SZAKDOLGOZAT
Dianné Kissimon Erzsébet 2008.
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Levelező tagozat Export-import menedzsment szakirány
A FOGLALKOZTATÁSRA ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉGRE HATÓ GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KÖRÜLMÉNYEK NÓGRÁD MEGYÉBEN (2002 – 2007 között)
Készítette: Dianné Kissimon Erzsébet
Budapest, 2008.
2
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ......................................................................................................... 5 1.
MUNKERŐ-PIACI FOGALMAK.............................................................. 7 1.1
A MUNKAERŐPIAC, MUNKAERŐ-KERESLET, MUNKAERŐ-KÍNÁLAT ........... 7
1.2
A GAZDASÁGILAG AKTÍV, INAKTÍV NÉPESSÉG ÉS A FONTOSABB
MUTATÓSZÁMOK .................................................................................................. 8
2.
MAGYARORSZÁG FOGLALKOZTATOTTSÁGI JELLEMZŐI ..... 10 2.1
A MAGYARORSZÁGI MUNKANÉLKÜLISÉG KIALAKULÁSÁNAK OKAI ........ 12
2.2
TÁVMUNKA, RÉSZMUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATÁS ............................ 15
3.
NÓGRÁD MEGYE BEMUTATÁSA.................................................... 18 3.1
NÓGRÁD MEGYE TÁRSADALMI, FÖLDRAJZI JELLEMZŐI .......................... 18
3.2
NÓGRÁD MEGYE DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI ............................................ 19
3.3
KÉPZETTSÉGI SZINT NÓGRÁD MEGYÉBEN .............................................. 20
3.4
NÓGRÁD MEGYE GAZDASÁGI ADOTTSÁGAI, JELLEMZŐI ......................... 21 3.4.1. Ipar ................................................................................................. 21 3.4.2. Mezőgazdaság ................................................................................. 21 3.4.3. Idegenforgalom ............................................................................... 22
3.5
GAZDÁLKODÁSI SZERKEZET................................................................... 22
3.6
NÓGRÁD MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE ....................................... 24 3.6.1 Pályakezdő fiatalok .......................................................................... 26 3.6.2. Betöltetlen álláshelyek .................................................................... 27 3.6.3. Tartós munkanélküliek jellemzői.................................................... 27 3.6.4. A munkaerő-piacon hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő eszközök.................................................................................................... 28
3.7
NÓGRÁD MEGYE AZ EU CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN: ............................... 33 3.7.1 EU-s programok:.............................................................................. 35 3.7.2 Nógrád megyei pályázatok:............................................................. 37 3.7.3 Külföldi munkavállalók Nógrád megyében .................................... 38
3.8
NÓGRÁD MEGYE FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI .......................................... 41
4. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE BEMUTATÁSA............................ 55
3
5.
4.1
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TÁRSADALMI, FÖLDRAJZI JELLEMZŐI .. 55
4.2
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI.................... 56
4.3
KÉPZETTSÉGI SZINT KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYÉBEN ...................... 57
4.4
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE GAZDASÁGI ADOTTSÁGAI, JELLEMZŐI . 58
4.4
GAZDÁLKODÁSI SZERKEZET................................................................... 58
4.5
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE ............... 59
A KÉT MEGYE ÖSSZEHASONLÍTÁSA, KÖVETKEZTETÉSEK,
NÓGRÁD MEGYE JÖVŐKÉPE...................................................................... 62 5.1
JÖVŐKÉP ............................................................................................. 64
ÖSSZEFOGLALÁS............................................................................................ 65 IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................... 66 Ábrajegyzék .............................................................................................. 69 Táblázatok jegyzéke.................................................................................. 69
4
„…egy nemzet leghatékonyabb tőkéje a rendelkezésre álló munkaerő, és mindent meg kell tenni azért, hogy az értékesüljön.”(Laki László)
BEVEZETÉS A foglalkoztatás helyzete, annak minőségi és mennyiségi összetétele egy nemzetgazdaság számára rendkívül fontos. A foglalkoztatottak és munkáltatóik által befizetett adók és járulékok biztosítják az állami kiadások egy részét, nem mindegy tehát, hogy ezek a költségek hogyan oszlanak meg a foglalkoztatottak között. Magasabb arányú foglalkoztatási rátával rendelkező országnak nagyobb mozgástere van az adók és a járulékok megállapításánál, és több lehetőségük adódik azok csökkentésére is. Nem beszélve arról, hogy a foglalkoztatás helyzete egyaránt kihat a gazdaság növekedésére, és az infláció mértékére is. Ám nemcsak az ország, hanem az egyén szempontjából is alapvető fontosságú a rendszeres,
kiszámítható,
a
megélhetéshez
elegendő
keresetet
biztosító
munkalehetőség. Ez alapvetően meghatározza az országban élő emberek életminőségét, és azok, akik rendszeres kereseti forrással rendelkeznek, nemcsak adóikat tudják befizetni, hanem egyéb állami ellátásra, segélyre sem szorulnak rá. Tekintve, hogy a magyarországi foglalkoztatási ráta igen alacsony európai viszonylatban, fontos feltérképezni mi okozza ezt az alacsony szintet, és milyen megoldásokkal lehetne változtatni rajta. A dolgozat célja, hogy az országos alacsony foglalkoztatási szinttől messze lemaradó, hátrányos helyzetben lévő Nógrád megye foglalkoztatására és munkanélküliségére ható gazdasági és társadalmi körülményeket tárja fel a 2002 és 2007 közötti időszakban. A dolgozat igyekszik megvilágítani azokat a tényezőket, amelyek előidézhetik a megyében tapasztalható magasabb munkanélküliségi rátát és a már említett alacsony foglalkoztatási szintet, különös tekintettel a közelmúltban bekövetkezett, a megyét is szorosan érintő EU integrációs események tükrében. A kutatás során
5
többek közt azt vizsgálom, hogy a Szlovákiával határos megye milyen kihívásokkal találta szembe magát az EU bővítése kapcsán, illetve melyek lehetnek a munkaerő-piacot érintő fejlemények a közelmúltban bekövetkezett schengeni határnyitásnak köszönhetően. Különös hangsúlyt fektetek a jelentős munkanélküliség gyökereinek felderítésére, az állástalanok csoportosítására, tagozódására, eloszlására. Ezért bemutatom a térség hátrányos helyzetű munkavállalóit, a pályakezdők, a tartós munkanélküliek problémáit, lehetőségeit. Továbbá, a hátrányosabb, kiemelt figyelmet igénylő álláskeresők milyen munkaügyi és egyéb állami segítséget kaphatnak, hogy beléphessenek, vagy visszatérhessenek a munkavilágába. A dolgozat bemutatja a megye demográfiai, földrajzi, társadalmi helyzetén túl a megye és kistérségei munkaerő-piaci viszonyait, lehetőségeit, erősségeit, gyengeségeit egy SWOT-analízis keretében. Az országos gazdasági és társadalmi hatásokat két megyére vetítem le, ezzel próbálok párhuzamot vonni egy közép-dunántúli megyével - Komárom Esztergom megyével - mely szintén ugyanazon a határon fekszik, hasonló távolságra van Budapesttől és ugyancsak határos Pest megyével, így hasonló problémákkal kellene megküzdenie, mégis munkaerő-piaci sikernek számít. Ennek okait és körülményeit próbálja feltárni a dolgozat és próbál megoldási javaslatokat kínálni Komárom-Esztergom megye tapasztalatainak tanulságából Nógrád megye helyzetére. Választásom pedig azért esett Nógrád megyére, mert ebben a megyében születtem, itt élnek a szüleim, különösen fontos ezért számomra a megye helyzete és jövőbeni lehetőségei.
6
1.
MUNKERŐ-PIACI FOGALMAK
1.1
A munkaerőpiac, munkaerő-kereslet, munkaerő-kínálat
A munkaerő-piac a korszerű piacgazdaság egyik nélkülözhetetlen, szerves alkotóeleme. A munkaerő-piacon belül két fontos kategóriát lehet megkülönböztetni: a munkaerő-keresletet és a munkaerő-kínálatot. A munkaerő-keresleten általában azt értjük, hogy a gazdaság közvetlen szereplői egy meghatározott időszakban milyen létszámú, és összetételű munkaerőt kívánnak foglalkoztatni. Ez a vevők oldala, amit a munkáltatók jelenítenek meg. Az eladói oldalon a munkaerő-kínálatot azok a munkavállalók jelentik, akik dolgoznak, illetve rövid határidőn belül munkába szeretnének állni. [9] A munkaerő-kínálat vizsgálatánál az adott nemzetgazdaság népességéből, annak mennyiségi, minőségi és strukturális összetevőiből kell kiindulni. Ezek többek között: -
demográfiai folyamatok (természetes szaporodás, vagy fogyás, vándorlás, korösszetétel változása stb.),
-
munkaerőforrás nagysága (munkaképes, megfelelő szellemi és fizikai képességekkel rendelkező népesség),
-
munkaképes népesség munkavállalási hajlandósága, amely a választási alternatívák
függvénye
(szabadidő
és
munkaidő,
jövedelemszerző
tevékenység és háztartási munka, munkabér és munkanélküli segély mérlegelése stb.), -
gazdaságilag aktív népesség (foglalkoztatottak, munkanélküliek) nagysága. [10]
A munkaerő keresletet a gazdaság fejlődésének mennyiségi és minőségi tényezői, szerkezetének változásai határozzák meg. Többek között: -
A
demográfiai
munkaerőpiacról
csere kilépő,
során
felmerülő
nyugdíjba
pótlási
vonuló
idős
szükséglet.
Ez
a
népesség
és
a
munkaerőpiacra belépő, pályakezdő fiatal népesség egymáshoz viszonyított aránya.
7
-
Ha a gazdasági struktúra korszerűsödik, a technikai fejlődés hatására nő a munkanélküliség, akkor a pótlási szükséglet kisebb lesz a munkaerőpiacról kilépők számánál. Így előfordulhat, hogy a fiatalok egy része kinnreked a munkaerőpiacon.
-
A bővítő szükséglet a gazdaság konjunkturális állapotától függ. Konjunktúra esetén nő a gazdaság munkaerő-szükséglete, amely meghaladja a pótlási szükségletet.
Dekonjunktúra
esetén
a
munkaerő-kereslet
a
pótlási
szükségletnél alacsonyabb színvonalú is lehet, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak egy részét elbocsátják, csökken a foglalkoztatottság. -
A reálbérszint és egyensúlyi bérszint viszonya. Az egyensúlyi (piaci) bérszintnél magasabb reálbérszint esetén a munkaerő-kereslet, így a foglalkoztatás szintje csökken. A reálbérszint, az egyensúlyi bérszint, valamint a foglalkoztatási színvonal viszonyát befolyásolja a munkaerőpiac monopolizáltsági foka.
-
A
termékpiacok
monopolizáltságának
is
hasonló
hatása
van.
A
szakszervezetek által kiharcolt béremelés költségeit a munkaadók áthárítják a fogyasztóra, mely szűkíti a fogyasztást. Ez szintén a foglalkoztatási színvonal csökkenését, a munkanélküliség növekedését vonhatja maga után. [10]
1.2 A gazdaságilag aktív, inaktív népesség és a fontosabb mutatószámok
A gazdaságilag aktív népesség a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes számát jelenti a vizsgált korosztályban. A gazdaságilag aktív népességen belül munkanélkülinek tekintendő az ÁFSZ szerint az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást.
8
Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban- az ún. vonatkozási héten – legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. A gazdaságilag nem aktívak a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; a nyugdíjasok, járadékosok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. [24] A dolgozatban a KSH munkaerő felmérései alapján számított munkanélküliségi rátát tüntetem fel és nem az ÁFSZ által regisztrált munkanélküliek számát. Ez a két érték akár országosan, akár térségenként is jelentős különbséget mutat, mert a KSH felméréseiben a ténylegesen, aktívan munkát keresők szerepelnek, míg a munkaügyi kirendeltségeken magukat regisztráltatók között sokan vannak, akik saját maguk nem keresnek aktívan munkát, csak regisztráltatják magukat, mint munkanélküliek. Ebből adódik a KSH és az ÁFSZ által feltüntetett munkanélküliségi ráta közötti 3-4 százalékpont különbség ugyanazon a térségen belül. [26]
9
2.
MAGYARORSZÁG FOGLALKOZTATOTTSÁGI JELLEMZŐI
A magyar munkaerő-piacot különös kettősség jellemezi. Egyfelől az EU-27 országokhoz képest viszonylag kedvező volt a vizsgált időszak elején a munkanélküliségi ráta - bár az utóbbi években a ráta folyamatos emelkedése figyelhető meg, amely a KSH adatai alapján 2007. évre vetítve 7,4 % volt a 15-64 éves népességen belül - ezzel szemben a foglalkoztatási ráta kedvezőtlenül alacsony hazánkban: 57,3%, bár ez is emelkedett az adott időszakban. Ez 2007ben a harmadik legalacsonyabb érték volt az unión belül, csak Máltán (55,7%) és Lengyelországban (56,8%) mutattak ki alacsonyabb értéket. [33] 1. ábra: A 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája, 2007. II.negyedév
Forrás: KSH, Statisztikai Tükör II.évf. 7.szám, 2008 febr. 21.
A vizsgált időszakban nagyrészt a legutolsó helyet foglaltuk el gazdasági aktivitás terén nemzetközi összehasonlításban az Európai Unió tagállamai között, vagy a csatlakozás előtt és 2004-ben az utolsó három között voltunk. Miben lehet a lemaradásunk a többi európai országhoz képest?
10
Lemaradásunk elsősorban a fiatalok, és az idősebbek alacsony munkaerő-piaci részvételéből származik, amely a többi uniós ország átlagához viszonyítva több mint 10 %-os lemaradást mutat, de a 25-54 éves férfiak gazdasági aktivitása is alacsonyabb az átlagnál. Továbbá az inaktívak magas aránya is meghatározó. A 15-64 éves népesség több mint 40 %-a nincs jelen a munkaerőpiacon. [27] 1. Táblázat: Foglalkoztatási ráta korcsoportonként Foglalkoztatási ráta korcsoportonként, % Országosan Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007
15–24 28,5 26,7 23,6 21,8 21,7 21,0
25–29 69,9 70,4 71,7 71,0 71,2 71,6
30–39 75,4 76,1 75,4 75,6 76,5 76,3
40–49 75,9 76,5 76,3 76,6 76,8 77,7
50–54 66,2 67,7 67,8 68,2 69,0 69,5
55–59 39,5 44,3 46,3 48,6 49,9 48,4
60–64 9,6 11,4 13,9 14,6 13,4 13,6
65–74 2,2 2,7 2,9 2,5 2,7 3,2
Forrás: KSH, STADAT-táblák
Ha a foglalkoztatási rátát iskolai végzettség alapján nézzük, a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája szinte megegyezik az EU-27 országaiban mért foglalkoztatási rátával, vagyis 80 % feletti, a középfokú végzettségűeket tekintve kb. 6%-kal vagyunk csak lemaradva és itt is 64 % feletti a foglalkoztatási rátánk. A tényleges és szembetűnő lemaradás az alapfokú végzettségűek esetében jelentkezik, itt több mint 20%-kal kevesebb a magyarországi érték, mint az unió többi országában, így az alapfokú végzettségűek foglalkoztatási aránya még a 30%-ot sem éri el hazánkban. Ez olyan mértékű lemaradás, amely az általános iskolát végzettek viszonylag alacsony aránya ellenére is meghatározó módon befolyásolja az ország egészének munkaerő-piaci teljesítményét.[26] A munkapiaci kutatók egyetértenek abban, hogy új foglalkozások és új technológiák megjelenése, a külföldi vállalatok elvárásai elsősorban az alacsony végzettségűeket és az ipar egyes ágaiban (bányászat, kohászat, stb.) dolgozó szakmunkásokat hozta nehéz helyzetbe. A változások a képzettebb, a fiatal és az új követelményekhez rugalmasan alkalmazkodó munkaerőnek jelentettek előnyt. [11]
11
2002-ben a magyar munkanélküliségi ráta nem érte el a 6 %-ot sem míg a többi csatlakozni kívánó országok közül Lengyelországban és Szlovákiában igen magas, 15-20% között volt a munkanélküliek aránya. Az említett országok bár 2007-ben is a legmagasabb munkanélküliségi rátát mondhatták magukénak az unión belül, mégis hatalmas előrelépést tettek, és lefaragták alig 10-11%-ra ezt az értéket, míg Magyarországon nem csökkent, hanem növekedett a munkanélküliek száma. [33] Sajnálatos még továbbá az is, ahogy Köllő János is írja tanulmányában, hogy az alacsony munkanélküliségi ráta egyben a kudarc fokmérője, mely azt jelzi, hogy az állástalanok nagy része még állást sem keres, és ez az aktivitási ráta alacsony szintjében figyelhető meg. [8] Bár a vizsgált időszakban csökkent a 15-64 éves népesség 50 ezer fővel, a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma mégis nőtt, ezzel a gazdaságilag aktívak száma nőtt, és a csökkenés az inaktívak számában mutatkozott meg.
2. Táblázat: A 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása Magyarországon 2002-ben és 2007-ben (ezer főben) Ebből: Népesség
Együtt 2002. 2007. Ebből: Férfi 2002. 2007. Nő 2002. 2007.
foglalkoztatott
munkanélküli
Együtt: gazdaságilag aktív
Gazdaságilag nem aktív
%
Foglalkoztatottsági arány %
Munkanélküliségi ráta %
Aktivitási arány
6 849,7 6.799,7
3 850,3 3.897,0
238,4 311,7
4 088,7 4.208,7
2 761,0 2.591,0
59,7 61,9
56,2 57,3
5,8 7,4
3 337,7 3.318,9
2 100,3 2.125,5
137,9 164,0
2 238,2 2.289,5
1 099,5 1.029,4
67,1 69,0
62,9 64,0
6,2 7,2
3 512,0 3,480,8
1 750,0 1.771,5
100,5 147,7
1 850,5 1.919,2
1 661,5 1.561,6
52,7 55,1
49,8 50,9
5,4 7,7
Forrás: Munkaerő-felmérések, 2002, 2007 adatai alapján saját szerkesztés (KSH, 2003, 2008.)
2.1
A magyarországi munkanélküliség kialakulásának okai
A Magyarországon jelenleg meglévő munkanélküliség a rendszerváltozás utáni időszakban keletkezett. A 90-es éveket megelőzően szinte teljes foglalkoztatás
12
jellemezte az országot. Magyarország különböző térségei más-más pozícióból indulva próbáltak megbirkózni az új lehetőségekkel, és nagyon eltérően reagáltak az átmenet különféle társadalmi-gazdasági kihívásaira, ami még tovább fokozta az országon belüli regionális egyenlőtlenségeket. A rendszerváltás előtt a területi egyenlőtlenségek elsősorban az életkörülményekben - infrastruktúra színvonala, közszolgáltatások elérhetőségében – nyilvánultak meg. Manapság a regionális különbségek jellemzően a jövedelmek és a foglalkoztatás terén jelennek meg. [5] A rendszerváltás következtében jelentős regionális átrendeződés ment végbe. A korábbi ipari központok jelentősége visszaszorult, ezáltal Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyék válságtérségekké váltak. Emellett a Nyugat-Dunántúl óriási mértékben
felértékelődött
és
nagyvárosaiban,
valamint
jó
elérhetőségi
viszonyokkal rendelkező egyéb településeiben látványos fejlődés indult meg. Ez elsősorban a külföldi tőke beáramlásának, és nem a főváros dinamikát kisugárzó hatásának köszönhető. Emellett a főváros a gazdasági élet minden területén kiemelkedik az ország többi települése és térsége közül. E kiugró dinamika rányomja bélyegét az ország regionális különbségeinek nagyságára, változására is. Budapest mellett a városok általában jobb helyzetben vannak, mint a falvak. Fazekas Károly elemzése szerint munkanélküliség csökkentő hatású, hogy mennyire voltak meg a 90-es évek elején a piacgazdaságra való áttérés infrastrukturális és társadalmi előfeltételei, az ipari nagyvállalatok mennyire dominálták az adott térségek gazdaságát, illetve a vizsgált térségek milyen mértékben rendelkeztek jó mezőgazdasági adottságokkal. Az urbanizáltság és a jó földrajzi helyzet nem engedi magas szintre emelkedni a munkanélküliséget. [7] A helyi munkanélküliség kialakulása nagyon sok mindentől függ, fontos szerepet játszik benne többek közt: -
Az egyes térségek munkaerő-állományának eltérő iskolázottsági szintje,
-
a nyugati, osztrák-magyar határátkelőktől való közúti távolság;
-
Budapesttől való közúti távolság;
-
a legközelebbi határátkelőhelytől való közúti távolság;
-
a legközelebbi megyeszékhely közúti távolsága;
-
a legközelebbi kistérségi központ közúti távolsága;
13
Ábrahám Árpád és Kertesi Gábor közgazdászok tanulmánya szerint a nyugati határtól való távolság bír a legnagyobb hatóerővel a foglalkoztatásra. Ez azt jelenti, hogy az ország települései között tapasztalható foglalkoztatási különbségeket leginkább egy erőteljes nyugat-kelet megosztottság jellemzi, vagyis minél közelebb fekszik egy adott település az ország nyugati határvidékéhez, valószínűleg annál jobb esélye van az ott élőknek arra, hogy munkát találjanak maguknak és minél több egy településen az iskolázatlan ember, ott annál valószínűbb, hogy nagyobb a munkanélküliség. A gazdasági stabilizálódás éveiben tehát azok a városok tudtak leginkább megküzdeni a munkanélküliség problémájával, melyek lakossága az átlagnál képzettebb volt, vagyis az emberek nagy arányban rendelkeztek érettségivel, diplomával. Ez a képzettebb városi népesség sokkal könnyebben tudott alkalmazkodni a piacgazdasági viszonyokhoz, meg tudott felelni az új rendszer új kihívásainak. [5] Ha a másik oldalról, a foglalkoztatók szemszögéből nézzük az ország foglalkoztatási helyzetét több szakember is kijelentette már, hogy a magyar gazdaság duális gazdaság, tehát van egy dinamikusan fejlődő és nemzetközileg versenyképes része, itt szinte kizárólag külföldiek a tulajdonosok és van egy vegyes kézben lévő rész, amely a másik részhez képest kevéssé versenyképes és minimális növekedést produkál. E között a két rész között nem alakult ki szerves gazdasági kapcsolat, így a versenyképes szféra nem fejt ki „szívó hatást” a minimális növekedést mutató gazdasági szektorra. Például azok a külföldi multinacionális vállalatok hogyan fejthetnének ki pozitív hatást a magyar kis-és középvállalkozásokra, ha nem magyar beszállítókat bíznak meg, és nem a magyar piacra
termelnek.
Tulajdonképpen
különálló
szigetként
tevékenykednek
Magyarországon, és csak az olcsóbb, szakképzett munkaerő és a gazdasági, esetleg adókedvezmények tartották/tartják még itt. A külföldi multinacionális vállalatok magyarországi beruházásaik alkalmával az ország infrastrukturálisan legfejlettebb és a legjobb adózási feltételeket biztosító városaiban és körzeteiben telepedtek meg. Ahol jól képzett felsőfokú végzettségűek, szakemberek, szakmunkások is elegendő létszámban rendelkezésre állnak. Ez a beruházási gyakorlat igen szűk területre korlátozza a tőkét, és nem érinti a beruházási lehetőség az ország más régióit, megyéit. Így, amíg a
14
beruházások által elért városokban és körzetekben gazdasági fellendülés következik be, addig a beruházásokat nélkülöző megyékben, térségekben a gazdaság stagnál, vagy rosszabb esetben leépül.[21]
2.2
Távmunka, részmunkaidőben foglalkoztatás
Az Unió a 2000-ben Lisszabonban megtartott csúcsértekezletén azt a célt tűzte ki, hogy a tagországokban 2010-re az aktív korú népesség 70%-a találhasson munkát. Ma már egyértelműen látszik, hogy a tagországok többsége elmarad ettől a céltól, de Magyarország – több más közép-európai országgal együtt - messze elmarad ettől a célkitűzéstől, pedig van olyan újonnan csatlakozott kelet-európai ország (Észtország), amely az elmúlt 12 év alatt 2006-ig 60,4 %-ról 68,1%-ra tornázta fel a foglalkoztatás arányát. Még ettől is nagyobb eredményt tud e téren felmutatni Írország és Spanyolország, amely országok több, mint 14, illetve 17%-ot tudtak javítani a foglalkoztatási helyzetükön. [34] A 70%-os foglalkoztatási ráta elérésében vagy legalábbis annak megközelítésében a rugalmas munkavállalási formák további elterjedésének lehet nagy szerepe. Ezek közé a munkavállalási formák közé sorolja a KSH a részmunkaidejű foglalkoztatást, az időszakos foglalkoztatási formákat – határozott idejű munkaviszony, alkalmi munka, szezonális munka -, az önfoglalkoztatást, az otthoni munkát, a távmunkát, illetve a munkaerő-kölcsönzést. Ezek közül részletesebb adatok elsősorban a részmunkaidős foglalkoztatásról állnak rendelkezésre. [22] A szakértők egyetértenek azzal, hogy a magyar társadalom és gazdaság egyik alapvető problémája a munkahelyteremtés. A munkanélküliség utóbbi 5 évben megfigyelhető emelkedése nem csak minket, hanem Európa más országait is érintett, ennek orvoslása különbözőképpen történhet. Franciaországban jelenleg a részmunkaidős foglalkoztatások bővítésével, Hollandiában az otthoni munka még nagyobb arányú elterjesztésével próbálják növelni a foglalkoztatás arányát. A 70%-os foglalkoztatás szinte teljes foglalkoztatásnak minősül. Hiszen ilyen foglalkoztatási ráta esetén szinte csak a korosztály nappali tanulói, a kisebb gyerekeikkel otthon lévő anyukák, stb. nem lennének foglalkoztatásban.
15
Magyarországnak igen átfogó lépéseket kellene megtennie ahhoz, hogy a megadott időre a fenti uniós célkitűzést elérje, amelyre a szakértők kevés esélyt látnak, bár vannak olyan európai országok, ahol a 70%-ot már most elérték, esetleg jóval meg is haladták (pl:Dánia, Hollandia, Svédország). A távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás révén talán olyanok is megjelenhetnének a munkaerő-piacon, akik egyéb kötöttségük miatt betegápolás, többgyermekes anyák, kisebb, a várostól messzebb eső településeken élők, stb. - nem tudnának otthonuktól távol munkát vállalni. Mindenekelőtt mit is jelent a távmunka. A távmunka a munka szervezésének és működtetésének olyan formája, ahol: – 1./
a munkavégzés a munkaadó szokásos telephelyétől távol,
állandó vagy változó helyen történik, – 2./ információs technológiát, számítógépet használnak, – 3./ a munkaadó-munkavállaló között a kapcsolattartás elektronikus úton (hálózaton) valósul meg, – 4./ a foglalkoztatás munkaszerződés/munkaviszony keretében valósul meg. Manapság az atipikus, új foglalkoztatási formák és módszerek kialakulásának éveit éljük, amelyek közé tartozik a munkaerő kölcsönzés/kihelyezés, a távmunka, a bedolgozás, a részmunkaidős vagy a határozott idejű szerződés. Az info-kommunikációs technológia (ICT) fejlődése új lehetőséget adott a fogyatékkal élőknek is – a világhálót, az internetet, ami megteremti a távmunka lehetőségét. 2. ábra: A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya
Forrás:KSH
16
A fenti táblázat mutatja, hogy Nyugat-Európa számos országához képest nagy a lemaradásunk a távmunkát illetően. Hiszen a kevéssé rugalmas magyar munkaerő távmunkában történő alkalmazása, számos térség munkaerő problémáin enyhíthetne. Távmunkában végezhető munka lehet a könyvelés, a számvitel, egyéb adminisztráció, a táv-ügyintézés, bármilyen adatgyűjtés, adatrögzítés, adatfeldolgozás, adatbázis-kezelés, fordítás, tanácsadás, munkaerő-közvetítés, közszolgáltatások, felmérések, kutatások kiszervezése. Ebből a felsorolásból is látszik, hogy számos lehetőséget kínál a munkavégzésre a távmunka. [16]
17
3.
NÓGRÁD MEGYE BEMUTATÁSA
3.1
Nógrád megye társadalmi, földrajzi jellemzői
Nógrád megye mind területe (2546 km2), mind lakónépessége (2007-ben 213 030 fő) alapján a legkisebbek közé tartozik. Területe az ország területének mindössze 2,7%-a. Besorolás szerint az Észak-Magyarországi tervezési-statisztikai régióhoz tartozik. Településszerkezetét az aprófalvak túlsúlya jellemzi, a települések közel 60 %-a 1000 fő alatti lélekszámú és a 129 közigazgatásilag önálló településből mindössze 6 rendelkezik városi ranggal, itt él a megye lakosságának 45%-a. A városok lakónépessége közepes, illetve alacsony. A megyét hat kistérség alkotja, melyeknek kistérségi központjai a megye hat városa: Balassagyarmat, Bátonyterenye, Pásztó, Salgótarján és Szécsény. A megyeszékhely, Salgótarján 50.000 fő alatti, Rétság lakosainak száma pedig az 5000 főt sem éri el. A népsűrűség 84 fő/km2, amely kevesebb, mint az országos átlag (109 fő/km2). Nógrád megye Magyarország északi határvidékének földrajzi középpontja, az ország észak-keleti részének a fővároshoz legközelebb eső megyéje. Nógrád megye nem mutat egységes képet. A megyének is vannak szerencsésebb és hátrányosabb helyzetben lévő térségei. A kistérségek nagysága, demográfiai, iskolázottsági, gazdasági jellemzői eltérőek. Földrajzi elhelyezkedésük, fejlődésük más és más, így eltérő körülményeket tudnak biztosítani a területükön élőknek. A korábban fejlett ipari zóna salgótarjáni kistérség és a legkevésbé fejlett szécsényi kistérség között jelentős különbségek vannak. Földrajzi elhelyezkedése miatt Salgótarján vonzása a megye nyugati részére kevésbé
terjed
ki,
itt
viszont
erőteljesen
érvényesül
a
főváros
és
agglomerációjának vonzó hatása. Rétságon és Balassagyarmaton számos ipari parki beruházásnak köszönhetően jelentős fejlődés figyelhető meg, bár ennek kezdete nem a vizsgált periódusban, hanem még a kilencvenes évek elején és
18
közepén vette kezdetét. Az iparszerkezet átalakításával küzdő hagyományos ipari térségek – Salgótarján, Bátonyterenye – gazdasági súlya mérséklődött.[29]
3. ábra: Nógrád megye és a megye kistérségei
Forrás : hu.wikipedia.org
3.2
Nógrád megye demográfiai jellemzői
A megye demográfiai helyzetére a folyamatos lakónépesség fogyás, valamint az elöregedés jellemző. A népesség fogyás oka az, hogy a halálozások száma meghaladja a születések számát, valamint, hogy a megyéből többen költöztek el, mint ahányan a megyébe beköltöztek. A vándorlási különbözet az elköltözők számának gyarapodása miatt 2002-től tartósan negatív. Évente e két okból átlagosan 1000-1300 fővel csökken a megye lakosainak száma. [26] A megye népesség korösszetételét tekintve a 14 év alatti korosztály létszámának aránya a megyében a teljes népességen belül folyamatosan csökken, míg a 65 év feletti korosztály népességen belüli aránya folyamatosan nő. 2002-ben még Nógrád megyében a 14 év alattiak aránya 16,3 %, a 65 év felettieké pedig 16,2% volt, néhány év alatt ez az arány megfordult és 2007-ben a 14 év alattiak 15,2%, a 65 év felettiek pedig 16,9%-kal részesednek a megye népességéből a KSH adatai alapján. Az idős korosztály aránya meghaladja az országos átlagot (15,8%).[26]
19
4. ábra: Nógrád megye népessége, 2002-2007
Nógrád megye népessége
(fő) 0
(fő) 222 000
-200
220 000
-400
218 000
-600 216 000 -800 214 000 -1 000 212 000
-1 200 -1 400
210 000
-1 600
208 000
Természetes szaporodás, illetve fogyás
Belföldi vándorlási különbözet
Lakónépesség
Forrás: Saját szerkesztés; KSH
3.3
Képzettségi szint Nógrád megyében
Az utóbbi másfél évtizedben a megye gazdasága, ágazati- és szakmaszerkezete, munkaerőpiaca lényegesen átalakult. Nő az igény a magasan képzett munkaerő iránt, ugyanakkor emelkedik a kereslet a szakképzettség nélküli, de jó alapképzettséggel rendelkező, betanítható munkavállalók iránt is, amely egyes feldolgozóipari
multinacionális
vállalatok
igényeit
tükrözi.
A
megye
lakónépességének képzettségi szintje meghatározó abban, hogy foglalkoztatásuk milyen
eséllyel
történhet.
A
2005.
évi
Mikrocenzus
felvétel
alapján
megállapítható, hogy a 15 évesnél idősebb népességből legalább nyolc általánost 90,1% végzett a megyében, a régióban 89,2%, országosan 91,6%. A 18 évesnél idősebb korosztályból – folyamatos növekedés mellett – legalább érettségivel rendelkezik Nógrád megyében 34,8%, ez a régióban 37,5%, országosan pedig 42,6%. A 25 évesnél idősebb korcsoportból egyetemi vagy főiskolai végzettsége van a megyében 9,6%-nak, a régióban 10,8%-nak, országosan pedig 14,7%-nak.
20
A megye képzettségi szintje az országostól és a régió képzettségi szintjétől is, a nyolc általánost végzettek kivételével, elmarad. Az oktatás terén nagy hátrány, hogy a megye területén nincs önálló felsőoktatási intézmény, de két felsőfokú intézménynek (a Pénzügyi és Számviteli Főiskolának 1972-től és a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemnek 1996-tól) működik Salgótarjánban kihelyezett tagozata. [20]
3.4
Nógrád megye gazdasági adottságai, jellemzői
3.4.1. Ipar A megye gazdaságában az ipar döntő jelentőségű. A tradicionálisan korszerűtlen, nehézipar-túlsúlyos iparszerkezete a XIX. században alakult ki, amikor a térségben feltárt barnaszén vagyonra építve megjelentek az első ágazatok. "Húzó ágazatként" a kohászat, a gépipar, illetve a szilikát alapanyagú termékek gyártása - az üveg- és kerámiaipar - fejlődött ki. Néhány termék - autóbuszszélvédőüvegek, tűzhelyek, acélhuzalok, csempék - gyártásában a megye vállalatai az országos termelés meghatározó részét képviselik. Ismertek a megye kézi festésű és csiszolt üvegárúi, vegyipari szűrőberendezései, az itt gyártott elektromos kábelek, cső- és fabútorok. A megye gyárai a tervgazdálkodásos rendszerben stabil piaccal rendelkeztek, a rendszerváltás óta azonban válságba kerültek. A hosszú ideig meghatározó barnaszénbányászat a kitermelés költségeinek növekedése miatt visszafejlődött, majd teljesen megszűnt. A korábban meghatározó alapanyaggyártás a magas energia költségek és a hazai illetve külföldi igények visszaesése miatt ma már csak nyomokban található meg. A kilencvenes évek folyamán az ipar a megye gazdaságán belül sokat vesztett súlyából, mindezek ellenére még mindig meghatározó ágazat maradt a megyében. [29] 3.4.2. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés szempontjából a megye természeti adottságai domborzati viszonya, talaj- és vízbázis szerkezete - kedvezőtlenebb az országos
21
átlagnál. Kevés a gazdaságosan művelhető szántó, magas az erdőművelés aránya. A megyének 40,3 százaléka erdő, amely az ország erdeinek 18 százalékát teszi ki, ez a magas arány a fakitermelésre és annak továbbhasznosítására ad lehetőséget.. A mezőgazdaságban a bogyós-gyümölcs, valamint a gyógy- és drognövények termesztésének van nagy hagyománya. A kedvezőtlen adottságok ellenére kedvező terméseredmények érhetőek el a napraforgó, burgonya és kenyérgabona esetében. A természeti adottságokra, a hagyományokkal rendelkező termelési kultúrákra építve a mezőgazdaság jó befektetési lehetőségeket kínál. Fejlesztésre várnak a hűtőház-kapacitások, kialakításra kerülhetnek a korszerű élelmiszeripari feldolgozóüzemek, fafeldolgozó kapacitások. [20] 3.4.3. Idegenforgalom Bár a megye területén 16 múzeum látogatható (pl. a Salgótarjáni Földalatti Bányamúzeum, az ipolytarnóci 20 millió éves őslénytani leleteket bemutató kiállítás) továbbá Szlovákia közelsége, valamint a világörökség részeként nyilvántartott, az eredeti palóc építészetet és környezetet bemutató ó-falu, Hollókő is a megyében található, az idegenforgalom mégsem járul hozzá számottevően a megye jövedelmezőségéhez. [20]
3.5
Gazdálkodási szerkezet
A regisztrált vállalkozások száma a megyében 2002-től folyamatosan emelkedett, 2007-re számuk meghaladta a 16 ezret. Ezen belül Nógrád megyében 2002-ben 152 külföldi érdekeltségű gazdálkodó szervezet működött, amely évről évre a vizsgált időszakban fokozatosan csökkent 2007-ben pedig már csak 128 volt, ez csaknem 16 %-os csökkenést jelent.. Ez a tendencia figyelhető meg az egész országban is a külföldi érdekeltségű cégek számát tekintve, országos szinten 26.797–ről 24.787-re csökkent az említett vállalatok száma, de országos szinten ez a csökkenés nem éri el a 8%-ot sem. Viszont ugyanebben az időszakban a külföldi érdekeltségű vállalatok összes tőkéje növekedett csaknem 40%-kal 39.853 millió Ft-ról 55.653 millió Ft-ra a megyében, a külföldi érdekeltségű vállalati tőke mennyiség országos szinten viszont majdnem megduplázódott, 8.663.400 millióról 15.574.100 millióra. [26]
22
A külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásainak nagy része az iparban, valamint a kereskedelem-szállítás terén valósult meg. A megyében megvalósult összes beruházás közel harmada volt külföldi érdekeltségű. A betelepülő külföldi vállalkozások a kilencvenes évek elején a foglalkoztatás legdinamikusabb szereplőivé váltak. Napjainkra ez a dinamika viszont megtorpant. [20] 3. Táblázat: Jelentősebb befektetők Nógrád megyében Foglalkoztatottak száma (fő) 2007
1991
FHP-Motors (Bercel)
500
Knaus-Szon (Rétság)
250
Silco-Inox (Bátonyterenye)
40
Viessmann (Bátonyterenye)
170
Hammer-Hungária
230
1994
német
TDK (Rétság)
300
1995
japán
EGLO (Pásztó)
700
Topline 95 (Pásztó)
60
SIC Hungary (Pásztó)
42
Parat Automotive(Szügy)
160
Pirelli (Balassagyarmat) (MKM)
220
Spektíva 2000 Rétság)
180
belga
Delphi-Calsonic (Balassagyarmat)
450
amerikai
Pfleiderer (Salgótarján)
160
Sinia (Salgótarján)
110
belga
Tredegar (Rétság)
70
amerikai
EURO-CANDLE (Szécsény)
560
Ten Cate Enbi (Rétság)
170
holland
90
amerikai
Mitsuba (Salgótarján)
110
japán
PCC AFT (Rétság)
170
SOLE Hungária (Pásztó)
250
olasz
Zollner (Szügy)
500
német
Gibbs (Rétság)
holland német
1992
olasz német
1996
osztrák német
1997
belga német
1998
1999
2000
2001
olasz
német
dán
amerikai
Forrás: Saját szerkesztés; Nógrád Megye Önkormányzata, Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány adatai alapján
23
3.6
Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete
Nógrád megye foglalkoztatási helyzete kedvezőtlenebb az országosnál. A KSH 2007.évi adatai szerint a gazdaságilag aktív népesség kb. 2 %-kal csökkent a megyében 2002. évhez képest. Az inaktívak száma a vizsgált időszakon belül a 2004-2005. évi emelkedést leszámítva, folyamatosan csökkent és így 2007-re 4 %-kal kevesebb a 2002. évihez képest. A regisztrált álláskeresők létszáma 2002-től 2006-ig folyamatosan emelkedett, de 2007-ben 100 fővel csökkent. A folyamatos emelkedés oka volt a sorkatonaság eltörlése, a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése, a külföldi munkavállalók megjelenése és a különféle regisztrációhoz kötött támogatási formák kihasználása. [26]
4. Táblázat: Foglalkoztatás és a gazdaságilag aktív népesség száma Nógrád megyében Megnevezés
2002 2003 2004 2005 2006 2007
Gazdaságilag aktív népesség, ezer fő Gazdaságilag inaktív népesség, ezer fő Foglalkoztatottak száma, ezer fő Munkanélküliek száma, ezer fő Munkanélküliségi ráta,% Foglalkoztatási ráta, % Aktivitási arány, %
85,1 82,9 78,2 6,9 8,1 46,5 50,7
87,5 79,8 80,7 6,8 7,8 48,2 52,3
82,1 84,4 74,4 7,7 9,4 44,7 49,3
81,1 84,2 73,4 7,7 9,5 44,8 49,2
83,8 80,2 74,9 8.9 10,6 43,5 49,4
83,5 79,6 75,6 7,9 9,5 46,4 51,5
Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés, 15-74 évesek
24
5. ábra: A népesség munkaerő piaci eloszlása Nógrád megyében, 2002-2007 A népesség munkaerőpiaci eloszlása Nógrád megyében
2007
2006
Munkanélküliek
2005
Foglalkoztatottak Gazdaságilag nem aktívak 2004
Gazdaságilag aktívak
2003
2002 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100 (ezer fő)
Forrás: Saját szerkesztés; KSH
Az országos adatoknál említett alacsony foglalkoztatási ráta a legfeljebb általános iskolát végzettek körében Nógrád megyében, és kiváltképp az északmagyarországi régióban is megfigyelhető, de a foglalkoztatási adatok, sajnos, ebben a régióban a legalacsonyabbak, csak 21,2 % a legfeljebb általános iskolát végzettek foglalkoztatási rátája, (az országos 27,6 %-kal szemben), a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek foglalkoztatási helyzete ennél jóval kedvezőbb:62,7 % (országosan 69,2 %), még az egyéb középiskolát végzettektől is kedvezőbb, akik esetében a foglalkoztatási arány 57,5% (országosan 61,6%), és végül a főiskolát, egyetemet végzettek foglalkoztatási helyzete, ahogy Európa más országaiban, Magyarországon és egyéb térségekben is megfigyelhető, 80% százalék feletti a KSH 2006-os legutolsó adatai alapján. [26] Az alacsony iskolai végzettségűek között nemcsak a foglalkoztatási ráta alacsony, hanem ezzel egyidejűleg a munkanélküliek között magas a piacképes szakképzettséggel vagy semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezők aránya, amely tovább nehezíti az elhelyezkedési lehetőségeiket A megyei foglalkoztatási nehézségekre nyújt részben megoldást az ingázás, amely a foglalkoztatottak közel 40%-át érinti a megyében átlagosan, de a pásztói és
25
szécsényi térségekben a foglalkoztatottak több mint fele, a rétsági kistérségben a munkavállalók közel 60%-a ingázik naponta. [17]
3.6.1 Pályakezdő fiatalok Annak ellenére, hogy a fiatalok adják az álláskeresők legmobilabb rétegét, elhelyezkedésük a megyében nehéz. A munkáltatók nem szívesen foglalkoztatják őket, arra hivatkozva, hogy nincs tapasztalatuk, ismereteik hézagosak, bár fogékonyságukat, taníthatóságukat elismerik. A munkaerő-piaci helyzetet erősen befolyásolja az iskolai és szakmai végzettségen túl az életkor. Mint hazánkban az EU országaiban is jellemző, hogy az idősebb és a legfiatalabb korosztály foglalkoztatási rátái messze elmaradnak az átlagos adatoktól. Ezen korosztályokra jellemző leginkább az, hogy nagyon nehéz megtartani illetve, megalapozni a munkaerő-piaci pozíciókat. Ezen belül is nehezebb a helyzete az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező hátrányos helyzetű fiataloknak, nekik még kevesebb esélyük van a társadalomba történő integrálódásra. Az alacsony iskolázottság több esetben kacsolódik össze halmozottan hátrányos helyzetű egyéb csoportokkal, pl. a roma fiatalok, a gyermekvédelemi gondoskodás rendszeréből – nagykorúság miatt – kikerülő fiatalok, ők többnyire alacsony iskolai végzettségűek, informatikai és idegen nyelvismerettel sem rendelkeznek, emiatt nagyon behatároltak az élet és munkaerő-piaci esélyeik. [19] 5. Táblázat: A pályakezdő munkanélküliek/álláskeresők száma, év végén (fő) Megnevezés
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Nógrád megye
930
1039
1178
1445
1403
1609
Forrás:NMMK adatai alapján saját szerkesztés
A táblázatból egyértelműen látszik, hogy a pályakezdő munkanélküliek száma szinte folyamatosan emelkedik a megyében, ezért kiemelten fontos, hogy ezek a fiatalok segítséget kapjanak az elhelyezkedésben.
26
Az említett időszakban száz álláskeresőből általában 9-11 pályakezdő volt. A pályakezdők közül a legnagyobb arányt közel 50 %-ot az alacsony iskolai végzettségűek
képviselik
a
megyében,
a
szakmunkások
17-18%,
a
szakközépiskolában érettségit szerzők 14-15%, a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 11-12%, technikusok 4-5%, a diplomások aránya pedig csupán 3-4% az összes pályakezdőn belül. [19]
3.6.2. Betöltetlen álláshelyek Nem támogatott új álláshelyek száma 346 volt 2007. decemberében Nógrád megyében. A hazai munkaerőpiac kínálati és keresleti oldalának különbözőségeit mutatja az állástalanok és betöltetlen álláshelyek számának alakulása, egymáshoz való viszonya. 2007-ben Nógrád megyében, az előző évhez képest csökkent a betöltetlen álláshelyek száma. 2007. év elején az előző év azonos időszakához képest radikálisan, szinte 30%-kal kevesebb (765) betöltetlen állás volt, mint 2006. év elején (1091), és év végére bár emelkedett a betöltetlen állások száma (956-ra), mégsem érte el az egy évvel korábbit (1047). Az elhelyezkedési lehetőségek – az egy betöltetlen álláshelyre jutó munkanélküliek számával mérve – a megyében igen kedvezőtlenek. Országosan 2007. év végén kb. 10 álláskereső jutott egy betöltetlen álláshelyre. Az egyes régiók mutatói rendkívül széles határok között mozognak. Például 2005-ben a legelőnyösebb helyzetben lévő közép-magyarországi régióban egy betölthető álláshelyre 3 munkanélküli jutott, szemben a magas munkanélküliséggel küzdő észak-magyarországi régióval, ahol 26 állástalan volt számítható egy felkínált üres álláshelyre. A régión belül pedig Nógrád megyében 15 regisztrált munkanélküli és ezek közül kb. 8 álláskereső jutott egy betöltetlen álláshelyre. Ily módon számítva, az elhelyezkedési esélyek a régiók között nagyságrenddel térnek el. [3] 3.6.3. Tartós munkanélküliek jellemzői Az egy évnél hosszabb ideje regisztrált álláskeresők ismételt munkába állása igen nehéz a munkáltatók elzárkózása, a szakmai tapasztalatok leértékelődése, a gyakorlatból való kiesés, és a munkaviszonnyal együtt járó rendszeres életmód
27
fellazulása miatt. Általában ez a csoport csak támogatott formában talál munkát, ahol a támogatás ideje alatt a tartós munkanélküli visszaszokik a munkavégzés ritmusára, ezáltal hosszabb távon megmarad a munkaerőpiacon. 2007 decemberi ÁFSZ adatokat figyelembe véve a 365 nap nyilvántartást meghaladó regisztrált munkanélküliek aránya megyei szinten meghaladta a 37%-ot az összes megyei regisztrált álláskeresők számán belül. [19] 6. Táblázat: Nógrád megyében a regisztrált és a tartós munkanélküliek száma 2002,2007 2002
2007
Összes regisztrált munkanélküli, fő
13.065
16.398
Ebből tartós munkanélküli, fő
6.244
6.227
Forrás: NMMK adatai alapján saját szerkesztés
A táblázatból egyfajta javuló tendencia tűnik ki. Bár a regisztrált munkanélküliek száma emelkedett a megyében, a tartós munkanélküliek száma mégsem emelkedett ezzel arányosan, sőt a létszámot illetően csökkent. Sajnos valószínű, hogy csak a munkaügyi hivatal regisztrációjából kerültek ki és nem tényleges csökkenést jelent a fenti adatok változása. [19]
3.6.4. A munkaerő-piacon hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő eszközök A munkaerő-piacon hátrányos helyzetűek közé azokat soroljuk, akiknek a munkavilágába való beilleszkedése különböző okok miatt nehezebb, mint másoknak és ezért helyzetük több figyelmet, munkához segítésük külön támogatásokat igényel. Tekintve, hogy a gondok hasonló okokra vezethetők vissza, a legtöbb országban és Magyarországon is a pályakezdő fiatalok, az idősebbek, a nők, a fogyatékkal élők és az etnikai kisebbséghez tartozók jelentik ezeket a csoportokat. Ők az átlagra szabott eszközökkel nem kezelhetők, nem helyezhetők munkába, mert lehet, hogy már hosszú ideje munkát keresnek, és a munkáltatók úgy vélik, hogy aktivitásuk csökken, szakmai tapasztalataik nem pótolják elavult ismereteiket, vagy mert megváltozott munkaképességűek,
28
különleges munkakörnyezetet igényelnek, esetleg fiatal koruk miatt még nincs munkatapasztalatuk. [27] Az ő munkába segítésük különféle támogatási programok segítségével történik. Az 1991. évi IV. törvény, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, rendelkezik. A törvényi szabályozást a 90-es évek elején bekövetkezett fordulat és a gazdasági válság kiváltotta munkanélküliség megjelenése és növekedése tette szükségessé. [23] Az új törvényi szabályozás igyekezett követni a munkaerőpiac módosulását oly módon, hogy mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára garanciákat biztosított a szerkezetváltás következtében szükségessé váló létszámleépítések lebonyolításában, a munkavállalók számára pedig arra, hogy munkanélkülivé válásuk esetén megfelelő segítséget kapjanak az újrakezdéshez.[10] A foglalkoztatási törvény mellett más törvények (szja,tao,eho) is nyújtanak olyan járulék- és adókedvezményeket, amelyek álláskereső és más hátrányos helyzetű vagy megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához és képzéséhez kapcsolódnak. Emellett 2005. novemberétől – a később részletesebben bemutatásra kerülő Start-kártyához kapcsolódva – a Munkaerőpiaci Alapból normatív járulékkedvezményhez is hozzá lehet jutni. [4]
A törvény rendelkezik a különféle foglalkoztatáspolitikai eszközökről, amelyek a munkaügyi szervezet eszközeit jelentik a munkanélküliség megelőzésében és kezelésében. Az ún. aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök esetében a munkaügyi szervezet az adott munkaerő-piaci probléma és a rendelkezésre álló anyagi erőforrások ismeretében dönti el, hogy a kérelmezőt támogatásban részesíti–e, vagy sem, vagyis a támogatás tekintetében a szervezetnek mérlegelési jogköre van. Ide tartozik a képzések elősegítése, a munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése, a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások, a közhasznú foglalkoztatás támogatása, a munkahelyteremtés támogatása, a részmunkaidő foglalkoztatás támogatása, a munkahelymegőrzés támogatása, a korengedményes nyugdíj átvállalása.
29
Ez a támogatási rendszer az évek során több nagyobb változáson ment keresztül. Egyes támogatások megszűntek, mint például a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása, mindazonáltal új támogatási formák is megjelentek. Az évek során nyilvánvalóvá vált az is, hogy a munkanélküliek egyes speciális rétegei tekintetében speciális támogatási szabályokra is szükség van, mint például a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása, vagy a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének támogatása. Az új, jelenleg is alkalmazható aktív foglakoztatás politikai eszközök közé került be a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása (az AM könyvvel rendelkező álláskereső esetében), a mobilitási támogatások – mely a munkába járás terheinek csökkentése érdekében a helyközi utazás támogatását, a csoportos személyszállítás támogatását, a lakhatási hozzájárulás megtérítését és a munkaerőtoborzás támogatását jelenti. [4]
7. Táblázat: Az aktív eszközökben részt vevők megoszlása 2001-2006 év átlagában Képzés-
Közhasznú
Bértámo-
Vállalkozói
Pályakezdő
Egyéb
ben
foglalkoz-
gatásban
támoga-
támoga-
támoga-
tásban
tásban
tásban
tatásban
részesülők aránya az aktív eszközökkel támogatottak összességén belül Nógrád
17,4
30,0
22,0
3,2
10,3
17,1
27,5
31,5
19,3
3,6
7,4
10,7
megye Országosan
Forrás: Munkaerőpiaci Tükör
A fenti táblázatból látszik, hogy míg a bértámogatásnak és a pályakezdők támogatásának Nógrád megyében az országos átlagtól nagyobb szerepet szánnak a munkaerő-piaci feszültségek oldásában, addig a képzésre sokkal kevesebb jut itt, ahol jelentős a kereslethiány. Főként, ha figyelembe vesszük, hogy néhány más megyében, ahol viszonylag jó munkaerő-piaci helyzet alakult ki, mint például Komárom-Esztergom (34,8%), Zala (41,6%) és Vas megyében (52,9 %) a képzések támogatása a Nógrád megyeinek többszöröse. Ennek oka, hogy kereslet
30
hiányában a képzés öncélúvá is válhat, tehát inkább ott alkalmazzák, ahol a munkaerő
szükséglet
foglalkoztathatóságának
igényli
ezt.
javítása,
Ennek
ellenére
elhelyezkedési
a
munkanélküliek
esélyének
növelése
szempontjából ez az egyik legfontosabb aktív munkaerő-piaci eszköz. A képzésbe kerülők kiválasztásánál elsősorban azokat a munkanélkülieket vonták be a képzésekbe, akik korábbi tanulmányaik alapján könnyebben képezhetők, és várhatóan nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni a képzés befejezése után. [4]
A
passzív
foglalkoztatás-politikai
eszközök
közé
tartoztak
2005-ig
a
munkanélküli járadék, az előnyugdíj, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, a pályakezdők munkanélküli segélye, a költségtérítés. 2005. november 1-jétől a munkanélküli ellátás rendszere gyökeresen átalakult. Ekkortól már nem beszélhetünk munkanélküli státusról, mivel a munkanélküli ellátásokat többféle álláskeresési támogatás váltotta fel. Ezzel a jogalkotó célja az volt, hogy ezekből csak az álláskeresők részesüljenek. Azok, akik amellett, hogy (újból) el akarnak helyezkedni, s ezért maguk is aktívan részt vesznek a munkahely keresésében, szorosan együttműködnek a munkaügyi központtal, s elfogadják a számukra megfelelő állásajánlatot. Az egyén aktív munkakeresése a támogatásra való jogosultságának alapvető feltétele. [4] Passzív foglalkoztatás politikai eszközök közé tartozik 2005-től: az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, a vállalkozói járadék. Érdemes még megemlíteni a preventív foglalkoztatás politikai eszközöket, melyek az álláshoz-jutás elősegítéséhez szükséges képzettség és szakmai felkészültség terén segítik az álláskeresőket, így hatékonyabban meg tudnak felelni a munkaerőpiac igényeinek. Ilyen preventív foglalkoztatás politikai eszközök: képzések
elősegítése,
munkaerő-piaci
szolgáltatások
(munkaerő-piaci
és
foglalkozási információ nyújtása, munkaerő-piaci tanácsadás, munkaközvetítés. [4] A Munkaügyi központ támogatásán kívüli lehetőségek közül az Adóhivatalnál kiváltható Start kártya is a munkaerő-piaci elhelyezkedést segíti.
31
Az
eredetileg
2005
októberében
a
pályakezdő
munkanélküli
fiatalok
elhelyezkedésének elősegítésére megalkotott Start kártyát országszerte már több mint 55 ezren igényelték. 2007 júliusától már nem csak pályakezdők, hanem a GYES, GYED megszűnése után, vagy a gyermek 1 éves kora után GYES mellett munkát vállalni kívánó kismamák a Start Plussz, a minimum 1 évig regisztrált álláskeresők, az 50 év felettiek és az alacsony iskolai végzettségűek a Start Extra kártyát válthatják ki az APEH-nál, ezáltal a Start kártyával rendelkező dolgozókat foglalkoztató
munkáltatók
2
éven
keresztül
részesülnek
járulékfizetési
kedvezményben, így az 1950 Ft-os tételes egészségügyi hozzájárulás és az első év során a közterhek 25%-át, majd a 2. évben a közterhek 15%-át nem kell a munkáltatónak lerónia. Így Start, Start Plussz vagy Start Extra kártyával foglalkoztató cégek az említett kártyával rendelkező munkavállalókra évente több százezres járulékkedvezményt kapnak. 8. Táblázat: A 2005. október 01. és 2007. augusztus 08. közötti START - kártya igénylések mutatói
START-kártya Összesen 1. 2. 3.
Igényelt kártyák Elutasított kártyaigénylések Kiadott kártyák
62.229 920 60.056
Felsőfokú végzettséggel 18.512 461 17.668
Forrás: Forrás: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Megyei adatok nem találhatóak a START –kártyáról, továbbá a két új program közelmúltban történt indulása következtében még nem állnak rendelkezésre releváns adatok a kártya-kiváltás és az annak segítségével történő elhelyezkedés tekintetében, azonban a START-program tapasztalatai alapján a szakemberek joggal bíznak e két program sikerességében is. [4]
32
6. ábra: Munkanélküliség Nógrád megyében; 2004-2007
(ezer fő)
Munkanélküliség Nógrád megyében 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2004
2005
2006
2007
Munkanélküliek
Álláskeresési járadékban részesültek
Rendszeres szociális segélyben részesültek
Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközben résztvevők
Forrás: Saját szerkesztés, KSH
3.7
Nógrád megye az EU csatlakozás tükrében:
7. ábra: Nógrád megye és a szomszéd szlovákiai járások
Forrás: hu.wikipedia.org
33
Nógrád megye északi területe egy kulturális, néprajzi és gazdasági egységet alkotott korábban, és ez az EU csatlakozás után ismét kézzelfogható közelségbe került, Dél-Szlovákia magyar-lakta területeivel. Ezt a homogén területet szabta ketté a XX. század nagy részében, az amúgy sekély, mesterséges államhatárt alkotó Ipoly folyó. A határ két oldalán elterülő területek közel hasonlóan rossz gazdasági helyzettel indultak neki az Európai Uniós tagságnak. Az elmúlt század elején a közlekedési útvonalak tudatos kettészelése mindkét oldalon nagymértékben hozzájárult a gazdasági lemaradáshoz. A területek távol estek a Nyugat-Európába irányuló autópályáktól, a korábban egy egységet alkotó vasútvonaluk kapcsolata a minimális szintet is alig érte el (kivétel a 2-es út környezete). A kedvezőtlen infrastrukturális helyzet kevésbé volt vonzó a befektetni szándékozó külföldi tőke számára, amelynek hiánya rányomta bélyegét a lakosság vásárlóerejére. Ez megakadályozta a vállalkozások fejlődését is. Budapesttől a szlovák határ felé egyenes arányban csökkent a gazdasági, munkaerő-piaci lehetőségek száma. Az Európai Bizottság már egy ideje felismerte, hogy a határ menti régiók fejlődése jelent kulcsot az egységes Európához, de a régebbi (fejlettebb) tagállamokban is csak a folyamat töredékét sikerült megvalósítani. Az újonnan csatlakozottak körében sajnos történelmi akadályokkal is szembe kell nézni. A Dél-szlovákiai területek gazdasági fejlődése gyakran áldozatul esik a nemzeti szlovák politikának. „A magyarországi politikai szándék nem elég erős ahhoz, hogy érdemben befolyásolja a szlovákiai út- és vasútépítési terveket a térség érdekében.” [13] A tervezett szlovákiai gyorsforgalmi utak párhuzamosan haladnának az országhatárral kelet-nyugat irányban, a magyarok-lakta régiótól északabbra, kisszámú lecsatlakozással Magyarország felé.
34
8. ábra: Szlovákia úthálózata
Forrás: Slovenská Správa Ciest
3.7.1 Nógrád megye és Szlovákia gazdasági, társadalmi kapcsolatai Az Európai Unió bővítése kapcsán állami, önkormányzati és civil szervezetek egyaránt megkezdték az együttműködési lehetőségek feltérképezését. Megindult a személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése. Gyakori példa, hogy a magyarországi kiskereskedő Szlovákiából szerzi be az alapvető élelmiszereket, a magyar kisvállalkozó pedig a nyersanyagot (pl. olcsó faáru), berendezést (pl. a Nógrád
Megyei
Vállalkozásfejlesztési
Alapítvány
Mikrohitel
programja
segítségével). Jelentős számú Nógrád megyei kisvállalkozás tette át székhelyét, telephelyét Szlovákiába a kedvezőbb adózási feltételek miatt. (A Phare Magyarország-Szlovákia Nagyprojekt Alap támogatásával, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hetenként kihelyezett tanácsadást tartott Salgótarjánban és Losoncon a helyi vállalkozóknak a másik ország adózási, jogi minőségbiztosítási és marketing ügyeiben. [30] Ezek alapján a határ menti területek, eddig állóvíznek számító, munkaerő-piaca megmozdulni látszik.
Az olcsóbb, képzett, a magyarnál sokkal mobilabb
szlovákiai magyar dolgozókat szervezetten szállítják a határhoz közeli ipari parkok (Balassagyarmat, Rétság) üzemeibe.
Több szlovákiai munkavállaló
35
dolgozik az egészségügyben, illetve jelentős a számuk a vendéglátóiparban is. A szervezetség magasabb szintű hiánya azonban sok esetben gátat szab ezeknek a kezdeményezéseknek.
A
határ
két
oldalán
fekvő
települések
közötti
menetrendszerű autóbuszjáratok hiánya, a vasúti pályák néhol csupán pár kilométeres összekötésének hiánya nagymértékben akadályozza a gazdasági integritás kialakulását (Vác-Drégelypalánk-Ipolyság vasútvonal). Lassan a határ menti városok visszaszerzik korábbi befolyásukat az őket körülvevő térségekben Az Uniós támogatások lehetőséget adnak új hidak építésére, valamint a meglévők felújítására az Ipoly folyón, ami többek közt elősegíti az egyes nagyvárosok megközelíthetőségét a szlovák oldalról, ami által a városi ingatlanok értéke emelkedik. A magyar városok és települések iskoláiba egyre nagyobb számban iratkoznak be a magyar anyanyelvű szlovákiai tanulók. Amíg a szlovákiai iskolákba, a nyelvi akadályok miatt magyar tanuló szinte egy sem. (Ahogy lényegesen kevesebb a magyar munkavállaló Szlovákiában az alacsonyabb kereseti lehetőségek miatt.) A magyar általános iskola elvégzésénél azonban problémát jelent, hogy a szlovák alapiskola kilenc osztályos. Ennek ellenére nem hivatalos felmérések alapján csak Balassagyarmaton száznál több a szlovákiai illetőségű tanuló. (Hivatalosan 39 ilyen van.) A 2006-ra Rétságra tervezett, de még meg nem valósult nappali tagozatos gimnáziumnál már tudatosan számoltak a magyar nyelvű szlovák tanulókkal. A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola kihelyezett felsőfokú szakképzésén 6 szlovákiai magyar tanuló volt. Szécsény a megépülő Ipoly-híd kapcsán a határ túloldalán lévő Szécsénykovácsiból számít több tanulóra. A szlovák szakmunkásképzés gyorsabban igazodik a környékre települt ipar igényeihez, mint a hasonló profilú nógrádi iskolák. Ennek következtében a szlovákiai tanulók, az iskolapadból kikerülve az adott régióhoz kötődő szakképzett munkaerővel tudják ellátni a piacot akár a határnak ezen az oldalán is. A két régió együttműködése a Schengeni határnyitás következtében teljesedhet ki igazán. A szabadon átjárható uniós belső határok mellett fekvő megyékben, köztük Nógrád megyében is, a gazdaság erősödésére számítanak a szakemberek, és ezt várják a helyi lakosok is. Azonban úgy gondolják, hogy ez nem jelent
36
nagyobb számú munkaerő áramlást az Unióba lépést követően kialakult mértékhez képest. Becsó Zsolt, Nógrád Megye Önkormányzatának elnöke az MTI-nek úgy fogalmazott: "A mi ügyességünkön is múlik, hogy gazdasági értelemben hogyan fogunk élni a lehetőséggel." [32] Elmondása alapján Nógrád megye és a szlovákiai Besztercebánya megye közösen pályáznak uniós forrásokra. Ennek keretében kidolgoztak egy 2013-ig szóló akciótervet, mely alapvetően a két megye közös infrasruktúrális fejlesztéséről szól. Az Ipoly hidak újjáépítése, csatlakozás az észak-déli transzeurópai folyosóhoz.). A két megye szakemberei egyetértenek abban, hogy a térség gazdasági fejlődése az átjárhatóságon alapszik. Az uniós források kiaknázása legjobban akkor valósulhat meg, ha a szlovákiai és a magyar fél közösen pályázik egy –egy projektre, vagy a külön-külön elnyert támogatásokat közös cél elérésére, összehangoltan fordítják. Konkrét megállapodások: Pösténypuszta és Pető, Ráróspuszta és Tőrincs (2005 10.18), Ipolyvar és Őrhalom közötti híd építése. Salgótarján- M3-as autópálya közötti gyorsítósáv kialakítása, Salgótarjánt elkerülő út építése, Szécsény, Ipolytarnóc közútfejlesztése.
3.7.2 Nógrád megyei pályázatok: 2006-ban az Operatív Programokon keresztül megítélt támogatások megyei átlagának csupán a 34%-át kapta (7 milliárd 391,47 millió forint). 2005-ben Nógrád megyében volt a legalacsonyabb a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataira beadott projektek száma, összesen 320. Az összes elnyert támogatást figyelembe véve Nógrád a 19 megye között a tízedik helyen áll. A támogatások 58%-a közlekedés fejlesztési tervekre irányul. A magyar –szlovák üzleti kapcsolatok, országos szinten kiemelkedőek és széles skálát foglalnak magukban (áru – és szolgáltatás kereskedelem, tőkekapcsolatok, regionális együttműködés). Az egy főre vetített árucsere-forgalom volumene többszöröse a kelet európai országokénak, a magyar-szlovák árucsere forgalom átlagot meghaladó mértékkel növekszik. A működőtőke-kihelyezés ezen a
37
területen a legnagyobb. Azonban jellemzően ez a lendület elkerüli Nógrád megyét, nagy része a szintén Szlovákiával határos Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében realizálódik. [13] 3.7.3 Külföldi munkavállalók Nógrád megyében A határnyitás következtében a két régió munkaerő piaca összekapcsolódik. Ezért a stabil
egyensúlyi
állapot
fenntartásához
nélkülözhetetlen
a
két
régió
munkaerőpiaci információnak cseréje, a szoros, határon átnyúló együttműködés a munkaügyi központok között. Már az uniós csatlakozást megelőző években is történtek jelentős változások a Nógrád megyei munkaerő-piacon. Például a korábbi fellendülést eredményező, a Rétsági Ipari Parkba legelsőként települt TDK áthelyezte termelésének nagy részét Romániába. De a helyben vagy a közeli balassagyarmati ipari parkban megjelenő új vállalatok ellensúlyozták a problémát, ennek köszönhetően még mindig Rétság van a legkedvezőbb helyzetben a megye határ menti kistérségei közül. A szlovákiai Munka- és Családkutató Intézet becslése szerint a munkanélküliséget egyes járásokban jelentősen csökkentette az a tény, hogy Szlovákia tagja lett az EU-nak, és Magyarországon több tízezren találtak maguknak munkát a határ menti régiókban. [30] A munkaerő-piaci helyzet értékelésénél nem hagyható figyelmen kívül, azoknak a külföldieknek a száma, akiket munkavállalási engedéllyel foglalkoztatnak a megyében működő gazdálkodó szervezetek. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában szereplő külföldi munkavállalók száma a 90-es évek második felétől kezdve folyamatosan nőtt. Az ÁFSZ adatbázisában azok szerepelnek, akik az érvényes rendelkezések szerint munkavállalási engedélyt kötelesek kiváltani. A három jelentős külföldi állampolgárságú munkavállalói csoport közül (román, szlovák, ukrán) Nógrád megyében a szlovák állampolgárságúak munkavállalása jellemző. A szlovák munkavállalók aránya 2007. június 30-án országos szinten 27,5% volt az összes külföldi munkavállaló közül, amely 17067 érvényes regisztrálást jelent, a Magyarországon regisztrált szlovák állampolgárok kb. 4%-a keresett munkát Nógrád megyében, ennek többszöröse kb. tízszerese realizálódott
38
Komárom-Esztergom megyében. Az alacsonyabb munkanélküliségi ráta, a több külföldi tulajdonú, nagy létszámot foglalkoztató cég vonzása itt is lemérhető, nem beszélve az elérhető, Nógrád megyéhez képest jóval magasabb bérekről, amelynél többet csak Pest megyében vagy Budapesten lehetne elérni. Ám a szlovák munkaerő jó részének fontos szempont az esztergomi, tatabányai és komáromi nagyobb termelő üzemek közelsége a határ menti szlovák településekhez, amelyek ingázással is könnyen megközelíthetőek [24]
A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ jelentése szerint 2005 végén Nógrád megyében összesen 699 fő külföldi állampolgárt foglalkoztatta, 88 fővel, azaz 14,4%-kal többet, mint egy évvel korábban. Érvényes munkavállalási engedéllyel 166 fő rendelkezett, további 526 fő foglalkoztatása regisztráció alapján történt, 7 főt zöldkártyával alkalmaztak. A foglalkoztatott külföldiek között a szlovák állampolgárok aránya a legjelentősebb. Nógrád megyében 2005. december végén 521 fő szlovák munkaerőt foglalkoztattak, többségüket a rétsági és a Balassagyarmat körzeti nagyobb munkáltatóknál. A gazdasági ág szerint a következő munkakörökben alkalmaztak külföldi munkaerőt: feldolgozóipar, mezőgazdaság, építőipar, kereskedelem, egészségügy. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ megkérdezte a munkáltatókat a külföldi munkavállalók felvételének kritériumairól. Eszerint a hiányszakmákban, a nyelvtudást igénylő területeken, és speciális elvárásokat kielégítő munkahelyeken alkalmaznak külföldieket. Emellett a szakmai jártasság és gyakorlat is szempont. Szlovákiában
a
munkavállalók
havi
1000
korona
útiköltség-térítésben
részesülnek. A munkavállalók főleg a 2-es út mentén fekvő üzemekbe járnak át, a Rétsági Ipari Parkba, Vác környéki üzemekbe, és Gödre, a Samsung gyárba. [19] A mezőgazdasági idénymunkára érkező feketemunkások számáról természetesen nincs adat. Szakértők becslése szerint azonban kb. 20% körüli lehet a rejtett gazdaság aránya. [12]
39
Ugyanakkor
a
munkaügyi
szakemberek
figyelmeztetnek:
a
szlovák
állampolgárságú munkavállalók számának esetleges növekedése lehetséges, hogy csupán a feketemunka „kifehéredésének” a jele, nem pedig a tényleges növekedésé. A rétsági Munkaügyi Központban mintegy 400 szlovákiai vendégmunkásról tudnak. Ezek nem sértik a helyi munkavállalók érdekeit, mivel a helyiek által be nem töltött állásokban dolgoznak. [13] Viszonylag új jelenség, hogy a szlovákiai munkaerőt nem közvetlenül alkalmazzák a vállalatok, hanem munkaerő-kölcsönzőkön keresztül. Munkaerő piaci szempontból a schengeni övezethez való csatlakozás Nógrád megyét, úgy mint a többi uniós belső határrá átalakult országhatár mentén elhelyezkedő megyét, kiemelten érinti. Az unión belüli határ nem igényel határőrizetet, és ennek következtében nagyszámú határőr kénytelen volt szervezett átcsoportosítás keretében ugyan, de szükségből a rendőrség keretein belül munkát vállalni. Az, hogy egyenlőre nem jelentek meg nagy létszámban a munkaerő piacon, még nem biztosíték arra, hogy néhány éven belül nem vállnak-e meg a rendőrségtől, jelentős munkaerő kínálatot eredményezve. A két régió kapcsolatának elmélyítéséhez hozzájárulnak az egészségügy területén született közös megállapodások is. Melynek kapcsán nem csak a Nógrád megyében hiányszakmaként jelentkező álláshelyeket töltik be szlovákiai munkavállalók, hanem mindkét fél állampolgárai jogosulttá váltak a közös határszakasz mentén lévő egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. A megye gazdaságából 2-2,5%-ban részesülő vendéglátás és turizmus piaci szereplői szintén a közös területfejlesztésben látják a felemelkedés útját. A Nógrád megyei fejlesztési tervekben már a határ túloldalán található természeti és kulturális értékek közös kiaknázásával terveznek. (Például a Szécsényi kistérséghez kapcsolódó, eddig Hollókőre és Ipolytarnócra épülő turisztikai elképzelésekben már előkelő helyet kap az alsó-sztregovai meleg vizű fürdő is. Ahogyan Drégelypalánk esetében a Dudince-i gyógyfürdő.) Ennek egyik
40
alapfeltétele a közös inrastruktúra fejlesztés. A szakemberek a falusi turizmust csupán jövedelemkiegészítő lehetőségként értékelik. [13]
3.8
Nógrád megye fejlesztési lehetőségei
Az eddigi helyzetfelmérést egy a megyére, majd a hat kistérségre vonatkozó SWOT analízissel egészítem ki. Ez az elemzés felvázolja azokat az előnyöket és hátrányokat, amelyek a megye és a kistérségek jelenlegi helyzetéből következnek, valamint bemutatja azokat a külső lehetőségeket és veszélyeket, amelyekkel számolni kell a jövőben és a megye, illetve a kistérségek munkaerő-piacát érintik. A kistérségek külön is szerepelnek a bemutatásban, bár több tekintetben azonos problémákkal küzdenek, mégis nagy eltérések figyelhetők meg az egyes térségek fejlődésében, lehetőségeiben. Nem lehet ezért egységes Nógrád megyéről beszélni, hiszen a megye minden kistérségében más és más helyi adottságokat figyelhetünk meg. Nógrád megye Erősségek
Gyengeségek
1. A demográfiai helyzet kedvezőtlen, 1. A megye déli és nyugati része Pest nő az idősek és csökken a fiatalok megyéhez, illetve a Budapesti aránya. agglomerációhoz közel helyezkedik el. 2. A népesség gazdasági aktivitása 2. Észak-Déli nemzetközi tranzit alacsony, folyamatosan nő az útvonalak haladnak a megyén eltartottak aránya. keresztül. 3. A munkanélküliség aránya az országos átlagnál jóval magasabb. 3. Települések műszaki infrastrukturális ellátottsága megfelelő. 4. A cigány lakosság népességen belüli aránya meghaladja az országos 4. A regisztrált gazdasági szervezetek átlagot, iskolázottsági mutatójuk alacsony, így elhelyezkedési esélyük száma folyamatosan nő. csekély. 5. Javult a vállalkozói készség. 5. Az ipari szerkezetátalakítás nem 6. Ipari parkok működnek fejeződött be. Balassagyarmaton, Bátonyterenyén,
41
Rétságon, Salgótarjánban. 7. Több multinacionális cég települt a megyébe, új munkakultúra valósult meg. 8. A ipari szerkezetátalakulás részben megtörtént. 9. Az agrárgazdaságban nőtt a gyümölcsösök termőterülete, bővült a tárolói-feldolgozói kapacitás. 10. A humánerőforrás állapota, az iskolázottsági mutató néhány kistérségben a megyei átlagot meghaladja. 11. Az utóbbi években javult az iskolázottsági szint. 12. Kialakult és stabilan működik az oktatási intézmény hálózat. 13. A BGF Salgótarjáni Intézetében folyó közgazdasági szakemberképzés színvonala országosan elismert. 14. Megalakult és megkezdte működését a megyei felsőoktatási konzorcium. 15. A szakmunkásképzés gyakorlati oktatási formának átalakulása elkezdődött.
6. A gazdálkodó szervezeteknél általános a tőkehiány, jellemző a körbetartozás. 7. A kis és középvállalkozások jelentős része értékesítési problémákkal küzd. 8. Alacsony a kutatással, fejlesztéssel foglalkozó szakemberek száma, és a ráfordítások összege. 9. A mezőgazdasági termőhelyi adottságok egyes térségekben különösen kedvezőtlenek. 10. Korszerű, piacképes szakmák hiányoznak a képzési szerkezetből, színvonalbeli problémákkal terhelt a szakképzés. 11. A szakképzési struktúra és a gazdálkodó szervezetek igényeinek összehangolása nem megfelelő. 12. A megyében hiányzik a műszaki felsőfokú képzés. 13. Alacsony a használható nyelvismerettel rendelkezők száma. 14. A megye érdekérvényesítő képessége nem elégséges. 15. A főbb közlekedési útvonalak a megye peremén helyezkednek el,a megye belső területeit nem megfelelő közlekedési viszonyok jellemzik. A vasúthálózat áteresztő képessége alacsony. A megye belső területeit rossz közlekedési viszonyok jellemzik. 16. A régió központtól való távolság nagy, az elérhetőség nem megfelelő. A megye foglalkoztatási szerkezetét jórészt a tradicionális gazdasági ágak határozzák meg.
42
Lehetőségek 1. Az ipari parkokban, infrastruktúrával ellátott iparterületeken újabb munkahelyteremtő beruházások valósulnak meg. 2. Erősödik a szociális gazdaság, a benne foglalkoztatottak száma nő. 3. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősödnek, a határ mindkét oldalán javul a foglalkoztatottság. 4. A határ túloldalán élők mind nagyobb arányban veszik igénybe Balassagyarmat, Salgótarján kistérségek szolgáltatási kínálatát.
Veszélyek 1. Újabb munkahelyteremtő beruházások nem vagy csak korlátozottan valósulnak meg. 2. Számottevően nem erősödik meg a szociális gazdaság, így az alágazat nem igényel új munkaerőt. 3. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok nem erősödnek, a határ mindkét oldalán továbbra is magas a munkanélküliség, ebből eredően a szlovákiai magyar ajkú munkavállalók nagy számban jelennek meg a nógrádi munkaerőpiacon.
5. Fejlődik az idegenforgalom, ami új munkahelyek létesítését eredményezi.
4. Megfelelő jövedelem hiányában a határ túloldalán élők csak szerény mértékben veszik igénybe a Balassagyarmati és Salgótarjáni kistérségek szolgáltatási kínálatát.
6. Az iskolarendszeren kívüli képzés jobban figyelembe veszi a munkaerőpiaci igényeket.
5. Az idegenforgalom stagnál, ezen a területen nem jelennek meg új munkahelyek.
7. A foglalkoztatók, és a szakképző intézetek közötti közvetlen információcsere eredményeként a szakképzési szerkezet jobban igazodik a kereslethez.
6. Az iskolarendszerű képzés nem igazodik eléggé a munkaerő-piaci igényekhez.
8. A megalakult felsőoktatási konzorcium eredményes tevékenysége nyomán javul a felsőfokú képzési kínálat. 9. A növekvő létszámú cigány fiatal szakképzését sikerül úgy megvalósítani, hogy képesek legyenek behozni szociális hátrányaikat és elkerülni a munkaerőpiacról való
7. A foglalkoztatók és a szakképző intézetek közötti információcsere továbbra sem megfelelő, ebből következően a szakképzési szerkezet nem követi a keresletet. 8. A szakképzési konzorcium tevékenysége csak szerény eredménnyel jár, illetve nem piacképes képzést folytat. 9.A felsőoktatás képzési szerkezete egyoldalú, így nem biztosított a
43
kiszorulásukat.
tudáscentrum létrejötte
10. A cigány fiatalokat nem sikerül 10. A meghirdetett pályázati tömegesen bevonni a szakképzésbe, lehetőségek kihasználásával, jól ebből eredően elhelyezkedési megválasztott támogatási formákkal esélyük nem javul, és ez a megye mérséklődik a munkanélküliség, nő egész társadalma részére egyre a foglalkoztatási szint. súlyosbodó problémát jelent. . 11. Infrastruktúrával ellátott területek 11. A pályázati lehetőségeket nem állnak kihasználatlanul, ahol sikerül megfelelően hasznosítani, barnamezős beruházások ebből eredően a munkanélküliség megvalósíthatók. mérséklésére nem tudnak hatást gyakorolni. 12. A megye demográfiai helyzete tovább romlik (népessége fogy, a korösszetétel romlik). 13. A tartósan alacsony bérszínvonal miatt a jó szakemberek elköltöznek a megyéből. 14. Az innováció mint termelőerő jelentőségét a cégek jelentős része nem ismeri fel, nem válik meghatározóvá a magas hozzáadott értéket termelő gazdaság. 15. A hagyományos iparágak hanyatlása folytatódik, korszerű innovatív iparágak nem lépnek a helyükre. 16. A tartós munkanélküliek feladják álláskeresési szándékukat, már nem is akarnak munkát vállalni, tartósan berendezkednek a munkanélküli életformára. 17. A közigazgatás regionális átszervezése során tömegesen szűnnek meg megyei hivatalok, illetve töredék létszámmal kirendeltségenként működnek tovább. Ezáltal kvalifikált munkaerők százai válnak munkanélkülivé.
44
18.Az Észak-Déli közlekedési tranzit irányok más országrészben alakulnak ki 19. A növekvő közúti áruszállítás egy része áttevődik az amúgy is gyenge minőségű alsóbbrendű közutakra. Balassagyarmati kistérség Erősségek 1. A kistérség vándorlási egyenlege pozitív. 2. A ipari szerkezetátalakulás részben megtörtént.
Gyengeségek 1. Közlekedési infrastruktúra - út, vasút – ellátottság gyenge, áteresztő képessége kicsi. 2. Az ipari szerkezetátalakítás nem fejeződött be.
3. Ipari park működik a térségben. 4. Több multinacionális cég települt le a térségbe, új munkakultúra valósult meg. 5. Az agrárgazdaságban nőtt a gyümölcsösök termőterülete, bővült a tárolói-feldolgozói kapacitás. 6. Népesség iskolázottsági mutatója a megyei átlag feletti. 7 Kialakult és megfelelően működik az oktatási hálózat
3. A gazdálkodó szervezeteknél általános a tőkehiány, jellemző a körbetartozás. 4. A kis- és középvállalkozások értékesítési problémákkal küzdenek. 5. Korszerű piacképes szakmák hiányoznak a képzési szerkezetből. 6. A szakképzési struktúra és a gazdálkodó szervezetek igényeinek összehangolása nem megfelelő.
8. Szakképző intézményekkel és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzést folytató szervezetekkel való ellátottság megfelelő. 9. Megalakult és megkezdte működését a megyei felsőoktatási konzorcium. 10. A települések műszaki infrastrukturális ellátottsága megfelelő.
45
Lehetőségek
Veszélyek
1. A határon átnyúló gazdasági 1. A határ túloldalán élők mind kapcsolatok nem erősödnek, a nagyobb arányban veszik igénybe munkanélküliség továbbra is a kistérség szolgáltatásait. magas, ezért a szlovákiai magyar ajkú munkavállalók nagy számban 2. A foglalkoztatók, és a szakképző jelennek meg a térség intézetek közötti közvetlen munkaerőpiacán. információcsere eredményeként a szakképzési szerkezet jobban 2. Megfelelő jövedelem hiányában a igazodik a kereslethez. határ túloldalán élők csak szerény mértékben veszik igénybe a térség 3. A megalakult felsőoktatási szolgáltatásait. konzorcium eredményes tevékenysége nyomán javul a 3. A szakképzés nem igazodik a felsőfokú képzési kínálat. munkaerőpiaci igényekhez. 4. A pályázati lehetőségek 4 A felsőoktatási konzorcium kihasználásával, jól tevékenysége csak szerény megválasztott támogatási eredménnyel jár, illetve nem formákkal a mérsékelődik a piacképes képzést folytat. munkanélküliség. 5. A tartósan alacsony bérszínvonal miatt a piacképes szakemberek elköltöznek a térségből. 6. A hagyományos ágazatok hanyatlása folytatódik, korszerű innovatív iparágak nem lépnek a helyükre. 7. Az innováció, mint termelőerő jelentőségét a gazdálkodók nagy része nem ismeri fel, nem válik meghatározóvá a magas hozzáadott értéket termelő gazdaság. 8. A pályázati lehetőségeket nem sikerül megfelelően kihasználni, ebből eredően a munkanélküliség mérséklésére nem tudnak hatást gyakorolni. 9. A közigazgatás átszervezése során megyei hivatalok szűnnek meg, illetve töredék létszámmal
46
kirendeltségenként működnek tovább. Kvalifikált munkaerő válik feleslegessé. 10. Magas a kényszervállalkozásnak minősülő (0-1 fő alkalmazott, 1-4 millió Ft árbevétel) vállalkozások száma. Bátonyterenyei kistérség Erősségek
Gyengeségek
1. Észak-Déli nemzetközi tranzit 1. A demográfia helyzet kedvezőtlen. útvonal halad a térségen keresztül. 2. A népesség gazdasági aktivitása 2. Ipari park működik a térségben. alacsony, folyamatosan nő az eltartottak aránya. 3. A ipari szerkezetátalakulás részben megtörtént. 3. Az iskolázottsági mutató a megyei átlagnál rosszabb. 4. Kialakult és stabilan működik az oktatási intézmény hálózat. 4. A cigány lakosság népességen belüli aránya meghaladja az országos 5. A szakmunkásképzés gyakorlati átlagot, iskolázottsági mutatójuk oktatási formáinak átalakulása alacsony, így elhelyezkedési elkezdődött. esélyük csekély. 6. A települések műszaki infrastrukturális ellátottsága megfelelő. 7. Változatos természeti adottságok, a felszín jelentős részét borító erdők, védett területek
5 A munkanélküliség aránya a megyei átlagnál jóval magasabb. 6. Az ipari szerkezetátalakítás nem fejeződött be. 7. A gazdálkodó szervezeteknél általános a tőkehiány, jellemző a körbetartozás. 8. A kis- és középvállalkozások értékesítési gondokkal küzdenek. 9. A mezőgazdaság termőhelyi adottságok kedvezőtlenek. 10. A szakképzési struktúra és a gazdálkodó szervezetek igényeinek összehangolása nem megfelelő.
47
11. Korszerű piacképes szakmák hiányoznak a képzési szerkezetből. 12. A vállalkozások száma alacsony. 10. A munkavállalók nagy része ingázásra kényszerül. Lehetőségek 1. Nagyszámban vannak infrastruktúrával ellátott felhagyott ipartelepek, ahol újabb munkahelyteremtő beruházások valósulhatnak meg. 2. Az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzés jobban figyelembe veszi a munkaerőpiaci igényeket. 3. A foglalkoztatók, és a szakképző intézetek közötti közvetlen információcsere eredményeként a szakképzési szerkezet jobban igazodik a kereslethez. 4. A növekvő létszámú cigány fiatal szakképzését sikerül úgy megvalósítani, hogy képesek legyenek behozni szociális hátrányaikat és elkerülni a munkaerőpiacról való kiszorulásukat. 5. A pályázati lehetőségek kihasználásával, jól megválasztott támogatási formákkal mérséklődik a munkanélküliség. 6. Az inaktív munkaképes lakosság meglévő szakmai tapasztalatainak felfrissítése, majd kihasználása.
Veszélyek 1. A térség népessége fogy, korösszetétele romlik. 2. Nagy az elvándorlás a térségből. 2. A tartósan alacsony bérszínvonal miatt a piacképes szakemberek elköltöznek a térségből. 3. A hagyományos iparágak hanyatlása folytatódik, korszerű innovatív iparágak nem lépnek a helyükre. 4. Az iskolarendszeren kívüli képzés még nem igazodik elegendő mértékben a munkaerő-piaci igényekhez. 5. A foglalkoztatók és a szakképző intézetek közötti információcsere továbbra sem megfelelő, ebből következően a szakképzési szerkezet nem követi a keresletet. 6. A cigány fiatalokat tömegesen nem sikerül bevonni a szakképzésbe, elhelyezkedési lehetőségük nem javul, a térségben a szociális problémák elmélyülnek. 7. A tartós munkanélküliek feladják álláskeresési szándékukat, már nem is akarnak munkát vállalni, tartósan berendezkednek a munkanélküli életformára.
48
8. A pályázati lehetőségeket nem sikerül megfelelően hasznosítani, így a munkanélküliség mérséklésére nem tudnak hatást gyakorolni. Pásztói kistérség Erősségek
Gyengeségek
1. Előnyös földrajzi elhelyezkedés, Pest megye, és autópálya közelség.
1. A térség iskolázottsági mutatója a megyei átlag alatti.
2. Változatos természeti adottságok, a felszín jelentős részét borító erdők, védett területek.
2. A cigány lakosság népességen belüli aránya meghaladja az országos átlagot, iskolázottsági mutatójuk alacsony, így elhelyezkedési esélyük csekély.
3. Észak-Déli nemzetközi tranzit útvonal halad a térségen keresztül. 4. Az ipari szerkezetátalakítás részben megtörtént. 5. Az agrárgazdaságban nőtt a gyümölcsösök termőterülete, bővült a tárolói-feldolgozói kapacitás. 6. A megyei átlagnál alacsonyabb arányú a munkanélküliség. 7. A települések műszaki infrastrukturális ellátottsága megfelelő. Lehetőségek
3. Az ipari szerkezetátalakítás nem fejeződött be. 4. A gazdálkodó szervezeteknél általános a tőkehiány, jellemző a körbetartozás. 5. A kis és középvállalkozások jelentős része értékesítési problémával küzd.. 6. Korszerű piacképes szakmák hiányoznak a képzési szerkezetből, kicsi a szakképzési kínálat.
Veszélyek
1. Fejlődik az idegenforgalom, ami új munkahelyek létesítését eredményezi.
1. Újabb munkahelyteremtő beruházások nem, vagy csak korlátozottan valósulnak meg.
2. A foglalkoztatók és a szakképző intézetek közötti közvetlen információcsere eredményeként a szakképzési szerkezet jobban igazodik a kereslethez.
2. Az idegenforgalom stagnál, ezen a területen új munkahelyek nem létesülnek. 3. A tartósan alacsony bérszínvonal
49
3. A növekvő létszámú cigány fiatal szakképzését sikerül úgy megvalósítani, hogy képesek legyenek behozni szociális hátrányaikat és elkerülni a munkaerőpiacról való kiszorulásukat. 4. A pályázati lehetőségek kihasználásával, jól megválasztott támogatási formákkal mérséklődik a munkanélküliség.
miatt a piacképes szakemberek elköltöznek a térségből. 4. A hagyományos iparágak hanyatlása folytatódik, korszerű innovatív iparágak nem lépnek a helyükre. 5. Az innováció, mint termelőerő jelentőségét a cégek nagy része nem ismeri fel, nem válik meghatározóvá a magas hozzáadott értéket termelő gazdaság. 6. A pályázati lehetőségeket nem sikerül megfelelően hasznosítani, ebből eredően a foglalkoztatottság növelésére nincs érdemben hatásuk.
5. Kedvező földrajzi helyzet, jó közlekedési kapcsolatok.
Rétsági kistérség Erősségek 1. Pozitív vándorlási egyenleg. 1. A térség közel van Pest megyéhez, illetve a Budapesti agglomerációhoz. 2. Észak-Déli nemzetközi tranzit útvonal halad a térségen keresztül. 3. Ipari park működik a térségben. 4. Több multinacionális cég települt a térségbe, új munkakultúra valósult meg. A társas vállalkozások száma a megyei átlagnál jobban gyarapodott.
Gyengeségek 1. A kis- és középvállalkozások jelentős része értékesítési problémával küzd. 2. A gazdálkodó szervezeteknél általános a tőkehiány, jellemző a körbetartozás. 3. Nincs iskolarendszerű szakképzés a térségben. 4. A régió és megyeközponttól való távolság nagy, a közlekedési problémák miatt az elérhetőség nehézkes.
5. A ipari szerkezetátalakulás részben megtörtént. 6. Az agrárgazdaságban nőtt a gyümölcsösök termőterülete,
50
bővült a tárolói-feldolgozói kapacitás. 7. A megyei átlagnál alacsonyabb arányú a munkanélküliség. 8. A települések műszaki infrastrukturális ellátottsága megfelelő. Lehetőségek
Veszélyek
1. Az ipari parkban újabb munkahelyteremtő beruházás valósulhat meg. 2. Előnyös földrajzi helyzet, Budapest, Pest megye közelsége. 3. Szlovákia közelsége lehetővé teszi a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kialakítását és bővítését. 4. Változatos természeti adottságok, a felszín jelentős részét erdők borítják, Dunakanyar közelsége. 5. A pályázati lehetőségek kihasználásával, jól megválasztott támogatási formákkal mérséklődik a munkanélküliség.
1. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok nem erősödnek, továbbra is magas a munkanélküliség, ebből eredően a szlovákiai magyar ajkú munkavállalók nagy számban jelennek meg a térség munkaerőpiacán. 2. A külföldi tulajdonú szervezetek foglalkoztatási szerkezete hátrányos, főleg betanított munkát végeznek. 3. A működő gazdálkodó szervezetek nem szándékoznak bővíteni erőforrásaikat. 4. A pályázati lehetőségeket nem sikerül megfelelően hasznosítani, ebből eredően a foglalkoztatottságra nem gyakorolnak érdemi hatást. 5. A munkanélküliség relatíve alacsony, de fokozatosan növekvő arányú.
Salgótarjáni kistérség Erősségek
Gyengeségek
1. Észak-Déli nemzetközi tranzit 1. A népesség gazdasági aktivitása útvonal halad a térségen keresztül. kicsi.
51
2. A vállalkozások száma gyarapodott.
2. Nagy az elvándorlás a térségből
3. A ipari szerkezetátalakulás részben megtörtént.
2. A munkanélküliség aránya a megyei átlag feletti.
4. Ipari park működik Salgótarjánban.
3. A cigány lakosság népességen belüli aránya meghaladja az országos átlagot, iskolázottsági mutatójuk alacsony, így elhelyezkedési esélyük csekély.
5. Több multinacionális cég települt le, új munkakultúrát meghonosítva. 6. A nagy létszámot foglalkoztató gazdálkodó szervezetek koncentráltan helyezkednek el.
4. A vállalkozások túlnyomó része mikró vállalkozás.
7. Képző intézmények hálózata kiépült és működik.
5. Az ipari szerkezetátalakítás nem fejeződött be.
6. A vállalkozások egy része 8. Iskolarendszeren kívüli képzést értékesítési nehézségekkel küzd. folytató szervezetek száma magas. 9. A BGF salgótarjáni intézetében folyó közgazdasági szakember képzés színvonala országosan elismert.
7. A gazdálkodó szervezeteknél általános a tőkehiány, jellemző a körbetartozás.
10. Felsőfokú képzést folytató intézmények kihelyezett tagozatai működnek
8. Alacsony a kutatással, fejlesztéssel foglalkozó szakemberek száma és a ráfordítások összege.
11. Megalakult és megkezdte működését a megyei felsőoktatási konzorcium.
9. A mezőgazdasági termőhelyi adottságok kedvezőtlenek.
12. Települések műszaki infrastrukturális ellátottsága megfelelő.
Lehetőségek 1. Szlovákia közelsége lehetőséget teremt a gazdálkodói és kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére, bővítésére. 2. A határ túloldalán élők mind nagyobb arányban veszik igénybe a kistérség szolgáltatásait.
10. A fontosabb szállítási vonalak – út, vasút – kis áteresztő képességűek. 11. Korszerű, piacképes szakmák hiányoznak a képzési szerkezetből
Veszélyek 1. A térség demográfiai helyzete tovább romlik. 2. A tartósan alacsony bérszínvonal miatt a piacképes szakemberek elköltöznek a térségből. 3. A hagyományos ágazatok hanyatlása
52
3. A megalakult felsőoktatási konzorcium eredményes tevékenysége nyomán javul a felsőfokú képzési kínálat. 4. A foglalkoztatók és a szakképző intézetek közötti közvetlen információcsere eredményeként a szakképzési szerkezet jobban igazodik a kereslethez. 5. A növekvő létszámú cigány fiatal szakképzését sikerül úgy megvalósítani, hogy képesek legyenek behozni szociális hátrányaikat és elkerülni a munkaerőpiacról való kiszorulásukat. 6. Infrastruktúrával ellátott területek állnak kihasználatlanul, ahol barnamezős beruházásként új munkahelyek létesíthetők. 7. A meghirdetett pályázati lehetőségek kihasználásával, jól megválasztott támogatási formákkal mérséklődik a munkanélküliség.
folytatódik, korszerű innovatív iparágak nem lépnek a helyükre. 4. Az innováció, mint termelőerő jelentőségét a gazdálkodók nagy része nem ismeri fel, nem válik meghatározóvá a magas hozzáadott értéket termelő gazdaság. 5. A szomszédos Szlovák terület rossz munkaerőpiaci helyzetű, az átáramló munkavállalók a térség munkaerőpiaci helyzetét ronthatják. 6. Megfelelő jövedelem hiányában a határ túloldalán élők csak szerény mértékben veszik igénybe a kistérség szolgáltatásait. 7. A tartós munkanélküliek feladják álláskeresési szándékukat, már nem is akarnak munkát vállalni, tartósan berendezkednek a munkanélküli életformára. 8. A felsőoktatási konzorcium tevékenysége csak szerény eredménnyel jár, illetve nem piacképes képzést folytat. 9. A közigazgatás átszervezése során megyei hivatalok szűnnek meg, illetve töredék létszámmal kirendeltségenként működnek tovább. Kvalifikált munkaerő válik feleslegessé. 10. A pályázati lehetőségeket nem sikerül megfelelően kihasználni, ebből eredően a munkanélküliség mérséklésére nem tudnak hatást gyakorolni. 11. Az Észak-Déli közlekedési tranzit irányok más országrészben alakulnak ki.
53
Szécsényi kistérség Erősségek 1. Kedvező demográfiai folyamatok. Fiatal korosztály magasabb arányú, mint a megyei átlag. 2. Az agrárgazdaságban nőtt a gyümölcsösök termőterülete, bővült a tárolói-feldolgozói kapacitás.
Gyengeségek 1. A munkanélküliség aránya a megyei átlagnál jóval magasabb. 2. A képzettségi szint a megyei átlag alatti.
3. Változatos természeti adottságok, idegenforgalmi nevezetességek.
3. A cigány lakosság népességen belüli aránya meghaladja az országos átlagot, iskolázottsági mutatójuk alacsony, így elhelyezkedési esélyük csekély.
4.A települések műszaki infrastrukturális ellátottsága megfelelő.
4 A gazdálkodó szervezeteknél általános a tőke hiány, jellemző a körbetartozás. 5. A kis- és középvállalkozások értékesítési gondokkal küzdenek. 6. Korszerű piacképes szakmák hiányoznak a képzési szerkezetből. 7. A szakképzési struktúra és a gazdálkodó szervezetek igényeinek összehangolása nem megfelelő.
Lehetőségek
Veszélyek
1. Fejlődik az idegenforgalom, ami új munkahelyek létesítését eredményezi.
1. Újabb munkahelyteremtő beruházások nem, vagy csak korlátozottan valósulnak meg.
2. Az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzés jobban figyelembe veszi a munkaerőpiaci igényeket.
2. Az idegenforgalom stagnál, ezen a területen új munkahelyek nem jelentkeznek.
3. A foglalkoztatók és szakképző intézetek közötti közvetlen információcsere eredményeként a
3. Az iskolarendszeren kívüli képzés nem igazodik kellő mértékbena munkaerő-piaci igényekhez.
54
szakképzési szerkezet jobban igazodik a kereslethez 4. A növekvő létszámú cigány fiatal szakképzését sikerül úgy megvalósítani, hogy képesek legyenek behozni szociális hátrányaikat és elkerülni a munkaerőpiacról való kiszorulásukat. 5. A pályázati lehetőségek kihasználásával, jól megválasztott támogatási formákkal mérsékelődik a munkanélküliség.
4. A foglalkoztatók és a szakképzési intézetek közötti információcsere továbbra sem megfelelő, ebből következően a szakképzési szerkezet nem követi a keresletet. 5. A hagyományos iparágak hanyatlása folytatódik, korszerű innovatív iparágak nem lépnek a helyükre, a foglalkoztatás csökken. 6. A pályázati lehetőségeket nem sikerül megfelelően hasznosítani, ebből eredően a munkanélküliség mérséklésére hatást nem tudnak gyakorolni.
Forrás: NMMK jelentései alapján saját szerkesztés
4. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE BEMUTATÁSA 4.1
Komárom-Esztergom megye társadalmi, földrajzi jellemzői
Komárom-Esztergom megye az ország legkisebb területű megyéje (2265 km2), de népességét tekintve (319 000 fő) jelentősen megelőzi Nógrád megyét. A második legsűrűbben lakott megye (142 fő/ km2). Besorolás szerint a Közép-Dunántúli tervezési-statisztikai régióhoz tartozik. A megyében 76 közigazgatásilag önálló település található, ami csupán a fele a Nógrád-megyeinek. De ezek közül 11 városi ranggal rendelkezik. A lakosság 66%-a él városokban (210 000 fő). Ez annyit jelent, mintha Nógrád-megye teljes lakossága ebben a 11 városban élne. Az országban itt a legnagyobb az úgynevezett szocialista típusú lakótelepek aránya, közel 25%. ( Ez a szám még Budapesten is csak 22,6%.) A megyeszékhely Tatabánya 70.000 fő fölötti, Esztergom, Tata, Komárom, Oroszlány 19-30, 000 fő közötti és csak Bábolna 5000 fő alatti. A megye kistérségei: Dorog, Esztergom, Kisbér, Komárom, Oroszlány, Tatabánya, Tata.
55
Nógrád-megyéhez hasonlóan Komárom-Esztergom megye is az ország északi határvidékén fekszik, szintén Szlovákiával határos. A két megye a fővárostól közel azonos távolságra helyezkedik el. Földrajzi fekvését tekintve a megye helyzete kedvező. A Duna, mint lehetséges vízi útvonal a megye északi részének meghatározója, valamint keresztül halad rajta az M1-es autópálya és a BudapestHegyeshalom vasútvonalé is. A megye több ponton is kapcsolódik a Budapest – Székesfehérvár – Győr ipari háromszöghöz. 9. ábra: Komárom-Esztergom megye és a megye kistérségei
Forrás: hu.wikipedia.org
4.2
Komárom-Esztergom megye demográfiai jellemzői
A megye népesség számát az 1990-es évek óta mérsékelt, de folyamatos csökkenés jellemezte. Az ezredfordulótól azonban ez a tendencia megfordulni látszik. Habár a születések száma lassú csökkenést mutat, a halandósági mutatók az országos átlagnál kedvezőbbek, a népesség növekedés a megyébe vándorlás következménye. ( A megye lakónépesség száma +0,3 % körüli az elmúlt években, míg ez a szám az ország egészében -1,5 %.) Az egyes kistérségek között lényeges különbségek vannak. A természetes fogyás szempontjából a legrosszabb mutatókkal Kisbér és Tatabánya térsége rendelkezik. Míg Kisbér térségében tartós a népességfogyás (-1,6 %), a megyeszékhely térségében a 2001-es mélypont után a bevándorlás ismételt növekedésével ez egyre kedvezőbb képet mutat. A lakosság életkor szerinti összetételének alakulása az országos jellemzőkkel megegyező. A 15 éven aluliak száma csökken, a 65 éven felüliek aránya lassan növekszik. A 15-64 éves foglalkoztatható korosztály aránya lassan növekszik, az országos átlagnál magasabb százalékkal. [26]
56
10. ábra: Komárom-Esztergom megye népessége 2002-2007 Komárom-Esztergom megye népessége (fő)
2002
2003
2004
2005
2006
2007
(fő) 317 500
1 500
317 000
1 000
316 500 500
316 000
0
315 500 315 000
-500
314 500 -1 000
314 000
-1 500 Természetes szaporodás, illetve fogyás
313 500 Belföldi vándorlási különbözet
Lakónépesség
Forrás: Saját szerkesztés; KSH
4.3
Képzettségi szint Komárom-Esztergom megyében
A megye lakosságának képzetségi szintje az ország nyugati felének hasonló adataival nagyban megegyezik. Nógrád megyéhez képest a 15 évesnél idősebb népességből a legalább nyolc általánost végzettek aránya 4 %-kal magasabb. A középiskolai vagy felsőfokú végzetséggel rendelkezőkké pedig 2%-kal több, mint Nógrád megyében. A megyében 3 felsőoktatási intézmény működik. Az általános iskolai tanulók száma 2002 és 2006 között 3650 fővel, évről évre hasonló mértékkel csökkent. A szakiskolai tanulók száma 2002 és 2005 között 65 fővel növekedett, de 2006-ban 250 fővel csökkent, így visszaesett a 2001-es szintre. A közép és felső oktatásban résztvevők száma változó , de 2006-ban kb. 400 fővel volt több, mint 2002-ben. A megyében 24 db kutató- fejlesztő hely van ami majdnem az ötszöröse annak, ami Nógrád megyében van. A Modern Üzleti
57
Tudományok főiskoláján a műszaki képzés beindítása komoly előrelépés volt az ipart kiszolgáló műszaki értelmiség eddigi hiányának csökkentésére. [26]
4.4
Komárom-Esztergom megye gazdasági adottságai, jellemzői
A megye gazdasági, kereskedelmi adottságai mindig is igen kedvezőek voltak. A Kis-Alföldi területeken, a kedvező adottságok miatt jelentős mezőgazdaság alakult ki. A gabonafélék, és a kukorica termesztés az országos átlagnál jelentősebb helyet foglal el a megye életében. A mezőgazdaságra a nagyüzemi termelés jellemző, aminek fennmaradásában kiemelkedő, integráló szerep jutott a korábban országos szintre emelt bábolnai gazdaságnak, valamint a gyermelyi tésztagyárnak. Kiterjedt erdőségei jelentős erdő és vadgazdálkodás kialakítására adtak szerepet. Az 1950-es években erőteljesen kiépített szénbányászat, Nógrád megyéhez hasonlóan a rendszerváltás után visszafejlődött. Jelentős foglalkoztatási és szociális problémákat eredményezve. A szakképzett műszaki munkaerőre építve az 1990-es években több fémipari és könnyűipari multinacionális cég telepedett le, az újonnan kialakuló ipari parkokban (Esztergom, Komárom, Oroszlány, Tatabánya). Ezek mellett a megye iparának meghatározói még a komoly hagyományokkal rendelkező építőanyag- és papírgyártás, valamint a vegyipar. A turizmus minden ága fejlődést mutat, de elmondható, hogy még koránt sincs kiaknázva teljes mértékben. (Esztergom történelmi emlékei, a Dunakanyar természeti adottságai.) A megye a két nagy gazdasági központ, Budapest és Bécs összekötő útvonala mentén előnyösen tudja kihasználni földrajzi adottságait, valamint a nemzetiségi gyökerekre épülő német nyelvű kapcsolattartást. 2005-ben a megyében volt a legmagasabb az egy főre jutó GDP: 7,6 millió forint, ami az országos átlag 4,7szerese. [26]
4.4
Gazdálkodási szerkezet
Az országos statisztikák szerint 2002-ben 20637 működő vállalkozás volt a megyében, ami évi 1%-kal növekszik. Ennek 2,7 %-a volt külföldi érdekeltségű
58
(569 db). 2003-ban 65 új külföldi érdekeltségű vállalkozás jött létre, de 2005-re ez a szám visszaeset a 2002-est megközelítő szintre (597 db). De a hazai és a külföldi érdekeltségű cégek aránya 2005-ben is a korábbi értékhez közeli (2,8 %). A megye bruttó hazai terméke 2002-ben 493 771 M Ft, ami 2005-re 787 152 M Ft-ra emelkedett. Ez egy lakosra vetítve 2002-ben 1,561 M Ft, 2005-ben 2,498 M Ft volt. Az egy főre jutó GDP alapján felállított rangsorban az 1990-es évek 10. helyéről 2002-re az ötödik, 2005-re pedig a második helyre került. A gazdasági szervezetek beruházása a megyében 2006-ban 129 426 M Ft volt. 4,2 szer több, mint Nógrád megyében. Az ipar részaránya a GDP előállításában jóval magasabb az országos átlagnál. Ez elsősorban a gépipari multinacionális cégeknek köszönhető. A mezőgazdaság gyakorlati súlya a megye gazdaságában stagnálónak mondható. A 11 ipari parkba korábban betelepült multinacionális cég beszállítói igénye miatt egyre több kis- és középvállalkozás válik másod- vagy harmadkörös beszállítóvá. [26]
4.5
Komárom-Esztergom megye munkaerő-piaci helyzete
A 2007-es évre, a megyében 7%-kal nőtt a gazdaságilag aktívak száma (144 000 fő). A vizsgált öt évben a gazdaságilag inaktívak száma 11 %-kal csökkent. A foglalkoztatottak száma 2003-ban jelentősen megnőtt (5%-kal, 134 600 fő-re), amit az azt követő évben 2%-os visszaesés követett. 2007-ben csak 0,5%-kal volt magasabb ez a szám, mint 2003-ban.
59
11. ábra: : A népesség munkaerőpiaci eloszlása Komárom- Esztergom megyében, 2002-2007 A népesség munkaerőpiaci eloszlása Komárom-Esztergom megyében 2007
2006 Munkanélküliek Foglalkoztatottak
2005
Gazdaságilag nem aktívak Gazdaságilag aktívak
2004
2003
2002 0,0
20,0
40,0
60,0
80,0
100,0
120,0
140,0
160,0 (ezer fő)
Forrás: Saját szerkesztés; KSH
A munkanélküliek száma 2002-es 6000 főről 2007-re 8700-ra emelkedett, de 2005 -2006-ban kiugróan magas 10 800 fő volt. Az álláskeresési járadékban részesülők száma 2004-es 4241 főhöz képest 33%-kal, a rendszeres szociális segélyben részesültek száma 200-zal 19%-kal csökkent (ez a Nógrád-megyeinek csupán a 12%-a). Az aktív foglalkozáspolitikai eszközökben résztvevők száma: 12. ábra: Munkanélküliség Komárom-Esztergom megyében Munkanélküliség Komárom-esztergom megyében 12 10
(ezer fő)
8 6 4 2 0 2004
2005
2006
2007
Munkanélküliek
Álláskeresési járadékban részesültek
Rendszeres szociális segélyben részesültek
Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközben résztvevők
Forrás:Saját szerkesztés; KEMMK
60
2007-ben 1789 fő, ami megközelítőleg a kétszerese a 2006-os értéknek. Jelentős az egyes gazdasági ágak közötti kereseti különbség, a közigazgatásban dolgozók vezetik a sort (2006-ban 229 000 Ft), amit a vendéglátás területén dolgozók zárnak. A bruttó átlagkeresetek az országos átlagtól 8%-kal kevesebb (2002-ben 111 676 Ft, 2007-ben 167 280 Ft). A nagyrészt az iparból származó jövedelem fizetőképes keresletet jelent, ami kedvez a kereskedelmi és szolgáltató szektornak. A megyében a gyártó cégek túlsúlya miatt elsősorban a fizikai dolgozók, a betanított munkások, a technikusok és a mérnök végzettségűek keresettek. Emellett az építőiparban, a kereskedelemben és a vendéglátóiparban dolgozók találnak könnyen munkát. Mivel a megye a Szlovák határ mentén terül el, itt viszonylag több a külföldi munkavállaló – többnyire magyar nemzetiségű, szlovák állampolgár –, mint az ország középső részén. 2006-ban a megye foglalkoztatottjainak 8,3%-át külföldi, vélhetően szlovákiai munkavállalók adták (11 206 fő). Az arányok az egyes kistérségekben igen eltérőek. A komáromi és az Esztergomi Duna-hidak több ezer munkavállalónak biztosítanak lehetőséget a határhoz közeli területeken a munkavállalásra. (A Komáromi Ipari Parkban a 15 000 dolgozó 40%-a szlovák, míg a határtól távolabb eső településeken ez a szám 5% körülire mérséklődik.) [24]
61
5.
A két megye összehasonlítása, következtetések, Nógrád megye jövőképe
Ha összehasonlítjuk Komárom-Esztergom megyét Nógrád megyével, és megpróbáljuk kideríteni a fejlődési különbség okát, egy sor olyan ténnyel kell szembesülnünk, amely a földrajzi adottság és a település szerkezet miatt nem ültethető át egyik helyről a másikra, hanem adottságként szerepel. Ilyen az M1-es autópálya, a nyugati határhoz közelebb eső fekvés, a Duna, mint vízi közlekedési csatorna megléte, hogy több, nagyobb lélekszámú város található KomáromEsztergom megyében, de van néhány jellemző, amely nem ennyire kötött területileg, amely megfelelő, központi gazdaságpolitika alkalmazása esetén fellendítheti a fejletlenebb térség foglalkoztatási helyzetét. A legnagyobb kiugrás az oktatás munkaerő-piaci kereslet igényeihez történő alkalmazkodásával érhető el véleményem szerint. Több multinacionális cég évről évre ismétlődő problémája, hogy bizonyos szakmunkásokat, szakembereket (esztregályos, marós, ács, asztalos, gépészmérnök, villamosmérnök stb) nehezen talál a munkaerőpiacon, amelyek hiányszakmaként jelentkeznek olyankor is, mikor emelkedik a munkát nem találó álláskeresők száma. Tendenciaként jelentkezik mostanában, hogy az említett nagyobb cégek belső képzés révén jutnak bizonyos szakemberekhez, mert egyébként nem találnak megfelelő végzettségű munkaerőt a betöltendő munkahelyekre. A
Komárom-Esztergom
megyére
jellemző,
kiemeltebb
kutatás-fejlesztés
támogatása lenne szükséges Nógrád megyében is, és a felsőfokú mérnöki képzés terén is jó példával elöl járó Komárom-Esztergomot érdemes Nógrád megyének követni. Továbbá törekedni kellene arra, hogy minél kevesebben hagyják abba az általános iskola befejezése után tanulmányaikat, hogy a hátrányosabb helyzetűek is piacképes szakmák elsajátításával, nagyobb eséllyel tudjanak munkát és megélhetést találni. Egyfajta előre meneküléssel nem halat adni, hanem halászni megtanítani az erre rászoruló csoportokat.
62
A működő tőke számára átfogó, infrastrukturális fejlesztésekkel vonzóbbá kell tenni Nógrád megyét. A térségben lezajló dinamikus beruházásokkal, fejlett iparral, jó kooperációs lehetőséggel, kisebb bürokráciával, megfelelő szellemi tőkével, jó képzési lehetőségekkel, szakképzett, korszerű, a piac igényeihez igazodó tudással rendelkező foglalkoztatottakkal oda kell vonzani és ott kell tartani a beruházásokat. Vissza kell szorítani a szakértők által közel 20%-ra becsült rejtett gazdaságot. Ezáltal is a munkaügyi és adó szerveknek láthatatlan emberek kerülnének be a foglalkoztatottak körébe. Az ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztésével segíteni kell a vállalkozások letelepedési lehetőségeit. A megye idegenforgalmi lehetőségeinek bővítése, új attrakciók létrehozása, és ezzel egyidejűleg minőségi szálláshelyek és vendéglátóhelyek létesítése szintén munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő hatást fejthetne ki. A távmunka és a részidős foglalkoztatás segítésével olyan társadalmi rétegek bekapcsolása a foglalkoztatottak körébe, akik eddig ápolási, gyereknevelési, feladataik ellátása, fogyatékosságuk stb. miatt nem tudtak részt venni a teljes munkaidős, hagyományos típusú munkaerő-piacon. Erre a gazdasági és foglalkoztatási kiugrásra nemcsak Nógrád megyének, de az egész
országnak
nagy
szüksége
lenne,
de
ahhoz
átfogó,
központi
gazdaságpolitikára lenne szükség, amelyben fontos szerepet kell kapnia az élőmunkára jutó adók és járulékok csökkentésének, és szigorúbb ellenőrzéssel egyetemben kifehéredhetne az eddig rejtett gazdaság, hiszen 350 ezer emberről nem lehet tudni miből élnek. Bár a tendencia már elindult, hiszen az utóbbi 4-5 évben számuk mintegy 150 ezerrel csökkent. [35] Továbbá ne érje meg az embereknek a szociális juttatásokat választani a munkaviszony helyett, valamint az oktatás szerepének növelése, ezen belül pedig alapvető lenne a színvonalas szakmunkásképzésre helyezni a hangsúlyt, amely bár csak hosszú távon hozná meg az eredményt, de több európai ország is (pl.:
63
Írország, Finnország) gazdasági növekedését főként a jól képzett munkaerőnek köszönhette az alacsony adók mellett. [34] Közös politikai összefogással elérhető lehetne Magyarország gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet uniós elvárásokra történő emelése.
5.1
JÖVŐKÉP
A megye kistérségei között a gazdasági jellemzőkben és a foglalkoztatásban is jelentős különbségek vannak, amelyek eltérő beavatkozásokat igényelnek. Ezek következetes végrehajtása a gazdasági növekedés mellett biztosítják a területi kiegyenlítődést, a társadalmi különbségek mérséklését. A
szakképzés
vállalati,
kormányzati,
munkaügyi
szervek
közötti
összehangolásával versenyképesebb tudású munkaerő képzése. Nógrád megye gazdaságának célirányos módosításával, a hagyományos ágazatok átalakításával, a kis-és középvállalkozások dinamikus fejlesztésével az uniós támogatások
jobb
kihasználásával
a
megyei
munkanélküliségi
ráta
és
foglalkoztatás közelítse meg az országos átlagot. A fejlesztések és célirányos programok révén Nógrád megye egy dinamikusan fejlődő megye lesz, amely népessége növekvő aktivitása mellett biztos foglalkoztatási lehetőséget teremt lakosai számára.
64
ÖSSZEFOGLALÁS A dolgozat célja a Nógrád megyei munkanélküliség okainak és a foglalkoztatás jellemzőinek feltárása volt. A munkanélküliség okait tekintve sok egymással összefüggő tényezőt ismerhettünk meg. A legfontosabbak között vannak az infrastrukturális hiányosságok, ezen belül pedig az úthálózat hiányosságai, a kistérségek és központjaik elérhetőségében megmutatkozó különbség, ezáltal a nem megfelelő minőségű, és szerkezetű úthálózat következtében nehezebben települnek vállalkozások a megyébe. Meg kell említeni még az ipari szerkezet-átalakítás következtében
fellépő
munkahely
megszüntetéseket,
a
mezőgazdasági
szövetkezetek bezárásait, melyek bár nem az említett időszakban történtek, mégis ezek a bezárások a mai napig éreztetik hatásukat és igen komoly problémát jelentenek egy főként rurális gazdaságra berendezkedett térség lakosainak. A mezőgazdasági beállítódás a megye aprófalvas település szerkezetének is köszönhető, mely a nem koncentrált munkaerő, a gyorsforgalmi utak távolabbi fekvése, a megfelelően képzett, megfelelő létszámban rendelkezésre álló szakmunkások hiánya szintén nem jelentett vonzerőt a munkanélküliség helyzetét megoldó, elegendő számú nagyobb vállalkozások, befektetések számára. Budapest és Pest megye, vállalkozások szempontjából, frekventáltabb részei igazából csak Nógrád megye dél-nyugati részére fejtenek ki hatást, ott is inkább ingázásra késztetik a lakóhelyén elhelyezkedni nem tudó munkaerőt, és nem újabb vállalkozások alakulását segíti elő. Szlovákiával több közös beruházás is lendíthetne a két határos térség foglalkoztatási helyzetén, a hiányzó köz- és vasúti szakaszok uniós forrásból történő finanszírozása mindkét félnek komoly előnyökkel járnának.
65
Irodalomjegyzék [1]
Ékes Ildikó: Munkaerőpiaci kilátások, KSH, Statisztikai szemle, 85.évf. 4.szám
[2]
Ronald G. Ehrenberg – Robert Smith: Korszerű Munkagazdaságtan, Panem Kiadó Budapest, 2003
[3]
Kólyáné Sziráki Ágnes-Végh Lajosné: A gazdasági fejlődés regionális különbségei, KSH Területi statisztika, 10. évf. 1. szám, 2007. január
[4]
Frey Mária: Aktív munkaerőpiaci eszközök működésének értékelése 20012006 között és változásai 2007-ben, Munkaerőpiaci Tükör 2007. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest 2007. 135-171.p.
[5]
Németh Nándor: A fekvés és a szellemi tőke szerepe Magyarország regionális tagoltságában, ELTE Regionális Földrajzi Tanszék é.n., in rs1.szif.hu/~pmark/publikacio/Net/nemeth.doc
[6]
Fürstné Preier Erzsébet: Térségfejlesztés, regionalitás, térségi foglalkoztatás, Foglalkoztatáspolitika Comenius Kft, Pécs 2006. 97-109.p.
[7]
Fazekas Károly: Válság és prosperitás a munkaerőpiacon: A munkanélküliség regionális sajátosságai Magyarországon 1990-1996 között. 1997, Tér és Társadalom, 11/4. pp. 9-24.
[8]
Köllő János: A nem foglalkoztatottak összetétele az ezredfordulón, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, 2005/2
[9]
Rimányiné Somogyi Szilvia: Foglalkoztatás, Foglalkoztatáspolitika Comenius Kft, Pécs 2006. 7-27.p.
[10]
Tóthné Szikora Gizella: Munkaerő-piaci ismeretek (oktatási segédlet) Miskolc, 2002.
[11]
Selmeczy Iván: Diplomás pályakezdők és egyetemi, főiskolai karok vállalati szemszögből, 2007, GVI Kutatási Füzetek 2007/1
[12]
Belyó Pál: A rejtett gazdaság nagysága és jellemzői, Statisztikai szemle, 86. évf. 2.szám
[13]
Miró Kiss Ida: Újaranykor az Ipoly mentén 2007.október 24., in ujaranykor.wordpress.com
[14]
Erősödhet a magyar-szlovák határ menti vállalkozói együttműködés. Nógrád Megyei Hírlap 2006.02.24.
[15]
Mezei István A szlovák-magyar határ menti kapcsolatok jelentőségéről. In: Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek II. évf. 2005. 1. 3-22. p.
munkaerőpiac,
66
[16]
A távmunka lehetőségei, Kovács István Béla: az ICT fejlődésének hatása a fogyatékkal élők foglalkoztatására, MEOSZ konferencia 2004. március 26.
[17]
KSH Miskolci Igazgatósága Salgótarjáni képviselet: Nógrád megye társadalmi-gazdasági jellemzői, Salgótarján 2006.
[18]
Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht: Nógrád megye foglalkozási stratégiája. Összefoglaló elemzés. Összeállította: Szabó Kálmán é.n.
[19]
A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ szakmai beszámolói
[20]
Nógrád Megye Foglalkoztatási Stratégiája, Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht, Nógrád Megyei Munkaügyi Központ, Nógrád Megyei Gazdaságfejlesztési Kht, Készült a ROP-3.2.1.-2004-100001/31 számú szerződés keretében
[21]
Laki László : Foglalkoztatás és Unió, Politikatudományi szemle 2006. 4.szám, 109.p.
[22]
A rugalmas foglalkoztatás térnyerése az Európai Unióban Statisztikai Tükör, I.évf. 87.szám, 2007.nov. 28.
[23]
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
[24]
www.afsz.hu
[25]
www.nogradpaktum.com
[26]
www.ksh.hu, STADAT-táblák
[27]
Laky Teréz: Magyarországi Munkaerőpiac 2005, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, 2005, 6-130 pp. szmm.gov.hu/main.php?folderID=13315
[28]
hu.wikipedia.org
[29]
www.nograd.net/nmk/nograd/gazdasag
[30]
www.nkik.hu 2005.12.07.
[31]
www.apeh.hu
[32]
budapestinapilap.hu 2007.12.19
[33]
KSH Életszínvonal- és Munkaügy statisztikai főosztály: Munkaerő-piaci helyzetkép-2007, Statisztikai Tükör II évf. 7. szám, 2008.február 21.
[34]
Izsák Dániel: Sikerreceptek, Figyelő, 2008./15. szám - április 10.
67
[35]
Kis Miklós: Mindegy, mennyi a munkanélküliségi ráta, FigyelőNet, 2008. április 1. 7:00 In: www.fn.hu/vallalkozas/20080331/mindegy_mennyi_munkanelkulisegi_rata/
68
Ábrajegyzék 1. ábra: A 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája, 2007. II.negyedév............ 10 2. ábra: A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya.......................................... 16 3. ábra: Nógrád megye és a megye kistérségei ..................................................... 19 4. ábra: Nógrád megye népessége, 2002-2007...................................................... 20 5. ábra: A népesség munkaerő piaci eloszlása Nógrád megyében, 2002-2007 .... 25 6. ábra: Munkanélküliség Nógrád megyében; 2002-2007 .................................... 33 7. ábra: Nógrád megye és a szomszéd szlovákiai járások..................................... 33 9. ábra: Komárom-Esztergom megye és a megye kistérségei............................... 56 10. ábra: Komárom-Esztergom megye népessége 2002-2007.............................. 57 11. ábra: : A népesség munkaerőpiaci eloszlása Komárom- Esztergom megyében, 2002-2007 ............................................................................................................. 60 12. ábra: Munkanélküliség Komárom-Esztergom megyében............................... 60
Táblázatok jegyzéke 1. Táblázat: Foglalkoztatási ráta korcsoportonként1.sz táblázat........................... 11 2. Táblázat: A 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása Magyarországon 2002ben és 2007-ben (ezer főben) ................................................................................ 12 3. Táblázat: Jelentősebb befektetők Nógrád megyében........................................ 23 4. Táblázat: Foglalkoztatás és a gazdaságilag aktív népesség száma Nógrád megyében .............................................................................................................. 24 5. Táblázat: A pályakezdő munkanélküliek/álláskeresők száma, év végén (fő)... 26 6. Táblázat: Nógrád megyében a regisztrált és a tartós munkanélküliek száma 2002,2007.............................................................................................................. 28 7. Táblázat: Az aktív eszközökben részt vevők megoszlása 2001-2006 év átlagában ............................................................................................................... 30 8. Táblázat: A 2005. október 01. és 2007. augusztus 08. közötti START - kártya igénylések mutatói ................................................................................................ 32
69
