ÖSSZEFOGLALÓ A Budavári Palota funkciójától, szervezeti struktúrájáról, fejlesztésérıl szóló konzultációról Várszínház, 2009. december 9. A konzultációt a Magyar Település- és Területfejlesztık Szövetsége - MTTSZ (www.mttsz.hu) kezdeményezte és szervezte, a helyszínt a Nemzeti Várszínház biztosította. A konzultáció a Budavári Palota funkciójának, szervezeti struktúrájának fejlesztésérıl szólt, témakörei: • Fejlesztési koncepciók, programozás, reflexiók; • Magyar Vidék és Tájak Háza, mint a volt hadügyminisztérium és honvédfıparancsnokság épületének rekonstrukciós célja; • Budavári Palota komplex fejlesztési programja, strukturális rendszerének továbbfejlesztése. A konzultáción elhangzott megnyitó elıadás és hozzászólások összefoglalása: /Szilvássy István elnök – MTTSZ elıadásának összefoglalója/ A Budavári Palota az ország (egyik) legfrekventáltabb és legfontosabb létesítménykomplexuma és történelmi emlékhelye, nemzeti identitásunk része, örökségvédelmi, állami, kulturális, turisztikai funkciója kiemelkedı. Státusza: nemzeti kincs és világörökség, országos mőemlékvédelmi listán szereplı, állami tulajdonban tartandó ingatlan-komplexum, az ingatlanok és a létesítmények tartós állami és önkormányzati kezelésben vannak, nem elidegeníthetık, a kezelı szervezetek és ingatlanhasználók többségében állami intézmények, de vannak tartós bérlettel használó magánvállalkozások is, nem természetvédelmi terület. A palotai ingatlan-komplexum állami kezelése, a település-rész fejlesztése, a közterületek, a használaton kívüli építmények (romok) kezelése a Várgondnokság Nkft. feladata, amely az állami vagyonkezelı (MNV Zrt.) és a Várkerület önkormányzatának tulajdona, és az itt mőködı intézményeknek lényegében nincs semmi beleszólása a palota komplex fejlesztésébe, üzemeltetésébe, kezelésébe. Ez az egyik probléma a fejlesztés menedzselésében, de az üzemeltetésében is. Az itt lévı és szintén állami költségvetésbıl gazdálkodó intézmények nem részesülnek a palotai közterületek bérbeadásának hasznából, illetve szakmai ráhatásuk ezekre a folyamatokra sincsen. Így fordulhat elı, hogy a palotában vizuális nemzeti kultúránk, értékeink bemutatóhelyének (vö.: Magyar Nemzeti Galéria) tıszomszédságában matrjoskababákat árusító, színvonaltalan sátorbódék kozmopolita giccs- ajándéktárgyak látványa fogadja a magyar lakosságot és a külföldit. * A budavári palota fejlesztés-történetében és jelenében nincsen egy, a kiemelt fejlesztési programhoz illı, társadalmi egyeztetési mechanizmus. Nem alkalmazzák az integrált városfejlesztési stratégiai tervezés módszerét. Összefoglaló a Budavári Palota fejlesztésérıl, struktúrájáról szóló konzultációról * 2009.12.09. www.budavaripalota.5mp.eu
1
A fejlesztés jelenlegi állása: • A Várgondnokság nkft.-nek a programját maga a kormány nem fogadta el. • A Budavári önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el, ami Várgondnokság és más tervezett fejlesztési programot két évre nem tesz lehetıvé. • A Magyar Település- és Területfejlesztık Szövetsége a hiányzó fejlesztési funkció és hasznosítás felıl kezdeményezett projekt-javaslatokat és strukturális megoldást a Budavári Palotára. Ezeknek a javaslatoknak viszont van kormány- és parlamenti párt- támogatottsága. A kormány (Dr. Bajnai Gordon), amikor cselekvési instrukciót adott a Szövetségnek, nevezetesen, hogy a projekt-javaslatát adja be az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemelt projektek pályázati csatornáján keresztül, kompetenciákat viszont nem adott az ehhez szükséges formai követelmények teljesítéséhez. A Szövetség ennek ellenére – mintegy próbaszámként - beadta a pályázatát, de azt a rendszer formai hiányosság miatt érdemben nem fogadhatta be. * A Budavári Palota létesítmény-, funkció- és területhasználatának fejlesztési és mőködtetési szabályozását újra kell gondolni! Ez az új szabályozás - többek között - térjen ki arra, hogy • a palota (köz)tereinek és a palota nyugati oldalának, a Karmelita kolostornak kizárólagosan közcélú, közhasználatú, nyilvános használati funkcióban maradva kerüljön fejlesztésre, • a Szent György tér és más palotai terek használati funkciója állami ünnepségek, nemzeti sajátosságainkon alapuló, ország-propaganda célt is szolgáló kulturális fesztiválok, szabadtéri történelmi életképek és mővészeti elıadások tartására fenntartott, védett terület legyen, • a fejlesztés, a hasznosítás, a mőködtetés folyamatos, nyilvános és érdemi társadalmi (nemzeti) kontroll alatt történjen. Ellentétben az eddigiek során felvetett, tervezett, összefüggéstelen, pontszerő fejlesztési elgondolásokkal, a Magyar Település- és Területfejlesztık Szövetsége a Budavári Palota fejlesztési céljaként komplex, rendszer-szemlélető ún. „tematikus park”, kulturális és turisztikai klaszter formai és tartalmi jegyeit fölmutató: BUDAVÁRI PALOTA NEMZETI TÖRTÉNELMI ÉS KULTURÁLIS PARK létrehozását javasolja, amely - a lehetı legszélesebb nyilvánossági funkciókkal - a nemzeti identitás erısítését és a turisztikai attrakciót együtt szolgálja. Ennek keretében, egyebek mellett javasolja: • Budavári Palotafesztivál és/vagy Budavári Ünnepi Játékok© létrehozását, mőködtetését, nemzeti önismeretünket szolgáló Emlékünnepségek (és történelmi performance, életképek) rendezését a felújított szabadtéri területek (terek, sétányok) és épületek, illetve az itt lévı intézmények bevonásával;
Összefoglaló a Budavári Palota fejlesztésérıl, struktúrájáról szóló konzultációról * 2009.12.09. www.budavaripalota.5mp.eu
2
• natív flórájú, hungarikumokkal teli, a magyar nemzeti kertkultúra hagyományait ápoló Dísz- és Botanikus (Fővész-, Gyümölcsös) Kert létesítését a Várhegy palotai részein meglévı és lehetséges zöld felületein („várszoknyán” is); A Budavári Kulturális és Történelmi Emlékpark kialakítása a Palota területén lévı épületek és infrastruktúra felújításával létrejövı új funkciók és szervezeti struktúra az itt mőködı nemzeti kulturális intézmények bevonásával, szaktevékenységeikhez szükséges feltételek jelenlegi autonómiájának meghagyásával történjen. Ugyanakkor szükséges a minıségi, szakmai potenciáljuk kihasználása és költségvetési hatékonyságot növelı okok miatt is, ezeknek az intézményeknek a budavári palota mőködtetésébe, fenntartásába, épületükön kívüli program-kínálatának alakításába bevonni. * Az egyik legneuralgikusabb téma a volt hadügyminisztériumi, honvéd-fıparancsnoksági épület-maradvány. Ennek rekonstrukciós célja a MAGYAR VIDÉK ÉS TÁJAK HÁZA1 létrehozása, amelyre vonatkozóan egyetértı nyilatkozatokat kapott parlamenti párttól, kormánytól a javaslattevı a Magyar Település- és Területfejlesztık Szövetsége,. A Magyar Vidék és Tájak Háza épületében kerülne elhelyezésre • a Magyar Nemzeti Szimbólumok és Hungarikumok (kópia) Tára, valamint • a Budavári Palota Látogató és Tájékoztató Központja az épület fogadószintjén. Az elıadó késıbb, a konzultációt követıen, újságírói kérdésre kifejtette a Várbazárral és a Szent György tér nyugati oldalának beépítésével kapcsolatos koncepcióját. 1. a Szent György térhez kapcsolódó nyugati palotarész beépíthetı területére tervezendı építményeknek a Palota történeti miliıjéhez kell igazodnia, hogy ezek látványa önmagában is növelje annak turisztikai attrakcióját. A valamikor itt álló épületek visszaépítése a palota mai funkciója miatt sem tőnik reális fejlesztési iránynak. Az ide építendı épületek bevallhatóan lehetnének bizonyos szempontból díszlet-épületek is, ha ezek látványa önmagában attrakció (vö. például Makovecz I: Sevellai világkiállítás magyar pavilonja, stb.), valamint illeszkedik a Budavári Palota történelmet, emelkedettséget sugalló összképéhez. Egyáltalán nem szükséges, hogy a nyugati oldalra kerülı majdani épületek csupán posztamensei, jellegtelen, lecsupaszított formai hátterei legyenek a Szent György térnek. A jelenlegi nyugati, hegyek felé nézı panorámában lévı MTI-épület már sajnos „hozza” ezt a jellegtelen jelleget, mint, ahogy ez sajnálatosan létrejött a hatvanas, hetvenes években a Budai Várban és szerte az országban városaink történeti központjában, amikor blokkházakat erıszakoltak bele történelmi, szecessziós városközpontokba, megrontva azok hiteles, egységes 1
…vagy Magyar Tájak és Vidék Háza
Összefoglaló a Budavári Palota fejlesztésérıl, struktúrájáról szóló konzultációról * 2009.12.09. www.budavaripalota.5mp.eu
3
karakterő stílusát, megtörve, lerontva azok turisztikai vonzerıvel bíró látképét. Érdemes például, a nemzeti elismerés övezte városligeti Vajdahunyad várának vagy a barcelonai spanyol tartományok épület-skanzenjének, vagy a prágai Vár (Hradzsin) Arany utcájának koncepcióját, struktúráját adaptálni az ide tervezendı épületekkel kapcsolatban. Esetleg elképzelhetı – több ok miatt is -, hogy a két-háromszintő épületek szerkezetei a korszerő és viszonylag olcsó csarnok-, pavilon-építészetben szokásos módon készülnek, de a homlokzati felöltöztetésüknek, belsıépítészeti megoldásuknak, bútorzatuknak a történelmi királyi székhelyhez, illetve a kárpát-medence jellegzetes, nemzeti, népi gyökerő középületeihez méltó autentikus látványát, építészeti örökségét (pl. szecesszió, organikus építészet, stb.) kell mutatniuk. Ezeknek az épületeknek ugyanis a külsı-belsı látványa önmagában is attrakció kell legyen, a látogatót a hely jellegéhez, szellemiségéhez kell hangolnia. A belsı terek hasznosítása funkcionálisan is jól igazíthatók a Magyar Vidék és Tájak háza koncepciójához, a „magyar” és a „magyarországi” bemutatásához. Mőködnének itt • kis, karakteres enteriırő üzletek o a tárgyi hungarikumok számára, o a magyar tájegységekre jellemzı, illetve o nemzeti márkájú, nosztalgiafogyasztási cikkek /pl. Herendi, Tokaji, Túró Rudi, Pick szalámi, Unicum, stb./, o népi és iparmővészeti, o „minıségi és magyar (!) szuvenír” termékek árukínálatával, továbbá • látvány- kézmőves mőhelyek, valamint • látvány-vendéglık /80-100 fıs/, amelyek a magyar tájegységek konyháját reprezentálják stb.). Megjegyzés: végre lenne egy olyan hely Magyarországon, ahol – némiképpen ellensúlyozva a „plázák” nemzetközi éttermi kínálatát – a kárpát-medencei magyar tájegységek konyháinak, vendéglıinek átfogó reprezentációja valósulna meg itt megforduló több millió turista számára. Ezek mellett (200-1000 fıs) fedett rendezvény-helyszín: bálterem, konferencia központ, hangversenyterem, színház, 3D mozi, stb., alakítható itt ki. Mindez olyan épület-együttesben, hogy a külsı homlokzat bár önálló épületeket mutat, de belsı terük összevont. Ha nem lenne félremagyarázható, mondhatni, hogy ennek az épület-komplexumnak a funkcionális összetevıi hasonlók lennének a sétáló utcák, a plázák, a bevásárló központok szisztémájához. Hozzátéve, hogy e hasznosításnál a parkolási lehetıség korlátozottságát azért figyelembe kell venni.
Összefoglaló a Budavári Palota fejlesztésérıl, struktúrájáról szóló konzultációról * 2009.12.09. www.budavaripalota.5mp.eu
4
A nyugati oldalon lévı terület hasznosításának lényege, hogy az ideépülı létesítmények • simuljanak bele a Budavári Palota látvány-egységébe, miliıjébe, • a funkciójuk pedig a kor közösségi igényéhez és • nemzeti identitásunkhoz és érdekeinkez igazodjék. 2. a Várbazár hasznosítási céljaként meg kéne fontolni, hogy az az Európai Unió legnagyobb folyójának, a 7. transz-kontinentális közlekedési folyosójának, a Dunának, O a DUNA-VÖLGYI ÁLLAMOK ÉS TÉRSÉGEK PREZENTÁCIÓS2 KÖZPONTJA, o az EURÓPAI DUNA STRATÉGIA (EDS)3 SZÉKHÁZA legyen. Létrehozásában Magyarországon kívül az Európai Unió és a Duna Stratégiában érintett országok is részt vennének. Az EU magyar elnöksége idejére elı kellene készíteni a projektet, hogy az erre vonatkozó döntés is meghozható legyen a Duna Stratégiával együtt. * A konzultációs felszólalók mindegyike üdvözölte a Magyar Település- és Területfejlesztık Szövetség kezdeményezését, a Budavári Palota fejlesztésének koncepcionális, strukturális kérdésfelvetését. A jelenlévık többsége nem osztozott az OKM képviselıjének az ebben a helyzetben a konzultációt degradáló „alulról jövı kezdeményezés” minısítı véleményében, mivel az az EU tagországok demokratikus intézményi mőködésében szokásos, elfogadott partnerségi, egyeztetı konzultációról van szó. A megjelentek szóltak arról, hogy • a Budavári Palota fejlesztési programjának szellemiségét a Kárpát-medencei térbıl kell indítania. Figyelembe kell venni a Duna megközelíthetıségétıl a termálvízkincsig számos környezeti tényezıt; • a Budavári Palota esetében elmaradt az integrált városfejlesztési stratégai (IVS) tervezési, iterációs folyamata, az eddigi építészeti vonatkozású koncepciók funkcionálisan sem kellıen megalapozottak; • a Magyar Állam évtizedek óta elfelejtett területe a Budavári Palota együttese, mely állítást ugyan megszakít a Sándor palota, a régészeti és részbeni felújítási munka elvégzése a Szent György tér nyugati oldalon, az Oroszlános udvar rendbetétele, stb. A palota épületeinek többsége hatvanas évekbeli helyreállítása is azonban közel ötven éve volt. Ez megmutatkozik a falak, az akkor helyreállított épületek állagának romlásában, az akkori pazarló, célszerőtlen technológiák a mai üzemeltetési problematikában; 2
szakmai konferenciák, rendezvények és fesztiválok számára az Európa Parlament már döntött a stratégia kidolgozásáról, az EU Bizottsága nagy valószínőséggel 2013. után az EU egyik önálló fejlesztési programjának fogja meghatározni a Duna Stratégiát, amelynek menedzselési, koordinációs központjaként számításba jön Budapest.
3
Összefoglaló a Budavári Palota fejlesztésérıl, struktúrájáról szóló konzultációról * 2009.12.09. www.budavaripalota.5mp.eu
5
• a Budavári Palota fejlesztése jelenleg az építészeti kudarcok sorába tartozik (vö.: Citadella, székesfehérvári nemzeti emlékhely, stb.). Nincs, illetve nem teremtették meg a társadalmi konszenzust a budavári palota funkciójára, a fejlesztés koncepciójára vonatkozóan; • az is probléma, hogy a hatvanas években végrehajtott rekonstrukció „kilúgozta” az épületek tradicionális belsı tereit, ugyanakkor nincs meg a múlt mőszaki-épületgépészeti feldolgozása, ami a kivitelezésben, az üzemeltetésben okoz elıre nem látható gondot; • az üzemeltetés, a kezelıi jog felesleges kuszasága, a felelısségi rendszer áttekinthetetlensége, tisztázatlansága jelentıs szerepet játszik a jelenlegi negatív helyzet alakulásában; • az üzemeltetésben számos kisebb-nagyobb gondot okoz a felesleges szervezeti és érdekeltségi sokrétőség. Ilyen az engedélyek ügye, vagy, hogy a KEH-nek4 kell intézkednie néhány százezer forintos költséggel járó, nem is az ı felelısségébe tartozó elrongyolódott zászlók cseréje ügyében. Ilyen például a barokk Oroszlános udvarba oda nem való gesztenyefa ültetése, amelynek gyökerei feltörik majd a kövezetet, a lombozat terebélyesedése e zárt térben további gondok okozói lesznek, vagy ilyen a szinte tabuként kezelt Szent György tér közepén lévı nem is ıshonos ecetfa ügye, továbbá a sátor- és bódé sor tele nem oda való giccsel, illetve a palotára vonatkozó turista tájékoztatás hiánya, stb. Teljes egyetértés volt a Budavári Palota • egységes, konszenzusos koncepciójának megalkotását, • a vele kapcsolatos társadalmi nyilvánosság és részvétel kialakítását, • nemzeti érdekek mentén történı fejlesztési funkciók meghatározását és megvalósítását illetıen a további kudarcok elkerülése érdekében. Ezért a szakmailag közvetlenül érdekelt, • országos, kiemelten közhasznú társadalmi szervezetek, • a palotai állami és önkormányzati intézmények, • az érintett kormányszervek, • a parlamenti pártok, • a köztársasági elnök hivatala, • illetékes a helyi önkormányzatok vezetıi, kompetens képviselıi részvételével meg kívánják alakítani a Budavári Palota Fejlesztésének Szakmai Fórumát. 2010. január második felében, mivel a fórum szervezését, annak helyt adó kormányzati bejelentés nem hangzott el, a Magyar Település- és Területfejlesztık Szövetsége vállalta, hogy összehívja a Budavári Palota Fejlesztésének (szakmai) Fórumát, amelynek megszervezésében a jelenlévık a meghívandók listájának összeállításához segítséget nyújtanak, továbbá kérik a média segítségét a Budavári Palotával kapcsolatos mind teljesebb társadalmi nyilvánosság biztosításához. *** Résztvevık a mellékelt jelenléti íven. Magyar Település- és Területfejlesztık Szövetsége nevében a konzultáció levezetı elnök Zavacki Andrea sk. Szilvássy István elnök sk. 4
Köztársasági Elnök Hivatalának
Összefoglaló a Budavári Palota fejlesztésérıl, struktúrájáról szóló konzultációról * 2009.12.09. www.budavaripalota.5mp.eu
6
Összefoglaló a Budavári Palota fejlesztésérıl, struktúrájáról szóló konzultációról * 2009.12.09. www.budavaripalota.5mp.eu
7