyes levélben Dear John, Elbúcsúzás személyes levélben Best wishes, Love (from), 2. Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Öröm, sajnálkozás, bánat

Are you happy about that? That’s great! What a pity!

Great! I’m so glad /very happy. I’m glad to hear that. I’m so pleased that…

Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság

What do you think of…? Are you pleased with…? Are you happy with…? Are you satisfied with…?

That’s fine/nice/not bad. That was fine/good/ nice I’m quite satisfied with… I’m quite happy with… I’m quite pleased with…

It’s not good enough. That wasn’t very good. Csodálkozás Jane has lost her money. How come? Tom is twenty. Is he? This is a book for you. What a surprise! 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés, és arra reagálás Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés

Tetszés, nem tetszés Akarat, kívánság: Képesség Ígéret

What do you think? How do you like it? You are right. You are wrong I guess you are right.. Do you agree? What’s your opinion? How do you feel about it? Is it all right if I …? Do you like Greek food? What do you think of my boyfriend? Would you like a bisquit? Can you speak French? Are you able to ride a horse? Will you come and meet me at the station?

Szándék, kívánság

What would you like to do? Would you like to have a rest? Dicséret, kritika It’s great. It’s a good idea. 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása Információkérés, -adás

What is it? What’s it in English? What is his house like? Are you all right? When are the guests coming? Where can I find a hotel? 122


OK / I disagree. All right. I think he’s wrong/right. No problem. I think it’s great. I don’t like it. He looks nice. I’d like an ice-cream, please. I can understand French. I am unable to ride a horse. Don’t worry, I will. I promise to be there at five. I’d like to see that film I’d rather not go out tonight. It’s boring.

It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for… It’s big and comfortable. Yes, I am. At 6 p.m. In the town centre.

Tudás, nemtudás Where is she? Egymást követő események leírása What happened? What happened after that? Bizonyosság, bizonytalanság

I have no idea. First she finished lunch, then she phoned her friend and finally they all met at the cinema. They will probably come. They might come, or they might not come. She can’t be very old. She must be 25.

Do you think they will come? How old do you think she is?

5.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök


Can you give me a pen?

Yes, sure. Yes, of course. I’m afraid I can’t. Good idea. Yes, I am. Good idea. Yes, please. No, thank you. Thank you.

Javaslat és arra reagálás Meghívás és arra reagálás

Let’s go to the cinema tonight. Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sunday. Kínálás és arra reagálás Have an orange. Here you are. 6. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Megértés biztosítása Nem értés, magyarázatkérés, magyarázat értés ellenőrzése Betűzés kérése, betűzés

Could you understand? Am I making myself clear? Sorry, what does that mean? He is your brother, isn’t he?

Sorry, I don’t understand.

Can you spell that for me?

It spells…

Yes, he is.

Fogalomkörök A2.1 Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése Jelenidejűség

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Present Simple

Going to

When do you get up? I don’t drink milk. My friends and I rarely study on Saturday. Why is she crying? I’m not listening. I’m leaving. Are you coming with us? The songs are recorded nt he studio. Have you done your room? I haven’t finished it yet. Have you ever visited Italy? How long has he been there? And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday? The museum was built in 1965. I didn’t use to live here; I used to live in Ireland. What are you going to do on Saturday?

Future with Will

When will you be fourteen?

Full Infinitive / Bare Infinitive ’-ing’ form Past forms of have

He’s too young to drive. Let me go there. I can’t stand running. I didn’t have many friends at school.

Have with will Possessive adj.

At the age of 25 I will have a car. My, your, his/her/its, our, their dog

Present Continuous Present Simple Passive Presen Perfect Simple

Múltidejűség

Past Simple Past Simple Passive ’used to’

Jövőidejűség

Főnévi igeneves szerkezet Birtoklás kifejezése

123

Genitive ’s

Térbeli viszonyok


Possessive pronouns Relative pronouns Prepositions, Prepositional Phrases, Adverbs Relative adverbs

Kate’s brother Whose? Mine, yours, his He’s my friend whose mother is a doctor. Here, there, nt he left, nt he right, in, on, under, opposite, next to, between, … The village where I was born.

Időbeli viszonyok Gyakoriság

How often?

Időpont

When? What time? When did you last play football? What’s the time?

Időtartam

How long? (Past simple) Already, yet, just Have you ever …?


Singulars and plurals Regular and irregular plurals Cardinal numbers 1-100Ordinal numbers Countable nouns Uncountable nouns


Hasonlítás

Tanácsadás Kötelezettség Tiltás

Modalitás

Irregular comparative and superlative forms of adjectives Should/shouldn’t Have to (Past) Mustn’t One / ones Relative pronouns: who, which, that So / neither Must , have to, should

Logikai viszonyok Feltételesség Szövegösszetartó eszközök

How many / How much? Comparative and superlative of short adjectives

Linking words conditional Articles Some+plural noun 124

Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day. Now, Yesterday, last week, two years ago, Two months ago. Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday It’s eight. It’s quarter to eight. How long were you in Spain? For one month. I have already read it. He has not finished yet. She has just entered the rrom. Never before, always, so far Boys, girls, Children, people, men, women … first, second… How many CDs have you got? I’ve got a lot of/few CDs. How much money have you got? I’ve got a lot of / little money. A cup of tea, a piece of chocolate all, both, none, neither, every, each There were 3 apples nt he plate. Each tasted good. Some, any, no, every, too many, enough Tom’s younger than Sue. Mary is the prettiest girl. She is the most intelligent of all. I’m as tall as you. Good/bad (better, worse) What’s it like? What colour is it? What does it look/sound/taste/feel like? You should ask her. Did you have to be there? You mustn’t smoke here. Which jumper is yours? The red one. That’s the girl who lives next door. I want to become a doctor. So do I. Jerry Can’t dance. Neither do I. I must learn how to use it. I have to do this project. You should see a doctor. And/or/but/because We’ll stay at home if it rains. A, an, the There are some pencils nt he bag.

any+plural noun Some +singular noun Any +singular noun

Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water nt he vase. There isn’t any juice in my glass.

Nominative and Accusative of I, he, they… personal pronouns Me, him, them… Demonstrative pronouns

This, that, these, those

Indefinite pronouns

Somebody, anybody, nobody, everybody

Értékelési rendszer: A tanuló továbbhaladásának követelményeit a pedagógiai program tartalmazza. Az értékelés módjai: – önértékelés – tanulói értékelés (pár-, csoportmunkában) – szóbeli értékelés; – írásbeli, főleg ösztönző-formáló (formatív) értékelés; – minősítő-szelektáló (szummatív) – összegző-lezáró értékelés (osztályzás). A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló  megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,  kérdéseket tesz fel,  eseményeket mesél el;  megértési probléma esetén segítséget kér;  részt vesz egyszerű párbeszédben,  beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti;  egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;  egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; 125



ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír. 8. évfolyam

A 8. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának fejlesztése. Ez továbbra is szoros kölcsönhatásban történik az adott életkori szakaszra megfogalmazott nevelési célokkal, és más kulcskompetenciák fejlesztésével, elsősorban az anyanyelvi kommunikáció, a szociális kompetencia, az esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség, valamint a hatékony, önálló tanulás területén. Egyre nagyobb szerepet kap a digitális kompetencia. A tanulás tartalmai révén további kapcsolódási pontok alakulnak ki a természettudományos és technikai kompetencia, valamint a munkaformák révén a kezdeményezőképesség fejlesztésével. A nyelvi készségek fejlesztése komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak. A tanulók egyre több autentikus szövegfajtával ismerkednek meg, bővül a szókincsük, szélesedik nyelvtani ismereteik köre, egyre magabiztosabban tudják megvalósítani beszédszándékaikat. Amellett, hogy az új nyelvtani szerkezetekkel a korábbi fejlesztési szakaszokhoz hasonlóan továbbra is kontextusba ágyazva ismerkednek meg, egyre jobban érdeklik őket a nyelvben előforduló szabályszerűségek és az anyanyelvükhöz hasonló vagy attól eltérő nyelvtani jelenségek. A helyes nyelvhasználatban segítik őket azok a nyelvtani szabályok, amelyeket ők maguk fedeznek fel és fogalmaznak meg. Ugyancsak hathatós segítséget jelent számukra, ha gyakorlatot szereznek az önértékelés és a társértékelés módszereinek alkalmazásában, sikeres próbálkozásaik tudatosításában és hibáik felismerésében, önálló javításában. A helyes nyelvhasználat elsajátításában változatlanul nagy szerepe van a nyelvi input minőségének és mennyiségének, valamint a tanulói megnyilatkozások esetében a pozitív tanári visszajelzésnek. A korábbi témakörök a 8. évfolyamon tovább bővülnek és mélyülnek azáltal, hogy a tanulók érdeklődése és igényei szerint új szempontokból kerülnek feldolgozásra. Ezek és az újonnan feldolgozásra kerülő témák is összhangban állnak a NAT-ban más műveltségi területeinek tartalmaival, és lehetővé teszik a tanulók számára, hogy a nyelv eszközével alaposabban, árnyaltabban megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket. A nyelvtanulás iránti motiváció fenntartása szempontjából meghatározó jelentősége van a témák gondos megválasztásának, és annak, hogy a tanulók kívánságára időről-időre olyan témák is feldolgozásra kerüljenek, amelyek aktuálisan érdeklik, foglalkoztatják őket. A tanulási kedvet fokozza, ha a tanulók változatos munkaformák, értelmes tevékenységek és érdekes, kihívást jelentő feladatok keretében fejleszthetik nyelvtudásukat. Ebben a fejlesztési szakaszban tovább bővül azoknak a nyelvtanulási stratégiáknak a köre, amelyeket a tanulók megismernek és alkalmaznak a nyelvórákon. Ezek fokozatos elsajátítása lehetővé teszi számukra, hogy az iskolán kívül is egyre inkább hasznosítsák, fejlesszék nyelvtudásukat. A fejlesztési szakasz célja, hogy a tanulók a 8. évfolyam végére elérjék a KER szerinti A2.2 szintet. Óraszám: 108 óra/év 3 óra/ hét Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.

A szabadidő hasznos eltöltése

14

2.

Fantázia és valóság

14

3.

Modern kommunikáció

14

4.

Környezetünk védelme

14

5.

Modern világunk

14

6.

Múltunk és jövőnk

14

7.


14

8.

Szabadon felhasználható  Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés (saját iskolám, egyházam és iskolám ünnepei, hazám

10

126

és/vagy célnyelvi országok ünnepei, szokásai stb.) és/vagy  Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően és/vagy  Projektmunkák: a témakörökhöz kapcsolódó projektmunkák készítése egyéni, pár-, vagy csoportmunkában Ajánlott témakörök Témakör 1. A szabadidő hasznos eltöltése Környezetvédelem, természet Szórakozás, sport, egészség

Kapcsolódási pontok Földrajz: környezettudatosság. ’A víz napja’ program; Szemétgyűjtés a környékünkön Erkölcstan: kiemelkedő sportteljesítmények; kedvenc sportágaink

2. Modern kommunikáció Sms-írás, telefonhasználat; Jelnyelv, múltbeli titkosírás; Más népek szokásai Hasznos eszközök, publikáció Internet 3. Környezetünk védelme A tudomány világa; Környezetszennyezés – Környezetvédelem; Természeti katasztrófák 4. Modern világunk Egészség, betegség, baleset A munka világa

Erkölcstan: mindennapi kapcsolattartás szeretteinkkel, a fogyatékkak élők segítése; Történelem: az írás és a titkosírás funkciói, más nemzetek kulturális szokásai; Informatika: a számítógép szerepe a modern kommunikációban

5. Múltunk és jövőnk Szórakozás Utazás Vásárlás

Hobbik, furcsa időtöltések; Órák a TV / számítógép előtt; Vásárlás-őrület: korunk betegsége; Földrajz: magas épületek, rendkívüli helyek a világban;

Biológia: a víz az élet forrása; A víz, mint szórakozás, sportok, közlekedés, utazás közege; Történelem: roncsok a múltból; a vizek szennyezése; Földrajz: áradások, viharok; Osztályfőnöki munka: mentők értesítése, elsősegélynyújtás, önkéntes munka Társadalom- és állampolgári ismeretek: álláskeresés


Hallott szöveg értése A2.1 nyelvi szint, azaz a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó feladatok megoldása.

Az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetének követése; a lényeg és néhány alapvető információ kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó A tematikai egység nevelésiszövegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra fejlesztési céljai támaszkodva; néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. A fejlesztés tartalma Ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben a beszélők gondolatmenetének követése a tanult nyelvi eszközökre támaszkodva, a beszédhelyzetet figyelembe vételével. Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, a célnyelvi kultúrát bemutató multimédiás anyagok, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok; tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd, interaktív feladatok. 127



Szóbeli interakció A2.1 nyelvi szint, azaz egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció. Válaszadás a hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédek folytatása; az első lépések megtétele a célnyelv spontán módon történő használata útján; egyre több kompenzációs stratégia tudatos alkalmazása a megértetés, illetve a beszédpartner megértése érdekében; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. A fejlesztés tartalma

A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során, spontán kommunikálás strukturált, előre látható szituációkban (pl. pár- vagy csoportmunka során társakkal). Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel, spontán kommunikálás célnyelvi beszélőkkel. Beszélgetés során meg nem értés esetén ismétlés, magyarázat kérése, visszakérdezés alkalmazása, illetve szükség esetén a saját mondanivaló átfogalmazása, egyszerűsítése, pontosítása a kommunikáció fenntartása érdekében. Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. a kommunikáció fenntartása, követése, lezárása). Észlelt (hallott/látott) jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, helyzetekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Rövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, dramatizált jelenetek, kérdések, felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén, véleménykülönbségen alapuló szövegek, spontán megnyilvánulások. Fejlesztési egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Összefüggő beszéd A2.1 nyelvi szint, azaz felkészülés után rövid szövegek elmondása. Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták használata; a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása lineáris kötőszavakkal, és az ok-okozati összefüggések kifejezése; a megértést segítő legfontosabb stratégiák alkalmazása; a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása. A fejlesztés tartalma

Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatás utáni elismétlése, a célnyelvi normához közelítő kiejtés gyakorlása. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tanulói munka bemutatása), előadás, prezentáció, témakifejtés. Fejlesztési egység Előzetes tudás

Olvasott szöveg értése A2.1 nyelvi szint, azaz közös feldolgozást követően egyszerű olvasott szövegek lényegének, tartalmának megértése.

Az olvasott szövegekre vonatkozó feladatok elvégzése; A tematikai egység nevelési- a készsége kreatív használata az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez; fejlesztési céljai tájékozottság növelése a célnyelvi kultúráról; az érdeklődés fokozása a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt. A fejlesztés tartalma Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, mesék, rövid történetek, versek, dalszövegek, cikkek a korosztálynak szóló újságokból és holnapokról, útleírások, hirdetések, plakátok, hagyományos és elektronikus nyomtatványok, internetes fórumok hozzászólásai, képregények, egyszerű üzenetek, képeslapok, feliratok, étlap, menetrend, egyszerű biztonsági előírások, magánlevelek. 128


Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Íráskészség A2.1 nyelvi szint, azaz ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; mintát követve különböző műfajú és a tanulók életkorának megfelelő témájú szövegek alkotása. A nyelvismeret kreatívan alkalmazása egyszerű szövegek írására az őt érdeklő, ismert témákról; az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeinek felismerése és követése. A fejlesztés tartalma

Gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeinek követése saját írásmű létrehozása során (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záró formula). A mondanivaló közvetítése vizuális eszközökkel (pl. szövegkiemelés, internetes, vagy SMS-ben használt emotikon, rajz, ábra, diasor). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Leírás, ismertető, képaláírás, élménybeszámoló, párbeszéd, üzenet, levél, email, SMS, blogbejegyzés.

Kommunikációs eszközök A2.2 1.

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Kezdeményezés és válasz


Elköszönés


Bemutatkozás, bemutatás Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás Telefon felvétele Telefonon bemutatkozás Megszólítás személyes levélben Elbúcsúzás személyes levélben

Excuse me. How do you do? Good morning. Hello Tom. Hello, how are you? Hi! Goodbye. Bye-bye! Good night. Take care.

Pardon? How do you do? Good morning. Hello Mary. Very well, thank you. And how about you? Hi! Goodbye. Bye!

Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you. My name is… May I/Can I/ Let me introduce myself. May I/Can/ Let me introduce you to Rosy? How are you feeling today? What’s the matter? I am sorry. I am very sorry. I beg your pardon Happy Christmas/New year/Birthday! Many happy returns (of the day) Congratulations! Chichester, five oh two double one eight. Hello, this is Mary Smith speaking Dear John, Best wishes, Love (from),

129

Good night. Thanks. Bye! Not at all. You are welcome. No problem. n’t mention it. Hello. Hi! Pleased to meet you. Nice to meet you. Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid. That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. Happy Christmas /New Year/ Birthday! Thank you. Thank you, the same to you. Hello, this is Mary Brown speaking.

2.

Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök

Öröm, sajnálkozás, bánat

Are you happy about that?

What do you think of that? How do you feel about that?

Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság

What do you think of…? Are you pleased with…? Are you happy with…? Are you satisfied with…?

Great! I’m so glad /very happy. I’m glad to hear that. I’m so pleased that… Good for you. Congratulations. I feel so happy for… I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! I feel so sorry for… That’s fine/nice/not bad. That was fine/good/ nice I’m quite satisfied with… I’m quite happy with… I’m quite pleased with…

It’s not good enough. That wasn’t very good. Csodálkozás Jane has lost her money. How come? Tom is twenty. Is he? This is a book for you. What a surprise! Remény What are you hoping for? I am looking forward to… What are you looking forward to? I hope you’ll have time to join me for dinner. 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés, és arra reagálás Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nem tetszés Akarat, kívánság: Képesség Szükségesség Lehetőség Ígéret

What do you think? How do you like it? You are right. You are wrong.


Do you agree? What’s your opinion? How do you feel about it? Do you like Greek food? What do you think of my boyfriend? Would you like a bisquit? Can you speak French? Are you able to ride a horse? Is that necessarily so?Do I have to...? Is it a must? For sure?

OK All right. I think he’s wrong/right. I think it’s great. I don’t like it. He looks nice. I’d like an ice-cream, please. I can understand French. I am unable to ride a horse. People must sleep sometimes.

It may rain. She might be late. Will you come and meet me at the station?

Szándék, kívánság

Don’t worry, I will. I promise to be there at five. I’d like to see that film I’d rather not go out tonight. It’s boring.

Dolgok, személyek megnevezése, What is it? leírása What’s it in English? What is his house like? Információkérés, -adás Are you all right? When are the guests coming?

It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for… It’s big and comfortable. Yes, I am. At 6 p.m.

What would you like to do? Would you like to have a rest? Dicséret, kritika It’s great. It’s a good idea. 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök

130

Tudás, nemtudás Egymást követő események leírása

Where is she? What happened?

Bizonyosság, bizonytalanság

Do you think they will come?

I have no idea. First she finished lunch, then she phoned her friend and finally they all met at the cinema. They will probably come. They might come, or they might not come. She can’t be very old. She must be 25.

How old do you think she is? 5.



Can you give me a pen?

Yes, sure. Yes, of course. I’m afraid I can’t. Good idea. Yes, I am. Good idea. Yes, please. No, thank you. Thank you.

Javaslat és arra reagálás Meghívás és arra reagálás

Let’s go to the cinema tonight. Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sunday. Kínálás és arra reagálás Have an orange. Here you are. 6. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Megértés biztosítása

Visszakérdezés, ismétléskérés

Nem értés, magyarázatkérés, magyarázat értés ellenőrzése Betűzés kérése, betűzés Felkérés hangosabb, lassúbb beszédre

Did you say the castle? Sorry, where does she live? Sorry, what did you say his name was? Sorry, I don’t understand. Could you understand? Am I making myself clear? Sorry, what does that mean? Can you spell it for me? It spells… Could you speak a little more slowly, please? Sorry, that was a bit too fast.

Fogalomkörök A2.2 Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése Jelenidejűség

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Present Simple

When do you get up? I don’t drink milk.

Present Continuous

Why is she crying? I’m not listening. I’m leaving.

Presen Perfect Simple

Have you done your room? I haven’t finished it yet. I’ve seen it twice already. Diane has been painting the house since last week. Meals are not included in the price. We have been given a warm welcome. And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday? My dad couldn’t take part because he was ill. As we were walking home, we saw an accident. This castle was built in the 16th century.

Present Perfect Progressive

Múltidejűség

Present Simple Passive Present Perfect Passive Past Simple

Past Progressive Past Simple Passive

131

Jövőidejűség

Igenevek

Going to

What are you going to do on Saturday?

Future with Will

When will you be fourteen?

Full Infinitive Bare Infinitive ’-ing’

Jerry went to the park to meet his friend. The coach made us train very hard. Skating is very exciting. I don’t mind walking.

Reported Speech Statements Commands, requests Questions Birtoklás kifejezése

Past forms of have Have with will Possessive adj. Genitive ’s

Térbeli viszonyok


Possessive pronouns Prepositions, Prepositional Phrases, Adverbs Prepositions of place Prepositions of movement

Peggy told me that she had made a fool of herself. He said that he was hungry. Mum told me to clean my room. The tour guide asked if we were tired. I didn’t have many friends at school. At the age of 25 I will have a car. My, your, his/her/its, our, their dog Kate’s brother Whose? Mine, yours, his Here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, … Melissa was born in Italy. I usually travel to work by car. The robber ran out of the bank.

Időbeli viszonyok Gyakoriság

How often?

Időpont


Időtartam

Prepositions of time Time clauses When, while, as soon as, , as How long? (Past simple) How lon? (Present Perfect) Already, yet, just


Singulars and plurals Regular and irregular plurals Cardinal numbers 1-100Ordinal numbers Countable nouns Uncountable nouns

132

Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day. Now, Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday It’s eight. It’s quarter to eight. We are leaving on 11th May. As soon as we saw the strange light, we ran away. How long were you in Spain? For one month. How long have you been training? I have already read it. He has not finished yet. She has just entered the rrom. Boys, girls, Children, people, men, women … first, second… How many CDs have you got? I’ve got a lot of/few CDs. How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. A cup of tea, a piece of chocolate all, both, none, neither, every, each There were 3 apples on the plate. Each tasted good.


Modalitás

Hasonlítás

Irregular comparative and superlative forms of adjectives Subject-object question Negative questionss Reflexive pronouns

Tom’s younger than Sue. Mary is the prettiest girl. She is the most intelligent of all. I’m as tall as you. Good/bad (better, worse) What’s it like? What colour is it? What does it look/sound/taste/feel like? Who saw the accident? Who did you see? Be careful or you will hurt yourself.

Képesség Engedélykérés Kérés

Can (ability) Can/could/may expressing permission

I can swim. Can/could/may I join you, Could you do the washing up?

Tanácsadás Kötelezettség

Should/shouldn’t Must, have to, need to Have to (Past) Need,’t Mustn’t Linking words Conditional Type 1 Conditional Type 2 Wishes Clauses of result Articles: a, an , the

You should ask her. I need to speak to Jane. Did you have to be there? You needn’t cook tonight. You mustn’t smoke here. And/or/but/because We’ll stay at home if it rains. We would stay at home, if it rained. I wish I had more free time. I wish I could drive. Lake Victoria and the River Nile are both in Africa.

Szükségtelenség Tiltás Logikai viszonyok Feltételesség


Comparative and superlative of short adjectives

Some+plural noun any+plural noun Some +singular noun Any +singular noun

Függő beszéd

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

Jelen időben

There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass.

Nominative and Accusative of personal pronouns I, he, they… Me, him, them… Demonstrative pronouns This, that, these, those Indefinite pronouns Somebody, anybody, nobody, everybody Reflexive pronouns You dodn’t need to help me, I can do it myself. So, neither, too, either I went waterskiing: So did I. I have never been sailing. Neither have I. Reported speech with present He says he is tired. reporting verb I don’t know where he lives. Tell him to stop it.

A2 szintű nyelvtudás: A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt. Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról. 133

Értékelési rendszer: A tanuló továbbhaladásának követelményeit az egyes iskolák pedagógiai programja tartalmazza. Jelen helyi tanterv javaslata a továbbhaladás feltételeire a 8. osztály végén: a tanuló legyen képes az év végi kimenetet mérésekor a szókincs, beszédkészség, beszédértést és íráskészséget mérő feladatokat legalább 30 %-ban, a nyelvhelyességet 20 %-ban teljesíteni. Értékelési szempontok: minden készséget, és a nyelvhelyességet külön-külön értékelünk. Az értékelés módjai: – önértékelés – tanulói értékelés (pár-, csoportmunkában) – szóbeli értékelés; – írásbeli, főleg ösztönző-formáló (formatív) értékelés; – minősítő-szelektáló (szummatív) – összegző-lezáró értékelés (osztályzás). A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló képes  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;  köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni. Beszédkészség A tanuló képes  árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni;  választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;  megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;  beszélgetésben részt venni;  társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló képes  kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni;  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;  ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni;  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;  kb. 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni;  egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni. Íráskészség A tanuló képes  kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni;  gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni;  különböző szövegfajtákat létrehozni;  változatos közlésformákat használni

134

NÉMET NYELV ÖTÖDIKTŐL A NYOLCADIK OSZTÁLYIG Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám KER szint

5. 3

6. 3

7. 3

8. 3

108

108

108

108

A1/1

A1/2

A2/1

A2/2

5. évfolyam Az 5. évfolyam megkezdésekor a tanulók már legalább egy év nyelvtanulási tapasztalattal rendelkeznek. Hozzászoktak a célnyelvi óravezetéshez, megértik az órai tevékenységekre vonatkozó rövid, egyszerű utasításokat, tudják, hogy léteznek olyan iskolai és iskolán kívüli helyzetek, feladatok, amelyeket csak akkor képesek sikerrel megoldani, ha megfelelő idegennyelv-ismerettel rendelkeznek. Már ismernek hangzó és írott célnyelvi szövegeket, megtették az első lépéseket az idegen nyelvi interakció és az összefüggő beszéd területén. Elkezdték az írást az idegen nyelv tanulásának szolgálatába állítani, és egyszerű formában használják az önkifejezés eszközeként is. A korosztály igényei és szükségletei szerint alakított idegennyelv-oktatás keretében megtapasztalták a játékos nyelvtanulás örömét. A feldolgozott tartalmak révén lehetőségük nyílt bepillantani egy, a sajátjukhoz részben hasonló, részben attól eltérő kultúrába. A pozitív visszajelzések önbizalmat adtak nekik, és néhány alapvető nyelvtanulási stratégia elsajátításával megtették az első lépéseket az önálló nyelvtanulóvá válás útján. A fejlesztési szakasz célja, hogy a tanulók a 6. évfolyam végére elérjék a KER szerinti A1 szintet. Óraszám: 108 óra /év; 3 óra / hét Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.

Iskolai környezet

15 óra

2.

Étkezés- Ételek, italok

15 óra

3.

Otthon- Tárgyi környezet, Napirend

15 óra

4.

Otthon, Szabadidő

15 óra

5.

A minket körülvevő elektronikus világ

15 óra

6.

Állatok

15 óra

Év végi rendszerező összefoglalás, témazárás Szabadon felhasználható:  Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés (Ünnepkörökhöz kapcsolódó egyházi, világi hagyományok, dalok, mondókák stb.)  Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően és/vagy  Projektmunkák: a témakörökhöz kapcsolódó projektmunkák készítése egyéni, pár-, vagy csoportmunkában Ajánlott szempontok a témakörökhöz az 5. évfolyamra (Kerettantervi lista alapján)

135

8 óra

10 óra

Ajánlott témakörök


Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim, tanáraim. Otthoni tárgyak, cselekvések az iskolára vonatkozóan. Osztálytársaim, barátaim. Tanórán kívüli közös programjaink. Iskolai élet más országokban. Iskolai felszerelés Étkezés Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Egészséges táplálkozás. Receptek, főzés, sütés. Mértékegységek. Bevásárlás. Otthon Otthonom, szűkebb környezetem Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak. Kedvenc játékaim. Lakóhelyem, tágabb környezetem. Városnevek Lokális tájékozódás Időbeosztás, elfoglaltságok, házimunka Otthon – Szabadidő Hobby, barkácsolás, felszerelések Sportágak, sporteszközök Szabadidős tevékenységek Miben vagyok jó? Digitális környezetünk TV-nézés, műsorok Internet, online-feladatok Telefon és az abban rejlő lehetőségek CD, DVD, a német nyelvterület médiája Állatvilág állatfajok, tulajdonságaik cirkusz, állatkert földrészek és faunájuk különleges állatok Ünnepek és szokások Az én ünnepeim. Ünnepek itthon és a nagyvilágban. Ünnepek egyházunkban

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat. Természetismeret: németajkú országok. Rajz: Esztétikai kifejezőkészség.

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend. Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Természetismeret: lakóhelyi környezet. Matematika: tájékozódás a térben, halmazok. Hon- és népismeret: az én városom, falum.

Technika: eszközök ismerete Testnevelés és sport: sportágak és képviselőik ismerete Pszichológia: önismeret Informatika: szövegszerkesztés, tájékozódás az interneten egyéni ismeretek, tapasztalatok

Biológia: állatok Földrajz: kontinensek, tájékozódás a Földön egyéni ismeretek, élmények Hittan, technika, életvitel és gyakorlat; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek.

FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése, begyakorolt Előzetes tudás rövid párbeszédek folytatása, minta alapján egyszerű szövegek alkotása. A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés követése; az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó, kevesebb nonverbális elemmel támogatott és bővülő szókinccsel megfogalmazott, de továbbra is rövid, egyszerű tanári utasítások A tematikai egység megértése; nevelési-fejlesztési céljai az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdések, néhány rövid mondatból álló megnyilatkozások megértése; a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavak, fordulatok felismerése, ezekből következtetés a szövegek témájára; 136

a megértést segítő feladatokra támaszkodva a lényeg és néhány konkrét információ kiszűrése ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből; néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. A fejlesztés tartalma A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés növekvő biztonsággal történő követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Rövid, egyszerű tanári utasítások alaposabb és biztosabb megértése (pl. játékos feladatok; manuális tevékenységek; mozgásos, játékos tevékenységek). A tanulóhoz közel álló, ismert témákról szóló rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló szövegek megértése. Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben, következtetések levonása a témára, lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével. A megértés során egyre tudatosabb támaszkodás a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre. Tanári ösztönzésre a hallott szövegből kiszűrt információk egyre tudatosabb összekapcsolása a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetések levonása a tartalomra vonatkozóan. Különböző beszélők egyre biztosabb megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat hangsúlyozva, megismételve beszélnek. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd. Fejlesztési egység Előzetes tudás

Szóbeli interakció Részvétel interakciót igénylő tevékenységekben, egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával.

A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva; egyszerű kérdések feltevése ismert témákról, illetve válaszadás egyszerű nyelvi eszközökkel a hozzá intézett kérdésekre; A tematikai egység rövid beszélgetés folytatása ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt nevelési-fejlesztési céljai beszédfordulatokkal; rövid beszélgetés folytatása a társakkal a tanult témákról; rövid, egyszerű szövegek közös előadása; az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtése, helyes intonációval és megfelelő beszédtempóban. A fejlesztés tartalma A mondanivaló nonverbális elemekkel (pl. testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel) támogatott kifejezése bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel. Rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra. Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz, egyéni szükségletekhez kapcsolódva. Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal. Kommunikálás begyakorolt beszédfordulatokkal (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés, köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen környezetéről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés kifejezése). Meg nem értés esetén nonverbális elemekkel, pl. testbeszéddel támogatott ismétlés, magyarázat kérése. Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás). Hallott, látott jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, időjárással kapcsolatos megfigyelésekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel. Aktív részvétel dalok, mondókák, versek, mesék, történetek előadásában, szóbeli nyelvi játékokban; nonverbális elemekkel támogatott történet elmondásába való bekapcsolódás az ismert szavak, kifejezések, beszédfordulatok szintjén. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, mondókák, versek, mesék, illusztrált történetek, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos leírások, egyszerű felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén alapuló szövegek.

137



Összefüggő beszéd Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult témákról. A megismert versek, mondókák felidézése. Rövid, egyszerű szövegek elmondása, illetve párbeszéd előadása társaival közösen, tanári segítséggel; egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírás adása saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről; néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használata; a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása kötőszavakkal; munkájának bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel; ismert szöveg elmondása a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban. A fejlesztés tartalma

Gyermekirodalmi mű (pl. vers, dal, mese), történet, cselekvéssor közös vagy önálló előadása társak, másik osztály, szülők vagy tanárok részére. Felkészülést követően nonverbális elemekkel támogatott egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal. Minta alapján, tanári segítséggel összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután). Egyénileg vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag hallgatása és együttes elmondása után közös vagy önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, versek, mesék, rövid történetek, cselekvéssorok, leírások (pl. tanulói munka bemutatása), rövid szerepek, interaktív feladatok. Fejlesztési egység Előzetes tudás


Olvasott szöveg értése Részvétel olvasást igénylő nyelvi tevékenységekben, ismert szavak, rövid szövegek elolvasása. A megértést segítő elemekre támaszkodva felismeri és megérti az egyszerű szövegekben az ismert nevek, szavak és mondatok felismerése és megértése; a különböző műfajú, egyszerű, autentikus szövegek lényegének megértése; egyszerű, autentikus szövegekből néhány alapvető információ kiszűrése; az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatok elvégzése; a készségek, képességek kreatív használata az olvasott szövegek értelmezéséhez; érdeklődés kialakítása a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alkotásai iránt.

A fejlesztés tartalma Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése. Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztráció készítése, képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása). Egyszerű, különböző műfajú szövegek olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon keresztül történő feldolgozása. Különböző műfajú szövegek (pl. versek, mesék, történetek, fabulák, viccek) közös olvasása. Egyszerű, informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról) tárgyszerű információ szerzése. Rövid, egyszerű, írott instrukciók követése képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaigazítás). Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, mesék, dalszövegek, novellák). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Történetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok, feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában. 138



Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; Megadott mintát követve különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú rövid szövegek alkotása; A tematikai egység írásbeli válaszadás személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre; nevelési-fejlesztési céljai a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatok elvégzése; részvétel írásbeli nyelvi játékokban; a meglévő szókincs, tudás képes kreatív alkalmazása az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írásához. A fejlesztés tartalma Szavak és rövid szövegek másolása, illetve hallás utáni leírása. Rövid mondatok írása egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával (pl. napirend bemutatása, emberek, állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése). Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása (pl. hagyományos vagy elektronikus képeslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail). Egyszerű, autentikus kérdőívek, adatlapok kitöltése. Projektmunka készítése (pl. poszterek, hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők). Az életkornak megfelelő irodalmi művek (pl. mesék, történetek) bizonyos elemeinek megváltoztatása, átírása. Különböző típusú szövegek kreatív írása (pl. napló, dalszöveg, listaversek, szabadversek). Egy-két mondatos üzenet, illetve bejegyzés írása internetes közösségi oldalon, blogban vagy fórumban. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, bejegyzés, dalszöveg. Kommunikációs eszközök A1 1.

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök

Köszönés, elköszönés Köszönet és arra reagálás Bemutatkozás Megszólítás Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás 2.

Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Danke! Bitte! Ich heiße Martin. Entschuldigung, ich gehe jetzt. Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten.


Véleménykérés és arra reagálás Magst du Mathe? Ja. Valaki igazánakaz az elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht! ismerése Egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Das stimmt aber nicht! Tetszés, nemtetszés Das finde ich gut / blöd/ toll! 3.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök

Dolgok, személyek megnevezése, leírása Infrmációkérés, információadás Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás 4.

Das ist mein Bruder.… Meine Mutter ist schön. Wie ist das Zimmer? Prima. /Wie alt bist du? 12. ja, nein, nicht, Ich bin nicht dumm! Ich weiß (nicht).


139

Kérés Javaslat és arra reagálás Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás 5.

Ein Buch, bitte! Möchtest du einen Tee? Ja, gerne! Kommst du? Ja. Nein, leider nicht.. Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke.

Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök

Visszakérdezés Nem értés Betűzés kérése, betűzés

Wie bitte? Ich verstehe nicht. Buchstabiere bitte. Fogalomkörök A1

Cselekvés, történés, létezés kifejezése jelenidejűség

Präsens

Ich bin heute zu Hause. Die Sonne scheint schön. Präsens mit Der Zug fährt gleich ab. Vokalwechsel, trennbare . Verben Er liest das Buch. Präteritum (csak: haben, Er hatte ein Fahrrad. sein) Ich war schon in England.

múltidejűség jövőidejűség

Futur (mit Präsens)

Ich bleibe morgen zu Hause.

haben

Ich habe einen Bruder.

Possessivpronomen

Das ist meine Familie.


Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… Mein Schreibtisch steht links.

Időbeli viszonyok gyakoriság

Wie oft? Ich spiele oft mit Peter. selten, manchmal, oft, immer, nie in, um, am, wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag

időpont Mennyiségi viszonyok számok határozott mennyiség határozatlan mennyiség

alles, viel, wenig, nichts

eins, zwei eine Portion Pommes Ich lerne viel, und ich habe wenig Zeit.

Minőségi viszonyok Wie? möchte

Modalitás Esetviszonyok

felszólítás névszók a mondatban


kötőszók névmások

Nominativ, Akkusativ

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Ich möchte ein Eis. Komm morgen wieder! Spielt Tennis! Er zeichnet Bilder. Grete fragt uns, nicht ihn. und/oder/aber/denn das ich, mich, mein dieser man

Szempontok a tanulók értékeléséhez

140

A tanuló továbbhaladásának követelményeit az egyes iskolák pedagógiai programja tartalmazza. Alapvető szerepe ebben a szakaszban a motivációnak, érdeklődés felkeltésének, fenntartásának van, ezért itt mindenképpen fontos, hogy a visszajelzésnél figyelembe vegyük a személyiség egészének fejlődését, érdemjegyekkel értékeljünk és mérjük a tanuló teljesítményét. A visszajelzés utaljon az erős és gyenge pontokra, tartalmazzon bátorítást, de több energia befektetésre utaló megjegyzést is. Előre tisztázott kritériumok szerint történjen, melyeket a tanulónak is jól kell ismernie. Értékelés, ellenőrzés valamilyen formában minden órán történjen (szóbeli vagy írásbeli). A számonkérés legyen változatos. A szóbeli értékelés legyen folyamatos, de ne kapjon a diák mindig érdemjegyet. Írásban az év folyamán 3 nagydolgozat és 3 egyéb dolgozat javasolt. Az értékelésnek pozitívnak kell lennie: azt kell értékelni, amire képesek a diákok, nem a hiányosságokat. Mivel a kerettantervi célok között első helyen a beszédértés és beszédkészség fejlesztése áll, a diákokat elsősorban ezekből az alapkészségekből kell értékelni. De mivel ennek a korosztálynak erőssége mind a négy alapkészség területén a folyamatosság, törekedjünk ezeknek a fokozatos fejlesztésére, szem előtt tartva, hogy a hibátlan megoldás nem lehet kizárólagos elvárás. Az egyes tanegységek végén javasolt az ismétlés, számonkérés, hiszen ebben az életkorban nagyon fontos a kisebb egységek alapos elmélyítése, rendszeres tanuláshoz szoktatás. Az értékelés módjai: önértékelés, tanulói értékelés (pár-, csoportmunkában), szóbeli értékelés; írásbeli, főleg ösztönzőformáló (formatív) értékelés; minősítő-szelektáló (szummatív); összegző-lezáró értékelés (osztályzás). 6.

évfolyam

A 6. évfolyam megkezdésekor a tanulók már legalább egy év nyelvtanulási tapasztalattal rendelkeznek. Hozzászoktak a célnyelvi óravezetéshez, megértik az órai tevékenységekre vonatkozó rövid, egyszerű utasításokat, tudják, hogy léteznek olyan iskolai és iskolán kívüli helyzetek, feladatok, amelyeket csak akkor képesek sikerrel megoldani, ha megfelelő idegennyelv-ismerettel rendelkeznek. Már ismernek hangzó és írott célnyelvi szövegeket, megtették az első lépéseket az idegen nyelvi interakció és az összefüggő beszéd területén. Elkezdték az írást az idegen nyelv tanulásának szolgálatába állítani, és egyszerű formában használják az önkifejezés eszközeként is. A korosztály igényei és szükségletei szerint alakított idegennyelv-oktatás keretében megtapasztalták a játékos nyelvtanulás örömét. A feldolgozott tartalmak révén lehetőségük nyílt bepillantani egy, a sajátjukhoz részben hasonló, részben attól eltérő kultúrába. A pozitív visszajelzések önbizalmat adtak nekik, és néhány alapvető nyelvtanulási stratégia elsajátításával megtették az első lépéseket az önálló nyelvtanulóvá válás útján. A 6. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja az, hogy a tanulók változatlanul kedvet érezzenek a nyelvtanulás iránt, és örömüket leljék a nyelvvel való foglalkozásban, valamint hogy ébren maradjon kíváncsiságuk az idegen nyelvet beszélő emberek és kultúrájuk iránt, nyitottak maradjanak az új ismeretek, tapasztalatok befogadására. A nyelvelsajátítás területén a korábbiakhoz hasonlóan fontos cél a beszédértés és a beszédkészség fejlesztése, de ebben az életkorban fokozatosan felzárkózik melléjük az olvasott szöveg értése és az írás is. A készségek fejlesztése komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak. Az idegen nyelv elsajátítása továbbra is minden esetben kontextusba ágyazva, konkrét beszédhelyzetek során történik, melyekben a verbális és a nem verbális elemek természetes egységet alkotnak. A motiváció fenntartása érdekében fontos, hogy a tanulók a fejlettségi szintjüknek megfelelő, változatos, érdekes és értelmes, kihívást jelentő tevékenységek során sajátítsák el az idegen nyelvet. A témakörök részben ugyanazok, mint az előző fejlesztési szakaszban, de bővülnek és mélyülnek, azzal párhuzamosan, ahogy a tanulók érdeklődése alakul, igényeik, szükségleteik változnak. További témák is feldolgozásra kerülnek, amelyek összhangban állnak a NAT-ban szereplő más műveltségi területek, tantárgyak tartalmaival. A „Témakörök” táblázatban megjelölt kapcsolódási pontok segítenek megtalálni azokat a területeket, ahol megvalósítható a tantárgyakon átívelő – akár közös projektek keretében történő – tanulás. A 6. osztályban jelentősen bővül a tanulók szókincse. A nyelvtani szerkezeteket továbbra is kontextusba ágyazva sajátítják el, de fokozatosan felébred az érdeklődésük a célnyelv szabályrendszere és az anyanyelvükhöz hasonló, illetve attól eltérő nyelvi jelenségek iránt. Örömüket lelik a szabályszerűségek felfedezésében, de a szabályok ismerete csak csekély mértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A helyes nyelvhasználat elsajátításában nagy szerepe van a nyelvi input minőségének és mennyiségének, valamint a tanulói megnyilatkozások esetében a pozitív tanári visszajelzésnek. Ebben a szakaszban is fontos célkitűzés, hogy a tanulók idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztése szoros összefonódásban és kölcsönhatásban történjen a fejlesztési szakaszra vonatkozó nevelési célokkal és más kulcskompetenciák fejlesztésével, elsősorban az anyanyelvi kommunikációval, a szociális kompetenciával, az esztétikaiművészeti tudatossággal és kifejezőképességgel, valamint az önálló tanulással. Fokozatosan egyre nagyobb szerepet kap a digitális kompetencia, hiszen az IKT-eszközök használata idegen nyelven is az információszerzés és információcsere korszerű és hatékony eszköze. A fejlesztési szakasz célja, hogy a tanulók a 6. évfolyam végére elérjék a KER szerinti A1.2 szintet. Óraszám: 108 óra /év; 3 óra/hét 141

Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.

Barátok, ismerősök, családi élet, háztartás, családi ünnepek

17 óra

2.

Hétköznapi cselekvések, évszakok, időjárás

17 óra

3.

Lakóhely, város, szolgáltatások

17 óra

4.

Adás-vétel, vásárlás

17 óra

5.

Kirándulás, utazás

17 óra

Év végi rendszerező összefoglalás, számonkérés

13 óra

6.

Szabadon felhasználható:  Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés (Ünnepkörökhöz kapcsolódó egyházi, világi hagyományok, dalok, mondókák stb.)  Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően és/vagy  Projektmunkák: a témakörökhöz kapcsolódó projektmunkák készítése egyéni, pár-, vagy csoportmunkában

10 óra

Ajánlott szempontok a témakörökhöz az 6. évfolyamra (Kerettantervi lista alapján) Témakörök Család Önmagunk és ismerőseink bemutatása. Tevékenységek leírása, elbeszélés. Családi életünk szokásainak leírása. Idő, időjárás Az óra. Évszakok és hónapok. A hét napjai és a napszakok. Időjárás. Időjárási rekordok. Időjárási jelenségek. Természeti katasztrófák. Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim, tanáraim. Osztálytársaim, barátaim. Tanórán kívüli közös programjaink. Iskolai élet más országokban. Szabadidő, szórakozás Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem. Internet, interaktív játékok. Mozi, színház, zenehallgatás, kiállítások. Közös időtöltés barátokkal.

Kapcsolódási pontok Erkölcstan: társas kapcsolatok: család, otthon; az ember az időben: gyermekkor, felnőttkor, öregkor. Hon- és népismeret: családunk története Technika, életvitel és gyakorlat: családi munkamegosztás. Földrajz: éghajlat és lakóhelyek; időjárási, éghajlati elemek. Fizika: természeti katasztrófák.

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, egymás segítése.

Testnevelés és sport: sportok. Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások. Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások. Informatika: Az információs technológián alapuló 142

Ünnepek és szokások Az én ünnepeim. Ünnepek itthon és a nagyvilágban. Város, bevásárlás Városok, települések, falvak. Épületek, utcák. Tájékozódás, útbaigazítás. Üzletek, bevásárlóközpontok, piac. Vásárlás. Látnivalók, nevezetességek a lakóhelyemen. Híres városok és nevezetességeik. Utazás, pihenés Vakáció, nyaralás. Útterv. Csomagolás. Táborok, osztálykirándulás. Közlekedési eszközök. Utazás belföldön és külföldön.

kommunikációs formák, médiainformatika. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek. Hon- és népismeret: találkozás a múlttal: ünnepeink eredete és szokásrendje. Matematika: tájékozódás a térben, térbeli alakzatok. Földrajz: országok, városok. Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás. Földrajz: tájékozódás a földrajzi térben, Európa, Európán kívüli kontinensek, tájak, országok. Térképismeret. Biológia-egészségtan: az erdők világa. Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei. FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK

Fejlesztési egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Hallott szöveg értése Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése, begyakorolt rövid párbeszédek folytatása, minta alapján egyszerű szövegek alkotása. Az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdések, néhány rövid mondatból álló megnyilatkozások megértése. A fejlesztés tartalma

A megértés során egyre tudatosabb támaszkodás a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre. Tanári ösztönzésre a hallott szövegből kiszűrt információk egyre tudatosabb összekapcsolása a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetések levonása a tartalomra vonatkozóan. Különböző beszélők egyre biztosabb megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat hangsúlyozva, megismételve beszélnek. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd. Fejlesztési egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Szóbeli interakció Részvétel interakciót igénylő tevékenységekben, egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával. Rövid beszélgetés folytatása a társakkal a tanult témákról; rövid, egyszerű szövegek közös előadása; az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtése, helyes intonációval és megfelelő beszédtempóban. A fejlesztés tartalma

Kommunikálás begyakorolt beszédfordulatokkal (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés, köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen környezetéről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés kifejezése). Meg nem értés esetén nonverbális elemekkel, pl. testbeszéddel támogatott ismétlés, magyarázat kérése. Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás). Hallott, látott jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, időjárással kapcsolatos megfigyelésekre) való reagálás 143

egyszerű nyelvi eszközökkel. Aktív részvétel dalok, mondókák, versek, mesék, történetek előadásában, szóbeli nyelvi játékokban; nonverbális elemekkel támogatott történet elmondásába való bekapcsolódás az ismert szavak, kifejezések, beszédfordulatok szintjén. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, mondókák, versek, mesék, illusztrált történetek, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos leírások, egyszerű felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén alapuló szövegek. Fejlesztési egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Összefüggő beszéd Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult témákról. A megismert versek, mondókák felidézése. Néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használata; a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása kötőszavakkal; munkájának bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel; ismert szöveg elmondása a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban. A fejlesztés tartalma

Egyénileg vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag hallgatása és együttes elmondása után közös vagy önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, versek, mesék, rövid történetek, cselekvéssorok, leírások (pl. tanulói munka bemutatása), rövid szerepek, interaktív feladatok. Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése Részvétel olvasást igénylő nyelvi tevékenységekben, ismert szavak, rövid szövegek Előzetes tudás elolvasása. Egyszerű, autentikus szövegekből néhány alapvető információ kiszűrése; A tematikai egység az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatok elvégzése; nevelési-fejlesztési céljai a készségek, képességek kreatív használata az olvasott szövegek értelmezéséhez; érdeklődés kialakítása a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alkotásai iránt. A fejlesztés tartalma Rövid, egyszerű, írott instrukciók követése képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaigazítás). Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, mesék, dalszövegek, novellák). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Történetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok, feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában. Fejlesztési egység Előzetes tudás


A közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatok elvégzése; A tematikai egység részvétel írásbeli nyelvi játékokban; nevelési-fejlesztési céljai a meglévő szókincs, tudás képes kreatív alkalmazása az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írásához. A fejlesztés tartalma Projektmunka készítése (pl. poszterek, hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők). Az életkornak megfelelő irodalmi művek (pl. mesék, történetek) bizonyos elemeinek megváltoztatása, átírása. Különböző típusú szövegek kreatív írása (pl. napló, dalszöveg, listaversek, szabadversek). Egy-két mondatos üzenet, illetve bejegyzés írása internetes közösségi oldalon, blogban vagy fórumban. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, bejegyzés, dalszöveg.

144

Kommunikációs eszközök A1 1.


Köszönés, elköszönés Köszönet és arra reagálás Bemutatkozás Megszólítás Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás 2.

Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Danke! Bitte! Ich heiße Martin. Entschuldigung, ich gehe jetzt. Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten.


Véleménykérés és arra reagálás Magst du Mathe? Ja. Valaki igazánakaz az elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht! ismerése Egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Das stimmt aber nicht! Tetszés, nemtetszés Das finde ich gut / blöd/ toll! 3.


Dolgok, személyek megnevezése, leírása Infrmációkérés, információadás Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás 4.



Das ist mein Bruder.… Meine Mutter ist schön. Wie ist das Zimmer? Prima. /Wie alt bist du? 12. ja, nein, nicht, Ich bin nicht dumm! Ich weiß (nicht).

Ein Buch, bitte! Möchtest du einen Tee? Ja, gerne! Kommst du? Ja. Nein, leider nicht.. Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke.






Präsens

Ich bin heute zu Hause. Die Sonne scheint schön. Präsens mit Der Zug fährt gleich ab. Vokalwechsel, trennbare . Verben Er liest das Buch. Präteritum (csak: haben, Er hatte ein Fahrrad. sein) Ich war schon in England. Futur (mit Präsens)

Ich bleibe morgen zu Hause.

haben

Ich habe einen Bruder.

Possessivpronomen

Das ist meine Familie.


145


hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… Mein Schreibtisch steht links.

Időbeli viszonyok gyakoriság időpont

Wie oft? Ich spiele oft mit Peter. selten, manchmal, oft, immer, nie in, um, am, wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag

Mennyiségi viszonyok számok határozott mennyiség határozatlan mennyiség

alles, viel, wenig, nichts

eins, zwei eine Portion Pommes Ich lerne viel, und ich habe wenig Zeit.

Minőségi viszonyok Wie? möchte

Modalitás Esetviszonyok

felszólítás névszók a mondatban


kötőszók névmások

Nominativ, Akkusativ

146

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Ich möchte ein Eis. Komm morgen wieder! Spielt Tennis! Er zeichnet Bilder. Grete fragt uns, nicht ihn. und/oder/aber/denn das ich, mich, mein dieser man

AJÁNLOTT TÉMAKÖRÖK – TELJES KERETTANTERVI LISTA 5-6. ÉVFOLYAM Ajánlott témakörök Család Én és a családom. Családtagok bemutatása. Családi események, közös programok. Családi ünnepek. Napirend. Otthon Otthonom, szűkebb környezetem Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak. Kedvenc játékaim. Lakóhelyem, tágabb környezetem. Étkezés Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Egészséges táplálkozás. Receptek, főzés, sütés. Idő, időjárás Az óra. Évszakok és hónapok. A hét napjai és a napszakok. Időjárás, időjárási jelenségek megfigyelése. Öltözködés Évszakok és ruhadarabok. Kedvenc ruháim. Divat. Sport Testrészek és mozgás. Sportok, sportfelszerelések. Kedvenc sportom. Sportversenyek. Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim, tanáraim. Osztálytársaim, barátaim. Tanórán kívüli közös programjaink. Iskolai élet más országokban. Szabadidő, szórakozás Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem. Internet, interaktív játékok. Közös időtöltés barátokkal. Természet, állatok Kisállatok. Kedvenc állataim. Állatok a ház körül. Vadon élő és állatkerti állatok. Állatok a nagyvilágban. Növények az otthonomban, iskolámban. Kontinensek, tájegységek. Ünnepek és szokások Az én ünnepeim. Ünnepek itthon és a nagyvilágban. Város, bevásárlás Városok, települések, falvak. Épületek, utcák.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely. Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások. Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend. Természetismeret: lakóhelyi környezet. Matematika: tájékozódás a térben, halmazok. Hon- és népismeret: az én városom, falum. Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend. Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Természetismeret: az időjárás tényezői, ciklusok a természetben. Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat. Matematika: halmazok. Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: testrészek. Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok. Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.

Testnevelés és sport: sportok. Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások. Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások. Természetismeret: élőlények a ház körül, az állatok életmódjának főbb jellemzői, szoba- vagy kerti növények gondozása, érdekes növények; a Föld szépsége, egyedisége: a Kárpát-medence és hazánk nagytájai, növénytakarója és élővilága. Matematika: halmazok. Technika, életvitel és gyakorlat; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: falvak és városok, közlekedés. Matematika: irányok, térbeli alakzatok. 147

Tájékozódás, útbaigazítás. Üzletek, bevásárlóközpontok, piac. Vásárlás. Az én városom/falum. Utazás, pihenés Vakáció, nyaralás. Táborok, osztálykirándulás. Közlekedési eszközök. Fantázia és valóság Kedvenc olvasmányaim, könyveim. Képzeletem világa. Zene, művészetek Kedvenc zeném, együttesem. Film- és színházi élményeim, múzeumlátogatás.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás. Hon- és népismeret: az én városom, falum. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés. Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei. Dráma és tánc: dramatikus játékok. Vizuális kultúra: képzeletem világa, műalkotások. Ének-zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások.

Környezetünk védelme Veszélyeztetett állat- és növényvilág. Nevezetes napok: Fák és madarak Napja, a Víz Világnapja, a Duna Napja. Szelektív hulladékgyűjtés. Egészséges életmód A rendszeres testedzés. A helyes táplálkozás.


Rajz és vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások. Természetismeret: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága. Matematika: diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód.

A1 szintű nyelvtudás: A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Felkészülés után elmond rövid szövegeket. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot.

SZEMPONTOK AZ ÉRTÉKELÉSHEZ A tanuló továbbhaladásának követelményeit az egyes iskolák pedagógiai programja tartalmazza. Alapvető szerepe ebben a szakaszban a motivációnak, érdeklődés felkeltésének, fenntartásának van, ezért itt mindenképpen fontos, hogy a visszajelzésnél figyelembe vegyük a személyiség egészének fejlődését, érdemjegyekkel értékeljünk és mérjük a tanuló teljesítményét. A visszajelzés utaljon az erős és gyenge pontokra, tartalmazzon bátorítást, de több energia befektetésre utaló megjegyzést is. Előre tisztázott kritériumok szerint történjen, melyeket a tanulónak is jól kell ismernie. Értékelés, ellenőrzés valamilyen formában minden órán történjen (szóbeli vagy írásbeli). A számonkérés legyen változatos. A szóbeli értékelés legyen folyamatos, de ne kapjon a diák mindig érdemjegyet. Írásban az év folyamán 3 nagydolgozat és 3 egyéb dolgozat javasolt. Az értékelésnek pozitívnak kell lennie: azt kell értékelni, amire képesek a diákok, nem a hiányosságokat. Mivel a kerettantervi célok között első helyen a beszédértés és beszédkészség fejlesztése áll, a diákokat elsősorban ezekből az alapkészségekből kell értékelni. De mivel ennek a korosztálynak erőssége mind a négy alapkészség területén a folyamatosság, törekedjünk ezeknek a fokozatos fejlesztésére, szem előtt tartva, hogy a hibátlan megoldás nem lehet kizárólagos elvárás. Az egyes tanegységek végén javasolt az ismétlés, számonkérés, hiszen ebben az életkorban nagyon fontos a kisebb egységek alapos elmélyítése, rendszeres tanuláshoz szoktatás. Az értékelés módjai: önértékelés, tanulói értékelés (pár-, csoportmunkában), szóbeli értékelés; írásbeli, főleg ösztönzőformáló (formatív) értékelés; minősítő-szelektáló (szummatív); összegző-lezáró értékelés (osztályzás). 7. évfolyam

148

A 7–8. évfolyamon idegen nyelvet tanuló diákok A1 szintű nyelvtudással lépnek be a további nyelvtanulási folyamatba. Ez a Közös európai referenciakeret (KER) megfogalmazásában azt jelenti, hogy „alapszintű” és ezen belül „minimumszintű” nyelvismerettel rendelkeznek. Az előző fejlesztési szakaszokban, elsősorban osztálytermi keretek között, már számos olyan helyzetben kipróbálták magukat, amelyekben bizonyos feladatok megoldásához elengedhetetlenül szükségük volt a nyelvismeretre. Tisztában vannak azzal, hogy személyes boldogulásuk egyik fontos feltétele a használható nyelvtudás. Megismerkedtek különféle hallott és olvasott célnyelvi szövegekkel, fejlődött a beszédkészségük, és megtanulták, hogyan tudják az írást az idegen nyelv tanulásának szolgálatába állítani és egyszerű formában az önkifejezés eszközeként használni. A feldolgozott tartalmak révén bepillantottak egy idegen kultúrába, és lehetőségük nyílt azt összevetni a magyarral. A nyelvtanulás során kapott pozitív visszajelzések önbizalmat adtak nekik, és néhány alapvető nyelvtanulási stratégia elsajátításával megtették az első lépéseket az önálló nyelvtanulóvá válás útján. Óraszám: 108 óra/év 3 óra/hét Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.

Emberi tulajdonságok, személyleírás

14 óra

2.

Emberi, baráti kapcsolatok

15 óra

3.

Vásárlás

15 óra

4.

Sport

15 óra

5.

Egészség, betegség

15 óra

6.

Városi közlekedés

14 óra


10 óra

Szabadon felhasználható: Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés (saját iskolám, egyházam és iskolám ünnepei, hazám és/vagy célnyelvi országok ünnepei, szokásai stb.) és/vagy Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően és/vagy Projektmunkák: a témakörökhöz kapcsolódó projektmunkák készítése egyéni, pár-, vagy csoportmunkában

10 óra

7.

Ajánlott szempontok a témakörökhöz az 7. évfolyamra Ajánlott témakörök Család Én és a családom. Családtagok bemutatása, családfa. Családi események, közös programok. Családi ünnepek. Nagyszüleim világa. Tulajdonságok, személyleírás. Hasonlóságok, különbségek. Sport Testrészek és mozgás. Kedvenc sportom.

Kapcsolódási pontok Erkölcstan: társas kapcsolatok: család, otthon; az ember az időben: gyermekkor, felnőttkor, öregkor. Rajz: Esztétikai tudatosság és kifejezőkészség. Hon- és népismeret: családunk története Technika, életvitel és gyakorlat: családi munkamegosztás. Hittan: A család szerepe és fontossága.. Biológia-egészségtan: az ember megismerése és egészsége.

149

Sportok, sportfelszerelések. Extrém sportok. Sportversenyek, olimpia. Sport az iskolában. Város, bevásárlás Közlekedés Városok, települések, falvak. Épületek, utcák. Tájékozódás, útbaigazítás. Üzletek, bevásárlóközpontok, piac. Vásárlás. Látnivalók, nevezetességek a lakóhelyemen. Híres városok és nevezetességeik. Egészséges életmód A rendszeres testedzés. A helyes táplálkozás. Betegségek és megelőzésük. Orvosnál, fogorvosnál. Fájdalmak, panaszok, tünetek.

Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok. Dráma: helyzetgyakorlatok Matematika: tájékozódás a térben, térbeli alakzatok. Földrajz: országok, városok. Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás. Biológia-egészségtan: betegségek megelőzése. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód.

FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK Fejlesztési egység Előzetes tudás

Hallott szöveg értése A1 nyelvi szint, azaz a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó feladatok megoldása.

Az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások megértése; az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések megértése; a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavak, szó- és beszédfordulatok felismerése, és ezekből következtetés a szövegek témájára, tartalmára; A tematikai egység az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetének követése; nevelési-fejlesztési céljai a lényeg és néhány alapvető információ kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó szövegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva; néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. A fejlesztés tartalma Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés folyamatos követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése. Ismert témákhoz kapcsolódó rövid kérések és kijelentések megértése. Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének, néhány konkrét információnak a kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével. Ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben a beszélők gondolatmenetének követése a tanult nyelvi eszközökre támaszkodva, a beszédhelyzetet figyelembe vételével. Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, a célnyelvi kultúrát bemutató multimédiás anyagok, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok; tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd, interaktív feladatok. Fejlesztési egység Előzetes tudás


150

Egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban kommunikáció ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; kérdésfeltevés kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszadás a hozzá intézett kérdésekre, A tematikai egység illetve rövid párbeszédek folytatása; nevelési-fejlesztési céljai az első lépések megtétele a célnyelv spontán módon történő használata útján; egyre több kompenzációs stratégia tudatos alkalmazása a megértetés, illetve a beszédpartner megértése érdekében; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. A fejlesztés tartalma Tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezése, egyre bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel. Egyszerű, tényszerű információk megszerzése és továbbadása. Vélemény, gondolat, érzés kifejezése, illetve ezekre való rákérdezés egyszerű nyelvi eszközökkel. Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdések feltevése, kérések, felszólítások megfogalmazása, illetve az azokra történő válaszadás. Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben. A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során, spontán kommunikálás strukturált, előre látható szituációkban (pl. pár- vagy csoportmunka során társakkal). Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel, spontán kommunikálás célnyelvi beszélőkkel. Beszélgetés során meg nem értés esetén ismétlés, magyarázat kérése, visszakérdezés alkalmazása, illetve szükség esetén a saját mondanivaló átfogalmazása, egyszerűsítése, pontosítása a kommunikáció fenntartása érdekében. Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. a kommunikáció fenntartása, követése, lezárása). Észlelt (hallott/látott) jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, helyzetekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Rövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, dramatizált jelenetek, kérdések, felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén, véleménykülönbségen alapuló szövegek, spontán megnyilvánulások. Fejlesztési egység Előzetes tudás

Összefüggő beszéd A1 nyelvi szint, azaz felkészülés után rövid szövegek elmondása.

Rövid, de egyre bővülő szókincs, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggő beszéd saját magáról és közvetlen környezetéről; munkája bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel; rövid, egyszerű történetek mesélése; A tematikai egység egyszerű állítások, összehasonlítás, magyarázat, indoklás megfogalmazása; nevelési-fejlesztési céljai egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták használata; a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása lineáris kötőszavakkal, és az ok-okozati összefüggések kifejezése; a megértést segítő legfontosabb stratégiák alkalmazása; a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása. A fejlesztés tartalma Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása ismert témákról, felkészülés után. Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Minta alapján összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatok kifejezése kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát). A mondanivaló jelentésének pontosítása, tisztázása a testbeszéd tudatos alkalmazásával. Csoportos előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján. Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatás utáni elismétlése, a célnyelvi normához közelítő kiejtés gyakorlása. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tanulói munka bemutatása), előadás, prezentáció, témakifejtés.

151


Olvasott szöveg értése A1 nyelvi szint, azaz közös feldolgozást követően egyszerű olvasott szövegek lényegének, tartalmának megértése.

Az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése; az alapvető információk megtalálása az egyszerű, hétköznapi szövegekben; az életkornak megfelelő témájú autentikus szövegek lényegének megértése, a szövegekből az A tematikai egység alapvető információk kiszűrése; nevelési-fejlesztési céljai az olvasott szövegekre vonatkozó feladatok elvégzése; a készsége kreatív használata az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez; tájékozottság növelése a célnyelvi kultúráról; az érdeklődés fokozása a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt. A fejlesztés tartalma Rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegek megértése (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról). Lényeges információk megtalálása egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben). Egyszerű üzenetek, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések megértése. Egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése, követése. Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból. Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, mesék, rövid történetek, versek, dalszövegek, cikkek a korosztálynak szóló újságokból és holnapokról, útleírások, hirdetések, plakátok, hagyományos és elektronikus nyomtatványok, internetes fórumok hozzászólásai, képregények, egyszerű üzenetek, képeslapok, feliratok, étlap, menetrend, egyszerű biztonsági előírások, magánlevelek. Fejlesztési egység

Előzetes tudás

Íráskészség A1 nyelvi szint, azaz ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; mintát követve különböző műfajú és a tanulók életkorának megfelelő témájú szövegek alkotása.

Összefüggő mondatok írása a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról; az írás kommunikációs eszközként történő használata egyszerű interakciókban; A tematikai egység gondolatok kifejezése egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban; nevelési-fejlesztési céljai a nyelvismeret kreatívan alkalmazása egyszerű szövegek írására az őt érdeklő, ismert témákról; az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeinek felismerése és követése.

152

A fejlesztés tartalma Szavak és rövid szövegek másolása és diktálás utáni leírása. Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). Egyszerű szövegek írása kommunikációs céllal (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés). Egyszerű írásos minták követése, kreatív átdolgozása, aktuális, konkrét és személyes tartalmakkal való megtöltése (pl. egyszerű, személyes témákról minta alapján vers, dalszöveg, rap írása). Gondolatok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután). Gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeinek követése saját írásmű létrehozása során (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záró formula). A mondanivaló közvetítése vizuális eszközökkel (pl. szövegkiemelés, internetes, vagy SMS-ben használt emotikon, rajz, ábra, diasor). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Leírás, ismertető, képaláírás, élménybeszámoló, párbeszéd, üzenet, levél, email, SMS, blogbejegyzés. Kommunikációs eszközök A2 1.


Megszólítás Köszönés, elköszönés Köszönet és arra reagálás Bemutatkozás Megszólítás Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gatuláció, jókívánságok és arra reagálás Személyes levélben megszólítás, elköszönés 2.


Véleménykérés és arra reagálás Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nemtetszés Akarat, kívánság, képesség

3.

Magst du Mathe? Ja. Da hast du (nicht) Recht! Ja, das stimmt! Das stimmt aber nicht! Das finde ich gut / blöd/ toll! ich will…, Ich will das nicht. ich möchte…, Ich möchte nach Hause gehen. ich kann… Ich kann jetzt mitgehen.


Dolgok, személyek megnevezése, leírása Információkérés, információadás Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás 4.

Entschuldigung! Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Danke! Bitte! Ich heiße Martin. Entschuldigung, ich gehe jetzt. Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten. Lieber Karl! herzlichst Deine…, viele Grüße

Das ist mein Bruder.… Meine Mutter ist schön. Wie ist das Zimmer? Prima. /Wie alt bist du? 12. ja, nein, nicht, kein, doch Ich habe kein Geld. Doch, ich spiele auch! Ich weiß (nicht).


Kérés Javaslat és arra reagálás Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás

Ein Buch, bitte! Gibst du mir ein Buch, bitte? Möchtest du einen Tee? Ja, gerne! Kommst du? Ja. Nein, leider nicht. Nein, es tut mir leid. Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke.

153

5.






Präsens

Futur sich-Verben

Ich bin heute zu Hause. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. Er machte einen Fehler. Ich ging in die Schule. Ich habe ein Eis gegessen. Ich werde dieses Jahr nach Spanien fahren. Ich freue mich.

haben Possessivpronomen gehören + D.

Ich habe einen Bruder. Das ist meine Familie. Dieses Fahrrad gehört mir.

Präsens mit Vokalwechsel, trennbare Verben Präteritum Perfekt



hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… Mein Schreibtisch steht links. in, auf, vor, hinter, neben Ich lege das Heft auf den Tisch. (A/D) Er steht neben dem Bett.

gyakoriság

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie einmal, zweimal monatlich, wöchentlich in, um, am, wann? jeder, dieser, voriger gegen

Időbeli viszonyok

időpont

Ich spiele oft mit Peter. oft,

Ich mache Gymnastik zweimal am Tag. Ich gehe wöchentlich zweimal schwimmen. im Winter, um 8 Uhr, am Freitag Vorigen Freitag fuhren wir nach Berlin. Er wird gegen acht nach Hause kommen.

Mennyiségi viszonyok számok határozott mennyiség határozatlan mennyiség sorszámok

alles, viel, wenig, nichts viele, wenige erst, viert

eins, zwei eine Portion Pommes Ich lerne viel, und ich habe wenig Zeit. Viele meinen, es stimmt nicht! Der vierte auf dem Foto bin ich.

Minőségi viszonyok Wie? Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) möchte können, wollen

Modalitás felszólítás

154

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch. Ich möchte ein Eis. Er kann nicht schwimmen. Ich will nach Hause. Komm morgen wieder! Spielt Tennis! Nehmen Sie bitte Platz! Gehen wir jetzt!

Esetviszonyok



Nominativ, Akkusativ Dativ, Genitiv kötőszók névmások

Er zeichnet Bilder. Grete fragt uns, nicht ihn. Er gibt seinem Freund die Hand. Die Tür des Zimmers führt in den Garten. und/oder/aber/denn das ich, mich, mein, mir, dir dieser man

A2 szintű nyelvtudás: A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt. Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról. SZEMPONTOK AZ ÉRTÉKELÉSHEZ

A tanuló továbbhaladásának követelményeit az egyes iskolák pedagógiai programja tartalmazza. Az ellenőrzés, számonkérés módjai legyenek ugyanolyan változatosak, mint a tanórai tevékenységek. Ahol csak lehet, megfelelő szituációkban, kommunikációs helyzetekben kell számot adni a tanulónak a tanultak elsajátításáról. Kreatív írásbeli munkák értékelése pl. történhet úgy is, hogy a tanulók egymás munkáját elolvassák és véleményezik. Ez nem zárja ki, hogy a tanár beszedje, és egyenként értékelje a munkákat. Az értékelés- ellenőrzés történhet szóban és írásban. A szóbeli ellenőrzés legyen folyamatos, a követelményeknek és a tevékenységeknek megfelelő, de ne adjunk minden értékeléskor érdemjegyet. Írásbeli ellenőrzéshez javasolt évfolyamonként 3 nagydolgozat és 3 egyéb jellegű dolgozat íratása. A nagydolgozatok javasolt témái lehetnek: kérdések megválaszolása az adott témakörhöz kapcsolódóan, nyelvtani és kommunikatív kiegészítések, rövid leírások, jellemzések, szövegértés ellenőrzése hallott vagy olvasott szöveg alapján, képleírás, fogalmazás a tanult témakörök alapján (esetleg szótár segítségével). Az értékelés- ellenőrzés valamilyen formájára minden órán sort kell kerítenünk. Fontos, hogy a számonkérés, tudásellenőrzés bármely formáját előzze meg tájékoztatás arról, hogy milyen anyagrész számonkérése következik. Az értékelés mindig előre tisztázott kritériumrendszer alapján történjen, hogy a szubjektív elemeket ki lehessen küszöbölni. Az eredmény kommentálása, akár százalékosan, akár érdemjeggyel történik, nem párosulhat megbélyegzéssel. Az egyes tanegységek végén javasolt az ismétlés, számonkérés, hiszen ebben az életkorban nagyon fontos a kisebb egységek alapos elmélyítése, rendszeres tanuláshoz szoktatás. Az értékelés módjai: önértékelés, tanulói értékelés (pár-, csoportmunkában), szóbeli értékelés; írásbeli, főleg ösztönzőformáló (formatív) értékelés; minősítő-szelektáló (szummatív); összegző-lezáró értékelés (osztályzás). 8. évfolyam A 8. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának fejlesztése. Ez továbbra is szoros kölcsönhatásban történik az adott életkori szakaszra megfogalmazott nevelési célokkal, és más kulcskompetenciák fejlesztésével, elsősorban az anyanyelvi kommunikáció, a szociális kompetencia, az esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség, valamint a hatékony, önálló tanulás területén. Egyre nagyobb szerepet kap a digitális kompetencia. A tanulás tartalmai révén további kapcsolódási pontok alakulnak ki a természettudományos és technikai kompetencia, valamint a munkaformák révén a kezdeményezőképesség fejlesztésével. A nyelvi készségek fejlesztése komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak. A tanulók egyre több autentikus szövegfajtával ismerkednek meg, bővül a szókincsük, szélesedik nyelvtani ismereteik köre, egyre magabiztosabban tudják megvalósítani beszédszándékaikat. Amellett, hogy az új nyelvtani szerkezetekkel a korábbi fejlesztési szakaszokhoz hasonlóan továbbra is kontextusba ágyazva ismerkednek meg, egyre jobban érdeklik őket a nyelvben előforduló szabályszerűségek és az anyanyelvükhöz hasonló vagy attól eltérő nyelvtani jelenségek. A helyes nyelvhasználatban segítik őket azok a nyelvtani szabályok, amelyeket ők maguk fedeznek fel és fogalmaznak meg. Ugyancsak hathatós segítséget jelent számukra, ha gyakorlatot szereznek az önértékelés 155

és a társértékelés módszereinek alkalmazásában, sikeres próbálkozásaik tudatosításában és hibáik felismerésében, önálló javításában. A helyes nyelvhasználat elsajátításában változatlanul nagy szerepe van a nyelvi input minőségének és mennyiségének, valamint a tanulói megnyilatkozások esetében a pozitív tanári visszajelzésnek. A korábbi témakörök a 8. évfolyamon tovább bővülnek és mélyülnek azáltal, hogy a tanulók érdeklődése és igényei szerint új szempontokból kerülnek feldolgozásra. Ezek és az újonnan feldolgozásra kerülő témák is összhangban állnak a NAT-ban más műveltségi területeinek tartalmaival, és lehetővé teszik a tanulók számára, hogy a nyelv eszközével alaposabban, árnyaltabban megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket. A nyelvtanulás iránti motiváció fenntartása szempontjából meghatározó jelentősége van a témák gondos megválasztásának, és annak, hogy a tanulók kívánságára időről-időre olyan témák is feldolgozásra kerüljenek, amelyek aktuálisan érdeklik, foglalkoztatják őket. A tanulási kedvet fokozza, ha a tanulók változatos munkaformák, értelmes tevékenységek és érdekes, kihívást jelentő feladatok keretében fejleszthetik nyelvtudásukat. Ebben a fejlesztési szakaszban tovább bővül azoknak a nyelvtanulási stratégiáknak a köre, amelyeket a tanulók megismernek és alkalmaznak a nyelvórákon. Ezek fokozatos elsajátítása lehetővé teszi számukra, hogy az iskolán kívül is egyre inkább hasznosítsák, fejlesszék nyelvtudásukat. A fejlesztési szakasz célja, hogy a tanulók a 8. évfolyam végére elérjék a KER szerinti A2. szintet. Óraszám: 108 óra/év 3 óra/hét Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.

Utazás, nyaralás

15 óra

2.

Szabadidő, hobbi

15 óra

3.

Fantázia és valóság (olvasás, zene-hallgatás stb.)

12 óra

4.

Múltunk és jövőnk- Foglalkozások, diákmunka

15 óra

5.

Média

15 óra

6.

Környezetünk védelme

13 óra


13 óra

7.

Szabadon felhasználható: Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés (saját iskolám, egyházam és iskolám ünnepei, hazám és/vagy célnyelvi országok ünnepei, szokása stb.) és/vagy Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően és/vagy Projektmunkák: a témakörökhöz kapcsolódó projektmunkák készítése egyéni, pár-, vagy csoportmunkában Ajánlott szempontok a témakörökhöz az 8. évfolyamra

Ajánlott témakörök Szabadidő, szórakozás Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem. Internet, interaktív játékok. Mozi, színház, zenehallgatás, kiállítások. Közös időtöltés barátokkal.

Kapcsolódási pontok Testnevelés és sport: sportok. Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások. 156

10 óra

Hobbi. Szakkörök az iskolában.

Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások. Informatika: Az információs technológián alapuló kommunikációs formák, médiainformatika. Földrajz: tájékozódás a földrajzi térben, Európa, Európán kívüli kontinensek, tájak, országok.

Utazás, pihenés Vakáció, nyaralás. Táborok, osztálykirándulás. Közlekedési eszközök. Utazás belföldön és külföldön.

Biológia-egészségtan: az erdők világa. Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei. Dráma és tánc: dramatikus játékok.

Fantázia és valóság Kedvenc olvasmányaim, könyveim. A valódi könyv és az e-book. Képzeletem világa.

Vizuális kultúra: képzeletem világa.

Zene, művészetek Kedvenc zeném, együttesem. Film- és színházi élményeim. Kedvenc múzeumom. Kiállítások, rendezvények, koncertek. Zenei világnap. Múltunk és jövőnk Családom múltja, gyökereim. Az én jövőm. Foglalkozások, munkahelyek. Munkakörülmények. Érdeklődés, képesség. Iskolám múltja, jelene. A jövő iskolája. Lakóhelyem régen és most. A jövő városa. Földünk jövője.

Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások. Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző korszakok, globális problémák. Hon- és népismeret: Az én világom. Találkozás a múlttal. Földrajz: településtípusok; környezettudatosság, környezetvédelem. Erkölcstan: a munka világa.

Média, kommunikáció Internet, interaktív játékok. Közösségi oldalak- a kapcsolattartás modern formái. Infokommunikációs eszközök a mindennapokban (SMS- email) A média szerepe a hétköznapokban. Környezetünk védelme Veszélyeztetett állat- és növényvilág. Nevezetes napok: Fák és madarak Napja, a Víz Világnapja, a Duna Napja. Szelektív hulladékgyűjtés. Környezettudatos viselkedés.

Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció: szakmák, foglalkozások. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hírközlés. A média és a nyilvánosság szerepe. Biológia-egészségtan: kommunikáció az állatvilágban. Informatika: az információs technológián alapuló kommunikációs formák, médiainformatika. Biológia-egészségtan: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága. Fizika: energiatermelési eljárások. Földrajz: globális problémák, fenntarthatóság, védett hazai és nemzetközi természeti értékek példái. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás, egészséges életmód.

FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK A fejlesztési szakasz célja, hogy a tanulók a 8. évfolyam végére elérjék a KER szerinti A2 szintet. Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése 157

Előzetes tudás

A1 nyelvi szint, azaz a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó feladatok megoldása.

Az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások megértése; az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések megértése; a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavak, szó- és beszédfordulatok felismerése, és ezekből következtetés a szövegek témájára, tartalmára; A tematikai egység az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetének követése; nevelési-fejlesztési céljai a lényeg és néhány alapvető információ kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó szövegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva; néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. A fejlesztés tartalma Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés folyamatos követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése. Ismert témákhoz kapcsolódó rövid kérések és kijelentések megértése. Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének, néhány konkrét információnak a kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével. Ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben a beszélők gondolatmenetének követése a tanult nyelvi eszközökre támaszkodva, a beszédhelyzetet figyelembe vételével. Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, a célnyelvi kultúrát bemutató multimédiás anyagok, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok; tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd, interaktív feladatok. Fejlesztési egység Előzetes tudás


Egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban kommunikáció ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; kérdésfeltevés kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszadás a hozzá intézett kérdésekre, A tematikai egység illetve rövid párbeszédek folytatása; nevelési-fejlesztési céljai az első lépések megtétele a célnyelv spontán módon történő használata útján; egyre több kompenzációs stratégia tudatos alkalmazása a megértetés, illetve a beszédpartner megértése érdekében; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. A fejlesztés tartalma Tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezése, egyre bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel. Egyszerű, tényszerű információk megszerzése és továbbadása. Vélemény, gondolat, érzés kifejezése, illetve ezekre való rákérdezés egyszerű nyelvi eszközökkel. Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdések feltevése, kérések, felszólítások megfogalmazása, illetve az azokra történő válaszadás. Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben. A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során, spontán kommunikálás strukturált, előre látható szituációkban (pl. pár- vagy csoportmunka során társakkal). Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel, spontán kommunikálás célnyelvi beszélőkkel. Beszélgetés során meg nem értés esetén ismétlés, magyarázat kérése, visszakérdezés alkalmazása, illetve szükség esetén a saját mondanivaló átfogalmazása, egyszerűsítése, pontosítása a kommunikáció fenntartása érdekében. Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. a kommunikáció fenntartása, követése, lezárása). 158

Észlelt (hallott/látott) jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, helyzetekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Rövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, dramatizált jelenetek, kérdések, felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén, véleménykülönbségen alapuló szövegek, spontán megnyilvánulások. Fejlesztési egység Előzetes tudás

Összefüggő beszéd A1 nyelvi szint, azaz felkészülés után rövid szövegek elmondása.

Rövid, de egyre bővülő szókincs, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggő beszéd saját magáról és közvetlen környezetéről; munkája bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel; rövid, egyszerű történetek mesélése; A tematikai egység egyszerű állítások, összehasonlítás, magyarázat, indoklás megfogalmazása; nevelési-fejlesztési céljai egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták használata; a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása lineáris kötőszavakkal, és az ok-okozati összefüggések kifejezése; a megértést segítő legfontosabb stratégiák alkalmazása; a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása. A fejlesztés tartalma Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása ismert témákról, felkészülés után. Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Minta alapján összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatok kifejezése kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát). A mondanivaló jelentésének pontosítása, tisztázása a testbeszéd tudatos alkalmazásával. Csoportos előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján. Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatás utáni elismétlése, a célnyelvi normához közelítő kiejtés gyakorlása. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tanulói munka bemutatása), előadás, prezentáció, témakifejtés. Fejlesztési egység őzetes tudás

Olvasott szöveg értése A1 nyelvi szint, azaz közös feldolgozást követően egyszerű olvasott szövegek lényegének, tartalmának megértése.

Az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése; az alapvető információk megtalálása az egyszerű, hétköznapi szövegekben; az életkornak megfelelő témájú autentikus szövegek lényegének megértése, a szövegekből az A tematikai egység alapvető információk kiszűrése; nevelési-fejlesztési céljai az olvasott szövegekre vonatkozó feladatok elvégzése; a készsége kreatív használata az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez; tájékozottság növelése a célnyelvi kultúráról; az érdeklődés fokozása a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt. A fejlesztés tartalma Rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegek megértése (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról). Lényeges információk megtalálása egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben). Egyszerű üzenetek, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések megértése. Egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése, követése. Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból. Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, mesék, rövid történetek, versek, dalszövegek, cikkek a 159

korosztálynak szóló újságokból és holnapokról, útleírások, hirdetések, plakátok, hagyományos és elektronikus nyomtatványok, internetes fórumok hozzászólásai, képregények, egyszerű üzenetek, képeslapok, feliratok, étlap, menetrend, egyszerű biztonsági előírások, magánlevelek.


Előzetes tudás

Íráskészség A1 nyelvi szint, azaz ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; mintát követve különböző műfajú és a tanulók életkorának megfelelő témájú szövegek alkotása.

Összefüggő mondatok írása a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról; az írás kommunikációs eszközként történő használata egyszerű interakciókban; A tematikai egység gondolatok kifejezése egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban; nevelési-fejlesztési céljai a nyelvismeret kreatívan alkalmazása egyszerű szövegek írására az őt érdeklő, ismert témákról; az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeinek felismerése és követése. A fejlesztés tartalma Szavak és rövid szövegek másolása és diktálás utáni leírása. Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). Egyszerű szövegek írása kommunikációs céllal (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés). Egyszerű írásos minták követése, kreatív átdolgozása, aktuális, konkrét és személyes tartalmakkal való megtöltése (pl. egyszerű, személyes témákról minta alapján vers, dalszöveg, rap írása). Gondolatok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután). Gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeinek követése saját írásmű létrehozása során (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záró formula). A mondanivaló közvetítése vizuális eszközökkel (pl. szövegkiemelés, internetes, vagy SMS-ben használt emotikon, rajz, ábra, diasor). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Leírás, ismertető, képaláírás, élménybeszámoló, párbeszéd, üzenet, levél, email, SMS, blogbejegyzés.


A2 szintű nyelvtudás: A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt. Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról. Kommunikációs eszközök A2

1.


Megszólítás Köszönés, elköszönés Köszönet és arra reagálás Bemutatkozás Megszólítás Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gatuláció, jókívánságok és arra reagálás Személyes levélben megszólítás, elköszönés

Entschuldigung! Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Danke! Bitte! Ich heiße Martin. Entschuldigung, ich gehe jetzt. Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten. Lieber Karl! herzlichst Deine…, viele Grüße 160

2.


Véleménykérés és arra reagálás Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nemtetszés Akarat, kívánság, képesség

3.


Dolgok, személyek megnevezése, leírása Információkérés, információadás Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás 4.

Das ist mein Bruder.… Meine Mutter ist schön. Wie ist das Zimmer? Prima. /Wie alt bist du? 12. ja, nein, nicht, kein, doch Ich habe kein Geld. Doch, ich spiele auch! Ich weiß (nicht).



Magst du Mathe? Ja. Da hast du (nicht) Recht! Ja, das stimmt! Das stimmt aber nicht! Das finde ich gut / blöd/ toll! ich will…, Ich will das nicht. ich möchte…, Ich möchte nach Hause gehen. ich kann… Ich kann jetzt mitgehen.

Ein Buch, bitte! Gibst du mir ein Buch, bitte? Möchtest du einen Tee? Ja, gerne! Kommst du? Ja. Nein, leider nicht. Nein, es tut mir leid. Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke.






Präsens

Futur sich-Verben

Ich bin heute zu Hause. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. Er machte einen Fehler. Ich ging in die Schule. Ich habe ein Eis gegessen. Ich werde dieses Jahr nach Spanien fahren. Ich freue mich.

haben Possessivpronomen gehören + D.

Ich habe einen Bruder. Das ist meine Familie. Dieses Fahrrad gehört mir.

Präsens mit Vokalwechsel, trennbare Verben Präteritum Perfekt



hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… Mein Schreibtisch steht links. in, auf, vor, hinter, neben Ich lege das Heft auf den Tisch. (A/D) Er steht neben dem Bett.

Időbeli viszonyok 161

gyakoriság

időpont

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie einmal, zweimal monatlich, wöchentlich in, um, am, wann? jeder, dieser, voriger gegen

Ich spiele oft mit Peter. oft,

Ich mache Gymnastik zweimal am Tag. Ich gehe wöchentlich zweimal schwimmen. im Winter, um 8 Uhr, am Freitag Vorigen Freitag fuhren wir nach Berlin. Er wird gegen acht nach Hause kommen.

Mennyiségi viszonyok számok határozott mennyiség határozatlan mennyiség sorszámok

alles, viel, wenig, nichts viele, wenige erst, viert

eins, zwei eine Portion Pommes Ich lerne viel, und ich habe wenig Zeit. Viele meinen, es stimmt nicht! Der vierte auf dem Foto bin ich.

Minőségi viszonyok Wie? Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) möchte können, wollen

Modalitás felszólítás Esetviszonyok


Nominativ, Akkusativ Dativ, Genitiv kötőszók névmások

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch. Ich möchte ein Eis. Er kann nicht schwimmen. Ich will nach Hause. Komm morgen wieder! Spielt Tennis! Nehmen Sie bitte Platz! Gehen wir jetzt! Er zeichnet Bilder. Grete fragt uns, nicht ihn. Er gibt seinem Freund die Hand. Die Tür des Zimmers führt in den Garten. und/oder/aber/denn das ich, mich, mein, mir, dir dieser man

SZEMPONTOK AZ ÉRTÉKELÉSHEZ A tanuló továbbhaladásának követelményeit az egyes iskolák pedagógiai programja tartalmazza. Az ellenőrzés, számonkérés módjai legyenek ugyanolyan változatosak, mint a tanórai tevékenységek. Ahol csak lehet, megfelelő szituációkban, kommunikációs helyzetekben kell számot adni a tanulónak a tanultak elsajátításáról. Kreatív írásbeli munkák értékelése pl. történhet úgy is, hogy a tanulók egymás munkáját elolvassák és véleményezik. Ez nem zárja ki, hogy a tanár beszedje, és egyenként értékelje a munkákat. Az értékelés- ellenőrzés történhet szóban és írásban. A szóbeli ellenőrzés legyen folyamatos, a követelményeknek és a tevékenységeknek megfelelő, de ne adjunk minden értékeléskor érdemjegyet. Írásbeli ellenőrzéshez javasolt évfolyamonként 3 nagydolgozat és 3 egyéb jellegű dolgozat íratása. A nagydolgozatok javasolt témái lehetnek: kérdések megválaszolása az adott témakörhöz kapcsolódóan, nyelvtani és kommunikatív kiegészítések, rövid leírások, jellemzések, szövegértés ellenőrzése hallott vagy olvasott szöveg alapján, képleírás, fogalmazás a tanult témakörök alapján (esetleg szótár segítségével). Az értékelés- ellenőrzés valamilyen formájára minden órán sort kell kerítenünk. Fontos, hogy a számonkérés, tudásellenőrzés bármely formáját előzze meg tájékoztatás arról, hogy milyen anyagrész számonkérése következik. Az értékelés mindig előre tisztázott kritériumrendszer alapján történjen, hogy a szubjektív elemeket ki lehessen küszöbölni. Az eredmény kommentálása, akár százalékosan, akár érdemjeggyel történik, nem párosulhat megbélyegzéssel. Az egyes tanegységek végén javasolt az ismétlés, számonkérés, hiszen ebben az életkorban nagyon fontos a kisebb egységek alapos elmélyítése, rendszeres tanuláshoz szoktatás. Az értékelés módjai: önértékelés, tanulói értékelés (pár-, csoportmunkában), szóbeli értékelés; írásbeli, főleg ösztönzőformáló (formatív) értékelés; minősítő-szelektáló (szummatív); összegző-lezáró értékelés (osztályzás).

162

Természetismeret 5-6. évfolyam Célok, feladatok, fejlesztendő területek: A természetismeret tantárgy legfontosabb célja és feladata a környezetismeretben (1-4. évfolyam) szerzett ismeretek felfrissítése és bővítése. A tantárgy középpontjában nem az egyes természettudományok alaptételei, hanem az élő és élettelen természet konkrét jelenségei, a táj és a környezet áll. Érdeklődést kell ébreszteni a tanulókban közvetlen környezetük megismerése iránt; megláttatni, és elemi szinten értelmeztetni a természeti jelenségeket, folyamatokat, változásokat, összefüggéseket. Ehhez nagyon sok egyszerű kísérletre, egyéni és közös megfigyelésre van szükség. Eközben ki kell alakítani a tanulók egyéni érdeklődését, pozitív tanulási élményeit, amelynek lehetőségét folyamatosan meg kell teremteni. A gyermek ismeretei akkor rögzülnek mélyebben, ha megfelelő motiváció, élmény járul hozzá. Ezt azzal is segíti a tanterv, hogy igyekszik a tananyagot időben is úgy elosztani, hogy a tanulók minél több időt tölthessenek a szabadban a természet, az élővilág, az időjárás, a felszínformák megfigyelésével. Ez vezet el oda, hogy a tanulók felismerik, az ember tevékeny résztvevője a természetben zajló folyamatoknak, és nagy a felelőssége a környezet alakításában, védelmében. A természetismeret keretében szerzett ismeretek alapozzák meg a később belépő természettudományos tárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz elsajátítását. Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció: A természetismeret tanulása különböző kommunikációs csatornák aktív használatával zajlik. Értő olvasás, az olvasott szöveg egyéni és közös feldolgozása, tanári kérdésekre írásban és szóban válasz megfogalmazása, házi dolgozat készítése, kiselőadás tartása, saját álláspont kifejtése, vitában a véleményének képviselése Idegen nyelvi kommunikáció: Az 5-6. osztályos korosztály idegen nyelvi ismerete meg nem elegendő az aktív nyelvhasználathoz. Ugyanakkor sok szakkifejezés olyan idegen szavakat is tartalmaz, amelyek más idegen nyelvben is megtalálható. Ezeket az órákon tudatosítani lehet a diákokban. Matematikai kompetencia: A természetismeret szorosan kapcsolódik a matematikához. Ennek legfőbb területei: fizikai kérdések matematikai megfogalmazása, számítások végzése, terület és térfogat számítás és mérés összefüggése, mérési adatok rendszerezése, táblázatba foglalása, grafikus ábrázolása, mérési adatokból egyszerűstatisztika készítése, mértékegység átváltás Természettudományos kompetencia: A tudományos vizsgálódások kérdésfeltevéseinek és eredményeinek tudatos összekapcsolása a témához illeszkedő technikai és társadalmi kérdésekkel. Digitális kompetencia: A természetismeret tanulása során sok információhoz juthatunk hozzá az internetről, amelyeket órán be lehet mutatni. A mérési eredményeket számítógépesen is ki lehet értékelni, a diákok a házidolgozatokat számítógépen szerkesztve készíthetik el. Egyes témaköröket számítógépes prezentáció formájában is lehet tárgyalni. A hatékony és önálló tanulás: A természetismeret tanulása során a diákok elsajátítják a hatékony tanulás módszereit: olvasott szöveg értése, lényegkiemelés, vázlatkészítés, órai jegyzetelés tanári segítséggel, majd önállóan. Vaktérképeken helyek megtalálása – jellegzetes topológiai formák felismerése, helyek egymáshoz viszonyítása Szociális és állampolgári kompetencia: A tananyagban nagyon sokszor különféle helyzetekben jön elő a környezetvédelem, az ember felelősségének kérdése. Ezek tárgyalása, a viták szervezése, a vélemények ütköztetése alkalmat ad a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésére Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: E kompetenciáknak az alapjait lehet lefektetni a természetismeret tanítása során. Egyrészt lehet olyan önálló kutatási feladatokat kiadni a diákoknak, amelyhez a vállalkozószellemükre szükségük van, másrészt Magyarország tárgyalásánál a települések kialakulását, a jelenlegi ipari, mezőgazdasági helyzet elemzését lehet ebből a szempontból is elemezni. Kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret: Mint minden tanulási folyamatban, így a természetismeret tanulása során is találkozik a diák saját maga értékeivel, személyiségéből fakadó lehetőségeivel és korlátaival. A különböző természettudományos és környezeti problémák megvitatása során szembesül vitakészségével, azzal, hogy gondolatai milyen súlyt képviselnek a közösség előtt. A tanítás során igyekszünk minél több sikerélményhez juttatni a tanulókat. Mindez együtt sokat alakít a diákok énképén, önismeretén. Hon- és népismeret: Hatodik évfolyamon kb. fél éven át Magyarország földrajzával és élővilágával foglalkozunk. Ez nemcsak a földrajzi környezet, hanem az ott élő emberek életének, hagyományainak megismerését is lehetővé teszi. 163

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra: A Föld földrajzi és időjárási megismerése során rövid kitekintésre van lehetőség az ott élő emberek kultúrájára is. Ennek során nagyban lehet építeni a tanulók nem az iskolában szerzett tudására. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés: Gazdasági nevelés: Mivel a természetismeret keretében gazdaságföldrajzi ismeretek még nem kerülnek elő, kifejezett gazdasági nevelésről nem beszélhetünk. De Magyarország nagytájainak megismerése során sok gazdasági vonatkozású jellemzőt is érintünk. A környezeti problémák tárgyalása szintén lehetetlen azok gazdasági vonatkozásainak ismertetése nélkül. Környezettudatos nevelés: Természeti környezetünk óvása mindannyiunk elemi érdeke. Jövőnk azon áll, hogy ezeket a mindenki érintő gondokat, hogyan tudjuk kezelni, megoldani. A két év anyagának szinte minden témakörének van kapcsolódása a környezeti gondjainkhoz. Igyekszünk olyan szemléletet kialakítani a diákokban, amely a személyes felelősségre fekteti a hangsúlyt. Amelyik nem kizárólag a tudósoktól és a politikusoktól várja megoldást. Fontos, hogy a tudományos állásfoglalás morális megítéléssel párosuljon, hogy tudatosuljon, hogy a gondok megoldása csak komoly áldozattal, lemondással lehetséges. A tanulás tanítása: Minden tananyag elsajátítása messze túlmutat a konkrét ismeretek megtanulásán: készségeket, képességeket fejleszt. A tanulás során magát a tanulást is tanuljuk. Ebben kiemelt szerepe van az értő olvasásnak, a lényegkiemelésnek, a mondanivaló érthető írásban vagy szóban való előadásának. A grafikonok készítésével, értékelésével, a mértékegység átváltással, a problémák számítással való megoldásával a matematikai kompetenciákat fejlesztjük. A térképen való tájékozódás, keresés, a vaktérképek használata a vizuális memóriát fejleszti. Segít a jellegzetes formák megragadásában, a lényeg kiemelésében. Sok anyagrészben van lehetőség a jellegzetes tulajdonságok kiemelésére, különböző dolgok osztályba sorolására. Testi és lelki egészség: A testi és lelki egészség fejlesztésére leginkább az egészségtan órákon van mód, amelynek anyagát heti ½ órában a 6. osztályban kerül a tananyagba. Felkészülés a felnőtt kor szerepeire: A természetismeret oktatása folyamatosan az ember és a természet viszonyát tárgyalja. Azzal, hogy a diák helyét szeretnénk minél pontosabban kijelölni a természetben, egyben felkészítjük őt a felnőtt kor sok szerepére. Általában olyan emberi attitűdöt fejlesztünk, amely mindannyiunkat segít a természet értő megismerésben, és óvásában, de nemegyszer konkrét segítséget adhatunk a pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz is. 5. évfolyam Óraszám:

108 óra/év 3 óra/hét Az éves óraszám felosztására Témakör sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Témakör Élet különböző helyeken (ismétlés) Az anyagi világ megismerése Az időjárás és az éghajlat Környezetünk ábrázolása Földrajzi környezetünk Élő környezetünk Élet a városban

164

Óraszám 7 óra 20 óra 14 óra 8 óra 23 óra 25 óra 11 óra

1.

Élet különböző helyeken

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Természettudományos kompetencia  Konkrét példákon annak demonstrálása, hogy egy rendszer egységes „viselkedést” produkál, a környezetében valamilyen funkciót tölt be, szerkezete van. Az eljárás alkalmazása elsősorban életközösségek bemutatása során.  Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldásokhoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is.  A természetben, elsősorban az életközösségekben szerepet játszó néhány szabályozási folyamat részletesebb elemzése, a fogalmak meghatározása nélkül.  Az életjelenségeken alapuló élet-értelmezés használata az élővilág, a Föld folyamatainak elemzése során.

Témák, tartalmak Erdő  Különböző erdők összehasonlítása  Emlősök: növényevő, mindenevő, fogazat, életmód  Madarak: testfelépítése, kültakarója, mozgása (szárny), mellizmok, tüdő kapacitás, légzsák  Táplálékláncok az életközösségben, termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek

Anyanyelvi kommunikáció  A beszédkészség fejlesztése kiselőadások tartásával Digitális kompetencia  Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, táblázatgyűjtemények) használata egyéni és csoportmunkában.

Mező  A mező, rét, kaszáló legelő élő növények és állatok sajátosságainak összehasonlítása  Életközösségek, gyepszint, cserjeszint, lombkorona szint (szintezettség, spóra, virág, virágzat, toboz  Rovarok, kétéltűek, madarak, emlősök a mezőn

Környezettudatos nevelés  Az ember hatásának és felelősségének felismerése az egyes élőhelyek alakulása során Szociális és állampolgári kompetencia Fejlesztési feladatok:  Énkép, önismeret  Hon- és népismeret  Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra  Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  Környezettudatos nevelés  A tanulás tanítása  Testi és lelki egészség  Felkészülés a felnőttség szerepeire

Vizek, vízpartok  A nedves vízparton élő növények és állatok sajátosságainak összehasonlítása

165

Tanulói tevékenységek  Tanulmányi kirándulás meghatározott megfigyelési szempontokkal  Diaképek, fóliák, faliképek tanulmányozása, rajzok készítése, képek gyűjtése  Madáretető, madárodú készítése, kihelyezése  Könyvtár és internet használata anyaggyűjtésre  Természetes vizek élővilágának megfigyelése nagyító és mikroszkóp alatt  Egyes élőhelyek bemutatása filmen, diaképen  Plakátok, faliképek, Búvár zsebkönyvek használata, rajzok készítése, képek gyűjtése  Kiselőadások: anyaggyűjtés, előadás összeállítása, megtartása  táplálék lánc összeállítása az erdők, mezők vízpartok élőlényei között.  Keressenek kapcsolatokat ezen életközösségek tagjai között

Kapcsolódási lehetőségek  Az alsó tagozatos környezetismereti tanulmányok felidézése, alkalmazása  Irodalom:  egyes növények, állatok megjelenése az irodalomban, metaforikus jelentésük  Történelem: állatok, és növények jelentősége a történelemben (népek őstörténete, mondák, legendák), régi korok mezőgazdasága, környezeti rombolásai (pl. erdőirtások)

2. Az anyagi világ megismerése Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Természettudományos kompetencia  Az anyag legfontosabb tulajdonságainak kvalitatív értelmezése. Az anyagfogalom fokozatos kiterjesztése különféle anyagfajtákra, a levegőre, majd általában a gázokra. Az anyagmegmaradás szempontjából szemléletileg kritikus jelenségek elemzése (pl. égés, kémiai átalakulások, halmazállapot-változások, gázok összenyomása, melegítés folyamatai).  A változások, az átalakulások esetében energiára vonatkozó, egyelőre kvalitatív megfontolások használata.  Az egyes anyagok és fizikai jelenségek szerepének felismerése a mindennapi életben  Annak felismerése, hogy mi az, ami állandó az anyagban a változások során, és mi az ami változó – a megmaradási törvények alapjai Hatékony és önálló tanulás  Az egyes anyagok tulajdonságaiból általános következtetések levonása – általánosítás  Az általános elvekből következtetés az egyes anyagok tulajdonságaira – konkretizálás Digitális kompetencia  Információgyűjtés az egyes anyagokról az interneten, és más források felhasználásával Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Gázok  A levegővel teli edény nem üres  A levegő összenyomható: maga is nyomja az edény (lufi) falát, a levegőnek mérhető tömege van  Különböző gázok sajátságainak összehasonlítása  A gázok s köztük a levegő tömege.  Közös jellemző: nincs saját alakjuk, kitöltik a tartóedényt  A levegő páratartalma  A kilélegzett levegő CO2 és víz-tartalmának kimutatása  A levegőben lévő szennyezések kimutatása Folyadékok  Általánosan jellemző: a folyadékoknak határozott térfogata van (nem lehet összenyomni), de nincs saját alakja, szabad felszíne "vízszintes".  Csoportosítás különféle szempontok szerint  A tiszta víz fizikai tulajdonságai,  A víz, mint oldószer  Párolgás – lecsapódás  Élet a vízben, oldott anyagok, szennyezések  Ülepítés, szűrés, desztillálás  Szilárd testek úszása lebegése és lesüllyedése a folyadékokban Szilárd anyagok  Általános jellemzője: határozott alakja és térfogata van  Csoportosítás különféle szempontok szerint  Kristálynövesztés vizes oldatból;  A kristályok geometriai hasonlósága szabályos felépítésre utal  A kőzetek tulajdonságai

 Tanári kísérletek megfigyelése, a tapasztalatok összegzése  Egyszerű órai és otthoni tanulói kísérletek  Tanári kísérletek: levegő és szifonpatronból nyert CO2 összehasonlítása  A levegő és a CO2 összehasonlítása: sűrűség, éghetőség, reakció meszes vízzel  Gyűjtőmunka: légszennyezési források keresése, tanulói viták a kérdésről  Különböző folyadékok tulajdonságainak összehasonlítása, anyagok rendszerezése  Tanári és tanulói kísérletek: oldódás, bepárlás, elegyítés  Esővíz patak, tó vize, forrásvíz, gyógyvizek vizsgálata  Mit tudunk meg az ásványvizek címkéjéről?  modell kísérlet  Különböző szilárd anyagok csoportosítása, rendszerezése különböző szempontok szerint  Timsókristályok növesztése, megfigyelése nagyítóval, a jellemző kristályalak lerajzolása (kandis-cukor vizsgálata, sókristályok vizsgálata nagyítóval, mikroszkóppal)  Kristálygyűjtemény megfigyelése, természetes kristályok kőzetüregekben fotók, videó, stb.  Fém- kristályok megfigyelése bádoglemez felületén, és törési felületen  Fémek összehasonlító vizsgálata  Kísérletek a halmazállapot változásokra: olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás, szublimáció  Halmazállapot változással kapcsolatos jelenségek gyűjtése otthon és a természetben  A megismert természeti törvényszerűségek alkalmazása technikai eszközök működésének, folyamatok leírásának magyarázatára.  A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel, folyamatokkal összefüggő elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel.  A tanult egyszerűbb esetekben a folyamatok eredményeinek

166

Kapcsolódási lehetőségek  Alsó tagozatos környezetismereti tanulmányok,  Technika: anyagismeret.

során a kritikus gondolkodás, a kísérletek, mérése tervezése során a kreativitás, kezdeményezőképesség, problémamegoldás fejlesztése Környezettudatos nevelés  A tanult anyagok környezeti szerepének megismerése Fejlesztési feladatok:  Énkép, önismeret  Gazdasági nevelés  Környezettudatos nevelés  A tanulás tanítása  Testi és lelki egészség  Felkészülés a felnőtt kor szerepeire

 Fémek jellegzetes fizikai tulajdonságai: szín, szilárdság, alakíthatóság, elektromos vezetés, hideg tapintás  Fémek felhasználása  A farönk szerkezete; a fizikai tulajdonságok irányfüggése; a kemény és puha fák összehasonlítása; a fa hasznosítása  A műanyagok  Az üveg  Az anyag halmazállapotai (szilárd, folyékony, légnemű) és ezek egymásba alakulása  A tudománytörténet néhány nagy alakjának élettörténetével, munkásságával, eredményeivel való ismerkedés.

     

előrejelzése s az előrejelzés eredményességének elemi értékelése. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések irányított rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldásokhoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata. Érdekes és különleges tulajdonságokkal rendelkező anyagokra vonatkozó ismeretek felhasználása a modern technikai alkalmazások magyarázatára. Anyagok tulajdonságok szerinti csoportosítása, egyes tulajdonságok anyagszerkezeti értelmezése.

3. Az időjárás és az éghajlat Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Matematikai kompetencia  Mérési eredmények táblázatos feldolgozása, grafikus ábrázolása  Grafikonok értelmezése  A hőmérsékletmérés kapcsán átlaghőmérséklet számolása, szélsőértékek keresése Digitális kompetencia  Időjárási adatok gyűjtése a médiából Környezettudatos nevelés  Az időjárást befolyásoló emberi hatások tárgyalása során az egyéni felelősség kialakítása, ezeknek az ember életmódjára gyakorolt hatásának elemzése  A természetért érzett felelősség és a hitből fakadó erkölcsi döntések kapcsolatának kialakítása, elmélyítése

Témák, tartalmak


 A hőérzet csalóka, a hiteles hőmérsékletmérés, a hőmérők használata  A Nap fényt és meleget sugároz  A hősugárzás melegítő hatása a beesési szögtől függ, évszakok változása hőmérséklet változása, átlaghőmérséklet, hőingadozás  A Föld légköre  A légnyomás bemutatása, a barométer  A levegő felmelegedése (a Nap a talajt melegíti, a levegőt a talaj, a meleg levegő felszáll  Üvegházhatás  A szél keletkezése, jellemzése (erőssége iránya), a szél energiája (romboló, hasznosítható)  Víz a légkörben, felhők, csapadékképződés, csapadékformák

 Egyszerű kísérletek, a hőmérsékletmérés gyakorlása különböző hőmérők és leolvasásuk  Kísérletek napsugarakkal (a fény egyenes irányba terjed, fénysugarak irányváltása tükrözéssel, törő közeggel, a fehér fény színekre bontása,  Napsugarak (fény és hő) összegyűjtése homorú tükörrel, nagyítólencsével  Különböző anyagokkal bevont gyufaskatulyák felmelegedésének mérése, az eredmények táblázatos és grafikonon való feldolgozása, értelmezése  Hétköznapi tapasztalatok rendszerezése, otthoni mérések  Újságok, Tv, rádió időjárás jelentéseinek elemzése  Időjárás jelentés készítése  Műholdas felvételek az internetről: www.met.hu  Magyarország éghajlatának jellemzése, az általános összevetése az aktuális időjárással  Közelmúlt szélsőséges időjárási eseményeinek elemzése, TV film, hírek megtekintése

 Meteorológiai megfigyelések  Időjárási tapasztalatok, előjelek, műholdak 167

Kapcsolódási lehetőségek  Alsó tagozatos környezetismereti tanulmányok,  Irodalom: egyes időjárási jelenségekkel foglalkozó irodalmi művek, részletek,  Ének-zene: időjárási jelenségek zenei ábrázolása  Történelem: időjárási jelenségek történelemformáló ereje

Fejlesztési feladatok:  Énkép, önismeret  Hon- és népismeret  Gazdasági nevelés  Környezettudatos nevelés  A tanulás tanítása  Testi és lelki egészség  Felkészülés a felnőtt kor szerepeire

 Magyarország jellemző időjárási viszonyai  Veszélyhelyzetek (belvíz, árvíz, jégeső, zivatarvillámcsapás szárasság-erdőtűz, szélvihar) okai, előjelei, védekező magatartás

 A természeti jelenségekkel, folyamatokkal összefüggő elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel.  A tanult egyszerűbb esetekben a folyamatok eredményeinek előrejelzése s az előrejelzés eredményességének elemi értékelése.  Önálló vizsgálódás, a megfigyelések irányított rögzítése.  Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése.  Bekapcsolódás a tanár által ajánlott ellenőrző kísérletek eredményeinek elemzésébe.  A megfigyelések, tapasztalatok, megszerzett ismeretek és azok előzetes elképzelésekhez való viszonyának saját szavakkal történő nyelvileg helyes megfogalmazása és írásban való rögzítése.

4. Környezetünk és ábrázolása Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Természettudományos kompetencia  Az ismert tér fokozatos „kitágítása”, távolságra vonatkozó becslések.  Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén.  A tájékozódási feladatokban hely, irány és távolság meghatározása, a világtájakra, vonatkozó ismeretek használata. A felszínformák felismerése. Hon és népismeret  Hazánk tájainak megismerése által a honismeret elmélyítése. Hatékony és önálló tanulás  A térképek rajzolása és a térképen való tájékozódás során a lényeges dolgok megragadása, a lényegtelenek elhagyása

Témák, tartalmak


 Ismert környezetről készített helyszínrajz értelmezése  Helyszínrajz készítése ismert környezetről  A térkép jelrendszere  Lépték, vonalasmérték, színek, szintvonalak, tereptárgyak  Környékbeli, turista, városi, stb. térképek jelzései  Távolságok, szintkülönbségek meghatározása  A fő és mellék égtájak  Egyszerű iránytű készítése  Az iránytű (tájoló) és használata, zavaró hatások  Égtájak meghatározása iránytű segítségével és más módszerekkel, térkép tájolása  Különböző térképek használata: domborzati, politikaiközigazgatási, turista, autós, város stb. térképek

 A környezet bemutatása videofelvételen, fotósorozaton, látszati rajzon, helyszínrajzon  Alaprajz, helyi térkép készítése szabadkézzel  Térképolvasás  Légvonalbeli távolság mérése, útvonalhossz közelítő meghatározása,  Kísérletek felfüggesztett mágnesrúddal, mágnesezett varrótűvel,  Iránytű, egyszerű tájoló használata  Gyakorlás csoportokban tanári irányítással, tájékozódási játékok  A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel, folyamatokkal összefüggő elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel.  A tanult egyszerűbb esetekben a folyamatok eredményeinek előrejelzése s az előrejelzés eredményességének elemi értékelése.  Önálló vizsgálódás, a megfigyelések irányított rögzítése

168

Kapcsolódási lehetőségek  Alsó tagozatos környezetismereti tanulmányok,  Matematika: távolságmérés, mértékátváltás  Irodalom: útleírások, felfedezésekről szóló könyvek,  Történelem: régi térképek, történelmi térképek  Technika: testek vetületi ábrázolása

 Jellegzetességek megragadása a térképen, amelyek segítik a gyors tájékozódást, amelyek elősegítik a tanulást Fejlesztési feladatok:  Énkép, önismeret  Hon- és népismeret  Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra  Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  A tanulás tanítása  Felkészülés a felnőtt kor szerepeire

 Rendszeres megfigyelés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldásokhoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is.  Ismerethordozók használata csoportmunkában.  Információközléssel kapcsolatos játékok

5. Földrajzi környezetünk Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Hatékony és önálló tanulás  A korábban tanult jelenségek alkalmazása – pl. halmazállapot változások, időjárási elemek Környezettudatos nevelés  Az emberi felelősség elmélyítése a szükségletek és a környezeti ártalmak összevetése során Természettudományos kompetencia  A földfelszín változását előidéző jelenségek analizálása, a fizikai és meteorológiai okok felismerése Fejlesztési feladatok:  Énkép, önismeret  Hon- és népismeret  Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra  Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  Gazdasági nevelés

Témák, tartalmak


         

 Felszínalakítás modellezése homokasztalon.  Megbeszélés: felelős magatartás a tájak környezeti értékének megóvása érdekében.  Rajzos ábra készítése (napsugárzás, párolgás, felhőképződés, csapadékképződés, lefolyás).  A víz romboló és építő munkájának modellezése terepasztalon.  A hegységek csoportosítása keletkezésük szerint. Példák keresése a térképen.  Videofilm a vulkánokról - (a fantázia megragadása)  Gránit, bazalt, tufa, mészkő, dolomit, márvány vizsgálata szabad szemmel, nagyítóval (mikroszkóppal)  Mészkő és dolomit megkülönböztetése ecettel, ősmaradványok keresése mészkőben  Keménység vizsgálata  Homokkő, agyagpala vizsgálata (szemrevételezés) mechanikai vizsgálat, hasítás, kőfaragás  A síkságok keletkezése és fajtái. Példák keresése a térképen.  A talajok vizsgálata. Talajszelvény készítése.  Az egyéni és a tudományos elképzelések összehasonlítása, a tudományos vizsgálódások hatékonyságának, fontosságának,

      

A hőmérséklet felszínformáló hatása; hőtágulás A jég felszínalakító hatása A szél és a csapadék felszínformáló munkája Az emberi tevékenység felszínformáló hatása A víz körforgása a természetben Folyóvizek, állóvizek, felszínformáló folyamatok A víz tisztítása A hegységek kialakulása Gránit, bazalt, tufa A folyékony lávaolvadékból megszilárdult anyag nagyon sok parányi szemcséből (kristályból áll), a részecskék között működő összetartó erő nagy. Felhasználásuk Üledékes kőzetek képződése édesvízi mészkő, dolomit, homokkő, agyagpala jellemző tulajdonságai A síkságok kialakulása A talaj keletkezése, jellemzői, védelme. Új felszínformák kialakulása, fajtáik. Aprózódás, mállás.

169

Kapcsolódási lehetőségek  Alsó tagozatos környezetismereti tanulmányok,  Történelem: az ember földfelszínt átformáló munkája a történelem során

   

Környezettudatos nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt kor szerepeire

fejlődésének izgalmas, kaland jellegének érzékeltetése, megláttatása. Ismerethordozók használata csoportmunkában. A Föld egészére vonatkozó alapvető ismeretek megszerzése és használata természeti folyamatok magyarázatára, előrejelzésére. A felszínformák felismerése. A felszínváltozások főbb folyamatainak leírása, példák bemutatása, a változási folyamatok eredményeinek felismerése. Konkrét példákon annak demonstrálása, hogy egy rendszer egységes „viselkedést” produkál, a környezetében valamilyen funkciót tölt be, szerkezete van. Bekapcsolódás a tanár által ajánlott ellenőrző kísérletek eredményeinek elemzésébe. A megfigyelések, tapasztalatok, megszerzett ismeretek és azok előzetes elképzelésekhez való viszonyának saját szavakkal történő nyelvileg helyes megfogalmazása és írásban való rögzítése.

      

6. Élő környezetünk Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Természettudományos kompetencia  Az embernek, mint a természet szerves részének kezelése a természeti folyamatok elemzése során.  Az életjelenségeken alapuló életértelmezés használata az élővilág folyamatainak elemzése során.  A lényeges tulajdonságok felismerése és az élőlények csoportosítása ezek alapján.  Az analizáló és rendszerező képesség fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció  A megfigyelések, tapasztalatok, megszerzett ismeretek saját szavakkal történő nyelvileg helyes szóbeli

Témák, tartalmak


 Az élő és élettelen megkülönböztetése, életjelenségek, az anyagcsere szerepe, módjai, a mozgás és az anyagcsere jelentőségének kiemelése Növények  Szaporító szervek: virág, termés, mag, virág és virágzat a virág részei: takarólevelek, ivarlevelek: porzó, termő  Csíra, csírázás, palántázás, gyomlálás, egyelés, permetezés, metszés,  Létfenntartó szervek: gyökér, szár, levél  Egynyári növény, kétnyári növény, évelő,  A növények ehető részei: termés, mag, módosult szár, hagyma, gumó, karógyökér, levél, virágzat, hétköznapi példák  Termések fajtái: csonthéjas termés, almatermés, bogyótermés, szemtermés, makktermés, kabaktermés, hétköznapi példák az egyes

      

170

     

Gyűjtsenek példákat a növények és állatok életjelenségeire A diákok által behozott zöldségek, gyümölcsök vizsgálata Rajzok készítése az egyes termésektől (alma, szamóca, stb.) Gyűjtőmunka: Melyik növénynek milyen része ehető Látogatás egy piacra – ha lehet valóban, vagy képzeletben Ismerethordozók használata csoportmunkában A növényi és az állati anyagcsere összehasonlítása Fokozatos ismerkedés a rendszertani egységekkel: sejtalkotó, sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet (egyed), ökológiai rendszer fogalmakkal, konkrét esetekben a hierarchikus szerveződés felvázolása Fóliák, faliképek használata Rajzok készítése, képek gyűjtése Fali táblák Lehetőség szerint kirándulás, terepmunka Gyűjtsenek korszerű recepteket Fokozatos ismerkedés a rendszertani egységekkel: sejtalkotó,

Kapcsolódási lehetőségek  Alsó tagozatos környezetismereti tanulmányok.  Irodalom: versek, elbeszélések, regények a természetről, fákról, virágokról. (PL.: Fekete István: Csí, Kele, Vuk, stb.)  Ének-zene:  énekek az évszakokról természetről, madarakról, fákról, virágokról.

megfogalmazása és írásban való rögzítése. Matematikai kompetencia  Az analizáló és rendszerező képesség fejlesztése Hon- és népismeret  A megismert növények és állatok által a honismeret elmélyítése. Fejlesztési feladatok:  Énkép, önismeret  Hon- és népismeret  Környezettudatos nevelés  A tanulás tanítása  Testi és lelki egészség  Felkészülés a felnőtt kor szerepeire

termésekre Állatok  Gerinces, emlős, kérődző, pata, fogazat, összetett gyomor, kecske, juh, a magyar szürke marha, racka juh, az állatok esetleges fertőzöttségének veszélyei  Gerinces, madár, csőr, toll, kaparóláb, úszóláb, házi tyúk, házi lúd, kacsa, pulyka  Költöző madár, állandó madár, fészekhagyó, fészeklakó fecske, gólya, széncinege, feketerigó, sárgarigó  A madarak haszna, védelme

sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet (egyed), ökológiai rendszer fogalmakkal, konkrét esetekben a hierarchikus szerveződés felvázolása. Életközösségek leírására vonatkozó módszerek elsajátítása, alkalmazása konkrét leírásokban.  A növényi és az állati anyagcsere összehasonlítása. Az öröklődés és a szaporodás összekapcsolása.

 Rágcsálók, életmódjuk, kártételük  Földi giliszta bogár, májusi cserebogár, lepke Ember a természetben  A húsfélék tápértéke, a tej jelentősége, a zsír szerepe, a zöldségek és gyümölcsök fontossága, Magvak a táplálkozásban, szélsőségek, káros szokások Környezetvédelem! A vegyszeres irtás szükségessége és veszélyei 7. Élet a városban

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Természettudományos kompetencia  Az embernek, mint a természet szerves részének kezelése a természeti folyamatok elemzése során.  Az analizáló és rendszerező képesség fejlesztése  A lényeges tulajdonságok felismerése és az élőlények csoportosítása ezek alapján. Anyanyelvi kompetencia  A megfigyelések, tapasztalatok,

Témák, tartalmak


A városhoz szokott élőlények:  Városi fák cserjék és virágok  Csótány, veréb, galamb, varjú, szarka, sün, nyest  Házi kedvencek gondozása: kutya, macska, papagáj, a saját állat és a környezet iránti felelősség  A házi állattartás veszélyei betegségek terjesztése háziállatok által (allergia)  Szobanövények gondozása Természetvédelem  A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése, veszélyes hulladékok kezelése

    

171

 

Fóliák, faliképek használata Rajzok készítése, képek gyűjtése Fali táblák Lehetőség szerint kirándulás, terepmunka Milyen otthoni szobanövényeket ismernek, hogyan kell gondozni azokat? Beszámolók az otthoni állatokról, gondozásukról, szokásaikról. Ismerethordozók használata csoportmunkában. Felelősségteljes, tudatos magatartás, önkorlátozás fontossága, a zajszint csökkentése közvetlen

Kapcsolódási lehetőségek  Alsó tagozatos környezetismereti tanulmányok,  Környezetünk élővilága

megszerzett ismeretek saját szavakkal történő nyelvileg helyes szóbeli megfogalmazása és írásban való rögzítése. Hon- népismeret  A megismert növények és állatok által a honismeret elmélyítése. Fejlesztési feladatok:  Énkép, önismeret  Hon- és népismeret  Európai azonosságtudat egyetemes kultúra  Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  Gazdasági nevelés  Környezettudatos nevelés  A tanulás tanítása  Testi és lelki egészség  Felkészülés a felnőtt kor szerepeire



ezek

Céljuk, feladatuk, miért és hol létesültek



A természetet veszélyeztető szennyezések: háztartási szemét, veszélyes hulladék, levegő szennyezés, szmog, zaj szennyezés  Az ember cselekvési lehetőségei a környezete megóvásának érdekében

környezetünkben (magnó, mobiltelefonok) A nemzeti parkok, természetvédelmi területek minél alaposabb megismerése  A lakóhelyükre jellemző életközösség minél alaposabb megismerése, vizsgálata Viták a környezetvédelem kérdéseiről tanári útmutatásalapján 

A továbbhaladás feltételei:            

Legyen képes konkrét természeti formák, tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élőszóban, rajzban és írásban. Tudja felidézni a természeti és az ember által létesített környezetére vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. E képzetek alapján tudjon ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni. Legyen képes a leggyakoribb térképjelek alapján az elemi térképhasználatra. Tudja a tanult mértékegységek alkalmazásával a vizsgált jelenségeket mennyiségileg is jellemezni, és a mért adatokat értelmezni. Tudja megkülönböztetni a különböző halmazállapotokat és értse azok változását. Figyelje meg környezetének anyagait, ismerje fel azok legjellemzőbb tulajdonságait. Legyen képes az alapvető mérések elvégzésére. Ismerje fel, hogy az egyes anyagok tulajdonságai hogyan befolyásolják a természetben és a mesterséges környezetben betöltött szerepét. Jellemezze az évszakokat időjárásuk szerint. Ismerje az időjárást kialakító legfontosabb tényezőket. Jellemezze éghajlatunkat. Ismerje az időjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket. Fogalmazza meg milyen az aktuális időjárás. Ismerje fel a megfigyelt táj legfontosabb felszínformáit. Tudja értelmezni az egyszerű felszínformákat kialakulásuk szerint. Tudjon jellemző tulajdonságokat mondani megfigyelt kőzetmintákról. Ismerje fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét. Értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelősek. Tudja megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezze azokat. Ismerje a táplálkozásunkban betöltött szerepüket. 172



Ismerje fel a települési környezet leggyakrabban előforduló állatait és a háziállatokat. Tudja azok tenyésztésének célját. Legyen tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival. 6. évfolyam

Óraszám:

108 óra/év 3 óra/hét Az éves óraszám felosztására Témakör sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Témakör Alapmérések Tájékozódás a térképen és a földgömbön Éghajlati övezetesség a földön Magyarország nagytájainak jellegzetességei Hazánkra jellemző életközösségek A természet és a környezet védelme Egészségtan

Óraszám 18 óra 20 óra 15 óra 16 óra 17 óra 5 óra 20 óra

1. Alapmérések Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

Témák, tartalmak


Szociális és állampolgári kompetencia  Az egyéni, páros és csoportban végzett megfigyelések, mérések segítségével a szociális kompetencia fejlesztése Természettudományos kompetencia  A különböző mérési módszerek kidolgozásával a kreativitás növelése Digitális kompetencia  Régi mértékegységek, mérések gyűjtése interneten  Mérési eredmények számítógépes feldolgozása A mérési eredmények feldolgozása, a digitális feldolgozási lehetőségek bemutatása

Miért mérünk  Az érzékszerveinkkel felfogható tulajdonságok  Érzékeink pontossága és a mérés Hosszúság  Hosszúságmérés önkényes egységekkel, mérőszalaggal  Mértékegységek ismétlése, átváltása  Speciális mérőeszközök és módszerek hosszúság mérésre Terület  Ismert geometriai alakzatok (téglalap, háromszög) területének számítása  A terület mértékegységei, átváltásuk  Terület mérése négyzetháló segítségével (téglalap, háromszög, szabálytalan terület –pl. tenyér)

 Keressenek minél több olyan ingert, amelyet érzékelünk (mindennapok, kísérletek)  Egyes tulajdonságok nagyságának becslése, érzékcsalódások  Frontális osztálymunka, mérés tanári vezetéssel  Önálló tanulói munka: kísérletek tervezése, végrehajtása  Kísérletezés páros és csoportmunkában  Egyes kérdések megválaszolása könyvtár, internet segítségével (pl. régi mértékegységek)  Mérési eredmények feldolgozása:  Táblázat készítése

Matematikai kompetencia  Mértékátváltással, becslésekkel a matematikai és fizikai érzék fejlesztése

173

Kapcsolódási lehetőségek  A korábban tanult fizikai tulajdonságok és matematikai ismeretek felidézése, alkalmazása  Matematika: tanult ismeretek megerősítése méréssel (pl. terület mérése), mértékegység átváltás, egyszerű számolási feladatok  Történelem: régi mértékegységek, mérési módszerek gyűjtése  Magyar: régi

 A mért és a számolt adatok összevetése, a hibák elemzése  Mérési eredmények táblázatos feldolgozása, grafikus ábrázolása Énkép, önismeret  A mértékegységek becslése és az önbizalom összefüggésének felismerése Fejlesztési feladatok:  Énkép, önismeret  Hon- és népismeret  Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra  A tanulás tanítása  Testi és lelki egészség  Felkészülés a felnőtt kor szerepeire

 Kör kerületének és területének mérése egyre finomodó közelítéssel Térfogat  Téglatest és kocka térfogatának meghatározása élek hosszának mérésével és számítással, majd méréssel  folyadék térfogatának mérése különböző eszközökkel  Szabálytalan alakú testek térfogatának mérése vízkiszorítással Tömeg  tömegek összehasonlítása kétkarú mérleggel  a tömeg egysége (kg-etalon), mértékegységek és átváltás  Mérés táramérleggel, folyadékok tömegének mérése  Különböző mérlegek bemutatása, használata Sűrűség  Különböző anyagból készült hengerek térfogata és tömege, a kettő közötti kapcsolat  A sűrűség fogalma, mértékegysége

 

    

Grafikon szerkesztése Várható mérési eredmények megbecslése  Átlag kiszámolása  Mérési hibák megkeresése Mérésekhez kapcsolódó egyszerű számolási feladatok elvégzése A mért alakzat területének alsó-felső közelítése Mérőeszközök készítése (mérleg, homok-, vízóra) Az iskolában tanult mérési módszerek és az otthoni mérések összehasonlítása Otthoni mérőeszközök keresése

mértékegységek továbbélése szavainkban, szólásainkban  Ének: időmérés ritmusérzék ellenőrzése,  Technika: anyagismeret – különböző anyagok sűrűsége

 A víz sűrűségének kísérleti meghatározása  Különböző testek, anyagok sűrűségének meghatározása (pl. alumínium, vas, fa, kavics, krumpli)  Egyszerű sűrűségszámolási feladatok Idő  Az idő fogalma  Az idő mértékegységei, átváltások  Időmérés különböző módszerekkel (gyertyaóra, homokóra, vízóra, metronóm, fonálinga)  Mérés stopperórával 2. Tájékozódás a térképen és a földgömbön Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Természettudományos kompetencia  A térbeli tájékozódás fejlesztése  A geocentrikus és heliocentrikus szemlélet összehasonlításával a különböző nézőpontok fontosságának

Témák, tartalmak Fokhálózat  Abszolút és relatív földrajzi helyzet fogalmának egyszerű magyarázata  Fokhálózat: szélességi és hosszúsági körök és 174

Tanulói tevékenységek  A gyerekek saját szavaikkal határozzák meg, hol laknak (házszám, utca, város, ország, kontinens) úgy, hogy legyen benne pontos meghatározás és a helyek másik helyhez

Kapcsolódási lehetőségek  A korábban tanult földrajzi és csillagászati ismeretek felidézése, alkalmazása  Matematika: táblázatok,

és eltéréseinek felismertetése  Ismerkedés a tudománytörténet néhány nagy alakjával Énkép, önismeret  Az ember egyetemes helyének felismerése a világegyetemben Hon-és népismeret  A magyarság és az európaiság elmélyítése térképészeti feladatok segítségével Önálló és hatékony tanulás  A vizuális memória fejlesztése Digitális kompetencia  Digitális térképek, keresők és a GPS használata Fejlesztési feladatok:  Énkép, önismeret  Hon- és népismeret  Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra  Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  Gazdasági nevelés  Környezettudatos nevelés  A tanulás tanítása  Felkészülés a felnőtt kor szerepeire

azok összehasonlítása (nevezetes szélességi és hosszúsági körök)  Földrajzi helymeghatározás  Kontinensek, óceánok a földrajzi koordinátarendszerben, egymáshoz viszonyított elhelyezkedésük, méreteik  Tájékozódás a világtérképen, Európa térképén és Magyarország térképén (hely, irány és távolság meghatározása) Csillagászat  A Föld helye a világegyetemben  A Naprendszer  A Föld mozgásai: keringés, forgás A Föld  Gömb, geoid  Hogyan nézett ki a Föld a különböző korokban?  Földtörténeti korok  Forgás, forgástengely  A Föld forgástengelyének ferdesége, annak következményei

3. Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Természettudományos kompetencia  A térbeli tájékozódás fejlesztése  A geocentrikus és heliocentrikus szemlélet összehasonlításával a különböző nézőpontok fontosságának és eltéréseinek felismertetése  Ismerkedés a tudománytörténet néhány nagy alakjával Énkép, önismeret  Az ember egyetemes helyének felismerése a világegyetemben Hon-és népismeret  A magyarság és az európaiság elmélyítése térképészeti feladatok segítségével Önálló és hatékony tanulás  A vizuális memória fejlesztése

való viszonyítása  Rajzos ábra készítése (földgömb, Magyarország)  Földrajzi hely meghatározása egyéni vagy csoportos munkával  Csillagászati adatok kikeresése táblázatokból  Ki hol járt – személyes élmények a nagyvilágból  Országnévjegy készítése: terület, lakosság, legészakibb, legdélibb, legkeletibb, legnyugatibb pont, észak-déli, kelet-nyugati távolság, legmagasabb, legalacsonyabb pont  Földgömb tanulmányozása  Modellezés: Nap, Föld, Hold elhelyezkedése és mozgása egymáshoz képest  Naptárak (története, fajtái, saját naptár készítése)  Időszalag készítése

grafikonok készítése, elemzése, koordinátarendszer  Irodalom, történelem: fontos irodalmi és történelmi helyek megkeresése térképen  Irodalom: útleírások, tájleírások, időjárás az irodalomban  Társadalomismeret: az év jeles napjaihoz kapcsolódó népszokások

Éghajlati övezetesség a földön

Témák, tartalmak Éghajlat  A Föld éghajlati övezetessége: forró vagy trópusi, mérsékelt és hideg  Éghajlat módosító hatások  Egyenlítőtől, óceánoktól való távolság, tengerszint feletti magasság  Befolyásoló tényezők: domborzat, tengeráramlások, szélrendszerek  Az egyes éghajlati övezetek és övek jellemzése  Az egyes éghajlati övezetek növény és állatvilága

175

Tanulói tevékenységek  Éghajlati övezetek összehasonlítása táblázat készítésével  Térképkészítés: övezetek, tengeráramlások  Egyszerű éghajlati diagramok, hőmérsékleti és csapadéktérképek vizsgálata  Útleírások olvasása, készítése

Kapcsolódási lehetőségek  A korábban tanult földrajzi és biológiai ismeretek felidézése, alkalmazása  Matematika: táblázatok, grafikonok készítése, elemzése, koordinátarendszer  Irodalom, történelem: fontos irodalmi és történelmi helyek megkeresése térképen  Irodalom: útleírások, tájleírások, időjárás az

Digitális kompetencia  Digitális térképek, keresők és a GPS használata Fejlesztési feladatok:  Énkép, önismeret  Hon- és népismeret  Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra  Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  Gazdasági nevelés  Környezettudatos nevelés  A tanulás tanítása  Felkészülés a felnőtt kor szerepeire

irodalomban  Társadalomismeret: az egyes övezetek lakosságának életmódja

4. Magyarország nagytájainak jellegzetességei Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

Témák, tartalmak


Hon és népismeret  A tájegységek néprajzi jellegzetességeinek megismerése  A tájegységekre jellemző hagyományos életmód, mesterségek megismerése Digitális kompetencia  Egy-egy tájegység jellemzőinek megkeresése interneten, vagy könyvtárban Hatékony és önálló tanulás  A vizuális memória fejlesztése vaktérképes gyakorlatokkal Szociális és áűllampolgári kompetencia  Egy-egy tájegység feldolgozása csoportos munkával Felkészülés a felnőtt létre  Annak megismerése, hogy melyik vidéken mivel foglalkoznak az emberek Fejlesztési feladatok:  Énkép, önismeret  Hon- és népismeret  Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra  Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  Gazdasági nevelés  Környezettudatos nevelés  A tanulás tanítása  Felkészülés a felnőtt kor szerepeire

Az egyes nagytájak és tájegységek  A földrajzi helyzet, felszín, kialakulás  Az elhelyezkedés, felszín, éghajlat, vízrajz, növénytakaró, gazdálkodás és életmód összefüggései  Alföld  Kisalföld  Alpokalja  Dunántúli-dombság és Mecsek  Dunántúli-középhegység  Északi-középhegység  Nemzeti parkok  Főváros, nagy tájai, közigazgatási beosztása intézményei, közlekedési rendszere  Környezetszennyezés

   

176

       

Térképvázlat készítése Térképvázlat készítése a nagy Feladatok vaktérképen Szempontok meghatározása az egyes tájak vizsgálatához Tájnévjegyek vagy táblázat készítése a megadott szempontok alapján Rajzos ábrák elemzése (pl. tanúhegyek kialakulása, futóhomok mozgása) Videó részletek, útleírások Kirándulás tervezése Kirándulás Gyűjtőmunka: nevezetességek, közlekedési útvonalak Internet: útvonalkeresés, menetrend Lakóhelyem természetföldrajzi jellemzése megadott szempontok alapján

Kapcsolódási lehetőségek  A korábban Magyarországról tanult ismeretek felidézése, alkalmazása  Irodalom, történelem: fontos irodalmi és történelmi helyek megkeresése térképen  Irodalom: útleírások, tájleírások, időjárás az irodalomban  Történelem: Az egyes tájak történelmi nevezetességei, jellemző városok történelme  Társadalomismeret: az egyes tájegységekhez kapcsolódó

népszokások 5. Hazánkra jellemző életközösségek Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Természettudományos kompetencia  Konkrét példákon annak demonstrálása, hogy egy rendszer egységes „viselkedést” produkál, a környezetében valamilyen funkciót tölt be, szerkezete van. Az eljárás alkalmazása elsősorban életközösségek bemutatása során.  Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldásokhoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is.  A természetben, elsősorban az életközösségekben szerepet játszó néhány szabályozási folyamat elemzése, a fogalmak meghatározása nélkül.  Az életjelenségeken alapuló élet-értelmezés használata az élővilág, a Föld folyamatainak elemzése során.  Az élővilág relatív állandóságának, valamint változásának, a hosszú időszakok alatt lezajló átalakulásnak az elfogadása, az öröklődés lehetséges szerepének felismerése.  Fokozatos ismerkedés a rendszertani egységekkel: sejtalkotó, sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet (egyed), ökológiai rendszer fogalmakkal, konkrét esetekben a hierarchikus szerveződés felvázolása. Életközösségek leírására vonatkozó módszerek elsajátítása, alkalmazása konkrét leírásokban.  Nagyobb „osztályok” nevének és egymáshoz való viszonyaiknak az alkalmazása az ismeretszerzés során a hierarchikus osztályozásra vonatkozó tudás használatával. Anyanyelvi kommunikáció  A beszédkészség fejlesztése kiselőadások tartásával Digitális kompetencia  Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata egyéni és csoportmunkában.  A kiselőadásokhoz a digitális technika alkalmazása Környezettudatos nevelés  Az ember hatásának és felelősségének felismerése az egyes élőhelyek alakulása során Szociális és állampolgári kompetencia

Témák, tartalmak Erdő  Tölgyesek, bükkösök, fenyőerdők összehasonlítása  Moha növényke, erdei pajzsika, galagonya, fenyő, tobozok, szárnyas magvak vizsgálata  Emlősök: növényevő, mindenevő, fogazat, életmód  Az őz, vaddisznó, róka testfelépítése, életmódja  Madarak: testfelépítése, kültakarója, mozgása (szárny), mellizmok, tüdő kapacitás, légzsák  Kapcsolatok az életközösség egyedei között, versengés, zsákmányszerzés, élősködés, együttélés  Táplálékláncok az életközösségben, termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek Vizek, vízpartok  A nedves vízparton élő növények sajátosságainak, a fűzfa tulajdonságainak vizsgálata  Nád, gyékény, fűz, virág, virágzat  Plankton, papucsállatka, hínárnövények, hal, rák  Rovarok, hüllők testfelépítése, szaporodása, fejlődési fázisai, életmódja  Szitakötő, szúnyog, kecskebéka, gólya, tőkésréce Mező  A mező, rét, kaszáló legelő  A pázsitfüvek sajátosságai és 177

Tanulói tevékenységek  Tanulmányi kirándulás meghatározott megfigyelési szempontokkal  Diaképek, fóliák, faliképek tanulmányozása, rajzok készítése, képek gyűjtése  Madáretető, madárodú készítése, kihelyezése  Könyvtár és internet használata anyaggyűjtésre  Természetes vizek élővilágának megfigyelése nagyító és mikroszkóp alatt  Megfigyelés: a környezetben milyen tárgyak készülnek nádból, vagy gyékényből, milyen foglalkozások kapcsolódnak ezek készítéséhez  Egyes élőhelyek bemutatása filmen, diaképen  Nedves készítmények, preparátumok bemutatása  Növény és állat meghatározás határozók segítségével  Preparátumok, faliképek, Búvár zsebkönyvek használata, rajzok készítése, képek gyűjtése  Kiselőadások: anyaggyűjtés, előadás összeállítása, megtartása  táplálék lánc összeállítása az erdők, mezők vízpartok élőlényei között.  Keressenek kapcsolatokat ezen életközösségek tagjai között

Kapcsolódási lehetőségek  A korábban tanult biológiai ismeretek felidézése, alkalmazása  Irodalom: egyes növények, állatok megjelenése az irodalomban, metaforikus jelentésük  Történelem: állatok, és növények jelentősége a történelemben (népek őstörténete, mondák, legendák), régi korok mezőgazdasága, környezeti rombolásai (pl. erdőirtások)

 Az ember cselekvési lehetőségei a környezete megóvásának érdekében – megbeszélés, vita Fejlesztési feladatok:  Énkép, önismeret  Hon- és népismeret  Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra  Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  Környezettudatos nevelés  A tanulás tanítása  Testi és lelki egészség  Felkészülés a felnőtt kor szerepeire

képviselői, a mezei zsálya  Sáskák, tücskök, lepkék, gyíkok, fácán, mezei nyúl testfelépítése, életmódja  Életközösségek, gyepszint, cserjeszint, lombkorona szint Rovarok, kétéltűek, madarak, emlősök a mezőn Mezőgazdaság  Szántóföldi növények, gyomnövények, rágcsálók  Búza, kukorica, cukorrépa, burgonya

 Felelősségteljes, tudatos magatartás, önkorlátozás fontossága, a zajszint csökkentése közvetlen környezetünkben (magnó, mobiltelefonok)  A lakóhelyükre jellemző életközösség minél alaposabb megismerése, vizsgálata

6. A természet és a környezet védelme Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Természettudományos kompetencia  A természetben, Földön lejátszódódó, egymással szoros kapcsolatban álló néhány különösen is fontos szabályozási folyamat részletesebb elemzése, a fogalmak meghatározása nélkül.  A földi élet körülményeinek relatív állandóságának, valamint változásának, a hosszú időszakok alatt lezajló átalakulásnak az elfogadása, az emberi beavatkozások lehetséges szerepének felismerése. Anyanyelvi kommunikáció  A beszédkészség fejlesztése kiselőadások tartásával Digitális kompetencia  Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata egyéni és csoportmunkában.  A kiselőadásokhoz a digitális technika alkalmazása Környezettudatos nevelés  Az ember hatásának és felelősségének felismerése a természet védelmében Szociális és állampolgári kompetencia  Az ember cselekvési lehetőségei a környezete megóvásának érdekében – megbeszélés, vita Fejlesztési feladatok:  Énkép, önismeret  Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra

Témák, tartalmak Természetvédelem Védett területek:  Tájvédelmi körzetek  Természetvédelmi területek  Nemzeti parkok A Bükki Nemzeti Park  Karsztosodás, karsztforrások, víznyelő, barlang, dolina  Fekete áfonya, sárga ibolya, Telekivirág  Fekete harkály, holló, uhu, parlagi sas denevér, vadmacska a szilvásváradi ménes  szénégetés, őskohó A Balatoni Nemzeti Park  Hegyestű, tihanyi kecskeköröm  Molyhos tölgy, cserszömörce, tavaszi hérics, fekete kökörcsin, lisztes kankalin, májvirág  Füles kuvik, vörös vércse, kanalas gém  Keszthelyi Festetics-kastély, Nagyvázsony melletti Pálos kolostorrom 178

Tanulói tevékenységek  A nemzeti parkok, természetvédelmi területek minél alaposabb megismerése  Kiselőadások: anyaggyűjtés, előadás összeállítása, megtartása  Viták a környezetvédelem kérdéseiről tanári útmutatásalapján  Könyvtár és internet használata anyaggyűjtésre  Tanulmányi kirándulás meghatározott megfigyelési szempontokkal  Diaképek, fóliák, faliképek tanulmányozása, rajzok készítése, képek gyűjtése  Felelősségteljes, tudatos magatartás, önkorlátozás fontossága, a zajszint csökkentése közvetlen környezetünkben (magnó, mobiltelefonok)  A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése, veszélyes hulladékok kezelése

Kapcsolódási lehetőségek  A korábban Magyarországról tanult ismeretek felidézése, alkalmazása  Irodalom, történelem: fontos irodalmi és történelmi helyek megkeresése térképen  Irodalom: útleírások, tájleírások, időjárás az irodalomban  Történelem: Az egyes tájak történelmi nevezetességei, jellemző városok történelme  Társadalomismeret: az egyes tájegységekhez kapcsolódó népszokások

 Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  Környezettudatos nevelés  Felkészülés a felnőtt kor szerepeire

Balaton-felvidék

7. Egészségtan Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Természettudományos kompetencia  Az egészség (testi és lelki épség) tudat kialakítása.  Az egészséges életmód elsajátítása.  Az egészség és a tisztaság összefüggésének (személyi higiénia) megértése.  Az egészség és a helyes táplálkozás kapcsolatának felismerése. Anyanyelvi kommunikáció  A beszédkészség fejlesztése kiselőadások tartásával Digitális kompetencia  Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata egyéni és csoportmunkában.  A kiselőadásokhoz a digitális technika alkalmazása Környezettudatos nevelés  Az ember hatásának és felelősségének felismerése az egészség védelmében Szociális és állampolgári kompetencia  Az ember cselekvési lehetőségei a testi-lelki egészség megóvásának érdekében – megbeszélés, vita. Fejlesztési feladatok:  Énkép, önismeret  Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra  Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  Környezettudatos nevelés  Felkészülés a felnőtt kor szerepeire

Témák, tartalmak Az egészség érték testi-lelki épség  Önismeret érzelmek és viselkedés kapcsolata kockázatok és veszélyek Táplálkozás  Az étrend A mozgás és a személyes higiéné  A mozgás szerepe az egészség megőrzésében  Testképünk és közérzetünk, külső megjelenés  A tisztaság fontossága Veszélyes anyagok  Veszélyes szerek és anyagok a háztartásban  Szenvedélybetegségek alkohol, dohányzás, drog Szexualitás  Nemi azonosságtudat kialakulása  Serdülőkor nehézségei  Családi élet  Személyes kapcsolatok

Tanulói tevékenységek  Önismereti játékok, tesztek egyéni vagy kiscsoportos értékelése  Élethelyzetek eljátszása, megbeszélése, vita  Helyes étrend összeállítása tanuláshoz, sportoláshoz, stb-hez a különböző évszakokban kapható élelmiszerekből  Napirend készítése  Könyvtár és internet használata anyaggyűjtésre  Diaképek, fóliák, faliképek tanulmányozása, rajzok készítése, képek gyűjtése  Felelősségteljes, tudatos magatartás, önkorlátozás fontossága  Helyes értékrend kialakítása

A továbbhaladás feltételei    

Ismerje az alapvető tulajdonságokat, meg tudja azokat mérni. Ismerje azok mértékegységét, és a mértékátváltásokat. Ismerje a térképen, földgömbön való helymeghatározás, alapelemeit, tudjon tájékozódni ezek segítségével. Ismerje a Föld, a Hold mozgását, azok következményeit (évek, napok, holdváltozások, éghajlati övek kialakulása) 179

Kapcsolódási lehetőségek  A korábban az egészségről tanult ismeretek felidézése, alkalmazása.  Irodalom:  irodalmi alkotások a helyes értékrend kialakításáról, családról, szeretetről, szerelemről.  Történelem:  Egyes kiemelkedő történelmi személyiségek tanításai, példamutató élete másokért, a családjáért, hazánkért  Társadalomismeret:  Az egészséghez, az egyes életkorokhoz kapcsolódó népi bölcsességek, rigmusok és népszokások.

     

Ismerje a Föld éghajlati övezetességének okait, az egyes övezetek, övek éghajlati jellemzőt. Ismerje Magyarország nagy tájegységeit, azok földrajzi jellemzőit, növény- és állatvilágát. Igazodjon el biztosan Magyarország térképén. Ismerje a tanult növények, állatok testfelépítését, életmódját, helyét a természetben. Ismerje az életközösségeket alakító tényezőket, és az életközösségeket veszélyeztető hatásokat. Értse a természetvédelem jelentőségét, ismerje természetvédelmi területeinket, Nemzeti Parkjainkat.

Értékelési szempontok              

Mennyire sajátította el a tanult anyagot. Hogyan tudja írásban és szóban kifejezni mondanivalóját Az eddig tanultakra épülve hogyan tud egy új kérdést megválaszolni Milyen mélységig ismer fel egy problémát A tananyag különböző részei és a más órákon tanultak között milyen mértékben tud kapcsolatot teremteni Hogyan tud anyagokat, jelenségeket osztályozni, csoportosítani, megtalálja-e a közös jellemzőket Hogyan tud egy kérdést átültetni matematikai nyelvre Tud-e önállóan mérést végezni, a mérési adatokat feldolgozni, azokból következtetéseket levonni Mennyire járatos a mértékegységekben, mértékegység átváltásban Hogyan igazodik el a térképen Milyen mértékben képes az önálló ismeretszerzésre, és az ismeretek rendszerezésére Milyen a kreativitása, kezdeményezőképessége egy természettudományos kérdés megoldása során Mennyire ismeri fel egy természettudományos jelenségnek a technikára a társadalomra gyakorolt hatását és annak morális következményét Hogyan tudja a természetről megismerteket összekapcsolni világnézetével, hitével, gondolkodásában a tudomány és a hit hogyan feszül egymásnak, vagy egészíti ki egymást

180

Biológia 7-8. évfolyam számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni igyekvő ember áll. A természettudományi műveltség a természettel való közvetlen, megértő és szeretetteljes kapcsolaton alapul. Olyan tudást kell építenünk, amely segíti természeti-technikai környezetünk megismerését, és olyan tevékenységre késztet, mely hozzájárul a környezettel való összhang megtalálásához és tartós fenntartásához. Ennek érdekében a tanulónak meg kell ismernie a világot leíró alapvető természettudományos modelleket és elméleteket, azok történeti fejlődését, érvényességi határait és a hozzájuk vezető megismerési módszereket. Mivel a paradigmák, kutatási programok ma is változnak, a természettudományok tanítása során azt is be kell mutatnunk, hogy azok századok kollektív munkájával születtek meg, folyamatosan alakulnak, és sok esetben nem kizárják, hanem kiegészítik egymást. A természettudományok fejlődésének jellemzőit és módszereit az iskolai oktatás és nevelés során is figyelembe kell venni. A tanulókat meg kell ismertetni a tervszerű megfigyeléssel és kísérletezéssel, az eredmények ábrázolásával, a sejtett összefüggések matematikai formába öntésével, ellenőrzésének és cáfolatának módjával, a modellalkotás lényegével. A természettudományi műveltség az egyén és a társadalom számára is meghatározó jelentőségű. Az egészség tudatos megőrzése, a természeti, a technikai és az épített környezet felelős és fenntartható alakítása a természettudományos kutatások és azok eredményeinek alkalmazása nélkül elképzelhetetlen. A globális problémák megoldásának fontos feltétele az állampolgárok természettudományos műveltségen alapuló, kritikus és konstruktív magatartása. A gazdaság, a versenyképesség számára létfontosságú a kellő számú és felkészültségű műszaki szakember. Az egyén tudása társadalmi szinten szorosan összefügg a gazdasági versenyképességgel és a szűkebb-tágabb autonóm közösségek fennmaradásával. A természettudományok tanítása során alapvető a tudományágak pontos és részben elkülönült fogalomhasználata. A természettudományi nevelésnek ugyanakkor elő kell segítenie a közvetített tudás társadalmi érvényesülését is. Ezért az sem a tartalmak, sem a módszerek tekintetében nem szorítható be kizárólag a szaktudományok szűken értelmezett kereteibe. Az iskolai oktatásnak és nevelésnek olyan, természettudományos módszerekkel vizsgálható kérdésekkel is foglalkoznia kell, amelyeket a társadalom és a gazdaság adott időben és helyen felvet, amelyek befolyásolják az egyén és a közösség jelenlegi életét, illetve kihatással vannak a jövő alakulására. Ilyenek az egészségmegőrzéssel, a természeti forrásokkal való fenntartható gazdálkodással összefüggő problémák. Cél, hogy a tanulók cselekvő közreműködőivé váljanak a tanulási folyamatnak, egyben felkészüljenek az aktív állampolgári szerepvállalásra. A természettudomány nemcsak ismeretek rendszere, az emberiség közös kultúrkincse, hanem magasan szervezett kollektív megismerési eszköz is. A közoktatásban folyó természettudományos nevelés a maga sajátos eszközeivel ehhez biztosít hozzáférést. Erre az alapra épül a természettudományos és műszaki életpályákra való felkészítés is. Ahhoz, hogy a tudás személyessé váljék, a diszciplínák tudásrendszereit a tanulók igényeihez, életkori sajátosságaihoz, képességeik és gondolkodásmódjuk sokféleségéhez kell igazítani. Így felkelthető a tanulók érdeklődése, megalapozható a nem természettudományos pályát választók kellő tájékozottságának kialakítása, és – megkülönböztetett figyelemmel a tehetségek gondozására – elérhető a fiatalok egy részének természettudományokhoz köthető pályákra irányítása is. A közoktatásban felépített természettudományi tudás érvényességének és működőképességének feltétele a rendszerszerűség. Az alapelvek, kulcsfogalmak és modellek tudásrendszerét közérthető, érdeklődést keltő és fenntartó, azt tovább bővíthető módon kell fejleszteni. Ennek eszköze a tanulók cselekvő részvételét biztosító tudásépítés. Az önmagában is összetett funkciójú természettudományi nevelés – a többi műveltségterülethez hasonlóan – beágyazódik az iskola komplex személyiségfejlesztési folyamatába. Ennek feltétele az iskolai és azon kívüli tanulási környezet változatossága, az információforrások és interakciós lehetőségek sokfélesége, az önálló, cselekvő tanulás lehetősége. A természettudományi nevelés a tanulókat aktív szerepvállalásra, a fenntarthatóságot támogató, önmagáért és a közösségért felelős életmód kialakítására készteti. A megalapozott természettudományos műveltség teszi lehetővé a félrevezetésen, manipuláción alapuló megnyilvánulások felismerését és hárítását is. A biológia a természetismeret 5–6. évfolyamán elsajátított ismeretekre, készségekre, képességekre épül. Annak céljaival, feladataival szerves egységben bővíti a tanulók biológiai ismereteit, erősíti a természettudományos tárgyak tantárgyközi kapcsolatait, továbbfejleszti a tanulók megismerési képességeit, elősegíti személyiségük sokoldalú kibontakozását, formálja ön- és világszemléletüket, segíti a természeti és társadalmi környezetben való eligazodásukat, testi és lelki harmóniájuk kibontakozását. A biológiai ismeretek elsajátítása során a tanítás-tanulás folyamatában kiemelt hangsúlyt kap a testi-lelki egészség, az énkép és önismeret, a hon- és népismeret, a környezeti nevelés, valamint az információs és kommunikációs kultúra fejlesztési feladatainak megvalósítása. Az interaktív táblára készült mozaBook digitális tankönyvekben számos interaktív extra tartalom, tematikus eszköz és játék teszi érdekesebbé, könnyebben befogadhatóvá a tananyagot. A pedagógusok munkáját animációs, prezentációs és illusztrációs lehetőségek segítik. A mozaWeb-tankönyvek érdekesebbé teszik az otthoni tanulást, könnyebben átláthatóvá, befogadhatóvá a tananyagot. A könyvek internetes használatra, főleg otthoni felhasználásra készültek, tartalmazzák a nyomtatott kiadványok szöveges és képi tartalmát, valamint tematikus eszközöket és játékokat is. Használatuk nem igényel külön programot, bármely böngészővel megnyithatók.

181

Fejlesztési követelmények A tanuló legyen nyitott, tanúsítson érdeklődést környezete és szervezete iránt. Legyen érzékeny problémáira. Tanuljon meg tapasztalatokat, tudományos ismereteket szerezni. Legyen képes megszerzett tudását a mindennapi életben hasznosítani. Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés. Ehhez az szükséges, hogy: – legyen képes a természetben és a szervezetében játszódó jelenségek, folyamatok, változások, kölcsönhatások tudatos megfigyelésére; – tudjon vizsgálatokat, kísérleteket önállóan végezni és rendelkezzen megfelelő gyakorlattal az anyagok eszközök ismeretében, balesetmentes használatában; – ismerje fel a megfigyelések, vizsgálódások feladataiban rejlő problémát, legyen képes azok tapasztalatait értelmezni, magyarázni, belőle következtetéseket levonni és róluk írásos, rajzos feljegyzéseket készíteni; – tudja a szöveges és a képi információhordozókat önállóan használni, diagramokat elemezni, ezekből következtetéseket levonni; – legyen képes ismereteinél a lényeges és a lényegtelen elkülönítésére, a mennyiségi és minőségi jellemzők összehasonlítására, az ok-okozati összefüggések felismerésére és magyarázatára; – tudja használni az ismeretek megszerzésénél és reprodukálásánál a megismerési algoritmusokat, – vegye észre az egészséges test felépítésének és működésének csodáit; – ismerje a környezetét és egészségét károsító tényezőket, használja fel ismereteit a veszély időbeni felismerésére és elhárítására; – tekintse egészségének, környezetének védelmét elsőrendű feladatának és vegyen részt aktívan a megvalósításban. Sajátítson el megfelelő mennyiségű és mélységű ismereteket az élő és élettelen anyag tulajdonságairól, szerkezetének és működésének összefüggéseiről. Ennek érdekében: – ismerje meg a legfontosabb szerves és szervetlen anyagok jellemző tulajdonságait; – tudja az élelmiszerek, ételek tápanyag-tartalmát és táplálkozását e szerint alakítsa; – értse, hogy az élő szervezetet felépítő anyagok mennyisége, aránya és szerkezete elválaszthatatlan a működéstől; – ismerje fel az élő anyag különböző megjelenési formáiban a hasonlóságokat és a különbségeket; – lássa az ökológiai rendszerekben az anyagok áramlását, körforgását; –értse a növényi, állati és emberi szervezet építő és lebontó anyagcsere-folyamatainak elválaszthatatlanságát; – legyenek biztos ismeretei a szervezetet károsító anyagok (nikotin, alkohol és a drog) mérgező hatásáról kipróbálásuk és használatuk veszélyeiről; – ismerje a leggyakoribb környezetszennyező anyagokat, törekedjen felhalmozódásuk megelőzésére és az esetlegesen kialakuló károk csökkentésére. A környezetben való tájékozódás érdekében szükséges tudnia, hogy a természet élő és élettelen dolgai, jelenségei, kölcsönhatásai időben és meghatározott térben zajlanak. Így fontos, hogy: – tudja, a természetben minden állandó változásban, mozgásban van, – tudja, a természeti jelenségek, folyamatok, kölcsönhatások időben és térben játszódnak, – értse a folyamatok időbeliségét és visszafordíthatatlanságát, – ismerje fel az élőlények egyedfejlődési szakaszait és időtartamát, – tudatosuljon benne, hogy az élőlények elválaszthatatlanok környezetüktől, mert azzal állandó és folytonos anyagcserét folytatnak, – rendelkezzen megfelelő szintű testtopográfiai ismerettel az élőlények és saját szerveztük felépítésénél, – lássa a test külső és belső tereiben a rész és az egész viszonyát, – ismerje a főbb biomok, életközösségek földrajzi helyét. Lássa a természettudományok XX. században bekövetkezett fejlődését és meghatározó szerepét a Föld és a földi élet jövőjében. Ennek érdekében: – ismerje a közvetlen tapasztalatszerzés módszereit, szerepét és jelentőségét a természettudományos megismerésben; – tudja, hogy ezen tapasztalatait az információhordozók által bővítheti, fejlesztheti; – fogadja kritikával az információkat, mert téves nézetekkel is találkozhat; – értékrendjében kapjon megfelelő helyet a tudomány és a tudás tisztelete; – ismerje hazánk kiemelkedő eredményeket elért tudósait, kutatóit, orvosait; – legyen büszke eredményeikre, nemzetközi elismertségükre; – törekedjen munkásságuk széles körű ismertetésére és hírnevük öregbítésére.

182

Kompetenciák A biológia tantárgy tanulása során az információk feldolgozása lehetőséget ad a tanulók digitális kompetenciájának, esztétikai-művészeti tudatosságának, kifejezőképességének, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációkészségnek, kezdeményezőképességének, szociális és állampolgári kompetenciájának fejlesztéséhez is. A biológia tudomány történetének megismertetésével hozzájárul a tanulók erkölcsi neveléséhez, a magyar vonatkozások révén pedig a nemzeti öntudat erősítéséhez. Segíti az állampolgárságra és demokráciára nevelést, mivel hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok felnőtté válásuk után felelős döntéseket hozhassanak. A csoportmunkában végzett tevékenységek és feladatok lehetőséget teremtenek a demokratikus döntéshozatali folyamat gyakorlására. A kooperatív oktatási módszerek a kémiaórán is alkalmat adnak az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére. A testi és lelki egészségre, valamint a családi életre nevelés érdekében a fiatalok megismerik a környezetük egészséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Ismereteket sajátítanak el a veszélyhelyzetek és a káros függőségek megelőzésével, a családtervezéssel, és a gyermekvállalással kapcsolatban. A kialakuló természettudományos műveltségre alapozva fejlődik a médiatudatosságuk. Elvárható a felelősségvállalás másokért, amennyiben a tanulóknak szerepet kell vállalniuk a természettudományok és a technológia pozitív társadalmi szerepének, gazdasági vonatkozásainak megismertetésében, és az áltudományos nézetek elleni harcban, továbbá a csalók leleplezésében. A közoktatási biológiatanulmányok végére életvitelszerűvé kell válnia a környezettudatosságnak és a fenntarthatóságra törekvésnek. Az értékelés leggyakoribb formái – Az önálló és csoportos tanulói tevékenység: forráshasználat; megfigyelés; kísérletezés; applikációs tevékenység; programkészítés, szervezés. – Szóbeli feleltetés. – Írásbeli ellenőrzés: munkafüzet, munkalap, feladatlap, témazáró. – Önálló – tanórán kívüli – forráshasználat (könyv, folyóirat, multimédiás eszközök), megfigyelés, adatgyűjtés, kiselőadás, programkészítés. Értékelési szempontok: – Milyen szinten sajátította el a tanuló a tananyaghoz kapcsolódó szaknyelvet és az élőlények testtopográfiai ismereteit? – Hogyan használja a megismerési algoritmusokat? – Felismeri-e az élőlényeket, tudja-e őket jellemezni? – Képes-e a megismert tények, folyamatok, fogalmak elemzésére, törvényszerűségek bizonyítására? – Érti-e az ökológiai rendszerek szabályozó folyamatait, tudja e példákkal illusztrálni a környezet –életmódszervezet, valamint a szervek felépítése és működése közti oksági összefüggéseket? – Képes-e a növényi és állati anyagcsere összehasonlítására, látja e az autotróf anyagcsere szerepét a bioszférában? – Felismeri e a növény és állatvilág élőlényeinek testfelépítésében és életműködéseinek fejlődésében az evolúciós újításokat? – Képes-e a megismert élőlények rendszerezésére? – Ismeri-e az emberi szervezet felépítését, működését, szabályozó folyamatait? – Látja-e szervezetében a rész és az egész viszonyát, az életfolyamatok irreverzibilitását? – Elsajátította-e és alkalmazza-e a mindennapokban az egészséges életvitel szokásrendszerét? – Tudja-e, mikor kell orvoshoz fordulni és hogyan kell ott viselkedni? – Rendelkezik-e megfelelő önállósággal a megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek végzésében, az eszközök balesetmentes használatában, az információhordozók kiválasztásában, hasznosításában? – Elsajátította-e az értő, a válogató a kritikai olvasás megfelelő szintjét, és tudja-e hasznosítani az ismeretszerzés folyamatában? – Miként tud önállóan vagy társaival együttműködve ismereteket szerezni, gyakorlatokat végezni, megszerzett ismereteit új szituációban alkalmazni? – Milyen mértékben vált személyiségének jellemzőjévé a környezet- és egészségvédelem, valamint a permanens önművelődés igénye?

– – – – –

A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, lefedje a biológia tantárgy kerettantervi anyagát; a biológia tankönyv tartalma korrekt és igényes legyen szaktárgyi szempontból a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a biológia tanítására rendelkezésre álló órakeretben; a taneszköz segítségével a biológia kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen, nyelvezete alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz; a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; 183

– a taneszköz segítséget nyújtson a megfelelő biológiai, illetve természettudományos szemlélet kialakításához, ábraanyagával támogassa, segítse a tanári demonstrációs és a tanulói kísérletek megértését, rögzítését; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek több éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; – amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal; Javasolt taneszközök Természetről Tizenéveseknek tankönyvcsalád kötetei: – Jámbor Gyuláné, Csókási Andrásné, Horváth Andrásné, Kissné Gera Ágnes: Biológia 7. tankönyv és digitális tankönyv (mozaBook és mozaWeb*) – Jámbor Gyuláné, Csókási Andrásné, Horváth Andrásné, Kissné Gera Ágnes: Biológia 7. munkafüzet és digitális munkafüzet (mozaBook és mozaWeb*) – Jámbor Gyuláné, Csókási Andrásné, Horváth Andrásné, Kissné Gera Ágnes: Tudásszintmérő feladatlapok Biológia 7. – Jámbor Gyuláné, Csókási Andrásné, Horváth Andrásné, Kissné Gera Ágnes: Biológia 8. tankönyv és digitális tankönyv (mozaBook és mozaWeb*) – Jámbor Gyuláné, Csókási Andrásné, Horváth Andrásné, Kissné Gera Ágnes: Biológia 8. munkafüzet és digitális munkafüzet (mozaBook és mozaWeb*) – Jámbor Gyuláné, Csókási Andrásné, Horváth Andrásné, Kissné Gera Ágnes: Tudásszintmérő feladatlapok Biológia 8. Heti és éves óraterv A tantárgy heti óraszáma

A tantárgy éves óraszáma

7. évfolyam

2 óra

72 óra

8. évfolyam

2 óra

72 óra

7. évfolyam A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élőlények változatossága II. Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz Az élőlények változatossága III. Az élővilág alkalmazkodás a hideghez, és a világtenger övezeteihez Rendszer az élővilág sokféleségében Részekből egész Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az éves óraszám

Órakeret 12 óra 16 óra 12 óra 12 óra 12 óra 8 óra 72 óra

Tematikai egység: Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben (12 óra) Előzetes tudás: – Az éghajlat elemei, a talaj (humusz), az éghajlati övezetek jellemzői. – A környezeti tényezők hatása az élőlényekre. – Táplálkozási lánc. – A víz körforgása a természetben. Nevelési-fejlesztési célok: – A rendszerszemlélet fejlesztése az élővilág és a környezet kapcsolatának, az életközösségek szerkezetének, időbeni változásának elemzése során. – Az életközösségek belső kapcsolatainak megértése a fajok közötti kölcsönhatások típusain keresztül.

184

– Az életközösségek veszélyeztetettségének felismerése, a lokális környezetszennyezés globális következményeinek feltárása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


Példák a növények környezethez való Hogyan határozzák meg az élettelen alkalmazkodására (szárazságtűrő, környezetei tényezők az élőket, az élők az fénykedvelő, árnyéktűrő). élőket, az élettelen az élőket, az élettelen az élettelent? A környezeti tényezők (fény, hőmérséklet, levegő, víz, talaj) hatása a növényzet Példák a víz fontosságára. kialakulására. Miért elképzelhetetlen az ÉLET víz nélkül? A víz szerepe a földi élet szempontjából (testalkotó, élettér, oldószer). Szobanövényeink egy része trópusi eredetű. Milyen ápolási igényben nyilvánul ez meg (pl. orchideák, broméliák, kaktuszok, filodendron)? Példák az élőlényeknek a magas hőmérséklethez való alkalmazkodásra.

A magas hőmérséklet mellett a csapadék mennyiségéhez, illetve eloszlásához való alkalmazkodási stratégiák (testfelépítés, életmód, élőhely és viselkedés) bemutatása néhány jellegzetes forró éghajlati növény és állat példáján keresztül. Az élővilággal kapcsolatos térbeli és időbeli mintázatok magyarázata a forró éghajlati öv biomjaiban.


Kémia: a víz szerkezete és jellegzetes tulajdonságai.

Földrajz: A Föld gömb alakja és a földrajzi övezetesség, a forró éghajlati öv. Tájékozódás térképen.

Az életközösségek vízszintes és függőleges rendeződése, mint a környezeti feltételek A kedvezőtlen környezet és a túlélési optimális kihasználásának eredménye. stratégiákban megnyilvánuló alkalmazkodás felismerése. A forró éghajlati öv jellegzetes biomjainak Matematika: modellezés; jellemzése (területi elhelyezkedés, összefüggések megjelenítése. kialakulásuk okai, főbb növény- és állattani Táplálkozási lánc összeállítása a forró jellemzői). éghajlati öv biomjainak jellegzetes élőlényeiből. Fajok közötti jellegzetes kölcsönhatások (együttélés, versengés, élősködés, táplálkozási kapcsolat) a trópusi éghajlati öv életközösségeiben. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A Milyen következményekkel jár az erdők tengeren túli kereskedelem kiirtása? Milyen forrásból tudjuk C-vitamin jelentősége (Kolumbusz szükségletünket kielégíteni a téli A trópusokról származó gyümölcsökkel és Kristóf) hónapokban? fűszerekkel kapcsolatos fogyasztási A trópusi éghajlati öv fontosabb szokások elemzése; kapcsolatuk a haszonnövényei, szerepük a környezetszennyezéssel. táplálkozásban. Mi befolyásolja az élőlények ismétlődő, ritmusos aktivitását? A biológiai óra. Milyen következményekkel jár az erdők kiirtása? Az élőhelyek pusztulásának, azon belül az elsivatagosodásnak az okai és következményei.

Projektmunka lehetősége: a forró éghajlati övben megvalósuló emberi tevékenység (az ültetvényes gazdálkodás, a fakitermelés, a vándorló-égető földművelés, a vándorló állattenyésztés, túllegeltetés, az emlősállatok túlzott vadászata)és a gyors népességgyarapodás hatása a természeti folyamatokra; cselekvési lehetőségek felmérése. Az elsivatagosodás megakadályozásának 185


lehetőségei. Környezeti tényező, életfeltétel, tűrőképesség, környezethez való alkalmazkodás; trópusi esőerdő, erdős és füves szavanna, trópusi sivatag, elsivatagosodás; versengés, együttélés, táplálkozási lánc; gerinces, hüllő, madár, emlős.

Tematikai egység: Az élőlények változatossága II. Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz (16 óra) Előzetes tudás – A környezeti tényezők hatása az élőlényekre. – Az éghajlat elemei és módosító hatásai. – Éghajlati övezetek. – Táplálkozási lánc. Nevelési-fejlesztési célok: – Életközösségek felépítésének és belső kapcsolatrendszerének megismerése megfigyelések és más információforrások alapján. – Az élőlények alkalmazkodásának bizonyítása a testfelépítés, életmód, élőhely és viselkedés kapcsolatának elemzésével. – Az emberi szükségletek kielégítésének környezeti következményei, veszélyei feltárása során a globális problémákról való gondolkodás összekapcsolása a lokális, környezettudatos cselekvéssel. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Mely környezeti tényezőknek van elsődleges szerepük a növényzeti övek kialakulásában a mérsékelt övezetben? A természetes növénytakaró változása a tengerszint feletti magasság, illetve az egyenlítőtől való távolság függvényében. A mérsékelt övezet és a magashegységek környezeti jellemzői. Hogyan változik egy rét, vagy a park füve a nyári szárazságban, illetve eső után? A mérsékelt éghajlati övezet biomjainak (keménylombú erdők, lombhullató erdőségek, füves puszták jellemzői) jellemzése (földrajzi helye, legjellemzőbb előfordulása, környezeti feltételei, térbeli szerkezete, jellegzetes növény- és állatfajok).


A környezeti tényezők és az élővilág kapcsolatának bemutatása a mérsékelt övi biomok néhány jellegzetes élőlényének példáján.

A környezeti tényezők élővilágra tett hatásának értelmezése a mérsékelt övi (mediterrán, kontinentális, tajga, magashegységi övezetek, déli és északi lejtők) fás társulások összehasonlításával.


Földrajz: Mérsékelt övezet, mediterrán éghajlat, óceáni éghajlat, kontinentális éghajlat, tajgaéghajlat, függőleges földrajzi övezetesség. Időjárási jelenségek, a földfelszín és az időjárás kapcsolata, légköri és tengeri áramlatok (Golf-áramlat, szélrendszerek). Csapadékfajták. Vizuális kultúra: formakarakterek, formaarányok.

Honnan „tudja” egy növény, hogy mikor kell virágoznia? Honnan „tudja” a rigó, hogy mikor van tavasz? A mérsékelt öv biomjainak jellegzetes növényei és állatai.

A megismert állatok és növények jellemzése (testfelépítés, életmód, szaporodás) Magyar nyelv és irodalom: csoportosítása különböző szempontok Szövegértés - a szöveg szerint. egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a Fajok közötti kölcsönhatások néhány szöveg elemei közötti okjellegzetes hazai társulásban (erdő, rét, víz- Példák az állatok közötti kölcsönhatásokra a okozati, általános-egyes vagy vízpart). jellegzetes hazai életközösségekben. kategória-elem viszony magyarázata. Az ember természetátalakító munkájaként Petőfi: Az Alföld. létrejött néhány tipikus mesterséges A lakóhely közelében jellegzetes (mezőgazdasági terület, ipari terület, természetes és mesterséges Matematika: Algoritmus település) életközösség a Kárpátéletközösségek összehasonlítása. követése, értelmezése, medencében. készítése. Változó helyzetek megfigyelése; a változás 186

Hogyan alakulnak ki a savas esők és hogyan hatnak a természetre? A környezetszennyezés jellemző esetei és következményei (levegő, víz, talajszennyezés).

kiemelése (analízis). Adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása.

Az ember és a természet sokféle kapcsolatának elemzése csoportmunkában: – A természetes élőhelyek pusztulásának okai (pl. savas eső, fakitermelés, az emlősállatok túlzott vadászata, felszántás, legeltetés, turizmus) és veszélyei; a fenntartás lehetőségei. – Aktuális környezetszennyezési probléma vizsgálata. Melyek a parlagfű gyors elterjedésének okai – Az invazív növények és állatok és következményei? betelepítésének következményei. Invazív és allergén növények (parlagfű). – Gyógy- és allergén növények megismerése. Gyógy -növények felhasználásának, az allergén növények ellen való védekezés formáinak ismerete és jelentőségének felismerése. A lakókörnyezet közelében lévő életközösség megfigyelése: a levegő-, a vízés a talajszennyezés forrásainak, a szennyező anyagok típusainak és konkrét példáinak megismerése, vizsgálata. Lehetséges projektmunka: helyi környezeti probléma felismerése, a védelemre vonatkozó javaslat kidolgozása. Kulcsfogalmak/ Keménylombú erdő, lombhullató erdő, füves puszta, tajga, nyitvatermő, zárvatermő, gerinces, fogalmak hüllő, madár, emlős; táplálkozási hálózat. Tematikai egység: Az élőlények változatossága III. Az élővilág alkalmazkodása a hideghez, és a világtenger övezeteihez (12 óra) Előzetes tudás: – Éghajlati övezetek. – Vizek– vízpartok élővilága. – Környezeti tényezők, életfeltételek. – A fajok közötti kölcsönhatások típusai.

Nevelési-fejlesztési célok: – Az élővilág sokféleségének, mint értéknek felismerése. – Az életközösség anyag- és energiaáramlása és az egyensúlyi állapot közötti összefüggés megértése. – A Föld globális problémáinak összegzése, a fenntarthatóságot támogató életvitel, illetve az egyéni és közösségi cselekvés megalapozása. – A tudomány és a technika a társadalomban és a gazdaság fejlődésében játszott szerepének bemutatása konkrét példák alapján. – A kutató és mérnöki munka jelentőségét felismerő és értékelő attitűd megalapozása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Miben hasonlít a sivatagi, illetve a hideg égövi állatok túlélési stratégiája? A hideg éghajlati övezet biomjainak jellemzése az extrém környezeti feltételekhez való alkalmazkodás szempontjából. Miben mások a szárazföldi és a vízi élőhelyek környezeti feltételei? A világtenger, mint élőhely: környezeti



Az extrém környezeti feltételekhez (magas Földrajz: hideg övezet, és alacsony hőmérséklet, szárazság) való sarkköri öv, sarkvidéki öv. alkalmazkodás eredményeként kialakuló testfelépítés és életmód összehasonlítása a hideg és a trópusi övben élő élőlények példáin. Matematika: táblázatok, rajzos modellek, diagramok, grafikonok leolvasása, megértése. 187

feltételei, tagolódása. A világtengerek jellegzetes élőlényei, mint a vízi környezeti feltételekhez való alkalmazkodás példái. Mi kapcsolja össze a közös élőhelyen élő fajokat? Az életközösségek belső kapcsolatai, a fajok közötti kölcsönhatások konkrét típusai. Anyag- és energiaáramlás a tengeri életközösségekben. Az élőhelyek pusztulásának okai: a prémes állatok vadászata, a túlzott halászat, a bálnavadászat, a szennyvíz, a kőolaj, a radioaktív hulladék, a turizmus következményei.

Milyen veszélyekkel jár a globális fölmelegedés a sarkvidékek és az egész Föld élővilágára? A Föld globális problémái: túlnépesedés - a világ élelmezése, fogyasztási szokások – anyag- és energiaválság, környezetszennyezés – a környezet leromlása. Konkrét példák a biológiának és az orvostudománynak a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra, a népesedésre gyakorolt hatására.

Önálló kutatómunka: a világtengerek szennyezésével kapcsolatos problémák. A megismert élőlények csoportosítása különböző szempontok szerint.

Táplálkozási lánc és táplálékozási piramis összeállítása a tengeri élőlényekből. Példák a fajok közötti kölcsönhatásokra a tengeri életközösségekben. Kutatómunka: nemzetközi törekvések a környezetszennyezés megakadályozására, illetve a környezeti terhelés csökkentésére. Az ember természeti folyamatokban játszott szerepének kritikus vizsgálata példák alapján. Az életközösségek, a bioszféra stabil állapotait megzavaró hatások és a lehetséges következmények azonosítása. A környezeti kár, az ipari és természeti, időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségeinek bemutatása. A tejtermékek, antibiotikumok előállítása és a mikrobák, továbbá a biológiai védekezés és a kártevő-irtás, valamint a védőoltások és a járványok kapcsolatának feltárása.

Hogyan függ az egyén életvitelétől a fenntarthatóság? A fenntarthatóság fogalma, az egyéni és közösségi cselekvés lehetőségei a fenntarthatóság érdekében. Az éghajlat hatása az épített környezetre (pl. hőszigetelés).


Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése.

Fizika: Az energiamegmaradás elvének alkalmazása. Az energiatermelés módjai, kockázatai. A Nap energiatermelése. Időjárási jelenségek, a földfelszín és az időjárás kapcsolata. Csapadékfajták. Természeti katasztrófák. Viharok, árvizek, földrengések, cunamik.

Az energia-átalakító folyamatok környezeti hatásának elemzése, alternatív energiaátalakítási módok összehasonlítása. Az energiatakarékos magatartás módszereinek és ezek fontosságának megismerése önálló forráskeresés és feldolgozás alapján. Az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása, mások eredményeinek értelmezése, egyéni vélemények megfogalmazása. Tundra, plankton, egysejtű, moszat, szivacs, csalánozó, gerinces, hal, madár, emlős; környezeti tényező, tűrőképesség, táplálkozási hálózat, táplálkozási piramis, fenntartható fejlődés, táplálkozási piramis.

Tematikai egység: Rendszer az élővilág sokféleségében (12 óra) Előzetes tudás: – A főbb növény- és állatcsoportok tulajdonságai. – A környezethez való alkalmazkodás formái. – A testfelépítés, életmód, élőhely és viselkedés kapcsolata. Nevelési-fejlesztési célok: – Az élővilág rendszerezésében érvényesülő szempontok értelmezése. – A hierarchikus rendszerezés elvének alkalmazása. – A tudományos modellek változásának felismerése. 188

– A tudományos módszerek és a nem tudományos elképzelések megkülönböztetése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Mire jó a dolgok (könyvek, zenék, ruhák, gyűjtemények) csoportosítása és rendszerezése a hétköznapi életben? Az élőlények csoportosításának lehetőségei. Milyen szempontok szerint lehet csoportosítani az élőlényeket? Igaz-e, hogy az ember a majomtól származik? A tudományos rendszerezés alapelvei a leszármazás elve, és néhány jellegzetes bizonyítéka.



A rendszerezés és a csoportosítás közti különbség megértése. Irányított adatgyűjtés, majd vita a darwinizmussal és az evolúcióval kapcsolatos hitekről és tévhitekről.

Magyar nyelv és irodalom: Egy hétköznapi kifejezés (rendszerezés) alkalmi jelentésének felismerése; a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése. Kulturált könyvtárhasználat.

Rendszertani kategóriák (ország, törzs, osztály, faj) megnevezése, a közöttük lévő kapcsolat ábrázolása.

Matematika: Halmazok eszközjellegű használata. Fogalmak egymáshoz való viszonya: alá- és fölérendeltségi viszony; mellérendeltség. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok.

Az élővilág törzsfejlődésének időskálája. A földtörténeti, az evolúciós és a történelmi idő viszonyának bemutatása, az egyes változások egymáshoz való viszonyának Baktériumok, egyszerű eukarióták, gombák, érzékelése. növények és állatok általános jellemzői. A hazai életközösségek jellegzetes fajainak A növények és állatok országa jellegzetes rendszertani besorolása (ország, törzs). törzseinek általános jellemzői. A főbb rendszertani csoportok jellemzőinek felismerése 1-1 tipikus képviselőjének példáján. Egy magyar múzeumban, nemzeti parkban, természettudományi gyűjteményben stb. tett látogatás során látott, korábban ismeretlen fajok elhelyezése – a testfelépítés jellegzetességei alapján – a fő rendszertani kategóriákban. Kulcsfogalmak/ Rendszerezés, rendszertani kategória; ország, törzs, osztály. fogalmak

Földrajz: a természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségei. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: tájékozódás a térben és időben.

Tematikai egység: Részekből egész (12 óra) Előzetes tudás: – A növények és az állatok testfelépítése. – Táplálkozási lánc. – Szaporodási típusok a növény- és az állatvilágban. Nevelési-fejlesztési célok: – A rendszerszemlélet fejlesztése rendszer és környezete kapcsolatának elemzésén keresztül. – A rész és egész viszonyának felismerése az élő egységes egész és a benne összehangoltan - működő szerveződési szintek összefüggésében. – A növényi és az állati sejt hasonlóságainak megállapításával a természet egységére vonatkozó elképzelések formálása. – Az ember természetben elfoglalt helye, a természetben megjelenő méretek és nagyságrendek érzékeltetésével. – A sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok összekapcsolása a növényi sejt és növényi szervek működésének példáján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan tudunk különbséget tenni élő és élettelen, növény és állat között? Az élő szervezet, mint nyitott rendszer. A rendszer és a környezet fogalma, kapcsolata, biológiai értelmezése.

Fejlesztési követelmények Az élővilág méretskálája: a szerveződési szintek nagyságrendjének összehasonlítása. A rendszer és a környezet fogalmának értelmezése az egyed, és az egyed alatti szerveződési szinteken.

189

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben megfogalmazott feltételeket teljesítő példák

Miért nem képes a szövetes élőlények egyegy sejtje az összes életműködés lebonyolítására, míg az egysejtűek egyetlen sejtje igen? A biológiai szerveződés egyeden belüli A rendszerek egymásba ágyazottságának szintjei, a szintek közötti kapcsolatok. értelmezése az egyeden belüli biológiai Testszerveződés a növény- és állatvilágban. szerveződési szintek példáján. Az eukarióta sejt fénymikroszkópos szerkezete, a fő sejtalkotók (sejthártya, sejtplazma, sejtmag) szerepe a sejt életfolyamataiban. Minek a megfigyelésére használunk távcsövet, tükröt, nagyítót, mikroszkópot? A fény-, illetve az elektronmikroszkóp felfedezése, jelentősége a természettudományos megismerésben.

Növényi és állati sejt megfigyelése, összehasonlításuk. A felépítés és a működés összefüggései a növényi és az állati sejt példáján.

azonosítása.

Fizika: lencsék, tükrök, mikroszkóp.

Miért keletkezik két egyforma sejt egy egysejtű élőlénye kettéosztódásakor? A sejtosztódás fő típusai, és szerepük az egyed, illetve a faj fennmaradása szempontjából.

Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya: alá- és fölérendeltségi viszony; mellérendeltség Kutatómunka a mikroszkópok felfedezésével értelmezése. és működésével kapcsolatban. Tárgyak, jelenségek, Növényi és állati sejtek megfigyelése összességek fénymikroszkópban. összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik (méret) szerint; becslés, nagyságrendek.

A növényi és az állati szövetek fő típusai, jellemzésük.

A sejtosztódási típusok összehasonlítása az információátadás szempontjából.

Mi a magyarázata annak, hogy a táplálkozási láncok általában zöld növénnyel kezdődnek? A növények táplálkozásának és légzésének kapcsolata; jelentősége a földi élet szempontjából. Mire lehet következtetni abból, hogy a sejteket felépítő anyagok az élettelen természetben is megtalálhatók? Az élőlényeket/sejteket felépítő anyagok (víz, ásványi anyagok, szénhidrátok, zsírok és olajok, fehérjék, vitaminok) és szerepük az életműködések megvalósulásában.

Informatika: adatok gyűjtése Néhány jellegzetes növényi és állati az internetről. szövettípus vizsgálata; a struktúra és a funkció közötti kapcsolat jellemzése a megfigyelt szerkezet alapján. A struktúra-funkció kapcsolatának elemzése zöld levél szöveti szerkezetének vizsgálata alapján. Néhány jellegzetes állati és növényi szövet megfigyelése fénymikroszkópban. Vázlatrajz készítése. Kémia: a víz szerkezete és tulajdonságai, oldatok, A sejt anyagainak vizsgálata. A szerves anyagok. balesetmentes kísérletezés szabályainak betartása.

Miben egyezik, és miben különbözik a madarak tojása, a halak ikrája és a mohák spórája? A szaporodás mint a faj fennmaradását biztosító életjelenség. Fő típusai.


Az ivaros és ivartalan szaporodási módok összehasonlítása konkrét példák alapján. Szerveződési szint, sejt, szövet; sejtalkotó, táplálkozás, anyagszállítás, légzés, ivaros és ivartalan szaporodás.

A fejlesztés várt eredményei a 7. évfolyam végén – A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. – Ismerje a globális környezetkárosítás veszélyeit, értse, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték. 190

– Ismerje és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tudjon belőlük táplálékláncot összeállítani. – Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit. – Tudja bemutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit. – Ismerje az életközösségek változatosságának és változásának okait. – Tudjon különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között. – Legyen tisztába a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival. – Ismerje az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait. – Tudja elhelyezni morfológiai jellegzetességeik alapján, az ismert élőlényeket a fejlődés-történeti rendszerben (maximum osztály szintig). – Lássa a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést. – Értse a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot. – Ismerje az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában. – Legyen tisztába a bőr és a mozgásrendszer felépítésével és alapvető működési sajátosságaival. – Tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni. – Rendelkezzen jártassággal a mikroszkóp használatában. 8. évfolyam Tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe Szépség, erő, egészség A szervezet anyag- és energiaforgalma A belső környezet állandóságának biztosítása A fogamzástól az elmúlásig Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az éves óraszám

Órakeret 12 óra 20 óra 16 óra 16 óra 8 óra 72 óra

Tematikai egység: Szépség, erő, egészség (12 óra) Előzetes tudás: – A kültakaró és a mozgás szerveinek legfontosabb jellemzői. – A hám-, a kötő- és támasztó-, valamint az izomszövetek szerkezete. Nevelési-fejlesztési célok: – Az egészséges életvitel szokásrendszerének kialakítása érdekében a rendszeres testmozgás és a bőrápolás iránti igény felkeltése. – Az egészséget veszélyeztető tényezők azonosítása, az ismeretek és tapasztalatok felhasználása a veszély időbeni érzékelése és elhárítása érdekében. – A fogyatékkal élő emberekkel tanúsított elfogadó, segítő, megértő magatartás erősítése. – A reális énkép és az önismeret fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Az emberi test síkjai, szimmetriája, formavilága, esztétikuma.

Milyen szerepe van a bőrnek és függelékeinek (haj, köröm) a vonzó megjelenésben? Mikor és miért izzadunk? A bőr felépítése és funkciói. A bőr szerepe a külső testkép kialakításában: a bőr kamaszkori változásainak okai, következményei.

Fejlesztési követelmények A kétoldali szimmetria felismerése, példák szimmetrikusan és aszimmetrikusan elhelyezkedő szervekre. A bőr szöveti szerkezetének és működésének összefüggése. Példák a szerkezeti változás – működésváltozás összefüggésére.

Kapcsolódási pontok Informatika: adatok gyűjtése az internetről. Magyar nyelv és irodalom: a szöveg elemei közötti okokozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony felismerése.

Matematika: Modellezés; A pattanás, a zsíros és a száraz bőr, a összefüggések töredezett haj és köröm összefüggése a bőr megjelenítése. működésével. Szimmetria, tükrözés. 191

Házi kozmetikumok használata, illetve hogyan válasszunk kozmetikai szereket? A bőr- és szépségápolás. A bőr védelme; bőrsérülések és ellátásuk. Bőrbetegségek (bőrallergia, fejtetvesség, rühatka, gombásodás).

Kémia: az oldatok kémhatása.

Környezetkímélő tisztálkodási és tisztítószerek megismerése, kipróbálása. Öngyógyítás és az orvosi ellátás szükségessége. Milyen kapcsolat van az ember mozgása és Elsősegélynyújtás bőrsérülések esetén. fizikai munkavégzése között? A mozgásszervrendszer aktív és passzív szervei. Az ember mozgásának fizikai Az emberi csontváz fő részei, a jellemzése (erő, munkavégzés). legfontosabb csontok felismerése. A szervezet mozgása és a szervek, Hogyan alkotnak a csontok egységes belső szövetek működésének kapcsolata. vázat? A csontok kapcsolódása. Az ízület szerkezete. A porcok szerepe a mozgásban. Példák a jellegzetes csontkapcsolatokra. Miként befolyásolja az életmód a mozgásszervrendszer állapotát? Mozgássérülések (ficam, rándulás, törés) ellátása, mozgásszervi betegségek (csípőficam, gerincferdülés, lúdtalp) és megelőzésük. A mozgás, az életmód és az energiaszükséglet összefüggései.


Fizika: erő, forgatónyomaték; mechanikai egyensúly.

Testnevelés és sport: a bemelegítés szerepe a balesetek megelőzésében. Elsősegélynyújtás mozgássérülések esetén. A mozgássérült és mozgáskorlátozott emberek segítése. Sportoló és nem sportoló osztálytársak napi-és hetirendejének összehasonlítása, elemzése a mozgás (edzés), pihenés, tanulás egyensúlya a test napi energiaigénye szempontjából. Önálló kutatómunka: sportolók, edzők, gyógytornászok, ortopéd orvosok stb. élményei, tapasztalatai a mozgás és a testilelki egészség kapcsolatáról.

Kültakaró, mozgás-szervrendszer, ízület.

Tematikai egység: A szervezet anyag- és energiaforgalma (20 óra) Előzetes tudás: – A sejt felépítése, sejtszintű életfolyamatok. – A tápcsatorna szakaszai és fő működéseik, a táplálékok tápanyagtartalma. – A légző szervrendszer részei és működéseik. – A keringés szervei és szerepük a szervezet működésében. Nevelési-fejlesztési célok: – A sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok összekapcsolásával a rendszerfogalom mélyítése. – A saját és mások egészségének megőrzése iránti felelős magatartás erősítése. – Az egészséges táplálkozás jellegzetességeire építve a tudatos fogyasztói szokások megalapozása, erősítése. – Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének tudatosítása, illetve baleset esetén a tudatosan cselekvő magatartás megalapozása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Miért van szüksége szervezetünknek különböző tápanyagokra (fehérjékre, szénhidrátokra és zsírokra)? Az élőlényeket felépítő szervetlen és


A táplálékok csoportosítása jellegzetes 192

Kapcsolódási pontok Kémia:a legfontosabb tápanyagok (zsírok, fehérjék, szénhidrátok)kémiai felépítése

szerves anyagok (víz, ásványi anyagok, szénhidrátok, zsírok és olajok, fehérjék, vitaminok) szerepe. Miért nincs önemésztés a tápcsatornában? A tápcsatorna részei és szerepük a tápanyagok emésztésében és felszívódásában. Melyek az alultápláltság, a túlsúly, az elhízás okai és következményei? Az egészséges táplálkozás jellemzői (minőségi és mennyiségi éhezés, alapanyagcsere, testtömeg-index, normál testsúly).

tápanyagtartalmuk alapján. Matematika: Adatok, rendezése, ábrázolása. A fő tápanyagtípusok útjának bemutatása az Matematikai modellek (pl. étkezéstől a sejtekig. függvények, táblázatok, rajzos modellek, diagramok, Számítások végzése a témakörben (pl.: grafikonok) értelmezése, testtömeg-index, kalóriaszükséglet) használata.

Lehetséges projektmunka: – Felvilágosító kampány összeállítása az egészséges táplálkozás megvalósítására; a testsúllyal kapcsolatos problémák veszélyeinek megismerésére. – Az egészséges étkezési szokások népszerűsítése. Hogyan jutnak tápanyaghoz és oxigénhez a – A táplálkozásnak és a mozgásnak a szervezetünk belsejében található sejtek? keringésre gyakorolt hatása, az elhízás A vér és alkotóinak szerepe az következményei. anyagszállításban és a véralvadásban.

Magyar nyelv és irodalom: a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben alkalmazott speciális jelrendszerek működésének magyarázata (táblázat).

Miben különbözik a be- és a kilélegzett levegő összetétele, és mi a különbség magyarázata? A légzési szervrendszer részei és működésük. Hangképzés és hangadás. Milyen történések játszódnak le a szív működésekor? A keringési rendszer felépítése és működése.

A szívműködést kísérő elektromos változások (EKG) gyógyászati jelentősége; a szívmegállás, szívinfarktus tüneteinek felismerése. A táplálkozás és a légzés szerepe szervezet A pulzusszám, a vércukorszint, a energiaellátásában. testhőmérséklet és a vérnyomás fizikai A vér szerepe a szervezet védelmében és terhelés hatására történő változásának belső állandóságának fenntartásában. megfigyelése és magyarázata. Immunitás, vércsoportok. A védőoltások jelentősége. Mitől függ, hogy mennyi folyadékot kell elfogyasztanunk egy nap? A kiválasztásban résztvevő szervek felépítése és működése. A vízháztartás és a belső környezet állandósága. A só- és vízháztartás összefüggése. Hogyan függ össze a szívinfarktus a kockázati tényezőkkel? Vérzéstípusok - vérzéscsillapítások.

A vér- és vizeletvizsgálat jelentősége, a laborvizsgálat legfontosabb adatainak értelmezése.

Vénás és artériás vérzés felismerése, fedőés nyomókötés készítése.

Légzőszervi elváltozások, betegségek megelőzése.

Önálló kutatómunka: milyen feltételekkel köthet életbiztosítást egy egészséges A szív és az érrendszeri betegségek tünetei ember, illetve aki dohányzik, túlsúlyos, és következményei. magas a vérnyomása, alkoholista vagy drogfüggő? 193

Informatika: adatok gyűjtése

Adatgyűjtés arról, hogy milyen hatással van a dohányzás a keringési és a légzési Az alapvető életfolyamatok (légzés, szervrendszerre, illetve a magzat pulzusszám, vérnyomás, testhőmérséklet és fejlődésére. vércukorszint) szabályozásának fontossága a belső környezet állandóságának Az interneten található betegségtünetek fenntartásában. értelmezése és értékelése.

A rendszeres szűrővizsgálat, önvizsgálat szerepe a betegségek megelőzésében.

az internetről, prezentáció készítése.

Vita a rendszeres egészségügyi és szűrővizsgálatok, az önvizsgálat, a védőoltások, valamint az egészséges életmód betegség-megelőző jelentőségéről.

Melyek az egészségügyi ellátáshoz való jog főbb ismérvei? Az eredményes gyógyulás és az időben Technika, életvitel és Betegjogok: az orvosi ellátáshoz való jog; történő orvoshoz fordulás gyakorlat: betegjogok. háziorvosi és szakorvosi ellátás. ok-okozati összefüggésének összekapcsolása. Kulcsfogalmak/ Tápanyag, anyagcsere, alapanyagcsere, emésztés, vér, vércsoport, véralvadás, immunitás, fogalmak szűrlet, vizelet, só- és vízháztartás. Tematikai egység: A belső környezet állandóságának biztosítása (16 óra) Előzetes tudás: – A sejt felépítése. – Külső- és belső környezet, egyensúlyi állapot. – Környezethez való alkalmazkodás, az érzékszervek specializálódása adott inger felfogására. Nevelési-fejlesztési célok: – A szervezet és a környezet kölcsönös egymásra hatásának megértése. – A környezeti jelzések kódolásának és dekódolásának értelmezése az érzékelés folyamatában. – Az alkohol és a kábítószerek káros élettani hatásának ismeretében tudatos, elutasító attitűd alakítása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek A környezeti jelzések érzékelésének biológiai jelentősége. Mi történik, ha valamelyik érzékszervünk nem, vagy nem megfelelően működik? Mit jelent a szemüveg dioptriája? A hallás és egyensúlyozás, a látás, a tapintás, az ízlelés és a szaglás érzékszervei.

Miben hasonlít, és miben különbözik az EKG és az EEG? Az idegrendszer felépítése; a központi és a környéki idegrendszer főbb részei, az egyes részek Az idegsejt felépítése és működése. A feltétlen és a feltételes reflex. A feltételes reflex, mint a tanulás alapja. Meddig tudjuk visszatartani a lélegzetünket, tudjuk-e szabályozni a szívverésünket?



Az érzékeléssel kapcsolatos megfigyelések, vizsgálódások végzése, a tapasztalatok rögzítése, következtetések levonása. Az érzékszervi fogyatékkal élő emberek elfogadása, segítésük kulturált módja. Adatgyűjtés a leggyakoribb szembetegségekről és korrekciós lehetőségeikről. Annak megértése, hogy az érzékelés az érzékszervek és az idegrendszer együttműködéseként jön létre.

Fizika: A hang keletkezése, hangforrások, a hallás fizikai alapjai. Hangerősség, decibel. Zajszennyezés. A fény. A szem és a látás fizikai alapjai. Látáshibák és javításuk.

Az EEG működésének alapja és elemi szintű értelmezése. Az idegsejt különleges felépítése és működése közötti összefüggés megértése.

Matematika: Változó helyzetek megfigyelése; a változás kiemelése (analízis). Modellek megértése, használata.

Példák arra, hogy a tanulás lényegében a környezethez való alkalmazkodásként.

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés - a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata; egy hétköznapi probléma megoldása a szöveg tartalmi elemeinek

Az egyensúlyi állapot és a rendszerek stabilitása közötti összefüggés felismerése, alkalmazása konkrét példákon.

194

Az alapvető életfolyamatok (légzés, pulzusszám, vérnyomás, testhőmérséklet és vércukorszint) szabályozásának működési alapelve.

felhasználásával. Informatika: szövegszerkesztés.

Mely tényezők veszélyeztetik az A személyes felelősség tudatosulása, a szülő, idegrendszer egészségét? a család, a környezet szerepének bemutatása Az alkohol egészségkárosító hatásai. a függőségek megelőzésében. A lágy és kemény drogok legismertebb A kockázatos, veszélyes élethelyzetek fajtái, hatásuk az ember idegrendszerére, megoldási lehetőségeinek bemutatása. szervezetére, személyiségére. A megelőzés módjai. Kulcsfogalmak/ Receptor, érzékszerv, reflex, reflexkör, feltétlen és feltételes reflex, központi és környéki fogalmak idegrendszer. Tematikai egység: A fogamzástól az elmúlásig (16 óra) Előzetes tudás: – Sejtosztódás. – Szaporodási típusok a növény-és állatvilágban. – A nemi érés jelei. Nevelési-fejlesztési célok: – Felkészítés a felelősségteljes párkapcsolatra alapozott örömteli nemi életre és a tudatos családtervezésre. – Az életszakaszok főbb testi, lelki és magatartásbeli jellemzőinek megismerésével azoknak a viselkedési formáknak az erősítése, melyek biztosítják a korosztályok közötti harmonikus együttélést. – Az önismeret fejlesztésével hozzájárulás önmaguk kibontakoztatásához, mások megértéséhez, elfogadásához, a boldogságra való képesség kialakításához. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Mi a szexualitás szerepe az ember életében? A férfi és a nő szaporodási szervrendszerének felépítése és működése.



Az örökítő anyagot megváltoztató környezeti Informatika: szaktárgyi hatások megismerése, azok lehetséges oktatóprogram használata. következményeinek megértése, felkészülés a veszélyforrások elkerülésére. Fizika: ultrahangos vizsgálatok az orvosi diagnosztikában. Milyen változások zajlanak le a Másodlagos nemi jellegek gyűjtése, szervezetben a női nemi ciklus alatt? magyarázat keresése a különbségek okaira. Matematika: ciklusonként átélt Elsődleges és másodlagos nemi jellegek. A biológiai nem és a nemi identitás idő és lineáris időfogalom; A nemi hormonok és a pubertás. megkülönböztetése. időtartam, időpont. Az ivarsejtek termelődése, felépítése és A petesejt és a hím ivarsejt termelődésének biológiai funkciója. összehasonlítása. Magyar nyelv és irodalom: A menstruációs ciklus. A nemek pszichológiai jellemzőinek szövegértés - a szöveg Az önkielégítés. értelmezése. egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a A biológiai és társadalmi érettség szöveg elemei közötti okkülönbözőségeinek megértése. okozati, általános-egyes vagy Melyek a különböző fogamzásgátlási módok Érvelés a tudatos családtervezés, az kategória-elem viszony előnyei és hátrányai? egymás iránti felelősségvállalásra épülő felismerése; a bibliográfiai A fogamzásgátlás módjai, következményei. örömteli szexuális élet mellett. rendszer mibenléte és Az abortusz egészségi, erkölcsi és Hiedelmek, téves ismeretek tisztázására alkalmazása; a szövegben társadalmi kérdései. alapozva a megelőzés lehetséges megfogalmazott feltételeket A nemi úton terjedő betegségek kórokozói, módjainak tudatosítása. teljesítő példák azonosítása. tünetei, következményei és megelőzésük. Mely környezeti és életmódbeli hatások okozhatnak meddőséget? A fogamzás feltételei, a méhen belüli élet mennyiségi és minőségi változásai, a

Mikortól tekinthető a magzat embernek/élőlénynek? – Érvelés a tudatos gyermekvárás mellett. 195

szülés/születés főbb mozzanatai. Hogyan változik az építő- és lebontó anyagcsere aránya az egyes életszakaszokban? A méhen kívüli élet főbb szakaszainak időtartama, az egyed testi és szellemi fejlődésének jellemzői. Mikor alakul ki és meddig változik a személyiség? A serdülőkor érzelmi, szociális és pszichológiai jellemzői. A személyiség összetevői, értelmi képességek, érzelmi adottságok Az önismeret és az énfejlesztés fontossága.

A születés utáni egyedfejlődési szakaszok legjellemzőbb testi és pszichológiai megnyilvánulásainak összehasonlítása, különös tekintettel az ember életkora és viselkedése összefüggésre.

Az adott életkor pszichológiai jellemzőinek értelmezése kortárs-segítők és szakemberek segítségével. Példák a családi és iskolai agresszió okaira, lehetséges kezelésére, megoldására. Szerepjáték (önzetlenség, alkalmazkodás, áldozatvállalás, konfliktuskezelés, problémafeloldás). Szerepjáték, illetve kortárs irodalmi alkotások bemutatása a szerelemnek az egymás iránti szeretet, tisztelet és felelősségvállalás kiteljesedéseként történő értelmezéséről.

Melyek a jó emberi kapcsolatok jellemzői? Leány és női, fiú és férfi szerepek a családban, a társadalomban. A családi és az egyéni (rokoni, iskolatársi, baráti, szerelmi) kapcsolatok jelentősége, szerepük a személyiség fejlődésében. A viselkedési normák és szabályok szerepe a társadalmi együttélésben. Kulcsfogalmak/ Ivarsejt, nemi hormon, elsődleges, másodlagos nemi jelleg, nemi szerv, szexualitás, abortusz, fogalmak fogamzásgátlás, tudatos családtervezés. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén – A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. – Ismerje a globális környezetkárosítás veszélyeit, értse, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték. – Ismerje és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tudjon belőlük táplálékláncot összeállítani. – Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit. – Tudja bemutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit. – Ismerje az életközösségek változatosságának és változásának okait. – Tudjon különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között. – Legyen tisztába a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival. – Ismerje az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait. – Tudja elhelyezni morfológiai jellegzetességeik alapján, az ismert élőlényeket a fejlődés-történeti rendszerben (maximum osztály szintig). – Lássa a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést. – Értse a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot. – Ismerje az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában. – Legyen tisztába saját teste felépítésével és alapvető működési sajátosságaival. – Legyen tisztába a férfi és a nő közötti különbséggel és a kamaszkor biológiai-pszichológiai problémáival. – Ismerje a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. – Értse a szűrővizsgálatok jelentőségét a betegségek sikeres gyógyításában. – Tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni. – Rendelkezzen jártassággal a mikroszkóp használatában.

196

Fizika 7-8. évfolyam számára Célok, feladatok Az általános iskolai természettudományos oktatás, ezen belül a 7–8. évfolyamon a fizika tantárgy célja a gyermekekben ösztönösen meglévő kíváncsiság, tudásvágy megerősítése, a korábbi évek környezetismeret és természetismeret tantárgyai során szerzett tudás továbbépítése, a természettudományos kompetencia fejlesztése a NAT Ember és Természet műveltségterülete előírásainak megfelelően. Az elsődleges cél azoknak a tevékenységeknek a gyakorlása, amelyek minden tanulót képessé tesznek a megismerési formák elsajátítására és növekvő önállóságú alkalmazására. Nagyon fontos, hogy a tanulók az életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten, de lehetőleg minden életkorban játékosan és minél sokszínűbben (mozgásos, hangi, képi csatornákon, egyénileg és csoportosan, de mindenképpen aktívan közreműködve) szerezzenek élményeket és tapasztalatot a legalapvetőbb jelenségekről. Csak a megfelelő mennyiségű, igazi tapasztaláson alapuló ismeret összegyűjtése után alkossák meg az ezek mélyebb feldolgozásához szükséges fogalomrendszert. Konkrét megfigyelésekkel, kísérletekkel a maguk szellemi fejlődési szintjén önmaguk fedezzék fel, hogy a világnak alapvető törvényszerűségei és szabályai vannak. Az így megszerzett ismeretek nyújtanak kellő alapot ahhoz, hogy azokból általánosítható fogalmakat alkossanak, s azokon a későbbiekben magasabb szintű gondolati műveleteket végezzenek. A tudás megalapozásának az elsajátított ismeretek mennyisége mellett fontos kérdése a fogalmi szintek minősége. A fogalomalkotás, az elvonatkoztatás, az összefüggések felismerése és működtetése csak akkor lehet sikeres, ha valódi tartalommal bíró fogalmakra épülnek. Ennek érdekében a tanulóknak biztosítani kell a minél személyesebb tapasztalásra, a gyakorlatra, kísérletekre épülő közvetlen ismeretszerzést. Ennek a fogalmi tanuláshoz viszonyított aránya 1214 éves korig nem csökkenhet 50% alá. A spirálisan felépülő tartalomnak minden szinten meg kell felelnie a korosztály érdeklődésének, személyes világának. A tananyag feldolgozása így a tanulók érdeklődésére épül, a témák kifejtése egyre átfogóbb és szélesebb világképet nyújt. A fizika tantárgy a NAT-ban meghatározott fejlesztési területek és kulcskompetenciák közül különösen az alábbiak fejlesztéshez járul hozzá: Természettudományos kompetencia: A természettudományos törvények és módszerek hatékonyságának ismerete, az ember világbeli helye megtalálásának, a világban való tájékozódásának elősegítésére. A tudományos elméletek társadalmi folyamatokban játszott szerepének ismerete, megértése; a fontosabb technikai vívmányok ismerete; ezek előnyeinek, korlátainak és társadalmi kockázatainak ismerete; az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete. Szociális és állampolgári kompetencia: a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés; kompromisszumra való törekvés; a fenntartható fejlődés támogatása; a társadalmi-gazdasági fejlődés iránti érdeklődés. Anyanyelvi kommunikáció: hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás a témával kapcsolatban, mind írásban, a különböző gyűjtőmunkák esetében, mind pedig szóban, a prezentációk alkalmával. Matematikai kompetencia: alapvető matematikai elvek alkalmazása az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, ami a 7–8. osztályban csak a négy alapműveletre és a különböző grafikonok rajzolására és elemzésére korlátozódik. Digitális kompetencia: információkeresés a témával kapcsolatban, adatok gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése, a kapott adatok kritikus alkalmazása, felhasználása, grafikonok készítése. Hatékony, önálló tanulás: új ismeretek felkutatása, értő elsajátítása, feldolgozása és beépítése; munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása; a korábban tanult ismeretek, a saját és mások élettapasztalatainak felhasználása. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: az új iránti nyitottság, elemzési képesség, különböző szempontú megközelítési lehetőségek számbavétele. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a saját prezentáció, gyűjtőmunka esztétikus kivitelezése, a közösség számára érthető tolmácsolása. A tanulók értékelése A tanítás-tanulás folyamatát a fejlesztő értékelés segíti, amely támogatja a tanulónak a tanulás folyamatában való aktív részvételét, segíti a reális önismeret alakulását és az önálló tanulási stratégiák kiépítését. A tanulói teljesítmény értékelésére sokféle lehetőség és mód kínálkozik:  Az alapfogalmak és összefüggések megértésének ellenőrzése rövid írásos, illetve szóbeli felelet, frontális foglalkozás formájában. 197

 A nagyobb témaegységek feldolgozását követően az elsajátított ismeretek és képességek szintjének ellenőrzése írásbeli feladatlap segítségével.  Egyéb tanulói tevékenységek értékelése: tanórai tevékenység; szerepvállalás a csoportmunka során; kísérletezés, megfigyelések elvégzése és a tapasztalatok értelmezése, illetve egyszerű jegyzőkönyv készítése; gyűjtőmunka és az összegyűjtött információk különböző formában történő feldolgozása (írásbeli vagy szóbeli beszámoló, tabló, rajz stb.).  Egy-egy kiválasztott témához kapcsolódó rövid szóbeli vagy írásbeli beszámoló, leírás, rajz készítése.  Tanári irányítással, csoportmunkában vagy egyénileg végzett egyszerű projektmunka. A tanterv alkalmazásához szükséges speciális képesítési követelmények és tárgyi feltételek A tanterv alkalmazásához elegendő az alapfokú oktatásra vonatkozó törvényi feltételek teljesítése. A tantárgy oktatásához szükséges eszközök az iskolában már meglévő tanári és tanulói demonstrációs eszközök, kísérleti eszközök, lehetőség szerint szaktanterem és iskolai könyvtár a 11/1994. MKM rendeletnek megfelelően. A tankönyvek kiválasztásának elvei A megfelelő tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat tartjuk kiemelten fontosnak:  Tartalmi szempontból feleljen meg a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tartalmi és fejlesztési irányelveknek.  A tudományos pontosság párosuljon az életkori sajátosságoknak megfelelő megfogalmazással és az ismeretek jól érthető, értelmezhető megfogalmazásával. Az ismereteket rendszerezetten, logikailag összekapcsolható módon közvetítse.  Legyen alkalmas arra, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését a tantárgy iránt. (Megfelelő minőségű és tartalmú képanyag; didaktikus ábrák; érdekességek bemutatása; továbbgondolkozásra, búvárkodásra alkalmas feladatok stb.). Szemléletmódjával közvetítse a természeti és a kulturális értékek felismerésének és megőrzésének fontosságát, és ösztönözzön a felelős környezeti magatartásra.  A tankönyv tananyag-elrendezése, szerkezete tegye lehetővé a differenciált tanórai és tanórán kívüli munka megszervezését.  Adjon segítséget az egyes témakörökben elsajátított ismeretek rendszerezésében. Tartalmazzon az ismeretek elsajátítását ellenőrző, illetve az ismeretek alkalmazását igénylő, a természettudományos kompetenciák elmélyítését segítő feladatokat. A helyi tanterv óraelosztása Kerettanterv Kerettantervi óraszám

Tematikai egység 1. Természettudományos vizsgálati módszerek 2. Hőtan 3. Mozgások 4. Energia 5. Nyomás 6. Elektromosság, mágnesség 7. Optika, csillagászat Összes óra

6 14 16 9 14 12 14 85

kerettant. 6 17 24 15 20 22 17

198

WM helyi tantervi ajánlása Óraszám összefoglalás, kísérletezés ellenőrzés 1 0 2 1 2 1 2 1 2 3 3 2 2 1

Évfolyam összesen 7 20 27 18 25 27 20 144

7 7 7 7 8 8 8

7. évfolyam

Tematikai egység/fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység céljai

Kerettantervi órakeret/helyi tanterv 6 óra / 7 óra

1. Természettudományos vizsgálati módszerek

Hosszúságmérés, tömegmérés Együttműködési képesség fejlesztése. A tudományos megismerési módszerek bemutatása és gyakoroltatása. Képességek fejlesztése megfigyelésre, az előzetes tudás mozgósítására, hipotézisalkotásra, kérdésfeltevésre, vizsgálatra, mérés tervezésére, mérés végrehajtására, mérési eredmények kezelésére, következtetések levonására és azok kommunikálására Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák

Ismeretek/ fejlesztési követelmények


A kísérletezés szabályai Ismeretek: A tanulói kísérleti munka szabályai. Veszélyforrások (hő, vegyi, elektromos, fény, hang stb.) az iskolai és otthoni tevékenységek során.

Fényképek, ábrák, saját tapasztalatok alapján a veszélyek megfogalmazása, megbeszélése. Csoportmunkában veszélyre figyelmeztető, helyes magatartásra ösztönző poszterek, táblák készítése.

Kísérletezés, megfigyelés Ismeretek: Megfigyelés. Leírás, összehasonlítás, csoportosítás. Céltudatos megfigyelés. A természet megfigyelésének fontossága a tudósok természettörvényeket feltáró munkájában.

A megfigyelőképesség ellenőrzése egyszerű feladatokkal. Szempontok megfogalmazása jelenségek megfigyelésére, a megfigyelés végrehajtására és a megfigyelésről szóbeli beszámoló. Megfigyelések rögzítése, dokumentálása.

Megfigyelések végzése tanári irányítással Egyéni és csoportos munka feladatlapokkal. Irányított információgyűjtés fényképekről, a tanteremben, a természetben, utcán, otthon

A tudományos megismerési módszerek Problémák, alkalmazások: Hogyan kell használni a különböző mérőeszközöket? Mire kell figyelni a leolvasásnál? Hogyan tervezzük meg a mérési folyamatot? Hogyan lehet megjeleníteni a mérési eredményeket? Mire következtethetünk a mérési

Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, idő, hőmérséklet stb. mérése, meghatározása csoportmunkában.

Minta mérési feladatok elvégzéséhez, táblázat és grafikon készítéséhez, mérési eredmények elemzéséhez. Mérési feladatválasztás Mérőeszközök használata

Mérési javaslat, tervezés és végrehajtása az iskolában és a tanuló otthoni környezetében. Hipotézisalkotás és értékelés a mérési eredmények rendszerbe szedett ábrázolásával. Előzetes elképzelések számbavétele, a mérési eredmények elemzése (táblázat, grafikon). 199

Kapcs. pontok Technika, életvitel és gyakorlat: baleset- és egészség védelem.

Tan-eszközök Tankönyv, munkafüzet

Magyar nyelv és irodalom: kommunikáció Kémia: a kísérletek célja, tervezése, rögzítése, tapasztalatok és következtetések

Hosszúság, tömeg időmérő eszközök

és

eredményekből? Mérőeszközök a mindennapi életben. Mivel mérünk? Ismeretek: Mérőeszközök használata.

Egyszerű időmérő eszköz csoportos készítése.

Csoportmunka

Mértékegységek A mért mennyiségek mértékegységei

A tömeg és a térfogat nagyságának elkülönítése. (Jellegzetes Önálló kutatómunka tévképzet: a két mennyiség arányos kezelése.) Önálló munkával különféle információhordozókról az élővilág, az épített környezet és az emberi tevékenység hosszúság- és időbeli méretadatainak összegyűjtése tanári és önálló feladatválasztással.

Összefoglalás, ellenőrzés Fogalmak Tematikai egység/fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység céljai

Megfigyelés, mérés, mértékegység, átlag, becslés, tömeg, térfogat.

2.


Hőtan

Hőmérsékletfogalom, csapadékfajták. A hőmérséklet változásához kapcsolódó jelenségek rendszerezése. Az egyensúly fogalmának alapozása (hőmérsékleti egyensúlyi állapotra törekvés, termikus egyensúly). A részecskeszemlélet megalapozása, az anyagfogalom mélyítése. Az energiatakarékosság szükségességének beláttatása, az egyéni lehetőségek felismertetése. A táplálkozás alapvető energetikai vonatkozásai kapcsán az egészséges táplálkozás fontosságának beláttatása

Ismeretek/ fejlesztési követelmények A hőmérséklet és mérése. Problémák, jelenségek: Milyen hőmérsékletek léteznek a világban? Mit jelent a napi átlaghőmérséklet? Mit értünk a „klíma” fogalmán? A víz fagyás- és forráspontja; a Föld legmelegebb és leghidegebb pontja. A Nap felszíni hőmérséklete. A robbanómotor üzemi hőmérséklete. Hőmérsékletviszonyok a konyhában. A hűtőkeverék.

Tanulói tevékenységek A környezet, a Föld, a Naprendszer jellegzetes hőmérsékleti értékeinek számszerű ismerete és összehasonlítása. A víz-só hűtőkeverék közös hőmérséklete alakulásának vizsgálata az összetétel változtatásával.

200

Pedagógiai eljárások, módszerek, munkaés szervezési formák Egyéni vagy csoportos gyűjtőmunka Kiselőadás

Kapcs. Pontok

Tan-eszközök

Biológia-egészségtan: az Tankönyv élet létrejöttének Munkafüzet lehetőségei. Hőmérők Földrajz: hőmérsékleti viszonyok a Földön, a Naprendszerben.

Ismeretek: A Celsius-skála jellemzői, a viszonyítási hőmérsékletek ismerete, Nevezetes hőmérsékleti tanulói kísérlet alapján a hőmérő kalibrálása értékek. A Celsius-féle hőmérsékleti skála és egysége. Alkalmazások: Otthoni környezetben előforduló hőmérőtípusok és hőmérséklet-mérési helyzetek

Demonstrációs és tanuló kísérletek

Ismeret: hőmérőtípusok

Tanuló kísérletek, csoportmunka

A legfontosabb hőmérőtípusok (folyadékos hőmérő, digitális hőmérő, színváltós hőmérő stb.) megismerése és használata egyszerű helyzetekben.

Matematika: mértékegységek ismerete.

Hőmérők

Kémia: a hőmérséklet (mint állapothatározó), Celsius-féle hőmérsékleti skála (Kelvin-féle abszolút hőmérséklet Matematika: grafikonok Hőmérők értelmezése, készítése. Informatika: mérési adatok kezelése, feldolgozása.

Hőmérséklet-idő adatok felvétele, táblázatkészítés, majd abból grafikon készítése és elemzése. A javasolt hőmérsékletmérési gyakorlatok egyikének elvégzése: Pohárba kiöntött meleg víz lehűlési folyamatának vizsgálata. Elektromos vízmelegítővel melegített víz hőmérséklet-idő függvényének mérése (melegedési görbe felvétele, különböző mennyiségű vízre, különböző ideig melegítve is). Só-jég hűtőkeverék hőmérsékletének függése a só-koncentrációtól.

Kémia: tömegszázalék, (anyag mennyiségkoncentráció).

A melegítés okozta változások megfigyelése, a hőmérséklet mérése, az adatok táblázatba rendezése, majd a hőmérséklet időbeli alakulásának ábrázolása, következtetések megfogalmazása. Kísérletezés Hőcsere. Ismeretek: A hőmérséklet-kiegyenlítődés. A hőmennyiség (energia) kvalitatív fogalma, mint a melegítő hatás mértéke. Egysége (1 J) és értelmezése: 1g vízmennyiség hőmérsékletének 1 0C-kal történő felmelegítéséhez 4,2 J energiára (hőmennyiségre) van szükség.

Hőmérséklet-kiegyenlítődési folyamatok vizsgálata egyszerű eszközökkel (pl. hideg vizes zacskó merítése meleg vízbe). Hőmérséklet-kiegyenlítéssel járó folyamatokra konkrét példák gyűjtése; annak felismerése, hogy hőmennyiség (energia) cseréjével járnak. Annak felismerése, hogy a közös hőmérséklet a testek kezdeti hőmérsékletétől, tömegüktől és anyagi minőségüktől függ.

Halmazállapotok és halmazállapot-

Demonstrációs kísérlet Tanuló kísérletek, csoportmunka

Biológia-egészségtan: az emberi testhőmérséklet.

Demonstrációs kísérlet 201

Földrajz: energiahordozók, a jéghegyek olvadása.

Kémia: hőtermelő és hőelnyelő folyamatok (exoterm és endoterm változások Földrajz: a kövek

Hőmérők

változások. Problémák, jelenségek, alkalmazások: A víz sűrűségének változása fagyás során. Jelentősége a vízi életre, úszó jéghegyek, a Titanic katasztrófája. Miért vonják be hőszigetelő anyaggal a szabadban lévő vízvezetéket? Miért csomagolják be a szabadban lévő kőszobrokat? A halmazállapot-változásokkal kapcsolatos köznapi tapasztalatok (pl. ruhaszárítás, csapadékformák, forrasztás, az utak téli sózása, halmazállapot-változások a konyhában stb.).

Ismeretek: Halmazállapotok és halmazállapotváltozások. Melegítéssel (hűtéssel) az anyag halmazállapota megváltoztatható. A halmazállapot-változás hőmérséklete anyagra jellemző állandó érték. Olvadáspont, forráspont, olvadáshő, forráshő fogalma.

Egyéni vagy csoportos gyűjtőmunka Kiselőadás

mállása a megfagyó víz hatására. Biológia-egészségtan: a víz fagyásakor bekövetkező térfogatnövekedés hatása a befagyás rétegességében és a halak áttelelésében. Kémia: halmazállapotváltozások, fagyáspont, forráspont (a víz szerkezete és tulajdonságai). Keverékek szétválasztása, desztillálás, kőolajfinomítás.

A különböző halmazállapotok és azok legfontosabb jellemzőinek megismerése. Tanári mérést követő csoportmunka alapján a jég-víz keverék állandó intenzitású melegítésekor fellépő jelenségek bemutatása a részleges elforralásig, a melegedési görbe felvétele és értelmezése.

Demonstrációs kísérlet Csoportmunka Kiselőadás

Hőmérők

A mindennapi életben gyakori halmazállapot-változásokhoz kapcsolódó tapasztalatok, jelenségek értelmezése

Annak tudása, hogy mely átalakulásoknál van szükség energiaközlésre (melegítésre), melyek esetén energia elvonására (hűtésre). Csapadékformák és kialakulásuk fizikai értelmezése. Halmazállapotok jellemzése az anyag Az anyag golyómodelljének megismerése és alkalmazása az egyes 202

Demonstrációs kísérlet

Kémia: halmazállapotok

mikroszerkezeti modellezésével. Ismeretek: A halmazállapotok és változások értelmezése anyagszerkezeti modellel. Az anyag részecskékből való felépítettsége, az anyagok különböző halmazállapotbeli szerkezete. A kristályos anyagok, a folyadékok és a gázok egyszerű golyómodellje. A halmazállapot-változások szemléltetése golyómodellel. A belső energia. Belső energia szemléletesen, mint golyók mozgásának élénksége (mint a mozgó golyók energiájának összessége). Melegítés hatására a test belső energiája változik. A belsőenergia-változás mértéke megegyezik a melegítés során átadott hőmennyiséggel Hőhatások. Problémák, alkalmazások: Élelmiszerek energiatartalma. Az élő szervezet mint energiafogyasztó rendszer. Milyen anyag alkalmas hőmérő készítésére?

Ismeretek: Hőtan és táplálkozás: az életműködéshez szükséges energiát a táplálék biztosítja. Hőtágulás és gyakorlati szerepe

Hőátadási módozatok. Problémák, jelenségek, alkalmazások: Elraktározhatjuk-e a meleget? Mely anyagok a jó hővezetők, melyek a

halmazállapotok leírására és a halmazállapot-változások értelmezésére.

és halmazállapotváltozások. Értelmezésük a részecskeszemlélet alapján.

Annak felismerése, hogy melegítés hatására a test belső energiája megváltozik, amit jelez a hőmérséklet és/vagy a halmazállapot megváltozása

Egy szem mogyoró elégetésével adott mennyiségű víz felmelegítése az energiatartalom jellemzésére.

Tanári útmutatás alapján az élelmiszerek csomagolásáról az élelmiszerek energiatartalmának leolvasása. Az élelmiszereken a kereskedelemben feltüntetik az energiatartalmat Egyszerű kísérletek bemutatása a különböző halmazállapotú anyagok hőtágulására. Gyűjtőmunka alapján beszámoló tartása a hőtágulás jelentőségéről a technikában és a természetben Gyűjtőmunka és gyakorlati esetek alapján annak bemutatása internetes képekkel, videofelvételekkel, hogy mikor van szükség jó hővezetésre, mikor szigetelésre. 203

Demonstrációs kísérlet Gyűjtőmunka, kiselőadás

Csoportmunka

Kémia: égés, lassú oxidáció, energiaátalakulá-sok, tápanyag, energiatartalom. Matematika: egyszerű számolások Biológia-egészségtan: egészséges táplálkozás, az egészséges énkép kialakítása.

Demonstrációs kísérlet Gyűjtőmunka Gyűjtőmunka

Bimetall szalag

Technika, életvitel és gyakorlat: energiatakarékossági lehetőségek a

Digitális tábla Számító gép

hőszigetelők? A Nap hősugárzása, üvegházhatás. A légkör melegedése. Hőáramlás szerepe a fűtéstechnikában. Hősugárzás, a hőkamera-képek és értelmezésük. Az energiatudatosság és a hőszigetelés.

háztartásban (fűtés, hőszigetelés). Földrajz: a Nap sugárzásának hatása, jelentősége; légköri folyamatok; hideg és meleg tengeri áramlatok.

Egyszerű demonstrációs kísérletek alapján a hőátadás különböző módjainak, alapvető jelenségfajtáinak megismerése. Jó és rossz hővezető anyagok megkülönböztetése.

Ismeretek: Hőátadás, hővezetés, hőáramlás, A hőszigetelés és az ezzel kapcsolatban lévő energiatakarékosság hősugárzás. jelentőségének felismerése. Összefoglalás Ellenőrzés Hőmérséklet, halmazállapot, halmazállapot-változás, olvadáspont, forráspont, termikus egyensúly Fogalmak Tematikai egység/fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység céljai

3.

Kémia: üvegházhatás (a fémek hővezetése).


Mozgások

A sebesség naiv fogalma (hétköznapi tapasztalatok alapján). A hétköznapi sebességfogalom pontosítása, kiegészítése. Lépések az átlagsebességtől a pillanatnyi sebesség felé. A lendület-fogalom előkészítése. A lendület megváltozása és az erőhatás összekapcsolása speciális kölcsönhatások (tömegvonzás, súrlódási erő) esetében. A mozgásból származó hőhatás és a mechanikai munkavégzés összekapcsolása. A közlekedési alkalmazások, balesetvédelmi szabályok tudatosítása, a felelős magatartás erősítése

Ismeretek/ fejlesztési követelmények Hely- és helyzetváltozás Ismeretek: Hely- és helyzetváltozás. Mozgások a Naprendszerben (keringés, forgás, becsapódások). Körmozgás jellemzői (keringési idő, fordulatszám). A testek különböző alakú pályákon mozoghatnak (egyenes, kör, ellipszis= „elnyúlt kör” – a bolygók pályája).

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák

Tanulói tevékenységek Mozgással kapcsolatos tapasztalatok, élmények felidézése, elmondása (közlekedés, játékszerek, sport). Mozgásformák eljátszása (pl. rendezetlen részecskemozgás, keringés a Nap körül, égitestek forgása, a Föld–Hold rendszer kötött keringése). A mozgásokkal kapcsolatos megfigyelések, élmények szabatos elmondása.

204

Csoportmunka

Kapcs. pontok Testnevelés és sport: mozgások. Magyar nyelv és irodalom: Petőfi és a vasút; Arany: levéltovábbítás sebessége Prága városába a XV. században.

Tan-eszközök Tankönyv Munkafüzet

Matematika: a kör és részei. Magyar nyelv és irodalom: Radnóti: Tájképek.

Problémák: Hogyan lehet összehasonlítani a mozgásokat? Milyen adatokat kell megadni a pontos összehasonlításhoz? Honnan lehet eldönteni, hogy ki vagy mi mozog? Ismeretek: A mozgás viszonylagossága

A viszonyítási pont megegyezéses rögzítése, az irányok rögzítése.

A sebesség. Problémák: Milyen sebességgel mozoghatnak a környezetünkben található élőlények, közlekedési eszközök? Mit mutat az autó, busz sebességmutatójának pillanatnyi állása? Hogyan változik egy jármű sebességmutatója a mozgása során? Hogyan változik egy futball-labda sebessége a mérkőzés során (iránya, sebessége)? Miben más a teniszlabdához képest? Ismeretek: A sebesség. Mozgás grafikus ábrázolása. A sebesség SI-mértékegysége.

Gyűjtőmunka Kiselőadás


Matematika: Descartes-féle koordináta-rendszer és elsőfokú függvények; vektorok. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek (fékidő), sebességhatárok. Matematika: arányosság, fordított arányosság. Földrajz: folyók sebessége, szélsebesség. Kémia: reakciósebesség.

Az (átlag)sebesség meghatározása az út és idő hányadosaként, a fizikai meghatározás alkalmazása egyszerű esetekre. Egyszerű iskolai kísérletek, sportmozgások, közlekedési eszközök egyenes vonalú mozgásának megfigyelése, ábrázolása út-idő grafikonon és a sebesség grafikus értelmezése. Az egyenes vonalú mozgásra egyszerű számítások elvégzése (az út, az idő és a sebesség közti arányossági összefüggés alapján). Következtetések levonása a mozgásról.Út- idő grafikonon a mozgás sebességének értelmezése, annak felismerése, hogy a sebességnek iránya van.

205

Csoportmunka Feladatlapok

Mikola cső

Az egyenes vonalú mozgás gyorsulása/lassulása (kvalitatív fogalomként). Átlagos sebességváltozás közlekedési eszköz egyenes vonalú mozgásának különböző szakaszain. A sebességváltozás természete egyenletes körmozgás során. Ha akár a sebesség nagysága, akár iránya változik, változó mozgásról beszélünk

A gyorsulás értelmezése kvalitatív szinten, mint az aktuális Demonstrációs kísérlet (pillanatnyi) sebesség változása. Egymás utáni különböző mozgásszakaszokból álló folyamat esetén a sebesség változásának értelmezése.

A mozgásállapot változása. Jelenségek: A gyermeki tapasztalat a lendület fogalmáról. Felhasználása a test mozgásállapotának és mozgásállapotváltozásának a jellemzésére: a nagy tömegű és/vagy sebességű testeket nehéz megállítani.

Demonstrációs kísérlet

A sebesség fogalmának alkalmazása különböző, nem mozgásjellegű folyamatokra is (pl. kémiai reakció, biológiai folyamatok). Annak felismerése, hogy a test mozgásállapotának megváltoztatása szempontjából a test tömege és sebessége egyaránt fontos. Konkrét példákon annak bemutatása, hogy egy test lendületének megváltozása mindig más testekkel való kölcsönhatás következménye.

Testnevelés és sport: lendület a sportban. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési szabályok, balesetvédelem. Matematika: elsőfokú függvények, behelyettesítés, egyszerű egyenletek

Ismeretek: A test lendülete a sebesség és a tömeg szorzata. A magára hagyott test fogalmához vezető tendencia. A tehetetlenség törvénye

Lejtő

Annak a kísérletsornak a gondolati elemzése és a gondolatmenet bemutatása, amiből leszűrhető, hogy annak a testnek, amely semmilyen másik testtel nem áll kölcsönhatásban, nem változik a mozgásállapota: vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, vagy áll.

Kísérletezés A tömeg, a sűrűség. Jelenségek: Azonos térfogatú, de különböző anyagból készült, illetve azonos anyagú, de különböző térfogatú tárgyak tömege. Az erő. Jelenségek:

Egyes anyagok sűrűségének kikeresése táblázatból és a sűrűség értelmezése.

Csoportos mérőfeladat Számításos feladat

Rugós erőmérő skálázása. Különböző testek súlyának mérése a saját skálázású erőmérővel

Csoportfeladat Projekt munka

206

Kémia: a sűrűség; részecske szemlélet

Számoló gép

Rugók

Az erő mérése rugó nyúlásával. Ismeretek: Az erő. Az erő mértékegysége: (1 N). Az erő mérése. A kifejtett erő nagysága és az okozott változás mértéke között arányosság van. Az erő mint két test közötti kölcsönhatás, a testek alakváltozásában és/vagy mozgásállapotuk változásában nyilvánul meg. Erő-ellenerő Problémák: Hogyan működik a rakéta? Miért törik össze a szabályosan haladó kamionba hátulról beleszaladó sportkocsi? Ismeretek: A hatás-ellenhatás törvénye. Minden mechanikai kölcsönhatásnál egyidejűleg fellép erő és ellenerő, és ezek két különböző tárgyra hatnak Az erő mint vektormennyiség Ismeretek: Az erő mint vektormennyiség. Az erő vektormennyiség, nagysága és iránya jellemzi A súrlódási erő Problémák: Mitől függ a súrlódási erő nagysága? Hasznos-e vagy káros a súrlódás? Ismeretek: A súrlódás. A súrlódási erő az érintkező felületek egymáshoz képesti elmozdulását akadályozza. A súrlódási erő a felületeket összenyomó erővel arányos és függ a felületek

Demonstrációs kísérlet: két, gördeszkán álló gyerek erőmérők közbeiktatásával, kötéllel húzza egymást – a kísérlet ismertetése, értelmezése. Kapcsolódó köznapi jelenségek magyarázata, pl. rakétaelven működő játékszerek mozgása (elengedett lufi, vízirakéta).

Demonstrációs kísérlet Gyűjtőmunka Kiselőadás

Annak tudása, hogy valamely testre ható erő iránya megegyezik a test mozgásállapot-változásának irányával (rugós erőmérővel mérve a rugó megnyúlásának irányával).

Csoportos mérési feladat

Matematika: vektor fogalma.

A súrlódási erő mérése rugós erőmérővel, tapasztalatok rögzítése, következtetések levonása. Hétköznapi példák gyűjtése a súrlódás hasznos és káros eseteire.

Demonstrációs és tanulói kísérlet

Technika, életvitel és Erő gyakorlat: közlekedési mérők ismeretek (a súrlódás szerepe a mozgásban, a fékezésben).

Kiskocsi és megegyező tömegű hasáb húzása rugós erőmérővel, következtetések levonása.

Testnevelés és sport: a súrlódás szerepe egyes sportágakban; speciális cipők salakra, fűre, terembe stb. 207

Rugós erőmérők

minőségétől Gördülési ellenállás

Érvelés: miért volt korszakalkotó találmány a kerék.

A tömegvonzás Problémák: Miért esnek le a Földön a tárgyak? Miért kering a Hold a Föld körül?

Gyűjtőmunka, kiselőadás

Kiselőadás

Ismeret: Egyszerű kísérletek végzése, következtetések levonása: Demonstrációs kísérlet A gravitációs erő.  a testek a gravitációs erő hatására gyorsulva esnek; A súly és a súlytalanság.  a gravitációs erő kiegyensúlyozásakor érezzük/mérjük a 1 kg tömegű nyugvó test súlya a Földön kb. test súlyát, minthogy a súlyerővel a szabadesésében 10 N. akadályozott test az alátámasztást nyomja, vagy a felfüggesztést húzza;  ha ilyen erő nincs, súlytalanságról beszélünk. Kísérleti igazolás: rugós erőmérőre függesztett test leejtése erőmérővel együtt, és a súlyerő leolvasása – csak a gravitációs erő hatására mozgó test (szabadon eső test, az űrhajóban a Föld körül keringő test) a súlytalanság állapotában van. (Gyakori tévképzet: csak az űrben, az űrhajókban és az űrállomáson figyelhető meg súlytalanság, illetve súlytalanság csak légüres térben lehet.) A munka fizikai fogalma Eseti különbségtétel a munka fizikai fogalma és köznapi fogalma Számítási feladatok Ismeretek: között. Munka, a munka mértékegysége. A hétköznapi munkafogalomból indulva az erő és a munka, illetve A fizikai munkavégzés az erő és az az elmozdulás és a munka kapcsolatának belátása konkrét irányába eső elmozdulás szorzataként esetekben (pl. emelési munka). határozható meg. A munka fizikai fogalmának definíciója arányosságok felismerésével: az erő és az irányába eső elmozdulás szorzata Ismeretek: Munka és energia-változás. A testen végzett munka eredményeként változik a test energiája, az energia és a

A történelmi Joule-kísérlet egyszerűsített formája és értelmezése a Demonstrációs kísérlet munka és a hőtani fejezetben a hőmennyiséghez kapcsoltan Kiselőadás bevezetett energia fogalmi összekapcsolására. (A kísérlettel utólagos magyarázatot kap a hőmennyiség korábban 208

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a kerék felfedezésének jelentősége. Matematika: vektorok.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ipari forradalom. Matematika: behelyettesítés

munka mértékegysége megegyezik

önkényesnek tűnő mértékegysége, a Joule, J.)

Erőegyensúly Jelenségek: Lejtőn álló test egyensúlya.

Testek egyensúlyának vizsgálata. Az egyensúlyi feltétel egyszerű esetekkel történő illusztrálása

Demonstrációs kísérlet Tanulói kísérlet

Ismeretek: Testek egyensúlyi állapota. A kiterjedt testek transzlációs egyensúlyának feltétele, hogy a testre ható erők kioltsák egymás hatását. Alkalmazások: Az egyszerű gépek működési elvének vizsgálata konkrét példákon. Demonstrációs kísérlet Egyszerű gépek. Példák gyűjtése az egyszerű gépek elvén működő eszközök Tanulói kísérlet Emelő, csiga, lejtő. használatára. Alkalmazás az emberi test (csontváz, izomzat) Ismeretek: mozgásfolyamataira. Az egyszerű gépek alaptípusai és azok Tanulói mérésként/kiselőadásként az alábbi feladatok egyikének működési elve. elvégzése: Az egyszerű gépekkel  arkhimédészi csigasor összeállítása; történő munkavégzés esetén a  egyszerű gépek a háztartásban; szükséges erő nagysága csökkenthető, de  a kerékpár egyszerű gépként működő alkatrészei; a munka nem egyszerű gépek az építkezésen.

Lejtő, emelő

Technika, életvitel és gyakorlat: háztartási eszközök, szerszámok, mindennapos eszközök (csavar, ajtótámasztó ék, rámpa, kéziszerszámok, kerékpár).

Lejtő, emelő Csigák Ék Henger kerék

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: arkhimédészi csigasor, vízikerék a középkorban

Összefoglalás Ellenőrzés Fogalmak Tematikai egység/fejlesztési cél Előzetes tudás

Viszonyítási pont, mozgásjellemző (sebesség, átlagsebesség, periódusidő, fordulatszám). Erő, gravitációs erő, súrlódási erő, hatás-ellenhatás. Munka, teljesítmény, forgatónyomaték. Egyszerű egyensúly. Tömegmérés. 4. Energia Hőmennyiség, hőátadás (3. fejezet), mechanikai munka, energia (4. fejezet). 209


A tematikai egység céljai

Az energia fogalmának mélyítése, a különböző energiafajták egymásba alakulási folyamatainak felismerése. Energiatakarékos eljárások, az energiatermelés módjainak, kockázatainak bemutatásával az energiatakarékos szemlélet erősítése. A természetkárosítás fajtái fizikai hátterének megértetése során a környezetvédelem iránti elkötelezettség, a felelős magatartás erősítése.

Ismeretek/ fejlesztési követelmények Energiafajták és egymásba alakulásuk Jelenségek: A mozgás melegítő hatása. A súrlódva mozgó test felmelegedése.

Tanulói tevékenységek Jelenségek vizsgálata, megfigyelése során energiafajták megkülönböztetése (pl. a súrlódva mozgó test felmelegedésének megtapasztalása, a megfeszített rugó mozgásba hoz testeket, a rugónak energiája van; a magasról eső test felgyorsul, a testnek a magasabb helyzetben energiája van stb.).

Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Demonstrációs és tanulói kísérletek

Kapcs. pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ősember tűzgyújtási eljárása (fadarab gyors odavissza forgatása durvafalú vályúban).

Tan-eszközök Tankönyv Munkafüzet rugók lejtő

Földrajz: energiahordozók, erőművek. Kémia: kötési energia Ismeretek: Az energia formái: belső energia, helyzeti energia, mozgási energia, rugóenergia, kémiai energia, a táplálék energiája. A mozgó testnek, a megfeszített rugónak és a magasba emelt testnek energiája van. Az energiafogalom kibővítése: energiaváltozás minden olyan hatás, ami közvetlenül vagy közvetve a hőmérséklet növelésére képes. Jelenségek, ismeretek: Energiaátalakulások, energiafajták: vízenergia, szélenergia, geotermikus energia, nukleáris energia, napenergia, fosszilis energiahordozók. Napenergia megjelenése a földi energiahordozókban.

Annak megértése, hogy energiaváltozás minden olyan hatás, ami közvetlenül vagy közvetve a hőmérséklet változtatására képes, így a mechanikai mozgásra is kiterjeszthető az energiának a hőhöz kapcsolt tulajdonsága. Annak tudatosítása, hogy a tapasztalat szerint az energiafajták egymásba alakulnak, amelynek során az energia megjelenési formája változik.

Demonstrációs és tanulói kísérletek

Konkrét energiafajták felsorolása (napenergia, szélenergia, vízenergia, kémiai energia /égés/) és példák ismertetése egymásba alakulásukra.

Egyéni kutatómunka, kiselőadás

210

Kémia: hőtermelő és Digitális tábla, hőelnyelő kémiai Számító reakciók, fosszilis, gép nukleáris és megújuló energiaforrások (exoterm és endoterm reakciók, reakcióhő, égéshő).

Energia és társadalom Problémák, gyakorlati alkalmazások: Miért van szükségünk energiára? Milyen tevékenységhez, milyen energiát használunk? Ismeretek: Energiamérleg a családi háztól a Földig.

Annak megértése és illusztrálása példákon, hogy minden tevékenységünkhöz energia szükséges.


Saját tevékenységekben végbemenő energiaátalakulási folyamatok elemzése.


James Joule élete és jelentősége a tudomány történetében. Gyakorlati alkalmazások: Az energiatakarékosság szükségszerűségének megértése, az Az energiatermelés. alapvető energiaforrások megismerése


Energiaforrások Ismeretek: Energiaforrások és végességük: vízenergia, szélenergia, geotermikus energia, nukleáris energia, napenergia. Fosszilis energiahordozók, napenergia megjelenése a földi energiahordozókban; a Föld alapvető energiaforrása a Nap.

Annak elmagyarázása, hogy miként vezethető vissza a fosszilis energiahordozók (szén, olaj, gáz) és a megújuló energiaforrások (víz, szél, biomassza) léte a Nap sugárzására.

Energiahordozók Az egyes energiahordozók felhasználásának módja, az energia-előállítás környezetterhelő hatásai.

Részvétel az egyes energiaátalakítási lehetőségek előnyeinek, Egyéni kutatómunka, hátrányainak és alkalmazásuk kockázatainak megvitatásában, a kiselőadás, tények és adatok összegyűjtése. A vita során elhangzó érvek és az Projektfeladatok ellenérvek csoportosítása, kiállítások, bemutatók készítése Projekt-lehetőségek a földrajz és a kémia tantárgyakkal együttműködve:  Erőműmodell építése, erőmű-szimulátorok működtetése.  Különböző országok energia-előállítási módjai, azok részaránya. Az energiahordozók beszerzésének módjai (vasúti szénszállítás, kőolajvezeték és tankerek, elektromos hálózatok).

Kísérletezés

211


Digitális tábla, Számító gép

Kémia: kémia az iparban, erőművek, energiaforrások felosztása és jellemzése, környezeti hatások, (energiakészletek). Földrajz: az energiaforrások megoszlása a Földön, hazai energiaforrások. Energetikai önellátás és nemzetközi együttműködés




Összefoglalás Ellenőrzés Fogalmak

Energiatermelési eljárás. Hatásfok. Vízi-, szél-, napenergia; nem megújuló energia; atomenergia

8. évfolyam Tematikai egység/fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység céljai


5. Nyomás

Matematikai alapműveletek, az erő fogalma és mérése, terület. A nyomás fizikai fogalmához kapcsolódó hétköznapi és természeti jelenségek rendszerezése (különböző halmazállapotú anyagok nyomása). Helyi jelenségek és nagyobb léptékű folyamatok összekapcsolása (földfelszín és éghajlat, légkörzések és a tengeráramlások fizikai jellemzői, a mozgató fizikai hatások; a globális klímaváltozás jelensége, lehetséges fizikai okai). A hang létrejöttének értelmezése és a hallással kapcsolatos egészségvédelem fontosságának megértetése. A víz mint fontos környezeti tényező bemutatása, a takarékos és felelős magatartás erősítése. A matematikai kompetencia fejlesztése.

Ismeretek/ fejlesztési követelmények



Nyomás Felületre gyakorolt erőhatás. Problémák, gyakorlati alkalmazások: Hol előnyös, fontos, hogy a nyomás nagy legyen? Hol előnyös a nyomás csökkentése? Síléc, tűsarkú cipő, úthenger, guillotine Ismeretek: A nyomás definíciója, mértékegysége.

Különböző súlyú és felületű testek benyomódásának vizsgálata homokba, lisztbe. A benyomódás és a nyomás kapcsolatának felismerése, következtetések levonása.

Demonstrációs és tanulói kísérletek

A nyomás fogalmának értelmezése és kiszámítása egyszerű esetekben az erő és a felület hányadosaként.

Számítási feladatok

Szilárd testek által kifejtett nyomás.

Szilárd testekkel kifejtett nyomáson alapuló jelenségek és alkalmazások ismertetése. Nehézségi erőtérbe helyezett folyadékoszlop nyomása – a Demonstrációs és tanulói magasságfüggés belátása. kísérletek

Közlekedőedények Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Nehézségi erőtérbe helyezett folyadékoszlop nyomása.

212

Kapcs. pontok

Tan-eszközök Tankönyv Munkafüzet

Technika, életvitel és gyakorlat: ivóvízellátás, vízhálózat

Közlekedőedény ek

Közlekedőedények, folyadékok sűrűsége. Közlekedőedények Környezetvédelmi vonatkozások: kutak, vizek meghatározása. szennyezettsége.

vizsgálata,

folyadékok

Ismeretek: Nyomás a folyadékokban:  nem csak a szilárd testek fejtenek ki nyomást;  a folyadékoszlop nyomása a súlyából származik; a folyadékok nyomása a folyadékoszlop magasságától és a folyadék sűrűségétől függ. Gyakorlati alkalmazások: hidraulikus emelő, hidraulikus fék.

A nyomás terjedése folyadékban Ismeretek: Dugattyúval nyomott folyadék nyomása. A nyomás terjedése folyadékban (vízibuzogány, dugattyú). Oldalnyomás. Légnyomás Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Autógumi, játékléggömb. Ismeretek: Nyomás gázokban, légnyomás. Torricelli élete és munkássága.

(víztornyok). Vízszennyezés

sűrűségének

Egyéni kutatómunka, kiselőadás Demonstrációs kísérlet

Pascal törvényének ismerete és demonstrálása.

Demonstrációs kísérletek

A gáznyomás kimutatása nyomásmérő műszerrel.

Demonstrációs kísérletek Egyéni kutatómunka kiselőadás

A légnyomás létezésének belátása. Annak megértése, hogy a légnyomás csökken a tengerszint feletti magasság növekedésével

A felhajtó erő Gyakorlati alkalmazások: Léghajó

tábla,

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési eszközök. Földrajz: a légnyomás és az időjárás kapcsolata.

Egyéni kutatómunka kiselőadás

213

Digitális számító gép

Kémia: a nyomás mint állapothatározó, gáztörvények Biológia-egészségtan: Digitális halak úszása. számító gép

tábla,

Ismeretek: A folyadékban (gázban) a testekre felhajtóerő hat. Sztatikus felhajtóerő. Arkhimédész törvénye.

Arkhimédész törvényének kísérleti igazolása. A sűrűség meghatározó szerepének megértése abban, hogy a vízbe helyezett test elmerül, úszik, vagy lebeg. Egyszerű számítások végzése Arkhimédész törvénye alapján.

Demonstrációs és tanulói kísérletek Projekt feladat Egyéni kutatómunka kiselőadás

A következő kísérletek egyikének elvégzése:  Cartesius-búvár készítése;  kődarab sűrűségének meghatározása Arkhimédész módszerével.

Gyakorlati alkalmazások: Nyomáskülönbségen alapuló eszközök.

Biológia-egészségtan: halak úszása. Technika, életvitel és gyakorlat: hajózás. Testnevelés és sport: úszás. Földrajz: jéghegyek

Jellemző történetek megismerése Cartesius (Descartes) és Arkhimédész tudományos munkásságáról. Néhány nyomáskülönbség elvén működő eszköz megismerése, Demonstrációs kísérletek működésük bemutatása. Egyéni kutatómunka (Pipetta, kutak, vízlégszivattyú, injekciós fecskendő. A gyökér kiselőadás tápanyagfelvételének mechanizmusa.)

Biológia-egészségtan: tápanyagfelvétel, ozmózis. Kémia: cseppentő, pipetta, ozmózis

Kísérletezés A hang Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mitől kellemes és mitől kellemetlen a hang? Miért halljuk a robbanást? Mi a zajszennyezés és hogyan védhető ki? Jerikó falainak leomlása. Ultrahang (pl. denevérek, bálnák, vesekőoperáció). Hangrobbanás.

Hangforrások (madzagtelefon, üvegpohár-hangszer, zenei hangszerek) tulajdonságainak megállapítása eszközkészítéssel.

Demonstrációs kísérletek Projekt feladatok Egyéni kutatómunka kiselőadás

Ének-zene: hangszerek, hangskálák. Biológia-egészségtan: hallás, ultrahangok az állatvilágban; ultrahang az orvosi diagnosztikában. Matematika: elsőfokú függvény és behelyettesítés.

Ismeret: A hang keletkezése, terjedése, energiája. A terjedési sebesség gázokban a legkisebb és szilárd anyagokban a legnagyobb

Annak megértése, hogy a hang a levegőben periodikus sűrűségváltozásként terjed a nyomás periodikus változtatására, és hogy a hang terjedése energia terjedésével jár együtt.

214


Digitális számító gép

tábla,

Az emberi hallás első lépése: átalakulás a dobhártyán (mechanikai energiaátalakulás). Az érzékelt hangerősség és a hangenergia.

A zaj, zörej, dörej, másrészről a zenei hangskálák jellemzése.

Zajszennyezés. A hangok emberi tevékenységre gyakorolt gátló és motiváló Hangszigetelés hatásának megértése Ismeretek: Szemléltetés (pl. animációk) alapján a Föld belső szerkezete és a Rengési energia terjedése a földkéregben és földrengések kapcsolatának, a cunami kialakulásának megértése a tengerekben: a földrengések energiájának kis rezgésszámú hangrezgések formájában történő terjedése, a cunami kialakulásának leegyszerűsített modellje. Kísérletezés Összefoglalás Ellenőrzés Nyomás, légnyomás. Sűrűség. Úszás, lebegés, merülés. Fogalmak Hullámterjedés. Hang, hallás. Ultrahang. Tematikai egység/fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység céljai


Egyéni kutatómunka kiselőadás Egyéni kutatómunka kiselőadás

Digitális számító gép Hang szerek Sípok

tábla,

Földrajz: a Föld kérge, Digitális köpenye és mozgásai számító gép

tábla,


6. Elektromosság, mágnesség

Elektromos töltés fogalma, földmágnesség. Az alapvető elektromos és mágneses jelenségek megismerése megfigyelésekkel. Az elektromos energia hőhatással történő megnyilvánulásainak felismerése. Összetett technikai rendszerek működési alapelveinek, jelentőségének bemutatása (a villamos energia előállítása; hálózatok; elektromos hálózatok felépítése). Az elektromosság, a mágnesség élővilágra gyakorolt hatásának megismertetése. Érintésvédelmi ismeretek elsajátíttatása.

Ismeretek/ fejlesztési követelmények Mágneses alapjelenségek. Ismeretek: Mágnesek, mágneses kölcsönhatás. Ampère modellje a mágneses anyag szerkezetéről.

Tanulói tevékenységek Kiscsoportos kísérletek végzése permanens mágnesekkel az erőhatások vizsgálatára (mágnesrudak vonzásának és taszításának függése a relatív irányításuktól), felmágnesezett gémkapocs darabolása során pedig a pólusok vizsgálatára; tapasztalatok megfogalmazása, következtetések levonása:  az északi és déli pólus kimutatása; 215


Kapcs. pontok

Tan-eszközök

Földrajz: tájékozódás, Tankönyv a Föld mágneses tere. Munkafüzet Mágnesek Kémia: vas elkülönítése szilárd keverékből mágnessel

Földmágnesség és iránytű Elektromos alapjelenségek. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Elektrosztatikus jelenségek a hétköznapokban (műszálas pulóver feltöltődése, átütési szikrák, villámok, villámhárító).

Ismeretek: Az elektromosan töltött (elektrosztatikus kölcsönhatásra képes) állapot. Bizonyos testek elektromosan töltött állapotba hozhatók, a töltött állapotú testek erővel hatnak egymásra. Kétféle (negatív és pozitív) elektromosan töltött állapot létezik, a kétféle töltés közömbösíti egymást. A töltés átvihető az egyik testről a másikra. Az elektrosztatikus energia Jelenségek: Elektrosztatikus energia létének bizonyítéka a hőhatás alapján: az átütési szikrák kiégetik a papírt. A töltött fémgömb körül a próbatöltésinga megemelkedik Ismeretek: Feszültség. A töltések szétválasztása során munkát végzünk. Kísérletezés Az elektromos áramkör Ismeret:

 bizonyos anyagokat (pl. vas) mágnesessé lehet tenni; a mágneses pólusokat nem lehet szétválasztani Az iránytű orientációjának értelmezése, egyszerű iránytű készítése.

(ferro mágnesesség).

Tanári bemutató kísérlet alapján a kétféle elektromos állapot kialakulásának megismerése dörzs-elektromos kísérletekben, a vonzó-taszító kölcsönhatás kvalitatív jellemzése. Tanári irányítással egyszerű elektroszkóp készítése, működésének értelmezése

Kémia: elektromos töltés, elektron, elektrosztatikus vonzás és taszítás, a fémek elektromos vezetésének anyagszerkezeti magyarázata (ionos kötés, ionrács, ionvegyületek elektromos vezetése oldatban és olvadékban).

Mágnesek, iránytű Elektrosztatikai eszközök

Elektrosztatikai eszközök

Az elektromos erőtér energiájának egyszerű tapasztalatokkal történő illusztrálása

Kémia: a töltés és az elektron, a feszültség

Van de Graaf generátor Szikra induktor

A feszültség fogalmának hozzákapcsolása az elektromos töltések szétválasztására fordított munka végzéséhez.

Egyszerű áramkörök összeállítása csoportmunkában, különböző áramforrásokkal, fogyasztókkal 216

Elektromos demonstrá

Az elektromos áramkör és részei (telep, vezetékek, ellenállás vagy fogyasztó). A telepben zajló belső folyamatok a két pólusra választják szét a töltéseket. A két pólus közt feszültség mérhető, ami a forrás kvantitatív jellemzője. Ismeret: Az elektromos áram. Az elektromos áram mint töltéskiegyenlítési folyamat. Az áram erőssége, az áramerősség mértékegysége (1 A). Adott vezetéken átfolyó áram a vezető két vége között mérhető feszültséggel arányos. A vezetéket jellemző ellenállás és /vagy vezetőképesség fogalma mint a feszültség és az áramerősség hányadosa. Az ellenállás mértékegysége (1 Ω). Ohm törvénye. Elektromos eszközök Gyakorlati alkalmazások:

ciós eszközök

A feszültség mérése elektromos áramkörben mérőműszerrel Áramerősség mérése (műszer kapcsolása, leolvasása, méréshatárának beállítása).

Ellenállás meghatározása Ohm törvénye alapján (feszültség- és árammérésre visszavezetve).

Mérések és számítások végzése egyszerű áramkörök esetén. Tekercs mágneses terének vizsgálata vasreszelékkel, hasonlóság kimutatása a rúdmágnessel.

Kémia: az elektromos áram (áramerősség, galvánelem, az elektromos áram kémiai hatásai, Faraday I. és II. törvénye).

Volt ampermérő műszerek

Elektromos demonstrá ciós eszközök

Tekercs mágnesek áramforrás

Az elektromágnes és alkalmazásai. Elektromotorok. Ismeretek: Az áram mágneses hatása: az elektromos áram mágneses teret gerjeszt. Az áramjárta vezetők között mágneses kölcsönhatás lép fel, és ezen alapul az elektromotorok működése.

Oersted kísérletének kvalitatív értelmezése.

Tekercs mágnesek áramforrás

Elektromotor modelljének bemutatása. Csoportmunkában az alábbi gyakorlatok egyikének elvégzése:  elektromágnes készítése zsebtelep, vasszög és szigetelt huzal felhasználásával, a pólusok és az erősség vizsgálata;  egyszerű elektromotor készítése gémkapocs, mágnes és vezeték felhasználásával. Egyéni gyűjtőmunka az elektromágnesek köznapi/gyakorlati felhasználásáról. 217

és

Gyakorlati alkalmazások: Mindennapi elektromosság

Kísérletezés Az elektromos energia használata. Problémák, gyakorlati alkalmazások: Elektromosenergia-fogyasztás. Mit fogyaszt az elektromos fogyasztó? Mi a hasznos célú és milyen az egyéb formájú energiafogyasztás különböző elektromos eszközöknél (pl. vízmelegítő, motor)? Mit mutat a havi villanyszámla, hogyan becsülhető meg realitása? Az áram hőhatása Ismeret: Az áram hőhatását meghatározó arányosságok és az azt kifejező matematikai összefüggés (E=UIt), energiakicsatolás, fogyasztók. Problémák, gyakorlati alkalmazások: Miért elektromos energiát használunk nagy részben a mindennapi életünkben? Melyek az ország energiafogyasztásának legfontosabb tényezői? Honnan származik az országban felhasznált elektromos energia?

Az elektromos energia „előállítása”, szállítása.

Egyéni gyűjtőmunka az alábbi témák egyikében:  Hol használnak elektromos energiát?  Milyen elektromossággal működő eszközök találhatók otthon a lakásban? Milyen adatok találhatók egy fogyasztón (teljesítmény, feszültség, frekvencia)? Annak megértése, hogy az elektromos fogyasztó energiát használ fel, alakít át (fogyaszt). Tanári vezetéssel egy családi ház elektromos világításának megtervezése, modellen való bemutatása.

Technika, életvitel és gyakorlat: elektromos eszközök biztonságos használata, villanyszámla értelmezése, elektromos eszközök energiafelhasználása, energiatakarékosság.

Az Ohm-törvény felhasználásával az energialeadás kifejezése a fogyasztó ellenállásával is. A hőhatás jelenségét bemutató egyszerű kísérletek ismertetése (pl. elektromos vízmelegítés mértéke arányos az áramerősséggel, a feszültséggel és az idővel. Fogyasztó fényerejének változása folytonosan változtatható kapcsolóval. Ellenállásdrót melegedése soros és párhuzamos kapcsolású fogyasztókban az áramerősség növelésével.) Magyarország elektromosenergia-fogyasztása főbb komponenseinek megismerése, az elektromos energia megtakarításának lehetőségei.

Matematika: egyszerű számítási és behelyettesítési feladatok.

Földrajz: az energiaforrások földrajzi megoszlása és az energia kereskedelme. Kémia: energiaforrások és használatuk környezeti hatásai.

Az erőművek és a nagyfeszültségű hálózatok alapvető vázszerkezetének (generátor, távvezeték, transzformálás, fogyasztók) bemutatása. Annak belátása, hogy az elektromos energia bármilyen módon 218

történő előállítása hatással van a környezetre. Csoportos gyűjtőmunka a hazai erőműhálózatról és jellemzőiről (milyen energiaforrással működnek, mikor épültek, mekkora a teljesítményük stb.). Összefoglalás Ellenőrzés Év végi összefoglalás Fogalmak Tematikai egység/fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység céljai

Mágneses dipólus, elektromos töltés, mágneses mező. Áramerősség, feszültség, ellenállás, áramkör, elektromágnes. Erőmű, generátor, távvezeték. Kerettantervi órakeret/helyi tanterv 14 óra / 20 óra

7. Optika, csillagászat

Hosszúságmérés, éjszakák és nappalok váltakozása, a Hold látszólagos periodikus változása. A beszélgetések és a gyűjtőmunkák során az együttműködés és a kommunikáció fejlesztése. A tudomány és a technika társadalmi szerepének bemutatása. A fényhez kapcsolódó jelenségek és technikai eszközök megismerése. Az égbolt fényforrásainak csoportosítása. A földközéppontú és a napközéppontú világkép jellemzőinek összehasonlítása során a modellhasználat fejlesztése

Ismeretek/ fejlesztési követelmények A fény terjedése és a képalkotás Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Árnyékjelenségek. Fényáteresztés. Hétköznapi optikai eszközök (síktükör, borotválkozó tükör, közlekedési gömbtükör, egyszerű nagyító, távcső, mikroszkóp, vetítő, fényképezőgép). Száloptika alkalmazása a jelátvitelben és a gyógyászatban. Távcsövek, űrtávcsövek, látáshibák javítása, fényszennyezés. Ismeretek: A fény egyenes vonalú terjedése. A fényvisszaverődés és a fénytörés: a fény az új közeg határán visszaverődik és/vagy

Tanulói tevékenységek Az árnyékjelenségek magyarázata a fény egyenes vonalú terjedésével.


Kapcs. Pontok

Demonstrációs kísérletek és tanulói kísérletek csoportmunkában

Tankönyv, munkafüzet Fénytani kísérleti eszközök, tükrök, lencsék, nagyítók, fényképező gép, mikroszkóp

Fény áthatolásának megfigyelése különböző anyagokon és az anyagok tanulmányozása átlátszóságuk szempontjából.

Jelenségek a visszaverődés és a fénytörés vizsgálatára. A sugármenet szerkesztése tükrös visszaverődés esetén. (Periszkóp, kaleidoszkóp készítése és modellezése.) 219

Matematika: geometriai szerkesztések, tükrözés. Demonstrációs kísérletek

Tan-eszközök

Periszkóp plánparalel lemez, prizma

megtörik; a leírásuknál használt fizikai mennyiségek (beesési szög, visszaverődési szög, törési szög rajzolása).

A sugármenet kvalitatív megrajzolása fénytörés esetén (plánparalel Csoportmunkában tanulói lemez, prizma, vizeskád). kísérletek Kvalitatív kapcsolat felismerése a közeg sűrűsége és a törési szögnek a beesési szöghöz viszonyított változása között Teljes visszaverődés. A teljes visszaverődés jelenségének bemutatása alapján (pl. az akvárium víztükrével) a jelenség kvalitatív értelmezése. Az optikai szál modelljének megfigyelése egy műanyagpalack oldalán kifolyó vízsugár hátulról történő megvilágításával Hétköznapi optikai eszközök képalkotása. Kép- és tárgytávolság mérése gyűjtőlencsével, fókusztávolságának Valódi és látszólagos kép. meghatározása napfényben. Síktükör, homorú és domború tükör, szóró- és Sugármenet-rajzok bemutatása digitális táblán. gyűjtőlencse. Fókusz. A tanuló környezetében található tükrök és lencsék képalkotásának kísérleti bemutatása. Tükrök esetén a kép keletkezésének értelmezése egyszerű sugármeneti rajzzal. Gyakorlati különbségtétel a valódi és a látszólagos kép között. A fókusz meghatározása homorú tükör és gyűjtőlencse esetén. tanulói kísérletek A szem képalkotása. Rövidlátás, távollátás, színtévesztés Prizma Ismeretek: A fehér fény színeire bontása.

Színkeverés, kiegészítő színek.

Az emberi szem mint optikai lencse működésének megértése, a jellegzetes látáshibák (távollátás, rövidlátás) és a korrekció módja (szemüveg, kontaktlencse). A fehér fény felbontása színekre prizma segítségével; a fehér fény összetettségének felismerése.

Tanulói kísérlettel a színkeverés bemutatása forgó szín-koronggal

A tárgyak színe: a természetes fény A tárgyak színének egyszerű magyarázata. különböző színkomponenseit a tárgyak különböző mértékben nyelik el és verik vissza, ebből adódik a tárgy színe. Demonstrációs kísérletek

A fény forrásai Problémák: Milyen folyamatokban keletkezik fény? Mi történhet a Napban, és mi a Holdon? Minek a

Optikai szál

Optikai lencse Digitális tábla Homorú tükör, gyűjtőlencse Digitális tábla

Biológiaegészségtan: a szem, a látás, a szemüveg; nagyító, mikroszkóp és egyéb optikai eszközök (biológiai minták mikroszkópos vizsgálata). Technika, életvitel és gyakorlat: a színtévesztés és a színvakság társadalmi vonatkozásai Biológiaegészségtan: a

220

Szemüveg

Prizma

Színkorong

fényét látják a „kék bolygót” megfigyelő űrhajósok? Ismeretek: Elsődleges és másodlagos fényforrások. Fénykibocsátó folyamatok a természetben.

Az elsődleges és másodlagos fényforrások megkülönböztetése, gyakorlati felismerésük. Fénykibocsátást eredményező fizikai (villámlás, fémek izzása), kémiai és biokémiai (égés, szentjánosbogár, korhadó fa stb.) jelenségek gyűjtése.

Ember és fény Problémák, jelenségek, alkalmazások: Milyen az ember és a fény viszonya? Hogyan hasznosíthatjuk a fénnyel kapcsolatos tapasztalatainkat a környezetünk megóvásában? Milyen fényforrásokat használunk? Milyen fényforrásokat érdemes használni a lakásban, az iskolában, a településeken, színpadon, filmen, közlekedésben stb. (színérzet, hőérzet, élettartam)? Mit nevezünk fényszennyezésnek? Milyen Magyarország fényszennyezettsége? Ismeretek: Mesterséges fényforrások.

Fényszennyezés.

Kísérletezés Az égbolt természetes fényforrásai Problémák, jelenségek: A csillagos égbolt: Hold, csillagok, bolygók, galaxisok, gázködök. A Hold és a Vénusz fázisai, a hold- és napfogyatkozások.

színek szerepe az állat- és növényvilágban (klorofill, rejtőzködés). Kémia: égés, lángfestés. Biológiaegészségtan: lumineszcencia. Földrajz: természeti jelenségek, villámlás. Kémia: nemesgázok, volfrám, izzók, fénycsövek.

Hagyományos és új mesterséges fényforrások sajátságainak összegyűjtése, a fényforrások és az energiatakarékosság kapcsolatának vizsgálata (izzólámpa, fénycső, kompaktlámpa, LEDlámpa). Az új és elhasznált izzólámpa összehasonlítása. Összehasonlító leírás a mesterséges fényforrások fajtáiról, színéről és az okozott hőérzet összehasonlítása. A fényforrások használata egészségügyi vonatkozásainak Csoportmunka, projektfeladatok megismerése. Tanulói kutatómunka, A fényforrások használata környezeti hatásainak megismerése. kiselőadások A fényszennyezés fogalmának megismerése. A csillagos égbolt megfigyelése szabad szemmel (távcsővel) és számítógépes planetárium-programok futtatásával.

221

Biológiaegészségtan: a fényszennyezés biológiai hatásai, a fényszennyezés, mint a környezetszenny ezés egyik formája. Történelem, társadalmi és állampolgári

Milyen történelmi elképzelések voltak a Napról, a csillagokról és a bolygókról? Ismeretek: Az égbolt természetes fényforrásai: a Nap, Hold, bolygók, csillagok, csillaghalmazok, ködök stb.

Az égi objektumok csoportosítása aszerint, hogy elsődleges (a csillagok, köztük a Nap) vagy másodlagos fényforrások (a bolygók és a holdak csak visszaverik a Nap fényét). A csillagok és a bolygók megkülönböztetése képüknek kis távcsőbeli viselkedése alapján.

A Naprendszer szerkezete. A Nap, a Naprendszer bolygóinak és azok holdjainak jellegzetességei. Megismerésük módszerei. Geocentrikus és heliocentrikus világkép. A tudományos kutatás modelleken át a természettörvényekhez vezető útja mint folyamat

A fázisok és fogyatkozások értelmezése modellkísérletekkel. A Naprendszer szerkezetének megismerése; a Nap egy a sok csillag közül. A csillagos égbolt mozgásainak geocentrikus és heliocentrikus értelmezése. Ismeretek szerzése arról, hogy a Naprendszerről, a bolygókról és holdjaikról, valamint az (álló) csillagokról alkotott kép miként alakult az emberiség történetében. Differenciált csoportmunka alapján Ptolemaiosz, Kopernikusz, Galilei, Kepler munkásságának megismerése

A napfény és más fényforrások (elektromágneses) spektruma Problémák, jelenségek, alkalmazások: A Nap és más fényforrások felbontott fénye (pl. gyertya lángja megsózva). Infralámpa, röntgenkép létrejötte (árnyékhatás), mikrohullámú sütő. A röntgen ernyőszűrés az emberi szervezet és ipari anyagminták belső szerkezetének vizsgálatában, az UV-sugárzás veszélyei.

ismeretek: az emberiség világképének változása. Csillagképek a különböző kultúrákban. Kémia: hidrogén (hélium, magfúzió). Matematika: a kör és a gömb részei. Földrajz: a Naprendszer. A világűr megismerésének, kutatásának módszerei. Biológiaegészségtan: növényi fotoszintézis, emberi élettani hatások (napozás); diagnosztikai módszerek.

Hőtanhoz továbbvezető problémák: Mit hoz a villám, amivel felgyújtja a fát, amibe belecsap? Mit sugároznak ki a fénnyel együtt az izzított fémek? Mit ad a fény a kémiai reakcióhoz?

Kémia: fotoszintézis, (UV-fény hatására lejátszódó reakciók,

222

Számítógép, digitális tábla

A napfény és más fényforrások (elektromágneses) spektruma: rádióhullámok, mikrohullámok, infravörös sugárzás, látható fény, UV-sugárzás, röntgensugárzás.

A különböző sugárzások hatásairól a köznapi és a médiából származó ismeretek összegyűjtésével a látható fénytartomány kibővítése elektromágneses spektrummá, kiegészítése a szintén közismert rádió- és mikrohullámokkal, majd a röntgensugárzással.

A Nap fénye és hősugárzása biztosítja a Földön az élet feltételeit.

Annak felismerése, hogy a fény hatására zajlanak le a növények életműködéséhez nélkülözhetetlen kémiai reakciók.

Infravörös és UV Példák az infravörös és az UV-sugárzás, a röntgensugárzás élettani hatásaira, veszélyeire, gyakorlati alkalmazásaira a technikában és a gyógyászatban. A napozás szabályai. Összefoglalás

Az infravörös és az UV-sugárzás, a röntgensugárzás élettani hatásainak, veszélyeinek, gyakorlati alkalmazásainak megismerése a technikában és a gyógyászatban.

Ellenőrzés Év végi összefoglalás

Fogalmak

Egyenes vonalú terjedés, tükör, lencse, fénytörés, visszaverődés. Fényszennyezés. Nap, Naprendszer. Földközéppontú világkép, napközéppontú világkép

223

kemilumineszcen cia). Csoportmunka, projektfeladatok Tanulói kutatómunka, kiselőadások

Biológiaegészségtan: (napozás); diagnosztikai módszerek.


A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal stb. alátámasztott prezentációt. Ismerje fel, hogy a természettudományos tények megismételhető megfigyelésekből, célszerűen tervezett kísérletekből nyert bizonyítékokon alapulnak. Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés. Legalább egy tudományos elmélet esetén kövesse végig, hogy a társadalmi és történelmi háttér hogyan befolyásolta annak kialakulását és fejlődését. Használja fel ismereteit saját egészségének védelmére. Legyen képes a mások által kifejtett véleményeket megérteni, értékelni, azokkal szemben kulturáltan vitatkozni. A kísérletek elemzése során alakuljon ki kritikus szemléletmódja, egészséges szkepticizmusa. Tudja, hogy ismeretei és használati készségei meglévő szintjén további tanulással túl tud lépni. Ítélje meg, hogy különböző esetekben milyen módon alkalmazható a tudomány és a technika, értékelje azok előnyeit és hátrányait az egyén, a közösség és a környezet szempontjából. Törekedjék a természet- és környezetvédelmi problémák enyhítésére. Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. Legyen képes ábrák, adatsorok elemzéséből tanári irányítás alapján egyszerűbb összefüggések felismerésére. Megfigyelései során használjon modelleket. Legyen képes egyszerű arányossági kapcsolatokat matematikai és grafikus formában is lejegyezni. Az eredmények elemzése után vonjon le konklúziókat. Ismerje fel a fény szerepének elsőrendű fontosságát az emberi tudás gyarapításában, ismerje a fényjelenségeken alapuló kutatóeszközöket, a fény alapvető tulajdonságait. Képes legyen a sebesség fogalmát különböző kontextusokban is alkalmazni. Tudja, hogy a testek közötti kölcsönhatás során a sebességük és a tömegük egyaránt fontos, és ezt konkrét példákon el tudja mondani. Értse meg, hogy a gravitációs erő egy adott testre hat és a Föld (vagy más égitest) vonzása okozza. A tanuló magyarázataiban legyen képes az energiaátalakulások elemzésére, a hőmennyiséghez kapcsolódásuk megvilágítására. Tudja használni az energiafajták elnevezését. Ismerje fel a hőmennyiség cseréjének és a hőmérséklet kiegyenlítésének kapcsolatát. Fel tudjon sorolni többféle energiaforrást, ismerje alkalmazásuk környezeti hatásait. Tanúsítson környezettudatos magatartást, takarékoskodjon az energiával. A tanuló minél több energiaátalakítási lehetőséget ismerjen meg, és képes legyen azokat azonosítani. Tudja értelmezni a megújuló és a nem megújuló energiafajták közötti különbséget. A tanuló képes legyen arra, hogy az egyes energiaátalakítási lehetőségek előnyeit, hátrányait és alkalmazásuk kockázatait elemezze, tényeket és adatokat gyűjtsön, vita során az érveket és az ellenérveket csoportosítsa és azokat a vita során felhasználja. Képes legyen a nyomás fogalmának értelmezésére és kiszámítására egyszerű esetekben az erő és a felület hányadosaként. Tudja, hogy nem csak a szilárd testek fejtenek ki nyomást. Tudja magyarázni a gázok nyomását a részecskeképpel. Tudja, hogy az áramlások oka a nyomáskülönbség. Tudja, hogy a hang miként keletkezik, és hogy a részecskék sűrűségének változásával terjed a közegben. Tudja, hogy a hang terjedési sebessége gázokban a legkisebb és szilárd anyagokban a legnagyobb. Ismerje az áramkör részeit, képes legyen egyszerű áramkörök összeállítására, és azokban az áramerősség mérésére. Tudja, hogy az áramforrások kvantitatív jellemzője a feszültség. Tudja, hogy az elektromos fogyasztó elektromos energiát használ fel, alakít át. A tanuló képes legyen az erőművek alapvető szerkezét bemutatni. Tudja, hogy az elektromos energia bármilyen módon történő előállítása terheli a környezetet.

224

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A

Recommend Documents