HANGOKKAL A CSALÁDOKÉRT Összefoglaló az adaptációról, magyar viszonyok

HANGOKKAL A CSALÁDOKÉRT Összefoglaló az adaptációról, magyar viszonyok között Tartalom

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A magyarországi családok helyzete, nehézségei A Családotthon Alapítvány ismertetése, tevékenysége A Svájci-Magyar Együttműködési Program ismertetése Pályázatunk ismertetése, céljai, beilleszkedése a svájci programba A svájci demokrácia ismertetése Partnerünk az Asszonyegylet Ifjúság és családvédelem Svájcban Befejező gondolatok

1. A magyarországi családok helyzete, nehézségei Nincsenek jó híreink. A Magyarországot alapjaiban érintő elszegényedés nem kedvez a családok működtetőinek. Erkölcsileg, gondolatilag is súlyos kereszttűzbe került a társadalom e legkisebb és legfontosabb láncszeme, de anyagi szempontból is súlyos a probléma. Olyan kort élünk, amelyben egyre nagyobb tömegek számára válik szó szerint aktuálissá a Miatyánk kérése: „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma…” - Szemben a 80-as, a 90-es és a 2000-es évekkel, ma már egy átlagos család nem tudja biztosítani a normál működéshez szükséges anyagiakat, saját erőfeszítésein túl egyre inkább rászorul Isten kegyelmére, vagy a jószándékú emberek, karitatív közösségek kiegészítő támogatására. Ha gyermek- és családvédelmi szakember látásmódjával tekintünk a magyarországi jövő felé, úgy mind a szociális, mind a demográfiai viszonyok rendkívül lehangolók. Lassan újból a 3 millió koldus országa vagyunk, csökkenő születésszámmal, ezen belül rohamosan változó nemzetiségi arányokkal. Az ún. roncs társadalom soha nem tapasztalt ütemben növekszik, elsősorban a munkanélküliség, a nincstelenség és a szociális háló szakadozottsága miatt. Az alsó középosztály eltűnőben, maguk, a keresztények is egyre jobban rászorulnak tehetősebb testvéreik segítségére. Ebben a nehéz helyzetben rendkívül fontos, hogy minden lehetőséget megragadjunk, amivel a szociális gondokat kezelni tudjuk. Jelen előadásunkban egy svájci kezdeményezésről szeretnénk beszámolni, melyben ez a gazdag és jól működő állam a működési struktúrájának közkinccsé tételével kíván hozzájárulni Magyarország megsegítéséhez. Mielőtt belefognánk a svájci modell ismertetésébe, engedjék meg, hogy néhány szóban összefoglaljam alapítványunk, a Családotthon a Gyermekekért Alapítvány tevékenységét!

2. A Családotthon Alapítvány ismertetése, tevékenysége Alapítványunk fő profilunk a családsegítés és gyermekvédelem. Az alapítvány elnöke, Olgyay György, a magyar gyermekvédelmi szakellátásban dolgozik, mint gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó. Az alapítvány munkatársai önkéntes segítők, többnyire pedagógusok, ill. a támogatottakat is igyekszünk bevonni segítőnek. - Az alapítvány 2012. februárban lett 20 éves. Konkrét családsegítés vonatkozásában voltak intenzívebb, és mint a mostani, szerényebben működő időszakok. Mottónk egy újszövetségi idézet: „Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” (Máté 25,40.b) Az alapítvány tervei és tevékenységei: - a szociális védőháló résein kihulló gyermekes családok és csonkacsaládok lelki, erkölcsi és anyagi támogatása, továbbá érdekképviselete, gyermekek nevelése - átmeneti családotthonok létrehozása és fenntartása, gyermekotthont nyújtó ellátás biztosítása - befogadó családok kiválasztása, felkészítése, kapcsolattartása, ellenőrzés, hálózat kiépítése segítő munkatársakkal - gyermekek befogadó családba segítése, megerősödött családjukba történő visszajuttatása, a családok támogatása - folyamatos kapcsolattartás a meglévő gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint nevelési-oktatási intézményekkel, szervezetekkel - fentiekkel kapcsolatos jogi és szakmai tanácsadás, érdekképviselet Az utóbbi hónapokban rendszeresen támogatunk:  egy nyolc gyermekes családot, akik nagyon szerény tanyánkon laknak, az apa a család alapítása előtt 12,5 évet börtönben töltött, ott fogadta be Jézus Krisztust.  egy négy gyermekes és kétunokás, beteges kecskeméti cigányasszonyt  egy két gyermekes családot, akiknek hét idősebb gyermekük állami gondoskodásban van (a nyolcadik meghalt - a férfi kisgyermekkorától állami gondozott volt)  három személygépkocsit adtunk használatba (és fizetjük azok biztosításait) Erdélybe, egy szegény gyermekeket segítő és gyermekotthont fenntartó testvér-alapítványnak  utánfutónkat ingyen kölcsönözzük rászoruló gyermekes családoknak  ruhát, cipőt, háztartási és műszaki eszközöket, bútorokat gyűjtünk és szállítjuk azokat rászoruló családoknak  telefonos ügyintézést, beszélgetést, tanácsadást végzünk  segítünk a hozzánk fordulóknak beadvány-szerkesztésben, nyomtatványkitöltésben, ügyintézésben

3. A Svájci-Magyar Együttműködési Program ismertetése Svájc összesen 130,7 millió svájci frankkal (kb. 21 milliárd Ft) támogatja Magyarországot 2008 és 2012 között a kétoldalú keretmegállapodás alapján. Az együttműködési program a következő területekre koncentrálódik: az alapinfrastruktúra és a környezet, egészségügy, a magánszektor ösztönzése, kutatás, partnerség és civil szervezetek tevékenysége a környezeti és társadalmi szektorban. A Svájci-Magyar Együttműködési Program megvalósításának alapjául az a keretmegállapodás szolgál, amelyet 2007. december 20-án írt alá a két ország képviselője. A megállapodás rögzíti a program prioritási területeit és a kapcsolódó eljárásokat. A Svájci-Magyar Együttműködési Program által társfinanszírozott Testvértelepülési és Partnerségi Pályázati Alap (TPPA) a Svájci Szövetségi Tanács és a Magyar Kormány között létrejött keretmegállapodással és annak mellékleteivel összhangban kialakított speciális támogatási forma. A TPPA átfogó célja a svájci és magyar testületek, és szervezetek között meglévő vagy új együttműködések kölcsönös fejlesztése, és ez által Magyarország és a kibővült Európai Unió közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Támogatást olyan kisprojektek nyerhetnek, melyek célja a Magyarország és Svájc közötti együttműködés erősítése, információ- és tapasztalatcsere, valamint a legjobb gyakorlat átadása. A TPPA 3 különböző területen tűzte ki partnerségek létrehozását:  testvér-települési kapcsolatok  szociális párbeszéd és  partnerség svájci és magyar nonprofit vagy a nyereségtermelést nem elsődleges célként megjelölő szervezetek és intézmények között. (Ide tartozik a Családotthon Alapítvány Hangokkal a családokért kisprojektje.) A TPPA keretén belül támogatható kisprojekteknek  hozzá kell járulniuk a Magyarországon fennálló egyes problémák megoldásához a keretmegállapodásban rögzített célokkal összhangban;  a tapasztalatcsere, a tudás és a legjobb gyakorlatok átadásával meg kell erősíteniük a pályázók működési kapacitásait;  tevékenységükkel hozzá kell járulniuk a partnerség megerősítéséhez  hozzáadott értéket kell teremteniük a projektben résztvevő mindkét partner (vagyis a pályázó és svájci partnere) számára

4. Pályázatunk ismertetése, céljai, beilleszkedése a svájci programba A magyar társadalomban egyre több a segítségre szoruló család. (Létminimum alatt élő nagycsaládok, roma családok, gyermekeiket egyedül nevelő nők). Ezen családok szociális problémáinak kezelésére jött létre a Családotthon Alapítvány. A családok segítése akkor hatékony, ha módszereiben jól megtervezett. A céltudatosan szervezett családsegítésben, a civil szférában alulról szerveződő évszázados hagyományoknak köszönhetően Svájc élen jár. A Családotthon Alapítvány az elmúlt évben szoros partneri viszonyt alakított ki az Unterägeri Szent Család Plébániával és az Unterägeri Asszonyegylettel. Pályázatunk kapcsán tanulmányozzuk az Asszonyegylet családsegítő munkáját, tájékozódjon a Svájcban folyó család és ifjúságvédelemről, s ezek módszereit, tanulságait próbáljuk adaptálni a magyarországi viszonyokra Svájcban a Családotthon Alapítvány önkéntes munkásai több nyilvános előadáson, találkozón ismertetik a problémákat, kihívásokat, örömöket, gondokat melyekkel a magyar családok szembenéznek, Magyarországon pedig országosan megtartandó 25 előadáson mutatják be egyrészt saját munkásságukat, másrészt a Svájcban látottakat. Gondolunk azokra is, akik az előadásainkon nem tudnak részt venni, de érdeklődnek munkánk iránt, az ő számukra hoztunk létre egy kétnyelvű internetes honlapot és blogot, melyen mindazok felvehetik a kapcsolatot velünk tapasztaltcsere, segítségkérés céljából, akik ezt a kommunikációs csatornát részesítik előnyben. A Családotthon Alapítvány svájci és magyarországi rendezvényeinek sikerességét segíti elő az Olgyay Hangok Családi Zenekar melynek több tagja egyben a Családotthon Alapítvány önkéntes munkása. Innen a projektünk elnevezése: HANGOKKAL A CSALÁDOKÉRT. Előadásainkon nem tudunk közvetlenül segítséget nyújtani a rászoruló családoknak, de a svájci gyakorlat ismertetésével ötleteket, tanácsokat nyújthatunk egyéb karitatív szervezeteknek, akik Magyarországon a családsegítéssel foglalkoznak.

5. A svájci demokrácia ismertetése Svájc évszázados hagyományokkal, tradíciókkal, szervezetekkel, politikai kultúrával rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy amit alulról szerveződő civil szférának nevezünk, az Svájcban minimum 160 éves múltra tekint vissza. Mindennek egyik sarokköve a direkt demokrácia: a végső döntés az "mindig" a nép kezében van, ami együtt jár az egyéni felelősségvállalással. A közvetlen felelősségvállalás kultúráját a svájciak az anyatejjel szívják magukba. Történelmileg úgy szocializálódtak, hogy az van, amiért ők dolgoznak meg, az van, amire az ő jóváhagyásukkal költik a pénzt, az az egyesület van és olyan programmal amit, ők hoznak létre és működtetnek. - A szocializáció másik eleme a konszenzuskeresés. Olyan megoldások, amik minél több érintett személy és család érdekeit a lehető legjobban figyelembe veszik. - Az érdekek kiegyensúlyozása is egy alapvető törekvés egy olyan országban, amelynek négy hivatalos nyelve van (német, francia, olasz, rétoromán), vagy ahol a különböző nemzetiségű külföldiek száma országosan 22% (bizonyos régiókban azonban 25-30%-ot is elérheti). Az Unterägeri Asszonyegylet v és a Plébánia életében ez többek között abban mutatkozik meg, hogy a programkínálat igyekszik a legkülönbözőbb területeket lefedő reális igényeket kielégíteni. Az egészben fontos szerepet játszik az élő demokratikus kultúra megnyilvánulásaként az is, hogy ezekből a munkákból a jómódú családok is kiveszik a részüket. Tehát Svájcban sokaknak természetes, hogy nem egyszerűen maguknak megoldanak valamit, hanem, noha jómódúak és nincs szükségük támogatásra, mégis vállalnak a közösségért önkéntes munkát, keresnek ill. nyitottak olyan megoldásokra, amik egy nagyobb kör számára hasznosak. - Ide illik egy mondat a svájci alkotmány pár soros gyönyörű Preambulumából: „A nép erősségének fokmérője a gyengék jóléte / boldogsága.” – Svájcban tehát szociális téren az a cél, hogy megelőzzék, hogy kirívóan szorult helyzetbe kerüljenek családok vagy emberek. Ha valaki mégis drámai helyzetbe kerül, akkor erre szakosodott helyi intézményhez, szervezethez fordulhat.

6. Partnerünk az Asszonyegylet Az Unterägeri Asszonyegylet a 200.000 tagot számláló svájci Katolikus Asszonyszövetség tagja (ami idén ünnepeli 100 éves fennállását, 19 kantonális, azaz önálló "megyei" és 900 helyi szervezet tartozik alá). – Az Asszonyegylet 1917-ben jött létre és a 300 éves Unterägeri Szent Család Plébániához kapcsolódik. Az egyesületben kezdetektől egészen napjainkig lelkes, motivált fiatal, középkorú és idősebb asszonyok dolgoznak önkéntes társadalmi munkában, mint a szociális és társadalmi területek alkotó hajtómotorjai. A havonta megrendezett vezetőségi üléseken újabb és újabb ötleteket dolgoznak ki, miként ápolják hagyománytudatos és ugyanakkor jövőorientált közösségüket. Kiváló programokat kínálnak előadások és kurzusok keretében - a felnőtt művelődés érdekében. Tapasztalatokat cserélnek ki, és szociális felelősséget vállalnak. Meghitt, kellemes összejövetelekkel, találkozásokkal gazdagítják a falusi életet. Az Asszonyegylet keretében működő „Fiatal szülők találkozója” nevű csoport a következőket kínálja:  babyszitter-képzés és közvetítés, keresztelőruhák kölcsönzése  havonta egy délutáni program a 3 évesnél fiatalabb gyerekeknek és szüleiknek,  heti egy délután gyerekvigyázás 3-6 éves korú gyermekeknek a plébánia közösségi termében,  havonta egyszer mise a 3 évesnél fiatalabb gyerekeknek es szüleiknek,  heti egyszer szülői tanácsadás az evangélikus-református közösségi házban, (a hét több napján telefonon),  gyerekek családnál, játszócsoportban való napközi elhelyezése. Az Asszonyegyletet és Plébániát is a stabilitás, folytonosság jellemzi: az Aszszonyegyletnek az elmúlt 40 évben négy elnök asszonya, a Plébániának az elmúlt 300 évben összesen 15 plébánosa volt. – Mind a Plébánia, mind az Aszszonyegylet abban látja fő feladatát, hogy a közösség tagjait támogassa, erősítse, folyamatosan és minden életfázisban. A dolog lényege tehát viszonylag „egyszerű”: rengeteg önkéntes és néhány fizetett alkalmazott lelkes, kreatív, hosszú távra tervezett, kiegyensúlyozott programmal erősíti, támogatja a közösségi és a családi életet. A szervezet alapvetően demokratikus: a közvetlen demokrácia érvényesül benne.

7. Ifjúság- és családvédelem Svájcban  Iskolapszichológiai tanácsadás: ha egy gyerek "feltűnik" az óvodában, iskolában különös, a szokásostól eltérő viselkedésével, "elmaradottságával" mint pl. beszédhibával, számolási nehézségekkel, etc. akkor mind a tanárnak mind a szülőnek lehetősége van ezt jelezni az Iskolapszichológiai Tanácsadónak. A tanácsadó eldönti, hogy mi szükséges a probléma megoldásához (pl. különóra, stb.) Az iskolát terhelő plusz fele adatokat az iskola finanszírozza. Az utóbbi időben elterjedőben van, hogy szociális munkások is dolgoznak az iskolában.  Telefonos szolgálatok: Mind szülök, mind gyerekek részére létezik telefonszám, amit névtelenül es szolgáltatótól függően ingyenesen hívhatnak.  Gyerek- és Szülői tanácsadás: Gyerekek, szülök, tanárok, szomszédok fordulhatnak a helyi hivatalos tanácsadóhoz. Ezek is ingyenesek. Itt szociális munkások dolgoznak. Ők adnak tanácsot pénzügyi, pénz-beosztási és eladósodottsági kérdésekben is.  Menhely, Asszony Ház: Nagyobb városokban vannak olyan menhelyek, ahol gyerekek, vagy asszonyok/anyák menedéket tálalhatnak. Itt kiskorúak esetében napokon belül tisztázni kell, hogy a gyermek visszatérése a szülői házba felelősséggel vállalható, megoldható-e. Ha nem akkor keresni kell egy alternatív megoldást a gyermek elhelyezésére.  Gyámügyi Hivatal: Minden önkormányzatnak van egy gyámügyi hivatala. Ők segítenek apasági kérdésekben és gyerektartási díjak ügyében, ha a gyermek házasságon kívül születik. Ez a hivatal jár el, ha a gyerekkel rosszul bánnak vagy elhanyagoljak őket. Döntéseket hozhat a gyerek védelmének érdekében, bizonyos esetekben akár a szülök akarata ellenére is. Alkohol, Drog 16 éves korig nem szabad alkoholt árusítani/vásárolni. Ezt ellenőrzik, büntetik. Ezzel együtt a 16 év alattiak körében egyre növekszik az alkoholfogyasztás. Bizonyos drogok - hasis, kender - fogyasztása engedélyezett. Árusításukat viszont törvény bünteti. Gyerek- és fiatalkorú bűnözés Gyerekeknél és fiatalkorúaknál nem a bűntény büntetése áll a középpontban, hanem az, hogy megtalálják azokat a lépéseket, módszereket, amikre a bűnelkövető gyerekeknek es fiataloknak szükségük van, hogy visszatálaljanak a helyes életútra. Súlyosan sérült/zavart fiatalok számára vannak speciális otthonok, ahol szakmát tudnak tanulni.

8. Befejező gondolatok A Svájci Magyar Együttműködési Program és a Pályázati Alap jóvoltából ma tucatnyi kis csapat dolgozik Magyarországon annak ügyében, hogy megismerjük a svájci demokráciát, és tanuljunk ebből az ismeretből. Felületes módon megközelítve a kérdést, az gondolhatjuk: ma lehetetlen bármilyen módszert is átvennünk e magas anyagi színvonalon működő országból. Erre hazánkban teljesen hiányzik az anyagi bázis. Magyarország olyan problémákkal küzd, olyan mértékű az elszegényedés és ebből kifolyólag a mai családokra nehezedő nyomás, hogy alapvető problémáink sokkalta súlyosabbak annál, amivel a Svájcban működő hasonló szervezetek szembesülnek. Mi sem gondoljuk, hogy jelen munkánk megváltoztatja a világot. De néhány gondolat gyökeret verhet bennünk abból a tudatosan, évtizedek, évszázadok alatt felépített rendszerből, amely Svájcot mára a legpéldamutatóbb demokratikus országgá tette. Magyarországnak nem leutánozni kell ezt a modellt, hanem sokirányú tájékozódással, tapasztalattal összevetve kiépítenie a jelenleg még hiányos rendszerét akár családsegítés, akár bármilyen más területen. Ezek részben már működnek. Gondoljunk az országos segélyszervezetekre, az egyházak munkájára, a Caritasra, a NOE-ra és a sok kisebb karitatív csoportra, mint például a mi alapítványunk is, ahol néhány ember áldozatos munkával próbál meg egy-egy családot, perifériára szorult embert a felszínen tartani. Természetesen a segítség legfontosabb alapegysége a pénz. De mégsem minden. Szükséges az áldozatos és önkéntes munka, az emberi tolerancia és a jól megszervezett segítő csapatok.