6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. – elıadás 2010. 10. 14.
Vázlat A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai A szerzıdések értelmezése
1. 2. a) b) c) d)
Az értelmezés alanyai Általános módszerek Kiegészítı eszközök Az értelmezés eredménye
A nemzetközi szerzıdések hatálya
3. a) b) c) d)
Idıbeli hatály Területi hatály Személyi hatály Tárgyi hatály
A nemzetközi szerzıdések módosítása Érvénytelenség A szerzıdések megszőnése
4. 5. 6.
1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai a) Pacta sunt servanda = „minden hatályos szerzıdés kötelezi a részes feleket és a szerzıdést jóhiszemően kell végrehajtaniok” Nki jog általános szabálya Jóhiszemőség:
Nem forrása nki kötelezettségnek önmagában Szerzıdése bető szerinti betartása + szellemének követése Tárgyalási kötelezettség lényegi eleme Á-k rosszhiszemősége nem vélelmezhetı
1
b) Teljesítés biztosítékai Régebbi korok szokásai (túsz, zálog) Nemzetközi garancia
Fajai: kollektív garancia, kölcsönös garancia
Nemzetközi ellenırzés
Fıbb területei: leszerelés, emberi jogok Formái nagyon változatosak Legkritikusabb formája: helyszíni ellenırzés Biztosítéki ellenırzés
2. A szerzıdések értelmezése a)
Az értelmezés alanyai Felek egyoldalúan Felek együtt → autentikus értelmezés Harmadik fél → pl. bíróság Nemzetközi szervezetek → probléma: többségi döntés Doktrinális értelmezés
Általános módszerei Nyelvtani értelmezés Logikai értelmezés Teleologikus értelmezés (céltételezı) Gyakorlati értelmezés Rendszertani értelmezés → ha félreérthetı, vagy ésszerőtlen → c) Kiegészítı eszközök Travaux préparatoires Történelmi körülmények vizsgálata b)
2
Az értelmezés eredménye Fıszabály: megszorító értelmezés Kivétel:
d)
Szerzıdés hatályosulásának elve Bennrejlı jogok elmélete Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata Több nyelvő szövegek értelmezése
3. A nemzetközi szerzıdések hatálya A szerzıdés alkalmazásának, teljesítésének elıkérdése Idıbeli hatály Fıszabály: a szerzıdéseknek nincs visszaható hatálya A felek ettıl eltérhetnek → kivételes
a)
Területi hatály Fıszabály: szerzıdı felek teljes területére kiterjed Lehetséges kivételek:
b)
Gyarmati klauzula Korlátozott területi hatályú szerzıdések (pl. tengerszorosra, nemzetközi folyókra) Szerzıdı felek területén kívül esı területekre (pl. világőrszerzıdések)
3
Személyi hatály Pacta sunt servanda → 3. államok helyzetét szabályozza az 1969. évi bécsi egyezmény Fıszabály: szerzıdés 3. állam részére sem jogokat, sem kötelezettségeket NEM hozhat létre (res inter alios acta) 3. állam számára kötelezettség megállapításának feltételei:
c)
3. állam kifejezetten írásban Elfogadja
3. állam számára jog megállapításának feltételei:
Részes felek szándéka erre irányul 3. állam beleegyezik (ezt vélelmezni kell!)
+ legnagyobb kedvezményes záradék
NEM 3. államra kiható szerzıdés! A jogok és kötelezettségek forrása a kedvezményezett és a kedvezményezı közötti szerzıdés Tartalmát egy másik szerzıdés határozza meg Hagyományos területe: nemzetközi kereskedelem
Tárgyi hatály Szerzıdésláncolatok → kollízió → bécsi egyezmény: azonos tárgyú, egymást követı szerzıdések ► több verzió képzelhetı el
d)
Szerzıdı felek azonosak → szabályozhatják a szerzıdéseik közötti viszonyt Szerzıdı felek azonosak → nem rendelkeznek a szerzıdések közötti viszonyról Nem mindegyik részes fél lesz szerzıdı fél az új szerzıdésben (ennek vannak korlátai!)→ megkettızıdik a szerzıdésrendszer
4
4. A szerzıdés módosítása
Mindennapos jelenség (↔ pl. ENSZ Alapokmány) Szerzıdések egyre gyakrabban rögzítik a módosításuk szabályait 1969. évi bécsi egyezmény:
Részes felek közötti megállapodással módosítható a szerzıdés Szerzıdéskötés szabályait kell alkalmazni Szubszidiárius szabály!
Gyakorlattal való módosítás (Nki. B. kifejezetten elismeri)
1969. évi bécsi egyezmény 2 kifejezést használ: Változtatás → minden szerzıdı félnek joga van benne részt venni → de nem kötelezettsége → szerzıdésrendszer megkettızıdik (nem részeseknek res inter alios acta) Módosítás (multilaterális sz-k inter se módosítása) → feltételei:
Szerzıdés lehetıvé teszi/nem tiltja Nem érinti a többi fél jogait és kötelezettségeit Nem összeegyeztethetetlen a szerzıdés céljával és tárgyával
5. A szerzıdések érvénytelensége akarathibák
Tévedés -Ténybeli -Releváns -menthetı
Megtévesztés
Megvesztegetés
Belsı jog megsértése -Sz.kötéssel kapcs. Szabály Ami alapvetıen fontos -nyilvánvaló
Nemzetközi jogrend alapjainak védelme Erıszak -Állam ellen -Képviselı kényszerítése
Ius cogens szabályba ütközés
5
Megtámadhatóság:
Többi felet írásban értesíteni kell (visszavonható) Bizonyos felek vonatkozásában áll fenn
Semmisség:
Ipso iure (külön eljárás nélkül) Erga omnes (a nemzetközi közösség minden tagja irányában)
Következmény: nincs jogi hatálya (ex tunc, azaz visszamenı hatállyal)
Érvénytelenség
Abszolút: kógens szabály megsértése vagy erıszak esetén Részleges → feltételei
Érintett rendelkezések elválaszthatók a sz. többi részétıl E rendelkezések nem voltak alapvetıek a többi rendelkezés elfogadásakor Megmaradó rész teljesítése nem lenne igazságtalan
6. A szerzıdések megszőnése
1969. évi bécsi egyezmény tartalmazza a megszőnési okokat → imperatív (csak ezen okok alapján szőnhet meg szerzıdés) → nem szubszidiárius szabály! Szerzıdés nem érinti azokat a jogokat, kötelezettségeket, jogi helyzeteket, amelyek a megszőnés elıtt létrejöttek Kivételes részleges megszőnés is lehetséges Hasonló intézmény a felfüggesztés (teljesítés idıleges megszakítása)
6
Megszőnési okok rendszere a) b) c) d)
e)
Idımúlás Teljesítés Felmondás Szerzıdés közös megszüntetése Szerzıdés megszüntetése új szerzıdéssel
1. 2.
3. 4. 5. 6.
Szerzıdésszegés Körülmények lényeges megváltozása Lehetetlenülés Jogi lehetetlenülés Háború államutódlás
… szerzıdés alapján a)
b) c)
d)
e)
Idımúlás → határozott/hatáozattlan idıre kötött sz. Teljesítés Felmondás → egyoldalú aktus, de közös akaraton, a szerzıdésen alapul Közös megszüntetés → kifejezetten/hallgatólagosan bármikor Új szerzıdés → ha az új szerzıdés így rendelkezik/megállapítható
… a bécsi egyezmény alapján 1.
2.
Szerzıdésszegés → lényeges → multilaterális szerzıdéseknél bonyolult viszonyok jöhetnek létre → nemzetközi felelısséget is keletkeztet Körülmények lényeges megváltozása → feltételei: Adott körülmény alapul szolgált a kötelezı hatály elismeréséhez Változás → gyökeresen átalakult a teljesítendı kötelezettségek mértéke → kizárt: határszerzıdés + hivatkozó fél a hibás
7
Lehetetlenülés (fizikai) Jogi lehetetlenülés → új ius cogens szabály születik → ezzel ellentétes szerzıdés semmissé válik és hatálya megszőnik Háború → különbözı helyzetek
3. 4.
5.
6.
Hágai és genfi jog nem szőnik meg! Kifejezetten háború idején alkalmazandó rendelkezések Hadviselı felek közötti 2oldalú szerzıdések megszőnnek Többoldalú szerzıdések → hadviselık között felfüggesztıdik
államutódlás
8
