Nemzetközi jog II. ÁLTALÁNOS RÉSZ Nemzetközi magánjog A nemzetközi magánjog azoknak a szabályoknak az összessége, melyek külföldi elemet tartalmazó vagyoni, illetve munka- és családjogi viszonyokat szabályoznak. Elhatárolása a nemzetközi (köz)jogtól Nemzetközi jog: szuverén államok közötti kapcsolatot szabályoz Nemzetközi magánjog: magánszemélyek vagyoni, és ezzel összefüggő nem vagyoni, illetve családi viszonyait szabályozza. Az állam jellemzően nem vesz részt a jogviszonyokban, vagy ha igen, nem szuverénként, hanem egyszerű jogi személyként lép fel. Kialakulásának feltételei • területileg elhatárolt államok kialakulása (görög poliszok jogrendszere azonos volt) • amelyek önálló és egymástól különböző jogrendszerrel rendelkeznek, • a társ. gazd. viszonyok fejlettsége, élénk nk. kereskedelem • az államok egymást egyenrangúnak ismerik el. Az újabb kori változások • nemzetállamok megszilárdulása • kereskedelmi forgalom növekedése (termelés) – robbanásszerűen nőtt • közlekedés könnyebbé válása • kommunikációs forradalom • új jogviszonytípusok: nemzetközi vállalatok, nk. kooperációs szerződések, exporthitelek, hitelbiztosítás, stb. komplexebb jogviszonyok, precízebb szer A külföldi jogviszony lehetséges kezelési módjai: • Belső jog alkalmazása • Más állam jogának alkalmazása • Közös jog (egyezmény) alkalmazása • Jogharmonizáció Ókori Rómában már alkottak idegenjogot – ez az ott lakó idegenekre vonatkozott nk szoksásjoggyűjtemények A nk magánjog és a nk gazdasági kapcsolatok jogának elhatárolása - A kollíziós jog: nem nk, hanem belső jog
• Belső jog • Nem anyagi jog – nem eljárási jog - A nk. gazdasági kapcsolatok joga: • Nemzetközi eredetű • Anyagi (vagy eljárási is lehet) A kollíziós tényállás • A jogügyletben olyan lényeges, külföldi elem van, • esetleg ésszerűbb, igazságosabb lehet • külföldi állam jogrendszere alapján eldönteni a kérdést. A kollízió létrejöttének módja • a) a tényállás egyes elemei különböző jogrendszerek alá tartoznak • b) statútumváltás: a tényállás ugyanazon eleme időben változik. Melyik állam jogrendszere? • A kollíziós szabály megmutatja, hogy melyik esetben milyen módon döntsük el, hogy melyik állam joga alkalmazandó. • anyagi jog: a jogvita érdemi eldöntésére szolgáló szabályt tartalmazó jogszabály • eljárási jog: a hatóság eljárásának szabályait megállapító jogszabály (pl. határidők) • kollíziós jog: megjelöli azt a jogrendszert, amelyet az eljáró fórum alkalmaz A kollíziós szabály alkalmazása • A kollíziós szabály rámutat (utal) a külföldi jogrendszerre, amelyet alkalmazni rendel. • Ezt kapcsoló elv alkalmazásával teszi. • A kapcsoló elv absztrakt módon kapcsolatot teremt a tényállás és a jogrendszer között. • A kollíziós szabály meghatározott tényállás esetén a kapcsoló elv által rendelt jogrendszer alkalmazását rendeli el. A főbb kapcsoló elvek • lex fori – az eljáró fórum joga (forum shopping, kisegítő jog) • lex personae – személyes jog a) lex patriae – állampolgárság joga b) lex domicilii – lakóhely joga (tartózkodási hely joga, jogi személyeknél bejegyzés, székhely joga)
•
lex rei sitae: dologi jog:– a dolog fekvési helye szerinti jog. • lex obligationis: szerződések– kötelmek joga a) lex pro voluntate – felek által választ jog b) lex loci actus – a cselekmény helye szerinti jog, ez lehet: - lex loci contractus, a szerződéskötés helye – vagy - lex loci solutionis a teljesítés helye – •
Károkozás esetén: lex loci delicti comissii, a károkozás helyén, vagy a kár bekövetkezésének helyén.
Joghatóság • A hatóság vagy bíróság jogosultsága a konkrét ügyben való eljárásra, a nemzetközi elemekre és az államhatalom területi és személyi hatályára tekintettel. • (hatáskör: hatóság vagy bíróság jogosultsága a konkrét ügyben való eljárásra, az ügy tárgyára tekintettel. • illetékesség: hatóság vagy bíróság jogosultsága a konkrét ügyben való eljárásra, a területi fekvésre tekintettel.) Általános joghatóság • Magyar bíróság eljárhat bármely ügyben, ha az alperes vagy az alperesek egyikének lakhelye, székhelye, kizárólagos tartózkodási helye belföldön van. • Szerződéssel összefüggő jogviták esetében akkor is, ha a teljesítés helye belföld. • A jogszabály további eseteket sorol fel. Kizárólagos joghatóság Kizárólag magyar bíróság járhat el pl.: • belföldi ingatlannal kapcsolatos dologi jogi, vagy bérletet, • magyar áp. örökhagyó belföldi hagyatékát, • Magyar Államot vagy állami szervet érintő eljárásban, stb. Azaz külföldi állam eljárását, ítéletét belföldön nem ismerik el. Kizárt joghatóság • Mo.on diplomáciai képviselőként eljáró vagy más mentességet élvező külföldi ápral szemben,
•
külföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítése • külföldi székhelyű társaság alapításával, megszűnésével, fizetésképtelenségével kapcsolatos, stb… A kollíziós szabály alkalmazása A bíróság • észleli a külföldi elemet. • felhívja az 1979. évi 13. tvr-t, és megvizsgálja, hogy van-e joghatósága. • minősíti a tényállást, hogy a tvr. rendelkezéseit alkalmazni tudja. • dönt azokban az előkérdésekben, melyek a kapcsoló elvet felhívó tényállási elemet meghatározzák. • alkalmazza a kapcsoló elvet: - tájékozódik a másik állam jogáról - alkalmazza a másik állam jogát. Az eljárásban alkalmazott jogok • Lex fori: a kollíziós jog, eljárási jog. • Lex causae: az utalás során megállapított külső jog. • harmadik jogrendszer: pl. imperatív szabályok alkalmazása Minősítés • Ha a két jogrendszer nem ugyanúgy helyezi el rendszertanilag a jogintézményt (pl. elévülés), vagy • az egyikük nem ismeri a jogintézményt, (pl. trustee) •
Kérdés: lex causae, vagy lex fori alapján minősítsük az esetet?
•
lex causae alapján: - paradoxont idéz elő: nem tudjuk, melyik a lex causae, amíg a kollíziós jogszabályt nem alkalmaztuk. - ha a belföldi jog nem ismeri a jogintézményt (pl. trustee), a kapcsolás továbbra sem lehetséges
• • •
Bartin Rabel: jogösszehasonlítás Kegel: a jogintézmény céljának vizsgálatával (teleologikus minősítés) funkcionális minősítés: a jogintézmény funkciójának vizsgálatával Praxis: lex fori szerinti minősítés
• •
•
Magyar jogszabály: lex fori szerint, de ha szükséges, a külföldi jogot is figyelembe véve.
Másodlagos minősítés • A minősítés eredménye, hogy megtaláljuk a megfelelő kapcsoló szabályt. Így megtudjuk, melyik jogrendszert kell alkalmazni. (Mivel ezt korábban még nem tudhatjuk, a lex causae szerinti minősítés ördögi kört [circulus vitiosus] eredményez.) • Ha a felhívott jogrendszer más, mint a minősítéshez alkalmazott jrsz, szükség lehet másodlagos minősítésre is ahhoz, hogy a felhívott jogszabályt alkalmazni tudjuk. Renvoi (vissza- vagy továbbutalás ) • A felhívott külföldi jogrendszerbe a külföldi jogrendszer kollíziós joga is beleértendő, vagy csak az anyagi jog? • A magyar jog a visszautalást elfogadja, a továbbutalást nem. • Anglia: foreign court doctrine: mindig az ellenkezőjét teszi, mint a felhívott jogrendszer állama. • A nemzetközi kollíziós jogi egyezmények kizárják a renvoi-t. Csalárd kapcsolás • Ha a felek mesterségesen idéznek elő egy külföldi elemet a tényállásban, vagy • színlelik a külföldi elem létét a tényállásban, • azzal a céllal, hogy egy kapcsoló szabály alkalmazását előidézzék, megkerülve ezáltal az egyébként irányadó jogszabályt. • Az így felhívott külföldi jog nem alkalmazható. Közrend • A közrendi szabályok egy jogrendszer társadalmi-gazdasági-politikai berendezkedésének alapjait teremtik meg, és védik. • Ha a felhívott jogszabály a fórum közrendjét sérti, nem alkalmazható. • A tényleges sérelem feltételezi az érdemi kapcsolatot a fórum jogrendjével.
A közrend védelme: • a) Imperatív szabályok alkalmazása révén: ezek feltétlen alkalmazást kívánnak. A belső jog része, nem a nemzetközi jogra irányul. • b) Közrendi záradékkal: a nemzetközi magánjog kitétele: nem alkalmazható a külföldi jogszabály, ha a magyar közrendbe ütközik. Viszonosság • Általában nem feltétele a külföldi jog alkalmazásának. • Ha jogszabály ezt előírja, vélelmezni kell. • Ha jogszabály megkívánja a bizonyítását, az igazságügy-miniszter ad tájékoztatást fennállásáról. A külföldi jog alkalmazásának problémái Köteles-e a bíróság hivatalból külföldi jogot alkalmazni? • a) nem, csak a felek kérésére: angolszász, spanyol, latin-amerikai • b) nem, de jogában áll, különösen ha a felek kérik: 1988-ig francia • c) igen: magyar, osztrák, német, olasz, francia, brazil. •
A felek közösen kérhetik, hogy a bíróság tekintsen el a külföldi jog alkalmazásától, és helyette a magyar jogot alkalmazza.
Hogyan alkalmazza a bíróság a külföldi jogszabályt? • a) az érdekelt fél bizonyítja annak tartalmát. • b) hivatalból tájékozódik annak tartalma felől: - szakértők, - a felek - az igazságügy-miniszter tájékoztatása alapján • c) 1968 Európai Egyezmény a külföldi jogról történő tájékoztatás kölcsönös előmozdítására. (Mo.: 1990) Nem alkalmazható a külföldi jog, ha: • a tartalma nem állapítható meg; • a jogkérdésre nem tartalmaz választ; • a közrendbe ütközik; • a felek mellőzését kérik; • viszonosság hiánya esetén, ha jogszabály megköveteli;
•
csalárd kapcsolás esetén.
Mit alkalmazzon a bíróság helyette? • analógia útján a külföldi jogban találjon választ; • keressen másik kapcsoló tényezőt; • alkalmazza a lex fori-t. lex ~: causae: az utalás során megállapított külső jog domicilii: lakóhely joga (tartózkodási hely joga, jogi személyeknél bejegyzés, székhely joga) fori: az eljáró fórum joga (forum shopping, kisegítő jog) a kollíziós jog, eljárási jog loci actus:a cselekmény helye szerinti jog loci contractus, a szerződéskötés helye loci delicti comissii: Károkozás esetén: a károkozás helyén, vagy a kár bekövetkezésének helyén loci solutionis: a teljesítés helye obligationis: szerződések / kötelmek joga patriae: állampolgárság joga personae: személyes jog pro voluntate: felek által választ jog rei sitae: dologi jog:– a dolog fekvési helye szerinti jog. TÖRTÉNETI RÉSZ Római kor Római polgárság kérdése: Római polgár fogalma nagy becs volt Kevesen voltak teljes jogú római polgárok - nők→ soha nem váltak teljes jogú római polgárrá. Oka: apai hatalom alatt álltak, majd a házasságkötéssel a férj hatalma alá kerültek - ff→ teljes jogú római polgárrá csak az apai hatalom alóli kiszabadulással váltak Egy idő után megszaporodtak az apagyilkosságok, ennek következtében - ff→apa felszabadíthatta az apai hatalom alól (emancipáció ) • Nem ismerték el a többi állam jogát egyenrangúnak, sőt a külföldi személyeket sem. • Ius peregrinus: - idegenek joga - róma által alkotott jog, melyeket az idegenekre alkalmaztak
Feudalizmus Törzsi jog: - vándorlás→ terület fogalma kizárt Területi jog: - letelepedés→területhez kötődik a jog, az embert - a tulajdon és a hatalom alapja a föld - hűbérurak adót fizetnek a királynak, de saját területükön kiskirályok - nincs kereskedelem, tipikus az önellátó gazdálkodás Kánonjog: - egyházjog - családjogban alkalmazták Nemzetközi kereskedelem elhanyagolható Reneszánsz 12-14. század Szó jelentése: újjászületés → antik kultúra újjászületése • Észak- itáliai városok, virágzó kereskedelem • Római jog újjáéledése: Justinianus kódexének értelmezése, glosszátorok, posztglosszátorok • Városi jogszabályok, statútumok • Accursius: Glossa Ordinaria c. mű - az első kollóziós gondolkodásmódú jogtudós - egyenrangú jogrendszerek ütköznek és azt kell alkalmazni, amely alkalmas az adott jogviszonyra Statútumelmélet • 14-15. században dolgozták ki az elméletet, Bartolus, Baldus • Lényege: a jogszabály tartalmából következtetet az alkalmazási területére • személy: perszonálstatútum • dolog: reálstatútum • cselekmény: vegyes statútum 16. sz. francia jogtudomány • Dumoulin: - feudális széttagoltság ellen - a személyes statútumokat részesítette előnybe • d’ Argentré: - a reálstatútumok híve • Németalföld ( Hollandia ): - első olyan állam, amely tudatosan vívta ki függetlenségét
- először jelenik meg a köztársasági eszme, önigazgatás, függetlenség - Comitas gentium tana: német udvariasság elve→udvariasságból alkalmazni a jogot Újkor • Nemzetállamiság, kódexek megszületése ( 1804 Code Civil, ABGB ): a nkmj egyre különbözőbbé vált • Felmerül az egységesítés igénye ( máig csekély eredménnyel ) 19.sz. • Savigny: - Római jogra alapozott - Minden jogviszonynak van egy igazi hazája, ahová tartozik → sitz - Nem az udvariasság, hanem az ésszerűség legyen a külföldi jog alkalmazásának az alapja • Mancini: olasz egység idején - Nem államok, hanem nemzetek - Nem lakhely, hanem állampolgárság - Jogválasztás elvének kiválasztása → szerződésben a felek által kiválasztott jogot kell alkalmazni Anglia Kezdetben utazóbírák járták az országot→sok vele a probléma→központosítani kell→Comon Law Kezdetben nem hajlandóak külföldi jogot alkalmazni A 17-18. században szivárog csak be Németalföldről a Comitas gentium joga
2. A magánjog közjogiasodása ( állami ellenőrzöttség, szociális piacgazdaság, versenyfelügyelet ) - a gazdaság törvényeit a piac szabja meg - ez már nem szabadversenyes kapitalizmus, mert ott csak egy maradhat - minnél több túlerőre tesz szerepet egy gazdasági szereplő , a többi kipusztul mellőle - igény van arra, hogy az állam beavatkozzon - a közjogi szabályok keresztültörnek a magánjog szabályain és feltétlen érvényesülést kívánnak Reformelméletek • Túl kazuisztikus ( minden esetet különkülön szabályoz ) és rugalmatlan a szabályozás, helyette generálklauzulákat kellene alkalmazni ( általános elveket adni, amelyek alapján a bíró szabadon dönt ). • II. Gyakrabban alkalmazni kisegítő jogot: erre tágabb lehetőséget biztosítani a bírónak, de úgy hogy a szabályozás alapvonalát megtartaná • III. Különkapcsolás: a külföldi jogot akkor is figyelembe kell venni, ha a kapcsoló elv nem arra utal Pl. imperatív szabályok • IV. Kollíziós jog ( nem ad választ az igaszságosságra, kerüli a nkiség problémáját) helyett anyagi jogszabályokat alkalmazni A) egyezményeket B) amelyeket direkt nk. viszonyokra tervezetek ( pl. külker jogviszony ) KÜLÖNÖS RÉSZ
Usa Tagállamok közötti különbságek Írott jog nincs, csak csak bírói jog Restatementek ( ajánlások ) Kapcsolódó elvek elvetése Better law→ a bíró tudja, hogy melyik a legjobb jog A nkmj válsága Oka: 1. A világkereskedelem növekvő volumene - Nk-i kereskedelem tömegessé vált - 20.sz. nk-i kereskedelem követhetetlenné vált
Személyes jog Kapcsolódó elvek: meghatározzák, hogy melyik jogot kell alkalmazni Személyes jogon belül a kapcsolódó elvek: • lex patriae – állampolgárság joga • lex domicilii – ha nincs áp., vagy több is van • ha nincs lakóhelye: szokásos tartózkodási hely • DE! ha több áp. ból egyik magyar, akkor a magyar jogot alkalmazzuk • Ha több lakhelye van, és egyik belföldön, akkor a magyar jogot alkalmazzuk
•
Ha több lakhelye van, és mind külföldön, akkor amellyel a legszorosabb a kapcsolata Magyar törvény szerint: - Személyes jog az áp. joga - Hontalan, több áp. esetén → lakóhely, majd szokásos tartózkodási hely • Menedékjogot élvező → személyi állapotára a magyar jog az irányadó, bizonyos segélyszerű intézkedésekre jogosult • A személyes jog megállapítására az elbírálás időpontja irányadó Jogképesség • Minden ember jogokat és kötelezettségeket szerezhet • Személyes jog szerint kell elbírálni • Általános, egyenlő, nem lehet róla lemondani. A nkmj. A külföldi áp. és a hontalanokat is ugyanúgy jogképesnek tekinti, mint a belföldieket. • Közrendi szabály: - Alkotmány → A Magyar Köztársaságban minden ember egyenlő - Ptk. → A jogképességet nem lehet korlátozni. - Nkmjtvr. → Ha egy szabály a Mk elveivel ellenkezik, azt nem lehet alkalmazni. • Különbségek a kezdete és a vége tekintetében lehetnek: - Megszűnik: halállal - Keletkezése: fogamzással, amennyiben a gyermek élve születik (pl. Spo. 24 órás életbenlét) Cselekvőképesség Adott személy a saját cselekedetei révén szerezhet magának jogokat és kötelezettségeket • Személyes jog szerint kell elbírálni • DE! Az a nem magyar áp., aki személyes joga szerint nem cselekvőképes de a magyar jog szerint igen, cselekvőképenek kell tekinteni, • ha az ügylet jogkövetkezményeinek Magyarországon kell beállniuk • a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körében pl. 19 éves német lány magyarországon cselekvőképes Vállalkozások • Magánszemély gazdasági tevékenységére: - ahol a működést engedélyezték
-
ha ilyen nincs, vagy több is van: ahol a központi ügyvezetés helye van • Jogi személy: - ahol nyilvántartásba vették - ha ilyen nincs, vagy több is van: a székhely joga - ha székhelye sincs, vagy több is van: a központi ügyvezetés székhelye Statútum: különféle jogelvek Genetikus statútum: származásra, jogi személy létrejöttével kapcsolatos ügyekre utal (pl. a társaság létrejöttével kapcsolatos jsz., ki az ügyvezető ). Működő jogi személyre már nem vonatkozik. Kontrollelmélet • II. vh után kialakuló elmélet, a magyar jog nem alkalmazza • A társaságot ténylegesen irányító személyek honossága is releváns lehet Mögé kell nézni a társasági jogi fátyolnak. A társaság jogi személy, amelynek van egy honossága, de kik is vannak mögötte, akiknak szintén van egy honossága. Ha egy Mo-on bejegyzett cég tulajdonosa külföldi→ adókedvezményt élvez • Beruházásvédelem terén a pozitív kontrollelméletet alkalmazzuk Az állami immunitás v. polgári jogi jogalanyiság Felelősségre vonható e az állam jogilag? • Az államra más állam joga nem alkalmazható, kivéve ha: - hozzájárult - külföldi ingatlan esetében - külföldi gazdasági szervezetbe történő érdekeltség esetében. • Más államnak nincs az állam felett joghatósága. Funkcionális immunitás v. abszolút immunitás Királyság: szuverenitást az állam testesíti meg Középkor: abszolút immunitás, az állam még a magánjogi tevékenységében is teljesen szuverén • Az államnak két arca van: - közjogi ( iure imperii ) → Köztársasági elnök, Miniszterelnök - magánjogi ( iure gestionis ) → KVI • Ha az állam gazdasági viszonyokba bocsátkozik, akkor nem élvez több jogot, mint szerződő partnerei. Állami vállalatok kérdése: Kiterjed –e rá az immunitás? Pl. Iráni nagykövetség No-ban, az
épületen belüli munkálatok elvégzése után nem tudta kifizetni a munkát. A javítóvállalat végrehajtást indított ellene, melynek eredményeképpen megállapították, hogy kötelesek fizetni, azaz nem illeti meg őket az immunitás. • A magyar államot polgári jogi viszonyaiban a Kincstári Vagyoni Igazgatóság képviseli Személyhez fűződő jogok • Személyes jog szerint… • DE! jogsértés esetén a jogsértés helyén és idején • Viszont ha a jogosultra nézve a magyar jog kedvezőbb, akkor a magyar jogot kell alkalmazni. Dologi jog Dologi jog és kötelmi jog keveredése esetén ezeket el kell választani. Alapja: melyikkel kapcsolatban merült fel a jogi kérdés • lex rei sitae – a dolog fekvési helye: a joghatást kiváltó tény időpontjában • elbirtoklás esetén ( ingó 10 év, ingatlan 15 év ) - a legutóbbi fekvési hely • lex bandi - a lobogó joga: légi, vízi jármű • res in transitu – a rendeltetési hely joga: fuvarozás alatt álló dolog esetén • kényszerraktározás: fekvési hely joga
• •
lex loci solutionis – a teljesítés helye lex obligationis – általában a szerződés joga
Jogválasztás • anyagi jogi jogválasztás: csak az egyébként irányadó jog diszpozitív szabályai helyett választhatnak más jogot. • kollíziós jogi jogválasztás: a teljes jogrendszer helyett egy másikat választhatnak. (kiv. imperatív normák) • statikus v. dinamikus jogválasztás Imperatív szabályok • amelyeknek figyelembevételét a jogrendszer akkor is elvárja, ha egyébként másik jog vonatkozik az esetre. • Pl. fogyasztóvédelmi szabályok. • munkajogi szabályok Jogharmonizációs törekvések • anyagi jogegységesítés: Bécsi Vételi Egyezmény (ENSZ); szerződési mintaszabályok (UNIDROIT) • kollíziós jogegységesítés: Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia, Római Egyezmény (EU) • szokványok: Incoterms (ICC)
Államosítások: - Szocializmus idején. Viták, mert a külföldi tulajdonokat is államosítani akarták.→ nem működött - 60’-as évek USA- Államnak szuverén joga van az államosításhoz. Államosítások a nagy stratégiai iparágakra vonatkoztak - 1974. ENSZ – Államnak az államosításokhoz való jogát elismeri, DE a kompenzáció kívánatos dolog
Római Egyezmény (EU) a szerződéses viszonyokra irányadó jog meghatározásáról • ha a szerződés egy államhoz kapcsolódik, de a felek egy másik jogrendszert választanak, az első állam fogyasztóvédelmi szabályait nem lehet mellőzni. • hatálya: ingó dolgok adásvétele, szolgáltatások, ezekhez kapcsolódó hitelés kölcsönszerződések. - Ha az első államban, a fogyasztó szokásos tartózkodási helyén megelőzte ajánlat, reklám, - a fogyasztó ott végezte el az előkészületeket - a kötelezett ott vette át a megrendelést, - a kötelezett a vásárlás céljából szervezte a fogyasztó utazását.
Kötelmi jog • lex pro voluntate – választott jog • lex loci contractus – szerződéskötés helyének joga
A legjellemzőbb szolgáltatás elve • A jellemző szolgáltatást nyújtó fél lakóhelye, szokásos tart. helye, székhelye, telephelye.
• • •
személyes használati tárgyak esetén: Utas személyes joga vállalati jogutódlás: A jogelőd személyes joga ( kivéve ingatlan ) A rendelkező bíróság/ hatóság joga: bírósági/hatósági határozat útján történő tulajdonszerzés
• • • • •
Jellemző szolgáltatás: a pénzszolgáltatás ellenében végzett másik szolgáltatás. Amennyiben több jellemző szolgáltatás is van: a legjellemzőbb, vagy nincs: A legszorosabb kapcsolat helye. A nkmjtvr. felsorolja a főbb szerződéstípusokat, nevesítve a jellemző szolgáltatást nyújtót.
Kivételek: • lex rei sitae ingatlanra • lobogó joga vízi és légi járműre • lex loci solutionis (teljesítési hely): vállalkozási, tartási, életjáradéki szerződésre, értékpapíron alapuló kötelezettség fennállására, terjedelmére. • lex loci contractus (szerződéskötés helye): tőzsdén, versenytárgyaláson kötött szerződésre. • Társasági szerződésre: ahol a tevékenységét kifejti. • Átvétel során tanúsítandó megvizsgálási kötelezettségre az átvétel helyének joga irányadó. Értékpapírokra • értékpapíron fennálló kötelezettség: teljesítés helye • kötvény: a kibocsátó személyes joga • dologi jogot megtestesítő értékpapír: dologi jogi szabályok szerint, • tagsági jogot megtestesítő értékpapír: jogi személy személyes joga szerint. Fogyasztói szabályok • Római Egyezményből átvett szabályok szerint, ha a felek egyébként nem választanak jogot, azaz: • ahol a fogyasztó lakhelye,. szok.tart.helye van, ha - ott reklámot tettek közzé, és ott tette meg a szerződés megkötésére vezető cselekményeket, - ott kapott a másik fél megrendelést, - az eladó utazást szervezett a f. számára a szerződés megkötése céljából. • A fogyasztóvédelem imperatív szabályait nem a nkmjtvr, hanem a Ptk. tartalmazza.
A szerződés érvényessége • Alaki: ha a szóbajöhető bármelyik jogrendszer szerint érvényes, tehát: - lex pro voluntate – (a választott jogrendszer) - ennek hiányában a nkmjtvr szerint irányadó jogrendszer, - a lex fori - lex loci contractus – (a szerződéskötés helyének joga) - vagy ahol a célzott joghatásoknak be kell állniuk. Szerződések összefoglalás • 1. lex pro voluntate – választott jog • 2. nkmjtvr által nevesített fél lakhelye, stb. valamint a kivételek (25-28. §) • 3. ha nem találtunk szabályt, az elsősorban jellemző szolgáltatás kötelezettje lakóhelyének, szokásos tart. helyének, … • 4. amelyhez a szerződés legszorosabban kapcsolódik. Jogegységesítési törekvések • a) kollíziós jogharmonizáció • b) anyagi jogharmonizáció Bécsi Egyezmény az ingó dolgok adásvételéről • 1987. évi 20. tvr. • Ha a felek telephelye különböző államokban van, és - a) mindkét fél állama részes az egyezményben, (autonóm) - b) az eljáró fórum kollíziós jogi szabálya olyan állam jogát hívja fel, amely részes, ezért annak a belső jogi szabályai helyett a Bécsi Vételi Egyezmény szabályait kell alkalmazni. • • -
Szerződési alakiság: teljes formátlanság elve – Mo. fenntartással élt. Alapvető szerződésszegés: amely a másik félnek olyan hátrányt okoz, amely őt jelentős mértékben megfosztja a szerződés alapján jogosan támasztott elvárásától. Mentesül a szerződésszegő fél, ha nem látta előre, és egy ésszerűen gondolkodó hasonló személy azonos körülmények között sem látta volna előre az ilyen következményt.
•
Alapvető szerződésszegés esetén a jogkövetkezmények póthatáridő nélkül érvényesíthetőek.
Előzetes szerződésszegés • bármelyik fél felfüggesztheti saját teljesítését, ha láthatóvá válik, hogy a másik fél kötelezettségének lényeges részét nem teljesíti - a teljesítési képességének, vagy - hitelképességének súlyos fogyatékosságából, vagy - a szerződés teljesítésének előkészítése, ill. megvalósítása során tanúsított kötelezetti magatartásából. • Ha a másik fél biztosítékot ad, a teljesítést folytatni kell. Erre neki lehetőséget kell adni. Kártérítés szerződésszegés esetén A kártérítés nem haladhatja meg azt a veszteséget, amelyet a szerzõdésszegõ fél a szerzõdés megkötésének idõpontjában elõre látott vagy amelyet elõre kellett látnia azon tények és körülmények alapján, amelyekrõl mint a szerzõdésszegés lehetséges következményeirõl az említett idõpontban tudott vagy tudnia kellett. Kamat A magyar gyakorlat szerint a nemzetközi pénzpiacon az adott pénznemre kialakult szokásos kamatláb. Kárfelelősség • Lex loci delicti: elkövetés, vagy a kár beállásának a helye • represszív funkció: elkövetés. • reparatív funkció: kár beálltának helye. • USA: „better law” - jogbizonytalanság Kárfelelősség magyar szabályozás • Elkövetés helye, de • a kár beálltának helye, ha az a károsultra nézve kedvezőbb. • vízi, légi: lobogó joga • károkozó és károsult közös lakóhelye. Vétőképesség: személyes jog, vagy a jogsértés helye. Biztonsági v. közlekedési szabályszegés: a károkozó magatartás helye.
A kárfelelősség közrendi szabályai • Magyar bíróság nem állapíthat meg felelősséget olyan magatartásért, mely magyar jog szerint nem jogellenes, és • nem szabhat ki olyan jogkövetkezményt, melyet a magyar jog nem ismer. Öröklés • 18. századig a fekvés helyének joga • Azután már csak ingatlanokra; ingókra pedig az örökhagyó személyes joga – hagyaték feldarabolásának elve. (F, UK, USA, Mo. 1945-ig) • Később: hagyaték egységének elve: egységesen személyes jog. (EU) Favor testamenti elve • A végrendelet alakilag érvényes, ha megfelel: - lex fori - ahol a végrendeletet tették - örökhagyó állampolgársága - örökhagyó lakhelye, szokásos tartózkodási h. - hagyaték fekvési helye • szerinti jognak. Előkérdés • Pl. házasság fennállása, rokoni kapcsolat (pl. apaság) megléte, házassági vagyonközösség • Ezekre nem az öröklésre irányadó jogot, hanem az ügyre külön irányadó jogot kell alkalmazni (különkapcsolás). • Konzuli teendők öröklés esetén. Családjog • A házasság akkor érvényes, ha egyik házasuló fél személyes joga szerint sincs a házasságnak akadálya. • Házasságra irányadó jog: - házasfelek közös személyes joga az elbírálás idején. - utolsó közös személyes jog - utolsó közös lakhely joga - lex fori. Válás • • • • •
elbíráláskori közös személyes jog utolsó közös személyes jog ha egyik házastárs magyar, a magyar jog utolsó közös lakhely lex fori
Imperatív szabályok • A házasságot akkor is fel lehet bontani, ha külföldi jog ezt kizárja, vagy a bontás feltételei abban hiányoznak, de magyar jog szerint megvannak. • Külf. jogban előírt feltétlen bontó ok esetében is vizsgálni kell, hogy a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e. • A bontás nem alapulhat vétkességen. VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS Mikor van helye a választottbírósági eljárásnak? • Abban az esetben, ha az érdekeltek legalább egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy • a felek az ügy tárgyával szabadon rendelkeznek, • és a választottbírósági eljárást a felek szerződésükben kikötötték (önálló választottbírósági szerződésben, vagy egyéb szerződésük részeként, eseti vagy állandó jelleggel). A megállapodást írásba kell foglalni. Milyen előnyei vannak a választottbíráskodásnaknak? • A legnagyobb elonyének a gyorsaság tekintheto. A választottbírósági eljárás egy fo-kú, eljárási szabályzata alapján a tanács megalakítását követo hat hónapon belül jogeros és végrehajtható döntést hoz. • A zárt tárgyalás lehetosége garantálja az üzleti titok védelmét. • Az eljárás elindítása, és lefolytatása jóval rugalmasabb a rendes bírósági gyakorlatnál. • A peres felek maguk választják meg bíráikat, ezzel is kizárva az elfogultság lehetoségét. Hogyan lehet igénybe venni? • Az eljárást kezdeményező beadványokat, keresetlevelet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság titkárságára kell benyújtani. Címe: 1955 Budapest, Kossuth tér 68. Telefon: (1) 353-3333.
A választottbíráskodásról általában: • eseti (ad hoc): - felek határozzák meg a bírákat • állandó (intézményes) - szervezet, pl. kamara mellett működő • nemzetközi szerződés által létrehozott, joghatóságát nemzetközi szerződés állapítja meg. • Kötelezően tőzsdei ügyleteknél New York 1958 UNCITRAL 1976 Joghatóság Megalapozhatja: • önkéntes alávetés (leggyakoribb) • törvényi rendelkezés • nemzetközi szerződés Nemzetközi jogforrások • New Yorki Egyezmény 1958 a külföldi vb. határozatok elismeréséről és végrehajtásáról • Genfi Egyezmény 1961 • EGB választottbírósági szabályzata (Arbitration Rules)– választható • UNCITRAL választottbírósági szabályzata 1976 • UNCITRAL választottbírósági mintatörvény 1985 – jogalkotásra való ajánlás • ICC választottbírósági szabályzata 1975 Magyar szabályozás • Az eljárás tárgya • Írásbeli kikötés • Rendes bíróság szerepe • A választottbírák • A választottbíró kizárása • Zárt eljárás, nyelv • Egyezség Választottbíróságok • Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság • Magyar Agrárkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság • Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság • Budapesti Értéktőzsde és Árutőzsde Állandó Választottbíróság • Sport Állandó Választottbíróság
Ítéletek elismerése automatikusan jogerős, nem lehet fellebbezni ált. automatikusan elismerik, végrehajtják Kivétel: - súlyos eljárási szabálysértés esetén előny: gyorsabb, mert a felek automatikusan alávetik magukat a döntésnek(egyfokú), a bíró szaktekintélye megvan az adott ügyben, bizalom megvan, bizalmas (titoktartás, zárt tárgyalás) azonban ez sem olcsó UNCITRAL 1985 (ENSZ) létező piaci igény ielégítésére mintatörvény (kiadvány, melyet nem kell megfogadni) 1976 eljárási szabályok (eljárás, nyelv, bizonyítás, hely) Mo-on történő választott bíráskodás - ha a felek ezt kikötötték - ha min. egyik fél gazd. tevékenységet végző jogi személy, és a vita ezzel kapcsolatos (fogyasztói ügyben nem lehet) - és a felek a per tárgyáról szabadon rendelkeznek társaság és tagjai között nem lehet mindig írásban kell (ált. szerződés záradéka) bíróság nem vizsgálja meglétét ha valamelyik fél vitatja: a szerződés még érvényes marad Választott bíró személye nincs képesítési követelmény nem lehet: - 24 év alatti - büntetés alatt álló - jogerős gondokság alatt álló - szabadság vesztés ideje alatt A bíróság összetételét és számát szabadon lehet megállapítani (páratlan legyen) ált. a felek választanak 1-1 személyt és a választottak pedig a harmadikat, ezek közül kerül ki az elnök, A bírók pártatlanok, függetlenek, nem képviselhetik egyik felet sem kizárás: rendes bírósánál lehet kérni, ha: egyik fél bejelenti, vagy a bíró maga kéri ha az egyik fél kéri, a bíró eljárhat még addig, amíg az ő ügyét nem bírálják el a helyi bíróság segíti a választott munkáját eljárás közben a felek bármikor megegyezhetnek, amit ítéletbe foglalhatnak, mely végrehajtható és az ügyben új eljárás nem indítható.
Magát az eljárás megelőzi a békéltetés. Felek is kérhetik, vagy a bíróság kijelöl valakit, aki javaslatot tesz, siker esetén ítélethirdetés és vége az ügynek. Ha nem sikerül a békéltetés, megy tovább az ügy, de amit előte nyilatkoztak a felek, semmisnek vehető, nem kötelező, nem használható fel ellene. Joghézag felek vagy a választott bíróság megállapítják az eljárás rendjét Ha így nem sikerül válszt találni, lehet a rendes bíróság szabályait alkalmazni, vagy eldönteni, mit tesznek. A választott bíróság kikötése csak a fórumot köti ki. A bíróknak szabad keze van a döntésben, de a magyar jog csak a magyart ismeri el. Lehetőség van arra, hogy „baráti közvetítőként” járjon el. „méltányosság alapján” történő eljárásra, ha a felek erre felhatalmazzák. (saját belátása alapján dönt, nem jogrend szerint) Ítélet megsemmisítése - súlyos szabálysértés esetén megyei ill. fővárosi bíróságtól lehet kérni - nincs cselekvő v. jogképessége valamelyik félnek (nem perképes) - valamelyik fél nem volt szabályosan értesítve az eljárásról - valamelyik fél nem tudta ügyét előterjeszteni - választott bíróság túllépte hatókörét - összetétel nem felel meg a felek választásának, kivéve, ha kikötésük jogellenes - ügy tárgya nem kerülhet válsztott bíróság elé - ítélet maga közrendbe ütközik csak 60 napon belül kérhető (tartalom miatt nem lehet kérni a megsemmisítést) GATT Ált. Vám és Ker. Egyezmény 1947 alapokmány aláírása, de nem ratifikálták, ettől még működött a dolog, központ Genfben eredményes működéstárgyalásokkal valósította meg céljait (multilaterális) ezek neve Round (utolsó Uruguay) 83-91 tárgyalások sorozata Marakesi szerződés, mely létrehozta a WTO-t + 22 egyezményt és megállapodást GATT 1994: Antidömping Kódex (olcsó áruk elárasztják a piacot, és elzárják a többitől a lehetőséget) Szubvenciós Kódex (támogatás, védőintézkedés: főleg textil és mezőgazd.)
Szolg. Ker-ről szóló Ált. megállapodások GATS (szálloda, bank) Szellemi Termékek Ker. Vonása: szerzői jogok Ker. Polit. Felülizsg. Mechanizmus Plurilaterális megállapodások (olyan multilat. megállapodások, melyekben nem vesz minden tárgyaló fél részt) WTO GATT céljainak megvalósulását segíti fő szerve: Ált. Tanács Vitarendező Testület (kétfokú) Ker. Vizsgáló legfőbb szerv: Miniszteri értekezlet 2 évente utolsó csúcstalálkozó: Cancun, mely kudarccal zárt, mert a fejlődő országok összefogtak (G-21), megállapodtak, hogy külön-külön nem kötnek alkut a fejlettekkel (Brazília, India, Kína ) NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK JOGA Nemzetközi Szerződések a) államközi b) gazdálkodó alanyok közötti a) bilaterális b) multilaterális • – – – – –
•
bilaterális: kereskedelmi együttműködési egyezmények kontingens megállapodások kormányközi hitelmegállapodások kettős adózást kizáró egyezmények beruházásvédelmi egyezmények multilaterális (pl: GATT, WTO, Valutaalap, Világbank, ENSZ Charta az államok gazdasági jogairól és köt. ről, stb.)
A leggyakoribb általános elvek • legnagyobb kedvezmény, • nemzeti elbánás, • viszonosság, • diszkrimináció tilalma, • infomációcsere, piacvédelmi elvek • kereskedelmi képviseletek működésének támogatása, • választottbíróság joghatóságáról megállapodás, • a fizetések valutaneme, stb. Szokványok • A tömegesen ismétlődő, bevált és megszokott szerződési fordulatok, amelyek a szakmában általánosan ismertek, szokványokká válnak. Nevük rövidítésével is lehet utalni rájuk, ami megkönnyíti a megállapodást. INCOTERMS • A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC, Párizs) állította össze a szokványok gyűjteményét: Incoterms. • Először 1936-ban, utolsó módosítás: 2000 • Nem jogszabály, csak szabadon választható szokványok gyűjteménye.
Beruházásvédelem • 1965 Washingtoni Konvenció beruházási viták rendezéséről: Jamaica-ügy • MIGA: a fejlődő országokban eszközölt beruházások védelmére szolgáló biztosítási alap a nem-kereskedelmi kockázatok ellen: állami valutatranszfer korlátozás, kisajátítás, szerződésszegés, háború, polgári zavargások. • Pénzreváltható garancia-levelet ad már előre a beruházó kezébe. • Elnöke a Világbank elnöke, de pénzügyileg független a Világbanktól. Saját forrásai vannak. Bilaterális egyezmények elvei • Hull-standard: tisztességes és méltányos bánásmód, kisajátítás esetén azonnali, teljes kártalanítás. • Legnagyobb kedvezmény elve • Nemzeti elbánás • Szabad átutalás • Beruházásbiztosítás • Exporthitelbiztosítás • Fejlődő országok megsegítése: General System of Preferences (1970 UNCTAD) ENSZ Szervei • Közgyűlés • Biztonsági Tanács • Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC) • Gyámsági Tanács • Nemzetközi Bíróság • Titkárság Közgyűlés • Valamennyi tagország részvételével működő parlament szerű gyűlés, ahol minden államnak egy szavazata van. (+1600 NGO-nak konzultatív státusza) Biztonsági Tanács • A békéért és biztonságért felelős • Öt állandó tagja: Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Oroszország • Bármelyiknek vétójoga van. • A BT határozatai kötelezőek
•
Szankciók: Bíróság elé utalja, gazdasági szankciók.
BT reformja • Napirenden a BT reformja. - tagok számának növelése - állandó tagság rotálása vagy megosztása Főtitkár • A BT javaslata alapján a Közgyűlés nevezi ki. • reprezentatív, képviseleti szerep • jelentős egyeztető, békéltető, diplomáciai funkció Az ENSZ szerepe az üzleti életben • Export növelés, szerzői jogvédelem, műszaki szabványok, vámügyi bürokrácia csökkentése. • Piacgazdasági reformokat segítő intézkedések. ECOSOC • A világ harmadik alapvető szerve. • Regionális bizottságokban végzi munkáját (pl. Európai Gazdasági Bizottság) UNCTAD • ENSZ Kereskedelmi és fejlesztési konferenciája • A fejlődő államok követelésére alapították 1964 • Nemzetközi árukonferenciák, amelyek áruegyezményeket alkotnak (Cukor-, Kakaó-, Gabonatanács, Ón-, Húsegyezmény) Kvóták, készletezés, ármegállapítás, piaci információs rendszer. OPEC Az ENSZ szakosított szervei: • Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) • Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) • Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) • Egészségügyi Világszervezet (WHO) • Világbank • Nemzetközi Valutaalap (IMF) • Nemzetközi Polgári Légi Közlekedési Szervezet (ICAO)
• • • • • • • •
Egyetemes Postaegyesület (UPU) Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) Meteorológiai Világszervezet (WMO) Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap (IFAD) Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA)( az ENSZ égisze alatt álló autonóm szervezet )
