Szellemi alkotások joga II. Iparjogvédelem Dr. Juhász Ágnes 2014. december 9.
Általános jellemzők Az iparjogvédelem tárgyát minden esetben műszaki jellegű szellemi alkotások képezik.
A vonatkozó szabályozás irányai: 1. egyes nevesített szellemi alkotások védelme 2. vállalat- és árujelzők 3. iparjogvédelmi versenyjog Az iparjogvédelem joganyagát külön jogszabályok tartalmazzák, DE: utaló norma (Ptk. 2:55. §) → Ptk. kisegítő alkalmazása
Alapvetően abszolút jellegű jogviszonyok, DE: relativizálódás !!!
I. Az egyes nevesített műszaki jellegű szellemi alkotások szabályai 1. A SZABADALOM (Ld. 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról) Tárgya: szabadalmaztatható találmány = találmány ! műszaki jellegű szellemi alkotás, amely magas szintű szellemi munka eredménye; lehet valamilyen termék vagy eljárás
Kritériumai: a) újdonság → az adott találmány nem tartozik a technika állásához b) feltalálói tevékenység c) ipari alkalmazhatóság → reprodukálhatóság d) nincs kizárva az oltalomból
I. Az egyes nevesített műszaki jellegű szellemi alkotások szabályai 1. A SZABADALOM A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban (= ki van zárva az oltalomból), ha - a gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne (pl. klónozás); - ha nem minősül találmánynak (→ felfedezés, tudományos elmélet, matematikai módszer, az esztétikai alkotás, szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, számítógépi program, információk megjelenítése); -állat- és növényfajták, azok előállítására szolgáló biológiai eljárás → növényfajta-oltalom!
I. Az egyes nevesített műszaki jellegű szellemi alkotások szabályai 1. A SZABADALOM Keletkezése: - a bejelentés közzétételével keletkezik, DE: az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára! - a közzététellel ideiglenes oltalom keletkezik → véglegessé a szabadalom tényleges megadásával válik - oltalmi idő: a bejelentés napjától számított 20 év
I. Az egyes nevesített műszaki jellegű szellemi alkotások szabályai 1. A SZABADALOM Tartalma: a szabadalom jogosultját („szabadalmas”) megillető jogok és kötelezettségek összessége DE: a feltaláló (= aki a találmányt megalkotta) és a szabadalmas (= a szabadalmi oltalom jogosultja) nem feltétlenül ugyanaz a személy! - kizárólagos jog a találmány hasznosítására - találmány feltárása (→ ld. szabadalmi eljárás – igénypontok) - szabadalom hasznosítása (vö. kényszerhasznosítás) - szabadalom fenntartása – 6 hónapos moratórium!
I. Az egyes nevesített műszaki jellegű szellemi alkotások szabályai 1. A SZABADALOM Korlátozása: előhasználati jog / továbbhasználati jog szolgálati találmány / alkalmazotti találmány szabad hasznosítás szabadalmi kényszerengedélyek (hasznosítás elmulasztása miatt, szabadalmak függősége miatt, közegészségügyi problémák kezelése érdekében) – 4 év / 3 év e) tranziteszközök, tranzitáruk a) b) c) d)
I. Az egyes nevesített műszaki jellegű szellemi alkotások szabályai 1. A SZABADALOM
A szabadalmi jog megsértése – szabadalombitorlás = a szabadalmi oltalom alatt álló találmány jogosulatlan hasznosítására irányuló magatartás [DE: ez nem azonos a találmánybitorlással (= a szabadalmi bejelentés (vagy szabadalom) tárgyának más találmányából történő jogosulatlan átvétele] Jogkövetkezmények: objektív és szubjektív jellegűek, ld. korábban felsorolt esetek (1. jogsértés tényének bírói megállapítása …)
I. Az egyes nevesített műszaki jellegű szellemi alkotások szabályai 2. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM (Ld. 1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról) -
valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás (= minta) védelmét jelenti
-
„kis szabadalom”
-
oltalmazhatóságának feltételei a szabadalmaztatható találmány kritériumaihoz alkalmazkodnak
-
védelmi idő: a bejelentés napjától számított 10 év
I. Az egyes nevesített műszaki jellegű szellemi alkotások szabályai 3. A FORMATERVEZÉSI MINTAOLTALOM (Ld. 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról) -
adott termék külső megjelenésének (kialakításának) védelme
-
formatervezői (dizájn) tevékenység eredménye
-
az oltalmazhatóság feltételei: 1. újdonság, 2. egyéni jelleg (szerzői jogi hatás!!!), 3. kizáró okok fenn nem állása
-
védelmi idő: a bejelentés napjától számított 5 év, amely négy alkalommal további 5-5 évre meghosszabbítható
I. Az egyes nevesített műszaki jellegű szellemi alkotások szabályai 3. A FORMATERVEZÉSI MINTAOLTALOM Nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség -ha az kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye; -ha azt szükségképpen ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy az szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel; -ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik; -ha meghatározott állami felségjelet, hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzést jogosulatlanul használ; - ha másnak korábbi iparjogvédelmi jogába ütközne
I. Az egyes nevesített műszaki jellegű szellemi alkotások szabályai 3. MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA (Ld. 1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető terméke k topográfiájának oltalmáról) - ez az oltalom nem az elemekre, hanem azok ELRENDEZÉSÉRE terjed ki - oltalmazhatóság feltétele: eredetiség = saját szellemi alkotómunka eredménye és megalkotása idején nem szokásos az iparban - keletkezése: lajstromozással, DE: visszaható hatály! - védelmi idő: a bejelentés / első nyilvános hasznosítás napjától számított 10 év
II. Vállalat- és árujelzők Olyan megkülönböztetésre alkalmas jelzések, amelyek a gazdasági forgalomban résztvevő vállalkozásnak vagy az általa forgalmazott áruknak vagy szolgáltatásoknak a megkülönböztetésére szolgál. 1. KERESKEDELMI NÉV VÉDELME
kereskedelmi név = az a név, amely alatt a gazdálkodó szervezet vagy személy vállalkozási tevékenységet folytat - cégnév - üzletjelző → mint a piacra bevezetett jól hangzó név, gazdasági értékkel bír
II. Vállalat- és árujelzők 2. A VÉDJEGY (1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról) védjegy = minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen m ások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Védjegyként oltalmazható: a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat; (pl. „Just do it.”, „Mert megérdemlem.”, „Férfiasan tökéletes.”) b) betű, szám; c) árba, kép;
II. Vállalat- és árujelzők 2. A VÉDJEGY d) sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formá ját; e) szín, színösszetétel, fényjel, hologram; f) hang; valamint g) az a)-f) pontokban felsorolt egyes megjelölések összetétele. DE: kizárt az oltalmazás, ha - nem alkalmas a megkülönböztetésre alkalmas, illetőleg grafikailag nem ábrázolható, - valamilyen abszolút (feltétlen) kizáró ok áll fenn, - valamilyen viszonylagos (relatív) kizáró ok áll fenn
II. Vállalat- és árujelzők - A védjegy jogi oltalma (védjegyoltalom) azt illeti meg, aki a megjelölést lajstromoztatja → védjegyoltalmi jogosult, aki lehet bármely természetes és jogi személy - A védjegyoltalom – a bejelentés napjára visszaható hatállyal – a lajstromozáskor keletkezik. - A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított 10 évig tart, amely további 10-10 éves időtartamra megújítható. DE: megújítás esetén az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik.
II. Vállalat- és árujelzők 2. FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ A földrajzi árujelző a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi sz ármazásának megjelölésére szolgál. a) EREDETMEGJELÖLÉS = valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földraj zi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék me gjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környe zet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye.
II. Vállalat- és árujelzők 2. FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ A földrajzi árujelző a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi szár mazásának megjelölésére szolgál. b) FÖLDRAJZI JELZÉS = valamely táj, helység, kivételes esetben ors zág neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi ter ületen termelt, feldolgozott vagy előállított – olyan termék megjelölésér e használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jelle mzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.
II. Vállalat- és árujelzők
Köszönöm a figyelmet!
Dr. Juhász Ágnes egyetemi adjunktus E-mail:
[email protected]
