A MAGYAR BESZÉLT NYELV SAJÁTOSSÁGAI

Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar nyelv és Irodalom Tanszéke Filozofická fakulta Univerzity Komenského Katedra maďarského jazyka a literatúry

A MAGYAR BESZÉLT NYELV SAJÁTOSSÁGAI Charakteristiky maďarského hovoreného jazyka Lanstyák István

STIMUL Pozsony – Bratislava 2009

1

© Lanstyák István Lektorálta (recenzenti): Kolláth Anna Szépe Judit

Vydal STIMUL pre Katedru maďarského jazyka Filozofickej fakulty Univerzity Komenského v Bratislave Bratislava, 2009 ISBN 978-80-89236-63-3, EAN 9788089236633

2

TARTALOM A BESZÉLT NYELV MIBENLÉTE ÉS JELLEMZİI I. A BESZÉLT ÉS AZ ÍROTT NYELV KAPCSOLATA II. A BESZÉLT ÉS AZ ÍROTT NYELV MIBENLÉTE ÉS JELLEMZİI 1. Megjelenési forma 2. Spontaneitás 3. Kötetlenség 4. További külsı tulajdonságok 5. Általános nyelvi tulajdonságok III. ÁTMENETEK AZ ÍROTT ÉS A BESZÉLT NYELV KÖZÖTT 1. Félkötött beszéd 2. Kötött beszéd 2.1. Reproduktív beszéd 2.2. Hangosítás A BESZÉLT NYELVI DISKURZUS I. BEVEZETÉS II. A BESZÉLT NYELV MINT DIALÓGUS 1. Párbeszéd – magánbeszéd 2. A párbeszéd válfajai 2.1. Két, három és több résztvevıs diskurzus 2.2. Spontán és irányított diskurzus 2.3. Közvetlen és közvetett diskurzus 2.4. Fatikus és kísérı kommunikáció 2.5. Zártkörő és nyilvános diskurzus 2.6. Hivatalos és nem hivatalos diskurzus 2.7. Elsıdleges és másodlagos párbeszéd 3. A diskurzus típusai és nyelvi jelege a terepmunka szemszögébıl 4. A párbeszéd tagolódása 5. A beszélıváltás mechanizmusa 6. A párbeszéd lejegyzése A BESZÉLT NYELV HANGTANA I. ALKALMAZKODÁS 1. Igazodás 1.1. Hangszalagmőködés szerinti igazodás 1.1.1. Zöngésülés 1.1.2. Zöngétlenedés 1.2. Képzéshely szerinti igazodás 1.2.1. Mássalhangzó magánhangzóhoz 1.2.2. Mássalhangzó mássalhangzóhoz 1.3. Képzésmód szerinti igazodás 1.4. Ajakmőködés szerinti igazodás 2. Hasonulás 3

2.1. Részleges hasonulás 2.1.1. Zöngésség szerinti részleges hasonulás 2.1.2. Képzéshely szerinti részleges hasonulás a) Szibiláns-hasonulás b) Nazális-hasonulás c) Explozíva-hasonulás 2.2. Teljes hasonulás 2.2.1. Hangtani kötöttségő teljes hasonulás a) Explozívák affrikálódása b) Spiránsok affrikálódása c) Nazálisok teljes hasonulása d) Likvidák teljes hasonulása e) Egyéb magánhangzóközi mássalhangzó-kapcsolatok teljes hasonulása 2.2.2. Alaktani kötöttségő teljes hasonulás a) A j-vel kezdıdı toldalékok hasonulása b) A v-vel kezdıdı toldalékok hasonulása c) Az ez, az mutató névmások véghangzójának hasonulása 2.3. Kölcsönös hasonulás 2.3.1. Hangtani kötöttségő a) Összeolvadásos affrikáció b) Affrikáták és spiránsok összeolvadása 2.3.2. Alaktani kötöttségő a) Összeolvadásos palatalizáció (jésítés) b) A -t végő igék felszólító módjával kapcsolatos összeolvadás II. LAZÍTÁS 1. Redukció 1.1. Hosszú hangok redukciója 1.1.1. Mássalhangzó-rövidülés (degemináció) a) Mássalhangzó szomszédságában b) Magánhangzóközi (intervokális) helyzetben c) Abszolút szóvégi helyzetben 1.1.2. Magánhangzó-rövidülés a) Felsı nyelvállású magánhangzók rövidülése b) Középsı nyelvállású magánhangzók rövidülése c) Alsó nyelvállású magánhangzók rövidülése 1.2. Rövid hangok redukciója 1.2.1. Ultrarövid hangok keletkezése a) Ultrarövid mássalhangzók keletkezése b) Ultrarövid magánhangzók keletkezése 1.2.2. Redukciós hangcsere a) Redukciós mássalhangzócsere aa) Explozívák spirantizálódása ab) Affrikáták spirantizálódása (dezaffrikálódás) ac) Spiráns aproximánssá válása (approximálódás) b) Redukciós magánhangzócsere ba) Magánhangzó-centralizáció bb) Siklóhanggá válás 1.3. Redukciós hangszínváltozás 2. Törlés 2.1. Részleges törlés 4

2.1.1. Palatalizálódás 2.1.2. Nazalizálódás 2.1.3. Pótlónyúlás 2.2. Teljes törlés 2.2.1. Mássalhangzó-kivetés a) Torlódásos kivetés b) Torlódás nélküli kivetés ba) Szóbelseji helyzetben 2.2.2. Magánhangzó-kivetés (elízió) a) Horger-törvény b) Egyszerő magánhangzó-kivetés 2.2.3. Csonkulás a) Egyszerejtés (haplológia) b) Zsugorodás c) Fúzió (egybeolvadás) d) Egyszerő csonkulás 3. Sorozatok 4. Lazítás és nyelvi változás A BESZÉLT NYELV GRAMMATIKÁJA I. MONDATÉPÍTÉS SAJÁTOSSÁGAI 1. A mondatépítés lineáris jellege 2. A mondatépítés rendezetlensége 2.1. Következetlen mondatfőzés 2.2. Alanyváltás 2.3. Szokatlan szórend 2.4. Lazán kapcsolódó mondatrészek, mondatrészletek, tagmondatok 2.5. Közbevetések, közbeékelések, hozzátoldások 3. Mondatátszövıdés II. REDUNDANCIA- ÉS HIÁNYJELENSÉGEK 1. Redundanciajelenségek 1.1. Beszédtöltelékek 1.1.1. Töltelékszók 1.1.2. Töltelékkifejezések 1.2. Ismétlések 1.2.1. Szóismétlés 1.2.2. Szóhalmozás 2. Hiányjelenségek 2.1. Ellipszis és kihagyás 2.1.1. Ellipszis (kontextuális ellipszis) 2.1.2. Kihagyás (szituatív ellipszis) a) Összetett mondatot érintı kihagyás b) Egyszerő mondatot, ill. összetett mondat tagmondatát érintı kihagyás c) Szószerkezetet érintı kihagyás d) Szókapcsolatot érintı kihagyás e) Lexémát érintı kihagyás f) Szót, ill. morfémát mint hangsort érintı kihagyás 2.1.3. Hiány (nem rekonstruálható kihagyás)

5

2.2. Félbeszakítás 2.2.1. Önközbevágás 2.2.2. Félbeszakítás és közbevágás 2.2.3. Félbehagyás 2.3. Deixis 2.4. A birtokos személyjel elmaradása III. EMFATIKUS JELENSÉGEK 1. Mondatszók 1.1. Indulatszók 1.2. Interakciós mondatszók 1.3. Módosítószók 1.4. Hangutánzó mondatszók 2. Dativus ethicus IV. NEM INHERENSEN BESZÉLT NYELVI JELENSÉGEK 1. Topik- és fókuszismétlı névmás használata A magyar mondattagolás szerkezeti egységei A topikismétlı névmások A topikismétlı névmások nyelvtani funkciója A topikismétlı névmások nyelvlélektani funkciója 2. A létige és a határozói igenév kapcsolata szenvedı értelemben 3. Birtokos jelzıként használt személyes névmási határozószó MEGAKADÁSJELENSÉGEK I. BEVEZETÉS II. A SZŐKEBBEN VETT MEGAKADÁSJELENSÉGEK TÍPUSAI 1. Beszédtempó-lassulás 2. Hangzónyújtás 2.1. Szókezdı hang nyújtása 2.2. Szóbelseji hang nyújtása 2.3. Szóvégi hang nyújtása 2.4. Határozott névelı nyújtása 3. Tagolt ejtés 4. Néma szünet 4.1. Szóközi néma szünet 4.2. Szóbelseji néma szünet 5. Habozás (hezitáció) 5.1. Szóközi habozás 5.2. Szóbelseji habozás 6. Újrakezdés 6.1. Újraindítás 6.1.1. Ismétléses újraindítás a) Egyszeri ismétléses újraindítás b) Többszöri ismétléses újraindítás 6.1.2. Javításos újraindítás 6.2. Újramondás 6.2.1. Ismétléses újramondás a) Egyetlen szó ismétlése b) Több szó ismétlése

6

6.2.2. Javításos újramondás NYELVBOTLÁSOK I. A NORMASÉRTÉSEK TÍPUSAI 1. „Nyelvhelyességi hiba” 2. Nyelvváltozat-tévesztés 3. Hiba 4. Nyelvbotlás 4.1. A nyelvbotlás mibenléte 4.2. A nyelvbotlások javítása 4.3. A nyelvbotlások osztályozása II. HANGTANI BOTLÁSOK 1. Hangkiesés 1.1. Mássalhangzó-kiesés 1.1.1. Torlódásos kiesés a) Szó elején b) Szó belsejében c) Szó végén d) Toldalékban 1.1.2. Torlódás nélküli kiesés a) Szó elején b) Szó belsejében c) Toldalékban 1.2. Magánhangzó-kiesés 1.2.1. Torlódásos kiesés 1.2.2. Torlódás nélküli kiesés a) Szó elején b) Szó belsejében 1.3. Több hang kiesése (tévesztéses csonkulás) 1.3.1. Szótıben a) Szó belsejében b) Szó végén 1.3.2. Toldalékban 2. Hangbetoldódás 2.1. Anticipációs, ill. perszeverációs indítékú hangbetoldódás 2.1.1. Anticipációs indítékú hangbetoldódás a) Mássalhangzó-betoldódás b) Magánhangzó-betoldódás c) Több hang betoldódása 2.1.2. Perszeverációs indítékú hangbetoldódás a) Mássalhangzó-betoldódás b) Több hang betoldódása 2.1.3. Anticipációs-perszeverációs indítékú hangbetoldódás a) Mássalhangzó-betoldódás b) Magánhangzó-betoldódás 2.2. Egyszerő hangbetoldódás 2.2.1. Mássalhangzó-betoldódás 2.2.2. Magánhangzó-betoldódás 2.2.3. Több hang betoldódása 7

3. Hangcsere 3.1. Teljes távhasonulás 3.1.1. Anticipációs indítékú teljes távhasonulás a) Mássalhangzócsere b) Magánhangzócsere c) Több hang cseréje 3.1.2. Perszeverációs indítékú teljes távhasonulás a) Mássalhangzócsere b) Magánhangzócsere c) Több hang cseréje 3.1.3. Anticipációs-perszeverációs indítékú teljes távhasonulás a) Mássalhangzócsere b) Magánhangzócsere 3.2. Részleges távhasonulás 3.2.1. Anticipációs indítékú részleges távhasonulás a) Képzéshely szerinti részleges távhasonulás b) Képzésmód szerinti részleges távhasonulás 3.2.2. Perszeverációs indítékú részleges távhasonulás a) Képzéshely szerinti részleges távhasonulás b) Képzésmód szerinti részleges távhasonulás c) Hangszalagmőködés szerinti részleges távhasonulás 3.2.3. Anticipációs-perszeverációs indítékú részleges távhasonulás a) Képzéshely szerinti részleges távhasonulás b) Hangszalagmőködés szerinti részleges távhasonulás 3.3. A palatoveláris harmóniával kapcsolatos hangcsere 3.3.1. A palatoveláris harmónia túláltalánosítása a) Szótıben érvényesülı b) Szótı és toldalék viszonylatában érvényesülı 3.3.2. Tévesztéses palatoveláris elhasonulás a) Szótıben történı palatoveláris elhasonulás b) Toldalékban történı palatoveláris elhasonulás 3.3.3. Hangrendi átcsapás 3.4. Egyszerő hangcsere 3.4.1. Mássalhangzócsere a) Szón belüli b) Toldalékbeli 3.4.2. Magánhangzócsere 3.4.3. Magánhangzó-mássalhangzó csere 3.4.4. Több hang cseréje 4. Alaktévesztés 5. Sorrendi botlás 5.1. Két érintkezı hang helycseréje 5.1.1. Mássalhangzók egymással 5.1.2. Magánhangzók egymással 5.1.3. Mássalhangzó magánhangzóval 5.2. Két távolabbi hang helycseréje 5.2.1. Mássalhangzók egymással 5.2.2. Magánhangzók egymással 5.2.3. Mássalhangzó magánhangzóval

8

5.3. Több hang helycseréje III. SZÓKÉSZLETTANI BOTLÁSOK 1. Lexémakiesés 1.1. Szabad morféma kiesése 1.1.1. Fogalomszó kiesése 1.1.2. Formaszó kiesése 1.2. Összetételi tag kiesése 1.2.1. Kéttagú összetett szavakban 1.2.2. Többtagú összetett szavakban 2. Lexémabetoldódás 2.1. Anticipációs, ill. perszeverációs indítékú lexémabetoldódás 2.1.1. Anticipációs indítékú lexémabetoldódás a) Fogalomszó betoldódása b) Formaszó betoldódása 2.1.2. Perszeverációs indítékú lexémabetoldódás a) Fogalomszó betoldódása b) Formaszó betoldódása 2.2. Egyszerő lexémabetoldódás 2.2.1. Fogalomszó betoldódása 2.2.2. Formaszó betoldódása 3. Lexémacsere 3.1. Hangzási hasonlóságon alapuló lexémacsere 3.1.1. Idegen szavakban 3.1.2. Nem idegen szavakban 3.2. Jelentéstani kapcsolaton alapuló lexémacsere 3.2.1. Azonos fogalomkörbe tartozó szó, hiponima, hiperonima a) Igék, cselekvésnevek (nomen actionisok) és melléknévi igenevek b) Melléknevek c) Fınevek d) Kötıszók, vonatkozó névmások e) Névutók f) Egyéb 3.2.2. Antonima 3.2.3. Metonima, partonima 3.2.4. Adott kontextusban gyakrabban elıforduló másik szó (kollokáció) 3.3. Anticipációs, ill. perszeverációs indítékú lexémacsere 3.3.1. Anticipációs indítékú lexémacsere 3.3.2. Perszeverációs indítékú lexémacsere 3.3.3. Metatézis jellegő 3.4. Nyelven kívüli okokkal magyarázható lexémacsere 3.4.1. A nyelven kívüli környezet hatására bekövetkezı lexémacsere 3.4.2. Freudi elszólás 3.4.3. Tárgyi tévedésre visszavezethetı lexémacsere 4. Szóalaktévesztés 4.1. Szóalakvegyülés 4.2. Szóösszevonás 5. Sorrendi botlás 5.1. Összetett szavakban 5.1.1. Egyszerő helycsere 5.1.2. Kettıs helycsere 9

5.2. Igekötıs igékben 5.3. Állandósult szókapcsolatokban 6. Szókapcsolat-tévesztés 6.1. Szókapcsolat-vegyülés 6.1.1. Névszói alaptagú 6.1.2. Igei alaptagú 6.2. Szókapcsolat-összevonás 6.3. Hangtani indítékú szókapcsolat-tévesztés 6.4. Egyszerő szókapcsolat-tévesztés 7. A „nyelvem hegyén van” jelenség A szótévesztések korrigálási módja IV. ALAKTANI BOTLÁSOK 1. Toldalékkiesés 1.1. Képzı kiesése 1.1.1. Igeképzı kiesése a) Szócserés b) Szóalak-tévesztéses 1.1.2. Névszóképzı kiesése a) Szócserés b) Szóalak-tévesztéses 1.2. Ragok és jelek kiesése 1.2.1. Igerag kiesése 1.2.2. Igejel kiesése 1.2.3. Névszórag kiesése 1.2.4. Névszójel kiesése 1.3. Kötıhangzó kiesése 1.4. Több toldalék kiesése 2. Toldalékbetoldódás 2.1. Anticipációs, ill. perszeverációs indítékú toldalékbetoldódás 2.1.1. Anticipációs toldalékbetoldódás a) Képzı betoldódása b) Rag és jel betoldódása 2.1.2. Perszeverációs toldalékbetoldódás a) Képzı betoldódása b) Rag és jel betoldódása 2.1.3. Anticipációs–perszeverációs toldalékbetoldódás a) Képzı kettıztetése b) Rag és jel kettıztetése 2.2. Egyszerő toldalékbetoldódás 2.2.1. Képzık betoldódása 2.2.2. Ragok és jelek betoldódása 3. Toldalékcsere 3.1. Anticipációs, ill. perszeverációs indítékú toldalékcsere 3.1.1. Anticipációs indítékú toldalékcsere 3.1.2. Perszeverációs indítékú toldalékcsere 3.2. Egyszerő toldalékcsere 3.2.1. Képzıcsere 3.2.2. Rag- és jelcsere a) Igeragok cseréje b) Névszóragok cseréje

10

c) Névszójelek cseréje d) Vegyes 4. Morfológiai alaktévesztés 4.1. Toldalékalak-tévesztés 4.1.1. Hangtani indítékú toldalékalak-tévesztés 4.1.2. Alaktani indítékú toldalékalak-tévesztés 4.1.3. Vegyüléses jellegő toldalékalak-tévesztés 4.2. A toldalékok kapcsolódásával összefüggı botlások 4.2.1. Névszók 4.2.2. Igék 5. Sorrendi botlás 5.1. Anticipációs ill., perszeverációs indítékú sorrendi botlás 5.1.1. Anticipációs indítékú helycsere 5.1.2. Perszeverációs indítékú helycsere 5.1.3. Metatézis 5.2. Tımorfémák helycseréje V. MONDATTANI BOTLÁSOK 1. Szerkezet-és mondattévesztés 1.1. Szerkezet- és mondatvegyülés 1.1.1. Szerkezetvegyülés 1.1.2. Mondatvegyülés és mondatváltás a) Mondatvegyülés b) Mondatváltás (anakoluthon, anakoluthia) 1.2. Szerkezet- és mondatösszevonás 1.2.1. Szerkezet-összevonás 1.2.2. Mondatösszevonás és mondatzsugorítás 1.3. Egyeztetés eltévesztése 1.3.1. Számbeli egyeztetés eltévesztése a) Alany és állítmány közt b) Összetett állítmány részei közt egyeztetés c) Számnévi, ill. mennyiséget kifejezı névmási, melléknévi jelzı és a jelzett szó közt d) Fınévi mutató névmási kijelölı jelzı és jelzett szava közt e) Birtokos jelzı és jelzett szava közt f) Fımondatban álló névszó és a mellékmondatban lévı vonatkozó névmás közt g) Egyéb 1.3.2. Személybeli egyeztetés eltévesztése a) Alany és állítmány közt b) Birtokos jelzı és jelzett szava közt 1.3.3. Határozottságbeli egyeztetés eltévesztése a) Alanyi ragozás helyett tárgyas b) Tárgyas ragozás helyett alanyi 1.3.4. Esetbeli egyeztetés eltévesztése 1.4. Széttagolódás 2. Szórendi botlás 3. Egyéb botlások 3.1. Tagadással kapcsolatos botlások 3.1.1. Fölös tagadás 3.1.2. Elmaradt tagadás 3.2. Igeidık és igemódok használatával kapcsolatos botlások 11

3.2.1. Igeidıkkel kapcsolatos botlások 3.2.2. Igemódokkal kapcsolatos botlások 3.2.3. Egyéb botlások 3.3. Vegyes botlások SZAKIRODALOM 1. A beszélt nyelv általában 2. A beszélt nyelv hangtana általában 3. Beszélt nyelv – lazításos jelenségek 4. Beszélt nyelv – paranyelv, nonverbális kommunikáció 5. Beszélt nyelv – hangtani megakadásjelenségek és botlások 6. Beszélt nyelv – alaktani, mondattani, szókészlettani botlások 7. Botlástárak 7.1. A Nyelvtudományi Intézetben épülı „Nyelvbotlás”-korpusz 7.2. Huszár Ágnes győjteménye (mutatványok) 8. A beszélt nyelv mondat- és szövegtana 9. Beszélt nyelv – nyelvváltozatok, stílusrétegek 10. A beszélt és az írott nyelv átmeneti mőfajai 11. Beszélt nyelv – vegyes 12. Diskurzus, diskurzív jelenségek, társalgás, kommunikáció 13. Háttérirodalom ÁLTALÁNOS PÉLDATÁR (lazításos jelenségek és megakadásjelenségek) BOTLÁSTÁR

12

A BESZÉLT NYELV MIBENLÉTE ÉS JELLEMZİI

Az emberek iskolai tanulmányaik során az alapiskolától kezdve a tananyag keretében szinte kizárólag az írott nyelvvel találkoznak. Ezért az írott nyelv jellegzetességeit mindenki sokkal jobban ismeri, mint a beszélt nyelvet. Sıt a legtöbb ember a beszélt nyelvrıl valószínőleg úgy gondolkodik, mint az írott nyelvtıl sajnálatos módon eltérı, tökéletlen nyelvváltozatról. Mivel ez a kép teljesen hamis, alapvetıen fontos, hogy a felsıoktatási intézmények magyar és idegen nyelv szakos hallgatói, továbbá a szociolingvisztikai kutatások terepmunkásai és lejegyzıi a terepmunka megkezdése elıtt olyannak ismerjék meg a beszélt nyelvet, mint amilyen az valójában.

I. A BESZÉLT ÉS AZ ÍROTT NYELV KAPCSOLATA A beszélt és az írott nyelv az emberi nyelvek két alapvetı létezési formája. A kettı közül mind filogenetikailag, mind ontogenetikailag a beszélt nyelv az elsıdleges, de annál nem magasabb vagy alacsonyabb rangú. Mint nyelvváltozatok a beszélt és az írott nyelv két sajátos regiszter, amelyek persze belülrıl nagyon tagoltak, azaz számtalan részregiszterbıl állnak. A beszélt nyelv megelızi az írottat t ö r t é n e t i l e g is (az emberiség egészét tekintve), de o n t o g e n e t i k a i l a g is (azaz minden egyes egyén életében is). Bár az írott nyelv a beszélt nyelvbıl jött létre, az elmúlt évezredek során jelentıs mértékben el is szakadt tıle, önállósult, sıt – az írás, az írni tudó emberek és az általuk létrehozott vagy lejegyzett (vallási, irodalmi, hivatali) szövegek nagyobb tekintélye miatt – a beszélt nyelvnél nagyobb presztízsre tett szert, s az írott nyelv vált a nyelv egészének fı reprezentánsává. A nyelvtudomány története során az írás és a beszéd viszonyáról r e n d k í v ü l e l t é r ı f e l f o g á s o k alakultak ki. Amint David Crystal írja, az írott nyelv évszázadokon keresztül kiváltságos helyzetben volt: mint az irodalom közvetítı közege a nyelvi tökéletesség követendı példája lett. Azt tartották, hogy az írás állandóságot és tekintélyt kölcsönöz a nyelvnek. Ennek megfelelıen a nyelvtani szabályok illusztrálására kizárólag írott szövegeket használtak. Ezzel szemben a mindennapi beszélt nyelvvel nem törıdtek, nem tartották tanulmányozásra érdemesnek, csak a gondosság és a szervezettség hiányát, a rendhagyóságot látták benne. A 19. század folyamán szórványosan voltak ugyan bírálói ennek az álláspontnak, de igazán alternatív megközelítés csak a 20. században terjedt el. Az új iskola azzal érvelt, hogy a beszéd sok ezer évvel megelızi az írást; hogy magától kialakul a gyermekekben (míg az írást mesterségesen kell tanítani); s hogy az írásrendszerek másodlagosak, legtöbbször a beszédhangokra épülnek. Leonard Bloomfield például úgy tartotta, hogy „az írás nem nyelv, hanem csupán a nyelv rögzítésének módja látható jelek segítségével.” E megközelítés szerint a beszédnek kell a nyelvészeti kutatás elsıdleges tárgyát is képeznie. A világ kultúráinak többsége soha nem rendelkezett írásbeliséggel, így a kérdésben nincs is választási lehetıségük.

13

A m a i n y e l v t u d o m á n y egyértelmően azon az állásponton van, hogy az írás és a beszéd a nyelv két különbözı, de egyenrangú megjelenési formája”. Nem igaz, hogy a kommunikáció egyik közvetítı közege eredendıen „jobb”, mint a másik. Akármi is a köztük fennálló történeti viszony, tagadhatatlan tény, hogy a modern társadalmak tagjai két rendkívül eltérı kommunikációs rendszerrel rendelkeznek, mindkettı eltérı kommunikációs igények kielégítésére alakult ki, s mostanra mindkettı sajátos, a másik közegben elérhetetlen kifejezési lehetıségeket nyújt. Az írás nem helyettesítheti a beszédet, ahogy a beszéd sem az írást. A beszélt és az írott nyelv eltérı normarendszere természetesen nem azt jelenti, hogy ezek teljesen eltérı szabályok győjteményei volnának; ez esetben a beszélt és az írott nyelv nem a lehetne ugyanannak a nyelvnek a két létformája. Amint Huszár Ágnes is megállapítja, „a nyelvi jelenségek legnagyobb része mindkét normának része”. A beszélt és az írott nyelv normája között a legtöbb különbség talán a m o n d a t t a n b a n van. Ez után következik a hangtan, pontosabban a szavak és toldalékok hangalakját érintı f o n o l e x i k a , amely sokszor eltér az írott nyelv hangosított válfajának hangtanától. Jól érzékelhetı a különbség a s z ó k é s z l e t t a n területén is: bár a legtöbb szó éppúgy elıfordulhat a beszélt, mint az írott nyelvben, jelentıs azoknak a szókészleti elemeknek a száma is, amelyek elsısorban az egyik vagy a másik regisztertípushoz kötıdnek. A legkevesebb eltérés a két regisztertípus közt kétségtelenül a f o n é m a r e n d s z e r b e n és az a l a k t a n b a n van, nem számítva a toldalékok hangalakjának eltéréseit, de ez fonolexikai kérdés.

A beszélt és az írott nyelv kölcsönhatásban van egymással. Amint említettük, minél informálisabb helyzetben történik az írás, annál több beszélt nyelvi sajátosság jelenik meg benne (pl. informális írott üzenetek, ímél, cset, esemes). Formális beszédhelyzetekben pedig az élıszóban is megjelennek az írott nyelvre jellemzı szavak, fordulatok. Az írás sokféleképpen képes befolyásolni a beszédet. Nem sokkal az olvasás elsajátítása után a gyermekek az írásos közeget használják fel beszélt szókincsük bıvítésére – ahogy azt számos felnıtt is teszi. Kölcsönszavak érkezhetnek a nyelvbe az írásos közeg közvetítésével. Elıfordulhat, hogy a nyelv egészét csak íráson keresztül ismerjük (pl. a latin vagy az idegennyelv-tanulás bizonyos formáinak esetében). Egy régi írott nyelv pedig alapjául szolgálhat egy modern beszélt nyelvnek (pl. a hébernek).

II. A BESZÉLT ÉS AZ ÍROTT NYELV MIBENLÉTE ÉS JELLEMZİI 1. Megjelenési forma

A beszélt nyelv legnyilvánvalóbb elhatároló sajátossága az írotthoz képest – amint neve is mutatja – az, hogy elsıdlegesen hangzó formában valósul meg. Az írott nyelv ezzel szemben elsıdlegesen grafikus formában valósul meg, leginkább valamilyen felületre felvitt jelek formájában. Alább lesz róla szó hogy az írott nyelvi szövegeket is meg lehet valósítani hangzó formában, ez azonban másodlagos megvalósulás, a korábban leírták reprodukálása vagy hangosítása.

14

Az eleve reprodukálásra vagy hangosításra szánt szövegek tartalmazhatnak bizonyos beszélt nyelvi sajátosságokat, ám annak ellenére írott nyelvi szövegekrıl van szó. Hasonlóképpen a beszélt nyelvi szövegeket is meg lehet valósítani írott formában, azonban ez is másodlagos megvalósulás, a korábban megszületett és hangrögzítı eszközzel rögzített beszélt nyelvi diskurzus leírása, amely természetesen leírt formában is beszélt nyelvi diskurzus marad.

A prototipikus beszélt nyelv további két fontos tulajdonsága, hogy lélektani szempontból spontán, nyelvi szempontból pedig kötetlen, de valójában ugyanannak az érmének a két oldaláról van szó.

2. Spontaneitás

A prototipikus beszélt nyelv spontaneitása azt jelenti, hogy az ilyen beszéd elıkészítés nélkül történik: a preverbális szakasz, mondanivalón való gondolkodás, azaz az ún. konceptuális tervezés, a gondolatok nyelvi formába öntése, az ún. formulálás (amely grammatikai [szemantikai + szintaktikai] és fonetikai kódolásból áll), valamint az artikuláció egy idıben vagy csak villanásnyi idıeltolódással zajlik. Az írásos fogalmazás legtöbbször még sokkal tudatosabb tevékenység, a beszélınek lehetısége van átgondolnia mondandóját, használhat szótárakat, nyelvhelyességi kézikönyveket stb.

3. Kötetlenség

A prototipikus beszélt nyelv kötetlensége azt jelenti, hogy a beszélı a beszédtevékenység során nem támaszkodik korábban leírt vagy hallott szövegre, vagyis a beszélt nyelv – legalábbis makroszinten – ún. szövegfüggetlen szövegalkotás révén jön létre. Az írásos fogalmazás esetében a beszélı általában sokkal közvetlenebbül használhat föl más szövegeket is. A független szövegalkotás mibenlétét akkor értjük meg, ha a f ü g g ı s z ö v e g a l k o t á s r ó l is beszélünk egy kicsit. A függı szövegalkotás „legszélsıségesebb” válfaja a nagy pontossággal történı fordítás, de függı szövegalkotás az ún. szelektív és nagyoló fordítás is. Ezenkívül függı szövegalkotás révén jön létre makroszinten – akár egy nyelven belül, akár nyelvközi viszonylatban – a parafrázis, az adaptáció, a szinopszis, a tartalmi összefoglaló, az annotáció, a beszámoló, az ismertetés, a paródia, a plagizált szöveg („plagizátum”), a többékevésbé memorizált (tankönyvi és egyéb) szövegek visszamondása stb. is; ezenkívül ide szokták sorolni az olyan szövegtípusokat is, mint a kommentár, a recenzió vagy a bírálat. M i k r o s z i n t e n a függı szövegalkotáshoz tartozik a más – írott vagy beszélt nyelvi – szövegrészletekbıl való idézés, ezekre való hivatkozás és utalás (allúzió), ami a társalgásban a beszélgetıtárs(ak) által mondottak egy-egy részletének elismétlését is jelentheti, továbbá az elhangzottak alapján történı visszakérdezés stb. Mikroszinten a spontán beszéd is lehet függı szövegalkotás, amikor például a beszélı a másik beszélı által elhangzottakat ismétli el szó szerint vagy tartalmilag.

4. További külsı tulajdonságok

15

Az említett három alapvetı tulajdonságán kívül további három tulajdonságát említjük még meg a beszélt nyelvnek. Itt most nem a beszélt nyelvi szövegeknek a szó szorosabb értelmében vett nyelvi tulajdonságairól beszélünk, hanem a beszélt nyelvnek mint olyannak azokról a külsı jellemzıirıl, amelyek segítenek megmagyarázni, hogy a beszélt nyelv miért valósul meg olyan nyelvi formában, amilyenben. Csak ezekhez kapcsolódva utalunk a beszélt nyelv két általános nyelvi tulajdonságára. A beszélt nyelvi szövegek különféle konkrét nyelvi tulajdonságaival késıbb foglalkozunk. 4.1. A spontán, kötetlen beszéd nemcsak elıkészítetlen, hanem idıhöz kötött, múlékony, egyszeri is (erre utal a „szó elszáll, az írás megmarad” szólás) és visszavonhatatlan, meg nem másítható. Korrekcióra van ugyan lehetıség, ám az elhangzottak nem tehetık el nem hangzottá. Ezzel szemben az írás térhez kötött, statikus, állandó. A fogalmazás közben elkövetett hibák sok esetben eltüntethetık. A befogadónak rendszerint nemcsak egyszer van alkalma elolvasni az írott szöveget, hanem többször is. A spontán, kötetlen beszédnek ezekbıl a jellemzıibıl érthetık meg a beszélt nyelvi szövegek mondatszerkezetének különféle „lazaságai” és a tévesztések és hibázások1 feltőnıen nagy száma. A beszélt nyelvben minden javított tévesztés is tévesztés marad, mivel az eredeti változat sem válik semmissé. Az írott nyelv szerkezete többnyire sokkal feszesebb, sokkal kevesebb benne a tévesztések száma, s ezek részben más jellegőek is. Az írott nyelvi szövegekben csak azok a tévesztések maradnak benne, amelyeket a beszélı nem vett észre vagy nem akart, esetleg nem tudott kijavítani (kivéve, ha nem volt lehetısége a javításra). Az írott nyelv épp állandósága révén bír különleges státussal. A megállapodásokat, így a szerzıdéseket jogi érvényességük érdekében a mai korban rendszerint írásba kell foglalni. Az írott nyelvnek s z e l l e m i s z e m p o n t b ó l is nagy a jelentısége. Például a Biblia szerint Isten írott igéje az utolsó pontocskáig Istentıl ihletett, nem lehet belıle semmit elvenni, hozzá sem lehet tenni. Jellemzı, hogy amikor Jézust a sátán megkísértette, Jézus az írott igével válaszolt neki, holott ı maga az ige, s ha saját maga fogalmazott volna is, akkor is az igét szólta volna.

4.2. A spontán, kötetlen beszéd fontos jellemzıje, hogy beszédhelyzetbe ágyazott. Ez azt jelenti, hogy a beszélı – fıleg a szemtıl szembe történı, közvetlen diskurzus esetében – nagymértékben támaszkodik a beszédhelyzetre, s ebbıl következıen mondandójának számos részletét nem fejezi ki verbálisan. Az ilyen beszédet, szövegalkotást akár beszédhelyzetfüggı szövegalkotásnak is nevezhetnénk. Ezzel szemben az írás egy olyan helyzetben jön létre, amelyben az írást létrehozó rendszerint távol van a befogadótól, sıt gyakran nem is ismeri (pl. a legtöbb irodalmi alkotás esetében). Ezért a pillanatnyi beszédhelyzet nem nyújt segítséget az írott szöveg megértésében. A spontán, kötetlen beszédnek ebbıl a sajátosságából következnek a beszélt nyelvnek olyan jellemzıi, mint „ttöredékessége”, a hiányjelenségek (pl. elliptikus szerkezetek) nagy száma, a mutató névmások feltőnıen gyakori használata. 1

Tévesztésnek egyrészt a nyelvbotlásokat, másrészt a nyelvváltozatok szabályainak alkalmi, véletlenszerő áthágását, az. ún. nyelvváltozat-tévesztést nevezzük. Hibázásról akkor beszélünk, ha a beszélı rendszeresen használja a normasértı formát. Ezekrıl a fogalmakról a Nyelvbotlások c. fejezetben részletesebben is szó van.

16

Az írott nyelv ezzel szemben sokkal „k kerekebb”, kifejtettebb, pontosabb, de nehézkesebb is. Ez azonban nem probléma, mivel az olvasó rendszerint – amint említettük – többször is elolvashatja az írott nyelvi szöveget.

4.3. A spontán, kötetlen beszéd során nemcsak számos, a beszédhelyzetbıl adódó tartalmi mozzanat marad verbális kifejezés nélkül, hanem mindazok a tartalmi mozzanatok is, amelyek a) szupraszegmentális eszközökkel kifejezhetık (hangszínnel, hangerıvel, hanglejtéssel stb.), valamint azok is, amelyekre a beszélı b) testbeszéde, gesztusai és mimikája utalnak. Azt mondhatjuk tehát, hogy a szóbeli közlésnek a verbális összetevın kívül van két további összetevıje is, olyanok, amelyek az írásban közvetlenül nem tükrözhetık. A s z u p r a s z e g m e n t á l i s jelenségek egy részének az írásban írásjelek, valamint a tipográfia módosítása felel meg, ezek azonban összehasonlíthatatlanul kevesebb lehetıséget adnak a beszélınek az érzelmek és más finom jelentések kifejezésére . A spontán, kötetlen beszédnek ez a sajátossága is hozzájárul a beszélt nyelv „ttöredékesésgéhez”, illetve ennek köszönhetıen jön létre a mondanivaló egyes részeinek többszintő „megfogalmazása”. Az írott nyelvben ezek vagy kifejezetlenül maradnak, vagy az írásjelek tükrözik nagyon elnagyoltan, vagy pedig „vverbalizálódnak”. Ugyanakkor az írott nyelvben olyan lehetıségek is rejlenek, amelyek a beszédben nem adhatók vissza, pl. táblázatok, összetett képletek, menetrendek stb. Tudni kell, hogy a szupraszegmentális eszközök és a testbeszéd nem áll mindig a beszélınek annyira tudatos ellenırzése alatt, mint a beszéd, ezért elıfordulhat az is, hogy ezek az eszközök mintegy „szembefordulnak” a verbális kifejezéssel, és olyan mozzanatokat „árulnak el”, amelyeket a beszélı nem szándékozott beszédpartnere tudomására hozni. Pl. nyugalmat próbál színlelni, olyan stílusban is beszél, ám mozgásán, hanghordozásán érzıdik a feszültség, idegesség. Vagyis ez a három kifejezésmód nem mindig van összhangban egymással, mondanivalójuk ellentétes is lehet egymással.

5. Általános nyelvi tulajdonságok

A beszélt és az írott nyelvnek ezeken az elhatároló fontosságú külsı tulajdonságain belül megemlítjük még két fontos általános nyelvi tulajdonságát is. 5.1. A beszélt nyelv éppúgy rétegzett, mint az írott nyelv, azaz a beszélt nyelvnek is léteznek a beszédhelyzet követelményeitıl függıen egészen informális regiszterei (ilyen pl. a mindennapi beszélt nyelv), de nagyon formális regiszterei is (pl. rögtönzött ünnepi beszéd), s a beszélt nyelv e két végpont között nagyon sokféleképpen valósulhat meg nyelvileg. A rétegzettség vagy külsı változatosság az emberi nyelvek változatosságának egyik fontos aspektusa. A nyelv külsı változatossága vagy rétegzettsége azt jelenti, hogy minden természetes, élı emberi nyelv (olyan, amelynek vannak anyanyelvi beszélıi) egynél (sokkal) több nyelvváltozatban él, pl. különféle földrajzi dialektusok (nyelvjárások), társadalmi dialektusok (szociolektusok), szaknyelvi regiszterek, stílusváltozatok stb.

Szemben az írott nyelvvel, amely tipikus esetben inkább formális, a spontán beszélt nyelv tipikus esetben inkább informális. Ezért van az, hogy minél formálisabb a beszélt nyelv,

17

annál több sajátosságát veszi föl az írott nyelvnek2, és fordítva: minél informálisabb az írott nyelv, annál több beszélt nyelvi sajátosság jelenik meg benne. Az írott nyelvi szövegek bizonyos típusai annyira informálisak, hogy közel állnak a beszélt nyelvhez (pl. ímél, chat), ám beszélt nyelvinek semmilyen szempontból nem tekinthetıek, akármennyi beszélt nyelvi sajátosságot tartalmaznak is. Ugyanis a b e s z é l t n y e l v n e k – amint láttuk – hangzó mivolta is elhatároló jegye, ez pedig természetesen nem jellemzı a leginformálisabb írott nyelvre sem. Természetesen ennek az ellenkezıje is igaz: azok a beszélık, akik sokat írnak, képessé válhatnak arra, hogy elıkészítés nélkül is írott nyelvire emlékeztetı beszélt nyelvi szövegeket produkáljanak. Ezek mindenképpen beszélt nyelvinek számítanak, legföljebb félkötöttnek tekinthetjük ıket (mivel a beszélı mintegy visszaemlékezik az írásban gyakran használt fordulatokra, fogalmazásmódra). Az í r o t t nyelvnek ugyanis elhatároló jegye, hogy írott, azaz grafikus jelek formájában valósul meg.

A beszélt nyelv formális változataiban a beszélı jobban odafigyel a beszédére, s ezzel csökkenteni tudja például a hibázások számát, igaz, azon az áron, hogy esetleg lelassul a beszédtempó és több lesz a néma és a kitöltött szünet. Dezséry és Terestyéni vizsgálata is azt mutatja, hogy ugyanazok a kísérleti személyek stúdióhelyzetben – tehát amikor azt hitték, hogy beszédük el fog hangzani a rádióban – korrektebb nyelvi teljesítményt nyújtottak, kevesebbet hibáztak.

5.2. Abból a ténybıl, hogy a b e s z é l t n y e l v inkább informális, de nem kevésbé abból, hogy spontán, kötetlen (elıkészítetlen) következik az is, hogy normája lazább, mint az írott nyelvé. Ez a következıket jelenti: a) A beszélt nyelv vagy egyáltalán nem kodifikált, vagy kodifikáltsága hiányos (pl. nem vagy csak részlegesen terjed ki a grammatikai jellemzıkre). Mint Havránek többször is leírta, a kodifikált norma az elmúlt ötven év irodalmi alkotásai nyelvének átlaga (szépirodalmi alkotások mellett a szaknyelvi, tudományos stb. írásokat is ide számította) és a mővelt rétegek nyelvhasználata. A g y a k o r l a t b a n a kodifikált norma a köztudatban is inkább az írott nyelvre, az irodalmi mővekbıl nyert adatokra támaszkodik. Mivel az adatgyőjtés írott anyagból könnyebb, a legtöbb normatív nyelvtan szinte kizárólag innen meríti példaanyagát, s ha hoznak is élınyelvi példákat, azok többnyire a nyelvtanírótól jónak tartott, kitalált mondatok. Ez az í r o t t n y e l v - k ö z p o n t ú s á g Huszár Ágnes szerint „mindmáig sajnálatos hibája nyelvtanírásunknak, és hatását ma sem győrtük még le teljesen.” Huszár Ágnes azt is megjegyzi, hogy az iskolai nyelvtankönyvek szinte kizárólag irodalmi példái hatására az emberek azt és úgy érzik „szépnek”, „helyesnek”, ami és ahogy „írva van”. Ezért sokan csúnyának, pongyolának, helytelenek tartják a beszélt nyelv néhány gyakori szerkezetét is. Pedig a beszélt nyelv nyilvánvalóan más, mint az írott nyelv, más a normája is!

b) A beszélt nyelvben nagyobb fokú a belsı változatosság (inherens variabilitás), mint az írott nyelvben. A b e l s ı v á l t o z a t o s s á g az emberi nyelvek változatosságának – a rétegzettség vagy külsı változatosság mellett – egy másik fontos aspektusa.

2

Már csak azért is így van ez, mert a formális alkalmakra a beszélı rendszerint készül, így a beszélt nyelve inkább elıkészített és félkötött, mint teljesen spontán és kötetlen. (L. alább.)

18

Azt jelenti, hogy minden nyelvváltozaton belül nagy számban találhatók olyan, alapvetıen azonos jelentéső, ill. funkciójú változatok (variánsok), melyeknek mindegyike e nyelvváltozat szerves tartozéka. Az ilyen változatok ún. nyelvi változót alkotnak. Itt nem azokról a formákról van szó, amelyekrıl azt lehetne mondani, hogy azok egy másik másik nyelvváltozat vagy nyelv elemei, s amelyek (nyelvbeli vagy nyelvközi) interferencia vagy akár tudatos kódváltás útján kerültek be az illetı nyelvváltozatba, hanem azokról, melyek e nyelvváltozat szerves részei, a két vagy több azonos jelentéső forma használata a beszélık számottevı részére jellemzı. Pl. ezért : ezér : ezé; kaja : zaba; Ez egy hülyeség : Ez hülység.

c) A beszélt nyelvben nagyobb fokú a közvelegesség, mint az írott nyelvben (könnyebben keverednek bele a beszélt nyelv adott regiszterébe nem tartozó elemek, érvényesülnek oda nem tartozó nyelvtani szabályok). A k ö z v e l e g e s s é g az emberi nyelvek változatosságának – a külsı és a belsı változatosság mellett – a harmadik fontos aspektusa. A nyelv közvelegessége azt jelenti, hogy egy-egy nyelv változataiban mindig találunk olyan variánsokat is, amelyek egy másik nyelvváltozathoz tartoznak. „Tiszta” nyelvváltozatok (amelyek csak a belsı változatosságból adódó variánsokat tartalmaznák) szóban nem is nagyon léteznek, ezek puszta elvonások. Írásban inkább elképzelhetı egy nyelvváltozat „tiszta” használata, pl. a szaknyelvi regisztereké, különösen jól kidolgozott, pl. nyomtatásra szánt formájában.

III. ÁTMENETEK A BESZÉLT ÉS AZ ÍROTT NYELV KÖZÖTT A beszélt nyelvi közlések két alapvetı csoportra oszthatók: 1. spontán, kötetlen beszéd – ez a beszélt nyelv prototipikus válfaja; 2. félkötött beszéd – átmeneti alakulat a beszélt és az írott nyelv között.

1. Félkötött beszéd

A félkötött beszéd nem teljesen spontán, hanem többé-kevésbé elıkészített: olyankor jön létre, amikor a beszélı felkészül a beszédre, gondolatait többé-kevésbé összerendezi („útközben átgondolja, mit mond majd a fınökének”), vagy akár elıre meg is fogalmazza, más esetekben pedig fölkészülésképpen akár írásos anyagokat is átnéz. A félkötött beszéd tehát – ahogy a neve is mutatja – nem teljesen kötetlen, nemegyszer a beszélı vagy más valaki által korábban megfogalmazott, elmondásra szánt, nemegyszer írott szövegen alapul, de azt nem követi szó szerint, hanem akár nagyon jelentısen is eltérhet tıle. Sokféle eset tartozik ide, pl. az a tanár, aki úgy tart elıadást, hogy elıre leírt szövegre támaszkodik, de abból esetleg egy mondatot sem olvas föl, csak bele-belepislant a szövegébe, vagy az a vizsgázó egyetemista, aki a fölkészülése során jegyzeteket készített magának. De ha egy szakember nem készíti is elıre el elıadásának szövegét, akkor is a félkötött beszéd kategóriájába tartozik az elıadása, hiszen a szöveg egyes részeit vagy azokhoz hasonlókat már sokszor olvasott vagy el is mondott korábban. Még nyilvánvalóbb ez a diáknál, aki otthon megtanulja a tananyagot, az iskolában pedig minden segédeszköz használata nélkül felel belıle. Ha nem kifejezetten „magolós” típus, a szövege ugyan egyedi lesz, de mégsem lesz független a tankönyvbeli vagy a füzetjében található szövegtıl.

19

Ehhez hasonlíthatjuk az olyan az idegenvezetık, üzletkötık, biztosítási ügynökök stb. beszédmódját, akik már annyira „otthon vannak” a témában, hogy nem szorulnak rá a betanult szöveg szó szerinti visszamondására, hanem azt a hallgatók feltételezett elıismereteinek, mőveltségének stb. függvényében – és saját hangulatuknak megfelelıen – variálják mondókájukat.

A félkötött beszéd nem mindig különböztethetı meg egykönnyen a spontán beszédtıl, a kettı közt nincs éles határvonal. Az az ember, aki pl. egy eseményt, aminek a szemtanúja volt, már többször elmondott különbözı embereknek, fokozatosan kialakítja azokat a beszédfordulatokat, formulákat, amelyeket a beszámoló közben alkalmaz. Minden további elmondás egyre inkább félkötött, sıt csaknem kötött beszéddé válik. Erre a tényre figyelni kell a hangfelvételek készítésénél és elemzésénél is. Vannak olyan szövegtípusok, amelyekrıl elıre lehet tudni, hogy félkötött beszédmódot fognak eredményezni, pl. receptek vagy viccek elmondatása. Ezért ilyeneket csak ritkán kérdezünk, elsısorban a nyelvvesztı beszélıktıl, akik esetleg már független szövegalkotásra vagy egyáltalán nem képesek, vagy annyira fárasztó a számukra, hogy célszerőnek látszik azt függı szövegalkotással „tarkítani”.

2. Kötött beszéd

A félkötött beszéd olyan átmeneti alakulat az írott és a beszélt nyelv között, amely sokkal inkább beszélt nyelvi, mint írott nyelvi. Van olyan átmeneti alakulat is, amely viszont sokkal inkább írott nyelvi, mint beszélt nyelvi: ez a kötött beszéd. A kötött beszéd lényege egy korábban megfogalmazott szöveg bető szerinti megszólaltatása. Azért tekintjük mégis átmenetinek, mert az ilyen szövegek szerzıje az esetek egy részében beszélt nyelvi szöveg benyomását kívánja kelteni, s ezért bár írásban fogalmaz, olyan fordulatokat is használ, amelyek amúgy inkább a beszélt nyelvre jellemzıek.

A kötött beszéd tehát nem tekinthetı szövegalkotásnak, még akkor sem, ha tévesztésképpen elıfordul, hogy a beszélı nem teljesen szó szerint reprodukálja a „protoszöveget”. A kötött beszédnek két válfaja van:

2.1. Reproduktív beszéd

Ha a korábban megfogalmazott szöveget a beszélı úgy mondja el, hogy azzal azt az illúziót akarja kelteni, hogy az elhangzó szöveg spontán beszédtevékenység eredménye, reproduktív beszédrıl van szó. A szöveg reprodukálása tipikus esetben „fejbıl” történik, de szó lehet felolvasásról is, pl. a rádióban, ahol a beszélı nem is látszik. Az ilyen beszédtevékenység legtipikusabb formája a színpadi beszéd. A reproduktív beszéd vizsgálata hasznos lehet, de nem szabad azt gondolnunk, ha egy tévéjáték szövegét elemezzük, hogy az ott elhangzó párbeszédek a spontán, beszélt nyelvet tükrözik.

20

Nem véletlen, hogy mindenki meg tudja különböztetni ha pl. egy családi ház ablaka alatt sétál, hogy bent a családtagok beszélgetnek-e, vagy a tévét nézik, s a tévében beszélgetnek a film egyik jelenetében a „családtagok”, azaz a színészek.

A reproduktív beszédhez állnak nemegyszer közel az idegenvezetık, üzletkötık, biztosítási ügynökök stb. szövegei, amelyek vagy azért, mert korábban szó szerint megtanulták ıket, vagy azért, mert már nagyon sokszor elmondták, elnyertek egy viszonylag stabil formát. Ha az ilyen személyek azt a benyomást szeretnék kelteni, hogy spontán módon beszélnek, szövegük közel állhat a prototipikus reproduktív beszédhez; ha nincs bennük ilyen törekvés, akkor beszédprodukciójuk inkább a felolvasásra emlékeztet.

A reproduktív beszéd termékei az imák, mondókák, versikék, húsvéti és más köszöntık, dalszövegek stb. is, legalábbis ha a beszélık szó szerint idézik ıket. Ezeket leginkább az olyan nyelvvesztı beszélıktıl van értelme rögzíteni, akik már nem nagyon képesek spontán, folyamatos beszédre, de még emlékeznek a gyerekkorukban megtanult imákra, mondókákra, versikékre, dalokra stb.

2.2. Hangosítás

Ha a beszélı a saját maga vagy más valaki által korábban megfogalmazott írott szöveget úgy szólaltatja meg, hogy nem akarja azt a benyomást kelteni, mintha szimultán tevékenységet folytatna, hangosításról beszélünk. A szöveg elmondása tipikus esetben „papírról” történik, vagyis felolvasásról van szó, de lehet szó „fejbıl” történı szövegfelmondásról is (pl. idegenvezetık, üzletkötık, biztosítási ügynökök egy része így beszél, s így beszélnek a tananyagot szó szerint „bemagolt” diákok is, amikor felelnek). A kötött beszédnek ez a két fajtája hangzó beszéd ugyan, de nem tartozik a beszélt nyelvhez, hanem az írott nyelvhez, hiszen az elhangzó szöveget eredetileg írásban rögzítették. Ezért a továbbiakban ezekkel a mőfajokkal nem foglalkozunk, mert egyáltalán nem tartoznak a témánkhoz. A félkötött beszéddel – amely ugyan beszélt nyelv – sem foglalkozunk idıhiány miatt részletesebben. Ezért a továbbiakban a beszélt nyelvet annak prototipikus formájával, a spontán, kötetlen (elıkészítetlen) beszéddel azonosítjuk, s figyelmen kívül hagyjuk a beszélt és az írott nyelv közötti átmeneti mőfajokat.

21

A BESZÉLT NYELVI DISKURZUS I. BEVEZETÉS Amint arról már volt szó, a „d diskurzus” alapvetıen nyelvészeti fogalom; kommunikációs megfelelıje a beszédesemény. Beszédesemény például a társalgás, az elıadás, az esküvıi szertartás, a viccmesélés, a kihallgatás, a bírósági tárgyalás, tévévita, munkaértekezlet, szakmai megbeszélés stb. A beszédesemények különféle szabályszerőségek alapján épülnek föl; külön szabályok határozzák meg pl. azt, hogyan kezdıdik vagy hogyan végzıdik egy beszédesemény. A társalgás az egyik legfontosabb, legtöbbet elemzett beszédesemény. Bár van, aki a „társalgás” mőszót p o n g y o l á n , bármilyen, egynél több résztvevıs beszélt nyelvi diskurzus megnevezésére használja, a szó s z i g o r ú értelmében vett társalgás egy jól körülhatárolható beszédesemény, amelynek a következık a fı jellemzıi: 1. Önmagáért történik, célja a kellemes idıtöltés, a kapcsolatépítés és -ápolás, arculatépítés stb., tehát nem valamilyen más cselekvés kísérıjeként jön létre. Ilyen szempontból f a t i k u s k o m m u n i k á c i ó n a k is szokták nevezni, szemben a kísérı kommunikációval; l. alább.

Nem társalgás pl. a tanári magyarázat, az orvos–beteg, vevı–eladó vagy pincér– vendég párbeszéd, temetési szertartás, ünnepség stb., mert ezek nem a beszélgetés kedvéért történnek, hanem más célja van. 2. A nyelvi interakció résztvevıinek száma nem nagy (szemben pl. az értekezlettel, nagygyőléssel vagy nagy tömeget érintı ünnepséggel, amely ettıl ilyen szempontból eltérı beszédesemény). Érdemes megfigyelni, hogy egy nagyobb társaság esetén (pl. egy lakodalmas asztalnál vagy tábortőznél) több beszélgetés alakul ki, éppen azért, mert a társalgás nem nagyon „visel el” néhány embernél nagyobb lélekszámú társaságot.

3. Az öncélúságból is következıen a társalgás nem kell, hogy valamilyen megegyezéssel végzıdjön (szemben pl. egy munkaértekezlettel, üzleti vagy politikusi tárgyalással, melynek eredményeit nemegyszer írásban is rögzítik), és arra sincs szükség, hogy a végén valaki összefoglalja a társalgás „tanulságait”. 4. Minden résztvevınek joga van megszólalni és meghallatni a többi megszólalót (szemben pl. egy templomi szertartással, egyetemi elıadással vagy ünnepséggel). 5. A társalgás menetét nem szabja meg elızetes „forgatókönyv” (szemben pl. egy győléssel, amelyen elıre rögzített napirendi pontok vannak, egy tanórával vagy bármilyen szertartással, ünnepséggel, melyeknek szintén megvan a maguk határozott felépítése stb.).

22

A társalgással külön tudományág, a társalgáselemzés foglalkozik. A d i s k u r z u s e l e m z é s inkább nyelvi, nyelvészeti megközelítéső, a t á r s a l g á s e l e m z é s inkább a kommunikáció szempontjából, a beszélık közötti interakció egésze szempontjából vizsgálja a társalgás során létrejövı diskurzust. A társalgáselemzés mővelıi olyan területeket vizsgálnak, mint a kérdés és a felelet vagy a felkérés és a válasz közötti kapcsolat. Témájukhoz tartozik a társalgás szabályainak, pl. a szóátvételnek a kutatása; a társalgás eszközeinek, például a beszélésjelzıknek a megfigyelése; és a társalgásban való részvétel szabályainak elemzése (a közbeszólás, témaváltás, együttbeszélés, hallgatás, a társalgás lezárása stb.). A beszélésjelzık olyan szavak, kifejezések vagy hangkibocsátások, amelyeknek nincs igazi lexikai jelentésük, hanem a társalgás szerkezetének jelölésében, a beszélı társalgási szándékainak jelzésében és a hallgató együttmőködésének és válaszadásának biztosításában van fontos feladatuk Pl. hát, na, érted, szóval, ja stb.

A t e r e p m u n k a szempontjából leginkább releváns beszédesemény a (szociolingvisztikai) interjú. Ha a mindennapi beszélt nyelv jellegzetességeit vizsgájuk, elınyös, ha az interjú minél inkább társalgásszerővé válik, mivel a társalgás általában kevésbé formális beszédesemény, mint az interjú.

II. A BESZÉLT NYELV MINT DIALÓGUS 1. Párbeszéd – magánbeszéd

A prototipikus beszéd párbeszéd vagy dialógus (polilógus) formájában valósul meg, nagyon sokszor közvetlen, szemtıl szembe interakció során (a telefon feltalálása elıtt kizárólagosan szemtıl szembe interakció során). Ebbıl is adódik a beszédhelyzetre való erıteljes támaszkodás lehetısége és az ebbıl következı különféle nyelvi jellegzetességek. Egyik ilyen jelenség a mutató névmások nagyarányú használata. A párbeszéd k é t f ı j e g y e a következı: 1. legalább két személy folytatja; dialógusnak nevezzük a több személy által folytatott beszélgetést is (polilógus); 2. a közlésaktus résztvevıi feelváltva vannak a beszélı és a hallgató szerepében. A polilógussal olykor a „duológus”-t állítják szembe, ilyenkor a „dialógus” a kettı hiperonimája.

Szemben a dialógussal a monológ a kommunikáció egyetlen résztvevıjének folyamatos beszédtevékenységébıl áll, a közlés tehát egyirányú. A monológ gyakrabban valósul meg közvetett, azaz nem szemtıl szembe interakció során. Ám a párbeszéd és a magánbeszéd közt nincs éles határ, különféle á t m e n e t i a l a k u l a t o k a t is meg lehet különböztetni. Ilyen például a dialogizált monológ, amikor a beszélı hivatkozik a hallgató föltételezett ismereteire és tapasztalataira, elébe megy

23

feltételezett ellenvetéseiknek, sıt pl. a közönség arcáról leolvasható értetlenség vagy éppen érdeklıdés befolyásolhatja a monológ további menetét. A dialogizált monológ jellemzı esete a t a n á r i e l ı a d á s , amely azonban sok esetben tényleges dialógusba is átmehet, jóllehet az információáramlás alapvetı iránya megmarad.

Azokban az esetekben, amikor az egyik résztvevı szinte kizárólag a beszélı szerepét tölti be, a másik pedig szinte kizárólag a hallgatóét, szintén átmeneti formákról beszélhetünk. Erre az egyik példa a fönt említett a t a n á r i m a g y a r á z a t , melynek során a tanár eltérı mértékben vonhatja be a hallgatóit az órába. Egy másik példa a f e l e l t e t é s , amikor pedig fordított a szereposztás: a tanár alapvetıen hallgató, a diák alapvetıen beszélı (jó esetben).

Az utóbbihoz hasonlít sok esetben a t e r e p m u n k a . A terepmunka során például – fıleg ha az adatközlınek jó a „beszélıkéje” – formálisan dialógusról beszélünk, ám azon belül akár nagyon hosszú ideig is beszélhet folyamatosan az adatközlı, s ha a terepmunkás megszólal is, inkább csak kérdéseket tesz föl, azaz további beszédre készteti adatközlıjét. A feleltetés és az adatközlı beszéltetése közt azonban van egy különbség: a feleltetésnek nem információszerzés a célja, hiszen a tanár általában birtokában van azoknak az ismereteknek, amelyeket a diák „felmond”. Ezzel szemben az adatközlı rendszerint tud újat mondani a terepmunkásnak, bár nyelvi interjú esetében elıfordul, hogy nem az információtartalmon, hanem a nyelvi formán van a hangsúly. A p á r b e s z é d é r t é k e l é s e a szövegnyelvészetben nem egységes. Van, aki egyetlen összefüggı szövegnek tartja; mások pedig – mivel egynél több beszélıtıl származnak, s nincs egységes stílusuk és közös „értelmük” – szövegek komplexumaként értelmezik. A két nézet közül az elsı tőnik megalapozottabbnak és a kutatás számára gyümölcsözıbbnek. A párbeszédben az egyes résztvevık megszólalásai – ahogy látni is fogjuk – tartalmilag kapcsolódnak egymáshoz; ha különválasztjuk az egyes beszélık megszólalását, nem kapunk összefüggı, értelmezhetı szöveget, hiszen a beszélık nemegyszer egymásra reagálnak, továbbviszik az elızı megszólaló által felvetett gondolatot stb. A párbeszéd egységességének megítélése természetesen csak a szövegnyelvészetben lehet kérdéses: a diskurzuselemzı számára a párbeszéd egyértelmően egységes diskurzus.

2. A párbeszéd válfajai

2.1. Két, három és több résztvevıs diskurzus

A résztvevık száma a beszélgetés szervezıdését és menetét meghatározó legfontosabb tényezık közé tartozik. A két résztvevıs beszélgetés során a beszélıknek a legjobb lehetıségük van egymás nyelvi és nyelven kívüli viselkedésének a figyelésére, a beszélgetésre a legnagyobb mértékben nyomja rá a bélyegét a kettejük közötti kapcsolat. A beszélgetés lehet szimmetrikus (mindketten nagyjából azonos hosszúságú megszólalásokat produkálnak), de lehet aszimmetrikus is (az egyik résztvevı dominál, vagy a beszéd24

helyzetbıl adódóan, vagy intellektuális, fizikai, erkölcsi stb. fölényébıl, vagy társadalmi helyzetébıl adódóan). Az ilyen helyzetben nagyon fontos a s z e m k o n t a k t u s ; nem véletlen, hogy bizonyos kérdések megbeszélésre az emberek szándékoltan választják a kettesben való beszélgetést, és négyszemközti” beszélgetésnek nevezik. A szemkontaktus egyébként társadalmi elezt éppen „n várás is; a tekintet elfordítása, a szem lesütése többnyire valamilyen zavarra utal. A három résztvevıs beszélgetés átmeneti alakulat a két résztvevıs és a csoportos kommunikáció között. Három személy párbeszédében sokkal többféleképpen történhet a b e s z é l ı v á l t á s . Lehetnek mind a hárman alapvetıen e g y f o r m á n a k t í v a k is, beszélhet mindegyik mindegyikhez. Ám nagyon gyakoriak azok az esetek is, amikor alapvetıen k é t r é s z t v e v ı beszélget egymással, a harmadik kevésbé szól bele a beszélgetésbe, inkább csak figyeli, hallgatja, ugyanakkor a másik kettı egyenrangú beszédpartnernek tekinti, olykor szólnak hozzá, különféle gesztusokkal jelzik, hogy a beszélgetésben neki is szánnak szerepet. Más esetekben az egyik beszélı szándékosan vagy önkéntelenül h á t t é r b e s z o r u l , e l s z i g e t e l ı d i k , vagy a másik két beszédpartner szorítja szándékosan háttérbe, hallgat, csak rövid megjegyzéseket tesz vagy csak paralingvisztikai eszközökkel reagál a hallottakra. Egy további lehetıség, hogy a három résztvevı közül a z e g y i k „ v i s z i a p r í m e t ” , a másik kettı inkább hallgatói szerepbe kerül, pl. az aktív résztvevı mesél nekik valamit, tanítja ıket valamire, inti ıket stb. A s z e m k o n t a k t u s a három résztvevıs beszélgetésekben bonyolultabb. A beszélı megteheti, hogy felváltva néz hol az egyik, hol a másik beszédpartnerére, ám nagyon gyakran valamelyiket elınyben részesíti, mert úgy tekinti, hogy az érintett beszédpartnert a dolog jobban érinti, jobban érti, vagy szimpatikusabb, vonzóbb a számára, ill. jobban ismeri. A több résztvevıs párbeszédek bonyolultabb helyzetet idéznek elı mind a beszélıváltások, mind a beszélgetésben történı „szerepvállalás”, mind a szemkontaktus tekintetében. Minél több résztvevıje van a beszélgetésnek, annál nehezebb egyetlen dologról beszélgetni. A t e r e p m u n k a szempontjából a három vagy több résztvevıs párbeszédek e l ı n y e a nagyobb mértékő spontaneitás, h á t r á n y a a nehezebb irányíthatóság, valamint az így készült hangfelvétel rosszabb minısége. Ez elkerülhetı, ha minden résztvevı külön mikrofont kap, de erre nem mindig van lehetıség. A több résztvevıs párbeszéd lejegyzése is nagyobb gondot okoz, egyrészt a nagyobb fokú spontaneitás miatt jelentkezı különféle jelenségek nagy száma miatt, másrészt a sok átfedıdés, közbevágás, nevetés és a szabadabb mozgás által keltett különféle zajok miatt.

25

2.2. Spontán és irányított diskurzus

A minket közelebbrıl érdeklı terepmunka során kialakuló párbeszéd – azon kívül, hogy nem egy esetben a monológhoz áll közel – ún. irányított párbeszéd, szemben a természetes élethelyzetekben létrejövı spontán párbeszédekkel. További példák az irányított párbeszédekre: orvos – beteg beszélgetés, tanár – diák beszélgetés a tanórán, bírósági kihallgatás, hivatali ügyintézés. Az irányított párbeszéd m e n e t é t jórészt az a résztvevı határozza meg, amelynek domináns szerepe van az ilyen kommunikációban. A spontán és az irányított párbeszéd közötti különbség a sok résztvevıs közlésaktusokban a legszembetőnıbb. Például egy tábortőz melletti beszélgetés úgy néz ki, hogy van – vagy lehet – egy „központi” beszélgetés, melynek elvben mindenki részese, de van, aki sokat beszél, van, aki keveset vagy egyáltalán nem szólal meg. Ezzel párhuzamosan két-két vagy több beszélı közt párhuzamos beszélgetések jönnek létre, néha nagyobb távolságra is (pl. a tőzön keresztül). Menyegzıkön a közös kommunikáció sokszor csak a közös pohárköszöntıkre korlátozódik. Ezzel szemben az irányított párbeszédeket, pl. értekezleteken, tanítási órákon stb. a kommunikáció menetét többnyire elıre meghatározott vagy a „hagyomány” által szentesített kommunikációs séma határozza meg. Természetesen ha a résztvevık közeli kapcsolatban vannak egymással, az ilyen párbeszédek is fölvehetik a spontán beszélgetések jellemzı jegyeit. Az irányított párbeszéd jellegzetes válfaja az információkérı interjú (ilyen pl. a tömegtájékoztató eszközökben neves politikusokkal, szakemberekkel folytatott beszélgetés); ebben a riporter kulcspozíciója a témaváltásokban nyilvánvaló. A kérdezettnek alárendelt szerepe van a beszélgetés irányításában, tehát elutasíthat bizonyos témákat, visszautasíthatja a kérdésben rejlı elıfeltevést stb., de témát általában nem javasol, legföljebb „sugall”. Az irányított párbeszéd „enyhébb” válfaját képviseli a célzott beszélgetés. Ilyenkor szintén van irányító fél, mivel azonban az ı célja a másik személyben lejátszódó folyamatok pontos megértése, ezért nemcsak kérdéseket tesz fel, hanem bátorító megerısítéssel, átfogalmazó összefoglalással és más eszközökkel is él. A témaváltás nem mindig tıle indul ki, igyekszik rugalmasan alkalmazkodni partneréhez, meghallgatni, amit ı mond magáról. Amennyiben a t e r e p m u n k a célja elsısorban a spontán beszédben elıforduló jelenségek vizsgálata, a terepmunkásnak olyan hangulatot kell teremtenie, hogy a párbeszéd irányított jellege egy idı után háttérbe szoruljon. Ennek különösen az a helyzet kedvez, amikor a terepmunkás és az adatközlı közeli személyes kapcsolatban vannak egymással, a helyszín is megszokott; még könnyebben csap át a beszélgetés spontán jellegőbe, ha több „adatközlı” vesz részt a „terepmunkában”, azaz több résztvevıs beszélgetés alakul ki.

26

2.3. Közvetlen és közvetett diskurzus

A párbeszéd menetét és nyelvi megvalósulását jelentısen befolyásolja, hogy közvetlen kommunikációról van szó, melynek során a résztvevık vizuális kontaktusban vannak egymással, vagy pedig valamilyen technikai eszköz által közvetített közvetett kommunikációban vesznek részt. A közvetett kommunikáció leggyakoribb válfaja a telefonbeszélgetés. A vizuális kontaktus hiánya megakadályozza a gesztikuláció és a mimika segítségével történı kommunikálást (magát a gesztikulációt és a mimikát nem, az „önkifejezés” eszközeként ezek a telefonbeszélgetésekben is jelen vannak bizonyos mértékben!). Ebbıl következıen a verbális elemek nagyobb szerephez jutnak, beleértve az olyan szupraszegmentális jelenségeket is, mint a hangerı, hangszín, beszédtempó. A kapcsolat lehetséges elvesztésétıl való félelem kiváltja a fatikus elemek gyakoribb alkalmazását. A megszólalások általában rövidebbek, mint a közvetlen kommunikációban. Hosszabb megszólalások esetében elvárás, hogy a hallgató állandóan jelezze, hogy „ott van a vonal másik végén és figyel” (igen, ja, aha, mhm); ezért átfedıdések jönnek létre. A telefonbeszélgetések rövidebbek is szoktak lenni a közvetlen beszélgetéseknél, már csak azért is, mert közben legtöbbször „ketyeg az óra”, ezenkívül a beszélgetıtársak nem tudhatják, hogy a másik milyen helyzetben van, mennyire zavaró számukra a beszélgetés (hiszen a – Zavarok? kérdésre adott – Nem, dehogy, beszélj nyugodtan! lehet puszta udvariassági gesztus is). Ez a tényezı is befolyásolja a beszélgetések nyelvi felépítését. Mindezek a sajátosságok még erıteljesebben jelentkeznek a m o b i l t e l e f o n á l á s során, hiszen ott még inkább fennáll a veszélye, hogy a hívott fél olyan helyzetben van, amely nem igazán alkalmas a hosszas beszélgetésre, sokszor a hallási viszonyok is sokkal rosszabbak. A telefonbeszélgetések nyelvészeti vizsgálata külön téma, természetesen a telefonbeszélgetések nem alkalmasak a „normális” spontán beszéd vizsgálatára, épp az említett eltérı jellegzetességeik miatt.

2.4. Fatikus és kísérı kommunikáció

Vannak olyan beszélgetések, amelyek nem kötıdnek semmilyen konkrét tevékenységhez, céljuk pusztán a beszélgetés, az együttlét; az ilyen kommunikációt olykor fatikus kommunikációnak nevezik. A folyványnak ehhez a végéhez áll közel az is, amikor a beszélık egyedüli tevékenysége a beszélgetésen kívül az evés vagy ivás. Sokszor a fatikus kommunikációhoz áll közel a szakmai diskurzus is, ám az olykor kötıdhet bizonyos írásbeli anyagokhoz vagy technikai segédeszközökhöz. A folyvány másik végén találhatók azok a beszédhelyzetek, amelyekben a kommunikáció csak kísérıjelensége másfajta tevékenységnek. A kommunikációnak azt a válfaját, amely szorosan kötıdik valamely környezethez és tevékenységhez, kísérı kommunikációnak nevezzük.

27

Ilyen az, amikor a tevékenységet bizonyos u t a s í t á s o k kísérik, valamint azok tudomásulvétele a másik fél részérıl. Ilyen pl. egy autó leparkoltatása egy szők helyen mutogatással és azt kísérı néhány szóval; nehéz tárgyak (pl. panelek) elhelyezése daru segítségével stb. Kísérı kommunikáció jelenik meg a társasjátékok játszása közben (sakk, kártya stb.), csakhogy itt a játékhoz közvetlenül kapcsolódó beszéd keveredik más dolgokról való beszélgetéssel, amelyek játék közben a résztvevık eszébe jutnak. A kísérı kommunikáció egyik jellemzı nyelvi jegye a deiktikus eszközök sőrő használata, pl. a mutató névmásoké. A t e r e p m u n k a során nyilvánvalóan „ffatikus” kommunikáció jön létre; a kísérı kommunikáció ezt legföljebb alkalmilag kiegészítheti, olyankor, ha pl. valamely munka elvégzésének módja iránt érdeklıdünk, s azt az adatközlı mutatja. Ez inkább a néprajzi érdekő nyelvjárásgyőjtés során szokott elıfordulni. Elképzelhetı azonban, hogy erısen nyelvvesztı adatközlık esetében, akik már folyamatosan nem képesek beszélni, a kísérı kommunikáció azon kevés diskurzustípusok egyike, amellyel még az ilyen beszélık boldogulnak.

2.5. Zártkörő és nyilvános diskurzus

A párbeszéd menete és nyelvi megvalósulása erıteljesen függ attól is, hogy szők körben beszélgetnek-e, „fültanúk” nélkül, vagy pedig nagyobb nyilvánosság elıtt. A „f ü l t a n ú k ” n é l k ü l i beszélgetés csak a résztvevıknek szól, ezért a beszélınek a résztvevıkhöz főzıdı viszonya határozza meg. A n a g y o b b n y i l v á n o s s á g e l ı t t történı beszélgetés során a résztvevık figyelembe veszik a hallgatóságot, a megfogalmazást nemcsak a beszélgetés résztvevıi befolyásolják, hanem a hallgatóközönség is. Tágabb értelemben a nyilvános beszélgetéshez tartoznak az olyan beszélgetések is, amelyek ugyan zárt térben történnek közönség nélkül, de írott jegyzıkönyv készül róluk, vagy pedig fönnáll a lehetısége, hogy valamelyik résztvevı beszámol az elhangzottakról egy nagyobb közönségnek is. Ilyenek pl. a különféle szervezetek értekezletei. A t e r e p m u n k a ugyan látszólag zártkörő diskurzus, ám azáltal, hogy hangfelvétel rögzíti az elhangzottakat, fönnáll a lehetısége annak, hogy az adatközlı által mondottakat más személyek is hallgassák. Mivel ennek az adatközlık is tudatában vannak, kétely vagy emiatti nyugtalanság esetén szükséges lehet biztosítani ıket arról, hogy a felvételt csak nyelvész szakemberek fogják hallgatni tudományos célból. Ilyenkor azt is célszerő fölajánlani, hogy ha az adatközlı olyat mondana, amit késıbb megbán, van lehetıség az érintett szövegrész törlésére az adatközlı jelenlétében. (Szerencsére erre nem nagyon szokott sor kerülni.) Ha az adatközlı szabadon beszél, és nem nyugtalankodik a felvétel sorsa miatt, nem szükséges ezekrıl beszélni, mert ezzel épp hogy fölhívnánk a figyelmét olyan lehetséges „veszélyekre”, amelyeknek nem volt tudatában, s épp a „magyarázkodás” válthatna ki benne bizalmatlanságot és kételyt a felvétel késıbbi sorsát illetıen.

28

2.6. Hivatalos és nem hivatalos diskurzus

A „hivatalos” és a „nem hivatalos” diskurzus fogalmát fontos megkülönböztetni a „zártkörő diskurzus” és a „nyilvános diskurzus” fogalmától; egy zártkörő diskurzus is lehet hivatalos is, nemcsak nem hivatalos, és a nyilvános diskurzus is lehet nem hivatalos is, nemcsak hivatalos. Zártkörő, és mégis hivatalos pl. a pártvezérek, államvezetık „titkos”, bizalmas tanácskozása. Nyilvános, és mégis nem hivatalos diskurzus pl. a tömegtájékoztató eszközökben hallható, látható „kibeszélı show”. A diskurzus hivatalossága elsısorban kontextus kérdése: a hivatalos diskurzus résztvevıi nem magánemberként kommunikálnak, hanem társadalmilag fontos szervezetek (intézmények, politikai pártok, kormányok stb.) nevében, s ennek megfelelıen a téma sem „magánéleti”, hanem „közéleti”. A t e r e p m u n k á t az adatközlık egy része hivatalos diskurzusként fogja föl, és ennek megfelelıen viselkedik. Amennyiben az informális regiszterek állnak érdeklıdésünk középpontjában, szükséges ezen változtatni, minél észrevétlenebbül. A nyílt felszólítás („nem szükséges hivatalosan viselkedni”) nem sokat segít, sokkal többet ér, ha maga a terepmunkás teremt a saját beszédmódjával oldott hangulatot, jelezve ezzel, hogy inkább egyfajta baráti beszélgetésrıl van szó, az adatközlıtıl nem „nyilatkozatokat”, hanem egyszerően válaszokat vár a kérdéseire. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, fontos, hogy a terepmunkás háttérbe szorítsa a „terepmunkás”, ill. az „egyetemi hallgató” szerepet (bár ezt persze nem szabad letagadnia, bemutatkozáskor elkerülhetetlen, hogy az ember ezekre kitérjen, mert az adatközlıvel való kapcsolat nem alapulhat hamisságon, hazugságon), és helyette az „új, kedves ismerıs” szerepét tegye hangsúlyossá; r é g i i s m e r e t s é g i , b a r á t i k a p c s o l a t e s e t é b e n pedig minél inkább a korábbi beszélgetések során játszott szerepet „hozza vissza”.

2.7. Elsıdleges és másodlagos párbeszéd

A spontán beszélt nyelvi párbeszéd e l s ı d l e g e s (természetes, autentikus) párbeszéd; a regényírók, drámaírók, filmszöveg-írók által elıre megírt párbeszédek pedig m á s o d l a g o s a k (mesterségesek). Érdekes kutatási téma annak vizsgálata, miben különböznek az elsıdleges és a másodlagos párbeszédek, azaz például az elsıdleges párbeszédeknek melyek azok a jellegzetességei, amelyeket az írók fontosnak tartják tükrözni a másodlagos párbeszédekben is, melyek azok, amelyek legföljebb szórványosan – az elsıdleges párbeszédekhez képest sokkal kisebb gyakorisággal és nemegyszer sajátos céllal – alkalmaznak, s melyek azok, amelyek egyáltalán nem fordulnak elı a regények párbeszédeiben és a színmővekben.

29

3. A diskurzus típusai és nyelvi jellege a terepmunka szemszögébıl

A kutatónak a terepmunka eltervezésekor át kell gondolnia, hogy az adott vizsgálathoz milyen típusú beszélık szolgáltatják a legjobb nyelvi anyagot. Ha a s p o n t á n , m i n d e n n a p i b e s z é l t n y e l v i n f o r m á l i s r é t e g é t kívánja vizsgálni, illetve olyan jelenségeket, amelyek inkább csak ebben szoktak elıfordulni (pl. bizonyos típusú lazításos jelenségek, szleng vagy kódváltás), arra kell törekednie, hogy: ● minél inkább kiküszöbölje a makroszintő függı beszédrészletek megjelenését, azaz pl. ne receptek sokaságára kérdezzen rá, ne mondókákat és versikéket mondasson el velük (kivéve, ha nyelvvesztı vagy nyelvelsajátító beszélırıl van szó); ● a diskurzus irányítottsága minél kevésbé legyen feltőnı, azaz ne csak kérdezzen, hanem ı is beszéljen olykor magáról, sıt esetleg kérdéseket „provokáljon ki” az adatközlıbıl; ● az adatközlıjét – szükség esetén – biztosítsa arról, hogy a hangfelvétel nem kerül nyilvánosságra (azaz lényegében zártkörő diskurzusról van szó); ● a terepmunkás ne „hivatali beosztásá”-t (a Comenius Egyetem magyar szakos hallgatója) hangsúlyozza, hanem igyekezzen minél inkább magánemberként viselkedni, akkor is, ha korábban nem ismerte adatközlıjét (persze anélkül, hogy tolakodó vagy bizalmaskodó lenne – olyan értelemben, ahogy az ember magánemberként viselkedik mondjuk egy orvosi váróteremben a sorára várva, és úgy beszélget a többi, számára amúgy ismeretlen beteggel); ● a diskurzusnak legföljebb egyes részletei legyenek témájuknál fogva „hivatalos” jellegőek, de amúgy olyan kérdéseket tegyen föl, amelyek az adatközlı magánéletére, hétköznapi kérdésekkel kapcsolatos véleményére stb. irányulnak; ● ha van lehetısége, olyan adatközlıket válasszon, akiket már eleve ismer és informális kapcsolatban van velük, vagy pedig van rá esély, hogy a terepmunka során könnyen kialakul a közvetlen viszony, s lehetıleg ne olyan „szereposztás” alakuljon ki, amely a „gyanúsított”-nak (vagy legalábbis „tanú”-nak) a „hivatalos közeg” által való kihallgatására emlékeztet ; ● célszerő inkább olyan személyeket kiválasztani, akik szeretnek beszélgetni, nyitottak, extrovertáltak és jó és a „beszélıkéjük” (hacsak nem éppen a megakadásjelenségekre szeretnénk győjteni minél több adatot); ● ha a folyamatos beszédet, abban elıforduló jelenségeket kívánja a kutató vizsgálni, nem szerencsés, hogy kísérı diskurzust vegyen föl magnóra (ha viszont azt akarja vizsgálni, akkor videofelvételt célszerő készíteni, hogy a tevékenység, a vele kapcsolatos gesztusok stb. is rögzítve legyenek). Ha a kutató a beszélt nyelv más rétegeire kíváncsi, pl. a f o r m á l i s a b b nyelvre, akkor annak megfelelıen kell az adatközlıit megválasztani. A s z e m i n á r i u m i d o l g o z a t bevezetı részében végigvesszük mindezeket a szempontokat, a diskurzusnak a különféle válfajait, és meghatározzuk, hogy az általunk készített hangfelvétel, ill. annak egyes részletei milyen diskurzustípust képviselnek a bemutatott szempon-

30

tok szerint. Ezt a jellemzést más szempontok bevonásával is gazdagíthatjuk, az adott témának és körülményeknek megfelelıen. (Ehhez mintaként meg lehet nézni a Müllerová– Hoffmannová 1994-ben található párbeszédrészleteket és azok rövid jellemzését a 61–71. oldalon; de ezeknél természetesen bıvebb, részletezıbb jellemzést kell készíteni.)

4. A párbeszéd tagolódása

A dialogikus diskurzus általában tagoltabb a monologikusnál. A tagoltság itt mindazon tényezıkön túl, amelyek a monológ tagoltságát is befolyásolják, a beszélık „együttmőködésének” mikéntjétıl is függ: milyen sőrőn váltják egymást, mennyire vannak egymásra tekintettel: szóhoz engedik-e egymást, egymás szavába vágnak-e, milyen gyakran beszélnek párhuzamosan stb. A h a r m o n i k u s párbeszéd rendszerint világosabb tagoltságú, áttekinthetıbb felépítéső, mint a k o n f l i k t u s o s párbeszéd. A párbeszéd megszólalásokra tagolható. Egy beszélı megszólalását az elızı beszélı megszólalásának befejezıdése és a következı beszélı megszólalásának megkezdıdése határolja. A megszólalás egy vagy több megnyilatkozásból (grammatikai szempontból: mondategészbıl) áll. A megszólalás természetesen nem mindig esik egybe valamely nyelvtani vagy jelentéstani egységgel, már csak azért sem, mert a beszélık egymás szavába vághatnak, és a másik megszólaló – amint láttuk – folytathatja is az elızınek a „mondókáját”. Sıt vannak, akik teljesen elutasítják azt, hogy a beszélt nyelvi szöveg tagolása az írott nyelvben használatos kategóriák – mindenekelıtt a mondat – segítségével történjék. Ennek illusztrálására Müllerová–Hoffmannová a következı részletet közli az egy munkamegbeszélésen elhangzottakból: čili dostává se to na dost takovej vážnej mezinárodní technickej střet tady v týdletý oblasti nastane. Ebben a megszólalásban két „mondat” fedıdik át: az elsınek a magva a dostává se állítmány, a másiknak a nastane állítmány. A megszólalás középsı része, a „dost takovej vážnej mezinárodní technickej střet tady v týdletý oblasti“ elemsor mindkét „mondat“-nak közös része: ráadásul az egyiknek a határozója, a másiknak pedig az alanya! Az ilyen megoldások jellegzetesen beszélt nyelviek: a beszélı elkezd megvalósítani egy bizonyos szintaktikai szerkezetet (dostává se to na ... střet), ám mivel figyelme elsıdlegesen egy bizonyos tartalom átadására irányul, elıfordul, hogy beszéd közben „eeltájolódik“, elhagyja az eredeti szerkezetet, és minden fennakadás nélkül – egy bizonyos összekötı elemen keresztül átvált egy másik szerkezetbe (střet ... nastane).

A párbeszédben található megszólalások tartalmi szempontból ún. üzenetváltásokat (exchanges vagy interchanges) alkotnak. Az üzenetváltások olyan megszólalásokból állnak össze, amelyekben a résztvevık egymásra kölcsönösen reagálnak, és ez által valamilyen kommunikációs feladatot oldanak meg. A szekvenciák legjellegzetesebb típusát, minimális formáját a két, egymással szorosan összefüggı megszólalásból álló szomszédsági párok alkotják; a szomszédsági pár a dialógus jellegzetes egysége. A szomszédsági párt tehát kéz különbözı beszélı megszólalása alkotja, amelyben az egyik megszólalás valamiképpen hatással van a másikra. Például a kérdés általában választ von maga után, a javaslat elfogadást vagy elutasítást, a kérés ígéretet vagy elutasítást, a szemrehányás mentegetızést, a panaszt vigasztalás, a köszönés a köszönés fogadását stb.

31

● A: Mennyi az idı? B: Öt perccel múlt nyolc. ● A: Nincs kedved sétálni egyet? B: De, menjünk ki egy kicsit! ● A: Nagyon csinos vagy ma! B: Köszönöm!

A szomszédsági párt alkotó megszólalások közt a kapcsolat olyan erıs, hogy pl. egy kérdésfeltevés után a másik beszélınek a megszólalása automatikusan válaszként értelmezıdik, még ha ez formálisan nem is evidens. ● A: Mennyibe került az az ing, ami rajtad van? B: Tetszik? A Metróban vettem. Bár a B látszólag nem válaszol A kérdésére, A ezt mégis egyfajta válaszként, pontosabban a válasz megtagadásaként értelmezi, mintha a beszélı ezt mondta volna: Nem akarom neked megmondani, mennyibe került. ● Ezzel szemben ha ugyanerre a kérdésre a „válasz” ez lett volna: Pirinek nem lett volna szabad úgy felkapni a vizet, hiszen ı is nagyon gyakran ugyanazt csinálja; a beszélı meglepıdött volna, és valószínőleg megkérdezte volna, hogy „hogy jön ez ide”? – amit az elızı esetben valószínőleg nem tenne meg.

Vannak olyan helyzetek, amelyekben alig van szerepe a nyelvi választásnak, azaz nincs lehetıség kreatív nyelvhasználatra. Az ilyen diskurzus neve beszédrítus (angol: speech ritual). ● A: Jó napot kívánok! → B: Jó napot! ● A: Köszönöm szépen! → B: Szívesen! ~ Kérem! Talán nem is lehet kliséktıl és sztereotípiáktól mentesen például részvétet nyílvánítani valakinek.

A beszédrítushoz közel áll az olyan párbeszéd, mint amilyet Cseresnyési is idéz: ● TÉVÉRIPORTER: Nagyon köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat! → RIPORTALANY: Én köszönöm, hogy lehetıséget kaptam.

A kötöttségek persze nem mindig ilyen erısek. Általában legalább két lehetıség van arra, hogy a megszólalásra hogyan reagáljunk: egyetértıleg vagy elutasítólag. A konkrét helyzetekben valamelyik reagálásmód a preferált. Például a j a v a s l a t r a tett preferált válasz a javaslat elfogadása, ezért azt egyszerően, kertelés nélkül szoktuk megtenni. A: Nem ugornál be holnap hozzám? B: De, szívesen.

Ha viszont a javaslatot nem akarjuk vagy nem tudjuk elfogadni, a válasz általában bonyolultabb: közvetettebb, különféle módon meg van indokolva, enyhítve van részleges egyetértéssel stb. Ilyen formulák kerülnek elı: ● nagyon szép tıled, hogy…, de…; ● nagyon szívesen felmennék holnap hozzád, de az a helyzet, hogy… stb.

M á s t í p u s ú szomszédsági párokban viszont épp az egyet nem értés a preferált válasz: ha pl. a beszélı saját magát vádolja, kritizálja, az az udvarias, ha ezzel nem értünk egyet. ● A: Mindent totál elszúrtam! B: Á, dehogy, ne vedd úgy… Meglátod, minden jó lesz!

32

Az elfogadáson és az elutasításon más típusú reakciók is léteznek a kérésre, panaszra, bókra stb. Kérés: Föladnád nekem ezeket a leveleket? – teljesítés (grant): Persze! – elutasítás (refusal): Sajnos máma nem esik nekem útba a posta. – elodázás (put off): Persze, de máma erre nem lesz idım. – ellenszegülés (challenge): Mér mindig engem kérsz arra, hogy intézzem a postádat? Panasz: Megetted a sütit, amit a hőtıbe hagytam! – bocsánatkérés (apology): Bocs! – tagadás (denial): Nem én voltam! – kifogáskeresés (excuse): Nem kellett volna ott hagynod. – mentegetızés (justify): Éhes voltam. Úgyis olyan pici darabka volt! – ellenszegülés (challenge): Na és? Bók: Milyen szép az inged! – elfogadás (acceptance): Kösz! – egyetértés (agreement): Nekem is tetszik! – elutasítás (rejection): Hát, asziszem egy kicsit öregít. – elterelés (shift): Juci vette nekem. – viszonzás (return): Kösz, nekem is tetszik a tied!

A két megszólalásból álló üzenetváltás, azaz a szomszédsági pár mellett, fontos forma a háromrészes üzenetváltás is, amikor a választ visszacsatolás (feedback) követi. Az ilyen reakciók leginkább az oktatási helyzeteket jellemzik. Tanár: Hol tartották a nyilakat? (kérdés) Diák: Egy e célra készült dobozban. (válasz) Tanár: Igen, helyes, egy dobozban. (visszacsatolás)

Az ilyen típusú visszacsatolás elképzelhetetlen ettıl eltérı kontextusban. A: Jó utad volt? B: Eltekintve egy dugótól Pesten a belvárosban. A: *Igen, helyes, egy dugó Pesten a belvárosban.

5. A beszélıváltás mechanizmusa

Beszélıváltás a szokásos spontán párbeszédben gyakorlatilag bármikor bekövetkezhet ugyan, ám a megszólalások bizonyos pontjai különösen alkalmasak a beszélıváltásra. Az ilyen lehetséges választóvonalak: – a szintaktikai szerkezethatár, – a szólamhatár (hangszakasz határa), – a tartalmi lezártság. ponthanglejtés”, szünet, a beszélı tekintete, taglejtése, mozdulaEzeket j e l e z h e t i a „p ta (a beszélı ránéz a beszélgetıtársára vagy a több résztvevı valamelyikére, rámutat, felé hajol stb.). 33

Beszéd közben körülbelül ugyanannyit nézünk a hallgatónkra, mint amennyit elfordulunk tıle; a váltáshoz közeledve azonban egyre kitartóbban nézünk rá. Hasonlóképpen, amikor több emberhez beszélünk, gyakran hosszabb ideig nézünk egyvalakire, jelezve, hogy neki kellene következnie.

Különösen erıs az olyan választóvonal, amelyre többfajta tagolási egység határa esik (pl. egybeesik a szintaktikai szerkezethatár a szólamhatárral és a tartalmi egység határával), és esetleg még paranyelvi eszközök is jelzik, hogy a beszélı át szeretné adni a szót (valamelyik) beszédpartnerének. A választóvonalat, pontosabban a szóátadási szándékot verbálisan is lehet jelezni. Például mondókánkat befejezve hozzátesszük: Ennyi; A kérdésedre ºezt tudom válaszolni; És punktum! Természetesen a hallgatónak föltett kérdés vagy az állítást követı ugye? is a szóátadási szándék egyértelmő jelölıje. A diskurzus tagolásában szerepet játszó verbális elemek nemcsak a megszólalás végét jelezhetik, hanem az elejét is. Pl.: Figyelj!; Figyi!; Várj! Nézd! Azt akarom mondani, hogy… Hadd mondjam el, hogy… Más típusú kezdést találunk a határozottan reaktív megszólalás elején. Pl. Igen! Ja! Hát igen! Aha! Úgyhogy… Nem! De… Sajnálom, de… Bocs, de…

A beszélıváltás azonban nem mindig történik ezeken a választóvonalakon. E g y r é s z t azért, mert a beszélıváltás nem is mindig azonnali: elıfordul, hogy a beszélgetés két résztvevıje egy ideig egyszerre beszél (így jönnek létre a párhuzamos diskurzusrészletek, az átfedıdés); m á s r é s z t azért, mert elıfordul, hogy az egyik beszélı félbeszakítja a másikat, többnyire azzal, hogy „erıszakosan” átveszi tıle a szót (így jön létre a közbevágás). Példa az elsı esetre: A: De az általába pszihológiával így van hogy hoty /-tudnod köll-/ B: /-Persze-/. Példa a negyedik esetre: A: Teat <=tehát> el se tudtam (xx) /-képzelni-/ hogy van ilyen. B /-MHM.-/

Az átfedıdéstıl eltérıen a közbevágás nem a lehetséges választóvonalon történik, sem nem annak közvetlen közelében. A közbevágás az udvariassági szabályok megsértésének számít, minél formálisabb a beszédhelyzet, annál inkább. Ezért a beszélı nemegyszer bocsánatkéréssel kezdi megszólalását (Ne haragudj, hogy közbevágok, de…; Bocsáss meg, de…). Nyelvi szempontból a közbevágáshoz hasonló jelenség az önközbevágás, diskurzív szempontból azonban ez eltérı jelenség, mivel nem eredményez beszélıváltást. Ugyanakkor egy másik hasonló jelenség, a félbehagyás járhat beszélıváltással. A félbehagyás utáni beszélıváltás abban különbözik a közbevágástól, hogy az elıbbi esetben a beszélı megszólalását hosszabb-rövidebb szünet (és esetleg ahhoz kapcsolódó kísérı gesztus) követi, a közbevágás viszont hirtelen, s esetleg némi átfedıdést is eredményezhet.

34

6. A párbeszéd lejegyzése

A beszélıfordulót mindig bekezdés jelzi, azaz minden beszélınek a megszólalása külön bekezdésbe kerül, akármennyire rövid is. Ugyanakkor ugyanazon beszélınek a más beszélı által meg nem szakított megszólalását soha nem tagoljuk bekezdésekre, akármennyire is hosszú. Ha maga az adatközlı tagolja megszólalását néma szünetekkel, akkor mi is ugyanezt tesszük, a szünetek jelölésével. Amikor két – esetleg több – beszélı rövidebb-hosszabb ideig egyszerre beszél, p á r h u z a m o s s z ö v e g r é s z e k r ı l beszélünk. A párhuzamos szövegrészek − amennyiben terjedelmük nem haladja meg az egy sort − egymás alá kerülnek, s határjelölı /-mmm mmm-/ veszi ıket közre. A: Teraz jedna celá stoosem lesz /-úgy mint te mondod.-/ B: /-Nekem is úgy tőnik.-/ Párbeszédek idézésében az A és a B betők az egyes beszétpartnerekre utalnak; interjú esetében A az adatközlı jele, T a terepmunkásé; két adatközlı esetében a másik adatközlı jele B.

A párhuzamos szövegrészek egymás alá helyezése nem mindig lehet pontos, az átiratban rendszerint beérhetjük a hozzávetıleges jelöléssel. Természetesen az is párhuzamos szövegrésznek számít, ha a terepmunkás nemcsak testbeszéddel helyesel, hanem hangosan is, miközben az adatközlı folyamatosan beszél. Ilyenkor az adatközlı szövege az átiratban megtörik, s a párhuzamos beszéd után új bekezdésben folytatódik annak ellenére, hogy a terepmunkás nem vette át a szót. ● A: & Nem tudom. (.) Mindenki (ha) barátok iss (.) beszélnek (.) nekem magyarul énn visszabeszélek szlovákul /-nekik-/. T: /-MHM.-/ A: & Nesedí mi maďarčina. Nem tudom (..) hogy mér (...) dee (..) Ö magyarok akik itt élnekk azok iss nem tuda-nak <=tudnak> (.) jól (.) beszélni magyarul.

Itt az adatközlı folyamatosan beszél, de épp a kódváltás elıtt a terepmunkás helyesel, s ezért az adatközlı megszólalásának ez utáni része külön bekezdésbe került. Másfelıl viszont természetesen nem minısíthetı párhuzamos megszólalásnak, ha a másik beszélı kihasználja a beszédpartnere által tartott szünetet, s közbeszúr valamit, miközben a másik beszélı tovább folytatja mondókáját. Ilyenkor a folyamatosan beszélı személy megszólalását egyszerően megtörjük, de a közbeszóló beszélı megszólalása nem kerül a szünet alá, s nem is jelöljük a párhuzamos szövegrészt. A: Még nem tudom. Nekem | mindig is az volt az álmom hogy hogy (.) párokkal dolgozzak. T: Párokkal? A: Házassági és házasság elıtti (..) T: Igen igen. A: tanácsadásféleség. (.) De | de /-(az a baj)-/ [halkan] ez az egyik dolog ami a leg|gyengébben van fizetve a /-szakmában-/ [mosolyogva] úgyhogy (.) egyelı +//.

35

A terepmunkás igenlése a „házasság elıtti” és a „tanácsadásféleség” szekvenciák közti szünetben hangzott el, de ez nem tekinthetı párhuzamos szekvenciának, mivel az egyik beszélı nem beszélt éppen, hanem szünetet tartott.

A diskurzus különféle jellegzetességeinek jelölése

F é l b e s z a k í t á s r ó l akkor beszélünk, ha a beszélı azért nem fejezi be a mondatot, mert valaki félbeszakította anélkül, hogy átvette volna a szót. (Ezt szögletes zárójelben megjegyzésként magyarázat követi.) Jele: +/. Ha a félbeszakítás azért következik be, mert egy másik résztvevı veszi át a szót, k ö z b e v á g á s r ó l beszélünk; ennek ugyanaz a jele, mint a félbeszakításának. ● T: És akkor má most akkor beszélsz spanyolul ugye °németül +/. A: Németül nem nem. ● T: És még a haja is máshogy meg lenne csinálva szerintem szexnı lehetne hogyha +/. A: °Lehetne mer érted neki a haja tudod milyen °szép? Neki olyan melíres haja van. ● A: °Csaj. Ilyen korba de (.) o+//. Így °e (.) takto ramená () és így megy e (.) és olyan rohadt °nagy proste () olyan +//. mikor bú;búcha strašne (.) és minden nap posilkába volt és jej ruplo rameno () tudod () és teraz boli na one () na atroskopii és ilyen hülyeségekre +//. és po+/. T: Az tényleg izom neki () az amii olyan nagy? ● T: S hogyha együt beszéltek együt beszégettek akkor (..) ti ketten +/. A: Valamikor spanyolul isss ÖÖ+/. B: Meg magyar is.

Az e l s ı példában a terepmunkás nem fejezte még be a kérdését, amikor az adatközlı közbevágott. Erre utal a felvételen a dallamvonal lezáratlansága (ez azonban az átiratból nem tőnik ki). A m á s o d i k példában a terepmunkás az adatközlı barátnıje, spontánszerő beszélgetésük során többször belevágnak egymás szavába. A h a r m a d i k példában a közbevágás szó belsejében történik (szó szerint a „szavába” vág a terepmunkás az adatközlınek). A n e g y e d i k példában elıször az elsı adatközlı nem várja meg, hogy a terepmunkás befejezze a kérdését, és már válaszol is rá, s mivel elakad (ezt jelzi a habozás), a második adatközlı – aki az elsınek a testvére – átveszi a szót. Nem számít közbevágásnak, ha egy másik beszélı megszólal, de az eredeti beszélı tovább beszél (hiszen ilyenkor nincs félbeszakítás). Ebben az esetben párhuzamos szekvencia keletkezik, amelynek megvan a maga jelölésmódja (l. föntebb), természetesen a közbevágás jelét erre a célra nem használjuk. Ha a beszélı saját magát szakítja félbe, és kezd bele hirtelen egy újabb mondatba, ö n k ö z b e v á g á s r ó l beszélünk. Jele: +//. Önközbevágás általában vagy azért történik, mert a beszélı másról kezd el beszélni, anélkül hogy az elızı mondatot (olykor szót) befejezné, vagy pedig azért, mert saját magát javítja. ● Teljesen kigömbölyödött attol hogy+//. De ne fecsegjek itt össze-vissza! ● Má nem mentem olyan Ö egy Ö egy +//. už ani to neviem povedať že týždeň. [nevet] ● Tele van bogárral a fának a fér+//. kérge. ● És ilyen (.) zene +//. ilyen táncra való Ö számot játszottam zongorán.

36

Az e l s ı esetben az adatközlı félbeszakítja saját elbeszélését, hogy majd másról kezdjen el beszélni. A m á s o d i k esetben az adatközlı az önközbevágás után metanyelvi megjegyzést tesz, mégpedig úgy, hogy közben kódot is vált. A h a r m a d i k példában a téves kezdés jelenségérıl van szó, a n e g y e d i k b e n pedig lényegében szóváltoztatásról (ezekrıl a jelenségekrıl föntebb már volt szó). Az önközbevágásnak egy másik esetével van dolgunk akkor, amikor a közbevágás után tartalmilag azonos szekvencia következik, csak éppen egy másik nyelven:

● Ör;ö;örülök hogy (ezekre azé hogy) rátalátom NO komolyan (telibe) akarják csin+//. chcú to robiť naplno éés komoly ebbe a štýl-be akarják csináni.

Itt az adatközlı a „robiť naplno“ magyar megfelelıjét keresi: a „komolyan” csinálja nagyon pontatlan, és stilisztikailag erıtlen szinonima, a „telibe” szokatlan, s mivel már a „csinálni” szó ejtése közben belátja, hogy ezek nem jó megoldások, félbeszakítja magát, és a kifejezést szlovákul iktatja be a megszólalásába. Nem minısül önközbevágásnak (és persze félbehagyás utáni megszólalásnak sem), ha a beszélı egy másik embert idéz, ezért ilyenkor nem szükséges kitenni az önközbevágás jelét. Ez néha nagyon megtévesztı is lenne, mert elıfordul, hogy az idézetet egy fımondat elızi meg, amelyhez teljesen szervesen csatlakozik az idézetet tartalmazó mellékmondat. Például: ● Anyuka is monta (.) menjé ki xx! °Nem nem én nem megyek. Tehát NEM így: ● Anyuka is monta +//. menjé ki xx! +//. °Nem nem én nem megyek.

F é l b e h a g y á s r ó l akkor beszélünk, ha a beszélı nem fejezi be a mondatot anélkül, hogy valaki félbeszakítaná. Jele: +… Példák: ● Igen igen igen. İ is (…) Ö textilná +… İ is ÖÖ szlovák ovodába keszte szlovák | alapiskolán járt tuod (.) ugyanúgy mint én. ● GRAMATIKA olyan striktné pravidlá de spanyol nyelv HMMM nem tőnik olyan nehéz+… (…) Beszélni ÖÖÖ nem (.) végkép nem nehéz. ● A: Jártam arra de akkor eszembe se jöt hogy +…

37

A BESZÉLT NYELV HANGTANA A beszélt nyelv hangtanát nem tárgyaljuk teljes egészében (nem tárgyaljuk például a szupraszegmentális jelenségeket), csupán azokkal a jelenségekkel foglalkozunk, amelyek könnyebb kiejtést eredményeznek. Ilyen egyrészt a (szőkebb értelemben vett) alkalmazkodás, azaz az igazodás és a hasonulás, másrészt a lazítás, melynek fı válfajai a redukció és a törlés. A két folyamat közös jegye, hogy érvényesülésük folytán könnyebbé válik a hangsor kiejtése. A kettı közt az a lényeges különbség, hogy az alkalmazkodás valamely konkrét beszédhanghoz történik (vagy két beszédhang kölcsönösen alkalmazkodik egymáshoz), míg a lazítás során más beszédhangra, beszédhangokra való tekintet nélkül válik könnyebbé a kiejtés, mégpedig vagy úgy, hogy egy nehezebb képzéső hang helyett egy könnyebb képzéső jelenik meg a hangsorban, ill. egy hosszabb hang helyett egy rövidebbet ejtünk, vagy pedig úgy, hogy egy vagy több beszédhang teljesen eltőnik a hangsorból. Az alkalmazkodás egyes eseteit már a helyesírás is jelöli. Ezek ebbıl következıen már nem beszélt nyelvi jelenségek, ám az összefüggések érzékeltetése végett ezekre is kitérünk. A mai lazításos jelenségek a nyelvtörténet korábbi szakaszaiban is érvényesültek, és olykor nyelvi változásokat eredményeztek. Annak érdekében, hogy erısítsük a nyelvtörténet és a leíró nyelvtan közötti összefüggések tudatát, olykor ezekre a történeti folyamatokra is utalunk.

I. ALKALMAZKODÁS Ebben a fejezetben a beszélt nyelv hangtanának egyik jellegzetességével foglalkozunk, a beszédhangok egymáshoz való alkalmazkodásával (asszimilációjával), melynek során a szorosan egymás mellett vagy egymás közelségében álló hangok (valamelyikének) ejtése úgy változik meg, hogy az jobban hasonlítson a másikra (többire), azaz hogy kevesebb megkülönböztetı jegyben térjenek el egymástól. Itt csak azokkal az alkalmazkodásos jelenségekkel foglalkozunk, amelyek rendszerszerően jelentkeznek vagy a beszélt nyelvben általában, vagy annak valamely regiszterében, regisztereiben, stílusváltozataiban. A véletlenszerően bekövetkezı alkalmazkodásokat botlásoknak tekintjük, és a Nyelvbotlások c. fejezetben tárgyaljuk. Az alkalmazkodásos folyamatok nagyrészt a képzésbeli, fiziológiai folyamatokon alapulnak. A beszélıknek a könnyebb artikulációra való törekvését fejezik ki.

Az alkalmazkodás során tehát az egymás mellett álló beszédhangok egyes jegyei egymáshoz igazodnak, s ezáltal könnyebb artikulációt eredményeznek (vagyis a beszélı érdekeit szolgálják). Az alkalmazkodás lágyabb átmenetet biztosít az egyik beszédhangtól a másikig. A nyelv asszimilációs szabályai a koartikulációnak is nevezett jelenséget tükrözik: fonetikai sajátságok terjedését vagy h á t r a f e l é (a következı hanghoz való igazodás), vagy „e l ı r e f e l é “ (az elızı hang valamely képzési mozzanatának megırzése a hangképzés közben).

38

Az alkalmazkodást befolyásoló tényezık

Az alkalmazkodás mértékét, jellegét nyelvi, prozódiai és stilisztikai tényezık egyaránt befolyásolják. Nyelvi tényezı a morfémahatár erıssége, prozódiai a szótagszerkezet, stilisztikai a beszédstílus. M o r f é m a h a t á r tekintetében a legerısebbtıl a leggyöngébbig a következıket különböztethetjük meg: a) toldalékhatár: menny+be; b) összetételhatár: menny#bolt; c) klitikumhatár: menj be; d) szóhatár: menj balra; e) frázishatár: menj, Béla; f) tagmondathatár: menj, bár; g) mondathatár: Menj. Balfelıl... S z ó t a g s z e r k e z e t tekintetében különbség lehet alkalmazkodás tekintetében egyfelıl a szótag nyitánya (a magánhangzó elıtti része) vagy kódája (a magánhangzó utáni része) között, másfelıl pedig aszerint, hogy az alkalmazkodás zárt vagy nyitott szótagot érint. A b e s z é d s t í l u s vonatkozásában különbség van egyrészt a gondozott és a nem gondozott beszédben bekövetkezı alkalmazkodás közt, másrészt pedig a lassú és a gyors beszéd közt. Az alkalmazkodási folyamatok és a lazítások egy része az ún. gondozott beszédben is bekövetkezik, más részük fıként az ún. nem gondozott beszédre jellemzı; ez nem támaszt erıs követelményeket az artikulációval szemben. A nem gondozott beszédnek két fajtáját lehet megkülönböztetni, a fesztelen beszédet és a lezser beszédet. A g o n d o z o t t b e s z é d e t többnyire formális helyzetekben használjuk (formális stílus), a f e s z t e l e n b e s z é d e t „köztes“-nek tekinthetı beszédhelyzetekben („semleges“ stílus), a l e z s e r b e s z é d e t pedig informális beszédhelyzetekben (közvetlen stílus). Az alkalmazkodási folyamatok megjelenésének kedvez a gyors beszéd. A gyors beszéd megkülönböztetendı a gyorsított beszédtıl. Gyorsított beszédben nem következnek be a gyors beszédre jellemzı alkalmazkodási folyamatok és lazítások. Gyorsított beszédet alkalmaznak pl. a televízióban, rádióban a hivatásos beszélık, pl. bemondók, amikor valamilyen okból a normálisnál gyorsabban kell beszélniük. A legtöbb hasonulás az é l ı s z ó b a n , azon belül pedig a s p o n t á n , k ö t e t l e n b e s z é l t n y e l v b e n jelentkezik. A f e l o l v a s á s b a n a gondozott beszédre jellemzı formák érvényesülnek nagyobb számban.

39

Az élıszónál – jóval gyakoribb az elıfordulása (s ez az egyik árulkodó jel) a betőejtésnek, valamint az összeolvadás helyén elıforduló részleges hasonulásoknak.

Azok a hasonulások, amelyek a gondozott beszédnek csak a gyors válfajában jelentkeznek, a spontán, kötetlen nyelvben lassú beszédtempó esetén is jelentkezhetnek, ezenkívül elıfordulhatnak benne olyan „radikálisabb” hasonulások is, amelyek a gondozott beszédben ismeretlenek.

Az alkalmazkodás fajtái

Az alkalmazkodásnak több száz fajtája van a magyarban. Ezek közül csak a legfontosabbakat tekintjük át, mégpedig azokat, amelyekben az alkalmazkodás szomszédos beszédhangokat érint (ilyen alkalmazkodásos jelenség az igazodás és a hasonulás). Egymással nem érintkezı hangokban is bekövetkezhet alkalmazkodás (ilyen a távhasonulás, a hangok helycseréje és a hangrend), ám ezek közül a távhasonulás és a hangok helycseréje inkább nyelvbotlásként jelentkezik, ezért a Nyelvbotlások címő fejezetben foglalkozunk velük, a hangrend pedig egyrészt történetileg kialakult és stabilizálódott, nem a jelenben ható jelenség, másrészt pedig az írott nyelvben is megnyilvánul, így nem is beszélt nyelvi sajátság. A távhasonulás és a hangok helycseréje is eredményezett nyelvi változásokat, ezek következményei azonban szintén megvannak az írott nyelvben is.

Ha két, nem egynemő, azaz egy vagy több hangképzési mozzanatban eltérı mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor a kiejtés megkönnyítése érdekében a fennálló ellentétet a nyelv feloldhatja úgy, hogy egymáshoz hasonlóvá, vagy egymással azonossá teszi a találkozó hangokat. A magyarban az ilyen szabályokat igazodás, ill. hasonulás néven ismerjük

1. Igazodás

Igazodásról (akkomodáció) akkor beszélünk, amikor két szomszédos mássalhangzó közül az egyik a másiknak a hatására úgy módosul, hogy belıle az eredeti hangnak olyan változata jön létre, amely nem esik egybe valamely más fonémával. Az igazodást az jellemzi, hogy a módosulás belül marad az illetı beszédhang társadalmilag elfogadott ejtési sávján. Igazodás akkor jön létre, ha azok a képzı mozzanatok, amelyek a külön-külön ejtett hangoknál tökéletesen megvalósulnak, az elıttük vagy utánuk álló hang képzéséhez szükséges szervi állások miatt nem jöhetnek létre. Ennek következtében a szóban forgó fonémán belül egy változat jön létre. A beszélıszervek ui. a hangképzést követı nyugalmi helyzet helyett a következı hang képzéséhez szükséges helyzetet veszik föl.

a) Az eltolódás az esetek egy részében olyan kicsi, hogy n e m l é p i t ú l a z i l l e t ı f o n é m a i n g a d o z á s i s á v j á t , s a beszélık számára észrevehetetlen marad.

40

b) Más esetekben az eltolódás ú j h a n g t í p u s t eredményez, azonban nem önálló fonémát, hanem valamely fonémának kombinatorikus változatát. K: Soroljuk be az alábbi példákat az egyes típusokba! Az igazodás esetei közül csak néhányat mutatunk be; a többi megtalálható a tankönyvekben.

1.1. Hangszalagmőködés szerinti igazodás

1.1.1. Zöngésülés

A h két magánhangzó közt vagy zengıhang szomszédságában, azok hatására, zöngésül – legalábbis a kezdı és a záró mozzanatában némi zöngésséget nyer. ● lehet [le˙et], mehet [me˙et], ihat [i˙at], aha [a˙a], éhes [é˙es], dohos [do˙os], tehén [te˙én] ● a hír [a hír] vagy [a ˙ír] ● bolha [bol˙a], konyha [kony˙a], várható [vár˙ató] ● nem hoztam [nem ˙osztam], hány hiba [hány ˙iba]

1.1.2. Zöngétlenedés

A szóvégi j a p, k, f mássalhangzók elıtt teljesen zöngétlenedik, s [ç] hangként valósul meg, amely fortis hang, vagyis „valódi” zöngétlen hang. ● lépj [lépç].kapj [kapç]; rakj [rakç],bukj [bukç]; döfj [döfç]

Zöngés mássalhangzók után is elveszíti a j hang a zöngésségét, de nem fortizálódik. Az egyszerőség kedvéért ezt is a [ç] jelével fogjuk jelölni, bár az IPA más jelet használ rá. ● férj [férç], fürj [fürç]; férj [férç] járj [járç], várj [várç]; szomj [szomç] ● dobj [dobç], vágj [vágç]

Ezt több hangtanunk a j e l ı r e h a t ó h a s o n u l á s a k é n t kezeli zöngétlen mássalhangzó után, azonban ez a zöngés r után is bekövetkezhet, igaz, a zöngétlenedés csak a zöngétlen zörejhangok után kötelezı, a többi mássalhangzó után fakultatív. Ezért föltehetı, hogy itt nem hasonulásról van szó, hanem egyszerően abszolút szóvégén mássalhangzó-torlódás esetén a hangszalagok vibrálása nem terjed ki az egész szegmentumra, annál is inkább, mivel a j zöngeképzése irreleváns.

41

1.2. Képzéshely szerinti igazodás

1.2.1. Mássalhangzó magánhangzóhoz

Az igazodás során egy mássalhangzó képzéshelye igazodhat az ıt követı a magánhangzó képzéshelyéhez. Például a k hang képzési helye igazodik az azt követı magánhangzó palatális, ill. veláris voltához, azaz a magánhangzó magához húzza a mássalhangzó jellemzı képzési helyét, palatalizálja vagy velarizálja a mássalhangzót. Palatalizált ejtés ● kicsi [ki»csi], kever [k»ever], kefe [ke»fe], kenyér [ke»nyér]

Szabván yos ejtés ● követ [követ]

Velarizált ejtés ● kutya [k«utya], kavar [k«avar]

1.2.2. Mássalhangzó mássalhangzóhoz

Az igazodásnak egy másik jellegzetes esete az, amikor egy mássalhangzó képzéshelye igazodik az ıt követı másik mássalhangzó képzéshelyéhez. Példaként megnézzük az n és az l mássalhangzók igazodását más mássalhangzókhoz képzéshely tekintetében. a) Az -nf, -nv hangkapcsolatban az n, ill. az -mf, -mv kapcsolatban az m a labiodentális réshanghoz igazodik képzéshely tekintetében, azaz labiodentális képzéső n-féle hang lesz belıle. ● honfoglalás [hoMfoglalás], színfal [szíMfal], van fikusz [vaM fikusz]; ● tromf [troMf], támfal [táMfal], három falat [hároM falat], várrom fölött [várroM fölött] ● honvéd [hoMvéd], van víz [vaM víz] ● hamvas [haMvas], nyamvadt [nyaMvatt], romváros [roMváros], dámvad [dáMvad], három veréb [hároM veréb]

b) Az -nk, -ng kapcsolatban az n a veláris zárhanghoz igazodik képzéshely tekintetében, azaz lesz belıle. ● vagyunk [vagyuηk], hátunk [hátuηk], tank [taηk], munka [muηka] vánkos [váηkos], Lenke [leηke]; egyenként [eggyeηként], önként [öηként]; tankönyv [taηkönyv], van kutya [vaη kutya] ● hang [haηg], pang [paηg], kong [koηg], zeng [zeηg], ing [iηg], Ung [uηg] harang [haraηg], korong [koroηg], pitypang [pitypaηg], tenger [teηger]; ingatag [iηgatag]; cserepes gerebengomba [gerebeηgomba]; van gép [vaη gép], igen korán [igeη korán]

42

c) Az l hangot sokan ejtik gy, ty, ny elıtt ly-ként. Mivel az ly ma már nem része a standard magyar hangrendszernek, és a legtöbb nyelvjárásénak sem, ezt nem tekinthetjük hasonulásnak, csupán igazodásnak. ● hölgy [hölygy], tölgy [tölygy], völgy [völygy] ● elgyávul [elygyávul], elgyámoltalanodik [elygyámoltalanodik] ● kopoltyú [kopolytyú] ● öltjük [ölytyük], üvöltjük [üvölytyük], jelöltje [jelölytye] ● elnyő [elynyő], elnyom [elynyom], szálnyíró [szálynyíró]

1.3. Képzésmód szerinti igazodás

A képzésmód szerinti igazodás során mássalhangzók találkozásakor bizonyos képzési mozzanatok elmaradnak. Így például két plozíva (tágabb értelemben vett zárhang) találkozásakor az elsı zárjának felpattanása (explózió) és a második zárjának alkotása (implózió) elmarad. a ) E x p l o z í v a és e x p l o z í v a találkozásakor: ● kaptár [p+t], labda [b+d], hagyd [gy+d]

b ) E x p l o z í v a és a f f r i k á t a találkozásakor: ● kapcsol [p+cs], hágcsó [k+cs]

c) Egy homorgán (azonos helyen képzett) n a z á l i s + e x p l o z í v a találkozásakor nem szüntetjük meg a nazális zárját, ill. nem képezzük külön az explozíva zárját, mert a képzési hely és a szervi állás azonos. ● kampó [m+p], lombos [m+b] ● kontár [n+t], kender [n+d], vén diófa [n+d]

d) Ha egy homorgán orális zárhang és orrhang találkozik, a szervi állások változatlanok maradnak, csak az uvulát nyitjuk meg. ● habmerı [b+m], képmás [p+m], védnök [d+n], látna [t+n]

1.4. Ajakmőködés szerinti igazodás

A t vagy a k mássalhangzó labializálttá válhat az azt követı magánhangzó labiális voltának következtében: ilyenkor az ajkak állása a mássalhangzó képzésekor a magánhangzó ajakállásához igazodik. ● tíz [tíz] ↔ tőz [t‰], bető [t‰], tető [t‰] ● ki [ki] ↔ küld [kº], külsı [kº]

43

2. Hasonulás

Hasonulásról (szőkebb értelemben vett asszimiláció) olyankor beszélünk, ha az eltolódás következtében a megváltozott hang egy másik fonémával esik egybe. Vagyis a hasonulás által elıidézett módosulás már kilép az érintett beszédhang társadalmilag elfogadott ejtési sávjából. Ez a folyamat indukciós jelenség; azt a mássalhangzót, amely helyzeténél vagy tulajdonságainál fogva a változást megindítja, indukálónak, amelyen a változás végbemegy, indukáltnak nevezzük, a változást magát pedig hasonulásnak. Hátraható hasonulás során a hasonító mássalhangzó az elıtte állót módosítja; a magyarra elsısorban ez jellemzı, hasonlóképpen a szlovákra. Pl. m. vad, de: vatkan; sz. búda, de: bútka. Elıreható hasonulás során a hasonító mássalhangzó az utána állót módosítja; ez jellemzı pl. az angolra, vö. -ed, de: worked [wə:kt]. A hasonulások jelentıs része a gondozott beszédben is végbemegy; vannak továbbá olyanok, amelyek a gondozott beszédben hol végbemennek, hol nem. Végül a hasonulások közt olyanokat is találunk, amelyek a nem gondozott beszédre jellemzıek. A hasonulások egyes fajtának részletes áttekintése a tankönyvekben megtalálható, onnan megtanulandó. A különféle típusok rövid áttekintése a lejegyzési útmutató végén is megtalálható.

2.1. Részleges hasonulás

Részleges a hasonulás olyankor, amikor a mássalhangzó a vele szomszédos mássalhangzóhoz csak egyetlen képzımozzanat tekintetében alkalmazkodik, de nem (vagy csak rokonságánál fogva véletlenül) válik teljesen azonossá vele. Kassai Ilona meghatározása: Részleges a hasonulás, ha az érintett beszédhang nem minden tekintetben alkalmazkodik a szomszédos beszédhanghoz.

Részleges hasonulás a zöngésség és a képzés helye tekintetében történik.

44

2.1.1. Zöngésség szerinti részleges hasonulás

A magyarban nem állhat egymás mellett két, zöngésség tekintetében egymástól eltérı zörejhang. Ha a szó vagy a hangszakasz hangsorában egy zöngés és egy zöngétlen zörejhang kerül közvetlenül egymás mellé, akkor a kapcsolat második tagja a megelızı mássalhangzót zöngésség tekintetében magához hasonítja. Ez a z ö n g é s s é g s z e r i n t i r é s z l e g e s h a s o n u l á s vagy z ö n g é s s é g i h a s o n u l á s , amely a gondozott beszédben is következetesen érvényesül. hasonítás rizspor [rispor] vasbeton [vazsbeton] háztetı [hásztetı] tépdes [tébdes] fogadkozik [fogatkozik] fagylaltgép [fagylaldgép] lábfájás [lápfájás] rúgsz [rúksz] képzel [kébzel] elégséges [elékséges] gépzsír [gébzsír] végcél [vékcél] kettıs dz [kettızs dzé] nyelvcsalád [nyelfcsalád] édes dzsem [édezs dzsem] tíz tyúk [tísz tyúk] vasgyúró [vazsgyúró] védhet [véthet] –

p b t d k g f sz z s zs c dz cs dzs ty gy h v

hasonulás gépzene [gébzene] lábfájás [lápfájás] botbüntetés [bodbüntetés] vadkörte [vatkörte] játékbolt [játégbolt] rágcsál [rákcsál] grófból [gróvból] túszdráma [túzdráma] száztíz [szásztíz] mosdó [mozsdó] pajzsporc [pajsporc] percben [perdzben] edzhet [echet] kincsbıl [kindzsbıl] bridzskártya [bricskártya] kortyból [korgyból] vágytam [vátytam] – hívtuk [híftuk]

Mivel a zöngésségi hasonulás minden helyzetben automatikusan bekövetkezik, értelmi különbségek mosódhatnak egybe. ● aggkor [akkor], vö. akkor, mészbe [mézbe], vö. mézbe, készból él [kézbıl él], vö. kézbıl él ● hat bíróság [had bíróság], vö. hadbíróság

A zöngésségi hasonulás hatóköre 1. Amint az elızıekbıl kiderült, a zöngésségi hasonulásban csak a zörejhangok vesznek részt, a zengıhangok nem: nem zöngétlenednek és nem zöngésítenek. ● ajtó, szoknya; szemtıl, bőntıl, toronytól, faltól, ırtıl ● kalapnak, kútra, füttynek, zsáknak, széfre, másnak, csúcsra; szempilla, kis lakás

a) Bizonyos értelemben kivételt képez a j, amely zengıhangnak minısül, mégis zöngétlenedhet. ● kapjál [kapjál], de kapj [kapç]

45

b) Másfelıl rendhagyó módon viselkedik a v, amely alapvetıen zörejhangnak minısül, mégis felemás módon vesz részt a zöngésségi hasonulásban: maga zöngétlenedik ugyan, de az elıtte álló mássalhangzót a köznyelvben és a legtöbb nyelvjárásban nem zöngésíti. ● tévtanítás [téftanítás], szívtıl [szíftıl], révkalauz [réf kalauz], évhez [éfhez], de ötven [ötven], nem pedig *[ödven]

c) Egy további kivétel a h, amely zörejhang, viszont nincs fonológiailag zöngés párja, így nem is zöngésedhet a következı zörejhang hatására (laringális h nem is fordul elı szóvégi helyzetben), viszont ı maga zöngétleníti az elıtte álló zörejhangot. ● rúghat [rúkhat], adhat [athat], mézhez [mészhez], dobhat [dophat]

2. a) A zöngésségi hasonulás nemcsak s z ó t ı é s t o l d a l é k viszonylatában érvényesül, hanem ö s s z e t é t e l h a t á r o n és s z ó h a t á r o n is. ● vágtam [váktam], hoztam [hosztam], rabtól [raptól], kádtól [káttól], garázstól [garástól]; döfd [dövd], pépben [pébben], kútban [kúdban], zsákba [zságba], széfbıl [szévbıl], ketrecbe [ketredzbe] ● végtelen [véktelen], szívtelen [szíftelen], tévhit [téfhit], fogódzkodik [fogóckodik]; lépdel [lébdel], lökdös [lögdös] ● végtermék [véktermék], hadparancs [hatparancs], rizspor [rispor, bridzsparti [bricsparti]], rabszolga [rapszolga]; népdal [nébdal]; arcbır [ardzbır] ● víg táncos [vík táncos], nagy sár [naty sár]; nép dalol [néb dalol], görcs bántja [gördzs bánytya]

b) Ami a s z ó t ö v e k e t illeti, azok a magyarban eleve úgy épülnek föl, hogy nem áll egymás mellett két, zöngésség tekintetében eltérı zörejhang. ● sport, stop, skála, szpáhi, sztár, sztyeppe, szkíta ● sapka, füst, pitypang, puszpáng, ráspoly, bukta, kaftán, asztal, este, kesztyő, ostya, patkó; ● kopt, akt, szaft, liszt, test, jacht, maszk, barack, copf, gipsz, fix, taps, voks; Apc, detk, Batyk, Racsk, Szakcs, Paks ● labda, Magda, gazdag, rozsda, rögbi, azbeszt, izgul, pezsgı, udvar, fegyver, özvegy, kobzos, vegzál, habzsol ● smaragd, kezd, pünkösd [pünközsd], kedv

Azok a j ö v e v é n y s z a v a k , amelyek eredetileg eltérı zöngésségő zörejhangkapcsolatot tartalmaznának, automatikusan igazodnak ehhez a mintához. ● joghurt [jokhurt], futball [fudball], anekdota [anegdota] vagy [anegdóta], afgán [avgán], abszolút [apszolút], abcúg [apcúg], abház [apház]; Mackbeth [megbet], Buddha [butha]

Kivételt csak azok a szavak képeznek, amelyek v-t tartalmaznak. ● tviszt, kvarc; pitvar, akvárium, köszvény, ösvény

A részleges és a teljes hasonulás problematikus esete

46

Elıfordul, hogy a zöngésség szerinti részleges hasonulás következtében valamely mássalhangzó azonossá válik a hasonító mássalhangzóval. Ez a folyamatot tekintve részleges, eredményében azonban teljes hasonulás akkor következik be, ha a kapcsolat tagjai csupán zöngésség tekintetében különböznek egymástól, azaz korrelatív viszonyban vannak egymással. ● népbetegség [nébbetekség], jobb part [jop part], öt darab gyászzene [gyázzene], százszor [szásszor].

[öd darab], védte

[vétte],

Helyesírási vonatkozások A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy magyar helyesírás a zöngésség szerinti hasonulást nem jelöli, de néhány hasonulási esetben mégis a kiejtést fogadta el az írás alapjául, olyankor, amikor a hasonulás már lexikalizálódott.. Így pl. a bőz fn melléknévi származékát büszké-nek írjuk (nem: bőzké-nek); a kéz elıtagú összetételt keszkenı-nek (nem kezkenı-nek), a lélek származékát lélegzet-nek (nem: lélek-zetnek). Ilyenek még: küszködik < küzd; lagzi < (jól) lakik; szitkozódik < szid.

2.1.2. Képzéshely szerinti részleges hasonulás

A képzéshely szerinti hasonulás abban áll, hogy az egymás mellett álló két mássalhangzó közül a másodikhoz is szükséges szervi állást már az elsı mássalhangzó képzésének helyén létrehozzuk. A képzés helye szerinti hasonulás a szibilánsokat és a nazálisokat érinti. Ennek alapján különböztetjük meg a szibiláns-hasonulást és a nazális-hasonulást.

a) Szibiláns-hasonulás

A szibiláns-hasonulás során a sz, z, s, zs réshangok és a c, dz, cs, dzs affrikáták egymással alkotott kapcsolataiban az elsı tag képzéshelye a másodikkal válik azonossá, vagyis az elsı hang a másodikhoz hasonul.

Alveopalatálissá válás

Ha az elsı mássalhangzó dentialveoláris, a másik pedig alveopalatális, a dentialveoláris mássalhangzó alveopalatálissá válik a g o n d o z o t t b e s z é d b e n is. ● egészség [egésség], húsz sor [hús sor] ● község [köszség] > [kösség]; igazság [igaszság] > [igasság], gazság [gaszság] > [gasság], lemezsorozat [lemesz-sorozat] [lemessorozat], az sok [asz sok] > [as sok] ● tíz zsák [tízs zsák], ez zsiráf [ezs zsiráf] ● kész zsák [kéz zsák] > [kézs zsák], húsz zsömle [húz zsömle] > [húzs zsömle], lesz zsír [lez zsír] > [lezs zsír]

47

● parasztság [paraszcság] > [parascság], húsz csavar [hús csavar], visz csokrot [vis csokrot] ● gázcsap [gász-csap] > [gás-csap], tőzcsóva [tősz-csóva] > [tős-csóva], vízcsobogás [víszcsobogás] > [vís-csobogás], házcsurgó [hász-csurgó] > [hás-csurgó], ádáz csaták [ádász csaták] > [ádás csaták], tíz csirke [tísz csirke] > [tís csirke], víz csöpög [vísz csöpög] > [vís csöpög] ● tíz dzsip [tízs dzsipp], egy doboz dzsem [dobozs dzsem], nézd John [nézd dzson] > [néz dzson] > [nézs dzson] ● húsz dzseki [húz dzseki] > [húzs dzseki], cserkész dzsembori [cserkéz dzsembori] > [cserkézs dzsembori], orosz dzsessz [oroz dzesssz] > [orozs dzsessz] ● malacság [malacs-ság] > [malacs-cság], bohócság [bohócs-ság] > [bohócs-cság], gerincsérv [gerincs-sérv] > [gerincs-csérv] > [gerincsérv], gyerkıcsereg [gyerkıcs-sereg] > [gyerkıcscsereg]; kedvenc sapkája [kedvencs sapkája] > [kedvencs csapkája] > [kedven csapkája] ● edz Surjányi [ecc surjányi] > [ec surjányi] > [ecs surjányi] > [ecs csurjányi] ● edz Zsóka [edzs Zsóka] > [edzs Dzsóka] ● malaczsír [maladz-zsír] > [maladzs-zsír] > [maladzs-dzsír], a kibic zsugázik [kibidz zsugázik] > [kibidzs zsugázik] > [kibidzs dzsugázik], kedvenc zsilettem [kedvendz zsilettem] > [kedvendzs zsilettem] > [kedvendzs dzsilettem] ● malaccsülök [malacs-csülök]; harminc csirke [harmincs csirke], kilenc csapat [kilencs csapat], palóc család [palócs család] ● edz Csibrányi [ecc Csibrányi] > [ec Csibrányi] > [ecs Csibrányi] ● edz George [eddz Dzsordzs] > [edz Dzsordzs] > [edzs Dzsordzs] ● kedvenc dzsem [kedvendz dzsem] > [kedvendzs dzsem], adsz dzsekit [acc dzsekit] > [ac dzsekit] > [adz dzsekit] > [adzs dzsekit]

Dentialveolárissá válás

Ha az elsı mássalhangzó alveopalatális, a másik pedig dentialveoláris, az alveopalatális dentialveolárissá válhat, de inkább csak a n e m g o n d o z o t t b e s z é d b e n vagy a gyors beszédben. ● másszor [mász-szor]; kisszék [kisz-szék], hússzelet [húsz-szelet], tudásszint [tudász-szint], kis szoba [kisz szoba], magas szekrény [magasz szekrény], biztos szól [bisztosz szól] ● parázsszerő [parás-szerő] > [parász-szerő], rizsszem [ris-szem] > [risz-szem], törzsszám [törsszám] > [törsz-szám], varázsszer [varás-szer] > [varász-szer], Balázs szerint [Balás szerint] > [balász szerint] ● darázs zúg [daráz zúg], garázszár [garázzár] ● kérdészápor [kérdézs-zápor] > [kérdézzápor], kontaktuszóna [kontaktuzs-zóna] > [kontaktuzzóna], öntöttvas zár [öntötvazs zár] > [öntötvaz zár], vészes zúgás [vészezs zúgás] > [vészez zúgás], más zene [mázs zene] > [máz zene], moss zoknit [mos zoknit] > [mozs zoknit] > [moz zoknit], most zenél [mozsd zenél] > [mozs zenél] > [moz zenél] ● kiscica [kiszcica], más cukor [mász cukor], összes cikket [összesz cikket] ● rozscipó [roscipó] > [roszcipó], darázs cirkál [darás cirkál] > [darász cirkkál] ● ez a garázs Dzurányié [garáz dzurányié] ● kis dzéta [kizs dzéta] > [kiz dzéta] ● rácsszerő [rác-szerő] > [ráccerő], papucsszerő [papuc-szerő] > [papuc-cerő], kovács szakma [kovác szakma] > [kovác cakma]

48

● imidzsszépítés [imics-szépítés] > [imic-szépítés] > [imic-cépítés], George széke [dzsordzs széke] > [dzsorcs széke] > [dzsorc széke] > [dzsorc céke] ● George zaklatott [dzsordzs zaklatott] > [dzsordz zaklatott] > [dzsordz dzaklatott] ● kulcszörgés [kuldzs-zörgés] > [kuldz-zörgés] > [kuldz-dzörgés], makacs Zoli [makadz zoli] > [makadz dzoli] ● ácsceruza [ácceruza], kiálts Cilinek [kijálcs cilinek] > [kijálc cilinek] ● Bridzs cukor [briccs cukor] > [brics cukor] > [bric cukor] ● bridzs dzurányinál [briddzs dzurányinál] > [bridzs dzurányinál] > [bridz dzurányinál] ● ripacs Dzurányi [ripadzs dzurányi] > [ripadz dzurányi]

Ahogy a példák egy részébıl látszik, itt is elıfordul, akárcsak a zöngésségi hasonulásnál, hogy a folyamat lényegét tekintve részleges hasonulás eredményét tekintve teljes hasonulás.

b) Nazális-hasonulás

A nazális-hasonulás során az n, ny, m nazálisok képzéshely hasonulnak az ıket követı mássalhangzóhoz. Mi azokat az eseteket mutatjuk most be, amikor a nazálisok az ıket követı bilabiális, labiodentális, dentialveoláris, palatális vagy veláris mássalhangzóhoz hasonulnak.

Az n hasonulása

A nazálishasonulás révén a dentialveoláris n hasonul az azt követı bilabiális vagy palatális mássalhangzó hatására. Ez a hasonulás a g o n d o z o t t b e s z é d b e n i s végbemegy. 1. B i l a b i á l i s m á s s a l h a n g z ó elırevetítıdése következtében m lesz.

(p, b, m) elıtt a bilabiális képzéshely

● színpad [szímpad], sínpár [símpár], kénpor [kémpor], van por [vam por], nagyon puha [nagyom puha], ezen a képen Peti is rajta van [ezen a képem Peti], közben persze [közbem persze] ● ellenben [ellemben], azonban [azomban], különben [külömben], vagonba [vagomba], van bab [vam bab], aztán beleesett [asztám beleesett], talán beleférek [talám beleférek], pontban [pondban] > [ponban] > [pomban] ● tanmenet [tammenet], önmaga [ömmaga], önmeghatározás [ömmekhatározás], színmő [szímmő], azonmód [azommód], van még [vam még], azon morfondírozott [azom morfondírozott], ■ erısödjön meg [erösöggyöm meg]

2. P a l a t á l i s m á s s a l h a n g z ó elırevetítıdése következtében ny lesz.

(ty, gy, ny) elıtt a palatális képzéshely

● ponty [ponyty], poronty [poronyty], konty [konyty], kösöntyő [kösönytyő], billentyő [billenytyő], pattantyú [pattanytyú], bontja [bonytya], elrontja [elronytya], köszöntjük [köszönytyük], negyven tyúk [negyveny tyúk], rózsaszín tyepi [rózsaszíny tyepi] ● rongy [ronygy], hangya [hanygya], lengyel [lenygyel], kengyel [kenygyel], kelengye [kelenygye]; gondja [gonygya], kalandja [kalangya], mondja [monygya]; mindjárt [minygyárt], lengyár [lenygyár], van gyufa [vany gyufa], télen győjtöttem [téleny gyüjtöttem]

49

● negyvennyolc [negyveny-nyolc]; agyonnyom [agyony-nyom]; kan nyúl [kany nyúl], indián nyár [idiány nyár], román nyelv [romány nyelv], nagyon nyájas [nagyony nyájas], megint nyafog [megin nyafog] > [meginy nyafog]

Ahogy a példák egy részébıl látszik, itt is elıfordul, akárcsak a zöngésségi hasonulásnál és a szibiláns-hasonulásnál, hogy a folyamat lényegét tekintve részleges hasonulás eredményét tekintve teljes hasonulás. A palatális j elıtt is palatálissá válhat az n. ● nagyon jól [nagyony jól] vagy [nagyon' jól]

Az m hasonulása

A n a g y o n g y o r s g o n d o z o t t és a n e m g o n d o z o t t beszédben ezenkívül a bilabiális m hangot is érintheti a nazális-hasonulás, ha az ıt követı mássalhangzóhoz hasonul képzéshely tekintetében. 1. A d e n t i a l v e o l á r i s t és d e x p l o z í v a és n n a z á l i s elıtt az m képzéshelye dentialveolárissá válik, vagyis n lesz belıle. ● három darab [háron darab], velem durva [velen durva], uram dolgozik [uran dolgozik] ● vámtiszt [vántiszt], számtan [szántan], rám támaszkodik [rán támaszkodik] ● házamnál [házannál], rám nézett [rán nézett], vám nélkül [ván nélkül]

Az m nazálisnak az n nazálishoz való képzéshely szerinti hasonulása, amely lényegét tekintve részleges hasonulás, teljes hasonulást eredményez: m + n > nn. 2. A p a l a t á l i s ny, ty és gy elıtt az m képzéshelye palatálissá válik, vagyis ny lesz belıle. ● három nyúl [hárony nyúl], macskám nyivákol [macskány nyivákol] ● három tyúk [hárony tyúk] ● nehézfémgyár [nehézfénygyár], lányom gyönyörő [lánony gyönyörő]

Az m nazálisnak az ny nazálishoz való képzéshely szerinti hasonulása, amely lényegét tekintve részleges hasonulás, teljes hasonulást eredményez: m + ny > nny. 3. A v e l á r i s k és g elıtt az m képzéshelye velárissá válik, vagyis veláris képzéshelyő n lesz belıle. ● tömköd [töηköd], finomkodik [finoηkodik], gemkapocs [geηkapocs], hullám keletkezett [hulláη keletkezett] ● fémgát [féηgát], finom gríz [finoη gríz]

Az ny hasonulása

50

Nemcsak az m, hanem az ny hangot is érheti nazális-hasonulás a n a g y o n g y o r s g o n d o z o t t és a n e m g o n d o z o t t beszédben, ha az ıt követı mássalhangzóhoz hasonul képzéshely tekintetében. Csak néhány esetet mutatunk be. 1. A b i l a b i á l i s p, b és m elıtt az ny képzéshelye bilabiálissá válik, azaz bilabiális képzéshelyő m lesz belıle. ● aranypor [arampor], kormánypálca [kormámpálca], hány palacsintát [hám palacsintát], menj Péterhez [menny Péterhez] > [meny Péterhez] > [mem Péterhez] ● Párkányból [Párkámbol], Pozsonyba [Pozsomba], dohánybolt [dohámbolt], kökénybokor [kökémbokor], kormánybiztos [kormámbiztos], vagány Marci [vagám marci], menj már [menny már] > [meny már] > [mem már] ● iránymutató [irámmutató], kapitány mellett [kapitám mellett], silány munka [silám munka], döbbenj meg [döbbenny meg] > [döbbeny meg] > [döbbem meg]

Az ny nazálisnak az m nazálishoz való képzéshely szerinti hasonulása, amely lényegét tekintve részleges hasonulás, teljes hasonulást eredményez: ny + m > mm. 2. A l a b i o d e n t á l i s f, v spiránsok elıtt az ny képzéshelye labiodentálissá válik, azaz labiodentális [M] lesz belıle. Ez ugyan nem önálló fonéma a magyarban, még sincs szó igazodásról, mivel az [M] nem tekinthetı az ny fonéma változatának, hanem az n-ének vagy az m-ének. ● aranyfog [araMfog], kormányfı [kormáMfı], hány falat [háM falat], menj föl [menny föl] > [meny föl] > [meM föl] ● kormányválság [kormáMválság], igényváltozás [igéMváltozás], legényvirtus [legéMvirtus], esemény volt [eseméM volt], menj vissza [menny vissza] > [meny vissza] > [mem vissza]

3. A d e n t i a l v e o l á r i s t és d explozívák és az n nazális elıtt az ny képzéshelye dentialveolárissá válik, vagyis dentialveoláris képzéshelyő n lesz belıle. Ez a hasonulás az explozívák elıtt szlovákiai magyarban a gondozott beszédben is gyakran bekövetkezik. ● lányt [lánt], törvényt [törvént], intézményt [intézmént], néprajztudományt [néprajsztudománt], riportalanyt [riportalant], hánytál [hántál], karácsonytájt [karácsontájt]; kénytelen [kéntelen]; tölténytár [tölténtár], iránytő [irántő], dohánytermesztés [dohántermesztés], kemény tél [kemén tél], engedékeny tanár [engedéken tanár], menj tovább [menny tovább] > [meny tovább] > [men tovább] ● gúnydal [gúndal], eseménydús [eseméndús], süteménydarabka [süteméndarabka], néhány daru [néhán daru], hány darab [hán darab], menj Debrecenbe [menny debrecembe] > [meny debrecembe] > [men debrecembe] ● találmánynál [találmánnál], lánynév [lánnév], takarmánynövény [takarmánnövény], győjteménynek [gyüjteménnek]; silány nemzet [silán nemzet], a tudomány nagyon jól tudja [a tudomán nagyon'], fonj nekem [fonny nekem] > [fony nekem] > [fon nekem]

Az ny nazálisnak az n nazálishoz való képzéshely szerinti hasonulása, amely lényegét tekintve részleges hasonulás, teljes hasonulást eredményez: ny + n > nn. 4. A veláris k és g elıtt az ny képzéshelye velárissá válik, vagyis veláris képzéshelyő n lesz belıle. Bár az [η] nem önálló fonéma a magyarban, ez a jelenség mégsem igazodás,

51

mivel a létrejövı [η] beszédhang nem az ny fonéma változata, hanem az n fonémáé, vagyis fonematikus szinten ny > n változás történt. Ez a hasonulás szintén jellemzı a gondozott szlovákiai magyar beszédre is. ● lányka [láηka], karácsonykor [karácsoηkor], ármánykodás [ármáηkodás], lánykérés [láηkérés], tanulmánykötet [tanulmáηkötet], néhány kutya [néháη kutya]; menj közelebb [menny közelebb] > [meny közelebb] > [meη közelebb], vonj ki [vonny ki] > [vony ki] > [voη ki] ■ Balony község [Baloη kösség] ● aranygaluska [araηgaluska], hiánygazdaság [hiáηgazdaság], silány gép [siláη gép]; menj Gáborhoz [menny gáborhoz] > [meny gáborhoz] > [meη gáborhoz]

c) Explozíva-hasonulás

1. A dentialveoláris t, d explozívák a ty, gy, ny, j palatális mássalhangzók elıtt palatalizálódnak a kevésbé gondozott beszédben. ● hat tyúk [haty tyúk], mosott tyepi [mosot tyepi] > [mosoty tyepi] ● vad tyúk [vat tyúk] > [vaty tyúk], Dávid tyepije [dávit tyepije] > [dávity tyepije] ● hadgyakorlat [hagygyakorlat], marad Gyuszinál [maragy gyuszinál] ● adatgyőjtés [adad-gyüjtés] > [adagy-gyüjtés], mit gyártanak [mid gyártanak] > [migy gyártanak], Hit Gyülekezete [híd gyülekezete] > [higy gyülekezete], itt gyúr [idd gyúr] > [id gyúr] > [igy gyúr] ● satnya [satynya], kereklevelő kapotnyak [kapotynyak]; itthon eltöltött nyár [ithon eltöltöt nyár] > [ithon eltöltöty nyár], hajat nyír [hajaty nyír], fáradt nyúl [fáratt nyúl] > [fárat nyúl] > [fáraty nyúl], ott nyúzzák [ot nyúzzák] > [oty nyúzzák] ● vadnyom [vagynyom], vadnyúl [vagynyúl], vadnyugat [vagynyugat]; marad nyál [maragy nyál] ● átjáró [átyjáró]; ott járt [ot járt] > [oty járt], mit jelent [mity jelent] ● hadjárat [hagyjárat], védjegy [végyjegy]; vad juhok [vagy juhok]; marad Jenınél [maragy Jenınél]

2. A palatális gy, ty explozívák a dentialveoláris d, t explozívák, valamint az n nazális és az l likvida elıtt dentialveolárissá válnak, ami lényegét tekintve képzéshely szerinti részleges hasonulás, de a d és a t elıtt eredményét tekintve teljes hasonulás. Ez a folyamat a nem gondozott, ill. a népies beszédre jellemzı. ● egy darab [ed darab], hogy dolgozik [hod dolgozik], vagy dal [vad dal] ● pinty dalol [pingy dalol] > [pind dalol] > [pin dalol], egy korty diópálinka [ety korgy dijópálinka] > [ety kord dijópálinka] > [ety kor dijópálinka], fityfiritty Dalma [fityfirigy dalma] > [fityfirid dalma] ● pintytıl [pinttöl] > [pintöl], korty törkölypálinka [kort törköjpálinka] > [kor törköjpálinka], ramaty tollseprő [ramat tolseprő] ● ott hagyta [hatyta] > [hatta], vágytól [vátytól] > [váttól]; egytlálétel [etytálétel] > [ettálétel], nagy tulok [naty tulok] > [nat tulok], hogy tetszik [hoty teccik] > [hot teccik], úgy tetszik [úty teccik] > [út teccik], vagy te [vaty te] > [vat te], adj tízet [aty tizet] > [at tizet]

52

● ágynál [ádnál]; úgynevezett [údnevezett], nagynéni [nadnéni], négy negyven [néd negyven], egy nincstelen [ed nincstelen], hogy nem [hod nem] ● kontynál [kontnál], pintynek [pintnek]; ponty nélkül [pont nélkül]; egy korty nem elég [ety kort nem elég], ramaty nejlontáska [ramat nejlontáska] ● fagylalt [fadlalt], egylet [edlet]; nagylány [nadlány], nagylelkő [nadlelkő]; egy ló [ed ló], megy le [med le], nagy lett [nad lett], irigy Lenke [irid leηke], ne légy lusta [ne léd lusta], úgy látom [úd látom], adj le [ad le] ● pontylazac [pontlazac], ez a konty laza [ez a kont laza], egy korty likır [ety kort likır]

2.2. Teljes hasonulás

A tipikus esetben egymástól eredetileg több képzımozzanatban is eltérı hangok egyike, az indukált mássalhangzó teljesen azonossá válik a másikkal, az indukálóval. A teljes hasonulásban tehát (a szigorúbb értelmezés szerint) egyszerre több képzımozzanat is megváltozik. Kassai Ilona meghatározása: Teljes a hasonulás, ha az érintett beszédhang minden tekintetben hasonlóvá válik közvetlen szomszédjához. (LI: Pontosabban tehát: azonossá válik vele.)

Az indukáló mássalhangzó ezúttal lehet a következı és lehet a megelızı. A teljes hasonulásnak két fajtája van: hangtani kötöttségő és alaktani kötöttségő. A hangtani kötöttségő teljes hasonulás bizonyos hangtani körülmények fennállásakor következik be, ezért a helyesírás nem jelöli. Az alaktani kötöttségő teljes hasonulás bizonyos morfológiai feltételek teljesülése esetén jön létre, hangtanilag nem mindig indokolt, ezért a helyesírás is jelöli. Az alaktani hasonulások a régiségben szintén hangtani motivációra keletkeztek, ez azonban a sorozatos hangváltozások következtében már nem nyilvánvaló.

I r á n y tekintetében is elválik a kétféle hasonulás, amennyiben a h a n g t a n i jobbára visszaható érvénnyel, az a l a k t a n i pedig elıreható érvénnyel következik be.

53

2.2.1. Hangtani kötöttségő teljes hasonulás

a) Explozívák affrikálódása

A t, d dentialveoláris explozívák és a ty, gy palatális explozívák teljesen hasonulnak az ıket követı alveopalatális cs, dzs és dentialveoláris c, dz affrikáták elıtt. Ez a hasonulás fıleg gyors beszédben, ill. a kevésbé gondozott beszédben jelentkezik.

Alveopalatális affrikáták elıtt

A t, d dentialveoláris és a ty, gy palatális explozívák teljesen hasonulnak az ıket követı cs, dzs alveopalatális affrikátákhoz. A létrejövı hosszú ccs, ddzs hangok mássalhangzó szomszédságában lerövidülhetnek.

D e n t i a l v e o l á r i s e x p l o z í v á k alveopalatális affrikátává válása ● átcsal [ácscsal], átcsap [ácscsap], két csomó [kécs csomó], itt csak [ics csak], cementcsı [cemencs-csı] (> [cemencsı]), ott csikar [ot csikar] > [ocs csikar], hat család [hacs család] ● hadcsoport [hatcsoport] > [hacs-csoport], rád csavar [rát csavar] > [rács csavar], szomszéd család [szomszét család] > [szomszécs család], ad csokit [at csokit] > [acs csokit] ● vad dzsessz [vadzs dzsessz], ad dzsúszt [adzs dzsúszt] ● két dzsúsz [kéd dzsúsz] > [kédzs dzsúsz], hat dzsip [had dzsipp] > [hadzs dzsipp]

P a l a t á l i s e x p l o z í v á k alveopalatális affrikátává válása ● egy korty cseresznye [korcs cseresznye] > [kor cseresznye] ● légycsapó [létycsapó] > [lécs-csapó], hegycsúcs [hetycsúcs] > [hecs-csúcs]; nagy család [naty család] > [nacs család], lágy csók [láty csók] > [lács csók], haladj csak [halaggy csak] > [halagy csak] > [halacs csak] ● nagy dzsumbuj [nadzs dzsumbuj], úgy dzsúdózik [údzs dzsúdózik], maradj dzsipben [maraggy dzsibben] > [maragy dzsibben] > [maradzs dzsibben] ● ramaty dzsem [ramagy dzsem] > [ramadzs dzsem]

Dentialveoláris affrikáták elıtt

A t, d dentialveoláris és a ty, gy palatális explozívák teljesen hasonulnak az ıket követı c, dz dentialveoláris affrikátákhoz. A létrejövı hosszú cc, ddz hangok mássalhangzó szomszédságában lerövidülhetnek. De n t i a l v e o l á r i s e x p l o z í v á k dentialveoláris affrikátává válása ● átcipel [áccipel], két cica [kéc cica], ott ciripel [ot ciripel] > [oc ciripel]

54

● hídcölöp [hítcölöp] > [híccölöp], nádcukor [nátcukor] > [náccukor], vad cékla [vat cékla] > [vac cékla], Dávid combja [Dávit combja] > [dávic combja] ● ad Dzurányi [adz dzurányi] ● két dzéta [kéd dzéta] > [kédz dzéta], tüntet Dzurányi [tünted dzurányi] > [tüntedz dzurányi] Itt – amennyiben zöngésség tekintetében megegyezik a két hang – csak egy képzımozzanat változik meg, mégsem szoktuk ezt az esetet részleges hasonulásnak tekinteni.

P a l a t á l i s e x p l o z í v á k dentialveoláris affrikátává válása ● ramaty cigi [ramac cigi] ● nagycirkusz [natycirkusz] > [naccirkusz], egy cipó [ety cipó] > [ec cipó], hogy célt érjen [hoty célt érjen] > [hoc célt érjen], mondj címet [monygy címet] > [monyty címet] > [monc címet] ● nagy dzéta [nadz dzéta], ı nem egy Dzurányi [ı nem eggy dzurányi] > [ı nem egy dzurányi] > [ı nem edz dzurányi] ● kótyomfitty Dzurányi [kótyomfity dzurányi] > [kótyomfigy dzurányi] > [kótyomfidz dzurányi]

b) Spiránsok affrikálódása

A sz, z dentialveoláris spiránsok teljesen hasonulnak az ıket megelızı dentialveoláris c, dz affrikátákhoz; hasonlóképpen az s, zs alveopalatális spiránsok teljesen hasonulnak az ıket megelızı alveopalatális cs, dzs affrikátákhoz. Ez tehát e l ı r e h a t ó h a s o n u l á s , ami kivételesnek számít a hangtani kötöttségő hasonulások közt.

Dentialveoláris spiránsok teljes hasonulása

● nyolcszor [nyolccor] > [nyolcor], kilencszáz [kilenccáz] > [kilencáz]; lécszerő [léccerő]; táncszó [tánccó] > [táncó]; Gombocz szerint [gomboc cerint], kibic szól [kibic cól] ● edz szorgalmasan [ecc szorgalmasan] > [ec szorgalmasan] > [ec corgalmasan] ● edz zöld melegítıben [edz dzöld] ● tánczene [tándz-zene] > [tándz-dzene] > [tándzene]; malac zörög [maladz zörög] > [maladz dzörög], egy kupac zokni [ety kupadz zokni] > [ety kupadz dzokni], palóc zászló [palódz zászló] > [palódz dzászló]

Alveopalatális spiránsok teljes hasonulása

● makacsság [makacs-cság], korbácssuhintás [korbács-csuhintás], kulacs sincs [kulacs csincs] ● George suttog [dzsordzs suttog] > [dzsorcs suttog] > [dzsorcs csuttog] ● George zsarnokoskodik [dzsordzs zsarnokoskodik] > [dzsordzs dzsarnokoskodik] ● szakács zsörtölıdik [szakádzs zsörtölıdik] > [szakádzs dzsörtölıdik], kalács zsírban [kaládzs zsírban] > [kaládzs dzsírban]

c) Nazálisok teljes hasonulása

55

Fıleg gyors és nem gondozott beszédben a nazálisok közül az n és az ny hasonulhatnak az ıket követı l, r, j, h hangokhoz.

Az n hasonulása ● ajánlat [aj˜á˜llat], kínlódik [kí½llódik], jelenleg [jele˜lleg], jelenlét [jele˜llét]; honlap [ho˜llap]; olyan lassú [olya˜l lassú], vajon lemegy-e [vajo˜l lemegy-e] ● otthonra [otho˜rra], oroszlánról [oroszlá˜rrol]; kínrím [kí½rrím], önrész [ö˜rrész]; bőn rossz [bő˜r rossz], olyan rossz [oja˜r rossz], István rákapott [istvá˜r rákapott] ● magánjelenet [magá˜jjelenet]; nagyon jó [nagyo˜j jó], korán jött [korá˜j jött], finn játékos [fin játékos] > [fi½j játékos] ● plafonhoz [plafo˜hhoz], magánház [magá˜hház], van hiány [va˜h hiány]

Az ny hasonulása

● aránylik [aránlik] > [ará˜llik], igénylı [igénlı] > [igé˜llı], merénylet [merénlet] > [meré˜llet], aránylag [aránlag] > [ará˜llag], tényleg [télleg], viszonylagos [viszonlagos] > [viszo˜llagos]; márványlap [márvánlap] > [márvá˜llap], aranyláz [aranláz] > [ara˜lláz], aranylánc [aranlánc] > [ara˜llánc], kormánylap [kormánlap] > [kormá˜llap], takarmánylucerna [takarmánlucerna] > [takarmá˜llucerna]; hány liter [hán liter] > [há˜l liter] ● lányról [lánról] > [lá˜rról], függönyre [függönre] > [függö˜rre], viszonyra [viszonra] > [viszo˜rra]; aranyrúd [aranrúd] > [ara˜rrúd], kormányrúd [kormánrúd] > [kormá˜rrúd], Patonyrét [Patonrét] > [Pato˜rrét]; sovány róka [sován róka] > [sová˜r róka], hány részes [hán részes] > [há˜r részes] ● hiányjel [hiá˜jjel], irányjelzı [irá˜jjelzı]; silány játék [silá˜j játék]; hány lyuk [há˜j juk] ● okmányhamisítás [komá˜hhamisítás], aranyhal [ara˜hhal], kormányhatározat [kormá˜hhatározat]; hány helyen [há˜h hejen]

d) Likvidák teljes hasonulása

A j hasonító hatása

A j magához hasonítja az elıtte álló l-et, nemcsak toldalékban, ezért hangtani kötöttségő hasonulásnak tekinthetjük. Az esetek egy részében ez a hasonulás a lassú gondozott beszédben is bekövetkezik, más esetekben inkább a gyors, ill. a nem gondozott beszédre korlátozódik. Az l, ll végő igék és névszók véghangzója így hasonul a j-vel kezdıdı ige- és névszóragokhoz, valamint a -j felszólítómódjelhez. ● halljon meg [hajjom meg], haljon meg [hajjom meg], találja [talájja], zenéljünk [zenéjjünk] ● hallja [halja] vagy [hajja] ’csarnoka’, célja [célja] vagy [céjja], gólja [gólja] vagy [gójja], tálja [tálja] vagy [tájja], mobilja [mobilja] vagy [mobijja], potenciálja [potenciájja]

56

A birtokos személyjel j- eleme a mai lassú gondozott beszédben már nem hasonítja magához a n é v s z ó t ö v e k l-jét, ezért a lassú gondozott beszédben már a gólja [gójja], tálja [tálja] formák számítanak elfogadottabbnak. A gondozott beszédben újabban a kiejtés az igék esetében írásképet követi, így a hasonulások el is maradhatnak. A betőejtés indítéka olykor a homonímia elkerülése is lehet: ● fúljon [fújjon] vagy [fúljon] ↔ fújjon, tollja [tojja] vagy [tolja] ↔ tojja, váljon [vájjon] vagy [váljon] ↔ vájjon

Ez a hasonulás leíró szempontból hátraható, történeti szempontból azonban ez összeolvadás volt, amely lly-t eredményezett, ez azonban jj-vé vált. ● halljon meg [hallyom meg] > [hajjom meg]

K ö z é p - é s f e l s ı f o k ú h a t á r o z ó s z ó k b a n , ill. a t e l j e s m e l l é k n é v b e n : ●beljebb [bejjebb], följebb [föjjebb], legfeljebb [lekfejjebb]; vö. még kijjebb (!) ● teljes [teljes] vagy [tejjes]

Igekötıben: ● eljár [eljár] vagy [ejjár], eljutottunk [eljutottunk] vagy [ejjutottunk], följavít [följavít] vagy [föjjavít], följön [följön] vagy [föjjön]

Ö s s z e t e t t s z a v a k b a n , sıt s z ó h a t á r o n : ● hiteljuttatás [hiteljuttatás] vagy [hitejjuttatás], áljutalom [áljutalom] vagy [ájjutalom], baljós [baljós] vagy [bajjós], huzaljavítás [huzaljavítás] vagy [huzajjavítás] ● fél jegy [fél jegy] vagy [féj jegy], hol jelent meg [hol jelent] vagy [hoj jelent]

Az r és az l egymáshoz való hasonulása

A szomszédos r és l a kevésbé gondozott beszédben hasonulnak egymáshoz. ● parlament [pallament], korlátozott [kollátozott], barlang [ballang]; hamar letőnt [hamal letőnt] ● fölrúg [förrúg], fölrajzolni [förrajzolni], falra [farra], belülrıl [belülröl], balról [barrol]; egybıl röpült [egybör röpült], hol rúgott meg [hor rúgot meg]

e) Egyéb magánhangzóközi mássalhangzó-kapcsolatok teljes hasonulása

Kizárólag gyors beszédben más mássalhangzók is hasonulhatnak. ● állásfoglalás [álásfollalás], kiiktat [kiittat] ● húzhatod [hússzatod], követhetetlen [követtetetlen]

57

2.2.2. Alaktani kötöttségő teljes hasonulás

A teljes hasonulások közt szokták tárgyalni a morfonológiai váltakozásokat is. Ezeket most hármas csoportosításban tekintjük át.

a) A j-vel kezdıdı toldalékok hasonulása

1. Az ny, gy végő igékben és az ny, gy, ty végő névszókban a véghangzóhoz a -j-vel kezdıdı ige- és névszóragok, valamint a -j felszólítómódjel teljesen hasonulnak. Ez a hasonulás elıreható. ● hunyja [hunnya], elhányjuk [elhánnyuk]; anyja [annya] ● hagyja [haggya], vágyjon [vággyon] ● bátyja [báttya] , atyja [attya] Ezt a típust Kassai a hangtani kötöttségőek közt említi, de valamennyi példájában toldalék része a j: bátyja, nagyja, anyja. Erre utal az is, hogy ez a hasonulás elıreható. Igaz, ezt a típust a helyesírás nem jelöli, de ez másképp is alakulhatott volna (vö. ipszilonista–jottista vita). Arra, hogy inkább alaktani kötöttségő ez a hasonulás, utal az is, hogy összetételek és szavak határán nem érvényesül, vö. kemény játék [kemény játék] vagy [keméj játék], nem pedig *[kemény nyáték], így járt [így járt], nem pedig *[így gyárt]

2. Az -s, -sz, -z, -dz végő igék felszólító módú alakjaiban és a tárgyas ragozásban a tárgyas személyrag -j eleme, ill. a felszólító mód -j jele teljesen hasonul. Ezt a hasonulást az írás is jelöli, így nincs szó beszélt nyelvi sajátosságról, ám az összefüggések végett ezt is szükségesnek tartjuk megemlíteni. ● áss, mosson, mossa; rázzon, rázza; eddzük, eddze; halásszuk, halásszunk

Az -szt és -st végő igékben a tıvégi t kiesik a hasonulást megelızıen: ● növesszen, növessze; fessen, fesse

b) A v-vel kezdıdı toldalékok hasonulása

A -val -vel és a -vá-vé ragok mássalhangzója leíró szempontból hasonul a tıvégi mássalhangzóhoz, ill. az azt megelızı mássalhangzós toldalékhoz. Ez sem beszélt nyelvi jelenség, de a teljesség kedvéért megemlítjük. ● karddal, kenyérrel; kardommal, kenyerekkel ● újjá, bölccsé, széppé; újakká, bölcsebbé Nyelvtörténetileg viszont a kenyérvel-félékbıl való kiindulás nem bizonyos; az újvá-félék pedig bizonyosan nem léteztek.

58

c) Az ez, az mutató névmások véghangzójának hasonulása

Az ez, az mutató névmás ragos alakjaiban (a tárgyrag kivételével) a névmás mássalhangzója hasonul a toldalék (rag vagy képzı) kezdı mássalhangzójához. Ez sem beszélt nyelvi jelenség, de a teljesség kedvéért ezt is megemlítjük. ● ennek, ettıl, ehhez, erre, evvel; annak, attól, ahhoz, arra, avval ● effajta,efféle, ekkora, ebbeli; affajta, afféle, akkora, abbeli

Ez a hasonulás hátraható. Ugyanakkor e névmások -val/-vel ragos alakjaiban elıreható hasonulás is bekövetkezhet: ezzel, azzal.

2.3. Kölcsönös hasonulás

A kölcsönös hasonulás (összeolvadás) során két szomszédos mássalhangzó egymás hatására úgy módosul, hogy mindkettı elveszíti eredeti jellegét, s egy közös – rendszerint hosszú – harmadikban egyesül. Mindkét hang megváltozik tehát, s a kettı összege egy olyan harmadikat alkot, amely nem azonos az eredetiek egyikével sem.

2.3.1. Hangtani kötöttségő

a) Összeolvadásos affrikáció

Hangtani kötöttségő összeolvadás az affrikáció. Az összeolvadásos affrikáció során a t, d, ty, gy explozívák és az -sz, -s, -z, -zs spiránsok rendszerint hosszú affrikátává olvadnak össze. Ezért nevezzük ezt a hasonulást összeolvadásos affrikációnak. Az összeolvadás eredményeképpen létrejövı affrikáta lehet zöngétlen vagy zöngés dentialveoláris vagy ugyancsak zöngétlen vagy zöngés alveopalatális. Ez az összeolvadás a nem gondozott beszédre jellemzı.

Dentialveoláris affrikátává való összeolvadás

A dentialveoláris affrikátává való összeolvadás feltétele, hogy a t, d, ty, gy mássalhangzók dentialveoláris spiráns, azaz sz vagy z elıtt álljanak. A z ö n g é t l e n a f f r i k á t á v á , azaz c-vé való összeolvadásban valójában csak a zöngétlen t és ty vesznek részt, mivel a zöngés d és gy elıbb zöngétlenedik a mellettük álló zöngétlen spiráns hatására.

59

● metsz [mecc], játszik [jáccik], tetszik [teccik], látsz [lácc], meghatsz [mekhacc], ötször [öccör], hátszél [háccél], menetszázad [meneccázad], Margitsziget [marticciget], hat szó [hac có], Szent Szellem [szenc cellem] > [szen cellem], mit szól [mic cól] ● löttyszerő [lötyszerő] > [löccerő], füttyszó [fütyszó] > [füccó], egy pinty szól [pinc cól] > [pin cól], pontyszelet [ponccelet] > [poncelet], egy korty szilva [korc cilva] > [kor cilva] ● adsz [atsz] > [acc], tudsz [tutsz] > [tucc], fogadsz [fogatsz] > [fogacc], másodszor [másotszor] > [másoccor], földszint [föltszint] > [fölccint] > [fölcint], rendszer [rentszer] > [renccer] > [rencer], módszer [mótszer] > [móccer], hadszíntér [hatszíntér] > [haccíntér], padszerő [patszerő] > [paccerő], vadszılı [vatszılı] > [vaccılı]; vad szamár [vat szamár] > [vac camár], feléd száll [felét szál] > [feléc cál], hadd szerethessem [hatt szerethessem] > [hat szerethessem] > [hac cerethessem] ● vágysz [vátysz] > [vácc], meghagysz [mekhacc], egyszer [etyszer] > [eccer], vegyszer [vetyszer] > [veccer], kegyszer [ketyszer] > [keccer], gyógyszer [gyótyszer] > [gyóccer], nagyszerő [natyszerő] > [naccerő], egyszerő [etyszerő] > [eccerő], vagy számít [vaty számít] > [vac cámít]

A z ö n g é s a f f r i k á t á v á , azaz dz-vé való összeolvadásban valójában csak a zöngés d és gy vesznek részt, mivel a zöngétlen t és ty elıbb zöngésednek a mellettük álló zöngétlen spiráns hatására. ● vadzab [vadz-dzab], beatzene [bídz-dzene], földzárlat [földz-dzárlat] > [földzárlat], rendzavarás [rendz-dzavarás] > [rendzavarás] vad zivatar [vadz dzivatar], Dávid zongorázik [Dávidz dzongorázik], marad zárva [maradz dzárva] ● jegyzı [jeddzı], jegyzet [jeddzet], négyzet [néddzet], nagyzol [naddzol], fagyzug [fadz-dzug], nagy zúgás [nadz dzúgás], nagy zaj [nadz dzaj], maradj zenész [maraggy zenész] > [maragy zenész] > [maradz dzenész] ● operettzene [operedd-zene] > [opered-zene] > [opereddzene], két zár [kéd zár] > [kédz dzár], Pistit zaklatja [pistidz dzaklattya] ● pintyzene [pinygyzene] > [pindz-dzene], ramaty zár [ramagy zár] > [ramadz dzár], ez a pötty zavar [pöggy zavar] > [pögy zavar] > [pödz dzavar], ez a lötty zöld lett [löty zöld] > [lögy zöld] > [lödz dzöld]

Alveopalatális affrikátává való összeolvadás

Az alveopalatás affrikátává való összeolvadás feltétele, hogy a t, d, ty, gy mássalhangzók alveopalatális spiráns, azaz s vagy zs elıtt álljanak. A z ö n g é t l e n a f f r i k á t á v á , azaz cs-vé való összeolvadásban valójában csak a zöngétlen t és ty vesznek részt, mivel a zöngés d és gy elıbb zöngétlenedik a mellettük álló zöngétlen spiráns hatására. ● kétség [kéccség], vétség [véccség], barátság [baráccság], mulatság [mulaccság], adottság [adottság] > [adotság] > [adoccság], hátsó [hátccsó], költség [kölcség]; menetsebesség [menecscsebesség]; két sonka [kécs csonka], nem volt soha [volcs csoha] > [vol csoha], volt sok baja [volcs csog baja] >[vol csog baja], ott sündörgött [ot sündörgött] > [ocs csündörgött] ● pontysütés [poncs-csütés] vagy [poncsütés], pintysereg [pincs-csereg] > [piny-csereg] > [pincsereg], egy korty sör [korcs csör] > [kor csör] ●vadság [vatság] > [vaccság], fáradság [fáratság] > [fáraccság], bolondság [bolontság] > [boloncság], szabadság [szabatság] > [szabaccság], hadsereg [hatsereg] > [hacs-csereg], vád sincs [vát sincs] > [vács csincs]

60

● lágyság [látyság] > [láccság], irigység [iritység] > [iriccség], nagyság [natyság] > [naccság], hegység [hetység] > [heccség], nem hagy sokat [haty sokat] > [hacs csokat]

A z ö n g é s a f f r i k á t á v á , azaz dzs-vé való összeolvadásban valójában csak a zöngés d és gy vesznek részt, mivel a zöngétlen t és ty elıbb zöngésednek a mellettük álló zöngétlen spiráns hatására. ● lúdzsír [lúdzs-dzsír], vad zseni [vadzs dzseni], mind zsugás [mindzs dzsugás] > [min dzsugás], kezed zsibbad [kezedzs dzsibbad] ● négy zsák [nédzs dzsák], hogy zsörtölıdik [hodzs dzsörtölıdik], maradj zsidó [maraggy zsidó] > [maragy dzsidó] > [maradzs dzsidó], Jobbágy Zsuzsa [jobbádzs dzsuzsa], megy Zsolnára [medzs dzsolnára] ● csontzsír [csond-zsír] > [csondzs-dzsír] > [csondzsír], hat zseni [had zseni] > [hadzs dzseni], szakadt zseb [szakadd zseb] > [szakadzs dzseb], ıt zsarolta [ıd zsarolta] > [ıdzs dzsarolta], itt zsugáztak [idd zsugásztak] > [id zsugásztak] > [idzs dzsugásztak] ● pontyzsír [ponygyzsír] > [pondzsdzsír] vagy [pondzsír], egy korty zsurlótea [korgy zsurlótea] > [kordzs dzsurlótea] > [kor dzsurlótea], ramaty zsúr [ramagy zsúr] > [ramadzs dzsúr]

Amint látjuk, az affrikáció eredménye hosszú affrikáta, amely zárhangnak réshanggal és réshangnak affrikátával való találkozásából alakul ki. Ez a hosszú affrikáta azonban mássalhangzó szomszédságában szabályszerően rövidül, bár ez a rövidülés fıleg szóhatáron és összetételi tagok határain el is maradhat, s a megvalósulás félhosszú is lehet.

b) Affrikáták és spiránsok összeolvadása

Az affrikáták és spiránsok összeolvadása hosszú affrikátát eredményez, amely természetesen mássalhangzó szomszédságában rövidülhet.

Dentialveoláris affrikátává való összeolvadás

A cs, dzs alveopalatális affrikáták és az sz, z dentialveoláris spiránsok összeolvadásából dentialveoláris affrikáta keletkezik a nem gondozott beszédben. Ha a spiráns zöngétlen sz, a létrejövı dentialveoláris affrikáta zöngétlen hosszú cc, ha a spiráns zöngés z, akkor zöngés hosszú ddz jön létre. Ha az alveopalatális affrikáta zöngés dzs, akkor az sz-szel való összeolvadás elıtt csvé zöngétlenedik; hasonlóképpen ha az alveopalatális affrikáta zöngétlen cs, akkor a z-vel való összeolvadása elıtt dzs-vé zöngésedik. ● rácsszerő [rác-szerő] > [ráccerő], papucsszerő [papuc-szerő] > [papuc-cerő], kovács szakma [kovác szakma] > [kovác cakma] ● imidzsszépítés [imics-szépítés] > [imic-szépítés] > [imic-cépítés], George széke [dzsordzs széke] > [dzsorcs széke] > [dzsorc széke] > [dzsorc céke] ● George zaklatott [dzsordzs zaklatott] > [dzsordz zaklatott] > [dzsordz dzaklatott] ● kulcszörgés [kuldzs-zörgés] > [kuldz-zörgés] > [kuldz-dzörgés], makacs Zoli [makadz zoli] > [makadz dzoli]

61

Alveopalatális affrikátává való összeolvadás

A c, dz dentialveoláris affrikáták és az s, zs alveopalatális spiránsok összeolvadásából alveopalatális affrikáta keletkezik a nem gondozott beszédben. Ha a spiráns zöngétlen s, a létrejövı alveopalatális affrikáta zöngétlen hosszú ccs, ha a spiráns zöngés zs, akkor zöngés hosszú ddzs jön létre. Ha a dentialveolárs affrikáta zöngés dz, akkor az s-sel való összeolvadás elıtt c-vé zöngétlenedik; hasonlóképpen ha a dentialveoláris affrikáta zöngétlen c, akkor a zs-vel való összeolvadása elıtt dz-vé zöngésedik. ● malacság [malacs-ság] > [malacs-cság], bohócság [bohócs-ság] > [bohócs-cság], gerincsérv [gerincs-sérv] > [gerincs-csérv] > [gerincsérv], gyerkıcsereg [gyerkıcs-sereg] > [gyerkıcscsereg]; kedvenc sapkája [kedvencs sapkája] > [kedvencs csapkája] > [kedven csapkája] ● edz Surjányi [ecc surjányi] > [ec surjányi] > [ecs surjányi] > [ecs csurjányi] ● edz Zsóka [edzs Zsóka] > [edzs Dzsóka] ● malaczsír [maladz-zsír] > [maladzs-zsír] > [maladzs-dzsír], a kibic zsugázik [kibidz zsugázik] > [kibidzs zsugázik] > [kibidzs dzsugázik], kedvenc zsilettem [kedvendz zsilettem] > [kedvendzs zsilettem] > [kedvendzs dzsilettem]

2.3.2. Alaktani kötöttségő

a) Összeolvadásos palatalizáció (jésítés)

Az összeolvadásos palatalizáció folyamatában a t, d, n dentialveoláris zárhangok és a palatális j egymáshoz közeledésébıl hosszú palatális tty, ggy, nny mássalhangzó jön létre. Mivel erre a hasonulásra elsısorban -j kezdető ige- és névszóragokat tartalmazó példáink vannak, s mivel ez a jelenség párhuzamos a föntebb tárgyalt, szintén -j kezdető igeés névszóragokat érintı teljes hasonulással (amely elıreható, mint általában az alaktani kötöttségő hasonulások), az összeolvadásos palatalizációt is alaktani kötöttségőnek tekintjük, annak ellenére, hogy Kassai Ilona a hangtani kötöttségőek közt tárgyalja. ● botja [bottya], kertje[kertye], füstje [füstye], barátja [baráttya]; hatja [hattya], látja [láttya], osztjátok [osztyátok], féltjük [féltyük] vagy [félytyük] ●padja [paggya], vádjuk [vággyuk], kardjuk [kargyuk], porondja [porongya]; adja [aggya], tudja [tuggya], mondja [monygya] ● nénje [nénnye], kínja [kínnya], kartonja [kartonnya]; unja [unnya], vonja [vonnya], menjen [mennyen]

A hasonulás alaktani kötöttségére utal az is, hogy igekötı és ige határán, összetételi tagok határán és szóhatáron nem érvényesül. ● átjár [átjár] vagy [átyjár], nem pedig *[átytyár]; mit jelent [mit jelent] vagy [mity jelent], nem pedig *[mity tyelent] ● vadjárta [vadjárta] vagy [vagyjárta], nem pedig *[vagygyárta], hadjárat [hadjárat] vagy [hagyjárat], nem pedig *[hagygyárat], védjegy [védjegy] vagy [végyjegy], nem pedig *[véggyegy]

62

● bőnjel [bőnjel] vagy [bő˜jel] vagy [bőnyjel], nem pedig *[bőnynyel]; argentin játék [argentin játék] vagy [argenti½ játék] vagy [argentiny játék], nem pedig *[argentiny nyáték]

b) A -t végő igék felszólító módjával kapcsolatos összeolvadás

Ezt az összeolvadást – vagy teljesen, vagy felemás módon – a helyesírás is jelöli, így alapvetıen nem beszélt nyelvi jelenségrıl van szó, ám a teljesség kedvéért ezt is megemlítjük.

Magánhangzó + -t végő igék

A magánhangzó + -t végő igék felszólító módjában a tıvéghangzót követı mássalhangzó + -j kétféle hosszú szibilánst eredményezhet:

1) ss: ha a -t elıtt r ö v i d m a g á n h a n g z ó esetében

áll, valamint a l á t , l ó t - f u t , b o c s á t

● vessünk, nevessen, hass, alkoss, fusson, mehessünk ● lássuk, lósson-fusson, bocsássanak meg

2) ccs: ha a -t elıtt hosszú magánhangzó áll ● táts [táccs], hőtsétek le [hőccsétek le], mőtsék meg [mőccsék meg] ● tanítson [taníccson], javítsa [javíccsa], pusztítsák el [pusztíccsák el], gyarapíts [gyarapíccs]

63

Mássalhangzó + t végő igék

A mássalhangzó + -t végő igék felszólító módjában a tıvéghangzót követı mássalhangzó + -j:

1) általában rövid cs-t eredményez (kivéve, ha ez a mássalhangzó s vagy sz) ● márts [márcs], tiltsanak [tilcsanak], féltsétek [félcsétek], győjtse [gyüjcse], szántsunk [száncsunk], bontsátok föl [boncsátok föl], rejtsen el [rejcsen el]

2) az -st, -szt végő igék felszólító módjában a tıvéghangzót követı mássalhangzó + -j hosszú ss, ill. ssz hangot eredményez ● fessenek ● osszuk ki, kopasszátok meg, rekesszük ki, virrasszanak Ez történetileg teljes hasonulás, amelyet a t kiesése elızött meg, pl. fest-j-en > fesjen > fessen; oszt-j-unk > osz-j-unk > osszunk (vö. föntebb, a teljes hasonulásoknál).

A [cc] végő igék

Három, [cc]-re végzıdı ige véghangzójának a -j felszólító módjellel való összeolvadása eredetileg ss-sé olvadt össze. ● tessem, lássatok ’látszódjatok’, messe. Történetileg ezek a felszólító módú alakok akkor alakultak ki, amikor ezeknek az igéknek a töve még nem tartalmazta az -sz-t, vagyis -t-re végzıdtek (vö. régi tet-ik látszik , met-él).

Az újabb, [cc]-re végzıdı tıbıl teljes hasonulással jöttek létre a tetsszem, látsszatok, metssze formák, vö. halásszatok, eddze stb.

64

II. LAZÍTÁS Lazításnak (simításnak, lenizációnak) az olyan hangtani folyamatokat nevezzük, melyek könnyebb kiejtést eredményeznek, vagyis a beszélı érdekeit szolgálják. Pl. a tartsd vagy a barátság szót könnyebb spiránssal ejteni [tarzsd], [barásság], mint affrikátával [tardzsd], [barácsság], könnyebbnek számít a rövid hang ejtése is hosszú helyett, pl. akkor helyett [akor] vagy valószínő helyett [valoszinü]. A b e s z é d é r t é s t viszont a lazítás nehezíti, s ez az, ami bizonyos határt szab a lazításos jelenségek érvényesülésének. A lazításos jelenségeket a helyesírás általában nem jelöli, ezért ezek jellegzetesen beszélt nyelviek. Néhány esetben elıfordul, hogy az új formát a helyesírás is átvette, ilyenkor már csak történeti értelemben beszélhetünk lazításról, pl. látom > lám, (úgy) találom ’úgy vélem, úgy ítélem’ > talám > talán > tán; (úgy) hiszem > hiszen > hisz (de ez utóbbinak van jellegzetesen beszélt nyelvi, írásban általában nem jelölt sz alakja is). Lazítási folyamatok – legalábbis egyes típusaik – mindenfajta hangzó beszédben elıfordulnak, ám számuk a s p o n t á n , k ö t e t l e n b e s z é l t n y e l v b e n a legnagyobb, típusaik is a legváltozatosabbak. Az i n f o r m á l i s , s p o n t á n , k ö t e t l e n b e s z é l t n y e l v – amint arról már volt szó – beszédhelyzetbe ágyazott, ez sok esetben megkönnyíti a megértést, így egészen radikális lazítások is végbemehetnek az informális beszélt nyelvben.

A lazítás elhatárolása más jelenségektıl

1. A lazítás megkülönböztetendı az e m f a t i k u m t ó l . Az emfatikum a közlés tartalmi összetevıje. Ezzel szemben a lazítás a realizációk szintjéhez tartozik: a lazítás az artikulációs folyamat egészének vagy egyes elemeinek tartalomtól függetlenített eltérése az alapalak konvencionalizált, normatív formájához viszonyítva. A lazítás nem érinti a közlemény fogalmi, tartalmi összetevıit. Annyi megszorítás azért szükséges, hogy a lazításos alakok olykor tartalmilag mégis elkülönülnek valamelyest. A töltelékszókra kell itt gondolni, amelyek alakilag sokszor épp abban különböznek – standard formájukat tekintve – homonim változatuktól, hogy lazításos jegyeket mutatnak. Pl. Nem kell ezt ilyen bonyolultan csinálni, lehet egyszerően is. ↔ Én ecen <=egyszerően> nem tudom, hogyan kellene ezt megoldani. Az elsı mondatban az egyszerően szó módhatározó, a másikban nincs mondatrészi értéke, csupán töltelékszó.

2. Egyes szerzık a lazításos jelenségeket elhatárolják az a l k a l m a z k o d á s jelenségeitıl is, míg mások az alkalmazkodási folyamatokat is lazítási folyamatoknak tartják. Az alkalmazkodási jelenségek nyelvspecifikusak is lehetnek, míg a lazításos jelenségek nagyobb mértékben egyetemesek. Ezenkívül – ahogy arról már volt szó – egy-egy fonéma alkalmazkodása mindig egy vagy több más fonémához történik; ezzel szemben a lazításos jelenségek nem vezethetık vissza valamely konkrét fonéma közvetlen hatására.

65

3. A lazítási folyamatok szembeállíthatók a f e s z í t é s i folyamatokkal is. Ezek ellentétes irányban távolítják el a hangsort annak „ideális”, gondos beszédbeli, nem túl gyors, standard, „normatív” megvalósulásától. Míg a lazítási folyamatok könnyebb artikulációt és nehezebb megértést eredményeznek, addig a feszítési folyamatok célja a könnyebb megértés, még azon az áron is, hogy az artikuláció nehezebbé válik. (Ez azonban nem áll a mássalhangzó-betoldódás egyik esetére, a hiátus kitöltésére, amely inkább lazításos jelenségnek látszik: ezek nem teszik érthetıbbé a közlést, viszont könnyítik a kiejtést.)

A lazítási folyamatokat meghatározó tényezık

Amint az alkalmazkodási folyamatoknál is láttuk, a lazítási folyamatokra is áll, hogy egy részük a g o n d o z o t t b e s z é d b e n is bekövetkezik, más részük fıként az ún. n e m g o n d o z o t t b e s z é d r e (a fesztelen és a lezser beszédre) jellemzı, amely nem támaszt erıs követelményeket az artikulációval szemben. Szintén elmondható a lazítási folyamatokról is, az alkalmazkodási folyamatokhoz hasonlóan, hogy m e g j e l e n é s ü k n e k k e d v e z a g y o r s b e s z é d .

1. Redukció

Az a r t i k u l á c i ó s f o l y a m a t é s a h a n g k é p z é s egészét tekintve az élıszóra – fıként az informális beszédhelyzetekben – a természetes, gyakran pedig az elnagyolt artikulálás a jellemzı, ami többek között különféle redukciós jelenségekben nyilvánul meg. A redukcióban a szóalak eredeti szótagstruktúrája megmarad. Hosszú és rövid hangok egyaránt redukálódhatnak, de részint más eredménnyel. A hosszú hangok redukálódásával r ö v i d h a n g o k keletkeznek. A rövidek redukálódásával egyfelıl szintén keletkezhetnek (tiszta hangszínő) még rövidebb hangok, ún. u l t r a r ö v i d h a n g o k , másfelıl pedig megváltozhat a hangok valamely fontos képzési jegye (a hosszúságon túl), és más hang (egy fonémán belül más „hangtípus” vagy más fonéma) jöhet létre, vagyis h a n g c s e r e következik be. Ezenkívül a redukció enyhébb válfajaként megváltozhat némileg a rövid hangok h a n g s z í n e anélkül is, hogy a hang fonemikus jellege megváltozna. A felolvasáskor és a reproduktív stíluskategóriában legjellemzıbb az erıteljes, intenzív artikulációs folyamat. A redukció legtöbb típusa tehát mindenekelıtt épp a spontán, kötetlen beszélt nyelvre jellemzı, de a gyors beszéd formálisabb változataiban is megjelenhet, különösen a rövidülés. A redukció egyedüli válfaja, amely a lassú gondozott beszédben is érvényesül, a mássalhangzók rövidülése egy másik mássalhangzó szomszédságában.

66

1.1. Hosszú hangok redukciója

A hosszú hangok redukciója i d ı t a r t a m - r e d u k c i ó , vagyis rövidülés. Fonetikailag a hosszú hang idıtartamának alkalmi csökkenésérıl van szó. A csökkenés különbözı mértékő lehet, a létrejövı hang nemcsak rövid lehet, hanem félhosszú is (de a hosszú – félhosszú – rövid hármasság is már sematizálása a valóságnak). Fonológiai szempontból a rövidülési szabályok valamely fonémapár „idıtartam“ megkülönböztetı ellentétének a feloldódására vonatkoznak úgy, hogy a létrejövı fonéma rövid. Ám a rövidülésnek van egy fonetikai válfaja is, amely nem érinti a fonológiai viszonyokat: a spontán beszédben a hosszú beszédhangok specifikus hangidıtartama eleve rövidebb, mint izolált ejtéskor vagy felolvasáskor, akkor is, ha nem történik fonológiai szinten rövidülés. A s p e c i f i k u s i d ı t a r t a m elméleti fogalom; olyan alapidıtartamot fejez ki, amely a beszédképzés legsemlegesebb szintjén, közömbös érzelmi állapotban kijelentı mondatban jellemzı a hangra.

Lehetséges, hogy a beszédhangok idıtartam-rövidülése új jelenség. A magyar folyamatos beszédre valószínősített specifikus hangidıtartamok átlagosan rövidebbek, mint amit a szakirodalomban több évtizeddel ezelıtt, mondatok ejtése alapján leírtak.

1.1.1. Mássalhangzó-rövidülés (degemináció)

A fonológiai értékő mássalhangzó-rövidülésnek két esetét kell megkülönböztetni: egy másik mássalhangzó szomszédságában a rövidülés a beszélt nyelv minden válfajában meglehetısen gyakori, magánhangzóközi helyzetben viszont a rövidülés a spontán, kötetlen beszélt nyelvre, ill. azon belül a nem gondozott beszédstílusra jellemzı jelenség.

a) Mássalhangzó szomszédságában

Elıfordul, hogy egy rövid mássalhangzó elé vagy mögé a szóban egy más képzéső hosszú mássalhangzó kerül. Ilyenkor a hosszú mássalhangzó a kiejtésben nagyon gyakran megrövidül, mégpedig a hangzó beszéd minden válfajában. ● karddal [kardal], mondd [mond], szégyelld [szégyeld], forrt [fort]; jobbra [jobra], keddre [kedre]; doronggal [dorongal], találkozásunkkor [találkozásunkor], gyorssá [gyorsá], törtté [törté], mondta [montta] > [monta] ■ földtörvény [föltörvény] ● hallgat [halgat], hulldogál [huldogál]; ujjnyi [ujnyi] ● otthon [othon], pénzzavar [pénzavar] (inkább csak gyors beszédben, egyébként legalább félhosszú), fennsík [fensík], fennhangon [fenhangon]

67

● adott belıle [adod belöle]

Fonetikai szempontból a mássalhangzók rövidülésének fizikai mértéke a rövid mássalhangzóra jellemzı idıtartam (automatikus rövidülés) és az azt 50%-kal meghaladó érték közötti idıtartamzónán belül (fakultatív rövidülés) alakul: A rövidülés egyes esetekben h o m o n í m i á t hoz létre. ● szállnak [szálnak] (ragos ige) ↔ szálnak (ragos fn), tollnak [tolnak] (ragos fınév) ↔ tolnak (ragos ige), vállnak [válnak] (ragos fınév) ↔ válnak (ragos ige), varrnak [varnak] (ragos ige) ↔ varnak (ragos fınév) ● élccel [élcel] (ragos fınév) ↔ élcel (ige), érvvel [érvel] (ragos fınév) ↔ érvel (ige), gipsszel [gipszel] (ragos fınév) ↔ gipszel (ige), kedvvel [kedvel] (ragos fınév) ↔ kedvel (ige), nyelvvel [nyelvel] (ragos fınév) ↔ nyelvel (ige) ● álld [áld] (pl. álld a sarat) ↔ áldd [áld] (pl. áldd meg a magyart) ↔ áld (pl. Isten nem átkoz, hanem áld); toldd [told] (felszólító mód) ↔ told (kijelentı mód) ↔ told (a tol ige felszólító módja); mondd [mond] (felszólító mód) ↔ mond (kijelentı mód

A u t o m a t i k u s a rövidülés a explozívák találkozásakor. ● Az Ebül jött pénz ebül vész el mondatban a tt idıtartama 98 ms, ami lényegében a rövid t átlagának felel meg, ez ugyanis 95 ms. ● lakktól [laktól] vagy [laktol]

N e m f e l t é t l e n ü l k ö v e t k e z i k b e a rövidülés, ha akár maga a hosszú mássalhangzó, akár a szomszédja zengıhang. ● öt traktor [öt traktor], párttag [párttag] vagy [pártag], tart tıle [tart tıle] vagy [tar tıle] ● tankként [tankként] vagy [tanként], combból [combból] vagy [comból] ● sakkra [sakra] vagy [sakkra], mennybe [menybe] vagy [mennybe] ● kész sznob [kész sznob] vagy [ké sznob]

E g y á l t a l á n n i n c s r ö v i d ü l é s a lassú gondozott beszédben, ha az érintett hosszú mássalhangzó elıtt nem-nazális zengıhang áll. ● talppont [talppont], szerb bor [szerb bor], sztrájkkor [sztrájkkor], sért talán [sért talán] ● kulcscsomó [kulcscsomó] vagy fesztelen beszédben [kulscsomó]

Szintén elmarad a rövidülés, ha az érintett hosszú mássalhangzót likvida követi. ● széppróza [széppróza], legkritikusabb [lekkritikusabb], kissrác [kissrác], két tragédia [két tragédia] ● ízletes slambuc [ízletes slambuc]

E l m a r a d h a t a rövidülés akkor is, ha az értelem-megkülönböztetés elıtérbe kerül. ● Ki tréfált meg? (ti. téged): Kit tréfált meg? (ti. ı) ● Ha venni, eladni, hirdetni akar, ne maradjon hallhatatlan. (a Magyar Rádió önreklámja)

Függ a rövidülés m é r t é k e attól is, hogy tartalmaz-e a hosszú mássalhangzó morfémahatárt. J e l e n t ı s a r ö v i d ü l é s , ha a hosszú mássalhangzót nem tagolja morfémahatár.

68

● sokkhatás

E n y h é b b f o k ú a rövidülés, ha morfémahatár tagolja. ● szép plakát

b) Magánhangzóközi (intervokális) helyzetben

A n e m g o n d o z o t t b e s z é d b e n két magánhangzó közt is lerövidülhet a mássalhangzó. Az ilyen rövidülésnek vannak lexikalizált esetei, amelyek nem kötıdnek kifejezetten a mindennapi beszélt nyelvhez. Ilyenek például a következık: Idegen szavakban Az írásformához képest több idegen szóban „rövidül” a mássalhangzó ejtése, méghozzá nem egy esetben nemcsak a nem gondozott beszédben, hanem valószínőleg a gondozottban is. ● kommandó [komandó] ■ kommunikáció [komunikácijó], kommunikátornak [komunikátornak], kommunista [komunista] ● konnektor[[konektor] ● ballon [balon], milliméter [miliméter], brillíroz [brilíroz] ■ millió [milijó], kolléga [kolléga], kolléganım [koléganım], de: kollégák [kolegák] – lexikalizálódott ● asszisztens [aszisztens] ■ asszimilációjának [aszimilációjának] ● terror [terror], arrogáns [arogáns] ■ korrekt [korekt] ● aparátus [aparátus]

Lehetséges, hogy sok esetben történetileg nincs is szó rövidülésrıl, az érintett mássalhangzó talán sosem volt hosszú, csak az átvevı nyelvbıl származó írásforma sugallja ezt. Az 1983. évi új helyesírási szabályzat szentesítette néhány szó rövid mássalhangzós ejtését, azóta ezek rövid betővel (kettızés nélkül) írandók. ● mamut, konkurencia, konkurens, briliáns

Nem idegen szavakban A gondozott beszédben nem idegen szavakban inkább csak kivételesen fordul elı magánhangzó-közi helyzetben mássalhangzó-rövidülés. ● mennyezet [menyezet], varrógép[varógép] ● forró [fóró] (idıtartamcsere)

Tendenciaként rövidül viszont á elıtti helyzetben, bár a rövid alakok mellett a hosszúak is élnek a gondozott, s részben a nem gondozott beszédben is: ● állok [álok], állomás [álomás], állás [álás], állam [álam] ■ kiállítva [kiálitva], önálló [önnáló], [önáló]

69

● szállunk [szálunk], szállás [szálás], szálloda [száloda], szállingózik [szálingózik] ● mállik [málik], mállott [málott] ● vállam [válam], vállal [válal], vállalat [válalat] > [válat], vállalásos [válalásos], vállalt közösségek [válalt] ● szakálla [szakála], szakállas [szakálas] ● istálló [istáló]

A spontán, kötetlen beszélt nyelvben nagy számban fordulnak elı alkalmi mássalhangzórövidülések, minél gyorsabb a beszédtempó, annál inkább. Néhány példa élınyelvi lejegyzésekbıl: Szótıben ■ összegrundolnak [öszegrundolnak], összehasonlító [öszehasoito], összehasonlítás [öszehasítás], összehasonlítható [öszehasoitható] ■ akkor [akor], efféle [eféle], annyi [anyi], mennyire [menyire], mennyiségét [menyiségét], mennyiségileg [menyiségileg] ■ illetve [iletve], jellegő [jelegő], jellemzıit [jelemzıjit], vallás [valás], vallási [valási], vallásos [valásos], vallásosság [valásosság], vallásgyakorlat [valázsgyakorlat ■ egyértelmően [egyértelmően] (rövid gy), egyetértés [egyetértés] (rövid gy), együttmőködés [együtmőködés] (rövid gy), együttmőködı [együtmőködı] (rövid gy)

Tımorféma és toldalék határán ■ abban [aban], ahhoz, hogy [ahosz hogy], ehhez [ehez], arra sincs [ara sincs], ennek a folytatása [enek a fojtatása], akkor [ako] ■ csináljuk [csinájuk], reméljük [reméjük], próbáljuk [próbájuk], megpróbáljuk [mekpróbájuk], köszönjük [köszönyük] ■ képpel [képàel], kerettel [keretàel], megközelítéssel [mekközelitésàel] ■ tulajdonképpen [tulajdonképen] ■ kellene [kelene], kisebbségi [kisepségi]

Összetételi tagok határán ■ kontaktuszónák [kontaktuzàónák], közszereplık [köszszereplık], lemezsorozat [lemesàorozat] ■ neadjisten [neagyisten]

Ide tartozik egy-egy látszólag törléses eset is, pl. a jól ismert mit csinálsz [micsinálsz] szókapcsolatban. Itt feltehetıleg nem a t esett ki, hanem a teljes hasonulással keletkezett hosszú cs rövidült meg: [mit csinálsz] > [mics csinálsz] > [mi csinálsz]. Mivel a két szó fuzionált, annak ellenére, hogy az akadémiai helyesírás különírja, úgy tekintjük, mintha szervetlen összetételrıl lenne szó (azért soroltuk az összetételi tagok határán bekövetkezı rövidüléshez). ■ mit csinálsz [micsinász]

Szóhatár elıtt ■ lesz az ünnep [lesz (.) az ünnep], lesz egy szakképzési... [lesz ety szakkébzési forma] (rövid sz)

70

Szóhatáron ■ hadd térjek még ki [hat térjek mé ki],

c) Abszolút szóvégi helyzetben

Abszolút szóvégi helyzet szigorúan véve csak olyankor áll fönn, amikor a tényszó után szünet vagy elhallgatás következik, hiszen ha a következı szó magánhangzóval kezdıdik, a rövidült mássalhangzó valójában magánhangzóközi helyzetben van. Gondozott beszédben ritka a rövidülés abszolút szóvégi helyzetben. Rendszerszerően kiterjed az olyan szavakra, amelyekben a szóvégi ll-et á elızi meg (de a rövidülés, amint föntebb láttuk, nem korlátozódik a szóvégi helyzetre). ● áll [ál], száll [szál]; váll [vál], szakáll [szakál] ● kell [kel] ■ hallgatni kell [halgatni kel (.)], naponta kell [naponta kel (.)] ■ közeledett (a vonat) [közeëdët] ■ helyett [hejet (.)] ■ szó esett már [szó eset (.) már]

A spontán, kötetlen beszélt nyelvben sok más szóban is elıfordul.

1.1.2. Magánhangzó-rövidülés

A magánhangzó-rövidülés elsısorban a spontán, kötetlen beszélt nyelvben gyakori, de egyáltalán nem kizárólagosan ott fordul elı. A spontán, kötetlen beszélt nyelven belül elsısorban a nem gondozott és a gyorsabb gondozott beszédre jellemzı, de elıfordul a lassú gondozott beszédben is. A lassú gondozott beszédben meglévı „rövidülés” sokszor csak látszólagos, ill. csak történeti szempontból rövidülés, mert a beszélt nyelvben valójában a rövid változat a normatív, csak éppen a helyesírás nem ezt rögzíti. Ilyen esetekben Nádasdy Ádám nyomán az írás csapdájáról beszélhetünk. Mivel kifejezetten erre a kérdésre irányuló hangtani kutatásokról nem tudunk, nem is vagyunk képesek egymástól egyértelmően elválasztani a valódi, élı rövidülést a történeti értelemben vett rövidüléstıl.

a) Felsı nyelvállású magánhangzók rövidülése

Amint azt tanultuk, a rövid és a hosszú magánhangzók közt a felsı nyelvállásúak esetében a legkisebbek a fonetikai különbségek: ezek jobbára az idıtartam eltérése korlátozódnak. Ezért érthetı, hogy a felsı nyelvállású magánhangzókban nagy az 71

idıtartambeli ingadozás, mind az egyes dialektusokban (pl. nyelvjárásokban), mind pedig az egyes regiszterekben, különösen stílusváltozatokban (vagyis a formális és a nem formális, ill. a gondozott és a nem gondozott beszédben). A rövidülés egyes esetei megvannak a lassúbb gondozott beszédben is, de a rövidülés sokkal inkább a gyorsabb gondozott beszédre és a nem gondozott beszédre jellemzı. Egyaránt elıfordul a rövidülés hangsúlyos és hangsúlytalan szótagban, de úgy tőnik, mintha a rövidülés hangsúlyos szótagban inkább lexikalizálódott (azaz konkrét lexémához köthetı volna), míg hangsúlytalan szótagban általánosabb. Hangsúl yos szótagban ● húszas [huszas], húgom [hugom], útiköltség [utikölcség], útiokmány [utiokmány], útilapu [utilapu], újság [ujság], újdonság [ujdonság], úttörı [uttörı], úton [uton], nyújt [nyujt], gyújt [gyujt] ● úgy tetszik [utteccik], úgynevezett [ugynevezet + msh], új zöld könyv [uj] ● színház [szinház], vízi [vizi], színő [szinő], ízlés [izlés] ■ kíváncsiak [kiváncsijak] ■ így talán beleférek [ity (.) talám beleférek], címeket [cimeket], (magyar nemzeti) szín [szin], (megjelenjen a) színen [szinen], szíves [szives], kísérletek [kisëetek], ízlésorientáció [izlésorientáció] Csíkszeredában [Csikszeredában], típus [tipus] ● hővös [hüvös] ■ tőnt [tünt], főzıdik [füàzıdik], mőhelyek [müàhejek], [mühejek], mőködésére [müködésére], mőködnek [müködnek], mővelıdési [müvelödési], győjtık [gyüjtık], győjteménynek [gyüjteménnek]

Ezek egy részében nem annyira rövidülésrıl, mint az írás csapdájáról van szó, mivel a hosszú változatok gyakorlatilag nem használatosak még a gondozott beszédben sem. Hangsúl yos-hangsúlytalan szótagban Ide azokat a példákat soroltuk, amelyek a rövid magánhangzót tövükben tartalmazzák, így sokszor hangsúlytalan helyzetben van a rövidülı magánhangzó. Szintén ide soroltuk azokat a lexémákat is, amelyekben elvileg hangsúlyos szótagban van a magánhangzó, ám mivel a példa hangsúlyszakaszon belül fordul elı, valójában hangsúlytalan helyzetben van az érintett magánhangzó. ■ határon túli [határon tuli], [hataÿrontuli], [határontui] ■ eltőnik [ētünik], megszőnés [mekszünés] ■ elítélteknek [elitélteknek], helyszíni [hejszini], kérdıíves [kérdöives]

Hangsúl ytalan szótagban A hangsúlytalan szótagban bekövetkezı rövidülés az esetek egy részében tıbeli magánhangzóban következik be, más esetekben pedig toldalékokban. A toldalékok egységes viselkedésre való törekvése elısegítheti a rövidülés analógiás (azaz már nemcsak hangtani indítékokkal magyarázható) terjedését. ■ kultúrát [kulturát], kultúrnemzeti [kulturnemzeti] ● koszorú [koszoru] ● hosszúak [hosszuak], szomorúan [szomoruan]

72

■ interjúk [interjuk], mélyinterjús [méjinterjus], irodalomközpontúság [irodalomközpontuság] ■ korszerő [korszerü], példaértékő [példaértékü] ● véletlenszerően [véletlenszerüen], keserően [keserüen], valószínőleg [valószinüleg] ■ egyszerően [etyszerüen], kétnyelvőség [kétnyelvüség], kétnyelvőségben [kétnyelvüségben], magyarnyelvőséghez [magyar nyelvüsékhez] ● tanítás [tanitás] ■ épített ki [épitet ki], kiállítva [kiálitva], közelítés [közelités], megjelenítés [megjelenités] ■ diszciplína [diszciplina]

Nem jellemzı viszont a rövidülés az e g y s z ó t a g ú szavak magánhangzójára, legalábbis a nem túl gyors beszédben. ● bú, fő, sí

b) Középsı nyelvállású magánhangzók rövidülése

A középsı nyelvállású magánhangzók rövid és hosszú párja nemcsak idıtartamban különbözik, hanem hangszínben is: a rövid változat (ë, o, ö) egyharmad nyelvállásfokkal zártabb a hosszúnál (é, ó, ı). A nagyobb különbség miatt a középsı nyelvállásúak rövidülése – fıleg a gondozott beszédben – jóval ritkább, mint a felsı nyelvállásúaké, ám a fesztelen és különösen a lezser beszédben ez is nagyon gyakori.

Illabiális palatális magánhangzó

A középsı nyelvállású, i l l a b i á l i s hosszú é elég gyakran rövidül, különösen a gyorsabb és a nem gondozott beszédben. Az é rövidülésével a szokásos zárt ë-nél egyharmad nyelvállásfokkal zártabb [ëô] jön létre. Ezt az átiratokban az egyszerőség kedvéért az egyszerő zár ë jelével jelöljük, itt azonban a pontosság kedvéért megkülönböztetjük tıle.

Hangsúl yos szótagban ● én [ëôn], étterem [ëˆtterem], érthetetlen [ëˆrthetetlen] vagy [ëˆrtetetlen] ■ és [ëôs], [ës] ● például [pëôldaÿul] ■ például [pëôldául], [pëldául] ■ éppen [ëppen] ■ kérdıíves [këàrdöives], részt vevı (mekfigyeléseket) [rëàszvevö]

Hangsúl yos-hangsúlytalan szótagban ■ egyrészt [egyrëôszt], harmadrészt [harmadrëôszt], kistérségeket [kistëôrsëôgeket]

Hangsúl ytalan szótagban ■ egész kutatás [egëôsz kutatás]

73

● keménység [kemëˆnység] ■ kistérségeket [kistëôrsëôgeket], intézmények [intëôzmëônyek], könyvgyőjteménynek [könyvgyüjtemëônnek], kísérletek [kisëetek], történik [törtëˆnik] ■ nyelvészeti [nyevëˆszeti] ■ beszélni [beszëôlni], [beszëlni] ■ népeknél [népeknël]; szeretném [szeetnëˆm] ■ helyzetének [hejzetëônek], közepén [közepëôn] !!! problémái [problemáji] – ez valószínőleg lexémavariáns, nem rövidülés

Labiális magánhangzók

A középsı nyelvállású l a b i á l i s hangok is rövidülhetnek, szintén általában megtartják eredeti hangszínüket, vagyis zártabban ejtıdnek eredendıen rövid megfelelıiknél: [oô], [öô]. A jelenség egyaránt bekövetkezik hangsúlyos és hangsúlytalan szótagban, de úgy látszik, hangsúlyos helyzetben inkább a gyakoribb lexémákat érinti, míg hangsúlytalan helyzetben az érintett lexémák köre tágabb, legalábbis a nem túl gyors beszédben. Hangsúl yos szótagban ■ szóval [szoval] ● ócskapiac [oôcskapijac], kórház [koôrház], szórványos [szoˆrványos], adódóan [adoˆdoˆan], de: szóval [szoval] ■ jó [jo] ■ óvatos [ovatos] (lehetséges, hogy lexikalizálódott) ■ ıt [öt], fıleg [föleg] ● ırmester [öôrmester], de: óvoda [ovoda] ■ ha ıszinték vagyunk [ha öszinték vagyunk] ■ tılem hallani [tölem]

Hangsúl ytalan szótagban ● bölcsıde [bölcsöde] ■ erısödjön meg [erösöggyöm meg], erıteljesen [erötejjesen], elıadásokból [elöadásogbol], elıkészítése [elökészítése], elsısorban [elsösorban], felsıoktatási [fesöoktatási], attól függıen [attol függöen], kérdıívekrıl [kérdöívekröl], kérdıíves [kérdöíves] ● elıtt [elött], elıször [elösször] (idıtartamcserével), belıle [belöle] ■ elıször is [elöször is], utólagos [utolagos] ■ következı [következö], különbözı [külömbözö], [küömbözöà], mővelıdési [müvelödési], nyilvánvalóan [nyilvánvaloan], összehasonlító [öszehasoito], részt vevı (mekfigyeléseket) [rëàszvevö], szülıföld [szülöföld], valószínőleg [valoszi½leg] ■ szociológia [szocioloàgija]

A hangsúlytalan szótagban történı rövidülésen belül külön alcsoportot alkotnak a középsı nyelvállású labiális magánhangzót tartalmazó h e l y r a g o k . ■ -ból/-bıl [-bol/-böl]: ebbıl [ebböl], ezekbıl [ezegböl], kérdésekbıl [kérdésegböl], szemszögbıl [szemszögböl] ■ -tól/-tıl [-tol/-töl]: kapcsolatoktól [kapcsolatoktol]; negyvenöttıl [negyvenöttöl], végétıl [végétöl]

74

■ -ról/-rıl [-rol/-röl]: mozgásokról [mozgásokrol], deportálásról [deportálásrol], válláról [vállárol] (sic); arról [arrol], errıl a területrıl [erröl a területröl], errıl a kérdésrıl [erröl a kérdésröl], mőhelyrıl [mőhejröl], kisebbségeirıl [kissepségeiröl], amelyrıl [amejröl], helyzetrıl [hejzetröl], projektekrıl [projektekröl], jellegrıl [jellegröl], lehetıségekrıl [leetıségekröl], vallásosságról [valásosságrol]

E helyragok különállása fonetikailag abban mutatkozik meg, hogy annak ellenére, hogy az ó, ı lazításos rövidülésébıl a hosszúnak megfelelı zártságú [oô], [öô] szokott létrejönni, ezekben a ragokban az eredendıen rövid o, ö hangoknak megfelelı nyíltságú o-t, ö-t találunk.

c) Alsó nyelvállású magánhangzók rövidülése

Az á rövidülése

Az á magánhangzóban gyakori a rövidülés; a folyamat eredménye nem esik egybe egy másik fonémával: az á rövidülésével illabiális [aÿ] jön létre. Ez a tény elı is segítheti a rövidülést, mivel a rövidülés így nem vagy kevésbé megy az érthetıség rovására. Ha pl. a hát szóban lerövidül a magánhangzó, az továbbra is jól megkülönböztethetı marad a hat szótól, mivel a hát-ból rövidült hat-ban a magánhangzó illabiális marad: [haÿt]. Ezt a hangot az átiratokban is jelöljük. Szabályszerően az illabiális [aÿ] hangot jelzı betőn a pont fönt van, ám mivel a Word alapbetőkészletében ilyen bető nincs, az egyszerőség kedvéért egy olyan karaktert használhatunk helyette, amelyben a pont a bető alatt található: [ạ].

A nem túl gyors beszédben fıleg gyakran elıforduló elemek esetében tapasztalunk rövidülést. (Vagy általában a magyar nyelvben gyakran elıforduló elemekben, vagy a magyar nyelv bizonyos regisztereiben gyakran elıforduló elemekben.) Hangsúl yos szótagban ● általános [aÿltalános], áttekinthetı [aÿttekinthetı] vagy [aÿttekintetı] ■ hát [haÿt], már [maÿ] ■ második [maÿsodik]

Hangsúl yos-hangsúlytalan szótagban ■ ezerkilencszáz... [ezerkilencaÿsz... + zgt]

Hangsúl ytalan szótagban ■ tehát [tehaÿt], [teaÿt], [teaÿt], [taÿt], [taÿt] ● vásárváros [vásaÿrváros], ajánlat [ajaÿllat] ■ forrásháttere [foùraÿshaÿttere], határon túli [hataÿron tuli], [hataÿrontuli], táborozás [táborozaÿs], társadalomtudományos [társomtudomaÿnyos], tudományos [tudomaÿnyos], [tudomaÿànyos], [tudoaos] ■ azt mondanám [aszmondanaÿm], látják [láttyaÿk]

Az ā és az ē rövidülése 75

Az a + l, ill. a + r hangkapcsolatból pótlónyúlásos törléssel (részleges törléssel) keletkezett [ā], valamint az e + l, ill. e + r hangkapcsolatból pótlónyúlásos törléssel (részleges törléssel) keletkezett [ē] szintén rövidülhetnek, mindenekelıtt a gyors beszédben. Ennek eredményeképpen rövid labiális a, ill. e hang jön létre. ■ elsısorban [eàsösorban], [esösorban], [esösorban] ■ nyelvészeti [nyevëˆszeti], nyelvhasználatot [nyeàfhasználatot] ■ emeltem ki [emeàtem ki]

Ugyanakkor ez a változás úgy is tekinthetı, mint az l törlése, s legföljebb a kontextusból dönthetı el, hogy melyik folyamat valószínőbb (pl. annak alapján, hogy a beszélı általában alkalmazza-e ezt a pótlónyúlásos törlést, vagy nem; ha sőrőn alkalmazza, akkor a rövid a, e inkább rövidülés eredménye, ha nem nagyon alkalmazza, viszont gyakori nála más helyzetben is az l törlése, akkor inkább itt is l-törlésrıl lehet szó). Ez a fonológiai folyamat tehát kétféleképpen is levezethetı: 1. elsı [elsı] > [ēsı] > [esı] vagy 2. elsı [elsı] > [esı].

1.2. Rövid hangok redukciója

1.2.1. Ultrarövid hangok keletkezése

A rövid hangok redukálódásának egyik módja abban áll, hogy e hangok szokásos idıtartama tovább csökken, anélkül azonban, hogy hangszínük érezhetıen megváltozna, bár elıfordulhat, hogy egyes ilyen hangok némileg „elmosódottabban” hangzanak. Az ilyen ún. ultrarövid ejtést az érintett hangot jelölı bető indexálásával jelöljük.

a) Ultrarövid mássalhangzók keletkezése

A mássalhangzók esetében nehezebb különbséget tenni az ultrarövid és a hangszínükben redukált ejtés között; mindenesetre az akusztikai benyomás nemegyszer az, hogy a mássalhangzó a hangsorból nem tőnik el, de alig észlelhetı. ■ tehát [tehát], [taÿt] ● nagyon [nagyon] > [najon] > [najon] > [naon] ■ foglalkozik [foglalkozik], publikált változata [publikált változata], intézmények [intëôzmëônyek]

Azzal a kérdéssel, hogy az „ultrarövid” akusztikai benyomás milyen mértékben tudható be e mássalhangzók rövidebb idıtartamú hangoztatásának és milyen mértékben más tényezıknek, most nem foglalkozunk, csupán annyit jegyzünk meg, hogy a mássalhangzók más-más típusában más-más lehet a helyzet. A zengıhangok vagy a spiránsok idıtartama nyilván könnyen változtatható, tehát itt valóban szó lehet tényleges rövidülésrıl.

76

De még ezeknél is adódhat az „ultarövid” benyomás más tényezıbıl. Pl. az r esetében szó lehet a hang kevesebb perdülettel vagy réshangként való ejtésérıl, vagyis hangszínváltozásról. ■ elsısorban [esösorban], ott tartottunk [ottartotunk]

Még inkább hangszínredukcióról lehet szó az explozíváknál, hiszen a felpattanást nyilván nem lehet rövidíteni. ■ hogy határozzam én ezt meg [hoty határozzam én eszt meg]

Végül pedig az esetleges hangszínváltozás együtt járhat a rövidebb ejtéssel, vagyis a két jelenség nem mindig áll szemben egymással. A kérdésnek számunkra nincs gyakorlati hangszínváltozást átírási rendszerünk nem jelöli.

jelentısége,

mivel

a

redukciós

b) Ultrarövid magánhangzók keletkezése A magánhangzók ultrarövid ejtése könnyebben megkülönböztetı a hangszínváltozással járó centralizácitól, bár a két jelenség érintkezik is: a centrálisan ejtett hang is lehet ultrarövid ejtéső.

Mássalhangzóközi helyzetben

Mássalhangzóközi helyzetben a redukálódó magánhangzó nem „interferál” a mellette álló mássalhangzókkal. ● kukorica [kukorica] > [kukorica] > [kukrica] ■ jártatok [jártatok],

Magánhangzó után

Az esetek egy részében a redukálódással létrejövı ultrarövid magánhangzó nem „interferál” a mellette álló másik magánhangzóval. ■ tehát [teaÿt], [teát] ■ kapcsolatos [kapcsoatos], kapcsolatot [kapcsoatot], tapasztalatokat [tapasztaatokat], hamarosan [hamaosan], jelentıségő [jeentıségő], egyszerően [etyszerüen], köszönöm [köszööm], lehetıségek [leeségek], lehetıségekrıl [leetıségekröl]

Ha az ultrarövid ejtéső magánhangzó felsı (vagy olykor középsı) nyelvállású, siklóhanggá (félhangzóvá) válhat, ami által két magánhangzó kapcsolatából d i f t o n g u s keletkezik.

77

A folyamat a n e m g o n d o z o t t beszédre jellemzı, de az a + u hangkapcsolatból g o n d o z o t t b e s z é d b e n is létrejöhet diftongus. Jellemzıbbnek látszik a z á r ó d ó d i f t o n g u s o k létrejötte: ● autó [autó] > [auçtó], tautológia [tautológia] > [tauçtológia], kalauz [kalauz] > [kalauçz] ● kaleidoszkóp [kaleidoszkóp] > [kaleiçdoszkóp], eleinte [elejinte] > [eleiçnte] ● Európa [Európa] > [Euçrópa] ● lóugrás [lóugrás] > [lóu˜grás]

Elıfordulhatnak azonban n y i t ó d ó d i f t o n g u s o k is a nem gondozott beszédben: ● Mária [Mária] > [Máriça] ● aktuális [aktuális] > [aktuçális]

A magánhangzóközi helyzet különösen kedvez a siklóhang kialakulásának. ● Garay utca [garai ucca] > [garaiç ucca]

Itt jegyezzük meg, hogy a siklóhanggá vált magánhangzó gyakran törlıdhet, s pótlónyúlással hosszú magánhangzó jön létre. ● autó [autó] > [auçtó] > [ātó] ● Európa [Európa] > [Euçrópa] > [ērópa]

1.2.2. Redukciós hangcsere

A redukciós hangcsere során – amint neve is mutatja – a redukálódó hang fonetikailag jelentıs mértékben átalakul: vagy úgy, hogy fonológiai jellege is megváltozik, azaz a beszédhang valamely jegyének megváltozásával a hang egy m á s i k f o n é m á v a l esik egybe, vagy úgy, hogy az adott fonémán belül egy szabad füllel is jól megkülönböztetı másfajta „ h a n g t í p u s ” jön létre (olyan hang, amely pl. más nyelvekben önálló fonémaként is használatos). Ebben a redukciós hangcsere emlékeztet az alkalmazkodásra. A kettı közti különbség az, hogy a redukciós hangcsere nem egy vagy több szomszédos vagy távolabbi konkrét hang indukáló hatására történik, mint ahogy azt az alkalmazkodási folyamatoknál láttuk.

a) Redukciós mássalhangzócsere

Ilyen értelemben vett mássalhangzó-redukcióról akkor beszélünk, amikor egyes mássalhangzók ejtésében egy vagy több képzımozzanat megváltozik, maga a mássalhangzó nem szőnik meg, csupán hangcsere következik be, melynek következtében vagy jelentısen megváltozik a hang fonetikai jellege (azaz egy másik „hangtípus” jön létre), vagy a hangnak a fonológiai jellege is megváltozik (azaz egy másik fonéma keletkezik). Ez a szabály is a s p o n t á n , k ö t e t l e n b e s z é l t n y e l v b e n érvényesül.

78

aa) Explozívák spirantizálódása

A folyamatban a b, gy, g zöngés explozívák vesznek részt; ezek a nem gondozott beszédben, különösen annak lezser válfajában spirantizálódhatnak. A spirantizálódás következtében a b helyén [β], a gy helyén j, a g helyén pedig [γ] jelenik meg. A folyamat elsısorban magánhangzóközi helyzetben megy végbe, de akadnak példák arra is, hogy mássalhangzó elıtt is bekövetkezik.

A b spirantizálódása

Mivel a mai magyarban nincs bilabiális zöngés spiráns, a b lenizálódásával önálló fonémaként nem élı [β] jön létre (azaz új „hangtípus”, de nem új fonéma). Ez a spirantizálódás mássalhangzó elıtt is.

végbemehet

magánhangzóközi

helyzetben,

és

olykor

Magánhangzók közt ■ kukába [kukáwo] ● szabadság [szabaccság], [szaβaccság]

Mássalhangzók elıtt ● ablak [ablak] vagy [aβlak]

A gy spirantizálódása

A gy spirantizálódása m a g á n h a n g z ó k ö z i h e l y z e t b e n megy végbe, s a magyar fonémarendszerben megtalálható j hang létrejöttét eredményezi. ■ nagyon [najon], nagyot [najot] ■ igen örülök [ijën], vagyis [vajis] ■ vagyok [vajok] ● megyek [mejek], egyetem [ejetem] Talán ide tartozik az alkalminak látszó mondjuk [mojuk] alak is, amely úgy keletkezhetett, hogy a szokásos palatalizációs összeolvadás [monygyuk] után nagyon gyors beszédben a nazális törlıdött [mogyuk], a megmaradt [gy] pedig [j]-vé lenizálódott.

A spirantizálódással keletkezett j jelentkezhet „gyöngébb”, alig észlelhetı formában, amit ultrarövid megvalósulásnak tekintünk, és indexálással jelzünk az átiratban. Az ultrarövid változat átmenetet képez a fonéma teljes eltőnése, azaz a teljes törlés felé. ■ nagyon [najon]

79

● megyek [mejek], egyetem [ejetem] ● nem hiszem, hogy ismeri [hoj]

Az ultrarövid megvalósulás gyakoribb lehet, mint ahogy a példák sugallják, ugyanis könnyen elıfordulhat, hogy az átírók nem figyeltek föl a j gyöngébb ejtésére, és így nem is jelölték ezt a megvalósulást.

A g spirantizálódása

A g spirantizálódása magánhangzóközi helyzetben történik, de mássalhangzó elıtti helyzetben is van rá élınyelvi példánk; a hangsorban a mai magyarban fonémaként szintén ismeretlen [γ] jelenik meg. Magánhangzók közt ● végig [végig] vagy [véγig] ● hanyagol [hanyagol], fogalom [fogalom] ■ hát igen [há iγen], igen sokat [iγen], igen korán [iγëη korán] ■ végül is [véγül is] ■ fogunk [foγuηk] ■ segítség [seγiccség], leglogikusabb teória [legloγikusap teória] ■ még egyször [méγ ëccör], sok nekik [nëγik], maguknak [maγuknak]

Magánhangzók közt ■ meg volt [mëγ]

ab) Affrikáták spirantizálódása (dezaffrikálódás)

A dzs, cs, dz, c affrikáták d e z a f f r i k á l ó d h a t n a k , különösen mássalhangzóközi helyzetben, de olykor magánhangzóközi helyzetben is. A folyamat eredményeként a magyar fonémarendszerben is meglévı, homorgán spiráns keletkezik (dzs > zs, cs > s; dz > z, c > s). A mássalhangzóközi dezaffrikálódás a g o n d o z o t t b e s z é d b e n is végbemegy, a magánhangzóközi a nem gondozott beszélt nyelvre, különösen a l e z s e r n y e l v r e jellemzı. Mássalhangzóközi hel yz etben ● tartsd [tarzsd] ● kulcscsomó [kulscsomó], narancsdzsúsz [naranzsdzsúsz]

Magánhangzóközi hel yz etben ● bizotság [bizosság], szabadság [szabasság].

ac) Spiráns approximánssá válása (approximálódás)

80

A folyamat során a labiodentális v a közmagyar fonémarendszerben ismeretlen bilabiális [β]-vé válik. A változás lényege nem a képzéshely megváltozása, hiszen ez nem tenné érthetıvé, miért van szó lenizálódásról, gyöngülésrıl. Tudni kell azonban, hogy a w nem spiráns, mint a v, hanem ún. approximáns („közelítıhang”), amely bizonyos hangtani helyzetekben siklóhangként (félmagánhangzó, ang. „glide”) nyilvánul meg. A beszédhangok áttekintése során nem beszéltünk az approximánsok kategóriájáról, pedig ebbe sorolható a magyar fonémák közül a j. A j-t mi a spiránsok közt tartottuk számon, pedig valójában a j nem igazi spiráns, mivel a nyelvhát nem kerül olyan közel a kemény ínyhez, hogy rést alkosson, hanem csak közelíti ezt a helyzetet (zöngétlen párja, a [χý] viszont igazi réshang), s így a levegı viszonylag akadálytalanul áramlik ki a szájcsatornából. Ebbıl következıen a j képzésekor nem is keletkezik zörej, s így a j erısen vokalikus jellegő zengıhang. Ezért nevezik a j-t félmagánhangzónak vagy siklóhangnak (ang. glide) is, és egyesek az ajtó-, vaj-féle szavakban az aj betőkapcsolattal írt hangot fonetikailag – ha nem is fonológiailag – [aiç]-féle diftongusként értelmezik.

A [β] ejtése során a két ajak közelít egymáshoz, de nem annyira, hogy résrıl beszélhessünk; nem is jön létre súrlódás, így tehát a w nem zörejhang, hanem szintén erısen vokalikus jellegő zengıhang. Amint a j jellegét tekintve az i magánhangzóhoz áll közel, csak éppen nem alkot szótagot, úgy a w az u magánhangzóval mutat erıs rokonságot, csak éppen nem szótagalkotó.

Ismerve tehát a w és a j fonetikai tulajdonságait érthetıvé válik, miért tekinthetı lenizálódásnak, lazításnak a v [β]-ként való megvalósulása: az ilyen v-nek nemcsak a képzéshelye változik meg, hanem meg is szőnik réshang lenni, a levegı gyakorlatilag akadálytalanul távozik a szájüregbıl. ● evett [ebett] vagy [eβett], Éva [éβa] ■ szóval [szóβā], [szóβa], mivel [miβel], [miβē], amivel [amiβē], kivel [kiβel], (másfél) éve [éβe], avval [aβā], szavad [szaβad], szívesen [sziβessen], fölvittük [fıβittük], észrevettél [észreβetté], olvasgtani [oβasgatni] ■ (kétezerötös) év [éβ (.)] ■ jól van [jó βan], de viszont [de βiszont]

b) Redukciós magánhangzócsere

ba) Magánhangzó-centralizáció

Magánhangzó-centralizációról akkor beszélünk, amikor egyes magánhangzók ejtési hangszín tekintetében lényeges változást szenvednek, centrális ejtésővé, „svá”-vá válhatnak [ə].

81

Ez a szabály is a s p o n t á n , k ö t e t l e n b e s z é l t n y e l v b e n érvényesül. A magyar gondozott beszédtıl a redukciós magánhangzócsere idegen, szemben az olyan nyelvekkel, mint amilyen az angol vagy a német, ahol hangsúlytalan helyzetben bizonyos magánhangzók rendszeresen redukálódnak. A m a g á n h a n g z ó k r e d u k á l ó d á s a az említett nyelvekben azt jelenti, hogy egy adott beszédhang semleges magánhangzóként, sváként jelenik meg a nyelvi szabályoknak megfelelıen, rendszerint mint egy hangsúlytalan szótag magánhangzó fonémájának realizációja. A svá tehát minden esetben valamely fonéma redukált változata. A hollandban pl. mindig rövidebb idıtartamban jelentkezik, mint a rövid magánhangzók. A n é m e t nyelvben a semleges magánhangzók 23,88%-ban, az a n g o l b a n 22,99%-ban, a f r a n c i á b a n pedig 7,6%-ban fordulnak elı. Ezek az értékek a nyelv hangzó változatának szabályos (fonémának megfelelı) svárealizálásait tükrözik. Nincs adat arról, hogy ugyanezekben a nyelvekben spontán beszéd esetén miként változik meg a többi magánhangzó hangminısége, milyen arányban csapnak át azok is esetleg semleges magánhangzóba.

A magyarban elméletileg minden magánhangzót teljes értékően képezünk. Ennek ellenére elıfordulhat svá ejtése bizonyos hangkörnyezetben, rendszerint két mássalhangzó között, fiziológiai kényszer vagy szóhatárvég akaratlagos jelzése következtében. A gondozott magyar nyelvben a centralizáció hiányát a magánhangzó-harmónia jelenlétével magyarázzák, mivel a centralizáció mintegy „elfedné“ a magánhangzó-harmóniát.

A kísérleti eredmények szerint azonban a s p o n t á n , k ö t e t l e n b e s z é d b e n nagy arányban fordulnak elı semleges magánhangzók a magyarban számos egyéb kontextusban, egy elvárt hangminıség ejtése helyett a magyarban is, nemcsak hangsúlytalan, de hangsúlyos helyzetben is. A magyarban a centralizáció inkább talán alkalmi, egyedi, mintsem konkrét morfémákhoz jellemzı módon kötıdı jelenség. ● rántsd le [rázslə], azt mondja [aszənygya] ■ aha [əhə] ■ vagy (kötıszó) [və] ■ speciális [speciáəs] ■ lényegébe ’lényegében’ [lényegibə], akarta [akartə], ■ olyasmibe ’olyasmiben’ olyansmibə (vegyüléses tévesztés is, vö. olyanba × olyasmibe)

Elıfordulhat elsı szótagban is, például amikor maga a szó hangsúlytalan, szakaszelızıként fordul elı hangszakasz elıtt, vagy például olyan szavakban, amelyek a hangsúlyszakaszon belül helyezkednek el, de nem hangsúlyos szótagban. ■ hət <=hát> de nem mondta? ■ persze hogy a töbség szërintem nem azér jelıget be ot embërëkët mer annyira jóba van velük hanem csək <=csak> azé mer minné töb ismerıs lëgyën

A következı példában hangsúlyos szótagban látszik lenni a svá. Lehetséges, hogy csak átírási hibáról van szó, mindenesetre érdemes odafigyelni, jelentkezhet-e esetleg ténylegesen is svá hangsúlyos szótagban, a lezser beszédben.

82

■ ës () nem () aztán úgy nézët ahogyan van a aajtónak az a əzés <=izés> üvegje

bb) Siklóhanggá válás

A felsı (és középsı) nyelvállású magánhangzók siklóhanggá válása úgyszintén a magánhangzó-redukció jelenségéhez sorolható. Föntebb már volt róla szó az ultrarövid magánhangzók keletkezésérıl szóló fejezetekben (pl. autó [autó] > [auçtó], kaleidoszkóp [kaleidoszkóp] > [kaleiçdoszkóp], Európa [Európa] > [Euçrópa] stb.).

1.3. Redukciós hangszínváltozás

A redukciónak vannak olyan válfajai is, amelyek nem tekinthetık mássalhangzócserének, mivel az érintett hang nemcsak hogy nem változtatja meg fonológiai értékét, hanem még új „hangtípus” sem keletkezik, azaz a fonetikai különbség a célformához képest nagyon csekély. A m á s s a l h a n g z ó k körében ilyen például az r fonéma perdítésének redukálása, ami nem más, mint a perdítés zároldása, réssé lazítása. A m a g á n h a n g z ó k körében ilyen a labiális magánhangzók delabializálódása.

A redukciós hangszínváltoztatás halmozottan is jelentkezhet egy szekvencia valamilyen értelemben azonos jellegő összetevıinek során. Ilyenkor szekvenciaredukcióról beszélünk. Szekvenciaredukció történik például abban az esetben, ha egy szekvencia összes zöngés összetevıje a redukció ’zöngétlenítés’ változatán megy keresztül, vagy ha egy ejtési szakasz minden zárelemet tartalmazó szegmentuma azonos mértékő zárlazítással valósul meg.

A redukciós hangszínváltozással nem foglalkozunk részletesebben. Az átiratban sem szükséges ezeket a változatokat jelölni.

2. Törlés

A törlés az a folyamat, melynek révén valamely szekvenciának egy vagy több eleme teljesen eltőnik. Egyfajta átmenetet képvisel a redukció és a törlés közt az az eset, amikor az eltőnés után az eltőnt hang nyoma megmarad a szekvenciában; ez a részleges törlés. A törlés jellegzetesen a nem gondozott beszélt nyelvre jellemzı jelenség, ezenkívül pedig „kiesés” néven a hangtani botlások közt is számon tartjuk. A „törlés” és a „kiesés” tehát belsı természetét tekintve azonos jelenség, a kettı közt csak az a különbség, hogy „törlés”-rıl akkor beszélünk, ha az illetı hang vagy hangok eltőnése vagy a nyelv egészében, vagy annak egyes változataiban (dialektusaiban, regisztereiben) gyakori, rendszerszerő, míg a „kiesés” terminussal az alkalmi, egyedi, tévesztésnek számító eltőnéseket nevezzük, azokat, amelyeket a beszélık olykor ki is javítanak.

83

Vannak a törlések, amelyek a gondozott beszédben is elıfordulnak, azok egy része, melyek bizonyos típusú mássalhangzó-torlódások feloldásaképpen jönnek létre.

2.1. Részleges törlés

A részleges törlés (vagy más terminológiával csak „törlés”) radikálisabb változás, mint a redukció; az ilyen törlési szabályok érvényesülésének eredményeképpen az érintett beszédhang tulajdonképpen e l t ő n i k , de ún. fonetikai nyomokat hagy maga után. A részleges törlés eseteit aszerint fogjuk csoportosítani, hogy a törlés milyen jellegő nyomot hagy maga után.

2.1.1. Palatalizálódás

Az i kiesése a megelızı mássalhangzó palatalizálódásával járhat. Ez a folyamat vagy ritka, vagy pedig nehéz észrevenni, meghallani, ezért saját példánk nincs is rá, csak egy a szakirodalomból. ● Imiék [im’ék]

2.1.2. Nazalizálódás

A nazális mássalhangzó eltőnik, megmarad viszont az elıtte álló magánhangzó nazalizált ejtése, ami igazodásképpen jön létre olyankor, amikor a nazális mássalhangzó ténylegesen elhangzik. Ha a magánhangzó rövid, a mássalhangzó eltőnésével meg is nyúlik (pótlónyúlás). Ezt a nyúlást az egyszerőség kedvéért nem jelöljük. Az átiratokban a nazális mássalhangzó törlését sem jelöljük.

Az n törlése

Az n törlése gyakori, a gondozott beszédtıl sem idegen jelenség. A törlés gyakoriságában különbség lehet attól függıen, hogy milyen mássalhangzó elıtt következik be, ezért példáinkat eszerint csoportosítjuk. Dentialveoláris mássalhangzó elıtt ● hasonló [haso˜ló], ajánl [ajá˜l], menlevél [me˜levél] ■ honlapon [ho˜lapon] ● pont kettı [po˜ kettı] ● szénre [szé˜re], ballonra [balo˜ra], van ruha [va˜ ruha] ● kensz [ke˜sz], kénszag [ké˜szag], tanszer [ta˜szer], van szerencsém [va˜ szerencsém] ■ magánszféra [magá˜szféra]

84

● konzul [ko˜zul]

Alveopalatális mássalhangzó elıtt ● bensı [be˜sı], ínség [í½ség], variáns [variá˜s], spiráns [spirá˜s] ● bödön zsír [bödö˜ zsír], van zsömle [va˜ zsömle]

Palatális mássalhangzó elıtt ● bőnjel [bő½jel], van jég [va˜ jég] De!! kötött morfémák határán palatalizálódás: unja [unnya], ónja [ónnya] ■ reményében jövünk össze [reményébe˜ jövünk össze]

Laringális mássalhangzó elıtt ● szánhat [szá˜hat]; színház [szi½ház], tonhal [to˜hal], menhely [me˜hej], magánhangzó [magá˜hangzó]; van hús [va˜ hús], van helyette [va˜ hejette] ■ köszönhetı [köszö˜hetı] ■ nyolcvanhat [nyolcva˜hat]

Szó végén Az n szóvégi elhagyása (elhallgatás vagy szünet elıtt) inkább talán nyelvjárási hátterő beszélıknél jelentkezik nagyobb mértékben. ■ osztán [osztá˜], van [va˜], olyan [oja˜], komolyan [komoja˜]

Az ny törlése

Az ny törlése jóval ritkábbnak látszik, mint az n törlése, viszont maga az ny fonéma is jóval ritkább, mint az n, így ezt a benyomásunkat ez a tény is befolyásolhatja. Mindenesetre az ny törlése által elıállott alakok nyelvjárásias vagy lezser hangulatúak, a gondozott beszédben nemigen fordulnak elı. ■ hiányzó [hiá˜zó], irányzat [irá˜zat], önkormányzati [öηkormá˜zati]

2.1.3. Pótlónyúlás

Az l és az r törlése gyakran okoz pótlónyúlást, azaz az elıtte álló rövid magánhangzó megnyúlik. A nem regionális nyelvváltozatokban elsısorban az a és az e nyúlik meg ily módon. Bár a nyúlás éppenséggel ellentétes jelenségnek látszik a lazítással (feszítésnek), mégis lehet indítéka a könnyebb kiejtésre való törekvés, mivel a magánhangzó, ha hosszú is, nyíláshang, így könnyebb ejtéső, mint a mássalhangzó, melynek eltőnése révén jön létre, mivel a mássalhangzók akadályhangok.

85

Az l törlése

Az l törlése mind a magyar nyelvjárásokban, mind a koiné típusú beszélt nyelvben rendkívül gyakori jelenség. A nyelvjárásokban – és hihetıleg a koiné típusú beszélt nyelvben is – a törlés mértéke és beszédhelyzeti kötöttsége függ attól is, hogy milyen nyelvállású magánhangzó után következik be a törlés, ezért a példákat eszerint csoportosítjuk. Felsı n yelvállású magánhangzók után ■ kerülhettek [kerüàhetteg bele], körülbelül [körüàbelü], külsı [küàsı tagok]

Középsı n yelvállású magánhangz ók után ■ volt [voàt], nyolcvanas [nyoàcvanas évegben]

Alsó n yelvállású magánhangzók után ● elképzeltem [ēkébzētem], eltőnik [ētünik] ■ elsı [ēsı], elsısorban [ēsısorban] ■ választanak el bennünket [választanak ē] ■ sokkal nehezebb [sokkā]

Az r törlése

Az r pótlónyúlásos törlésére kevesebb példánk van, mint az l törlésére, viszont ezek valószínőleg elfogadhatóbbak a formálisabb beszédben is, mint az l törlés egyes esetei. Példáinkban alsó nyelvállású magánhangzó után következik be a pótlónyúlásos törlés. ● arrafelé [ārafelé], balra [bāra] ■ merre [mēre], egyszer [ecē]

2.2. Teljes törlés

A teljes törlés (vagy más terminológiával „kihagyás”) az érintett fonéma nyomtalan eltőnését, pontosabban realizációjának elmaradását jelenti. A törléssel a hangsor eredeti szótagszerkezete megváltozik, ami annak a következménye, hogy a teljes törlés nem hagy maga után fonetikai nyomot.

A teljes törlés eseteit aszerint csoportosítjuk, hogy a hangsorból egyetlen beszédhang tőnik-e el vagy több. Egyetlen beszédhang eltőnésekor gyakran használjuk a „kivetés” terminust is. Mivel mind mássalhangzó, mind magánhangzó törlıdhet, külön-külön csoportként tartjuk számon a mássalhangzó- és a magánhangzó-kivetés eseteit. Ha a hangsorból egynél több beszédhang tőnik el, csonkulásról beszélünk. A csonkulásnak vannak esetei, amelyek túlmutatnak a törlésen (l. alább).

86

2.2.1. Mássalhangzó-kivetés

A mássalhangzó-kivetés az a folyamat, melynek során egy mássalhangzó eltőnik a hangsorból. A kivetés esetei közt meg kell különböztetni azokat, amelyek mássalhangzótorlódásos alakokban következnek be azoktól, amelyekben torlódás nélkül esik ki a mássalhangzó. A torlódásos kiesések rendszerint sokkal elfogadhatóbbak a formálisabb, ill. gondozott beszédben is. Arról, hogy mii számít mássalhangzó-torlódásnak alább lesz szó.

a) Torlódásos kivetés

M á s s a l h a n g z ó - t o r l ó d á s e s e t é b e n sokszor a gondozott beszédben is érvényesül. A mássalhangzó-elhagyás a mássalhangzó-torlódás feloldásának egyik módja. Szó belsejében, két magánhangzó közt akkor beszélünk torlódásról, ha három vagy több mássalhangzó áll egymás mellett. Szó elején vagy szó végén két egymás mellett álló mássalhangzó is torlódást okoz.

Magánhangzóközi torlódás feloldásaképpen

Szóbelseji torlódások vagy idegen tıszavakban vannak jelen, vagy pedig magyar toldalékolt és összetett szavakban, ill. szókapcsolatokban. A t és a d különösen hajlamos a törlésre, ezért elıször ezekre mutatunk be példákat, egyrészt toldalékolt (ragozott és képzett) szavakban, másrészt összetett szavakban, harmadrészt szókapcsolatokban. Szótıben ● vurstli [vursli] ● röntgen [röηgen], szoftver [szofver], szendvics [szeMvics], Szindbád [szimbád]

Szótı és toldalék határán ● kertbe [kerbe], rendbe [renbe] > [rembe], liftbıl [livbıl], bolondnak [bolonnak], négy pontban [néty pomban], projektban akar részt venni [projegba akar részt venni] ● legyinget [legyiηget], jelentkezik [jeleηkezik], ijesztget [ijezget], ébresztget [ébrezget] ■ posztszocialista [posszocijalista]

Összetételi tagok határán ■ majdnem [majnem] ● mindnyájan [minnyájan], testsúly [tessúly], keresztszál [kereszszál], parasztgazda [parazdgazda] > [parazgazda], részt vevı (mekfigyeléseket) [részvevı], [rëëszvevö]

Szóhatáron

87

● most persze [mos persze], részt vesz [rész vesz], mást mond [más mond], dobd be [dob be], mondd meg [mom meg], rúgd ki [rúk ki], pont kétszer [poη kéccer] vagy [po˜ kéccer], azt se [asz se] > [as se], nyomd meg [nyom meg], kösd meg [közs meg], rántsd le [rándzs le], majd hoz [maj hoz], mind sír [min sír], mind bejöttek [min bejöttek] > [mim bejöttek], kend vele be [keM vele be] ■ azt gondolom [az gondolom], azt még nem tudtam [asz még nem tuttam], ezt mutatják [esz mutattyák], most délután [mozs délután], olyat mond neki [olyat mon nëki], majd megmondja [maj megmonygya]

A n é p n y e l v b e n olyan kiesések is elıfordulnak, amelyek a köznyelvben sokak számára szokatlanok. ● testvér [tesvér]

Elıfordul, hogy a törléses alak már teljesen lexikalizálódott, a helyesírás is jelöli; mivel a torlódásos formák már egyáltalán nem használatosak, ezek természetesen már nem is lehetnek beszélt nyelvi sajátosságok. ● kacsingat, rángat

A kiesést befolyásolja az adott lexéma elıfordulási gyakorisága: a gyakoribb lexémákban nagyobb a valószínősége a törlésnek. ● Pl. nagyobb a valószínősége, hogy az ezüstfenyı [ezüsfenyı] szóban történik meg a törlés, mint a füstfelhı [füsfelhı] szóban, mivel ez utóbbi jóval ritkább a mindennapi nyelvben.

Természetesen nemcsak a t és a d törlıdhetnek, hanem több más mássalhangzó is. Nézzünk most példákat más mássalhangzók kiesésére! Szótıben ● plankton [plaηton], Volkswagen [folszvágen] ● lambda [lamda], szimptóma [szimtóma]

Szótı és toldalék határán ■ magunknak [maguηnak] ● ajánlkozik [ajálkozik] vagy [ajánkozik] ● kiejthetetlen [kiejtetetlen], felejthetetlen [felejtetetlen], tarthatatlan [tartatatlan]

Összetételi tagok határán ● bankbetét [baηbetét] ● dombvidék [doMvidék], gombfoci [goMfoci], tömbmulatság [tömmulatság], galambdúc [galamduc] ● tantárgy-pedagógia [tantágypedagógia] ● pénzsóvár [pénsz-sóvár] > [pénssóvár] > [pénsóvár] (valószínőleg csak látszólag törlés, inkább mássalhangzó-rövidülés)

Szóhatáron ● várj meg [vár meg]

88

■ vagyunk sokan [vagyuŋ sokan]

A r i t k á b b , ill. az a l k a l m i b b összetett szavakban kevésbé jellemzı a kiesés, különösen a nem nagyon gyors gondozott beszédben. Ezt nyilván az érthetıség biztosítására való törekvés motiválja. ● aktfestı, tarackfő, maszkmester, szörpfröccs, sztrájktörvény, térdreflex, baracktermés, napalmbomba, filmkocka, liftpénz, konszerntörvény, kombájnszerelı

A torlódás megtartása mellett szól a h o m o n í m i a e l k e r ü l é s é r e való törekvés is: ● árnyjáték, szárnytoll (vagy inkább az r esik ki: [ányjáték], [szánytoll]) ● lombtalanít ↔ lomtalanít, drága szent pár ↔ drága szempár

Nem minden mássalhangzó-torlódásos alakban következhet be törlés. ● templom soha nem *[temlom], hasonlóképp kontra, szinkron ● lajstrom, extra (ezekben 4 mássalhangzó áll egymás mellett, mégsincs törlés)

Szóvégi mássalhangzó-torlódás feloldásaképpen

Amint említettük, szó végén már két mássalhangzó is torlódást okoz, szemben a magánhangzóközi helyzettel, ahol csak három vagy több mássalhangzó esetében beszélhetünk torlódásról. ● azért [azér] ■ most [mos] ■ miért [mijér]

Az ilyen hangkapcsolatokban a törlést az is elısegítheti, hogy az ilyen szavakat sok esetben mássalhangzóval kezdıdı szó követi, így valójában hármas torlódás van jelen. ■ pont Pista [pom Pista] (a kivetés után képzéshely szerinti hasonulás is bekövetkezik)

Szóeleji mássalhangzó-torlódás feloldásaképpen

Amint tudjuk, elsı szótagban is két mássalhangzó torlódást jelent. A régi nyelvben, ill. ma a nyelvjárásokban elsı szótagban is feloldódik a mássalhangzó-torlódás. Ennek egyik módja az egyik mássalhangzó törlése. ● régen: cérna, szabad ● nyj. katula

Lazításos jelenségként a mai nyelvbıl erre kevés példánk van. Ilyen lehet a frufru [fufru] szó, bár a kivetés ebben is eléggé lexikalizálódott.

89

b) Torlódás nélküli kivetés

M á s s a l h a n g z ó - t o r l ó d á s n é l k ü l is törlıdhet egy mássalhangzó a nem gondozott beszédben. Az elhagyás gyakoribb, ha a két magánhangzó, amely közül a mássalhangzó kiesik, a z o n o s . A leggyakoribb a h elhagyása, utána következnek az l, r likvidák és a j, majd pedig az egyéb mássalhangzók. A zöngétlen zörejhangok nem maradhatnak el, pl. az ilyenekben: eper, patak, kicsi. A szibilánsok általában még akkor sem esnek ki, ha zöngések, pl. rızse, laza (de: lásd alább kivételként az ezek, azok formák törléses változatait). Alább találunk példákat a h o s s z ú m á s s a l h a n g z ó t ö r l é s é r e is, ám valószínőleg látszólag van csak szó hosszú mássalhangzó törlésérıl; az ilyen törlés valójában alighanem a már rövidült mássalhangzón megy végbe, pl. mellett > melett > meett, teljesen [tejjesen] > tejesen > teesen. A szóvégi helyzetben történı törlést külön esetként kell számon tartani, ugyanis szóvégi helyzetben olyan mássalhangzók is törlıdhetnek, amik egyébként nem szoktak.

ba) Szóbelseji helyzetben

A h kivetése

A h hang ejtése elég nagy erıfeszítést igényel, így számos nyelvbıl ismerünk történeti példákat is a kiesésére (pl. francia, angol). A magyarban lazításos jelenségként ismerjük a h kivetését, amely nagyon gyakori jelenség. A h „halk” mivolta miatt a h kivetése nem feltőnı, és így a gondozott beszédben is elıfordulhat anélkül, hogy valaki fölfigyelne rá. Magánhangzóközi hel yz etben ■ tehát [tehát], [teaÿt], [teaÿt], [teát] ● mehet [meet], lehetetlen [leetetlen], tehén [teén], dohos [doos], ahhoz [ahoz] > [aoz] ■ lehet [leet], lehetne [leetne], lehetetlen [leetetlen], lehetıségek [leeségek], [leesek], lehetıségeket [leetıséeket], lehetıségekrıl [leetıségekröl] ■ dehogynem [deogynem] ● fa helyett [fa ejett] – csak hangsúlytalan helyzetben, nincs pl. a hír *[a ’ír], csak [a ’hír] vagy [a ’˙ír], azt mondta, hogy [aszonta ogy]

Mássalhangzó után ● áttekinthetı [aÿttekintetı], várható [várató], felhoz [fēhoz] > [fē˙oz] > [fēoz] ● nem hoztam [nem osztam], hány hiba [hány iba], van helyette [va˜ hejette] > [va˜ ˙ejette] > [va˜ ejette] > [va˜ette] ■ vagyis hogy [vagyisogy]

90

Az l kivetése

Míg az l pótlónyúlásos törlése – amint láttuk – gyakran nyelvjárási eredető vagy legalábbis a nyelvjárásokban való nagy gyakorisága miatt nyelvjárásias hangulatú jelenség, az l nyomtalan kivetése általános beszélt nyelvi sajátság. Ugyanakkor – szemben a h kivetésével – az l kivetése a nem gondozott, azon belül is különösen a lezser, informális beszédre jellemzı. Magánhangzóközi hel yz etben ● velem [veem], elege [eege] ■ abszolút [apszoút] ■ politikai [poitikai], dologban [doogban], elızetes [eözetes], határon túli [határontui], jelenleg [jeelleg], jelenlétével [jee˜létével], jelentıségő [jeentıségő], megjelentetni [megjeentetni], körülbelül [körübeü], különbözı [küömbözı], speciális [speciáəs], szétválasztani [szétváasztani], tapasztalatokat [tapasztaatokat], területet [terüetet], kapcsolatok [kapcsoatok], kapcsolatos [kapcsoatos], kapcsolatot [kapcsoatot], közeledett (a vonat) [közeëdët] ■ két évvel ezelıtt [két évveezelött]

Szótagkezdı és szótagz áró hel yz etben Szótagkezdı helyzetben történı kivetésre jóval kevesebb példánk van, mint szótagvégen történı kiesésre. Szótagzáró helyzetben az l különösen instabil fonémaként viselkedik. ■ fejlesztési [fejesztési] ● pálca [páca], szólnak [szónak], féltem [fétem], válság [válság], leszállsz [leszász], általam [átalam], állt [át] ■ általános [átaános], próbáltuk [próbátuk]

Azokban az esetekben, amikor a szótag magánhangzója rövid, szó lehet arról is – ha nem is minden esetben –, hogy a pótlónyúlásos alakban másodlagosan lerövidült a magánhangzó. Ez különösen a gyakori lexémákban és gyors beszédben következik be. ● fel kell jönnöd [fe ke jönnöd] ■ felsıoktatási [fesöoktatási], kívülrıl [kívüröl], körülbelül [körüàbelü], nyilván [nyiván],

Az r és a j kivetése

Az l és az r kivetése is a nem gondozott, különösen a lezser nyelvre jellemzı hangtani jelenség, különösen magánhangzóközi helyzetben. Magánhangzóközi hel yz etben ● öregem [öegem], parancsolj [paancsojj] ■ szeretném [szeetnëˆm], szerintem [szeintem]

91

■ olyan [oan], ilyen [ijen] (itt a [j] valószínőleg hiátustöltı), milyen [mijen], valamilyen [valamijen], [vaamijen] ■ be is fejezem [be is feezem], kifejezi [kifeezi], melyek [meek]

Szótagz áró hel yz etben ● mélység [méség], amelynek [amenek] ■ persze [pesze], társadalomtudományos [társomtudomaÿnyos]

A j-kivetés esetei közt olyanok is lehetnek, amikor feltehetıleg nem etimologikus, hanem redukálódásképpen explozívából létrejött j vetıdik ki a hangsorból. ● (nagyon [nagyon] > [najon]) > [naon], (egyetem [egyetem] >) [ejetem] > [eetem], (negyed öt > [negyed öt] >) [nejed öt] > [need öt]

Nazálisok kivetése

A nazálisok közül leggyakrabban az n vetıdik ki a hangsorból, az ny kivetıdése e fonéma ritkább mivolta miatt látszhat ritkábbnak, viszont az m kivetése valóban szórványos, sıt botlásszerő. ■ hanem [haem], bocsánatot [bocsáatot]; köszönöm [köszööm], [köszööm], kilencvenes [kilencvees], mindenesetre [mindeesetre], tizenöt percben [tizeöt], történészek [törtéészeknek], végtelenül [vékteeü] ■ ë˜ <=én> azóta ë˜ <=én> nem láttom () ● menetjegy [meetjegy] ■ anyanyelvő [aanyelvő], bizonyos [bizoos], tudományos [tudoaÿos] ■ elmondani [elondani]

Zöngés explozívák kivetése

A d, g, gy zöngés explozívák kivetése is a kevéssé formális, nem gondozott beszédre, különösen a lezser beszédre jellemzı. A g és a gy esetében elıfordulhat, hogy valójában nem is zöngés explozíva törlıdik a hangsorból, hanem redukciós hangcsere folytán létrejött γ, ill. j. ■ pedig [peig], nem tudom [nem tuom], [nem tuom], tudod [tood] ■ kisközösségek [kisközösséek], lehetıségeket [leetıséeket] ■ nagyon [naon], ugye [ue]

Egyéb mássalhangzók kivetése ● ezeket [eeket] ■ (én) ezen [een] ■ változások [váltoásoknak]

92

bb) Szóvégi helyzetben

A szóvég elhagyása valószínőleg olyan folyamat, amely különbözik mind a (szóbelseji) törléstıl, mind a „halmozott törléstıl”, vagyis a csonkulástól. Ezért megkülönböztetésképpen a szóvég ilyen szokatlan törlésekor célszerő lehet elvágásról beszélni. Az elvágás azonban nem korlátozódik egyetlen mássalhangzóra, és nem is csak egyetlen hangra, hanem több beszédhang is elmaradhat a szó végén, ezeket azonban a csonkulás eseteiként tartjuk számon.

A h kivetése

A h kivetése szóvégi helyzetben annyira szabályszerő, hogy a magyarban szó végén h nem is állhat. Ahol a helyesírás szerint h áll szó végén, ott valójában vagy nincs semmi (pl. cseh [cse], pléh [plé], egyesek ejtésében juh [ju], düh [dü], méh [mé] stb.), vagy pedig veláris vagy palatális zöngétlen spiráns, azaz χ, ill. χý áll helyette (pl. doh [doχ], potroh [potroχ], sokak ejtésében juh [juχ]; düh [düχý], méh [méχý]).

Az l kivetése ■ szóval [szóva], [szova]

Az r és a j kivetése

Az r ténylegesen kivetıdhet szó végén, a j esetében viszont erre nincsenek példáink, talán azért, mert a j szóvégi helyzetben redukálódni, szokott, vokalizálódni, pl. vaj [vaiç], hely [heiç]. ■ akkor [ako], mikor [miko], hamar [hama], már [má]

A fenti példákban a szóvégi r törlése többé-kevésbé lexikalizálódottnak látszik (különösen az utóbbi két példában).

Nazálisok kivetése

Az n és az ny szóvégi helyzetben is kieshet, de ez inkább nyelvjárási jelenségnek látszik, pl. va [va˜], asszony [asszo˜]. Természetesen mint bármely más hang, ebben is bekövetkezhet szóvégi elvágás.

Egyéb mássalhangzók kivetése

93

Az alábbi példákban leginkább elvágásról van szó, azaz olyan törlésrıl, melynek inkább oka a szó ejtésének be nem fejezése, mint a szokásos ejtéskönnyítı törlés. A beszélt nyelvben rendszeresen elıfordul, hogy a beszélı a redundánssá váló szóvégeket, sıt egész szavakat is elhagy, ha úgy érzi, hogy a mondanivalója már úgyis érthetı, különösen, ha kevésbé lényeges diskurzusrészletrıl van szó. ■ leérettségizne <=leérettségizned> mijen tantárgyakbó ■ én valakivē talākoztam (no) ë <=és> ás vót a csaj de nemtom mi a neve ■ há <=hát> van ëgy tippë(m)

A há ’hát’ forma nyelvjárási szinten lexikalizálódott

2.2.2. Mágánhangzó-kivetés (elízió)

a) Horger-törvény

A magánhangzó-kivetés jellegzetes, külön névvel (sıt több névvel) is illethetı esete a szinkópa vagy Horger-törvény vagy kétnyíltszótagos tendencia. Ennek érvényesülése nyomán rövid, hangsúlytalan magánhangzó esik ki olyankor, amikor mindkét irányban nyílt szótag veszi körül („kétfelıl nyitott szótag“). ■ milliárd [miljárd], helyiség [hejség] ● anyuci [anyci], öcsike [öcske], egyetem [egytem], semmilyen [semjen], tízezer [tízzer], százezer [százzer] ● gyerekek [gyerkek]

Könnyebben megtörténik a kiesés, ha a két magánhangzó azonos. ●add ide [addide] > [adide] > [adde] ●add oda [addoda] > [adoda] > [adda]

Néhány esetben lexikalizálódottnak tekinthetı a kiesés még akkor is, ha az akadémiai helyesírás nem jelöli. Erre utal, hogy az informális írott nyelvben (pl. fórumok, csetek nyelvében) írásban is használatos a törléses forma. ● (azt hiszem >) asziszem > asszem

Még könnyebb a szabály érvényesülése, ha az elhagyandó magánhangzó felsı nyelvállású: ● ne sziszegj [nesszegj], ne susogj [nessogj].

Mérsékelten gyors beszédben bizonyos fokú palatalitás/labialitás visszamaradhat az [ss]-ben: ilyenkor tehát nem egyszerő elhagyásról van szó, hanem a föntebb említett, részleges törlésrıl.

94

A kétnyíltszótagos tendencia igen fontos szerepet játszott a magyar nyelvtörténetben, számos szavunk hangalakját befolyásolta, sıt tıtípusok kialakulásában is szerepet játszott. Mind idegen eredető, mind belsı keletkezéső szavakban nyomon követhetı. ● t ı s z a v a k b a n , ö s s z e t e t t s z a v a k b a n : szuluga > szulga (> szolga), uruszág > urszág (>ország), szököse > szökse (>szökcse > szöcske), szl. malina > málna, szl. rešeto > m. rosta, szl. palica > pálca, szl. medenica > medence; halovány > halvány, életében > éltében, gyerekıc > gyerkıc, vakosi > vaksi, azután > aztán ● olykor zárt szótag után is: Estevan > István, töltösér > tölcsér, Lindava > Lendva stb. ● t o l d a l é k o k e l ı t t : várotok > vártok, virradatig > virradtig, bokorok > bokrok, kapocsol > kapcsol, kegyelemet > kegyelmet, ebédelı > ebédlı.

b) Egyszerő magánhangzó-kivetés

Egyszerő magánhangzó-kivetésnek az egyéb hangtani helyzetekben bekövetkezı kivetést nevezzük, amely több eltérı esetbıl áll, ezeket azonban itt most nem célszerő számunkra tovább részletezni, azért soroltuk ıket ebbe az átfogó kategóriába. ● tudnillik (félig megkövesedett, gondozott beszédben is használatos), kiiktatni [kiktatni], kétségbeesés [kéccségbesés] ● mért (kissé népies) ● ráadás (informális) ● kollegális, szocalizmus, meterológia, vákum („mőveletlen“ ejtés), beindul [bendul] ● kiejthetetlen [kejtetetlen] ● augusztus [agusztus]

Elıfordul, hogy egy magánhangzó annak ellenére kiesik, hogy ezzel szóbelseji mássalhangzó-torlódást hoz létre. Érdekes, hogy az így egymás mellé kerülı mássalhangzók között nem jön létre a szokásos alkalmazkodás (ezt virgulával jelöljük). ■ megváltozott [megvált|zott], mindezeknek a függvényében [mindzeknek a fügvényében], természetesen [természetsen], hát ez [hát|z]

Az egyszerő kivetés egyes esetei is szabályszerően jelentkeztek a magyar nyelvtörténetben. Történetileg nem mindig van szó kivetésrıl, de ez a kérdés most nem tartozik témánkoz. ● a -halma, -háza, -falva, -telke, -földe utótagú helynevek -i-képzıs alakjából kiesik az -a -e rag, pl. pálfalvi, jánoshalmi, illésházi, vígtelki, orosházi (de újabban orosházai is) ● ugyanígy alakulnak az -i mn-képzıs alakok az -i végő helynevekbıl, pl. almádi állomás, helsinki egyetem, pompei falfestmény, piski híd, rezi vár, gyulavári megálló ● egyéb: gazdasszony, gazduram, vicispán, lány, tudj’ Isten, hál’ Istennek

A kiesés gyakoribb, ha a két magánhangzó azonos: ● gazdasszony

95

2.2.3. Csonkulás

A csonkulás nem más, mint egynél több beszédhang nyomtalan elhagyása. A jelenség a n e m g o n d o z o t t b e s z é d r e jellemzı elsısorban. Több válfaját fogjuk megkülönböztetni, ezek egy része már túlmutat a törlésen, más jelenségek is jelentkeznek bennük, de itt látszik célszerőnek tárgyalni ıket. A csonkulást alapvetıen két tényezı váltja ki, vagy inkább segíti elı: a szavak elıfordulási gyakorisága és a beszédsebesség. Minél gyakoribb és/vagy minél gyorsabban hangzik el egy szó, annál inkább hajlamos a szóalakja a csonkulásra. Különösen így van ez a deszemantizálódott elemeknél, az ún. beszédtöltelékeknél.

a) Egyszerejtés (haplológia)

A csonkulás egyik jellegzetes, tisztán törléses esete az egyszerejtés (haplológia). Akkor beszélünk egyszerejtésrıl, ha egy szóban két azonos vagy hasonló, egymást követı szótag közül az egyik kiesik. „Hasonlónak” azokat a szótagokat tekinthetjük, amelyeknek legalább a magánhangzója azonos (legföljebb idıtartamban térnek el egymástól), különösen, ha azonos is a szerkezetük (pl. mind a kettı nyílt, mind a kettı hosszú). A mai magyar nyelvben a haplológia a nem gondozott beszédre jellemzı jelenség. Megjelenésének kedvez a gyorsabb beszédtempó. Az egyszerejtést mint lazításos jelenséget nem mindig lehet könnyen megkülönböztetni az inkább botlásként jelentkezı egyszerejtéstıl. Teljesen azonos szótag kiesése ● vállat ‘vállalat’ ■ népszámlálási [népszámlási], pályáját [páját]

Azonos kiesése

szerkezető

és

azonos

■ betlehemes [betlemes], eredetileg [mekfeö] ■ elnézést [elnést]

magánhangzót

[eretileg],

lehetıségeket

tartalmazó

szótag

[letıségeket],

megfelelı

Egyéb ● követhetetlen [követtetlen] ■ társaságok [társágok] ■ egyáltalán [eggyátán], idıkeretben [idıkedben] ■ antropológia [antropógija] ■ kutatásantropológiai [kutás(antropológiai)], kutatásantropológiát [kutás(antropológiát)]

Az egyszerejtést is ismerjük a m a g y a r n y e l v t ö r t é n e t b ı l , több szavunk hangalakja változott meg e fonológiai folyamat nyelvi változássá válása révén.

96

● Szárazaszó > Szárszó, ajajtatos > ájtatos, büntetetlen > büntetlen, okvetetlen > okvetlen; számkivé vet > számkivet, elégedendı > elegendı, gyızedelem > gyızelem, növevény > növény

I d e g e n n y e l v e k b ı l átvett szavak esetében elıfordul, hogy a haplológiás változás még az átadó nyelvben megy végbe, csak mivel a beszélık az adott szót alkotó morfémákat magyarul is értik, az egyszerejtés ténye nem homályosul el, eleven marad. ● tragikokomikus > tragikomikus, mineralológia > mineralógia, morfofonológia > morfonológia, pacificista > pacifista

b) Zsugorodás

Amennyiben a törléssel új, az eredeti szóban nem szereplı hangok megjelenése is jár, zsugorodásról vagy szekvenciazsugorodásról beszélünk. Az új hangok megjelenése túlmutat a törlésen, voltaképpen a törlés a redukcióval kombinálódik ebben az esetben, az új hangok ugyanis rendszerint könnyebb ejtésőek. ● szóval [szóval] > [szoval] > [szoβal] > [szoal] >) [szoa] > [szo] > [szə] ● köszönöm [köszönöm] > [köszööm] > [köszöm] > [köszəm] > [kösz]

Svá helyettesítheti magánhangzók és zengıhangok szekvenciáit is. ■ egyszerően nem tudok [eccerən] ● szocializmus [szocəzmus] ● Kossuth Lajos utca [kostəsucca] ■ kapcsolatban [kapcsəan]

c) Fúzió (egybeolvadás)

Fúzióról akkor beszélünk, ha egy szó egybeolvad egy másikkal, azaz a beszélı önálló szókészleti egységként kezeli. Fúzió természetesen csonkulás nélkül is bekövetkezhet, de ezt nem szoktuk lazításos jelenségnek tekinteni, hiszen a magyar beszédben köztudomásúan nem minden szó kap hangsúlyt, csak a hangsúlyszakasz kezdı szava (kivéve, ha ún. szakaszelızı áll a hangsúlyszakasz élén), ezért ilyen értelemben az egy hangsúlyszakaszba tartozó több szó voltaképpen automatikusan „fuzionál”. Példáink közt viszont olyanok is szerepelnek, amelyekben csak egyetlen hang esik ki, és így nem tekinthetı az adott szó csonkult alaknak, ám ezeket az eseteket nem volna célszerő elszakítani a tényleges csonkulásos fúzió eseteitıl.3 ● szóval azt [szo ‘vaszt] ● azt hiszem [asziszem] és [asszem] ■ azt hiszem [asziszem], [asszem], azt hiszem, hogy [asszemhogy], azt hiszik [asziszik] ■ azt mondja, hogy [asszonygya] (a hosszú ssz emfatikus lehet!) 3

A fúzió külön, a redukcióval és a törléssel egyenrangú kategóriaként volna a legelvszerőbben elhelyezhetı a rendszerben, ám didaktikai szempontból az itt alkalmazott megoldás látszik célszerőbbnek.

97

● óra alatt [óralatt] ■ annak ellenére [annakere] ■ azt gondolom [azgondom] ■ azt mondta [aszonta] ■ no hisz akkor [noisza] ■ de hisz [deisz]

Vannak alkalmibb, egyedibb fúziók is, melyeknek a megértéséhez sokszor kontextusra van szükség. ■ emaÿ <= ez már> eleve nem joà az joà különbsé(g) (.) nem jo ■ dət <=de hát> szërintem hogy ha most igy igy talākoznā… ■ nəsz <=no hisz> igën () (d) gonduj bele… ■ memos <=mert most> mék szabadságon vajok ■ T: nës <=no és> a unokatesódot nem vëtted +/. A: /-nem vëttem észre-/ T: /-nem vëtted észre-/

Elıfordulhat, hogy még kontextus ismeretében sem lehet biztosan kikövetkeztetni a célformát a tényforma alapján: ■ Dani? Asz <=hát hisz?> a Danit láttod?

Bár a nem tagadószó eleve egy hangsúlyszakaszba került az azt követı igével, és így az ige máskor sem kap külön hangsúlyt, a nagy gyakoriságra és az informális írásgyakorlatra való tekintettel fúziónak tekinthetjük olykor a nem és néhány gyakori igealak kapcsolatát is. ■ nem tudom [nemtom]

Fúzió és radikális csonkulás egész különleges alakulatokat képes létrehozni, amelyek azonban kontextusból jól megfejthetık: ■ hogy alég <=alig> hívtam (.) mittə <=mit tudom én> mindig olyan rosszkor hívtam biztos amikor [köhint] má nem vótak perceim és pont úgy gyütt ki /-vagy valami-/

A radikális csonkuláson kívül a fúzió magánhangzó-redukcióval kombinálódva is szokatlan alakulatokat hozhat létre. ■ nəsz igën de +/. <=no hisz igen, de>

A fúzióra is vannak természetesen n y e l v t ö r t é n e t i példáink, hiszen voltaképpen minden összetett szó fúzióval keletkezett. Témánkhoz persze azok az esetek illenek, amikor az összetételben csonkulás is bekövetkezett (legalábbis a mai formával összehasonlítva), pl. némber (nı + ember), valamint egy sajátos szóalkotási mód, az összerántás esetei, pl. könnyelmő (könnyő + elmő ’könnyő elméjő, felelıtlen’), csakhogy ez utóbbiban a fúzió nem spontán folyamat, hanem tudatos szóalkotás következménye.

d) Egyszerő csonkulás

98

Egyszerő csonkulás átfogó kategória, amelybe az olyan csonkulásokat soroljuk, amelyek nem tartoznak bele a föntebb említett kategóriák valamelyikébe. Részben az ide tartozó anyag nyelvi természetére való tekintettel, részben az áttekinthetıség kedvéért különkülön tárgyaljuk a beszédtöltelékekben, az egyéb gyakori lexémákban bekövetkezı csonkulást. Természetesen más, kevésbé gyakori lexémákban is bekövetkezhet csonkulás, itt azonban már nem mindig különböztethetı meg a lazítás a nyelvbotlástól. Különösen így van ez a gyors beszédben.

Beszédtöltelékek

Ebbe a csoportba az olyan szavakat soroltuk, amelyek beszédtöltelékként is használatosak (bár nem biztos, hogy az adott élınyelvi példában épp beszédtöltelékként szerepelt az illetı lexéma). Elıfordul, hogy ezek a szavak olyankor is csonkulásos formában valósulnak meg, amikor nem kifejezetten beszédtöltelékek, de ez kevésbé jellemzı megoldás. Szótagnál kisebb csonkulás ■ szóval [oa]

Egy szótagn yi csonkulás ● szóval [szóval] > [szoval] > [szoβal] > [szoal] > [szoa] > [szo] ■ tehát [tát], [taÿt], [taÿt], [tet], [tət] ■ tudod [tod] ■ természetesen [természese]

Több szótagn yi csonkulás ● tulajdonképpen [tulajdonképen] vagy [tulajdonkëppen] > [tuajdonképen] vagy [tuajdonkëppen] > [tuadonképen] vagy [tuadonkëppen] > [tuaonképen] > [tuaonkëppen] > [tonképen] vagy [tonkëppen] ■ gyakorlatilag [gyakoatilag], [gyakoatilag], [gyakoailag], [gyakilag]

Egyéb nagyon gyakori lexémák

Más gyakori lexémák is jellemzı módon fordulnak elı csonkult alakban. Ezek egy része bizonyos kontextusban beszédtöltelék is lehet, ám ezek nagyon gyakran eredeti jelentésükben használatosak, ezért ide soroltuk ıket. Szótagnál kisebb csonkulás ■ körülbelül [körübeü] ■ mert [me] ■ nézd [né]

Egy szótagn yi csonkulás ● pedig [peig] > [peg]

99

■ például [példál] ■ különbözı [kömbözı] ■ körülbelül [körübel], [körübe] ■ valószínőleg [valoszi½leg] ■ legalábbis [legaais] ■ nem tudott eljönni [nem tott eljönni] ■ köszönöm [köszöm] ■ mindenesetre [mindesetre] ● abszolút [apszolút] > [apszolut] > [apszout] > [apszut] ■ bizonyos [bizos] ■ ezerkilencszáz... [ezerkencáz...] ■ határon túli [hatántúli] ■ általános [átános]; általánosabb [átaásabb] ■ lehetıségek [leeségek] ■ fogod [fod]

Több szótagn yi csonkulás ● mindenesetre [minde˜stre] ■ például [pël] ■ általános [átos] ■ lehetıségek [leesek]

Egyéb lexémák

Az egyéb lexémák egy része valószínőleg inkább az elızı csoportba tartozik, mert a nyelvben általában véve nem látszanak olyan gyakorinak, ám egyes regiszterekben azok. Ezenkívül a gyakoriság diskurzusfüggı is lehet. Elképzelhetı, hogy egy diskurzusban gyakori elemek is hajlamosak csonkultan megjelenni, még akkor is, ha amúgy a nyelv egyik regiszterében sem mondhatók különösebben gyakorinak. Ezenkívül a nagyobb beszédsebesség is elısegítheti a kevésbé gyakori szavakban a csonkulást. Szótagnál kisebb csonkulás ■ kísérletek [kisëetek] ■ összehasonlító [öszehasoito], összehasonlítható [öszehasoitható] ■ tudományos [tudoaÿos], végtelenül [vékteeü]

Egy szótagn yi csonkulás ■ összehasonlítás [öszehasítás] ■ nyelvterületen [nyefteeten], szakterületet [szakteetet] ■ társadalomtörténeti [társaomtörténeti], természettudományos [terszettudományos] ■ szocialista birodalom [szocista] ■ nemzetiségi [nemzeségi] ■ szociológiai [szociogijaji] ■ megvalósítanánk [megvasítanánk] ● szabadság [szabadság] > [szaβaccság] > [szaaccság]) > [szaccság] ■ financiális [financiás]

100

■ országokból [orszábol]

Több szótagn yi csonkulás ● társadalomtudomány [társadalomtudomány] > [társadaomtuomány] > [társaomtuomány] > [társomtomány] > [taÿrsomtomaÿny] ■ társadalomtudományi [társomtudományi], társadalomtudományos [társomtudomaÿnyos] ● szakszervezeti [szakszervezeti] > [szakszeezeti] > [szakszeti] ■ civilszervezeti [civilszeezeti] ■ gazdaságtörténeti [gazdasáktörti], irodalomtörténeti [irodalomtörteti] ■ köztestületi tagság [kösztesti takság] ■ együttmőködésen alapul [együtmősen alapul] ■ szociológiai [szocogijaji]

Gyors beszédben egyes beszélık egészen szokatlan csonkulásokat is produkálnak. Ezek jelentése kontextus nélkül nemigen fejthetı meg. Ilyenkor már végképp nem számít, hogy az adott lexéma mennyire gyakori. ■ edësen gy <=rendëssen úgy> érëztem ■ vaÿjaÿ mos <=várjál most> (.) (ugy) +/.

Lexikalizálódott csonkulás

Elıfordul, hogy a csonkult hangalak már l e x i k a l i z á l ó d o t t , mégpedig úgy, hogy a csonkult formák írhatók is. Ez azt jelenti, hogy itt a csonkulás már történeti jelenség, a mai nyelvben nem következik be, hanem beszélı az illetı lexémának valamely variánsát választja ki a lexikonból. Ezek már nem kifejezetten beszélt nyelvi jelenségek, ugyanakkor az ide tartozó lexémák egy részének megmaradt a hosszabb változata is, ilyenkor pedig a rövidebb változatoknak legalábbis egy része elsısorban a beszélt nyelvben használatos, az írott nyelvben is beszéltnyelvies hangulatúak, informális stílusértékőek. ● mondotta > mondta [monta] ● (úgy) találom > talám > talán > tán ● kellene [këllene] > [këlene] > [këene] > [kéne] kéne ● hiszen > hisz (de nem gondozott és nem lexikalizálódott sz is)

3. Sorozatok

Ahogy láttuk az egyes lazítási típusok sorozatba rendezhetık, amennyiben ezek ugyanazon a szekvencián érvényesülnek. ● végig [végig] > [véγig] – redukálódás (spirantizálódás) > [véiig] – a spiráns vokalizálódása, félhangzóvá válása > [véig] – a félhangzó elhagyása > [vég] – csonkulás > [vëg] – redukálódás (mássalhangzó-rövidülés)

4. Lazítás és nyelvi változás

101

Amint néhány helyen utaltunk is rá, a lazításos jelenségek nem a felgyorsult modern kornak a termékei, hanem évezredekkel ezelıtt is megvoltak. Nem csoda hát, hogy feltőnı hasonlóság fedezhetı föl a mai lazításos jelenségek és az alapnyelvre, az ısmagyar nyelvre kikövetkeztetett, valamint az ómagyar kor óta nyelvemlékekben is dokumentált hangváltozások egy része közt. Ezek a folyamatok tehát, amelyeket nyelvmővelıink mint henye, pongyola ejtésmódot megbélyegeznek, évezredek óta érvényesülnek nyelvünkben és más nyelvekben is. Nézzünk meg példaként néhányat!

Idıtartam-redukció

Az egyik ilyen jelenség az alapnyelvi *pp, *tt, *kk hosszú zöngétlen explozívák rövidülése magánhangzóközi helyzetben, ami a redukció egyik fajtája. A zöngétlen explozívákon kívül valószínőleg az *mm is rövidült. ● -pp- > -p-, pl. fgr. *säppä > ep (mai epe) ● -tt- > -t-, pl. fgr. *kutte > hat szn ● -kk- > -k-, pl. fgr. *lükkä- > lök ● -mm- > -m-, pl. *sýilmä szóban: *-lm- > *mm > m. m, vö. m. szem, finn silmä

Redukciós hangcsere

Egy másik „lazításos” jelenség az u r á l i k o r i p l o z í v á k s p i r a n t i z á l ó d á s a . Az egyszerő (rövid) hangzóközi zöngétlen *-p-, *-t-, *-k- explozívák homorgán zöngés spiránsokká alakultak. A változás valószínőleg úgy folyt le, hogy elıbb a zöngétlen hangzóközi explozívák zöngésültek, tehát *-p- > *-b-, *-t- > *-d-, *-k- > *-g- változás ment végbe. ● -p- > -b- > -β-, pl. fgr. *rëpecýÈ > *rëbecýÈ > raβasz > ravasz ● -t- > -d- > -z-, pl. fgr. *kota > χoda > ház ● -k- > -g- > -γ-, pl. ur. *jokë > *jogë > joγë > joγi > joγ > jouç > jó ’folyó’

Vagyis találunk itt m á s s a l h a n g z ó - r e d u k c i ó t (zöngésedést, spirantizálódást), majd a mássalhangzó vokalizálódását, az így létrejövı félhangzó elhagyását – mivel egy addig nem létezı ó fonéma jött így létre, tulajdonképpen z s u g o r o d á s r ó l beszélhetünk.

Mássalhangzó-törlés

A fgr. szókezdı *sš-bıl és *s-bıl az ugor korban interdentális zöngétlen spiráns, azaz θ keletkezett. Ez a hang az ısmagyar kor folyamán eltőnt. ● fgr. *sšerÈ > ugr. *θere > er ’ér, patak’; l. még egér, irt

102

● fgr. *sa¨ppa¨ > ugr. *θa¨ppa¨ > ep€;. l. még ég fn, ısz

A bilabiális zöngés spiráns, a β az ısmagyarban általában megmaradt, de szókezdı helyzetben néhány szóban eltőnt, labialitását viszont „átadta” a következı mgh-nak (részleges törlés). ● ur. *βete > ısm. *βize > víz; ısm. *neβe > név ● fgr. *βitte > ısm. *βite > üte > öt; l. még öl

Magánhangzó-redukció és törlés

Az ısmagyar kor elején a tıvégi magánhangzók alsó vagy középsı nyelvállásúak voltak. ● ur. *kala (> hal), ur. *ela¨ (> él ige), fgr. *βire (> vér)

Az ısmagyar kor folyamán valamennyi tıvégi magánhangzó felsı nyelvállásúvá záródott, azaz a hangsúlytalan szóvégi magánhangzó a legkevésbé hangzós, felsı nyelvállású iÇ, i, u, üvé lett. Ez m a g á n h a n g z ó - r e d u k c i ó n a k tekinthetı. ● aÿ > iÇ, ● aÿ > o > u ●e>ë>i

Ezek a felsı nyelvállású magánhangzók azután a szó végérıl e l t ő n t e k . ● tör. *aγacši: aÿγaÿcsi > aÿa;csi > ácsi > ács ● An.: zerelmu [szerelmü] ’szerelem’: szerelmü > szerelm > szerelëm ● TA.: turku [türkü] ’török’: türkü > türk > türük > török ● TA.: harmu ’három’: χaÿrmu > χárm > χárum > hárum > három ● TA.: hodu: χodu > hodu > hod > had ● TA.: utu > út ● TA.: nogu [nadzýsu] ’nagy’: nadzýsu > nadzýs

Kétnyíltszótagos tendencia

Ha egy szóban két vagy három nyílt (szótagoláskor magánhangzóra végzıdı) szótag követi egymást, a magánhangzó a második vagy a harmadik szótagból kieshet. E tendencia a magyar nyelvtörténet egész folyamán – gyors vagy nem gondozott beszédben mindmáig – mőködik. Az -ít képzı ısmagyar elızménye ●γ●t● lehetett. Ekkor léphetett mőködésbe a kétnyíltszótagos tendencia, s az így keletkezett ●γt● kapcsolatban a t részleges hasonulással egyrészt zöngétleníti, másrészt saját képzési helyéhez közelíti a γ-t: -γt- > -χýt- lett. Így t elıtti helyzetben allofónként feltőnt a χý. ● vö. GyS. tonohtuananac [tanoχýtβányának]; R. tanoχýt > tanoiçt > tanít

103

E tendenciának köszönhetı az is, hogy az m már az ısmagyarban g és k elé kerülhetett, s ebben a helyzetben, nem önálló fonémaként, hanem csak allofónként megjelenik az [η]. Az [ηg] hangkapcsolat a vándorlások korában átvett tör. tengely és tenger szavakban is megtalálható. ● *em¡¨g¡¨m > *emgem > eηgem ● *mim¡¨k¡¨t > *mimket > miηket

104

A BESZÉLT NYELV GRAMMATIKÁJA A beszélt nyelv grammatikájának alábbi áttekintése valójában a beszélt nyelv mondattanának az áttekintését jelenti, mivel a beszélt nyelvnek kevés a tisztán alaktani sajátossága. Igaz, egyes toldalékok beszélt nyelvi formája eltér az írott nyelvitıl, de ezek az eltérések tárgyalhatók a hangtanban (pl. az -ért rag beszélt nyelvi -ér alakja) vagy a mondattanban (ilyen a beszélt nyelvi inessivus -ba/-be ragja). Más esetekben pedig a beszélt nyelvre jellemzı forma valójában informális forma, amely informális írott nyelvi szövegekben is elıfordul (pl. az ikes igék iktelen ragozása). A magyar beszélt nyelv grammatikájának – különösen mondattanához – leírásához meglehetısen kevés forrás áll rendelkezésünkre. Annak, hogy a beszélt nyelv grammatikájával viszonylag keveset foglalkoztak a kutatók, az egyik oka az lehet, hogy a nyelvmővelı szemlélet miatt a beszélt nyelvi sajátosságok jelentıs része egyszerően nyelvhelyességi vagy fogalmazási hibának, ill. pongyolaságnak minısült, a másik oka pedig az, hogy a beszélt nyelv grammatikájának feltárása nehezebb munka, mint az írott nyelvé, mivel a beszélt nyelv nehezebben győjthetı, ráadásul a beszélt nyelvi diskurzusokat tartalmazó felvételeket ahhoz, hogy jól felhasználhatóak legyenek, át is kell írni, ami nehéz és idıigényes feladat. A helyzetet nehezíti, hogy a nyelvjárási leírások többsége is vagy egyáltalán, vagy csak nagyon vázlatosan foglalkozik az adott tájnyelv mondattani sajátosságaival. Ha volnának alapos mondattani leírások, könnyebb lenne a dolgunk, mivel a nyelvjárások alapvetıen beszélt nyelvi nyelvváltozatok, és föltehetı, hogy a nyelvjárások beszélt nyelvi sajátosságainak számottevı része a koiné típusú beszélt nyelvben is megtalálható.

A beszélt nyelv sajátosságainak forrásai

1. A kötetlen, spontán beszéd nyelvtani sajátosságai egy része p s z i c h o l i n g v i s z t i k a i okokra megy vissza, arra a tényre, hogy a beszélınek bonyolult mentális mőveleteket kell rövid idın belül végrehajtania. 2. A spontán beszéd mint gondolatközvetítı tevékenység ezenkívül erısen p r a g m a t i k a i beállítottságú. A beszélı a mondandó megfogalmazásának különféle vetületeiben stratégiákat követ, amit természetesen a hallgató is érzékel. A stratégia érdekében a beszélı kész a megformáltság követelményeit háttérbe szorítani, ami szintaktikaiszemantikai ugrásokhoz vezet. Az együttcselekvésnek gyakran nem a nyelvi vetülete a lényege. 3. A kötetlen, spontán beszéd jellegzetességeinek egy másik része annak a ténynek a következménye, hogy a kötetlen, spontán beszéd gyakran nagyon erıteljesen b e l e v a n á g y a z v a a k o n k r é t b e s z é d h e l y z e t b e . Mivel a beszédhelyzetbıl sok minden világos, nincs szükség minden mozzanat verbális megragadására. 4. A kötetlen, spontán beszédnek sok esetben erısebb az é r z e l m i t ö l t e t e , mint az írott nyelvnek; ez a tény is befolyásolja a kötetlen, spontán beszélt nyelvi diskurzusok nyelvi megvalósulását.

105

Például érzelmi felindultság esetén a beszélı számára a nyelvi megformáltság rendezett volta másodlagos követelmény.

5. Ezenkívül vannak a beszélt nyelvnek olyan nyelvtani jellemzıi is, amelyek egyszerően b e s z é l t n y e l v i s a j á t o s s á g o k , beszélt nyelvi jellegük nem vezethetı le valamilyen pszicholingvisztikai vagy kontextuális tényezıbıl. Természetesen az ilyen sajátosságok beszélt nyelvi mivoltának is lehetnek olykor megragadható okai. Ilyen több jelenség esetében az, hogy az adott jelenségekkel kapcsolatosan p u r i s t a vagy más n y e l v h e l y e s s é g i meggondolások érvényesülnek: a nyelvmővelık helytelenítik ezeket a jelenségeket, s ezért a beszélık írásban kerülik ıket, a nyelvi lektorok pedig kijavítják. Egy másik lehetséges ok, hogy az érintett jelenségek olyan nyelvi változások következtében jöttek létre, melyek valamilyen oknál fogva a beszélt nyelvre korlátozódtak.

I. MONDATÉPÍTÉS SAJÁTOSSÁGAI 1. A mondatépítés lineáris jellege

A beszélt nyelvi szöveg strukturáltsága lényegesen eltér attól, amit egy olvasásra szánt szöveg esetén tapasztalhatunk. Viszonylag kevés a beszélt nyelvben az olyan egyszerő mondattani szerkezető megnyilatkozás, melyben bonyolult (többszörös alá- és mellérendelt elemekbıl összetett) szószerkezeteket találunk. Aki élıszóban fogalmaz, többnyire m e l l é k m o n d a t o s s z e r k e s z t é s m ó d d a l fejezi ki a mondanivalóját akkor, amikor az írásbeliség bonyolult, többszörösen alászerkesztett (alá- és mellérendelı elemeket egyaránt tartalmazó) s z ó s z e r k e z e t e k e t használ. Ezt az emberek nem így gondolják! Elterjedt n y e l v i m í t o s z , hogy a beszélt nyelvi mondat egyszerő, az írott nyelvi pedig inkább összetett. Ennek az ellenkezıje az igaz!

A balra bıvülı szerkezetek jobban terhelik az emlékezetet, azért megértésük nehezebb és fárasztóbb. Az élıbeszédben az emberek általában igyekeznek elkerülni a balra bıvülı és viszonylag mély szerkezeteket. A balra bıvülı szerkezetre egy humoros jókívánság, az ún. Karinthy-köszöntı, amely három ilyen szerkezetet tartalmaz: Ahogy a kalucsnira tapadó agyag ölelı karjaiból kibontakozó kocsikerék csikorgása által felébresztett tanyai kuvaszkutya bundájába kapaszkodó kullancs szemeibıl kicsorduló könnycseppekben visszatükrözıdı régi rablólovagvár felvonóhídjából kiálló rozsdás vasszögek összetartják annak alkotórészeit, - azonképpen tartson össze bennünket is a barátság és a szeretet, valamint a falon függı ingaóra ingájától kettészelt pipafüst maró mivoltától prüszkölı kandúrmacska bajuszától megcsiklandozott katicabogár szárnyáról visszatükrözıdı napsugár heve által egy ócska kalapon megolvasztott zsírfoltok erısítik annak matériáját, - azonképpen erısítsen a sors bennünket testileg és lelkileg a jövıre,

106

valamint a kegyetlenül hamis zene utolsó akkordjainál elájuló leányka lármás sóhajától megreszketett gyertyaláng fényénél sillabizáló diákok mandzsettájáért lamentáló háziasszony ölében csipegı kiscsirkék csiripelésére kotkodácsoló tyúk által szertekapált vakondtúrásra hull a mindeneket megtermékenyítı esı, - azonképpen hulljon a mi fejünkre is a mennyei áldás!

Ezt a törekvést látjuk megnyilvánulni például az i g e n é v i j e l z ı s k i f e j e z é s e k h i á n y á b a n . (Természetesen a fenti idézet játékos példa, valójában ennyire sok igenévi jelzıs kifejezést az írott nyelv sem bír el.) A beszélık szívesebben használnak jelzıi mellékmondatokat, mint jelzıs szerkezeteket. Példák: ● Nevezetesen abban a szakaszban, amelyik a negyvenes évek vége, ötvenes évek elején alakult ki… ● Volt egy ismeretes mondás, hogy nem szabad megenni azt a tyúkot, amelyik aranytojást tojik. Az aranytojást tojó tyúk sokszor használt frazeológiai egység, ez a megszokottság is csökkenthetné a megértési nehézséget, a beszélı mégis a bonyolultabb, de jobbra bıvülı szerkezetet választja helyette.

A mélység elkerülésére irányuló törekvés magyarázza a beszélt nyelvi szövegekben elıforduló alárendelı mondatok (fıleg a jelzıi alárendelések) nagy számát, s az igéknek az írott nyelvinél nagyobb gyakoriságát is.

2. A mondatépítés rendezetlensége

A spontaneitás egyik megnyilvánulása az, hogy a beszélı beszédjével sokszor kénytelen követni gondolatai csapongását, hiszen a beszédtervezés „gondolati” és „nyelvi része” szoros egymásutánban követik egymást. Amikor a beszélt nyelv lazább szerkesztésmódjáról, logikátlanságáról, töredékes voltáról beszélünk, nem árt megemlítenünk, hogy a csonkának tőnı szövegszerkezetet gyakran a beszédhelyzet,, az elızmények, a mimika és a gesztusnyelv többletinformációi egészítik ki. Ezért fontos, hogy az átiratban is jelöljük a b e s z é d h e l y z e t releváns tényezıit, lábjegyzetben utaljunk azokra az e l ı z m é n y e k r e , amelyek érthetıvé teszik az elhangzottakat, és persze utaljunk a m i m i k á r a és a g e s z t u s n y e l v r e , pl. [zavartan], [széttárja a karját], [bólint], [arcával kételkedést fejez ki], [lesüti a szemét], [rágyújt], [keresi a tollát], [magának mondja], [félreérti a kérdést] stb.

2.1. Következetlen mondatfőzés

1 . S z a b á l y t a l a n u l k a p c s o l ó d ó b ı v í t m é n y e k . A bıvítmény a közlésben gyakran nem a szintaktikailag megfelelı helyen fordul elı. ● „Mert nem tudnak úgy történetet ö huszonöt percben elhelyezni, beépíteni, megalkotni valamit, egy olyan ötletet, ami huszonöt percen keresztül izgalmas”. Az állítmányi részhez kapcsolódó idırendben elsı és nyelvtanilag helyes tárgyi bıvítményt a közlés vége felé újabbak követik, amelyek azonban szerkezetileg nem tökéletesek.

107

● „S bejárnak negyedévenként vizsgázni, rendes iskolába a gyerekek.” A közlés elsı fele az alanyt ismert információként kezeli, a végén azonban szükségesnek látja a beszélı az alany megnevezését, ezáltal a „mondat” formailag nem elfogadható. Annál is inkább, mert a vizsgázni és a rendes szavak között 1867 ms szünet van, a gyerekek elıtt azonban nincsen. ● Volt egy olyan érdekes eset (.) hogy (..) eaz egyik ır a tél folyamán ÖÖ a SAMOPALjából kiesett neki a ZÁSOBNÍK.

2. Itt utalhatunk vissza a mondattani botlások közt is említett anakoluthonra. Amint arról a mondattani botlások során beszéltünk, az anakoluthon, a következetlen mondatfőzés a beszélt nyelv egyik legfontosabb mondattani jellemzıje. (A görög szó eredeti jelentése ’egybeácsolatlan’). Nehéz megmondani, hogy beszélt nyelvi sajátságnak kellene-e tekinteni vagy botlásnak, mivel azonban föltehetı, hogy a beszélı tudná az ilyeneket javítani, inkább a botlások közt van a helye, itt csak az összefüggések érzékeltetése végett említjük.

A mondatfőzési következetlenségek különféle típusait nevezik anakoluthonnak, mi szőken értelmezzük, és olyankor beszélünk elsısorban anakoluthonról, amikor egy mondatban „menet közben” szerkezetváltás történik, s a mondat emiatt nem elemezhetı egységes egészként. Pl. Tegnapelıtt találkoztam vele a Nyelvtudományi Intézetnek a könyvtárában ücsörgött egész délután. Ebben a mondatban a Nyelvtudományi Intézetnek a könyvtárában határozó egyaránt bıvítménye a találkoztam állítmánynak, majd a szerkezetváltás utáni ücsörgött állítmánynak, miközben a tegnapelıtt idıhatározó csak a találkoztam állítmányhoz kapcsolódik, az egész délután idıhatározó pedig csak az ücsörgött állítmányhoz.

2.2. Alanyváltás

A hosszabb spontán közlés egyes részeinek alanya gyakran csak a teljes szöveg elhangzása, nemegyszer a beszédhelyzet ismeretében deríthetı ki. Pl. Ja, Andrea is most néz striguláz nekem bizonyos anyagokat [alany: Andrea], tehát ide eleve akkor jönnek [alany: a szülık], hogyha valami gond van [alany: gond], szóval érthetı [alany: az], hogy itt elıbb-utóbb azért találunk valamit [alany: mi].

2.3. Szokatlan szórend

A beszélt nyelv spontaneitásából következik, hogy a beszélı olykor a gondolatmenetébıl adódó szórendet érvényesíti olyankor is, amikor az ellentmond nemcsak az írott nyelv, hanem a rendezettebb beszélt nyelv szórendi szabályainak is. Példa: ● És nemcsak Juli volt a Józsitól elragadtatva, hanem még Ági is, aki mindig nagyon kritikus mindenkivel szemben, például.

108

A például a mondat végére került, mert a beszélı csak a mondat végén járva „kapcsolt”, hogy Julin és Ágin kívül még mások is még mások is voltak, akik nem voltak a Józsitól elragadtatva, ezt érzékeltetendı tette a mondat végére ezt a szót, „jobb késın, mint soha” alapon.

Elég gyakran elıfordul, hogy az értelmezı messzebb kerül az értelmezett szótól, furcsa, szabálytalan, az élıbeszédre jellemzı szórendet alkotva ezáltal. ● Siska Andrást egyszer sem találták otthon, a tulajdonost, mi a teendı. A beszélı valószínőleg a mondat közepén ébredt rá, hogy a puszta személynév a hallgatónak nem sokat mondhat, ezért főzte hozzá az értelmezıt. ● Na most én ebben dolgoztam, a televíziós mősorban.

2.4. Lazán kapcsolódó mondatrészek, mondatrészletek, tagmondatok

Kevésbé feltőnı mondattani sajátosság, amely viszont a beszélt nyelvre (és a beszélt nyelvet utánozó írott nyelvre) igencsak jellemzı, a mondatrészek, mondatrészletek, tagmondatok lazább kapcsolódása. Ilyen lazább kapcsolódás jellemzı például a Károly Sándor által értelmezı határozónak nevezett szerkezetre is. A mondathoz lazán, szünettel kapcsolódó határozók sokszor megszorítják az értelmezett kapcsolat érvényét. ● Szép próbálkozás ez, szándékaiban. ● Mellesleg épp ezért érdemes lett volna szinkronizálni, véleményem szerint. ● Annak idején még a Büntetı Törvénykönyvvel is próbálkoztam, szép sikerrel.

Ezt a jelenséget íróink is használják, éppen az élıbeszéd kötetlenségének felidézésére. Eıry Vilma ilyen példákat idéz Tamási Áron mőveibıl: ● Ott fekszik az istálló sarkában, egy rozoga tákolmányon. ● Aztán egy pénteki napon béfordítja a sarokba, ágyával együtt. ● Keserő mester ablakrámákat festett, okkersárga színre.

A tagmondatok kapcsolódásának lazaságára hozható példákat részben a k ö t ı s z ó h i á n y eseteiként a hiányjelenségek tárgyaláskor, részben a k ö z b e v e t é s e k r ı l szóló, következı alfejezetben említjük.

2.5. Közbevetések, közbeékelések, hozzátoldások

A közbevetések, ill. közbeékelések is sokszor a gondolati csapongás nyelvi kifejezıdései. A beékelt szerkezetek nemegyszer befejezetlenek, ill. l á t s z ó l a g f u n k c i ó t l a n u l kerülnek egy gondolat nyelvi struktúrájába. A közbevetések a beszélt nyelvben sem ismeretlenek, érdemes lenne megvizsgálni, a közbevetéseknek mely válfajai jellemzıek mindkét regiszterre, s melyek inkább csak a beszélt nyelvre.

109

A közbeékelıdések egy része á r n y a l j a a m o n d a n i v a l ó t , vagy a h a l l g a t ó v a l v a l ó k a p c s o l a t t a r t á s fejezıdik ki bennük. A fatikus funkciójú beékelıdéseknek fontos szerepük van a partnerek közötti kapcsolatban, a beszélgetés gördülékenyebbé tételében. ● És, mondjuk, ık azt vállalnák, hogy… ● Az anyja is, gondolom, tömködi a fejét. ● De, érted, beszélni úgy még elmegy.

A beékelıdés s z ö v e g s z e r v e z ı tényezı is lehet. ● Szóval az, ami kiderült, és itt az elıbb elhangzottakhoz szeretnék kapcsolódni, az az, hogy számos útja-módja van az érdek érvényesítésének. Ebben a példában a közbevetés jellegzetes beszédfordulat a vitákban, értekezleteken. Fatikus funkcióján kívül még arra is utal, hogy a beszélgetés melyik témájáról akar valami újat közölni. Így nagy szerepe van a szöveg tematikai egységének erısítésében is.

A közbevetés magára a n y e l v i k ö z l é s r e is vonatkozhat. ● De magának – ne haragudjon – mi okoz boldogságot? A közbevetett bocsánatkérés teljesen indokolt, hiszen a riporter olyan intim kérdést tesz fel, amelyre az emberek egy része nem szívesen válaszolna a rádió nyilvánossága elıtt.

A közbeékelıdés arra is utalhat, hogy a beszélı nem saját megfogalmazását, hanem másnak a kifejezését használja, tıle idéz. Írásban ilyenkor többnyire i d é z ı j e l b e tesszük azt a szókapcsolatot, amelyre vonatkozik. ● Egy interjúban olvastam, hogy – saját bevallása szerint – szívesen visszaüt.

De gyakran elıfordul az is, hogy saját kifejezéseinket „tesszük idézıjelbe”, minısítjük. ● Ennek eldöntése, már bocsánat a kifejezésért, állatian nehéz.

A beszélt nyelvben – de általában az írottban nem – a közbeékelések egy része teljesen szervetlenül kerül a mondatba, összetartozó mondatrészeket is szétszakíthat. ● Az ilyen, tudom én, kivételes bánásmód nem helyeselhetı. ● Nem tudtuk felkelteni a szülık, hogy is mondjam, érdeklıdését. Az elsı esetben minıségjelzıs, a második esetben birtokos jelzıs szerkezetet szakít szét a közbeékelés. Az utóbbi esetben a közbeékelés a beszélı bizonytalanságra utal, ill. arra, hogy nincs megelégedve valami miatt a szóválasztásával.

Módosító mondatrészletek beékelése árnyalja a mondanivalót. ● Nem, csak az, hogy azt mondta, hogy bent lesz mit tudom én, kicsoda! ● Sorolj fel 1500 mit tudom én, hánytól meddig olyan embereket, akik király mellett tevékenykedtek. ● Nem, az sok, de az, hogy mellette iskolai könyvtáros, meg estin nem is tudom, hány órát kell neki, azt is mondta.

110

Lejegyzés A közbevetések, módosító mondatrészletek jelölésére sem gondolatjeleket nem használunk, sem vesszıket, mint a szokásos helyesírásban, hanem arra a szupraszegmentális eszközre utalunk, amellyel a beszélı a közbevetést elkülönítette: pl. jelöljük a szünetet, illetve szögletes zárójelben közöljük: [halkabban], [gyorsabban], [mélyebben], határjelölı jelekkel kijelölve az érintett elemsort, vagyis a közbevetést, ha az egy szónál hosszabb. Ha a beszélı semmivel nem különbözteti meg a közbevetést, akkor nekünk sem kell semmivel utalnunk rá. *** A mondatépítés említett következetlenségei, sajátosságai olyan értelemben normatívak, hogy a beszélt nyelv természetes velejárói, sem a beszélı, sem a hallgató nem minısíti ıket hibának. Vagyis a diskurzus egésze, ill. annak egyes nagyobb tartalmi egységei semmilyen értelemben nem minısíthetıek helytelennek (még a tévesztések elıfordulása sem teszi ıket helytelenné; legföljebb akkor merül föl a diskurzus minıségének negatív megítélése, ha a tévesztések száma feltőnıen nagy). Ugyanakkor az egyes konkrét jelenségek, fıleg ha a beszédhelyzetbıl kiszakítva szemléljük ıket, nemegyszer többé-kevésbé agrammatikusnak minısíthetıek (szó szerint „többé-kevésbé”, azaz a teljesen grammatikus és a teljesen agrammatikus két végpontja között bárhol elhelyezkedhetnek). A kettı ellentéte a spontán, kötetlen beszéd paradoxona: a globálisan „normakövetı” szöveg lokálisan „normaszegı” is lehet. Mivel a lejegyzı, munkája közben, a szöveget sokkal inkább részleteiben látja, mint egészében, fönnáll a veszélye annak, hogy – fıleg akkor, ha túl hosszú szekvenciát hallgat meg és próbál lejegyezni – önkéntelenül kijavítja a „hibák” (azaz az alkalmi megoldások) egy részét. Ez ellen csak úgy lehet védekezni, hogy a lejegyzı csak egészen rövid szekvenciákat hallgat meg és jegyez le egyszerre, s természetesen a lejegyzés helyességét többször is ellenırzi.

3. Mondatátszövıdés

Ha a produkció folyamatában akarjuk megragadni a mondatátszövıdés lényegét, azt mondhatjuk, hogy az összetett mondat a mellékmondat egy részével indul, utána a fımondat lép be, ezt követi aztán a mellékmondat többi része a kötıszóval vagy vonatkozó névmással. A mellékmondat kapcsolószava közvetlenül a közbeszıtt fımondat után foglal helyet. Arra is van példa, hogy a fımondat maga is kétfelé szakad; ilyenkor a mondat a fımondattal indul. ● Én még ilyen helyet nem hallottam, hogy volna. ● Az egy pontot úgy gondolom, hogy megérdemelte. ● A parkettára nem javasoljuk, hogy helyezzék. ● Nem láttad a biciklijét, hogy ki ment el vele? (anakoluthonszerő) ● A döntés egészen biztos, hogy pozitív lesz. ● Ez a csempe kár, hogy nem fehér. ● Ezt a kört az az érzésem, hogy lehetne tágítani is. ● Ma még biztos, hogy nem ez a helyzet. ● Az eredménnyel nem biztos, hogy elégedett lesz. ● Az a szék jobb lenne, ha kint állna a garázsban. ● Én is jobb volna, ha fél ötkor hazaérnék. ● És ezt jobb, ha mindjárt az elején be is vallja az ember.

111

● A kutat szeretném, ha benıné a borostyán. ● Visszafelé jobb lesz, ha nem itt vezetnek bennünket.

A mondatátszövıdést nem tárgyaljuk a „rendezetlenségi jelenségek” közt, mivel nem tekinthetı rendezetlenségnek; az átszövıdéses mondatokat a beszélık aligha tekintik helytelennek, amire az is utal, hogy nem kis számban elıfordulnak az írott nyelvben is, bár elsısorban kétségtelenül a beszélt nyelvre jellemzıek, az írott nyelvben inkább beszélt nyelvi sajátosságok (azaz bizonyos mértékig a közvelegesség megnyilvánulásai). A mondatátszövıdést olyan folyamatnak tekinthetjük, melynek révén az összetett mondatoknak egy sajátos típusa jön létre. Az átszövıdéses összetett mondatok többsége lineáris szervezıdése tekintetében az egyszerő mondattal rokon. Az átszövıdéses mondatok fımondata gyakran „meggyengült”, szerepe hasonlít az egyszerő mondatokban található módosító szavakéra, azokhoz hasonlóan szervetlenül, mintegy beékelıdve kapcsolódik a közléshez. Ha megvizsgáljuk az átszövıdéses mondatok fımondati állítmányainak jelentését, a következı fıbb osztályokat kapjuk: 1. Észlelést, értelmi, lelki mőködést jelentı igék és névszók: érez, észrevesz, lát, hall, elképzel, hisz, gondol, tud, mond, remél, akar; az az érzésem stb. 2. A beszélınek a kijelentés valóságtartalmával kapcsolatos vélekedését, bizonyosságát, bizonytalanságát stb. jelentı szavak: biztos, igaz, természetes, érthetı, valószínő, lehet stb. 3. A kijelentés valóságtartalmát pozitív vagy negatív irányban értékelı szavak: jó, jobb, kár, közömbös, mindegy stb.

II. REDUNDANCIA- ÉS HIÁNYJELENSÉGEK A beszélt nyelvre egyaránt jellemzı két ellentétes elıjelő jelenség: a nyelvi redundancia és a nyelvi hiány. Ez azt jelenti, hogy a beszélt nyelvben sőrőn találunk példát olyan elemek jelenlétére, melyek a közlés tartalmához nem járulnak hozzá (és ezek nem mind megakadásjelenségek), és ugyanakkor gyakran találkozunk azzal is, hogy a közlés hiányos, olyan tartalmi mozzanatok is hiányoznak belıle, amelyek nehezítik a közlés megértését, sıt a beszédhelyzetbıl kiszakítva nagyon sok közlést teljesen érthetetlenné tesznek.

1. Redundanciajelenségek

A beszélt nyelv spontaneitásával függ össze a beszéd p i l l a n a t n y i s á g a , amit „a szó elszáll, az írás megmarad” szólás fejez ki. A beszéd pillanatnyiságából következıen az elhangzott szöveg „visszahallgatására” a hallgatónak nincs módja, ha pedig visszakérdez, akkor a beszélınek újra el kell mondania, ami már elhangzott, a beszélınek az az érdeke, hogy beszédje könnyen érthetı, könnyen követhetı legyen. Ez az egyik oka annak, hogy a beszélt nyelv redundánsabb az írott nyelvnél (a h a l l g a t ó szempontja).

112

A redundanciának tehát a beszédben pozitív szerepe van: védi a közlés biztonságát. Ha a beszéd maximális hírtartalommal rendelkezne, akkor a legkisebb zavaró hatás, a figyelem legcsekélyebb ellankadás is súlyosan veszélyeztetné megértését.

A másik oka a beszélt nyelv nagyobb fokú redundanciájának az a már említett p s z i c h o l i n g v i s z t i k a i s a j á t s á g , hogy a beszélınek a spontán beszéd során egyszerre kell a végeznie a beszédtervezést és a beszédkivitelezést, a redundancia pedig „idınyerı eszköz” a beszélı számára (a b e s z é l ı szempontja). A „r e d u n d a n c i a ” mőszó jelentését a Bakos Ferenc-féle Idegen szavak és kifejezések kéziszótára így határozza meg: „újabb információt nem adó felesleg a közleményben, amely nélkül azonban a megértés nehezebbé válna.” A Magyar értelmezı kéziszótár új kiadásában pedig ezt olvashatjuk: „Közlésben az egyértelmő megértéshez (elvileg) elegendı minimumon felüli többlet.”

A „redundancia” önmagában nem jellemzıje a beszélt nyelvnek, hiszen minden emberi nyelv szükségszerően redundáns. A redundanciajelenségek egy része szervesen be van épülve a nyelvek morfémaállományába és grammatikájába, azaz abszolút értelemben szükségszerő részei a közlésnek, nélkülük nem lehet helyes mondatot alkotni. H a n g t a n i : a beszédhangok jelentıs része redundáns. Pl. a vacsora szónak a második fele gyakorlatilag redundáns, mert nincs más magyar szó, amely a vacs- hangkapcsolattal kezdıdne, kivéve a bizalmas stílusértékő vacsi és vacsizik szavakat. Vagy például ha egy mondatból kihagyjuk az összes magánhangzót, a szöveg viszonylag érthetı marad. M o n d a t t a n i : A házak nagyok mondatban a névszói állítmányban a többesjel redundáns; erre utal az a tény is, hogy az angolban ilyen esetben nem járul az állítmány névszói részéhez többesjel: The houses are big. A magyarban a többesszámú forma használata kötelezı, *A házak nagy mondat agrammatikus a magyarban (akárcsak az angolban a *The houses are bigs forma).

A g r a m m a t i k a l i z á l ó d o t t r e d u n d a n c i a j e l e n s é g e k számunkra nem érdekesek, mert ezek éppúgy jellemzik az írott, mint a beszélt nyelvet, és ebben fokozati különbség sincs, hiszen használatuk kötelezı. A beszélt nyelv jellemzésére csak az olyan redundanciajelenségek használhatóak, melyeknek m e g j e l e n é s e a k ö z l é s b e n n e m s z ü k s é g s z e r ő . Az ilyenekre az áll, hogy az írott nyelvben ritkábban, a beszélt nyelvben viszont gyakrabban fordulnak elı. Az írott nyelv tehát kevésbé redundáns, mint a beszélt. Látjuk, hogy a „redundancia” megállapítása csak a nyelv kétféle létformájának egymáshoz való viszonyában van értelme.

A redundancia ilyen jellegő megnyilvánulásai közé két, ill. három fontos jelenségcsoport tartozik: 1. az ún. b e s z é d t ö l t e l é k e k használata; 2. szó szerinti és tartalmi i s m é t l é s e k (szóhalmozás). Bizonyos értelemben ez utóbbi sajátos, önálló válfajának tekinthetjük (2.x.) a t o p i k ismétlı névmások használatát (ezekkel késıbb foglalkozunk). Ezenkívül

113

redundanciának tekinthetjük (2.y.) az általában szabályszerően bekövetkezı e l l i p s z i s e l m a r a d á s á t . Ez a jelenség ismétlésként is értelmezhetı, ám eltér az ismétlésnek azoktól az eseteitıl, amelyekkel a megakadásjelenségek közt foglalkoztunk.

1.1. Beszédtöltelékek

A beszédtöltelékek olyan deszemantizálódott elemek (szavak, szókapcsolatok, mondattöredékek, mondatok), melyek többé-kevésbé redundánsak a közlésben (aa mondanivalóhoz nem járulnak hozzá lényegesen vagy egyáltalán). A beszédtöltelékeket annak idején a megakadásjelenségek közt is megemlítettük, ám hangsúlyoztuk, hogy ezek nem „igazi” megakadásjelenségek, mivel nem áll rájuk, hogy „megtörnék” a beszéd folyamatosságát, hanem inkább az e l l e n k e z ı j e az igaz: a beszélı azért alkalmazza ıket, hogy elkerülje a valódi megakadásjelenségek alkalmazását (pl. a szünetét), amely ténylegesen megtöri a folyamatos beszédet. Ugyanakkor igaz rájuk, hogy a beszéd tartalmához nem vagy csak csekély mértékben járulnak hozzá. A töltelékszó nem más, mint egyetlen szabad morfémából álló beszédtöltelék. A töltelékkifejezés ezzel szemben több szabad morfémából álló beszédtöltelék. Mindkét típusra késıbb több példát hozunk.

A beszédtöltelékek funkciói

1. A beszédtöltelékek egyik legfontosabb f u n k c i ó j a pszicholingvisztikai: a beszélı mint az idınyerés egyik hatékony eszközét használja ıket a közlésben. Ám a beszédtöltelékek használata nemcsak a beszélı érdekeit szolgálja, hanem a hallgatóéit is: a beszédtöltelékek a hallgató számára pihenıt jelentenek. Ha a beszélı beszédében nincsenek beszédtöltelékek, jóval nagyobb koncentráltságot igényel a beszédértés: ha csak rövid idıre ellankad is a hallgató figyelme, már „elúszik” egy sor információ, amelyet nem mindig tud a következıkbıl kikövetkeztetni.

2. A beszédtöltelékek másik fontos funkciója f a t i k u s , a hallgatóval való kapcsolattartást is szolgálják. Elsısorban az olyan elemek tartoznak ide, mint a kérlek szépen, ugye, igaz-e stb. Ezek is jórészt kiüresedtek ugyan tartalmilag, ám legalábbis az esetek egy részében mégis egyfajta jelzések a hallgató felé, hogy a közleménynek ı a címzettje.

A beszédtöltelékek nyelvi jellemzıi

114

A beszédtöltelékeknek fı funkciójából következik, hogy könnyen aktiválódó elemeknek kell lenniük, amelyek szinte automatikusan „jönnek az ember nyelvére”. Ezért van az, hogy a beszédtöltelékek lényegi jellemzıje „a szóhasználat bizonyos egyhangúsága, színtelensége, kíméletlen visszatérése, sztereotípiája. A szónak, a szókapcsolatnak el kell kopnia, nagy gyakorisággal kell elıfordulnia a beszédben, hogy tölteléknek érezhessük.” (Ladányi Péter.)

A beszédtöltelékekben gyakran megfigyelhetık l a z í t á s o s j e l e n s é g e k : ● De hogyha van tényleg ez a szeretet izé °szerelöm és szerelöm szeretet tuod e;ez Ö egy rovnicá-t mer szeretet tuod az (.) ëgy kicsit izé +//. de de hogy lögyön +//. ÷s ÷s azt amit mondtam hogy hogy a;a je ten po+//. sexuálny súlad aby bol to je strašne dôležitá vec (.) ● és osztán Ö édösapa szödött faluba aláírásokot tuod vót az (a) lehetıség hogy () lögyön magyar iskola ugyhogy () kezdtem szlovák iskolábo két évet osztán m÷g möntem °magyar iskolábo ● van ez a Csëmadok de Ö °sömmit nem csinánok Há legalább é;é;n nem tudom csináják mittom október huszon-ÖÖ-hat vagy mikor van +//. vagy november mos van valami ünnep megin magyarokná /-nem-/? ● megválosztannyi valami ÖÖ Miss °Mája azt kitalátom én hogy (.) csak azér hogy lögyön valami +//. valamit összehoznyi () ahol ö mindön fiatal szavazhat tudod °akire szavaznak hạt () hạt ÖÖ Eztöt eztöt köll +//. ebbe köllene szerintem folytatnyi

A beszédtöltelékek szófajisága

A beszédtöltelék mint nyelvi kategória nincsen egyes szavakhoz kötve, sıt szófajokhoz és mondatrészekhez sem. A legkülönbözıbb szófajú és mondattani szerepő elemek válhatnak töltelékszóvá bizonyos helyzetekben. Az elızıekbıl következıen töltelékszó-állományunk nincsen, csupán töltelékként alkalmazott szavak vannak. Potenciálisan szinte minden szó lehet töltelékszó, ha kimutatható róla, hogy a beszélı pl. a „fenyegetı” elhallgatás kiküszöbölésére használta. A beszédtöltelékek beszédtöltelék mivoltára csak a kontextusból derül fény, hiszen a beszédtöltelékként használt szavaknak s z ó s z e r i n t i h a s z n á l a t u k is van. Ezért a beszédtöltelékeket csak konkrét nyelvi példákban lehet azonosítani. A töltelékszók legtöbbször kötıszók, módosítószók, módosító értelmő határozószók, a tölelékkifejezések pedig mondatrészletek.

1.1.1. Töltelékszók

A magyarban jellemzı töltelékszók a következık: ● k ö t ı s z ó k és kötıszószerően használt h a t á r o z ó s z ó k : és, úgyhogy; aztán, oszt ● m ó d o s í t ó s z ó k : hát, nos, ugyebár, no (most), na (most), izé 115

● m u t a t ó n é v m á s o k : ilyen, olyan ● m u t a t ó h a t á r o z ó s z ó k : akkor, ugye, így, úgy, itt(en), ott(an) ● e g y é b h a t á r o z ó s z ó k : aránylag, elsısorban, például, szóval, tulajdonképpen, voltaképpen, úgyszólván, bizony ● h a t á r o z ó i s z e r e p ő e g y é b s z a v a k é s s z e r k e z e t e k : ténylegesen, természetesen; meglátásom szerint, véleményem szerint ● i g e a l a k o k : kérem ● És a HITLER-r(ú/uu)l & <=hangosan nyel/nyelvével csettint> +//. Hát az () totálisan +... () Mindig veszik a(sz/z) +//. azokat a könyveket ugy|hogy & <=hangos levegıvétel> () Az ami nem mén az aa (.) középkor

Az „ugy|hogy” (vagyis a magánhangzó-rövidüléses „úgyhogy”) azért tekinthetı töltelékszónak, mert a beszélı a kimondása után már nem szándékozta folytatni a gondolatot. Ilyenkor a mondatvégi kötıszó diskurzusszervezı elemként funkcionál. Általában arra szolgál, hogy a beszélı jelezze vele, még nem szeretné átadni a szót. ● Amúgy nekem az vót csak a furcsa amikor odamentem Ipariba (.) hoogy (.) mennyire mennyire másképp beszélnek ott aa () középi srácok mint (.) mint mondjuk én ● És mondjuk ott azér a ºtanulmányi eredmények is nagyonn HM befolyásolták azt hogy ki hova mehetett én például meg vótam róla gyızıdve hogy az én életem el lesz cseszve hogyha (.) én nem mehetek abba az ELEKTRÓ-s fısulis osztályba mer én mondjuk a harminchatodik voltam a ranglétrán (.) második év végén tehạt én nem mondhatnám hogy a nagyon jó tanulók közé tartoztam volna

Ezekben a példákban a “mondjuk” szó nem nagyon járul hozzá a közlés tartalmához, így tölteléknek minısíthetı. (A második mondatban a második “mondjuk”, ha a beszélı csak találomra mondta a “harminchatodik” sorszámnevet, nem töltelékszó.) Az elsı példában két ismétléses újramondást is találunk (“mennyire mennyire”; “mint mint”), ezenkívül két nyújtást is (“hoogy”, “aa”). ● És nagyon sok jo;jótanuló ÖÖ () iparista vót kassai teạt nem;nem igaz hogy csak az ºállatok mentek oda viszont () ºnagyrészt azé igaz vót. Teạt így mondjuk ilyen () hat;hatvanöt-harmincöt százalékba azér teạt hatvanöt százalékuk azér ilyenn () kicsit ilyenn () ee ilyen (..) ºhülye vót magyarú. [nevet]

Ebben a diskurzusrészletben van nyelvi szerepe a mondjuk szónak, viszont megjelenik elıtte az így mutató határozószó töltelékszói szerepben. Ugyanakkor a mondjuk és az ilyen mint pragmatikai szinonimák szóhalmozásként, azaz szintén egyfajta megakadásjelenségként értelmezhetık. Szintén töltelékszói szerepet tölt be az utolsó tagmondat három ilyenn, ill. ilyen lexémája. ● Zs: Hát de ha nem vëtted föl akkor +... – B: /-De fıvëttem mer izé-/ [mosolyogva] (.) de azt nem tudtam hogy ı magy+//. izé direcht izérő híll klírrő híll

A példában szereplı elsı „izé” hasonló szerepő, mint a föntebbi „úgyhogy”, a félbehagyást van hivatva tompítani, álcázni; az ilyen „izé”-t töltelék „izé”-nek nevezzük. A második „izé” is idınyerı célzatú töltelékszó. A fönti példa harmadik „izé”-je viszont ún. szóhelyettesítı „izé”, amelyet akkor használunk, ha egy szót nem tudunk aktiválni, és el akarjuk kerülni a tényleges megakadásjelenség megjelenését. Az ilyen „izé”-re természetesen nem áll, hogy nem járulna 116

hozzá a közlés értelméhez, ráadásul épp arra szolgál, hogy a beszélı elkerülje a beszéd folyamatosságának a megtörését, így aztán az ilyen „izé” nem is lehet megakadásjelenség (és persze nem is töltelékszó). A harmadik „izé” szóhelyettesítı voltára utal az is, hogy azzal a toldalékkal van ellátva, amivel az akkor még nem aktivált, de késıbb elhangzó „klírrő” is tartalmaz. A szóhelyettesítı „izé”-nek két válfaja van. 1. A példánkban szereplı „izé” ún. szókeresı „izé”, amelyet n y e l v i l a p s z u s esetén alkalmaz a beszélı, azaz amikor egy amúgy ismert szót keres a mentális lexikonában. 2. A másik típus az ún. szópótló „izé”, amelyet a beszélı n y e l v i h i á n y esetében alkalmaz, amikor olyan szóra van szüksége, amelyet nem ismer vagy amely nem is létezik.

A következı példákban töltelék “izé”-t találunk: ● És nem tudtam hogy ı és fıvëttem (.) De csak annyi hogy fé perc vót hogy izé má (.) má minnyá hazafelé tartnak ● De ez rendëssen olyan pausál hogy (.) megvan hogy () izé () korlátlonú beszéhetsz ● Így e+//. nemtom í <=így> nem mondott sëmmit konkrétan /-dee (.) hogy izé szëgény most-/ nem csináto meg a matëkot tudod

Az utolsó példában az „í”-vé kopott „így” is töltelékszó. Az “izé”-vel jelölt szóra a beszélıtárs a “mizé” szócskával kérdezhet rá, de elıfordul a “mizé” egyszerően az “izé” változataként is: ● Othattam a táskábo jaa (.) telefonomot osztán mos meek haza és nézëm és mizé valami öt /neprijatý hovor vót-/

A következı példákban t ö b b f é l e m e g a k a d á s j e l e n s é g jelenik meg: ● ës akkor min szegénnek tuod hát Ö (..) kihogyhíjákú(ni) a kolonistákot

Elıször két töltelékszó, utána egy rövid habozás, majd pedig közepesen hosszú néma szünet. Az így nyert idı sem elég azonban a beszélınek, hogy aktiválja a szükséges szót, ezért lexémapótló elemet használ (“kihogyhíjákúni”). Az alábbi példában m é g t ö b b m e g a k a d á s j e l e n s é g halmozódik: néma szünetet, habozást, ismétléses újramondást és töltelékszót (“vieš”) egyaránt találunk benne: ● Jaa keď po;poznanemám niečo pekné +//. na pekný dom (.) Ö naa Ö naa Ö vieš na peknú záhradu

A töltelékszó itt nemcsak az idınyerést, hanem a kapcsolattartást is szolgálja. A s z l o v á k nyelvő megnyilatkozások egyik jellemzı töltelékszava a „proste”. ● De nagyon szeretnék () MM (.) & <=nyelvével csettint> a németet +//. () MM zlepšiť si proste nemčinu

117

Nyelvsemleges töltelékszó a „NO”, mert hangalakja a magyar és szlovák nyelvben is azonos, pl.: ● Éss ÖÖM & <=hangos kilégzés> NO hát kňaz nem akarok lenni.

118

Töltelékszóláncok

Elıfordul, hogy több töltelékszó kerül egymás mellét, ezek mintegy láncot alkotnak. Töltelékkifejezésnek nem nevezhetık, mivel tagjai közt nincs nyelvtani viszony. Ilyen már az elızı mondatban is a „NO hát”. A töltelékszóláncokká összeálló töltelékszavaknak és önálló töltelékszavaknak a „tobzódását” látjuk a következı részletekben: ● Tehạt pëldạul mondjuk én eleve a Karcsihoz igazodtam mindíg és a Karcsi az leszát +//. (.) szoval mindig jött velem ës akkor Újvár+//. (..) szoval hạt ı jöt jöt velem Újvárig. ● Tehạt példạul mondjuk ÖÖ (.) hát mos nem is tudom mi vót a tantárgy neve mi csak úgy hívtuk hogy ºAlbertból

Az alábbi kombinálódik:

részletben

a

töltelékszavak

használata

beszédtempó-lassítással

● És ezér elkezdtem sokat utánaolvasni () meg utánanézni hogy ez hogy hogy mőködik /-és hát ugye-/ [lassabban] az a (.) az egésznek a lényegee hogy (.) beszélni kell a gyerekekkel () hogy foglalkozni kell velük és °egyformán azért hogy a magyart is megtanulja meg a szlovákot is (.)

1.1.2. Töltelékkifejezések

A szakirodalom alapján a következı kifejezések szoktak gyakran elıfordulni beszédtöltelékként: s a többi, meg minden, meg ilyesmi; tetszik tudni, kérem szépen, kezét csókolom, hogy is hívják, hogy is mondjam, hogy úgy mondjam; úgy gondolom, úgy vélem, úgy érzem, megjegyzem, jelzem, megmondhatom, merem azt mondani, meg kell mondani, el lehet mondani, szükséges megemlítenünk, hangsúlyoznunk kell, figyelemreméltó (, hogy); nem mondom, nem tudom (én), mit tudom én; ıszintén szólva. ● Mer lehet hogy szlovákul majd biztosan meg /-fogok tanulni beszélni-/ [nevetve] () ha majd iskolába fogok járni meg úgy ● Úgyhogy (.) ººnem tudom ºvalamennyit beszéhettünk mer ık mutattak valami kártyatrükköket meg meg mit tudom én +/.

A fönti példákban a közlés végén található töltelékkifejezések mintegy enyhítik, álcázzák a félbehagyást, gördülékenyebbé teszik a közlést, így voltaképpen nem hogy megtörnék a folyamatos beszédet, hanem inkább biztosítják a közlés folyamatosságát. (Ez is utal a beszédtöltelékek átmeneti jellegére.) Olyan szerepet játszanak ezek a kifejezések, mint a töltelékszók közt említett, közlésvégi úgyhogy. ● Szóval nem csak az vót hogy megcsinálta hogy () mit tudom én () hogy megcsináta és akkor a gyerek kapott érte egyest mert az ı aszmondta hogy azt a ºlegkönnyebb. ● Habár elıfordúhat hogy mittomén Ö Ö (hogy) e;embör téved valamit dee Ö de dee ÖÖ °betartannyi a törvényt a elıírásokot úgy a () úgy a () vällási hogyhíjákokot m÷g mittomén () ● ë;én Ö /-hạt ÖÖ i;igyeköztem Úgyhogy -/ [közben többször rácsap az asztalra] én jó tanuló vótam mittomë <=mit tudom én> mai napig °vybrané slová °skloňovanie °vzory () vieš ako toto () °výnimky °tvorba °genetí <=genitív> °druhého pádu množnéh <=množného čísla> +//.

119

°výnimky vieš lebo toto () °pravopis toto ÖÖ a také veci že som nejak snažil som [nyögés] nejak to ovládať

Az utóbbi példákban a „mittomén” és a „mittomë” fúzió útján alakult lazításos formák, lehetséges, hogy ebben a formában lexikalizálódtak, és így nem is igazi töltelékkifejezések, hanem töltelékszavak. A “vieš ako toto“ és a “vieš lebo toto“ töltelékszavakból összeálló töltelékkifejezések. A „mittudomén”-hez hasonlóan lexikalizálódottnak tekinthetı a következı példában található, palócosan fuzionált „memminden”: ● Dee aa tanárok elégé ki vannak bukva ettı az új rendszertı (.) ugye még kiforratlan az egész memminden de a lényeg az hogy (.) °borzasztó kevés pénzt (.) adnak rá így megszőnnek () Ö tanszékek is (.) pëldául ilyen fiktív tanszékek azok megszőnnek (.)

A „meg minden” nem egyértelmően töltelékszó, sok esetben a beszélı ezt alkalmazza olyankor, amikor valamely részletkérdést nincs kedve, türelme kifejteni. Ilyenkor a közlés szerves része, nem mondható, hogy nem járulna hozzá a közlés jelentéséhez, ezért nem is tekinthetı megakadásjelenségnek.

1.2. Ismétlések

1.2.1. Szóismétlés

A szóismétléssel is foglalkoztunk a megakadásjelenségek közt, ott ismétléses újramondásnak neveztük ıket. Az ismétléses újramondás lényegét abban határoztuk meg, hogy a beszélı újrakezdi az elıtte már kimondott szekvenciát, mégpedig oly módon, hogy egy vagy több egész szót ismétel meg (nemcsak szórészt, ez utóbbi esetben ismétléses újraindításról beszélünk, nem újramondásról). Az ismétléses újramondásra többek között ezeket a példákat említettük: ● Itt tanulok tö+//. Ö(Ö) tiszta történelmet (.) éésss (.) és ennyi [nevet] ● Azér gondoltam mer mer (.) mer még soha nem voltam ilyen helyzetbe ● Hát az még mámo is () mámo is szılı má huszonnyóc év után is még szılı (.)

A szóismétlés azonban szervesebben is beépülhet a mondatba, ilyenkor nemegyszer csupán tıismétlésrıl van szó, mert a szó a közlés további pontján más toldalékkal jelentkezik. ● Néhány évvel ezelıtt, másfél évtizeddel ezelıtt még néhány dolgozó irigyelte a vezetıket, hogy milyen jó nekik, a vezetıknek.

Szóismétlés az írott nyelvben is rendszerszerően jelentkezı ellipszis hiánya, azaz olyan szónak az újramondása, amely általában mint redundáns törlıdik a közlésbıl. ● De ez nemcsak generációs szinten jelentkezik, hanem jelentkezik az egyéni ember életében.

120

1.2.2. Szóhalmozás

Ha az ismétlés csupán „tartalmi”, s a közlésben (pragmatikai) szinonimák jelennek meg a céljából, s z ó h a l m o z á s r ó l beszélünk. A szóhalmozást is említettük annak idején a megakadásjelenségek közt, de hangsúlyoztuk, hogy a szóhalmozás nem „igazi” megakadásjelenség, nehéz ugyanis azt mondani, hogy megtörné a beszéd folyamatosságát. A szinonimák alkalmazása szinte észrevétlenné teszi a hallgató számára, hogy a beszélı idınyerési szándékkal használ nyelvi elemeket. A redundáns szinonimaismétlés kiváltó oka természetesen nem feltétlenül a beszélı habozása, nehézkes fogalmazása. Sokszor éppen a mondandójukat akarják p o n t o s a b b á t e n n i , máskor esetleg n y o m a t é k o s í t a n i a szó rokon értelmő párjának a mondatba főzésével. Ilyenkor nem tekinthetı a szóhalmozás megakadásjelenségnek. A felsorolt szinonimák közt igen gyakran jelentéskülönbség is van, így nem teljesen igaz, hogy ezek tartalmilag egyáltalán nem járulnak hozzá a mondanivalóhoz. ● NOO hogy mondta hogy kipróbájo hogy (.) tësz ëgy próbát () ës begyött neki (.) Eszëm ēmegy ilyen náluŋ nincsen () ● És ott van ÖÖ M hranica (..) prechod hraničný () Magyarországba úgy|hogy az tiszta magyar kerület (...) ● énnököm a célom az mindég mittom÷n ëgy kultúrdélutánok itt lögyenek a s+//. Ö itt a s+//. Ö fotbalpályán itt ebbe a környezetbe ebbe a természetbe () Nëköm mindég +//. ha pénzöm vóna memmondom mindön väsárnop ëgy éneköst hoznák ide ëgy °zenekart () tudod a izé délutánra () tu;tuod

2. Hiányjelenségek

A beszéd pillanatnyisága azonban – paradox módon – ellentétes következményekkel is jár. Mivel tehát a spontán beszéd egy bizonyos beszédhelyzetben születik, majd el is enyészik, a beszélı beszéd közben erıteljesen támaszkodik a beszédhelyzetre, és sok mindent nem mond el, ami a beszédhelyzetbıl, beszédelızményekbıl, a beszélgetıtársak közös elıismereteibıl stb. egyértelmő. Azt is mondhatnánk: a beszélt nyelv szövegfüggetlen, de beszédhelyzet-függı szövegalkotás révén jön létre. Mindebben a g a z d a s á g o s s á g r a v a l ó t ö r e k v é s is megnyilvánul. Ez nem mond ellent a föntebb említett redundanciának, ugyanis a közlésbıl kimaradó mozzanatok megfogalmazása valószínőleg sokkal nagyobb mentális erıfeszítést igényel, mint pl. a töltelékszók használata vagy az ismétlés.

121

Elsısorban a beszédhelyzetre való támaszkodással magyarázható a beszélt nyelvben található hiányos és befejezetlen szerkezetek, ill. mondatok sokasága. A befejezetlen szerkezetek, ill. mondatok, mondattöredékek számát szaporítják a gyakori közbevágások, önközbevágások és félbehagyások is. Bár a hiányosnak tekinthetı mondategységek, szószerkezetek, szavak és morfémák száma az írott nyelvben is meglepıen nagy, még nagyobb mértékben fordulnak elı a beszélt nyelvben. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a beszélt nyelvben ezek száma meghaladja a teljes szerkezető mondategységekét.

Lejegyzés

A hiányjelenségek lejegyzése voltaképpen kódolási kérdés. Arra viszont ügyelni kell, hogy a lejegyzı ne pótolja ösztönösen a „hiányzó” elemek egy részét. Ha az érthetıség szempontjából szükséges, akkor a megfelelı jelölésmóddal – csúcsos zárójel és a nyitó zárójel utáni 0 használatával <0mmm> – jelölni lehet, hogy az adott elemsor „hiányzik”.

2.1. Ellipszis és kihagyás

2.1.1. Ellipszis (kontextuális ellipszis)

Az ellipszis értelmezése nem egységes a szakirodalomban. Az e g y i k felfogás szerint elliptikus az a mondatszerkezet, amelybıl úgy hiányzik valamely szerkezeti elem, hogy az a nyelvi kontextusból kikövetkeztethetı. M á s o k nem támasztanak ilyen feltételt. Mi a továbbiakban ezt a szőkebb értelemben vett ellipszist tekintjük ellipszisnek, az ilyen ellipszist mutató mondatokat pedig elliptikus mondatoknak. Az ilyen értelemben vett ellipszis nyelvtani kategória. Szőkebb értelemben tehát az ellipszis olyan kihagyás, amely a szövegkörnyezetbıl kiegészíthetı, rekonstruálható. Az ellipszis nemcsak szőken vett grammatikai, hanem szövegtani, stilisztikai és retorikai kategória is. A szövegtanban alkalmazott meghatározás szerint az ellipszis olyan visszautalás a referenciálisan azonos nyelvi elemre, amely mondat vagy mondatrész fölösleges, már ismert részeinek elhagyásával valósul meg. A stilisztikában ellipszisrıl akkor van szó, amikor a beszélı (odaérthetı) mondat vagy mondatrész elhagyásával, töredékesen fejezi ki mondanivalóját. Az ellipszisnek nyomatékosító, érzelemkeltı ereje van; különösen a balladákban és a drámákban gyakori. A retorikában az ellipszis a d e t r a k c i ó egyik válfaja, szó vagy mondatrész kihagyása; olyan hiány, amely a szövegkörnyezetbıl rekonstruálható. A detrakció egyéb esetei a szónál kisebb egységeket érintik, pl. szókezdı hang vagy szótag elhagyása (aferézis), a szóvég elhagyása (apokopé), szó belsejében két egymást követı szótag összeolvasztása (szinerézis) stb. Érdemes még megjegyezni, hogy a generatív grammatika úgy tekinti az ellipszist, mint amely csak hangalakhiányból áll, vagyis maguk a lexikai és nyelvtani jegyek jelen vannak, és

122

részt vesznek a szerkezet értelmezésében (ezért aztán nem is kell ıket „rekonstruálni”), csak éppen nem történik meg a hangalak beillesztése az adott szerkezetbe. Szintaktikai szinten tehát nincs hiány, csak hangtani szinten van.

A nyelvtani ellipszis számos esete mind az írott, mind a beszélt nyelvre jellemzı. ● Pista egy rendırhöz futott oda, János egy tőzoltóhoz futott oda. Vagy: Pista egy rendırhöz futott oda, János egy tőzoltóhoz futott oda. ● Misi megbeszélt Erzsivel egy forgatókönyvet, Robi pedig egy novellát is megbeszélt Erzsivel. ● Te csak pletykáltál arról, hogy kivel látták a királynıt, de én írtam is arról, hogy kivel látták a királynıt.

Az elliptikus mondatoknak egyik jellegzetes válfaját a kérdésekre adott válaszok képviselik az ún. szomszédsági párokban. Bár az elemi iskolákban általában azt tanítják, hogy egész mondattal kell válaszolni, ez a mindennapi társalgásban nem szokásos. Ha mégis megjelenik a t e l j e s m o n d a t válaszként, az mindenképpen jelölt megoldás, és valamilyen többlet-mondanivalója van, pl. irónia (megfelelı hanghordozással) – a beszélı nemtetszését fejez ki. J e l ö l e t l e n megoldás: ● A: Mikor adod vissza a tartozásodat? B: Egy hét múlva. J e l ö l t megoldás: ● A: Mikor adod vissza a tartozásodat? B: Egy hét múlva adom vissza a tartozásomat.

Elképzelhetı, hogy a beszélt nyelvben azok az elliptikus mondattípusok is gyakrabban fordulnak elı, amelyek az írott nyelvben is szokásosak. A következıkben azonban a hiányjelenségeknek olyan válfajaival is foglalkozunk, amelyek nem jellemzıek az írott nyelvre.

2.1.2. Kihagyás (szituatív ellipszis)

A hiányzó mondatrészlet sok esetben nem következtethetı ki a közvetlen mondatkörnyezetbıl, de az egész beszédhelyzetbıl vagy a világról alkotott ismeretek, a kulturális szokások stb. alapján mégis rekonstruálható, több-kevesebb biztonsággal. Ilyenkor beszélünk szituatív ellipszisrıl, amely tehát nem más, mint a beszédhelyzetbıl vagy a világismeret alapján rekonstruálható kihagyás. Egy takarítóbrigád dolgozik egy többfunkciós csarnok kitakarításán. A brigád vezetıje megígéri az egyik takarítónak, aki egy nagy, egy ember által nehezen fölemelhetı porszívóval porszívózza a színpad elıtt található hosszú, széles szınyeget, hogy majd segít neki föltenni a porszívót a színpadra, hogy azt is kiporszívózhassa, csak elıször tegye rendbe a szınyeget. Amikor a takarító végez a szınyeggel, odamegy a brigád vezetıjéhez. Nem mond semmit, csak ránéz. Az elızmények ismeretében a brigád vezetıje föltételezi, hogy a takarító végzett a szınyeggel, és szeretné, ha segítene neki a porszívónak a színpadra való fölrakásában. A biztonság kedvéért azonban megkérdezi: „Színpad?” A takarító bólint. Ez példa a maximálisan takarékos, mégis tökéletesen egyértelmő kommunikációra. A „Színpad?” esetében tulajdonképpen mesterséges dolog lenne „ellipszis”-rıl beszélni, hiszen nem tudni, pontosan mi „hiányzik” a mondatból (közlés szempontjából semmi). A „teljes mondat” többféleképpen is rekonstruálható: „Végeztél a szınyeggel, és szeretnéd a színpadot porszívózni?” „Már menjek és segítsek föltenni a porszívót a színpadra?” „A színpad következik”? Stb.

123

A kihagyás különféle mérető és szerkezető nyelvi egységeket érinthet. Nézzünk meg néhány példát!

a) Összetett mondatot érintı kihagyás

M o n d a t e g y s é g h i á n y a . Pl. az idézı mondat hiánya. Nem mindig érezzük a hiányát, ám sokszor zavaró, hogy a kihagyás miatt össze nem tartozó mondategységek kapcsolódnak össze: ● De már mëgunta oszt a koncsorgást □ hogy ı már nem mëgy. Az elsı és második mondategység közül a másodikhoz tartozó idézı mondat hiányzik.

K ö t ı s z ó h i á n y . Ellipszisrıl olyankor beszélünk, amikor a kötıszó kimaradása alkalomszerő. A két esetet azonban nem lehet élesen szétválasztani, hanem egy folyvány két végpontjáról van szó inkább. ● <0ha> Az ember kimegy az utcára, akkor attól félhet, hogy elüti egy autó.

b) Egyszerő mondatot, ill. összetett mondat tagmondatát érintı kihagyás

Á l l í t m á n y kihagyása: ● Mer valakinek csináni □ tehát énn | kesztem | és | valahogy én oda ragattam. Az elsı mondategységbıl a kellett állítmány maradhatott ki ● … ugyë ık mënnek városra | mer városon kényelmesebb az élët | □ iskola dolgozik mindënki … A harmadik mondategységbıl valószínőleg a van állítmány hiányzik, bár e tagmondat másféle állítmánnyal is kiegészíthetı (pl. több az iskola).

A l a n y kihagyása: ● Mivel me… ojan | volt az elızı hogy motorral kellëtt □ gyalogolnom kellett. A második mondategységbıl hiányzik az alany, valószínőleg a mennem igealak.

T á r g y kihagyása: ● A szerzı az egyik adatközlıjét így biztatta további mesélésre: A méhészkedésrıl tessék még mesélni! Mire ı így reagált: A méhekrı? Há mit szeretnél róla □? A mondat végérıl hiányzik a tárgy (hallani, tudni vagy valamely hasonló szó).

H a t á r o z ó kihagyása: ● Tehát nem a lekszikális tudás a lényëg | hogy minél többet bezsúfolni □ hanem asz hogy mëktanítani | a | gyerëkëket. Ebbıl a mondatból a helyhatározó hiányzik: ebben a kontextusban általában a gyerek fejébe szókapcsolat szokott elhangzani, most is ilyesmi maradt ki a második mondategységbıl.

124

c) Szószerkezetet érintı kihagyás

Névutóhián y: ● A: Ki miatt hagyta ott a fıiskolát? B: Barátnıje □.

R a g h i á n y . A névutóhiányhoz hasonló jelenség. ● A: Hova utazol? B: Nyiregyháza.

d) Szókapcsolatot érintı kihagyás

N é v e l ı h i á n y . A „névelıhiánynak” nyilván vannak olyan válfajai is, amelyek valószínőleg szabályszerőek a beszélt nyelvben, sıt akár bizonyos írott nyelvi regiszterekben is (pl. kicsit ’egy kicsit’, főre lépni tilos ’a főre lépni tilos’). Ilyen esetekben nem beszélhetünk a névelı hiányáról. Más esetekben a névelı kihagyása inkább alkalmi jelenség, és ezért valóban kihagyásnak tekinthetı. ● Utyhogy a … ot … □ kórházba is monta a nıvér hoty | tuggyák hoty | hoty kell □ tëját mëkcsinálni…

e) Lexémát érintı kihagyás

Lexémát érintı kihagyásról beszélünk például olyankor, hagy egy állandósult szókapcsolat valamely tagja, egy igekötıs ige igekötıje vagy egy összetett szó valamely tagja hiányzik. ● Próbákozhatnak ezzel () de szerintem ez má veszett fejsze □ [ti. nyele] ● Ezt a három tök különbözı dolgot kapcsolta □ [ti. össze]

f) Szót, ill. morfémát mint hangsort érintı kihagyás

Ide a hangtani részben már tárgyalt lazításos jelenségek közül az egyetlen elemet érintı törlés (pl. akko ’akkor’) és a több elemet érintı csonkulás (pl. pëdu ’például’) tartozik. „Tartalmi kihagyás”

Ezenkívül a beszélt nyelvben elıfordul, hogy olyan mondatrészletek hiányoznak, amelyek nem eredményeznek szerkezeti szempontból hiányos mondatot, tartalmilag viszont igen, 125

azaz a szerzı nem mond el egy olyan tartalmi mozzanatot, amely szerves része mondandójának, de a világismeret, a beszédelızmények és a beszédhelyzet szükségtelenné teszi nyelvi kifejezését. Ezek természetesen még kevésbé rekonstruálhatók konkrét grammatikai szerkezet formájában, a hiányzó tartalmi részlet viszont fölismerhetı, ill. rekonstruálható. Az ilyen közléseket nyelvtani szempontból nem is lehet hiányosnak tekinteni; a közlés szintjén is problematikus „hiány”-ról beszélni, hiszen sem a beszélınek, sem a hallgatónak nincs hiányérzete, mivel a világismeret, a beszédelızmények és a beszédhelyzet egyértelmővé teszi a közlés, pontosabban: ezekre támaszkodva történik a közlés, ezek kommunikációs szempontból mintegy részei a közlésnek. Olyan ez, mint ha egy láb nélküli széket ráteszünk egy ládára és ráülünk. Mivel ott a láda, nincs szükség lábakra, nagyjából ugyanúgy használhatjuk a széket, mint ha „teljes” lenne, csak a székülés és a széktámla „hordozója” más, a székhez képest külsıdleges. Ha viszont valaki elviszi a ládát, már nem tudjuk a széket használni, amiképpen az ilyen, beszédhelyzetbe ágyazott mondatok, pontosabban: közlések is érthetetlenné válnak, ha kiszakítjuk ıket a beszédhelyzetbıl.

Bár „hiányosság”-ról beszélni ilyenkor tulajdonképpen egy külsıdleges szempont érvényesítését jelent, erre az elemzés szempontjából szükség van, és ezért az ilyen mondatokat, ill. közléseket hiányosnak (de nem elliptikusnak) fogjuk tekinteni, jóllehet tudjuk, hogy ez a megnevezés nem tükrözi az adott jelenség belsı természetét.

2.1.3. Hiány (nem rekonstruálható kihagyás)

Elsısorban a n y e l v v e s z t ı é s n y e l v e l s a j á t í t ó beszélık esetében, de kisebb mértékben é p n y e l v ő b e s z é l ı k esetében is megjelenhetnek a kihagyásoknak olyan típusai is, amelyek nem vagy csak nagyon bizonytalanul rekonstruálhatók (ép nyelvő beszélınél különösen olyankor, ha az zaklatott idegállapotú vagy fáradt). Ezek rendszerint bizonyára nem az olyan élethelyzetekben jelentkeznek, mint amilyenrıl föntebb volt szó, hanem beszélgetések során, pl. események elbeszélésekor vagy vélemény kifejtésekor, amikor a beszélı kevéssé támaszkodhat a beszédhelyzetre. Ilyenkor a hiányos nyelvi kompetencia miatt olyan kihagyások is történnek, amelyek nem rekonstruálhatók a beszélı számára, és így maga az információátadás is sérül kisebb-nagyobb mértékben. Az ilyen közléseket csonka közléseknek nevezhetjük, utalva ezzel arra, hogy szemben az elızı két esettel, itt nem csupán az elemzési keret „ugrasztja” ki a hiányt, hanem a hiány objektív, tényleges, a kommunikáció résztvevıi által is érzékelhetı. ● De fıleg a sajtóba az a tapasztalat, hogy az össztársadalmi érdek az valamilyen fölöttünk lebegı értékmérı, mindent ahhoz mérünk az aztán alaposan elverjük a port, hogy ez persze csak részérdek volt, az össztársadalmi érdek mást kíván. Ahogy arra Huszár Ágnes rámutat, a harmadik tagmondatból hiányzik az elverjük ige határozója, és nem is tudjuk kiegészíteni a szerkezetet. Ez okozza a homályosságot.

Bonyolultabb azoknak az eseteknek a megítélése, amelyekben a mondatból nem mondatrész hiányzik, hanem pl. nyelvtani kapcsoló elem, mondjuk kötıszó,, és az nem rekonstruálható egyértelmően. 126

Mellérendelı: ● Meg az az egész, más légkör van ott lent, mint itt fent a külszínen. Az efféle mondatok többféle elemzést is lehetıvé tesznek. A legvalószínőbb az okhatározói alárendelés, ill. az okadó magyarázói mellérendelés. Alárendelı: ● Ugyanakkor nem szeretném a rádióhallgatókat félrevezetni, nagyon siessenek megvenni… A valószínőleg behelyettesíthetı kötıszó a hogy. Fıleg az utalószó hiánya nehezíti meg az elemzést, hiszen a hogy nagyon sokféle mellékmondatot kapcsolhat. A legvalószínőbb elemzés szerint célhatározói mellékmondatról van szó.

2.2. Félbeszakítás

A beszélt nyelvben sok a befejezetlen közlés. A közlés bármilyen egységben bekövetkezhet, pl. (tag)mondatban, szószerkezetben, szókapcsolatban, lexémában, morfémában. A kisebb egységek megszakadása egyben a nagyobb egység megszakadását is jelentik. Így pl. a tagmondat megszakadása automatikusan az egész összetett mondat megszakadása is, a szószerkezet megszakadása automatikusan a tagmondat és az egész összetett mondat megszakadása is stb. Fordítva ez nem áll: az összetett mondat megszakadása nem feltétlenül jelenti a tagmondat, szószerkezet, szókapcsolat stb. megszakadását (mert a megszakadás a tagmondat, szószerkezet, szókapcsolat stb. határán is történhet).

A megkezdett szekvencia megszakítása kétféleképpen következhet be: 1. vagy a beszélı maga szakítja meg az elemsort (önközbevágás), 2. vagy pedig a beszélgetıtársa teszi ezt (félbeszakítás és közbevágás). Ez fıleg a diskurzus szempontjából fontos megkülönböztetés, de az áttekinthetıség kedvéért itt is felhasználhatjuk a példák osztályozásához. 3. Ezenkívül az is elıfordul, hogy a beszélı annak ellenére, nem fejezi be a közlést, hogy sem ı magát nem szakította félbe, sem más nem szakította félbe ıt (félbehagyás).

Lejegyzés

A közbevágásra a +/. jellel, az ö n k ö z b e v á g á s r a a +//. jellel, a f é l b e h a g y á s o k r a a +… jellel kell utalni. Gondot okozhat a félbehagyás és a közbevágás megkülönböztetése, ha a beszélı elhallgatása és a következı beszélı megszólalása közt nagyon rövid idı telik el.

2.2.1. Önközbevágás

Ha tehát a beszélı saját magát szakítja félbe, önközbevágásról beszélünk.

127

Kötıszó után: ● Butaságot nem beszélek mer | nem tudom hol forgattya lë | Kriszti | utyhogy □ Hát ot nagyon jó emlék meg | szóval neveket se akarok említeni. ● Ugyhogy oszt még utána is töpször oszt látta a gyerëkët de | mikor □ no utána közbe oszt má nem tanákosztónk velë | töpször még látta míg kisseb vót. Más helyzetben: ● De nem tutta mëktënni mivel | a | pénteken nem volt látogatás | vasárnap mëg a férje othon vóna □ hogy hova mennyék Putnokró Ózdra minëk mëgyën.

Önközbevágás általában a) vagy azért történik, mert a beszélı másról kezd el beszélni, anélkül hogy az elızı mondatot (olykor szót) befejezné, b) vagy pedig azért, mert saját magát javítja. ● Teljesen kigömbölyödött attol hogy +//. De ne fecsegjek itt össze-vissza! Az adatközlı itt félbeszakítja saját elbeszélését, hogy majd másról kezdjen el beszélni. ● Má nem mentem olyan Ö egy Ö egy +//. už ani to neviem povedať že týždeň [nevet] Az adatközlı itt az önközbevágás után metanyelvi megjegyzést tesz, mégpedig úgy, hogy közben kódot is vált. ● Tele van bogárral a fának a fér+//. kérge (javításos újraindítás) ● És ilyen (.) zene +//. ilyen táncra való Ö számot játszottam zongorán (egyfajta javításos újraindítás)

2.2.2. Félbeszakítás és közbevágás

Félbeszakításról és közbevágásról akkor beszélünk, ha a beszélı azért nem fejezi be a mondatot, mert valaki átveszi tıle a szót. Félbeszakítás esetén a beszélı, aki átvette a szót, folytatja az elızı beszélı által elkezdett mondatot. ● A: Asz mondta, azér nem tudott eljönni, mer annyi munkája volt hogy +/. B: ki se látszott belöle (.) Ismerem ezt a szöveget, mindig esz mondja!

Ha a másik résztvevı úgy veszi át a szót, hogy nem az elızı beszélı mondatát folytatja, közbevágásról beszélünk. ● T: És akkor má most akkor beszélsz spanyolul ugye °németül +/. A: Németül nem nem Ebben a példában a terepmunkás nem fejezte még be a kérdését, amikor az adatközlı közbevágott. Erre utal a felvételen a dallamvonal lezáratlansága (ez azonban az átiratból nem tőnik ki). ● T: És még a haja is máshogy meg lenne csinálva szerintem szexnı lehetne hogyha +/. A: °Lehetne mer érted neki a haja tudod milyen °szép? Neki olyan melíres haja van Itt a terepmunkás az adatközlı barátnıje, spontánszerő beszélgetésük során többször belevágnak egymás szavába. ● A: °Csaj (.) Ilyen korba de (.) o+//. Így °e (.) takto ramená () és így megy e (.) és olyan rohadt °nagy proste () olyan +//. mikor bú;búcha strašne (.) és minden nap posilkába volt és jej ruplo rameno () tudod () és teraz boli na one () na atroskopii és ilyen hülyeségekre +//. és po+/. T: Az tényleg izom neki () az amii olyan nagy?

128

A harmadik példában a közbevágás szó belsejében történik (szó szerint a „szavába” vág a terepmunkás az adatközlınek) ● T: S hogyha együt beszéltek együt beszégettek akkor (..) ti ketten +/. A: Valamikor spanyolul isss ÖÖ+/. B: Meg magyar is Itt elıször az elsı adatközlı nem várja meg, hogy a terepmunkás befejezze a kérdését, és már válaszol is rá, s mivel elakad (ezt jelzi a habozás), a második adatközlı – aki az elsınek a testvére – átveszi a szót.

Nem számít közbevágásnak, ha egy másik beszélı megszólal, de az eredeti beszélı tovább beszél (hiszen ilyenkor nincs félbeszakítás). Ebben az esetben átfedıdés (párhuzamos szekvencia) keletkezik. Ezt az esetet közbeszúrásnak nevezzük. Közbeszúrásra olyankor szokott sor kerülni, amikor a beszélı a mondat lezárása elıtt szünetet tart, a hallgató pedig ezt kihasználva közben mond valami rövidet. ● A: A tak ďaej <=ďalej> a tak ďaej má to °veľa výhod () samozrejme nevýhody to (.) T: NO! A: …°nemá! [nyomatékosan]

2.2.3. Félbehagyás

Félbehagyásról akkor beszélünk, ha a beszélı nem fejezi be a mondatot anélkül, hogy valaki félbeszakítaná. Félbehagyás esetén tehát nem történik sem önközbevágás, sem közbevágás, ehelyett elhallgatás (beszédszünet) jön létre. ● Igen igen igen İ is (…) Ö textilná +… (…) İ is ÖÖ szlovák ovodába keszte szlovák | alapiskolán járt tuod (.) ugyanúgy mint én ● GRAMATIKA olyan striktné pravidlá de spanyol nyelv HMMM nem tőnik olyan nehéz +… (…) Beszélni ÖÖÖ nem (.) végkép nem nehéz ● A: Jártam arra de akkor eszembe se jöt hogy +… (..) T: Én se láttam egy büdös fillért se deee (.) de legaláb jó volt ● A: Neeem (.) én éppen kezdtem el járni (.) erre a (..) iskolára osztan (…) nem akartam itt lenni (…) oszt egy naponnn (.) becsomagoltam a (.) °kufferomat és +… (..) T: Csak úgy elmentél? Ne hülyéskedj?! Az elsı két példa kapcsán az a kérdés merül föl, hogyan lehet megkülönböztetni a félbehagyást az önközbevágástól, a másik két példa kapcsán pedig az, hogy hogyan különböztethetı meg a félbehagyás a közbevágástól. Mindkettıben közös, hogy sok esetben tartalmilag más következik, vagyis a félbehagyás, ill. közbevágás és önközbevágás után megtörik a gondolatkifejtés, elbeszélés stb. menete. A különbség köztük az, hogy a félbehagyás után néma szünet következik.

2.3. Deixis

129

A spontán, kötetlen beszéd legtöbbször nagyon erıteljesen bele van ágyazva a konkrét beszédhelyzetbe. Ez fejezıdik ki nyelvileg a deiktikus (rámutató, nyelvi kifejezéssel valamely dologra mutató) nyelvtani eszközök sőrő alkalmazásában. Ahogy azt szövegtanból tanulták is, a deiktikus nyelvtani eszközök olyan nyelvi elemek, amelyek a közlésben nem megneveznek valamilyen dolgot, hanem többnyire névmással rámutatnak a dologra. A deixisnek mint nyelvtani kategóriának a lényege az, hogy közvetlen utalást tartalmaz a beszédhelyzet bizonyos tényeire. A deiktikus megnyilatkozás jelentése tehát a beszédhelyzetnek a függvénye. Minden nyelv rendelkezik olyan lexémákkal, amelyek csak a beszélı idıbeli és térbeli helyzetéhez képest értelmezhetık. Három típusukat különböztetjük meg: 1. S z e m é l y e s d e i x i s . A személyes névmások, mint én és te használata, amelyek a diskurzusban részt vevı személyeket azonosítják. Az én vagy a te személyes névmások értelmezése attól függ, hogy ki a beszélı és ki a megszólított. 2. T é r b e l i d e i x i s . Olyan alakok, amelyek megkülönböztetik a beszélı helyzetét más személyekhez vagy tárgyakhoz viszonyítva, pl. ez – az, itt – ott, hoz – visz, jön – megy stb. 3. I d ı b e l i d e i x i s . Olyan formák, melyek az idıviszonyokat jelölik a beszélıhöz képest, mint pl. most, tegnap, azután, valamint az igeidıjelölık különbözı fajtái. A deiktikus elemek használata a gazdaságos közlésre való törekvés következménye, akárcsak a kihagyások. A deixis esetében a beszélı olyan nyelvi elemeket használ, melyek a beszédben gyakran fordulnak elı (hiszen nagyon sok különbözı szót helyettesíthetnek), így könnyen aktiválódnak a mentális lexikonban, szemben azokkal a szavakkal, amelyeket helyettesítenek. A beszédhelyzetbe ágyazottságnak köszönhetıen pedig a hallgató így is tökéletesen megérti, mit akar a beszélı mondani. A töpörtyős pogácsa tésztájának feldolgozásáról például a szakácskönyvben ezt olvassuk: ● „A deszkán két ujjnyi vastagságra elnyújtjuk, késfokkal vagy derelyemetszıvel kockásra bevagdossuk és pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Utána még két tenyerünk alsó élével egyenként megsodorgatjuk, hogy magasabbak legyenek.” Ha az elkészítést a gyakorlatban tanuljuk valakitıl, aki éppen készíti a pogácsát, „oktatónk”-nak nem szükséges azt mondania, hogy „két ujjnyi vastagságra”, elég ha rámutat: ● „ekkorára”, nem kell mondania, hogy „kockásra bevagdossuk”, elég, ha annyit mond: ● „így” bevagdossuk, sıt: ● „ezt csináljuk”; az eszközt – mondjuk a pogácsaszaggatót – sem kell megneveznie, ha ott van; elég ha annyit mond: ● „ezzel” pedig kiszaggatjuk; a „két tenyerünk alsó élével egyenként megsodorgatjuk” helyett is elég annyit mondani: ● „így megsodorgatjuk”; stb.

Lejegyzés

A deiktikus elemek lejegyzésekor figyelni kell arra, hogy az olvasó számára világos lesz-e ezek jelentése. Ha a szövegösszefüggésbıl nem egyértelmő, mire vonatkozik az adott rámutató elem, akkor erre mindenképpen utalni kell szögletes zárójelbe tett megjegyzés formájában. 130

● Ezt már meg se tanítottak magyarul [rámutat a legkisebb unoka fényképére, amely ott lóg a falon].

2.4. A birtokos személyjel elmaradása

A beszélt nyelv egyik keveset vizsgált sajátossága a birtokos személyjel elmaradása a birtoklást kifejezı, ún. dativus possessivusos szerkezetekben, pontosabban a szerkezetben található birtokszó, a mondat grammatikai alanya az, amely nem tartalmazza az írott nyelvben kötelezı birtokos személyjelet, pl. nekem is van számítógép. Kiss Jenı nyelvjárási példái, köznyelvre átírva: ● a gyerekeknek nincs hó (mondja panaszosan egy anya a karácsonyi szünetben magyarázatul, miért a szobában játszanak a gyerekek); ● nekünk van víz (válaszként a szomszéd érdeklıdésére, hogy hozhatna-e néhány vödör vizet, mert elromlott a vízcsap); ● nekünk van fikusz is (büszkén említve, hogy sok más szép szobanövény mellett ez is van a háznál); ● van ıneki trágya elég (arra a kérdésre, vajon meg tudja-e trágyázni a kertjét); ● Zsuzsának nincs tányér (a háziasszonyhoz szólt így a családfı, mert mindenki enni készült már, Zsuzsa elıtt azonban nem volt tányér); ● otthon is mindig van rum neki (valakirıl, aki a kocsmában rendszeresen rumot is iszik); ● van neki ott szılı, bor elég (valakirıl azzal kapcsolatban, hogy miért nem szokott az illetı bort venni). A példák arra utalnak, hogy a birtokos személyjel elmaradása nem független a birtokos kapcsolat jellegétıl; nyilván a természetben található hó másképpen „tulajdonuk” a gyerekeknek, mint mondjuk a kisautójuk vagy még inkább mint a fülük vagy az orruk – ez utóbbi esetekben nyilván kevésbé volna valószínő a birtokos személyjel elmaradása. A birtokos személyjel elmaradásának alighanem kedvez, ha a mondat helyhatározót is tartalmaz, akár nyíltan (l. az utolsó két mondatot), akár látensen (a nekünk van víz körülbelül ugyanazt jelenti, mint a nálunk van víz, a nekünk van fikusz azt, mint a nálunk van fikusz, a Zsuzsának nincs tányér azt, mint a Zsuzsa elıtt nincs tányér stb.). A birtokos személyjel elmaradása az ilyen esetekben a nyelvtani rendszerbe beépített redundancia egyik esetének kiküszöbölése, hiszen – amint arra Kiss Jenı is utal – a nekem van vizem-féle szerkezetben a birtokos személye kétszeresen is jelölve van, a nekem van víz-ben csak egyszer, akárcsak a van vizem és a nekem el kell menni-féle szintagmában –, de természetesen ez utóbbiak is egyértelmőek.

III. EMFATIKUS JELENSÉGEK 1. Mondatszók

131

A mondatszók általános jellemzıje a Magyar grammatika szerint, hogy vagy a) önálló tagolatlan mondatként, vagy b) szerkesztett tagmondat szintaktikailag szervetlen elemeként fordulnak elı. Az elsıre példa a ● Jaj! mondatértékben, a másodikra a ● Jaj de szép ez az album! mondat. A mondatszók tehát ö n á l l ó k ö z l é s e g y s é g e k , olyan egyszavas mondatok, amelyeket állandó alakjuk, szóformájuk és gyakori használatuk miatt a szótár részének, lexémának tekintünk. Indulataink például sokfélék, a jaj indulatszóhoz hasonló hangsort gyakran mondunk ki önkéntelenül is, mégis ezeknek csak egy részét rögzíti az értelmezı szótár (pl. jaj, hja; aj, ajaj; van hm, hmm, de nincs a szótárban ööö). A mondatszók f u n k c i ó j á t csak nagyon általánosan tudja rögzíteni a szótár, mivel kommunikációs-pragmatikai jelentéssel rendelkeznek, vagyis nyilatkozatbeli jelentésüket csak a konkrét beszédhelyzetben nyerik el. Pl. a ● jaj helyzettıl függıen egyaránt lehet öröm, elragadtatás, megdöbbenés, elutasítás, fájdalom, ijedtség kifejezıje; a ● hm jelölhet töprengést, hezitálást, de lehet kétkedı reakció is a társalgásbeli elızményre), kivételek ez alól a hangutánzó mondatszók. Az idetartozó szavak szófajisága tehát más szófaji osztályok (az alapszófajok és a viszonyszók) elemeihez viszonyítva erısebben függ a beszédhelyzettıl.

Lejegyzés

A mondatszóknak ebbıl a sajátságából következik, hogy a lejegyzett diskurzus értelmezése szempontjából kívánatos, hogy ezek használatához kiegészítı megjegyzéseket főzzön a lejegyzı azokban az esetekben, amikor a szövegösszefüggés nem teszi világossá az adott mondatszó használatát.

1.1. Indulatszók

Van olyan csoportjuk, amely nagyon á l t a l á n o s h a s z n á l a t ú (pl. aj, jaj, hő, ó, óh, ah, juj), sokféle érzelem, érzet kifejezésére alkalmas. Más részük f u n k c i ó j a s z ó t á r i l a g i s k ö n n y e b b e n j e l l e m e z h e t ı , például brr ’fázás, didergés, (ritkábban pozitív) borzongás’ kifejezése; fuj ’undor’, ujjé ’jókedv’, jé ’csodálkozás, meglepıdés’ kifejezése.

Lejegyzés

132

Az indulatszók gyakran érzelmileg telítettek; erre az átiratban az indulatszó után álló egy vagy több felkiáltójel segítségével utalhatunk.

1.2. Interakciós mondatszók

1.2.1. A kapcsolat felvételére és lezárására szolgáló mondatszók. Jellemzıjük, hogy alaktani felépítésük – ha van – rögzült, személyt nem vagy csak korlátozottan tudnak kifejezni. ● szervusz(tok), helló(sz)tok, szia(sz)tok, csaó, adjisten, alászolgája pá, agyı; te; ámen

1.2.2. Társalgásszervezı és -jelölı elemek, amelyek biztosítják a beszédpartnerek kapcsolattartását, jelzik, hogy értik, figyelik egymás beszédét stb; szervezik a szó átadását és átvételét a beszédben. ● k a p c s o l a t t a r t á s : ühüm, igen, ja, aha ● s z ó á t v é t e l : apropó, hát, ja ● az elhangzottak é r t é k e l é s e : lárifári, á, na ne, persze, hogyisne ● f e l e l ı m o n d a t s z ó k (a párbeszédben játszanak szerepet): igen, persze ● a s z ó m e g t a r t á s a , a g o n d o l k o d á s i d e j é n e k k i t ö l t é s e : hát, hm, izé, szóval.

Lejegyzés

Az interakciós mondatszók lejegyzésére annyiban kell ügyelni, hogy ezekben nagyon gyakran különféle lazításos jelenségek érvényesülnek, pl. az igen szó gyakran hangzik veláris zöngés spiránssal: igen; az aha! szóban a h nem mindig hallható: aa!; a hát magánhangzója nagyon gyakran rövid illabiális aÿ-ként valósul meg (ạ-ként is jelölhetjük, ha gondot okoz a kiegészítı betőkészletek használata): haÿt (jelölve hạt is lehet); a szóval szónak többféle alakváltozata is van: szoval, szal, szo, sz. Az ilyen szerepben megjelenı más szófajú szavak is hajlamosak a redukálódásra, pl. a tehát kötıszó gyakori változata a taÿt (vagy jelölve tạt), a vagyis kötıszó elıfordul vais formában, az és kötıszó egészen általános rövid magánhangzós ës formában (az ë-je valójában zárabb a szokásos zárt ë-nél, de ezt a különbséget nem jelöljük).

1.3. Módosítószók

A módosítószók olyan mondatértékő szavak, amelyek vagy tagolatlan mondatot alkotnak, vagy összetevıi egy mondatnak, amelynek szintaktikai szerkezetébe nem illeszkednek be. Alakjuk nem változtatható, nem vesznek föl toldalékmorfémát. ● állítólag, valószínőleg, tulajdonképpen, feltétlenül; tényleg; talán; csakugyan, alighanem; biztosan, bizonyára, kétségtelenül, esetleg, pontosan

133

Lejegyzés

A módosítószók hangalakja – az interakciós mondatszókéhoz hasonlóan – nagyon gyakran redukálódik; erre lejegyzéskor oda kell figyelni. Néhány jellemzı forma: ● valószínőleg: valoszinüleg, vaoszinüleg, vāszleg stb; ● állítólag: aÿlitólag (vagy ạlitólag), aÿitolag (vagy ạitolag) stb.; ● esetleg: estleg; ● tényleg : télleg, téleg; tëleg; ● pontosan : pont|san, ● természetesen : termëszetesen, termëszet|sen, termëse.

Az eltérı hangalak olykor eltérı nyelvtani funkcióval társul. Pl. a pontosan szóból nem annyira szokott törlıdni a második szótag o-ja, ha eredeti funkciójában, ragos melléknévként használatos: ● Pontosan ot volt mindenki. Módosítószóként az o kiesése sokkal gyakoribb: ● Pont|san ı az, akire gondoltam.

1.4. Hangutánzó mondatszók

A hangutánzó mondatszók keletkezése a belehallás jelenségével függ össze: az állati, természeti hangokat, élettelen dolgok által keltett szándékolatlan hangélményt rögzítik, nyelvivé teszik azáltal, hogy állandósult hangsorral idézik föl a hangadást. Állati hangadást jelölı mondatszók pl. a gá-gá, kukurikú, kakukk, miau, nyihaha, bú; természeti jelenségek, pl. lics-locs, durr, bumm (villámlás), tárgyak hangjai, pl. csitt-csatt, puff, csingilingi, bim-bam. Emberi hangadást jelölık közül pl. a hukk (csuklás), cupp (csók), hapci (tüsszentés), brühühü, oá (sírás, zokogás).

Lejegyzés

A hangutánzó mondatszók egy részének lejegyzése gondot okoz: azokénak, amelyeknek nincs konvencionalizálódott hangalakjuk. Ilyenkor elıfordul, hogy a lejegyzı kénytelen a hangsor helyett annak funkciójára utalni. Pl. [tompa puffanás utánzó hang]

2. Dativus ethicus

A beszélt nyelvre jellemzı a dativus ethicus használata. Kiss Jenı jellemzése szerint nyomatékosító, nagyrészt feddı-korholó, ritkábban kérlelı-kérı hatású stilisztikai funkciója van. Zömmel emfatikus mondatokban fordul elı.

134

Kiss Jenı példái, köznyelvre átírva: ● Ezt a sáros cipıt kividd nekem innen a szobából! ● Hányszor mondjam még, hogy ne játszatok itt nekem! ● Ilyet nekem máskor ne tegyél, kisfiam! ● Ezt az asztalt nekem rendbe tegyétek még máma! ● Nekem megtanuljátok a leckét, nem akarok egyest látni!

IV. NEM INHERENSEN BESZÉLT NYELVI JELENSÉGEK 1. Topik- és fókuszismétlı névmás használata

A topikismétlı névmások mibenléte

A beszélt nyelvi kutatások hívták fel a figyelmet arra a tényre, hogy a topik jelölt voltának a kommunikatív, ill. fonológiai, szintaktikai és szemantikai jegyeken kívül mutató névmási kifejezıeszköze is lehet.. Ez a topikismétlınek nevezhetı névmással alkotott szerkezet a következıkkel jellemezhetı: a mondat élén topik szerepet betöltı mondatrész, igei bıvítmény áll, amelyet (vele egyeztetett alakban) kiemelı szerepő mutató névmás követ, többnyire hangsúly és beszédszünet nélkül. ● A tanácstagi munka az a választók bizalmán alapuló megtisztelı tevékenység; ● Hát talán én kezdeném, mivel a elsı szó az mindig könnyebb, mint utána konkrét kérdésekre válaszolni; ● Mert a Bíró Ilonka az tüdıbajos volt tudod?

A topikismétlı névmások használata elsısorban a beszélt nyelvre jellemzı ugyan, ám az írott nyelvben sem ismeretlen, s nem föltétlenül csak a beszélt nyelvvel érintkezı regisztereiben fordul elı. Ennek bizonyságául idézzünk néhány mondatot annak az Arany Jánosnak a költeményeibıl és prózájából, aki a nyelvmővelık számára hosszú ideig megkérdıjelezhetetlen hivatkozási alap volt: Versek: ● S a gyermek, az fogoly. ● Mátyás, az itt maradt. ● A hegedő… az olyan csodás, Nem látja ı, de látja más. ● Szerephez – ahhoz ı itt sem jutott. Próza: ● Tehát a költı, mőfordító, szóval olyan író, kinek az egész nyelv gazdagságára szüksége van, az ne merje használni az Önök által rossznak bélyegzett szót… Ezt a mondatot a Magyar Nyelvır 8. kötetébe írt lapszéli jegyzetei között olvashatjuk.

A topikismétlı névmások nyelvtani funkciója

135

A topikismétlı névmás használata Károly Sándor szerint összefügghet azzal a ténnyel, hogy a topiknak nem lehetı erısebb hangsúlya, így viszont, hogy elkülönül egy kicsit a mondat többi részétıl és névmás utal vissza rá, mégis nagyobb „nyomatékot” kap. Szalamin Edit ehhez kapcsolódva olyan „nyomatékos topik”-ról, illetve „kiemelı topikalizás”-ról beszél, amely a beszédpartner feltételezett elvárásának bizonyos fokú elutasítását fejezi ki. A topikismétlı névmások tehát az esetek egy részében valóban „nyomatékos topik”-ot fejeznek ki. ● Mások képesek zenével az egeket elérni, de Mozart, az onnan jött. ● A fia elküldte a néhány hónapos Sebastian fényképét. De a címét, azt nem írta meg; ● Azt hiszi minden a pénz, de gyerektartást, azt nem fizet. ● Nem érti, hogy nem maradhat itt, ha nincs rendben a lakbér, a villanyszámla? A lakbér, az rendben van, de mibıl fizessem ki ezt az iszonyatos számlát? ● Mi a szakmájuk? Szakmánk, az nincsen, de a földhöz értünk. ● A csészék, az jó vétel volt, de az ilyen prém Németországban sokkal olcsóbb.

A beszélt nyelv „logikátlanságának”, „töredékességének”,. a grammatikai viszonyító eszközöket a lehetséges mértékig nélkülözı laza szerkezetének megfelelıen gyakoriak a topikszembenállást explicite nem, csupán implicite kifejezı mondatok. ● Nálunk unalmasak a beszédgyakorlatok. Az angol tanszéken, ott jó órákat tartanak. ● Nekem sose mondták meg, hogy mit csináljak, mindig csak kijelölték a feladatot, és én megcsináltam. Kritika, az aztán jött mindig. ● Elsısorban a személyes példa és a légkör nevel, a mindennapok levegıje és gyakorlata. A többi az csak szöveg.

A topik-szembeállítást explicite kifejezı föntebb tárgyalt ismétlı szerkezet ugyan legmarkánsabb megjelenési formája a topikismétlı névmásnak, beszédbeli gyakoriságát tekintve azonban elmarad a csupán (expresszív) kiemelést célzó használatának gyakorisága mögött. E kiemelı szerkezetek tömegesen fordulnak elı a spontán beszédben, gyakran „kiérdemelve” a „fölösleges”, „funkciótlan”, „töltelék” minısítést, holott a beszéd gazdaságossága elválaszthatatlan a redundanciától. ● Az apám az annyira jó magyarnak tartotta, érezte magát, hogy fiainak az Árpád-házi királyokéiból választott nevet. ● Hát a kínálat, az nagyon nagy. ● A fiam, az már nagy. ● Tudja, a sofırök, az külön kaszt. ● A körzeti orvos, az húsz év múlva is körzeti orvos lesz.

A topik és fókusz teljes vagy részleges lexikai és morfológiai azonossága esetén r i t m i k a i o k a - c é l j a is lehet a névmás használatának: a fenti azonosságból következı kötelezı beszédszünet kitöltésére is szolgálhat, biztosítja a közlés ritmikai egységét. ● A kocsma, az itt is kocsma. ● Az ellenség, az ellenség. ● Egyszer egy az egy.

A nyomatékos topik tartománya nem homogén, hanem fokozatai vannak, mintegy skálát alkot a kontraszt markáns kifejezésétıl a szünetkitöltı funkcióig.

136

137

A topikismétlı névmások nyelvlélektani funkciója

Az állítmány szintaktikai formájától függetlenül jól megragadható kommunikatív funkciója van a topikismétlı névmásnak az olyan mondatokban is, amelyekben a közlés témája, a topik közbeékelıdı testesebb szerkezetek (mellékmondatok, értelmezık) miatt viszonylag „távol” kerül a közlés tartalmától, a kommentártól. A topikismétlés itt mintegy közvetlenül szolgálja a kommunikáció sikerét, a beszélınek azon törekvését, hogy partnere „ne veszítse el a beszéd fonalát”. ● Mindazok, akik a közösségi házba dolgoznak, azok is ezeket az igényeket magukévá teszik. ● Szerintem az a munkás, aki úgy félig mákosan bemegy a munkahelyére, az nem fog énnekem egy harmatát rendesen összekötni. ● Arról van szó, hogy annak, akinek dolgoznia kell annak dolgozni kell. ● Az öregek, a hetven-nyolcvan évesek, azok majdnem mind tudnak citerázni. ● Ezek a hangulati elemek, amelyek részben Magyarországról erednek, ezek itt is érezhetık.

Mint az utolsó példából látható, topikismétlı funkcióban k ö z e l r e m u t a t ó n é v m á s is szerepelhet. A közelre mutató névmás topikismétlı szerkezetben akkor jelenik meg, ha a topik jelzıi szerepő közelre mutató névmást és/vagy felsorolást tartalmaz. ● Ez az Erzsébet-díj, ez nem hivatalos állami elismerés, tehát nem a Magyar Népköztársaság adja. ● Ez a felsorolás, ez többé-kevésbé helytálló. ● Ez a túlságos sietség, ez nem tesz jót. ● Ez a tornacipó, ez kell fönt? ● Ez a sok videokazetta, ez honnan van? ● És ezt a gyógyszert, ezt kint találta fel? ● Az ilyen apróbb kihagyásokat, elírásokat ezeket korrigálni lehet és kell. ● Az autópályadíjakat, az osztrák autópályadíjat, a hágóátkelési díjakat, ezeket megkapjuk az útinformtól, és tovább tudjuk adni.

A topikismétlı névmás használatát Szalamin Edit „a beszélt nyelvre oly jellemzı redundancia egyik sajátos eseté”-nek tekinti.

Lejegyzés

Fontos tudatosítani, hogy a névmás általában szünet nélkül kapcsolódik a topikot kifejezı szóhoz, szókapcsolathoz, de a lejegyzést ennek ellenére nem lehet sematikusan végezni. Ugyanakkor a topikismétlı névmás után könnyebben elıfordulhat szünet, mintegy a hangsúlyos predikátum elırejelzéseként. A hangsúlyos predikátumot nemegyszer célszerő a „feltőnı(en erıs) mondathangsúly” jelével jelölni, a lejegyzési útmutatónak megfelelıen.

2. A létige és a határozói igenév kapcsolata szenvedı értelemben

A) A létige és a határozói igenév kapcsolatát egyfelıl olyankor használjuk, amikor „a cselekvést, történést befejezettségében, lezártságában, eredményként” kívánjuk szemléltetni, il-

138

letve „a cselekvés, történés befejezettsége következtében létrejövı állapotot, helyzetet” kívánjuk érzékeltetni. Ilyen esetben a szerkezet egyaránt használatos a beszélt és az írott nyelvben is, az akadémiai nyelvmővelés nem helyteleníti. Az így használt szerkezetnek alábbi funkcióit különbözteti meg a Nyelvmővelı kéziszótár: a) a m e g v á l t o z o t t á l l a p o t jelölése: ● el van apadva, ● meg van rémülve b) a c s e l e k v é s e r e d m é n y é n e k jelölése: ● a levél meg van írva, ● az ebéd tálalva van Ha viszont az ige tárgyatlan, a szerkezet használatát a nyelvmővelık nem ajánlják, pl. szállásról gondoskodva van.

c) s z e m é l y t e l e n s é g kifejezésére, amikor a cselekvı személye ismeretlen, nem fontos, vagy nem akarjuk megjelölni: ● a tétel ezzel be van bizonyítva; ● a tiszteletdíj még nincs kiutalva Ugyanakkor a nyelvmővelık helytelennek bélyegzik a szerkezet használatát, ha közvetlen megszólítás helyett áll, pl. itt lesz elfogyasztva a sütemény?

d) a c s e l e k v é s i n t e n z i t á s á n a k kiemelésére: ● amit én megcsinálok, az meg van csinálva! e) t ö m ö r í t ı kifejezésekben, állandó vagy s z ó l á s s z e r ő k a p c s o l a t o k b a n : ● adva van egy összeg, egy A pont stb. B) A létige és a határozói igenév kapcsolatát ezenkívül olyankor is használjuk, amikor m a g á r a a c s e l e k v é s r e utalunk,, de ezt a cselekvés véghezvivıjét nem ismerjük vagy nem akarjuk megnevezni. ● Ha nem hagyod abba, meg leszel verve! ● Már sokszor meg lett neki mondva, hogy ezt ne csinálja. ● Az az ócska kabátod már nincs meg, múltkor, amikor nagytakarítás volt, ki lett dobva.

Ezt a használatot a nyelvmővelés g e r m a n i z m u s n a k tartja, megbélyegzi és beszédhelyzettıl függetlenül helytelennek tartja; talán ezért nem használatos az írott nyelvben, és így beszélt nyelvi sajátosságként tarthatjuk számon. (De tudni kell, hogy a nyelvmővelık ezeket a szerkezeteket a beszélt nyelvben sem tartják helyesnek.) A szenvedı igemódnak ez a kifejezése az egyedüli például a rábaközi nyelvjárásban. Kiss Jenı példáinak túlnyomó többsége alighanem az egész magyar nyelvterületen helyes mondat, ezért a nyelvjárási sajátságokat mellızve, köznyelvi formára átírva közlöm egy részüket: M ú l t idıben: ● hozzá se lett nyúlva, mégis sír; ● el se lett vive, még itt van; ● ki lett hirdetve, hogy összeházasodnak; ● a kert is föl lett ásva, jöhet már a hó; ● ti is emlegetve lettetek (a köznyelvben inkább: voltatok); ● te is ki lettél állítva a meccsen; ● én is alaposan ki lettem osztva, de megérdemeltem; ● mi is meg lettünk mosdatva, pedig rugdalóztunk ellene. J ö v ı idıben: ● ki lesz dobva az állásából, ha annyit iszik; ● meg leszel pofozva, ha árulkodsz; ● mikorra lesz megcsinálva a cipım, Jóska bácsi?; ● hogyan lesz elültetve a kukorica ebbe az esıs idıbe; ● ki lesztek tiltva a moziból, ha rendetlenkedtek; ● a sorozáson meg leszünk vizsgálva alaposan; ● hát én mikor leszek fölszólítva, hogy menjek a tanácsra.

139

3. Birtokos jelzıként használt személyes névmási határozószó

Az írott nyelvben a birtokos szerkezetben található személyes névmás ragtalanul utal a birtokosra, s ez az általános megoldás a beszélt nyelvben is (az én házam, a te húgod, az ı mobilja). Emellett azonban elıfordul a nekem a házam, neked a húgod, neki a mobilja szerkezet is, amelynek r é s z e s h a t á r o z ó i á r n y a l a t a van. Ez a szerkezet valójában a Péternek a háza analógiáját mutatja. Fıként akkor használatos, ha a birtokos és a birtokszó közé állítmány és helyhatározó, esetleg más mondatrész kerül, mondatrészek kerülnek. Kiss Jenı példái, köznyelvre átírva: ● neked hol van a szemüveged; ● nektek hova lett téve a könyvetek; ● nekünk merre jár ilyen korán a kutyánk; ● nektek mikor jönnek haza délután a marháitok; ● neki hol van a másodszor kiutalt földjük; ● nekem hova tettétek reggel a csizmámat. Szabó József példái, átírva: ● Nekem hol van a szemüvegem? ● Tinektek merre van a kertetek? Így viselkedik a maga, maguk névmás is: ● magának hol vannak a gyerekei; ● maguknak egészen biztosan fölszántják még karácsony elıtt a kertjüket.

140

MEGAKADÁSJELENSÉGEK I. BEVEZETÉS A megakadásjelenségek mibenléte

A megakadásjelenségek olyan nyelvhasználati jelenségek, amelyek megtörik a folyamatos beszédet, miközben tartalmához nem járulnak hozzá. Az itt tárgyalt jelenségek jó része teljesen megfelel a „megakadásjelenségek” definíciójának. Van azonban köztük egy-két olyan jelenség is, amely hasonló funkciójú, de nem teljesen igaz rá, hogy a mondanivaló tartalmához egyáltalán nem járul hozzá.

Újabban a spontán beszéd vizsgálatában a különbözı típusú „jelkimaradások” megnevezésére a diszfluencia (dysfluency) mőszót használják, épp azért, mert a jelenségkört mint a folyamatosság megakadásait értelmezik. Érdekes, hogy a megakadásjelenségek produkálásában vannak nemre jellemzı vonások. Egyrészt többféle kutatás csaknem egybehangzó eredménye szerint a férfiak általában több megakadásjelenségek produkálnak, mint a nık, azaz a nık folyamatosabban beszélnek. A férfiak és a nık között abban is vannak különbségek, hogy mely megakadásjelenségek fordulnak elı náluk gyakrabban.

A megakadásjelenségek két nagy csoportja A megakadásjelenségek két nagy csoportot alkotnak: 1. egy részük a beszélı nyelvi bizonytalanságából, ill. idınyerés szándékából fakad, 2. másik részük tévesztés. 1. A beszélt nyelv spontaneitásából következik, hogy a beszélı olykor idızavarba kerül, különösen ha olyanról beszél, amin gondolkodnia is kell. Ilyen helyzetben, ha fönn akarja tartani a beszéd folyamatosságát (azaz nem akar elhallgatni, hogy átgondolja mondókáját), kénytelen különféle i d ı h ú z ó s t r a t é g i á k a t alkalmazni. Ezek egyben b i z o n y t a l a n s á g á t is elárulják. Az ilyen típusú megakadásjelenségeknek nem mindig és nem pusztán az „idıhúzás” a célja és bizonytalanság az oka, megjelenhetnek ezek a jelenségek teljesen önkéntelenül, különösebb észrevehetı ok nélkül, puszta megszokásból is. Ezenkívül más olyan jelenségekkel is foglalkozunk, melyeknek célja az idıhúzás, és amelyek nemegyszer a beszélı bizonytalanságára utalnak. 2. Amint föntebb láttuk, a spontaneitás magyarázza a beszélt nyelvnek azt a jellegzetességét is, hogy általában is sokkal több benne a tévesztés, hibázás, mint az írott nyelvben. A tévesztések, ill. az azt követı javítások szintén megtörik a folyamatos beszédet, s tartalmához

141

nem járulnak hozzá, ezért megakadásjelenségeknek minısülnek, azok másik nagy típusát alkotják.

II. A SZŐKEBBEN VETT MEGAKADÁSJELENSÉGEK TÍPUSAI A szőkebb értelemben vett megakadásjelenségek többfélék. Idınyerésre, ill. a bizonytalanság kifejezésére alkalmas eszközök a 1. beszédtempó-lassulás; 2. egyes hangok megnyújtása; 3. tagolva ejtés; 4–5. beszédszünet beiktatása, amely lehet néma vagy jellel kitöltött; 6. újrakezdés; 7. szóhalmozás; 8. beszédtöltelékek használata. Ezek közül egyik irányban a beszédtempó-lassulás, másik irányban a szóhalmozás és a beszédtöltelékek használata határeset, mivel csak kevéssé állítható róluk, hogy „megtörnék” a beszéd folyamatosságát, valójában inkább azt a célt szolgálják, hogy a beszélı ne kényszerüljön rá a beszéd folyamatosságának megtörésére. Mivel ily módon ugyanolyanok az indítékaik, mint az „igazi” szőkebb értelemben vett megakadásjelenségeknek, itt is meg kell ıket említeni, de részletesebben majd egy másik tantárgy keretében, a beszélt nyelv mondattani sajátosságai közt beszélünk róluk.

1. Beszédtempó-lassulás

A beszédtempó-lassulás mibenléte evidens, idıhúzás jellege úgyszintén. A megakadásjelenségek közt határest, mivel a beszédtempó-lassulás nem igazán „töri meg” a folyamatos beszédet, igaz viszont, hogy ha idınyerés céljából történik, a tartalmához nem járul hozzá. A beszédtempó-lassulásnak természetesen m á s f u n k c i ó i is lehetnek, nemcsak az idınyerés. Ilyen pl. a fontosabb mondanivaló k i e m e l é s e , n y o m a t é k o s í t á s a . Ilyenkor természetesen nincs szó megakadásról, hiszen nem teljesül a feltétel, hogy a lassulás nem járul hozzá a közlés tartalmához. Szintén nem beszélhetünk megakadásról, amikor a lassulásnak é r z e l m i o k a i vannak (pl. a mondanivaló kellemetlen volta, feszültség). Az alábbi példában viszont a beszéd-tempólassulás föltehetıleg a beszélı b i z o n y t a l a n s á g á r a utal, vagyis megakadásjelenség. Ezt valószínősíti az a tény, hogy újraindítással és nagyon rövid szünettel is kombinálódik: ● T: Habár ha huszonegy éves vagy akkor felvettek ugye () mindjárt? – A: Neem még Ö /e;()elsıre-/ [lassan] +/. – K: Nem elsıre.

Szintén megakadásjelenség az alábbi két lassulás. Az elsı példában erre utal, hogy a lassulás mellett mássalhangzó-nyújtás is van a szóban, sıt maga a kötıszó is félig-meddig töltelék jellegő. A beszélı nyilvánvalóan azon gondolkodott, milyen kérdést tegyen föl,

142

vagyis a beszédtervezés elsı szintjén, az ún. k o n c e p t u á l i s t e r v e z é s szintjén állt be a zavar. ● Végül is nekem is jó volt, mer igaz hogy elkezdıdött a vizsgaidıszak, de azért a karácsony hangulatát igye;igyekeztem átélni. /-Éss-/ [lassabban] nálatok hogy zajlik a karácsony? ● Nekem még eggy [a mikrofont igazgatja, azzal zörög] Ö /-félelmem vann-/ [lassabban, bizonytalanul] (..)

Ugyancsak egyértelmő diskurzusrészletekben:

a

lassítás

megakadás

mivolta

a

következı

● De sz;szeretném úgy megcsinálni hogy kivenném a középkort () még nem tudom hogy szlovák vagy ÖÖ & <=hangosan nyel/ nyelvével csettint> (v)šeobecné-t () és majd /-abban én-/ [lassabban] a cirkevné dejiny-ra () akarnák MM () sústrediť sa (.) ● És akkor /-azzal már ilyenn-/ [lassabban] () nagyobbat lehetne °ütni mer angolul meg németül má majdnem mindenki beszél (.) ● /-Valahogy ehhez-/ [lassabban] van egy ilyen ellenérzés (.) mer ugye az is igaz hogy amit muszáj /-annak-/ [lassabban] () nem áll az ember neki /-olyann-/ [lassabban] () szivesenn (.) ● És hogy szerintetek melyik szülıınek a nemzetiségét kapja a gyerek /-Szerintetek-/ [gyorsabban] () meg kell lennie annak hogy °igen az °apáának vagy igen az °anyáának /-vagy ezz-/ [lassabban] (.) hogyan /-történik ez a-/ ● M: Hạt azt gondútam, hogy férfinak meg így fıleg így barátnak nem olyan nehéz ajándékot venni, dee rájöttem hogy (..) minné jobban ismerem azt a embert, anná nehezebb ajándékot venni, mer hát tudom mi tetszik neki, milyen a izlése, ugyhogy és tudom hogy mit körbemorogna, és mit nem, úgyhogy ölég nehéz volt válosztani ajándékot. BM: Megesik olyan is amikor körbemorogja? [nevet] M: Megesik [lassan mondja], mondjuk nem nem nem direkt csinálja, hogy most körbemorogja, de mondjuk megtörtént az, hogy vettem neki egy (..) parfümöt meg SPRAY-t és hạt néhány hónap múva elfelejtette kitő kapta és oszt <=aztán> be szt mondta hogy ez nem jó, mer az büdös úgyhogy +//.

Amint látjuk, az utolsó példában a beszédtempó-lassulást azonnal követi két további megakadásjelenség: egy töltelékszó („mondjuk”) és egy ismétléses újramondás („nem nem nem”), amelyrıl látszik, hogy nem nyomatékosító szerepő. Fontos, hogy a lejegyzésben észrevegyük a beszédtempó-lassulást, hiszen oka van, s ezért például a nyelvvesztı vagy a nyelvelsajátító beszélı nyelvi kompetenciájának megítélésben is szerepe lehet.

2. Hangzónyújtás

A hangzónyújtást a habozás egyik válfajának tekinthetjük; a habozás másik válfaja a késıbb említett kitöltött szünet. A nyújtás lehet beszédhangnyi hosszúságú (sokszor alig észrevehetı a hallgató számára), de elérheti az akár 1–2 másodperces tartamot is.

143

A hangzónyújtás funkciói

A hangzónyújtás nem mindig megakadásjelenség; van a hangzónyújtásnak e m f a t i k u s válfaja is; az ilyen hangzónyújtásról nem mondható el, hogy a közlés tartalmához nem járulna hozzá, hiszen jelzi a beszélı érzelmi viszonyulását. A hangzónyújtás további funkciója lehet a n y o m a t é k o s í t á s ; mivel ez is többletjelentést hordoz, ez sem megakadásjelenség. A hangzónyújtás nemegyszer szintén a s z ó k e r e s é s megnyilvánulása, azaz „lexikális hozzáférési problémára” utalhat, arra, hogy a beszélı keresi a megfelelı szót (vagy toldalékot). Az ilyen hangzónyújtás természetesen megakadásjelenség. ● & <=hangosan nyel/nyelvével csettint> a szlovák +//. MM slovenský trh (.) ÖÖ je presýtený (.) aazz angol +//. Ö anglickou hudbou és nekem () ez aa (.) & <=nyelvével csettint> ÖÖ zene és a filmek nagyon sokat adnak

Az adatközlı valószínőleg már a névelı kimondásakor is a „zene” szón gondolkodott (ezt sejteti a nyújtás bekövetkezte), de az még a következı szó kiejtése után sem jutott eszébe magyarul. Végül kódváltáshoz folyamodott és az önközbevágás után megismételte a már elhangzott „angol” szót is szlovákul (minden valószínőség szerint nyelvtani okokból). A második nyújtás (a habozás és csettintés miatt is) úgy tőnik, szintén ugyanennek a formának a pillanatnyi aktiválási nehézség miatt jött létre.

A hangzónyújtás nyelvi vonatkozásai

A nyújtást elszenvedheti a kezdı-, a véghangzó, de megeshet valamelyik szóbelseji hanggal is. Magánhangzók és mássalhangzók is megnyúlhatnak, de a magánhangzók nyújtása gyakoribb, jellemzıbb eljárásnak látszik. Gyakran nyúlik meg a rövid szavak magánhangzója, különösen a formaszavaké, pl. kötıszóké, névelıké, igekötıké. A határozott névelı nyújtása különösen gyakorinak látszik, és a habozáshoz hasonló hanghatást eredményez. A mássalhangzó-nyúlát mássalhangzó szomszédságában is bekövetkezhet, vagyis ilyenkor nem érvényes a szabály, hogy mássalhangzó mellett nem állhat hosszú mássalhangzó – valójában érvényes, mert az ilyen mássalhangzó nem hosszú, hanem nyújtott.

2.1. Szókezdı hang nyújtása

Magánhangzó ● Már megeset a másodikba(a) Most iis de lehet hogy hogy negyedikbe vagy ötödikbe amikor már sokkal sok idıb lesz (..) ● Itt tanulok tö+//. Ö(Ö) tiszta történelmet (.) éésss (.) és ennyi [nevet]

144

Mássalhangzó ● Nem tudom (.) csak mmmondta hogy a nagymamája az csalomjai. ● És akkor nem fogok folyton a könyvek fffö;fel /-fölött (.) felett?-/? nemtuom (.) ott (.) nem fogok rajtuk ülni (..) nad nimi; İ vót az aki arra tanított minket °mondjuk szlovák órán hogy a (.) ssszlovákok ezer évig vótak | elnyomottak satöbbi. ● Mer nálam az a kicsi probléma hogy ÖÖ (...) ÖÖ félek °beszélni meg úgy hogy nnem vagyok biztos +//. hogyha valamiben nem vagyok ÖÖ totálisan biztos akor nem mondom meg °soha se

Maga az a tény, hogy a szókezdı hang megnyúlhat, azt mutatja, hogy az ilyen nyújtás más természető jelenség, mint a hosszú mássalhangzók használata. A magyarban ugyanis szókezdı helyzetben nem állhat hosszú mássalhangzó. Az utolsó példában ráadásul mássalhangzó-torlódásban jelentkezik a nyúlás, holott hosszú mássalhangzó nem nagyon állhat a magyarban egy másik mássalhangzó mellett. 2.2 Szóbelseji hang nyújtása Magánhangzó ● Még | elmegyek allergológus utááán (.) csináljon teszteket. ● Bi;biztos ismereeem de +/. ● Leestek azok a tortáák csokik a zubný kaz-ok (.) Azután méég nagyobb dramatikus zene és leesztek a fogak is Mássalhangzó ● Ésss /-és és és-/ [halkabban] appumnak annak ÖÖ maďarská národnosť van Anyámnak °szlovák /-Nekem szlovák-/ [nevetve] () és aaa ÖÖ ,kis’öcsémnek is szlovák ● Az adottság kérdése és van aki meg tud nyelveket tanulni valakinek viszonnt (.) egészen másra van beállítva az agya matekkra vagy (.) /-fizikára-/ [emelkedı hanglejtés] (.)

2.3. Szóvégi hang nyújtása Magánhangzó ● Jaa °télleg! Azé mááá neked is magasodik a homlokod! ● Úgy|hogy haa mentem aaz ÖÖ školká-ba (.) & <=hangosan nyel/nyelvével csettint> akkor én csak magyarul tud|tam beszélni éés ott tanultam meg szlovákul Mássalhangzó ● a;azonkívő hogy () hogy a plébános(úr) plébános (.) ÷;éss (.) húsz kötet jelönt meg nëki verseibe ● Szerinteemm () meg kell tanulni angolul (.) Vegyes ● Hát szoktunk deee ÖÖ nekem ezzz egészennn elég ez ami itt van xx (.) nagyonnn inkáb csak úgy moziba vagy (.) koncertreee ki. ● /-Hát-/ [nagyon halkan] [közelebb hajol a mikrofonhoz] () mmerr nekemm () jól esne ha a gyerekem Ö szlovákul be+//. szlovákul beszélne velem () és sze+//.

145

2.4. Határozott névelı nyújtása ● Nem Ö csak aaa (.) iskolai (.) tanulmányi eredmények szerint ● És aa °mozik is szebbek Magyarba mind a Szlovákiábo (.) meg kı mondanni+//. ● Jo;jobb is ott aaa POPCORN meeg mindenféle ● Nagyon sok hogy jó dolog volt benne de (.) olyan egy hülyén tudják írni hogy ÖÖ aaaz ember elmegy a kedvétıl ● De azz a utolsó fiú aki az +//. aa barát(.)nál ült az olyan jó nagyot adott neki úgyhogy megint mindenki röhögött ● /-Hát egy [÷egy] órán vótam-/ [mosolyogva] mer az ot+//. mer ot+//. ÖÖ azz archivár-okkal () & <=hangosan nyel/nyelvével csettint> és olyan °nagyon jó volt ot ülni mer (.) ÖÖ a tanárnı /-beszélt magyarul és |-én értetteem-| [büszkén] ● Angol sokkal job de asziszem hogy & assz+//. (.) ott van a hiba hogy & <=hangos levegıvétel> & <=hangosan nyel/nyelvével csettint> a szlovák +//. MM slovenský trh (.) ÖÖ je presýtený (.) aazz angol +//. Ö anglickou hudbou és nekem () ez aa (.) & <=nyelvével csettint> ÖÖ zene és a filmek nagyon sokat adnak (.) ha tudom hallani

3. Tagolt ejtés

A másodnyelvdomináns és a nyelvvesztı beszélık a hosszú szavakat nemegyszer szótagonként t a g o l v a ejtik. Ez azt jelenti, hogy a szó egyes szótagjai elkülönülnek egymástól azáltal, hogy különkülön hangsúlyt kapnak; ezenkívül nagyon rövid vagy esetleg rövid szünet választhatja el ıket, illetve más szünethordozó (pl. a magánhangzó megnyújtása). A tagolt ejtés jele az átiratban a szótaghatáron elhelyezett kettıspont (:), pl. „köz:tár:saság”. A „köz:tár:saság” írásmód lényegében ugyanazt jelöli, mint amit a „‘köz()‘tár()‘saság” vagy a „‘kööz’táár’saság” írásmód jelölhetne, de ez utóbbiakat nem alkalmazzuk, mert az elıbbi pontatlanabbnak látszik ugyan, de jóval egyszerőbb és könnyebben olvasható.

A tagolt ejtés egynyelvő, ill. magyardomináns beszélıknél is elıfordul, pl. hosszú vagy ritka szavak ejtésekor. Ezenkívül a t a g o l v a e j t é s a nyomatékosítás eszköze is lehet, olyankor azonban nem megakadásjelenség. ● Tudod hogy olyan környezetbe mozgok aho;ahol biztonsá:gosan érzem magamot ● Hogyha abba a adott szituációba azok között a adott emberek között megmondod hogy most te magyar vagy (.) akkor akkor minthogyha lehet hogy visszahúz:kódtabbak lennének vagy ilyen és úgy | fognak viselkedni ● °De ki tudja az +//. ha ÖÖ azon algondo ÖÖ el:gon:dol:kod:nák hogy ık (…) mibe értenének meg olyan (.) milyen nyelvbe értenének meg olyan Ö (..) olyan ÖÖÖ fıbbrendő (..) f;f;feljebb rendő konverzációt vagy valamit így (..) °°nem tudom (.) /-lehet hogy semmilyenbe-/ [nevetve] ● De azóta már nagyon nagyon nagyon fölfejlesz+//. föl:fej:lesztették a dolgokat ● De az nem olyan hosszú tán Vagyis az egyik olyan rövidebb:nek | tőnt

Az elsı példában azt látjuk, hogy az adatközlı a hosszú, és ezért nehéznek látszó szót jobban odafigyelve, a közepén tagolva ejtette. A második példában nekiindult a szónak, majd kereste – és nem találtam meg – a helyes folytatást. A harmadik példában újraindítás-, ill. 146

ismétlésképp tagolják a szót, miután az elsı kísérletük kudarcot vallott. A negyedik példában nincs is kudarc, az adatközlı mégis megismétli – ezúttal tagolva – a számára nehéz szót. Az utolsó példából arra következtethetünk, hogy az adatközlı számára nem evidens, hogy a „tőnik” igének a „-nak/-nek” a megfelelı vonzata. Ahogy az utóbbi példa mutatja, nemcsak hosszú, nehéz szavaknak fordul elı tagolt ejtése, hanem rövideké, egyszerőké is: ● Éés pont men:tem oda [magasabban] (.) az AUPARK-ba [÷auparkba] megnézni a PANT+//. Mer már () párszor jártam oda ● Éés a;attul a momentomtul már °szlovákul is lehetet ott beszélni és °mink (.) még ne+//. nekünk még nem lehe:tett szlovákul beszélni Csak °magyarul A tagolt ejtésmódot föltétlenül jelölni kell az átiratban, hiszen az a beszélık nyelvi bizonytalanságára, az adott szó vagy nyelvtani forma gyönge beidegzettségére, hiányos ismeretére utal.

4. Néma szünet

A néma beszédszünetrıl részletesebben a spontán, kötetlen beszélt nyelv hangtani jellemzése kapcsán lesz szó (akkor fogunk beszélni a szünet különféle funkcióiról, válfajairól és a lejegyzésével kapcsolatos kérdésekrıl is). Most csak a néma szünetrıl mint megakadásjelenségrıl beszélünk röviden. A néma szünetek egy része ugyanis szerves része a nyelvi közlésnek, másik részük viszont megakadásjelenség. A beszédszünet – akár megakadásjelenség, akár nem – úgy határozható meg, mint olyan kismértékben akaratlagos beszédkimaradás, amely független a beszédhang képzésétıl. A néma szünet mellett megkülönböztetjük még a jellel kitöltött szünetet, a habozást, amelyrıl alább lesz szó.

A megakadásjelenségként minısíthetı néma szünetek – töprengési szünetek – és a nyelvi funkcióval rendelkezı szünetek e l h a t á r o l á s a a gyakorlatban rendkívül nehéz feladat, ám elméleti szempontból mindenképpen meg kell ıket különböztetni egymástól. „Durva” megközelítésben töprengési szünetnek azokat a szüneteket minısíthetjük, amelyek nem nyelvtani (és fiziológiai) okokból jöttek létre. Mivel a fiziológiai szünetek a szokásos esetben a nyelvtani szünetek helyén jelennek meg, igazából minden szünetet, amelynek nincs nyelvtani funkciója, töprengési szünetnek, azaz megakadásjelenségnek lehetne minısíteni. ● Ezt már nem monta a tőzoltó. ↔ Ezt már nem (.) – monta a tőzoltó. ● Akurát teraz som (rob) <=robil> (.) most óvastam egy valamit (.) [rácsap az asztalra] hogy hogy (.) hogy ÖÖ /-°Milyen nemzetiségő vagy-/?

147

Az elsı példában szereplı két mondat jelentését a szünet jelenléte különbözteti meg egymástól: a második mondatból nem lehet elhagyni a szünetet anélkül, hogy ne változna meg a jelentése. A szünet tehát prozodéma. Ha viszont a második példában található elsı mondatból hagyjuk el a szüneteket, akkor ugyanaz marad a jelentése. Ezért a benne található beszédszünetek inkább töprengési szünetek, azaz megakadásjelenségek. Ugyanakkor az elsı két szünetnek tagoló funkciója is van, ami nyelvi funkció.

A beszédszünetek hossza

A beszédszünetek nagyon eltérı hosszúságúak lehetnek, 30 ms-tól egészen ennek akár többszázszorosáig is. Az élınyelvi átiratokban nagyon rövid (), rövid (.), középhosszú (..) és hosszú (…) néma szünetet különböztetünk meg. Az, hogy mi számít nagyon rövid, rövid, közepesen hosszú vagy hosszú szünetnek, a beszélı átlagos beszédtempójától is függ, ezért nem abszolút idıtartamhoz kötjük. a) A n a g y o n r ö v i d szünet () jelét akkor használjuk, amikor éppen csak hogy észleljük a hangképzés folytonosságának megszakadását. b ) R ö v i d szünetnek (.) az olyan jelkimaradás minısül, amely az adott adatközlı (tag)mondatvégi szünetével nagyjából azonos hosszúságú. c ) K ö z é p h o s s z ú szünetnek (..) a feltőnıen hosszú, de még „normális” szünetet jelöljük. d ) H o s s z ú n a k (…) általában azt a szünetet tekintjük, melyre a beszélgetıtársak mindenképpen felfigyelnek, s amely már „kínos csend”-nek minısíthetı. A beszélgetıtárs által már észlelt töprengési szünet 200 ms hosszú. Az ilyen hosszúságú szünet még nem fenyeget közbevágással, mert a 200 ms túl rövid idı ahhoz, hogy a beszélgetıtárs reagáljon rá. A két másodpercesnél hosszabb néma szünet már elhallgatásnak minısül. Ha egy elhallgatás 4,5 másodpercnél hosszabb, és a hallgató nem reagál rá, rendszerint újra az elsı beszélı kezd el beszélni.

A megakadásszünetek funkciója

A megakadásszünetek sem haszontalanok; nem a hangsor értelmi tagolását szolgálják ugyan, de nélkülözhetetlenek mind a beszédprodukcióhoz, mind pedig a megértéshez, mivel lehetıséget adnak a hallgatónak a mind pontosabb és biztosabb beszédfeldolgozásra. Különbözı vizsgálatok azt igazolták, hogy a spontán beszédben épp a beszédszünet a leggyakoribb megakadásjelenség. ● De Szepsi kö;környéke assz (.) ÖÖ () °juh Kelet-Szl+//. az Kelet-Szlovákiának

148

Egyértelmő, hogy a példánkban a beszélı keresi a juh szó magyar megfelelıjét, a gondolkodási idıt néma szünettel, majd habozással, végül újra néma szünettel tölti ki. A keresett szót végül is nem találja meg, és kódot vált. Ily módon a szünet mintegy jelzi is a kódváltást. Hasonló a helyzet a következı példában található elsı szünet esetében is: ● Nem akarom kimondani mer (.) prekríknem to (..) de ha az kigyönne (.) az Ö (.) azzz az jó lenne merrr olyan lennék hogy diplomaták közt.

A félbehagyás gyakran jár együtt hosszabb-rövidebb jelkimaradással: ● Magyarul otthon tanultam meg beszélni & <=nyelvével csettint> mer anyám +... () Úgy|ho(gy) ÖÖ +... (..) Én () amikor megszületem akkor csak magyarul tanultam beszélni ● Mesefilmek °de +... (.) /-Čo sme pozerali ten-/

4.1. Szóközi néma szünet

Mivel a nyelvi szerepő szünet s z ó k ö z i helyzetben jelenik meg, a megakadásjelenségként értelmezhetı szünet akkor a legkevésbé feltőnı, amikor szintén szóközi helyzetben jelenik meg. Az alábbi idézetben több olyan nagyon rövid és rövid szünetet találunk, amely szerkezeti egység határán található, mégis érzıdik, hogy fı funkciója az idınyerés, ill. hogy a beszélı bizonytalanságára utalnak. ● Te is mondod te is de valahogy (.) tuod hogy Ö akkor kitisztázódik ÷s (.) mögyünk elıbbre (..) U;úgyhogy hogy Ö ez a a izé () És azt akartam mond(ani) ÷;÷s most a családom Ö hogyan akk;akklimitáz+//. Ö hogyan beilleszködött (.) (mondjuk) a szlovákság () °Má a gyerökök szlovákok °gyerökök nem tudnak së së Ö së °bulgárú () së së °magyar NO valamit há itt-ott egy-két szavat () de de úgy °igäzán +... (.)

4.2. Szóbelseji néma szünet

A magyar nyelvben meglehetısen sok szünetet találunk s z ó b e l s e j i helyzetben is; ezek egyértelmően megakadásjelenségek. A szóbelseji szünetek viszonylag magas elıfordulási aránya nyelvspecifikus jelenség lehet a magyarban: nyelvünkben sok az összetett szó, gazdag az igekötı- és a toldalékrendszere, s az összetételi tagok határán, igekötık után, ill. a toldalékok elıtt jelentkezı szünetek szóbelseji szüneteknek minısülnek. Természetesen nemcsak morfémahatáron, hanem tıszón belül is elıfordulhat szóbelseji néma szünet a magyarban (és más nyelvekben). Összetett szóban

149

● Olyan arany(.)pirosra sütnyi és osztán közbe porcukor vanilkový cukor-t összekeverünk (..) és amikor Ö félig kihőlt a sütemény akkor hentergetjük bele aa porcukorba. ● Ës az a taníttó () Ivanyicsnak híták mai napig köz(.)tisztelet +//. böcsület +//. Képzett szóban, képzı elıtt ● Oszt akartam hogy gyerökeimöt megvál(.)toztatom /-°deehogyis-/ ● Ez a lëán(.)ko meglá+//. Ö (..) m;megjárto má a világot szerintem /-tuod-/? Igekötı elıtt ● Sikerőt a sport(.)rendezv+//. falubajnokságot meg(.)csinányi Rag, jel elıtt ● /-°Nem élı(.)bıl-/ [nevetve] hanem & aa základ az olyan, olyan drád <=drót> volt és rá voltak balil-va mindenféle +//. ● öpp most vót a MIKH+//. MICHALANGELO()nak [÷mikhelandzselónak] a () a a hogyhíjákjo ÖÖ denník () naplója Tıszón belül ● Arcibiskup nemohol prísť (.) sa omluvil le()bo je Ján ● Nem akarú mál()nát vagy |-kávét vagy valamit?-|

A tıszón belül általában szótaghatáron jelentkezik a szóbelseji szünet, vannak azonban olyan példák is, amikor nem ott jelentkezik: Tıszón belül, nem szótaghatáron ● de egyébként aa () többi kollégium ott see(.)m ÖÖ néz ki jobban mint () mint Pozsonyban voltak ● taktikai hogyhíjákokkā ki(.)hogyhíjákúta egész Magyarországtú () Bëlg()iumig ÖÖ n;nısőte

Az utolsó példa jól szemlélteti Gósynak azt az észrevételét, hogy a beszélı korrigál, ha a szünet nem szótaghatáron jön létre. Gósy szerint „a beszélı nyelvi tudatossága olyan erıs ebben, hogy ösztönösen javít, ha a kimondott hangsor ellentmond a szótaghatárnak. A szakirodalom szerint a szóbelseji szünet jelenség általában a „nem eléggé berögzült” ritkán használt és/vagy hosszabb szavak belsejében jelentkezik. Amint már a fönti példák némelyikébıl is kiderült, a szóbelseji szünet ennek ellenére megtalálható rövid és (többszörösen bizonyítottan) a beszélım számára egyébként jól ismert szavakban is. Az alábbi példában Pallag Edina szerint arról lehet szó, hogy nem a szünetet tartalmazó szó, hanem az utána következık felidézésével vannak nehézségei. ● Úgy is volt aa középsuliba(a)n hogy ha nem tudtam ÖÖ száz százalékraa [ujjával csettint] (.) aa()z anyagot akkor som sa neprihlásil

5. Habozás (hezitáció)

Amint föntebb kiderült, néma szüneten kívül szünetnek minısül a habozás is, vagyis a valamilyen hanggal kitöltött szünet.

150

A habozási szünetet a gyöngébb minıségő kommunikáció jelének tartják. Ha a beszélı túl sok szünetet tölt ki hanggal, a hallgató rossz benyomást szerez róla. A néma szüneteket tartalmazó diskurzus rendezettnek tőnik, a kitöltött szünetet tartalmazó viszont arra utal, hogy a beszélı intenzíven „dolgozik” a szünetek alatt is. Egyes szerzık szerint kitöltött szünetet elsısorban az egymás számára idegen beszélık alkalmaznak, továbbá olyanok, akik közt csak formális viszony áll fönn. A habozási szünetek átlaga rövidebb, mint a néma szüneteké, de itt is megkülönböztethetjük rövid, közepesen hosszú és hosszú válfaját, nem beszélünk viszont „nagyon rövid” habozásról. Az elsı példában mind a három hosszúságú habozás elıfordul; a másikban két rövid habozást találunk, amit úgy is fölfoghatunk, mint megszakított habozást, szemben az elızı mondatban található közepesen hosszú és hosszú folyamatos habozással. ● Hisz az egészen () ÖÖ tizenkilenceik százəig megvót mittom VERÓNA MILÁNO ez mind királyság vót () PÁDOVA ÖÖÖÖÖÖ () ez Ö mind+//. Ö Neápol mind ezök a várəsə (ez) mind királyság vót ● Én mindig aszittem hogy Ö Ö mikor fiatal vótam mít áttugrom a világot

A kitöltött szünet hangtani jellege

Fonetikailag a habozás többnyire ö-szerő hangként valósul meg, de ritkábban elıfordul m-szerő, ill. a hümgetéshez hasonló hm-szerő habozás is. Nézzünk néhány példát ez utóbbiakra! ● ha írok valamii () szemináriumi munkát () akkor () sokszor MM priznám sa /-hogy tudok magyarú-/ [mosolyogva] ● És ez is úgy hogy ha nem tudom hogy mit akarok mondani akor M | MM radšej nem mondok semmit (..)

A részletekben találunk villanásnyi néma szünet (junktúrával jelölt), ill. beékelıdı szó által megszakított habozást is. Az is látható két példából is a föntiek közül, hogy ugyanabban a megnyilatkozásban többféle hangszínő habozás is elıfordulhat. A következı példában is megtalálható mindkét habozásfajta, méghozzá az idézet elején egymás után, csupán szünettıl elválasztva: ● /-ÖÖ (.) MMM -/ a;assziszem nyelvéssz (.) ÖÖ (.) hạt végül is a bölcsészkarhoz tartozik [telefoncsörgés] (..) MM pontosan nem tudom (..) dee M (.) hạt Ákos kifejtette a véleményét aa () mai modern korról meg (.) meg ()

Példák a hümgetésre hasonlító habozásra, amely a legtipikusabb, ö-szerő habozással együtt fordul elı:

151

● İ is ÖÖ szlovák ovodába kezdte; GRAMATIKA olyan striktné pravidlá de spanyol nyelv HMMM nem tőnik olyan nehéz+… ● Hətəkkor <=hát akkor> jelenleg a Debreceni Egyetem () ÖÖÖ környezet(.)tudomány (.) szakos () elsıéves hallgatója vagyok (.) ÖÖÖ (..) HM /-éppen karácsonyi szüneten-/ [nevet] (..)

A kitöltött szünet funkciója

A kitöltött szünet elınye a néma szünettel szemben, hogy a párbeszédben egyértelmően j e l z i , hogy a beszélı n e m a k a r j a m é g á t a d n i a s z ó t ; ezzel szemben a néma szünetet a hallgató könnyen a szóátadás szándékaként értelmezheti. Ugyanakkor a kitöltött szünet „ i d ı h ú z á s r a ” é p p o l y a l k a l m a s , m i n t a n é m a s z ü n e t , s talán kevésbé kellemetlen, kínos is, mint mondjuk a hosszúra nyúlt néma szünet (amely az elhallgatás határát súrolja). Akárcsak a néma szünet, a kitöltött szünet is sokszor utal s z ó k e r e s é s r e , s ha a kétnyelvő beszélı nem találja meg az adott szót, és kódot vált, mintegy jelzi is a kódváltást: ● És a nagyapá(m) úgy jött ide Szlovákiába hogy () aa második világháború után & <=nyelvével csettint> ÖÖ na základe tých Benešový(ch) dekrétoo el volt küd+//. küldve () aa Ö cseh Szüdetekbe

Ebben a mondatban pl. egy közepesen hosszú habozás (és a feszültség jeleként is felfogható csettintés a nyelvvel) utal arra, hogy a beszélı elıször még keresi a magyar szavakat, de sikertelenül, ezért végül a kódváltás eszközéhez folyamodik. (A második hezitálás idıtartamára nézve rövid.) A következı példában a kódváltás utáni folytatás bizonyítja, hogy a beszélı kényszerbıl váltott kódot, ami azt is megerısíti, hogy a kódváltás elıtti habozás célja idınyerés volt annak érdekében, hogy a szó magyar megfelelıjét aktiválja: ● a °különbség ami megvan abba a Ö °mentalitá-bo abba ja abba ja aa <=habozás> °nemzeti Ö hogyhíjákbo

Megtörténhet, hogy egy szó folyamatosan megy át habozásba vagy az is, hogy egy hezitálás szinte összefolyik az utána következı szóval: ● De szeretnék Ö-elkezdeni olvasni (.) németül Angolul már (.) & <=nyelvével csettint> pokúšam sa [felnevet]

A párbeszédekben több kitöltött szünet található, mint a monológokban. A kitöltött szünetek száma nagyobb, ha a beszélgetıtársak nem látják egymást. Ilyenkor a kitöltött szünet segítségével jelzik egymás számára jelenlétüket és beszélgetési készségüket. A kitöltött szünetek nagyobb számban jelennek meg férfiaknál, mint nıknél. Mivel a kitöltött szünet gyakran utal bizonytalanságra és óvatosságra, úgy tőnhetne, hogy a férfiak a társaságban kevésbé magabiztosak, mint a nık. Ám figyelembe kell venni azt is, hogy

152

a kitöltött szünet fontos funkciója – amint láttuk – annak megakadályozása, hogy a beszélgetıtárs közbevágjon.

A kitöltött szünet válfajai elıfordulási helyük szerint

A néma szünethez hasonlóan a kitöltött szünet is lehet s z ó k ö z i vagy s z ó b e l s e j i . Úgy tőnik azonban, hogy a szóbelseji habozás – szemben a néma szünettel – viszonylag ritka jelenség.

5.1. Szóközi habozás

A szóközi habozás szóhatáron jelentkezik. Ahogy arra már föntebb utaltunk, a szóközi habozás lehet folyamatos vagy megszakított. Megszakított szóközi habozásról akkor beszélünk, ha néma szünet vagy valamilyen rövid nyelvi elem ékelıdik közéjük. A szóközi habozásra, annak különféle válfajaira már sok példát láttunk.

5.2. Szóbelseji habozás

A szóbelseji kitöltött szünet is hasonló hangatani, alaktani helyzetben jelenhet meg, mint a szóbelseji néma szünet. Az alábbi példákban az összetett szó tagmondatainak határán, valamint prefixum, ill. igekötı után találunk habozást. ● október huszon-ÖÖ-hat vagy mikor van +//. vagy november mos van valami ünnep megin magyarokná /-nem-/? ● Az alsó fokú nyelvoktatás leg-HM-eredményesebb. ● Bodoházáná vót fıdünk-/ [gyorsan] (.) az vót ki-Ö-cserévē a fıdér a Ö pappā

6. Újrakezdés

Az ú j r a k e z d é s átfogó mőszó, amelyet minden olyan esetre alkalmazhatunk, amikor önközbevágás után új szekvencia jelenik meg úgy, hogy az mintegy érvényteleníti, „fölülírja” az éppen elhangzottat. Jellemzı, hogy az újrakezdéskor a beszélık mintegy ki nem ejtettnek tekintik az addig elhangzottakat, gyakran beszédszünet sem jelenik meg mindig a téves kezdés környezetében.

Az újrakezdés egyik fontos indítéka az idınyerés és/vagy a nyelvi bizonytalanság; ebben az esetben általában ismétléses újrakezdés jön létre. Ilyenkor az új szekvencia teljesen vagy részben azonos az éppen elhangzottal.

153

Az újrakezdés másik fontos indítéka a korrekció; ilyenkor az új szekvencia nem azonos a régivel; ezt az esetet javításos újrakezdésnek nevezzük (a pszicholingvisztikában az eredeti szekvencia létrehozására „téves kezdés”-ként utalnak). A javításos újrakezdés valójában a megakadásjelenségek másik típusához, a botlásokhoz tartozik, de az egyszerőség kedvéért itt foglalkozunk vele, annál is inkább, mert a botlások tárgyalásakor nem lényeges szempont számunkra, hogy javítva vannak-e, vagy sem, vagyis ott a hangsúly éppenséggel nem az ismétlésen, hanem a botláson van.

Az újrakezdésnek két fı válfaja van abból a szempontból, hogy az újrakezdés hol történik: az egyik a szó belsejében történı ú j r a i n d í t á s , a másik pedig a szóhatáron történı ú j r a m o n d á s (szóismétlés, ill. szóváltoztatás).

6.1. Újraindítás

Ú j r a i n d í t á s r ó l akkor beszélünk, ha az önfélbeszakítás szó belsejében következik be, s ezt követi ismétlésképpen vagy javításképpen egy új szekvencia. Ha az új szekvencia ismétlése az elızınek, i s m é t l é s e s ú j r a i n d í t á s r ó l van szó; ha az új szekvencia javítása az elızınek, vagyis úgy tér el tıle, hogy jobban összhangban van a beszélı közlési szándékával, mint az elızı, j a v í t á s o s ú j r a i n d í t á s r ó l beszélünk (magát a nyelvbotlástípust ilyenkor „szórésztévesztés”-nek is nevezik). Az újraindítás par excellance megakadásjelenség; nincs olyan válfaja, amely ne volna megakadás. Az újraindítás összekapcsolódhat más megakadásjelenségekkel, pl. néma és kitöltött szünettel, töltelékszavakkal.

6.1.1. Ismétléses újraindítás

Amint föntebb kiderült, az ismétléses újraindítás az ismétléses újrakezdés egyik esete. Ismétléses újraindításról akkor beszélünk, amikor a beszélı a szó elsı (néhány) hangját kétszer vagy olykor többször is megismétli. Az ismétléses újraindítással ugyan lehet némi idıt nyerni, de nem valószínő, hogy a beszélı ezzel a lehetıséggel ilyen célból élne; inkább a bizonytalansága fejezıdik ki benne. Az ismétléses újraindítást egyfajta dadogásként érzékeli a hallgató, különösen ha az érintett szekvencia többször is újraindul. a) Egyszeri ismétléses újraindítás ● Mondom is neki, most, hogy (.) t;tanulni köllöt neki és (.) montam °JULKA gyere, megyünk tanulni ● A;az tiszta más Ö moziFEELING osztán. ● Van ott az az a e;elmebeteg-gyógyintézet

154

● ho;hogy eztöt °zúročiť Ö (..) ÷;és cs;csak úgy lehet hogy a embör példakép vagy valami habár énneköm a fülem mögött van szintén (.) mittomén Ö van mit söpörnyi a házom elıtt öleget ● Fı;fıleg a romák (.) azok nagyon kreatívak ● Akkor érzem, hogy nem vagyok od;odavalósi ● Osztán késıbb gyö;gyöttem rá hogy nem is teljesse(n) úgy va(n) ● de a embör e;ezökkē (.) mittomén ÖÖ ho;hogy milyen rend van a ház körő (.) ho;ho +//. mi;mit dógozik ● És ot;ott már máris más a prístup (.) Egy olyan MM suliba +//. M NO () v jazykovej škole ● /-°Érdekli és-/ [nevetve] tudod mi mëg én mëg nem tudtam nëkikezdeni tanúni (.) Köl;köllött vóna tanúnom ugyi úgy m <=mint> keddën vót a vizsgám mint nëki ● Hát aztán akkor hívtak segítígët Gútárú aratáshó ëgy bácsit aki háború alatt itt vót mint mene;menekőtt (..) ● Az a gyerëkkori sok fáradozás amit ki köllött próbáni idı elıtt (.) még fölnı;fölnıttéválás elıtt hogy én má mikor iskolábo mëntem két tehenet mëgfejtem (.)

Van példánk arra is, hogy egy mondaton belül egy szóban két újraindítás is történik, és még van a mondatban egy javítás nélküli részleges újraindítás és egy tényleges ismétléses újraindítás: ● Az ada;adatgyü;győjtés az olyan formába zajlott hogy (.) azokot a °rádiójeleket () és °beszélgetéseket amik () mondjuk Á-Á-CÉ úgy nevezett ellenséges övezetben zajlott mondjuk a (.) egy repülıgép egy katonai repülıgép pilótája és a földi irírányítóköz;központ között ezeket rögzítsük (.)

Külön csoportként érdemes elkülöníteni azokat az eseteket, amikor az önközbevágás morfémahatáron (de persze per definitionem szón belül) történik: ● Aki ºcsak csak olyan víletlen barátság mer (.) mer nem tudta azt mondani hogy ºHát aludjatok Nyitrán hát győjjenek vissza Hetínyre hát Ö (.) mëg;mëgszátak és ak(kor) (..) gyün a levél a köszönet a nagymamátú hogy a idegënbe úgy befogadták mintha saját rokonunk lëtt vóna ● Rosszú mondom ëgy;ëgyet /-tívesztëttem-/

Ilyenkor elıfordulhat, hogy valójában javításos újraindításról van szó, és az önközbevágás elıtti rész valójában botlás. ● Ez is csak mëgin ëgy jány vót aki;akinek köllött mënnyi <=menni> markot szënni (…) ● ÖÖ () egyik szobatársnım aki;akivel (.) /-közös ágyban aludtunk-/ [nevetve] (.)

Ezek a mondatok úgy is értelmezhetık, hogy a beszélı elıször ténylegesen az „aki” névmást akarta használni (vö. „lány, aki ment”, „egy szobatársnım, aki aludt”), csak menet közben módosította a szerkezet. b) Többszöri ismétléses újraindítás ● és akkor (..) az a fájdalom az ēkisírt i;i;idáig ez ez egísszen ötven;ötvennyóctú (.) kétezër () hatig ● Ez | attó is függ hogy hogy hogy mi;mi;mik azok a | elegendı kis kis (..) /-hogyan mondjam magyarú-/ [halkan] °most mondom szlovákú akkor (.) nevyhnutné a dostatočné podmienky. ● Hạt a ëdösapa ēmönt a igazgatóho Ga;ga;galántáro

155

● NO oda aaa öko;öko;öko;ökonomická-ra NO vagy hogyan mondjam (.) az obchodná aakadémia vagy hogyan hívják.

156

Az ismétléses újraindítás sajátos válfajai

1. Elıfordul, hogy a megismétlıdı hang, hangkapcsolat közé m á s é k e l ı d i k , pl. szótöredék, hezitálás, azaz valamilyen tartalommal nem bíró elem.

elem

● Utánno meghāt sz+//. Ö t;t+//. szülık tuo Ö [rácsap az asztalra] meghātt hívekért () Miätyánk Üdvözlégy ● me;me+//. a meg;ädták a vällásnok a äläpját ● °nem azok a sikerössek akik a embörök ér+//. Ö érdökös hogy ak;akik mondjuk h <=hogy> Rafael a sikerös vót mer mi+//. sönkire nem tudott haragunnyi

2. Kétnyelvő diskurzusokban elıfordul nyelvközi újraindítás is, melynek során a beszélı az önközbevágás után a d i s k u r z u s m á s i k n y e l v é n i s m é t l i m e g a s z ó t , amit elkezdett, vagyis kódot vált. Mivel itt a nyelvi forma más, jóllehet tartalmi különbség nincs, ez az eset egyfajta átmenetet alkot az ismétléses és a javításos újraindítás közt. (Ha tartalmi különbség is van, akkor már mindenképpen javításos újraindításról beszélünk.) ● Én °magyar hogyhíják vagyok de de °leg+//. ÖÖÖÖ najviac my vyhovuje mentalita (.) a a sz+//. a szlo;szlovák asszonyoknak a mentalitá-jo ● tudod hogy Zsu+//. Zuzka úgy min te ()

Az elsı példában a beszélı bizonyára a „vyhovuje” magyar megfelelıjét kereste. Az önközbevágás és az újraindítás között hosszú habozást is találunk. A másik példában ideológiai okai vannak a váltásnak; a beszélınek az adott helyzetben mintegy érdekében állt, hogy a terepmunkást, magyar anyanyelve és nemzetisége mellett mint szlovák (állampolgárt) láttassa. İ maga magyar anyanyelve és nemzetisége ellenére, nem tanította meg a gyermekeinek az anyanyelvét, amint bolgár anyanyelvő és nemzetiségő felesége sem tanította meg nekik a bolgár nyelvet, hanem szlovák nyelven szocializálták ıket.

Az újraindítás jeleként az ismétlıdı szekvenciák közé pontosvesszıt írunk, mely mindkét oldalon tapad, pl. ki;ki;kicsit. Az önfélbeszakítás jelét nem alkalmazzuk. 6.1.2. Javításos újraindítás A javításos újraindítás a javításos újrakezdés egyik esete. Javításos újraindításról akkor beszélünk, amikor a szó belsejében önközbevágás történik, ezt pedig a korábbiakat korrigáló (vagyis azokkal nem azonos) szekvencia követi. Az elkövetett nyelvbotlást szórésztévesztésnek nevezzük, és a nyelvbotlásokról szóló fejezetben hozunk rá több példát. ● Csak othon beszélnek szlo+//. magyarul (.); ● Ot volt (.) ot volt egy csaj aki Pesten tanul (.) a Ju+//. Dzsudit.

157

6.2. Újramondás

Az újramondás az újrakezdés másik esete; olyankor beszélünk újramondásról, amikor az önközbevágás szóhatáron történik, s ezt követi ismétlésképpen vagy javításképpen egy új szekvencia (egy vagy több szó). Az ismétlıdı szekvencia megjelenését ilyenkor „i s m é t l é s e s ú j r a m o n d á s ”-nak nevezzük, a korrekcióképpen létrejött új szekvencia megjelenését pedig „j a v í t á s o s ú j r a m o n d á s ”-nak. (Ez utóbbi a nyelvbotlás típusa szempontjából lehet egyrészt szóalaktévesztés, másrészt szócsere.)

6.2.1. Ismétléses újramondás

Ha a beszélı az újrakezdés során egy vagy több egész szót ismétel meg, i s m é t l é s e s ú j r a m o n d á s r ó l beszélünk. Az ismétléses újramondás az ismétléses újrakezdés másik válfaja. Különösen gyakori a rövidebb szavak, azon belül a formaszavak, névelık, kötıszók, valamint a töltelék jellegő elemek ismétlése. A megjelenés i n d í t é k a i t tekintve többnyire az újraindítással azonos jelenség (nem tekintve az emfatikus, ill. értelmi indítékú ismétlést); szemben az ú j r a i n d í t á s s a l , amely egy szónak nem az egészét érinti, az i s m é t l é s e s ú j r a m o n d á s során egy vagy több egész szót mond el még egyszer a beszélı, bizonytalansága miatt, idınyerés céljából. Ha a beszélı keresi vagy változtatja a megfelelı szerkezetet, akkor a néma szünet, a hezitálás egyfajta szinonimájaként ismétli a szavakat.

Az ismétléses újramondás mint megakadásjelenség úgy különböztethetı meg a m á s i n d í t é k ú i s m é t l é s t ı l , hogy a mondat értelme jelentéstani, ill. pragmatikai szempontból az ismétlés által nem változik. Ezért valószínőleg NEM tekinthetı megakadásnak a következı ismétlés, amelyben a beszélı az ismétlés valószínőleg a közölt tény nyomatékosítását szolgálta: ● Az csak szerelëm lëhet hogyha () ēgyün az a (.) lángoló idı mikor má (a) fiatalok érzik hogy én valahova akarok tartozni (…) Nígy évig nígy évig nígy évig tartott ez az idıszak közbe két évig katona

Gyakori diskurzív eljárás az egyetértés nyomatékosítása szóismétléssel; ezt sem tekinthetjük megakadásjelenségnek: ● T: Öreg Gál mama? Nem is /-mer dédimama-/ – A: /-Dédimama dédimama-/ igën igën (..)

158

a) Egyetlen szó ismétlése Egyszeri ● Itt tanulok tö+//. Ö(Ö) tiszta történelmet (.) éésss (.) és ennyi [nevet] ● Mer azzal egy+//. én is egyetértek hogy hogy ÖÖ mindenkii a maga módján (.) nagyon okos érted? ● Ës mondom hogy () olyan olyan (.) ÖÖ ŠTIPPENDIUM-ot kaptam Többszöri ● Azér gondoltam mer mer (.) mer még soha nem voltam ilyen helyzetbe ● A romák az az az má olyan hogy (.) totál más. ● mindönkinek egy egy egy helyiség ● A skutočne tá °melódia vieš čo čo čo niekedy si videl ● °Neem nem nem °nem nemde dee de Ö érdökös vót Ö ez a áthogyhíjákulás

Az újraindítás és az újramondás kombinálódhat is egymással: ● Meert akarnak () majd aa középkorral fog;foglalkozni foglalkozni

b) Több szó ismétlése ● De az csak oan hogy nnagyon lusta vagyok arra (és) a+//. de asziszem hogy () arra csak rá kell ülni X és az és az mén ● Ha a malacnak este nem annak vacsorát attú még nincsen sëmmi baj de a tehenet nem fejik mëg ëgyszer nem fejik mëg kétszer akkor má Ö akkor má nagyon kevés tejtermelís lësz (.) ● Hát az még mámo is () mámo is szılı má huszonnyóc év után is még szılı (.)

Az utolsó példában nyomatékosító szerepő is lehetne az ismétlés, ám a nagyon rövid szünet közbeiktatása mégis inkább az ismétlés megakadás jellegét erısíti. A névelı rövidebb változatának (a) ismétlése olyan hatást kelt, mint a hezitáció, különösen ha a névelı meg is nyúlik (l. még a nyújtásnál!). ● °mommeg hogy a a ÖÖ aa [rácsap az asztalra] ÖÖ °násobilku (.) /-že ako počítaš-/?

A fönti példában elıször névelıismétlést találunk, utána közepesen hosszú habozást, majd névelınyújtást, végül pedig újra közepesen hosszú habozást. Ennek oka az lehet, hogy a beszélı nem tudta felidézni a „násobilka” szó magyar megfelelıjét.

Az ismétléses újramondás sajátos válfajai

1. Elıfordul, hogy az ismétléses újraindítást i s m é t l é s e s ú j r a m o n d á s , azaz ugyanannak a szónak a megismétlése követi: ● a;ale ale aspoň niečo ke;ke;keby keby sa vydala

2. Egyfajta átmenetet képez az újraindítás és az újramondás közt az az eset, amikor a beszélı „ m á s f é l s z ó t ” i s m é t e l m e g : ● Milyen em+//. Milyen emberek voltak ott? Mindenkit ismerté aki ot volt?

159

● Igen mer ÖÖ nálunk van ÖÖÖ magyar magyar medi +//. [bosszúsan csettint, mert nem tudja kimondani a szót] (.) °magyar medikusok klubja | és oda ÖÖ +//. o;o;ottan harminc ember (..) °tag.

3. Nemegyszer elıfordul, hogy a megjelent szavak közé b e é k e l ı d i k egy vagy több t ö l t e l é k jellegő elem, illetve n é m a vagy k i t ö l t ö t t s z ü n e t . ● Galántáro megén ÖÖ Galántáro ● Vieš a oni oni všetko dali do tej Ö ro;rozumieš Ö do tej ÖÖ tvorivosti ● nie že že ponúkal možnosť () ponúkal možnosť () starostom za nejakú () symbolickú cenu

4. Több szó ismétlése esetén az is elıfordul, hogy a megismételt szavak sorrendje mintegy t ü k ö r k é p s z e r ő e n m e g v á l t o z i k . ● Bodoházán (.) Bodoházán mer begyöttek a magyarok (.) tuod mikor ö F;fölvidéköt h;hozzákapcsúták ö szlovákokho () nekünk vót °házunk (.) °°házunk vót a Kiss [÷kis] utcábo ● a také veci že som nejak snažil som [nyögés] nejak to ovládať

5. Nem zárhatjuk ki az ismétlés esetei közül azokat sem, amikor az ismétlés a kétnyelvő beszélı m á s i k n y e l v é n történik: ● Tuod mer Ö hozzá kıı ÖÖÖ & musíme prispôsob(ovať) tomu +//. °daným podmienkám (.) ● többnyire szlovákú (.) /-Szlovákú gondúkodok-/ [halkan] Už po slovensky toto ● ugyi én koromba mittomén má ilyen nagyobbat (izë) nagy +//. Ö veľkú násobilku Az ismétlés lejegyzésére nagy gondot kell fordítani, ugyanis az a tapasztalat, hogy a lejegyzık – különösen, ha sietnek, hajlamosak az ismétlések egy részét a meghallgatás után azonnal elfelejteni, s így azokat nem is jegyzik le. Ez súlyos hiba, amely meghamisítja a beszélt nyelvet, megfosztva azt egyik fontos jellemzıjétıl. Ez a hiba azonban könnyen kikerülhetı, ha a lejegyzı többször is meghallgatja a felvételt, ellenırzi a lejegyzés pontosságát.

6.2.2. Javításos újramondás

Ha a beszélı az újrakezdés során egy (vagy esetleg több) már elmondott szó „helyett” egy (vagy esetleg több) más szót mond, javításos újramondásról beszélünk. A „helyett” azért került idézıjelbe, mert az eredetileg kiejtett szót, szavakat a beszélı nem tudja „visszaszívni”, bár nagyon gyakran úgy viselkedik, mintha azok nem hangzottak volna el. A javításos újramondás a javításos újrakezdés másik válfaja. A javításos újramondással mint nyelvbotlással a nyelvbotlásokról szóló fejezetben fogunk foglalkozni. Itt csak megemlítjük, hogy az esetek egy részében a beszélı egy nem létezı szót használt, és azt korrigálja (ilyenkor szóalaktévesztésrıl beszélünk). ● nem tudak +//. nem tudnak

160

Más esetekben a beszélı létezı szót használt ugyan, de nem azt, ami szándékában állt, és azért korrigál (ilyenkor lexémacserérıl beszélünk). ● csak hetekkel késıbb került konténerbe karanténba

161

NYELVBOTLÁSOK I. A NORMASÉRTÉSEK TÍPUSAI A beszélt nyelv spontaneitása magyarázza azt a tényt, hogy a beszélt nyelvben általában sokkal több a normasértés (botlás, tévesztés, hibázás), mint az írott nyelvben. A normasértéseknek többféle típusa is létezik (ahogy a többféle megnevezés is mutatja). Mivel összekeverésük zavart okozhat, mielıtt magukkal a nyelvbotlásokkal foglalkoznánk, érdemes a más típusú normasértésekre is röviden kitérni, annak ellenére, hogy e kérdés tisztázása nem kifejezetten beszélt nyelvi téma.

1. „Nyelvhelyességi hiba”

A „hiba” szóról talán elıször az ún. „ n y e l v h e l y e s s é g i h i b á k ” jutnak eszébe a magyar embernek, amelyeket a nyelvmővelık szoktak emlegetni. A „nyelvhelyességi hibák” számottevı része valójában nem hiba, nem is tévesztés vagy botlás, hanem az adott beszédhelyzetben tökéletesen megfelelı nyelvi forma. Példaként nézzük meg egy kicsit részletesebben a nyelvmővelık által elítélt, és az alap- és középiskolai tanítók, tanárok által is üldözött de viszont kötıszók együttes használatát. A de és a viszont együttes használata a b e s z é l t n y e l v b e n teljesen természetes, általában nem áll szemben a közösségi normával. Számtalan példát találunk rá a beszélt nyelvhez közel álló írott nyelvi termékekben is, pl. az i n t e r n e t e s f ó r u m o k , i n t e r j ú k szövegében: ● A kommunista rendszerben meg valóban nem kellett mindenkinek kommunistának lennie, de akkor viszont be kellet fogni a pofáját. (Index Fórum, 1998) ● Nos, minden MOLos tankolás után összetörték a kocsim hátulját, egyszer egy busz, aki nem gondolta, hogy megállunk a piros lámpának, másszor meg egy személyautó, de az viszont a lezárt udvarban tette. (Index Fórum, 1998) ● Az otthonszülést egyáltalán nem úgy gondoltam, hogy minden orvosi segítséget elutasítani, de viszont igenis úgy, hogy minden szükségtelen orvosi beavatkozást elutasítani - és ez a jó a Geréb Ágnes féle otthonszülésben. (Index Fórum, 1998) ● Persze abból a pénzbıl, amit elıtte szintén az államtól kapnak, bruttó fizetés gyanánt, de viszont milyen könnyő visszavenni egy részét adó formájában... (Index Fórum, 1999) ● A legrosszabb az, hogy sokszor nem tudom eldönteni mit ennék, de azt viszont igen határozottan tudom, mit nem kérek. (Index Fórum, 1999) ● Milyen nyelven beszélsz még a magyaron kívül? Hát orosz nyelven, angolul is, amit az iskolába tanultam, és ami mondjuk megmaradt, de viszont az ember ha nem gyakorolja, az biztos, hogy sokat felejt. És ukránul beszélsz? Nem tudok ukránul. (Interjú, Kárpátalja) ● Esetleg olyan szavak vannak, mer mondjuk van olyan, amit, amit még hiába én is itt élek, de viszont egy másik településen, ahol mondjuk tájszó..., tényleg van olyan, hogy tájszólással beszélnek, na láptó. Én sose tudtam, hogy a láptó az létra. (Interjú, Kárpátalja)

162

● Ugyanakkor erıs karbantartógárda van jelen, amely nagyobb létszámú, mint amennyire szükség lett volna, de viszont nekik köszönhetıen tudtuk megırizni ezeket a régi felszereléseket, amelyek úgy mőködnek szinte, mint az újak. (Interjú, Vajdaság, 2005) ● Jelen volt, de viszont úgy érzem sikerült egy kellı arányt megtalálni, hogy eleget tegyünk a politikai elvárásoknak, és megfelelésnek, de viszont gazdaságilag bizonyos helyeken tudjunk önállóan mőködni. (Vajdaság)

Szintén használják – az erıs megbélyegzés és üldözés ellenére – ezt a kötıszópárost a s a j t ó n y e l v b e n is, méghozzá nemcsak laza stílusú szövegekben, hanem gondos fogalmazásúakban, sıt kifejezetten választékos stílusúakban is: ● Az ezeredfordulón életbe lépı új közterületfelügyeleti törvény kibıvíti a felügyelık hatáskörét és új jogokkal ruházza fel ıket. Például jövıre az igazoltatásnál kényszerítı eszközt ugyan nem, de testi erıt viszont alkalmazhatnak. (M a g y a r R á d i ó H í r m ő s o r o k , 1999) ● Ha ki akarják használni, mindent ki tudnak használni a maguk igaza bebizonyítására. Ezeket meggyızni nem lehet, de viszont a kétkedıket, a jóindulatú kétkedıket valószínőleg lehet. (M a g y a r R á d i ó H í r m ő s o r o k , 2000) ● Elıfordult ugyan, hogy a helyi önkormányzat vagy egy cég arra kényszerült, hogy bezárja az általa fenntartott múzeumot, de néhány győjtemény viszont éppen az elmúlt években nyílt meg. Például a Kortárs Mővészeti Múzeum 1996-tól várja a látogatókat, tavaly viszont megszőnt a Láng Gépgyár üzemi győjteménye. (M a g y a r H í r l a p , 1998) ● Ion Iliescu közel 67 százalékkal fölényesen nyert a mindössze 33 százalékot összesítı Corneliu Vadim Tudorral szemben. Az arány sokatmondónak tőnik ugyan, de elgondolkodtató viszont az, hogy a Nagy-Románia Párt elnöke, aki az 1996-os elnökválasztások alkalmával 5 százalékot sem kapott, most több mint hatszor annyi voksot szerzett. (M a g y a r H í r l a p , 2000) ● Szólt a férfiakról, akiknek csillagszemük nincs, de közöttük viszont akadnak szálfaemberek. Akiket nem roppantott meg a történelem, nem tört derékba a betevı falatért, pénzért, rangért, hatalomért vívott kegyetlen küzdelem. (N é p s z a v a , 1999) ● Ennek bizonyításaképpen Bagdadban egy újságíró-csoportot elvittek a Szaddám városnak hívott negyedbe, ahonnan az összecsapások híre érkezett. A tudósítók nyugalmat tapasztaltak az utcákon, de a járókelıkkel viszont nem állhattak szóba. (N é p s z a v a , 1999) ● [...] ez - a digitális aláírással ellentétben - máris több százezer embert érint, és a jogászok is csak annyit mondanak, hogy „ önszabályozást javasolnak „, de az viszont lényegében nem létezik. (N é p s z a b a d s á g , 2001) ● Közhelyszámba megy, hogy a sport ugyan Németországban is nemzeti ügy, de a televíziós sportközvetítések viszont mindenekelıtt üzleti ügynek számítanak. Végtére is nemcsak egy-egy adó presztízsérıl van szó, hanem fıleg reklámbevételekrıl. Ezért elkeseredett kiszorítósdi folyik a közvetítési jogokért. (M a g y a r N e m z e t , 1997) ● Elmondta, valóban ı kényszerítette az ırezred hadnagynıjét arra, hogy a terepjáróját átadja, de azt viszont határozottan tagadta, hogy mindezt fegyverrel vagy fegyvernek látszó tárggyal tette. (M a g y a r N e m z e t , 1999) ● Bajor Imre elismerte, hogy önszeretete egészségtelen, de azt viszont szereti, hogy azt képes csinálni az emberekkel, amit akar. (M a g y a r F ó r u m , 1999 – Szentmihályi Szabó Péter jegyzete) ● Jancsóra hivatkoznék legszívesebben, már akkor túl volt mindenen, amikor dolgai látszólag a csupasz forma táján táncoltak, daloltak. Igaz, hogy ez csak késıbb derült ki, de akkor viszont csont nélkül, úgy lépett kacagva elıre, hogy alig is szabadult kedves formáitól. Ez persze egy konkrét csoda, de messze nem egyedülvaló. (M a g y a r N a r a n c s , 1999) ● Paradox helyzet: elég sok információink van ahhoz, hogy a semminél többet, de ahhoz viszont túl kevés, hogy valamit is biztosan tudjunk. (M a g y a r N a r a n c s , 1999) ● Több tévésorozatban játszom, filmekben, verset mondok sokat tévében, tehát ezzel nincsen problémám, de azzal viszont igen, hogy sokkal nehezebb úgy érvényesülni, hogy az ember ne álljon be valamiféle érdekcsoportosulásba... (R o m á n i a i M a g y a r S z ó , 1998 – beszélgetés egy magyarországi színész-költıvel)

163

● Ami a homályosság mellett kifogásolható: egy riportalany hosszas szerepeltetése, miközben baj van a magyar szókészletével, kiejtésével, a szavak értelmének ismeretével, amirıl ı nem tehet, de a riporter viszont arról igen, hogy ne tegye ki az illetıt ilyen önlejáratásnak, hanem ha már elkészített vele egy bőnhosszú beszélgetést, ami enyhén szólva nem sikerült [...] (R o m á n i a i M a g y a r S z ó , 1999) ● Mert igaz, hogy a demagógok manipulálják a népet, de ık viszont azt mondják, amit a tömeg hallani akar, amivel népszerőséget és szavazatokat lehet szerezni. (R o m á n i a i M a g y a r S z ó , 1999) ● Valóban így történt -e, nem tudni, de az viszont tény, hogy a szılészetnek mindig nagy hagyományai voltak a vidéken. Bizonyíték erre, hogy Hippolit érsek már 1492-ben 23 forintot kapott a lédeci bor eladásából. (Ú j S z ó , 2000) ● Érdemleges kritikáról ugyan szó sem lehet, de viszont érdeme az, hogy túlzásba sohase csapott át és megmaradt a paródizálás egészséges humorú keretében, amin aztán a közönség 8tól 11-ig igazán fesztelenül elmulatott. (Ú j S z ó , 2001)

Nem idegen a két kötıszó együttes használata a h i v a t a l i n y e l v t ı l sem. Nézzünk meg néhány példát a fıvárosi közgyőlés jegyzıkönyveibıl és az országgyőlési képviselık felszólalásaiból! ● Én ebben a pillanatban nem tudom értelmezni, hogy ez most milyen: vagy valamilyen más összefüggésben került ide, vagy a fıpolgármester úr jegyzi, de akkor viszont alá kellett volna írni. (Fıvárosi Közgyőlés, jegyzıkönyv) ● Miután kórházként megszőnt, nyilván nem kórházként hasznosítják, de akkor viszont az átalakításra keretet kellene biztosítani. (Fıvárosi Közgyőlés, jegyzıkönyv) ● E beterjesztett csomagnak egyetlen pontjával szeretnék foglalkozni, melyet természetesen csak üdvözölni lehet, de e pontját viszont, az ombudsman kérdését vitatni. (Fıvárosi Közgyőlés, jegyzıkönyv) ● A növénytermesztés bizonyos fokig emelkedett, mert ugye akkor indult a gépesítés, de viszont az állattenyésztés csökkent, a telepeket fölszámolták, az állatokat eladták. Akkor kezdıdött a vagyonfelélés, a telepeket pedig szétbontották. (Országgyőlési Napló, 1994) ● Ezt a kérdést biztos, hogy át kell gondolnunk, de viszont azon a szinten, ahol jelenleg vagyunk - én úgy vélem -, ellentmondás van a koncepcióban. (Országgyőlési Napló, 1996) ● Nos, én abban vitatkoznék Sepsey képviselıtársammal, hogy az ellenzék egy picit okosabb a kormánypártnál, de abban viszont el kell ismernem, lehet némi igazság, hogy nem vagyunk tökéletes bölcsek. (Országgyőlési Napló, 1995) ● Kétségtelen azonban, hogy ez egy jelentıs - és szükségképpen én nagyon helyeslem, hogy ez egy nagyon jelentıs - erıt képvisel, de viszont már akkor én azt hiszem, hogy az országos parancsnok kinevezése meghaladja a belügyminiszter úr jog - és feladatkörét. (Országgyőlési Napló, 1996) ● Köszönöm elnök úr a felvilágosítást, de viszont szeretném önt felvilágosítani, hogy az ön dolga nem az, hogy minısítse a felszólalásokat, hanem vezesse a vitát. (Országgyőlési Napló, 1996) ● Koltai MSZP-s képviselı úrnak szeretném mondani, hogy az állam szociális jellegének a kimondása valóban nem teremt önmagában gazdasági prosperitást, de azt viszont biztosítja, hogy az állampolgárok és a munkavállalók milliói ne legyenek védtelenek és ne legyenek kiszolgáltatottak szociális szempontból. (Országgyőlési Napló, 1996) ● Ezt a két észrevételt akartam megtenni, tehát nagy örömmel üdvözlöm, hogy a külföldön élı magyar állampolgárok szavazatjoghoz jutnak. A technikai eljárás nem is egyszerő, de viszont ez már megoldható kérdés. (Országgyőlési Napló, 1996)

A s z a k n y e l v e k b ı l , a t u d o m á n y o s s t í l u s b ó l kevesebb példánk van, de azért vannak:

164

● [...] ha egyszer felfedezésre kerülnének olyan éteri anyagi formációk, amelyek nem emelkednek ki az éterbıl, mint „durva“ anyag, de viszont a környezettıl való elhatárolódásuk, és az önálló belsı struktúrájuk miatt önálló létezınek kellene tekinteni ıket, az éteren belül. (2000 – Ungvári Béla: Az egyesítı elmélet természetfilozófiai vázlata) ● Az erdélyi magyarság helyzete az elmúlt 10 évben nem sokat változott. Habár dolgokat oldottak meg, az iskolák, az egyetem jövıjét s ami a némi továbblépést illeti, de viszont a legtöbbet azzal lehetne segíteni, ha a fiatal generációt helyben lehetne tartani, fıleg azokat, akik európai szinten vannak felkészülve valamilyen területen. (2000 – Sorbán Angella–Nagy Kata: Merre haladt a romániai magyar társadalom az elmúlt tizenkét évben ?) ● Az államnak ezek muködésével szemben ellenırzési joga van, de viszont kötelessége, hogy a szükséghez képest pénzügyi forrásaikat kiegészítse. (2002 – Willer József: A kisebbségi jog az utódállamok alkotmányaiban) ● És a leveli béka, lapos, kissé felfelé irányuló testtel, farkatlanul, de viszont nagyon egyenlıtlen végtagokkal; a hátulsó, tulajdonképpeni helyváltoztató lábak hosszúak, a mellsık sokkal rövidebbek, inkább fogó-szervek, ezeknek a végrészébıl lesznek a „ kezek „. (1999 – Wilhelm Bölsche: Az állatok családfája)

Ide vehetjük az i r o d a l m á r , n y e l v é s z , p s z i c h o l ó g u s , z e n é s z szerzıktıl származó idézeteket is: ● I g n o t u s (1907): Itt járt a minap Budapesten egy finn szinitársulat. A star, aki maga köré szerezte, egy elvirágzott, de viszont nagy gyakorlatú drámai szinésznı, Aalberg Ida. ● C s ő r y B á l i n t nyelvész (1936): A nép nyelve, ha egyfelıl szabadabban fejlıdik is, mint a megrögzített irodalmi nyelv, de viszont másfelıl nagy régiségeknek is a megırzıje mind szókincs, mind nyelvtani alakok tekintetében. ● B a r t ó k B é l a (1937): Igaz ugyan, hogy ezek az alj-zenék 1-2 éven belül búsás hasznot hoznak, de ha kimúlnak a divatból, akkor már az ördög sem törıdik velük, a levitézlett hısökkel! Ezzel szemben az értékes zene felvételeit, ha évente jóval kevesebben veszik is, de viszont jóval hosszabb ideig, 100 évig és még tovább is fogják vásárolni. ● H a n k i s s Á g n e s (1978): Az elıbbire példa R. Tamás vagy F. Zsigmond: ahányféle ügybe keverednek, más és más stratégiával operálnak; az utóbbira pedig elsısorban K. Béla, aki akármibe fog, igazán csak önsajnáltatni tud, de azt viszont kimeríthetetlen találékonysággal. ● B a l á z s J á n o s nyelvész (1985): Az az elem, amely az ismert információt hordozza, a témához tartozónak tekintendı ugyan, de viszont a téma - mint a közlés dinamizmusa szempontjából legalacsonyabb értéket képviselı elem - nem feltétlenül és nem mindig valamely ismert mozzanat kifejezıje.

Igen sok példa hozható a de viszont-ra a s z é p i r o d a l o m b ó l . Itt csak néhányat idézünk, olyanokat, amelyek legjobb íróinktól származnak: ● K a z i n c z y F e r e n c (1816): Nem ért a dologhoz, a ki ezen apró gondokat haszontalanságnak nézi: de viszont az Adelungok tévednek meg, midın ık akarnak lenni a mi mestereink [...] ● J ó k a i M ó r (1847): Ha valaki nem restel utána járni, könnyen kiszámithatja, miképen a dramatiráló választvány évenként 100 usque 120 dramacsecsemıt gyilkol meg bölcsıjében és pólyaruháiban, mellyek közül ugyan néha kettıt hármat is szült egy és ugyanazon apa, de viszont másokat két három apa hivott fel egyesült erıvel e szomoru létre [...] ● M i k s z á t h K á l m á n (1889): A somkuti gróf a Ház összes mágnásai közt a legnépszerőbb ember, semmit sem kicsinyel és semmit sem tart nagyra. Senkit se néz le, de viszont bálványt sem csinál senkibıl. ● A d y E n d r e (1905): ,,Magyarok, Vigyázzatok! Ha ti még mindig nemzetiszínő katonanadrág-zsinórért, magyar királyhimnuszért s több efféléért kockáztatjátok a nyakatokat, mikor a titánok modern harca elıtt áll a világ, úgy elmúltok, mintha sohse éltek volna itt magyarok.'' Mintha ez szólna Rácz Gyula minden sorából. De viszont megrajzolja, hogy mik

165

lehetünk. A világárasztó németség és szlávság mellett harmadik európai tényezı, a Balkán gazdasági meghódításával, vezetésével. ● K o s z t o l á n y i D e z s ı (1918): Vajon emlékszik-e még rá? Lehet, hogy ı is rágondol, épp így, most egy budapesti diványon, bár az is lehet, hogy csak tréfázott. De akkor viszont nem érti, miért éppen ırá mutatott a sok-sok nı közül? ● N a g y L a j o s (1919): Ennek a különös állatnak csıre van, mint a madárnak és tojást tojik, de viszont négy lába van, mint az emlısöknek s a kölykeit, amikor már kikeltek a tojásból, a hasán hordja egy tarisznyaszerü bırlebenyben [...] ● M ó r i c z Z s i g m o n d (1919): Nem szabad egyelıre szétosztani az erdıket sem, s a havasi legelıket sem, mert ezekkel nem lehet biztosítani a nép családi birtokát: de ahol viszont a nép érdeke kívánja, ott az erdıbıl is, havasi legelıkbıl is el kell venni annyit, amennyit a község számára szükséges, csakhogy ezeket nem lehet felosztani. ● K r ú d y G y u l a (1926): Ó, Mária, te nem tudod, hogy mit jelent Magyarországon a pénz! Egy gazdag országból jöttél ide, ahol a császárnak van legtöbb pénze, de itt viszont a király lát legkevesebbet azokból az aranytallérokból és ezüstgarasokból, amelyek az ı arcképével vannak diszitve. ● T a m á s i Á r o n (1942): Amikor a didergetı szél fújni kezdett, s majd tombolni a veszély vihara, a szájaskodók és a firkászok kezdtek igazmondókká válni elıtte; de ekkor viszont azt nem értette, hogy a büntetés ostora miért csattan éppen ırajta. ● S ü t ı A n d r á s (1970): Mondja, hogy egyik répafelelıs, és tanítónıt vett feleségül, a másik géplakatos Kolozsváron, de annak viszont meghalt a nagybátyja, a harmadik bırszakmában tevékenykedik, a negyedik agronómus valamelyik állami gazdaságban, az ötödik piaci talicskás, a hatodik nem csinál semmit, mivel meghalt. ● I l l y é s G y u l a (1974): İ sem afféle tökrészeg; eszméletvesztésig sohasem iszik, hanem csak eddig az édes bódulatig, de addig viszont folyvást, még éjszaka is, mert már alvásra sincs igen szüksége. ● G y u r k ó L á s z l ó (1982): Ez bizony nagyon rosszul esett, mert sosem kívántam a magam elınyét mások kárára. Bár igaz, hogy jobb étvágyam volt, mint öcsémnek, de neki viszont egész nap szájában lógott a szivar, bizonyára azzal verte el éhségét. ● E s z t e r h á z y P é t e r (1982): [...] az elején például elfelejtette mondani, hogy nırıl van szó, ezt késıbb hangsúlyozta, de akkor viszont eszébe jutott, hogy ez nyilván magától értıdı, és ha ı ezt kiemeli, az azt jelentené, mintha számára nem volna az [...] ● M á n d y I v á n (1985): Mindig mondtam, akinek szíve van, ne nyisson üzletet. Frici üres táskával távozott, de viszont nem egészen üres zsebbel. ● C s a l o g Z s o l t (1989): Mondjuk pénzem több volt mint az átlag, négyezerre voltam bejelentve, de legalább tizenhármat kaptam, nyárba meg tizenötre is felmentem - de viszont reggel 6-tól este 8-ig 9-ig dolgoztam, meg még szombaton is délután 3-ig! ● T o l n a i O t t ó (1994): Épp elızı nap kaptunk árut Hermann bácsitól: krumplicukrot, kıkemény mézeskalácsot, amibıl néhányat a szatyromba szórtam a Margarétának. Mire hazaértünk, alig fogyott a krumplicukorból, de viszont teljesen elpiszkolódott, fekete lett, medvecukorrá vált, jóllehet egy darabig sziken jöttünk, a lovak bokáig sziksóban poroszkáltak. ● S z a b ó M a g d a (2002): [...] meg aztán nem is teszi ingyen, amit tesz, ıt tulajdonképpen megfogadták, bár igaz, hogy ı nem az, akinek gondolják, de ezt viszont nem tudja kívüle senki.

A de viszont csupán egy példa a nagyon sok közül arra, hogy a nyelvmővelık és a (magyar)tanárok által „nyelvhelyességi hibának” minısített jelenségek jelentıs része valójában nem hiba, hiszen a magyar nyelvmővelés hivatalos álláspontja szerint is a helyesség fı kritériuma a mővelt beszélık nyelvszokása. A példák azt bizonyítják, hogy a de viszont együttes használata nem idegen a mővelt magyar beszélıktıl sem, így tehát nem indokolt hibának tekinteni.

166

2. Nyelvváltozat-tévesztés A „nyelvhelyességi hibák” más része abban áll, hogy a beszélı megsérti az együttelıfordulási szabályokat, és olyan nyelvi formát használ, amely az adott beszédhelyzetben, ill. az adott dialektusban és/vagy nyelvi regiszterben nyelvi (nem tartalmi) szempontból nem megfelelı. A normasértéseknek ezt a típusát nyelvváltozat-tévesztésnek nevezhetjük. A valamely földrajzi vagy társadalmi dialektus szabályainak alkalmi megsértése dialektustévesztésnek, a regiszteré regisztertévesztésnek, ill. azon belül a stílusváltozat szabályainak alkalmi megsértése stílustévesztésnek nevezhetı. D i a l e k t u s t é v e s z t é s t követ el pl. az, aki tudtán kívül egy, a beszélgetıtársak számára ismeretlen tájszót használ. R e g i s z t e r t é v e s z t é s t követ el az, aki pl. a bető szót a hangzó nyelvvel kapcsolatosan használja hangtanórán, mivel a bető hangzó nyelvi jelenségre vonatkoztatva a mindennapi beszélt nyelvbe tartozik, a szaknyelv ebben ilyenkor a beszédhang vagy a fonéma mőszót használja, attól függıen, pontosan milyen típusú hangjelenségrıl van szó. S t í l u s t é v e s z t é s t követ el pl. az a külföldi, aki a feldobja a talpát kifejezést alkalmazza temetésen az éppen temetett halottal kapcsolatban, anélkül, hogy tudatosan sértést akarna elkövetni. Ezenkívül stílustévesztésrıl beszélhetünk olyankor is, amikor a beszélı nem egy konkrét nyelvváltozat szabályait sérti meg, hanem olyan nyelvi formát használ, amely elüt az adott konkrét diskurzus stílusától, méghozzá a beszélı szándékától függetlenül (azaz nem tudatos stíluselemrıl van szó).

Az ilyen, k o n t e x t u s f ü g g ı tévesztések akár jellemzıek is lehetnek a beszélt nyelv egyes válfajaira, a továbbiakban azonban csak a k o n t e x t u s f ü g g e t l e n t é v e s z t é s e k k e l , az ún. nyelvbotlásokkal foglalkozunk, a kontextustól (beszédhelyzettıl, éppen beszélt nyelvváltozattól: dialektustól és regisztertıl) függıekrıl a nyelvváltozatok problematikájához tartoznak. Amint látjuk, a tévesztések fontos jellemzıje, legyen szó akár kontextusfüggı, akár kontextusfüggetlen tévesztésekrıl, az, hogy alkalmiak, egyediek. Itt jegyezzük meg, hogy a kontextusfüggı normasértésnek van egy sajátos esete, a t a b u s z e g é s , amely inkább viselkedési, mint nyelvi devianciának tekinthetı. Az európai típusú kultúrákban pl. a szexuális élettel, az emberi szervezet vegetatív mőködésével és részben a halállal, betegségekkel kapcsolatos szavak, kifejezések esnek tabu alá, pontosabban ezek egy része. Míg a tipikus nyelvváltozat-tévesztés esetében egy nyelvi forma csak nyelvi szempontból deviáns, tartalmi szempontból megfelelı lehet, a tabuszegés esetében az adott forma használata elsısorban tartalmi szempontból minısül normaszegésnek, nyelvi szempontból az adott forma nem feltétlenül deviáns.

3. Hiba

Elıfordulnak azonban a beszélt nyelvben „makacs normasértések” is, amelyeket a beszélı nemcsak hébe-hóba, hanem rendszeresen elkövet; ezeket nevezzük hibának.

167

„Normasértésen” természetesen az adott beszédhelyzetben érvényesülı normarendszert kell érteni. A t é v e s z t é s e k elsısorban a beszélı figyelmetlenségére, fáradságára és más lélektani okokra vezethetık vissza, és csak másodlagosan magyarázhatók nyelvtudásbeli hiánnyal. A tévesztések kategóriáján belül inkább csak a nyelvváltozat-tévesztések magyarázhatók nyelvtudásbeli hiánnyal, a kontextusfüggetlen tévesztések, vagyis a nyelvbotlások csak nagyon kevéssé.

Ezzel szemben a h i b á z á s o k fı oka a beszélı nyelvtudásbeli hiányossága. Hibákat elsısorban a nyelv- vagy nyelvváltozat-elasjátítás folyamatában lévı beszélık szoktak elkövetni, akár elsı, akár második vagy többedik nyelvükrıl van szó; a normasértı alakok ilyenkor az általuk használt ún. k ö z t e s jellemzıjegyei. Például egy magyar faluban mőködı szlovák pap, aki a faluba kerülése után megtanult magyarul, a fáj szót igenévszónak tekinti, és névszóként is használja a fájdalom szó helyett. Ez a használat szemben áll a helyi közösségi normával, ınála viszont nem alkalmi botlás, hanem rendszeresen elıfordul. Ezért tekinthetjük a fáj szó használatát ’fájdalom’ jelentésben hibának.

Elıfordul, hogy a nyelvelsajátítás folyamán kialakult hibák egyike-másika késıbb is megmarad, különösen, ha viszonylag marginális jelenségrıl van szó, melynek hibás volta ritkán tőnik föl, így a beszélı nem kerül olyan helyzetbe, hogy valaki kijavítaná, ill. ráébresztené ıt arra, hogy az adott forma nem normatív. Pl. megtörtént eset, hogy egy mőszaki értelmiségi, magyar anyanyelvő, magyar iskolákba, szlovák egyetemre járt beszélı csak 48 éves korában jött rá, hogy az érzéki szót a normasértı ’érzékeny’ jelentésben használta, szótárazott jelentéseirıl, különösen a szexuális konnotációjúakról nem is tudott (vö. ÉKsz.2 érzéki 1. ’érzékkel felfogható’, pl. érzéki benyomások; 2. ’erısen a (nemi) ösztönök hatása alatt álló | érzékies; 3. nemiséggel telített, azt kifejezı, pl. érzéki tánc; érzékies ’érzékiségre valló’, pl. érzékies mosoly). Mivel ez a használat valószínőleg nem nyelvjárási vagy csoportnyelvi hátterő, hanem az illetı személynek az egyedi sajátossága, az ı idiolektusának egyik jegye, ebben az esetben hibáról beszélhetünk.

Rekedék

Ha valamely nyelv vagy nyelvváltozat elsajátítása megreked, a kialakuló m e g k ö v e s e d e t t k ö z t e s vagy r e k e d é k is tartalmazhat hibás nyelvi formákat. Ezeknek a formáknak a hibás voltát az mutatja, hogy nincs közösségbeli támogatottságuk, azaz a közösségi norma szempontjából ezek a formák normasértık, javításra szorulnak. Elıfordul, hogy maga a beszélı is tudatában van ezek hibás voltának, és ha jobban odafigyel a beszédére, nem használja vagy javítja is ıket. Mégsem tekinthetık puszta tévesztéseknek, mert elıfordulásuk rendszerszerő (ami persze nem zárja ki, hogy a hibás formák ne váltakozhatnának a helyes formákkal).

168

Amennyiben a közösség ezeket nem érzi normasértınek, természetesen nem hibákról van szó, hanem az érintett formák szerves részei az érintett földrajzi vagy társadalmi dialektusnak, ill. azon belül valamely regiszternek.

A normasértések típusainak egymáshoz való viszonya: hiba

normasértı alkalmi, egyedi függ a beszédhelyzettıl

diskurzushiba

nyelvi hiba

+ +

+ -

tévesztés nyelvbotlás nyelvváltozattévesztés, diskurzustévesztés + + + + + -

A + jelzi a bal szélsı oszlopban felsorolt tulajdonságok meglétét, a – pedig azok hiányát.

4. Nyelvbotlás 4.1. A nyelvbotlás mibenléte A föntiek alapján tehát megállapíthatjuk, hogy nyelvbotlásról akkor beszélünk, ha a következı három feltétel teljesül: a) a beszélı által produkált elemsorok nincsenek összhangban a beszélı normatudatával, azaz normasértık számukra; b) ez a normasértés alkalmi, alapvetıen nem függ össze a beszélı nyelvtudásával, ezért a beszélı maga is könnyedén ki tudja javítani a tévesztéses formát; c) a beszélı által produkált elemsorokat a beszélı beszédhelyzettıl függetlenül tekinti hibásnak, rossznak, agrammatikusnak. Az a) és a b) pont megkülönbözteti a n y e l v b o t l á s o k a t a h i b á k t ó l , amelyek egyfelıl nem feltétlenül normasértık a beszélı számára, másfelıl pedig nem alkalmiak, hanem rendszerszerőek. Ugyanakkor ez a két pont nem különbözteti meg a nyelvbotlást a nyelvváltozat-tévesztésektıl, amelyek szintén normasértık a beszélık számára, és szintén alkalmiak. A n y e l v b o t l á s o k és a n y e l v v á l t o z a t - t é v e s z t é s e k a c) pont alapján különböztethetık meg egymástól, mivel a nyelvváltozat-tévesztések csak bizonyos beszédhelyzetben válnak normasértéssé, önmagukban véve nyelvileg nem hibásak; ezzel szemben a nyelvbotlások beszédhelyzettıl függetlenül is normasértık, nem csak valamely nyelvváltozat normáját sértik, hanem „a” nyelvét. A három szemponthoz kiegészítésképpen még említhetünk egy negyediket is, d) mind a hiba, mind a tévesztés valamennyi fajtája, így a nyelvbotlás is alapvetıen szándéktalan; ha ugyanis szándékoltan követi el a beszélı, akkor inkább stíluselemnek tekinthetı.

169

Nézzük még meg a teljesebb megértés kedvéért Huszár Ágnes nyelvbotlás-meghatározását – aki egész monográfiát írt a nyelvbotlásokról –, amely újabb árnyalatokkal gazdagíthatja a nyelvbotlásról kialakított képünket: „Nyelvbotlásnak (slip of the tongue, speech error, Versprechen, lapsus linguae) az adott nyelvet elsı nyelvként beszélı, mentálisan egészséges, átlagos intelligenciájú […] felnıtt ember – szándéka ellenére létrejövı, saját fonológiai, morfológiai, szemantikai stb. normatudatának meg nem felelı – hibás beszédprodukcióját nevezzük.

Nyelvbotlás és megakadásjelenség A nyelvbotlások szintén megtörik a folyamatos beszédet, s tartalmához nem járulnak hozzá, ezért megakadásjelenségeknek minısülnek, a megakadásjelenségeknek második nagy típusát alkotják. Ám a „megakadásjelenségek” kifejezést gyakran szőkebb értelemben használjuk, és csak az idınyerı célzatú megakadásjelenségeket értjük rajta, amelyek nem nyelvbotlások.

Akármennyire is „fölöslegesek” ezek a hibázások tartalmi szempontból, mégsem szabad ıket a lejegyzınek „eltüntetnie”, hanem a késıbb korrigált formákat is gondosan le kell jegyeznie, vagyis az, hogy a beszélı javította magát, nem jogosítja föl a lejegyzıt arra, hogy a korábban elhangzott szótöredéket, szót vagy nagyobb egységet kihagyja az átiratból! Ezzel meghamisítanánk a beszélt nyelvet, megfosztanánk egyik jellemzı jegyétıl.

4.2. A nyelvbotlások javítása

Ha a beszélı nem javítja a botlást, puszta nyelvbotlásról beszélünk, ha javítja, akkor a nyelvbotlást javítás követi. A kettıt együtt ilyenkor a diskurzus szempontjából a megakadásjelenségekrıl szóló fejezetben javításos újrakezdésnek neveztük, megkülönböztetve ezzel az ismétléses újrakezdéstıl, amellyel idınyerés céljából létrejövı megakadásjelenség. Ha a beszélı még azelıtt javít, ahogy a tévesztéses forma végére ér, vagyis szón belül történik az önközbevágás, j a v í t á s o s ú j r a i n d í t á s r ó l beszélünk. Pl. Nem akarom megvenni azt a könnye+/. könyvet. Ha a beszélı szóhatáron javítja a tévesztett formát, j a v í t á s o s ú j r a m o n d á s r ó l van szó. Pl. Nem akarom megvenni azt a könnyet +/. könyvet.

A nyelvbotlások azonban nem föltétlenül javítódnak, gyakran javítatlanul, sıt észrevétlenül maradnak. Ebben a fejezetben nem lényeges számunkra, hogy történt-e javítás, mert magával a nyelvbotlás mibenlétével és okával fogunk foglalkozni. Az, hogy a laikus beszélı, ill. hallgató nem minden nyelvbotlást vesz észre, a lejegyzés szempontjából azért fontos, mert a lejegyzınek ezen a területen is le kell küzdenie a laikus beszélıi beidegzıdéseket, ugyanis ha ezt nem teszi meg, fönnáll a veszélye, hogy a nyelvbotlások egy részét „nem veszi észre” a hangfelvételen, és ezért önkéntelenül kijavítja. Ennek legjobb ellenszere az, hogy a lejegyzı nem elsısorban a szöveg tartalmára figyel, hanem inkább a nyelvi megvalósulására.

170

Egyéni különbségek

A spontán, kötetlen beszéddel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy az emberek között nagyok az e g y é n i k ü l ö n b s é g e k . Vannak, akik csaknem hibátlanul képesek nyelvi formába önteni a gondolataikat, mások pedig szinte teljesen széttördelik a közléseiket szünetekkel, hezitálásokkal, ismétlésekkel és más hibákkal. E két véglet között pedig számos, a folyamatosság tekintetében különbözı spontán közléseket tapasztalunk. A spontán beszéd létrehozását számos tényezı befolyásolja: az egyén genetikai adottsága, pszichés alkata, artikulációs biztonsága, szókincsének nagysága, ill. aktiválása, anyanyelvi ismeretek biztonsága, a spontán beszédben való jártassága, a beszédtéma, a szorongás mértéke, valamint a beszédhelyzet különféle tényezıi. Mivel szorongás az interjúhelyzetbıl is következhet („magnóláz” vagy a terepmunkás nem ismerése), fontos a lejegyzést bevezetı szövegben utalni az adatközlı lelkiállapotára, ill. annak változására. Úgyszintén fontos utalni a beszédhelyzet releváns tényezıire.

Természetesen a beszélt nyelv számos jellegzetessége a „csaknem hibátlanul” beszélık nyelvében is tanulmányozható, csupán a különféle, a pszicholingvisztikában megakadásjelenségeknek nevezett nyelvi jellegzetességek száma alacsony.

4.3. A nyelvbotlások osztályozása

A botlásokat nyelvi síkonként fogjuk tárgyalni, azaz külön szólunk a hangtani, a szókészlettani, az alaktani és a mondattani botlásoktól, attól függıen, hogy a botlás mely nyelvi síkon található nyelvi egységet érint. Nem azt vesszük tehát elsısorban figyelembe, hogy az adott botlás mely nyelvi síkra van kihatással, hanem azt, hogy melyik síkhoz tartozó nyelvi egységekhez köthetı. Pl. egy ragtévesztés nagyon sokszor mondattani kihatású botlás, mégis az alaktani botlások közt tárgyaljuk, mert a morfémák szintjén történt a botlás.

A különféle síkokon javarészt azonos „logikájú” botlások következnek be. Ezért, és a könnyebb megjegyezhetıség kedvéért is, igyekszünk az egyes nyelvi síkokon hasonló „logika” szerint, hasonló kategóriák alkalmazásával bemutatni a botlások egyes típusait. Ennek az eljárásnak van egy hátránya is: némileg torzíthatja a botlásokról kialakított összképet, mégpedig azért, mert az egyes kategóriák jelentısége az egyes nyelvi síkokon más és más lehet.

A fı csoportok a következık: 1. kiesés, 2. betoldódás, 3. csere, 4. alaktévesztés, 5. sorrendi botlás. Ezekhez járulhatnak még az egyes nyelvi síkok sajátságaiból vagy didaktikai megfontolásokból adódó egyéb csoportok. A fı csoportok nincsenek egymással teljesen kizárásos viszonyban, mivel az alaktévesztésbe egyes síkokon beletartozik, beletartozhat a kiesés, betoldódás, csere és sorrendi botlás is.

171

A hangtani botlásokkal az 1. évfolyamban, a szókészlettani botlásokkal a 3. évfolyamban, az alaktani és a mondattani botlásokkal pedig a 4. évfolyamban foglalkozunk. A 3. évfolyamban ismerni kell a hangtani botlásokat is, a negyedikben pedig a hangtani és a szókészlettani botlásokat is, ezért érdemes ezeket a maga idejében jól megtanulni, a jegyzeteket pedig megırizni.

172

HANGTANI Hangkiesés

SZÓKÉSZLETTANI Lexémakiesés

ALAKTANI Toldalékkiesés

1. Mássalhangzó-kiesés 2. Magánhangzó-kiesés 3. Több hang kiesése

1. Szabad morféma kiesése 2. Összetételi tag kiesése

2.

Hangbetoldódás

Lexémabetoldódás

1. Képzı kiesése 2. Ragok és jelek kiesése 3. Kötıhangzó kiesése 4. Több toldalék kiesése Toldalékbetoldódás

3.

1. Anticipációs, ill. perszeverációs indítékú 2. Egyszerő Hangcsere

1. Anticipációs, ill. perszeverációs indítékú 2. Egyszerő Lexémacsere

1. Anticipációs, ill. perszeverációs indítékú 2. Egyszerő Toldalékcsere

1. Teljes távhasonulás 2. Részleges távhasonulás 3. A palatoveláris harmóniával kapcsolatos hangcsere 4. Egyszerő hangcsere

1. Hangzási hasonlóságon alapuló 2. Jelentéstani kapcsolaton alapuló 3. Anticipációs, ill. perszeverációs indítékú 4. Nyelven kívüli okokkal magyarázható Szóalaktévesztés

1. Anticipációs, ill. perszeverációs indítékú 2. Egyszerő

Morfológiai alaktévesztés

Szerkezet- és mondattévesztés

1. Szóalakvegyülés 2. Szóösszevonás

1. Toldalékalaktévesztés 2. A toldalékok kapcsolódásával összefüggı botlások

Sorrendi botlás

Sorrendi botlás

Sorrendi botlás

1. Szerkezet- és mondatvegyülés 2. Szerkezet- és mondatösszevonás 3. Egyeztetés eltévesztése 4. Széttagolódás Szórendi botlás

1. Két érintkezı hang helycseréje 2. Két távolabbi hang helycseréje 3. Több hang helycseréje

1. Összetett szavakban 2. Igekötıs igékben 3. Állandósult szókapcsolatokban

1. Anticipációs, ill. perszeverációs indítékú 2. Tımorfémák helycseréje

1.

4.

5.

6.

7.

Alaktévesztés

MONDATTANI Szószerkezet-, ill. (tag)mondatkiesés

Szószerkezet-, ill. (tag)mondatbetoldódás Szószerkezet-, ill. (tag)mondatcsere

Szókapcsolat-tévesztés

Egyéb botlások

1. Szókapcsolatvegyülés 2. Szókapcsolatösszevonás 3. Hangtani indítékú szókapcsolat-tévesztés 4. Egyszerő szókapcsolat-tévesztés „Nyelvem hegyén van” jelenség

1. Tagadással kapcsolatos botlások 2. Igeidık és igemódok használatával kapcsolatos botlások 3. Vegyes

173

II. HANGTANI BOTLÁSOK A h a n g t a n i b o t l á s o k az artikulációnak az adott beszédhelyzetben érvényesülı normától való alkalmi eltérései. A nyelvi rendszer magasabb síkja, a szókészlettan felıl nézve ezek az eltérések s z ó k é s z l e t t a n i b o t l á s t eredményeznek, hiszen ezek a botlások szavakat érintenek, még akkor is, ha vannak olyan eseteik is, amikor ezek csak nagyobb egységekben szemlélve válnak érthetıvé (sorrendiségi hibák egy része). A botlás oka azonban hangtani. A hangtani botlások egy része nehezen észrevehetı (és javítatlanul marad). Az átírásban ezért nagyon oda kell rájuk figyelni! Pl. a vizsgálat célje a... forma a gyors beszédben ez nehezen különböztethetı meg a helyes a vizsgálat célja a... formától.

Hangtani botlások típusai

A hangtani botlások a fentieknek megfelelıen alapvetıen négyfélék lehetnek: 1. hangkiesés; 2. hangbetoldódás; 3. hangcsere; 4. alaktévesztés; 5. sorrendi botlás.

1. Hangkiesés

H a n g k i e s é s r ı l mint nyelvbotlásról akkor beszélünk, ha egy hangsor valamely eleme „hiányzik” olyan értelemben, hogy a beszélı elvárásának megfelelıen ott „kellene” lennie a hangsorban. Amit A beszélt nyelv hangtana c. fejezetben láttuk, a „hangkiesés” belsı természetét tekintve azonos az ott tárgyalt „törlés”-sel, a különbség csupán az, hogy a hangkiesés alkalmi, normasértı, míg a törlés rendszerszerő, normatív. A hangkiesés mint nyelvbotlás és a törlés mint lazításos jelenség közt a határvonal bizonytalan, a kettı nem mindig különböztethetı meg egykönnyen egymástól. Az alábbiakat például Huszár Ágnes, ill. Gósy Mária botlásnak tartják, de ezek sokkal inkább lazításos jelenségek, azaz törlések: Magánhangzó-törlés ● legtöbben olyan irdalmi mőveket olvasunk, melyekre… <= irodalmi> ● meterológusok <= meteorológusok>

Mássalhangzó-törlés ● az ı feladata lesz az alapkoeográfia kialakítása is <= alapkoreográfia> ● tudod-e azt a nagyszerő világságert? ● uniszkáefté <= uniksz káefté>

174

Több hang törlése (csonkulás) ● idıjás <= idıjárás> ● tücsök cipel a főben <= ciripel ● marihuánál <= marihuánánál> (egyszerejtés)

● sterizált <= sterilizált> ● habitált <= habilitált>

Az ilyeneket a szóalak gyakorisága, természetessége és javítatlansága miatt tekinthetjük inkább lazításos jelenségeknek. (A „gyakori botlás” ellentmondásos fogalom volna.) Ha a beszélık javítják a kimondott formát, botlásnak minısítetjük akkor is, ha az adott forma lazításos is lehetne.

Némely kiesés értelmezhetı létezı l a z í t á s o s j e l e n s é g e k t o v á b b v i t e l é n e k , szélesebb körben való érvényesülésének: ● egyetemi eladó <= elıadó>

● nem látja lehetségét <= lehetıségét>

B o t l á s k é n t – a fönti meghatározásnak megfelelıen – az egyedi, alkalmi, „szabálytalan” hangkieséseket tarthatjuk számon. Annak, hogy a kiesés botlás, nem pedig lazításos jelenség, sok esetben bizonyítéka, hogy a beszélı javítja magát. A lazításos jelenségeket ugyanis nem szokás javítani. Persze nem minden botlás javítódik, így abból, hogy a javítás nem történt meg, nem következtethetünk arra, hogy az adott jelenség ne lehetne botlás. Ilyenkor figyelmesen meg kell vizsgálni a kiesés jellegét, és megfontolni lehetséges okát, okait.

Külön-külön érdemes nyilván tartani a szótıben és a toldalékokban bekövetkezı hangkiesést; az elıbbi s z ó a l a k t é v e s z t é s t , az utóbbi t o l d a l é k a l a k - t é v e s z t é s t eredményez.

1.1. Mássalhangzó-kiesés

Amint föntebb láttuk, a mássalhangzó-kiesés sokszor lazításos jelenség, és a mássalhangzó-torlódás megszüntetését szolgálja. Vannak azonban olyan esetei is a mássalhangzó-torlódás megszüntetésének, amelyekben az egyik mássalhangzó kiesése némileg szokatlan, így nem sorolhatók egyértelmően a lazításos jelenségek közé. Általában s z ó e l e j é n vagy s z ó v é g é n két vagy több, s z ó b e l s e j é b e n három vagy több mássalhangzó egymás melletti elıfordulása számít torlódásnak.

Az „igazi” mássalhangzó-kiesés nem torlódás miatt, hanem attól függetlenül történik.

1.1.1. Torlódásos kiesés

a) Szó elején

175

● titikálé <= tritikálé ’búza és rozs keresztezıdésébıl létrehozott gabonaféle; búzarozs’> ● stand <= strand> ● a pog a programokat kiterjesztve

b) Szó belsejében ● a húseszport húsexport leállítását érintı… ● hogyha egy kortílu □ korstíluson belül… ● ettıl kedve megváltozott a véleménye <= kezdve>

● Demky <= Demszky> ● kikérte az atro asztrológusa véleményét ● transzki kripció*

* Lazításos is lehetne, viszont a beszélı javította, ezért a botlások közé soroljuk.

c) Szó végén ● ez az a pont, amikor az ember elked, elked, elkezd gondolkodni arról, hogy…

Külön esetnek számítható a s z ó v é g i m á s s a l h a n g z ó e l h a g y á s a , ami talán gyorsbeszéd-jelenség, és így inkább lazításos folyamat, mintsem megakadás. Sose javítódik, mert ha javítódna, már nem is volna minısíthetı szóvégi mássalhangzó elhagyásának, hanem újra kezdés lenne. ● dokumentumfil Er dokumentumfilm Erdélyben

d) Toldalékban A toldalékban bekövetkezı hangkiesés t o l d a l é k a l a k - t é v e s z t é s t hoz létre. ● az üdítıt meg beöntünk a szákba! <= beöntjük a szánkba>

1.1.2. Torlódás nélküli kiesés

a) Szó elején ● majd legközelebb almozok acskát <= macskát> ● megkérdezem Katona órát <= Nórát> ● nem fogok neki írni, mikor még a címzést sem tudom elismerni □ felismerni (morfémacsere is)

b) Szó belsejében ● milyen skizofén név ez! <= skizofrén> ● teljesen lebo □ leblokkoltam a vizsgán

● elkezdték a fertılenítést <= fertıtlenítést> ● nem csak a determiál □ determináltsága

c) Toldalékban ● nem tudak +//. nem tudnak

176

1.2. Magánhangzó-kiesés

1.2.1. Torlódásos kiesés

Mindegyik példánkban szó belsejében történik a kiesés. ● tehát a fizo □ fiziológiai és a nyelvi rendszer ● pedagógai pedagógiai mőveltségével

● ennek a számnak a korográfiáját ● voltak jóakaratúak és nem jókara □ ö □ akaratúak

1.2.2. Torlódás nélküli kiesés

a) Szó elején ● akkor a Montoyának integettek szerint □ eszerint

b) Szó belsejében ● zenés gimnasztikra jártam volna még <= gimnasztikára> ● mi történt a kaps □ kaposvári mérkızésen?

1.3. Több hang kiesése (tévesztéses csonkulás) 1.3.1. Szótıben

a) Szó belsejében Idegen szavakban ● adapció <= adaptáció> ● a gyerek szocializában □ szocializációjában

● ótestamenti <= ótestamentumi> ● ez az infrasuk □ infrastruktúra

Nem idegen szavakban ● olyan szavak köznek <= következnek> ● felkészültsének <= felkészültségének>

● aki nem tudott csopot □ csoportot alakítani ● amit a szakirodalban □ szakirodalomban

Az alábbi példák t o l d a l é k k i e s é s k é n t is magyarázhatók, de a kiesés inkább hangtani indítékúnak látszik: ● finanszírozában <= finanszírozásában> (toldalékkiesésként is magyarázható) ● elkövetével <= elkövetésével> (toldalékkiesésként is magyarázható)

177

b) Szó végén Külön esetnek számítható a s z ó v é g e l h a g y á s a , ami talán gyorsbeszéd-jelenség, vagyis lazítás, nem pedig tévesztés. Ez sosem javítódik, ill. ha mégis, akkor már nem szóvég elhagyásának minısül, hanem újrakezdésnek. ● nosztal <= nosztalgia> ● növényz <= növényzet>

● a szóösszeté tehát ● és a néni adta azon Melindát? <= azonnal>*

* Mivel ragszilárdult alak, nem tekintjük toldalékkiesésnek.

1.3.2. Toldalékban ● ezzel szemben tehetlen □ ö □ tehetetlen vagyok* * Valószínőleg hangtani indítékú, egyszerejtés jellegő

2. Hangbetoldódás

H a n g b e t o l d ó d á s r ó l mint nyelvbotlásról olyankor beszélünk, ha egy hangsorban egy, esetleg több olyan elem fordul elı, amelynek a beszélı elvárásának megfelelıen nem „kellene” ott lennie a hangsorban. Sok b e t o l d ó d á s ( e p e n t é z i s ) nem botlás, hanem feszítéses jelenség. A nyelvtörténetbıl is jól ismert példa a hiátustöltık betoldódása, és szintén az ún. szervetlen hangok megjelenése. !!! Soroljunk példákat hangtani tanulmányaink alapján!

A mássalhangzó betoldódása.

betoldódása jóval gyakoribb, mint a m a g á n h a n g z ó

Ennek az az oka, hogy a magánhangzó óhatatlanul megváltoztatja a lexéma szótagszerkezetét.

Érdekes, hogy a m á s s a l h a n g z ó b e t o l d ó d á s a általában a szándékozottnál nehezebben kiejthetı hangsort hoz létre, így ellene mond a beszédszervek fiziológiai szempontból gazdaságos mőködésének. Ez egyszersmind lehetıvé is teszi a tévesztéses betoldódások megkülönböztetését az egyéb betoldódások zömétıl.

A mássalhangzókon belül feltőnıen sok az l és az r betoldódása, fıleg szókezdı zárhangok után. Külön-külön kellene nyilván tartani a szótıben és a toldalékokban bekövetkezı hangbetoldódást; az elıbbi s z ó a l a k t é v e s z t é s t , az utóbbi t o l d a l é k a l a k - t é v e s z t é s t eredményez. Ilyen típusú toldaléktévesztésre azonban egyelıre nincs példánk.

178

Egyfajta átmenetet képez a betoldódás és a csere közt a nyúlás, amelyre azonban egyelıre csak történeti példánk van (örökkön örökké anticipációs indítékú nyúlás az örökön örökké formából).

2.1. Anticipációs, ill. perszeverációs indítékú hangbetoldódás

Ha egy hang egy a szekvencia késıbbi pontján megjelenı hang hatására jelenik meg a hangsorban, anticipációról beszélünk. Ha ellenkezıleg, egy hang egy a szekvencia korábbi pontján megjelent hang hatására jelenik meg a hangsorban, perszeverációról van szó. Az egyes eseteket a betoldódás indítékán (anticipáció, perszeveráció, mindkettı) kívül aszerint csoportosítjuk, hogy egyetlen mássalhangzó, egyetlen magánhangzó vagy több hang toldódott-e be a hangsorba.

2.1.1. Anticipációs indítékú hangbetoldódás

a) Mássalhangzó-betoldódás Szó elején ● krikristályosodik <= kikristályosodik> ● lezárult a brank privatizációja <= bank> ● ırült froci □ ırült focidrukkerek mire képesek Angliában! ● rossz a klulplungja <= kuplungja> (kétszeres betoldódás, a másik szóbelseji)

Szó belsejében ● én ezt tovább bıvinteném <= bıvíteném> (az -int mozzanatos képzı hatása is közrejátszhatott) ● tünszentettem <= tüsszentettem> ● elhangzink az interjúnk <= elhangzik> ● érgetı sürgetést □ égetı sürgestést, na égetı sürgetést… (a második nekifutásra mondott formában anticipációs-perszeverációs indítékú betoldódás van)

Szó végén ● Gyurcsányt kormánytól <= Gyurcsány-kormánytól>

b) Magánhangzó-betoldódás Szó elején ● regionális összefogásra van szükség a dorog □ drogfogyasztás megfékezéséhez

Szó belsejében ● barceloniai ügy <= barcelonai> (analógia is) ● a személyiség megatartása megfelel <= megtartása> (a magatartása hatása is lehet)

179

● nemsokára nagyon sok gumiteörmelék és homok lesz a pályán (a termék szó is „bezavarhatott”)

c) Több hang betoldódása Szó elején Egyelıre nincs rá példánk, de megjegyezzük, hogy történetileg így keletkezett a kivilágos kivirradtig kifejezés a világos kivirradtig kifejezésbıl, igaz, ez nem volt pusztán hangtani jelenség, inkább morfematikus síkon történt egykor a botlás, amely nyelvi változássá „nıtte ki magát”. Szó belsejében ● akkreciditációs bizottság <= akkreditációs>

● a göndör haj öregetítette <= öregítette>

A következı példa összetettebb: anticipációs hangcserével kombinált anticipációs hangbetoldódás: ● visszaadom a stót a stúdióba <= szót>

2.1.2. Perszeverációs indítékú hangbetoldódás

a) Mássalhangzó-betoldódás Szó elején ● azt hittem, nem tud h-t ejteni; de tudott hejteni (összevonásként is értelmezhetı) ● Medve Manna <= Medve Anna> ● spékelve, spácolva □ nem, spákolva □ spékelve és pácolva (a spákolva szóvegyülés) ● krízis krommunikáció <= krízis kommunikáció> (lehet, hogy összetett szó)

Szó belsejében ● görgény <= görény> ● a Gábor hozta viszte □ vitte a híreket ● Bánsági Ildikó mengbeketedett <= megbetegedett> (hangcsere is)

Szó végén ● az úton márt <= már> (hiperkorrekció is lehet)

● azzal van túlterhelvel túlterhelve

b) Több hang betoldódása Szó belsejében ● feldoldolgozási mőveletek <= feldolgozási>

● Palik Lacikot <= Palik Lacit>

180

2.1.3. Anticipációs-perszeverációs indítékú hangbetoldódás

a) Mássalhangzó-betoldódás Szó elején ● testi séps □ testi épség ellen elkövetett erıszak

Szó belsejében ● volt már mőrkörmöd? <= mőkörmöd> ● inkongnitó <= inkognitó>*

● ebben a dologban ı is testestárs volt <= tettestárs> ● én meghívott elıvadó vagyok <= elıadó>

*Különféle analógiák is elısegíthették a botlást, pl. inkongruens, inkonzistens, inkonstans)

b) Magánhangzó-betoldódás Szó belsejében ● agarammatikus <= agrammatikus> ● na baravo! <= bravo>

● hasábaburgonya lesz a vacsi! <= hasábburgonya> ● hogy kapajak egyet <= kapjak>

2.2. Egyszerő hangbetoldódás

Egyszerőnek azt a szövegkörnyezetben az okát.

hangbetoldódást

nevezzük,

amelynek

nem

látjuk

a

2.2.1. Mássalhangzó-betoldódás

Szókezdı hel yz etben ● frontos tudni <= fontos tudni> ● drúsgazdag <= dúsgazdag>

● kruss! <= kuss!> ● strófra jár <= srófra jár>

Szóbelseji hel yz etben ● frankció <= frakció> ● baranck <= barack>

● sive sietnem kell ● nem lehet száz százalékig elérgedett <= elégedett>

2.2.2. Magánhangzó-betoldódás

Szóbelseji hel yz etben ● a szülık elkezdik tendenciaózusan magániskolákba vinni a gyerekeket <= tendenciózusan>*

181

*Vegyülés is lehet, vö. tendenciaszerően, nem valószínő, hogy a szó utolsó magánhangzójának anticipációs hatásával is számolnunk kellene.

2.2.3. Több hang betoldódása

Az egynél több hang betoldódása mindig „gyanús”, ha nem perszeverációs vagy anticipációs indítékú, ilyenkor valószínőleg nem egyszerően hangtani indítékú a folyamat, hanem inkább valamilyen a n a l ó g i a játszik közre. Ezért csak azokat az eseteket soroljuk ide, amikor nem találunk nyilvánvaló mintát az analógiához. ● konszolidiláció <= konszolidáció> ● egy grammotnak a súlya <= grammnak>

● kövöszö □ köszönöm! ● ne hintogázz a székkel! <= hintázz>*

*Lehet, hogy gyakorító képzıként indult?

Hiátustöltı jellegő ● szamojai <= szamoai> (anticipációs jellegő is, mivel a szó vége [aji] ejtéső)

Vegyüléses jellegő A különleges hangbetoldásoknak oka lehet, hogy a beszélı egy másik szóra gondol, amely nem vegyül össze a tényszóval, csak mégis befolyásolja valamelyest. Legalábbis erre utal a következı példa: ● Vedd fel a sírzoknidat! Jó, mert harisnyát akartam elıször mondani! <= sízoknidat>

3. Hangcsere

H a n g c s e r é r ı l mint nyelvbotlásról akkor beszélünk, ha a hangsorban olyan elem fordul elı, amely helyett a beszélı és a hallgató más elemre számít. A hangcsere eseteit részben aszerint osztályozzuk, hogy milyen tényezı segíthette elı létrejöttüket (pl. hasonulás, anticipáció, perszeveráció), részben aszerint, hogy milyen következményekkel járnak a szó hangalakjára nézve (pl. elhasonulás). Külön-külön érdemes nyilván tartani a szótıben és a toldalékokban bekövetkezı hangcserét; az elıbbi s z ó a l a k t é v e s z t é s t , az utóbbi t o l d a l é k a l a k - t é v e s z t é s t eredményez. A szótıben bekövetkezı hangcsere eseteit aszerint lehet osztályozni, hogy a csere a szó elején, a szó belsejében vagy a szó végén következett-e be.

182

3.1. Teljes távhasonulás

A teljes távhasonulás az anticipációs és perszeverációs indítékú hangcsere egyik esete. A botlást ilyenkor az ugyanabban vagy a szomszédos szóban található valamely más beszédhang váltja ki, melyhez a tévesztés által a megvalósuló hang mintegy teljesen hasonul. A jelenséget tehát azért nevezzük teljes távhasonulásnak; mert a tévesztéses hang azonos a tévesztést kiváltó hanggal (ezért teljes), és a két hang általában nem áll egymás szomszédságában (ezért távhasonulás, ugyanis ha közvetlenül érintkeznek, akkor szokásos teljes hasonulásról van szó; ilyenre is van példa, ezek azonban szórványosak, így ezeket a példákat is itt tüntetjük föl). A pszicholingvisztika valamely hang téves elıre- vagy hátravetítıdésérıl beszél, ez a jelenség lélektani mozgatórugóit talán jobban kifejezı felfogás, didaktikai szempontból azonban jobbnak látszik a jelenséget a hangtanban jól ismert fogalmakhoz kötni.

Ha az eltévesztett hang m e g e l ı z i a botlást kiváltó hangot, anticipációról beszélünk, ha k ö v e t i , akkor pedig perszerverációról.

3.1.1. Anticipációs indítékú teljes távhasonulás

Az anticipáció mint hangcsere pszicholingivsztikai szempontból nem más, mint egy, a hangsor távolabbi pontján képezendı hang (téves) elırevetítıdése. Az anticipáció során tehát egy késıbbi elem korábban jelenik meg a kiejtésben a hangsor valamely pontján, nem is föltétlenül ugyanabban a szóban, hanem egy korábbiban is. A jelenséget mi nyelvi szempontból mint hangtani jelenséget hátraható teljes távhasonulásként értelmezzük. a) Mássalhangzócsere Szón belüli ● kapaskodás <= kapaszkodás> ● csigarettacsempészet <= cigarettacsempészet>

● túlagagolás <= túladagolás> ● a nyelvek állás állandósága

Szavakon átívelı ● varszói szerzıdés <= varsói> ● kucsa csontról álmodik <= kutya> ● só sincs <= szó sincs>

● behívta máci □ másik páciensét ● egy pszichológiai testen □ teszten estünk át ● a pesti profi fröccsel megvehetı <= proli>

Amint látjuk, a hangcsere olykor értelmes szót hoz létre, így lexikális szinten szócsere történik (szó → só, proli → profi).

183

b) Magánhangzócsere Szón belüli ● a tanár mindig odamegy a kiválosz □ kiválosz □ kiválasztottjaihoz ● amikor egy ilyen rihabili rehabilitációs központ volt ● de úgy egyekezett, hogy minden sikerüljön <= igyekezett> ● nézzük a többi országos politikai napolapot <= napilapot>

Az esetek egy részében p a l a t o v e l á r i s és/vagy z á r t s á g i t á v h a s o n u l á s t is elıidéz a csere. ● megnyalatkozó <= megnyilatkozó> (hangrendi és zártsági hasonulás is) ● az amerikai légierı okanavai □ okinavai támaszpontján van ● bőnöldözés <= bőnüldözés> ● hálálával <= halálával> ● fogadóárákat <= fogadóórákat>

Az alábbi esetekben palatoveláris vagy kerekségi e l h a s o n u l á s t is okoz az anticipációs hangcsere: ● közszolgilatiság <= közszolgálatiság> ● kuritórium <= kuratórium> ● ne a legdrágább jegyüket jegyeket vegyük meg (alaktani vonatkozású, de hangtani indítékúnak tőnik)

Szavakon átívelı ● bekötött szém □ szemő nézık ● a lexikálás □ a lexikális elıhívás jelenségeit

● fegyveris konfliktus végérıl beszélt <= fegyveres> ● a latinos nyelvekbıl egy idı után kikö □ kikopott a görög

c) Több hang cseréje Föltehetı, hogy ilyenkor nem pusztán hangtani elırevetítıdésrıl van szó, hanem lexikális, analógiás tényezık is közrejátszanak. ● van egy olyan markoló, ami megeszi □ dehogy, megemeli és felteszi a betonkeverıt (szócsere is)

3.1.2. Perszeverációs indítékú teljes távhasonulás

A perszeveráció mint hangcsere pszicholingvisztikai szempontból egy már elhangzott hang (téves) megjelenése a hangsor késıbbi pontján; szintén megjelenhet egyetlen szón belül, vagy szón átívelve is. A perszeveráció valamivel kevésbé gyakori jelenség, mint az anticipáció. A jelenséget nyelvi szempontból mint hangtani jelenséget elıreható teljes távhasonulásként értelmezzük.

184

a) Mássalhangzócsere Szón belüli ● országoszan is kiépítik <= országosan> ● sertésvés <= sertésvész>

● tojásfejtés <= tojásfestés> ● öt tantermet iskola <= tantermes>

Toldalékbeli ● jál +//. jár; járnon +//. járnok < ’járnak’>

Szavakon átívelı ● nem érces ásványkinc <= ásványkincs> ● összefolynak a dojgok <= dolgok>

● labdarúgó riga <= liga> ● Zalabai Zigmond <= Zsigmond>

b) Magánhangzócsere Szón belüli A magánhangzó-csere t á v h a s o n u l á s t okozhat.

itt

palatoveláris,

● melegfrenti <= melegfronti> ● konszolodáció <= konszolidáció>

kerekségi

vagy

zártsági

● szövegszörkesztés <= szövegszerkesztés> ● miniszterelnökjelelt <= miniszterelnökjelölt>

Toldalékbeli ● a gyerekek csak °néztek rá hogy mik hogy mik +//. mit akar tılık <= tılük>

Szavakon átívelı ● fölösleges föcsögés <= fecsegés>

● ilyen rövid ödı alatt nem lehet jó munkát találni

c) Több hang cseréje Itt a perszeverációs hatás inkább a lexéma szintjén jön létre, vagyis a korábban elhangzott lexéma egésze gyakorol hatást a tényszóra, igaz, a lexémának a hangalakja csupán, nem a jelentése. ● ha többet fogyaszt, többet figyeszt <= fizet>

● röghöz rögött <= kötött>

3.1.3. Anticipációs-perszeverációs indítékú teljes távhasonulás

Az anticipáció és a perszerveráció e g y s z e r r e i s é r v é n y e s ü l h e t , ami nyilvánvalóan még inkább megkönnyíti a botlás létrejöttét. A magánhangzó-csere itt is teljes távhasonulást eredményez, amely egyszerre hátraható és elıreható.

185

a) Mássalhangzócsere Szón belüli ● bátran elılelépett <= elırelépett> ● nem teljes utatításra is elvégzik <= utasításra>

● tejjel-méjjel folyó <= tejjel-mézzel> ● szívszebész <= szívsebész>

Szavakon átívelı és vegyes ● kérsz egy kis töpörtyős togácsát? ● Luca, te cak a cukkinit szereted?

● az egyik lehetléges jelentés <= lehetséges> ● a Fanni hagyományainak nıse □ hıse szintén nı

b) Magánhangzócsere Szón belüli ● pesti út ferehegyi <= ferihegyi> ● itt fog csopogni a telefon <= csipogni>

● én meg aladtam egy csomót <= aludtam> ● megköszönöm az érdeklédésüket <= érdeklıdésüket>

Szavakon átívelı és vegyes ● a hivatalos okirat, azaz a hala □ halotti anyakönyvi kivonat ● én azt csinálom, de ágyfolytában piszkálsz

Távhasonulás és gyermeknyelv A távhasonulás különösen jellemzı a g y e r e k n y e l v r e , ott eléggé jellemzı sajátság, és ezért ott nem is lehet botlásnak tekinteni, inkább hibának, hiszen a gyerek egy idıszakban rendszerszerően használja a távhasonult alakokat, és nincs is feltétlenül tisztában hibás mivoltukkal. ● banán > babán, csoki> koki

Távhasonulás és nyelvi változás Távhasonulással a r é g i s é g b e n új szavak is létrejöttek, vagyis a botlás bizonyos esetekben egy-egy régióban általánossá vált. ● nyj. csipke > csipcse, csuklya > kuklya

3.2. Részleges távhasonulás

A részleges távhasonulás az anticipációs és perszeverációs indítékú hangcsere másik, kevésbé nyilvántartott esete. A botlást ilyenkor is az ugyanabban vagy a szomszédos szóban található valamely más beszédhang váltja ki, melyhez viszont a tévesztés által a megvalósuló hang csupán részlegesen hasonul, azaz csupán valamely képzési jegyét adja át neki, nem válik vele azonossá.

186

A jelenséget tehát azért nevezzük részleges távhasonulásnak; mert a tévesztéses hang nem azonos, csak hasonlít a tévesztést kiváltó hangra (ezért részleges), és a két hang nem áll egymás szomszédságában (ezért távhasonulás). Különösen akkor számolhatunk a távhasonulással mint a cserét elısegítı tényezıvel, ha az érintett hangok rokonok egymással (azaz legalább egy közös releváns jegyük van, és ez nem az egyforma hangszalagmőködés, hanem a képzésmód a képzéshely szerinti távhasonulás esetében és a képzéshely a képzésmód szerinti távhasonulás esetében). Szintén távhasonulásról van szó, ha az érintett mássalhangzóknak mind a képzéshelye, mind a képzésmódja különbözik, ám ez utóbbi oly módon, hogy az egyik hang spiráns, a másik pedig affrikáta. Ha nem ez a helyzet, ez a magyarázat némileg problematikusnak látszik, de egyértelmően elvetni sem lehet.

Az alábbiakban csak a részleges mássalhangzó-távhasonulás eseteit tárgyaljuk; lehetséges, hogy magánhangzó-távhasonulással is számolhatunk olykor, de ezek a példák problematikusak, és ezért egyelıre az egyszerő hangcserékrıl szóló fejezetben foglalkozunk velük.

3.2.1. Anticipációs indítékú részleges távhasonulás

A következı példákban nem egy egész hang, hanem csak e g y k é p z é s i j e g y a n t i c i p á l ó d i k , ezért a távhasonulás csupán részleges. A jelenséget mi nyelvi szempontból mint hangtani jelenséget hátraható részleges távhasonulásként értelmezzük. a) Képzéshely szerinti Szón belüli ● humán tantyárgyak <= tantárgyak> ● ezzel párhuzsamosan <= párhuzamosan>

● fesültségek <= feszültségek> ● a heves eszı □ esızések elmostak…

Szavakon átívelı ● ha úgy teccsik, önmagát valósítja meg <= [teccik]> ● a becsléshezs □ a becsléshez sorolható (közvetlenül érintkezik a két érintett hang) ● egy szó szerint megtanult prózsa □ próza vagy vers

b) Képzésmód szerinti ● Fizesszel <= Fidesszel> (anticipációs) ● a kerekasztal közül □ körül (szócsere is, sıt nyelvtani tévesztés)

3.2.2. Perszeverációs indítékú részleges távhasonulás

187

A jelenséget nyelvi szempontból mint hangtani jelenséget elıreható részleges távhasonulásként értelmezzük. a) Képzéshely szerinti Szón belüli ● egy idıs miskolcsi asszonyt <= miskolci> ● mekkora agymenyés az a film! <= agymenés>

● nyomozász <= nyomozás> ● bemegyek a spájzsba, a spájzba

Szavakon átívelı ● olyan, mint a bővös kocska <= kocka> ● nagy kérdés azs, hogyan épül fel a mondat <= az> ● hozod be a koszt a sáros csipıddel <= cipıddel> ● legalább négy kanyalat kanalat mosogattam (közvetlenül érintkezı hangok)

b) Képzésmód szerinti Szón belüli ● egyetemi docencsel □ docenssel beszélget

● illetve komoly defisz deficitje

Szavakon átívelı ● a piros kapucnis pacsi <= pasi> (szócsere is)

c) Hangszalagmőködés szerinti Szón belüli ● felfetyverezték <= felfegyverezték> ● kialakul a részfény <= részvény> (közvetlenül érintkezik a két érintett hang) ● holnap az ország déli részén záboresık várhatók <= záporesık>

Szavakon átívelı ● a magyar cégeknek jó esélyük van alvállalkozói szerepre Irakban, mert fer □ versenyképesek ● van olyan pont a filágon □ világon ● most mit kezdjek fele? (közvetlenül érintkezik a két érintett hang)

3.2.3. Anticipációs-perszeverációs indítékú részleges távhasonulás

a) Képzéshely szerinti ● a nyílt szereprendszer arra készteti az edényt □ egyént (szócsere is) ● mégis van kisugárzsása <= kisugárzása> ● az SZDSZ-es tárcsák sikeresnek tőnnek <= tárcák> ● ütöm adon a Gábort <= agyon>

188

b) Hangszalagmőködés szerinti ● csak anyáról fiúra öröglıdik <= öröklıdik> (anticipációs-perszeverációs)

3.3. A palatoveláris harmóniával kapcsolatos hangcsere

A hangcserének ez a válfaja a hangrenddel függ össze: vagy ott is jelentkezik a hangrendi harmónia, ahol nem kellene, vagy ott marad el, ahol nem kellene (elhasonulás). Ahol létrejön a palatoveláris harmónia, ott ez mint a hangcserét elısegítı tényezı szerepelhet, ott ahol viszont megszőnik a palatoveláris harmónia, azaz elhasonulás jön létre, inkább csak következményként tarthatjuk számon az elhasonulást.

3.3.1. A palatoveláris harmónia túláltalánosítása

Mivel a magyar szavak többségében palatoveláris harmónia érvényesül, a vegyes hangrendő szavakban történı olyan hangcserét, melynek eredménye e szavak tiszta hangrendővé válása, egyfajta analógiás folyamatnak is tekinthetjük, a nyelvi rendszer paradigmatikus síkján. Ugyanakkor érdemes megfigyelni, hogy az ide tartozó példák általában anticipációként vagy perszeverációként is értelmezhetıek, vagyis az ilyen típusú botlásokat még inkább megkönnyíti a szintagmatikus síkon érvényesülı hasonító hatás. a) Szótıben érvényesülı Szón belüli ● egyetlen egy megszörítéssel <= megszorítással> ● a szıkincs, tehát a szókincs

● Amerika az amarika □ amerikaiak ● riperterek <= riporterek> (anticipáció is)

Még könnyebben létrejön olyan idegen szavakban, amelyek a magyar tıszavakban együtt elı nem forduló magánhangzókat tartalmaznak, vagyis amelyek n i n c s e n e k ö s s z h a n g b a n a m a g y a r n y e l v h a n g s o r é p í t é s i s z a b á l y a i v a l . Hasonlóan elıfordul ilyen hangtani felépítéső ö s s z e t e t t s z a v a k b a n , különösen, ha a beszélıben nem tudatosul a szó összetett volta. ● nettı <= nettó> ● dublór, düblır <= dublır> ● plümı <= plümó 1. ’kis dunyha’, 2. ’tollseprő’>

● búbájosan eldöntötték <= bőbájosan> ● őrközpönt, őrkozpont <= őrközpont> ● ügye nem felejted el? <= ugye>

Szavakon átívelı ● az egy fıre jütı □ jutó termesztés ● le vannak futyulva <=fütyülve>

● nekem ilyenek szektek lenni <= szoktak> ● nem könyítek hozzá <= konyítok>

189

b) Szótı és toldalék viszonylatában érvényesülı (illeszkedési szabályok megsértése) ● bizottságot bíztünk meg <= bíztunk> ● ketten innénk □ innánk

● visítsél! <= visítsál> ● nem volt ilyen célő kutatás <= célú>

3.3.2. Tévesztéses palatoveláris elhasonulás

Szemben a tévesztéses palatoveláris harmóniával az elhasonulást nem támogatja a nyelvi rendszer a maga paradigmatikus összefüggésrendszerével, viszont az elızıhöz hasonlóan az esetek egy részében az a n t i c i p á c i ó vagy a p e r s z e v e r á c i ó (vagy mindkettı) itt is megkönnyíti az elhasonulás létrejöttét, mégpedig oly módon, hogy az elhasonulás a megelızı vagy a következı szó magánhangzójához való hangrendi illeszkedés, tehát így tekintve nem is elhasonulás, hanem hasonulás. ☺ a) Szótıben történı palatoveláris elhasonulás Szón belüli ● enyhíti a törökfájást <= torokfájást> ● ugydöntı népszavazás <= ügydöntı>

● ennyi alég <= elég> ● nézd, mit írtam ossze! <= össze>

Szavakon átívelı ● az esküdtszék késıbb dont <= dönt> ● a halandzsa felıl kenyere □ kanyarodtunk ide

● tök nem hút a hőtı <= hőt> ● újra kell álasztani <= éleszteni>

b) Toldalékban történı palatoveláris elhasonulás Mivel sok példában nem szerepel a követı szó, nem tudjuk, az milyen hangrendő és hogy befolyásolhatta-e az elhasonulást. Így aztán nem különböztetjük meg a szavakon átívelı elhasonulást a szón belülitıl (ez utóbbiban nem számolhatnánk a hangkörnyezet hasonító hatásával). ● képviselı úrnek <= úrnak> ● a hituk miatt <= hitük>

● csomóen csomóan jöttek jegyet beíratni ● a Trinity College Irországben □ Írországban van

3.3.3. Hangrendi átcsapás

Érdemes külön számon tartani a szón átívelı hasonulás és elhasonulás fenti és más esetei közül azokat, amikor egy egész szabad morféma cserél hangrendet, akár elısegítette ezt a hangtani környezet, akár nem. (A hangrend szempontjából semleges i nem vesz részt az átcsapásban.) ● dont <= dönt> ● hút <= hőt>

● álasztani <= éleszteni> ● kenyere[dtünk]

Hangrendi átcsapás a hangkörnyezettıl függetlenül is bekövetkezhet:

190

● az igazi megdobbanás □ megdöbbenés pedig akkor éri… (szócsere is)

3.4. Egyszerő hangcsere

Vannak olyan hangcserék is, amelyek a fenti okokkal nem magyarázhatók, ill. nem sikerült rájuk meggyızı magyarázatot találnunk – ezeket soroljuk az egyszerő hangcsere esetei közé. Sok esetben gyaníthatóan más szavak analógiája okozhatja a tévesztést (pl. paradigmatikus síkon a rokon értelmő szavaké), de erre a lejegyzett szövegben nincs egyértelmő bizonyítékunk. Olykor hangtani okai is lehetnek a hangcserének (egyfajta hasonulás), mivel azonban ezekre nincs sok példánk, nem látszott célszerőnek külön hangcserecsoportnak tekinteni ıket.

3.4.1. Mássalhangzócsere

a) Szón belüli A szón belüli hangcsere, amint említettük, szóalaktévesztést eredményez. ● akkor mentem savazni <= szavazni> ● a testyén □ testén lévı sebek ● Lovik nyovellákat novellákat olvastam ● hát én csójó □ csóró vagyok

● a végén már abba kaba □ gabalyodok bele ● nyugodtan vedd le a cukád! <= csukád> ● mindenki észreveszi, hogy fos fogytam ● itt az elszı lépészben <= elsı lépésben>

b) Toldalékbeli A toldalékbeli hangcsere, amint említettük, toldalékalak-tévesztést eredményez. ● és MM (.) a;abbul is akarnán csinálni aa (.) diplomamunkámat <= akarnám>

3.4.2. Magánhangzócsere

● feladataink közé tá □ tartozik ● kussalj! <= kussolj> ● elverte úgy, hogy hílt hőlt helye maradt

● idıszerő volt ilyen mérísiket végezni <= méréseket> ● a legnépszerőbb há □ helyen lehet követni ● ezt a táncot négyen koriogrifálták <= koreografálták>

A magánhangzócsere egyes eseteit a szakemberek közül egyesek úgy értelmezik, hogy a hangcsere folytán ún. zártsági harmónia jön létre, ami esetleg indítéka lehet a hangcserének. Zártsági harmóniának a nyelv függıleges mozgása szerinti magánhangzó-harmóniát nevezhetnénk, egy-egy szón belül.

191

A „zártsági harmónia” azonban problematikus fogalom. Sem a mai magyar köznyelvben vagy a mai nyelvjárásokban, sem a régi nyelvben nem látunk olyan tendenciát, hogy egy-egy lexémán belül a magánhangzók az azonos nyelvállásfokúság irányába változtak volna. Legföljebb arra tudnánk hozni példákat, hogy az egymás mellett álló magánhangzók közül az egyik olykor hasonult a másikhoz zártság tekintetében, anélkül azonban, hogy ez a szó egészét érintette volna (kivéve persze, ha két szótagú volt a szó). Az ilyen típusú változás viszont tendenciaszerően csupán az ómagyar diftongusok változásában tapintható ki, ez azonban sajátos hangtani helyzet, tekintve, hogy itt a két magánhangzó közvetlenül egymás mellett áll, sıt ezen túl még egyetlen szótagot is alkot.

Mindezekbıl következıen a hangcsere esetleges magyarázataként nem tőnik indokoltnak zártsági harmóniára utalni, legföljebb azt tételezhetjük föl, hogy az alábbi és az azokhoz hasonló esetekben a hangcserét esetleg megkönnyíthette a szomszéd magánhangzó nyelvállásfoka. Vagyis esetleg tekinthetjük úgy, hogy az egyik magánhangzó mintegy „átadta” a nyelvállásfokát a másiknak, ami az anticipáció, ill. perszeveráció egy gyöngébb válfajának is értelmezhetı. Ezt is nevezhetjük részleges távhasonulásnak. ● ez egy izulált □ izolált ejtéső á hang ● a különféle hasono □ hasonulásokat nem jelölik

● mint szenoni □ szinonimák ● nyelvántartás <= nyilvántartás>

Gósy azokat a példákat is ideveszi, ahol csak közeledés történt zártság tekintetében, nem jött létre teljes azonosság. ● és bele tud kokka □ kukkantani

● a homani □ humanitárius egyesület

Reálisabb magyarázatnak tőnik a hangcserék egy része esetében a kerekségi harmóniára való utalás, mivel ilyen kétségtelenül létezik a magyarban, igaz, csak toldalékokban jelentkezik erıteljesebben (ajakmőködés szerinti illeszkedésként), és ott is csak a középsı nyelvállású magánhangzót tartalmazó toldalékok esetében. Itt is fontos azonban megállapítani, hogy az ide sorolható botlások nyomán nem föltétlenül az egész szó válik kerekség tekintetében harmonikussá, itt is inkább csak a szomszédos magánhangzó egyik jegyének az „exportálásáról” van szó, egyfajta részleges magánhangzó-távhasonulásról. H a s o n u l á s esetében az ajakkerekítés szerinti illeszkedés nem toldalékban jelentkezik, mint szokásosan, hanem szótıben. ● eredményekkel is biszkél □ büszkélkedhet ● ettel lettek idegenek <= ettıl>

● ez mára már mérsıklıdött ● a közöljövıben <= közeljövıben>

Az e l h a s o n u l á s csupán mint reciprok változás tekinthetı magyarázatnak, vagyis arról lehetne szó, hogy a tendenciaszerő kerekségi hasonulásnak jelentkezik az ellentettje is, ami fıként a toldalékok esetében elfogadható magyarázatnak tőnik. ● Hercegszılés <= Hercegszılıs> ● az Elıdet megkérdezték <= Elıdöt>

● odahozott egy rossz löttyet □ ö □ löttyöt ● május huszonkilencedikén, csütörtöken <= csütörtökön>

192

Ott azonban, ahol nem toldalékban következik be az „elhasonulás”, mint például az alábbi esetekben, a botlásnak szinte biztos, hogy más, pl. analógiás okai vannak. ● örömet lelük benne <= lelek> ● hogy a kez □ közös ● legalább százharmincezren menekülnek majd Törek □ Törökország felé

A magyarázat bizonytalanságára jól mutatnak azok az esetek, amikor nem is lehet megmondani, hogy „hasonulásról” vagy „elhasonulásról” van szó: ● akik összekötı szinteket □ ööö összeketı kapcsolatot jelentenek különbözı szintek között

3.4.3. Magánhangzó-mássalhangzó csere

● egy bolognai spagettibe eló □ elrejtesz egy kamerát

3.4.4. Több hang cseréje

Több hang cseréjekor mindig fölmerül a gyanú, hogy inkább a n a l ó g i á r ó l , r e j t e t t v e g y ü l é s r ı l van szó, csak éppen nem ismerjük föl az alternatív formát. ● nem szimptais a hozzáállása <= szimpatikus> ● ott ültem a trén □ téren

● preszedencs értékő <= precedens> ● éppen arról zömegeltünk, hogy <= szövegeltünk>


A hangcserék meghallása általában nem okoz gondot, legföljebb a nagyon figyelmetlen lejegyzı siklik el a rokon hangok rossz helyen való megjelenése fölött. Pl. iszmeret szintjén a helyes ismeret szintjén helyett (anticipáció).

4. Alaktévesztés

Az alaktévesztésnek a nyelvi rendszer magasabb síkjain van nagyobb jelentısége. A hangtan síkján alaktévesztésnek az minısíthetı, ha a beszélı alkalmilag valamely fonémának a szabályszerőtıl eltérı variánsát ejti, pl. véletlenül alkalmilag kevesebb perdülettel, elnagyoltan ejti az r fonémát.

5. Sorrendi botlás

A hangtan síkján s o r r e n d i b o t l á s r ó l akkor beszélünk, ha a szekvenciában egy hang nem a szokásos sorrendi helyén jelenik meg, hanem hamarabb vagy késıbb, és ez normasértı a beszélı számára. Egyetlen esetével fogunk itt foglalkozni, a metatézissel. A metatézis (hangátvetés) nem más, mint egymással érintkezı vagy nem érintkezı hangok cseréje a hangsoron belül.

193

A metatézis létrejöhet egyetlen szón belül, szavakon átívelve, jelentheti kötött vagy szabad morfémák (toldalékok vagy szavak) felcserélıdését is, de ez utóbbi eseteit nem a hangtani hibák közt tartjuk számon.

5.1. Két érintkezı hang helycseréje

5.1.1. Mássalhangzók egymással

● sordában <= sodrában> ● Bikcse <= Bicske> ● fszinksz <= szfinksz>

● akta <= atka> (szócsere is) ● boglár állampolgár <= bolgár> (szócsere is) ● a nulladik része a Bajlós árnyak <= baljós>

5.1.2. Magánhangzók egymással ● helyeik <= helyiek> (toldalékcserének is felfogható)

5.1.3. Mássalhangzó magánhangzóval

● kolaíció <= koalíció> ● dorgra <= drogra>

● pretraktál <= pertraktál> (analógia is) ● apu csinált otthon papirkás krumplit <= paprikás>

5.2. Két távolabbi hang helycseréje

5.2.1. Mássalhangzók egymással

Szón belüli ● elusatította <= elutasította> ● ellabrása <= elrablása> ● üdvégy <= ügyvéd> ● pályafejúlítás <= pályafelújítás>

● minıségi rugás <= minıségi ugrás> ● majd igadozunk hozzá <=igazodunk> ● de az utóétel □ [nevet] utóélet (szócsere is) ● csak egy halszáj <= hajszál> (szócsere is)

Szavakon átívelı ● font pordítva <=pont fordítva> ● melezı ferıleges <=felezı merıleges>

● bodzából lehet csípot sinálni <= sípot csinálni> ● báránybırbe búrt fajkas <= bújt farkas>

*Perszeveráció is.

194

5.2.2. Magánhangzók egymással Szón belüli ● az illateráló szavak használata <= alliteráló> ● folyomadvány <= folyamodvány> (perszeveráció is)

● prefosszor <= professzor> ● tolarencia <= tolerancia>

Szavakon átívelı ● azt szeretném, hogy ölj az ülembe <= ülj az ölembe>

5.2.3. Mássalhangzó magánhangzóval

Szón belüli ● kárvízárosult <= árvízkárosult>

Szavakon átívelı ● mesti ese <= esti mese>

5.3. Több hang helycseréje

Szón belüli ● ráiparkodik a másikra; ráripakodik (szócsere is)

Szavakon átívelı ● a néni nyukkant rogdíjas <= rokkant nyugdíjas>

Azokat az eseteit, amikor a szavakon átívelı metatézis véletlenül értelmes szavakat hoz létre (azaz szócsere is történik), a szókészlettani botlások közt tárgyaljuk s z p ú n e r i z m u s néven. Hangátvetés és nyelvi változás Ezt a jelenséget a n y e l v t ö r t é n e t b ı l is ismerjük, vannak tehát esetei, amelyek túlléptek az egyéni nyelvbotlás szintjén, és közösségi jellegővé váltak, sıt az egész magyar nyelvközösségben elterjedtek. Fıként olyankor következett be, amikor egy másik nyelvbıl olyan k ö l c s ö n s z ó került át, amelyben az átvevı nyelvben nem megengedett fonémasorrend érvényesül. ● lat. lectio > m. lecke; ● lat. taxo, tasio ’borz’, feltételezett ’borzeb’ > m. *taksó > takcsó > tacskó

195

● ismeretlen eredető ehny > enyh > enyhe ● középfelném. kelch, kelech >m. kelyeh > kehely (de vö. kelyhet; vö. még szlk kalich) ● (népi lat. →) középfelném. kachel, kachle > káhlya > kályha ● vitatott eredető tereh > teher (de vö. terhet) ● ismeretlen eredető luhma > lohma > lomha Amint látjuk a példákból is, a h + msh hangcsoportban a hangátvetés teljesen szabályszerő. Egyedüli kivétel az ihlet szó, amely azért maradhatott meg ebben a hangalakban, mert valószínőleg a 16. században kihalt, majd a 17. században régi források alapján új életre keltették. Mivel az átvetés sok esetben toldalék elıtt jelentkezik, alapalakban nem, tıváltakozást is létrehoz.

Ám n e m i d e g e n s z a v a k b a n is érvényesülhet, egy kevésbé gyakori (bár megengedett) szekvenciát egy gyakoribbra, s ezáltal könnyebben kiejthetınek érzettre változatva. És persze elıfordul, hogy idegen eredető szóban megy végbe, de már késıbbi magyar fejleményként. ● hangut. gügye > gyüge (vö. gügyög) ● (szököse > szökse >) szökcse > szöcske ● farigcsál ~ faricskál < farag ● ismeretlen eredető vehem → vehmes > vemhes ● (lat. → ófelném. →) szláv kuchinya > kuhnya (szinkópa) > kunyha (hangátvetés) > konyha

A n y e l v j á r á s o k b a n további példákat találunk az olyan metatézisre, amely ma már nem nyelvbotlás, hanem nyelvi változás folytán elıállt új alak. Az ilyen szavak a köznyelvi formához viszonyítva alaki tájszavak. ● nyelvjárási: comb > bonc, csalán > csanál, kanál ~ kalán, kuglóf > guflok, létra ~ rétla, viaszk ~ viaksz, tenyér ~ tereny (vö. ófn. tenar, kfn. tëner)

196

III. SZÓKÉSZLETTANI BOTLÁSOK Az elızı fejezetben azzal foglalkoztunk, hogy milyen hangtani folyamatok hoznak létre botlásokat. Ezek a botlások természetesen szavakban nyilvánulnak meg. Most ezért ugyanezeket a szavak szempontjából nézzük meg. Szemben a hangtani, alaktani és mondattani botlásokkal a szókészlettan síkjára kevéssé jellemzıek a 1. lexémakiesés és a 2. lexémabetoldódás. Az igazán jellemzı szókészlettani botlások (szótévesztések) és ıket az esetek egy részében követı javítások alapvetıen háromfélék: 3. lexémacsere (egyszerő szótévesztés), 4. szóalaktévesztés. 5. sorrendi botlás. Sajátosan e síkra jellemzı csoportként tartjuk számon a 6. szókapcsolat-tévesztést. Nyelvi szempontból nem tekinthetı körülhatárolható típusnak az ún. 7. „nyelvem hegyén van jelenség” (szakszerő nevén átmeneti szótalálási nehézség), amely lélektani jelenség, mégis megemlítjük majd röviden, mivel nyelvi következményei vannak. Az említett jelenségek egy részét már más szemszögbıl említettük a megakadásjelenségekrıl szóló fejezetben mint j a v í t á s o s m e g a k a d á s j e l e n s é g e k e t . Itt most ugyanezekkel más szempontból, mint nyelvbotlásokkal foglalkozunk, kitérve ezek létrejöttének okaira is. Ugyanakkor most nemcsak azok az esetek érdekelnek bennünket, amikor javítás is követi a botlást, hanem azok is, amelyek javítatlanul maradnak.

1. Lexémakiesés

L e x é m a k i e s é s r ı l mint nyelvbotlásról akkor beszélünk, ha egy megnyilatkozásból egy vagy több lexéma „hiányzik” olyan értelemben, hogy a beszélı elvárásának megfelelıen ott „kellene” lennie. A s z a b a d m o r f é m á k k i e s é s é n kívül itt tárgyaljuk továbbá az ö s s z e t e t t s z a v a k e g y t a g j á n a k k i e s é s é t is, annak ellenére, hogy az összetételi tagok nem szabad, hanem kötött morfémák. Ennek az az oka, hogy ez a kiesés a lexéma szerkezetét, motiváltságát érinti, tehát szókészlettani, nem pedig alaktani kihatású jelenség. Az á l l a n d ó s u l t s z ó k a p c s o l a t o k n a k ilyen kiesés miatti egyetlen szóvá való összevonódását „Szókapcsolat-tévesztés” címszó alatt tartjuk számon.

1.1. Szabad morféma kiesése

A „ s z ó k i e s é s e k ” többsége nem tekinthetı tévesztésnek, hanem beszélt nyelvi sajátságnak, így ezeket „kihagyások”, ill. „ellipszis” címszó alatt a beszélt nyelv mondattani sajátságai közt említjük.

197

Ide csak az olyan kiesések tartoznak, amelyek e g y é r t e l m ő e n n o r m a s é r t ı k a beszélı számára, ugyanakkor a l k a l m i a k , e g y e d i e k is, és beszédhelyzettıl függıen minısülnek normasértınek.

1.1.1. Fogalomszó kiesése

● a villamos energia növekedett <= ára> ● anya és viszonyát <= anya és fiú viszonyát> ● nyolcvan ember <= nyolcvan éves ember>

1.1.2. Formaszó kiesése

A f o r m a s z ó k nyelvtani jellegő viszonyító elemek, csak éppen nem toldalékok, hanem önálló szó fejezi ki ıket. A formaszók kiesése p á r h u z a m b a á l l í t h a t ó a t o l d a l é k k i e s é s s e l , melynek mondattani kihatású eseteit a szerkezet- és mondattévesztések kapcsán említjük a mondattani botlások közt. A formaszók kiesése ezért valójában mondattani botlás, mivel azonban önálló szavakat érint, a szókészlettani botlások közt tárgyaljuk ıket. ● a rendırök perceken odaértek <= perceken belül> ● nahát, gyerekek, én most tudtam meg ezt a pillanatban <= ezt ebben a pillanatban> ● ezzel az emberek nem tudnak kezdeni <= mit kezdeni>

A beszélt nyelvben gyakori a h a t á r o z o t t n é v e l ı h i á n y a (és bizonyos esetekben a h a t á r o z a t l a n n é v e l ı é is), ez azonban az esetek döntı többségében beszélt nyelvi sajátság, azaz kihagyásnak, ill. ellipszisnek minısül, nem pedig botlásnak. Elég nehéz elkülöníteni azokat az eseteket, ahol botlásról van szó. A következı botlásnak látszik: ● valahol ugyanannál jelnél rögzítettem <= ugyanannál a jelnél>

A szókiesések egy része inkább s z e r k e z e t - ö s s z e v o n á s k é n t értelmezhetı; ezekkel a mondattani botlások közt foglalkozunk, „Szerkezet- és mondattévesztés” címszó alatt.

1.2. Összetételi tag kiesése

A botlás lényege, hogy az összetett szavak egyik összetételi tagja kiesik a szóból. K é t t a g ú összetett szavak egyik tagjának a kiesése m i n d e n e s e t b e n s z ó c s e r e i s , mert a létrejövı forma egybeesik egy létezı szóval, s ezért a magasabb egységben, a szószerkezetben okoz zavart. Az, hogy az ilyen kiesés szócsere is, m e g k ö n n y í t h e t i az összetételi tag kiesését.

198

H á r o m - é s a n n á l t ö b b t a g ú összetett szavak egyik tagjának kiesése a l e x é m a s z i n t j é n h o z l é t r e d e v i a n c i á t , többnyire m o t i v á l t s á g tekintetében, de itt is elıfordul, hogy a létrejövı alakulat egybeesik egy létezı szóval, és így szócserét eredményez.

1.2.1. Kéttagú összetett szavakban ● a gázakat nem fogjuk emelni <= gázárakat> ● megyünk videóba □ ö □ videokölcsönzıbe? ● Siófokon 13, Szombaton 10, Budapesten 12 fok van <= Szombathelyen>

1.2.2. Többtagú összetett szavakban

● az elnök a vastagmőtétje □ vastagbélmőtétje óta lélegeztetıgépen volt ● ha ön autóvásárlásra szánt pénzbıl □ öö □ autópályavásárlásra szánt pénzbıl… ● Székesfehér, Székesvár <= Székesfehérvár>

2. Lexémabetoldódás

L e x é m a b e t o l d á s r ó l mint nyelvbotlásról olyankor beszélünk, ha egy megnyilatkozásban egy vagy több olyan lexéma fordul elı, amelynek a beszélı elvárásának megfelelıen nem „kellene” ott lennie. 2.1. Anticipációs, ill. perszeverációs indítékú lexémabetoldódás

Ezek a lexémabetoldódás sajátos típusai. Ez egyszerő lexémabetoldódástól nyelvileg abban különböznek, hogy i t t a b e t o l d ó d o t t l e x é m a a z o n o s a m o n d a t b a n s z e r e p l ı v a l a m e l y l e x é m á v a l , lélektanilag pedig abból, hogy épp ez a mondatban meglévı lexéma „felelıs” a botlásért. Nem véletlenül beszélünk „lexémáról”, nem szóról, ugyanis a betoldódott lexéma m á s s z ó a l a k b a n , a z a z m á s n y e l v t a n i e s e t b e n i s j e l e n t k e z h e t , mint amilyenben az a szó áll, melynek hatására betoldódott.

2.1.1. Anticipációs indítékú lexémabetoldódás

Anticipációs indítékú szóbetoldódásról akkor beszélünk, ha a betoldódott szó megelızi azt a szót, melynek hatására betoldódott. a) Fogalomszó betoldódása ● a háború hatása még érezteti hatását <= a háború még érezteti hatását>

199

● az államtitkár sorsa osztja a miniszter sorsát <= az államtitkár osztja a miniszter sorsát>

b) Formaszó betoldódása ● oda a teszed a pozitív próbatöltésedet <= odateszed> ● a nı volt szeretıje volt <= a nı a szeretıje volt>

2.1.2. Perszeverációs indítékú lexémabetoldódás Perszeverációs indítékú szóbetoldódásról akkor beszélünk, ha a betoldódott szó követi azt a szót, melynek hatására betoldódott. a) Fogalomszó betoldódása ● holland szövetségi holland válogatott kapitány <= holland szövetségi válogatott kapitány> ● – Milyen nap van ma? – Ma nap… hétfı. (a kérdés egyik szavának diszfunkcionális megismétlése) ● a legközelebbi hírek legközelebb hatkor <= a legközelebbi hírek hatkor> (a betoldódott szó nem teljesen azonos a botlást kiváltó szóval)

Összetett szóba: ● százas címlető százdollárosok <= dollárosok>

● többet süt a napsütés <= nap>

b) Formaszó betoldódása ● mondd el még egyszer el

2.2. Egyszerő lexémabetoldódás

Az egyszerő lexémabetoldódás esetei közé azokat soroltuk, amelyek anticipációs, ill. perszeverációs indítékúak.

nem

2.2.1. Fogalomszó betoldódása

Az ide tartozó példákban a betoldódott szó n e m h o z l é t r e a g r a m m a t i k u s m o n d a t o t , csak j e l e n t é s t a n i l a g d e v i á n s annyiban, hogy a betoldás redundáns elemet (szót, szókapcsolatot) visz a mondatba. ● a világ óceánjának tengerén <= a világ óceánján, ill. a világ tengerén> ● a nap vége még nem fejezıdött be <= a nap még nem fejezıdött be>

Másfajta betoldódás az, amikor a betoldódott szó azért redundáns, mert olyan szemantikai jegyre utal, amelyet a célszó is tartalmaz. Ilyenkor azonban a botlás botlás mivolta problematikus, mivel lehet szó érzelmi alapú stíluselemrıl is.

200

● egy fals illúzió ● hamis rágalom

● a régi Hellász

Itt említhetjük meg az ilyen jellegő ö s s z e t e t t s z a v a k a t , ill. i g e k ö t ı s i g é k e t : ● elkezdi felülüberelni <= überelni>

2.2.2. Formaszó betoldódása Szemben a fogalomszavakkal a formaszók betoldódása – lévén szó nyelvtani elemekrıl – a g r a m m a t i k u s m o n d a t o t eredményez, vagyis ezek a botlások mondattani kihatásúak. A formaszók közül jellemzınek látszik a h a t á r o z o t t é s a h a t á r o z a t l a n n é v e l ı téves betoldódása, nyilván olyankor, amikor a beszélı tudatában alternatív szerkesztési megoldások merülnek föl, melyek közül az egyikbe kell, a másikba nem kell határozott névelı. ● ha én ezt a megnézem <= ezt megnézem> ● mennyi a százaléka halt meg? <= mennyi százaléka> ● azt is megmértük egy régebben <= megmértük régebben>

Találtunk néhány példát a k ö t ı s z ó betoldására is: ● akkor mutasd oda, hogy mindenkinek! <= akkor mutasd oda mindenkinek!> ● most kicsit nagyobb az áram, mert egyéb okok miatt <= egyéb okok miatt> (valószínőleg szerkezetváltás okozza a többletet)

Nyelvtani indítékúnak látszik a l é t i g e betoldódása is a következı példában: ● miért van terjed? <= miért terjed?>

Ennél gyakoribbnak látszik a l é t i g e b e t o l d ó d á s a a n é v s z ó i á l l í t m á n y b a j e l e n i d ı b e n , ami kifejezetten mondattani indítékú jelenség: ● miért van az olajfolt nem színes? <= miért nem színes az olajfolt?> ● egy kicsit van kíváncsi mindenki <= egy kicsit kíváncsi mindenki>

A névszói állítmány igei-névszóivá válása jelen idıben s z é t t a g o l ó d á s e g y s a j á t o s e s e t é n e k is tekinthetı, ami a múlt vagy jövı idejő alakok hatása is lehet (meg egyáltalán: a névszói állítmány viszonylagos ritkasága, jelölt volta), de idegen nyelvi hatás is közrejátszhat. Különösen akkor érezhetnek a beszélık késztetést a kopula használatára, ha hangsúly van rajta.

201

3. Lexémacsere

A l e x é m a c s e r e olyan szótévesztés, melynek során a beszélı egy létezı (azaz kifogástalan hangalakú) szót használ, de nem azt, amelyiket szándékában állt használni, ill. amelyik beleillene az adott kontextusba. A lexémacsere, azon belül a fogalomszók cseréje, a l e g j e l l e m z ı b b s z ó k é s z l e t t a n i b o t l á s (a másik jellemzı típusa szókészlettani botlásoknak a szóalaktévesztés). A f o r m a s z ó k cseréje m o n d a t t a n i k i h a t á s ú jelenség. Amint említettük természetesen elıfordulhat, hogy e másik lexéma hangalakját is eltéveszti; ilyenkor olyan szót hoz létre, amelyben mind a lexématévesztés, mind a szóalaktévesztés jegyeit mutatja. A lexémacsere eseteit a botlás legfeltőnıbb okai szerint csoportosítjuk.

3.1. Hangzási hasonlóságon alapuló lexémacsere

A hangzási hasonlóságon alapuló botlások közt vannak olyanok, amikor az érintett szavak jelentése között nincs hasonlóság, asszociációsan sem kapcsolódnak egymáshoz. Ezek á t m e n e t i e s e t e t k é p e z n e k a h a n g t a n i b o t l á s o k k a l , sıt sok esetben talán hangtani botlásnak tekinthetık. A tévesztéses alak azonban véletlenül létezı magyar szóval esik egybe, s ez az egybeesés egyszersmind meg is könnyíthette a botlás létrejöttét.

A hangzási hasonlóságon alapuló lexémacsere másik esetében a célszó és a tényszó közt j e l e n t é s b e l i h a s o n l ó s á g v a n , amely nagymértékben megkönnyíti a botlás bekövetkeztét. Ez a csoport viszont a jelentésbeli botláson alapuló lexémacserék felé alkot átmenetet. Azokat az eseteket soroltuk mégis ide, ahol a hangzási hasonlóság dominánsabb, fontosabb tényezınek látszik a lexémacsere bekövetkezésében, mint a jelentésbeli hasonlóság.

Végül elıfordul, hogy a célszó és a tényszó közt nincs ugyan jelentésbeli hasonlóság, de a tényszó is beleillik a mondatba, csak éppen az így létrejövı mondatnak más lesz a jelentése. 3.1.1. Idegen szavakban A szótévesztés gyakori „áldozatai” az idegen szavak, különösen a kevésbé gyakori, és így kevésbé beidegzett idegen szavak. Ilyenkor gyakoribb, hogy a tényszó és a célszó közt nincs jelentésbeli hasonlóság. ● élı orgazmusok származnak belıle <= organizmusok> ● a relevancia erejével hatott <= reveláció> ● mondd csak, te is abban a kupiban utaztál? <= kupéban>

202

Malapropizmusok Elıfordul, hogy a beszélı nincs teljesen tisztában az adott szó jelentésével, és ezért használ az adott kontextusba nem vagy nem teljesen illı szót; ilyenkor h i b á s s z ó v á l a s z t á s r ó l beszélünk. Ezt a jelenséget olykor malapropizmusnak vagy katechrészisznek is nevezzük, különösen ha mőveltségszó jelentésének nem ismeretérıl van szó, de az felfogásunk szerint nem megakadásjelenség. A „malapropizmus” kifejezés Mrs. Malaprop nevének köznevesült változata. (Ugyanakkor Mrs. Malaprop neve beszélı név, vagyis köznévi eredető, a francia mal à propos [málápropó] ’rosszkor; rossz, alkalmatlan idıben’ kifejezésre megy vissza.) A hölgy T h o m a s S h e r i d a n angol drámaíró (1751–1806) A riválisok címő, Londonban 1775-ben bemutatott színdarabjának félmővelt hısnıje. Ez a hölgy fıleg mőveltségszavakat kever össze egymással, így pl. superstitious-t mond superfluous helyett.

A probléma az, hogy utólag nem mindig lehet eldönteni, hogy a beszélı szándékosan használta-e az adott lexémát (nem ismerve tényleges jelentését) vagy puszta botlásról van-e szó. ● a fagottok nagytestő hajók voltak <= fregattok> ● elmesélem a seherezádémat <= odüsszeiámat> ● kanasztát járni <= kanosszát> ● eurokomfortos <= eurokonform> Egyértelmő esete volt a malapropizmusnak, amikor Illésházán egy szlovákul nemigen tudó asszony egy beszélgetés során elmondta, hogy Nagymagyaron volt, és egy szép „zsumpá”-t vett magának, amit azóta is hord. Mivel többször használta a zsumpa szót zsupán helyett, nem lehet szó véletlen botlásról.

3.1.2. Nem idegen szavakban ● a pilóta elvesztette unalmát uralmát a gép fölött ● téli almát alszanak <= álmot> ● annyira jó így szárazra sütni a hajat! <= halat>

A hangzási hasonlóság oka nemegyszer az e t i m o l ó g i a i ö s s z e f ü g g é s , az azonos szócsaládhoz való tartozás. A célszó és a tényszó közötti különbség nemegyszer abból adódik, hogy az a z o n o s s z ó t ı h ö z k é t e l t é r ı k é p z ı járul, máskor pedig k é p z ı t l e n s z ó t ı vagy ö s s z e t e t t szó áll szembe képzıssel. ● legékezetesebb bizonyíték <= legékesebb> ● megromlott a viszály köztük <= viszony>

● a magyar egy tömény nyelv <= tömör> ● elkezdték lefejni a bort <= lefejteni>

Ehhez hasonló eset az, amikor a tévesztés u g y a n a z o n a l a p i g e m á s - m á s i g e k ö t ı v e l e l l á t o t t a l a k j a i t érinti, esetleg a z i g e k ö t ı n é l k ü l é s i g e k ö t ı s alakot. ● meghőlve olvastam <= elhőlve> ● a hölgy is megadta a derekát és azóta is boldogan éltek □ beadta a derekát (esetleg vegyülés, vö. megadta magát)

203

A hangzási (és sokszor egyszersmind jelentésbeli) hasonlóság eseteihez sorolhatjuk azokat az eseteket is, amikor pl. e g y ö s s z e t e t t s z ó e g y i k ö s s z e t é t e l i t a g j a a z o n o s a c é l s z ó v a l , m í g a m á s i k r a d i k á l i s a n e l t é r , ill. azt is, a m i k o r e g y összetett szó áll sz emben egyik összetételi tagjával mint önálló szóval. ● mi a holnapi étrend? <= órarend> ● Marosvölgyi György, a kórház fıvárosa azt mondta… <= fıorvosa> ● megkérdezi az útonállót, nem, ajtónállót a szálloda elıtt ● az új lemezünk óta tısgyökeresen megváltozott az életünk <= gyökeresen>

Ugyanazon szó történeti értelemben vett tıváltozatai is összekeveredhetnek (vagyis a beszélı úgy viselkedik, mintha köztük a szóhasadás nem következett volna be). ● a mővészek általában idétlenek □ idıtlenek ● a karmester meghajlott <= meghajolt>

● ébren figyeljék <= éberen>

Talán a lexémacsere hangzáson hasonlóságon alapuló esetei közé sorolhatók bizonyos a l k a l m i s z ó a l k o t á s i n e o l o g i z m u s o k i s , valamint n e m l é t e z ı s z a v a k : ● a Renault ifjú regénysége <= reménysége> ● feleségjel nélkül <= felségjel> (potenciális szó)

● korruptálható <= korrumpálható>

3.2. Jelentéstani kapcsolaton alapuló lexémacsere

A lexémacserének azokat az eseteit soroljuk ebbe a csoportba, amelyekben (az esetleges hangzási rokonságon túl) jelentésbeli kapcsolat is van a tényszó és a célszó között, pl. s z i n o n i m a vagy a z o n o s f o g a l o m k ö r b e tartozó más szó, h i p e r o n i m a ; a n t o n i m a ; a keresett szóval m e t o n i m i k u s viszonyban lévı szó; p a r t o n i m a . Prototipikus esetben a tényszó h a n g a l a k i l a g n e m h a s o n l í t a c é l s z ó r a , de itt említjük meg azokat a példákat is, amelyekben v a n n é m i h a n g z á s b e l i h a s o n l ó s á g , viszont fontosabbnak tőnik a jelentésbeli rokonság. 3.2.1. Azonos fogalomkörbe tartozó szó, hiponima, hiperonima A lexémacserét megkönnyíti, ha a célszó és a tényszó között erıs asszociatív kapocs van, azonos fogalomkörbe tartozik vagy egyenesen szinonimái egymásnak, azaz egy vagy több közös szemantikai jegyet tartalmaznak. a) Igék, cselekvésnevek (nomen actionisok) és melléknévi igenevek ● a sivatagban éjszakára lefagy a levegı <= lehől> ● akkor most ejtsünk vizet a tőzre! <= öntsünk> ● a botrány kiborulása után <= kitörése>

Elég gyakran tévesztıdnek az é r z é k e l é s t j e l e n t ı i g é k .

204

● másképp olvassa a tévét ● ami az újságokba elhangzott

● fél füllel nézte a mősort ● nem tér ki a kérdés alól <= elıl>

b) Melléknevek ● a múltat kis ú-val írta a Bandi <= rövid> ● amikor kialakul egy új réteg, meglehetısen zagyva képet mutat <= zavaros> ● az ötletek kielégíthetetlen tárháza nyílik <= kimeríthetetlen>

c) Fınevek Könnyen helyettesítik egymást a valamilyen szempontból r o k o n f u n k c i ó j ú d o l g o k r a v o n a t k o z ó s z a v a k , ill. olyan szavak, amelyeknek f o n t o s k ö z ö s s z e m a n t i k a i j e g y e i k vannak. Ezek egy része kohiponima, melyek fölött egy fölérendelt fogalom neve, a hiperonima áll. ● még be kell kötnöm a cipzárat <= cipıfőzıt> ● talán akartak itt füvet nyírni, azért hagyták itt a porszívót? <= főnyírót> ● tegnap is csak egy pohárral evett <= tányérral> ● a rezsót ki kell venni a hőtıbıl <= szekrénybıl>

Külön érdemes összekeverése:

kiemelni,

mert

jellemzınek

látszik

a

testrésznevek

● szemem ügyében van <= kezem> (vö. szeme elıtt van) ● arra vártok, hogy a sült galamb az öletekbe repüljön? <= szátokba> (vö. ölbe tett kézzel ül) ● nehogy elıre igyunk a medve körmére! <= bırére> (vö. körmélre néz) A botlást egyes esetekben elısegíthette más, a tényszót tartalmazó szólások létezése is.

Elıfordul az is, hogy a tényszó a célszó h i p o n i m á j a : ● a bőnözık leróják a penitenciát <= bőnösök>

T é n y l e g e s s z i n o n i m á k felcserélésére nem könnyő példát találni, hiszen a szinonimák – rokon jelentésőek lévén – többnyire beleillenek a kontextusba. Csak akkor azonosítható az ilyen botlás, h a a b e s z é l ı j a v í t j a m a g á t . ● Csöves az egy külön f +//. fazon ˚figura

d) Kötıszók, vonatkozó névmások A vonatkozó névmások cseréje a f o r m a s z ó k c s e r é j é n e k e g y i k e s e t e , s mint ilyen m o n d a t t a n i k i h a t á s ú botlás. A névmások egy része közt h a n g t a n i h a s o n l ó s á g i s van, de döntıbb a f u n k c i o n á l i s h a s o n l ó s á g . ● tehát amik hibáink □ amilyen hibáink vannak a magyar nyelvben… ● voltak olyan képviselık, amelyek ezt megvitatták <= akik> ● nem azért, hogy az anyag minıségétıl függ <= mert>

e) Névutók

205

Egy másik jellemzı esete a mondattani kihatású szócserének a n é v u t ó c s e r e , amely párhuzamba állítható a toldalékcserével, konkrétabban határozórag-cserével. És persze h a t á r o z ó r a g h e l y e t t i s á l l h a t n é v u t ó , ill. n é v u t ó h e l y e t t h a t á r o z ó r a g . Ezeket az eseteket a toldalékcsere kapcsán mutatjuk be az alaktani botlásokról szóló fejezetben. ● egy csúcspont között evickélünk <= körül> ● nyomozott ellene <= utána>

● elereszti a füle mögött <= mellett>

f) Egyéb Végül nincs akadálya annak sem, hogy m á s t í p u s ú f o r m a s z ó k cseréljenek helyet, bár erre egyelıre csak egy példát találtunk: ● ne gyo □ nem dolgozd agyon magad! <= ne dolgozd agyon magad>

3.2.2. Antonima

Ahogy azt lexikológiából tanultuk is, az antonimák is nagyon erıs asszociatív kapocsban állnak egymással, így nem csoda, hogy a tévesztésekben is nemegyszer megjelenik tényszóként a célszó antonimája. ● még csak kettı van hátra <= már> ● itt elkanyarodunk balra… jobbra! ● a szakszerőtlenséget kérem számon <=a szakszerőséget> ● nem lehet fáradtan pihenni <= dolgozni>

3.2.3. Metonima, partonima

A lexémacsere azon esetei tartoznak ide, amikor a célszó helyett egy olyan lexéma jelenik meg, amely metonimikus kapcsolatban, ill. rész-egész viszonyban áll a célszóval. ● a tömeg lassan, pontosabban a tér lassan megtelik ● te magad alatt vágod a fejszét <= a fát> ● jaj, náthás vagyok a kutyára! <= allergiás>

Az alábbi példákban r é s z - e g é s z v i s z o n y b a n álló elemek (partonimák, meronimák) cserélnek helyet. ● akár még el is hihetı, hogy nem Fejtı adta ezt a cikket <= címet> ● öt kezemen meg tudnám számolni… öt ujjamon meg tudnám számolni ● ha a választó bemegy az urnába <= választóhelyiségbe>

206

3.2.4. Adott kontextusban gyakrabban elıforduló másik szó (kollokáció)

A szótévesztések egy része azon alapul, hogy a beszélı a célszó helyett egy olyan szót használ, amely az adott kontextusban gyakran elıfordul, mert pl. a célszó környezetében álló szóval állandósult szókapcsolatot alkot. ● a merénylet végrehajtása <=kísérlet végrehajtása> ● kedves István, te pályát választottál □ öö tévesztettél ● ügyefogyottá vált <= okafogyottá>

Általában is igaz az, hogy az a d o t t k o n t e x t u s b a n g y a k o r i b b n y e l v i e l e m e k n e k nagyobb esélyük van arra, hogy ritkább társaik helyére kerüljenek, mint fordítva, hiszen a gyakrabban használt elemek könnyebben aktiválódnak. ● és a pilóta kapitulált <=katapultált> ● nincs begombolva □ jaj □ begöngyölve <=a hús a káposztába> ● Miklós és vidéke <= Siklós>

3.3. Anticipációs, ill. perszeverációs indítékú lexémacsere

A lexémacserét olykor egy korábban már elhangzott szó idézi elı vagy könnyíti meg. Az a d o t t e l e m e t m e g e l ı z ı s z ö v e g r é s z b e n e l ı f o r d u l ó s z a v a k , s z ó k a p c s o l a t o k (az ún. kiváltó elemek vagy triggerelemek) nagyobb valószínőséggel lépnek a kimondani szándékozott szavak helyére, mint azok, amelyek nem szerepelnek a szövegkörnyezetben. Az anticipációs csere esetében a k i v á l t ó s z ó k ö v e t i , a perszerverációs csere esetében pedig m e g e l ı z i a b o t l á s t .

3.3.1. Anticipációs indítékú lexémacsere

● az út egyébként egy utazás Londonba <= nyeremény> ● aznap vagy húsz asztalt, vagyis hangyát láttam az asztal alatt ● nyitva hagytam a telefont □ az ajtót, hogy halljam a telefont

Egy, a k ö v e t k e z ı m o n d a t b a , i l l . a t á r s a l g á s k é s ı b b i r é s z é r e tervezett szó is anticipálódhat! ● megyek, megpuszilom a zöldségeket □ öö □ megpucolom a zöldségeket, és azt akartam mondani, hogy puszillak (telefonbeszélgetés végén)

A kiváltó szó nem feltétlenül azonos a tényszóval, elıfordul, hogy a s z ó c s a l á d egy másik tagja hangzik el: ● ez veszélyes vizelet □ öö □ övezet! veszélyes vizeken jársz!

207

● vettem narancslevet, hogy kicsavarjam a levét ● elszívtam, vagyis elhoztam az orrszívót ● azért beszéljük □ nevezzük meg a három beszédaktust!

Elıfordulhat, hogy nem maga a késıbb elhangzó szó anticipálódik, hanem egy vele j e l e n t é s t a n i k a p c s o l a t b a n álló, közös szemantikai jegyeket tartozó szó anticipálódik: ● az alanyban nincs névszói állítmány… mit mondtam? az angolban nincs

Az is elıfordul, hogy a k i v á l t ó s z ó c s a k s z i n o n i m á j a a t é n y s z ó n a k , hangtanilag nem hasonlít rá: ● vagy tévét ment aludni, vagy elment lefeküdni <= tévét ment nézni> ● miért nem lehet kajálás közben enni? <= olvasás> ● nemcsak a cipı, hanem a mama szandálja is repül <= nemcsak a labda>

3.3.2. Perszeverációs indítékú lexémacsere

● ma éjjel megkezdıdik az orosz elnökválasztás az orosz □ ország távoli részén ● egy hetvenéves fızıembernek az emlékeit olvasom, tudod be van fızve □ főzve a szövegbe ● két éven keresztül gyakorolták az összeadást és a kiadást <= kivonást>

Egy, az e l ı z ı m o n d a t b a n , sıt a t á r s a l g á s k o r á b b i r é s z é b e n elhangzott szó is perszeverálódhat! ● akkor megnézzük Judit marcipánját a csokiban? öö kocsiban (elıtte csokitortáról beszéltek)

A perszeverálódás „enyhébb” esete az, amikor az elhangzott szóval rokon fogalomkörbe tartozó szó vagy pedig antonima hangzik el botlásként. Ez rokon azzal a jelenséggel, amellyel a hangtani botlásoknál foglalkoztunk, amelynek az volt a lényege, hogy egy beszédhang nem teljes egészében perszeverálódott, csak valamely tulajdonsága: itt sem maga az érintett szó perszeverálódik, hanem csak valamely szemantikai jegye okoz botlást. ● a tanári asztalon van a padom! <= a táskám> (de az is lehet, hogy a beszélı a padokra nézett, ez esetben a következı csoportba, a nyelven kívüli környezet hatására bekövetkezı botlásokhoz tartozik) ● kaptam egy kis hármast négyesbıl <= németbıl> ● amíg csúnya volt, olyan szép volt! <= rendes>

3.3.3. Metatézis jellegő

A hangtani botlások közt említettük a szón átívelı metatézist. Azokat az eseteket, amikor a szón átívelı metatézis folytán véletlenül létezı magyar szavak jönnek létre, azaz lexémacsere történik, a szókészlettani botlások közt kell számon tartanunk. A szavakon átívelı metatézisnek ezt a sajátos formáját szpúnerizmusnak nevezzük.

208

A jelenség a nevét egy William Archibald Spooner (1844–1930) nevő teológiatanárról (New College Oxford) kapta, akinek mulatságos nyelvbotlásai közismertek voltak. ● queer old dean ’furcsa öreg dékán/esperes’ dear old queen ’drága öreg királynı’ helyett; ● The Lord is a shoving leopard to his flock. ’Az Úr a nyájának lökdösı leopárdja”. The Lord is a loving shepard [LI: shepherd] to his flock. ’Az Úr a nyájának szeretı pásztora’ helyett

Magyar példák: ● fontosan olyan pontos <= pontosan olyan fontos> ● nedves kı <= kedves nı>

3.4. Nyelven kívüli okokkal magyarázható lexémacsere

3.4.1. A nyelven kívüli környezet hatására bekövetkezı lexémacsere

Olykor elıfordul, hogy a kiejtett szónak semmilyen nyelvi kapcsolata nincs a közléssel. Az ember beszéd közben szemével pásztázza környezetét, s néha megesik, hogy a látott tárgyak megnevezése nyelvbotlásként beleszövıdik a beszédébe. Ez nem is nyelvi, hanem lélektani jelenség, mindazonáltal a közlés nyelvi megvalósulását befolyásolja, ezért számon kell tartanunk. ● vigyázz, csörög a nyakkendıd <=a mobiltelefonod> (lehet, hogy elıtte épp a beszélgetıtársa nyakkendıjére nézett vagy arról gondolkodott.) ● nem beszélve arról, hogy ilyen öreg kocsihoz nem is nagyon kap ékszert □ dehogy! alkatrészt (közben a rádióból szóló szám refrénjében gyakran ismétlıdött az ékszer szó) ● valahogy a Bálinthoz közelebb érzem a matekot, mint a gombát <= angolt> (gomba volt elıtte az asztalon) ● szerelmi együttlégy □ természetesen a szerelmi együttlétre gondoltam, csak ez az átkozott légy állandóan itt röpköd az orrom elıtt (egy orvos mondta egy rádiómősorban; elképzelhetı az is, hogy a botlásra a szerelmi légyott kifejezés is hatást gyakorolt)

3.4.2. Freudi elszólás

A f r e u d i e l s z ó l á s olyan lexémacsere, amely a beszélı rejtett gondolatát hozza – sokszor kínos módon – nyilvánosságra. A lexémacsere oka tehát itt a beszélı valamely vágya, rejtett szándéka. Az elszólások nem a szókészlettan síkjához tartoznak, sıt nem is a nyelvi rendszerhez, hanem a nyelvhasználat, a p r a g m a t i k a területére, így csak az érdekesség kedvéért említjük ıket itt, ill. a teljesség kedvéért, mint a szótévesztések egyik sajátos okát. Az elszólás ugyanis nem nyelvi tévesztés, pontosabban nem a nyelvi rendszert érintı tévesztés, hanem kommunikációs kudarc, melynek során a beszélı olyan tartalmat közöl,

209

amelyet nem szeretett volna. Az így létrejövı mondatok tehát általában nem is normasértıek (bár elıfordul, hogy a kimondott szó nem illik bele az adott stílusrétegbe). ● mostanában, ha hazaérkezel, soha nem csalsz meg <= csókolsz> ● ötputtonyos szállodában laktunk, remek bárja volt <= ötcsillagos> ● ebben a helyiségben éheznek az otthon lakói <= étkeznek> ● ezt vegye meg, mert ez a legócskább <= legolcsóbb>

Elıfordulhat, hogy a freudi elszólás egyben nyelvváltozat-tévesztést is elıidéz. Az alábbi példában a tévémősor stílusába nem illik bele a durva stílusú szar szó. ● szar idı <= száraz> (egy meteorológus mondta egy tévémősorban)

3.4.3. Tárgyi tévedésre visszavezethetı lexémacsere

Voltaképpen nem tartozik témánkhoz, de összefügg vele a tárgyi tévedésre visszavezethetı lexémacsere. Ez nem nyelvi botlás, hiszen a beszélı helyesen fejezte ki a gondolatát, csak a gondolatról bizonyosodott be, hogy nem volt megfelelı, és azt kellett módosítani, ennek következtében pedig javításos újrakezdésre is sort kellett keríteni. ● benne van a tás □ kabátban

*** Növekszik a lexémacsere esélye, ha a fönti okok közül egyszerre több is fönnáll. Ezt már a fönti példák közül is láthattuk, többen is. ● kufárkodjunk jól az értékeinkkel <= sáfárkodjunk> (a két szó azonos morfémafelépítéső, mindössze két beszédhang különbözik bennük; azonos szemantikai mezıhöz6 tartoznak: mindkettıjük jelentésében benne van a ’gazdálkodik’ összetevı; ugyanahhoz a régies, bibliás stílusréteghez tartoznak)

4. Szóalaktévesztés

A s z ó a l a k t é v e s z t é s olyan botlás, melynek során a beszélı az általa használni kívánt lexémának nem a megfelelı hangalakját használja. A botlás oka sok esetben a s z ö v e g k ö r n y e z e t b e n keresendı. Bár a szó hangalakjához tartoznak természetesen a szóhoz kapcsolódó toldalékok is, az áttekinthetıség kedvéért itt csak a s z ó t ı t é r i n t ı b o t l á s o k r ó l beszélünk (beleértve a szóképzés vagy szóösszetétel által létrejött relatív töveket is), a t o l d a l é k t é v e s z t é s e k r ı l az alaktani botlások közt lesz szó.

Szóalaktévesztést eredményeznek a föntebb tárgyalt h a n g t a n i b o t l á s o k is, ezekkel azonban itt nem foglalkozunk újra. Csak azokat a szóalaktévesztéseket tartjuk számon ebben a csoportban, amelyekben a botlásnak nem hangtani okai vannak, hanem a nyelvi rendszer lexikális síkja is szerepet játszik a botlás létrejöttében. 210

A kutatások kimutatták, hogy a s z ó a l a k t é v e s z t é s r i t k á b b , m i n t a l e x é m a c s e r e , vagyis az emberek szívesebben „bakiznak” úgy, hogy a célszó helyett egy létezı, bár nem megfelelı szót használnak, mint úgy, hogy értelmetlen hangsort hoznak létre.

4.1. Szóalakvegyülés

Amint említettük, a s z ó a l a k v e g y ü l é s esetében két eltérı lexéma elemei jelennek meg a közlésben. A beszélı tehát olyan szóalakot használ, amely két eltérı, de többnyire jelentéstanilag összefüggı lexéma elemeit tartalmazza, s így hangalakját tekintve mindkettıre hasonlít, de el is tér mindkettıtıl. Ennek az az oka, hogy a beszélınek egyszerre jut eszébe a két szó (a pszicholingvisztikában azt mondják, hogy „aktiválódik”). Mindkettı egyformán erısen jelentkezik, így lesz az eredmény egy nemlétezı, hangtanilag mindkettıre hasonlító szó létrehozása.

A botlás a p a r a d i g m a t i k u s viszonyok szintjén következik be, vagyis a két szó együttesen nem illik bele a közlésbe, a beszélınek vagy az egyiket, vagy a másikat kellene használnia. ● egy porsó sört kérek korsó (pohár × korsó) ● az iratokat betőrendben tárolják az iraktárban <= irattárban × raktárban> ● ne lépj bele a tocsolyába! <= tócsába × pocsolyába> ● hagyjál békibe! ne nyaklass!!! <= zaklass × nyaggass>

Külön alcsoportként tarthatjuk nyilván az i g e k ö t ı s i g é k n e k igekötıjüket is érintı vegyülését: ● majd késıbb feltelefonálom öö felhívom <= felhívom × telefonálok neki> ● az is hozzájátszott még <= hozzájárult × közrejátszott> ● hogy finoman fogalmazzam ki magam <= hogy finoman fejezzem ki magam × fogalmazzak>

Az alábbi példákban m e t a n y e l v i m e g j e g y z é s t t a l á l u n k , amelyben maga a beszélı magyarázza el a botlás lényegét: ● ilyen kis duci karu, kerü, karjuk van; na, a kezüket és a karjukat kevertem ● van egy érdekes töri, na persze, töri, értitek: történet meg sztori

Elıfordul, hogy a vegyülı szavak hangalakjukban (és eredetükben is) közel állnak egymáshoz. ● eufórikás (eufóriás × euforikus)

Elıfordulhat a szóalakvegyülés olyankor is, amikor a célszónak és a tényszónak csak a hangalakja hasonló, jelentésükben nincs közös elem. ● nem csapnak ki látványos konfortációba az indulatok <= konfrontációba> (a komfort hatása?)

211

● nézd mennyi pir □ tiramisut vettek

Mivel az antonimák közt erıteljes szemantikai kapocs van, érthetı, hogy ezek is összevegyülhetnek egymással: ● az udvariastalanság nyelve már az átok más formája <=udvariasság → udvariatlanság> ● az a baj, hogy az egész rendszer olcsítják <= drágítják × olcsóbbá teszik> ● ez olyan bizalmatlangerjesztı! <= bizalmatlan × bizalomgerjesztı> ● felkérdezte <= felmondta × kikérdezte>

Egyfajta á t m e n e t a szintagmatikus szintő összevonás és a paradigmatikus szintő vegyülés közt az az eset, amikor egy korábban elhangzott szó vegyül – nem vonódik! – össze egy késıbb elhangzottal. Itt tehát p e r s z e v e r á c i ó s oka van a vegyülésnek. ● apa mondta, hogy ez a szocialista intonacionálé <= intonáció × internacionálé> (elıtte az intonációról volt szó)

Bonyolultabb vegyülés: ● bekörmözöm a lábamat <= belakkozom a lábkörmömet>

T ö r t é n e t i p é l d á k az ilyen botlásra, melybıl nyelvi változás lett, azaz új szóalak keletkezett: ● csupa × kopasz → csupasz ● ordít × kiabál → ordibál ● rémítı × ijesztı → rémisztı

● zavar × kerget → zargat ● csokor × bokréta → csokréta

4.2. Szóösszevonás

S z ó ö s s z e v o n á s r ó l akkor beszélünk, ha két egymást követı szóból egy jön létre, az érintett szavak egyes morfémáinak vagy más részeinek kiesésével, szükség esetén más apró változtatással. Mivel itt a közlésbe ténylegesen beleillı szavak lépnek interakcióba egymással, ez a botlás a s z i n t a g m a t i k u s síkon jelentkezik. Ennek alapján lehet megkülönböztetni a szóösszevonás eseteit a szóvegyüléséitıl, ez utóbbiak ugyanis – amint láttuk – paradigmatikus síkon jelentkeznek. ● az ott van, balul <= baloldalt alul> ● ezt nem mondom el, de elöljárom, hogy <= elöljáróban elmondom> ● ha ık ezt az irakiságot meg tudják oldani <= iraki válságot>

Szokatlan, de érdekessége miatt idézésre érdemes példa: ● Egy tévés vetélkedı versenyzıje egy vers címét találgatva ezt mondta: Április. A helyes válasz: Áprily Lajos Március címő verse lett volna.

212

A következı példa alkalmi szóalkotási neologizmusnak is tartható, de felfogható összevonásos tévesztésnek is. ● túlszaladt vele a ló <= túlságosan elszaladt vele a ló>

A szóösszevonásra mint nyelvbotlásra a megszólalásig hasonlít az egyik sajátos szóalkotási eljárás, a szóösszerántás. A szóösszerántást mint szóalkotási módot a szóösszevonás egyik fajtájaként tartják számon. A nyelvújítás korában keletkezett összerántásokra jellemzınek látszik, hogy a szóösszetétel vagy szókapcsolat, amelybıl mintegy keletkezett, nem volt nagyon használatos, az csak mintegy ürügyként szolgált a szóalkotáshoz és/vagy az új szóba az eredeti kifejezésbıl nem(csak) magától értıdı módon kerültek át elemek, nem természetes, várt egységek (szótagok, morfémák) kerültek át. ● csı + orr > csır ● zengı + tambura > zengura > zongora ● rovátkolt barom > robar > rovar ● talp + alj > talaj

● gyújtó fa > gyufa ● levegı + ég > lég ● híg + anyag > higany ● könnyő elméjő > könnyelmő

Újabban létrejött szóösszerántások: ● citrom + narancs → citrancs (’grépfrút’ lenne a jelentése, de nem terjedt el) ● csatorna + alagút → csalagút (az angol Channel Tunnel szavakból alkotott Chunnel analógiájára)

Idegen eredető, de a magyarban is értelmezhetı összerántások (mivel mindkét forrásszó megvan a magyarban is): ● melódia + dráma > melodráma ● alfabetikus + numerikus > alfanumerikus

Idegen nyelvi szóösszerántások:

eredető,

a

● szmog < ang. smog < smoke + fog ● binary + digit > bit ● inter + network > internet ● modulator + demodulator > modem

● internet + etikett > netikett ● motor + hotel → motel

magyarban

ismeretlen

szavakból

keletkezett

● picture + element > pixel ● free + software > freeware ● spy + software > spyware ● coder + decoder > codec

Egyetlen szóból összerántásszerően keletkezett szó (a németben) ● trafó < ném. Trafo < Transformator

A szóösszevonás az írott nyelvben tudatos szóalkotási eljárás is lehet, az ott keletkezett szavak aztán elterjedhetnek a beszélt nyelvben is, pl. az összetett szavak elemeibıl: ● viszlát < viszontlátásra ● sebváltó < sebességváltó

● levlap < levelezılap ● maszek < magánszektor

213

Kifejezetten tudatos szóalkotási eljárással jönnek létre az ún. panelszók: ● Magyar Légiforgalmi Vállalat > Malév ● Közlekedésrendészeti szabályok > KRESZ ● Községi Élelmiszerértékesítı Vállalat > közért ● Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete > Csemadok

5. Sorrendi botlás

A szókészlettan síkján s o r r e n d i b o t l á s r ó l akkor beszélünk, ha egy összetett szó valamely összetételi tagja vagy egy állandósult szókapcsolat valamely szava nem a szokásos sorrendi helyén jelenik meg, és ez normasértı a beszélı számára. Szintén idevehetjük azt is, ha két igekötıs igében az igekötık cserélnek helyet. Az ilyen botlás metatézis jellegő. A szókapcsolatot érintı sorrendi tévesztés a következı kategóriába, a szókapcsolattévesztések közé is besorolható.

5.1. Összetett szavakban

5.1.1. Egyszerő helycsere

Alábbi példáinkban kéttagú összetételekben a két tag helyet cserél. ● beíratás a könyvtelekbe <= telekkönyvbe> ● utóbb-elıbb <= elıbb-utóbb> ● udvarház <= házudvar> (lexémacsere is)

Van egy olyan példánk is, amelyben egy háromtagú összetétel elsı két tagja cserél helyet, de önközbevágás miatt a harmadik tag már el sem hangzik, ráadásul még anticipációs indítékú hangcsere is bekövetkezik az elsı összetételi tagban: ● a tejet is érinti a margakerge □ marhakergekór <= kergemarhakór> (anticipáció is)

5.1.2. Kettıs helycsere

A sorrendi botlás sajátos esete az, amikor két, egymás szomszédságában vagy közelében lévı összetett szó összetételi tagjai helyet cserélnek, vagyis s z a v a k o n á t í v e l ı m e t a t é z i s következik be az összetételi tagok szintjén. ● fıhullás a hóutakon <= hóhullás a fıutakon> ● a veresasszonyi egyházkórus <= veresegyházi asszonykórus>

214

5.2. Igekötıs igékben

Az igekötıs igékben bekövetkezı metatézis az összetett szavakban érvényesülı, szavakon átívelı metatézissel, azaz a kettıs helycserével azonos jellegő, csak abban különbözik tıle, hogy az egyik „összetételi tag” igekötı. ● csukd már meg, mert befagyunk! <= csukd már be, mert megfagyunk> ● elég volt a pezsgı; megöntsem vagy kiiszod? <= kiöntsem vagy megiszod>

5.3. Állandósult szókapcsolatokban

Az állandósult szókapcsolatokban bekövetkezı sorrendi botlás átmenetet alkot a mondattani botlások felé, ezektıl abban különbözik, hogy a szórendi tévesztés állandósult szókapcsolatban következik be, és nem is eredményez deviáns szórendő szószerkezetet, ill. mondatot, csupán a szókapcsolat jelentése deviáns. ● egy szónak is száz a vége <= száz szónak is egy a vége> ● és akkor egy legyet ütök két csapásra! <= két legyet egy csapásra>

Az összetett szavakban bekövetkezı helycsere és az állandósult szókapcsolatokban bekövetkezı helycsere kombinálódik a következı példában: ● kerge szivacsos marhakór <= szivacsos kergemarhakór>

6. Szókapcsolat-tévesztés

A lexémák – amint tudjuk – nemcsak egyetlen szabad morfémából állhatnak, hanem többıl is. Az állandósult szókapcsolatban a szóalaktévesztés megfelelıje a szókapcsolat egyik elemének (pontosabban szabad morfémájának, szavának) egy másikkal való helyettesítése; ez a szókapcsolat-tévesztés. A s z ó k a p c s o l a t - t é v e s z t é s tehát abból áll, hogy a beszélı az állandósult szókapcsolat valamely szava helyett egy másikat használ, vagyis lexémacsere történik. A szókapcsolat-tévesztés tehát állandósult szókapcsolaton belül bekövetkezı lexémacsere. Szókapcsolat-tévesztés ezenkívül a föntebb említett sorrendi tévesztésnek az az esete, amikor az egy állandósult szókapcsolat valamely szavát érinti.

6.1. Szókapcsolat-vegyülés

Szókapcsolat-vegyülés olyan szerkezetvegyülés, amely állandósult szókapcsolatot érint. A beszélıt tehát olyan szókapcsolatot használ, amely két eltérı, de

215

jelentéstanilag összefüggı állandósult szókapcsolat elemeit tartalmazza, s így mindkettıre hasonlít, de el is tér mindkettıtıl. Ennek az az oka, hogy a beszélı tudatában összekeveredik a két állandósult szókapcsolat vagy ehhez hasonló szerkezet; ezekbıl jön létre a közlésben ténylegesen megvalósuló harmadik, amely deviáns.

A beszélı szándéka vagy az egyik, vagy a másik szókapcsolat használata volt, a botlás tehát p a r a d i g m a t i k u s s z i n t e n következett be.

6.1.1. Névszói alaptagú

A vegyülés következtében ilyenkor jelzıs szerkezet jön létre, amely grammatikus ugyan (nyelvtanilag helyes), és akár szemantikailag is az lehet, ám nem állandósult szókapcsolat. ● de itt ezt az igét jövı módba kell tenni <= kötımód × jövı idı> ● anyagi pénzzavar is nyomasztotta ıt <= anyagi gondok × pénzzavar>

6.1.2. Igei alaptagú

A vegyülés következtében létrejövı tárgyas vagy határozós szerkezet nyelvtanilag helyes, és jelentéstani szempontból sem föltétlenül deviáns, ám mint állandósult szókapcsolatnak a felépítése nem megfelelı. ● elmentünk vidékre két koncertet játszani <=koncertet adni × játszani> ● hordozzuk a szívügyünkön <= szívügyünk × hordozzuk a szívünkön> ● nagyon rám szorul, hogy segítsen <=rászorulok × rám fér>

Gyakori a keveredés a szólásokban, és ún. képzavarhoz vezethet. ● egy cipıben evezünk <= egy cipıben járunk × egy csónakban evezünk> ● és akkor olyan mérges leszek, hogy felforr az agyamban a pumpa! <= felforr az agyam × felmegy bennem a pumpa> ● a mi vérünket nyúzza <= bırünket nyúzza, ill. vérünket szívja> ● kibújt a foga fehérje <= kibújt a szög a zsákból × kimutatta a foga fehérjét>

A következı példában egyszerre van vegyülés és egyszerő szókapcsolat-tévesztés: ● nem vehet a hónalja alá <= nem vehet a szárnyai alá, ill. a hóna alá nyúl>

Szókapcsolat-tévesztés nélkül a vegyült szólásnak nem vehet a hóna alá volna a formája.

216

6.2. Szókapcsolat-összevonás

A s z ó k a p c s o l a t - ö s s z e v o n á s olyan szerkezet-összevonás, amely állandósult szókapcsolatot érint. Ennek során egy állandósult szókapcsolat egyes elemeinek kiesésével deviáns szókapcsolat jön létre. Ez a fajta botlás tehát a nyelvi rendszer s z i n t a g m a t i k u s s í k j á n következik be. ● székbeszéd <= székfoglaló beszéd>

● preceteremt <= precedenst teremt> ● azt lehetévı □ lehetıvé tevı jelenségek

6.3. Hangtani indítékú szókapcsolat-tévesztés

Elıfordul, hogy két rokon értelmő állandósult szókapcsolat összekeveredése szóalaktévesztéssel, pontosabban szóalakvegyüléssel jár együtt. ● metró kerül sóba <= szóba v. sorra> ● az ujjai közé takar engem <= teker × csavar>

6.4. Egyszerő szókapcsolat-tévesztés

Ha a szókapcsolaton belüli lexémacsere nem magyarázható két állandósult szókapcsolat összekeverésével, e g y s z e r ő s z ó k a p c s o l a t - t é v e s z t é s r ı l beszélünk. Ilyenkor a szókapcsolat valamely eleme nemegyszer szinonimájával vagy más, ugyanabba a tágabb fogalomkörbe tartozó szóval helyettesítıdik. ● eldobják a sulykot <= elvetik> ● kiküszöböljük a csorbát <= kiköszörüljük> ● átesnek a ló másik felére <= oldalára>

● bakot fogott <= bakot lıtt> ● engem nem lopnak el külföldön <= nem adnak el> ● Nem erıszak a disznóvágás! <= disznótor>

Mint más lexémacseréknél, itt is szó lehet hangzásbeli hasonlóságról és más olyan okokról, mint amilyeneket a lexémacserénél láttunk. ● hátrább az agyarakkal <= agarakkal>

● nem kápolna az én fejem <= káptalan>

Elıfordul olyan tévesztés is, amelyet s z ó r e n d i b o t l á s hoz létre: ● minden rangú és rendő vezetı <= minden rendő és rangú vezetı>

T ı m o r f é m á k h e l y c s e r é j e okozza a szórendi botlást a következı szólásokban: ● a részlet az ördögökben lakik <= az ördög a részletekben lakik> ● a szırömön feláll a hátam <= a hátamon feláll a szır> ● nem szabad a gyerekkel együtt a vizet is kiönteni <= a vízzel együtt a gyereket is> „Cifrább” esetek a következık:

217

● egy pendelyen hurulunk <= egy húron pendülünk> ● a terhen kívüli méhesség □ méhen kívüli terhesség

Ha állandósult szókapcsolatban következik be a v o n z a t t é v e s z t é s , szintén szókapcsolat-tévesztés következik be:

toldalékcsere,

ill.

● befellegezhet az alapítványi mozgalom <= mozgalomnak> ● ezek álltak az érdeklıdés középpontjára ● lekerült a napirendre <= napirendrıl>

7. A „nyelvem hegyén van” jelenség

Itt lehet megemlíteni a „nyelvem hegyén van” jelenséget is, amelyet „átmeneti szótalálási nehézség”-nek nevez a pszicholingvisztika. Mindenkivel elıfordul, hogy ki akar mondani egy szót, de sehogyan sem jut az eszébe. Leggyakrabban akkor tapasztaljuk, ha egy nevet akarunk kiejteni, s bár pontosan tudjuk, hogy kire vagy mire gondolunk, mégsem sikerül a kérdéses szót kimondanunk. Fiatal korban ritkábban, idısebbeknél, fıként 70 éves koron túl meglehetısen gyakran fordul elı. ● a fiát becsalolták □ becsatolták □ besorolták katonának <= besorozták> ● a filmek között lesz kapri □ kopri □ kopo □ na mindegy <= koprodukció> ● csonk csönk csonkosult csökevényesedett <= korcsosult> ● aki neoterikus □ neoritikus □ neurotikus, az milyen példát mutathat a gyerekeknek?

Az alábbi példában a kétnyelvő beszélı egy idegen szót keres, amely helyett végül belsı keletkezéső megfelelıjét használja: ● És azt akartam mond(ani) ÷;÷s most a családom Ö hogyan akk;akklimitáz+//. Ö hogyan beilleszködött (.) (mondjuk) a szlovákság () °Má a gyerökök szlovákok °gyerökök nem tudnak së së Ö së °bulgárú () së së °magyar NO valamit há itt-ott egy-két szavat () de de úgy °igäzán +... (.)

218

IV. ALAKTANI BOTLÁSOK A hangtani botlásokhoz hasonlóan a toldalékok esetében is jelentkezhet a 1. toldalékkiesés, 2. toldalékbetoldódás, a 3. toldalékcsere, 4. a morfológiai alaktévesztés és 5. a sorrendi botlás. Ezek közül a k i e s é s és a b e t o l d ó d á s kevéssé jellemzı. A t o l d a l é k e l h a g y á s a ugyan nem ritka jelenség, de többnyire nem minısíthetı botlásnak, hanem szabályszerő beszélt nyelvi mondattani sajátság.

1. Toldalékkiesés

T o l d a l é k k i e s é s r ı l olyankor beszélünk, amikor a közlésbıl hiányzik egy olyan kötött morféma, amelynek a beszélı normarendszere szerint ott volna a helye. A „toldalékkiesések” jelentıs része á l t a l á n o s b e s z é l t n y e l v i s a j á t s á g , és nem is föltétlenül érvényes rájuk, hogy a beszélı és a hallgató normarendszere megkövetelné ıket. Az ilyeneket inkább kihagyásnak, ill. ellipszisnek nevezzük, és a beszélt nyelv mondattani sajátságai kapcsán beszélünk róluk. Elıfordul azonban olykor az is, hogy c s a k u g y a n b o t l á s k é p p e n m a r a d e l e g y - e g y s z ó n a k v a l a m e l y t o l d a l é k a . Nem mindig lehet eldönteni, hogy mint toldalék esett-e ki (vagyis morféma mivolta hatással volt-e a kiesésre), vagy pedig pusztán hangtani indítékú-e a kiesés.

1.1. Képzı kiesése

A képzı kiesése többnyire a l e x é m á k tulajdonképpen a lexémák hangalakját érinti.

szintjén idéz elı botlást, mivel

1.1.1. Igeképzı kiesése

Az igeképzı kiesése gyakran értelmes, de más jelentéső szót eredményez (azaz egyfajta szócsere is egyben), vannak azonban olyan kiesések is, amelyek eredményeképpen nem létezı, deviáns szóalak jön létre. a) Szócserés ● bennefoglalnak <= bennefoglaltatnak> ● a pénz visszatérése <= visszatérítése> ● terrorista robbanni akar <= robbantani> ● a város boltjaiban hamisított ezerforintosokra buktak <= bukkantak>

219

b) Szóalak-tévesztéses ● egy nı ismeretlen okból rázárta a mosógépet kislányára, és elindott egy programot ● együtt fogunk megdögni <= megdögleni> ● pátyoltam a nıket <= pátyolgattam>

1.1.2. Névszóképzı kiesése

a) Szócserés ● egy fehér fi □ egy fehér póló fiatalemberrel <= fehér pólós> ● fideszek <= fideszesek> ● riportjelölt <= riporterjelölt> (amennyiben az -er-t képzınek tekintjük)

b) Szóalak-tévesztéses ● van meggyanítva <= meggyanúsítva> (szócserének is tekinthetı) ● újra elvégezzük ezeket a vizsgálatokat, hogy megbizonyodhassunk megbizonyosodhassunk> ● a 860 000 szavazásra jogult észt állampolgár ● amely megmaradt a tudományság □ tudományosság számára

róla

<=

1.2. Ragok és jelek kiesése

1.2.1. Igerag kiesése

● nem merte mondani, de láttam <= mertem> ● a Kék fényben köszönt az ORFK kommunikációs igazgatóját <= köszöntöm> ● egészen mást észlel én egyedül <= észlelek> (személybeli egyeztetési botlás is)

1.2.2. Igejel kiesése ● a Tescot is feljelenték <= feljelentették>

1.2.3. Névszórag kiesése ● annak az öt különleges rendırhalál ügyében <= rendırhalálnak> ● én nyolcéves korom hogy néztem ki? <= koromban> ● bent a szobából hoztam ki ıket <= bentrıl>

Elıfordul, hogy a raghiánynak a s z o k a t l a n f o r m a e l k e r ü l é s e az oka, akárcsak sok esetben a nyelvek közötti kódváltás esetében: ● annyiban hasonlít Az eltőnt idı nyomában ez a mő <= Az eltőnt idı nyomábanhoz>

220

Feltőnıen gyakorinak látszik a - t t á r g y r a g kiesése: ● anatómia és élettant tanít <= anatómiát> ● a mindennapi tapasztalat az mutatja <= azt> ● nem tudjuk ez egy adott pontra lokalizálni <= ezt>

Ha nem is mutatható ki, de az esetek egy részében bizonyára m o n d a t v e g y ü l é s vagy m o n d a t v á l t á s miatt hiányzik a toldalék: a beszélı agyában két szerkezet keveredett össze, vagy pedig a beszélı menet közben szerkezetet váltott (ez esetben anakoluthonként is értelmezhetı a botlás). Ez lehet a helyzet például a következıkben. ● a tér olyan irányúnak képzelem el <= a tér olyan irányú → a teret olyan irányúnak képzelem el> ● a fıváros sok ezer ilyen ügyet hajtanak végre <= a fıváros sok ezer ilyen üggyel foglalkozik → a fıvárosban sok ezer ügyet hajtanak végre> ● ez az érveléssel <= ez az érvelés → ezzel az érveléssel>

Máskor az elhagyás g y o r s b e s z é d j e l e n s é g lehet, és így inkább hang-, mint alaktani vagy mondattani indítékú. ● a város folyamatosan gerjeszt egy alapzaj. <= alapzajt> ● lényegesebb ismertek lesznek <= lényegesebben> ● egészségügy kapcsolatban szeretnék beszélni <= egészségüggyel kapcsolatban>

1.2.4. Névszójel kiesése A névszójelek kiesésének is hasonló okai lehetnek, mint a névszóragok kiesésének. Birtokos szem él yjel kiesése ● a költı olyat mondjon, aminek sehol a világon nincs határ <= határa> ● ennek is a PV szorzat állandó <= szorzata> ● ügyek garmada van <= garmadája>

Meg kell még jegyezni, hogy a „ n e k i v a n v a l a m i j e ” t í p u s ú s z e r k e z e t b e n nem tartjuk botlásnak a birtokos személyjel elhagyását, hanem b e s z é l t n y e l v i j e l e n s é g n e k (különösen ha helyhatározó is van a mondatban). Fokjel kiesése ● jóval széles körben <= szélesebb> ● nálam sokkal avatott úriember <= avatottabb> ● ezt a nemzedéket egy náluk fiatal, velük kapcsolatban nem lévı nemzedék követte <= fiatalabb>

1.3. Kötıhangzó kiesése

Bár a kötıhangzó n e m m o r f é m a , leginkább itt érdemes megemlíteni a kötıhangzó kiesésével elıálló nyelvbotlást. 221

● olyan magatartást valósíttak meg <= valósítottak>

1.4. Több toldalék kiesése

A példák hangtani indítékúnak látszanak, azaz lehetséges, hogy valójában nem toldalékok estek ki, hanem beszédhangok, szekvenciák, amelyek mintegy véletlenül toldalékokat alkotnak. ● leegyszerítve <= leegyszerősítve> (lehet, hogy inkább hangtani, mivel az ő itt nem igazán toldalék) ● összeegyhetetlen <= összeegyeztethetetlen> ● egyik vete <= vetülete>

2. Toldalékbetoldódás

T o l d a l é k b e t o l d ó d á s r ó l olyankor beszélünk, amikor a közlésben jelen van egy olyan kötött morféma, amelynek a beszélı és a hallgató normarendszere szerint nem volna ott a helye. Az esetek egy részében a b e t o l d á s o s f o r m a l é t e z ı , c s a k m á s j e l e n t é s ő szóalakot eredményez (ez szócsere is egyben), más esetekben formálisan tekintve „értelmetlen”. K é p z ı k betoldódása l e x i k á l i s k i h a t á s ú jelenség, a lexémák hangalakját befolyásolja; ezzel szemben r a g o k , ill. j e l e k betoldódása többnyire m o n d a t t a n i k i h a t á s ú jelenség.

2.1. Anticipációs, ill. perszeverációs indítékú toldalékbetoldódás

Ha a toldalék egy késıbb következı toldalék hatására toldódik be, a betoldódás a n t i c i p á c i ó s i n d í t é k ú ; ha a toldalék egy korábban elhangzott toldalék hatására toldódik be, a betoldódás p e r s z e v e r á c i ó s indítékú. Csak n é v s z ó i toldalékok ilyen indítékú betoldódására vannak példáink, ami bizonyára csak a véletlen játéka. (Az egyik példa igenév, azaz a jelenség igében is elıfordulhatna.)

2.1.1. Anticipációs toldalékbetoldódás

a) Képzı betoldódása Még nincs példánk 222

b) Rag és jel betoldódása Igerag vagy igejel betoldódására egyelıre nincs példánk, az összes betoldódott toldalék névszórag vagy névszójel. A névszórag betoldódásának egyik esete a t á r g y r a g anticipálódása: ● ezt a kettıt alkotja a pártot <= ez a kettı alkotja a pártot> ● vegye át a mőveleteket irányítását <= mőveletek irányítását> ● próbáljuk a töltést körüli teret leírni <= töltés>

Van egy példánk h a t á r o z ó r a g anticipálódására is, amely ráadásul két szóvá bont föl egy összetett szót: ● jutottak céghez vagyonhoz <= jutottak cégvagyonhoz>

Egy további határozórag anticipálódása: ● az európai uniós pénzeknek elosztásának az a rendje <= pénzek elosztásának>

A b i r t o k o s s z e m é l y j e l anticipálódása: ● sajátja szakmája <= saját szakmája> ● az autója ajtaja <= az autó ajtaja> ● betege lett a testvére <= beteg lett a testvére>

Még egy példa egy n é v s z ó j e l , a fokjel anticipálódása: ● szignifikánsabban gyakrabban <= szignifikánsan>

2.1.2. Perszeverációs toldalékbetoldódás

a) Képzı betoldódása Nincs példánk b) Rag és jel betoldódása Itt csak névszórag betoldódására van példánk. Tárgyrag betoldódása ● ez mutatta a pontszámokat különbségét is <= ezt mutatta a pontszámok különbsége is> (toldalékkieséssel kombinálva, az elsı szóban)

Határozórag betoldódása

223

● … és nekiknek kellett .. észrevenni

2.1.3. Anticipációs–perszeverációs toldalékbetoldódás

Ilyen esetekben t o l d a l é k k e t t ı z t e t é s jön létre. a) Képzı kettıztetése Igeképzı kettıztetése ● de most feltámasztotom <= feltámasztom> ● nem tudta, mit és hol rontotott el <= rontott> ● hogy javítsák a munkakörülményeket az elszegényededett emberek számára

b) Rag és jel kettıztetése T á r g y r a g k e t t ı z t e t é s e (vö. még népies eztet, aztat) ● a sérült jármő továbbra is útszőkületetet okoz <= útszőkületet> ● én már ittam vizetet <= vizet> ● kérnek parmezántot a pizzára? <= parmezánt>

Az utolsó példa lehet, hogy szóalaktévesztés, vagyis az elsı -t nem rag, hanem a szótı része, vö. rubin : rubint, tulipán : tulipánt. Többesjel kettıztetése ● legkorábbi gyökerekekhez nyúlik vissza ● vigye vissza az üres üvegekeket <= üvegeket>

Birtokos szem él yjel kettıztetése ● a könyv 116. oldaláján <= oldalán>

Fokjel kettıztetése ● ha vékonyabb, sokkal hosszabbabb lehet

2.2. Egyszerő toldalékbetoldódás

Egyszerő toldalékbetoldódásról akkor beszélünk, amikor a betoldódásnak n e m i s m e r j ü k f ö l a z o k á t . Ilyenkor föltehetıleg leginkább különféle a n a l ó g i á s alakoknak tudható be a botlások megjelenése. Az egyszerő toldalékbetoldódás sokszor k é t a l t e r n a t í v m o n d a t t a n i m e g o l d á s a k t i v á l ó d á s á r a utal. Ezeket az eseteket a mondattani botlásokról szóló fejezetben, a szerkezet-, ill. mondatvegyülés keretében tárgyaljuk. Itt azokat soroljuk föl csak, amelyekre n e m t a l á l t u n k a l t e r n a t í v m e g o l d á s t .

224

2.2.1. Képzık betoldódása Igeképzık betoldódása ● a tanszéket X képviselteti <= képviseli> ● sejtettetni engedik <= sejtetni> ● hadd gondolkodjam meg <= gondoljam meg>

Névszóképzık betoldódása ● este fél tizenegy és tizenegyedik óra között <= tizenegy> ● ötvenedszer kevesebb <= ötvenszer> ● ominózusos <= ominózus>

2.2.2. Ragok és jelek betoldódása

Igerag betoldódása ● a forgalom terelıúton haladik <= halad>

Tárgyrag betoldódása Amint föntebb láttuk, hogy feltőnıen gyakori a -t tárgyrag kiesése, így itt azt látjuk, hogy a betoldódása talán még gyakoribb: ● a mezı két pontját között <= pontja> (hangtani indítékú anticipáció is lehet) ● mindent egyformán le tud hőlni <= minden> ● de különösebben nem zavarta a dolgot <= dolog> ● annyi hıt halmozódik fel <= hı> (vegyülés is lehet, vö. annyi hıt halmoz fel)

Határozóragok betoldódása ● különlegesen körülmények között <= különleges> ● megdöbbentıen dolgokat fogunk tapasztalni <= megdöbbentı> ● holnapon is jöttök ide? <= holnap>

Többesjel betoldódása ● 89-es években <= évben>

Birtokos szem él yjel betoldódása ● mire utal ez az állítás? mi van bennem? mármint nem bennem, hanem Hamletben <= benne>

225

3. Toldalékcsere

T o l d a l é k c s e r é r ı l akkor beszélünk, ha a beszélı létezı, de az adott helyen nem megfelelı toldalékot használ. Ez a jelenség a legtöbb esetben – ha a csere ragokat és jeleket érint – a szószerkezet szintjén okoz „galibát”, így mondattani kihatású jelenség. Máskor – ha a csere képzıket érint – lexikális szintő zavar keletkezik, a lexémák hangalakja módosul.

3.1. Anticipációs, ill. perszeverációs indítékú toldalékcsere

A toldalék eltévesztését ilyenkor egy késıbb elhangzó toldalék váltja ki vagy segíti elı – az a n t i c i p á c i ó esetében, egy korábban elhangzó toldalék pedig a p e r s z e v e r á c i ó esetében.

3.1.1. Anticipációs indítékú toldalékcsere ● nem rendelkeznek bizonyítékokról arról <= bizonyítékokkal> ● szófajtantól mostantól ne beszéljünk, jó? <= szófajtanról> ● meg lehetni engedni <= meg lehetne engedni> ● lógni szeretni látni <= lógva szeretné látni> (kétszeres!!!) ● úgy agyonírjuk a világokat □ a világot hexameterekkel

3.1.2. Perszeverációs indítékú toldalékcsere

● ezzel elejét veszi azzal <= annak> ● ebbıl elege van az emberekbıl <= embereknek> ● köszönöm a hozzászólásomat <= hozzászólását> ● a zsebkendımet nem kapom meg <= nem kapod meg>

A perszeveráció finomabb válfaja, ha egy birtokos személyjel befolyásol egy igeragot: ● ha ennyi cipıd vagy <= van>

3.2. Egyszerő toldalékcsere

Egyszerő toldalékcserérıl akkor beszélünk, ha a b o t l á s n a k n i n c s e n e k sem a paradigmatikai, sem a szintagmatikai viszonyokban gyökerezı, n y i l v á n v a l ó o k a i .

226

Mivel a toldalékokkal azonos szerepet játszanak a magyarban a n é v u t ó k is, az egyszerőség kedvéért ide vesszük azokat az eseteket is, amikor t o l d a l é k h e l y e t t n é v u t ó áll, sıt azokat is, amikor n é v u t ó h e l y e t t t o l d a l é k o t találunk. Azokat az eseteket, amikor a z e g y i k n é v u t ó h e l y e t t e g y m á s i k a t találunk, a s z ó k é s z l e t t a n i b o t l á s o k között említjük, a lexémacsere eseteiként.

3.2.1. Képzıcsere

A képzıcsere többnyire csak l e x i k á l i s viszonyokat rendszerint nem érinti.

szinten okoz zavart, a mondattani

● monitorolunk, vagyis figyeljük a visszajelzéseket <= monitorozunk> ● van a Matyinak ideje egyáltalán barátnısködni? <= barátnızni> ● reklamálni <= reklámozni> (szócsere is) ● it Szlovákián szabadságoz+//. szabadságúz+//. szabadságútam (.) hát Ö Oravá-n vótunk

Az alábbi esetben a képzıcsere is m o n d a t t a n i k i h a t á s ú : ● a vesszık nem fognak minket eligazodni semmiféle mondatszerkezetben <= eligazítani>

3.2.2. Rag- és jelcsere

Szemben a képzıcserével a rag- vagy a jelcsere többnyire s z e r k e z e t t é v e s z t é s t eredményez, azaz mondattani kihatású jelenség. Fıleg a n é v s z ó k toldalékcseréjével foglalkozunk itt, az i g é k toldalékcseréje ugyanis többnyire nem egy-egy szószerkezet eltévesztését eredményezi, hanem inkább s z e m a n t i k a i k é r d é s , amely a mondat szintjén érvényesül (kivéve az ikes–iktelen igeragozás körüli tévesztéseket). Ezért az igeragcsere legtöbb esetével mint a s z e m é l y b e l i e g y e z t e t é s e l t é v e s z t é s é v e l foglalkozunk a mondattani botlások közt a „szerkezet- és mondattévesztés” címszó alatt, az igejelcserével pedig az egyéb mondattani botlások közt „igeidık és igemódok használatával kapcsolatos botlások” címszó alatt, szintén a mondattani botlások közt. a) Igeragok cseréje Az ikes–iktelen igeragozás eltévesztése az egyedüli igeragcsere, amely az alaktani fejezetben tárgyalható, mert n i n c s m o n d a t t a n i k i h a t á s a . Ám jó példánk erre sincs, ugyanis az ide tartozó példák többsége nem botlás. Az i k t e l e n r a g o z á s h a s z n á l a t a i k e s h e l y e t t vagy teljesen normatív, vagy pedig nyelvváltozat-tévesztés (azzal nem itt foglalkozunk). Az i k e s r a g o z á s

227

h a s z n á l a t a i k t e l e n h e l y e t t sokszor h i p e r k o r r e k c i ó : ha teljesen egyedi, akkor esetleg botlásnak tekinthetı, de az is inkább a n y e l v v á l t o z a t - t é v e s z t é s h e z sorolható. ● olyan értelmezésekre is hivatkozhatom, melyek <= hivatkozhatok>

Ez a példa valószínőleg nem botlás, hanem f o r m á l i s s t í l u s ú a l a k . A nyelvmővelık azért helytelenítik, mert az alapige, a hivatkozhat ma iktelen; a beszélık nyilván a hivatkozik ige analógiájára ragozzák ikesen. b) Névszóragok cseréje ● erre a kettınek az aránya miatt <= ennek> ● errıl a nyomásnak meg ennek a nyomásnak egyenlınek kell lenni <= ennek> ● és végül a várható idıjárástól <= idıjárásról> ● ez a nı tehetı felelısnek ezzel az ügynek kapcsolatban <= felelıssé … üggyel>

Jellemzı a t á r g y r a g h a s z n á l a t a k ü l ö n f é l e h a t á r o z ó r a g o k h e l y e t t (ez bizonyos esetekben nyelvváltozási tendencia is a magyarban, de az idézett esetek botlások). ● itt van egy másik jelenség, amit tessék közelebb jönni <= amihez> ● ezt a kitéréssel mérhetem a töltést <= ezzel> ● igazából azt lennék kíváncsi <= arra> (vegyülés is lehet, vö. azt szeretném tudni) ● röviden és érthetıen felvázolom önöket <= önöknek> (valószínőleg, hogy anticipációs jellegő, csak nincs közölve a folytatás, a tárgyas szerkezet)

N é v m á s i h a t á r o z ó s z ó k é n t is: ● ez nekem annyira megfogott <= engem> ● fél órát beszélt rám <= nekem>

N é v s z ó r a g használata n é v u t ó h e l y e t t : ● Michael Schumacher ment el Verstappennek most <= Verstappen mellett> ● Montoya próbál elférni Trullinak <= Trulli mellett>

A n é v u t ó k c s e r é j é n e k eseteirıl a l e x é m a c s e r e szókészlettani botlásokról szóló fejezetben.

kapcsán volt szó a

Azokban az esetekben, amikor a toldalék v o n z a t n a k tekinthetı, a toldalékcserét vonzattévesztésnek nevezhetjük. Az ilyen botlás egyértelmően m o n d a t t a n i k i h a t á s ú jelenség. ● nem akarok ezzel gondolkodni <= ezen> ● nem arról függött a dolog <= attól> ● kitartott az embereiért <= emberei mellett> ● rajongok a tehetsége iránt <= tehetségéért> ● képes vagy rajongani e szörnyetegek iránt <= szörnyetegekért>

Vannak esetek, amikor a botlás folytán egy toldalék helyett annak a n t o n i m á j a jelenik meg; ez is az antonimák szoros jelentésbeli kapcsolatára utal.

228

● vizet eresztenek vissza a Dunából <= Dunába> ● távoznia kell a kamarában <= kamarából> ● vigyázzunk Magyarországról <= Magyarországra>

c) Névszójelek cseréje ● a múlt század negyvenes években <= éveiben> ● ne is ejtsd ki a nevét a számon! <= szádon> ● kiszolgálom magad <= magam>

d) Vegyes ● két szék közül a padra esett <= két szék között a pad alá> ● a háttérindex alapján az ország legjobban □ legjobbaj □ legjobbjainak egyike ● emberek milliónyinak <= millióinak>

*** A toldalékcsere átmeneti esete az, amikor az elıször kiejtett szó t o l d a l é k m o r f é m á t tartalmazott.

zéró

● Hívjál fel, itthon vagyunk mind a három □ hárman és várunk ● De (.) vannak olyan dolgok amiii amikkel én ÖÖ súhlasím

Formailag ez akár toldalékkiesésnek is tekinthetı volna, a példákból azonban jól látszik, hogy nem errıl van szó, hanem sokkal inkább a toldalék átmeneti meg nem találásáról.

4. Morfológiai alaktévesztés

A toldalékoknak egyrészt a h a n g a l a k j u k válhat tévesztés áldozatává, másrészt téves lehet a t o l d a l é k k a p c s o l ó d á s a a t ı h ö z . Ennek alapján különböztetünk meg két csoportot.

4.1. Toldalékalak-tévesztés

Ha a beszélı egy szóhoz a megfelelı toldalékot kapcsolja, de eltéveszti a hangalakját, toldalékalak-tévesztésrıl beszélünk. Mivel a toldalékoknak rövid a hangalakjuk, nem mindig egyértelmő, hogy a beszélı milyen toldalékot szándékozott használni, az esetek egy részében praktikusabb egyszerően toldaléktévesztésrıl beszélni.

229

4.1.1. Hangtani indítékú toldalékalak-tévesztés

Az ide tartozó példák egy része h a n g t a n i b o t l á s : az alább említett példák már mind szerepeltek a hangtani botlások közt, azok jellegének megfelelı helyen. ● a gyerekek csak °néztek rá hogy mik hogy mik +//. mit akar tılık <= tılük> ● jál +//. jár; járnon +//. járnok < ’járnak’> ● és MM (.) a;abbul is akarnán csinálni aa (.) diplomamunkámat <= akarnám>

4.1.2. Alaktani indítékú toldalékalak-tévesztés A toldaléktévesztés másik típusában a tévesztés m á s h a n g a l a k ú , d e a z o n o s f u n k c i ó j ú a l a k i e l e m e k a n a l ó g i á s h a t á s á r a vezethetı vissza. Az alábbi példában a tart, tát-féle -t végő igék felszólító módú alakjainak analógiás hatása érvényesül: ● arra már inkább, hogy bemutatsam <= bemutassam> (analógiás)

A következı példákban a -t végő névszók birtokos személyjeles formáinak analógiája érvényesül: ● engedelmetetekkel <= engedelmetekkel> (-t végő szavak analógiája is, vö. szeretetetekkel) ● felhívom majd a figyelmeteteket (-t végő szavak analógiája is, vö. szereteteteket)

A következı két jelenségtípusban a n a l ó g i á s , ill. n y e l v j á r á s i e r e d e t ő alakok is megjelenhetnek, és egy n y e l v t ö r t é n e t i f o l y a m a t b a illeszkednek be. Ezért kétséges, hogy egyáltalán botlásnak kell-e ıket tekinteni (különösen a második csoportot). ● aha, alatta van az asztalja <= asztala> (analógiás, esetleg nyelvjárási forma is lehet) ● álltam a Balaton partán □ partján ● a kerítésnek van egy ilyen alaka alakja ● kollégájaim <= kollégáim> (analógiás, ill. nyelvjárási eredető alak is lehet) ● vannak segítıjeim <= segítıim>

4.1.3. Vegyüléses jellegő toldalékalak-tévesztés

Egyetlen példát találtunk csak rá: ● az ellenırök nem kérhetik el az adatodaidat <= adataidat> (adatodat × adataidat)

230

4.2. A toldalékok kapcsolódásával összefüggı botlások

Ilyenkor a beszélı m e g f e l e l ı t o l d a l é k o t használ ugyan, ám ezt a t ı n e k n e m a m e g f e l e l ı v á l t o z a t á h o z k a p c s o l j a , ‡vagy – többalakú toldalék esetében – a toldaléknak nem a megfelelı változatát használja.

4.2.1. Névszók

● ezben önöket senki sem akadályozza meg <= ebben> ● a bankban lehet a legkönnyebben pénzet termelni, mert ott □ pénzt termelni ● az olajt meg akarják szerezni, az olajat ● szıretlen terület <= szırtelen> (lexikális kihatású)

4.2.2. Igék

● gondoljunk bele, hogy hogy zajol □ hogy zajlik egy ilyen forgatás ● megynek még egy kört <= mennek> ● gondoltunk arra is, hogy ne csak tudományos elıadások hangzanak el <= hangozzanak> (lehet, hogy nem is tévesztés, hanem a hangzzanak szabályos rövidülése)

5. Sorrendi botlás

A „furcsa” nyelvtani hibák egy részének szintén elemsorrendi botlás az oka, akárcsak a föntebbi hangtani és szókészleti példák esetében. Vagyis nemcsak beszédhangok és önálló szavak (szabad morfémák) kerülhetnek el szándékozott helyükrıl, hanem toldalékmorfémák is, mégpedig úgy, hogy maga a szó a helyén marad. Az eltolódás olyan formákat hoz létre, amelyek grammatikailag nem megfelelıek, pl. igei személyragot kap egy határozószó.

5.1. Anticipációs ill., perszeverációs indítékú sorrendi botlás

5.1.1. Anticipációs indítékú helycsere

Az a n t i c i p á c i ó s jellegő sorrendi botlás esetében az érintett toldalék a kelleténél hamarabb jelenik meg, még akkor is, ha az olyan szó, amely nyelvtanilag nem alkalmas az adott toldalék felvételére. Egyetlen szón belül:

231

● államokiban <= államokbani>

5.1.2. Perszeverációs indítékú helycsere

A p e r s z e v e r á c i ó s jellegő sorrendi botlás esetében az érintett toldalék a kelleténél késıbb, egy másik szón jelenik meg, még akkor is, ha az olyan szó, amely nyelvtanilag nem alkalmas az adott toldalék felvételére. ● könyörög mégsz te <=könyörögsz még te> ● ezzel nem jár jólsz <=jársz jól> ● kevéssé szívesebben tárgyalják <= kevésbé szívesen>

5.1.3. Metatézis

A metatézis jellegő sorrendi botlás esetében két különbözı szóhoz tartozó toldalék helyet cserél. ● gyanúja árnyék se vetült rá <= gyanú árnyéka> ● szíve jogom <= szívem joga> ● kenyeret pirítósból <= kenyérbıl pirítóst> ● ládákba csomagolja várva a mozaik <= ládákba csomagolva várja>

Ide vehetjük az igekötı helycseréjét is: ● a kamion kiszorult, a vezetı beborult <= a kamion beszorult, a vezetı kiborult>

5.2. Tımorfémák helycseréje

A metatézisnek egy másik esete az, amikor a szavak cserélnek sorrendet, miközben toldalékuk a helyükön marad. A metatézisnek ezt a fajtáját nevezzük t ı m o r f é m á k h e l y cseréjének. E l l e n t m o n d á s n a k látszik, hogy ezt az esetet az alaktani tévesztések közt említjük, mivel nem toldalékok, hanem szavak cserélnek sorrendet. Ám itt a szavak m i n t k ö t ö t t m o r f é m á k (olyan tövek, amelyekhez toldalék is kapcsolódik) cserélnek sorrendet, s így ez a sorrendi változás alaktani jellegő.

Ilyenkor szintagmatikus szinten történik a botlás. ● ezek után te azt hiszed, hogy akkor fehér hercegen jön a ló <= fehér lovon jön a herceg> ● túl sok vér volt az alkoholomban <= túl sok alkohol volt a véremben> ● kilógott a fal a csıbıl <= a csı a falból> ● az életbe nem vinnék lakást a kutyába □ ÖÖÖ kutyát a lakásba

232

Vannak esetek, amikor a tımorfémák helycseréje miatt nemcsak a szószerkezet, ill. mondat szintjén jön létre jelentéstanilag deviáns forma, hanem a l e x é m a s z i n t j é n i s deviáns, a n yelvben amúgy nem használatos alak jelenik meg. ● borozott palack <= palackozott bor> ● fülezi a nyúl a hegyit <= hegyezi a nyúl a fülit> ● egész júniusban fogni vizsgázok <= vizsgázni fogok> ● ez még fogni kap egy keretet <= kapni fog>

A következı példában c s a k a z e g y i k t o l d a l é k m a r a d a h e l y é n , a másik nem: ● a pártok hidegen hagyják a romaügyet <= a romaügy hidegen hagyja a pártokat>

233

V. MONDATTANI BOTLÁSOK A mondattan síkjának sajátosságai miatt az elsı három csoport közül legföljebb 1. szószerkezet, ill. (tag)mondatkiesés képzelhetı el elvileg nyelvbotlásként, alig-alig van esélye a botlásként létrejövı 2. szószerkezet, ill. (tag)mondat-betoldódásnak vagy 3. szószerkezet, ill. (tag)mondatcserének. Ami a s z ó s z e r k e z e t , i l l . ( t a g ) m o n d a t k i e s é s t illeti, ilyen jelenség létezik: ilyen az i d é z ı m o n d a t o k k i e s é s e az idézeteket tartalmazó összetett mondatokban. Ám az ilyen kiesés általában nem tekinthetı botlásnak, hanem inkább beszélt nyelvi sajátosság. Mindenesetre nem lehet kizárni olyan kiesést sem, amely a közlést érthetetlenné teszi, és ezért botlásnak tekinthetı.

A mondattan síkján ténylegesen meglévı botlástípusok a következık: 4. szerkezet- és mondattévesztés; 5. szórendi botlás. Néhány további mondattani botlást is számon tartunk, mégpedig az 6. egyéb botlások közt.

1. Szerkezet-és mondattévesztés

S z e r k e z e t t é v e s z t é s r ı l olyankor beszélünk, amikor a botlás szószerkezetet érint, mégpedig úgy, hogy a botlás révén vagy a g r a m m a t i k u s s z e r k e z e t jön létre, vagy grammatikus, de j e l e n t é s t a n i s z e m p o n t b ó l d e v i á n s (és a közlı eredeti közlési szándékától eltérı értelmő) szerkezet áll elı. M o n d a t t é v e s z t é s esetében a mondat szintjén azonosítható a botlás. Ennek bizonyára több fajtája van, de ezeket nemigen ismerjük. Ezért csak egyrıl, a mondatvegyülésrıl lesz alább szó. Az ide tartozó tévesztéseknek itt két típusát tárgyaljuk, a v e g y ü l é s t és az ö s s z e v o n á s t , továbbá az e g y e z t e t é s e l t é v e s z t é s é t és a s z é t t a g o l ó d á s t . Szerkezettévesztést eredményeznek a t o l d a l é k t é v e s z t é s különféle esetei is, ezeket azonban az alaktani tévesztések közt tartjuk számon.

1.1. Szerkezet- és mondatvegyülés

1.1.1. Szerkezetvegyülés

Az állandósult szókapcsolatok vegyülésével már a szótévesztések kapcsán foglalkoztunk. Vannak azonban olyan szerkezetvegyülések is, amelyek nem a szókészlet síkjához tartoznak, hanem a nyelvtan síkjához, mivel nem többé-kevésbé állandósult szókapcsolatokat érintenek, hanem például v o n z a t o k a t vagy i g e i d ı k e t . A vegyülés révén agrammatikus szerkezet jön létre.

234

Ez a botlás a paradigmatikai viszonyokból adódó tévesztés. ● hát, a dolgozatok nem lettek rosszul! <= nem sikerültek rosszul × nem lettek rosszak> ● nem akaróznának hazatérni <= nem akarózna nekik hazatérni × nem akarnának hazatérni> ● abban szereti jól magát <= abban érzi jól magát × abban szeret lenni> ● ezt a házat bombatalálat kapta <= ezt a házat bombatalálat érte × ez a hát bombatalálatot kapott> ● mirıl hallgat el? <= mirıl hallgat? × mit hallgat el?> ● aludjál szépeket! <= aludjál jól × álmodjál szépeket> ● azon nem függhet semmi <= azon nem múlhat × attól nem függhet> ● akkor világosított rá a zenetanárom, hogy… <= világosított fel × világított rá> ● mint koronatanúnak jó lett volna <= mint koronatanú × koronatanúnak> ● de mint idegenvezetıként töröljék ki a szótárukból <= mint idegenvezetık × idegenvezetıként> ● akkor viszont viselkedjen emberként módon <= emberként × emberi módon> ● B.-féle vezette bizottság <= B.-féle × B. vezette> ● próbálják védeni Bagdad fıvárosát <= Irak fıvárosát × Bagdadot> ● bevallom, néha döbbenettel szemlélem az érdektelenség teljes hiányát <= teljes érdektelenséget × érdeklıdés teljes hiányát>

Egyéb Nem szószerkezet, hanem csupán szókapcsolat, de egyedi jellege miatt itt említjük: ● per pillanatnyilag <= per pillanat × pillanatnyilag>

1.1.2. Mondatvegyülés és mondatváltás

a) Mondatvegyülés M o n d a t v e g y ü l é s esetében két eltérı mondatszerkezet elemei találhatók a mondatban, amelyek lineárisan nem választhatók szét. ● el kell mennie a bankba fölvegyen a pénzt <= hogy fölvegyen pénzt × fölvenni a pénzt> ● biztos, hogy vagyok benne száz százalékig, hogy lesz még konfliktusom <= biztos vagyok benne, hogy lesz… × biztos, hogy lesz…> ● ez az, mi itt szó sincs róla <= amirıl itt szó sincs × szó sincs róla>

A toldalékkiesések, -betoldódások, -cserék is utalhatnak mondatvegyülésre, csak éppen nem mindig világos, milyen két mondatszerkezet keveredett össze a beszélı tudatában: ● Kovácsnak most döbbent rá <= Kovácsnak most esett le × Kovács most döbbent rá> ● ezek a tér valamilyen módon kialakul <= ez a tér> ● ennek az indukciónak a nagyságát mitıl függ <= nagyságát mi befolyásolja × nagysága mitıl függ>

235

● ezt a feszültséget hogy oszlik meg valójában <= ez a feszültség> ● ennek a delta L függ az anyagi minıségtıl <= ez> ● ez egy részecskének az impulzusa mekkora? <= mekkora egy részecskének az impluzusa?>

Önközbevágásos mondatvegyülés Az önközbevágásos mondatvegyülés nem igazi mondatvegyülés, hanem inkább két mondatcsonk egymás melletti elıfordulása, de az egyszerőség kedvéért a mondatvegyüléshez soroljuk ezt is. ● a berajzolt útvonalat nem lehet □ nem lehet tıle eltérni <= útvonaltól> ● az angolban alig van □ sem deklináció, sem ragozás nincsen ● Arany megszólalá □ Arany, aki nagyon ügyelt megszólalásának a körülményeire ● Szóval ami ami mondom az elszámoltatás ez volt a n+//. ez volt a hivatalos neve.

Az utolsó példában az adatközlı „menet közben” úgy látta, hogy a használni szándékozott neve szót jó lenne egy pontosító jelzıvel ellátni. b) Mondatváltás (anakoluthon, anakoluthia) M o n d a t v á l t á s esetében szintén két eltérı mondatszerkezet elemei találhatók a mondatban, ezek azonban lineárisan viszonylag jól szétválaszthatók. Ennek az az oka, hogy a mondatváltás általában úgy jön létre, hogy a beszélı a megkezdett szerkezetrıl valamely okból nagyon fontosnak ítélt új közlendı jut eszébe, amely más szerkezet alkalmazását igényli. További oka lehet a más szerkezetbe való átcsapásnak a következetlen mondatfőzésnek a figyelmetlenség és az emlékezetkihagyás. Míg az elızıleg említett vegyülés esetén egyszerre próbál két eltérı mondatszerkezet érvényesülni, az anakoluthon esetében az egyik mondatszerkezet mintegy észrevétlenül megy át a másikba, miközben elhangzanak olyan mondatrészek is, amelyek külön-külön mindkét szerkezethez illenek. Az anakoluthon tehát folyamat jellegő jelenség, míg az „igazi” mondatvegyülés mintegy egyszerre jön létre.

A következetlen mondatfőzés a beszélt nyelv egyik legfontosabb mondattani jellemzıje. Kérdéses, hogy botlásnak tekinthetı-e vagy pedig „szabályszerő” mondattani sajátosságnak. Ezt alighanem csak empirikus vizsgálatok után lehet eldönteni. ● Kiss Jenı példája (köznyelvre átírva): Szeretném, ha azér má jobb idı legyen. <= szeretném, ha azér má jobb idı (lenne) → azér már jobb idı legyen!>

A mondat kora tavaszi, de még télies idıben hangzott el. Az adatközlı kerti és mezei munkái késtek, s ı minden áron siettetni akarta a jó idı jövetelét. Az óhajtónak induló mondatból így lett felszólító mondat végül is. Az anakoluthonra becses irodalmi alkotásban (amely azonban valójában nem irodalmi alkotás, vagy nemcsak az), a Bibliában is találunk példát.

236

Jézus Krisztus mondja a tanítványainak: Ne háborogjon a szívetek! Higgyetek Istenben, és bennem is higgyetek! Atyám házában sok lakóhely van! Ha pedig nem volna, megmondtam volna nektek. Mert elmegyek, hogy helyet készítsek nektek. S ha elmegyek, és helyet készítek nektek, újra eljövök, és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. És hogy én hova megyek, tudjátok az utat is. Mondta neki Tamás: Uram, nem tudjuk, hova mész! Hogyan tudhatnánk az utat? Jézus így válaszolt neki: Én vagyok az út, az igazság és az élet! Senki sem megy az Atyához, csak rajtam keresztül. (Jn 14, 1–6.) Az anakoluthon csak egyike azoknak a beszélt nyelvi „pongyolaságoknak”, amelyek a János evangéliumának eredeti görög szövegében találhatók. A történet folytatásában van egy másik anakoluthonszerő jelenség is: Ha engem megismertetek, Atyámat is meg fogjátok ismerni. És mostantól fogva ismeritek, és láttátok İt. Mondta neki Fülöp: Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és ez elég nekünk! Mondta neki Jézus: Milyen régóta köztetek vagyok, és nem ismertél meg, Fülöp? Aki engem látott, látta az Atyát! Hogyhogy ezt mondod: Mutasd meg nekünk az Atyát! Nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok, az Atya pedig bennem van? A beszédeket, amiket én mondok nektek, nem magamtól mondom, hanem az Atya, aki bennem lakik, İ cselekszi ezeket a cselekedeteket. (Jn 14, 7–10.) Ez a mondat formailag anakoluthon és látszólag tartalmilag is, ha azonban tudjuk, hogy az eredetiben található rhéma szónak és görög megfelelıjének, a davar szónak nemcsak ’szó’ jelentése van, hanem ’dolog’ jelentése is (mivel az arámi, amin ez a párbeszéd valószínőleg eredetileg lezajlott, közeli rokona a hébernek, könnyen lehet, hogy ott is az a helyzet), könnyebb megérteni a váltást. Még könnyebb megértenünk a szerkezet váltást, ha ismerjük Isten beszédének a természetét: Isten beszéde tartalmazza azt a dolgot, amirıl szól, és képes azt materializálni is.

A szerkezetváltásra m e t a n y e l v i f u n k c i ó j ú e l e m e k is utalhatnak: ● ezt mindenki vagy hát nyilván tudjátok <= ezt mindenki (tudja) → nyilván tudjátok>

A t o l d a l é k k i e s é s e k , - b e t o l d ó d á s o k , - c s e r é k anakoluth jellegő olykor mondatváltoztatásként is értelmezhetık: ● ezt már az 1920-as években megtették a kutatók egy része <= megtették a kutatók → megtette a kutatók egy része> ● ez mondjuk én túlzásnak tartom <= ez mondjuk túlzás → ezt mondjuk én túlzásnak tartom> ● ezeket már különféle nevei is vannak <= ezeket már különféle módon megnevezték → ezeknek már különféle nevei is vannak>

1.2. Szerkezet- és mondatösszevonás

1.2.1. Szerkezet-összevonás

A nyelvi elemek közötti szintagmatikai viszonyokat érintı botlás az összevonás. Itt tehát nem a nyelvi rendszerben meglévı két szerkezet keveredik össze, hanem a konkrét hangsor egy része esik ki, ezenkívül. az esetek egy részében további átrendezıdés is végbemehet.

237

A létrejövı szerkezet az idézett példák esetében többnyire nem agrammatikus, jelentéstani szempontból viszont deviáns, vagy legalábbis nem azt jelenti, amit a beszélı szándéka szerint jelentenie kellene. ● Arany születésében <=születésének évében> írta ● gyorsan befejezem, mert lejártam <= lejárt az idım> ● így kell elısegíteni a gondokat <= gondok megoldását> ● anyáék lementek a krumpliba? <= pincébe krumpliért>

Amint említettük, van olyan összevonás is, amely nem csak morfémakiesésbıl áll, hanem a m o r f é m á k s o r r e n d j e is átszervezıdik vagy m á s v á l t o z á s megy végbe. ● kapok a fejetekre <= kapok a fejemre tıletek> ● már Gyırbıl is jönnek vonatok <= jönnek koleszosok vonattal> ● megnézted, hogy mikor játsszák a mozit? <= a filmet a moziban>

Elıfordul, hogy a beszélı egy egyszerő mondatba zsúfol bele olyan tartalmat, amely csak összetett mondattal volna szabatosan kifejezhetı: ● az a kopasz, hosszú barna hajú fiú volt nálunk! <= az a kopasz fiú, akinek régen hosszú barna haja volt>

A létrejövı szerkezet olykor a g r a m m a t i k u s , de ez mintegy véletlen: ● nem neheztelt önért <= önre azért> ● gratulálok a Katával <= gratulálok a Katának a kollégával együtt> ● XY hallgatják <= elıadásában hallgatják>

1.2.2. Mondatösszevonás és mondatzsugorítás

Mondatösszevonás kihagyásokkal a ténymondat.

esetében

egyetlen

célmondat

elemeibıl

jön

létre

● nem ott a könyv alatt lapozgatsz! <= nem ott a pad alatt lapozgatsz a könyvben> ● így meg felfázik a fehér zoknid! <= felfázol, és koszos lesz a fehér zoknid> ● kérek szépen két deci Boci csokit <= két deci ıszilét és egy Boci csokit> ● tengerbe hajigálták az ópiumháborút <= tengerbe hajigálták az ópiumot, ez volt az ópiumháború>

Ha a ténymondatból a célmondat nem egyértelmően rekonstruálható vagy ha a ténymondatban olyan elemek is megjelennek, amelyek a célmondatban nincsenek (illetve nem lettek volna, ha a célmondat megvalósul), mo n d a t z s u g o r í t á s r ó l beszélhetünk. ● észre se lehet vágni! <= észre se lehet venni, hogy levágattad a hajad!> ● megyek a lifttel gyalog <= inkább gyalog megyek, nem lifttel> ● sokkal jobb, mint holnap <= mint tegnap> (sokkal kevésbé fáj a dereka, mint tegnap, holnap már alig fog fájni, sokkal jobb lesz) ● korog az orrom <= folyik az orrom × korog a gyomrom>

Szélsı esetben egyetlen összetett szóba zsúfolódik bele egy összetett mondat tartalma:

238

● és még kellene egy gólkapus is □ gólkapus? szóval egy kapus, aki gólt rúg

Ez a példa azt mutatja, hogy az ún. jelentéssőrítı összetételek sem föltétlenül önkényes szóalkotások, hanem valós mentális folyamatokat tükrözhetnek. 1.3. Egyeztetés eltévesztése

Az egyeztetés (kongruencia) a mondatbeli (és szövegbeli) kapcsolatok jelölésének egyik formája. Az egyeztetéssel a két tag között fennálló kapcsolatot, összefüggést mindkét tagon megjelöljük azonos vagy rokon jelentéső szóelemekkel. Az ide tartozó botlások nagy része abból áll, hogy egy szükséges e g y e z t e t é s e l m a r a d , de elıfordulhat az is, hogy o t t i s l é t r e j ö n e g y e z t e t é s , ahol az adott körülmények közt érvényesülı norma szerint n i n c s r á s z ü k s é g . De vannak olyan egyeztetési sajátosságok, amelyek inkább beszélt nyelvi sajátosságok, nem pedig tévesztések, mivel teljesen általánosak, és nem is szokták ıket a beszélık javítani. L. alább.

Az egyeztetés eseteit aszerint osztályozzuk, hogy milyen nyelvtani tulajdonságban egyeznek a szószerkezet tagjai; ennek alapján különböztetjük meg az egyeztetés következı fajtáit: számbeli (pl. a kutya ugat : a kutyák ugatnak), személybeli (pl. én megyek : te mész; az én házam : a te házad), határozottságbeli (pl. látok egy kutyát : látom a kutyát), esetbeli (pl. az a ház : abban a házban; a ház, a nagy: a házban, a nagyban). A személybeli és az esetbeli egyeztetés mindig együtt jár a számbeli egyeztetéssel is.

1.3.1. Számbeli egyeztetés eltévesztése

Nagyon gyakori jelenség, különféle típusai vannak aszerint, hogy milyen nyelvtani egységek közt jön létre. a) Alany és állítmány közt A számbeli egyeztetés hiánya vagy abban nyilvánul meg, hogy a beszélı t ö b b e s s z á m ú a l a n y u t á n – normasértı módon – e g y e s s z á m ú á l l í t m á n y t használ, vagy pedig abban, hogy e g y e s s z á m ú a l a n y u t á n használ – szintén normasértı módon – többes számú állítmán yt. Az alaki egyeztetés elmaradásának olykor vannak normatív esetei is, pl. az Egyesült Államok megvétózta a határozatot (nem pedig: megvétóztak); ilyenkor értelmi egyeztetésrıl beszélünk (az Egyesült Államok egyetlen ország, egyetlen politikai egység).

Többes számú alany mellett egyes számú állítmány ● …összeáll a magyar történelem fıbb mozzanatai <=összeállnak>

239

● a halételek is várja az idelátogatókat <= várják> ● nem volt meg az infraszemüvegeik <= voltak> ● a félvezetık maga egy külön furcsa dolog <= maguk külön furcsa dolgok> ● a könyvbe bevett mesék a klasszikus meseirodalom része <= részei>

Ö s s z e t e t t m o n d a t m á s - m á s t a g m o n d a t á b a n található mondatrészek között: ● aztán jön a szerda, ami ugyanúgy kezdıdnek, mint az eddigiek ● mit is jelentenek az, hogy elemi részecske? <= jelent>

Ide vehetı az az eset is, amikor azonos tagmondatban találhatók a rosszul egyeztetett mondatrészek, de azokat mégis e l v á l a s z t j a e g y m á s t ó l a m á s i k t a g m o n d a t . ● azok a sztatikus kísérletek, amiket fogok csinálni, nem fog sikerülni <= nem fognak>

Egyes számú alany mellett többes számú állítmány ● a részecskéknek vannak sebessége <= van> (tévedésbıl a részeshatározóval történt egyeztetés, esetleg perszeverációnak is tekinthetı) ● de vannak egy-két jó háziszer is <= van> ● a fantázia fogalma testetlenebbek, mint eddig <= testetlenebb> ● nagyon fontosak a gyermekrajzoknál a rajzok sorrendje <= fontos>

b) Összetett állítmány részei közt Amint tudjuk, az ö s s z e t e t t á l l í t m á n y egy névszói és egy igei tagot is tartalmaz; a névszó a lexikális jelentést hordozza, a segédige pedig a nyelvtani jelentést. A számbeli egyeztetés hiánya vagy azt jelenti, hogy a névszói tag egyes számú, a segédige viszont többes számú, vagy fordítva: a névszói tag többes számú, a segédige pedig egyes számú. Az összetett állítmányban szereplı segédigéket k o p u l á n a k nevezzük; ilyen a van, a lesz, a marad és a múlik.

Egyes számú névszói tag mellett többes számú kopula ● kreatív lesztek <= kreatívak> ● legyünk optimista <= optimisták>

Többes számú névszói tag mellett egyes számú kopula ● de hülyék vagy! <= hülye>

c) Számnévi, ill. mennyiséget kifejezı névmási, melléknévi jelzı és a jelzett szó közt A határozott vagy határozatlan mennyiséget kifejezı számnévi jelzı után szinte kivétel nélkül, továbbá a minden mennyiségjelölı általános és a néhány mennyiségjelölı határozatlan névmási jelzı után, egyes esetekben az összes melléknévi jelzı után a z e g y e s s z á m ú j e l z e t t s z ó használata a normatív, úgyhogy itt a botlás nem az (értelmi) egyeztetés hiányában, hanem meglétében áll.

240

Számnevek ● két molekulák között <= molekula> ● ezek a gyerekek nem tehetnek róla, hogy két ilyen szülei vannak <= szülıjük van>

Egyéb ● minden büfések levitték az árakat <= büfés levitte> ● el kell mondanom néhány dolgokat <= dolgot>

d) Fınévi mutató névmási kijelölı jelzı és jelzett szava közt A fınévi mutató névmási kijelölı jelzıt (ez, az; emez, amaz; ugyanez, ugyanaz) – szokatlan módon, más kijelölı jelzıs szerkezetektıl eltérıen – számban és esetben egyeztetni kell a jelzett szóval. Ennek elmaradása botlásnak érzıdik. Az alábbi példákban a számbeli egyeztetés marad el, az esetbeli egyeztetés viszont megtörténik. ● visszatérünk ahhoz a ’78 elıtti olvasástanítási módszerekhez <= azokhoz> ● ezután a játékos versek után egy kissé komorabb vers következne <= ezek után>

A következı példa csak látszólag értelmezhetı egyeztetési botlásként, a szünet ugyanis arra utal, hogy szerkezetváltás történt: ● igen, ott kell venni a pauszpapírt, ahol a Marcinak azokat a □ szóképtartót vettem <= szóképtartókat>

Olyan példánk, melyben az e s e t b e l i e g y e z t e t é s maradna el (vagy az is), egyelıre nincs, de ez nem is ide tartozna, hanem az esetbeli botlások közé. e) Birtokos jelzı és jelzett szava közt A birtokos jelzıs szerkezetben a birtokszói alaptag és a birtokosszó között többnyire számbeli és személybeli egyeztetés található (a te könyved : a ti könyveitek). N i n c s azonban számbeli (csak személybeli) e g y e z t e t é s t ö b b e s s z á m 3 . s z e m é l y ő b i r t o k o s esetén (pl. a fiúk könyve, nem pedig *a fiúk könyvük, az önök könyve,nem pedig *az önök könyvük; az ı könyvük, nem pedig *az ık könyvük). Sem számbeli, sem személybeli egyezést nem találunk, ha a birtokos jelzı szerepét a m a g a n é v m á s tölti be (pl. a magam könyve, nem pedig *a magam könyvem; a magunk házát, nem pedig *a magunk házunkat). Gyér példaanyagunkban két példát találunk a többes szám 3. személyő birtokszó deviáns számbeli egyeztetésére, egyet pedig a maga névmási birtokos jelzı után a birtokszó deviáns szám- és személybeli egyeztetésére: ● lejárt az önök mandátumuk <= mandátuma> ● nem lehet beleszólni kettejük magánéletükbe <= magánéletébe> (vegyülés is lehet: nem lehet beleszólni kettejük magánéletébe × nem lehet beleszólni magánéletükbe)

241

● végeztük a magunk dolgunkat <= dolgát> (perszeveráció is)

A személybeli egyeztetés voltaképpen nem tartozik ide, hanem alább kellene róla beszélni. f) Fımondatban álló névszó és a mellékmondatban lévı vonatkozó névmás közt Az írott nyelvben a mellékmondatban található vonatkozó névmásnak a fımondatban álló névszó számban egyeznie kell. Ha a fımondatban álló névszó egyes számú, az egyeztetés a beszélt nyelvben is általános, ha viszont többes számú, az egyeztetés a beszélt nyelvben sokszor elmarad. Egyértelmően botlásnak tekinthetı tehát, ha az e g y e s s z á m ú n é v s z ó r a t ö b b e s s z á m ú v o n a t k o z ó n é v m á s utal. ● személyünk, amelyek

A fordítottja viszont, amikor ti. többes számú névszóhoz egyes számú névmás kapcsolódik, többnyire inkább b e s z é l t n y e l v i s a j á t s á g , semmint tévesztés. Egyik vizsgálatunkban, amely kérdıív segítségével történt, és ezért a válaszok nem vagy nemcsak a beszélt nyelv normáját tükrözik, a magyarországi adatközlıknek – 420 gimnazistának – a csaknem 40%-a írt be a következı mondatba egyes számú vonatkozó névmást: Megérkeztek a könyvek, … a múlt héten rendeltünk meg.

Az alábbi beszélt nyelvi példákban az egyeztetés hiánya valószínőleg „normatív”, azaz nem tekinthetı botlásnak. ● olyan értékeket hoz létre, mely ellentétesek <= melyek> ● vannak olyan módszerek, lehetıségek, ami a régész munkáját is segíti <= amik … segítik> (az egyeztetés elmaradása itt még feltőnıbb, mivel a mellékmondat állítmányának is többes számban „kellene” állnia)

Az alábbi példákban viszont valószínőleg b o t l á s t találunk. ● mindjárt belerázzuk azokat, amelyik oldalt vannak <= amelyek> ● megg (.) & <=hangosan nyel> NO az a nagyon hosszú szavak ami vannak (nyelvvesztı)

g) Egyéb ● volt még két, AMMM, angoltanár | azt hiszem, és vele, velük nagyon jól megértette magát ● a körülmények hagytak kívánnivalót maga után <= maguk> ● nekik fennmaradásra kell törekednie <= törekedniük>

Az alábbi példában a beszélı, amikor az állítmányt többes számba tette, valószínőleg alanyt tévesztett, nem a fınévi igenevet, hanem a többes számú fınevet tekintette alanynak: ● itt kellenek jönni az indukcióvonalaknak <= kell> (esetleg szerkezetvegyülésként is értelmezhetı, vö. ide kell jönniük az indukcióvonalaknak)

242

1.3.2. Személybeli egyeztetés eltévesztése

A személybeli egyeztetés a számbeli egyeztetéssel együtt jelentkezik egyrészt az a l a n y é s a z i g e i á l l í t m á n y között (pl. én várok, ti vártok), másrészt a b i r t o k o s j e l z ı é s a j e l z e t t s z ó között sok esetben (pl. a fiú könyve; a te könyved), harmadrészt pedig a s z e r k e z e t i s z i n t ő a l a n y é s a z i g e n é v i a l a p t a g között (pl. az anyám sütötte kalács), de ez utóbbi szerkezet ritka, s nincs is példánk ilyen botlásra. A tévesztés vagy a szükséges személybeli egyeztetés hiányából áll, vagy pedig abból, hogy azokban az esetekben, amikor nincs szükség személybeli egyeztetésre, az egyeztetés mégis létrejön. a) Alany és állítmány közt A személybeli egyeztetés eltévesztése ebben az esetben azt jelenti, hogy az alany személye és az igei állítmány személye nincs egymással összhangban, pl. ı megláttam. Természetesen amikor az alany és az állítmány ilyen szorosan van egymás mellett, nem szokott botlás bekövetkezni, ha viszont t á v o l a b b k e r ü l n e k e g y m á s t ó l , és ha t a r t a l m i l a g i s v o n a t k o z i k a k ö z l é s m i n d a k é t s z e m é l y r e (pl. nemcsak ı látta meg, hanem én is), könnyen bekövetkezhet tévesztés. ● tavasz vagy <= van> ● tehát ez, amit én mondtunk, ez nem igaz <= mondtam> ● mindig te fut veled <= te futsz velem> ● persze azon túl, hogy álmodozó voltál, legalábbis a regény alapján, egy kicsit olyan ember rajzolódott ki elıttem, aki azért a jég hátán is megélsz, szóval a legkülönbözıbb szituációkban is feltalálja magát (a riporter a riportalanyt annak könyvérıl kérdezgeti, melynek hısét a szerzıvel, azaz a riportalannyal azonosítja: ez a bonyolult helyzet összekuszálja az egyeztetést)

b) Birtokos jelzı és jelzett szava közt Itt csak megismételni tudjuk a már idézett példánkat, melyben létrejön a magunk névmási jelzı személybeli (és számbeli) egyeztetése annak ellenére, hogy arra „normális körülmények között” nincs szükség. ● végeztük a magunk dolgunkat <= dolgát>

1.3.3. Határozottságbeli egyeztetés eltévesztése

A tárgy és az igei állítmány közti egyeztetés hiánya valószínőleg a beszélt nyelvben is egyértelmően egyeztetési hibának tekinthetı, még akkor is, ha a beszélı és a hallgató nem föltétlenül veszi észre. Annak, hogy egy formát hibásnak minısítsünk nem lehet döntı feltétele az, hogy a beszélı vagy a hallgató észreveszi-e vagy sem. Sokkal fontosabb szempont, hogy ha fölhívjuk rá a figyelmét, ill. mennyire gyorsan fedezi föl a hibát, és mennyire könnyen tudja javítani.

243

A botlás mindkét irányban bekövetkezhet: alanyi (határozatlan) ragozás helyett használhatunk tárgyasat (határozottat), és éppúgy használhatunk tárgyas ragozás helyett alanyit. a) Alanyi ragozás helyett tárgyas ● amit egyébként nem hallod <= hallasz> ● szeretném élesebben fogalmazni <= szeretnék> (vegyülés is lehet, vö. szeretném … megfogalmazni) ● öltönyt, az lehet egygombos vagy kétgombos, világos tónust is nyugodtan viselhetjük. <= viselhetünk>

Az utolsó mondatban a botlást itt Huszár Ágnes szerint annál szembeötlıbb, mert két határozatlan tárgyat követ a tárgyas ragozású ige. Ugyanakkor a mondatot úgy is értelmezhetjük, hogy hiányzik a határozatlan névelı, ez esetben pedig nem föltétlenül agrammatikus. b) Tárgyas ragozás helyett alanyi ● akkor biztos mindenki tud egy jó pár istennek a nevét <= tudja> ● elkezdtünk azt is csinálni <= elkezdtük> ● valamennyi lapot járatunk <= járatjuk> (szemantikai botlásnak is tekinthetı, mivel a tényszerkezet más jelentésben helyes)

Más eset az, amikor s z e m a n t i k a i o k o k b ó l illik a mondatba a másik ragozás, miközben formailag nem történt botlás: ● nem tudsz matematikát! <= nem tudod a>

Az egyeztetési botlások lejegyzésekor elıfordulhat az önkéntelen javítás, mert az ilyen alakok egy része agrammatikus. A s z ü n e t e k n e k ilyenkor nagyon fontos szerepük lehet a jelenség értékelésében. A szünet sokszor jelzi a problémát, és egyértelmővé teszi, hogy nem a nyelvtani szabály nem ismerésérıl van itt szó. Ilyen esetben a szünet lejegyzésének elmulasztása a jelenség értelmezését meghiúsíthatja vagy tévútra viheti.

1.3.4. Esetbeli egyeztetés eltévesztése

Esetbeli egyeztetésre egyrészt az az, ez mutató névmásnak kijelölı jelzıként való használatakor van, másrészt az értelmezı jelzı esetében szükség, pl. ebben a házban; a barna cipıben voltam, az újban. Példánk egyelıre csak az elıbbi jelenségre van: ● mekkora ez a kettınek az eredıje? <= ennek a kettınek> ● idetoljuk a szekrényt, és kivágjuk ezt a kapcsolónak a helyét <= ennek>

244

1.4. Széttagolódás

A széttagolódás lényege, hogy tömörítı, szintetikus szerkezetek helyett a beszélı széttagoló, analitikus változatukat használja, amely jelentéstanilag sok esetben megfelelı ugyan, ám egyébként vagy t e l j e s e n a g r a m m a t i k u s , vagy pedig az adott kontextusban szokatlan. ● nem van olyan nagyon sok munkám <= nincs> ● annyi idım se nincs <= sincs> ● e szerint fog periodikus lenni <= lesz> (nyelvjárási is lehet, ill. lehet, hogy már nem botlás) ● guggenheimi múzeumba <= Guggenheim múzeumba>

Az alábbi példában a széttagoló szerkezet j e l e n t é s t a n i l a g s e m m e g f e l e l ı : ● a kikötı tele van aknákkal, és nagyon nehezen zajlik az aknák mentesítése <= aknamentesítés>

Nemegyszer az „ ü g y e t l e n f o g a l m a z á s ” is széttagolónak tekinthetı megoldásokat produkál: ● probléma szempontjából vetjük föl <= problémaként>

2. Szórendi botlás

A sorrendi botlás a mondattan szintjén s z ó r e n d i b o t l á s k é n t jelentkezik. Az írott nyelvitıl eltérı, szokatlannak tőnı szórendi megoldásoknak különféle esetei lehetnek, ezeket azonban nem ismerjük, csak feltételezhetjük, hogy jelentıs részük beszélt nyelvi sajátság, és valószínőleg nem tekinthetı botlásnak. Ilyen például a mondatátszövıdés, amelyet a beszélt nyelv egyik mondattani sajátságaként érdemes számon tartani. ● a megkérdıjelezhetı telek eladása <= a telek megkérdıjelezhetı eladása> ● a szövevényes fegyvermaffia története <= a fegyvermaffia szövevényes története> ● a víg elhunyt felesége <= az elhunyt víg felesége>

A botlás oka több esetben gyaníthatóan az, hogy a beszélı egyszerően kifelejt egy fontos szót, amelyet késıbb pótol. ● az orosz jelenlegi kormány <= a jelenlegi orosz kormány> ● egy zsidó budapesti múzeum <= egy budapesti zsidó múzeum>

A szórendi botlások sajátos esete az igekötı el nem válása olyankor, amikor el szokott válni: ● hol is kialakul? <= hol is alakul ki?> ● persze, hogy a feltételeket nem elıre megírják <= írják meg>

245

3. Egyéb botlások

Ide soroljuk egyfelıl a t a g a d á s s a l kapcsolatos botlásokat, amelyek nem helyezhetık el egyértelmően az elızı csoportokban, másfelıl az i g e i d ı k é s i g e m ó d o k h a s z n á l a t á v a l kapcsolatos botlásokat, amelyek külön-külön besorolhatók volnának ugyan más csoportba, de így elsikkadna az összetartozásuk. Végül itt soroljuk föl azokat az e g y e d i p é l d á k a t , amelyeket nem lehetett, ill. nem volt értelme külön csoportként számontartani. Ide tartozna a k o p u l a b e t o l d ó d á s a a n é v s z ó i á l l í t m á n y b a is, ezzel azonban, bár egyértelmően mondattani indítékú jelenségrıl van szó, a szókészlettani botlások közt mint a lexémabetoldódás egyik esetével foglalkoztunk.

3.1. Tagadással kapcsolatos botlások

3.1.1. Fölös tagadás

A jelenséggel sokszor a l a n y i , t á r g y i , h a t á r o z ó i a l á r e n d e l é s t t a r t a l m a z ó ö s s z e t e t t m o n d a t o k b a n találkozunk. Lényege az, hogy a sokszor függı idézetet tartalmazó alárendelt tagmondat t a g a d ó e l e m e m i n d a f ı m o n d a t b a n , m i n d a mellékmondatban megjelenik. Az esetek egy részében ez r é g i m a g y a r n y e l v i s a j á t s á g is. Ezekben, és még talán más esetekben is a példák nagy számba miatt arra gyanakodhatunk, hogy lehetséges, hogy nem is botlásról, hanem b e s z é l t n y e l v i s a j á t o s s á g r ó l van szó. Az esetek egy részében f o r m a i l a g c s u p á n a t a g a d ó s z ó t é v e s b e t o l d ó d á s á r ó l van szó, s így a példák elhelyezhetıek volnának a szókészlettani tévesztések közé sorolt lexémabetoldás eseteihez is. ● mikor nem, ha nem most <= mikor, ha nem most> ● ki akadályozta meg, hogy ne hazudjanak <= hogy hazudjanak> ● nem zárom ki, hogy nem tőntek el papírok <= hogy tőntek el>

Más esetekben a kettıs tagadás m á s k ü l ö n b s é g e k k e l i s jár. ● nincs kizárva, hogy ebbe nem bukom bele <= hogy belebukom> ● megóvja tıle, hogy ne találkozzunk <= megóvja tıle, hogy találkozzunk> ● bármennyire sem hasonlít <= bármennyire hasonlít is> ● azt is megtiltotta, hogy az iratokat se kaphassa meg <= hogy megkaphassa>

246

3.1.2. Elmaradt tagadás

Elmaradt tagadásról akkor beszélünk, amikor a n e g a t í v j e l e n t é s ő , d e tagadást nem tartalmazó fımondati ige hatására a mellékmondatból t ö r l ı d i k a t a g a d ó s z ó , pedig szükség lenne rá. ● nem tagadtuk, hogy csak tisztességes emberek vannak a rendırök között <= nem csak tisztességes emberek vannak a rendırök között> ● el kell kerülni, hogy aki volán mögé ül, számoljon a következményekkel <= ne számoljon>

3.2. Igeidık és igemódok használatával kapcsolatos botlások

3.2.1. Igeidıkkel kapcsolatos botlások ● most mi történt majd? <= most mi fog történni?>

Vegyüléses tévesztés ● [ık] részt vesztek benne <= vesznek × vettek> ● ahogy a Nyunyus mondtaná <= mondta volna × mondaná>

3.2.2. Igemódokkal kapcsolatos botlások

● úgy érzed, mintha szét akarsz esni <= akarnál>

3.2.3. Egyéb botlások

Ezzel rokon – és ezért itt említjük, bár nem ide tartozik – a ható ige vegyülése nem ható párjával: ● elviszhet a Miki <= elvisz × elvihet>

3.3. Vegyes botlások ● mi is megnı? <= mi nı még meg?> ● akusztikai paramétereket vizuálisan megjelenítı □ megjelenítjük ● itt van különbözı hosszúságú inga <= vannak … ingák>

***

247

Tévesztések és szabályszerő beszélt nyelvi grammatikai sajátosságok

Abban, hogy mit minısítünk alaktani vagy mondattani botlásoknak, nagyon körültekintıen kell eljárnunk, mivel az írott nyelv szabályaitól való eltérések egy része nem tévesztés és nem is nyelvhelyességi értelemben vett hiba, hanem beszélt nyelvi sajátosság. (Ez utóbbiakat a beszélı normális körülmények közt természetesen nem is „javítja”, szemben az elızıekkel, amelyeket javítja, vagy ha nem javítja is, csak azért nem, mert nem tartja fontosnak, de nem azért, mert nem tartaná hibának.) Nem tévesztés és nem is nyelvhelyességi értelemben vett hiba például a beszélt nyelvben az -ért rag -ér hangalakban való használata (ezér, azér, Petiér); a mert szónak mer hangalakban való használata; a -ba/-be rag inessivusi használata (bent van a házba); a vonatkozó névmási kötıszó számbeli egyeztetésének elmaradása (Megjöttek a könyvek, amit a múlt hónapban rendeltünk meg) stb. Nem tévesztés, sem nem hiba a határozott névelı használata személynevek elıtt (Idejött a Matyi; Elegem van a Kovácsból; Megmondta neki a Bordás Sanyi: ne csinád ezt!).

248

SZAKIRODALOM

1. A BESZÉLT NYELV ÁLTALÁBAN Bencédy József 1988. Problémák a beszélt nyelv kutatásában. Kiss Jenı–Szőts László szerk., A magyar nyelv rétegzıdése, 179–186. Budapest: Akadémiai Kiadó. Benczik Vilmos 2001. Az írásbeliség elıtti kor: az elsıdleges szóbeliség nyelve. – Az írás és a nyelv. – A beszéd megjelenítése az irodalmi szövegben. Nyelv, írás, irodalom kommunikációelméleti megközelítésben, 17–54, 111–122, 155–158. Budapest: Trezor Kiadó. Crystal, David 1998. Írott és beszélt nyelv. A nyelv enciklopédiája, 226–230. Budapest: Osiris Kiadó. Elekfi László–Wacha Imre é. n. A spontán beszéd jellemzıi. Az értelmes beszéd hangzása, 393–405. Budapest: Szemimpex Kiadó. Gósy Mária 1982. Az élıbeszéd hibáiról. Bolla Kálmán szerk., Fejezetek a magyar leíró hangtanból, 267–282. Budapest: Akadémiai Kiadó. Gósy Mária 1998. A beszédtervezés és a beszédkivitelezés paradoxona. Magyar Nyelvır 122/1, 3–15. Gósy Mária 2008. Önellenırzési folyamatok a beszédben. Magyar Nyelv 104, 402–426. http://www.c3.hu/~magyarnyelv/08-4/gosy.pdf Gósy Mária 2008. Magyar spontánbeszéd-adatbázis – BEA. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2008. Sokszínő beszédtudomány, 194–207. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/Beszkut%202008.pdf Kontra Miklós 1989. Rövid beszámoló a budapesti köznyelvi kutatásokról. Hungariológiai Közlemények 21/3, 391–397. [Bı fejezet a spontán beszéd fogalmáról.] Kráľ, Ábel–Rýzková, Anna 1990. Jazyková kultúra ústnych rečových prejavov. (Druhy jazykových prejavov. – Spontánne ústne prejavy. – Čítané ústne prejavy.) Základy jazykovej kultúry, 95–107. Bratislava: Slovenské pedagogické nakladateľstvo. Lanstyák István–Rabec István 2008. A szó elszáll, a hangfelvétel és a lejegyzés megmarad. (A Gramma Nyelvi Iroda beszélt nyelvi adatbázisáról és az ennek felhasználásával készülı Szlovákiai magyar beszélt nyelvi olvasókönyvrıl). Zelliger Erzsébet szerk., Nyelv, területiség, társadalom, 309–325. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. (MNyTK. 228. sz.) Linell, Per 2005. The Written Language Bias In Linguistics: Its Nature, Origin and Transformations. London–New York: Routledge. http://eserver.org/langs/linell/ Škvareninová, Oľga 1994. Jazykové prostriedky v komunikácii. Rečová komunikácia, 10–32. Bratislava: Slovenské pedagogické nakladateľstvo. Szende Tamás 1976. 2.2.5. A beszédfolyamat társadalmi összefüggései. A beszédfolyamat alaptényezıi, 54–63. Budapest: Akadémiai Kiadó. Szende Tamás 1976. 2.3. A beszéd nyelvi–kommunikatív összefüggéseirıl. [2.3.1.A beszéd szituativitása. 2.3.2. A beszéd mint „nem nyelvi” jelenség. 2.3.3. A beszéd mint a nyelv sajátos esete.] A beszédfolyamat alaptényezıi, 63–68. Budapest: Akadémiai Kiadó. Szikszainé Nagy Irma 1999. Szövegpragmatika. (A szövegpragmatika fogalma. – A szövegpragmatika fı elméleti forrásai. – A sikeres kommunikáció leglényegesebb pragmatikai tényezıi.
249

szövegértelmezéshez szükséges egyéb (alapvetıen) nem nyelvi tényezık.>) Leíró magyar szövegtan, 200–241. Budapest: Osiris Kiadó. Szikszainé Nagy Irma 1999. Szövegtipológia. (Intuitív szövegtípus-kompetencia. – Szövegtipológia. – Szövegtípus. – A szövegtipológia elméleti keretei. – A szövegtipológia-alkotás alapfeltételei. – Szövegtipológia-fajták. (Szövegtipizálás a szöveg belsı jellemzıi szerint. – Szövegtipizálás a szövegen kívüli tényezık figyelembevételével. – Szövegosztályozás a szöveg belsı és külsı tényezıi alapján.) A magyar szövegtipológia. – Szövegtípus-szembenállások. (A nyelvhasználat szabályozottsága. – A közlemény közege. [A beszélt és az írott szöveg összehasonlítása.] – Az információ iránya. [A monológ és a dialógus különbsége.] – A közlemény jellege. – A közlemény funkciója. – A közlemény tárgya. – A szövegtípus hatóköre.) Szövegtípusok átalakulása. – Szövegtipizálási gondok.) Leíró magyar szövegtan, 275–293. Budapest: Osiris Kiadó. Szikszainé Nagy Irma 1999. Szövegek közötti összefüggés. (A szövegek közötti kapcsolat típusai. A szövegköziség. – A szövegköziség (transztextualitás) típusai. ) Leíró magyar szövegtan, 329–356. Budapest: Osiris Kiadó. Szikszainé Nagy Irma 1999. Szövegalkotás. (A szövegalkotás mibenléte. – A szövegalkotás feltételei. – A szövegalkotás körülményei. – A szónoki beszéd kidolgozásának fázisai. – A szövegalkotás szabályai. – Szövegjavítás. <Szövegkorrekció-típusok.>) Leíró magyar szövegtan, 357–379. Budapest: Osiris Kiadó. Terestyéni Ferenc 1960. Az élıszó ereje és fontossága. – A kötetlen beszéd néhány általános tulajdonsága. – A kötetlen beszéd fajai. [A szónoki mővészterıl.] Terestyéni Ferenc szerk., Nyelvtan – stílus – szónoklás. Fogalmazás, nyelvhelyesség, helyesírás, stíluselemzés, 107–118. [107–209]. Budapest: Kossuth Kiadó. Vachek, Josef 1973. Přece jen priorita písma? Slovo a slovesnost 34, 104–109. Vachek, Josef 1981. Az írott nyelv problémája. Antal László szerk., Modern nyelvelméleti szöveggyőjtemény I (A prágai iskola), 278–286. Budapest: Tankönyvkiadó. V. Raisz Rózsa 1996. Hangzó forma és írásrendszer. Bolla Kálmán szerk., Írott szöveg – hangzó forma, 72–77. Budapest: ELTE Fonetikai Tanszék. (Egyetemi Fonetikai Füzetek 18.) Vallent Brigitta 2005. A spontán beszéd ötven éve és ma (Esettanulmány). Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2005. Tanulmányok a beszédprodukció és a beszédpercepció területérıl, 99–111. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2005.pdf

2. A BESZÉLT NYELV HANGTANA ÁLTALÁBAN Balázs Boglárka 1993. Az idıskori hangképzés jellemzıi. Gósy Mária–Siptár Péter szerk., Beszédkutatás. Tanulmányok az elméleti és az alkalmazott fonetika körébıl, 156–165. Budapest. MTA Nyelvtudományi Intézete. Balázs Géza 1992. Napjaink közéleti megnyilatkozásainak hangzásáról. Bolla Kálmán szerk., A beszéd és hangzási jellemzıi, 137–142. Budapest: ELTE Fonetikai Tanszéke. (Egyetemi Fonetikai Füzetek 5.)

250

Bata Sarolta 2006. A meggyızés a beszédprodukcióban és a beszédpercepcióban. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2006. Tanulmányok Vértes O. András emlékére, 114–123. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2006.pdf Bók Szilvia 2004. Tudatos hangképzés, avagy felismerhetı-e a beszélı beszédképzettsége alapján. Navracsics Judit–Tóth Szergej szerk., Nyelvészet és interdiszciplinaritás. Köszöntıkönyv Lengyel Zsolt 60. születésnapjára II, 345–353. Szeged–Veszprém: Generalia. Bóna Judit 2005. A beszédtempó gyorsulásának hatása az eltérı akusztikai szerkezető mondatok nyelvi feldolgozására. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2005. Tanulmányok a beszédprodukció és a beszédpercepció területérıl, 91–98. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2005.pdf Bóna Judit 2007. A beszédtempó hatása a beszédmegértésre. Magyar Tudomány 52/2, 198– 200. http://www.matud.iif.hu/2007-02.pdf Gósy Mária 1997. A magyar beszéd tempója és a beszédmegértés. Magyar Nyelvır 121, 129– 139. Gósy Mária 2000. A beszédszünetek kettıs funkciója. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2000. Beszéd és társadalom, 1–14. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. Gósy Mária 2004. A spontán beszéd sajátosságai. Fonetika, a beszéd tudománya, 228–243. Budapest: Osiris Kiadó. Gósy Mária 2005. A beszédprodukciós folyamat mőködése. Pszicholingvisztika, 84–95. Budapest: Osiris Kiadó. (Átdolgozott kiadás.) Gósy Mária 2005. A /h/ zöngésedése két magánhangzó között. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2005. Tanulmányok a beszédprodukció és a beszédpercepció területérıl, 5–20 Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2005.pdf Gósy Mária 2006. Beszédképzés és reprezentáció. Magyar Nyelv 102/3, 287–299. Gósy Mária 2006. A semleges magánhangzó nyelvi funkciói. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2006. Tanulmányok Vértes O. András emlékére, 8–22. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2006.pdf Gósy Mária 2006. A beszédhangok megkülönböztetésének fejlıdése. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2006. Tanulmányok Vértes O. András emlékére, 147–159. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2006.pdf Gósy Mária 2007. A semleges magánhangzó: a funkció, a kiejtés es az akusztikum összefüggései. Magyar Tudomány 52/1, 50–53. http://www.matud.iif.hu/2007-01.pdf Gósy Mária – Horváth Viktória 2007. Fonetikai elemzések a spontán beszédben: alapok, kihívások. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2007. Fonetika és pszicholingvisztika, 7– 18. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/Bkut%202007.pdf Gyarmathy Dorottya 2008. Fantomhangok a magyar spontán beszédben. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2008. Sokszínő beszédtudomány, 67–76. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium.

251

http://fonetika.nytud.hu/letolt/Beszkut%202008.pdf Hegedős Lajos 1957. Beszédtempó-elemzések. Magyar Nyelvır 81, 223–227. Hoffmann Ildikó 2000. Hadaró beszéd vagy gyors beszéd? Lengyel Zsolt–Navracsics Judit– Nádasi Edit szerk., Alkalmazott nyelvészeti tanulmányok, Közép-Európa 4,17–23. Veszprém: Veszprémi Egyetem, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. Horváth M. Szabolcs – Magony Edit – Gósy Mária 2006. A fáradó beszéd mint betegségtünet. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2006. Tanulmányok Vértes O. András emlékére, 172–182. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2006.pdf Horváth Viktória 2005. A magánhangzók nazalizációjáról. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2005. Tanulmányok a beszédprodukció és a beszédpercepció területérıl, 51–62. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2005.pdf Horváth Viktória–Menyhárt Krisztina 2007. Artikulációs kölcsönhatások a hangkapcsolatokban Magyar Tudomány 52/2, 201–203. http://www.matud.iif.hu/2007-02.pdf Imre Angéla 2005. Különbözı mőfajú szövegek szupraszegmentális jellemzıi. Magyar Nyelvır 129/4, 510–520. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1294/129409.pdf Laczkó Mária 1993. A tempó és a szünet viszonya a hangos olvasásban. Gósy Mária–Siptár Péter szerk., Beszédkutatás. Tanulmányok az elméleti és az alkalmazott fonetika körébıl, 185–193. Budapest. MTA Nyelvtudományi Intézete. Menyhárt Krisztina 2006. Koartikulációs folyamatok két magánhangzó kapcsolatában. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2006. Tanulmányok Vértes O. András emlékére, 44–56. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2006.pdf Molnár Ildikó 1989. A pedagógusjelöltek beszédének hangzástani jellemzıi az 1988. év Kazinczy-verseny hangfelvételeinek el[e]mzése alapján. Bolla Kálmán szerk., Tiszta beszéd, 140–146. Budapest: ELTE BTK Fonetikai Tanszéke. (Egyetemi Fonetikai Fünetek 2.) Molnár Ildikó 1992. Észrevételek a rádióban és a televízióban elhangzó beszédrıl. Bolla Kálmán szerk., A beszéd és hangzási jellemzıi, 125–131. Budapest: ELTE Fonetikai Tanszéke. (Egyetemi Fonetikai Füzetek 5.) Molnár József–Bolla Kálmán 1976. A beszéd egyéni jellemzıi. Molnár Józserf–Wacha Imre szerk., A beszédszimpozion elıadásai, 62–66. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 139.) Nikléczy Péter 2006. A koartikuláció a magánhangzók tiszta fázisa és az átmenetek összefüggésében. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2006. Tanulmányok Vértes O. András emlékére, 23–31. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2006.pdf Olaszy Gábor 2006. A nazálisok okozta szerkezetváltozás a zár-, rés- és zár-rés hangokban mássalhangzó-kapcsolat esetén. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2006. Tanulmányok Vértes O. András emlékére, 32–43. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2006.pdf Olaszy Gábor 2007. Beszédstratégiák a prozódia tükrében. Magyar Tudomány 52/1, 58–61.

252

http://www.matud.iif.hu/2007-01.pdf Péteri Attila 2006. Prozódia a grammatika és a pragmatika határán. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2006. Tanulmányok Vértes O. András emlékére, 69–87. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2006.pdf Sallai János–Szende Tamás 1975. A szünet mint funkció. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 143. sz.) Škvareninová, Oľga 1994. Hlasové prostriedky. Rečová komunikácia, 33–44. Bratislava: Slovenské pedagogické nakladateľstvo. Szende Tamás 1976. 3.4. Szupraszegmentális tényezık. A beszédfolyamat alaptényezıi, 104– 123. Budapest: Akadémiai Kiadó. Szende Tamás 1976. 3.5. A szünet. A beszédfolyamat alaptényezıi, 124–136. Budapest: Akadémiai Kiadó. Szende Tamás 1976. 3.7. Kompenzáció a beszédfolyamatban. A beszédfolyamat alaptényezıi, 138–140. Budapest: Akadémiai Kiadó. Szikszainé Nagy Irma 1999. A szöveg akusztikuma. (Az élıbeszéd. – A szövegfonetika tárgya. – Az elhangzó szöveg fonetikai eszközei. – A szöveg kötöttségének hatása akusztikumára. – Az írott szöveg akusztikus tagolódását éreztetı nyelvi elemek. – A magyar akusztikus stílusideál. – A magyaros intonálás megtörése. – Belsı hallás.) Leíró magyar szövegtan, 74–97. Budapest: Osiris Kiadó. Wacha Imre 1974. Az elhangzó beszéd fıbb akusztikus stíluskategóriáiról. Általános Nyelvészeti Tanulmányok, 203–216. Wacha Imre 1998. Hangváltozási jelenségek a mai magyar (köz)nyelvben – vagy… Hajdú Mihály–Keszler Borbála szerk., Emlékkönyv Abaffy Erzsébet 70. születésnapjára, 190–194. Budapest: ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke. Wacha Imre 1999. Az elhangzó beszéd szövegfonetikai eszközeinek rendszere és összefüggései. A szöveg és hangzása. cikkek, tanulmányok a beszédrıl, 88–118. Székesfehérvár: Kodolányi János Fıiskola. Wacha Imre 1999. A tételhangsúlyról. A szöveg és hangzása. cikkek, tanulmányok a beszédrıl, 119–138. Székesfehérvár: Kodolányi János Fıiskola.

3. BESZÉLT NYELV – LAZÍTÁSOS JELENSÉGEK Ács Péter–Siptár Péter 1994. Túl a gondozott beszéden. Kiefer Ferenc szerk., Strukturális magyar nyelvtan 2. kötet. Fonológia, 550–580. Budapest: Akadémiai Kiadó. Elekfi László 1992. A magyar hangkapcsolódások fonetikai és fonológiai szabályai. (Bevezetés. Mássalhangzó és magánhangzó találkozása. Két rövid mássalhangzó találkozása. Hosszú mássalhangzó a kapcsolatban. Három mássalhangzó találkozása. Háromnál több mássalhangzó találkozása. Magánhangzók találkozása. Áttekintés a módosulásokról nyelvi egységek szerint. Kételemő mássalhangzó-kapcsolatok áttekintése . Függelék.) Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete. Fodor Katalin 1998. Adalékok az ö-zés vizsgálatához. [A svá-jelenségrıl, azaz a lazításos redukcióról is van benne szó.] Hajdú Mihály–Keszler Borbála szerk., Emlékkönyv Abaffy Erzsébet 70. születésnapjára, 41–44. Budapest: ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke. Gósy Mária 1996. A magánhangzók minısége a spontán beszéd szavaiban. Beszédkutatás 96, 1–20. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete.

253

Gósy Mária 1997. Semleges magánhangzók a magyar beszédben. Magyar Nyelvır 121/1, 9– 19. Gósy Mária 1997. A magánhangzók minıségváltozásai a spontán beszédben. Magyar Nyelvır 121, 45–56. Gósy Mária 1998. A szavak idızítési sajátosságai a spontán beszédben. Beszédkutatás ’97. Szófonetikai vizsgálatok, 39–50. Szerk.: Gósy Mária. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete. Gósy Mária 1998. A zöngésségi folyamat a (spontán) beszédben. Beszédkutatás ’98. Beszéd, beszédkommunikáció, 1–20. Szerk.: Gósy Mária. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete. Szende Tamás 1990. „Lazítási folyamatok” a köznyelvben. Balogh Lajos–Kontra Miklós szerk., Élınyelvi tanulmányok, 182–188. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete. Nádasdy Ádám 2003. Mér és mos. Ízlések és szabályok. Írások nyelvrıl, nyelvészetrıl 1990– 2002, 257–261. Budapest: Magvetı. Szende Tamás 1993. A Horger-törvény és a szótagkivetés a mai magyarban. Horváth Katalin– Ladányi Márta szerk., Állapot és történet – szinkrónia és diakrónia – viszonya a nyelvben, 173–179. Budapest: ELTE Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. Szende Tamás 1997. A lazítási folyamatok. Alapalak és lazítási folyamatok, 167–197. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete.

4. BESZÉLT NYELV – PARANYELV, NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Boross Ottilia–Pléh Csaba 1988. A nem verbális közlések a gazdagréti felvételekben. Kontra Miklós szerk., Beszélt nyelvi tanulmányok, 159–177. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. Gászpor Réka 2003. A nonverbális szint. (Kinezika és kinezikus kommunikáció. <Mimikai kommunikáció. – Kommunikáció a tekintet révén, a nézéscselekvés. – Mozgásos /akciós/ kommunikációs csatornák. [Geszturális kommunikáció. – Taktilika. – Poszturális kommunikáció. – Proxemika, a térközszabályozás kommunikációs csatornája.]> Kronemika. – Az ikonika, valamint a kulturális szignálok kommunikatív funkciója. – Paralingvisztika.) Verbális és nonverbális kommunikáció, 38–58. Sepsiszentgyörgy–Budapest: PONTfix Kiadó–PONT Kiadó. Markó Alexandra 2005. „Szavak nélkül”. Nonverbális vokális közlések fonetikai elemzése. Magyar Nyelvır 129/1, 88–104. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1291/129107.pdf Markó Alexandra 2006. Nonverbális vokális jelek a társalgásban. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2006. Tanulmányok Vértes O. András emlékére, 57–68. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2006.pdf Simoncsics Péter 2004. Gesztusnyelv – nyelvi gesztusok. Ladányi Mária–Dér Csilla–Hattyár Helga szerk., „… még onnét is eljutni túlra…” Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére, 372–377. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Škvareninová, Oľga 1994. Vzdialenosť a priestor v komunikácii. – Poloha a držanie tela. – Pohybové prvky ako výrazový prostriedok. – Gestikulácia v ústnom prejave. – Dotyk ako intímny prvok v kontaktoch. – Reč najjemnejších pohybov. – Reč očí v rozhovore. Rečová komunikácia, 45–128. Bratislava: Slovenské pedagogické nakladateľstvo. Szende Tamás 1976. 3.6. Kifejezı mozgások. A beszédfolyamat alaptényezıi, 136–138. Budapest: Akadémiai Kiadó.

254

Trager, L. George. 1989. Paranyelv elsı megközelítésben. Szépe György szerk., Nyelvészeti ismeretek szociológusok számára, 51–62. Budapest: Tankönyvkiadó. Tüske Zoltán – Simon Márta – Mihajlik Péter – Fegyó Tibor 2007. Érzelmek automatikus felismerése a beszéd akusztikus jellemzıi alapján. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2007. Fonetika és pszicholingvisztika, 151–161. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/Bkut%202007.pdf

5. BESZÉLT NYELV – HANGTANI MEGAKADÁSJELENSÉGEK ÉS BOTLÁSOK Bóna Judit 2004. A beszédészlelési folyamat megakadásai. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2004. „Nyelvbotlás”-korpusz, tanulmányok, 223–230. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2004.pdf Bóna Judit 2006. A megakadásjelenségek akusztikai és percepciós sajátosságai. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2006. Tanulmányok Vértes O. András emlékére, 101–113. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2006.pdf Bóna Judit 2008. A nyújtás sajátosságai a dadogó és az ép beszédben. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2008. Sokszínő beszédtudomány, 148–156. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/Beszkut%202008.pdf Gósy Mária 2001. A lexikális elıhívás problémája. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2001. Elméleti és alkalmazott fonetikai tanulmányok, 126–142. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. Gósy Mária 2003. A spontán beszédben elıforduló megakadásjelenségek gyakorisága és összefüggései. Magyar Nyelvır 127/3, 257–277. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1273/127301.pdf Gósy Mária 2004. A lexikális elıhívás temporális szervezıdése. Magyar Nyelv 100/1, 52–65. http://www.c3.hu/~magyarnyelv/04-1/gosy.pdf Gósy Mária–Bóna Judit 2006. A megakadásjelenségek javítása a beszédmegértésben. Magyar Nyelvır 130/1, 33–49. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1301/130105.pdf Gósy Mária–Gyarmathy Dorottya 2008. A nyelvhasználati változás egy jelensége. Magyar Nyelvır 132/2, 206–222. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1322/132206.pdf Gósy Mária–Markó Alexandra 2006. Szegmentumsorok hibás kivitelezése a beszédprodukcióban. Magyar Nyelvır 130/2, 198–214. Gósy Mária szerk. 2004. „Nyelvbotlás”-korpusz. Spontán magyar beszéd hallás alapú megakadásainak győjteménye. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás, 1–18. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. Gósy Mária 2005. A megakadásjelenségek tanúságtétele. Pszicholingvisztika, 95–119. Budapest: Osiris Kiadó. (Átdolgozott kiadás.) Gósy Mária 2007. Diszharmónia a beszédben. OTKA. Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok. http://www.otka.hu/index.php?akt_menu=3537 Gósy Mária–Bóna Judit 2007. Hogyan dolgozzuk fel a spontán közlések megakadásjelenségeit? Magyar Tudomány 52/3, 259–261. http://www.matud.iif.hu/2007-03.pdf

255

Györfi Annamária 2007. Afáziás betegek spontán beszédében elıforduló megakadásjelenségek. Kuna Ágnes–Veszelszki Ágnes szerk., Félúton 3. A harmadik Félúton konferencia (2007) kiadványa 100–112. http://linguistics.elte.hu/studies/fuk/fuk07/ Horváth Viktória 2004. Megakadásjelenségek a párbeszédekben. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2004. „Nyelvbotlás”-korpusz, tanulmányok, 187–199. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2004.pdf Horváth Viktória 2007. Vannak-e „nıi” és „férfi” megakadásjelenségek a spontán beszédben? Magyar Nyelvır 131/3, 315–323. Huszár Ágnes 1998. Az elszólásvizsgálat egy lehetséges módja. Beszédkutatás ’98, 21–34. Szerk.: Gósy Mária. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. Huszár Ágnes 2000. A versengési elv a nyelvbotlások létrejöttében. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2000. Beszéd és társadalom, 63–74. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. Huszár Ágnes 2001. Helycserén alapuló nyelvbotlások. Alkalmazott Nyelvtudomány 1/1, 77– 86. Huszár Ágnes 2005. A gondolattól a szóig. A beszéd folyamata a nyelvbotlások tükrében. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Kusztor Mónika – Bakti Mária 2007. Megakadásjelenségek németre és angolra szinkrontolmácsolt szövegekben. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2007. Fonetika és pszicholingvisztika, 121–133. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/Bkut%202007.pdf Laczkó Mária 2001. Az elszólások spontán beszédbeli használata és megoszlása. Magyar Nyelv 97/2, 211–221. http://www.c3.hu/~magyarnyelv/01-2/laczko.htm#nb221 – Ehhez kritika: Huszár Ágnes 2001. Magyar Nyelv 97/3, 381–382. http://www.c3.hu/~magyarnyelv/01-3/huszar.htm Markó Alexandra 2004. Megakadások vizsgálata különféle monologikus szövegekben. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2004. „Nyelvbotlás”-korpusz, tanulmányok, 209–222 Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2004.pdf Markó Alexandra 2005. A temporális szerkezet jellegzetességei eltérı kommunikációs helyzetekben. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2005. Tanulmányok a beszédprodukció és a beszédpercepció területérıl, 63–77. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2005.pdf Molnár Ildikó 1993. Tévesztés és megakadás kötött szöveg felolvasásában. Gósy Mária–Siptár Péter szerk., Beszédkutatás. Tanulmányok az elméleti és az alkalmazott fonetika körébıl, 175–182. Budapest. MTA Nyelvtudományi Intézete. Pléh Csaba 1996. A hangrestauráció jelensége folyamatos beszédértésben. (A nyelvtan hatása szavak felismerésére. Elhallások a köznapi életben. A megértés gyorsasága és a nyelvi összetevık kölcsönhatása. Bolla Kálmán szerk., Írott szöveg – hangzó forma, 7–14. Budapest: ELTE Fonetikai Tanszék. (Egyetemi Fonetikai Füzetek 18.) Szabó Eszter 2004. Megakadásjelenségek nyelvi játék közben. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2004. „Nyelvbotlás”-korpusz, tanulmányok, 200–208. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2004.pdf

256

Szépe Judit 2002. Szekvenciaszervezési stratégiák a hangsorépítés devianciái mögött: fonotaktikai sajátosságok a nyelvbotlás jelenségeiben. Fóris Ágota–Kárpáti Eszter– Szőcs Tibor szerk., A nyelv nevelı szerepe. A XI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus elıadásainak válogatott győjteménye, 269–274. Pécs: Lingua Franca Csoport. www.freeweb.hu/szepej/manye2002.doc Szépe Judit 2002. Hangsorépítési stratégiák nyelvbotlásokban és parafáziákban. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2002, 52–69. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. www.freeweb.hu/szepej/beszkut02.doc Szépe Judit 2004. Nyelvbotlások és parafáziák szótagszervezési sajátosságai. VI. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti, Nyelvvizsgáztatási és Medicinális Lingvisztikai Konferencia. portal.duf.hu/download.php?ctag=download&docID=103 Szépe Judit 2005. Idıskori nyelvi devianciák, nyelvbotlások és parafáziák fonológiai szerkezetépítı mőveleteinek összevetése. Elıadás a Beszédkutatás 2005 c. tudományos ülésszakon. Budapest, 2005. október 10–11. MTA Nyelvtudományi Intézet. http://www.freeweb.hu/szepej/legfrisebbhireim.htm Szépe Judit 2007/2008. Nyelvbotlástipológiák. Elıadás a Kísérletes Nyelvészet sorozatban MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest, 2007. december 18-án és 2008. január 3án. http://www.freeweb.hu/szepej/nyelvbotlastipologiak1.htm http://www.freeweb.hu/szepej/nyelvbotlastipologiak2.htm

6. BESZÉLT NYELV – ALAKTANI, MONDATTANI, SZÓKÉSZLETTANI BOTLÁSOK Fabulya Márta 2007. Izé, hogyhívják, hogymondjam. Javítást kezdeményezı lexikális kitöltıelemek. Magyar Nyelvır 131/3, 324–342. Horváth László 2003. Hibák és furcsaságok a határozottságbeli egyeztetésben. Magyar Nyelv 99/1, 25–33. Iványi Zsuzsanna 2002. A szókincs hiányosságainak problémája hétköznapi beszélgetésekben. (Konverzációelemzési és kognitív nyelvészeti kutatások egybevetése.) Nyelvtudományi Közlemények 99, 281–304. http://www.nytud.hu/nyk/99/ivanyi99.pdf Kiss Jenı 1998. Helyes és helytelen (nyelvjárási környezető általános iskolások nyelvi adatainak tükrében). Magyar Nyelv 94, 257–269. – Újraközlés: A. Jászó Anna–Bódi Zoltán szerk. 2002, Szociolingvisztikai szöveggyőjtemény, 28–41. Tinta Könyvkiadó. Krupa, Viktor 1991. Čo sa dá vyvodiť z omylov v reči? Jazyk – neznámy nástroj, 25–27. Bratislava: Slovenský spisovateľ. Papp György 2004. A szólásinterferenciától a szólásvesztésig. P. Lakatos Ilona és T. Károlyi Margit szerk., Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere, 111–117. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Szilvási Csaba 2004. Szótévesztés, rossz vonzatok. Balázs Géza–Grétsy László szerk., Új jelenségek a magyar nyelvben. Válogatás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyanyelvi pályázataiból, 168–171. Budapest: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.

257

7. BOTLÁSTÁRAK 7.1. A Nyelvtudományi Intézetben épülı „Nyelvbotlás”-korpusz

Gósy Mária: A spontán magyar beszéd megakadásainak hallás alapú győjteménye. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2004. „Nyelvbotlás”-korpusz, tanulmányok, 6–18. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2004.pdf „Nyelvbotlás”-korpusz 2004. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2004. „Nyelvbotlás”korpusz, tanulmányok, 19–186. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2004.pdf „Nyelvbotlás”-korpusz – 2. rész 2005. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2005. Tanulmányok a beszédprodukció és a beszédpercepció területérıl, 145–173. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2005.pdf „Nyelvbotlás”-korpusz – 3. rész 2006. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2006. Tanulmányok Vértes O. András emlékére, 231–247. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2006.pdf „Nyelvbotlás”-korpusz 4. rész 2007. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2007. Fonetika és pszicholingvisztika, 187–198. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/Bkut%202007.pdf „Nyelvbotlás”-korpusz 5. rész 2008. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2008. Sokszínő beszédtudomány, 221–239. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/Beszkut%202008.pdf

7.2. Huszár Ágnes győjteménye (mutatványok)

Huszár Ágnes 2005. Mutatványok egy magyar nyelvő on line korpuszból. A gondolattól a szóig. A beszéd folyamata a nyelvbotlások tükrében, 126–154. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

258

8. A BESZÉLT NYELV MONDAT- ÉS SZÖVEGTANA Bánréti Zoltán 2001. Az ellipszis mondattana és a lexikai szelekció. Nyelvtudományi Közlemények 98, 7–70. http://www.nytud.hu/nyk/98/banreti98.pdf Batki Jenıné 1980. A névelı használatának néhány kérdése a beszélt nyelvben. Molnár Károly szerk., A Szombathelyi Tanárképzı Fıiskola tudományos közleményei II, 123– 130. Szombathely: Szombathelyi Tanárképzı Fıiskola. Bolla Kálmán 1989. A szöveg fonetikai szerkezetérıl. Bolla Kálmán szerk., Tiszta beszéd, 54–59. Budapest: ELTE BTK Fonetikai Tanszéke. (Egyetemi Fonetikai Fünetek 2.) Dienes Dóra 1978. A szerkesztettségi hiányosság és szövegösszefüggésbeli kiegészülése. Budapest: Akadémiai Kiadó. (Nyelvtudományi Értekezések 98.) Dobi Edit 2000. Nyelvjárási szövegek szövegnyelvészeti vizsgálatához. Magyar Nyelvjárások 38, 111–118. mnytud.arts.klte.hu/mnyj/38/091dobie.doc Fülöp Lajos 1988. Mondattani sajátságok a mátraalji palóc nyelvjárásban. Kiss Jenı–Szőts László szerk., A magyar nyelv rétegzıdése, 327–336. Budapest: Akadémiai Kiadó. H. Molnár Ilona 1961. A beszédtöltelékekrıl – más szempontból. Hozzászólás Implom József cikkéhez. Magyar Nyelvır 85/1, 51–55. Horváth László 1992. Egyeztetés és mazsolaszemek. Kozocsa Sándor Géza–Laczkó Krisztina szerk., Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik születésnapjára, 116–123. Budapest: ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék. Huszár Ágnes 1985. A rádió és a televízió beszélt nyelvének mondattana. Grétsy László szerk., Nyelvészet és tömegkommunikáció II, 73–117. Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont. Implom József 1960. Beszédtöltelékek. Magyar Nyelvır 84/3, 301–306. Keszler Borbála 1983. Kötetlen beszélgetések mondat- és szövegtani vizsgálata. Rácz Endre– Szathmári István szerk., Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana körébıl, 164– 202. Keszler Borbála 1989. Szintaktikai vagy szemantikai kapcsolóelem? Hozzászólás Békési Imre A szöveg szintaktikai szerkezete címő elıadásához. Bolla Kálmán szerk., Tiszta beszéd, 48–53. Budapest: ELTE BTK Fonetikai Tanszéke. (Egyetemi Fonetikai Fünetek 2.) Keszler Borbála 1992. A közbevetések grammatikai és mondatfonetikai sajátosságai. Keszler Borbála szerk., Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan körébıl, 82–88. Budapest: Tankönyvkiadó. Kiss Jenı 1981. Mondattani jelenségek. Nyelvjárási tanulmányok, 37–40. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 159.) Kollányi Teréz 1964. Az egész mondatra vonatkozó ami kérdéséhez. Magyar Nyelvır 88/1, 17–21. Ladányi Péter 1961. Még egyszer a beszédtöltelékekrıl. Magyar Nyelvır 85, 299–302. Nádasdy Ádám 2001. Hogy mindent egyszer mond. Ízlések és szabályok. Írások nyelvrıl, nyelvészetrıl 1990–2002, 203–206. Budapest: Magvetı. http://www.btk.elte.hu/delg/publications/modern_talking/06.html Nagy J. Béla 1965. Nem igaz, hogy az az, az csak gaz. Magyar Nyelv 61, 352–354. P. Eıry Vilma 1988. A mondathatár-eltolódás néhány esete. Kiss Jenı–Szőts László szerk., A magyar nyelv rétegzıdése, 284–289. Budapest: Akadémiai Kiadó. P. Lakatos Ilona 1990. Szerkezetkeveredés az élınyelvben. Balogh Lajos–Kontra Miklós szerk., Élınyelvi tanulmányok, 188–199. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete. Rácz Endre 1970. Mondatelemzések. Magyar Nyelvır 94/2, 186–188.

259

Raisz Rózsa 1996. Elbeszélı szövegek kvantitatív vizsgálatának egy lehetséges szempontjáról. Terts István szerk., Nyelv, nyelvész, társadalom. Emlékkönyv Szépe György 65. születésnapjára barátaitól, kollégáitól, tanítványaitól. Elsı kötet, 200–207. Budapest: Keraban Kiadó. Szalamin Edit 1978. A mai magyar beszélt nyelv mondattanának kérdéséhez. Magyar Nyelv 74/1, 293–303. K Szalamin Edit 1988. Az ún. témaismétlı névmások kérdéséhez. Kontra Miklós szerk., Beszélt nyelvi tanulmányok, 90–101. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. Szalamin Edit 1988. Beszélt nyelvünk mondatairól. Kiss Jenı–Szőts László szerk., A magyar nyelv rétegzıdése, 914–923. Budapest: Akadémiai Kiadó. Tompa József 1962. A kötıszó mint egyszavas mondat és mint fınév. Magyar Nyelvır 86/3, 265–282. Váradi Viola 2008. A virtuális mondatok mőfaji meghatározottsága. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2008. Sokszínő beszédtudomány, 134–147. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/Beszkut%202008.pdf Veszelszki Ágnes 2008. Egy beszélt nyelvi jellemzı: a témaismétlı szerkezet csevegésszövegekben. Magyar Nyelvır 132/2, 235–244. http://nyelvor.c3.hu/period/1322/132208.pdf Vicsi Klára – Szaszák György – Németh Zsolt 2007. Folyamatos magyar beszéd mondatfajtáinak automatikus felismerése. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2007. Fonetika és pszicholingvisztika, 162–172. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/Bkut%202007.pdf Vidra Klára 1976. Mondategészek elhatárolása beszélt nyelvi környezetben. Magyar Nyelv 72/2, 197–202. Vincze Krisztina 1986a. Redundancia-jelenségek nyelvjárási szövegekben. Magyar Nyelv 82, 221–229. Vincze Krisztina 1986b. Hiányjelenségek nyelvjárási szövegekben. Magyar Nyelv 82, 349– 356. Wacha Imre 1985. Az írásos és az élıszószerő mondatszerkesztés típuskülönbségei. [Beszéd: szituáció, szöveg és hangzás együttese a rádióban és a televízióban.] Grétsy László szerk., Nyelvészet és tömegkommunikáció I, 82–87 [7–246]. Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont. Wacha Imre 1988. Élı nyelvi (spontán) szövegek megnyilatkozásainak (szintaktikai) vizsgálati szempontjaihoz. (A gazdagréti kábeltelevízió élı nyelvi felvételei alapján.) Kontra Miklós szerk., Beszélt nyelvi tanulmányok, 102–158. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.

260

9. BESZÉLT NYELV – NYELVVÁLTOZATOK, STÍLUSRÉTEGEK Bóna Judit 2004. Tanárjelöltek beszédprodukciója felolvasáskor. Magyar Nyelvır 128/2, 158–165. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1282/128204.pdf B. Gergely Piroska 2001. Beszélt nyelvi metaforák a régi erdélyi nyelvben. Kemény Gábor szerk., A metafora grammatikája és stilisztikája, 9–15. Budapest: Tinta Kiadó. Hegedős Attila 2006. Punnyadt, avagy adalék a nyelvi változás mechanizmusához. Magyar Nyelvır 130/4, 498–501. Heltainé Nagy Erzsébet 1985. Az elhangzó tömegkommunikációs nyelv változatiról. [A megszólalás kulcsa a másik embernél van. Gondolatok a szóbeli tömegkommunikációról a befogadó oldaláról nézve.] Grétsy László szerk., Nyelvészet és tömegkommunikáció II, 68–70 [31–72]. Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont. Kormányos Katona Gyöngyi 2004. A bizalmas stílus terjedése a mai magyar nyelvben. Balázs Géza–Grétsy László szerk., Új jelenségek a magyar nyelvben. Válogatás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyanyelvi pályázataiból, 92–99. Budapest: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Kráľ, Ábel 1982. Ústnosť a písomnosť rečových prejavov v masovej komunikácii. Jazykovedný časopis 33/2, 119–131. Laczkó Mária 2007. Napjaink tizenéveseinek beszéde szóhasználati jellemzık alapján. Magyar Nyelvır 131/2, 173–184. Llisterri, Joaquim 1992. Speaking styles in speech research. ELSNET/ESCA/SALT Workshop on Integrating Speech and Natural Language. Dublin, Ireland, 15-17 July 1992. http://liceu.uab.es/~joaquim/publicacions/SpeakingStyles_92.pdf Szőts László 1991. A Bizalmas stílus és a társalgási nyelv. Hajdú Mihály–Kiss Jenı szerk., Emlékkönyv Benkı Loránd hetvenedik születésnapjára, 617–619. Budapest: ELTE. Vagle, Wenghe 1991. Radio language – spoken or written? International Journal of Applied Linguistics 1/1, 118–131. Wacha Imre 1989. A hangképzés kommunikatív szerepe a beszédfolyamatban különös tekintettel a nyelvi rétegzıdésre és az elhangzó beszéd stílusszintjeire. Bolla Kálmán szerk., Tiszta beszéd, 121–139. Budapest: ELTE BTK Fonetikai Tanszéke. (Egyetemi Fonetikai Fünetek 2.) Wacha Imre 1992. Nyelvhasználati rétegzıdés kiejtésben és hangzásban. Az elhangzó nyelv rétegeinek és (stílus)szintjeinek hangzásjellemzıirıl és a kiejtési normáról. Bolla Kálmán szerk., A beszéd és hangzási jellemzıi, 81–93. Budapest: ELTE Fonetikai Tanszéke. (Egyetemi Fonetikai Füzetek 5.)

10. A BESZÉLT ÉS AZ ÍROTT NYELV ÁTMENETI MŐFAJAI Bencze Lóránt 2001. Globális kommunikáció: az internet retorikája. A. Jászó Anna–L. Aczél Petra szerk., A szónoki beszéd részei és a beszédfajták, 58–66. Budapest: Trezor Kiadó. Berkéné dr. Sajti Ilona 2004. Új nyelvi jelenségek grammatikai vizsgálata sms-szövegekben. Balázs Géza–Grétsy László szerk., Új jelenségek a magyar nyelvben. Válogatás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyanyelvi pályázataiból, 40–56. Budapest: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.

261

Benkı Péter Tamás 2004. Elektronikus kommunikációs formák. Balázs Géza–Grétsy László szerk., Új jelenségek a magyar nyelvben. Válogatás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyanyelvi pályázataiból, 24–39. Budapest: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Bódi Zoltán 2001. Internetes közlemények szerkezeti elemzése. A. Jászó Anna–L. Aczél Petra szerk., A szónoki beszéd részei és a beszédfajták, 67–75. Budapest: Trezor Kiadó. Bódi Zoltán 2002. Az internet nyelvhasználatának szociolingvisztikai vizsgálata. Alkalmazott Nyelvtudomány 2/1, 49–69. Érsok Nikoletta Ágnes 2006. Szóbeliség és/vagy írásbeliség. Magyar Nyelvır 130/2, 165– 175. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1302/130202.pdf Lırincz, Gabriel 2006. Nyelv- és íráshasználat szlovákiai magyar adatközlık sms-eiben. Pozsony: Comenius Egyetem BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék. (Szakdolgozat.) Mészáros Attila 2004. Anglicizmusok a magyar internet nyelvezetében. Balázs Géza–Grétsy László szerk., Új jelenségek a magyar nyelvben. Válogatás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyanyelvi pályázataiból, 100–112. Budapest: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Pajzs Júlia 1996. Az elektronikus levelezés mint a kommunikáció új formája. Terts István szerk., Nyelv, nyelvész, társadalom. Emlékkönyv Szépe György 65. születésnapjára barátaitól, kollégáitól, tanítványaitól. Elsı kötet, 208–212. Budapest: Keraban Kiadó. Vallent Brigitta 2008. Beszélt nyelvi hatások a középiskolások fogalmazásaiban. Magyar Nyelvır 132/2, 189–205. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1322/132205.pdf Veszelszki Ágnes 2005. Írásjelek és szimbólumok az SMS-ekben. Magyar Nyelvır 129/1, 111–116.

11. BESZÉLT NYELV – VEGYES Csiszár Orsolya 2007. Egy szóértési vizsgálat tanulságai. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2007. Fonetika és pszicholingvisztika, 134–141. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/Bkut%202007.pdf Gósy Mária 2003. Virtuális mondatok a spontán beszédben. Gósy Mária (szerk.): Beszédkutatás 2003, 19–44. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. http://www.nytud.hu/oszt/fonetika/gosy/publ/virtmondbkut2003vegl.pdf Gyarmathy Dorottya 2007. Hogyan hat az alkohol a spontán beszédre? Kuna Ágnes– Veszelszki Ágnes szerk., Félúton 3. A harmadik Félúton konferencia (2007) kiadványa, 81–99. Gyarmathy Dorottya 2007. Az alkohol hatása a spontán beszédprodukcióra. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2007. Fonetika és pszicholingvisztika, 108–120. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/Bkut%202007.pdf Horváth Viktória 2006. A spontán beszéd és a beszédfeldolgozás összefüggései gyerekeknél. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2006. Tanulmányok Vértes O. András emlékére, 134–146. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2006.pdf Macher Mónika 2007. Tanulásban akadályozott gyermekek aktív szókincsének vizsgálata. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2007. Fonetika és pszicholingvisztika, 142–150.

262

Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/Bkut%202007.pdf Markó Alexandra – Bóna Judit 2006. A spontán beszéd lejegyzésének néhány módszertani kérdése. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2006. Tanulmányok Vértes O. András emlékére, 124–133 Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/beszedkutatas2006.pdf Nikléczy Péter–Horváth Viktória 2007. Nyelvjárási hangarchívum az interneten. Gósy Mária szerk., Beszédkutatás 2007. Fonetika és pszicholingvisztika, 173–177. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet – Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. http://fonetika.nytud.hu/letolt/Bkut%202007.pdf Szende Tamás 1973. Spontán beszédanyag gyakorisági mutatói. Budapest: Akadémiai Kiadó. (Nyelvtudományi Értekezések. 81. sz.) Tolcsvai Nagy Gábor 2003. Topikaktiválás és topikfolytonosság magyar nyelvő szövegekben. Németh T. Enikı–Bibok Károly szerk., Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX, 295– 325. Budapest: Akadémiai Könyvkiadó.

12. DISKURZUS, DISKURZÍV JELENSÉGEK, TÁRSALGÁS, KOMMUNIKÁCIÓ Andó Éva 2004. A gyermek nyelvfejlıdése és a történetmondás. Ladányi Mária–Dér Csilla– Hattyár Helga szerk., „… még onnét is eljutni túlra…” Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére, 302–312. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Bańczerowski Janusz 2006. Az aha, igen, mi, valamint a replika végét jelzı (expresszív) metaszövegbeli operátorokról. Magyar Nyelvır 130/4, 481–485. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1304/130408.pdf Bárkán György é. n. A párbeszéd strukturális törvényszerőségei és a társadalmi kisebbségkutatás. http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/alknyelv/barkan.html Boronkai Dóra 2005. Beszélt nyelvi jellemzık a drámai dialógusban. E-tudomány 4. sz. http://www.e-tudomany.hu/cikkek/20050404.pdf Boronkai Dóra 2005a. A diskurzuselemzés lehetıségei a mindennapi nyelvhasználat vizsgálatában. Képzés és Gyakorlat. 3/1, 76–90. Boronkai Dóra 2006. A dialógus mint különbözı szövegek közötti párbeszéd. Magyar Nyelvır 130/1, 73–83. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1301/130108.pdf Dér Csilla Ilona 2005. Diskurzusszervezıdés és grammatikalizáció – néhány magyar diskurzusjelölı kialakulásáról. Nyelvtudományi Közlemények 102, 247–264. http://www.nytud.hu/nyk/102/der102.pdf Dömötör Adrienne 2008. A hogy úgy mondjam diskurzusjelölı. Magyar Nyelv 104, 427–442. http://www.c3.hu/~magyarnyelv/08-4/domotora.pdf Hámori Ágnes 2006. Dominancia és barátságosság a Kulcsár-kihallgatáson. Magyar Nyelvır 130/2, 129–165. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1302/130201.pdf Huszár Ágnes 1988. Magyar párbeszédes szövegek néhány jellemzıje. Kiss Jenı–Szőts László szerk., A magyar nyelv rétegzıdése, 468–476. Budapest: Akadémiai Kiadó. Iványi Zsuzsanna 2003. A „nyelvemen van”-jelenség német és magyar nyelvő beszélgetésekben. Nyelvészeti vizsgálatok a konverzációelemzés módszereivel. Magyar Nyelvır 127, 76–91. nyelvor.c3.hu/period/1271/127109.pdf

263

Kassai Ilona 1995. Kommunikatív stratégiák a nyelvvesztés kezdetén. Kassai Ilona szerk., Kétnyelvőség és magyar nyelvhasználat, 99–109. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet Élınyelvi Osztálya. Markó Alexandra 2007. A társalgás hangtana. Magyar Tudomány 52/1, 54–57. http://www.matud.iif.hu/2007-01.pdf Müllerová, Olga–Hoffmanová, Jana 1994. Kapitoly o dialogu. Praha: Pansofia–Ústav pro jazyk český AV ČR. Nekvapil, Jiří 1998. Mnohostranný úvod do konverzační analýzy. [Recenzió.] Biograf 15–16, 93–100. Nemesi Attila László 2000. Benyomáskeltési stratégiák a társalgásban. Magyar Nyelv 96/4, 418–436. http://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-4/nemesi.htm Reboul, Anne–Moeschler, Jacques 2000. Konklúzió. (Bevezetés. – A gondolkodás elmélete és a beszélı szándékai. – A diskurzus kompozicionalitása. – Grammatikalitás és mondat, koherencia és diskurzus. – A diskurzus kognitív megközelítése. – A diskurzus redukcionista megközelítése a relevancia fogalmának segítségével. Konklúzió.) A társalgás cselei, 218–236. Budapest: Osiris Kiadó. Sajgál Mónika 2006. A beszédretorika módszerének alkalmazása az intézményes kommunikáció vizsgálatában. Társadalmi pozicionálás egy rendırségi tanúkihallgatásban. Argumentum 2, 115–133. http://www.epa.oszk.hu/00700/00791/00002/pdf/sajgalm.pdf Tóth Szergej–Vass László 1994. Társas érintkezés: megszólítás, társalgási alapelvek, szituációk, diszkurzusok. Pápuáktól a Pioneerig, 107–130. Szeged: Generalia.

13. HÁTTÉRIRODALOM Balázs Géza 1996. Kommunikációs zavarok mindennapi nyelvhasználatunkban. Bolla Kálmán szerk., Írott szöveg – hangzó forma, 111–128. Budapest: ELTE Fonetikai Tanszék. (Egyetemi Fonetikai Füzetek 18.) – Újraközlés: Balázs Géza 1998. Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón, 67–80. Budapest: A-Z Kiadó. Balázs János 1989. A szöveg szemantikai szerkezete. Bolla Kálmán szerk., Tiszta beszéd, 27–33. Budapest: ELTE BTK Fonetikai Tanszéke. (Egyetemi Fonetikai Fünetek 2.) Bańczerowski Janusz 1994. A kommunikációs kompetencia és összetevıi. Magyar Nyelvır 118/3, 277–287. Bańczerowski Janusz 2000. Metainformációs struktúrák a nyelvi szöveg síkján. A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései, 132–143. Budapest: ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet–Lengyel Filológiai Tanszék. Békési Imre 1989. A szöveg szintaktikai szerkezete. Bolla Kálmán szerk., Tiszta beszéd, 40– 47. Budapest: ELTE BTK Fonetikai Tanszéke. (Egyetemi Fonetikai Fünetek 2.) Benczik Vilmos 2001. A metafora mint az inopia korrekciója. Kemény Gábor szerk., A metafora grammatikája és stilisztikája, 22–30. Budapest: Tinta Kiadó. Clarke, David D.–Argyle, Michael 1997. Beszélgetési szekvenciák. Pléh Csaba–Síklaki István–Terestyéni Tamás szerk., Nyelv – kommunikáció – cselekvés, 565–602. Budapest: Osiris Kiadó. K S-4523, S-5035, S-5189 É. Kiss Katalin 2004. Hangtan. (A magánahngzó-harmónia ingadozása? – Beszédtempó-gyorsulás, magánhangzó-rövidülés. – Beszédhangsúly, beszéddallam. Anyanyelvünk állapotáról, 65–72. Budapest: Osiris Kiadó. Elekfi László–Wacha Imre é. n. Mondatfonetikai eszközök. (Az értelmes beszéd. – A mondatfonetikai eszközök rendszere.) – A mondatfonetikai eszközök összefüggései. (A mon-

264

datfonetikai eszközök szerepe. ) – A felolvasás. (Iskolás felolvasás. : Idézı jellegő felolvasás. – Értelmezı, kifejezı felolvasás.) – Színpadi beszéd és elıadómővészet. Az értelmes beszéd hangzása, 9–13, 331–338, 365–367, 391–392. Budapest: Szemimpex Kiadó. Ervin-Tripp, Susan 1997. A szociolingvisztikai szabályokról: váltogatás és együttes elıfordulás. (Váltogatási szabályok. – Együttelıfordulási szabályok. <Szabálytípusok. – Stílus. – Váltás a beszéden belül. – Az interakció funkciója. >) Pléh Csaba–Síklaki István– Terestyéni Tamás szerk., Nyelv – kommunikáció – cselekvés, 507–540. Budapest: Osiris Kiadó. Fábián Pál 1996. Az élıszó írásbeli rögzítése és a helyesírás. Bolla Kálmán szerk., Írott szöveg – hangzó forma, 78–84. Budapest: ELTE Fonetikai Tanszék. (Egyetemi Fonetikai Füzetek 18.) Gósy Mária 2004. A szupraszegmentális hangszerkezet. – A szupraszegmentumok észlelése. Fonetika, a beszéd tudománya, 182–227. Budapest: Osiris Kiadó. Griffin, Peg–Mehan, Hugh 1997. Értelem és rítus a tantermi beszélgetésekben. Pléh Csaba– Síklaki István–Terestyéni Tamás szerk., Nyelv – kommunikáció – cselekvés, 541–564. Budapest: Osiris Kiadó. Hernádi Sándor 1976. A hangindítás, a hangzás. A hangkapcsolatok kiejtése. A mondat- és szövegfonetikai eszközök. A hangszín. – A hang(fekvés)-terjedelem. A dallam. – A hangerı-terjedelem. – A hangsúly, a hangsúlyozás. – A beszédsebesség és a ritmus. – A szünet. Beszédmővelés, 34–35, 114–116, 140–141, 151–152, 173–175, 193–194, 203–205, 222–224, 244–245. Budapest: Tankönyvkiadó. I. Gallasy Magdolna 1980. Névelıhasználati kérdések. Imre Samu–Szathmári István–Szőts László szerk., A magyar nyelv grammatikája. A magyar nyelvészek III. nemzetközi kongresszusának elıadásai, 339–344. Budapest: Akadémiai Kiadó. I. Gallasy Magdolna 1988. A belsı kölcsönzés nyelvi jelzése. Kiss Jenı–Szőts László szerk., A magyar nyelv rétegzıdése, 357–366. Budapest: Akadémiai Kiadó. Heltai Pál–Gósy Mária 2005. A terpeszkedı szerkezetek hatása a feldolgozásra. Magyar Nyelvır 129/4, 473–487. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1294/129406.pdf Horváth László 1998. Rövidebb és hosszabb felszólító módú alakok mai drámákban. Hajdú Mihály–Keszler Borbála szerk., Emlékkönyv Abaffy Erzsébet 70. születésnapjára, 81– 85. Budapest: ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke. Hymes, Dell 1997. A nyelv és a társadalmi élet kölcsönhatásának vizsgálata. (A leírás és a taxonómia kérdése. – Egy példa. – A lényeges jegyek és típusok. – Alapvetı fogalmak. – Magyarázat.) Pléh Csaba–Síklaki István–Terestyéni Tamás szerk., Nyelv – kommunikáció – cselekvés, 458–495. Budapest: Osiris Kiadó. Kassai Ilona 1994. A beszédlánc fonetikai jelenségei. Kiefer Ferenc szerk., Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia, 632–665. Budapest: Akadémiai Kiadó. Kassai Ilona 1998. Szupraszegmentális hangjelenségek: a beszéd „zenei” elemei. Fonetika, 203–233. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Kassai Ilona 2004. Az -e kérdıszó és az is kötıszó együttes elıfordulásának szórendi megoldásai. P. Lakatos Ilona és T. Károlyi Margit szerk., Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere, 72–76. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Kassai Ilona 2004. Fonológiai rendszer – kiejtési norma – fonetikai rendszer. Ladányi Mária– Dér Csilla–Hattyár Helga szerk., „… még onnét is eljutni túlra…” Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére, 351–353. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

265

Kassai Ilona 2004. Nyelvi és beszédbeli rendellenességek a nyelvtudomány történetében. Nyelvtudományi Közlemények 101, 91–123. http://www.nytud.hu/nyk/101/kassai.pdf Kiss Jenı 1982. Fejezetek a mihályi nyelvjárás mondattanából. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 164. Kugler Nóra 2000. Egy attitődjelölı szócsoportról. (A módosítószók a modális rendszerben). Gecsı Tamás szerk., Lexikális jelentés, aktuális jelentés, 168–178). Budapest: Tinta Könyvkiadó. Labov, William–Fanshel, David 1997. Beszélgetési szabályok. Pléh Csaba–Síklaki István– Terestyéni Tamás szerk., Nyelv – kommunikáció – cselekvés, 395–435. Budapest: Osiris Kiadó. Minya Károly 2003. A hiperkorrekció mint stíluseszköz. Szándékos helyesírási és nyelvhelyességi hibák Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán: A test angyala címő giccsregényében. Szathmári István szerk., A retorikai-stilisztikai alakzatok világa, 134–141. Budapest: Tinta Kiadó. Mitring Éva 2000. A hibakeresı anyanyelvi oktatás szerepe a hiperkorrekció kialakulásában. Lengyel Zsolt–Navracsics Judit–Nádasi Edit szerk., Alkalmazott nyelvészeti tanulmányok, Közép-Európa 4, 55–62. Veszprém: Veszprémi Egyetem, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. Mizser Lajos 1980. A szóalkotás néhány ritkább módja. Imre Samu–Szathmári István–Szőts László szerk., A magyar nyelv grammatikája. A magyar nyelvészek III. nemzetközi kongresszusának elıadásai, 571–574. Budapest: Akadémiai Kiadó. Pease, Allan– Garner, Alan 1993. Szó – beszéd. A társalgás mővészete. Budapest: Park Könyvkiadó. (3. kiadás.) Pesti János 1992. Gondolatok egy kiejtési szótárról. Bolla Kálmán szerk., A beszéd és hangzási jellemzıi, 115–120. Budapest: ELTE Fonetikai Tanszéke. (Egyetemi Fonetikai Füzetek 5.) Schlegoff, Emanuel A. 1997. A beszélgetés néhány kérdésérıl és kétértelmőségérıl. Pléh Csaba–Síklaki István–Terestyéni Tamás szerk., Nyelv – kommunikáció – cselekvés, 436–457. Budapest: Osiris Kiadó. Siptár Péter 1998. A hangsúly és a hanglejtés. É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter, Új magyar nyelvtan, 382–387. Budapest: Osiris Kiadó. Siptár Péter 2003. A hangsúly. A hanglejtés. Kiefer Ferenc szerk., A magyar nyelv kézikönyve, 171–183. Budapest: Akadémiai Kiadó. Szende Tamás 1976. 5. Összefoglalás. A beszédfolyamat alaptényezıi, 173–182. Budapest: Akadémiai Kiadó. Tolcsvai Nagy Gábor 1996. A stílusrétegzıdés megvalósulási tartományai. A hangzás tartománya. A magyar nyelv stilisztikája, 176–198. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Tóth Szergej–Vass László 1994. Társas érintkezés: megszólítás, társalgási alapelvek, szituációk, diszkurzusok. (Társalgási szabályok. – A megszólításról. – Társalgási alapelvek. – A forduló. – A szomszédsági párok. – Preferenciairányulási elv. – A társas érintkezés szerkezete: ciklusok, periódusok, epizódok. – Vonal, homlokzat. – Az argumentáció elemzésérıl. – A bírósági beszédekrıl. – Hazugság, kiszivárogtatás, csalás. – Szóbeszéd és pletykázás.) Tóth Szergej–Vass László szerk., Pápuáktól a Pioneerig, 107– 130. Szeged: k. n. Vértes O. András 1958. A hangkapcsolódások osztályozásáról. Benkı Loránd szerk., Magyar hangtani dolgozatok. Tanulmánygyőjtemény, 130–133. Budapest: Akadémiai Kiadó. (Nyelvtudományi Értekezések 17. sz.) V. Raisz Rózsa 2005. A közbevetéses retorikai alakzatok fogalma és példatára (Elımunkálat lexikoncikkekhez). Zimányi Árpád szerk, Tanulmányok a magyar nyelvrıl, 67–75.

266

Eger: Eszterházy Károly Fıiskola Líceum Kiadó. (Acta Academiai Paedagogicae Agriensis, Section Linguistica Hungarica XXXII.) Wacha Imre 1994. Észrevételek a köznyelvi kiejtés állapotáról, normalizálásának szükségességérıl és lehetıségeirıl. Bolla Kálmán szerk., Nyelvi norma és kiejtési sztenderd a magyarban, 92–100. Budapest: ELTE Fonetikai Tanszéke. (Egyetemi Fonetikai Füzetek 10.) Wacha Imre 1987. Közéleti beszédünk. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. Wacha Imre 1994. Van-e egységes köznyelvi kiejtés? Magyar Nyelvır 118/2, 144–158. Wacha Imre 2000. A retorika kompetenciái. A. Jászó Anna–L. Aczél Petra szerk., A régi új retorika, 53–88. Budapest: Trezor Kiadó. http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/szam7/komm/wacha.htm Zimányi Árpád 2005. Mondaszerkezeti sajátságok vizsgálata napilapok szövegei alapján. Zimányi Árpád szerk, Tanulmányok a magyar nyelvrıl, 105–124. Eger: Eszterházy Károly Fıiskola Líceum Kiadó. (Acta Academiai Paedagogicae Agriensis, Section Linguistica Hungarica XXXII.)

267

ÁLTALÁNOS PÉLDATÁR (lazításos jelenségek és megakadásjelenségek) A, Á

268

1. 2. 3.

4. 5. 6. 7. 8. 9.

10. 11. 12. 13.

14.

15. 16. 17. 18. 19.

20.

21. 22. 23.

24.

Ạ <=hát> °biztos hogy jó hogy hogy tudok így is meg úgy is (.) De jobb löe <=lönne ’lenne ’> tunni jobban °így is és jobban °úgy is A °magyar az csak i+//. () nem csak ilyen de ilye;ilyen °konyhanyelv (..) Nem °konyha ilye+//. Inkább () inkább nárečové [dobbant] (.) A határ a határvonal (.) az ilyen csak ilyen kıoszlopokka(l) volt kijelölve (.) ezeken a köoszlopok elıtt volt egy ilyen drótkerítés egy ilyen technikai zár azt lehet mondani ami védte úgymond az országot a ÖÖ () külföldi ba+//.betolakodókkal szembe de elsıdleges célja az volt hogy °innentıl az emberek ne menjenek nyugatra ki (...) A másik pedig hogy Ö (.) rendszeresen szoktam méreckedni (.) tehát ezér megyek el a nagyszülıkhöz is mivel ott van mérleg eléggé figyelek a súlyomra A némëtre többen jelëntkëztek min <=mint> oroszra A romák az az az má olyan hogy (.) totál más A: Hogy olyann (..) olyan +//. nem tudom milyen az (...) meg többet kevertem a szlovákot is bele (...) /-de mostan mit tudom én-/ [halkan és mosolyogva] A;az tiszta más Ö moziFEELING osztán Aaz angol nyelv az ÖÖ asz lehet mondani munkámhhoz () szükségeltetik (..) HÖ mivelÖÖ egy ilyen nemzetközi cégnél dolgozom (..) aholl °ggyakorlatilag aa-ÖÖ külfölddel való kapcsolat () nyelve az angol (.) Abban a pillanatba mozgósítva voltak más alakulatok is hogy ÖÖ mi is történik hogy MMM netalántán nem-e egy közelgı támadás vagy provokáció ÖÖ az egész (.) Abból (.) probléma hogy más nemzetiségő vagy mmmás nyelvő (..) ebbıl köztünk soha nem volt (.) Ahol alkalom adódik rögtön ráálok a mérlegre Akár (.) fényes nappal egyik esetbe az fényes nappal jelentették hogy valami (.) gyorsan (.) mozgó erıs fényő () objektum mozgott (..) és késıbb ahugy+//. ahogyan ezeket az eseményeket vizsgálták MMM bizony meg voltak a fenyıfáknak hegyei égve (.) Altəlábo ez egy olyan (.) olyan () mit mond+//. olyan (.) jelenség hogy kissebb falukba azér úgy összetartowak vagy hugyan mondjam (.) ecerüen nincs lehetıség arra hogy mos mindenki utáljon mindenkit mer hạt most () ërted anak nincs értēme (.) Amit °szeretté aviér °megérte oda járni Amúgy (.) bejött a szobába oszt nem tudtam hogy ki az vékép <=végképp> (.) Angolon kívül még milyenny nyelvet beszélsz (.) komunikatív szent+//.szinten (.) Aszongyák həgy /-Laci nem csinəjuk meg a keríttést a pálya körü-/? Az a az a épület ahol mink ezt a mi feladatunkat végeztük ez is mondjuk nem olyan olyan technikai felszereltséggel mint ez a fıvonal biztosítva volt az országhatár (ha) de azért de azért egy egyszerő kerítés szögesdrótokkal ÖÖ () °ez is be volt biztosítva (.) Az a egyik haverom ēkezdte °maga () kaszálni azt a gyomos i+//. Ö területet ott (.) mnom <=mondom> ı má inspirát minket °mutatott egy alternatívát hogy ne j+//. ezt csinạátok <=csináljátok> hanem ezt csinájátok (.) Az a hátrány viszont [köhint] hogy nem erıtet+//. nem erı:teted meg a agyadot annyira (.) Az ami nem mén az aa (.) középkor (..) meg aa szlák <=szlovák> (..) Szlovák meg a csee történelem mert +//. Az egyik álmom (.) hogy ezt megírjam ës végre egy olyan könyvet tudjak adni az emberek kezëbe hogy kinyissáγ ës aszongya hogy (.) NO ezt értëm ës nem musz+//. nem muszaj a drágo ÖÖ &-Ö magán+//. M magánórákot vásáni vagy ilyesmi (.) Az nagyon tetszene (.) hgy látom asz hogy ezek a gyerekek +//. (.) ën valamit jelentek nekik a életükbe hogy (.) hogy (.) hogy °tëleg várják azt a elıadást vagy aztot nem is hogy elıadás ez ilyen ez ilyen ilyen lazán vóna (.) ien diszkuszió vagy vagy+... (.)

269

25. Az:tat hogy () amien <=amilyen> témát vagy szót én találtam és ahossz (.) főzve vagy kötıdve +... 26. Azér a könyvek ott voltak és itt-ott azér belelapozott a embër 27. Azér gondoltam mer mer (.) mer még soha nem voltam ilyen helyzetbe 28. Aztạn a késıbbiek folyamạnn ÖÖ [gondolkodva mondja] () talán a fıiskolán is volt (.) egy vagy két szemeszternyi angolunk 29. Aztạn leé+//. megcsinátəm az érettségit hála Istenek meg az autóiskolát meg ilyeneket (.) s ēmentem aa () °pozsonyi (.) gépëszeti föiskoláro (.) 30. Aztan másik könyvem +//. (.) könyvem [cinikusan] () megin aszməndəm könyvem () °tervbe vett könyvem () az a tuod <=tudod> amit annyiszor beszétünk az a () az a [cöcög] (..) politikai MM kil+//. MM (.) nem is politikai hanem olyan (.) °A nehëz megfogalmazni ho mi az egy ilyen () mintha manifesztum volna (.) egy ilyen kiáltván (..) és (.) & <=nyögés> abból hogy a (ë/é)n elképzelésem hogy hojan +//. hogyan mőködhetne egy társadalom (.) B 31. Beállíthatod a órát ëgy perce ott áll [rácsap az asztalra] () ÷s ÷ss ÖÖ azt akarom mondannyi hogy ilyen () fegyelmezött embör 32. Benne volt persze hogy készülök tovább () hisz nem akartam () nem akartam ÖÖ rögtön dolgozni menni meg hát ilyen végzettséggel nem lehet valami ÖÖ sokat keresni meg hət gondolom akkor nem is azt csináltam volna amit szeretnék tehát azz kényszermunka lett volna () 33. Beszégettünk ikolábo ës montuk ezt a () lakótelepes problémát hogy (.) NO most (.) mit csinálj a lakótelep () mellett () mit cs+//. javíts a körjezeteden (.) 34. Beszélni ÖÖÖ nem (.) végkép nem nehéz C, Cs 35. Csak ako nem erətəd <=erılteted> meg a fejedet (.) 36. Csak ennek +//. °ez jó dolog be <=mert> akko milyen érdekes hogy keveerjük ës akkor ez ilyen kicsit on <=olyan> nevetséges is meg oan oan tuod oan jó (.) hogy me <=mert> sokszor u <=úgy> °kifejezıbb a egész ha te () két nyelvet hasznász 37. Csak két vagy három brigádnik-ok vó+//. brigádosuk vóót és assz Ö elég kevés mer(t) (az) sohase nem tudnak mind jönnii D 38. De () persze aki M szlovák +//. joba szlovákot használja az jobban tud szlováku beszəni () de l+//. it (.) it aki még jáco azt hogy nem tud magyaru ëg <=még> az is tud (.) 39. De általába mindig ilyen kis () mittudomën °tizenhárom éves gyerek (.) gyün egy akkora sarlóval ogy nagyobb mind ı (.) ës akar dógozni (.) 40. De amúgy mindig othol magyarú beszétüŋ 41. De azért hagytam el, mert már nagy +//. & nagyon volt érezni & ebben a ssportban is, ebben a sportágban azt, hogy mindenki akar csak n +//. nyerni és nem azért táncolnak, mer akarnak, mer akarják valahogy aa & ÖÖ voľný čas aby strávili és ez nekem nagyon +//. vadilo mi to. 42. De ez () ez;ez ölég () tudod mi nëkëm () nëkëm én annyit hívtam () és csak háromszáz përc /-ment le 43. De ha így visszagondolok akkor ÖÖ bármikor megt+//. megcsinálnám még egyszer

270

44. De hát ha nincs hol (.) nincs hogy-ÖÖ nincs módjuk nem mutassa meg nekik az ember hogy /-NO gyerekek-/! (.) Figyējetek! /-°Pénteken gyertek ide <0és> ide-/! (.) s itt majd beszégetünk errü ës errü (.) akkor ık (.) ök nem tujạk ēképzeni hogy mostan hogyan (.) fejlıdjenek maguk () 45. De hát hogyha nincs olyan ember (.) vagy nincs az a akarat vagy nincs lehetıség arra hogy ezek a gyerekek akik:nek még nem ment el a eszük () mer () vannak /-olyanok is-/ [nevetve] (.) akik ÖÖ mëg úgy érdeklıdnek a dóok iránt (.) 46. De hogyha mạ ilyen közegbe vagy ak <=akkor> mos nem food törni (.) tíz percig a fejedet azon hogy mos mi az a krummpli szlováku hanem () °megmondod magyaru 47. De hogyha van ez a jobb könyv akkor át akarjəézni <=akarja nézni> 48. De isz <=hisz> akkor ez fölöslegës volt 49. De má (..) én ha aszondannám hogy valahogy (..) nyócvankilencbe [lassabban] vagy (.) nyócvan+//.talán nyócvankilencbe (...) akkor akkor tanultam utoljáro oroszú 50. De mivē annyi idı ētēt nem tudok ( ) nem tudok ( ) má +//. nem +//. nemhogy nem tudok talán nem is tudnák má oroszú beszélni (.) 51. De nagyon szeretnék () MM (.) & <=nyelvével csettint> a németet +//. () MM zlepšiť si proste nemčinu 52. De ık ık oanyok vótak hogy a szivüköt hatták <=hagyták> vóna a egyszerő népér 53. De sz;szeretném úgy megcsinálni hogy kivenném a középkort 54. De természetesen () a ottaniak a cseh srácokkal azokkal is nagyon jól kijöttünk Ö sörözés °mellett (.) megismerkedtünk velük (.) és ahugyan kérdezısködtek Ö érdeklıdtek felılünk honnan vagyunk mi csinálunk (..) (MEÖJ) rögtön rögtön bizalmas hangot ütöttek meg (.) és (..) kikérdeztek °milyen szinten tudunk magyarul (.) 55. De tudom hoggy nagyon sokan akarnak(k) járni és tanulni [mosolyogva] (.) 56. Dee (..) de tudom hogy vótak Komáromba is még voltak Újvárbo is És Újvárbo °többször láttom ıköt mə ott is vót ismerısünk (.) 57. Dee nem szabad ezmiatt elitélni hisz nagyon igyekszik (.) 58. Deee nem tudom ‘hogy volt (..) volt má olyan (..) ÖÖ hogy beszéltél Ö a Győrők ura u;uraj u:rá:ról valami lánnyal aki látta (...) [nevet] de a lányok azt mondják egytı eggyig hogy °mese 59. Dehát kicsit kétkedve fogadtuk hogy hogy Ö bizonyos mértékbe ez a ez a gömbvillám jelenség ez az ez a vihartevékenységhez kötıdik °de hogy ez hogy alakult ki vagy pedig Ö tényleg gömbvillám-e volt eszmá eszmá most akkor se tudták megmondani csak a hivatalos magyarázat az volt hogy a fenyıfák hegyét egy gömbvillám égette le (...) 60. Dez <= de ez> valami (.) Ö egyházi gimnázium vót? +/. E, É 61. Ë;én Ö /-hạt ÖÖ i;igyeköztem Úgyhogy -/ [közben többször rácsap az asztalra] én jó tanuló vótam mittomë <=mit tudom én> mai napig °vybrané slová °skloňovanie °vzory () 62. Ë;és °még () azt hozzátenném hogy (.) [nyelés] vannak van p;pozsonyi ës ës () ës-Ö (.) ës-ÖÖ (.) kolíni (.) csehországi () unokatestvérem unokatestvéreim ës az;azokkal csak szlováku beszétem 63. Ecer montok +//. beszégettünk ikolábo ës montuk ezt a () lakótelepes problémát hogy (.) 64. Egy osztályba jártunk (..) és-Ö (.) idık folyamán ugye (.) volt oan TENDENCIA hogy építsünk egy házat 65. Egy ÖÖ (.) pulóverrel lepett meg amin elıször elmosolyodtam mivelÖ csíkos volt és már () elég sok csíkos ruhám van és ezt nagyjából mind Ö mind (.) neki köszönhetem (.)

271

66. 67. 68. 69.

70.

71. 72.

73. 74.

75. 76. 77. 78. 79.

80. 81. 82. 83. 84. 85.

86.

87.

mivel ÖÖ () hogyismondjam (.) Ö () Ö nagyon szereti ezeket a hogyismondjam nem hétköznapi () hétköznapi viseleteket ezeket a nem egyhangú ruhákat Egy Tósnyárasd () nevő () faluba () vagyunk (.) és ez egy galántoi járás:beli falu (.) és ÖÖ este háromnejed kilenc óra van (.) Egycsöpöt rosszalkottam mellette ( ) tyhogy <=úgyhogy> MM úgy āra emlékszek hogy a (.) mamám+/. (.) mamáméknak talán a kedvence lëhettem úgyhogy [nevetgélés] Egyiknek a anyja magyar másiknak a apja ës így forditva egyik szlovák m <=másik> magyar () aa mit tudom ën így () Elmentünk biciklizni különbözı túrákat szerveztünk () vagy ha unatkoztunk akkor felhívtuk egymást () beugortunk az autóba és lementünk hol az egyik hol a másik falunapra hiszen er <=ez> errıl szól () Mindehol buli buli buli () Elsı benyomásunk az volt errıl az +/. ezekrıl az épületekrıl ez minden csak nem ÖÖ a mi elképzelésünknek megfelelı katonai kaszárnya vagy objektum inkább °istállókra emlékeztettek bennünket Emberek többsége nem nem nem így van ëss °föiskolán s mindenki tudja hogy a () ēsö szemeszterbe aa a matikán buknak meg (.) Énnëkëm (.) én nëkëm olyan unalmasnak tőnt a hangja olyan ámosítónak tőnt a hangja úgyhogy ( ) én enné a könyvné së bírtam sokáig bár [nevet] (nyelvjárási sajátság is, olyanként lexikalizálódott) Értelek () Éss aaz osztályod a gimnáziumba () milyen volt? Értëm értëm és még abban a idıben nem minha °annyira [felnevet] rég lett volna de abban az idıben Ö még a buszközlekedés is gondolom egyforma jó volt minkét városba (.) Értëm. És aa aa anyukád ı magyar általános iskolába járt? Vagy iskolázott()ságára vagyok kiváncsi, hogy milyen Ës & <=nyögés> () mondjuk hogyha a °szeretetrő lönne szó °Melyik nye+//. °milyen nyelvet °mennyire szeret <=szereted>? És & <=nyögés> °beszétek ruagy <=róla vagy> mondtak valami ilyesmit hogy nehézségeik vótak? És °ez engem zavar (.) Ës sokszor az is zavar hogy °olyan bonyolultan vanak elöadva azok a matematikai-Ö dógok pedig pedig +//. Ës °megfigyelem magam hogy má /-e () a-/ [kihangsúlyozva] meg ilyen (.) sokszor ilyen () ilyen (.) °kiejtési-& nem °zavarok de (.) ecə <=egyszerően> °visszahallom magam ahogy rosszújejtem ki a szavat Ës aki játszo ogy nem tud szlováku +//. a mo <=mondjuk> nincsen de az is () az is tud biszony (.) Ë s akko mạ észrewettem masis <=most is> magamon (.) hgy most m <=már> tiszta szlovák köəzətbe <=környezetben> wəok <=vagyok> Pozsomba (.) föiskolán (.) Ë s akkor (..) akkor məgin lenne egy olyan dolog hogy (.) hogy °erre büszke lehetek (.) És akkor ez tizenha+//. tiz+//. Ezörötszáz(.)bo tiz+//. Ezörnyégyszáznyócvan(.)tú És amúgy szeretsz ott lakni vagy inkább laknálÖ családi házban? Ës az a taníttó () Ivanyicsnak híták mai napig köz(.)tisztelet +//. böcsület +//. Ës asz mondta (.) |-szlovákú kı óvasnyi °könyveköt (..) °szlovákú mindönnap óvasnyi a újságot-| [hangosan] [nyomatékosan] (..)-/ [közben belelapoz az újságba] ës amellett (ugyi) iskolábo meg;me;me;megtanúnyi mindönt És az mondjuk az az °az () tudod hogy Ö a;az hogy ö talájá ëgy szeretetre méltó személyt () hogy °éjetök úgy hogy hogy hogy hogy (.) ez ëgy kicsit gazdas+//. gazdagabb lelkiekbe tuod hogy Ö hogy hogy Ö ëgy ëgy °nı és férfi Ö hogyhíjákjo ez ez Ö tö;több Ës azt akarom csak ezzel moəni <=mondani> s;sokan () it it it ÖÖ it to+//. teljesen kétnyelv;kétnyelvőség van ()

272

88. Ës egy milió olyan kérdës van amibe nem tudnám hirtelen fölmondani a váloszt (.) a job mego+//. & job megoldást meg váloszəi <=válaszolni> se tudnák 89. Ës én Ö Ö Súrra Súrra de akkor úgy vót a iskola hogy hogy vót otta(n 90. És éppen ezért nem kételkednek nem kételkednek a mi dolgozóink 91. Ës ës /-bizony mondom én azt-/ [nyomatékosan] hogy () sokaa soka <=sokan> ha asz mondanám hogy gyere segíts ekkor ës ekkor ezt megcsinálni ott:hon (.) °pillanat ës mạ itt lennének (.) 92. Ës ës azt amit mondtam hogy hogy a;a je ten po+//. sexuálny súlad aby bol to je strašne dôležitá vec (.) 93. Ës ez nem fogja ēadni <=elhagyni> magát °ës rögtön megérti 94. És hát a szilveszter az ami;amibe nagy reményeket fektetek () mivel azt szeretném több napra elhúzni (.) 95. És hotya <=hogyha> (.) bekerül aa (.) bekerül °Pozsonyba akkor mëgin () el në vesszön hogy mostan (.) nem tunaa (..) [dobbant] (.)°kenyért kérni vagy inni /-kérni-/ 96. És így most már így °fölnıtt +//. felnıtt fejjel nemm érdëkël a (.) +//. hogy most bepótolnád ezëkët a ( ) mulasztást? (..) 97. Ës ilyen emberekke(l) nagyon meg lehet ezeket a doγokat valósittəni (.) 98. És izé () /-és aztán meg má vót nekii-/ (.) 99. Ës meglá+//. lá+//. b;bizonyos értelembe beléjük nevētük bizo ez ez nehe+//. nehéz ës erıs szó talán (hogy) beléjük nevētük de () akkor inkạb aszəngyuk ogy megmutattuk nekik ezt a °alternativát °ezt a utat (.) 100. És mér nem a kerületi vəsa <=vagyis a> aaa járási központba Galántán? 101. És MM (.) a;abbul is akarnán csinálni aa (.) diplomamunkámat hoggy uggy legyen MM °na hranici () mezi középkoron és (.) & <=hangosan nyel/nyelvével csettint> cirkevné dejiny (.) vagy úgy 102. És mondjuk ott azér a ºtanulmányi eredmények is nagyonn HM befolyásolták azt hogy ki hova mehetett 103. Ës most az a helyzet (.) hogy tudunk () Ö Nyárosdon lakok ugyi mi Ö szlovák oviba si <=is> jártom MM tudok (.) jo;jol szlovákú (.) 104. Ës nagyon jo érzés es ez csak egy apróság le () l;le le:hegesztettünk pár csövet ës pár izé (.) fıfalaztunk egy kályhát 105. És osztán (..) osztán késıbb kiderőt hogy ez nem is oan kezdıknek van mind olyan (.) ilyen haladóknak vót +//. lëtt vóna az a könyv úgyhogy nem kezdıknek de hát én +/. 106. Ës valakibe fölkeltek asz hogy +//. fölkeltem azt a érzést hogy () hogy ı hogy hogy akarást +//. (.) /-nem is hgy akarást haneo <=hanem hogy>-/ [gyorsabban] (.) °kíváncsiságot (.) 107. És a baráti köröd íggy akkor hogy alakult? Akkor csak szlovákok voltak szerintem nem? 108. Esetleg /-hogyha-/ a munkája megkiv+//. megköveteli 109. ÉsÖ az érett+/. és az érettségi? 110. ÉsÖ jársz ÖÖ futnii vagy tornáznii vagy +… 111. ÉsÖ még volt a biológia amivel szintén úgy áltam hogy (.) szeretem a természetfilmeket is () utána szoktam olvasni dolgoknak és fogla+/. Ö foglalkoztatnak ezek a ilyen Ö természetrajzi kérdések () 112. Éss ÖÖ () to je prekvapuúce hogy aa szlovák könyvtárba(a)n nagyon sok francia könyvek vannak M itt MM Pozsonyba 113. Éss ÖÖM & <=hangos kilégzés> NO hát kňaz nem akarok lenni 114. Ez () attó is függ hogy hogy hogy mi;mi;mik azok a () elegendı kis kis (..) /-hogyan mondjam magyarú-/ [halkan] °most mondom szlovákú akkor (.) nevyhnutné a dostatočné podmienky.

273

115. Ez a elsı hé+/. elsı hónap azzal telt el hogy fölkészítettek bennünket hogy (..) ilyen alapkiképzést kaptunk (.) 116. Ez a Ö ez a Ö l;lëánkám ez a Ö fiatalabbik ez Ö °ē tudja /-fogannyi-/ [rácsap az asztalra] hogy m;mittomén aa aa vót /-änyjátú-/ [csörög valamivel] ēvátunk 117. Ezeket a rögzített dolgokat küldtük tovább (.) a további analízisre () ÖÖ egy fö;fölsıbb fórumra 118. Ezen kívül még progra;programokat is kell negyedévekre készíteni. 119. Ezt tudnám magamrol ēmondani () 120. Ezzz (.) ÖÖ ez csak olyan szekundális dolog F 121. Fölvettek fölvételi nékül ez egy ójab <=újabb> f;fordulópont:nak tekinthetı (.) (nyelvjárási sajátság is, olyanként lexikalizálódott) G, Gy 122. Galántán születtem nyolcvannyolcba (.) ÖÖ Tósnyárasdra költöztünk °vá nem is költöztünk valojạban itt laktunk ugyhogy (.) a mamámnál [felsóhajt] (.) 123. Galántáro megén ÖÖ Galántáro 124. Gusztustalan () Há de izé micsinász vele (.) H 125. Hạ [halkan] °anyanyelvem a magyar (.) de töbet beszëlök asziszöm szlovákú 126. Hạ °ēsı évbe még nem montam () °bbiztosan [nyomatékosan] hogy mos <=most> mögyök tovább 127. Ha csak ha csak ha csak ilyen kirándulást szervezünk vagy színházlátogatást vagy valamit (.) nem mindenki ér rá 128. Há mer biztos hogy érdëkës minné több nyelvet tudna embër én is szeretném (tájnyelvi sajátságok is) 129. Hạ mos mit <0mondjak> hạt () °csinájuk meg ës akkor megcsinátuk ës akkor (.) látom a gyerekek szemibe ogy °akarják asz csináni ës sa <=csak> mut+//. m+//. kölött nekik mutatni egy alternatívát (.) (teljes hasonulásként is értelmezhetı) 130. Ha valaki Szlovákiában történész ,akar’enni <=akar lenni> M a;az (az) +//. annak muszáj °magyarul () °beszélni va(gy/ty) () aspoň érteni (.) merr nagy+//. aa magyarok nagyon sokat írtak a történelembıl és szeinteem <=szerintem> °az soha nem lesz átfordítva szlovákban [mosolyogva] 131. Ha valaki Szlovákiában történész ,akar’enni <=akar lenni> M a;az (az) +//. annak muszáj °magyarul () °beszélni 132. Had a katonaságró magáról (...) MM túlÖtúlságosan sok pozitív élményem nincs inkább ez+/. a+/. ezek a katonaságnak a negatív oldala (.) maradt meg bennem bár idıvel ezek is úgy fokozatosan elhalványulnak °de ha akarod beszélhetek rı+/. róla bıvebben is [kutyaugatás] (.) 133. Hát () tudja a szösz, hogy hol voltak 134. Hạt (..) elsı kérdésem az lenne hogy (.) hogy-ÖÖ (..) thạt hogy ki vagy végülis egy ie <=ilyen> °általános (.) tudnivalókat () rólad mondjá () el (.) 135. Hạt [halkan] °perszehogy amit szlovákú tanútam akkor az jobban+//. ārú jobban szlovákú tudok beszéni (.)

274

136. Hát a anyutú tanút meg magyarú (..) mer ( ) én nemtom mikor összekerőtek akkor anyu biztos tudott valamit szlovákú de apu nem tudott sëmmit së (.) magyarú úgyhogy +/. 137. Hạt akkor (..) itt vagyok (.) most per pillanat ez egy olyan nagyo;nagyobb °esemény az életembe egy oan mittudom oan (.) olyan három éve lehet fölépítve () enek nagyon örülök 138. Hạt az alapokat aazt a gimnáziumba (.) °sajátítottam el az angol nyelvnek az alapjait (..) Aztạn a késıbbiek folyamạnn ÖÖ [gondolkodva mondja] () talán a fıiskolán is volt (.) egy vagy két szemeszternyi angolunk 139. Hạt az angolon kívül valami () rám ragadt () még a °cseh nyelvbıl () egyéves () katonai szolgálatom alatt (...) ÖÖ dde azt lehet mondani o <=hogy> inkább inkább csak ilyen °passzív nyelvtudás hogy értem amit aa () cseh nyelven (.) a cseh nyelvet (...) 140. Hạt az angolon kívül valami () rám ragadt () még a °cseh nyelvbıl () egyéves () katonai szolgálatom alatt (...) ÖÖ dde azt lehet mondani o <=hogy> inkább inkább csak ilyen °passzív nyelvtudás hogy értem amit aa () cseh nyelven (.) a cseh nyelvet (...) 141. Hát azt mondják hogy °výberové gymnázium (..) de hát nekem ott nem nagyon tetszett (.) NO ab +//. ann +//. annyiba jó vót hogy (.) ÖÖ NO ott sokat meg akartak tanítani (..) de a másodalon <= másoldalon> meg (.) olyan taký veľmi (boli) prísni (.) túl sokat akartak tılünk meg (.) nagyon olyan +//. mintha olyan /-DIKTATÚRA-/ [gyorsan] vagy mi volt ott 142. Hạt egy részbe igazuk van °de viszont üén is took mondani ellenpéldát 143. Hạt én ÖÖ magyar nemzetiségünek tartom magamat (..) 144. Hạt magyar magyar vót a mise (.) 145. Hạt mivel nem régen volt a könyv()hét vagy könyvnapok az egyetemen (.) ÖÖÖ (.) ott ÖÖ vett részt Kovács Ákos () 146. Hạt Ö meglehetısen mostoha körülmények vártak ránk (.) Ö most ahogyan a katonaságot ÖM ismerik az emberek ez az egészen más pedig t;talán csak idestova húsz-huszonöt éve hogy ez volt 147. Hạt Ö nyelv alapvetı(.)en () hogy ÖÖ szlovákul teljesen más tanulni mi;mint magyarul () anyanyelven (.) 148. Hát ÖÖ () néha megkérdeztük +/. hát persze hát azért (.) egyengetni kell már valakinek a pályát <= pályáját> már a kezdetektıl fogva (toldalékkiesésként is értelmezhetı) 149. Hạt ÖÖ mivel a felkészülés jobban megy rá ezért aszmondom hogy (.) könnyebb (.) dee a vizsgák eléggé (.) MMM (.) súlyozottak (.) 150. Hạt ugye hạt én () /-ën nekem ezt nem is köllött igy mondani-/ [magasabban] ho kétszer hogy válójam el jo mëg nem +//. nins semmi igy hivatalossan de (.) szivembe má aszontam hogy ën ezt meγ akarom csináni (.) 151. HátÖÖ nagyon izgultam mivel a többiek azt mondták,hogy elég sokat ke;kell rá tanulni 152. Hətəkkor <=hát akkor> jelenleg a Debreceni Egyetem () ÖÖÖ környezet(.)tudomány (.) szakos () elsıéves hallgatója vagyok 153. Hisz most amik elıttem állnak jóval nehezebbek mint az érettségi M nem izgultam annyira mivel () a aa hétfıi napot a némettel kezdtem és az volt a kedvenc tantárgyam 154. HMM hát a én osztályomba van egy (.) egy csaj aki Galántáról van (..) de nem beszél magyarul (.) mondta hogy () tud magyarul de csak nemm (.) oly nagyon jól [halkan] 155. Hogy °tessék it van ez a hely csináljunk egy pályát (.) It van egy áso itt a lapát () itt ássátok a gödröt () it mi ez fəgjuk falazni ës így (.) 156. Hogy ÖÖ (..) mekkorát bénáztak (..) amikor raktuk a tüzet () akkor ÖÖ tudni kell ehez hogy ÖÖ nem valami na;nagy tőzrakók úgyhogy elég bénára sikerült a dolog () 157. Hogyha °az;azok a könyvek nem lettek vóna akkor én aszmondom neked hogy (.) FIZIKA FIZIKAA terén soa meg nem fordútam vóna 158. Hogyha olyanba () láát meg akkor izé (.) akkor úgy () nemtom úgy észrevë+//.

275

159. Hol teccél+//. hol;hol tettél szert az angol nyelvtudásra (.) Elmesélnéd? (.) 160. Hol telt nekëm pálinkára vagy borra mék csa ëtyszër is ëty hétën () vagy () vagy () vagy () mint mos má most hoGY () fızessük a pálinkát is ugyë. I, Í 161. Igaz hogy csak alapiskolábo járt a magy+//. () a feleségem magyar iskoláwo (..) 162. Igaz hogy elsı héten csak oltottak bennünköt KHM valami négy vagy öt alkalommal is HA ÖM beoltottak mindenféle MMM inekciókat kaptunk (..) 163. Igen mer ÖÖ nálunk van ÖÖÖ magyar magyar medi +//. [bosszúsan csettint, mert nem tudja kimondani a szót] (.) °magyar medikusok klubja () és oda ÖÖ +//. o;o;ottan harminc ember (..) °tag. 164. Így a INTERNÁTon vót egy pár magyar (...) 165. Így telt az elsı három hetem () utána (.) MM kicsit szokatlan volt a többi hét 166. Így viszonnt mind a két (.) /-nyellvi-/ [lassabban] csoportba meg kultúrábə ugyanúgy otthon érezheti magát és ugyanolyan szabadonn tud majd mozogni a kettı között (.) 167. Ilyen filozófia ilyen (.) mostanába ilyen (.) mondanám ez ilyen erıs szó de igy fének az emberek tıle 168. Itt ülünk Hegedős Lászlóval (.) akii əgy jó barátom (..) 169. Itty () nem tudom hettvenbe vagy me+//. nyócvan+//. hettvenbe körőbelü bezárták a magyar iskolát ës szlovák iskola lett (..) J 170. Ja most jut eszembe hogy me+//. elfelejtettem megemlíteni hogyÖ () amikor elmentünk a többiekkel () egy ilyen többnapos kiruccanásra (.) hogy ÖÖ (..) mekkorát bénáztak (..) amikor raktuk a tüzet () 171. JAJ na konci roka! Hat (.) & mit +//. & nálunk nincs olyan tradíció hogy mind aaz egész ÖÖ trieda mén <=megy> minden egy triedá-ba 172. Jowa <=jól van> akko rosszu esett de most ugy érze ogy megvalósitható () még jobban () ugyi mer /-öregeb vagyok idısseb ës járok föiskoláro s ugy gondolom hogy-/ [gyorsabban] () megvalósíthətom önmagamot vagy hugyan mondjam (.) [köszörüli a torkát] 173. Jowa <=jól van> ēhiszem hogy Galántạn nehéz vagy így lakótelepeken (.) de (.) °azér nem +//. anak soha nincs eredménye (.) ha ē sincs kezdve (.) K 174. Késıbb kiderőt hogy ez nem is oan kezdıknek van mind olyan (.) ilyen haladóknak vót +//. lëtt vóna az a könyv úgyhogy nem kezdıknek de hát én +/. 175. Kinyitom azt a könyvet () nem aszmondom həgy rögtön megérti valaki de ha átmegy rajta kétszer akkor /-értse meg-/ [nyomatékosan] 176. Kor <=akkor> (.) asszöm most [dobol] () °beszégetni kéne 177. Középiskola az már egy nehezebb dolog volt M én akkor nemigen tudtam hogy hova is menjek pontosan [kutyaugatás] úgyhogy ebben a szülık irányítottak egy kicsit () hogy mégis mit válasszak ÖÖ tudni kell hogy Ö M anyukám (.) az aa mezıgazdasági iskolában dolgozik úgyhogy eleve nem engedte hogy oda menjek pedig elıször oda akartam menni hozzá (.) úgyhogy az alapból ÖÖ nem került számításba (..) Úgyhogy Ö (.) aa gimnáziumot választottuk

276

L 178. Läät <=lehet> həgy valakik ettöl a szótól megijennének hogy mia jaj dógozni (.) de szeintem ez ez () ez nagyon nagyon mókás (.) 179. Lassan má kezedem úgy érezni hogy jobban fız mint a saját anyukám () Úgyhogy ÖÖ itt ott rá is szólok hogy anyu kicsit má szedd össze magad nem lesz ennek így jó vége (.) M 180. Ma <=már> ma ma vannak olyanok akik nem tunnak magyarú () ebbe aa () fi+//. [orrszívás] fiatalabbak [orrszívás] (.) de a be+//. ën generáci(o/ó)m meg a elö+//. utánnom való három év meg elöttem achik három éve végeztek oviba (.) azok mind tudnak () magyarul is szlovákú is (.) 181. Mara <=marha> érdekes jelenség az hogy a gyerek (.) az mạ nem is tud olyan jol magyarul ës akkor most öregannyávo hogyan beszéljen 182. Másik lëány(.)nyom az ott lakik Vereknyén 183. Meert akarnak () majd aa középkorral fog;foglalkozni foglalkozni [nagyon halkan] 184. Még akartunk szombaton is, a sszalagavató elött kipróbálni, de valahogy nem jött össze. 185. Mëg hogyha asszi+//. vót oa eset is hogy (.) 186. Meg is találták de ÉÉ ÁÁ azo azo az a srác vagy aza ÖÖ azok a ırök akik abba a abba a mőszakba szolgáltak azokat aztán többet aztán nem is láttuk 187. Meg kell szokni ezt a éle;életet is mivel tanulni elég nehéz ott () álandóan valamelyik szobán van egy buli () 188. Meg kell szokni ezt a éle;életet is mivel tanulni elég nehéz ott () 189. Megkérdeztem megérdeklıdtem tıle hogy hogyan is történt a dolog ez az eset 190. Melyik nyelven beszész °könnyebben úgy általánosságwo? (.) 191. Mennyire +//. milyen a sz +//. történelem itt () Nyitrán? 192. Mer () ha igy kinyitsz egy norạlis <=normális> fizikakönyvet egy egy egy egy () egy képlettömb ës annyi (.) 193. Mer (.) télleg nem lásso az hogy most +//. nem tudja elképzelni °nem tugya+//. nem is hogy nem tudja elképzelni ecen nincs neki ara leetısége +//. 194. Mer °azután már otthon is szlovákul beszéltem am;ami;ami(.)jóta & <=hangosan nyel/ nyelvével csettint> °oviba jártam 195. Mer azzal egy+//. én is egyetértek hogy hogy ÖÖ mindenkii a maga módján (.) nagyon okos érted? 196. Mer én inkább ilyen () visszafogottabb tipus vagyok aki így a lágyabb zenét hallgatja () 197. Mer i;igen vónánok olyanok akik szivess+//. kimondotan szivessen <0segítenének> (.) csak ugyi hát [mutatja tehetetlenségét] [rácsap a térdére] (.) [rácsap a térdére] ez van (..) 198. Mer igën melegëk vóta(k) +/. akkor nyáron igën /-melegëk vótak-/ (.) és olyat /-vëttem fı hogy-/ [nevetve] ilyen ilyen fél (.) hogy igy /-ej;ez-/ kint vót 199. Mer mégiscsak (.) it lakunk ilyenn (.) ezön a területön ahol magyarú beszének de mëgin °mëgiscsak Szlovákián lakuŋ 200. Mer mikor mi itten csinátuk azt a kis pạlyạt amit említettem (.) it it () it t+//. Ö °kilenc éves gyerektı kezdve ti;tizenhétig minden vót (.) ccerően <=egyszerően> mindegy szlovák magyar (.) akár mi (.) félcigán vagy mit tudom én mindegy vót (.) 201. Mert valamikor csak négyen tanítottunk () aztán öten () fokozatosan () gyarapodott a () szaporodott a nevelıi léccám () s akkor már az alapvetı sulyponti tárgyak a magyar nyelv () irodalom () matematika ezeket már szaktanárok látták el 202. Milyen nyelvekön beszész áltáwo <=általában> °legtöbbször? (.) 203. Mindig meglep valamivel elég eléggé (.) kisérletezı tipus (.) 277

204. Mink amikor rukkótunk szeptember végén (..) Ö ez má asziszem a második második rukkolási hullám volt [gondolkodóan hegyezte tekintetét az ablak felé fordulva] mer má a alapszolgálatosok ezek akik két évre rukkoltak srácok ezek má () korábban egy két nappal korábban indultak 205. Mink is nnemtudtuk mi az hogy izé (.) °olovránt ës azt <=aztán> rágyüttünk hogy mi az me <=mert> egnéztük a órát ës megmondták hogy óra (.) bekiabáták hogy izé tízórai vagy uzsonna ës ạ <=már> tudtuk (.) 206. MM (.) voltak ilyen többnaposak is ami;amikor elmentünk () tó mellé ilyen kisebb faházak és akkor ott szórakoztunk 207. MM ez a els+//.ez a három hét ez festésbıl állt 208. MM MHM (.) ÉsÖÖ ovodába magyar nyelvőbe vagy szlovák nyelvőbe jártál? 209. MM t <=itt> mondjuk °beszéhetünk a °angolrú is () hogy milyen (.) 210. Mondjal valamit a sulid(.)ról Arról hogy milyen °volt meg most milyen (.) mi a különbség a két suli között (..) 211. Mos megin leetne beszéni hogy a (.) ez a demokrácia-/ [unottan] ahol mindenki kifejezheti saját vélemënyët ës akkor +//. meg ien hülyeségek 212. Mos nem aszməndəm mostan jóvan most fölépíttek egy ag+//. <= aggregátort> valami erömüwet a keertbe (..) de (.) aki viszont csak álmodozni tud ës () és s nem tud cselekedni vagy nem tud t;t;teni érte semmit az z hiábo () 213. Mos tizenn()kilenc éves leszek novemberbe (.) 214. Mos van két °feled [nyomatékosan] vagy ntoo <=nem tudom> hogy +//. Ö és akko hogy °melyik feled /-erösse(bb)?-/ N, Ny 215. Na és aztán () negyedikbe má sokkal jobb volt a helyzet mer () negyedikbe azé tényleg má összeszedtem magam meg azér hạt azt a szégyent má mégse hagytam magamnak hogy azér () hạt alapiskolạba még () tiszta egyes vótam aztán el;eltelik három év aztán nekem három négyessē jövök haza év végén hát azér azz (.) az az az az azér úgy úgy má az ºönbecsülésem se engedte nagyon. 216. Na kérdezd meg én naon <= nagyon> örülnék neki 217. Nagy volt a lendület a lelkesedés akkor még volt 218. Nagyon ideges voltáál nem annyira vagy Ö hogy érzed hogy Ö ahhoz képest hogy amiket amiket így mondtak róla könnyő volt nehe+//. nehéz voolt 219. Neem nem nem °nem nemde dee de Ö érdökös vót Ö ez a áthogyhíjákulás 220. Nekem a szlovák nehezeb mer nəm a () anyanyelvem de () nins +/. nemigen vennëd észre a különbséget szerintem ho most () melyik a mi nyelvünk [orrszívás] (.) 221. Nem aszməndom hogy mindent értek (.) de szerintem (.) /-ezeket a-/ [lassabban] dóγokat egyszerüben is meg leet magyarázni 222. Nem csak (.) annak aki (.) kinyissa és akkor most °fizikus és akkor M azt fəltételezi a könyv hogy járt f+//. valaki középiskolába és akkor mạ úgy adja elö hogy /-integrál derivál és akkor & <=cinikus lemondás>-/ [bosszúsan] () 223. Nem érzek annyira hátrányokat a+//. Ö abban hogy ÖÖ magyarba vagy szlovákba jártam () mivelÖÖ (.) [nyelvével csettint] itt a környéken ugye () a emberek többsége magyarul beszél meg hátÖÖ [kutyaugatás] most Ö attól hogy magyar iskolába jártam attól ugyanúgy beszélem a többi nyelvet is valamilyen szinten úgyahogy meg tudom magam értetni ésÖ megkülönböztetésben még nem volt részem (.) 224. Nem figyelik annyira asz hogy mos szovákosan l+//. ejtetted ki wagy magyarosan ejtetted ki

278

225. Nem mondják nekem asz hogy mos hogy ejtetted ki mer nem oan hülyék hogy azzā & (.) buzerájonak meg mittodomé(nmi) ogy (.) hgy /-hgyan ejtetted ki a szavat-/ [gúnyosan] ës kinevetnek () nem! () hanem ecen ’vissza’hallom magamon (.) 226. Nem nem figyelök āra hogy mostan (.) hogy mostan (..) mmilyen milyen nem tudom milyen () °tagot ide-oda dobálok a szóho vagy (.) [cöccent] akými °pádmi rozprávam (.) 227. Nem tudok (.) ÖÖ semmit a GRAMATIKÁ-bul meeg ilyenekbül 228. Nem tudom hája <=hát az> °ëgyik:nek hogy milyen nehézségei le(h)ettek mer (.) végén a érëttségin tiszta ëgyesse vót még a szlovákbú is 229. Nem tujạk ēképzēni azttot hogy (.) hogy valamit csináljaak /-Akarnak valami jót csináni de nem tudják hogy hogyan-/ [gyorsan] 230. Nemcsak a mai világba () mëg szerintem egy öttven év múva is így lesz hogy (.) hogy asz fogják mondani hogy eez még fiatal °tacskó 231. Nemtom mië <=miért> spórónak a lapokkāl eccerüen x fekete-fehér ábrákon akarnak ēmagyarázni geometriát 232. No! °tud ma+//. németü is egy [redukált ejtéső] keəset de it it most magyar–szlovákra akarok ity () kilyukanni 233. Nomost +//. mos hogyan írjak egy ilyen könyvet (.) 234. Nyugodtan mondhatom hogy ezeknél az alakulatoknál többségben voltunk mi;mink szlo;szlovákok már az hogy Szlovákiáról nem csak magyarok voltunk ott hanem Szlovákia minden részébıl voltak ott srácok egész Kelet Szlovákiától mondom (.) egész (..) egész a Nyugat Szlovákiáig és az érzésem hogy hogy mi szlovákok többségben voltunk kevesebb volt ott a cseh (..) cseh srác (.) O, Ó 235. Olyan rossz házakban laknak hogy az csuda 236. Ott csaak °fordítunk ÖÖ latinból °szlovákban Szlovákba latinul senki se akar fordítani [gyorsabban] NO de ott nagyon sok a szóó és () nem akarózik [nevetve] +//. 237. Ott van a egyik osztálytársamnak egy kisebb (.) chatája és ott voltunk két három napot és ott az egyik este (.) történt ez az eset () aamii:rıl még Ö most is szoktunk beszélni Ö, İ 238. Ö csak azt sajnálom hogy aa barátnım elég messze található és így hétköznap MM lehetetlen hogy találkozzak vele () úgyhogy marad a hétvége de az se mindig Ö lehetséges mivel neki is elég sok tanulnivalója van 239. Ö egy hogy o(ly)an (Ö) három-negyedet abbıl amit M (..) amit beszélnek vagy nézek +//. °Azt megértem 240. İ nyócadik után kijárt ı még itten Szlovákián mënt osztán inak+//. inasiskolábo (.) vəmi mezıgazdasági (.) gépszerelınek tanút ki asziszem valami hároméves is+//. [köszörüli a torkát] 241. İ pedig +//. vele pedig avz volt a probléma hogy haa () ı megszületeet akor én már +//. °ha tanult beszélni én már iskolába jártam 242. İk is mondták hogy ugye iszol velünk () meg ugye ami most szokás de há (.) nem az a tipus vagyok úgyhogy mondtam hogy maximum egy pezsgıvel ha kocintok velük () de nekem utánna elég lesz a kofola vagy a dzsusz () 243. ÖÖ szlovákon kívül esetleg m;milyen nyelveket beszélsz még ÖMM? (.) 244. ÖÖ szoa <=szóval> mindö <=minden> [nevet] (...)

279

245. ÖÖ volt (.) ez a fö+//.felsı (.) éés Ö (.) még vett nekem egy elutazott külföldre hogy megvegye

Ö

mérleget () amiér külön

P 246. Peig most az a érzésem hogy egyre rosszabu beszelek szlováku merugyi () ezek a gyerekek akikke mos körü vajok véve ezek (.) [köszörüli a torkát] szlovạk iskolábo járnok de mondom mind tud magyarú (.) 247. Peig pedig (.) mondom +//. (.) ës engem mindíg érdekelt a ma+//. aa METODIKA () 248. Példu annak aa () amit ën akarok írni köjvet azt a manifesztumot (.) ebbe ebbe (.) pontosan ez van hogy (.) /-°az ne kritizájon aki nem tud rögtön föl;fölmutatni vagy föl j+//. a+//. m;m;m+//. javasolni egy újabb +//. egy-Ö vəgy °újab vagy jobb megoldást-/ [nyomatékosan] 249. Persze ez nagy cél °de megolt|tó <=megoldható> úgy gondolom 250. Pozsonyban mozgatott az a közeg ami()t még elıtte megismertem a /-Magyar Ifjúsági Közösség-/ ()

280

R 251. Rászoktam arra a munkára hogy (.) hogy °igazán (.) meg köl a munkát csiại <=csinálni> (.) örőni an <=annak> hogy munkát cs+//. végezhetek 252. Rosszul is álltak be merr a professzorok között volt egy Ö pri +//. biologičkárka és ı azt mondta že (Ježiši), ostolička vedľa rezáka (.) meg olyasmiket S 253. S & ennek egy milió pozitív () következménye lett 254. s °plussz (.) ugyi itt még van a (.) a dunántuli nyelvjárás is (.) meg a palóc ës ëγ <=még> /-annak a keveréke-/ [magasan] () meg a szlovák keveréke meg a Magyarország geveréke meg ilyenek (.) 255. S a faluba pedig (.) megin () látom azt a () azt a terepet ahol a nagy álmoim megvalósuatnak ës a saát <=saját> munkám is (.) Saát magam megvalósuatok a munkám által 256. S ën mindig itt it voltam melle <=mellette> s mindig kihívott /-segi;segits légyszi-/! 257. S ezért ezért kilencven(.)+//. kilencvenkilenc százalékba szlovákú beszéll magyar+//. magyart nem nagyon használjo csak akkor hogyha ( ) otthol van (..) /-de-/ +/. 258. S fantasztikus szép ısz volt ahugyan (..) a fák levelei elszinesedtek (.) 259. S mëg ec;eccer a harmadikba mëg vótam (.) Tátrába Ës o ttiszta szlovák körjezet vót Ugyhogy ottis vég +//. °még jobban átt+//. (.) átrostálodtam ebbe 260. Semmi komoly egészségi problémája nem volt (.) annak ellenére hogy Ö még meleg vizünk se volt () úgy hogy (...) a (..) amikor az ebédet vagy vacsorát megkaptuk a EŠUSunknak a szélén [nevetve] Ö ott maradtak a csíkok hogy a gulás () a borsófızelék mint egy ilyen sárga-piros vonal [nevetve] ott volt az EŠUSnak a szélén 261. Sose tudtam hogy másnapra mit rakjak be () hogy mire készüljek () úgyhogy ezek ilyeen (.) Ö hirtelen ötlettıl vezérelt () napok voltak () Sz 262. Szávạ <=aztán már> °fıiskolán jó vót hogy () hogy ÖÖ () magyar °csoport közé (...) sme sa dostali ke+//. °oda kerőtünk 263. Szeretek ólvasni magyar könyveket szlovák °mindegy naaz nem is lényeges csak a () °téma a fontos 264. Szova valamit & <=nyögés> këröz <=kërdöző ’kérdezel’> hogy °mmégëgyször ismétője meg 265. Szóval – hogy is mondjam – neki köszönhetem () azt a szellemi kapacitást [...] T 266. Tạt <=tehát> az ne kritizájon aki () aki csak kri +//. ne n;n;ne csak kritizálás legyen hanem °igen () ha kritizállok akkor föl:kínálom a rögtön a váloszt (.) 267. Tạt forditva is érvényes ez (.) 268. Tehạt pëldạul mondjuk én eleve a Karcsihoz igazodtam mindíg és a Karcsi az leszát +//. (.) szoval mindig jött velem ës akkor Újvár+//. (..) szoval hạt ı jöt jöt velem Újvárig 269. Tët <=tehát> () ezek mind szlovák iskolábo jártok (.) 270. To <0sú> NO české Sudety ÖÖ () dee () MM tam podali sťažnos(t) és vissza voltak küldve idee (.) & <=hangosan nyel> Kelet-Szlovákiába (.) Szepsi mellé (.) 271. TOTAL (egy) kétnyelvüsëγ

281

U, Ú 272. Úgy is volt aa középsuliba(a)n hogy ha nem tudtam ÖÖ száz százalékraa [ujjával csettint] (.) aa()z anyagot akkor som sa neprihlásil Nem mentem felelni 273. Úgy tudjon eljárni a körzet dolgai(.)ba hogy ... 274. Úgy utálom hogy nem igaz! 275. Úgyhogy () azér ugy gondótam hogy ennek () ugy (.) mëg nincs °értelme (.) 276. Úgyhogy (.) minekünk a szolgálatunk tulajdonképpen ezek;ezeknek a drótok mö+//.között volt 277. Úgyhogy nem volt nëki gondja csak (.) annyi gondja (.) annyi gondja volt vagy valami hogy (..) hoogy sok gyerëk magyarú beszét a szünetëkbe és mivē ( ) ëgyütt játszottunk futkároztunk csavarogtunk (.) és a nagyja az mind magyarú beszét ( ) így ı is (.) +//. ıvele is barátkoztunk de ( ) úgy ëgy idı után inkább úgy hogy mink nyóc évet jártunk akkor alapiskolábo mostmá kilencet de ( ) nyócadik év után ı má përfëkt tudott magyarú beszé(ny/n)i úgyhogy +/. 278. Ugyhogy sok;sok;sokan mondanám ogy elszlovákosodtak 279. Ugyhogyë <=úgyhogy én> () (ugy a) szlovák ugy má ugy mondanám mạ részbe a °családba is benne van úgyəgy (.) eze <=ezzel> nem vótt probléma (.) 280. Ugyi mindenfële gyerekek vótunk vonatba /-ës valakit lemondtunk szépen magyarú (.) 281. Újvárból tíz óra után tizenegy óra felé indult () Pozsonyba olyan éf+/. éjfél felé vagy tizenegy óra felé voltunk ott V 282. Vaagy ha rosszabb idı volt akkor otthon maradtunk és filmeztünk (.) vagy csak () beszélgettünk (.) 283. Vagy hinduut () vagy °kíínaiit vagy () vagy portugálul () 284. Vagy vagy /-okoz-e valami gondot aa (.) M a nyelv-/? (.) /-Valəmi akadályt-/? 285. Vagy vagy te+//. vagy ugymond ez má megin egy roadt ronda szó hogy °tiszta (.) szlovák ës °tiszta magyar de ezek mind (nean) <=néhányan> tudnak így is hgy +… (.) 286. Vaggy akkor a barátnıdnek vettél e már valami meglepetést vagy mit tervezel? 287. Vannak a ugye+//. ugynevezett rossz gyerekek vagy így (.) vannak ezek a köze;közepén +//. közepin akik aszongyák hogy (.) egyszer it vajis <=vagyis> ara mindják azt xx egyszer ide csapódnak () vagy egyszer amoda (.) ës vana+//. vannak azok a () ugymond jó gyerekek akik hajlandoak tanúni meg segítteni meg esetleg kız:mun:kát is végezni (.) 288. Végin rendösen végeztünk négyen abbu () miŋ <=mink> °ketten magyarok (..) 289. Viszont +//. () ez viszont kizárjo aztot aki nem akarja asz megtanuni (.) Aki °mmeg akarja tanúni az átnézi meg (.) átnézi 290. Voltak olyan esetek hogy (.) °kihasználták ezeket és sok katona (.) a szolgálati+// () szol;szolgálata °alatt elhagyta az országot és német tere;területen kötött ki (...)

Megjegyzés A példák a Comenius Egyetem BTK magyar nyelv és irodalom szakos hallgatóinak szemináriumi dolgozataiból valók.

282

BOTLÁSTÁR

283

*A, Á 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47.

a barátaim óta intettek tıle <= óva> a barátnım anyósa tök hülye □ ja nem, az anyja! <= anyósom × barátnım anyja> a becsapás a lerob □ legrosszabb stratégia a belügyminiszter apósa <= veje> a beszélı gondolatában már alanyválás □ alanyváltás történt a beszélı pedig talán érezte magát egy informális □ pontosabban formális helyzetben a bizottságban egyébként részt vesz az Oktatási Minisztérium képviselıi <= vesznek> a braziloknak durkolt <= drukkolt × szurkolt> a budai és az alsó □ és a pesti alsó rakpartot lezárják a budaorsi rendırısre vitték be <= budaörsi> a buddhizmus nagy mértő elterjedése szempontjából <= mérvő × mértékő> a büntetlenség védelme <= az ártatlanság vélelme> a büntetlenség vélelme <= az ártatlanság vélelme> a CD-t vagy minidiszket □ izét □ flopit eltetted? <= flopit> a cél mentesíti az eszközt <= szentesíti> a Csabi férjes asszony <= nıs férfi> a csapból csak videg hí hideg víz folyt a cselekmény, illetve a cselekvés megváltozásán keresztül a délután kettıs közepén <= kellıs> a doktornı több tutat tüdıgyulladásos beteget kezelt <= tucat> a fekélyes részt körbebáscsáztuk báscsáztuk bástyázuk a feltételek nem egyenletesek <= egyenlıek> a férfiakhoz vonzom <= vonzódom> a férj hosszú elhatározás után megkéri a lány kezét <= a férfi hosszú gondolkozás után elhatározza, hogy megkéri a lány kezét> a férjemnek csipszet ültetnek a szívébe <= chipet> a feteke színhez sárga színt kevertek <= fekete> a FIDESZ elnökjeleltje egyetértett a döntéssel <= elnökjelöltje> a filmekben lehet hallani, hallani! látni a fiú elvégzi □ elvérzik a fodrásznál ráfolyt az út a vízre □ nem, fordítva <= víz az útra> a folyadék térfogata is emelkedik <= nı> a francia konyhában, ami nekünk távol áll <= tılünk> a fúj se szél <= a szél se fúj> a gida az a kisfecske <= kiskecske> A G-O-H kiegészítı mősor, mőszer a gólyák költekezı madarak <= költözı> a gólyakalikával keverem <= gólyakalifával> a görögben arra utazó öö utaló funkció is van a gyanúsított a terítésen átugorva menekült <= kerítésen> a gyerek ezerrel rontatott < vágtatott × rohant; vágtatott × berontott> a gyerekeinknek magyar népmeséket is fölolvassuk <= fölolvasunk> a háború áldatlan áldozatai <= ártatlan> a hallottakat pontosan feligézte <= felidézte> a háló □ a hálótermeben □ a tornateremben há □ szállásolják el ıket a Hamlet egy b öö b öö bosszúdráma <= bosszúdráma> a harmadik tokaji borok fesztiválja <= a tokaji borok harmadik fesztiválja> a hazánkba lépı szankciók értelmében <= hazánkba lépıket érintı> 284

48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93.

a helytelen beszédé beszédlégzéssel párosul ahogy a számítógépet aládúcolta, az nem eurokomfort <= eurokonform> a hölgynek akkor jobb megfigyelıképessége van, mint én <= nekem> a hımérséklet napközben 18°C körül aka □ ala alakul <= alakul> a hullámok és ennek kapcsolatos kérdések <= ezzel> a Hungaroring kipótolja a parkolót <= kárpótolja> a hús már meg van fızve, és nyersen tesed hozs □ nyersen teszed hozzá a krumplit? a János vitéz is kapasz □ katasztrófa volt a jel pej □ pej zaj viszonyra figyeljél a Jenyiszej hele helyett a jobbágysz jobbágyság történetének a jogászokat öt éven keresztül arra tanítják, hogy az alanyat meg a tárgyat hogyan hagyják ki a mondatból <= alanyt> a Kati meg az Ági között feszület van <= feszültség> a katonák Dél- és Nyugat-Irakban han harcolnak a kék hímzés teteje teljesen kirózsaszínosodott <= kirózsaszínesedett> a képen volt egy fal <= a falon volt egy kép> a képzés nem a hangszíntıl múlik <= nem a hangszínen múlik × nem a hangszíntıl függ> a késıbbiek során sem fogom () megragadni minden alkalmat <= fogok> a két ot □ ötliteres a kígyó a harkába farap <= farkába harap> akkor vert el apám hülyének <= hülyére> a környezet a fagyáspontnál fölött van <= a környezet hımérséklete a fagyáspont fölött van × a fagyáspontnál van > a kövér Szendrı Jızsefrıl írta könyvét <= Józsefrıl> a következı napok nyári napokat hoznak <= nyári idıt> a legkevesebb ilyen elemeket a bolgárok válaszaiban találtak <= elemet> a létszámhiányt ki lehet egészíteni <= a létszámot> a magánhangzók voltak elállíthatók □ elıállíthatók a magyar agglitunáló nyelv <= agglutináló> a magyar evangélike evangélikusok is keresték velük a kapcsolatot a magyar közéletet táljátok fel □ tárjátok fel a Magyar Nemzet foglalkozott a Magyar Nemzet ügyével <= Nemzeti Bank ügyével> á, már nem is emlékszem az árát <= árára> a március tizenötödikei nyitıelıadás <= nyitóelıadás> a másik úr beszédével nem kívánok fogalmazni <=foglalkozni> a másikat egy barátom csítette <= csinálta × készítette> a második sámsort <= számsort> a médiakompencia kialakítása <= médiakompetencia> a meditáció egy konfliktuskezelési módszer <= mediáció> a megadott útvonalról nem szabad eltérni <= útvonaltól eltérni × útról letérni > a megnövekedett mőtárgyak elleni bőncselekmények <= a mőtárgyak elleni megnövekedett (számú) bőncselekmények> a megnyitó ünnepség hivatalos pillanatai ezzel véget értek <= záró ünnepség> a megszopo a megszokott az, hogy… a mentális lexikon a szóasszoiciók tükrében a mesében volt egy csúnya boszokrány <= boszorkány> a Mézesmackó térnél… <= Mézeskalács> a mi ó □ a mai órára 285

94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136.

a moldvai csángók csak egynegyede beszéli valamilyen szintet a magyar nyelvet <= szinten> a mondat kes kezdeténél ez pont fordítva van a mondatok lehetnek egyszerőek vagy összetették <= összetették> a most alakult ös □ ötfıs… a múlt században találták ki és azóta is virágzik mint forma a korlátolt feleségő □ felelısségő társaság a munkakövezes a munkaközösség-vezetı a munkáltatónál ugyanis az elhunyt éjszaka… <= elmúlt> a nappalin meg a költségtérítésesen is ugyanannyi volt most a korhatár □ korhatár?! ponthatár a napsütés egész nap süt <= nap> a nekik szánt iszme □ ismeret szintjén a nemzetközi értéktızse ÖÖ hatása a nevéhez főzıdik az Aranybulla kiadatása <= kiadása> a nevemen a helyem <= a helyemen a nevem> a névsort, amit megírták <= megírtak> a Nobel-békadíjas <= békedíjas> a nıi encipáció <= emancipáció> a nyelv kultúrahozó □ kultúrahordozó és teremtı funkciói a palack kiszabadul a szellembıl <= a szellem kiszabadul a palackból> a pályaválasztó pápaválasztó… a parancs megadásával vádlott Dudás István vádlottként válaszolt <= vádolt Dudás> a párizsi nemzetgyőlésben rombaként bobbant <= bombaként robbant> a parkban garázdálkodók a vandálok késıi ısei voltak <=leszármazottai> a parlagfőtıl energiát öö allergiát lehet kapni a Petı Intézetben kundoktor <= konduktor> a postahelyeket irányítási számmal látják el <= irányítószámmal> a proletárnak kilág a lábujja <= kilóg> a pszicholingvistikák szerint <= pszicholingvisták × pszicholingvisztikák> a rádióban láttam egy jó reklámot <= hallottam> a ravaszt nem hivatásos vadász fogja <=a puskát nem hivatásos vadász fogja> a rendır igazoltatására és a gépkocsi teljes körő átvilágí □ átvizsgálására 30 perc elfogadható a rendırök a repülıtér várójában ellenırizhetik az autókat… ellenırizhetik az utasokat a rendırség logisztikai úton jött rá <= logikai> a rendırség sokat tesz a bőnüldözés elleni harcban <= bőnözés> a repüléstıl sokan szoktak aggódni <= repüléstıl sokan szoktak félni × a repülés miatt sokan szoktak aggódni> a rettenetes pártállam idején volt Szőrös Mátyás a kórházban □ kormányban a ritmusérzésed nem a régi <= ritmusérzéked> a ruszinban és az ukránban van hasonló nyelv <= hang> a sánta kutyát hamarabb utolérik, mint a hazug embert <= a hazug embert… mint a sánta kutyát> a sarokszámok és a kriténé □ kritériumok felsorolásával nem is untatnám önöket a sirályok majdnem szétcicálták a kacsákat <= szétcincálták> a speciális intézetben tizennyolc éves kor után az elhelyezésre kerülı emberek haláluk végéig bent maradhatnak <= halálukig × életük végéig> a sütıben van a kaja… sütıben! hőtıben a szakemberek elsıdleges beslése szerint <= becslése> 286

137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184.

a szavazás megimé megismétlésére a szél lefújta a fejérıl a csukmát, kucskmá, kucsmát a személyazonosítás azonosítása <= igazolása> a szendvicset téliszamálival készítsd el! <= téliszalámival> a szerelmes savakat szavakat az imádott férfi helyett az apja fülébe súgja a szó jelensége <= jelentése> a szófajváltás azonban nam minden csoport tagjaira érvényes <= nem> a szokástól elkérıen azelıtt bokáig ért <= eltérıen> a szókincsba azt <= szókincsbe> a szolidaritás fogyózik <= fogyatkozik> a szombathelyiek a kötıugró világbajnokságon elsık lettek □ vagyis kötélugró a szorongás réven révén a szők hangterjedelemben elhadárt szöveg <= elhadart> a szülık mossák magukat <= kezeiket> a tala □ tavalyi évet teljesen kihagyta a talpadtól a fejed búbáig <= búbjáig> a tartósan betét – bocsánat – tartósan beteg a tavalyi egészségügyi hatóságok <= tajvani> a tehetıs önkormányzokat kivéve <= önkormányzatokat> a tejet is érinti a margakerge □ marhakergekór <= kergemarhakór> a telefonüzeket üzeneteket hallgattam le a teljesítmény pofozása <= fokozása> a Teréz körút tizehárom szaratt □ szám alatt tartandó konferencián a térfogatának meg kéne növelni <= térfogatát meg kéne növelni × a térfogatának meg kéne növekednie) a térnek, a síknek a kihasználását <=síknak> a tervkoncec tervkoncepcióval a tettlegesség határát súroló demokrácia <= demonstráció> a tibeti fennsíken hasonlóak voltak a társadalmi viszonyok <= fennsíkon> a Tibi iszik, mint a görény <= gödény> a Tibi lelkibeszédet, vagyis hegyibeszédet mondott a tisztaság hagy maga után kivetnivalót <= kívánnivalót> a tizenharmadik kerületi önkormáynzatnek kell beadni a pályázatot a továbbjutás szempontából <= szempontjából> a több mint egy éve húzódó sértettel együtt <= ügy sértettjével> a tömeg halálra kiabált Izraelre <= halált> a trágyaláson többek között megállapodtak a teendıkben <= tárgyaláson> a túltenült □ túltanult válaszok a tüdıgyulladásnak, azt mondják, hogy mindenféle szövevénye □ mi? szövıdménye lehet a TV2 teletextjének 321. oldalon <= oldalán> a valószínőság-görbe alapján a Vári kiállításu □ kiállítása miatti emberhátrányt kivédekezte a magyar válogatott a vazba □ vasba vert rabnak sétálása a vezetı nyolc hónapon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett <= nyolc napon> a világ minden tává □ tájáról meghívott pedagógiai szakértık a visszajelzés at az, hogy… a volt idıs amerikai szenátor <= az idıs volt amerikai szenátor> a volt szitokminiszter <= titokminiszter> add ide a buksztárcámat! <= bukszámat × pénztárcámat> 287

185. addig azért még megborotválkozom magam <= megborotválom magam × megborotválkozom> 186. addig ficánkozik □ ficánk □ ficánkol <= ficánkol × fickándozik> 187. adjunk 150 volt! <= voltot> 188. adsz egy puszit <= adok> 189. ágens <= Ágnes> 190. ahhoz képest, hogy nı vagy, nem vagy annyira büta □ de mégis… 191. ahhoz ragaszkodni akarom <= akarok> 192. ahogy a mester, ı szem □ sem visel melltartót 193. akadémikus étteremben <= értelemben> (fızımősor után a következı mősor konferálásánál) 194. aki beleeszik, annak halálának halálával fog meghalni <= az halálnak> 195. aki Istenben hisz, nem csatlakozik <= csalatkozik> 196. akik ebben a területen összejönnek <=ezen a területen> 197. akik érdeklik a fizikát <= akiket érdekel a fizika> 198. akit esetleg ez érdekli kel: a tanár úr megírta véleményét <= érdekel> 199. akkor gyakjunk □ gyakoroljunk 200. akkor könyvjegyzı □ jelzı 201. akkor közeledünk egy kicsit <= közlekedünk> 202. akkor lesz izagán izgalmas ez a harmónia <= igazán> 203. akkor megyünk a szaunába? uszodába 204. akkor mibıl arad □ eredhet ez a különbség? 205. akkor miért disznót termelsz □ ö □ vagy hogy mondják? <= tenyésztesz> 206. akkor odaértem az útszeretkezıdésbe <= útkeresztezıdésbe> 207. akusztikai elemzésban □ elemzésben 208. alaktan <= alaklélektan> 209. alig-alag □ alig maradnak el a kínaiak Rómában úszott világcsúcsától 210. állt a hátamon a hideg (mondják neki, hogy mit mondott, erre javít): ja, állt a hátamon a libabır <= végigfutott a hátamon a hideg × felállt a hátamon a szır × libabırös lett a hátam> 211. Álm □ álm □ álm □ elméletileg, vagyis állítólag. Na, ez az! <= állítólag> 212. általában a devianciák egyébként is erısebbek az USÁ □ Japánban, mint az Egyesült Államokban 213. általában nem szokták a gumikövet, gumicsövet kalapáccsal szétverni 214. Altanta <= Atlanta> 215. alulreprezentált ember <= alulképzett> 216. ám ütküz útközben szembe kellett nézni… 217. ami az érdekessége ennek a leves □ ennek az egytálételnek, hogy a levest is helyettesíti 218. ami egy izotermák <= amik izotermák> 219. ami még itt lényegekén □ lényeges részként levonható 220. ami melegebb, mint a lent <= mint lent> 221. ami nem olyan, mint a más <= mint más> 222. amikor éppen nem én vagyok az ügyeletfolyosós □ folyosóügyeletes 223. amikor jöttünk ki a papból <= székesegyházból × paptól> 224. amikor meglátott benne Feri, kitátotta a szemét <= nagyra nyitotta a szemét × kitátotta a száját> 225. amit a szkeptisok szkeptikusok… 226. amit az ellenırzı vizsgálatok bebizonyították <= amint> 227. anatómijú □ anatómiájú

288

228. Andrea, most már elég, ne csöcsörésszen tovább! <= cseverésszen> (nagymellő lány beszélgetett órán) 229. anélkül, hogy nem ússza le a Dunát <= hogy leússza> 230. annál obszcéneket mondott férfitársaságban <= obszcénebbeket> 231. anya a brutyális brutális kesztyőfelirat-tértı tépı <= brutális, tépı> 232. anyahordozóhajó <= anyahajó × hordozóhajó> 233. annyi pénzt fizetek a kımővesnek, hogy azért akár tisztességesen is bepakolhatja a falakat <= bevakolhatja> 234. annyira dinnyis vagy! <= dilis × dinnye> 235. annyira sok a golyó <= gólya> 236. annyira szeretem az Orsit, hogy el sem tudom feltételezni róla <= el sem tudom képzelni × fel sem tudom tételezni> 237. archívában <= archívumában> 238. arcunkba rejtjük tenyerünket <= tenyerünkbe rejtjük arcunkat> 239. árfejhaltó <= árfelhajtó> 240. árgus szemekkel fegyeld az elıadót 241. arra akarom felhívni a hangsúlyt <= felhívni a figyelmet × tenni a hangsúlyt> 242. arra ne haragudjunk rá a szerencsétlenre! <= arra ne haragudjunk × ne haragudjunk rá × ne haragudjunk a szerencsétlenre> 2 4 3 . arra szeretnék rávavilágítani, hogy mai világunkban melyik áll meg jobban 244. ártatlanság félelme <= vélelme> 245. asztalt retusál <=restaurál> 246. át van kötve egy ilyen selyem színő kék masnival <= kék színő selyemmasnival> 247. átesett a túlsó ló oldalára <= átesett a ló túlsó oldalára> 248. átjött, hogy nehogy kimaradjon semmibıl <= ne maradjon ki semmibıl × nehogy kimaradjon valamibıl> 249. átlagos, szigorú évnek nézünk elıbe <= elébe> 250. átlépte a Rubiconon <= átlépte a Rubicont, ill. átlépett a Rubiconon> 251. átmegyek a te szobád □ a te asztalodhoz 252. az 1990-es érvekben <= években> 253. az a kapufa bement volna <= labda> 254. az a vén szkirittyó ööö szipirittyó □ szipirtyó! <= szipirtyó> 255. az adatkörzıknek adatközlıknek 256. az adatok kétérték □ kétértelmőek 257. az afáziások antikvárium, antikvárium! akváriumtesztjét… 258. az akusztikai kucsok kulcsok 259. az akusztikai megvalás □ megvalósulás paraméterei 260. az alapos rendıri kreszkérdések hatására, elnézést, keresztkérdések hatására a férfi elismerte… 261. az alapvetı fogyastászi fogyasztási cikkek 262. az anyakönyvekbe belepin □ belepillantva 263. az arabok és a fanatizmusok az egész világon el vannak terjedve <= fanatikusok> 264. az atomő <= atomerımő> 265. az autópálya-építést függetleníteni kell az autópálya-építést 266. az egy irodaházépület <= irodaház × irodaépület> 267. az egyszerő állampolgár kirekesztnek érzi magát <= kirekesztettnek> 268. az elemzése eredménye □ elemzési eredménye pillanatában elégíti ki 269. az elveszett frigyláda fojtogatói <= fosztogatói> 270. az ember belegondolja <= belegondolja magát> 271. az ember le sem hunyhatja a fejét <= szemét> 289

272. 273. 274. 275. 276. 277. 278. 279. 280. 281. 282. 283. 284. 285. 286. 287. 288. 289. 290. 291. 292. 293. 294. 295. 296. 297. 298. 299. 300. 301. 302. 303. 304. 305. 306. 307. 308. 309. 310. 311. 312. 313. 314. 315. 316.

az emlısök hosszabb-rövidebb ideig a mélyükben hordják utódaikat <= méhükben> az én igazamnak adott igazat <= nekem adott igazat> az idıtartam idısebb korban megnyíl megnyúlik az igazgató úr üzemi tárgyaláson van <= üzleti> az igazságügyi mőszaki szakértıt nem tudom jól lefordítani, az egészségügyi orvosszakértıt, azt igen <= igazságügyi orvos-szakértıt> az ilyen és ehhezfajta <= ilyenfajta × ehhez hasonló> az innovációs szankcióban vettem részt <= szekcióban> az irányított képességek fejlesztése <= a képességek irányított fejlesztése> az is elıfordulhat, hogy az összefogaló □ összefoglaló fajfogalmat… az is koccanésos baleset az itt ülı ÉKP-s iskolák vezetıi közül <= az ÉKP-s iskolák itt ülı vezetıi közül> az iz bizonyos <= is [izs]> az lett volna jó, ha legalább kettıbıl meg tudod csinálni <= legfeljebb> az már oran régen □ vagyis olyan régen volt az ominózus T. doktor által írt levél miatt <= a T. doktor által írt ominózus levél miatt> az oresz Nyesztorjev <= orosz> az Országos Vakok Intézete <= a Vakok Országos Intézete> az országot tapasztalt kezek irányítják <= emberek> az osztályon nyolc fı katéterbeütéses tartózkodik <= katéterbeültetéses> az ottani rendezık is azok általában egy kivétellel azok ilyen □ vagy éppen nem végezte el a fıiskolát <= nem végezték el> az ötvenes években mennyiért adták a tenyért <= tejet × kenyeret> az szokott lenni az ellenérv <= a mellette szóló érv> az új tea finom, olyan cépfrútíző <= citrom- és grépfrútíző> az unió gazdagságának helyzetérıl értekeztek <= gazdaságának> az üdítıt meg beöntünk a szákba! <= beöntjük a szánkba> az ügyes hmmm □ ööö hhogy hívják? nyomozó <= nyomozó> azban <=abban> Azért a mi iskolánk jó! Jó képvise képv képzettséget ad. <= képzettséget> azért nem határozhatunk ennek az idıtartamnak a meghatározására ilyen idıhatározót <= használhatunk> azért, hogy jegyen legyem, jegyen legyem □ legyen jegyem, na! áziai <= ázsiai> azoktól az íróktól akarom elolvasni két fontos mőveiket <= mővüket> azóta fordik a tengerekben kolleganı <= fürdik> azt a címet adta saját cikkét <= cikkének> azt álmodtam, hogy egy pornó öö egy horrorfilmben azt a nagy kanyarat add! <= kenyeret × kanalat> azt azért elég szépen látszik rajta <= az azért elég szépen látszik × azt azért elég szépen látni> azt hiszem, hogy elszállt velem a ló <= elszaladt velem a ló, ill. elszálltam> azt hiszem, még mindig nem fordítjuk elég figyelmet arra, hogy <= fordítunk> azt hiszem, valamelyik olimpia okán pityeredtek el a könnyeim <= eredtek el a könnyeim × pityeredtem el> azt is elképzelnek □ elképzelhetınek tartom azt jobb, ha elmegyünk <= az> azt kell hogy válaszolnom <= kell válaszolnom × kell hogy válaszoljam> azt mondta, hogy nem tudta, hogy hamuzzon-e <= hazudjon × kamuzzon> azt nem kételkedem benne <= azt nem kétlem × nem kételkedem benne> 290

317. azt nem tudom, mesélted-e □ meséltem-e 318. azt nem tudom, mi vany ott <= van> 319. azt se szabad elfelejtkeznünk, hogy… <= arról se szabad elfelejtkeznünk × azt se szabad elfelejtenünk> 320. azt tartom rendkívül folyamatosnak □ fontosnak, hogy folyamatosan 321. aztán jönnek apa szervájai <= szervái> 322. aztán rátér arra, hogy ki a kedvenc együttes <= együttese> *B 323. 324. 325. 326. 327. 328. 329. 330. 331. 332. 333. 334. 335. 336. 337. 338. 339. 340. 341. 342. 343. 344. 345. 346. 347. 348. 349. 350. 351. 352. 353. 354. 355. 356. 357. 358. 359.

Babits az Isteni játék fordító □ az Isteni színjáték fordítójaként írja ezt Bágor <= Gábor> Balatonelmádi Almádi balszerencsétlenség <= balszerencse × szerencsétlenség> bánatba fojtottam a bánatom □ öö □ bánatba fojtottam az italomat <= italba fojtottam a bánatomat> barátnıjéhez eltávozott <= barátnıjétıl> baszk <= búr> Bátonytenyere <= Bátonyterenye> be kell kerülnünk az UNIO-ból <= UNIO-ba> be kell tennem a zsebemet kezemet a zsebembe béhány nappal a biarritzi csúcs elıtt <= néhány> bele kell számítani a tagba □ ö □ tagdíjba belejátszott a halálához <= hozzájárult a halálához × belejátszott a halálába> belelátott a kártyák mögé <= kártyákba> belemer □ belemelegedett belemondta a Zsolti hajába □ öö □ szájába □ ööö arcába, hogy… <= arcába> beletenyelés <= beletenyerelés> bemutatásra kerülnek a problémára váró, megoldásra váró problémák benne volt a sebben a kezed? <= zsebben> beosztottja voltam a pénzügyminiszterben <= pénzügyminisztériumban> bepicsıdött a nyakizmom <= becsípıdött a nyakidegem> beszéljünk sajnálatos miniszter úr balesetérıl <= miniszter úr sajnálatos balesetérıl> betege gyerek lett <=gyereke beteg lett> bilabális <= bilabiális> bizakodó jelek <= biztató jelek> bízik párjának sikerében <= pártjának> bizonyos okok fiatt miatt szívesebben tanulna bizonyos varrási mőveleket végeztem <= mőveleteket> biztos bedugom a füledet a fülembe <= a fülhallgatódat a fülembe> biztos önben <= biztos ön ebben> blafföléskor <= blöfföléskor> borús idıvel tessék számítani <= idıvel számolni × idıre számítani> bozda <= bodza> bı levelő barackot érdemes venni <= levő> Brad Pritt <= Brad Pitt> bőncselekményt elindítani <= nyomozását> büntetés idıtartalmát <= idıtartamát>

*C, Cs 291

360. 361. 362. 363. 364. 365. 366. 367. 368. 369. 370. 371. 372. 373. 374. 375. 376. 377. 378.

cáfolta azt, hogy a polgármester nem volt tévedésben <= tévedésben volt> circus vitiosus <= circulus vitiosus> citera <= cimbalom> csábítószerek <= kábítószerek> csacsozni a csocsóban <= csajozni csocsó közben> csak a szentyek szentyé na ott <= szentek szentélye> csak éppen az nem igaz, hogy ezt Buddha vezeti vissza <= Buddhára> csak kikóstolom <= kipróbálom × megkóstolom> csak me;megmondja aztat ami rehet <=lehet> hogy problémát fog okozni csak meg □ ö □ megkapartam □ ö □ megvakartam a lábam. <= megvakartam> csak náluk nincs akkora rekizommunka □ rekeszizommunka, mint nálunk családi millió <= milliı> csecsemıt adaptált <= adoptált> csikognak a csikék <= csipognak a csirkék> csinált ot músort <= mősort> Csokonyai <= Csokonai> Csongrádon élókoncert lesz májusban <= élıkoncert> csökken a ríla rangja <= líra> csütörtökön a másik órájával lesz órája <= csoportjával>

*D 379. Deák és Kossuth, akik szögesen nem értettek egyet egymással <= akik szöges ellentétben álltak × nem értettek egyet> 380. de annyira okos meg nem tudom, hogy eldöntsem <= de annyira okos meg nem vagyok, hogy el tudjam dönteni> 381. de az én tapasztalatom, ez ideig, lehetséges, hogy csak a hozzám szüremlı barátok miatt, de ellenkeznek ezzel <= ellenkezik> 382. de az igaz, hogy a tizenkét ember □ éves ember… 383. De azok, azok olyanok, má, hogy (…) az;azok;azokkal seee Ö nagyonnn | értek +//. nem hogy nem értek egyet, de (.) nem (..) nestotožňujem sa. 384. de édes ez a nyuszi! hadd simogassam fel! <= simogassam meg × vegyem fel> 385. de errıl nem tehetsz, hanem én <= nem te tehetsz> 386. De fog zavarni figyelj mer tudom hogy egész más a gondolkodásmódotok és máshogy (.) fogsz □ fognak dönteni 387. de jure <= de facto> 388. de lehet ellentétes töltésőek is <= lehetnek> 389. de rog □ rögtön jeleznek 390. de sajnos a körülmények néha úgy esnek össze <= esnek egybe × jönnek össze> 391. de termésszerően természetszerően 392. debil a gyerek, toti <= tuti × totál> 393. de hát ez így egyáltalán nem éri meg az energiafeszítést! <= energiaráfordítást × erıfeszítést> 394. délelıtt az elıdöntık alatt neki volt a második legjobb melle □ mármint hogy a mellúszásban a második legjobb eredménye 395. demográfiai mélyhullám <= mélypont × hullám> 396. Demoklész kardja <= Damoklész> 397. demokráciai okok <= demográfiai> 398. demokrátia <= demokrácia> 292

399. 400. 401. 402. 403. 404. 405. 406. 407. 408. 409.

deporál <= deportál> derékszegszerkesztésre használták <= derékszögszerkesztésre> detonáció <= denotáció> diákok rehabilitását □ rehabilitálását elnézést Didus pacával [nevetés] papával is koccintott differálni <= differenciálni> dimenziálta <= dimenzionálta> dossziójába <= dossziéjába> döbni <= dobni> döntésükkel azzal □ döntésüket azzal magyarázzák duplájára, harmadára nıtt <=harmadával nıtt>

*E, É 410. ebbe a magyar rendszerba <= rendszerbe> 411. ebbe az írásba elhangzott 412. ebbe belejátszik a mi nyelvtanítási módszereink is <= belejátszanak … módszereink vagy belejátszik … módszerünk> 413. ebben az összevetésbıl is Magyarország gyıztesen került ki <= ebben az összevetésben × ebbıl az összevetésbıl> 414. ebben is vannak egy csomó hirdetés <= van> 415. egész picire összeszájal összezárja a száját 416. egy dossziéba gyújtsd össze, amiket írtál <= győjtsd> 417. egy fél literes ásványmentes szénsavvizet kérek <= szénsavmentes ásványvizet> 418. egy hatalmas buka <= bika> 419. egy hatalmas szikra lágör □ szikla rágörgött 420. egy kicsit elidéztünk, ö elidıztünk a segédigéknél 421. egy kis vajat lökd ide légyszi! <= lökj> 422. egy nı énekelt, mégpedig nagyon szép hangjú <= hangja van × hangú> 423. Egy öngyilkos öö orvgyilkos. Ja nem, bérgyilkos. <= bérgyilkos> 424. egy picit még hangíthatok rajta? <= hangosíthatok × halkíthatok> 425. egy picsi □ egy kicsit nedves <= picit × kicsit> 426. egy szobrászt, ami □ aki nap mint nap egyedül van 427. egy tavalyi zálogház kirablása kapcsán <= egy zálogház tavalyi kirablása kapcsán> 428. egyébként is túl aranyos □ alacsony a vérnyomásom 429. egyedül resturálta restaurálta 430. egyedül rohangált le-alá <= le-föl × fel-alá> 431. egy-két ilyen kissé népszerőtlen versek fognak következni <= vers fog> 432. egyre jobban szaporodó pénzváló autók kirablásáról <= pénzváltó autók egyre jobban szaporodó kirablásáról> 433. egységes budapesti parkolás kialakulásról tatott □ tartott tárgyalás 434. éhes vagyok! fogjunk valat! <= halat × vadat> 435. ehhez kapcsolatban <= ehhez kapcsolódva × ezzel kapcsolatban> 436. ehhez nem jár kedvesmény <= kedvezmény> 437. eklatáns megoldás <= brilliáns> 438. el nem olvasott aláírás <= el nem olvasott dokumentum aláírása> 439. elbocsátó szép üzetet <= üzenetet> 440. elég drágába került! <= sokba került × drága volt> 441. elejét kell venni, hogy ne kapják meg <= hogy megkapják> 442. élemben, életemben nem hallottam 293

443. 444. 445. 446. 447. 448. 449. 450. 451. 452. 453. 454. 455. 456. 457. 458. 459. 460. 461. 462. 463. 464. 465. 466. 467. 468. 469. 470. 471. 472. 473. 474. 475. 476. 477. 478. 479. 480. 481. 482. 483. 484.

élet <= étel> elfeledni a titkárnırıl <= elfeledkezni> elfogyott a cérna <= elszakadt a cérna, ill. elfogyott a türelem> elindulhat-e otthonról autóról <= otthonról autóval> elindultunk csurom esıben <= az esıben, és csuromvizesek lettünk> ellehetetlenetette <= ellehetetlenítette> elmegyek a mamához a temetıbe, és kinyugszom <= kimegyek × megnyugszom> elmegyek fénymásoltatni a kulcsot; elmegyek fénymásoltatni az irodába, majd a lakatoshoz lemásoltatni a kulcsot elmegyek már az akváriumba <= antikváriumba> elmegyünk az Astoriáig és onnan begyagolunk <= begyalogolunk> elment dolgozott <= dolgozni> elmész a francos bőzbe! <= a büdös francba> elnézést, a tejen hagytam a tüzet □ ööö a tőzön a tejet elnyújtja a tanuli tanulási szakaszt élılényegek <= élılények> elıször egy egért ölt meg <= egeret> elsı kakasszóra elhagyta a süllyedı hajót <= elsı kakasszóra elárulta, ill. patkányként elhagyta a süllyedı hajót> elszigetelték a külvilágot Bagdadtól <= a külvilágtól Bagdadot> elvesztjük a figyelmetlenségünket <= figyelmünket> emberek fede fölött fedél legyen <= feje> én a szövegbıl felordítottam □ felolvastam és fordítottam én azért nem ettem kenyeret a lángoshoz □ leveshez, mert én akarok lángost is enni én ceruzával csináltam, te meg toll van nálad! te meg toll vagy nálad! <= te meg tollal csináltad × nálad meg toll van> én ezt már nem bírom; kiveszek egy szünet szabit □ kiveszek egy hét szabit a szünet elıtt én ezt nem buboréknak szokták látni <= szoktam> én is érzem 99%-os biztonsággal, hogy az, akivel beszélünk, van-e gyereke □ annak, akivel beszélünk, van-e gyereke én is nem értek egyet <= én sem értek egyet> én is szívból gratulálok én itt megint felhívok valamire a figyelmet <= felhívom> én köreg □ kövér leszek öregkoromban! én már az életem javát megettem <= életem javát leéltem × kenyerem javát megettem> én még ekkora Ferrari-égést nagyon-nagyon rég nem láttam <= még nem láttam → már nagyon-nagyon rég (nem) láttam> én most nem dugom rá az aksira, de te rugd már rá <= dugd> én nekem tudod mii nem van □ úristen, mit mondtam?! <= nincs> én nem emlékszem az, hogy <= arra, hogy> én nem mondtam a nóre, hogy ronda <= nıre> én nem ódzkodom a Tiszanet ellen <= ódzkodom a Tiszanettıl × hadakozom a Tiszanet ellen> én nem tudok olvasni a te írásodat <= nem tudom elolvasni> én ön miatt □ önmagam miatt is szeretnék revansot venni én rog rögtön egy ilyen cédést említenék én se fogok törni magam <= fogom> én törülközın fekszem, te rostélyoson <= rostélyon (rostélyra emlékeztetı tárgyon)> 294

485. 486. 487. 488. 489. 490. 491. 492. 493. 494. 495. 496. 497. 498. 499. 500. 501. 502. 503. 504. 505. 506. 507. 508. 509. 510. 511. 512. 513. 514. 515. 516. 517. 518. 519. 520. 521. 522.

523. 524. 525. 526. 527. 528.

én úgy tudom, hogy külfölden nem úgy mőködnek <= külföldön> energipari <= energiaipari> engedjék meg, hogy bemutatkozzanak □ ö □ bemutatkozzam engem idegesít ez a facak <= faszi × pacák> ennek a felét már betéve bevágta <= betéve tudta × bevágta> ennek a hajnak pont olyan csaja van, mint ami nekem tetszik <= csajnak pont olyan haja> ennek a Zolinak is köze van <= ehhez> ennek az a konfúziója, hogy megérett új szabályok létrehozására <= konklúziója> ennél a közértben nem lehet friss kenyeret kapni <= ebben> eredménnyel járult a vizsgálat <= zárjult × járt> erre is sorra kell kerülni <= ennek is sorra kell kerülnie × erre is sort kell keríteni> erre ne esküsszél! <= esküdjél> errıl szól a szó <= errıl van szó> és a fatikád? <= faterod × apukád> és a pilóta kapitulált <=katapultált> és akkor a k □ itt a kráter mellett és akkor a költı megírta a Szundi két apródját és akkor sorba kell várniuk <= sorba kell állniuk × várniuk kell> és az hogy lehet, hogy a bendzsin □ a benzin olcsóbb körülöttünk mindenhol? és egy kevésbé vidám trémával □ témával is foglalkozunk és én ezt nekem honnan kéne tudni? <= én ezt honnan tudjam × ezt nekem honnan kéne tudni> és ennek cserébe <= ennek fejében × cserébe> és ezt majd megtudatom a Bush elnöknek is <= megmondom × tudatom … elnökkel> és ha maradhatnél? <= maradhatnál> és még sorolhatnám a sort <= folytathatnám a sort × sorolhatnám> és tudni hozok egy példát <=hozni tudok> Éss +//. Dee +//. Naa +//. Szóval +//. Nem tudom hogy ki lehet alelnök (.) én se akarok lenni ilyesmi. északnyugaton gyenge hidegfronti hatást gyengíti szervezetünket <= hatás> észre se figyeltem <= nem is figyeltem × észre se vettem> esztétikailag gondolod vagy fuk □ funkcionálisan? ettıl fog távoltartani magát <= fogja> evedencia <= evidencia> évfordulán □ évfordulóján ez a hely □ ez a harc most valójában a negyedik helyért folyik ez a kórus hangképzés □ kóros hangképzés ez a megoldás látszott a legkézzelfogóbbnak <= legkézzelfoghatóbbnak> ez a nap olyan röviden eltelt <= gyorsan eltelt × rövid volt> ez a specifikus és nem specifikus megkülönböztetés nem egyenlı a határozotthatározatlan megkülönböztetéstıl <= nem egyenlı … megkülönböztetéssel × különbözik … megkülönböztetéstıl> ez a tea finom nagyon lett <= nagyon finom lett> ez a verset így szó □ vagy ezt a verset így kezdi, ilyen megszólítással ez az én szuvenír dolgom <= szuverén> ez az épületkomplexus alkalmas arra… <= komplexum> ez egy alapmegállítás megállapítás ez egy lenciklopédia <= lexikon × enciklopédia> 295

529. 530. 531. 532. 533. 534. 535. 536. 537. 538. 539. 540. 541. 542. 543. 544. 545. 546. 547. 548. 549. 550. 551. 552. 553. 554. 555. 556. 557. 558. 559. 560. 561. 562. 563. 564. 565. 566. 567.

ez egy marcipángogyó □ gogyó? golyó, kakaóba forgatva <= golyó × bogyó> ez kiesett a perifériából <= perspektívából> ez könnyíti meg az embert a tájékozódásnak <= az embernek a tájékozódást> ez már a harmincka □ harmincadika volt ez mindent eljátssza elvileg <= lejátszik> ez most nagyon tetszek <= tetszett> ez nagyon fontos, amit Labov a tanulmányában megállít □ megállapít ez nem az ameriaké □ ö □ amerikaiaké! ez nem tőnik meg csak úgy <= szőnik meg × tőnik el> ez teljesen a te feleséged öö felelısséged ez tényleg egy nagyon szép és éj □ értékes óra ez tifi tipikusan azt mutatja ez tulajképpen tulajdonképpen minden pártban megvan ez van egy tulajdonképpen nagyfrekvenciás rezgıkör <= ez tulajdonképpen egy> ez volt a durzás <= durva húzás> ezek □ ezen csak német pénzek vannak ezek a legfontosabb témák, amik el szoktam mondani <= amiket> ezek a periodusa □ periodikusak ezek hagyományokat elevítenek elevenítenek meg ezek is közrejátszottak ahhoz, hogy megváltozzon a nyelvhasználat <= közrejátszottak abban × hozzájárultak ahhoz> ezen a jármőpark korszerősítését remélem <= ettıl> ezen a naton fogadták el a Natot <= ezen a napon> ezen az irányba <= ebbe> ezennel megnyitom az épületet <=nagykövetséget> ezért kellett kifejleszteni egy specuális programot eznek a tesztnek sok része van <= ennek> ezt a Félrehallások dokumentot <= dokumentumot> ezt a megnyilvánását bírjuk <= megnyilvánulását> ezt az érdekességképpen mondom <= ezt érdekességképpen> ezt el lehet pakni □ rakolni □ na, rakni <= rakni × pakolni> ezt észre lehetett látni <= észre lehetett venni × lehetett látni > ezt fölírok <= fölírom> ezt helyettesítetted ki? <= pótoltad ki × helyettesítetted be> ezt karikáztam alá <= húztam alá × karikáztam be> ezt ma már nehéz lehetne megállapítani <= nehéz lenne × nem lehet> ezt mindenképpen ki kellene csorbítani, illetve javítani <= kiköszörülni a csorbát × kijavítani> ezzel nem akartalak bánni □ bántani ezzel szemben tehetlen □ ö □ tehetetlen vagyok ezzel tudom begyakorni □ begyakorolni ezeket a feladatokat

*F 568. 569. 570. 571. 572. 573.

folyadékállóval kell feltölteni <= fagyálló folyadékkal> fakanálat is kell vinni <= fakanalat> fals elképzelések kapnak lábot <= lábra> falufejlesztés <= faluképfejlesztés> farkasszemet állt velem a kutya <= szemben állt × farkasszemet nézett> Faust Goethéje kimagasló alkotás <= Goethe Faustja> 296

574. 575. 576. 577. 578. 579. 580. 581. 582. 583. 584. 585. 586. 587. 588. 589. 590. 591. 592. 593. 594. 595. 596. 597. 598. 599. 600.

fázós rémek <= rázós fémek> fel fognak kerülni <= fel fognak bukkanni × elı fognak kerülni> fél óra alatt megsül □ megszületett fél tizenkettıig nyugodtan hívhetsz <= hívhatsz> feladtam a postának a csekket <= feladtam a postára × feladtam XY-nak> feleséghez megyek <= feleségül megyek × férjhez megyek> felgyőltek a fények <= felgyőltak> felhívom figyelmét a sajtóban megjelent tervezett feljelentésben <= feljelentésre> felhıátvonulások lesznek, amelybıl ritkán várható csapadék <= amelyekbıl> fiatalon elhalt <= elment × meghalt> finom ez a körtelé; lehet, hogy eszek <= veszek> finom fajákat fogsz enni <= kajákat> fizetni <= fizettetni> fogadjátok el egyik ıtét □ tökjét fogadjunk, hogy hasonló fogadásban részesült a magyar válogatott <= fogadtatásban> fokozottan vészesebben és véglese □ végletesebben foltot vethet <=árnyékot vethet> folyamatközponti megfigyelés <= folyamatközpontú> folyamatosan nyomán □ nyomon kell követni az igényeket folytatról <= folytatásról> forgatjuk a paragrafusokat <= törvényeket> fölhajtott lány szoknyával <= lány fölhajtott szoknyával> fölkenték a trónra <= trónra emelték, ill. királynak kenték föl> fıt mondom □ sıt mondom Franciaország ellenfele volt Angliával <= ellenfele volt Angliának × harcolt, vetekedett stb. Angliával> futyulva <=fütyülve> függetlenül az eddigi bírálatokhoz most ezt már magam tenném hozzá <= bírálatoktól>

*G, Gy 601. garzon volt a levegıben <= ózon> 602. gazdagsági vállalkozó <= gazdasági> 603. gomba módra szaporodtak a sportlétesítmények tömege <= szaporodtak a sportlétesítmények × szaporodott a sportlétesítmények tömege> 604. gondolkodj, mert le kell írnom, és pénteken vinnem kell Pestre magamhoz <= magammal> 605. gondolkozz bele abba, hogy <= gondolj bele abba × gondolkozz el azon> 606. gondolod, hogy más nem ezt teci? <= teszi> 607. göröglángos gyızelmi mámor <= görögtüzes> 608. gratulálok a kitartásáért <= kitartásához> 609. gratulálok a tegnapi feleletedért! <= feleletedhez> 610. gratulálok az eddigi sikereidért! <= sikereidhez> 611. grízgaluckás leves <= grízgaluskás> 612. gyakorlott beszélı úgy vesz szünetet, hogy azt a magnetofonról nem lehet kimutatni <= vesz levegıt × tart szünetet> 613. gyanítok valami eltérésre <= gyanítok valamit × gyanakszom valamire> 614. gyere arre! <= arra × erre> 297

615. 616. 617. 618. 619. 620. 621. 622.

gyere le, ülj be apád mellé! gyere be, ülj le apád mellé gyere, szállj be az ajtóba <= autóba> gyerekek! zsába futáshoz a kapu elıtt sorakozzatok <= zsákba> gyertek ritkábban! <= gyertek gyakrabban, olyan ritkán látunk!> gyildoklást <= gyilkolást × öldöklést> gyorszúszás <= gyorsúszás> Gyula karatét oktatott a katokáknak <= katonáknak> győlik a mosogatóban a colog dolog

*H 623. ha a tévé gyulladt föl volna elıször <= ha a tévé gyulladt volna föl elıször> 624. ha a tizenhatot elkezdem szorozgatni, akkor az □ tudok olyat találni, amirıl belátszik, hogy helyes 625. ha a viselkedés akadályoztatva van, feszültséget él ál az illetı 626. ha arra járunk, benézek a Dettinek <= Dettihez> 627. ha az összeset meggyártanám <= megcsinálnám × legyártanám> 628. ha én az ujjam az áram irányába mutatna □ mutat <= ha az én ujjam> 629. ha ennyi cipıd vagy <= van> 630. ha esetleg sikerül tárgyalóasztalhoz ulni <= ülni> 631. ha gazdag gyerekek szülei járnak <= gazdag szülık gyerekei> 632. ha hideg főtött szobába lépünk <= hidegbıl> 633. ha itt nagy lesz tér <= ha itt nagy tér lesz> 634. ha meg akarjuk nyerni a változásokat <= választásokat> 635. ha megnyomom, akkor ott azt a megváltoztatja <= azt megváltoztatja> 636. ha megtalálom, akkor megkeresem <= ha megkeresem, akkor megtalálom> 637. Hamilton kerékcseréjét ismételték vissza <= ismételték meg × játszották vissza> 638. ha nem lenne merevítıs, a bokámigin, a bokámigin, a bokámig érne 639. ha pihensz egy picsit, na, akarom mondani picit vagy kicsit, mindegy 640. ha rád csapok a kezedre <= rád csapok × rácsapok a kezedre> 641. ha úgy érzi, igazságtalanság érzi <= érte> 642. ha utálnám a nevelt apámat, ellene szavaznék <= nevelıapámat> 643. ha valaki tanul, megjárja a kedvezmény <= megilleti × jár neki> 644. ha valakivel egyénesen foglalkozol <= személyesen × egyénileg> 645. ha visszatekintünk az elmúlt nyolc évben, világosan látni… <= évre> 646. had nézzem meg, miket vannak! <= miket írtatok × mik vannak> 647. hadvazér <= hadvezér> 648. hagyjál innen! <= hagyjál békén × menj innen> 649. hagyott ott téged pamlagon heverni? <= parlagon> 650. hallom a szívdobogásod a paprócon át is <= paplan × pokróc> 651. hamis téves diagnózis 652. hanem annak tapasztalatása □ annak tapasztalása, hogy… <= tapasztalata × tapasztalása> 653. hangsúlyában csodálkodás csendült <= csodálkozás> 654. hány hónapos ez a nap? hány napos ez a hónap? 655. három év garanca <= garancia> 656. három gyereket mentettek ki a tőzöltık <= tőzoltók> 657. három helyen fogok helyesí helyettesíteni 658. három kornál teaport… <= kanál × Kornél tegye bele> 659. három-négy hónap múlva bejött vörösesbarna hajban <= hajjal> 298

660. 661. 662. 663. 664. 665. 666. 667. 668.

669. 670. 671. 672. 673. 674. 675. 676. 677. 678. 679. 680. 681. 682. 683. 684. 685. 686. 687. 688. 689. 690. 691. 692. 693. 694. 695. 696.

hasonló az anyós szó ecsete <= esete> hát akkor szedd le! – jeszedem, de még nem volt rá idım <= jó, leszedem> hát akkor vajó □ valószínőleg mi lesz vele? hát azt a csík; az a csík az, nem? <= az> hát én nem tudom, nem vagyok benne kompatibilis <= kompetens> hát igen, az majdnem hogy mellette megyünk el <= annak> hát kidül kiderül, hogy hát mért, mert fuci □ focirajongók Hát nem tudom hogy mi okból kifolyólag nem (.) Galántán (.) születtem de gondolom biztos akkor többen vótak ak <=akik> Sellyére jártak szülni vagy (.) jobb orvosok vótak vagy valami végett (.) +/. hát van, akinek jót tesz, van, akinek nem tesz jót, hogy állandóan felnıtt társaságban vannak <= van> hátadzik a borsóm <= borsódzik a hátam> hazafelé, ha látom a buszról? <= ha megyek hazafelé, látom a buszról?> hercegieskedés <= hercigeskedés> heteken keresztül kínylódtam vele <= kínlódtam> hibás reflexiómozgások <= reflexmozgások> hidd nekem! <= hidd el × higgy nekem> hírt adott a válogatott futballista egykori állapotáról <= az egykori válogatott futballista állapotáról> hiszen nem magyanye □ nem magyar anyanyelvő hitelét rombolja ennek a nemzeti □ nemzetközi cégnek hittünk, bíztünk <= bíztunk> hívjanak engem, ne legyek restek <= legyenek> hívnak létre <= hoznak létre × hívnak életre> hogy a huradó □ híradó hogy az ügyvédemet saját magam védelmében meg tudjam védeni <= meg tudjam fizetni> hogy elfelelet □ ö □ elfelejtette hogy megvágták a haját! levágták <= megnyírták × levágták> hogy pakarítsam ki az autót? <= takarítsam> hogy tudnám arra valamit mondani? <= tudnék> holnap elmegyünk turándulni <= kirándulni × túrázni> homokot szór a fejére <= hamut> honnan szedted ezt a rondat? <= ronda rongyot> hosszú idıbe fog telni az ellenálló véleménye egyeztetése <= véleményének> hoztam egy csomag csama □ csalamádét hoztam egy fekenye áfonyadzsemet hozzákezdünk a teszt javításába <= hozzákezdünk … javításához × belekezdünk … javításába> humanista gesztus <= humánus> humánteológia <=humánetológia>

*I, Í 697. 698. 699. 700.

ideális viszonyt főzte Kazinczyhoz is <= viszony> idefigyelj, Verika! <= Erika × Veronika> igaz kacsa <= igazi> (sajtó) igazolta a rendır <= igazoltatta> 299

701. 702. 703. 704. 705. 706. 707. 708. 709. 710. 711. 712. 713. 714. 715. 716. 717. 718. 719. 720. 721. 722. 723. 724. 725. 726. 727. 728. 729. 730. 731. 732.

igéknél, melléknél □ mellékneveknél igen jó természető és alanyo □ aranyos srác igen, de üsse kutya <= üsse kı × egye kutya> igen, különbözı ízőek ízlésőek vagyunk igen, tudom, oda megyek iszni □ inni igenis a keze □ fel a kezekkel, parlamenti képviselık! így lesz belıle paróda paródia így most már érhetı □ érthetı? igyekezett becsapolni másokat <= becsapni> illetve a szakultáció ööö fakultációk, szakkörök ilyen még nem volt a Való kettı □ a Való világ kettı történetében ilyenekre esik szét a gép kép ilyet biztos, hogy nem mőködik <= ilyen> Ince páca □ öö □ Vince pápa Indiában is virágkorát éri ez az irányzat <= éli> információt szolgáltak <= szolgáltattak> inkább a törényeket törékenyeket inkább révész □ régész, mint antropológus inkongkitó <= inkognitó> inkriminált elemek <= kriminális> internetezés után kávézunk <= kávézás után internetezünk> introvertál <=interpellál> íratlan vagy íratlan szabályokra kell támaszkodni <= írott vagy íratlan> írja a doktoranduszát <= doktoriját> ismernek magukhoz <= magukra ismernek × magukhoz térnek> itt állok, addig töld □ töröld le itt az történik, hogy maguk már választható tankönyvekbıl tanítottak □ tanultak itt egy monomentális mővészi dologgal állunk szemben itt nem lehet nyugosan csinálni semmit! <= nyugodtan × nyugisan> itt nem olyan túl vékonyak a falak! <= vastagok> itt se talált a célkereszt <=lövedék> itt van egy ricinusolaj □ szórunk rá egy kis grízszemcséket <= egy kis grízszemcsét × grízszemcséket> 733. itt van szendvics öö szivacs 734. iz □ igaz, hogy ki kell jönnie még neki is kerékcserében <= kerékcserére> 735. izgalmas lesz az elkövetkezı tíz-tizenöt kor *J

736. 737. 738. 739. 740. 741. 742. 743. 744.

jajajá-t mond, mert nyugántúli <= nyugati × dunántúli> jártunk a zsámbéki temromnál is <= templomromnál> jázmint <= jázmin × jácint> jé, ilyen ágyuk van a pamáéknak is! <= papáéknak × mamáéknak> jegbank <= jegybank> jelenketezését <= jelentkezését> jelentısebb szigorúbb <= jelentısen> Jelentısek az anyagi károk. Hetvenkétezer □ hetvenkét ember megsérült. jelentısen megkeny megkönnyítette a disszertáció olvasását <= ajakmőködés szerinti hasonulás is> 745. jelölni kell a hangzonulást <= hangzóhasonulást> 300

746. 747. 748. 749. 750. 751. 752. 753. 754. 755. 756. 757. 758. 759. 760. 761. 762. 763. 764.

jó film lesz a Budán! <= a Dunán> jó lehet ez a sárkányos rizs is <= sáfrányos> jó lenne, ha felírnád magadra! <= magadnak> jó lenne, ha már meggyógyulna öö megjavulna az idıjárás jó lenne, ha olyan □ próbál □ olyan párokat próbálnál találni jó straktikával rendelkezik <= stratégiával × taktikával> jó szolgával példál □ bocsánat jó példával szolgál jó, hogy csak feljönnek ide kávézni! <= a kávéházba kártyázni> jó, hogy itthon vagy, és nem külön sí □ sínyvedünk senyvedünk jó, hogy ott is van rügés <= rugás ’rúgás’> jóba rössz □ jóba rosszba összetartottunk jobban szeretek velük lenni, mint csontrégészekkel □ csontrészeg régészekkel jóravaló zsidóból származik <= zsidó családból> joszi! <= jó, köszi!> jó volna vehetni jegyet <= jó volna venni × jó volna, ha lehetne venni> jön a magnó… magnó? Margó jövok <= jövök> jövök, csak kiporszívózom a függönyt □ a szınyeget jütı <= jutó>

*K 765. 766. 767. 768. 769. 770. 771. 772. 773. 774. 775. 776. 777. 778. 779. 780. 781. 782. 783. 784. 785. 786. 787. 788. 789. 790. 791.

kabarista <= kabarettista> kábítószer-kereskedı kutyák <= kábítószer-keresı kutyák> kádárutánpótlás <= káderutánpótlás> (Kádárról beszéltek) kamaránk elıtt <= kameránk> Kamcsatkától a szőzföldig <= Tőzföldig> (szexrıl volt szó) kamkókéz <= kampókéz> kányát látja az anyaszervezet <= kárát> kapnak kártérís kártérítéseket kapott négy lehetıségeket <= lehetıséget> katonai ernı <= erı> kedvelem a várost, sok siket értem el <= sikert> kékény hírek <= kékfény hírek> kell hozzá egy kis cunk <= cink> kell még bors meg cukor? <= só> kendégünk a kínpadon <= vendégünk> kéne vennünk egy új vázát <= lámpát> (a beszélı tekintete beszéd közben egy vázán állt meg, saját bevallása szerint ez változtatta meg a közlést) kénytelenek ezért betartani a músoridıt <= mősoridıt> képviszelnek <= képviselnek> képzeljük el olyat, hogy ne képzeljünk ilyet <= képzeljünk> keresd a szexet <= szeresd a kekszet> keresetlen szavakkal küldik el Vergiliust a fejébe □ öö □ a fenébe kering a Föld körül a nemzetközi úr □ ö □ őrállomás kérsz egy haripást? <= harapást> készek vannak a jegyzıkönyvek <= készek a jegyzıkönyvek × készen vannak> két emberét összecserélték <= két ember leletét> két másik férfit is ırizbe □ ırizetbe vettek ketten innénk □ innánk; a térnek 301

792. 793. 794. 795. 796. 797. 798. 799. 800. 801. 802. 803. 804. 805. 806. 807. 808. 809. 810. 811. 812. 813. 814. 815. 816. 817. 818. 819. 820. 821. 822. 823. 824. 825. 826. 827. 828. 829. 830. 831. 832. 833. 834. 835. 836. 837. 838.

ketten körbezárják <= közrefogják> keveseknek atik meg <= adatik> kezdıdhet az említett rekonstrukció hídja <= híd rekonstrukciója> ki kell döbni dobni ki kellene kavarni a tálból a maradékot <= kaparni> ki vagy dúrva <= gyúrva> ki van bent? <= kint> kicsinta <= kicsinálta> kicsit még melegedjük <= melegedjünk> kifelé áll a szénája <= kifelé áll a rúdja × rosszul áll a szénája> kimondták, hogy minden nem szlovák nyelvet öö nevet a szlovák nyelv helyesírása szerint kell leírni Kinga is jössz <= jön> kint ült az összes gyerekekkel <= gyerekkel> kinyílt a híd is <= kigyúltak a lámpák a hídon> kiprábál <= kipróbál> kirázott a libabır <= kirázott a hideg × libabırös lettem> kirendez <= elrendez × kifizet> kisebbségi komplexuma van <= komplexusa> kitüntetés tagozata <= fokozata> kitőztétek már a házasságtörés idıpontját? <= házasságkötés> kíváncsi abban □ arra, hogy… kiveszi a postalájából postaládájából az erdészeti lapokat kivéve, ha Margit néni hozza ki vizet locsolni <= virágot locsolni × vizet adni a virágnak> klasszikusokkal jobb ez a fil, mint a tegnapi <= klasszisokkal> Klaudia <= Klaudy Kinga> komolyan viccelsz? <= komolyan mondod vagy viccelsz?> komorog a gyomrom <= korog × kavarog> konfekciót kell kidolgozni <= koncepciót> kontaktusváltozakat változatokat korábbi küzdemény □ korábbi kezdeményezés kotorják a Balaton medvét □ medrét köldökgyőrőjébe csapott bele a villány □ villám könyítek <= konyítok> könyvbıl versbıl olvas <= verset> körmöm se terik □ törik be Környezetszennyezési Minisztérium <= Környezetvédelmi> köszönöm a lehetséget <= lehetıséget> köszöntöm a tisztelt ellenségeket <= elnökséget> köt fonalból pulóverbıl <= pulóvert> közalkalmazottak nagyobb vásárló értéket jelentı növelése <= közalkalmazottak fizetésének> közepes értelmiségő ember <= értelmi képességő> krémregény <= kémregény × rémregény> króna <= krónika> kultúrú <= kultúrájú> kurvatórium <= kuratórium> kutyamaradékkal belelépni <= kutyamaradékba> különben is meg vagyok háborodva <= meg vagyok sértıdve × fel vagyok háborodva> 302

839. különbözı a válásuk <= vallásuk> 840. különféle odokra <= okokra> 841. Küski <= Püski> *L 842. 843. 844. 845. 846. 847. 848. 849. 850. 851. 852. 853. 854. 855. 856. 857. 858. 859. 860.

láb □ lúdbırös lett a lábam laboratóri körülmények között <= laboratóriumi> Laborfalvi Bróza <= Róza> lakatlan ház <= lakhatatlan> látod, megint belelövelled magad <= belelovalod> látszik, hogy az o-néál és az ö-nél <= o-nál> lebeszélték róla, hogy ne jelenjen meg <= hogy megjelenjen> lefekszem hajnalban <= korán lefekszem, és felkelek hajnalban> lehet, hogy lesznek vagy 34 fizetıvendégem <= lesz> lehúzza róla a vizes lepedıt <= ráhúzza a vizes lepedıt, ill. lerántja róla a leplet> lencsébıl levesbıl <= levest> lepaktumoztak ezekkel az emberekkel <= paktumot kötöttek × lepaktáltak> leszálltam a vonatról Vácon, és ott megláttam a bokrokat tele bodzaszörppe □ bodzavirággal letelepelési engedély <= letelepedési × letelepülési> levonható a következés <= következtetés> levonja a következményeket <= következtetéseket> levonta tapasztalataiból következtetéseibıl <= következtetéseit> likvidálni tudta a tıkét <= likviddé tudta tenni> lövegelni <= lovagolni>

*M 861. 862. 863. 864. 865. 866. 867. 868. 869. 870. 871. 872. 873. 874. 875. 876. 877. 878. 879.

ma már nem ehetsz több fagyit, mert megázol! <= megfázol> (az esı elálltát várva) magabiztonság <= magabiztosság> maga meg itt mit rázza vagy rágja itt a gittet? magamnak csináltam egy begere teát <= bögre> mágnáskártya <=mágneskártya> magunk vegyük a kezünket a sorsunkba <= a sorsunkat a kezünkbe> magyar hangokat lehet csiszolni belıle <= csiholni> Magyarországon nem tudott táptalajt verni a drog <= gyökeret verni, ill. táptalajra találni> majd a mai órán bele fogunk menni a gömbbe magába, és ott fogunk néhány dolgokat mondani <= dolgot> majd ha visszahoztál, behozom a sört □ ö □ visszajöttél majd kialna □ kialudja magát majd veszek olyan bollancsirtót <= bolhairtót × kullancsirtót> majdnem egy testhoss azs elınye <= testhossz az> majdnem ugyanannyi az esélyem a menekülésnek <= menekülésre> makacs <= macska> mangó <= magnó> mániákus depresszió miatt százalékoltak le <= mániás> már 4,3 a másodperc, tehát □ már 4,3 másodperc az elınye már karácsonykor kekeckedtem vele <=kacérkodtam> 303

880. 881. 882. 883. 884. 885. 886. 887. 888. 889. 890. 891. 892. 893. 894. 895. 896. 897. 898. 899. 900. 901. 902. 903. 904. 905. 906. 907. 908. 909. 910. 911. 912. 913. 914. 915. 916. 917. 918. 919. 920. 921. 922. 923. 924.

már mindent lenyegeltem <= lenyeltem × lelegeltem> már nyílnak a barták <= barkák> Marcika, majd úgyis kijössz és akkor megtörölkö behozod (Marci épp törülközött) Margheta, a szlován bíró <= szlovén> más az egyiptomi méhek dialektikusa <= dialektusa> más érvet nem tud fölmondani ellene <= mondani × fölhozni> más madár szólal meg, a dallamos ökörszem <= dallamos hangú> más népeknél milyen a vérfertızés megítélése <= vérszerzıdés> más-más irányzatokat próbálok összeötvözni, hogy a saját egyéniségem szerint <= ötvözni a saját…> máson jár a feje <= esze> más problémával van szó <= problémáról> még a látszatát is el akarjuk kerülni, hogy nincsenek az MSZMP-vel közös platformon <= közös platformon vannak> még át kéne náznom □ néznem az elıadásanyagot még azt is tudni kell, hogy Riskának hívták a tejet, amit beleöntöttek <= Riskának hívták a tehenet, aki a tejet adta, amit…> még egyszer, egy felajánlás az SZP □ MSZP oldaláról meg kell akadályozni, hogy a gazdák ne jussanak földhöz <= földhöz jussanak> meg kell fızni almástól a □ mármint magházastól a birsalmát meg kell tudni □ ö □ tanulni kezelni meg ne mocorogj! <= meg ne moccanj × ne mocorogj!> meg vagyok gyızıdve arra <= arról> megálaztatás <= megaláztatás> megállapítást kötni <= megállapodást> megcsináltam a száz lábemelkedés □ lábemelgetést megfelelhetı <= megfeleltethetı> megfelelı feltéteket kell biztosítaniuk <= feltételeket> megfogom, hogy többé nem csinálok ilyet <= megfogadom> megfutamodtak a félemeletes ellenség elıl <= félelmetes> meghallgatják a meghallgatás ügyében <= megfigyelés ügyében> megint a figyetlenség volt az oka <= figyelmetlenség> megírtam és elszánásra küldtem <=elküldésre szántam> megjelenik egy új kitatási irány <=kutatási> megkapják, ami törvény szerint megjár <= megilleti ıket × jár nekik> megkapod a csekket, elmész a pistára □ postára megkérem a papától, hogy dobja föl <= a papát> megkísérte <= megkísérelte> megmondom, mikor lesz dolgozat Debrecenb decemberben megspuszilom <= megpuszilom> megszabadítják a társadalomtól a bőnözıket <= a bőnözıktıl a társadalmat> megvádoltak bennünket, hogy a tényeknek megfelelı döntést hoztunk <= nem a tényeknek megfelelı döntést hoztunk> megzuhanyoztál? <= lezuhanyoztál × megfürödtél> meleg a hőtıtest? <= főtıtest> melegen öntözni <= öltözni> mellette szóló ellenérvek <= érvek> melyik irányba játszik le a körfolyamat? <= játszódik> mér adnának képet a pénzér <= pénzt a képért>

304

925. Mer azzal egy+//. én is egyetértek hogy hogy ÖÖ mindenkii a maga módján (.) nagyon okos érted? 926. mer nagyon szok <=sok> olyan ÖÖ humán is+//. 927. mér nem tölik □ tolják már el? 928. mert ennek a módszernak □ módszernek köszönhetıen 929. mi a valószínősége az, hogy túléli? <= annak> 930. mi az, amit lassan kialakul benne? <= ami> 931. mi van a következı lépés? <= mi a következı lépés?> 932. Michael Schumacher pedig egyre rámenısen tapad az öccsére <= rámenısebben> 933. miért nem kértük meg a nevét? <= kérdeztük> 934. miért nem nézted meg elıre a mözimúsort? <= mozimősort> 935. miért nem szólt velem? <= szólt nekem × beszélt velem> 936. miért nem teszünk valamit a gyilkosságért <= a gyilkosság ellen> 937. miért nem üti a baleket □ balegyeneseket? 938. miért színes itt a Newton-győrők, amikor semmi sincsen? <= színesek> 939. mikor én kollégiumba kerültünk <= kerültem> 940. mikor lesz az idei év hosszabb a tavalyinél? <= tavalyinál> 941. mikor van erıvonalak? <= vannak> 942. mikroorgazmus <= mikroorganizmus> 943. milyen lángot □ lángost kérsz? 944. milyen típusú hibákat fognak elkötni? <= elkövetni> 945. milyen vizet lehet □ hideg lehet a víz! 946. mind a két nyelvet tobbé □ többé-kevésbé tudja használni 947. mind a négy mővet más karmester fog dirigálni <= fogja> 948. minden csopart csináljon egy feladatot <= csapat × csoport> 949. minden kérdésbıl tehetı fel tárgy <= minden tárgyból tehetı fel kérdés> 950. mindenki lehuggatott, hogy húúú <= lehurrogott × leugatott> 951. minden lehetıséget meghasznál <= megragad × kihasznál> 952. minden magyar civil szerkezet <= szervezet> 953. mindenki ebbıl a köpönyegbıl lépett elı <= bújt elı> 954. mindenki külön szubjektívum <= szubjektívum> 955. mindenki megkérdezte, rajtad kivéve <= téged kivéve × rajtad kívül> 956. mindenkinek van papír és ceruza elıtte <= mindenki elıtt van papír és ceruza × mindenkinek van papírja és ceruzája> 957. mindent a jobb oldalra rendezet <= rendezel> (vagy: mindet … rendezed) 958. mindent elutál <= megutál × elutasít> 959. mindent meg kell tenni a jobboldal vörös sárkánya ellen <=a baloldal vörös sárkánya> 960. mindig a magasabb beosztást □ sú entitást megelızi az alacsonyabb 961. mindig énekes akart lenni, de nem érzett tehetséget magához <= magában × ahhoz ~ hozzá> 962. mindjárt belerázzuk azokat, amelyik oldalt vannak <= amelyek> 963. minél több energiát közlöm <= közlök> 964. minél többet utaz valaki <= utazik> 965. minimális csökkentése a hibáknak <= minimálisra> 966. minisztere jelöltje <= miniszter jelöltje> 967. mint pü □ hát ugye, mint füst, mint pára 9 6 8 . mire vagyunk még kíváncsi? <= kíváncsiak> 969. misztérium <= minisztérium> 970. mit kell tudni a színezéssel? <= színezésrıl> 971. mit taksál <= mit kóstál × mennyire taksál> 305

972. 973. 974. 975. 976. 977. 978. 979. 980. 981. 982. 983. 984. 985. 986. 987. 988. 989. 990.

mivel kívánhatlak meg? <= kínálhatlak> mondja a bordélynak, hogy vágja le a szakállát <= borbélynak> mondjuk ró □ jóval kevesebbet tudtam megvizsgálni mondtam neki, hogy ez nem errıl mőködik <errıl szól × így mőködik> most ezt a függvényt definiáljuk <=deriváljuk> most ezt hogy fogod □ hogy fog téged ez érinteni? <= ezt hogy fogod átélni/megélni/érzékelni × ez hogy fog téged érinteni> most már csak azon kell csak sz □ azért kell csak szorítanunk, azon kell imádkoznunk, hogy ne kerüljön krízishelyzetbe a magyar válogatott most már csak célzı □ célzókészülékként használja most már nagyon rövid idı alatt vesszük föl (..) egy részt… <= veszünk> most már nincsen egyetlen hosszú csajú lány sem; hajú <= hajú × csaj> most nem szeretnék órára jönni vagyis nem tudok most órára jönni most nem tudom restaurálni a párbeszédet <= rekonstruálni> most nyilván Bónének is igaza van <= Bónénak> most tervezünk egy magyar változatnak az elkészítését <= tervezzük> mostanában sokat csiklok <= csuklok> moszap <= moszat × iszap> mulasztják az idıt <= múlatják> muszáj volt egy kicsit csibéskedni <= csibészkedni> mőködése sorosan <= szorosan>

*N, Ny 991. 992. 993. 994. 995. 996. 997. 998. 999. 1000. 1001. 1002. 1003. 1004. 1005. 1006. 1007. 1008. 1009. 1010. 1011. 1012. 1013. 1014. 1015.

na de mi van anna □ azzal, akinek nincsen gépe? na és hol a hibi? <= hiba × bibi> na, herbusz! <= helló × szervusz> nagyon kártó lehet <= káros × ártó> nagyon röviden próbálok lenni <= röviden fogok beszélni × rövid próbálok lenni> nagy renyő öö nagy reményő mővészek nagy skandalum fogadta a gyızteseket <= ováció> nagyon egyényi <= egyéni> nagyon elszaladt alattad a lóláb <= elszaladt vele a ló × kilóg alólad a lóláb> nagyon kieslen vidék volt <= kies × kietlen> nagyon ökumenikus eljárás <= ökonomikus> nagyon sok energiát vett el a költségvetési tárgyalások <= vettek el> nagyon szép a barlang, nagyon szépek a márvá, márványok?! cseppkövek nagyon szeretni fogják ıket a közönség <= fogja> nagyon vakar a torkom <= kapar> nagyszüleim az apám oldarárul [nyelvvesztı beszélı] napvilágra láttak <= napvilágra kerültek, ill. napvilágot láttak> náznom □ néznem ne ezen az egy szovon lovagolj! <= szavon, szón> ne húzz ki a sodromból <= kihoz a sodrából × kihúzza a gyufát> ne kergessünk légvárakat! <= ne építsünk légvárakat × ne kergessünk illúziókat> ne öltözzetek le □ öö □ át! <= vetkızzetek le × öltözzetek át> négyszemügy <= négyszemközt × magánügy> néhány gondolatával megismerni □ megismerkedni néhány kérdés újabban és néhány jelenséget meg kell vizsgálni <= kérdést> 306

1016. 1017. 1018. 1019. 1020. 1021. 1022. 1023. 1024. 1025. 1026. 1027. 1028. 1029. 1030. 1031. 1032. 1033. 1034. 1035. 1036. 1037. 1038. 1039. 1040. 1041. 1042. 1043. 1044. 1045. 1046. 1047. 1048. 1049. 1050. 1051. 1052. 1053. 1054. 1055. 1056. 1057. 1058. 1059. 1060. 1061. 1062. 1063. 1064.

néhány vite □ vita után nehogy beszédre késze □ kényszerüljön! nehogy má címő helyzetval □ helyzetdal neked jól állna a görög □ görög? göndor haj! neked olyan ragtapaszos □ öö □ tépızáras cipıd van? nekem állandóan viccet az orrom <= viszket> nekem meg nem tudtam, hogy neked be van jelölve <= én meg nem tudtam> nekem nem szeretem az almát <= nekem nem ízlik × én nem szeretem> nekem se szimpatikus, se ellensége nem volt a figura <= ellenszenves> nekem szemet ütött <= engem szíven ütött, ill. nekem szemembe ötlött > nekem szóbeli papírom van arról, hogy… <= írott> neki az olvasmányát olvastam el <= tanulmányát> nekünk automatikus az jut eszünkbe <= automatikusan> nem akarok már kimenni a hőtıbe az uborkáért <= erkélyre> nem akarom a rossz hírnevét megsérteni <= jó hírnevét> nem akarta megoldani a megoldást <= nem akarta megadni a megoldást> nem akartak nagy dobot verni <= nem akarták nagy dobra verni> nem alkalmazhatják az ávát <= áfa × eva> nem állnak szlóba <= szóba> nem az elsı szó ebben az ügyben <= utolsó> nem bírom kimosni belıle a port… a sarat nem csuktad be rendetted melletted rendesen az ajtót nem éleg <= nem elég> nem emelik az árakat a korábbi évaktól eltérıen <= évektıl> nem éreztem az összefüggést a többi részhez <= résszel> nem értek eggyel ezzel <= nem értek egyet ezzel> nem értek együtt az elıttem szólóval <= egyet> nem folyik áramot <= nem folyik áram × nem kap áramot> nem folyik feszültség <= áram> nem főzte be a hozzá váltott reményeket <= nem váltotta be a hozzá főzött reményeket> nem hiányolom, hogy közbelépett <= hogy nem lépett közbe> nem ismerem a madarakat, nem vagyok orientalista <= ornitológus> nem kapcsolódott be a közsö közös tevékenységbe nem kaptam kérdést a válaszomra <= választ a kérdésemre> nem kell csıstül rohanni a házba <= ajtóstul rohanni, ill. csıstül jön az áldás> nem kell érettségit szerelni □ öö szerezni, szerelhetsz egy mőhelyben is! nem kérdés ki a kérdés alól <= nem tér ki a kérdés elıl> nem kiküszöbölhetı ki <= nem küszöbölhetı ki × nem kiküszöbölhetı> nem lehet elbújni a felelısség mögül <= elıl> nem lehet odalicitálni valakit <= odacitálni> nem lehet vele konzultálni <= kommunikálni> nem lehetne, hogy áre □ átrepüljenek fejjel lefelé a híd alatt? nem lesz többé kortárs a hajad <= korpás> nem méltó a magyar államra <= államhoz> nem mindig ugyanirányba tér el <= ugyanabba az irányba> nem nıztem □ fıztem nehezeket nem nyerık a kukakok? <= kupakok> nem szállhatnának harcba, hogy az ítéletet végrehajtsák <= ne hajtsák végre> nem szeretnénk, ha még egy ilyen tragédia megismétlıdne <= ha egy ilyen tragédia megismétlıdne × még egy ilyen tragédia történne> 307

1065. 1066. 1067. 1068. 1069. 1070. 1071. 1072. 1073. 1074. 1075. 1076. 1077. 1078. 1079. 1080. 1081. 1082. 1083. 1084. 1085. 1086.

nem tesz különbséget a két szemléleti forma közé <= között> nem tudak +//. nem tudnak nem tudod abbahagyni a viszketést a vakarást? nem tudom bevinni a kórterembe <= tanterembe> nem tudtam, hova megyek, kihez lakok, mibıl lesz pénzem <= kinél> nem tudván meghazudtolván <= meghazudtolni> nem venném a lelkedre, ha valami bajod esne! <= lelkemre> nem zárja be a lehetıséget <= nem zárja ki> nemzetbizottság <= nemzetbiztonsági bizottság> nemzetközi rokkantak éve <= rokkantak nemzetközi éve> neurotikus kérdés <= neuralgikus> név szerint találkoztam a nevével <= találkoztam a nevével> nézd, itt a Mikus bácsi! <= Mikulás> nézzük a matchboxot [medzsboxot], vagyis a boxmeccset! nincs atipikus tüdıgyulladása <= atípusos> nincs mit szégyellni arról <= azon> nincs okunk kételkedni, hogy nem igaz <= hogy igaz> nincs olyan szálam, amit fölvehetnék <= sálam> numíció <= muníció> nyelvészetileg próbálunk a lehetı legjobbat ajánlani <= próbáljuk> nyelvészetileg próbálunk a lehetı legjobbat ajánlani <=próbáljuk> nyugodtan olvashatod egész hétvégén; senki akadályoz meg <= senki sem>

*O, Ó 1087. 1088. 1089. 1090. 1091. 1092. 1093. 1094. 1095. 1096. 1097. 1098. 1099. 1100. 1101. 1102. 1103. 1104. 1105.

óhajtásnak birö □ birodalmába kerülünk át olvasás-írás gyerekeknél [nevet] olvasás-írás gyenge gyerekeknél olyan hangok hallanak <= hallatszanak> olyan hideg volt, mint egy verem <= jégverem> olyan hogy ha mennek ÖÖ valamii (.) úrad-okra akor tudnak (.) megbeszélni hogy mit akarnak és mikor <0akarják> [nyelvvesztı beszélı] <= tudják> olyan hunnyadt vagy! <= punnyadt> olyan konfliktusokba, amelyet nemcsak az alattvalók szenvedtek meg <= amelyeket> olyan trukkok trükkök olyasmiról írta a szakdolgozatát, hogy… <= olyasmirıl> órálól<= óráról> óriási jelentésének bizonyult; jelentıségőnek oros titkosszolgálat <= orosz> orvosi vizsgálatot írt elı <= vizsgát> orvosok kísérlik meg az elzom □ elmozdult ízületeket ott áll egy fiú és egy srác <= lány> ott az ajtófélha <= ajtófélfa> ott lehetett volna lövegelni □ lovagolni ott összegyőlnek mindenféle szörnyőség <= összegyőlik> otthonról iskoláról <= iskolába>

*Ö, İ 1106. ı gyolgozott a Ganzban <= dolgozott> 1107. ı senki se szokta ööö senkinek se szokta azt mondani, hogy… 308

1108. 1109. 1110. 1111. 1112. 1113. 1114. 1115. 1116. 1117. 1118. 1119. 1120.

ık vannak azok, akik □ ık azok, akik sokat együtt vannak ıneki olyan gyenge a csontjai <= gyengék> önkritikát gyalogolt <= gyakorolt> öntöttem virágot a rózsára, nem baj? illetve vizet ördöggel praktáló <= paktáló × praktika> összeegyezhetetlen <= összeegyeztethetetlen> összefogható <=összefüggésbe hozható> összehívta az értekezést <= értekezletet> összerúgjuk a bajuszt <= összerúgjuk a patkót, ill. összeakasztjuk a bajuszt> összesajtogatom <= összehajtogatom a sajtpapírt> ıt láthatják itt tojásfestézs közsben <= tojásfestés közben> ıt most is berakném beraknám ötszáznegyven középherzen <= 540 megaherz középhullámon>

*P 1121. 1122. 1123. 1124. 1125. 1126. 1127. 1128. 1129. 1130. 1131. 1132. 1133. 1134. 1135. 1136.

pedig az eszemen volt! <= eszemben> pedig igazán engedélyezhetnék végre azt az anasztáziát <= eutanáziát> pedig tudom, mert megtanultem □ megtanultam pénzt adnak a pénzér <= a képér> pereg a fal a vakolatról <= pereg a vakolat a falról> persze, mert akkor több szempontok is érvényesülnek <= több szempont is érvényesül> pintézet <= pénzintézet> PISA-i jelentés <= PISA-jelentés> polipszichológus <= politikus × pszichológus> politikai személyek támadásokat intéznek ellen <= politikai személyek ellen támadásokat intéznek> Portugálá □ Portugáliából érkezı potenciálisnak veszélyesen <= potenciálisan veszélyesnek> pragmatikil □ pragmatikailag feltőnı privilizált <= privilegizált> pszichózist tanult <= pszichológiát> psziú <= sziú>

*R 1137. 1138. 1139. 1140. 1141. 1142. 1143. 1144.

rá akart gyújtani egy maruhánás cigarettára <= marihuánás> rácsodálkoztak a sok csodára <= szépségre> rakétavédelmi ernı <= ernyı> rektorátus <= lektorátus> rendırfınök őr <= úr> rettesen <= rettenetesen> reveláns <= releváns> rügés <= rugás>

*S 1145. S akkor mëgint ojan sérelmesnek esett sérelmes volt számomra hogy eleget voltunk kopaszok | osz most mëgint mëgnyírnak bennünket <=sérelmes volt, ill. rosszul esett> 1146. saját fiát meglepi öö meglesi 309

1147. 1148. 1149. 1150. 1151. 1152. 1153. 1154. 1155. 1156. 1157. 1158. 1159. 1160. 1161. 1162. 1163. 1164. 1165. 1166. 1167. 1168.

saját kezemmel láttam <= szememmel> saját magát menedzsereli <= menedzseli> sarkán áll <= sarkára áll> sarkunkra ég a munka <= körmünkre> semmi sem tudni a ház állapotáról <= semmit> semmilyen istentıl való elrugaszkodást nem kell gondolni <= elrugaszkodásra> sikeresz <= sikeres> Siklány <= Siklós × Villány> sívsebész <= szívsebész> sok liberális értelmiség dolgozott rajta <= értelmiségi> sok sérelmeket kaptam az ı részérıl <= sérelmet> sokat járok vidékre, és ilyenkor nem sok diákok jönnek el <= diák jön el> sókeresés <= szókeresés> sokkal továig tovább tart <= sokáig × tovább> sólász <= szólás> soporni <= söpörni> sorozatban nyerte a sorozatot <= játékokat> sorozatvezetı <= sorozatvetı> Söjtön <= Söjtörön> sötétséget visz a fénybe <= fényt visz a sötétségbe> spongyolát rá <= spongyát × pongyolát> sükséges <= szükséges>

*Sz 1169. 1170. 1171. 1172. 1173. 1174. 1175. 1176. 1177. 1178. 1179. 1180. 1181. 1182. 1183. 1184. 1185. 1186. 1187. 1188. 1189. 1190. 1191. 1192. 1193.

számít azért a síelés – mi számít? – a sétálás számra számomra nyilvánvaló száz embert eltőntként tartanak nyitva <= nyilván> százhatvan testalkatú lány <= 160 centis, jó testalkatú lány> szelerem a kolera idején <= szerelem> széles palettával merít <= nagy merítéső, ill. széles paletta> széllökések is lesnek <= lesznek> szélszıszéges <= szélsıséges> szép hölgy ádámkosztümben <= évakosztümben> szépen lassan kigomboltam <= kigondoltam> szépipar <= szépségipar> szeretettel köszönöm Önöket! <= köszöntöm> szeretettel köszöntöm a szülıket és a tanulókat az évzárón <= évnyitón> szeretnélek megkívánni <= megkínálni> szeretném élesebben fogalmazni <= szeretnék> szeretném leszövegezni <= leszögezni> szerintem a csipeke cipekedésben húzódott meg szerintem biztos van, aki félti □ öö félreérti, félreértheti ezt szervezetıinek <=szervezetei vezetıinek> szilikonvölgy <= szilíciumvölgy> Szilvia <= Szilvási Andrea> szimbiózus <= szimbiózis> Szinetárra jár a neve színpadra adoptálta <= adaptálta> színt kell foglalnom <= állást kell foglalnom, ill. színt kell vallanom> 310

1194. 1195. 1196. 1197. 1198. 1199. 1200. 1201.

szirénahangok <= szirénhangok> sziszifuszi gyızelem <= pirrhuszi> szívszédülés <= szívszélhődés> szóban és írásban egyán □ egyaránt Szobatiszta a kislány? igen, pisilni tüd □ a vécén szocialiszta <= szocialista> szóval ast kell belátnod <= azt> szurok horul <= hurok szorul>

*T 1202. 1203. 1204. 1205. 1206. 1207. 1208. 1209. 1210. 1211. 1212. 1213. 1214. 1215. 1216. 1217. 1218. 1219. 1220. 1221. 1222. 1223. 1224. 1225. 1226. 1227. 1228. 1229. 1230. 1231. 1232. 1233. 1234. 1235. 1236. 1237. 1238.

tájékoztam <= tájékozódtam> tajnálatos <= sajnálatos> takarosság <= takarékosság> talál magánál egy centit cetlit találjon valami ondokot <=indokot> találkozóhozs □ (.) találkozóhoz talán azért, mert nem jól gesztikuláltál… artikuláltál támagatás <= támogatás> támogató <= támogatandó> tangolni jobb <= angolt tanulni> te kis sasfülő! <= sasszemő> tecsoda? <= micsoda? te?> tegnap a hangyatojásokról volt szó <= kozmológiáról> (a háttérben egy hangyák szaporodásáról szóló természetfilmet sugárzott a tévé) tegnap illusztrációs vendégeket fogadtam a házamban <= illusztris> Tegnap voltam az Akadémiában. – Akadémián vagy Akadémiában? – Akadémián. – De te Akadémiábant mondtál. – Ja. tegyétek a tarkótokra a törzseteket! <= kezeteket> tehát ez egy vaszkosz vaskosabb olvasmány tehát ı miért van rádium? <= ı miért rádium> tekintettel büntetlen elıítéletére <= elıéletére> telekspekuláns <=kamatspekuláns> teleteken <= területeken> televíziás <= televíziózás> téliszonya van ott fenn, tériszonya te ne játsszad itt az aszad eszed teniszbúvár Ausztráliában <= bravúr> tenyeres-lábas fiú <= talpas> teregesd ki a tiszta edényt □ ööö □ ruhát! természetesen nem azt a következést kell ebbıl levonni <= következtetést> tessék fárasztani! <= választani> tettlegelés <= tettlegesség × ütlegelés> tiszta sztesszes vagyok <= stresszes> tisztelt ellenség! <= ellenzék> tizenkét deka háztartási keksz, tizenkét deka ırült dió <= ırölt> tizennyolc óra +//. ÖÖÖ nyolc óra tizenhárom perc többet vesztettem, mint vesztettem <= többet vesztettem, mint nyertem> többiek semmit se kap <= kapnak> többiek semmit se kap <= kapnak> 311

1239. 1240. 1241. 1242. 1243. 1244. 1245. 1246. 1247. 1248. 1249. 1250. 1251. 1252. 1253. 1254. 1255.

többnyire a nagyérdekő számára <= nagyérdemő> tölik <= tolják> töröld ki egyet! <= törölj> történészi múzeum <= történeti> transzexualitás <= transztextualitás> tritiláké <= tritikálé> trukkok <= trükkök> trükkök és tritkok <= titkok> trümı, trumó <= trümó 1. ’kismérető kétajtós szekrény’, 2. ’lábon álló, nagymérető tükör’> tudálokoskodást elkövetni <= tudálékoskodást × álokoskodást> tudod, milyen könyvet olvasol? <= olvasok> Tudok szerezni az (..) +//. még har;harminc harminc harminccal több embert (.) kellene +/. tudsz csinálni a mamának egy freemailes csíme □ címet, vagy csináljak én? túllövi a hatáskörét <= túllépi> (rendır) tücsköt-bogarat kiabál <= kígyót-békát kiabál, ill. tücsköt-bogarat összehord> tüd <= tud> türelmetlenségéból fakadó

*U, Ú 1256. 1257. 1258. 1259. 1260. 1261. 1262. 1263. 1264. 1265. 1266. 1267. 1268. 1269. 1270.

úgy érezném magam, mint egy furdó □ fürdıszobában úgy gondoltuk, a tíz-tizenkét éves korcsoport jól fog nálunk érezni magát <= fogja> úgy néz ki ez a csávó, mint egy pocak <= pocok> úgy tőnik, a bal lábam rövidebb, mint a jogg □ jobb úgy, ahogy az X-atkák □ X-aktákban is fıleg a szerelem az érdekes ugyanez vonatkozik az agrammatikus mondatoknál is <= mondatokra> ugyanezt szoktak a kámfor <= szokta> úgyse fogja feltőnni <= fog> ulni <= ülni úrturista □ öö □ őrtő □ őrturista úsztam ott a strandban <= strandon> utána meg elindulhatunk vissza aaa surányi csárdával <= csárdába> utána tanultak egy angol mani □ manufaktúráról utolsó csepp a tengerben <= pohárban> utolsó pillanatban elóztuk elıztük meg

*Ü, Ő 1271. ügyesek vagy <= ügyes> 1272. őr <= úr> 1273. üvegprogram <= üvegzsebprogram> *V 1274. van a két lemezen egy feszültség jön létre <= van a két lemezen egy feszültség → a két lemezen egy feszültség jön létre> 1275. van benne üstdöb <= üstdob> 1276. van egy pontos, vagyis fontos pályázati teendım 312

1277. 1278. 1279. 1280. 1281. 1282. 1283. 1284. 1285. 1286. 1287. 1288. 1289. 1290. 1291. 1292. 1293. 1294. 1295. 1296. 1297. 1298. 1299. 1300. 1301. 1302. 1303. 1304. 1305. 1306. 1307. 1308. 1309. 1310.

van keletnémet nyelv és van nyugatnyémet nyelv <= nyugatnémet> van nyomtató a papírban <=papír a nyomtatóban> vannak az országnak egy-két olyan része, és fıleg az északi területen <= van> vannak benne ábrázatok <= ábrák × táblázatok> vannak ilyen elhallások rossz szándék ellenére <= jó szándék> vannak ilyen úgynevezett külön helyek, ahol a szabályozó rudak mozog benne <= mozognak> vannak vegetáriánok □ vegetáriánusok várd meg, majd a végén következik a csattanyó város érdekében az lenne az érdekes <= érdemes> vedd le a kabétodat! <= kabátodat> védtelen gyanúsított <= vétlen> végét rúgja <= utolsókat rúgja, ill. végét járja> végiggondoltam a betegek szemével <= agyával> végigsétált a bejárati ajtón <= ajtóig> vegyesúsásban <= vegyesúszásban> vegyesúsászban <= vegyesúszásban> vegyünk le egy flakátot <= plakátot> vékonyul az ég <=vékonyul a felhızet> (meteorológiai jelentésben) véletlen folyán történt <= folytán> verébbel ágyúra lıni <= ágyúval verébre lıni> vereskereskedelem <= vegyeskereskedelem> vérmes <= véres> vettem neked Tepsi Colát <= Pepsi> vígjáti <= vígjátéki> vigyázz, mert leöntötted a mellékleves lapot! <= mellékneves> vigyázzanak a kollégák hazafelé, mert szatén garázdálkodik a kerületben <= szatír> villamoson álma <= villamoson állva> Viola nyelt □ nyert mu □ múltkor egy csokit visszaélés <= visszaigénylés> visszagondolják azt <= visszagondolnak arra × elgondolják azt> visszatérve a kérdést <= kérdésre> vitaminok találhatók a spenótban, sáskában □ sóskában volt egy-két olyan dolog, amit most nem mondanám el <= mondanék> vonulnak az irakok <= irakiak>

313

*Z, Zs 1311. zárászavában <= zárószavában> 1312. zoltárjában □ zsoltárjában is

Megjegyzés A példák kisebb része a Comenius Egyetem BTK magyar nyelv és irodalom szakos hallgatóinak szemináriumi dolgozataiból való, nagyobb részük a Szakirodalom címő fejezet Botlástárak címő alfejezetében feltüntetett munkákból, valamint az elméleti irodalomban található példaanyagból származik.

314