Tansegédlet a polgári jog záróvizsga szellemi alkotásokkal kapcsolatos tételeihez A tansegédlet az alábbi m vekre támaszkodva került összeállításra: -
Lontai – Faludi – Gyertyánfy – Vékás: Szerz i jog és iparjogvédelem; Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2012. Szerz i jog; Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Budapest, 2012. Alapfokú Iparjogvédelmi tankönyv; Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Budapest, 2012.
10. A szellemi alkotások joga a magyar jogrendszerben, e jogviszonyok szerkezete és fajtái. A szellemi alkotások felhasználására irányuló szerz dések általános sajátosságai. 10.1 A szellemi alkotások joga a magyar jogrendszerben 10.1.1 A jogterület elnevezése A magyar jogirodalomban a tárgyalt jogterület hagyományos elnevezése: a szellemi alkotások joga. Ezt az elnevezést az elmúlt években tendenciózusan felváltani látszik a szellemi tulajdonjog vagy szellemi tulajdonvédelem elnevezés, amely többféle hatás eredménye. Ilyen hatás a jogterület er sen nemzetközi jellege: számos nemzetközi egyezmény hat közre a jogegységesítésben. Ezek jellemz angol nyelv meghatározása a jogterültre az „intellectual property rights”, amely szó szerinti fordításban szellemi tulajdonjogot jelent. Szintén hatással van az elnevezésre a jogterület szabályozásának számos tartalmi jellemz je, amelyek kétségkívül a tulajdonjogi szabályozással mutatnak szoros rokonságot. Az elnevezéssel kapcsolatos tendenciára tekintettel 2011. január 1. óta a Magyar Szabadalmi Hivatal is Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala néven m ködik tovább. Az új Ptk. normaszövege következetes abban, hogy szerz i jogi és az iparjogvédelmi jogokat említ szellemi alkotások és azokon fennálló jogok helyett. Az elnevezés változása ugyanakkor tartalmi változásokat az új Ptk. hatályba lépésével nem eredményez a tételes jogi szabályozásban; emiatt mindkét elnevezés helyesnek és alkalmazhatónak tekinthet . 10.1.2 A jogterület jellemz i és polgári jogi jellege a magyar jogrendszerben A szellemi alkotások joga a polgári jog viszonylag önálló, sajátos területe. A szellemi alkotások és egyéb oltalmi tárgyak (pl. védjegyek) védelmének joga – a magyar civilisztikai tudomány álláspontja szerint – a polgári jog területére tartozik. Ennek a tételes jogi megoldás éppúgy alapjául szolgál, mint a polgári jog tárgyára, területére vonatkozóan kifejtett különböz elméleti megközelítés álláspontok. Korábban a jogterülethez kapcsolódó elméletek képvisel i - más-más érveléssel, de - egyaránt a polgári jog szerves részének min sítették ezt a jogterületet, és az új Polgári Törvénykönyv el készítése kapcsán lefolytatott viták sem módosították ezt az álláspontot. A tárgyalt jogterület viszonylagos önállóságának, sajátos vonásainak vannak. Egyrészt tételes jogi (kodifikációs technikai) alapjai, vagy is az a nemzetközi viszonylatban is jellemz 1
kodifikációs megoldás, hogy a szellemi alkotásokra vonatkozó részletszabályok nem a magánjogi kódexben kapnak helyet, hanem önálló törvényekben, amelyeknek viszont a magánjogi kódex a mögöttes jogszabálya. Az egyes részterületeket érint jogszabályok maguk is – általában (a szerz i jogban), illetve az egyes magánjogi intézményeknél (az iparjogvédelmi törvényekben) - visszautalnak a Ptk.-ra mint mögöttes területre. Másrészt ezt a viszonylagos (els sorban a tulajdonjoggal való összehasonlításban fontos) önállóságot az ezen a területen kialakuló jogviszonyok sajátos tárgya is megalapozza. Ezt abban lehet megragadni, hogy ennek a jogterületnek a jogviszonyait - els sorban történeti kialakulásában - az alkotáscentrikus megközelítés jellemzi. Emellett ma már az alkotás- és alkotóvédelmi szempont mellett egyre er teljesebben érvényesülnek az alkotások létrehozásába és felhasználásába invesztálók érdekei, a szellemi alkotást hordozó termék (szolgáltatás) értékesítési monopóliumához f szempont, valamint a monopólium közérdek korlátozásának eleme is. Az önállóság mellett fontos kiemelni a polgári jog más területeihez f
kapcsolatokat is:
a) A polgári jogi személyiségvédelem és a szerz i jogi, iparjogvédelmi oltalmi tárgyak oltalmára irányuló sajátos - külön törvényekben lefektetett - szabályok rokonságát mutatják egyes személyiségvédelmi eszközök, így pl. az alkotói min séghez való jog egyben a névhez való jog sajátos változatának is min síthet , a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulás joga a magánjogi titokvédelem „párja", az ún. jóhír védjegyeket véd oltalom a jó hírnévhez jog „min sített esete", stb. A védelemnek az alkotó személyéhez való köt dése (a személyiségi elem) er sebb a szerz i jogban, mint az iparjogvédelemben, s t egyes iparjogvédelmi oltalmi formáknál (pl. védjegy) egyáltalán nem is jelenik meg. b) A szellemi alkotások joga által biztosított, az alkotásokon és egyéb védett tárgyakon (pl. védjegyek) fennálló kizárólagos jogosultságok a tulajdonjog abszolút jellegével mutatnak er s hasonlóságot, noha az ilyen kizárólagos jogosultság a jogviszony sajátos tárgya folytán értelemszer en eltér a klasszikus tulajdonjogtól; a tulajdonjoghoz képest pl. az oltalomnak jelent s id beli, területi, közérdek korlátai is vannak (pl. a védelmi id , területi hatály, egyre vül szabad felhasználási, illetve hasznosítási jogok). c) A szellemi alkotások oltalmát szolgáló szankciórendszer nagymértékben hasznosítja a személyiségi jogok védelmére kiépített általános polgári jogi megoldásokat. A magyar Alkotmánybíróság értelmezése az iparjogvédelmi és a szerz i jogokat is a tulajdonjoghoz való alapvet alkotmányos jogok és kötelezettségek körébe is bevonta. A 17/1992. (III. 30.) AB határozatban az Alkotmánybíróság elvi éllel mutat rá arra, hogy a korábbi Alkotmány 13.§-ának (1) bekezdése nemcsak a tulajdonjog, hanem az azzal összefügg minden vagyoni jog biztosítására vonatkozik. A korábbi Alkotmány 9.§ (1) bekezdése ezért a tulajdonvédelem körében az egyéb vagyoni jogok védelmét is biztosítja. A jog-összehasonlítás is azt mutatja, hogy több külföldi alkotmánybíróság gyakorlata a vagyoni jogosultságokat az alkotmányos tulajdonvédelem körébe vonja. Az mindenesetre megállapítható, hogy a jogterület kett s köt dés , a szellemi alkotások védelmének személyiségi és vagyoni elemei együttesen érvényesülnek. A szellemi alkotások és egyéb oltalmi tárgyak jogvédelme körében két f bb területet különböztetünk meg: a szerz i jogot és az iparjogvédelmet. Ezeket a közös megoldási,
2
szabályozási módok mellett az adott terület specifikumait is kifejezésre juttató sajátos szabályok is jellemzik. A szerz i jog a m vészet, irodalom, tudomány területén létrehozott alkotások védelmére hivatott. A „klasszikus” szerz i m veken kívül szabályozása átfogja a szerz i tevékenység eredményeivel szomszédos és egyes kapcsolódó teljesítményekhez f egyes érdekek oltalmát is. Az iparjogvédelem területe - a szerz i jogéhoz viszonyítva - heterogénebb. Alapvet szabályozási területe nagyobb részben alkotások oltalmát fogja át, de ide tartozik a vállalat- és árujelz k lényeges csoportjainak, a védjegynek és a földrajzi árujelz knek a szabályozása is. Az iparjogvédelem intézményei által oltalmazott alkotások nem m vészi, esztétikai megközelítést igényl alkotásfajták, hanem els sorban tudományos-m szaki jelleg alkotások, amelyek tekintetében az alkotóhoz való köt dés kevésbé szoros, hanem objektiváltabb értékelést igényel, hangsúlyozottan gyakorlatra orientált, gazdasági-vagyoni, tulajdoni mozzanatai er teljesebben jelentkeznek. A védjegyekkel és a földrajzi árujelz kkel kapcsolatos normák és intézmények polgári jogi jellegét illet en a magyar civilisztikai elmélet egységes: a szabályozási módszer és tárgy hasonlósága és a hagyományok is indokolják, hogy – bár ezek a jogintézmények személyiségi elemmel nem rendelkeznek, azt oltalom tárgya pedig szoros értelemben véve nem alkotás – mégis az iparjogvédelem körében helyezkednek el. Az iparjogvédelem heterogén jellege abból fakad, hogy egymástól karakteresen különböz alkotásokat és egyéb oltalmi tárgyakat foglal magában, amelyek egyfel l más-más feltételek mellett részesülhetnek oltalomban, másfel l az egyes oltalmi formák – f leg az említett tartalmi eltéréseknek betudhatóan – külön törvényekben és alsóbb szint jogszabályokban nyertek szabályozást. A magyar jogrendszerben létez iparjogvédelmi oltalmi formák: -
a szabadalom (a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényben); a kiegészít oltalmi tanúsítvány (a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényben); a növényfajta-oltalom (a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényben); a használati mintaoltalom (az 1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról); a formatervezési mintaoltalom (a 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról); az elektronikai félvezet k topográfiájának oltalma (az 1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezet termékek topográfiájának oltalmáról); a védjegy (a védjegyek és a földrajzi árujelz k oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényben) a földrajzi árujelz (a védjegyek és a földrajzi árujelz k oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényben).
Külön említést érdemel a know-how, amelyet az 1957. évi Ptk. „vagyoni érték gazdasági, szaki és szervezési ismeret és tapasztalat”-ként határozott meg , és amely jelenleg egyfajta általános, tulajdonszer oltalmat biztosít a nem nevesített alkotásfajták vagy olyan alkotások számára, amelyekre jogosultja iparjogvédelmi oltalmat nem kíván szerezni, és amelyek még nem váltak közkinccsé. Az új Ptk a know-how-t már kifejezetten az üzleti titok jogintézményéhez kapcsolódóan tárgyalja (2:47. §).
3
10.1.3 A magyar jogelmélet sem vitatja ugyanakkor a szellemi alkotások jogterületén az úgynevezett küls komplexitás érvényesülését. A szellemi alkotásokkal és más oltalmi tárgyakkal kapcsolatos jogi szabályozás nem korlátozódhat csak a polgári jogi módszerekkel célszer en szabályozható aspektusokra. Az érdekek hatékony érvényesítésében számos más jogág is szerepet játszik, s t a jogon kívüli, szervezeti-gazdasági tényez k adott esetben nagyobb súllyal jelentkeznek, mint a jog által nyújtott lehet ségek. A. A szellemi alkotások joga hagyományos kapcsolódási ponttal rendelkezik a versenyjoggal, amely a hatályos jogban a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 6.§-ában (jellegbitorlás) jelenik meg. A szellemi alkotások jogának a versenyjoghoz való viszonya ellentmondásos, hiszen míg a szellemi alkotások joga törvényi monopóliumot biztosít bizonyos feltételek fennállása esetén, a versenyjog éppen a monopóliumok kialakulása ellen küzd. A versenyjog része ugyanakkor a tisztességtelen piaci magatartások tilalma és az ilyen magatartások meghatározása. Ilyet tartalmaz az 1996. évi LVII. törvény 6.§-a is, amikor meghatározza, hogy „tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes küls vel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel el állítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelz t használni, amelyr l a versenytársat, illet leg annak áruját szokták felismerni.” B. A büntet jog a szellemi alkotásokon fennálló jogosultságok legsúlyosabb megsértési formáit rendeli büntetni. A 2012. évi C. törvény (a Büntet Törvénykönyv) vonatkozó rendelkezései a XXXVII. Fejezetben „A szellemi tulajdonjog elleni b ncselekmények”-ként kerültek meghatározásra (a 384.§-t l 388.§-ig terjed tényállások). Ezekr l a büntet jogi tényállásokról általánosságban elmondható, hogy a szellemi alkotásokon fennálló jogosultságokat sért olyan szándékos magatartásokat rendelnek büntetni, amelyek vagyoni hátrány okozásával járnak vagy a cselekményb l származó jogosulatlan vagyoni el ny megszerzésére irányulnak. Ezek a tényállások a hatékony jogvédelem biztosítása érdekében, részben nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése alapján, az elmúlt két évtizedben több lépcs ben kerültek be a korábbi Büntet Törvénykönyvbe. Ezek a tényállások egészülnek ki a korábban áru hamis megjelölése néven ismert, és a gyakorlatban a védjegyek jogosulatlan használatát szankcionáló tényállással (XLII. Fejezet, A fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sért b ncselekmények, 419.§), amelynek elnevezése az új Btk-ban versenytárs utánzása és kiegészít jelleg : a b ncselekmény elkövetése akkor lesz megállapítható, ha az elkövetési magatartás az iparjogvédelmi jogok megsértése tényállás elemeinek nem felel meg. C. Közigazgatási jog területén jelent s kapcsolódási pont a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) Jelent ségét az adja, hogy az iparjogvédelmi oltalmak keletkezésére irányuló és a hozzájuk kapcsolódó egyéb hatósági eljárások a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala el tt ennek általános szabályai alapján folynak; az egyes oltalmi formákra vonatkozó törvények a szükséges kérdésekben csak az ett l való eltérésekr l rendelkeznek. Szintén közigazgatási jogi vonatkozású kapcsolódási pont az egyes szellemi tulajdonjogokat sért áruk elleni vámhatósági intézkedésekr l szóló 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet, amely lehet vé teszi, hogy a szellemi tulajdonjog jogosultja és a vámhatóság között létrejött megállapodás alapján a vámhatóság fokozott figyelemmel kísérje az adott árukat vámeljárása során, és jogsért áruk észlelése esetén hatékony jogvédelmet biztosítson a jogosult számára.
4
D. Részben kapcsolódó jogterületként, részben a szabályozás további szintjeként kell megemlíteni a szellemi alkotások nemzetközi jogi szabályozását, továbbá az európai uniós jogot. A nemzetközi jog kapcsán lényeges, hogy Magyarország tagja mindazon nemzetközi egyezményeknek, amelyek ezen jogterületen alapvet en érvényesülnek; így különösen: a) az ipari tulajdon oltalmára 1883. évi március hó 20-án létesült Párizsi Uniós Egyezménynek (1909. óta), b) az irodalmi és m vészi alkotások oltalmára 1886. szeptember 9-én létrejött Berni Uniós Egyezménynek (1922. óta), c) a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó "egyezménycsomag" részét képez Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló Egyezménynek (TRIPS Egyezmény; 1996. óta), Az európai uniós jogharmonizáció kapcsán lényeges, hogy a folyamat már jóval Magyarország 2004-es, uniós taggá válását megel en megindult; különösen azonban az uniós társulást kihirdet törvény (a 1994. évi I. törvény) hatályba lépését követ en a jogalkotás egyik leglényegesebb szempontjává lett az uniós jogharmonizáció. Az EU-ban a nagymérték jogharmonizáció megvalósítása mellett sui generis, uniós szinten egységes tartalmú védjegy-, formatervezési mintaoltalmi- és legújabban szabadalmi rendszer is ködik. Megemlítend , hogy Magyarország jelenleg hatályos Alaptörvénye nem tesz kifejezett utalást a szellemi alkotások jogával kapcsolatos kérdésekre.
10.2 A szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogviszonyok szerkezete és fajtái A szellemi alkotások életciklusa jogi szempontból három szakaszra bontható: A. Az alkotás elkészítésének folyamata. Erre a szakaszra vonatkozhat például munkaszerz dés, megbízási szerz dés, kutatási szerz dés, amely jogcímet biztosít az alkotó számára a m /megoldás létrehozására. Ezeket a jogviszonyokat nem a szellemi alkotások joga szabályozza. Lényeges, hogy amennyiben ilyen jogviszony alapozza meg az alkotó folyamatot, úgy ez kötelmi jogi jogviszony. Ilyen alapul fekv jogviszony nélkül is létrejöhetnek azonban m vek (bármilyen „saját elhatározásból”, kötelezettség nélkül készült ilyen lehet), ilyenkor az alkotás folyamata a jogi szabályozás területén kívül esik. B. A kész alkotáson fennálló vagy az arra megszerezhet jogok állnak a szellemi alkotások jogának fókuszában. Ezek a kérdések jelentik a tulajdonképpeni szellemi alkotások jogát. A szabályozás ebben a körben dogmatikai értelemben ugyanolyan abszolút szerkezet jogviszonyok keretében valósul meg, mint a tulajdonjog vagy a személyhez f jogok esetében. C. A kész alkotás felhasználására irányuló és azt megvalósító tevékenységek részben tartoznak a szellemi alkotások jogának szabályozása alá. A felhasználás, hasznosítás már ismét relatív szerkezet kötelmi jogviszonyok keretén belül lehetséges, hiszen az alkotás jogosultja meghatározott személy(ek) számára biztosítja a szellemi alkotáson fennálló jogok gyakorlását. Ezek a kötelmi jogviszonyok a gyakorlatban vegyes jelleg ek; gyakran már a m elkészítésére vonatkozó jogok és kötelezettségek is részét képezik az ilyen szerz déseknek, de hangsúlyos szerepet kapnak a gazdasági élet szerz déseinek olyan tipikus jogintézményei
5
(befektetési, szindikátusi, szerz dési biztosítéki elemek, stb.), is, amelyek távol esnek a szellemi alkotások szabályozási területét l.
10.3 A szellemi alkotások felhasználására irányuló szerz dések általános sajátosságai 10.3.1 A felhasználásra szélesebb értelemben két lehet ség van: - a szellemi alkotás értékesítése (ellenérték fejében történ átruházása) és - a szellemi alkotás licencia-szerz dés útján történ hasznosítása. El bbi esetben a jogosult személyében jogutódlás következik be: a jogosult-átruházó ellenérték fejében a jogszerz javára véglegesen lemond a szellemi alkotásra vonatkozó jogok kapcsán, ami által a jogszerz válik új jogosulttá. Az iparjogvédelmi oltalmak esetében ez az oltalomra vonatkozó lajstromban való átvezetés által történik meg. A szerz i jogban az ilyen jogátruházás f szabály szerint nem lehetséges, de egyes kivételes esetekben (szoftver, film, adatbázis és reklám céljára megrendelt m , továbbá az ún. szolgálati m ) lehet ség van rá; mivel azonban a szerz i m vek esetében nem létezik semmilyen, a védelmet keletkeztet vagy egyébként érint hatósági nyilvántartás, a jogutódláshoz ebben a körben nem szükséges semmilyen hatósági nyilvántartásba vétel. Sz kebb értelemben csak a licencia-szerz dés útján való hasznosítást tekintjük felhasználásnak; az erre vonatkozó szerz dés neve tehát a licencia, amit a kérdéskört szabályozó három különböz törvény háromféleképpen nevez: felhasználási (szerz i jog), hasznosítási (szabadalom; ez vonatkozik a mintaoltalmak hasznosítására is) és használati (védjegy) szerz dés. 10.3.2 A felhasználási/használati/hasznosítási szerz dés (licencia) sui generis, Ptk-n kívüli nominát (nevesített) szerz déstípus; nem átruházási, hanem engedélyezési jelleg ; akkor van rá szükség, ha a szellemi alkotás hasznosítója nem az alkotás els dleges jogosultja (a szerz , a lajstromba vett a szabadalmas, védjegyjogosult, stb.), hanem további személy. A tartalmi hasonlóságok ellenére kevés a közös szabály a különböz törvények által szabályozott licenciák között; még alapvet kötelmi jogi kérdésekben is fellelhet eltérés (pl. a szerz i jogban érvényességi kellék az írásba foglalás, az iparjogvédelem területén nem az). Jelent sebb tartalmi eltérések is fennállnak, hiszen míg a kellékszavatosság alapvet jelent ség kérdés egy szabadalom-hasznosítási szerz désnél (vagyis hogy az oltalom alatt álló találmány ténylegesen alkalmas a hasznosító által a találmánnyal elérni kívánt m szaki hatás megvalósítására), addig ez egy védjegy-használati licencia esetében értelmezhetetlen kérdés. Jellemz közös szabály pl. a visszterhesség vélelme és a jogszavatosság fennállása az els dleges jogosult oldalán. Jellemz szabályozási kérdés az is, hogy a felhasználási/használati/hasznosítási engedély milyen terjedelm id beli, földrajzi és tárgyi értelemben (azaz az engedélyes meddig, hol, és milyen jelleg felhasználásra kap engedélyt), továbbá az, hogy az engedélyes kizárólagos, avagy az els dleges jogosultéval párhuzamos engedélyt kap, illetve hogy azt további al-licenciába adhatja-e vagy sem.
6
11. A szerz i alkotás kritériumai. A szerz ség fogalma.
11.1 Alapvetés A szerz i jog a szellemi alkotások joga (szellemitulajdon-védelem) jogterületének egyik nagy területe, amely a széles értelemben vett vészeti, tudományos és irodalmi (els sorban szép- és tudományos irodalom, sajtó-publicisztika) területen keletkezett m vek jogi védelmét hivatott biztosítani; ez a jogterület a sz kebb értelemben vett szerz i jogot, valamint az úgynevezett kapcsolódó (szomszédos) jogokat foglalja magában. A szerz i jogot egyfajta jogterületi kódexként a szerz i jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szabályozza. A „sz kebb értelemben vett” szerz i jog az irodalmi, tudományos és m vészeti alkotásokat védi, míg az úgynevezett kapcsolódó jogok azokat a – legtöbb esetben szerz i m vekkel „rokoni” viszonyban álló, akár kreatív természet , akár pusztán anyagi ráfordításban megtestesül – teljesítményeket védik, amelyek célja a szerz i m vek közönséghez történ közvetítése, eljuttatása. A szerz i jogi törvény alapján kapcsolódó jogi védelem illeti meg: -
az el adóm vészek, a hangfelvétel-el állítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmel állítók, valamint a sui generis adatbázis el állítóinak teljesítményét.
11.2 A szerz i jogi védelem tárgya: a szerz i m A szerz i jogi védelem tárgya: az irodalom, a tudomány és a m vészet területén létrehozott m (az Szjt. a ”m ”, nem pedig az „alkotás” terminust használja a jogvédelem tárgyának megjelölésére). Az Szjt. a védelemben részesíthet szerz i m vek következ listát tartalmazza: - irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) m , - a nyilvánosan tartott beszéd, - a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver), - a színm , a zenés színm , a táncjáték és a némajáték, - a zenem , szöveggel vagy anélkül, - a rádió- és a televíziójáték, - a filmalkotás és más audiovizuális m , - a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, k nyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, - a fotóm vészeti alkotás, - a térképm és más térképészeti alkotás, - az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, - a m szaki létesítmény terve, - az iparm vészeti alkotás és annak terve,
-
a jelmez- és díszletterv, az ipari tervez vészeti alkotás, a gy jteményes m nek min sül adatbázis.
Látható, hogy „az irodalom, a tudomány és a m vészet” kategóriája igen széles kört ölel fel, és a felsorolás nem kimerít jelleg , e m fajokon kívül egyéb m vek (például a multimédiás m vek) is oltalomban részesülhetnek. Az adatbázisok két jogcímen is élvezhetnek jogvédelmet az Szjt. alapján. El ször: a gy jteményes m nek min sül adatbázisok szerz i jogi oltalomban is részesülhetnek, ha önálló m vek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek szisztematikus elrendezése (pl. egy tematikus múzeumi kiállítás vagy irodalmi m vek tematikus kötete) mögött a gy jt /szerkeszt (kompilátor) kreatív gondolata, egyéni-eredeti alkotómunkája rejlik. Ilyenkor a szerz i jog a szerkeszt t illeti meg, a gy jteménybe foglalt tartalmi elemeken esetlegesen fennálló szerz i jogoktól függetlenül. Másodszor: az ún. sui generis adatbázis (kapcsolódó jogi teljesítmény) védelmének alapját a gazdasági vagy id beli ráfordítás adja (pl. egy digitális jogtár esetében). Ebben az értelemben az adatbázis önálló m vek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gy jteményét jelenti, amelynek egyes elemeihez egyedileg hozzá lehet férni. A sui generis adatbázis-védelem feltétele, hogy az adatbázis elemeit képez vek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek megszerzése, ellen rzése vagy megjelenítése jelent s ráfordítást igényeljen. Természetesen ugyanaz az adatbázis állhat egyszerre szerz i jogi és sui generis adatbázisoltalom alatt. Vita esetén arról, hogy az adott m szerz i jogi védelem alá tartozó m nek tekinthet -e, és hogy a szerz i jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
11.3 Kivételek a szerz i jogi védelem alól Vannak ugyanakkor olyan „m típusok”, amelyek nem tekinthet k szerz i jogi értelemben vett alkotásnak; így nem tartoznak a szerz i jogi törvény hatálya alá: -
a jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos iratok, a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló információk, az ötlet, az elv, az elgondolás, az eljárás, a m ködési módszer és a matematikai velet, valamint a folklór kifejez dései.
11.3.1 Jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos iratok nem esnek szerz i jogi védelem alá. E körbe tartoznak a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és ügyiratok, illetve a jogszabállyal kötelez vé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. Bár ezek is bírhatnak kreatív vonásokkal, egyéni-eredeti jelleggel, a védelem kizárása azért indokolt, mert a jogszabályokhoz, bírósági határozatokhoz való szabad hozzáférés, illetve azok szabad felhasználása olyan jelent s közérdeket szolgál, amely „felülírja” a magánérdeket érvényesít szerz i jogot.
11.3.2 A szabad véleménynyilvánításhoz való jog biztosítása érdekében, továbbá azért, mert nem az emberi kreativitás eredményei, a sajtótermékek alapjául szolgáló tények, napi hírek nem esnek szerz i jogi védelem alá. A történelmi tények, események ugyancsak idetartoznak. Ellenben az ilyen információkat tartalmazó újságcikkek, tankönyvek az adott kifejezési formában – és nem az abban foglalt információk alapján – szerz i m nek min sülhetnek. 11.3.3 Az ötlet, elv, eljárás, m ködési módszer vagy matematikai m velet önmagában nem esik szerz i jogi védelem alá; az ilyen „információkat”, pl. eljárást tartalmazó tudományos cikk ugyanakkor már szerz i m nek min sül, ebben az esetben azonban csak a kifejezésmód mint forma, és nem a kérdéses információ mint tartalmi elem lesz a védelem tárgya. A különbségtétel oka az, hogy a felsorolt információk még nem kész, megformált m vek, hanem az alkotói folyamat korábbi (bár kétségtelenül lényeges) stádiumát, annak egyfajta elméleti alapját képviselik. A filmötlet pl. nem szerz i m , ugyanakkor az ötlet alapján megvalósított filmalkotás, valamint a forgatókönyv mint irodalmi m szerz i jogi oltalom alatt áll. 11.3.4 A folklór kifejez dései kizártak a szerz i jogi védelemb l. Ennek egyik oka, hogy a szerz k beazonosítása lehetetlen, a másik pedig, hogy a folklór esetében a hagyományokhoz ábrázolás a meghatározó, ezért egyéni, eredeti jellegnek nincs helye. Ez a kizárás nem érinti ugyanakkor például a népm vészeti ihletés , de egyéni, eredeti jelleg szerz jét megillet szerz i jogi védelmet. A folklórelemeket tartalmazó m alkotások tehát „saját jogukon” szerz i jogi oltalomban részesülhetnek.
11.4 Az oltalom feltétele: az egyéni, eredeti jelleg A szerz i jogi védelem az alkotást a szerz szellemi tevékenységéb l fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. Az egyéniségre, eredetiségre vonatkozó követelmény az alkotás kifejezésmódja, az alkotásban foglalt gondolatok, információk megjelenítésére tekintettel áll fenn; lényeges, hogy nem lehetséges objektív, illet leg minden m típus esetére azonos tartalmú meghatározása annak, hogy mi tekinthet egyéni, eredeti jelleg nek. (Mást jelent az egyéni, eredeti jelleg pl. egy meghatározott funkciót betölteni kívánó szoftver, egy építészeti tervrajz, vagy éppen egy regény esetében, ugyanis m típusonként eltér a m vészi/szerz i szabadság terjedelme és mások a m vészi gondolat-kifejezés eszközei is.) Az oltalomhoz nem szükséges, hogy a m ben foglalt gondolatok, információk, rendez elvek objektíve újszer ek legyenek, hiszen a megformálás egyedisége, és nem tartalom eredetisége a jogi védelem alapja. A védelem nem függ mennyiségi, min ségi, esztétikai jellemz kt l, illetve az alkotás színvonalára vonatkozó, más személy oldalán keletkez értékítélett l sem. („De gustibus non est diputandum.”) A szerz i jogi védelem szempontjából nincs jelent sége annak, hogy különleges kreativitás vagy rendkívüli m vészi színvonal jellemzi-e a m vet, vagy hogy a m felhasználása mekkora gazdasági el nnyel kecsegtet, ha egyáltalán várható t le ilyesmi; a kizárólagos jogok gazdasági, piaci értékét, hasznosíthatóságát ugyanakkor nyilvánvalóan befolyásolhatja a m átlagon felüli „min sége”.
Összességében az alkotás akkor egyéni, ha „az adott körülmények között lehet ség van többféle kifejezési módra, s ezek közül a szerz egyéni módon valósítja meg azok egyikét vagy másikát”, és akkor „eredeti”, ha „az nem csupán valamely már meglév alkotás szolgai másolata”. Nem feltétele a szerz i jogi oltalomnak, hogy a szerz a saját szubjektív megítélése szerint befejezze a m alkotást, de egy befejezetlen m esetében is követelmény a kívülr l megítélhet egyéni jelleg, az eredetiség fennállása.
11.5 A szerz i jogi védelem keletkezése A szerz t a m létrejöttét l kezdve megilleti a szerz i jogok – a személyhez f vagyoni jogok – összessége.
és a
A szerz i jogi védelem automatikusan, a m létrejöttével keletkezik. Lényeges, hogy nincsen sem lehet ség, sem szükség „levédetésre”, azaz az iparjogvédelem területén ismert olyan hatósági eljárásra, amelynek eredménye az oltalmat keletkeztet konstitutív aktus. A védelemnek tehát nem feltétele, hogy a m vet bármely hatósághoz bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék. Mindezek ellenére bevett gyakorlat a © (azaz copyright) jel használata. E megjelölés feltüntetésének azonban Magyarországon semmiféle joghatása nincsen. Gyakorlati funkciója az, hogy a m s megtekint je, megismer je tudomást szerezzen arról, hogy a szerz jogait fenntartja, az adott m felhasználásához t le engedélyt kell kérni. A szerz séggel, valamint a szerz i jogok fennállásával és megsértésével kapcsolatos viták tisztázása bírósági útra tartozik. A jogvita során hitelt érdeml en kell bizonyítani az alkotással kapcsolatos tényeket és körülményeket, gyakran több évvel a m születését követ en. A szerz i jogi törvény értelmében ugyanakkor ellenkez bizonyításig azt kell szerz nek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a m vön a szokásos módon feltüntették. Hatékonyabb jogvédelmet kínál ugyanakkor az a lehet ség, hogy a szerz kérheti az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (SzTNH) m vének ún. önkéntes m nyilvántartásba vételét. Az SzTNH az önkéntes m nyilvántartásba vételre irányuló eljárást az önkéntes nyilvántartás részletes szabályairól szóló 26/2010. (XII. 28.) KIM rendelet alapján folytatja le. A m vek – ideértve a kapcsolódó jogi teljesítményeket is – önkéntes m nyilvántartásba vételét a szerz , illetve a szerz i joghoz kapcsolódó jogok jogosultja kérheti az SzTNH -tól. Az önkéntes m nyilvántartás az Szjt. hatálya alá tartozó valamennyi m típusra, illetve kapcsolódó jogi teljesítményre kiterjed. A m nyilvántartásról kiállított tanúsítvány természetesen nem keletkeztet szerz i jogi védelmet, hanem azt bizonyítja, hogy a nyilvántartásba vett szerz i m az akkori tartalommal létezett. Ez az eljárás ugyanakkor jelent sen megkönnyíti a szerz számára szerz i mivoltának bizonyítását. A nyilvántartásba vételhez a m vet (akár papíron, akár elektronikus formában) csatolni kell, valamint be kell fizetni az el írt díjat. A tanúsítvány és az ahhoz hozzáf zött, lezárt borítékban elhelyezett m példány a szerz ségi vélelmet megalapozó igazoláshoz akkor használható fel, ha a zár és a boríték sérülésmentes állapotban van.
Ha bírósági eljárásban joger sen megállapításra kerül a szerz személye, és az nem azonos a nyilvántartásban ekként megjelölt személlyel, a szerz kérheti e személy törlését a nyilvántartásból. A tanúsítvány kiadásával összefügg döntés bírósági felülvizsgálata a városi Törvényszékt l kérhet .
11.6 A szerz ség fogalma 11.6.1 A szerz i jog a szerz , azaz a szellemi alkotás létrehozója számára biztosítja a kizárólagos jogokat. A szerz i jog azt a természetes személyt illeti meg, aki a m vet megalkotta (szerz ), tehát akinek tevékenysége eredményeként a m létrejött. Nem természetes személy (pl. gép vagy állat) által generált m (pl. gépi nyersfordítás) nem min sül szerz i m nek, tehát nem lehet szó szerz ségr l sem. Nem min sül szerz nek a megrendel (befektet , mecénás) sem, aki nem vett részt a m tényleges létrehozásában, pusztán anyagi támogatást nyújtott a m létrehozásához. A szerz ség nem függ az alkotó életkorától. Egy kilencéves, polgári jogi értelemben cselekv képtelen személy is lehet szerz , az szerz i jogaival kapcsolatban azonban csak törvényes képvisel je rendelkezhet. Az alkotó személyén kívül azonban más személy is válhat – jogutódlással – a szerz i jog jogosultjává. Ennek egyik lehetséges módja, hogy - amennyiben erre a törvény kivételesen lehet séget ad - a jogosult vagyoni jogait másra átruházza. Változik továbbá a jogosult személye öröklés, illetve más okból bekövetkez – pl. jogi személyek közötti átruházás – jogutódlás esetén. 11.6.2 Többszerz s m vek Számos esetben el fordul, hogy egy m több személy kreatív munkájának eredményeként jön létre. Ilyenkor az adott alkotáson fennálló szerz i jog is egyidej leg több személyt illet meg. A többszerz s m veket az alkotás folyamata, illetve a létrejött m egyes elemeinek önálló felhasználhatósága szerint két f bb csoportra oszthatjuk. A. Az együttesen létrehozott m vek Együttesen létrehozott m esetében a m megalkotásában együttm köd szerz k hozzájárulásai oly módon egyesülnek a létrejöv egységes m ben, hogy nem lehet az egyes szerz k jogait külön-külön meghatározni. Ez nem azt jelenti, hogy az egyes szerz k hozzájárulásai a közös m höz ne volnának utólag meghatározhatók, azonosíthatók; azonban az egységes, kész m kapcsán képtelenség volna a szerz i jogokat úgy „megosztani” a szerz k között, hogy az a mód az ilyen m vek jellemz és rendeltetésszer felhasználása szempontjából külön-külön ténylegesen gyakorolható jogokat eredményezzen. (Ilyen pl. a film, ahol nehezen volna elképzelhet , hogy a forgatókönyv-író, a rendez és az operat r külön-külön gyakorolja a szerz i jogát, adott esetben egymással ellentétesen. Hasonló példa lehet egy összetett szoftver is.) Az együttesen létrehozott m re a szerz k jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaságot (együttesen: producert) illeti meg a szerz i jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a m vet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta. B. Elválasztható folyamatokkal létrehozott m vek
Az együttesen létrehozott m l elkülönül kategória, amikor az alkotáson belül az alkotói folyamatok elválaszthatók (pl. egy dalhoz elkülöníthet , külön azonosítható módon járul hozzá a zeneszerz és a szövegíró); e csoporton belül kétféle m l beszélhetünk: egyrészt az összekapcsolt m l, másrészt pedig a szerz társak m veir l. Az összekapcsolt m olyan m , amelynek részei önállóan is felhasználhatók (pl. az erdélyi kortárs költ k verseib l álló verseskötet esetében). Ebben az esetben a saját rész tekintetében a szerz i jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt m vekb l álló, együtt alkotott közös m valamely részének más m vel való összekapcsolásához az eredeti közös m valamennyi szerz jének hozzájárulása szükséges. A szerz társak m vei esetében a m részei nem használhatók fel önállóan, ezért a szerz i jog együttesen és – kétség esetén – egyenl arányban illeti meg a szerz társakat; a szerz i jog megsértése ellen azonban bármelyik szerz társ önállóan felléphet. Erre példa lehet egy több kutató által jegyzett olyan tudományos publikáció, amely esetében a közös alkotási folyamat nem az egyes tartalmi egységekre vonatkozik, hanem egységesen az egész m re. 11.6.3 Egyéb szerz i jogi jogosultak A szerz l eltér személy is válhat – származékos módon, jogutódlás útján – a szerz i vagyoni jogok jogosultjává. Ez kivételes lehet ség, ugyanis a szerz i vagyoni jogok f szabály szerint forgalomképtelenek, csak az alább felsorolt esetekben kerülhet sor él k közötti átruházásra. A szerz személyhez f jogai átruházása fogalmilag nem lehetséges, ez alól a szabály alól nincs kivétel. A jogutódlásra kivételesen sor kerülhet jogszabály speciális felhatalmazása alapján, továbbá öröklés, illet leg – ritkán – jogi személyek közötti jogutódlás alapján. Jogszabály speciális felhatalmazása alapján sor kerülhet a vagyoni jogok átruházására, átszállására: - munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseként létrehozott m (ún. szolgálati m ), - számítógépi programalkotás (szoftver), - adatbázis, - megfilmesítési szerz déssel létrehozott m (film), valamint - reklámozás céljára megrendelt m esetében. A. A munkaviszony keretében (munkaszerz désben foglalt kötelezettség alapján) létrehozott esetén eltér en alakul a szerz i jogosult pozíciója. Az Szjt. értelmében a) eltér megállapodás hiányában b) a m átadásával a vagyoni jogokat a szerz jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha c) a m elkészítése a szerz munkaviszonyból folyó kötelezettsége (pl. alkalmazott informatikus programozó vagy színházi díszlettervez ). A munkaviszonyban létrejött m esetében - a felek között kötött eltér rendelkezés hiányában - a munkáltató a következ kre jogosult: -
felhasználhatja (pl. többszörözheti, terjesztheti) a m vet, harmadik személynek engedélyt adhat a m felhasználására, illetve jogait másra átruházhatja.
A m munkáltató által történ felhasználása esetén a szerz t nem illeti meg külön díjazás, ugyanis a jogdíj a munkabér részét képezi. Ha azonban a munkáltató harmadik személynek engedélyt ad a felhasználásra, illetve a vagyoni jogokat átruházza, a szerz -munkavállalót külön díjazásban kell részesíteni (kivéve az adatbázis, illetve a szoftver esetében). Ett l csak a munkavállaló kifejezett írásos lemondása alapján lehet eltérni. B. A számítógépi programalkotás (szoftver) esetében a szerz i jogi védelem fennáll a szoftver és a hozzá tartozó dokumentáció, forráskód, tárgyi kód tekintetében, beleértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is. A szoftver egyes elkülöníthet szakaszai is állhatnak szerz i jogi védelem alatt. Mindazok a személyek, akik alkotó módon vesznek részt a szoftver kifejlesztésében, szerz knek min sülnek. Mivel a szoftverek esetében gyakori, hogy megrendelésre készül el az alkotás, a szerz i jogi törvény lehet vé teszi, hogy a szerz átruházhassa vagyoni jogait, a gyakorlatban jellemz en a megrendel re. C. A gy jteményes m nek min sül adatbázis szerz i jogi védelme a szerkeszt t, a sui generis oltalom (lásd fent) pedig az adatbázis el állítóját illeti meg. Az adatbázis el állítója az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis el állítását, gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról. D. A reklámozás céljára készített m esetében a szerz sajátos helyzetben van: az alkotását el re meghatározott célra használják fel és fórumon mutatják be. A szerz i jogi törvény - a létrejöttének sajátos körülményeire tekintettel - biztosítja annak lehet ségét, hogy a szerz a vagyoni jogait kifejezett szerz déses nyilatkozattal a megrendel re átruházhassa. E. A filmalkotás olyan m , amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatával fejeznek ki, függetlenül attól, hogy azt milyen hordozón rögzítették. Filmalkotásnak min sül különösen a filmszínházi vetítésre készült játékfilm (mozifilm), a televíziós film, a reklám- és a dokumentumfilm, valamint az animációs és az ismeretterjeszt film. A filmalkotás szerz jének min sül: -
a filmrendez , a film számára készült irodalmi és zenem szerz je, a figuratervez (pl. animációs filmek esetében) és mindazok, akik alkotó módon járultak hozzá a film egészének kialakításához (pl. operat r, jelmeztervez ).
Ebb l következik, hogy a film alkotásához kizárólag technikai (pl. világosító) vagy szervezési hátteret biztosító személyek (pl. gyártásvezet ) természetesen nem válnak a film szerz ivé. A filmel állító (producer) nem szerz nek min sül, hanem ún. kapcsolódó jogi jogosultnak. kezdeményezi és szervezi meg a film megvalósítását, gondoskodva annak anyagi és egyéb feltételeir l. Ebb l következik, hogy a film létrehozásából és kés bbi sikeréb l származó kockázatot lényegében viseli. Filmel állító lehet természetes vagy személy jogi személy is. A vállalt kockázat ellentételezéseként a filmel állítónak lehet sége van a szerz k vagyoni jogainak megszerzésére. Erre a filmel állító a szerz kkel ún. megfilmesítési szerz dést köt. A szerz k ez által átruházzák az el állítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére szolgáló jogokat. (Kivétel ez alól a zenem szerz je, akinek vagyoni jogait nem szerzi meg a filmel állító.)
F. A vagyoni jogok átszállásának törvényben meghatározott további esete az öröklés és jogi személyek esetében a jogutódlás. A szerz halála esetén a vagyoni jogok örökölhet k, akár végintézkedésen alapuló, akár törvényes öröklés útján. Minderre a szerz halálát követ en akár több ízben is lehet ség van a szerz i vagyoni jogok fennállása - a szerz halálát követ évt l számított 70 év – alatt.
12. A szerz személyhez f 12.1 A szerz személyhez f
és vagyoni jogai. A szerz i jog korlátai. és vagyoni jogai
A szerz i jog mint abszolút szerkezet jogviszony tartalmát a benne foglalt jogok teszik ki; a szerz i jogviszonyból közvetlenül kötelezettség nem származik, de a felhasználási szakaszban a szerz i jog jogosultja természetesen kötelezettségeket is vállal a felhasználási szerz désben. A szerz t megillet jogok egyfel l személyhez f jogokból, másfel l vagyoni jogokból állnak; ezek a szerz k számára egyszerre teszik lehet vé, hogy m vüket a nyilvánosság megismerhesse, és egyben jogi védelmet (pl. a m vek felhasználásáért anyagi ellenszolgáltatást, jogsértés elleni fellépést) biztosítanak számukra. 12.1.1 A személyhez f jogok forgalomképtelenek, és f szabály szerint csak személyesen lehet ket érvényesíteni, ugyanakkor vannak olyan személyhez f jogok, amelyeknek megsértése esetén - ha ehhez a szerz a felhasználási szerz désben kifejezetten hozzájárult - a felhasználó (pl. kiadó) is felléphet. A szerz halálát követ en a személyhez jogokat – egyfajta kegyeleti jogként – a védelmi id n belül az gyakorolhatja, akit a szerz irodalmi, tudományos vagy m vészi hagyatékának gondozásával megbízott. Ha a védelmi id eltelte után a szerz emlékét megsértik, az érintett közös jogkezel szervezet vagy szerz i érdekképviseleti szervezet is felléphet, ha az érintett magatartás sértené a szerz azon jogát, hogy a m vén vagy a m vére vonatkozó közleményen szerz ként feltüntessék. A személyhez f jogok a szerz személyiségét a m höz való viszonyában védik. A szerz személyéhez f jogok elválaszthatatlanok a szerz személyét l: másra nem szállhatnak át, nem ruházhatók át, e jogokról nem lehet érvényesen lemondani. A szerz vagyoni jogainak esetleges átszállása vagy átruházása tehát nem érinti a személyhez f jogokat. A szerz személyhez f jogok három jogosultságból állnak: a szerz maga dönthet egyrészt arról, hogy nyilvánosságra hozza-e m vét (a nyilvánosságra hozatal joga), másrészt megilleti a jog arra, hogy döntsön arról, hogy nevét feltüntesse-e az alkotáson, és ha igen, milyen módon (névjog); harmadrészt a szerz jogosult fellépni m vének integritása, azaz egységének védelme érdekében is (integritáshoz való jog). A. A m nyilvánosságra hozatalának joga alapján a szerz eldöntheti, hogy m vét a nyilvánosság elé tárja-e. Ahogy a polgári jog is védi a személyeknek a levéltitokhoz és egyéb személyes adatokhoz f jogát, az Szjt. is védelemben részesíti a szerz nek azt a jogát, hogy m vét addig tarthassa titokban, ameddig akarja. A nyilvánosságra hozatalra vonatkozó döntéshez kapcsolódik az a jogosultság is, hogy a nyilvánosságra hozatalt megel en csak a szerz hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni a m lényeges tartalmáról. A nyilvánosságra hozatalról való döntés joga jellemz en csak az els közlésig tart, az els nyilvánosságra hozatallal megsz nik. A szerz ugyanakkor dönthet úgyis, hogy visszavonja a nyilvánosságra hozatalhoz adott hozzájárulását, illetve megtilthatja már nyilvánosságra hozott m ve további felhasználását. A szerz ilyen döntése három feltételhez kötött: egyrészt alapos oknak kell fennállnia, másrészt a nyilatkozatát írásba kell foglalnia, harmadrészt a szerz inek biztosítékot kell adnia a nyilatkozat id pontjáig felmerült kár megtérítésére.
El fordul, hogy a szerz haláláig nem hozza nyilvánosságra a m vét. Ha a nyilvánosságra hozatal fel l való döntés jogát feltétlennek tekintenénk, értékes m vek maradnának örökre elzárva a nyilvánosság el l. Ennek elkerülése érdekében a törvény azt a vélelmet állítja fel, hogy ha a szerz vagy jogutódja ellenkez nyilatkozatot nem tett, vagy ha az ellenkez jét egyébként nem bizonyítják, akkor a m vet úgy kell tekinteni, hogy a szerz azt nyilvánosságra hozatalra szánta. B. A szerz jogosult nevét bármilyen módon (akár álnévvel is) feltüntetni és ezt a felhasználótól is megkövetelni. A névjog a szerz t két fontos jogosultsággal ruházza fel. A szerz egyrészt rendelkezhet arról, hogy neve feltüntetésre kerüljön-e, és ha igen, akkor milyen módon (pl. álnév). A névfeltüntetés mellett a névjog lehet vé teszi a szerz részére, hogy fellépjen azzal szemben, aki szerz i min ségét kétségbe vonja. A név feltüntetése természetesen eltér módon történhet különböz m típusok esetén. A jogérvényesítés lehet sége a plágium terén bír jelent séggel. A plágium idegen m sajátként való feltüntetését jelenti, ami a szerz jogainak egyik legdurvább megsértését jelenti. A névjog a felhasználó számára kötelezettséget keletkeztet. Egy szerz i m felhasználásakor (pl. egy könyv kiadása és terjesztése során) ugyanis a névfeltüntetés kötelez . A névfeltüntetésnek jelent sége van olyan esetekben is, amikor valaki egy m vet a szabad felhasználás körében használ fel (pl. idéz). Ha pl. szakdolgozatok, publikációk esetében nem kerül sor az idézett szöveg szerz jének megemlítésére, az szerz i jogi jogsértésnek min sül. C. A m egységének védelme egyrészt az alkotás fizikai egészét, másrészt a szellemi egységét, mondanivalóját jelenti. A m egységének védelme érdekében a szerz jogosult fellépni m vének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása vagy megcsorbítása ellen, amely becsületére vagy hírnevére sérelmes. A m integritásának megsértése kétféle módon történhet: -
-
egyrészt a m be történ közvetett beavatkozással; ebben az esetben a m szellemiségének, mondanivalójának megsértésér l, torzításáról van szó (pl. ha egy szerz i jogi oltalom alatt álló grafikai alkotásnak a szerz re nézve sérelmes szellemiség irodalmi m ben való felhasználása vagy egy filmet megszakító reklám sérelmes a szerz re nézve); másrészt a m be való közvetlen, fizikai jelleg beavatkozással (pl. ismert fotóm vészeti alkotás rá nézve gúnyos vagy sért jelleg szoftveres eltorzítása).
A m egységének védelme azonban nem korlátlan. A közérdek, illetve az alkotás szabadsága bizonyos esetekben el bbre való, s t, kizárja a m egységének védelmére vonatkozó jog megsértését. 12.1.2 A vagyoni jog a szerz vagyoni érdekeit szolgálja. A vagyoni jogot szokás többes számban említeni, noha alapvet en egységes jogosultságról van szó, amely azonban a típusok különféle eseteiben sokféleképpen gyakorolható (másként valósul meg pl. egy szoftver, egy építészeti tervrajz vagy egy opera esetében). A vagyoni jog a szerz kizárólagos jogosultságát jelenti a m egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történ bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére; magába foglalja ennek megfelel en azt a lehet séget is, hogy a jogosulatlan felhasználóval szemben a szerz fellépjen.
A vagyoni jog – a személyhez f jogokhoz hasonlóan – f szabály szerint nem ruházható át, arról nem is mondhat le a szerz . A szerz i m vek hasznosítása ezért els dlegesen nem átruházás, hanem engedélyezés útján történik, amelynek során az eredeti jogosult – a szerz i joga fenntartása mellett – lehet séget ad más személynek a vagyoni jog valamely módon történ gyakorlására. Ezen f szabály alól azonban bizonyos esetekben biztosít kivételeket a szerz i jogi törvény. A vagyoni jog gyakorlásának egyes jellemz formáit az Szjt rögzíti. A. A többszörözés joga. Többszörözés a m -
anyagi (dologi) hordozón (pl. papíron vagy CD lemezen) való, közvetlen vagy közvetett módon (azaz az eredeti m l vagy annak másolatáról) történ , id leges vagy végleges, analóg vagy digitális formában történ rögzítése, valamint egy vagy több másolat készítése a m l.
A m többszörözését jelenti például a m (pl. könyv) fénymásolóval történ lemásolása, beszkennelése, a beszkennelt példány kinyomtatása, a hang- vagy képfelvétel készítése (el adás rögzítése), CD-re írása, a m nek a számítógép memóriájában való eltárolása (caching), internetre való feltöltése, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történ közvetítés céljára való rögzítés (pl. tévém sor rögzítése), a m tárolása digitális formában elektronikus eszközön (pl. mp3 lejátszón történ tárolás), s t, az építészeti alkotások esetében a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése (azaz másodpéldányban való reprodukálása). B. A terjesztés joga. Terjesztésnek min sül a m eredeti példányának vagy többszörözött (tehát másolt) példányainak a nyilvánosság számára történ hozzáférhet vé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással. Terjesztés a m példány átruházása (adásvétele), bérbeadása (pl. film „kölcsönzése”) és a m példánynak az országba való behozatala (import) is; a terjesztés joga kiterjed továbbá a m egyes példányainak a nyilvánosság részére történ haszonkölcsönbe adására is. A terjesztésre vonatkozó kizárólagos jogosultság korlátja az ún. jogkimerülés (lásd alább). C. A nyilvános el adás joga. A nyilvános el adás a m érzékelhet vé (láthatóvá, hallhatóvá) tétele a jelenlév k számára. A nyilvános el adás megvalósulhat személyes el adóm vészi teljesítménnyel (él el adással) vagy valamilyen m szaki eszköz vagy módszer segítségével. A szerz kizárólagos joga tehát például m vének színpadi el adás, hangverseny, és vagy éppen felolvasóest formájában történ el adása, de akár a filmalkotás levetítése vagy képerny n való megjelenítése is. Az el adás attól válik nyilvánossá, hogy az olyan helyen történik, amely a nyilvánosság számára hozzáférhet , vagy ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismer si körén kívüli személyek gy lnek vagy gy lhetnek össze. Fontos megjegyezni, hogy a törvény által meghatározott esetekben (pl. iskolai ünnepélyeken) az el adás nem engedélyköteles. D. A nyilvánossághoz közvetítés. Nyilvánossághoz közvetítés a m sugárzással (pl. m holdon vagy kódoltan) vagy más módon (pl. az interneten keresztül) történ érzékelhet vé tétele távollev k számára.
E. Az átdolgozás. Átdolgozásnak nevezzük a m minden olyan megváltoztatását, amelynek eredményként az eredeti m l származó más m (származékos m ) jön létre. A köznyelv ezt a tevékenységet jobbára feldolgozásnak nevezi. Ilyen különösen a m fordítása, színpadi, zenei feldolgozása (megzenésítése), megfilmesítése, más zenei m fajba történ átültetése. Átdolgozni csak olyan alkotást lehet, amely szerz i m nek min sül, illetve csak akkor beszélhetünk átdolgozásról, ha az újonnan létrehozott m is egyéni, eredeti jelleg , azaz szerz i alkotás (emiatt az ún. tribute zenekarok, amelyek a zenem veknek az eredetihez képest legpontosabb interpretációjára törekednek, csak el adóm vészi jogokra tarthatnak igényt). Ha a származékos m nem tartalmaz új egyéni, eredeti elemet, akkor a létrehozott m másolatnak (plágiumnak) min sül, amennyiben a m felhasználása az „átdolgozó” saját neve alatt történik. Az eredeti és a származékos m közötti kapcsolat megléte alapozza meg az átdolgozás tényét. Ez azt jelenti, hogy az átdolgozás eredményeként létrejött m ben mind az átdolgozott, mind pedig a származékos m nek megjelennek az egyéni, eredeti vonásai. Ha egyáltalán nem lelhet ek fel az eredeti m nek az egyéni, eredeti vonásai (pl. az eredeti m csak megihlette a szerz t), akkor nem beszélhetünk átdolgozásról, így engedélyre sincs szükség a felhasználáshoz. F. A merchandisingjog. A merchandisingjog a m ben szerepl jellegzetes és eredeti alak (figura) kereskedelmi hasznosítását jelenti. A merchandisingjog érvényesítése valósulhat meg például a Hupikék törpikék figuráinak édességek csomagolásán vagy ruhanem kön történ feltüntetésével. G. A kiállítás joga. Felhasználásnak min sül a kiállítás, ami a képz vészeti, illetve egyéb vizuális m alkotásokra jellemz felhasználási mód, els sorban a dologi m példányok (pl. festmények, szobrok) bemutatása bármely nyilvános helyen (pl. közgy jteményekben). Ha a m példány nem a szerz tulajdonában van, a tulajdonos engedélyének a megszerzése is szükséges a m kiállításához; ha pedig az alkotó kíván saját m veib l kiállítást rendezni, a tulajdonosnak kötelessége a m ideiglenes rendelkezésre bocsátása. A szerz engedélyére pusztán abban az esetben nincs szükség, ha a m közgy jteményben van. Ilyenkor is kötelez azonban a szerz nevének feltüntetése az alkotáson.
12.2 A szerz i jog korlátai Ahhoz, hogy valakinek a m vét felhasználhassuk, f szabályként engedélyt kell kérni a szerz l, továbbá szerz i jogdíjat is fizetni kell a felhasználás fejében. Ez alól a szabály alól azonban vannak kivételek. Ide sorolható mindenekel tt a védelmi id intézménye, amely a szerz i jogi oltalom fennállásának id tartamával korlátozza a kizárólagos jogok gyakorlását. A szerz i jog korlátai továbbá az egyes felhasználási módokhoz kapcsolódó kivételek, amelyeket más szóval a szabad felhasználás eseteinek nevez a szerz i jog. A szabad felhasználás eseteinek lehet vé tételénél a szerz k és a „befogadói” közösség (nagyközönség), illetve harmadik személyek érdekei (más szóval: a közérdek) közötti egyensúly megteremtésére törekszik a jogalkotó. A szerz i jog esetében ilyen közérdek tipikusan az oktatáshoz, a m vel déshez, a tudományos kutatáshoz vagy a szabad információhoz jutás biztosításához kapcsolódik. A szerz k jogainak korlátozását megalapozó cél lehet például az alkotótevékenység megkönnyítése (pl. idézés), az iskolai, illetve tudományos munka el segítése (pl. átvétel), a
vek közönséghez juttatásának könnyítése (pl. ideiglenes többszörözés). Kiemelten fontos továbbá a magáncélú - tehát a magáncélból és nem jövedelemszerzés érdekében eszközölt másolás mint szabad felhasználási eset. A szerz /jogosult ilyenkor köteles elt rni m vének engedély nélküli és ingyenes felhasználását, ugyanakkor a felhasználó irányában elvárás, hogy ezt csak bizonyos korlátok között, kizárólag a biztosítani kívánt célhoz szükséges mértékben és módon, a törvényi feltételek figyelembevételével tegye meg. 12.2.1 A szerz i jog a szerz t megillet jogokat a szerz életében és a halálát követ 70 éven át részesíti védelemben (védelmi id ). A 70 évet a szerz - illetve ha több szerz volt, akkor az utolsóként elhunyt szerz társ - halálát követ év els napjától kell számolni. (József Attila esetében például, aki 1937. december 3-án hunyt el, a szerz i jogok 2008. január 1-jén jártak le.) A védelmi id elteltét követ en a m közkinccsé válik, azt bárki engedély nélkül felhasználhatja, átdolgozhatja stb. Fontos megjegyezni, hogy az elhunyt szerz emlékét sért magatartás ellen a védelmi id lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezel szervezet, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerz névfeltüntetési jogát. A kapcsolódó jogi teljesítmények esetében a védelmi id 50 év, az el adóm vészek és a hangfelvétel-el állítók kapcsolódó jogainak védelmi ideje egyes esetekben 70 év, amely ellentétben a szerz i jogi jogosultak védelmi idejével - nem a szerz halálának id pontjától számítandó; kezd id pontja m fajonként eltér (pl. hangfelvétel esetében a forgalomba hozatal napja). 12.2.2 A szabad felhasználás esetei. Szabad felhasználásról azokban az esetekben beszélhetünk, ha a felhasználó a jogszabály felhatalmazása alapján - a szerz jogainak tiszteletben tartásával - a nyilvánosságra hozott m veket engedély és díjfizetés nélkül felhasználhatja. Az Szjt. kimerít jelleggel határozza meg a szabad felhasználás eseteit. Az egyes szabad felhasználási cselekmények gyakorlását meghatározó általános zsinórmértékként a törvény az alábbi kritériumokat írja el (ún. „háromlépcs s teszt”): -
-
a szabad felhasználás nem lehet sérelmes a m rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsíthatja a szerz jogos érdekeit (pl. ez nincs így, ha a magáncélú másolást nagy mennyiségben végzi), a felhasználásnak meg kell felelnie a tisztesség követelményének és a felhasználás nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem fér célra.
Ez a teszt a szabad felhasználás határait jelöli ki a jogosultak és a felhasználók érdekei közötti egyensúly kialakításával. Ezt az egyensúlyt hivatott biztosítani az a szabály is, hogy a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjeszt en értelmezni; a fenti feltételek teljesülésének vizsgálata az egyes esetekben a bíróság mérlegelését l függ. A szabad felhasználás esetei többnyire a szerz vagyoni jogait érintik, illetve azok gyakorlását korlátozzák. Személyhez f jogok esetében a nyilvánosságra hozatalnak és névviselés jogának van jelent sége. A szabad felhasználás ugyanis minden esetben a nyilvánosságra hozott m vek tekintetében gyakorolható. A névfeltüntetés jogának els sorban az idézésnél és az átvételnél lehet szerepe, ahol a forrás feltüntetése a szabad felhasználás feltétele; a forrás
feltüntetése nélküli idézés vagy átvétel jogsért nek (plágiumnak) min sül. A szabad felhasználás legfontosabb esetei a következ k: -
magáncélú másolás, intézményi célú másolás, idézés, átvétel, nyilvános el adások és politikai beszédek tájékoztatás céljára való felhasználása, cikkek és m sorok átvétele a sajtó világában, egyes m vek tájékoztatás céljára történ felhasználása, el adásokhoz kapcsolódó egyes felhasználások, ideiglenes többszörözés.
A. A magáncélú másolás. Természetes személy magáncélra a m l másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. A szabad felhasználás egyik fontos esete a természetes személy által magáncélra (azaz saját részre vagy sz k családi, ismer si kör számára) történ másolás. Magáncélú másolásra a következ korlátokkal kerülhet sor: -
-
a másoló személyére vonatkozik: jogi személy nem készíthet magáncélra másolatot; másolni csak magáncélból lehet, és az még közvetve sem szolgálhatja a haszonszerzést (egy DJ nem használhat fel például másolt CD-t); más személlyel nem lehet másoltatni, amennyiben ez a személy számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra (pl. CD, DVD) készíti a másolatot. Ebb l következik, hogy nem a szabad felhasználás körébe tartozik, ha a videokölcsönz ben kérésre lemásolnak egy DVD-t, függetlenül attól, hogy a másolás ingyen történik; nem készíthet másolat többek között: építészeti m l, m szaki létesítményr l, szoftverr l (kivéve a biztonsági másolatot), digitális adatbázisról, kottáról; a nyilvános el adásról (pl. koncertekr l, felolvasó estekr l, stand-up comedykr l) nem készíthet felvétel.
Teljes könyvet, illetve folyóiratot magáncélból sem megengedett lefénymásolni, kivéve kézzel vagy írógéppel (ami viszont, bár az Szjt. megengedi, nem életszer ). A magáncélú másolás ellenértéke az ún. „üreshordozó-díj” (régebben üreskazetta-díj”) intézménye. Az „üreshordozó-díj” célja, hogy a szerz i jog jogosultjainak kárpótlást nyújtson a m veik, rögzített el adásaik, illetve hangfelvételeik magáncélú másolása miatt kiesett bevételeikre tekintettel. Ilyen díjat kell fizetni az üres adathordozók (CD/DVD lemezek, háttértárolók, USB stickek, stb.) gyártóinak és az import reinek. B. Intézményi célú másolás. E szabad felhasználás esetében jelenik meg legtisztábban a közm vel dés el segítésének elve, szembehelyezkedve a szerz k vagyoni érdekeivel. A következ szervezetek ugyanis a m vek felhasználása tekintetében bizonyos kedvezményeket kapnak: a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, az iskolai oktatás célját szolgáló intézmény, a muzeális intézmény, a levéltár, valamint a közgy jteménynek min sül kép- és hangarchívum.
A másolás azonban jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálhatja ezen intézmények esetében sem. A másolás módjának és mértékének a célnak megfelel kell lennie. E célok közé tartozik például a tudományos kutatás; az archiválás; a nyilvános könyvtári ellátás; az intézmények helyiségeiben található képerny kön való megjelenítés. C. Idézés. A m részlete egy adott m ben az eredeti szöveghez h en és meghatározott célból, a forrás, valamint az ott megjelölt szerz megnevezésével, a célnak megfelel terjedelemben átvehet , azaz idézhet . Az idézés törvényi engedélyezésének célja a m vészeti és tudományos gondolatok, vélemények szabad áramoltatása. Az idézés feltételei a következ k: -
a m részletét lehet felhasználni; célhoz kötöttség: az átvev m jellege és célja által indokolt terjedelemben lehet idézni (például magyarázó céllal); az eredeti szöveghez h nek kell lennie az idézésnek; az idézésnek kizárólag kiegészít szerepe lehet, azaz nem tölthet be lényegi funkciót; idézni csak a forrás (és az ott megjelölt szerz ) megjelölésével lehet; idézni csak saját m ben lehet (ebb l következik, hogy idézetgy jteményt szabad felhasználás alapján nem lehet összeállítani); faji kötöttség: a m integritásának védelme miatt képz -, fotó- és iparm vészeti alkotások esetében nem megengedett az idézés, ugyanis az a m csonkításához, torzításához vezetne.
Az idézés irányulhat akár jövedelemszerzésre is, ami viszont a többi szabad felhasználás tekintetében nem jöhet szóba. D. Átvétel. Átvétel az idézést meghaladó mérték , iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljára történ felhasználás. Az átvétel feltételei: -
-
átvenni irodalmi vagy zenei m l, filmb l vagy kisebb terjedelm önálló m l és képz vészeti, építészeti, iparm vészeti és ipari tervez vészeti alkotás képéb l, valamint fotóm vészeti alkotásból lehet; az átvétel kizárólag szemléltetés érdekében, iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljára történhet; az átvev m vet nem lehet üzletszer en felhasználni; az átvett m (részlet) szerz jének azonosíthatósága érdekében ebben az esetben is elengedhetetlen a forrás és a szerz megjelölése.
E. Nyilvános el adások és politikai beszédek tájékoztatási célú felhasználása. Idetartozik minden olyan nyilvánosan tartott el adás vagy politikai beszéd, amely él el adásként vagy nyilvánossághoz közvetített módon (pl. online) hangzik el. A nyilvános el adással kapcsolatban a szabályozás biztosítja a szabad felhasználás lehet ségét, de ez esetben sem korlátlanul. Az el adott beszédet tájékoztatás céljára, az ahhoz szükséges mértékig lehet engedély és díjfizetés nélkül felhasználni, természetesen - hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul - a szerz és a forrás megjelölésével. F. Cikkek és m sorok csereberéje a sajtó világában. A szerz i jogi törvény szerint lehet ség van egész cikk vagy sugárzott m sajtóban történ többszörözésére, nyilvánossághoz közvetítésére abban az esetben, ha az
-
a napi eseményekhez kapcsolódó, id szer , gazdasági vagy politikai témákról szól.
A gyakorlatban ez nem jelent mást, mint hogy egy sajtóorgánum a valaki más által készített, ebbe a körbe tartozó cikket, m sort egy az egyben átveheti. E tágan megfogalmazott lehet séget korlátozza, hogy a m szerz je/jogosultja (pl. szerkeszt ség) kifejezett nyilatkozatával ezt a fajta felhasználást megtilthatja. E felhasználás esetében is kötelez a forrás és a szerz nevének feltüntetése, és az átvétel csak a cél által indokolt terjedelemben történhet. G. Egyes m vek tájékoztatás céljára történ alkalmazható, ha -
felhasználása. E szabad felhasználás akkor
a m veket csak az id szer , napi eseményekkel kapcsolatos tájékoztatás céljára használják fel, a felhasználás csak a tájékoztatási cél által indokolt mértékben történik, valamint (hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul) a forrást a szerz nevével együtt feltüntetik.
H. El adás. El adás a szerz i m él el adással (ami megvalósulhat el adóm vészi teljesítménnyel és technikai eszközzel - pl. képerny n keresztül - egyaránt) való hozzáférhet vé tétele a jelenlev k számára. Az el adás akkor min sül szabad felhasználásnak, ha: -
már nyilvánosságra hozott m vet adnak el , az el adás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, a közrem köd k nem részesülnek díjazásban, és az el adásra a következ célokból és/vagy módokon kerül sor: színpadi m esetében m kedvel m vészeti csoportok el adásán, kiadott szöveg vagy jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerz désbe; a törvény által meghatározott kör iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken; szociális és id skori gondozás keretében; nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken; egyházak vallási szertartásain és egyházi ünnepségein; magánhasználatra, valamint alkalomszer en tartott zártkör összejövetelen (ez utóbbi esethez tartozik a cégek, vállalkozások által kizárólag tagjaik, tisztségvisel ik, munkavállalóik részére rendezett összejövetel is).
I. Ideiglenes többszörözés (caching). Szabad felhasználás a m járulékos vagy közbens - a felhasználásra irányuló m szaki folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képez , önálló gazdasági jelent ség nélküli - id leges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy lehet vé tegye -
az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, vagy a m nek a szerz által engedélyezett, illetve a szerz i jogi törvény rendelkezései alapján megengedett felhasználását.
E szabálynak köszönhet en válik lehet vé például, hogy a közvetít szolgáltatók az interneten található m veket a nyilvánosság részére közvetítsék, hiszen ennek során szükségszer en másolat készül a m l. A másolat az internetes tárhellyel kapcsolatba lép számítógép háttértárán jön létre, amikor az adott szerz i m digitális másolatát a felhasználó megtekinti (meghallgatja). A felhasználó számítógépén történ ideiglenes másolatkészítés nélkül az internetes hozzáférés nem volna lehetséges. 12.2.3 A jogkimerülés. Ha a szerz akár adásvétellel, akár a tulajdonjog más módon történ átruházásával (pl. ajándékozás) a m vét hordozó konkrét m példányt (pl. DVD lemezt) forgalomba hozza az Európai Gazdasági Térségben, az így forgalomba hozott m példány tekintetében a terjesztés jogát a továbbiakban nem gyakorolhatja, tehát nem akadályozhatja „áruvá” vált m vének további kereskedelmét, és ez után további díjigényre sincs. A m terjesztésére vagy annak engedélyezésére kizárólag a szerz adhat engedélyt. Pl. a könyvesboltba a könyvek a szerz kiadónak adott engedélye útján kerülnek. Ugyanakkor a mindennapi életben sok esetben nem itt ér véget egy könyv „útja” a kereskedelmi forgalomban. Egy újonnan, a könyvesboltban beszerzett könyv ugyanis újból eladható, illetve antikváriumban megvehet . Az ilyen további értékesítések esetében azonban a jogkimerülés miatt az adott dologi m példány vonatkozásában már nem áll fenn szerz i jog. A jogkimerülés kizárólag a további terjesztésre korlátozódik, az egyéb vagyoni jogokat (pl. az átdolgozás jogát, a nyilvános el adás jogát nem érinti; és bár a terjesztés fogalmába esnek a bérbeadás, haszonkölcsönbe adás, illetve a külföldi behozatal (nem EGT-tagországból) jogai, ezek mégsem eredményeznek jogkimerülést, tehát a szerz engedélyezési joga és díjigénye ezek kapcsán fennmarad. A terjesztési jogot kimeríteni csak a m kézzel foghaló dologi példányának átruházásával lehet, más módon (pl. online nyilvánossághoz közvetítéssel) nem.
13. A szerz i joggal szomszédos jogi jogosultak jogállása, az adatbázis-el állítók védelme.
13.1 Alapvetés A szerz i m vek túlnyomó többsége kifejezetten a lehet legszélesebb kör felhasználás érdekében készül el; a szerz k és a közönség érdeke, igénye egyaránt az, hogy a m vek eljussanak mindazokhoz, akik a célközönséget jelentik. A szerz k jó része azonban nem képes, vagy nem kíván ezen folyamat szervezési és üzleti kérdéseivel foglalkozni; ehhez sok esetben sem a szakértelme, sem a gazdasági lehet ségei sincsenek meg. Erre a tevékenységre külön vállalkozások alakultak ki, amelyek jelent s ráfordítással m ködnek közre a fenti igények teljesítése érdekében (máskor pedig egyenesen maguk generálják az igényt a szerz i vek egyre növekv „fogyasztása” iránt). Ugyancsak nem „alkot”, hanem reprodukál, közvetít, a közönséghez juttat az el adóm vész; mindemellett tevékenysége lényeges, sokszor nélkülözhetetlen a szerz i m vek érzékelhet vé tétele során. Ismert jelenség az is, hogy egyes, jellemz en az utóbbi mintegy száz évben kialakult szerz i m típus (els sorban film, szoftver) esetében a szerz knek egy küls személy (a producer) által jelent sen szervezett és financiálisan támogatott együttm ködésére van szükség ahhoz, hogy egy-egy m megszülethessen. Ezek példák arra, hogy a szerz i tevékenység holdudvarában kialakultak olyan tevékenységek, amelyek közvetlenül nem tekinthet k alkotótevékenységnek a szerz i jog szempontjából, de mégis jelent sek a m vek felhasználása, els sorban rögzítése, terjesztése, sugárzása és el adása során; ezen szerepl k nélkül a „szórakoztatóipar” nem lenne köd képes. Ennélfogva a jogrendszerek felismerték azt, hogy ezen szerepl k jogvédelmét a szerz kéhez hasonló, azzal „szomszédos” módon biztosítani kell. Az ilyen tevékenységet végz k érdekei szorosan kapcsolódnak az alkotók érdekeihez, bár olykor azokkal akár ellentétben is állnak. Nevezik ezt a jogterületet „kapcsolódó jognak” („related rights”), arra utalva, hogy a jogi oltalomban részesül „tárgy” jogi védelme kapcsolódik a szerz i m vek jogi védelméhez. Használatos a szomszédos jog („neighbouring rights”), a szerz i m vel „szomszédos” viszonyban álló teljesítményekre utaló kifejezés is. Ma a kapcsolódó jog fogalmával jelöljük az e körbe tartozó jogi oltalmakat, amelyeken belül sz kebb, a szerz i m védelméhez szorosabban kapcsolódó oltalmi formákat soroljuk a szomszédos jogok körébe. Az Szjt. leszögezi, hogy a szomszédos jogok védelme nem befolyásolhatja a szerz i jogok védelmét; azaz a szomszédos jogok fennállásától független a szerz i m vön fennálló szerz i jog. A kétféle jogvédelem egymással párhuzamosan létezik egy-egy produkció kapcsán (Pl. egy zenei produkciónak van szerz i jogi jogosultja a zeneszerz és szövegíró személyében, ezzel párhuzamosan a hangfelvételen fennáll a hangfelvétel-el állító szomszédos jogi teljesítményét véd jog.) Hasonlóképpen az adatbázis kapcsolódó jogi védelme sem érinti az adatbázis alkotóelemeinek esetleges szerz i jogi védelmét. A szabad felhasználás és a jogkimerülés szabályai egyaránt vonatkoznak szerz i és szomszédos jogokra is; a jogsértések jogkövetkezményei is azonosak a szerz i és kapcsolódó jogok esetében. A különbség a védelmi id terjedelmében is elt ben van, hiszen a szerz i jogok 70 éves védelmi idejéhez hasonlóan a közelmúltban az el adóm vészek és hangfelvétel-el állítók jogaira vonatkozó védelmi id is 70 évre emelkedett (a többi szomszédos jog védelmi ideje 50 év, az adatbázis védelmi ideje 15 év). Eltérés ugyanakkor, hogy kapcsolódó jogokból származó kizárólagos engedélyezési jogok - szemben a szerz i
joggal - nem bármilyen felhasználásra állnak fenn, hanem csak a törvényben konkrétan felsoroltakra.
13.2 Az el adóm vészek személyhez f
és vagyoni jogai
A. A szerz m vet, egyéni-eredeti alkotást hoz létre, az el adóm vész ezt „csupán” közvetíti, reprodukálja, életre kelti; nem tesz hozzá olyan „többlet-értéket”, amit megformált tartalomnak, egyéni-eredeti „gondolatszövedéknek” min síthetünk. Az el adó-m vészet jelent ségét mutatja ugyanakkor, hogy egy-egy el adást a közönség id nként talán kevésbé az el adott m , hanem inkább az el adó miatt látogat, és az is, hogy bizonyos m fajokban (táncm vészet, zene) nem szokatlan az improvizáció sem, amelynek következtében akár átdolgozásnak is min síthet egy adott el adás. Ilyen esetekben már nem is olyan könnyen határolható el egymástól az alkotás és reprodukálás (közvetítés) folyamata. Egyes m fajokban az el adóm vész közrem ködése egyenesen elengedhetetlen a m közönség számára érzékelhet vé tételében (pl. film, zenem , táncm ). A szomszédos jogi védelem alapegyezménye, az 1961-es Római Egyezmény szerint (1999. évi XLIV. tv.) sz ken kell az el adóm vész fogalmát felfogni: „el adóm vészek: a színészek, énekesek, zenészek, táncosok és más olyan személyek, akik irodalmi vagy m vészeti m veket megjelenítenek, énekelnek, elmondanak, szavalnak, eljátszanak vagy bármely más módon el adnak”. Az el adóm vészet tárgya más m ve vagy saját alkotás is lehet, s t nemcsak a védett vagy már közkinccsé vált szerz i m vek megjelenítése „el adó-m vészet”, hanem a folklór vagy egyéb - például cirkuszi artista - m soroké is. Nem el adóm vész viszont a sportoló, a mégoly népes közönséget szórakoztató labdajátékok esetében sem. Több el adóm vész együttes közrem ködése esetén indokolt lehet az, hogy jogaikat ne külön-külön gyakorolják harmadik személyekkel szemben, ez ugyanis kaotikus helyzeteket idézhetne el . Erre tekintettel a felhasználó követelheti, hogy az együttes tagjai az ügyleti képviselet polgári jogi szabályainak a megfelel alkalmazásával, tehát írásban hatalmazzanak meg képvisel t, akinek a cselekménye kifelé köti az együttes tagjait, de a bels jogviszonyokat (els sorban díjelszámolás) nem érinti. B. Az el adóm vészt személyhez f jogként megilleti a névjog és a teljesítménye integritásához való jog. Együttesek esetében a névjog az együttest, valamint az együttes vezet jét és a f bb közrem köd ket illeti meg. Ennek a tartalmát illet en a szerz ket megillet hasonló jogosultságokra vonatkozó elvek és szabályok az irányadók. Emellett természetesen megilletik az el adóm vészeket a Ptk. általános szabályaival oltalmazott egyéb személyiségi jogok is. C. Az el adóm vészek vagyoni jogosultságai körül kizárólagos engedélyezési jelleg ek a következ k: -
Az él (rögzítetlen) el adás rögzítése akár forgalomba hozatal, akár nyilvános el adás (pl. film), akár sugárzás céljára. A már rögzített el adás többszörözése. A már rögzített el adás terjesztése. Az el adás sugárzása vagy más módon közönséghez közvetítése (kivéve, ha a sugárzott vagy közvetített el adás forgalomba hozatal céljára engedélyezett rögzítésr l történt, vagy már maga is sugárzott el adás).
-
A rögzített el adás lehívásra hozzáférhet vé tétele (vagyis annak engedélyezése, hogy a rögzített el adást vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhet vé, hogy a nyilvánosság tagjai egyénileg választhassák meg, hogy mikor és hol (honnan) kívánnak hozzáférni a rögzített el adáshoz). Ez gyakorlatilag az interneten történ hozzáférhet vé tételt jelenti.
A filmek és egyéb audiovizuális m vek létrehozásának körülményeire, a gyártó befektetéseire tekintettel az ilyen m vekre vonatkozó jogok - akárcsak a szerz k tekintetében - szélesebb körben ruházhatók át a gyártókra. Így ha a film, videoklip, tv játék, bármely audiovizuális m rögzítéséhez egyszer hozzájárult az el adóm vész, további engedélyezési (díjkikötési) jogok az így létrejött rögzítés semmilyen újabb rögzítésével, többszörözésével (pl. mozifilm videováltozatával) vagy sugárzásával (pl. m holdas sugárzással) kapcsolatban nem illetik meg. Ugyancsak az el adóm vész - csak közös jogkezelés útján gyakorolható - joga, hogy a már kereskedelmi forgalomba hozott hangfelvétel nyilvános haszonkölcsönbe vagy bérbeadását (a szerz vel és az el állítóval együtt) engedélyezze. A törvény az engedélyezési jogok kapcsán kifejezetten rögzíti a díjazás vélelmét. Méltányos díjazásként a törvényben meghatározott rész jár a szerz i jogoknál tárgyalt ún. üreshordozójogdíjból és a már a közönséghez közvetített rádió-televízió m sorok vezetékes vagy más egyidej továbbközvetítése (ún. kábeltévé-jogdíj) esetén is. Az el adóm vész vagyoni és személyhez f jogai a hangfelvételben rögzített el adásokra az els forgalomba hozatal, illetve nyilvánossághoz közvetítés évének végét l számított 50 évig állnak fenn, a védelmi id 70 év a hangfelvételen rögzített el adások esetében. (A hangfelvételt l eltér rögzítés [tipikusan audiovizuális m rögzítése] esetén a védelmi id 50 év marad.) A szerz k jogait ért sérelem esetén igénybe vehet szankciók az el adóm vészi jogok sérelme eseten is érvényesíthet k, és a jogkimerülés, valamint a szabad felhasználás szabályai is azonosak.
13.3 A hangfelvételek el állítóinak védelme 13.3.1 Alapvetés A hangfelvétel-el állítók (hétköznapi kifejezéssel: hanglemezgyártók, vagy lemezkiadók) érdeke - önállóan, de nem függetlenül a szerz k és az el adóm vészek érdekeit l -, hogy az általuk el állított és forgalmazott, illetve más felhasználók által sugárzott vagy másként a nyilvánossághoz közvetített m soros hordozókat más jogosulatlanul, hozzájárulásuk nélkül ne használhassa fel. Hangfelvétel alatt el adások hangjainak vagy más hangoknak a rögzítését érthetjük, amelybe ma már beleérthet az elektronikusan generált hangok rögzítése is. A törvény szerinti „hangfelvétel el állítója” az általános terminológiában nálunk a hangfelvétel kiadója (lemezkiadó), hiszen az fizikai el állító - gyártó (sokszorosító) - csak az közrem köd je a kivitelezésben. Ezt meger síti a törvény azzal a fogalom-meghatározással, amely szerint csak a jogszer en többszörözött és terjesztett hangfelvételt lehet kereskedelmi célból kiadott
hangfelvételnek tekinteni. Az els el állító így az személy (egyéni vállalkozó, gazdasági társaság vagy egyéb jogi személy), amely a rögzítést gazdaságilag kezdeményezi, megszervezi és azért üzleti felel sséget visel. (Szerz i hangfelvétel-kiadásról van szó, ha a szerz a saját kezdeményezése, szervezése és ellen rzése/felel ssége mellett állíttatja el a hangfelvételt. Ekkor a sokszorosítást, terjesztést és egyéb, a kiadáshoz technikailag szükséges tevékenységeket végz személyek a szerz „kiadói” felel ssége mellett a szerz joga gyakorlásában közrem köd knek tekintend k.) 13.3.2 A hangfelvétel el állítóját (kiadóját) személyhez f jogként (az alábbi vagyoni jogok mellett) az is megilleti, hogy nevét a hangfelvétel másolatain feltüntessék. 13.3.3 A törvény a hangfelvétel els el állítója javára is egyenként kizárólagos engedélyezési jogokat, másrészt, az ún. másodlagos felhasználásokra - ilyen engedélyezési jog nélkül megfelel díjazásra vonatkozó jogokat állapít meg. Az engedélyezési jogok a következ felhasználásokra vonatkoznak: - A hangfelvételr l közvetlenül vagy közvetve másolat készítése (a törvény szóhasználatában: többszörözési jog). Közvetett másolás például a hangfelvételt tartalmazó rádióm sorszám rögzítése. - A hangfelvétel másolatának forgalomba hozatala, ideértve a hangfelvételnek az országba ilyen céllal történ behozatalát (importot) is (a törvény szóhasználatában: terjesztési jog). - A hangfelvétel lehívásra hozzáférhet vé tétele (annak engedélyezése, hogy a hangfelvételt vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhet vé, hogy a nyilvánosság tagjai egyénileg választhassák meg, hogy ahhoz mikor és hol (honnan) kívánnak hozzáférni). - A hangfelvétel forgalomba hozott példányainak nyilvános haszonkölcsönbe, bérbeadása. Ezek a jogok nem merülnek ki a belföldi forgalmazással. Az engedélyezés visszterhességének törvényi vélelmét itt is megtaláljuk Az engedélyezési jog nélküli külön díjazási igények másodlagos felhasználások esetén állnak fenn, így a - kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel vagy az arról készült másolat nyilvános el adása és sugárzása és más nyilvánossághoz közvetítése (kivétel a lehívásra hozzáférhet vé tétel) esetén (együtt az el adóm vészekkel,); - hangfelvétel magáncélú másolása esetén, (ún. üreshordozó-jogdíj, a szerz kkel és az el adóm vészekkel együtt); - az el adóm vészekhez hasonlóan a hangfelvétel-el állítókat is megilleti részesedés a rádió- és televízióm sorok egyidej továbbközvetítése szerz i engedélyezése alapján befolyó díjból. A vagyoni jogok és a névjog is 70 évig állnak fenn. Ezt a védelmi id t ugyanúgy kell számítani, mint az el adóm vészek esetében a rögzített el adás védelmi idejét. A vagyoni jogoknak a védelmi id mellett természetesen egyéb korlátjai is vannak: a szerz i jogi „szabad felhasználások” eseteiben nincs szükség a hangfelvétel el állítójának engedélyére, és díjazás sem jár.
13.4 A rádió- és televíziószervezetek védelme 13.4.1 Alapvetés A rádió- és televíziószervezetek teljesítményei (m sorai) saját jogukon nem tekinthet k szerz i m veknek; ezen szervezetek jelent sége azonban nem vonható kétségbe a szerz i vek közönséghez közvetítése, s t a szerz i m vek megalkotására gyakorolt inspiráló hatása kapcsán. Ennélfogva a hangfelvétel-el állítókéhoz hasonló szomszédos jogi jogállást nyertek el az utóbbi mintegy fél évszázadsorán. Az ket megillet jogvédelem lényege, hogy a képeket, hangokat tartalmazó közvetítés, sugárzott adás, és az ezek egységet képez része, a sorszám szomszédos jogi védelem tárgya. Mindezek a jogok nyilvánvalóan a m sor egészére, vagyis a rádiós és televíziós m ¬sorszámok megszerkesztett és nyilvánosan közzétett sorozatára és annak a sorozathoz tartozóként azonosítható, önálló egységet jelent részére - az egyes m sorszám - vonatkoznak. A jogok védelmi ideje a szomszédos jogoknál általános 50 év, amit a sugárzás, illetve vezetékes átvitel évét követ év els napjától kell számítani. 13.4.2 A rádió- és televíziószervezetek (ideértve a saját m sort vezetéken nyilvánossághoz közvetít átviv k is) hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy m sorukat - más rádió- vagy televíziószervezetek, kábeltelelevíziós hálózat (m sorelosztó is) sugározza, illetve a nyilvánossághoz közvetítse (itt a nyilvánossághoz közvetítés fogalma a vezetékes továbbközvetítést magában foglalja, de nem teljed ki a lehíváshoz hozzáférhet vé tételre,), - rögzítsék, - rögzítés után többszörözzék, ha a rögzítés hozzájárulás nélkül vagy szabad felhasználás keretében történt, - vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhet vé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák, - a közönség részére közvetítsék olyan helyiségben, amely belépti díj ellenében hozzáférhet . A hozzájárulást mindig visszterhesnek kell vélelmezni. 13.4.3 A névjog a m sorok kapcsán a rádió- és televíziószervezetet is megilleti. 13.4.4. A televíziószervezetek egyes m sorszámokra szerz i jogi és film-el állítói szomszédos jogi jogalanyok is lehetnek: az audiovizuális m vek számszer többségét a televíziók gyártják, s így ezekre a m vekre film-el állítói jogokat szereznek.
13.5 A filmel állítók szomszédos jogi védelme A filmalkotásokra mint együttesen létrehozott m vekre vonatkozó szerz i jogokat a producer (a film megvalósítását saját nevében kezdeményez és megszervez természetes személyt vagy bármely jogi formájú szervezetet) a film szerz it l - ellenkez megállapodás híján - a
velük kötött megfilmesítési szerz dés alapján - megszerzi, ennek alapján a szerz i vagyoni jogok jogosultjává válik. E jogok „teljes” szerz i jogok, nem pedig szomszédos jogok. Az alábbiak szerint korlátozott terjedelm szomszédos jog az európai uniós jogközelítés (2006/115/EK irányelv) eredménye, amely a filmel állítót az olyan filmalkotás (audiovizuális ) vonatkozásában illeti meg, amely – egyéni, eredeti jelleg hiányában – nem min sül szerz i m nek (pl. egy m szaki munkafolyamat lépéseit szolgai h séggel rögzít film). A filmel állító szomszédos jogai csak a díjazás vélelmével fennálló kizárólagos engedélyezési jogokból állnak: -
a többszörözési, a nyilvános haszonkölcsönzési jogra is kiterjed terjesztési, a szerz kkel, el adóm vészekkel és hangfelvétel-el állítókkal azonos tartalmú lehívásra hozzáférhet vé tétel engedélyezésére vonatkozó jog.
13.6 A szerz i joghoz kapcsolódó jogok (az adatbázis-el állítók) sui generis védelme 13.6.1 Az adatbázis önálló m vek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gy jteményét jelenti, amelynek egyes elemeihez egyedileg hozzá lehet férni. A sui generis adatbázis-védelem feltétele, hogy az adatbázis elemeit képez vek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek megszerzése, ellen rzése vagy megjelenítése jelent s ráfordítást igényeljen. A védelem jogosultja az adatbázis-el állító, az EGT területén honos természetes vagy jogi személy, aki, vagy amely az adatbázis el állítását saját nevében és kockázatára kezdeményezte, és gondoskodik az ehhez szükséges ráfordításokról. A jogosult meghatározásából is látható, hogy nem egyéni-eredeti alkotást, illetve teljesítményt, hanem befektetést (ráfordítást) véd a teljesítményen keresztül a jogintézmény. A védelem tárgya az adatbázis teljes tartalma vagy annak akár mennyiségi, akár min ségi szempontból jelent s része. Az adatbázis jelentéktelen részére csak ismételt és rendszeres felhasználás esetében akkor terjed ki a védelem, amennyiben ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis el állítójának jogos érdekeit. Más szóval egyes adatokra vagy nem jelent s részt képvisel adatokra nézve (eltekintve a kivételt l) nem gyakorolhatók a jogosult kizárólagos jogai. Ez másfel l azt is jelenti, hogy az adatbázis-védelem független az alkotóelemekre vonatkozó szerz i, szomszédos vagy más kizárólagos jogoktól és díjigényekt l. Ha tehát egy kapcsolódó jogi védelemre érdemes adatbázist szerz i m vekb l állítanak össze, egyrészt az adatbázisba való felvételhez, másrészt pedig az egyes m vek szerz i jogi értelemben vett felhasználásához is a szerz i jogosult engedélye szükséges, és az ezért járó díj is az említett jogosultat illeti. Ha viszont az adatbázis jelent s részét kívánja valaki felhasználni, ahhoz az adatbázisel állító engedélye is szükséges. Ha pedig a kapcsolódó jogi védelemre érdemes adatbázis egyéni, eredeti jelleg szerkesztés alapján jön létre, a szerkesztésre nézve a szerkeszt természetes személyt illeti meg a gy jteményes m re vonatkozó szerz i jog. 13.6.2 A kapcsolódó jogi felhasználási módokra nézve csak kizárólagos engedélyezési jogok illetik meg a jogosultat, tehát engedélyezési jog nélküli díjigény e körben nincs. Az adatbázisel állító hozzájárulása szükséges:
-
a kimásoláshoz (másolat készítése útján többszörözés) és az újrahasznosításhoz (a nyilvánosság számára hozzáférhet vé tétel).
Ez utóbbi cselekmény magában foglalja az adatbázis példányainak terjesztését (forgalomba hozatalát, importját és bérbeadását), valamint az adatbázis tartalma nyilvánossághoz közvetítését (vezeték útján vagy más módon, ideértve a lehívásra hozzáférhet vé tételt is). A terjesztési jog a nyilvános haszonkölcsönbe adás, a nyilvánossághoz közvetítés joga pedig a sugárzás engedélyezését nem foglalja magában, ennyiben is (a védelem tárgyán felül) sajátosak az adatbázis-el állító vagyoni jogai. Az engedélyezési jog mellett az arányos díjazás vélelme is érvényesül. Az adatbázis-el állító jogainak védelmi ideje az adatbázis nyilvánosságra hozatalát követ év els napjától (vagy ennek híján az el állítás évének els napjától) számított 15 év. A jogvédelem sajátosságának bizonyítéka, hogy a védelmi id az adatbázis tartalmának jelent s ráfordítást mutató megváltoztatásával (pl. egymást követ b vítések, elhagyások és módosítások halmozódásával) újra kezd dik. 13.6.3 A kizárólagos jogot kivételek korlátozzák. A védelem sajátos jellegét az is mutatja, hogy a kivételek sem minden esetben azonosak a szerz i jog alóli kivételekkel, mint a szomszédos jogok esetében. Az adatbázis jogszer felhasználója (pl. az adatbázispéldányt jóhiszem en, visszterhesen megszerz vev ) a nyilvánosságra hozott adatbázis tartalmának jelentéktelen részét - akár ismételten és rendszeresen is - kimásolhatja, illetve újrahasznosíthatja. E jogot érvényesen felhasználási szerz désben sem lehet kizárni. Nem lehet tehát jogszer en megtiltani, hogy a jogszer felhasználó ne csak tanulmányozza, hanem ki is másolja, terjessze, nyilvánossághoz közvetítse az adatbázis nem jelent s részét képez adato(ka)t. Ha e cselekmény egyébként (önmagukban) szerz i jogi védelem alá tartozó „adatokat” (m veket, szomszédos jogi teljesítményeket) érint, a másoláshoz, ha az a magáncélú másolás határait meghaladja, valamint a terjesztéshez a megfelel jogosult engedélye szükséges. A jogszer felhasználó említett cselekményei sem lehetnek sérelmesek az adatbázis rendes felhasználására, és nem károsíthatják indokolatlanul a jogosult jogos érdekeit. (Ezen azt kell érteni, hogy a jogszer felhasználó nem válhat a jogszer en végzett cselekmények révén a jogosult versenytársává, és annak üzletét nem ronthatja.) Szabad felhasználási esetek is kapcsolódnak az adatbázis-védelemhez. A szabad felhasználás visszaélésszer gyakorlását tiltó keretek itt is érvényesülnek. Mindegyik esetben az adatbázis tartalmának jelent s részére vonatkozik a szabad felhasználás. Így szabadon kimásolható, feltéve, hogy egyik esetben sem szolgálhatja a kimásolás közvetve sem jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját: Magáncélra a hagyományos hordozón rögzített (pl. papír) adatbázis: -
Iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljára a forrás megjelölésével - a cél által korlátozottan - az elektronikus adatbázis is. Bírósági, továbbá hatósági eljárásban kimásolható vagy újrahasznosítható az adatbázis bizonyítás céljára, a célnak megfelel módon és mértékig.
A felsorolt szabad felhasználások kedvezményezettjei - a magáncélú másolás esetében csak a reprográfiai magáncélú másolást végz k - e kedvezményeiket a hatásos m szaki intézkedéssel szemben is érvényesíthetik.
14. A szabadalmazható találmány. A szabadalmi oltalom keletkezése és megsz nése.
14.1 A szabadalmazható találmány A szabadalmi rendszer alapvet gazdasági rendeltetése abban áll, hogy biztosítja a kutatási és fejlesztési ráfordítások megtérülését, valamint ösztönzi az alkotótevékenységet. A szabadalmak oltalmát a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. évi törvény (a továbbiakban: szabadalmi törvény vagy Szt.) szabályozza. 14.1.1 A szabadalmi oltalom tárgya a találmány lehet, amelynek fogalmát az Szt. általánosságban nem határozza meg, ugyanakkor jelzi, hogy vannak jelleg ismeretek, információk, amelyek nem min sülnek találmánynak, és ezért nem részesülhetnek oltalomban. Az Szt. példálózó felsorolása szerint ilyen: -
-
a felfedezés (mert nem emberi alkotás, hanem embert l független létez felismerése, feltárása, leírása), a tudományos elmélet és a matematikai módszer (mert nem gyakorlati megoldás, hanem annak elvi, elméleti megalapozása); az esztétikai alkotás (mert jelent sége nem funkciójában, hanem esztétikumában áll, és emiatt más oltalmi forma hatály terjedhet ki rá); a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály (mert nem gyakorlati megoldás, hanem annak elvi, elméleti megalapozása) vagy valamint a számítógépi program (mert a szerz i jog védi), továbbá az információk megjelenítése (mert önmagában m szaki funkcióval nem rendelkezik).
Lényeges, hogy a felsoroltak önmagukban nem alkalmasak a szabadalmazásra; ugyanakkor valamely olyan találmány alkotóelemeként, részeként, alapelveként, amely egyébként kielégíti a szabadalmazhatóság feltételeit, ezek az ismeretek is oltalmazhatók. (Pl. a röntgensugárzás önmagában nem szabadalmazható, mert a természetben eleve el fordul ilyen frekvenciájú sugárzás; de az olyan készülék, amely ezt a sugárzást – felismerését követ en – funkcionálisan alkalmazza valamilyen m szaki hatás elérésére, az szükséges egyéb feltételek fennállása esetén részesülhet oltalomban.) 14.1.2 A szabadalmaztatásnak három feltétele van. Szabadalmaztatható minden -
új, feltalálói tevékenységen alapuló, és iparilag alkalmazható
találmány a technika bármely területén. A találmányt ennek megfelel en olyan megoldásként írhatjuk le, amely ténylegesen képes a külvilágban valamilyen – m szaki értelemben meghatározható – változás el idézésre. A szabadalmazhatóság szempontjából azonban csak a fenti feltételek fennállása mellett szabadalmazható találmányok jelent sek. (Pl. egy olyan találmány, amely csak egy adott ország területén volt ismeretlen, nem tekinthet sehol szabadalmazhatónak.)
A. Az újdonság kritériuma. Az újdonság fogalma szerint csak olyan megoldásra kapható szabadalom, amely sehol a világon nem volt ismert korábban. A világ legnagyobb részén az újdonság vizsgálatát az ún. „els bbségi nap”-hoz kötik, azaz azt vizsgálják, hogy az adott találmány tárgyában tett els szabadalmi bejelentés benyújtásának napja el tt új volt-e a találmány. Alapszabály, hogy a találmánynak az els bejelentés napján (történjék az meg bárhol a világon) kell megfelelnie az újdonság követelményének. Az Szt. azt a megoldást tekinti újnak, amely az els bbségi napon nem tartozott a technika állásához. A technika állásához tartozónak tekint az Szt. minden olyan megoldást, amely a találmányra vonatkozó legels bejelentés id pontja (els bbsége) el tt bárhol (tehát a világ bármely pontján) történt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatba vétel (pl. sorozatgyártás) útján vagy bármilyen más módon bárki számára (akár csak elvileg) hozzáférhet vé vált. Ez ún. abszolút újdonságot követel meg a szabadalmazhatóság érdekében. Az újdonság megítélésénél kulcsfontossága van az els bbség intézményének. Az els bbség jogintézményének a lényege: -
erre a napra (többnyire a szabadalmi bejelentés megtételének a napja) vetítve kell vizsgálni az újdonság követelményének fennállását és hogy az els bbségi jogot élvez bejelentés nem utasítható el az els bbségi nap és a szabadalom megadása közötti eltelt id ben felmerül tények (például másik bejelentés, találmány közzététele vagy gyakorlatba vétele stb.) miatt.
B. A feltalálói tevékenység kritériuma. A feltalálói tevékenység azt jelenti, hogy szakember számára ne legyen magától értet az új megoldás a korábban rendelkezésre álló ismeretek alapján. A feltalálói tevékenység szempontjából akkor tekinthet egy megoldás szabadalmazhatónak, ha az a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. Másképpen: a találmány tükrözzön olyan kreativitást, amelynek hiányában más korábban még nem volt képes feltalálni az adott megoldást. Erre azért van szükség, mert az újdonság fogalma önmagában nem lenne elegend a szabadalmaztatni kívánt megoldások sz résére. Lényegében ugyanis minden megoldás ellátható olyan további vagy átalakított, azaz új jellemz vel, amellyel már el lehet határolni az ismert hasonló megoldásoktól, mégsem jelent ezen új jellemz vel ellátva sem a megoldás érdemben mást vagy többet a technika ismert állásához képest. A feltalálói tevékenység megállapítása azonban összetettebb az újdonság megítélésénél. A feltalálói tevékenység ugyanis egy szubjektív elemet emel be a vizsgálatba, hiszen a szakember tudásszintjének meghatározása nem pontosan definiált. A lényeget úgy lehet összefoglalni, hogy a szakember egy fiktív személy: a szakterület átlagos m vel je, és átlagos szaktudással rendelkezik az els bbség napján ismert megoldásokról; azonban hiányzik a képességei közül az, hogy az ismert tudásanyagból ötletesen, „kreatívan” tovább gondolkodjon, és valami újat hozzon létre, azaz, nem képes elszakadni a szakirodalmi megoldásoktól, noha elméletileg hozzáfér az összes szakirodalomhoz. C. Ipari alkalmazhatóság. Az Szt. szerint egy találmány megfelel ennek a feltételnek, ha az ipar vagy a mez gazdaság valamelyik ágában el állítható, illetve használható. Ez az el állíthatóság, illetve használhatóság a gyakorlati értelmezésben egyben az is jelenti, hogy a
találmányt megvalósító eljárás vagy termék reprodukálható, azaz termék esetében nemcsak egy darab létezik bel le. Lényegében ezzel a kiegészít feltétellel határolható el a szabadalmazható találmány szerz i jogi védelem alá tartozó szellemi alkotásoktól, ahol nem követelmény ez a fajta m szaki jelleg. 14.1.3. A szabadalmi oltalmat kizáró okok Amennyiben valaki olyan szabadalmi bejelentést nyújt be az SzTNH-hoz, amelynek tárgya megfelel az Szt.-ben foglalt szabadalmazhatósági kritériumoknak, az SzTNH köteles arra szabadalmat adni. Vannak azonban olyan típusú találmányok, amelyek oltalmazását kifejezetten kizárja a törvény. Nem szabadalmazhatóak például az olyan megoldások, amelyek gazdasági tevékenység körében történ hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne. A közrendbe vagy a közerkölcsbe ütköz találmányok között külön nevesít a törvény néhány találmánycsoportot, amelyek a következ k: az ember klónozására szolgáló eljárás; az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás; az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra; az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelent s gyógyászati el nyt nyújtana az emberek vagy az állatok számára. Szabadalmi oltalomban nem részesülhetnek továbbá a növényfajták és az állatfajták, valamint a növények vagy állatok el állítására szolgáló, lényegében biológiai (azaz keresztezésb l, szelekcióból vagy más természeti folyamatból álló) eljárások. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a növényfajták esetében úgynevezett növényfajta-oltalom szerezhet az Szt. speciális rendelkezései alapján. Kizáró ok végül, hogy nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhet diagnosztikai eljárások (kivéve az ilyen eljárásokban alkalmazott termékeket).
14.2 A szabadalmi oltalom keletkezése és megsz nése 14.2.1 Az szabadalmi oltalom keletkezéséhez, hasonlóan minden más iparjogvédelmi oltalmi formához, hatósági eljárás lefolytatása szükséges, amely az SzTNH hatáskörébe tartozik. Eredményes eljárás esetén tehát közigazgatási hatósági aktus keletkezteti az alapvet en polgári jogi jelleg , tulajdonjog-szer jogviszonyt. Ilyen hatósági eljárás nélkül nem lehet szabadalmi oltalmat keletkeztetni. A szabadalom-bejelentési eljárást els dlegesen a feltaláló (vagy kivételesen, pl. szolgálati találmány esetén) jogutódja kezdeményezheti, mivel az ún. szabadalmi igény (a találmány szabadalmazásához való jog) t illeti meg. A feltaláló lényeges jogosultsága még a névjog, amely alapján jogosult nevének és feltalálói min ségének feltüntetésére a szabadlommal kapcsolatos iratokon.
Az eljárás az Szt. rendelkezéseinek megfelel en meglehet sen tagolt, konkrét funkciókkal bíró szakaszokból áll, és els dleges célja az, hogy a fenti szabadalmazási feltételek fennállását vizsgálja. A bejelentési eljárás – els sorban az újdonságvizsgálat id igényessége miatt – hosszadalmas folyamat: jellemz en 3-4 évig tart, de nem ritka az ennél hosszabb id tartam sem. Erre is tekintettel – szintén hasonlóan minden más iparjogvédelmi oltalmi formához – az oltalom az els bbségi napra visszaható hatállyal keletkezik. Eredményes bejelentés esetén tehát a megadás pillanatában már évek óta érvényes szabadalomról van szó. A bejelentésért bejelentési díjat, illetve minden további évben fenntartási díjat kell fizetni az eljárás folytatásáért és a szabadalom megadását követ en annak fenntartásáért. A bejelentési eljárás során (annak rendes elemeként) sor kerül a szabadalmi bejelentés hivatalos lapban történ közzétételére; ekkor nemcsak a bejelentés alapadatait (a bejelent személye, a találmány megnevezése, ügyszáma, stb.), hanem már a találmány részletes leírását is nyilvánosságra hozza az SzTNH; ekkortól ún. ideiglenes szabadalom keletkezik, amely végleges szabadalommá válik, amennyiben az SzTNH eljárása kedvez eredményt hoz; ellenben megsz nik, ha az SzTNH a bejelentést valamilyen okból elutasítja. Amennyiben az SzTNH a bejelentés alapján megadja a szabadalmat a találmányra, úgy erre vonatkozóan határozatot hoz, és az új szabadalmat bejegyzi az ún. szabadalmi lajstromba, amely közhiteles hatósági nyilvántartás (hasonlóan pl. a cégnyilvántartáshoz vagy az ingatlannyilvántartáshoz); továbbá a határozat alapján kiállított szabadalmi okiratot megküldi a bejelent nek, aki ezzel válik szabadalmassá. Fontos, hogy a szabadalmi oltalom territoriális hatályú, azaz az SzTNH által megadott szabadalmi oltalom Magyarország területén érvényes. Ha a feltaláló további országokban kíván ugyanarra a találmányra szabadalmat szerezni, akkor ezekben az országokban is bejelentést kell tennie. Adott esetben ennek lebonyolítását könnyíti meg a Szabadalmi Együttm ködési Szerz dés (PCT, 1970 óta), amely lehet vé teszi, hogy ugyanarra a találmányra egyetlen ún. nemzetközi bejelentés benyújtásával kérjenek szabadalmi oltalmat egyszerre több, megjelölt országban. 14.2.3. A végleges szabadalmi oltalom megsz nése Az oltalom megsz nésének okait három csoportba lehet sorolni: -
-
objektív ok, az id múlása: a 20 éves oltalmi id lejártával az oltalom automatikusan megsz nik, annak meghosszabbítására nincs lehet ség; a jogosult döntése, magatartása is el idézheti az oltalom megsz nését: ha ugyanis a jogosult lemond az oltalomról, vagy ha elmulasztja az éves fenntartási díj megfizetését, már a 20 év letelte el tt megsz nik az oltalom; végül az oltalom megsz nését eredményezheti, ha utólag bebizonyosodik, hogy az oltalom megadására - a törvényi feltételek teljesülésének hiánya miatt - nem lett volna lehet ség; ehhez az SZTNH-nál lefolytatott megsemmisítési eljárás alapján van lehet ség. Ilyen esetben – ellentétben az el három esettel – az oltalom a keletkezésére visszaható hatállyal sz nik meg.
Lemondás esetén figyelemmel kell lenni mások jogaira. Ugyanis ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási vagy egyéb szerz désen alapuló jogát érinti, vagy ha a szabadalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.
A fenntartási díj megfizetésének elmaradása miatti megsz nés veszélyét enyhíti az a rendelkezés, miszerint a szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezhet , ha ezt a türelmi id leteltét követ három hónapon belül kérelmezik (ekkor azonban már kétszeres fenntartási díjat kell fizetni). A szabadalmi jogban is létezik a jogkimerülés jogintézménye. Ennek alapján az adott szabadalmat megvalósító terméknek az EGT területén történt els kereskedelmi értékesítésével a szabadalmi jog az adott termék vonatkozásában kimerül; a további esetleges értékesítések (pl. használt mobiltelefon értékesítése) kapcsán a szabadalmas nem gyakorolhatja engedélyezési jogát, és díjigénye sincs.
15. A szabadalmi jogviszony tartalma és korlátai
15.1 A feltaláló. A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. A feltaláló az a természetes személy(ek), aki a találmányt megalkotta. Ha többen közösen alkották a találmányt, a feltalálók szerz ségi részarányát - a szabadalmi bejelentésben eredetileg megadott ellenkez megjelölés hiányában - egyenl nek kell tekinteni. Azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki a szabadalmi bejelentésben eredetileg feltalálóként szerepelt, vagy akit a szabadalmi lajstrom feltalálóként feltüntet. A feltalálói min ség megállapítása kétség esetén bírósági hatáskörbe tartozik; ezt a kérdést az SzTNH a szabadalom bejelentését követ en nem vizsgálhatja. Találmánybitorlás akkor történik, ha a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, azaz úgy tesz valaki szabadalmi bejelentést, hogy a bejelentés tárgyát képez találmányt nem hozta létre. Ebben az esetben a sértett bírósághoz fordulhat, követelheti annak megállapítását, hogy a szabadalom t illeti meg, valamint kártérítést követelhet. A feltaláló és a szabadalmas személye az Szt. által szabályozott esetben speciálisan alakul. Gyakori ugyanis, hogy a feltaláló egy innovatív vállalkozás alkalmazottja, és munkaviszonykeretében, munkaköri kötelezettség alapján hozza létre a szabadalmaztatható megoldást. Az ilyen találmány az ún. szolgálati találmány. Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe es megoldásokat dolgozzon ki. Hasonló helyzet, amikor valaki anélkül, hogy ez munkaviszonyból ered kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. Ez az ún. alkalmazotti találmány. A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló törvényes jogutódjaként a munkáltatót illeti meg; azaz a szabadalmi bejelentést a munkáltató teheti meg, és a szabadalmat is szerezheti meg. Ilyen esetben külön díjazás kötelez en nem illeti meg a feltalálót, ugyanis a tevékenységét munkabér fejében fejti ki. Amennyiben a szabadalom megszerzésének jogáról a munkáltató lemond, a szolgálati találmánnyal a feltaláló rendelkezhet. Az alkalmazotti találmányra ugyanakkor a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban a törvény erejénél fogva jogosult a találmány - nem kizárólagos - hasznosítására. 15.2 A feltaláló jogai. A feltaláló legfontosabb joga a szabadalmi igény, vagyis az a lehet ség, hogy a találmányára szerezze meg a szabadalmat. Err l természetesen más javára lemondhat (az Szt. alapján vélelmezetten ellenérték fejében.) A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok t e min ségében feltüntessék. Mell zni kell a feltaláló nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerül szabadalmi iratokon, ha azt a feltaláló írásban kéri (névjog). A szabadalmi bejelentés közzététele el tt a találmányt csak a feltaláló, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni (a nyilvánosságra hozatal joga). 15.3 A szabadalmas jogai. 15.3.1 A szabadalmi oltalom alapján a szabadalmasnak kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. Az Szt. fordított logika alapján nem a szabadalmas oldaláról közelítve határozza meg a szabadalmi oltalom tartalmát, hanem onnan, hogy milyen, további személyek
által tanúsított magatartások ütköznek a szabadalmas kizárólagos jogosultságába. Ennek megfelel en a kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül - el állítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képez terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza (termékszabadalom); - használja a találmány tárgyát képez eljárást, vagy - ha tud arról, illetve a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az eljárás nem használható a szabadalmas engedélye nélkül - másnak az eljárást használatra ajánlja (eljárási szabadalom); - el állítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza a találmány tárgyát képez eljárással közvetlenül el állított terméket; - a találmány hasznosítására nem jogosult személynek a találmány lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, berendezést) ad át vagy ajánl fel átadásra a találmány megvalósítása céljából, feltéve, hogy tudja, vagy a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy a dolog a találmány megvalósítására alkalmas, illetve arra szolgál. A szabadalmi oltalom tartalma független attól, hogy a találmányt valamely termék hordozza (termékszabadalom), vagy valamely eljárás lefolytatásában valósul meg (eljárási szabadalom). 15.3.2 A szabadalomból nemcsak jog, hanem hasznosítási kötelezettség is ered: ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve - ha ez a hosszabb - a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem hasznosította, erre komoly el készületet nem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, az ezt kérelmez számára bírósági úton kényszerengedélyt kell adni, kivéve, ha a szabadalmas mulasztását igazolja. 15.3.3 A szabadalmi oltalom tartalmi elemei kapcsán megemlítend a jogsért hasznosítás (bitorlás) elleni fellépés lehet sége. Szabadalombitorlás akkor történik, ha valaki a szabadalmas engedélye nélkül hasznosítja a szabadalommal védett megoldást, azaz a 15.3 pontban meghatározott magatartást tanúsítja. Ez nem tévesztend össze a találmánybitorlással (15.1 pont). A szabadalombitorlás miatt a bírósághoz lehet fordulni; az ilyen ügyekben a F városi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik. A bitorlási perben a szabadalmas az Sztben tételesen felsorolt jogkövetkezmények alkalmazását kérheti a bíróságtól. (Követelheti például a bitorló eltiltását a további jogsért cselekményekt l, a bitorló gazdagodásának visszatérítését, illetve a bitorlásból ered kárának megtérítését.)
15.4 A szabadalmi oltalom id tartama. A szabadalmi oltalom Magyarországon, illetve lényegében az egész világon a szabadalmi bejelentés bejelentési napjától számított legfeljebb 20 évig tart. A szabadalom idejét nem befolyásolja az a tény, hogy a bejelentési naphoz képest mennyivel kés bb kapja meg a bejelent a szabadalmat. A szabadalom fennállása nagyban függ a szabadalmas döntését l: az oltalom fenntartásáért évente kell ún. fenntartási díjat fizetni. Ennek hiányában az elmulasztott esedékesség napján a szabadalom megsz nik. Az olyan esetekben, amikor a szabadalom fenntartása nem indokolt
(pl. nem jövedelmez az általa el állított termék), a szabadalmasok gyakran döntenek úgy, hogy nem fizetik tovább a fenntartási díjat, és így mintegy tudatosan hagyják megsz nni az oltalmat. 15.5 A szabadalmi oltalom korlátai. A szabadalmi oltalom nem korlátlan; egyes hasznosítási formákat a törvény engedélyezési jog és a szabadalmas díjigénye nélkül gyakorolhatóvá tesz mások számára; ezekben az esetekben a szabadalmas nem léphet fel eredményesen a hasznosítóval szemben. 15.5.1 A kizárólagos hasznosítási jog az Szt. szerint nem terjed ki: -
-
a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül es (nem üzleti célú) cselekményekre; a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre, ideértve a találmány tárgyát képez termék vagy a találmány tárgyát képez eljárással el állított termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat (ez a kivétel különösen nagy jelent séggel bír a gyógyszeriparban); orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történ alkalmi elkészítésére és az így elkészített gyógyszerrel kapcsolatos további cselekményekre.
15.5.2. A szabadalmi oltalom hatálytalan az alábbi helyzetekben, azaz további korlátokat jelentenek az alábbiak. A. El használati jog illeti meg azt, aki az els bbség napja el tt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszem en és gazdasági tevékenysége körében történ el állítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly el készületet tett. Az el használót mindaddig jóhiszem nek kell tekinteni, amíg nem bizonyítják, hogy az el használat a szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapul. Az el használóval szemben a szabadalmi oltalom - az el állításnak, a használatnak, illet leg az el készületnek az els bbség napján meglév mértékéig - hatálytalan. Az el használati jogot csak a jogosult gazdálkodó szervezettel vagy annak - el állítást, a használatot, illetve az el készületet folytató - szervezeti egységével együtt lehet átruházni. Érdemes megjegyezni, hogy ez a helyzet alapvet en kedvez tlen: ha ugyanis valaki (nem a feltaláló vagy a szabadalmas) az els bbség napja el tt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszem en és gazdasági tevékenysége körében történ el állítását vagy használatát, akkor a bejelent nem is kaphatott volna szabadalmat a bejelentésére, hiszen hiányzott az újdonság kritériuma, amit az SzTNH – az el használati jog szabályozásából levezetve tévedésb l – nem észlelt. Ilyen esetben az el használó akár megsemmisítési eljárást is indíthat a szabadalommal szemben. B. Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki szabadalmi oltalom (a díjfizetés elmulasztása miatti) megsz nésének megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti id ben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, gazdasági tevékenysége körében történ el állítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly el készületet tett. A továbbhasználóval szemben a szabadalmi oltalom - az el állításnak, a használatnak, illet leg az el készületnek az els bbség napján meglév mértékéig - hatálytalan.
15.5.3 A szabadalmi oltalom hatálya - viszonosság esetén - nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmen ben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredet áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó. 15.5.4 A 15.3.2 pontban meghatározott kényszerengedély ugyancsak a szabadalmi oltalom korlátja. Kényszerengedély a szabadalmak függ sége miatt is kapható; ha a szabadalmazott találmány másik szabadalom (gátló szabadalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függ szabadalom jogosultjának - kérelmére - a gátló szabadalom hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló szabadalom szerinti találmányhoz viszonyítva a függ szabadalom szerinti találmány számottev gazdasági jelent ség m szaki el relépést jelent. A gátló szabadalom jogosultja – ha a szabadalmára az el bbiek szerint kényszerengedélyt adnak – viszonosság alapján maga is igényt tarthat arra, hogy méltányos feltételekkel engedélyt adjanak számára a függ szabadalom szerinti találmány hasznosítására. 15.5.5 Végül a szabadalmi oltalom korlátjaként is felfogható a jogkimerülés jogintézménye. Ennek alapján az adott szabadalmat megvalósító terméknek az EGT területén történt els kereskedelmi értékesítésével a szabadalmi jog az adott termék vonatkozásában kimerül; a további esetleges értékesítések (pl. használt mobiltelefon értékesítése) kapcsán a szabadalmas nem gyakorolhatja engedélyezési jogát, és díjigénye sincs.
16. A védjegy fogalma és oltalmának feltételei. A kereskedelmi név. 16.1 A védjegy fogalma és oltalmának feltételei 16.1.1 A védjegy fogalma. A védjegyek és a földrajzi árujelz k oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) megfogalmazása szerint védjegyoltalomban részesíthet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut, illetve szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól, illetve szolgáltatásaitól. A védjegy kifejezés szellemitulajdon-jogi értelemben bizonyos, a törvényben meghatározott feltételeket kielégít vállalat- és árujelz ket takar. A védjegy tehát nem magát a terméket vagy a szolgáltatást védi, hanem az annak azonosítására alkalmas megjelölést. Védjegyoltalommal ellátott megjelölés lehet például: -
egy szó, szóösszetétel (ideértve a személyneveket és a jelmondatokat), bet , szám, ábra, kép, sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, szín, színösszetétel, fényjel, hologram, hang, illetve az említettek összetételei.
16.1.2 A védjegy funkciói. A védjegy mint árujelz az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának el mozdítására szolgál. A védjegyek legfontosabb szerepe a megkülönböztetés. Egy adott termékkel elégedett fogyasztók a jöv ben is megveszik vagy használják a terméket, ezért szükség van rá, hogy az azonos vagy hasonló termékek között egyértelm en különbséget tudjanak tenni. Egy piaci szerepl nek érdekében áll a jó min ség termékén vagy szolgáltatásán használt megjelölésre kizárólagos jogot szerezni, hogy megakadályozhassa az árujelz mások általi használatát. Áruinak reputációját ugyanis sértheti, ha a versenytárs rosszabb min ség árukat ad el. Másrészt pedig a fogyasztók számára is követhetetlenné, azonosíthatatlanná válik a termék, szolgáltatás eredete és származása. A védjegynek szerepe van a min ség jelzésében is: bár a védjegy nem jelent jogi garanciát a fogyasztó számára az áru (szolgáltatás) min ségére, a jogosult számára - az azonosító funkcióból ered en - alapvet érdekké válik a védjeggyel ellátott áruk (szolgáltatások) jó min ségének biztosítása. A rossz min ség termék forgalomba hozatala ugyanakkor megrendítheti a fogyasztó védjegy iránti bizalmát. A védjegynek fontos szerepe van a reklámozás területén is: kulcsszerepet tölthet be egy vállalat arculatának, reklám- és marketingstratégiájának kialakításában és a képviselt értékrend közvetítésében. (Fontos ebb l a szempontból, hogy a védjegy disztinktív, jól megjegyezhet , hatásos legyen.) A tisztességes verseny és a fogyasztóvédelem szempontjából tehát elengedhetetlen a megfelel kritériumokat teljesít - megjelölések védjegykénti lajstromozása, azaz kizárólagos jogok biztosítása a megjelölés használatára.
16.1.3 Ahhoz, hogy az adott megjelölés oltalomban részesüljön, pozitív törvényi feltételeknek kell teljesülniük. Ezek: a grafikai ábrázolhatóság és a megkülönböztet képesség. A. A grafikai ábrázolhatóság. Ennek a követelménynek a jelent sége abban áll, hogy -
-
a védjegynek a bejelentésben szerepl ábrázolása határozza meg a védjegyoltalom tárgyát; a grafikailag ábrázolt védjegy fényében alkalmazhatóak az ún. viszonylagos kizáró okok, azaz a bejelentésben szerepl ábrázolás alapján hasonlítható össze a két érintett megjelölés; a fogyasztók, a versenytársak és a (bejelentéseket elbíráló) hatóságok számára is a grafikai ábrázolás teszi egyértelm vé az oltalom tárgyát.
Az Európai Bíróság által kimunkált elvek értelmében a megjelölés - többek között - akkor tekinthet grafikailag ábrázolhatónak, ha az ábrázolás világos, pontos, érthet , tartós és tárgyszer . Mára egyre nagyobb jelent séggel bírnak azok a „különleges" védjegyek, amelyek bizonyos szempontból eltérnek a hagyományos, grafikailag egyértelm en ábrázolható szó-, illetve ábrás védjegyekt l: a színvédjegyek, a hangvédjegyek, valamint a háromdimenziós védjegyek lajstromozhatóságával kapcsolatban az Európai Bíróság egyedi ügyekben munkálta ki az említett szempontok alkalmazását; így például egy hangvédjegy akkor tekinthet grafikailag megfelel en ábrázoltnak, ha kottán hangjegyekkel megjelenítik a bejelentésben a megfelel dallamot. Az illatmegjelölések ugyanakkor elvileg bár a Vt. alapján nincsenek kizárva az oltalmi körb l, azonban a gyakorlatban az Európai Bíróság úgy foglalt állást, hogy azok grafikailag nem ábrázolhatok megfelel en. B. A megkülönböztet képesség. Egy adott megjelölés akkor nem rendelkezik megkülönböztet képességgel, ha a fogyasztó az alapján nem tudja azonosítani, hogy az adott termék vagy szolgáltatás mely piaci szerepl höz köt dik. Ezért nem részesülhet védjegyoltalomban az olyan megjelölés, amely például kizárólag az áru fajtájára, min ségére, mennyiségére, földrajzi származására utal. Annak megítélésében, hogy a konkrét esetben, azaz a bejelentésben megjelölt áruk és szolgáltatások viszonylatában vane megkülönböztet képessége a megjelölésnek, a feltétlen kizáró okok között els ként bemutatott szempontok a mérvadóak. C. A kizáró okok. A védjegyoltalom megadásához nemcsak a pozitív feltételek fennállása szükséges, hanem az is, hogy a megjelölés ne ütközzön az ún. kizáró okok valamelyikébe. A meglehet sen nagyszámú kizáró okok két markánsan elkülönül csoportba sorolhatók: -
-
A feltétlen (más szóhasználattal abszolút) kizáró okok olyan körülmények, amelyek fennállása esetén a megjelölés önmagában, más egyéb megjelölésekre vagy más fennálló jogokra tekintet nélkül van kizárva az oltalomból. A viszonylagos (vagy relatív) kizáró okok esetében arról van szó, hogy a megjelölés önmagában alkalmas volna a védjegyoltalomra, azonban egy vagy több korábbi els bbség ún. akadályozó jog (korábban bejelentett vagy már lajstromozott védjegy, más személy személyiségi vagy szerz i joga, stb.), jellemz en összetéveszthet ség miatt a megjelölés lajstromozásának útjában áll.
A feltétlen kizáró okok jellemz en a közérdeket érvényesítik a védjegyoltalomban, ezért az SzTNH ezen kizáró okok fennállását hivatalból vizsgálja. Ide tartozik az a megjelölés, amely: -
-
-
-
-
-
-
Nem alkalmas megkülönböztetésre. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy nincsen kizárva a megjelölés az oltalomból, ha használata révén megszerezte a megkülönböztet képességet. Ki van zárva emiatt a védjegyoltalomból a megjelölés, ha kizárólag olyan jelekb l vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, min sége, mennyisége, földrajzi származása, el állítási ideje, illetve egyéb jellemz i feltüntetésére használnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak. Nem lajstromozható pl. önmagában az „édes” szó megjelölés csokoládék esetében. Kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéb l következik, vagy amely a célzott szaki hatás eléréséhez szükséges. (Ez valójában az el pont alkalmazása térbeli megjelölésekre vonatkoztatva.) Az áru értékének a lényegét hordozza; ez a kizáró ok merülhetne fel például illatmegjelölések esetében, ha a parfüm illatát jelentenék be lajstromozásra. Közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik (pl. valamely személy vagy csoport megszégyenítésére irányul, önkényuralmi jelképet tartalmaz, vagy jogszabályba ütkömagatartást kedvez fényben tüntet fel). A fogyasztók megtévesztésére alkalmas. Az SzTNH ezen kizáró okot mindig a megjelölés és az árujegyzék összevetésével vizsgálja, így az árujelz tényleges forgalomban történ használatának ebb l a szempontból nincs jelent sége; fontos, hogy ez a kizáró ok nem vonatkozik arra az esetre, amikor a megjelölés más védjegyével összetéveszthet . Rosszhiszem en jelentették be lajstromozásra. Rosszhiszem a bejelent , ha a bejelentéskor tudja, hogy a megjelölés nem t, hanem más személyt illet meg, ennek ellenére valamilyen csalárd, tisztességtelen szándékkal tesz az árujelz re védjegybejelentést (pl. azért, hogy a versenytársát annak használatától elzárja, és így t a piacról kiszorítsa vagy helyzetét ellehetetlenítse). Az említetteken felül ki van zárva a védjegyoltalomból az a megjelölés is, amely kizárólag állami felségjelb l (pl. a magyar címer) vagy nemzetközi szervezetet megillet jelzésb l áll, valamint ehhez kapcsolódóan olyan kitüntetésre (pl. Kossuthdíj), jelvényre, címerre, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyre vonatkozik, amelynek használatához közérdek f dik. Mindazonáltal, az illetékes szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az a megjelölés, amelynek az el ekben említett valamely jelzés csupán elemét képezi. Nem részesíthet oltalomban az a védjegy sem, amely kizárólag valamely vallási vagy egyéb meggy dést er teljesen kifejez jelképb l áll. A feltétlen kizáró okok alapján végül nem részesíthet az adott megjelölés oltalomban akkor sem, ha lajstromozott földrajzi árujelz l áll, vagy pedig azt tartalmazza.
A viszonylagos kizáró okok fennállása mindig valamely meghatározott személy korábbi jogának, érdekének fennállását jelenti, amely sérelmet szenvedne abban az esetben, ha az ezzel összetéveszthet megjelölés más javára védjegyoltalomban részesülne. Az SzTNH az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta a viszonylagos kizáró okok fennállását hivatalból nem, kizárólag a korábbi jog jogosultjának felszólalása alapján vizsgálja. Nem részesülhet védjegyoltalomban:
-
-
-
Azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos, kés bbi els bbség megjelölés. Ez a védjegyoltalom céljából következ rendelkezés: ugyanazon termékekre, illetve szolgáltatásokra két azonos megjelölés nem lehet jelen a piacon. Az a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illet leg szolgáltatások azonossága, illetve hasonlósága miatt. Eltér áruk, illetve szolgáltatások tekintetében az olyan megjelölés, amely azonos vagy hasonló egy belföldön jóhírnevet élvez korábbi védjegyhez, ha a megjelölés alapos ok nélkül történ használata a jó hír védjegy megkülönböztet képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.
A védjegyek jó híre azért lényeges körülmény védjegyjogi szempontból, mert ezekben az esetekben fokozott érdek f dik ahhoz, hogy a versenytársak a már lajstromozott védjegyek reputációját ne ronthassák vagy használhassák ki tisztességtelen módon. Csak lajstromozott védjegyek lehetnek jó hír ek. A jó hír védjegy oltalmának lényege, hogy a védjegy oltalmi köre nemcsak az azonos vagy hasonló árukra, illetve szolgáltatásokra, hanem az olyan árukra (szolgáltatásokra) is kiterjed, amelyek eltérnek a védjegy árujegyzékében szerepl kt l. Erre tekintettel a jó hír védjegy jogosultja felléphet olyan megjelölések lajstromozása vagy egyébként használata ellen is, amelyek a védjegyével egyébként nem volnának összetéveszthet k a védjegy árujegyzékében szerepl áruk és/vagy szolgáltatások és a másik megjelöléssel érintett áruk és/vagy szolgáltatások különböz sége miatt. E szabályok alkalmazásának az a feltétele, hogy a védjegy alapos ok nélkül történ használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a jó hír védjegy megkülönböztet képességét vagy hírnevét. A jóhírnév fennáll, ha bizonyítható, hogy a védjegyet egy adott ország lényeges területén, az általa megjelölt áruk és szolgáltatások vonatkozásában érintett fogyasztók jelent s hányada ismeri. A védjegy jóhír ségét mindig konkrét esetben és annak kell bizonyítania, aki erre hivatkozik, az SzTNH azt nem tekintheti köztudomásúnak. 16.1.4 A védjegyoltalom jogosultja A védjegyoltalom jogosultja lehet bármely természetes vagy jogi személy. Amennyiben a védjegy lajstromozását többen közösen kérik, akkor közösen válnak a védjegyjogosultjaivá. A védjegyoltalom szabadon átruházható; az oltalom kapcsán bekövetkezhet jogutódlás él k között és halál esetén is; ennek feltétele minden esetben az új védjegyjogosultnak a védjegylajstromba való bejegyzése. 16.1.5 A védjegyoltalom keletkezése, tartalma, id tartama 16.1.6 A védjegyoltalom keletkezése. A védjegyoltalom Magyarországon az SzTNH általi lajstromozással keletkezik; ehhez az SzTNH-hoz címzett védjegybejelentés és a bejelentési eljárás eredményes lefolytatása szükséges. A bejelentését bejelentési díjat kell fizetni, amely megadása esetén 10 évre biztosítja a magyar védjegyoltalmat. Ha a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, az SzTNH a megjelölést védjegyként lajstromozza, és err l védjegyokiratot állít ki. A lajstromozás napja a
lajstromozásról szóló határozat keltezésének napja. Ez a nap azért fontos, mert a használati kényszer ezen a napon kezd dik. Az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára, azaz az oltalom megadása esetén a védjegyoltalmi igény érvényesíthet a bejelentés napjától induló id szakra is. Az SzTNH által megadott védjegyoltalom Magyarország területére biztosít oltalmat. Ha valaki több ország területén kíván egyidej leg védjegyoltalmat szerezni ugyanarra a megjelölésre, úgy lehet sége van: -
-
Az érintett országokban külön-külön független védjegybejelentéseket tenni. Ún. nemzetközi bejelentést tenni, amelynek során az ENSZ Szellemi Tulajon Világszervezetéhez benyújtott egy bejelentéssel és egy eljárásban oltalmat szerezhet a bejelentésben megjelölt országokban, jellemz en kedvez bb díjazás mellett. Az Európai Unióban ún. közösségi védjegyet szerezni, amely az EU egész területén egységes tartalommal biztosít oltalmat a jogosult védjegye számára.
16.1.7 A védjegyoltalom tartalma. A védjegyoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a védjegy használatára az árujegyzékben szerepl árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, illetve arra, hogy erre (védjegylicencia-szerz dés keretében) másnak engedélyt adjon. A kizárólagos használati jog alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül - gazdasági tevékenység körében - használ a védjeggyel azonos vagy az összetéveszthet ségig hasonló megjelölést olyan árukkal, illet leg szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szerepl kkel. A törvény szabályozza azt is, hogy mi min sül a gyakorlatban használatnak: a védjegyoltalom alatt álló megjelölés elhelyezése az árun vagy a csomagolásán, továbbá a megjelölést hordozó árunak a forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történ raktáron tartása. Tilos továbbá szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt, továbbá a megjelölést hordozó áruknak az országba történ behozatala, onnan való kivitele, végül pedig a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy reklámozásban - hacsak a védjegy jogosultja engedélyt nem ad a védjegy fentiek szerinti használatára. A megjelölés jogosulatlan használata bitorlásnak min sül. A bitorló személy magatartásával másnak, illetve más árujelz jének megkülönböztet képességét, jóhímevét, ismertségét, fogyasztók általi elfogadottságát használja ki tisztességtelen módon. Bitorló magatartásnak min sül például más védjegyének elhelyezése az árukon vagy használata szolgáltatásokkal kapcsolatban, illetve az ilyen áruk forgalomba hozatala, az országba hozatala vagy reklámozásban való használata is. Az olyan megjelölések használata is bitorlás, amelyeket a fogyasztók összetéveszthetnek más védjegyével. A védjegyjogosult polgári peres eljárás (bitorlási per) keretében a F városi Törvényszéken érvényesítheti igényeit. A Vt. a bitorlóval szemben támasztható vagyoni és erkölcsi jelleg igényeket tételesen felsorolja. A védjegybitorlás legsúlyosabb esetei egyben b ncselekménynek is min sülnek. A védjegyoltalom tárgyi hatályát alapvet en meghatározza az árujegyzék, ami azon áruknak és szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyekre nézve a megjelölés oltalma ki fog terjedni. Az árujegyzékben szerepl tételeket technikai okokból a Nizzai Megállapodás szerinti osztályokba (34 áruosztály és 11 szolgáltatásosztály) sorolják. Az árujegyzéket védjegybejelentésben kell meghatározni; ennek tartalma kés bb már nem b víthet .
A védjegyhez használati kötelezettség kapcsolódik: ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szerepl árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta (kivéve, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását kell képpen igazolja), akkor: -
-
Nem lehet rá korábbi jog (viszonylagos kizáró ok) min ségben hivatkozni rá felszólalási vagy törlési eljárásban valamely kés bbi els bbség védjegybejelentéssel vagy védjeggyel szemben. A védjegyoltalom megsz nésének megállapítását lehet kérni.
16.1.8 A védjegyoltalom id tartama A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart. Az oltalom további tíz-tíz éves id tartamra korlátlan alkalommal megújítható. A 12.2.3 pontban említett jogkimerülés a védjegyjogban is ismert és m köd jogintézmény. Az adott védjeggyel ellátott termék vonatkozásában az EGT területén történt els kereskedelmi értékesítéssel a védjegyjog az adott termék vonatkozásában kimerül; a további esetleges értékesítések kapcsán a védjegyjogosult nem gyakorolhatja engedélyezési jogát, és díjigénye sincs. 16.1.9 A védjegyoltalom megsz nése. A védjegyoltalom a következ esetekben sz nik meg: -
-
-
-
-
-
A védjegyoltalom a 10 éves oltalmi id lejártával megsz nik, amennyiben az oltalom megújítására nem kerül sor. (Vannak olyan esetek, amikor a védjegy, illetve az ahhoz kapcsolódó termék nem váltja be a használatához, forgalmazásához f zött gazdasági reményeket.) A másik lehet ség, hogy még az oltalmi id lejárta el tt lemond a jogosult az oltalomról. Az oltalom megsz nésének következ esete, amikor a védjegyet nem lehetett volna lajstromozni, mert valamely törvényi feltétel nem teljesült a tekintetében. Ebben az esetben a védjegyoltalom törlésének van helye, amelyre erre irányuló kérelem alapján van lehet ség. A törlési eljárás az SzTNH hatáskörébe tartozik. A megsz nési okok harmadik csoportját azok az esetek alkotják, amikor az oltalom megadását követ en következik be olyan körülmény, amelynek alapján az oltalom már nem tartható fenn. Ebben a körben a következ három esetet különböztetjük meg. Ilyen eset, ha a védjegy jogosultja elmulasztja a védjegy tényleges használatára vonatkozó kötelezettségét. A törvény akkor írja el ennek a jogkövetkezménynek az alkalmazhatóságát, ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdi meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szerepl árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban. Szintén az oltalom megsz nését eredményezi, ha a védjegy a használata során elveszíti megkülönböztet képességét vagy megtéveszt vé válik. Ebben az esetben tulajdonképpen a védjegy „népszer sége”, sikeressége okoz problémát. Gyakori a köznevesülés például az anyagnevek esetében (teflon, nejlon), de példa a megkülönböztet képesség elvesztésére a „Patyolat” szó, ami védjegyként oltalom alatt állt, de elvesztette a megkülönböztet képességét, és ma már értelmez szótárakban is a ruhatisztító szolgáltatás szinonimájaként használják. Végül a védjegyjogosult jogi személy jogutód nélkül megsz nése is olyan körülmény, amely a védjegyoltalom megsz nését vonja maga után.
16.2 A kereskedelmi név A kereskedelmi név a Ptk-ban szabályozott névvédelmi szabályok hatálya alá tartozik. Ahogy arra elnevezése is utal, olyan verbális azonosítóról van szó, amely képes visel jének azonosítására, és egyben a hasonló jogalanyoktól való megkülönböztetésre. Specifikuma az, hogy jogosultja a nevet kifejezetten kereskedelmi tevékenység során használja, így a védjegyhez hasonlóan a kereskedelmi név is vállalat- és árujelz . A kereskedelmi név funkciójában hasonlít a védjegyre, de több jelent s vonatkozásban különbözik is t le. A védjeggyel való összevetésben a következ k állapíthatók meg: -
A kereskedelmi név természetéb l ered en mindig verbális jelleg , míg a védjegy nem feltétlenül az. A kereskedelmi név keletkezése a tényleges használatához köt dik, a védjegy hatósági nyilvántartásba vétel eredménye. A védjegy nem feltétlenül kapcsolódik kereskedelmi tevékenységhez, míg a kereskedelmi név per definitionem kapcsolódik ahhoz. A védjegyre részletes és kimunkált jogi szabályozás fejl dött ki, míg a kereskedelmi névre vonatkozó specifikus szabályi rendelkezések nincsenek, mindössze az általános névviselési szabályok alkalmazhatók.
Szintén nem azonos a kereskedelmi név (és a védjegy) a cégnévvel, amely a cégnyilvántartásba bejegyzett cégek hivatalos elnevezése. Természetesen gyakori, hogy a cég a saját cégnevét használja kereskedelmi névként (és egyben esetleg védjegyként) is, de számos ellenkez példa ismert, amikor a cégnévt l teljesen eltér jelleg , hangzású „márkanevet” használ az adott cég a kereskedelmi forgalomban. Mindazonáltal nagyon ritka az, hogy a kereskedelmi név e min ségben kap szerepet a piaci szerepl k azonosításában. A vállalkozások ugyanis jellemz en kiemelt figyelmet fordítanak vállalat- és árujelz ik er s jogvédelmének biztosítására, amelyre a kereskedelmi név – a specifikus és részletes jogi szabályozás hiánya miatt – nem képes. Emiatt a vállalkozások az általuk használni kívánt verbális kereskedelmi elnevezéseket, márkaneveket védjegyoltalom alá helyezik, ebben az esetben azonban már a védjegyoltalom szabályai alapján kell megítélni az adott vállalat- és árujelz jogi oltalmát.
