2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog. I. A nemzetközi folyók joga. A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása

2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog

Nemzetközi jog II.

2011. február 17.

I. A nemzetközi folyók joga

A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása Nemzeti

folyó folyó

Nemzetközi

Földrajzi kritérium Jogi kritérium

Hasznosítása:

Hajózás → nemzetközi folyami hajózás joga Nem hajózási célú hasznosítás → nemzetközi vízjog

1

B. A nemzetközi folyók jogának fejlıdése Hajózás:

Középkor: péage rendszer 1815: folyami hajózás szabadsága (elıször Európában)

Nem

hajózási célú hasznosítás:

Esetleges, 18. szd: határvíz-egyezmények 19. szd: fejlıdésnek indul Harmon doktrína (abszolút területi szuverenitás) ↔ abszolút területi integritás

C. Nemzetközi vízjog Forrásai:

vízügyi egyezmények (400) + szoksájog (1997. évi New York-i egyezmény) Vízügyi szerzıdések osztályozása:

Bilaterális/szők körő multilaterális Területi hatály szerint: határvíz-egyezmények, meghatározott folyószakaszokra (vízerıhasznosítás, vízkészletek megosztása, vízminıség-védelem), teljes nki vízrendszerre

D. Jelentıs vízügyi egyezmények 1.

Helsinki vízügyi egyezmény (1992; a határokat átlépı folyók és nemzetközi tavak védelmérıl és hasznosításáról szóló egyezmény)

Együttmőködési kötelezettség Környezetvédelmi rendelkezések (szennyezés megelızése, ökorendszerek megóvása) Kiegészítı jk-k: víz és egészség jegyzıkönyv, kárfelelısségi jegyzıkönyv (szennyezı fizet elve)

2

1994. évi szófiai Duna-védelmi egyezmény (a Duna védelmére és fenntartható

2.

hasznosítására irányuló együttmőködésrıl szóló egyezmény

Szerzıdı felek: Duna menti államok (2000km2+ Oroszo.) Tárgyi hatálya: szennyvizek bevezetése, vízépítés, vízszabályozás, árvízvédelem, vízi létesítmények mőködtetése, a káros környezeti hatások megelızésére és az ökorendszerek védelmére szolgáló intézkedések Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (Bécs)

3.

1997. évi New York-i egyezmény (a

nemzetközi folyók nem hajózási hasznosításának jogáról szóló egyezmény)

Kodifikációs egyezmény Szubszidiárius jelleg 3 alapelv:

Együttmőködési kötelezettség Ésszerő és méltányos hasznosítás és megosztás Károkozás tilalma

E. Kötelezettségek végrehajtása Bilaterális

szerzıdés esetén: vegyesbizottságok Multilaterális szerzıdés esetén: nemzetközi szervezetek (pl. a Niger, a Mekong, a Rajna és a Duna esetében)

3

F. Nemzetközi vízügyi viták

G. Folyami hajózás

dunai hajózás jogforrása a budapesti kiegészítı jegyzıkönyvvel (1998) módosított 1948. évi belgrádi egyezmény Területi hatálya: Kelheimtıl a Fekete-tengerig terjed. Tárgyi hatálya: a kereskedelmi hajózás közlekedési és mőszaki aspektusai minden állam kereskedelmi hajói számára biztosítja a hajózás szabadságát csak a parti államok hadihajói közlekedhetnek a Dunán + csak ıket illeti meg a kis cabotage joga Duna Bizottság (Budapest)

II. Nemzetközi környezetvédelmi jog

4

I. A nemzetközi környezetvédelmi jog fejlıdése Nki jog sajátos területe az 1960-as évek óta → Miért ekkor?

1.

Tudomány fejlıdése Környezeti katasztrófák

Elızmények:

2.

Pl. határvíz-egyezményekben Nem érintette: tengerek és légkör védelme, nukleáris tevékenység

1960-as évek óta:

3.

Aktív szereplık, ösztönzık: nki szervezetek, pl. ENSZ → környezeti konferenciák • • •

+ ENSZ Környezeti Programja (UNEP) Mennyiségi változások: • • •

1972, Stockholm 1992, Rio de Janeiro 2002, Johannesburg

Szerzıdések száma exponenciálisan nı Nemzetközi bíróságok aktivitása Kodifikáció + nemzetközi tudós társaságok

Minıségi változások: • Nemzetközi jog tárgya kiszélesedett • Egyre nagyobb szerep a generális sokoldalú szerzıdéseknek • Új intézmények, új megoldások

Környezetvédelem és gazdasági aspektus összekapcsolása Antropocentrikus megközelítés + generációk közötti méltányosság elismerése

5

II. A nemzetközi környezetvédelmi jog forrásai JOGFORRÁSOK I. Nemzetközi egyezmények

II. Nemzetközi jog általános szabályai ↓ a) általános jogelvek b) nemzetközi szokásjog c) ius cogens

JOGFORRÁSOK I. Nemzetközi egyezmények szabályai ↓

II. Nemzetközi jog általános

Több mint 300 multilaterális, 1200 bilaterális Szektorális/interszektorális

↓ a) nki szokásjog b) ius cogens c) általános jogelvek

+ nki szervezetek határozatai

I. I. II. III.

Nemzetközi egyezmények - szektorális

LÉGKÖR TERMÉSZETVÉDELEM TÁJ- ÉS FÖLDVÉDELEM

6

I. Nemzetközi egyezmények - interszektorális katasztrófákat elıidézı veszélyes tevékenységek nemzetközi jogi szabályozását valósítják meg → veszélyes jelleg:

Veszélyes anyag (nukleáris anyag) Veszélyes eredmény (hulladék) Tevékenység jellege (tengeri szállítás)

Heterogén jelleg → tárgyuk szerinti csoportosítás

JOGFORRÁSOK I. Nemzetközi egyezmények



II. a) általános jogelvek A szennyezı fizet elve Úgy használd a sajátod, hogy ne okozz kárt (Trail kohászati mővek ügy) Stockholmi elv:

államoknak szuverén joguk kiaknázni erıforrásaikat ↔ kötelesek biztosítani, hogy tevékenységük ne okozzon kárt

7




II. b) nemzetközi szokásjog 1.

Van-e szokásjog ezen a területen?

Nemzetközi Bíróság Állandó Választott Bíróság Nemzetközi Jogi Egyesület Nemzetközi Jogi Intézet

2.

Kodifikáció

Cél: objektív felelısség → a nemzetközi jog által nem tiltott magatartások esetleges káros eredményei miatti felelısség




8

II. c) ius cogens Közvetett bizonyítékok ius cogens létezésére ezen a területen:

Felelısség (ideiglenes tervezet) Delicta iuris gentium




+ nemzetközi szervezetek határozatai Ezen a területen nagyon jelentıs → 2 vonatkozás:

Ajánlásaik Kötelezı határozataik (ICAO, ENSZ BT)

9

III. Környezeti károk miatti nemzetközi felelısség 12 alakzata különböztethetı meg, csoportosítás szempontjai: 1. Alanyok a) b) c)

Állam Nemzetközi szervezet Magánszemély

Alkalmazandó jogforrás

2.

a) b) c)

Nki jog általános szabályai Nemzetközi szerzıdés (lex specialis) Belsı jog

Az állam (és nemzetközi szervezetek) nemzetközi felelıssége a környezeti károkért Ex delicto

Sine delicto

1. A nemzetközi jog általános szabályai szerint

3. A nemzetközi jog általános szabályai szerint

→ 2001. évi felelısségi szabályok

→ csak de lege ferenda

2. Lex specialis alapján 4. Lex specialis alapján → 1972. évi őrkárfelelısségi egyezmény

→ 1972. évi őrkárfelelısségi egyezmény

A magánszemélyek nemzetközi felelıssége a környezeti károkért Polgári jogi felelısség 9. A nki magánjog kollíziós szabályai szerinti

10. A jogegységesítési vagy jogharmonizációs egyezm.en alapuló

Büntetıjogi felelısség 11. A környezet- 12. Nki sz. kötelezi az károsítás, mint államot egyes delicta iuris környezetkágentium rosítások büntetıjogi szankcionálására

10

III. Tengerjog

A. Tengerjog fejlıdése

Grotius: Mare liberum → tengerek szabadságának elve Sok vitás kérdés:

Parti tenger kiterjedése Halászat

Új területek a XX. szd-ban: mélytengeri bányászat, környezetvédelem Kodifikáció:

1958 genfi egyezmények (4 szerzıdés) 1982, Montego Bay, ENSZ (szerzıdéses normák + szokásjog)

B. Szektorális fejezetek

11

a) belvíz Kizárólagosan

a parti tenger szuverenitása alatt Kikötık, lagúnák, folyótorkolatok + tengeröblök: Max. 24 tengeri mérföld a bejárat 1 állam szárazföldje veszi körül Területe nagyobb mint a bejáratra mint átmérıre rajzolt félkör → kivétel: történelmi öblök

b) Parti tenger Apályvonaltól

(alapvonaltól) számított 12 tengeri mérföld Parti állam szuverenitása alatt → jogszabályalkotás, hajózási útvonalak kijelölése, stb. Korlátozza: békés áthaladás joga

Gyors Folyamatos Megállás nélküli

c) Tengerszoros Pl.

La Manche, Gibraltár, Magellán állam jogainak sérelme nélküli akadálytalan áthaladás joga illeti meg az államokat (folyamatos, gyors) → áthajózás + átrepülés szabadsága + speciális rezsimek: pl. Boszporusz, Dardanellák Parti

(1936. évi) Montreux-i szerzıdés Kereskedelmi hajók áthaladása szabad Hadihajóké korlátozott

12

d) Csatlakozó övezet 12

és 24 tengeri mérföld között áll a parti állam szuverenitása alatt, de szuverén jogai vannak:

Nem

Vám, pénzügyi szabályok Bevándorlás, egészségügy

Itt

gyakorolható az üldözés joga

e) Kizárólagos gazdasági övezet

Parti tengertıl 200 tengeri mérföldig (magában foglalja a csatlakozó övezetet) Szuverén jogok: természeti erıforrások kutatása, kiaknázása és megóvása, mesterséges szigetek felállítása, vízbıl, áramlatokból és szélbıl történı energiatermelés, a tudományos kutatás környezetvédelem

Minden állam joga: hajózás és átrepülés, valamint a kábelek és olajvezetékek lefektetésének szabadsága Jelentıség: tengeri halászatban

f) Kontinentális talapzat kiterjedése:

200 tengeri mérföld (itt elnyeli a kizárólagos gazdasági övezet) HA ennél ténylegesen nagyobb:

Max 350 tengeri mérföldig vagy Ha mély a tenger: izobátokat (2500 m) összekötı vonaltól 100 tengeri mérföld

Szuverén

jogok a természeti erıforrások felett (földgáz, kıolaj) → 200 mérföld után meg kell osztani

13

g) Nyílt tenger

Res communis omnium usus Minden államot megilletnek a tengeri szabadságok: hajózás-, az átrepülés-, a kábelek és csıvezetékek lefektetésének-, mesterséges szigetek és más létesítmények építésének-, a halászatnak és a tudományos kutatásnak a szabadsága DE más államok érdekeinek figyelembe vétele + csak békés célok Lobogó államának felségjoga a hajókon, kivéve: tengerjogi deliktumok (kalózkodás, rabszolgakereskedelem, kábítószer-kereskeelem, kalózrádió mőködtetése)

h) zóna =

nyílt tenger alatti tengerfenék, altalaj „emberiség közös öröksége” Nemzetközi Tengerfenék Hatóság

B. Funkcionális fejezetek Tengerparttal nem rendelkezı államok: alanyi jog a tengerhez való kijutás (egyezmények adják a részleteket) b) Tengeri halászat: kizárólagos gazdasági övezetben a halállomány 90%-a + halászati egyezmények c) Tengeri környezet védelme: keretjellegő + generális sokoldalú és regionális egyezmények a)

14

d) Tengerjogi viták rendezése → kötelezı bírói vitarendezés Fórumok:

ENSZ Nemzetközi Bíróság Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék (Hamburg) Általános választott bíróság Különleges választott bíróság

C. Tengeri csatornák 1. 2.

3.

Szuezi 1888. konstantinápolyi szerzıdés Minden Á kereskedelmi és hadihajója számára nyitva áll Panama 1977 Csatorna szerzıdés a csatornát minden nemzet kereskedelmi és hadihajói mind békében, mind háborúban szabadon és megkülönböztetés nélkül használhatják Kieli 1919. évi versailles-i békeszerzıdés nyilvánította nemzetközi csatornává

15

2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog. I. A nemzetközi folyók joga. A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása

Recommend Documents