SZAKDOLGOZAT VOLF ÉVA 2008

SZAKDOLGOZAT

VOLF ÉVA 2008.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK LEVELEZŐ tagozat NEMZETKÖZI MENEDZSMENT szakirány

EGY ÉSZAK-OLASZORSZÁGI RÉGIÓ, PIEMONTE GAZDASÁGÁNAK ELEMZÉSE

Készítette: Volf Éva Budapest, 2008.

Egy észak-olaszországi régió, Piemonte gazdaságának elemzése

2008

Tartalomjegyzék Bevezetés ............................................................................................................................. 3 1 Piemonte gazdasága napjainkban ............................................................................ 5 1.1 A régió gazdaságának helyzete Olaszországon belül ........................................... 5 1.1.1 A gazdasági tevékenységek megoszlása...................................................... 6 1.1.2 A GDP, a háztartások fogyasztása, munkaerőpiac és az infrastruktúra alakulása....................................................................................................... 7 1.1.3 Külkereskedelem........................................................................................ 11 1.2 A régió gazdasága járások szerint....................................................................... 16 1.2.1 Alessandria járás ........................................................................................ 17 1.2.2 Asti járás .................................................................................................... 19 1.2.3 Biella járás ................................................................................................. 20 1.2.4 Cuneo járás................................................................................................. 21 1.2.5 Novara járás ............................................................................................... 23 1.2.6 Torino járás ................................................................................................ 25 1.2.7 Verbano Cusio Ossola járás ....................................................................... 27 1.2.8 Vercelli járás .............................................................................................. 28 1.3 A gazdasági fejlődés alakulása Piemontban a ’80-as évektől napjainkig........... 29 1.3.1 A ’80-as évektől tartó növekedés és recesszió 2002-ig ............................. 29 1.3.2 2003 – 2007: Az iraki háború és az azt követő évek ................................. 31 1.3.3 2008. első félévének gazdasági helyzete ................................................... 33 2 Magyarország és Piemonte kereskedelmi kapcsolata a XXI. században............ 35 2.1 Az olasz-magyar gazdasági kapcsolatok jellemzői............................................. 35 2.2 Piemonte és Magyarország közti kereskedelem ................................................. 37 2.3 Egy piemonti cég magyarországi leányvállalatának bemutatása: a Ferrero Magyarország Kft. .............................................................................................. 42 2.3.1 Az anyavállalat kialakulása és fejlődése.................................................... 42 2.3.2 A magyarországi leányvállalat megalakulása és helyzete napjainkban..... 45 2.3.3 Aktualitások a Ferrero életéből.................................................................. 47 3 A gazdaságfejlesztés prioritásai és eszközei – párhuzamok és eltérések a piemonti és a magyar gyakorlatban ...................................................................... 48 3.1 A kis- és középvállalatok helyzete...................................................................... 48 3.1.1 A kis- és középvállalatok Piemontban....................................................... 48 3.1.2 Az EU kkv-politikája és annak érvényesülése Olaszországban ................ 53 3.1.3 A kis- és középvállalatok Magyarországon ............................................... 56 3.2 Innováció és kutatás-fejlesztés............................................................................ 58 3.2.1 Az Európai Unió kutatás-fejlesztési programja ......................................... 58 3.2.2 K+F és innováció Piemontban ................................................................... 60 3.2.3 K+F és innováció Magyarországon ........................................................... 62 3.2.4 Piemont – Magyarország: a közös K+F és innováció potenciáljai ............ 64 3.3 A versenyképesség javításának egyéb lehetőségei ............................................. 67 3.3.1 A külföldi működő tőke szerepe Piemontban............................................ 67 3.3.2 A külföldi működő tőke szerepe Magyarországon .................................... 70 3.3.3 A vállalatok nemzetközivé válása – a Piemonti gazdasági szereplők versenyképesebbé tétele............................................................................. 71 4 A gazdasági kapcsolatok kialakulását és fenntartását, illetve a vállalatok nemzetközivé válását támogató intézmények....................................................... 75 4.1 Intézmények Olaszországban.............................................................................. 75 4.1.1 Camera di Commercio di Torino – Torinói Kereskedelmi Kamara .......... 75

Volf Éva

1


2008

4.1.2 Unioncamere Piemonte – Piemonti Kamarák Regionális Szövetsége....... 76 4.1.3 CEIPIEMONTE......................................................................................... 77 4.1.4 Confindustria Piemonte ............................................................................. 80 4.1.5 Finpiemonte ............................................................................................... 80 4.1.6 SIMEST ..................................................................................................... 81 4.2 Intézmények Magyarországon ............................................................................ 82 4.2.1 Olasz Külkereskedelemi Intézet – ICE ...................................................... 82 4.2.2 Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara – MOKK, CCIU................. 83 4.2.2.1 Desk Piemonte Projekt........................................................................... 85 4.2.3 ITD Hungary Zrt. ....................................................................................... 88 Befejezés............................................................................................................................ 91 Mellékletek........................................................................................................................ 94 1. számú melléklet: SWOT Piemonte............................................................................ 94 2. számú melléklet: SWOT Magyarország .................................................................... 96 Ábrák jegyzéke................................................................................................................. 98 Táblázatok jegyzéke......................................................................................................... 99 Irodalomjegyzék............................................................................................................. 100

Volf Éva

2


2008

Bevezetés Szakdolgozatom témájául egy észak-nyugat olaszországi régió, Piemonte gazdaságának elemzését választottam. A témaválasztást az előtanulmányaim és a munkám indokolták, melyek során folyamatosan fontos szerepet játszottak és játszik az olasz nyelv és az olasz vállalatokkal folytatott kereskedelem. Gimnazista korom óta bővítem a tudásomat az olasz társadalomra vonatkozó ismeretekkel, ezért örömömmel kutattam az általam választott témában. Dolgozatom célja, hogy átfogó képet adjon napjaink piemonti gazdaságáról. Az első fejezetben, az egész régió általános gazdasági jellemzését követően, a provinciák gazdasági helyzetét vizsgálom meg közelebbről. A régió méreteit tekintve ugyanis megfelel egy kisebb országnak, ezáltal jellemzők rá a terület szerinti gazdasági eltérések. A régió gazdasági fejlődésének utolsó évtizedeinek vizsgálata után, bemutatom a hazánk és Piemonte között zajló XXI. századi kereskedelem jellemzőit. Ennek keretében bemutatom egy piemonti vállalat magyarországi leányvállalatának működését. Ezt követően a gazdaságfejlesztés szempontjából kiemelten kezelt területeket – kis- és középvállalatok, K+F, innováció, külföldi befektetések ösztönzése –, és az ezekhez kapcsolódó eszközöket elemzem, kitérve a magyar gyakorlatra is. Végezetül bemutatom azokat a piemonti – és egy országos –, illetve magyarországi intézményeket, melyek a piemonti vállalatok Magyarországra irányuló gazdasági tevékenységeit támogatják, és amelyek segítik a hazai gazdasági élet szereplőinek piacra jutását a vizsgált észak-olasz régióban. Különös figyelmet fordítok a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara által idén – a Ceipiemonte támogatásával – indított Desk Piemonte Projektre, amelynek elsődleges célja, hogy támogassa a Magyarországon tevékenységet indítani szándékozó piemonti cégeket és ezáltal növelje a piemonti vállalatok magyar piacon való jelenlétét. A kutatás során az alábbi kérdésekre kerestem a választ: •

Milyen helyet foglal el Piemonte az olasz gazdaságon belül?

•

Hogyan alakulnak a külkereskedelemi kapcsolatai? Melyek a domináns partnerországai? Milyen export- és importcikkek alkotják a kereskedelmi forgalmat? Hazánknak mekkora szerepe van Piemonte külkereskedelmében?

Volf Éva

3


•

2008

Van-e Magyarországon piemonti érdekeltségű vállalat? Amennyiben igen, milyen szektorban folytatja a tevékenységét és hogyan működik?

•

Milyen gazdaságfejlesztési prioritások jellemzik a vizsgált régiót? Milyen eszközöket használ a megvalósítás érdekében? Van-e hasonlóság az ottani és a hazai gyakorlat között?

•

Milyen intézmények léteznek Piemontban és Magyarországon, amelyek támogatásukkal fel tudják lendíteni a két terület közti gazdasági kapcsolatokat? A szakdolgozat elkészítésében segítségemre voltak a BGF Külkereskedelmi

Főiskolai Karáról Dr. Ferkelt Balázs tudományos rektor-helyettes, tanszékvezető és főiskolai docens, illetve a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara Desk Piemonte Projekt menedzsere Habetler Gyula, akiket köszönet illet szakmai támogatásukért. Külön köszönöm Karancsy Zsoltnak, a Ferrero Magyarország Kft. igazgatójának, hogy lehetőséget adott a személyes interjúra.

Volf Éva

4


2008

1 Piemonte gazdasága napjainkban 1.1 A régió gazdaságának helyzete Olaszországon belül Piemonte Észak-Olaszország egyik régiója, melyet négy másik régió és két ország határol: északon Valle d’Aosta és Svájc, keleten Lombardia és Emilia Romagna, délen Liguria, nyugaton pedig Franciaország. Területe 25.400 km2, lakosainak száma 4,401 millió fő, a népsűrűség 173,3 fő/km2, lakosságának 48,4 százaléka 20.000-nél több lélekszámmal bíró településen él. Lakosainak számát nézve, vetekszik egy kisebb országgal. Horvátország területe például 56.542 km2, lakosságainak száma 4,5 millió körüli, ami majdnem megegyezik a piemonti lakosok számával; a horvátországi népsűrűség 79 fő/ km2, ami pedig kevesebb, mint fele a piemonti népsűrűségnek.1 A régió székhelye Torino, fő folyója a Po. Északon, keleten és nyugaton az Alpok és Appenninek hegyei fogják körül a területet, itt található Olaszország egyik legnagyobb tava is: a Lago Maggiore. Piemonte Lombardia után a második legiparosodottabb olasz régió.

1. ábra: Olaszország és Piemonte régió (sötéttel jelölve) Forrás: http://it.wikipedia.org/wiki/Piemonte

1

2007-es adat, http://www.unioncamere.it/Atlante/ 2008.10.28. 13:25

Volf Éva

5


2008

1.1.1 A gazdasági tevékenységek megoszlása 2007 végén a régióban működő vállalkozások száma 415.500 volt, ami az Olaszországban működő összes vállalkozásnak megközelítőleg 8 százalékát teszi ki. A legkiemelkedőbbek

a

különböző

gazdasági

ágazatok

közül

a

következők:

kereskedelem (25,07%), építőipar (16,64%) és szolgáltatások vállalatok részére (14,45%). A cégek 16,21 százaléka mezőgazdasággal foglalkozik, ami hat százalékponttal több, mint az észak-nyugati területekre jellemző adat, azonban 1,4 százalékponttal kevesebb, mint az nemzeti átlag. Fontos szerepet játszik a gazdaságban az ipari tevékenység is (a cégek 13 százaléka ebben az ágazatban van jelen), talán nem véletlenül jut sokunk eszébe Torinóról a járműgyártás (FIAT) és a hozzá kapcsolódó beszállítói tevékenységek. A fennmaradó 14,63 százalék egyéb tevékenységekből adódik össze, melyek egyéni részaránya nem kiemelkedő. A régióban – országos viszonylatban, magas a kézműiparban tevékenykedők száma, ami az összes működő vállalkozás 32,79 százalékát teszi ki; ezáltal Piemonte, a kézműiparral foglalkozók számát tekintve az ötödik helyen áll az országos rangsorban. Magas számban vannak jelen az egyéni vállalkozások is, melyek 65,14 százalékos aránya a gazdaságon belül meghaladja az észak-nyugati 58,04 százalékos átlagot, de 0,7 százalékponttal alacsonyabb, mint a nemzeti átlag.2 Amint a 2. számú ábrán látható, a mezőgazdasági tevékenység mértéke – a többi tevékenységhez képest – jóval meghaladja az észak-nyugati területekre jellemző átlagot és csak kicsivel marad el az országostól. A vállalkozásokat érintő szolgáltatások súlyát nézve Piemonte, az észak-nyugati térségre jellemzően – bár annak mértékétől kissé lemaradva –, meghaladja az olasz átlagot.

2

http://www.unioncamere.it/Atlante/ 2008.10.28. 13:25

Volf Éva

6


2008

2. ábra: A gazdasági tevékenységek megoszlása (2007) Forrás: http://www.unioncamere.it/Atlante/

1.1.2 A GDP, a háztartások fogyasztása, munkaerőpiac és az infrastruktúra alakulása A régió 8,09 százalékkal járul hozzá a nemzeti hozzáadott értékhez, ezzel az országos rangsorban az ötödik helyet foglalja el. Az egy főre jutó GDP értéke 28.293 euro körül mozog, ami a 2006-os adatnál majdnem ezer euróval több. Egyben magasabb az olasz átlagnál, ami 21.291 euró/fő (az Unióban az egy főre jutó GDP ebben az évben 24.900 euro). A hozzáadott értékhez a közvetítő tevékenységek (pénzügyi és ingatlanpiaci tevékenységek) járulnak hozzá a legmagasabb arányban (28,4 százalékkal). Ezt közvetlenül követi a kereskedelem és szállítmányozás (22,5 százalékkal), míg a mezőgazdaság teljesítménye (1,55%), ami az országosan jellemző mértéktől elmarad, de enyhén magasabb az észak-nyugati területek adatánál. A régió GDP-jének 13,55 százaléka a kézműiparból származik, ez az arány egy százalékponttal magasabb a nemzeti átlagnál.3

3

2007-es adat, http://www.unioncamere.it/Atlante/ 2008.10.28. 13:25 http://epp.eurostat.ec.europa.eu 2008.11.11. 09:59 http://www.piemonteincifre.it/ 2008.11.11 21:35

Volf Éva

7


2008

A piemonti háztartások jólétben élnek a többi olasz családhoz képest; ezt bizonyítja az a tény, hogy itt az egy főre jutó éves jövedelem 19.652 euro, míg a nemzeti átlag 16.100 euro/fő. Ennél is jobban élnek – persze nem sokkal – az északnyugati térség lakói, ahol az egy főre jutó átlagos jövedelem 19.708 euro. Olaszországban Piemonte a negyedik legmagasabb jövedelemmel bíró tartomány Valle d’Aosta, Emilia-Romagna és Lombardia után. Az egy főre jutó fogyasztás 16.423 euro, de az észak-nyugati térségben ez a szám magasabb: 16.733 euro/fő; a nemzeti átlag ezzel szemben 14.978 euro/fő (vö. 3. számú ábra), míg az uniós átlag 13.400 euro/fő volt 2006-ban.4

3. ábra: Háztartások jövedelme (2005) és a hazai fogyasztás (2006) Olaszország = 100 Forrás: http://www.unioncamere.it/Atlante/ A munkanélküliségi ráta 4,2 százalék körül mozog, ami alacsonyabb, mint az országos (6% körüli) és kevesebb, mint az uniós (7,1%) átlag.5 Szembetűnő a munkanélküliség nemenkénti megoszlásánál, hogy bár mindkét nem esetében

4

2005-ös és 2006-os adatok, http://www.unioncamere.it/Atlante/ 2008.10.28. 13:25 http://epp.eurostat.ec.europa.eu 2008.11.11. 09:59 5 http://epp.eurostat.ec.europa.eu 2008.11.11. 09:59 Volf Éva

8


2008

alacsonyabb a munkanélküliség, mint az ország más területein, a női munkanélküliség sokkal alacsonyabb, mint az Olaszországban jellemző; ezt láthatjuk a 4. számú ábrán.

4. ábra: A munkanélküliség alakulása nemek szerint (2007) Forrás: http://www.unioncamere.it/Atlante/ Az 5. számú ábra grafikonjáról a régió infrastrukturális helyzete olvasható le. A lila vonal Olaszország infrastrukturális helyzetét tükrözi, ami a viszonyítási alap = 100. A szürke vonal jelzi Piemonte infrastrukturális helyzetét, a kék pedig a fejlett északnyugati területekét. A háló nyolc ponton, ill. területen jelzi a fejlettséget (az óramutató járásával

megegyezően):

energiaellátási

hálózatok,

úthálózatok,

vasúthálózatok,

telekommunikációs

kikötők,

hálózatok,

légikikötők,

bankhálózatok

és

szolgáltatások hálózata.

Volf Éva

9


2008

5. ábra: Infrastruktúra (2007) Forrás: http://www.unioncamere.it/Atlante/ A diagramról kitűnik, hogy a vizsgált tartomány infrastruktúrája kimagaslóan jó az úthálózatok és vasúthálózatok tekintetében és a banki és egyéb szolgáltatások terén is meghaladja az országos fejlettségi szintet. Kikötői nincsenek, amire magyarázat a terület földrajzi elhelyezkedése; légikikötőinek száma – a régió fejlettségéhez képest – kevésnek mondható. A többi területen az országos fejlettségi szinthez közelít, de kissé elmarad az észak-nyugati területektől.

Volf Éva

10


2008

1.1.3 Külkereskedelem

6. ábra: Piaci nyitottság és exportorientáltság (2007) Forrás: http://www.unioncamere.it/Atlante/ Piaci nyitottság alatt egy adott terület egy adott időszakban külfölddel folytatott teljes kereskedelmének értéke (import és export együttvéve) és az ugyanabban az időszakban a vizsgált terület gazdasága által előállított hozzáadott érték közti arányt értjük. Az exportorientáltság azt mutatja meg, hogy egy év teljes forgalmából mennyi bevétel származik az exportból. Ez alapján öt osztály különböztethető meg: nem létező exportorientáltság (0%), alacsony (1-10%), közepesen alacsony (10-20%), közepes (20-50%) és magas exportorientáltság (> 50%). Ahogy azt a fenti 6. számú ábra mutatja, a piaci nyitottság magasabb a nemzetinél és az észak-nyugati területekénél is, azonban az exportorientáltság alacsonyabb ez utóbbinál, de magasabb az országosnál. A teljes export értéke a 2007. évben 36,9 milliárd euro volt, ami a teljes olasz export 10 százalékát jelenti, ezáltal Piemonte a negyedik helyen áll a rangsorban Lombardia, Veneto és Emilia Romagna régiók után. Ugyanebben az évben az import értéke 28,8 milliárd euro volt, s ez szintén a negyedik helyezéshez elegendő az országos rangsorban. A kereskedelmi mérleg pozitív, 8,13 millió euróval – Piemonte az országos rangsorban az első három helyezett közt szerepel ezzel az eredménnyel. Volf Éva

11


2008

1. számú táblázat: Piemonte exportja 2007. évben Piemonte exportja a 2007. évben - célországok szerint

Rangsor

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 21

Célország

Franciaország Németország Spanyolország Egyesült Királyság Lengyelország USA Svájc Törökország Belgium Oroszország Magyarország

2007-es export értéke euróban 5 900 434 130,00 5 551 130 640,00 2 943 752 268,00 2 235 227 261,00 1 768 999 345,00 1 677 133 573,00 1 675 591 808,00 1 174 735 382,00 1 002 733 831,00 797 548 050,00 341 272 934,00

Export mértéke az összes exporthoz képest %-ban 15,91 14,96 7,94 6,03 4,77 4,52 4,52 3,17 2,70 2,15 0,92

Export változása az előző évhez képest %-ban 0,26 3,57 1,27 -1,53 24,12 -1,89 8,12 12,36 6,34 51,91 -0,08

Forrás: http://www.unioncamere.it/Atlante/ Az export elsősorban Európa felé irányul, ezen belül is az első négy helyen Franciaország, Németország, Spanyolország és az Egyesült Királyság áll. A teljes export 66,67 százaléka a 1. számú táblázatban szereplő első tíz országba áramlik. A legtöbb export Franciaországba és Németországba irányul, a teljes export közel 31 százaléka ebbe a két országba kerül. 2006-ról 2007-re az exportált mennyiség kiemelkedően nőtt Oroszország és Lengyelország irányába (51,91 és 24,12 százalékkal), csökkent viszont – ha nem is nagymértékben –, az Egyesült Királyság és az USA irányába. A teljes exportból hazánk 0,92 százalékban részesül.

Volf Éva

12


2008

2. számú táblázat: Legfőbb exportcikkek - Piemonte, 2007 A 10 leggyakrabban exportált árucikk Piemonte régióból 2007-ben Export értéke az Export változása 2007-es export összes exporthoz az előző évhez Rangsor Árucikk euróban képest %-ban képest %-ban Gépjármű- és 1 gépjárműmotor4 974 219 676,00 13,03 10,10 alkatrészek és kiegészítők Mechanikus energiaelőállító és hasznosító gépek (kivétel: 2 3 254 236 926,00 8,53 5,82 gépjárművek, motorbiciklik és repülégépek motorjai) 3 Gépjárművek 2 838 805 516,00 7,44 -6,90 Specális felhasználásra 4 1 707 831 051,00 4,48 4,57 való egyéb gépek Egyéb általános 5 1 327 104 633,00 3,48 3,94 felhasználású gépek Gumiból készült 6 1 261 865 489,00 3,31 8,19 árucikkek Egyéb élelmiszeripari 7 1 240 417 888,00 3,25 7,38 termékek 8 Italok 1 109 159 949,00 2,91 9,99 9 Műanyagáruk 1 090 025 531,00 2,86 10,25 1 054 775 848,00 2,76 2,26 10 Vegyipari alapanyagok

Forrás: http://www.unioncamere.it/Atlante/ Ami a régió exporttermékeit illeti, a teljes export 52,2 százalékát a 2. számú táblázatban szereplő tíz árucikk-csoport teszi ki. Ezek elsősorban gépjárművek és gépjárműmotorok, illetve ezek alkatrészei, mechanikus és egyéb gépek, gumiipari-, élelmiszeripari-, műanyagipari- és vegyipari termékek, és italok. A 2006 – 2007-es időszakban 6,9 százalékkal csökkent a gépjárművek exportja. Ugyanebben az időszakban a gépjárműalkatrészek, italok és műanyagáruk exportja közel tíz százalékkal nőtt.

Volf Éva

13


2008

3. számú táblázat: Piemonte importja 2007-ben Piemonte importja a 2007. évben - származási ország szerint

Rangsor

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 14

Származási ország

Németország Franciaország Lengyelország Kína Spanyolország Belgium Svájc Törökország Hollandia Egyesült Királyság Magyarország

2007-es import értéke euróban 4 981 476 359,00 4 715 410 108,00 2 883 859 979,00 1 753 127 462,00 1 207 917 734,00 1 158 504 380,00 998 115 261,00 971 233 917,00 924 503 981,00 854 530 754,00 472 470 762,00

Import mértéke Import az összes változása az importhoz előző évhez képest %-ban képest %-ban 17,23 16,31 9,98 6,06 4,18 4,01 3,45 3,36 3,20 2,96 1,63

1,40 -0,80 19,20 21,30 9,20 -2,60 34,40 2,70 4,60 -8,10 101,40

Forrás: http://www.unioncamere.it/Atlante/ Európa vezet az import oldalon is; az első három partnerország Németország, Franciaország és a volt keleti blokkból Lengyelország; negyedikként azonban a távolkeleti Kína képviselteti magát. A teljes import 70,74 százaléka a 3. számú táblázatban szereplő első tíz országból származik. 2006. és 2007. között a Franciaországból és a Belgiumból érkező import kismértékben (0,8 és 2,6 százalékkal), míg az Egyesült Királyságból érkező több mint nyolc százalékkal esett vissza; ezzel szemben a svájci behozatal több mint 34 százalékkal nőtt. Az Egyesült Királyság az az ország, amellyel a kereskedelem – egy év alatt – összességében véve visszaesett, mind az export, mind pedig az import mennyiségeket tekintve. A magyar behozatal a teljes piemonti import 1,63 százalékát teszi ki. 2006-ról 2007-re a Magyarországról érkező import mennyisége 101,4 százalékkal nőtt. A kereskedelmi mérleg hazánk szempontjából pozitív, mivel a vizsgált régióból a hazánkba kerülő export értéke 131.197.828 euróval kevesebb, mint a hazánkból behozott áru értéke.

Volf Éva

14


2008

4. számú táblázat: Legfőbb importcikkek - Piemonte, 2007 A 10 leggyakrabban importált árucikk Piemonte régióba 2007-ben Rangsor

Árucikk

1

Gépjárművek Gépjármű- és gépjárműmotoralkatrészek és kiegészítők Vegyipari alapanyagok Vaskohászati termékek Mechanikus energiaelőállító és hasznosító gépek (kivétel: gépjárművek, motorbiciklik és repülégépek motorjai) Nem vas alapú fémek Mezőgazdasági és kertészeti termékek Gumiból készül termékek Egyéb általános felhasználású gépek Nyers kőolaj és földgáz

2 3 4

5

6 7 8 9 10

2007-es import euróban

Import értéke az Import változása összes importhoz az előző évhez képest %-ban képest %-ban

4 320 374 633,00

14,99

13,22

1 807 930 189,00

6,27

13,32

1 752 236 605,00 1 573 070 480,00

6,08 5,46

9,15 16,77

1 461 662 646,00

5,07

9,47

1 451 059 270,00

5,03

11,74

940 445 447,00

3,26

2,69

733 317 045,00

2,54

3,71

706 424 894,00

2,45

40,98

669 611 521,00

2,32

-12,91

Forrás: http://www.unioncamere.it/Atlante/ Ami az importot illeti, első helyen itt is a gépjárműipari termékek szerepelnek, ezenkívül előkelő helyet foglalnak el a vegyipari, fémipari, mezőgazdasági és gumiipari termékek és az energiahordozók. A teljes import 53,47 százalékát az első tíz árucikk-csoport teszi ki. A fenti 4. számú táblázat mutatja, hogy 2006-ról 2007-re az egyéb általános felhasználású gépek importja nőtt közel negyvenegy százalékkal, a vaskohászati termékeké 16,77 százalékkal. Az energiahordozók behozatala majdnem 13 százalékkal csökkent.

Volf Éva

15


2008

1.2 A régió gazdasága járások szerint6 A régió székhelye Torino, járásainak száma nyolc, ezek székhelyei: Alessandria, Asti, Biella, Cuneo, Novara, Torino, Verbania és Vercelli. Mivel a tartomány szinte egy kisebb országnak felel meg, ezért érthető, hogy a különböző járások gazdasági fejlettsége és berendezkedése eltérő, mind egymáshoz – mind pedig az egész régió gazdaságához viszonyítva. A következő alfejezetekben feldolgozott adatok a 2006. évre vonatkoznak.

7. ábra: Piemonte provinciái (járásai) Forrás: http://it.wikipedia.org/wiki/Piemonte

6

http://www.at.camcom.it/ 2008.10.07.22:38 http://www.al.camcom.it 2008.10.08. 18:25 http://www.bi.camcom.it/ 2008.10.08. 18:30 http://www.cn.camcom.it/ 2008.10.09. 8:11 http://www.no.camcom.it/ 2008.10.09. 8:15 http://www.to.camcom.it/ 2008.10.09. 8:33 http://www.vb.camcom.it/ 2008.10.09. 15:43 http://www.vc.camcom.it/ 2008.10.09. 15:49 Gyártók honlapjait ld. az irodalomjegyzék egyéb forrásai közt

Volf Éva

16


2008

1.2.1 Alessandria járás A járást a kis- és középvállalkozások jellemzik és sokak tevékenykednek a kézműiparban. 2006-ban az itt bejegyzett vállalkozások száma mintegy 44.000, melyek közül majdnem 27 százalék a mezőgazdaságban, 26,38 százalék az iparban és 22,18 százalék a kereskedelemben tevékenykedik. 2007 végére a cégek száma 48.304-ra emelkedett. A mezőgazdasági vállalkozások számának aránya nem csak az északnyugati térségekhez viszonyítva magas, ahol ez az érték 10,43 százalék, hanem az országos átlaghoz viszonyítva is (18,13 százalék). A munkanélküliségi ráta 2007-ben 4,6 százalék körül mozgott, ami jóval kevesebb, mint az országos (6 százalék körüli), de valamivel magasabb, mint a régiós 4,2 százalékos átlag. A nők esetében a munkanélküliség magasabb (6,3%), mint a tartományban jellemző átlag. A nemzeti hozzáadott érték 0,8 százalékát adja Alessandria provinciája, a régión belül ezzel Torino és Cuneo járás után a harmadik. Az egy főre jutó hozzáadott érték 26.830 euro. A helyi GDP 68,4 százaléka a szolgáltatóiparból, 29,6 százaléka az iparból és 2 százaléka a mezőgazdaságból származik. A mezőgazdaság hozzájárulása meghaladja a régióra jellemző átlagot. Az éves export értéke 2006-ban 3,4 milliárd euro volt. Az exportorientáltság 59,7 százalékos, ami meghaladja az országos, az észak-nyugati területekre és kissé a Piemonte régióra számított értéket is. A 35,3 százalékos piaci nyitottság magasabb, mint az országos és a régiós átlag. A járásból főként aranyműves termékeket

és

ékszereket,

vegyi

árukat,

nyersvasat,

öntöttvasat,

acélt

és

vasöntvényeket, gépeket, műanyag- és gumitermékeket exportálnak. A teljes export 29,31 százaléka Franciaországba és Németországba megy. Az első tíz célország közt szerepel

még

Spanyolország,

USA,

Egyesült

Királyság,

Svájc,

Ausztria,

Lengyelország, Japán és Belgium. Hazánk ebben a rangsorban a huszonegyedik helyen áll. A legfontosabb importcikkek a nemesfémek, arany ékszerek, vegyipari alapanyagok, nyersvas, öntöttvas, acél és vasöntvények, vegyipari termékek, gumi- és műanyagtermékek,

mezőgazdasági

és

kertészeti

cikkek,

gépek,

őrlemények,

keményítők. Az import 35,19 százaléka Németországból és Franciaországból származik. Az első tíz ide exportáló ország közt szerepel Belgium, Svájc, Hollandia, Spanyolország, Ausztria, Kína, Dél-Afrikai Köztársaság, USA; hazánk a tizenhetedik helyen áll. Az egy főre jutó jövedelem 20.152 euro, ami magasabb, mint az országra, az észak-nyugati területekre és a régióra jellemző adat. Az egy főre jutó fogyasztás magasabb, mint Piemontban és az országban, de kissé elmarad az észak-nyugati Volf Éva

17


2008

területek fogyasztásától. A fogyasztás nyolcvanhárom százalékát a nem élelmiszeripari termékek teszik ki. A járás ismert a különböző borairól, melyek közül méltán híres a gombás rizottóhoz vagy szalámikhoz, grillezett ételekhez illő magas savtartalmú Barbera. Acqui Terme-ben elsődlegesen az alacsonyabb savtartalmú Dolcetto-t fogyasztják. A járás borai még a Brachetto, a Cortese, a Moscato, a Grignolino, a Barbera del Monferrato, a Grignolino del Monferrato Casalese, a Rubino di Cantavenna, a Gabiano, a Malvasia di Casorzo (DOC – Denominazione di Origine Controllata – Ellenőrzött eredetű borok), a Bonarda, a Freisa, a Moscato és a Barbesino is. A búza, kukorica, cukorrépa, napraforgó, szója, vöröshagyma, fokhagyma és paradicsom termesztésének évszázados hagyománya van Tortona és Alessandria térségében. A Casale Monferrato-i alföldön rizst termesztenek. Nagy területen van jelen a szőlőtermelés is. A provincia híres termálfürdő helye, a már említett Acqui Terme, ami évente turisták ezreit vonzza, biztos megélhetést biztosítva a helyi szállodáknak és éttermeknek. Ezenkívül a város védjegyei közé tartozik még a vargánya, a nyár végén és ősszel érő fehér és a télen érő fekete szarvasgomba, a Filetto baciato (helyi nyers szalámi), a Formaggetta (sajt), a vadhúsok, az akác- és gesztenyeméz, a pálinkák, likőrök, gyomorkeserűk (nevezetes a Ponzone-i gombával készült) és a gyógyfüvek. Casale Monferrato egy történelmi város, nagyon sok építészeti látványossággal. A környéken vaskovács, fafaragó, aranyműves, kosárfonó és papucskészíő mesterek dolgoznak. Ovada a bor és a szarvasgomba városa, ahol a gépgyártás és a fafeldolgozás képviseli az ipart. Tortona inkább a technológia városa, itt található a Parco Scientifico e Tecnologico della Valle Scrivia (Valle Scrivia-i Tudományos és Technológiai Park), ezen kívül vegyipari, műanyagipari, csomagolástechnikai és logisztikai cégeknek is otthona. De a kulináris élvezeteknek itt is hódolnak: nemzedékről nemzedékre adják tovább a Baci di Dama és a Baci Dorati receptjét is, ami egy mandulalisztből és mogyoróból készült édesség. A szarvasgombán kívül – ami természetesen errefelé is terem –, nagyon finom az itteni kisszemű, illatos eper. Ennek a városnak saját üdítőitala is van, a keserű és alkoholmentes Gazzosa Rossa. Novi Ligure-t az acél városának is hívták egykoron, mostanra már élelmiszeripari (főként édesipari) központ is. Itt alapították 1903-ban a Novi csokoládégyárat; az innen kikerülő édességek nem csupán a piemonti gyerekeket és felnőtteket örvendezteti meg: az egész ország rajong a Novi csokiért (a cég 1985-től az Elah Dufour tagja). Pozzolo Formigaroban található a Garlando gyár, ami biliárd-, csocsó- és ping-pong asztalokat gyárt. Volf Éva

18


2008

1.2.2 Asti járás 2006-ban 24.915 működő vállalkozás volt a járásban, ezek 36,08 százaléka mezőgazdasággal,

23,9

százaléka

iparral,

20,14

százaléka

kereskedelemmel

foglalkozik. Száz lakosra 11,75 vállalkozás esik, ezzel a provincia Olaszországban a harmadik helyen áll a járások között. 2007 végére a működő cégek száma 24.719-ra csökkent. A foglalkoztatottak 35,82 százaléka az ipari szektorban dolgozik, ezzel a megyében Biella járás után a második helyen szerepel. A munkanélküliségi ráta 3,2 százalékos, ami alacsonyabb, mint a régióban jellemző. A hozzáadott értékhez 0,51 százalékban járul hozzá, az egy főre eső hozzáadott érték 25.722 euro. A mezőgazdaság 3,3 százalékkal, az ipar 28,4 százalékkal, az egyéb tevékenységek pedig 68,3 százalékkal járulnak hozzá a helyi GDP-hez. A mezőgazdaság teljesítménye meghaladja az országos értéket, ami 2,1 százalék. Az export értéke a 2006-os évben 969 millió eurót ért el. A járás piaci nyitottsága alacsony, 25,3 százalékos, amivel utolsó előtti (Verbano Cusio Ossola járás előtt) a tartományban. Az exportorientáltság mértéke 42,9 százalékos, amivel mind az országos, mind pedig a régiós rátától elmarad. A leggyakrabban exportált árucikkek az italok, gépjármű(motor) kiegészítők és alkatrészek, gépek, motorok, generátorok, transzformátorok, vegyipari alapanyagok, csövek, élelmiszeripari cikkek és fémtermékek. A teljes export 39,55 százaléka Franciaországba és Németországba megy. Az első tíz célország közt van Spanyolország, az Egyesült Királyság, az USA, Ausztria, Portugália, Hollandia, Svájc és Lengyelország; hazánk a huszonnyolcadik helyen található. A járás legfontosabb importcikkei közé tartoznak a vegyipari alapanyagok, gépek, motorok, generátorok, transzformátorok, ruházati cikkek és kiegészítők, gépjárműalkatrészek, nyersvas, öntöttvas, acél, élelmiszeripari termékek, gépjárművek, élőállat és állati eredetű termékek, nemesfémek. A teljes import 34,97 százaléka Németországból és Franciaországból származik, az első tíz partnerország közé sorolható Belgium, Kína, Spanyolország, Egyesült Királyság, Tunézia, Hollandia, Cseh Köztársaság, Ausztria; hazánk a huszadik helyezett ebben a rangsorban. Az egy főre jutó jövedelem 18.562 euro 2006-ban, ami kevesebb, mint a régiós átlag, de magasabb az országosnál. Az egy főre jutó fogyasztás jóval alacsonyabb mind a régiós, mind országos átlagnál. Monferrato híres a borairól és a fehér szarvasgombáról. A provincia két híres „borvárosa” Canelli és Nizza Monferrato, Castelnuovo Don Bosco pedig a kézműves fonott kosarairól híres. Asti járás elsősorban DOC és DOCG (Denominazione di

Volf Éva

19


2008

Origine Controllata e Garantita – Ellenőrzött és Garantált eredetű) borairól ismert, melyek közt megtalálható szinte minden bortípus: fehér, vörös, édes, száraz és habzó. Az egyik legismertebb vörösbor – itt is – a Barbera, ami egész Piemontban megtalálható. A borok mellett errefelé is vannak tájra jellemző ételek is, ilyen a „bagna cauda”, ami egy zöldségekhez való mártás, az „agnolotti”, ami – a raviolihoz hasonlóan – töltött tészta, és amit helytől függően szamár- vagy nyúlhússal töltenek meg. A térség egyik ismert sajtja a kecsketejből készült roccaverano-i „robiola”. A magyar fülnek és szájpadlásnak talán kissé idegen szamárhúsból készült szalámifélék, a borral és szarvasgombával ízesített szalámik szintén a provincia jellegzetességei. Itt terem a legjobb minőségű mogyoró is, a Tonda Gentile delle Langhe, amit előszeretettel használ a világon minden cukrász; ez a fajta kiemelkedő minőségének köszönhetően védett és az egész világon a legjobbnak tartott mogyoró.

1.2.3 Biella járás 17.794 cég működött 2006-ban a térségben; ebben az időszakban 33,7 százalékuk az iparban, 17,62 százalékuk szolgáltatási szektorban, 9,13 százalékuk pedig mezőgazdaságban volt jelen. 2007 végére a működő cégek száma 20.396-ra nőtt. A járás országos szinten kiemelkedik a hitelezési és biztosítási területen, az ebben a szektorban

dolgozó

cégek

számát

tekintve

a

harmadik

a

rangsorban.

A

foglalkoztatottak 55,35 százaléka az egyéb tevékenységek területén dolgozik. A 2006os 4,8 százalékos munkanélküliségi ráta 2007 végére 4,3 százalékra csökkent. Biella járás 0,34 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, az egy főre jutó hozzáadott érték 26.676 euro volt 2006-ban. Az ipar részesedése a legnagyobb a helyi GDP-ből, 32,1 százalékkal – ami minden viszonylatban kimagasló –, azonban a mezőgazdaság (0,7%) jócskán lemarad még a régiós mutatótól is (1,5%). Az egyéb tevékenységek teljesítménye (67,2%) közel megegyezik a régióban jellemző mértékkel (69%), kissé elmaradva a nemzetitől (71,4%). A 2006-os export értéke 1,485 milliárd euro volt, ami Piemonte exportjának mintegy négy százaléka. A leggyakrabban exportált áruk a szövetek, varrófonalak, gépek, textilipari termékek, ruházat és kiegészítők, szintetikus és mesterséges rostok, vegyipari alapanyagok, kötöttáruk és papír. A járás exportjának 23,75 százaléka Németországba és Franciaországba megy; az export célországai még Hong Kong, Egyesült Királyság, Spanyolország, Japán, Kína, Törökország, USA, Svájc. Magyarország a huszonharmadik helyen található. Az import 30,48 százaléka Volf Éva

20


2008

Németországból és Kínából származik, az első tíz ide exportáló közt foglal helyet Ausztrália, Franciaország, Bulgária, Tajvan, Románia, Lengyelország, Hollandia és Spanyolország; hazánk huszonhatodik a listán. A legfontosabb importcikkek: varrófonalak, élőállat és állati eredetű termékek, szintetikus és mesterséges rostok, ruházat és kiegészítők, vegyipari alapanyagok, gépek, kötöttáruk, szövetek, papíráru. Az egy főre jutó jövedelem 2006-ban 20.975 euro volt, ami magasabb az országos átlagnál. Kimagasló az egy főre jutó fogyasztás: Olaszország = 14.978 euro/fő, Piemonte = 16.423 euro/fő Biella = 17.457 euro/fő. A piaci nyitottsági ráta (34,8%) magasabb a Piemonte régióra jellemzőnél, ugyanúgy, mint a 61,8 százalékos exportorientáltság. Biella provinciájában történelmi hagyománya van a gyapjúfonal- és gyapjúszövetgyártásnak. Az Oropa városában található szentély, Piemonte leghíresebb zarándokhelye. A terület híres a DOP (Denominazione di Origine Protetta – Védett eredetű) Baraggia Biellese-i rizsről. Itt is megtalálhatók a sajtok: a „beddo”, a „tume” és a „tumin” vagy a kecsketejből készült növényi aromákkal rövid ideig érlelt „mortarát”, mind a hely jellegzetes típusai. A mezőgazdaságban dolgozók számára nagyon jó megélhetést biztosítanak a gyümölcsfák, közülük is az almafák, amelyek termése ellenálló és nagyon sokáig eltartható szüretelés után. A biellai édességek palettája nagyon széles, alapvető alkotóelemük a csokoládé és a mogyoró; a Canestrej egy kézműves csokoládés nápolyi szelet. Jó minőségű mézek közül válogathat, aki a helyi termékeket választja, megtalálható itt az akácméz, gesztenyeméz, hársméz, rododendron-méz, juharméz, az aranyvessző-méz és a nagyon ritka hajdinaméz is. A mézeken kívül – amit itt Biella provinciában a puliszkához (is) adnak, különböző lekvárokat készítenek. A likőrök és pálinkák közül a cseresznyés Ratifia’ di Andorno és a Persico, a gyomorkeserűkből pedig a Walser készül ezen a területen. A tartomány keleti részén a Nebbiolo szőlőt, míg nyugaton az Erbaluce-t termesztik. Nagyon jó minőségűek az itt termő Carnaroli, Sant’Andrea és Baldo rizs fajták.

1.2.4 Cuneo járás A 2006-os adatok szerint hetvenkétezer vállalkozás volt a járásban az adott évben.

Ezek

35,39

százaléka

mezőgazdaságban,

tizenkilenc

százaléka

a

kereskedelemben, 14,27 százaléka pedig az építőiparban tevékenykedik. 2007. év végére a működő cégek száma 71.600-ra csökkent, a tevékenységek szerinti Volf Éva

21


2008

megoszlásuk változása irreleváns. A munkanélküliségi ráta 2,7 százalék (!) körül alakul, ami összességében és nemek szerinti lebontásban is jóval alacsonyabb (női 3,8%, férfi 1,8%), mint a régiós átlag. 2007-re a munkanélküliségi ráta 2,2 százalékra csökkent. A nemzeti hozzáadott értékhez 1,1 százalékkal járul hozzá, az egy főre jutó hozzáadott érték 2006-ban 28.095 euro volt. A mezőgazdaság 4,1 és az ipar 32,2 százalékos hozzájárulása a helyi GDP-hez magasabb a piemonti átlagnál, sőt az északnyugati területekre jellemző és az olasz átlagnál is. Az egyéb tevékenységek 63,7 százalékban járulnak hozzá a GDP-hez. 2006-ban 5,46 milliárd euro körüli exportot bonyolított, ami a régió teljes exportjának a 15,7 százaléka volt. Az exportorientáltság 60,5 százalékos, magasabb a régiósnál és a nemzeti átlagnál; a piaci nyitottság 37,5 százalékos, ami szintén magasabb minden vonatkozásban. A teljes export 38,75 százaléka

Franciaországba

és

Németországba

megy,

ezenkívül

exportálnak

Spanyolországba, az Egyesült Királyságba, Belgiumba, az USA-ba, Oroszországba, Lengyelországba, Svájcba és Hollandiába. Hazánk a célországok közt a tizenkettedik. A

leggyakrabban

exportált

árucikkek:

élelmiszeripari

termékek,

italok,

gépjármű(motor) alkatrészek, gumiáruk, gépjárművek, gépek, mezőgazdasági és kertészeti cikkek, műanyagáru, papír, ruházat és kiegészítők. Az import forgalma 3,35 milliárd euro volt a vizsgált időszakban. A kereskedelmi mérleg pozitív, ami megegyezik azzal a tendenciával, ami már a régió esetében is megfigyelhető. Az import 41,8 százaléka Franciaországból és Németországból származik, az első tíz partnerország közt van még Kína, Belgium, Spanyolország, Törökország, az USA, Hollandia, Ausztria, az Egyesült Királyság; hazánk a tizenhetedik helyen található. Az import főként mezőgazdasági és kertészeti termékekből, vegyi alapanyagokból, papírból, gépjárművekből, ruházatból és kiegészítőkből, élelmiszerekből, élőállatból és állati eredetű termékekből, vasból, acélból és üvegáruból áll. Az egy főre jutó jövedelem 2004-ben 20.359 euro, ami a régiós átlagot is meghaladja; az egy főre jutó fogyasztás azonban a nemzeti átlaghoz közelít. Fontos megjegyezni, hogy Cuneo járás infrastruktúrája minden tekintetben elmarad az olasz átlagtól, még a régióra jellemző közút- és vasúthálózat tekintetében is. Aki szereti a hegyeket, Cuneo provinciájában megtalálja számítását: az Alpok gyönyörű hegyei közt kitűnő szállások várják a vendégeket nyáron és télen egyaránt. Alba város és környéke nem csupán a borairól és a fehér szarvasgombáról ismert. A második világháború után nehéz volt hozzáférni – többek közt – a kakaóhoz, így azt az albai Pietro Ferrero a piemonti mogyoróval helyettesítette és ebből született meg 1946Volf Éva

22


2008

ban az első Ferrero termék: a Pasta Gianduja vagy más néven a Giandujot. Ebben az évben hivatalosan is bejegyezték a céget, amely azóta különböző édesipari termékeket gyárt, melyek közül az egész világon talán a legismertebbek és legkedveltebbek az 1964 óta létező Nutella és 1982-től kapható Rocher. A környék tipikus termékei a sajtok (Bra, Castelmagno, Murazzano, Nostrale, Raschiera, Toma, Toumin dal Mel), a zöldségek és gyümölcsök (sárgabarack, S. Rocco sárgarépa, szelídgesztenye, bab, eper, Renetta alma, Madernassa körte, Valle Bronda alma, mogyoró, burgonya, paprika, őszibarack, póréhagyma). Ezenkívül a szalámifélék (cuneoi főtt szalámi), az alpesi füvekből készült likőr (Liquore di genepí), a különféle sütemények (Mustaccioli, Quaquare di Genola), a fehér szarvasgomba és a borok (Barbaresco, Barolo, Dogliani, Dolcetto di Diano, Nebbiolo, Barbera d’Alba). A vörös húsokhoz, rostélyoshoz, vadhúsokhoz, szarvasgombához és kemény érett sajtokhoz illő Barolo bort kizárólag nebbiolo szőlőből készítik és a világ legjobb éttermeiben is megtalálhatjuk az itallapon – méltán hívják a borok királyának. Fossanoban található a két legismertebb panettone, pandoro és colomba gyártó egy-egy üzeme: a torinói székhelyű Maina (1964 óta) és a Balocco (1927 óta). Az általuk készített sütemények emelik a karácsony és a húsvét ünnepi fényét az olasz családok életében. Mondoví a légballonosok kedvelt helye; Torinóval és Aviglianaval együtt fogják rendezni a World Air Games-t 2009 júniusában. Savilgianoban található a vasúti szerelvényeket gyártó Alstom olaszországi leányvállalata; a cég legújabb fejlesztésű szupergyors vonata az AGV.

1.2.5 Novara járás 2006-ban 28.747 működő cégből 26,01 százalék a kereskedelemben, 19,32 százalék az építőiparban, 15,32 százalék az iparban van jelen. Körülbelül négyezer mezőgazdasági cég van a járásban, ezek túlnyomó részt családi vállalkozás formájában működnek. A munkanélküliség 2004-ben 6,1 százalék, 2005-ben 4,63 százalék, 2006ban pedig 4,68 százalék volt. Sajnos 2007-ben ez az érték 5,2 százalékra nőtt, ezen belül a nők munkanélkülisége kimagasló (7%). A GDP-hez Novara járás 2006-ban 0,66 százalékban járult hozzá, 27.245 euro/fő hozzáadott értékkel. Az export értéke ebben az időszakban négymilliárd euro fölött volt. Az exportorientáltság tekintetében a megyében Novara provinciáé az első hely 79,8 százalékkal. A piaci nyitottság is kimagasló: 45,6 százalékos. Az export 28,84 százaléka Németországba és Franciaországba megy, az első tíz célország közt szerepel Svájc, Spanyolország, az Egyesült Királyság, az USA, Hollandia, Tunézia, Lengyelország és Belgium; hazánk a Volf Éva

23


2008

huszonhatodik. A fő exportcikkek gépek, finomított kőolajszármazékok, vegyipari alapanyagok, gumiáruk, vegyipari termékek, ruházat és kiegészítők, szövetek, gépjármű(motor)

alkatrészek

és

kiegészítők.

Az

import

52,79

százaléka

Németországból és Franciaországból származik, az első tíz ide exportáló ország közt szerepel Kína, Belgium, Svájc, az Egyesült Királyság, Hollandia, Spanyolország, Tunézia, Luxemburg. Magyarország a huszonegyedik. A járásba főleg nyersolajat, földgázt, vegyipari alapanyagokat, gumiárukat, gépeket, ruházati cikkeket és kiegészítőket, nemesfémeket, vegyipari termékeket, játékokat, cipőt és papírárut importálnak. Az egy főre jutó jövedelem 2004-ben 17.557 euro, míg a fogyasztás 2005-ben 16.536 euro/fő volt. Novarában a holland Azko Nobel Chemicals-nak egy vegyipari és petrolkémiai központja üzemel, ami jelentősen javítja a foglalkoztatottsági mutatókat. A helyi tradicionális termékek a Salamin d’la Duja, ami egy kolbászféle, a Fideghina, ami májas mortadella, a békahúsos rizottó, a Gorgonzola sajt, az akácméz. A borok itt sem maradhatnak le a terítékről: Boca, Ghemme, Sizzano, Fara, a Barbera, Bonarda, Croatina, Spanna, Vespolina. Javarészüknek az alapja a nebbiolo szőlő. Armenoban az erdészetnek és a pásztorkodásnak van hagyománya; a ’20-as évektől azonban itt is megjelent és fejlődésnek indult az ipari tevékenység. A helyi Righi gyár főként csaptelepekhez készít alkatrészeket. A régió autógyártásához a Falga autóalkatrészgyár is hozzájárul. A Tracanzan Alfa pedig – főleg a háziasszonyok örömére – acél háztartási gépek és kávéfőzők gyártásával foglalkozik. A környék textilipara nagyon jó minőségű termékeket állít elő. Gozzano városa a Bemberg által gyártott műselyemről híres. Ghemme városa pedig két dologról is ismert: egyrészt a Francoli grappáról, másrészt a szöveteiről. Ez utóbbit az 1797 óta működő Crespi készíti olyan megrendelőknek, mint a világhírű haute couture divatdiktátor Gucci, Armani, Versace, Dolce

e

Gabbana,

Ralph

Lauren,

Escada.

Kiváló

minőségű

gyapjú-

és

kasmírszöveteket és ruházati cikkeket készít a Loro Piana is; bizonyos darabjai a luxuscikk kategóriába tartoznak. A provincia az étkezéshez is hozzájárul a maga termékével: Sizzanoban a Ponti készít különböző eceteket, amiket nem csak a hazai, de a külföldi vásárlók is szívesen látnak például a salátájukon. A járás két turisztikai vonzereje északon a Lago d’Orta és a Lago Maggiore, ezek biztosítják – az elsősorban belföldi – turizmust a tavak környékén.

Volf Éva

24


2008

1.2.6 Torino járás 2006. év végén 197.797 cég volt bejegyezve a járásban. 28,5 százalékuk a kereskedelemben, 18,37 százalékuk a szolgáltatóiparban, 16,22 százalékuk az építőiparban, 11,98 százalékuk pedig az iparban működött. Országos szinten, Milánó után, Torino provinciájában van a legtöbb szolgáltató cég. Viszonylag kevesen foglalkoznak mezőgazdasággal; a meglévőkre jellemző a családi vállalkozás jelleg. A teljes munkanélküliség 2006-ba 4,1 százalék volt, ami 2007-re 4,7 százalékra nőtt. A GDP-hez 4,29 százalékkal járul hozzá, ebben a tekintetben Milánó és Róma provinciák után Torino járás a harmadik az országos rangsorban. Az egy főre jutó hozzáadott érték huszonnyolcezer euro. A helyi GDP-hez a legtöbbel a szolgáltatóipar (71,2%) és az ipar (28,2%) járul hozzá, a mezőgazdaság azonban csak 0,6 százalékkal. Ez utóbbi sokkal kevesebb, mint a régiós átlag (1,5%). Az export mértéke kiemelkedő ebben a térségben, majdnem tizenhétmilliárd euro, 54,7 százalékos exportorientáltság mellett, ami alacsonyabb, mint a régióban, és 30,2 százalékos piaci nyitottság mellett, ami szintén kevesebb, mint a régiós átlag. A teljes export 31,71 százaléka Franciaországba és Németországba irányul. Az első tíz célország közt van még Spanyolország, az Egyesült Királyság, Lengyelország, az USA, Törökország, Svájc, Belgium, Hollandia; hazánk a huszonkettedik. A főbb exportcikkek gépjármű(motor) alkatrészek és kiegészítők, gépjárművek, gépek, légi és űrjárművek, berendezések, fémtermékek, gumitermékek, elektromos berendezések. Az import 13,7 milliárd euro (a kereskedelmi mérleg pozitív), aminek 32,71 százaléka Franciaországból és Lengyelországból jön. Az első tíz ide exportáló ország közt van Németország, Törökország, Kína, az Egyesült Királyság,

Japán,

az

USA,

Spanyolország

és

Hollandia;

Magyarország

a

tizennyolcadik helyezett. A legfőbb importcikkek gépjárművek, gépjármű(motor) alkatrészek és kiegészítők, nyersvas, vasöntvény, acél, gépek, nemesfémek, mezőgazdasági és kertészeti termékek, vegyipari alapanyagok, elektromos hálózati berendezések,

papíráru,

rádió-

és

televízióadást

közvetítő

berendezések,

telekommunikációs berendezések. Az egy főre jutó jövedelem 19.266 euro, az egy főre jutó fogyasztás pedig 15.902 euro. A provinciában a banki és egyéb szolgáltatások hálózata kimagasló nem csak az országos viszonyokhoz képest, hanem a fejlett északnyugati régiókhoz képest is. A Pó partján fekvő és az Alpok hegyei által övezett Torino – a provincia és egyben a régió székhelye – Olaszország első fővárosa volt 1861 és 1865 között.

Volf Éva

25


2008

Manapság – elsősorban – mint az olasz autógyártás fővárosa ismert; a teljes olasz termelés nyolcvan százaléka innen kerül ki és szinte az egész járásban megélhetést ad olyan kiegészítő tevékenységnek is, mint a kohászat, fémgyártás, motorgyártás. 1899ben itt alapították a FIAT gyárat, amely azóta világméretűvé nőtte ki magát és termékeit

mindenütt

ismerik.

1957-től

1975-ig

gyártották

a

kisköbcentis

személyautójukat, a Cinquecento-t, ami tavaly új dizájnnal ismét piacra került. A régmúlt idők életérzését visszatükröző, mégis modern külső nagyon jó választásnak bizonyult a gyártó részéről, a kissé borsos árú (átlagosan 3,5 millió forint) kisautó ugyanis idén elnyerte az Év Autója – díjat. Torino, a majdnem egymillió lakosú metropolisz, Milánó mellett, Olaszország legfontosabb gazdasági központja. Sok neves cég megtalálható itt a legkülönbözőbb ágazatokból: a szintén autóiparban jelen levő százkét éves Lancia, Pinifarina, Giugiaro, Bertone (a három legnagyobb tervező és dizájner), Lavazza (kávé), RAI (televíziózás), Telecom Italia (telefontársaság), Cirio (konzervipar), Italgas (energiaipar). A régióval kapcsolatban már többször szóba került a csokoládégyártás. Nos, Torino ennek a szektornak is az egyik fellegvára. Nem véletlenül rendezik meg itt az utóbbi években a csokoládé fesztivált, a CiccolaTO-t, aminek keretében szinte minden gyártó képviselteti magát és a kíváncsi tömeg a régi kedvencek mellett megízlelheti a legfrissebb újdonságokat is. A torinói csokoládégyártók közül a leghíresebbek a Caffarel és a Venchi, az ő termékeik a prémium kategóriát képviselik a piacon. A régiószékhely a vermutok hazája is. 1757-ben a Cinzano fivérek itt alapították meg a vermut és pezsgő gyárukat, majd 1800-as évek derekán létrejött a Martini & Rossi. A Martini egyik legutóbbi reklámkampányával, George Clooney szereplésével, a hazai tévécsatornákon is találkozhattunk. A felsoroltakon kívül egyéb szektorokban is jeleskedik a térség – a teljesség igénye nélkül – például ruházat (Brooksfield, Kappa), luxusjachtok (Azimut Yachts), lábbelik (De Fonseca – itthon szinte minden Metro áruház polcán megtalálhatók a papucsaik). A diákok közül reggelente sok magyar is Invicta táskákba pakolja a könyveit, ami szintén torinói termék. Settimo Torinese-ben található a kiváló minőségű és státuszszimbólum számba menő Pirelli gumiabroncsok egyik gyára. A járásban a téli sportok kedvelői sok helyütt kikapcsolódhatnak (2006-ban Torinóban rendezték a téli olimpiát!). A térség tipikus kenyérfélesége, a hazánkban is kapható grissini. Ez hasonlít a magyar ropihoz, de Olaszországban – tehát nem csak Piemontban – inkább a kenyeret helyettesítik vele, és az étteremben az asztalokon helyezik el, hogy amíg elkészül az első fogás, addig az éhes vendégnek legyen mit ropogtatnia. Volf Éva

26


2008

1.2.7 Verbano Cusio Ossola járás 2006-ban a bejegyzett vállalkozások száma 12.509, melyek 34,8 százaléka az iparban, 26,34 százaléka pedig a kereskedelemben tevékenykedik. A munkanélküliség 2006-ba 4,2 százalékos volt, ami 2007-ra 3,2 százalékra csökkent. A régióból ez a járás járul hozzá legkevésbé a GDP-hez, 0,25 százalékkal. A hozzáadott érték fejenként 23.336 euro, ami alacsonyabb a régiós átlagnál, a nemzeti és az észak-nyugati területek átlagánál is. Az agrárágazat hozzájárulása a helyi GDP-hez szinte elhanyagolható 0,4 százalék, az iparé 26,5 százalék, míg az egyéb tevékenységeké 73,1 százalék, ez utóbbi az országos átlagot (71,4%) is meghaladja, nem csak a régiós és az észak-nyugati átlagot. A fent említett időszakban az export 0,6 milliárd euro volt. A piaci nyitottság alacsony, 19,2 százalékos, az exportorientáltság pedig 34,4 százalékos, ami mindkét esetben jóval alatta marad nem csak a nemzeti, de a régiós átlagnak is. Az export huszonkilenc százaléka Franciaországba és Németországba megy. Az első tíz célország közt szerepel még Svájc, Spanyolország, Egyesült Királyság, Ausztria, Belgium, Japán, Hollandia, USA és ezt közvetlenül követi Magyarország. A főbb exportcikkek vegyipari alapanyagok, nyersvas, vasöntvény, acél, műanyagtermékek, fémtermékek, gépek, nemesfémek, egyéb ásványok, berendezések, kő és kések. Az import 33,54 százaléka Belgiumból és Németországból származik, az első tíz partnerország közt van Franciaország, Hollandia, Kína, Svájc, Spanyolország, Egyesült Királyság, Brazília, Elefántcsontpart; hazánk a tizenötödik helyen áll. A legfőbb importcikkek vegyi alapanyagok, nemesfémek, élelmiszerek, hús és húskészítmények, nyersolaj és földgáz, fémtermékek, nyersvas, vasötvözetek, acél, papír, háztartási gépek, tejtermékek és fagylaltok. Az egy főre jutó jövedelem 17.408 euro, ami csak a nemzeti átlagot előzi meg, a piemontinál és az észak-nyugati térségeknél alacsonyabb. A fogyasztás 16.309 euro/fő. A Lago Maggiore, a Lago d’Orta (tavak) és az Alpok által övezett térség közkedvelt turisztikai célpont, elsősorban a téli sportok kedvelői számára. Premia városában

ásványi

megbetegedések

sókban

esetén

gazdag

termálvizű

gyógyhatású,

ennek

fürdő

van,

köszönhetően

ami

különféle

virágzik

az

egészségturizmus. Crodo az ásványvíz hazája; innen ered az egész országban kedvelt kesernyés alkoholmentes ital a Crodino.

Volf Éva

27


2008

1.2.8 Vercelli járás 2006-ban 16.045 bejegyzett vállalkozás volt a járásban, ezek 17,89 százaléka a mezőgazdaságban,

26,42

százaléka

a

kereskedelemben

tevékenykedett.

A

munkanélküliség 2007-ben 4,2 százalékos, ami megegyezik a régiós átlaggal. Az olasz GDP 0,31 százaléka származik innen. Az itteni mezőgazdaság a gabonafélék termesztésére alapul, a termények 71,18 százaléka ezekből áll. A helyi hozzáadott érték 4 százaléka a mezőgazdaságból, 29,8 százaléka az iparból, 66,2 százaléka az egyéb tevékenységekből származik. A mezőgazdaság hozzájárulási hányada a GDPhez nagyobb, mint a nemzeti és a régiós átlag. Az ipar hozzájárulása elmarad ettől, de az egyéb tevékenységek hozzájárulása megközelíti a nemzeti, egyben meghaladja a régiós átlagot. 2006-ban az export értéke 1,59 milliárd euro volt. Az exportorientáltság 75,1 százalékos, ami magasabb a nemzeti és a régiós átlagnál is; ugyanez mondható el a 37,5 százalékos piaci nyitottságról is. Kereskedelmi mérlege másfélmillió euróval pozitív. Az export 28,65 százaléka Franciaországba és Németországba megy, az első tíz célország közt van az USA, Spanyolország, Egyesült Királyság, Svájc, Hong-Kong, Lengyelország, Belgium, Japán; hazánk a tizennyolcadik helyezett. A leggyakoribb exportcikkek a gépek, szövetek, ruházat és kiegészítők, őrlemények, keményítő, gépjármű(motor) kiegészítők és alkatrészek, varrófonal, egyéb textilipari termékek, műanyagtermékek. Az import 47,6 százaléka Franciaországból és Németországból származik. Az első tíz partnerország közt van még Spanyolország, Cseh Köztársaság, Kína, Japán, Egyesült Királyság, Lengyelország, USA, Szlovénia; hazánk a huszonegyedik. A leggyakoribb importcikkek gépjárművek, gépek, berendezések, gumiipari termékek, nemesfémek, vegyipari alapanyagok, élőállat és állati eredetű termékek, mezőgazdasági gépek, varrófonal. Az egy főre jutó jövedelem 18.973 euro, ami alacsonyabb, mint a régiós átlag; a fogyasztás 16.509 euro/fő, ami magasabb a régióra jellemző adatnál. Vercelli városában volt először egyetem Piemontban, így a város kulturális örökségekben és műemlékekben is gazdag. A terület tipikus termékei a rizs, a bor és a zöldségek, amiket a 2006 februárjában indult Una strada per Dubai (Út Dubai felé) projekt keretén belül nagy sikerrel ismertettek meg az Arab Emirátusokban. A projekt célja, hogy a piemonti agrártermékeknek piacot szerezzenek a Perzsa öbölben, nagyon sikeresnek bizonyult; az arabok megszerették a termékeket és egyre nagyobb

Volf Éva

28


2008

mennyiségben importálnak rizst, mézet, sajtokat, zöldségeket, gyümölcsöket, sőt bort is.7

1.3 A gazdasági fejlődés alakulása Piemontban a ’80-as évektől napjainkig 1.3.1 A ’80-as évektől tartó növekedés és recesszió 2002-ig A ’80-as évektől Piemonte növekedési és recessziós szakaszokon ment keresztül, amik összességében rontottak a régió országon belüli előnyös helyzetén. Ez a hatás elsősorban a gazdasági növekedés és a munkaerőpiac területén mutatkozott meg. A szolgáltatóipar mindeközben egyre hangsúlyosabban kezdett jelen lenni a gazdaságban, a régió ipari jellege és az erős exportorientáltság azonban megmaradt. A gazdasági növekedés visszaesése a munkahelyek megszűnését okozta; csak a ’90-es évek második felétől növekedett a foglalkoztatás. 1980. és 2002. között a GDP növekedése szerény volt: átlagosan évi 1,4 százalék, míg az országos ez idő alatt 1,9 százalék. A régió hozzájárulása az olasz GDP-hez 9,3 százalékról 8,5 százalékra esett vissza. 1980-ban az egy főre jutó GDP több mint huszonegy százalék volt, 2002-ben ez a szám 14,5 százalékra módosult. Az ipar hozzájárulása a GDP-hez az 1980-as 46,9 százalékról

2002-re

32,4

százalékra

csökkent,

a

szolgáltatóiparé

azonban

negyvenkilenc százalékról hatvanhat százalékra nőtt. Az ipar a ’90-es évek derekáig az átlagnál magasabb termelékenységi szintet képviselt, 1980-1995 között harmincöt százalékról hatvanegy százalékra nőtt. 1995. és 2002. között a növekedés csak 2,5 százalékos. Az 1980-2002 közötti időszakban évente a GDP mintegy húsz százalékát fordították beruházásokra. A hozzáadott értékhez hasonlóan a lakossági és az állami fogyasztás növekedése is kisebb volt (átlagosan 1,5% évente), mint az országra jellemző átlag (2% évente). A ’90-es évekig a termelés szerkezete változáson ment keresztül: az ipari szerkezet átalakult, a szolgáltatóipar hányada növekedett. 1981. és 2001. között a kézműipari cégek száma tizenhat százalékkal, a kézműipari dolgozók száma harmincegy százalékkal csökkent. Ezzel szemben a szolgáltatóipari cégek száma harminckilenc százalékkal, az általa foglalkoztatottak száma pedig huszonkilenc százalékkal nőtt. Ugyanebben az időszakban a kézműipari foglalkoztatottak száma az 7

I prodotti tipici del Vercellese sbarcano negli Emirati Arabi – La Gazzetta, Economia e Lavoro, 2007.05.01. http://www.lagazzetta.info/archivio/2007/20070501/20_www-laGazzetta-info_20070501.pdf 2008.10.22. 15:55 Volf Éva

29


2008

összes foglalkoztatotthoz viszonyítva negyvenhat százalékról harmincegy százalékra csökkent, míg a szolgáltatóipar dolgozóinak száma negyvenhat százalékról hatvan százalékra nőtt. A szerkezetváltás legjobban az autóipar, a fémkohászat, az informatikai berendezések ipara, a textilipar és a ruhaipar területén jelentkezett. A válságnak a műszeripar, a gumiipar, a műanyagipar és a fémipar tudott ellenállni. A kereskedelemben dolgozók és a közalkalmazottak száma csökkent. Az oktatás, a szállítmányozás és a telekommunikáció megtartotta a foglalkoztatottak számát. Növekedés az éttermi szolgáltatások, (nagyüzemi) étkeztetés, hitelezés, biztosítás, egészségmegőrzés, wellness területén volt. Javultak az egészségügyi szolgáltatások, a vállalkozásokat érintő szolgáltatások fejlődése pedig kimagaslónak bizonyult. Piemonte kereskedelmi mérlege mindig pozitív volt az utóbbi években. Az export értéke átlagban a tartományi GDP huszonhét százalékát tette ki és az olasz export értékének tizenhárom százaléka volt. A ’90-es évektől azonban az export aránya tizenegy százalékra esett vissza az ország kiviteléhez viszonyítva. Az exportot illetően az Európa Unió az elsődleges felvevő piac, ami mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a közép-kelet európai országok, főleg a 2004-es csatlakozást követően. Az export szerkezete nem sokban változott, megtartotta a fém- és gépipari termékek túlsúlyát, azonban ez a súly az 1991-es hatvannégy százalékról 59,4 százalékra esett vissza 2003ra. A visszaesést magyarázza az informatikai és távközlési eszközöket gyártó Olivetti cég hanyatlása; ezeknek a cikkeknek az aránya az exporton belül hat százalékról egy százalékra csökkent. Ugyanebben az időszakban nőtt azonban az élelmiszeripari, gumiipari

és

műanyagipari

termékek

exportaránya.

A

’80-as

években

a

munkanélküliség megközelítően nyolc százalékos volt, ami az évek során 4,8 százalékra csökkent 2003-ra. Összességében elmondható, hogy 1980. és 2002. közötti időszakban Piemonte gazdasága továbbra is megtartotta az ipari jellegét, de ezzel párhuzamosan kialakult egy folyamatosan fejlődő ágazat, a szolgáltatóipar, ami az előbbi mellett ma is egyre inkább meghatározza a régió gazdaságát.8

8

Angaramo, Elena – Tricomi, Lidia – Analisi delle trasformazioni dell’economia piemontese negli ultimi vent’anni, Ufficio Studi Economici, Confindustria Piemonte e Ufficio Studi Economici dell’Unione Industriale di Torino, 2004. giugno, http://doc.confindustria.piemonte.it/doc_ver_1/Documentazione/studi/Analisi.pdf 2008.10.24. 12:10 Olivetti Spa, Italy: redeployment, training and development, http://www.eurofound.europa.eu/areas/populationandsociety/cases/it013.htm 2008.11.10 11:06

Volf Éva

30


2008

1.3.2 2003 – 2007: Az iraki háború és az azt követő évek 2001 második negyedévét követően az ipari termelés visszaesett. 2003-ban az iraki háború miatt globálisan csökkent a gazdaságba vetett bizalom mind a háztartások, mind a befektetők részéről, ezenkívül a pénzpiacok is kiszámíthatatlanabbá váltak. A régió gazdasága – aminek a két „nagybetege” az autóipar és a textilipar (kapcsolódóan a bőrfeldolgozás és a cipőipar is) – stagnált. A kisvállalkozások teljesítménye 4,4 százalékkal csökkent, a nagyoké 4,3 százalékkal nőtt. Az élelmiszeripar teljesítménye 1,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A vegyipar és az üveggyártás nagyon jól teljesített: 5,8 és a 6,9 százalékos növekedéssel. A negyedik negyedévben az olcsóbb nemzetközi termékek konkurenciája miatt a textilipar teljesítménye erősen hanyatlott;9 a dizájn és a technológiai innováció teljesítménye stagnált. Az élelmiszeripari termelés azonban egész évben nőtt. A vállalkozások számán kívül nőtt a foglalkoztatottság is, főként az építőiparban és a szolgáltatóiparban. A világgazdaság általános javulása sajnos nem mutatkozott meg a régió ipari teljesítményében, ami az utolsó negyedévben öt és fél százalékkal csökkent 2002-höz képest. Év végére tovább csökkent a járműgyártás, a fémipar teljesítménye viszont nőtt. A gazdaságot beruházást, kutatásfejlesztést és vállalkozásindítást támogató politikákkal próbálták fellendíteni.10 2004-ben továbbra is rosszul teljesített a gazdaság: visszaesett az autóipar, a textilipar és a gépipar teljesítménye, az élelmiszeripar viszont tartotta a pozitív tendenciát. Az olasz és az európai piacok is gyengélkedtek. Nőttek az alapanyagárak, főként a kőolajárak. Az erős euró miatt romlott az export. Az év végén a termeléskapacitás

kihasználtsága

72,2

százalékos

volt.

Az

átlagosan

1,2

százalékponttal növekvő munkanélküliség szinte az összes ágazatot érintette.11 2005-ben a 2001. óta tartó negatív tendencia megtört, 2004-hez képest 0,9 százalékpontos volt a gazdasági növekedés, aminek inkább lélektani szerepe volt. Nőttek a bevételek és a megrendelések; a 2006-os évre vonatkozó várakozások gazdasági fellendülést prognosztizáltak. Az előző évhez képest az autóipari termelés 3,6 százalékkal nőtt, ami magában foglalta mind az alkatrészgyártást, mind pedig a gépjárműgyártást. Sajnálatos módon a textiliparnak nem sikerült kilábalni a 9

2005. január elsejével megszűnt a Multifibre Egyezmény, ami addig korlátot szabott az elsősorban távolkeleti olcsó importnak, http://www.to.camcom.it/ 2008.10.09 8:33 10 http://piemonte.congiuntura.it 2008.10.27. 10:23 http://www.pie.camcom.it/ 2008.10.28 14:55 11 http://piemonte.congiuntura.it 2008.10.27. 10:23 http://www.pie.camcom.it/ 2008.10.28 14:55 Volf Éva

31


2008

recesszióból. A 2006-os téli olimpiára való készülődés pozitív várakozással töltötte el a gazdaság szereplőit, akik bíztak az ebből következő versenyképesség és a régió gazdasági erejének növekedésében. A növekedés a vegyiparnak is köszönhető volt (5,1%-os növekedés 2004 negyedik negyedévéhez képest). A fémipar 5,1, az élelmiszeripar 0,7 százalékpontos növekedést produkált. A kisvállalkozások termelése 0,7 százalékkal esett vissza, a nagyvállalatoké 1,9 százalékponttal nőtt. A termelési kapacitás kihasználtsága 73,3 százalékos volt. 2006-ban az ipari termelés felpörgött és további növekedést mutatott. Az országos növekedés három százalékos volt, a piemonti gazdaságé – ehhez hasonlóan – összesen 3,1%-os. A cégek versenyképessége és termelési kapacitása egyaránt nőtt, ami az európai piacok, azon belül is a német piac erősödésének volt köszönhető, ezáltal növelve az export mennyiségét. Az év utolsó negyedévében minden szektor és minden járás termelése nőtt. A gazdasági szereplők rövidtávú várakozásai pozitív gazdasági fejlődést jósoltak. A legkiemelkedőbb teljesítménynövekedést az elektronikai ipar mutatta, mely három százalékponttal haladta meg a régió átlagos gazdasági növekedését. Ezt követi a fémipar, ami hat százalékponttal nőtt az előző évi időszakhoz képest; harmadik helyen az autóipar található 4,9 százalékos növekedéssel. Az átlagos régiós növekedéssel azonos növekedést mutattak az élelmiszeripar (+1,4%) és a textilipar (+0,8%). A kis-, közép- és nagyvállalatok teljesítménye egyaránt nőtt. A termelési kapacitás kihasználtsága 73,9 százalékra emelkedett.12 2007-ben nőtt a megrendelések száma; a hazai és a külföldi kereslet egyaránt 6,4 százalékkal, míg a bevételek átlagosan hat százalékkal nőttek 2006-hoz képes. A növekedést előidéző ágazatok közt az autóipar (+5,8%), a gépgyártás és az élelmiszeripar található. Az Egyesült Államok gazdasági recessziója óvatosabbá tette a gazdaság szereplőit a 2008-as várakozásokat illetően, azonban továbbra is az export növekedésében látták a fellendülés egyik legerősebb potenciálját. Az utolsó negyedévben az ipari termelés 1,6 százalékkal nőtt, eközben az ország ipari termelése 1,6 százalékkal csökkent. Összességében a növekedés 2,6 százalékos volt. A 2006-os évhez képest a járművek termelése nagyon jó volt (tizenegy százalékos növekedés), az élelmiszeripar 1,7 százalékkal, a gépipar 1,5 százalékkal, a papíripari termelés 3,9 százalékkal, a vegyipar, gumi- és műanyagipar 3,4 százalékkal, a fémipar 0,7 százalékkal bővült. Az elektronikai ipar tovább hanyatlott 4,2

százalékos

12

http://piemonte.congiuntura.it 2008.10.27. 10:23 http://www.pie.camcom.it/ 2008.10.28 14:55 Volf Éva

32


2008

teljesítménycsökkenéssel. A kis- és középvállalkozások teljesítménye nőtt, míg a nagyvállalatoké csökkent. A termelési kapacitás kihasználtsága átlagosan 75,4 százalékos volt, az elektronikai szektorban – a visszaesés ellenére – ez a százalék 81,7 volt.13

1.3.3 2008. első félévének gazdasági helyzete Az idei évben az ipari konjunktúra kissé enyhült, de – az országos tendenciával ellentétben – a termelés növekedett. Az első negyedévben a növekedés üteme lassult a tavalyihoz képest, de a várakozások az első hat hónapra továbbra is pozitívak maradtak. Az első negyedévben a növekedés +0,9 százalékpontos volt, míg a nemzeti 1,6 százalékos. A gépgyártás hét százalékponttal, a járművek gyártása 4,1 százalékkal nőtt. Az élelmiszeripari és az elektronikai termelés csökkent. Elmúlt a tavalyi év utolsó hónapjainak az a hulláma, amikor megrendült a bizalom a nemzetközi piacokon az amerikai gazdasági recessziótól való félelem okán. Visszatért az optimizmus a piemonti régióba: a befektetők egyharmada gondolta úgy, hogy a második negyedévben nőni fog az ipari termelés, a gépipari termelést illetően a befektetők fele hitt a növekedésben. Az előző év ezen időszakához képest a hazai és a külföldi megrendelések száma egyaránt 0,1 százalékkal nőtt, míg a vállalatok bevétele átlagosan öt százalékponttal. Az Unioncamere Piemonte által 2008. áprilisban elvégzett felmérése szerint az első negyedéves növekedés az autóiparnak és a gépgyártásnak volt köszönhető. A járművek gyártása négy százalékponttal, a papíripar termelése 1,4 százalékkal nőtt. A textilipar teljesítménye négy százalékponttal, az elektronikai iparé 2,5 százalékkal, az élelmiszeriparé 1,6 százalékkal csökkent. Cuneo termelése 2,7 százalékkal, Torinoé 2,3 százalékkal nőtt. Novara és Verbano Cusio Ossola teljesítménye egyaránt 1,9 százalékkal, Alessandriaé 2,1 százalékponttal, Vercellié 2,6 százalékkal, Bielláé – a gyengélkedő textilipara miatt – 5 százalékkal csökkent. A hazai piacon 2007-hez képest 5,5 százalékkal nőtt a textilipari termékek iránti kereslet; ugyanennyivel nőtt az autóipari termékek iránti kereslet. A vegyipari, gumi- és műanyagipari termékek kereslete 2,2 százalékkal, a fémipari termékeké 1,7 százalékkal, a gépipari termékeké 0,9 százalékkal nőtt. Az élelmiszeripari termékek iránti kereslet 7,9 százalékkal csökkent. A külföldi kereslet megnőtt a textilipari és a

13

http://piemonte.congiuntura.it 2008.10.27. 10:23 http://www.pie.camcom.it/ 2008.10.28 14:55 Volf Éva

33


2008

fémipari termékek irányában, ezzel szemben csökkent a járművek, a gépipari és az élelmiszeripari termékek tekintetében. A külpiacokon legjobban Biella provincia teljesített 21,3 százalékos növekedéssel. A vállalati bevételek átlagosan öt százalékponttal növekedtek, kiugró volt a gépipari (+12,3%) és az autóipari (+7,6%) szektorban tevékenykedőké. Ha a járásokat vesszük figyelembe, akkor a bevételek terén a cuneoi és torinói cégek vezettek 7,6 és 6 százalékos növekedéssel. A kapacitáskihasználtság 74,2 százalékos volt az első negyedévben; a kihasználtság az elektronikai ipar esetében 80,8 százalékos, az autóipar esetében pedig 69,8 százalékos. A második negyedév szintén pozitív eredménnyel zárult, a növekedés átlagosan 0,5 százalékpontos volt az előző évi időszakhoz képest. Az előző negyedévhez képest a termelés 0,9 százalékkal nőtt. Bár a textilipari teljesítmény szerény volt, a megrendelések számának növekedése (belföldi +0,3%, külföldi +4,5%) javított az eredményeken. A vállalati bevételek átlagosan 4,2 százalékkal nőttek az előző évi időszakhoz képest. Az autóipar és a gépgyártás továbbra is töretlenül jól teljesített, ehhez az előző félévhez mérten felzárkózott a fémipar (+2,5%), az élelmiszeripar (+1,5%) és a vegyipar (+1,1%) is. A textipar és az elektronika teljesítménye tovább hanyatlott. A provinciák közül Cuneo termelése emelkedett ki a legjobban 2,4 százalékos bővüléssel, ezt követi Alessandria 2,1, Verbano Cusio Ossola 1,6, Asti 1,0 és Torino 0,8 százalékos növekedéssel. Novara (+2,3%), Biella (-3,9%) és Vercelli (5,6%) azonban rosszabbul teljesítettek. Az európai piacok már tavasszal érezhető gyengélkedése alapján a gazdasági szereplők a nyári időszaktól visszaesést jósoltak a konjunktúrában; a gazdasági életbe visszatért a pesszimizmus. 5. számú táblázat: 2008. évi előrejelzések a harmadik és negyedik negyedévre Előrejelzések 2008 harmadik és negyedik negyedévére Növekedés Stagnálás Csökkenés Termelés 20% 46% 34% Foglalkozatás 7% 77% 16% Hazai megrendelések 18% 47% 36% Külföldi megrendelések 19% 55% 26% Eladási árak 28% 63% 9%

Egyenleg -14% -9% -18% -7% 19%

Forrás: Unioncamere Piemonte, 147. számú Piemonti ipari konjunktúra felmérés Az Unioncamere Piemonte 2008. júliusi felmérése alapján a befektetők egyharmada csökkenést vár az ipari termelésben, és csak húsz százalékuk bízik a

Volf Éva

34


2008

növekedésben. A belföldi keresletet illetően tizennyolc százalékuk vár növekedést, harminchat százalékuk azonban visszaesést jósol. A gazdasági szereplők negatív várakozásokkal néznek elébe a külföldi kereslet változásának is: hét százalékos csökkenésre számítanak. A felmérésben szereplők hetvenhét százalékának véleménye szerint nem lesz változás a foglalkoztatásban, ezzel szemben a fogyasztói árak jelentős emelkedését várják (vö. 5. számú táblázat).14

2 Magyarország és Piemonte kereskedelmi kapcsolata a XXI. században 2.1 Az olasz-magyar gazdasági kapcsolatok jellemzői Olaszország

hazánk

harmadik

legnagyobb

külkereskedelmi

partnere

Németország és Ausztria után. Figyelemre méltó az a tény, hogy több mint tíz évvel ezelőtt is ezen a helyen szerepelt az ország. Hazánk az olasz kivitelben a huszadik, a behozatalban a huszonharmadik helyen áll. Olaszország a magyar termékek második legnagyobb felvevőpiaca, a magyar importot tekintve pedig a hatodik helyet foglalja el a legfontosabb beszállítóink közt. A teljes magyar export 5,5 százaléka kerül az olasz piacra, míg az összes importunk 4,5 százaléka érkezik onnan.15 6. számú táblázat: Magyar-olasz külkereskedelmi áruszerkezet 2006. és 2007. évben A magyar-olasz külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) KIVITEL

Összesen Élelmiszer, ital Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések

BEHOZATAL

EGYENLEG

2006 2007 3 224,70 3 756,30 321,60 496,60 239,70 277,00 5,30 7,70

2006 2 829,70 143,80 46,20 3,30

2007 3 095,30 186,20 46,10 3,00

2006 395,00 177,80 193,50 2,00

2007 661,00 310,40 230,90 4,70

1 233,50 1 372,00

1 658,70

1 753,30

-425,20

-381,30

1 427,70 1 603,00

975,00

1 106,70

452,70

496,30

Forrás: KSH 14

http://piemonte.congiuntura.it 2008.10.27. 10:23 http://www.pie.camcom.it/ 2008.10.28 14:55 15 http://www.nfgm.gov.hu/ 2008.11.04. 17:12 Volf Éva

35


2008

Ahogy azt a 6. számú táblázat mutatja, az exportunk döntő részét gépek, gépi berendezések és feldolgozott termékék alkotják. Az Olaszországból behozott termékek közt a feldolgozott termékek szerepelnek az első helyen, ezt követik a gépek és a gépi berendezések. Legfontosabb exportcikkeink elektromos gépek, egyéb gépek és berendezések, járművek, ruházati cikkek, műanyagtermékek, vas- és acéláruk, kézműipari termékek, faipari anyagok, húskészítmények, gyümölcsök, zöldségek és konzervek. 2006. és 2007. évben a kétoldalú forgalom egyenlegének magyar oldala zárt pozitívan: tavaly 661 millió euró többlettel, az előtte való évben pedig 395 millió euró többlettel. Egy év alatt az exportunk értéke tehát több mint hatvanhét százalékkal nőtt. Árucikkfőcsoport szerinti lebontásban egyedül a feldolgozott termékek esetében negatív a kereskedelmi mérlegünk, ez esetben az import értéke meghaladja az exportét. Pozitív tendenciára utal azonban az a tény, hogy 2006-ról 2007-re a kivitelünk értéke 34,5 százalékkal nőtt, míg a behozatalé csak 27,8 százalékkal. 7. számú táblázat: Olasz és magyar működő tőke-befektetések, 2002-2006 között

Olasz és magyar működő tőke-befektetések, 2002-2006 (M EUR) 2002 2003 2004 2005 2006 Olasz működő tőke-befektetés Magyarországon 28,0 42,1 77,4 184,7 17,7 Olasz működő tőke-állomány Magyarországon 607,9 614,1 693,8 746,1 954,5 Magyar működő tőke-befektetés Olaszországban 1,0 0,5 1,5 2,4 1,6 Magyar működő tőke-állomány Olaszországban 0,8 0,8 1,0 2,3 2,5 Forrás: MNB Magyarországon a külföldi befektetők közt Olaszország a kilencedik helyen áll; az általuk befektetett tőke, ami meghaladja a kétmilliárd eurót, szinte minden gazdasági szektorban jelen van. A 7. számú táblázaton látható, hogy 2002-től 2006-ig hogyan alakult hazánkban az olasz működő tőke-befektetés – 184,7 millió eurós kimagasló értékkel 2005-ben. Ezzel párhuzamosan a magyar működő tőkebefektetések Olaszországban szintén 2005-ben mutattak kiugró 2,4 millió eurós értéket. A hazánkban jelenlevő olasz cégek esetében jellemző a bérmunka, elsősorban a fém-, műanyag- és textiliparban illetve a nyomtatott áramkörök összeszerelésében, azonban a dráguló hazai munkaerő miatt az ilyen jellegű munkák száma csökken. A 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta egyre több az olyan olasz vállalat,

Volf Éva

36


2008

amely EU támogatások igénybevételével kíván tevékenységet indítani országunkban. Hazánkban megközelítőleg 2.500 olasz érdekeltségű cég van jelen közvetve, vagy közvetlenül. Ezek döntő többsége kis- és középvállalat. A legnagyobb olasz befektetők: az Agip (üzemanyag), az Italgas (gáz), a Generali (biztosítás), a Ferruzzicsoport (cukor és növényi olaj), a Radici-csoport (textilipar és csomagolóanyagok), a De Benedetti-csoport (porcelángyártás), a Boscolo-csoport (szállodaipar), a SIA-SSB (bankkártya és bankelszámolási rendszer), az Intesa-San Paolo-csoport (bankszektor), az Unicredito-csoport (bankszektor), a Banco Popolare (bankszektor), az ILVA (acélgyártás), a Fiorucci (állattenyésztés), és a Bracco (gyógyszeripar). 16

2.2 Piemonte és Magyarország közti kereskedelem17 Hazánk Olaszországgal folytatott kereskedelmén belül eltérő arányokkal szerepelnek a különböző olasz régiók. Az alábbi táblázatok segítségével Piemonte és hazánk, illetve a régiószékhely és hazánk közt, az ezredfordulót követő kereskedelem jellemzői kerülnek górcső alá. A 8. számú táblázaton követhető, miszerint hazánkból a régióba importált termékek értéke a 2000-től 2007-ig tartó időszakban 208,9 százalékkal nőtt, míg a Magyarországra érkező piemonti export értéke ugyanebben az időszakban csupán 69,2 százalékkal emelkedett. Ami azt jelenti, hogy hét év alatt a hazánkból Piemontba importált áruk értéke több mint kétszer annyival nőtt, mint a Piemontból hazánkba behozott áruk értéke. A magyar termékek közül a feldolgozott és kézműves termékek értéke 2000-ben elérte a 151,5 millió eurót, a teljes import ebben az évben 152,9 millió euró volt. A feldolgozott termékeken belül a járművek szerepeltek döntő súllyal, ezt követték a textil- és ruhaipari termékek, majd a különböző gépek és gépipari berendezések; ezek összértéke kilencven millió euró volt.

16

http://www.nfgm.gov.hu/ 2008.11.04. 17:12 Settore Studi, Statistica e Documentazione Camera di Commercio di Torino által rendelkezésre bocsátott kereskedelmi adatok (ISTAT alapján), 2008.08.06.

17

Volf Éva

37


2008

8. számú táblázat: Kereskedelem Piemonte – Magyarország, 200-2007 (EUR) Árucikkfőcsoport A-Mezőgazdasági, vadászati és erdőgazdasági termékek B-Halászati termékek C-Ásványi anyagok DA-Élelmiszerek, italok és dohányáru DB-Textil- és ruhaipari termékek DC-Bőráruk DD-Fa és faipari termékek DE-Papíráru, sajtóipari termékek DF-Koksz és finomított kőolajszármazékok, nukleáris üzemanyagok DG-Vegyipari termékek, szintetikus és mesterséges rostok DH-Gumi- és műanyagipari termékek DI-Nem vastartalmú fémipari termékek DJ-Vasipari termékek DK-Gépek és gépipari berendezések DL-Elektromos gépek, elektromos, elektronikai és optikai berendezések, DM-Járművek DN-Egyéb kézműipari termékek D-Feldolgozott és kézműves termékek K-Informatikai és befektetői termékek O-Szolgáltatási termékek R-Különböző áruk, visszáruk, visszaküldött áruk Összesen

Árucikkfőcsoport A-Mezőgazdasági, vadászati és erdőgazdasági termékek B-Halászati termékek C-Ásványi anyagok DA-Élelmiszerek, italok és dohányáru DB-Textil- és ruhaipari termékek DC-Bőráruk DD-Fa és faipari termékek DE-Papíráru, sajtóipari termékek DF-Koksz és finomított kőolajszármazékok, nukleáris üzemanyagok DG-Vegyipari termékek, szintetikus és mesterséges rostok DH-Gumi- és műanyagipari termékek DI-Nem vastartalmú fémipari termékek DJ-Vasipari termékek DK-Gépek és gépipari berendezések DL-Elektromos gépek, elektromos, elektronikai és optikai berendezések, DM-Járművek DN-Egyéb kézműipari termékek D-Feldolgozott és kézműves termékek K-Informatikai és befektetői termékek O-Szolgáltatási termékek R-Különböző áruk, visszáruk, visszaküldött áruk Összesen

Import

Külkereskedelmi forgalom Piemonte-Magyarország 2000-2007 (EUR) 2000 2001 2002 Export Import Export Import

1 304 175 0 11 824 1 328 619 21 534 712 1 872 996 2 853 559 270 636

1 193 273 0 234 864 11 552 052 38 354 779 1 445 694 103 740 4 558 960

1 675 959 0 0 1 111 408 31 844 450 3 257 562 2 518 577 224 703

1 846 175 0 274 083 14 391 344 46 483 114 2 342 228 314 981 4 542 843

2003 Export

1 885 750 0 0 1 184 506 23 593 535 2 074 975 2 647 926 259 841

Import

2 628 431 0 293 510 13 141 000 38 216 247 1 474 917 211 640 3 667 502

Export

2 382 913 0 0 906 914 26 140 194 2 742 919 3 698 233 123 093

2 391 024 0 358 139 11 824 400 36 654 189 1 008 397 327 985 3 953 978

61 934

292 660

500 795

445 642

212 749

788 777

117 521

826 563

6 373 421 11 000 732

11 457 941 5 981 990

5 951 416 13 065 794

10 126 705 9 515 754

3 381 470 13 590 322

8 694 468 13 496 729

3 908 445 16 755 704

12 068 548 14 121 602

3 908 521 10 078 708 14 308 636

1 382 063 20 007 492 39 804 567

3 104 249 10 865 370 15 407 882

1 954 483 26 870 774 57 932 711

1 894 447 13 685 537 17 351 733

2 289 658 24 708 751 54 501 637

1 024 902 8 644 434 15 240 223

2 413 614 19 646 644 57 875 304

11 748 330 54 182 497 11 959 958

15 549 002 29 131 074 20 611 574

19 460 100 83 903 277 7 483 774

17 288 544 27 792 268 18 886 302

27 343 539 70 880 435 4 708 641

18 587 906 31 052 533 18 922 859

24 829 073 70 021 258 7 928 110

23 069 109 43 128 978 15 525 208

151 483 255

200 233 587

198 699 357

238 887 693

182 809 656

229 754 624

182 081 023

242 444 519

0 12 159

4 310 1 077

25 060 2 553

3 034 0

0 5 744

0 0

0 0

4 213 0

123 470 152 934 883

0 201 667 111

62 029 200 464 958

0 241 010 985

119 153 184 820 303

0 232 676 565

22 961 184 486 897

0 245 197 895

Import

Külkereskedelmi forgalom Piemonte-Magyarország 2000-2007 (EUR) 2004 2005 2006 Export Import Export Import

2007 becsült érték Import Export

Export

4 258 987 0 0 1 079 870 21 966 121 840 650 4 048 922 1 288 398

1 564 812 0 355 240 15 073 678 24 349 289 692 929 508 603 4 274 718

7 244 950 0 714 2 360 885 15 111 819 137 051 1 744 388 1 653 537

4 372 901 0 609 276 16 857 641 20 319 222 1 469 392 471 227 5 102 588

11 819 759 0 5 311 2 818 480 17 100 040 4 709 2 030 669 452 357

2 229 921 0 571 498 19 780 641 22 198 799 1 041 979 456 009 3 541 178

28 588 085 0 0 628 546 17 183 732 53 259 3 234 682 14 416 676

1 267 644 0 467 178 20 819 447 24 952 925 678 975 1 234 690 4 557 676

348 856

1 020 209

683 015

2 501 791

821 727

3 317 772

697 602

2 556 316

13 237 072 19 184 181

12 153 505 19 191 096

24 911 930 15 385 609

12 248 473 26 805 606

31 645 968 7 485 711

17 142 028 30 409 549

42 499 162 9 420 009

20 144 675 34 014 273

1 405 045 8 291 924 11 212 423

2 571 810 25 849 035 47 501 837

1 567 003 17 482 836 17 662 138

2 559 575 57 564 157 43 563 786

1 630 045 28 531 907 25 067 907

4 244 439 56 259 684 47 611 179

1 990 078 84 415 764 36 481 783

5 272 622 48 526 248 41 618 775

29 324 105 67 769 327 6 636 020

29 528 724 43 848 795 21 292 499

33 942 897 39 544 833 9 998 902

28 619 431 51 253 619 28 312 689

40 858 658 57 973 584 6 381 452

46 025 375 55 079 349 31 642 207

45 220 190 184 200 890 3 437 484

41 324 110 62 764 044 31 069 402

186 632 914

247 856 727

182 186 843

297 649 197

222 803 214

338 750 188

443 879 857

339 534 178

1 233 460

2 531 0

0 0

9 532 0

0 0

376 175

0 2 820

1 383 2 551

0 190 893 594

0 249 779 310

0 189 432 507

0 302 640 906

0 234 628 284

0 341 552 158

0 472 470 762

0 341 272 934

Forrás: Torinói Kereskedelmi Kamara – ISTAT18 adatok alapján, 2008.

18

Olasz Központi Statisztikai Hivatal

Volf Éva

38


2008

Továbbra is a 2000. évet vizsgálva megállapítható, hogy a piemonti export összetétele hasonló volt a magyar kiviteléhez: a teljes export (201,7 millió euró) 99,3 százalékát a feldolgozott és kézműves termékek tették ki 200,2 millió euró értékben. A kereskedelmi mérleg tehát Piemonte részéről volt pozitív. A régió legfontosabb exportcikkei a gépek és gépipari berendezések, a textil- és ruhaipari termékek, a járművek, az egyéb kézműipari termékek és a vasipari termékek. Bár összességében a piemonti export több volt, mint a Magyarországról származó import, a különböző cikkeket tekintve a következőkből többet importált a régió, mint amennyit hazánkba szállított: mezőgazdasági, vadászati és erdőgazdálkodási termékek, bőráruk, fa- és faipari termékek, gumi- és műanyagipari termékek, nem vastartalmú fémipari termékek, járművek, és szolgáltatóipari termékek. Az exportcikkeket tekintve Piemonte ásványi anyagokból, élelmiszerekből, italokból, dohányipari termékekből, textil- és ruhaipari termékekből, papíráruból, sajtótermékekből, üzemanyagokból, vegyipari termékekből, vasipari termékekből, gépekből, elektromos és elektronika cikkekből, egyéb kézműipari termékekből és informatikai cikkekből hozott többet Magyarországra, mint amennyit ezekből tőlünk importált. A Torinói Kereskedelmi Kamara által az Olasz Statisztikai Hivatal adatai alapján 2007. évre a hazánkból Piemontba érkező import becsült értéke 472,5 millió euró volt, míg a hazánkba irányuló exporté 341,3 millió euró. A táblázatból kitűnik, hogy 2007. az első év a huszonegyedik században, amikor a Magyarországról Piemontba exportált áruk értéke meghaladja a hazánkba importált piemonti árukét, ez pedig hazánk számára kedvező. Az importcikkek között továbbra is a feldolgozott termékek vezetnek 443,9 millió eurós értékkel. Ezeket a termékeket cikkek szerinti lebontásban vizsgálva megállapítható, hogy a járművek, a vasipari termékek, az elektromos és elektronikai gépek, a vegyipari termékek és a gépek és gépipari berendezések adják a Magyarországról származó import döntő hányadát, amelynek összértéke 392,8 millió euró. Az export 99,5 százalékát a feldolgozott termékek teszik ki; ebből a legtöbb jármű, vasipari termék, gép és gépipari berendezés, elektromos és elektronikai berendezés, gumi- és műanyagipari termék és egyéb kézműipari termék. Ezek a cikkek az összes feldolgozott termék 76,4 százalékát teszik ki. Hét év alatt a hazánkból bekerülő áruszerkezetben a súlyarányok átrendeződtek, a járművek továbbra is az első helyen állnak, azonban visszaesett a textil- és ruhaipari termékek hányada és nőtt a vasipari, elektronikai és vegyipari termékek aránya. A 2007-es évben rekord értékű a mezőgazdasági, vadászati és erdőgazdasági termékekből a kivitelünk, ami Volf Éva

39


2008

közel 28,6 millió euróra rúg és az előző évhez képest 141,8 százalékos bővülést mutat. A magyar élelmiszerek, italok és dohányáruk értéke a hét éves időszakban átlagosan 1,43 millió euró körül mozgott; 2006-ban ez az összeg 2,8 millió euró volt, ami a következő évre 628 ezerre esett vissza. Szembetűnő a magyar áruszerkezetben a bőráruk térvesztése is: mennyiségük kilencvenhét százalékkal esett vissza hét év alatt. A papíráruk és sajtótermékek értéke 2000-től 2003-ig átlagosan 219 ezer euró körüli volt, ami 2004-ben 1,28 millió euró fölé ugrott, majd 2006-ban visszaesett 452 ezer euróra, a 2007. évben azonban sosem látott 14,4 millió euróra rúgott. A koksz, finomított kőolajszármazékok és nukleáris üzemanyagok értéke hét év alatt több mint a tízszeresére nőtt. A magyar vegyipari termékek értéke 2004-ben nőtt meg látványosan és azóta is növekvő tendenciát mutat. A vasipari termékek mennyisége 2005-ben kimagasló volt, az azt követő két év alatt pedig 382 százalékkal nőtt. A magyar járművek értéke a piemonti importban hatvankilencmillió euró körül mozgott 2000. és 2004. között, amit érezhető visszaesés követett, majd 2006-ban ismét közelített az előző átlaghoz, ezt követően a 2007. évben pedig meghaladta a 184 millió eurót. A gépek és gépipari berendezések, illetve az elektromos és elektronikai berendezések mennyisége a hét év alatt fokozatosan nőtt, az előbbiek mennyisége a vizsgált időszak alatt több mint kétszeresére, az utóbbiaké majdnem négyszeresére nőtt. A régiós exportszerkezetben is történtek súlyeltolódások a hét év alatt: háttérbe szorultak a textil- és ruhaipari termékek, és a „húzócikkek” közé emelkedtek az elektromos és elektronikai cikkek és a gumi- és műanyagipari termékek. A vizsgált hét éves időszakban az ásványi anyagok, élelmiszerek, italok és dohányáruk exportértéke közel kétszeresére nőtt, a bőráruké – az importhoz hasonlóan – majdnem felére csökkent. A fa és faipari termékek exportértéke 2006-ig átlagosan 342 ezer euró körül mozgott, ami a következő évben egymillió euró fölé emelkedett. Az exportált koksz, finomított kőolajszármazékok és nukleáris üzemanyagok értéke évről évre nőtt, hét év alatt majdnem megtízszereződött. A gumi- és műanyagipari cikkek értéke fokozatosan nőtt, a 2000. évi közel hatmillió euró 2007-re harmincnégymillióra dagadt. A vasipari termékek kivitele 2005. és 2006. években volt a legmagasabb, azóta enyhén visszaesett. Az elektromos és elektronikai berendezések kivitelében a 2006-os év volt kimagasló, negyvenhatmillió euró feletti értékkel. A járművek exportja átlagosan évente 4,8 millió euróval változott; 2007-re a járműexport értéke elérte a 62,7 millió eurót, míg 2000-ben ez a szám csak 29,1 millió euró volt. Bár az exportnak kis hányadát adják, mégis érdekes ingadozásokat mutat az informatikai és a Volf Éva

40


2008

szolgáltatóipari termékek értékváltozása. Egyik esetében sem lehet egyértelműen növekvő vagy csökkenő tendenciát megállapítani a 2000. évet követő szakaszban, sőt mindkét árucikkfőcsoport esetében voltak olyan évek, amikor a régió egyáltalán nem exportált ezekből a termékekből hazánkba. 9. számú táblázat: Kereskedelem Torino – Magyarország, 2000-2007 (EUR) Árucikkfőcsoport A-Mezőgazdasági, vadászati és erdőgazdasági termékek B-Halászati termékek C-Ásványi anyagok DA-Élelmiszerek, italok és dohányáru DB-Textil- és ruhaipari termékek DC-Bőráruk DD-Fa és faipari termékek DE-Papíráru, sajtóipari termékek DF-Koksz és finomított kőolajszármazékok, nukleáris üzemanyagok DG-Vegyipari termékek, szintetikus és mesterséges rostok DH-Gumi- és műanyagipari termékek DI-Nem vastartalmú fémipari termékek DJ-Vasipari termékek DK-Gépek és gépipari berendezések DL-Elektromos gépek, elektromos, elektronikai és optikai berendezések, DM-Járművek DN-Egyéb kézműipari termékek D-Feldolgozott és kézműves termékek K-Informatikai és befektetői termékek O-Szolgáltatási termékek R-Különböző áruk, visszáruk, visszaküldött áruk Összesen

Árucikkfőcsoport A-Mezőgazdasági, vadászati és erdőgazdasági termékek B-Halászati termékek C-Ásványi anyagok DA-Élelmiszerek, italok és dohányáru DB-Textil- és ruhaipari termékek DC-Bőráruk DD-Fa és faipari termékek DE-Papíráru, sajtóipari termékek DF-Koksz és finomított kőolajszármazékok, nukleáris üzemanyagok DG-Vegyipari termékek, szintetikus és mesterséges rostok DH-Gumi- és műanyagipari termékek DI-Nem vastartalmú fémipari termékek DJ-Vasipari termékek DK-Gépek és gépipari berendezések DL-Elektromos gépek, elektromos, elektronikai és optikai berendezések, DM-Járművek DN-Egyéb kézműipari termékek D-Feldolgozott és kézműves termékek K-Informatikai és befektetői termékek O-Szolgáltatási termékek R-Különböző áruk, visszáruk, visszaküldött áruk Összesen

Import

Külkereskedelmi forgalomTorinó-Magyarország 2000-2007 (EUR) 2000 2001 2002 Export Import Export Import

2003 Export

Import

Export

410 053 0 0 140 528 12 128 787 1 585 776 52 614 36 553

87 772 0 125 677 1 174 151 20 763 587 777 608 42 761 1 907 525

954 983 0 0 142 158 15 171 510 1 469 929 44 527 105 206

283 131 0 129 570 1 171 310 21 405 043 834 076 172 033 1 825 669

591 263 0 0 65 533 3 848 066 1 761 374 18 134 99 055

201 937 0 108 585 1 688 303 16 859 921 992 168 140 710 1 138 744

561 302 0 0 156 939 2 241 964 2 742 919 163 259 15 497

186 904 0 156 197 1 443 977 17 693 804 707 106 87 917 1 102 030

61 934

286 680

474 561

420 073

170 076

665 366

69 073

625 055

2 065 379 4 459 060

3 280 123 2 221 092

1 674 396 11 147 196

2 644 518 3 285 800

1 502 259 12 602 162

2 828 466 3 310 317

685 304 16 152 733

5 431 696 3 833 503

3 283 918 2 868 720 7 187 875

544 659 13 667 428 20 000 198

2 870 076 5 202 350 7 166 732

1 036 935 17 393 682 35 342 244

1 673 701 6 843 675 7 770 588

1 000 191 14 562 404 35 470 899

910 035 5 327 616 6 457 390

1 112 618 9 277 304 40 251 073

10 585 695 54 173 646 5 151 200

10 606 620 24 356 398 590 821

17 947 162 83 429 788 1 070 503

14 022 669 21 155 412 1 429 502

26 136 939 70 647 494 643 741

14 657 534 24 285 301 2 818 137

19 658 184 69 794 691 1 983 114

15 466 287 36 785 722 1 233 040

103 781 686

100 219 651

147 916 094

122 138 966

133 782 797

120 418 461

126 358 718

135 051 132

0 12 159

2 782 1 077

25 060 2 553

0 0

0 1 075

0 0

0 0

2 600 0

19 117 104 223 015

0 100 436 959

45 033 148 943 723

0 122 551 667

7 354 134 382 489

0 120 728 983

1 500 126 921 520

0 135 396 833

Import

Külkereskedelmi forgalomTorinó-Magyarország 2000-2007 (EUR) 2004 2005 2006 Export Import Export Import

438 211 0 0 593 466 2 580 033 840 650 40 152 161 817

370 555 0 142 221 1 393 210 9 308 314 331 280 51 550 845 690

380 034 0 714 1 475 765 1 512 669 135 630 49 204 189 966

661 190 0 172 698 4 439 566 8 309 352 314 754 32 417 1 629 496

575 602 0 0 813 805 8 406 916 928 7 783 118 225

2007 becsült érték Import Export

Export 573 928 0 254 286 5 430 886 8 567 300 96 953 47 103 924 968

996 594 0 0 130 538 9 892 128 0 8 215 137 126

141 233 0 195 130 4 741 285 11 336 347 56 406 64 344 856 751

72 845

461 181

100 307

648 531

95 474

962 502

99 192

1 235 585

1 315 666 15 161 106

3 477 915 6 193 998

1 425 909 6 772 879

2 805 572 8 152 226

2 290 731 1 727 283

3 406 299 9 256 818

1 063 347 2 500 795

3 431 176 8 350 258

642 100 6 191 329 4 084 895

919 120 14 687 460 32 618 025

396 940 14 061 577 7 849 090

742 974 41 064 413 26 703 604

778 221 16 828 452 10 952 387

1 134 061 27 645 918 30 935 467

1 154 695 23 139 815 18 591 021

1 087 478 24 729 055 24 775 826

24 670 747 65 416 765 574 659

18 017 465 36 689 548 693 151

25 218 189 36 225 870 148 861

17 783 234 41 677 020 523 138

33 515 926 49 269 982 209 364

21 830 889 44 991 081 571 570

38 626 017 175 818 334 151 401

18 646 091 51 285 573 670 837

122 346 230

125 687 907

95 562 856

154 826 297

125 015 477

155 801 815

271 312 624

151 267 012

1 233 0

0 0

0 0

7 647 0

0 0

0 175

0 300

214 2 551

0 122 785 674

0 126 200 683

0 95 943 604

0 155 667 832

0 125 591 079

0 156 630 204

0 272 309 518

0 151 606 140

Forrás: Torinói Kereskedelmi Kamara – ISTAT adatok alapján, 2008.

Volf Éva

41


2008

A 9. számú táblázat a hazánk és kizárólag a régió székhelye közt levő kereskedelmi forgalmat szemlélteti. Ezt vizsgálva kiderül, hogy a régió 2007. évi teljes importjának 57,6 százalékának felvevőpiaca Torino. Ez az arány 2000-ben 68,1 százalék volt. 2001. és 2002. években Torino részesedése az importból nőtt, majd fokozatosan csökkent 2005-ig, azóta ismét kissé nőtt. Összességében elmondható, hogy a hét év alatt a hazánkból érkező import egyre inkább kezdte megcélozni a régió fővároson kívül eső területeit. 2000-ben Piemonte teljes exportjának közel ötven százaléka Torinóból származott. A régiószékhely exportrészesedése 2003-ig nőtt, majd ezt követően fokozatosan csökkent, 2007-re pedig elérte a 44,4 százalékot. Az import és exportot együttes alakulását megvizsgálva megállapítható, hogy a piemonti és magyar kereskedelem egyre kevésbé korlátozódik a központi Torinóra és ezzel párhuzamosan egyre inkább fokozódik a nem központi területekkel, vagyis a többi járással folytatott kereskedelmünk.

2.3 Egy piemonti cég magyarországi leányvállalatának bemutatása: a Ferrero Magyarország Kft.19 2.3.1 Az anyavállalat kialakulása és fejlődése Cuneo járás gazdaságának elemzésekor szóba került egy bizonyos úriember, Pietro Ferrero neve. Ő volt az, aki Alba városában közvetlenül a második világháborút követően, létrehozott egy új édesipari terméket, ezzel a tettével pedig történelmet írt. A termék kitalálására tulajdonképpen a háború utáni szegénység és saját zseniális találékonysága vitte rá. Azokban a szűkös időkben ugyanis nem, vagy csak megfizethetetlen áron lehetett kakaót beszerezni, így azt Ferrero úr piemonti mogyoróval helyettesítette, ami bőven rendelkezésére állt, és megalkotta a Pasta Gianduja-t, egy krémes állagú édes masszát, ami kenyérre kenve ízletes és tápértékben 19

http://www.ferrero.it/ 2008.11.17. 20:35 http://www.ferrero.hu/ferrero.php 2008.11.17 20:36 http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok 2008.11.19 8:39 Interjú Karancsy Zsolttal a Ferrero Magyarország igazgatójával, 2008.11.17. Forbes: Buffet piú ricco del mondo, i Ferrero paperoni italiani – Panorama, http://blog.panorama.it/economia/ 2008.11.19 10:21 Cresce la distribuzione alimentare al market Caritas dei cibi regalati- L’Espresso, http://espresso.repubblica.it/ 2008.11.19 11:29 Ferrero vince causa in Cina, sospesa la vendita del Rocher copiato – Il Sole 24 Ore, http://www.ilsole24ore.com/ 2008.11.19. 11:33 Volf Éva

42


2008

gazdag finomság volt. Cukrászüzletét 1946-ban jegyezték be, ezt követően a masszát hamarosan olaszok ezrei szerették meg, nem csak az íze, hanem az elérhető ára miatt is. A cég rövid időn belül száz főre bővült és már saját autói vitték a piacra a terméket. Az alapító Pietro Ferrero 1948-ban hunyt el, a vállalkozást a fia Michele vitte tovább, aki a mai napig a cég tulajdonosa. Négy évvel az alapítás után a cég alkalmazottainak száma ezer fölöttire bővült és közel hatszáz tonnát termelt egy hónapban. Megkezdődött

az

image-kialakítás,

emellett

folyamatosan

bővítették

a

termékskálájukat; az új termékeket maga Michele Ferrero találta ki. A vállalkozás gyorsan kinőtte a hazai piacot és a nemzetközi piacokon terjeszkedett tovább. 1956ban megnyitották németországi leányvállalatukat, ahol elsőként a Cremalba-t kezdték gyártani, ami a Pasta Gianduja továbbfejlesztett változata volt. Az édesipari piacon való sikert meghozó édes masszát aztán többször továbbfejlesztették és így kapták meg napjaink méltán híres Nutella-ját. A német gyárban kezdték gyártani a Mon Chéri pralinét is, ami nagyon ízlett a német fogyasztóknak. 1963-ban Frankfurtban megépítették a Ferrero OHG kereskedelemi és marketing központját. Ezt megelőzően 1960-ban megnyílt a francia leányvállalat is, majd kereskedelmi képviseletek nyíltak a Benelux államokban, Nagy Britanniában és Svájcban, sőt az anyaországban is nyitottak új gyártóegységeket és Torinóban létrehozták a nemzetközi kereskedelmi és marketing központot. A növekvő piaci részesedéssel párhuzamosan nőttek a bevételek, amik egyre szélesebb körű fejlesztéseket és kutatásokat tettek lehetővé, így bővítve a piacra kerülő termékek sorát. 1969-ben az USA-ban is létrehozták a saját vállalatukat, ezt követően pedig kanadai, dél-amerikai, délkelet-ázsiai és ausztráliai központokkal bővítették a kereskedelmi hálózatukat. A kilencvenes években a rendszerváltó országokban is megvetették a lábukat: Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban indítottak leányvállalatokat, ez utóbbiban gyáregységet is felépítettek. Az észak-afrikai és arab piacokat egy, a Ferrero-csoporthoz tartozó kereskedelmi szervezet irányítja. Ma a multinacionális Ferrero-csoport luxemburgi székhelyű holdingjának élén Michele Ferrero két fia, Pietro és Giovanni Ferrero áll. 29 vállalat tartozik a csoporthoz (18 európai és 11 tengerentúli) és 15 gyár; összesen 16.000 alkalmazottat foglalkoztatnak. A 2005-2006-os időszakban 5.392 millió, a 2006-2007-es időszakban 5.742 millió euró volt a csoport árbevétele, ami 6,5 százalékos növekedés egy év alatt. A kis családi vállalkozásból néhány évtized alatt egy kontinenseken átívelő siker sztori született, ami továbbra is megőrizte családi jellegét. Volf Éva

43


2008

A vállalat nagy hangsúlyt fektet a minőségre (azon belül is kiemelten a frissességre) és a kutatás-fejlesztésre. A cég hét úgynevezett aranyszabályai a következők: 1. Egyedülálló termékek 2. Kutató központok 3. Minőség és frissesség 4. ISO minősítés 5. Innovatív előállítási eljárások 6. Világos összetevő feltűntetés 7. Válogatott alapanyagok, nincs genetikailag módosított anyag.

A kutatás-fejlesztésük lényege, hogy egyrészt folyamatosan a piaci igényeknek megfelelően javítsák, bővítsék a meglévő termékskálát, másrészt, hogy elébe menjenek a piaci igényeknek, úgymond fogyasztói igényt indukáljanak innovatív termékeikkel. Az új piacok eltérő fogyasztói igényei is nagy szerepet játszanak a kutatás-fejlesztés terén. A Ferrero vevőstratégiájának titka, hogy törődik a vevőkkel, szinte személyes kapcsolatot alakít ki velük. Különös figyelmet fordítanak a gyermekekre és azok jólétére, 1968-ban az ő számukra hozták létre a csökkentett kakaótartalmú csokoládét sok tejjel, amit könnyebben megemésztenek, ez a nemzetközileg Kinder néven ismertté vált csokoládé. 1974 óta egy külön divízió foglalkozik csak ezzel a termékcsaláddal. A kutatás-fejlesztés érdekében létrehoztak a vállalaton belül egy önálló céget, a Soremartec-et, aminek fő feladata – a licencek birtokában – az eredeti, egyedülálló termékek és különlegességek kifejlesztése, a meglévő termékek fejlesztése és a dizájn. A minőség érdekében szigorú minőségbiztosítási rendszerrel dolgoznak, és válogatott alapanyagokat használnak fel. Nagyon fontos a cég számára az is, hogy mindig a legújabb gyártási technológiát alkalmazza. A Ferrero termékei – a teljesség igénye nélkül – a Nutella, a Ferrero Rocher, a Raffaello, a Mon Chéri, a Pocket Coffee, a Kinder Bueno, a Duplo, a Tic-Tac, a Kinder Csokoládé, a Kinder Pinguí, a Kinder Délice.

Volf Éva

44


2008

2.3.2 A magyarországi leányvállalat megalakulása és helyzete napjainkban A német holdinghoz tartozó Ferrero Magyarország Kft. 1994. január elsején alakult meg hazánkban. A termékek ezt megelőzően is jelen voltak a piacon, de egy másik cég forgalmazta azokat. Két év alatt a kezdeti kétfős cég 30 fősre nőtte ki magát és egyre több márkát jelentetett meg az itthoni piacon. 2001-ben újabb harminc fővel bővült a létszám. A leányvállalat mostani helyzetéről Karancsy Zsolt, a Ferrero Magyarország Kft. igazgatója – akinek óriási szerepe volt a hazai cég létrejöttében – adott bővebb információkat, aki elmondta, hogy a rendszerváltást követően piacgazdaságra átállt hazánk vonzó terület volt a Ferrero számára. Ezen túl a magyar leányvállalat megnyitása mellett szólt az a filozófia is, amely az anyacégre már a kezdetektől jellemző volt, mégpedig az, hogy minél nagyobb területen terjeszkedjen Olaszországon kívül. Ezt a nemzetközi gondolkodásmódot tükrözik a választott brand elnevezések is, amelyek elsősorban nem olasz hangzásúak. A magyar vállalat ’94-es nyitása idején a gazdaságpolitikai helyzet igen kedvező volt és semmilyen akadályt nem gördített a megalakulás útjába. A vállalat hivatalos nyelve – a többi multinacionális vállalatéhoz hasonlóan – az angol, de a hazai első vonalbeli vezetők olaszul is beszélnek. A közvetlen foglalkoztatottak száma hetven, akiknek több mint fele felsőfokú végzettségű; közvetetten közel kétezer embernek ad munkát a cég. A vállalaton belül minden szinten (első vonalbeli menedzseri, középvezetői és egyéb pozíciók) folyik továbbképzés. Középvezetői szintig a hazai vállalaton belül folynak a tanfolyamok, a felső vezetést elsősorban az anyavállalatnál képzik tovább. Fluktuáció nincs a cégnél, ami annak köszönhető, hogy a Ferrero Magyarország Kft. humánerőforrás-politikájának alapja a meglévő pozíciókon levő alkalmazottak karrierútjának gondozása és a belső építkezés. Más édesipari gyártókkal ellentétben a Ferrero soha nem adott el egyetlen márkát sem és nem is vásároltak meg márkákat, ez alól Magyarország sem kivétel. Exporttal nem foglalkozik a hazai vállalat, csak az itthoni

piacot

látja

el;

a

romániai

leányvállalattal

menedzsmenttámogatási

együttműködése van, ami szorosabb kapcsolatot takar, de nem szállítanak az ottani piacra. A magyar piacon a különböző referenciaszegmensekben (pralinék, hűtött snack-ek, csokoládék, kenhető krémek) az elsők között vannak, annak ellenére, hogy minden területen jelen van egyfajta konkurencia, azonban a Ferrero termékek eredetiség-tartalmuknál fogva is nagyon nehezen másolhatók – ha egyáltalán –, és csak

Volf Éva

45


2008

rosszabb minőségben. Emellett ha valaki hasonlóan jó minőségű termékeket szeretne gyártani, annak hatalmas összegeket kellene a technológiába fektetnie, az évekig tartó tanulási-kísérletezési fázisokról nem beszélve; ahogy az igazgató fogalmazott „nem elég a receptet lemásolni”. A magas minőség szolgálatában áll többek között az is, hogy a mogyorótartalmú termékeikhez kizárólag kiváló minőségű Tonda Gentile típusú mogyorót használnak fel – az első Ferrero termék fő alkotóeleme is ez volt –, mely olajának élettani hatása az olívaolajéval vetekszik és emellett a legmagasabb érzékszervi hatást váltja ki. Az a stratégia is a minőség és frissesség szolgálatában áll, hogy a nyári időszakban a csokoládé alapú termékekkel kivonulnak a piacról. A hazai és az olasz piacot vizsgálva a vevők mindkét esetben a minőséget, a frissességet, a természetességet és az eredetiséget értékelik a termékekben. Érdekesség, hogy hazánk az elsők közt volt, ahol először megjelentek a hűtött snack-ek, a Raffaello pedig sokáig nem volt kapható az olasz piacon, míg nálunk igen. Ennek oka a fogyasztók eltérő preferenciái, az olaszok ugyanis kevésbé kedvelik a kókusz ízt; a brand-építők ezért minden piaci sajátosságot figyelembe vesznek a termékek kialakításakor. A magyarok a Kinder hűtött snack-eket és a pralinékat kedvelik a legjobban, az olaszok a Kinder termékeket, az Estathé-t (tea, ami itthon nem kapható) és a Nutella-t, ami náluk az élelmiszer kategóriába tartozik. A családra és azon belül is a gyermekekre nagy figyelmet fordítanak, a Ferrero Magyarország a Kinder + Sport keretében támogatja a hazai Ifjúsági Olimpiát és azokat a tehetséges fiatal sportolókat, akik önerőből nem tudnának érvényesülni. A mostani gazdasági helyzettel kapcsolatban Karancsy Zsolt elmondta, hogy természetesen ők is érzik a vásárlóerő gyengülését és a vásárlói szándékok korlátait. Azonban a válságból kifolyólag nem terveznek átszervezést, sőt fejleszteni kívánnak. A hazai gyártók helyzetét úgy ítéli meg, hogy kettős présben vannak, egyrészt a beszállítói oldalról, másrészt a partneri oldalról, akik akár a minőség rovására is a költségek minél nagyobb szintű lefaragását várják el a gyártótól. Az ÚMFT keretében meghirdetett GOP-on20 keresztül nem pályázik a cég, egyrészt nem jellemző, hogy ilyen típusú támogatást venne igénybe, másrészt nem találtak a programban a kereskedelmi tevékenységet érdemben segítő lehetőséget. A külföldi befektetők számára vonzónak találja hazánkat az itt található magasan képzett, átlagon 20

Új Magyarország Fejlesztési Terv – 2007-20013 időszakra meghirdetett program, aminek keretében az EU Strukturális Alapjaiból és állami támogatásból együttesen lehet igénybe venni fejlesztési célokra támogatásokat. GOP – Gazdasági Operatív Program, az ÚMFT keretében megjelent program, amely a gazdaság tartós növekedését célzó projektek támogatására jött létre, Kiemelt szerepet kapnak benne a kkvkat célzó, a K+F és innovációs beruházások.

Volf Éva

46


2008

felüli intellektussal bíró és relatíve olcsó munkaerő miatt. A magyar gazdaság fellendülésének zálogát a gazdaságélénkítésben, a járulékcsökkentésben és a gazdaság kifehérítésében látja. A cég hosszú távú terve – a külső környezet alakulását szem előtt tartva – a dinamikus fejlődés és a hazai forgalom bővítése, többek közt a majdan piacra kerülő új termékek által, és a már meglevőkkel. A bővítésre reális potenciál rejlik a magyar fogyasztói rétegekben, akiknek éves édességfogyasztása 3 kg/fő szemben a német 12 kg/fővel.

2.3.3 Aktualitások a Ferrero életéből A Forbes magazinban idén a világ leggazdagabbjai közt hatvannyolcadikként Michele Ferrero áll, a listán szereplő tizenhárom olasz milliárdos között pedig ő az első 11 milliárdos vagyonával; ezzel maga mögé utasítja Silvio Berlusconit, aki a tavalyi listán első volt az olaszok közt. Sejthető tehát, hogy mekkora pénzügyi erő áll a Ferrero mögött, amire azonban nem mindig piacszerzési célokra, hanem a megszerzett piaci pozícióinak megvédésére van szüksége. A cég életében mindennapi esetnek számítanak a más gyártók által elkövetett hamisítási-másolási ügyek, ezek közül kiemelkedők a törökök és a kínaiak. Ez utóbbiakhoz kapcsolódik az ominózus Montresor-ügy, aminek kimenetelét a Made in Italy termékeket gyártók sikernek könyvelhetik el. A kínai Montresor ugyanis piacra dobott egy a Ferrero Rocher-vel teljesen megegyező kinézetű és csomagolású terméket Tresor Dor néven. Három év pereskedés után idén áprilisban a pekingi legfelsőbb bíróság másodfokon a kínai gyártót a felperes számára történő pénzbírság megfizetésére és a termék csomagolásának megváltoztatásra kötelezte. Az összeg szimbolikus nagyságú ötvenezer euró, de nem is ez az ügy lényeges momentuma, hanem az, hogy ez az ítélet minden olyan cég számára példaértékű, akik számára hatalmas veszteséget jelent a Kínából érkező – olykor nem is olyan rossz minőségű – „lekoppintott” áru. A Ferrero az ítélethozatalt követően kijelentette, hogy minden erejével azon lesz, hogy a kínai piacon megerősítse a pozícióit és növelje a részesedését. A cég mögött álló erős pénzügyi háttér azonban arra is lehetőséget ad, hogy a cég karitatív szolgálatokat is ellásson. Olaszországban, Pratoban, idén júniusban nyílt meg az Emporio Caritas nevezetű szupermarket, ahol a rászorulók ingyen vásárolhatnak. A rászorultságot az erre specializált helyi szervnél állapítják meg, akik a rászorulónak egy a hitelkártyához hasonló pontokat tartalmazó elektronikus kártyát adnak; az elkölthető pontok minimum Volf Éva

47


2008

tíz és maximum száz lehetnek egy hónapban. A kártyát időszakonként meg kell újítani a kiállító szervnél. Az áruházba – saját költségen – bármelyik gyártó illetve kereskedő eljuttathatja az általa különböző okokból el nem adható termékeit (csomagolási hibás cikkek, szavatossági idő lejártához közeledő élelmiszerek, túltermelésből megmaradt áruk). Az adományozás elvén szerveződő áruház beszállítói közé a Ferrero az elsők közt csatlakozott.

3

A gazdaságfejlesztés prioritásai és eszközei – párhuzamok és eltérések a piemonti és a magyar gyakorlatban

3.1 A kis- és középvállalatok helyzete 3.1.1 A kis- és középvállalatok Piemontban A piemonti gazdaságra is – mint az olasz gazdaságra általában – erősen jellemző a kis- és középvállalkozások (továbbiakban kkv-k) túlsúlya, melyek döntő többsége családi vállalkozás. 2003-ban Olaszországban közel ötmillió körüli volt a kkv-k száma. Jelentős gazdasági erő rejlik bennük, többek közt azért is, mert méretüknél fogva rugalmasabbak és gyorsabban tudnak reagálni a piaci kihívásokra. A kkv-k

központi

szerepet

játszanak

az

európai

gazdaságban

is,

elsősorban

munkahelyteremtő és –megőrző szerepük miatt, ezért az EU kiemelt prioritásként kezeli őket. 2004-ben az Unió területén a kkv-k által működtetett munkahelyek száma hetvennégymillió volt. Az Európa Bizottság vállalkozás alatt olyan egységeket ért, amelyek – jogi formájuktól függetlenül – valamely gazdasági tevékenységet folytatnak.

Volf Éva

48


2008

10. számú táblázat: A mikro-, kis- és középvállalkozás sarokszámai

Mikro-, kis- és középvállalkozások kritériumai Kategória Alkalmazottak száma Forgalom (max.) Mérlegfőösszeg (max) Középvállalkozás 50-249 fő 50 millió euró 43 millió euró Kisvállalkozás 10-49 fő 10 millió euró 10 millió euró Mikrovállalkozás 10 alatt 2 millió euró 2 millió euró Forrás: http://www.pie.camcom.it/ Az olasz iparági körzetekre az jellemző, hogy a szektorban tevékenykedő kkv-k földrajzilag koncentráltak, magasan specializálódtak, kapcsolatokra, párbeszédre és koordinációra épülő szoros együttműködés van köztük. Döntő többségük kisvárosi környezetben működik, ahol a társadalmi identitás és tradicionális integráció magas, ezért a szoros kapcsolatok a bizalmon alapulnak. A kkv-k a szoros együttműködésen keresztül, olyan hálózatokat alkotnak, melyek erős munkamegosztáson alapulnak. Az együttműködés elsődleges célja az innováció-fejlesztés, amiben nagy segítségükre van a családias kapcsolatrendszer, ami lehetővé teszi az új innovatív technológiák gyors elterjedését. A kkv-k gyenge pontja a technológia-fejlesztésbe és a marketingbe való beruházás, aminek az oka az, hogy a kis vállalatok nem tudják megfinanszírozni ezeket a befektetéseket. Az ebből fakadó piacvesztést kiküszöbölendő egyes kkv-k csoportosulnak és közösen finanszírozzák meg ezeket a kiadásokat. Segítségükre vannak a kkv-fejlesztési hálózatok, amiknek létrejöttét éppen a vállalkozások technológia-fejlesztési hiányossága indokolta. A fejlesztési hálózatoknak fontos részei azok a központok, melyek technológia-fejlesztési információkkal és tanácsokkal látják el a kisvállalkozókat. A tanácsadást nyújtó központok lehetnek bankok, vállalkozói szervezetek, regionális fejlesztési ügynökségek, kereskedelmi kamarák vagy kutató központok. A szolgáltatásokat – éves tagdíj fejében – kedvezményekkel vehetik igénybe a vállalkozók, akik a már említett módon non profit tömörüléseken vagy ágazati szervezeteken keresztül használják a szolgáltatásokat. Az olasz kkv-támogató modell nem felülről lefelé épül fel, hanem az állami és kormányprogramok a már létező helyi adottságokra alapozva dolgozzák ki a támogatási tervet.21

21

Vadasi Aida – Kkv hálózatok Északkelet-Olaszországban, Dániában és az Egyesült Királyságban és Észak-Magyarországon, EU-Working Papers 4/2006 Ligetvári Réka – A kis- és középvállalkozások helyzete és fontossága Veneto tartomány gazdaságában a ’90-es évektől napjainkig, BGF-KKFK Budapest, 2006. Patik Réka – „Látható kéz” és innováció – olasz iparági körzetek ma, Vezetéstudomány, 2006/11. szám

Volf Éva

49


2008

11. számú táblázat: Kkv-kat akadályozó tényezők, tevékenységi körök szerint A kkv-k termékeinek piacrajutását akadályozó tényezők - Tevékenységi körök szerinti megoszlása Termelés áttelepítése Olcsóbb áruk alacsonyabb Szadalom- és A nemzetközi irányelvek Tevékenységi kör konkurenciája munkaerőköltségű márkalopás figyelmen kívül hagyása országokba Élelmiszeripar, italgyártás, 73,00% 15,20% 1,30% 10,50% dohányipar Textilipar, ruhaipar, 55,00% 33,80% 3,00% 8,30% cipőgyártás Fa- és bútoripar 60,40% 35,30% 2,20% 2,20% Papírgyártás, sajtótermékek, 63,00% 23,70% 5,10% 8,20% könyvkiadás vagy-, gumi- és műanyagipar 52,60% 35,30% 2,90% 9,20% Fémipar 54,80% 29,90% 2,10% 13,20% Gépgyártás 40,50% 44,80% 0,60% 14,10% Elektronikai, elektromos és 51,60% 32,60% 1,90% 13,90% optikai cikkek gyártása Járműipar 51,60% 30,30% 12,90% 5,20% Egyéb kézműipar 71,10% 22,00% 4,70% 2,10% Ékszergyártás (Alessandria) 47,60% 52,30% 0,00% 0,00% Összesen átlagosan 56,47% 32,29% 3,34% 7,90%

Forrás: Unioncamere Piemonte, 2008. első negyedéves felmérés Az Unioncamere Piemonte 2008 első negyedévében elvégzett egy felmérést a piemonti kis- és középvállalkozók körében arra keresve a válasz, hogy szerintük melyek azok a fő tényezők, amik akadályozzák a termékeik nemzeti illetve nemzetközi piacra jutását. Mint ahogy az a 11. számú táblázatból is kitűnik, a vállalkozások a legfőbb akadálynak az olcsó áruk konkurenciáját nevezték meg, ami az élelmiszeripart, italgyártást, dohányipart és a kézműipart fenyegeti a legjobban, legkevésbé pedig a gépgyártást. Második okként nevezték meg, hogy a termelést sokan áttelepítik olyan országokba, ahol alacsonyabb a munkaerőköltség. Ez kimondottan Alessandria járásra jellemző, mégpedig az ékszergyártás területén, de ezzel az akadállyal kell szembenéznie a gépgyártásnak is. Kevésbé jelent azonban ez problémát az élelmiszeripar, italgyártás és a dohányipar számára. Harmadikként – összességében mintegy nyolc százalékban – okolják a vállalkozók a nemzetközi irányelvek figyelmen kívül hagyását, mint a piacra jutás egyik akadályát, ami leginkább a gépgyártásban és az elektromos-elektronikai cikkek gyártásában okoz gondot. A gátló tényezők közt a legkisebb százalékban van szerepe a szabadalom- és márkalopásnak, azonban a járműiparban az átlagosnál sokkal jellemzőbb ez a probléma.

Volf Éva

50


2008

12. számú táblázat: Kkv-kat akadályozó tényezők, cégméret szerint A kkv-k termékeinek piacrajutását akadályozó tényezők - A vállalkozások mérete szerinti megoszlása Termelés áttelepítése Olcsóbb áruk alacsonyabb Szadalom- és A nemzetközi irányelvek Vállalkozás mérete konkurenciája munkaerőköltségű márkalopás figyelmen kívül hagyása országokba 10-49 alkalmazott 53,40% 32,90% 2,50% 11,20% 50-249 alkalmazott 59,10% 32,80% 3,80% 4,30% 70,10% 18,20% 4,20% 7,50% 250-nél több alkalmazot Összesen átlagosan 60,87% 27,97% 3,50% 7,67%

Forrás: Unioncamere Piemonte, 2008. első negyedéves felmérés A 12. számú táblázatot vizsgálva megállapítható, hogy a 250 és afölötti alkalmazotti létszámmal bíró cégeknek jelent a legnagyobb problémát az olcsó áruk jelenléte a piacon, a legkevésbé pedig a kisvállalkozások szenvednek ettől. Azonban ez utóbbiak számára nagy problémát jelent, hogy egyes gyártók a termelésüket áthelyezik olyan piacokra, ahol olcsóbb a munkaerő. Méretükből adódóan ez a nagyvállalatokra jellemző inkább, így az ő termékeik számára a munka áttelepítéséből származó akadályok nem okoznak nagy piaci hátrányt. A mások által a nemzetközi irányelvek figyelmen kívül hagyásából adódó piaci nehézségekkel a kisvállalatok küszködnek, legkevésbé a középvállalatok. A szabadalom- és márkalopással jellemzően a nagyvállalatoknak kell szembesülniük, ez az akadályozó tényező a kisvállalatoknak okoz a legkevesebb fejfájást. 13. számú táblázat: Kkv-kat akadályozó tényezők, járások szerint A kkv-k termékeinek piacrajutását akadályozó tényezők - Járások szerinti megoszlása Termelés áttelepítése Olcsóbb áruk alacsonyabb Szadalom- és A nemzetközi irányelvek Járások konkurenciája munkaerőköltségű márkalopás figyelmen kívül hagyása országokba Alessandria 49,70% 38,60% 2,30% 9,40% Asti 57,90% 29,70% 3,30% 9,30% Biella 72,30% 19,70% 2,80% 5,20% Cuneo 59,10% 28,00% 6,00% 6,80% Novara 56,00% 33,50% 3,30% 7,30% Torino 49,20% 35,60% 1,60% 13,60% Verbano Cusio Ossola 58,50% 27,20% 3,70% 10,50% Vercelli 63,80% 29,20% 1,90% 5,00% Összesen átlagosan 58,31% 30,19% 3,11% 8,39%

Forrás: Unioncamere Piemonte, 2008. első negyedéves felmérés

Volf Éva

51


2008

Ha a 13. számú táblázaton megvizsgáljuk a járásokat, akkor megfigyelhető, hogy kivétel nélkül minden járás az olcsóbb áruk konkurenciája miatt nem képes az általuk kívánt módon jelen lenni termékével a piacon. Ez a probléma a legégetőbb a vállalkozók számára Biella járásban, a Torino járásbeli cégek termékei kevésbé vannak akadályoztatva a piacra jutásban emiatt. Számukra és az alessandriai cégek számára nagy gondot okoz a termelés áttelepítése. Cuneo járásban a szabadalom- és márkalopás, Torino járásban pedig a nemzetközi irányelvek más gyártók részéről történő megsértése rontja a termékek piacra jutási esélyeit. Összességében elmondható, hogy a cégek számára – tevékenységi kört, vállalati méretet és területi hovatartozást egybevéve –, a legnagyobb gondot a piacra jutásban az olcsó áruk által keltett verseny okozza, másodlagos akadályként a termelés költséghatékonysági okokból alacsonyabb munkaerővel bíró országokba szervezése, harmadikként a nemzetközi előírások más gyártók általi megsértése és végül a szabadalom- és márkalopás szerepelnek.

Volf Éva

52


2008

3.1.2 Az EU kkv-politikája és annak érvényesülése Olaszországban Az EU 2001-2005 közötti időszakra meghirdetett vállalkozási programjának22 a következő fő céljai voltak

•

A vállalkozási hajlam ösztönzése,

•

Az adminisztratív terhek csökkentése és előírások egyszerűsítése az innováció, a K+F és a vállalkozásindítás megkönnyítése érdekében,

•

A vállalkozások és főleg a kkv-k pénzügyi környezetének javítása,

•

Az Uniós szolgáltatásokhoz, programokhoz, hálózatokhoz való könnyebb hozzáférés,

•

A best practice23 elterjesztése és integrálása az innováció-fejlesztésbe.

A fentieken kívül a 2000. júniusi feirai csúcson az Európai Tanács által elfogadott Kisés Középvállalatok Európa Chartája tíz területet emel ki az Unió a kkv-k tekintetében: •

Vállalkozásra való oktatás és képzés,

•

Olcsóbb és gyorsabb vállalkozásindítás,

•

Jobb törvénykezés és szabályozás,

•

Szakmai ismeretek biztosítása,

•

Az on-line hozzáférés biztosítása,

•

Az egységes piac jobb kihasználása,

•

Adó és pénzügyek,

22

Multiannual Programme for Enterprise and Enterpreneurship 2001-2005. Revised April 2003, EPMC doc, Brussels. 23 A legjobb gyakorlat: a benchmarking-elemzések során az iparágban legjobbnak minősített vállalat által alkalmazott módszer. A cél a legjobb módszer elterjesztése, átvétele a többi iparági szereplő által. Ld. Marosán György – A 21. százas stratégiai menedzsmentje, Műszaki Kiadó, Budapest, 2006. 275. oldal Volf Éva

53


2008

•

A technológiai teljesítmény erősítése,

•

Sikeres üzleti modell és magas színvonalú támogatás,

•

A kisvállalati érdekképviselet erősítése uniós és nemzeti szinten.

Szintén a kisvállalatoknak nyújtott segítség a közvetlen vagy közvetett pénzügyi támogatás. Az EU csökkenteni akarja a vállalatoknak juttatott egyedi támogatásokat, helyette inkább horizontális támogatásokat kíván nyújtani, amiket általános célra lehet felhasználni. Ilyen horizontális támogatások a kkv-k támogatása, amivel segíteni kívánják az információhoz jutást, a tanácsadás igénybevételt, a kkv-k közti együttműködést, a nemzetközi erősödést, a szakképzést, a K+F és innovációt, az esélyegyenlőséget, a regionális felzárkózást és a finanszírozást.24 Az uniós tagországok közül a kkv-k gazdasági szerepe Olaszországban a legnagyobb. A foglalkoztatottaknak nyolcvan százaléka kkv-knál dolgozik; ha a mikrovállalkozásokat nézzük csak, ott az összes alkalmazott közel felét alkalmazzák. A kkv-k elsősorban a kiskereskedelem, az üzleti szolgáltatások, a feldolgozóipar és az építőipar területén vannak jelen. Az olasz vállalkozás-fejlesztésben jól működik a „felhasználó fizet” elv, vagyis, hogy a támogató szolgáltatásokat térítés fejében kapják a vállalatok. Ezenkívül a már említett informális kapcsolat erős a hálózatokon belül. A többi

tagországhoz

képest

kisebb

jelentőséget

tulajdonítanak

az

információtechnológiában rejlő lehetőségeknek. A vállalatok érdekképviseletében hatalmas szerepe van a Confindustria-nak (Olasz Gyáriparosok Szövetsége), de nagy szerepet kapnak a kereskedelmi kamarák is. A beruházási- és vállalkozásfejlesztésekért felelős állami megbízott szerv az Invitalia. 2001-ben az Eurobarométer az olasz innovációs törekvések tekintetében kimutatta, hogy a cégek közel felénél az árbevétel tíz százalékát az új termékek adták, amely érték egyedülállóan magas volt az Unióban. Az olasz innováció területei elsősorban az alkalmazottak képzése, a mobilitás, az információ-kommunikációs technológia fejlesztése, a technológia korszerűsítése és a high-tech berendezések széleskörű alkalmazása. 2001-ben hozta létre az olasz állam az Innovációs Alapot, aminek keretében különböző K+F 24

Az EU tagországok innováció- és kkv-politikájának kapcsolódása, Magyar Vállalatgazdasági Kutatásokért Alapítvány GKI Gazdaságkutató Rt., Budapest, 2004. Horváth Zoltán – Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 70-73. oldal, 478485. oldal, Budapest, 2005.

Volf Éva

54


2008

projektekre lehetett támogatást nyerni; az első évben a támogatások 67 százalékát a kkv-k kapták meg. A projektek elsősorban alap- és alkalmazott kutatásra, humánerőforrás-képzésre,

csúcstechnológiai

körzetek

kialakítására

(például

Torinóban) vonatkoztak. Az EU Strukturális Alapjából az olaszok sokat fordítanak K+F célokra. Emellett szükségesnek érzik az adókedvezmények reformját a kutatási befektetéseket illetően, elsősorban azért, hogy a kedvezmények az innovációs befektetés teljes időtartamára szóljanak. Fontosnak tartják a digitális technológia terjedését a kkv-kon belül, a tudományos pályák népszerűsítését, az állami kutatásban résztvevők számának növelését, az iparral való együttműködést. 2002-től pénzügyi és technikai segítségnyújtást adnak a high-tech szektorban való beruházásokhoz; a kockázati tőkésnek kölcsönt adnak, aki átmenetileg kisebbségi részvényes lesz a vállalatnál. Ezt a támogatást elsősorban a kommunikációs-információtechnológiai ágazatban vehetik igénybe. Technikai segítséget (például megvalósíthatósági tanulmány, szervezési tanácsadás, új technológiák betanítása, képzések) a vállalatok a kutatóintézetektől és egyetemektől kaphatnak. Olaszországban a K+F és innovációpolitika alakítását az Oktatási, Egyetemi és Tudományos Kutatások Minisztériumában (Ministero dell’Istruzione, dell’Universitá e della Ricerca) végzik. A Nemzeti Kutatási Tanács (Consiglio Nazionale delle Ricerche) feladata a kutatások nemzeti szintű koordinálásán túl az olasz tudományos élet nemzetközi képviselete. Az innovációt ösztönző intézmények közül legfontosabb szerepet az Ente per le Nuove Tecnologie, l’Energia e l’Ambiente (Új Technológiák, Energiai és Környezetvédelmi Hivatal) játszik. Feladatai között szerepel többek közt az innovatív technológiák és berendezések kutatása, fejlesztése és tesztelése, azok elérhetővé tétele az ipar és mezőgazdaság számára.25

25

Az EU tagországok innováció- és kkv-politikájának kapcsolódása, Magyar Vállalatgazdasági Kutatásokért Alapítvány GKI Gazdaságkutató Rt., Budapest, 2004. http://www.miur.it/ 2008.11.15 16:55 http://www.cnr.it/ 2008.11.15 16:56 http://www.invitalia.it/ 2008.11.15. 16:57 http://www.enea.it/ 2008.11.15. 16:59 Volf Éva

55


2008

3.1.3 A kis- és középvállalatok Magyarországon 2005-ben

a

magyarországi

vállalkozások

99,9

százaléka

a

kis-

és

középvállalatok kategóriájába tartozott. A vállalkozások átlagos mérete öt fő alatti, Olaszországban ez a szám négy fő alatti. Megállapítható tehát, hogy a magyar gazdaságon belül is – az olasz és az uniós gazdasághoz hasonlóan – a kis- és középvállalatok vannak túlsúlyban. A magyar kkv-k fejlesztési stratégiája szerint a hazai vállalkozások helyzetét alapvetően az alábbi tényezők határozzák meg: •

Szabályozási környezet,

•

Finanszírozás,

•

Vállalkozói tudás, humánerőforrás,

•

Vállalkozói infrastruktúra fejlesztése.

A négy beavatkozási területen keresztül a fő cél a kis- és középvállalkozások gazdasági teljesítményének javítása. Ebben fontos szerepet játszik a bővülő foglalkoztatás, a javuló termelékenység, az integrálódás a globális gazdaságba és a hatékonyabb vállalatok közötti együttműködés. A 2006 végén regisztrált és működő vállalkozások száma 698 ezer volt. A legtöbben

közülük

az

ún.

szolgáltató

szektorban

tevékenykedtek,

ami

az

ingatlanforgalmazást, ingatlan-bérbeadást, számítástechnikai és gazdasági, illetve gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatást foglalja magában. Ezt követik a kereskedelemben, a feldolgozóiparban és az építőiparban tevékenykedő cégek. Ezzel ellentétben a piemonti cégek huszonöt százaléka a kereskedelemben, tizennégy százaléka az üzleti szolgáltatások szektorában és tizenhét százaléka az építőiparban tevékenykedik. A magyar vállalkozások negyven százaléka Közép-Magyarországon, azon belül is főként Budapesten működik, ami hasonló a Piemontét jellemző helyzethez, ahol a cégeknek szintén majdnem negyven százaléka Torino és környékén végzi a tevékenységét. Hasonlóan az olasz kkv hálózatokhoz, a magyar vállalkozások közt is jellemzőek az informális kapcsolatok, amik segítik a hazai hálózatok

Volf Éva

56


2008

kialakulását. A GKM26 2007-es reprezentatív vállalkozói felmérése alapján, a magyar vállalkozók gazdálkodását akadályozó tényezők közt a legnagyobb problémát a magas adó- és társadalombiztosítási terhek jelentik. Ezt követi a gazdaság szabályozásának kiszámíthatatlansága és az erős verseny. A kkv-k másik jelentős gondja, hogy míg a fejlett országokban a cégek 70-85 százaléka jut külső forráshoz, vagy más szóval bankképes, addig ez csak a magyar cégek 20-25 százalékára igaz. Ami a hazai K+F célú ráfordításokat illeti, azok hetven százaléka a feldolgozóiparban valósul meg, ettől jóval elmarad az építőipar, az élelmiszeripar, energiaszolgáltatás, posta és a távközlés. Jó azonban a közúti járműgyártás, és a híradástechnikai készülékgyártás fejlődése. Itthon – 2005-ben – 749 kkv foglalkozott kutatás-fejlesztéssel, ami inkább a nagyvállalatokra jellemző. Az összes hazai K+F ráfordítás felét tizenhét vállalat költi el. A magyar innovációs rendszer hiányos, nincsen kifejlett technológiai és üzleti tanácsadó hálózat. Nincsenek kutató-fejlesztő intézmények, a meglévők pedig gyengén fejlettek. Ugyanez igaz a vállalatokat összekötő hálózati struktúrákra. Az olasz példával ellentétben nehezen vonják be a kockázati tőkét a kis és középvállalatok innovatív fejlesztésébe. EU tagságunkat követően nálunk is megkezdődött a Strukturális Alapok igénybe vétele, amikből öt operatív programon keresztül lehetett részesülni:

a

Gazdasági

Versenyképesség

Operatív

Program

(GVOP),

a

Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP), a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) és a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). Az operatív programok keretében 2004. és 2006. között meghirdetett pályázati felhívásokon keresztül összesen 12.583 kkv kapott vissza nem térítendő támogatást (több mint 192,5 milliárd forint összegben). A támogatásban részesült kis- és középvállalkozásoknak 48,5 százaléka volt mikrovállalkozás, több mint egyharmada pedig kisvállalkozás.27

26

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium – jogutódja: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-20013, GKM – 2007. http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1735887/energpol.doc 2008.11.09 8:35 A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója, Magyar Kormány – 2007. http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1913439/kkv_.pdf 2008.11.09 8:41 http://www.pie.camcom.it/ 2008.10.28 14:55 27

Volf Éva

57


2008

3.2 Innováció és kutatás-fejlesztés 3.2.1 Az Európai Unió kutatás-fejlesztési programja Az Európai Unió 2000-ben hirdette meg az ún. lisszaboni stratégiát, aminek célja, hogy az európai integráció tagországainak versenyképessége javuljon és ezáltal 2010-re az EU a legversenyképesebb gazdasággá váljon. Ez a stratégia azonban elsősorban a tagállamok lépéseire épül, és azokat koordinálja, az Unió nincs közvetlen befolyással a végrehajtásra. 2005-ben a stratégiát felülvizsgálták és annyiban változtatták, hogy a lényeg nem a legversenyképesebbé válás a világon, hanem a fenntartható fejlődésen alapuló versenyképesség növelése. Ezen belül kiemelt célok a kutatás-fejlesztés, az innováció elősegítése. A 2007-2013-as időszakra egy ötven milliárd eurós keretösszeget hagytak jóvá az EU tudományos és technológiai bázisának fejlesztésére és a kutatások mértékének növelésére. A keretprogram elnevezése FP7 (7. K+F Keretprogram), amelynek népszerűsítésében nagy szerepet vállal az Európai Bizottság Vállalkozásfejlesztési Főigazgatósága által létrehozott EEN (Enterprise Europe Network). A program magába foglalja az összes kutatási kezdeményezést: CIP (Versenyképességi és Innovációs Keretprogram), oktatási és tréningprogramok, Strukturális és Kohéziós Alapok, mindemellett célja az Európai Kutatási Térség működtetése is. A tavaly indult hetedik Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs keretprogram négy specifikus programot foglal magába: •

Kooperáció program,

•

Ötletek program,

•

Emberek program,

•

Kapacitások program.

Az első program a nemzetközi együttműködésen alapuló kutatásokat szolgálja az egészségügy, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és halászat, biotechnológia, információ-kommunikációs technológiák,

Volf Éva

energia,

technológiák

környezetvédelem,

(ICT),

nanotechnológia

közlekedés,

társadalom

új

termelési és

humán

58


2008

tudományok, űrkutatás és biztonság területén. Az Ötletek program nem kötelez nemzetközi kooperáción alapuló kutatásra, és bármely tudományterületen folytatható. A harmadik program a humánerőforrás-fejlesztésére irányul, célja a tudásfejlesztés és a karrier utak menedzselése. A Kapacitások program a kutatási potenciál és a hozzá tartozó infrastruktúra, illetve a kkv-k innovációs kapacitásának fejlesztését tűzte ki célul.28 A nemzetközi K+F ráfordítások leggyakoribb mutatója a GERD, 29 amit legcélszerűbb a GDP-hez viszonyítani, mert ez megmutatja egy nemzet gazdaságának fejlődését. 2005-ben és 2006-ban az Eurostat becslése szerint a 27 tagú Unió tagországai átlagosan a GDP-jük 1,84 százalékát fordították K+F beruházásokra. Olaszország 2005-ben a teljes GDP-jének az 1,09 százalékát, míg Magyarország 2005ben a 0,94, 2006-ban pedig az 1,0 százalékát fordította erre a célra. Az EU-ban 2005ben a K+F ráfordítások átlagosan 54,6 százaléka az ipari ágazatokban realizálódtak, Olaszországban az összes K+F beruházásból 39,7 százalék, míg Magyarországon a 39,4 százalék realizálódott az iparban. Olaszországban az összes K+F befektetésnek a nyolc százaléka külföldi befektetőktől származott 2005-ben, Magyarországon 10,7 százalék volt a külföld által támogatott kutatás-fejlesztési beruházások aránya, az EU átlag 8,9 százalék volt. GERD/GDP arány alapján az Európai Bizottság négy csoportot különböztetett

meg

2007-re

vonatkozóan

az

idén

év

elején

közzétett

eredménytáblájában, az összehasonlításban EU tagországok és EU-n kívüli országok is szerepelnek: •

Vezetők – Svédország, Finnország, Svájc, Németország, Japán, Dánia, Egyesült Királyság, USA, Izrael

•

Követők – Franciaország, Hollandia, Belgium, Írország, Izland, Ausztria, Luxemburg, Kanada

•

Mérsékelt innovátorok – Olaszország, Spanyolország, Észtország, Ciprus, Csehország, Szlovénia, Norvégia, Ausztrália

28

Horváth Zoltán – Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 70-73. oldal, 478-485. oldal, Budapest, 2005. http://cordis.europa.eu/ 2008.11.19. 16:53 29 Gross Expenditure on Research and Development – Bruttó K+F ráfordítások KSH, www.ksh.hu 2008.11.19. 21:01 Volf Éva

59


•

2008

Felzárkózók – Magyarország, Portugália, Bulgária, Litvánia, Lengyelország, Lettország, Ciprus, Románia, Görögország, Málta, Horvátország, Törökország, Szlovákia.30

3.2.2 K+F és innováció Piemontban Olaszországban mind a húsz tartomány kiemelten kezeli a K+F kérdést. Központi és régiós forrásokból regionális tematikus technológia körzeteket alakítanak ki. 2001. óta a megyék autonóm törvényalkotási joggal bírnak a K+F és az innováció területén. A fejlesztéseket a megyék saját forrásaikból, központi forrásokból és EU-s forrásokból támogatják. A K+F beruházásokban három tartomány jár élen: Lombardia, Piemonte és Lazio, ide koncentrálódik az olasz vállalti K+F ráfordítások 60 százaléka, a kutatóintézeti K+F ráfordítások 63 százaléka és az egyetemi fejlesztési ráfordítások 33 százaléka. A vállalati K+F regionális ösztönző szakpolitikák meghatározói a) a nemzeti stratégia az Industria 2015, ami az ipari K+F törvény, b) az állam és a régiók közti munkamegosztás, c) a régiók tudományos és innovációs potenciálja. Az innovációt különösen kiemelten kezelik – és részletes törvénykezést alakítottak ki ezt a témakört illetően – Piemonte és Lombardia, akik Emilia-Romagna-val közösen egy inter-regionális együttműködési megállapodást kötöttek. A piemonti kutatási tevékenységek ereje a privát szektor beruházásaiban rejlik, akik az állami beruházások több mint kétszeresét fordítják kutatás-fejlesztésre. Piemonte kiemelkedik a többi régió közül a kutatóközpontok tekintetében, melyekből kétszáz működik itt; ezekből 75 privát, 147 pedig állami. A külföldre irányuló technológiatranszferben is nagy szerepet játszik a régió: a teljes olasz technológiatranszfer 15 százalékát ők adják, míg a külföldről Olaszországba beáramló technológiatranszfer 7 százaléka Piemontba irányul. A Torinói Tudományegyetemhez és a Torinói Műszaki Egyetemhez szorosan kapcsolódó tudományos és technológiai parkok integrált rendszere is segíti az innovációs tevékenységet és a technológiatranszfert. A parkok a vállalati innovációt is ösztönzik, ilyen parkok például az Environment Park (környezeti és ICT kutatások), Bioindustry Park (biotechnológia), Valle Scrivia-i Technológia Park (high-tech),

30

Pálinkás József – Innováció: Esély a felzárkózásra, MTA, Budapest, 2008. http://www.mta.hu/fileadmin/2008/05/hv_pj.ppt 2008.11.19. 21:36 http://www.nfgm.gov.hu/ 2008.11.20 6:34

Volf Éva

60


2008

Virtual Reality and Multi Media Park (multimédia és virtuális valóság) és a Cetad (technológiák időskorúak és mozgáskorlátozottak számára).31 A 2007-2013-as regionális és uniós programterv kertében az alábbi forráseszközök segítik, többek közt, a K+F fejlődését: •

POR (a magyar ROP-nak32 megfelelő) 2007-2013: az alapok több mint fele a kutatás

és

platformok,

innovációt K+F

támogatja

projektek,

stb.)

(innovációs különös

központok, tekintettel

technológiai a

megújuló

energiaforrásokra •

4/2006-os Regionális törvény: a kis- és középvállalatok K+F és innovációs programjainak támogatására (magánszektor és közszféra együttműködése, egyetemekkel való együttműködés, technológiai és tudományos parkok, innovációs pólusok, stb.)

•

34/2004-es Regionális törvény: a K+F és innováció támogatása elsősorban a közös kutatások, technológiai platformok, nemzetközivé válás és a megújuló energiaforrások terén.

A régió K+F stratégiájában a szektorokat két részre bontja: tudományközpontú (biotechnológia, nanotechnológia, új anyagok kifejlesztése, alternatív energiaforrások, társadalom és jogtudományok) és technológia központú (logisztika, mobilitás, űrkutatás, multimédia, területfejlesztés és örökségvédelem, környezetvédelem, mezőgazdaság, élelmiszeripar, egészségügy) szektorokra. Piemonte az innovációs pólusokkal a kutatási tevékenységet akarja serkenteni. Ezek nemzetközivé válásukkal serkenteni tudják a kmt beáramlását a régióba.33 Innovációs pólusok Piemontban:

31

http://www.pie.camcom.it/ 2008.10.28 14:55 Dr. Pánczél Mária – Olasz regionális innováció, http://www.nkth.gov.hu/hivatal/evfolyam-3-szam/olaszregionalis 2008.11.19. 21:48 Dr. Pánczél Mária – A vállalati K+F ösztönzés Itáliában, http://www.nkth.gov.hu/hivatal/ii-evfolyam-2szam/vallalati-f-regionalis 2008.11.19. 22:49 32 ROP – Regionális Operatív Program 33 Gli investimenti diretti esteri in Italia e in Piemonte – Centro Estero Internazionalizzazione Piemonte, http://www.regione.piemonte.it/piemonteinforma/diario/2008/giugno/dwd/investimenti.doc 2008.11.21. 12:31 Volf Éva

61


2008

•

Mezőgazdaság és élelmiszeripar – Cuneo és Asti,

•

Biotechnológia és orvos-biológia – Canavese és Vercelli,

•

Kémia – Novara és Alessandria,

•

Mechanika-elektronika, korszerű termelési rendszerek, digitalizáció, multimédia – Torino,

•

Megújuló energiaforrások, energiatakarékos rendszerek, fenntartható energetikai fejlődés – Verbano-Cusio-Ossola, Torino, Tortona és Vercelli,

•

ICT (információ-kommunikációs technológia) – Torino és Canavese,

•

Textilipar – Biella.

3.2.3 K+F és innováció Magyarországon Hazánkban – az uniós gyakorlattal párhuzamban – a gazdaságfejlesztés kiemelt területeként kezeli a K+F tevékenységet és az innovatív megoldások felhasználását. A kutatás-fejlesztés általi hozzáadott érték ugyanis jelentős mértékben fokozza az ország versenyképességét és vonzóbbá teheti hazánkat a külföldi befektetők számára. Ahogy az előző fejezetben a kkv-knál láthattuk, a magyar K+F beruházások tekintetében a nagyvállalatoké a vezető szerep, a kis- és középvállalatok sajnos keveset költenek kutatás-fejlesztésre. Az összes hazai K+F ráfordítás felét 17 vállalat költi el, ezeknek a vállaltoknak pedig a 80 százaléka – közvetve, vagy közvetlenül – külföldi érdekeltségű. A hazai kkv-k két százaléka számít innovációs vezetőnek, húsz százalékuk aktív követő. Az Eurostat felmérése szerint a tíz főnél többet számláló magyar cégeknek csupán a 21 százaléka folytat egyáltalán innovációs tevékenységet (az EU átlag 42 százalék!). Szembetűnő a különbség az iparjogvédelem terén: míg hazánkban alacsony a cégek ezen irányú aktivitása (csak 40 százalékuk tevékenykedik a területen), addig Piemontban – országos szinten – magas az iparjog-védelemi tevékenysége a cégeknek. A szabadalmaikat tekintve Piemontban például az ezer főre jutó szabadalmak száma 114,8, míg az olasz átlag csak 72,7. Hazánkban a technológiai parkok helyett az ipari parkok elterjedése a jellemző, ahol többnyire a gazdaság – azon belül különösen az ipari termelés – az export és az ipari foglalkoztatás koncentrációja Volf Éva

62


2008

zajlik. Az utóbbi időszakban álunk is megjelentek a széleskörű kooperáción alapuló, hálózatosodást elősegítő központi innovációs kezdeményezések. Ilyenek például a regionális egyetemi tudásközpontok, a kooperációs kutatási központok, a húzóágazati programok, a nagy nemzetközi programok, és a regionális innovációs ügynökségek. Nem jeleskedünk azonban tudás-centrumokból „kirajzó” vállalkozások terén. A magyar innovációs rendszer intézményi hiányossággal is küzd: fejletlen az innovatív kkv-k megerősödését szolgáló technológiai és üzleti inkubáció. Az ipari parkok területén működő inkubátorszolgáltatás a gyakorlatban nem érvényesül kellő mértékben. Hiányoznak vagy gyengén fejlettek a kutató-fejlesztő intézményeket és a vállalatokat összekapcsoló intézményi struktúrák (innovációs centrumok, technológiai transzferközpontok, technológiai inkubátorházak). Hatékonyabb mechanizmusokra lenne szükség a kockázati tőkének az innovatív vállalkozásokba való bevonásához. Hazánk két főcélja a K+F és innovációs infrastruktúra fejlesztésének terén, hogy a vállalati üzleti szolgáltatásokat igénybevevő kkv-k aránya, 2013-ra, 85 százalékra, az ipari parkok betelepítettsége pedig a 2005-ös 50 százalékosról 65 százalékosra növekedjen. Magyarországon az FP7-es program megvalósulását az Enterprise Europe Network 9 tagja és 11 irodája végzi az ITD Hungary Zrt.34 koordinálásával. Az EEN tagjai itthon a kereskedelmi kamarák és a kereskedelem-fejlesztési alapítványok. Az ITD Hungary Zrt. igazgatónője hangsúlyozza, hogy a hazai kkv-k számára (is) létérdek az uniós támogatások elnyerése a K+F, az innovációs és a hálózatépítő tevékenységek előmozdítására. A kkv-k számára három fő témakörben nyújt szolgáltatásokat az EEN: vállalkozásfejlesztés, technológiai innováció és K+F. A szolgáltatásokat a különböző szektorok szereplői egyaránt igénybe vehetik. A vállaltok fejlesztését előmozdítandó a szervezet információs fórumokat, nemzeti és nemzetközi üzletember-találkozókat rendeznek. Ezenkívül az irodáikban tanácsadói szolgálatot is igénybe vehetnek a vállalatok a kereskedelmi fejlődését és a külföldi piacokra való betörést célzó kérdésekben. Nagyon fontos az inkubátorházak szerepének erősítése a gazdaságon belül. A vállalkozásokra nézve előnyös, hogy az EEN szolgáltatásai a tagokon (kereskedelmi kamarák és kereskedelem-fejlesztési alapítványok) keresztül is elérhetők, mert azok tejesen megegyeznek az irodák által nyújtottakkal.35

34

Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség Barna Zsuzsa – Lo sviluppo dell’impresa in primo piano, Il Ponte 2008/ 23. szám, Budapest, 2008. 34-35. oldal – Sportello Europa

35

Volf Éva

63


2008

3.2.4 Piemont – Magyarország: a közös K+F és innováció potenciáljai A K+F és innovációs fejlesztéseket érintő magyar és olasz régiók közötti párbeszédre előremutató példa az NKTH36 elnökének 2006-os találkozása az olaszországi legfejlettebb régiók regionális kormányainak innovációs minisztereivel. Lombardia, és Lazio mellett Piemontba is ellátogatott, ahol Torinóban látogatást tett a Torino Wireless technológiai körzethez tartozó Istituto Superiore Mario Boella (ISMB) és a Centro Ricerche FIAT kutatóközpontokban. A piemonti innovációs miniszter elmondta, hogy a 2006-os évben a régió olyan kutatási és innovációs törvényt fogadott el, melynek értelmében három éven át 600 millió eurót fognak támogatásokra szánni négy vertikális platformon: •

Biotechnológia,

•

Energetika,

•

Nanotechnológia,

•

Közlekedés

és két horizontális területen: •

ICT (Információs és kommunikációs technológiák),

•

Dizájn.

Ezenkívül azt is hangsúlyozta, hogy szeretnék bővíteni a négy egyetemükön jelenlevő külföldi fiatal kutatók számát, ehhez pedig a magyar egyetemek együttműködését kérik. Az NKTH elnökének a Torino Wireless technológiai körzetet irányító alapítvány elnöke elmondta, hogy ez az ICT körzet volt az első, amelyet Olaszországban létrehoztak, és hogy a legfontosabb partnereik a kutatásokban a Torinói 36

Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal – amely jelenleg évi 50 milliárd forintos összeg felett rendelkezik, melyet kutatási programok finanszírozására fordítanak. (in: Magyar Bálint az Unió új innovációs intézetéről – HVG, 2008.09.04. http://hvg.hu/Tudomany/20080804_kutatas_eu_budapest_magyarbalint.aspx 2008.11.20. 10:45)

Volf Éva

64


2008

Tudományegyetem, a Torinói Műszaki Egyetem (mely több éve kapcsolatban áll a Budapesti Műszaki Egyetemmel), az ISMB, az Alenia Aeronautica (repüléstechnika), a FIAT, a Motorola Electronics, az ST Microelectronics és a Telecom Italia.37 Az innováció fontosságára épült az idén szeptemberben a Budapesti Olasz Nagykövetség által szervezett „A Sistema Italiana találkozója Szegeden” nevű rendezvény. A téma a home automation (intelligens ház), vagyis a környezetünk (lakás ház, iroda) intelligens rendszerekkel való felruházása. Ezen a területen Európában mi magyarok élenjárók vagyunk, éppen ezért szervezték meg a találkozót, mely lehetőséget nyújtott a két ország szorosabb együttműködésének előmozdítására ezen a területen.38 A technológiai együttműködést célozta meg NKTH és a KPI (Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda – 2008. február elsejétől az NKTH-ba olvadt) által a 2008 – 2010 közötti időszakra meghirdetett „Magyar – Olasz Kormányközi Tudományos és Technológiai Együttműködés”, amelyre 2007. június végéig lehetett pályázni. A pályázat céljai: •

Egyetemi tudományos és technológiai innovációs központok, tudásközpontok létrehozása a nemzetközi kétoldalú TéT kapcsolatok eszközeivel,

•

A központok nemzetközi együttműködéseinek támogatása a célból, hogy azok a későbbi nemzetközi nagyprojektek együttműködési alapjául szolgálhassanak,

•

A kutatók nemzetközi TéT hálózatokba és együttműködésekbe való bekapcsolódásának, szakmai fejlődésének elősegítése,

•

A közfinanszírozású kutatóhelyek és a vállalkozások szerves kapcsolódásának támogatása,

a

kkv-k

nagyobb

arányú

részvétele

a

kétoldalú

TéT

együttműködésekben.

37

http://www.nfgm.gov.hu/ 2008.11.20. 6:34 A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-20013, GKM – 2007. http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1735887/energpol.doc 2008.11.09 8:35 A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója, Magyar Kormány – 2007. http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1913439/kkv_.pdf 2008.11.09 8:41 Dr. Pánczél Mária – Olasz regionális innováció, http://www.nkth.gov.hu/hivatal/evfolyam-3-szam/olaszregionalis 2008.11.19. 21:48 Dr. Pánczél Mária – A vállalati K+F ösztönzés Itáliában, http://www.nkth.gov.hu/hivatal/ii-evfolyam-2szam/vallalati-f-regionalis 2008.11.19. 22:49 38 Il Futuro? Innovazione – Il Ponte 2008/23. szám, Budapest, 2008. 12-13. oldal - Economia Volf Éva

65


2008

A pályázók köre kiterjed a költségvetési körbe tartozó szervezetekre (pl. kutatóintézetek, oktatási intézmények stb.), a gazdasági tevékenységet nem végző non-profit szervezetekre, a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyekre, akik belföldi székhelyű jogi személyek, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alkalmazásában állnak és, amelyek vagy akik, a természet-, az orvos-, a mezőgazdasági és a műszaki tudományok területén tervezik az együttműködést. A pályázaton elnyerhető támogatás keret összege 50 millió Ft/év, ami vissza nem térítendő támogatás, melynek maximális időtartama 36 hónap, a támogatás maximális mértéke 2 millió Ft/év/projekt.39 Hazánk szempontjából óriási mérföldkőnek számít, hogy az EU 2008. június 18-án Budapestet jelölte ki az Európai Innovációs és Technológiai Intézet központjává. Az EIT (The European Institute of Innovation and Technology) felállításáról 2007-ben döntött a Bizottság, melynek székhelyéért öt másik jelölttel – Pozsony, Bécs, Jena, Sant Cugat del Vallés, Breslavia – versenyzett fővárosunk. A központ várhatóan 60 fős személyzettel kezdi majd meg működését. Az intézmény feladata lesz elsősorban azt a célt megvalósítani, hogy a tagországok közti technológia különbségeket megszűntesse és az Unió gazdaságát az USA és Japán fejlettségi szintjére emelje a K+F és az innováció területén. Az EU a jelenlegi GDP arányos 1,8 százalékos K+F ráfordításait hosszú távon 3 százalékosra kívánja bővíteni (az USA jelenleg GDP-jének 2,6 százalékát költi ilyen célokra). Az Európai Bizottság július 30-án kinevezte az EIT Igazgató Tanácsának tagjait, amely szeptemberben tartotta alakuló ülését a fővárosunkban. A tervek szerint a 2013-ig tartó időszakban az EIT 2,4 milliárd eurót fog tudni mobilizálni a magántőke illetve uniós források bevonásával. Az intézmény feladata menedzselni a kutatásokat, összehozni az egyetemi oktatókat, diákokat és üzletembereket a kutatókkal. Az innovációban résztvevők, vagyis a felsőoktatás, a kutatók és az üzleti élet szereplő, a tervek szerint hat KIC-be (Knowledge Innovation Community –Tudásalapú Innovációs Közösség) tömörül 2013-ig, melyek elsősorban a kommunikációs és információs technológiák új generációjával, a klímaváltozással, illetve a megújuló energiaforrásokkal összefüggő kutatásokat végzik majd. Hazánk számára kivételes lehetőséget nyújt a jövőben az intézmény, mely, ha nem is fogja előidézni hazánkban a kutatóhelyek tömeges létrejöttét, mégis nagyobb hangsúly fog kerülni az országban a K+F-re, és a nemzetközi innovációt támogató intézményekkel 39

Magyar – Olasz Kormányközi Tudományos és Technológiai Együttműködés 2008-2010, http://www.nkth.gov.hu/ 2008.11.20. 10:27 Volf Éva

66


2008

való kapcsolat szorosabbra fűzésére. Továbbá a nemzetközi figyelem is ránk irányul, ami serkentheti a hazánk területén folytatott kutatások számát.40.

3.3 A versenyképesség javításának egyéb lehetőségei 3.3.1 A külföldi működő tőke szerepe Piemontban 2006-ban az Olaszországba érkező nettó külföldi működő tőke (továbbiakban kmt) mennyisége meghaladta a 24,5 milliárd eurót, ami 8,5 milliárddal volt több, mint az előző évben. Az Ernst & Young felmérése szerint Itália ezzel az eredménnyel a kmtvonzást illetően a tizennyolcadik helyről a tizennegyedikre jött fel a nemzetközi listán, melynek az első három helyén Nagy Britannia, Franciaország és Németország áll. A felmérés szerint ahhoz, hogy az országot még vonzóbbá tegyék a külföldi befektetések számára, elsősorban a közigazgatási szabályozást kell egyszerűsíteniük az olaszoknak. Az ICE (Istituto per il Commercio Estero – Olasz Külkereskedelmi Intézet) 2006-os jelentése szerint41 a legnagyobb eltérés a kézműipar vonzóerejében mutatkozik meg, ebben Olaszország jeleskedik egész Nyugat-Európában (vö. 8. számú ábra). Az országon belül is vannak eltérések a területek közt a beáramló kmt mennyiségét illetően, amelyből a legtöbb Lombardia, Piemonte és Lazio megyékbe jut.

40

A Budapest l’Istituto Europeo di Innovazione e Tecnologia (EIT) – Il Ponte, 2008/ 22. szám, Budapest, 2008. 43. oldal – Sportello Europa Magyar Bálint az Unió új innovációs intézetéről – HVG, 2008.09.04. http://hvg.hu/Tudomany/20080804_kutatas_eu_budapest_magyarbalint.aspx 2008.11.20. 10:45 41 Rapporto „Italia Multinazionale” 2006 – ICE, Az ICE 2006-os „A Multinacionális Olaszország”jelentése Volf Éva

67


2008

8. ábra: Külföldi vállalatok jelenléte Piemontban – tevékenységi kör szerinti

lebontásban Forrás: R&P Adatbázis, 2008. Piemontba a 2006. évben 17,4 milliárd euró kmt áramlott be, amelyből – ha levonjuk a tőkekivonást – az egyenleg 4,8 milliárd euró. Lombardia az első a közvetlen külföldi befektetések mennyiségét nézve, ami ezen régió esetében 104,5 milliárd euró volt a vizsgált időszakban, azonban a nettó kmt mennyiség – a tőkekivonást levonva – csupán 3,3 millió euró. Lazio régió nettó kmt mennyisége 2006-ban 6,8 millió euró volt. A 2002. és 2006. közötti ötéves időszakban az Olaszországba beáramló összes külföldi közvetlen befektetés átlagértékét tekintve, Piemonte az egészből 17,4 százalékban részesült. A Piemontban befektetett külföldi tőke 98 százalékban a 15 tagú Unióból jött, elsősorban Franciaországból és Hollandiából; a Németországból jövő befektetések mennyiség az utóbbi években egyre csökken. Az EU-n kívüli országok közt Japán és Svájc fektet be a legtöbbet a tartományban, 2006. óta pedig az USA is egyre jobban jelen van (vö. 9. számú ábra).

Volf Éva

68


2008

9. ábra: Külföldi vállalatok jelenléte Piemontban – ország szerinti lebontásban Forrás: R&P Adatbázis, 2008. 2006-ban erős volt a kmt áramlás a szolgáltatóiparban, majdnem három milliárddal több, mint előző évben. A leginkább a pénzügyi szektorban vannak jelen külföldi befektetők, de a 2005-ös visszaesés után 2006-ban a gépjárműipar iránt is újból nagy volt az érdeklődés. Az Osservatorio Siemens-Ambrosetti42 tanulmánya szerint a piemonti járások közül Torino járás a legvonzóbb a külföldi befektetők számára, a régióba áramló összes külföldi tőke 62 százalékát itt fektették be 2007-ben. A tanulmány alapján az is kiderült, hogy Piemontba és Lombardiába együttesen az összes Olaszországba áramló kmt megközelítőleg 77 százalék áramlik. A piemontiak már régóta tudatában vannak annak, hogy a külföldi tőke jelenléte a helyi gazdaságban alapvető fontosságú.43 A 2008-as ún. Betelepülési Szerződés,44 egy olyan eszköz, amely segíti és megkönnyíti a külföldi és más olasz tartományokból, régiókból jövő cégek idetelepülését, ezáltal növelve a térség versenyképességét. A betelepülésnél figyelembe veszik, hogy a cég tevékenysége mennyire esik egybe a helyi adottságokkal és az irányadó regionális stratégiával. A Piemonte Agency (Piemonte Ügynökség) közel ötven olyan különböző szektorban tevékenykedő hazai és külföldi vállalattal működik együtt, akiknek új 42

Siemens-Ambrosetti Obszervatórium a Sistema Italia pozitív vonzerejének javításáért 1865-ben a Torinói Városi Tanács először tett közzé olyan felhívást, melyben külföldi és hazai befektetőket kapacitált a régióban való befektetésre 44 Il Contratto di Insediamento – Egy Olaszországban egyedülálló innovatív pénzügyi eszköz, amelynek az a célja, hogy támogassa a térség nemzetközivé válását a betelepülő – külföldi illetve más régióból való – cégek számának növekedésén keresztül, http://www.centroestero.org/ 2008.11.25. 10:54 43

Volf Éva

69


2008

egységet áll szándékukban létrehozni Piemontban. A tervezett befektetések összértéke meghaladja 950 millió eurót. Az ügynökség által követett projektekből tíz nagyon előrehaladott szakaszban van, kettő pedig (egy olasz és egy külföldi vállalat) hamarosan be is települ. A betelepülni kívánó cégek 55 százaléka a gyártásban, 27 százaléka a kutatásban és 18 százaléka a szolgáltatóiparban tevékenykedik. Ezeknek mintegy 60 százaléka nagyvállalat, 30 százaléka kisvállalkozás, a 10 százaléka pedig középvállalkozás. A legtöbben a járműiparban és az energiaszektorban vannak jelen. A legtöbb Piemontba települni szándékozó vállalat más olasz régiókból jön (45%), ezt követik az amerikaiak (13%), a franciák (10%), a németek (10%) és a japánok (10%). A fennmaradó tíz százalék spanyol, svájci, török, izraeli és koreai befektetőkből áll. A megyében olyan nemzetközileg ismert cégek vannak már jelen, mint a l’Oréal, SKF, Michelin, Motorola, Colt Telecom, GM, Eutelsat, JAC.45

3.3.2 A külföldi működő tőke szerepe Magyarországon46 A magyar gazdaság 1990-es piacgazdáságra való áttérésével párhuzamosan nagyon fontossá vált nálunk is a külföldi közvetlen tőkebefektetés szerepe. A magyarországi külföldi működőtőke állomány 1996-tól napjainkig meghétszereződött. 2008-ban egy az összeg 70 milliárd euróra rúg. A kmt összetételét tekintve annak közel 90 százaléka részvényekből, egyéb részesedésből és újra befektetett jövedelemből, a fennmaradó 10 százaléka egyéb tőkéből áll. A külföldi közvetlen befektetések mintegy hatvan százaléka a szolgáltatóiparba (kereskedelem, javítás, egyéb gazdasági szolgáltatás,

pénzügyi

tevékenység);

harminchat

százaléka

a

feldolgozóipar

versenyképes ágazataiba (járműgyártás, villamosgép-gyártás) áramlik. A hazai egy főre jutó kmt-állomány 6.981 euró, ami a közép-európai térségben a második helyhez elegendő Csehország után (7.678 euró/fő). A hazánkba áramló külföldi közvetlen működőtőke 77 százaléka az EU-ból érkezett. A befektetések származási országonkénti bontásában vezető szerepe van Németországnak, ahonnan a kmtállomány 27 százaléka származik, Hollandiának (13,7%), Ausztriának (11,3%), 45

Gli investimenti diretti esteri in Italia e in Piemonte, Külföldi működő tőke-befektetések Olaszországban és Piemontban, http://www.regione.piemonte.it/ 2008.11.21. 12:31 46 Magyar Gazdaság 2007/3 – GKM, 2007. december http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1504735/MG2007Q3.pdf 2008.11.25. 10:41 Áttekintés az aktuális működőtőke-beáramlási folyamatokról – 2008. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Stratégiai Főosztály, http://www.nfgm.gov.hu/data/cms670843/fdi_2008q2.pdf 2008.11.25. 14:47 Volf Éva

70


2008

Franciaországnak (4,7%) és az USA-nak (3,9%). A hazai vállalkozások 2007 első félévben összesen 1.356 millió euró értékű közvetlen tőkebefektetést hajtottak végre külföldön, ami az előző év azonos időszakinál 503 millió euróval volt magasabb. Tőkeexportunk javarészét részvény és egyéb részesedési formák tették ki (vagyonkezelés, banki tevékenységek). A célországokat tekintve az Egyesült Királyság, Csehország és az Egyesült Államok volt a három legjelentősebb. A visegrádi országok közül 2007 első félévében a magyar vállalkozások hajtották végre a legnagyobb értékű működőtőke-exportot; a második Lengyelország volt. Az 1997-2006-os időszaki adatok alapján az éves külföldi közvetlen tőkebefektetések beáramlása átlagosan 3,8 milliárd euró volt. A 2007. évben összesen 4.373 millió euró értékű befektetés valósult meg hazánkban, míg a 2008. első két negyedévében 1.927 millió euró, melynek legnagyobb hányadát az újra befektetett jövedelem tette ki. A 2008. évre az UNCTAD47 becslései alapján 10 százalékos globális kmt-beáramlás csökkenés várható a jelenlegi globális pénzügyi válság miatt. A magyar elemzők középtávon átlagosan évi 4-5 milliárd euró értékű beáramlást jósolnak.

3.3.3 A vállalatok nemzetközivé válása – a Piemonti gazdasági szereplők versenyképesebbé tétele48 A hazai vállalatok külpiaci tevékenységét ösztönző támogatások terén érdemes tanulmányozni az olasz és a piemonti tapasztalatokat. Az Unioncamere Piemonte Tudományos és Statisztikai Hivatala által kiadott „Jelentés Piemont nemzetközivé válásának helyzetéről 2007-ben” című tanulmányából kiderül, hogy az adott évben – az olasz átlagot 100 százalékként viszonyítási alapul véve – a régió exportorientáltsága 110 százalékos volt. A beáramló külföldi működő tőke mennyiségét tekintve – szintén az olasz átlaghoz képest – mintegy 180 százalékos volt. A megyében jelenlevő külföldi munkavállalók számának aránya megegyezik az olasz átlaggal. A külföldiek száma a 47

United National Conference on Trade and Developement - ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia 48 2007 Rapporto sull’internazionalizzazione del Piemonte (Jelentés Piemont nemzetközivé válásának helyzetéről 2007-ben) – Unioncamere Piemonte, 2007. http://images.pie.camcom.it/f/StudiPubblicazioni/in/internaz07.pdf 2008.11.25. 14:33 2008 Rapporto sull’internazionalizzazione del Piemonte (Jelentés Piemont nemzetközivé válásának helyzetéről 2008-ban) – Unioncamere Piemonte, 2008. http://images.pie.camcom.it/f/StudiPubblicazioni/in/internaz2008.pdf 2008.11.25. 14:25 Az olasz kkv-k támogatási rendszere (Idézet a 2006. évi jelentésből) – Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara (MOKK), Budapest, 2006. Volf Éva

71


2008

piemonti lakosságon belül 120 százalékos az Olaszországban jelenlevő külföldiek számához viszonyítva. A külföldi turisták száma kicsit meghaladja az Olaszországra jellemző külföldről érkező turistákét, ugyanez mondható el – bár egy kicsit nagyobb mértékben – a helyi oktatásban részt vevő külföldi diákok számáról is. A 2003-as adatokat alapul véve, a régió nemzetközi nyitottsága összességében 94 százalékkal nőtt 2007-ig bezárólag. A legfejlettebb olasz régióval – Lombardiával – összehasonlítva az látható, hogy Piemonte nemzetközi nyitottsága minden területen a vezető tartomány mutatói alatt vannak valamivel, a kmt-beáramlás kivételével, melyben Piemonte jobb eredményt mutat. Továbbra is Lombardiával összehasonlítva Piemonte a nemzetközi piacokkal folytatott kereskedelemben marad el a legjobban a legfejlettebb régiótól. A 2008. év első három negyedévét összehasonlítva az előző évi adatokkal végig követhető, hogy a régió nemzetközi nyitottságát adó különböző mutatók hogyan változtak. A külkereskedelem 11 százalékkal bővült, míg a beáramló külföldi közvetlen befektetések mennyisége 12 százalékkal nőtt, 17 százalékkal csökkent azonban a külföldi munkavállalók száma. Eközben a külföldi lakosok száma közel 30 százalékkal növekedett, a külföldi turisták száma 4 százalékkal visszaesett, azonban a Piemontban tanuló külföldi diákok száma 50 százalékkal nőtt. A régió nemzetközivé válás-támogató politikájának megújulása 2006-ban kezdődött, annak érdekében, hogy a területet gazdaságilag és társadalmilag integrálják. Ennek keretében létrehoztak egy új központi intézetet.49 A politikájukon keresztül a térség versenyképességének javítását és a tudás alapú gazdaság megerősödését kívánják elérni. A cél érdekében innovációs pólusokat, a vállalatok szorosabb együttműködése érdekében az új technológiai eljárások és a tudás átadását lehetővé tevő hálózatot alakítanak ki. Növelni kívánják a Made in Piemonte termékek elismertségét a fogyasztók szemében. A jól működő, már meglévő európai és amerikai piacokon kívül nagy hangsúly fordítanak új piacok bővítésére Brazíliában, Oroszországban, Indiában, Kínában; a kelet-európai piacokon pedig egyre erősebben akarnak jelen lenni. Az olasz vállalatok nemzetközivé válását támogató intézkedések és eszközök célja a következő:

49

Ceipiemonte – Centro Estero per l’Internazionalizzazione. A Nemzetközivé Válást Támogató Külkapcsolatok Központja (bővebben ld. 4.2 fejezet)

Volf Éva

72


•

2008

Az olasz vállalatok részvételének előmozdítása a balkáni országok stabilizációs, újjáépítési és fejlesztési programjaiban,

•

Feltöltődő alap képzése a SIMEST50 közreműködésével finanszírozott vállalatok létrehozásához a balkáni országokban,

•

Feltöltődő alap képzése a FINEST51 közreműködésével a balkáni térségben létesítendő vállalatok finanszírozására,

•

Külön alap Szerbia, Montenegró, Albánia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia területén alapítandó vegyes-vállalatokban történő SIMEST részvételhez,

•

SIMEST tulajdonosrész átmeneti időre történő átvállalása az Európai Unión kívüli országokban megalakuló olasz tulajdonú/résztulajdonú vállalatokban,

•

Finanszírozási támogatások tartós külföldi kereskedelmi képviselet alapításával járó piacfejlesztésre,

•

Finanszírozási támogatások nemzetközi tendereken történő részvételhez,

•

Exporthoz vagy befektetéshez kötött programok (pl. szerviz létesítés vagy megvalósíthatósági tanulmányok költségének) támogatása,

•

Unión

kívüli

országokban

meghirdetett

pályázatokon,

tendereken

való

részvételhez készítendő előtanulmányok, ajánlatok költségének támogatása, •

Exporthitel támogatások,

•

Exporthitel biztosítás (SACE).52

Az olasz vállalatok nemzetközivé válását elősegítő törvények (eszközök):

50

1990-ben alapított részvénytársaságot az olasz vállalatok fejlesztési finanszírozására és támogatására hozták létre (bővebben ld. 4.1 fejezet) 51 A céget a 19/1991-es tv hozta létre a kelet-közép európai és az észak-közép ázsiai országokkal való gazdasági kapcsolatok támogatásának és az ottani befektetések ösztönzésének céljából. A vállalat az északkelet olaszországi befektetőknek nyújt pénzügyi segítséget 52 Exporthitel-biztosító ügynökség Volf Éva

73


2008

1. Az olasz vállalatok, intézmények, szövetségek, konzorciumok és kereskedelmi kamarák

és

hasonló

külföldi

intézmények

olaszországi

promóciós

tevékenységének támogatása (1083/54 - 83/89 - 394/81 - 8/70 - 580/93 sz. tv), 2. Az olasz vállalatok nemzetközivé válásának támogatása (136/200 sz. miniszteri rendelet – 394/81 – 304/90 – 227/77 sz. tv),

2.1.

Az Unión kívüli országokban elnyert pályázatra készítendő elő- és végleges megvalósíthatósági tervek finanszírozására (143/98 sz. tv),

2.2. Az olasz cégek Unión kívüli országokba irányuló befektetései vagy szállításai kapcsán felmerülő szerviz költségeinek és megvalósíthatósági tanulmányok költségeinek finanszírozására (143/98 sz. tv), 2.3. Az Unión kívüli országokban történő piacra jutás költségeinek finanszírozására (394/81 sz. tv), 2.4. Az Unión kívüli országokban meghirdetett nemzetközi tendereken való részvétel költségeinek finanszírozására (304/90 sz. tv), 2.5. Kamattámogatási hitel olasz gépexport finanszírozására (227/77 sz. tv) 3. Támogatás a külföldi vállalatalapításhoz (100/90 -19/91 – 49/87 tv) 4. Hazai és közösségi támogatások a nemzetközi kooperáció fejlesztéséért (212/92 – Phare – Tacis – 84/2001 tv) A felsorolt támogatási eszközök vállalatok felé történő közvetítésére, az akkori olasz Külkereskedelmi, illetve Pénzügyminisztérium megalapította a SIMEST (ld. bővebben 4.1.6 fejezet) vállalatot, amely Friuli-Venezia-Giulia, Trento és Veneto tartományokkal szövetkezve létrehozta 1991-ben a FINEST-et53, ezzel egyidejűleg a minisztérium a 143/98 sz. törvényerejű rendelettel létrehozta a SACE exporthitel biztosító intézményt. A fenti intézmények munkájukat a CIPE54 által a „vállalatok nemzetközivé válása” témakörben hozott határozatoknak megfelelően végzik. 53

FINEST – Észak- Kelet Olaszország vállalatainak külföldi terjeszkedésének finanszírozására jött létre Comitato Interministeriale per la Programmazione Economica – Gazdasági Programozási Tárcaközi Bizottság

54

Volf Éva

74


2008

4 A gazdasági kapcsolatok kialakulását és fenntartását, illetve a vállalatok nemzetközivé válását támogató intézmények 4.1 Intézmények Olaszországban 4.1.1 Camera di Commercio di Torino – Torinói Kereskedelmi Kamara A Torinói Kereskedelmi Kamara egy független jogi személy, amely biztosítja a helyi gazdaság fejlődését, illetve általános szolgáltatásokat nyújt e téren a vállaltoknak és a fogyasztóknak. Hatásköre Torino városára és Torino járásra terjed ki, illetve együttműködik egyéb helyi szervezetekkel, ezenkívül a régió egyéb hatóságaival. Tevékenységét saját szabályzatában írja le, ezek közül főbb feladatait az alábbiak: •

Adminisztratív szolgáltatások nyújtása a vállalkozások részére,

•

A gazdasági fejlődés előmozdítása a helyi potenciálokon keresztül,

•

A piac szabályozása,

•

Új közvetlen szolgáltatások indítása a helyi vállalkozások igényeit kielégítendő.

Az intézmény küldetése – túl a szabályozáson és az adminisztratív szolgáltatásokon – az új vállalkozások létrejöttének ösztönzése és támogatása. A törvény által előírt bizonyítványok kiadása, névjegyzékbe való felvétel, a vállalatok nemzetközivé válásának támogatása, új technológiák elterjesztése, a képzések fejlesztése, tanulmányok készítése, kutatások lefolytatása, jelentős rendezvények és találkozók rendezése a járás gazdasági és társadalmi életének fellendítése, ezek mind a kamara feladatai közé tartoznak. Az intézmény fejlett informatikai rendszerének köszönhetően az információk elérhetők az interneten keresztül is. Új szolgáltatásaik a piacfelügyelet, a fogyasztóvédelem, és a pereskedők kiegyezésének segítése.55

55

http://www.to.camcom.it/ 2008.10.09. 8:33

Volf Éva

75


2008

4.1.2 Unioncamere Piemonte – Piemonti Kamarák Regionális Szövetsége56 A szövetségnek a helyi gazdaság fejlesztése és fellendítése a célja. Ennek érdekében támogató és koordinációs tevékenységet lát el a társult kereskedelmi kamarák közt. A nyolc járási kamarán keresztül közel négyszázezer vállalkozás – több mint másfél millió alkalmazottal – kerülhet kapcsolatba a hazai, a nemzetközi és az uniós kereskedelmi kamarákkal. A szövetség két elkülönülő területen tevékenykedik: az egyikben a hagyományos kereskedelmi kamarai tevékenységeket támogatja és koordinálja, a másikban a piemonti kamarai rendszert és a gazdaságot promotálja az országban és külföldön egyaránt. Ez utóbbi során részt vesz programok szervezésében, együttműködési egyezségek megkötésében, együttműködik egyéb intézményekkel, egyesületekkel, társaságokkal, kutatásokat végez, tanulmányokat készít, pubblikációkat tesz közzé a gazdasági élettel kapcsolatosan; teszi mindezt azért, hogy a piemonti régió gazdasági növekedését elősegítse. A kereskedelmi kamarák speciális cégeket hoztak létre a helyi vállalkozói igények kielégítésére. Ilyen specializált intézmény Alesssandriában a vállalkozásindítást segítő ASFI, a térség gazdaságát promotáló ASPERIA és a nemesfémek és arany finomsági certifikációinak kiállításával foglalkozó CER.T.OR. Astiban, Cuneóban, Novarában, Torinóban és Vercelliben vannak hasonló, az Unioncamere Piemonte által létrehozott specializált intézmények, amelyek többek között gazdaságfejlesztéssel,

piacszabályozással,

turizmussal,

menedszerképzéssel

foglalkoznak. A szövetséggel szoros együttműködésben levő intézmények közé tartozik a Centro Estero Camere di Commercio Piemontesi (Piemonti Kereskedelmi Kamarák Külkapcsolati Központja), amely 1976-ban jött létre, azzal a feladattal, hogy a külföldi kereskedelmi kapcsolatokat fellendítse. Feladatát információk nyújtásán, adminisztrásiós szolgáltatásokon és promóciós tevékenységeken keresztül végzi. Működését segíti a Consorzio Piemontese di Formazione per il Commercio Estero (Piemonti Külkereskedelmi Képzési Konzorcium), amely a vállalatok nemzetközi szintű

fejlettségét

segíti

képzéseken

kerszetül.

A

szövetséggel

szoros

együttműködésben állnak a Torinóban és a Vercelliben működő Kémiai Laborok is. Az Unioncamere Piemonte része az Unione Italiana delle Camere di Commercio-nak (Az Olasz Kereskedelmi Kamarák Országok Sövetsége). Az országos 56

http://www.pie.camcom.it/ 2008.10.28. 14:55

Volf Éva

76


2008

hálózat feladata, hogy előmozdítsa az olasz és a külföldi intézményekkel való kacsolatokat. A szövetség az Európai Unió mellett működő, brüsszeli székhelyű Eurochambers-nek is tagja, mely 34 európai ország több mint 1.300 kamaráját egyesíti. Az Assocamere Estero egyesíti a 38 országban működő 62 olasz független kereskedelmi kamarát. Az Unioncamere Piemonte Brüsszelben is működtet irodát.

4.1.3 CEIPIEMONTE57 Az intézmény 2006 decemberében alakult meg a piemonti kereskedelmi kamarák, a gazdasági szereplők és az egyetemek támogatásával. Ez az első olyan intézmény

Olaszországban,

amely

az

egész

régió

nemzetközivé

válásának

előmozdítását tűzte ki céljául. Segítségével a gazdasági fejlődés intézményei, a vállalati szövetségek, a felsőoktatás, a kutatás, az új befektetések, a versenyképesség növelése és az innováció fejlesztések találkozhatnak. Feladatai öt központi tevékenység-csoportba sorolhatók: •

Business Promotion (Üzleti Promóció) – a helyi vállaltok megerősítése a külpiacokon,

•

Invest in Torino Piemonte (Befektetés Torinóban és Piemontban) – a kmtbeáramlás erősítése,

•

Agrifood Marketing (Agráripari és élelmiszeripari termékek Marketingje) – a helyi

mezőgazdasági

és

élelmiszeripari

termékek

és

specialitások

megismertetetése külföldön, •

Tourism Promotion (Turisztikai Promóció) – a turizmus fellendítése, azáltal, hogy népszerűsítik a megyét a kiemelkedő piacokról érkező potenciális vendégek körében (India, Japán, Oroszország, Kína),

•

Foreign Trade Training (Külkereskedelmi Tréning) – hivatali és vállalati dolgozók

számára

nyújtott,

főként

külkereskedelemi

témákat

oktató

továbbképzés.

57

http://www.centroestero.org/ 2008.11.25. 10:54

Volf Éva

77


2008

Az Invest in Torino Piemonte keretében az intézmény speciális szolgáltatások révén kiemelten foglakozik a hazai és a külföldi cégek Piemontba településével. Ezenkívül támogatást nyújt a már betelepült cégek további fejlődéséhez és növekedéséhez. A 3.3.1 fejezetben említett Betelepülési Szerződést a Ceipiemonte-n keresztül lehet megkötni. Az egyedülálló pénzügyi eszköz a nemzetközivé válást elősegítendő, a befektetések növekedését célozza meg. A hazai és külföldi vállalatoknak nyújt segítséget a betelepüléshez. A szerződést megköthetik: •

Külföldi tulajdonú vagy irányítású cégek,

•

Olasz cégek, melyek még nincsenek jelen a megyében,

•

Olasz cégek, melyek székhelyüket külföldre telepítették és most Piemontban akarnak befektetni,

melyek szolgáltatási vagy gyártási területen tevékenykednek, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra és a tudásigényes termelésre alapuló szektorokra. A szerződést az alábbi célokra lehet felhasználni: •

Új termelő berendezések és/vagy igazgatási központok létrehozása,

•

Már meglévő berendezések felújítása, átalakítása, vagy újraaktiválása,

•

K+F központok, tudás központok, tervező központok, laboratóriumok kialakítása, kutatási projektek lebonyolítása.

Az intézmény szolgáltatásai ingyenesek, személyre szabottak és az ügyfelek bizalmán alapulnak. A szolgáltatások keretében az Inward Investment azoknak a vállalatoknak a beruházási projektjeiben segít, akik Piemontba szeretnének települni, illetve segíti a már betelepült cégeket. A szolgáltatások közé tartoznak az ún. alapvető információk: •

Volf Éva

Adózási, jogi, vállalati és munkajogi tanácsadás,

78


•

Kedvezményekkel és támogatásokkal kapcsolatos információk,

•

Gazdasági és ipari környezettel, kulcs-ágazatokkal, know-how-val kapcsolatos

2008

információk, •

Telephelykeresés, javaslattétel a befektetési helyszín kiválasztására;

és a már elindult projektek során nyújtott támogató és speciális szolgáltatások: •

Az olaszországi vállalatindításra vonatkozó szabályozások és eljárások ismertetetése,

•

A megfelelő székhely/telephely, szolgáltatás és kutatás-fejlesztési lehetőségek kiválasztása a leendő vállalat számára,

•

A beruházást, K+F-t és képzést támogató eszközök kiválasztása,

•

A helyi és régióbeli hivatalokkal és intézményekkel, kutató központokkal, tudományos-technológiai parkokkal, innovációs pólusokkal, egyetemekkel való kapcsolatfelvétel,

•

Megvalósíthatósági előtanulmányok készítése,

•

Az új vállalat beindításához való helyi hatóságok hozzájárulásának megszerzése.

Volf Éva

79


2008

4.1.4 Confindustria Piemonte58 Az Olasz Gyáriparosok Szövetségének piemonti kirendeltségének elsődleges feladata, hogy a tagokat képviselje a helyi szervezeteknél és intézményeknél. Másrészről pedig a tartományi ipari érdekeket képviseli a szövetségen belül. A fenti feladatokat az alábbi területeken végzi: •

A régió széles körű fejlődésének támogatása, a helyi intézményekkel, gazdasági szervezetekkel, politikai és társadalmi érdekcsoportokkal való összhangban,

•

Az ipari vállalatok gazdasági érdekeinek védelme,

•

Kutatás-szervezés, projektek kidolgozása és végrehajtása, tanulmányok készítése, a szektorban vagy a szektorhoz kapcsolódó területeken jelentkező problémák feltárásának és megoldásának érdekében.

A piemonti kirendeltséget 1973-ban hozták létre, Federpiemonte 59 néven; mostani nevét 2003-ban kapta. A Confindustria Piemonte tagja a Piemonti Fiatal Befektetők Csoportjának Regionális Föderációja és a Piemonti Kisiparosok Regionális Tanácsa.

4.1.5 Finpiemonte60 Az

intézményt

a

8/1976

sz.

regionális

törvény

hívta

életre.

A

részvénytársaságnak az a feladata, hogy megvalósítsa a regionális gazdaságfejlesztési programot. A pénzügyi szervezetnek a K+F-t, és térség versenyképességét célzó projektek támogatásában van nagy szerepe. A társaság tőkéje teljes mértékben az elsősorban piemonti magánszektorból származik. 2001-ben létrehozta a Technorete nevezetű non-profit szervezetet, amely a vállalkozói csoportok képviselőiből áll, és amelynek három egyetem is tagja. Profiljuk a K+F, a technológia-transzfer és az oktatás.

58

http://doc.confindustria.piemonte.it/compiti/ 2008.11.26. 16:10 Federazione delle Associazioni Industriali del Piemonte – Piemonti Ipari Szövetségek Föderációja 60 http://www.finpiemonte.it/ 2008.11.26. 16:29 59

Volf Éva

80


2008

4.1.6 SIMEST61 A részvénytársaságot 1990-ben alapították az 1990. évi 100. sz. tv értelmében. A részvények 76 százalékának az olasz kormány a tulajdonosa, így az ő ellenőrzése alatt áll a vállalat tevékenysége. A részvények fennmaradó hányadát bankok, vállalatok, vállalkozói szövetségek és szakszövetségek birtokolják. Az olasz vállalatok – különösen a kkv-k – nemzetközi törekvéseinek elősegítése és a vállalkozók külföldi tevékenységének támogatása céljából jött létre. Tevékenységét – mely az egész országra kiterjed – 1991-től végzi, mely az alábbi területekre terjed ki:

•

Külföldi befektetések ösztönzése: -

Maximum 25 % tőkerészesedést vállal a kizárólag az EU-n kívüli országokban alapított olasz részesedésű vállalatokban,

•

-

Olasz részesedésű külföldi vállalatoknak finanszírozási támogatást nyújt,

-

Venture Capital finanszírozási alapokat kezel.

Kereskedelemfejlesztés: -

Exporthitel támogatást nyújt,

-

Megvalósíthatósági tanulmányokat, szerviz tanfolyamokat finanszíroz,

-

Kereskedelmi célú piackutatásokat finanszíroz,

-

Nemzetközi tendereken való részvétel költségeit finanszírozza.

A SIMEST emellett a külföldi befektetés indításától annak megvalósításáig segítséget nyújt és tanácsadással szolgál. A SIMEST – a részvénytársaságokra előírt módon – évente mérlegbeszámolót

készít.

Ebben

elemzi

a

közreműködésükkel

indított

kezdeményezéseket, külön fejezetben foglalkozik a megvalósult projektekkel. Az

61

http://www.simest.it/ 2008.11.26. 12:55 Soltész Magdolna - Befektetés ösztönzési és kereskedelemfejlesztési munka Olaszországban, Milánó, 2004., MOKK adattár Volf Éva

81


2008

eredményt elsősorban a mérleg szerinti eredmény alapján, míg a hatékonyságot a SIMEST részvételével megvalósult projektek száma és értéke szerint mérik.

4.2 Intézmények Magyarországon 4.2.1 Olasz Külkereskedelemi Intézet – ICE62 Olasz állami intézmény, működését az 1997. évi 68 sz. törvény szabályozza. Feladata az olasz külgazdasági kapcsolatok fejlesztése, különös tekintettel a kis- és középvállalatokra. Az ICE a céljainak elérése érdekében, az olasz Külkereskedelmi Minisztériummal egyeztetve, éves promóciós tervet készít, és az abban tervezett kezdeményezéseket

végrehajtja.

Az

intézet

központja

Rómában

található;

Olaszországban 16 irodájuk működik, míg külföldön 84 országban vannak jelen. Az intézmény tevékenységét a Ministero delle Attivitá Produttive (Olasz Külkereskedelmi Minisztérium) finanszírozza, saját bevételeivel is feléjük kell elszámolnia. Munkájukat a régiókkal, a helyi kereskedelmi- és iparkamarákkal, szakmai szövetségekkel szorosan együttműködve végzik. Szolgáltatásaik egy része ingyenes – ezek elektronikus formában el is érhetők a honlapjukról –, míg a személyre szabott szolgáltatásokat térítés ellenében nyújtják. Tevékenységébe az alábbi szolgáltatások tartoznak: piackutatás, partnerkeresés, olasz vállalatok tevékenységének hazai promóciója, olasz-magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének támogatása, információ nyújtása a magyarországi EU-s Strukturális Alapokról. Az ICE budapesti irodájától származó információk szerint, a hazai iroda munkájának hatékonyságát számszerű adatokkal mérik, melyek a kezelt megkeresések, szervezett rendezvények és az azokon résztvevő vállalatok számára vonatkoznak. Ezenkívül fontos mutató a nyújtott szolgáltatásokért kapott bevételek nagysága is.

62

Soltész Magdolna - Befektetés ösztönzési és kereskedelemfejlesztési munka Olaszországban, Milánó, 2004., MOKK adattár http://www.ice.gov.it/estero2/budapest/default2.htm 2008.11.27. 12:10 Volf Éva

82


2008

4.2.2 Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara – MOKK, CCIU63 1992-ben Budapesten létrejött szervezet, melyet az olasz kormány hivatalosan, 1998 szeptemberében ismert el. A privát szövetség közel háromszáz olasz-magyar tagvállalatot számlál. Fő célja, hogy az olasz és magyar vállalkozói szféra a közös problémák meghatározásával, közös érdekeket képviseljenek a két ország illetékes intézményeinél. A kamara közreműködik a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak – ezen belül kiemelt hangsúllyal a kommunikációs infrastruktúrának és a kkv-k támogatásának – fejlesztésében. Mivel mindkét gazdaságban nagy szerepe van a kkv-knak, ezért a kamara fontos feladatának tartja, hogy elősegítse az olasz vállalkozások könnyebb betelepülését hazánkba, ezzel párhuzamosan támogatja a magyar vállalkozásoknak az olaszországi piacokra jutását. A tagvállalatok számára hozzáférhetők az olasz kamarák szolgáltatásai és az adatbázisaikban szereplő információk. A havonta megrendezett társasági vacsorákon a résztvevőknek alkalma nyílik a tapasztalatcserére, mindemellett lehetőség van a különböző üzleti lehetőségekkel kapcsolatos információcserére. A MOKK kéthavonta adja ki saját folyóiratát, az Il Ponte-t, melyben széleskörű információkat nyújt a két ország kapcsolataira vonatkozó aktualitások tekintetében. Ezenkívül kéthetente – elektronikus formában is – körlevelet (La Circolare) küldenek a tagoknak illetve a kamara tevékenysége iránt érdeklődők számára. A tanácsadó rendszerük keretében többféle szolgáltatást vehetnek igénybe a tagvállalatok, melyek egy része ingyenes, bizonyos speciális szolgáltatások azonban kizárólag tagdíj ellenében hozzáférhetők. Az alábbi öt területen nyújt a kamara különféle szolgáltatásokat: •

Üzleti szolgáltatások: névjegyzék szolgáltatás adatbankból, érdeklődés felmérése, levelezés, kétoldalú találkozók szervezése, üzleti információk nyújtása,

piackutatás,

képviselet,

munkaerő-keresés,

olaszországi

és

magyarországi kiküldetések szervezése, megbeszéléseken való részvétel, hitelbehajtás; •

Vásárok és üzleti találkozók: szeminárium és/vagy rendezvény szervezése, kiállítások promóciója és/vagy részvétel, segítségnyújtás kiállításokon és

63

CCIU - Camera di Commercio Italiana per l’ Ungheria, http://www.cameradicommerciobudapest.com/cciucom/ 2008.11.26. 18:41

Volf Éva

83


2008

vásárokon, információnyújtás kiállításokról és vásárokról, stand-foglalás, potenciális

látogatók

kiválasztása

és

meghívók

postázása,

kétnyelvű

asszisztencia a kiállításon; •

Tolmácsolás-fordítás: szinkrontolmácsolás, konferencia-tolmácsolás, fordítás;

•

Egyéb szolgáltatások: fogadás, személyes asszisztencia a látogató üzletemberek mellett, titkársági szolgálat és kamarai termek igénybevételének lehetősége, befektetési tanácsadás, szaksajtóban való megjelenés, a megfelelő média kiválasztása és ajánlása, megjelenések tervezése vagy szakosodott ügynökség választása és kapcsolattartás, első tanácsadás;

•

Képzések:

tanfolyamok,

megrendelt

és/vagy

rendszeres

tanfolyamok

szervezése és lebonyolítása.

A kamara külön szolgáltatása a Sportello Europa – Euro Infó Pont, amely a MOKK által a Budapesti Olasz Nagykövetség Kereskedelmi Irodájának és az ICE (Olasz Külkereskedelmi Intézet) budapesti irodájának a közreműködésével jött létre. Az információs pont a kamarai tagvállalatok és ügyfelek számára ad tájékoztató anyagokat és szolgáltatásokat. Ez utóbbiak a következők: •

Különböző finanszírozási lehetőségek bemutatása, tanácsadás és tájékoztatás a nemzeti fejlesztési tervek aktuális pályázatairól,

•

Olasz nyelvre fordított, naprakész és a MOKK honlapjáról letölthető összefoglaló adatlapok az uniós strukturális alapok által támogatott és kkv-k fejlesztésére irányuló pályázati kiírásokról,

•

Monitoring tevékenység

az

olasz

cégek részvételéről

a

magyarországi

pályázatokon, •

Egy olyan Sportello Europa adatbázis létrehozása, mely tartalmazza az összes érdeklődő adatait, annak érdekében, hogy az uniós finanszírozási lehetőségekről szóló információkat a legszélesebb körben terjeszthessék,

Volf Éva

84


•

2008

Egy havonta megjelenő elektronikus hírlevél küldése a kkv-k számára fontos pályázati információkkal,

•

A kamarához beiratkozott és a kkv-nak járó támogatásokkal foglalkozó tanácsadó cégek által készített egységes formátumú bemutatkozó adatlapok szolgáltatása,

•

Kiadványok, tanulmányok és kutatások megjelentetése a kkv-knak járó támogatásokról,

•

Egyéb, a cégek által igényelt járulékos szolgáltatások (pl. partnerségi tervek elősegítése, kapcsolattartás az intézményekkel).

4.2.2.1 Desk Piemonte Projekt64 2008. július elsején a Torinói Kereskedelmi Kamara megbízásából a Ceipiemonte S.c.p.A. és a budapesti MOKK megállapodást kötött, mely szerint együttműködnek a torinói illetve piemonti és magyar vállalatok, gazdasági szereplők közötti kapcsolatok fejlesztésében. Ennek érdekében a budapesti MOKK-nál egy Desk Piemonte nevű projektet indítanak el, melynek keretében a magyarországi kamara információkkal látja el a piemonti vállalatokat. A Ceipiemonte a Desk működtetésében koordinációs szerepet vállal és a MOKK által közölt információkat továbbítja a piemonti vállalkozókat, hogy segítse azok nemzetközivé válást. A megállapodás szerint a Desk Piemonte szolgáltatás 2008. július elsejétől 2009. június 30-ig tart – később meghosszabbítható –, ami működése során viszonyítási pontként funkcionál azon piemonti vállalatok számára, amelyek a magyar piac iránt érdeklődnek. A Ceipiemonte igényeinek megfelelően a MOKK biztosítja a Desk működéshez szükséges technika hátteret (pl. adatbázis, információs források, iroda, telefon, titkársági feladatok, telefonközpont, fax, fénymásoló) és a szakmai személyzetet. A Desk a magyar piacra vonatkozó információkkal látja el a piemonti vállalatokat – a Ceipiemonte közvetítésével – kiemelten a következő szektorokra vonatkozóan: autóipar,

mezőgazdaság,

élelmiszeripar,

építőipar,

környezetvédelem,

ICT

(információ-kommunikációs technológia), űrkutatás. A MOKK, felhasználva a

64

Convenzione tra Centro Estero per l’Internazionalizzazione (Ceipiemonte S.c.p.A.) e la Camera di Commercio Italiana per l’ Ungheria – Megállapodás a Ceipiemonte és a MOKK közt, 2008. július 1., MOKK adattár

Volf Éva

85


2008

magyarországi piacismeretét, az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a Desk Piemonte keretén belül: •

Potenciális partnerek (kereskedelmi, gyártási, kutatás-fejlesztési területeken) elérhetősége,

•

Általános adózási, gazdasági, jogszabályi, pénzügyi, vámügyi információk a magyar piacról,

•

Első tanácsadás nyújtása a piemonti cégeknek, amikor azok először jönnek hazánkba (általános információk a magyar piacról, üzleti életről és az országról),

•

Üzleti találkozók szervezése,

•

A hazánkban tevékenységet indító piemonti cégek helyzetének követése, ezzel kapcsolatban információ szolgáltatása a Ceipiemonte számára,

•

A Ceipiemonte által jóváhagyott információs anyagok kamara által való hozzáférhetővé tétele a magyar vállalatok számára,

•

A MOKK honlapján a Ceipiemonte banner-ének elhelyezése,

•

A Ceipiemonte értesítése a nemzetközi és hazai tenderekről (elsősorban infrastruktúra, környezetvédelem, ICT témákban),

•

A MOKK részvétele – a Ceipiemonte-t képviselve – speciális rendezvényeken, kongresszusokon, szemináriumokon,

•

Magyar cégek kéréseit, ajánlatait továbbítani a Ceipiemonte felé,

•

Magyar intézményekkel, hivatalokkal, szövetségekkel való kapcsolatfelvétel annak céljából, hogy Piemonte régió image-ét Magyarországon promotálják és ezáltal fejlődjenek a gazdasági kapcsolatok,

•

Torinónak és Piemontnak magyarországi promóciója,

A MOKK, vagy az általa megbízott cég feladata az alábbi kiegészítő szolgáltatások nyújtása is:

Volf Éva

86


•

Információ nyújtása a magyar cégek megbízhatóságáról,

•

Személyre szabott piackutatás,

•

Adótanácsadás, szerződéskötés, vámügyintézés, szállítmányozás, marketing

2008

tevékenység, finanszírozás, projektek kidolgozása (pl. joint venture, piaci behatolás, technológiatranszfer témákban), •

Hirdetések megjelentetése a megfelelő médiumokban,

•

Tendereken való részvételi lehetőségek keresése,

•

Fordítás, tolmácsolás,

•

Rendezvények, szemináriumok szervezése,

•

Magyar és piemonti vállalatok közti találkozók megszervezése,

•

Piemonti cégek magyarországi vásárokon, kiállításokon való részvételének megszervezése.

A MOKK az együttműködési szerződés értelmében negyedévente részletes helyzetjelentést ad a Ceipiemonte-nak a Desk működéséről és a feladatainak ellátásáról. Ezentúl folyamatos, naprakész információkkal szolgál a magyar gazdasági életről, kereskedelemről, üzleti lehetőségekről, vásárokról és, kiállításokról; ezen információkat a

Ceipiemonte továbbítja a piemonti cégeknek, majd bővebb

információkért a MOKK-hoz irányítja őket. A MOKK hasonlóan, a Piemontban való befektetések iránt érdeklődő magyar cégeket a Ceipiemonte-hoz irányítja. A Desk Piemonte projekt indításáról szóló szerződésről a Ceipiemonte értesíti a helyi hatóságokat és intézményeket, és a MOKK-ot jelöli meg Magyarországon a témában illetékes szervként

Volf Éva

87


2008

4.2.3 ITD Hungary Zrt.65 A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium háttérintézményeként működő Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt. – rövidebb nevén az ITD Hungary – 1993 óta működik. Az évek során jól működő kapcsolatokat tudott kiépíteni az államigazgatásban részt vevő és a piaci szereplőkkel; ezen kapcsolatainak és a megszerzett gazdasági és piaci ismereteinek köszönhetően egyedülálló szolgáltatást nyújt elsősorban a kis- és középvállalkozások, illetve a befektetők számára. Irodahálózata 43 országban van jelen, mely 55 irodát és 15 belföldi irodát foglal magába. Az ügynökség információkat gyűjt és közvetít, kapcsolatokat teremt a hazai vállalkozók, az állami és regionális közigazgatási intézmények és a külföldi partnerek között. A cég küldetése a kkv-k külkereskedelmi támogatásával erősíteni a magyar vállalatok külföldi pozícióját és bővíteni a nemzetközi kereskedelemi kapcsolatokat, a befektetés, a tőkeexport és- import-ösztönzésen keresztül. Hosszú távon a magyar gazdaság fejlődéséhez és a tudásalapú társadalom formálásához való hozzájárulás a célja. Az ITD Hungary fő tevékenysége a kereskedelemfejlesztés és a befektetésösztönzés. Ezenkívül az intézmény működteti az Európai Bizottság Enterprise Europe Network hálózatának magyar irodáját, amely szolgáltatásaival elsősorban a kkv-k hatékony piaci szereplését támogatja. A kereskedelemfejlesztés területén az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: •

Export lehetőségek felkutatása magyar vállalatok számára,

•

Üzleti partnerközvetítés,

•

Információk gyűjtése és továbbítása kis- és középvállalkozóknak uniós és hazai támogatási, pályázati lehetőségekről,

•

Tanácsadás külkereskedelem-technikai, vámügyi, jogi, adózási, valamint a különféle állami támogatási rendszerekkel kapcsolatos kérdésekben,

•

65

Üzletember-találkozók szervezése,

http://www.itd.hu/ 2008.11.27. 12:11

Volf Éva

88


2008

•

Regionális vállalati és projekt-specifikus adatbázisok működtetése,

•

Exportcélú promóciós kiadványok és kommunikációs projektek kivitelezése,

•

Külpiaci

információk

nyújtása

a

szomszédos

országokba

irányuló

tőkebefektetési lehetőségekről, •

Elektronikus tájékoztatás a tőkekihelyezéssel kapcsolatos információkról, törvényekről, illetve a befektetési és privatizációs projektek lehetőségeiről.

A befektetés-ösztönzés terén az alábbi szolgáltatások elérhetők az ITD Hungary-n keresztül: •

Egyablakos

rendszer

működtetése,

amely

leegyszerűsíti

a

külföldiek

tájékozódását a befektetési lehetőségeket illetően, és felgyorsítja a potenciális befektetők döntési folyamatait. •

Magyar beszállítók felkutatása külföldi befektetők számára,

•

Információk nyújtása a magyar befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetről,

•

Tájékoztatás a kormány befektetést támogató programjáról,

•

A barna- és zöldmezős, valamint a vegyesvállalati befektetések döntéselőkészítő munkájának menedzselése,

•

Telephelykeresés, javaslattétel a befektetési helyszín kiválasztására,

•

Az önkormányzatok felkészítése a befektetők fogadására,

•

Regionális projektek menedzselése,

•

Cégadatbázisok készítése,

•

Promóciós anyagok, többnyelvű, elektronikus és nyomtatott kiadványok megjelentetése.

Volf Éva

89


2008

Az Enterprise Europe Network 2008 februárjában kezdte meg működését. Az EEN, az Európai

Bizottság

Vállalkozási

és

Ipari

Főigazgatósága

által

támogatott

vállalkozásfejlesztési hálózat, amely a kkv-k üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az Európai Unió tagországaiban.

Volf Éva

90


2008

Befejezés Piemonte a második legfejlettebb régió Olaszországban Lombardia után. Gazdaságának kiemelkedő ágazatai a kereskedelem, az ipar, a szolgáltató ipar és a mezőgazdaság. Kiemelkedően fejlett a banki szolgáltatások piaca. Az egy főre jutó jövedelem és ezzel párhuzamosan a fogyasztás is magasabb, mint az országos átlag, a foglalkoztatottság magas. A régió nagyon fejlett úthálózattal rendelkezik, ami megkönnyíti az elérhetőséget, azonban a repülőterek tekintetében elmaradottnak számít a fejlett észak-olasz régiókhoz képest. A régió bevételében fontos szerepet játszik az export, azonban nem annyira erősen, mint Lombardiában vagy Liguriában. Legfontosabb partnerországai Németország és Franciaország. A járások gazdasága között felfedezhetők eltérések, Cuneóban például az édesipar a húzóágazat, Torinóban az autógyártás. 1980. és 2002. között a piemonti gazdaság növekedési és recessziós szakaszokon ment át, de megtartotta ipari jellegét, amely mellett fokozatosan egy új iparág erősödött meg: a szolgáltatóipar. 2003. után több ágazat gyengélkedni kezdett, vagy stagnált, egészen 2005-ig, amikor megindult – bár csupán egy enyhe – gazdasági növekedés. Az idei évre a konjunktúra kissé visszaesett, az év második felére pedig negatív várakozásokkal tekintettek a gazdasági élet szereplői. A hazánk és Piemonte között zajló kereskedelemben a XXI. században fordulópont volt a 2007. év, amikor a Magyarországról exportált áruk értéke meghaladta a Piemontból hazánkba érkező importot. A régió legfontosabb hazánkba exportált cikkei a gépek és gépipari berendezések, a textil- és ruhaipari termékek, a járművek, az egyéb kézműipari termékek és a vasipari termékek. A Magyarországról kivitt áruk közt a mezőgazdasági, vadászati és erdőgazdálkodási termékek, bőráruk, faés faipari termékek, gumi- és műanyagipari termékek, nem vastartalmú fémipari termékek, járművek, és szolgáltatóipari termékek dominálnak. Magyarországon még nem jellemző a piemonti érdekeltségű vállalatok jelenléte. A MOKK tagjai között egyet tartanak számon: a Ferrero hazai leányvállalatát, amely 1994 óta van jelen a magyar piacon. A vizsgált vállalat tervei

Volf Éva

91


2008

között a hazai jelenlét erősítése és a piaci részesedés növelése a cél. A cég meggyőződése, hogy a magyar humánerőforrás magas képzettségi szintje és annak relatív olcsósága továbbra is vonzó aspektus a külföldi befektetők számára. A gazdaság fejlesztése és a versenyképesség növelése mind a piemonti régió, mind Magyarország hosszú és rövid távú célkitűzései közt szerepel. Ennek érdekében mindkét gazdaság – az EU irányelveivel párhuzamban – kiemelten kezeli a kkv-kat, a K+F-t, az innovációt és a külföldi befektetéseket ösztönző területeket. Mindkét gazdaságon belül döntő többségben vannak jelen a kkv-k. A piemonti kkv-k között párbeszédre és koordinációra épülő szoros együttműködés van. Az együttműködés elsődleges

célja

az

innováció-fejlesztés.

Jellemző,

hogy

egyes

vállalatok

csoportosulnak annak érdekében, hogy pl. a költséges technológiai fejlesztések finanszírozását közösen állják. A piemonti kkv-k segítségére vannak a kkv-fejlesztési hálózatok, amelyek technológia-fejlesztési információkkal és tanácsokkal látják el a kisvállalkozókat. Hasonlóan az olasz kkv-hálózatokhoz, a magyar vállalkozások közt is jellemzőek az informális kapcsolatok, amik segítik a hazai hálózatok kialakulását. Hazánkban a legnagyobb lemaradás a szabályozási környezet, a vállalatok finanszírozása, a tudás-háttér hiánya és a kkv-kat támogató infrastruktúra területén érzékelhetők. A magyar innovációs rendszer hiányos, nincsen kifejlett technológiai és üzleti tanácsadó hálózat. Nincsenek kutató-fejlesztő intézményeink, a meglévők pedig gyengén fejlettek. Jelentős gazdasági potenciálok rejlenek a Piemonte és Magyarország közötti K+F és innovációs együttműködésekben, amelyekre az EU is lehetőséget biztosít. A piemonti gazdaság versenyképesebbé tételének egyik alapköve az ún. „vállalatok nemzetközivé válását” támogató tevékenység, amelynek segítségével a helyi vállalatok tevékenységüket kiterjeszthetik más országokba. Magyarországnak a Piemonttal való gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokból több kiaknázandó előnye származhat. A MOKK által folytatott Desk Piemonte Projekt közreműködésével az országnak lehetősége nyílik arra, hogy hazánkba vonzza a piemonti befektetői tőkét, ezáltal új munkahelyeket teremtve és újabb bevételi forrásokat nyerve az állami költségvetés számára. Ehhez részünkről elengedhetetlen a megfelelő vállalkozói környezet kialakítása és a vonatkozó szabályzások átláthatóvá tétele. A projekt támogatást kínál azoknak a magyar vállalatoknak is, amelyek külföldön kívánják bővíteni a tevékenységüket, vagy termékeikkel szeretnének Volf Éva

92


2008

megjelenni a piemonti piacokon, ezáltal növelve a Piemontba irányuló magyar export mennyiségét. Különösen fontos a hazai K+F és innováció szempontjából a jövőbeli szoros együttműködés az észak-olasz régió ágazataival; erre reális alapot adhat a jövőben az a tény, hogy idén Budapest lett az Európai Innovációs és Technológiai Intézet központja. A magyar kkv szektor számára előnyöket jelentene annak a piemonti gyakorlatnak a követése, amely a vállalatok nemzetközivé válását támogatja. Mindennek érdekében elengedhetetlen szükség van a gazdasági és diplomáciai kapcsolatok elmélyítésére a két térség között.

Volf Éva

93


2008

Mellékletek 1. számú melléklet: SWOT66 Piemonte67 ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

•

A térség termelési alappillérjeinek válsága (autógyártás, textilipar, gépgyártás)

• •

A vállalatok nagyfokú koncentrációja az adott területen

•

Technológiai potenciál

•

A gazdaság nemzetközi nyitottsága magas

•

Foglalkoztatottság növekedése

•

Még ki nem használt innovációs potenciál jelenléte

Csökkenés az egy főre jutó keresetben és a vásárlóerőben

•

A termelékenység kis fokú növekvése

•

Az életen át tartó tanulás nem megfelelő érvényesülése

•

Magas munkanélküliség a fiatalok körében és nagyszámú tartós munkanélküli

•

Az IT és telefónia infrastruktúrák nem kielégítő kihasználása modern szolgáltatások hiányában

•

Humánerőforrás-utánpótlás fokozódó csökkenése

66

SWOT – Strengths, Weaknesses, Opportunities, Threats, GYELV – Gyengeségek, Erősségek, Lehetőségek, Veszélyek 67 Programma Operativo Regionale 2007-2013 – Regione Piemonte, Regionális Operatív Program – Piemonte, http://www.consiglioregionale.piemonte.it/ 2008.11.20. 21:04 Volf Éva

94


LEHETŐSÉGEK

•

2008

FENYEGETÉSEK

Nemzetközi környezethez közel fekvő földrajzi elhelyezkedés és az ebből fakadó pozitív hozadékok

•

A tudás és a technológia növekvő jelentősége a globális szintű gazdasági versenyben

•

az új piacok megszerzését és az alacsonyabb előállítási költségeket A logisztikai fejlesztések felértékelődése a gyorsan fejlődő

Lemaradás a fejlettebb gazdaságoktól

•

A tudásigényes termelés helyett a munkaigényes termelésben élenjáró

Kilátásban levő külföldi befektetések, melyek lehetővé teszik

•

•

országok konkurenciája •

Az energiaforrások szűkössége által keltett inflációs feszültség

•

A K-NY irányú európai fejlődéstől való leszakadás

gazdaságokkal való kereskedelemben

Volf Éva

95


2008

2. számú melléklet: SWOT Magyarország68 ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK •

Külföldi tulajdonú nagyvállalatok gyenge integrációja a magyar gazdaságba

•

Fejlett ipari parkok hiánya, főként az ország keleti részében

• •

Gazdasági növekedési pólusok, modern, exportorientált,

és a keleti régiókban •

technológiák, gyenge menedzsment,

iparral Közép- és Nyugat•

Relatív erős vállalkozói hagyományokkal bíró nagyszámú vállalkozás

•

Komoly tudományos kultúra, a legdinamikusabb terület a K+F. Sikeres részvétel nemzetközi kutatási együttműködésekben

•

Magasan kvalifikált, olcsó munkaerő

•

Relatíve jól fejlett

hiányzó marketing •

Az üzleti szolgáltatások elérése nehéz a kkv-k számára

•

A központi finanszírozású szektor K+F infrastruktúrája nem megfelelő

•

Vállaltok közti gyenge együttműködés

•

Alacsony K+F és innovációs tevékenység a magánszektorban Gyenge kapcsolat a K+F és a termelő szféra közt, fejletlen hálózatok és

telekommunikációs infrastruktúra, gyorsan fejlődő IT szolgáltatások

Kkv szektor alacsony teljesítménye és profitabilitása, elavult

tudásintenzív termelésre alapuló Magyarországon

A fejlődés pólusai alulfejlettek a déli

gyenge technológiatranszfer •

Jelentős elmaradás az internetkapcsolatok számát tekintve, fejletlen tartalom-szolgáltatás, kevés magyar nyelvű digitális üzleti tartalom

•

Alacsony szintű üzleti szoftveralkalmazás a kkv szektorban

68

Magyari László – Economic Competitiveness Operational Programme 2004-2006 – Republic of Hungary, 2003. http://www.nfgm.gov.hu/ 2008.11.20. 22:55

Volf Éva

96


LEHETŐSÉGEK

•

EU tagságunkkal általánosan javul a befektetői környezet, ami magas

FENYEGETÉSEK

•

fokozottan ki van téve világpiaci

vonz hazánkba

•

trendeknek és a világgazdaságban

Egyre több nagyvállalat hozza ide a K+F tevékenységét A világgazdaságban a tudásintenzív

bekövetkező recesszióknak •

a multinacionális vállalatok nagy

Magyarország földrajzi

része elhagyja az országot és olcsóbb

elhelyezkedése logisztikai szempontból kedvező •

A háztartások fogyasztásának

piacokra települ •

környezetvédelmi előírások átvétele

piaca

hasznossága •

Infrastrukturális hiányosságok megszűntetése

•

Egyre terjedő e-adminisztráció, tartalom-fejlesztés és e-business alkalmazások

Volf Éva

meggátolhatja a hazai vállalkozások

Hazai és külföldi kkv-k és nagyvállalatok közti együttműködés

A vállalatok működését érintő szigorú EU-s szabályozások és

növekedéséből fakadóan nő kkv-k •

A munkabérek emelkedése és az adókedvezmények csökkenése miatt

iparágak fontossága és súlya nő •

Az erősen exportorientált vállalati szektoron keresztül hazánk

hozzáadott értékű beruházásokat •

2008

fejlődését •

A hazai kkv-knak nehéz lehet megbirkózni az EU-n belüli erős versennyel

•

Az EU megnyíló munkaerőpiacai elszívhatják a hazai kutatókat és doktorokat

97


2008

Ábrák jegyzéke 1. ábra: Olaszország és Piemonte régió (sötéttel jelölve) .................................................... 5 2. ábra: A gazdasági tevékenységek megoszlása (2007) ..................................................... 7 3. ábra: Háztartások jövedelme (2005) és a hazai fogyasztás (2006) .................................. 8 4. ábra: A munkanélküliség alakulása nemek szerint (2007) .............................................. 9 5. ábra: Infrastruktúra (2007)............................................................................................. 10 6. ábra: Piaci nyitottság és exportorientáltság (2007)........................................................ 11 7. ábra: Piemonte provinciái (járásai) ................................................................................ 16 8. ábra: Külföldi vállalatok jelenléte Piemontban – tevékenységi kör szerinti lebontásban ............................................................................................................................................ 68 9. ábra: Külföldi vállalatok jelenléte Piemontban – ország szerinti lebontásban .............. 69

Volf Éva

98


2008

Táblázatok jegyzéke 1. számú táblázat: Piemonte exportja 2007. évben .......................................................... 12. old 2. számú táblázat: Legfőbb exportcikkek - Piemonte, 2007............................................ 13. old 3. számú táblázat: Piemonte importja 2007-ben .............................................................. 14. old 4. számú táblázat: Legfőbb importcikkek - Piemonte, 2007 ........................................... 15. old 5. számú táblázat: 2008. évi előrejelzések a 3. és 4. negyedévre .................................... 34. old 6. számú táblázat: Magyar-olasz külkereskedelmi áruszerkezet 2006 – 2007. ............... 35. old 7. számú táblázat: Olasz és magyar működő tőke-befektetések, 2002-2006 között........ 36. old 8. számú táblázat: Kereskedelem Piemonte – Magyarország, 200-2007 (EUR) ............ 38. old 9. számú táblázat: Kereskedelem Torino – Magyarország, 2000-2007 (EUR) ............... 41. old 10. számú táblázat: A mikro-, kis- és középvállalkozás sarokszámai ............................. 49. old 11. számú táblázat: Kkv-kat akadályozó tényezők, tevékenységi körök szerint ............. 50. old 12. számú táblázat: Kkv-kat akadályozó tényezők, cégméret szerint.............................. 51. old 13. számú táblázat: Kkv-kat akadályozó tényezők, járások szerint................................. 51. old

Volf Éva

99


2008

Irodalomjegyzék Könyvek 1. Horváth Zoltán – Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2005. 2. Marosán György – A 21. százas stratégiai menedzsmentje, Műszaki Kiadó, Budapest, 2006. Tanulmányok, elemzések 3. Angaramo, Elena – Tricomi, Lidia – Analisi delle trasformazioni dell’economia piemontese negli ultimi vent’anni, Ufficio Studi Economici, Confindustria Piemonte e Ufficio Studi Economici dell’Unione Industriale di Torino, 2004. giugno, http://doc.confindustria.piemonte.it/doc_ver_1/Documentazione/studi/Analisi.pdf 2008.10.24. 12:10 4. A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója, Magyar Kormány – 2007. http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1913439/kkv_.pdf 2008.11.09. 8:41 5. A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-20013, GKM – 2007. http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1735887/energpol.doc 2008.11.09 8:35 6. Az EU tagországok innováció- és kkv-politikájának kapcsolódása, Magyar Vállalatgazdasági Kutatásokért Alapítvány GKI Gazdaságkutató Rt., Budapest, 2004. 7. Az olasz kkv-k támogatási rendszere (Idézet a 2006. évi jelentésből) – Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara (MOKK), Budapest, 2006. 8. Áttekintés az aktuális működőtőke-beáramlási folyamatokról – 2008. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Stratégiai Főosztály, http://www.nfgm.gov.hu/data/cms670843/fdi_2008q2.pdf 2008.11.25. 14:47 9. Convenzione tra Centro Estero per l’Internazionalizzazione (Ceipiemonte S.c.p.A.) e la Camera di Commercio Italiana per l’ Ungheria – Megállapodás a Ceipiemonte és a MOKK közt, 2008. július 1., MOKK adattár 10. Dr. Pánczél Mária – A vállalati K+F ösztönzés Itáliában, http://www.nkth.gov.hu/hivatal/ii-evfolyam-2-szam/vallalati-f-regionalis 2008.11.19. 22:49 11. Dr. Pánczél Mária – Olasz regionális innováció, http://www.nkth.gov.hu/hivatal/evfolyam-3-szam/olasz-regionalis 2008.11.19. 21:48

Volf Éva

100


2008

12. Gli investimenti diretti esteri in Italia e in Piemonte, Centro Estero Internazionalizzazione Piemonte, http://www.regione.piemonte.it/piemonteinforma/diario/2008/giugno/dwd/investi menti.doc 2008.11.21. 12:31 13. Ligetvári Réka – A kis- és középvállalkozások helyzete és fontossága Veneto tartomány gazdaságában a ’90-es évektől napjainkig, BGF-KKFK Budapest, 2006. 14. Magyar Gazdaság 2007/3 – GKM, 2007. december http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1504735/MG2007Q3.pdf 2008.11.25. 10:41 15. Magyari László – Economic Competitiveness Operational Programme 2004-2006 – Republic of Hungary, 2003. http://www.nfgm.gov.hu/data/cms774798/ECOP.pdf 2008.11.20. 22:55 16. Pálinkás József – Innováció: Esély a felzárkózásra, MTA, Budapest, 2008. http://www.mta.hu/fileadmin/2008/05/hv_pj.ppt 2008.11.19. 21:36 17. Programma Operativo Regionale 2007-2013 – Regione Piemonte, http://www.consiglioregionale.piemonte.it/attivita/comunicati/2007/07_luglio_200 7/ppt/POR%20FESR.ppt#257,1,1.%20dia 2008.11.20. 21:04 18. Soltész Magdolna - Befektetés ösztönzési és kereskedelemfejlesztési munka Olaszországban, Milánó, 2004., MOKK adattár 19. Vadasi Aida – Kkv hálózatok Északkelet-Olaszországban, Dániában és az Egyesült Királyságban és Észak-Magyarországon, EU-Working Papers 4/2006 20. 2007 Rapporto sull’internazionalizzazione del Piemonte – Unioncamere Piemonte, 2007. http://images.pie.camcom.it/f/StudiPubblicazioni/in/internaz07.pdf 2008.11.25. 14:33 21. 2008 Rapporto sull’internazionalizzazione del Piemonte – Unioncamere Piemonte, 2008. http://images.pie.camcom.it/f/StudiPubblicazioni/in/internaz2008.pdf 2008.11.25. 14:25 Folyóiratok 22. A Budapest l’Istituto Europeo di Innovazione e Tecnologia (EIT) – Il Ponte, 2008/ 22. szám, Budapest, 2008. 43. oldal – Sportello Europa 23. Barna Zsuzsa – Lo sviluppo dell’impresa in primo piano, Il Ponte 2008/ 23. szám, Budapest, 2008. 34-35. oldal – Sportello Europa 24. Il Futuro? Innovazione – Il Ponte 2008/23. szám, Budapest, 2008. 12-13. oldal – Economia 25. Patik Réka – „Látható kéz” és innováció – olasz iparági körzetek ma, Vezetéstudomány, 2006/11. szám

Volf Éva

101


2008

Internetes cikkek, források 26. Cresce la distribuzione alimentare al market Caritas dei cibi regalati- La Repubblica, http://espresso.repubblica.it/dettaglio-local/Cresce-la-distribuzionealimentare-al-market-Caritas-dei-cibi-regalati/2036001 2008.11.19 11:29 27. Ferrero vince causa in Cina, sospesa la vendita del Rocher copiato – Il Sole 24 Ore, http://www.ilsole24ore.com/art/SoleOnLine4/Economia%20e%20Lavoro/2008/04 /Ferrero-Rocher-Cina-Corte%20-Suprema.shtml?uuid=521bc962-0497-11ddb408-00000e251029&DocRulesView=Libero 2008.11.19. 11:33 28. Forbes: Buffet piú ricco del mondo, i Ferrero paperoni italiani – Panorama, http://blog.panorama.it/economia/2008/03/06/forbes-buffett-piu-ricco-del-mondoi-ferrero-paperoni-italiani/ 2008.11.19 10:21 29. Il Contratto di Insediamento – Ceipiemonte, http://www.centroestero.org/invest/repository/22_07_2008_12_45_schedacontratt oinsediamento.pdf 2008.11.25. 10:54 30. I prodotti tipici del Vercellese sbarcano negli Emirati Arabi – La Gazzetta, Economia e Lavoro, 2007.05.01. http://www.lagazzetta.info/archivio/2007/20070501/20_www-laGazzettainfo_20070501.pdf 2008.10.22. 15:55 31. Magyar Bálint az Unió új innovációs intézetéről – HVG, 2008.09.04. http://hvg.hu/Tudomany/20080804_kutatas_eu_budapest_magyarbalint.aspx 2008.11.20. 10:45 32. Magyar – Olasz Kormányközi Tudományos és Technológiai Együttműködés 2008-2010, http://www.nkth.gov.hu/palyazatok-eredmenyek/ketoldalu-tetpalyazatok/magyar-olasz-tet-2008-080519-1 2008.11.20. 10:27 33. Olaszország, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1393012/Olaszorszag.pdf 2008.11.04. 17:12; http://www.nfgm.gov.hu/data/cms920823/Olaszorszag.pdf 2008.11.04. 17:13 34. Olivetti Spa, Italy: redeployment, training and development, http://www.eurofound.europa.eu/areas/populationandsociety/cases/it013.htm 2008.11.10 11:06 35. http://cordis.europa.eu/fp7/home_en.html 2008.11.19. 16:53 36. http://doc.confindustria.piemonte.it/compiti/ 2008.11.26. 16:10 37. http://epp.eurostat.ec.europa.eu 2008. 11. 11. 09:59 38. http://piemonte.congiuntura.it 2008.10.27. 10:23 39. http://prodottitipici.provincia.cuneo.it/prodotti/index.jsp - 2008.10.10. 9:20

Volf Éva

102


2008

40. http://www.acquiterme.it/linkcomune.htm 2008.10.14. 15:48 41. http://www.al.camcom.it 2008.10.08. 18:25 42. http://www.astiturismo.it/italia-piemonte/prodotti-asti.htm 2008.10.14. 15:41 43. http://www.at.camcom.it/ 2008.10.07.22:38 44. http://www.bi.camcom.it/ 2008.10.08. 18:30 45. http://www.cameradicommerciobudapest.com/cciucom/ 2008.11.26. 18:41 46. http://www.centroestero.org 2008.11.25. 10:54 47. http://www.cioccola-to.com/italiano/produttori/novi 2008.10.14. 17:05 48. http://www.cn.camcom.it/ 2008.10.09. 8:11 49. http://www.cnr.it/sitocnr/home.html 2008.11.15 16:56 50. http://www.comune.premia.vb.it/Terme?GalleriaImmagini 2008.10.22. 15:09 51. http://www.comune.tortona.al.it/ 2008.10.14. 16:08 52. http://www.enea.it/ 2008.11.15. 16:59 53. http://www.ferrero.hu/ferrero.php 2008.11.17. 20:36 54. http://www.ferrero.it/ 2008.11.17. 20:35 55. http://www.finpiemonte.it/ 2008.11.26. 16:29 56. http://www.ice.gov.it/estero2/budapest/default2.htm 2008.11.27. 12:10 57. http://www.invitalia.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/1 2008.11.15. 16:57 58. http://www.itd.hu/engine.aspx?page=Itdh_Tevekenysegunk 2008.11.27. 12:11 59. http://www.ksh.hu/ 2008.11.19. 21:01 60. http://www.miur.it/ 2008.11.15 16:55 61. http://www.monferrato.net/pagine.php?pId=4&pth=Storia 2008.10.14. 15:47 62. http://www.nfgm.gov.hu/ 2008.11.20. 6:34 63. http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok 2008.11.19 8:39 64. http://www.no.camcom.it/ 2008.10.09. 8:15

Volf Éva

103


2008

65. http://www.pie.camcom.it/ 2008.10.28 14:55 66. http://www.piemonteincifre.it/ 2008.11.11. 21:35 67. http://www.piemonte-online.com/regione/index.htm 2008.10.14. 15:35 68. http://www.provincia.biella.it/online/Home/Sezioni/Enogastronomia/Prodotti.html 2008.10.14. 13:05 69. http://www.simest.it/frameset.asp 2008.11.26. 12:55 70. http://www.to.camcom.it/ 2008.10.09. 8:33 71. http://www.tradizionebiellese.it/pagine/dolci.php 2008.10.15. 10:45 72. http://www.trattorieitalia.com/piemonte-prodotti-tipici-novara-provincia/ 2008.10.10. 11:12 73. http://www.unioncamere.it/Atlante/ 2008.10.28. 13:25 74. http://www.vb.camcom.it/ 2008.10.09. 15:43 75. http://www.vc.camcom.it/ 2008.10.09. 15:49 76. http://www.wag2009.com/evento/avigliana.htm 2008.10.10. 11:03 Egyéb források 77. Interjú Karancsy Zsolttal a Ferrero Magyarország igazgatójával, 2008.11.17. 78. Settore Studi, Statistica e Documentazione Camera di Commercio di Torino által rendelkezésre bocsátott kereskedelmi adatok, 2008.08.06. 79. http://www.alstom.com/ 2008.10.10. 10:18 80. http://www.azimutyachts.com/about_history.php 2008.10.21 10:38 81. http://www.balocco.it/ 2008.10.10. 11:02 82. http://www.bertone.it/ 2008.10.21. 09:04 83. http://www.brooksfield.com/ 2008.10.21. 10:21 84. http://www.caffarel.com/home2.html 2008.10.21. 10:13 85. http://www.centroproduzionetorino.rai.it/ 2008.10.20. 11:30 86. http://www.cirio.it/on/Home.html 2008.10.21. 10:07 87. http://www.defonseca.it/start.html 2008.10.21 10:40

Volf Éva

104


2008

88. http://www.falga.com/azienda.html 2008.10.20. 09:40 89. http://www.italdesign.it/ 2008.10.21. 09:10 90. http://www.italgas.it/ 2008.10.21. 08:50 91. http://www.it.pirelli.com/investor/2007/ita/pages/55/ 2008.10.21. 10:56 92. http://www.lancia.it/ 2008.10.20. 11:30 93. http://www.lavazza.com/l 2008.10.20. 11:58 94. http://www.mainapanettoni.com/ 2008.10.10. 10:30 95. http://www.martinierossi.it/#/azienda/storia/ 2008.10.21. 10:29 96. http://www.pininfarina.it/index/gruppo 2008.10.21. 09:23 97. http://www.righi.it/entra.htm 2008.10.20. 09:35 98. http://www.telecomitalia.it/ 2008.10.20. 11:25 99. http://www.venchi.it/it/home.php?k 2008.10.21. 10:15

Volf Éva

105

SZAKDOLGOZAT VOLF ÉVA 2008

Recommend Documents