Szakmai program I. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS CÉLJA

Szakmai program

I. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS CÉLJA A szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai, elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat. A végzett tanuló tevékenységét önálló vállalkozás keretei között is tudja folytatni. Alaptevékenység: nappali rendszerű képzés: 1. 9-10. osztály iskolai oktatása, tanulásukban akadályozott tanulók számára, 2. szakiskolai szakképzés az OKJ szerint Speciális szakiskolai (sajátos nevelési igényű) tanulók számára (1/11, 2/12 )

Jelenlegi folyamatok

A nevelőtestületünkben nagy áldozatokat kell vállalnia azért, hogy Fejér megyében élő hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, tanulásukban akadályozott /enyhe értelmi fogyatékos/ tanulóknak piacorientált szakmát, megfelelő elhelyezkedést és a munka világába való beilleszkedést és a munka világába való beilleszkedést biztosítani tudjuk. Vagyis az alkotó vezetőnek feladata, hogy a köréje, melléje rendelt erőforrásokat maradéktalanul kihasználja és az intézmény szolgálatába állítsa. Képes legyen az erőforrások utánpótlására, szükség szerinti átcsoportosításra, hisz a vezetői munka eredményessége az erőforrások hatékony működtetésétől függ. Az igazgató feladata a munka szervezése során mindig szem előtt tartani, hogy mindenki olyan és annyi feladatot kapjon és végezzen el, amire, és amennyire a legjobban képes. Az igazgató egyszemélyi felelős, de az elvégzendő feladatok megfelelően feloszthatók. Ehhez megfelelő szervezetet kell létrehozni, ahol mindenki pontosan tudja a feladatait, kötelességeit, jogait. 1

1.1.

Célkitűzés

A speciális szakiskola célja, hogy a gyógypedagógiai alapfokú nevelőoktató munka eredményeire támaszkodva a munkahelyekkel

együttműködve nyújtson differenciált

segítséget a szakmatanuláshoz, a társadalmi beilleszkedéshez, a felnőtt életre felkészüléshez, ezzel tegye képessé a fiatalokat arra, hogy társadalmunk rendezett életvitelű, eredményesen dolgozó tagjaivá váljanak. A speciális szakiskola a központi idegrendszert, valamint az érzékszerveket ért károsodás következtében eltérő fejlődésű – az érvényben lévő jogszabályok alapján az alapfokon már áthelyezett és az alapfokú iskolát elvégzett – fiatalokat nevelő középfokú nevelési-oktatási intézmény. A speciális szakiskola általános társadalmi funkciója, hogy a többi középfokú iskolában tanulókkal fogyatékosságuk miatt együtt haladásra képtelen fiatalok számára biztosítsa az alapfokú iskolában közismereti műveltség elmélyítését, szakképzését társadalmilag hasznos munkavégzésre való felkészítését. A speciális szakiskola olyan szakmai képzést nyújtó nevelőiskola, amelynek feladata az egész személyiség, a fizikai teljesítőképesség fejlesztése és az értelmes munka szeretetére nevelés. A speciális szakiskola átfogja és befolyásolja a tanulók egész élettevékenységét: a szakmatanulást, a közösségi-közéleti tevékenységet, a szabadidő eltöltését. Mindez megköveteli az iskola nyitottságának, társadalmi kapcsolatainak szélesítését, a munkahelyen és az iskolán kívüli nevelési tényezők koordinálását, hatásrendszerük tudatos felhasználását. •

Hatékony oktatás

•

Emberközponti iskola

•

Gyermek-centrikus iskola

•

Különös gondozás

•

Rehabilitáció

Rehabilitációs nevelésünk célja a tanulók szocializációja. Végcél az eredményes társadalmi integráció. 2

1.2. •

Az intézményi nevelő-oktatómunka fő feladatai:

nyújtson minden tanulónak korszerű szakmai alapműveltséget, amely elősegíti a minél teljesebb kibontakozását,

•

tartsa szinten és mélyítse el az alapfokon megszerzett műveltségi anyagot,

•

nevelje ki a tanulókban a munkafegyelmet és a közösségi magatartást,

•

pályaválasztását

•

tegye képessé a tanulókat a munka esztétikumának felismerésére, a rendezett munkahelyi környezet megteremtésére és megóvására,

•

munkabíró, egészséges, edzett fiatalokat neveljen,

•

mindezzel tegye képessé a tanulókat a szakképesítés megszerzésére.

Az értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése az 1997. évben kiadott 23/1997/VI.4. M.K.M. rendelet módosításai, irányelvei alapján a szellemi és fizikai terhelhetőségüknek figyelembevételével: •

korszerű és tudományos alapokon nyugvó, továbbfejleszthető ismeret és szakmai tananyagok közvetítése,

•

képessé tenni őket az értékek meg-, felismerése és azok befogadására,

•

kialakítani bennük egymás másságainak elfogadását és a társadalomba való beilleszkedés módját,

•

a 9-10. évfolyamon általános műveltséget megalapozó oktatásban részesíteni tanulóinkat, felkészíteni őket az alapműveltségi vizsgatétekre, egyénileg képességeik szerint,

•

előkészíteni őket az OKJ-ban szereplő szakmák elsajátítására, a szükséges szakmai vizsgákra,

1.3.

További feladataink

Az anyanyelvi nevelés, a kommunikációs képességek fejlesztése, beszélgetések, szituációs játékok során. A mindennapos testedzés biztosítása. Nyelvoktatási lehetőség biztosítása az érdeklődő tanulóknak. Alapvető számítástechnikai ismeretek, kellő gyakorlási lehetőségek biztosítása. •

Környezeti nevelés 3

•

Egészségnevelés.

Fejleszteni kívánjuk tanulóink viselkedéskultúráját, a társadalmi beilleszkedésük módjait, megerősíteni és alkalmazni a megszerzett ismereteket. Fejleszteni

és

érvényesíteni

kívánjuk

a

tanulói

önállóságot,

tevékenységek,

tevékenykedtetések során keresztül. Gyakoroltatni, tudatosítani az önálló életvezetési technikát.

1.4.

•

Speciális módszerek és eljárások

Biztosítsa, hogy a nevelés minden egyes fiatal esetében szerves folytatása legyen a megelőző intézményes és családi nevelésnek. Szükség szerint differenciált fejlesztéssel és egyéni korrekcióval segítse az eltérő egyéni sajátosságokból

eredő

hátrányok

kiegyenlítését

/habilitáció-

rehabilitáció/. •

Vegye figyelembe, hogy a károsodás következményei a tanulók személyiségében a sokoldalú szakmai és korrekciós fejlesztéssel jelentősen ellensúlyozhatók. Kísérje figyelemmel a tanulók fejlődését a szakmai nevelés egész ideje alatt.

•

Minden rendelkezésére álló eszközzel segítse elő, hogy a szakmai képzés ideje alatt lehetőleg valamennyi tanuló eredményesen befejezze az iskolát.

•

Valósítson meg konkrét gyógypedagógiai tevékenységet: a közismereti tantárgyak gyógypedagógus által történő tanításával, az egyéni korrekció gyógypedagógus által történő végeztetésével, valamint a tanítási időn és a tanműhelyekben, vagy iskolán kívüli közösségi élet, a kulturális és sporttevékenység gyógypedagógiai tanár által történő irányításával.

•

Az épen maradt és sérült funkciók fejlesztése.

•

A terápiás személyiségfejlesztés.

•

Nevelési tréningek

•

Csoportbontás

•

Egyéni foglalkozási forma

•

4

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek 1. Szokások - követelmények kialakítását célzó, - gyakoroltatás beidegző módszerek - segítségadás - ösztönzés

Közvetett módszerek - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése, - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása, - hagyományok kialakítása - követelmények - ellenőrzés - ösztönzés

2. Magatartási - elbeszélés - a nevelő részvétele a tanulói közösség modellek tevékenyégében - tények és jelenségek bemutatása bemutatása, - a követendő egyéni és csoportos minták közvetítése - műalkotások bemutatása a kiemelése a közösségi életből nevelő személyes példamutatása - szituációs játékok Tudatosítás (meggyőződés kialakítása )

1.

magyarázat, beszélgetés a tanulók önálló elemző munkája

felvilágosítás a betartandó magatartási normákról vita

A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Iskolánk feladata speciális tevékenység. A fogyatékos gyermekre irányul, akinek fejlődés menete, személyiség szerkezete eltér a normálistól s ezért fejlesztésük sérülés-specifikus feladatokat igényel. A sérült személyiség fejlesztésének folyamatában a sérült funkciókat is korrigálni kell. •

az érzékelést,

•

észlelést,

•

figyelmet,

•

emlékezetet 5

•

képzeletet,

•

gondolkodási műveleteket,

•

érzelmi – akarati életet,

•

motivációt,

•

magatartást,

•

cselekvést,

•

analizist – szintézist.

A sérült személyiség fejlesztését egységes folyamatként értelmezzük, nemcsak a sérült funkciót, hanem a gyermek egész személyiségét fejlesztjük. Célunk, hogy a sérült funkciókat a jól bevált gyógypedagógiai speciális nevelési és oktatási módszerekkel olyan szintre fejlesztjük, hogy a gyermekből, a társadalmi elvárásoknak megfelelő ember váljék. Fejlesztő tevékenységünk során nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a pedagógiai programban érvényesüljön a gyermek sokirányú fejlesztése. A személyiségfejlesztés nem határolható el a sérült gyermek más funkcióitól. A fejlesztés tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon folyik. Tanórán fejlesztési célok: - önismeret, önértékelés, akaraterő fejlesztése, empátiás érzék fejlesztése, felelősségvállalás.

Módszerek: •

szenzomotoros tréning

•

konduktív mozgásnevelés

•

kommunikációs oktatás

Tanórán kívül: •

szakkörök,

•

lovas terápia

A közösségfejlesztés A közösségfejlesztés a közösségek kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van az egyes iskolai közösségeknek, pedagógusoknak, mint 6

közösségfejlesztőknek. Bátorító, ösztönző, informáló munkájuk segítheti, kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi formákat, erőforrásokat. A közösségfejlesztés a pedagógiai program egyik célkategóriája. Kiemelt feladatok •

a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében,

•

aktív, dinamikus kapcsolatot teremteni az egyén és a társadalom között,

•

olyan fiatalokat nevelni, akik az információs környezetben jól eligazodnak, s azt kritikai módon használják,

•

harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel.

Fő fejlesztési irányok, feladatok, tevékenységi formák. Nyitottság, tolerancia A tanulók legyenek nyitottak és megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák és vallások, a másság iránt, tolerálják és becsüljék ezeket. (etnikai program )

Környezetvédelem Kapcsolódjanak be a tanulók közvetlen környezetük védelmébe, a környezeti értékek megőrzésébe, gyarapításába.

Kommunikációs kultúra •

önálló ismeretszerzés fejlesztése

•

ki kell fejlesztenünk a tanulókban a vélemény, az érvek kifejtésének és értelmezésének képességeit és technikáit (véleményformálás, érvelés, párbeszéd, vitakultúra)

Tanulóink fejlődésének fejlesztésének életkori szakaszai: A pubertás kor /12-16 év/

Jellemző jegyek: önmegismerés, önállósulási törekvés, véleményalkotás, Pályaválasztás

7

Postpubertás kor /17-20 év/

Jellemző jegyek: értékrend, kommunikáció, fizikai munka, döntési képesség, Társadalmi aktivitás Személyiség fejlődésük változatos, függ attól, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési rendellenességet mutatnak. Tanulási folyamatukban megfigyelhető a •

téri tájékozódás

•

finom motorika

•

figyelem koncentráció

•

bonyolultabb gondolkodási folyamatok

•

kommunikáció

•

a szociális alkalmazkodás

Továbbfejlesztések valósíthatók meg rehabilitációs foglalkozásokon is. Eredmény a nevelés és oktatás egységével érhető el. Tanórán kívüli személyiségfejlesztő foglalkozások.

A

•

szakkörök

•

sportfoglalkozások

•

kirándulások

•

könyvtár

•

táborok

•

múzeumlátogatások

személyiségés közösségfejlesztés tevékenységi formái, szervezeti keretei

megvalósításának

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és differenciálást.

8

Tanórán kívüli lehetőségek: •

diákokkal való egyéni foglalkozások /versenyre felkészítés, versenyeken való részvétel/

•

kirándulások

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tevékenységek, iskolai hagyományok Hagyományok: Házi versenyek (tantárgyi-, szakmai-, kulturális és sport) Országos versenyeken való részvétel.

Egyéb hagyományok •

szavalóverseny április 11. (József Attila napok )

•

kirándulások

•

farsangi bál,

•

ballagás

•

mikuláskor, karácsonykor ajándékozás

•

nyári táborok (alkalmi táborok)

•

a Föld napja

•

A Kihívás napja

Könyvtár

2.

Beilleszkedési és magatartási zavarok

Manapság egyre nő az érzelmileg sérült, neurotikus, beilleszkedési zavarokkal küzdő ínadaptált gyermekek száma. Ez a tény mind az általános iskolai, mind a speciális iskolába járó tanulókra vonatkozik. Iskolánkba értelmileg különböző súlyosságban sérült tanulók járnak. Márpedig az oligofrén egyén semmiképpen sem azonosítható az ép gyermekkel. Közöttük ugyanúgy találkozhatunk legkülönfélébb jellegű gyermekekkel, mint az épek között, csakhogy ezeket a jellegbeli különlegességeket az értelmi fogyatékosság ténye módosítja. Míg az ép gyermek 9

személyiségét a harmonikus fejlődés jellemzi, addig a sérült egyén személyisége diszharmonikus. Nemcsak izoláltan az intellektus defektusáról van szó, hanem messze túl az értelmi funkciók zavarán, az egész személyiség sérüléséről is.

A beilleszkedési és magatartási zavar definíciója A beilleszkedési és magatartási zavaros gyermekek azok, akiknek magatartása nem megfelelő, jelentősen eltér az adott korban megkívánható, helyes magatartástól és az adott korban megkívánható, helyes magatartástól és az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni. Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés is szolgál. Használatos a: beilleszkedési zavar, magatartási rendellenesség, nehezen nevelhetőség, ínadaptált magatartás, érzelmi zavar, stb.

A beilleszkedési és magatartási zavarok okai A fogyatékos személyisége /genetikai okok pl.: kromoszóma eltérés, genetikailag determinált kedvezőtlen alkat, stb./ A fogyatékosság súlyossága nem feltétlenül korrelál a személyiség zavarral. A szomatikus jegyek gyakran utalnak a sérülést létrehozó genetikai okokra /pl. Down-kór/ és ezzel együtt a velejáró személyiség károsodásra is. Aktuális környezeti tényezők Család A személyiség fejlődésében 0-6-7 évig a családi környezetnek van domináló hatása. Leggyakoribb okok: kényeztetés, túlzott szigor, nem kívánt gyermek, diszharmonikus családi légkör, csonka család, szülők negatív személyiségvonásai, a gyermek önállósági vágyának elnyomása, negatív szocio - kulturális háttér, stb.

A beilleszkedési és magatartási zavarok megjelenési formái, jellegzetességei, tünetei Idegesség, figyelmetlenség, alvási zavarok, hibás automatizmusok /ticek/, beszédzavarok, étvágytalanság, hisztéria, félénkség, gátoltság, agresszió, csekély teherbíró képesség, fejfájás, dac, csökkentértékűség érzés, túlértékelés, szemtelen magatartás, regresszió, csökkent frusztráció tűrés, hyperaktivitás, kleptománia, stb.

10

A beilleszkedési és magatartási elvárások többnyire alkalmazkodnak a fogyatékosság minőségéhez és súlyosságához. A súlyosabb fogyatékosok között több problematikus gyermek van, mint a kevésbé súlyosak között, mivel a társadalmi elvárások alkalmazkodnak a sérülés mértékéhez. Az enyhe fokban értelmi sérültek, akikkel szemben maradéktalanul elvárjuk az épek társadalmába való beilleszkedésüket – nehéz helyzetbe kerülnek. Mint már említettük az értelmi sérülés gyakran párosulhat személyiség károsodással, így az enyhe fokban értelmi sérültek akaratuktól függetlenül nem tudnak megfelelni a társadalmi elvárásoknak. Az oktatás fontosságát figyelembe véve még több energiát kéne fordítani a személyiségfejlesztésre és az utógondozásra is. Javasolnánk egy utógondozói hálózat kiépítését, amennyiben a törvény biztosítani fogja.

Fejlesztési terápiák Ha a károsodások felismerése minél korábban megtörténik s a szakszerű gondozás, fejlesztés, nevelés azonnal megkezdődik, a személyiség sérülése a károsodás súlyossági fokától függően megelőzhető, enyhíthető, de legalábbis nagymértékben kedvezően befolyásolható.

Osztálykereten belül Fejlesztési célok: önismeret, önértékelés, akaraterő fejlesztése, frusztráció tűrés, közösségi viselkedés, empátiás érzék fejlesztése stb. Módszerek: •

pozitív tulajdonságokra építés

•

dicséret, ösztönzés, jutalmazás

•

egyéni bánásmód

•

differenciált oktatás

•

kapcsolattartás a családdal

Osztálykereten kívül Az osztálykeretekben meg nem oldható problémákban segítséget nyújt: 11

3.

•

szakkörök

•

egyéni foglalkozások –gyógy-lovaglás,

•

Speciális tevékenységei:

•

nyomon követése a tanulónak ifjúságvédelmi felelős révén

•

megfelelő érzelmi kapcsolatok kialakítása

•

önismeret fejlesztése (milyen vagyok)

•

önvizsgálat kialakítása

•

társismeret, kapcsolatfejlesztése

•

lelki egészség helyreállítása

•

beilleszkedés, én-védelem kialakítása

•

iskolán kívüli tevékenységbe a tanuló bevonása

•

kulturális programokba való mozgósítás A tehetség, tevékenység

képesség

kibontakozását

segítő

képesség,

Az intézményi céloknak való megfelelés: Iskolánkban – jellegéből adódóan – különleges problémákkal küszködő gyermekeket oktatunk. Tanulóink nagy része tanulási nehézségekkel küzd, túlmozgásos vagy éppen túlságosan visszahúzódó, érzelmileg és intellektuálisan is elmaradnak ép társaikból, sok esetben testi rendellenességekkel küzdenek. Az ilyen jellegű rendellenességekben szenvedő gyermekek esetében a környezetből érkező információ felvétele illetve annak feldolgozása nehézségekbe ütközik, következésképp a gyermekek elképzelése környezetükről sokszor torzul. A környezeti ingerek pontatlan felfogása miatt fogyatékos tanulóink önértékelése rendkívül alacsony. Hiányosságaik az iskolán kívüli, teljesítményt nem kívánó helyzetekben is megmutatkoznak. Tanulóinknak még ép társaiknál is nagyobb szükségük van olyan tevékenységek gyakorlására, mely felkelti érdeklődésüket, amely iránt fogékonyak, amikor olyasmit tehetnek, amire méltán büszkék, ami kiváltja a környezet elismerését.

12

A tehetséggondozás formája: Iskolánkban az oktatás kiscsoportos jellegű, így a nevelők részéről a gyermek több megbecsülést, figyelmet, elismerést, segítséget kap. Ez az oktatási forma lehetőséget nyújt az egyéni problémák feltárása mellett a fejlettebb vagy talán kiemelkedően fejlett képességek felismerésére is. Tanulóink esetében az időben felismert képességek továbbfejlesztése pályaválasztásukat segíti. Tehát a szakköri munka a személyiség kibontakoztatását túl gyermekeink továbbtanulásában is jelentős szerepet játszik. Az iskolában dolgozó pedagógusok jól ismerik tanítványaikat, azok testi, szellemi és pszichés fejlettségét, érdeklődési körét. A gyermekek kiválasztását és a megfelelős szakkörre irányítását az osztálytanítók a szakkörvezetőkkel együttműködve végzik. Szakköreinken természetesen a kevésbé tehetséges, de nagyon érdekelődő gyermekek is részt vehetnek. Iskolánkban a szakkörvezető tanárok minden érdeklődő gyermek számára megadják a lehetőséget, hogy egy új, nekik tetsző tevékenységben vehessenek részt.

Tantárgyi rendszer és óraszámok az enyhe értelmi fogyatékos tanulók előkészítő szakiskolái és a speciális szakiskolák 9–10. évfolyama számára

TANTÁRGYAK Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Élő idegen nyelv Matematika * Informatika Környezetismeret Természetismeret Természetismeret – Biológia, egészségtan Természetismeret – Fizika * kémia Földrajz Ének-zene Rajz és kézművesség Életvitel és gyakorlati ismeretek Pályaorientáció Szakmai alapozó *

SZAKASZOK – ÉVFOLYAMOK MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ 9. ÉVFOLYAM 10. ÉVFOLYAM 4 2 2 4 2 0 0 1 2, (1+1,) 1,5 0 0 0 2 4,5

4 2 2 4 2 0 0 1 2, (1+1,) 1,5 0 0 0 0 6,5 13

Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötött óraszám Kötelező óraszám Szabadon tervezhető órák KT. 52§. (6) alapján a rehabilitációs foglalkozás időkerete a heti kötelező óraszám 15%-a KT. 52§. (7) alapján a nem kötelező tanórai foglalkozás időkerete a heti kötelező óraszám 45%-a Mindösszesen:

2 1 27,5 27,5 2 4

2 1 27,5 27,5 2 4

12

12

43,5

43,5

* nem kötelező óraszám terhére tervezve (9. és 10. évfolyamon is):

II. A szakképző évfolyamok heti óraterve Tantárgy A) Kötelező tanórák Anyanyelv és kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalmi - és gazdasági ismeretek Egészségtan Vállalkozói ismeretek Informatika, számítástechnika Testnevelés Osztályfőnöki, szocializáció Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet

B) Rehabilitáció és habilitáció C) Nem kötelező. tanórán kívüli foglalkozások. D) Tehetséggondozás, felzárkóztatás Összesen:

I./11.

II./12.

30

30

1,5 1 1,5

1,5 1 1,5

1

1

1 0,5 0,5 1,5 0,5 15 6 3

1 0,5 0,5 1,5 0,5 15 6 3

1

1

1

1

35

35

14

III. KÖZISMERETI TANTÁRGYAK

III./1. ANYANYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

Célok, feladatok Olyan helyi tanterv kidolgozása, amely figyelembe veszi a hozzánk kerülő tanulók eltérő nyelvi tudásanyagát, kommunikatív képességeit, a hozzánk kerülés körülményeit, az eddigi teljesítményszintet. A tanulócsoportok heterogenitása miatt törekedünk a felzárkóztatásra, az esélyegyenlőség megteremtésére. Kiemelt céljaink közé tartozik, hogy minden tanulók helyesen, szabatosan, szépen, kifejezően használja anyanyelvét akár szóban, akár írásban. Az 1-10. évfolyamon tanult nyelvi ismeretek áttekintése, rendszerezése, a megszerzett ismeretanyag szinten tartása. A felmerülő hiányosságok pótlása. A kulturális hátrány csökkentése, önálló, tudatos ismeretszerzésre való nevelés. Követelmények Az eddig elsajátított ismeretanyagban való biztos tájékozódás. A magyar helyesírás alapvető szabályainak ismerete, alkalmazni tudása. Tiszta rendezett íráskép, biztos, értő olvasástudás. Kreatív szövegalkotás. A tanulást segítő műfajok ismerete: vázlat, jegyzetkészítés. Gyakorlottság a szótárak és egyéb segédeszközök használatában. Elbeszélő, leíró fogalmazás készítése szabadon választott vagy kijelölt téma alapján. Egyszerű, rövid szövegek összefoglalása, címadás. Önállóan tudjanak megfogalmazni levelet (hivatalos-, magánügyben), kérvényt, önéletrajzot. Tananyag az I./11. évfolyam számára 1. 2. 3. 4.

A magyar nyelvre vonatkozó általános ismeretek A magyar helyesírás alapelvei Hangtan, hangtani ismeretek Szótan, szótani ismeretek

2 óra 8 óra 10 óra 8 óra

15

1. témakör: A magyar nyelvre vonatkozó általános ismeretek - 2 óra Cél: A beszéd és a nyelv mibenlétének megismertetése, kialakulásának folyamata. A korábbiakban megszerzett ismeretek felelevenítése, rendszerezése. A témakörrel kapcsolatosan új ismeretek közlése. A nyelv mibenlétének tudatosítása, a nyelv sokrétűségének bemutatása. A magyar nyelv helye - a finnugor nyelvcsalád. Nyelvünk életének változása a finnugorságtól napjainkig. Nyelvjárások, köznyelv. Követelmény: A tanuló képes legyen eligazodni a magyar nyelvre vonatkozó általános ismeretekben. Tudja nyelvünk eredetét, helyét, szerepét, használja azt pontosan, szabatosan mindenféle élethelyzetben, szóbeli és írásbeli formában egyaránt. Törekedjen nagyobb szókincs megalapozására, továbbfejlesztésre. Ismerje a nyelv rétegződését, főbb jellemzőiket. Tartalom: A beszéd és a nyelv A nyelv mibenléte A nyelv sokfélesége Nyelvünk eredete, változékonysága és állandósága A nyelv sokrétűsége A nyelvjárások - a nyelvjárási szókészlet A köznyelv és a nyelvjárások A magyar nyelv rétegződése különböző szempontok alapján, rendszerbe sorolásuk Értékelés, ellenőrzés: A tanulók munkájának folyamatos figyelemmel kísérése. Differenciált, egyéni és csoportmunkák. Feladatlapok, tesztlapok megoldása. 2. témakör: A magyar helyesírás alapelvei - 8 óra Cél: Helyesírásunk alapelveinek ismerete, megfelelő használata a kiejtés szerinti írásmód gyakorlása ▷ a szóelemző írásmód gyakorlása ▷ az egyszerűsítő írásmód gyakorlása ▷ a hagyományos írásmód gyakorlása Nyelvtani és helyesírási biztonság szóbeli vagy írásbeli szövegalkotásban. ▷

Követelmény: Helyesírási rendszerünk alapelveinek ismerete, helyesírási tollbamondásnál és a tanult szövegtípusok alkotásánál. A magyar helyesírás szabályai c. könyv segítségével önálló hibajavítás. Megfelelő rendezettségű íráskép kialakítása.

biztonság

elérése

16

Tartalom: A kiejtés szerinti írásmód: - a magánhangzók időtartamában fő változást mutató főnevek helyesírása: - A mássalhangzók időtartam - jelölésének megkülönböztető szerepe. - Toldalék nélküli és toldalékolt szavak helyesírása az időtartam jelölésével. - Ékezetek pótlása megadott szövegekben, mássalhangzók pótlása, hibakeresés, tollbamondás. A szóelemző írásmód: - A kiejtés és írásmód közötti eltérések felismerése. - Zöngés és zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése. - Megadott hibás szövegek javítása. - Tollbamondás Az egyszerűsítő írásmód: - A többjegyű betűk fogalmának pontos ismerete, a kettőzésükre vonatkozó szabályok. - Az összetett szavak fogalmának ismerete és az összetett szavak helyesírási tudnivalói. - A három egymás mellé kerülő azonos mássalhangzós szavak helyesírási tudnivalói. A hagyományos írásmód: - A j hang pontos jelölése közhasználatú szavakban. - A j hang helyesírása önálló szövegalkotás során. - A ly-t tartalmazó szavak helyesírása. - A régi családnevek helyesírása. - A gyakran használt régies családnevek helyesírása. Értékelés, ellenőrzés A tanulók munkájának folyamatos figyelemmel kisérése. Feladatlapok, tesztlapok használata Hibásan írott szövegek javítása (j, ly) Tollbamondás. Másoltatás (régi családnevek helyesírása). Mondatalkotási gyakorlatok (szópárok: pl. fogja - foglya) alkalmazása. 3. témakör: Hangtan, hangtani ismeretek - 10 óra Cél: A magyar nyelv hangzóinak pontos kiejtése, jelölésük írásban. A hangképzés folyamatának ismerete. A beszédhangok csoportosítási szempontjai. A betűrend szerepe, fontossága. A hangok egymásra hatásának törvényszerűségei. Beszédhibák, kiejtési hibák. Hangsúly, hanglejtés, szünet, beszédtempó. Szótagolás, elválasztás. Tagolt, tiszta, szép magyar beszédre nevelés. 17

Követelmény: Ismerjék a tanulók a hangképzés folyamatát (biológiai - élettani alapok). Ejtsék pontosan, hibátlanul a hangokat. Jelöljék megfelelően a magánhangzók és mássalhangzók rövidségét, hosszóságát. Ismerjék pontosan a magyar ábécét. Tudjanak ábécé sorrendbe sorolni szavakat, fogalmakat. Ismerjék a hangrend törvényszerűségeit (magánhangzó - illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, hangkivetés, rövidülés). Törekedjenek folyamatosan az észlelt beszédhibák, kiejtési hibák javítására. Tudják a szótagolás és elválasztás szabályait. Élőbeszédben törekedjenek a helyes hangsúlyozásra, hanglejtésre, megfelelő beszédtempó alkalmazására. Tartalom: A magyar nyelv hangkészlete, jelölésük szabályai írásban. A hangképzés folyamata. A betűrend, a betűrendbe sorolás szabályai. Magas és mély magánhangzók. Zöngés és zöngétlen mássalhangzók. A hangrend. Az illeszkedés szabályai. Beszédhibák, kiejtési hibák felmérése, állandó javítása. A szótagolás és elválasztás szabályainak pontos ismerete. Értékelés: A tanulók munkájának folyamatos figyelemmel kísérése. Feladatlapok, tesztlapok megoldása. A tanult ismeretek alkalmazni tudása írásos beszámolóikban, dolgozataikban. Részvétel közös munkában, kiejtési hibák kiigazítása. Szabatos, tiszta beszédre nevelés. 4. témakör: Szótan, szótani ismeretek - 8 óra Cél: Tudatosítani a tanulókban, hogy a nyelvünkben használt szavakat tulajdonságaik alapján szófaji kategóriákba soroljuk. A szavakat jelentésük, mondatbeli szerepük és alaktani sajátosságok szerint csoportosítjuk. A már meglévő ismeretekre támaszkodva ( az esetleges hiányok pótlásával) szilárd alapokra helyezni a tanulók szótani ismereteit. Tovább kell bővíteni, színesíteni a tanulók szókincsét, megértetni szükségességét (társadalmi elvárások, munkahely, stb.). Önálló írásbeli és szóbeli szövegalkotás folyamán színesebb, stilisztikailag értékesebb mondanivaló megfogalmazása. A szóalkotás módjaival való megismerkedés. Követelmény: Biztos alapokon nyugvó szótani ismeretek elsajátíttatása, alkalmazása. A toldalékok fajtáinak ismerete, felismerésük a szavakban. 18

Jártasság a szóképzésben (igeképzés - névszóképzés), szóösszetételben, összetett szavak képzésében, mozaikszó-alkotásban, ezek jelentésének ismerete. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése, annak szépítése a szóbeli, írásbeli megnyilatkozásokban. Tartalom: Aktív és passzív szókincs bővítése. Szófajok: ige névszók igenevek határozószók viszonyszók mondatszók A toldalékok fajtái, jelölésük. A szóalkotás módjai. A szavak jelentése, hangalak és jelentés megkülönböztetése, rokon értelmű, hangutánzó szavak. Értékelés: A tanulók írásbeli és szóbeli munkájának folyamatos figyelemmel kísérése. Feladatlapok, tesztlapok használata. Játékos nyelvi gyakorlatok során szóalkotási, szófejtési szókereső feladatok megoldása. „Játék a szavakkal” különböző helyzetgyakorlatok beiktatása alapján. Helyesírási gyakorló feladatlapok megoldása. Tananyag a 2/11. évfolyam számára 1. Mondattan 2. Szövegtan 3. A stílus Összes:

9 óra 7 óra 6 óra 22 óra

1. témakör: Mondattan - 9 óra Cél: A már megszerzett ismeretek alapján biztos mondatelemzési tudás elsajátítása. A mondatok alkotásának szabályai. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. Írásbeli, szóbeli fogalmazásban a mondatfajták megfelelő alkalmazása, a mondatok megválasztásának stílusbeli szerepe, jelentősége. Követelmény: A mondatrészek szerepének felismerése, biztos jelölésük. A mondatrészek neve, kérdéseik. Mondatok a beszélő szándéka szerint - felismerésük, írásjeleik. A mondatok szerkezetük szerint - különböző fajtáik, felismerésük. Helyes mondatelemzési képesség. A szófajok, mint mondatrészek. Mondatalkotás megadott szempontok alapján. A mondatok szerkezeti ábrázolása. 19

Tartalom: Szószerkezetek (szintagmák) Mondatok a beszélő szándéka szerint, írásjelei. Mondatok minőségük szerint (állító - tagadó mondatok). Mondatok szerkezetük szerint. Mondatok különféle beszédszituációkban. Állandósult szókapcsolatok. A mondatrészek fajtái, kérdései, jelölésük (alany, állítmány, tárgy, határozók, jelzők). Az összetett mondatok. Ellenőrzés, értékelés: A tanulók munkájának folyamatos figyelemmel kisérése. Feladatlap, tesztlap, munkafüzet. Hibásan irt mondatok javítása. Mondatelemzési gyakorlatok. Állandósult szókapcsolatok gyűjtése. Helyesírási gyakorlatok a mondatok körében. Szituációs játékok - mondatszerkesztési feladatok. Megadott témáról önálló fogalmazás készítése (figyelemmel a mondatok fajtáira, minőségére). Stilisztikai gyakorlatok. 2. témakör: Szövegtan - 7 óra Cél: A szöveg jellemzőinek felismertetése (mondathalmaz vagy szöveg). A szöveg a kommunikációs folyamatban, szerepe. A szöveg és a beszédhelyzet közötti összefüggő felismertetése. A szövegek értelmes, kifejező olvasása. Szövegírás a helyesírási normák betartásával. A különböző szövegfajták megismertetése. Elbeszélő és leíró fogalmazás íratása szabadon választott vagy megadott téma alapján. Követelmény: Szabatos kifejezés élőszóban, írott szövegben. Egyszerű, rövid szövegek összefoglalása, a téma megnevezése, tények, adatok kiemelése. Önálló szövegalkotási gyakorlatok. Megadott terjedelmű szöveg megfelelő tempójú néma és hangos olvasása. Tartalom: A szöveg jellemzői. A szövegfajták (elbeszélés, leírás), jellemzőik, anyagelrendezésük. A szöveg szerkezete (összefüggések a grammatikával). A cím és szerepe. A iskolában használt szövegfajták. Ellenőrzés, értékelés: A tanulók munkájának folyamatos figyelemmel kisérése. Önálló szövegalkotási gyakorlatok megadott téma alapján. 20

Szövegtípusok, szövegfajták felismerése. Címalkotási gyakorlatok. A szöveg összetartó eszközeinek felismerése, alkalmazása. Elbeszélés, leírás készítése megadott szempontok alapján. 3. témakör: A stílus - 6 óra Cél: A stílus, mint kifejezésmód az emberek életében, a stílus szerepe. Megismertetni a tanulókat a nyelv főbb stílusrétegeivel, azok jellemzőivel. A stílusteremtő eszközök megismertetése, használata. A mindenkori mondanivalónak megfelelő nyelvi stílus. Követelmény: A tanuló ismerje fel és tudja használni a megfelelő helyzetekben a megfelelő stílusárnyalatokat, különös tekintettel a hivatali stílus jellemzőire, legyen képes megfogalmazni hivatalos okiratot. Szabatos, érthető, kifejező stílus elsajátítása. Választott szöveg különböző stílusárnyalatokban történő felolvasása. Stílusalakzatok, szóképek felismerése a szövegben. Írjanak megadott stílusban, megadott hosszúságú szöveget. Önéletrajz elkészítése. Tartalom: A stílus, mint kifejezésmód. A stílust befolyásoló tényezők. Nyelvünk főbb stílusrétegei. Társalgási stílus. Tudományos stílus (cikk, tanulmány, vita, hozzászólás). Publicisztikai stílus (hír, hivatalos közlemény, tudósítás, riport, közlemény, interjú, kritikák). Hivatalos stílus - levél (magánlevél, hivatalos levél). Önéletrajz. Kérvény. Szépirodalmi vagy művészeti stílus. Ellenőrzés, értékelés: A tanulók munkájának folyamatos figyelemmel kisérése. A főbb stílusrétegek felismerése. Hivatalos okirat - kérvény elkészítése. Levélírás magán és közéleti célra. Választott szöveg felolvasása különböző ismérv alapján. Önállóan megfogalmazott vélemény időszerű témákról. Önéletrajz írása.

21

A KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGFEJLESZTÉS (ANYANYELV) PROGRAMJA1 Célok, feladatok A kommunikációs készségfejlesztés tanításának célja, hogy: - korszerű kommunikációs alapismereteket nyújtson a tanulóknak; - megismertesse az alapfogalmakat és alkalmazásukat a mindennapi életben; - bemutassa a verbális és a metakommunikációs technikák alapelveit és alkalmazását; - elsajátíttassa a kulturált viselkedés szabályait; - megismertesse a kedvező én kép kialakításának módszereit; - tegye képessé a tanulókat arra, hogy munkájuk során tudjanak direkt és indirekt módon jó kapcsolatot teremteni, azt fenntartani kollégáikkal, feljebbvalóikkal és klienseikkel; - segítse elő a kommunikációs készségek helyes alkalmazását a mindennapi életkörülmények között; - fejlessze a tanulókban a kreatív szövegalkotás és az önkontroll képességét; - a tanulók használják tudatosan és igényesen a birtokukban lévő nyelvi eszközöket a közlési szándék, cél érdekében; - az adott eszköztárból a szituációnak megfelelően tudjanak választani; - tegyenek szert reális önismeretre; - sajátítsák el az álláskeresési technikák alapjait. Követelmények A tanuló képes lesz: - a kommunikáció alapfogalmainak, a kommunikáció formáinak és jelentőségének ismeretében információt adni szóban, írásban és testbeszéddel; - a különböző (verbális metakommunikációs) érintkezési formákat megfelelő módon alkalmazni; - önmagát kedvező módon megjeleníteni szóban, írásban, viselkedésben; - az életben felmerülő kommunikációs nehézségeket elhárítani; - mások viselkedését megfigyelni, abból következtetéseket levonni; - a kulturális szignálok kommunikatív jelentését felismerni; - kapcsolatot teremteni közvetlen és közvetett módon; - a munkájához kapcsolódó felvilágosító és információs eszközöket kezelni; - a különböző beszédhelyzetek sikeres megoldására, kulturált vita- és véleményalkotási képesség elsajátítására; - reálisabban megítélni saját személyisét; - az álláskeresési technikák alkalmazására.

1

Az NSZI programmodulja alapján

22

Tananyag az I./11. évfolyam számára a) Kommunikációs alapfogalmak, a kommunikáció általános modellje: b) A személyes érintkezés kultúrája: c) A közvetlen emberi kommunikáció csatornái: d) A kommunikációs zavarok: e) Az élőbeszéd fajtái, műfajai: f) Szituációs helyzetgyakorlatok, kommunikációs konfliktusok: Összesen:

1 óra 2 óra 2 óra 2 óra 5 óra 6 óra 18 óra

Kommunikációs alapfogalmak, a kommunikáció általános modellje (1 óra) -

a kommunikáció szó jelentése (közzététel, gondolatok közlése szóban, írásban, telefonon, média útján, stb.: információáramlás); a kommunikáció: - információ elméleti, kibernetikai értelemben; - technikai rendszerekben; - társadalmi kommunikációs rendszerekben; - biológiai kommunikációs rendszerekben.

A kommunikáció általános modellje, összetevői: - adó (az adó információt bocsát ki); - üzenet, vagy információ (az adó által közölni kívánt tartalom); - közeg (amelyen keresztül az információ halad. Ez lehet: személyes, vagy írásbeli, telefon, fax, média, stb.); - kódolás (az információ átalakítása a vevő részére érthető jellé (pl.: beszéd, írás, morze, jelbeszéd, stb.); - dekódolás (az információt vevő személy megértési készsége); - vevő (az a személy, aki a számára érthető információkat befogadja); - zaj és zavar (olyan külső hatások, melyek az információ megértését gátolják. Probléma a kérdezőnél, a befogadónál, egyéb tényezők); - visszajelzés (az információt befogadó személy reakciója az információra); - interperszonális és multiperszonális kommunikáció helyzetek és rendszerek. b) A személyes érintkezés kultúrája (2 óra) -

az érintkezés kultúrája, mint közvetítő és válaszfal; az őszinte kommunikáció feltételei; érintkezési formák (bemutatkozás, bejelentkezés, megszólítás, önéletrajz, partnerkapcsolatok, szolgáltató és kliens viszonya, stb.); kultúrköri eltérések (egymással nem kongruens iskolázottsági szint); társadalmi és munkahelyi hierarchia; a másik fél érdeklődő és figyelmes meghallgatása (aktív figyelés); mások viselkedésének, beszélgetésének, életvitelének megfigyelése és elemzése; a munkavállalással kapcsolatos teendők korrekt teljesítése (bemutatkozás, jó önéletrajz, jó benyomást keltő megjelenés); köszönés, megszólítás, kéznyújtás, kézfogás, bemutatkozás formái és gyakorlata. 23

c) A közvetlen emberi kommunikáció csatornái (2 óra) Az emberi kommunikáció jellemzői: -

-

1. Verbális kommunikáció: a verbális kommunikáció csatornái: közvetlen (interperszonális és multiperszonális ); közvetett (tömegkommunikáció, média, telefon, fax, stb.). nyelvi szocializáció hiánya (anyanyelv és idegen nyelvek, a szóbeli kommunikáció akadályozottsága). 2. Non-verbális kommunikáció a metakommunikáció jellemzői; a metakommunikáció szabályozó funkciója az interakciókban; a metakommunikáció csatornái: mimika; tekintet; vokális kommunikáció (hangszín, hanglejtés, hangerő); gesztusok; testtartás, járás, ülés, állás; térköz szabályozása (nyilvános- , társadalmi-, személyes-, intim zóna); kulturális szignálok kommunikatív jelentősége (ruházat, hajviselet, személyi higiéné, díszítő kozmetikumok, ékszerek, stb.)

3. -

Hiteles (kongruens) és nem hiteles (inkongruens ) kommunikáció a kongruens kommunikáció jellemzői és értelmezése (a verbális és a non-verbális csatornákon közölt információk egybeesése, hitelessége és egyértelműsége a közlés folyamatában); az inkongruens kommunikációban a fent felsoroltak közötti diszharmónia.

d) A kommunikációs zavarok (2 óra) -

kóros kommunikáció, kommunikációs képtelenség (ok: betegség) nyelvi szocializáció hiánya (ok: külső családi és társadalmi körülmények); gátlások, lámpaláz és leküzdésének módszerei; egyéb kommunikációs zavarok leküzdésének lehetőségei (logopédia, jelbeszéd betanulása, nevelési és tanulási programok, speciális gyakorlatos, stb.);

e) Az élőbeszéd fajtái, műfajai (5 óra) A mindennapi életben legfontosabbnak ítélt, legtöbbször használt formái: - kapcsolatteremtés, kapcsolattartás; - az élménybeszámoló; - a véleménynyilvánítás; - a vita, az érvelés; - a közlő és meggyőző szövegek (beszámoló, kiselőadás, elletve a felszólalás és a beszéd). Téma és szöveg: az előadókészség, a nyilvános megszólalás képessége, a fantázia és a kreativitás. Szövegtípusok: egy témáról több műfajban (pl.: elbeszélés, tanács, ígéret, kérés, stb.) 24

f) Szituációs helyzetgyakorlatok, kommunikációs konfliktusok (6 óra) -

mindennapi élethelyzetek eljátszása; vita és veszekedés összehasonlítása; részvétel a vitában; véleménykülönbségek, az eltérő vélemény tisztelete, a saját vélemény megvédése, korrigálása; érvek, ellenérvek megfogalmazása; a különböző népek érintkezési szokásainak megismerése, az ezekből levonható következtetések (írott és íratlan szabályok). jelek a beszédben, a világban, a partner mást akar, mást mond (mellébeszélés).

4. Tananyag a 2/11. évfolyam számára a) Önismeret: 5 óra b) Önéletrajz: 5 óra c) Álláskeresési technikák 6 óra Összesen: 16 óra a) Önismeret (5 óra) -

tanulmányi munka; szakmai, gyakorlati munka; családi, baráti kapcsolatok; érdeklődés, szabadidős tevékenységek; erősségek, gyengék; önkritika; önjellemzés írása.

b) önéletrajz (5 óra) -

formája; tartalma (név, lakcím, iskola végzettség, tanfolyami végzettség, munkahelyek, munkakörök, feladatok, életkor, képességek, dátum, aláírás), időrendi sorrend; kísérőlevél (Mikor kell? Mit tartalmazzon?); önéletrajz, kísérőlevél írása.

c) Álláskeresési technikák (6 óra) -

-

az álláslehetőségek felkutatásának módjai; a kapcsolatteremtés módjai: - telefonon; - írásban (önéletrajz, kísérőlevél); - személyesen (öltözködés megjelenés, testtartás, viselkedés). a felvételi interjú; szituációs játékok.

5. A tantárgy témáinak kapcsolata más tantárgyak témáival A tananyag a Nemzeti Alaptanterv alábbi műveltségi területeire építhető: - magyar nyelv; - pályaorientáció. 25

6. Az ellenőrzés, értékelés módja -

a tanulók szóbeli és írásbeli teljesítményének folyamatos figyelemmel kísérése; fogalmazási gyakorlatok, feladatok, önértékelés; dramatikus játékokban való aktív részvétel megoldásában; problémák feldolgozása csoportkeretben; élethelyzetek eljátszása.

7. Tárgyi feltételek Audiovizuális eszközök: - televízió; - videó; - videokazetta. Vizuális eszközök - Allan Pense: Testbeszéd (Gondolat, Budapest 1990.)

26

III./ 2. IDEGEN NYELV∗

Heti óraszám: 2 óra (német) MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ (9–10. évolyam) Célok A nyelvtanulás segítségével az érdeklődés felkeltése, pozitív viszonyulások kiépítése más népek élete és kultúrája iránt. Feladatok •

Az érdeklődés felkeltése az idegen nyelv tanulása iránt.

•

Beszédszándék, a kommunikációra való késztetés kialakítása.

•

Sikerélmények nyújtásával folyamatos ösztönzés a rendszeres

Formázott: Felsorolás és számozás

nyelvtanuláshoz. •

Az idegen nyelv tanulásához legalkalmasabb egyéni tanulási technikák megtalálása.

Fejlesztési feladatok Beszédszándék •

Az idegen nyelven való megszólalással kapcsolatos gátlások oldása.

•

Az idegen nyelv lehetőségeinek felhasználása a világ jobb

Formázott: Felsorolás és számozás

megismeréséhez. •

A tanuló önálló szóbeli kommunikációjának elősegítése.

Beszédértés •

Formázott: Felsorolás és számozás

A témákban begyakorolt szavak, tőmondatok, egyszerű kérdések, információk, utasítások megértésének segítése, a kapcsolatfelvétel serkentése a tanult témakörben.

Beszédkészség

∗

Lásd a 9-10. osztályok tantervét, kiegészítve a szakmájukkal kapcsolatos szavakkal, illetve általános szókincsbővítés.

27

•

Formázott: Felsorolás és számozás

Megfigyelés, utánzás, memorizálás, játékos szituációs gyakorlatok alkalmazásával a páros és csoportos kommunikációs helyzetek megteremtése, a kommunikációs készség fejlesztése.

•

Az idegen nyelvi környezetben való elemi szintű tájékozódás megsegítésére alkalmas kifejezések, beszédfordulatok, konvenciók megtanulása és alkalmazása.

•

A mindennapi két- vagy többszereplős beszélgetések szervezése (jobb képességű tanulók esetében). Idegen nyelvű feliratok, utasítások, információk felismerése.

Témakörök, tartalmak Kommunikációs szándék – beszédszándék A társadalmi érintkezéshez szükséges beszédértés, beszédkészség •

A tanár egyszerű utasításainak megértése. Biztatás, tiltás, kérés.

•

Kapcsolatfelvétel: napszaknak megfelelő köszönés, bemutatkozás.

•

Kérés, megköszönés társadalmilag elfogadott formái.

•

Néhány alapvető információ önmagunkról: név, életkor, osztály, nem,

Formázott: Felsorolás és számozás

lakcím. •

Hazánk, lakóhelyünk neve.

•

Ünnepek: ünnepnapok neve.

•

A család tagjai, foglalkozások.

•

Testrészek.

•

Az időjárás – az évszakok, hónapok, napok, napszakok nevei.

•

Környezetünk növényei, állatai.

Információk kérése •

Útirány, járművek, jegyváltás.

•

A pontos idő utáni érdeklődés.

•

Betegség jelzése, segítsége kérése: orvos, kórház, gyógyszertár, posta,

Formázott: Felsorolás és számozás

rendőrség utáni érdeklődés. Tárgyak, dolgok azonosítása, információcsere •

Formázott: Felsorolás és számozás

Mindennapi tevékenységek, cselekvések megnevezése. 28

•

Tisztálkodás, takarítás, öltözködés – ruhaneműk.

•

Főzés, terítés, ételek nevei.

•

Bevásárlás, üzlettípusok neve.

•

Számok, színek, formák. A szókincs folyamatos gyarapítása a tanult témakörökben. Helyzetek, irányok.

•

Tő- és egyszerű bővített mondatok alkotása.

•

Jelölések, gyakori feliratok felismerése, megértése: kijárat–bejárat, szabad–tilos, indulás–érkezés, pályaudvar, élelmiszerbolt, áruház, WC.

A tantárgy kiemelt habilitációs / rehabilitációs célú feladatai •

A kommunikációs bátorság erősítése.

•

A vizuális, akusztikus észlelés pontosságának fejlesztése.

•

A pontos fonémahallás, hallásdifferenciálás kialakítása.

•

Az akusztikus emlékezet fejlesztése.

•

A szándékos tanulás erősítése.

Formázott: Felsorolás és számozás

A tanulók értékelésének elvei Az idegen nyelv tanulásában kiemelt szerepe van a folyamatos és következetes értékelésnek. Az értékelés alapja a tanulók önmagukhoz mért fejlődése. Az értékelés legfontosabb célja az ösztönzés. A szakasz végére elvárható követelmények •

Legyen pozitív szándéka az idegen nyelv megismerésére.

•

Érdeklődjön az idegen nyelvi közlések, feliratok jelentése iránt.

•

Értse a tanár gyakran használt utasításait, kéréseit.

•

Tudjon udvarias formában köszönni, megköszönni, kérni.

•

Bővüljön az önmagával és környezetével kapcsolatos szókincse.

•

Legyen képes a tanult témakörökben szavakkal, tőmondatokkal

Formázott: Felsorolás és számozás

információkat adni, segítséget kérni egyszerű szavak, tőmondatok alkalmazásával. •

Ismerje fel a leggyakoribb idegen nyelvű feliratokat, jelzéseket. 29

Törölt: ¶

III./ 3. MATEMATIKA HELYI TANTERV

A TANTÁRGY ÓRATERVE

I./11.

II./12.

HETI ÓRASZÁM

1,5

1,5

ÉVES ÓRASZÁM

55,5

51

GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK, ÖSSZEFÜGGÉSEK

5

3

SZÁMTAN ALGEBRA

34

30

GEOMETRIA, MÉRÉS

16

18

Általános célok és feladatok: A tantárgy általános célja: ▷

▷ ▷ ▷

A legalapvetőbb matematikai eszköztudást igénylő feladatokban (mérések, számítások elvégzésében egyszerű matematikai szövegek értelmezésében, képletek alkalmazásában) mutatkozó hiányosságok felmérése, pótlása, illetve a már kialakult eszköztudás elmélyítése. A tanulók felkészítése a mindennapi élet egyszerűbb matematikai jellegű problémáinak megoldására. A szakma tanulásához szükséges alapvető matematikai eszköztudás elmélyítése, erősítése. A logikus, illetve a problémameglátó és megoldó gondolkodás fejlesztése.

Ellenőrzés, értékelés: A tanulók ellenőrzésének, értékelésének alapja a tanulók folyamatos megfigyelése. ▷ írásbeli ellenőrzés mellett, a szóbeli ellenőrzés is fontos szerepet kap. ▷ a témakörök feldolgozását tudáspróba zárja ▷ az 1. illetve a 2. félévet szummatív felmérés zárja Az értékelés 1-5-ig terjedő érdemjeggyel történik. Tartalom: 1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK Itt találhatók azok a matematikai ismeretek, eljárások, módszerek, amelyek nem képeznek önálló témakört, ugyanakkor a gondolkodás fejlesztésében központi helyet foglalnak el. 2. SZÁMTAN, ALGEBRA Célja a szakmai számításokhoz nélkülözhetetlen aritmetikai és algebrai ismeretek megszilárdítása, a számolási készség és a feladatmegoldó képesség fejlesztése. 30

3. GEOMETRIA, MÉRÉS A gyakorlati élet geometriai jellegű és konkrét számításaira kell helyezni a hangsúlyt. JAVASOLT TANESZKÖZ: Matematikai feladatgyűjtemények a következő szakmák számára: 12515 Lakatos, szerszámkészítő szakmák 12520 Textil szakmák 12523 Növénytermesztő szakmák Tanagyag: Gondolkodási módszerek Számtan, algebra - Hatványozás négyzetgyökvonás - Arány, arányosság, százalékszámítás Tevékenységi formák, fejlesztési követelmények: - Mi a definíció? Ismerkedés jellegzetes matematikai gondolatmenetekkel. Matematikai szövegek elemzése, a matematikai logika elemeinek jelentése. - Számok írása, olvasása N, Z, Q számkörök és tulajdonságaik. Ugyanannak a számnak a felírása többféle alakban. Alapműveletek a racionális számok halmazában. Gyakorlati, szakmai számítások. Zsebszámológép használatának begyakorlása. Eredmény becslése, kerekítések végzése. - Hatványozás fogalma, elvégzése. Számok felírása normálalakban. Négyzetgyökvonás fogalma, elvégzése. Arány, arányosság, százalékszámítás fogalma. Egyenes és fordított arányosság fogalma, alkalmazása. Arányos osztás gyakorlati százalékszámítási feladatok. minimális teljesítmény - A mindennapi élettel ill. a választott szakmával kapcsolatos szövegek értelmezése, a szükséges adatok kiválasztása, a feltételek és kérdések szétválasztása, a feladat megoldása, a megoldás ellenőrzése, értelmezése. - 10-es számrendszer felépítése. - Számok írása, olvasása. Számok kerekítése. A négy alapművelet értelmezése és elvégzése szakmai ismereteket igénylő szakmai problémák megoldásában. - Műveletek végzése zsebszámológéppel. A helyes műveleti sorrend ismerete és a zárójelek helyes alkalmazása a zsebszámológép használata során is. - Számok négyzetének és négyzetgyökének meghatározása zsebszámológép segítségével. - Szakmai jellegű feladatokban egyenes és fordított arányosság gyakorlati jellegű alkalmazása, arányos osztás alkalmazása gyakorlati jellegű feladatok megoldásában. Százalék fogalmának ismerete, gyakorlati jellegű százalékszámítási feladatok számítása. - Algebrai kifejezések - Geometria, mérés - Síkidomok, testek - Geometriai, transzformációk - Egyszerű algebrai kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása, példák a különböző szakmai tárgyak köréből. 31

-

-

-

Az egyezményes mértékegységek és azok átváltása. Szakmai tárgyakhoz kapcsolódó mérések végzése különböző mértékegységekkel. Számolás kerekített mérési adatokkal, az eredmény pontosságának becslése. Geometriai alapismeretek felelevenítése. Síkidomok csoportosítása jellemző tulajdonságaik alapján. Háromszög, négyszög, speciális négyszögek, kör és részeinek felismerése, legalapvetőbb tulajdonságainak vizsgálata. Kerület, terület értelmezése, kiszámítása. Testek rendszerezése: hasáb, henger, gúla, kúp, gömb hálózatuk (ha van) elkészítése, ezen testek felszíne és térfogata. Felszín és térfogat képletei, alkalmazásuk gyakorlati jellegű, szakmai jellegű feladatokban. Egybevágósági transzformációk: - tengelyes tükrözés - centrális tükrözés - forgatás - eltolás Szimmetriák vizsgálata. Hasonló alakzatok vizsgálata. Középpontos hasonlóság. Szakmai tárgyakban tanult képletek értelmezése, helyettesítési értékük kiszámítása. A hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, az idő mérése. Az egyezményes mértékegységek ismerete, biztonságos átváltása. Kerület, terület mértékegységeinek ismerete, képletek értelmezése. Felszín, térfogat mértékegységeinek ismerete, képletek értelmezése. A tanult alakzatok közül a tengelyesen szimmetrikusak felismerése. A hasonlóság fogalmának gyakorlati alkalmazása nézeti rajzok olvasásában.

III./ 4. TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 32

A társadalomismeretek egyik oldala a múltismeret, a másik a jelenismeret. A tantárgy integrálva a szociológia, valamint az állam és jog néhány, a nevelés szempontjából megkülönböztetett fontosságú elemét, egyrészt fejleszteni hivatott a fiatalok társadalmi tájékozottságát és tájékoztatási képességét, másrészt alapot ad a demokratikus közéletben való tudás tudatos részvételére. Cél: -

ismerjék meg az alapfogalmakat, sajátítsák el az alapösszefüggéseket. Váljanak nyitottá az új jelenségek iránt; a tanulók értsék meg, hogy az egyén magatartását társadalmi és kulturális környezete alakítja; lássák világosan Magyarország helyét, a szűkebb és tágabb európai térségben; igazodjanak el a társadalmi, a gazdasági és politikai élet főbb intézményei között; fedezzék fel, hogy az együtt élő kultúrák kölcsönhatásai segítik a társadalmat; legyenek tisztában emberi és állampolgári jogaikkal, tudjanak és merjenek velük élni; értsék, miért fontos, hogy a demokratikus társadalomban élő szabad egyéniségek a közügyekkel is foglalkoznak; a munkajogi ismeretek tanításának célja, hogy a tanulók a munkaviszonyba lépésük esetére szükséges alapvető munkajogi szabályokat elsajátítsák, és azokat a gyakorlatban alkalmazzák.

Követelmény: A társadalmi jelenségek vizsgálata, elemzése során arra kell törekedni, hogy a tanulók reális és sokoldalú képet nyerjenek az adott témakörök fogalomrendszeréről és fontosabb összefüggéseiről; -

ismerjék a társadalmi csoportokat; tudjanak különbséget tenni demokratikus és diktatórikus rendszerek között; legyenek tisztában a hatalom megosztottságával és ellenőrzésének intézményeivel; ismerjék a gazdasági folyamatok legfontosabb tényezőit; tudják, hogy milyen intézményeken keresztül képesek érvényesíteni érdekeiket és befolyásolni viszonyaikat.

A tanuló képes lesz -

megnevezni, hogy a szóban levő kérdésekről milyen szabályok rendelkeznek; jellemezni, hogy milyen a közöttük lévő kapcsolat; felsorolni, hogy milyen társadalmi jellegű munkahelyi szervezetek működnek a munkahelyeken, és milyen főbb jogosítványokkal rendelkeznek; megnevezni, milyen szabályok irányadók a munkaviszony létesítésével összefüggő kérdésekben; felsorolni, milyen jogai és kötelezettségei vannak a munkavállalónak; felsorolni, milyen jogai és kötelezettségei vannak a munkáltatónak; megmagyarázni, hogyan lehet a munkafeltételeket megváltoztatni a munkaviszonyban; megmagyarázni, miként kerülhetett sor a munkaviszony megszüntetésére; ismertetni, mi a módja a munkaügyi viták elintézésének. 33

A tantárgy óraterve évfolyamonként I./11. évfolyam heti: 1 óra x 37 hét = 37 óra II./12. évfolyam heti: 1 óra x 34 hét = 34 óra Tananyag I./11. évfolyam: 37 óra

Sorszám

A téma megnevezése

Óraszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A család A helyi társadalom A magyar társadalom Kormányzati rendszerek Demokratikus államunk Az állampolgárság Hazánk és Európa

6 5 4 4 5 2 6

1. A CSALÁD ( 6 óra) Követelmény: -

ismeri a család funkciót, a családok mai problémáit; értésék az összefüggéseket a családi gazdálkodás és a gazdasági élet között; ismerje a háztartás pénzügyi feltételeit; legyen tisztába a napi szükségleti cikkek áraival; tudjon határozni a családi szükségletek kielégítési sorrendjében.

Tartalom: -

a család funkciói, a házasság és a gyermeknevelés; a családi háztartás: bevételek, kiadások (családi költségvetés); szociális juttatások, életszínvonal, létminimum, szükségletek, fogyasztás; megtakarítás, jövedelemszerzési módok.

2. A HELYI TÁRSADALOM ( 5 óra) Követelmény: -

ismeri a helyi társadalom közösségeit, vezetőit; ismeri a helyi önkormányzat feladatait, és „háztartását”, bevételi forrásait; ismeri az adók, állami támogatások rendszerét; ismeri a helyi közigazgatás működését.

Tartalom: -

társadalmi lakócsoportok a lakóhelyen; 34

-

a társadalom nyugalmát veszélyeztető csoportosulások; az iskolai diákönkormányzat tevékenysége; a helyi önkormányzatok feladatai, működése, kisebbségi önkormányzatok; az önkormányzati törvény (közmeghallgatás, lakossági fórum, helyi népszavazás, stb.).

3.

A MAGYAR TÁRSADALOM (4 óra)

Követelmény: -

ismeri a nemzet és nemzetiség fogalmát; tudja, mi a különbség a nemzet, állam, és társadalom között; ismerjék a hazai nemzeti és etnikai kisebbségeket, illetve a szomszédos országokban élő magyarok hozzávetőleges számát

Tartalom: -

nemzet, nemzetiség, etnikai csoportok; a cigányság helyzete Magyarországon; vallási közösségek; foglalkozási és vagyoni csoportok.

4. KORMÁNYZATI RENDSZEREK (4 óra) Követelmény: -

ismertje a különféle államformákat (királyság, köztársaság); ismertje a demokrácia és diktatúra jellemzőit; ismerje a többpártrendszer fogalmát.

Tartalom: 5.

államformák; demokráciák és diktatúrák; modern demokráciák; parlamenti demokrácia és többpártrendszer Magyarországon; parlamenti választások. DEMOKRATIKUS ÁLLAMUNK (5 óra)

Követelmény: -

ismerje az Alkotmány fogalmát, az Alkotmánybíróság feladatait; ismerje a szuverenitás fogalmát; ismerje nemzeti ünnepeinket; ismerje államunk szervezeti felépítését és feladatait (Országgyűlés, Köztársasági elnök, a kormány funkciói).

Tartalom: -

az alkotmány, mint alaptörvény; a szuverenitás és az államterület; nemzeti ünnepeink, jelképeink, címerünk, zászlónk; Országgyűlés, Köztársasági Elnök; 35

-

kormány feladatai, miniszterelnök, minisztériumok.

6. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG (2 óra) Követelmény: -

ismerje az állampolgárság fogalmát; ismerje a kettős, vagy többes állampolgár fogalmát; ismerje a menekült státusz fogalmát.

Tartalom: -

a magyar állampolgárság keletkezése; a magyar állampolgárok feladatai és kötelességei; a nem magyar állampolgárok Magyarországon.

7. HAZÁNK ÉS EURÓPA (6 óra) Követelmény: -

tudja, miért érdeke hazánknak az európai szervekhez való kapcsolódás; ismerje az európai biztonsági rendszert; ismertje hazánk és a főbb európai szervezetek közötti kapcsolatokat; ismerje az európai kultúra alapjait; ismerje az egyes európai régiók eltérő fejlődését és sajátosságát.

Tartalom: - Európához tartozunk; - az európai kultúra alapjai; - a görög-római és a zsidó-keresztény kulturális örökség; - európai régiók; - fejlődésünk sajátosságai; - az egységes Európa eszméje; - európai szervezetek. Tananyag II./12 évfolyam 34 hét Sorsz ám

A téma megnevezése

Óraszám

1.

Az emberi jogok

6

2.

Munkajogi ismeretek

16

3.

Nemzetgazdaság, külgazdaság

8

4.

Szabadon felhasználható óra

3

5.

Rendszerezés

3

1. AZ EMBERI JOGOK ( 6 óra) Követelmény: 36

-

ismerje az emberi jogok fogalmát; ismerje az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, Egyezmény a gyermekek jogairól.

Tartalom: -

az emberi jogok és nemzetközi védelmük; az emberek egyenlősége, az egyenlőség történelmi és társadalmi példái; a magyar állampolgárok alapvető jogai és kötelezettségei; az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata; az Emberi Jogok Európai Egyezménye; Egyezmény a gyermekek jogairól; a civil szervezetek szerepe az emberi jogok védelmében.

2. MUNKAJOGI ISMERETEK (16 óra) Követelmény: -

ismerje a munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető szabályokat; tudja , mik az érdekvédelem lehetőségei; legyen tisztában a munkáltató és a munkavállaló kapcsolatával; ismerje a munkaszerződés és a kollektív szerződés fogalmát; tudja, milyen jogai és követelményei vannak a munkavállalónak és a munkáltatónak; legyen tisztában, mik a teendői a munkanélkülieknek.

37

A téma sorszám a 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Megnevezése A munkajogi jogforrások, egymáshoz való viszonyuk A munkavállalók munkahelyi szervezetei, jogosítványaik A munkaviszony létesítésének szabályai A munkavállaló jogai és kötelezettségei a munkaviszonyban A munkáltató jogai és kötelezettségei a munkaviszonyban A munkafeltételek változtatásának módja, a munkaszerződés módosítása A munkaviszony megszüntetése A munkaügyi viták intézésének módja Összesen:

óraszáma 2 2 3 3 2

3 1 16 óra

A téma anyagának részletezése 1. A munkajogi jogforrások, egymáshoz való viszonyuk kb. 2 óra - a Munka Törvénykönyve (Mt), születésének időpontja, száma alapvető jellemvonásai - a miniszteri végrehajtási rendeletek, ezek viszonya az Mt-hez, - munkahelyi szabályok - kollektív szerződés - üzemi megállapodás - munkavédelmi szabályzat - a munkahelyi szabályok egymáshoz való viszonya, az előbbi szabályokkal való kapcsolata - a kollektív szerződés - kik jogosultak megkötésére - mely kérdésekben rendelkezhet - előkészítésének módja - milyen a szerkezete - személyi hatálya - hatálybalépése - felmondása, hatályvesztése - a munkahelyen kívül létrehozott kollektív szerződések - az üzemi megállapodás - kik jogosultak megkötésére - lehetséges tartalma - a munkavédelmi szabályzat - kik jogosultak létesítésére - lehetséges tartalma 2. A munkavállalók munkahelyi szervezetei, jogosítványaik kb. 2 óra - a szakszervezetek, mint a munkavállalók érdekvédelmi szervezetei - az Alkotmány és az Mt. szerepe a szakszervezetekre vonatkozó szabályozásban - a szakszervezetek jogosítványai 38

- a szakszervezetek kedvezményei - a szakszervezeti tagság és tevékenység védelme - a szakszervezeti tisztségviselők védelme - az üzemi tanácsok, mint a munkavállalók részvételi jog gyakorlásának szervezetei - az üzemi tanácsok választása - az üzemi tanácsok jogosítványai - a munkáltatók kötelezettségei az üzemi tanácsok működése elősegítésével kapcsolatban - az üzemi tanácsok tagjainak kedvezményei, védelme 3. A munkaviszony létesítésének szabályai kb. 3 óra - a munkaviszony lényege (fogalma) - a munkaviszony alanyai: a munkavállaló és a munkáltató - ki lehet munkavállalóként a munkaviszony alanya - ki lehet munkavállalóként a munkaviszony alanya - ki lehet munkáltatóként a munkaviszony alanya - milyen állami intézmények (jogi és szervezeti) segítik a munkaviszonyok létrehozását (pályaválasztási tanácsadás, munkaközvetítés, tanulmányi szerződést stb.) - a munkaviszony létesítésének módja, a munkaszerződés- a munkaszerződés tartalma - a munkaszerződés alakja - a munkaviszony kezdete 4. A munkavállaló jogai és kötelezettségei a munkaviszonyban kb. 3 óra - e jogok és kötelezettségek általános jellemzői - a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége - a személyes munkavégzés kötelezettsége - a munkaköri feladatok ellátása, munkakörén kívüli munkák végzésének kötelezettsége - a munkaidőnek a munkahelyen eltöltésének kötelezettsége, az állandó, a változó munkahely és a munkahelyen kívüli munkavégzés kötelezettsége - a rendes és a rendkívüli munkaidő fogalma, - a rendes munkaidő hossza - a rendes munkaidő beosztása, a munkarend, a munkarend változása - a rendkívüli munkaidő fogalma - a rendkívüli munkaidő formái, a túlóra és a készenlét - a túlmunka fogalma, elrendelésének feltételei és korlátai, ellenértéke - a készenlét (készenléti szolgálat) fogalma, elrendelésének feltételei és korlátai, ellenértéke - a munkavégzés módja - a munkának a munkára vonatkozó szabályok, és előírások szerinti végzésének kötelezettsége - a munkára vonatkozó utasítások végrehajtásának kötelezettsége, az utasítás megtagadásának lehetősége és kötelezettsége 39

- a munkának az elvárható szakértelem és gondosság tanúsításával történő végzésére vonatkozó kötelezettség tartalma - a munkavállalónak a munkavégzési kötelezettségen túlmenő, munkaviszonyból eredő egyéb kötelezettségei - együttműködés a munkatársakkal - az egészség és a testi épség védelmét szolgáló előírások megtartása - részvétel a továbbképzésben - az anyagi értékek védelme - titoktartási kötelezettség - kötelezettségek a további jogviszony (másodállás, mellékfoglalkozás, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) vállalásánál. 5. A munkáltató jogai és kötelezettségei a munkaviszonyban kb. 2 óra - e jogok és kötelezettségek általános jellemzői - a munkáltató kötelezettségei a megfelelő munkafeltételek biztosításában - gondoskodás a dologi feltételekről - az egészség és biztonság követelményeinek érvényesítése - a megőrzési feltételek biztosítása a munkavállalók személyi felszerelési tárgyai tekintetében - a munkáltató kötelezettségei a munkavállalók foglalkoztatásának megszervezése terén - a munkavállaló munkára felkészítése, munkába állásának segítése, betanítás - a munkavállaló munkával ellátása és az előírások szerinti foglalkoztatása - a munkára vonatkozó iránymutatás, illetőleg tájékoztatás megadása - a munkafegyelem megtartásáról történő gondoskodás - a munkavállalók továbbképzésének megszervezése - a munkáltató kötelezettségei a munkavállalókat megillető szabadidő kiadása terén - a pihenőidő biztosításának kötelezettsége - a munkaközi szünet, - a napi pihenőidő, - a heti pihenőidő, - a munkaszüneti napok - a munkavállalót megillető rendes szabadság kiadásának kötelezettsége - a rendes szabadság összetevői: alap és pótszabadság, - az alapszabadság mértéke, - a pótszabadság fajtái, - a pótszabadság egyes fajtáinak mértéke, - a rendes szabadság eltérő munkabeosztás esetén, - járandóság a rendes szabadság idejére, - a rendes szabadság kiadása - a munkavállalót megillető rendkívüli szabadság kiadásának kötelezettsége 40

-

-

-

-

-

a rendkívüli szabadság általános jellemzői, fajtái, a betegszabadság, a szülési szabadság, a gyermekápolási és gyermekgondozási szabadság, hozzátartozó ápolására, gondozására szolgáló szabadság, szabadság saját lakás építéséhez, tanulmányi szabadság, szabadság a szakszervezeti tagok továbbképzéséhez, a rendkívüli szabadságok idejére a munkavállalót megillető járandóság, - a rendkívüli szabadság kiadása a munkavállalót megillető munkaidő-kedvezmény kiadásának kötelezettsége - a munkaidő-kedvezmény fogalma, - a munkaidő-kedvezmény fajtái, - a szoptatási időkedvezmény, - a továbbtanulók munka-időkedvezménye, - a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő kedvezménye, - az üzemi tanács tagjainak munka-időkedvezménye, - járandóság a munkaidő-kedvezmény tartamára az egyéb szabadidők kiadásának kötelezettsége - az ebbe a körbe tartozó esetek jellemzői, - állampolgári kötelezettségek (pl. szavazás, tanúskodás) teljesítésével összefüggő szabadidők, - kötelező orvosi vizsgálaton részvétellel összefüggő szabadidők, - a betegség miatti jogos távollétek, - az elháríthatatlan ok miatti jogos távollétek, - a munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabályon alapuló jogos távollétek, - a munkáltató hozzájárulásán alapuló jogos távollétek az igazolatlan hiányzás és következményei a munkáltató kötelezettségei a munkavállaló munkája díjazása terén - alapkövetelmények - bérezési rendszerek - időbérrendszer, - teljesítménybér-rendszer, - kombinált bérrendszer - munkabér részei - alapbér, - bérpótlék, - prémium, - jutalom - a munkabér elszámolás és kifizetése - a távolléti díj számítása - az átlagkereset számítása - levonás a munkabérből - a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszafizetése - a költségek megtérítése a munkáltató kötelezettségei a béren felüli juttatások kiadása terén 41

- a béren felüli juttatások jellemzői, - a béren felüli juttatások fajtái, - a segély és az előleg, - a munkahelyi étkeztetés, - a munkásszálláson elhelyezés, - a munkásszállítás, - a munkaruha, - a lakásépítés támogatása, - a munkavállalók gyermekének (gyermekeinek) a munkáltató által fenntartott gyermekintézményben elhelyezése, - az üdültetés, - a munkavállalók sport- és kulturális tevékenységének a támogatása. 6. A munkafeltételek változtatásának módosítása - a módosítás fogalma - a módosítás esetei - a módosítás módja - a módosítás végrehajtásának módja - a módosítás korlátai

módja,

a

munkaszerződés

7. A munkaviszony megszüntetése 6-7. rész kb. 3 óra - a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályozás általános jellemzői - a munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel - rendes felmondással - határozatlan idejű munkaviszonynál - munkáltató által - munkavállaló által - határozott idejű munkaviszonynál - munkáltató által - munkavállaló által - rendkívüli felmondással - munkáltató által - munkavállaló által - azonnali hatállyal - a próbaidő alatt - a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén - érvénytelenség esetén - a határozott idő letelte esetén - a végkielégítés - feltételei - mértéke - juttatásának korlátai 8. A munkaügyi viták intézésének módja - a munkaügyi vita (munkaügyi jogvita) fogalma - intézésének módja - egyeztetési eljárás

kb. 1 óra

42

- kereset benyújtása a munkaügyi bírósághoz - fellebbezés (a megyei bírósághoz) Az értékelés módja: - a munkajogi ismeretek rész után írásbeli számonkérés javasolható, amelynek értékelése 1-5 érdemjegyekkel történjék. A modul mellékletében szereplő kérdésekre adott szabatos válaszok jelentik azt a minimumot, amely elegendő ahhoz, hogy elfogadottnak tekintsük a programban meghatározott követelmények teljesítését. Tárgyi feltételek: Vizuális eszközök: - hatályos Munka Törvénykönyve, - a tanulók számára írt tankönyv (jegyzet). Mérőeszközök: Feladatlapok Melléklet Az írásbeli dolgozat javasolt feladatai 1. témából: - Sorolja fel a munkajogi jogforrások fajtáit! - Ismertesse ezek egymáshoz való viszonyát! 2. témából: - Milyen célokat szolgálnak a munkavállalók szervezetei? - Milyen formái vannak? - Melyek a legfontosabb jogosítványaik? 3. témából: - Határozza meg a munkaviszony lényegét (fogalmát), alanyait! - Ki lehet alanya munkavállalóként a munkaviszonynak? - Mely kérdésekről kell megállapodni a munkaszerződésben? 4. témából: - Milyen fajtái vannak a munkavállalói kötelezettségeknek? Ismertesse a munkavégzési kötelezettség körében - a személyes munkavégzést, - a munkaköri feladatok ellátását, - a munkahelyen történő munkavégzést, - a munkaidőformákat és azt, - hogyan kell a munkát végezni! - Milyen egyéb fajta kötelezettségei vannak még a munkavállalónak? 5. témából: - Milyen fajtái vannak a munkáltatói kötelezettségeknek? 43

Ismertesse, hogyan kell - a megfelelő munkafeltételeket biztosítani, - a foglalkoztatást megszervezni, - a szabadidőt kiadni! Mennyi a rendes szabadság és milyen összetevői vannak? Hogyan történik a munka díjazása és melyek a béren felüli juttatások? 6. témából: - Mi a lényege a munkaszerződés módosításának és hogyan történhet? 7. témából: - Milyen fajtái vannak a munkaviszony megszüntetésének? - Rendes felmondással hogyan szüntethető meg a munkaviszony? 8. témából: - Mit nevezünk munkaügyi vitának? - Milyen fórumai vannak? - A keresetet milyen időn belül kell benyújtani? 3. NEMZETGAZDASÁG, KÜLGAZDASÁG (8 óra) Követelmény: -

ismerje a gazdasági teljesítmény szerepét az életszínvonal alakulásában; ismerje a legfontosabb adófajtákat; ismerje az export és import fogalmát; az infláció fogalmának és következményeinek ismerete; ismerje a fontos nemzetközi gazdasági szervezeteket, amelyeknek tagjai vagyunk; ismerje hazánk és az Európai Unió viszonyát

Tartalom: -

a nemzetgazdaság (termelés, teljesítmény, gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció); nemzetközi hitelek ,az adósságállomány; adófajták, adókötelezettség, a külgazdaság (export, import, nemzetközi gazdasági együttműködés); hazánk és a nemzetközi gazdasági szervezetek; az Európai Uniós tagság előnyei, hátrányai.

44

III./ 5. EGÉSZSÉGTAN

A program célja: Az egészséges életvitel tanításának célja, hogy -

a tanulók az életben feltétlenül szükséges egészségügyi tudnivalókat elsajátítsák, motiválja a tanulókat a magasabb színvonalú egészséges életmód megismerésére, kialakítására, segítse a tanulót ennek a magatartásformának szinten tartásában.

Követelmények a program elvégzése után: A tanuló képes lesz: -

folyamatosan fejleszteni saját egészségkultúráját, az egészséges életmód, életvitel alapjait megismerni, a gyakorlatban alkalmazni, saját maga és közvetlen környezete számára egészséges életvitelt biztosítani, megismerni a lelki egészség módszereit, fogamzásgátlással, nemi betegségek kivédésével kapcsolatos teendőket megvalósítani, a terhességet és következményeit felismerni, a nemi betegségek terjedését ismerni, ellenük védekezni, az egészséget károsító behatásokat elkerülni, a drogfogyasztás veszélyeit, tüneteit, hatásait megismerni, összefüggést teremteni az itt elsajátított tudás és jövendő foglalkozási tevékenységek között, az egészséges táplálkozási szokásokat kialakítani, a tápanyagokat csoportosítani, a táplálkozási hibákat kiküszöbölni, a rendszeres testedzés, sportolás jelentőségét felismerni.

A tantárgy tanításának óraterve: a) I./11. évfolyam: heti 1 óra (évi 37 óra); b) II./12. évfolyam: heti 1 óra (évi 34 óra). a) I. évfolyam – ciklus: 1 óra Tananyag felosztása: -

Új ismeretek feldolgozására: Összefoglalás Témazáró Év végi ismétlés: Összesen:

26 óra 5 óra 4 óra 2 óra 37 óra

45

A téma anyagának részletes felosztása: 1) Az egészséges életmód tartalma, összefüggései: Ebből:

17 óra 14 óra új ismeret 2 óra összefoglalás 1 óra témazáró

2) A korszerű táplálkozás alapelveinek alkalmazása, az állóképesség fenntartása, fokozása a mindennapi életben. A rendszeres testmozgás, a sportolás jelentősége a munkában és a mindennapi életben: ebből:

3) A káros élvezeti szerek hatásai és következményei: ebből:

8 óra 5 óra új ismeret 2 óra összefoglalás 1 óra témazáró 10 óra 7 óra új ismeret 2 óra összefoglalás 1 óra témazáró

II. évfolyam Tananyag felosztása: Új ismeretek feldolgozására: Összefoglalás: Témazáró: Év végi ismétlés: Összesen:

24 óra 4 óra 4 óra 2 óra 34óra

A téma anyagának részletes felosztása: 1) Az egészséges szexuális életre felkészítés, a családtervezés szükségessége, a fogamzásgátlás lehetőségei: ebből:

2) A terhesség felismerése és a megfelelő viselkedési válaszreakció kialakítása: ebből:

8 óra 6 óra új ismeret 1 óra összefoglalás 1 óra témazáró 8óra 6 óra új ismeret 1 óra összefoglalás 1 óra témazáró

46

3)

A nemi betegségek, elsősorban az AIDS elleni védekezésre való felkészítés: ebből:

3) A lelki egészség megóvására való törekvés. Felkészítés az egészséges életstratégiára: ebből:

8 óra 6 óra új ismeret 1 óra összefoglalás 1 óra témazáró 8 óra 6 óra új ismeret 1 óra összefoglalás 1 óra témazáró

II./12.

I./11.

1. TANANYAG Összesen: 6 óra A téma Sorszáma Megnevezése 1. Az egészséges életmód tartalma, összefüggései A korszerű táplálkozás alapelveinek alkalmazása, az állóképesség fenntartása, fokozása a mindennapi életben. 2. A rendszeres testmozgás, a sportolás jelentősége a munkában és a mindennapi életben A káros élvezeti szerek(alkohol, cigaretta, kábítószer) hatásai és 3. következményei Az egészséges szexuális életre felkészítés, a családtervezés 4. szükségessége, a fogamzásgátlás lehetőségei A terhesség felismerése és a megfelelő viselkedési válaszreakció 5. kialakítása A nemi betegségek, elsősorban a AIDS elleni védekezésre való 6. felkészítés A lelki egészség megóvására való törekvés 7. Felkészítés az egészséges életstratégiára

A téma anyagának részletezése: Az egészséges életmód tartalma, összefüggései -

az egészség, betegség fogalmának meghatározása a WHO szerint; az egészséges életvitel összetevői; személyi higiéné; testmozgás; öltözködés; élvezeti szerektől való tartózkodás; lelki egészség megóvás; személyi higiéné fogalma, feladatra területei; saját és mások megjelenésének értékelése, az egyéni higiéné, mint személyiségtükör; tisztaság, tisztálkodás, testápolás fogalma, módjai; fürdők, kádfürdők, részfürdők alkalmazása; bőrápolás; bőr (felépítése), szerepe; 47

-

bőrtípusok; a bőr ápolása életkornak és időjárásnak megfelelően; haj és a szőrzet ápolása; hajápolás egyes hajtípusoknak megfelelően; borotválkozás és eszköze; száj- és fogápolás; szájüreg képlete; szájhigiéné; fogmosás technikája; arc ápolása (szem, fül, orr); díszítő kozmetikumok alkalmazása; kéz- és lábápolás; kézmosás jelentősége, gyakorisága; körömápolás; a kéz és a láb leggyakoribb elváltozásai és ezek felismerése; anális toalett, nemi szervek higiénéje; menstruációs higiéné; öltözködés; öltözködés jelentősége; a ruha anyagának megválasztása; életkornak megfelelő, alkalomhoz és egyéniséghez illő öltözködés; az egészséges életvezetés; bioritmus-, napirend-rendellenesség; a pihenés és a munka egyensúlya; a jó alvás feltételei (csend, nyugalom, megfelelő fekhely); kevés alvás káros következményei (türelmetlenség, fáradékonyság, teljesítőképesség romlása stb.).

A korszerű táplálkozás alapelveinek alkalmazása, az állóképesség fenntartása, fokozása a mindennapi életben A rendszeres testmozgás, a sportolás jelentősége a munkában és a mindennapi életben -

az egészséges táplálkozás alapjai; a tápanyagok csoportosítása (fehérjék, zsírok, olajok, szénhidrátok, vitaminok, ásványi anyagok, víz); a szervezet tápanyag- és energiaszükséglete; a helyes táplálkozási szokások kialakítása; főbb táplálkozási hibák, ezek elkerülése; életkoronkénti rendszeres testedzés; a sportolás jelentősége, hatása a szervezetre.

A káros élvezeti szerek(alkohol, cigaretta, kábítószer) hatásai és következményei -

a szenvedély fogalma, formái; a drog fogalma, osztályozása; a klasszikus értelembe vett kábítószerek (alkohol, koffein, gyógyszer, dohány, ezek károsító hatása a szervezetre); a drogfüggőség meghatározása és okai; a drogfogyasztás veszélye, tünetei, hatásai; a drog függősége alatt állók kezelési lehetőségei; a kábítószer korai és késői egészségkárosító hatásának ismerete. 48

4. Az egészséges szexuális életre felkészítés, a családtervezés szükségessége a fogamzásgátlás lehetőségei 5.

a család fogalma, szerepe a társadalomban; a család funkciója; családtervezés, felelősségérzet kialakítása a jövendő családjával szemben; genetikai tanácsadás és jelentősége; védekezési módok a nem kívánt terhesség ellen, a terhesség megszakítás veszélyei.

A terhesség felismerése és a megfelelő viselkedési válaszreakció kialakítása -

a terhesség biztos- és gyanújelei; a terhesség fiziológiás változásai; a terhes nő egészséges táplálkozása; terhes torna jelentősége; a magzatkárosító szerek.

6. A nemi betegségek, elsősorban az AIDS elleni védekezésre való felkészítés -

a nemi betegségek ismerete, csoportosítása, tüneteik és terjedésük; ellenük való védekezés; AIDS vírusának terjedése, a fertőzés lefolyásának ismerete; AIDS betegek ápolása, gondozása; a nemi betegségek korai, késői következményei; anonimitás fogalma, jelentősége.

7. A lelki egészség megóvására való törekvés Felkészítés az egészséges életstratégiára -

az egészséges életvitel alapjai; napirend meghatározása, kialakítása (aktív, passzív pihenés); életmód; életvezetés, tanácsok az életvezetéshez; helyes szokások kialakítása; hibák az életvezetésben, ezek kiküszöbölése.

Az egészséges életvitel tanítására javasolt óraszám magában foglalja a rendszerezésre és értékelésre fordítandó időt is. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA Az egészséges életvitel rész után írásbeli számonkérés, feladatlap kitöltése javasolható, amelynek értékelése 1-5 érdemjegyekkel történjék. A TÁRGYI FELTÉTELEK Audiovizuális eszközök: - videó lejátszó; - televízió. 49

Ajánlott videofilmek: -

VIDEOCOOP: Emlékül Évának (AIDS); AGORA Kft.: Járvány, avagy gyermek (kábítószer, alkohol); TELEVIDEO: Testre szabott tabletták (fogamzásgátlás) TELEVIDEO: Gumi és társai (óvszerek) TELEVIDEO: A biztonságos szex és az AIDS TELEVIDEO: Nagy baj a nemi baj? TELEVIDEO: Lassan a testtel (biztató sorozat a mozgásról) TELEVIDEO: Tüzes víz (alkohol) TELEVIDEO: Utódaink, elődeink (életmód) TELEVIDEO: Elsősegélynyújtás (alapfokú ismeretek összefoglalása) – Magyar Vöröskereszt

Vizuális eszközök: -

diavetítő; televízió; írásvetítő; fogmodell sorozat; fogápolási modell; tápanyag táblázat.

Javasolt irodalomjegyzék: 1. Az egészségtan tankönyve 2. Gondozástan 3. Pamela Parrick Novotny: A krónikus fertőzésekről és a nemi úton terjedő betegségekről (Phoenix Kiadó, Debrecen 1992.) 4. Andics László: Alapfokú és közúti elsősegély (Sub Rosa Kiadó, Budapest, 1994.) 5. Ratkóczi Éva: Alkoholizmus, narcománia (Népegészségügy, Budapest 1993.) Mérőeszközök: Feladatlapok

50

III./ 6. VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK A program célja: ▷ ▷

a piacgazdaságra jellemző gondolkodási forma kialakítása a vállalkozói életforma és életpálya, valamint a gazdálkodói szemlélet megismertetése és elfogadtatása

A legfontosabb tudnivalók, amelyeket a tananyag a tanulókkal megismertet: ▷ ▷ ▷ ▷ ▷

a vállalkozás fő jellemzői vállalkozási formák a vállalkozás feltételei vállalkozásokat terhelő fizetési kötelezettségek (adók, járulékok ... stb.) a vállalkozás működésének szabályai (nyilvántartások, számlaadási kötelezettség, megszűnés...)

A tananyag elsajátítása után a tanulók képesek lesznek: ▷ aktívan részt venni sorsuk alakításában ▷ eligazodni a vállalkozás alapítás és működés legfontosabb kérdéseiben ▷ felmérni, hogy mire elegendő a saját tudás és hol kell bevonni külső segítséget. TANANYAG

Megnevezés 1. 2. 3. 4. 5.

Vállalkozás A vállalkozás feltételei Adók és járulékok A vállalkozás működtetése Ismétlés, ellenőrzés

Összesen:

I.

II.

7 4 3 4

3 9 5

Összes óraszám 7 4 6 9 9

18

17

35

Tananyag részletezése 1. Vállalkozás a.) A vállalkozás fogalmai a vállalkozás szó jelentése ▷ a termelő és szolgáltató tevékenység értelmezése ▷ a vállalkozás egyszerűsített sémájának ismerete ▷ a vállalkozás eredményének értelmezése ▷

b.) Felelősség fogalma 51

▷ ▷ ▷ ▷

a polgárjogi felelősségről általában jótállás, szavatosság, termékfelelősség korlátlan, korlátolt és egyetemleges felelősség jogi személy, jogi személyiség nélküliség fogalma

c.) Vállalkozási formák ▷ egyéni vállalkozás ▷ társas vállalkozási formák 2. A vállalkozás feltételei a.) Engedélyezés, cégbejegyzés engedélyezés sorrendje ▷ vállalkozói igazolvány lényege ▷ társasági szerződés lényege ▷

b.) Bankszolgáltatások ▷ bankszámla, hitelkártya ▷ hitel fogalma, fajtái ▷ futamidő, türelmi idő, kamat fogalma ▷ kezesség fogalma, fajtái 3. Adók és járulékok a.) Adók csoportosítása ▷ személyi jövedelemadó ▷ általános forgalmi adó ▷ társasági adó b.) Társadalombiztosítási szabályok ▷ a vállalkozó és alkalmazottak TB. Jogosultsága és kötelezettségei ▷ bejelentési, bevallási, befizetési kötelezettség c.) Egyéb kötelezettségek ▷ szolidaritási alap ▷ szakképzési alap ▷ helyi adók 4. A vállalkozás működtetése a.) A vállalkozás költségei ▷ állandó költségek ▷ változó költségek b.) Nyilvántartási, számlaadási kötelezettség bevételek és költségek nyilvántartása ▷ egyéb nyilvántartások ▷ számla és nyugtaadási kötelezettség c.) Megszűnés, átalakulás ▷ csőd és felszámolás fogalma ▷

52

▷

jogutód nélküli és jogutód melletti megszűnés és átalakulás

Követelmények: (a tananyag elsajátítása után) A megszerzett ismeretek birtokában a tanulók tudják: ▷ a fogalmi meghatározásokat ▷ az egyéni és társas vállalkozások alapításának, működésének jellemzőit 2 -3 mondatban leírni ▷ a társaságokat terhelő kötelezettségeket felsorolni ▷ a vállalkozás működtetéséhez kapcsolódó nyilvántartásokat ismertetni ▷ bizonylatok, számlák kiállításának lényeges előírásait (2 - 3 mondattal) ▷ a vállalkozás megszűnésének eseteit (2 - 3 mondattal) Értékelés: A témakörök közös feldolgozása után a tanulókkal közösen történő értékelés, ezzel elősegíteni a követelmények teljesítését. A közös feldolgozás és értékelés után a tananyag elsajátításának fokát írásbeli feladatok készíttetésével ellenőrizni, melynek értékelése 1 - 5 ig terjedő osztályzattal történik.

53

III./ 7. TESTNEVELÉS A tantárgy óraterve sorszám I. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. II. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6.

tananyag Készségfejlesztő gyakorlatok Atlétika Torna Sportjátékok Természetben űzhető sportok Konditermi torna helyett úszás Készségfejlesztő gyakorlatok Atlétika Torna Sportjátékok Természetben űzhető sportok Konditermi torna helyett úszás

óraszám heti 1, évi 36 óra 10 8 6 5 4 3 heti 1 évi 36 óra 10 8 6 5 4 3

Célok, feladatok: Társadalmunk szempontjából rendkívül fontos, hogy a felnövekvő ifjúság képes legyen alkotó, hasznos munkavégzésre. Edzettek és egészségesek legyenek és egészséges életmódot folytassanak. Szeressék és űzzék aktívan a sportágak valamelyikét. Kulturáltan töltsék el szabadidejüket, növeljék fizikai aktivitásukat, munkabíró-képességüket. Legyen kiemelt feladat a helyes testtartás kialakítása, a testi deformitások megelőzése. Fejlessze az emberre jellemző általános erkölcsi tulajdonságokat; pl: akaraterő, önuralom, határozottság, fegyelmezettség, bátorság és formálja közösségi magatartásukat. TANANYAG Képességfejlesztő gyakorlatok Cél és feladatai: ▷ ▷

fizikai (erő, gyorsaság, állóképesség) koordinációs (mozgásügyesség, egyensúlyozás, összetett mozgásfeladat megoldások) képességek fejlesztése.

Fontos, hogy élményben és sikerben legyen része a tanulónak. - Év elején - gyorsaság (futó) fejlesztése a hangsúlyos - majd - állóképesség, - majd pedig - izomerő intenzív gyarapítása a sorrend. Órán belül:

gyorsaság izomerő állóképesség fejlesztése a helyes sorrend. 54

Nevelési lehetőségek: megértetni a tanulókkal, hogy célunk nem a testük és lelkük kínzása A feladatok eredményes végrehajtásához szükség van figyelemösszpontosításra, akaraterőre rátermettségre bátorságra, hisz minden egyes feladat egy kihívás. A képességfejlesztés legfontosabb feladatait az alábbi területeken valósítjuk meg: ▷ Gimnasztika (különös figyelemmel a tartásjavító gimnasztikára) ▷ Járások, futások ▷ Ugrások, szökdelések ▷ Dobások ▷ Egyensúly gyakorlatok ▷ Támasz és függésgyakorlatok, mászások bordásfalgyakorlatok ▷ Küzdőgyakorlatok ▷ Labdagyakorlatok ▷ Játékok, versenyek Atlétika Cél és feladatai: Az elemi és legtermészetesebb mozgásformák szinten tartása, fejlesztése - munkabíró képesség kialakítása. Olyan magatartásbeli tulajdonságok kialakítása, mint a ▷ teherviselési készség ▷ kollektív szellem ▷ küzdeni tudás ▷ koncentráló képesség ▷ önállóság Futások: ▷ kitartó (izom- lassú-, közepes iramú) vágtafutás ▷ rajt (álló, térdelőrajt technikája) ▷ váltófutás Ugrások: távolugrás ▷ magasugrás ▷

Kislabda-hajítás Torna Cél és feladatai: Sajátos testtartást igénylő mozgásformák elsajátítása. Kombinációs képesség kialakítása. Mozgása összefüggést mutasson a zene sajátosságaival. Talajgyakorlatok: gurulóátfordulások tarkóállás mérlegállás

55

Sportjátékok (labdajátékok) Célja és feladatai: Képezze és fejlessze tanulóink: sokoldalú mozgásismereteit ▷ koordinációs képességeit ▷ labdás- és gondolkodási ügyességét. ▷

Csapatjellegéből következően segítsen és járuljon hozzá sajátos eszközként a közösségi ember kialakításához. A tanulókat tanítsa: ▷ egymáshoz igazodó feladat-végrehajtásra a közös cél elérése érdekében ▷ csapattárs és az ellenfél teljesítményének, eredményének tisztelete Segítse elő a munkabíró a terhelés bíró a gyorsaság és a különböző állóképesség fejlesztését. Oktasson önfegyelemre, nyújtson jó szórakozást, kínáljon lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltésére. Kézilabdázás Kosárlabdázás Labdarúgás Követelményei:

Ismerje a játékok versenyszabályait, legfontosabb védekezési és támadási megoldások megvalósítását.

Természetben űzhető sportok Cél és feladatok: Edzettség az időjárás kellemetlen hatásainak elviselésére. A szabadban végzett mozgás váljék számára tudatos, örömöt adó tevékenységgé. Ismerjen minél több szabadban végezhető mozgásos tevékenységet és rendszeresen folytasson szabadtéri sporttevékenységet. Természetbeni séták, tájfutás kihasználására, rendeltetésszerű használatára. Követelmények Képességfejlesztő gyakorlatok és a sportági tantervi anyag elsajátításának, gyakorlásának eredményeként alakuljon ki a tanulókban az a meggyőződés, hogy a megismert összefüggések, feladatmegoldási minták széles körben érvényesek, alkalmazhatók, megszerzett tudásuk, mozgástapasztalataik a sporttevékenységen kívül, az élet más területein is használhatók. Tudják a tanár által megjelölt szempont (követelmény) szerint saját tevékenységüket, cselekvésüket értékelni, javítsák ki a szembetűnő hibákat, és legyenek képesek teljesítményüket társaikéhoz viszonyítani. Kezdeményezzenek vetélkedéséket, versengéseket. 56

Tapasztalataik alapján legyenek meggyőződve a különböző ismert sportágak, játékok hasznosságáról, az azokban elért teljesítmények értékességéről. Rendelkezzenek alapvető szervezési felkészültséggel és ezt részrehajlás nélkül gyakorolják. A tantervi anyag elsajátításának, gyakorlásának eredményként a tanulók váljanak képessé arra, hogy cselekvésük összhangban legyen a feladathelyzettel. Fejlesszék fizikai képességeiket (erő, állóképesség, gyorsaság) érdeklődjenek alapvető edzés - módszertani eljárások iránt. Legyenek öntevékenyek az általuk értékesnek tartott tulajdonságok erősítésében. Alakuljon ki bennük az a meggyőződés, hogy az egészséges életmódnak fontos része a rendszeres testedzés. A test ápolása, az órák utáni rendszeres és alapos mosakodás az egyéni felszerelés és a sportöltözet tisztasága váljon természetes követelménnyé. Legyenek ismereteik az otthoni és munkahelyi napi testgyakorlás végzéséhez.

III./ 8. OSZTÁLYFŐNÖKI - SZOCIALIZÁCIÓ Óraszám: I./11.

II./12.

Heti: 0,5 Évi: 18

Heti: 0,5 Évi: 17

Cél: Integrálja és kiegészítse a többi tantárgy emberre vonatkozó ismereteit és a tanulók számára valóságok ön- és emberismeretet adjon. Az óra elősegíti a tanulók reális önértékelését, állandó igényt alakit ki az emberi értékek iránt. Nemcsak gondolkodásra, hanem nyitottságra is nevelünk az óra keretein belül. A tanulókat úgy kell irányítani, hogy felismerje és érezhesse, hogy ő is egyedi, egyszeri és pótolhatatlan lényként része a világnak. Követelmény: A tanulóknak legyen reális önképe, hajlamait, képességeit és értékeit illetően. Tudatosítsa, hogy mindezek fejleszthetők és megvalósíthatók. Legyen büszke családjára és nemzetére, ne szégyellje azok értékeit, tolmácsolja a saját társadalmán belüli másságát. Tartalom: Élet- és pályatervezés Tanulói jogviszony Környezetünk - környezetvédelem Alkohol, drog, kábítószer Szerelem, házasság, család Munkahelykeresés, munkakapcsolat kialakítása Tanítási módszerek: A legfontosabb kérdések közös megvitatása. 57

Szerepjáték Adott témákban vendégelőadó meghívása Értékelés: Mivel a tantárgy lényegében önismereti, saját képességeiket hivatott fejleszteni és csak kevésbé cél és ismeretanyag visszaadása, a teljesítmény és a fejlődés érdemjegyben, osztályzatban nem fejezhető ki. Feltételek: Tanári és tanulói taneszközök Lexikonok Tudományos folyóiratok Ismeretterjesztő művek Irodalmi szemelvények Osztályfőnöki óra I./11. osztály Óraszám: 18 óra Cél: Az egyedi embert társadalmi viszonylataiban helyezze el. A társadalomban élő embert, mint rendteremtőt, értékelőt, és a világot magyarázót ismerje meg. Környezetet és társadalmat egyaránt védő - óvó munkában rendszeresen vegyen részt. Követelmény: A tanuló megfelelő emberi kapcsolatok kialakítására legyen képes. Legyen tisztába saját jogaival, érvényesítse azt másokkal szemben. Legyen képes elfogadni, tudjon érvelni saját maga érdekében és másokkal szemben. Tartalom: Élet- és pályakezdés Tanulói jogviszony Környezetünk - környezetvédelem Élet és pályatervezés Óraszám: 5 óra Cél: Ismerje és tudjon beszélni saját életéről. A pályakezdés fontossága, felelőssége, ahol biztosan számíthat a felnőttekre. Tudjon tanácsot, segítséget kérni. Legyen tudatában annak, hogy a pályatervezés, a pályaválasztás egy életre szól Követelmény: Legyen világos képe a hovatartozásáról. Legyen tisztában a munkabírásával, a munkalehetőségekkel Tudja elfogadni a kapott tanácsokat, tudjon élni vele, saját boldogulására felhasználni. 58

Tartalom: Felelősség önmagunkkal és másokkal szemben. A kapcsolatkultúra legfontosabb feltételeinek kialakítása. Családi, baráti és egyéb kapcsolatok. Tanulói jogviszony Óraszám: 5 óra Cél: A tanulók helyzetük, jogaik, kötelességük ismeretében, azoknak megfelelően tudjanak cselekedni. Követelmény: Ismerje meg a tanuló az alapvető fogalmakat: jog, jogviszony, tanulói jogviszony, tudja ezeket a mindennapi életben használni. Ismerje meg, hogy a szakképzés milyen intézményi formák keretei között folyhat; iskolájában milyen lehetőségei vannak a továbbtanulásra, szakmai képzésre. Legyen tisztában az elméleti és gyakorlati oktatás rendszerével. Ismerje a tanulószerződéssel kapcsolatos tudnivalókat. Legyen képes arra, hogy jogait érvényesítse, megvédje. Tartalom: Szakképzés intézményei, szakképesítések irányítási rendszere. A szakképzés követelményei; a szakmai vizsga. A szakképzés szerkezete: elméleti és gyakorlati A tanulószerződés, a tanulót megillető juttatások. Környezetünk - környezetvédelem Óraszám: 5 óra Cél: Ismerje környezetét, legyen képes arra, hogy védje, óvja szűkebb és tágabb lakóhelyét. Követelmény: Tudja, hogy az ember csak közösségben lehet boldog, s ezért neki is tennie kell. Tudjon védekezni a környezet kóros - káros hatásaival szemben. Mutasson példát, vegyen részt környezetvédő tevékenységben. Fejtsen ki propaganda munkát szűkebb és tágabb közösségében a tiszta, szép környezetért. Tartalom: Az ember és környezete Az egyén és a közösség munkája a környezetért Tiszta környezet - boldogabb élet Igényesség önmagával, másokkal és a környezetével szemben.

59

Osztályfőnöki óra II./12. osztály Óraszám: 17 óra Cél: Tudatosuljon a tanulóban, hogy az ajzószerek használatának súlyos, néha életveszélyes következményei lehetnek. A társadalom legkisebb egysége a család, törekedjen arra, hogy mindezt megvalósítsa. Anyagi boldogulásának alapja a munkahely. Követelmény: Ismerje a kábítószerek használatának súlyos következményeit. Jó munkahellyel, biztos jövedelemmel a családalapítás nehézségeivel járó akadályokat könnyen veheti.

Tartalom: Alkohol, drog, kábítószer Szerelem, házasság, család Munkahelykeresés, munkakapcsolat kialakítása Alkohol, drog, kábítószer Óraszám: 4 óra Cél: Ismerje fel az alkohol, a drog, a kábítószer kóros - káros hatását, legyen tisztában az emberre való veszélyességét illetően. Gondjai, bajai enyhítésére soha ne alkalmazza ezeket a szereket, keressen hasznosabb elfoglaltságot. Tudja értékelni az életet. Követelmény: Legyen képes arra, hogy ezeket a veszélyes szereket elhárítsa magától. Tudjon másokat is meggyőzni ennek veszélyességéről. Lássa meg az élet szépségeit a drogok nélkül. Tartalom: Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt. A kábítószer, mint korunk betegsége. Szerelem, házasság, család Óraszám: 4 óra Cél: Ismerje meg az igaz szerelmet, amely nem azonos a szexualitással. Legyen képes a kultúrált testi kapcsolatra. 60

A házasság, mint a beteljesült szerelem - gyermekvállalás, gyermeknevelés. A család, mint a társadalom alapja Funkció. Követelmény: Legyen képes különbséget tenni a testi vágy és az igaz szerelem között. Nem kívánt terhesség megelőzése - védekezés fontossága. Legyen képes megfelelő kapcsolatot kialakítani leendő társával és gyermekeivel. Tartalom: A legszebb emberi érzések egyike. Mintaházasság, mintacsalád - modell kialakítása. Munkahelykeresés, munkakapcsolat kialakítása Óraszám: 4 óra Cél: A tanult szakmában való elhelyezkedés lehetőségei. Kérjen segítséget tapasztalt felnőttektől munkahelykeresés ügyében. Ügyeljen arra, hogy munkatársaival kollegiális kapcsolatot alakítson ki. Követelmény: Legyen képes munkahelyet keresni, a tanult szakmájában elhelyezkedni. Igyekezzen jó benyomást kelteni leendő főnökénél. Becsületes, alapos munkával és szakmai tudásával vívja ki főnöke és kollégái elismerését, tiszteletét. Tartalom: Az első munkahely - egy életre szóló is lehet. Főnök beosztott viszony Baráti, munkatársi kapcsolat.

Bicske 2008. 08. 30.

Péter Istvánné Horváth Márta Igazgató ……………………………………… KT elnök

…………………………………………………………………………………………… Szülői közösség DÖK

61

62