Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Közigazgatási Jogi Tanszék
SZAKDOLGOZAT
A kulturális örökség védelmének joga Készítette: Zöldi Orsolya
Konzulens: Dr. Kárpáti Orsolya
Neptun kód: D7OTFE Igazságügyi igazgatás Levelező tagozat
Miskolc 2015
1
University Of Miskolc Faculty of law Department of the Administrative Law
THESIS
Law of preservation and protection of cultural heritage
Written by: Zöldi Orsolya
Consultant: Dr. Kárpáti Orsolya
Neptun code: D7OTFE Justince Administration BSc Part-Time Course
Miskolc 2015 2
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ...................................................................................................................... 5 2.Előszó ............................................................................................................................ 6 2.1. Herman Ottó munkássága ................................................................................................. 6 2.2. A Herman Ottó Múzeum története ................................................................................... 7
3. A kulturális igazgatás alapfogalmai .......................................................................... 8 3.1. Kultúra, kultúrához való jog ............................................................................................... 8 3.2. A kulturális jogok ................................................................................................................ 9 3.3. Igazgatás, kulturális igazgatás .......................................................................................... 10
4. A kulturális örökségvédelem kialakulása Magyarországon ................................. 12 4.1. A műemlékvédelem kezdetei ........................................................................................... 12 4.2. Előrelépések a műemlékvédelem területén .................................................................... 14
5. A kulturális örökség védelmére vonatkozó általános szabályok .......................... 19 5.1. A kulturális örökségvédelem ágazati szabályai ................................................................ 20 5.1.1. A régészeti örökség védelme .................................................................................... 21 5.1.2. Műemlékvédelem ..................................................................................................... 25 5.1.3. A kulturális javak védelme ........................................................................................ 28 5.2. A kulturális örökség védelmét szolgáló közigazgatási és büntetőjogi vonatkozások ...... 31
6. A közgyűjtemények a kulturális igazgatásban ....................................................... 33 6.1. A múzeumok alapítása ..................................................................................................... 34 6.2. A múzeumok típusai......................................................................................................... 35 6.3. A Múzeumok feladatai ..................................................................................................... 36 6.4. A muzeális intézményekben folytatható kutatás ............................................................. 38 6.5. A múzeumi letét ............................................................................................................... 38 6.6 A múzeumok szakfelügyelete............................................................................................ 39 6.7. A múzeumok fenntartásának pénzügyi alapjai ................................................................ 39 6.8. A muzeális intézményekben foglalkoztatottak képesítési követelményei ...................... 40
7. A kulturális igazgatás szervezete ............................................................................. 41 7.1. Az Országgyűlés és a Kormány ......................................................................................... 41 7.2. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ............................................................................. 42 7.3. A helyi önkormányzatok .................................................................................................. 42 7.4. Egyéb szervek részvétele ................................................................................................. 43 3
8. Összefoglaló ............................................................................................................... 45 Irodalomjegyzék............................................................................................................ 47 Jogszabályok............................................................................................................................ 48 Internetes weboldalak ............................................................................................................ 49
4
1. Bevezetés Szakdolgozatom témája „A kulturális örökség védelmének joga”. Témaválasztásomat legfőbbképpen az indokolja, hogy 2014. január 5. napjától az Országos Kulturális Digitalizációs Közfoglalkoztatási Mintaprogram keretein belül archivátorként a Herman Ottó Múzeum munkatársa lehetek. Ezáltal a mindennapok során lehetőségem nyílott megismeri a múzeum felépítését, szervezetét, működését és nem utolsó sorban közelebbről megismerkedhettem a Herman Ottó Múzeumban fellelhető gyűjteményekkel. Betekintést nyerhettem a restaurátorok, régészek, történészek, muzeológusok és etnográfusok szakértelmébe és munkájuk folyamatába. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy az egyetemen szerzett tudásomat és a múzeumban összegyűjtött tapasztalataimat összegezvén dolgozatom témájaként a kulturális örökség védelmére és a muzeális intézményekre vonatkozó jogszabályokat illetve azok jelentősebb változásait vizsgálom. Előszóként szeretnék néhány mondatot szólni Herman Ottó munkásságáról, illetve a Herman Ottó Múzeum rövid történetéről, hiszen konkrét múzeumi példákkal szeretném színesíteni dolgozatom egyes részeit. Dolgozatom első részében deklarálom a kultúrához való jogok továbbá a kulturális igazgatás fogalmát. Munkám második részében a kulturális örökségvédelem kialakulását, fejlődését mutatom be, egészen az 1840-es évektől az 1997. évben megjelent műemlékvédelemről szóló törvénnyel bezárólag. Különös figyelmet szenteltem azokra a változásokra, melyek alapjául szolgáltak a jelenlegi hatályos jogszabálynak. A következő részben a hatályos kulturális örökségvédelmi általános és ágazati szabályozását mutatom be, továbbá nagy hangsúlyt fektettem azokra a változásokra, melyek a régészeti lelőhelyek és a műemlékvédelem szabályozásában megjelentek. Dolgozatom negyedik részében a muzeális intézményekkel kapcsolatos rendelkezések kerülnek bemutatásra, hiszen ezen intézmények látják el a kulturális javak gyűjtését, nyilvántartását, megőrzését és bemutatását. Végezetül, fontosnak tartom kiemelni a kulturális igazgatás szervezetrendszerét, amelyben leírásra kerül, hogy mely szervek segítik, támogatják, illetve mely szervek feladata ellátásában járulnak hozzá a kulturális örökség védelméhez. Összegzésül, dolgozatom fő irányvonala a kulturális örökségvédelmében illetve a muzeális intézményekre nézve a jelenlegi, hatályos szabályozás illetve a bekövetkező változások szemléltetése. 5
2.Előszó 2.1. Herman Ottó munkássága Herman Ottó magyar természetkutató, néprajzkutató, régész és politikus is volt egyszemélyben. A felvidéki Breznóbányában 1835. június 28.-án született, a Herman Ottó Múzeum névadója. Fiatal korában Miskolcra járt tanulni. Géplakatos inasként dolgozott először Miskolcon, Korponán majd Bécsben. Harminc évesen kezdi meg tudományos tevékenységét, először a madarak életével foglalkozott, majd a halakra és a halászatra is gondos figyelmet fordított. A Természettudományi Társulat megbízásából elkészíti Magyarország pókfaunáját, amelyben 314 pókfajtát ír le. Első munkáját megküldi Kossuth Lajosnak, így indul meg bensőséges barátságuk. 1875-ben a Magyar Nemzeti Múzeum állattárának munkatársa lett. Ekkor indította el és szerkesztette a tár folyóiratát, a Természetrajzi Füzeteket. 1885-ben vette feleségül Borosnyay Kamillát. Megszervezte és egyben irányította a Magyar Ornitológiai Központot (a későbbi Madártani Intézetet). Gyűjtötte a magyar ősfoglalkozások szokásait és tárgyi emlékeit. A 19. század végén került kapcsolatba a régészettel, az úgynevezett Bársony – házi leletekben az ősember eszközeit fedezte fel, melynek nyomán indult meg Miskolc és a Bükk barlangjaiban a régészeti feltárás. 1 Élete végén sokszor töltötte el idejét gyermekkora helyszínén, Alsóhámorban, az általa építetett Pele – lak nevű nyaralójában, amely ma emlékháza. 1914-ben Budapesten hunyt el és 1963-ban a végső akarata szerint a Hámori temetőbe helyezték át. Tudományos tevékenységének főbb eredményei:
1987 Magyarország pókfaunája
1887 Magyar halászat című könyve
1888 A halgazdaság rövid foglalatja
1895 A madárvonulás elemei Magyarországon
1901 A madarak hasznáról és káráról
1906 Herman Ottó kezdeményezésére indult meg az évenkénti megemlékezés: A madarak és fák napja
Sokoldalúsága miatt érdemelte ki a „polihisztor” és a „madarak atyja” nevet.2
1 2
H. Szabó Béla: Herman Ottó és Lillafüred, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Igazgatósága, Miskolc 1975., 5.-47. o. Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról, Herman Ottó Múzeum, 1987., 7.-12. o.
6
2.2. A Herman Ottó Múzeum története A Herman Ottó Múzeum 1899-ben jött létre Borsod – Miskolcz Múzeum néven. Egészen 1914-ig fenntartója a Borsod –Miskolczi Közművelődési és Múzeumi Egyesület, valamint a vármegye és Miskolc városa volt. A múzeum először az egykori református gimnázium (mai Zrínyi Ilona Gimnázium) épületében kapott helyet. A látogatók előtt először 1902-ben nyitotta meg kapuit. Majd 1930-ban vette birtokba a Papszer utcai múzeumépületet.3 A múzeumot 1950-ben államosították, és így a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja irányítása alá került. 1953-ban változtatták meg az intézmény elnevezését Herman Ottó Múzeumra. 1962. július 1-én jött létre a Borsod – Abaúj - Zemplén Megyei Múzeumi Szervezet, amelynek a központja a Herman Ottó Múzeum lett. Ekkor a Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Tanácsának fenntartása alá került. A Herman Ottó Múzeum borsod megyére kiterjedő jogkörrel rendelkezett. Ebben az időben Miskolc városa létrehozta a Diósgyőri Vármúzeumot és a Miskolci Galériát. 1974-ben a múzeum átköltözhetett a megyei könyvtár megüresedett épületébe, az Erzsébet tér 3. szám alá (ez ma a Magyar Tudományos Akadémia Bizottságának székháza). Majd 1980-ban a Herman Ottó Múzeum új központi épületébe települt. 1999-ben az Év Múzeuma lett Magyarországon, és Miskolc városa Pro Urbe díjjal jutalmazta az intézményben folyó magas színvonalú szakmai tevékenységet. Napjainkban a múzeum Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott központi múzeumból (Görgey A. u. 28.), a Papszer 1.szám alatt található kiállítási épületből, a Lillafüreden található Herman Ottó Emlékházból, valamint a Tímármalom utcai raktárbázisból álló múzeumi szervezet.4
3 4
Szabadfalvi József: i.m. 90.-94. o. http://www.hermuz.hu/regeszet/a-muzeum.html (2015.03.10.)
7
3. A kulturális igazgatás alapfogalmai
3.1. Kultúra, kultúrához való jog A kultúra művelődést, műveletséget, valamint az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékeket jelent. A kultúrához való jog, a kulturális életre a legfontosabb jogi szabályozás az Alaptörvény, amelynek XI. cikk (1) bekezdése a művelődéshez való jogot, valamint X. cikk (1) bekezdése a tudomány és művészeti élet szabadságát tartalmazza. Ennek alapján Magyarország támogatja a művészeti és a tudományos élet szabadságát. 5 Az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése deklarálja, hogy a „természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”.6 A hivatkozott bekezdést részletezi a múzeumok működésére vonatkozó jogszabályok. Ezek közül a legfontosabbak: 1. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 2. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 3. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 4. A kulturális javak védetté nyilvánításának részletes szabályairól szóló 57/2013. (VIII.7.) EMMI rendelet 5. A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III.11.) Korm. rendelet 6. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/2014. (VIII.1.) Korm. rendelet 7. A muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezmények részletes szabályairól szóló 194/2000 (XI.24) kormányrendelet
5 6
Alaptörvény X. cikk (1) bekezdés Alaptörvény P) cikk (1) bekezdés
8
8. A muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló 20/2002. (IV.13.) NKÖM rendelet 9. A muzeális intézmények szakfelügyeletéről szóló 3/2009. (II.18.) OKM rendelet
A hétköznapi nyelvben leggyakrabban a „műkincs” valamint a „műtárgy” kifejezéseket szokták használni, amelyeket a jogszabály kulturális javaknak említenek. 7Az örökségvédelmi törvény meghatározása szerint a kulturális javak: „az élettelen és az élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai – az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások”.8
3.2. A kulturális jogok Az Alaptörvényünk a kulturális jogokat alkotmányos jogokként ismeri el. A kultúra területén az Alaptörvény behatárolja az állam beavatkozási lehetőségét, de mégis egyfajta szerepvállalásra kötelezi.9 E körbe tartozó jogok:
a művészetek jogi szabályozása
közművelődés jogi szabályozása
kulturális örökség védelmének jogi szabályozása
közgyűjteményügy jogi szabályozása
A kulturális jogok elsősorban a közigazgatási jog részét képezik, azonban összetett jellegéből adódóan szorosan összekapcsolódik más jogággal, mint például a polgári joggal vagy a büntetőjoggal.10
7
Buzinkay Péter: A kulturális javak fogalomhasználata, Szempontok a hatósági és jogalkalmazói munkához. Örökség 2007.
Február XI. évfolyam 2. szám 13. 8 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 9 Rózsás Eszter: Közigazgatási jog, Különös rész II., Dialóg Campus Kiadó, 2014. 95-96. o. 10 Cseh Gergely – Czékmann Zsolt – Kárpáti Orsolya – Nyitrai Péter – Paulovics Anita – Szabó Annamária Eszter – Szabó Balázs – Torma András: Közigazgatási Jog 3., Magyar Közigazgatási Jog Különös Rész, Miskolc, 2014., IV. Rész, 192-193.o.
9
3.3. Igazgatás, kulturális igazgatás A kulturális igazgatás a közigazgatás részeként, az igazgatás egyik speciális fajtája. A fogalom meghatározása esetében, elsősorban az igazgatás fogalmából szükséges kiindulnunk. Az igazgatás az emberi együttműködés során keletkező emberi tevékenység, és biztosítja a kitűzött cél elérését, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek és az egyéni tevékenységek összhangját. Az igazgatás fogalma négy fogalmi elemek összességéből áll:
az igazgatást kizárólag emberek között érvényesülő emberi tevékenységnek tekintjük
döntő szerepet játszik a célkitűzés, a koordináció
a koordináció kapcsolja össze a célkitűzést és az annak megvalósulásáért végzett tevékenységet
a célkitűzés eléréséhez szükséges a személyi és tárgyi feltételek biztosítása11
A fogalomból kiindulva az igazgatás alanya – aki igazgat - csak ember lehet, vagy az emberek csoportja. Az igazgatás tárgya – akit, akiket igazgatnak – szintén csak emberek csoportja lehet.12 A közigazgatás sajátossága, hogy itt az igazgatás tárgya az államilag szervezett társadalom, az alanya pedig, olyan szervek, személyek, akik szakmai tudással rendelkeznek.13 A közigazgatás tevékenysége a kulturális funkció megvalósítása tekintetében abban rejlik, hogy előmozdítja jelen igazgatási terület jogi szabályozását, valamint, hogy a társadalom egészének biztosítsa a kulturális szolgáltatásokat. Különösen jelentős a közigazgatás szervezői tevékenysége, amelyben összehangolja, és ösztönzi a kulturális szervezetek munkáját, és a fejlődés érdekében állami támogatást nyújt. Szorosan kap-
11
Bodnár Norbert – Czékmann Zsolt – Kalas Tibor –Nyitrai Péter – Torma András – Turkovics István: Közigazgatási jog 1.,
Magyar közigazgatási jog, Általános rész I., Miskolci Egyetemi Kiadó 2014., 12.o. 12 Kalas Tibor – Torma András: Közigazgatás-szervezés és vezetés, Miskolci Egyetemi Kiadó 2011.,11. o. 13 Szabó Annamária Eszter: A kulturális örökség joga, Bíbor Kiadó,2013., 17.o.
10
csolódik a jogalkotáshoz a közigazgatás hagyományos eszköze a hatósági jogalkalmazás, amely a jogszabályi rendelkezések érvényre jutását szolgálja.14 Tehát az állam eszközei a kulturális igazgatás terén:
intézményirányítási eszközök (alapítás, működtetés, megszűntetés)
hatósági eszközök (kötelezés, engedélyezés)
gazdasági eszközök (támogatások)
egyéb speciális eszközök15
A kulturális igazgatás magába foglalja az igazgatás korában említett fogalmának főbb elemeit. A kulturális igazgatás szűkebb értelemben: a kulturális örökségvédelmi ügyeket, a közgyűjtemények igazgatását, és a közművelődést foglalja magába. A kulturális örökségvédelmi ügyek a régészeti örökség védelmét, a műemlékek védelmét és a kulturális javak védelmét tartalmazza. A tágabb értelmezés körébe tartozik: az oktatásügyi és tudományos igazgatás, valamint még a sajtó-, a film- és médiaigazgatás.16
14 15 16
Rózsás Eszter: i.m. 96.o. Nyitrai Péter: Kulturális igazgatás, Miskolci Egyetemi Kiadó, 1997. 10.o. Dr. Rixer Ádám : Humán közszolgáltatások igazgatása, Patronicium Kft., Budapest 2011. 91. o.
11
4. A kulturális örökségvédelem kialakulása Magyarországon
4.1. A műemlékvédelem kezdetei Jelen fejezetben a kulturális örökségvédelem történeti kialakulása, fejlődése kerül bemutatásra. Magyarországon az 1840-es években kezdtek el fellendülni a tudatos műemlékvédelemmel kapcsolatos tevékenységek. A műemlékvédelem szervezett működésének elindítói a „nagy triász” Henlszmann Imre, Ipolyi Arnold és Rómer Flóris voltak. 1841-ben megalakult a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága, amely 1933-ig működött. Célja a természettudományok ismeretének terjesztése és legfőbb feladata a régiségek és műemlékek megőrzése, külön beleértve a Magyarországon felfedezett ókori és középkori régiségek külföldre történő kivitele ellen.17 Fontos szerepet játszott, ebben az időszakban a Magyar Tudományos Akadémia. 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, gróf Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság a mai Tudományos Akadémia létrehozására.18 1847 februárjában az akadémia indítványozta, hogy a fafaragványok, öntvények, festékek, vésett művek, metszések, fegyverek és bútorok, mint bejelentendő régiségek legyenek. 1860-ban létrehozták a Magyar Tudományos Akadémia Archeológiai Bizottságát, és feladatként a különböző emlékek felkutatását és védelmét kapta. 1866-ban a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága archeológiai szakosztálya rimaszombati ülésén törvényjavaslatot készített elő az Országgyűlés számára. A javaslat végül nem került az Országgyűlés elé, így az első magyar örökségvédelmi törvénytervezet kudarcot vallott. Hasonlóképpen történt, 1869-ben Henszlmann Imre által benyújtott törvényjavaslat is, amely a történeti műemlékek és régiségek fenntartását, biztosítását és kijavítását szolgálta volna.19 A műemlékvédelem hivatalos első intézményesítésének első lépése 1872-ben történt meg, amikor létrejött a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága. Teendői a műemlékek felmérése és fenntartása, valamint műemlékvédelmi törvény alapjainak elő-
17 18 19
http://www.forsterkozpont.hu/dokumentumok/mutargyak/torteneti_attekintes.pdf (2015.02.18.) http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/tudomany/tortenet.html (2015.02.18.) http://www.forsterkozpont.hu/dokumentumok/mutargyak/torteneti_attekintes.pdf (2015.02.18.)
12
készítése. A törvényjavaslat előkészítésére 1877-ben létrehoztak egy albizottságot Henlszmann Imre közreműködésével.20 Így alakult meg az első műemlékvédelmi törvény a műemlékek fenntartásáról szóló 1881. évi XXXIX. törvénycikk. A törvény legelső sorban meghatározta a műemlék fogalmát, amely leírja, hogy „műemlék elnevezés alatt értetik a földben vagy a földfelszínén lévő minden olyan építmény és tartozéka, mely történeti- vagy művészeti emlék becsével bír”. 21 A jogszabály bevezette, hogy aki ilyen építményt felfedez, köteles azt bejelenteni. Bevezette, hogy a tulajdonosok a fenntartásra érdemes műemlékről gondoskodni kötelesek. A törvény tartalmaz egyfajta büntetőjogi szankcionálást is, amely leírja, hogy aki a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget vagy a műemléket és annak tartozékát megrongálja, bírsággal sújtható. Létrehozta a Műemlékek Országos Bizottságát (továbbiakban: MOB) a rendelkezések végrehajtása érdekében és leírta, hogy a felügyeleti tevékenységét közigazgatási bizottságok útján gyakorolhatta.22 Az ingó műemlékekre is készült javaslat, azonban az mégse került bele a törvénybe. A hiányt próbálta 1912-ben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa pótolni, az ingó műemlékekre vonatkozó törvényjavaslat előterjesztésével. Régészet szempontjából megemlítendő az 1878. évi V. törvénycikk, A Magyar Büntető Törvénykönyv, a Bűntettekről és a Vétségekről, amely tartalmazta, hogy „ Régi kincset ha találsz, azt is hatóságnak Nyolc nap alatt az bejelentsd, másképp pénzbírságnak Vetnek alá, mely mehet egy ezer forintra Talált kincs, még azon túl, el leszen kobozva”.23 1919. június 18-án javasolták a MOB feloszlatását, de az 1920. évi I. törvény felhívta, hogy kezdje meg újra működését. A bizottság főbb tevékenységi köre:
20 21 22 23
a műemlékek felkutatása,
összeírása,
törzskönyvezése,
és nyilvántartása lett.
http://oroksegfigyelo.blog.hu/2013/10/22/muemlekek_ideiglenes_bizottsaga (2015.02.18.) 1881. évi XXXIX. törvény 1. § 1881. évi XXXIX. törvény III-IV. fejezet 1878. évi V. T.CZ. XXIX. Fejezet, A jogtalan elsajátítás 366.§
13
1934-ben Gerevich Tibort nevezték ki a MOB alelnökévé. Megszüntette a Bizottságot és az általa szervezett szakhivatal élére Genthon Istvánt állította. A szakszervezet törvényjavaslatot készített, melynek alapjául szolgált az 1939-es olasz műemléki törvény. A javaslat nem került az Országgyűlés elé. Bár a javaslatból nem lett jogszabály, de több fontos elemét is átvette az 1949-ben született törvény. 24
4.2. Előrelépések a műemlékvédelem területén Valódi előrelépés 1949-ben történt, amikor az 1881. évi XXXIX. törvénycikket, valamint az 1929. évi XI. törvény múzeumra vonatkozó rendelkezéseit a múzeumokról és műemlékekről szóló 1949. évi 13. számú törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezte. E jogszabály hatálya kiterjedt:
közgyűjteményekre
a nemzeti érdekű magánygyűjteményekre
a nemzeti érdekű muzeális értéktárgyakra
műemlékekre
védett területekre
E törvényerejű rendelet teremtette meg a műemlékvédelem kialakulásának előfeltételeit és létrehozta a Múzeumok és Műemlékek Országos Központját. 25 A múzeumokról és műemlékekről intézkedő törvényerejű rendelet 10 fejezetből és 36 szakaszból áll. Az első fejezet az általános rendelkezéseket írja le. A második fejezetben a közgyűjteményeket, illetve azt tartalmazza, hogy mely múzeumokat kell a rendelet hatálybalépésekor nemzeti múzeumnak, illetve közületi múzeumnak tekinteni. Nemzeti múzeumnak kell tekinteni, amely „ sajátos gyűjtési körükben kimagasló, országos érdekű, területileg és történetileg teljességre törekvő tudományos vagy művészeti anyagot őrző muzeális gyűjtemények.
24 25
26
A rendelet közületi múzeu-
Fekete Ilona: Műemlékvédelem és örökség Magyarországon, Világosság 2005/6. Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében (1963-1966). Magyar műemlékvédelem, Budapest,
1960. 26 1949. évi 13. törvényerejű rendelet a múzeumokról és műemlékekről II. fejezet 6.§ 1. bekezdés
14
moknak tekintette azokat az intézményeket, amelyek az állam fenntartása alatt álltak és a megye, város vagy község fenntartása alatt álló muzeális jellegű gyűjteményeket. A jogszabály gyűjtési körüket tekintve megkülönböztette:
a helyi múzeumokat,
tájmúzeumokat,
emlékmúzeum
szakmúzeumokat.
A harmadik fejezetben kiterjesztette a védelmet a nemzeti érdekű magánygyűjteményekre. Elrendelte, hogy a magángyűjteményekről nyilvántartást kell vezetni, meghatározta a gyűjtők jogait és kötelezettségeit, a magyar államkincstár elővételi és vételi jogát valamint az ország területétől való kiviteli engedélyről rendelkezett. 27 A negyedik fejezet szerint nemzeti érdekű muzeális értéktárgynak kell tekinteni minden olyan „régészeti, képzőművészeti, iparművészeti, történeti, néprajzi vagy természettudományi tárgy, amelyet a Központi kiemelkedő tudományos, művészeti vagy közművelődési jelentőségére tekintettel a muzeális értéktárgyak jegyzékébe felvesz”. 28 A következő fejezetben meghatározta a műemlék fogalmát. A jogszabály szerint műemléknek kell tekinteni a „földben vagy föld felszínén lévő minden olyan építmény (épület, épületrész, földmű) és tartozéka, amelyet kiemelkedő történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti, vagy néprajzi jelentőségére tekintettel a vallás- és közoktatásügyi miniszter a Központ javaslata alapján műemlékké nyilvánít”.29 A hatodik fejezetben gondoskodik a műemlékek környezetének védelméről. Műemléki környezetnek kell tekinteni az építmény építészeti és tájképi környezetét, valamint védett területnek a történeti és régészeti jelentőségű földterületet. A fent említett területekre is elrendelte a telekkönyvi feljegyzést. A következő fejezetben a műemlékek és muzeális tárgyak felkutatására irányuló munkálatokat részletezi. A nyolcadik fejezetben a múzeumok és műemlékek védelmének megvalósítása érdekében létrehozta a Múzeumok és Műemlékek Országos Központját. A Központ a val-
27
Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében (1963-1966). Magyar műemlékvédelem, Budapest,
1960. 28 1949. évi 13. törvényerejű rendelet a múzeumokról és műemlékekről IV. fejezet 13. § 29 1949. évi 13. törvényerejű rendelet a múzeumokról és műemlékekről V. fejezet 17. §
15
lás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete és a Magyar Tudományos Tanács irányítása alá helyezte. A kilencedik fejezet a büntetőjogi szankciókról rendelkezett. A rendelet bűntetté minősítette, ha a védelme alatt álló tárgy szándékos megrongálását, elpusztítását és megsemmisítését. A fent említett esetekben három évig terjedő fogházzal büntetni rendeli, a szabálysértések esetében pénzbírság kiszabását tette lehetővé. Az utolsó fejezet a vegyes, átmeneti és hatálybaléptető rendelkezéseket tartalmazza. 30 Az elkövetkező időszakban a műemlékvédelem területén törés következett be. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központját feloszlatták, a műemlékvédelmi jogkör az Építészeti Tanácshoz került át, később az Országos Építésügyi Hivatalhoz. 1957-ben a hatósági feladatokat az Építésügyi Minisztérium vette át, és ebben az időben új szervet hozott létre, az Országos Műemléki Felügyelőséget (továbbiakban: OMF). Az OMF Tudományos osztályának főbb feladatai körébe tartozott a műemlékvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatások, műemlékek nyilvántartása, gyűjtemények kezelése és szakvélemények adása. 31 Ebben az időszakban jelentős műemlék vonatkozású jogszabályok jelentek meg, amelyek az 1949. évi 13. törvényerejű rendeletben foglaltakat továbbfejlesztették, ezek:
Az 1961-ben létrehozott Országos Építésügyi Szabályzat, amely öt kötetében határozza meg az építési előírásokat, a városrendezési és műemlékvédelmi kérdéseket.
Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény, amely a műemlékvédelmi feladatokat az építésügyi igazgatás körébe rendezte.
Az Országos Műemléki Felügyelőség jogkörét meghatározó 1965. évi 38. számú építésügyi miniszteri rendelet.
A műemlékvédelemről intézkedő 1967. évi 1. számú építésügyi miniszteri rendelet.
30
Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében (1963-1966). Magyar Műemlékvédelem, Budapest,
1960. 31 Barcza Géza: Az intézményes magyar műemlékvédelem, Műemlékvédelem és Urbanisztika ( Az Egri Nyári Egyetem előadása, Eger,1973.)
16
1964-1972 között eltelt időben a műemlékvédelmi teendők építésügyi igazgatási tevékenységgé válása jellemezte. 1970-től a műemlékvédelmi szabályok tovább fejlődtek és kibővültek a hatósági tevékenységek lehetőségei. 32 1997-ben született meg a műemlékvédelemről szóló törvény, amely a műemlékek védelmével kapcsolatos alapvető faladatokról, jogokról és kötelezettségekről rendelkezett. A jogszabály megkülönböztette a műemlékvédelem alaptárgyait, illetve a műemlékvédelem speciális tárgyait. A műemlékvédelem alaptárgyai a következők:
a műemlékek
műemlék jellegű területek
műemléki környezet33
A törvény alapján műemléknek kell tekinteni a múlthoz kapcsolódó emberi alkotást, amely értékei miatt védelemre és megtartásra érdemes, valamint az arra feljogosított szervek védetté nyilvánítottak. A műemlék jellegű területeket két nagy csoportra tagolta: 1. az épületek, építmények, műtárgyak, valamint a hozzájuk tartozó telkek és területek minden olyan csoportja, illetve olyan ipari vagy közlekedési terület, amely az adott település jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, összképe, a tájjal való kapcsolata szempontjából védelemre és megtartásra érdemes, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítanak 2. a földfelszínnek, illetőleg a településnek az a része, amely alatt valamely elpusztult, de műemléki jelentőségű épületegyüttes, építmény vagy település összefüggő maradványai rejlenek, amely védelemre, feltárásra és bemutatásra érdemes, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak Műemléki környezet „a műemlék, illetve a műemléki jelentőségű terület közvetlen környezete, amelynek területén minden változtatást, beavatkozást a műemlék városképi,
32
Merényi Ferenc: A felszabadulás utáni 25 év, Magyar Műemlékvédelem 1967-1968., Országos Műemléki Felügyelőség Kiadvá-
nya 5. Budapest, 1974. 33 Paulovics Anita: A kulturális javak védelme, A nemzetközi összehasonlítás tükrében, Bíbor Kiadó Miskolc 2003., 27-30.o.
17
illetőleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak.”34 Az említett időszakban több törvény is született, amelyek a műemlékre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazott, azonban a védelmét kellően nem biztosította. Így szükségessé vált a kulturális örökség egységes védelmének kialakítása és ennek eredményeként született meg a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökségvédelemről, melynek alapján biztosítja a régészeti lelőhelyek, kulturális javak és műemlékek védelmét.
34
1997. évi LIV. törvény a műemlékvédelemről 3.§ a.) b.) c.)
18
5. A kulturális örökség védelmére vonatkozó általános szabályok
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Kötv.) megalkotásával úgynevezett integrált örökségvédelem jött létre35, amely azt jelenti, hogy a kulturális örökség fogalom 3 ágazatot foglal magába. Így a törvény rendelkezései kiterjednek a régészeti örökség (a hadtörténeti örökség régészeti módszerekkel kutatható elemei), a műemléki értékek, a kulturális javak védelmére. A kulturális örökség védelmére vonatkozó általános szabályokat, amely a fentiekben említett három fogalmi körre is kiterjed a Kötv. általános rendelkezései tartalmazza. A törvény hatálya széles körre terjed ki, azonban a jogalkotó pozitív illetve negatív megközelítést is alkalmaz. A törvény rendelkezéseit alkalmazni kell a kulturális örökség elemeire, az ezzel kapcsolatos tevékenységre, illetve személyre és szervezetekre. Ugyanakkor kiemeli saját hatálya alól azokat az elemeket, amelyekre külön törvény rendelkezései az irányadók. 36A törvény hatálya nem terjed ki:
a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvényben szabályozott kérdésekre,
viszonosság esetén, a diplomáciai mentességet élvező külföldi állampolgárok tulajdonában lévő, külföldről behozott kulturális javakra.37
Azonban a törvény egyáltalán nem terjed ki a szellemi örökség védelmére. A törvény alapelvként határozza meg, hogy a minden ember kötelessége a kulturális örökségek megóvása, valamint hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés fontosságát. Ugyanakkor a közérdek védelmének megvalósulása érdekében közreműködési és együttműködési kötelezettséget jelent mind az állami és önkormányzati szervek, civil szervezetek és az állampolgárok között. Mindezek biztosítása érdekében a kulturális örökség védelméért felelős miniszter ellátja a védelemnek az irányítási, felügyeleti és összehangoló faladatait.38
35
Cseh Gergely – Czékmann Zsolt – Kárpáti Orsolya – Nyitrai Péter – Paulovics Anita – Szabó Annamária Eszter – Szabó Balázs
– Torma András: i.m. IV. Rész, 192-193.o. 36 Szabó Annamária Eszter: i.m. 73.-74.o. 37 A kulturális örökség védelméről szóló LXVI. 2001. évi törvény 2.§. 38 Szabó Annamária Eszter: i.m. 2013.,76.-77.o.
19
5.1. A kulturális örökségvédelem ágazati szabályai
A kulturális örökség védelmének ágazati szabályai a fentiekben említett általános szabályokkal szemben, csak az adott kulturális örökségi elemekre vonatkoznak, ezért ennek megfelelően külön - külön került bemutatásra e területek védelmére vonatkozó szabályok. Jelen fejezetben a közigazgatást érintő alapvető változások hatását vizsgálom a kulturális örökségvédelem ágazati területén, hiszen e területek irányítását, és hatósági szervezetét is érintették. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal korábbi feladat ellátásában megszűnt. A kulturális javakkal kapcsolatos feladatait, valamint a műemlékkel való gazdálkodás országos feladatait a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ látja el39, melynek faladatait részletesebben is láthatjuk a későbbiek során (Lásd: 7.4. Egyéb szervek részvétele című fejezetben). Jelentős változás továbbá, hogy a jogalkotó a Honvédelmi Minisztérium javaslatára beemelte a hadtörténeti örökség fogalmát a kulturális örökség elemeinek körébe. Az elmúlt évek során több jogszabály is született, amely komoly változásokat hozott a kulturális örökségvédelem területén. A jelenlegi, aktuális változásokat a Kulturális örökségvédelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, valamint Kötv. törvény és az azzal összefüggő törvények módosításáról szóló 2014. évi CVI. törvénnyel és az ágazati szabályokat részletező hatályos rendeletek részletezésével szemléltetem. A hadtörténeti örökség A törvény nem terjed ki a hadtörténeti örökség kutatásának részletes szabályaira, ezért felhatalmazást ad a honvédelmért felelős miniszternek, hogy rendeletben állapítsa meg a kutatására és védetté nyilvánítására, valamint a védettség megszüntetésére vonatkozó szabályokat.40 Hadtörténeti örökségnek kell tekinteni az „1711 utáni hadszíntér, csatatér, védelmi létesítmény, egyéb katonai objektum vagy hadi emlék, különösen harci
39 40
http://www.forsterkozpont.hu/rolunk (2015.03.02.) A Kötv. és az azzal összefüggő törvények módosításáról szóló 2014. évi CVI. törvény 78.§.
20
repülőgép, kerekes vagy lánctalpas harcjármű és egyéb katona fegyverrendszerek, fegyverek, felszerelés és egyenruha elemei, továbbá azok együttesei”. 41 5.1.1. A régészeti örökség védelme Az elmúlt évtizedek alatt az ország régészeti lelőhelyei fokozott veszélynek vannak kitéve, hiszen megnőtt a környezet – átalakító építkezések, valamint az illegális ásatások „kincskeresések” száma. Az építkezések következtében megnőtt a régészeti szakhatósági tevékenység és az ehhez kapcsolódó leletmentések, valamint a magántulajdon szerepének növekedése, ezért szükségessé tette a régészeti tevékenység újabb szabályozás megalkotását. A Kötv. az 1997. évi CXL (a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről) törvényhez képest, bevezette a régészeti lelőhelyek és területek védelmét, valamint a megelőző feltárás és leletmentés jogintézményét.42 A védelem kiterjed a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására. A törvény főszabályként állapítja meg, hogy „Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon”.43 A Kötv. ezen rendelkezése összhangban áll a Polgári Törvénykönyvnek a találást szabályozó rendelkezésével, amely kimondja, hogy ha valaki olyan értékes dogot talál, amely a védett kulturális javak körébe tartozik, annak tulajdonjoga az államot illeti meg. 44
Lehetőség van örökségvédelmi bírság kiszabására azzal szemben, aki a törvény által
előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és ennek elmulasztása miatt a kulturális örökség közvetlen veszélybe került.45 Korábban említést tettem, hogy a régészeti lelőhelyek fokozott veszélynek vannak kitéve, ezért a jogalkotó a korábbi szabályozáshoz képest beemelte a törvénybe a fémkereső műszerrel okozott lelőhelyrongálás valamint az illegális kereskedelem megakadályozása érdekében, hogy a régészeti leletek kereskedelmi forgalomba nem hozhatók46.
41 42 43 44 45 46
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7.§.7. Szabó Annamária Eszter: i.m. 78.o. Kötv. 8.§. (1) bekezdés Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, Ötödik Könyv, 64.§ Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X.18.) Korm. rendelet 3.§. (3) bekezdés Kötv 8.§. (3) bekezdés
21
A) A régészeti lelőhelyek védelme A régészeti örökség védelmének első eleme a régészeti lelőhelyek védetté és ideiglenes védetté nyilvánítása. A régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében a hatóságokra és intézményekre és azok eljárásaira, valamint a régészeti örökség védelmével kapcsolatos szabályokról a 39/2015. (III.11) Korm. rendelet az irányadó. A Kötv. a régészeti lelőhelyek általános védelmét fogalmazza meg. A régészeti lelőhelyek általános védelem alatt állnak, melynek lényege, hogy nincs szükség a védelmi eljárás lefolytatására.47 Az ország kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű nyilvántartott régészeti lelőhelyeit azonban jogszabályban kell védetté nyilvánítani. A védetté nyilvántartási előkészítését a Forster Központ folytatja le és ennek alapján a kultúráért felelős miniszter rendeletben nyilvánítja védetté. A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket kiemelten vagy fokozottan védett kategóriába kell sorolni. 48 Az ideiglenes védetté nyilvánítási rendelkezésben változás következett be, hiszen a korábbi 90 nap helyett, egyéves időtartamra állapította meg ezen rendelkezést a jogalkotó. Védetté nyilvánítható a régészeti lelőhely, ha azt jelentős károsodás veszélyeztetné, valamint, ha a védetté nyilvánítást kezdeményezték.49 További változás, hogy az ideiglenesen védetté nyilvánítás nem hosszabbítható meg. Ezen szabályok kiegészítésének az volt a célja, egyszerűbbé tegyék a hatósági eljárást. B) A régészeti feltárás Az elmúlt időszak alatt a régészeti munkálatok gyorsítása és hatékonyabbá tétele érdekében a nagyberuházásokra vonatkozó szabályok finomodtak. Az átalakulás következtében, ahogy az előbb is említést tettem rá létrehozták a Forster Központot. A régészeti feltárás – amely csak feltárási engedéllyel végezhető – minden olyan tudományos módszerrel végzett tevékenység, amelynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása.50 A Kötv. a régészeti feltárás formáira a próbafeltárásra, megelőző feltárásra és a mentő feltárásra különleges előírásokat tartalmaz. Régészeti feltárást csak az erre feljogosított 47
Torma András: Kulturális igazgatás. In: Kilényi Géza (Szerk.): A közigazgatási jog nagy kézkönyve. Complex Kiadó, Budapest
2008. 1518.o. 48 Kötv. 13.§. (3) bekezdés 49 Kötv. 17.§. 50 Kötv. 7.§. 30.
22
szervek és szakemberek folytathatnak. A Kötv. –ben megjelölésre kerültek a feltárásra jogosult intézmények, ennek alapján feltárást végezhet:
Magyar Nemzeti Múzeum
Budapesti Történeti Múzeum
megyei határkörű városi múzeum
régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeum
a régészet szakon mesterképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmény
a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsésztudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete
Forster Központ51
A régészeti lelőhelyek feltárásán kívül a jogalkotó módosította a fémkereső műszer használatát a szigorúbb szabályozás érdekében. Ennek alapján a törvényben meghatározásra került, hogy a fémkereső műszert csak hatósági engedély alapján használható, valamint a hivatás gyakorlásához szükséges használatot be kell jelenteni.52 A próbafeltárás célja a régészeti érdekű területek érintettségének megállapítása, e területek veszélyeztető forrásainak meghatározása, valamint a védettségi fokozatának megállapítása. Megelőző feltárást kell végezni a nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintet részén. Ez esetben a feltárás szerződés alapján valósul meg, amelyet a feltárásra jogosult személy és a beruházó köt meg. A mentő feltárás célja, hogy ha régészeti feltárás nélkül kerül elő régészeti lelet, akkor a feltárásra jogosult szerv haladéktalanul megkezdi a feltárást. 53 A Kötv. 22.§. (d) bekezdése szerint a területiség elve alapján a megelőző feltárásokat a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező és a feltárás helye szerint gyűjtőterülettel rendelkező területi múzeum végezheti. Amennyiben a területi múzeum nem tud eljárni (kapacitásgondok esetében) a megyei határkörű múzeum végzi el a feltárást. A Kötv. külön cím alatt szabályozza a nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra vonatkozó előírásokat. Elsősorban kiemelném, hogy a beruházó a Forster Központtal veszi fel a kapcsolatot, és a központ maga végzi az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését, részt vesz az előzetes felderítésben, maga végzi az előzetes régészeti dokumentáció záró dokumentumaként a projekttervet. A nagyberuházásokhoz 51 52 53
Kötv. 20.§. (4) Kötv. 20/A. (1)-(2). bekezdés Szabó Annamária Eszter: i.m. 85.o.
23
kapcsolódó régészeti megelőző régészeti feladatok elvégzését biztosítja a feltárásra jogosult intézmények akkreditációjának bevezetése. Az akkreditációs eljárást kizárólag a kulturális örökség védelméért felelős miniszter folytathatja le. Az eljárás során akkreditációt nyert intézmények jogosultak a nagyberuházást megelőző régészeti feltárás elvégzésére.54 A 14/2015. (III.11.) MvM rendeletben meghatározottak szerint biztosítja, hogy csak az akkreditált intézmények végezhessék a fentiekben megjelölt feladatok ellátását. A Kötv. alapján előzetes régészeti dokumentációnak az a célja, hogy megállapítsa mely területek esetén és milyen módszerű megelőző feltárás (leletfelderítés, terepbejárás, próbafeltárás) elvégzésére van szükség55 A jogalkotó költséghatárt rendel el az előzetes régészeti dokumentációhoz, melynek alapján a dokumentáció költsége nem haladhatja meg a beruházás teljes bekerülési költségének a 0.35%-át. Továbbá változás, hogy eltörlésre került a megelőző feltárásokhoz rendelt 200 millió Ft.-os költséghatár. Ugyanakkor a megelőző feltárás költsége nem haladhatja meg a beruházás teljes bekerülési költségének 1%-át, amelyet a beruházó felé tételesen el kell számolni.56 A feltárás befejezése után a feltárást végző intézmény köteles gondoskodni a leletek őrzéséről. A jogalkotó jogszabályi szintre kívánta emelni a régészeti leletek elsődleges feldolgozását. Így a Kötv. alapján a feltárást végző intézménynek el kell végeznie a feltárás dokumentálását és az előkerült leletek feldolgozását. C) A régészeti lelőhelyek nyilvántartása A régészeti lelőhelyek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási központról szóló 199/2014. (VIII.1. Korm. rendelet alapján a Forster Központ Nyilvántartási Irodája látja el. Ennek alapján ellátja a régészeti lelőhelyek, a régészeti feltárási engedélyek és feltárási dokumentációk, a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek központi, közhiteles nyilvántartáshoz kapcsolatos hatósági és szakmai feladatokat.57
54
14/2015. (III.11.) Mvm rendelete a nagyberuházást megelőző régészeti feltárás végzésére jogosult intézmények és a feltárásban
alvállalkozóként részt vevő szervezetek akkreditálásának szabályairól és eljárásrendjéről 1.§. 55 Kötv. 7.§. 3. 56 Kötv. 23/F. (9) bekezdés 57 199/2014. (VIII.1.) Korm. rendelet 5.§.
24
5.1.2. Műemlékvédelem A kulturális örökség fogalmi köre kapcsán láthattuk, hogy a műemlékvédelem e körnek a részét képezi. A Kötv. az értelmező rendelkezésében különbséget tesz a műemlék és a műemléki érték fogalma között. Műemléki értéknek minősül minden „olyan építmény. kert, temető, temetkezési hely vagy sírjel, terület, valamint azok rendeltetésszerűen öszszetartozó együttesek, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt". Ennek részét képezi a műemlék, amely "olyan műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak".58 Ennek alapján tehát a műemléki érték egy tágabb kategória, amelynek az egyik típusa a műemlék. A törvény szerkezetét követve három jogintézmény kerül bemutatásra:
a védetté nyilvánítás,
a műemlékvédelem sajátos tárgya
a műemlékek fenntartása és használata
A Kötv. a műemlékvédelemre vonatkozó általános feladatok meghatározza, ennek alapján a műemlékvédelem feladat ellátása körében ellátja:
a műemléki értékek felkutatását, tudományos kutatását, értékelését, és számba vételét, dokumentálását, nyilvántartását, védetté nyilvánítását és a védendő műemléki területek meghatározását,
a műemlékek és környezetük fenntartását, helyreállítását, védelmét, valamint eszmei értékükkel összhangban álló hasznosításuk biztosítását,
a műemléki szempontból védett területek fenntartását, fejlesztését és az értékvédelmét szolgáló kezelésének összhangjának megteremtését,
valamint tudományos alapkutatásokat és kutatásokat, oktatást, és ismeretterjesztést.59
Érdekes arra rávilágítani, hogy a Kötv. 28/A. §.-ban bevezeti a műemléki értékek általános védelmét és ennek alapján deklarálja, hogy a közhiteles nyilvántartásba vett műemléki érték, e törvény erejénél fogva általános védelem alatt áll.
58 59
Paulovics Anita: i.m. 40.o. Kötv. 28. §.
25
A) A védetté nyilvánítás A védetté nyilvánítás a műemléki érték megállapítását célzó szakmai feladat utolsó fázisa, amelyben a tudományos kutatás és összehasonlító értékelés alapján kerül megállapításra, hogy az adott műemléki érték védetté nyilvánítása indokolt –e.60 A korábbiakban említett általános védelem bevezetésével átalakult a műemlékké nyilvánítás szabályozása, hiszen így kétszakaszossá vált a védetté nyilvánítás. Tehát ennek alapján az adott érték csak akkor nyilvánítható műemlékké, ha a nyilvántartásba vétele megtörtént, valamint a tudományos értékleltár elkészült. A műemlékké nyilvánítás előkészítéséről értesíteni kell a védelem alá vonni kívánt műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben és a történeti táj területén álló ingatlanok tulajdonosait, valamint egyéb érintett személyeket és szervezeteket. Az előbb említésre került érintettek értesítése mellett segíti a hatékony együttműködést a tulajdonos és a polgármester véleményének kikérése.61 A törvény meghatározza az ideiglenes védettség jogintézményét is. Az ideiglenes védettség hasonlóan a műemlékké nyilvánításhoz csak a nyilvántartásba vétel és az értékvizsgálat alapján történhet. Legfeljebb egy éves időtartamra védelem alá helyezhető a nyilvántartott műemléki érték, ha megsemmisülése vagy értékeinek eltűnése fenyegeti. Változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a jogalkotó a jogbiztonság érdekében eltörölte a védelem meghosszabbíthatóságát. Az ideiglenes védelem megszűnik a megjelölt időtartam leteltével, illetve az úgynevezett végleges védelem létrejöttével, azaz a védetté nyilvánításról szóló rendelet hatálybalépésekor. 62 A Kötv. 35/A. §. alatt bevezetésre került, hogy a műemlékké nyilvánítás során I. vagy II. örökségvédelmi kategóriába kell besorolni a műemléki értékeket.
60 61 62
Szabó Annamária Eszter: i.m. 88-89.o. A Kormány 39/2015. (III.11.) Korm. rendelete 28. §. Szabó Annamária Eszter: i.m. 88.-89.o.
26
B) A műemlékvédelem sajátos tárgyai Ebben a körben a törvény a történeti kerteket, a temetőket és temetkezési emlékhelyeket, valamint a műemléki területeket különbözteti meg. A történeti kert történeti értékű kertépítészeti alkotás, zöldfelület vagy park, amelyek műemlékké nyilváníthatók. Műemléki védelemben kell részesíteni azokat a temetőket vagy azok részeit, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és a művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei. Védelemben nem csak a temető egész területe vagy körülhatárolt területrésze részesíthető, hanem akár egy sírjel, sírépítmény vagy temetkezési hely is. A Kötv. három műemléki területet különböztet meg a történeti tájat, a műemléki jelentőségű területet, és a műemléki környezetet.63 Ezek alapján a műemlékvédelem sajátos tárgyának meghatározásával tehát nem kizárólag egy-egy épület, vagy önálló más ingatlan kerül védelem alá, hanem az azt körülvevő természetes környezet. 64 C) A műemlékek fenntartása és használata A műemlék fenntartásáról, jó karban tartásáról annak tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy a tulajdonosi jogok gyakorlója, ingyenes használója köteles gondoskodni. Ezen értéket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell fenntartani.65 A Kötv. meghatározza, hogy a műemléket a műemléki értékükhöz, jellegükhöz, történelmi jelentőségükhöz méltóan, a védett értékek veszélyeztetését kizáró módon kell használni, illetve hasznosítani. Továbbá korlátozás a törvény által, hogy az állami tulajdonban lévő műemlékek bármely jogcímen történő átruházása, megterhelése, vagyonkezelő kijelölése illetve megváltoztatása, vagy bármely olyan jogügylet, amelynek következtében az állam vagy önkormányzat tulajdonjoga megszűnik a miniszter jóváhagyása szükséges. A műemlék egésze nem bontható le, részleges lebontásra pedig csak akkor kerülhet sor, ha az a műemlék értékének megőrzéséhez szükséges. 66
63 64 65 66
Kötv. 36.-38. §. Szabó Annamária Eszter: i.m. 92.o. Kötv. 41.§. Rózsás Eszter: i.m. 102.o.
27
D) A műemlékek nyilvántartása
A műemléki értékek, a műemlékek, műemléki jelentőségű területek, műemléki környezetek és történeti tájak közhiteles nyilvántartását – hasonlóképpen mint a régészeti lelőhelyek nyilvántartásánál – A Forster Központ látja el.67 5.1.3. A kulturális javak védelme A kulturális örökségvédelem utolsó eleme a kulturális javak védelme. A kulturális javak körébe két kategória különíthető el, ezek: 1. A kulturális tárgyak köre, amely az élettelen és elő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, kép, hangrögzített, írásos emléke és egyéb bizonyítékai 2. A művészeti alkotások, amely a szegzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény hatálya alá tartozó képzőművészeti, iparművészeti, fotóművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások. Ezen kulturális javak általános védelem alatt állnak, tehát a törvény alapján védettnek minősülnek, feltéve, ha muzeális intézményben, levéltárban vagy könyvtárban muzeális dokumentumként őrzik őket. 68 A) A védetté nyilvánítás
Az általános védelem alatt nem álló kulturális javakat a hatóság nyilvánítja védetté. A törvény pozitív illetve negatív megközelítést is tartalmazza, hogy mely kulturális javakat lehet védetté nyilvánítani. A hatóság védetté nyilvánítja a kulturális örökség pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű javait, gyűjteményeit, azok megőrzése érdekében. A törvény értelmében nem lehet védetté nyilvánítani azokat a kulturális javakat, melyek
67 68
az alkotójuk tulajdonában vannak
az országba visszaviteli kötelezettséggel behozott
199/2014. (VIII.1.) Korm rendelet 5.§. Torma András: Kulturális igazgatás. In: Kilényi Géza (Szerk.): i.m. 1524.-1525.o.
28
a magyar kultúrtörténeti vonatkozással nem rendelkeznek
a tulajdonos által bizonyítottan 50 évnél nem régebben került az ország területére.69
A védetté nyilvánítás szempontjából a kulturális javak lehet egyedi tárgyak, tárgyegyüttesek, valamint gyűjtemények. Annak érdekében, hogy csak indokolt esetben történjen meg a kulturális javaka védetté nyilvánítására irányuló eljárás, úgy a Kötv. deklarálja, hogy ezen eljárás hivatalból indul, viszont arra javaslatot bárki tehet. Tehát az eljárásba bevont tárgy a törvény erejénél fogva ideiglenesen védettnek minősül. Az ideiglenes védettség az eljárás befejezéséig áll fenn.70 Az eljárásba kötelező igénybe venni szakértőt a védettség megalapozottsága érdekében. Ennek alapján a kulturális javak védetté nyilvánításának részletes szabályairól szóló 57/2013 (VIII.7.) EMMI rendelet mellékletében felsorolt intézmények működhetnek közre. A hatóság megszűnteti a védettséget, ha annak indoka tovább nem áll fenn, a tárgy megsemmisül, továbbá a gyűjteményből vagy tárgyegyüttesből kikerült tárgy esetében akkor, ha annak egyedi jelentősége a védettség fenntartását nem indokolja.71 A Kötv. különleges szabályokat ír elő a védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatban, mely szabályok korlátozzák a tulajdonosi jogok gyakorlását. Tulajdonjogot átruházni, csak írásbeli szerződés alapján lehet. Adásvétel esetén az állam élhet elővásárlási jogával. A Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája előzetes hozzájárulása szükséges a védett tárgyegyüttes bármely darabjának elidegenítéséhez vagy 90 napot meghaladó őrzési helyének megváltoztatásához. Továbbá a védettséggel jár a hatósági ellenőrzés, melynek célja, hogy betartják-e a védetté nyilvánító határozatban foglaltakat. Előnyként jelenik meg a tulajdonosok számára, hogy meghatározott támogatások és kedvezmények illetik meg.72 A gyűjteményeket jogi szabályozás szempontjából osztályozhatók:
69 70 71 72
A múzeumokban, levéltárakban és könyvtárakban nyilvántartott kulturális javak.
Határozattal védetté nyilvánított gyűjtemény.
Kötv. 47. §. Szabó Annamária Eszter: i.m. 99.-100.o. Kötv. 50.§. Torma András: Kulturális igazgatás. In: Kilényi Géza (Szerk.): i.m. 1525.-1526.o.
29
Nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény: kiemelkedő tudományos vagy kulturális jelentőségű gyűjtemény vagy tárgyegyüttes, amely nyilvántartással rendelkezik és legalább egy eleme védetté nyilvánított.
Közérdekű kulturális érték: ezen tárgyak esetében a saját leírás, nyilvántartás illetve ezek mellett a nyilvános hozzáférést „legalább évi 12 napon és naponként 4 órán keresztül” a tulajdonos által meghatározott módon kell biztosítani.73
B) A kulturális javak külföldre történő kivételének szabályai
A törvény a külföldre történő kivitelt eltérően kezeli a védett kulturális javak és a nem védett kulturális javak esetében. Magyarország területéről a kulturális javak ideiglenes vagy végleges kiviteléhez a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda engedélye szükséges. A védett kulturális javak esetében csak hatósági engedéllyel, amely határozott időre állami garancia, biztosítási szerződés vagy ezeknek megfelelő egyéb kötelezettségvállalás időtartamára) szól, továbbá visszahozatali kötelezettség mellett vihetők ki az országból. A nem védett kulturális javakat hatósági engedély alapján, műtárgykísérő igazolással vihetők ki az országból, amely szólhat határozatlan vagy határozott időre. 74
C) A kulturális javak nyilvántartása A 45/2012. (XI. 30.) EMMI rendelet alapján a Forster Központ vezeti a kulturális javakra vonatkozó egységes központi nyilvántartás. A nyilvántartás részei a védetté nyilvánított kulturális javakról vezetett nyilvántartás, a kiviteli engedélyekről és igazolásról vezetett nyilvántartás, és a jogtalanul eltulajdonított, eltűnt valamint jogellenesen kivitt kulturális javakról vezetett nyilvántartások.75
73 74 75
Dr. Buzinkay Péter: Műkincsem van – mit tegyek, mit tehetek?, Budapest, 2015. 18.o. Kötv. 55.56.o. § 45/2012. (XI.30.) EMMI rendelet 2.-5. §.
30
5.2. A kulturális örökség védelmét szolgáló közigazgatási és büntetőjogi vonatkozások A Kötv. bevezette a közigazgatás szankciójaként az örökségvédelmi bírságot. Ennek alapján örökségvédelmi bírsággal sújtandó az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki:
engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi,
a védelem alatt álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megsemmisíti vagy megrongálja,
a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti,
régészeti feltárást feltárási jogosultság nélkül végez,
jogszabály által előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.76
Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X.18.) Korm. rendelet kimondja, hogy a kulturális örökség elemei az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából I., II., III., IV. kategóriába tartoznak, továbbá meghatározza a kiszabható bírság összegét. Ha az alapjául szolgáló magatartásnak, cselekménynek a hatóság tudomására jutásától számított egy év, valamint a cselekménynek a befejezésétől számított tíz év eltelt a törvény értelmében a bírság kiszabásának nincs helye. A kulturális örökség elemei nem csak közigazgatási, hanem büntetőjogi védelem alatt is állnak. A hatályos Btk. a kulturális örökség elmeire vonatkozó jogellenes cselekményeket két különálló fejezetben taglalja. A Btk. XXXIV. fejezetében a közigazgatás rendje elleni bűncselekmények között kerültek szankcionálásra a műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása, illetve a védett kulturális javakkal való visszaélés tényállása. A műemlékek vagy védett kulturális javak ellen irányuló rongálás jogi tárgya a közigazgatás rendje, a jogi tárgya pedig a műemlékek, régészeti lelőhely vagy védett kulturális javak. A Btk. deklarálja, hogy bűncselekményt követ el, aki tulajdonában álló mű76
Kötv. 82. §.
31
emléket vagy kulturális javak körébe tartozó tárgyat megsemmisíti, vagy helyrehozhatatlan károsodását idézi elő. Azonban a bűncselekmény elkövetője megvalósíthatja a rongálást aktív illetve passzív magatartással. Figyelembe véve, hogy ezen bűncselekményt csak a tulajdonosa követheti el, így nagyobb számban fordul elő a műemlék gondozására és kezelésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása. 77 A Btk. 358.§.-a értelmében büntetendő, aki a védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, gyűjteményt, vagy tárgyegyüttest jogszabályban előírt hozzájárulás nélkül elidegeníti, illetve ezen tárgyak tulajdonában bekövetkezett változásokra vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, továbbá ha ezen tárgyakat a külföldre juttat vagy a kiviteli engedély kereteit túllépi. A Btk. XXXVI. fejezetében a vagyon elleni bűncselekmények körében a lopás, a sikkasztás, a rongálás, a jogtalan elsajátítás, illetve az orrgazdaság minősítő körülményként szabályozza, ha kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el a bűncselekményt.78 A műemlékek és kulturális javak ellen irányuló rongálás és a vagyon elleni irányuló bűncselekmények alatt szabályozásra került rongálás között legfőbb különbség a bűncselekmények alanyainak eltérése. Hiszen a fentiekben megjelölt bűncselekmény elkövetője csak is a jogi tárgy tulajdonosa lehet. Ezzel szemben a rongálás alanya bárki lehet, kivéve a vagyontárgy tulajdonosa, így az elkövető számára ez idegen vagyontárgynak minősül.79 A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 177. §.-a (3) bekezdése kimondja, hogy szabálysértés követ el, aki kulturális örökség elmeit gondtalanul megsemmisít, megrongálás, elvisz, áthelyez vagy elmozdít. Tehát ennek alapján láthatjuk, hogy a rongálás gondatlan elkövetése szabálysértésnek minősül.
77 78 79
Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós –Sinku Pál: Büntető jog II. A 2012. évi C törvény alapján, Budapest, 2012. 563.-564. o. http://jesz.ajk.elte.hu/heilmann46.html (2015.03.24.) Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós –Sinku Pál: i.m. 608.o.
32
6. A közgyűjtemények a kulturális igazgatásban A kulturális igazgatás alapfogalmainak meghatározásában érzékeltettem, hogy a közgyűjtemények igazgatása önálló ágazatot képez a kulturális igazgatáson belül. Az 1997. évi CXL. törvény meghatározza a közgyűjtemény fogalmát, mely szerint „az állam, a helyi önkormányzat, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában működő, vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép-, illetve hangarchívumok”. Tehát ennek alapján a közgyűjtemények igazgatása három elkülönült ágazatot foglal magába, a múzeumok, a könyvtárak és a levéltárak igazgatását, továbbá említést érdemel, hogy ezen intézmények látják el az ingó kulturális javak védelmét. A közgyűjtemények jogi szabályozásának elsődleges kérdésköre a közgyűjtemények gyűjtőkörébe tartozó értékekkel kapcsolatos közigazgatási jogi szabályozása. Az egyes ágazati jogszabályok rendelkeznek az adott közgyűjtemény szervezetéről, működéséről, létesítéséről, megszüntetéséről valamint irányításáról. 80 Valamennyi közgyűjtemény igazgatásában megtalálható főbb elemek: E tevékenységet közintézetek látják el, melyek tevékenysége, működési rendje és szabályozottsága közös elemeket tartalmaz. A közgyűjtemények rendeltetése a társadalom számára fontos, értékes tárgyak összegyűjtése, óvása, rendszerezése és hozzáférhetővé tétele. A közgyűjtemények országos rendszert alkotnak, amelyben az egyes intézetek meghatározott funkciókat látnak el. A rendszer nem csak szakmailag, de területileg is tagolt. Ez azt jelenti, hogy hálózatot alkotnak, melyben az intézetek között szakmai irányítási viszonyok is létrejönnek, azaz az intézetek szakmai irányítását a közigazgatás a hálózati rendszer útján látja el. A közgyűjteményeknek minősülő intézmények közigazgatási jogosítványokkal rendelkeznek, amelyek a fent említett hálózati irányításból következnek.81
80 81
Berényi Sándor: A kulturális közigazgatás általános kérdései. Magyar Közigazgatási jog , Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 306.o. Berényi Sándor: i.m. 315.o.
33
6.1. A múzeumok alapítása A múzeumok felépítésére vonatkozó hatályos jogszabály a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 39.§41.§ rendelkezik. A muzeális intézmények fogalmi körébe tartoznak a múzeumok, a közérdekű muzeális gyűjtemények, valamint a közérdekű muzeális kiállítóhelyek. Ezen intézmények látják el a muzeális gyűjtemények fenntartásával összefüggő feladatokat. 82 A múzeumok alapítása szigorú kritériumokhoz vannak kötve: Muzeális intézmény akár jogi személy, természetes személy vagy törvény alapíthat. A kultúráért felelős miniszter által kiadott működési engedély szükséges az alapításhoz és a már létező intézmény muzeális intézménnyé nyilvánításhoz. Az engedélynek tartalmaznia kell az intézmény elnevezését, tulajdonosát, fenntartóját, szakmai besorolását, gyűjtőkörét és gyűjtőterületét. Működési engedély csak abban az esetben adható ki, ha az intézmény tulajdonosa biztosítani tudja a működéshez szükséges feltételeket. A miniszter által megbízott szakfelügyelő ellenőrzi az engedélyben foglaltak betartását. Az engedély megváltoztatásához a miniszter engedélye szükséges A miniszter az engedélyt visszavonhatja, ha a muzeális intézmény az engedélyben foglaltaktól eltér. Rendelkeznie kell a működéshez szükséges anyagi és tárgyi feltételekkel és megfelelő végzettségű muzeológusokkal.83 Törvényen alapuló muzeális intézmények esetében: Törvény állapítja meg az intézmény szakmai besorolását. A fenntartó köteles tájékoztatni a miniszter azokról az adatokról, amelyet a jogszabály szerint a működési engedély tartalmaz. A muzeális intézménnyé nyilvánításhoz igazolásához nem szükséges működési engedély.84
82 83 84
Berényi Sándor: i.m. 317.o. Torma András: Kulturális igazgatás. In: Kilényi Géza (Szerk.): i.m. 1529.o. 1997. évi CXL .törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, V. fejezet
34
6.2. A múzeumok típusai A törvény értelmében a múzeum „a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményéből álló muzeális intézmény”.85 Magyarországon jelenleg több mint 800 muzeális intézmény működik. A muzeális intézmények csoportosíthatjuk fenntartójuk illetve szakmai besorolásuk szerint. Fenntartójuk szerint működnek állami, önkormányzati, magán, alapítványi és egyházi intézmények. 86 A törvény a szakmai besorolás alapján az alábbi múzeumok között tesz különbséget: Országos Múzeum átfogó, egy vagy több alaptudományra támaszkodó, szakterületén kiemelkedő és gyűjtőterülete kiterjed az egész országra. Ilyen például a Magyar Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum. Vezetője főigazgató, akit a nemzeti kulturális örökség miniszter véleményének kikérésével lehet kinevezni, valamint felmenteni. Országos Szakmúzeum szakterületén tudományos teljességre törekvő múzeum, gyűjtőterülete megegyezik a fent említett múzeum területével. Ellátja a jogszabályban ráruházott szakmai feladatokat. Ilyen például az Iparművészeti Múzeum, Közlekedési Múzeum. Megyei Hatókörű Városi Múzeum feladata a kulturális helyi javak védelmének települési szintet meghaladó, egy megye közigazgatási terültére kiterjedő biztosítására, gyűjtőterülete a megyére valamint a megyében a megyei jogú városok közigazgatási területére terjed ki. Az igazgatót a miniszter véleményének kikérésével az illetékes önkormányzat nevezi ki és menti fel. Ilyen például a Herman Ottó Múzeum. Területi Múzeum több múzeumi szakágat felölelő gyűjtőkörrel rendelkezik. Tematikus Múzeum a kulturális javak egy meghatározott csoportját, illetve egy témát érintő gyűjtőkörrel, országos vagy korlátozott gyűjtőterülettel, vagy egy muzeológiai szakterület (szakágat) felölelő gyűjtőkörrel, korlátozott gyűjtőterülettel rendelkező intézmények. Közérdekű Muzeális Gyűjtemény a kulturális javak meghatározott értékeinek egységes gyűjtési szempontok szerint létrejött, egységesen kezelt és őrzött, szabályozott módon nyilvántartott és dokumentált együttese.
85 86
1997. évi CXL .törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, 42.§. http://www.nefmi.gov.hu/kultura/muzeum/bemutatkozas (2015.03.03.)
35
Közérdekű Muzeális Kiállítóhely jelentősebb önálló gyűjteménnyel nem rendelkezik, miniszteri engedéllyel jogosult bemutatni a kulturális javakat, régészeti lelőhelyeket és épületeket. Ilyenek például a tájházak, emlékparkok.87 A fentiekben említésre került, hogy a Herman Ottó Múzeum megyei hatáskörű városi múzeum. Ennek alapján a gyűjtőterülete kiterjed Borsod-Abaúj Zemplén Megye közigazgatási területére és Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területére, illetve a Miskolci Galéria a HOM tagintézménye - a XX-XXI. századi sokszorosított grafika, valamint a kortárs képző- és fotóművészet - esetében Magyarország közigazgatási területe. Az illetékessége kiterjed az irodalomtudomány, képző-, ipar- és fotóművészet, sokszorosított grafika, néprajz, numizmatika, régészet, történet, természettudomány, színház, opera- és tánctörténet gyűjtőkörök esetében.88
6.3. A Múzeumok feladatai A mai modern múzeumok feladati kettős célt szolgálnak. Elsődleges feladata a kutatótevékenység, valamint a megmentésre váró emlékek felgyűjtése, óvása, másrészt törekednek a tudomány, a technika, a történelem és a művészetek bemutatására és ennek középpontjába a közönség szolgálatát állítják.89 A múzeumok alapvető feladata, hogy „a kulturális javakat és a szellemi kulturális örökség elemeit tudomány, örökségvédelmi, oktatási és ismeretátadási céllal gyűjti, megőrzi, feldolgozza, kutatja és kiállítja, továbbá egyéb formákban közzé teszi”.90 A múzeumok tevékenysége kiterjed a „kulturális javak meghatározott anyagának folyamatos gyűjtésére, nyilvántartására, megőrzésére és restaurálására, tudományos feldolgozására és publikálására, valamint kiállításokon és más módon történő bemutatására”. E faladatok ellátása érdekében rendelkezik a szükséges szakmai tárgyi és anyagi feltételekkel, megfelelő épülettel, valamint megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező alkalmazottal.91
87 88 89 90 91
1997. évi CXL .törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, 42.§.-48.§. http://www.hermuz.hu/hom/index.php/hu/ (2015.03.03.) http://www.hnm.hu/hu/magun/mag_muzeumi_munka0.html (2015.03.03.) 1997. évi CXL .törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, 42.§. 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, 42.§.
36
Az múzeumokban folyó munka három főcsoportra osztható, az első fő feladat a muzeális anyagok gyűjtése és annak feldolgozása, a gyűjtemények nyilvántartása ás állagának védelme, őrzése valamint a közművelődési tevékenység. A muzeális tevékenység keretén belül az intézmények múzeumpedagógiai programok rendezésével segíti az iskola és iskolán kívülinevelés céljainak elérését. Az előbb említett feladatokat négy munkacsoport látja el: a tudományos munkakörben tevékenykedő gyűjteménygyarapító szakmuzeológusok, a gyűjtemények védelmében dolgozó restaurátorok és a raktárak rendjéért felelős gyűjteménykezelők, a közönségkapcsolattal foglalkozó népművelők és múzeumpedagógusok, valamint azok a munkatársak, akik közreműködnek a gazdasági és adminisztratív feladatok ellátásában, végül, de nem utolsó sorban, akik őrzővédő szolgálatot látnak el.92 A legelső teendő a tárggyal kapcsolatban, ami bekerül a múzeumba, hogy a muzeológus pontosan rögzíti adattári jelentésben a tárgy múzeumba kerülését (hol ásták, gyűjtötték; ki ásta, gyűjtötte, információk a tárgy életéről, állapotáról, tulajdonosáról, és hogy milyen volt az eredeti helye, környezete, hogyan és ki vagy kik használták). A nemzeti kulturális örökség miniszterének 20/2002. (X.4.) NKÖM rendelete a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatban foglaltak szerint a muzeális intézmények nyilvántartást vezetnek azon kulturális javakról, melyek őrzésében, kezelésében és birtokában vannak. E nyilvántartás célja a javakra vonatkozó ismeretek rögzítése, kutatói és közművelődés felhasználásának elősegítése. A fentiekben említésre került a muzeális intézmények közművelődési tevékenysége, melynek biztosítása érdekében lehetővé teszik, hogy mindenki megismerhesse a kulturális örökség javait és ezek jelentőségét a történelem alakulásában.93 A 194/2000. (XI.24.) Korm. rendelet alapján a muzeális intézményekbe látogatókat díjtalan belépés illeti meg, amennyiben:
92 93 94
aki 6. életévét be nem töltött vagy 70. életévét betöltött személyek,
fogyatékos személyek és kísérőik,
közoktatásban dolgozó pedagógusok,
valamint nemzeti ünnepeken látogatnak el az intézményekbe.94
http://www.hnm.hu/hu/magun/mag_muzeumi_munka1.html (2015.03.04.) Paulovics Anita: i.m. 67.o. Alaptörvény J) cikk 1) bekezdése alapján nemzeti ünnep: március 15., augusztus 20., október 23.
37
6.4. A muzeális intézményekben folytatható kutatás A muzeális intézményekben folytatható kutatásról a 47/2001. (III.27.) Korm. rendelet tartalmaz részletes szabályokat, amely szerint az intézmények lehetőséget adnak külső kutatóknak a múzeumban őrzött műtárgyak, dokumentumok kutatására. A kutatások érdekében az intézmények kutatói szolgálatot tartanak fenn, emellett segítik számítógépes adatbázis működtetésével a kutatói tevékenységet. A Herman Ottó Múzeumban folytatható kutatás technikai feltételeit a kutatási szabályzat tartalmazza, amely a www.hermuz.hu oldalon érhető el. A kutatást az intézményben csak hivatalos kutatási időben végezhető. Külső kutató a kutatási engedélyt a múzeum igazgatójánál írásban kell kérvényezni, valamint fel kell tüntetni a kérelmező nevét, lakcímét, személyi igazolványának számát, a kutatás célját és a kutatandó témát. Az intézmény vezetője az engedély megadásáról 15 napon belül dönt. Az engedély megtagadását indokolni köteles, valamint a már kiadott engedélyt is visszavonhatja. 95 A muzeális intézményben folytatott kutatás díjtalan, erről a gyűjteménykezelő kutatási naplót vezet, és ebbe bejegyzi a használatba kivett anyagot. A gyűjteményben okozott kárt a kutató köteles megtéríteni, a kártérítési összeget az intézmény állapítja meg. Amennyiben a Gyűjtemény tárgyairól készített felvételek, fénymásolatok közlésre kerülnek, úgy az 1999. évi LXXVI. a szerzői jogokról szóló törvény értelmében kell eljárni. 96
6.5. A múzeumi letét A polgári jogból ismert letétnek egyik speciális típusa a múzeumi letét. Múzeumi letétnek kell tekinteni „a múzeum a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javakat, amelyet legfeljebb 5 évre szóló határozott időre letétként megőrzésre átvett”. A múzeum a letett kulturális javakat a letéti idő alatt azt tudományosan feldolgozhatja, kutathatja és kiállíthatja.97
95 96 97
47/2001. (III.27.) Korm. rendelet a muzeális intézményekben folytatható kutatásról 4.§. (3)-(4) bekezdés A Herman Ottó Múzeum régészeti adattárának, valamint néprajzi adattárnak kutatási szabályzata kutatók részére Szabó Annamária Eszter: i.m. 110.o.
38
6.6 A múzeumok szakfelügyelete A muzeális intézményekre vonatkozó szakfelügyelet szabályait szóló 3/2009. (II.18.) OKM rendelet tartalmazza. A rendelet 1.§-a értelmében a kultúráért felelős miniszter múzeumi szakfelügyelet közreműködésével látja el a muzeális intézményekre vonatkozó ágazati szakmai irányítási jogkörét, valamint szakmai munkájának fejlesztését. E rendelet alapján a Szakfelügyelet rendszeresen megvizsgálja valamennyi szakmai tevékenység szakágankénti eredményességét, a szakágak egymáshoz viszonyított arányát és képviseletét, a kulturális javak védelmének kérdéseit, biztonságának kérdéseit, az intézmények tárgyi és személyi feltételeit, valamint a szakmai tevékenységgel összefüggő jogszabályok rendelkezéseinek érvényesülését. A szakfelügyelet tagjait a miniszter bízza meg 3 éves időtartamra, akik legalább szakirányú egyetemi végzettséggel, 10 éves szakmai tapasztalattal és szakfelügyelői tanfolyam elvégzését igazoló dokumentummal rendelkeznek. Az általuk elvégzett vizsgálatokat, észrevételeket jelentésben foglalják össze, amely tartalmazza az általuk tett megállapításokat és az ezekkel kapcsolatos intézkedéseket. Amennyiben a szakfelügyelők kulturális javakat súlyosan veszélyeztető vagy károsító jelenséget tapasztalnak, azt azon nyomban jelzik a minisztériumnak, illetve intézkedést kezdeményeznek. 98
6.7. A múzeumok fenntartásának pénzügyi alapjai A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító állami támogatásokról szóló 28/2008. (II.15.) Korm. rendelete alapján Magyarország a költségvetéséből támogatást kell nyújtani a kulturális célok elérése érdekében. A támogatás éves keretösszegét a költségvetési törvény határozza meg. A muzeális intézmények fenntartásából és működtetéséből adódó feladatok ellátásra a központi költségvetés járul hozzá. 99 A 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény szerint Magyarország a települési önkormányzatok kulturális feladataira és a múzeumok szakmai fejlesztésére, valamint közművelődési érdekeltségnövelő támogatás nyújt. A támogatás a muzeális intézményeket fenntartó önkormányzatokat illeti meg, a mértékét a kultú98
Cseh Gergely – Czékmann Zsolt – Kárpáti Orsolya – Nyitrai Péter – Paulovics Anita – Szabó Annamária Eszter – Szabó Balázs
– Torma András: i.m. IV. Rész, 206. o. 99 Torma András: Kulturális igazgatás. In: Kilényi Géza (Szerk.): i.m. 1557.o.
39
ráért felelős miniszter állapítja meg, az elmúlt négy év között eltelt időszak átlagos látogatószáma, leltározott gyűjtemény nagysága és az intézmény szakmai besorolása, valamint az önkormányzat területi elhelyezkedése alapján.100
6.8. A muzeális intézményekben foglalkoztatottak képesítési követelményei A muzeális intézmény foglalkoztatottjainak jogviszonyára alapesetben a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. A képesítési követelmény szabályozásáról miniszteri rendelet rendelkezik. A rendeletbe foglalt szabályokat a működési engedéllyel rendelkező múzeumokban szakmai munkakört betöltő munkavállalókra kell alkalmazni. A feltételek felmentése alól csak a nemzeti kulturális örökség minisztere adhat. A felmentésnek az a feltétele, hogy az érintett dolgozó a képesítés megszerzéséhez szükséges oktatásban vegyen részt.
101
A muzeális
intézményekben szakmai munkaköre betöltéshez szükséges feltételek: Főmuzeológus Alkalmazás szerinti szakágnak megfelelő egyetemi szintű szakképzettség és legalább 6 éves múzeumi gyakorlat. Muzeológus Alkalmazás szerinti szakágnak megfelelő felsőfokú szakképzettség és legalább 3 éves múzeumi gyakorlat. Főrestaurátor Egyetemi szintű restaurátor szakon szerzett szakképzetség és legalább 6 éves múzeumi gyakorlat. Restaurátor Szakképzésben szerzett felsőfokú szakrestaurátori képesítés. Múzeumi könyvtáros Felsőfokú szakirányú szakképzettség. Múzeumpedagógus Felsőfokú tanítói, tanári, művelődésszervezői szakképzettség vagy egyéb felsőfokú végzettség102 100 101 102
Magyarország 2015. évi központi költségvetésről szóló 2014. évi C. törvény Paulovics Anita: i.m. 74.o-75.o. Melléklet a 11/2002.(IV.13.) NKÖM rendelet a muzeális intézményekben foglalkoztatottak szakmai munkakörének betöltésé-
hez szükséges képesítési feltételek, illetve alapkövetelmények
40
7. A kulturális igazgatás szervezete Jelen fejezetben azon állami szerveket mutatom be, amelyek részt vesznek a kulturális örökségvédelemben. Az állam közigazgatási szerepében előtérbe került a kulturális örökségvédelmi tevékenysége. Már korábban említést tettem az állam kulturális funkciójáról, melynek keretén belül a közigazgatási szervek létrehozzák a kulturális, közművelődési és kutatási intézeteket, összehangolják, és ösztönzik a kulturális szervezetek munkáját, valamint a fejlődés érdekében ellátják azokat anyagi eszközökkel, továbbá ellenőrzik tevékenységüket.
7.1. Az Országgyűlés és a Kormány Az Országgyűlés a kulturális igazgatási tevékenységével a legfontosabb és legalapvetőbb feladata az Alaptörvényből származó törvényhozás. A kulturális örökségvédelem területén meghatározza a jogi szabályozás kereteit és a részletszabályok kidolgozására felhatalmazást ad a Kormánynak, vagy a kultúráért felelős miniszternek. A kulturális javak védelmével kapcsolatos legfontosabb feladatai közé tartoznak: a kulturális örökségvédelem feladatainak meghatározása, kizárólag állami tulajdonban lévő, fogalomképtelen értékek rögzítése, a kulturális javak védelmével kapcsolatos éves költségvetések meghatározása, kivételes jelentőségű értékek védelme érdekében szükséges adókedvezmények és kedvezményes kölcsönök meghatározása. A Kormány tevékenysége az Országgyűlés által elfogadott törvények előkészítését és végrehajtását jelenti a kulturális örökségvédelem területén, valamint meghatározza a kulturális fejlesztés állami feladatait és az ehhez szükséges anyagi feltételeket biztosítja. A Kormány a kulturális javakkal kapcsolatos feladatai: a műemlékek védelmét biztosító jogszabály megalkotásáról, műemlékvédelem állami intézményrendszerének működtetéséről, költségvetési eszközökről, az állami tulajdonból ki nem adható műemlékek listájára javaslatot tesz.103
103
Paulovics Anita: i.m. 114.-115.o.
41
7.2. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 1949-ig Magyarországon a kultúra valamennyi ágazatát a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium irányítása alatt állt. 1990-1998-as időszakban e faladatot a Művelődési és Közoktatási Minisztérium látta el, majd 1998-ban a minisztérium kettévált és a kulturális ágazat irányítása a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma alá került. A jelenlegi hatályos szabályozás szerint az oktatásért és kultúráért az emberi erőforrások minisztere felelős.104 A kulturális örökségvédelem irányítását a 2010. évi XLII. törvénnyel megalakult Emberi Erőforrások Minisztériuma látja el. Fontos kiemelni a miniszternek a jogszabály – előkészítő tevékenységét és a normaalkotó jogkörét, ennek alapján a miniszter a kultúráért való felelőssége keretében „előkészíti a muzeális intézményekre, a könyvtárakra, a közművelődésre és a levéltárakra, a művészettámogatásra, a mozgóképszakmára és a kultúra finanszírozására vonatkozó jogszabályokat”. 105
7.3. A helyi önkormányzatok Az önkormányzatok meghatározó szerepet töltenek be a kulturális közigazgatás terén. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a helyi közügyek, illetve a helyben biztosítandó feladatok ellátása érdekében nevesíti a kulturális szolgáltatást. Kulturális téren az önkormányzatok főbb feladatai a törvény értelmében:
a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása,
a kulturális örökség helyi védelme és a helyi közművelődési tevékenység támogatása
a kiemelt kulturális örökség védelme.
Ezen feladatkörök ellátása a képviselőtestület hatáskörébe tartozik, melyek ellátása érdekében intézmények, intézetek létesítésével látja el. 106
104 105 106
Rózsás Eszter: i.m. 98.-99.o. 152/2014. (VI.6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről, 58.§. (1) bekezdés Rózsás Eszter: i.m. 100. o.
42
7.4. Egyéb szervek részvétele
A kultúráért felelős minisztert a kulturális örökségvédelem területén a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ segíti. A központot a Kormány a 199/2014. (VIII.1.) kormányrendelettel hozta létre. A kulturális örökségvédelem területén részt vesz a régészeti örökség védelmében, valamint a műemlékvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában. Elősegíti és támogatja a kulturális örökség elemeinek megőrzését és fenntartható használatát. Főbb feladati körébe tartozik a régészeti lelőhelyek, műemléki értékek felkutatása, nyilvántartásba vétele, illetve részt vesz a védetté nyilvánítás és megszüntetés előkészítésében. 107 A 199/2014. (VIII.1.) kormányrendeletben leírtak szerint a Központ önálló feladat és hatáskörrel rendelkező szervei: a Műtárgyfelügyeleti Iroda a Nyilvántartási Iroda A Műtárgyfelügyeleti Iroda közreműködik a védetté nyilvánítás, a műtárgyak kiviteli és behozatali engedélyezéséhez, lopott, jogellenes külföldre vitt műtárgyak visszaszerzéséhez kapcsolódó eljárások esetében. A Nyilvántartási Iroda közhiteles nyilvántartást vezet a régészeti lelőhelyekről, műemlékekről, műemléki környezetekről és területekről. Mind a két iroda elsőfokú hatóságként látja el tevékenységét, valamint hatósági ügyeiben másodfokú hatóságként a Központ elnöke jár el. A döntések előkészítésében a Kulturális Javak Bizottsága, mint szakmai tanácsadó testület elősegíti a Központ munkáját.108 Jelentőségénél foga szólnunk kell a Lechner Tudásközpont, Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságról. Korábban Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. név alatt folytatta tevékenységét, amely egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 107/2013. (IV.5.) Korm. rendelet alapján jött létre. Főbb feladati körébe tartozik az Építésügyi Dokumentáció és Információs Központ és az Országos Építésügyi Nyilvántartás vezetése, fenntartása és működtetése. Működteti az Országos Rendezési Tervkatasztert és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési 107 108
http://www.forsterkozpont.hu/rolunk (2015.03.05.) 199/2014. (VIII.1.) kormányrendelet 3.§.-8.§.
43
Információs Rendszert, és ezek keretében a területrendezéssel, településfejlesztéssel és az ezekkel kapcsolatos dokumentációk kezelését végzi.109 Végül említést kell tennünk az 1993. évi XXIII. törvénnyel létrehozott elkülönített állami pénzalapként működő Nemzeti Kulturális Alapról, amely a kulturális igazgatás körében kitűzött célok elérését támogatja. A törvény 1.§-a rendelkezik az alapvető céljáról, mely szerint „a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása”. A törvény tételesen meghatározza, hogy az Alapból mely célokra és mely személynek adható támogatás. Igényelhetnek természetes és jogi személyek, társasházak, egyéni cégek, valamint egyéni vállalkozók. A támogatás több formában is adható, lehet visszatérítendő, részben vagy egészben vissza nem térítendő. Az alapból támogatás kizárólag nyílt vagy meghívásos pályázatok útján adhatók. E pályázatok elbírálásáról létrejött szakmai kollégium dönt. Az alap forrásai felett a kultúráért felelős miniszter gyakorolja a rendelkezési jogot és felel a felhasználásáért.
110
A Herman Ottó Múzeum fenntartója, irányító- és felügyeleti szerve Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, továbbá ágazati irányítását az Emberi Erőforrások Minisztériuma látja el. A Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a múzeum fenntartója az alábbi feladatokat látja el: 1. Meghatározza és jóváhagyja az intézmény éves és középtávú feladatait, ezen belül: a. stratégiai tervet, b. munkatervet és beszámolót, c. fejlesztési és beruházási feladatait. 2. Kiadja alapító okiratát és jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát. 3. Biztosítja az intézmény feladatai ellátása érdekében szükséges személyi és infrastrukturális feltételeket 4. Az intézmény vezetője felett gyakorolja a munkáltatói jogokat. 111 109 110 111
http://www.lltk.hu/rolunk (2015.03.05.) Rózsás Eszter: i.m. 99.o.-100.o. Beszámoló jelentés a Herman Ottó Múzeum 2013. évi munkájáról
44
8. Összefoglaló
Dolgozatom elején figyelmet fordítottam a kulturális jogok Alaptörvényben való meghatározására. Az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint a kulturális értékek védelme, fenntartása és a jövő nemzedék számára való megőrzése nemcsak az állam, hanem mindenkinek kötelessége. Ennek alapján kutatómunkám során arra a következtetésre jutottam, hogy a kulturális örökség védelmének, illetve a muzeális intézmények működésének szabályozása kiemelt fontosságú szerepet játszik napjainkban. Munkám során igyekeztem bemutatni az örökségvédelem kialakulását, történeti fejlődését a megfelelő jogszabályok felhasználásának segítségével, melyek alapját képezték a jelenlegi hatályos szabályozásnak. A kulturális örökségvédelem témakörén belül a régészeti lelőhelyek, műemlékek és kulturális javak védelmére helyeztem a hangsúlyt. A kulturális örökségvédelemben bekövetkező változások terén a Kötv. számos rendelkezésében megváltozott, azonban a 2001. évi LXIV. törvény hatályában megmaradt. A Kötv. legutolsó módosítása a T/2082. számú javaslat általános indokolásában foglaltaknak megfelelően a 2015. január 1.-től bekövetkezett változások egyszerűbb és átláthatóbb szabályozást és a munkálatok hatékonyabbá tételét tette lehetővé. A régészeti örökség védelmében bekövetkezett változások kapcsán rávilágítottam a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszűnésére és a Forster Központ hatósági tevékenységének megnövekedésére. Ennek alapján láthatjuk, hogy a hatóság egyszerre több határkörébe és illetékessége tartozó eljárást bonyolít le, így egyablakos hatósági ügyintézés jött létre. A változások további következménye, hogy bevezetésre került a feltárásra jogosult intézmények akkreditációja, mely biztosítja, hogy csak a szakmailag magas szinten álló intézmények láthatják el a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatok elvégzését, így garantálva a korábban említett gyors és hatékony feladatok ellátását. Azonban az újraszabályozás felhatalmazásokat is ad a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével, nyilvántartásának és védetté nyilvánításának kapcsolatos módosítások elvégzésére vagy akár újra szabályozására miniszteri rendeletben. A Magyar Régész Szövetség elnökségének véleménye, hogy a régészetet érintő jogszabályváltozásának alapján az örökségvédelem alapvető jogi eszközeit egészíti ki, pontosításra kerültek a fogalom meghatározások, továbbá az egyes eljárásokra vonatkozó eljárási rend részletes szabályozásra került. Érdekes arra rávilágítani, hogy az elnökség
45
a „kulturális örökségvédelem európai szintű biztosítása szempontjából előremutatóként értékelte” ezen változásokat.112 A műemlékvédelem területén láthattuk, hogy a műemlékké nyilvánítás szabályozása átalakult, hiszen bevezetésre került a kétszakaszos védetté nyilvánítás. Ezen változásokat elősegíti a tulajdonosok véleményének figyelembe vétele. Így ezen változások elősegítették a jogbiztonság növelését, valamint a műemlékvédelmi és a régészeti szabályozás összehangolását. Dolgozatomban rávilágítottam arra, hogy a jövő nemzedék számára a pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű kulturális örökség elemeit, így a kulturális javakat védelemben kell részesíteni. Mivel a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak a Kötv. alapján védettnek minősülnek, ezért ennek alapján szükségesnek tartottam a múzeumok szervezetét, legfontosabb feladatait, illetve a múzeumban folyó munka magas színvonalú tevékenységét biztosító szabályozás bemutatását. Úgy érzem a magam elé kitűzött célokat sikeresen teljesítettem és a szakirodalmak megismerésével beleláthattam ezen témakörök szépségébe.
112
http://regeszet.org.hu/kozlemeny-a-kulturalis-orokseg-vedelmevel-osszefuggo-valamit-kiemelt-jelentosego-uggye-
nyilvanitasrol-szolo-egyes-kormanyrendeletek-modositasarol-szolo-eloterjesztes-tervezetenek-velemenyezeserol/ (2015.03.24.)
46
Irodalomjegyzék 1. Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében (19631966). Magyar műemlékvédelem, Budapest, 1960. 2. Barcza Géza: Az intézményes magyar műemlékvédelem, Műemlékvédelem és Urbanisztika ( Az Egri Nyári Egyetem előadása, Eger,1973.) 3. Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós –Sinku Pál: Büntető jog II. A 2012. évi C törvény alapján, Budapest, 2012 4. Berényi Sándor: A kulturális közigazgatás általános kérdései. Magyar Közigazgatási jog , Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 5. Bodnár Norbert – Czékmann Zsolt – Kalas Tibor –Nyitrai Péter – Torma András – Turkovics István: Közigazgatási jog 1., Magyar közigazgatási jog, Általános rész I., Miskolci Egyetemi Kiadó 2014., 6. Buzinkay Péter: A kulturális javak fogalomhasználata, Szempontok a hatósági és jogalkalmazói munkához. Örökség 2007. Február XI. évfolyam 2. szám 7. Buzinkay Péter: Műkincsem van – mit tegyek, mit tehetek?, Budapest, 2015. 8. Fekete Ilona: Műemlékvédelem és örökség Magyarországon, Világosság 2005/6. 9. H. Szabó Béla: Herman Ottó és Lillafüred, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Igazgatósága, Miskolc 1975. 10. Kalas Tibor – Torma András: Közigazgatás-szervezés és vezetés, Miskolci Egyetemi Kiadó 2011. 11. Merényi Ferenc: A felszabadulás utáni 25 év, Magyar Műemlékvédelem 19671968., Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványa 5. Budapest, 1974.
47
12. Cseh Gergely – Czékmann Zsolt – Kárpáti Orsolya – Nyitrai Péter – Paulovics Anita – Szabó Annamária Eszter – Szabó Balázs – Torma András: Közigazgatási Jog 3., Magyar Közigazgatási Jog Különös Rész, Miskolc, 2014. 13. Nyitrai Péter: Kulturális igazgatás, Miskolci Egyetemi Kiadó, 1997. 14. Paulovics Anita: A kulturális javak védelme, A nemzetközi összehasonlítás tükrében, Bíbor Kiadó Miskolc 2003. 15. Rózsás Eszter: Közigazgatási jog, Különös rész II., Dialóg Campus Kiadó, 2014. 16. Dr. Rixer Ádám : Humán közszolgáltatások igazgatása, Patronicium Kft., Budapest 2011. 17. Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról, Herman Ottó Múzeum, 1987. 18. Szabó Annamária Eszter: A kulturális örökség joga, Bíbor Kiadó,2013. 19. Torma András: Kulturális igazgatás. In: Kilényi Géza (Szerk.): A közigazgatási jog nagy kézkönyve. Complex Kiadó, Budapest 2008.
Jogszabályok 1. Magyarország Alaptörvénye (2014.április 25.) 2. 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról 3. 1997. évi CXL. törvény muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 4. 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 5. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 6. 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 7. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 48
8. 2014. évi C. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetésről 9. 194/2000 (XI.24) kormányrendelet a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezmények részletes szabályairól 10. 47/2001. (III.27.) Korm. rendelet a muzeális intézményekben folytatható kutatásról 11. 11/2002.(IV.13.) NKÖM rendelet a muzeális intézményekben foglalkoztatottak szakmai munkakörének betöltéséhez szükséges képesítési feltételekről 12. 20/2002. (X.4.) NKÖM rendelete a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról 13. 3/2009. (II.18.) OKM rendelet a muzeális intézmények szakfelügyeletéről 14. 45/2012. (XI.30.) EMMI rendelet a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó szabályokról 15. 57/2013. (VIII.7.) EMMI rendelet a kulturális javak védetté nyilvánításának részletes szabályairól 16. 107/2013. (IV.5.) Korm. rendelet a Lechner Lajos Tudásközpont alapításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról 17. 152/2014. (VI.6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről 18. 199/2014. (VIII.1.) Korm. rendelet a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról 19. 14/2015. (III.11.) MvM rendelet a nagyberuházást megelőző régészeti feltárás végzésére jogosult intézmények és a feltárásában alvállalkozóként részt vevő szervezetek akkreditálásának szabályairól és eljárásrendjéről 20. 39/2015. (III.11) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról Internetes weboldalak
http://regeszet.org.hu/kozlemeny-a-kulturalis-orokseg-vedelmevel-osszefuggo-valamitkiemelt-jelentosego-uggye-nyilvanitasrol-szolo-egyes-kormanyrendeletekmodositasarol-szolo-eloterjesztes-tervezetenek-velemenyezeserol/ (2015.03.24.) http://www.lltk.hu/rolunk (2015.03.05.) http://www.forsterkozpont.hu/rolunk (2015.03.05.) http://www.hnm.hu/hu/magun/mag_muzeumi_munka1.html (2015.03.04.) http://www.hermuz.hu/hom/index.php/hu/ (2015.03.03.)
49
http://www.hnm.hu/hu/magun/mag_muzeumi_munka0.html (2015.03.03.) http://www.nefmi.gov.hu/kultura/muzeum/bemutatkozas (2015.03.03.) http://oroksegfigyelo.blog.hu/2013/10/22/muemlekek_ideiglenes_bizottsaga (2015.02.18.) http://www.hermuz.hu/regeszet/a-muzeum.html (2015.03.10.) http://jesz.ajk.elte.hu/heilmann46.html (2015.03.24.)
50
