9. Debrecen január december 31

Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával (DEnzero) TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041

DEnzero

2013/9.

Debrecen 2013. január 1. – 2014. december 31.

A világ első passzív házainak egyike a németországi Darmstadtban

A Magyarországon az első között épült passzív házak egyike (Tényő – Győr-Moson-Sopron megye)

Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával (DEnzero) | TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041

Társadalomföldrajzi munkacsoport A munkacsoport tagjai Dr. Kozma Gábor Dr. Csomós György Dr. Kulcsár Balázs Dr. Molnár Ernő

Dr. Pénzes János Dr. Radics Zsolt Dr. Teperics Károly Szilágyiné dr. Czimre Klára

Helyzetértékelés Napjainkban a megújuló energiaforrások fenntartható energetika szempontjából történő használatának nagyobb mértékű elterjedését gátló tényezők között igen fontos szerepet játszik a lakosság idegenkedése. Ez alapvetően azzal magyarázható, hogy a média ugyan igen nagy részletességgel foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, több esetben ugyanakkor hiányzik a szakszerű tájékoztatás, a költségek és a várható haszon pontos és részletes bemutatása. Emellett további problémát jelent, hogy a korábbiakban végzett kutatások elsősorban a lakosság adott technológiával kapcsolatban kialakított véleményét igyekeztek feltárni, és alig foglalkoztak azzal a kérdéskörrel, milyen pénzügyi feltételek mellett venné a lakosság komolyan figyelembe ezen eszközök nagyobb mértékű alkalmazását. Az elmúlt időszakban a helyi önkormányzatok energiaforrásokkal kapcsolatos tevékenysége elsősorban a panel-felújításokkal volt összefüggésben, és alapvető

célja a felhasznált energiamennyiség csökkentése volt. Ez a munka ugyanakkor döntő mértékben egyedinek és pontszerűnek tekinthető, és elemei nem álltak össze egy településléptékű, a megújuló energiaforrások alkalmazását összefüggéseiben kezelő rendszerré. A megújuló energiaforrások fenntartható energetikai rendszerekkel kapcsolatos alkalmazásához szükséges berendezések gyártása az elkövetkező időszakban a világgazdaság egyik leggyorsabban növekvő ágazatának fog számítani. Az elmúlt időszakban ugyanakkor alig készült olyan felmérés, amely a magyar gazdaságban vizsgálta volna ezen szektor súlyát, foglalkoztatási szerepét. További jelentős hiányosságnak tekinthető, hogy a magyar vállalkozások igen gyakran nincsenek tisztában az ágazat előtt álló lehetőségekkel, és azzal sem, milyen fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy ők is sikeresen szerepeljenek ezen a fokozatosan növekvő piacon.

A kutatás szükségessége Általános megközelítésben a társadalomföldrajzi kutatócsoport munkájának szükségességét alapvetően a kutatási terület komplexitása indokolja. Ez azt jelenti, hogy a megújuló energia hasznosítása, a témához való hozzáállás, az alternatív energiahordozók alkalmazásának feltételei szempontjából alapfeltétel a széleskörű rálátás, amely magában foglalja a települések, gazdasági szereplők, a lakosság, a technológiákat előállítani, fejleszteni képes hazai vállalkozások átfogó vizsgálatát. A munkacsoport tevékenységének szükségességét az egyes kutatási irányokkal összefüggésben az alábbiakkal lehet indokolni:

1. Az elméleti jellegű vizsgálatok keretében alapvetően a nyugat-európai tapasztalatok feltárására kerül sor, amelynek során többek között azt elemezzük, külföldön hol vannak passzívházak nagy tömegben, mennyibe kerül az előállításuk, kik végzik a felépítést, mennyire támaszkodnak helyi beszállítókra, mennyi embernek ad munkát, mekkora az állami dotáció mértéke, milyen feltételekkel, hogyan működik a zöldenergia átvétele 2. A társadalomtudományi kutatások keretében az Észak-alföldi régióban végzünk kérdőíves felmérést. Ennek keretében terveink szerint feltárjuk a lakosság adott technológiáról kialakított véleményét, a technológia bevezetésével kapcsolatos állásfoglalását,

DEnzero | TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041

amelynek során kiemelt figyelmet fordítunk annak megállapítására, milyen költségterhelés mellett hajlandó a lakosság fontolóra venni az új technológiák bevezetését. 3. Az önkormányzati kutatások három részből állnak. Egyrészt felmérjük az Észak-alföldi tervezési-statisztikai régió helyi önkormányzatainak energiastratégiával kapcsolatos dokumentumait, és elemezzük, milyen mértékben szerepel a fenntartható energiaforrások alkalmazásának a szándéka. Másrészt – kérdőíves felmérés keretében – elemezzük a helyi önkormányzatok megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos elképzeléseit. Harmadrészt – támaszkodva a projekt eredményeire – javaslatot teszünk az érintett helyi önkormányzatok energiastratégiával foglalkozó dokumentumainak az átdolgozására, valamint – a kutatás eredményeire támaszkodva – a települési energetikai önellátás irányába az első lépések megtételére.

4. A foglalkoztatási és gazdasági kutatások egyrészt az új rendszerek előállításával kapcsolatos munkaerőpiaci elemzésekre terjednek ki. Ennek során feltárjuk, mennyire import-igényes a rendszer kialakítása, illetve jelenleg milyen cégek foglalkoznak az érintett berendezések gyártásával. Emellett – támaszkodva a KSH adatbázisára – igyekszünk összeállítani azon cégek listáját, akik potenciálisan az érintett berendezések előállítói lehetnek, majd ezen javaslattal felkeressük őket. A kutatások másik jelentős irányát a fejlesztések (passzív házak kialakítása) hatásának költségvetési vonzatai képezik. Ennek keretében feltárásra kerül, mekkora adóbevételt és külkereskedelmi mérlegtöbbletet eredményezhet a berendezések Magyarországon történő előállítása, majd esetleges exportja, illetve milyen mértékű energia-import kiváltása válik lehetővé.

Kitűzött célok A lakosság megújuló energiaforrások fenntartható energetikai hasznosításával kapcsolatos véleményének a feltárása, a széleskörű alkalmazás pénzügyi feltételeinek a megismerése, és ezen információkra támaszkodva a lakossági aktivitás növelését szolgáló lépések kidolgozása. A fenntartható energetika és a megújuló energiaforrások szerepének feltárása a helyi önkormányzati dokumentumokban és a helyi önkormányzati gondolkodásban, valamint a témával kapcsolatos

önkormányzati dokumentumok színvonalának a javítása. A megújuló energiaforrások fenntartható energetikai hasznosításával kapcsolatos munkaerőpiaci helyzet feltárása, a gazdasági szereplők érdekeltté tétele, így további gazdasági szereplők bevonása a gyártásba, és ennek következtében a foglalkoztatási helyzet javítása. Az új rendszer kialakításával kapcsolatos pénzügyi hatások felmérése

Eddigi eredmények 1. A passzív házak vonatkozásában megállapítható, hogy az objektumok számának (1. ábra) időbeli alakulását tekintve jól megfigyelhető, hogy a növekedés a XX. század utolsó éveiben kezdődött, és a XXI. század első évtizedében igen egyenletes mértékű volt. A 2008-ban kezdődő gazdasági válság hatására ugyanakkor lefékeződött a növekedés mértéke: 2009 után az előző évhez képest minden évben csökkent az átadott új passzív házak száma és nagysága. A visszaesés a passzív házak számát tekintve volt nagyobb mértékű (a 2012-ben felépült passzív házak száma a 2009es értéknek mindössze 41,4%-a, míg a passzív házak alapterületét tekintve ez az érték 49,6%), ami arra utal, hogy ezekben az években inkább a nagyobb alapterületű beruházásokat részesítették előnyben.

1. ábra A passzív házak számának alakulása 1991 és 2012 között


A passzív házak földrajzi elterjedtségét vizsgálva jelentős térbeli koncentráció figyelhető meg: az összes épület több mint 85%-a Németországban és Ausztráliában épült (1. táblázat), amely alapvetően két tényezővel magyarázható. Egyrészt a passzív ház gondolata – mint már korábban utaltam rá – Németországban született, és ennek természetes következménye volt, hogy az ilyen jellegű épületek elsősorban itt jelentek meg. Másrészt a nyelvi azonosság és a térbeli közelség fontos szerepet játszott az ausztriai terjedésben. A harmadik helyet közel 6%-os értékkel Északnyugat-Európa foglalja el, míg a többi térség részesedése minimálisnak tekinthető. Az időbeli változásokat elemezve ugyanakkor több tendencia is jól megfigyelhető. Egyrészt az új évezred

első évtizedének a közepéig az említett két ország részesedése még a 95%-ot is meghaladta, és rajtuk kívül egyedül csak Északnyugat-Európában épült számottevő mennyiségű passzív ház. Az objektumok sikere, valamint az alkalmazott technológia tökéletesebbé és olcsóbbá válása ugyanakkor más országok építőire is jelentős vonzást gyakorolt, és ennek következtében az évtized végére már 20% fölé emelkedett a Németországon és Ausztrián kívül épült passzív házak aránya. Az említett két ország közül az előbbi szerepe továbbra is igen fontosnak tekinthető, Ausztria esetében azonban a 2010-es évtized első két évében egy jelentős visszaesés figyelhető meg.

1. táblázat A passzív házak megoszlásának változása földrajzi régiók szerint 1997 és 2012 között (%)

A – Németország, B – Ausztria, C – Északnyugat-Európa (Belgium, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Svájc), D – Közép-Kelet-Európa (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna), E – Skandinávia és a Baltikum (Dánia, Litvánia, Norvégia, Svédország), F – Dél-Európa (Görögország, Olaszország, Spanyolország), G – Amerika (Chile, Kanada, Amerikai Egyesült Államok), H – Ázsia és Ausztrália/Óceánia (Kína, Dél-Korea, Japán, Új-Zéland) A passzív házak különböző funkciókat szolgálhatnak (2. táblázat). A legfontosabb szerepet a lakófunkció tölti be, a második helyet az oktatási, míg a harmadikat a közigazgatási funkció foglalja el. A funkciók időbeli változásait elemezve ugyanakkor egy igen jelentős hangsúlyeltolódás figyelhető meg. A kezdeti időszakban (1990-es évek második fele) az elkészült épületek több mint 90%a a lakófunkció kategóriába tartozott, az ezredforduló után ugyanakkor fokozatosan nőtt a többi funkció jelentősége/fontossága. Ez a tény alapvetően arra vezethető vissza, hogy a technika tökéletesedésével és a pozitív tapasztalatok számának a növekedésével egyéb szereplők (elsősorban az állami szektor képviselői) körében is

egyre népszerű lett a módszer. Az utolsó négy év adatainak segítségével indokolható a passzív házak számát és nagyságát tekintve a 2009 utáni időszakban megfigyelhető jelenség, vagyis az a tény a passzív házak száma 2009 után nagyobb mértékben csökkent, mint a passzív házak alapterülete. A válság hatására visszaesett a csökkent a lakosság jövedelme, és így visszaesett ilyen irányú tevékenysége, az állami szektor ugyanakkor továbbra is fontosnak tartotta ezen beruházásokat, és mivel az ő finanszírozásában nagyobb méretű házak épültek, az alapterületben megfigyelhető visszaesés kisebb nagyságú volt.


2. táblázat A passzív házak funkcióinak időbeli változása 1997 és 2012 között (%)

A – 1997/1998, B- 1999/2000, C – 2001/2002, D – 2003/2004, E – 2005/2006, F – 2007/2008, G – 2009/2010, H – 2011/2012 * - például ikerházak, sorházak, társasházak A passzív épületek különböző funkcióinak földrajzi elterjedtségét vizsgálva több esetben is jól megfigyelhető az átlagtól való jelentős eltérés (3. táblázat). A lakófunkció kiemelkedő szerepet játszik a középkelet-európai régióban, és ugyanez állapítható meg a

közigazgatási funkcióról az amerikai kontinens, valamint Ázsia és Ausztrália/Óceánia, míg az oktatási funkcióról Skandinávia és a Baltikum, valamint az amerikai kontinens esetében.

3. táblázat A passzív házak funkciója földrajzi régiók szerint

A – Németország, B – Ausztria, C – Északnyugat-Európa (Belgium, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Svájc), D – Közép-Kelet-Európa (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna), E – Skandinávia és a Baltikum (Dánia, Litvánia, Norvégia, Svédország), F – Dél-Európa (Görögország, Olaszország, Spanyolország), G – Amerika (Chile, Kanada, Amerikai Egyesült Államok), H – Ázsia és Ausztrália/Óceánia (Kína, Dél-Korea, Japán, Új-Zéland)


A különböző funkciójú passzív házak természetesen eltérő alapterülettel épültek (2. ábra). A legnagyobb alapterülettel a szociális és egészségügyi épületek rendelkeznek, a második nagyobb csoportot az oktatási, közigazgatási, sport és vegyes hasznosítás jelenti. A piaci és

a lakófunkció esetében az átlagos alapterület már 1.000 m2-nél alacsonyabb, és természetesen sokkal kisebb a családi házak, mint a több lakás is magukban foglaló egyéb lakóépületek esetében.

2. ábra A különböző funkciójú passzív házak átlagos alapterülete (m2)

2. A zöldenergia átvételének hátterét elemezve megállapítható, hogy Magyarország, a megújuló forrásból származó energia termelést támogató eszközök közül közvetlenül a feed-in-tariff rendszert – vagyis a Kötelező átvételt (KÁT) – alkalmazza, különbséget téve az ipari termelők és a magánszemélyek által termelt megújuló energia átvétel szabályaiban. Emellett közvetlen beruházási támogatást, a kutatás-fejlesztés támogatását, és a felhasználás terjedését segítő oktatási, képzési és ismeretterjesztési programok támogatását alkalmazza. Célja a megújuló energia termelés hatékonyságának és hatásosságának növelése, a magyar megújuló energia célok elérése érdekében. Az eddigi tapasztalatok alapján, a KÁT rendszer felülvizsgálata megtörtént, azonban előremutató változtatást nem eszközöltek rajta, a KÁT-ot felváltó Megújuló- és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia kötelező átvételi rendszer (Metár) bevezetése továbbra is késlekedik, ami megkérdőjelezi Magyarország 2020-ig vállalt megújuló céljainak teljesülését.

A magyarországi KÁT-rendszer, a lakossági megújuló forrásból – jellemzően napelemmel – előállított villamosenergia termelés tekintetében nem ösztönzi az országos megújuló célok eléréséhez szükséges kapacitások kiépülését. A Metár 2013. január 1. óta húzódó bevezetése, az országkockázati felár további emelkedése, valamint – elsősorban a közepes és kisebb vállalkozásokat érintő – hitelkihelyezések erőteljes csökkenése tovább fokozza a szükséges beruházások elmaradását. A támogatási reform késlekedésének oka 2013-ig a súlyos forráshiány volt, majd ezt követően szak- illetve társadalompolitikai célok (rezsicsökkentés, parlamenti-, önkormányzati-, európai parlamenti választások 2014ben) előtérbe helyezése. A KÁT tarifák 2013. januártól történő, 2012-es infláció alatti emelése, hatékonyság javítására ösztönöz ugyan, azonban az ennek hatására jelentkező megújuló arány nem éri el a kapacitások extenzív bővülésével járó eredményeket. Mindezen tényezők ellenére, egy év alatt a lakossági PV kapacitások megduplázódtak, pusztán az


energia-megtakarítási előnyei miatt. Ez alapján a Metár-rendszer bevezetése várhatóan jelentős lakossági kapacitás bővülést indukálna, mely széleskörű pozitív gazdasági hatásokkal járna. Hozzájárulna az építőipar mélyrepülésének megállításához, a lakásállomány korszerűsödéséhez, lokális és decentralizált jellege miatt a kis és középvállalkozások pozícióit erősítené, alternatív bevételi lehetőséget jelentene a helyi lakosságnak, munkahelyeket teremtene, bővítené a társadalom megújuló energiahordozókkal kapcsolatos ismereteit. A fentiek alapján a Magyarország által is alkalmazott garantált áras átvételi rendszert hatékonyan alkalmazó országok érték el a legnagyobb kapacitásbővülést, ami a szinte kockázatmentes megtérülési mutatóknak

Passzív ház technológiával épült irodaépület (Bécs – Ausztria)

köszönhető. A kívánatos mértékű kapacitás kiépüléséhez kezdetben magas átvételi ár hosszú távú (15-20-25 év) garantálása szükséges. Az így kialakuló magas megújuló energia arány növeli az energiaforrások diverzifikációját és csökkenti az energiaimport függőséget. A megújuló energia alapú termelési költségek leszorítása érdekében, a technológiai fejlődéssel párhuzamosan az átvételi árakat fokozatosan csökkenteni kell, így a termelők elvégzik a technológiai korszerűsítéseket, ezáltal hatékonyabban termelnek, továbbá a túlzottan magas átvételi ár kockázatát a technológiánkénti differenciált átvételi ár alkalmazása hatékonyan csökkenti, mindezek hatására pedig csökken a fogyasztók energiaköltsége.


Passzív ház technológiával épült általános iskola (Aichtal Grötzingen – Németország

Passzív ház technológiával épült családi ház (Tourettes sur Loup – Franciaország)

Debreceni Egyetem és Széchenyi István Egyetem, Győr

9. Debrecen január december 31

Recommend Documents