SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010 - 2015 I. Helyzetfeltárás

Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft. Sopron, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 4.

Tartalomjegyzék I. Helyzetfeltárás ............................................................................................................. 1 1. A program alapelvei és keretei .............................................................................................. 6 Varga Gábor

1.1 Előzmények .................................................................................................................................. 6 1.2 Alapelvek ...................................................................................................................................... 6 1.3 Tér- és időbeli lehatárolás ............................................................................................................. 8 1.4 A környezetvédelmi program kapcsolódásai és érvényre jutása ...................................................... 9 Szabó Katalin

1.4.1 A program érvényre jutásának lehetőségei ............................................................................. 9 1.4.2 A környezetvédelmi program kapcsolódásai általában ............................................................ 9

2. A környezet állapota............................................................................................................ 14 2.1 A környezet állapotát befolyásoló természeti tényezők számbavétele ........................................... 14 Dr. Berki Imre, Dr. Gribovszki Zoltán, Dr. Vig Péter

2.1.1 Sopron és környékének földrajzi helyzete............................................................................. 14 2.1.2 Természeti viszonyok: Az Alpok és a Pannon átmenete ....................................................... 14 2.1.3 Éghajlat............................................................................................................................... 14 2.1.4 Felszíni vizek ...................................................................................................................... 20 2.1.5 Felszín alatti vizek ............................................................................................................... 23 2.2 A környezet állapotát befolyásoló emberi tevékenységek és hatótényezők számbavétele.............. 24 2.2.1 Környezetbiztonság, környezet-egészségügy és intézményei ............................................... 24 Elekné Fodor Veronika, Pintérné Nagy Edit

2.2.1.1 A környezetbiztonság, és a környezetbiztonságért felelős szervek ................................... 24 2.2.1.2 Környezet-egészségügy és intézményei.......................................................................... 25 2.2.2 Környezettudatosság helyzete és intézményei ..................................................................... 28 2.2.2.1 A környezettudatosság ................................................................................................... 28 Vincze Mária

2.2.2.2 Fenntartható fogyasztás ................................................................................................. 29 Vincze Mária

2.2.2.3 Helyi értékvédelem és intézményei ................................................................................. 30 Pintérné Nagy Edit

2.2.2.4 Környezeti nevelés és oktatás helyzete ........................................................................... 30 2.2.2.5 Egyéb környezeti hatások ............................................................................................... 35 Vincze Mária

2.2.3 Lakossági környezethasználat ............................................................................................. 36 Elekné Fodor Veronika

2.2.3.1 Fényszennyezés ............................................................................................................ 37 2.2.4 Az önkormányzat környezetvédelmi irányítási rendszere és szabályozási módszere ............. 38 Szabó Katalin

2.2.4.1 Környezetvédelmi tervezés ............................................................................................. 38 2.2.5 Mezőgazdálkodás ............................................................................................................... 39 Dr. Bidló András, Bolodár-Varga Bernadett

2.2.5.1 Növénytermesztés: ......................................................................................................... 40 2.2.6 Ipari tevékenység ................................................................................................................ 42 Andrássy István

2.2.6.1 Az ipari tevékenység alakulása ....................................................................................... 42 2.2.6.2 Környezetre gyakorolt hatások ........................................................................................ 42 2.2.6.3 Ipari területek ................................................................................................................. 42 2.2.7 Közlekedés ......................................................................................................................... 43 Hámori Gábor

2.2.7.1 A jelen állapot összehasonlítása a 1999/2000. évi állapottal és értékelés ......................... 44 2.2.7.2 Általános kérdések és alapelvek ..................................................................................... 45 2.2.7.3 Sopron város környezetvédelmi politikája a közlekedésben ............................................. 47 2.2.7.4 A tervezési terület térbeli lehatárolása, település, környék, agglomeráció, kistérség, régió 49 2.2.7.5 Sopron jelenlegi gyalogos közlekedésének jellemzése .................................................... 50 2.2.7.6 Sopron kerékpáros közlekedésének jellemzése............................................................... 55 2.2.7.7 Sopron jelenlegi közúti közlekedésének jellemzése ......................................................... 59 2.2.7.8 Sopron közösségi közlekedése (1): a vasút ..................................................................... 66 2.2.7.9 Sopron közösségi közlekedése (2): az autóbuszközlekedés ............................................ 69

2

2.2.7.10 A közösségi közlekedés Sopronban (3): a taxi-közlekedés............................................. 73 2.2.7.11 A közösségi közlekedés Sopronban (4): a légiközlekedés .............................................. 73 2.2.7.12 A közösségi közlekedés Sopronban (5): a vízi közlekedés ............................................. 74 2.2.7.13 Környezeti tudatosság a közlekedésben........................................................................ 74 2.2.7.14 A közlekedés-irányítás jövőbeli működési és cselekvési programja Sopronban............... 75 2.2.8 Vonalas létesítmények, vezetékes rendszerek ..................................................................... 76 Hámori Gábor

2.2.8.1 Közművezetékek, közműlétesítmények és a környezet közötti kapcsolatok ...................... 76 2.2.8.2 A közművek és a környezet közötti hatások..................................................................... 77 2.2.9 Hulladékgazdálkodás .......................................................................................................... 78 Kosztka László

2.2.9.1 A hulladék keletkezése, mennyisége, tér- és időbeli eloszlása és kezelése ...................... 78 2.2.9.2 Hulladékok hasznosítása, szelektív hulladékgyűjtés ........................................................ 81 2.2.9.3 Illegális hulladéklerakók .................................................................................................. 82 2.2.9.4 Regionális hulladékgazdálkodási rendszer ...................................................................... 83 2.2.9.5 Rekultiváció.................................................................................................................... 85 2.2.10 Energiahasználat............................................................................................................... 87 Andrássy István

2.2.10.1 Fosszilis energiahordozók............................................................................................. 87 2.2.10.2 Megújuló energiaforrások.............................................................................................. 88 2.2.10.3 Az energiafelhasználás környezeti hatásai .................................................................... 88 2.3 Környezethasználat és a környezeti elemek állapota .................................................................... 92 2.3.1 A lakosság egészségi állapota ............................................................................................. 92 Elekné Fodor Veronika, Pintérné Nagy Edit

2.3.1.1 Légzőrendszer betegségei.............................................................................................. 93 2.3.1.2 Daganatos megbetegedések .......................................................................................... 94 2.3.1.3 Egyéb környezeti hatások ............................................................................................... 96 2.3.2 Talaj és geológiai képződmények használata és állapota...................................................... 96 Dr. Bidló András, Bolodár-Varga Bernadett

2.3.2.1 Talaj állapota.................................................................................................................. 96 2.3.2.2 A geológiai képződmények használata............................................................................ 98 2.3.2.3 A talaj és geológiai képződmények védelme.................................................................... 99 2.3.3 Vízfelhasználás, vízszennyezés és a vizek (felszíni és felszín alatti) állapota ...................... 102 Dr. Gribovkszi Zoltán

2.3.3.1 Vízfelhasználás ............................................................................................................ 102 2.3.3.2 Vízhálózat .................................................................................................................... 103 2.3.3.3 Szennyvíz és csapadékvíz elvezetés ............................................................................ 103 2.3.3.4 Szennyvíztisztítás......................................................................................................... 103 2.3.3.5 Felszíni vizek állapota................................................................................................... 104 2.3.3.6 Felszín alatti vizek ........................................................................................................ 107 2.3.4 Levegőszennyezés és a levegő minősége.......................................................................... 108 Dr. Vig Péter .................................................................................................................................................... 108

2.3.4.1 A levegőkörnyezeti állapot utóbbi időszakban bekövetkezett változásainak elemzése, az okok feltárása .......................................................................................................................... 108 2.3.4.2 Fényszennyezés helyzete............................................................................................. 113 2.3.5 Zaj- és rezgésszint tér- és időbeli eloszlása ........................................................................ 114 Dr. Czupy Imre

2.3.5.1 Közlekedés .................................................................................................................. 114 2.3.5.2 Üzemek zajkibocsátása ................................................................................................ 114 2.3.5.3 Szabadidős tevékenységből származó zajok ................................................................. 114 2.3.6 Zöldfelület mennyisége, térbeli eloszlása és minősége, valamint az élővilág állapota........... 115 Varga Gábor

2.3.6.1 A zöldfelület állapota .................................................................................................... 115 2.3.6.2 A természet állapota ..................................................................................................... 120 Dr. Berki Imre

2.3.7 Táj- és területhasználat, valamint az épített környezet állapota ........................................... 121 Dr. Winkler Gábor

2.3.7.1 A területhasználatok főbb jellemzői a környezetállapot szempontjából............................ 121 Dr. Berki Imre

2.3.7.2 A táj- és az épített környezet állapota ............................................................................ 122

3

Dr. Winkler Gábor, Sági Éva

2.3.7.3 Külterületi vizsgálat....................................................................................................... 123 2.3.7.4 Központi belterületek .................................................................................................... 130 2.3.7.5 Külső belvárosok .......................................................................................................... 132 2.3.7.6 Elővárosok – „Vorstädte” .............................................................................................. 139 2.3.7.7 Patakpartok.................................................................................................................. 147 2.3.7.8 Újabb beépítések ......................................................................................................... 151 2.3.7.9 Csatolt falvak, települések ............................................................................................ 152

II. Helyzetértékelés és problémakataszter................................................................. 156 1. A jelen állapot összehasonlítása az 1999/2000. évi állapottal és az előző környezetvédelmi program megvalósulásának értékelése .......................................................................... 157 1.1 A jelen környezeti állapot összehasonlítása az 1999/2000. évi állapottal ..................................... 157 Szabó Katalin

1.1.1 Az előző környezetvédelmi program értékelése .................................................................. 157 1.1.2 Az előző környezetvédelmi program és megvalósulásának összefoglaló értékelése ............ 161

2. Értékelés........................................................................................................................... 162 Varga Gábor

2.1 Az értékelés módszere .............................................................................................................. 162 2.1.1 A munkamódszer .............................................................................................................. 162 2.2 Következtetések........................................................................................................................ 163 2.2.1 Melyek a legsúlyosabb környezeti gondok Sopronban? ...................................................... 163 2.2.2 Melyek a legfontosabb intézkedések a hibák orvoslására? ................................................. 165 2.2.3 Az intézkedések végrehajtásának ütemezése, költsége és forrásai ..................................... 166 2.3 Környezeti gondok és kiváltó okaik ............................................................................................ 167 2.4 A hatások (okok) a környezeti gondok sorrendjében ................................................................... 186 2.5 A hatások (okok) súlyosságuk sorrendjében .............................................................................. 213

III. Célok, intézkedések és a megvalósítás ütemezése ............................................. 237 1. Jövőképek meghatározása (rövid, közép és hosszú távon), célok, prioritások és stratégia. 238

1.1 Bevezető (fő célok) ................................................................................................................... 238 Varga Gábor

2. Az intézkedések felsorolása .............................................................................................. 240 2.1 Intézkedések a fő célok sorrendjében ........................................................................................ 240 2.2 Intézkedések a fontosságuk sorrendjében ................................................................................. 289 2.3 Intézkedések nélküli, megoldatlan környezeti hatások ................................................................ 336

3. Felhasznált források .......................................................................................................... 338 4. Rövidítések jegyzéke ........................................................................................................ 340

IV. Mellékletek ............................................................................................................. 341 1. Védett természeti értékek Sopron M. J. V. közigazgatási területén .................................... 342 1.1.1 Védett természeti területek ................................................................................................ 346 1.1.2 Természeti emlékek .......................................................................................................... 347 1.2 Országosan védett területek ...................................................................................................... 348 1.3 Európai Közösségi jelentőségű területek (NATURA 2000 területek) ............................................ 349 1.3.1 Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek ............................................................. 349 1.3.2 Különleges madárvédelmi területek.................................................................................... 349 1.4 Ramsari terület ......................................................................................................................... 349 1.5 Bioszféra rezervátum ................................................................................................................ 349 1.6 Erdőrezervátum ........................................................................................................................ 349 1.7 Ex lege (a törvény erejénél fogva) védett területek ..................................................................... 349 1.7.1 Lápok................................................................................................................................ 349 1.7.2 Barlangok ......................................................................................................................... 349 1.7.3 Források ........................................................................................................................... 349 1.7.3.1 Sopron-Balf .................................................................................................................. 349 1.7.3.2 Sopron ......................................................................................................................... 349 1.7.4 Földvárak .......................................................................................................................... 350 1.8 Világörökség (2001) .................................................................................................................. 350

2. Műemlékek Sopron város területén ................................................................................... 351

4

2.1 Nem hiteles, de aktualizált jegyzék (2009. szeptember), adatszolgáltató: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ................................................................................................................................. 351

3. Zajtérképek ....................................................................................................................... 364 4. Városrészek ...................................................................................................................... 366 5. A közlekedés hatásainak mérséklését segítő programok, alapelvek .................................. 372 5.1 A klímaváltozás globális kihívásai és a közlekedés..................................................................... 372 5.2 EU Fehér és Zöld Könyvek a közlekedésről ............................................................................... 372 5.3 Az Európai Autómentes Nap és Mobilitási Hét mozgalom ........................................................... 373 5.4 Az Autómentes Városokért mozgalom ....................................................................................... 373 5.5 Az úgynevezett érzékeny területek közlekedése......................................................................... 374 5.6 A gyalogosok európai chartáját Sopronban is figyelembe kell venni ............................................ 374 5.7 A Kerékpáros Magyarország Program ....................................................................................... 376

6. Oktatási intézmények és civil szervezetek körében végzett, a környezettudatosság színvonalára irányuló felmérés kérdőívei ....................................................................... 377 6.1 Bölcsődék és óvodák ................................................................................................................ 377 6.2 Iskolák ...................................................................................................................................... 377 6.3 Civil szervezetek ....................................................................................................................... 378

7. Zöldfelület ......................................................................................................................... 379 7.1 Az Erzsébetkert pontos neve ..................................................................................................... 379 7.2 Sopron M. J. Város fontosabb zöldterületeinek elhelyezkedése. ................................................. 380 7.3 Sopron M. J. Város erdei ........................................................................................................... 381 7.4 Sopron Környezetvédelmi program véleményeztetése ............................................................... 384 7.4.1 Meghívott társadalmi szervezetek ...................................................................................... 384

5

1. A program alapelvei és keretei Varga Gábor

1.1 Előzmények Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata ajánlatkéréssel fordult a Nyugat-magyarországi Egyetemhez Sopron Megyei Jogú Város települési környezetvédelmi programjának (SKVP) elkészítése érdekében, amelyre az Egyetem Kooperációs Kutatási Központja adott ajánlatot. Elfogadása és szerződéskötés (2008.12.19.) után a Központ szakértői csoportot állított fel a feladat megoldására. A csoport a munka folyamán a Megrendelő környezet- és természetvédelmi ügyintézőjével, Boros Gézával folyamatosan tartotta a kapcsolatot. Az Önkormányzat Városfejlesztési Bizottsága két alkalommal tartott kihelyezett ülést, ahol bemutatók útján tájékozódhattak a készülő munkáról és javaslatokat fogalmazhattak meg. Sopron lakói civil szervezeteken keresztül javaslatokat nyújthattak be és nyílt munkaüléseken vehettek részt a programtervezet vitájában, az állapotfeltárásban, a program készítésében és véleményezésében összesen 7 alkalommal (emlékezetők másolatát lásd az V.7.4.2. bekezdés alatt a Hiba! A könyvjelző nem létezik.. oldalon). Negyvenkilenc szervezet kapott meghívót ezekre az eseményekre (V.7.4.1 bekezdés a 384. oldalon). 1.2 Alapelvek A környezetvédelmi program szükségessége A környezet védelmének szolgálatában számos alapelv áll rendelkezésre, közülük talán a leglényegesebbek az Európai Közösség hivatalos okmányaiban, a magyar jogi szabályokban és ma már az oktatás több szintjén a tananyagokban, sőt a széles közvélemény számára is hozzáférhető módon a világhálón is megtalálhatók, ezért felsorolásuktól eltekintünk, ugyanakkor az alábbiakban messzemenően felhasználjuk. Az elmúlt 40-50 év környezetvédelmet szolgáló erőfeszítései ellenére környezetünk állapota egyes paraméterek esetében tovább romlott (pl. Sopron levegőminősége), vagy új kockázatok jelentek meg (pl. éghajlatváltozás). Ennek ellenére joggal feltételezhető, hogy ezen erőfeszítések nélkül a környezet állapota bizonyára még súlyosabb lenne, ezért nem mondhatunk le a további környezetjavító intézkedésekről, sőt a kudarcok a rendelkezésre álló eszközök hatékonyságának növelésére ösztönöznek. A települési környezetvédelmi program egyike lehet a leghatékonyabb eszköznek, amennyiben a törvény adta minden lehetőségét helyesen kihasználják a program megalkotásánál, végrehajtásánál és tovagyűrűző hatásai is érvényre juthatnak. A környezet állapotának jelentősége Sopronban Egy 2005-ben készített országos felmérés (Koltay, 2005) szerint Sopront a nem helyi lakosok 12 szempont figyelembe vételével Budapest és Pécs után a legversenyképesebb, más szóval a legvonzóbb városnak sorolják be egy olyan településlistára, ahová Sopronon kívül csak megyeközpontok jutottak be. A válaszadók Sopron versenyképességének elsődleges tényezőiként a lakókörnyezet állapotát (zöldfelület nagysága), a település természeti adottságait és a település történelmét, hagyományait jelölték meg. Magyarország városai közül kizárólag Sopron versenyképességében, vonzerejében játssza a legfontosabb szerepet a

I Helyzetfeltárás 1 A program alapelvei és keretei 1.2 Alapelvek --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

természeti és a történelmét megtestesítő művi környezet, valamint a hagyománytisztelet. Ebből a tanulmányból is következően a soproni környezetvédelmi programnak az a célja, hogy a város lakói és a várost igénybevevők (vállalkozások, vendégek, hivatásból ideiglenesen itt tartózkodók stb.) számára a környezet minőségét megvédje, vagy szükség esetén javítsa és ez által a város versenyképességét fokozza. Kiemeljük, hogy Sopron a magyar települések sorában különleges, egyedi helyet foglal el, mert vonzereje védelmének és fejlesztésének legfőbb eszköze a környezet védelme és a környezet minőségének javítása. A települési jövőkép és a környezet állapotának viszonya A felmérés még egy további helyi sajátossággal is szolgált. A soproniak (lakók és vállalkozások) csaknem minden szempont szerint (kivéve a természeti adottságokat és a történelmét) kevésbé versenyképesnek ítélik saját városukat, mint a nem helyiek, holott más települések esetében ez éppen fordítva áll fenn, vagyis a helyi lakosoknak magas az elvárása a város szolgáltatásival szemben. Ennek ellenére kedvezőtlen folyamatok figyelhetők meg. A környezetvédelmi program feltáró szakaszában megállapítást nyert, hogy a növekvő környezeti tehernek, a táji, természeti és művi elemek leértékelődésének és hanyatlásának fő oka az, hogy hiányzik egy széleskörű elfogadottságon alapuló, hosszú távú városfejlesztési jövőkép és a jövőkép védelmének képessége. Sopron a trianoni békediktátumtól kezdődően a természetes fejlődését megzavaró súlyos hatásokat szenvedett el (közigazgatási központ szerepének elvesztése, határváros miatti elszigeteltség és tudatos fejlődésmérséklés, bevásárló turizmus, szőlészeti és borászati anomáliák stb.), ami érthető módon jövőképvesztéshez vezetett. Napjainkra azonban sürgőssé vált ennek megalkotása és folyamatos karbantartása. A települési jövőkép hiánya miatt a környezetvédelmi eszközök - beleértve a jelen programot is – nem tudják a kívánt célt elérni. Hangsúlyozzuk, hogy a jövőképet a lehető legszélesebb részvétellel, a demokratikus részvételi és döntés-előkészítési módszerek és a kollektív alkotó technikák alkalmazásával kell felvázolni úgy, hogy az a lehető legtöbb szereplő (lakosok, vállalkozások) számára elfogadható és támogatható legyen, ugyanis a jövőképet csak a széleskörű elfogadottság védheti meg a rövidtávú gazdasági, politikai és egyéni érdekek eltérítő hatásától. A jelen környezetvédelmi program is megkísérel felvázolni egy környezeti jövőképet (lásd III.1 bekezdést a 237. oldalon), ami azonban éppen a határozott városfejlesztési jövőkép hiánya miatt számos bizonytalanságot tartalmazhat, de alapja lehet a városfejlesztési jövőkép környezeti munkarészének. Etika, tudat és a környezet állapota A társadalmi és gazdasági rendszer változásai mennyiségileg és minőségileg jól nyomon követhetők, a hozzájuk kötődő érdekek történelmileg erősek. A környezet állapotának változásai viszont többnyire hosszú, nehezen megfigyelhető folyamatok és a rövidtávú gazdasági érdekekkel ellentéteseknek látszók, holott a megfontolatlan környezethasználat és a természet regenerációs képességén felüli környezetterhelés miatti környezetromlás valójában jövőbe tolt, az elért gazdasági nyereségnél rendszerint jóval nagyobb gazdasági teher.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Sopron M. J. Város Környezetvédelmi program 7

I Helyzetfeltárás 1 A program alapelvei és keretei 1.3 Tér- és időbeli lehatárolás --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Minden emberi cselekedet valamilyen mértékben befolyásolja a környezetet, ezért a védelménél együttműködésre van szükség. Az együttműködés kényszerítő eszközökkel (jogi szabályozás) és önkéntességi alapon érhető el. Utóbbi hatékonyabb és egyszersmind gazdaságosabb. Az önkéntes együttműködéshez az egyénnek fel kell tudni ismerni cselekedeteinek környezeti hatását (környezettudatos cselekvés) és morális alapon (környezetetika) kell döntést hozni. Hozzátesszük, hogy éppen etikai megfontolásból nem minden környezettudatos cselekvésre lehet bárkit kényszeríteni és nem mindenkitől várható el környezettudatos cselekvés (pl. egy létminimum körüli szinten élő egyéntől nem várható, hogy a közösség érdekében környezetkímélőbb, de drágább árut választva megélhetését veszélyeztesse). A program felmérési szakaszában megállapítást nyert, hogy a környezetromlást okozó cselekedetek kiváltója az alacsony morális színvonal és a környezettudatosság hiánya, ezért minden lehetséges, közvetlen és közvetett eszközt fel kell használni, hogy az egyének környezettudatosságának és általános morális, valamint környezetetikai színvonala emelkedjen (lásd az 1-3 fő célokat és intézkedéseket III.2 bekezdés alatt a 240. oldalon). Megjegyezzük, ez a feladat részben túlhaladja a környezetvédelmi program lehetőségeit. A környezet állapotának figyelemmel kísérése A környezeti dokumentumok, így a környezetvédelmi programok is gyakran adathiányos állapotfelmérésre alapozva úgy állítják fel a védelem stratégiáját, hogy az intézkedések hatékonyságának észleléséhez környezetminőségi mutatószámokat, indikátorokat nem rendelnek. Jelen program ezzel a gyakorlattal szakítani kíván, ezért az intézkedések által elérni kívánt környezeti minőséghez indikátorokat, mérhető paramétereket rendelünk. Jelen program is adathiánnyal küzd, ezért nem határozható meg minden kívánatos indikátor. A program végrehajtása alatt a városi monitoring rendszerrel (lásd az 1.2.1-3 intézkedéseket a III.2 bekezdés alatt a 240. oldalon) gyűjtött adatok alapján, az időszakos felülvizsgálatok során kell azokat kimunkálni. A városirányítás környezeti hatásai Az önkormányzati döntések – nem csak a környezet védelmét közvetlenül szolgálók – jelentős mértékben befolyásolhatják a város környezetének minőségét, ezért szükséges kidolgozni és működtetni egy olyan, a döntések környezeti teljesítményét értékelő rendszert (lásd a 3.9.1 intézkedést a III.2 bekezdés alatt a 240. oldalon), amely képes egyrészt előre jelezni, másrészt utólag kimutatni a döntések hatását a környezet minőségének változására. 1.3 Tér- és időbeli lehatárolás A környezetvédelmi program Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területére készült. Sopron Megyei Jogú Város környezetvédelmi programja 2006-ig volt érvényben, de 2015-ig terjedő időtávú hatásokkal is számolt. A jelen program 20102015 évekre készül 2025-2030-ig terjedő jövőbe tekintéssel. A környezetvédelmi törvény (KT)1 előírja, hogy a területi (regionális, megyei, települési) programokat szükség szerint, de legalább a Nemzeti Környezetvédelmi

1

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (a továbbiakban: KT)

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


I Helyzetfeltárás 1 A program alapelvei és keretei 1.4 A környezetvédelmi program kapcsolódásai és érvényre jutása --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Program (NKP) megújítását, illetve felülvizsgálatát követően kell felülvizsgálni 2 és illeszteni kell a felső területi programhoz 3, Sopron esetében a Győr-Moson-Sopron Megyei környezetvédelmi programhoz (MKP). A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) a KT alapján hat évre készül 4. A II. NKP 2008-ig volt érvényben. Jelen program tervezésének ideje alatt folyt a III. NKP társadalmi vitája, de az Országgyűlés határozatot még nem hozott. A megyei program (MKP) 2002-2008 évekre szólt, új még nem készült. A SKVP összeállításánál figyelembe vettük a II. NKP-ot és tekintettel voltunk a III. NKP tervezetére és a társadalmi vitában felmerült észrevételekre. A megyei program esetében (MKP) a még időszerű pontokhoz való illesztést végeztük el. Fentiekből következik, hogy a III. NKP és a MKP hatályba lépése után jelen programot felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell. 1.4 A környezetvédelmi program kapcsolódásai és érvényre jutása Szabó Katalin

1.4.1 A program érvényre jutásának lehetőségei A program célkitűzései általánosságban három módon valósulhatnak meg: • szabályozás önkormányzati rendelet alkotásával, • közvetlen végrehajtással, • beépüléssel más dokumentumokba. 1.4.2 A környezetvédelmi program kapcsolódásai általában Sopron város önkormányzatának közgyűlése 1999-ben hirdetette meg az első környezetvédelmi program kidolgozására a pályázatot. A program megfogalmazza a legfontosabb céljait, miszerint „…hatékony eszközrendszert kell kimunkálni a város (önkormányzat, lakosok, civil- és gazdálkodó szervezetek stb.) által kiemelt fontosságúnak ítélt helyi környezetvédelmi gondok kezelésére, valamint olyan cselekvési programot kell készíteni, amelynek megvalósításával a város tevékenyen hozzájárul az országos, a regionális és a határmenti szinten prioritásnak tekintett környezeti gondok megoldásához és mindezzel elősegíti a város fenntartható fejlődését”. Az itt felsorolt célok és a vonatkozó jogszabályok1 alapján, a környezetvédelmi programnak elsősorban a helyi szabályozási tervnek, valamint a helyi programokkal kell szorosan együttműködnie, illetve összhangban kell lennie a regionális és országos programokkal, és követnie kell az Európai Unió környezetvédelmi vonatkozású alapelveit. Az általános kapcsolódási pontok: • Szabályozási terv • Helyi építési szabályzat • Helyi hulladékgazdálkodási terv • OHT (Országos Hulladékgazdálkodási Terv) • Területfejlesztési koncepció

2

KT 48/B. § (4) KT 48/A. § (2) 4 KT 40. § (1) 3

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



• Területfejlesztési program • Területrendezési terv • Településrendezési terv • Nemzeti környezetvédelmi program • Győr-Moson-Sopron Megye környezetvédelmi programja Helyi sajátosságú kapcsolódási pontok: • Integrált Városfejlesztési Stratégia Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy a város első környezetvédelmi programja milyen módon jutott érvényre egyes dokumentumokban: Az Integrált Városfejlesztési Stratégia A stratégiát 2007-ben készítették. Célja, hogy hiánypótló tervezési dokumentumként szolgáljon a városi rendezési terv és a város építési szabályzata dokumentumok sorának kiteljesítésére. A Stratégia készítésének közvetlen indoka a városrehabilitációs pályázat beadásához kapcsolt kötelezettség volt, emellett azonban a városvezetés célként tűzte ki, hogy - Sopron helyzetét újra végigtekintve és a gondokat elemezve hosszú távra kijelölje az elérendő célokat, középtávra pedig a hozzájuk elvezető utat. Az IVS szerkezetét, fejezeteit és azok tartalmát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által készített Városrehabilitáció 2007-2013. Kézikönyv a városok számára (2007. október) c. tanulmány kötelezően előírja. Sopron IVS-e követi az előírt szerkezetet és megfelel a tartalmi követelményeknek. Az IVS szorosan kapcsolódik a településszerkezeti tervhez és a helyi építési szabályzathoz a jogszabályok értelmében (A települési önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet, valamint a helyi önkormányzat településszerkezeti tervéről szóló határozat és a szabályozási tervről szóló helyi rendelet) mert ezen tervdokumentumok teljes figyelembevétele adja az alapot az IVS-ben megfogalmazott településfejlesztési akcióterületekre vonatkozó fejlesztési terveknek. Az IVS a város általános környezeti állapotát felméri, de nem dolgoz ki rá általános stratégiát, városrészi szinten vizsgálja a városrészben megvalósítandó célok és folyamatban levő projektek környezeti hatásait, és szükség esetén kompenzációs feladatokat határoz meg. (pl.: a Várkerület tehermentesítése és felújítása-városrészi projekt esetén az alábbi környezeti kompenzációt fogalmazza meg az IVS:”közlekedés típusú fejlesztések: A környezetterhelés növekedéssel érintett lakóterületek védelme érdekében az út műszaki kialakítása során kerül sor a környezeti kompenzációra út menti fásítással, ahol szükséges zajvédelem biztosításával.”) A városfejlesztési stratégiában az előző városi környezetvédelmi programja (Sopron Városi Környezetvédelmi Program 2001-2006) csekély mértékben jelenik meg, mert az IVS 2007-ben került kidolgozásra és az előző program 2007-re már nem fogalmazott meg kitűzéseket, csak a hosszú távú célkitűzések (pl.:szennyvízkezelés programja, a város központi területeinek tehermentesítését tartalmazó intézkedések stb.)

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Soproni hulladékgazdálkodási terv Egy települési önkormányzat vagy egy körjegyzőséghez tartozó, vagy hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban, vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok illetékességi területére meghatározott tartalommal készített hulladékgazdálkodási terv. A tervezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a települési hulladékok körére, a szelektív gyűjtésre és az önkormányzatok tevékenységi körére. A települési hulladékgazdálkodási tervnek kettős szerepet tölt be: • segítségével meg kell tudni oldani az adott településen élők által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat • és a megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotán. Az önkormányzat az a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező szervezet, amely leginkább ismeri a település adottságait, gondjait és ennek alapján képes pontosan és ténylegesen meghatározni a szükséges beavatkozások fontossági sorrendjét. A város pénzügyi, szervezeti, műszaki és jogi eszközeit áttekintve megállapíthatja a megoldási lehetőségeket. A települési hulladékgazdálkodási terveket a helyi önkormányzatoknak kell elkészítenie a hulladékgazdálkodási törvény 34 §-a alapján. (Az országos terv alapján a környezetvédelmi felügyelőségek a külön jogszabályban megjelölt területre a vonatkozó területrendezési és területfejlesztési tervekben foglaltakkal összhangban területi hulladékgazdálkodási tervet készítenek a területen lévő, illetve működő helyi önkormányzatok, érintett más hatóságok, érdek-képviseleti és környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával). A helyi hulladékgazdálkodási terv szorosan összefügg az első környezetvédelmi program, hulladékgazdálkodási célkitűzéseivel (A települési szilárd hulladék mennyiségének csökkentése, példaként a polgármesteri hivatalban hulladékcsökkentési, és szelektív hull gyűjtési program kidolgozása, regionális hulladéklerakó építése, mert a meglevő csak 2015-ig tudja fogadni a hulladékot, a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése, az illegális hulladéklerakók felszámolása). Országos Hulladékgazdálkodási terv A hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, alapelveinek érvényesítése érdekében a hulladékgazdálkodási törvény a hulladékgazdálkodási tervkészítés jogintézményének bevezetéséről, valamint – a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) részeként – az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) elkészítéséről rendelkezett. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv a hulladékgazdálkodás teljes egészét felölelő, egységes szerkezetű és áttekinthető rendszerű, összetett cselekvési terv. Az OHT-ban megfogalmazott feladatok és programok meghatározása az NKP-II kidolgozásával összhangban történt. A korszerű hulladékgazdálkodás kialakítása érdekében a 110/2002. (XII.12) országgyűlési határozattal kihirdetett Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) meghatározza a hulladékgazdálkodás terén 2009- 2015. között elérendő célokat, valamint a kitűzött célok elérését szolgáló országos szintű programokat és intézkedéseket. Nemzeti Környezetvédelmi program Az NKP-II a legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvekre épül, amelyek három fő csoportba sorolhatók: --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



•

A környezetvédelemben mára már hagyományosnak tekintett alapelvek (pl. az elővigyázatosság, a megelőzés, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékoztatás, a nyilvánosság és a „szennyező fizet” elve). • A fejlett országok környezeti kormányzati tevékenysége alapján számunkra példaértékűnek tekinthető további alapelvek (a megosztott felelősség; az átláthatóság biztosítása a tervezés, döntéshozás, finanszírozás, megvalósítás és ellenőrzés során; kiszámíthatóság a szabályozásban és a finanszírozásban; számon kérhetőség, világos célok, mérhető teljesítmények; partnerség, szubszidiaritás, addicionalitás, többszörös hasznú intézkedések). A fenntartható fejlődés alapelveinek figyelembevételével az NKP-II-nek elő kell segítenie a fenntartható fejlődés irányába történő átmenethez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti feltételek kialakítását. Az NKP azon környezeti problémákra összpontosít, amelyek • a társadalmi - gazdasági - környezeti gondok metszéspontjában összetett módon jelentkeznek, • több környezeti elemet érintő beavatkozást igényelnek, • a társadalom és a gazdaság széles körét érintik, • hatékonyan csak az érintettek széles körének bevonásával számolhatók fel. Ezeken a különleges kezelést igénylő területeken az NKP tényleges beavatkozásokat (tematikus akcióprogramokat) vázol fel. Az NKP keretein belül az országgyűlés elfogadja az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (2000. évi törvény a hulladékgazdálkodásról 33. §) mely az alapdokumentuma a megyei és a helyi hulladékgazdálkodási terveknek. Győr-Moson-Sopron Megyei környezetvédelmi program: A környezetvédelmi program-hierarchia középső fokán elhelyezkedő megyei környezetvédelmi program, a megye sajátságainak megfelelően került kidolgozásra. Az országos programnak megfelelő alapelvek mentén került kidolgozásra; annak egymásra épülő lebontása. A megyei program fontos hátteret és alapot ad a megye területén tevékenykedő (emisszióforrásként szereplő) vállalatoknak, szolgáltatóknak és a településeknek a saját programjuk kialakításánál, de nem helyettesítheti ezeket. Szabályozási terv A szabályozási tervet és a helyi építési előírásokat a települési önkormányzat rendelettel állapítja meg, ami azt jelenti, hogy a településszerkezeti tervvel ellentétben ezek a dokumentumok minden fejlesztőre és területtulajdonosra kötelezően írnak elő követelményeket, jogokat, korlátokat és kötelezettségeket. Az előírások a szabályzat elfogadása után igen rövid időn belül hatályba lépnek. A szabályozási tervnek összhangban kell lennie a településszerkezeti tervvel, de annak hosszú távú elhatározásai miatt az azonnali szabályoknak nem feltétlenül kell mindenben megegyeznie a szerkezeti terv elhatározásaival. A területhasználati szerkezeti terv hosszú távú és bizonytalan megvalósulásáig célszerűbb lehet a meglévő területhasználat lehetőségét továbbra is biztosítani a szabályozásban, de

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



olyan módon, hogy az ne veszélyeztesse a szerkezeti terv elhatározásának későbbi megvalósulását. Az előírások kiterjednek: • a település közigazgatási területének felhasználására, • a beépítésekre, azok lehetőségeire, feltételeire és kialakítására, valamint • a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmére. A szabályozási terv készülhet a település egész közigazgatási területére, vagy külön-külön annak legalább telektömb nagyságú részére. A szabályozási terv a különböző előírásokat helyhez köti, térképen ábrázolja. Helyi építési szabályzat A helyi építési szabályzat sajátos önkormányzati rendelet, helyi jogszabály, amit formai és tartalmi szempontból is az önkormányzati rendeletalkotásra vonatkozó szabályok szerint van kidolgozva. Ez azt jelenti, hogy szerkezetében, tagolásában megfelel a jogszabályokkal kapcsolatos formai követelményeknek, tartalmilag pedig az országos szabályoknak (döntő módon az OTÉK-nak), illetve az azokban megengedett eltérési lehetőségekkel élve a szabályozás a helyi adottságok alapján készült. A helyi építési szabályzatot a település egész igazgatási terültére egyszerre vagy részletekben kell kidolgozni, a már elfogadott településszerkezeti terv alapján. A helyi építési szabályzat, ha készül hozzá szabályozási terv, azzal együtt kezelendő, azzal szorosan összefüggő dokumentum.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


I Helyzetfeltárás 2 A környezet állapota 2.1 A környezet állapotát befolyásoló természeti tényezők számbavétele --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2. A környezet állapota 2.1 A környezet állapotát befolyásoló természeti tényezők számbavétele Dr. Berki Imre, Dr. Gribovszki Zoltán, Dr. Vig Péter

2.1.1 Sopron és környékének földrajzi helyzete Sopron és környéke négyféle kistáj együttesből áll: a Soproni-hegység, a Soproni-medence, a Fertő-menti dombság, és – a soproni lakosokra való nagy vonzása miatt – ide sorolható a Fertő állóvízi-medencéje is. E négyféle, különböző tájtípus adja Sopron környékének azt a táji diverzitást, ami itt az Alpok és a kisalföldi Pannon-medence találkozásánál létrejött. E környék geológiai, domborzati, éghajlati és vízellátottsági sokszínűsége a még megmaradt természetközeli vegetációban és a területhasználatban is sokszínűséget von maga után. Sopron és tágabb környezete alpi- és pannon jellegű is, mivel a város környezete nyugatról kelet felé kis távolságon belül vált át az alpiból a pannonba. 2.1.2 Természeti viszonyok: Az Alpok és a Pannon átmenete Sopron környéke a Keleti-Alpok és a Pannon-medence között helyezkedik el, e két nagytáj közötti sűrű geográdiensű szakaszon található. Az Alpok hatalmas hegyvidéke és az ugyancsak tekintélyes Pannon-medence határterülete olyan szakaszokon ilyen sűrű grádiensű, ahol a domborzat és az attól függő éghajlat, a kőzetviszonyok, a nedvességellátottság és – mindezek következtében – a vegetáció is hirtelen változnak. A grádiens ilyen kis távolságon belüli sűrű kialakulását a felsorolt földrajzi tényezők szinergizmusa – tehát egymást erősítő hatása – hozta létre az alábbiak szerint: A viszonylag alacsony Soproni-hegység, és nyugati magasabb szomszédai enyhe főn-jellegű hatást okoznak Sopron környékén, sőt az egész Fertőmedencében, ami a környékénél melegebb és szárazabb éghajlatot eredményez. A Soproni-hegység kőzetei (gneisz, csillámpalák kristályos palák, agyagos konglomerátum) egyrészt jó vízzárók, másrészt bázikus elemekben szegények, és mindkét tulajdonság – a kis tengerszint feletti magasság (Magas-bérc 557 m) ellenére – az Alpok kristályos vonulataira jellemző humiditást és a savanyúságot erősíti, amit a vegetáció jól mutat. A felszíni kőzetek tekintetében megtalálható különbség is fokozza a Soproni-hegyég és a Fertő-menti dombság vízháztartása közötti különbözőséget. A Fertő-menti dombvonulat ugyanis mészkőből, márgából és löszös üledékekből áll, ami tehát a csapadékvíz jelentős részét átereszti, így a felszín kevéssé lesz nedves. A növények vízfelvételét itt egyébként nemcsak a csekélyebb nedvesség ellátottság, hanem a kőzet és a talaj mésztartalma is nehezíti. A geotényezők nyugat-keleti változása tehát a fentieknek megfelelően szinerg módon okozza a környezet szárazabbá válását nyugatról kelet felé. Ennek hatására a természetszerű növényzet Soprontól nyugatra a humid, savanyú, fenyőelegyes alpi erdővegetáció, a várostól keletre pedig a mészkedvelő száraz tölgyes, az erdőssztyep, illetve a szikes gyepek. 2.1.3 Éghajlat Az Alpok keleti nyúlványai és a Kisalföld közötti peremi elhelyezkedésű Sopron a környezetében az éghajlati átmeneti jellegzetességek jó példáját mutatja. Itt negyven kilométeren belül megtaláljuk a Fertő-tájon jellegzetes erdős sztyep, --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



a Szárhalmi erdő fajgazdagságát lehetővé tevő kocsánytalan-tölgyes cseres, a Lővérek gyógyklíma jellegét adó gyertyános–tölgyes és a brennbergi szubmontán bükkös klímát is. A változatosság nemcsak a sík, dombvidéki és középhegységi jelleg megjelenésének köszönhető, hanem az időjárást meghatározó légtömegek származási helyének is. A Kárpát-medencében érvényesülő kontinentális, szubmediterrán és atlanti hatás közül itt a legutóbbi jelentkezik legmarkánsabban, a délies áramlások érvényesülése is igen gyakori, de a legelső is érezteti itt hatását, hiszen szikes tó a Fertő. Az éghajlat általános jellemzői A havi középhőmérséklet az 1971-2000 évi bázis-időszakban a januári –0,4 és a júliusi 20,0°C között változik, az éves 9,9°C átlaghőmérséklet körül. A legkevesebb csapadék februárban hull, 26 mm, a legcsapadékosabb hónap pedig a június, amikor átlagosan 85 mm csapadék hull. Az évi csapadékösszeg 646 mm. Az adatok alapján Sopron környékét a Köppen-féle Cfb klímába soroljuk, amelyre jellemző, hogy a leghidegebb hónap középhőmérséklete –3°C-nál enyhébb, rendszeres hótakaró nem jelentkezik (C: meleg mérsékelt öv), a csapadékeloszlás egyenletesnek minősül (f) és a legmelegebb hónap középhőmérséklete nem haladja meg a 22°C-ot. A Trewartha-féle klímaosztályozás D. 1 „kontinentális klíma hosszabb meleg évszakkal” kategóriája érvényes a tájra, hiszen három hónap középhőmérséklete magasabb 18°C-nál (VI.: 18,0; VII.: 20,0; VIII.: 19,8°C), a 0°C-nál alacsonyabb középhőmérsékletű hónapok száma kevesebb 3-nál (I-1. ábra). Sopron klímadiagramja

°C

mm

50,0 45,0

90

40,0 35,0

70

30,0 25,0

50

20,0 15,0

30

10,0 5,0

10

Csapadék (mm)

dec

nov

okt

szept

aug

hónap

júl

jún

máj

ápr

márc

febr

-5,0

jan

0,0 -10

Hőmérséklet (°C)

I-1. ábra: Sopron klímadigrammja.

A napsugárzásból származó energia éves egyenlege a lehullott csapadéknál több víz elpárologtatására is képes lenne, de az aszály nem gyakori jelenség a tájon. Ez magyarázza a Fertő vízszintjének éven belüli ingadozását és ez teszi a tájat a szőlő termesztésére alkalmassá. A térség Magyarország legszelesebb tája, hiszen az Alpok és a Kárpátok között a Dévényi kapunál ér a nyugatias áramlás a Kárpát-medencébe. A Fertő mentén az Alpokat megkerülő szelek jellegzetesen észak-nyugatias és délies --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



dominanciájú gyakorisággal fordulnak elő, amint azt a gyakorisági szélrózsa is bemutatja (I-2. ábra). A különböző irányból érkező szelek gyakorisági megoszlása (%)

N W

NN 25,0 W 20,0

N

NN E NE

15,0

W N…

EN E

10,0 5,0

W

E

0,0

W S…

ES E S W

SE SS W

S

SS E

I-2. ábra: A különböző irányból érkező szelek gyakorisági megoszlása (%).

zőbb.

Változások térben és időben A klimatikus viszonyokra mind térben, mind időben a változás a legjellemI-1. táblázat: A Sopron környéki csapadékmérő állomások 2007. évi adatai (mm). (Forrás: OMSZ, Kiss Márton, NyME)

Tszf. Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Év

Fertőrákos

Botanikuskert

Kurucdomb

118 m 48 25 77 0 71 35 60 107 168 88 31 45 755

230 m 49 34 73 0 90 28 58 117 188 82 48 34 801

232 m 51 35 100 0 101 31 68 128 180 78 34 50 856

Görbehalom 312 m 56 35 103 0 111 31 73 100 204 83 39 64 899

Muck 522 m 54 35 116 0 99 31 77 101 211 76 48 82 930

Magasbérc 540 m 52 30 108 0 108 34 84 112 228 88 42 69 955

A Soproni-hegység - Soproni medence – Fertő-vidék irányban kialakult meredek csapadék- és hőmérsékleti gradiensek kialakulásának fő oka az a csapadék-árnyék hatás, amely a nyugati eredetű nedves légtömegek lesikló pályára kerüléséből ered. Az észak-déli nyitottságból adódóan a délies eredetű légtömegek sem kényszerülnek nedvességtartalmukat itt kiadni. Keletről pedig igen ritkán --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



érkeznek ide légtömegek a szélirány-gyakorisági diagram tanúsága szerint. A térbeli változatosság illusztrálására környező meteorológiai állomások 2007. évi adatai szolgálnak (I-1. táblázat és I-2. táblázat). I-2. táblázat: A Sopron környéki hőmérsékletmérő állomások 2007. évi adatai (°C). (Forrás: OMSZ, Kiss Márton, NyME)

Fertőrákos Botanikuskert Tszf. Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Év

118 m 4,6 5,4 7,9 13 17,1 20,9 21,9 20,5 13,7 9,4 4,1 0,7 11,6

230 m 4,9 5,1 7,4 13,3 16,9 20,7 22,6 20,1 13,2 8,7 3,7 0,2 11,4

Sopron Magasbérc Kurucdomb 232 m 540 m 5,1 5,6 5,3 4,1 7,5 6,5 13,2 12,5 17,1 15,0 21,4 19,2 22,5 20,6 20,7 18,9 13,5 12,5 9,1 8,9 3,8 2,5 0,3 -1,3 11,6 10,4

Sopronban a meteorológiai megfigyelések a középkorig vezethetők vissza. A „poncihter” (Bohnenzüchter) szőlősgazdák családi legendáriumaiban az 1400-as évek elejétől folyamatos megfigyelések követhetők nyomon (Réthly, 1962, 1970, 1998). A műszeres megfigyelések terén is élenjáró Sopron a magyar meteorológia történetében, mivel itt végezte méréseit Gensel János Ádám a XVIII. sz. első évtizedeiben. A rendszeres mérések 1856-ban kezdődtek meg az Osztrák Császári és Királyi Központi Meteorológiai Intézet állomáshálózatának tagjaként, majd az 1870-ben Eötvös József előterjesztése alapján létrehozott Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet és jogutódjai által szervezett munka eredményeként az egyik leghosszabb, szinte folyamatos meteorológiai adatsorral rendelkezünk. Ezek az adatok az utóbbi évtizedekben az ariditás jelentős erősödéséről tanúskodnak. A hőmérséklet emelkedik, a csapadékmennyiség csökken, s ami esik is kedvezőtlenebb eloszlású, mint korábban. Főleg a nyári félévben ritkábban esik, nagyobb mennyiségű csapadék. Ezáltal megnövekedett mind az aszály, mind pedig az árvíz kialakulásának a veszélye. A diagram (I-3. ábra) az elmúlt 58 évre átlagosan 0,2°C-os emelkedést jelez évtizedenként, ami a polinomiális trend futását látva az utóbbi 30 évben jelentősen felgyorsult. Ellenkező tendenciát mutatnak az azonos időszakra vonatkozó csapadékadatok (I-4. ábra). Évtizedenként átlagosan 13 mm-es csökkenésre utalnak, ami a polinomiális trend tanúsága szerint az időszak végén mérséklődik. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az utóbbi években a csapadék ritkábban hull és nagyobb hozamú, az összhatás egyre kedvezőtlenebb. A nagy csapadék ugyanis nem hasznosul kedvezően, mert kisebb hányada képes beivódni a talajba, nagyobb része folyik el a felszínen. Ebből árvizek keletkezhetnek, a következő csapadékig várható hosszabb idő alatt pedig jobban ki tud száradni a talaj. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Évi és félévi középhőmérsékletek Sopronban 1951-2007.

°C 20.0 18.0 16.0 14.0 12.0 10.0 8.0 6.0 4.0 2.0 0.0

y = 0.0223x + 9.2221 2 R = 0.2216 2

téli félév

nyári félév

év

Lineáris ( év)

2005

2000

1995

1990

1985

1980

1975

1970

1965

1960

1955

1950

y = 0.001x - 0.0345x + 9.7902 2 R = 0.3143

év

Polinom. ( év)

A borultság mértékének csökkenésével a napfénytartam növekszik. A gyengülő ózonpajzs és a csökkenő szulfát aeroszol kibocsátás következtében jobb áteresztőképességű légkörön egyre jobban érvényesül a napsugarak fűtő hatása. Ennek következtében Sopron környékéről visszaszorulnak a lucfenyvesek, ezek a tendenciák inkább a szőlőnek kedveznek. I-3. ábra: Évi és félévi középhőmérsékletek Sopronban 1951-2007.

Évi és féléves csapadékösszegek Sopronban 1951-2007. mm 1200 2 y = 0.0631x - 4.9714x + 739.34 2 R = 0.0558

y = -1.3105x + 703.34 2 R = 0.0372

1000 800 600 400 200

téli félév

nyári félév

év

Lineáris (év)

Polinom. (év)

2006

2001

1996

1991

1986

1981

1976

1971

1966

1961

1956

1951

0

év

I-4. ábra: Évi lés féléves csapadékösszegek Sopronban 1951-2007.

A várható kockázati tényezők Hőmérséklet • A hőmérsékleti variabilitás fokozódása, ami a meteoropatikus esetek számának emelkedését eredményezi. • A hőségnapok (tmax>30°C) és meleg éjszakák (tmin>20°C) számának emelkedése, követezésképpen a hőségriasztás (amikor a napi középhőmérséklet >25°C) és az ezzel járó önkormányzati feladatok növekedése. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A téli félévben a 0°C körüli hőmérsékleti ingadozás gyakoriságának növekedése, amely az utak fagykárait növeli. • A korábbi kitavaszodás következtében a kései fagyok veszélyének növekedése. Csapadék • A záporok, zivatarok gyakoriságának növekedése, amely jégkárokkal és árvízveszéllyel jár. • A csapadékmentes időszakokban a megerősödő sugárzási intenzitás következtében a talajfelszín gyorsabb kiszáradása, amely az aszályveszélyt fokozza. • A téli csapadékformák között az eső, havas eső nagy sűrűségű nedves hó, ónos eső gyakoribb előfordulása, amely a növényállományban tesz nagyobb kárt, illetve síkossághoz vezet. Szél Bár Sopron szeles városnak minősül, a térségben az élénk szél a jellemző, ez a szél energetikai hasznosítása szempontjából kedvező. A viharkárok gyakoriságának növekedése az utóbbi évtizedekben nem volt tapasztalható. Ez feltehetően a medence-peremi fekvésnek köszönhető. Környezetvédelmi szempontból veszélyt jelent az anticiklonális helyzetekben jelentkező völgyi szmog kialakulásának lehetősége, valamint a szél által fölkevert por. Ez az önkormányzat szmogriadóval kapcsolatos feladatait gyarapítja. Napsugárzás A napfénytartam és a sugárzási egyenleg növekedése a szőlőkultúrák szempontjából kedvező tendenciát mutat, az UV B sugárzás intenzitásának fokozódása viszont egészségügyi veszélyekkel jár. Klimatikus humánkomfort. A város lakói és idegenforgalma szempontjából érdekes feladat lehet elemezni a térség klímájának az emberi közérzetet befolyásoló hatását. A meteorológiai paraméterek tekintetében jó esélyünk van a kedvező besorolásra, a légszennyezettségi adatainkon azonban van javítani valónk. •

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



2.1.4 Felszíni vizek Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területének jelentősebb felszíni vízfolyásai hozamuk alapján patakok, név szerint az Ikva, a Rák, a Liget, a Sós és a Rákos patak. I-3. táblázat: Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területének jelentősebb felszíni vízfolyásaihoz tartozó vízgyűjtőterületek

Vízgyűjtő Ikva-patak vízgyűjtője a Liget-patak torkolatánál Liget-patak vízgyűjtője Sós patak vízgyűjtője Ikva Sopron belterületi szakaszának vízgyűjtője Rák-patak vízgyűjtője Rákos-patakvízgyűjtője

Területe km2 33,4 11,3 12,0 6,0 40,0 50,9

A várost keresztülszelő két vízfolyás az Ikva és a Rák-patak valamint a Rákos-patak esetében kissé részletesebb leírást adunk. Ikva A patak határvízi vízfolyásnak tekinthető, mivel vízgyűjtő területe kis mértékben átnyúlik a szomszédos Ausztria területére. A vízgyűjtő felső szakasza a Soproni hegyvidéken dombvidéki, a kisalföldi területre lépve pedig síkvidéki jellegű (Berki et al. 2009). Az Ikva patak Aubach néven a burgenlandi Fraknónádasd (Rohrbach) erdejében ered, keresztülfolyik Lépesfalva (Loipersbach) községen, ahol régebben két vízimalmot működtetett, majd rövidebb szakaszon országhatárt alkot és Tauscher patak néven eléri Somfalvát (Schatterdorf), ahol szintén két vízimalmot hajtott. Somfalvát elhagyva délkeleti irányba fordul, átlépve az országhatárt a GySEV vasútvonal délnyugati oldalán Sopron irányába folyik. Ezen a szakaszon működött korábban az Ürge malom. Ettől továbbhaladva a jobbparton belefolyik Ágfalva vízfolyása, a Liget-patak. Ezután vasútvonal keresztezi az Ikva patakot, és a Vízmű somfalvai galériájától övezve, a szivattyútelep alatt felveszi a balparton a Sopronkertes (Baumgarten) határában eredő Sós (Salzenbach) patakot. Keresztezve a bécsi utat a város belterületén, házak között kanyarog az Ikva. A belterület kezdeténél volt a Nagyuszoda, és ez alatt a Greilinger malom. A belterület végén a téglagyári kanyarból kiágazó malomárkon a volt Schönherr malom hasznosította a múlt században a patak vízi energiáját. Ezután a belterületet elhagyva ismét keresztezi a patak a GySEV vonalat, és nem sokkal ez után az ún. vörös híddal a 84. sz. főközlekedési utat. Tovább haladva a volt lóversenypálya felé érjük el a jobbpartról érkező Rák, vagy Bánfalvi patakot (Kárelhárítási terv 2001). Ezután az Ikva balról felveszi Sopron Város központi szennyvíztelepének tisztított szennyvizeit, majd elhagyja a közigazgatási területet. Rák-patak Az ország legnyugatibb csücskében, a Soproni-hegységben Brennbergbánya felett 400 m körüli magasságban ered. Vízgyűjtőjének 3/4-ed része hegyvidéki, a legmagasabb pontja 557,6 m a legmélyebb pedig 190 m a tengerszint felett. A belterület aránya 13 %, míg az erdőé 67 %. Jellegzetes szubalpin táj. A csaknem az országhatártól induló 18765 m hosszú fővölgy és a fésűsen elhelyezkedő jobb parti mellékvizei mindvégig Sopron város közigazgatási terüle--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



tén helyezkednek el. Görbehalom, Bánfalva, Erzsébetkert érintése után a Deák-tér alatt, beboltozott mederben folyik, majd a GySEV és a 84. sz. főút kereszteződésein átbújva elhagyja a város sűrűn lakott részeit, valamint az ipartelepet és a város alatti réten belefolyik az Ikvába. A belterületeken lévő meder mindvégig burkolt, vagy zárt csatorna. Zárt a Kőszegi út és a Frankenbergi út között (1475 m), továbbá a bánfalvai szakaszon az Ady E. út vonalában a Hajnal térig (545 m). A Rák patak belterületi csatornázását már 1841-ben megkezdték és még az elmúlt évben is folyt a munka, de most már korszerű előgyártott szerkezetek felhasználásával. A Rák patak vízi-energiáját vízimalmok egész sora hasznosította. A meder belterületi szakaszának szállító kapacitása a műszaki tervek szerint 3-1 %-os vízmennyiségek között változik. Meg kell még említenünk azt, hogy a patak 12500 m szelvénye felett a brennbergbányai régi vasútvonalnak, a Hidegvíz völgyét keresztező töltését felhasználva, tározó létesült 1964-ben. A feljegyzések szerint 1838-ban került először a tanács elé a javaslat a brennbergi víztározó létesítésére. Ezt a témát később diplomatervben is feldolgozták. Végül a VIZIG tanulmányterve alapján az Ikvamenti Vízgazdálkodási Társulat 4 m magas vasbeton barátzsilipet épített a vasúti töltésben épült 3 m-es áteresze elé, és ezzel megvalósult a víztározó első üteme. Kidolgozták a magyarország tározási lehetőségei között is szereplő bánfalvai völgyzárógátas tározó kiviteli terveit, mely 2 millió m3 vizet tudna tározni, amit ipari célokra hasznosítottak volna. A megvalósításra - a nagy költségek miatt - nem került sor Rákos-patak A Rákos patak az országhatár közelében ered, hossza 9,844 km. A vízgyűjtőterület teljes kiterjedése 50,9 km2, melyből 9,1 km2 Ausztria területén van. A dombvidéki jellegű vízgyűjtőt Ny-on és É-on az Alpok nyúlványai, D-en a Sopron várost övező dombvonulatok, K-en a Fertő-tó határolja. Legmagasabb pontja 325.00 mBf, legalacsonyabb pontja 115.00 mBf. A Rákos-patak Sopronkőhidán és Fertőrákos belterületén áthaladva a Fertő-tóba ömlik. Jelentősebb mellékvízfolyása a társulati kezelésű Tómalom csatorna. Ezen kívül befogadója még 7 db, kisebb csatornának is5. A fő vízfolyások vízjárásának jellemzése A legkorábbi időszakból csak árvízi feljegyzések, emlékek maradtak. Érdekességként megemlítjük, hogy Sopronban a Rózsa u. 1.sz. ház falán árvízi jelek találhatók, az alábbi dátumokkal: 1787. V.5, V.7. (+ 30 cm) 1833. IX.21. (+ 70 cm) 1879. V.4. (+ 40 cm) Feltételezhető, hogy a jelek rendkívüli árvizeket jelölnek, amelyekről azonban egyéb adatunk nincs. Az Ikva vízfolyás és jelentős mellékágainak torkolati szelvényére 1974-1995 közötti időszakra számított jellemző vízhozamértékek a következők (I-4. táblázat). I-4. táblázat: Az Ikva és jelentős mellékágainak torkolati szelvényére 19741995 közötti időszakra számított jellemző vízhozamértékek.

5

www.edukovizig.hu

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Q (m3/s) Középvízhozam P50% Kisvízi vízhozam P80% Augusztusi 80%-os természetes vízhozam Legkisebb vízhozam Mederben hagyandó élővíz

Rák-patak 0,120 0,010 0,040 0,001 0,001

Ikva vízfolyás 2,40 0,120 0,990 0,050 0,040

A fajlagos lefolyás sokévi átlaga a vízgyűjtő felső részén megközelíti a 4 l/skm2 értéket, majd fokozatosan csökken a város felé és a város alatt már megközelíti a 2 l/skm2 körüli értéket éri el (Kárelhárítási terv 2001). Az Ikva vízrendszer döntően egyoldalú, azaz jobboldali mellékágakkal épül fel és a csapadék összegyülekezési idejét tovább csökkenti, illetve gyorsítja a viszonylag sűrű vízhálózat is. Természetes lefolyásról az Ikva vízrendszerben nem beszélhetünk, mert a tározók és a rendezett medrek lefolyásra gyakorolt hatása nem elhanyagolható. Az 1%-os valószínűségű árvízi vízhozamok az a Rák-patak torkolati szelvényében az Ikva esetében 38 m3/s, a Rák-patak esetében 17 m3/s-os értéket mutatnak (Kárelhárítási terv 2001) A felszíni vízfolyások Sopron feletti szakaszának vízjárását és minőségi jellemzőit alapvetően a vízgyűjtők jelentős erdősültsége befolyásolja. Mivel az erdők egyrészt késleltetik a lehulló csapadék lefolyását, másrészt az erdőterületről származó felszín alatti vizek általában tisztábbak. Források A Soproni hegyvidék forrásai közül számosat már a XVIII. században is bővizű, iható forrásnak ismertek. Erre régi térképek és iratok szolgálnak bizonyítékul. Gyakran a forrás elnevezése is az egykori használatra utal, mint például a Természetbarát-forrás korábbi neve, az Orvosi forrás elnevezés, amely az 1831-32-es soproni kolerajárvány idejéből való, amikor ez a hely látta el a lakosságot tiszta, fertőzésmentes ivóvízzel. Az elmúlt ötven évben más-más szempontból, többen is foglalkoztak a Sopron környéki forrásokkal. 1955-ben Macher Frigyes és Frauenhoffer Kristóf végezte el néhány forrás kémiai vizsgálatát. Később Jablánczy Sándor és Firbás Oszkár készítette el a soproni hegyvidéki erdők vízrajzi felvételét, amelynek során több forrás vízhozamát és hőmérsékletét is vizsgálták. Firbás Oszkár erdőmérnök-tanár erdészek, erdei munkások és diákok bevonásával, töretlen lelkesedéssel, csaknem húsz évig gyűjtött adatokat a Sopron környéki forrásokról, amelyeket helyi és országos szakmai lapokban valamint szakmérnöki diplomamunkájában tett közzé (Firbás 1978). Führer Ernő (1978) a hetvenes évek közepén végezte el a Soproni-hegység leglátogatottabb részein elhelyezkedő 20 forrás kémiai elemzését. A hegység forrásai közül a 6 legjellemzőbb hozamát és vizének minőségét mutatja a I-5. táblázat (Gribovszki et al. 2003): I-5. táblázat: A Soproni-hegységben található néhány jellemző forrás hozama és minősége. (DK, Deák-kút; FDF, Fehér Dániel-forrás; FF, Ferenc-forrás; HIF, Hidegvíz-forrás; TBF, Természetbarát-forrás; VAF, Vadkan-ároki- forrás)

Vízhozam (Q)

L/p

DK 2,4

FDF 3

FF 22

HIF 13,3

TBF 25,2

VAF 16,7

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Hőmérséklet (T) Kémhatás Össz. oldott anyag Összes keménység Lúgosság Na K Ca Mg NH4 Cl SO4 HCO3 NO3 KOIps

°C pH mg/L CaO mg/L (nKº) mmol/L Mg/L mmol/L

mg/L

7,8 6,92 514,6

7,7 7,11 791,5

8,6 6,09 104,2

8,8 6,99 224,2

9,8 6,7 225

7,2 7,63 348,5

197,7

303,4

40,4

87,9

84,9

139,3

5,2 17,7 3,4 2,9 0,7 0 35,1 49,5 314,2 0,7 1,3

6,9 31,6 1,3 3,4 2 0 60 183,1 420,9 0,5 2

0,5 14,3 1,7 0,4 0,3 0 7,3 39,6 27,5 0,5 2,1

3,1 14,3 1,2 1,1 0,5 0 1,9 9,7 189,1 0,3 0,2

3 17,1 3,9 1,1 0,4 0 7,7 8,1 183 0,7 0,1

4,8 8,5 2 2,2 0,3 0 2,1 26,4 292,8 0,5 0,7

A Fertőmelléki dombságban Balf és környékének forrásai kiváló gyógyhatásuk miatt közismertek (István-, Wolfgang-, Savanyúvíz-, Fekete-, Mária-, Péterforrás) hozamuk 6-26 l/s közötti. Az itteni vizek nátrium kloridos, szulfátos keserűvizek (Marosi-Somogyi 1990). 2.1.5 Felszín alatti vizek A Soproni-hegység és a Hanság nyugati térségének hidrogeológiai adottságai nagy változatosságot mutatnak. Míg a Soprontól délnyugatra húzódó dombvidék palás, gneiszes rétegei csekély mennyiségű vizet tárolnak, és ezért a vízellátásában nem játszanak kulcsszerepet, addig a várostól nyugatra, északra és délre elhelyezkedő, agyagrétegre települt kavics- és homokréteg jó vízadó összletet eredményez. A Fertő-tó melletti, peremi területen lévő karsztos képződmények szintén jó vízadók (VKI 2009). A talajvíz mélysége a Soproni-medencében átlagosan 2-4 m között van, de a várostól délkeletre fekvő síkon a vízfolyás mentén a felszínhez 2 m-nél is közelebb kerül. A talajvíz hozama az előbbi területen jelentős 3-5 l/s km2 között van. Minősége kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos. Keménysége Soprontól nyugatra 25 nKº, keletre ettől magasabb. Szulfáttartalma is a várostól keletre emelkedik 60 mg/l fölé. A Fertőmelléki-dombságban a talajvíz elhelyezkedése a felszíntől függ. A lejtőkön és a tetőkön 4m alatt van, a völgyek alján viszont sokszor 2m-nél is közelebb kerül a felszínhez. Itt a hozama is tetemes lehet 4-5 l/s km2. A talajvíz jellege itt is kalcium magnézium hidrogénkarbonátos. Keménysége a Fertő mentén az északi részen 25 nKº, délebbre e fölötti értékek jellemzők. Szulfáttartalma a pat akok völgyében meghaladja a 60 mg/l-t (Berki et al. 2009). A kedvező elhelyezkedésű rétegeket csapolják meg a fertőrákosi, csalánkerti, kistómalmi és kőhidai vízműtelepek mélyfúrású kútjai. A Bécsi úti vízműtelepen galériás vízkivételi mű egészíti ki az előző vízbázisokból kitermelt vízmennyiséget. Az Országos Területfejlesztési Koncepció meghatározása szerint a Sopron környéki felszíni és felszín alatti vízbázisok az “I/1. fokozottan érzékeny” besorolási kategóriában szerepelnek.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


I Helyzetfeltárás 2 A környezet állapota 2.2 A környezet állapotát befolyásoló emberi tevékenységek és hatótényezők számbavétele --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A vízművek kútjaiból nyert vizek kemény, Ca-Mg-hidrokarbonátos jellegűek. A fertőrákosi karsztvizeknél megnövekedett kálium, nátrium, klorid és szulfát tartalom tapasztalható. 2.2 A környezet állapotát befolyásoló emberi tevékenységek és hatótényezők számbavétele 2.2.1 Környezetbiztonság, környezet-egészségügy és intézményei Elekné Fodor Veronika, Pintérné Nagy Edit

2.2.1.1 A környezetbiztonság, és a környezetbiztonságért felelős szervek A környezetbiztonságért felelős szervek: • Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Soproni Polgári Védelmi Kirendeltsége • Sopron Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága Sopron Megyei Jogú Város lakosainak védelmét katasztrófa esetén a katasztrófavédelem helyi szerve, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Soproni Polgári Védelmi Kirendeltsége látja el. Feladata elsősorban a lakosság védelmének biztosítása, ha szükséges a lakók kitelepítésének, elhelyezésének és ellátásának megszervezése. Emellett részt vesz a helyi a Védelmi Bizottság által jóváhagyott szmogriadó tervének kidolgozásában. A 21/2001. Kormányrendelet szerint a szmogriadót a polgármester rendelheti el, amire az ÁNTSZ is javaslatot tehet. 2009. február 2.-án hatályba lépett a 16/ 2009. (I. 30.) Korm. rendelet, mely a szmogriadó végrehajtásával kapcsolatos általános érvényű szabályokat változtatta meg. Környezetvédelmi jellegű elhárítás esetén a környezetvédelmi felügyelőséget értesítve, irányításuk alatt történik a veszélyelhárítás. Ha veszélyes anyag kerül a környezetbe a tűzoltóság és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság együtt végzi az elhárítási feladatokat. Sopron területén nagyrészt könnyűipari és kereskedelmi létesítmények találhatóak, a nagyobb környezeti kockázatú ipari létesítmények száma nem jelentős, de mindenképpen számolni kell velük. A lakosság veszélybe kerülése esetén konkrét feladata van a kirendeltségnek, egyébként a védekezés logisztikai feltételeit biztosítják. A veszélyes anyagot szállító járművek rendszeres ellenőrzését (ADR) a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a közlekedésfelügyelet, a rendőrség és a környezetvédelmi felügyelőség szakemberei együtt végzik. Az elmúlt 10 év során egy alkalommal történt a GySEV Zrt. Keleti rendezőjében olyan baleset, amely környezetbiztonság szempontjából veszélyes volt, de a Tűzoltóság gyors beavatkozásának köszönhetően a súlyosabb baleset kialakulását sikerült megakadályozni. Létrejött az ún. „Zöld-kommandó” akció, amelyben az ÁNTSZ, a rendőrség, a környezetvédelmi felügyelőség és a vízmű szakemberei is részt vesznek az ellenőrzésben. Ez a vízbázis kutak környékének ellenőrzése céljából, a hulladéklerakás és a szennyezés megelőzése érdekében történik. A kirendeltség az iskolákban rendszeresen tart előadásokat a különböző veszélyhelyzetekben követendő magatartási szabályokról, félévente két iskolában tartanak oktatást, gyakorlatilag minden osztályban egy osztályfőnöki órán. Szervezett formában évről-évre a rendőrséggel, mentőszolgálattal, korábban határőrséggel együtt bemutatókat szerveztek a Rendészeti Nap keretében. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A10-16 évesek számára tematikus bemutatókat tartanak (pl. közlekedésbiztonság, autóbalesetek roncsvágása, tűzoltás, játékos vetélkedők). A kirendeltség lakosságvédelmi anyaga megtalálható az interneten, Sopron MJV honlapján a polgári védelem intézménye alatt, ahol megtekinthető 15 fejezetből álló felvilágosító anyaguk. A lakosságot tájékoztatják emellett ingyenes újságban is (pl. mi a teendő szélviharban, milyen óvintézkedések szükségesek az épületen belül és a szabad ég alatt). 2.2.1.2 Környezet-egészségügy és intézményei Egészségügyi intézmények Az egészségügyi alapellátás Sopronban az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóságon keresztül valósul meg. A háziorvosi ellátás tekintetében az önkormányzatnak van ellátási felelőssége, azonban a háziorvosok és a házi gyermekorvosok egészségügyi vállalkozók. Jelenleg a városban 25 felnőtt-háziorvos és 10 gyermekorvos praktizál. Az alapvető fogászati ellátást 16 fogorvos látja el (2009. márciusi adat). A fekvőbeteg és szakambulanciai ellátást a Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórház Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Oktató kórháza, valamint az Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet végzi. Környezet-egészségügy tekintetében az ÁNTSZ térségi intézete látja el a hatósági feladatokat. A hőségriadót is az ÁNTSZ rendelheti el, amelynek terve jelenleg még nem készült el, csak a tervezete. A Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórházában 20 szakrendelés működik, 12 osztály látja el a betegeket, 2 típusú diagnosztikai eljárás áll rendelkezésre a betegségek felderítésére és 2 típusú szűrővizsgálatra van lehetőség. A város szociális intézményhálózatát néhány megyei intézmény is kiegészíti. Szociális intézményes ellátást 670 férőhelyen tudnak biztosítani. A differenciált idősgondozást Egyesített Szociális Intézmény és a Családsegítő Intézet működteti. Idősek Klubja a város hét pontján található. (Közülük egy-egy Balfon és Görbehalmon). A különleges ellátást igénylő gyermekeket a Kőszegi Úti Óvoda tudja befogadni és különleges képzésüket a Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Speciális Szakiskola (Petőfi tér) biztosítja. A halmozottan sérülteket a megyei fenntartású Tómalom utcai Fogyatékos Gyermekek Otthona fogadja be. A családi háttérrel nem rendelkező értelmi fogyatékosok és pszichiátriai betegek ellátását az Ágfalvi Szociálterápiás Intézet biztosítja. Országos szintű egészségügyi létesítmény a Lőverekben található Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet (volt Állami Szanatórium) jelenleg 300 beteg ellátására alkalmas. Az Intézet 3 szakterület ellátására specializálódott, amely közül kettő Sopronban (kardiológia, neurológia), egy pedig Balfon (reumatológia) működik. A közegészségügyi, a járványügyi, az egészségfejlesztési, az egészségügyi és igazgatási tevékenységek irányítását és felügyeleti feladatait ellátó Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat Győrben regionális szinten az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete, kistérségi szinten pedig a Sopron-Fertődi Kistérségi Intézete látja el. Sopronban 13 gyógyszertár áll rendelkezésre a betegek gyógyszerellátásának érdekében.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Vízhigiéne Sopron közigazgatási területén az ivóvízellátás vízminőségi szempontból megfelel a 201/2001.(X.25.) számú kormányrendelet követelményeinek. A terület vízigényét a meglévő víztermelési kapacitásokkal teljes mértékben biztosítani lehet. A vízellátási övezetek kialakítása úgy történt, hogy ne legyen a vízhálózaton víznyomással kapcsolatos probléma (szóbeli közlés6). A soproni vízellátó rendszeren 17 vízellátási övezet van. (A térség vízellátó rendszerét lásd a I.2.3.3 Vízfelhasználás, vízszennyezés és a vizek (felszíni és felszín alatti) állapota cím alatt, 102. oldal). Jelenleg a talajvízre telepített Somfalvi galériából kitermelt vizet UV berendezéssel folyamatosan csírátlanítják. Fertőrákoson és Sopronkőhidán mélyfúrású kutak vannak, a kutakból kitermelt víz vízminőségi szempontból kezelésre nem szorul. A víziközmű-hálózatot a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. Üzemelteti, amely rendelkezik akkreditált vizsgálólaboratóriummal (okirat száma: NAT11124/2006). Az ivóvízminőség ellenőrzését a 201/ 2001.(X.25.) számú kormányrendelet szerint az ott rögzített vizsgálati módszerek és gyakoriság szerint végzik. A működési területen az ivóvíztermelő kutaknak a vízminőség ellenőrzése negyedévenként egyszer történik, amely a teljes kémiai és fizikai komponensekre vonatkozik, évi egy alkalommal pedig valamennyi ivóvízkútnál elvégzik a bakteriológiai komponensek ellenőrzését is. Az ivóvízhálózaton rendszeresen és folyamatosan történik a vízminőség vizsgálata, az ÁNTSZ által kijelölt mintavételi helyekről és az általuk kért gyakorisággal. Vízminőség romlása esetén azonnal megtörténik a szükséges intézkedés, vízcsőhálózat öblítés, fertőtlenítés, medencemosás. Vannak üzemellenőrző vizsgálatok is, amelyek a színre, szagra, ízre, ammónium, nitrát tartalomra, permanganát-indexre, vasra, mangánra, kloridra, szulfátra, keménységre, lúgosságra, pH-ra, telepszám 22 Co-ra, e-coli-ra, coliforszámra vonatkoznak. A részletes üzemellenőrző vizsgálatok kiterjednek a szerves és szervetlen mikroszennyezők, fémtartalmak vizsgálatára. A kórház és más intézmények vízellátása a meglévő közüzemi vízhálózatról történik. A víz minősége vízminőségi szempontból az előírt követelményeknek megfelel. Az elmúlt 10 évben ezzel kapcsolatban számottevő panasz, bejelentés nem érkezett a fogyasztók részéről. Ha volt kifogás a víz elszennyeződésére vonatkozóan azt azonnal megszüntették csőhálózat mosatással. A vízbázisok belső védőterülete bekerített, ott mezőgazdasági tevékenység nem folytatható, így kútjaink vízminőségi védelme biztosított, kútjaink védettek külső szennyeződésektől. Fertőrákos és Sopronkőhida rendelkezik kiépült védőidommal, melynek figyelő és észlelő kútjait rendszeresen ellenőrzik mind vízminőség, mind pedig a nyugalmi vízszintek tekintetében. A védőidom rendszer éves állapotértékeléseiből megállapítható, hogy az elmúlt évek során a nitrát terhelés csökkent. Az elmúlt 10 évben magánszemélyek megkeresésére kb. 200 alkalommal került sor vízminőségi ellenőrzésre. Az ellenőrzések elsősorban fúrt, ásott kutak vizsgálatára terjedtek

6

Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Vállalat

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



ki. A vizsgálatok kb. 30%-a elsősorban bakteriális szennyezettség, másrészt a magas nitrát tartalom miatt volt kifogásolható. A 37/1996.(X.18.) NM rendelet alapján történik a vízvizsgálat és a kémiai bakteriológiai vizsgálat, gyakorisága ebben meghatározott. A vizsgálatok akkreditált laboratóriumban történnek, eredményeit rögzítik, vízmintavételt az akkreditált labor munkatársai végzik. A társaság által üzemeltetett természetes és mesterséges fürdők vizsgálatán túl, megrendelésre más szállodák, panziók által üzemeltetett fürdők ellenőrzését is elvégzi az akkreditált labor. Az elmúlt 10 évben kiemelkedően veszélyes vízszennyezés nem volt. Köztisztaság és a köztisztaságért felelős szervek Sopron Megyei Jogú Város közterületein a köztisztasági feladatokat a Sopron Holding Zrt. látja el. 2009 tavaszán készült internetes felmérés szerint Sopron az ország második legtisztább városa. A város tisztasága érdekében történik a kézi és gépi takarítás, utcai hulladékgyűjtők ürítése, üzemeltetési munkák, illegális hulladéklerakók felszámolása és kézi és gépi hóeltakarítás, síktalanítás. A kézi takarítás a szennyeződés függvényében 19 körzetben napi rendszerességgel történik. Az évszaknak megfelelően pedig az aktuális munkákat is elvégzik (pl. tavaszi nagytakarítás, őszi lombgyűjtés). Körzetenként napi illetve heti egy-két alkalommal ütemterv szerint géppel történik a seprés, mosatás és öntözés. Az utcai hulladékgyűjtők ürítése naponta, karbantartása és cseréje ütemterv szerint működik. A kézi és gépi hóeltakarítás, síktalanítás gyakorisága az időjárástól függően történik. Közterületen szervezett rendezvény idején illetve azok után megrendelésre a takarítási feladatokat szintén a Sopron Holding Zrt végzi. Kárelhárítási feladatokat is ellát a közterületért felelős szerv a közúti balesetek után, műszaki hiba, gépjárművek üzemeltetése során történő olajfolyás esetén. A forgalomból adódó közterületi szennyeződés megszüntetésén túl a lakosság által illegálisan lerakott szemét elszállítása, az okozott károk helyreállítása is állandó feladatot jelent. A csapadékelvezető árkokat rendszeresen és ütemterv szerint tisztítják (a külső városrészek mindig szemetesebbek), ennek ellenére a külső városrészekben az árkok elhanyagoltak, szemetesek, ami belvízveszéllyel is jár. Az állat ürülékből és a dohányzásból eredő szemetelés problémája Sopron városában is jelen van. Jelentős mennyiségű csikk, cigarettás- és gyufásdoboz, öngyújtó kerül az utcákra, ami főleg nagyforgalmú helyeken (pl. buszmegálló) gyorsan felhalmozódik. Az állati ürüléket illetően főként a gazdák hozzáállásában és szemléletében van szükség változtatásra. Az eddigi intézkedések kevés sikerrel jártak. Az autóbusz pályaudvar és a vasútállomás takarítása, karbantartása az üzembentartók feladata. A téli időszakra való felkészülés a „Téli felkészülési terv” alapján történik, ebben az időszakban 24 órás ügyeleti-készenléti rendszert tart fenn a Sopron Holding Zrt. Kihelyezett hulladékgyűjtők száma 649 db. A belső városrészekben sűrűbb, a külső városrészekben ritkább elosztásban. A város erdeiben nincsenek hulladékgyűjtők, az erdők gyakran szemetesek. Amennyiben a látogatóktól az erdőben a belvárosban szokásostól eltérő hulladékkezelési magatartást várunk el, úgy azt a zónahatárok belépési pontjain kihelyezett figyelmeztetéssel tudatosítani kell. A közterület szépítése érdekében az önkormányzat évente egy alkalommal szervez virágosítási akciót. A közterületeken a gyermekek és idősek egészségének védelme érdekében, valamint a közterületek tisztaságának megóvásának érdekében 2009. szept--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



ember elsejétől az önkormányzat a dohányzást szigorítja. Ennek értelmében tilos dohányozni játszótereken és azok 10 méteres körzetében, a bölcsődékben, az óvodákban, az általános és középiskolákban, valamint a hozzájuk kapcsolódó kollégiumokban és azok 10 méteres körzetében. A közterületi illemhelyek száma illetve állapota nem megfelelő különösen a turisztikailag sűrűn látogatott belvárosban. 2.2.2 Környezettudatosság helyzete és intézményei 2.2.2.1 A környezettudatosság Vincze Mária

A világ minden táján azok az üzenetek, hírek, képek, fogyasztási cikkek, életformák, civilizációs értékek közvetítődnek, amelyek a globalizációt irányító csoportok szemléletmódját és érdekeit tükrözik. A mai túlzottan anyagias világban a társadalom életfilozófiája az élvezetek halmozása, a fogyasztás, azaz a vásárlás. A globális méreteket öltő szellemi környezetszennyezés főleg a szemünk és fülünk által felfogott olyan ingerek, amelyek személyiségünket, gondolkodásunkat, magatartásunkat, fogyasztási szokásainkat a fogyasztói társadalom elvárásainak megfelelően alakítják. Óriási veszélye abban áll, hogy a tudat ilyen irányú átformálásával nemcsak néhány ember szelleme, teste sérülhet, hanem az egész társadalom és a környezet is óriási kárt szenvedhet. A szellemi környezetszennyezés hatása késleltetett, ezért még veszélyesebb, mint az anyagi valóságként megfogható környezetünk szennyezése. Legerőteljesebb hordozóeszköze a televízió, valamint az abban egyre dominánsabban megjelenő, legtöbbször káros-kóros tudatformáló: a reklám. A reklám környezeti szempontból káros hatása megmutatkozik a környezeti mutatók romlásában illetve a Föld erőforrásainak egyre nagyobb tempóban való felélésében. A piac uralta média a szükségesnél nagyobb fogyasztásra ösztönöz, ám ezt a nagyobb fogyasztást csak fokozott ipari termeléssel lehet elérni, ami környezetünk elszennyeződéséhez vezet. Minden, ami körülvesz bennünket, arra sarkall, hogy fogyasszunk, minél többet. Ugyanakkor azoknak a termékeknek a megtermelése, amit elfogyasztunk, az erőforrások túlhasználatához, újabb természetes és természetközeli élőhelyek elfoglalásához, tönkretételéhez vezet. Emellett a fogyasztás következtében hatalmas mennyiségű hulladékot termelünk. A hazai és a nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a termelés és fogyasztás jelenlegi módjai nem fenntarthatóak. A Föld népességének növekedése és a termelés rohamos bővülése következtében egyes természeti erőforrások – különösen a víz, az élelmiszerek és az energia – egyre szűkösebbek, sőt némelyek kimerülőben vannak, a hulladék mennyisége folyamatosan növekszik. Hazánkban az elmúlt mintegy másfél évtizedben a környezetet különösen terhelő termelési technológiák egyre hatékonyabbakra cserélődtek, de a termelés nyersanyag- és energia-hatékonysága még napjainkban sem éri el a fejlett országokban elvárt szintet. A fogyasztási szokások változása terén sem egyértelmű az eredmény: bár sok esetben környezeti szempontból egyre kedvezőbb termékeket fogyasztunk, a fogyasztás abszolút mértékének növekedése lerontja ezt a kedvező hatást. A jövőben olyan termelési módszereket és fogyasztási szokásokat kell elterjeszteni, amelyek a társadalom és az egyén valódi jólétét, a társadalmi --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



esélyegyenlőséget, igazságosságot szolgálják, egyúttal megvalósítva az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást és elkerülve a környezeti értékek pusztulását. 2.2.2.2 Fenntartható fogyasztás Vincze Mária

Az elmúlt évtizedek vizsgálatai igazolták, hogy csupán a termelési eljárások hatékonyságának növelésével és a környezetterhelés csökkentésével nem valósítható meg a fenntartható fejlődés; a fogyasztók (háztartások, vállalkozások, intézmények, vagyis végső soron minden állampolgár) szemléletének és gyakorlatának megváltoztatása azonban nem egyszerű feladat. A fogyasztói társadalom értékrendje miatt a fenntartható fogyasztás magatartásformái kevésbé terjednek el; a környezeti nevelésben megjelenő normákat a mindennapi élet gyakorlata nem erősíti; a hirdetések, a média által sugallt életmódok általában ellentétesek a fenntarthatósággal. Az egyéni fogyasztás három területének – a közlekedés, a lakhatás és az élelmiszerfogyasztás - trendjeit vizsgálva a következő megállapítások tehetők. A magyar lakosság kevéssé érzékeli a fogyasztás és a fenntarthatóság összefüggéseit, kivéve a médiában gyakran szereplő ügyeket (pl. szelektív gyűjtés), vagy azokat ahol a cselekvés és annak következményei nyilvánvalóan és testközelből érzékelhetőek számára. A tudatos fogyasztásra nyitottabbak az emberek, mint a fogyasztásról való lemondás iránt. Míg a lakosság számos, a fenntarthatóságra jelentős hatást gyakorló területen az európai átlag alatt fogyaszt, illetve „termel” (húsfogyasztás, személygépkocsi használat, víz, hulladéktermelés), addig más területeken a romló tendenciák üteme utoléri vagy meg is haladja az európai folyamatokét (pl. közlekedésből származó üvegházhatású gázkibocsátás). A fogyasztás egyes területein megjelentek már az innovatívnak számító alternatívák, de egy-két kivételtől eltekintve még nem terjedtek el széles körben (pl. biotermelés, közvetlen értékesítés, ökoturizmus). Mindezek alapján megállapítható, hogy a meglévő és folyamatosan újratermelődő fogyasztói igények kielégítésére a környezeti követelményeknek megfelelő helyettesítő termékeket, illetve szolgáltatásokat kell elérhetővé tenni, továbbá a termékben és szolgáltatásban foglalt környezeti előnyöket fogyasztói előnyökké kell alakítani. Azonban az európai átlaghoz képest a magyarok sajnos kevésbé gondolják úgy, hogy megfelelően tudják azonosítani a környezetbarát címkék alapján a környezetbarát termékeket. A fogyasztás fenntarthatóbbá tétele érdekében széleskörű tájékoztatást kell nyújtani a lakosságnak a környezet állapotáról, a várható folyamatokról, ezeknek a jelenlegi fogyasztási- és életmódmintákkal való összefüggéséről, a változtatás lehetséges módjairól; valamint meg kell adni a lehetőséget és az tájékoztatást ahhoz, hogy olyan terméket választhasson, amely minél kevésbé terheli a környezetet. Az ismeretek elmélyítésével érdeklődés alakul ki a környezeti szempontból kedvezőbb termékek, szolgáltatások és magatartásminták iránt. A fogyasztóvédelem hazai irányításáért felelős szervezeteknek tisztában kell lenniük a fenntartható fogyasztás fogalmával, alapvető követelményeivel és fel kell készülniük új típusú problémák kezelésére is. Egy-egy termék „fenntarthatósági” megítélése például a legtöbb esetben tudományos kérdés, mivel olyan nehezen hozzáférhető ismereteken alapul, mint például az előállítás körülményei. Olyan eseteket is meg kell említeni, amikor a fogyasztó érdekeinek védelme utólagosan különösen nehéz – az esetleges fogyasztói problémák későn jelentkeznek, az ok-okozat bizonyítása ellehetetlenülhet, a helytállás számonkérése --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



meghiúsulhat –, ezért a vásárlói döntés meghozatala az elsődlegesen védendő fogyasztói helyzet, így a megelőzés, a fogyasztók széleskörű tájékoztatása minden eddiginél fontosabbá válik. 2.2.2.3 Helyi értékvédelem és intézményei Pintérné Nagy Edit

Sopron közigazgatási határain belül számos helyi védett természeti érték található, amelyeket és a kezelésüket a 33/1999.(XII.8.), és az 5/2006 (III.9.) számú önkormányzati rendeletek tartalmaznak. A helyi értékeket a rendeletek természetvédelmi területek (TT) és természeti emlékek (TE) szerint sorolja fel. Az országosan védett értékek kezelése a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság feladatkörébe tartozik7. Ugyancsak a Nemzeti Park kezeli az Európai Közösségi jelentőségű (NATURA 2000) területeken a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és a különleges madárvédelmi területeket, a Ramsari területeket, a bioszféra és az erdőrezervátumokat, a törvény erejénél védett (ex-lege) lápokat, barlangokat, forrásokat, földvárakat. A NATURA 2000 területek beépíthetőségéről az Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet 8-9 §-a rendelkezik. Az UNESCO Világörökségbe felvett „Fertő kultúrtáj” ütközőzónájába tartozik a Sopron közigazgatási területén fekvő Balf település. A Lőverek jellegvédelméről szóló 37/1992. (XII. 30.) Önkormányzati rendelet a természeti értékek védelmére és kezelésére határoz meg előírásokat: • A gyümölcsfák és az erdők kivételével minden 15 évnél idősebb fát önkormányzati védelem alá helyezi és megtiltja azok engedély nélküli kivágását, csonkítását és egészségromlását előidéző mindennemű tevékenységet. Az engedéllyel kivágott faegyedek pótlása vagy azonos, vagy az Önkormányzat által javasolt fafajjal végezhető. A gesztenyések kiemelt védelme érdekében tilos a szelídgesztenye koronavetület alapú minimális életterében építési mész vagy más lúgos kémhatású anyag közvetlen talajérintkezés mellett való tárolása. A madarak védelme érdekében március 15. és június 15. között tilos az élősövény nyesése. A közigazgatási területen előforduló védett értékeket a melléklet V.2. (342. oldal) pont alatt soroljuk fel és röviden jellemezzük. A védett műalkotásokat, műemlékeket a V.3 (351. old.) pont alatt mutatjuk be. A helyi jelentőségű gyümölcsfajták génmegőrző programot az Önkormányzat pénzügyileg rendszeresen támogatja, végrehajtója a Lippai János Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium. 2.2.2.4 Környezeti nevelés és oktatás helyzete „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyet segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970).

7

347/2006. (XII. 23.) Korm. r.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a gyermek vagy felnőtt korú ember általános és különös adottságainak együttes fejlesztése. Magyarországon a Környezetvédelmi Törvény8 54.§ 1. cikkelye rögzíti, hogy „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A törvény értelmében a környezeti nevelés mind az iskolarendszeren belüli, mind azon kívüli formáiban elsősorban állami és önkormányzati feladat. Az intézményes keretek közötti környezeti nevelés elsősorban az iskolákban folyik, beleértve az óvodát, az általános és középiskolát, a felsőoktatást, a speciális nevelést, az általános és a szakmai képzést. A környezeti nevelés beépíthető valamennyi tantárgyba, de megjelenhet önálló, alapozó vagy összegző tantárgyként is. Az óvodai és iskolai élet mindennapjait teljesen átszőheti a környezeti nevelés, amely a foglalkozásokon, a tanítási órákon kívül is érvényesülhet, mint a nevelőintézmény egészének ökológiai kultúrája. A környezeti nevelést erősítik a helyi közösségek természetés környezetvédő akciók, programok, a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése. A környezeti nevelésnek megvannak az iskolán kívüli formái is: közművelődési intézmények, múzeumok, növény- és állatkertek, vadas parkok, nemzeti parkok, környezetvédelmi oktatóközpontok, népfőiskolák, gazdakörök, a természet és környezetvédő mozgalom civil szervezetei. A környezeti nevelés a civil szféra nem kifejezetten környezetvédelmi célú közösségeinek, szervezeteinek és mozgalmi csoportjainak tevékenységében is megjelenik: a felekezeti bázisközösségek, a gyermek- és ifjúsági mozgalom, a városvédők, faluszépítők. A velük való együttműködés fontos a környezeti nevelés társadalmasítása szempontjából. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003.) Sopron Megyei Jogú Város alap- és középfokú oktatási intézményeiben, a városban működő civil szervezetek körében, valamint az önkormányzatnál végzett felmérés alapján az alábbi megállapításokat illetve javaslatokat tehetjük. (A felmérő ívet lásd az V.6 fejezet alatt a 377. oldalon.) Oktatási intézmények A környezeti nevelés korán, kicsi korban kezdődik. A város bölcsödéiben már van lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre, papír, műanyag elkülönített gyűjtésére, komposztáló működtetésére. A Jeles napokat nagy többségében (egy bölcsőde a Madarak és Fák Napját megtartja) még nem tartják meg a gyerekek kora miatt, de kisebb foglalkozások keretein belül a növényekről, állatokról, a környezetvédelemről ismeretek átadására van lehetőség. (pl. téli madáretetés). Az óvodákban szintén megvalósul a szelektív hulladékgyűjtés a szülők, az óvodapedagógusok és az óvodások bevonásával (papír, műanyag, műanyag

8

1995.évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



kupak, elem). A város minden (válaszadó) óvodájában lehetőség nyílik a környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretek átadására óvodai foglalkozások keretein belül, amely a Helyi Nevelési Programban megfogalmazottaknak megfelelően történik azaz, a játékosság, kreativitás, természetesség, egyszerűség és egyéni tapasztalat útján a mindennapi foglalkozásokba beépítve. A jeles ünnepeket minden óvodában megtartják nevezetesen- Víz Világnapja, Föld Napja, Madarak és Fák Napja, Környezetvédelmi Világnap, Takarítási Világnap, Állatok Világnapja, de egyes óvodákban a Dohányzásmentes Világnapról, az Egészségügyi Világnapról, az Autómentes Világnapról és a Nemzetközi Energiatakarékossági Napról is megemlékeznek. A város iskolái számára szintén lehetőség nyílik a szelektív hulladékgyűjtésre, amely vonatkozik a papír, műanyag és elem gyűjtésére. Ezen túl minden évben szerveznek az iskolák papírgyűjtési, elemgyűjtési, elektronikus hulladékgyűjtési és műanyagpalack gyűjtési akciókat. A Jeles Napokat (Víz Világnapja, Föld Napja, Madarak és Fák Napja, Környezetvédelmi Világnap, Takarítási Világnap, Állatok Világnapja) az iskolák nagy része megtartja, kiegészítve pl. a Ne Vásárolj Nap és az Autómentes Nap megszervezésével. A tananyagban több tantárgyban szerepel a környezetvédelem (pl. természetismeret, földrajz, kémia, biológia, gyakorlati képzés), szakkör keretében viszont csak kevés iskolának van lehetősége a környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket átadni a tanulóknak. Egy iskola az idei (2009/2010.) tanévben tervezi a szakkör bevezetését, amelyen méréseket és kutatásokat is végeznek majd. A diákok számára csak két iskolának van lehetősége környezetvédelmi mérések végzésére (pl. az egyiknek vízvizsgálat mérésre), amely kisebb kutatómunkának az elkészítését jelenthetné. A tanulók környezeti nevelését célzó vetélkedőt (pl. őszi túra) minden iskola szervez, városi és országos szinten a helyi önkormányzat támogatásával továbbá van olyan iskola, amely dolgozat készítésére ad ki felhívást vagy környezetvédelemre felhívó plakátpályázatot tesz közzé a tanulók számára, továbbá külső előadó bevonásával bővíti a tanulók környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteit. Környezetünk tisztaságának megőrzése érdekében néhány iskola városi parkok, erdők takarítását (pl. Ciklámen tanösvény) célzó akciót szervez. Az intézmények mindegyike felhívja dolgozóik, tanulóik és minden ott tartózkodó figyelmét (pl. szóban, feliratokkal) az energiatakarékosságra, a környezet tisztaságának megtartására. Egy iskolában ősszel és tavasszal egy-egy hetet szentelnek kiemelten az egészségnevelésre és a környezettudatos magatartásra és ezen belül a környezetünk tisztaságára és az energiatakarékosságra is kitérnek. Van olyan iskola, amely a diákokat ösztönzi osztályok közötti versennyel a tisztaság megőrzésére. Pályázat útján minden intézmény igényel támogatást a környezetformálás céljára (pl. kertszépítés, kirándulás, eszközök beszerzése, nyílászárók lecserélése, energiatakarékos világítótestek megvásárlása). Az intézmények anyagi beszerzéseik során (pl. tisztítószerek, tornafelszerelések, energiatakarékos lámpák stb.) csak részben tudják előtérbe helyezni a környezetbarát termékeket. Egy iskola 2009 nyarán az egész iskolában energiatakarékos világítást kapott. Az I-6. táblázat bemutatja a gyermekintézmények a szelektív hulladékgyűjtésének támogatást 2005 és 2009 között.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



I-6. táblázat: Sopron M.J.V. iskoláiban a szelektív hulladékgyűjtés támogatására fordított pénzösszegek 2005 és 2008 között.

A környezetvédelmi alapra pályázó intézmények 7 óvoda, 3 általános iskola és 1 gimnázium 13 óvoda, 5 általános iskola, 2 gimnázium, 2 szakképző iskola, 1 alapfokú művészetoktatási intézmény és 1 oktatási központ 1 bölcsőde, 13 óvoda, 5 általános iskola, 2 gimnázium, 3 szakképző iskola, 1 alapfokú művészetoktatási intézmény és 1 oktatási központ, 2 gyógypedagógiai intézmény Szelektív gyűjtés kiterjesztése 1 bölcsőde, 8 óvoda, 4 általános iskola, 2 gimnázium, 2 szakképző iskola, 1 gyógypedagógiai intézmény Szelektív gyűjtés kiterjesztése

Év 2005/2006.

mFt 1,8

2006/2007.

2,1

2007/2008.

3,4

2008.

5,0

2009

5,0

Az Önkormányzat 2008 és 2009-ben a diákság szemléletformálása érdekében az iskolákat 4 millió, illetve 6 millió forinttal támogatta.. Civil szervezetek értékvédő tevékenysége A környezeti nevelés, a környezettudatosság kialakításában napjainkban egyre fontosabb szerepe lesz a civil közéletnek. Minden olyan társadalmi szervezet, amely feladatának tekinti a néprajzi értékek, az épített környezet, a természeti értékek feltárását és védelmét, a környezeti károsodások elleni küzdelmet, a szervezet sajátosságainak megfelelően egyben környezeti nevelő munkát is végez. Nemcsak azoknak a civil szervezeteknek van szerepe a környezeti nevelésben, amelyek fő tevékenységi köre a környezet vagy természetvédelem valamelyik szakterületéhez kapcsolódik, hanem más szervezetek is fontos szerepet vállalnak az erkölcsi nevelésben is mely nélkül az eredményes környezeti nevelés elképzelhetetlen. A környezeti nevelés csak akkor lehet hatékony és eredményes, ha megfelelő társadalmi háttérrel is rendelkezik. A városban működő civil szervezetek ifjúsági nevelő és felvilágosító munka kapcsán, továbbá kirándulások, hagyományőrző bemutatók, hulladékgyűjtési akciók (pl. patak-tisztítás, fűnyírás, szemétszedés, túravezetés, kiállítások) szervezésével vonják be a lakosságot környezetünk megőrzése érdekében. Pályázat útján igényelnek pénzügyi támogatást a környezetformálást, környezeti nevelést, szemléletformálást szolgáló akciók megvalósítására, továbbá ismeretterjesztés céljára (pl. információs tábla kihelyezése a Fő téri Borostyánkő útnál, amfiteátrumi játékokra). Hazánkban csak mintegy 20 éve éledt újra a civil mozgalom, társadalmi szerepe azonban még a kívánatosnál alacsonyabb, holott különösen fontos feladatai vannak a helyi értékek őrzésében és védelmében. Egyaránt szükség van az önmegvalósító, csöndes szakmai csoportosulások munkájára és szükségesek azok a szervezetek is, amelyek markáns védelmet vállalnak az agresszív, haszonelvű értékrombolással szemben. Sopronban mintegy négyszáz civil szervezet működik, aktivitásuk nagyon különböző. Jelentős részük támogatás hiányában, vagy a tagság más irányú elfoglaltsága miatt „alvó” szervezet. Közülük mintegy két tucat a város természeti, művi és kulturális értékeinek védelmére és fejlesztésére szövetkezett. Közülük a legrégibb a Soproni Városszépítő Egyesület (alapítva 1869-ben), amely fennállása óta nagy érdemeket szerzett az épített és természeti környezet megóvásában, a város történelmi hagyományainak őrzésében. A Castanea Környezetvédelmi --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Egyesület (alapítva 1991-ben) elsősorban a környezet- és természetvédelmi tevékenységet fejt ki és hatékonyan vesz részt az ifjúság természetvédelmi nevelésében. A Deák tér Fórum Városvédő Egyesület a Deák tér átalakításakor aktivizálódott lakosság képviselőiből 2008-ban alakult szerveződés, amely őrizni és fejleszteni kívánja az itt élők testi, lelki egészségét és életminőségét támogató természeti, művi és kulturális környezet-együttest és harmóniáját, vagyis a „Soproni Környezet”-et. A közigazgatási területhez csatlakozott településeken helyi csoportok nagyon sikeresen működnek, például a Bánfalváért Baráti Kör Egyesület, Balf Alapítvány, Brennbergért Alapítvány. A hivatalosan bejegyzett szervezeteken kívül tartós baráti társaságok is részt vesznek az értékőrző tevékenységben, némelyike nagyon komoly érdemeket szerezve, pl. Perkovátz-Ház Baráti Kör. Nemzetközi civil szervezetek helyi közösségei is támogatják az értékőrzést (Lions Club, Rotary Club). A szakmai csoportosulások (pl. A Soproni Erdőkért Környezetkultúra Alapítvány, Scarbantia Régészeti Park Alapítvány, Scarbantia Társaság, Magyar Turisztikai Egyesület, stb.) sajátos értékmentő és védő tevékenységet végeznek. Az önkormányzat Az önkormányzat szerepe szintén meghatározó a lakosság környezeti tudatformálásában. Sopron Város Önkormányzata évente egy alkalommal a város lakosai számára Virágosítási Akciót, és szintén évente egyszer Autómentes Napot (újabban Mobilitás Napja) szervez, ezzel is ösztönözve a lakosságot a környezetük állapotának megőrzésére. Az iskolák és óvodák környezeti nevelést szolgáló akcióit, tanfolyamait környezeti nevelési pályázattal támogatja. A lakosságot a sajtón keresztül tájékoztatja a szelektív hulladékgyűjtés és a hulladék újrahasznosítás eredményeiről. A családok szerepe A környezeti nevelés, környezettudatosság terén kiemelt fontosságú még a család, mint a legkisebb, de legalapvetőbb közösség. A nevelésben a leghatékonyabb módszer a példamutatás. Alapvető fontosságú a szülők bevonása a környezeti nevelésbe, hiszen az ő támogatásuk nélkül nem lehet elég hatékony az intézményes nevelés sem. Bevonhatók a szülők már a működő óvodai vagy iskolai programokba, továbbá a lakóhelyi környezet védelmét szolgáló programokba is. A lakosság szerepe A lakosság az SKTH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. és az ÖKO-Pannon Kht. Hírlevelén keresztül értesül a városi szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos hírekről és bekapcsolódhat az önkormányzat vagy a civil szervezetek által szervezett eseményekbe, programokba. Gyakran passzivitással vádolják a lakosságot, amely magatartás a megélhetésért folyó mindennapi teher, a közélet és a demokratikus intézmények alacsony morális színvonala közepette megérthető, mégis a soproniak egy része erősen vonzódva a település értékeihez hajlandó a tudatos értékvédelemre. (Pél-

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



dául a Deák tér átépítése során kialakult spontán civil mozgalomban mintegy hétezren nyilvánítottak véleményt, egyharmaduk személyre azonosítható módon). Aktivitásukat sok esetben éppen a helyi demokráciáért felelős szervek és közéleti személyek fékezik tekintélyelvű, vagy önérdekű magatartásukkal, feltétlen „győzni” akarásukkal. 2.2.2.5 Egyéb környezeti hatások Vincze Mária

Kisebb dimenziókban, például városunk szintjén, a fenntarthatóság megfogalmazott elve legegyszerűbben úgy értelmezhető, hogy ebben a kisebb tartományban sem idézünk elő helyi túlterheléseket, mert akkor nem okozunk globálisan sem a megengedettnél nagyobb kárt. A fenntarthatóságra való törekvés egyik fontos területe a fenntartható fogyasztás, amely nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább értékek választása. Az érték formálásában fontos szempont lehet: • az élet minőségének előtérbe helyezése az élet anyagi tényezőivel szemben, • a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, • az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, • a természeti források védelme. A fogyasztási szokások területén végzett eddigi felmérések alapján elmondható, hogy a lakosság magatartásában megjelentek a védekező mechanizmusok, amelyek befolyásolják a vásárlói szokásokat. Jelenleg Sopronban a családok megélhetési lehetőségei nagyon különbözőek. Az emberek az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, elsősorban árleszállításkor, „akcióban” vásárolnak, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, olcsóbb ételeket főznek, nem akarnak (vagy nem tudnak) megtakarítani. Általánosságban az árak mindig fontosabb szerepet játszanak, mint a minőség. Rendkívül magas azon fogyasztók száma, akik kritika nélkül elfogadják és vásárolják a reklámozott árucikkeket. A környezet védelme, a káros környezeti hatások és változások elkerülése mindannyiunk közvetlen érdeke. Ennek figyelembevételével kell – a társadalom minden tagjának részvételével – közösen erősíteni a környezettudatos magatartást, s ahol szükséges, változtatni az ezzel ellentétes szokásokon és életmódon. Szakítani kell azon gondolkodásmóddal és gyakorlattal, amely a környezeti problémák kialakulásához vezetett, és az ezért viselt arányos felelősség alapján, illetve legjobb képességeink szerint – a kiváltó okok, és nem csupán a következmények szintjén – orvosolnunk kell a kialakult helyzetet. Ehhez jelentős szemléletváltásra, új értékrendre és ennek az élet minden területén való hatékony érvényesítésére van szükség. Az Önkormányzat a közterületeken terjesztett reklámanyagokat, szórólapokat nyilvántartja. Ennek éves mennyisége azonban nem számottevő a lakossági szórólapok számához képest, amelybe beletartoznak a helyi áruházak katalógusai, illetve a közeli osztrák bevásárlóközpontok reklámanyagai is. A kéretlen szórólapok ellen a fogyasztóknak ma kevés lehetőségük van bármit is tenni. A kéretlen hirdetéseket két nagyobb csoportba lehet osztani: címzett illetve címzés nélküli küldemények. A címzés nélküli reklámküldemények ellen --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



nem lehet védekezni, törvény nem szabályozza, mit tehetnek a hirdetők/terjesztők, és mit nem, semmi nem kötelezi őket a fogyasztói kérések teljesítésére. A Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. Zöld állomás – Környezetbarát termékek boltja egyedülálló kezdeményezés a városban, ami információkat ad a környezetkímélő szerekről, módszerekről. I-7. táblázat: ISO 14001 szerint tanúsított soproni székhelyű vállalatok listája (2008. január)

92 126 197 281 323 410 936 947 990

Szervezet BDI Hungary Kft. BRAU UNION Hungária Sörgyárak Rt. Dekorsy Ipari és Kereskedelmi Kft. Elzett Sopron Felületkezelő Kft. Falco Sopron Irodabútor Kft. Göncz Csapágy Kft. Soproni Városüzemeltetési Kft. Swedwood Sopron Bútor Kft. Tanulmányi Erdőgazdaság Rt.

A vállalti felelősségvállalás terén a környezettudatos magatartást a tanúsítványok megléte tükrözi. AZ EMAS nyilvántartás vezetésére feljogosított szervezet az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) adatai alapján EMAS védjegy használati jogosultságát Sopronban csak a Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városgazdálkodási Osztály szerezte meg. A KÖVET (Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület) 1998 óta végzi Magyarországon az ISO 14001 szabvány alapján tanúsított cégek adatainak nyilvántartását. A nyilvántartásba való regisztráció önkéntes, ez alapján Sopron város közigazgatási területén mindösszesen 9 vállalat rendelkezik ISO 14001 szerinti tanúsítvánnyal (I-7. táblázat). 2.2.3 Lakossági környezethasználat Elekné Fodor Veronika

A lakossági környezethasználat több negatív hatásával kell számolnunk. A lakóterületeken belüli építkezések, az új lakótelepek és bevásárlóközpontok létrehozása következtében csökken a zöldterületek nagysága, a felszínburkolások nagymértékben növekednek. Sokan a saját udvarukat is lebetonozzák, a füvesítés helyett. A lakóterületek gyors terjeszkedése a közlekedés szempontjából is problémát jelent, hiszen az új területeken nincsenek alapfokú intézmények, ezért nagyobb távolságot kell megtenni szolgáltatási és kereskedelmi egységek, óvodák vagy bölcsődék eléréséhez, amihez a legtöbb esetben gépkocsit használnak (pl. Pihenőkereszt, Aranyhegy, Kutyahegy). Célszerű lenne az említett területeken, vagy annak közelében alapfokú intézmények és gyermekek megőrzésére alkalmas intézmények kialakítását elősegíteni. A szabad iskolaválasztás a város egész területén gépkocsi közlekedést gerjeszt. Az iskolák környéke a reggeli és délutáni (iskolakezdéséi- befejezési) időszakban nehezen megközelíthető a nagy forgalom miatt. A csúcsforgalom zaj- és bűzhatással jár, a légszennyezettség mértékét növeli illetve gyakran balesetveszélyes is. Kizárólag a diákok által használható iskolajáratok létrehozásával ezek a hatások csökkenthetőek lennének. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A DK-i iparterület mellett elhelyezkedő kereskedelmi és szolgáltatói egységek (Alpha Park) szintén hozzájárulnak a gépkocsi használat növekedéséhez, ezáltal a légszennyezéshez. A város ezen része nehezen megközelíthető, a tömegközlekedés kialakítása nem megfelelő. A hatások részletes vizsgálata mindenképpen indokolt. A lakóépületek egy része gondozatlan, szemetes a tulajdonosok nem foglalkoznak a közvetlen környezetükkel. Előfordulnak önkéntes lakossági környezetszépítési akciók, melyet az önkormányzatnak támogatnia kellene, megfelelő módon szabályozva. Problémát jelent a kiskertekben történő túlzott mértékű vegyszerhasználat is. A csapadékvízzel gyorsan bemosódik a talajba, ahonnan a talajvízbe kerülve szennyezi a közvetlen környezetét, valamint a vízzel szállítódva nagyobb távolságokra eljutva is érzékelteti hatásait. A háztáji vegyszerek használata azonban nem nyomon követhető, így használatának ellenőrzése sem megoldható. A felhasználok megfelelő tájékoztatása és a környezettudatosságuk növelése segíthet a probléma orvoslásában. Emellett a növényekben felhalmozódnak, így fogyasztásukkal az emberi egészségre is károsak. A lakosság nagy része a csapadékvizet nem gyűjti, hanem különböző módon elvezeti, vagy csak kivezeti az udvarról, gyakran eróziós károkat okozva ezzel. A csapadékvíz öntözővízként való hasznosítása csökkenthetné a pazarló vízfelhasználást is. Szükséges lenne továbbá a lakosság tájékoztatása az alternatív lehetőségekről, azok költségeiről és megtérülésük várható idejéről. A vízzáró rétegek a magán kutak kialakítása közben gyakran sérülnek. A kútfúrások nagy része engedély nélkül történik, aminek legfőbb oka, a lakosság tájékozatlansága, hiszen nincsenek tisztában az engedélyezés szükségességével. A tájékoztatás után lehetővé válna az ellenőrzés, szükség esetén a büntetés. A városban a háztáji égetések időszaka önkormányzati rendelettel 9 szabályozott. A kerti hulladék égetése március, április és október, november hónap kivételével tilos, a kivételként megjelölt hónapokban is csak hétfőtől-szombatig 8:00-18:00 óra között engedélyezett. A Lőverek területén az avar és kerti hulladék égetése a 37/1992. (XII. 30.) Sopron Város Kgy. rendelete alapján május 1-jétől október 15-ig tilos. Egyéb hulladék kazánban történő, vagy nyílt téri égetése az év minden szakaszában tilos. Sajnos ilyenkor gyakori a komposztálható szerves anyagok, illetve a veszélyes hulladékok égetése. A háztartási szemétégetés ellenőrzése a jegyző feladata, ez azonban valójában nem felügyelhető. A probléma visszaszorításához a lakosság szemléletváltoztatására és környezettudatosságuk növelése szükséges. 2.2.3.1 Fényszennyezés Az éjszakai fényszennyezés során a nem célra irányított és túlzott megvilágítás okoz fényszennyezést, ami azon kívül, hogy energiapazarlás, hatással van az állatok életritmusára, egyes kutatások szerint az emberekre is, zavarja a csillagászati megfigyeléseket és elfedi az éjszakai égbolt látványát, az éjszakai tájat. A fényszennyezés mérséklése és az energiatakarékosság érdekében fontos lenne felülvizsgálni mind a közösségi, mind a magán tulajdonban álló megvilágítási mó-

9

54/2005. (XII. 21.) Önk. r. a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



dokat, számba venni az alternatív lehetőségeket és szabályozni az éjszakai megvilágítást. A nappali fényszennyezés nem a fény mennyiségével, hanem minőségével okoz gondot. Az épületek nagy üvegfelületei visszatükrözve a külvilágot a madarakra nézve életveszélyesek. Az üvegfelületekről, vagy más sík, fényes felületekről a fény polarizáltan verődhet vissza, ami a poláris fény által tájékozódó rovarok nagy tömegeit tévesen orientálja, ami egyedi és populációs létfenntartásukat vezszélyezteti. 2.2.4 Az önkormányzat környezetvédelmi irányítási rendszere és szabályozási módszere Szabó Katalin

A fejezet célja az Önkormányzat környezetvédelmi tevékenységének felmérése a környezeti irányítás és szabályozás helyzetének bemutatása a jogszabályok és a helyi sajátosságok tükrében. 2.2.4.1 Környezetvédelmi tervezés A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) időtartamát a környezetvédelmi törvény hat évben jelöli meg, a Kormánynak pedig kétévenkénti beszámolási kötelezettséget ír elő. A települési önkormányzatoknak 2 évente szükséges beszámolót készíteniük. Sopron város környezetvédelmi stratégiájáról összefoglaló írásos anyag a környezetvédelmi stratégiai és középtávú célkitűzésekről utoljára 1991-ben készült. Azóta egyes sajtónyilatkozatokon kívül írásos formában a CDC Bt. által készített településfejlesztési koncepció tervezetében (CDC koncepció) olvashatunk. A CDC koncepció környezeti céljai: • Cél 25. A vízvagyon védelme • Cél 26. A hulladékgazdálkodás fejlesztése • Cél 27. A zajszennyezés csökkentése • Cél 28. Levegő-vagyon védelme • Cél 31. A távolsági, helyközi és a helyi tömegközlekedés fejlesztése olyan színvonalra, amely elősegíti a személygépkocsi forgalom csökkenését, a környezetkárosító hatások mérséklődését, a gazdaságos hatékony és kényelmes üzemeltetést és használatot. • Cél 33. A szennyvíztisztító telepek kapacitás növelése, korszerűsítése • Cél 34. Csapadékvíz-elvezetési hálózat korszerűsítése A környezetvédelmi stratégia hiányát jól jellemezte a Környezetvédelmi Alap felosztásának 2000-ig követett gyakorlata. A felosztáshoz környezetpolitikai alapelvek, célkitűzések, irányadó feltételek nem álltak rendelkezésre. A 2000. évre vonatkozó költségvetési rendeletben meghatározásra kerültek alapelvek a környezetvédelmi alap felosztására. Az első környezetvédelmi program fogalmazta meg azokat a kereteket, mely által jobban megvalósíthatóvá válik a környezetvédelem a városban. A környezetvédelmi programot a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) előírásai alapján a közgyűlésnek kell jóváhagynia, Sopron város önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata alapján előkészíteni és előterjeszteni a Városfejlesztési Bizottságnak. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A környezetirányítás szervezete Sopron város Önkormányzata környezetvédelmi feladatainak ellátására kialakított szervezet, más területekhez hasonlóan, alapvetően két szintre tagozódik. Az irányítási, szabályozási feladatok elsősorban az önkormányzat Városfejlesztési Bizottságának feladat- és hatáskörébe tartoznak, míg a hatósági feladatok, a végrehajtás, működtetés a Polgármesteri Hivatal feladata. A Polgármesteri Hivatal szinte minden egységének van környezeti vonatkozású feladata. A környezetvédelmi információk köre már meghatározott. A környezeti információk a külső hatósági partnerektől sem jutnak el szabályozottan az önkormányzathoz, ami pedig a tervezési, szabályozási munka alapját képezi. Ennek hiányában nehézkes az adatszerzés, amit jól mutatott a jelen munka kapcsán igényelt adatok beszerzésekor felmerült problémák sokasága. A Hivatal és az Önkormányzat kapcsolata a lakossággal, civil szervezetekkel, gazdasági szervezetekkel a sajtó, a város internetes honlapja, a bizottsági, albizottsági ülések, az évenkénti lakossági- és más nem rendszeres fórumok útján biztosított. Az Önkormányzat környezetirányítási rendszerei A Hivatal minőségügyi menedzsment rendszerének kiépítése az ISO 9001 szabványnak megfelelően megtörtént külső tanácsadó cég közreműködésével. A város polgármesteri hivatalának Városgazdálkodási osztálya az Európai Parlament és Tanács 196/2006 EK rendelettel módosított 761/2001 rendelete alapján külső tanácsadó és auditáló cég segítségével 2008. február 22.-én megkapta az EMAS környezetirányítási rendszer bevezetéséről szóló tanúsítványt. Az önkormányzat többi osztálya más környezetirányítási rendszer (CAF) követését vállalta. Ezáltal megvalósul a dolgozók környezettudatosságának kialakítása, növelése, a környezetpolitika megfogalmazása. Ezeknek köszönhetően, az önkormányzat működése során kevesebb hulladékot bocsát ki (digitális kommunikációs rendszer a papíralapú helyett, energiatakarékos izzók, gépek beszerzése, és a szelektív hulladékgyűjtés által). A Környezetirányítás működése az Önkormányzatnál A városi környezetvédelmi program célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges anyagi források előteremtése a városi költségvetésből történik. A környezetvédelmi alapban kerül rögzítésre, hogy mely célokra mennyi forrást kell biztosítani, hogy az adott célkitűzés megvalósulhasson. A program céljainak megvalósulása az éves költségvetéstől függ; a költségvetési terv készítése során beadott feladatterv (a környezetvédelmi programban megfogalmazott célok megvalósításához rendelt pénzösszegeket leíró dokumentum) elfogadásától függ, hogy mekkora forrás jut évente a programra. A következő évi költségvetés kidolgozása során a feladattervből elfogadott pontok jelennek meg a költségvetés tervezetében, majd a tényleges költségvetésben. Ezen kívül vannak a környezetvédelmi programnak olyan szegmensei is, amiket már rendelet szabályoz és ennek megfelelően kell, hogy kezelje az önkormányzat (levegőtisztaság védelem, természetvédelem egyes pontjai). 2.2.5 Mezőgazdálkodás Dr. Bidló András, Bolodár-Varga Bernadett

Az elmúlt évtizedben Sopron községhatárban jelentősen visszaszorult a mezőgazdasági tevékenység. A mezőgazdasági területek egy része belterületbe került, más része jelenleg nem művelt szántóföld, illetve nem használt kaszáló (az --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



előírások miatt évente egy-két alkalommal lekaszálják, de a szénát nem hasznosítják). Környezetvédelmi szempontból kiemelendő, hogy a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. Rendelet melléklete alapján Sopron nitrátérzékeny terület (a közigazgatási terület legalább 10%-ában érintett). A mezőgazdasági területeken szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya elhelyezés nem történik. A 45/2006. KvVM rendelet 1. és 3. számú melléklete szerint a város területén több különleges madárvédelmi, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület található (Natura 2000), ahol a gazdálkodást a természetvédelmi hatóság is ellenőrzi. A mezőgazdasági területek történő vegyszerfelhasználásáról nem állnak rendelkezésre adatok. A vegyszerfelhasználás a nagyobb üzemekben az valószínűsíthetően az előírásoknak megfelelően történik (már gazdasági okokból is). A kisebb gazdálkodóknál és a kiskertekben gyakran tapasztalható túlzott vegyszerfelhasználás. Kedvezőtlen, hogy Sopron mezőgazdasági területein nem folyik jelentős mértékű biogazdálkodás és az agrár-környezetgazdálkodási programban viszonylag kevés gazdálkodó vesz részt. A következőkben megpróbáljuk áttekinteni az egyes mezőgazdasági ágazatok helyzetét. 2.2.5.1 Növénytermesztés: Szőlőtermesztés, borászat A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény melléklete alapján a térség a Soproni borvidékhez tartozik. Az összesen 1160 ha szőlőterületen 1848 gazdálkodó folytat szőlőművelést, közülük 370-en borászattal is foglalkoznak. A telepített szőlőfajták 75%-a vörös szőlő (Kékfrankos, Zweigelt, Pinot Noir, Merlot, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Syrah), 25%-a fehér szőlő (Zöld Veltelini, Irsai Olivér, Sauvignon Blanc, Chardonnay, Királyleányka, Piros Veltelini). 1998 óta működik az ún. Agroexpert növényvédelmi előrejelző rendszer. Jelenleg 10 mérőállomás szolgáltat 15 percenként meteorológiai és levélnedvesség adatokat, amelyek alapján növényvédő mérnökök tesznek javaslatot – hetente – a szükséges növényvédelmi beavatkozásokra. Így okszerű és szükségszerű növényvédelem valósítható meg. Az elhanyagolt, nem művelt szőlőterületek gyomok és növényi kórokozók szempontjából fertőző gócokat jelentenek, ezért a velük szomszédos művelt területeken több növényvédő szert kell kijuttatni és több talajmunkát kell végezni. Szántóföldi növénytermesztés, kertészet: Az elmúlt években a szántóföldi növénytermesztés Sopron községhatárban jelentősen visszaszorult. A korábban nagy területeken termesztett: lucernát és siló kukoricát - az állattenyésztés visszaszorulása miatt -, illetve cukorrépát - a Petőházi Cukorgyár bezárása miatt – ma már nem, illetve alig termesztik. A területen jellemző szántóföldi növények az őszi búza és a szemes kukorica, illetve az utóbbi években előtérbe kerülő olajos magvú növények (repce, napraforgó). Az összes szántóterület kb. 10-15%-a ún. pihentetett föld, amelyen fekete vagy zöld ugarként tartják a talajt. A földhivatali nyilvántartásban szántóként szereplő területek jelentős része a kárpótlás során elaprózódott a tulajdonosok között (egy-egy tulajdonos gyakran --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



csak néhány száz m2-nyi területtel rendelkezik). Ennek megfelelően ezek a területek vagy zárt kertként hasznosulnak, vagy parlag területek. Ennek eredményeképpen Sopron községhatárában sok az elhanyagolt, nem művelt terület, amelyek jelentős humán egészségügyi (pl. parlagfű), növényvédelmi (gyomterhelés, fertőző gócok) problémát jelentenek. Állattenyésztés: Az állattartást a 31/2000. Sopron Város Önkormányzati Rendelet szabályozza. Jelenleg Sopron területén nem folyik jelentős mértékű haszonállat tartás. A korábban működő állattartó telepek túlnyomó része bezárt, illetve átalakult. Sopronban elsősorban csak néhány gazdálkodó folytat állattenyésztést (pl. juh- és kecsketartás), ezek azonban csak helyi terhelést okoznak. Sopronban és környékén több helyen foglalkoznak lótartással. Ezen telepek helyi terhelést jelenthetnek. Mivel jelentős állattartás nincs a városban, így a trágya és hígtrágya elhelyezés sem okoz jelentős terhelést. Egyes állattartó telepek mellett ideiglenesen előfordul, hogy a trágyát nem megfelelően kezelik. Jellemzőbb azonban az, hogy a szerves trágya hiányzik a gazdálkodóknak a szántóföldi növénytermesztésben. Erdőterületek: A város területének 37%-át borítja erdő. Elsődleges rendeltetés szerint az összes erdőterület 70%-a védelmi, 18%-a gazdasági, 5%-a egészségügyiszociális, turisztikai, 0,03%-a oktatási kutatási célú erdő. Faállomány típust tekintve a kocsánytalan tölgyesek aránya a legnagyobb, 27 %, bükkös, cseres 15-15%, erdei fenyves 9%, gyertyános-tölgyes 8%, lucfenyves 6%. Az egyéb állományok (kőrises, juharos, gyertyános, nemes nyáras, hazai nyáras, füzes, égeres, hársas, nyíres) aránya 1% illetve az alatti. Az összes erdőterület 95%-a állami tulajdon, 4% magántulajdon, 1% közösségi tulajdon. Az állami tulajdonú erdők túlnyomó többsége a Tanulmány Erdőgazdaság Zrt. kezelésében van. Az állami tulajdonú erdőkben az erdőgazdálkodás tervszerűen folyik. A magántulajdonú erdők általában kis területűek, gyakran rendezetlen tulajdonviszonyúak (a tulajdonosok nem tudják pontosan, hol terül el az erdejük), így ezekben sokszor nem folyik tervszerű gazdálkodás. Az elmúlt évszázadokban jelentősen átalakultak Sopron város erdei. Míg a XIX. század során a városhoz közeli erdőket rövid (15-30 éves) vágásfordulóval kezelték, elsősorban tűzifa nyerés céljából. A XX. század során jelentősen átalakult a fafajösszetétel és megnőtt a vágásforduló is. A vágásforduló növekedése mindenképpen kedvező folyamat, mivel ezzel az erdők természetessége is növekedett. A fafajösszetétel változása során, főleg a Soproni-hegyvidékre, nem őshonos, így a termőhelynek nem megfelelő fafajok is bekerültek. Ezek közül elsősorban a lucfenyő problémáját érdemes kiemelni. A Soproni-hegyvidék termőhelyein, különösen ha rendszeresen jelentkeznek szárazabb évek, a lucfenyő jelentősen legyengül, így a másodlagos károsítók, elsősorban a szúbogarak, igen nagy pusztítást végezhetnek az állományban. A gyengülés és az ezzel járó szú károsítás kiemelten jelentkezett a 40-50 évnél idősebb állományokban. A károsítások eredményeképpen a Soproni-hegyvidéken az elmúlt évtizedekben jelentős mértékű lucfenyő pusztulás lépett fel.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



2.2.6 Ipari tevékenység Andrássy István

2.2.6.1 Az ipari tevékenység alakulása Sopronban az 1989-es rendszerváltás óta jelentősen lecsökkent az ipari tevékenység volumene és ezzel együtt a környezetre gyakorolt hatása is. A nehézipar, a gépgyártási tevékenység jelentősen visszaszorult a vállalatok megszűnésével (öntöde, gépgyárak). A könnyűipar, ami jellemzően textilipari tevékenység volt, gyakorlatilag felszámolódott (Fésűs, SOTEX, Pamut, Selyem, és konfekció ipari tevékenység). Megmaradt azonban különböző üvegipari tevékenység, a Téglagyár, Sörgyár, és kisebb nagyobb gépgyártási tevékenység különböző műanyag és gumiipari termelés. Jelentősnek mondható a fa ill. bútoripari termelés. A jövőben sem várható, hogy jelentősen gyarapodna az ipari, ezen belül is a nehéz és gépipari tevékenység. A város továbbra is idegenforgalmi, kereskedelmi jellegű marad. Várhatóan jelentős marad a faipari, és a gépjármű ipari tevékenység. Gyarapodhat a szolgáltatói szektor és fontos szerepe lesz az oktatásnak, egyetemi képzésnek és az azt kiszolgáló tevékenységeknek. Ezek miatt fontos szerepe lesz a közlekedésnek, szállításnak és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásoknak. Sopron vonzása továbbra is fennmarad a valós, vagy feltételezett ausztriai munkavégzési lehetőségek miatt, mivel várhatóan a szak és segédmunka területén a keresetkülönbség az elkövetkező öt évben továbbra sem csökken jelentős mértékben. A városban ideiglenesen, vagy véglegesen letelepedők magukkal hozzák a környezethez való viszonyulásukat, amit nehezen változtatnak meg. 2.2.6.2 Környezetre gyakorolt hatások A megmaradt ill. létrejött ipari termelés jelentősen korszerűsödött, a környezetre gyakorolt hatásuk is jelentősen lecsökkent. A környezetvédelmi szabályok szigorodásával tevékenységük jól ellenőrizhető nyomon követhető. A város számára leginkább kockázatot a szaporodó autó karbantartáshoz, javításhoz, kereskedelemhez tartózó tevékenységek jelentenek, ahol a környezet védelme a veszélyes anyagok kezelése, nyomon követése nem megoldott és nehezen is felfedhető. Ezen túl húsfeldolgozástól a keramikus tevékenységig számos sokszor nem bejelentett tevékenység is fellelhető, amelynek hulladékai, melléktermékei, gyakran megtalálhatók a város környéki erdőkben, mezőkön illegális hulladék elhelyezés eredményeként. 2.2.6.3 Ipari területek A jelenleg működő ipari tevékenység jellemzően a város keleti és nyugati oldalán koncentrálódott. A nyugati oldalon a Somfalvi, Baross-Terv, BánfalviÁgfalvi utak mentén helyezkednek el. Megközelítésük csak a belvároson keresztül lehetséges, ami jelentősen terhelve a város úthálózatát és levegőjét. Az vasúti szállítás az elmúlt évek alatt elsorvadt, pedig csaknem minden nagyobb termeléssel, anyagmozgatással járó üzemnek volt saját, vagy közös iparvágánya a vasút megközelíthetősége végett. A Dél-keleti ipari terület döntő mértékben újonnan betelepült vállalkozásokkal töltődik fel, ahol a jó értelemben vett tulajdonosi szemlélet jobban érvényesül --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



és lassan rendeződik terület állapota. Az ide települt kereskedelmi létesítmények is magasabb környezeti igényességre motiválják az ingatlantulajdonosokat. Ezen a területen is okoz némi problémát a gépjárművek karbantartásával kapcsolatos tevékenységek környezetre gyakorolt hatása (gumiszervizekben „hegyekben” állnak a használt abroncsok környezeti kockázatot okozva ill. a városba érkezők számára kedvezőtlen látványt eredményezve). Az aranyhegyi ipari park lassan töltődik fel vállalkozásokkal. Szerepe lehetőségeinél, megfogalmazott céljánál fogva sem lesz jelentős. Javaslatok A jelen környezetvédelmi program keretében javasolt környezeti monitoring rendszerben kell az ipari tevékenységek paramétereit is beilleszteni. A monitoring rendszerben a szennyezések, légállapotok nyomkövetése megoldható. Az illegális ipari tevékenységeket fel kell számolni, vagy szervezett keretek közé kell terelni, ahol a tevékenységük nyomon követhető. Ehhez esetleg felhasználhatók lennének az üresen álló üzemcsarnokok, raktár épületek, ami csökkenthetné a környezetvédelmi kockázatot is. A programot szándékosan kerülők lehetőségeit szűkíteni kell az adott területen élők, közterület felügyelők, civil szervezetek bevonásával. 2.2.7 Közlekedés

Hámori Gábor

A légszennyezettségi zónák kijelöléséről szóló rendelet10 alapján az egyes légszennyező anyagok tekintetében Sopron város besorolását az I-8. táblázat mutatja. I-8. táblázat: Sopron város légszennyezettségi besorolása egyes légszennyező anyagok vonatkozásában.

Légszennyező anyag Kén-dioxid

Zónatípus F

Nitrogéndioxid

C

Szén-monoxid

E

PM10

D

Benzol

E

Talajközeli ózon PM10 Arzén (As) PM10 Kadmium (Cd) PM10 Nikkel (Ni)

O-I E F F

a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van. a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

10 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Légszennyező anyag PM10 (Ólom) (Pb) PM10 benz(a)pirén (BaP)

Zónatípus F D

a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van.

A levegőminőség rossz állapota miatt az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 2004-ben levegődelemmel kapcsolatos intézkedési programot írt elő. A besorolásból, a részletes elemzésből (2.3.4 bekezdés, 108. oldal) és az intézkedési programból megállapítható, hogy a legsúlyosabb gond a nitrogéndioxid koncentrációja. Az intézkedési program megállapítja, hogy „a területen kibocsátott nitrogén-dioxid 86,1%-a közlekedésből származik”. 2010. január 1-től kezdődően a nitrogén-dioxid koncentráció évi átlagához tartozó egészségügyi határértékére eddig alkalmazott tűréshatár megszűnik11. Ugyancsak erősen kedvezőtlen a helyzet a szálló por (PM10) tekintetében, amelynek forrására vonatkozóan ugyan nem áll rendelkezésre vizsgálat, vagy számítás, de más példák alapján kijelenthető, hogy a közlekedés ebben is jelentős szerepet játszhat (lásd még 2.3.4 bekezdés, Por 111. oldal). Mindezekre tekintettel kijelenthető, hogy Sopron közlekedési viszonyait alapvetően meg kell változtatni, „közlekedési reformot” kell végrehajtani. 2.2.7.1 A jelen állapot összehasonlítása a 1999/2000. évi állapottal és értékelés Áttekintettük a korábban készített és már érvényét vesztett Sopron Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Program közlekedéssel foglalkozó és a közlekedéshez kapcsolódó fejezeteit. A maga idejében korszerű program állapotfelmérési munkarészei, a stratégiai előírásai és beavatkozási javaslatai mára nagyrészt elavultak. Egyrészt javaslatai a városfejlesztési programokba, szabályozási tervekbe csak részlegesen épültek be. A Beavatkozási javaslatok 2.1.12. Közlekedés fejezetben felsorolt stratégiák, célok és intézkedések jelentős része – a program meghosszabbítása ellenére – nem valósult meg. A közlekedésből származó károk, a levegőszennyezés és a közlekedési zaj terén észrevehető javulás nem volt tapasztalható. A városrendezési szabályozási tervekben ugyan kötelezően megjelentek a környezetvédelem munkarészei, de inkább csak az elvek szintjén, a gyakorlatban érvényre ritkán jutottak, az ilyen előírások elsőbbséget alig élveztek. Természetesen a korábbi évtizedhez, a kilencvenes évekhez viszonyítva tapasztalható előrelépés, de a környezetvédelem elvei és még inkább gyakorlata csak lassan és fokozatosan érvényesültek Sopron és környéke társadalmi és gazdasági életében. Másrészt a környezetvédelem területén az új évezredben eddig nem ismert új globális kihívások jelentek meg, amelyek lényegesen átformálják a települési környezetvédelem programjait és tennivalóit. A fenntarthatóság, a klímavédelem és a közlekedés szempontjait együttesen kielégíteni egy településen, egy régió-

11 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



ban nem könnyű feladat, a közlekedés különösen nehéz és problematikus területe a gazdasági és társadalmi életnek. Magyarországon egy elkésett mobilizáció keretében nagyon friss még a személygépkocsi birtoklásának és használatának élménye. A környezet és a közlekedés közötti konfliktus feloldásának esélye Sopronban és térségében – akárcsak az ország más településein - csak szakmailag alaposan és részletesen megtervezett, minden érdekelt által elfogadott távlati “zöld” program birtokában lehetséges nagyobb városfejlesztési lépéseket, lényegbevágó változtatásokat megcélozni és elérni. Áttekintettük a Megyei Környezetvédelmi Programot (Győr 2001) is. A közlekedés problémái között a terv kijelenti, hogy az EU csatlakozás után a megyében várhatóan növekedni fognak a közlekedésből származó környezeti károk. A tennivalókat a 2.12.3. és a 2.14. pontokban négy csoportba sorolta, ezek a következők: • A településeket érintő nagyforgalmú utak elkerülő szakaszainak megépítése, a városokban forgalomcsökkentő intézkedések bevezetése, a környezeti károkat csökkentő műszaki megoldások alkalmazása, a közlekedésbiztonság és a környezetvédelem szempontjainak érvényre juttatása. • A közösségi közlekedés, a vasúti és vízi szállítás – azaz a környezetbarát közlekedési módok - részarányának növelése. • A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése. • A települések közötti hiányzó legrövidebb útkapcsolatok helyreállítása, az önkormányzati utak fejlesztése. A Feladatok fejezetben számtalan a közlekedési környezeti károk csökkentésére irányuló intézkedést találunk, a levegőtisztaság és a zajvédelmi területén, az épített környezet védelme terén (utóbbi külön is megnevezi Sopron tennivalóit), a természet- és tájvédelem területén, a lakosság egészségnevelése területén és külön fejezetben (2.14.) a közlekedés területén (ahol megint hangsúlyosan foglalkozik az anyag Sopronnal, a közlekedésfejlesztési koncepció hiányával), végül a túrizmus-idegenforgalom területén. Nincs ismeretünk arról, hogy a megye értékelte-e a programban foglaltakat és azok megvalósulását. Sopron Megyei Jogú Város marketing politikájának meghatározása (GKI Budapest 2003.) alapos elemzést tartalmaz Sopron és vonzáskörzete – elsősorban a túrizmus fejlesztésére kiható – természeti-táji, kulturális és épített környezeti adottságairól. Nagy terjedelemben foglalkozik a tanulmány az elérhetőség, a közlekedés különféle módjai és szín-vonala, a természet- és környezetvédelem kérdéseivel. A program a város és kistérség földrajzi, turisztikai adottságai és vonzerők alapján az elkövetkező évtizedekre egy “Zöld város” arculat és logó kidolgozását és megvalósítását ajánlja. 2.2.7.2 Általános kérdések és alapelvek Az Európai Unió javaslatai Európa útjain, vasútvonalain és légterében a forgalom az utóbbi évtizedekben folyamatosan nőtt. Ezzel párhuzamosan mind nagyobbak lettek a környezeti károk, hiszen a közlekedés az egyik legfőbb környezetszennyező ágazat. Az EU 1992-ben kiadott első “Fehér Könyve” kitűzte tagállamai elé a fenntartható közlekedés megvalósításának célját. Az 1995-ben kiadott “Zöld Könyv” az igazságos és hatékony közlekedési árakról és költségszámításokról szólt. Az 1998. évi második “Fehér Könyv” az externális költségeknek a személy- és áruszállításban történő --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



számításba vételéről tartalmazott javaslatokat. 2001-ben újabb “Fehér Könyv” jelent meg, ami az „Európai közlekedéspolitika 2010-re” címet viselte. Ez a közlekedési ágazatok közötti részarányok (modal split) kedvező megváltoztatásáról, a szűk keresztmetszetek megszüntetéséről, vagyis a transzeurópai közlekedési hálózatról és fejlesztéséről, a közlekedésben résztvevők érdekeinek előtérbe helyezéséről, továbbá a közlekedési globalizáció kérdésköréről szól. A fenntartható közlekedés érdekében a következő feladatokat kell megvalósítani: • A közlekedési-szállítási igényeket optimalizálni kell a területfejlesztés, a városfejlesztés eszközeivel, a megfelelő logisztikai tervezéssel, gazdasági, ipari és kereskedelmi szabályozással. • Előtérbe kell helyezni a nem motorizált és a környezetkímélő közlekedés módjait és eszközeit állami-önkormányzati támogatásokkal, a versenyképességük javításával, a költségelemzések során az externális költségek figyelembevételével. • A közösségi közlekedés részarányának növelése igen fontos. Növelni kell a szolgáltatás színvonalát és közlekedési szövetségeket kell létrehozni a közlekedésben érdekeltek bevonásával. • A környezetbarát közlekedési módok részarányát tovább kell növelni. • Csökkenteni kell a károsanyag kibocsájtásokat az ÜHG területén. Ennek érdekében növelni kell a megújuló energiák használatának részarányát, be kell tartani az EU szigorodó kibocsájtási normáit, komolyan kell venni a rendszeres és korrekt méréseken alapuló környezetvédelmi felülvizsgálatokat és törekedni kell korszerű járműállomány kialakítására. • A környezetbarát közlekedési infrastruktúra olyan közlekedési hálózatot (hálózatokat és rendszereket) jelent, amely mellett a környezeti károk minimálisak. • A közlekedés káros hatásairól a társadalmat tájékoztatni kell. Tudatosítani kell a levegőszennyezés, a zaj okozta egészségi károsodásokat, a természeti károsításokat, ismertetni kell ennek költségkihatásait és azt, hogy mit tehet az egyén, mi ebben az egyén felelőssége. Az “Ecodriving” programok környezetbarát vezetési stílust oktatnak, eközben csökken az üzemanyagfogyasztás, kevesebb a közúti baleset, javul a lakosság közérzete, életminősége. A technológia-technikai-műszaki feltételeket és a közlekedők magatartását, viselkedését együttesen kell fejleszteni. (További alapelveket és a közlekedést, valamint a hatásait mérséklő eszközöket lásd Mellékletek V.5 A közlekedés hatásainak mérséklését segítő programok, alapelvek bekezdés alatt a 372. oldalon). A közlekedési módok jövőbeli arányai és fontossági sorrendje (a környezetbarát modal split) A jelen programban egyik legfontosabb pillére a különféle közlekedési módok közötti arányok megváltoztatása. A környezetbarát vagy környezetkímélő közlekedés alatt olyan közlekedési-szállítási-logisztikai programot értünk, amelyben a környezeti károk csökkentése érdekében minimalizálják a forgalmi - közlekedési - szállítási igényeket, előtérbe kerülnek a környezetkímélő, emberköz-pontú és energiatakarékos közlekedési módok, a gyalogos és kerékpáros közlekedés és a közösségi közlekedési módok (vasút, autóbusz, stb.). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A vizsgálati fejezetekben sorra vesszük a város és környéke közlekedésének minden ágazatában a közlekedési igényeket, azok jelenlegi lebonyolódási útjait, körülményeit, problémáit, a jelenleg tapasztalt előnyös intézkedéseket és a hátrányokat, valamint a jövőbeni trendjeit, továbbá a hatótényezők által okozott környezeti károk jellemzőit és mértékét. Véleményünk szerint a közlekedési módok fontossági sorrendje a következő: gyalogos helyváltoztatás, kerékpározás, közúti közlekedés, a közösségi közlekedés rendszerei, a vasút, az autóbusz, a taxi, a légi és vízi közlekedés. A közlekedési magatartás helyzetével és egy környezetbarát közlekedési igény kialakításával külön munkarész foglalkozik. 2.2.7.3 Sopron város környezetvédelmi politikája a közlekedésben Közlekedés és környezet témájában lényeges fordulópontot jelentett Magyarország belépése 2004-ben az Európai Unióba. Ezekre az évekre a közúti forgalom jelentős növekedése jellemző, egyre több háztartás rendelkezik személygépkocsival, a térségben utak épülnek és utakat terveznek. A vasút szerepe mindeközben csökken, mert a modernnek nevezett termelési rendszerek a rugalmas szállítási megoldásoknak kedveznek. Sopron város belterülete jelentősen megnőtt, ezzel egy időben egyes szolgáltatási-kereskedelmi funkciók egy adott területre koncentrálódtak, mindezek tovább növelték a személy-gépkocsi forgalmat. Az országhatárok lebontása következtében is növekedett a közúti forgalom. A városban a város vezetésében éppúgy, mint a lakosság körében folytatódott a közlekedésnek a környezetet károsító, a környezetet terhelő hatásai felismerése, tudatosodása és a közlekedési balesetek csökkentésének szempontja mellett egyre szélesebb körben hangzott el a környezeti károk csökkentésének igénye. Sopron ÉNY-DK irányú tengelye mentén - követve a hagyományos közlekedési fővonalakat – ipari- vállalkozási, kereskedelmi és szolgáltató funkciók letelepülése figyelhető meg, míg a merőleges ÉK-DNY irány a természetvédelem elsőbbségét mutatják, a védett erdő és szőlőterületek képét egy oldalon a Soproni-hegyvidék és a Rozália-hegység, a másik irányban a Fertői-dombvidék és a Fertő-tó határolják. Különleges – európai mércével is nagyon fontosnak tekinthető – táji-természeti értékek, az Alpokalja hegyvidéki környezete, a mediterrán vonásokat mutató dombsor és a kontinentális-síkvidéki táj, Közép-Európa legnyugatibb sztyepptavával, a Fertővel sorakoznak itt, a “Három Táj” vonásában, ma már Fertő Kultúrtáj Világörökség és a Fertő-Hanság Nemzeti Park keretei között. Ez a kettősség tetten érhető a fejlesztési programokban és a város marketingpolitikájában egyaránt. Sopron geopolitikai pozíciója, fentebb ismertetett fekvése igen előnyös az európai városok versenyében. A “fenntartható közlekedésfejlesztés” révén kitágul egy város vonzáskörzete, a városkörnyék legalább olyan fontossá válik, mint maga a város. A mobilitás fejlettsége – például a munkalehetőségek elérhetősége szempontjából– Sopronban is nagyon fontos feltétele a mindennapi életnek. Ennek érdekében elengedhetetlenül szükséges a közlekedési hálózatokban való gondolkodás, ezen belül is mindenekelőtt a környezeti károk és a közlekedésbiztonság szempontjából legelőnyösebb kötöttpályás közösségi közlekedési vonalak, ezen a környéken a vasút. Másfelől fejleszteni kell a lokális (helyi) közlekedés lehetőségeit, de a környezeti viszonyok kedvezőbbé tételével, vonzó és színvonalas közterekkel, pezsgő kulturális élettel, a virtuális kommunikáció révén csökkentve a valóságos helyváltoztatásokat. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A következőkben meg kell vizsgálni, hogy a közlekedésirányítás és fejlesztések területén mennyire érvényesülnek a környezetvédelem és a természetvédelem szempontjai. Hogyan alakulnak az EU ide vonatkozó direktívái és előírásai, a Sopron városi és kistérségi közlekedéspolitika mennyire felel meg ezeknek. Melyek a közlekedéspolitika és a közlekedési eredetű környezeti károk legfontosabb, legproblematikusabb területei, a 2005-2010 között érvényes Környezetvédelmi Program ezekből mit oldott meg. Megvizsgáljuk, miként támogatja a város az emberközpontú és környezetbarát közlekedés megvalósítását. Ismertetjük és elemezzük a város és a térség közlekedési infrastruktúra hálózatait, a határok megszüntetése következtében előállott helyzet közlekedési vonzatait és végül a közlekedésfejlesztés pénzügyi és pályázati lehetőségeit. Tudatosítani kell a közlekedés és a klíma minősége közötti összefüggéseket. Az éghajlatváltozás kihívásait, a fölmelegedés jelenségét mind szélesebb körben fogadják el a világon és az új kihívások ellen hozott intézkedések és programok széles skáláját tapasztaljuk a világ fejlett részén. 2009 áprilisában megalakult a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség ezen témakörben a vizsgálatok és az intézkedések elemzésére. Végül fontos felhívni itt a figyelmet arra, hogy “Sopron Megyei Jogú Város városmarketing politikájának meghatározása“ című koncepcióterv (2003) a túrizmust tekintve egy “Zöld Sopron” megvalósítását tartotta a legfontosabbnak. A soproni közlekedés története és a közlekedés hálózatainak kialakulása A helyváltoztatás igénye egyidős az emberrel. Több ezer évvel ezelőtt feltehetően a kelták is használtak már utakat céljaik elérése érdekében (építő- és tüzelőanyagok beszerzése, vadászat, gyűjtögetés, vízfolyáson átjárás stb.). Az első komolyabb útépítéseket a római korra datálhatjuk vissza. Az itineráriumok 12 Scarbantia (Sopron) és Vindobona (Bécs) között két utat is feltüntettek. Ezt a Nyugat–Kelet irányú utat a Soproni medencében keresztezte a még nagyobb távolságokat összekötő út, a „Borostyánkő út”. Ez az Adriai tenger mellékét a Balti tenger borostyánkő lelőhelyeivel kötötte össze és Sopronban az akkori nevén Scarbantia kellős közepén haladt át. Ezen az úton zajlott az ókori kereskedelem, de ez volt egyúttal a római seregek hadiútja is. A Duna völgyétől a Pozsonyra nyíló dévényi kaputól eltekintve Sopron volt a középkori Magyarország legjelentősebb nyugati kapuja. A várost határoló külső városfalon 5 kapu szolgálta a külső közlekedési kapcsolatokat (Bécsi-kapu, Szent Mihály-kapu, Balfi-kapu, Magyarkapu, Újteleki kapu). Ezektől a kapuktól vezettek a városi utak a belváros, a mai Várkerület felé. Eközben kialakultak a közeli és távolabbi települések, Bécs, Pozsony, Kőszeg, Győr, Récény felé vezető utak nyomvonalai. Ebben az időszakban a lóvontatású közlekedés volt a jellemző. A XIX. században bocsájtották a vízre a Fertő-tavon az első komolyabb hajót, míg a XX. században jelent meg az utakon a kerékpár. A mai értelemben vett közutak és vasutak a XIX. századtól kezdődően épültek ki, hogy aztán korunkban megjelenjék a gépkocsi és a repülőgép. A személygépkocsi pályafutása igazán a második világháború után vett nagy lendületet, amely felfutással és az autózás népszerűségével ma sem tudunk mit kezdeni. Történelmi városok szűk közterületein alig sikerül összehangolni az ott lakó ember és az autózás érdekeit. A következőkben Sopron város közlekedési infrastruktúrájának elemeit és mai állapotát ismertetjük. A közlekedésnek, a szállításnak három

12

útleírások

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



összetevője: a helyi közlekedés, az ide érkező és innen kiinduló forgalom és a városon valamint a térségen átmenő forgalom. 2.2.7.4 A tervezési terület térbeli lehatárolása, település, környék, agglomeráció, kistérség, régió A közlekedés és az általa okozott környezeti károsítások nem vizsgálhatók a település közigazgatási határain belül. Legfeljebb a lakók gyalogos helyváltoztatása marad a terület-határokon belül, bár már a turistautak Sopronban is túlhaladnak a város határain. Kerékpáros közlekedést, gépkocsi közlekedést, vasúti és légi közlekedést csak nagyobb térségre kitekintve lehet elemezni. Elengedhetetlen ezért a környező községek bevonása a vizsgálatokba, azaz Ágfalva, Harka, Fertőrákos, Fertőboz, Kópháza és Nagycenk, ezek mellett az ausztriai, burgenlandi szomszédok (Kelémpatak [Klingenbach], Cinfalva [Siegendorf], Somfalva [Schattendorf], Lépesfalva [Loipersbach], Récény [Ritzing]) figyelembevétele. De indokolt a közlekedés és a környezet kérdésköre vizsgálatához a Sopron-Fertőd Többcélú Kistérségi Társulás intézményét és területi határait is igénybe venni, sőt tekintetünkkel célszerű az egykori soproni járás határáig is ellátni, mivel a város agglomerációs körzete a gyakorlatban - az egészségügyi, az oktatási, a szociális, a kulturális, sport szolgáltatások stb. terén - itt határolható le. Sopron környezetvédelmi programját a felsorolt szomszédos települések környezetvédelmi programjaival összehangolva, egymást kölcsönösen figyelembe véve kell elkészíteni. Nem különben figyelembe kell venni Győr – Moson – Sopron megye környezeti és közlekedési programját és Burgenland tartomány hasonló programját, illetve programjait. Mellékeljük a tágabb térség, a pannon régió főbb közlekedési vonalait ábrázoló térképet (I-5. ábra). Sopron lakos számát tekintve egy kisváros, amelyben a kisebb távolságok folytán a gyalogos helyváltoztatásnak igen nagy szerepe van. A városi belterület megnövelése (1998 évi szabályozási terv) és a külső területeken (Kutya-hegy, Pihenőkereszt, Lehár F. utca stb.) folyamatban lévő lakóterületi beépítések, az iskolai körzetesítések megszüntetésével és a kereskedelmi, ipari-szolgáltatói fejlesztések következtében megnőttek a közlekedési távolságok és a közlekedési igények, mind a lakóhely-munkahely, lakóhely-iskola, lakóhelybe-vásárlóközpont viszonylatban. Ezzel együtt nagyobb lett a városrészi alközpontok jelentősége, hiszen előnyös, ha a mindennapos ügyintézéseket, vásárlásokat ilyen gyaloglással elérhető körzetben lehet lebonyolítani. Ugyanakkor a Belvárosban és máshol, különösen a kiemelkedő telekárakkal jellemezhető és magas vásárlói igényeket kielégítő kereskedelmi területeken megfigyelhető folyamat a közterületek kialakításának minősége – a járdaburkolatok, a parkolási körülmények, az utcabútorzat, a kirakatok és portálok – iránti igények megnövekedése. Az utóbbi évtizedben megnőtt a közterületek szerepe, a „környezetbarát közlekedéstervezés” alapján. Európában megfigyelhető a köz-területek, az utcák és a terek „visszafoglalása” a gépkocsi-közlekedéstől a gyalogosok részére a gépkocsi-közlekedés korlátozásával.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



I-5. ábra: Sopron környékének főbb közlekedési vonalai.

2.2.7.5 Sopron jelenlegi gyalogos közlekedésének jellemzése A város vezetése törekedett a gyalogos közlekedési igényeket is folyamatosan kielégíteni. Sok utcában ennek első létesítményei a betonlapokból épített járda és a közvilágítás voltak, míg eközben a Belvárosban magas igényszintet kielégítő gyalogosövezet létesült (Füredi sétány). Soproni specialitások a kockakövezéssel ellátott műemlék utcák és a keskeny lőveri utcaközök. Ma is elsőrangú feladat az út- és egyéb keresztezéseknél a gyalogos átjárás biztonságának elérése. A közlekedésbiztonság mellett egyre nagyobb az igény a műszaki megoldások színvonalas kialakítására. Közterületeken egyre több szabadtéri rendezvényt találunk: kiállítások, zenei események, hangversenyek, felvonulások, búcsúk a Fő tér rendezvényeitől a bánfalvi búcsúig. A gyalogosközlekedés létesítményeinek áttekintéséhez figyelembe kell venni a vonalas főhálózati elemeket (főgyalogút, sétány, promenád, gyalogos tér, gyalogos övezet, gyalogos felüljáró, híd, gyalogos aluljáró, jelzőlámpás és kijelölt gyalogátkelőhelyek úton, szintbeli vasúti átjárók, közpark fősétaútjai), a vonalas mellékhálózati elemeket (gyalogjárda az úttest mellett, gyalogjárda és kerékpárút, átjáró épületen át, lépcső és lépcsős rámpa, autóbusz megállóhelyek), a területi kiterjedésű övezeteket (gyalogos övezet, lakó-pihenő övezet ,forgalomcsillapított övezet, 30 km/óra zóna). Nagy gyalogosforgalmat vonzó létesítmények a következők: óvoda, iskola, főiskola, egyetem, diákotthon, kollégium, templom, művelődési ház, színház, mozi, áruház, bevásárlóközpont, egyéb kereskedelmi, szolgáltatási egységek, üzletek, pénzintézmények, bankok, közhivatalok, vendéglátóhelyek, éttermek, orvosi rendelő, kórház, gyógyszertár, cirkusz, sátras rendezvény, ünnepségek. A településen belüli gyalogos helyváltoztatások kiindulási pontjai a lakások, ahonnan a diákok iskolákba, a felnőttek a munkahelyeikre indulnak. Nap--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



közben bevásárolni, hivatalba ügyeket intézni, sportedzésre, estefelé színházba, hangversenyre kell menni. Az a kedvező, ha az úticélok minél nagyobb részét lehet gyalogosan elérni. A közlekedésből eredő levegőszennyezés és zaj csökkentése különösen az oktatási-nevelési intézmények közelében kívánatos. Erre is tekintettel megkezdődött az oktatási-nevelési intézmények, iskolák közlekedési adottságainak felmérése arról, hogy milyen körzetből, milyen közlekedési eszközzel, milyen megfontolások közepette közlekednek a diákok. Törekvéseket figyelhettünk meg a gyalogosan történő és a középiskolásoknál a kerékpárral történő iskolába járás arányának növelésére. Több fórumon elhangzott, hogy az iskolák környezetében javítani kell a közlekedés biztonságát, elő kell segíteni forgalomcsillapított övezet vagy gyalogoszónák létesítését, felül kell vizsgálni a gyalogátkelőhelyeket, támogatni kell a kerékpárutak építését. Alig csökkent a gépkocsiforgalom a Ferenczy J. utcában és nagy a légszennyezés és a zaj a Berzsenyi Gimnázium és az Evangélikus Kollégium előtt. "1" körzet: a Belváros a Várkerülettel, az Ógabona és a Széchenyi térrel együtt Sopron legnagyobb gyalogosforgalmú és legnagyobb presztízsű területegysége. Itt találhatóak a gyalogos forgalom célpontjai közül a legfontosabb hivatalok, oktatási-nevelési és kulturális intézmények, a Liszt Ferenc Művelődési Központ és a színház, templomok, bankok és pénzintézetek, a római kori belváros műemlékei, turisztikai látnivalói. A Várkerület, az Ógabona-tér és a Széchenyi tér a város legnagyobb gyalogosforgalmú utcái és terei. A Belváros területe elsőként lett forgalomcsillapított övezetté kijelölve (1950). A városi főgyalogutak legtöbbje a Belvárosból indul ki. Sopron első tudatosan megtervezett gyalogosutcája a Színház utca első szakasza volt. A zaj- és levegőszennyezettség ebben a körzetben – arányosan a gépkocsiforgalommal – a legnagyobb. “2” körzet: a Belváros, a vasútvonal, a Kőszegi út és a Csatkai utca közötti területet többszintes lakóházak és sok intézmény jellemzik. A lakók száma 3200 lakásban 7800 fő. A legjelentősebb gyalogos létesítmények a GySEVvasútállomás, a posta és más hivatalok, több iskola, múzeum és templom. Fontos a gyalogosforgalom szempontjából a Deák téri közpark elhelyezkedése. A vasúti pályaudvar előtti tér, a Mátyás király és Erzsébet utcák a város legnagyobb gyalogosforgalmú utcái és terei közé tartoznak. A Kőfaragó téri lakóterület nagy laksűrűség jellemzi, intenzív gyalogosforgalmának központja az iskola, a szolgáltató központ és az ABC Áruház előtti terület. A Csengery utca – az óriási átmenő forgalom következtében - egyike a város legszennyezettebb levegőjű és legzajosabb utcáinak. "3" körzet: a Pap-rét és a Kurucdomb területe a Belvárostól K-felé nyúlik el. Területén a lakások száma 1800, a lakosok szám 4180 fő. A Füredi sétány és környéke kiemelkedő idegenforgalmi és kereskedelmi célpontok, de legnagyobb forgalomvonzó intézménye az Erzsébet Kórház és Rendelőintézet, ahol a mentőállomás is működik. A területen iskola, városi könyvtár, templom, a Tűzoltóság és más létesítmények találhatók. A Füredi sétány a város második tudatosan megtervezett gyalogosövezeti területe. Az evangélikus temető és az Anger réti sporttelep esetenként nagy forgalmi igényt indukál. "4" körzet: a Szent Mihály domb, a Ravazd utca és a Bécsi-domb környéke hosszan nyúlik el ÉNY-DK irányban a Belvárostól északra. Elsősorban lakóterület, de iskolákat, templomokat is találunk itt. Jellemzi a földszintes családiházas beépítés, ez volt a város egykor poncichterek lakta "gazdanegyede". Jelentős forgalomvonzó intézményei a Sopron Szálló és a Szent Mihály temető. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



I-6. ábra: Sopron belterületén belüli városrendezési területegységek. "5" körzet: a Lackner Kristóf utca környéke a Wittnyédy utca környékével és az Újteleki városrésszel a város legintenzívebben fejlődő területe. A legjelentősebb forgalomvonzó létesítmények között az általános és középiskolákat, a piacot, az Interspar bevásárlóközpont mellett a többi kereskedelmi-szolgáltató vállalkozást, a Sportcentrumot és a sportpályát kell megemlíteni. A Kisalföld Volán autóbusz végállomása a város egyik legnagyobb gyalogosforgalmat vonzó létesítménye. A Lackner Kristóf utca ma a város legnagyobb gyalogosforgalmú útja, ez mellett nagy a levegőszennyezettség és a zajterhelés. A Ferenczy János utca oktatási-nevelési intézményeivel kifejezett iskolautca. "6" körzet: a Jereván városrész a Belvárostól ÉNy-ra terül el, a 3800 paneles házgyári lakásban 10600 fő lakik. Az ellátást iskolái, a kereskedelmiszolgáltató létesítmények, az új templom és a területhez tartozó Sopron Plaza és a Mediteraneo bevásárlóközpontok szolgálják. Nagy gyalogosforgalmú útjai a Belváros felé a Wittnyédy utca – Trefort tér a Sopron Plaza felé a Révai M. utca, a városrészen belül pedig a Juharfa, a Teleki Pál és a Faraktár utcák környéke, valamint az autóbusz decentrum környéke a IV. László utcában. A levegős-tágas beépítés, az ÉNY-i kitettség, a sok zöldterület és fasor eredményeképpen jó környezeti adottságok jellemzik.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



"7" körzet: az Ágfalvi út és a Somfalvi út közötti Ny-i gazdasági terület a város legrégebbi ipari területe. Jelentősége és forgalma számtalan üzem tönkremenetele következtében csökkent. A legtöbb munkahelyet az erőmű, a sörgyár, az Erdőgazdaság fatelepe, a Kisalföld Volán telepe adják. Egykor legnagyobb közlekedési létesítménye a Déli Pályaudvar megszüntetésre van ítélve. "8" körzet: a József Attila lakótelep és az Egeredi-domb környéke elsősorban lakóterület. A 1170 lakásában ma 3320 fő lakik. A Belvárostól elválasztja a vasútállomás, legfontosabb gyalogos kapcsolatai a Batsányi utcai és a Kőszegi úti átjárókon keresztül zajlik. Különálló többszintes lakóterületi egysége a József Attila lakótelep, a többi része jórészt családiházas beépítésű terület. Az itt található SVSE sporttelep rendezvények esetén nagyobb gyalogosforgalmat vonz, de mindennapi nagy gyalogosforgalom figyelhető meg a József Attila u. – Mikoviny u. csomópont környékén is. "9" körzet: az Egyetem környéke és az Alsó-Lőverek a város különleges múlttal rendelkező értékes lakóterülete. Gyalogos kapcsolatai a belváros felé a Batsányi utcán és a Frankenburg téren keresztül igen jók. Az általános iskola, az alapfokú ellátó létesítmények, a templom mellett kiemelkedő forgalmú intézménye Nyugat-magyarországi Egyetem. A Lőver körút és a Várisi út mellett találhatók a nagy soproni szállodák, a Szieszta, a Lőver, a Fagus és az Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet épületegyüttese. Nagyobb gyalogosforgalmú területei az Egyetemi főbejárat előtt, az Alsólővér utca alsó szakaszán és a Hunyadi János iskola környezetében találhatók. "10" körzet: az Erzsébetkert környéke és a Felső-Lőverek a város szép fekvésű lakóterületei. Nagyobb gyalogosforgalmat találunk az Ibolya út - Besenyő utca vonalában és a Belváros felé a Cseresznye-soron az Ady Endre úton át. Beépítettsége kisebb, az Ibolya úti középmagas házakat és a Cseresznye-sori, Lőver körút menti beépítéseket leszámítva családiházas lakóterületet találunk. Intézményei közül meg kell említeni a fedett uszodát és a strandot, a Bánfalvi út melletti üzemeket és természetesen a város legnagyobb közparkját, az Erzsébetkertet. "11" körzet: Sopronbánfalvát és az Ágfalvi út melletti Westcity kertvárost a Kutyahegy választja el. Intézményei közül megemlítendők az iskola, a templom, a sportpálya és a Hajnal téri kereskedelmi-szolgáltatási egységek. "12" körzet: a Győri kapu és a DK-i gazdasági területen az utóbbi évtizedben szemmel látható ipari és kereskedelmi fejlesztések valósultak meg. Sokaknak adnak munkát a Postaüzemek, az autószervizek és szalonok, a bevásárlóközpontok és az Ipar körút, a Kőszegi út melletti üzemek, vállalkozások. Távolabb található a GySEV nagykiterjedésű kocsirendező pályaudvar, majd a városi szennyvíztisztító telep. "13" körzet: a Rákosi út környéke, az Aranyhegy és a pihenőkereszt környéke a városnak az elmúlt évtizedben beépített területei. A részben családiházas, részben három-négyszintes beépítésű lakóterületek mellett itt találhatók a téglagyár, építőanyag kereskedések, autószalonok, a Soproni Ipari Park a Technológiai Központtal és a Gyermekotthon. "14" körzet: a Virágvölgy és a Koronázódomb a városnak ma még ritkán lakott területe, a legnagyobb része a régi hagyományos szőlővidék képét mutatja. A Pozsonyi úton néhány ipari-kereskedelmi vállalkozás mellett a Szt. Mihály temető a legnagyobb gyalogosforgalmat vonzó létesítmény. A Bécsi út mellett ma néhány igen nívós vendéglátási-turisztikai létesítmény üzemel, ezek között is kitűnik --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



az Arcus Étterem és a WABI Egészségközpont. A távlati szabályozási tervekben az új M85 főút által az északi oldalon behatároltan egy új komplett kb. 5000 fős lakóterület kiépülését tervezik. "15" körzet: Balf v árosrés z a Fertő-tó partján önálló életet élő településrész. Intézményei között kiemelkedő jelentőséggel bír az Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet és Gyógyfürdő. Egyéb intézményei között az óvoda, az iskola, a posta, a templom és több vendéglátási-szolgáltatási intézményt lehet felsorolni, leghíresebb üzeme a balfi vizet palackozó Kékkúti üzem. A település központjában élelmiszerüzlet, vendéglő, posta és az autóbusz forduló található. "16" körzet: Sopronkőhida-Jánostelep-Tómalom a városhoz közel fekvő erőteljes fejlődést mutató lakótelep. A terület központja és a gyalogos közlekedés fő tengelyét a főút adja, itt találhatók az üzletek, a templom, valamint legnagyobb intézménye, a Sopron-kőhidai Börtön. "17" körzet: Görbehalom Sopronnak és Ágfalvának a Rák-patak völgyében kialakult üdülőhelye. Fontos kiinduló helye a Soproni Hegyvidékre irányuló kirándulásoknak. "18" körzet: Brennbergbánya a hegyek között meghúzódó egykori bányásztelepülés. Központja az autóbusz végállomás tere az iskolával, a templommal és az üzlettel, italbolttal. Kiemelkedően nagy gyalogosforgalmú helyek egyike a GySEV vasútállomása. Sok a naponta rendszeresen munkába és iskolába ingázó, itt található egy nagy forgalmú áruház és számtalan üzlet is. A Belváros felé gyalogosan és a város felé az autóbuszokkal igen jó a kapcsolódás. A Lőverek felé viszont csak jelentős kerülővel lehet eljutni. A másik kiemelkedően nagy gyalogosforgalmú hely az autóbusz végállomás. De a végállomáson, a Jereván városrészben kialakított decentrumban és az autóbusz megállóhelyeken lebonyolódó forgalmak a városi gyalogos forgalmi áramlatok jelentős részét képezik. A kijelölt gyalogátkelőhelyek legtöbbje ma már megfelel az előírásoknak. A nagy gyalogos-forgalmat lebonyolító és az iskolákhoz vezető kijelölt gyalogátkelőhelyek biztonságával az elmúlt időszakban kiemelten foglalkoztak. A mozgáskorlátozottak és a kismamák közlekedése A mozgáskorlátozottak és a kismamák közlekedése tekintetében akadálymentesítés alatt értjük azon műszaki-építési megoldásokat, amelyek elősegítik az intézményeket, közhivatalokat látogató mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, látás- és hallássérült állampolgárok önálló közlekedését. Hasonlóak a babakocsit toló kismamák követelményei is. Minden közlekedési rendszer akadálymentesítésének végső határideje 2009. dec. 31. Ekkorra a városi gyalogosközlekedés hálózatát és a közforgalmú járműveket is akadálymentesíteni kell. A lépcsők mellett rámpákat kell építeni. Az útszegélyek kis kiemeléssel történő fektetésével, a kijelölt gyalogátkelő-helyeknek hangjelzéssel történő kiegészítésével, a gépkocsi parkolóhelyek kijelölésénél a város már ma is figyelembe veszi a mozgáskorlátozottak szempontjait. Ezek a munkák Sopronban előrehaladott állapotban vannak. Tanácsos lenne a gyalogjárdán elhelyezett féloszlopok, oszlopok jelölése a gyengénlátók számára észrevehető módon pl. figyelemfelkeltő sárga, sötétedésben is látható csíkkal.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Turista útvonalak Sopron és környékén több száz km hosszúságban kiterjedt turistaút hálózat van kijelölve és kiépítve. A “Soproni-hegység” címet viselő a Cartographia Kft által kiadott turistatérkép részletesen jelöli a kijelölt, jelzett turista útvonalakat, az útvonalak melletti látnivalókat és létesítményeket. Ha megtekintjük a környező burgenlandi települések turisztikai térképeit, szembeötlik az, hogy az EU belépéssel és a schengeni határok megszűntével is milyen kevés turista útvonal van a határ két oldalán összekötve. Elkészült egy terv Sopron és környéke gépkocsi használat nélküli feltárására, a „Greenway”, azaz „Zöldút Program” megvalósításra vár. A gyalogos közlekedés környezeti hatásai A gyalogos közlekedés kisebb távolságokba a legtermészetesebb emberi helyváltoztatási mód. Minden eszközzel támogatni kell a lakosság gyalogos közlekedését, a közterületeket, az utcákat és a tereket igényesen kiépítve kell visszaadni a gyalogosoknak. A lakóknak, a mindennapi szükségletek kielégítését (bevásárlás, ügyintézés, szolgáltatások, orvosi és gyógyszerellátás, bölcsőde, óvoda, iskola stb.) célszerű a gyalogosan elérhető lakókörzetben biztosítani. 2.2.7.6 Sopron kerékpáros közlekedésének jellemzése A város első szakterve, az 1983-ban készült "Sopron kerékpárközlekedésének fejlesztése tanulmánya" (GYŐRITERV Soproni Irodája) szerint az 1975 évi forgalomszámlálások alapján a főútvonalakon 900-1600 kerékpár haladt át naponta. Az 1993-ban készített "Sopron belterület kerékpárút hálózatának terve." (Ökopartner Mérnöki Iroda) 1985 évi forgalomszámlálási adatokat közölt. A Várkerület 19000 E/nap átlagos napi gépjármű forgalma mellett nem csoda a kerékpározás leszorulása közutakról. Ugyanazon év kerékpár forgalmi számlálás adatai a kerékpározás áthelyeződését mutatják a mellékutakra. A kerékpáros és moped napi forgalom 200-820 db/nap közötti, csakúgy, mint 1992ben. "Sopron általános rendezési terve szabályozási terve” (1998) a gépkocsi forgalmi adatok és a közlekedési igények alapján már egyértelműen állást foglalt a kerékpárút hálózat létesítése mellett. Sopron városi kerékpárút hálózatát az ismertetett tervezési alapelvek figyelembevételével megkezdték kialakítani. A fontosabb, több településrészen is áthaladó útnyomvonalak alkotják a kerékpárút-hálózat gerincvonalait, a többi kerékpárút a mellékútvonalak kategóriájába tartozik. A Sopron-Fertőd Kistérségben jelenleg 46,4 km kerékpárút van, a 94 000 fő lakosszámmal számolva a kerékpárút ellátottság 0,49 fm/lakos. Sopron városának jelenleg 14 500 fm kerékpárútja van, ami 53 000 fő lakosszámmal számolva 0,27 fm/lakos kerékpárút ellátottságot jelent. Sopron város ellátottsága tehát még a kistérségnél is kedvezőtlenebb helyzetet tükröz. Burgenland tartomány mai kerékpárút hálózatának a hossza 1 800 km, azaz a tartomány 270 000 fő lakosszámát figyelembe véve ez 6,7 fm/lakos kerékpárút ellátottságot jelent. Mind gyakoribb a kerékpározás kapcsolódása más közlekedési eszközökhöz. A kerékpár szállítható a gépkocsi tetején, lakókocsival, vasúton, hajón, autóbusszal. Különösen kedvelt térségünkben a kerékpárnak a vasúton és a Fertőn hajón történő szállítása. Fontos a vasútállomás mellett megfelelő kerékpár tároló terület biztosítása, ilyen a GySEV-állomáson már évtizedek óta üzemel. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Tapasztalatok szerint a kerékpárhasználat fontos feltétele az, hogy az úticélok mellett biztonságos, lezárható vagy őrzött tárolóhelyek legyenek. A nagyobb kerékpáros forgalmat vonzó létesítményeknél (mozi, uszoda, strand, áruház stb.) az üzemeltető elsőrangú érdeke megfelelő számú kerékpártárolót elhelyezni. Ez a folyamat évek óta tart. Üzembe helyezett és működő kerékpárutak 1./ Ágfalva – Kertváros, Ágfalvi út – Tóth Antal u. - Deák tér – Csengery utca kerékpárút (A Corvinus kerékpárút). Korábban Rák patak menti kerékpárútnak nevezett útvonal egy részét a Deák téri parkrekonstrukció és a Csengery úti útépítések kapcsán, más részét ÉNy felé, Ágfalva határáig pályázati pénzből építették ki. Egyre többen használják a városnak ezt a szép környezetben épített kerékpáros fővonalait. A Csengery-körforgalomtól a folytatás nagyon hiányzik. 2./ Sopron - Kismarton (Eisenstadt) kerékpárút a Sopron – Tómalom – Sopronkőhida – Páneurópai Piknik színhelye – Szentmargitbánya útvonalon jelölték ki 2007 augusztusában, ami azonban csak az útvonalat táblázták ki és némi kavicsszórás történt. 3./ Sopron, Tómalom u. - Csalánkerti út – Tómalom – Fertőrákos – Fertőmeggyes illetve Fertőrákos kerékpárút (a Borostyánkő kerékpárút része) hossza 6800 fm. A nyári idényben a Fertő vízitelep kerékpáros eléréséhez, másrészt Fertőmeggyes (Mörbisch) felé biztosít kerékpáros kapcsolatot. 4./ Ikva-parti kerékpárút egy kis szakaszon (400 fm) épült meg a Patak utca és a Selmeczi utca között. Remélhetőleg mielőbb lesz folytatása. 5./ Sopron - Balf kerékpárút (a Kékfrankos Kerékpárút egy része) iránt nagyon nagy igény van. Jelenleg csak egy rövid szakasz épült ki a körforgalommal kapcsolatban, de így a legfontosabb helyen a kerékpáros elkerüli a veszélyes gépkocsi forgalmat és előbb-utóbb folytatódik az építés mindkét irányba. A kerékpáros közlekedés igényei és létesítményei Sopron belterületén városrendezési területegységenként (I-6. ábra) "1" körzet: A Belváros a Várkerülettel, az Ógabona és a Széchenyi térrel együtt Sopron kerékpáros közlekedésének kiemelkedő úticélja. Itt találhatók a forgalmi célpontok közül a legfontosabb hivatalok, oktatási-nevelési és kulturális intézmények, a Liszt Ferenc Művelődési Központ és a színház, templomok, bankok és pénzintézetek, a belváros műemlékei és a város leghíresebb turisztikai látnivalói, ennek ellenére épített vagy kitáblázott kerékpárút a térségben nincs. A Belváros területe elsőként lett forgalomcsillapított övezetté kijelölve (1950). A forgalmi rendet tekintve a jelzőlámpás forgalomirányítás bevezetése óta a közterületek közlekedési használta és beépítése nem sokat változott. A kerékpározás a Várkerület, az Ógabona tér és a Széchenyi tér gépkocsiútjain ugyan nincs tiltva, de a nagy gépkocsiforgalom miatt ez igen balesetveszélyes. A Belvárosba a kerékpáros behajtás szintén nem tiltott, de a szűk utcákon, a rossz útburkolaton, az autók és gyalogosok között a kerékpározás nem kedvelt. "2" körzet: A Belváros, a vasútvonal, a Kőszegi út és a Csatkai u. közötti területet többszintes lakóházak és sok intézmény jellemzi. A legjelentősebb forgalomvonzó létesítmények a GySEV-vasútállomás, a posta, a hivatalok, több iskola és múzeum. Fontos a kerékpáros forgalom szempontjából a Deák téri közpark, mivel a nagyforgalmú Csengery utca helyett a legtöbb kerékpáros erre közlekedik. Az itt épített kerékpárút mind nagyobb népszerűségnek örvend. A vasúti pályaudvar előtti tér, a Mátyás király és Erzsébet utcák a város legnagyobb forgalmú utcái --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



és terei közé tartoznak. A vasút évtizedek óta üzemeltet egy ellenőrzött, bekerített kerékpártárolót az állomás területén. A Kőfaragó téri lakóterület legnagyobb forgalomvonzó létesítményei az iskola, a szolgáltató központ és az élelmiszer áruház. Kerékpárút található a Csengery utcai körforgalomnál és egy újonnan épített szakasz a Csengery utca mellett kb. 150 m hosszan. "3" körzet: A Pap-rét és a Kurucdomb területe a Belvárostól K felé terül el. A Füredi sétány és környéke kiemelkedő idegenforgalmi és kereskedelmi célpontok, de nagy forgalomvonzó intézmény az Erzsébet Kórház és Rendelőintézet is. A Mentőállomás is itt működik. A területen iskola, városi könyvtár, a Tűzoltóság és más létesítmények találhatók. Az evangélikus temető és az Anger réti sporttelep is esetenként nagy forgalmat indukál. A főúton túl a kiskertterület és a balfi irány jelentős kerékpáros vonzerővel bír, ám kiépített kerékpárút csak a balfi úti körforgalom körül épült ki. "4" körzet: A Szent Mihály domb, a Ravazd utca és a Bécsi-domb környéke hosszan nyúlik el DNY-DK irányban a Belvárostól északra. A "gazdanegyed" jelentős forgalom-vonzó intézményei a Sopron Szálló és a Szt. Mihály temető. Jelentősebb forgalommal rendelkező területe a Híd utca – Balfi út csomópont és környéke. Az elkerülő úttól indul a táblával jelölt “Borostyánkő kerékpárút”, amely Tómalom, Fertőrákos és Fertőmeggyes felé vezet. "5" körzet; Lackner Kristóf utca környéke a Bécsi kaputól a Wittnyédy utca környékével és az Újteleki városrésszel a város igen intenzíven fejlődő területe. A legjelentősebb forgalomvonzó létesítmények: az általános és középiskolák, a piac, az Interspar bevásárlóközpont és a többi kereskedelmi-szolgáltató vállalkozás, a Sportcentrum és a MATÁV-sportpálya, valamint a Kisalföld Volán autóbusz végállomás. A Lackner Kristóf utca ma az egyik legnagyobb gépkocsi és gyalogosforgalmú út, míg a Ferenczy János utca az oktatási-nevelési intézményeivel kifejezett iskolautca. A térségben megkezdődött a kerékpárutak kiépítése, egy szakasz található az Ikva-parton. "6" körzet: A Jereván városrész a Belvárostól ÉNy-ra terül el. Az ellátást iskolái, a kereskedelmi-szolgáltató létesítmények, és a területhez tartozó Sopron Plaza és a Mediterraneo bevásárlóközpontok szolgálják. Nagy kerékpáros forgalmú útvonalai a Belváros felé a Wittnyédy utca-Trefort tér, a Sopron Plaza felé a Révai M. utca, a város-részen belül pedig a Juharfa, Teleki Pál, a IV. László utca és Faraktár utcák. Megkezdődött a kerékpárutak építése: a Lackner K. u.- Teleki P. u. körforgalommal kiépült egy kerékpárút szakasz. "7" körzet: Az Ágfalvi és a Somfalvi út közötti Ny-i gazdasági terület a város legrégebbi ipari területe. A legtöbb munkahelyet az erőmű, a sörgyár, az Erdőgazdaság fatelepe, a Kisalföld Volán telepe adják, míg a térség legnagyobb közlekedési létesítménye, a Déli Pályaudvar megszüntetésre van ítélve. Az ipartelepi kerékpárforgalom a korábbinál lényegesen kisebb. Az Ágfalvi út mellett épült ki a térség első kerékpárútja kb. 1600 m hosszan. "8" körzet: A József Attila lakótelep és az Egeredi-domb környékét a Belvárostól elválasztja a vasútvonal. Legfontosabb kerékpáros kapcsolatai a Belváros felé a Batsányi utcai és a Kőszegi úti átjárók. A József Attila lakótelep, valamint az SVSE sporttelep rendezvények esetén vonz nagyobb forgalmat. A térségben nincs kerékpárút. "9" körzet: Az Egyetem környéke és az Alsó-Lőverek a város különleges múlttal rendelkező értékes lakóterülete, kerékpáros forgalma a Belváros felé a Batsányi utcán és a Frankenburg téren keresztül zajlik. Az általános iskola, az --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



alapfokú ellátó létesítmények mellett kiemelkedő forgalmú intézmény a Nyugatmagyarországi Egyetem. A Lőver körút és a Várisi út mellett találhatóak a nagy soproni szállodák, a Szieszta, a Lőver, a Fagus Szálló. A térségben kiépített kerékpárutak nincsenek. "10" körzet: Az Erzsébetkert környéke és a Felső-Lőverek a város szép fekvésű lakóterületei. A helyi kerékpáros forgalom a Belváros felé a Cseresznyesoron és az Ady Endre úton halad. Esetenként nagyobb kerékpáros forgalmat vonzanak a fedett uszoda és a strand, valamint a Gyermek és Ifjúsági Központ. Épített vagy kitáblázott kerékpárút vezet a Deák tértől a vasút alatt a Tóth Antal utcában az Ágfalvi út felé. "11" körzet: Sopron-Bánfalvát és az Ágfalvi út melletti. Westcity kertvárost a Kutyahegy választja el. Kerékpárforgalmat vonzó intézményei közül megemlítendők az iskola, a sportpálya és a Hajnal téri kereskedelmi-szolgáltatási egységek. Jelentős kerékpárforgalom indul a lakóterület felől a Belváros, az iskolák és az ipari létesítmények felé, hétvégenként pedig a Soproni Hegyvidék kiránduló célpontjai felé. Az Ágfalvi út mellett vezet a térség egyetlen épített kerékpárútja. "12" körzet: A Győri kapu és a DK-i gazdasági területen az utóbbi évtizedben szemmel látható ipari és kereskedelmi fejlesztések valósultak meg. Sokaknak adnak munkát a Postaüzemek; az autószervizek és szalonok, a Tesco, az Interfruct bevásárló-központok és az Ipar körút, valamint a Kőszegi út melletti üzemek, vállalkozások. Itt található a GySEV nagykiterjedésű kocsirendező pályaudvara. A Tesco Bevásárlóközponthoz kapcsoltan épült meg egy kerékpárút szakasz és a város egyetlen kerékpárosok részére is szolgáló forgalomirányító jelzőlámpája. "13" körzet: A Rákosi út környéke, az Aranyhegy és a Pihenőkereszt környéke a város az elmúlt évtizedben beépítetett területei a Belvárostól már nagyobb távolságra vannak. A lakóterületek mellett itt téglagyár, építőanyag kereskedés, autószalon és a Soproni Ipari Park találhatók. Forgalomvonzó intézményei közül meg kell említeni a soproni vállalkozásoknak és városüzemeknek helyet adó Technológiai Centrumot. A Tómalom, Fertőrákos és Fertőmeggyes felé haladó kerékpárút a város igen fontos bekötése a Fertő-tó felé. "14" körzet: A Virágvölgy és a Koronázódomb a városnak ma még ritkán lakott területe, legnagyobb része a régi hagyományos szőlővidék képét mutatja. A Pozsonyi úton néhány ipari-kereskedelmi vállalkozást találunk, a Bécsi út mellett vendéglátási-turisztikai létesítmények üzemelnek (az Arcus Étterem és a WABI Egészségközpont). A távlati szabályozási tervekben az új M85 főút által az északi oldalon lehatároltan “Virágvölgy” néven egy új komplett kb. 5000 fős lakóterület kiépülését tervezik. A térség kerékpáros kapcsolatai a város, a Dudlesz erdő és a „Szilvás”, továbbá Ausztria - Kelénpatak (Klingenbach), felé ma még kidolgozatlanok. "15" körzet: Balf v árosrés z a Fertő-tó partján önálló életet élő településrész. Intézményei között kiemelkedő jelentőséggel bír az európai hírű Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet és Gyógyfürdő. Egyéb intézményei között az iskola, a posta és több vendéglátási szolgáltatató intézményt lehet felsorolni, de híres üzeme a balfi vizet palackozó Kékkúti üzem. A település központjában élelmiszerüzlet, vendéglő, posta és az autóbusz forduló található. Sajnos a Fertő körüli főkerékpárút Balf határában végződik, és ma még hiányzik a Fertőrákosig kiépítendő fontos – mintegy 10 km hosszúságú - kerékpárút szakasz. "16" körzet: Sopronkőhída Tómalommal együtt lakó- és üdülőtelep. A helyi és a turisztikai kerékpáros közlekedés fő útvonala a meglévő Sopron – Tómalom --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Fertőrákos kerékpárút. A településrésznek 2008-ban önálló kerékpárútja került kijelölésre, amely Kismarton (Eisenstadt) és Sopron közötti összeköttetés egy szakaszát képezi. Jelentős kerékpáros turista igények vannak Szt. Margitbánya és a Páneurópai Piknik helyszíne felé, a Fertő-tó Vízitelep és hajókikötő felé, továbbá Ausztria felé Fertőmeggyesen át, amihez nagyrészt kiépített kerékpárutak állnak rendelkezésre. "17" körzet: Görbehalom Sopronnak a Rák-patak völgyében kialakult külterületi lakó- és üdülőhelye. Fontos kiinduló helye a Soproni. Hegyvidékre Brennbergbánya-Récény vagy Görbehalom-Asztalfő felé irányuló kerékpáros túrizmusnak. A térségben az erdőterületen már található néhány kijelölt erdei kerékpárút (a Vadon Lovastanya kezdeményezése). "18" körzet: Sopron-Brennbergbánya a hegyek között meghúzódó egykori bányásztelepülés. Központja az autóbusz végállomás tere az iskolával, a bányászmúzeummal, élelmiszerbolttal és italbolttal. A Soproni Hegyvidék, Récény felé fontos turisztikai kerékpáros kiinduló hely. Kerékpárút kijelölve vagy építve nincs a településen. Sajnos, Sopron kerékpárút építési programja jelenleg nagyon akadozva halad. 2009 évben megállt a kerékpárutak építése, a táblázással történő kijelölés és a tárolóhelyek építése, nem látszik előrelépés a vasúthoz kapcsolódó kerékpáros közlekedés segítése dolgában, alig vannak a kerékpározást népszerűsítő programok, ugyanakkor ijesztő mértékben terjed a gyalogjárdán történő - balesetveszélyes - kerékpározás. Ha áttekintettük Burgenland kerékpárút ellátottságát és infrastruktúráját, Megállapítható, hogy mind a településeken belül, mind a természeti tájakon fejlett kerékpár infrastruktúra épült ki, amely nagyban segíti ennek a közlekedési módnak a köznapi közlekedésben és az idegenforgalomban való népszerűségét. A burgenlandi és a soproni kerékpárutak nagy része nem ér össze, a kerékpárutakat az országhatár még ma is elválasztja egymástól. Jelenleg mindössze két jó példa van országhatárokon átvezető kerékpározási lehetőségre, az egyik a Sopron – Tómalom – Fertőrákos – Fertőmeggyes (Mörbisch) kerékpárút, a másik a Sopron – Kőhida – Szentmargitbánya – Kismarton (Eisenstadt) kerékpárút. A kerékpáros közlekedés környezeti hatásai A kerékpáros közlekedés egy Sopron nagyságú kisváros egészséges, környezetkímélő közlekedési módja. Minden eszközzel támogatni kell a kerékpárutak összefüggő hálózatának bővítését és a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését. Nemcsak a hivatásforgalomban, hanem az idegenforgalomban is nagy jelentőségű ez a közlekedési mód. A kerékpározásnak a környezetre történő kedvezőtlen hatásai elenyészőek. 2.2.7.7 Sopron jelenlegi közúti közlekedésének jellemzése Sopront a hazai és külföldi közlekedési hálózatba a 84. számú főút és a vasútvonalak kapcsolják be. A szűkebben vett térséggel a következő országos mellékutak biztosítanak összeköttetést: • 8518. számú Fertőendréd - Soproni összekötő út • 8526. számú Kópháza - Balfi összekötő út • 8527. számú Sopron - Fertőrákosi összekötő út • 8645. számú Sopron - Harka – Kópháza összekötő út • 86107. számú Sopron - Brennbergbányai bekötő út --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



• 86108. számú Sopron - Ágfalva bekötő út A két világháború között több közúti határátkelőhely is működött Magyarország és Ausztria között. Jelenleg a térségben a schengeni határozat miatt megszűnt a határátkelőhelyeken az ellenőrzés. A feladatukat vesztett határőrizeti épületek sorsáról még nem született döntés, bezárva, kihasználatlanul állnak egyre romló állapotban. Sopron jelenlegi közúti közlekedésének meghatározó eleme a 84. számú főút. 1996-ig ez a főút a történelmi belvároson haladt keresztül. Mivel a közlekedési nehézségek és a környezeti károk egyre nagyobb mértéket öltöttek, megépült az úgynevezett „elkerülő út”, a Storno Ferenc és Kőrösi Csoma Sándor út, ami az út menti beépítések következtében ma már nem elkerülő, hanem egy belterületet tehermentesítő főforgalmi út. A főút É-felé csatlakozik az ausztriai úthálózat 16. számú országos főútjához. Ausztria gyorsforgalmi útjait tekintve a Sopronhoz legközelebbi (15 km) autópálya (A3) Vulkapordánynál (Wulkaprodersdorf) érhető el. Dél felé haladva Nagycenknél a 84 és 85 számú főutak találkoznak, az előbbi Sárvár - Balatonederics felé, a másik Kapuvár – Csorna - Győr felé vezet. Elkészültek a tervek és nagyrészt az engedélyezési eljárások is lezárultak az M85 jelű Sopron, országhatár – Pereszteg gyorsforgalmi út építésével kapcsolatosan, amelynek építése pillanatnyilag szerepel a 2007-2013 évi közútfejlesztési programban. Sopron főúthálózatát I-7. ábra mutatja be.

I-7. ábra: Sopron főúthálózata (piros színnel jelölve az állami kezelésben lévő utak).

A környező településekkel kapcsolatot biztosító országos mellékutak általában 2x1 sávval vannak kiépítve, a legtöbbje aszfaltburkolatú. A mellékutak a következők: • Fertőrákos felé a 8527 számú kiépített állami út, • Szentmargitbánya (St. Margarethen) felé aszfaltozott önkormányzati út, • Kelénpatak (Klingenbach) és Cinfalva (Siegendorf) felé a 84 sz. állami főút, --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



• • •

Somfalva (Schattendorf) felé kiépítetlen önkormányzati út, Ágfalva felé a 86108 számú állami út, Lépesfalvára (Loipersbach) földút, Görbehalom, Brennbergbányára a 86107 számú kiépített állami út, Hermesre az országhatárig önkormányzati és erdészeti út, majd Récényre (Ritzing) kiépített aszfaltos út, • Harkára a 8645 számú kiépített állami út, onnan az országhatárig földút, majd Neckenmarktra (Sopronnyék) kiépített aszfaltút, • Kópházára a 84 számú állami főút, onnan az országhatáron át Deutschkreuzra (Sopronkeresztúrra) a 861 számú állami út, Balfra a 8518 számú állami út. Sopron további mellékút hálózatát az erdészeti feltáró utak, a szőlőterületek és más mezőgazdasági területek dűlőútjai, a majorokhoz vezető utak, a vízügyi kezelési utak, a kiskert- területek nagyrészt földútjai, az országhatárt kísérő ellenőrző utak és a magánutak alkotják. A belterület közúti közlekedésében legfontosabb szerepet játszó utak a következők: Állami kezelésben lévők: • Győri út, Csengery utca, Bánfalvi út, Mártírok útja, Ady Endre út, Ágfalvi út, Balfi út, Pozsonyi út, Kőszegi út, Storno Ferenc út, Körösi Csoma Sándor út. Önkormányzati kezelésben lévők: • Lehár Ferenc utca, Fapiac utca, Híd utca, Magyar utca, Ötvös utca, Móricz Zsigmond utca, Várkerület, Ógabona tér, Petőfi tér, II. Rákóczi Ferenc utca, Csatkai utca, Erzsébet utca, Mátyás király utca, Állomás utca, Lackner Kristóf utca, Patak utca Selmeci utca, Kossuth Lajos utca, Táncsics Mihály utca - Somfalvi út, Juharfa utca, Teleki Pál utca, IV. László király utca - Faraktár utca, Lővér körút, József Attila utca, Béke, Felsőbüki Nagy Pál utca, Rákosi út. A város belterületén lévő jelentősebb közúti csomópontok négy kategóriába sorolhatók, ezek a jelzőlámpa-irányítású csomópont járműosztályozókkal kiépítve, körforgalmú csomópontok, járműosztályozókkal kiépített közúti csomópontok és járműosztályozó nélküli közúti csomópontok. Egyes csomópontok különösen balesetveszélyesek, ezek átépítése és a közlekedésbiztonság megvalósítása a következő évek feladata. A közúthálózat kettő kivételével szintben keresztezi a vasútvonalakat. Ezek a szintbeni út-vasút kereszteződések a közlekedésbiztonság tekintetében nem érik el a külön szintű keresztezések nyújtotta forgalombiztonságot, a gyakori zárva tartások erősen gátolják a közúti forgalom zavartalanságát. Örvendetes, hogy a Kőszegi úti átjáró külön szintű kiépítése tervezés és megvalósítás alatt van. Engedélyezési tervek vannak az országhatár és Pereszteg közötti M85 (korábban M9) jelű gyorsforgalmi út építésére. Ez az ausztriai A3 autópálya folytatása lenne, ha a Somfalva (Siegendorf) és Kelémpatak (Klingenbach) melletti mintegy 10 km hosszú szakaszt megépítenék. Soprontól ÉK-re a város és a Szárhalmi erdő közötti nyomvonalon érné el a mai 84 főutat – nagyjából a szennyvíztelepnél, majd Kópházát és Nagycenket a vasútvonal mellett, tehát a keleti oldalon kerülné meg. A tervek szakmai és lakossági ismertetése és véleményezése, elfogadása még nem történt meg. Környezetvédelmi szempontból – a főúton megjelenő ne--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



hézforgalomra tekintettel - számos ellenérv fogalmazható meg, ám Sopron és környéke földrajzi adottságai és a várható hazai és nemzetközi forgalmi igények alapján a gyors-forgalmi út mielőbbi megépítése várható. A következő fejezet forgalomnagyságai alapján is látható, hogy a város útjait a beépített (lakó) területeken igen nagy forgalmi terhelés, sok esetben átmenő forgalom veszi igénybe. A közúti forgalom nagysága A város közútjain lebonyolódó átlagos napi forgalom az útkategória szerint különbözik. A város legnagyobb forgalmú útvonalain igen jelentős gépjármű forgalom zajlik. A legnagyobb forgalmú utakon egy munkanapon átlagosan napi 15 000 – 19 000 egység-jármű halad át. A legnagyobb gépjárműforgalmú utak: Győri út, Csengery út, Storno út, Körösi Csoma Sándor út, Várkerület, Lackner Kristóf út, Bánfalvi út, Ágfalvi út, Kőszegi út, Híd utca, Fapiac utca, Pozsonyi út. A 2005. évben mért átlagos napi forgalom nagyságokat I-8. ábra mutatja.

I-8. ábra: 2005. évben mért átlagos napi forgalomnagyságok Sopronban.

A forgalomcsillapítás eddig megvalósult projektjei A lakóterületek közúti forgalmának csillapítása érdekében Sopron több lakóterületén vezettek be már – korlátozott körben, vagy kísérleti jelleggel - forgalomcsillapítást. Történelmileg a legelső a Belvárosi forgalom korlátozása, amelynek kezdetei 1951-re nyúlnak vissza. Ma a Belvárosban belépési engedélyekkel szabályozott (korlátozott) gépkocsi forgalom van. Az Alsó- és Felső-Lőverek jelentős részén és a Bécsi út egy szakaszán „Lakó és pihenőövezet” forgalomszabályo-

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



zás 13 van érvényben. Ez azt jelenti, hogy az övezetbe tartozó közterületeken max. 20 km/óra sebességgel közlekedhetnek a gépkocsik és a gépkocsik valamint a gyalogosok közlekedése nincs elkülönítve közútra és járdára. Sopron első tervezett korlátozott forgalmú “lakó-” illetőleg üzletutcája a Füredi sétány igényes kertészeti megoldásokkal és utcabútorzattal (1997). A forgalomcsillapítás másik módja a „30 kilométeres övezet” kijelölése, amely szabályozásnál a gépkocsik és a gyalogosok egymástól elkülönítve, közúton vagy járdán közlekednek. Ilyen szabályozás van érvényben a Kertvárosban és a Laktanya utca környékén. Megjegyzendő a jelenleg működő forgalomcsillapításokkal kapcsolatban, hogy azok szinte kizárólag KRESZ-táblákkal vannak kijelölve. Korlátozott gépkocsiforgalmú övezetek, térségek még nincsenek a városban kijelölve. A város számtalan útvonalain találhatunk táblával jelölt súlykorlátozást, amelyek szemmel-láthatóan nem képeznek összefüggő rendszert. A parkolási helyzet A jelenlegi parkolási helyzet kialakítását 1995-ben kezdték meg. A legnagyobb parkolási igényeket mutató helyeken bevezetésre került a város által működtetett egységes parkolás-szabályozás. Kijelölték a különféle tarifákkal járó övezetekbe sorolt parkolóhelyeket, elhelyezték a parkolójegyek árusítására szolgáló jegykiadó automatákat és az Önkormányzat kialakította a parkolás rendszerére vonatkozó szabályozását. Azóta a nagyobb idegenforgalom, a határok nyitottabbá válása és a gépjármű-állomány növekedése következtében a személygépkocsi-forgalom jelentősen megnövekedett (Sopron jelenlegi személygépkocsi ellátottsága 286 személygépkocsi/1000 lakos), ezért a parkolóhelyek napközben egyre telítettebbé váltak. A város egyéb területén változatos képet mutat a parkolás jelenlegi helyzete. A nagy bevásárlóközpontoknál van elegendő parkolóhely (Sopron Plaza, Tesco). A tapasztalatok szerint a kisvárosias lakóterületeken nincsenek parkolási nehézségek. Nagyobb gond van olyan régebben épült lakótelepen, amelynél nem biztosították a megfelelő számú parkolóhelyet. Rendszeresen vagy időszakosan parkolási gondok vannak a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ és a Színház rendezvényei miatt, az Erzsébet Kórháznál, a Stadionnál, a piac körül, a Csík Ferenc uszodánál, a vasútállomás előtt és a Szent Mihály temető előtt. Megépült a város első és egyetlen mélygarázsa a Színház előtti tér alatt. Befogadóképessége mintegy 270 személygépkocsi, üzemeltetési feltételei a környező városi területek parkolási szabályozásával együtt kidolgozás alatt állnak. Nincs megoldva Sopronban az idegenforgalmi autóbuszok parkolása. Jelenleg kijelölt parkolóhelyek vannak a Papréten, de ennek megközelítő útjai rendkívül keskenyek. Rendszeresen parkolnak idegen autóbuszok a Selmeci utcában is. 2009 évben új parkolási rendelet született, amelyben további utcák és terek lettek a parkolási rendszerbe bekapcsolva (I-9. ábra).

13

37/1992. (XII. 30.) Önk. r. a Lőverek jellegvédelméről

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Az egyirányú utcák rendszere azért lett népszerű, mert több hely marad a parkolás részére, viszont a többlet utak miatt ez a rendszer több környezeti ártalommal - zajjal és levegőszennyezéssel - jár.

I-9. ábra: Parkolási övezetek Sopron belvárosában.

Baleseti helyzet Az összes közúti személysérüléses és koccanásos baleset nyilvántartása és elemzése nehézségekbe ütközik. A Rendőrfőkapitányság és a biztosítótársaságok adatait csak igen nagy nehézségek árán lehet(ne) összegyűjteni. A legfontosabb balestei helyszíneket, a balesetveszélyes útszakaszokat, közúti csomópontokat és a veszélyes gyalogos átkelő-helyeket ismerjük. Korábban és jelenleg is balesetveszélyes útszakaszokat, csomópontokat a közlekedésfejlesztés számon tartja és a fejlesztések során törekszik a forgalom-biztonság növelésére, a balesetveszély csökkentésére útkorszerűsítésekkel és egyéb módokon. A témát a gyalogosközlekedéssel foglalkozó fejezetben is tárgyaljuk. A határon átvezető összekötő utak helyzete A trianoni egyezménnyel elcsatolt területek felé vezető közutak és egyéb utak – különösen 1948 után, a „vasfüggöny” leereszkedését követően – mind --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



tönkrementek. A város korábbi gazdasági és társadalmi kapcsolatai Ausztria felé elcsökevényesedtek, jóformán egészen megszűntek. A rendszerváltás és az EU belépést követően sürgető és természetes igényként merült fel a régi közlekedési kapcsolatok helyreállítása, újjáépítése. A helyzet ma az alábbi: • Sopron - Szentmargitbánya összekötő út – köszönhetően a Páneurópai Piknikkel kapcsolatos fejlesztéseknek – újra általános használatba került, gépkocsik is használhatják, az út ma már mindkét oldalon elfogadható aszfaltburkolattal rendelkezik. A magyar oldalon az útburkolat keskeny, teherbírása csekély. • Sopron – Fertőrákos – Fertőmeggyes (Mörbisch) útvonal határon áthaladó szakasza csak korlátozott forgalommal (lovaskocsi, ló, kerékpár, gyalogos) használható. A forgalomkorlátozás - a Fertő körüli úthelyzetet tekintve – nem csak ezen az egy helyen indokolt. • Sopron – Kelénpatak (Klingenbach) összeköttetést a mai 84. főút biztosítja, szükség lenne egy helyi forgalmat lebonyolító összekötő útvonalra, talán (Zárány) Zagersdorf felől kiépítve. • Sopron – Sopronkertes (Baumgarten) és Darufalva (Drassburg) felé a Nyugati-majoron át vezetett út. Ezt az egykori összeköttetést ismét helyre kellene állítani. • Sopron – (Somfalva) Schattendorf közötti közútnak mára alig maradt nyoma. Márpedig a somfalvi út egyre fontosabb lesz, fejlesztésekre alkalmas értékes területek találhatók itt az út két oldalán. A határon ma már korlátozások nélkül áthaladhatnak gépkocsik és minden más közlekedő. Eddig Ágfalva település intézte ennek az átkelőhelynek a gondjait, tudomásunk szerint olyan új útterv áll rendelkezésre, amely a mai csatlakozástól É-ra éri el a burgenlandi községet. • Sopron - Ágfalva – Lépesfalva (Loipersbach) között újból életre kelt az összekötő út, azonban a jelenlegi Ikva-híd nem teszi lehetővé a gépkocsiközlekedést. Az utóbbi két közúti kapcsolat a (Nagymarton) (Mattersburg) és Bécsújhely (Wiener Neustadt) felé irányuló közlekedési igények (iskolába járás, munkahelyek) miatt fontos. • Sopron – Récény (Ritzing) közúti kapcsolatai 80 év elteltével megváltoztak. Az egykori récényi útnak a határon áthaladó szakasza teljesen eltűnt, Brennbergbánya és Hermesz településrészek miatt Sopront az országhatáron át Récénnyel a Brennbergi út - Hermeszi út nyomvonalán lehet elérni. Egyes szakaszai tönkrement állapotban voltak. Öröm, hogy 2009-ben a közutat Sopron város és az Erdőgazdaság felújította, helyreállította. Gondolkodni kell a Récényi útnak a tovább vezetésén Mucknál, így a brennbergi út mellett még egy útvonal állna rendelkezésre a települések, elsősorban Brennbergbánya megközelítésére. Jelenleg a határon semmiféle közlekedési korlátozás nincs, viszont a burgenlandi oldalon remek utak szolgálják a közlekedőket. • Sopron – Harka – Sopronkeresztúr (Deutschkreutz) közötti egykori utak mind tönkrementek. Helyre kell állítani a Harka – Sopronnyék (Neckenmarkt) közötti egykori országutat, erre jelenleg már tervek vannak, de egyelőre csak kerékpárút műszaki jellemzőkkel. Ugyancsak helyre kell állítani a Harka - Sopronkeresztúr utat is, alkalmas helyen keresztezve vagy csatlakozva a burgenlandi 62 számú úthoz. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A mezőgazdasági, erdészeti és szőlőutak helyzete Sopronban és környékén a mezőgazdasági úthálózat általában leromlott, elhasznált és felújításra szoruló állapotban van. Kevés a kiépített, megfelelő burkolattal ellátott mezőgazdasági út. Az erdészeti utak a Soproni-hegységben, a Szárhalmi erdőben jelentős hosszban aszfaltburkolattal vannak ellátva, ám a kis szélességű, kizárólag az erdőfeltárás és faszállítás szolgálatára tervezett utak rendszeres fenntartás híján évről-évre rosszabb állapotba kerülnek. A közúti közlekedés környezeti hatásai A közúti közlekedésben résztvevő gépjárművek döntő többségében benzin vagy dieselolaj hajtotta robbanómotorokkal ellátottak. A gépjárműtechnika vitathatatlan fejlődése ellenére a gépjármű-forgalom okozza a legnagyobb környezeti ártalmakat. A levegőbe juttatott kipufogógázok egészségkárosítók és a globális felmelegedésben játszanak komoly szerepet. A lakosság egészségi állapotát a közlekedési zaj és a rezgések is hátrányosan befolyásolják. A közlekedési pályákon magas a különféle koccanásos, személysérüléses és halállal járó balesetek száma. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2004-ben készített statisztikája alapján (I-9. táblázat) megállapítható, hogy a városi személyszállításban az autóbusz-közlekedés fajlagos légszennyezőanyag kibocsátása általában kedvezőbb, ha a szállított személyek számát is figyelembe vesszük. Különösen kedvező, ha alternatív, nem kőolaj alapú üzemanyagot alkalmaznak. I-9. táblázat: személygépkocsik fajlagos emissziós tényezői az 2004-es évre vonatkozóan (g/km) (KvVM statisztika)

Légszennyező anyag Szén-monoxid (CO) Szén-hidrogének (CH (FID)) Nitrogén-oxid (NO2) Kén-dioxid (SO2) Részecske (Pm) Szén-dioxid (CO2)

Személygépkocsi Autóbusz Autóbusz/Személygk. 10,1 9,56 0,9 1,57 0,953 0,6 1,42 5,46 3,8 0,00709 0,121 17,1 0,105 1,63 15,5 166,9 873,2 5,2

A korszerű település- és közlekedésfejlesztés célja az emberközpontú és környezetkímélő tervezés és építés. Különösen fontos a személygépkocsi közlekedés korlátok között tartása, ami elsősorban a gépkocsi közlekedés különféle korlátozásaival, a gyalogos és kerékpáros közlekedés továbbá a közösségi közlekedés (az autóbusz és a vasúti közlekedés) támogatásával érhető el. 2.2.7.8 Sopron közösségi közlekedése (1): a vasút Sopron és környéke közlekedési igényeinek kielégítésében alapvető szerepet játszik a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt, (GySEV) léte. A Győr és Sopron között megnyíló első vasútvonal (1876. január 2.) óta a vasúthálózat eléri Győrt, Szentgotthárdot, Ebenfurtot (Ebenfurth) és a Fertő keleti oldalán Nezsidert (Neusiedl am See). A GySEV vasútvonalainak többsége villamosított vonal, jelenleg folyamatban van a Szombathely - Szentgotthárd szakasz fejlesztése. A vasútüzem távlati tervei között szerepel az, hogy a kapcsolódik majd a Bécs (Wien) körül kialakított egységes közlekedési tarifarendszerhez, a VOR-hoz. A vasúttársaság tulajdonosi struktúrájában döntően a Magyar Állam szerepel (59%, az Osztrák Államszövetség részaránya 35%). A Nyugat-Pannon Régióban közlekedési igényeket kielégítő GySEV mindkét országban törekszik --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



sikeresen szerepelni. Legnagyobb fejlesztése az 2011-ben befejeződő EU támogatások révén megvalósuló Sopron- Szombathely- Szentgotthárd vasútvonal modernizációja. Sopron belterületét markánsan kettéosztják a jelenlegi vasútvonalak. A GySEV vasútvonal hálózatának kiépítése óta a két vasúti pályaudvart a város fejlődése túlhaladta, az egykor városszéli elhelyezkedésből a várost kettéosztó vasúti pálya és pályaudvarok lettek. Ez a helyzet a kézenfekvő előnyök mellett lényeges hátrányokat is jelent, például akadályozza a közúti közlekedést, kedvezőtlen zaj- és rezgésterhelést okoz a környező lakóterületen. Sopron térségét jelenleg a következő vasútvonalak érintik: • Győr-Sopron-Ebenfurth vasútvonal (GySEV), • Bécsújhely (Wiener Neustadt) – Lépesfalva (Loipersdorf) - Somfalva (Schattendorf) [ÖBB] – Sopron (Ödenburg) [GySEV] vasútvonal, • Sopron – Harka – Németkeresztúr (Deutschkreutz) [GySEV] – Felsőpulya (Oberpullendorf) [ÖBB] vasútvonal, • Sopron – Szombathely - Szentgotthárd vasútvonal [GySEV] - Graz [ÖBB] • Fertőszentmiklós – Nezsider (Neusiedl am See) [GySEV]. A vasútállomások és pályaudvarok (lásd I-10. ábra) Sopron-Déli állomás Az állomás nem üzemel valódi vasútállomásként, átmenő fővágánya gyakorlatilag nyíltvonalként működik. Erről az állomásról történik néhány szomszédos üzem iparvágányának a kiszolgálása és időnként teherkocsik tárolására is használják. Az állomás ma már a GySEV Zrt. kezelésében van. A nagy területen elterülő, ma már városközpontban lévő értékes létesítmény távlati felhasználása a következő évtized feladata lesz. Sopron-Személypályaudvar A 7 vonatfogadó vágánnyal rendelkező pályaudvar a következő forgalmi feladatokat látja el: • belföldi és nemzetközi vonatok kiállítása, • tehervonatok fogadása, átbocsájtása, • személyvonati kocsik tárolása, • fordítóállomási technológiai műveletek végrehajtása (személyvonatok), • kijárat biztosítása Sopron Rendezőpályaudvarra, • tehervonatok forgalmával kapcsolatos műveletek végrehajtása. Sopron-Rendezőpályaudvar Tehervonatok Győr felől a Személypályaudvar elkerülését biztosító deltavágányon keresztül érkeznek és távoznak. Külön vontatóvágány köti össze a Rendezőpályaudvart Sopron Személypályaudvarral. A nagy területen elterülő létesítmény zajterhelése sokáig volt vitatott téma a vasúthoz közel települt lakóházakban lakók részéről. A Személyszállítási Közszolgálati Szerződés határozza meg a két fél kapcsolatát, és a személyszállítás feltételeit. A GySEV Zrt. a költségtérítések területén mind a magyar fél, mind a burgenlandi fél részéről ezentúl nagyobb támogatást kap. A vasútüzem törekedett az utazási szolgáltatás színvonalának emelésére. Az --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



alább látható utasszám növekedés egyik területe a Sopron-Szombathely vonal (I-10. táblázat). I-10. táblázat: A GySEV személyszállítási teljesítménye 2003-2007 között.

Személyszállítási teljesítmény Utasszám (1000 fő) Utaskilométer (1000 km) Ebből díjmentesen utazók kedvezményes jegyesek teljesáru jeggyel utazók

2003 2368 126394 600 1485 283

2004 2667 137814 596 1646 425

2006 3869 167246

2007 4915 195710

I-10. ábra: A GySEV vasútvonal hálózata és a hozzá kapcsolódó vasútüzemek áttekintése.

A hagyományos áruszállítás területén tapasztalt növekedés első forrása a Sopron- Szombathely - Szentgotthárd vasútvonal, másrészt növekedett a tranzitforgalom. Csökkent viszont a kombinált forgalom és a vasútüzem számára igen hátrányos a Petőházai Cukorgyár bezárása. A logisztikai szolgáltatások területén további ugrásszerű növekedés tapasztalható. A GySEV Zrt. legfontosabb partnerei a svédek voltak, a vasútüzem ügyle--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



tei fordítókorong szerepét töltik be kelet és nyugat között. A logisztikai szolgáltatások közé a közúti el- és felfuvarozás, a raktározás, az átrakás, a fuvarszervezés, a közvámraktári és az adóraktári szolgáltatások igénybevétele. I-11. táblázat: A GySEV áruszállításának teljesítménye 2003-2007 között.

Áruszállítási teljesítmények Összes árutonna szállítása (1000 t) ebből határátlépéssel Összes árutonna kilométer (1000 km) ebből határátlépéssel Konténer (db)

2003 6 409 5 982 396 358 378 727 109 035

2004 6 075 5 538 436 651 413 756 85 709

2006 6 439

2007 6 920

713 817

747 746

A GySEV Zrt. nagy gondot fordít a vontatási szolgáltatásai korszerűsítésére. Korszerű mozdonyok végzik a vontatást, emellett a régi mozdonyok időben történő felújítására és a személykocsikra, a tehervagonokra is a szükséges karbantartásokat és felújításokat elvégzik. A veszélyes áruk fuvarozása veszélyeire sok év óta nagy figyelmet szentel a vasútüzem. A szigorú ellenőrzéseken túl saját üzemi katasztrófa elhárító és környezetvédelmi egység áll készenlétben éjjel-nappal bármilyen veszély elhárítására. A vasúti közlekedés környezeti hatásai A vasúti közlekedésnek számtalan előnyei vannak a többi közlekedési móddal szemben. A járműkilométerekre vetített balesetek száma – a gépjármű közlekedéshez viszonyítva - alacsony, a levegőszennyezés az elektromos üzem mellett szintén csekély, legfeljebb a városi beépített területeknél a zaj- és rezgésterhelésre van panasz. Ebből a szempontból a vasúti közlekedést támogatni és fejleszteni kell, a mára elért szolgáltatási színvonalat, pályavonalak hálózatát és a járatsűrűséget csökkenteni nem szabad. Újra figyelemmel kell lenni a városkörnyéki igényekre, lásd a burgenlandi vasúti közlekedés megoldásait és a megállóhelyek, vasútállomások utasbarát átépítéseit. Meg kell oldani a jelenleg elhagyatott déli vasúti pályaudvar területfelhasználását. 2.2.7.9 Sopron közösségi közlekedése (2): az autóbuszközlekedés A városban először a posta kísérelte meg autóbuszüzem fenntartását. Ám csak a harmincas években indultak meg a rendszeres autóbuszjáratok. Ma a város területén lebonyolódó autóbusz közlekedést döntő mértékben a Kisalföld Volán Zrt. szervezi és üzemelteti. Az üzem többféle közlekedési formát bonyolít le, az egyik a helyi, a másik a helyközi, a harmadik az eseti autóbusz közlekedés. A soproni helyközi (távolsági) autóbusz-pályaudvar 1966-ban épült. Az utóbbi évtizedekben fokozódik az igény az autóbusz-pályaudvar áthelyezése iránt. Utasforgalmi szempontból kitűnő helyen van, ám ez a hely számos egyéb gondot vet fel. Közvetlenül a történelmi városmag mellett helyezkedik el, így rendkívül értékes – a belvárosi funkciók kiterjesztésére szolgáló – területet foglal el. Többször is felmerült az igény, hogy az ilyen jellegű térségeket inkább kereskedelmi, igazgatási, szabadidő, kulturális, pihenési stb. célokra hasznosítsa a város. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a koncentrált közlekedési funkció – mely mindenképpen számottevő környezetterheléssel jár – távoltartása erről a térségtől több szempont alapján is indokolható. Kétségtelen, hogy a jelenlegi pályaudvar építészeti megjelenése sem túl igényes, bár éppen a közeljövőben újították fel a létesítményt. Az egész alapvetően rendezett, jól áttekinthető és kulturált képet mutat. Központi elhelyezése utasforgalmi szempontból kedvező, ugyanakkor az autó--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



busz-pályaudvarhoz vezető főutakon jelentős forgalmi és környezeti terhelés adódik a helyközi autóbuszok koncentrált közlekedtetéséből. Ez az érintett útvonalak mentén lakó jelentős számú soproni polgár mindennapi életkörülményeit hátrányosan befolyásolja. Végezetül, a létesítmény meglévő területe kicsi, körülépített mivoltát figyelembe véve a jelenlegi területén nem fejleszthető. Az autóbusz-pályaudvar kapacitása jelenleg: • induló állások száma 10 db • érkező állások száma 2 db • tároló állások száma 12 db A helyi autóbusz közlekedés Sopronban a helyi tömegközlekedés jelenlegi hálózata területileg jó ellátottságot biztosít. A helyi forgalomirányítás központja a Jereván városrészben, a Soproni Horváth József utcai decentrumban van. A pályaudvar a szűkös beépítettség következtében hátrányos környezeti hatásokkal jellemezhető (nagy a zaj, rezgésterhelés és a levegőszennyezés), emiatt állandóak itt a jogos lakossági panaszok. Sopron város közforgalmú közlekedési hálózatát a forgalomban betöltött szerepük szerint törzsviszonylatokra, célviszonylatokra és időszakos viszonylatokra lehet osztani. Törzs-viszonylatnak olyan viszonylat minősül, amely egész nap, rendszeresen és folyamatosan utazási lehetőséget nyújt, összeköti a fő városrészeket és számottevő utasforgalommal rendelkezik. A célviszonylatok meghatározott, elsősorban munkába vagy iskolába járási célú utazási igényeket elégítenek ki, közlekedési időpontjaik a munkaidő, az iskola kezdetéhez és végéhez igazodnak. Az időszakos viszonylatok ritkábban lakott, kisebb utazási igényű területeket szolgálnak ki, jellemzőjük, hogy forgalmuk csak a nap bizonyos időszakaira – általában a csúcsidőszakra – korlátozódik. Végül vannak a menetrenden kívüli szerződéses-, bér- és különjárati autóbuszjáratok. Az általános adatokból levonhatók az alábbi következtetések: • A tömegközlekedés igénybevételi szintje a városban alacsony. A város lakosszáma statisztikailag 54 ezer fő, becslések szerint a nem bejelentett állandó lakosként ott tartózkodókkal ez a szám 60.000-re emelkedik. Ennek megfelelően naponta a lakosságnak csak mintegy fele veszi igénybe a helyi közlekedést. • A férőhelykihasználás alacsony szintű, a 20,3%-os hétköznapra vonatkozó átlagos érték gazdaságossági szempontból mindenképpen kedvezőtlen, meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy ez az érték a városi tömegközlekedésben nem kiugróan alacsony. A növekvő motorizáció korában tudomásul kell venni, hogy a közforgalmú közlekedés ilyen feltételek között kénytelen működni. Viszonylatonként vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb forgalmúak az 1-es, 2-es, 12-es, 10B-s, 11-es, és 7-es viszonylatok. Az utasszámlálások szerint ez a hat viszonylat szállította az összes utas több mint felét, 55,3%-át. Ezek közül is kiemelkedő az 1-es és 2-es viszonylat, amely az összes utas 26,8%át szállította. Tekintettel arra, hogy ez a két viszonylat valójában egy körjárat két iránya, és ezért lényegileg egy viszonylatnak tekinthető, mondható, hogy ez a legfontosabb viszonylat adja egymagában a teljesítmény több mint egy negyedét.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A törzshálózat részesedése az utasforgalmi teljesítményen belül kiemelkedő, a törzshálózaton közlekedik a járatok 72,2%-a, itt utazik az utasok 83,2%-a, és itt kerül teljesítésre a férőhelykilóméter 84,3%-a. A célviszonylatok súlya a teljesítményekben 6-8%-os, ezek szállítják az utasok 6,2%-át, itt jelenik meg a járatok 8,2%-a és a férőhelykilóméter teljesítmény 6,1%-a. Az időszakos viszonylatok szerepe valamivel nagyobb, az utasszám tekintetében 8,5%-os, a járatokat figyelembe véve 11,1%-os, a férőhelykilóméteren belül pedig 9,8%-os a részesedésük. A forgalom időbeli lefolyása tekintetében élesen megkülönbözethető a két csúcsidőszak, a reggeli 5–8 óra között, és a délutáni 13–18 óra között. A csúcsidőszakok hasonlóak más városokéhoz. Az is hasonló, hogy a legerősebb csúcsóra a 14–15 óra közötti időszak. A csúcsidőszak 8 órájában – ami a teljes üzemidő 42,1 %-a – közlekedik a járatok 55,0%-a, és az összes utas 62,1%-a, és ekkor kerül teljesítésre a járműkilóméterek 52,3%-a. A forgalom időbeli alakulása azt mutatja, hogy a férőhelykínálat jól követi az igények alakulását, az esti időszakra állapítható csak meg, hogy a férőhelykínálat magasabb, mint amennyi az utazási igényekhez arányosan szükséges lenne. Az alacsony járatsűrűség azonban ebben az időszakban már korlátot jelent a kínálat további csökkenésével. A legnagyobb forgalmú megállóhelyek a Lackner Kristóf utca, a Jereván lakótelep, a GySEV pályaudvar, a Teleki Pál u. 2., az Erzsébet u. és a Juharfa utcai megállók. A vonalhálózat és az autóbuszmegállók helyei évről-évre változnak. Az üzem igyekszik Sopron város területfejlesztésével és az új lakóterületi vagy kereskedelmi, szolgáltatási funkciók beépítéseivel kapcsolatosan változó utazási igényeket követni. A város beépített területének nagymértékű növekedéséből következő utazási igényeket eddig sikerült folyamatosan, komolyabb lakossági kritika nélkül követni. Márpedig az elmúlt évtizedben alaposan megnőtt a város, tovább épült a kertvárosi lakótelep, beépült a pihenőkereszti, a Ravazd utcai, az Aranyhegyi lakóterület, mind többen laknak a Tómalmon, a Jánostelepen és a Virágvölgyben. A nagyobb forgalmú megállóhelyeken ma már környezetbeillő fedett buszvárók szolgálják az utazóközönséget. Az utazási jogosultságokat, a helyi közlekedésben használható díjkedvezményeket, bérletvásárlási, díjszabási, a poggyász vagy élőállatszállítás feltételit az “Utazási feltételek” részletesen ismertetik. Meg kell említeni, hogy ingyen utaznak a diákok, a 65 éven felüli nyugdíjasok és újabban a – családtámogatások keretében – a kismamák kisgyermekeikkel. A távolsági autóbusz közlekedés A Sopronból induló és ideérkező vidéki járatok pályaudvara a Lackner Kristóf utcai buszpályaudvar. A pályaudvar igen jó elhelyezkedésű, de környezetet terhelő. Az elérhető települések jegyzékét az évenként kiadásra kerülő VOLÁN Hivatalos Autóbusz Menetrend tartalmazza. A jelenlegi menetrend szerint Sopronból 175 település érhető el. A menetrend szerinti közlekedés mellett a vállalat szabadáras, szerződéses járatok indítását is vállalja.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Az autóbusz járműpark A Kisalföld Volán Zrt. törekszik korszerű, az Európai Unió követelményeinek megfelelő gépjárműparkra szert tenni. Az autóbuszok kielégítik ezeket a követelményeket. Sopronban a buszok a Somfalvi úti telephelyen vannak elhelyezve, itt vannak az üzemben tartáshoz, tisztántartáshoz, felújításhoz és ellenőrzéshez szükséges műhelyek, berendezések. A telephely 2000 óta az ISO 14001, 2001 óta pedig az ISO 9001 minőségi rendszerek szerint dolgozik. A gépjárművek zaj, rezgésterhelését, levegőszennyezését rendszeren mérik, úgyszintén a telephelyi emissziót, levegőszennyezési és szennyvízkibocsájtásokat. Az üzemi hulladékot válogatva gyűjtik. A Soproni Telephelyen 5-féle autóbusztípust találunk, ezek Optare Excel gyártmány Mercedes motorral, IKARUS 260, 280 és 415 gyártmányok Rába motorral, Kravola Credo autóbusz Iveco motorral és Rába Premier és Contact buszok Rába motorral. A helyi járatokon szólóban üzemel 18 autóbusz, csuklós kivitelű 10. Alacsony padlós 3, normál padlóval rendelkezik 25 autóbusz. Távlati fejlesztési tervek, programok, pályázatok Már említettük a helyközi buszvégállomással kapcsolatos problémakört (lásd részletesen a 2.2.7.9 bekezdést - 69. oldal). Új autóbusz végállomás helyének kijelölésére már sok tanulmány született, de közösen elfogadható javaslat és pénz híján e-z csak a távolabbi jövőben fog megoldódni. Sopron Megyei Jogú Város és a Kisalföld Volán Zrt. Soproni Üzemegysége “Az autóbusz-üzem forgalomirányítási és utastájékoztatási programrendszerek korszerűsítése “ téma-körében kiírt pályázaton eredményesen vettek részt. Ebben az évben már folyamatban van a Projekt megvalósítása, amely az alábbi részterületeken valósítja meg a magasabb szolgáltatási színvonalat: • Korszerű kapcsolat kialakítása a forgalomirányító díszpécserközpont és a jármű-vezető között GPS koordináták felhasználásával, legyen lehetőség a műszaki paraméterek automatikus figyelésére, a forgalmi zavarok azonnali kivédésére. • Az utastájékoztatás rendszerének korszerűsítése a járműveken és a buszmegállókban. A jármű fedélzetén hangbemondással és kijelzőkön keresztül valósul meg az azonos idejű utastájékoztatás. A megállókban dinamikus elektronikus utastájékoztatást építenek ki a jelenlegi tábláspapíros írott tájékoztatás helyett. • Forgalmi jelzőlámpáknál a rendszer elsőbbséget ad az autóbusznak („zöld-út kérés”). • A rendszer képes lesz utasszámlálási és menetrendi adatok gyűjtésére, archiválásra és azok további feldolgozására, a teljesítmény elszámolások támogatására. • A rendszer szoftver jellegű karbantartása vezeték nélkül lesz biztosítható. • A járműveken új jegy- és bérletértékesítő automaták kerülnek felszerelésre. Sopron Városa 2009 márciusában pályázatot nyújtott be az Interreg IVB Central programhoz, amely “Green Urban Transprt Systems (GUTS). Zöld Városi Közlekedési Rendszerek” címmel nemzetközi partnerség keretében környezetbarát közlekedési rendszerek megvalósíthatóságát vizsgálja történelmi városok ese--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



tében. A projekt célja olyan integrált fejlesztési stratégiák kialakítása, amelyek eredményeképp környezetbarát és energiatakarékos közlekedési rendszerek hozhatók létre. A projekten belül Sopron külön figyelmet kíván fordítani a szélenergiából nyerhető energia hidrogénné alakítása révén kialakítható közösségi közlekedés megvalósítására. A pályázatban olasz, német, szlovén, magyar, cseh, lengyel és szlovák résztvevőket, településeket és régiókat találunk. Sopron távlati tervei szerint hidrogénhajtású autóbuszok közlekednének. Néhány éve kísérlet történt Soproni Kártya bevezetésére. A Sopronban és környékén - akár az egész Fertő-tájon alkalmazható kedvezményes vásárlási és utazási kártya első bevezetése nálunk eddig nem volt sikeres. A burgenlandi „Neusiedler-See Card” bevezetése már több eredménnyel járt, törekedni kellene a jó tapasztalatokat átvéve mielőbb bekapcsolódni a mozgalomba. Az autóbuszközlekedés környezeti hatásai A város és környéke autóbuszközlekedése még ma is magas színvonalú. A személygépkocsi közlekedéssel szemben az autóbusznak a környezeti hatásokat tekintve vitathatatlan nagy előnyei vannak, ugyanazon az útfelületen sokszor több utas közlekedhet, mint személygépkocsival; a környezetterhelés fajlagos mértéke jóval alacsonyabb a személygépkocsiénál. A korszerű buszmotorok zaj és levegőszennyezése az EU határértékein aluli. 2010-ben lejár a Soproni Önkormányzat és a Kisalföld Volán Zrt. közötti szolgáltatási szerződés, reméljük, hogy a következő években megfelelő kölcsönösen előnyös megállapodással a jelenlegi szolgáltatási színvonal tovább emelhető és fejleszthető. Meg kell említeni néhány idegenforgalmi vállalkozást, amelyek Sopronban és a Fertő partján elektromos vagy más alternatív meghajtású kis sebességű, nyitott szerelvényekkel városnéző utakat szerveznek és bonyolítanak le. 2.2.7.10 A közösségi közlekedés Sopronban (3): a taxi-közlekedés A város és környéke személyszállításában a taxi-közlekedés jelentős részt vállal. A város taxi vállalkozásai egytől-egyig magán kezdeményezések (AB Taxi, Lőver Taxi és Sopron Taxi), amelyek igyekeznek az utazási igényeket magas színvonalon kielégíteni. A városban több helyen kijelölt taxiállomások, felállási helyek vannak, például a Vasútállomás előtt, az Ikvahíd sarkánál, a Pannonia Med Hotel közelében stb. A taxi-közlekedés környezeti hatásai Ezeknek a személygépkocsiknak környezeti hatásai azonosak a magán gépkocsikkal, de megfigyeléseink szerint a tulajdonosok az utas- és vagyonbiztonság érdekében rendszerint nagy gondot fordítanak a gépkocsik műszaki állapotára. 2.2.7.11 A közösségi közlekedés Sopronban (4): a légiközlekedés Sopronban és a térségben fokozatosan növekvő légi közlekedés tapasztalható. A schwechati nemzetközi jelentőségű repülőtérről déli irányba haladó, odatartó és onnan induló szuperszonikus repülőjáratok száma szemmel láthatóan nem kevés. Egy-egy délutáni időpontban, egy időben 5-6 utasszállító repülőgép látható az égen, ami egy egész napot tekintve egyáltalán nem elhanyagolható szám. Az utóbbi évtizedben a környéken több kisrepülőteret építettek és nyitottak meg. Forgalmas kisrepülőtér a fertőszentmiklósi. A Fertőrákos, sopronpusztai kisrepülőtér megnyitásáról eddig csak hírek szóltak, működéséről hírt nem kaptunk. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A légtérben mind gyakoribbak a kisrepülőgépek, a helikopterek, a sárkányrepülők, a siklóernyők és a vitorlázó repülők. A szúnyogirtást végző repülőgépeket a Fertő mentén sokan várják szúnyogos időszakokban. Más kisrepülőgépek sétarepülést vagy geodéziai méréseket végeznek. A légiközlekedés környezeti hatásai A légtérben évről-évre nagyobb a légiforgalom. A szuperszonikus repülés környezeti hátrányai egyáltalán nem elhanyagolhatók, azokat a szakirodalom ismerteti. A repülések növekvő száma a Fertő Kultúrtáj Világörökség védett természeti és épített környezeti értékei fölötti légszennyezés és zajkibocsájtás feltétlen figyelmet érdemel, ezt egy nemzetközi vizsgálatnak kell majd figyelemmel kísérni és megítélni, esetleg idővel a repüléseknek határt szabni. Ismeretes, hogy a kisrepülőgépes repüléseknek már most is van magassági határa (min. 500 m), amelyet a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság ellenőriz illetve adott esetben engedélyez. 2.2.7.12 A közösségi közlekedés Sopronban (5): a vízi közlekedés Sopronban és környékén ma csak a Fertő-tavon van vízi közlekedés. A schengeni egyezmény után megszűntek az országhatárok, így a Fertő-tavon egységes, megosztás nélküli vízfelület jött létre, ahol a víz használatának és a hajózásnak a feltételeit Burgenlanddal együtt közösen célszerű meghatározni. Az ausztriai részen sok hajókikötő és egyéb vízi létesítmény található, viszont Magyarországon csupán egyetlen strandolásra, hajózásra alkalmas területsáv van, a fertőrákosi Vízitelep és a Virágosmajori kikötő, amit a rendkívüli természeti értéket felmutató országos és nemzetközi oltalom alatt álló területek és élőhelyek indokolnak. A vízközlekedés környezeti hatásai A vízi közlekedés köztudottan a közlekedés egyik legkörnyezetkímélőbb módja. Emiatt támogatni kell a fertői vízi közlekedés minden fejlesztését. Természetesen a hajózás és a vízi közlekedés gazdasági (szállítási) jelentősége nem nagy, annál fontosabb az turistaforgalomban és a szabadidő eltöltésben játszott szerepe. Miután a Fertő és a vízpartok a Fertő-Hanság Nemzeti Park kezelésében és előírásai alatt állnak, a természetvédelmi és környezetvédelmi szempontok érvényesítése megfelelő, szigorú és megbízható kezekben van. A Vízitelep szabályozási tervei engedélyezés alatt állnak, lassan rendeződnek a tulajdoni és kezelési viszonyok. Ezzel együtt a Fertő használatának a csónakos, a kenus, a séta-hajózás, a vitorlás hajóval történő közlekedés szabályai kialakultak. A robbanómotoros hajók használata, a környezetet károsító halászati mód ma már tiltott. 2.2.7.13 Környezeti tudatosság a közlekedésben A közlekedés és a környezet közötti kapcsolatok vizsgálata a 60-as években kezdődött el. Tanulmányok születtek a történelmi városrészek gépkocsi közlekedés miatti túlterheléséről és az általa okozott egészségkárosító és környezetterhelő hatásokról. A környezetvédelmi szemlélet erősödésével új szempontok jelentek meg a közlekedéstervezésben és fejlesztésben, megjelent a környezetbarát közlekedés fogalma.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Az új felfogás szerint újra kellett fogalmazni a települési és a térségi közlekedésben a közlekedési módok fontossági sorrendjét, szaknyelven a “modal-splitet”14. Első helyre a gyalogos helyváltoztatásnak, azután a kerékpározásnak kell kerülnie. Ezt követik a közösségi közlekedés szempontjai és csak ezt követően szabad a személygépkocsi közlekedés igényeinek kielégítésével foglalkozni. Kerékpáros mozgalmak indultak világszerte, így Sopronban is mind több civil szervezet, rendezvény, megmozdulás jelezte a kerékpározás jelentőségének megnövekedését. A városokban megindult a közterületek visszafoglalása a gépkocsiktól, településtervezési és forgalomszervezési módszerekkel a terekre és utcákra visszacsalogatták az egykori társas életet, a találkákat, a kirakatnézegetést, a gyermekek játékait, a pihenőhelyeken beszélgetéseket közkutaknál, a képzőművészeti alkotások, szobrok körül. Az „élet” visszakerült az őt megillető helyre. Erről a fejlődésről Sopron lemaradt, ami versenyképességében egyre nagyobb hátrányt okoz. Az EU Mobilitás Hete – korábban az EU Autómentes Nap - az önkormányzatok által kezdeményezett rendezvény-sorozat 2000 évtől kezdődően egész Európában. A kezdeményezés utal az életminőséget befolyásoló városi közérzetre, a levegő minőségére, a közlekedés biztonságára és a közterületek minőségére. A “fenntartható mobilitás” jelszavával az elmúlt években 2002 óta 23 ország 3200 helyi önkormányzata vett részt a rendezvényeken. Az idei évben 2009 “Az éghajlatváltozás kihívásai – városi klíma“ hívta fel a figyelmet a túlzott mértékű városi forgalomra. A Föld felületén az átlagos hőmérséklet emelkedéséért az emberi tevékenység is felelős, ezek közül is mindenekelőtt a közlekedés a felelős. Ezeken a rendezvényeken évről-évre többen vesznek részt és nagy szerepük van a közlekedéshez történő új viszony kialakításában. Sopronban egyre többen teszik le a személyautójukat és használják a kerékpárt munkába, iskolába járásra, bevásárláshoz, ügyintézéshez. Feltűnően növekszik az egyéni és csoportos kerékpáros turisták száma is. A vasút és a GySEV továbbra is népszerű, ma még elsősorban a hosszabb távolságokra. Nincs tudomásunk arról, hogy Sopronban a környezettudatosság színvonalát, vagy a színvonal emelésének igényét – beleértve a közlekedéssel kapcsolatosat is – felmérték volna, ezért erre vonatkozóan hiteles megállapításokkal nem tudunk élni. Javasolunk egy ilyen, a lakosság minden rétegére történő felmérést. 2.2.7.14 A közlekedés-irányítás jövőbeli működési és cselekvési programja Sopronban Sopron és környékén, a vonzáskörzetében az Európai Unió tapasztalatai és javaslatai figyelembevételével gyökeresen új közlekedéspolitikát kell kidolgozni és megvalósítani. A város új fejlesztési tervében - a városépítés más területeivel összhangban - ki kell dolgozni a közlekedési ellátás új programját. Ennek több megoldása képzelhető el attól függően, hogy a környezetvédelem szempontjait milyen mértékben veszi figyelembe. Egyrészről a kereskedelem-ipari termelés-

14

Modal-split - a tömegközlekedés és az egyéni (gépjármû)közlekedés százalékban kifejezet aránya.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



szolgáltatások- hagyományos túrizmus elsőbbsége esetén tervezhető kisebb mértékű környezeti hatáscsökkentés, a közlekedési – szállítási - logisztikai igények kisebb mértékű csökkenése mellett. Másrészt kidolgozható egy “Zöld Sopron” program a környezeti károk és a kibocsájtások nagymértékű csökkentését megcélozva. Ez a város gazdasági-társadalmi életének nagyobb léptékű átalakításával, a városi közlekedés nagymértékű változásával járna, amelynek alapvető feltétele az érdekeltek és a lakók nagy részének tudatos támogatása. A Sopron részére kidolgozandó jövőkép realitását –a jelenlegi társadalmigazdasági folyamatok bizonytalansága ellenére – az segíti, ha nem esünk sem a voluntarista, sem az ultramodern eszmék fogságába. Egy korszerű és reális közlekedéspolitikai koncepció alapjául elengedhetetlen az ökológiai vállalhatóság, a Kelet-Európa társadalmi és természeti adottságaihoz való illeszkedés és egy ökológiai-egészségügyi alapú fenntarthatóság. A hosszú távú közlekedésfejlesztési tervet a területfejlesztési és gazdaságfejlesztési (ezek között a turisztikai fejlesztési) tervekkel is összhangban kell kidolgozni. Itt a határszéli területen a közúti, vasúti és egyéb fejlesztéseket tekintve elengedhetetlen a szomszédos Ausztriával és Szlovákiával történő együttműködés. Sopron önkormányzatának új közlekedési rendeleteket, új korszerű közlekedésfejlesztést irányító intézményrendszert és pénzügyi rendszert kell létrehozni. A sokféle tennivaló között megemlítjük a közlekedők helyes magatartását segítő mozgalmak, kezdeményezések és intézmények támogatását, az öncélú közlekedés csökkentését, a nehéz teherforgalom irányítását, szabályozását és a tranzitdíjak emelését, a közösségi közlekedési módok és rendszerek támogatását. Lényeges eleme az új közlekedéspolitikának a párbeszéd a társadalommal, az információáramlás és -átadás segítése, az új közlekedési médiapolitika, az oktatás fórumai és intézményei, a közlekedés és a környezet állapotának, valamint az egészségi állapot összefüggéseinek ismertetései. A párbeszéd az utas, vasutas, kerékpáros és egyéb szakmákkal (tervezőkkel, kivitelezőkkel, lebonyolítókkal, pályázatírókkal és a különféle hatóságok képviselőivel) segíti ebben a bonyolult kérdésben a helyes álláspontok és megoldások megtalálását. 2.2.8 Vonalas létesítmények, vezetékes rendszerek Hámori Gábor

2.2.8.1 Közművezetékek, közműlétesítmények és a környezet közötti kapcsolatok A települések életéhez szorosan hozzátartozó műszaki infrastruktúra részei a különféle közművek létesítményeikkel és vezetékeikkel. Ezek az alábbiak: • Vízellátás: víznyerőhelyek, vízművek, kutak, kúttelepek, vízelosztó rendszer (hálózat) szivattyúlétesítményeivel, tárolómedencék, nyomásfokozók, végül az elosztó vízvezeték hálózat. Kezelő és tulajdonos: Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. • Szennyvízelvezetés és -kezelés: központi szennyvíztisztító telep, elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat átemelő szivattyúkkal. Kezelő és tulajdonos: mint fent. • Csapadékcsatornázás és -elvezetés: elválasztott rendszerű csatorna és nyílt árok elvezető rendszere, átemelő szivattyúk. Kezelő és tulajdonos: mint fent. • Elektromos energia ellátás: elektromos távvezetékek, fogadó állomások, nagy és kisfeszültségű hálózatok, trafóállomások. Kezelő: E’ON Zrt. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Földgáz ellátás: fogadóállomások, közép- és kisnyomású vezetékhálózat. Kezelés és tulajdonos: ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. • Vezetékes telefon, televízió és internetellátás: UPC, T-Home. A külterületeken elhelyezett közművezetékek általában az országos és regionális ellátó főhálózat gerincvezetékei, gáz-, víz-, szennyvíz-, távközlési vezetékek, kábelek. Ezek nyilvántartása, térképezése megfelelőnek mondható. A vezetékek mind a külterületeken, mind a beépített területeken nagyobbrészt a föld alatt vannak vezetve, kisebb részt földfeletti vezetékek. A vezetékek és létesítményeik elhelyezését, telepítését az építési és szakmai-szakági előírások és szabványok határozzák meg. Ezek között vannak korszerű, naprakész szabványok, műszaki előírások, de például a belterületeken történő közműelhelyezést szabályozó országos szabvány igencsak elavult. Sopron területén a közművezetékek fektetését külön közgyűlési rendelet szabályozza15. A belterületeken a közművezetékek elhelyezése sok problémával jár. A szabályozási tervekből hiányzanak a részletes utcakeresztmetszetekig lemenő elhelyezési és nyomvonal kijelölések. Tisztázatlan a fák, a közterületi növényültetések és a vezetékek viszonya. Miközben egyre pontosabb közműtérképek állnak rendelkezésre, addig a sorfák, az élősövények és általában a közterületi ültetett növényzet nyilvántartása és bemérése nagyon hiányos. Belterületeken gondot jelent a fasorok és a vezetékek közötti védőtávolságok be nem tartása. Új városrészekben először – legkorábban – az elektromos energiaellátás és közvilágítás vezetékeit és oszlopait helyezik el. Ezekre az oszlopokra szerelik fel a vezetékes telefon, a televízió és az internet ellátás légvezetékeit, mivel ez a legolcsóbb műszaki megoldás. Eredményként a lakóutcákban „légvezetékek erdeje” jelenik meg, ami nagymértékben rontja a városképet és amennyiben fasorokat érint - a gyakori visszavágás miatt erőteljesen csökkenti a lombfelület környezetjavító hatását és rontja a fák egészségi állapotát. A lakott területeken elhelyezett egyes közműlétesítmények és vezetékek egészségügyi hatásairól komoly viták folynak és megoszlanak a vélemények. Vizsgálják a nagyfeszültségű elektromos légvezetékek és kábelek, a trafóállomások, a távközlési átjátszóállomások és különféle antennák körüli elektromágneses tereknek az emberi egészségre és az élővilágra gyakorolt hatását. De a széles körben elterjedt mobiltelefonoknak az egészségre, különösen a gyermekek egészségére gyakorolt hatását is vizsgálják a kutatók. Az alternatív energiafelhasználás területén egyre több szélmotor lép működésbe. Ezeknek az élővilágra gyakorolt hatását a tervezéskori hatásvizsgálatánál kell figyelembe venni. 2.2.8.2 A közművek és a környezet közötti hatások A városi környezetvédelmi programban az ismertetett problémákat és megoldásaikat figyelembe kell venni. Meg kell kezdeni az utcaképet hátrányosan befolyásoló “légvezeték hálózati pók” felszámolását. Másrészt tisztázni kell a közterületi fák és növényzet és a közművezetékek közötti védőtávolságokra vonatkozó előírásokat és azokat szigorúan be kell tartani. •

15

36/2007. (X. 29.) Önk. r. a közterületek felbontásáról és a közúton folyó munkákról

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



2.2.9 Hulladékgazdálkodás Kosztka László

2.2.9.1 A hulladék keletkezése, mennyisége, tér- és időbeli eloszlása és kezelése Települési szilárd hulladékok A hulladékgazdálkodási törvény települési hulladék fogalma magában foglalja • •

a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladékokat, és a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladékokat is. I-12. táblázat: Hulladékok hasznosítása 2006-2008 (kg).

2006 2007 2008

Újrafeldolgozással papír üveg műanyag elektronikai fém összes 181 070 16 220 49 870 16 730 11 185 27 5075 303 240 135 479 193 416 28 480 39 100 69 9715 366 100 155 800 185 97 315 700 620 100

összes

850 410 307 499

243 471

50 985 1 594 890

I-13. táblázat: Hulladékok ártalmatlanítása 2006-2008 (kg).

komposztálással 2006 507 692 2007 1 172 204 2008 1 270 összes 1 681 166

törmelék 34 456 371 9 952 569 32 218 700 76 627 640

lerakással mindösszesen szemét lom összes 29 691 242 531 210 64 678 823 65 186 515 27 645 206 532 483 38 130 258 39 302 462 29 941 300 593 300 62 753 300 62 754 570 8 727 748 1 656 993 165 562 381 168 838 437

I-14. táblázat: A Sopronban keletkezett háztartási hulladék összetétele (%) 2006-2008-ban.

Biológiailag lebomló Papír Karton Kompozit anyagok Textíliák Higiénia hulladék Műanyagok Éghető anyag Üveg Fém Éghetetlen anyag Veszélyes hulladék Durva veszteség Összesen

2006 2007 2008 24,65 21,55 19,66 11,2 10,04 8,43 7,21 7,14 7,3 3,61 4,95 3,93 13,66 12,08 11,24 6,83 8,55 14,04 14,04 10,11 8,99 0,95 3,75 5,06 7,21 5,57 4,49 2,66 3,46 4,49 3,23 6,22 7,87 2,09 1,70 1,69 2,66 4,88 2,81 100 100 100

Ez azt jelenti, hogy a vizsgált hulladék 53-66 %-a elméletileg újrahasznosítható vagy komposztálással, vagy másodnyersanyagként (lásd Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Hiba! A könyvjelző nem létezik.. oldal). Ehhez viszont a lakossági környezettudatosságának fejlesztése szükséges.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Kommunális szilárd hulladék Kommunális szilárd hulladék gyűjtése

A kommunális szilárd hulladék gyűjtését Sopronban közszolgáltatóként az STKH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. végzi (Eng. szám: H-871-2/2007). A hulladékgyűjtést-szállítást 8 db univerzális szedőrésszel ellátott gépkocsi végzi, az alábbi edények ürítésével: Db 125 6100 3600 1200 210

Űrtartalom (liter) 60 110 120 240 1100

A lom hulladék összegyűjtésére és elszállítására évente két ízben - tavaszszal és ősszel kerül sor lomtalanítási akció keretében. 2008 évben 503 tonna, 2009 tavasszal 436 tonna lomot gyűjtöttek össze. Az ipari nem veszélyes hulladék, valamint az építési, bontási törmelék gyűjtését a városban több vállalkozás végzi: STKH Sopron és Térsége Kft, Rekultiv Kft, FUFU Kft. A Város legnagyobb hulladék termelői: • Viktória 94 Kft • Horváth Lajos ev. • Sopron Holding Zrt • Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt • Hieneken Hungária Sörgyárak • Széles Pál ev. • Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Zrt. • Stettin Hungária Kft • Betonút Zrt • Poliprofil Kft Kommunális szilárd hulladékok lerakása

A Soproni nem veszélyes hulladéklerakója Sopron város külterületén a 0466/32 helyrajzi számon található (Engedély számai: H-9887-12/2007.sz., H-39518/06. sz., H-21837/2005. I. sz. határozatokkal módosított a H-14065-12/2004. I. sz. határozattal egységes környezethasználati engedély). A lerakó tulajdonosa: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, üzemeltetője az STKH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. A terület Sopron külterületén fekszik, a belvárostól D-DNy-i irányban, 2700 méter távolságra. Az ÉK-re néző domboldal eredeti felszíne egyenletesen, kb. 10%-os mértékben lejt ÉK-i irányba, az Ikva völgye felé. A hulladéklerakó 1981 óta üzemel. A domboldal egykori kis völgyében az évtizedek óta tartó kommunális hulladéklerakás ÉK felé növekvő vastagságú feltöltést eredményezett, amelynek maximuma a fúrások szerint meghaladja a 14 métert. Az üzemnyitástól a telepen kezelt hulladék mennyisége 1.254.535,5 tonna.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A meglévő lerakótér műszaki védelme nem felel meg a vonatkozó jogszabályoknak. A lerakással eddig érintett területek 2009. július 15. után nem üzemelhetnek, erre az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 5991-13/2009. iktatószám alatt határozatot (5991-13/2009.) adott ki, amely szerint a Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. (Harkai út) a kezelőtelepen újonnan építendő szigetelt depóniatér létesíthető 10.120 m2 alapterülettel 177.500 m3 lerakó kapacitással. A hulladékkezelő telepen jelenleg is teljes egészében kiépített infrastruktúra található. Inert hulladéklerakó a Pozsonyi úton található a 4902/17 helyrajzi számon. Területe: 7,1553 ha. Lerakott hulladékok (t) inert hulladék takaró föld 15 986 14 307 15 437 7 232 5 666 20 590

2006 2007 2008

Zöldhulladék Sopronban 2005 évben komposztáló telepet hoztak létre, amivel elérhető a törvényben előírtak betartása. Engedély szám:H-19211-2/05-I A komposztálással egy időben zöldhulladék gyűjtési akciók indultak. Komposztált mennyiségek: 2005 2006 2007 2008

268 830 kg 462 352 kg 577 630 kg 682 940 kg

A keletkezett komposztot a hulladéklerakó telep rekultiváció előtti takarására használják. Állati eredetű hulladékok Sopron Holding Zrt. által működtetett gyepmesteri telep végzi az ilyen jellegű hulladékok kezelését. Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékok gyűjtésére, kezelésére, tárolására és ártalmatlanítására a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. A veszélyes hulladéktermelő köteles gondoskodni a hulladékok előírásszerű kezeléséről, melynek elsődleges célja, hogy megakadályozza a hulladék talajba, felszíni-, és felszín alatti vízbe és levegőbe jutását. Veszélyes hulladékok egyaránt keletkezhetnek a vállalkozásoknál, az Önkormányzati intézményeinél és a lakosságnál. A lakósságnál keletkező elem, akkumulátor és fáradt olaj hulladék gyűjtését az STKH Sopron és Térsége Kft végzi, a Harkai úti hulladéklerakón kialakított átvevő helyen, valamint az önkormányzat intézményeinél elhelyezett elemgyűjtőkben. I-15. táblázat: Az SKTH telephelyén átvett szárazelem, akkumulátor és fáradtolaj mennyisége (kg) 2006-2008-ban.

Év

Szárazelem

Akkumulátor

Fáradt olaj

2006

550

3 070

2 087

2007 2008

1 238 750

2 800 280

8 190 790

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



2.2.9.2 Hulladékok hasznosítása, szelektív hulladékgyűjtés Sopronban a szelektív hulladékgyűjtés kísérleti bevezetésére 1993. október 1-én került sor. Sopron egész területének lefedése, a szelektív hulladékgyűjtés egész városra történő kiterjesztése folyamatban van. A gyűjtött hulladékok hasznosítása az ÖKO-Pannon Nonprofit Kht-val 2005 évben kötött megállapodás óta megoldott. Az STKH Kft-től a hasznosítható hulladékot a Zalai HUKE Kft vesz át, akik válogatás után a feldolgozókhoz szállítják el azt. A bevezetés óta eltelt időszak három fejlődési szakaszra osztható fel: 1. Kísérleti szakasz, melyben arra voltunk kíváncsiak, hogy Sopronban miként reagálnak az emberek az általuk elképzelt szelektív hulladékgyűjtési módra. 2. A szelektív hulladékgyűjtés egész városra történő kiterjesztése még ma is tart. Eddig 28 db komplett gyűjtőhelyet alakítottak ki és több mint 500 db egyedi újságpapír gyűjtőedényt helyeztek el (I-16. táblázat). 3. Az iskolák bevonása, iskolai gyűjtőhelyek kialakításával, melynek elsődleges célja a következő generáció tudat formálása. I-16. táblázat: A szelektív hulladékgyűjtés helyszínei és a gyűjtött hulladékféleségek. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Helyszín Bánfalvi u ABC Besenyő u Ibolya u ABC Kossuth L u. sarok Végfordulat ABC Jereván ABC IV. László király u. ABC Forrás ABC Lackner K. ABC Patak u Rákosi u Magyar u ABC József Attila ABC Spar, Állomás Mátyás K u Csengery u Kőfaragó tér, ABC Várkerület, ABC Frankenburg u. Evangélikus temető (sarok) Paprét Egyetem Ifjúsági tábor Balf Brand-major Harka Fertőrákos Spar Jereván ltp. Pihenőkereszti lakópark Hotel Sopron

Üveggyűjtő 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 2 2 1 1 1

Műanyag 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 1 1 1 1 2 1 1 1 2 3 1 1 1

Papír 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 3 1 1 1

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



2008-ban elindult egy 4. szakasz, amelynek célja a hasznosítható hulladékgyűjtés koncentráltabbá tétele, amelyet a hulladék keletkezési helyének - intézmények, éttermek, vállalatok – felkeresésével érünk el. A környezeti nevelés fontos feladata, olyan szemlélet kialakítása, melynek révén kevesebb hulladék keletkezik. Európában több példa van arra, hogy egy következetes 15-20 éves lakossági környezetfejlesztési program során, a program indulásakor a lerakással ártalmatlanított 100 kg szemetet sikerült a program végére 20-30 kg-ra csökkenteni. Az 5. szakasz célja a város környezettudatosságának fejlesztése, amely egy környezetvédelmi klub, valamint a „Zöld Állomás” nevű üzlet létrehozásával indult. A környezetvédelmi klub a városban működő oktatási intézmények munkájának összehangolását segíti. A közös gondolkodással, összefogással, egységes megjelenéssel olyan erő jöhet létre, melynek hatása hamar megmutatkozhat. Működése: a csatlakozó pedagógusok ezen a fórumon évente háromszor megoszthatják egymással és az STKH Kft. munkatársaival az aktuális kérdéseket. Az intézményi hulladékgyűjtő akcióban versenyt hirdetnek, amit a tanév végén jutalmaznak. SMJV Egyesített Bölcsődék Hermann Alice Óvoda Dózsa György utcai Óvoda Bánfalvi Óvoda Kőszegi úti Óvoda Lackner Kristóf Általános Iskola Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Speciális Szakiskola Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola Széchenyi István Gimnázium Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola Handler Nándor Szakképző Iskola Szent Orsolya Iskola Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola SMJV Intézményfelügyeleti Iroda

A Környezetvédelmi Klub tagjai számára hirdetett „Legyél a Föld barátja!” pályázat célja: az óvodás és az iskolás korosztály környezet iránti elkötelezettségének erősítése azáltal, hogy a saját társaik hozzák közel a mindennapok figyelmet igénylő megoldásait. „Zöld Állomás” környezetvédelmi üzlet 2009. május 29-én nyílt meg a Mátyás király utca 34. sz. alatt (a vasútállomással szemben), ahol a környezetük iránt felelősséget érző vásárlók megismerkedhetnek • környezetbarát tisztítószerekkel, • újrahasznosított irodai felszereléssel és • háztartási szelektív hulladékgyűjtő edényekkel. Mivel sokunk számára még teljesen újak ezek a termékek, itt tájékoztatást és termékismertetést is kaphatnak. További tudatnevelő az STKH Kft. hírlevele, melyben negyedévente az aktuális problémák olvashatók. 2.2.9.3 Illegális hulladéklerakók Illegális hulladéklerakók felszámolására hulladék-kommandó jött létre --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



I-17. táblázat: Illegális hulladéklerakók felszámolása 2008-ban.

Helyszín

Bejelentés ideje

Harkai út, szőlők

Helyszíni szemle ideje 2008.03.27

Felszámolás ideje

Bejelentő

Mennyiség (m3)

2008.04.10

FHNP dolgozója mutatta meg a helyszínt Kisalföld újság

10

Pán Európai piknik

2008.04.09

2008.04.09

2008.04.14

Sopron, Bánfalva (Várhely dűlő) Sopron, Harkai út szőlők Sopron, Csányi u. - Lehár Ferenc u. Sopron, Harkai út szőlők Hubertus Virágvölgy Ipar Krt.

2008.04.21

2008.04.23

2008.04.23

Lakossági bejelentés

2

2008.09.24

2008.09.25

2008.10.07

5

2008.10.13

2008.10.13

2008.10.14

Nemzeti Park bejelentése Lakossági bejelentés

2008.10.13

2008.10.13

2008.10.14

STKH Kft

4

2008.10.24

2008.10.27

2008.10.28

12

2008.11.03

2008.11.04

Turzay Ital Számolta fel

Közterület felügyelet Lakossági bejelentés

15

6

8

A fogyasztói társadalomban a környezetvédelem egyik legfontosabb feladata a hulladékok gyűjtése, elhelyezése, az újrahasznosítás megszervezése. Sopron városa emiatt hozta létre a Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Projektet. A regionális rendszerre történő áttérés egyrészt lehetőséget nyújt a korszerű települési hulladékgazdálkodás kialakítására, másrészt a köztisztasági szolgáltatás várható drágulása számos egyéb kérdést vet fel, pl. a lakosság aktívabb közreműködése a hulladékkeletkezés megelőzésében, a szelektív gyűjtés kiszélesítése, az illegális hulladéklerakások megelőzése. 2.2.9.4 Regionális hulladékgazdálkodási rendszer Az Európai Unió hulladékgazdálkodást meghatározó alapelvei A hulladékgazdálkodásra vonatkozóan az EU joganyaga több mint 60 tanácsi vagy bizottsági rendeletet, irányelvet, határozatot és ajánlást fogalmaz meg, melyek három fő csoportba sorolhatók: • hulladékokra és hulladékgazdálkodásra vonatkozó általános és átfogó szabályok, • hulladékkezelő létesítményekre és tevékenységükre vonatkozó követelmények, • egy-egy anyag- vagy hulladékáramra vonatkozó speciális előírások. Az Unió hulladékgazdálkodását átfogó, az elvi, szakmapolitikai és intézményi alapokat biztosító szabályozását a többször módosított, a hulladékról szóló 75/442/EGK tanácsi keretirányelv, továbbá a hulladékgazdálkodás közösségi stratégiájáról szóló 97/C 76/01 tanácsi állásfoglalás alapozza meg, melyek előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény harmonizálja.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Az EU egyik elsődleges célja a hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése és a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása. A hulladék-megelőzést újabb, a hulladék keletkezésének mérséklését célzó kezdeményezésekkel, jobb erőforrás felhasználással és a fenntartható felhasználási mintákra való átváltással szeretné elérni. A cél a Közösség VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja értelmében 20002010. között a hulladék mennyiségének 20%-os, 2050-ig 50%-os csökkentése, különleges hangsúlyt fektetve a veszélyes hulladékok mennyiségének redukálására. Az Európai Unió hulladékgazdálkodása három elven alapul: 1. A hulladék-képződés megelőzése 2. Hasznosítás és újra használat

3. A hulladék biztonságos ártalmatlanításának fejlesztése, monitoring Ha a hulladékot nem lehet hasznosítani, biztonságos elhelyezéséről, ártalmatlanításáról kell gondoskodni, amely biológiai vagy fizikai-kémiai eljárások mellett égetéssel vagy lerakással valósítható meg. Mindkét esetben nagyon körültekintő ellenőrzésre van szükség, mert komoly környezetkárosító hatás léphet fel a nem megfelelő végrehajtás esetén. A hulladéklerakással kapcsolatban az EU nagyon szigorú szabályokat hozott, amelyekben többek között megtiltja a használt gumiabroncsok lerakását és előírja a biológiai úton lebomló hulladékok mennyiségének csökkentését a lerakókon. Magának a lerakásnak biztonsága érdekében részletesen meghatározza a hulladéklerakók kialakításának és működtetésének feltételeit. Sopron Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve A Város Hulladékgazdálkodási tervét a helyi (települési) hulladékgazdálkodási tervről szóló 52/2004. (X.15.) Önkormányzati rendelet– hirdette ki 2004. október 15én. A helyi hulladékgazdálkodási terv az országos és regionális hulladékgazdálkodási koncepciók és célkitűzések alapján készült és a hulladékgazdálkodás fejlesztését a települési hulladékok alacsony környezeti kockázatú kezelésével tervezi megvalósítani. Ez a fejlesztés magába fogalja a komplex regionális begyűjtő és kezelő rendszerek kialakítását, korszerű hulladékgazdálkodás infrastruktúrájának megvalósítását és a régi, nem megfelelő hulladéklerakók felülvizsgálatát és rekultiválását is. Ennek szellemében jött létre a hulladékgazdálkodási projekt területe, amely kiterjed Sopron Megyei Jogú Város és a Sopron-Fertődi és Kapuvári kistérségek területén lévő 45 településre (Vas-megye É-i részére részbe átnyúlva). A projekt területének lakossága 107.000 fő. A terv a hulladékgazdálkodás fejlesztését a gyűjtési rendszer, a szállítási rendszer fejlesztésével, új hulladékkezelési technológia bevezetésével (MBH 16), megfelelő műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó építésével valósulna meg. Emellett a régi, környezeti szempontból kockázatos szeméttelepek és hulladéklerakók felszámolása és/vagy rekultivációja, valamint az építési-, és bontási hulladékok ártalmatlanítása is részét képezte.

16

MBH - mechanikai-biológiai hulladékkezelés

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A tervezett hulladékgazdálkodási rendszerben a hulladékgyűjtést és – szállítást a gyűjtési körzetek átszervezésével és a gazdaságosabb szállítás feltételeinek biztosításával alakítanák ki. A hulladékgazdálkodási rendszer alternatíváit a hulladékkezelési technológiák kombinálásával vizsgálták. 2.2.9.5 Rekultiváció A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet, azaz a módosított új „lerakós rendeletet” a korábbi jogszabályhoz képest számos új elemet tartalmaz, különösen a hulladéklerakók bezárását, utógondozását illetően. A települési szilárdhulladék lerakókkal kapcsolatos jogi szabályozás gyakorlatilag a hulladékgazdálkodási törvény előtt nem volt hazánkban. Valószínűleg ebből adódóan alakult ki az a kedvezőtlen helyzet, hogy ahány település, annyi hulladéklerakó üzemelt. A megfelelő jogi és gazdasági szabályozás hiánya miatt a régi lerakók rekultiválásának a kötelezettsége nem volt előírás, hosszú távú gazdasági bizonytalanságot teremtve a piac azon résztvevőinek, akik már jelentős beruházásokat végeztek ezen a területen. Mérföldkőnek számít a 99/31/EK tanácsi irányelvvel összhangban megjelent, a hulladéklerakók létesítésének, működtetésének és utógondozásának követelményrendszerét szabályozó 22/2001. (X.10.) KöM rendelet, amelynek megjelent a módosított változata a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről, amely már a 33/2003. EK direktíva előírásait is figyelembe veszi. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv célkitűzései között fogalmazza meg, hogy a nem megfelelően kialakított hulladéklerakók legkésőbb 2009-ig bezárásra, felszámolásra, illetve az előírásoknak megfelelően felújításra kerüljenek (I-18. táblázat). A terv megvalósításával megoldandó, illetve kezelendő főbb feladatok: • csökkenteni kell a magas hulladékképződési arányt; • emelni kell a legtöbb hulladékfajtánál alacsony hasznosítási arányt; • meg kell oldani a nagy mennyiségben tárolt hulladék nyersanyagként történő felhasználását, • minimalizálni kell a lerakással történő ártalmatlanítás igen magas arányát; • növelni kell a hulladékkezelés színvonalát és biztonságát, mérsékelni kell az egészségügyi és környezeti veszélyeztetés, illetve kockázat mértékét; • fokozatosan fel kell számolni a veszélyeztető forrásokat és a szennyezett területeket; • a környezettudatos és jogkövető magatartást erősíteni kell; • teljessé kell tenni az egyes területeken hiányos szabályozási rendszert; • növelni kell a szemléletformálás és szakmai útmutatási eszközök alkalmazásának hatékonyságát; • erősíteni kell a hatósági jogérvényesítés személyi, szakmai és intézményi feltételrendszerét; • fejleszteni kell a hulladék monitoring (nyilvántartás, statisztikai adatszolgáltatás, mérés-ellenőrzés) eszközrendszerét; --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



gazdasági szabályozókkal is ösztönözni kell a korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülését, különös tekintettel a hasznosításra; • erősíteni kell az állami és a magánszféra közötti együttműködést, támogatni kell a helyi, illetve helyi közösségi kezdeményezéseket, különös tekintettel a hulladék elkülönített gyűjtésére és hasznosítására; • hatékonyabbá kell tenni az oktatási, nevelési, szemléletformálási tevékenységet. Jogszabály értelmében térségi szinten rekultiválni kell a környezetet és a lakosságot is folyamatosan veszélyeztető régi, műszakilag nem megfelelő, bezárt, illetve felhagyott települési szilárdhulladék-lerakókat. •

I-18. táblázat: A rekultivációs projekttel érintett települések és az érintett lakosok száma.

A rekultiválandó TSZH lerakó 500 méteres körzetében élő lakosok száma 310 100 3.423 10 340 0 631 közigazgatásilag Sarród része 0 10.588 50 1.805 150 267 200 304 0 1.032 0 57.210 300 1.167 74.653 1.410

Település neve Lakosságszám (fő) Fertőd A Fertőd B Fertőd C Fertőd E Fertőendréd Fertőújlak Kapuvár Nagycenk Pusztacsalád Répceszemere Sarród Sopron Sopronkövesd Összesen

A térségben megfogalmazódott egy igény a jelenlegi környezetminőség megőrzésére és javítására. • A projekt keretében megvalósuló beruházással számos hulladéktároló kerül ártalmatlanításra. • A projekttel érintett területeken javul az ivóvíz és a talaj minősége. • Az illegálisan lerakott hulladékokból adódó környezetszennyezés, bűzhatás csökken, illetve megszűnik. • A természeti erőforrások fenntartható használata a környezettudatos társadalom alapvető elvárása. Ennek az egyik pillére a természetes ökoszisztémák működőképességének megőrzése. A megvalósuló projekt eredményeképpen az illegális hulladéklerakók rekultivációja megtörténik, ezáltal csökken a környezetszennyezés. A Sopron és térsége hulladéklerakóit megvizsgálva kiválasztásra kerültek jelen projekt megvalósulási helyszínét jelentő települési szilárdhulladék-lerakók. A Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, mint projektgazda döntése alapján a települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzésére irányuló KEOP-2.3.0 pályázat kerül benyújtásra. Jelen projektben Sopron Megyei Jogú Város, Kapuvár és Fertőd --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Város, valamint Fertőendréd, Nagycenk, Pusztacsalád, Répceszemere, Sarród, Sopronkövesd Község Önkormányzata, mint a Társulás tagjai vesznek részt a 2. fordulós KEOP-2.3.0 pályázati konstrukció keretében. A megvalósítási időszak alatt lefolytatják a közbeszerzési eljárásokat, amelyek során kiválasztják a FIDIC döntnököket. A projekt kezdési időpontja 2009. május 1., a befejezés pedig 2010. december 30. A két mérnök, a PIU feladatok ellátását támogató szakértői szolgáltatás és a hulladéklerakók rekultivációjának kivitelezője. A kivitelezés során megvalósul a területelőkészítés, a rekonstrukció, környezeti monitoring rendszer kialakítása. A FIDIC mérnök a kivitelezés teljes idején felügyeli a projekt megfelelő megvalósítását, ezzel biztosítva a hulladéklerakók rekultivációjának szabályok szerinti megvalósítását. 2.2.10 Energiahasználat Andrássy István

Az energiafelhasználás jelentősen hat a környezet minőségére, amit a lehetséges és ésszerű minimumra kell csökkenteni. A soproni energiafelhasználás több energiahordozóra alapozódik: • Elsődleges energiahordozók: - szénhidrogének (földgáz, propán-bután gáz, olaj) - szén - megújuló energiahordozók • Másodlagos energiahordozók: - elektromos energia - távhő Az elektromos energia kivételével a jellemzően csak hőtermelés célú a felhasználás. A Sopronban jelentős méretű kapcsolt áramtermelésben az elsődleges cél a földgázból villamos energiát előállítani. A keletkező „hulladékhő” fűtési célokat szolgál. 2.2.10.1 Fosszilis energiahordozók Földgáz: a városon kívülről vezetéken érkező energiahordozó a város energiaellátásában az egyik legfontosabb energiahordozó. A város szinte teljes beépült területén elérhető. Fűtési célú felhasználása csökken az épületek hőtechnikai korszerűsítésével és a megújuló energiaforrások térnyerésével. A legtöbb fogyasztóval rendelkező szolgáltató az ÉGÁZ-DÉGÁZ (francia), de a földgázpiac megnyitásával több fogyasztó választott más szolgáltatót. A fűtési energia ellátás meghatározó energiahordozója a vezetékes földgáz, ami egy ponton érkezik a városba. Bármilyen ellátási hiba esetén pánikszerű alternatív - jellemzően szilárd - tüzelőanyag igény alakul ki ami, nem veszi figyelembe a környezetvédelmi elvárásokat. Hasonló helyzet állhat elő, ha a földgáz ára a teljes piacnyitást követően leköveti a világpiaci ármozgásokat. A város a földgáz tekintetében súlyosan kiszolgáltatott! Propán-bután: tartályos kiszerelésben, kerül a városba. Felhasználása visszaszorulóban a vezetékes földgáz terjedésével.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Olaj: tartályos kiszerelésben kerül a városba. Szerepe lecsökken, jellemzően tartalék energiahordozóként szerepel. Szén: közúton és vasúton kerül a városba. Szerepe az emelkedő földgáz árak miatt minimálisan emelkedik. A városi felhasználásban jelentéktelen. Elektromos energia: jelentős mértékű a földgáz, ill. fűtőolaj alapú elektromos energiatermelés a városban. Az üzemidő jelentős részében a termelés meghaladja a város igényét. A legtöbb fogyasztóval rendelkező szolgáltató az E'ON (német), de a villamosenergiapiac liberalizálásával több fogyasztó választott más szolgáltatót. Az indokolatlanul magas villamos energia termelő teljesítmények, jelentősen megnövelik a levegőterhelést, ill. a zajszennyezettséget. A megépített erőátviteli kábelnyomvonalak mentén növekvő elektroszmog gyűjtő néven ismert környezetszennyezés jelenik meg. Távhő: jellemzően a lakótelepek térségében lakossági, intézményi és ipari hőigényeket elégítik ki. Két szolgáltató biztosítja a távhőellátást. Az egyik önkormányzati, a másik E.ON tulajdonú. 2.2.10.2 Megújuló energiaforrások Napenergia, a villamos és hőtermelő eszközök, technológia magas beruházási költségei miatt, támogatások híján nehezen tud terjedni. Az alacsony energia felhasználású és alacsony fűtési közeg alacsony hőmérséklettel működő épületekben tud a leggazdaságosabb lenni. Biomassza, a térségnek értékelhető méretű potenciálja van fa, nád, hulladék biogáz tekintetében. Felhasználásra a fa alapú biomassza és a biogáz egy része kerül. A fa alapú biomassza jelentős hányada kívülről érkezik a városba. A biomassza felhasználás lassú ütemben növekszik. Hőszivattyú, a környezetből von el hőenergiát villamos energia felhasználás mellet. Gazdaságossága érzékeny a villamos energia tarifák alakulására. Nincs helyi kibocsátása, de a villamos energia felhasználás miatt növeli az ország CO2 kibocsátását más megújuló energiaforrásokkal ellentétben. Geotermikus, Sopron városban a geológiai adottságok miatt nem lehetséges a hagyományos geotermikus energiatermelés kialakítása. Szélenergia, Sopron térsége fekvése szerint alkalmas szélerőműves villamos energiatermelésre. A telepítést gátolja a szükséges jogszabályi feltételek biztosítása. Vízenergia, jellemzően villamos energiát állítanak elő belőle. Sopron térségében elhanyagolható a jelentősége. 2.2.10.3 Az energiafelhasználás környezeti hatásai A felhasznált energiahordozók aránya jelentős befolyást gyakorol a város környezeti állapotára. Az energiaellátás biztonsága a város számára stratégiai kérdés a működőképesség biztosítása és környezetre gyakorolt hatása miatt. A város azonban jelenleg nem tudja befolyásolni energiaellátásának biztosítását, ugyanis a legfontosabb energiahordozók külföldi tulajdonú multinacionális energiaszolgáltató vállalatokon keresztül kerülnek a városba. A stratégiát ők alakítják a saját érdekeiknek megfelelően. Fő célkitűzésük a profit maximalizálása, nem pedig a város hosszú távú érdeke. A működésükre vonatkozó törvényeket és szabályokat azonban lehetőség szerint betartják. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Az energiaátalakítás folyamatában különböző káros levegőszennyező anyagok kerülnek kibocsátásra, így pl. a por, korom, elégetlen szénhidrogének, szénmonoxid, széndioxid, kéndioxid, nitrogénoxidok, de az energiaátalakítás folyamatának velejárója a zaj és a rezgés is. Az épített környezetre is gyakorol hatásokat: az energiaszállítás nyomvonalain korlátozott az építési, felújítási tevékenység. A földgáztüzelés kéményei a jelenlegi időszakban legolcsóbban fémkényekkel kivitelezhetők, ezek viszont ipari jelleget kölcsönöznek az adott területnek. A turbó gázkazánok esetében gyakori megoldás a homlokzati égéstermék kivezetés, ami „balkáni” küllemet kölcsönöz az épületeknek. Gyakori az újépítésű több lakásos épületek esetében, hogy minden lakásban önálló kazánt helyeznek el, holott ez se nem gazdaságos, se nem környezetkímélő egy központi kazános hőellátáshoz képest. A városi környezeti állapot és az állapot mutatók alakulása sok szálon öszszefügg az energiafelhasználásokkal. Az energia előállítás, és szállítás folyamata különbözőképen és mértékben, hat a közvetlen és nem közvetlen környezetünkre. Ez a hatás végül az emberi élet minőségre gyakorol hatást. A I-19. táblázat összefoglalja az egyes energiahordozó és energiaforrás felhasználásoknak a légszenynyezettség helyén kifejtett hatásait. I-19. táblázat: Az egyes fő energiahordozó és energiaforrás felhasználások hatásai a légszennyezettség helyén. A pozitív (+) hatás azt jelenti, hogy az energiaátalakítás folyamata a fosszilis energiahordozókhoz képest lényegesen kisebb mértékben gyakorol káros hatást a környezetre. A kettős azonos jel a súlyosság mértékét, a negatív és pozitív jel együtt (- +) a kedvező, ill. a kedvezőtlen hatás együttes fellépését jelez).

Fosszilis energiahordozók földgáz propán – bután olaj szén Megújuló energiaforrások napenergia biomassza: szilárd, folyékony, gáz szélenergia geotermikus energia elektromos energia távhő hőszivattyús energiatermelés

környezeti hatás helye helyi országos globális ------+ + +

+ -+ + +

+ + + +

+ +-

+

+

+

-+

-+

Az elmúlt évek energiafelhasználási adatait a következőkben bemutatásra kerülő diagramokban ábrázoltuk.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



GJ

gázár Ft/GJ

1 200 000

3 700

1 000 000

3 300

800 000

2 900

600 000

2 500

400 000

2 100

200 000

1 700

0 2004

2005

2006

2007

1 300 2009

2008

lakossági kisfogyasztó 20m3/h Középfogyasztók 20-100 m3/h középfogyasztók 101-500 m3/h I-11. ábra: Gázfelhasználás és lakossági gázár alakulása a régiónkban (1000 m3/h)

A I-11. ábra bemutatja, hogy valószínűsíthetően a gázárak növekedésével csökken a lakosság földgáz felhasználása. A felhasználás egy része takarékosságból származik a másik része földgáz energiahordozó kiváltásából. Ft/kWh 35

GWh/év 2 000 000 1 800 000

33

1 600 000

31

1 400 000

29

1 200 000

27

1 000 000

25

800 000

23

600 000

21

400 000

19 GWh /év

200 000 0 2003

2004

2005

2006

2007

17

15 2008

I-12. ábra: A lakosság villamosenergia felhasználás és a tarifa alakulása körzetünkben.

A lakossági villamos energia felhasználás, hasonlóan a földgázhoz az áremelések hatására csökkent. A csökkenés azonban itt csak a megtakarításokból származik.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Olaj, elektromos; 1,4

Egyéb; 20,9

Távfűtés; 31,7

Gáz; 58,5

I-13. ábra: Az energiahordozó arányainak alakulása a lakossági fogyasztói körben.

A lakossági fogyasztói körben az energiahordozók arányainak alakulása azt mutatják, hogy a gázáremelések hatására sokan próbálják meg megújuló energiaforrással kiváltani a korábban jelentősebb felhasználási arányt képviselő földgázt. A jövőben egyes elemzők szerint az energiahordozók ára rövid megtorpanást, visszaesést követően tovább fog emelkedni, még ha a 2008 telén elért magas árak néhány éven belül nem is térnek vissza. A hazai torz energia árszerkezetre még vár egy struktúra átalakítás, ami a világpiaci árváltozásoknak ellentmondó tarifamódosulást fog eredményezni. Ennek a lefolyása függ a politikai döntésektől is, de egyszer és mindenkorra búcsút vehetünk az olcsó energiának. Az energia árak emelkedése miatt előtérbe kerül a takarékosság, de növekedni fog a földgáz felhasználás kiváltása is, ahol erre megvan, vagy kialakítható a szükséges műszaki feltétel. A távhőszolgáltatás részaránya Sopronban az országos átlaghoz képest magasabb. A távhőenergia felhasználás folyamatosan csökken. Az egyik ok az ipari hőfogyasztók megszűnése, lakossági szektorban pedig a takarékosság és a korszerűsítések. A távhőszolgáltatás nagy része a nagy lakássűrűségű Ikva ill. Rák patak völgyében, relatíve „mélyen” fekvő területeken valósul meg, ami csökkenti a város belső területeit terhelő fosszilis, vagy más tüzelésen alapuló hőtermelés közben keletkező légszennyezést. A helyzetet légszennyezési szempontból kedvezőtlenebbé teszi, hogy az egyedi és távhőtermelésben nagy a kapcsoltan termelt villamos energia részaránya. A távhőfogyasztás alakulása az elmúlt időszakban.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


I Helyzetfeltárás 2 A környezet állapota 2.3 Környezethasználat és a környezeti elemek állapota --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Sopron Holding Zrt távhőszolgáltatása GJ/év 400 000

Össz értékesített /GJ/év lakosság /GJ/év nem lakosság /GJ/év

350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0

2004

2005

2006

2007

2008

I-14. ábra: A Sopron Holding Zrt távhőszolgáltatása (GJ/év).

Fokozott légszennyezéssel jár, ha az egyedi szilárdtüzelésű fűtőberendezésekben olyan anyagokat is elégetnek, amiknek az égéstermékében magas a káros anyag tartalom. Hasonló gondot jelent, ha a tulajdonosnak nincs meg a kellő tüzelési tapasztalata, hogy jó hatásfokkal és alacsony kibocsátási értékek mellett üzemeltesse hőtermelő berendezéseit. Légszennyezési szempontból problémák nem csak a szilárd tüzelésű berendezések üzemeltetésével vannak. Az újépítésű több lakásos épületek esetében a lakásonként beépített gázkazánok a fűtési hőigényekhez képest 7-8 - szoros teljesítményűek. Ennek a következménye, hogy a gázégő begyújtási folyamata mintegy 10-szeresére növekszik és minden begyújtásnál fokozott a károsanyag kibocsátás (CO, CH). További problémát jelent, hogy a tüzelőberendezések tulajdonosai ritkán ellenőriztetik készülékeiket, leginkább csak akkor hívnak szakembert, ha berendezésük meghibásodott. Ezt a problémát csak fokozza a jelenlegi helyzetben az élet minden területét érintő takarékosság. Lappangó gondot jelent még az is, hogy az elhasználódott hálózati elemeket a tulajdonosok nem távolítják el, így a föld alatt lassan egy közmű hálózat temető kezd kialakulni ami gátolja társ közművek fejlesztéseit. Kell egy városi stratégia, ami összefüggéseiben tudja kezelni az egymástól függő, egymásra ható jelenségeket! 2.3 Környezethasználat és a környezeti elemek állapota 2.3.1 A lakosság egészségi állapota Elekné Fodor Veronika, Pintérné Nagy Edit

A környezetvédelmi program e fejezetében arra mutatunk rá, hogy Sopronban a környezeti hatások milyen módon befolyásolják az itt élő emberek egészségi állapotát. Környezeti hatások alatt értjük többek között a közlekedésből eredő szennyező anyagok (NO2, SO2) levegőbe kerülését, a különböző ipari létesítmé--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



nyek működéséből eredő hatásokat (légszennyezőanyagok, zaj, hő, elektromos berendezések), az emberi fogyasztásra kerülő anyagok (víz, élelmiszerek stb.) állapotából eredő hatásokat, az emberi egészséget tartósan károsító növények és állatok meglétének hatását (parlagfű, kullancs) továbbá az emberi egészséghez szükséges fontos kémiai elemek (jód, fluorid) hiányát. 2.3.1.1 Légzőrendszer betegségei A légzőrendszer betegségei miatti halálozás a Sopron-Fertődi kistérségben 1997-2006 között nem követi a nagyjából együtt vonuló országos és régiós tendenciát, hanem csökkenő irányú mindkét nem esetében. A férfiaknál egy rendkívül látványosan csökkenő halálozási mutató látható, nőknél az ezredforduló tájékától inkább stagnáló, azonban az országostól leszakadó jellegű (I-15. ábra). Nők

80

80

70

70

60

60

50

50 eset/100000 fő

eset/100000 fő

Férfiak

40 30 20 10

40 30 20 10

0

0 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Sopron-Fertődi kistérség

Ny ugat-dunántúli Régió

Magy arország

1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Sopron-Fertődi kistérség

Ny ugat-dunántúli Régió

Magy arország

I-15. ábra: A légzőrendszer betegségei miatti halálozása Magyarországon, a Nyugat-dunántúli Régióban és a Sopron Fertődi kistérségben 3 éves mozgó átlagolással SHA/100000 fő (1996-2006).

I-16. ábra: A légzőrendszer betegségei miatti korai halálozás férfiak körében a Nyugat-dunántúli Régió kistérségeiben (2001-2005).

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A 65 év alattiak tekintetében ez még szembetűnőbb. A férfinépességnél az adott időszak alatt 1/3-adával csökkent a kistérségi halandóság, míg az országos szint 2006-ban is az 1997-es értéken volt. Általában elmondható, hogy a kistérség lakosságának 2001-2005-ös és 2002-2006-os összevont halálozási mutatói rendkívül kedvezőek. Ezen belül a 65 év alattiak helyzete még jobbnak mutatkozott: férfiaknál erősen szignifikáns, az országosnál több mint 40%-kal alacsonyabb halandóságot tapasztaltunk (I-16. ábra). 2.3.1.2 Daganatos megbetegedések Az egyes daganatok haláloki jelentősége nem egységes, nemenként, életkoronként és területenként is eltérést mutat. A kistérségben a férfiak daganatos halálozását • 28%-ban a légcső-, hörgő-, és tüdő, • 14 %-ban a vastagbél-, végbél és • 8 %-ban az ajak, szájüreg, garat daganatos betegségei okozzák. A nőknél ki kell emelni, hogy a légcső-, hörgő-, és tüdőrák okozta halálozás emelkedése elérte a vezető emlőrák haláloki súlyát. Jelenleg • 15,5%-át a légcső-, hörgő-, és tüdő, • 15,3 %-át az emlődaganat • 14,5 %-át a vastagbél, végbéldaganat okozza. A rosszindulatú betegségek haláloki főcsoportján belül a légcső-, hörgő-, és tüdő rosszindulatú daganat okozta halálozás 23%-os arányt képvisel. Amíg a vizsgált 10 évben a régióban a férfiak korai halálozása csökkenést mutat, a nőknél a 0-X éves korcsoportban 23%-os, a 0-64 éves korcsoportban 35%-os emelkedést látunk. A kistérségben a halálozás trendje még kedvezőtlenebb. A 0-X éves korcsoportban mindkét nemben emelkedést mutat, a férfiaknál 6%-os, a nőknél 39%os az emelkedés. Még drámaibb a nők korai halálozásának több mint 50%-os emelkedése, miközben a férfiak körében 19 %-os visszaesést látunk. Mindezen értékek figyelmeztetőek annak ellenére, hogy a férfiak halálozása e téren kedvezőbb az országosnál és régiósnál, a nőké is kedvezőbb, de a trend nem jó, az ezredforduló környékén megközelítette az országos szintet (I-17. ábra). Nők

80

80

70

70

60

60 eset/ 100000 fő

eset/ 100000 fő

Férfiak

50 40 30 20

50 40 30 20

10

10

0

0 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Sopro-Fertődi kistérség

Nyugat-dunántúli Régió

Magyarország

1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Sopron-Fertődi kistérség Nyugat-dunántúli Régió Magyarország

I-17. ábra: A légcső-, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata miatti korai halálozás férfiak és nők körében Magyarországon, a Nyugat-dunántúli Régióban --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



és a Sopron-Fertődi kistérségben 3 éves mozgó átlagolással SHA/100 000 fő (1997-2006).

Légszennyezés és a biológiai eredetű allergének együttes hatása A Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet kórházának adataiból látszik, hogy a nem TBC-s betegek száma az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt. A nem TBCbetegségek közé sorolható az Asthma Bronchiale (allergiás és nem allergiás), hörgőrák és a Rhinitis allergica. A vizsgált területen a női betegek száma magasabb, mint a férfiaké (I-18. ábra). A nem tébécés új betegek száma 2005-ig jelentős mértékben lecsökkent, majd azt követően egy újabb növekedés figyelhető meg (I-19. ábra). Nem TBC-s tüdőbetegek száma (2005-2007) Fő 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2005 ff

2005 nő

Asthma Bronchiale allergiás

2006 ff

2006 nő

Asthma Bronchiale nem allergiás

2007 ff Hörgőrák

2007 nő Rhinitis allergica

I-18. ábra: A nem tébécés tüdőbetegek számának alakulása nemek szerint (2005-2007).

Nem TBC-s új betegek Fő

800 700 600 500 400 300 200 100 0 2002

2003

Asthma Bronchiale

2004

2005

Bronchitis chronica

2006

2007

Primer hörgőrák

2008 Rhinitis allergica

I-19. ábra: A nem tébécés új tüdőbetegek számának alakulása (2002-2008).

Az allergiás betegek száma (Allergiás Asthma Bronchiale és allergiás Rhinitis) 2005-től a nők és a férfiak esetében is egyértelműen növekedő tendenciát mutat (I-20. ábra). A statisztikák adatai szerint az allergiás betegek többsége a 20-40 év közöttiekből kerül ki.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Fő

Allergiás betegek nemek szerinti megoszlása (2005-2008) 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2005

Férfiak

2006

2007

2008

Nők

I-20. ábra: A nem tébécés új tüdőbetegek számának alakulása (2002-2008).

2.3.1.3 Egyéb környezeti hatások Vízhiánnyal illetve a vezetékes ivóvíz minőségével összefüggésbe hozható megbetegedésekre (pl. csecsemőkori methaemoglobinaemia) az elmúlt években nem volt példa. A parlagfűvel szennyezett területeket a Földhivatal műholdas felvételek segítségével folyamatosan nyomon követi. A parlagfű mentesítésre rajzpályázattal, szervezett programokkal (Brennbergbányai ifjúsági tábor), irtási akciókkal hívják fel a lakosság figyelmét. Ennek ellenére gyakori a téves riasztás, mivel a lakosság jelentős része biztonsággal nem ismeri fel a parlagfüvet. A lakosság egészsége védelme érdekében tervezi a város a Kistérségi Egészségi Koalíció létrehozását. A koalíció tagjai a települési döntéshozók, az oktatási intézmények, a gazdasági szféra, a civil szervezetek, az egyházak, a média képviselői lehetnek és mind azok, akik fontosnak tartják a betegségek megelőzését. A 2009. évben az egészséges táplálkozás kap hangsúlyt a programokban, de felhívják a figyelmet az ingyenes szűrővizsgálatokra, folytatódik a „Parlagfűmentes Magyarországért”, valamint a „füstmentes osztály” program is. 2009 szeptembere óta tilos dohányozni játszótereken és azok 10 méteres körzetében, a bölcsődékben, az óvodákban, az általános és középiskolákban, a hozzájuk kapcsolódó kollégiumokban és azok 10 méteres körzetében. Csatlakoznak továbbá a világnapok rendezvényeihez, pl. a nemdohányzók világnapja (május 31.), kábítószer-ellenes világnap (június 26), európai antibiotikum-nap (november 18), AIDS-ellenes világnap (december 1.) 2.3.2 Talaj és geológiai képződmények használata és állapota Dr. Bidló András, Bolodár-Varga Bernadett

2.3.2.1 Talaj állapota A talajtani közeg problémáinak vizsgálatakor meg kell határozni a kiváltó tényezőket és a főbb károsodási mechanizmusokat. A talajoknál fellépő problémákat két fő csoportba lehet sorolni, az első csoportba a talajokon bekövetkező mennyiségi, a másodikba a minőségi károsodások tartoznak. Mivel ezek gyakran együttesen lépnek fel elkülönítésük nem minden esetben lehetséges, felsorolásuk során azonban igyekeztünk először a mennyiségi problémákat tárgyalni. Az elmúlt évtizedben Sopron város területén jelentősen csökkent a termőtalajok mennyisége. Ennek elsődleges oka a beépítések növekedése, illetve a belterületbe vonás. A Belvárosban már évszázadok óta folyik építési tevékenység, így az eredeti termőtalajt ma már több méter vastag építési törmelék fedi. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Az elmúlt évtizedekben jelentős, korábban a mezőgazdaság által hasznosított, újabb területek kerültek belterületbe. Ezeken a területeken általában családi, vagy sorházas beépítés, illetve bevásárló központ építés valósult meg. Ezek a beépítési típusok a legnagyobb fajlagos területigényűek (lakos / terület). A beépítés nem csak a belterületeken, hanem a külterületeken is megindult, a korábbi szántó, illetve egyéb művelési ágú területeken Sopron város határában, nagy területen zárt kertes övezet alakult ki, amelyekben épületek és utak létesültek. Ezen létesítmények nagyban csökkentik a termőterület kiterjedését. A talajok beépítése teljes funkcióvesztéssel jár, ami azt jelenti, hogy a talaj sem a víz-, sem a tápanyag- szolgáltató képességét nem képes többé ellátni és nem szolgál többé a növények termőhelyéül. A beépítés mértékét az építési előírások szabályozzák, de ezek csak részben térnek ki a térburkolatokra, amelyek szintén a talajok elzárását és a beépítéshez hasonló funkcióvesztést eredményeznek. Sopron városban nagy területen került sor a talaj burkolására parkolók kialakítása, utak létesítése, illetve kerteken belüli utak létesítése céljából. Ezen burkolatok, a beépítéshez hasonlóan, a burkolat típusától függően – megnehezítik, vagy megakadályozzák a csapadék víz talajba szivárgását, illetve a talaj gázcseréjét. A beépítéssel és a tereprendezésekkel gyakran együtt jár a talaj víztelenítése, azaz a talajokban tárolt víz mielőbbi elvezetésének igénye. Ennek eredményeképpen a talajokban tárolt víz mennyisége csökken, amely alapvetően kihat a természetes növényzetre. A később tárgyalandó vízrendezések egyik hatása a talajokban tárolt víz mennyiségének csökkenése (2.3.3.3 bekezdés 103. oldal). Mivel a beépített területeken csökken a talaj víznyelő és tároló képessége, a lehulló csapadék víz elvezetésére árkokat és vízelvezető csatornákat létesítenek. Jó esetben ezekben a csapadékvíz gyorsan elhagyja a területet. Az elmúlt években a város területén jelentős eróziós károk jelentek meg. Ennek alapvető oka, hogy a gyorsan, nagy intenzitással lehulló csapadékot nem képes a talaj elnyelni, így a felszínen alakulnak ki vízfolyások, amelyek magukkal ragadhatják a talaj- és kőzetszemcséket. Az eseteket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az eróziós károk egy részénél olyan természeti okok voltak a kiváltó tényezők (pl. igen nagy intenzitású csapadék), amelyek ellen nem tudunk védekezni (ilyenkor még többszintes erdők alatt is kialakulhatnak eróziós károk). Más esetekben a talaj csökkenő víznyelő képessége döntő szerepet játszott az eróziós károk kialakulásában. Mezőgazdaságilag művelt területeken a tömörödés, a lejtő irányú talajművelés, a talajborító növényzet csökkenése, valamint a nagyméretű táblák kialakítása játszik elsődleges szerepet az eróziós károk megjelenésében. Különösen a nem megfelelően művelt szőlőterületeken, illetve azokon a területeken, ahol az év nagy részében a talajt nem, vagy csak igen gyengén borítja növényzet, léphetnek fel eróziós károk. Sopron újonnan létesített lakóterületein gyakran nem, illetve nem megfelelő módon került kiépítésre a vízelvezető rendszer. Ezeken a területeken új problémaként jelenik meg, hogy a lehulló csapadék felszínen áramlik a mélyebb területek felé, ahol komoly károk jelentkezhetnek az épületekben. Az így áramló csapadék gyakran jelentős mennyiségű talajt is magával visz, ami szintén eróziós károkat jelent. A talajok károsodásának következő nagy területét jelentik a szennyezőanyagok miatt bekövetkező károsodások. A Soproni-hegyvidéken találhatók hazánk legsavanyúbb talajai. Ezek kialakulásában természetes okok, így a savanyú alapkőzet (gneisz, csillámpala), a nagy mennyiségű csapadék kilúgzó hatása és --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



az erdőállomány avartakarójának savanyító hatása játszottak szerepet. A természetes folyamatok mellett, az utóbbi évtizedek savas ülepedése fokozta a talajok savanyodását. Bár a savas ülepedés mennyisége csökkent, a talajsavanyodás nagy területeken érinti Sopron – elsősorban a Soproni-hegyvidék – talajait. Szerencsére a talajok savanyodása nem érte el azt a mértéket, amely az erdőállományok fennmaradását kérdésessé tenné, ennek ellenére a jövőben fokozott figyelmet kell fordítani a talajok megfelelő kémiai állapotára. Míg a talajsavanyodás nagy területeket érint, a többi talajszennyezés kisebb részekre terjed ki. Ezek közül az első a talajok fémszennyezése. 1992-ben a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet végzett a közlekedésből származó talajszennyeződés feltárására vizsgálatot Sopronban, a vizsgálat eredményei alapján Sopron talajaiban nincs jelentős fémszennyezés. A Nyugat-magyarországi Egyetem által végzett vizsgálati eredmények (Varga - Konkolyné - Kovács Schmidt – Radó, 2000) azt mutatták, hogy a város egyes pontjaiban (pl. Csengeri utca) a talajokban megnövekedett az ólom koncentrációja. Az ólommentes benzin alkalmazásával ez a terhelés csökkent. Az ólom a talajban képes megkötődni, így a korábbi szennyezések hatására még ma is számolhatunk elsősorban a jelentősebb utak mentén ólomszennyezéssel. Helyi jelentőségű a korábbi vasöntöde körzetében fellépő fémszennyezés, amely pontos mértéke még nem ismert. A fémterhelés mellett a város talajaiban jelentős szervesanyag szennyeződés is kimutatható. A már korábban említett vizsgálat a talajokban, a nagyforgalmú utak mentén, jelentős mennyiségű policiklikus aromás (PAH) vegyületet mutatott ki. Olajszennyeződés volt a korábbi határőr laktanyák egy részénél is. Illetve további talajvízszennyező forrásként említhető a városi hulladéklerakó, ahol az elszivárgó csurgalékvizek miatt a talajvíznek magas a szulfát, klorid és nitrát tartalma. 2.3.2.2 A geológiai képződmények használata Sopron város területén – a Veszprémi Bányakapitányság nyilvántartása szerint - jelenleg három helyen folyik bányászati tevékenység. A Schekulin Bányászati Kft. homokbányát működtet, amely bánya bányatelkének bővítése folyamatban van. A Wienerberger Téglaipari Zrt agyagbányát, míg a TAEG Zrt. gneisz bányát működtet. A meglévő bányák elsősorban helyi terhelést jelentenek, működésük szigorúan előírt keretek között történik. A közeljövőben kerül sor a Pozsonyi úti homokbánya bezárására. A bányaüzem bányatelekkel nem rendelkezik, és jelenleg a 11158/1999 számon jóváhagyott és a 11985/2002 számon módosított bányabezárási műszaki üzemi terv alapján működik. A bánya megszűnésének várható időpontja: 2012. december 31. A bányában nyersanyag kitermelés már nem folyik. A bányagödör feltöltése - a rekultivációs elképzeléseinek megfelelően - inert hulladékkal jelenleg is zajlik. A bányaüzemnek csak egy része van koordinátákkal nyilvántartva, az a 02/62, 02/69, 02/130 illetve a 4973/28-30, és a 4973/42 hrsz-ú soproni ingatlanokat érinti. A Sopron Várisi úti kőbánya 1995-ben elfogadott bányabezárási üzemi terv alapján bezárt, a területe rekultiváltnak tekinthető. Az 1995-ös térkép alapján az Ojtozy fasor szomszédságában, a Sopron 0527/1,4-6, 8 hrsz-ú. területeken működött. A Bányakapitányság által nyilvántartott bányákon kívül Sopron város területén az elmúlt évszázadokban jelentős számú mélyművelésű és felszíni bánya volt, amelyek a mai napi meghatározzák a város képét. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Mélyművelésű bányák Brennbergbánya térségében találhatók, ahol a bányászat a múlt század közepéig folyt. Mivel a bányák felhagyása nem tervszerűen történt, a bányák nagy részének rekultivációja (elsősorban tömedékelése) nem történt meg. Ennek eredményeképpen a térségben ma is számolhatunk hirtelen süllyedésekkel és beszakadásokkal. A területen mind a mai napig számtalan felszíni és felszín alatti bányászati létesítmény található, amelyek komoly környezeti kockázatot jelentenek. Az elmúlt időszakban megtörtént a Szent-István akna tömedékelése, ez azonban semmiképpen sem jelenthet mintát. A területet, annak felhagyása után, a növényzet már benőtte, mikor a rekultiváció megkezdődött. Ennek eredményeként a rekultiváció után nagyobb tájseb jelentkezett, mint előtte. (Természetesen bízunk benne, hogy újabb évtizedek eltelése után a tájseb megint eltűnik.) A Szent-István akna rekultivációjának további problémája, hogy talán ez volt az az akna, amely felett nem található lakóterület, így a beszakadás, illetve a süllyedés a legkisebb problémát jelenti.) Elsősorban a Soproni-hegyvidék területén még számtalan kisebb kőbánya található, amelyekből elsősorban helyi használatra termeltek ki terméskövet. Ezek rekultivációja nem történt meg. Az elmúlt évtizedekben ezek egy része, mint védett földtani feltárás került be a nyilvántartásban, más részük nem jelent földtani értéket. Az ilyen kőbányák kérdése nem tisztázott. A legtöbb esetben megindult egy természetes „rekultiváció”, amely során különféle növények települnek meg a kőbányák falán. Ezen növények megtelepülése a terepi adottságok és a terhelés (turisták) függvényében különböző mértékű. A növények megtelepülése egyes esetekben kedvező, mivel eltünteti a tájsebet, azonban – mivel a megtelepülés nem tervszerűen történik – ezekben az esetekben is megmarad a tájseb nagy része. Védett földtani feltárások esetén a növények megtelepülése nagyban gátolja a feltárás bemutatását. Ezekben az esetekben el kell dönteni, mi élvez prioritást a feltárás bemutatása, vagy a tájseb eltüntetése. 2.3.2.3 A talaj és geológiai képződmények védelme Talajok védelmének lehetősége A korábbi helyzetfelvázolás után célszerű áttekinteni, hogy milyen lehetősége van a városnak a talajok védelmére. Sopron város legfőbb talajvédelmi problémája a termőterület, illetve ehhez kapcsolódóan a termőtalaj mennyiségének csökkenése. A csökkenésnek alapvetően két oka van, egyrészt a belterületbe vonás, másrészt a meglévő külterületi mezőgazdasági területek felhagyása. A belterületbe vonás elleni védekezés, elsősorban jogi szabályozással lenne lehetséges. A város vezetésének gátolnia kell, újabb és újabb területek belterületbe vonását. A jogi szabályozás mellett igen fontos lenne a jelenlegi belterületek megfelelő hasznosítása. El kell érni, hogy a nagy területigényű beruházások (pl. bevásárló központok) a korábbi, ma már felhagyott ipari területeken (az ún. rozsdaövezetben) valósuljanak meg. Ezen területek beépítése, mind talajvédelmi, mind városképi szempontból nagy jelentőségű lenne. Jelenleg ezen területek beépítése gyakran drágább, mint a zöldterületeké, de a város hozhat olyan intézkedéseket (pl. pótlólagos infrastruktúra előírása), amely relatív drágábbá teszi a zöld területek beépítését. További lehetséges védekezési mód a jelenlegi belterületek üres részeinek hasznosítása. Mivel ezen területek nagy része magántulajdonba van, a város vezetésének csak kezdeményező, javaslattételi szerepe lehet. A termőtalajok mennyiségi csökkenésének másik oka, a meglévő termőterületek nem megfelelő használata. Mezőgazdasági területeken a nem megfelelő --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



gazdálkodási mód, nem megfelelő agrotechnikai módszerek alkalmazása miatt a talajok fizikai állapotában kedvezőtlen változások következhetnek be. A legnagyobb problémát a nem megfelelő időben végzett mély talajművelés okozhatja. A túlságosan száraz és a túl nedves talajon végzett talajművelés is fizikai degradációhoz vezethet. Ugyanakkor kerülni kell a túl gyakori talajművelést is, mivel az a talaj elporosodását, kérgesedését, cserepesedését okozhatja. A másik probléma az erózió, ami a helytelen területhasználat (lejtő irányú művelés, nagy területű, egybefüggő táblák), a szántási előírások be nem tartása, valamint a lejtős területek túllegeltetése miatt következik be. Az eróziós károk ellen biológiai, és agrotechnikai módszerekkel, illetve műszaki megoldásokkal védekezhetünk. Fontos a megfelelő növényborítottság biztosítása. A lejtés mértékétől függően kell a megfelelő növénykultúrát megválasztani, ami azt jelenti, hogy szántókat csak 5% alatti lejtésű területeken szabad kialakítani, a meredekebben fekvő területekre olyan növényeket célszerű telepíteni, amelyek az év nagy részében biztosítják a megfelelő talajtakarást. Ilyen helyeken érdemes rétek, legelők kialakítása. Mező- és talajvédő erdősávok telepítése is alkalmazható. A nagyterületű, egybefüggő táblák helyett kis területű, különböző növénykultúrájú parcellákkal csökkenthető a lefolyó víz erodáló-képessége. Erózió szempontjából különösen érzékenynek számítanak a szőlőterületek, mivel a növényborítottságuk gyér és a sorokat általában lejtőirányban telepítik. Jó megoldás lenne a lejtőre merőleges sorok kialakítása, valamint az egész éves talajtakarás megvalósítása a sorok közé ültetett lágyszárú növényekkel (amit az év során kaszálással tartanak rendben). A talajok minőségi romlásának alapvető oka a különféle szennyezőanyagok megjelenése. A szennyezőanyagok elleni védekezés felvázolása érdekében fontos megállapítani ezek forrását. A talajon megjelenő szennyezőanyagok igen jelentős része a légkörből ülepedik ki. Ezek közül – a talaj szempontjából – kiemelendő a savas ülepedés. Ez különösen a Soproni-hegyvidék erdeit veszélyezteti, amelyek természetes módon, savanyú talajokon fordulnak elő. Ma még a savas ülepedés nem jelent közvetlen veszélyt a talajon keresztül, azonban javasoljuk, hogy a Sopron város területén létesítsenek egy talaj monitoring rendszert, amely egyes pontjaiban, a talajok visszatérő vizsgálatával meg tudná adni a talajokban bekövetkező változásokat. A város területén egyéb légkörből leülepedő nagy kiterjedésű talajszennyezés csak közlekedésből származik. A közlekedésből származó jelentős nehézfém, így ólom szennyezéssel ma már nem kell számolnunk, így az ez ellen külön védekezni sem kell. Problémát jelenthet a közlekedésből származó szerves anyag (PAH) szennyezés, amely nagy kiterjedésű. Ennek csökkentését csak a közlekedés megfelelő átszervezésével, csillapításával tudjuk elérni. Az ipari létesítmények területén (Vasöntöde, vasútállomás, stb.) potenciális talajszennyezések elleni védekezés, csak a területek felmérése és a szennyezés kimutatása után lehetséges. A szennyező anyag mennyiségének és minőségének a függvényében kell kidolgozni a remediációt. A mezőgazdasági eredetű talajszennyezés csökkentésének egyik módja lehet az okszerű és szükségszerű vegyszerfelhasználás. Ez egy olyan növényvédelmi előrejelző rendszer segítségével valósítható meg, ami Sopronban jelenleg a szőlőterületeken működik (AGROEXPERT). Célszerű lenne hasonló előrejelző rendszer kiépítése és működtetése a szántóterületeken is. Ennek segítségével a gazdálkodók csak a szükséges mennyiségű növényvédő szereket alkalmaznák. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Fontos probléma a mezőgazdasági területek talajainak tápanyagutánpótlása. A talajok jó fizikai és kémiai állapotának megőrzése, valamint a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében, célszerű lenne rendszeres talajvizsgálatokon alapuló, a termesztett növény igényeit figyelembe vevő tápanyag gazdálkodási terv kidolgozása. Így elkerülhető a túltrágyázásból adódó talaj– és vízszennyezés, vagy az alultrágyázásból adódó talajállapotromlás. Javasoljuk az istállótrágya és a komposztált szervesanyagok használatát a műtrágyával szemben, valamint pillangós virágú, zöldtrágya vagy mélyen gyökerező növények vetésforgóban történő termesztését a talaj termőképességének fenntartása érdekében. Szintén sarkalatos kérdés az öntözés, amelynek kedvezőtlen hatásai sok esetben jelentősebbek lehetnek, és mértékük nagyobb mint a kedvezőké, így a talajtermékenységben romlás következhet be. Nagy mennyiségű, a talaj vízvezető-képességét meghaladó vízadagolás következtében a tápanyagok kimosódhatnak a talajból, illetve felszíni erózió léphet fel. Ez megelőzhető megfelelő agrotechnikával (pl. csepegtetés, a sorközök kultivátorozása stb.), illetve a növényzet szükségleteit fedező vízmennyiség adagolásával. Az öntözés másodlagos hatásaként számolni kell a talaj tömörödésével, emiatt váltakozó mélységű művelést kell alkalmazni, melynek elsődleges célja az "eketalp" réteg kialakulásának megelőzése. Hazánkban 2004-ben indult az agrár-környezetgazdálkodási program, amelynek fő célja a környezetet kevésbé terhelő, fenntartható gazdálkodás megvalósítása. A programban részt vevő gazdálkodók vállalják többek között az elvégzett munkák és felhasznált anyagok nyilvántartásainak naprakész vezetését (gazdálkodási napló, permetezési napló stb.), a tápanyag gazdálkodásnál és a növényvédőszer felhasználásnál az okszerűség és a programhoz engedélyezett szerek használatát, minden termesztési módnál célszerű alapos, áttekintő módon elkészített vetésforgó (növényváltás) alkalmazását, a kötelezően előírt talajvizsgálatok alapján, a termesztett növényhez és a programhoz igazított tápanyaggazdálkodási terv készítését. Javasoljuk, hogy minél több gazdálkodó vegyen részt a programban, így Sopron mezőgazdasága is fenntarthatóvá válhatna. Javasoljuk továbbá, hogy mind többen térjenek át a bio-, ökológiai-, illetve biodinamikus gazdálkodási módokra. A geológiai képződmények védelmének lehetősége Sopron város területén számtalan korábban művelt, de már évtizedek óta felhagyott bánya található. A brennbergbányai mélyművelési bányák rekultivációja ezek részletes felmérése, illetve a korábbi tervek tanulmányozása után lehetséges. A bánya rekultivációt célszerű lenne összekötni a bányászathoz kapcsolódó megmaradt ipari létesítmények felszámolásával. Mivel a mélyművelésű bányák rekultivációja igen költséges, ez csak hosszabb távon a költségek és haszon elemzése után lehetséges. A rekultiváció során elsőbbséget kell adni a lakóterületek alatt található részeknek. Más a helyzet a külszíni - elsősorban kőzet - bányákkal. Ezek nagy része kis kiterjedésű, sok esetben ma már „védett földtani feltárás” nyilvántartású. Érdemes lenne elkészíteni ezek listáját, majd az egyes előfordulásokat értékelni kell geológiai és környezetvédelmi szempontból. Azon feltárások, amelyek értékes geológiai képződményt mutatnak be továbbra is védelemre szorulnak. Ebben az esetben meg kell határozni, ki végzi el a rendszeres karbantartásukat (növényzet eltávolítása, biztonsági vizsgálat, esetleg elkerítés, illetve ismertető táblák elhelye--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



zése, stb.), mivel ezek megfelelő bemutatása növelhetné Sopron turisztikai vonzerejét. Azon korábbi bányák esetén, amelyek nem jelentenek földtani értéket, el kell készíteni a bányák rekultivációs tervét, meg kell határozni a rekultiváció sürgősségét és pályázati úton támogatást kell szerezni a rekultivációra. Hosszabb távon meg kell szüntetni a bányászatból adódó tájsebeket. 2.3.3 Vízfelhasználás, vízszennyezés és a vizek (felszíni és felszín alatti) állapota Dr. Gribovkszi Zoltán

2.3.3.1 Vízfelhasználás A soproni rendszert ellátó vízbázisok Sopron közelében helyezkednek el, ezek a következők: Fertőrákos, Sopronkőhida, Kistómalom, Csalánkert, Somfalvi galéria. A vízmű telepeken kitermelt víz nagy részének minősége I. osztályú, ezért a rendszerbe juttatás előtt különleges vízkezelésre nincs szükség. A fenti vízbázisokból kivehető napi vízmennyiséget az I-20. táblázat mutatja. Az adatokat a Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Zrt. szolgáltatta. A Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Zrt. üzemeltetésében van, az ún. Hegykő Térségi Regionális Vízmű, ami 1989-1993 között elsősorban Sopron „kiegészítő” vízellátását szolgálta. Ezt a vízbázist és vízművet 1993-ban leállították. A Sopronba vezető távvezeték nem üzemel, így a korábban kiépített összekötés jelenleg nem funkcionál. I-20. táblázat: A vízbázisokból kivehető napi vízmennyiségek (m3/nap).

Jelenlegi kapacitás (m3/nap) Fertőrákos Sopronkőhida –Tómalom –Csalánkert Somfalvi galéria Soproni rendszer összesen:

5 000 9 560 2 160 16 720

Várható kapacitás középtávon (m3/nap) 5 000 9 560 0 14 560

A térségben korábban készült fejlesztési tervek megmutatták, hogy Sopron és térsége vízigényét már középtávon sem lehet a ma jól megfelelőnek minősíthető ellátási szinten kiszolgálni. A hegykői vízbázis újraindításával kapcsolatban a hidraulikai modellre épülő vízmérleg vizsgálatokból megállapították, hogy a meglévő vízbázis területéről a korábbi 15 000 m3/nap helyett csak 8-10 000 m3/nap vízmennyiség termelhető ki biztonságosan. A hiányzó vízmennyiség pótlásának előkészítésére a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. megbízásából az AQUIFER Kft. (Budapest) 2006 szeptemberében készített egy tanulmányt, melynek feladata a hegykői vízbázis vízgyűjtő területén kívül, megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízbázis felkutatása. A kutatással megcélzott vízmennyiség 4 000 m3/nap volt. A tanulmány javasolja Pinnye – Nagylózs – Röjtökmuzsaj vonalon három kútcsoport kialakítását, a kitermelhető vízmennyiséget 4 000-6 200 m3/nap mennyiségre becsüli. A hegykői vízbázis/vízmű rekonstrukciójára már most is szükség lenne. A rekonstrukció megvalósításához – egy közös magyar-osztrák vízellátás fejlesztés részeként – Sopron Megyei Jogú Város pályázatot nyújtott be az Ausztria– Magyarország Európai Területi Együttműködési Program 2007-2013 (Osztrák-

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Magyar CÉL3) keretében. Ez a projekt további vízbázis kutatást is tartalmaz, a meglévő vízbázistól nyugatra. A becsült vízigények és az ismert vízbázis kapacitások alapján a Somfalvi galéria kikapcsolása után, a jelenleg működő 16 720 m3/nap kapacitású vízbázisok már 2023-ban nem tudják biztosítani a napi átlagos kitermelési mennyiséget sem (Koch 2009). 2.3.3.2 Vízhálózat A vízhálózat kiépítése a vízigény jelentkezésével arányosan, viszonylag rövid időn belül megtörtént. 1994-96-ban befejeződött Görbehalom, Brennbergbánya, Ó-, és Új-Hermes területén a vízvezeték kiépítése, ezzel Sopron bel- és lakóterületén 100%-os a vezetékes közmű vízellátás. A Bécsi-domb, Virágvölgy és Tómalom üdülőterületen a vezetékes vízellátás jelenleg csaknem teljes kiépítettségű a rákötések folyamatosak. 2.3.3.3 Szennyvíz és csapadékvíz elvezetés A csatornázás tervszerű kiépítése az 1950-es évektől kezdődött. Ekkorra már közel 60 km elsősorban egyesített rendszerű csatorna húzódott a város alatt. Az 1960-as évektől már a csapadékvíztől elválasztott szennyvízcsatornát építenek. Jelenleg négy főgyűjtő szállítja a város rész-vízgyűjtőiről összegyűjtött szennyvizet a szennyvíztelepre. A Fertőmelléki medence és a Soproni-hegyvidék kistelepülésein a csatornázása az 1990-es második valósult meg, addig fennállt a talaj és rétegvizek elszennyezésének lehetősége (Berki et al. 2009). Sajnos a város több beépített területén nem megoldott a csapadékvíz elvezetése, a csapadékvíz-elvezető csatornák miatt. A város korábbi csapadékvíz koncepciója is megújításra szorul. A vízellátás teljes körű kiépítésekor a szennyvízelvezetés megoldására is törekedtek az utóbbi években. A szennyvízhálózatra való rákötés problematikáját azonban valamilyen intézkedéssel meg kellene oldani. A csatornázatlan területeken keletkező szennyvíz egy része gyűjtés után elszállításra kerül, másik része a talajban elszikkad. Korábban a városban és környékén keletkező folyékony kommunális hulladék (szippantott szennyvíz) elszállítását és kezelését a Florasca Környezetgazdálkodási Vállalat végezte saját telepén. A Florasca Kft. régi telephelye megszűnt. 2008-tól a szippantott szennyvizek kezelése a Sopron városi szennyvíztisztító telepen történik. 2.3.3.4 Szennyvíztisztítás A soproni szennyvíztelep a várostól délkeletre helyezkedik el. A tisztított szennyvíz befogadója az Ikva-patak. A szennyvíztelep helyzete a szélirány és a magassági szempontból is kedvező. 1970-re fejeződött be az első ütem építése, amely még csak mechanikai tisztítást végzett. Biológiai tisztítást 1987-től végeznek (Gribovszki et al. 2005). A napjainkban befejeződő ISPA beruházással a szennyvíztelepet teljesen átépítették és kibővítették. A bővítés kapcsán a szennyvíztisztító telep szárazidei átlagos napi terhelhetősége 15 000 m3/napról 21 000 m3/napra növekedetett, ami távlatilag is elegendő lesz a régióban keletkező szennyvizek tisztítására. A naponta beszállításra kerülő fölös eleveniszap és szippantott szennyvíz mértékadó mennyisége 50 m3/nap-ban adható meg. A telepen biztosítani tudják a

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



csatornahálózat tisztításakor keletkező csatornaiszap fogadását és kezelését is. A maximum várható csatornaiszap mennyisége 20 m3/nap. A tisztított szennyvíz jellemzőivel kapcsolatban a következő elvárások fogalmazhatók meg: KOI: BOI5: NH4+-N: NO3-: Lebegőanyag (tLA): tN: tP:

75 g/m3 20 g/m3 5 g/m3 50 g/m3 25,0 g/m3 17,4 g/m3 2,0 g/m3

A Sopron városi szennyvíztelep új technológiájának ismertetése: Az egyesítőmű, durvarács, görgetegfogó és havária leválasztó műtárgy után a szennyvíz átemelése történik meg. Ezt követi a rács és homokfogó, majd az osztóműtárgy, ahol a záporvíz mennyiségének leválasztása történhet meg. A két előülepítőt követi az anaerob medence, majd az anoxikus térben az elődenitrifikálás. Az elődenitrifikálást az oxikus körülményeket biztosító levegőztető medence követi, majd Dorr medencékben következik az utóülepítés majd a fertőtelítés. Külön fontos eleme az eljárásnak, hogy a víz tisztítása során melléktermékként keletkező iszapból megújuló energiaforrást, biogázt és a mezőgazdaságban értékes komposzt anyagot állítanak elő. A keletkező napi 1500 m3 földgázzal egyenértékű biogázt gázmotorban hasznosítják, ami a telep hőenergia és villamos energia igényének jelentős részét fedezi majd. Az előbb említett ISPA beruházás keretében a csatornahálózat több rossz állapotú szakaszát kiváltották, valamint a környező települések közül Kópháza, Harka, Sopronkőhida és Fertőrákos szennyvizét is a soproni telep tisztítja. Az előbbi beruházások következtében a nagyobb központi telepen a tisztítás valószínűleg költséghatékonyabban megoldható, de a hosszabb ideig utaztatott szennyvíz tisztításakor problémák léphetnek fel, emellett az így tisztítandó nagyobb mennyiség miatt nagyobb terhelés is éri az Ikvát. A Balfi telep, 700 m3/nap kapacitással továbbra is működik, tisztított szennyvizét a Fertőbe juttatja. 2.3.3.5 Felszíni vizek állapota Árvízvédelem A városkörnyéki területekről érkező felszíni lefolyásból eredő hordalékos vizek sok helyen jelentős problémákat okoznak. A felszíni lefolyás és a vele érkező hordalék visszatartása a vízgyűjtőn nem megoldott. A Rák-patak felső vízgyűjtőjén a Görbehalmi tározó zsilipjének üzemeltetése kívánnivalókat hagy maga után. A zsilip hibás működtetésének következtében mértékadó árvízhelyzetben a víz a gát töltésének szigetelt része fölé emelkedhet. Súlyos veszélyt jelent ez helyzet a tározó alatt fekvő beépített görbehalmi lakóterületre. A Rák-patak és az Ikva lefedett szakaszai, árvízvédelmi szempontból veszélyt hordoznak, szükséges lenne a veszély realitásának feltárása részletes helyszíni vizsgálatok alapján. Az Ikva-patakra ebben a kérdéskörben készült korábban terv.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Az Ikva belvárosi szakaszán az árvízvédelmi biztonság indokolja a romos állapotú építmények (kerítések, támfalak, épületek) elbontását, helyreállítását. Az Ikva Apácakert fölötti (Bella Lajos utcai híd és vasúti híd között) szakasza árvízvédelmi szempontból jelen állapotában nem megfelelő. A mederszakasz rendezésére a terv elkészült, de nincs kivitelezve. Az Ikva város fölötti szakaszán, a jövőben kiváltásra kerülő Somfalvi galéria fölött tervezett tározó megépítése árvízvédelmi és közjóléti célból is indokolt. Vízminőség A felszíni vizek esetében is általános probléma hogy a patakok a településeken keresztülhaladva elszennyeződnek. Igaz ez mind az Ikva, mind a Rák-patak és a Rákos patak esetében is. Példa erre a Rák-patak esetében a forrásvidéken, a város fölött, de már kisebb településeken átfolyva, ill. a város alatt egy-egy mintavételi pontban a vízminőség (I-21. táblázat) (Keller 1998, Tóth 2005). A Rákos-patak állandó vízfolyásnak tekinthető, Fertőrákosi szakasza elszennyeződött. A vízhozama azonban csekély így szennyezett volta ellenére sem szállít jelentősebb mennyiségű szennyezőanyagot a Fertő-tóba. A szennyezés még ezen minimális mértékének kiküszöbölésére a tóba korábban közvetlenül bejutása helyett ma egy nádas szűrőmezőnek nevezett kazettában tisztul meg és alakul át Fertő-tó típusú vízzé. Hasonló szűrőmezős utótisztítás követően került a Fertő-tóba korábban Fertőrákos szennyvize is, azonban jelenleg a tisztított szennyvizet Sopron városába emelik vissza jelentős költségen. Ennek a többszörösen tisztított és így Fertő-tó típusúvá vált víznek az elvezetése a tó vízgyűjtőjéből a tó vízmérlege szempontjából egyértelműen veszteségként kezelhető. Magában a Fertő-tóban az eutrofizációs folyamatok ugyanis nemcsak a tápanyagok korlátozott rendelkezésre állása miatt nem indulnak meg, hanem a biológiai produkció korlátozója a Fertő nagy mennyiségű finom lebegő iszapja miatti fényhiány. I-21. táblázat: Az Ikva vízminőségi jellemzők romlása a település hatására (FO, forrásvidék; VF, város fölött; VA, város alatt).

T pH Össz. oldott anyag Összes keménység Na K Ca keménység NH4 NO3 Cl SO4 P KOIps

°C mg/L CaO mg/L (nKº) mg/L mg/L CaO mg/L (nKº) mg/L mg/L mg/L mg/L mg/L mg/L

FO 12,2 7,8 306 11,7 18 2 8,6 0,3 1,73 2,9 31 0,044 4,2

Hely VF 12,8 7,8 418 16,3 34 3,4 9,6 2 3,18 21,5 86 0,031 3,4

VA 14,1 8,2 564 19,9 56 8,2 11,8 4 7,83 46,2 126 0,442 8

Sopron környékének közepesen szennyezett vizei nem szennyezik a Fertőt, mivel fő befogadójuk az Ikva nem tartozik a Fertő vízgyűjtőjéhez. Ugyanakkor dél, --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



nyugat és észak felől számos tiszta vizű forrás táplálja, aminek egy része karsztforrás. Soprontól keletre a lejtőkön inkább szőlők vannak, mint szántók, így műtrágyázás híján a lejtőkön időszakonként lefolyó víz jóval kevesebb tápanyagot tartalmaz, mint, ha szántó lenne. Nem jellemzőek tehát a Fertőbe torkolló, tápanyagdús időszakos vízfolyások. A lejtőkről bekerülő kisebb tápanyag mennyiségek a széles nádas övben jórészt növényi felvételre kerülnek, tehát alig jutnak el a nyíltvizekbe (Berki et al. 2009). Az Ikva-patak Sopron városába beérve az Ikva-patak házak között kanyarog, melynek vize egyre szennyezettebbé válik. Ez az állapot nem mostani keletű, mert már Bredeczky S. ”Reisebemerkungen über Ungarn u. Galizia” c. 1809-ben megjelent könyve, úgy jellemzi az Ikvát, mint: ”der stinkende Spitalbach”, azaz a büdös kórházpatak. A németnyelvű lakosok ugyanis az Ikvát, mivel az a kórház mellett folyt ”Spittelbach”-nak nevezték tájszólásban. Az Ikva városi szakasza döntően mesterséges csatorna, aminek rézsűjén megfelelő cserjenövényzet kialakításával környezetbaráttá, esztétikusabbá lehetne tenni. A Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által vizsgált egyik mintavételi szelvény a patak 42,500 fkm –nél van, a Rák patak betorkolása felett, ahol a vízfolyás vize Sopron város belterületén zömmel fedett mederben már áthaladt. A 2000. október, novemberben és decemberben történt vízminőség vizsgálatok eredményei szerint az oxigén háztartás mutatói alapján kissé szennyezett, „jó” minősítésű volt a vízfolyás (II.-I. osztály), a növényi tápanyagok mennyisége szempontjából a foszfor-formák III.-IV. osztályú minősítése a meghatározó, mely „tűrhető-szennyezett”, III.-IV. osztályú minősítést eredményezett. A szerves mikroszennyezők közül az olaj- és anionaktív detergens szennyezettség nem jelentős, a víz II.-I. vízminőségi osztályba volt sorolható. A vízfolyás természetes eredetű sótartalma közepesen nagy, „tűrhető”, III. osztályú vízminősítésű volt. A vizsgált szelvény alatt torkollik be a Rák patak és Sopron város részlegesen tisztított szennyvize jelentős szennyezőanyag terhelést okozva. A patak vízminőségét a Sopronnál betorkolló erősen szennyezett Rák-patak valamint főleg a Sopron városi tisztított szennyvíz kibocsátása határozzák meg. Az Ikva patak vízminőség változása Az Ikva-patak vízminősége jelentősen javult az 1981-2000. évek közötti időszakban elsősorban az oxigénháztartás tekintetében, mivel a víz éves oldott oxigén és oxigén telítettség átlagértékei évente 4,2%-al emelkedtek, amit a vízi élővilág tisztító képességének javulása is követett, a szaprobitás értéke szignifikáns csökkenő trendet mutat. A nitrogénformák közül az ammónium-nitrogén csökkenése mellett a nitrifikációs folyamatokkal összefüggésben ugyancsak szignifikánsan emelkedett a víz nitrát-nitrogén tartalma. 1981. éves átlag értékekhez viszonyítva az ammóniumnitrogén szennyezettség évente 5,5 %-al javult, a nitrát-nitrogén pedig jelentősebben, 19,6 %-al növekedett. A patak foszfát-foszfor terhelése is csökkenést mutat, aminek mértéke az ammónium-nitrogén terhelés csökkenéséhez hasonlóan évente 4,4 %-ra tehető. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A szerves mikroszennyező anyagok közül a kőolaj és termékeinek, valamint a mosószerből származó anionaktiv detergensek mennyiségének szembetűnő a vizsgált időszak alatt bekövetkező csökkenése (kőolaj, -4,4 %/év, detergens:, -7,3 %/év). Az utóbbi öt évben ezeknek a paramétereknek a szignifikáns változása azonban az olaj szennyezettség kivételével megállt, viszont az utóbbi tíz évben zajlott le az ortofoszfát és a detergensek nagymértékű csökkenése (Berki et al. 2009). Szabadtéri fürdőhelyek A szabadtéri fürdőhelyek külső szennyeződésének lehetősége fennáll, ezért a vonatkozó rendelkezések és irányelvek fokozott figyelembevétele ajánlott.17 Források A Castanea Környezetvédelmi Egyesület az utóbbi egy-két évtizedben több kiadványt is készített a Sopron-környéki forrásokról, azok állapotáról, amelyeket térképmelléklettel is elláttak. A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki karán az utóbbi évtizedben több diplomamunka, szakdolgozat is készült, ill. készítése van jelenleg is folyamatban, amely a Sopron környéki források környezeti állapotával, természetvédelmi, turisztikai értékelésével foglalkozik. Sajnos a fenti adatok nincsenek egy folyamatosan aktualizált forráskataszterbe összefoglalva. 2.3.3.6 Felszín alatti vizek A talaj szempontjából Sopron város nitrátérzékeny terület, fennáll a talajvíz nitráttal való elszennyeződésének veszélye, sőt a nitrátszennyezés detektálható is a talajvizek esetében. A felszínközeli vízkészletek az országos helyzetnek megfelelően általában nitráttal szennyezettek, az intenzív mezőgazdasági művelés és sűrű településhálózat miatt. A rétegvizek - a felsőket leszámítva - megfelelő tisztaságúak. A felszín alatti vizekből származó vízminták kiértékelése alapján megállapítható, hogy arzén és más káros nyomelemek nincsenek. A termelt mélységtartományokban a szénhidrogén tartalom elfogadható (gázos jellegű szennyeződés). Általános jelenség, hogy a felső-pannóniai, de a pleisztocén vizeknek is kifogásolt kategóriába esik a vas-mangán tartalma. A hosszabb ideje működő kutaknál az ammónia, nitrit és nitrát tartalom elfogadható, tűrhető, de helyenként kifogásolható minősítésű. A város mind az öt vízbázisa esetében megtörtént a hidrogeológiai belső (5 éves elérési idő), illetve hidrogeológiai külső (30 éves elérési idő) védőidom kijelölése, melyek a Kőhidai medencére, a Bécsi-domb és Dudlesz erdő térségére, illetve a Fertő-melléki dombság területére terjednek ki. Sajnos nincs információ a felszín alatti vízkészletet fogyasztó és esetlegesen szennyező magán kutakról, hőszivattyúkról. Pedig ezek a kutak összességükben lényeges mennyiségű vízkészletet fogyaszthatnak, de még inkább jelentős szennyezések forrásai lehetnek.

A Tanács 76/160/EGK irányelve (1975. december 8.) a fürdővizek minőségéről Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról 17

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



2.3.4 Levegőszennyezés és a levegő minősége

Dr. Vig Péter

2.3.4.1 A levegőkörnyezeti állapot utóbbi időszakban bekövetkezett változásainak elemzése, az okok feltárása A humánkomfort szempontjából a levegő minősége meghatározó jelentőségű, hiszen a civilizációs ártalmak között Sopronban is nagy jelentősége van a légszennyezettségből eredő hatásoknak. Érdekes, hogy a környező erdők és a gyakori szél ellenére a város levegőkörnyezeti állapota nem olyan kedvező, mint azt gondolnánk. Erre már több éve felfigyeltek az illetékesek, ezt több felmérés, intézkedési program, koncepció bizonyítja. Sajnos az immissziós adatok ennek ellenére nem bíztatóak. A légszennyező anyagok koncentrációját 1978 októberétől a Regionális Immisszió Vizsgáló hálózat (RIV) állomásainak adataiból követhetjük nyomon. A városban működő három mérőállomás egy forgalmas útkereszteződés (Csengery u.), egy lakóövezet (Szarvkői u.) és egy erdei környezetben elhelyezkedő gyógyhely (Állami Szanatórium, Várisi út) levegőjének szennyezettségéről szolgáltat mintát. A mérések a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-dioxid (NO2) és az ülepedő por mennyiségére vonatkoznak. 2003 decembere óta működik a Kodály téren az Országos Légszennyezés Mérő hálózat (OLM) mérőkonténere, amely a városi háttérszennyezés minden, napjainkban szokásos elemét méri. A Szarvkői úti óvodában elhelyezett mérőegységet két állomás közelsége miatt ezóta nem üzemeltetik. A felsorolt mérőhelyekről származó meglehetősen hosszú adatállomány feldolgozásának eredményei: Kén-dioxid (SO2): Az I-21. ábra igen szemléletesen mutatja be mutatja be „gáz-program” környezeti hatását. Az első évtizedben a széntüzelés miatt a fűtési idényben olyan magas volt a kén-dioxid koncentráció, hogy a ma érvényes 24 órás határértéket – 125 µg/m3-t - (ami 3-nál többször nem léphető túl évente), a havi átlagos koncentráció rendszeresen túllépte. Ez főleg a városi környezetben jelentkezett, a Várisi úton ritkán fordult elő jelentősebb SO2- koncentráció. µg/m3 300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00

1979.I. 1980.I. 1981.I. 1982.I. 1983.I. 1984.I. 1985.I. 1986.I. 1987.I. 1988.I. 1989.I. 1990.I. 1991.I. 1992.I. 1993.I. 1994.I. 1995.I. 1996.I. 1997.I. 1998.I. 1999.I. 2000.I. 2001.I. 2002.I. 2003.I. 2004.I. 2005.I. 2006.I. 2007.I. 2008.I. 2009.I.

0,00

hónap Várisi út

Csengeri u.

Szarvkői u.

Kodály tér

I-21. ábra: A kén-dioxid koncentráció havi átlagai 1979-2009 között. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A földgázra való áttérés után fokozatosan lecsökkent a kén-dioxid terhelés a városban, ma ritkaság számba megy ezen a téren a határérték túllépés. Nitrogén-dioxid: A I-22. ábra a 30 év havi átlagos koncentrációi követhetők nyomon. A tendenciák az első évtizedben mérsékelten növekvő, a 90.es években hullámzóan magas, majd enyhén csökkenő jelleget mutatnak. µg/m3

160,00 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00

Várisi út

Csengeri u.

Szarvkői u.

Kodály tér

2009.I.

2008.I.

2007.I.

2006.I.

2005.I.

2004.I.

2003.I.

2002.I.

2001.I.

2000.I.

1999.I.

1998.I.

1997.I.

1996.I.

1995.I.

1994.I.

1993.I.

1992.I.

1991.I.

1990.I.

1989.I.

1988.I.

1987.I.

1986.I.

1985.I.

1984.I.

1983.I.

1982.I.

1981.I.

1980.I.

1979.I.

0,00

hónap

I-22. ábra: A nitrogén-dioxid koncentráció havi átlagai 1979-2009 között. µg/m3 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

0

Várisi út

Csengeri u.

Szarvkői u.

Kodály tér

Határérték

év

I-23. ábra: A nitrogén-dioxid koncentráció éves átlagai 1979-2009 között.

A koncentráció havi bontású ábrázolása változások éven belüli mintázatát is bemutatja, az éves átlagokkal (I-23. ábra) megjelenítésével viszont arra kívánjuk fölhívni a figyelmet, hogy ezen a téren jelentős határérték túllépések fordultak elő a vizsgált időszak középső harmadában, és csak a legutóbbi években került ez az érték az egészségügyi határérték alá. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A 85 µg/m3 24 órás határértéket a Csengery utcában 1980-89 között 315ször, 1990-99 között 421-szer, 2000-08 között 270-szer haladta meg az NO2 koncentráció értéke. A Szarvkői úti óvodánál 1980-89 között 77-szer, 1990-99 között 272-szer. Itt 2004 után megszűnt a mérés, de eddig 35 alkalommal regisztráltak napi határérték túllépést. A Kodály téren az OLM konténer 2005-ben egyszer, és utána nem regisztrált ilyen adatot. Itt óránkénti mintavétel történik, így betekintést nyerhetünk az órás határérték túllépésekbe is. Az I-22. táblázat az órás határérték (100 µg/m3) valamint a légszennyezettségi zónabesorolás során alkalmazott felső (70 µg/m3) és alsó (50 µg/m3) vizsgálati küszöbértékek túllépéseinek számát tartalmazza 2004. jan. 1-től 2009. április 15-ig. I-22. táblázat: A NO2 koncentráció órás határérték és küszöbérték túllépéseinek száma 2004-2009. években.

100 µg/m3

9

26

13

10

2009. 01.01 –04. 15. 11 0

70 µg/m3

72

62

38

25

36

4

50 µg/m3

163

118

74

61

72

23

2004 2005 2006 2007 2008 Órás határérték Felső vizsg. küszöbérték Alsó vizsg. küszöbérték

A hatályos rendelet szerint az órás határérték túllépések száma éves szinten 18 alatt kell maradjon. Ennek az elvárásnak csak a 2005. év nem felelt meg. A fenti adatok azt mutatják, hogy a nitrogén-dioxid koncentráció 2000 óta csökken, azt azonban nem mondhatjuk el, hogy elérte a kívánatos szintet. A legalacsonyabb értékeket 2007-ben mérték. 2008-ban mérsékelt emelkedés tapasztalható, a 2009. évben pedig csak az április 15-ig terjedő időszak adatait tartalmazza a táblázat. Ózon Az ózon, mint a fotokémiai reakciók köztes terméke, a nitrogén–vegyületek koncentrációival és a napsugárzás intenzitásával mutat szoros összefüggést, mivel keletkezésének egyik módja a nitrogén-dioxid fotokémiai bomlása. Ezért a légköri koncentrációja az energia ipar és a közlekedés emissziójával van kapcsolatban. Az OLM állomás összehasonlító adatait tartalmazza az I-24. ábra. A téli időszakban a fűtési energiafelhasználás erősödésével és a napsugárzás intenzitásának csökkenésével a nitrogén-vegyületek koncentrációja emelkedik, míg nyáron az ózoné. Az adatok az ózonra vonatkozóan is meglehetősen magas értékeket mutatnak. Kifejezetten veszélyes légszennyező anyag, ezért koncentrációjára fokozott figyelmet kell szentelni. A 120g/m 3 határértékét a nap folyamán tapasztalt legmagasabb 8 órás mozgóátlag alapján határozták meg. Ezt a szintet 2004-ben 11, 2005-ben 29, 2006-ban 47, 2007-ben 33, 2008-ban 6 nap folyamán haladta meg a Jereván lakótelepen az ózon koncentrációja. A tendencia ugyan a legutolsó években csökkenő, de az értékek magasak. Összevetettük a mért koncentráció értékeket az azidejű szélirányokkal, de nem mutattak szoros összefüggést. Mind a város felől fújó déli-délkeleti, mind a külső területek felől érkező északnyugati szél eredményezett magas koncentrációkat. Tekintettel arra, hogy az ózon légköri tartózkodási ideje 5-10 nap, származhat az ÉNy-i széllel érkező terhelés ausztriai forrásokból is.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



µg/m 3 120 100 80 60 40 20

NO2

NOx

X:

VII.

IV.

2008. I.

X:

VII.

IV.

2007. I.

X:

VII.

IV.

2006. I.

X:

VII.

IV.

2005. 'I.

X:

VII.

IV.

2004. 'I.

0 Hónap

O3

I-24. ábra: A nitrogén-dioxid, NOx és ózon légköri koncentrációk havi átlagai Sopronban 2004-2008.

Por A környezetvédelem kétféle porszennyezést ismer. A nagyobb méretű, többnyire a földfelszínről szél által felkapott felaprózódott törmeléket, és a kéményekből fölemelkedő pernyét, amelynek légköri tartózkodási ideje rövid, hiszen a gravitáció hatására viszonylag gyorsan szedimentálódik. Ennek az ülepedő pornak a terhelését a havonta m2-enként lehullott mennyiség alapján mérjük. Az erre vonatkozó adatsorunk több mint 30 éves. A 10 µm-nél kisebb méretű szálló por a veszélyesebb. Ennek forrásai a tüzelőberendezések, a közlekedés és a levegőben lezajló kémiai folyamatok lehetnek. Az egészségre ártalmas anyagokat tartalmazhat, a pollen allergén hatását fokozhatja. Az I-25. ábra mutatja be a városban eddig mért porra vonatkozó légszennyezettségi adatokat havi bontásban. Az ábrán együtt szerepelnek az ülepedő por mért havi értékei g/m2 mértékegységben, a bal oldali értéktengely skálája szerint és a Kodály téren mért PM10 (szálló por) adatok havi közepei µg/m3 mértékegységben a jobb oldali értéktengely skálája szerint. Sajnos mindkét légszennyező anyag tekintetében jelentős határérték túllépésekről tanúskodnak az adatok. Az ülepedő por határértéke 16g/m2*30nap. Ezt az értéket a Várisi úti állomás értékei is meghaladják, különösen az utóbbi években. A beépítettség és a gépjárműforgalom növekedése lehet ennek oka. A finom részecskék magas légköri koncentrációja sürgetőbb feladatokat tűz a város vezetése elé. Az éves átlagra vonatkozó 40 g/m3 határértéket nem érték el az adatok, de a 14g/m3 felső vizsgálati küszöbértéket minden évben meghaladták: 2004-ben 30,86, 2005-ben 34,38, 2006-ban 36,26, 2007-ben 29,79, 2008ban 27,62 g/m3. A 24 órás átlagos 50g/m 3–es szintet viszont az évente megengedett 35-nél többször is túllépték: 2004-ben 56, 2005-ben 69, 2006-ban 76, 2007-ben 43, 2008-ban 32 alkalommal.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



µg/m 3

g/m 2*30nap 160

80

Várisi út

Szarvkői u.

Csengeri u.

140

Kodály tér 70 60

100

50

80

40

60

30

40

20

20

10

0

0 1979.I. 1980.I. 1981.I. 1982.I. 1983.I. 1984.I. 1985.I. 1986.I. 1987.I. 1988.I. 1989.I. 1990.I. 1991.I. 1992.I. 1993.I. 1994.I. 1995.I. 1996.I. 1997.I. 1998.I. 1999.I. 2000.I. 2001.I. 2002.I. 2003.I. 2004.I. 2005.I. 2006.I. 2007.I. 2008.I. 2009.I.

120

hónap

I-25. ábra: Sopron város por terhelésének havi értékei 1979-2009. között. µg/m 3 120,00

PM10

100,00

PM10 H.é.

80,00 60,00 40,00 20,00

2008.12.01

2008.11.01

2008.10.01

2008.09.01

2008.08.01

2008.07.01

2008.06.01

2008.05.01

2008.04.01

2008.03.01

2008.02.01

2008.01.01

0,00

dátum

I-26. ábra: A PM10 napi átlagos koncentrációk éves menete és határértéke 2008-ban.

A közelmúltban az EU tagállamok közül elsőnek hazánkban bevezetett tájékoztatási és riasztási kötelezettség külön figyelmet érdemel. E szerint az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 75 μg/m3–t, riasztási kötelezettség pedig akkor áll fenn, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 100 μg/m3–t és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható. Az intézkedéssel érintett eset többször is előfordult 2008-09 telén. A közelmúlt legalacsonyabb évi átlagos finom por-koncentrációjával jellemezhető 2008. év napi koncentrációinak éves menete látható az I-26. ábraán. Erről leolvasható, hogy a közlekedésből eredő koncentráció átlagosan 20 μg/m3 körül változik (ez is a felső vizsgálati küszöb fölött van!). Az őszi és téli időszakban ehhez adódik az avarégetésből és a lakossági fűtésből eredő többlet. Az utóbbi általában a hőmérséklettől függő intenzitású. Az elszabadult gázárak következtében az egyre szűkösebb anyagi körülmények között élő lakosság kényszerből háztartási hulladékkal is fűt. Ez ugyan a levegőkörnyezetet erősen terheli, de tüneti kezeléssel nehezen kerülhető el. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A légszennyezettségi adatokból levonható következtetések. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 2004-ben intézkedési programot készített a város légszennyezettségi állapotából adódóan, mert a „légszennyezettséggel érintett” városok közé tartozik. A 2002. évi KvVM értékelés szerint Sopron légszennyezettségi zónabesorolása az egyes légszennyező anyagok tekintetében a következő: Kén-dioxid: F, Nitrogén-dioxid: C, szén-monoxid: E, PM10: D, benzol: E. Ez azt jelenti, hogy van olyan légszennyező anyag, amelyre vonatkozóan a határérték túllépés megvalósul. Egy később készült tanulmány a város levegőjét ózon tekintetében jónak, PM10 tekintetében csupán megfelelőnek ítéli. Az adataink is bizonyítják, hogy por, nitrogén-vegyületek és ózon terhelése a városnak jelentősen magasabb, mint amit egy idegenforgalmi szempontból kiemelt borvidéktől elvárnánk. 2.3.4.2 Fényszennyezés helyzete A fény korábban a jómód szinonimája volt, bizonyítja ezt a fényűzés luxus kifejezésünk is. Ma az ember a saját jólétének fokozásával a világítást is eltúlozza helyenként. A fényszennyezés kifejezés új szavaink közé tartozik, jelezve, hogy a fényből is megárt a sok. Vannak területek, ahol kimondottan zavaró hatása van a fénynek. Ezért fényszabályozási, illetve megvilágítási övezetek kialakítására is van példa, amelyre a Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság készített egy ajánlást. amelyben 4 területtípust határoz meg. Ezeket ültette át a Magyar Világítástechnikai Társaság is egy rendelettervezetbe, az önkormányzatok számára. Az E1-es területre vonatkoznak a legszigorúbb szabályok, amelyek fokozatosan enyhülnek, tekintettel a területhasználat jellegére. A Világítástechnikai Társaság a zónákat a következőképpen nevezte el: E1-természeti; E2-falusi; E3-elõvárosi; E4-városi területek (I-23. táblázat). I-23. táblázat: Megvilágítási övezetek fajtái.

Zóna E1

Terület jellege Természeti

A megvilágítottság mértéke Önmagában sötét

E2

Falusi

Alacsony mértékű világítás

E3 E4

Elővárosi Városi

Közepes mértékű világítás Nagyvárosi világítás

Példák nemzeti parkok, védett területek csillagvizsgálók környéke falvak rurális területek lakóövezetei városi lakóövezetek városközpont, üzleti negyed ahol éjszakai aktivitás jellemző

Az övezetek kialakításának a lakosság éjszakai pihenése, a természetvédelem és a csillagászati kutatások érdekében lehet fontos szerepe, továbbá jelenetős kihatása lehet a város villamosenergia fogyasztására és a közkiadásokra. Ezekben a zónákban fényterhelési határértékek meghatározása is várható. Ma még nincs szabályozva, hogy egy lakás ablakára milyen erősségű fény juthat, de a nyugalomnak az éjszakai sötétség is lehet része. A még kialakulóban lévő szabályozásra felkészülve érdemes figyelmet szentelnünk arra, hogy a város közigazgatási területén belül a terület jellegének megfelelő megvilágítottság érvényesüljön. A közterületi világítótestek árnyékolásával kerüljük el a felesleges szóródást. A településrésznek megfelelő fénysűrűséget igyekezzünk előidézni. A hirdetések éjszakai üzemeltetését igyekezzünk csökkenteni. A kevésbé forgalmas helyeken, külterületeken a világítást szabályoz--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



hatja mozgásérzékelő. Ez kezdetben szokatlan, de megszokható, környezetkímélő és energiatakarékos. 2.3.5 Zaj- és rezgésszint tér- és időbeli eloszlása Dr. Czupy Imre

Sopron város zaj- és rezgéshelyzetét a közlekedésből származó, az üzemek által kibocsátott, valamint a szabadidős tevékenységből származó zajok és rezgések határozzák meg. 2.3.5.1 Közlekedés Közúti közlekedés A közúti közlekedés által kibocsátott zajszintet a városon áthaladó országos főútvonalak, valamint a hozzájuk kapcsolódó közúthálózat járműforgalma határozza meg. A zajállapot felmérésére 2006-ban stratégiai zajtérkép készült. A közúti közlekedésből származó zajterhelési térkép az VI-1. ábra mutatja. Megállapíthatjuk, hogy jelentős a forgalom és ezáltal a zajterhelés a városközpontban, illetve az oda vezető utakon pl. a Győri úton, a Balfi utcában, a Bécsi úton, Lackner Kristóf utcában, a Bánfalvi úton, Kossuth Lajos utcában, a II. Rákóczi Ferenc utcában. A zajtérkép elkészítésé óta a városban több helyen megváltozott a forgalmi rend, kiépült az Ágfalvi úti lakópark, valamint bevásárló központok létesültek a Győri út városba bevezető szakasza mentén. Mindezek megnövelték az odavezető útvonalak forgalmát (bevásárlások, munkába járás). Az útszakaszok útburkolatának felújítása javított valamelyest a zajállapotokon, az egyre növekvő járműforgalom azonban folyamatosan növekvő zaj- és rezgéskibocsátást okoz. Vasúti közlekedés A városon a GySEV Zrt. által fenntartott belföldi (Sopron – Szombathely – [Graz]; Sopron – Győr – [Budapest]), valamint nemzetközi (Sopron – Wiener Neustadt; Sopron – Ebenfurt – [Wien]; Sopron – Deutschkreutz) vasútvonalak haladnak keresztül. A tehervonatok összeállítása Sopron Keleti Rendező Pályaudvaron történik (lásd részletesen 2.2.7.8 fejezetet az 66. oldalon). A vasútvonalak mentén tapasztalható zajállapotok felmérésére ugyancsak 2006-ban készült zajtérkép, melyet a VI-2. ábra mutatja be. Látható, hogy magas a zajjal érintett lakosság száma. A vasútvonalak mentén megrendelésre zajmérés készült 2008-ban a Kismartoni soron, a Béke utcában, a Lóki soron, valamint a Csengery utcában. A mérési eredmények alapján megállapítható, hogy bár a mért értékek magasabbak a határértéknél, a 284/2007.(X.28.) 14.§ (2) rendelet alapján mivel a túllépés mértéke nem haladja meg a 10 dB-t, a túllépés mértéke nem „jelentős”, így nem lehet az üzemeltetőt felülvizsgálatra és zajvédelmi intézkedésre kötelezni. 2.3.5.2 Üzemek zajkibocsátása Sopron város területén az utóbbi időben jelentős üzemek zártak be (Baross utca és környéke), illetve újak létesültek (Győri út bevezető szakasza, Ipar krt.). A hatósági előírások eredményeképpen az ipari üzemek esetén a lakóterületeken határérték feletti üzemi jellegű zajterhelés már nem észlelhető. Ide tartozik még a vendéglátó ipari létesítmények zajkibocsátása. Főként az érkező és távozó vendégek hangoskodására érkeznek egyedi panaszok. 2.3.5.3 Szabadidős tevékenységből származó zajok A városban rendezett nagyszabású szabadtéri rendezvények idején (VOLT Fesztivál, majális stb.) jelentkeznek egyedi panaszok, ezek a rendezvények azonban időszakos, viszonylag rövid ideig tartó zajhatásokat eredményeznek. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



2.3.6 Zöldfelület mennyisége, térbeli eloszlása és minősége, valamint az élővilág állapota

Varga Gábor

2.3.6.1 A zöldfelület állapota A zöldterületekre vonatkozóan a város vezetésének nem áll rendelkezésére megbízható adat. Jelenleg mindössze egy digitális térképi fedvény mutatja be az önkormányzati zöldterületek elhelyezkedését a földrészleteken (V-4. ábra), ami azonban területi adatok kinyerésére nem alkalmas és nem mutatja be a nem városi kezelésű zöldterületeket. Nem ismeretes a fás vegetáció faji összetétele, kormegoszlása, területi elhelyezkedése és egészségi állapota sem. Az utcai sorfák helyének azonosítására egy nem aktualizált digitális fedvény áll rendelkezésre. Mindezek következtében zöldfelületi, zöldterületi és fás növényzeti statisztikák nem számíthatók és nem állapíthatók meg ezen statisztikai adatok időbeli változásai sem. A zöldterületek, mint közösségi ingatlanvagyon jogszabály 18 szerinti számbavétele nem történt meg. A területi adatok hiánya miatt a biológia aktivitásérték nem számítható ki, ezért egyes településrendezési feladatoknál a jogszabály19 szerinti eljárás nem követhető. Az elmúlt évtizedben az új lakótelepek kiépülése, közlekedési pályák átalakítása és újak építése által új közösségi és egyéb tulajdonviszonyú zöldfelületek jöttek létre, amelyekről szintén nincs rendezett, ellenőrzött információ. Az adatok hiánya ellenére is – akár szemrevételezéssel is - megállapítható a szakszerű zöldterületi munka, amit a 2009-ben a Turizmus Zrt. által rendezett versenyben elnyert „Virágos Magyarországért” aranyérem is bizonyít20,. Az utcai sorfák egészségügyi helyzete a teljes körű felmérés hiánya miatt szabatosan nem állapítható meg, azonban egyes részleges felmérések összefüggést találtak a fák állapota és a környezet szennyezettsége között. Felmérés nélkül is tudható – mivel világszerte számtalan vizsgálat igazolja -, hogy a közlekedési felületek sózása súlyosan mérgezi a talajt és az utcafák állapotromlásához, majd néhány év alatt pusztulásához vezet, kivéve egy-két magas sótartalmat tűrő, de tájidegen fafajt. A só felhasználása folyamatosan növekszik egyrészt a bővülő közlekedési felület, másrészt a lakosság „feketére síktalanítás” igénye miatt 21. Különösen a nagy forgalmú utak, egyes burkolati minőségek, vagy a lejtviszonyok fokozzák a só felhasználást, amely utak (Csengery utca, Béke út, Ady E. utca, Fapiac stb.) mentén a sorfák kezelése jelentős költségtöbblettel jár. A légszennyezés a lombozaton fejti ki a hatását, ami nekrotikus foltok formájában figyelhető meg a levéllemezeken, ami csökkenti az asszimiláló felületet, csökkenti a fák ellenálló képességét és így egészségromláshoz, majd az összesített hatások miatt akár pusztuláshoz is vezethet. Az utóbbi tíz évben a légszenynyezettségének hatása különösen a hársakon és a juharokon figyelhető, amely

147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről 19 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről , 9/2007. (IV. 3.) ÖTM r. a területek biológiai aktivitásértékének számításáról 20 http://www.viragosmagyarorszag.hu/ 21 Nagy Zsolt – szóbeli közlés I.

18

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



fafajok Sopronban az utcafák állományának 18 és 31 százalékát teszi ki (Varga et al 2000). Megfigyelhető, hogy egyes ózonra érzékeny lágyszárú fajok (pl. díszdohány (Nicotiana alata)) az ózonkoncentráció emelkedésekor károsodnak, vagy akár el is pusztulhatnak (Lackner K. u. Laktanya utca kereszteződés, 2008 nyarán)22. Nincsenek felmérések, de szemmel látható, hogy a közterületi fák gyakran a gondatlan közterületi munkavégzés áldozatai lesznek (pl. Deák tér átépítésénél 2006-ban, Mikoviny utca közműveinek felújításánál 2009-ben). Az elhalt fákat várostűrésre nemesített tájhonos fafajokkal folyamatosan pótolják. A klíma változásának és a város zöldfelületeire gyakorolt hatására nincs vizsgálat, de egyes, tőlünk délebbre fekvő tájakon ismert, de eddig itt ismeretlen kártevők megjelenése (pl. amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) a kerti tamariskán (Tamarix tetrandra), eperfa pajzstetű (Pseudaulacaspis pentagona) a szivarfákon (Catalpa bignonioides) és gömbakácokon (Robinia pseudoacacia Umbraculifera)) valószínűleg összefüggésbe hozható az elmúlt 30 év átlaghőmérséklet emelkedésével21. Sopron vonzerejét jelentősen növelhetné egy hosszú távú zöldfelület23gazdálkodási koncepció és annak következetes érvényesítése a várostervezésben és maradéktalan végrehajtása a gyakorlatban. A koncepciónak tulajdonviszonytól függetlenül minden zöldfelületre ki kellene terjedni. Egységes szemléletben kellene kezelni a közösségi, az intézményi és a magán kezelésű zöldfelületeket és az azokon élő fás növényállományokat. Naprakész nyilvántartással kellene követni a zöldfelület mennyiségét, minőségét és egészségi állapotát valamint a költségráfordítást. Következetes végrehajtásához követhető helyi zöldfelületi szabályozást, pénzügyi eszközöket, érvényre jutásához hatékony eszközöket kell rendelni (támogatás, mozgalom, ellenőrzés, szankció stb.). A szabályozásnak ki kellene térni a közösségi zöldfelületi értékek védelmére (nem csak a védett értékekre) és az utcakép kertészeti eszközökkel történő formálására és a formálás jogosultjait is meg kellene nevezni. Néhány fontosabb zöldterület és zöldfelület kritikája (Lásd V.7.2 bekezdés alatti térképet a 380. oldalon) Lőverek A Lőverek természeti és épített értékeit megőrzés és védelemi célból többen felmérték, azonban Sopron e sajátos kultúrtája az elmúlt 100 évben jelentősen átalakult. A hajdan erdőterületeket fafajválogatással gyümölcsössé alakított, a telekhatáron élősövénnyel szegett telkek fokozatosan már nem csak termésükkel szolgálták a tulajdonost, hanem kis kerti lakkal is, később pedig villákat, családi házakat építettek ide. Az Alsó-Lőverek már az 1930-as években inkább lakó övezetté változott, a 70-es évektől kezdve ez a folyamat a Felső-Lőverekben is erőteljesen előretört, sajnos gyakran szabálytalan építkezések és „engedékeny” építéshatósági gyakorlat következtében is. A folyamat tulajdonosváltással is jár, amikor is az íratlan „lőveri szabályok” feledésbe merülnek. A természettel harmonizáló kertgazdálkodást felváltja az épített értékekkel és a díszkert különlegessé-

22

Szóbeli közlés -–Nagy Zsolt Zöldfelület: a közigazgatási területen található növényzettel borított (biológiailag aktív) földrészlet. Zöldterület:: területhasználati kategória, önkormányzati tulajdonban levő, növény borította, vagy arra szánt terület. 23

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



geivel, a nyírt gyeppel kérkedő magatartás. Az adott klímához évszázadok alatt kiválogatott gyümölcsfajták bő termését a tömegtermelésben használatos, intenzív gondozást (kémiai növényvédelmet) igénylő fajták gazdát keserítő sikertelensége váltja fel. Ezt a folyamatot szerette volna megállítani a Lőverek jellegét védő rendelet 24, ami azonban alig ér célt, mivel a lakók körében nem tudatosult, végrajtásának ellenőrzése pedig gyatra. A Lőverek további sajátossága, hogy a várost délről és nyugatról koszorúzó erdőségekkel érintkezik, néhol az erdő bele is nyúlik a lőveri kertek telkei közé és így a természetesebb területek és a város belsőbb művi részletei összeköttetésben maradhattak. Az Erzsébetkert volt az a hely, az a „zöld csomópont”, ahol a Sörház-domb erdeje és a Rák patak galériaerdeje találkozott és folytatódott egy tájképi kerttel, majd a Deák téren át csaknem kivezetett a városból. Ezt a rendszert megtörni látszik az elmúlt évtizedek városrendezési gyakorlata azáltal, hogy a „zöld csomópontba” közlekedési csomópont került (felüljáró), az összeköttetést pedig új építmények rekesztik el vagy tájképileg, vagy fizikálisan is. Erzsébetkert Hazánk (egyik) legrégebbi közparkja. A város 1763-ban vásárolta a polgárok felfrissülésére és a serfogyasztás ösztönzésére („unus et solus hortus et amoena viridaria homines ad bibendum invitatura videantur”), mivel az itt talált épületekben serfőzdét működtettek. A tragikus halált halt királyné tiszteletére 1899-ben az Erzsébetkert nevet kapta (lásd V.7.1 bekezdést a 379. oldalon). 1847-ben a jobbára francia stílusú kertet részben angolkertté alakították, ennek egyes részletei máig fennmaradtak. 1855-ben új, öntöttvas közvilágítási kandeláberekkel szerelték fel a kertet, közülük egy maradt fenn. Ez az egyetlen villamos áramra átszerelt fényforrás szolgálja jelenleg a közvilágítást. A II. Világháború pusztítása után az 1960-as évek közepén végezték a kert utolsó fejlesztését. A kert 1942 óta védett. Az Ady Endre út végén megépült vasút alatti közúti átvezetéskor a kerten vezették át az Ágfalvára, Bánfalvára és ma már az új lakótelepekre irányuló jelentős forgalmat. Időközben a déli határán futó Ady Endre út forgalma is jelentősen megnőtt. Az utak zavaró hatása ellen a park semmilyen módon nem védett. A hajdani serfőzde helyén az 1950-es években létesült épület kiszolgálására parkolóhelyet alakítottak ki. A kert keleti végén működő városi kertészet területét a város eladta, ahol lakópark és oktatási intézmény létesült, amely a kert intimitását tovább rontotta. A mintegy 10 évvel ezelőtti felmérés szerint a faállományt 760 példány alkotja (ebből 141 fenyő), átlagos mellmagassági átmérő 36 cm, átlagos magasság 15 m. A legméretesebb példányok a mamutfenyők (Sequiadendron giganteum), a platánok (Platanus × acerifolia) és egy szürkenyár (Popolus x canescens). Összefoglalva: a város legnagyobb (5 ha), az ország legidősebb (közel 250 év) és jelentős faállományt (760 példány) magába foglaló közparkja a tőle elvárt funkciókat maradéktalanul nem tudja ellátni területi feldarabolódása, az intimitást zavaró közlekedés és berendezési tárgyainak elavultsága miatt, ezért felújításra szorul. Deák tér A Rák patak beboltozását követve az 1800-as évek végétől mintegy 50 év alatt alakult ki a határoló térfalak stílusjegyeivel összhangban. A II. Világháború után

24

37/1992. (XII. 30.) Sopron Város Önkormányzati rendelet a Lőverek jellegvédelméről

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



többször durván átalakították, majd hosszú időn át elhanyagolták. 2006-ban a határoló épületek stílusát figyelmen kívül hagyva európai uniós pénzforrásból átépítették, amelynek egyes részletei ellen a lakosság erőteljesen tiltakozott. Az átépítés során park funkciót kapott a Deák téri iskola előtti terület is, ez által területe mintegy 2,7 hektárra bővült, faállománya gyarapodott. Az átépítés során vétett hibákat – itt nem soroljuk fel – a finanszírozási szerződés kötöttségének lejárta (2012) után ki kell javítani. Széchényi tér Parkká alakulása az 1800-as évek elején kezdődött, de közpark jelleget véglegesen csak az 1881-es átalakítás után nyert. Jelenlegi térszerkezete és faállományának nagy része az 1960-as évekbeli utolsó erőteljes átalakításból származik. A minden oldalról körülfolyó közlekedés és a két hosszanti oldalán a gépjármű parkolás erősen befolyásolja az intimitását (az elmúlt években a déli oldalon telepített sövény némileg mérsékelte). A belvároshoz legközelebbi park a funkcióját akkor tölthetné be megfelelően, ha körötte a gépjármű-közlekedés és –parkolás jelentősen mérséklődne. Petőfi tér Parkká alakítása a Széchenyi tér kialakításának korszakában kezdődött el, és felújításokkal mintegy 100 évig maradt fenn, majd csaknem az egész területét zárt burkolatú parkolóvá alakították ki. 2005-től kezdődően a tér alá mélygarázst építettek, a felszínen díszmedencét és évelőágyásokat alakítottak ki, amelyek azonban jelenleg sem tekinthetők befejezettnek. A jogi viták lezárása után a felszínt és a zöldfelületét újra kell terveztetni. Paprét Területe 1833 óta van a város tulajdonában, a jelenlegi platánokat (Platanus × acerifolia) 1866-ban ültették. Közülük néhány elpusztult. Hatalmas koronájuk gondozása és a megtelepedő madárfauna jelentős gondot jelent. A klímamódosításon és asszimilációs felületének levegőminőséget javító hatásán kívül más zöldfelületi szolgáltatást nem tud nyújtani, ez azonban a belvárosban nagyon fontos funkció. Várfalkertek Turisztikailag kihasználatlanok. Díszítő, hatásfokozó funkció mellett parkosításuknál a korhűségre is figyelemmel lehet lenni (pl. ciprus habitusú örökzöld a római leletek környezetében). Evangélikus templom mögötti zöldterület A nyugatra nyitott, egyébként épületekkel határolt, méretes fapéldányokkal bíró kis zöldfelület fontos szerepet tölt be a belváros pihenni, beszélgetni vágyó lakosainak életében, de felszereltsége elmarad a kívánatostól. Kényelmes és elegendő számú utcabútorzatra lenne itt szükség. Jereván lakótelep A közel negyven éves lakótelep faállománya érett korba érkezett, jelentős lombfelület szolgálja a klíma szélsőségeinek mérséklését. A gyors eredmény érdekében gyorsan növő fajokat, főleg nyárakat is ültettek telepítéskor, amelyeket alátelepítéssel fokozatosan le kellene cserélni, mivel a nyárak legfeljebb még egy évtizedig lesznek alkalmasak feladatuk ellátására.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



József Attila lakótelep A mintegy 40 éves lakótelepet eredetileg is fás területen, a vadgesztenyék egy részének meghagyásával építették meg. Helyenként az új terepszint az eredetinél lényegesebben alacsonyabb lett, azért egyes fák gyökérzetét beton támfallal rögzítették, ami mára erősen megrongálódott, megérett egy szebb és a fák számára is előnyösebb megoldásra. A kipusztult egyedeket pótolni lenne szükséges. Erdők A város tulajdonában közel 48 ha erdő van (I-24. táblázat). Az újabban birtokba jutottak Görbehalom és Brennberg környezetében fekszenek (Sopron 263268 erdőtagok) összesen mintegy 8 ha terjedelemben. A fennmaradók a várostól délre, részben a Felső-Lőverek szegélyén a Lőver körút környezetében találhatók, vagyis jól megközelíthetők (V-5. ábra, V-6. ábra, V-7. ábra). Többségük sarj eredetű túltartott lomberdő, ahol az üzemterv szerint előírt használati mód az egészségügyi célú fakitermelés. Bár a kevésbé taposott területeken találunk természetes újulatot, azonban az állomány hanyatlása, kiritkulása folyamatos. A Kertészeti Vállalat 1996 őszén nagyméretű tölgy csemetékkel végzett alátelepítést a 277A erdőrészben, azonban ezek egy része elpusztult, mivel a Vállalatot a telepítést követően két hónapra felszámolták és megszűnt a fák gondozása. Az erdőrészletekre vonatkozó üzemtervet 2006-ban aktualizálták. Egyes erdőrészeket a 60-as évektől parkerdei berendezésekkel is felszerelték, de elhasználódás és rongálás következtében ezek nagy része mára alkalmatlanná vált, bár fenntartásukat időszakonként elvégzik. Az elmúlt időszakban a Nyugat-magyarországi Egyetem egy megújítási koncepciót dolgozott ki. I-24. táblázat: Sopron M. J. Város tulajdonában levő erdőterületek.

Tag/részlet Terület (ha) 263A 0,23 264A 0,14 265A 1,38 265TI 0,36 266A 1,42 267A 1,24 267TI 0,82 268A 2,46 275A 2,20

Tag/részlet Terület (ha) 275B 6,00 275C 3,96 276A 2,82 277A 0,88 277B 3,99 278A 1,75 278B 0,32 279A 0,38 279B 3,05

Tag/részlet Terület (ha) 281A 2,47 281B 2,45 281C 2,14 281D 0,96 281TI 0,12 282A 6,04 282TN 0,20 282ÉP 0,18 ∑ 47,96

Patakpartok A várost érintő patakok mesterséges mederben, néhol zárt betonmederben folynak, vonalvezetésük is inkább művi csatornára, mintsem természetes vízfolyásra emlékeztető. A part vonalát, és a rézsű hajlásszögét egyes szakaszokon a telektulajdonosok (pl. Rák patak egyes Bánfalvi szakaszain), gyakran építési törmelék vagy háztartási hulladékkal való feltöltéssel önkényesen megváltoztatják. A partokat özönnövények lepik el, amit rendszeresen kaszálnak. Zöldfelületi, természeti és tájképi értékük ebben a formában alacsony, azonban csak erdészetikertészeti eszközökkel aligha javítható, amíg a meder természetességhez közelebb álló állapotba nem kerül (lásd még a 2.3.7.7. bekezdést a 147. oldalon).

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A játszóterek és a testmozgást elősegítő eszközök A 2004 februárjától életbe lépett játszótéri eszközök biztonságáról szóló rendelet25 az eszközök használatbavételét megfelelőségi tanúsítványhoz köti. A rendelet hatálybalépése előtt létesített játszóterek eszközeit 2008. december 31-ig kellett a rendeletnek megfelelő állapotúra átalakítani és tanúsítvánnyal ellátni. A tanúsítványt arra kijelölt tanúsító szervezet állíthatja ki és az eszközöket időszakonként ellenőrzi és minősíti. Sopronban nem minden játszóteret szereltek fel tanúsítvánnyal rendelkező játszótéri eszközökkel. Jelenleg a húsz játszótéren 132 eszköz rendelkezik tanúsítvánnyal. Az érvényben levő ellenőrzések jegyzőkönyveinek értékelése alapján 88 eszköz megfelelő, 1 viszont balesetveszélyes volt, 43 eszköznél 2-3 hiányosságot (23 esetben műszaki hibát, 29 esetben a talaj ütéscsillapításának a hibáját, 20 esetben dokumentációs hiányt) állapítottak meg (I-25. táblázat). I-25. táblázat: Sopron játszótéri eszközeinek jelenleg (2009. augusztus) érvényes megfelelőségi értékelése.

Értékelés Balesetveszélyes Műszaki hiba Ütéscsillapító talaj hibája, hiánya Dokumentációs hiányosság Megfelelő

Eset 1 23 29 20 88

A rendelkezésre álló közösségi játszóterek elsősorban a 3-12 (-14) éves korú gyermekek számára alkalmasak, azonban a tizen- és huszonéves fiatalok és felnőttek számára aktív kikapcsolódást, mindennapi sportolást, testmozgást lehetővé tevő közösségi alkalmatosságok (ingyenes szabadtéri füves sportpályák, kocogó útvonalak, kerékpáros és gördeszkás ügyességi pályák, erdei tornapályák, mászófalak stb.) nincsenek, vagy azok rossz állapotúak, alacsony színvonalúak. A peremterületeken elhelyezett, a családok minden tagja számára testmozgást biztosító, gyalogosan, védett kerékpárúton vagy közösségi közlekedéssel megközelíthető „mozgáskertek” nem csak a fő célt, a lakosság egészségét szolgálhatnák, de a turizmus attrakciójaként bevételt eredményezhetnének a közösségi költségvetésnek is. A kisiskoláskorúak fölötti korosztályt érintheti még a kalandpark típusú szórakozás, ami azonban a rendszerint magas árai és a rendelkezésre álló szolgáltatások miatt nem a mindennapi testmozgást szolgálja, ezért a közösségnek nem érdeke a fenntartása és közösségi terek ezen célra rendelkezésre bocsátása. 2.3.6.2 A természet állapota Dr. Berki Imre

A Soproni-hegység erdőtakarója ma is csaknem összefüggő, mindössze kis kiterjedésű irtásrétek szakítják meg, a jelenlegi vegetációban azonban igen jelentős a kultúrfenyvesek aránya. Ettől függetlenül az erdők természetközeli állapotúak, amit az is jelez, hogy az akácosok részesedése mindössze 0,3%. A Fertőmelléki-dombságban az erdők területaránya ma is jelentős, a korábbi intenzív erdőhasználat miatt, azonban soka leromlott állapotú állomány, továbbá magas az akácosok (6,5) % és a kultúrfenyvesek térfoglalása (Király 2006).

25

8/2003. (XI. 27.) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A fás társulások legfőbb környezeti problémái az egyre szárazabb időszakok. Az 1980-as években a Soproni-hegység keleti, viszonylag száraz, sekély talajú termőhelyein tölgypusztulás kezdődött. Az erdők károsodása a 90-es években a lucosok tömeges pusztulásával folytatódott és valamilyen mértékben kiterjedt a hegység teljes területére (Lakatos 1997). A legutóbbi, 2000-2004 közötti igen vízhiányos periódust követően a hegység déli lejtőin a bükk is a száradás tüneteit mutatta. A Soproni-hegységben számos felhagyott kisebb kőbánya található, aminek falai, mint sziklás élőhelyek, növelik az élővilág diverzitását. A Fertő menti vonulaton már nagyobb kiterjedésű, jórészt felhagyott kő-, kavics- és homokbányák vannak, amiknek szukcessziója többnyire a pionír jellegű, gyomos gyepes szakaszban van, de ahol már temészetközelibb száraz gyepekké alakultak ott védett növények is találhatók bennük. A cserjésedő-erdősülő stádiumokba helyenként tömegesen telepszik be az akác és néhol a bálványfa, ezüstfa, japán keserűfű is. A nagy területű Soproni téglagyári agyagbánya mélyebb, nedvességbő, sőt állóvizes részeinek parti zónájában értékes élőhelyeket jelentenek a hínarasok és nádasok, illetve fűzligetek. A Sopron környéki felhagyott bányák többségében, az utólagos rekultiváció inkább természeti kárt okozna és nem hasznot (Varga szerk. 2005). 2.3.7 Táj- és területhasználat, valamint az épített környezet állapota Dr. Winkler Gábor

2.3.7.1 A területhasználatok főbb jellemzői a környezetállapot szempontjából Dr. Berki Imre

A felszínborítást az adott terület természeti adottsága (klíma, kőzet és talaj nedvességellátottság), és a terület tulajdonosának azon döntése határoz meg, hogy milyen területhasználatot kíván folytatni. E döntést a terület természeti adottságán kívül egyéb szempontok is befolyásolnak pl. a szűkebb és tágabb környezet területhasználatának típusai, a piaci lehetőségek stb. Sopron és környékének felszínborítását a Corine Land Cover felmérés alapján mutatjuk be (I-29. ábra). A Soproni-hegységben a Dudleszi-dombháton természetközeli állapotú erdők képezik a fő felszínborítási típust. Nagyobb összefüggő természetközeli erdőtömbök még a sekély talajú Szárhalomban találhatók, de itt már megjelennek a tájidegen erdei és fekete fenyves ültetvények és a legtömegesebb idegenhonos invazív fafaj a fehér akác. Az egykori vasfüggöny erdőnyiladékaiban a gyors szukcesszió eredményeképpen számos pásztában felnőtt már a füzek és a nyír dominálta pionír erdő. A gyepek a környezetükhöz képest viszonylag alacsonyabb, tehát bőségesebb nedvesség ellátottságú, széles völgytalpakhoz, medencealjakhoz kötődnek, elsősorban Kópházától észak-nyugatra és dél-keletre, Harka környékére, Ágfalvától nyugatra és Sopronkőhidától nyugatra és keletre is. Utóbbi terület példa a sekélytalajú lejtőkön néhol előforduló félig száraz gyepekre. A gyepek tekintélyes részét már évtizedek óta nem legeltetik és csak kisebb hányadukat kaszálják, ezért teret hódítanak rajtuk a magaskórós gyomok és helyenként a bokrosodás különböző szakaszaiban vannak. Viszonylag sok a felhagyott gyep, egyrészt a városperemi ipari létesítmények szomszédságában, másrészt a nagyobb erdőtömbökhöz kapcsolódóan. Utóbbi területeken gyors a gyepparlagok fás szukceszsziója. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A szántók a dombvonulatok magasabb hátain található erdők és a mélyebb fekvésű gyepek közötti síkokon és enyhe esésű lejtőkön, de csak ott, ahol az adottságok nem megfelelőek a szőlő számára. Ennek megfelelően Soprontól észak-nyugatra a Soproni-medence határ menti területén, valamint a várostól délkeletre, illetve Sopronpuszta környékén koncentrálódnak. Jelentős hányaduk művelését felhagyták, így jelenleg gyomos parlagok, sőt a cserjésedés is beindult rajtuk, mint pl. a Fertő nyugati partja mentén. Szerencsére ugyanakkor Sopron környékén alig van felhagyott szőlő. Nagy összefüggő szőlőterületeket a Fertő-menti vonulat délkeleti-keleti részén, Dudlesz déli nyúlványán, Harkától délre és északra, valamint Fertőboztól keletre találhatók.

Összefüggő településszerkezet

Komplex művelési szerkezet

Nem összefüggő településszerkezet

Elsődlegesen mezőgazdasági területek jelentős természetes növényzettel Lomblevelű erdők

Ipari vagy kereskedelmi területek Út - és vasúthálózat és csatlakozó területek Lerakóhelyek, meddőhányók Építési munkahelyek Városi zöldterületek Nem öntözött szántóföldek Szőlők Gyümölcsösök, bogyósok Rét/legelő

Tűlevelű erdők Vegyes erdők Természetes gyepek, természetközeli rétek Átmeneti erdős-cserjés területek Szárazföldi mocsarak Tőzeglápok Folyóvizek, vízi utak Állóvizek

I-27. ábra: Sopron és környékének felszínborítása (EU, FÖMI 2003 Corine Land Cover 1 : 50000)

2.3.7.2 A táj- és az épített környezet állapota Dr. Winkler Gábor, Sági Éva

Sopron mai elrendezésében közel kétezer éves település. Jellegzetessége és egyben erénye is a városnak, hogy a történetileg kialakult településrészek a város szerkezetében máig világosan elhatárolhatók egymástól és kezdettől fogva --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



magukon hordják keletkezésük jellegzetességeit. A környezeti hatások elemzésénél és az ok-okozati kapcsolatok vizsgálatánál kézenfekvőnek látszott a kutatást a történetileg kialakult negyedekre külön-külön elvégezni, majd a vizsgálat eredményeit a további fontos szempontokkal ütköztetni. Fontosnak tartottuk a települési egységek rövid bemutatását: erre épül a környezet szempontjából észlelhető, negatív hatások leírása, majd az ajánlások, melyek célja, hogy az észlelt hibákat a lehetőséghez mérten orvosoljuk. Sopron város vizsgált területei: Soproni külterületek Sopron központi belterülete Sopron további belterületei Sopronhoz csatolt települések (Az alábbiakban bemutatott városrészek területi beosztását lásd V. Mellékletek alatt: V-1. ábra 366. oldal, V-2. ábra 367. oldal, V-3. ábra 368. oldal, V-3. táblázat. 369. oldal és V-4. táblázat 370. oldal). 2.3.7.3 Külterületi vizsgálat Tájvizsgálat Három kistáj – a Soproni-hegység, a Soproni-medence, valamint a Fertőmelléki dombság – találkozási pontjánál az évezredek során egyedi tájképi harmónia alakult ki. Ötvöződik a város és a vidék: Sopron sokszínű, városias, kis- és kertvárosias beépítései mellett a falvak még őrzik karakterüket, mindezt a környező erdők és mezőgazdasági területek foglalják egységbe. A táj karakterét alapvetően az erdő, a szőlő és a város, a falvak elegye, nem mellesleg az elegy aránya határozza meg. A táj karakterének jelentős eleme az erdő: a helyi természetföldrajzi adottságoknak megfelelően sokféle, fajgazdag erdőtársulás képviseli a területhasználati kategóriát. A Sopron-környéki erdők nagy része védett: a Szárhalmi erdő a Nemzeti Park része, a hegyvidéki városi erdő tájvédelmi körzet. Az erdőterületek védettségére az új beépítéseknél és a felújításoknál, erdőközeli/erdei barnamezős beruházásoknál (pl. Mucki örs) tekintettel kell lenni. A városi erdő egységes képét a beépített terület délnyugati határán megszakítja a Szanatórium, a Lövér szálló, és a Hotel Fagus: ezek a létesítmények a tájhasználatot is mozaikosabbá teszik. A Soproni-hegység erdeinek látképét színesíti a Károly-magaslat és a TV-torony: utóbbi kihasználatlanul. A soproni tájban meghatározó a szőlészet jelenléte. A hegyközségek által irányított szőlőművelés kordában tartja a szőlők állapotát. Meghatározó a táj látképe szempontjából a helyenként keskenyparcellás művelés, illetve kerítések hiánya. Ez utóbbit a hegyközségi rendtartás tiltotta be, így védve a hagyományos tájképet. Napjainkban a város sokkal kiterjedtebb, mint eddig bármikor. A művelés alól kivett terület mintegy hetven év alatt megnégyszereződött. Sopron pereme szétterült, egyre nagyobb területet véve el más területhasználati kategóriáktól. A települések kontúrjai elmosódtak, összefolytak. A terjeszkedés elsősorban a mezőgazdasági területeket fenyegeti: a szántókat, szőlőket, hétvégi kerteket. Az évszázadok óta művelés alatt álló településkörnyéki területek felhagyásuk után átalakulnak kertvárosias beépítésű, vagy iparterületté. Példa erre a Virágvölgy, a Kutyahegy, a Pihenőkereszt beépítése, valamint az Arany-hegy, a Bánfalvi-patak déli partja menti szolgáltató központok. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Míg a Lőverek esetében – egyelőre – sikerült megőrizni a szolid átmenetet az ember által birtokba vett terület és a kezelt erdő között, addig az északi és déli ipari negyedek határán nincs tájképileg, esztétikailag elfogadható kapcsolat a beépített és a nem beépített terület között. Veszélyforrást jelent a tájképi harmóniára a város robbanásszerű fejlődése, nagy területek belterületbe vonása, a beépítések kitolódása a tájba. Sok jellegzetes tájelem szorult vissza, a jellegzetes soproni tájat a szétesés fenyegeti. Az emberlakta térséghez képest háttérbe szorultak a szőlők és a városon kívüli kertek. A területi – mennyiségi – terjeszkedésen felül a másik veszélyforrás a jellegbeli – minőségi – átalakulás. A régóta a településekhez tartozó területeket a jellegvesztés fenyegeti: a beépítés sok esetben fokozódik – habár ennek a Lőverek jellegvédelmi rendelete gátat vet –, máshol tájképileg nehezen elfogadható, a helyhez nem illő épületeket emelnek. Ez a tendencia különösen a belterület külső övén, az új iparterületek és lakóterületek viszonylatában jelentős. A falvak közül Brennbergbánya őrizte meg leginkább karakterét: a beépítés még mindig falusias. Az összkép megmaradása elsősorban a terület alábányászottságának köszönhető, mely lehetetlenné teszi az intenzívebb beépítést. Bánfalva mára a város része, csak távolabb eső területei mutatják a falu régi jellegét. Balf különálló egységéhez kertek sora és a Balfi parkerdő vezet. A keleti oldal új, önálló mozaikeleme a Tómalom, melynek rácsos alaprajzát a védett Szárhalmi-erdő szélére telepítették, mely tény természetvédelmi aggodalmakra adhat okot. A tómalmi településrész tájbeli kapcsolatot sokkal inkább Fertőrákossal mutat, mint Sopronnal. Balf, Tómalom és a környező kistelepülések a városkörnyéki apróbb-nagyobb beépítésfoltokkal együtt (János-telep, Táncsicsmajor, Brand-major) jelentős veszélyforrást takarnak a táj szétforgácsolódása vonatkozásában. A telepek vonzzák a város beépített területének határát, ezáltal veszélyeztetve a még meglévő, mozaikos területhasználatot, a belterület-külterület egyensúlyát. A város körül – az erdővel határolt részt kivéve – szőlőket, kerteket, szántókat vontak belterületbe: helyükön lakóterület és gazdasági terület van, jobbára megvalósult és több tervezett beépítéssel. Nagyobb beépítések, melyek megváltoztatták a táj összképét az adott irányban: a Kutya-hegy, a Virágvölgy és a Bécsidomb, az Arany-hegyi ipari park, a délkeleti ipari terület. Előbbiek a szőlőktől és a kertektől vontak el területet, míg utóbbiak inkább rét, legelő, ill. szántó területeket foglaltak el. A tájban a település egyre nagyobb területet követel magának, megszüntetve ezzel olyan hagyományos tájképi elemeket, mint a kisparcellás szőlőművelés és a városkörnyéki kiskertek, gyümölcsösök. Területhasználat A területhasználati arányokból (I-26. táblázat) az látható, hogy a legmagasabb az erdők aránya, de nagyságrendileg rögtön utána a művelés alól kivett területek aránya következik. Ha az elmúlt 25 év adatait vetjük össze, látható, hogy a művelés alól kivett, azaz megközelítőleg a beépített területek aránya a kertek, a szántó és a szőlő rovására növekedett, ami 25 év alatt 3 százalékpontos belterületbe vonást jelent a teljes közigazgatási területhez viszonyítva, más szóval a „kivett” terület 25 év alatt 16 százalékkal növekedett. E folyamat a tájkarakter módosulását vonja maga után, tájértékek megszűnésével fenyeget.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



I-26. táblázat: Sopron közigazgatási területének földhasználata a KSH adatai alapján (Földterület: községsoros adatok, 1988 és Takarnet, 2006, 2009).

Földhasználat erdő+fásított gyep (rét+legelő) kert, gyümölcsös művelés alól kivett nádas szántó szőlő összes

Községsoros adat, 1984 ha % 5712,00 33,79 792,00 4,68 670,00 3,96 3080,00 18,22 2705,00 2777,00 1170,00 16906,00

16,00 16,43 6,92 100,00

Takarnet, 2006

Takarnet, 2009

ha 5878,8 948,14 272,94 3468,72

% 34,77 5,61 1,61 20,52

ha 5892,45 907,25 280,31 3584,71

% 34,85 5,37 1,66 21,20

3039,04 2302,12 995,79 16905,55

17,98 13,62 5,89 100,00

3038,89 2222,94 979,24 16905,78

17,98 13,15 5,79 100,00

Negatív tájhasználati hatások: • a belterület fokozatos és fokozott növekedése, • a város növekedésének szétterülő tendenciája, • Igénytelen, tájképet zavaró épületek megjelenése és sokasodása, főleg a belterület peremén, • egyen-lakóparkok és óriás ipari csarnokok szaporodása: a város peremterületeinek eljellegtelenedése, • a fokozódó és tájba nem illesztett beépítések miatt a jellemző látképek eltűnése, • a tájszerkezet egyensúlyának felborulása: a „város – táji keret”, valamint a művelési ágak változatosságának veszélyeztetettsége, • a hagyományos művelési formák visszaszorulása, • a mezőgazdasági területek elhanyagolása: rendezetlen külterületi részek, • kertek, gyümölcsösök, szőlők eltűnése, átalakulása lakóterületté. A szórványos és felügyeletlen beépítés túlzott mozaikosodáshoz vezet. Ajánlások: • A szerkezeti tervben 2005-ös módosítási tervezetében megjelölt tartalék belterületekkel való óvatos és mértékletes gazdálkodás. • További külterületek belterületbe vonásának kerülése. • A beépítések építészeti és esztétikai minőségének szabályozása a szabályozási tervekben és a helyi építési szabályzatban. • A meglévő lakóterületek direkt és indirekt módszerekkel való vonzóvá tétele, ezáltal a peremterületekre való kiköltözés igényének csökkentése. Pl. zöldfelületek minőségének javításával, a felújításhoz adott kedvezményekkel, támogatásokkal, uniós pályázatokban való segítségnyújtással stb. • A mezőgazdaság, kertészet felélesztése: önkormányzati, állami támogatással, pályázati lehetőségek keresésével. • A hagyományos művelési formák támogatása: közvetlen és közvetett önkormányzati segítséggel, pályázati lehetőségek kihasználásával.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



•

Ismeretterjesztés, tudatformálás, a helyi identitástudat növelése: a helyi civil szervezetek, az egyetem, tanárok, óvónők bevonásával. Az óvodákban, iskolákban a soproni tájjal foglakozó programok szervezése. Nyilvános és ingyenes előadások tartása a média felhasználásával a táji értékekről, az EGYES EMBER szerepének fontossága. Beépített területek a külterületeken Főleg szőlőkhöz, mezőgazdasági/erdőgazdasági tevékenységhez kötődő épületek/építmények találhatóak Sopron jelenlegi külterületein. Ide tartoznak a volt mezőgazdasági üzemi telephelyek, melyek mára más funkciót kaptak. Hozzátartozik a kertek, keskenyparcellás szőlők látképéhez a kis kerti házak, présházak, műveléshez kapcsolódó építmények. Igényes kivitelezés esetén színesítő tájelemmé válhatnak, sok esetben sajnos ennek az ellenkezője érvényesül. A szerkezeti terv 2005-ös módosításában a tervezett belterületek, tartalék lakóterületek az egykori kertek, szőlők, szántók közül kerülnek ki. E külterületek zömének művelését már korábban elhanyagolták, lepusztulásnak indultak. Ezek a részek ma még látványra külterületek, de a 2005-ös módosításban és a szabályozási tervekben zömmel üdülőterületként, kertvárosias lakóterületként, illetve ipari területként szerepelnek. A leendő belterületek beépítése megszünteti a táj a területen addig jellemző karakterét, azonban a lakóterületek iránt igény megnövekedése, valamint a meglévő szabályozás nem hagy más lehetőséget. A területek leendő beépítésekor figyelembe kell venni a meglévő beépített területek és a táj adottságait. A szabályozás eleve kismértékű beépítést engedélyez, azonban már ez is átírja a táj arculatát. Az építési engedélyek kiadásánál törekedni kell a tájbaillőségre: a túlzott beépítés, a kitételeknek ugyan megfelelő, de mégis zavaró hatást keltő épületek jóváhagyásának elkerülése érdekében. Épületek, építmények, létesítmények a külterületen: • Gazdasági vonatkozású: - Jánostelep: a várostól északkeletre. Részben falusias, részben gazdasági (mezőgazdasági üzemi, ill. kereskedelmi, szolgáltató) terület. - Sopronpuszta: az üzemi tevékenység megszűnt, a lakásokat használják. A szerkezeti terv falusias lakóterületként jelöli. - Táncsics major: ÉNy: falusias beépítés, mezőgazdasági üzemi terület. - Nyugati major: ÉNy: falusias beépítés „kockaházakkal”, valamint mezőgazdasági üzemi terület. - Brandmajor: a várostól délre fekvő, falusias lakóterület. - Szőlőtelep Balftól északra: falusias beépítésként jellemzett terület. • Kulturális, turisztikai vonatkozású: - Gyermek- és Ifjúsági Tábor, Brennbergbánya - Páneurópai Piknik emlékmű és emlékpark - Muck-i kilátó, volt Mucki őrs: az őrs helyén létesítendő magánkórház (vagy más létesítmény) esetén annak környezeti hatása fokozottan ellenőrizendő - TV-torony: látképi jelentőségű, turisztikai célú felhasználása – kilátóként – javasolt. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Károly-magaslat: Winkler Oszkár jellegzetes kilátója hozzátartozik Sopron látképéhez. - Várhely: régészeti értéket képviselő földvár és halomsírok. Az esetlegesen fokozódó turisztikai igénybevétel esetén figyelembe kell venni, hogy fokozottan védett terület - Kisebb kilátótornyok: passzív tájképi jelentőség - Fertő-tavi vízitelep: területfelhasználását külön szabályozási terv és környezeti hatásvizsgálat szabályozza • Egyéb, „különleges” létesítmény: - Hulladéklerakó a Harkai-platón - A GySEV keleti rendezőpályaudvara Negatív hatások a külterületek kapcsán: • a belterület terjeszkedése, a külterület, s vele az általa képviselt táji értékek háttérbe szorulása, • a kertkultúra háttérbe szorulása, ezáltal a hagyományos gazdálkodási formák elszegényedése, • szőlők, kertek eltűnése, a jellemző telekszerkezet átrendeződése, a tájhasználat torzulása, • felhagyott mezőgazdasági területek, gondozatlan, elhanyagolt kertek és szőlők negatív tájképi hatása, valamint (legális és illegális) beépítést ösztönző szerepe, • építészeti és esztétikai szempontból igénytelen épületek/építmények megléte, ill. felhúzásának veszélye, • a hiányos infrastruktúrából adódó környezeti károk eshetősége a külterületi lakóterületek esetében, • a rendező pályaudvar és a hulladéklerakó fokozott környezeti hatása. A létesítmények jellegéből adódóan nagyobb a környezetszennyezés veszélye, mint a volt mezőgazdasági létesítményeknél. Javaslatok a külterületi létesítmények kapcsán: • a szerkezeti tervben szereplő belterület további terjeszkedésének megakadályozása, de legalábbis korlátozása, • a táj a helyiek identitástudatában betöltött szerepének elmélyítése, • a kertkultúra felélesztése: társadalmi rendezvényekkel, a társadalmi szervezetek támogatásával, • a használaton kívüli, elhagyott mezőgazdasági üzemi épületek ésszerű hasznosítása, ill. a terület rekultiválása, • a volt mezőgazdasági üzemi telepek lakóterületté való átalakításánál igényes és tájbaillő építészeti megoldások alkalmazása, • a hulladéklerakó rekultiválása, • a különleges és gazdasági létesítmények körül védőfásítások létesítése ill. karbantartása. Táj - és várossziluett Sopron és környéke tájképét és a városi összkép – sziluett – alakulását a fontosabb kilátópontok megtekintésével, az egykori ábrázolások és a napjainkban készült panorámaképek összehasonlításával készítettük el. Összességében ked-

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



vezőnek tűnik, hogy a város távlati képe nem változott: az összképet a város elmúlt száz éves fejlődése jelentősen nem zavarta meg. A soproni városvezetés és a városépítészek érdeme, hogy a lakótelepek, házgyári tömbök nem változtatták meg a város összképét. Sopron összképe távolról Kelet felől közelítve a kórház irányából a nyugati, győri előváros földszintes házai és háztetői határozzák meg az összképet. A látvány hangsúlyos eleme itt a modern stílusú Szent István templom, mely az elmúlt évtizedekben is megőrizte karakteres megjelenését a városképben. A földszintes házak felett feltáruló városkép egységes hatású, csupán a Deák tértől keletre, a győri városrészben épült házgyári házak erős, vízszintes sávja és egy középmagas házgyári lakóépület módosít valamit az egykori harmonikus összképen. A hátteret alkotó Sopronihegység látványa nem sérült: a lágy dombvonulat körvonalait nem töri át zavaró városépítészeti motívum. A belváros legészakibb pontjáról, a Tűztoronyból nézve ugyancsak harmonikus városképet élvezhetünk. Ebből az irányból tekintve a Lőverekben felépített négy középmagas lakóház betontömege sem zavaró, hiszen a középmagas házak szerencsésen belesimulnak a dombok vonalába. A nyugati ipartelep függőleges elemei, gyárkémények és víztornyok még ma is markáns alkotói a tájképnek. A nyugati lakónegyed és az egykori Nagy-uszoda körüli új beépítések új motívumként jelentkeznek a városképben, összképük különösebb zavart nem okoz. Hasonlóan „erős” motívum az Ikvától keletre épült sorházak hosszan elnyúló vízszintes motívuma. A Bécsi-domb megőrizte természetes megjelenését: itt néhány zöldbe ágyazott villaépületet emeltek, ezek azonban nem borítják fel az összkép egyensúlyát. Az egykori Sport-uszoda és környékének sorházakkal való beépítése ilyen nagy távolságról kevésbé zavaró. Erőteljesebben alakítja az összképet a Bécsi-domb csúcsára ültetett Sopron Szálloda túlontúl nagy tömege, súlyos megjelenésén az épület lekerekített körvonalai enyhítenek. A Szent Mihály templom szerencsés módon megtartotta „település-korona” jellegét, melyet a város központjából tekintve a környező beépítés kevéssé zavar meg. A Szent Mihály plébániatemplom csúcsíves formáival továbbra is uralkodik a tájon. A képet keleti irányban lezáró új győri városrész középmagas lakóépülete ugyancsak kevéssé zavaró. A Bécsi-dombról, az egykori római amfiteátrum magaslatairól tekintve már a 19. század elejétől szép számban készültek ábrázolások. Ezekkel összehasonlítva ugyancsak örvendetes a kép viszonylagos változatlansága. A Bécsi út markáns vonalát északról különböző minőségű, közel sem egységes és nívós házsor szegélyezi. Kelet irányban a Lackner Kristóf utcát szegélyező többszintes „salakblokkos” tömbházak idegen motívumot alkotnak az összképben. Az Észak-nyugati városrész többszintes lakóházai és az egykori Nagy-uszoda területének sportlétesítményei már inkább belesimulnak a városképbe. Az egykori képeken ábrázolt emeletes, elővárosias házak magas cseréptetői – ha kevésbé markánsan is – de ma is jól érzékelhetőek az összképben. Délről, a Sörházdombi kilátóról tekintve ugyancsak megnyugtató a távoli összkép. észak felé nézve a Fertő víztükre is feltűnik a háttérben. Bánfalva régi házai alig észrevehetően bújnak meg az erdős környezetben. A Soproni-hegység újabb beépítésű házai azonban megjelennek az erdő fái között. Félő, hogy itt a természet és az épített környezet egyensúlya előbb-utóbb a szaporodó új beépítések miatt felborul. E pontról ugyancsak kedvezőtlen képet mutatnak az --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Ibolya utcai középmagas toronyházak Ezek tömege „átszúrja” a háttér dombvonulatának lágy kontúrját, ami zavaró hatású, kedvezőtlen összképet ad. Az északnyugati iparterület vertikális motívumai még e pontról is erőteljesen jelentkeznek, meglétük kevésbé zavaró. A 19. századi lőveri házak viszonylag nagyobb tömegeit nagy zöld területek fogják körül. Az egykori 600 ágyas SZOT üdülő – ma Maróni Szálloda – nagy tömeg elfogadható látványt nyújt, hiszen lépcsős tömege belesimul a mögötte emelkedő dombok képébe. A Felső-Lőverekben, a Lőver körúttól északra épült két blokkház tömege túl nagy. Szerencsés módon a Fertő és a környező hegyek látványa egészében nem változott. Sopron közeli összképei A történeti település központjához közeledve az összkép már nem mindig megnyugtató. Az elmúlt évtizedek új beépítései itt hosszabb szakaszokon megzavarták, esetenként teljesen „kitakarták” az egykor olyan harmonikus, szép városképet. Északi irányból, Fertőrákosról érkezve az egykori magával ragadó összkép hosszabb szakaszon eltűnt. A dombtetőn álló Szent Mihály plébániatemplom látványát hatalmas ipari épületek „takarják ki” az összképből. Utóbbiak építészeti minősége siralmasan alacsony, tömegük túlzott és nem veszi figyelembe a terep emelkedését. Nyugatról, az osztrák határ irányából érkezve, dél felé tekintve, jóvátehetetlen veszteséget okozott a Győri út alatti terület többszintes, sorházas beépítése. Korábban a várost ebből az irányból festették, rajzolták, fényképezték a legtöbbet. A történeti Belváros szinte „kézzel fogható” látványát a túl magasra épült új házak most teljesen eltakarják. Ezzel Sopron legvonzóbb látványa semmisült meg, az egykori élményt nyújtó összkép teljesen elveszett. Bécs felől, a Lackner Kristóf úton közelítve a Belvárost ugyancsak vesztett hatásából az összkép. Az egykori Nagy-uszoda sport- és kereskedelmi létesítményekkel történt beépítése a látványt túl „tömötté”, zavarossá tette. Az út két oldalán emelkedő épületek hosszú szakaszon eltakarják a Belváros házai és a háztetők fölé magasodó Tűztorony képét. Ágfalva és Bánfalva irányából az egykori történeti városhatár teljesen elmosódott, az összkép szinte „belefullad” a sűrűn épített, szabadonálló, magasföldszintes házak rengetegébe. Szerencsés módon ellenkező irányban, Bánfalva felé haladva a dombon álló barokk kolostor- és templomegyüttes monumentális látványa máig zavartalan. A hegy ormán álló egytornyú templom és kolostorépület máig az egykori jobbágyfalú, Bánfalva egyik meghatározó eleme. A Panoráma útról a városra tekintve az összkép már csak a meredek Honvéd út hasadékán élvezhető. A Panoráma út teljes hosszában egykor feltáruló monumentális városképet a Nyugat-magyarországi Egyetem déli irányban bővített botanikus kertjének gyorsan növő növényzete egyre inkább eltakarja. A Villa sorról feltáruló összkép hatása – a gondos városfejlesztési szabályozás ellenére – szintén gyengült. Az északi domboldalra „felkúszó” házak alacsony tömegük ellenére károsan befolyásolják az összképet. Az Alsó–Lőverek szabályos, észak-déli utcáiról nézve a Belváros képe még igen hatásos, ennek megőrzése a várostervezés és a helyi építési szabályozás egyik fontos feladata. Győr irányából az egykori összkép a keleti iparterület gyors beépítésével súlyosan sérült. Sopron természetes „előtere” itt szinte teljesen elveszett. Az --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



utat szegélyező fasorok mögött feltűnő széles, zöld mezőket ma már nem találjuk, az összképet az ipartelep új létesítményei takarják. A látvány kelet felől érkezve, a város irányában haladva egyre inkább „összeszorul”, egykori táji jellegzetességeit elvesztette. Észak felől, Balf irányából történeti kilátóponton érkezünk Sopronba. A „Pihenőkereszt” tövéből feltáruló monumentális látványt a háttér a Kuruc-domb képe teszi teljessé. Utóbbi hatás az Ikva két partját szegélyező szabad területek beépítésével ugyancsak gyengülhet. Javaslatok az összkép megőrzésére A helyi építési szabályzat pontos és egyértelmű előírásainak (HÉSZ) még szigorúbban és tudatosabban kell védeni a sziluettet. 2.3.7.4 Központi belterületek Belváros – római városfallal körbevett terület Az egykori Városalapítók, háztulajdonos arisztokraták és polgárok ma már alig lakják, a gazdag családok még a 19. század végén kiköltöztek a villanegyedekbe, leginkább a déli elővárosba és a Lőverekbe. Az egykori pompás paloták, polgárházak rendeltetése, hagyományos használata megváltozott, az épületek a 19. század végétől, de különösen a második világháború után kis bérleményekre osztódtak fel. A Belváros házai külsőre jó állapotban vannak. A várfalon belüli tömbök élete csendes, az épületek leginkább igazgatási, egyházi, oktatási, művelődési, kulturális, idegenforgalmi, vendéglátási rendeltetéseknek adnak helyet, a kereskedelem szinte teljesen kivonult az ódon házakból. A várfalon belüli házak gépjárművel való megközelítése nehézkes, a parkolás lehetőségei korlátozottak. A Belváros ilyen jellegű használata a környezetet kevéssé veszélyezteti, de nem is túl hasznos. A turistákat a Várkerület „felfogja”, a bensőséges hangulatú Belvárost sokan meg sem találják. A lakások egy részét eladták, több barokk palota üresen áll vagy használata méltatlan az épület kvalitásaihoz. Új rendeltetést kell keresni, az épületeket belülről is teljesen korszerűsíteni kell. Erre vannak jó példák (Templom utca 18., 20., 22. stb.). Élénkebb élet kellene, a szelíd turizmus erőteljes növekedést hozhat. Lehetőleg a magas igényű turistákat kellene a Belvárosba különböző környezethez illő, azt nem terhelő kínálattal becsábítani. A különböző szabályozások ellenére a Belváros területén élénk gépkocsiforgalom tapasztalható, a gyalogosok helyzete nem sokat javult. Csak az itt élők számára szabad a megcsendesített gépkocsi-közlekedést biztosítani. Negatív környezeti hatások: • a hagyományos történeti városrész lakosságának kedvezőtlen szociális összetétele, • a lakóépületek, egykori gazdag épületbelsők belső tereinek felaprózódása, a műemlékekhez méltatlan szakszerűtlen, szegényes épülethasználat, • a Belváros zártsága, a Várkerület elzárja a Belváros látványát, az átközlekedési lehetőségek száma csekély, • zavaróan nagy gépkocsiforgalom, a gyalogosok visszaszorulása, • gondozatlan, elhanyagolt udvarok, • falfirkák szaporodása, • korszerű fűtés hiánya, • zöldfelületek hiánya, korlátozott lehetőség új zöldfelületek kialakítására. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Ajánlások • A kétezer éves történetű, reprezentatív városrész lakossági összetételének kedvező megváltoztatása: az lakjon a római falakkal körbevett, reprezentatív területen, aki megbecsüli környezetét, azonosul annak értékeivel és pénzügyileg is képes épülettulajdonát magas színvonalon megőrizni és karbantartani, • az egykor gazdag polgárházak belső térstruktúrájának helyreállítása, a terek magas igényű használata, • a Belváros és az azt körülvevő Várkerület között, a meglévő épületállomány megtartásával sűrű gyalogos kapcsolatot kell teremteni belső gyalogutak, passzázsok kialakításával és azok gondos karbantartásával, • érvényt kell szerezni a gépkocsiforgalom csendesítésével kapcsolatos előírásoknak: a Belváros területén csak az ott lakók közlekedhessenek saját gépkocsijukkal, • a Belváros infrastruktúrájának 21. századi színvonalú korszerűsítése, • a Belváros magas igényű használata és jó karban tartása, falfirkák folyamatos eltüntetése, • a Várfalsétány zöldfelületi színvonalának emelése. Várkerület – az egykori várkör – „glacis” – területe Várkerület, Ógabona tér, Színház utca, Petőfi tér A várárok ellipszis alaprajzú, széles sávja, mely zárt beépítésű épületsorral kapcsolódik a római kori Belváros belső magjához. A lendületes beépítési vonal, és az azt határoló zártsorú házak külső és belső gyűrűje hatásos, zárt és mozgalmas, „sodró” térformát teremtett, melyet a második világháború utáni indokolatlan bontások (Nagy-Rondella, várfalak „kibontása”, stb.) több helyen kedvezőtlenül befolyásoltak. A Várkerület sajátos arculata csak részben maradt fenn, építészeti egységét az 1960-as évek léptéktelen foghíjbeépítései megtörték, a Várkerület elvesztette egységes jellegét, tereinek sodró, áramló hatását. A műemléki, régészeti feltárások új értékeket hoztak napvilágra, a kompozíció egészének felbomlása azonban súlyos károkat okozott. A várfal mentén történt szakszerűtlen bontásokkal megindult a „belső várkör” kialakítása. Utóbbi azonban soha nem telt meg élettel, ugyanakkor a várfalhoz szervesen ízesülő házsorok „félbevágása” súlyos károkat okozott. A belső várkör a gyalogos átjárókon keresztül közelíthető meg. Ezek a gyalogutak elhanyagoltak és piszkosak, folyamatos karbantartásuk nem biztosított. A várfal melletti tervezett sétány teljes körű megvalósítása irreális cél volt, a körüljárhatóság hiánya még „céltalanabbá” teszi az elkezdett, durva városépítészeti beavatkozást. Az épületsáv átjárhatósága a Belváros irányában nem elégséges. Maga a Várkerület a 20. század derekáig egységes burkolattal, nagyvonalú, burkolt felülettel rendelkezett. Ezt az 1940-es évek elején támfalakkal közlekedési sávokra bontották. Ezzel egységes hatása tovább csökkent. Az elmúlt években történt egyirányúsítása közlekedési katasztrófát okozott. A város teljes gépkocsiforgalmának a Várkerületre történő rászervezése – „városrész méretű körforgalmi csomópont” a város egyéb részeiből külvárosokba irányuló, a területtől „idegen” forgalmát idekényszerítette. A történeti beépítés közé szorított gépkocsiforgalom a két oldal beépítésének és használatának történeti egységét szétrombolta, a Várkerület attraktivitását nagyobb részt elvesztette, ugyanakkor a római várfalakon belüli terület gépkocsiforgalmát részben „megszűri”. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



A Várkerület jelenleg a kereskedelem – sajnos nagyobbrészt tömegáruk – és szolgáltatások (részben egészségügyi szolgáltatások, fogorvos, másrészt egyéb szolgáltatások, szépségápolás, stb.) legkedveltebb sávja, a gyalogos közlekedés meghatározó jelentőségű „körfolyosója”. Negatív környezeti hatások: • zavaró méretű „idegen” átmenő – nem „célirányos” – gépkocsiforgalom, • a Várkerület közötti funkcionális és városképi kapcsolat széttöredezése, • az üzletek „alulhasználtsága”, magas igényeket kielégítő kereskedelem hiánya, • A Várkerület egységes közlekedő felületének széttördelése, indokolatlan tagolása, • leszűkülő járdafelületeken nagy gyalogos forgalom, • üzletek, szolgáltatás kulturálatlan, „tervezetlen” kitáblázása, ízléstelen városképi arculat, • falfirkák szaporodása, • a második világháború utáni meggondolatlan bontásokkal létrehozott túl nagy térségek, ezek helyén esetenként túlzott méretű beépítések, rapszodikusan változó, helyenként igen kedvezőtlen térarányok. Ajánlások • a város gépkocsi közlekedésének alapvető, gyökeres átszervezése, a Várkerület egyes szakaszai gépkocsiforgalmának fokozatos megcsendesítése, az átmenő – nem a Várkerületre irányuló– gépkocsiforgalom fokozatos kiszorítása, • a Várkerület külső és belső házsorai között biztonságos, kényelmes, „sétáló” gyalogos forgalom lehetőségének megteremtése, • a történeti hangulati boltokban magas színvonalú, exkluzív árukínálat, magas igényű eladóhelyekkel (Sopron „Váci utcája”, „Kärtner Strasse”ja), • a várfal oldalán széles gyalogos felület kialakítása, az 1940-es években keletkezett szintbeli támfalas tagolás enyhítése illetve megszüntetése, egységes, igényes térburkolat, • a Várkerület egységes térfalának helyreállítása a mai építészet korszerű eszközeivel (pl. „rondella” körül tátongó, kedvezőtlen arányú térség részleges beépítése), • igényes arculat, utcaburkolatok, utcabútorok, magas színvonalú feliratok megkövetelése, falfirkák folyamatos eltüntetése. 2.3.7.5 Külső belvárosok A történeti Belvárossal egy időben, azokhoz a Várkerület széles, üres sávjával kapcsolódva négy történeti városrész kapcsolódik. Ezek szerkezete kisebbnagyobb eltéréseket mutat, a négy fertály sajátos városszerkezeti jellegzetességekkel rendelkezik, mely a fertályok városképében is megmutatkozik. A római városfallal körülzárt Belváros, a belső várfalrendszerhez hozzáépített házsorok, a várárok köre – Várkerület – és az un. "külső belvárosok" ugyancsak egymástól eltérő karakterűek. A Várkerület összeköti és ugyanakkor karakteresen el is választja a Belvárost és a külső belvárosokat. A külső belvárosokat a török korban dr. Lackner Kristófnak, a város polgármesterének kezdeményezésére ugyancsak --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



várfalakkal vették körül. E várfalak részben ma is megvannak, részben a későbbi beépítések rejtegetik azokat. A külső várfalak külső oldalán – igen hasonlóan a belső várfalrendszerhez – ugyancsak házak épültek, igaz, utóbbiak többnyire nem tapadnak a várfalakra, hanem zártkerttel, hátsókerttel csatlakoznak azokhoz. Az egykori térképek (Thirring 1957) jól mutatják az egykori fertályok határait, érdemes ezeket továbbra is jellegzetes területi határnak tekinteni. A városrészek: • Újteleki városrész • Győri városrész • Pozsonyi városrész – Szent Mihály domb • Déli városrész Első fertály: Újteleki városrész • Hátulsó utca, Újteleki utca, Ferenczi János utca • Lackner Kristóf utca, Csarnok utca • Móricz Zsigmond utca, Rákóczi utca, Csatkai Endre utca Újteleki városrész A külső belvárosokra jellemző, változó beépítés: szabálytalan, változatos városszerkezet. Hagyományos lakóövezet, a 19. századtól kezdve középületeknek is helyt adott. A terület elhanyagolt és perspektíva nélküli, a kereskedelem és vállalkozások számára kevésbé vonzó. A történeti városrész rehabilitációjára példás tervek készültek, melynek végrehajtásához hozzá sem fogtak. A terület fejlődése spontán, átépülése esetleges. A Rákóczi utca – Móricz Zsigmond utca – egykori Hosszúsor – (Lange Zeile) a város nyugati határától keleti határig egyetlen, egységes, mezővárosias jellegű beépítés volt. A Hosszú utca és a déli városfal közötti területet jellegzetes, „több udvaros” beépítéssel intenzíven hasznosították. A nyugati fertály – Újteleki városrész – területén német telepesek építettek maguknak házakat. A területet a mai Újteleki utca északnyugati házsorának hátsó telekhatárán húzódó külső várfal, délről a Hosszú sor (ma II. Rákóczi Ferenc utca) északi házsorának hátsó telekhatárai és a Rák-patak vízét a várárokba vezető vizesárok vonala – a későbbi Pejachevich köz, majd Iskola köz és ma ismét Pejachevich köz – keletről a Petőfi tér – az “Árokkör” (Grabenrunde) vagy "Várkerület" nyugati házsora – és az Ógabona tér határolta. A városrész kapuja az Újteleki-kapu volt, mely a terület északnyugati sarkában, az Újteleki utca az Éles-szög – ma II. Rákóczi Ferenc utca – találkozásánál helyezkedett el. A kaput 1884-ben teljesen lebontották (Heimler 1936). A terület utcáinak szabálytalan vonala az egykori terepadottságokat – vízelvezető árkok, mélyületek – követte. A Hátulsó utca a Hosszú sort az Ógabona térrel kötötte össze: az utcát “Hindergasse” néven először 1410-ben említették oklevélben. Keleti oldalán a szabálytalan háromszög formájú tömb szabálytalan formájú telkekkel épült be. Nyugati házsora a tömbbelső közepén húzódó vízelvezető mélyület – "Reichni" – vonaláig terjedt. A vízelvezető “Reichni” vonalán túl széles telekosztással módos gazdaházak épületek (Újteleki utca páratlan déli házsora). A Hátulsó utca északi beépítését a sűrűbb telekosztás jellemezte. A telkeken – igen hasonlóan a Hosszú sor északi házsorához – fésűs beépítésben utcára merőleges, keskeny, egytraktusos házak sora épült. Ezek a házak három helyiségből – konyha, szoba és kamra – álló, egységes alaprajzzal létesültek, az épü--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



letek lefedése nyeregtetős volt, a tető hosszoldalát “beadós” szénaajtó gazdagította. A házak finom részleteit a kőből faragott ablak- és kapukeretek adták, ezekből néhány részlet fennmaradt. Az apró, utcára oromfallal néző házak nagyobb részét az 1950-es évektől kezdve fokozatosan elrontották, a homlokzatokat kevés építészeti díszüktől megfosztották és a régi hatosztású barokk nyílászárókat “modern” háromosztású ablakokra cserélték ki. Az épületek megelőző karbantartására ugyanakkor nem fordítottak figyelmet. Az elmúlt évszázadban a tömb telekosztásának egykori harmóniája is felborult. Az 1960-as években az egykori katonai nevelőintézetet – ekkor Ruhagyár – észak felé tovább építették: a lapostetős, egyemeletes szárny – tetőzetén ormótlan gépészeti berendezésekkel – végleg tönkretette a terület történeti arculatát. A Schneberger család húsüzemének területe ugyancsak több telek összevonásával jött létre. Ennek északkeleti végén már az Ógabona tér nagyobb szélességű telkei – ezeken pedig emeletes épületek – épültek. A húsüzem a tömb belseje felé terjeszkedett: az ott lévő korábbi sűrű telekosztás fokozatosan eltűnt. A két nagy épületegyüttes által közrefogott "zárvány" – a fennmaradt néhány oromfalas ház – így a 12. és 14. számú épületek – környezetének eredeti léptéke az átépítések során lépésről lépésre elveszett. Maguk az épületek is gyors romlásnak indultak. Formájuk az 1950-es évekig a 18. századi állapotot őrizte. Negatív környezeti hatások: • átalakulásában „megrekedt” városrész: rossz állapotú gazdaházak, nagyméretű, 19. századi bérházak, hézagtelkek és új beépítések keveréke, • leromlott épületállomány, gondozatlan belső udvarok, kertek, falfirkák szaporodása, • bántó tömegű ipari épületek (volt Ruhagyár lapos tetős tömbje), • egykori borospincék kihasználatlan, hatalmas rendszere, • tömbbelsőkön belül rendezetlen beépítés, igen rossz állapotú, a szőlőművelés visszaesésével jelentőséget és rendeltetését vesztett épületállomány, • Újteleki utcán, Rákóczi utcán át nagymértékű „idegen” forgalom. Ajánlások • a városrész tervszerű átalakulását biztosító, reális „jövőkép” megformálása: a város arculatát megtartó, ugyanakkor a fertály fejlődését elősegítő városépítészeti szabályozás, • a meglévő, megtartásra érdemes épületállomány épületenkénti számbavétele, financiális „segítőcsomag” – elvonások csökkentése, kedvező kamatú kölcsönök, városi műemléki alap, stb. – segítségével magántulajdonosok számára a helyreállításhoz kedvező körülmények teremtése, • egységes városépítészeti- építészeti koncepció a városkép színvonalának emelésére, • a városrész tradicionális „bornagykereskedő” jellegének visszaállítása, pincék bemutatása és hasznosítása, • az átmenő, „idegen” gépkocsiforgalom átirányítása, a gépkocsiforgalom további „csendesítése”, falfirkák folyamatos eltüntetése. Második fertály: Győri városrész • Füredi sétány, Paprét, Ikva-part, Torna utca, --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



• Árpád utca, István bíró utca, Ötvös utca, • Magyar utca, Pócsi utca A Várkerülettől észak-keletre elterülő terület sokáig vizenyős terület volt. A Torna utca vonalán vezették ki az Ikvába a várárok áporodott vizét. Az elvezető árokba szennyvíz is került. A patak az Ikva előtt szélesen elterült. A Paprét (Pfarrwiese) hatalmas fás-ligetes területe a későbbi feltöltés során alakult ki. A vizes-nedves terület a Szent Mihály-plébánia javadalmához tartozó rét volt. A Híd utca felé eső utolsó tömbök számtalan építészeti értéket rejtegethetnek. A leírások szerint itt korábban malmok is állhattak. A várfal a Sziget köztől keletre keresztezi a patakot. A beépítés szövete jól mutatja a külső várfal feltételezett vonalát. E területen különösen indokolt a részletesebb épületkutatás: az épületek helyreállításáról a történeti vizsgálódások után, azok eredményeinek figyelembevételével szabad dönteni. Ugyancsak óvni kell a történeti építményeket - támfalak, kerítések, kerítés pillérek (az 1784. hrsz. telek tégla pillérén kő faragványokat látni) - és a jellegnövényeket. A Híd utca torkolatában a patak "kapu" jellegét kell erősíteni, a meglévő beépítés rekonstruálásával. A Várkerület és a Paprét közötti terület láthatóan a kereskedelem és szolgáltatások által „kedvezményezett” sávja a városnak. A Füredi sétány lényegében a Várkerület „megkettőzésével” létrejött második üzlet- és sétáló utca, élénk élettel. Az elképzelt és a Fenyő Áruház építésével megkezdett kétszintes városközpont – „deck” – gondolata (tervező: Foltányi Miklós - Winkler Gábor - Varga István terve) teljességgel megbukott. A Füredi sétány megnyitása egészében mégis a terület „hasznot hozó” felhasználását segítette elő, a történeti szellemű városfejlesztés jó példája. A terület kereskedelmi forgalma az utóbbi időben megcsappant. A kereskedelem a Torna utca irányában is terjeszkedne, utóbbi utca kedvezőtlen méretei korlátozzák a fejlődést. A Paprét sport- és zöldterület jellege fennmaradt, de nem fejlődött. A terület történelmi hivatását szállodák és vendéglátó intézmények gazdagítják. A műemléki védettségű zsinagóga állapota válságos, a spekulációs lakásépítés körbefogta és fojtogatja a rossz állapotú, értékes épületegyüttest. Az Ikva partja rendezetlen. Az Ötvös utca és Torna utca – István bíró utca közötti terület különleges, hosszútelkes, belső utcás beépítését keletről új beépítésekkel megbolygatták. A belső utcák a részházas hagyományokat őrzik, revitalizációjuk nehéz, de nem lehetetlen feladat. A Torna utca és Ötvös utca közötti egyik keskeny telekre példaértékű beépítési elképzelés született, mely a megújulás lehetséges módját és célszerűségét bizonyíthatná, az építés azonban anyagi okokból sajnálatos módon abbamaradt (tervező: Józsa Dávid – Winkler Gábor). A Magyar utca és környéke tipikus kisvárosias terület, jobbára emeletes, zártsorú házakkal. Átmenő közúti forgalma súlyosan károsítja az épületállományt és az ott élők egészségét. A Pócsi utca és környéke jellegzetes mezővárosi jellegű terület, eredetileg szinte kizárólag utcára merőleges beépítésű házakkal, melyek zártsorúsodása már a 19. század elején megindult. Az épületek nagyobb részét szakszerűtlenül „modernizálták”, az utca karaktere ezzel sokat veszített festői hatásából. A terület kevésbé elhanyagolt és „reménytelen” sorsú, mint az Újteleki és Szent Mihály városrész egyes utcái. A Pócsi utca irányából a papréti zsinagóga felé elindult spekulatív lakóházépítés alacsony építészeti minőségű, esetleges, és tervezetlen megoldású. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Negatív környezeti hatások: • lassan átalakuló városrész: eltérő adottságú és állapotú gazdaházakkal, részben leromlott illetve átalakítással elrontott épületállomány, • tömbbelsőkön belül rendezetlen beépítés, részben rossz állapotú, rendeltetését vesztette épületállománnyal, • elfogadhatatlan állapotú közművek, erős környezeti szennyeződés, • a Lackner Kristóf által épített külső várfalakat elépítették, kibontásra várnak, • Torna utcán és Magyar utcán át nagymértékű „idegen” közúti forgalom terheli. Ajánlások • a fertály további fejlődését biztosító, megvalósítható „jövőkép” megformálása: a város arculatát megtartó, ugyanakkor a fertály fejlődését elősegítő városépítészeti szabályozás, • belső utcák – részházas beépítés – jellegének megtartása és idegenforgalmi adottságainak kihasználása, • az erősen leromlott, használaton kívüli, de a városrészre jellemző, megtartásra érdemes épületállomány épületenkénti listázása, pénzügyi „segítőcsomag” – elvonások csökkentése, kedvező kamatú kölcsönök, városi műemléki alap, stb. – segítségével magántulajdonosok számára a helyreállításhoz kedvező körülmények teremtése, • egységes városépítészeti - építészeti koncepció az utcai térfalak színvonalának emelésére, • a városrész tradicionális „kereskedő” jellegének erősítése, • az átmenő, „idegen” gépkocsiforgalom további csendesítése, • a történeti külvároshoz illő – nem aszfalt anyagú – térburkolatok létesítése, • Paprét park rekonstrukciója, • Lackner Kristóf-féle várfalak felmérése, koncepció kidolgozása megtartásukra és szakaszonkénti bemutatásukra • az Ikva-part állapotának rendezése. Harmadik fertály: Szent Mihály domb – Pozsonyi városrész • Északi Ikva-part, Festetics major és környéke, Festőköz, Rózsa utca, Halász utca, Sas tér • Bástya utca, Bécsi utca, Patak utca • Szent Mihály utca, Fövényverem, Gazda utca, Hegy utca • Halász utca, Balfi utca, Híd utca Szent Mihály domb A terület középkori beépítése egyidős az Árpád-kori Belvároséval. Az ókortól fogva folyamatosan temetkezési hely is, a római nekropoliszt kora keresztény temető követte. A város kora középkori temploma a temető mellett helyezkedik el. Beépítése a terület változó szintadottságaihoz igazodik. A fő közlekedési utak változatos vonalvezetéssel a Szent Mihály domb rétegvonalait követik. A kora középkori település fő tengelye a lejtős Szent Mihály utca, melynek két végében egy-egy középkori eredetű templom áll. Ez a korai középkor városépítészetének --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



jellegzetes megoldása. A szélesebb közlekedési utakra, girbe–gurba utcákra merőlegesen keskeny lépcsős sikátorok futnak. A kora középkori települést eredetileg szőlősgazdák és Bajorországból betelepült, szegény babtermelők – „Bohnenzüchter” (ún. poncihter) – lakták. Később az iparos lakosság is letelepedett e tájon (kőfaragók stb.). A "poncihter–negyed" fejelődését hosszú ideig építési tilalom akadályozta: a terület épületállománya tragikus módon leromlott. A negyedre 1960 körül Sedlmayr Jánosné majd később Farkas Mária készített példaértékű megújítási tervet, ezek egyike sem valósult meg. A történeti épületek nagyobb része – borospincék, présházak, pajták és raktárak – eredeti, történeti hivatását elvesztette. A német ajkú lakosság kitelepítésével a szőlőművelés abbamaradt, az értékes melléképületek rendeltetés híján elpusztultak vagy pusztulófélben vannak. A negyed magasabban fekvő részére az 1980-as évek osztrák-magyar szállodaprogramja következtében hatalmas szálloda-együttest erőltettek, mely a Várkerület irányából is bántóan mutatkozik. A Hotel Sopron nagyságát, léptékét és funkcióját a Szent Mihály-domb beépítése alig viseli el. A létesítmény fokozott gépkocsiforgalmat vonz a területre. .Az új 84-es út megépítésével a Szent Mihálydomb átmenő forgalma ide tevődött át, tehermentesítve a belső utcákat. Az út azonban újabb beépítéseket vonzott. Közülük a spekulációs céllal épült Uszoda utcai házsor teljesen eltakarta a Belváros megismételhetetlenül szép, egyedülálló látványát. Az új elkerülő út a városrész korábban egységes jellegű szerkezetét szétdúlta. A római kori amfiteátrum feltárásra váró építménye a közlekedési út északi oldalára került, a történeti környezettől leszakadt. Rendeltetés nélkül áll az egykori „esernyős” ház, más, értékes kerti házakat műemléki védettségük ellenére lebontottak. Az elkerülő úttól délre, lejtős terepre épített Pláza forgalmával súlyosan megterhelte környezetlét és újabb beruházásokat vonzott e területre. A Bécs felé vezető útról feltáruló látvány – jellegzetes „pannon táj” – a nagy beruházásokkal hátrányára változott. A teljes völgy – százötven hektárnyi terület – kereskedelmi és ipari célú beépítését mindeddig sikerült megakadályozni. Pozsonyi kapu A Szent Mihály domb keleti oldalán tovább folytatódik a mezővárosias „gazda-negyed” – Gazda utca és környéke. A lakóterület a 20. század során tovább bővült: keleti peremén kevéssé igényes családi házak épültek. A kétezer éves temető a Pozsonyi út nyugati oldalán tovább bővült és nagy területet foglal el a Virágvölgyből. A várost északról – Pozsony, Fertőmeggyes, Fertőrákos irányából – megközelítő, kétezer éves út korábban egyedülálló városképet nyújtott. Az emelkedő végén a Szent Mihály templom tornya jelezte a domb mögött elterülő gazdag, középkori várost. A domboldalt a lehető legalacsonyabb építészeti színvonalon, hatalmas ipari épületekkel építették be, a város hagyományos „Pozsonyi kapuja” eredeti jellegében ezzel elveszett. Negatív környezeti hatások: • tervezetlenül, esetlegesen átalakuló városrész: eltérő adottságú és állapotú gazdaházakkal, részben leromlott és nagyobbrészt alacsony építészeti színvonalon átalakított elrontott történeti épületállomány,

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



• tömbbelsőkön belül rendezetlen beépítés, részben rossz állapotú, rendeltetését vesztette épületállománnyal, • az elkerülő úton keresztül nagymértékű átmenő forgalom, • a történeti „Pozsonyi városkapu” látványának megsemmisülése, • igénytelen és léptéktelen beépítés alacsony színvonalú ipari csarnokokkal, „egyszer használható, eldobható” építményekkel. Ajánlások • a városrész fejlődését biztosító, megvalósítható „jövőkép” megformálása: a városrész arculatát megőrző, ugyanakkor a történeti negyed fejlődést elősegítő városépítészeti szabályozás, • a Bécsi-domb lejtőjére épült városrész szintbeli jellegzetességeinek jellegének megtartása és idegenforgalmi adottságainak kihasználása, • az erősen leromlott, használaton kívüli, de a városrészre jellemző, megtartásra érdemes épületállomány épületenkénti listázása, a meglévő épületeknek a történeti környezethez illő kiegészítése, fejlesztése, a brutális, giccses megoldások elkerülése, egységes városépítészeti- építészeti koncepció az utcai térfalak színvonalának emelésére, • pénzügyi „segítőcsomag” – elvonások csökkentése, kedvező kamatú kölcsönök, városi műemléki alap, stb. – segítségével magántulajdonosok számára a helyreállításhoz kedvező körülmények teremtése, • a városrész tradicionális „bortermelő” és „kisiparos” jellegének erősítése, • az átmenő, „idegen” gépkocsiforgalom további csendesítése, • a történeti külvároshoz illő – nem aszfalt anyagú – térburkolatok létesítése, • zöldterületek tervszerű rekonstrukciója, az Ikva medrének aktívabb bevonása a város zöldfelületi rendszerébe, • a területen a Lackner Kristóf-féle várfalak helyének tisztázása, a még fennmaradt falszakaszok felmérése és helyi védelme, koncepció kidolgozása megtartozásukra és szakaszonkénti bemutatásukra • a történeti külvároshoz illő – nem aszfalt anyagú – térburkolatok létesítése. Negyedik fertály: Déli városrész • Széchenyi tér, Móricz Zsigmond utca, Rákóczi utca, Csatkai Endre utca, Erzsébet utca, Mátyás király utca A történeti Belváros és a déli külső belváros hagyományos zártságát – a várfalon ebben az irányban soha nem nyitottak kaput – csupán az 1800-as évek utolsó harmadában törték át új, egyenes, szabályos utcákkal. A terület mára jellemzően zártsorú beépítésű, alaprajza szinte sakktáblaszerűen tervezett. A Széchenyi tér mai formája a „hosszú” XIX. század során alakult ki, évszázadokon át csak a Várkerület két vége és a Lange Zeile csatlakozott hozzá. A tér déli fala a Lange Zeile része volt, valamikor apró házak sorakoztak itt. Északi oldalán, a várfal mellett sokáig kertek húzódtak. A tér helyén kettős tó volt, melyeket a XIX. század első felében, két ütemben csapoltak le, majd töltöttek fel, így kialakítva a polgárok által kedvelt sétateret, a Promenade-ot. A Széchenyi tér kiforrott építészeti összhangja mindenképpen védendő érték: a historizmus számos jellegzetes, országos szempontból jelentős alkotásai állnak itt. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Kiemelendőek a tér arculatának meghatározó épületei. Ide tartozik az évszázadok átépítéseit hordozó, de mégis harmonikus Széchenyi-palota, a barokk Domonkos („kéttornyú”) templom, valamint a nemrég a lehetőségekhez képest szépen felújított volt Kaszinó, ma Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ. Mellettük megemlítendő a postapalota, a volt takarékpénztár épülete (Széchenyi tér 19.) és az orsolyiták épületegyüttese a csillagvizsgáló toronnyal, Az első kapcsolatot az óvárossal dél felé 1855-ben létesítették, amikor a várfal lebontásával a térig hosszabbították a Templom utcát. Az új utcarész historizáló építészeti alkotásai a második világháború során megsemmisültek, helyükre a környező építészeti alkotásokat tiszteletben tartó, zártsorú beépítés került. Dél – a vasút – felé 1873-ban nyitottak az Erzsébet utcával. Az utca zömmel a késői historizmus stílusában emelt épületei harmonikus utcaképet nyújtanak. A látványra jó hatással volt az utcafásítás cseréje. Az utca egyik legnagyobb értéke a Russ-villa, mely jelenleg múzeumi raktárként funkcionál. Az elhanyagolt épület megmentésére, újra életre keltésére több terv készült, a megvalósítás azonban várat magára. A szép nagypolgári villa sorsát nehezíti szerencsétlen körbeépítettsége, és mai életvitelhez nehezen illeszthető kialakítása. Végül, 1935 körül, a Domonkos-templom melletti Tschurl-ház lebontásával kiszélesítették az átjárót, és a térig kiépítették a Mátyás király utcát. Itt főleg a 20. század elejének korai modern épületei alkotják az oldalfalat. Kiemelendő a GySEV-palota. A déli belváros további utcái is vonalasan, tervszerűen épültek ki. Negatív környezeti hatások: • Az épületek felújításánál, átalakításánál az építészeti jelleget romboló megoldások esetleges alkalmazása • Az építészeti értékek (pl. Russ-villa) elhanyagolása, lepusztulása • A Rákóczi utca–Erzsébet utca–Deák tér–Csatkai Endre utca tömbjének méltatlan területfelhasználása • az egykori külső várfal feltáratlansága és rossz állapota, a még álló két kerti ház közül az egyik aggasztó állapota • Nagy átmenő forgalom mind az utcákon, mind a téren Ajánlások: • Az építészeti értékek megóvásának, hű renoválásának elősegítése: önkormányzati támogatással (pl. kedvezmények nyújtása), alkalmas pályázatok figyelésével és kihasználásával • Az épületek felújításánál, esetleges átépítéseknél odafigyelés a részletmegoldásokra: az összképet bántó redőnyházak, légkondícionáló berendezések kerülése, átalakításnál a homlokzatok követte ritmus megtartása • Az átmenő forgalom csillapítása • A Széchenyi tér zöldfelületi színvonalának fenntartása, esetleges emelése, az utcafásítások karbantartása • A Rákóczi utca–Erzsébet utca–Deák tér–Csatkai Endre utca tömbjének teljes rekonstrukciója, a Pázmány Péter utca északi irányú kikötése. 2.3.7.6 Elővárosok – „Vorstädte” A külső várfalak a 19. századra teljesen elvesztették jelentőségüket. Helyüket azonban a hozzájuk tapadó illetve vonalukhoz igazodó házsorok megőrizték. A --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



külső várfalon kívül először az „országutak”, jelentősebb fő közlekedési utak mentén indult el a beépítés, majd a 20. század során megindult az ezek közé eső területeknek házakkal való „feltöltése”. Ezeket a városrészeket már a 19. században „Elővárosoknak” – Vorstädte – nevezték. A város fejlődése ezzel kisebbnagyobb mértékben parttalanná vált. A. Déli elővárosok • Deák tér környéke a vasútvonalig • Egyetem környéke, Alsó-Lőverek • Erzsébet - kert környéke, Felső-Lőverek • Szanatóriumok • Egeredi-domb és környéke Deák tér környéke A Lackner Kristóf által épített külső városfaltól délre eső térség egymástól eltérő szerkezetű és karakterű negyedeket foglal magában. A történelmi Belvároshoz legközelebb a Deák tér esik, utóbbi a 19–20. század elején kijelölt és fokozatosan beépített észak-déli szabályos utcák déli lezárásaként, a Rák-patak lépésről-lépésre történő beboltozásával létesült. A Deák tér csendes sétatér jellegét a legutóbbi átépítés megváltoztatta. A Deák tér épületei közül a közelmúltban tulajdonosai nem egyet szépen helyreállítottak. A megkezdődött folyamat támogatását érdemes kiterjeszteni még számos, a tér összhatása szempontjából fontos épületre. Így például a jó ideje kihasználatlan Deák-étterem „újraélesztése” mind városképi szempontból, mind a tér közösségi életének fellendítése szempontjából kívánatos lenne. A Deák téri sétatér – promenád – „kiszolgáló” útja a Csengery utca. Utóbbit délre a várostestet két részre bontó vasútvonal határolja. A Csengery utca hosszú ideig lakóutca volt, az utcát önálló lakóépületek, illetve a Deák térről átnyúló telekvégekre épült épületszárnyak szegélyezték. A város új közlekedési koncepciója a Deák tér részbeni forgalommentesítésére a Csengery utcát szemelte ki. Az utca forgalma ugrásszerűen megélénkült, a városi gyűjtőút és vasút közé szorult háztömbök élete elviselhetetlenné vált. A széles, nagy járműforgalmú közlekedési csatorna a zaja és környezetterhelése a távolabb eső intézmények – egyetemi kollégium – életét is erősen zavarja. A kettős aluljáró megépítése a korábban tervezett felüljáróval szemben kedvezőbb megoldásnak bizonyult. A Deák tér keleti végében, az egykori közkórház területén és annak környékén az 1960-as évek elejétől lakótelep épült, szabadon álló sávházakkal, házgyári típusú tömbházakkal. A Kőfaragó téri lakótelep több jelentős közintézménynek is helyet ad (múzeum, iskolák, rendelőintézet stb.). A vasút és a lakónegyed közé ékelődő, Elzett gyártelep rendeltetése és használata megváltozott, környezetét zaj- és porhatással már alig terheli. A GySEV állomástól a Mátyás király utcán át egyenesen a történeti városig lehet ellátni. A pályaudvar előtti tér nyertes tervpályázat alapján, korszerű lakó-és üzletházakkal épült be. A gondos tervezés ellenére a város fontos fogadótere ma sem nyert igazi, városi karaktert. A helyzeten az ide települt „piac” és nagyáruház semmit nem javított, csupán az állomás felé irányuló gépkocsiforgalmat növelte. A Lőverek Sopron urbanisztikai „specialitása”, mely sajátos beépítésű, értékes épület- és növényállománnyal rendelkezik. Kubinszky Mihály szerint a Lőverek sajátos soproni gyűjtőfogalom, mely alatt a területet, a telkeket és a lőverházakat --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



egyformán értjük. Az Alsó- és Felső-Lővereket – egyelőre csak ez az egyetlen helyileg védett terület a városban – önkormányzati rendelettel óvjuk, melynek célja a Lőverek sajátos karakterének, atmoszférájának településszerkezetének, növényállományának együttes megóvása. Alsó-Lőverek A várostól és a vasútvonalaktól délre eső lejtős terület és szelíd beépítése a 19. század közepe táján indult el. Az Alsó-Lőverek utcáit a vasútvonaltól délre szabályos, hálós rendszerben építették. Az egyenes alsó-lőveri utcák mentén magas-földszintes ikervillák állnak, legtöbbjük még a 19. század végén keletkezett, historizáló stílusú, de találunk itt szép szecessziós házakat is gazdag díszítésű verandával. A 20. században angol mintára kétszintes sorházak épültek a Madách Imre utcában. Igen szépek a korai modern stílusában emelt házak. Az utcák képét a díszes kerítések és gazdag növényzetű előkertek teszik gazdagabbá. Egyetem és környéke A Nyugat-magyarországi Egyetem központi épületcsoportja és botanikus kertje sajátos hangulatú része az Alsó-Lővereknek. Az épületegyüttes zárt egységet alkot, 19. századi, historizáló és 20. századi modern stílusú épületállománya az elmúlt években dicséretes módon megújult. Az Egyetem Botanikus Kertje zöldfelületi és természetvédelmi szempontból is jelentős. Erzsébetkert és környéke Az Erzsébetkert hazai közkertjeink egyik legkorábbika. Helyzetét az elmúlt évtizedekben létesült Frankenburg úti közúti aluljáró és az ezzel kapcsolatban kialakított közutak befolyásolták, védett növényállománya és sajátos hangulata megmaradt. Az Erzsébetkert Sopron fontos zöldterülete, mely a Brennbergi-völgy zöldfelületét „vezeti be” a város belső részébe (Deák tér). Az Erzsébetkert körül családi házas beépítéseket és társasházakat találunk. Új építésű a Nyugatmagyarországi Egyetem korszerű épületegyüttese. Az Ibolya úti középmagas házak durván átvágják a háttér, a szelíden hajló dombok körvonalát, a városkép idegen elemei. A későbbi időkben a Lőverek beépítésétől, jellegétől idegen "lakótelepi" beépítés kisebb léptékű épületekkel folytatódott, utóbbiak kevesebb problémát okoznak. Felső - Lőverek A Felső-Lőverek szűk ösvényei, szabálytalan, keskeny telkei a természeti adottságokhoz igazodtak: itt a 19. század késő historizáló stílusában festői „lőverházak” épültek. Az értékes lőveri telkek és sajátos beépítésük sajátos hangulatot biztosít. Sajnos az épületek egy részét kicserélték. Az újabb villák, családi házak, üdülők építészeti színvonala igen változó, megjelenésük gyengíti az egykori karakteres képet. Egészében a terület mégsem vesztette el teljesen jellegét: a gazdag növényzet, az utakat szegélyező sövényfalak, a gondozott kertek részben eltakarják az oda nem illő, új épületeket. A Lővér Fürdő együttese külön egységet alkot. A dombtetőn kialakított, nagyméretű társasüdülő gyengíti a Felső-Lőverek egykori karakterét. Szanatórium/ok, üdülők, szállodák A Lőver körút mentén az 1930-as évektől kezdve napjainkig sorra létesültek a nagyméretű szálloda- és szanatóriumépületek. Ezek nagyobb léptékük ellenére elfogadhatóan illeszkednek a tájba. A legutóbbi időkben tervezett toronyházas --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



szálloda beépítést sikerült megakadályozni. A tervezett magasház helyében a fák magasságához igazodó, alacsonyabb épületek épültek (Hotel Fagus). Egeredi - domb és környéke Az Egeredi-domb környékén a hagyományos Lőverektől némileg eltérő jellegű területeket találunk. Itt társasházak, sportpályák, szállodák létesültek. Külön egységet képez a József Attila lakótelep. A Lőver körutat szegélyező épületek egy részét kicserélték. Az üdülők, villák, családi házak építészeti színvonala változó. A területről jó kilátás nyílik a városra. A Harkai út menti területek és maga a Harkai fennsík egyelőre még beépítetlen. A szabályozási terv a fennsík területén megengedi a beépítést. Félő, hogy a folyamat később nehezen lesz megállítható, a terület teljes beépítésére is sor kerülhet. A közeli hulladéklerakó hátrányosan befolyásolja a környék életét. Negatív környezeti hatások: • a Bánfalva felé vezető közlekedési utak mentén sűrűsödő beépítés, természetes, táj jellegének gyengülése, • a hagyományos táj és beépítés jellegének lépésről lépésre történő feláldozása, toronyházak, nagyméretű társasüdülők létesítése, • a lankás északi lejtők túlzott beépítése, alacsony építészeti színvonal, • széteső, karakter nélküli, végeláthatatlan épületrengeteg, karakteres városépítészeti motívumok, rendező elemek nélkül, • helyenként romló, kihasználatlan épületállomány (pl. Deák-étterem), • változó minőségű infrastruktúra, rossz állapotú közműrendszer, • a GySEV-létesítményekhez közeli részeken: a vasút és a keleti rendezőpályaudvar közelsége, zaj- és porszennyezés, a településrészt a várossal összekötő forgalom gördülékenységének akadályozása, • a keskeny lőveri utakon indokolatlanul nagy gépkocsiforgalom, • a hulladéklerakó környezeti terhelése • az Erzsébet-kert melletti gyalogos aluljáró elhanyagoltsága. Ajánlások: • a beépítés további sűrűsödésének megakadályozása városépítészeti szabályozással, • a hagyományos növényzet, kertes környezet és a környező táj jellegének megtartása és erősítése, • további toronyházak, nagyméretű társasüdülők létesítésének megakadályozása, • a rossz állapotú, kihasználatlan épületek igényes felújítása, újra használatba vételének elősegítése (pl. Deák-étterem), • a lankás északi lejtők további beépítésének mérséklése, magasabb építészeti színvonal biztosítása, • városrendezési döntésekkel, megfelelő szabályozással a karakteres városépítészeti motívumok megtartása és erősítése, rendező elemek erősítése, • tájidegen építészeti megoldások kerülése, • infrastruktúra, közműrendszer modernizálása,

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



• a Lőverek gépkocsiforgalmának szabályozása, átmenő forgalom kizárása, • a szabályozási terv a harkai fennsíkon ne engedjen meg építést, • a hulladéklerakó rekultiválása • a Lőverek jellegvédelmi rendeletének betartatása, • az Erzsébet-kert zöldfelületi színvonalának emelése, az aluljáró állapotának rendezése. B. Keleti elővárosok • Győri kapu • Kuruc - domb • Balfi úti kapu • Dél-keleti iparterület Győri kapu Az egykori Magyar-kapun kívül eső terület a 19. századtól folyamatosan épült be. A lankás domboldalra épített Erzsébet-kórház régi és új létesítményei önálló városépítészeti egységet képeznek. A kórházon túl, a vasútvonaltól keletre az iparterületek folyamatosan bővülnek. Ezzel a városrendezés korábbi elképzelése valósult meg, mely a 19. században a Belvárostól nyugatra települt ipar fokozatos megszüntetését, dél-keletre történő „áthelyezését” tűzte ki a városrendezés céljának. Új jellegzetesség, hogy a város új iparterületét nagyméretű kereskedelmi létesítmények egészítik ki. A vasútvonaltól északra a sajátos hangulatú, barátságos völgyet szabadonálló lakó- és társasházakkal „töltötték fel” (Dél-keleti városrész). A Győr felől érkező látogatót igen vegyes kép fogadja. A gyakran szorgalmazott "Új Győri kapunak” – karakteres épületekkel megformált, korszerű városkapu – egyelőre nyoma sincs. Kuruc-domb A város sajátos természeti adottsága a Soproni völgybe észak-keletről benyomuló „sziklatömb”, a Kuruc-domb. A domb tetején a 19. század során több szélmalmom létesült. A Kuruc-domb ormán – Rozália utca 3. sz. – látható épületegyüttes hatalmas tornyával és az azt körülvevő, kör formájú udvarával karakteres ellenpontja a Belváros tornyainak, az együttes impozánsa teszi a városnegyed megjelenését. A terület zöldterületekben viszonylag gazdag, beépítése intézményés lakóterületeket, sportpályát, parkokat foglal magában. Lakóövezeteiben szabadonálló, iker- és zártsorú családi házas beépítéssel és többlakásos lakóépületekkel egyformán találkozunk. A történelmi épületállomány egy részét szakszerűtlenül átépítették. Balfi kapu A 84-es út megépült tehermentesítő szakasza a terület szerkezetének és terület-felhasználásának módosulását eredményezte. A Balfi út városszerkezeti szerepe az elkerülő út létesítése óta megváltozott. A balfi út jellegzetes történeti beépítése hátrányára változott. A terület karakteres „zöld” jellege – Anger-rét, sportpálya, a bővített evangélikus temető – nagyobb részt megmaradt. A történeti jelentőségű pihenőkereszt előtti magaslatról a város panorámája jól érvényesül. A Balfi út külső szakaszának folyamatos beépítése nem hozta meg a karakteres, "új Balfi kapu" létrejöttét. A hely kétezer éve kiemelt jelentőségű. A pihenőkereszt hasonlóan a többi út menti kereszthez, képszékhez - egyfajta útjelző „világítótorony” volt, mely útba igazította a vándort. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Ravazd utca és környéke A Szent Mihály domb és a Balfi kapu közötti területen létrejött karakteres beépítés kvalitásos építészeti elemeket is tartalmaz (Technológiai park). Időszerű a felhagyott téglagyári területek hasznosítása. Az Aranyhegyi Ipari Park jelentősebben még nem befolyásolja a terület életét. Negatív környezeti hatások: • a Győr és Balf felé vezető országút északi oldalának sűrűsödő beépítése, természetes, táj jellegének gyengülése, • a terület gépkocsiforgalmának folyamatos növekedése, • a lankás déli lejtők épületekkel történő beépítése Ajánlások: • a Győr és Balf felé vezető országút északi oldalának mérsékeltebb beépítése, természetes, táji jellegének jobb érvényesítése • a terület gépkocsiforgalmának behatárolása • a lankás déli lejtők táji karakterének megőrzése a beépítés szabályozásával • a zöldfelületek állapotának megőrzése, esetleges javítása C. Északi elővárosok • Pozsonyi úti kapun túli területek • Szt. Mihály–domb mögötti területek Bécsi - domb - Virágvölgy A Bécsi-domb a római ókorban a térséget kiszolgáló amfiteátrumnak adott helyet. Tőle északra széles völgy terült el, a látványt a Fertő víztükre tette teljessé. A terület déli határán halad a Bécs felé vezető út. Ennek északi oldalán a legutóbbi időben teraszos jellegű, idegenforgalmi célú épületeket emeltek. A térség – napos domboldalak és a mögötte elterülő barátságos völgy – a középkorban lakatlan, később is csak lazán építik be. Néhány domboldali villaépülete az 1930-as években a mediterrán adriai táj karakterét viselte. A legutóbbi időkig a térséget a laza beépítés és nagy, összefüggő zöldterületek jellemezték. A lejtős lankákon jöttek létre a híres „virágvölgyi kertek”, itt a szőlő mellett gyümölcsöt is termesztettek. A legutóbbi években a várospolitika nyomására az elkerülő úttól északra hatalmas méretű lakóterületek helyét jelölték ki. A Virágvölgy hagyományos telekkiosztása, keskeny nadrágszíj telkei, a térség jellegzetes „gyümölcsös” karaktere, érdekes beépítése és a terület művelési karaktere elveszett, az egykori szépséges táj igen rövid idő alatt parttalan, nagyméretű lakóteleppé változott. A kedvezőtlen széttelepülés a tervezett második, északi elkerülő út építésével tovább fog terjedni és az egykori jellegzetes tájat az értéktelen és terjengős lakóépületek teljes felületén ellepik. Negatív környezeti hatások: • a Bécs felé vezető országút északi oldalának sűrűsödő beépítése, természetes, táj jellegének gyengülése, • a Virágvölgy táji jellegének teljes feláldozása, • a lankás északi lejtők és a szélesen elterülő völgyvilág igénytelen épületekkel való beépítése, --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



• széteső, karakter nélküli, végeláthatatlan épületrengeteg, karakteres városépítészeti motívumok, rendező elemek nélkül, • gyenge infrastruktúra, megoldatlan komfortproblémák, • megoldatlan tömegközlekedés, mely indokolatlanul nagy gépkocsiforgalmat gerjeszt az egykori természeti területen. Ajánlások: • a városrész fejlődését biztosító, ugyanakkor a történeti város sziluettjének és a környező táj – Ikva völgye: „pannon” táj – látványának megőrzése, a táji karakter tudatos megtartása, az építés szigorú behatárolása, városépítészeti szabályozás, • meglévő, hagyományos növényzet megtartása, zöldterületek tervszerű fejlesztése és karbantartása: „Virágvölgy–jelleg” megőrzése, • a környező táj érvényesülését biztosító beépítés és szabályozás, • a Virágvölgy táji jellegének, tradicionális „gyümölcstermelő” hagyományainak – legalább részleges – megtartása és jellegének erősítése, • a beépítések építészeti színvonalának emelése, • a Bécsi-domb déli lejtőjének mérsékelt beépítése, figyelembe véve, hogy a domboldal a történeti város északi „hátterét” adja, • a városrész szintbeli jellegzetességeinek megtartása, • a „lejtős terepre épült házak” terveinek megkövetelése: az épületek körüli terep természetes szintjeinek rendezésénél a lejtős jelleg megtartása, nagy töltések és bevágások megtiltása (nem a természetet kell az épülő házhoz igazítani, hanem az új létesítmény tartsa tiszteletben a természetes szintadottságokat), • a városrész elhelyezkedése által kínált idegenforgalmi adottságok kihasználása, • karakteres városépítészeti motívumok, építészeti hangsúlyok, rendező elemek tervszerű létesítése, • 21. századi infrastruktúra és komfort biztosítása, • tömegközlekedés megszervezésével a gépkocsiforgalom csökkentése, • tömegközlekedésre is alkalmas utak kiépítése, • új beépítések utcaburkolatának szerény áteresztő képességű, de igényes kiépítése, lakó–pihenő–üdülő–játszóutcaszerű kialakítása, • a Pihenőkeresztről való kilátást és a pihenőkereszt láthatóságát a növényzet megfelelő kialakításával folyamatosan biztosítani kell. D. Nyugati Elővárosok • Bécsi kapu és környéke • Észak-nyugati lakótelep és környéke • Észak-nyugati ipartelep Bécsi kapu A külső várfal hagyományos „Bécsi” városkapujáról már csak az egykori rajzok tudósítanak. A beépítés nyugat felé nyomul és egyre nagyobb területeket foglal el az egykori természeti tájból. A terület – hasonlóan a várostól keletre eső területekhez – a Sopront körülölelő "pannon táj" szerves eleme. A természeti környezet jellegét a dombok enyhe lejtői, lágy vonalú, változatos formájú magaslatai --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



jellemzik. A táj fontos alkotó eleme az Ikva, mely szélesen elterülő völgyben folyik. A történeti táj jellegnövényzetével együtt több ponton máig fennmaradt. A Bécsidombnak érezhetően napsütéses – "mediterrán" – jellege van, szemben a déli oldalon elterülő Soproni-hegység északi lejtőinek – Lőverek – hűvösebb hangulatával. A városhatár jelentős távolságra tolódott az egykori Bécsi kaputól. Az újonnan beépített területek beépítése és területfelhasználása sokféle: a területen arénával kombinált sportpályák, kiállítási épületként is működő sportcsarnok, nagyméretű, esetenként „tervezetlen” kereskedelmi létesítmények, benzinkút, átalakuló szolgáltató és ipari területek találhatóak. Az országhatár irányából érkezőt korábban a történeti város varázslatos sziluettje fogadta, ez alacsony színvonalú építményekkel fokozatosan elépült. A 84-es főút északi irányú áthelyezése nem hozta meg a terület forgalmának várt megcsendesedését. A megépült Sopron Pláza újabb létesítményeket vonzott e területre, de az itt kívánatos reprezentatív és jól funkcionáló új "Bécsi kapu" nem jött létre. Észak-nyugati lakótelep A hatalmas méretű új lakónegyed a várostól nyugatra, a külső városfalon kívül épült fel. Elhelyezése kedvezőnek mondható, hiszen szerkezeti kialakításánál figyelembe vették a hagyományos városszerkezeti motívumokat, így a városból kivezető egykori „országutak” és a területet behálózó dűlők történeti nyomvonalát is. Az útrendszer a terület déli határán áthaladó vasútvonalak vonalvezetésével is harmonizál. Az így létrejött úthálózattal felépítése és működése különösebb gondot nem okoz: a forgalom folyamatos. A vasút két oldalán „barna” területek találhatók: a felhagyott ipari létesítmények nyomasztó hangulatot árasztanak. Nagy hiba, hogy az egységes, házgyári technológia következtében a lakónegyed képe sematikus, nélkülöz minden helyi, „soproni” karaktert. A terület legdélebbi szakaszának beépítése nagyobbrészt kertvárosias jellegű. Ettől északra nagy kiterjedésű, folyamatosan átalakuló iparterület található, helyenként zárványszerű lakótömbökkel. A lakóteleptől észak-keletre kisvárosias hangulatú történeti beépítés található, mely viszonylag szervesen kapcsolódik a lakótelephez. Az itt található szolgáltató közművek (gázgyár, villanytelep) fokozatosan elsorvadtak. Az egykori gyárépületek egy részét a felismerhetetlenségig átalakították. A még meglévő történeti jelentőségű ipari épületek, műszaki emlékek megtartásáról és „életbetartásáról” gondoskodni kell. Az épületállomány teljes bontása és a történeti útrendszer feladása súlyos veszélyeket rejt magában. A negyedben több, eltérő karakterű és beépítésű lakóterület, oktatási intézmény is működik. A meglévő építészeti értékek – egységes földszintes és emeletes, historizáló házsorok – a tervezetlen és kontrol nélküli átépítés következtében – fokozatosan elvesztették karakterüket. Észak-nyugati iparterület A terület a négy soproni történeti fertályt – külső Belvárost – határoló második várfalon kívül, attól nyugatra terül el. Lényegében az északi-nyugati "Bécsi elővárost” – Wiener Vorstadt – és a dél-nyugati Újteleki elővárost – Neustift Vorstadt – és az ezekhez kapcsolódó újabb, 19-20. századi beépítéseket foglalja magában. A soproni elővárosok a fontosabb, városból kiinduló országutak két oldalának beépítésével jöttek létre és mai formájukban és terjedelmükkel a 18-19. században épültek ki. Az országutat szegélyező házsorok mögött a 19. században még nagy, összefüggő beépítetlen területek – mezők és szántók – voltak. Ezeket nagyobb részt a 20. században folyamatosan utcákkal kisebb tömbökre osztották --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



és lépésről lépésre beépítették. A város terjeszkedése e területeken a 20. században és napjainkban is folytatódik. A háztömbök között és a beépített területeken túl ma is vannak még beépítetlen területek, ezek a város további fejlesztését teszik lehetővé. Negatív környezeti hatások: • a 19-20. századi kisvárosi és kertvárosi negyedek, szép polgárházak értékvesztése, építészeti arculatának torzulása, • a Bécs és Somfalva felé vezető országút sűrűsödő beépítése, természetes, táj jellegének gyengülése, • a terület tájjellegének részleges feláldozása, • a szélesen elterülő völgyvilág igénytelen épületekkel való beépítése, • széteső, karakter nélküli beépítés, jellegzetes városépítészeti motívumok, rendező elemek nélkül, • beépített területek aránytalan növekedése, a természetes környezet „feltöltődése” épületekkel, a táji környezet visszaszorulása, • a hagyományos területfelhasználás változása, átstrukturálódó területi egységek rekultivációja – különös tekintettel a felhagyott ipari- (Öntöde) és közlekedési területekre, • a felhagyott területek megdöbbentő látványa, a kontrol nélküli pusztulás, területek jövőkép nélkül, • a hagyományos történeti városrészek rendeltetésváltozása, átstrukturálódása. Ajánlások: • a 19-20. századi kisvárosi és kertvárosi negyedek, szép polgárházak listázása, építészeti arculatának megtartása illetve visszaadása, • a Bécs és Somfalva felé vezető országút mentén az építés szigorú szabályozása, a meglévő természeti környezet, táj érvényre juttatása, • a szélesen elterülő völgyvilág beépítésének szigorú szabályozása, a házak további besűrűsödésének megakadályozása, • megfelelő szabályozással karakteres beépítés, jellegzetes városépítészeti motívumok, rendező elemek megteremtése, • beépített területek növekedésének behatárolása, a „széttelepülés”, a természetes környezet épületekkel történő „feltöltődésének”, a táji környezet visszaszorulásának megakadályozása, • a felhagyott ipari- és közlekedési területek – „barna mezők” – tervszerű rekultivációja, természetes képének visszaállítása, a terület új rendeltetésű épületek, épületegyüttesek létesítésével történő, tervszerű „felértékelése”, • a hagyományos történeti városrészek karakterének és hangulatának megőrzése. 2.3.7.7 Patakpartok Ikva A Soproni-hegység fő vízfolyása, az Ikva festői házsorok között kanyarog: a patak a Bécsi útnál lép a történeti város területére és az egykor volt Schönherr malomnál hagyja el a város belterületét. Partján egykor kötélverők, posztósok és kékfestők laktak. A patak két oldalán olyan mesterségek telepedtek meg, melyek --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



nagy mennyiségű vizet igényeltek tevékenységükhöz. A déli házsor épületei között keskeny közök vezettek a patak partjára: a kékfestők például a híres Festő közön keresztül vitték szárítani vásznaikat a városi Festőház padlására. Az Ikva partja máig kedvelt témája a városban élő festőknek, grafikus művészeknek - az Ikva híd boltozott épületpárja hosszú idők óta a város jelképévé vált. A keskeny vízfolyás már több esetben teljesen kiszáradt: máskor a medrében lezúduló hatalmas vízmennyiség súlyos árvizeket okozott. A patakot határoló épületek építéstörténetével eddig részletesebben nem foglalkoztak. Az Ikva partja a 14. századtól kezdve folyamatosan épült be. Jellegzetes motívumai a patak partjára néző festői házsorok és az Ikvát átívelő hidakra épített többszintes lakóépületek. A patakpartra egy helyen (Szentlélek utca) lehet kijutni. A patakot határoló házak állapota siralmas. Az épületek több helyen megcsúsztak, fizikai állapotuk aggodalomra ad okot. Kevés a patakon átvezető híd. A 19. században létesült Nagy-uszoda és a tőle keletre eső, egykori nagyhírű Sport-uszoda a patak fölé magasodó hegyoldal - Uszoda utca házsora - beépítésével egykor Sopron egyik legkarakteresebb építészeti- és kultúrtáját alkották. Fájdalmas módon ebből ma már alig maradt fenn valami. Az Uszoda utca jellegzetes beépítését bontásokkal és új épületek kivitelezésével megzavarták - a hegyoldal monumentalitása ezzel nagyobb részt elveszett. A Nagy-uszoda helyét csupán néhány romos műtárgy és egy-két csonka faóriás jelzi. A patak északi oldalán hosszú sorban jellegtelen házak sorakoznak: különösen bántó az azonos építészeti elemek gépies sorolása. A pataktól délre eső terület terjengős, a hatalmas sport- és kulturális létesítmények tervezetlen képet adnak: a házgyári technológia is benyomult e területre. A lebontott gépjármű ellátó központ kulturált épületsora helyett "tervezetlen" épülethalmaz létesült: a divatos házak hátsó homlokzatai mit sem törődnek az Ikva patak felől feltárulkozó városkép jogos igényeivel. Kiábrándító a Fűzfa sor földszintes házsorának egyhangú, monoton képe. A Patak utcai híd mellé épített második, íves híd nélkülöz minden fajta városképi megfontolást: csupán a közlekedés igényeit szolgálja. E terület rendezése és az itt folyó építés szabályozása halaszthatatlan lenne. Az Ikva patak partjának történeti beépítése Sopron városképének egyedülálló, jellegzetes értéke. Ennek megőrzése és szakszerű helyreállítása nem halasztható tovább. Negatív környezeti hatások: • épületek rossz állapota, • patakmeder elhanyagolt állapota, • patakpartok rossz műszaki állapota, • a patakmeder helyenkénti szemetessége. Ajánlások: • a patakpartokat övező épületek levéltári és helyszíni kutatása és ezek szakszerű értékelése, feldolgozása és dokumentálása (fényképek, egykori tervek, terviratok, korabeli ábrázolások, etc.), • a patak menti telkekre egységes rekonstrukciós koncepció kidolgozása, • a várospolitikai célok elfogadtatása a közgyűléssel és az épületek tulajdonosaival,

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



• a volt Nagy-uszoda területének rehabilitálására beépítési koncepció kidolgozása és elfogadtatása, • a terület értékeinek népszerűsítése kiadványok, cikkek és a városi médiák útján, • patakpartok rossz műszaki állapotának megszüntetése • a patakpartok zöldfelületi színvonalának növelése, • Patakmeder tisztaságának fenntartása: a környékbeliek bevonásával, környezettudatosság szintjének emelésével. Bánfalvi (Rák) patak A Bánfalvi-patak (Rák-patak) keletkezéséről Rozsondai Károly azt írja, hogy "a Soproni-hegység általában vízszegény. Erdei forrása kevés van és ezek sem bővizűek. Ez áll különösen a hegység északi peremén. A Rák patakot az Ikva a Répcébe viszi. A község határa így az Ikva - rendszerrel a Duna folyamterületéhez tartozik. Vízválasztó a Soproni-hegység nyugat-kelet irányú gerince. A Rákpatak a vízválasztó főpontja, az Asztalfő (553,6) alatt az ún. Hidegvölgyben ered. Maga a Hidegvízforrás szép, mély katlanban fakad s a hegység kevésszámú forrásaival összehasonlítva, bővizű és igen jóízű ivóvíz." A patak medrének felmérésével párhuzamosan a patak teljes nyomvonalát végigjártam. Tapasztalataim igen szomorúak voltak. A vízfolyás és környéke mára a felismerhetetlenségig megváltozott. Sem a 18. sem a 19. század sajátos táji jegyei nem ismerhetők fel, de hiába keressük az említett malomépületeket is: ezek szinte kivétel nélkül átépültek, sok közöttük teljesen elpusztult. A patakpartok képét az újonnan épített házak megváltoztatták. A patakot kísérő műtárgyak megjelenése is elszomorító. Lényegében alig maradt védelemre érdemes épület a patak mentén. A part mentén végigjárva az alábbi benyomásokat szereztem. A patak a Brennbergi út laza és rendezetlen házsora mögött éri el a Kárpátimalom együttesét (Erdei malom köz). Itt jelenleg kemping működik. A 19. század végéről származó, hatalmas boltozatos lakóház még áll, hasznosítása kérdéses. A házzal átellenben az 1960-as években az Országos Műemléki Hivatal - Sedlmayr János Ybl-díjas építész és munkatársai - által mintaszerűen helyreállított emeletes malomépület és berendezései évről évre romlanak. Az épületegyüttes hasznosítása méltatlan építészeti értékeihez, karbantartásával évek óta nem törődik senki. Az egyetlen, még meglévő malom-együttes megmentése azonnali intézkedéseket igényel. A továbbiakban a patak a Brennbergi úttal párhuzamosan halad, annak déli oldalán. A patakmedret durva és esetlen vasbeton partfal határolja, felette otromba fém szalagkorláttal. A Kisház utca hagyományosan szép házsora csak részleteiben őrzi már eredeti, hatásos megjelenését. A patak fölé magasodó, fésűs beépítésű házakat "modernizálták" ablakaikat, ajtószerkezeteiket és a tetők héjalását divatos, új anyagokra cserélték. A patak medre elhanyagolt és gondozatlan. Sok helyen törmeléklerakás nyomaival is találkozunk. A Hajnal tér közel felében még nyílt árokban csobog a patak. A patakmeder felett két esetleges, "tervezetlen" híd éktelenkedik, mindkettő méltatlan a térhez és a természeti környezethez is. A patak partja itt is gondozatlan, de legalább füvesített, zöld területen kanyarog, míg el nem tűnik a vasbeton szerkezetű lefedés alatt. E fontos városépítészeti pont kialakítása szegényes és esetleges, méltatlan a tér hangulatához.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Legközelebb az Ady Endre út 150. számú ház előtt bukkan ki a vízfolyás a földből. A városképileg jelentős pont kialakítása itt is tervezetlen. A szegényes csőkorlát szerkezetében és vonalvezetésében is érzéktelen a településkép által támasztott igényekkel szemben. A Malom utca felé vezető hidacska mellett otromba, rozsdásodó csővezeték keresztezi a patak medrét, mely továbbra is elvadult és nélkülöz minden fajta gondozást. Az Ady Endre út és Bánfalvi út új házai hatalmas, aránytalan és rossz formájú "modern" lakóházak sűrű sora - tudomást sem vesznek a telkek végében csordogáló patakocskáról. A partok itt is elvadultak és gondozatlanok. A 8608. hrsz. telken álló, jellegzetes beépítésű, vegyes falazatú épület - feltételezhetően egykori Bruckner-malom - korai historizáló architektúrája nagyobb részt elpusztult, pedig ez a jellegzetes ház még szakszerűen helyreállítható lenne. A Besenyő utcai közúti híd kialakítása szokványos, elhelyezése, formája - korlátja, burkolata - méltatlan a helyszín városképi fontosságához. Itt is nagyon zavaróak a magasan vezetett, fémlemezzel burkolt, rossz állapotú, otromba csövek, melyek a híd mindkét oldalán keresztezik a patak medrét. E fontos városi csomópont kialakítása és megjelenése visszataszítóan rossz. A Dóczy Lajos utca 5. számú házon áll még az egykori Steiner-malom karakteres épülete. Az épület - úgy tűnik - részben lakatlan, gyorsan pusztul. Pedig ennek szép növényi környezetéből is sok megmaradt még. A Steiner-malomtól a város felé haladva egyre gyakrabban találkozunk igénytelen, csúnya gépkocsitároló épületekkel, szedett-vedett garázsok kusza épület szövevényével. Ezek sok helyen teljesen elzárják a látványt a patak irányában (3301/3 hrsz.). Igen kellemetlen, hogy a sorgarázsok a lejtős patakpartra épültek, a szintkülönbségek tovább növelik a kép rendezetlenségét. A patak túloldalán az egykori pompás városi kertészet - Dahner-ház és melléképületei - elhanyagolt, igénytelen lefedésű tetői tűnnek fel a sűrű növényzet közül. A háttért itt már az Erzsébetkert szép fái adják. Igen zavaróak a patakmeder fölött létesült, vasbeton oszlopos, dróthálós kerítések. A Tóth Antal utca szép, historizáló házsorát esetleges tömegű, durván színezett sarokház zárja le. Meglepően elvadult a patak medrét kísérő növényzet az Erzsébetkert vonalában is. Itt is sok a súlyosan sérült, elhanyagolt műtárgy. A Kossuth Lajos utca végében álló, szép téglahíd "megkettőzése" zavaros városképi helyzetet teremtett. Rendezettebbé csupán a vasúti hidak között és az újonnan épített Frankenburg úti csomópontnál válik a kép. A patak utolsó szakaszát nyugatról a háború után felépült többszintes társasházak sora határolja (Frankenburg út 8-20.). Ezeknek az épületeknek építészeti színvonala szerény, csupán a bombázásoktól megkímélt 8. és 20. számú szecessziós és korai modern házak mutatnak fel magasabb építészeti kvalitásokat. Léptékében és megformálásában elhibázott a Fasor utca Frankenburg út találkozásánál épült két sarokház architektúrája. Negatív környezeti hatások: • épületek rossz állapota, • patakmeder elhanyagolt állapota, • patakpartok rossz műszaki állapota, Ajánlások: • a patakpartokat övező épületek levéltári és helyszíni kutatása, a még meglévő városképi és építészeti értékek reális értékelése,

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



• a kutatások feldolgozása és dokumentálása (fényképek, egykori tervek, terviratok, korabeli ábrázolások stb.), • a patak menti telkekre egységes rekonstrukciós koncepció kidolgozása, • a várospolitikai célok elfogadtatása a közgyűléssel és az épületek tulajdonosaival, • a területértékeinek népszerűsítése kiadványok, cikkek és a városi médiák útján, • patakpartok rossz műszaki állapotának megszüntetése, • a patakpartok zöldfelületi színvonalának növelése. 2.3.7.8 Újabb beépítések • Sopron és Ágfalva között • Sopron és Bánfalva tervezetlen „összenövése” • Város „nyomulása” Sopronkőhida felé (Tómalom) • Sopron összeépülése Kópházával • Sopron terjeszkedése Balf felé Negatív környezeti hatások: • a közlekedési utak mentén sűrűsödő beépítés, a természetes táj jellegének gyengülése, • a települések közötti táj beépítése, a táj és beépítés váltakozó ritmusának felszámolása, • a táji jellegek teljes feláldozása, a táj eltakarása nagy léptékű épületekkel, • az értékes és karakteres természetes táj igénytelen épületekkel való beépítése, • széteső, karakter nélküli, végeláthatatlan épületrengeteg, karakteres városépítészeti motívumok, rendező elemek nélkül, • gyenge infrastruktúra, megoldatlan komfortproblémák, • megoldatlan tömegközlekedés, mely indokolatlanul nagy gépkocsiforgalmat gerjeszt az egykori természeti területen. Ajánlások: • a közlekedési utak mentén beépítés szabályozása, a természetes, táji környezet jellegének megtartása, • a települések közötti táj beépítése, a táj és beépítés váltakozó ritmusának tudatos fenntartása, a települések spontán „összenövésének”, a beépítés „határtalan” növekedésének szabályozása, jellegtelen „megaváros” kialakulásának megakadályozása, • a táji jellegek megtartása, nagy tömegű épületek létesítésének szabályozása a táji elemek megtartása érdekében, • törekvés karakteres városépítészeti motívumok, rendező elemek, új „városkapuk” kialakítására, • infrastruktúra, komfortérzet javítása, 21. századi életszínvonal biztosítása, • tömegközlekedés megoldása, az indokolatlanul nagy gépkocsiforgalom megcsendesítése, egyenletessé tétele. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



2.3.7.9 Csatolt falvak, települések Sopronbánfalva Sopronbánfalva Soprontól nyugatra helyezkedik el. A falu felett emelkedő magaslaton őskori földvárakat tártak fel: a Mária Magdolna-templom mellett római villa nyomai kerültek elő a föld mélyéről. Innen indult a Scarbantiát ellátó vízvezeték is. A középkori települést Zoan (Zuan) néven először 1277-ben említik oklevélben. Feltételezzük, hogy kora középkori magja a Mária Magdolna templomtól észak-nyugatra terül el. A 15. századtól Wandorfként ismert, a Bánfalva elnevezéssel a 19. század legelején találkozunk először. A falu beépítésének gerince a Rák-patak völgyét követi (völgyutcás falu). Soros település: Fő utcája, a mai Bánfalvi út a Rák patakkal párhuzamos: további utcái – Ady Endre út, Ágfalvi út – a patak vonalát követik. A falu épületei a mellékvölgyekbe is felkúsznak: központjától délre magasodik a település "koronája", a Kolostorhegy. A Fő utca beépítése fésűs jellegű, a mellékvölgyekben halmazos. A település keleti irányban teljesen összenőtt Sopronnal. Ágfalva Ágfalva Soprontól nyugatra, Sopronbánfalvától északra települt. Első említése – Dogendorf – 1194-ből való. A falu később Dag, Daag és Dak néven szerepel. Agendorfként 1493-tól említik. 1390-ben jutott Sopron birtokába. A 19. században a magyar Ágfalva és a német Agendorf elnevezés egyformán használatos. A település feltételezett kora középkori magját, Dágot éppen az elmúlt évtizedek településtörténeti kutatásai határolták körbe. A nagyjából kör formájú ősi halmazos településmag később leágazó illetve párhuzamos utcás, zárt településszerkezettel egészült ki. A falu része a településtől délre eső lankákra épült Hegy utca, melyet a 18. században alapítottak. E "mérnök-falu" – földmérők és a városi mérnök által megtervezett és kimért, egyenes utcás falu – egykor a bányászok lakhelyeként jött létre. Napjainkban Ágfalva a Sopron felé vezető út mentén, keleti irányban egyre inkább összenő a várossal. Brennbergbánya, Hermes és Új-Hermes Brennbergbánya a szénlelőhelyek közelségében – erdőirtással létrejött szabad területen – jött létre, Soprontól és Sopronbánfalvától dél-keletre. Az erdőben épült völgyi úti falu elnevezése 1800-ig "In sivilis Soproniensis". Laza szerkezetű bányászfalu: fejlődését a szénkitermelés, az újonnan feltárt aknák határozták meg. Az új szénlelőhelyeket utakkal kötötték össze, a bányászházak az utak mellett, soros elrendezéssel vagy halmazos beépítéssel települtek. Területének egy részén külső fejtés is folyt, ez nagyban befolyásolta a mai felszín kialakulását és meghatározta a falukép alakulását is. A község lakossága a bánya bezárása után – 1952 – kicserélődött: ma részben a városból kiszorult szerény helyzetű családok lakják. A kitelepített bányász családok egy része nyugdíjasként ugyancsak visszatelepült a faluba. Új házak csak kisebb számban: az egyes házcsoportok folytatásaként épülnek. Hermes és Új-Hermes újabb települések. A Hermes aknát 1880-ban kezdték mélyíteni. Közelében a mellékvölgyben laza elrendezésben lakóépületek települtek. Az Új-Hermes aknát 1929-ben mélyítették le: a lankás területen, az erdei út mentén 1930 táján több lakásos, fogatolt, emeletes munkásházak épültek, lakótelepszerű elrendezéssel. A házakat folyamatosan lakják, újabbakat azonban nem építenek.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Balf Balf keresztutcás, útelágazás menti falusias jellegű település utcákra merőleges, sűrű telekosztással, eredeti formájában fésűs beépítéssel. Területe már az őskorban lakott volt, a falu határában kőkoribeli telepek nyomaira bukkantak. A településtől délre eső "Sipkolje" nevezetű dombon a késő bronzkorból származó halomsírokat találtak. Balf nyugati területein már az ókorban ismertek voltak a gyógyforrások. A rómaiak felismerték ezeknek az ásványvizek gyógyító hatását. A források vízét farönkbe vájt foglalatban fogták fel: utóbbit betonozással vették körül. A római korban a fürdőtelep élénk forgalmú volt. A forrásoktól északra római lakóház alapjait is feltárták és a Rákos felé vezető kőút egy szakaszát is meglelték. A terület a népvándorlás korában is lakott volt. A falu első említése a 12. század végéről ismert, 1278-ban német neve Wolf, 1354-ben Wolfs. A magyar Balf név hihetőleg utóbbi szó "magyarosításából" ered. A 14. századtól Sopron városa birtokolta e területet: a falu egy részét 1325-ben királyi ajándékként kapják, a fennmaradó településrészt 1342-ben vásárolták hozzá. A falu a mélyületben, plébániatemploma és erős kőfallal körülvett temetője dombháton épült: a templomot már 1396-ban oklevelekben említették. Sopron város a 16. század második felétől fejlesztette a fürdőtelepet: kútjait Bécsből érkező szakemberek szedték rendbe. 1770-ben Sopron városa bővítette és korszerűsítette a fürdőtelepet: e korból származik a fürdő kápolnája is (1773). A község 1782-ben még egyutcás falu, mely a mai evangélikus templomtól a r. k. templom felé vezető útig illetve a fertő utcáig terjed. A 19. század második felében észak irányában még mindig ez a település határvonala: dél felé beépül a Bozi u. és Óhegy utca közötti keskeny, hosszú tömb. Az evangélikus templommal szemben a terület még ekkor is beépítetlen. A 19. század során folyamatosan építkeztek a fürdő területén (fürdőház, vendégház, mészárszék). A második világháború után a fürdőtelepet elhanyagolták: az épületek nagyobb részét lebontották és középmagas szállót és ehhez tartozó csarnokokat emeltek. A kitelepítések során a teljes lakosság kicserélődik. Az újonnan érkező telepesek a száműzött németektől eltérő mezőgazdasági kultúrát hoznak magukkal: az egykori lakóépületeket lelakják, elhanyagolják, a szőlőket nem művelik. A gazdasági melléképületek nagyobb része elpusztul. Megfelelő szakmai irányítás híján a település történeti épületei igen eltérő módon, alacsony építészeti színvonalon cserélődnek ki. A települést lágy vonalú, lankás dombok veszik körül, a domboldalakon szőlőtelepítésekkel. A háttérben a Fertő képe is megjelenik. A községet máig a r. k. templom képe koronázza ("településkorona"). A korábbi beépítések lágyan belesimultak a környező tájba. Az újabb házak durván belevágnak a megszokott sziluettbe: teljes mértékben hiányzik az épített és természetes környezet közötti “átmeneti” zóna. Negatív környezeti hatások: • a történeti beépítés jellegének feladása, • a történeti értékű épületek lebontása, színvonal nélküli átalakítása, • a táji jellegek teljes feláldozása, • az értékes és karakteres természetes táj igénytelen épületekkel való beépítése,

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



• fejlesztések széteső, karakter nélküli beépítése, karakteres városépítészeti motívumok, rendező elemek nélkül, • gyenge infrastruktúra, megoldatlan komfortproblémák, • megoldatlan tömegközlekedés, mely indokolatlanul nagy gépkocsiforgalmat gerjeszt az egykori természeti területen. Ajánlások: • a történeti településszerkezet és beépítés jellegének fenntartása (Sopronbánfalva) a még meglévő városépítészeti és építészeti értékek felmérésével, listázásával és helyi műemléki védelmével, • a karakteres történeti értékű épületek megtartása, vagy azonos karakterű és építészeti színvonal új épületekkel való pótlása, • a környező táj jellegének – pl. Fertő látképének – megőrzése, további érvényesülésének biztosítása a településképben, • természetes környezet és a beépített részek közötti harmonikus átmenet biztosítása, • a természetes táj „túlépítésének”, igénytelen épületekkel való beépítésének városépítészeti szabályozással történő megakadályozása, • karakter új beépítések, erőteljes, de a történeti karaktert tiszteletben tartó városépítészeti motívumok megteremtése, rendező elemek kialakítása, • infrastruktúra javítása, 21. századi komfort biztosítása a korábban falusias jellegű területeken is, • tömegközlekedés biztosítása (Új-Hermes) illetve javítása, az indokolatlanul nagy gépkocsiforgalom megcsendesítése, otthonos lakóutcák létesítése. A fenti ajánlásokat a munkában résztvevő további szakágak ajánlásaival kiegészítve, azokkal összhangban kell érvényesíteni. Intézkedési sor: indikátorok A fenti hiányosságok megoldásához az alábbi intézkedések megtétele szükséges: • el kell készíteni Sopron természeti értékeinek és építészeti örökségének teljes leltárát; • értékük szerint sorba kell rendezni a feltárt és megismert értékeket, • az értékek listázása után azok közzétételével Sopron vezetői, építész szakemberei és a város polgárai körében ki kell alakítani egyfajta reális és biztos „soproni értéktudatot”, • a számba vett értékek és a fenti ajánlások figyelembevételével el kell készíteni a város egyes területeinek részletes helyi építési szabályzatát (HÉSZ), • a helyi építési szabályzatot az önkormányzatnak el kell fogadni: annak szövegét a város honlapján és a forgalmasabb helyeken kapható füzetekben közre kell adni, • az értéklista alapján javaslatot kell készíteni a természeti környezet és a városkép megóvására, • a helyi építészeti örökség megőrzésre érdemes területek – helyi területi védelem – illetve kiemelkedő jelentőségű emlékek – helyi egyedi védelem – megőrzését önkormányzati rendeletben kell szavatolni, --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



• a városkép és a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos rendeletet ötévente felül kell vizsgálni és az újonnan keletkezett értékekkel ki kell egészíteni – „nyitott védelem”, • biztosítani kell a folyamatok szakmai, hatósági és civil ellenőrzését – „monitoring”, • a természetes környezet és az épített örökség változásait a fenti szempontok szerint folyamatosan figyelemmel kell kísérni, • a részletes szabályozási terveket és a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) három-ötévente felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell azokat.

Sopron 2009. október 15.

………………………….. Andrássy István

………………………….. Dr. Berki Imre

………………………….. Dr. Bidló András

………………………….. Bolodár-Varga Bernadett

………………………….. Dr. Czupy Imre

………………………….. Elekné Fodor Veronika

………………………….. Dr. Gribovszki Zoltán

………………………….. Hámori Gábor

………………………….. Kosztka László

………………………….. Pintérné Nagy Edit

………………………….. Sági Éva

………………………….. Szabó Katalin

………………………….. Varga Gábor

………………………….. Dr. Vig Péter

………………………….. Vincze Mária

………………………….. Dr. Winkler Gábor

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010 – 2015 II. Helyzetértékelés és problémakataszter


II. Helyzetértékelés és problémakataszter 1 A jelen állapot összehasonlítása az 1999/2000. évi állapottal és az előző környezetvédelmi program megvalósulásának értékelése 1.1 A jelen környezeti állapot összehasonlítása az 1999/2000. évi állapottal -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

1. A jelen állapot összehasonlítása az 1999/2000. évi állapottal és az előző környezetvédelmi program megvalósulásának értékelése 1.1 A jelen környezeti állapot összehasonlítása az 1999/2000. évi állapottal Szabó Katalin

1.1.1 Az előző környezetvédelmi program értékelése A Programot az IMSYS KFT. készítette, melyben a helyzetfeltárás után egy hatáselemzés eredményeként rövid- közép- és hosszútávú programokat dolgoztak ki. A dokumentum felépítése az alábbi volt: Az első rész Bevezetés, általános adatok

Tisztázza a program tér-és időbeli lehatárolhatóságát, a készítés alapelveit. Környezeti elemek állapota

Általános állapotelemzést ad a környezeti tényezőkről, úgymint levegő, víz, talaj és föld, élővilág, emberi egészség, épített környezet. A környezetre ható közvetlen tényezők

Ez a rész tartalmazza a lehatároláshoz tartozó tényezőket: levegőszennyezés, vízhasználat és szennyvízkibocsátás, hulladékok helyzete, zaj-rezgés, természet és tájhasználat, energiagazdálkodás és környezetbiztonság. Környezetre ható tevékenységek

Ez a rész tárja fel azokat a humán tevékenységeket, melyek hatást gyakorolnak a környezetre, ilyenek: ipar, mezőgazdaság, turizmus, kommunális létesítmények, szolgáltatások (távhő, villamosenergia stb.), környezetirányítási és szabályozási gyakorlat az önkormányzatnál, társadalmi szervezetek és intézmények. Összefoglalás

A fenti tényezők elemzésének összefoglalása, az értékelés módszertanának kibontásával kezdődik. A környezeti tényezők, és a környezetet befolyásoló tényezők hatásainak azonosítása alapján kiértékelésre kerülnek a hatások. Az eredményekből készítettek egy kockázatelemzést, abból egy kockázati mátrixot ami rövid formában összegzi az eredményeket. Második rész: a környezeti elemek és tényezők értékelése Környezeti tényezők és hatásaik

Bemutatja a környezeti elemeket és a kapcsolható hatásokat: levegő, vizek, vízhasználat, szennyvízkibocsátás, föld és talaj, élővilág, táj, környezetegészségügy, hulladékgazdálkodás, környezeti zaj és rezgés, energiafelhasználás, ipar, mezőgazdaság, közlekedés, turizmus, idegenforgalom, kommunális létesítmények, szolgáltatások, környezetvédelmi irányítás és szabályozás az önkormányzatnál. Kockázatértékelés, kockázati mátrix

Ebben a részben a feldolgozott adatok alapján elkészítettek az alkotók egy SWOT analízist. Hatásterületértékelés

A módszertan alapján elkészült hatásterületi lebontás táblázatait taglalja. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Összefoglaló értékelés

Ez az összefoglaló értékelés adja a következő szerkezeti rész alapját; ennek alapján fogalmazódik meg a program. Harmadik rész: a Program A program céljainak és a célokhoz tartozó stratégiák megfogalmazása.

15 témában 34 célt fogalmaz meg, és ehhez 173 stratégiát rendel. A témakörök és a megjelölt célok illetve a megvalósulásuk Levegőtisztaság védelem

1. cél: a városi levegőminőség javítása és folyamatos figyelése. A város több pontján légszennyezettségi adatokat rögzítő állomások működnek. A levegőminőség javítása hosszú távú folyamat. A város forgalomszervezéssel, útjavítással igyekszik javítani a levegőminőség állapotát. Vizek és vízhasználat

2. cél: A várost ellátó ivóvízrendszer minőségi és hozambeli védelme Az élővizek minőségének védelme. Mintavételezések történnek, hosszú távú folyamat melynek eredményei később lesznek láthatóak. Föld, talaj

3. cél: Talajminőségi információs adatbázis kialakítása, a meglevő adatok alapján, a termőföld védelme, talajromlás megakadályozása. Forráshiány miatt sajnos eddig nem valósulhatott meg. Élővilág, táj

4. cél: A természetvédelmileg, illetve zöldfelületi rendszer szempontjából fontos és védendő objektumok védettségének megalapozása és fenntartása. A városi zöldfelületek helyes kezelése, a hagyományos gyümölcsfajták, sövények, mezsgyék megőrzése. Folyamatban van, civil szervezetek együttműködésével. 5. cél: A rekultiválatlan anyagnyerő helyek, illegális hulladéklerakók feltárása és rekultiválása. Illegális hulladéklerakók felszámolása, hulladékkommandó segítségével, illetve lakossági bejelentések alapján folyamatos. Környezet egészségügy

6. cél: A soproni lakosság környezet – egészségügyi adatbázisának létrehozása, tudatformálás. Forrás- és kapacitáshiány miatt eddig még nem valósult meg. Hulladékgazdálkodás

7. cél: A települési szilárd hulladék mennyiségének csökkentése, példaként a polgármesteri hivatalban hulladékcsökkentési, és szelektív hulladékgyűjtési program kidolgozása. A polgármesteri hivatalban sikeresen bevezetett EMAS környezetirányítási program keretében, sikeresen kiépülő folyamat. 8. cél: Regionális hulladéklerakó építése, mert a meglevő csak 2015-ig tudja fogadni a hulladékot. Folyamatban levő Európai Uniós pályázat segítségével igyekeznek megvalósítani. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



9. cél: A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése Folyamatban van, a lakosság nagy része fogékony a kezdeményezésekre. 10. cél: Az illegális hulladéklerakók felszámolása. Folyamatos tevékenység, a SHKV végzi. Környezeti zaj és rezgés

11. cél: A zaj és rezgésvédelmi követelmények fokozott érvényre juttatása. A városi szabályozási tervben rögzített, direktívák és határértékek alapján kerül érvényre. 12. cél: Zajterheltségi szempontok alapján fokozottan védett, illetve csendes övezetek kijelölése. Még nem jelöltek ki ilyen övezetet. 13. cél: Közlekedési eredetű zajok és rezgések csökkentése. Forgalomszervezés, útjavítás által igyekeznek javítani a kialakult helyzeten de a sűrű belvárosi beépítettség mellett ez egy nehezen megvalósítható cél. A terhelés csökkentése folyamatosan történik, de a program célkitűzéseivel, és jelenlegi megvalósíthatósági lehetőségei mellett ez a célkitűzés nehezen teljesíthető. 14. cél: Vasúti eredetű zajok és rezgések csökkentése. A sűrű városi belterületi beépítettség miatt, nehezen kezelhető probléma. 15. cél: Üzemi, és szórakozásból eredő zajok csökkentése. Az üzemi zajok csökkentése folyamatos megvalósulás, zajvédő sávok kijelölésével, az É-Ny-i ipartelep áttelepülése által lassan valósul meg. Energiafelhasználás

16. cél: Önkormányzati energiaigények csökkentése. Az EMAS környezetirányítási rendszer bevezetése által megvalósuló cél. 17. cél: Közterületek világításához szükséges energiaigények csökkentése. A város területén a közvilágításhoz szükségez izzók energiatakarékosra való cseréje folyamatos. 18. cél: Távfűtő rendszerek korszerűsítése, új területek, fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba. A korszerűsítés folyamatos; új kazánok működésbe állítása megtörtént a távhőszolgáltatónál, a rossz szigetelésű panellakások hőszigetelésével, és az egyéni (lakásonkénti) mérőórák beépítésével, folyamatosan javul a város távhő rendszerének korszerűsítése. 19. cél: Energiatakarékossági projektek finanszírozásának megjelenítése a költségvetés tervezése során. A „panel-program” által folyamatosan megvalósuló célkitűzés, a megvalósulás nagyban függ a városi önkormányzat költségvetésében kiszabott kerettől. 20. cél: A szén részarányának mérséklése az energiafogyasztásban. A távhő szolgáltatás és a gázfűtés terjedésével csökken a szén felhasználása a városi háztartásokban. 21. cél: A hulladéklerakóban keletkező depóniagáz áramtermelésre történő hasznosítása. Ez a célkitűzés megvalósult, a hulladéklerakó depóniájában keletkező gázból 2 darab gázmotor segítségével áramot termelnek. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



22. cél: A Soproni városi szennyvíztisztítóban keletkező iszap energetikai célokra történő hasznosítása. Az új Győri úti telepen gázmotorok működésbe állításával megvalósult a kitűzött cél. 23. cél: A megújuló energiaforrások használatának elterjesztését lehetővé tevő megoldások ösztönzése. Nem valósult meg, továbbra is célként megfogalmazható pont. Környezetbiztonság Ipar, szolgáltatások

24. cél: A levegőszennyezettség csökkentése, pontos kép kialakítása a kibocsátókról, az adatok kezelése, és rendszerezése az önkormányzati kontroll lehetőségének megteremtése. Az adatok rendszerezése még folyamatban van. Az önkormányzat nem tudja befolyásolni a légszennyező tevékenységeket. 25. cél: A veszélyes hulladék keletkezési helyéről és mennyiségéről való pontos kép kialakítása, a környezetvédelmi felügyelőségtől kért adatok alapján. A Hulladékgazdálkodási törvényben rögzítettek alapján történik az adatkérés, az adatokat sajnos még nem dolgozták fel. 26. cél: Pontos kép kialakítása a 33/2000 (III. 17) Korm. rendelet szerinti kockázatos anyagok elhelyezéséről, adatlapok évi összesítése alapján az aktuális cselekvési programok kialakítása. Nem valósult meg, további célként tekinthető. Mezőgazdaság

27. cél: A mezőgazdasági termelésben felhasznált anyagok, illetve képződött termények és a környezetre veszélyes hulladékok, melléktermékek nyilvántartása, megfelelő elhelyezése, mennyiségük csökkentése. Nem valósult meg. Közlekedés

28. cél: A város központi területeinek tehermentesítését tartalmazó intézkedések kidolgozása a közlekedés káros levegőszennyezési- és zaj hatásainak csökkentése érdekében. Az elkerülő út kiépítése, valamint a forgalom haladását könnyítő körforgalmak kiépítésével a cél teljesítése folyamatban van. (Lásd még az 044. oldalon.) Kommunális szolgáltatások

29. cél: A meglévő csapadék csatornahálózat elavult, nem megfelelő állagú részeinek rekonstrukciója. A csapadékvíz elvezető hálózat fejlesztése, az ellátatlan területeken a hálózat kiépítése. Az egyesített rendszerű csatornák szétválasztása. A szennyvíz és csapadékvíz elvezetése folyamatban levő projekt. 30. cél: A szennyvízkezelő hálózat állapotának javítása. A meglevő és későbbiekben kiépítendő szennyvízcsatornákra való 100%-os rákötöttség elérése. A vízbázisokon és a védőterületeken 100%-os csatornázottság kialakítása. Folyamatban van.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



31. cél: A szennyvíztisztítók korszerűsítése, a szükséges kapacitás bővítésének megvalósítása, az előírt működési paraméterek biztosítása. A Győri úti telep átadásával a cél megvalósult. Környezeti nevelés, tudatformálás

32. cél: Minden lehetséges módon és eszközzel elősegíteni a környezeti nevelést és tudatformálást. Folyamatos és sikeres iskolai programok keretében a tudatformálás folyamatos. Környezetvédelem irányítása és szabályozása az önkormányzatnál

33. cél: Az önkormányzatnál a környezetvédelem operatív irányításának vezetői szintre történő emelése, a környezetvédelmi apparátusnak és információs rendszernek megteremtése, megerősítése. Eddig még sajnos nem történt meg. 34. cél: Az önkormányzati környezetvédelmi programban megfogalmazott célok és stratégiák megvalósításához szükséges eszközök és pénzügyi fedezet időarányos biztosításához elégséges források feltárása, javaslatok kidolgozása az éves költségvetés összeállításánál figyelembe veendő tételek költségvetésbe állításához. 1.1.2 Az előző környezetvédelmi program és megvalósulásának összefoglaló értékelése A programról elmondható, hogy a megjelölt célok tekintetében nagyon óvatosan jártak el a program készítői. Csak olyan célokat tűztek ki, amelyek megvalósíthatók, vagy el lehet indítani projektet (ez főleg a hosszú távú programoknál lényeges, mint pl.: a csatornázás és szennyvízkezelési program). Nagyon sikeresen megvalósult program elem a szelektív hulladékgyűjtés ösztönzése, mind az iskolákban, mind a városban. A kihelyezett szeletív hulladékgyűjtő edényeket hamar használatba vette a lakosság, és ezt nagyban elősegítette a gyermekek iskolai tudatformálása. Szintén sikeres programnak könyvelhetik el az energiafelhasználás csökkentését, a távfűtő rendszereket modernizálták, olyan kazánberendezéseket használva, ami nemcsak fűtésre, hanem villamos energia termelésére is alkalmasak (kogenerációs kazánok), a rossz hőszigetelésű panellakásokban folyamatban van a nyílászárók cseréje, a külső szigetelési program, valamint a lakásonként szabályozható fűtés megvalósítása (termosztátokkal, és egyéni mérőórákkal). Ez nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági előnyökkel is járó program. A fennmaradó programok nagy része hosszú távú, ezért még nem tekinthető befejezettnek.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


II. Helyzetértékelés és problémakataszter 2 Értékelés 2.1 Az értékelés módszere -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2. Értékelés Varga Gábor

2.1 Az értékelés módszere Az értékelés során Sopron várost egy olyan nyílt rendszernek tekintettük, amelynek az a feladata, hogy jó életminőséget szolgáltasson az itt élők és az itt tartózkodók számára. Az életminőségnek egyik nagyon fontos eleme a testi, lelki és szellemi egészséget és harmóniát adó „ideális környezet”. Az ideális környezettől való eltérést „környezeti gondnak” tekintettük és neveztük el, amelynek megpróbáltuk feltárni az „okait”. Az okokat a rendszer működési hibáiként fogtuk fel. A hibák (a környezeti gondok okai) rendszerint „környezeti hatások” formájában jelentkeznek, amelyek közvetlenül vagy közvetetten a „hatásviselőkre” irányulnak (II-1. táblázat). II-1. táblázat: A hatásviselők.

Röv. Hatásviselők EM ember ÖK ökoszisztéma TÁ táj ÉL élővilág és zöldfelület TG talaj és geológiai képződmények VF felszíni vizek VA felszín alatti vizek LE levegő EA emberi alkotások GA gazdaság AR város arculata Az ideális környezet, mint célállapot elvileg e munka során meghatározható lett volna, azonban az információ hiány és a jelen munka keretei ezt nem tették lehetővé, ezért kialakításának egyes részleteit „áttoltuk” a javasolt intézkedések körébe. 2.1.1 A munkamódszer A szakterületekre felosztott munkát egy 14 főből álló csoport végezte. A szakterületek felelősei önállóan gyűjtötték össze a város környezeti állapotát befolyásoló tényezőket (a környezeti gondok okait, vagyis a rendszer működési hibáit), amelyeket egy kollektív alkotó technika alkalmazásával a szakértők és civil szervezetek (alkotó közösség) közösen ok-okozati kapcsolatba rendeztek (lásd 2.3. bekezdés 167. oldal). A hatások súlyosságát az alkotó közösség tagjai először egyénileg értékelték kockázati (Leopold)-mátrix használatával. A kockázati mátrix oszlopainak fejlécében a hatásviselők szerepelnek, a sorok fejlécében a hatások, a kereszteződésben pedig a szakértők által adott súlyszámok, amik egyrészt a hatás erősségét, másrészt a hatásviselőre irányultságát is mutatják. A súlyszámot egy négy jegyből álló jelsorozat adta. A jelsorozat egyes jelei a hatás becsült dimenzióit, vagyis a súlyosságát, a kiterjedését, az időtartamát és a bekövetkezési valószínűségét adják meg egy nem lineáris ötös skálán (1, 2, 4, 6, 9) (II-2. táblázat. 163. oldal).

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


II. Helyzetértékelés és problémakataszter 2 Értékelés 2.2 Következtetések -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A környezeti hatások oksági láncolata a valóságban egyrészt rendkívül bonyolult, másrészt a hatások száma nagy. Áttekinthetőségük érdekében a hatásokat a környezeti gondok (II-7. táblázat) szerint csoportosítottuk. Az egyéni értékelések súlyszámait hatásonként átlagoltuk oly módon, hogy az „ember”-re irányuló hatást kétszeresen vettük figyelembe. Így létrejött egy átlagos, négy karakterből álló súlyszám. Végül a négy számjegy átlagolásával egyetlen számjegyből álló, az ok súlyosságára utaló jelet kaptunk, vagyis a súlyosságot egy 1, 2, 4, 6 és 9 számsorozattal jellemzett skálához rendeltük. Ugyanezt a skálát rendeltük az intézkedések sürgősségéhez is (leírását lásd lejjebb) (II-2. táblázat). II-2. táblázat: Az okok súlyosságához és az intézkedések sürgősségéhez rendelt skála.

Súlyosság/ Sürgősség 9 6 4 2 1

Az ok súlyossága

Az intézkedés sürgőssége

legsúlyosabb azonnali intézkedést kíván nagyon súlyos minél korábbi intézkedést igényel súlyos a közeljövőben igényel intézkedést kevésbé súlyos lehetőség szerint igényel intézkedést legkevésbé súlyos, vagy külső figyelemmel kísérendő oka van Az így előállt egyszerűsített kockázati mátrix ismételten az alkotó közösség (szakértők és civil szervezetek) elé került, ahol a közösség a hatások összességét áttekintve felülbírálta az egyéni döntéseket és kialakította a hatások súlyossága szerinti végleges sorrendet a fent említett nem lineáris ötös skála használatával. A hatásokat a környezeti gondok sorrendjében a II-9. táblázat, a II-10. táblázat pedig a súlyosságuk sorrendjében mutatja be. A legsúlyosabbnak („9”) ítélt tényezők (a rendszer működési hibái) a számba vett 277 tényezőnek a 19%-át adja (II-3. táblázat utolsó sora). Ez az arány megfelel a Pareto-elvnek (80-20 szabálynak), amely szerint a problémák 80%-át a hibák 20%-a okozza. Az elvnek való megfelelés miatt is feltételezhető, hogy a legsúlyosabbnak ítélt 52 ok (tényező, hiba) orvoslása nagymértékben elősegíti a gondok többségének megszüntetését (amennyiben időközben új hibák nem keletkeznek). Ezt követően az alkotó közösség tagjai a jobb minőségű környezet elérésére „fő célokat”, ezen belül „célokat” tűztek ki, a célok eléréséhez „intézkedéseket” rendeltek. Egy-egy intézkedés egy vagy több hiba kijavítására irányulhat. Az intézkedés „fontosságát” a hozzá tartozó hibák közül a legnagyobb súlyú hiba adja meg. (Az intézkedéseket és a vonatkozó okokat a III.2.1 fejezet [240. oldal] és a 0 fejezet [240]. oldal) alatt soroljuk fel.) Fentiekből következik, hogy a legsúlyosabb tényezők (hibák) megszüntetése a legsürgősebb feladat, ugyanakkor az nem vezethető le, hogy a többi hibát nem kellene orvosolni. 2.2 Következtetések 2.2.1 Melyek a legsúlyosabb környezeti gondok Sopronban? A válaszhoz a gondokat táblázatba foglaltuk (II-3. táblázat), ahol megadjuk a gondokhoz tartozó okok (működési hibák) súlyosságának gyakoriságát. A jobb áttekinthetőség érdekében az összetartozó gondokat összevontuk, amit a II-4. táblázat mutat be. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



II-3. táblázat: Az okok súlyosságának gyakorisága környezeti gondok szerint.

Ssz Gondok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

A lakosság életminősége nem kielégítő Nem megfelelő a környezeti nevelés Nem megfelelő a lakosság környezettudatossága A talajok környezeti terhelése növekszik Az ökológiailag fenntartható ivóvízgazdálkodás veszélyben van A vízelvezetés hiányosságai kárt okozhatnak Árvízveszély fenyeget A felszíni vizek és a források tisztasága, természetessége, a patakok nyomvonalainak és partjainak rendezettsége nem kielégítő A talajvíz szennyeződhet A levegő minősége nem megfelelő A bioaktív felület csökken A zöldfelület jóléti szolgáltatásai nem kielégítők A zöldfelületek jóléti és klímajavító hatását csökkenti a természetességük romlása A tájképnek és a városképnek alacsony a színvonala A gépjármű forgalom jelentős környezeti terhet okoz Mozgásszegény a lakosság, romlanak a közösségi kapcsolataik Zaj és rezgés terheli a környezetet Éjszakai és nappali fényszennyezés pazarolja a fosszilis energiát és veszélyezteti az állatokat Az energiagazdálkodás nem kellően racionális A hulladékgazdálkodási rendszer hiányos ∑ %

Súlyosság gyakorisága „6”

„4”

„2”

4 2 5 1

4 2 1 5

8 1

4

12

5

3

1

1

1 1

2 2

3 4

1

3

4

11

2

1

21

2 5 2 5

1 4

2

2

4 5 3 3

9 15 6 11

2

5

6

6

2

21

5

2

9

5

4

25

15

20

8

2

5

8

2

4

4

1

3

1

1

5

1 1

3 3

2 1

52 19

84 30

87 31

33 12

6 5 278 100

1

„1”

∑

„9”

5 2 2

20 10 8 25

1

6 6 8

1 1

45 15

2

22 8

11

A Pareto-elv értelmében elsősorban a legsúlyosabb 52 okra kell a figyelmet összpontosítani. Megállapítható, hogy Sopronban a közlekedés okozza (II-4. táblázat „9”-es oszlopa) a legtöbb (20) „legsúlyosabb” hatást. A második legsúlyosabb gond csoport a vizek és környezettudatosság 8 és 7 „legsúlyosabb” hatással. A táblázat szerint a táj és városkép, a zöldfelületek és az életminőség sorrendben 5, 4 és 4 „legsúlyosabb” gonddal küzd. Nyilvánvaló, hogy a hibák száma alapján nem lehet egyértelműen eldönteni a gondok sorrendjét. Például ezzel a módszerrel viszonylag kis jelentőségűnek tűnnek a város táji és városképi hibái, azonban közvetetten, mint városi bevételt befolyásoló turisztikai vonzerő, valamint a helyiek identitástudat és közérzetét alakító tényező szempontjából a hatása jelentős. Különösen szembeötlő, hogy bár az I. kötetben bizonyítást nyert, hogy Sopron levegőminősége legalább két szempont szerint nem megfelelő, sőt rossz, ennek ellenére a táblázatban a levegővel kapcsolatban „csak” 1 „legsúlyosabb” hatás jelenik meg. Ennek oka az, hogy a levegő minőségét befolyásoló okok többsége a közlekedés, az energia és a zöldfelület területén jelentkezik. Említést érdemel az is, hogy a környezettudatosság a harmadik helyen szerepel, azonban a vizsgálat kimutatta, hogy a környezeti gondok többségét a környezettudatosság alacsony színvonala okozza. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



II-4. táblázat: Az okok súlyosságának gyakorisága környezeti gondcsoportok szerint.

52

84

87

33

8

1 4 5 20

∑

kevésbé súlyos

12 21 5 13 9 10 4 3 1

5 4 4 7 5

1 1

4 3 5 13 5 11 2 28 4 6 3

súlyos

4 7 1

8

∑

legkevésbé súlyos

„9”

nagyon súlyos

Életminőség (1) Környezettudatosság (2,3) Talaj (4) Víz (5,6,7,8,9) Levegő (10) Zöldfelület (11+12+13) Táj és városkép (14) Közlekedés (15+16) Zaj (17) Energia (18,19) Hulladék

Súlyosság gyakorisága „6” „4” „2” „1”

legsúlyosab b

Gondcsoportok (zárójelben a gond sorszáma)

4

1

7 2 4 3 4

2

1

2

1

20 18 25 50 15 38 25 60 11 11

5 22

278

2.2.2 Melyek a legfontosabb intézkedések a hibák orvoslására? A környezet állapotának javítására célokat állapítottunk meg, amelyek fő célokban csoportosulnak (II-5. táblázat). A célok eléréséhez intézkedések tartoznak. Az intézkedés céljának elérését a hozzájuk rendelt indikátorokkal lehet ellenőrizni. II-5. táblázat: A környezet állapotának javítására kitűzött fő célok.

Ssz. Fő célok 1 A lakosság életminőségének javítása. 2 A környezeti nevelés színvonalának emelése. 3 A lakosság környezettudatossága színvonalának emelése. 4 A talajok környezeti terhelésének megelőzése. 5 Az ökológiailag fenntartható és gazdaságos ivóvíz-gazdálkodás elősegítése. 6 A vízelvezetés hiányosságainak kiküszöbölése. 7 Az árvízveszély mérséklése. 8 A felszíni vizek és a források tisztaságának, természetességének, a patakok nyomvonalainak és partjai rendezettségének elősegítése. 9 A talajvíz szennyeződésének megelőzése 10 A levegő minőségének javítása és a szennyezés megelőzése. 11 A bioaktív felület növelése. 12 A zöldfelület jóléti szolgáltatásainak megőrzése és bővítése. 13 A zöldfelületek természetességének javítása jóléti és klímajavító hatásuk növelése. 14 A tájkép és a városkép megőrzése és színvonalának emelése. 15 A gépjármű forgalom miatti környezeti teher mérséklése és megelőzése. 16 A lakosság gyalogos mobilitásának és társas kapcsolatainak javítása. 17 Zaj- és rezgésterhelés mérséklése és megelőzése. 18 Az éjszakai és nappali fényszennyezés mérséklése. 19 Az energiagazdálkodás racionalizálása. 20 A hulladékgazdálkodás korszerűsítése.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Mint azt fent már jeleztük, egy intézkedés egy vagy több hiba kijavítására irányulhat. Az intézkedés „fontosságát” a hozzá tartozó hibák közül a legnagyobb súlyú hiba adja meg. A hibák kijavítása összesen 170 intézkedést igényelt, ennek több mint egyharmada (69) „azonnali”, másik egyharmada (56) „minél korábbi”, egyötöde (34) a „közlejövőben” igényel intézkedést (II-6. táblázat). Az egyes célok elérésére javasolt intézkedések száma nincs szoros összefüggésben az orvosolni kívánt környezeti gonddal, mivel némely esetben egyetlen intézkedés is kellő hatékonyságú lehet. Az is előfordulhat, hogy az intézkedés közvetett hatású, ezért nem az orvosolni kívánt fő céloknál található (pl. a levegőminőséget javító intézkedések többsége a „közlekedés” és az „energia” területén található). Az intézkedések többsége egymagában is végrehajtható, mások logikailag egymást követően hajtandók végre. II-6. táblázat: Az intézkedések száma fontosságuk szerint.

Figyelemmel kísérendő

„1”

Lehetőség szerint igényel intézkedést

„2”

A közeljövőben igényel intézkedést

∑

„4”

Minél korábbi intézkedést igényel

Életminőség (1) Környezettudatosság (2+3) Talajok (4) Vizek (5+6+7+8+9) Levegő (10) Zöldfelület (11+12+13) Táj- városkép (14) Közlekedés (15+16) Zaj (17) Energia (18+19) Hulladék (20)

„6”

Azonnali intézkedést kíván

Fő célok csoportjai (zárójelben a fő cél száma)

„9”

Intézkedések száma

8 16 4 6 0 3 2 23 0 5

2 0 2 8 0 13 0 21 6 3

6 0 5 7 1 3 1 5 5 0

2 0 0 1 0 0 0 1 1 0

0 0 0 3 0 1 0 0 0 0

18 16 11 25 1 20 3 50 12 8

2

1

1

1

1

6

69

56

34

6

5

170

Az okok (hibák) mindegyikére a jelen munka nem talált megoldást, 30 ok, vagyis minden kilencedik hiba megoldatlan. Vagy azért, mert nem környezeti jellegű probléma (pl. szociális, kulturális, morális stb.), vagy azért, mert városi szinten nem oldható meg (pl. a levegő háttérszennyezettsége), vagy mert a technika mai állása szerint nem oldható meg (pl. kommunális hulladékgyűjtés zajhatása). A III.2.3 fejezet (336. oldal) alatti lista a megoldás nélküli okokat tartalmazza. (Az intézkedéseket és a vonatkozó okokat a III.2.1 fejezet [240. oldal] és a III.2.2 fejezet [289. oldal]) alatt soroljuk fel.) 2.2.3 Az intézkedések végrehajtásának ütemezése, költsége és forrásai Az egyes intézkedésekhez a megoldandó gondok súlyához illeszkedő fontossági sorrendet állapítottunk meg (lásd fent). Ennél részletesebb időbeli ütemezést nem adunk, mivel a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy azt erőforráshiány miatt a végrehajtó rendszerint nem tudja időben teljesíteni. Az intézkedések között vannak olyanok, amelyek jelentős költséggel, mások viszont a Polgármesteri Hivatal saját erőforrásaink felhasználásával valósulhatnak --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


II. Helyzetértékelés és problémakataszter 2 Értékelés 2.3 Környezeti gondok és kiváltó okaik -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

meg. Az intézkedésekhez rendelt várható költségek csak nagyságrendi irányszámok, azokat végrehajtás előtt ellenőrizni kell. A szóba jöhető forrásokat is megjelöltük, de ezt is csak iránymutatás jelleggel, mivel a Program végrehajtása alatt a körülmények jelentősen változhatnak és más finanszírozási lehetőségek is elképzelhetők. 2.3 Környezeti gondok és kiváltó okaik A környezeti gondok okai (II-7. táblázat) a kedvezőtlen környezeti hatások (a rendszer működési hibái) formájában jelentkeznek. II-7. táblázat: Környezeti gondok.

Jel 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Környezeti gondok A lakosság életminősége nem kielégítő Nem megfelelő a környezeti nevelés Nem megfelelő a lakosság környezettudatossága A talajok környezeti terhelése növekszik Az ökológiailag fenntartható ivóvízgazdálkodás veszélyben van A vízelvezetés hiányosságai kárt okozhatnak Árvízveszély fenyeget A felszíni vizek és a források tisztasága, természetessége, a patakok nyomvonalainak és partjainak rendezettsége nem kielégítő A talajvíz szennyeződhet A levegő minősége nem megfelelő A bioaktív felület csökken A zöldfelület jóléti szolgáltatásai nem kielégítők A zöldfelületek jóléti és klímajavító hatását csökkenti a természetességük romlása A tájképnek és a városképnek alacsony a színvonala A gépjármű forgalom jelentős környezeti terhet okoz Mozgásszegény a lakosság, romlanak a közösségi kapcsolataik Zaj és rezgés terheli a környezetet Éjszakai és nappali fényszennyezés pazarolja a fosszilis energiát és veszélyezteti az állatokat Az energiagazdálkodás nem kellően racionális A hulladékgazdálkodási rendszer hiányos

Az alkotó közösség által logikai sorrendbe rendezett környezeti gondok okait mutatják be az alább következő ábrák. Jelmagyarázat: tényező csoport

gond

tényező itt nem kezelhető tényező utalás egy másik gondra

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



5.4 alternatív víznyerési lehetőség szabályozatlansága 5.2 a külterületek ivóvízellátásnak szabályozása megoldatlan

5.1 az ivóvíz messziről idevezetésének megfontolatlansága

5.5 vízbázisokon a védelem nem teljes kielégítetlen vízigények

ivóvíz mennyisége és minősége

vízbázisok szennyeződése

késedelmes végrehajtás

5.6 Somfalvi vízbázis védhetetlensége (szükség esetén megszüntetés 15 éven belül), a Hegykői és további vízbázis bekapcsolása

5.3 pazarló felhasználás

9 talajvíz szennyeződése

5 Ivóvízgazdálkodás

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


II. Helyzetértékelés és problémakataszter 2 Értékelés 2.3 Környezeti gondok és kiváltó okaik ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------megbízható működés igénye

jogkövetés hiánya

8.18 belsőségek vízelvezetése néhol megoldatlan

8.19 Balf tisztított szennyvizének kezelése a Fertő-tóban 8.16 a közösségi csapadék- és szennyvízcsatorna hálózat nincs mindenütt szétválasztva

jogkövetés hiánya

helytelen szennyvízkezelés

8.17 csapadék- és szennyvízcsatorna az ingatlanokon nincs szétválasztva 8.15 szennyvíz elvezetési koncepció végrehajtatlansága 8.21 Sopron területe a felszíni vizek tekintetében fokozottan érzékeny terület 8.20 szabadtéri fürdővizek szennyeződhetnek 8.14 Ibolya tó rendeltetése tisztázandó 8.13 balfi savanyúkút védelme megoldatlan

monitoringrendszer megoldatlan takarítás elhanyagolása 3 környezettudatosság hiánya

8.12 nincs aktualizált forráskataszter

felszíni vizek, források tisztaságának, természetességének, rendezettségének hiánya és környezetük elhanyagoltsága 9.1 szennyvíz elvezetési koncepció végrehajtatlansága

8.11 a külső városrészben a csapadékelvezető árkok szemetesek

9.2 egyedi szennyvízelhelyezés szabályozatlansága

8.10 a gázkazánok a csapadék savasodásához hozzájárulnak

9.3 szennyezők belevezetése magánkutakba

8.9 minőség-ellenőrzés Sopronban megoldatlan

8.7 a nyomvonalak és partok nem természetszerűek, Rák és Ikva belterületen nem környezet-harmonikusan rendezett

8.8 felszíni vizeink szennyező forrásai feltáratlanok 8.4 tudatos mederszennyezés

9.4 magánkutak szennyezéséről nincs információ

talajvíz szennyezése

8.6 burkolt, lefedett mederszakaszok 8.5 a patakmeder önkényes megváltoztatása a környező lakók által 8.3 patakpartok rossz műszaki állapota

patakmedrek nyomvonalai, partjai és rendezettsége

8.2 patakmedrek elhanyagolt állapota 8.1 az Ikva partján a környező épületek rossz állapota

9.5 önkényes, engedély nélküli kútmélyítés, hőszivattyú

lakosság tájékozatlansága

9.6 közcsatornára rákötés kötelezettségének hiánya

szabályozatlanság

9.7 Sopron nitrátérzékeny terület 9.8 hulladéklerakó csurgalékvize 9.9 a hulladéklerakó kommunális szennyvize 4 talajszennyezés

8 Felszíni vizek 9 Talajvíz szennyeződése --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


II. Helyzetértékelés és problémakataszter 2 Értékelés 2.3 Környezeti gondok és kiváltó okaik ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------14.25 falfirkák megléte, szaporodása városszerte, rongálások 14.23 Várkerületen üzletek „tervezetlen”, ízléstelen kitáblázása 14.24 város-sziluett, a kilátási pontok, térfalak gyenge védelme

18 fényszennyezés szabályozatlansága 18 fényszennyezés szabályozatlansága

az éjszakai égbolt és tájkép elfedése látványának hiánya csillagászati megfigyelés zavarása

a műemlékekhez méltatlan szakszerűtlen, szegényes épülethasználat

14.22 Várkerületen magas igényeket kielégítő kereskedelem hiánya

zárt burkolatok

14.21 épületek vizesedése 14.20 épületek belső tereinek felaprózódása,gondozatlan, elhanyagolt kapualjak, udvarok

14.19 éjszakai tájképromlás

Várkerületen az üzletek „alulhasználtsága”

kedvezőtlen szociális összetétel

14.5 napkollektorok, napelemek nem átgondolt elhelyezése 14.2 kábelfektetések miatt a nyomvonalak sokáig láthatók a burkolaton 14.4 gáztüzelés fémkéményei és a homlokzati égéstermék kivezetők

a Várkerület elzárja a Belváros látványát energetikai és távközlési infrastruktúra gondatlan elhelyezése

14.14 kedvezőtlen tértagolás

14.3 távhőtermelés vezetékei és kéményei

a Várkerület egységes közlekedő felületének indokolatlan tagolása

14.6 szélerőművek 14.1 sok légvezeték rátelepült más hálózatokkal

14.16 Győri és Szt. Mihályi városrészben eltérő adottságú és állapotú gazdaházak

14.13 Újteleki, Szt. Mihály rossz állapotú gazdaházak, nagyméretű, 19. századi bérházak, hézagtelkek és új beépítések keveréke

táj- és városkép alacsony színvonala

14.18 Nyugati városrészben kontrol nélküli pusztulás, területek jövőkép nélkül. 14.17 a Lackner-f. elépített, kibontásra váró külső várfalak

a Várkerület és a Belváros közötti funkcionális és városképi kapcsolat széttöredezése

kedvezőtlen tömegarányok jelentőséget és rendeltetését vesztett épületállomány

14.12 Várkerületen túlzott méretű beépítések

14.7 karakteres városépítészeti motívumok, rendező elemek, rekonstrukciós koncepció hiánya

14.15 az Ikva menti terület értékeinek népszerűtlensége

14.13 Újteleki bántó tömegű ipari épület (volt Ruhagyár lapos tetős tömbje),

14.12 Várkerületen a második világháború utáni meggondolatlan bontások 14.8 az Ikva patak menti telkekre vonatkozó egységes rekonstrukciós koncepció hiánya

14.15 Újteleki városrészben egykori borospincék kihasználatlan, hatalmas rendszere 14.15 Újteleki városrészben a szőlőművelés visszaesésével jelentőséget és rendeltetését vesztett épületállomány, gondozatlan kertek

14.9 a történeti értékű épületek lebontása, színvonal nélküli átalakítása (Balf, Bánfalva, Brennberg) a történeti beépítés és a táji jelleg feláldozása

13 zöldfelületek természetessége nem kielégítő

14.10 az értékes és karakteres természetes táj (igénytelen épületekkel való) beépítése 14.11 a „városkapukban” a táj- és városkép elfedése épületekkel és reklámokkal a „városkapukban”

a hagyományos történeti városrészek rendeltetésváltozása, átstrukturálódása hagyományos területfelhasználás változása alacsony építészeti színvonal

14 Táj- és városkép --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



II-8. táblázat: A környezet állapotát befolyásoló hatások súlyszámának becslésére használt skála.

Hatásviselő

Súlyossága halált okozó, súlyos egészségromlás

ember

környezet

környezet

4 környezet

ember környezet

nagy létszámú (1000-es) népességcsoport 4 több háztömbnyi, szakaszosan vonalas

károsodás immunitást csökkentő, 2 teljesítményt rontó

környezet

kis létszámú (100-as) 2 népességcsoport

enyhe károsodás 1

9

folyamatos, vagy naponta ismétlődő

évente összesen 6 városrész, lakótelep, 6 több hónap, vagy súlyos károsodás, ökohetente ismétlődő több városrészre vonalalógiai határérték túllépés san kiterjedő átmeneti egészségromlás

ember

kellemetlen átmeneti károsodás

Jelsorozat példa

9

>95%

Fennálló, vagy nagyon valószínű

9999

népességcsoportok (10000-es)

tartós egészségromlás 6

Valószínűsége

teljes népesség

9 megsemmisülés, vissza- 9 fordíthatatlan károsoközigazgatási teljes dás, jogszabálysértés, terület (vagy azon is túl) határérték túllépés

ember

ember

A hatás (ok, hiba) dimenziói Kiterjedése Időtartama

háztömb 1

néhány személy (<100) telek

6 67-95% Valószínű

6666

évente összesen 4 több hét, vagy havonta ismétlődő

4 34-66% Lehetséges

4444

évente összesen 2 több nap, vagy szezonálisan ismétlődő

2

6-33%

Esetleges

2222

évente összesen több óra

1

<5 %

Nem valószínű

1111

1

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


II. Helyzetértékelés és problémakataszter 2 Értékelés 2.4 A hatások (okok) a környezeti gondok sorrendjében -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2.4 A hatások (okok) a környezeti gondok sorrendjében

ember

ökoszisztéma

táj

élővilág

talaj és geológiai képz.

felszíni vizek

felszín alatti vizek

levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata

II-9. táblázat: A környezeti hatások (okok) a környezeti gondok sorrendjében.

EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

1.1 a széleskörű elfogadottságon alapuló városfejlődési jövőkép és a jövőkép tartamos védhetőségének hiánya; 1.2 vegyszermaradványos és egészségtelen élelmiszereket fogyasztanak az emberek; 1.3 a dohányzók, a mértéktelen alkoholfogyasztók, a tudatmódosító szerekkel élők körében egészségromlás és ez miatt magasak a közösségi kiadások; 1.4 rongálódik a közvagyon és ennek következtében magasak a közösségi kiadások; 1.5 gondatlan a közterületi munkavégzés és ennek következtében magasak a közösségi kiadások; 1.6 a fogyasztás pazarló és feléli a környezeti erőforrásokat; 1.7 a fogyasztás során magas a hulladékképződés; 1.8 állati ürülék kerül a közterületekre, ami fertőzésveszélyt okoz; 1.9 az óvodák és játszóterek környékén a gyermekek egészségre veszélyes növényekről nincs vagy hiányos az illetékesek ismerete; 1.10 egyes térségekben (Bánfalva) nem tisztázott a természetes radioaktivitás fiziológiai hatása; 1.11 egyes térségekben nem tisztázott az elektroszmog (elektromos vezetékek, nagy teljesítményű elektromos

Átlag

1 A lakosság életminősége nem kielégítő, amelynek okai:

Súlyosság

Azonosító

Környezeti gondok és okaik

9

6999 6996 6999 6999 6996 6999 6999 6999 6999 6696 6999 6996

6

6666 6666

6

4664 6666

4

2664 2664

2 9 4

4222 4442 4212 4212 2222 6999 4999 6666 9666 6699 6699 6696 9999 9999 9966 4666 4667 6666 6666 2466 2466 2444 4664 1224 2996 4664

4

4446 4446

2

2242 2242

4

4491 4491

4

2291 2291

1161

6966

2664 2664 2664 2664 2664 2664 2664 2664 2664

4664

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

és műsorszóró berendezések) fiziológiai hatása; 1.12 a vasút katasztrófa kockázata nem kellően ismert, mert felülvizsgálatlan a GySEV veszélyes anyagszállításával kapcsolatos koncepciója; 1.13 térség jód és fluorid mennyiségére vonatkozó felmérés elavult; 1.14 illegális ipari tevékenység miatti környezeti kockázat; 1.15 közillemhelyek hiánya vagy alacsony színvonalú működtetése; 1.16 gondatlan közterületi szemetelés; 1.17 nem kellően ismertek a környezeti hatások és a lakosság egészségi állapota közti összefüggések; 1.18 nem ismertek a környezeti adatok vagy rendezetlenek, felhasználatlanok; 1.19 alacsony a szelektíven gyűjtött hulladék aránya; 1.20 fertőzésveszély a hulladéklerakó telepen;

Átlag

1 A lakosság életminősége nem kielégítő, amelynek okai:

Súlyosság

Azonosító


2

6211 6211

4 4

2226 4264 4264

6 4

4499 4499 4224 4224

9

6999 6999

9 6 2

6999 6999 6994 6994 4141 4111

4411 2226 4264 4264 4264 4264 4264 4264

4264 4499 4224 6999

6999 6999 6999 6999 6999 6999 6999 6994 4192

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


6 6 1 1

6496 6496 1112 1112

EM ÖK 4994 4994 1112 1112

6666 6666 1112 1112

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

9199 9199 1112 1112

6199 6199 1112 1112

4166 4166 1112 1112

4266 4266 1112 1112

4266 4266 1112 1112

4266 4266 1112 1112

9199 9199 1112 1112

város arculata

gazdaság

emberi alkotások

levegő


felszíni vizek


élővilág

táj

ember

Átlag

2 Nem megfelelő a környezeti nevelés, amelynek okai: 2.1 a szülők szociális helyzete; 2.2 a szülők alacsony iskolázottsága; 2.3 a szülők alacsony életszínvonala; 2.4 a szülők ismerethiánya; 2.5 a rossz szülői példakép (pazarló, környezet- és önrontó életvitel); 2.6 a bölcsődékben és az óvodákban az életkori sajátosságok; 2.7 az alapfokú oktatási-nevelési intézményekben a pénzforrás hiánya; 2.8 hiányos a tantervi szabályozás; 2.9 példakép és motiváció hiány az oktatási-nevelési intézményben; 2.10 ismerethiány az oktatási-nevelési intézmény személyzete körében;

Súlyosság

Azonosító


ökoszisztéma


GA AR 9199 9199 1112 1112

2199 2199 1112 1112

1 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 4 4464 4464 4464 4464 4464 4464 4464 4464 4464 4464 4464 4464 9 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 2199 9 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

ember

Átlag

Súlyosság

Azonosító

3 Nem megfelelő a lakosság környezettudatossága, amelynek okai: 3.1 a tájékoztatás hiánya; 3.2 az ismeretek hiánya; 3.3 a civil szervezeteknek alacsony a hatékonysága a pénzügyi lehetőségeik miatt; 3.4 a civil szervezeteknek alacsony a hatékonysága az érdektelenségük miatt; 3.5 a civil szervezeteknek alacsony a hatékonysága a lakosság általános kulturális helyzete miatt; 3.6 az értékesítési akciók (leértékelések) környezettudatosságot deformáló erős hatása; 3.7 a csomagolóipar érdekeit szolgáló reklámok környezettudatosságot deformáló erős hatása; 3.8 a reklámok erősen deformálják a környezettudatosságot a profitorientáltság miatt, az ellenőrzés, a fenntarthatóságra ösztönzés, valamint a hatékony felvilágosítás hiányosságai miatt;

város arculata

táj

EM ÖK


gazdaság

ökoszisztéma


GA AR

9 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 1 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 9 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 1 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 6 6499 6499 6499 6499 6499 6499 6499 6499 6499 6499 6499 6499 9 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499

9 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

Átlag

4 A talajok környezeti terhelése növekszik, amelynek okai: 4.1 belterületen a beépítési igény növekedése, külterületen az olcsóbb és kockázatmentesebb zöldmezős beruházás miatt csökken a termőterület és vele a zöldfelület; 4.2 a művelés felhagyása és a "kertesítés" következtében csökken a megművelt terület; 4.3 a növekvő beépítés és az utak, árkok lefedése miatt a talajok elzáródnak; 4.4 a talajok elvíztelenednek az árkok építése, a fokozódó vízelvezetés, a vizes élőhelyek megszüntetése és az idejétmúlt csapadékvízelvezetési koncepció miatt; 4.5 eróziós kár keletkezik beépített területen a vízelvezetés megoldatlansága, az idejétmúlt csapadékelvezetési koncepció, a fedetlen talajfelszín és az építési tevékenyég miatt; 4.6 eróziós kár keletkezik a nem megfelelő művelés miatt a mezőgazdasági területeken; 4.7 eróziós kár keletkezik erdős területeken a nem zárt állományok, a tarvágás, a megoldatlan vízelvezetés és visszatartás és a védekezés hiánya miatt; 4.8 eróziós kár keletkezik havária jellegű jelentős csapadék eseménykor; 4.9 a talajok tömörödnek lakott területen a folyamatos terhelés és a gépjárműközlekedés, mezőgazdasági és erdei területeken a helytelen gazdálkodás miatt; 4.10 romlik a talajszerkezet: mezőgazdasági területeken a helytelen művelés, belterületeken a földalatti vezetékfek-

Súlyosság

Azonosító


9 9699

9699

9666

4 4464

4466

2442

4 4464

4464

2 2241

2221 2292

6 6294

6294

4 4464

4264

2464

6 4296

6299

2294

1622 4426 4426 4426 2426

4424 2222 2222

4 4424 4426

4 4444

6466 4444

4 6444 6444

4466 6444

1111

4244 6446

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

4 A talajok környezeti terhelése növekszik, amelynek okai: tetés talajkeverő hatása miatt; 4.11 savanyodnak a talajok légköri ülepedés, szervesanyag elhordás és nem megfelelő műtrágyázás hatására; 4 4.12 növekszik a talajok nehézfémtartalma a közlekedés, ipari létesítmények és diffúz szennyezés miatt; 2 4.13 a talajokat olaj szennyezi benzinkutak, korábbi laktanyák és ipari létesítmények környezetében; 4 4.14 a talajokat sóval szennyezik a közlekedés miatti téli sózás során (vö. 10.2, 11.3, 15.16); 6 4.15 a csekély tevékenységű bányák (gneisz) rekultiválatlanok 2 4.16 rekultiválatlanok a földtani feltárások (részben korábbi bányák); 1 4.17 a mélyművelésű brennbergi bányát szakszerűtlenül zárták le; 4 4.18 szakszerűtlen rekultiváció; 2 4.19 szennyeződik a talaj a használaton kívüli, felszámolatlan ipari létesítmények (rozsdaövezetek) miatt; 6 4.20 gondatlan a háztáji kemikáliafelhasználás; 4 4.21 műveletlen, elhanyagolt mezőgazdasági fertőző gócok miatt növényvédőszer többletfelhasználás jelentkezik; 4 4.22 a hulladékártalmatlanítás során a lerakással szennyeződhet a talaj; 1 4.23 a hulladékártalmatlanítás során kiszóródással szennyeződhet a talaj; 6 4.24 rekultiválatlan hulladéklerakó; 4 4.25 illegális hulladéklerakás; 2

Átlag

Súlyosság

Azonosító


2466

2466 2466

2242

2221 1244

4194

4194

6666 4666 2242 1244 1121 4464 1296 2142

9666 9666 4666 4666 6666 6669 2141 1141 4244 2222 2141 1121 1121 1221 1111 6444 6446 6446 4222 4294 6444 6446 1111 4164

4199 4444 4464

4199 2444 2444 2444 6464 2444

4444 4464

6446 2444 2444 6464 2444

1111

1111

1992 1229 1116

1992 1229 1116

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

Átlag

5 Az ökológiailag fenntartható ivóvízgazdálkodás veszélyben van, amelynek okai: 5.1 szennyeződés veszélye áll fent a vízbázisokon a nem teljes védelem késedelmes végrehajtása miatt; 5.2 a Somfalvi vízbázis nehezen védhető (megszüntetés szükség esetén 15 éven belül), a Hegykői és további vízbázis bekapcsolása; 5.3 pazarló a felhasználás; 5.4 a messziről idevezetett ivóvíz szükségességének megfontolatlansága; 5.5 az alternatív víznyerési lehetőség szabályozatlansága; 5.6 a külterületek ivóvízellátásnak szabályozatlansága;

Súlyosság

Azonosító


9 6999 6999

6 6666 6666 9 6999 4696 9 9699 1 1121 4 1262 1292

6999 6999

9999

9699

9699 1111

9666 1121 2222

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

Átlag

6 A vízelvezetés hiányosságai kárt okozhatnak, amelynek okai: 6.1 a csapadékvízelvezetési koncepció idejétmúlt; 6.2 a felszíni lefolyás és hordalék visszatartása a vízgyűjtőn szabályozatlan; 6.3 egyes beépített területeken szabályozatlan a vízelvezetés, hiányos a műszaki ellenőrzés; 6.4 a csapadékvízelvezető rendszer kezelése szabályozatlanság miatt összehangolatlan; 6.5 a csapadékelvezető csatorna hiánya miatt a járdára vezetett csapadékvíz épületállagromlást és forgalmi veszélyt okoz; 6.6 a vízelvezető árkok gondozatlanok (vö. 8.11);

Súlyosság

Azonosító


6 6666

4999 9446 6466

9 9699

9699 9699

4 4224

4224

6 6696

6696

6666

1222

4469 1229 6999 2222

4 4244 4242 4 2446

6446 6446 6669 6666

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

Átlag

7 Árvízveszély fenyeget, amelynek okai: 7.1 gátszakadás veszélye a görbehalmi tározó rossz zsilipje következtében; 7.2 a lefedett patakszakasz(ok) (vö. 8.6); 7.3 a Rák patakon a Nika vendéglőtől a Frankenburg útig terjedő mederszakasz elhanyagolt (vö. 8.2); 7.4 az Ikván a vasúti híd és Bella L. út közötti mederszakaszon a rendezési tervét nem hajtották végre (természetszerű mederkialakításra lenne igény) (vö. 8.2); 7.5 az Ikva-tározó hiánya; 7.6 az Ikva belvárosi szakaszán a romos épületek (vö. 8.1); 7.7 a Rák patak fenékküszöbének rendezetlensége; 7.8 a Liget patak rendezetlensége;

Súlyosság

Azonosító


9 9699 9699 2 1241 1211

9999 1292

6 6492 6691

6292 2294

4 6 4 4 4

4492 6644 4464 4424 4446

6691 6624 6664 2412 2426

4442 4446

1292 9624 6664 1262 4444 4424 4444 4446

2294 6666 4444 4444

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

4 4 4 9

Átlag

8 A felszíni vizek és a források tisztasága, természetessége, a patakok nyomvonalainak és partjainak rendezettsége nem kielégítő, 8.1 az Ikva partján a környező épületek rossz állapotban vannak (vö. 7.6); 8.2 a patakmedrek elhanyagoltak (vö. 7.3, 7.4); 8.3 a patakpartoknak rossz a műszaki állapota; 8.4 helyenként tudatos mederszennyezés folyik; 8.5 a környező lakók önkényesen megváltoztatják a patakmedret; 8.6 a mederszakaszok burkoltak, helyenként lefedettek (vö. 7.2); 8.7 a patakmedrek nyomvonalai és partjai nem természetszerűek, Rák és Ikva belterületen nem környezetharmonikusan rendezett; 8.8 a szennyező forrásaik részben feltáratlanok; 8.9 minőség-ellenőrzésük Sopronban megoldatlan; 8.10 a gázkazánok a csapadék savasodásához hozzájárulnak; 8.11 a külső városrészben a csapadékelvezető árkok szemetesek (vö. 6.6); 8.12 nincs aktualizált forráskataszter és monitoringrendszer; 8.13 a balfi savanyúkút védelme megoldatlan; 8.14 az Ibolya-tó rendeltetése tisztázandó; 8.15 a szennyvíz elvezetési koncepciót nem hajtották végre; 8.16 a közösségi csapadék- és szennyvízcsatorna hálózat nincs mindenütt szétválasztva; 8.17 az ingatlanokon a csapadék- és szennyvízcsatorna nincs

Súlyosság

Azonosító


2466 4464 2494 9669

2466 4464 2494 9669

2466 4464 2494 9669

9 9699

9699

9499

6 6499

6499

6499

9 9699 4 4644 2 2224 1214

9699 9696 4644

9669

4 2642 4644 2944

2962 2962

4 4 6 2 6

2244 4444 4222 4494 4496 1221 1221 6466

2244

6 4669 2649 4 4644

6699

6696 4644 4642 4444

9699

2962 2262 2222 2244 1699

2244 6492 1421

6466 6446 6669 6666 4644

6446

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

Átlag

8 A felszíni vizek és a források tisztasága, természetessége, a patakok nyomvonalainak és partjainak rendezettsége nem kielégítő, szétválasztva; 8.18 a belsőségek vízelvezetése néhol megoldatlan; 8.19 megbízható működés hiányában Balf tisztított szennyvizének kezelése a Fertő-tóban szennyezést okozhat; 8.20 a szabadtéri fürdővizek szennyeződésének lehetősége fennáll; 8.21 Sopron területe a felszíni vizek szempontjából fokozottan érzékeny terület;

Súlyosság

Azonosító


1 1121 4 6421

1121 6421

6421

4 4444 4444 4 4444

4444 4444 4444

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

Átlag

9 A talajvíz szennyeződhet, amelynek okai: 9.1 a szennyvíz elvezetési koncepciót nem hajtották végre; 9.2 szabályozatlan az egyedi szennyvízelhelyezés; 9.3 a magán kutakba szennyező anyagokat vezetnek be, vagy helyeznek el benne; 9.4 a magán kutak szennyezéséről nincs információ; 9.5 a lakosság tájékozatlansága miatt előfordulnak önkényes, engedély nélküli kútmélyítések, hőszivattyú szerelvény-elhelyezések; 9.6 nem kötelező a közcsatornára rákötni; 9.7 Sopron nitrátérzékeny terület; 9.8 hulladéklerakó csurgalékvize; 9.9 hulladéklerakó kommunális szennyvize;

Súlyosság

Azonosító


6 4669 2499 1 2111

6299 4999 4666 6666 2111 2111 2111

4 4492 4 6292

4292

2 1 6 6 6

4222 1111 1121 6666 6199 1199 1199

4222 1121 6666 6666 6199 1199

6446

4462 6292

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

Átlag

Súlyosság

Azonosító

10 A levegő minősége nem megfelelő, amelynek okai: 10.1 nincs a városnak elfogadott energiakoncepciója; 9 10.2 a közlekedés miatti téli sózás (vö. 4.14, 11.3, 15.16); 6 10.3 a burkolatok szennyezése (építés utáni és közbeni hulladékok) és takarítatlanság miatti porszennyezés; 6 10.4 az egyedi fűtésű lakások növekvő száma; 2 10.5 az ellenőrizetlen hulladékégetésből származó kibocsátás; 4 10.6 az avarégetés; 2 10.7 az allergén hatású természetes anyagok (műveletlen, elhanyagolt mezőgazdasági területek); 6 10.8 a pollenkoncentrációt nem mérik; 4 10.9 a regionális háttérszennyezés; 4 10.10 a magas villamos energia termelési volumen miatti légszennyezés; 6 10.11 a nagyfeszültségű elektromos légvezetékek légszennyezése; 2 10.12 a hőtermelők, földgáz, PB-kazánok, olaj, biomassza, kőszénfelhasználók kibocsátása, technológiai és fűtési célú hő előállítás kis (lakosság) és nagy (vállalkozások, intézmények) volumenben egyaránt; 4 10.13 a gázvezeték rendszerből távozó szénhidrogén (üvegházhatású); 2 10.14 a hulladékártalmatlanítás lerakással; 4 10.15 a hulladékszállítás ártalmatlanítás érdekében; 6

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

6996 6666 4666

város arculata

ökoszisztéma

EM


gazdaság

ember


GA

AR

9999 9666 9666 4666 4666 6666

9999 4662 6669

4966 2412 4664 1222 1221

9966 2442 4644 4442

4446

4649 4449 4644 4644 1962 2946 1961

4949

6966 2422 4664 2222

1961 1961 1961 1961 2966 1961 1961 1961

4994 2694 2994

6994

2621 2921 1241

1421

1661 1461 1961

2961

1261 1161 1291 2199 1999

2196

1261 1199 1999

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

Átlag

11 A bioaktív felület csökken, amelynek okai: 11.1 a peremkerületek beépülnek (vö. 15.10); 11.2 kicsi a szabad földfelület az utcafák alatt; 11.3 a téli sózás súlyosan károsítja a fákat (vö. 4.14, 10.2, 15.16); 11.4 a légszennyezés egyes fafajokat súlyosan károsít; 11.5 a klímaváltozás miatt új kártevők jelentkeztek; 11.6 a közlekedés okozta rezgés és taposás miatti talajtömörödés károsítja a gyökérzetet;

Súlyosság

Azonosító


6 4699 4699 4 4264 2266

4494 9294

4999 2242

6 6666 4666 6 4466 1 1121

9666 9666 4666 4666 6666 4466 1121

4 4264

4264

6669

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

Átlag

12 A zöldfelület jóléti szolgáltatásai nem kielégítők, amelynek okai: 12.1 nincs állapotváltozást monitorozó rendszer és zöldterületi ingatlankataszter; 12.2 a zöldfelületeket többen kezelik, de tevékenységük öszszehangolatlan; 12.3 nincs zöldterületvédelmi helyi szabályzat; 12.4 zöldfelületi szempontból szabályozatlan az utcakép; 12.5 az erdő szemetes a hulladékgyűjtők és/vagy hulladékmegtartásra figyelmeztető jelzések hiánya miatt; 12.6 a játszóterek egy része szabvány szerint nincs felújítva; 12.7 egyes korosztályoknak nincs játszótere; 12.8 a zöldfelületi és erdei bútorzat felújítása gyakran elmarad; 12.9 turistaútvonalak nem megfelelő színvonalúak (vö. 16.7); 12.10 kevés a rekreációs terület; 12.11 a rekreációs területek „közlekedési szigetként” környezetileg terheltek;

Súlyosság

Azonosító


9 9996 4 2466 6 4494 2 2242 4 4646 4646 6 6464 6464 4 1494 1494

9996

2466 2242

4494

4494 2222 2242

4444

4464 1494

4 1264 1264 6 4466 4466 9 9699 6699 4 4446 4446

9996

1264 6666 4466 9699 9699 4444

2469

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

Átlag

13 A zöldfelületek jóléti és klímajavító hatását csökkenti a természetességük romlása, amelynek okai: 13.1 egyes természeti értékek még nincsenek védelem alatt; 13.2 a zöldfelületek területi eloszlása kiegyensúlyozatlan; 13.3 a zöldfolyosók szakaszosak; 13.4 a hulladéklerakók elpusztítják és mérgezik az élőhelyeket; 13.5 a közlekedési pályák szétdarabolják az élőhelyeket (Dudlesz erdőn át tervezett M85 út nyomvonala közösségi felülvizsgálatának hiánya); 13.6 a közművezetékek térfoglalása és a védőtávolságok szabályozatlansága a fák életterét korlátozza (vö. 14.1); 13.7 a nem természetszerű gazdálkodás és a klímaváltozás következtében rossz az erdők egészségi állapota; 13.8 szabályozatlanság és környezettudatosság hiánya miatt a turizmus rongálja a természeti környezetet; 13.9 a hegyi kerékpározás és motoros túrázás szabályozatlanság és ellenőrzés hiánya miatt rongálja a természeti környezetet; 13.10 a gondatlan közműtervezés és kivitelezés rongálja a természeti környezetet; 13.11 az indokolatlanul elvezetett csapadékvíz a talajok víztelenedéséhez vezet; 13.12 a szúnyogírtas nem környezetkímélő; 13.13 az állatok a fertőző hulladéktól megbetegedhetnek, elpusztulhatnak; 13.14 az állatok táplálkozási szokásai a hulladékok hatására

Súlyosság

Azonosító


6 9192 9 6999 6999 6 4694 4694

9192 6499 2466

6 4199

4199

9 9699

9699

6 4466

4466

6 6696

6696 6696

2 2222

2222

4 6246

6244 4246

4 6224

6224

4 4692 1 1211

4692 4692 4692 4692 1211

2 2122 1 1121

2122 1121

6969 2664

2222

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

Átlag

13 A zöldfelületek jóléti és klímajavító hatását csökkenti a természetességük romlása, amelynek okai: megváltozhatnak; 13.15 az éjszakai fényszennyezés megzavarja a rovarok szaporodóképességét és tájékozódását; 13.16 a nappali fényszennyezés, a visszatükrözött fény megzavarja a madarak tájékozódását és ütközés miatt elpusztulnak; 13.17 a nappali fényszennyezés, a lineárisan polarizált tükrözött fény megzavarja a rovarok tájékozódását, elpusztulnak; 13.18 a szigeteletlen légkábelek miatt a madarakat áramütés érheti és elpusztulhatnak; 13.19 a zaj miatt a madárdal torzulhat; 13.20 a zaj és a fényszennyezés miatt a vad és a házi állatok stressz állapota kerülnek, életritmusuk megváltozik; 13.21 az élőhelyeket szétvágó utaknál nem elegendő a zöldátjáró;

Súlyosság

Azonosító


4 1629 1529

1529

4 9122

9122

2 6122

6122

2 4241 2 1262

4241 1262

2 2222

2222

4 2644

2666 4466

1911 1911

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

Átlag

14 A tájképnek és a városképnek alacsony a színvonala, amelynek okai: 14.1 sok a légvezeték rátelepült más hálózatokkal (vö. 13.6); 14.2 a kábelfektetések miatt a nyomvonalak sokáig láthatók a burkolaton; 14.3 zavarók a távhőtermelés vezetékei és kéményei; 14.4 zavarók a gáztüzelés fémkéményei és a homlokzati égéstermék kivezetők; 14.5 a napkollektorokat, napelemeket gondatlanul helyezik el; 14.6 a szélerőművek erősen figyelemelterelők; 14.7 nincs egységes rekonstrukciós koncepció, nincsenek karakteres városépítészeti motívumok, rendező elemek; 14.8 nincs egységes rekonstrukciós koncepció az Ikva patak menti telkekre; 14.9 a történeti értékű épületeket lebontják, vagy színvonal nélkül átalakítják (Balf, Bánfalva, Brennberg); 14.10 az értékes és karakteres természetes tájat a hagyományos terület-felhasználás változása miatt alacsony építészeti színvonalú, igénytelen épületekkel beépítik; 14.11 a „városkapukban” a táj- és városképet épületekkel és reklámokkal elfedik; 14.12 a Várkerületen a túlzott méretű beépítések és korábbi meggondolatlan bontások miatt kedvezőtlen térarányok jöttek létre; 14.13 az Újteleki, Szt. Mihály városrész rossz állapotú gazdaházak, nagyméretű, 19. századi bérházak, hézagtelkek és új beépítések keveréke; 14.14 a Várkerület elzárja a Belváros látványát, a Várkerület és

Súlyosság

Azonosító


6 4699

4699

4699

1 1121 4 4492

1121 4492

1121 4492

4 4492 4 4492 2 2242 1262

4492 4492 1221 4462 1111

4492 4492

9 9699

9699

6999 9699

6 4664

4664

4664

9 9699

9299

9999 6499

9 9699

9699

6666 9699

2 1262

1262

1262

4 4294

4294

4492 4294

2 1121 1 1121

1121 1121

2222 1121 1121

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

Átlag

14 A tájképnek és a városképnek alacsony a színvonala, amelynek okai: a Belváros között a funkcionális és városképi kapcsolat széttöredezett, a Várkerület egységes közlekedő felületének indokolatlan a tagolása; 14.15 sok a jelentőséget és rendeltetését vesztett épületállomány (az Ikva menti terület értékei népszerűtlenek, Újteleki utcában az egykori a szőlészeti épületállomány és a borospincék nagy rendszere kihasználatlan); 14.16 a Győri és a Szt. Mihály dombi városrészben eltérő adottságú és állapotú gazdaházak; 14.17 a Lackner-féle külső várfalat elépítették; 14.18 a Nyugati városrészben kontrol és jövőkép nélkül pusztul az épületállomány; 14.19 az indokolatlan fényszennyezés miatti káprázás elfedi az éjszakai tájképet és az éjszakai égbolt látványát, zavarja a csillagászati megfigyelést; 14.20 a kedvezőtlen szociális helyzet miatt az épületek belső terei felaprózódtak, gondozatlan, elhanyagolt kapualjak, udvarok alakultak ki; 14.21 a zárt térburkolat miatt vizesednek az épületek; 14.22 a Várkerületen az üzletek „alulhasználtak”, alacsony kereskedelmi igényeket elégítenek ki; 14.23 a Várkerületen az üzletek kitáblázása „tervezetlen”, ízléstelen; 14.24 a város-sziluett, a kilátóhelyek és a térfalak gyenge védelme; 14.25 falfirkák megléte, szaporodása városszerte, rongálások

Súlyosság

Azonosító


4 1262

1292

2222 1292

4 1262 1 1121

1292 1121

2222 1292 1111 1121

1 1121

1121

1111 1121

4 2129 2129

2129

2129

4 2492 9 6699 4699

2492 6499

2492 9699 9699

2 2 9 4

2161 1241 9999

2161 1241 6999 2662

2161 1241 6999 4699 1662 1662

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

Átlag

15 A gépjármű forgalom jelentős környezeti terhet okoz, amelynek okai: 15.1 nagy az átmenő forgalom; 15.2 kevés a forgalomcsillapított övezet; 15.3 a közlekedés- és városfejlesztési terv nem kellően környezetbarát szemléletű; 15.4 a városi közösségi közlekedés koncepció nem eléggé környezetbarát; 15.5 a környező (osztrák) települések felé vezető közutakat nem állították helyre; 15.6 nem épült meg az északi elkerülő út; 15.7 nem épült meg a belvárost tehermentesítő körútszakasz; 15.8 belvárosi közterületek rekonstrukciója hiányzik; 15.9 kiépítetlenek és rossz állapotúak a mezőgazdasági utak; 15.10 a külső területek beépítése miatt megnövekedett a lakhely és munkahely közötti távolság; 15.11 a kereskedelmi, ipari, szolgáltatói fejlesztések (ÉNy-DK irányú tengely) lakóterületeken kívül koncentrálódtak, ennek következtében megnőttek a közlekedési távolságok; 15.12 nincs iskolabusz járat; 15.13 egyes intézmények nehezen közelíthetők meg; 15.14 egyes lakóterületi utak burkolatlanok; 15.15 a leromlott burkolat kiporzást okoz; 15.16 a téli jégmentesítés sózással történik (vö. 4.14, 10.2, 11.3); 15.17 Hermesz közösségi közlekedéssel ellátatlan;

Súlyosság

Azonosító


9 9999 9999 9999 9 9999 6699

9999 4699

6666 9699 6699 9999 9999

9 9999 9999 9999

9999 4699

6666 9699 6699

9 9999 9999 9999

9999 4699

6666 9699 6699

4 9 9 6 4

2464 6699 9999 4499 2494

1294 6999 9999 9999 9999 4699 4499 4499 2492

1222

6666 4499 6666 9699 6699 4442 4499 4499 2242 4499

9 6999 6996

9699

6699

9 9 2 6 6

9699 9969 2111 4666 6666

6699 6699

9666 9666 4666 4666 6666 1261

6669 1111

6999 6999 1141 4466 4666

6996 6999 1141 6466 6466

6 6666 4666 2 2261 2291

2444 2664

4664 4466 4666 4666

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

15 A gépjármű forgalom jelentős környezeti terhet okoz, amelynek okai: 15.18 a közösségi közlekedés tarifarendszere nem kellően ösztönző; 4 15.19 korszerűtlen az autóbusz járműpark; 4 15.20 számos buszváró fedetlen, az autóbusz öblök kialakítatlanok; 4 15.21 elavult az utastájékoztatás; 6 15.22 a lakókörnyezetet terheli a Lakcner Kristóf utcai buszvégállomás és a Jereván lakótelepi decentrum; 6 15.23 kidolgozatlan a parkolási rend és a közösségi közlekedés kapcsolata; 9 15.24 nincs környezetbarát közlekedést ösztönző kártyarendszer; 6 15.25 nincs megépítve a Borostyánkő-út kerékpáros turisztikai útvonal; 6 15.26 nincs megépítve a Csengery utca-Győri út-Kópháza kerékpárút; 6 15.27 nincs megépítve a virágvölgyi körforgalom-Bécsi dombSzilvás-Kelénpatak kerékpárút; 6 15.28 nincs megépítve a Belváros-Széchenyi tér-VárkerületÓgabona tér-Mátyás kir. utca kerékpárút; 6 15.29 nincs megépítve a Sopron-Balfi úti kiskertek-Balf kerékpárút; 6 15.30 nincs megépítve Sopron – Görbehalom – Brennbergbánya- Hermesz- országhatár (Récény); 6 15.31 hiányzanak a városrészeket összekötő kerékpárutak; 9

Átlag

Súlyosság

Azonosító


2494 2292 2494

4699 2464

2294

1449 1449 1499 1499 4499 4499 9999 9999 9999

9999 4699

6666 9699 6699

6669 6699 4666

6666 4699

6669 6666 4666 6699

6669 6666

6669

6669 6669

6669 6666

6669

6669 6669

6669 4699

6669

6669 6669

6669 6666

6669

6669 6669

6669 6666

6669

6669 6669

6669 6666 6999 6699

6669 6999

6669 6669 6999 9999

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

Átlag

15 A gépjármű forgalom jelentős környezeti terhet okoz, amelynek okai: 15.32 a szomszédos településekre vezető régi országutak kerékpározásra alkalmatlanok; 15.33 nincs kerékpárúthálózat-fejlesztési koncepció; 15.34 nincs Sopron környéke - Burgenland kerékpárút hálózat közös fejlesztési terv; 15.35 nem biztosított az egyirányú utcákban a forgalommal szembeni kerékpárhasználat lehetősége; 15.36 nincsenek kerékpározást népszerűsítő programok és információs anyagok; 15.37 a kerékpározás kapcsolódása más közlekedési eszközökhöz nem mindenütt megoldott; 15.38 kevés a kerékpártároló; 15.39 az oktatási intézményekkel kapcsolatos kerékpáros közlekedés lehetőségei kidolgozatlanok; 15.40 hiányzanak a kerékpáros pihenőhelyek és információs táblák; 15.41 sok helyütt a burkolatok és burkolati elemek a kerékpárosokra nézve balesetveszélyesek; 15.42 hiányzik a soproni érdekekre tekintettel levő GySEV fejlesztési terv; 15.43 felülvizsgálatlan a GySEV szerepe a városkörnyéki közlekedésfejlesztésben; 15.44 felülvizsgálatlan az iparvágányok újra használatbavétele; 15.45 közlekedés hatását mérséklő mozgalmak gyengeségei;

Súlyosság

Azonosító


9 6999 6666 9 6999 6666

6999 6999

6999 9999 6999 9999

9 6999 6699

6999

6999 9999

6 6469 6266

6669

6669 6669

9 6999 6666 6 4699 1699

6999

6999 9999 9999

6 6669 6699

6669

6669 6669

6 6669 6666

6669

6669 6669

4 2444 2444

6 6666 6666

9999

6 4494 4494

2692

6 6669 6696 4 4444 4442 4 4442 4444

6669 4444 2991

6669 6669 4444 2222

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

Átlag

16 Mozgásszegény a lakosság, romlanak a közösségi kapcsolataik, amelynek okai: 16.1 a gépjárműközlekedés és -parkolás elsődlegessége miatt a gyalogosok kiszorultak a közterületekről; 16.2 nincs gyalogosközlekedés-fejlesztési koncepció; 16.3 hiányzanak a szabályozási tervekből a gyalogos közlekedés munkarészei, ami miatt hiányoznak gyalogos útvonalak; 16.4 nincs vagy igénytelen a városrészek közti átjárhatóság; 16.5 nincsenek patak menti sétautak; 16.6 helyenként (Brennberg, Virágvölgy, Hermesz) nincs gyalogjárda; 16.7 a turistaúthálózat hiányos és gondozatlan (vö. 12.9); 16.8 nem valósult meg a Greenway-program; 16.9 az akadálymentesítési program nem fejeződött be; 16.10 vannak balesetveszélyes gyalogátkelőhelyek; 16.11 az iskolák körül hiányos a gyalogosvédelem; 16.12 a nagy gépjárműforgalom miatt a gyalogjárdán közlekednek a kerékpárosok; 16.13 zavaró és egészségrontó a gépjárműközlekedésből származó környezetterhelés; 16.14 nincs közterületi utcabútorzat tanulmányterv; 16.15 igénytelen és nehezen járhatók a burkolatok és alkalmatlanok az utcabútorok;

Súlyosság

Azonosító


9 6699 6699 9 9499 9499

6699 6699 9499 9499

6 9496 9496 6 4694 4694 6 4694 4694

9496 9496 4694 4444 4694

6 6 6 9 6 6

4444 4444 6666 4444 6666

2266 4666 4666 9499 9642 9642

2299 2666 2666 9499 9642 9642

9 6699 6699 9 9999 9999 4 1466 1699

9999 9999 2222

4 1466 1699

2222

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

Átlag

17 Zaj és rezgés terheli a környezetet, amelynek okai: 17.1 a közúti közlekedés (bevezető, átmenő és gyűjtő utak forgalma); 17.2 a vasútvonalak és a rendező pályaudvar működe; 17.3 ipari létesítmények által okozott zajterhelés; 17.4 a szabadtéri rendezvények és a vendéglátóhelyek zajkibocsátása; 17.5 a korszerűtlen és zajszennyező vasúti hangjelzés a közúti kereszteződéseknél; 17.6 a védett táj feletti növekszik a távolsági légi forgalom; 17.7 a zajszintváltozás hiányos monitoringja miatt nem tisztázott a zaj miatti lakosságra ható pszichikai hatás változása; 17.8 felülvizsgálatlan a vasúti zajvédelmi létesítmények szükségessége; 17.9 felülvizsgálatlanok az alacsony repülési engedélyek és repülési útvonalak; 17.10 hulladékkezelés; 17.11 hulladékszállítás és - rakodás;

Súlyosság

Azonosító


6 6669 9669 4 4464 2464 2 1242 1242

6669

6696 6696 6696

4 2429 2429 4 1466 1466 1 1121

1121

4 2662 2462

2662

2662

6 2496 2496 1 1121 1121 6 1199 1199 6 1999 1999

1121 1199 1999

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

Átlag

18 Éjszakai és nappali fényszennyezés pazarolja a fosszilis energiát és veszélyezteti az állatokat, amelynek okai: 18.1 a világítótestek nagy része nem célra irányított; 18.2 a világítótestek a horizont síkja fölé vetítik a fényt; 18.3 térben, időben és fényerőben túlvilágítottság (felesleges megvilágítás) áll fenn; 18.4 a művi elemek (épületek, utak, burkolatok stb.) polarizálják a fényt; 18.5 az épületek nagyméretű üvegfelületei visszatükrözik a külvilágot;

Súlyosság

Azonosító


6 4669 2669 6 4669 2669

2669 6669 2669 6669

6699 6669

6 4669 2669

2669 6669

6669

2 2124

2124

4 6444

6444

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

Átlag

19 Az energiagazdálkodás nem kellően racionális, amelynek okai: 19.1 a város a földgáz tekintetében súlyosan kiszolgáltatott; 19.2 a több lakásos épületeknél általános a lakásonkénti gázkazán alkalmazása a közösségi kazán helyett; 19.3 nem kellően igénybe vett a távhő energiaellátás; 19.4 a lehetőségekhez képet kihasználatlan a napenergia hasznosítás; 19.5 kihasználatlan a szélerőműves villamos energiatermelés lehetősége; 19.6 kihasználatlan a térség magas biomassza (fa, nád) potenciálja;

Súlyosság

Azonosító


6 4966 4966

4966

6 6966 6966 6 2966 2966

6966 2966

6966 2966

4 1941 1941

1941

1941

4 1941 1941

1941

1941

9 6969 6969 9999

1944

9999

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


ember

ökoszisztéma

táj

élővilág


felszíni vizek


levegő

emberi alkotások

gazdaság

város arculata


EM

ÖK

TÁ

ÉL

TG

VF

VA

LE

EA

GA

AR

9 6 6 6 4

Átlag

20 A hulladékgazdálkodási rendszer hiányos, amelynek okai: 20.1 Sopronban a hulladéklerakás hosszútávon megoldatlan; 20.2 a hulladékgyűjtés technológiája nem kellően modern; 20.3 nincsenek hulladékudvarok; 20.4 kevés a hulladékgyűjtő sziget; 20.5 szűk a komposztáló telep;

Súlyosság

Azonosító


6999 4994 1994 1994 1994 1994 1294

6999 6999 6999 4994 4994 4994

1294

2996 1994

6999 4994

1294

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


II. Helyzetértékelés és problémakataszter 2 Értékelés 2.5 A hatások (okok) súlyosságuk sorrendjében -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2.5 A hatások (okok) súlyosságuk sorrendjében

VF VA

EA

város arculata

LE

gazdaság

TG

emberi alkotások


ÉL

levegő

élővilág

TÁ

ember

Átlag

Súlyosság

Azonosító

A legsúlyosabb („9”) okok: 1 A lakosság életminősége nem kielégítő, amelynek okai: 1.1 a széleskörű elfogadottságon alapuló városfejlődési jövőkép és a jövőkép tartamos védhetőségének hiánya. 1.6 a fogyasztás pazarló és feléli a környezeti erőforrásokat. 1.17 nem kellően ismertek a környezeti hatások és a lakosság egészségi állapota közti összefüggések. 1.18 nem ismertek a környezeti adatok vagy rendezetlenek, felhasználatlanok. 2 Nem megfelelő a környezeti nevelés, amelynek okai: 2.9 példakép és motiváció hiány az oktatási-nevelési intézményben. 2.10 ismerethiány az oktatási-nevelési intézmény személyzete körében. 3 Nem megfelelő a lakosság környezettudatossága, amelynek okai: 3.1 a tájékoztatás hiánya. 3.3 a civil szervezeteknek alacsony a hatékonysága a pénzügyi lehetőségeik miatt. 3.6 az értékesítési akciók (leértékelések) környezettudatosságot deformáló erős hatása. 3.7 a csomagolóipar érdekeit szolgáló reklámok környezettudatosságot deformáló erős hatása.


táj

EM ÖK


felszíni vizek

ökoszisztéma

II-10. táblázat: A környezeti hatások (okok) súlyosságuk sorrendjében környezeti gondok szerint csoportosítva.

GA AR

9 6999 6996 6999 6999 6996 6999 6999 6999 6999 6696 6999 6996 9 6999 4999 6666 9666 6699 6699 6696 9999 9999 9966 9 6999 6999

6999

9 6999 6999

6999 6999 6999 6999 6999 6999 6999

9 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 2199 9 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499

9 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


VF VA

EA

város arculata

LE

gazdaság

TG

emberi alkotások


ÉL

levegő

élővilág

TÁ

ember

Átlag

Súlyosság

Azonosító

A legsúlyosabb („9”) okok: 3.8 a reklámok erősen deformálják a környezettudatosságot a profitorientáltság miatt, az ellenőrzés, a fenntarthatóságra ösztönzés, 4 A talajok környezeti terhelése növekszik, amelynek okai: 4.1 belterületen a beépítési igény növekedése, külterületen az olcsóbb és kockázatmentesebb zöldmezős beruházás miatt csökken a term őterület és vele a zöldfelület. 5 Az ökológiailag fenntartható ivóvízgazdálkodás veszélyben van, amelynek okai: 5.1 szennyeződés veszélye áll fent a vízbázisokon a nem teljes védelem késedelmes végrehajtása miatt. 5.3 pazarló a felhasználás. 5.4 a messziről idevezetett ivóvíz szükségességének megfontolatlansága. 6 A vízelvezetés hiányosságai kárt okozhatnak, amelynek okai: 6.2 a felszíni lefolyás és hordalék visszatartása a vízgyűjtőn szabályozatlan. 7 Árvízveszély fenyeget, amelynek okai: 7.1 gátszakadás veszélye a görbehalmi tározó rossz zsilipje következtében. 8 A felszíni vizek és a források tisztasága, természetessége, a patakok nyomvonalainak és partjainak rendezettsége nem kielégítő, 8.4 helyenként tudatos mederszennyezés folyik.


táj

EM ÖK


felszíni vizek

ökoszisztéma


GA AR

9 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499 9499

9 9699

9699

9 6999 6999 9 6999 4696

9666

6999 6999

9 9699

9 9699

9699 9699

9 9699 9699

9 9669

9999

9699

9699

9666

6666

9999

9669

9669

9669

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


9 9699

9699

9 9699

9699 9696

VF VA

EA

város arculata

LE

gazdaság

TG

emberi alkotások


ÉL

levegő

élővilág

TÁ

ember

Átlag

Súlyosság

Azonosító

A legsúlyosabb („9”) okok: 8.5 a környező lakók önkényesen megváltoztatják a patakmedret. 8.7 a patakmedrek nyomvonalai és partjai nem természetszerűek, Rák és Ikva belterületen nem környezet-harmonikusan rendezett. 10 A levegő minősége nem megfelelő, amelynek okai: 10.1 nincs a városnak elfogadott energiakoncepciója. 12 A zöldfelület jóléti szolgáltatásai nem kielégítők, amelynek okai: 12.1 nincs állapotváltozást monitorozó rendszer és zöldterületi ingatlankataszter. 12.10 kevés a rekreációs terület. 13 A zöldfelületek jóléti és klímajavító hatását csökkenti a természetességük romlása, amelynek okai: 13.2 a zöldfelületek területi eloszlása kiegyensúlyozatlan. 13.5 a közlekedési pályák szétdarabolják az élőhelyeket (Dudlesz erdőn át tervezett M85 út nyomvonala közösségi felülvizsgálatának hiánya). 14 A tájképnek és a városképnek alacsony a színvonala, amelynek okai: 14.7 nincs egységes rekonstrukciós koncepció, nincsenek karakteres városépítészeti motívumok, rendező elemek. 14.9 a történeti értékű épületeket lebontják, vagy színvonal nélkül átalakítják (Balf, Bánfalva, Brennberg). 14.10 az értékes és karakteres természetes tájat a hagyományos terület-felhasználás változása miatt alacsony építészeti szín-


táj

EM ÖK


felszíni vizek

ökoszisztéma


GA AR 9499

9 6996

6696

9699 9999

9 9996 9 9699 6699

9996

9 6999 6999

6499

9 9699

9699

9999 4662

9996 9699 9699

6969

9 9699

9699

6999 9699

9 9699

9299

9999 6499

9 9699

9699

6666 9699

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


9 6699 4699 9 6999 4699

VF VA

EA

6499 9999

város arculata

LE

gazdaság

TG

emberi alkotások


ÉL

levegő

élővilág

TÁ

ember

Átlag

Súlyosság

Azonosító

A legsúlyosabb („9”) okok: vonalú, igénytelen épületekkel beépítik. 14.21 a zárt térburkolat miatt vizesednek az épületek. 14.24 a város-sziluett, a kilátóhelyek és a térfalak gyenge védelme. 15 A gépjármű forgalom jelentős környezeti terhet okoz, amelynek okai: 15.1 nagy az átmenő forgalom. 15.2 kevés a forgalomcsillapított övezet. 15.3 a közlekedés- és városfejlesztési terv nem kellően környezetbarát szemléletű. 15.4 a városi közösségi közlekedés koncepció nem eléggé környezetbarát. 15.6 nem épült meg az északi elkerülő út. 15.7 nem épült meg a belvárost tehermentesítő körútszakasz. 15.10 a külső területek beépítése miatt megnövekedett a lakhely és munkahely közötti távolság. 15.11 a kereskedelmi, ipari, szolgáltatói fejlesztések (ÉNy-DK irányú tengely) lakóterületeken kívül koncentrálódtak, ennek következtében megnőttek a közlekedési távolságok. 15.12 nincs iskolabusz járat. 15.23 kidolgozatlan a parkolási rend és a közösségi közlekedés kapcsolata. 15.31 hiányzanak a városrészeket összekötő kerékpárutak. 15.32 a szomszédos településekre vezető régi országutak kerékpározásra alkalmatlanok. 15.33 nincs kerékpárúthálózat-fejlesztési koncepció.


táj

EM ÖK


felszíni vizek

ökoszisztéma


GA AR 9699 9699 6999

9 9999 9999 9999 9 9999 6699

9999 4699

6666 9699 6699 9999 9999

9 9999 9999 9999

9999 4699

6666 9699 6699

9 9999 9999 9999 9 6699 6999 9 9999 9999 9999

9999 4699

6666 9699 6699 4499 6666 9699 6699

9999 4699

9 6999 6996

9699

6699

9 6999 6996 9 6999 6999

9699 9969

6699 6699

9 9999 9999 9999 9 6999 6699 9 6999 6666 9 6999 6666

9999 4699

6666 9699 6699 6999 6999 9999 6999 6999

6999 9999 6999 9999

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


VF VA

EA

város arculata

LE

gazdaság

TG

emberi alkotások


ÉL

levegő

élővilág

TÁ

ember

Átlag

Súlyosság

Azonosító

A legsúlyosabb („9”) okok: 15.34 nincs Sopron környéke - Burgenland kerékpárút hálózat közös fejlesztési terv. 15.37 a kerékpározás kapcsolódása más közlekedési eszközökhöz nem mindenütt megoldott. 16 Mozgásszegény a lakosság, romlanak a közösségi kapcsolataik, amelynek okai: 16.1 a gépjárműközlekedés és -parkolás elsődlegessége miatt a gyalogosok kiszorultak a közterületekről. 16.2 nincs gyalogosközlekedés-fejlesztési koncepció. 16.9 az akadálymentesítési program nem fejeződött be. 16.12 a nagy gépjárműforgalom miatt a gyalogjárdán közlekednek a kerékpárosok. 16.13 zavaró és egészségrontó a gépjárműközlekedésből származó környezetterhelés. 19 Az energiagazdálkodás nem kellően racionális, amelynek okai: 19.6 kihasználatlan a térség magas biomassza (fa, nád) potenciálja. 20 A hulladékgazdálkodási rendszer hiányos, amelynek okai: 20.1 Sopronban a hulladéklerakás hosszútávon megoldatlan.


táj

EM ÖK


felszíni vizek

ökoszisztéma


GA AR

9 6999 6699

6999

6999 9999

9 6999 6666

6999

6999 9999

9 6699 6699 9 9499 9499 9 9499 9499

6699 6699 9499 9499

9 6699 6699 9 9999 9999

9999 9999

9 6969 6969 9999 9 6999

6999 6999 6999

1944

9999

2996

6999

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


EA

város arculata

LE

gazdaság

emberi alkotások

ÉL TG VF VA

levegő

TÁ


ÖK

felszíni vizek

táj

Átlag

Súlyosság

Azonosító

Nagyon súlyos („6”) okok: 1 A lakosság életminősége nem kielégítő, amelynek okai: 1.2 vegyszermaradványos és egészségtelen élelmiszereket fogyasztanak az emberek. 1.3 a dohányzók, a mértéktelen alkoholfogyasztók, a tudatmódosító szerekkel élők körében egészségromlás és ez miatt magasak a közösségi kiadások. 1.15 közillemhelyek hiánya vagy alacsony színvonalú működtetése. 1.19 alacsony a szelektíven gyűjtött hulladék aránya. 2 Nem megfelelő a környezeti nevelés, amelynek okai: 2.1 a szülők szociális helyzete. 2.2 a szülők alacsony iskolázottsága. 3 Nem megfelelő a lakosság környezettudatossága, amelynek okai: 3.5 a civil szervezeteknek alacsony a hatékonysága a lakosság általános kulturális helyzete miatt. 4 A talajok környezeti terhelése növekszik, amelynek okai: 4.5 eróziós kár keletkezik beépített területen a vízelvezetés megoldatlansága, az idejétmúlt csapadékelvezetési koncepció, a fedetlen talajfelszín és az építési tevékenyég miatt. 4.7 eróziós kár keletkezik erdős területeken a nem zárt állományok, a tarvágás, a megoldatlan vízelvezetés és -visszatartás és a véd 4.14 a talajokat sóval szennyezik a közlekedés miatti téli sózás során (vö. 10.2, 11.3, 15.16).


ökoszisztéma

EM


élővilág

ember


GA AR

6 6666 6666

6 4664 6666 6 4499 4499 6 6994 6994

1161

6966 4499 6994

6 6496 4994 6666 9199 6199 4166 4266 4266 4266 9199 9199 2199 6 6496 4994 6666 9199 6199 4166 4266 4266 4266 9199 9199 2199

6 6499 6499 6499 6499 6499 6499 6499 6499 6499 6499 6499 6499

6 6294

6294

6 4296

6299

6 6666 4666

9666 9666 4666 4666 6666

2294 6669

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


6 4199 6 1992

EA

város arculata

LE

gazdaság

emberi alkotások

ÉL TG VF VA

levegő

TÁ


ÖK

felszíni vizek

táj

Átlag

Súlyosság

Azonosító

Nagyon súlyos („6”) okok: 4.19 szennyeződik a talaj a használaton kívüli, felszámolatlan ipari létesítmények (rozsdaövezetek) miatt. 4.23 a hulladékártalmatlanítás során kiszóródással szennyeződhet a talaj. 5 Az ökológiailag fenntartható ivóvízgazdálkodás veszélyben van, amelynek okai: 5.2 a Somfalvi vízbázis nehezen védhető (megszüntetés szükség esetén 15 éven belül), a Hegykői és további vízbázis bekapcsolása. 6 A vízelvezetés hiányosságai kárt okozhatnak, amelynek okai: 6.1 a csapadékvízelvezetési koncepció idejétmúlt. 6.4 a csapadékvízelvezető rendszer kezelése szabályozatlanság miatt összehangolatlan. 7 Árvízveszély fenyeget, amelynek okai: 7.3 a Rák patakon a Nika vendéglőtől a Frankenburg útig terjedő mederszakasz elhanyagolt (vö. 8.2). 7.5 az Ikva-tározó hiánya. 8 A felszíni vizek és a források tisztasága, természetessége, a patakok nyomvonalainak és partjainak rendezettsége nem kielégítő, 8.6 a mederszakaszok burkoltak, helyenként lefedettek (vö. 7.2). 8.13 a balfi savanyúkút védelme megoldatlan. 8.15 a szennyvíz elvezetési koncepciót nem hajtották végre. 8.16 a közösségi csapadék- és szennyvízcsatorna hálózat nincs mindenütt szétválasztva. 9 A talajvíz szennyeződhet, amelynek okai:


ökoszisztéma

EM


élővilág

ember


GA AR

4199 1992

6 6666 6666

6 6666

4999 9446 6466

6446 6446 6669

6 6696

6696

6666

6 6492 6691 6 6644 6624

6 6499 6 4494 4496 6 6466 6 4669 2649

6292 2294 9624 6664 6666

6499

6499 6492 6466 6446 6699

6669 6666

6446

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


EA

4669 2499 6666 6666 6199 1199

6299 4999 4666 6666 6666 6199 1199 1199

6666 4666

9666 9666 4666 4666 6666

6966 4966

9966

4649 4449 4994 2694 2994 1999

4949 6994 1999

város arculata

LE

gazdaság

emberi alkotások

ÉL TG VF VA

levegő

TÁ


ÖK

felszíni vizek

táj

Átlag

Súlyosság

Azonosító

Nagyon súlyos („6”) okok: 9.1 a szennyvíz elvezetési koncepciót nem hajtották végre. 6 9.7 Sopron nitrátérzékeny terület. 6 9.8 hulladéklerakó csurgalékvize. 6 9.9 hulladéklerakó kommunális szennyvize. 6 10 A levegő minősége nem megfelelő, amelynek okai: 10.2 a közlekedés miatti téli sózás (vö. 4.14, 11.3, 15.16). 6 10.3 a burkolatok szennyezése (építés utáni és közbeni hulladékok) és takarítatlanság miatti porszennyezés. 6 10.7 az allergén hatású természetes anyagok (műveletlen, elhanyagolt mezőgazdasági területek). 6 10.10 a magas villamos energia termelési volumen miatti légszennyezés. 6 10.15 a hulladékszállítás ártalmatlanítás érdekében. 6 11 A bioaktív felület csökken, amelynek okai: 11.1 a peremkerületek beépülnek (vö. 15.10). 6 11.3 a téli sózás súlyosan károsítja a fákat (vö. 4.14, 10.2, 15.16). 6 11.4 a légszennyezés egyes fafajokat súlyosan károsít. 6 12 A zöldfelület jóléti szolgáltatásai nem kielégítők, amelynek okai: 12.3 nincs zöldterületvédelmi helyi szabályzat. 6 12.6 a játszóterek egy része szabvány szerint nincs felújítva. 6 12.9 turistaútvonalak nem megfelelő színvonalúak (vö. 16.7). 6 13 A zöldfelületek jóléti és klímajavító hatását csökkenti a természetességük romlása, amelynek okai: 13.1 egyes természeti értékek még nincsenek védelem alatt. 6


ökoszisztéma

EM


élővilág

ember


GA AR

6446

4699 4699 6666 4666 4466

4494 4999 9666 9666 4666 4666 6666 4466

4494 6464 6464 4466 4466

4494

9192

9192

6669 4446

6669

4494 6666 4466

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


EA

város arculata

LE

gazdaság

emberi alkotások

ÉL TG VF VA

levegő

TÁ


ÖK

felszíni vizek

táj

Átlag

Súlyosság

Azonosító

Nagyon súlyos („6”) okok: 13.3 a zöldfolyosók szakaszosak. 13.4 a hulladéklerakók elpusztítják és mérgezik az élőhelyeket. 13.6 a közművezetékek térfoglalása és a védőtávolságok szabályozatlansága a fák életterét korlátozza (vö. 14.1). 13.7 a nem természetszerű gazdálkodás és a klímaváltozás következtében rossz az erdők egészségi állapota. 14 A tájképnek és a városképnek alacsony a színvonala, amelynek okai: 14.1 sok a légvezeték rátelepült más hálózatokkal (vö. 13.6). 14.8 nincs egységes rekonstrukciós koncepció az Ikva patak menti telkekre. 15 A gépjármű forgalom jelentős környezeti terhet okoz, amelynek okai: 15.8 belvárosi közterületek rekonstrukciója hiányzik. 15.14 egyes lakóterületi utak burkolatlanok. 15.15 a leromlott burkolat kiporzást okoz. 15.16 a téli jégmentesítés sózással történik (vö. 4.14, 10.2, 11.3). 15.21 elavult az utastájékoztatás. 15.22 a lakókörnyezetet terheli a Lakcner Kristóf utcai búszvégállomás és a Jereván lakótelepi decentrum. 15.24 nincs környezetbarát közlekedést ösztönző kártyarendszer. 15.25 nincs megépítve a Borostyánkő-út kerékpáros turisztikai útvonal. 15.26 nincs megépítve a Csengery utca-Győri út-Kópháza kerékpárút. 15.27 nincs megépítve a virágvölgyi körforgalom-Bécsi dombSzilvás-Kelénpatak kerékpárút.


ökoszisztéma

EM


élővilág

ember


GA AR

6 4694 4694 6 4199

2466 4199

6 4466

4466

6 6696

6696 6696

6 4699

4699

4699

6 4664

4664

4664

6 6 6 6 6

4499 4466 4666 6666 1499

4499 6466 6466 4666 1499

6 6 6 6

4499 6669 6669 6669

4499 6699 4666 6666 6666

6 6669 4699

4499 2444 2664

2664

4442 4666 6666 9666 9666 4666 4666 6666

6666 4699

4499 4499 4664 4466 4666 4666 6669

6669 6666 4666 6699 6669 6669 6669 6669 6669 6669 6669

6669 6669

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


EA

város arculata

LE

gazdaság

emberi alkotások

ÉL TG VF VA

levegő

TÁ


ÖK

felszíni vizek

táj

Átlag

Súlyosság

Azonosító

Nagyon súlyos („6”) okok: 15.28 nincs megépítve a Belváros-Széchenyi tér-VárkerületÓgabona tér-Mátyás kir. utca kerékpárút. 15.29 nincs megépítve a Sopron-Balfi úti kiskertek-Balf kerékpárút. 15.30 nincs megépítve Sopron – Görbehalom – BrennbergbányaHermesz- országhatár (Récény). 15.35 nem biztosított az egyirányú utcákban a forgalommal szembeni kerékpárhasználat lehetősége. 15.38 kevés a kerékpártároló. 15.39 az oktatási intézményekkel kapcsolatos kerékpáros közlekedés lehetőségei kidolgozatlanok. 15.40 hiányzanak a kerékpáros pihenőhelyek és információs táblák. 15.41 sok helyütt a burkolatok és burkolati elemek a kerékpárosokra nézve balesetveszélyesek. 15.42 hiányzik a soproni érdekekre tekintettel levő GySEV fejlesztési terv. 15.43 felülvizsgálatlan a GySEV szerepe a városkörnyéki közlekedésfejlesztésben. 16 Mozgásszegény a lakosság, romlanak a közösségi kapcsolataik, amelynek okai: 16.3 hiányzanak a szabályozási tervekből a gyalogos közlekedés munkarészei, ami miatt hiányoznak gyalogos útvonalak. 16.4 nincs vagy igénytelen a városrészek közti átjárhatóság. 16.5 nincsenek patak menti sétautak. 16.6 helyenként (Brennberg, Virágvölgy, Hermesz) nincs gyalogjárda. 16.7 a turistaúthálózat hiányos és gondozatlan (vö. 12.9). 16.8 nem valósult meg a Greenway-program.


ökoszisztéma

EM


élővilág

ember


GA AR

6 6669 6666 6 6669 6666

6669 6669

6669 6669 6669 6669

6 6669 6666

6669

6669 6669

6 6469 6266 6 4699 1699

6669

6669 6669 9999

6 6669 6699 6 6669 6666

6669 6669

6669 6669 6669 6669

6 6666 6666 6 4494 4494 6 6669 6696

6 6 6 6 6 6

9496 4694 4694 2266 4666 4666

9496 4694 4694 2299 2666 2666

9999 2692 6669

6669 6669

9496 9496 4694 4444 4694 4444 4444 6666 4444 6666

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


EA

város arculata

LE

gazdaság

emberi alkotások

ÉL TG VF VA

levegő

TÁ


ÖK

felszíni vizek

táj

Átlag

Súlyosság

Azonosító

Nagyon súlyos („6”) okok: 16.10 vannak balesetveszélyes gyalogátkelőhelyek. 16.11 az iskolák körül hiányos a gyalogosvédelem. 17 Zaj és rezgés terheli a környezetet, amelynek okai: 17.1 a közúti közlekedés (bevezető, átmenő és gyűjtő utak forgalma). 17.8 felülvizsgálatlan a vasúti zajvédelmi létesítmények szükségessége. 17.10 hulladékkezelés. 17.11 hulladékszállítás és - rakodás. 18 Éjszakai és nappali fényszennyezés pazarolja a fosszilis energiát és veszélyezteti az állatokat, amelynek okai: 18.1 a világítótestek nagy része nem célra irányított. 18.2 a világítótestek a horizont síkja fölé vetítik a fényt. 18.3 térben, időben és fényerőben túlvilágítottság (felesleges megvilágítás) áll fenn. 19 Az energiagazdálkodás nem kellően racionális, amelynek okai: 19.1 a város a földgáz tekintetében súlyosan kiszolgáltatott. 19.2 a több lakásos épületeknél általános a lakásonkénti gázkazán alkalmazása a közösségi kazán helyett. 19.3 nem kellően igénybe vett a távhő energiaellátás. 20 A hulladékgazdálkodási rendszer hiányos, amelynek okai: 20.2 a hulladékgyűjtés technológiája nem kellően modern. 20.3 nincsenek hulladékudvarok. 20.4 kevés a hulladékgyűjtő sziget.


ökoszisztéma

EM


élővilág

ember


GA AR

6 9642 9642 6 9642 9642 6 6 6 6

6669 2496 1199 1999

9669 2496 1199 1999

6669

6696 6696

6 4669 2669 6 4669 2669

2669 6669 2669 6669

6699 6669

6 4669 2669

2669 6669

6669

1199 1999

6 4966 4966

4966

6 6966 6966 6 2966 2966 6 4994 6 1994 1994 6 1994 1994

4994 4994 4994

6966 2966

6966 2966

1994

4994

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


EA

város arculata

LE

gazdaság

emberi alkotások

ÉL TG VF VA

levegő

TÁ


ÖK

felszíni vizek

táj

Átlag

Súlyosság

Azonosító

Súlyos („4”) okok: 1 A lakosság életminősége nem kielégítő, amelynek okai: 1.4 rongálódik a közvagyon és ennek következtében magasak a közösségi kiadások. 1.7 a fogyasztás során magas a hulladékképződés. 1.8 állati ürülék kerül a közterületekre, ami fertőzésveszélyt okoz. 1.10 egyes térségekben (Bánfalva) nem tisztázott a természetes radioaktivitás fiziológiai hatása. 1.11 egyes térségekben nem tisztázott az elektroszmog (elektromos vezetékek, nagy teljesítményű elektromos és műsorszóró berendezések 1.13 térség jód és fluorid mennyiségére vonatkozó felmérés elavult. 1.14 illegális ipari tevékenység miatti környezeti kockázat. 1.16 gondatlan közterületi szemetelés. 2 Nem megfelelő a környezeti nevelés, amelynek okai: 2.8 hiányos a tantervi szabályozás. 4 A talajok környezeti terhelése növekszik, amelynek okai: 4.2 a művelés felhagyása és a "kertesítés" következtében csökken a megművelt terület. 4.3 a növekvő beépítés és az utak, árkok lefedése miatt a talajok elzáródnak. 4.6 eróziós kár keletkezik a nem megfelelő művelés miatt a mezőgazdasági területeken. 4.8 eróziós kár keletkezik havária jellegű jelentős csapadék eseménykor. 4.9 a talajok tömörödnek lakott területen a folyamatos terhelés és


ökoszisztéma

EM


élővilág

ember


GA AR

4 2664 2664 2664 2664 2664 2664 2664 2664 2664 2664 2664 4 4666 4667 6666 6666 2466 2466 2444 4664 1224 2996 4664 4 4446 4446 4664 4 4491 4491

4 4 4 4

2291 2291 2226 4264 4264 4224 4224

2226 4264 4264 4264 4264 4264 4264

4264 4224

4 4464 4464 4464 4464 4464 4464 4464 4464 4464 4464 4464 4464

4 4464

4466

4 4464

4464

4 4464

4264

2464

1622 4426 4426 4426 2426 6466 4444

4424 2222 2222 4244

4 4424 4426 4 4444

2442

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


6444 6444

4466 6444

2466

2466 2466

4194 4464 1296 4444 4464 4444 4464 1229

város arculata

EA

gazdaság

LE

GA AR

6446

4194 6444 6446 6446 4222 4294 6444 6446 2444 2444 2444 6464 2444 6446 2444 2444 6464 2444 1229

1262 1292

2222

4224

4224

4244 4242 2446

1222

4492 6691

emberi alkotások

ÉL TG VF VA

levegő

TÁ


ÖK

felszíni vizek

táj

Átlag

Súlyosság

Azonosító

Súlyos („4”) okok: a gépjárműközlekedés, mezőgazdasági és erdei területeken a helytelen gazdálkodás miatt. 4.10 romlik a talajszerkezet: mezőgazdasági területeken a helytelen művelés, belterületeken a földalatti vezetékfektetés talajkeverő 4 4.11 savanyodnak a talajok légköri ülepedés, szervesanyag elhordás és nem megfelelő műtrágyázás hatására. 4 4.13 a talajokat olaj szennyezi benzinkutak, korábbi laktanyák és ipari létesítmények környezetében. 4 4.17 a mélyművelésű brennbergi bányát szakszerűtlenül zárták le. 4 4.20 gondatlan a háztáji kemikáliafelhasználás. 4 4.21 műveletlen, elhanyagolt mezőgazdasági fertőző gócok miatt növényvédőszer többletfelhasználás jelentkezik. 4 4.24 rekultiválatlan hulladéklerakó. 4 5 Az ökológiailag fenntartható ivóvízgazdálkodás veszélyben van, amelynek okai: 5.6 a külterületek ivóvízellátásnak szabályozatlansága. 4 6 A vízelvezetés hiányosságai kárt okozhatnak, amelynek okai: 6.3 egyes beépített területeken szabályozatlan a vízelvezetés, hiányos a műszaki ellenőrzés. 4 6.5 a csapadékelvezető csatorna hiánya miatt a járdára vezetett csapadékvíz épületállagromlást és forgalmi veszélyt okoz. 4 6.6 a vízelvezető árkok gondozatlanok (vö. 8.11). 4 7 Árvízveszély fenyeget, amelynek okai: 7.4 az Ikván a vasúti híd és Bella L. út közötti mederszakaszon a 4


ökoszisztéma

EM


élővilág

ember


4469 1229 6999 2222 1292 2294

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


4464 6664 4424 2412 4446 2426

4442 4446

EA

város arculata

LE

gazdaság

emberi alkotások

ÉL TG VF VA

levegő

TÁ


ÖK

felszíni vizek

táj

Átlag

Súlyosság

Azonosító

Súlyos („4”) okok: rendezési tervét nem hajtották végre (természetszerű mederkialakításra lenne igény) (vö. 8.2). 7.6 az Ikva belvárosi szakaszán a romos épületek (vö. 8.1). 4 7.7 a Rák patak fenékküszöbének rendezetlensége. 4 7.8 a Liget patak rendezetlensége. 4 8 A felszíni vizek és a források tisztasága, természetessége, a patakok nyomvonalainak és partjainak rendezettsége nem kielégítő, 8.1 az Ikva partján a környező épületek rossz állapotban vannak (vö. 7.6). 4 8.2 a patakmedrek elhanyagoltak (vö. 7.3, 7.4). 4 8.3 a patakpartoknak rossz a műszaki állapota. 4 8.8 a szennyező forrásaik részben feltáratlanok. 4 8.10 a gázkazánok a csapadék savasodásához hozzájárulnak. 4 8.11 a külső városrészben a csapadékelvezető árkok szemetesek (vö. 6.6). 4 8.12 nincs aktualizált forráskataszter és monitoringrendszer. 4 8.17 az ingatlanokon a csapadék- és szennyvízcsatorna nincs szétválasztva. 4 8.19 megbízható működés hiányában Balf tisztított szennyvizének kezelése a Fertő-tóban szennyezést okozhat. 4 8.20 a szabadtéri fürdővizek szennyeződésének lehetősége fennáll. 4 8.21 Sopron területe a felszíni vizek szempontjából fokozottan érzékeny terület. 4 9 A talajvíz szennyeződhet, amelynek okai:


ökoszisztéma

EM


élővilág

ember


GA AR

1262 4444 4424 4444 4444 4446 4444

2466 2466 2466 4464 4464 4464 2494 2494 2494 4644 4644 4644 4642 2642 4644 2944 2962 2962 2962 2262 2222 2244 4444 4222

2244

4644 6421 4444 4444 4444

2244 1699

2244

4644 6421

6421 4444 4444 4444

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


4 4492 4 6292

4292

EA

város arculata

LE

gazdaság

emberi alkotások

ÉL TG VF VA

levegő

TÁ


ÖK

felszíni vizek

táj

Átlag

Súlyosság

Azonosító

Súlyos („4”) okok: 9.3 a magán kutakba szennyező anyagokat vezetnek be, vagy helyeznek el benne. 9.4 a magán kutak szennyezéséről nincs információ. 10 A levegő minősége nem megfelelő, amelynek okai: 10.5 az ellenőrizetlen hulladékégetésből származó kibocsátás. 10.8 a pollenkoncentrációt nem mérik. 10.9 a regionális háttérszennyezés. 10.12 a hőtermelők, földgáz, PB-kazánok, olaj, biomassza, kőszénfelhasználók kibocsátása, technológiai és fűtési célú hő előállítás ki 10.14 a hulladékártalmatlanítás lerakással. 11 A bioaktív felület csökken, amelynek okai: 11.2 kicsi a szabad földfelület az utcafák alatt. 11.6 a közlekedés okozta rezgés és taposás miatti talajtömörödés károsítja a gyökérzetet. 12 A zöldfelület jóléti szolgáltatásai nem kielégítők, amelynek okai: 12.2 a zöldfelületeket többen kezelik, de tevékenységük összehangolatlan. 12.5 az erdő szemetes a hulladékgyűjtők és/vagy hulladékmegtartásra figyelmeztető jelzések hiánya miatt. 12.7 egyes korosztályoknak nincs játszótere. 12.8 a zöldfelületi és erdei bútorzat felújítása gyakran elmarad. 12.11 a rekreációs területek „közlekedési szigetként” környezetileg terheltek.


ökoszisztéma

EM


élővilág

ember


GA AR

4462 6292

4 4664 4664 4 4644 4644 4 1962 2946 1961

4644 1961 1961 1961 1961 2966 1961 1961 1961

4 1661 1461 1961 4 2199

2196

2961 1199

4 4264 2266

9294

2242

4 4264

4264

4 2466 4 4646 4646 4 1494 1494 4 1264 1264 4 4446 4446

2466 4444

4464 1494 1264 4444

2469

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


6246

6244 4246

6224

6224

4692

4692 4692 4692 4692

1629 1529

1529

EA

város arculata

LE

gazdaság

emberi alkotások

ÉL TG VF VA

levegő

TÁ


ÖK

felszíni vizek

táj

Átlag

Súlyosság

Azonosító

Súlyos („4”) okok: 13 A zöldfelületek jóléti és klímajavító hatását csökkenti a természetességük romlása, amelynek okai: 13.9 a hegyi kerékpározás és motoros túrázás szabályozatlanság és ellenőrzés hiánya miatt rongálja a természeti környezetet. 4 13.10 a gondatlan közműtervezés és kivitelezés rongálja a természeti környezetet. 4 13.11 az indokolatlanul elvezetett csapadékvíz a talajok víztelenedéséhez vezet. 4 13.15 az éjszakai fényszennyezés megzavarja a rovarok szaporodóképességét és tájékozódását. 4 13.16 a nappali fényszennyezés, a visszatükrözött fény megzavarja a madarak tájékozódását és ütközés miatt elpusztulnak. 4 13.21 az élőhelyeket szétvágó utaknál nem elegendő a zöldátjáró. 4 14 A tájképnek és a városképnek alacsony a színvonala, amelynek okai: 14.3 zavarók a távhőtermelés vezetékei és kéményei. 4 14.4 zavarók a gáztüzelés fémkéményei és a homlokzati égéstermék kivezetők. 4 14.12 a Várkerületen a túlzott méretű beépítések és korábbi meggondolatlan bontások miatt kedvezőtlen térarányok jöttek létre. 4 14.15 sok a jelentőséget és rendeltetését vesztett épületállomány (az Ikva menti terület értékei népszerűtlenek, Újteleki utcában az 4 14.16 a Győri és a Szt. Mihály dombi városrészben eltérő adottságú és állapotú gazdaházak. 4


ökoszisztéma

EM


élővilág

ember


GA AR

2222

9122 2644

9122 2666 4466

4492

4492

4492

4492

4492

4492

4294

4294

4492 4294

1262

1292

2222 1292

1262

1292

2222 1292

1911 1911

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


EA

város arculata

LE

gazdaság

emberi alkotások

ÉL TG VF VA

levegő

TÁ


ÖK

felszíni vizek

táj

Átlag

Súlyosság

Azonosító

Súlyos („4”) okok: 14.19 az indokolatlan fényszennyezés miatti káprázás elfedi az éjszakai tájképet és az éjszakai égbolt látványát, zavarja a csillagász 14.20 a kedvezőtlen szociális helyzet miatt az épületek belső terei felaprózódtak, gondozatlan, elhanyagolt kapualjak, udvarok alakult 14.25 falfirkák megléte, szaporodása városszerte, rongálások. 15 A gépjármű forgalom jelentős környezeti terhet okoz, amelynek okai: 15.5 a környező (osztrák) települések felé vezető közutakat nem állították helyre. 15.9 kiépítetlenek és rossz állapotúak a mezőgazdasági utak. 15.18 a közösségi közlekedés tarifarendszere nem kellően ösztönző. 15.19 korszerűtlen az autóbusz járműpark. 15.20 számos buszváró fedetlen, az autóbusz öblök kialakítatlanok. 15.36 nincsenek kerékpározást népszerűsítő programok és információs anyagok. 15.44 felülvizsgálatlan az iparvágányok újra használatbavétele. 15.45 közlekedés hatását mérséklő mozgalmak gyengeségei. 16 Mozgásszegény a lakosság, romlanak a közösségi kapcsolataik, amelynek okai: 16.14 nincs közterületi utcabútorzat tanulmányterv. 16.15 igénytelen és nehezen járhatók a burkolatok és alkalmatlanok az utcabútorok. 17 Zaj és rezgés terheli a környezetet, amelynek okai:


ökoszisztéma

EM


élővilág

ember


GA AR

4 2129 2129

2129

2129

4 2492 4 1662 1662

2492

2492 2662

4 4 4 4 4

2464 2494 2494 2494 1449

1294 2492 2292

1222 2242 4699 2464

6666 4499

4444 2991

4444

2294

1449

4 2444 2444 4 4444 4442 4 4442 4444

2222

4 1466 1699

2222

4 1466 1699

2222

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


EA

város arculata

LE

gazdaság

emberi alkotások

ÉL TG VF VA

levegő

TÁ


ÖK

felszíni vizek

táj

Átlag

Súlyosság

Azonosító

Súlyos („4”) okok: 17.2 a vasútvonalak és a rendező pályaudvar működe. 17.4 a szabadtéri rendezvények és a vendéglátóhelyek zajkibocsátása. 17.5 a korszerűtlen és zajszennyező vasúti hangjelzés a közúti kereszteződéseknél. 17.7 a zajszintváltozás hiányos monitoringja miatt nem tisztázott a zaj miatti lakosságra ható pszichikai hatás változása. 18 Éjszakai és nappali fényszennyezés pazarolja a fosszilis energiát és veszélyezteti az állatokat, amelynek okai: 18.5 az épületek nagyméretű üvegfelületei visszatükrözik a külvilágot. 19 Az energiagazdálkodás nem kellően racionális, amelynek okai: 19.4 a lehetőségekhez képet kihasználatlan a napenergia hasznosítás. 19.5 kihasználatlan a szélerőműves villamos energiatermelés lehetősége. 20 A hulladékgazdálkodási rendszer hiányos, amelynek okai: 20.5 szűk a komposztáló telep.


ökoszisztéma

EM


élővilág

ember


GA AR

4 4464 2464

6696

4 2429 2429 4 1466 1466 4 2662 2462

2662

4 6444

6444

2662

4 1941 1941

1941

1941

4 1941 1941

1941

1941

4 1294

1294

1294

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


4222

4442 4212

EA

város arculata

LE

gazdaság

emberi alkotások

ÉL TG VF VA

levegő

TÁ


táj

ÖK

felszíni vizek

ökoszisztéma

EM


ember

Kevésbé súlyos („2”) okok: 1 A lakosság életminősége nem kielégítő, amelynek okai: 1.5 gondatlan a közterületi munkavégzés és ennek következtében magasak a közösségi kiadások. 2 1.9 az óvodák és játszóterek környékén a gyermekek egészségre veszélyes növényekről nincs vagy hiányos az illetékesek ismerete. 2 1.12 a vasút katasztrófa kockázata nem kellően ismert, mert felülvizsgálatlan a GySEV veszélyes anyagszállításával kapcsolatos koncepciója. 2 1.20 fertőzésveszély a hulladéklerakó telepen. 2 4 A talajok környezeti terhelése növekszik, amelynek okai: 4.4 a talajok elvíztelenednek az árkok építése, a fokozódó vízelvezetés, a vizes élőhelyek megszüntetése és az idejétmúlt csapadékvízelvezetési koncepció miatt. 2 4.12 növekszik a talajok nehézfémtartalma a közlekedés, ipari létesítmények és diffúz szennyezés miatt. 2 4.15 a csekély tevékenységű bányák (gneisz) rekultiválatlanok. 2 4.18 szakszerűtlen rekultiváció. 2 4.25 illegális hulladéklerakás. 2 7 Árvízveszély fenyeget, amelynek okai: 7.2 a lefedett patakszakasz(ok) (vö. 8.6). 2 8 A felszíni vizek és a források tisztasága, természetessége, a patakok nyomvonalainak és partjainak rendezettsége nem kielégítő, 8.9 minőség-ellenőrzésük Sopronban megoldatlan. 2

Átlag

Súlyosság

Azonosító


élővilág


GA AR

4212 2222

2242 2242

6211 6211 4141 4111

4192

2241

2221 2292

2242 2242 1244 2142 1116

4411

1111

2221 1244 2141 1141 4244 1111 4164 1116

2222

1241 1211

2224 1214

2141

1292

4444

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


EA

GA AR 1421

4222

4222

2422 2412 2222 1222 1221 2621 2921 1241

2442 4442 1421

1261 1161 1291

1261

2242

város arculata

LE

1221 1221

gazdaság

emberi alkotások

ÉL TG VF VA

levegő

TÁ


táj

ÖK

felszíni vizek

ökoszisztéma

EM


ember

Kevésbé súlyos („2”) okok: 8.14 az Ibolya-tó rendeltetése tisztázandó. 2 9 A talajvíz szennyeződhet, amelynek okai: 9.5 a lakosság tájékozatlansága miatt előfordulnak önkényes, engedély nélküli kútmélyítések, hőszivattyú szerelvényelhelyezések. 2 10 A levegő minősége nem megfelelő, amelynek okai: 10.4 az egyedi fűtésű lakások növekvő száma. 2 10.6 az avarégetés. 2 10.11 a nagyfeszültségű elektromos légvezetékek légszennyezése. 2 10.13 a gázvezeték rendszerből távozó szénhidrogén (üvegházhatású). 2 12 A zöldfelület jóléti szolgáltatásai nem kielégítők, amelynek okai: 12.4 zöldfelületi szempontból szabályozatlan az utcakép. 2 13 A zöldfelületek jóléti és klímajavító hatását csökkenti a természetességük romlása, amelynek okai: 13.8 szabályozatlanság és környezettudatosság hiánya miatt a turizmus rongálja a természeti környezetet. 2 13.13 az állatok a fertőző hulladéktól megbetegedhetnek, elpusztulhatnak. 2 13.17 a nappali fényszennyezés, a lineárisan polarizált tükrözött fény megzavarja a rovarok tájékozódását, elpusztulnak. 2 13.18 a szigeteletlen légkábelek miatt a madarakat áramütés érheti és elpusztulhatnak. 2 13.19 a zaj miatt a madárdal torzulhat. 2

Átlag

Súlyosság

Azonosító


élővilág


2242

2222 2242

2222

2222

2122

2122

6122

6122

4241 1262

4241 1262

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


2222

EA

város arculata

LE

gazdaság

emberi alkotások

ÉL TG VF VA

levegő

TÁ


táj

ÖK

felszíni vizek

ökoszisztéma

EM


ember

Kevésbé súlyos („2”) okok: 13.20 a zaj és a fényszennyezés miatt a vad és a házi állatok stressz állapota kerülnek, életritmusuk megváltozik. 2 14 A tájképnek és a városképnek alacsony a színvonala, amelynek okai: 14.6 a szélerőművek erősen figyelemelterelők. 2 14.11 a „városkapukban” a táj- és városképet épületekkel és reklámokkal elfedik. 2 14.13 az Újteleki, Szt. Mihály városrész rossz állapotú gazdaházak, nagyméretű, 19. századi bérházak, hézagtelkek és új beépítések keveréke. 2 14.22 a Várkerületen az üzletek „alulhasználtak”, alacsony kereskedelmi igényeket elégítenek ki. 2 14.23 a Várkerületen az üzletek kitáblázása „tervezetlen”, ízléstelen. 2 15 A gépjármű forgalom jelentős környezeti terhet okoz, amelynek okai: 15.13 egyes intézmények nehezen közelíthetők meg. 2 15.17 Hermesz közösségi közlekedéssel ellátatlan. 2 17 Zaj és rezgés terheli a környezetet, amelynek okai: 17.3 ipari létesítmények által okozott zajterhelés. 2 18 Éjszakai és nappali fényszennyezés pazarolja a fosszilis energiát és veszélyezteti az állatokat, amelynek okai: 18.4 a művi elemek (épületek, utak, burkolatok stb.) polarizálják a fényt. 2

Átlag

Súlyosság

Azonosító


élővilág


GA AR

2222

2242 1262

1221 4462 1111

1262

1262

1262

1121

1121

2222 1121

2161 1241

2161 1241

2161 1241

1141 1141 2261 2291

2111 1261

1111

1242 1242

2124

2124

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


EA

város arculata

LE

gazdaság

emberi alkotások

ÉL TG VF VA

levegő

TÁ


táj

ÖK

felszíni vizek

ökoszisztéma

EM


ember

Átlag

A legkevésbé súlyos („1”) okok: 2 Nem megfelelő a környezeti nevelés, amelynek okai: 2.3 a szülők alacsony életszínvonala. 2.4 a szülők ismerethiánya. 2.5 a rossz szülői példakép (pazarló, környezet- és önrontó életvitel). 2.6 a bölcsődékben és az óvodákban az életkori sajátosságok. 2.7 az alapfokú oktatási-nevelési intézményekben a pénzforrás hiánya. 3 Nem megfelelő a lakosság környezettudatossága, amelynek okai: 3.2 az ismeretek hiánya. 3.4 a civil szervezeteknek alacsony a hatékonysága az érdektelenségük miatt. 4 A talajok környezeti terhelése növekszik, amelynek okai: 4.16 rekultiválatlanok a földtani feltárások (részben korábbi bányák). 4.22 a hulladékártalmatlanítás során a lerakással szennyeződhet a talaj. 5 Az ökológiailag fenntartható ivóvízgazdálkodás veszélyben van, amelynek okai: 5.5 az alternatív víznyerési lehetőség szabályozatlansága. 8 A felszíni vizek és a források tisztasága, természetessége, a patakok nyomvonalainak és partjainak rendezettsége nem kielégítő, 8.18 a belsőségek vízelvezetése néhol megoldatlan.

Súlyosság

Azonosító


élővilág


GA AR

1 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112

1 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112 1112

1 1121 1 1111

1 1121

1 1121

1121

1121

1221

1111

1111

1111

1121

1121

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


2111 1121

EA

város arculata

LE

gazdaság

emberi alkotások

ÉL TG VF VA

levegő

TÁ


táj

ÖK

felszíni vizek

ökoszisztéma

EM


ember

A legkevésbé súlyos („1”) okok: 9 A talajvíz szennyeződhet, amelynek okai: 9.2 szabályozatlan az egyedi szennyvízelhelyezés. 1 9.6 nem kötelező a közcsatornára rákötni. 1 11 A bioaktív felület csökken, amelynek okai: 11.5 a klímaváltozás miatt új kártevők jelentkeztek. 1 13 A zöldfelületek jóléti és klímajavító hatását csökkenti a természetességük romlása, amelynek okai: 13.12 a szúnyogírtas nem környezetkímélő. 1 13.14 az állatok táplálkozási szokásai a hulladékok hatására megváltozhatnak. 1 14 A tájképnek és a városképnek alacsony a színvonala, amelynek okai: 14.2 a kábelfektetések miatt a nyomvonalak sokáig láthatók a burkolaton. 1 14.14 a Várkerület elzárja a Belváros látványát, a Várkerület és a Belváros között a funkcionális és városképi kapcsolat széttöredezet 1 14.17 a Lackner-féle külső várfalat elépítették. 1 14.18 a Nyugati városrészben kontrol és jövőkép nélkül pusztul az épületállomány. 1 17 Zaj és rezgés terheli a környezetet, amelynek okai: 17.6 a védett táj feletti növekszik a távolsági légi forgalom. 1 17.9 felülvizsgálatlanok az alacsony repülési engedélyek és repülési útvonalak. 1

Átlag

Súlyosság

Azonosító


élővilág


GA AR

2111 2111 2111 1111 1121

1121

1121

1211

1211

1121

1121

1121

1121

1121

1121 1121

1121 1121

1121 1111 1121

1121

1121

1111 1121

1121

1121

1121 1121

1121

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Sopron 2009. október 15.











………………………….. Sági Éva



………………………….. Dr. Vig Péter



--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010 - 2015 III. Célok, intézkedések és a megvalósítás ütemezése


III. Célok, intézkedések és a megvalósítás ütemezése 1 Jövőképek meghatározása (rövid, közép és hosszú távon), célok, prioritások és stratégia 1.1 Bevezető (fő célok) -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

1. Jövőképek meghatározása (rövid, közép és hosszú távon), célok, prioritások és stratégia 1.1 Bevezető (fő célok) Varga Gábor

Mint azt az alapelvek meghatározása során is kiemeltük (I.1 fejezet 6. oldal), Sopron a magyar települések sorában különleges helyet foglal el, mert vonzereje védelmének és fejlesztésének legfőbb eszköze a környezet védelme és a környezet minőségének javítása. Ugyanakkor azt is megállapítottuk, hogy egyes területeken (közlekedés, levegőminőség, környezettudatosság, zöldfelületek és vizek, valamint a táj és az épített környezet állapota) különösen jelentős és növekvő környezeti teher jelentkezik, miközben – úgy tűnik - a táji, természeti és művi elemek leértékelődnek. Ennek legfőbb okát abban láttuk, hogy hiányzik egy széleskörű elfogadottságon alapuló, hosszú távú városfejlesztési jövőkép és a jövőkép védelmének képessége. A rendelkezésre álló adatok és ismeretek elemzése során kitűnt, hogy a környezet állapotát fizikailag leginkább a gépjármű-közlekedés befolyásolja hátrányosan. A gépjármű-közlekedésből fakadó környezeti gondok oly mértékben megnövekedtek és oly módon összetettek, hogy egyetlen intézkedéssel (pl. forgalomszervezés) orvosolni nem lehet. Ezen a területen paradigmaváltásra van szükség, egyfajta „közlekedési reformot” kell végrehajtani. A javasolt intézkedések végrehajtásától jelentős javulás várható, de a külső körülmények változatlansága (pl. fosszilis üzemanyagok elterjedt használata) miatt nem valószínű, hogy a jelen program futamideje alatt a környezeti teher véglegesen megszűnik. Az itt élők és a város állapotáért különböző szinten felelős személyek környezettudatosságának szintje a második legfontosabb tényező. Ennek jelentőségét tovább emeli az a tény, hogy a közlekedés okozta teher és az életminőség színvonalának hátterében is a környezettudatosság alacsony színvonala az ok. Erősen valószínű, hogy amennyiben a jövőben jelentős erőfeszítések történnek a színvonal emelésére és a város vezetése ebben példamutatóan jár el, akkor még a jelen program időszakában határozottan érezhető javulás következhet be a település környezeti állapotában. Az is nagy valószínűséggel jósolható, hogy amennyiben a színvonalemelő tevékenység egyszerre sok területen (minden korosztály és iskolázottsági körében, a vállalkozások és a település vezetésében stb.) és hatékonyan jelentkezik, akkor egy viszonylag nem látványos javulási szakasz után a folyamat öngerjesztő módon felgyorsulhat. Nagyon lényeges, hogy a munka jól eltervezett stratégia szerint folyjon, és ne torpanjon meg, vagyis csak akkor szabad belekezdeni, ha minden eszköz rendelkezésre áll. A környezettudatosság színvonalának emelését 16 „azonnali intézkedés” célozza. Ugyancsak karakteres fordulatra van szükség a táj- és városkép, valamint a zöldfelületek és természeti értékek kezelésében. Mindkettőnek jelentős szerepe van a város versenyképességében és a lakosság komfortérzetében. A táj- és városkép hibái sok évtized alatt keletkeztek, azonban az utóbbi egy-két évtizedben ez a folyamat felgyorsulni látszik. A kijavítása, vagy legalább enyhítése igen jelentős gazdasági forrást igényel, ami csak a befektetői hajlandóság növelésével érhető el. A hajlandóság szoros kapcsolatban van a város versenyképességével. Ez látszólag önmagába visszatérő oksági láncolatot mutat, de valójában a versenyképességet a városképen kívül sok más tényező is befolyásolja, olyanok is, amelyek javításához lényegesen szerényebb gazdasági forrás is elegendő. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


III. Célok, intézkedések és a megvalósítás ütemezése 1 Jövőképek meghatározása (rövid, közép és hosszú távon), célok, prioritások és stratégia 1.1 Bevezető (fő célok) -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A zöldfelületek kezelésében és a természeti értékek megóvásában a város az elmúlt két évtizedben jelentős eredményeket ért el, de korántsem sikerült felszámolni a sok évtizedes elhanyagoltságot. Előnyös fordulatot jelenthetne, ha tulajdoni formától függetlenül egységes egészként és valós értékén kezelnék a település „élő vagyonát”. Sopron felszíni, felszín alatti vizei és az ivóvíz kezelésében talán nem szükséges erőteljes változtatás, hanem a már kidolgozott terveket lenne szükséges végrehajtani. Ettől valamelyest eltér a vízfolyások helyzete, ahol ugyancsak markáns fordulatra lenne szükség ahhoz, hogy a patakok a természeteshez közel álló, környezetharmonikus nyomvonallal, partokkal és mederrel rendelkezzenek. A takarékos ivóvízgazdálkodás és a csapadék, valamint a „hulladékvizek” hasznosítása esetleg elkerülhetővé tehetné újabb vízbázisok bevonását. Nyomatékkal ki kell emelni: a település jelenlegi és jövőbeli – és nem csak környezeti - gondjainak jelentős része a város „szétterüléséből” származik. Miközben a lakosok száma alig változik, addig a művelésből kivett terület 16 százalékkal növekedett az elmúlt 25 évben (lásd I.2.3.7.3 fejezet 123. oldal). Ez a körülmény táji jellegvesztést és közlekedési forgalomnövekedést eredményez, továbbá jelentősen növeli az infrastruktúrafejlesztés és fenntartás költségit, ami hosszú távon a lakhatási költségek növekedésével fog járni. A költségek növekedése nem tartozik jelen program körébe, de a környezeti hatások miatt feltétlenül szükség lenne a város belterületi növekedésének mérséklésére. A korábbi környezetvédelmi program még nem foglalkozott a fényszennyezéssel, mára ez elkerülhetetlen. Azon túl, hogy egyes emberi tevékenységeket zavar, az állatvilágban pusztulást okoz, energiapazarlással jár. A hibák kijavítása mutatós arculatjavulást eredményezhet. A város energiapolitikájában eseménykövetés tapasztalható, amelynek következménye a környezeti teher növekedése. Hosszú távú energetikai elgondolásra van szükség. Talán az egyik legkevésbé „látványos” környezetromlás a talajok állapotváltozásában tapasztalható, holott ez egyik legfontosabb „természeti kincsünk”. Védelme számos területen szükséges. Jelen program 11 intézkedést javasol. Egy rendszer irányítása elképzelhetetlen a rendszerben zajló folyamatok naprakész ismerete nélkül, így egy egészséges és harmonikus környezetre aspiráló település nem nélkülözheti lakosai egészségi állapotának és a környezeti hatások ismeretét. Javasoljuk, hogy Sopron lakossága egészségi állapota és a környezeti állapotváltozások folyamatos figyelésére jöjjön létre egy helyi környezeti monitoring rendszer és egy zöldfelületi állapotváltozást valamint az ökológiai folyamatokat figyelő rendszer (lásd az 1.2.1-3, a 1.3.3 és a 11.1.1 intézkedéseket a 2 bekezdés alatt a 240. oldalon). A nyert adatok – az Aarhusi Egyezmény értelmében – élvezzenek teljes nyilvánosságot. Az Önkormányzat a város legfőbb irányító szerve, döntései alapvetően befolyásolják a környezet állapotát. A döntési mechanizmus jelen formájában nem teszi lehetővé, hogy a döntéshozók még a döntés előtt mérlegeljék a hatást. Javasoljuk, hogy a döntéselőkészítésbe épüljön be egy független szakértelmen alapuló környezeti hatásminősítő modul (lásd a 9.1.1 intézkedést a 2 bekezdés alatt a 240. oldalon). A SKVP által elérni kívánt célokat és azok helyi gazdasági előnyeit a lehető legszélesebb körben meg kell ismertetni a lakósággal és a vállalkozásokkal (lásd a 3.2.3 intézkedést a 2 bekezdés alatt a 240. oldalon). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


2. Az intézkedések felsorolása 2.1 Intézkedések a fő célok sorrendjében 1 fő cél: A lakosság életminőségének javítása. 1.1 cél: A rövidtávú érdekek hatásától a széleskörű elfogadottsága miatt jól védhető városfejlődési jövőkép kialakítása. 1.1.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván

A rövidtávú érdekek hatásától széleskörű elfogadottsága miatt jól védhető városfejlődési jövőkép kialakítása nem tartozik jelen program körébe, azonban a program megvalósulására jelentős hatással lehet. Költség és forrás: -, Indikátor: jövőkép Ok:

1.1 a széleskörű elfogadottságon alapuló városfejlődési jövőkép és a jövőkép tartamos védhetőségének hiánya

1.2 cél: A város környezeti állapotát monitorozó rendszer és adatbázis kialakítása, továbbá az adatok korlátlan internetes lekérdezhetőségének megteremtése. 1.2.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván

A város környezeti állapotát monitorozó rendszer megtervezése. A rendszer legyen alkalmas a település környezeti állapota és az állapotát befolyásoló jelenségek naprakész figyelésére, folyamatok, trendek megállapítására, más rendszerekben gyűjtött, a településre vonatkozó adatok naprakész átvételére. Fordítson gondot a hatások közvetlen megismerésére (biomonitoring). Vonja be a településen eddig végzett, a környezet elemeire vonatkozó rendszeres, időszaki vagy alkalmi méréseket, megfigyeléseket, pl. a digitális kijelzővel ellátott levegőminőségmérő berendezések adatait, az iskolák által végzett vízminőségméréseket (lásd. 8.1.2 intézkedés) stb. Szükséges esetén végezzen, végeztessen méréseket, megfigyeléseket, vagy azt az erre kijelölt szerveknél kezdeményezze (pl. pollenkoncentráció). A terv dolgozzon ki módszert a tanuló ifjúság bevonására a rendszer megismerésébe és az adatgyűjtésbe. Költség és forrás: 1 mFt forint, környezetvédelmi alap vagy pályázat Indikátor: megtervezett monitoring rendszer Ok: 3.2 az ismeretek hiánya 1.18 nem ismertek a környezeti adatok vagy rendezetlenek, felhasználatlanok 2.4 a szülők ismerethiánya 3.1 a tájékoztatás hiánya 1.17 nem kellően ismertek a környezeti hatások és a lakosság egészségi állapota közti összefüggések 10.8 a pollenkoncentrációt nem mérik

1.2.2 intézkedés:

Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván

A monitoring-szervezet felállítása és működtetése.

Költség és forrás: az intézkedés 1.2.1 határozza meg, az intézkedés 1.2.1 határozza meg Indikátor: a monitoring-szervezet megalakulása Ok:

1.17 nem kellően ismertek a környezeti hatások és a lakosság egészségi állapota közti összefüggések 1.18 nem ismertek a környezeti adatok vagy rendezetlenek, felhasználatlanok

III. Célok, intézkedések és a megvalósítás ütemezése 2.1 Intézkedések a fő célok sorrendjében

1 fő cél: A lakosság életminőségének javítása. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

1.2.3 intézkedés:


Az adatbázis feltöltése és az internetes portál kialakítása. Költség és forrás: egy millió forint nagyságrend, környezetvédelmi alap és pályázat Indikátor: a hozzáférhető portál Ok:


1.3 cél: Felmérés útján megismerni a környezeti hatások (pl. jód és fluorid menynyiség, légszennyezés, zaj, rezgés, fényszennyezés, elektroszmog, Bánfalván a természetes radioaktív terhelés stb.) és a lakosság egészségi állapota közötti összefüggést. 1.3.1 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést

A terület jód és fluorid mennyiségének ismételt felmérésével az adatok frissítése (ÁNTSZ). Költség és forrás: 500 eFt, környezetvédelmi alap Indikátor: a felmérés elvégzése Ok: 1.13 térség jód és fluorid mennyiségére vonatkozó felmérés elavult

1.3.2 intézkedés:

Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést

Össze kell gyűjteni Bánfalva és környéke természetes radioaktív sugárzásáról eddig végzett felméréseket, majd mérésekkel és egészségügyi statisztikával meg kell győződni a hatás jelentőségéről. Az eredményekről tájékoztatni kell a lakosságot. Költség és forrás: 500 eFt, általános költségvetés Indikátor: felmérés és a lakosság téjékoztatása Ok: 1.10 egyes térségekben (Bánfalva) nem tisztázott a természetes radioaktivitás fiziológiai hatása

1.3.3 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést A monitoring rendszerben (lásd 2.1.1-3 intézkedések) megfigyelt környezeti hatások (pl. légszennyezés, zaj, rezgés, fényszennyezés, elektroszmog stb.) és a lakosság egészségi állapota közötti összefüggés felmérése évente, a lakosság tájékoztatása az eredményekről. Költség és forrás: 750 eFt, környezetvédelmi alap Indikátor: a nyilvánosságra hozott jelentés Ok: 1.11 egyes térségekben nem tisztázott az elektroszmog (elektromos vezetékek, nagy teljesítményű elektromos és műsorszóró berendezések) fiziológiai hatása 1.16 gondatlan közterületi szemetelés

1.4 cél: A város tisztasága, rendezettsége szintjének emelése. 1.4.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván

Városrészek tisztaságára, állapotára figyelő, a közterület-felügyelettel együttműködő civil szervezetek és lakossági csoportok ösztönzése és támogatása. Költség és forrás: évente százezres nagyságrend, környezetvédelmi alap Indikátor: együttműködési megállapodást kötött civil szervezetek száma, az állapotfigyelésben aktívan résztvevő személyek száma Ok: 1.5 gondatlan a közterületi munkavégzés és ennek következtében magasak a közösségi kiadások 1.6 a fogyasztás pazarló és feléli a környezeti erőforrásokat 1.9 az óvodák és játszóterek környékén a gyermekek egészségre veszélyes növényekről nincs

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



1 fő cél: A lakosság életminőségének javítása. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------vagy hiányos az illetékesek ismerete 1.16 gondatlan közterületi szemetelés

1.4.2 intézkedés:


A rongálások, szemetelések ellenőrzésének és büntetésének szigorítása, elégedettségi felmérés a lakosság körében évente. Költség és forrás: százezres nagyságrend, általános költségvetés Indikátor: az elégedettségi mutatószám értéke Ok: 1.5 gondatlan a közterületi munkavégzés és ennek következtében magasak a közösségi kiadások 1.6 a fogyasztás pazarló és feléli a környezeti erőforrásokat 1.16 gondatlan közterületi szemetelés

1.4.3 intézkedés:

Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel

Köztéri illemhelyek számának és állapotának javítása érdekében új illemhelyek kialakítása, azok tisztántartása, a meglévő színvonalának emelése és a színvonal mérése elégedettségi mutatóval. Költség és forrás: a kialakított illemhelyek számától függően akár tízmilliós nagyságrend, általános költségvetés Indikátor: új illemhelyek száma, elégedettségi mutató értéke Ok: 1.15 közillemhelyek hiánya vagy alacsony színvonalú működtetése

1.4.4 intézkedés:


Állati ürüléktől mentes közterületek elérése érdekében több "kutya-WC" kihelyezése, kutyasétáltatás és –futtatás helyeinek szabályozása, elégedettségi felmérés a lakosság körében évente. Költség és forrás: százezres nagyságrend, általános költségvetés Indikátor: új kutya-WC és kijelölt kutyafuttató száma, az elégedettségi mutatószám értéke Ok: 1.8 állati ürülék kerül a közterületekre, ami fertőzésveszélyt okoz

1.4.5 intézkedés:


Rendeletben kell előírni az építéseknél, bontásoknál alkalmazandó szennyeződést megelőző módszereket és azt már az építési-bontási engedélyezésben érvényre kell juttatni, majd a kivitelezéskor ellenőrizni és szankcionálni kell. Költség és forrás: -, Indikátor: a rendelet hatályba lépése Ok: 10.3 a burkolatok szennyezése (építés utáni és közbeni hulladékok) és takarítatlanság miatti porszennyezés

1.4.6 intézkedés:


Az illegális ipari tevékenységeket fel kell számolni, vagy szervezett keretek közé kell terelni, ahol a tevékenységük nyomon követhető. Ehhez esetleg felhasználhatók lennének az üresen álló üzemcsarnokok, raktár épületek, ami csökkenthetné a környezetvédelmi kockázatot is. A programot szándékosan kerülők lehetőségeit szűkíteni kell az adott területen élők, közterület felügyelők, civil szervezetek bevonásával. Költség és forrás: felmérés után határozható meg, pályázat Indikátor: a legalizált tevékenységek száma Ok: 1.14 illegális ipari tevékenység miatti környezeti kockázat

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




1.4.7 intézkedés:


A falfirkák és rongálások számcsökkenésének alapfeltétele, hogy a városlakók felelősséget érezzenek saját környezetük iránt. Ezért a megelőzés elsősorban széleskörű (óvodai, iskolai, felnőttekre is kiterjedő) tudatformálással lehetséges. „Tüneti kezelés” érdekében a polgárőrség és a rendőrség bevonása szükséges. A közösség figyelmének felhívása a város honlapján és (akár más kérdésekkel is foglalkozó) kiadványban. A rongálások esélyének csökkentésére egyelőre a könnyen károsítható (pl. üveg) köztéri bútorok alkalmazásának kerülése (ld. Deák téri üvegtáblák). Forgalmas és gyakran „igénybevett” helyen olyan típusú falfesték használatával lehetne könnyíteni a firkák eltávolítását, amely eleve egyszerűbben tisztítható. A meglévő falfirkák eltüntetésére akciók szervezése, közmunka bevonása, valamint „súlyos” esetekben hozzáértő szakember megbízása javasolt. Költség és forrás: felmérés után határozható meg, általános költségvetés Indikátor: falfirkák száma Ok: 14.25 falfirkák megléte, szaporodása városszerte, rongálások

1.5 cél: A gyermekek megóvása a mérgező növényektől. 1.5.1 intézkedés: Fontosság: 2 Lehetőség szerint igényel intézkedést

A gyermekintézményekben és a gyermekek által a gyermekintézményből megközelíthető növényzet (pl. áthajló növényi részek) használóját írásban fel kell szólítani a 346/2008. (XII. 30.) Korm. r. által előírt eljárás betartására. A gyermekintézményt felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkező növényfelismerő szakértő kijelölésével és a személyzet valamint a gyermekek körében növényfelismerő tanfolyamok tartásával lehet segíteni a helyes eljárásban.

Költség és forrás: néhány százezer forint, környezetvédelmi alap Indikátor: a tanfolyamon részt vett intézmények száma a részt nem vett intézmények arányában Ok:

1.9 az óvodák és játszóterek környékén a gyermekek egészségre veszélyes növényekről nincs vagy hiányos az illetékesek ismerete

1.6 cél: A termékek teljes életciklusára kibővített termelői felelősség megalapozása. 1.6.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván

Önkormányzati szabálytervezet kidolgozása a környezetet terhelő termékek és tevékenységek visszaszorítása érdekében a környezetvédelmi alap javára kivetett környezetvédelmi bírság bevezethetőségéről. Költség és forrás: százezres nagyságrend, környezetvédelmi alap vagy pályázat Indikátor: a szabálytervezet önkormányzati elfogadása Ok: 1.6 a fogyasztás pazarló és feléli a környezeti erőforrásokat

1.6.2 intézkedés:


A környezeti megfontolásokat figyelembe vevő terméktervezés ösztönzése nyilvános elismerés formájában. Költség és forrás: százezres nagyságrend, környezetvédelmi alap Indikátor: elismerések kiosztása évente Ok: 1.6 a fogyasztás pazarló és feléli a környezeti erőforrásokat

1.7 cél: Kockázatmentes vasútüzem biztosítása. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




1.7.1 intézkedés:

Fontosság: 2 Lehetőség szerint igényel intézkedést

A város kezdeményezésével felül kell vizsgálni veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos vasútüzemi és katasztrófavédelmi tennivalókat. Költség és forrás: -, Indikátor: a felülvizsgálat elvégzése Ok:

1.12 a vasút katasztrófa kockázata nem kellően ismert, mert felülvizsgálatlan a GySEV veszélyes anyagszállításával kapcsolatos koncepciója

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



2 fő cél: A környezeti nevelés színvonalának emelése. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2 fő cél: A környezeti nevelés színvonalának emelése.

2.1 cél: A pedagógusok környezeti szemléletének formálása. 2.1.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván

A pedagógusok számára lehetőséget kell biztosítani az önképzésre, a környezeti nevelési feladatokra felkészítő továbbképzésekben való részvételre. Költség és forrás: évente százezres nagyságrend, környezetvédelmi alap és pályázat Indikátor: továbbképzésbe bevont személyek száma a be nem vontak arányában Ok: 2.10 ismerethiány az oktatási-nevelési intézmény személyzete körében

2.2 cél: Az oktatási intézmények környezetkímélő felszereléseinek és anyaghasználatának bővítése. 2.2.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván

A környezetkímélő anyagok és eszközök beszerzésének szorgalmazása és esetleges többletköltségeinek támogatása a nevelési-oktatatási intézményekben. Költség és forrás: évente százezres nagyságrend, környezetvédelmi alap Indikátor: környezetkímélőbb anyagok és eszközök mennyiségi mutatói Ok: 2.9 példakép és motiváció hiány az oktatási-nevelési intézményben

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



3 fő cél: A lakosság környezettudatossága színvonalának emelése. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

3 fő cél: A lakosság környezettudatossága színvonalának emelése. 3.1 cél: A lakosság környezettudatosságának kérdőíves felmérése. 3.1.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván

A lakosság környezettudatosságának kérdőíves felmérése. Véleményük kikérése a város környezeti állapotáról és az állapot javítása érdekében végzendő teendőkről. Költség és forrás: százezres nagyságrend, környezetvédelmi alap Indikátor: a felmérés elvégzése és nyilvánosságra hozatala Ok: 3.1 a tájékoztatás hiánya 3.2 az ismeretek hiánya

3.2 cél: A környezettudatosság szintjének emelése. 3.2.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván

A környezettudatosság szintjét emelő képzési-nevelési központ létrehozása a nevelési-oktatási intézmények személyzete, a szülők, a diákok és a lakosság számára, amely lehetőséget ad a már működő minták, programok tanulmányozására, kipróbálására (pl. környezetkímélő építészeti megoldások, tüzeléstechnikai, energiagazdálkodási módszerek, vízzel, árammal való takarékoskodás, környezetkímélő tisztítószerek használata, beszerzési lehetőségek, biogazdálkodás, komposztálási technikák stb.). Költség és forrás: 10 milliós nagyságrend, környezetvédelmi alap és pályázat Indikátor: résztvevők száma Ok: 2.7 az alapfokú oktatási-nevelési intézményekben a pénzforrás hiánya 2.9 példakép és motiváció hiány az oktatási-nevelési intézményben 2.4 a szülők ismerethiánya 2.8 hiányos a tantervi szabályozás 2.10 ismerethiány az oktatási-nevelési intézmény személyzete körében 3.1 a tájékoztatás hiánya 3.2 az ismeretek hiánya

3.2.2 intézkedés:


Környezettudatos szemléletű honlap, kiadvány létrehozása és aktualizálása. Ezeken illetve a médián keresztül a lakosság folyamatos tájékoztatása, szemléletformálása, ösztönzése a környezettudatos magatartásra. Költség és forrás: 1-3 millió forint a létrehozásra, 1-2 százezer forint évente az aktualizálásra, környezetvédelmi alap és pályázat Indikátor: a honlap megjelenése Ok: 3.1 a tájékoztatás hiánya 3.2 az ismeretek hiánya

3.2.3 intézkedés:


Az intézmények KIR és az EMAS minősítési rendszerbe csatlakozásának elismerése városi kitüntetéssel, a Zöld Sopron honlapon szerepeltetéssel. Költség és forrás: évente százezres nagyságrend, környezetvédelmi alap Indikátor: az újonnan csatlakozott intézmények száma évente Ok:

3.8 a reklámok erősen deformálják a környezettudatosságot a profitorientáltság miatt, az ellenőrzés, a fenntarthatóságra ösztönzés, valamint a hatékony felvilágosítás hiányosságai miatt

3.3 cél: A környezetvédelem ügyét a ”soproni divat” szintjére emelni. 3.3.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván

Környezettudatos magatartást honoráló városi alapítvány létrehozása és díj --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




alapítása. Költség és forrás: előre nem állapítható meg, általános költségvetés és magántőke Indikátor: az alapítvány hivatalos bejegyzése, a díj megalapítása Ok:


3.3.2 intézkedés:


Hatékony felvilágosítás, szemléletformáló és környezeti nevelést szolgáló kezdeményezések, akciók szervezése civil szervezetek bevonásával, ahol a reklámok tudatmódosító hatásával ellentétben a környezetvédelem kap nagyobb szerepet. Hasznos jutalmazások, kitüntetések a környezettudatos magatartásért. Költség és forrás: milliós nagyságrend, "környezettudatos magatartásért" alapítvány Indikátor: az akciók, a résztvevők száma és a kitüntetés kiosztása Ok:


3.4 cél: A lakosság tájékoztatása a környezeti biztonsága érdekében az esetlegesen fellépő hatásokról. 3.4.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván

A lakosság széleskörű tájékoztatása kiadványok, előadások és fórumok keretében, helyi TV-n keresztül, helyszíni bemutatók tartásával a felelős szervezetek és a helyi civil szervezetek részvételével az alapvető ökológiai összefüggésekről, a fenntartható fogyasztás ösztönzése, környezetbarát, újrahasznosított termékek ismeretének bővítése érdekében a megfelelő piacról és a termékek környezeti hatásairól, hangsúlyozva a környezeti erőforrások védelmének szükségességét. Tájékoztatásra érdemes főbb témák: a parlagfű miatti lakossági bejelentések hatékonyságának növelése, a téves riasztások kiküszöbölése érdekében a parlagfű-kérdésről és felismeréséről; magán kutak engedély nélküli mélyítésének megelőzősére az engedélyeztetés módjáról; a légszennyezés mérséklése érdekében a háztáji, szabadtéri égetés lehetőségéről; a háztartásokban környezetre káros anyagokkal való fűtés környezeti kockázatáról; a fenntartható fogyasztás ösztönzése, környezetbarát, újrahasznosított termékek ismeretének bővítése érdekében. Költség és forrás: milliós nagyságrend, környezetvédelmi alap és pályázat Indikátor: kiadványok száma, tájékoztató televízió műsorok adásideje, bemutatók és az azokon résztvevők száma Ok:

3.8 a reklámok erősen deformálják a környezettudatosságot a profitorientáltság miatt, az ellenőrzés, a fenntarthatóságra ösztönzés, valamint a hatékony felvilágosítás hiányosságai miatt 3.1 a tájékoztatás hiánya 3.2 az ismeretek hiánya 3.3 a civil szervezeteknek alacsony a hatékonysága a pénzügyi lehetőségeik miatt 3.4 a civil szervezeteknek alacsony a hatékonysága az érdektelenségük miatt 3.6 az értékesítési akciók (leértékelések) környezettudatosságot deformáló erős hatása 3.7 a csomagolóipar érdekeit szolgáló reklámok környezettudatosságot deformáló erős hatása 10.6 az avarégetés 10.5 az ellenőrizetlen hulladékégetésből származó kibocsátás 10.7 az allergénhatású természetes anyagok (műveletlen, elhanyagolt mezőgazdasági területek)

3.5 cél: Környezetvédelmi jelzések átlátható rendszerének megalkotása helyi szinten és megismertetése a lakossággal. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




3.5.1 intézkedés:


Környezetvédelmi jelzések átlátható rendszerének megalkotása és helyi jelzések kialakítása. Költség és forrás: százezres nagyságrend, környezetvédelmi alap Indikátor: a jelzésrendszer létrejötte Ok:

1.7 a fogyasztás során magas a hulladékképződés 3.6 az értékesítési akciók (leértékelések) környezettudatosságot deformáló erős hatása 3.7 a csomagolóipar érdekeit szolgáló reklámok környezettudatosságot deformáló erős hatása 3.8 a reklámok erősen deformálják a környezettudatosságot a profitorientáltság miatt, az ellenőrzés, a fenntarthatóságra ösztönzés, valamint a hatékony felvilágosítás hiányosságai miatt

3.5.2 intézkedés:


Környezetbarát minősítések és jelzéseik megismertetése a lakossággal, vállalkozókkal, intézményekkel. Költség és forrás: százezres nagyságrend, környezetvédelmi alap és pályázat Indikátor: poszterek, fórumok száma, honlap megvalósulása Ok:

1.7 a fogyasztás során magas a hulladékképződés 3.6 az értékesítési akciók (leértékelések) környezettudatosságot deformáló erős hatása 3.7 a csomagolóipar érdekeit szolgáló reklámok környezettudatosságot deformáló erős hatása 3.8 a reklámok erősen deformálják a környezettudatosságot a profitorientáltság miatt, az ellenőrzés, a fenntarthatóságra ösztönzés, valamint a hatékony felvilágosítás hiányosságai miatt

3.6 cél: Környezetvédelmi reklámok kezdeményezése a helyi kommunikációs csatornákon (TV, hírlap, szóróanyag). 3.6.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván

Reklámstratégia kidolgozása, mely tartalmazza az önkormányzati kiadványokban való ingyenes megjelenést, illetve egyéb esetekben a támogatási hányad mértékét. Költség és forrás: milliós nagyságrend, környezetvédelmi alap és pályázat Indikátor: az elkészült reklámstratégia, megjelent környezetvédelmi hirdetések száma Ok: 3.1 a tájékoztatás hiánya 3.2 az ismeretek hiánya 3.8 a reklámok erősen deformálják a környezettudatosságot a profitorientáltság miatt, az ellenőrzés, a fenntarthatóságra ösztönzés, valamint a hatékony felvilágosítás hiányosságai miatt

3.7 cél: Környezetkímélő termékeket forgalmazó "öko-boltok" és környezetvédelmi információs pontok (3-4) létrehozása. 3.7.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván

Környezetkímélő termékeket forgalmazó boltok támogatása, kedvezményes bérleti díjú üzlethelyiséggel, helyi adó mérsékléssel. Költség és forrás: milliós nagyságrend, környezetvédelmi alap és pályázat Indikátor: támogatott boltok száma Ok: 3.2 az ismeretek hiánya 3.8 a reklámok erősen deformálják a környezettudatosságot a profitorientáltság miatt, az ellenőrzés, a fenntarthatóságra ösztönzés, valamint a hatékony felvilágosítás hiányosságai miatt 3.1 a tájékoztatás hiánya

3.8 cél: A környezet védelmét felvállaló civil szervezetek tevékenységének segítése a közösségi célok elérése érdekében. 3.8.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván

A civil szervezetek naprakész digitális nyilvántartását meg kell szervezni. Az alapító okiratukban foglalt tevékenységi körükhöz kapcsolódó közösségi --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




ügyekben a hatályos rendelkezések szerint velük fel kell venni a kapcsolatot. A kapcsolatteremtés költségtakarékos formája egy internetes "civil fórum" portál az önkormányzat honlapján, amelyen keresztül kétirányú információváltás lehetséges. Költség és forrás: 100 eFt, általános költségvetés Indikátor: "civil fórum" portál az önkormányzat honlapján Ok:

3.3 a civil szervezeteknek alacsony a hatékonysága a pénzügyi lehetőségeik miatt

3.8.2 intézkedés:


Tevékenységüket általában és célirányosan lehet támogatni lehetőség és pénz juttatással: közösségi tulajdonú "civil ház" kialakítása bérelhető irodahelyiséggel, előadóteremmel; közhasznú kötelezettség átadása pénzeszközökkel együtt; egy adott cél eléréséhez biztosított pályázható támogatás stb.). Költség és forrás: "civil ház" kialakítása 10 mFt, általános költségvetés és pályázat Indikátor: az elkészült "Civil ház" Ok: 3.3 a civil szervezeteknek alacsony a hatékonysága a pénzügyi lehetőségeik miatt 3.4 a civil szervezeteknek alacsony a hatékonysága az érdektelenségük miatt

3.9 cél: Az önkormányzati tevékenység környezeti hatásának folyamatos értékelése. 3.9.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván

Az Önkormányzat a város legfőbb irányító szerve, döntései alapvetően befolyásolják a környezet állapotát. A döntési mechanizmus jelen formájában nem teszi lehetővé, hogy a döntéshozók még a döntés előtt mérlegeljék a hatást, kivéve azt az esetet, amikor azt jogszabály írja elő. Javasoljuk, hogy a döntéselőkészítésbe épüljön be egy független szakértelmen alapuló környezeti hatásminősítő modul.

Költség és forrás: -, Indikátor: környezeti hatásminősítő modul folyamatos működése Ok:

1.1 a széleskörű elfogadottságon alapuló városfejlődési jövőkép és a jövőkép tartamos védhetőségének 1.16 gondatlan közterületi szemetelés

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



4 fő cél: A talajok környezeti terhelésének megelőzése. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

4 fő cél: A talajok környezeti terhelésének megelőzése.

4.1 cél: Termőterületek csökkenésének megakadályozása. 4.1.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván

Mezőgazdasági területek belterületbe vonásának megakadályozása jogi szabályozással.

Költség és forrás: -, Indikátor: belterület aránya Ok: 4.1 belterületen a beépítési igény növekedése, külterületen az olcsóbb és kockázatmentesebb zöldmezős beruházás miatt csökken a termőterület és vele a zöldfelület 4.3 a növekvő beépítés és az utak, árkok lefedése miatt a talajok elzáródnak 4.2 a művelés felhagyása és a "kertesítés" következtében csökken a megművelt terület 11.1 a peremkerületek beépülnek (vö. 15.10)

4.1.2 intézkedés:


Zöldmezős beruházások minimalizálása barnamezős beruházások támogatásával és megfelelő jogi szabályozással. Költség és forrás: 10 millió Ft, pályázat Indikátor: belterület aránya Ok: 4.1 belterületen a beépítési igény növekedése, külterületen az olcsóbb és kockázatmentesebb zöldmezős beruházás miatt csökken a termőterület és vele a zöldfelület

4.2 cél: Szennyezett ipari és mezőgazdasági területek felmérése, kármentesítése. 4.2.1 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel

Felhagyott ipari és közlekedési területek szennyezettségének vizsgálatának kezdeményezése az illetékes hatóságnál. Költség és forrás: -, Indikátor: a felmérés elkészítése Ok:

4.19 szennyeződik a talaj a használaton kívüli, felszámolatlan ipari létesítmények (rozsdaövezetek) miatt

4.2.2 intézkedés:


Kapcsolatfelvétel az illetékes szakhatósággal (Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság), valamint nem önkormányzati tulajdon esetén a tulajdonossal, állattartó telepek trágya, hígtrágya- tárolásának ellenőrzése, talaj és talajvízvizsgálatok elvégeztetése, ill. erre utasítás; kármentesítés elvégzése, ill. erre utasítás. Költség és forrás: 5-10 millió forint (felmérés költsége), pályázat és a tulajdonos költségén Indikátor: Ok: 4.13 a talajokat olaj szennyezi benzinkutak, korábbi laktanyák és ipari létesítmények környezetében 4.19 szennyeződik a talaj a használaton kívüli, felszámolatlan ipari létesítmények (rozsdaövezetek) miatt

4.3 cél: A mezőgazdasági eredetű talajszennyezés mérséklése. 4.3.1 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést

Az AGROEXPERT növényvédelmi előrejelző rendszer kibővítésének támogatása. Költség és forrás: 10 millió Ft, pályázat Indikátor: Ok:

4.21 műveletlen, elhanyagolt mezőgazdasági fertőző gócok miatt növényvédőszer többletfel-

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



4 fő cél: A talajok környezeti terhelésének megelőzése. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------használás 4.20 gondatlan a háztáji kemikáliafelhasználás 4.11 savanyodnak a talajok légköri ülepedés, szervesanyag elhordás és nem megfelelő műtrágyázás hatására

4.3.2 intézkedés:


A biogazdálkodás elterjedésének elősegítése, népszerűsítő kiadványokkal, ismeretterjesztő előadásokkal (civil szervezetek bevonásával). Költség és forrás: 500 eFt, környezetvédelmi alap és pályázat Indikátor: Ok: 4.20 gondatlan a háztáji kemikáliafelhasználás

4.3.3 intézkedés:


A gazdálkodók részvételének elősegítése az agrár-környezetgazdálkodási programban. Költség és forrás: 1 millió Ft, pályázat Indikátor: Ok: 4.20 gondatlan a háztáji kemikáliafelhasználás

4.4 cél: Felhagyott bányák rekultivációja és a bányászathoz kapcsolódó megmaradt ipari létesítmények felszámolása. 4.4.1 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést

Felhagyott bányák felmérése. Költség és forrás: 2 millió Ft, általános költségvetés Indikátor: bányafelmérési dokumentáció Ok:

4.17 a mélyművelésű brennbergi bányát szakszerűtlenül zárták le 4.18 szakszerűtlen rekultiváció 4.15 a csekély tevékenységű bányák (gneisz) rekultiválatlanok 4.16 rekultiválatlanok a földtani feltárások (részben korábbi bányák)

4.4.2 intézkedés:


Felhagyott bányák rekultiválása. Költség és forrás: 5-100 millió Ft, pályázat Indikátor: felhagyott rekultiválatlan bánya területek száma Ok:

4.15 a csekély tevékenységű bányák (gneisz) rekultiválatlanok 4.16 rekultiválatlanok a földtani feltárások (részben korábbi bányák) 4.17 a mélyművelésű brennbergi bányát szakszerűtlenül zárták le 4.18 szakszerűtlen rekultiváció

4.5 cél: A talajerózió és a felszíni lefolyás mérséklése, valamint a hordalék viszszatartása a vízgyűjtő területeken. 4.5.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván

Erózióveszélynek kitett területek felmérése és a védekezésre kötelezés jogi eszközeinek kidolgozása. Költség és forrás: 1 millió Ft, pályázat Indikátor: dokumentum elkészülte Ok: 4.5 eróziós kár keletkezik beépített területen a vízelvezetés megoldatlansága, az idejétmúlt csapadékelvezetési koncepció, a fedetlen talajfelszín és az építési tevékenyég miatt 4.6 eróziós kár keletkezik a nem megfelelő művelés miatt a mezőgazdasági területeken 4.7 eróziós kár keletkezik erdős területeken a nem zárt állományok, a tarvágás, a megoldatlan vízelvezetés és -visszatartás és a védekezés hiánya miatt 4.8 eróziós kár keletkezik havária jellegű jelentős csapadék eseménykor 6.2 a felszíni lefolyás és hordalék visszatartása a vízgyűjtőn szabályozatlan

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



4 fő cél: A talajok környezeti terhelésének megelőzése. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

4.5.2 intézkedés:


Erózióvédő gazdálkodás és gazdálkodásra kötelezés (zárt növénytakaró kialakítása és fenntartása a veszélyeztetett területeken). Költség és forrás: 100 millió Ft, pályázat Indikátor: a megvalósulás területi aránya Ok:

4.7 eróziós kár keletkezik erdős területeken a nem zárt állományok, a tarvágás, a megoldatlan vízelvezetés és -visszatartás és a védekezés hiánya miatt 4.9 a talajok tömörödnek lakott területen a folyamatos terhelés és a gépjárműközlekedés, mezőgazdasági és erdei területeken a helytelen gazdálkodás miatt 6.2 a felszíni lefolyás és hordalék visszatartása a vízgyűjtőn szabályozatlan 4.5 eróziós kár keletkezik beépített területen a vízelvezetés megoldatlansága, az idejétmúlt csapadékelvezetési koncepció, a fedetlen talajfelszín és az építési tevékenyég miatt 4.6 eróziós kár keletkezik a nem megfelelő művelés miatt a mezőgazdasági területeken

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



5 fő cél: Az ökológiailag fenntartható és gazdaságos ivóvízgazdálkodás elősegítése. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

5 fő cél: Az ökológiailag fenntartható és gazdaságos ivóvízgazdálkodás elősegítése. 5.1 cél: A takarékos ívóvízgazdálkodás. 5.1.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván

Alternatív víznyerési koncepciót kell kidolgozni a lehetőségekre (csapadékvíz, visszanyert víz stb.) mind a közösségi-, mind a magánszférára, az ösztönző rendszerre, továbbá a csapadék- és szennyvízkezeléssel összehangolt szabályozásra és a felhasználás széles körű népszerűsítésére. Költség és forrás: 2 mFt, környezetvédelmi alap vagy pályázat Indikátor: a koncepció átadása Ok:

5.1 szennyeződés veszélye áll fent a vízbázisokon a nem teljes védelem késedelmes végrehajtása miatt 5.3 pazarló a felhasználás 5.4 a messziről idevezetett ivóvíz szükségességének megfontolatlansága

5.1.2 intézkedés:


Az alternatív víznyerési koncepciót végre kell hajtani. Költség és forrás: jelenleg nem ítélhető meg, Indikátor: Ok: 5.3 pazarló a felhasználás 5.6 a külterületek ivóvízellátásnak szabályozatlansága 5.4 a messziről idevezetett ivóvíz szükségességének megfontolatlansága 5.1 szennyeződés veszélye áll fent a vízbázisokon a nem teljes védelem késedelmes végrehajtása miatt

5.1.3 intézkedés:


A külterületek vízellátását szabályozni kell (ellátás nem feltétlenül közösségi formában). Költség és forrás: -, Indikátor: a szabályozás életbelépése Ok:

5.2 a Somfalvi vízbázis nehezen védhető (megszüntetés szükség esetén 15 éven belül), a Hegykői és további vízbázis bekapcsolása

5.2 cél: A vízbázisok megvédése a szennyeződéstől. 5.2.1 intézkedés: Fontosság: 1 Figyelemmel kísérendő

A védelmi intézkedéseket késedelem nélkül végre kell hajtani. Költség és forrás: 10-100 mFt, általános költségvetés Indikátor: határidőre elvégzett intézkedések Ok: 5.5 az alternatív víznyerési lehetőség szabályozatlansága

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



6 fő cél: A vízelvezetés hiányosságainak kiküszöbölése. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

6 fő cél: A vízelvezetés hiányosságainak kiküszöbölése.

6.1 cél: A csapadékvízelvezetési gondok megoldása. 6.1.1 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel

A csapadék elvezetését és kár nélküli helyben tartását megoldó csapadékvízelvezetési koncepció aktualizálása, megújítása (folyamatban van). Költség és forrás: -, Indikátor: új koncepció Ok:

4.4 a talajok elvíztelenednek az árkok építése, a fokozódó vízelvezetés, a vizes élőhelyek megszüntetése és az idejétmúlt csapadékvízelvezetési koncepció miatt 13.11 az indokolatlanul elvezetett csapadékvíz a talajok víztelenedéséhez vezet 6.1 a csapadékvízelvezetési koncepció idejétmúlt

6.1.2 intézkedés:


Csapadékvízelvezetési díj tervezetének kidolgozása és hatástanulmány készítése az esetleges bevezetéséről. Költség és forrás: 500 eFt, pályázat Indikátor: hatástanulmány Ok: 6.1 a csapadékvízelvezetési koncepció idejétmúlt

6.1.3 intézkedés:


Csapadékelvezető művek kiépítése az ellátatlan kockázatot jelentő (utcai forgalom, épületek állaga stb.) területeken és rákötésre kötelezés. Költség és forrás: 100-1000 millió Ft, általános költségvetés és pályázat Indikátor: a kiépített elvezetőrendszer hossza Ok:

8.18 a belsőségek vízelvezetése néhol megoldatlan 6.5 a csapadékelvezető csatorna hiánya miatt a járdára vezetett csapadékvíz épületállagromlást és forgalmi veszélyt okoz 6.3 egyes beépített területeken szabályozatlan a vízelvezetés, hiányos a műszaki ellenőrzés

6.1.4 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A nyílt csapadékelvezető művek kezelésének összehangolása és a szükséges karbantartási munkák elvégzése. Költség és forrás: 10-100 millió Ft, általános költségvetés Indikátor: az éves terv végrehajtása Ok:

6.6 a vízelvezető árkok gondozatlanok (vö. 8.11) 8.11 a külső városrészben a csapadékelvezető árkok szemetesek (vö. 6.6) 6.4 a csapadékvízelvezető rendszer kezelése szabályozatlanság miatt összehangolatlan

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



7 fő cél: Az árvízveszély mérséklése. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

7 fő cél: Az árvízveszély mérséklése.

7.1 cél: A felszíni vízfolyások rehabilitációja és az árvízveszély mérséklése.

7.1.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván Az üzemeltető felszólítása a görbehalmi tározó zsilipjének haladéktalan kijavítására. Költség és forrás: -, Indikátor: a zsilip megjavítása Ok: 7.1 gátszakadás veszélye a görbehalmi tározó rossz zsilipje következtében

7.1.2 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván A felszíni vízfolyások (elsősorban az Ikva, a Rák és a Liget patakok) természetszerű és egyben környezetharmonikus medernyomvonalai, mederkiképzése és partjainak átalakítása (rehabilitációja), továbbá az árvízveszély ésszerű mérséklése érdekében a vízfolyások rendezési terveit át kell dolgozni. Ennek során fel kell tárni az Ikva lefedett szakaszai miatti árvízveszély realitását és a lefedés szükségességét. Meg kell vizsgálni az Ikva város fölötti szakaszán a jövőben megszűnő Somfalvi ivóvízvédelmi galéria fölött tervezett tározó megépítésének árvízvédelmi indokoltságát, ill. a galéria esetleges felszámolása esetére a kezelőépületének és a kezelőépülethez legközelebbi 1-2 kútjának ipari múzeumként való fenntartását. Számba kell venni az Ikva belvárosi szakaszán a romos állapotú építmények (kerítések, támfalak, épületek) árvíz- és tájképvédelmi indokú elbontatását, helyreállítatását. A tervekben hangsúlyosan ki kell térni a vízfolyások ökológiai, közjóléti és esztétikai szerepére is. Költség és forrás: 5 millió forint, pályázat Indikátor: a dokumentum elkészülte Ok:

8.7 a patakmedrek nyomvonalai és partjai nem természetszerűek, Rák és Ikva belterületen nem környezet- harmonikusan rendezett

7.1.3 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván A felszíni vízfolyások rehabilitációs és árvízmegelőző munkáinak végrehajtása, beleértve a szükséges tározók megépítését és a part ökológiai rehabilitációját is. A munkákat az árvízi kockázatmérséklés elsődlegessége szerint kell ütemezni: Rák-patak két fedett mederrész közötti szakasza (a Nika vendéglőtől a Frankenburg útig), az Ikva apácakert fölötti szakasza (Bella Lajos utcai híd és vasúti híd között). Költség és forrás: 2 milliárd Ft, pályázat Indikátor: az elkészült mederszakaszok hossza Ok: 7.5 az Ikva-tározó hiánya 7.2 a lefedett patakszakasz(ok) (vö. 8.6) 7.3 a Rák patakon a Nika vendéglőtől a Frankenburg útig terjedő mederszakasz elhanyagolt (vö. 8.2) 8.2 a patakmedrek elhanyagoltak (vö. 7.3, 7.4) 7.7 a Rák patak fenékküszöbének rendezetlensége 8.6 a mederszakaszok burkoltak, helyenként lefedettek (vö. 7.2) 8.5 a környező lakók önkényesen megváltoztatják a patakmedret 7.4 az Ikván a vasúti híd és Bella L. út közötti mederszakaszon a rendezési tervét nem hajtották végre (természetszerű mederkialakításra lenne igény) (vö. 8.2) 8.7 a patakmedrek nyomvonalai és partjai nem természetszerűek, Rák és Ikva belterületen nem --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



7 fő cél: Az árvízveszély mérséklése. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------környezet-harmonikusan rendezett 7.8 a Liget patak rendezetlensége 7.6 az Ikva belvárosi szakaszán a romos épületek (vö. 8.1) 8.1 az Ikva partján a környező épületek rossz állapotban vannak (vö. 7.6) 8.3 a patakpartoknak rossz a műszaki állapota

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



8 fő cél: A felszíni vizek és a források tisztaságának, természetességének, a patakok nyomvonalainak és partjai rendezettségének elősegítése. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

8 fő cél: A felszíni vizek és a források tisztaságának, természetességének, a patakok nyomvonalainak és partjai rendezettségének elősegítése.

8.1 cél: A felszíni vízfolyások tisztasági és természetességi színvonalának emelése.

8.1.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván A Rák és az Ikva szennyező forrásait teljes egészében fel kell tárni, meg kell szüntetni, majd rendszeresen ellenőrizni kell. Költség és forrás: 1 millió Ft, pályázat Indikátor: a patakok szennyezettségi értékei Ok: 8.4 helyenként tudatos mederszennyezés folyik 8.8 a szennyező forrásaik részben feltáratlanok

8.1.2 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést Az összes felszíni víztestre vonatkozó, a Víz Keretirányelv által előírt Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervekben szereplő ökológiai minősítési információkat és az egyéb méréseket (pl. iskolák mérései) egy adatbázisba kell gyűjteni. Költség és forrás: 1-5 millió Ft/év, környezetvédelmi alap Indikátor: az adatbázis létrejötte Ok: 8.8 a szennyező forrásaik részben feltáratlanok 8.9 minőség-ellenőrzésük Sopronban megoldatlan

8.1.3 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést A közigazgatási területen található forrásokról készült katasztert civil szervezetek segítségével fel kell újítani és rendszeres ellenőrzésre szükséges. Költség és forrás: aktualizálás 500 eFt, éves ellenőrzés 250 eFt., pályázat Indikátor: aktualizált forrás kataszter Ok: 8.12 nincs aktualizált forráskataszter és monitoringrendszer

8.1.4 intézkedés: Fontosság: 2 Lehetőség szerint igényel intézkedést A felszíni elfolyással érkező szennyezőanyagok kiülepítésére szolgáló Jereván-lakótelepi (Ibolya) tó rendeltetéséről, ill. rendeltetésétől eltérő hasznosításának kockázatáról a közvéleményt széles körben tájékoztatni kell. Költség és forrás: 200 eFt, környezetvédelmi alap Indikátor: a tájékoztatás megtörténtének igazolása Ok: 8.14 az Ibolya-tó rendeltetése tisztázandó

8.1.5 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A szennyvíztisztító eszközök túlterhelés miatti felszíni vízszennyezésének mérséklése érdekében a szennyvíz- és a csapadékvíz-csatornahálózatot szét kell választani, továbbá kötelezni kell a tulajdonosokat a csapadékvíz bekötések megszüntetésére mind telken kívül, mint belül. Költség és forrás: csatorna szétválasztás 1000 millió Ft, leválasztásra kötelezés 110 mFt, pályázat Indikátor: a leválasztások mennyisége Ok: 8.16 a közösségi csapadék- és szennyvízcsatorna hálózat nincs mindenütt szétválasztva --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



8 fő cél: A felszíni vizek és a források tisztaságának, természetességének, a patakok nyomvonalainak és partjai rendezettségének elősegítése. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------8.17 az ingatlanokon a csapadék- és szennyvízcsatorna nincs szétválasztva

8.1.6 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A város szennyvízelvezetési koncepcióját végre kell hajtani. Költség és forrás: 1000 mFt felett, pályázat Indikátor: a koncepció végrehajtása Ok: 8.15 a szennyvíz elvezetési koncepciót nem hajtották végre 9.1 a szennyvíz elvezetési koncepciót nem hajtották végre

8.1.7 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést Balf tisztított szennyvizének utókezelése a Fertő-tóban újragondolást igényel, új utókezelési eljárást (pl. wetland) kell keresni. Költség és forrás: 10-100 mFt, pályázat Indikátor: az új utókezelési eljárás bevezetése Ok: 8.19 megbízható működés hiányában Balf tisztított szennyvizének kezelése a Fertő-tóban szennyezést okozhat

8.1.8 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A forrás tartamos mennyiségének is minőségének biztosítása érdekében felül kell vizsgáltatni a balfi savanyúkút vízkivételi ütemét. Költség és forrás: -, Indikátor: viízkivételi felülvizsgálat elvégzése Ok: 8.13 a balfi savanyúkút védelme megoldatlan

8.1.9 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést A szabadtéri fürdőhelyek szennyeződésének lehetőségét a vonatkozó rendeletek és EU-irányelvek fokozott betartásával lehet mérsékelni. Költség és forrás: -, Indikátor: fürdésre alkalmas szabadtéri fürdők Ok: 8.20 a szabadtéri fürdővizek szennyeződésének lehetősége fennáll

8.1.10 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést Az EU Víz Keretirányelv és a kapcsolódó hazai szabályozás figyelembe vételével intézkedési tervet kell kidolgozni Sopron felszíni vizei állapotjavítására. Költség és forrás: 500 eFt, környezetvédelmi alap Indikátor: intézkedési terv kidolgozása és végrehajtása Ok: 8.21 Sopron területe a felszíni vizek szempontjából fokozottan érzékeny terület

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



9 fő cél: A talajvíz szennyeződésének megelőzése -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

9 fő cél: A talajvíz szennyeződésének megelőzése

9.1 cél: A közcsatornára való teljes rákötés megvalósítása a talaj és talajvíz védelme érdekében.

9.1.1 intézkedés: Fontosság: 1 Figyelemmel kísérendő Támogatás (kamatmentes hitel) a közcsatornára való rákötési költségeihez. Költség és forrás: 100 millió Ft (ezer háztartás esetén), általános költségvetés és pályázat Indikátor: közcsatornára rá nem kötött háztartások száma Ok: 9.6 nem kötelező a közcsatornára rákötni

9.1.2 intézkedés:


Engedély nélküli kútmélyítés, hőszivattyú szerelvények elhelyezése, kutakba szennyező anyagok belevezetése vagy elhelyezése miatt kialakuló talajszennyezéseket kútkataszter készítésével fel kell deríteni. Költség és forrás: 10-100 millió Ft, pályázat Indikátor: elkészült kútkataszter Ok:

9.3 a magán kutakba szennyező anyagokat vezetnek be, vagy helyeznek el benne 9.4 a magán kutak szennyezéséről nincs információ 9.5 a lakosság tájékozatlansága miatt előfordulnak önkényes, engedély nélküli kútmélyítések, hőszivattyú szerelvény-elhelyezések

9.2 cél: Sopron nitrátérzékeny terület, ezért fokozott elővigyázatosságra van szükség.

9.2.1 intézkedés: Fontosság: 1 Figyelemmel kísérendő Az egyedi szennyvízelhelyezés szabályozása különösen a sérülékeny vízbázisok védőterületén. Költség és forrás: -, környezetvédelmi alap Indikátor: helyi szabályzat hatályba lépése Ok: 9.2 szabályozatlan az egyedi szennyvízelhelyezés

9.2.2 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A talaj és a felszín alatti vizekre kiható helyi szabályozásnál az EU nitrátszennyezésre vonatkozó ajánlását (91/676/EEC) és a hazai rendelkezéseket messzemenően figyelembe kell venni. Költség és forrás: -, Indikátor: a vonatkozó rendelkezések érvényesülése a helyi szabályozásban Ok: 9.7 Sopron nitrátérzékeny terület

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



10 fő cél: A levegő minőségének javítása és a szennyezés megelőzése. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

10 fő cél: A levegő minőségének javítása és a szennyezés megelőzése.

10.1 cél: A nem megfelelő időben történő háztáji, szabadtéri égetések és a környezetre káros anyagokkal való fűtés visszaszorítása.

10.1.1 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést A szabálytalan szabadtéri tüzelés és a környezetre káros anyagokkal történő fűtés ellenőrzésének szigorítása, büntetés kiszabása. Költség és forrás: -, Indikátor: ellenőrzött és szankcionált cselekmények száma Ok: 10.5 az ellenőrizetlen hulladékégetésből származó kibocsátás 10.6 az avarégetés

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



11 fő cél: A bioaktív felület növelése. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

11 fő cél: A bioaktív felület növelése.

11.1 cél: A település zöldfelületének fejlesztése.

11.1.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván A település klímájának, levegőminőségének javítása, egészségóvó feladata és turisztikai vonzerejének növelése érdekében "zöldfelületi reformot" kell végrehajtani. Ennek érdekében el kell készíteni a város zöldfelület-fejlesztési tanulmánytervét, amely tulajdonviszonytól függetlenül kiterjed a település minden zöldfelületére és faállományára. A terv részeként jogszabályi előírás alapján (147/1992. (XI. 6.) Korm. r.) el kell készíteni a település zöldterületi ingatlanvagyon-kataszterét és áttekintő felmérést kell készíteni az egyéb zöldfelületekről is. A fa- és cserjeállományt geodéziailag be kell mérni és térképen rögzíteni kell. Az ingatlankataszterre alapozva készüljön terv egy zöldfelületi állapotváltozást és az ökológiai folyamatokat figyelő rendszer kiépítésére. A fejlesztési koncepció határozza meg a zöldfelületek feladatainak fontossági sorrendjét (mikroklíma módosítása, felüdülés, ökológiai egyensúly, esztétika stb.), erre tekintettel állapítsa meg és javaslatok formájában több időtávlatban határozza meg a zöldfelületek és a fás szárú növényzet városrészenkénti mennyiségét, eloszlását, minőségét, kezelésük módját továbbá a cél eléréséhez szükséges (jogi, gazdasági, szervezeti) eszközöket, amelynek során figyelembe veszi a globális éghajlatváltozás hatásait és a város várható fejlődését (lásd Jövőkép 1.1 cél). Térjen ki a zöldterületek és a táj- ill. városképet meghatározó nem önkormányzati tulajdonú zöldfelületek kezelésének összehangolására és tegyen javaslatot egy zöldterület- és faállományvédelmi helyi szabályzatra. Vizsgálja meg a védelem alatt álló természeti értékek körét. Javaslataiban kitüntetetten kezelje a zöldfelületeknek a különböző korosztályok igényeit kielégítő felüdülési és turisztikai célú használatát. Költség és forrás: 5 mFt, környezetvédelmi alap Indikátor: a "zöldfelületi reform" végrehajtása Ok:

11.5 a klímaváltozás miatt új kártevők jelentkeztek 12.4 zöldfelületi szempontból szabályozatlan az utcakép 12.1 nincs állapotváltozást monitorozó rendszer és zöldterületi ingatlankataszter 12.3 nincs zöldterületvédelmi helyi szabályzat 12.7 egyes korosztályoknak nincs játszótere 12.10 kevés a rekreációs terület 12.11 a rekreációs területek „közlekedési szigetként” környezetileg terheltek 13.1 egyes természeti értékek még nincsenek védelem alatt 13.2 a zöldfelületek területi eloszlása kiegyensúlyozatlan 13.3 a zöldfolyosók szakaszosak 13.10 a gondatlan közműtervezés és kivitelezés rongálja a természeti környezetet 12.2 a zöldfelületeket többen kezelik, de tevékenységük összehangolatlan 13.6 a közművezetékek térfoglalása és a védőtávolságok szabályozatlansága a fák életterét korlátozza (vö. 14.1)

11.1.2 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A játszóterek szabványos felújítását be kell fejezni. Költség és forrás: költségvetés szerint, általános költségvetés és pályázat Indikátor: a felújítási program teljesítése Ok: 12.6 a játszóterek egy része szabvány szerint nincs felújítva

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



11 fő cél: A bioaktív felület növelése. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

11.1.3 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel Rendelet szabályozza az új közterületek létesítésénél fasorok telepítését, a fasorok és a közművek nyomvonalainak konfliktusmentes kialakítását. Költség és forrás: -, Indikátor: a rendelet hatályba lépése Ok:

13.6 a közművezetékek térfoglalása és a védőtávolságok szabályozatlansága a fák életterét korlátozza (vö. 14.1)

11.2 cél: A közösségi fás növényzet térigényének kielégítése.

11.2.1 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A légvezetékek táj- és városképrontó hatásúak és akadályozzák a közterületi fák lombkoronájának fejlődését. Rendeletben kell szabályozni az újonnan létesülő vezetékek e hatások nélküli vagy azt jelentősen mérséklő elhelyezési módját, a fennálló vezetékek átalakítását, továbbá a közterületi fák és a közművezetékek közötti védőtávolságokra vonatkozó előírásokat és a fák, valamint a madarak védelmére szolgáló műszaki megoldásokat (pl. vezeték szigetélése, madárbarát oszlopfejek). Költség és forrás: -, Indikátor: helyi szabályzat hatályba lépése Ok: 13.18 a szigeteletlen légkábelek miatt a madarakat áramütés érheti és elpusztulhatnak 14.1 sok a légvezeték rátelepült más hálózatokkal (vö. 13.6) 13.6 a közművezetékek térfoglalása és a védőtávolságok szabályozatlansága a fák életterét korlátozza (vö. 14.1)

11.2.2 intézkedés:


A közterületi fás állomány gyökérzetének védelme érdekében burkolatépítésnél és a síkosság-mentesítésnél érvényesíteni kell a víz- és légáteresztő felület nagyságára, valamint a síkosság-mentesítésnél alkalmazható anyagokra vonatkozó előírást (346/2008. (XII. 30.) Korm. r.). Rendeletben kell előírni, hogy a földalatti vezetékek elhelyezésénél és karbantartásánál a gyökérzet és a törzssérülések minimalizálása érdekében az elérhető lehető legjobb technológiát kell alkalmazni, a sérülések megelőzésére a fák fizikai védelmét ki kell építeni. Ebben a tekintetben a terveket hatóságilag engedélyeztetni, a kiviteli munkát ellenőrizni kell (lásd zöldterületvédelmi szabályzat 11.1.1 cél). Költség és forrás: -, Indikátor: jogszabálynak megfelelő kivitelezés Ok: 11.2 kicsi a szabad földfelület az utcafák alatt 15.16 a téli jégmentesítés sózással történik (vö. 4.14, 10.2, 11.3) 11.6 a közlekedés okozta rezgés és taposás miatti talajtömörödés károsítja a gyökérzetet

11.2.3 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel Rendeletben kell szabályozni, hogy a műszaki tervezés során és az építési engedélyek kiadásakor megköveteljék a tervezett létesítmény környezetében található faegyedek jelenlegi és jövőbeni lombkoronájának figyelembevételét és védelmét. Költség és forrás: -, Indikátor: a rendelet hatályba lépése Ok:

13.6 a közművezetékek térfoglalása és a védőtávolságok szabályozatlansága a fák életterét korlátozza (vö.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



12 fő cél: A zöldfelület jóléti szolgáltatásainak megőrzése és bővítése. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

12 fő cél: A zöldfelület jóléti szolgáltatásainak megőrzése és bővítése. 12.1 cél: Az erdők felüdülési és turisztikai vonzerejének növelése.

12.1.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván A településkörnyéki erdők felüdülési és turisztikai vonzerejének növelésére és a kedvezőtlen hatások mérséklésére az erdőtulajdonosok (kezelők), a turizmusban érdekeltek és a lakosság egészségéért felelős szervek és felelősséget érző szervezetek közös fejlesztési tervet dolgoznak ki és hajtanak végre. A terv kiemelten foglalkozik az önkormányzati tulajdonban levő, főként sarjeredetű, rossz egészségi állapotú erdők felújítási lehetőségével is. Költség és forrás: 1 mFt, pályázat Indikátor: a fejlesztési terv végrehajtása Ok:

12.9 turistaútvonalak nem megfelelő színvonalúak (vö. 16.7) 12.10 kevés a rekreációs terület 13.7 a nem természetszerű gazdálkodás és a klímaváltozás következtében rossz az erdők egészségi állapota 13.8 szabályozatlanság és környezettudatosság hiánya miatt a turizmus rongálja a természeti környezetet 13.9 a hegyi kerékpározás és motoros túrázás szabályozatlanság és ellenőrzés hiánya miatt rongálja a természeti környezetet 12.5 az erdő szemetes a hulladékgyűjtők és/vagy hulladékmegtartásra figyelmeztető jelzések hiánya miatt 12.8 a zöldfelületi és erdei bútorzat felújítása gyakran elmarad

12.1.2 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést Az önkormányzati tulajdonú erdőrészletekben megfelelő számban hulladékgyűjtőket kell elhelyezni vagy a belépési pontokon hulladékmegtartásra figyelmeztető jelzéseket és hulladékgyűjtőket kell kihelyezni és az erdőt rendszeresen hulladékmentesíteni kell. Költség és forrás: 500 eFt, általános költségvetés Indikátor: hulladégyűjtők vagy figyelmeztető táblák kihelyezése Ok:

13.13 az állatok a fertőző hulladéktól megbetegedhetnek, elpusztulhatnak 13.14 az állatok táplálkozási szokásai a hulladékok hatására megváltozhatnak 12.5 az erdő szemetes a hulladékgyűjtők és/vagy hulladékmegtartásra figyelmeztető jelzések hiánya miatt

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



13 fő cél: A zöldfelületek természetességének javítása jóléti és klímajavító hatásuk növelése. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

13 fő cél: A zöldfelületek természetességének javítása jóléti és klímajavító hatásuk növelése. 13.1 cél: A közlekedési pályák okozta élőhelysérülések mérséklése.

13.1.1 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést Egy tanulmány keretében meg kell vizsgálni az élőhelyeket metsző vonalas létesítmények természeti környezetre gyakorolt hatását és a kedvezőtlen hatás enyhítésének eszközeit (pl. fajsajátos zöld-átjáró) és a javaslatokat végre kell hajtani. Költség és forrás: tanulmány 500 eFt, végrehajtás jelenleg nem határozható meg, környezetvédelmi alap Indikátor: tanulmány és végrehajtása Ok: 13.21 az élőhelyeket szétvágó utaknál nem elegendő a zöldátjáró

13.1.2 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván A Dudlesz-erdőn át tervezett M85 sz. gyorsforgalmú út terveit széleskörű szakmai és társadalmi vitára kell bocsátani, a szükséges módosításokat és pótlásokat el kell végezni. Tervbírálat és tervismertető során meg kell vizsgálni, hogy a terv elegendő számú átjárót tartalmaz-e az út által kettévágott térségben, kielégít-e bizonyos környezetvédelmi szempontokat (vitatott nyomvonal a gyakorlótér közelében és a pihenőkeresztnél, „zöldátjárók” elégséges száma stb.). Költség és forrás: 50 eFt, környezetvédelmi alap Indikátor: a vitába befont felek száma Ok:

13.5 a közlekedési pályák szétdarabolják az élőhelyeket (Dudlesz erdőn át tervezett M85 út nyomvonala közösségi felülvizsgálatának hiánya)

13.1.3 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést Az erdőterületek kezelőnek a rendészeti szervekkel együttműködve hathatós intézkedéseket kell tenni a motoros túrázás (quad, motorkerékpár, gépkocsi) megakadályozására. Költség és forrás: -, Indikátor: motoros túrázástól mentes természeti területek Ok:

13.9 a hegyi kerékpározás és motoros túrázás szabályozatlanság és ellenőrzés hiánya miatt rongálja a természeti környezetet

13.2 cél: A természeti értékek védelme.

13.2.1 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel Kezdeményezni kell a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Nemzeti Park és civil szervezetek szakemberivel együttműködve a védelemre érdemes, vagy védelemre szoruló élőhelyek, populációk és egyedi értékek (pl. Bécsi-domb egyes részei, balfi út menti cserek stb.) feltárását és a védelmi eljárás lefolytatását. Költség és forrás: -, Indikátor: védetté nyílvánítások száma Ok: 13.1 egyes természeti értékek még nincsenek védelem alatt

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------






Önkormányzati rendelettel meg kell akadályozni a természeti területek beépítés útján történő értékvesztését, valamint a természetes vándorlási útvonalak építéssel történő lezárását. E rendelet előírásait érvényesíteni kell az érvényben levő szabályozási tervekben. Költség és forrás: -, Indikátor: a rendelet hatálybalépése és átvezetése az érvényes szabályozási terveken Ok: 13.1 egyes természeti értékek még nincsenek védelem alatt

13.2.3 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A helyi védelem alatt álló területeket és értékeket legalább a védelem tényét közlő táblákkal kell megjelölni. Költség és forrás: mennyiségi felmérés után becsülhető, Indikátor: a kitáblázatlan védett értékek száma Ok: 13.1 egyes természeti értékek még nincsenek védelem alatt

13.2.4 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A láprétek környékén fel kell deríteni az engedély nélküli kútmélyítéseket, mesterséges tavakat vagy más engedély nélküli vízkivételt és kötelezni kell a tulajdonost az eredeti állapot visszaállítására. Költség és forrás: -, Indikátor: felderített és felszámolt engedély nélküli vízkivételek száma Ok: 13.1 egyes természeti értékek még nincsenek védelem alatt

13.2.5 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A Lőverek jellegvédelmére vonatkozó rendeletet (37/1992. (XII. 30.) Önk. r.) ki kell egészíteni és el kell végezni a 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelettel történő jogharmonizációt. A rendelet tartalmazzon ajánlást a telepítésre javasolt tájhonos fafajokra, gyümölcsfajtákra, szoliterként és sövényképzésre alkalmas cserjékre, a sövénytelepítési módokra. A meglévő madárvédelmi rendelkezésen (5. § (5)) túl tartalmazzon ajánlást további madárvédelmi intézkedésekre (madáritató, etetés, odú stb.). A természetes gyeptakaró és lágyszárú állományai megtartása érdekében tiltsa meg a gyep feltörését, kezelésére adjon ajánlást (kaszálás). A szelídgesztenye állomány védelme érdekében a 346/2008. (XII. 30.) Korm. r. felhatalmazása alapján rendelje el a kéregráknak ellenálló fajták telepítését és a védekezést. Költség és forrás: -, Indikátor: a rendelet kiegészítésének hatályba lépése Ok: 13.1 egyes természeti értékek még nincsenek védelem alatt

13.2.6 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel Jellegvédelmi rendeletben kell szabályozni Bánfalva és a Virágvölgy természeti értékeinek megóvását és kezelését. Költség és forrás: -, Indikátor: a rendelet hatályba lépése Ok: 13.1 egyes természeti értékek még nincsenek védelem alatt

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




13.2.7 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel Harkai fás legelő (hrsz. 0492/4, 0494, 0503/4, 0504/3, 0504/6, 0506/1) ökológiai és tájképi értékét fenn kell tartani és meg kell védeni mind a közvetlen, mind a közvetett hatásoktól. Ennek érdekében az Önkormányzat alkosson rendeletet, amely szabályozza az ott végezhető és ajánlott tevékenységeket és a kezelés módját. A rendelet vegye figyelembe a természetvédelmi kezelési tervet. Tiltsa meg a terület környezetének olyan fajta megváltoztatását, ami közvetett módon károsan befolyásolja az ökológiai egyensúlyt és a tájképet (beépítés, jelentős forgalmú út kialakítása stb.). Költség és forrás: -, Indikátor: a rendelet hatályba lépése Ok: 13.1 egyes természeti értékek még nincsenek védelem alatt

13.2.8 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A szabályozási tervben jusson érvényre, hogy a Tómalom és környékének beépítése ökológiai szempontból káros, nem támogatható. Költség és forrás: -, Indikátor: a szabályozási tervbe átvezetés Ok: 13.1 egyes természeti értékek még nincsenek védelem alatt

13.2.9 intézkedés: Fontosság: 1 Figyelemmel kísérendő Szúnyogirtásra a természet védelme szempontjából az elérhető legjobb módszert kell kiválasztani. Költség és forrás: -, Indikátor: az elérhető legjobb módszer alkalmazása Ok: 13.12 a szúnyogírtas nem környezetkímélő

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



14 fő cél: A tájkép és a városkép megőrzése és színvonalának emelése. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

14 fő cél: A tájkép és a városkép megőrzése és színvonalának emelése. 14.1 cél: Sopron történeti sziluettjének védelme.

14.1.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván Rendeletben kell szabályozni Sopron történeti sziluettjének, városképének – a jellemző tömegű épületekkel, ezek tetőzetével, a templomtornyokkal és a Tűztoronnyal meghatározott „soproni látkép” - védelmét a jellemző kilátóhelyekről. Ugyancsak védendők a kilátóhelyek, melyek a következők: Tűztorony; Bástya utca a Patak u. és Mély u. között; Szélmalom; Citadella; Panoráma út; Villasor a Városligeti úttól a Várisi útig; Balfi úti Pihenőkereszt; Sopronbánfalva, Karmelita kolostor terasza; Sopronbánfalva, Kutya-hegy; Sopronbánfalva, a Gesztenyés körút egy szakasza; Balf, a fertőrákosi és fertőendrédi út kereszteződésnek környéke; Balf, románkori temető-kápolna környéke. Védendők a Deák tér és Frankenburg úti aluljáró előtti térfalak. Területi védelemben kell részesíteni kiemelten a Lőverek területét, továbbá a Virágvölgyet és Sopronbánfalva kijelölt területét. Egyedi védelemben kell részesíteni a fejlődést dokumentáló kiemelkedő jelentőségű helytörténeti, építészettörténeti értékeket. Költség és forrás: rendeletelőkészítés 250 eFt, általános költségvetés Indikátor: a rendelet hatályba lépése Ok: 14.24 a város-sziluett, a kilátóhelyek és a térfalak gyenge védelme

14.1.2 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést Rendeletben kell szabályozni a fűtő-hűtő berendezések (kémények, napkollektorok stb.) szerelvényeinek elhelyezését a szabadban, az épületeken. Költség és forrás: rendeletelőkészítés 250 eFt, általános költségvetés, bírság bevételek Indikátor: a rendelet hatályba lépése Ok: 14.3 zavarók a távhőtermelés vezetékei és kéményei 14.4 zavarók a gáztüzelés fémkéményei és a homlokzati égéstermék kivezetők 14.5 a napkollektorokat, a napelemeket gondatlanul helyezik el

14.2 cél: Sopron természeti környezete és a városkép megóvása.

14.2.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván Ki kell egészíteni és értékük szerint rangsorolni Sopron természeti értékeinek és építészeti örökségének leltárát; amit széles körben közzé kell tenni. A közzététel és a megvitatás többféle eszközével Sopron vezetői, az érintett szakterületek szakemberei és a város polgárai körében ki kell alakítani egyfajta reális és biztos „soproni értéktudatot”. Javaslatot kell készíteni a természeti környezet és a városkép megóvására. A helyi építészeti örökség megőrzésre érdemes területek – helyi területi védelem – illetve kiemelkedő jelentőségű emlékek – helyi egyedi védelem – megőrzését önkormányzati rendeletben kell szavatolni. A számba vett értékek és a fenti ajánlások figyelembevételével el kell készíteni vagy át kell dolgozni a város egyes területeinek részletes helyi építési szabályzatát (HÉSZ). A városvezetés által elfogadott szabályzatot a szokott módon, a város honlapján, ezen kívül a forgalmasabb helyeken árult füzetek útján közre kell adni. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



14 fő cél: A tájkép és a városkép megőrzése és színvonalának emelése. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A városkép és a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos rendeletet ötévente felül kell vizsgálni és az újonnan keletkezett értékekkel ki kell egészíteni – „nyitott védelem”. Biztosítani kell a folyamatok szakmai, hatósági és civil ellenőrzését – „monitoring”. A természetes környezet és az épített örökség változásait a fenti szempontok szerint folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A részletes szabályozási terveket és a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) három-ötévente felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell azokat. Költség és forrás: 250 eFt a kiadvány árának mérséklésére, általános költségvetés Indikátor: a közzétett és széles körben megvitatott értéklista, értékvédő rendelet hatályba lépése, közzétett új, megújított építési szabályzat, az értékek és az építési szabályok felülvizsgálata határidőre Ok:

14.13 az Újteleki, Szt. Mihály városrész rossz állapotú gazdaházak, nagyméretű, 19. századi bérházak, hézagtelkek és új beépítések keveréke 14.22 a Várkerületen az üzletek „alulhasználtak”, alacsony kereskedelmi igényeket elégítenek ki 14.9 a történeti értékű épületeket lebontják, vagy színvonal nélkül átalakítják (Balf, Bánfalva, Brennberg) 14.11 a „városkapukban” a táj- és városképet épületekkel és reklámokkal elfedik 1.1 a széleskörű elfogadottságon alapuló városfejlődési jövőkép és a jövőkép tartamos védhetőségének 14.16 a Győri és a Szt. Mihály dombi városrészben eltérő adottságú és állapotú gazdaházak 14.8 nincs egységes rekonstrukciós koncepció az Ikva patak menti telkekre 14.10 az értékes és karakteres természetes tájat a hagyományos terület-felhasználás változása miatt alacsony építészeti színvonalú, igénytelen épületekkel beépítik 14.7 nincs egységes rekonstrukciós koncepció, nincsenek karakteres városépítészeti motívumok, rendező 14.18 a Nyugati városrészben kontrol és jövőkép nélkül pusztul az épületállomány 14.24 a város-sziluett, a kilátóhelyek és a térfalak gyenge védelme 14.14 a Várkerület elzárja a Belváros látványát, a Várkerület és a Belváros között a funkcionális és városképi kapcsolat széttöredezett, a Várkerület egységes közlekedő felületének indokolatlan a tagolása 14.23 a Várkerületen az üzletek kitáblázása „tervezetlen”, ízléstelen 14.15 sok a jelentőséget és rendeltetését vesztett épületállomány (az Ikva menti terület értékei népszerűtlenek, Újteleki utcában az egykori a szőlészeti épületállomány és a borospincék nagy 14.21 a zárt térburkolat miatt vizesednek az épületek

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



15 fő cél: A gépjármű forgalom miatti környezeti teher mérséklése és megelőzése. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

15 fő cél: A gépjármű forgalom miatti környezeti teher mérséklése és megelőzése.

15.1 cél: Emberközpontú és környezetet kímélő közlekedésfejlesztési koncepcióval mérsékelni a közlekedés miatti terhelést és "élhetőbbé" tenni a települést.

15.1.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván Sopronban „közlekedési reformot” kell végrehajtani. El kell készíteni a város és környéke új szemléletű, emberközpontú és a környezetet kímélő közlekedésfejlesztési tanulmánytervét, amelyben fel kell tárni a helyi gépjármű forgalom és a városon átmenő forgalom csökkentésének a lehetőségeit. Kiemelten kell kezelni a környezetkímélő városi és városkörnyéki közösségi, kerékpáros és gyalogos közlekedés szempontjait. Az elgondolást széles körben meg kell vitatni, majd végre kell hajtani. A gondok folyamatos kezelésére létre kell hozni egy közlekedési szakemberekből és hozzáértő civilekből álló tanácsadó csoportot. (Az alábbiakban javasolt további részterületi fejlesztési elképzelések ide összevonhatók.) Költség és forrás: 10 mFt, általános költségvetés és pályázat Indikátor: az elkészült "közlekedési reform" Ok: 15.4 a városi közösségi közlekedés koncepció nem eléggé környezetbarát 15.3 a közlekedés- és városfejlesztési terv nem kellően környezetbarát szemléletű 16.13 zavaró és egészségrontó a gépjárműközlekedésből származó környezetterhelés 15.13 egyes intézmények nehezen közelíthetők meg

15.2 cél: Az átmenő forgalom által okozott környezetterhelés mérséklése.

15.2.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván Elkészítendő a Belvárost északon tehermentesítő „külső körút” (Patak u.Selmeci u.- Csatkai u. - Wesselényi u. – Csengery u.) terve az IVS programhoz. Költség és forrás: ismeretlen, külső forrás Indikátor: megépített út Ok:

15.1 nagy az átmenő forgalom 15.7 nem épült meg a belvárost tehermentesítő körútszakasz

15.2.2 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván Elkészítendők az északi elkerülő út (WABI - Jerevánon túl – Vándor S. u.Ágfalvi út) tervei és az út megépítendő. Költség és forrás: ismeretlen, külső forrás Indikátor: megépített út Ok: 15.1 nagy az átmenő forgalom 15.6 nem épült meg az északi elkerülő út

15.2.3 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván Nehézgépjármű és tehergépkocsi forgalmat korlátozó és szabályozó, a város egészére érvényes terv elkészítése és kivitelezése. Költség és forrás: 500 eFt, pályázat Indikátor: elkészült terv Ok: 15.1 nagy az átmenő forgalom



Lővereket Harka felől az M85 útba kapcsoló közút megtervezése és megva--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




lósítása. Költség és forrás: tervezést követően válik ismertté, általános költségvetés és pályázat Indikátor: a forgalomnak átadott útszakasz Ok: 15.1 nagy az átmenő forgalom

15.3 cél: A határon átvezető egykori összekötő utak helyreállítása a távolságrövidítésből eredő környezeti teher mérséklése és a kerékpáros közlekedés lehetőségeinek fejlesztése céljából.

15.3.1 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A határon átvezető egykori összekötő utak kiépítése, helyreállítása: Darázsfalu (Drassburg), Somfalva (Schattendorf), Sopronkertes (Baumgarten), Szentmargitbánya (St. Margarethen), Récény (Ritzing), Zárány (Zagersdorf). Költség és forrás: terv alapján becsülhető, általános költségvetés és pályázat Indikátor: helyreállított utak hossza az összes arányában Ok:

15.5 a környező (osztrák) települések felé vezető közutakat nem állították helyre 15.30 nincs megépítve Sopron – Görbehalom – Brennbergbánya- Hermesz- országhatár (Récény)

15.4 cél: A forgalomnövelő településszerkezeti elemek által növelt gépjárműforgalom mérséklése.

15.4.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván Az alapfokú intézmények, szolgáltatási és kereskedelmi egységek nélküli lakóterületek ellátását és ez által a gépjárműforgalom mérséklésének lehetőségét egy tanulmánytervben kell feltárni, ajánlásait bevezetni. Költség és forrás: tanulmányterv 500 eFt, környezetvédelmi alap Indikátor: elkészült tanulmányterv Ok:

15.10 a külső területek beépítése miatt megnövekedett a lakhely és munkahely közötti távolság 15.11 a kereskedelmi, ipari, szolgáltatói fejlesztések (ÉNy-DK irányú tengely) lakóterületeken kívül koncentrálódtak, ennek következtében megnőttek a közlekedési távolságok 15.12 nincs iskolabusz járat

15.5 cél: Forgalomcsillapított övezetek számának növelése.

15.5.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván A meglévő forgalomcsillapított övezetek (Belváros, Alsó-Lőverek, FelsőLőverek, Kutyahegy, Bécsi u.) mellé további övezetek (30 km/ó zónák) kijelölése a Mezey-féle koncepcióterv alapján. Költség és forrás: terv alapján becsülhető, általános költségvetés és pályázat Indikátor: az elkészült övezetek a tervezetthez képest Ok: 15.2 kevés a forgalomcsillapított övezet

15.5.2 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván Korlátozott forgalmú gyalogoszónák létesítése: Hajnal tér-Mária Magdolna templom, Thököly tér, Szent Mihály domb, Ferenczy J. u. Költség és forrás: terv alapján becsülhető, általános költségvetés és pályázat Indikátor: az elkészül gyalogosövezetek a javasolthoz képest Ok: 15.2 kevés a forgalomcsillapított övezet 16.1 a gépjárműközlekedés és -parkolás elsődlegessége miatt a gyalogosok kiszorultak a közterületekről --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




15.5.3 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván Várkerület gyalogosövezet és sétány tervpályázat kiírása, értékelése, a megvalósításhoz szükséges döntések meghozatala és kiépítés. Költség és forrás: terv alapján becsülhető, általános költségvetés és pályázat Indikátor: az elkészült gyalogosövezet Ok: 15.2 kevés a forgalomcsillapított övezet 16.1 a gépjárműközlekedés és -parkolás elsődlegessége miatt a gyalogosok kiszorultak a közterületekről

15.5.4 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván Széchenyi tér forgalomcsillapítása és a "Promenád" átépítésének megtervezése, a megvalósításhoz vezető döntések meghozatala, és megvalósítás. Költség és forrás: terv alapján becsülhető, általános költségvetés és pályázat Indikátor: a tér forgalmának átszervezése Ok: 15.2 kevés a forgalomcsillapított övezet 16.1 a gépjárműközlekedés és -parkolás elsődlegessége miatt a gyalogosok kiszorultak a közterületekről 12.11 a rekreációs területek „közlekedési szigetként” környezetileg terheltek

15.6 cél: Az utak rossz műszaki állapota és kedvezőtlen műszaki megoldások által okozott környezetterhelés mérséklése.

15.6.1 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A kiporzást okozó leromlott burkolatokat ki kell javítani (pl. Brennbergbánya, Fő utca) és pormentes burkolattal kell ellátni a lakóterületek burkolatlan útjait. Költség és forrás: nincs elegendő információ a becslésére, Indikátor: a kiporzást okozó utak mennyisége Ok: 15.14 egyes lakóterületi utak burkolatlanok 15.15 a leromlott burkolat kiporzást okoz

15.6.2 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel Az utak jégmentesítésére használt nátriumklorid kiváltását, vagy mérséklésének lehetőségét meg kell fontolni és egyeztetni a város területén a közutak fenntartásáért felelősökkel, majd haladék nélkül át kell térni az új módszerre. Költség és forrás: 500 eFt, környezetvédelmi alap Indikátor: a jégmentesítésre felhasznált nátriumklorid mennyisége Ok: 11.3 a téli sózás súlyosan károsítja a fákat (vö. 4.14, 10.2, 15.16) 15.16 a téli jégmentesítés sózással történik (vö. 4.14, 10.2, 11.3) 4.14 a talajokat sóval szennyezik a közlekedés miatti téli sózás során (vö. 10.2, 11.3, 15.16) 10.2 a közlekedés miatti téli sózás (vö. 4.14, 11.3, 15.16)

15.7 cél: A mezőgazdasági utak kiporzás általi terhelését mérsékelni szükséges.

15.7.1 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést A mezőgazdasági, különösen a gyakorta használt szőlőültetvények dűlőútjait lehetőleg szilárd burkolatú, megfelelő minőségi állapotba kell hozni és be kell kapcsolni a kerékpáros úthálózatba. Költség és forrás: terv alapján becsülhető, általános költségvetés és pályázat Indikátor: a feljavított dűlőutak hossza Ok: 15.9 kiépítetlenek és rossz állapotúak a mezőgazdasági utak

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




15.8 cél: A személygépkocsi közlekedésnél környezetkímélőbb közösségi személyszállítás javítása és ösztönzése.

15.8.1 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel Tanulmánytervet kell készíteni az autóbusz igénybevételre ösztönző, egyes csoportokat előnyben részesítő tarifarendszert és egy - a burgenlandi „Neusiedler See Card” mintájára és tapasztalatai alapján - Sopronban és környékén felhasználható közlekedési kártyarendszert, amely többek között a kerékpár, az autóbusz és a vasút használatára ösztönöz. Költség és forrás: 500 eFt, pályázat Indikátor: a tanulmányterv Ok:

15.24 nincs környezetbarát közlekedést ösztönző kártyarendszer 15.18 a közösségi közlekedés tarifarendszere nem kellően ösztönző

15.8.2 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést Sopron városának támogatnia kell a környezetkímélő, korszerű autóbuszok alkalmazását a város útjain. Csak az EU legújabb előírásait kielégítő motorokkal felszerelt, esetleg már hibrid- vagy hidrogén-hajtású autóbuszok beszerzése javasolt. Részt kell venni a „Green Urban Transport Systems” azaz „Zöld Városi Közlekedési Rendszerek” című nemzetközi partnerségű EU pályázaton. Ennek célja környezetkímélő, alternatív energiafelhasználásra épülő közösségi közlekedési rendszer kidolgozása Sopronban. Költség és forrás: 1000 mFt nagyságrend, általános költségvetés és pályázat Indikátor: a pályázat benyújtása Ok: 15.19 korszerűtlen az autóbusz járműpark

15.8.3 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván Tanulmánytervben kell megvizsgálni a diákok iskolába járásának és a munkába járás körülményeit Sopronban és környékén. (Feltűnő az iskolába járásnál a személygépkocsi túlzott használata.) Megfontolandó az iskolákkal és a szülői szervezetekkel egyeztetett menetrendű, felügyelőszemélyzettel ellátott, utasgyűjtő rendszerű iskolabusz-járat bevezetésének lehetősége. A tanulmányterv keretében oktatási-nevelési intézmény környezetében helyszíni tanulmányozás, az intézmény személyzetével, a szülőkkel és a diákokkal készítet interjúk alapján fel kell mérni a gyalogos és kerékpáros közlekedés igényeit és a balesetmenetes megközelítés lehetőségét, majd a szükséges átalakításokat és intézkedéseket meg kell tenni. Költség és forrás: 500 eFt, pályázat Indikátor: a tanulmányterv Ok: 16.11 az iskolák körül hiányos a gyalogosvédelem 15.12 nincs iskolabusz járat 15.37 a kerékpározás kapcsolódása más közlekedési eszközökhöz nem mindenütt megoldott

15.8.4 intézkedés: Fontosság: 2 Lehetőség szerint igényel intézkedést Az autóbusz-közlekedéssel ellátatlan térségek (Ó- és Új-Hermesz Virágvölgy) esetében meg kell vizsgálni a bekapcsolás lehetőségét (a Virágvölgy esetén csak az úthálózati fejlesztés után lehet a buszvonalat tovább vezetni). Költség és forrás: 200 eFt, pályázat --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




Indikátor: a tanulmányterv Ok: 15.17 Hermesz közösségi közlekedéssel ellátatlan

15.8.5 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A lakossági környezetterhelés szempontjából kifogásolható Lackner Kristóf utcai végállomást és a jereváni decentrumot át kell helyezni. Költség és forrás: egyelőre nem meghatározható, Indikátor: megfelelő helyre áttelepített buszvégállomások Ok: 15.22 a lakókörnyezetet terheli a Lakcner Kristóf utcai buszvégállomás és a Jereván lakótelepi decentrum

15.8.6 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A Város és a Kisalföld Volán Zrt. által elnyert közös pályázat által támogatott, a megállóhelyen és az autóbuszban tájékoztató, valamint a jelzőlámpás forgalomirányításban a „zöldhullámot” biztosító GPS-alapú korszerű rendszer kiépítését be kell fejezni. Költség és forrás: -, Indikátor: az utastájékoztató rendszer teljes kiépülése Ok: 15.21 elavult az utastájékoztatás



Korszerű, városképbe illeszkedő autóbusz várókat kell elhelyezni és autóbusz öblöket kiépíteni ott, ahol hiányoznak. Költség és forrás: felmérés után becsülhető, Indikátor: fedetlen buszvárók száma és forgalmat hátráltató buszmegállók száma Ok: 15.20 számos buszváró fedetlen, az autóbusz öblök kialakítatlanok

15.9 cél: A parkolási rend és a különböző közlekedési módok közti kapcsolat javítása.

15.9.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván Tanulmányterv készítendő a városszéli és a közösségi közlekedés megállóhelyeihez kapcsolódó P+R parkolók létesítéséhez, továbbá az idegenforgalmi autóbuszok parkolásának felülvizsgálatára. Költség és forrás: 2 mFt, általános költségvetés Indikátor: kész tanulmányterv Ok: 15.1 nagy az átmenő forgalom

15.9.2 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván A városközpont parkolóhely hiányát a külső körúthoz és a belvároshoz is közeli többszintes parkolóház építésével lehet enyhíteni. Költség és forrás: egyelőre nem meghatározható, Indikátor: megvalósult parkolóház Ok: 15.23 kidolgozatlan a parkolási rend és a közösségi közlekedés kapcsolata

15.9.3 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván Az Ó-városban a gyalogos és a kerékpáros közlekedést kell előnyben részesíteni. Az érvényben levő gépjármű-behajtási tilalomnak és parkolási rendnek egy beléptető rendszer üzembe helyezésével kell hathatósan érvényt szerezni, ugyanakkor a Petőfi téri mélygarázsra ösztönző tarifát kell kialakítani. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




Költség és forrás: a beléptető rendszer kiépítése 5 mFt, a mélygarázs tarifakedvezménye jelenleg nem becsülhető, általános költségvetés Indikátor: a megvalósult beléptető rendszer és parkolási tarifa Ok: 15.23 kidolgozatlan a parkolási rend és a közösségi közlekedés kapcsolata



A GySEV vasútállomások mellett gépkocsiparkolókkal és fedett kerékpártárolókkal kell segíteni a vasúton való közlekedést. Költség és forrás: egyelőre nem meghatározható, Indikátor: megvalósult parkolók és kerékpártárolók Ok: 15.23 kidolgozatlan a parkolási rend és a közösségi közlekedés kapcsolata

15.9.5 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván A taxi gépkocsik részére a nagy utasforgalmú vasúti pályaudvar és az autóbusz végállomások közelében megfelelő számú kijelölt felállóhelyet (drosztot) kell biztosítani. Költség és forrás: egyelőre nem meghatározható, Indikátor: megvalósult drosztok Ok: 15.23 kidolgozatlan a parkolási rend és a közösségi közlekedés kapcsolata

15.10 cél: A kerékpáros közlekedés lehetőségének javítása és ösztönzése.

15.10.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván A térség közlekedésfejlesztési terveivel összhangban ki kell dolgozni Sopron és környéke valamint Észak-Burgenland kerékpárút hálózatának közös fejlesztési tervét. (A közelmúltban létesült „Közlekedési központ” („Mobilitatszentrum”) egyik fontos feladata lesz a két térség kerékpáros lehetőségeiről a közlekedők informálása térképen és adatokkal egyaránt.) Költség és forrás: 5 mFt, általános költségvetés és pályázat Indikátor: kerépárútfejlesztési terv Ok:

15.32 a szomszédos településekre vezető régi országutak kerékpározásra alkalmatlanok 15.33 nincs kerékpárúthálózat-fejlesztési koncepció

15.10.2 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel Megvalósítandó a Belváros - Várkerület – Széchenyi tér – Deák tér kerékpárút, amelyik az egyik legfontosabb belvárosi összeköttetés részben az IVS Program, részben a Sopron, Várkerület építészeti pályázat keretében történő műszaki megoldásban. Költség és forrás: egyelőre nem meghatározható, általános költségvetés és pályázat Indikátor: megvalósult útvonal Ok: 15.28 nincs megépítve a Belváros-Széchenyi tér-Várkerület-Ógabona tér-Mátyás kir. utca kerékpárút

15.10.3 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel Megvalósítandó a Borostyánkő Út (Bernsteinstrasse) Program, amely kerékpárutakon kapcsolja össze az egykori római kori 2000 éves kereskedelmihadi útvonal melletti régészeti és műemléki értékeket. Költség és forrás: egyelőre nem meghatározható, „Európai Kultúrtájak” pályázat Indikátor: megvalósult kerékpárút Ok: --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



15 fő cél: A gépjármű forgalom miatti környezeti teher mérséklése és megelőzése. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------15.25 nincs megépítve a Borostyánkő-út kerékpáros turisztikai útvonal

15.10.4 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel Megépítendő a Sopron – Balfi körforgalom – Balf kiskertek – Balf összekötő kerékpárút a nagy forgalmú közúton történő balesetveszélyes kerékpározás kiváltására (a tervek készen vannak). Költség és forrás: egyelőre nem meghatározható, általános költségvetés és pályázat Indikátor: megvalósult útvonal Ok: 15.29 nincs megépítve a Sopron-Balfi úti kiskertek-Balf kerékpárút

15.10.5 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel Meg kell építeni a Sopron – Görbehalom – Brennbergbánya - Hermesz- országhatár (Récény) kerékpárutat. Első szakasza külön választott kerékpárút a nagy gépkocsiforgalomra tekintettel, a második szakasza kitáblázással. Költség és forrás: egyelőre nem meghatározható, általános költségvetés és pályázat Indikátor: megvalósult útvonal Ok: 15.30 nincs megépítve Sopron – Görbehalom – Brennbergbánya- Hermesz- országhatár (Récény)

15.10.6 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel Meg kell építeni a megvalósítás előtt álló Kőszegi úti alulvezetéstől egyrészt a Lővereket feltáró fő kerékpárutat, másrészt a Borostyánkő Út Projekt részeként a Harka felé vezető kerékpárutat, továbbá a Csengery utca – Győri út – TESCO Bevásárlóközpont - Kópháza főkerékpár útvonalat. Költség és forrás: egyelőre nem meghatározható, általános költségvetés és pályázat Indikátor: megvalósult útvonal Ok: 15.26 nincs megépítve a Csengery utca-Győri út-Kópháza kerékpárút 15.25 nincs megépítve a Borostyánkő-út kerékpáros turisztikai útvonal

15.10.7 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel Meg kell építeni a Bécsi utca - Virágvölgyi körforgalom – Bécsi domb – Szilvás – Kelénpatak (Klingenbach) kerékpárutat, amely fontos összeköttetést ad Ausztria felé (a tervek készen vannak). A jelenleg már kitáblázott és ünnepélyesen átadott Sopron, Tómalom – Kőhida – Páneurópai Piknik – Szentmargitbánya – Kismarton főkerékpárút egyes szakaszai kiépítetlenek és burkolatlanok, ezeket a hiányosságokat pótolni kell. Költség és forrás: egyelőre nem meghatározható, általános költségvetés és pályázat Indikátor: megvalósult útvonal Ok: 15.27 nincs megépítve a virágvölgyi körforgalom-Bécsi domb-Szilvás-Kelénpatak kerékpárút

15.10.8 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván Ki kell építeni a városrészeket összekötő és a Belvárosba bevezető kerékpárutakat. Ezek közül fontos a Belváros – Wittnyédy u. – Jereván városrész összekötő kerékpárút, más nyomvonalon az Ikva mellett vezetett út a Sportcsarnok mellett a Jereván városrészig. A Jereván városrész területén viszonylag kis ráfordítással kialakítható (festéssel, kis építésekkel) egy összefüggő kerékpárút hálózat. Fontos a virágvölgyi, a jánostelepi, a Pihenőkeresztnél épült lakótelepeket bekapcsoló kerékpáros összeköttetések megvalósítása. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




Költség és forrás: egyelőre nem meghatározható, általános költségvetés és pályázat Indikátor: megvalósult útvonal Ok: 15.31 hiányzanak a városrészeket összekötő kerékpárutak

15.10.9 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel Biztosítani kell a város nagyszámú egyirányú forgalmú utcáiban a forgalommal szembeni kerékpárhasználatot. Költség és forrás: felmérés után becsülhető, pályázat Indikátor: a kerékpáros kétirányú közlekedésre alkalmassá tett utcák száma Ok: 15.35 nem biztosított az egyirányú utcákban a forgalommal szembeni kerékpárhasználat lehetősége

15.10.10 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A kerékpárutakon és a kerékpározásra használt közutakon levő, a kerékpárosra veszélyes építményeket (burkolatok, víznyelők, útszegélyek stb.) át kell alakítani, a kerékpárutak burkolati jeleit, a jelzőtáblákat rendszeresen fel kell újítani. Költség és forrás: felmérés után becsülhető, Indikátor: balesetveszélyes építmények száma Ok:

15.39 az oktatási intézményekkel kapcsolatos kerékpáros közlekedés lehetőségei kidolgozatlanok

15.10.11 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést A közintézményeket (Városháza, Liszt F. Központ, iskolák stb.) jól használható, lehetőleg fedett kerékpártárolókkal kell felszerelni. Költség és forrás: felmérés után becsülhető, Indikátor: kerékpártárolóval ellátatlan intézmények száma Ok:

15.36 nincsenek kerékpározást népszerűsítő programok és információs anyagok

15.10.12 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A kerékpárutak és pihenőhelyek mellett információs táblákat kell elhelyezni és folyamatosan karbantartani. Költség és forrás: 500 eFt/év, általános költségvetés Indikátor: rendben tartott információs táblák száma az összes arányában Ok: 15.38 kevés a kerékpártároló

15.11 cél: A kerékpáros közlekedés népszerűsítése.

15.11.1 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést A város kezdeményezésével, civil szervezetek és a kerékpározásban üzletileg érdekelt vállalkozásokkal közös rendezvények („Kerékpárral a munkahelyre „, „Kerékpárral az iskolába”, EU Autómentes Város, EU Mobilitási Hét) és többféle média útján a kerékpározás népszerűsítése, mint környezetkímélő, egészségóvó és turisztikai haszonnal járó tevékenység. Költség és forrás: 250 eFt/év, környezetvédelmi alap Indikátor: rendezvények és megjelent információk száma Ok:


--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



15 fő cél: A gépjármű forgalom miatti környezeti teher mérséklése és megelőzése. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------15.45 közlekedés hatását mérséklő mozgalmak gyengeségei

15.12 cél: A vasút, mint gazdaságos és környezetkímélőbb személy- és teherszállítási mód jobb kihasználása a közösségi közlekedésben és az áruszállításban.

15.12.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván A városvezetés kezdeményezésével, a GySEV és a vonzáskörzet közlekedési, szállítmányozási vállalkozásainak valamint civil szervezetek részvételével széleskörű egyeztetésen alapulva egy tanulmányterv keretében felül kell vizsgálni és újrafogalmazni a GySEV-nek a városkörnyéki közlekedésfejlesztésben betöltendő szerepét. Meg kell vizsgálni az egykor széles körben használt iparvágány-hálózat szerepét, a vasútállomások utasbarát átépítési programja folytatásának lehetőségét („újraéleszteni” Kópháza, Nagycenk, Ágfalva stb. vasútállomásait, korszerűsíteni az utastájékoztatás rendszerét, további P+R parkolókat és kerékpártárolókat kialakítani stb.). A tervet meg kell valósítani. Költség és forrás: 2 mFt, pályázat Indikátor: a tanulmányterv Ok:

15.42 hiányzik a soproni érdekekre tekintettel levő GySEV fejlesztési terv 15.43 felülvizsgálatlan a GySEV szerepe a városkörnyéki közlekedésfejlesztésben 15.44 felülvizsgálatlan az iparvágányok újra használatbavétele 15.39 az oktatási intézményekkel kapcsolatos kerékpáros közlekedés lehetőségei kidolgozatlanok 15.40 hiányzanak a kerékpáros pihenőhelyek és információs táblák 15.41 sok helyütt a burkolatok és burkolati elemek a kerékpárosokra nézve balesetveszélyesek 15.34 nincs Sopron környéke - Burgenland kerékpárút hálózat közös fejlesztési terv

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



16 fő cél: A lakosság gyalogos mobilitásának és társas kapcsolatainak javítása. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

16 fő cél: A lakosság gyalogos mobilitásának és társas kapcsolatainak javítása. 16.1 cél: A városi akadálymentesítési program befejezése.

16.1.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván A mozgáskorlátozottak számára még nehezen megközelíthető intézmények és hivatalok járófelületeinek átalakítása. Költség és forrás: költségterv a Polgármesteri Hivatalban, általános költségvetés és pályázat Indikátor: a megközelíthető intézmények száma az összes arányában Ok: 16.9 az akadálymentesítési program nem fejeződött be

16.2 cél: A gyalogosközlekedés és a társas találkozások színhelyeinek elsőbbsége a gépjármű közlekedéssel szemben.

16.2.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván El kell készíteni a város és környéke gyalogosközlekedésének fejlesztési tervét. Meg kell szüntetni a gyalogosok közterületekről, a gyalogjárdákról, a parkokból való kiszorulásának folyamatát. Minél több, gépkocsi által korlátozottan használható forgalomcsillapított gyalogosövezetet, gyalogos-zónát kell tervezni. Biztosítani kell a hivatali ügyintézés, az óvodába és iskolába járás, a bevásárlás, a napi sportolás, az orvosi és gyógyszertári ellátás gyalogoskörzetben való megvalósíthatóságát. Lakóutcáknál a tervezésbe be kell vonni az ott lakókat, ötleteiket, elgondolásaikat, igényeiket figyelembe kell venni. A terv részeként városrészenkénti bontásban el kell készíteni egy, a gyalogosközlekedés vonzóbbá tételét szolgáló közterületi arculattervet (burkolatok, közvilágítás, utcabútorzat, illemhelyek, ivó kutak, térplasztikák, emléktáblák, árnyékot adó fák, növények, üzletportálok, reklámhordozók stb.). A szabályozási tervek vegyék figyelembe a terv ajánlásait és érdemben foglalkozzanak a gyalogosközlekedés lehetőségeinek bővítésével és műszaki megoldásaival. Költség és forrás: a tervezésre 5 m Ft, általános költségvetés, pályázat és magántőke Indikátor: gyalogosközlekedési és közterület arculati terv Ok: 16.14 nincs közterületi utcabútorzat tanulmányterv 16.15 igénytelen és nehezen járhatók a burkolatok és alkalmatlanok az utcabútorok 16.3 hiányzanak a szabályozási tervekből a gyalogos közlekedés munkarészei, ami miatt hiányoznak 16.2 nincs gyalogosközlekedés-fejlesztési koncepció

16.2.2 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván A Belváros utcái, a Petőfi tér és a Fő tér díszburkolatainak helyreállítása, megépítése a városképbe illő utcabútorok és közvilágítással együtt. A városi közterületek zöldterületfejlesztési és fásítási-parkosítási terveivel biztosítani kell az összhangot. Költség és forrás: felmérés után becsülhető, pályázat Indikátor: az elkészült gyalogos felületek területe Ok:

16.1 a gépjárműközlekedés és -parkolás elsődlegessége miatt a gyalogosok kiszorultak a közterületekről 16.15 igénytelen és nehezen járhatók a burkolatok és alkalmatlanok az utcabútorok

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




16.2.3 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A városrészek közti színvonalas gyalogos átjárhatóság érdekében fel kell mérni a lehetőségeket és az átjárók állapotát, majd építészeti szakvélemény alapján gyalogos átjárókat kell nyitni (pl. a vasútpályaudvar és a Lőverek között) a meglévők színvonalát fel kell javítani (pl. piac és az Ógabona tér között, a volt megyeháza udvara, a II. Rákóczi F. u. és a Csatkai E. u. között). Költség és forrás: felmérés után becsülhető, Indikátor: a felmérés elkészülte Ok: 16.4 nincs vagy igénytelen a városrészek közti átjárhatóság

16.2.4 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel Az Ikva és a Rák patakok új, természetszerű vonalvezetésének és partjának kialakításával együtt (lásd 8. fő cél alatt) patakparti sétautakat célszerű kiképezni. Költség és forrás: jelenleg nem becsülhető, Indikátor: patakparti sétautak hossza Ok: 16.5 nincsenek patak menti sétautak

16.3 cél: A biztonságos gyalogosközlekedés.

16.3.1 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel Baleseti statisztika és helyszíni tanulmányok alapján felül kell vizsgálni a gyalogos átkelőhelyek szükségességét és biztonságát. A szükségtelenné váltakat (pl. megszűnt iskola előtt) fel kell számolni, a szükségeseket ki kell alakítani (pl. Ágfalvi út, Frankenburg út stb.), a balesetveszélyeseket (túlzottan hosszú, nem kellően megvilágított, nem belátható stb.) át kell alakítani. Költség és forrás: felmérés után becsülhető, általános költségvetés Indikátor: balesetveszélyes gyalogos átkelőhelyek Ok: 16.10 vannak balesetveszélyes gyalogátkelőhelyek

16.3.2 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A Nyugat-magyarországi Egyetem Ady Endre úti és Baross úti kollégiuma közti súlyosan balesetveszélyes, a közterületet és a vasúti felépítményt rongáló szabálytalan közúti és vasúti tömeges gyalogos átkelést hatékonyan és haladéktalanul meg kell akadályozni. Költség és forrás: 200 eFt, általános költségvetés Indikátor: megszüntetett gyalogos átkelési lehetőség Ok: 16.11 az iskolák körül hiányos a gyalogosvédelem



A gépjármű közlekedés elsőbbsége miatt a gyalogjárdára szorult kerékpározás, továbbá a kerékpáros közlekedés jelrendszerének hiányossága veszélyezteti mind a gyalogosokat, mind a kerékpárosokat, amely veszélyhelyzetet haladéktalanul – még a „közlekedési reform” bevezetése előtt (lásd korábban) - mérsékelni kell. Fel kell mérni a kerékpáros közlekedés biztonságát elősegítő, legfeljebb kis építéseket, jelzések elhelyezését igénylő azonnali intézkedések körét és azt meg kell valósítani. Ezzel együtt felhajtást akadályozó eszközökkel, jelrendszerrel fel kell szabadítani a járdákat a gépjárműparkolás alól. A rendészeti szervekkel együttműködve ellenőrizni és --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




szankcionálni kell a kerékpáros közlekedést (gyalogjárdán, kivilágítás nélkül kerékpározás). Költség és forrás: felmérés után becsülhető, általános költségvetés Indikátor: az intézkedéscsomag végrehajtása Ok:

16.1 a gépjárműközlekedés és -parkolás elsődlegessége miatt a gyalogosok kiszorultak a közterületekről 16.12 a nagy gépjárműforgalom miatt a gyalogjárdán közlekednek a kerékpárosok

16.3.4 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A lakóterületeken a hiányzó, biztonságot adó és időjárás-független gyalogjárdák mennyiségét fel kell mérni és meg kell építeni (Brennbergbánya, Virágvölgy, Hermesz, Kertváros). Költség és forrás: felmérés után becsülhető, általános költségvetés Indikátor: megépített gyalogjárdák mennyisége Ok: 16.6 helyenként (Brennberg, Virágvölgy, Hermesz) nincs gyalogjárda

16.4 cél: A "határtalan gyalogtúrák" infrastruktúrájának fejlesztése.

16.4.1 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A határ gyalogos átjárhatósága vonzó, túrázásra serkentő lehetőség, amelyhez a túraútvonalakat „újra kell fogalmazni”, ami magyar-osztrák közösségi érdek. Sopron M. J. Város kezdeményezésére az érdekelt önkormányzatok, területtulajdonosok, vállalkozók és a lakosság bevonásával fel kell mérni a rendelkezésre álló infrastruktúrát és a vonzerőket, majd fejlesztési tervet kell kidolgozni és ütemezetten végrehajtani. A tervbe bekapcsolhatók a már létező nemzetközi (pl. az alternatív közlekedésre ösztönző Greenway Program, a vasfüggöny helyén létesített nemzetközi túraútvonal, a Green Band Program). és helyi („Kelta Út”, „Pálosok Zarándok-útja”) fejlesztések is. Költség és forrás: tervezésre 5 mFt, pályázat Indikátor: kidolgozott fejlesztési terv és megvalósult moduljai Ok: 16.8 nem valósult meg a Greenway-program 16.7 a turistaúthálózat hiányos és gondozatlan (vö. 12.9)

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



17 fő cél: Zaj- és rezgésterhelés mérséklése és megelőzése. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

17 fő cél: Zaj- és rezgésterhelés mérséklése és megelőzése.

17.1 cél: Közúti közlekedésből eredő zajok és rezgések csökkentése.

17.1.1 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A stratégiai zajtérkép adatainak aktualizálása. A kedvezőtlen zaj- és rezgésállapotú területek feltérképezése, a túllépés mértékének meghatározására mérések elvégzése. A Nyugat-magyarországi Egyetem Környezetmérnök szakos hallgatói által végzett zajmérések eredményeinek tájékoztató jellegű felhasználása a zajtérkép folyamatos aktualizálásához. Költség és forrás: a mérőhelyek számától függően több százezer forintos nagyságrendű évente, környezetvédelmi alap Indikátor: évente aktualizált zajtérkép Ok:

17.1 a közúti közlekedés (bevezető, átmenő és gyűjtő utak forgalma) 17.7 a zajszintváltozás hiányos monitoringja miatt nem tisztázott a zaj miatti lakosságra ható pszichikai

17.1.2 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A területi kategóriák meghatározása a rendezési tervben, a vonatkozó jogszabállyal szinkronban. Költség és forrás: 1 mFt, környezetvédelmi alap Indikátor: a területi kategóriák megadása Ok:


17.1.3 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel Zajvédelmi szempontból fokozottan védett övezetek (Lőverek, Virágvölgy, Kutyahegy, Jereván lakótelep, Tómalom fürdő stb.) és csendes övezetek kijelölése (kórház, szanatórium, Balfi úti szociális otthon, Balfi Szanatórium stb.). Az övezetek kijelölésére konkrét vizsgálatok alapján kerülhet sor. Ezen övezeteket rögzíteni kell az építési szabályzatokban, és a követelményeket (5 dB-el kisebb zajemisszió) a helyi zajrendelet előírásaiban. Költség és forrás: a mérőhelyek számától függően több százezer forintos nagyságrendű, környezetvédelmi alap Indikátor: övezetek kijelölése, rögzítése a helyi zajrendeletben és építési szabályzatban Ok:


17.1.4 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel Az elkészült zajtérkép alapján a zajszempontból kiemelten kezelendő területek kijelölése. Költség és forrás: -, Indikátor: zajszempontból kiemelt területek kijelölése Ok:


17.1.5 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A kijelölt területeken, ha szükséges, egyedi zajcsökkentési intézkedéseket kell megvalósítani. Meg kell teremteni az intézkedések jogszabályi hátterét. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




Költség és forrás: -, Indikátor: zajcsökkentési intézkedések MEGVALÓSULÁSA Ok:


17.2 cél: Vasúti közlekedésből eredő zajok, rezgések csökkentése.

17.2.1 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel Zaj- és rezgésállapotok mérésekkel történő meghatározása (vasútvonalak panaszokkal érintett szakaszai, valamint a Keleti Rendező Pályaudvar környéke). Költség és forrás: a mérőhelyek számától függően több százezer forintos nagyságrendű évente, környezetvédelmi alap Indikátor: zajmérés elvégzése Ok: 17.2 a vasútvonalak és a rendező pályaudvar működése 17.8 felülvizsgálatlan a vasúti zajvédelmi létesítmények szükségessége

17.2.2 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést A határérték feletti kibocsátású vasúti vonalszakaszok mentén zajvédő fal létesítése. Költség és forrás: több millió Ft, külső forrás Indikátor: a zajvédő fal kivitelezése után végzett zajmérés Ok: 17.2 a vasútvonalak és a rendező pályaudvar működése

17.2.3 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést A közúti kereszteződéseknél szükséges hangjelzés átalakításának támogatása a vasúttársaságnál. Költség és forrás: 1-2 millió Ft, környezetvédelmi alap és külső forrás Indikátor: a hangjelzés átalakítása Ok:

17.5 a korszerűtlen és zajszennyező vasúti hangjelzés a közúti kereszteződéseknél

17.3 cél: Üzemek, vendéglátó ipari egységek zajkibocsátásának csökkentése.

17.3.1 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést A létesítésre és üzemeltetésre vonatkozó, zajvédelemmel kapcsolatos rendeletek betartatása, mérésekkel történő ellenőrzése. Költség és forrás: -, Indikátor: határértéket túl nem lépő zaj Ok: 17.4 a szabadtéri rendezvények és a vendéglátóhelyek zajkibocsátása 17.3 ipari létesítmények által okozott zajterhelés

17.4 cél: Szabadtéri tevékenységből származó zajterhelés csökkentése. 17.4.1 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést

Szabadtéri rendezvények helyszínének célszerű megválasztása. Költség és forrás: -, Indikátor: határértéket túl nem lépő zaj Ok: 17.4 a szabadtéri rendezvények és a vendéglátóhelyek zajkibocsátása

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




17.4.2 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést Határérték túllépés esetén adminisztratív intézkedések (zajteljesítmény csökkentése, műsoridő korlátozása). Költség és forrás: -, Indikátor: határértéket túl nem lépő zaj Ok: 17.4 a szabadtéri rendezvények és a vendéglátóhelyek zajkibocsátása

17.4.3 intézkedés: Fontosság: 2 Lehetőség szerint igényel intézkedést Zajmérséklési céllal felül kell vizsgálni a szabadtéri pirotechnikai eszközök használatára vonatkozó engedélyezést. Költség és forrás: -, Indikátor: a pirotechnikai eszközök használatának mérséklődése Ok: 13.20 a zaj és a fényszennyezés miatt a vad és a házi állatok stressz állapota kerülnek, életritmusuk megváltozik

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



18 fő cél: Az éjszakai és nappali fényszennyezés mérséklése. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

18 fő cél: Az éjszakai és nappali fényszennyezés mérséklése.

18.1 cél: A fényszennyezés és a tükröző felületek okozta állatsérülések mérséklése.

18.1.1 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel Koncepció kidolgozása a településen alkalmazandó takarékos, hatékony és nem fényszennyező szabadtéri megvilágításra bármely tulajdon esetén. Ennek keretében meg kell vizsgálni az éjszakai és a nappali fényszennyezés, továbbá az állatokat megtévesztő sík felületek által okozott sérülések és pusztulások mérséklésének lehetőségét és eszközeit is. Költség és forrás: 2 mFt, pályázat Indikátor: az elkészült koncepció Ok:

18.5 az épületek nagyméretű üvegfelületei visszatükrözik a külvilágot 13.15 az éjszakai fényszennyezés megzavarja a rovarok szaporodóképességét és tájékozódását 13.16 a nappali fényszennyezés, a visszatükrözött fény megzavarja a madarak tájékozódását és ütközés miatt elpusztulnak 13.17 a nappali fényszennyezés, a lineárisan polarizált tükrözött fény megzavarja a rovarok tájékozódását, 14.19 az indokolatlan fényszennyezés miatti káprázás elfedi az éjszakai tájképet és az éjszakai égbolt látványát, zavarja a csillagászati megfigyelést 18.1 a világítótestek nagy része nem célra irányított 18.2 a világítótestek a horizont síkja fölé vetítik a fényt 18.3 térben, időben és fényerőben túlvilágítottság (felesleges megvilágítás) áll fenn 18.4 a művi elemek (épületek, utak, burkolatok stb.) polarizálják a fényt

18.1.2 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A koncepció javaslatait (szabályozás, szankcionálás, támogatás) végre kell hajtani. Költség és forrás: egyelőre nem becsülhető, Indikátor: Ok: 18.1 a világítótestek nagy része nem célra irányított 18.2 a világítótestek a horizont síkja fölé vetítik a fényt 18.3 térben, időben és fényerőben túlvilágítottság (felesleges megvilágítás) áll fenn 18.4 a művi elemek (épületek, utak, burkolatok stb.) polarizálják a fényt 18.5 az épületek nagyméretű üvegfelületei visszatükrözik a külvilágot

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



19 fő cél: Az energiagazdálkodás racionalizálása. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

19 fő cél: Az energiagazdálkodás racionalizálása.

19.1 cél: A város földgázfüggőségének csökkentése.

19.1.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván A város földgáz függőségét helyi megújuló energiaforrások igénybevételével lehet csökkenteni mind a közösségi hőtermelés, mind az egyéni (kisközösségi) fűtés területén. Javasolt energiaforrások: fa, nád, nap- és szélenergia. Az áttérést a város energiagazdálkodási helyzetének mélyreható elemzésével lehet előkészíteni, a fokozatos kivitelezéshez városi, pályázati és magántőkés pénzforrásokat lehet felhasználni. amelyben a támogatási elemnek, a kiviteli költségmérséklésnek fontos szerepet kell kapni. A támogatásnak nem csak az áttérést, hanem a lehető legjobb technológia alkalmazását is preferálnia kell, különösen a biomassza fűtési célú felhasználásánál. Az áttérés nem csak a földgázfüggőség kockázatát csökkentené, hanem az anyagok és a tőke helyi forgása élénkítené a helyi gazdaságot és mérsékelné az anyagszállítás okozta környezetterhelést is. Költség és forrás: egyelőre nem becsülhető, pályázati támogatások (KEOP), sajáttőke, vagy hitel, harmadik feles finanszírozás, ESCO, a végfogyasztók költségátvállalása Indikátor: a városba érkező földgáz mennyisége Ok: 19.4 a lehetőségekhez képet kihasználatlan a napenergia hasznosítás 19.1 a város a földgáz tekintetében súlyosan kiszolgáltatott 19.3 nem kellően igénybe vett a távhő energiaellátás 19.5 kihasználatlan a szélerőműves villamos energiatermelés lehetősége 19.6 kihasználatlan a térség magas biomassza (fa, nád) potenciálja 8.10 a gázkazánok a csapadék savasodásához hozzájárulnak

19.2 cél: Az energiafelhasználás hatékonyságának növelése.

19.2.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván Ki kell dolgozni a település energetikai koncepcióját, amely tekintettel van úgy az energia hatékony felhasználására, mint a helyi és globális környezeti hatásokra. (Az intézkedés összevonható a fényenergia hatékony felhasználására vonatkozó koncepció készítésével.) Költség és forrás: 5 m Ft, környezetvédelmi alap Indikátor: települési energetikai koncepció Ok: 10.1 nincs a városnak elfogadott energiakoncepciója 10.10 a magas villamos energia termelési volumen miatti légszennyezés

19.2.2 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel Szabályozni és támogatással elő kell segíteni a lakások egyedi fűtése helyett a közösségi hőellátást. Újonnan épülő több lakásos lakóházak esetére rendeletben kell előírni, meglévő egyedi fűtésű többlakásos lakóházak esetére támogatással kell ösztönözni a lakásonkénti hőmennyiség-szabályozású közösségi hőellátást épületenkénti, háztömbönkénti hőelőállító alkalmazásával, vagy a távfűtési rendszerre kapcsolódással. Költség és forrás: a rendszer kidolgozására 2 mFt, a bevezetés pénzforrása jelenleg még nem tervezhető, környezetvédelmi alap + energiatermelő, szolgáltató és beruházó, kivitelező vállalkozások hozzájárulásai Indikátor: a közösségi hőellátásra áttért lakások száma Ok: 8.10 a gázkazánok a csapadék savasodásához hozzájárulnak 10.4 az egyedi fűtésű lakások növekvő száma --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



19 fő cél: Az energiagazdálkodás racionalizálása. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------19.2 a több lakásos épületeknél általános a lakásonkénti gázkazán alkalmazása a közösségi kazán helyett 19.3 nem kellően igénybe vett a távhő energiaellátás

19.2.3 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván A távhőrendszer korszerűsítése és fejlesztése, áttérés a megújuló energiahordozókra. Költség és forrás: 300 mFt, KEOP-2009-5.4.0. és KEOP-2009-4.2.0/B. ERFA társfinanszírozás, saját tőke, hitel Indikátor: a fejlesztés befejezése Ok: 19.3 nem kellően igénybe vett a távhő energiaellátás 19.6 kihasználatlan a térség magas biomassza (fa, nád) potenciálja 19.1 a város a földgáz tekintetében súlyosan kiszolgáltatott 8.10 a gázkazánok a csapadék savasodásához hozzájárulnak

19.2.4 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván A hőellátó berendezések hatékonyságát növelő, az alternatív energiaforrások felhasználását elősegítő és a belső terek hőgazdálkodását javító pályázati források (pl. KEOP - 2009 - 4.2.0/B - Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal) felhasználását mind a lakosság, mind a vállalkozások körében ösztönözni kell. A város kezdeményezésére létre kell hozni egy lehetőleg helyi tervezőkből, kivitelezőkből és pályázatkészítő szakemberekből álló csoportot, amely mérsékelt piaci áron, a város hosszú távú energiagazdálkodási céljaihoz igazított tanácsadással, tervezéssel és kivitelezéssel áll rendelkezésre a kedvezményezett kör beruházásainak elősegítésére. Költség és forrás: 500 eFt szervezési költség, általános költségvetés Indikátor: megvalósult beruházás összes mennyisége forintban Ok: 19.1 a város a földgáz tekintetében súlyosan kiszolgáltatott 19.6 kihasználatlan a térség magas biomassza (fa, nád) potenciálja 19.2 a több lakásos épületeknél általános a lakásonkénti gázkazán alkalmazása a közösségi kazán helyett 19.4 a lehetőségekhez képet kihasználatlan a napenergia hasznosítás 19.5 kihasználatlan a szélerőműves villamos energiatermelés lehetősége 19.3 nem kellően igénybe vett a távhő energiaellátás

19.2.5 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván A lehetőségek jobb kihasználása érdekében Sopron csatlakozzon valamelyik energiafelhasználás Európai Unió szintű szerveződéshez, szövetséghez (pl. Energie-Cites - fenntartható energia felhasználás, vagy a Covenant of Mayors - CO2 kibocsátás mérséklése, "tiszta energia" előalítás és használat - eddig csatlakozott települések Magyarországról: Biharkeresztes, Budapest, Tata). Ezektől a szervezetektől támogatást, információkat szerezhet a város a programjainak meghatározásához és megvalósításához. Költség és forrás: 1250 Euro/év (tagdíj), általános költségvetés Indikátor: felvétel a szervezet(ek)be Ok:

19.5 kihasználatlan a szélerőműves villamos energiatermelés lehetősége 19.6 kihasználatlan a térség magas biomassza (fa, nád) potenciálja 19.2 a több lakásos épületeknél általános a lakásonkénti gázkazán alkalmazása a közösségi kazán helyett 19.1 a város a földgáz tekintetében súlyosan kiszolgáltatott 19.4 a lehetőségekhez képet kihasználatlan a napenergia hasznosítás 19.3 nem kellően igénybe vett a távhő energiaellátás

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



20 fő cél: A hulladékgazdálkodás korszerűsítése. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

20 fő cél: A hulladékgazdálkodás korszerűsítése.

20.1 cél: Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése.

20.1.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván A szelektív hulladékgyűjtés arányának növelése, a hulladékudvarok hiányának megszüntetése, a gyűjtő szigetek számának növelése, a lerakással történő ártalmatlanítás lehetőségének megteremtése és a komposztáló telep gondjainak orvoslása érdekében be kell nyújtani a Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás „Települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése” pályázatot, fel kell gyorsítani a cséri lerakó építését, továbbá a soproni komposztáló telep bővítését. Költség és forrás: , KEOP pályázat Indikátor: a pályázat benyújtása Ok:

4.22 a hulladékártalmatlanítás során a lerakással szennyeződhet a talaj 9.9 hulladéklerakó kommunális szennyvize 20.1 Sopronban a hulladéklerakás hosszútávon megoldatlan 20.2 a hulladékgyűjtés technológiája nem kellően modern 20.3 nincsenek hulladékudvarok 20.4 kevés a hulladékgyűjtő sziget 20.5 szűk a komposztáló telep 1.19 alacsony a szelektíven gyűjtött hulladék aránya 9.8 hulladéklerakó csurgalékvize 1.20 fertőzésveszély a hulladéklerakó telepen

20.1.2 intézkedés: Fontosság: 6 Minél korábbi intézkedést igényel A kommunális szilárd hulladék szállításkori széthullásának mérséklése a lakók által túlrakott, nem lecsukható edények elszállításának megtagadása és a szállító személyzet ellenőrzése útján. Az új szállítási rendről a lakókat előzetesen tájékoztatni kell. Költség és forrás: 300 eFt, külső forrás Indikátor: szennyeződésmentes szállítás Ok:

4.23 a hulladékártalmatlanítás során kiszóródással szennyeződhet a talaj

20.2 cél: A felszámolásra váró hulladéklerakók rekultivációja.

20.2.1 intézkedés: Fontosság: 4 A közeljövőben igényel intézkedést A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése. Költség és forrás: , KEOP-2.3.0/2F Indikátor: rekultivált hulladéklerakók Ok: 4.24 rekultiválatlan hulladéklerakó

20.3 cél: A környezettudat formálása.

20.3.1 intézkedés: Fontosság: 9 Azonnali intézkedést kíván A lakósság intenzívebb tájékoztatása a hulladék mérséklése érdekében az önkormányzati csatornákon keresztül is. Költség és forrás: 500 eFt, környezetvédelmi alap Indikátor: kiadott tájékoztatás és az elért lakosság száma Ok: 2.10 ismerethiány az oktatási-nevelési intézmény személyzete körében 3.1 a tájékoztatás hiánya

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



20 fő cél: A hulladékgazdálkodás korszerűsítése. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

20.3.2 intézkedés: Fontosság: 1 Figyelemmel kísérendő Az intézmények, iskolák, óvodák hulladékmérséklést és szelektív gyűjtést célzó pozitív hozzáállásának támogatása Költség és forrás: 1 mFt, környezetvédelmi alap Indikátor: az elosztott támogatás Ok: 2.7 az alapfokú oktatási-nevelési intézményekben a pénzforrás hiánya

20.4 cél: Az illegális hulladéklerakások folyamatos és gyors felszámolása. 20.4.1 intézkedés: Fontosság: 2 Lehetőség szerint igényel intézkedést

Hatékony felderítés és szigorú szankcionálás (lásd 1.4.1 intézkedést). Költség és forrás: -, Indikátor: felszámolt hulladéklerakások száma, kivetett bírság Ok: 4.25 illegális hulladéklerakás

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


III. Célok, intézkedések és a megvalósítás ütemezése 2.2 Intézkedések a fontosságuk sorrendjében

Fontosság: „9” Azonnali intézkedést kíván -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2.2 Intézkedések a fontosságuk sorrendjében Fontosság: „9” Azonnali intézkedést kíván 1 fő cél: A lakosság életminőségének javítása. 1.1 cél: A rövidtávú érdekek hatásától a széleskörű elfogadottsága miatt jól védhető városfejlődési jövőkép kialakítása. 1.1.1 intézkedés:

A rövidtávú érdekek hatásától széleskörű elfogadottsága miatt jól védhető városfejlődési jövőkép kialakítása nem tartozik jelen program körébe, azonban a program megvalósulására jelentős hatással lehet. Költség: Forrás: Indikátor: jövőkép Ok:

1.1 a széleskörű elfogadottságon alapuló városfejlődési jövőkép és a jövőkép tartamos védhetőségének hiánya

1.2 cél: A város környezeti állapotát monitorozó rendszer és adatbázis kialakítása, továbbá az adatok korlátlan internetes lekérdezhetőségének megteremtése. 1.2.1 intézkedés:

A város környezeti állapotát monitorozó rendszer megtervezése. A rendszer legyen alkalmas a település környezeti állapota és az állapotát befolyásoló jelenségek naprakész figyelésére, folyamatok, trendek megállapítására, más rendszerekben gyűjtött, a településre vonatkozó adatok naprakész átvételére. Fordítson gondot a hatások közvetlen megismerésére (biomonitoring). Vonja be a településen eddig végzett, a környezet elemeire vonatkozó rendszeres, időszaki vagy alkalmi méréseket, megfigyeléseket, pl. a digitális kijelzővel ellátott levegőminőségmérő berendezések adatait, az iskolák által végzett vízminőségméréseket (lásd. 8.1.2 intézkedés) stb. Szükséges esetén végezzen, végeztessen méréseket, megfigyeléseket, vagy azt az erre kijelölt szerveknél kezdeményezze (pl. pollenkoncentráció). A terv dolgozzon ki módszert a tanuló ifjúság bevonására a rendszer megismerésébe és az adatgyűjtésbe. Költség: 1 mFt forint Forrás: környezetvédelmi alap vagy pályázat Indikátor: megtervezett monitoring rendszer Ok:

2.4 a szülők ismerethiánya 3.2 az ismeretek hiánya 3.1 a tájékoztatás hiánya 1.17 nem kellően ismertek a környezeti hatások és a lakosság egészségi állapota közti összefüggések 1.18 nem ismertek a környezeti adatok vagy rendezetlenek, felhasználatlanok 10.8 a pollenkoncentrációt nem mérik

1.2.2 intézkedés:

A monitoring-szervezet felállítása és működtetése. Költség: az intézkedés 1.2.1 határozza meg Forrás: az intézkedés 1.2.1 határozza meg Indikátor: a monitoring-szervezet megalakulása Ok:

1.17 nem kellően ismertek a környezeti hatások és a lakosság egészségi állapota közti össze-

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Fontosság: „9” Azonnali intézkedést kíván ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------függések 1.18 nem ismertek a környezeti adatok vagy rendezetlenek, felhasználatlanok

1.2.3 intézkedés:

Az adatbázis feltöltése és az internetes portál kialakítása. Költség: egy millió forint nagyságrend Forrás: környezetvédelmi alap és pályázat Indikátor: a hozzáférhető portál Ok:


1.4 cél: A város tisztasága, rendezettsége szintjének emelése. 1.4.1 intézkedés:

Városrészek tisztaságára, állapotára figyelő, a közterület-felügyelettel együttműködő civil szervezetek és lakossági csoportok ösztönzése és támogatása. Költség: évente százezres nagyságrend Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: együttműködési megállapodást kötött civil szervezetek száma, az állapotfigyelésben aktívan résztvevő személyek száma Ok:

1.9 az óvodák és játszóterek környékén a gyermekek egészségre veszélyes növényekről nincs vagy hiányos az illetékesek ismerete 1.16 gondatlan közterületi szemetelés 1.5 gondatlan a közterületi munkavégzés és ennek következtében magasak a közösségi kiadások 1.6 a fogyasztás pazarló és feléli a környezeti erőforrásokat

1.4.2 intézkedés:

A rongálások, szemetelések ellenőrzésének és büntetésének szigorítása, elégedettségi felmérés a lakosság körében évente. Költség: százezres nagyságrend Forrás: általános költségvetés Indikátor: az elégedettségi mutatószám értéke Ok: 1.16 gondatlan közterületi szemetelés 1.6 a fogyasztás pazarló és feléli a környezeti erőforrásokat 1.5 gondatlan a közterületi munkavégzés és ennek következtében magasak a közösségi kiadások

1.6 cél: A termékek teljes életciklusára kibővített termelői felelősség megalapozása. 1.6.1 intézkedés:

Önkormányzati szabálytervezet kidolgozása a környezetet terhelő termékek és tevékenységek visszaszorítása érdekében a környezetvédelmi alap javára kivetett környezetvédelmi bírság bevezethetőségéről. Költség: százezres nagyságrend Forrás: környezetvédelmi alap vagy pályázat Indikátor: a szabálytervezet önkormányzati elfogadása Ok: 1.6 a fogyasztás pazarló és feléli a környezeti erőforrásokat

1.6.2 intézkedés:

A környezeti megfontolásokat figyelembe vevő terméktervezés ösztönzése nyilvános elismerés formájában. Költség: százezres nagyságrend --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: elismerések kiosztása évente Ok:

1.6 a fogyasztás pazarló és feléli a környezeti erőforrásokat

2 fő cél: A környezeti nevelés színvonalának emelése. 2.1 cél: A pedagógusok környezeti szemléletének formálása. 2.1.1 intézkedés:

A pedagógusok számára lehetőséget kell biztosítani az önképzésre, a környezeti nevelési feladatokra felkészítő továbbképzésekben való részvételre. Költség: évente százezres nagyságrend Forrás: környezetvédelmi alap és pályázat Indikátor: továbbképzésbe bevont személyek száma a be nem vontak arányában Ok: 2.10 ismerethiány az oktatási-nevelési intézmény személyzete körében

2.2 cél: Az oktatási intézmények környezetkímélő felszereléseinek és anyaghasználatának bővítése. 2.2.1 intézkedés:

A környezetkímélő anyagok és eszközök beszerzésének szorgalmazása és esetleges többletköltségeinek támogatása a nevelési-oktatatási intézményekben. Költség: évente százezres nagyságrend Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: környezetkímélőbb anyagok és eszközök mennyiségi mutatói Ok: 2.9 példakép és motiváció hiány az oktatási-nevelési intézményben

3 fő cél: A lakosság környezettudatossága színvonalának emelése. 3.1 cél: A lakosság környezettudatosságának kérdőíves felmérése. 3.1.1 intézkedés:

A lakosság környezettudatosságának kérdőíves felmérése. Véleményük kikérése a város környezeti állapotáról és az állapot javítása érdekében végzendő teendőkről Költség: százezres nagyságrend Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: a felmérés elvégzése és nyilvánosságra hozatala Ok: 3.2 az ismeretek hiánya 3.1 a tájékoztatás hiánya

3.2 cél: A környezettudatosság szintjének emelése. 3.2.1 intézkedés:

A környezettudatosság szintjét emelő képzési-nevelési központ létrehozása a nevelési-oktatási intézmények személyzete, a szülők, a diákok és a lakosság számára, amely lehetőséget ad a már működő minták, programok tanulmányozására, kipróbálására (pl. környezetkímélő építészeti megoldások, tüzeléstechnikai, energiagazdálkodási módszerek, vízzel, árammal való takarékoskodás, környezetkímélő tisztítószerek használata, beszerzési lehetőségek, biogazdálkodás, komposztálási technikák stb.). Költség: 10 milliós nagyságrend Forrás: környezetvédelmi alap és pályázat Indikátor: résztvevők száma

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




Ok: 3.2 az ismeretek hiánya 2.7 az alapfokú oktatási-nevelési intézményekben a pénzforrás hiánya 2.9 példakép és motiváció hiány az oktatási-nevelési intézményben 2.4 a szülők ismerethiánya 2.8 hiányos a tantervi szabályozás 2.10 ismerethiány az oktatási-nevelési intézmény személyzete körében 3.1 a tájékoztatás hiánya

3.2.2 intézkedés:

Környezettudatos szemléletű honlap, kiadvány létrehozása és aktualizálása. Ezeken illetve a médián keresztül a lakosság folyamatos tájékoztatása, szemléletformálása, ösztönzése a környezettudatos magatartásra. Költség: 1-3 millió forint a létrehozásra, 1-2 százezer forint évente az aktualizálásra. Forrás: környezetvédelmi alap és pályázat Indikátor: a honlap megjelenése Ok: 3.2 az ismeretek hiánya 3.1 a tájékoztatás hiánya

3.2.3 intézkedés:

Az intézmények KIR és az EMAS minősítési rendszerbe csatlakozásának elismerése városi kitüntetéssel, a Zöld Sopron honlapon szerepeltetéssel. Költség: évente százezres nagyságrend Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: az újonnan csatlakozott intézmények száma évente Ok:


3.3 cél: A környezetvédelem ügyét a ”soproni divat” szintjére emelni. 3.3.1 intézkedés:

Környezettudatos magatartást honoráló városi alapítvány létrehozása és díj alapítása. Költség: előre nem állapítható meg Forrás: általános költségvetés és magántőke Indikátor: az alapítvány hivatalos bejegyzése, a díj megalapítása Ok:


3.3.2 intézkedés:

Hatékony felvilágosítás, szemléletformáló és környezeti nevelést szolgáló kezdeményezések, akciók szervezése civil szervezetek bevonásával, ahol a reklámok tudatmódosító hatásával ellentétben a környezetvédelem kap nagyobb szerepet. Hasznos jutalmazások, kitüntetések a környezettudatos magatartásért. Költség: milliós nagyságrend Forrás: "környezettudatos magatartásért" alapítvány Indikátor: az akciók, a résztvevők száma és a kitüntetés kiosztása Ok:


3.4 cél: A lakosság tájékoztatása a környezeti biztonsága érdekében az esetlegesen fellépő hatásokról.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




3.4.1 intézkedés:

A lakosság széleskörű tájékoztatása kiadványok, előadások és fórumok keretében, helyi TV-n keresztül, helyszíni bemutatók tartásával a felelős szervezetek és a helyi civil szervezetek részvételével az alapvető ökológiai összefüggésekről, a fenntartható fogyasztás ösztönzése, környezetbarát, újrahasznosított termékek ismeretének bővítése érdekében a megfelelő piacról és a termékek környezeti hatásairól, hangsúlyozva a környezeti erőforrások védelmének szükségességét. Tájékoztatásra érdemes főbb témák: a parlagfű miatti lakossági bejelentések hatékonyságának növelése, a téves riasztások kiküszöbölése érdekében a parlagfű-kérdésről és felismeréséről; magán kutak engedély nélküli mélyítésének megelőzősére az engedélyeztetés módjáról; a légszennyezés mérséklése érdekében a háztáji, szabadtéri égetés lehetőségéről; a háztartásokban környezetre káros anyagokkal való fűtés környezeti kockázatáról; a fenntartható fogyasztás ösztönzése, környezetbarát, újrahasznosított termékek ismeretének bővítése érdekében. Költség: milliós nagyságrend Forrás: környezetvédelmi alap és pályázat Indikátor: kiadványok száma, tájékoztató televízió műsorok adásideje, bemutatók és az azokon résztvevők száma Ok: 3.2 az ismeretek hiánya 10.6 az avarégetés 3.7 a csomagolóipar érdekeit szolgáló reklámok környezettudatosságot deformáló erős hatása 3.6 az értékesítési akciók (leértékelések) környezettudatosságot deformáló erős hatása 3.3 a civil szervezeteknek alacsony a hatékonysága a pénzügyi lehetőségeik miatt 3.8 a reklámok erősen deformálják a környezettudatosságot a profitorientáltság miatt, az ellenőrzés, a fenntarthatóságra ösztönzés, valamint a hatékony felvilágosítás hiányosságai miatt 3.1 a tájékoztatás hiánya 10.7 az allergénhatású természetes anyagok (műveletlen, elhanyagolt mezőgazdasági területek) 10.5 az ellenőrizetlen hulladékégetésből származó kibocsátás 3.4 a civil szervezeteknek alacsony a hatékonysága az érdektelenségük miatt

3.5 cél: Környezetvédelmi jelzések átlátható rendszerének megalkotása helyi szinten és megismertetése a lakossággal. 3.5.1 intézkedés:

Környezetvédelmi jelzések átlátható rendszerének megalkotása és helyi jelzések kialakítása. Költség: százezres nagyságrend Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: a jelzésrendszer létrejötte Ok:

3.7 a csomagolóipar érdekeit szolgáló reklámok környezettudatosságot deformáló erős hatása 3.8 a reklámok erősen deformálják a környezettudatosságot a profitorientáltság miatt, az ellenőrzés, a fenntarthatóságra ösztönzés, valamint a hatékony felvilágosítás hiányosságai miatt 1.7 a fogyasztás során magas a hulladékképződés 3.6 az értékesítési akciók (leértékelések) környezettudatosságot deformáló erős hatása

3.5.2 intézkedés:

Környezetbarát minősítések és jelzéseik megismertetése a lakossággal, vállalkozókkal, intézményekkel. Költség: százezres nagyságrend Forrás: környezetvédelmi alap és pályázat Indikátor: poszterek, fórumok száma, honlap megvalósulása Ok: --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




3.7 a csomagolóipar érdekeit szolgáló reklámok környezettudatosságot deformáló erős hatása 3.6 az értékesítési akciók (leértékelések) környezettudatosságot deformáló erős hatása 1.7 a fogyasztás során magas a hulladékképződés 3.8 a reklámok erősen deformálják a környezettudatosságot a profitorientáltság miatt, az ellenőrzés, a fenntarthatóságra ösztönzés, valamint a hatékony felvilágosítás hiányosságai miatt

3.6 cél: Környezetvédelmi reklámok kezdeményezése a helyi kommunikációs csatornákon (TV, hírlap, szóróanyag). 3.6.1 intézkedés:

Reklámstratégia kidolgozása, mely tartalmazza az önkormányzati kiadványokban való ingyenes megjelenést, illetve egyéb esetekben a támogatási hányad mértékét. Költség: milliós nagyságrend Forrás: környezetvédelmi alap és pályázat Indikátor: az elkészült reklámstratégia, megjelent környezetvédelmi hirdetések száma Ok: 3.2 az ismeretek hiánya 3.8 a reklámok erősen deformálják a környezettudatosságot a profitorientáltság miatt, az ellenőrzés, a fenntarthatóságra ösztönzés, valamint a hatékony felvilágosítás hiányosságai miatt 3.1 a tájékoztatás hiánya

3.7 cél: Környezetkímélő termékeket forgalmazó "öko-boltok" és környezetvédelmi információs pontok (3-4) létrehozása. 3.7.1 intézkedés:

Környezetkímélő termékeket forgalmazó boltok támogatása, kedvezményes bérleti díjú üzlethelyiséggel, helyi adó mérsékléssel. Költség: milliós nagyságrend Forrás: környezetvédelmi alap és pályázat Indikátor: támogatott boltok száma Ok: 3.2 az ismeretek hiánya 3.1 a tájékoztatás hiánya 3.8 a reklámok erősen deformálják a környezettudatosságot a profitorientáltság miatt, az ellenőrzés, a fenntarthatóságra ösztönzés, valamint a hatékony felvilágosítás hiányosságai miatt

3.8 cél: A környezet védelmét felvállaló civil szervezetek tevékenységének segítése a közösségi célok elérése érdekében. 3.8.1 intézkedés:

A civil szervezetek naprakész digitális nyilvántartását meg kell szervezni. Az alapító okiratukban foglalt tevékenységi körükhöz kapcsolódó közösségi ügyekben a hatályos rendelkezések szerint velük fel kell venni a kapcsolatot. A kapcsolatteremtés költségtakarékos formája egy internetes "civil fórum" portál az önkormányzat honlapján, amelyen keresztül kétirányú információváltás lehetséges. Költség: 100 eFt Forrás: általános költségvetés Indikátor: "civil fórum" portál az önkormányzat honlapján Ok:

3.3 a civil szervezeteknek alacsony a hatékonysága a pénzügyi lehetőségeik miatt

3.8.2 intézkedés:

Tevékenységüket általában és célirányosan lehet támogatni lehetőség és pénz juttatással: közösségi tulajdonú "civil ház" kialakítása bérelhető irodahelyiséggel, előadóteremmel; közhasznú kötelezettség átadása pénzeszközökkel együtt; egy adott cél eléréséhez biztosított pályázható támogatás stb.). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




Költség: "civil ház" kialakítása 10 mFt Forrás: általános költségvetés és pályázat Indikátor: az elkészült "Civil ház" Ok: 3.4 a civil szervezeteknek alacsony a hatékonysága az érdektelenségük miatt 3.3 a civil szervezeteknek alacsony a hatékonysága a pénzügyi lehetőségeik miatt

3.9 cél: Az önkormányzati tevékenység környezeti hatásának folyamatos értékelése. 3.9.1 intézkedés:

Az Önkormányzat a város legfőbb irányító szerve, döntései alapvetően befolyásolják a környezet állapotát. A döntési mechanizmus jelen formájában nem teszi lehetővé, hogy a döntéshozók még a döntés előtt mérlegeljék a hatást, kivéve azt az esetet, amikor azt jogszabály írja elő. Javasoljuk, hogy a döntéselőkészítésbe épüljön be egy független szakértelmen alapuló környezeti hatásminősítő modul. Költség: Forrás: Indikátor: környezeti hatásminősítő modul folyamatos működése Ok:

1.16 gondatlan közterületi szemetelés 1.1 a széleskörű elfogadottságon alapuló városfejlődési jövőkép és a jövőkép tartamos védhetőségének hiánya

4 fő cél: A talajok környezeti terhelésének megelőzése. 4.1 cél: Termőterületek csökkenésének megakadályozása. 4.1.1 intézkedés:

Mezőgazdasági területek belterületbe vonásának megakadályozása jogi szabályozással. Költség: Forrás: Indikátor: belterület aránya Ok:

4.2 a művelés felhagyása és a "kertesítés" következtében csökken a megművelt terület 11.1 a peremkerületek beépülnek (vö. 15.10) 4.1 belterületen a beépítési igény növekedése, külterületen az olcsóbb és kockázatmentesebb zöldmezős beruházás miatt csökken a termőterület és vele a zöldfelület 4.3 a növekvő beépítés és az utak, árkok lefedése miatt a talajok elzáródnak

4.1.2 intézkedés:

Zöldmezős beruházások minimalizálása barnamezős beruházások támogatásával és megfelelő jogi szabályozással. Költség: 10 millió Ft Forrás: pályázat Indikátor: belterület aránya Ok: 4.1 belterületen a beépítési igény növekedése, külterületen az olcsóbb és kockázatmentesebb zöldmezős beruházás miatt csökken a termőterület és vele a zöldfelület

4.5 cél: A talajerózió és a felszíni lefolyás mérséklése, valamint a hordalék viszszatartása a vízgyűjtő területeken. 4.5.1 intézkedés:

Erózióveszélynek kitett területek felmérése és a védekezésre kötelezés jogi eszközeinek kidolgozása. Költség: 1 millió Ft --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




Forrás: pályázat Indikátor: dokumentum elkészülte Ok:

6.2 a felszíni lefolyás és hordalék visszatartása a vízgyűjtőn szabályozatlan 4.7 eróziós kár keletkezik erdős területeken a nem zárt állományok, a tarvágás, a megoldatlan vízelvezetés és -visszatartás és a védekezés hiánya miatt 4.6 eróziós kár keletkezik a nem megfelelő művelés miatt a mezőgazdasági területeken 4.8 eróziós kár keletkezik havária jellegű jelentős csapadék eseménykor 4.5 eróziós kár keletkezik beépített területen a vízelvezetés megoldatlansága, az idejétmúlt csapadékelvezetési koncepció, a fedetlen talajfelszín és az építési tevékenyég miatt

4.5.2 intézkedés:

Erózióvédő gazdálkodás és gazdálkodásra kötelezés (zárt növénytakaró kialakítása és fenntartása a veszélyeztetett területeken). Költség: 100 millió Ft Forrás: pályázat Indikátor: a megvalósulás területi aránya Ok: 4.5 eróziós kár keletkezik beépített területen a vízelvezetés megoldatlansága, az idejétmúlt csapadékelvezetési koncepció, a fedetlen talajfelszín és az építési tevékenyég miatt 6.2 a felszíni lefolyás és hordalék visszatartása a vízgyűjtőn szabályozatlan 4.9 a talajok tömörödnek lakott területen a folyamatos terhelés és a gépjárműközlekedés, mezőgazdasági és erdei területeken a helytelen gazdálkodás miatt 4.7 eróziós kár keletkezik erdős területeken a nem zárt állományok, a tarvágás, a megoldatlan vízelvezetés és -visszatartás és a védekezés hiánya miatt 4.6 eróziós kár keletkezik a nem megfelelő művelés miatt a mezőgazdasági területeken

5 fő cél: Az ökológiailag fenntartható és gazdaságos ivóvízgazdálkodás elősegítése. 5.1 cél: A takarékos ívóvízgazdálkodás. 5.1.1 intézkedés:

Alternatív víznyerési koncepciót kell kidolgozni a lehetőségekre (csapadékvíz, visszanyert víz stb.) mind a közösségi-, mind a magánszférára, az ösztönző rendszerre, továbbá a csapadék- és szennyvízkezeléssel összehangolt szabályozásra és a felhasználás széles körű népszerűsítésére. Költség: 2 mFt Forrás: környezetvédelmi alap vagy pályázat Indikátor: a koncepció átadása Ok:

5.4 a messziről idevezetett ivóvíz szükségességének megfontolatlansága 5.3 pazarló a felhasználás 5.1 szennyeződés veszélye áll fent a vízbázisokon a nem teljes védelem késedelmes végrehajtása miatt

5.1.2 intézkedés:

Az alternatív víznyerési koncepciót végre kell hajtani. Költség: jelenleg nem ítélhető meg Forrás: Indikátor: Ok:

5.1 szennyeződés veszélye áll fent a vízbázisokon a nem teljes védelem késedelmes végrehajtása miatt 5.6 a külterületek ivóvízellátásnak szabályozatlansága 5.3 pazarló a felhasználás 5.4 a messziről idevezetett ivóvíz szükségességének megfontolatlansága

7 fő cél: Az árvízveszély mérséklése. 7.1 cél: A felszíni vízfolyások rehabilitációja és az árvízveszély mérséklése. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




7.1.1 intézkedés:

Az üzemeltető felszólítása a görbehalmi tározó zsilipjének haladéktalan kijavítására. Költség: Forrás: Indikátor: a zsilip megjavítása Ok: 7.1 gátszakadás veszélye a görbehalmi tározó rossz zsilipje következtében

7.1.2 intézkedés:

A felszíni vízfolyások (elsősorban az Ikva, a Rák és a Liget patakok) természetszerű és egyben környezetharmonikus medernyomvonalai, mederkiképzése és partjainak átalakítása (rehabilitációja), továbbá az árvízveszély ésszerű mérséklése érdekében a vízfolyások rendezési terveit át kell dolgozni. Ennek során fel kell tárni az Ikva lefedett szakaszai miatti árvízveszély realitását és a lefedés szükségességét. Meg kell vizsgálni az Ikva város fölötti szakaszán a jövőben megszűnő Somfalvi ivóvízvédelmi galéria fölött tervezett tározó megépítésének árvízvédelmi indokoltságát, ill. a galéria esetleges felszámolása esetére a kezelőépületének és a kezelőépülethez legközelebbi 1-2 kútjának ipari múzeumként való fenntartását. Számba kell venni az Ikva belvárosi szakaszán a romos állapotú építmények (kerítések, támfalak, épületek) árvíz- és tájképvédelmi indokú elbontatását, helyreállítatását. A tervekben hangsúlyosan ki kell térni a vízfolyások ökológiai, közjóléti és esztétikai szerepére is. Költség: 5 millió forint Forrás: pályázat Indikátor: a dokumentum elkészülte Ok:

8.7 a patakmedrek nyomvonalai és partjai nem természetszerűek, Rák és Ikva belterületen nem környezet-harmonikusan rendezett

7.1.3 intézkedés:

A felszíni vízfolyások rehabilitációs és árvízmegelőző munkáinak végrehajtása, beleértve a szükséges tározók megépítését és a part ökológiai rehabilitációját is. A munkákat az árvízi kockázatmérséklés elsődlegessége szerint kell ütemezni: Rák-patak két fedett mederrész közötti szakasza (a Nika vendéglőtől a Frankenburg útig), az Ikva apácakert fölötti szakasza (Bella Lajos utcai híd és vasúti híd között). Költség: 2 milliárd Ft Forrás: pályázat Indikátor: az elkészült mederszakaszok hossza Ok:

7.3 a Rák patakon a Nika vendéglőtől a Frankenburg útig terjedő mederszakasz elhanyagolt (vö. 8.2) 8.5 a környező lakók önkényesen megváltoztatják a patakmedret 8.7 a patakmedrek nyomvonalai és partjai nem természetszerűek, Rák és Ikva belterületen nem környezet-harmonikusan rendezett 7.4 az Ikván a vasúti híd és Bella L. út közötti mederszakaszon a rendezési tervét nem hajtották végre (természetszerű mederkialakításra lenne igény) (vö. 8.2) 7.2 a lefedett patakszakasz(ok) (vö. 8.6) 7.5 az Ikva-tározó hiánya 8.6 a mederszakaszok burkoltak, helyenként lefedettek (vö. 7.2) 7.8 a Liget patak rendezetlensége

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Fontosság: „9” Azonnali intézkedést kíván ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------7.7 a Rák patak fenékküszöbének rendezetlensége 8.1 az Ikva partján a környező épületek rossz állapotban vannak (vö. 7.6) 8.3 a patakpartoknak rossz a műszaki állapota 8.2 a patakmedrek elhanyagoltak (vö. 7.3, 7.4) 7.6 az Ikva belvárosi szakaszán a romos épületek (vö. 8.1)

8 fő cél: A felszíni vizek és a források tisztaságának, természetességének, a patakok nyomvonalainak és partjai rendezettségének elősegítése. 8.1 cél: A felszíni vízfolyások tisztasági és természetességi színvonalának emelése. 8.1.1 intézkedés:

A Rák és az Ikva szennyező forrásait teljes egészében fel kell tárni, meg kell szüntetni, majd rendszeresen ellenőrizni kell. Költség: 1 millió Ft Forrás: pályázat Indikátor: a patakok szennyezettségi értékei Ok: 8.8 a szennyező forrásaik részben feltáratlanok 8.4 helyenként tudatos mederszennyezés folyik

11 fő cél: A bioaktív felület növelése. 11.1 cél: A település zöldfelületének fejlesztése. 11.1.1 intézkedés:

A település klímájának, levegőminőségének javítása, egészségóvó feladata és turisztikai vonzerejének növelése érdekében "zöldfelületi reformot" kell végrehajtani. Ennek érdekében el kell készíteni a város zöldfelület-fejlesztési tanulmánytervét, amely tulajdonviszonytól függetlenül kiterjed a település minden zöldfelületére és faállományára. A terv részeként jogszabályi előírás alapján (147/1992. (XI. 6.) Korm. r.) el kell készíteni a település zöldterületi ingatlanvagyon-kataszterét és áttekintő felmérést kell készíteni az egyéb zöldfelületekről is. A fa- és cserjeállományt geodéziailag be kell mérni és térképen rögzíteni kell. Az ingatlankataszterre alapozva készüljön terv egy zöldfelületi állapotváltozást és az ökológiai folyamatokat figyelő rendszer kiépítésére. A fejlesztési koncepció határozza meg a zöldfelületek feladatainak fontossági sorrendjét (mikroklíma módosítása, felüdülés, ökológiai egyensúly, esztétika stb.), erre tekintettel állapítsa meg és javaslatok formájában több időtávlatban határozza meg a zöldfelületek és a fás szárú növényzet városrészenkénti mennyiségét, eloszlását, minőségét, kezelésük módját továbbá a cél eléréséhez szükséges (jogi, gazdasági, szervezeti) eszközöket, amelynek során figyelembe veszi a globális éghajlatváltozás hatásait és a város várható fejlődését (lásd Jövőkép 1.1 cél). Térjen ki a zöldterületek és a táj- ill. városképet meghatározó nem önkormányzati tulajdonú zöldfelületek kezelésének összehangolására és tegyen javaslatot egy zöldterület- és faállományvédelmi helyi szabályzatra. Vizsgálja meg a védelem alatt álló természeti értékek körét. Javaslataiban kitüntetetten kezelje a zöldfelületeknek a különböző korosztályok igényeit kielégítő felüdülési és turisztikai célú használatát. Költség: 5 mFt Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: a "zöldfelületi reform" végrehajtása Ok:

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Fontosság: „9” Azonnali intézkedést kíván ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------12.1 nincs állapotváltozást monitorozó rendszer és zöldterületi ingatlankataszter 12.3 nincs zöldterületvédelmi helyi szabályzat 12.7 egyes korosztályoknak nincs játszótere 12.10 kevés a rekreációs terület 12.11 a rekreációs területek „közlekedési szigetként” környezetileg terheltek 13.1 egyes természeti értékek még nincsenek védelem alatt 13.2 a zöldfelületek területi eloszlása kiegyensúlyozatlan 13.3 a zöldfolyosók szakaszosak 13.6 a közművezetékek térfoglalása és a védőtávolságok szabályozatlansága a fák életterét korlátozza (vö. 14.1) 13.10 a gondatlan közműtervezés és kivitelezés rongálja a természeti környezetet 11.5 a klímaváltozás miatt új kártevők jelentkeztek 12.2 a zöldfelületeket többen kezelik, de tevékenységük összehangolatlan 12.4 zöldfelületi szempontból szabályozatlan az utcakép

12 fő cél: A zöldfelület jóléti szolgáltatásainak megőrzése és bővítése. 12.1 cél: Az erdők felüdülési és turisztikai vonzerejének növelése. 12.1.1 intézkedés:

A településkörnyéki erdők felüdülési és turisztikai vonzerejének növelésére és a kedvezőtlen hatások mérséklésére az erdőtulajdonosok (kezelők), a turizmusban érdekeltek és a lakosság egészségéért felelős szervek és felelősséget érző szervezetek közös fejlesztési tervet dolgoznak ki és hajtanak végre. A terv kiemelten foglalkozik az önkormányzati tulajdonban levő, főként sarjeredetű, rossz egészségi állapotú erdők felújítási lehetőségével is. Költség: 1 mFt Forrás: pályázat Indikátor: a fejlesztési terv végrehajtása Ok: 12.8 a zöldfelületi és erdei bútorzat felújítása gyakran elmarad 12.5 az erdő szemetes a hulladékgyűjtők és/vagy hulladékmegtartásra figyelmeztető jelzések hiánya miatt 13.9 a hegyi kerékpározás és motoros túrázás szabályozatlanság és ellenőrzés hiánya miatt rongálja a természeti környezetet 13.8 szabályozatlanság és környezettudatosság hiánya miatt a turizmus rongálja a természeti környezetet 13.7 a nem természetszerű gazdálkodás és a klímaváltozás következtében rossz az erdők egészségi állapota 12.9 turistaútvonalak nem megfelelő színvonalúak (vö. 16.7) 12.10 kevés a rekreációs terület

13 fő cél: A zöldfelületek természetességének javítása jóléti és klímajavító hatásuk növelése. 13.1 cél: A közlekedési pályák okozta élőhelysérülések mérséklése. 13.1.2 intézkedés:

A Dudlesz-erdőn át tervezett M85 sz. gyorsforgalmú út terveit széleskörű szakmai és társadalmi vitára kell bocsátani, a szükséges módosításokat és pótlásokat el kell végezni. Tervbírálat és tervismertető során meg kell vizsgálni, hogy a terv elegendő számú átjárót tartalmaz-e az út által kettévágott térségben, kielégít-e bizonyos környezetvédelmi szempontokat (vitatott nyomvonal a gyakorlótér közelében és a pihenőkeresztnél, „zöldátjárók” elégséges száma stb.). Költség: 50 eFt Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: a vitába befont felek száma Ok:

13.5 a közlekedési pályák szétdarabolják az élőhelyeket (Dudlesz erdőn át tervezett M85 út nyomvonala közösségi felülvizsgálatának hiánya)

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




14 fő cél: A tájkép és a városkép megőrzése és színvonalának emelése. 14.1 cél: Sopron történeti sziluettjének védelme. 14.1.1 intézkedés:

Rendeletben kell szabályozni Sopron történeti sziluettjének, városképének – a jellemző tömegű épületekkel, ezek tetőzetével, a templomtornyokkal és a Tűztoronnyal meghatározott „soproni látkép” - védelmét a jellemző kilátóhelyekről. Ugyancsak védendők a kilátóhelyek, melyek a következők: Tűztorony; Bástya utca a Patak u. és Mély u. között; Szélmalom; Citadella; Panoráma út; Villasor a Városligeti úttól a Várisi útig; Balfi úti Pihenőkereszt; Sopronbánfalva, Karmelita kolostor terasza; Sopronbánfalva, Kutya-hegy; Sopronbánfalva, a Gesztenyés körút egy szakasza; Balf, a fertőrákosi és fertőendrédi út kereszteződésnek környéke; Balf, románkori temető-kápolna környéke. Védendők a Deák tér és Frankenburg úti aluljáró előtti térfalak. Területi védelemben kell részesíteni kiemelten a Lőverek területét, továbbá a Virágvölgyet és Sopronbánfalva kijelölt területét. Egyedi védelemben kell részesíteni a fejlődést dokumentáló kiemelkedő jelentőségű helytörténeti, építészettörténeti értékeket. Költség: rendeletelőkészítés 250 eFt Forrás: általános költségvetés Indikátor: a rendelet hatályba lépése Ok: 14.24 a város-sziluett, a kilátóhelyek és a térfalak gyenge védelme

14.2 cél: Sopron természeti környezete és a városkép megóvása. 14.2.1 intézkedés:

Ki kell egészíteni és értékük szerint rangsorolni Sopron természeti értékeinek és építészeti örökségének leltárát; amit széles körben közzé kell tenni. A közzététel és a megvitatás többféle eszközével Sopron vezetői, az érintett szakterületek szakemberei és a város polgárai körében ki kell alakítani egyfajta reális és biztos „soproni értéktudatot”. Javaslatot kell készíteni a természeti környezet és a városkép megóvására. A helyi építészeti örökség megőrzésre érdemes területek – helyi területi védelem – illetve kiemelkedő jelentőségű emlékek – helyi egyedi védelem – megőrzését önkormányzati rendeletben kell szavatolni. A számba vett értékek és a fenti ajánlások figyelembevételével el kell készíteni vagy át kell dolgozni a város egyes területeinek részletes helyi építési szabályzatát (HÉSZ). A városvezetés által elfogadott szabályzatot a szokott módon, a város honlapján, ezen kívül a forgalmasabb helyeken árult füzetek útján közre kell adni. A városkép és a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos rendeletet ötévente felül kell vizsgálni és az újonnan keletkezett értékekkel ki kell egészíteni – „nyitott védelem”. Biztosítani kell a folyamatok szakmai, hatósági és civil ellenőrzését – „monitoring”. A természetes környezet és az épített örökség változásait a fenti szempontok szerint folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A részletes szabályozási terveket és a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) három-ötévente felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell azokat. Költség: 250 eFt a kiadvány árának mérséklésére Forrás: általános költségvetés --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




Indikátor: a közzétett és széles körben megvitatott értéklista, értékvédő rendelet hatályba lépése, közzétett új, megújított építési szabályzat, az értékek és az építési szabályok felülvizsgálata határidőre Ok:

1.1 a széleskörű elfogadottságon alapuló városfejlődési jövőkép és a jövőkép tartamos védhetőségének hiánya 14.23 a Várkerületen az üzletek kitáblázása „tervezetlen”, ízléstelen 14.21 a zárt térburkolat miatt vizesednek az épületek 14.18 a Nyugati városrészben kontrol és jövőkép nélkül pusztul az épületállomány 14.8 nincs egységes rekonstrukciós koncepció az Ikva patak menti telkekre 14.22 a Várkerületen az üzletek „alulhasználtak”, alacsony kereskedelmi igényeket elégítenek ki 14.14 a Várkerület elzárja a Belváros látványát, a Várkerület és a Belváros között a funkcionális és városképi kapcsolat széttöredezett, a Várkerület egységes közlekedő felületének indokolatlan a tagolása 14.7 nincs egységes rekonstrukciós koncepció, nincsenek karakteres városépítészeti motívumok, rendező elemek 14.16 a Győri és a Szt. Mihály dombi városrészben eltérő adottságú és állapotú gazdaházak 14.15 sok a jelentőséget és rendeltetését vesztett épületállomány (az Ikva menti terület értékei népszerűtlenek, Újteleki utcában az egykori a szőlészeti épületállomány és a borospincék nagy rendszere kihasználatlan) 14.11 a „városkapukban” a táj- és városképet épületekkel és reklámokkal elfedik 14.9 a történeti értékű épületeket lebontják, vagy színvonal nélkül átalakítják (Balf, Bánfalva, Brennberg) 14.13 az Újteleki, Szt. Mihály városrész rossz állapotú gazdaházak, nagyméretű, 19. századi bérházak, hézagtelkek és új beépítések keveréke 14.24 a város-sziluett, a kilátóhelyek és a térfalak gyenge védelme 14.10 az értékes és karakteres természetes tájat a hagyományos terület-felhasználás változása miatt alacsony építészeti színvonalú, igénytelen épületekkel beépítik

15 fő cél: A gépjármű forgalom miatti környezeti teher mérséklése és megelőzése. 15.1 cél: Emberközpontú és környezetet kímélő közlekedésfejlesztési koncepcióval mérsékelni a közlekedés miatti terhelést és "élhetőbbé" tenni a települést. 15.1.1 intézkedés:

Sopronban „közlekedési reformot” kell végrehajtani. El kell készíteni a város és környéke új szemléletű, emberközpontú és a környezetet kímélő közlekedésfejlesztési tanulmánytervét, amelyben fel kell tárni a helyi gépjármű forgalom és a városon átmenő forgalom csökkentésének a lehetőségeit. Kiemelten kell kezelni a környezetkímélő városi és városkörnyéki közösségi, kerékpáros és gyalogos közlekedés szempontjait. Az elgondolást széles körben meg kell vitatni, majd végre kell hajtani. A gondok folyamatos kezelésére létre kell hozni egy közlekedési szakemberekből és hozzáértő civilekből álló tanácsadó csoportot. (Az alábbiakban javasolt további részterületi fejlesztési elképzelések ide öszszevonhatók.) Költség: 10 mFt Forrás: általános költségvetés és pályázat Indikátor: az elkészült "közlekedési reform" Ok: 15.4 a városi közösségi közlekedés koncepció nem eléggé környezetbarát 15.13 egyes intézmények nehezen közelíthetők meg 16.13 zavaró és egészségrontó a gépjárműközlekedésből származó környezetterhelés 15.3 a közlekedés- és városfejlesztési terv nem kellően környezetbarát szemléletű

15.2 cél: Az átmenő forgalom által okozott környezetterhelés mérséklése. 15.2.1 intézkedés:

Elkészítendő a Belvárost északon tehermentesítő „külső körút” (Patak u.Selmeci u.- Csatkai u. - Wesselényi u. – Csengery u.) terve az IVS program-

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




hoz. Költség: ismeretlen Forrás: külső forrás Indikátor: megépített út Ok:

15.7 nem épült meg a belvárost tehermentesítő körútszakasz 15.1 nagy az átmenő forgalom


Elkészítendők az északi elkerülő út (WABI - Jerevánon túl – Vándor S. u.Ágfalvi út) tervei és az út megépítendő. Költség: ismeretlen Forrás: külső forrás Indikátor: megépített út Ok:

15.1 nagy az átmenő forgalom 15.6 nem épült meg az északi elkerülő út


Nehézgépjármű és tehergépkocsi forgalmat korlátozó és szabályozó, a város egészére érvényes terv elkészítése és kivitelezése. Költség: 500 eFt Forrás: pályázat Indikátor: elkészült terv Ok:

15.1 nagy az átmenő forgalom


Lővereket Harka felől az M85 útba kapcsoló közút megtervezése és megvalósítása. Költség: tervezést követően válik ismertté Forrás: általános költségvetés és pályázat Indikátor: a forgalomnak átadott útszakasz Ok: 15.1 nagy az átmenő forgalom

15.4 cél: A forgalomnövelő településszerkezeti elemek által növelt gépjárműforgalom mérséklése. 15.4.1 intézkedés:

Az alapfokú intézmények, szolgáltatási és kereskedelmi egységek nélküli lakóterületek ellátását és ez által a gépjárműforgalom mérséklésének lehetőségét egy tanulmánytervben kell feltárni, ajánlásait bevezetni. Költség: tanulmányterv 500 eFt Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: elkészült tanulmányterv Ok: 15.12 nincs iskolabusz járat 15.11 a kereskedelmi, ipari, szolgáltatói fejlesztések (ÉNy-DK irányú tengely) lakóterületeken kívül koncentrálódtak, ennek következtében megnőttek a közlekedési távolságok 15.10 a külső területek beépítése miatt megnövekedett a lakhely és munkahely közötti távolság

15.5 cél: Forgalomcsillapított övezetek számának növelése. 15.5.1 intézkedés:

A meglévő forgalomcsillapított övezetek (Belváros, Alsó-Lőverek, FelsőLőverek, Kutyahegy, Bécsi u.) mellé további övezetek (30 km/ó zónák) kijelölése a Mezey-féle koncepcióterv alapján.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




Költség: terv alapján becsülhető Forrás: általános költségvetés és pályázat Indikátor: az elkészült övezetek a tervezetthez képest Ok: 15.2 kevés a forgalomcsillapított övezet


Korlátozott forgalmú gyalogoszónák létesítése: Hajnal tér-Mária Magdolna templom, Thököly tér, Szent Mihály domb, Ferenczy J. u. Költség: terv alapján becsülhető Forrás: általános költségvetés és pályázat Indikátor: az elkészül gyalogosövezetek a javasolthoz képest Ok: 15.2 kevés a forgalomcsillapított övezet 16.1 a gépjárműközlekedés és -parkolás elsődlegessége miatt a gyalogosok kiszorultak a közterületekről


Várkerület gyalogosövezet és sétány tervpályázat kiírása, értékelése, a megvalósításhoz szükséges döntések meghozatala és kiépítés. Költség: terv alapján becsülhető Forrás: általános költségvetés és pályázat Indikátor: az elkészült gyalogosövezet Ok:

16.1 a gépjárműközlekedés és -parkolás elsődlegessége miatt a gyalogosok kiszorultak a közterületekről 15.2 kevés a forgalomcsillapított övezet


Széchenyi tér forgalomcsillapítása és a "Promenád" átépítésének megtervezése, a megvalósításhoz vezető döntések meghozatala, és megvalósítás. Költség: terv alapján becsülhető Forrás: általános költségvetés és pályázat Indikátor: a tér forgalmának átszervezése Ok: 12.11 a rekreációs területek „közlekedési szigetként” környezetileg terheltek 15.2 kevés a forgalomcsillapított övezet 16.1 a gépjárműközlekedés és -parkolás elsődlegessége miatt a gyalogosok kiszorultak a közterületekről

15.8 cél: A személygépkocsi közlekedésnél környezetkímélőbb közösségi személyszállítás javítása és ösztönzése. 15.8.3 intézkedés:

Tanulmánytervben kell megvizsgálni a diákok iskolába járásának és a munkába járás körülményeit Sopronban és környékén. (Feltűnő az iskolába járásnál a személygépkocsi túlzott használata.) Megfontolandó az iskolákkal és a szülői szervezetekkel egyeztetett menetrendű, felügyelőszemélyzettel ellátott, utasgyűjtő rendszerű iskolabusz-járat bevezetésének lehetősége. A tanulmányterv keretében oktatási-nevelési intézmény környezetében helyszíni tanulmányozás, az intézmény személyzetével, a szülőkkel és a diákokkal készítet interjúk alapján fel kell mérni a gyalogos és kerékpáros közlekedés igényeit és a balesetmenetes megközelítés lehetőségét, majd a szükséges átalakításokat és intézkedéseket meg kell tenni. Költség: 500 eFt Forrás: pályázat Indikátor: a tanulmányterv --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




Ok: 15.37 a kerékpározás kapcsolódása más közlekedési eszközökhöz nem mindenütt megoldott 16.11 az iskolák körül hiányos a gyalogosvédelem 15.12 nincs iskolabusz járat

15.9 cél: A parkolási rend és a különböző közlekedési módok közti kapcsolat javítása. 15.9.1 intézkedés:

Tanulmányterv készítendő a városszéli és a közösségi közlekedés megállóhelyeihez kapcsolódó P+R parkolók létesítéséhez, továbbá az idegenforgalmi autóbuszok parkolásának felülvizsgálatára. Költség: 2 mFt Forrás: általános költségvetés Indikátor: kész tanulmányterv Ok: 15.1 nagy az átmenő forgalom


A városközpont parkolóhely hiányát a külső körúthoz és a belvároshoz is közeli többszintes parkolóház építésével lehet enyhíteni. Költség: egyelőre nem meghatározható Forrás: Indikátor: megvalósult parkolóház Ok: 15.23 kidolgozatlan a parkolási rend és a közösségi közlekedés kapcsolata


Az Ó-városban a gyalogos és a kerékpáros közlekedést kell előnyben részesíteni. Az érvényben levő gépjármű-behajtási tilalomnak és parkolási rendnek egy beléptető rendszer üzembe helyezésével kell hathatósan érvényt szerezni, ugyanakkor a Petőfi téri mélygarázsra ösztönző tarifát kell kialakítani. Költség: a beléptető rendszer kiépítése 5 mFt, a mélygarázs tarifakedvezménye jelenleg nem becsülhető Forrás: általános költségvetés Indikátor: a megvalósult beléptető rendszer és parkolási tarifa Ok: 15.23 kidolgozatlan a parkolási rend és a közösségi közlekedés kapcsolata


A GySEV vasútállomások mellett gépkocsiparkolókkal és fedett kerékpártárolókkal kell segíteni a vasúton való közlekedést. Költség: egyelőre nem meghatározható Forrás: Indikátor: megvalósult parkolók és kerékpártárolók Ok: 15.23 kidolgozatlan a parkolási rend és a közösségi közlekedés kapcsolata


A taxi gépkocsik részére a nagy utasforgalmú vasúti pályaudvar és az autóbusz végállomások közelében megfelelő számú kijelölt felállóhelyet (drosztot) kell biztosítani. Költség: egyelőre nem meghatározható Forrás: Indikátor: megvalósult drosztok Ok: 15.23 kidolgozatlan a parkolási rend és a közösségi közlekedés kapcsolata --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




15.10 cél: A kerékpáros közlekedés lehetőségének javítása és ösztönzése. 15.10.1 intézkedés:

A térség közlekedésfejlesztési terveivel összhangban ki kell dolgozni Sopron és környéke valamint Észak-Burgenland kerékpárút hálózatának közös fejlesztési tervét. (A közelmúltban létesült „Közlekedési központ” („Mobilitatszentrum”) egyik fontos feladata lesz a két térség kerékpáros lehetőségeiről a közlekedők informálása térképen és adatokkal egyaránt.) Költség: 5 mFt Forrás: általános költségvetés és pályázat Indikátor: kerépárútfejlesztési terv Ok: 15.33 nincs kerékpárúthálózat-fejlesztési koncepció 15.32 a szomszédos településekre vezető régi országutak kerékpározásra alkalmatlanok


Ki kell építeni a városrészeket összekötő és a Belvárosba bevezető kerékpárutakat. Ezek közül fontos a Belváros – Wittnyédy u. – Jereván városrész összekötő kerékpárút, más nyomvonalon az Ikva mellett vezetett út a Sportcsarnok mellett a Jereván városrészig. A Jereván városrész területén viszonylag kis ráfordítással kialakítható (festéssel, kis építésekkel) egy összefüggő kerékpárút hálózat. Fontos a virágvölgyi, a jánostelepi, a Pihenőkeresztnél épült lakótelepeket bekapcsoló kerékpáros összeköttetések megvalósítása. Költség: egyelőre nem meghatározható Forrás: általános költségvetés és pályázat Indikátor: megvalósult útvonal Ok:

15.31 hiányzanak a városrészeket összekötő kerékpárutak

15.12 cél: A vasút, mint gazdaságos és környezetkímélőbb személy- és teherszállítási mód jobb kihasználása a közösségi közlekedésben és az áruszállításban. 15.12.1 intézkedés:

A városvezetés kezdeményezésével, a GySEV és a vonzáskörzet közlekedési, szállítmányozási vállalkozásainak valamint civil szervezetek részvételével széleskörű egyeztetésen alapulva egy tanulmányterv keretében felül kell vizsgálni és újrafogalmazni a GySEV-nek a városkörnyéki közlekedésfejlesztésben betöltendő szerepét. Meg kell vizsgálni az egykor széles körben használt iparvágány-hálózat szerepét, a vasútállomások utasbarát átépítési programja folytatásának lehetőségét („újraéleszteni” Kópháza, Nagycenk, Ágfalva stb. vasútállomásait, korszerűsíteni az utastájékoztatás rendszerét, további P+R parkolókat és kerékpártárolókat kialakítani stb.). A tervet meg kell valósítani. Költség: 2 mFt Forrás: pályázat Indikátor: a tanulmányterv Ok:

15.40 hiányzanak a kerékpáros pihenőhelyek és információs táblák 15.34 nincs Sopron környéke - Burgenland kerékpárút hálózat közös fejlesztési terv 15.42 hiányzik a soproni érdekekre tekintettel levő GySEV fejlesztési terv 15.39 az oktatási intézményekkel kapcsolatos kerékpáros közlekedés lehetőségei kidolgozatlanok 15.44 felülvizsgálatlan az iparvágányok újra használatbavétele 15.43 felülvizsgálatlan a GySEV szerepe a városkörnyéki közlekedésfejlesztésben 15.41 sok helyütt a burkolatok és burkolati elemek a kerékpárosokra nézve balesetveszélyesek

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




16 fő cél: A lakosság gyalogos mobilitásának és társas kapcsolatainak javítása. 16.1 cél: A városi akadálymentesítési program befejezése. 16.1.1 intézkedés:

A mozgáskorlátozottak számára még nehezen megközelíthető intézmények és hivatalok járófelületeinek átalakítása. Költség: költségterv a Polgármesteri Hivatalban Forrás: általános költségvetés és pályázat Indikátor: a megközelíthető intézmények száma az összes arányában Ok: 16.9 az akadálymentesítési program nem fejeződött be

16.2 cél: A gyalogosközlekedés és a társas találkozások színhelyeinek elsőbbsége a gépjármű közlekedéssel szemben. 16.2.1 intézkedés:

El kell készíteni a város és környéke gyalogosközlekedésének fejlesztési tervét. Meg kell szüntetni a gyalogosok közterületekről, a gyalogjárdákról, a parkokból való kiszorulásának folyamatát. Minél több, gépkocsi által korlátozottan használható forgalomcsillapított gyalogosövezetet, gyalogos-zónát kell tervezni. Biztosítani kell a hivatali ügyintézés, az óvodába és iskolába járás, a bevásárlás, a napi sportolás, az orvosi és gyógyszertári ellátás gyalogoskörzetben való megvalósíthatóságát. Lakóutcáknál a tervezésbe be kell vonni az ott lakókat, ötleteiket, elgondolásaikat, igényeiket figyelembe kell venni. A terv részeként városrészenkénti bontásban el kell készíteni egy, a gyalogosközlekedés vonzóbbá tételét szolgáló közterületi arculattervet (burkolatok, közvilágítás, utcabútorzat, illemhelyek, ivó kutak, térplasztikák, emléktáblák, árnyékot adó fák, növények, üzletportálok, reklámhordozók stb.). A szabályozási tervek vegyék figyelembe a terv ajánlásait és érdemben foglalkozzanak a gyalogosközlekedés lehetőségeinek bővítésével és műszaki megoldásaival. Költség: a tervezésre 5 m Ft Forrás: általános költségvetés, pályázat és magántőke Indikátor: gyalogosközlekedési és közterület arculati terv Ok: 16.15 igénytelen és nehezen járhatók a burkolatok és alkalmatlanok az utcabútorok 16.14 nincs közterületi utcabútorzat tanulmányterv 16.3 hiányzanak a szabályozási tervekből a gyalogos közlekedés munkarészei, ami miatt hiányoznak gyalogos útvonalak 16.2 nincs gyalogosközlekedés-fejlesztési koncepció


A Belváros utcái, a Petőfi tér és a Fő tér díszburkolatainak helyreállítása, megépítése a városképbe illő utcabútorok és közvilágítással együtt. A városi közterületek zöldterületfejlesztési és fásítási-parkosítási terveivel biztosítani kell az összhangot. Költség: felmérés után becsülhető Forrás: pályázat Indikátor: az elkészült gyalogos felületek területe Ok:

16.1 a gépjárműközlekedés és -parkolás elsődlegessége miatt a gyalogosok kiszorultak a közterületekről 16.15 igénytelen és nehezen járhatók a burkolatok és alkalmatlanok az utcabútorok

16.3 cél: A biztonságos gyalogosközlekedés. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------





A gépjármű közlekedés elsőbbsége miatt a gyalogjárdára szorult kerékpározás, továbbá a kerékpáros közlekedés jelrendszerének hiányossága veszélyezteti mind a gyalogosokat, mind a kerékpárosokat, amely veszélyhelyzetet haladéktalanul – még a „közlekedési reform” bevezetése előtt (lásd korábban) - mérsékelni kell. Fel kell mérni a kerékpáros közlekedés biztonságát elősegítő, legfeljebb kis építéseket, jelzések elhelyezését igénylő azonnali intézkedések körét és azt meg kell valósítani. Ezzel együtt felhajtást akadályozó eszközökkel, jelrendszerrel fel kell szabadítani a járdákat a gépjárműparkolás alól. A rendészeti szervekkel együttműködve ellenőrizni és szankcionálni kell a kerékpáros közlekedést (gyalogjárdán, kivilágítás nélkül kerékpározás). Költség: felmérés után becsülhető Forrás: általános költségvetés Indikátor: az intézkedéscsomag végrehajtása Ok:

16.12 a nagy gépjárműforgalom miatt a gyalogjárdán közlekednek a kerékpárosok 16.1 a gépjárműközlekedés és -parkolás elsődlegessége miatt a gyalogosok kiszorultak a közterületekről

19 fő cél: Az energiagazdálkodás racionalizálása. 19.1 cél: A város földgázfüggőségének csökkentése. 19.1.1 intézkedés:

A város földgáz függőségét helyi megújuló energiaforrások igénybevételével lehet csökkenteni mind a közösségi hőtermelés, mind az egyéni (kisközösségi) fűtés területén. Javasolt energiaforrások: fa, nád, nap- és szélenergia. Az áttérést a város energiagazdálkodási helyzetének mélyreható elemzésével lehet előkészíteni, a fokozatos kivitelezéshez városi, pályázati és magántőkés pénzforrásokat lehet felhasználni. amelyben a támogatási elemnek, a kiviteli költségmérséklésnek fontos szerepet kell kapni. A támogatásnak nem csak az áttérést, hanem a lehető legjobb technológia alkalmazását is preferálnia kell, különösen a biomassza fűtési célú felhasználásánál. Az áttérés nem csak a földgázfüggőség kockázatát csökkentené, hanem az anyagok és a tőke helyi forgása élénkítené a helyi gazdaságot és mérsékelné az anyagszállítás okozta környezetterhelést is.

Költség: egyelőre nem becsülhető Forrás: pályázati támogatások (KEOP), sajáttőke, vagy hitel, harmadik feles finanszírozás, ESCO, a végfogyasztók költségátvállalása Indikátor: a városba érkező földgáz mennyisége Ok: 8.10 a gázkazánok a csapadék savasodásához hozzájárulnak 19.1 a város a földgáz tekintetében súlyosan kiszolgáltatott 19.6 kihasználatlan a térség magas biomassza (fa, nád) potenciálja 19.5 kihasználatlan a szélerőműves villamos energiatermelés lehetősége 19.3 nem kellően igénybe vett a távhő energiaellátás 19.4 a lehetőségekhez képet kihasználatlan a napenergia hasznosítás

19.2 cél: Az energiafelhasználás hatékonyságának növelése. 19.2.1 intézkedés:

Ki kell dolgozni a település energetikai koncepcióját, amely tekintettel van úgy az energia hatékony felhasználására, mint a helyi és globális környezeti hatásokra. (Az intézkedés összevonható a fényenergia hatékony felhasználására vonatkozó koncepció készítésével.) --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




Költség: 5 m Ft Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: települési energetikai koncepció Ok: 10.10 a magas villamos energia termelési volumen miatti légszennyezés 10.1 nincs a városnak elfogadott energiakoncepciója


A távhőrendszer korszerűsítése és fejlesztése, áttérés a megújuló energiahordozókra. Költség: 300 mFt Forrás: KEOP-2009-5.4.0. és KEOP-2009-4.2.0/B. ERFA társfinanszírozás, saját tőke, hitel Indikátor: a fejlesztés befejezése Ok: 19.6 kihasználatlan a térség magas biomassza (fa, nád) potenciálja 8.10 a gázkazánok a csapadék savasodásához hozzájárulnak 19.1 a város a földgáz tekintetében súlyosan kiszolgáltatott 19.3 nem kellően igénybe vett a távhő energiaellátás


A hőellátó berendezések hatékonyságát növelő, az alternatív energiaforrások felhasználását elősegítő és a belső terek hőgazdálkodását javító pályázati források (pl. KEOP - 2009 - 4.2.0/B - Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal) felhasználását mind a lakosság, mind a vállalkozások körében ösztönözni kell. A város kezdeményezésére létre kell hozni egy lehetőleg helyi tervezőkből, kivitelezőkből és pályázatkészítő szakemberekből álló csoportot, amely mérsékelt piaci áron, a város hosszú távú energiagazdálkodási céljaihoz igazított tanácsadással, tervezéssel és kivitelezéssel áll rendelkezésre a kedvezményezett kör beruházásainak elősegítésére. Költség: 500 eFt szervezési költség Forrás: általános költségvetés Indikátor: megvalósult beruházás összes mennyisége forintban Ok: 19.2 a több lakásos épületeknél általános a lakásonkénti gázkazán alkalmazása a közösségi kazán helyett 19.5 kihasználatlan a szélerőműves villamos energiatermelés lehetősége 19.4 a lehetőségekhez képet kihasználatlan a napenergia hasznosítás 19.6 kihasználatlan a térség magas biomassza (fa, nád) potenciálja 19.3 nem kellően igénybe vett a távhő energiaellátás 19.1 a város a földgáz tekintetében súlyosan kiszolgáltatott


A lehetőségek jobb kihasználása érdekében Sopron csatlakozzon valamelyik energiafelhasználás Európai Unió szintű szerveződéshez, szövetséghez (pl. Energie-Cites - fenntartható energia felhasználás, vagy a Covenant of Mayors - CO2 kibocsátás mérséklése, "tiszta energia" előalítás és használat - eddig csatlakozott települések Magyarországról: Biharkeresztes, Budapest, Tata). Ezektől a szervezetektől támogatást, információkat szerezhet a város a programjainak meghatározásához és megvalósításához. Költség: 1250 Euro/év (tagdíj) Forrás: általános költségvetés Indikátor: felvétel a szervezet(ek)be Ok: 19.2 a több lakásos épületeknél általános a lakásonkénti gázkazán alkalmazása a közösségi ka--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Fontosság: „9” Azonnali intézkedést kíván ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------zán helyett 19.3 nem kellően igénybe vett a távhő energiaellátás 19.4 a lehetőségekhez képet kihasználatlan a napenergia hasznosítás 19.6 kihasználatlan a térség magas biomassza (fa, nád) potenciálja 19.1 a város a földgáz tekintetében súlyosan kiszolgáltatott 19.5 kihasználatlan a szélerőműves villamos energiatermelés lehetősége

20 fő cél: A hulladékgazdálkodás korszerűsítése. 20.1 cél: Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése. 20.1.1 intézkedés:

A szelektív hulladékgyűjtés arányának növelése, a hulladékudvarok hiányának megszüntetése, a gyűjtő szigetek számának növelése, a lerakással történő ártalmatlanítás lehetőségének megteremtése és a komposztáló telep gondjainak orvoslása érdekében be kell nyújtani a Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás „Települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése” pályázatot, fel kell gyorsítani a cséri lerakó építését, továbbá a soproni komposztáló telep bővítését. Költség: Forrás: KEOP pályázat Indikátor: a pályázat benyújtása Ok:

20.2 a hulladékgyűjtés technológiája nem kellően modern 9.9 hulladéklerakó kommunális szennyvize 1.19 alacsony a szelektíven gyűjtött hulladék aránya 20.5 szűk a komposztáló telep 9.8 hulladéklerakó csurgalékvize 20.3 nincsenek hulladékudvarok 1.20 fertőzésveszély a hulladéklerakó telepen 20.1 Sopronban a hulladéklerakás hosszútávon megoldatlan 4.22 a hulladékártalmatlanítás során a lerakással szennyeződhet a talaj 20.4 kevés a hulladékgyűjtő sziget

20.3 cél: A környezettudat formálása. 20.3.1 intézkedés:

A lakósság intenzívebb tájékoztatása a hulladék mérséklése érdekében az önkormányzati csatornákon keresztül is. Költség: 500 eFt Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: kiadott tájékoztatás és az elért lakosság száma Ok: 2.10 ismerethiány az oktatási-nevelési intézmény személyzete körében 3.1 a tájékoztatás hiánya

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Fontosság: „6” Minél korábbi intézkedést igényel -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Fontosság: „6” Minél korábbi intézkedést igényel 1 fő cél: A lakosság életminőségének javítása. 1.4 cél: A város tisztasága, rendezettsége szintjének emelése. 1.4.3 intézkedés:

Köztéri illemhelyek számának és állapotának javítása érdekében új illemhelyek kialakítása, azok tisztántartása, a meglévő színvonalának emelése és a színvonal mérése elégedettségi mutatóval. Költség: a kialakított illemhelyek számától függően akár tízmilliós nagyságrend Forrás: általános költségvetés Indikátor: új illemhelyek száma, elégedettségi mutató értéke Ok: 1.15 közillemhelyek hiánya vagy alacsony színvonalú működtetése

1.4.5 intézkedés:

Rendeletben kell előírni az építéseknél, bontásoknál alkalmazandó szennyeződést megelőző módszereket és azt már az építési-bontási engedélyezésben érvényre kell juttatni, majd a kivitelezéskor ellenőrizni és szankcionálni kell. Költség: Forrás: Indikátor: a rendelet hatályba lépése Ok: 10.3 a burkolatok szennyezése (építés utáni és közbeni hulladékok) és takarítatlanság miatti porszennyezés

4 fő cél: A talajok környezeti terhelésének megelőzése. 4.2 cél: Szennyezett ipari és mezőgazdasági területek felmérése, kármentesítése. 4.2.1 intézkedés:

Felhagyott ipari és közlekedési területek szennyezettségének vizsgálatának kezdeményezése az illetékes hatóságnál. Költség: Forrás: Indikátor: a felmérés elkészítése Ok:

4.19 szennyeződik a talaj a használaton kívüli, felszámolatlan ipari létesítmények (rozsdaövezetek) miatt

4.2.2 intézkedés:

Kapcsolatfelvétel az illetékes szakhatósággal (Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság), valamint nem önkormányzati tulajdon esetén a tulajdonossal, állattartó telepek trágya, hígtrágya- tárolásának ellenőrzése, talaj és talajvízvizsgálatok elvégeztetése, ill. erre utasítás; kármentesítés elvégzése, ill. erre utasítás. Költség: 5-10 millió forint (felmérés költsége) Forrás: pályázat és a tulajdonos költségén Indikátor: Ok:

4.19 szennyeződik a talaj a használaton kívüli, felszámolatlan ipari létesítmények (rozsdaövezetek) miatt 4.13 a talajokat olaj szennyezi benzinkutak, korábbi laktanyák és ipari létesítmények környezetében

5 fő cél: Az ökológiailag fenntartható és gazdaságos ivóvízgazdálkodás elősegítése. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




5.1 cél: A takarékos ívóvízgazdálkodás. 5.1.3 intézkedés:

A külterületek vízellátását szabályozni kell (ellátás nem feltétlenül közösségi formában). Költség: Forrás: Indikátor: a szabályozás életbelépése Ok:

5.2 a Somfalvi vízbázis nehezen védhető (megszüntetés szükség esetén 15 éven belül), a Hegykői és további vízbázis bekapcsolása

6 fő cél: A vízelvezetés hiányosságainak kiküszöbölése. 6.1 cél: A csapadékvízelvezetési gondok megoldása. 6.1.1 intézkedés:

A csapadék elvezetését és kár nélküli helyben tartását megoldó csapadékvízelvezetési koncepció aktualizálása, megújítása (folyamatban van). Költség: Forrás: Indikátor: új koncepció Ok: 13.11 az indokolatlanul elvezetett csapadékvíz a talajok víztelenedéséhez vezet 6.1 a csapadékvízelvezetési koncepció idejétmúlt 4.4 a talajok elvíztelenednek az árkok építése, a fokozódó vízelvezetés, a vizes élőhelyek megszüntetése és az idejétmúlt csapadékvízelvezetési koncepció miatt

6.1.2 intézkedés:

Csapadékvízelvezetési díj tervezetének kidolgozása és hatástanulmány készítése az esetleges bevezetéséről. Költség: 500 eFt Forrás: pályázat Indikátor: hatástanulmány Ok: 6.1 a csapadékvízelvezetési koncepció idejétmúlt

6.1.4 intézkedés:

A nyílt csapadékelvezető művek kezelésének összehangolása és a szükséges karbantartási munkák elvégzése. Költség: 10-100 millió Ft Forrás: általános költségvetés Indikátor: az éves terv végrehajtása Ok:

6.4 a csapadékvízelvezető rendszer kezelése szabályozatlanság miatt összehangolatlan 8.11 a külső városrészben a csapadékelvezető árkok szemetesek (vö. 6.6) 6.6 a vízelvezető árkok gondozatlanok (vö. 8.11)

8 fő cél: A felszíni vizek és a források tisztaságának, természetességének, a patakok nyomvonalainak és partjai rendezettségének elősegítése. 8.1 cél: A felszíni vízfolyások tisztasági és természetességi színvonalának emelése. 8.1.5 intézkedés:

A szennyvíztisztító eszközök túlterhelés miatti felszíni vízszennyezésének mérséklése érdekében a szennyvíz- és a csapadékvíz-csatornahálózatot szét kell választani, továbbá kötelezni kell a tulajdonosokat a csapadékvíz --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




bekötések megszüntetésére mind telken kívül, mint belül. Költség: csatorna szétválasztás 1000 millió Ft, leválasztásra kötelezés 1-10 mFt Forrás: pályázat Indikátor: a leválasztások mennyisége Ok: 8.17 az ingatlanokon a csapadék- és szennyvízcsatorna nincs szétválasztva 8.16 a közösségi csapadék- és szennyvízcsatorna hálózat nincs mindenütt szétválasztva

8.1.6 intézkedés: A város szennyvízelvezetési koncepcióját végre kell hajtani. Költség: 1000 mFt felett Forrás: pályázat Indikátor: a koncepció végrehajtása Ok: 9.1 a szennyvíz elvezetési koncepciót nem hajtották végre 8.15 a szennyvíz elvezetési koncepciót nem hajtották végre

8.1.8 intézkedés: A forrás tartamos mennyiségének is minőségének biztosítása érdekében felül kell vizsgáltatni a balfi savanyúkút vízkivételi ütemét. Költség: Forrás: Indikátor: vizkivételi felülvizsgálat elvégzése Ok: 8.13 a balfi savanyúkút védelme megoldatlan

9 fő cél: A talajvíz szennyeződésének megelőzése 9.2 cél: Sopron nitrátérzékeny terület, ezért fokozott elővigyázatosságra van szükség. 9.2.2 intézkedés:

A talaj és a felszín alatti vizekre kiható helyi szabályozásnál az EU nitrátszennyezésre vonatkozó ajánlását (91/676/EEC) és a hazai rendelkezéseket messzemenően figyelembe kell venni. Költség: Forrás: Indikátor: a vonatkozó rendelkezések érvényesülése a helyi szabályozásban Ok: 9.7 Sopron nitrátérzékeny terület

11 fő cél: A bioaktív felület növelése. 11.1 cél: A település zöldfelületének fejlesztése.

11.1.2 intézkedés: A játszóterek szabványos felújítását be kell fejezni. Költség: költségvetés szerint Forrás: általános költségvetés és pályázat Indikátor: a felújítási program teljesítése Ok: 12.6 a játszóterek egy része szabvány szerint nincs felújítva

11.1.3 intézkedés: Rendelet szabályozza az új közterületek létesítésénél fasorok telepítését, a fasorok és a közművek nyomvonalainak konfliktusmentes kialakítását. Költség: Forrás: --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




Indikátor: a rendelet hatályba lépése Ok:

13.6 a közművezetékek térfoglalása és a védőtávolságok szabályozatlansága a fák életterét korlátozza (vö. 14.1)

11.2 cél: A közösségi fás növényzet térigényének kielégítése.

11.2.1 intézkedés: A légvezetékek táj- és városképrontó hatásúak és akadályozzák a közterületi fák lombkoronájának fejlődését. Rendeletben kell szabályozni az újonnan létesülő vezetékek e hatások nélküli vagy azt jelentősen mérséklő elhelyezési módját, a fennálló vezetékek átalakítását, továbbá a közterületi fák és a közművezetékek közötti védőtávolságokra vonatkozó előírásokat és a fák, valamint a madarak védelmére szolgáló műszaki megoldásokat (pl. vezeték szigetélése, madárbarát oszlopfejek). Költség: Forrás: Indikátor: helyi szabályzat hatályba lépése Ok: 14.1 sok a légvezeték rátelepült más hálózatokkal (vö. 13.6) 13.6 a közművezetékek térfoglalása és a védőtávolságok szabályozatlansága a fák életterét korlátozza (vö. 14.1) 13.18 a szigeteletlen légkábelek miatt a madarakat áramütés érheti és elpusztulhatnak


A közterületi fás állomány gyökérzetének védelme érdekében burkolatépítésnél és a síkosság-mentesítésnél érvényesíteni kell a víz- és légáteresztő felület nagyságára, valamint a síkosság-mentesítésnél alkalmazható anyagokra vonatkozó előírást (346/2008. (XII. 30.) Korm. r.). Rendeletben kell előírni, hogy a földalatti vezetékek elhelyezésénél és karbantartásánál a gyökérzet és a törzssérülések minimalizálása érdekében az elérhető lehető legjobb technológiát kell alkalmazni, a sérülések megelőzésére a fák fizikai védelmét ki kell építeni. Ebben a tekintetben a terveket hatóságilag engedélyeztetni, a kiviteli munkát ellenőrizni kell (lásd zöldterületvédelmi szabályzat 11.1.1 cél). Költség: Forrás: Indikátor: jogszabálynak megfelelő kivitelezés Ok: 11.6 a közlekedés okozta rezgés és taposás miatti talajtömörödés károsítja a gyökérzetet 15.16 a téli jégmentesítés sózással történik (vö. 4.14, 10.2, 11.3) 11.2 kicsi a szabad földfelület az utcafák alatt

11.2.3 intézkedés: Rendeletben kell szabályozni, hogy a műszaki tervezés során és az építési engedélyek kiadásakor megköveteljék a tervezett létesítmény környezetében található faegyedek jelenlegi és jövőbeni lombkoronájának figyelembevételét és védelmét. Költség: Forrás: Indikátor: a rendelet hatályba lépése Ok:

13.6 a közművezetékek térfoglalása és a védőtávolságok szabályozatlansága a fák életterét korlátozza (vö. 14.1) 13 fő cél: A zöldfelületek természetességének javítása jóléti és klímajavító hatásuk növelése.

13.2 cél: A természeti értékek védelme. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




13.2.1 intézkedés: Kezdeményezni kell a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Nemzeti Park és civil szervezetek szakemberivel együttműködve a védelemre érdemes, vagy védelemre szoruló élőhelyek, populációk és egyedi értékek (pl. Bécsi-domb egyes részei, balfi út menti cserek stb.) feltárását és a védelmi eljárás lefolytatását. Költség: Forrás: Indikátor: védetté nyilvánítások száma Ok: 13.1 egyes természeti értékek még nincsenek védelem alatt

13.2.2 intézkedés: Önkormányzati rendelettel meg kell akadályozni a természeti területek beépítés útján történő értékvesztését, valamint a természetes vándorlási útvonalak építéssel történő lezárását. E rendelet előírásait érvényesíteni kell az érvényben levő szabályozási tervekben. Költség: Forrás: Indikátor: a rendelet hatálybalépése és átvezetése az érvényes szabályozási terveken Ok: 13.1 egyes természeti értékek még nincsenek védelem alatt

13.2.3 intézkedés: A helyi védelem alatt álló területeket és értékeket legalább a védelem tényét közlő táblákkal kell megjelölni. Költség: mennyiségi felmérés után becsülhető Forrás: Indikátor: a kitáblázatlan védett értékek száma Ok: 13.1 egyes természeti értékek még nincsenek védelem alatt

13.2.4 intézkedés: A láprétek környékén fel kell deríteni az engedély nélküli kútmélyítéseket, mesterséges tavakat vagy más engedély nélküli vízkivételt és kötelezni kell a tulajdonost az eredeti állapot visszaállítására. Költség: Forrás: Indikátor: felderített és felszámolt engedély nélküli vízkivételek száma Ok: 13.1 egyes természeti értékek még nincsenek védelem alatt

13.2.5 intézkedés: A Lőverek jellegvédelmére vonatkozó rendeletet (37/1992. (XII. 30.) Önk. r.) ki kell egészíteni és el kell végezni a 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelettel történő jogharmonizációt. A rendelet tartalmazzon ajánlást a telepítésre javasolt tájhonos fafajokra, gyümölcsfajtákra, szoliterként és sövényképzésre alkalmas cserjékre, a sövénytelepítési módokra. A meglévő madárvédelmi rendelkezésen (5. § (5)) túl tartalmazzon ajánlást további madárvédelmi intézkedésekre (madáritató, etetés, odú stb.). A természetes gyeptakaró és lágyszárú állományai megtartása érdekében tiltsa meg a gyep feltörését, kezelésére adjon ajánlást (kaszálás). A szelídgesztenye állomány védelme érdekében a 346/2008. (XII. 30.) Korm. r. felhatalmazása alapján rendelje el a --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




kéregráknak ellenálló fajták telepítését és a védekezést. Költség: Forrás: Indikátor: a rendelet kiegészítésének hatályba lépése Ok: 13.1 egyes természeti értékek még nincsenek védelem alatt

13.2.6 intézkedés: Jellegvédelmi rendeletben kell szabályozni Bánfalva és a Virágvölgy természeti értékeinek megóvását és kezelését. Költség: Forrás: Indikátor: a rendelet hatályba lépése Ok: 13.1 egyes természeti értékek még nincsenek védelem alatt

13.2.7 intézkedés: Harkai fás legelő (hrsz. 0492/4, 0494, 0503/4, 0504/3, 0504/6, 0506/1) ökológiai és tájképi értékét fenn kell tartani és meg kell védeni mind a közvetlen, mind a közvetett hatásoktól. Ennek érdekében az Önkormányzat alkosson rendeletet, amely szabályozza az ott végezhető és ajánlott tevékenységeket és a kezelés módját. A rendelet vegye figyelembe a természetvédelmi kezelési tervet. Tiltsa meg a terület környezetének olyan fajta megváltoztatását, ami közvetett módon károsan befolyásolja az ökológiai egyensúlyt és a tájképet (beépítés, jelentős forgalmú út kialakítása stb.). Költség: Forrás: Indikátor: a rendelet hatályba lépése Ok: 13.1 egyes természeti értékek még nincsenek védelem alatt

13.2.8 intézkedés: A szabályozási tervben jusson érvényre, hogy a Tómalom és környékének beépítése ökológiai szempontból káros, nem támogatható. Költség: Forrás: Indikátor: a szabályozási tervbe átvezetés Ok: 13.1 egyes természeti értékek még nincsenek védelem alatt

15 fő cél: A gépjármű forgalom miatti környezeti teher mérséklése és megelőzése. 15.3 cél: A határon átvezető egykori összekötő utak helyreállítása a távolságrövidítésből eredő környezeti teher mérséklése és a kerékpáros közlekedés lehetőségeinek fejlesztése céljából.

15.3.1 intézkedés: A határon átvezető egykori összekötő utak kiépítése, helyreállítása: Darázsfalu (Drassburg), Somfalva (Schattendorf), Sopronkertes (Baumgarten), Szentmargitbánya (St. Margarethen), Récény (Ritzing), Zárány (Zagersdorf). Költség: terv alapján becsülhető Forrás: általános költségvetés és pályázat Indikátor: helyreállított utak hossza az összes arányában Ok:

15.5 a környező (osztrák) települések felé vezető közutakat nem állították helyre

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Fontosság: „6” Minél korábbi intézkedést igényel ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------15.30 nincs megépítve Sopron – Görbehalom – Brennbergbánya- Hermesz- országhatár (Récény)

15.6 cél: Az utak rossz műszaki állapota és kedvezőtlen műszaki megoldások által okozott környezetterhelés mérséklése.

15.6.1 intézkedés: A kiporzást okozó leromlott burkolatokat ki kell javítani (pl. Brennbergbánya, Fő utca) és pormentes burkolattal kell ellátni a lakóterületek burkolatlan útjait. Költség: nincs elegendő információ a becslésére Forrás: Indikátor: a kiporzást okozó utak mennyisége Ok: 15.15 a leromlott burkolat kiporzást okoz 15.14 egyes lakóterületi utak burkolatlanok

15.6.2 intézkedés: Az utak jégmentesítésére használt nátriumklorid kiváltását, vagy mérséklésének lehetőségét meg kell fontolni és egyeztetni a város területén a közutak fenntartásáért felelősökkel, majd haladék nélkül át kell térni az új módszerre. Költség: 500 eFt Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: a jégmentesítésre felhasznált nátriumklorid mennyisége Ok: 15.16 a téli jégmentesítés sózással történik (vö. 4.14, 10.2, 11.3) 11.3 a téli sózás súlyosan károsítja a fákat (vö. 4.14, 10.2, 15.16) 10.2 a közlekedés miatti téli sózás (vö. 4.14, 11.3, 15.16) 4.14 a talajokat sóval szennyezik a közlekedés miatti téli sózás során (vö. 10.2, 11.3, 15.16)


15.8.1 intézkedés: Tanulmánytervet kell készíteni az autóbusz igénybevételre ösztönző, egyes csoportokat előnyben részesítő tarifarendszert és egy - a burgenlandi „Neusiedler See Card” mintájára és tapasztalatai alapján - Sopronban és környékén felhasználható közlekedési kártyarendszert, amely többek között a kerékpár, az autóbusz és a vasút használatára ösztönöz. Költség: 500 eFt Forrás: pályázat Indikátor: a tanulmányterv Ok:

15.24 nincs környezetbarát közlekedést ösztönző kártyarendszer 15.18 a közösségi közlekedés tarifarendszere nem kellően ösztönző

15.8.5 intézkedés: A lakossági környezetterhelés szempontjából kifogásolható Lackner Kristóf utcai végállomást és a jereváni decentrumot át kell helyezni. Költség: egyelőre nem meghatározható Forrás: Indikátor: megfelelő helyre áttelepített buszvégállomások Ok: 15.22 a lakókörnyezetet terheli a Lakcner Kristóf utcai buszvégállomás és a Jereván lakótelepi decentrum

15.8.6 intézkedés: A Város és a Kisalföld Volán Zrt. által elnyert közös pályázat által támogatott, a megállóhelyen és az autóbuszban tájékoztató, valamint a jelzőlámpás for--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




galomirányításban a „zöldhullámot” biztosító GPS-alapú korszerű rendszer kiépítését be kell fejezni. Költség: Forrás: Indikátor: az utastájékoztató rendszer teljes kiépülése Ok: 15.21 elavult az utastájékoztatás


15.10.2 intézkedés: Megvalósítandó a Belváros - Várkerület – Széchenyi tér – Deák tér kerékpárút, amelyik az egyik legfontosabb belvárosi összeköttetés részben az IVS Program, részben a Sopron, Várkerület építészeti pályázat keretében történő műszaki megoldásban. Költség: egyelőre nem meghatározható Forrás: általános költségvetés és pályázat Indikátor: megvalósult útvonal Ok: 15.28 nincs megépítve a Belváros-Széchenyi tér-Várkerület-Ógabona tér-Mátyás kir. utca kerékpárút

15.10.3 intézkedés: Megvalósítandó a Borostyánkő Út (Bernsteinstrasse) Program, amely kerékpárutakon kapcsolja össze az egykori római kori 2000 éves kereskedelmihadi útvonal melletti régészeti és műemléki értékeket. Költség: egyelőre nem meghatározható Forrás: „Európai Kultúrtájak” pályázat Indikátor: megvalósult kerékpárút Ok:

15.25 nincs megépítve a Borostyánkő-út kerékpáros turisztikai útvonal

15.10.4 intézkedés: Megépítendő a Sopron – Balfi körforgalom – Balf kiskertek – Balf összekötő kerékpárút a nagy forgalmú közúton történő balesetveszélyes kerékpározás kiváltására (a tervek készen vannak). Költség: egyelőre nem meghatározható Forrás: általános költségvetés és pályázat Indikátor: megvalósult útvonal Ok: 15.29 nincs megépítve a Sopron-Balfi úti kiskertek-Balf kerékpárút

15.10.5 intézkedés: Meg kell építeni a Sopron – Görbehalom – Brennbergbánya - Hermesz- országhatár (Récény) kerékpárutat. Első szakasza külön választott kerékpárút a nagy gépkocsiforgalomra tekintettel, a második szakasza kitáblázással. Költség: egyelőre nem meghatározható Forrás: általános költségvetés és pályázat Indikátor: megvalósult útvonal Ok: 15.30 nincs megépítve Sopron – Görbehalom – Brennbergbánya- Hermesz- országhatár (Récény)

15.10.6 intézkedés: Meg kell építeni a megvalósítás előtt álló Kőszegi úti alulvezetéstől egyrészt a Lővereket feltáró fő kerékpárutat, másrészt a Borostyánkő Út Projekt ré--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




szeként a Harka felé vezető kerékpárutat, továbbá a Csengery utca – Győri út – TESCO Bevásárlóközpont - Kópháza főkerékpár útvonalat. Költség: egyelőre nem meghatározható Forrás: általános költségvetés és pályázat Indikátor: megvalósult útvonal Ok:

15.25 nincs megépítve a Borostyánkő-út kerékpáros turisztikai útvonal 15.26 nincs megépítve a Csengery utca-Győri út-Kópháza kerékpárút

15.10.7 intézkedés: Meg kell építeni a Bécsi utca - Virágvölgyi körforgalom – Bécsi domb – Szilvás – Kelénpatak (Klingenbach) kerékpárutat, amely fontos összeköttetést ad Ausztria felé (a tervek készen vannak). A jelenleg már kitáblázott és ünnepélyesen átadott Sopron, Tó-malom – Kőhida – Páneurópai Piknik – Szentmargitbánya – Kismarton főkerékpárút egyes szakaszai kiépítetlenek és burkolatlanok, ezeket a hiányosságokat pótolni kell. Költség: egyelőre nem meghatározható Forrás: általános költségvetés és pályázat Indikátor: megvalósult útvonal Ok: 15.27 nincs megépítve a virágvölgyi körforgalom-Bécsi domb-Szilvás-Kelénpatak kerékpárút

15.10.9 intézkedés: Biztosítani kell a város nagyszámú egyirányú forgalmú utcáiban a forgalommal szembeni kerékpárhasználatot. Költség: felmérés után becsülhető Forrás: pályázat Indikátor: a kerékpáros kétirányú közlekedésre alkalmassá tett utcák száma Ok: 15.35 nem biztosított az egyirányú utcákban a forgalommal szembeni kerékpárhasználat lehetősége

15.10.10 intézkedés: A kerékpárutakon és a kerékpározásra használt közutakon levő, a kerékpárosra veszélyes építményeket (burkolatok, víznyelők, útszegélyek stb.) át kell alakítani, a kerékpárutak burkolati jeleit, a jelzőtáblákat rendszeresen fel kell újítani. Költség: felmérés után becsülhető Forrás: Indikátor: balesetveszélyes építmények száma Ok:

15.39 az oktatási intézményekkel kapcsolatos kerékpáros közlekedés lehetőségei kidolgozatlanok

15.10.12 intézkedés: A kerékpárutak és pihenőhelyek mellett információs táblákat kell elhelyezni és folyamatosan karbantartani. Költség: 500 eFt/év Forrás: általános költségvetés Indikátor: rendben tartott információs táblák száma az összes arányában Ok: 15.38 kevés a kerékpártároló

16 fő cél: A lakosság gyalogos mobilitásának és társas kapcsolatainak javítása. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




16.2 cél: A gyalogosközlekedés és a társas találkozások színhelyeinek elsőbbsége a gépjármű közlekedéssel szemben.

16.2.3 intézkedés: A városrészek közti színvonalas gyalogos átjárhatóság érdekében fel kell mérni a lehetőségeket és az átjárók állapotát, majd építészeti szakvélemény alapján gyalogos átjárókat kell nyitni (pl. a vasútpályaudvar és a Lőverek között) a meglévők színvonalát fel kell javítani (pl. piac és az Ógabona tér között, a volt megyeháza udvara, a II. Rákóczi F. u. és a Csatkai E. u. között). Költség: felmérés után becsülhető Forrás: Indikátor: a felmérés elkészülte Ok: 16.4 nincs vagy igénytelen a városrészek közti átjárhatóság

16.2.4 intézkedés: Az Ikva és a Rák patakok új, természetszerű vonalvezetésének és partjának kialakításával együtt (lásd 8. fő cél alatt) patakparti sétautakat célszerű kiképezni. Költség: jelenleg nem becsülhető Forrás: Indikátor: patakparti sétautak hossza Ok: 16.5 nincsenek patak menti sétautak

16.3 cél: A biztonságos gyalogosközlekedés.

16.3.1 intézkedés: Baleseti statisztika és helyszíni tanulmányok alapján felül kell vizsgálni a gyalogos átkelőhelyek szükségességét és biztonságát. A szükségtelenné váltakat (pl. megszűnt iskola előtt) fel kell számolni, a szükségeseket ki kell alakítani (pl. Ágfalvi út, Frankenburg út stb.), a balesetveszélyeseket (túlzottan hosszú, nem kellően megvilágított, nem belátható stb.) át kell alakítani. Költség: felmérés után becsülhető Forrás: általános költségvetés Indikátor: balesetveszélyes gyalogos átkelőhelyek Ok: 16.10 vannak balesetveszélyes gyalogátkelőhelyek

16.3.2 intézkedés: A Nyugat-magyarországi Egyetem Ady Endre úti és Baross úti kollégiuma közti súlyosan balesetveszélyes, a közterületet és a vasúti felépítményt rongáló szabálytalan közúti és vasúti tömeges gyalogos átkelést hatékonyan és haladéktalanul meg kell akadályozni. Költség: 200 eFt Forrás: általános költségvetés Indikátor: megszüntetett gyalogos átkelési lehetőség Ok: 16.11 az iskolák körül hiányos a gyalogosvédelem

16.3.4 intézkedés: A lakóterületeken a hiányzó, biztonságot adó és időjárás-független gyalogjárdák mennyiségét fel kell mérni és meg kell építeni (Brennbergbánya, Virágvölgy, Hermesz, Kertváros). Költség: felmérés után becsülhető --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




Forrás: általános költségvetés Indikátor: megépített gyalogjárdák mennyisége Ok: 16.6 helyenként (Brennberg, Virágvölgy, Hermesz) nincs gyalogjárda

16.4 cél: A "határtalan gyalogtúrák" infrastruktúrájának fejlesztése.

16.4.1 intézkedés: A határ gyalogos átjárhatósága vonzó, túrázásra serkentő lehetőség, amelyhez a túraútvonalakat „újra kell fogalmazni”, ami magyar-osztrák közösségi érdek. Sopron M. J. Város kezdeményezésére az érdekelt önkormányzatok, területtulajdonosok, vállalkozók és a lakosság bevonásával fel kell mérni a rendelkezésre álló infrastruktúrát és a vonzerőket, majd fejlesztési tervet kell kidolgozni és ütemezetten végrehajtani. A tervbe bekapcsolhatók a már létező nemzetközi (pl. az alternatív közlekedésre ösztönző Greenway Program, a vasfüggöny helyén létesített nemzetközi túraútvonal, a Green Band Program) és helyi („Kelta Út”, „Pálosok Zarándok-útja”) fejlesztések is. Költség: tervezésre 5 mFt Forrás: pályázat Indikátor: kidolgozott fejlesztési terv és megvalósult moduljai Ok: 16.7 a turistaúthálózat hiányos és gondozatlan (vö. 12.9) 16.8 nem valósult meg a Greenway-program

17 fő cél: Zaj- és rezgésterhelés mérséklése és megelőzése. 17.1 cél: Közúti közlekedésből eredő zajok és rezgések csökkentése.

17.1.1 intézkedés: A stratégiai zajtérkép adatainak aktualizálása. A kedvezőtlen zaj- és rezgésállapotú területek feltérképezése, a túllépés mértékének meghatározására mérések elvégzése. A Nyugat-magyarországi Egyetem Környezetmérnök szakos hallgatói által végzett zajmérések eredményeinek tájékoztató jellegű felhasználása a zajtérkép folyamatos aktualizálásához. Költség: a mérőhelyek számától függően több százezer forintos nagyságrendű évente Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: évente aktualizált zajtérkép Ok: 17.7 a zajszintváltozás hiányos monitoringja miatt nem tisztázott a zaj miatti lakosságra ható pszichikai hatás változása 17.1 a közúti közlekedés (bevezető, átmenő és gyűjtő utak forgalma)

17.1.2 intézkedés: A területi kategóriák meghatározása a rendezési tervben, a vonatkozó jogszabállyal szinkronban. Költség: 1 mFt Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: a területi kategóriák megadása Ok: 17.7 a zajszintváltozás hiányos monitoringja miatt nem tisztázott a zaj miatti lakosságra ható pszichikai hatás változása 17.1 a közúti közlekedés (bevezető, átmenő és gyűjtő utak forgalma)

17.1.3 intézkedés: Zajvédelmi szempontból fokozottan védett övezetek (Lőverek, Virágvölgy, Kutyahegy, Jereván lakótelep, Tómalom fürdő stb.) és csendes övezetek ki--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




jelölése (kórház, szanatórium, Balfi úti szociális otthon, Balfi Szanatórium stb.). Az övezetek kijelölésére konkrét vizsgálatok alapján kerülhet sor. Ezen övezeteket rögzíteni kell az építési szabályzatokban, és a követelményeket (5 dB-el kisebb zajemisszió) a helyi zajrendelet előírásaiban. Költség: a mérőhelyek számától függően több százezer forintos nagyságrendű Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: övezetek kijelölése, rögzítése a helyi zajrendeletben és építési szabályzatban Ok:

17.1 a közúti közlekedés (bevezető, átmenő és gyűjtő utak forgalma) 17.7 a zajszintváltozás hiányos monitoringja miatt nem tisztázott a zaj miatti lakosságra ható pszichikai hatás változása

17.1.4 intézkedés: Az elkészült zajtérkép alapján a zajszempontból kiemelten kezelendő területek kijelölése. Költség: Forrás: Indikátor: zajszempontból kiemelt területek kijelölése Ok:

17.1 a közúti közlekedés (bevezető, átmenő és gyűjtő utak forgalma) 17.7 a zajszintváltozás hiányos monitoringja miatt nem tisztázott a zaj miatti lakosságra ható pszichikai hatás változása

17.1.5 intézkedés: A kijelölt területeken, ha szükséges, egyedi zajcsökkentési intézkedéseket kell megvalósítani. Meg kell teremteni az intézkedések jogszabályi hátterét. Költség: Forrás: Indikátor: zajcsökkentési intézkedések MEGVALÓSULÁSA Ok: 17.7 a zajszintváltozás hiányos monitoringja miatt nem tisztázott a zaj miatti lakosságra ható pszichikai hatás változása 17.1 a közúti közlekedés (bevezető, átmenő és gyűjtő utak forgalma)

17.2 cél: Vasúti közlekedésből eredő zajok, rezgések csökkentése.

17.2.1 intézkedés: Zaj- és rezgésállapotok mérésekkel történő meghatározása (vasútvonalak panaszokkal érintett szakaszai, valamint a Keleti Rendező Pályaudvar környéke). Költség: a mérőhelyek számától függően több százezer forintos nagyságrendű évente Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: zajmérés elvégzése Ok: 17.2 a vasútvonalak és a rendező pályaudvar működése 17.8 felülvizsgálatlan a vasúti zajvédelmi létesítmények szükségessége

18 fő cél: Az éjszakai és nappali fényszennyezés mérséklése. 18.1 cél: A fényszennyezés és a tükröző felületek okozta állatsérülések mérséklése.

18.1.1 intézkedés: Koncepció kidolgozása a településen alkalmazandó takarékos, hatékony és nem fényszennyező szabadtéri megvilágításra bármely tulajdon esetén. Ennek keretében meg kell vizsgálni az éjszakai és a nappali fényszennyezés, --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




továbbá az állatokat megtévesztő sík felületek által okozott sérülések és pusztulások mérséklésének lehetőségét és eszközeit is. Költség: 2 mFt Forrás: pályázat Indikátor: az elkészült koncepció Ok: 18.2 a világítótestek a horizont síkja fölé vetítik a fényt 14.19 az indokolatlan fényszennyezés miatti káprázás elfedi az éjszakai tájképet és az éjszakai égbolt látványát, zavarja a csillagászati megfigyelést 13.17 a nappali fényszennyezés, a lineárisan polarizált tükrözött fény megzavarja a rovarok tájékozódását, elpusztulnak 13.16 a nappali fényszennyezés, a visszatükrözött fény megzavarja a madarak tájékozódását és ütközés miatt elpusztulnak 13.15 az éjszakai fényszennyezés megzavarja a rovarok szaporodóképességét és tájékozódását 18.5 az épületek nagyméretű üvegfelületei visszatükrözik a külvilágot 18.4 a művi elemek (épületek, utak, burkolatok stb.) polarizálják a fényt 18.3 térben, időben és fényerőben túlvilágítottság (felesleges megvilágítás) áll fenn 18.1 a világítótestek nagy része nem célra irányított

18.1.2 intézkedés: A koncepció javaslatait (szabályozás, szankcionálás, támogatás) végre kell hajtani. Költség: egyelőre nem becsülhető Forrás: Indikátor: Ok:

18.5 az épületek nagyméretű üvegfelületei visszatükrözik a külvilágot 18.3 térben, időben és fényerőben túlvilágítottság (felesleges megvilágítás) áll fenn 18.4 a művi elemek (épületek, utak, burkolatok stb.) polarizálják a fényt 18.2 a világítótestek a horizont síkja fölé vetítik a fényt 18.1 a világítótestek nagy része nem célra irányított

19 fő cél: Az energiagazdálkodás racionalizálása. 19.2 cél: Az energiafelhasználás hatékonyságának növelése.

19.2.2 intézkedés: Szabályozni és támogatással elő kell segíteni a lakások egyedi fűtése helyett a közösségi hőellátást. Újonnan épülő több lakásos lakóházak esetére rendeletben kell előírni, meglévő egyedi fűtésű többlakásos lakóházak esetére támogatással kell ösztönözni a lakásonkénti hőmennyiség-szabályozású közösségi hőellátást épületenkénti, háztömbönkénti hőelőállító alkalmazásával, vagy a távfűtési rendszerre kapcsolódással. Költség: a rendszer kidolgozására 2 mFt, a bevezetés pénzforrása jelenleg még nem tervezhető Forrás: környezetvédelmi alap + energiatermelő, szolgáltató és beruházó, kivitelező vállalkozások hozzájárulásai Indikátor: a közösségi hőellátásra áttért lakások száma Ok: 19.2 a több lakásos épületeknél általános a lakásonkénti gázkazán alkalmazása a közösségi kazán helyett 8.10 a gázkazánok a csapadék savasodásához hozzájárulnak 19.3 nem kellően igénybe vett a távhő energiaellátás 10.4 az egyedi fűtésű lakások növekvő száma

20 fő cél: A hulladékgazdálkodás korszerűsítése. 20.1 cél: Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




20.1.2 intézkedés: A kommunális szilárd hulladék szállításkori széthullásának mérséklése a lakók által túlrakott, nem lecsukható edények elszállításának megtagadása és a szállító személyzet ellenőrzése útján. Az új szállítási rendről a lakókat előzetesen tájékoztatni kell. Költség: 300 eFt Forrás: külső forrás Indikátor: szennyeződésmentes szállítás Ok:

4.23 a hulladékártalmatlanítás során kiszóródással szennyeződhet a talaj

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Fontosság:”4” A közeljövőben igényel intézkedést -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Fontosság:”4” A közeljövőben igényel intézkedést

1 fő cél: A lakosság életminőségének javítása. 1.3 cél: Felmérés útján megismerni a környezeti hatások (pl. jód és fluorid menynyiség, légszennyezés, zaj, rezgés, fényszennyezés, elektroszmog, Bánfalván a természetes radioaktív terhelés stb.) és a lakosság egészségi állapota közötti összefüggést.

1.3.1 intézkedés: A terület jód és fluorid mennyiségének ismételt felmérésével az adatok frissítése (ÁNTSZ). Költség: 500 eFt Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: a felmérés elvégzése Ok: 1.13 térség jód és fluorid mennyiségére vonatkozó felmérés elavult

1.3.2 intézkedés: Össze kell gyűjteni Bánfalva és környéke természetes radioaktív sugárzásáról eddig végzett felméréseket, majd mérésekkel és egészségügyi statisztikával meg kell győződni a hatás jelentőségéről. Az eredményekről tájékoztatni kell a lakosságot. Költség: 500 eFt Forrás: általános költségvetés Indikátor: felmérés és a lakosság tájékoztatása Ok: 1.10 egyes térségekben (Bánfalva) nem tisztázott a természetes radioaktivitás fiziológiai hatása

1.3.3 intézkedés: A monitoring rendszerben (lásd 2.1.1-3 intézkedések) megfigyelt környezeti hatások (pl. légszennyezés, zaj, rezgés, fényszennyezés, elektroszmog stb.) és a lakosság egészségi állapota közötti összefüggés felmérése évente, a lakosság tájékoztatása az eredményekről. Költség: 750 eFt Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: a nyilvánosságra hozott jelentés Ok: 1.10 egyes térségekben (Bánfalva) nem tisztázott a természetes radioaktivitás fiziológiai hatása 1.11 egyes térségekben nem tisztázott az elektroszmog (elektromos vezetékek, nagy teljesítményű elektromos és műsorszóró berendezések) fiziológiai hatása 1.16 gondatlan közterületi szemetelés

1.4 cél: A város tisztasága, rendezettsége szintjének emelése.

1.4.4 intézkedés: Állati ürüléktől mentes közterületek elérése érdekében több "kutya-WC" kihelyezése, kutyasétáltatás és –futtatás helyeinek szabályozása, elégedettségi felmérés a lakosság körében évente. Költség: százezres nagyságrend Forrás: általános költségvetés Indikátor: új kutya-WC és kijelölt kutyafuttató száma, az elégedettségi mutatószám értéke Ok: 1.8 állati ürülék kerül a közterületekre, ami fertőzésveszélyt okoz

1.4.6 intézkedés: Az illegális ipari tevékenységeket fel kell számolni, vagy szervezett keretek --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




közé kell terelni, ahol a tevékenységük nyomon követhető. Ehhez esetleg felhasználhatók lennének az üresen álló üzemcsarnokok, raktár épületek, ami csökkenthetné a környezetvédelmi kockázatot is. A programot szándékosan kerülők lehetőségeit szűkíteni kell az adott területen élők, közterület felügyelők, civil szervezetek bevonásával. Költség: felmérés után határozható meg Forrás: pályázat Indikátor: a legalizált tevékenységek száma Ok: 1.14 illegális ipari tevékenység miatti környezeti kockázat

1.4.7 intézkedés:


A falfirkák és rongálások számcsökkenésének alapfeltétele, hogy a városlakók felelősséget érezzenek saját környezetük iránt. Ezért a megelőzés elsősorban széleskörű (óvodai, iskolai, felnőttekre is kiterjedő) tudatformálással lehetséges. „Tüneti kezelés” érdekében a polgárőrség és a rendőrség bevonása szükséges. A közösség figyelmének felhívása a város honlapján és (akár más kérdésekkel is foglalkozó) kiadványban. A rongálások esélyének csökkentésére egyelőre a könnyen károsítható (pl. üveg) köztéri bútorok alkalmazásának kerülése (ld. Deák téri üvegtáblák). Forgalmas és gyakran „igénybevett” helyen olyan típusú falfesték használatával lehetne könnyíteni a firkák eltávolítását, amely eleve egyszerűbben tisztítható. A meglévő falfirkák eltüntetésére akciók szervezése, közmunka bevonása, valamint „súlyos” esetekben hozzáértő szakember megbízása javasolt. Költség és forrás: felmérés után határozható meg, általános költségvetés Indikátor: falfirkák száma Ok: 14.25 falfirkák megléte, szaporodása városszerte, rongálások

4 fő cél: A talajok környezeti terhelésének megelőzése. 4.3 cél: A mezőgazdasági eredetű talajszennyezés mérséklése.

4.3.1 intézkedés: Az AGROEXPERT növényvédelmi előrejelző rendszer kibővítésének támogatása. Költség: 10 millió Ft Forrás: pályázat Indikátor: Ok:

4.11 savanyodnak a talajok légköri ülepedés, szervesanyag elhordás és nem megfelelő műtrágyázás hatására 4.20 gondatlan a háztáji kemikáliafelhasználás 4.21 műveletlen, elhanyagolt mezőgazdasági fertőző gócok miatt növényvédőszer többletfelhasználás jelentkezik

4.3.2 intézkedés: A biogazdálkodás elterjedésének elősegítése, népszerűsítő kiadványokkal, ismeretterjesztő előadásokkal (civil szervezetek bevonásával). Költség: 500 eFt Forrás: környezetvédelmi alap és pályázat Indikátor: Ok: 4.20 gondatlan a háztáji kemikáliafelhasználás --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




4.3.3 intézkedés: A gazdálkodók részvételének elősegítése az agrár-környezetgazdálkodási programban. Költség: 1 millió Ft Forrás: pályázat Indikátor: Ok: 4.20 gondatlan a háztáji kemikáliafelhasználás

4.4 cél: Felhagyott bányák rekultivációja és a bányászathoz kapcsolódó megmaradt ipari létesítmények felszámolása.

4.4.1 intézkedés: Felhagyott bányák felmérése. Költség: 2 millió Ft Forrás: általános költségvetés Indikátor: bányafelmérési dokumentáció Ok:

4.17 a mélyművelésű brennbergi bányát szakszerűtlenül zárták le 4.15 a csekély tevékenységű bányák (gneisz) rekultiválatlanok 4.16 rekultiválatlanok a földtani feltárások (részben korábbi bányák) 4.18 szakszerűtlen rekultiváció

4.4.2 intézkedés: Felhagyott bányák rekultiválása. Költség: 5-100 millió Ft Forrás: pályázat Indikátor: felhagyott rekultiválatlan bánya területek száma Ok: 4.16 rekultiválatlanok a földtani feltárások (részben korábbi bányák) 4.15 a csekély tevékenységű bányák (gneisz) rekultiválatlanok 4.17 a mélyművelésű brennbergi bányát szakszerűtlenül zárták le 4.18 szakszerűtlen rekultiváció

6 fő cél: A vízelvezetés hiányosságainak kiküszöbölése. .1 cél: A csapadékvízelvezetési gondok megoldása.

6.1.3 intézkedés: Csapadékelvezető művek kiépítése az ellátatlan kockázatot jelentő (utcai forgalom, épületek állaga stb.) területeken és rákötésre kötelezés. Költség: 100-1000 millió Ft Forrás: általános költségvetés és pályázat Indikátor: a kiépített elvezetőrendszer hossza Ok:

8.18 a belsőségek vízelvezetése néhol megoldatlan 6.5 a csapadékelvezető csatorna hiánya miatt a járdára vezetett csapadékvíz épületállagromlást és forgalmi veszélyt okoz 6.3 egyes beépített területeken szabályozatlan a vízelvezetés, hiányos a műszaki ellenőrzés

8 fő cél: A felszíni vizek és a források tisztaságának, természetességének, a patakok nyomvonalainak és partjai rendezettségének elősegítése. 8.1 cél: A felszíni vízfolyások tisztasági és természetességi színvonalának emelése.

8.1.2 intézkedés: Az összes felszíni víztestre vonatkozó, a Víz Keretirányelv által előírt Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervekben szereplő ökológiai minősítési információkat és az egyéb méréseket (pl. iskolák mérései) egy adatbázisba kell gyűjteni. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




Költség: 1-5 millió Ft/év Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: az adatbázis létrejötte Ok:

8.9 minőség-ellenőrzésük Sopronban megoldatlan 8.8 a szennyező forrásaik részben feltáratlanok

8.1.3 intézkedés: A közigazgatási területen található forrásokról készült katasztert civil szervezetek segítségével fel kell újítani és rendszeres ellenőrzésre szükséges. Költség: aktualizálás 500 eFt, éves ellenőrzés 250 eFt. Forrás: pályázat Indikátor: aktualizált forrás kataszter Ok: 8.12 nincs aktualizált forráskataszter és monitoringrendszer

8.1.7 intézkedés: Balf tisztított szennyvizének utókezelése a Fertő-tóban újragondolást igényel, új utókezelési eljárást (pl. wetland) kell keresni. Költség: 10-100 mFt Forrás: pályázat Indikátor: az új utókezelési eljárás bevezetése Ok:

8.19 megbízható működés hiányában Balf tisztított szennyvizének kezelése a Fertő-tóban szenynyezést okozhat

8.1.9 intézkedés: A szabadtéri fürdőhelyek szennyeződésének lehetőségét a vonatkozó rendeletek és EU-irányelvek fokozott betartásával lehet mérsékelni. Költség: Forrás: Indikátor: fürdésre alkalmas szabadtéri fürdők Ok:

8.20 a szabadtéri fürdővizek szennyeződésének lehetősége fennáll

8.1.10 intézkedés: Az EU Víz Keretirányelv és a kapcsolódó hazai szabályozás figyelembe vételével intézkedési tervet kell kidolgozni Sopron felszíni vizei állapotjavítására. Költség: 500 eFt Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: intézkedési terv kidolgozása és végrehajtása Ok: 8.21 Sopron területe a felszíni vizek szempontjából fokozottan érzékeny terület

9 fő cél: A talajvíz szennyeződésének megelőzése 9.1 cél: A közcsatornára való teljes rákötés megvalósítása a talaj és talajvíz védelme érdekében.

9.1.2 intézkedés: Engedély nélküli kútmélyítés, hőszivattyú szerelvények elhelyezése, kutakba szennyező anyagok belevezetése vagy elhelyezése miatt kialakuló talajszennyezéseket kútkataszter készítésével fel kell deríteni. Költség: 10-100 millió Ft Forrás: pályázat Indikátor: elkészült kútkataszter Ok: --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




9.5 a lakosság tájékozatlansága miatt előfordulnak önkényes, engedély nélküli kútmélyítések, hőszivattyú szerelvény-elhelyezések 9.4 a magán kutak szennyezéséről nincs információ 9.3 a magán kutakba szennyező anyagokat vezetnek be, vagy helyeznek el benne

10 fő cél: A levegő minőségének javítása és a szennyezés megelőzése. 10.1 cél: A nem megfelelő időben történő háztáji, szabadtéri égetések és a környezetre káros anyagokkal való fűtés visszaszorítása.

10.1.1 intézkedés: A szabálytalan szabadtéri tüzelés és a környezetre káros anyagokkal történő fűtés ellenőrzésének szigorítása, büntetés kiszabása. Költség: Forrás: Indikátor: ellenőrzött és szankcionált cselekmények száma Ok: 10.6 az avarégetés 10.5 az ellenőrizetlen hulladékégetésből származó kibocsátás

12 fő cél: A zöldfelület jóléti szolgáltatásainak megőrzése és bővítése. 12.1 cél: Az erdők felüdülési és turisztikai vonzerejének növelése.

12.1.2 intézkedés: Az önkormányzati tulajdonú erdőrészletekben megfelelő számban hulladékgyűjtőket kell elhelyezni vagy a belépési pontokon hulladékmegtartásra figyelmeztető jelzéseket és hulladékgyűjtőket kell kihelyezni és az erdőt rendszeresen hulladékmentesíteni kell. Költség: 500 eFt Forrás: általános költségvetés Indikátor: hulladégyűjtők vagy figyelmeztető táblák kihelyezése Ok:

12.5 az erdő szemetes a hulladékgyűjtők és/vagy hulladékmegtartásra figyelmeztető jelzések hiánya miatt 13.14 az állatok táplálkozási szokásai a hulladékok hatására megváltozhatnak 13.13 az állatok a fertőző hulladéktól megbetegedhetnek, elpusztulhatnak

13 fő cél: A zöldfelületek természetességének javítása jóléti és klímajavító hatásuk növelése. 13.1 cél: A közlekedési pályák okozta élőhelysérülések mérséklése.

13.1.1 intézkedés: Egy tanulmány keretében meg kell vizsgálni az élőhelyeket metsző vonalas létesítmények természeti környezetre gyakorolt hatását és a kedvezőtlen hatás enyhítésének eszközeit (pl. fajsajátos zöld-átjáró) és a javaslatokat végre kell hajtani. Költség: tanulmány 500 eFt, végrehajtás jelenleg nem határozható meg Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: tanulmány és végrehajtása Ok: 13.21 az élőhelyeket szétvágó utaknál nem elegendő a zöldátjáró

13.1.3 intézkedés: Az erdőterületek kezelőnek a rendészeti szervekkel együttműködve hathatós intézkedéseket kell tenni a motoros túrázás (quad, motorkerékpár, gépkocsi) megakadályozására. Költség: Forrás: --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




Indikátor: motoros túrázástól mentes természeti területek Ok:

13.9 a hegyi kerékpározás és motoros túrázás szabályozatlanság és ellenőrzés hiánya miatt rongálja a természeti környezetet

14 fő cél: A tájkép és a városkép megőrzése és színvonalának emelése. 14.1 cél: Sopron történeti sziluettjének védelme.

14.1.2 intézkedés: Rendeletben kell szabályozni a fűtő-hűtő berendezések (kémények, napkollektorok stb.) szerelvényeinek elhelyezését a szabadban, az épületeken. Költség: rendeletelőkészítés 250 eFt Forrás: általános költségvetés, bírság bevételek Indikátor: a rendelet hatályba lépése Ok:

14.4 zavarók a gáztüzelés fémkéményei és a homlokzati égéstermék kivezetők 14.3 zavarók a távhőtermelés vezetékei és kéményei 14.5 a napkollektorokat, a napelemeket gondatlanul helyezik el

15 fő cél: A gépjármű forgalom miatti környezeti teher mérséklése és megelőzése. 15.7 cél: A mezőgazdasági utak kiporzás általi terhelését mérsékelni szükséges.

15.7.1 intézkedés: A mezőgazdasági, különösen a gyakorta használt szőlőültetvények dűlőútjait lehetőleg szilárd burkolatú, megfelelő minőségi állapotba kell hozni és be kell kapcsolni a kerékpáros úthálózatba. Költség: terv alapján becsülhető Forrás: általános költségvetés és pályázat Indikátor: a feljavított dűlőutak hossza Ok:

15.9 kiépítetlenek és rossz állapotúak a mezőgazdasági utak


15.8.2 intézkedés: Sopron városának támogatnia kell a környezetkímélő, korszerű autóbuszok alkalmazását a város útjain. Csak az EU legújabb előírásait kielégítő motorokkal felszerelt, esetleg már hibrid- vagy hidrogén-hajtású autóbuszok beszerzése javasolt. Részt kell venni a „Green Urban Transport Systems” azaz „Zöld Városi Közlekedési Rendszerek” című nemzetközi partnerségű EU pályázaton. Ennek célja környezetkímélő, alternatív energiafelhasználásra épülő közösségi közlekedési rendszer kidolgozása Sopronban. Költség: 1000 mFt nagyságrend Forrás: általános költségvetés és pályázat Indikátor: a pályázat benyújtása Ok: 15.19 korszerűtlen az autóbusz járműpark

15.8.7 intézkedés: Korszerű, városképbe illeszkedő autóbusz várókat kell elhelyezni és autóbusz öblöket kiépíteni ott, ahol hiányoznak. Költség: felmérés után becsülhető Forrás: Indikátor: fedetlen buszvárók száma és forgalmat hátráltató buszmegállók száma --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




Ok: 15.20 számos buszváró fedetlen, az autóbusz öblök kialakítatlanok


15.10.11 intézkedés: A közintézményeket (Városháza, Liszt F. Központ, iskolák stb.) jól használható, lehetőleg fedett kerékpártárolókkal kell felszerelni. Költség: felmérés után becsülhető Forrás: Indikátor: kerékpártárolóval ellátatlan intézmények száma Ok:


15.11 cél: A kerékpáros közlekedés népszerűsítése.

15.11.1 intézkedés: A város kezdeményezésével, civil szervezetek és a kerékpározásban üzletileg érdekelt vállalkozásokkal közös rendezvények („Kerékpárral a munkahelyre „, „Kerékpárral az iskolába”, EU Autómentes Város, EU Mobilitási Hét) és többféle média útján a kerékpározás népszerűsítése, mint környezetkímélő, egészségóvó és turisztikai haszonnal járó tevékenység. Költség: 250 eFt/év Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: rendezvények és megjelent információk száma Ok:

15.36 nincsenek kerékpározást népszerűsítő programok és információs anyagok 15.45 közlekedés hatását mérséklő mozgalmak gyengeségei

17 fő cél: Zaj- és rezgésterhelés mérséklése és megelőzése. 17.2 cél: Vasúti közlekedésből eredő zajok, rezgések csökkentése.

17.2.2 intézkedés: A határérték feletti kibocsátású vasúti vonalszakaszok mentén zajvédő fal létesítése. Költség: több millió Ft Forrás: külső forrás Indikátor: a zajvédő fal kivitelezése után végzett zajmérés Ok: 17.2 a vasútvonalak és a rendező pályaudvar működése

17.2.3 intézkedés: A közúti kereszteződéseknél szükséges hangjelzés átalakításának támogatása a vasúttársaságnál. Költség: 1-2 millió Ft Forrás: környezetvédelmi alap és külső forrás Indikátor: a hangjelzés átalakítása Ok:

17.5 a korszerűtlen és zajszennyező vasúti hangjelzés a közúti kereszteződéseknél

17.3 cél: Üzemek, vendéglátó ipari egységek zajkibocsátásának csökkentése.

17.3.1 intézkedés: A létesítésre és üzemeltetésre vonatkozó, zajvédelemmel kapcsolatos rendeletek betartatása, mérésekkel történő ellenőrzése. Költség: Forrás: Indikátor: határértéket túl nem lépő zaj --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




Ok: 17.4 a szabadtéri rendezvények és a vendéglátóhelyek zajkibocsátása 17.3 ipari létesítmények által okozott zajterhelés

17.4 cél: Szabadtéri tevékenységből származó zajterhelés csökkentése.

17.4.1 intézkedés: Szabadtéri rendezvények helyszínének célszerű megválasztása. Költség: Forrás: Indikátor: határértéket túl nem lépő zaj Ok: 17.4 a szabadtéri rendezvények és a vendéglátóhelyek zajkibocsátása

17.4.2 intézkedés: Határérték túllépés esetén adminisztratív intézkedések (zajteljesítmény csökkentése, műsoridő korlátozása). Költség: Forrás: Indikátor: határértéket túl nem lépő zaj Ok: 17.4 a szabadtéri rendezvények és a vendéglátóhelyek zajkibocsátása

20 fő cél: A hulladékgazdálkodás korszerűsítése. 20.2 cél: A felszámolásra váró hulladéklerakók rekultivációja.

20.2.1 intézkedés: A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése. Költség: Forrás: KEOP-2.3.0/2F Indikátor: rekultivált hulladéklerakók Ok: 4.24 rekultiválatlan hulladéklerakó

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Fontosság: „2” Lehetőség szerint igényel intézkedést 1 fő cél: A lakosság életminőségének javítása. 1.5 cél: A gyermekek megóvása a mérgező növényektől.

1.5.1 intézkedés: A gyermekintézményekben és a gyermekek által a gyermekintézményből megközelíthető növényzet (pl. áthajló növényi részek) használóját írásban fel kell szólítani a 346/2008. (XII. 30.) Korm. r. által előírt eljárás betartására. A gyermekintézményt felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkező növényfelismerő szakértő kijelölésével és a személyzet valamint a gyermekek körében növényfelismerő tanfolyamok tartásával lehet segíteni a helyes eljárásban. Költség: néhány százezer forint Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: a tanfolyamon részt vett intézmények száma a részt nem vett intézmények arányában Ok:

1.9 az óvodák és játszóterek környékén a gyermekek egészségre veszélyes növényekről nincs vagy hiányos az illetékesek ismerete

1.7 cél: Kockázatmentes vasútüzem biztosítása.

1.7.1 intézkedés: A város kezdeményezésével felül kell vizsgálni veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos vasútüzemi és katasztrófavédelmi tennivalókat. Költség: Forrás: Indikátor: a felülvizsgálat elvégzése Ok:

1.12 a vasút katasztrófa kockázata nem kellően ismert, mert felülvizsgálatlan a GySEV veszélyes anyagszállításával kapcsolatos koncepciója

8 fő cél: A felszíni vizek és a források tisztaságának, természetességének, a patakok nyomvonalainak és partjai rendezettségének elősegítése. 8.1 cél: A felszíni vízfolyások tisztasági és természetességi színvonalának emelése.

8.1.4 intézkedés: A felszíni elfolyással érkező szennyezőanyagok kiülepítésére szolgáló Jereván-lakótelepi (Ibolya) tó rendeltetéséről, ill. rendeltetésétől eltérő hasznosításának kockázatáról a közvéleményt széles körben tájékoztatni kell. Költség: 200 eFt Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: a tájékoztatás megtörténtének igazolása Ok: 8.14 az Ibolya-tó rendeltetése tisztázandó

15 fő cél: A gépjármű forgalom miatti környezeti teher mérséklése és megelőzése. 15.8 cél: A személygépkocsi közlekedésnél környezetkímélőbb közösségi személyszállítás javítása és ösztönzése.

15.8.4 intézkedés: Az autóbusz-közlekedéssel ellátatlan térségek (Ó- és Új-Hermesz Virágvölgy) esetében meg kell vizsgálni a bekapcsolás lehetőségét (a Virágvölgy esetén csak az úthálózati fejlesztés után lehet a buszvonalat tovább vezetni). Költség: 200 eFt


Fontosság: „2” Lehetőség szerint igényel intézkedést -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Forrás: pályázat Indikátor: a tanulmányterv Ok: 15.17 Hermesz közösségi közlekedéssel ellátatlan

17 fő cél: Zaj- és rezgésterhelés mérséklése és megelőzése. 17.4 cél: Szabadtéri tevékenységből származó zajterhelés csökkentése.

17.4.3 intézkedés: Zajmérséklési céllal felül kell vizsgálni a szabadtéri pirotechnikai eszközök használatára vonatkozó engedélyezést. Költség: Forrás: Indikátor: a pirotechniakai eszközök használatának mérséklődése Ok: 13.20 a zaj és a fényszennyezés miatt a vad és a házi állatok stressz állapota kerülnek, életritmusuk megváltozik

20 fő cél: A hulladékgazdálkodás korszerűsítése. 20.4 cél: Az illegális hulladéklerakások folyamatos és gyors felszámolása.

20.4.1 intézkedés: Hatékony felderítés és szigorú szankcionálás (lásd 1.4.1 intézkedést). Költség: Forrás: Indikátor: felszámolt hulladéklerakások száma, kivetett bírság Ok: 4.25 illegális hulladéklerakás

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Fontosság: „1” Figyelemmel kísérendő -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Fontosság: „1” Figyelemmel kísérendő

5 fő cél: Az ökológiailag fenntartható és gazdaságos ivóvízgazdálkodás elősegítése. 5.2 cél: A vízbázisok megvédése a szennyeződéstől.

5.2.1 intézkedés: A védelmi intézkedéseket késedelem nélkül végre kell hajtani. Költség: 10-100 mFt Forrás: általános költségvetés Indikátor: határidőre elvégzett intézkedések Ok:

5.5 az alternatív víznyerési lehetőség szabályozatlansága

9 fő cél: A talajvíz szennyeződésének megelőzése 9.1 cél: A közcsatornára való teljes rákötés megvalósítása a talaj és talajvíz védelme érdekében.

9.1.1 intézkedés: Támogatás (kamatmentes hitel) a közcsatornára való rákötési költségeihez. Költség: 100 millió Ft (ezer háztartás esetén) Forrás: általános költségvetés és pályázat Indikátor: közcsatornára rá nem kötött háztartások száma Ok: 9.6 nem kötelező a közcsatornára rákötni

9.2 cél: Sopron nitrátérzékeny terület, ezért fokozott elővigyázatosságra van szükség.

9.2.1 intézkedés: Az egyedi szennyvízelhelyezés szabályozása különösen a sérülékeny vízbázisok védőterületén. Költség: Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: helyi szabályzat hatályba lépése Ok: 9.2 szabályozatlan az egyedi szennyvízelhelyezés

13 fő cél: A zöldfelületek természetességének javítása jóléti és klímajavító hatásuk növelése. 13.2 cél: A természeti értékek védelme.

13.2.9 intézkedés: Szúnyogirtásra a természet védelme szempontjából az elérhető legjobb módszert kell kiválasztani. Költség: Forrás: Indikátor: az elérhető legjobb módszer alkalmazása Ok: 13.12 a szúnyogírtas nem környezetkímélő

20 fő cél: A hulladékgazdálkodás korszerűsítése. 20.3 cél: A környezettudat formálása.

20.3.2 intézkedés: Az intézmények, iskolák, óvodák hulladékmérséklést és szelektív gyűjtést célzó pozitív hozzáállásának támogatása --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Fontosság: „1” Figyelemmel kísérendő -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Költség: 1 mFt Forrás: környezetvédelmi alap Indikátor: az elosztott támogatás Ok: 2.7 az alapfokú oktatási-nevelési intézményekben a pénzforrás hiánya

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


III. Célok, intézkedések és a megvalósítás ütemezése 2.3 Intézkedések nélküli, megoldatlan környezeti hatások

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2.3 Intézkedések nélküli, megoldatlan környezeti hatások 1 Gond: A lakosság életminősége nem kielégítő, amelynek okai:

1.2 vegyszermaradványos és egészségtelen élelmiszereket fogyasztanak az emberek; (Súlyossága: 6) 1.3 a dohányzók, a mértéktelen alkoholfogyasztók, a tudatmódosító szerekkel élők körében egészségromlás és ez miatt magasak a közösségi kiadások; (Súlyossága: 6) 1.4 rongálódik a közvagyon és ennek következtében magasak a közösségi kiadások; (Súlyossága: 4) 2 Gond: Nem megfelelő a környezeti nevelés, amelynek okai:

2.1 a szülők szociális helyzete; (Súlyossága: 6) 2.2 a szülők alacsony iskolázottsága; (Súlyossága: 6) 2.3 a szülők alacsony életszínvonala; (Súlyossága: 1) 2.5 a rossz szülői példakép (pazarló, környezet- és önrontó életvitel); (Súlyossága: 1) 2.6 a bölcsődékben és az óvodákban az életkori sajátosságok; (Súlyossága: 1)

3 Gond: Nem megfelelő a lakosság környezettudatossága, amelynek okai:

3.5 a civil szervezeteknek alacsony a hatékonysága a lakosság általános kulturális helyzete miatt; (Súlyossága: 6) 4 Gond: A talajok környezeti terhelése növekszik, amelynek okai:

4.10 romlik a talajszerkezet: mezőgazdasági területeken a helytelen művelés, belterületeken a földalatti vezetékfektetés talajkeverő hatása miatt; (Súlyossága: 4) 4.12 növekszik a talajok nehézfémtartalma a közlekedés, ipari létesítmények és diffúz szennyezés miatt; (Súlyossága: 2) 4.18 szakszerűtlen rekultiváció; (Súlyossága: 2)

10 Gond: A levegő minősége nem megfelelő, amelynek okai:

10.9 a regionális háttérszennyezés; (Súlyossága: 4) 10.11 a nagyfeszültségű elektromos légvezetékek légszennyezése; (Súlyossága: 2) 10.12 a hőtermelők, földgáz, PB-kazánok, olaj, biomassza, kőszénfelhasználók kibocsátása, technológiai és fűtési célú hő előállítás ki s (lakosság) és nagy (vállalkozások, intézmények) volumenben egyaránt; (Súlyossága: 4) 10.13 a gázvezeték rendszerből távozó szénhidrogén (üvegházhatású); (Súlyossága: 2) 10.14 a hulladékártalmatlanítás lerakással; (Súlyossága: 4) 10.15 a hulladékszállítás ártalmatlanítás érdekében; (Súlyossága: 6) 11 Gond: A bioaktív felület csökken, amelynek okai:

11.4 a légszennyezés egyes fafajokat súlyosan károsít; (Súlyossága: 6) 13 Gond: A zöldfelületek jóléti és klímajavító hatását csökkenti a természetességük romlása, amelynek okai:

13.4 a hulladéklerakók elpusztítják és mérgezik az élőhelyeket; (Súlyossága: 6) 13.19 a zaj miatt a madárdal torzulhat; (Súlyossága: 2)

14 Gond: A tájképnek és a városképnek alacsony a színvonala, amelynek okai:

14.2 a kábelfektetések miatt a nyomvonalak sokáig láthatók a burkolaton; (Súlyossága: 1) 14.6 a szélerőművek erősen figyelemelterelők; (Súlyossága: 2) --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


III. Célok, intézkedések és a megvalósítás ütemezése 2.3 Intézkedések nélküli, megoldatlan környezeti hatások

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

14.12 a Várkerületen a túlzott méretű beépítések és korábbi meggondolatlan bontások miatt kedvezőtlen térarányok jöttek létre; (Súlyos 14.17 a Lackner-féle külső várfalat elépítették; (Súlyossága: 1) 14.20 a kedvezőtlen szociális helyzet miatt az épületek belső terei felaprózódtak, gondozatlan, elhanyagolt kapualjak, udvarok alakultak ki; (Súlyossága: 4) 15 Gond: A gépjármű forgalom jelentős környezeti terhet okoz, amelynek okai:

15.8 belvárosi közterületek rekonstrukciója hiányzik; (Súlyossága: 6) 17 Gond: Zaj és rezgés terheli a környezetet, amelynek okai:

17.6 a védett táj feletti növekszik a távolsági légi forgalom; (Súlyossága: 1) 17.10 hulladékkezelés; (Súlyossága: 6) 17.11 hulladékszállítás és - rakodás; (Súlyossága: 6) Sopron 2009. október 15.











………………………….. Sági Éva



………………………….. Dr. Vig Péter



--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


3. Felhasznált források Felhasznált irodalom A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-2 RÁBCA ÉS FERTŐ konzultációs anyag a vízgyűjtőgazdálkodási tervhez, (2009), http://vizeink.hu/files/konza_1-2_vegl_jh.pdf Berki, I., Gribovszki, Z., Kalicz, P., Vig, P. (2009): Der Umweltzustand von Sopron und Umgebung. Geographisches Jahrbuch Burgenland. Vereinigung Burgerländischer Geographen, Band 33, p. 18-35. Bredeczky S. (1809): Reisebemerkungen über Ungarn u. Galizia ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG, Területi Vízminőségi Kárelhárítási Terv az Ikva vízgyűjtőjére, GYŐR, (2001) Firbás O. (1978): A soproni hegyvidék vízrendszerének vizsgálata, Szakmérnöki Diplomaterv, Sopron Führer E. (1978): A Sopron Hegyvidéki Erdészet forrás- és patakvizeinek környezetvédelmi vizsgálata. Diplomaterv, Sopron Gribovszki Z. – Kalicz P. – Kucsara M. (2003): A forrásvizek mennyiségi és minőségi jellemzőnek monitorozása a Soproni hegyvidéken, Zárójelentés a KAC 2002. Évi közcélú „a” Környezetvédelmi cél kerete által támogatott kutatási programról. Gribovszki Z. – Kalicz P. – Kucsara M. (2005): Sopron város csatornamonitoringjának koncepcióterve, Tanulmányterv a Sopron Város csatonamonitoringja nevű programban. 2005, p. 24. Heimler Károly (1936): Sopron topográfiája. Sopron 273. oldal Keller István (1998): A Rák-patak vízminőségének vizsgálata, Diplomaterv, Sopron. Király G. (2006 In: Halász Gábor (szerk.)): Soproni-hegység és a Soproni-dombság. Koch P. (2009): Sopron belterületi és külterületi vízigények és vízmérleg. Sopron Koltay Z. (2005): A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése, Tér és Társadalom, XIX. évf., 3-4: 23-41. Lakatos F. (1997): Szúkárosítások alakulása a Soproni-hegyvidéken. Erdészeti Lapok 132/10, pp. 325-326 Magyarország erdészeti tájai. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest, pp. 117-120 Marosi S - Somogyi S (1990): Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának környezetvédelmi politikája, Ökh. 128/2005. (IV. 28.) Thirring Gusztáv (1957): Adatok a száz év előtti Sopronról és 1848. évi népességéről. A Soproni Szemle kiadványa, Sopron, 55. o. Tóth Ildikó (2005): Vízbiológiai vizsgálatok a Rák-patakon, TDK dolgozat, Sopron Varga G. et al. (2005): Ásványvagyon kitermelés hatásvizsgálata a Nyugat-dunántúli Régióban, Phare CBC projekt jelentés, Sopron Varga G., Konkolyné Gyuró É., Kovács G., Schmidt G. és Radó D. (2000): Városi, városközeli és ökológiai folyosók fás növényállományainak állapotát és állapotváltozását leíró információs rendszer tudományos megalapozása, Zárójelentés, Környezetvédelmi Min., Budapest http://www.edukovizig.hu/kisvizfolyasaink/003

Információk forrásai Környezetbiztonság, környezet-egészségügy és intézményei témakörben SMJV Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága, Csuka Zsolt tűzoltó alezredes, szóbeli közlés Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Polgári Védelmi Kirendeltsége, Tamás János pv. őrgy., szóbeli közlés SMJV Polgármesteri Hivatal , Farkas Andrea alapellátási csoportvezető, Ancsics Anita környezettervező-építész, szóbeli közlés Sopron és Környéke Víz és Csatornamű ZRt., szóbeli közlés Sopron Holding ZRt., Halmos Orsolya, szóbeli közlés Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Dr. Amberger Erzsébet városi tisztifőorvos, szóbeli közlés

III. Célok, intézkedések és a megvalósítás ütemezése

Sopron Településszerkezeti Terve 2001.

Környezettudatosság helyzete és intézményei témakörben SMJV Polgármesteri Hivatal, Boros Géza környezet- és természetvédelmi ügyintéző, szóbeli közlés Fertő-Hanság Nemzeti Park, Takács Gábor szakreferens, szóbeli közlés

Kérdőíves adatgyűjtés: Bóbita Bölcsőde Kuckó Bölcsőde Százszorszép Bölcsőde Zöldág Bölcsőde Bánfalvi Óvoda Dózsa György utcai Óvoda Halász utcai Óvoda Hermann Alice Óvoda Kőszegi úti Óvoda Szivárvány Óvoda Deák Téri Általános Iskola Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Speciális Szakiskola Lackner Kristóf Általános Iskola Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola Handler Nándor Szakképző Iskola Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskola és Kollégium Széchenyi István Gimnázium NyME Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium Soproni Erdőkért Környezetkultúra Alapítvány, Dr. Lakatos Ferenc egyetemi tanár Scarbantia Társaság, Dr. Gömöri János régész Nagycsaládosok Országos Egyesülete Soproni Tagegyesület, Dr. Árvay Györgyné elnök

Tervek, rendeletek Sopron Településszerkezeti Terve, 2001. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi jelentőségű területeinek fontosabb adatai, 2008. Összeállította: Takács Gábor 33/1999.(XII.8.) Sopron Város Önkormányzati rendelet a helyi értékek védelméről 275/2004.( X.8.) Kormányrendelet az Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 1995. évi LIII.trv. a környezet védelmének általános szabályairól NAT 243/2003. IUCN 1970.

A lakosság egészségi állapota témakörben Soproni Erzsébet Kórház Mellkasgyógyászati Osztály, Dr. Fónay Károly osztályvezető-főorvos, szóbeli közlés Soproni Földhivatal, Pálosi Zoltán, szóbeli közlés

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


III. Célok, intézkedések és a megvalósítás ütemezése

4. Rövidítések jegyzéke ADR

ÁNTSZ EMAS FIDIC GySEV IUCN KIR NAT PIU PME SKVP TMSz

Accord européen relatif au transport international des marchandises dangereuses par route (Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás) Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Eco-Management and Audit Scheme (Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer) Federation International des Ingenieures Conseils (magyarországi szervezete a Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetsége, röviden TMSz) Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. International Union for Conservation of Nature Környezet Irányítási Rendszer Nemzeti alaptanterv Project Implementation Unit (projekt menedzsment egység, röviden PME) projekt menedzsment egység (Project Implementation Unit, röviden PIU) Sopron Megyei Jogú Város környezetvédelmi programja Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetsége (amely magyarországi szervezete a Federation International des Ingenieures Conseils, röviden FIDICnek)

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2010 - 2015 IV. Mellékletek


IV. Mellékletek

1. Védett természeti értékek Sopron M. J. V. közigazgatási területén 1.1 Helyi védelem alatt álló természeti értékek V-1. táblázat: Sopron M. J. Város területén helyi védelem alá helyezett természeti területek (33/1999. (XII. 8.) Önk. r.)

Sor szám

Meg nevezése

T1.

Erzsébetkert

T2.

Múzeum kert

T3.

Paprét

T4.

Erdei malom kertje Erdei iskola

T5. T6. T7. T8.

Szt. Imre tér Bécsi-domb Harkai fás legelő

T9. T10.

Zieselwiesen Lőverwiese

T11. * T12.

Deák tér Szt. János kápolna parkja Julianeum parkja

T13.

Címe

Csatkai Endre u. 1.

Erdei malom köz 3. Brennbergi út 82.

Művelési ág

Védelem indokoltsága

3299/3 3306 3033

Védendő terület (ha) 5,1034 0,2981 1,1259

közpark múzeum

Történeti park jellegének megőrzése, meglévő faállomány védelme. A kert jelleg és a meglévő faállomány védelme

2255 2256 2257 8042/3 8042/4 10001

0,5421 0,0469 0,2356 0,2021 0,5641 1,8544

közterület

Faállomány védelme.

beépítetlen terület ált.isk.

Fák védelme, védett növény élőhelye a kakasmándikó egyetlen soproni előfordulása. Értékes faállomány védelme, a park jelleg megőrzése.

6364 0902/22 0492/4a 0503/4 0504/A 0820/7 0797/4től 0797/17ig

0,1620 7,8512 14,5037 18,9596 31,2180 0,4932 2,2342 0,3920 7,7962 9,2047

közterület gyep gyep gyep gyep gyep gyep árok gyep gyep

Jellegvédelem néhány értékes faegyeddel. Tájképi jelleg, védett növények élőhelye. Tájképi jelleg, védett növények élőhelye (Szártalan bábakalács) Sopronban egyetlen fás legelő.

Hrsz.

Villa sor 32.

6786

Szt. Margit u. 2.

7088

kápolna 0,1082

templom

Kiszáradó láprét, védett növény (Szibériai nőszirom) élőhelye. Kiszáradó láprét védett és fokozottan védett növények (Zergeboglár, Széleslevelű ujjaskosbor) élőhelye. Védelem megszüntetve 53/2004. XII. 23. Önk. r. Az épület-növényzet harmonikus egysége fenntartandó. Országos ritkaságokat hagyományos lőveri fákat is tartalmazó fajgazdag park.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

Sor szám

Meg nevezése

T14.

Meteorológiai Állomás kertje Szent István park Erzsébet Kórház parkja Washington park

T15. T16. T17.

Művelési ág

Védelem indokoltsága

5627/3 5628 2496/6

Védendő terület (ha) 0,6652 0,2970 1,6251

beépítetlen terület közterület

Tájképi jelentőségű park, kiterjedt zöldterület.

Győri út 15.

5729

8,5570

kórház

Többszintes, lombhullató és örökzöld fajokat tartalmazó változatos, hangulatos park. Nagyterületű parkjaink egyik utolsó képviselője.

0,3596 0,2460 0,1521 0,1096

közpark

Városképi jelentőségű közpark.

gazdasági épület udvar ált. iskola

Hangulatos, záródott koronájú fák, városképi jelentőséggel.

közterület patakpart

A természetes patakparti vegetációhoz hasonló időskorú fák a védett papréti platánok szomszédságában.

gazd. ép. udvar üdülőépület udvara óvoda

Dendrológiai jelentőségű erdő díszkert együttes.

fürdő, csatorna egészségház

Nagy területű, változatos, 54 fajt rejtő park. Ritka egyedek pl.: kolorádó fenyő, szerb luc, andalúz jegenyefenyő, kék duglász. Hagyományos erdő-kert együttes

Címe

Hrsz.

T18.

Deák étterem udvara

Deák tér 27.

2576/77 2576/81 2576/88 3053

T19.

Bécsi úti nevelő otthon kertje Ikva-part papréti szakasza

Bécsi út 7.

747

0,4297

Paprét

Zettl-Lőver MATÁV üdülő OM üdülő kertje

Hársfasor 7.

1806 1807 1808 7418

0,4406 0,0827 0,2295 0,6987

3175

0,4342

3264 3265 8901/2 8902/1 7403

0,1391 0,3729 4,8650 0,1126 0,9694

T20.

T21. T22. T23. T24. T25.

Zsilip utcai Óvoda kertje Balfi Szanatórium park Felsőőrház köz 1. 7403 hrsz.

Kossuth u. 17. Zsilip u. 1. Balf Felsőőrház köz 1.

Városképi jelentőségű zöld sziget.

Helyi védelemre javasolt épület kertje. Közel 100 éves fák dús cserjeszinttel. Fajgazdag. Többszintes 44 fajt tartalmazó, gondozott kert.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

V-2. táblázat: Sopron M. J. Város területén helyi védelem alá helyezett természeti emlékek (33/1999. (XII. 8.) Önk. r.)

Sorszám E1. E2. E3. E4. E5. * E6.

Meg nevezése

hrsz.

Védett taxonok megnevezése Platanus x hybrida

Száma db 1

Védetté nyilvánítás indokoltsága Egyedi természeti érték.

"Gödör" épületegyüttes platánja Füredi sétány platánjai Krisztustövis, Szt. Mihály u. Füzek a Fűzfa soron

3266 2177 989/1 4219

Platanus x hybrida Krisztustövis (Gleditsichia triachantos) Fehér fűz (Salix alba)

4 2 2

Egyedi természeti érték. Egyedi természeti érték. Egyedi természeti érték.

Balfi hársfasor

8958

51 11

Egyedi tájképi jellegű fasor.

12

Tájképi jelentőségű fasor. Tájképi, kulturális jelentőség.

47 1

Kultúrtörténeti érték.

8 1

Fogyóban lévő erdei fasor, megőrzése kívánatos. Magas korú természeti emlék a Lőver eredeti flórájából. A Lőver egyik leghosszabb összefüggő fasora, jelentős tájképi elem. A megjelölt területen korábban védetté nyilvánított fűzfákhoz hasonló méretű és korú fák.

Kislevelű hárs, (Tilia cordata) Ezüst hárs (Tilia tomentosa) 0366/7 Vadgesztenye (Aesculus hyppocastanum ) 5319/1 Platán Hárs

E9.

Győri úti vadgesztenyesor Balfi úti ev. temető platán és hársfái, Aradi vértanúk emlékfái Fasor a Hársfa soron

E10.

Fasor a Felsőlővér úton

7362

Kislevelű hárs (Tilia cordata) Barkóca berkenye (Sorbus torminalis) Kislevelű hárs (Tilia cordata)

E11.

Hársfa a Hegyhát úton

7147

Kislevelű hárs (Tilia cordata)

E12.

Fasor a Városligeti úton

6840 6911

E13.

Fák és fasorok a Fenyő téri Általános iskola mellett

E7. * E8.

E14. * E15.

7343

Vadgesztenye ( Aesculus hyppocastanum) Hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) Kislevelű hárs (Tilia cordata) 3308 Fehér fűz (Salix alba) Kislevelű hárs (Tilia 8607 cordata) Vadgesztenye (Aesculus 3300/2 hyppocastanum) (Fenyő t. Bánfalvi út) 8599/2

Kossuth Lajos u. 22/A. udvar 3556/1 Vérbükk (Fagus sylvatica) Mezei szil (Ulmus fái procera) Vadgesztenye (Aesculus hyppocastanum) Nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) Magas kőris (Fraxinus excelsior)

27 4 3

1 1 12 16

11622

Szabad állásban fejlődő idős korú fák. A város legnagyobb bükkfája és a szilfavészt túlélt ritka egyed található itt.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

Sorszám E16.

Meg nevezése

hrsz.

Védett taxonok megnevezése

Füzek az Ikva soron

665

E17. * E18.

Liliomfa Fenyves sor 8.

7411

E19.

Berkenye Csalogány köz 18.

11

E20.

Vérbükk Zrínyi u.46.

7553/1 Házi berkenye (Sorbus domestica) Házi berke7553/2 nye (Sorbus domestica) 6303 Vérbükk (Fagus sylvatica f. atropurpurea)

E21.

Berkenye és duglász Winkler út 5.

6596

Házi berkenye (Sorbus domestica) Duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii)

14

E22.

Berkenye a Honvéd úton

7123

Házi berkenye (Sorbus domestica)

1

E23.

Berkenye a Villa soron

6912/2 Házi berkenye (Sorbus domestica)

1

E24.

Tiszafák az Alsólővér utca 19. Platánok a Siketek Intézete udvarán Tóth Antal u. 1. Platánok a Bánfalvi úton

6315

2

E25. E26.

Szomorú törékeny fűz (Salix fraxilis "pendula")

Száma db 9

Védetté nyilvánítás indokoltsága A vízfolyás eredeti vegetációját idéző idős, de egészséges egyedek, tájképi jelentőséggel.

Liliomfa (Magnolia soulangiana)

1

Feltehetően hazánk legnagyobb liliomfája. Természetes lőveri erdei fák.

Tiszafa (taxus baccata)

1

8678/1 Juharlevelű Platán (Platanus x hybrida)

2

Juharlevelű Platán (Platanus x hybrida)

7

3308 4318

Nagyméretű, dekoratív, egészséges egyed, jelentős tájképi értékkel. A berkenye háttérbe szorult lőveri erdei fa, a fenyők nagyméretű egészséges példányok. A néhány, a Lőverben fellelhető házi berkenye megóvásával a faj kipusztulását meg kell akadályozni. A néhány, a Lőverben fellelhető házi berkenye megóvásával a faj kipusztulását meg kell akadályozni Hatalmas termetű, városképi szempontból is jelentős fák. A védett platánokkal egyidős, hatalmas fák, jelentős tájképi értékkel.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

1.1.1 Védett természeti területek • Az Erzsébetkertben (T1) (7/11/TT/42) 43 lombhullató, 22 fenyő és 12 cserjefaj található Kezelésükre a közparkokra vonatkozó előírások érvényesek. A vadgesztenye-aknázómoly ellen legalább a lehullott levelek elégetésével kell védekezni. Hosszú távon a kertet átvágó utat meg kell szüntetni. A terület rendezési tervét felül kell vizsgálni, mivel az érvényes szabályozási terv szerint Zk1 besorolású, vagyis 2%-os beépíthetőség engedélyezett, ami nem kívánatos. • A Múzeumkert (T2) (7/43/TT/95) 22 fafajjal és 8 cserjefajjal büszkélkedhet. A kert jellegének megőrzése, a gáznyomás-szabályozó épületének más területre történő elhelyezése ajánlott. • A Paprét (T3) (7/44/TT/95) 3 fafaja az 5 évenkénti nyesést igénylik, előzetes egészségi állapotfelmérés után. A Paprét kezelésére a közparkok kezelésére vonatkozó előírások érvényesek. A Papréten további parkolók létesítése, elárusító-pavilonok elhelyezése tilos, a meglévők elbontása ajánlott. • Az Erdei malom kertjében (T4) (7/45/TT/95) 20 fafaj és 5 cserjefaj él, amelyek a védelmen kívül kezelést nem igényelnek. A kakasmandikó mellett több más védett faj is előfordul (keleti zergevirág, illatos hunyor, tavaszi tőzike). Ezek védelmében, a gyomosodás megállítása érdekében rendszeresen kaszálni kell a területet. Ajánlott a meglévő tájjellegű gyümölcsfafajták megtartása. Kivágásuk csak megeredt oltvány esetén engedélyezett. Az érvényes szabályozási terv szerint a terület „különleges” (K-1) besorolású, mérsékelten beépíthető (8%). • Az Erdei iskola (T5) parkjában (7/46/TT/95) 9 fafaj védett, amelyeknek kímélete mellett, a valamikori kert mintájára megtervezve ajánlott kiegészíteni. • A Szent Imre tér (T6) (7/47/TT/95) 4 fafaja és 1 cserjefaja a közparkok kezelésre vonatkozó előírásokat igénylik. • A Bécsi-domb (T7) (303/TT/06) területén 14 lágyszárú faj él. A jól beállt gyepeken a cserjék és tájidegen fafajok szükség szerinti visszaszorítása mellett az erősen cserjésedő részeken hagyni kell a természetes szukcessziót érvényesülni. • A Harkai fás legelőn (T8) (7/48/TT/95) 6 fafaj és 1 lágyszárú védett. Legeltetéses területhasználat mellett legalább 3 évenként tisztító kaszálást kell végezni. A kiszáradt tölgyek pótlása helyi szaporítóanyaggal történhet. A terület rendezési tervét felül kell vizsgálni, mivel az érvényes szabályozási terv szerint a Harkai plató északi végét „építési helyként” K6 a többi területet K8 építési területként jelöli meg. • A Zieselwiesen (T9) 302/TT/06 természetvédelmi területen 7 a Lőverwiese (T10) (7/50/TT/95) területén 9 védett lágyszárú faj él. Az évenkénti egyszeri kaszálást augusztus hónapban igényli. • A Szent János kápolna (T12) kertjének (7/87/TT/99) 8 fafaja és 5 cserjefaja a közparkok kezelésre vonatkozó előírásokat igénylik. • A Julianeum parkban (T13) (7/78/TT/99) élő 18 fafaj és 17 cserjefaj a védelmen kívül különös kezelést nem igényel. • A Meteorológiai Állomás kertje (14) (7/82/TT/99) 13 fajnak és 14 cserjefajnak ad otthont. Ezen fajok a védelmen kívül különös kezelést nem --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

igényelnek. A létesítmény funkciójának biztosítása érdekében szükséges beavatkozás lehetséges. • A Szent István park (T15) (7/86/TT/99) 22 fafaja és 14 cserjefaja a közparkok kezelésre vonatkozó előírásokat igénylik. • Az Erzsébet kórház parkja (T16) (7/65/TT/99) 45 fafajnak és 21 cserjefajnak ad otthont. Ezen fajok a védelmen kívül különös kezelést nem igényelnek. A kórház funkciójának biztosítása érdekében szükséges beavatkozás lehetséges. A nemesnyárak kiváltása tájba illő, honos fajtával lehetséges. • A Washington park (T17) (7/90/TT/99) 14 fafajára és 2 cserjefajára is a közparkok kezelésére vonatkozó előírások érvényesek. • A Deák étterem udvara (T18) vadgesztenyefái az aknázómoly elleni legalább minimális gondozást igényelnek, a kert méltatlanul elhanyagolt állapotán változtatni kell. • A Bécsi-úti nevelőotthon kertjében (T19) (7/63/TT/99) 14 fafaj és 4 cserjefaj található. A védelmen kívül különös kezelést nem igényel, esetleg további fák ültetése ajánlott. Igény esetén a csemetéket az önkormányzat biztosítja. • Az Ikva- part papréti szakaszán (T20) (7/77/TT/99) 3 fafaj védett, amely területen a nemesnyárak kiváltása a tájba illő, honos fajtával lehetséges. • A Zettl-Lőver MATÁV üdülőjében (T21) (7/91/TT/99) 27 fafaja a Lőveri kultúra erdő-díszkert elegy korszakának tipikus alkotása és fontos jellegének megvédése. Kaszálás során figyelembe kell venni az értékes lágyszárú állományt is. Az avar égetése helyett komposztálás javasolt. A telek szélén a sövényt újra kell telepíteni. Igény esetén a lőverjellegnek megfelelő csemetéket az önkormányzat biztosít. • Az OM üdülő kertjének (T22) (7/83/TT/99) 17 fafaja és 12 cserjefaja a védelmen kívül különös kezelést nem igényel. • A Zsilip utcai Óvoda kertjében (T23) (7/92/TT/99) 29 fafajt és 15 cserjefajt találhatunk, amelyek a védelmen kívül különös kezelést nem igényelnek. • A Balfi szanatórium parkjában (T24) (7/57/TT/99) 35 fafaj és 16 cserjefaj található, amely park funkciójának fenntartásához szükséges kezelési, fenntartási munkák rendszeres elvégzése kötelező. A nemesnyárak kiváltása tájba illő, honos fajtával lehetséges. • A Felsőőrház köz 1.-ben (T25) lévő hagyományos erdő-kert együttes kezelése során biztosítani kell a terület erdő-kert jellegének, természeti és kultúrtörténeti értékeinek megóvását, a tájkép megőrzését. 1.1.2 Természeti emlékek • A „Gödör” épületegyüttes platánfái (E1) (7/74/TE/99) érdekében gondoskodni kell a víz utánpótlásáról, a növény vízigényének kielégítéséről. • A Füredi sétányon a platánok (E2) (7/71/TE/99) kárára történő minden további terjeszkedés tilos. • Füzek a Fűzfa soron (E4). Az utca nevét adó és a hajdani vizes élőhely tanújaként már csak egy idős példány maradt fent. Környezetében építési törmeléket deponálnak, amit el kell távolítani és a talajt meg kell lazítani. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

• Balfi hársfasor (E6) (7/56/TE/99) és a Balfi úti evangélikus temető fái és az aradi vértanúk emlékfái (E8) (7/58/TE/99) a védelmen különös kezelést nem igényelnek. • Berkenye a Honvéd úton (E22) (7/61/TE/99), Berkenye a Villa sor 21.számban (E23) (7/62/TE/99), Berkenye a Csalogány közben (E19) (7/59/TE/99), Berkenye és duglászfenyő a Winkler út 5. szám alatt (E21) (7/60/TE/99) is az általános védelmi szabályoknak megfelelő kezelést igényli. • A Felsőlővér úton lévő fasorban (E10) (7/66/TE/99) a hiányzó egyedeket pótolni kell. A jövőben a fák nyesését meg kell szüntetni akár az elektromos légvezeték földkábelre cserélésével is. • A Hársfasoron lévő fasor fáit (E9) (7/67/TE/99), a Városligeti úton lévő fasor (E12) (7/68/TE/99)fáit és a Kossuth L. utca 22/a-ban lévő fákat (E15) (7/79/TE/99) kötelező megvédeni a vadgesztenye aknázómoly ellen legalább a lehullott levelek elégetésével. • További védelmet kapnak a Fenyő téri Általános Iskola melletti fák és fasorok (E13) (7/69/TE/99), az Ikva soron lévő fasorok (7/73/TE/99), a Bánfalvi úton lévő platánok (E26)) (7/84/TE/99), a Siketek Intézete udvarán lévő platánok (E25) (7/85/TE/99), az Alsólővér út 19.szám alatti tiszafák (E24) (7/88/TE/99), vérbükk a Zrínyi utca 46. szám alatt (E20) (7/89/TE/99), a Győri úti vadgesztenyesor (E7) (7/75/TE/99) és a Szent Mihály utcai krisztustövis (E3) a védelmen kívül különös kezelést nem igényel. • A Hegyhát úton lévő hársfa (E11) (7/76/TE/99) törzsét a közlekedés okozta károktól néhány faoszloppal védeni, a kihajló oldalágát hevederrel biztosítani kell. • A Fenyves sor 8.sz alatti liliomfa (E18) (7/81/TE/99) rendkívül terebélyes koronájának messze kinyúló oldalágait alá kell támasztani. 1.2 Országosan védett területek (TK, tájvédelmi körzet; TT, természetvédelmi terület) • A Soproni TK az 1/1977 OTvH. határozat 141/2007.(XII.27.) KvVM jogszabály szerint 4890, 9984 ha területtel védett. Törzskönyvi száma 40/TK/77. Védetté nyilvánításának éve 1977. • A Bécsi-domb TT a 14/2006. (III.21.) KvVM jogszabályn 7,8512 ha területtel védett. Törzskönyvi száma: 303/TT/06. Védetté nyilvánításának éve 2006. • Az Ikva-patak menti TT a 15/2006.(III.21.) KvVM jogszabály 18,0385 ha területtel védett. Törzskönyvi száma 304/TT/06. Védetté nyilvánításának éve 2006. • A Liget-patak menti TT a 8/2006.(II.8.) KvVM jogszabály 27, 3223 ha területtel védett. Törzskönyvi száma: 302/TT/06 Védetté nyilvánításának éve: 2006. • A Soproni Botanikus Kert TT a 15/1978 OKTH határozat 160/2007.(XII.27.) KvVM r. jogszabály értelmében 17, 2064 ha területtel védett.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

1.3 Európai Közösségi jelentőségű területek (NATURA 2000 területek) 1.3.1 Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek • Soproni-hegység (HUFH20012) • Fertő-tó (HUFH20002) • Fertőmelléki-dombsor (HUFH20003) • Dudlesz-erdő (HUFH20006) • Soproni-hegység (HUFH20012) 1.3.2 Különleges madárvédelmi területek • Fertő-tó (HUFH10001) 1.4 Ramsari terület • Fertő-tó (3HU011) 1.5 Bioszféra rezervátum • Fertő-tó 1.6 Erdőrezervátum • Hidegvíz-völgy (13/2000.(VI.26.KöM rendelet)) 1.7 Ex lege (a törvény erejénél fogva) védett területek 1.7.1 Lápok • Kis-Tómalom (7,7372 ha) • Liget-patak menti rét (20,2321 ha) 1.7.2 Barlangok • Pihenő-kereszti 1. sz. barlang (0101/ hrsz. azonosító: 2892-11) • Pihenő-kereszti 4. sz. barlang (0101/ hrsz. azonosító: 2892-12) • Pihenő-kereszti 2. sz. barlang (0102/1 hrsz. azonosító: 2892-13) • Pihenő kereszti 5. sz. barlang (0102/1 hrsz. azonosító: 2892-14) • Pihenő-kereszti 3. sz. barlang (0102/1 hrsz. azonosító: 2892-15) • Bécsi-dombi barlang (4521/1 hrsz. azonosító: 2892-16) • Ferenc-barlang (0932/ hrsz azonosító: 2892-2) • Ottó-barlang (0932/ hrsz. azonosító: 2892-3) 1.7.3 Források 1.7.3.1 Sopron-Balf • Fekete-forrás • Fürdőtelepi-forrás • István-forrás • Mária-forrás • Péter-forrás • Savanyúvíz-forrás • Wolfgang-forrás 1.7.3.2 Sopron • Borsóhegyi-forrás • Büdös-forrás --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

• Bükkfa-forrás • Ciklámen-forrás • Deák-kút • Farkas-ároki forrás • Fehér Dániel (Fehérhídi)-forrás • Ferenc-forrás • Hideg-víz • Indián-forrás • Kraftner-forrás • Manninger-forrás • Ólomároki-forrás • Szalamandra-forrás • Természetbarát-forrás • Tölgyfa-forrás 1.7.4 Földvárak • Fáber-rét (hrsz.0563/ Soproni TK) • Károlymagaslat (hrsz. 0536/2, 0537/2, 0537/6, 0538/2 Soproni TK) • Sánchegy (hrsz. 0582/1 Soproni TK) • Várhegy (hrsz. 0599/1, 0599/2, 0600/, 0602, 0606, 0607/ Soproni TK) 1.8 Világörökség (2001) • Balf belterülete

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

2. Műemlékek Sopron város területén 2.1 Nem hiteles, de aktualizált jegyzék (2009. szeptember), adatszolgáltató: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 8701 Sopron város külső várfalakon belüli történeti városmagja helyén kialakult műemléki jelentőségű terület. MK: jogszabály szerint MJT bővítés a 9/2009. (III. 6.) OKM rendelet 159. § szerint. 9164 hrsz: 0687; 0685 Vadászház, 1930-as évek. 3111 Balfi út hrsz: 0348 Pihenőkereszt, román stílusú, 13. sz. Tabernákuluma 17. sz.-i. 8805 Balfi út hrsz: 5319/2 Ev. temető. Lenk-mauzóleum, 1887. Tervezte: Höfer Ottó. 8758 Balfi út 2. hrsz: 2102 Lakóház, korábban városi sörház, késő klasszicista, 1846. Homlokzatán fülkében Szt. Erzsébet-szobor, 18. sz. 3084 Balfi út 4. hrsz: 2103 Lakóház, copf, 1800 körül. 8759 Balfi út 7-9-11.; Halász u. 8., 10. hrsz: 2089 Lakóház, benne a Zettl-Langergyűjtemény, eklektikus, 1882-1890. Faburkolatos belső helyiségekkel. 3085 Balfi út 8. hrsz: 2105; 2106? Lakóház, késő barokk, 1776. Erősen átalakítva. 3086 Balfi út 10. hrsz: 2107 Lakóház, késő barokk eredetű, 1800 körül. Erősen átalakítva. 3087 Balfi út 12. hrsz: 2109 Lakóház, késő klasszicista, 1840 körül. 3088 Balfi út 13.; Halász u. 12. hrsz: 2088 Lakóház, copf, 1800 körül. 3089 Balfi út 14. hrsz: 2110 Lakóház, barokk, 18. sz. második fele. 3090 Balfi út 15. hrsz: 2086 Lakóház, gótikus, 15. sz. Részben átalakítva barokk stílusban a 18. sz.-ban. 3091 Balfi út 16. hrsz: 2111 Lakóház, barokk, 1760. 3092 Balfi út 17. hrsz: 2083 Lakóház, barokk, 18. sz. Átalakítva a 19. sz. második felében. 3094 Balfi út 21. hrsz: 2076 Lakóház, barokk, 18. sz. Átalakítva. 3095 Balfi út 22. hrsz: 2114 Lakóház, barokk, 18. sz. 3096 Balfi út 23. hrsz: 2042 Lakóház, barokk, 18. sz. közepe. 3097 Balfi út 25. hrsz: 2041; 2040 Lakóház, barokk, 18. sz. Részben átalakítva. 3098 Balfi út 26. hrsz: 2116 Lakóház, barokk, 1762. Nagyrészt átalakítva. 3099 Balfi út 27. hrsz: 2022 Lakóház, barokk, 18. sz. vége. 8760 Balfi út 28. hrsz: 2117 Lakóház, barokk, 18. sz. 8761 Balfi út 29. hrsz: 2006 Lakóház, késő reneszánsz, 1660. Részben átalakítva. 3100 Balfi út 31. hrsz: 1990 Lakóház, barokk, 18. sz. első fele. 8762 Balfi út 33. hrsz: 1988 Lakóház, barokk, 18. sz. Részben átalakítva. 3101 Balfi út 34. hrsz: 1811 Lakóház, rokokó, 18. sz. második fele. Részben átalakítva. 8763 Balfi út 37. hrsz: 1983; 1982; 1956/5; 1957; 1959; 1976; 1984 Lakóház, barokk, 18. sz. Részben átalakítva. 3102 Balfi út 38. hrsz: 1813; 1818; 1821; 1822; 1817; 1820 Lakóház, barokk, 18. sz. első fele. 3103 Balfi út 39. hrsz: 1922; 1928; 1951; 1957; 1925; 1955; 1926; 1949; 1950; 1952 Lakóház, barokk, 1734. Homlokzata eklektikus, 19. sz. második fele. 3104 Balfi út 44. hrsz: 1844/1,2 Lakóház, késő barokk, 18. sz. vége. 3105 Balfi út 46. hrsz: 1845 Lakóház, barokk, 18. sz. 3107 Balfi út 49. hrsz: 1895 Lakóház, barokk, 1750 körül. Részben átalakítva eklektikus stílusban a 19. sz. második felében. 3108 Balfi út 50. hrsz: 1857/2 Lakóház, rokokó, 18. sz. második fele. 3109 Balfi út 62. hrsz: 1790 Lakóház, barokk, 1722. Átalakítva. 9921 Balfi út 80. hrsz: 2360 Kápolna, és szociális otthon, egykori szegényház, épült 18701873 között. Mennyezetképe ifj. Storno Ferenctől, 1893. 3110 Bástya u. 42. hrsz: 4785 Kerti ház, késő barokk, 1800 körül. 3121 Bécsi-domb hrsz: 4778/1 Római amfiteátrum maradványai. (Kert.) 3123 Bécsi u. hrsz: 749/2 Szt. Lénárt-kereszt, gótikus, 15. sz. Átalakítva. 3124 Bécsi u. hrsz: 4137/2 Fehérkereszt, késő reneszánsz, 1674-1676. 3125 Bécsi u. 3. hrsz: 744 Lakóház, barokk, 18. sz. Átalakítva. Belsőben eklektikus fabur--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

kolat és famennyezet, 1880. Hauser Károly műve. 3126 Bécsi u. 5. hrsz: 745 Lakóház, 17. sz. és 1749., pékmúzeum. 3127 Bécsi u. 6. hrsz: 857; 859 Lakóház, barokk, 1680 körül. 3122 Bécsi u. 7. hrsz: 746 R.k., Szt. János-templom, 13. sz.-i eredetű, gótikus, 15. sz. vége. Boltozata 1519-1521-ből, gyökeresen restaurálva 1890-ben, ifj. Storno Ferenc tervei alapján. Orgonakarzatán falfestmény és felirat 1519-ből, megújítva. 3128 Bécsi u. 8. hrsz: 852 Lakóház, középkori eredetű, barokk, 17. sz. Részben átalakítva. 3129 Bécsi u. 10. hrsz: 851 Lakóház, barokk, 18. sz. közepe. Átalakítva. 3130 Bécsi u. 14. hrsz: 847 Lakóház, barokk, 18. sz.-i eredetű, átépítve késő barokk stílusban 1800 körül. 3131 Bécsi u. 15. hrsz: 819 Lakóház, barokk, 18. sz. Erősen átalakítva. Homlokzatában befalazva az egykori bécsi kapu címere, 18. sz. 3132 Bécsi u. 16. hrsz: 845/1 Lakóház, barokk, 18. sz. 3133 Bécsi u. 18. hrsz: 844/1,2 Lakóház, barokk eredetű. Átalakítva a 19. sz. második felében. 3134 Bécsi u. 23. hrsz: 3337 A ferencesek egykori kertjének kapuja, barokk, 1750 körül. 3135 Bécsi u. 24. hrsz: 836 Lakóház, barokk, 1734. Mai alakja 1770 körüli. 11144 Bécsi út 25. hrsz: 4091 MK: 4090, 4092, 4093 hrsz. Storno Ferenc 1888-ban megnyílt, historizáló stílusú műterme. A Magyar Államot elővásárlási jog nem illeti meg. 25/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet 35. § 3136 Bécsi u. 26. hrsz: 835 Lakóház, klasszicista, 1820 körül. Átalakítva. 3137 Bécsi u. 30. hrsz: 733 Emléktábla az egykori vámházról, 1811. 3388 Bünker János Rajnárd köz 2.; Templom u. 10. hrsz: 184/2 Lakóház, klasszicista elemekkel romantikus, 1860 körül. 11389 Csengery u. 106. hrsz: 5961 MK: jogszabályon alapuló (külön nem került kijelölésre) Trebitsch-selyemgyár munkáslakóháza, épült 1930-ban Füredi Oszkár tervei alapján. A Magyar Államot elővásárlási jog nem illeti meg. 9/2009. (III.. 6.) OKM rendelet 160. § 9729 Deák tér 1. hrsz: 3033 Liszt Ferenc Múzeum, volt Lenck-villa, eklektikus, építette: Hofer Ottó, 1890. 11390 Deák tér 4. hrsz: 2995 MK: 2991, 2993, 2994, 2996, 2997/1, 2997/2, 2997/3 hrsz. Trinkl-ház, épült 1902-ben historizáló stílusban Schiller János tervei alapján. A Magyar Államot elővásárlási jog nem illeti meg. 9/2009. (III.. 6.) OKM rendelet 161. § 11391 Deák tér 25. hrsz: 3051 MK: 3049, 3050/1, 3053, 3054, 3068 hrsz. Mayer-ház, épült 1880-ban historizáló stílusban Handler Nándor tervei alapján. A Magyar Államot elővásárlási jog nem illeti meg. 9/2009. (III.. 6.) OKM rendelet 162. § 11392 Deák tér 32. hrsz: 2964 MK: 2947/2, 2951, 2952, 2953, 2954, 2965, 2966, 2967, 2968 hrsz. ingatlanok és 2852, 2931, 2955, 2963, 3031, 3032 hrsz. közterületek fenti ingatlanok által határolt szakasza Volt Magyar Királyi Állami Felsőbb Leányiskola, jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézete. Épült 1884-1886 között historizáló stílusban, Hauszmann Alajos tervei alapján. A Magyar Államot elővásárlási jog nem illeti meg. 9/2009. (III.. 6.) OKM rendelet 163. § 11393 Deák tér 78. hrsz: 2576/10 MK: 2576/7, 2576/8, 2576/9 hrsz. Pécsi Tudományegyetem volt Evangélikus Teológiai Fakultása, jelenleg általános iskola. Épült 1930-ban neoreneszánsz stílusban Sándy Gyula tervei alapján. A Magyar Államot elővásárlási jog nem illeti meg. 9/2009. (III.. 6.) OKM rendelet 164. § 3138 Előkapu 3. hrsz: 199 Lakóház, barokk, 1768. Átalakítva 1837-ben. 3139 Előkapu 5. hrsz: 200 Lakóház, barokk, 1770. Homlokzata kora eklektikus, 19. sz. második fele. 3140 Előkapu 7. hrsz: 201 Lakóház, copf, 1784-1794. 3141 Előkapu 9. hrsz: 202 Lakóház, késő barokk, 1770. 3142 Előkapu 11. hrsz: 203 Lakóház, 16. sz.-i védőműre épült, barokk, 1770-ben épült. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

9730 Erzsébet u. 12. hrsz: 3068 Megyei Zeneiskola, volt Russ-villa, eklektikus, 1879. Építette: Handler Nándor. Bővítette: Ludwig Schöne 1893-ban. Gazdag belső kialakítás. 3143 Fegyvertár u. 1. hrsz: 135/2 ? Ált. iskola, egykori lakóház, barokk, 1760 körül. 3144 Fegyvertár u. 2-2/A hrsz: 39; 38 Lakóház, a 16-19. sz.-ban városi fegyvertár. Középkori eredetű reneszánsz részletekkel. Átépítve romantikus stílusban a 19. sz. második felében. A 2/A számú ház pincéjében római kori útburkolat maradványai. Udvarában dombormű, klasszicista, 1815 körül. 3145 Fegyvertár u. 3. hrsz: 136 Lakóház, homlokzata kora barokk, 1710 körül. A ház 1959-ben átépült. 11145 Fenyő tér 15/A. hrsz: 8608/1 MK: 8599/9 hrsz. Volt Bruckner-malom, épült a 18. század első felében. A Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg. 25/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet 36. § 3377 Ferenczy J. u. 1-3.; Táncsics u. 2. hrsz: 3847 Általános iskola, volt irgalmas zárda, eklektikus, 1887. Részben átalakítva. 3146 Ferenczy J. u. 2.; Kossuth Lajos u. hrsz: 3850 Fürdőház, klasszicista, 1836. Irodák. 3147 Fövényverem u. 1. hrsz: 863 Lakóház, barokk, 18. sz. első fele. Homlokzata átalakítva a 19-20. sz.-ban. Kovácsműhely, 18-19. sz. 3148 Fövényverem u. 3. hrsz: 864 Lakóház, barokk, 18. sz. Átalakítva 1800 körül. 3149 Fövényverem u. 5. hrsz: 867 Lakóház, volt jezsuita kollégium, gótikus eredetű, kora barokk, 1636. Erősen átalakítva a 19-20. sz.-ban. Belsejében faragott gerendás fafödémek, 1836 körül. 3150 Fövényverem u. 9. hrsz: 888 Lakóház, barokk, 1701. Részben átalakítva. 8782 Fövényverem u. 10. hrsz: 1025 Lakóház, barokk, 1750 körül. 3151 Fövényverem u. 15. hrsz: 903 Lakóház, rokokó, 1770-1780. Belsőben gazdag díszítésű stukkós mennyezet. 3152 Fövényverem u. 17. hrsz: 904; 906; 907 Lakóház, barokk, 18. sz. Udvari szárnyában több gazdag stukkós mennyezet. 3153 Fövényverem u. 19. hrsz: 910/2,5,7,8,9 Lakóház, 16. sz.-i eredetű, barokk, 18. sz. 3154 Fövényverem u. 21. hrsz: 912, 913 Kisegítő iskola kollégiuma, egykori lakóház, barokk, 18. sz. Homlokzata átalakítva. 3155 Fövényverem u. 29.; Szent Mihály u. 7. hrsz: 920/1,2 Lakóház, barokk, 1734. Az utcai lakószobában stukkó keretezésű Madonna-kép 1734-ből. 3112 Fő tér hrsz: 1 Szentháromság-oszlop, 1701. 3113 Fő tér hrsz: 119/2 Tűztorony, gótikus, 1290-1340. Magasították 1681-ben. 10976 Fő tér 1. hrsz: 119/1 Historizáló stílusú városháza, iparművészeti igényű belsőépítészeti kialakítással és berendezési tárgyakkal. Épült 1893-1896-ban Hinträger Mór és fia, Kálmán tervei szerint. 3114 Fő tér 2. hrsz: 7 Lakóház, gótikus eredetű, késő reneszánsz, 1650 körül. Erősen átalakítva 1848-1850-ben. Emeletén fiókgerendás famennyezet, 17. sz. 3115 Fő tér 3.; Új u. 2. hrsz: 8 Ún. Gambrinus-ház, gótikus eredetű, késő reneszánsz bővítéssel és építészeti részletekkel, barokk homlokzat és belső átalakítás a 18. sz.-ból. Kapualjban és udvaron gótikus ülőfülkék és nyíláskeretek, reneszánsz fafödém. Az emeleti helyiségekben 18. sz.-i falfestés. 3116 Fő tér 4. hrsz: 190 Lakóház, középkori eredetű, késő reneszánsz, 17. sz. vége. Átalakítva. 3117 Fő tér 5. hrsz: 191 Városháza, klasszicista, 1829-1834. Hild Vencel alkotása. 3118 Fő tér 6. hrsz: 192; 193; 194 Fabricius-ház. Zártsorú épület U alakú beépítéssel, kétemeletes; múzeum számára helyreállítva. A hátsó szárny a középkori városfalra épül. Pincében gótikus terem. Udvar felől kétemeletes árkádsor előtt nyitott lépcsőház toszkán oszlopokon kosárívvel. A várfalra néző homlokzaton csúcsíves mérműves ablakok. Tér felőli szárny a 14. sz. közepén egyemeletes polgárház. A 17. sz.-ban átépítik kétemeletesre a teljes telek szélességében. Ekkor készül az I. emelet festett, faragott mennyezete. 1780 körül ornamentális belső falfestés készül a II. emeleti termekben. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

3119 Fő tér 7. hrsz: 196; 195 Ún. Tábornok-ház. Kora középkori eredetű, 1300 körül. Hátsó szárnyban a városfal és egy védőtorony maradványai. Átépítve a 15. sz., 16., 17. és 18. sz.-ban. Udvarában kétszintes loggia. Főhomlokzata előtt klasszicista erkély, 1820 körül. Helyreállítása után (1973-1976) a hátsó szárnyban barokk kőkiállítás és múzeumi helyiségek, elől lakások és a földszinten ételbár. 3120 Fő tér 8. hrsz: 197; 198 Storno-ház, múzeum és étterem. Gótikus eredetű reneszánsz, 1560 körül. Átépítve barokk stílusban a 18. sz.-ban. 3157 Gazda u. 5. hrsz: 1353 Lakóház, ún. Poncichter-ház, népies barokk, 18. sz. Átépítve. 3158 Gazda u. 17-21. hrsz: 1309; 1311; 1314; 1316/2; 1321 Lakóházak, barokk, 18. sz. 3159 Gazda u. 22-30. hrsz: 1208; 1209; 1210; 1218; 1221 Lakóházak, barokk, 18. sz. 3160 Győri út 2. hrsz: 2545/5 Lakóház, késő klasszicista, 1840. 3161 Halász u. 1. hrsz: 1028 Lakóház, gótikus, 15. sz. vége. Bővítve a 16. sz.-ban, átalakítva 1741-ben és 1816-ban. Földszintjén gerendás fafödém, 15. sz. vége. 3162 Halász u. 3. hrsz: 1032 Lakóház, barokk, 18. sz. eleje. Homlokzatán fülkében Szt. Miklós-szobor, 18. sz. eleje. 3163 Halász u. 9-11. hrsz: 1035 Iparitanuló-intézet, volt árvaház, romantikus, 1858. 3164 Halász u. 26. hrsz: 2057; 2054; 2055; 2050; 2052; 2043 Lakóház, barokk, 18. sz. Átalakítva. 3166 Halász u. 29-31. hrsz: 1690; 1691; 1687 Lakóház, egykori Halásztanya, kora barokk, 1649. 3165 Halász u. 30. hrsz: 2026; 2027 Lakóház, barokk, 18. sz. 8765 Halász u. 34. hrsz: 2002/2 Lakóház, késő barokk, 18. sz. Átalakítva. 3167 Halász u. 38. hrsz: 1987/1 Irodák, volt árvaház, barokk, 1771. Átalakítva 1910-ben. Kápolnája és oratóriuma barokk, 1771. Főoltár is ekkor készült, képét Dorfmeister festette. Az oratóriumban késő barokk oltár és képek. 8766 Halász u. 42. hrsz: 1942 Lakóház, barokk, 18. sz. Részben átalakítva. 8767 Halász u. 44. hrsz: 1934; 1939; 1940 Lakóház, barokk, 18. sz. 3168 Halász u. 48. hrsz: 1909/2 Lakóház, klasszicista, 1838. Tervezte: Hild György. 3169 Hátsókapu u. 1. hrsz: 82 Lakóház, késő klasszicista, 1823-1825. Tervezte: Hasenauer Márton. 3170 Hátsókapu u. 2. hrsz: 123 Lakóház és képtár, vendéglő, középkori és késő reneszánsz részletekkel barokk, 17-18. sz. Két emeleti termében ornamentális stukkómennyezet, kora barokk, 1700 körül. 3171 Hátsókapu u. 3. hrsz: 83/1 Lakóház, egykori patikaház, barokk, 1773. 3172 Hátsókapu u. 6. hrsz: 126 Lakóház, késő klasszicista, 1840 körül. 3173 Hátsókapu u. 8. hrsz: 127 Lakóház, késő klasszicista, 1840 körül. 3174 Hátulsó u. 9. hrsz: 281 Lakóház, barokk, 17-18. sz. 3175 Hátulsó u. 11. hrsz: 163; 164 Lakóház, barokk, 17-18. sz. Átalakítva. 8768 Hegy u. 6. hrsz: 1150/3 Lakóház, késő reneszánsz, 17. sz. Belsejében 17. sz.-i fafödém. 3177 hrsz: 2101 Ikvahíd. Középkori és klasszicista. 3176 Ikvahíd 1. hrsz: 660 Lakóház, egykori patikaház, klasszicista, 1828. Részben átalakítva. 9903 Jégverem u. 1. hrsz: 1006 Egykori városi jégverem épülete, barokk, 18. sz. A 19. sz.-ban átépítve. Étterem és fogadó. 3178 Jégverem u. 2. hrsz: 1013; 1015; 1017; 1019; 1022 Lakóház, késő reneszánsz, 17. sz. 11394 Kis János u. 4. hrsz: 2844 MK: 2819/5, 2819/6, 2820/6, 2821/2, 2828, 2842, 2845, 2846, 2850 hrsz. ingatlanok, 2820/1 hrsz. közterület és 2843 hrsz. közterület fenti ingatlanok által határolt szakasza Országos Társadalombiztosítási Intézet székháza, épült 1940-ben modern stílusban, Árkay Bertalan tervei alapján. A Magyar Államot elővásárlási jog nem illeti meg. 9/2009. (III.. 6.) OKM rendelet 165. § 3189 Kolostor u. 1. hrsz: 9 Lakóház, gótikus eredetű, barokk, 1776. Emeletén gazdag díszítésű stukkómennyezet, 18. sz. első fele. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

3190 Kolostor u. 3.; Új u. 6. hrsz: 11 Lakóház. középkori részletekkel késő barokk, 18. sz. 3191 Kolostor u. 5. hrsz: 12 Lakóház, gótikus és reneszánsz részletekkel barokk, 17-18. sz. Homlokzatán késő gótikus és késő reneszánsz falfestés maradványai, 16. sz. Ajtók és ablakok nagyrészt 18. sz.-iak, barokk veretekkel. 3192 Kolostor u. 7.; Új u. 10. hrsz: 14 Lakóház, gótikus 14-15. sz.-i eredetű. Átépítve klasszicista stílusban a 19. sz. első felében. Belsőben kvádermustrás szobafestés, 15. sz. 3193 Kolostor u. 9.; Új u. 12-ben irodák hrsz: 15; 16 Lakóház, gótikus eredetű, barokk, 18. sz. közepe. 3194 Kolostor u. 11.; Új u. 14. hrsz: 17 Lakóház, volt Zichy-Meskó-palota, barokk, 1725. Lépcsőházban allegorikus szobrok, 1770 körül. Díszterem mennyezetképe barokk, 18. sz. Fogadószobájában két pannó, 1740 körül, Van Roy alkotása, valamint faburkolat, 18. sz. közepe. 3195 Kolostor u. 13. hrsz: 18 Lakóház, középkori eredetű, késő reneszánsz, 1628. Irodák, OMvH Kirendeltség. 9056 Kossuth Lajos u. 8. hrsz: 3646 Lakóház, egykori kőfaragó műhely, romantikus, Építette: Hild György, 1849. 3196 Kőfaragó tér hrsz: 2576/82 Nepomuki Szt. János-szobor, barokk, 1726. Talapzata és pillére 1831-1832-ből. 3197 Kőfaragó tér 1. hrsz: 2588 Lakóház, romantikus, 1860 körül. 3198 Kőfaragó tér 3. hrsz: 2585 Lakóház, késő klasszicista, romantikus részletekkel, 1840 körül. Valószínűleg Hild György tervezte. 3199 Kőfaragó tér 9. hrsz: 2496/18 Lakóház, irodák, egykori kismegyeháza, klasszicista, 19. sz. első fele. Részben átalakítva. 3200 Kőfaragó tér 11. hrsz: 2589 Lakóház, késő klasszicista, 1840 körül. 9374 Kőszegi u. 3. hrsz: 2546 Lakóház, klasszicista, 1830 körül. 3254 Liszt Ferenc u. 1.; Széchenyi tér hrsz: 147 Liszt Ferenc Művelődési Központ, volt kaszinó, eklektikus, 1870. 3255 Liszt Ferenc u. 2.; Templom u. 26. hrsz: 170 Széchenyi Gimnázium, romantikus, 1858. 3270 Magyar u. 2.; Móricz Zsigmond u. 24. hrsz: 2756/3 Lakóház, romantikus, 1860 körül. 3256 Magyar u. 4. hrsz: 2755 Lakóház, romantikus, 1860 körül. 3257 Magyar u. 7. hrsz: 2246 Lakóház, barokk, 18. sz. eleje. 3258 Magyar u. 11. hrsz: 2731 Lakóház, késő klasszicista, 1830-1840. 3259 Magyar u. 16. hrsz: 2740 Lakóház, barokk, 18. sz. vége. Részben átalakítva. 3260 Magyar u. 20. hrsz: 2736 Lakóház, volt zálogház, 18. sz.-i eredetű, romantikus, 1860 körül. 3261 Magyar u. 22. hrsz: 2736 Lakóház, klasszicista, 1820 körül. Erősen átalakítva és részben lebombázva. 3262 Magyar u. 24. hrsz: 2576/83 A ház falában beépítve az egykori városkapu, az ún. Magyarkapu egyik pillére, középkori. 3263 Major köz 3.; Damjanich u. 9. hrsz: 615/5; 623 Lakóház, irodák, a Sárkány család majorja volt a 17. sz.-ban. Átépítve a 18. sz.-ban és 1830-ban. 3264 Mikoviny u. hrsz: 6731/4 Mária-szobor, barokk, 1700 körül. 3265 Móricz Zsigmond u. 2. hrsz: 2802/2,3 Lakóház, barokk, 1766. Homlokzata klasszicista, 19. sz. eleje. Lépcsőházban gazdag stukkódíszes mennyezet. 3266 Móricz Zsigmond u. 5. hrsz: 2208 Lakóház, copf 1790 körül. Emelete 1930-ban épült. 3267 Móricz Zsigmond u. 10. hrsz: 2788 Lakóház, romantikus -kora eklektikus, 1846. 3269 Móricz Zsigmond u. 16. hrsz: 2576/1 Lakóház, romantikus, 1850 körül. Építette: Handler József. 8770 Orsolya tér hrsz: 43/2 Mária-kút, talpas, fedett medencét utánzó talapzaton Mária Immaculata-szobor, 1780 körül. 3279 Orsolya tér hrsz: 134 R.k., volt orsolyita templom, romantikus, 1864. Tervezte: Handler Ferdinánd. Teljes berendezése romantikus, 1860 körül. Sekrestyéjében --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

szekrény, 1780 körül. Barokk szobrok, 1740 körül. 3280 Orsolya tér 2. hrsz: 132; 135 ? Ált. iskola, volt orsolyita zárda, két barokk épület felhasználásával építették romantikus stílusban 1864-ben. Tervezete: Handler Ferdinánd. 3281 Orsolya tér 3. hrsz: 132 Ált. iskola, volt orsolyiták iskolája, régebbi épületek helyén épült. Keleti homlokzata és hátsó, bástyára néző szárnya barokk, 1748-1754. A térre néző épület késő romantikus, 1864. 3282 Orsolya tér 5. hrsz: 67 Múzeum, késő reneszánsz, 16-17. sz. Részben átalakítva. (Ún. "Lábasház".) 3271 Ógabona tér 12. hrsz: 481 Lakóház, romantikus -kora eklektikus, 1851. 3272 Ógabona tér 14. hrsz: 480 Lakóház, rokokó, 1740 körül. 3273 Ógabona tér 16. hrsz: 479 Lakóház, romantikus, 1850 körül. 3274 Ógabona tér 18. hrsz: 478 Lakóház, copf, 1790 körül. 3275 Ógabona tér 28. hrsz: 375 Lakóház, késő barokk, 1781. Részben átalakítva. 3276 Ógabona tér 32. hrsz: 366, 367; 368; 369, 370 Lakóház, barokk, 18. sz. Átalakítva. 3277 Ógabona tér 34. hrsz: 364 Lakóház, barokk, 1676. 3278 Ógabona tér 44. hrsz: 357 Lakóház, barokk, 17. sz.-i eredetű. Átalakítva. 3283 Ötvös u. 1. hrsz: 2221/1 Lakóház, barokk, 1740. 3284 Ötvös u. 4. hrsz: 2217 Lakóház, rokokó, 1776. 3285 Ötvös u. 5.; Torna u. 6. hrsz: 2223; 2224; 2225; 2226 Lakóház, barokk, 18. sz. első fele. Erősen átalakítva a 20. sz.-ban. 3286 Ötvös u. 7. hrsz: 2227 Lakóház, késő romantikus, 19. sz. második fele. 3287 Ötvös u. 8. hrsz: 2215 Lakóház, barokk, 18. sz. Erősen átalakítva. 3288 Ötvös u. 9. hrsz: 2229 Lakóház, volt Zöldfa vengdéglő, késő barokk, 18. sz. vége. Homlokzata kora klasszicista, 19. sz. első fele. 3289 Ötvös u. 10. hrsz: 2214 Lakóház, barokk, 18. sz. Erősen átalakítva. 3290 Ötvös u. 11. hrsz: 2230 Lakóház, romantikus, 19. sz. második fele. 3291 Ötvös u. 12. hrsz: 2213 Lakóház, barokk, 18. sz. Erősen átalakított homlokzata eklektikus, 19. sz. második fele. 3292 Ötvös u. 13. hrsz: 2231; 2234/2 Lakóház, romantikus, 1846. 3293 Ötvös u. 14. hrsz: 2211; 2212/1; 2212/2 Lakóház, késő barokk, 1800 körül. 3294 Ötvös u. 17. hrsz: 2234/1 Lakóház, romantikus, 1850 körül. Udvari szárnya 1945ben elpusztult. 3295 Ötvös u. 19. hrsz: 2235/1 Lakóház, volt Arany Kakas fogadó, késő barokk, 1800 körül. 11206 Paprét 4. hrsz: 2274 MK: 2258/1, 2275/1 hrsz. 1891-1892 között épült eklektikus stílusú lakóház, eredeti állapotban fennmaradt belső kifestéssel. A Magyar Államot elővásárlási jog nem illeti meg. 32/2005. (XII. 22.) NKÖM rendelet 36. § 11085 Paprét 12-14. hrsz: 2315 MK: 2296, 2311, 2314, 2316, 2325, 2327, 2257 (kt.), 2200 (kt, előzőekkel határos része) hrsz. Ortodox zsinagóga, 19. század vége, historizáló stílusú. A Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg. 21/2004. (X. 12.) NKÖM rendelet 23. § 11395 Petőfi tér 1. hrsz: 167 MK: jogszabályon alapuló (külön nem került kijelölésre) Petőfi Színház, épült 1909-ben klasszicista alapokon szecessziós stílusban, Medgyaszay István tervei alapján. A Magyar Államot elővásárlási jog nem illeti meg. 9/2009. (III.. 6.) OKM rendelet 166. § 3296 Petőfi tér 2. hrsz: 243 Lakóház, klasszicista, 1835. Valószínűleg Hild Ferdinánd tervezte. 3297 Petőfi tér 5. hrsz: 280 Lakóház, volt Pejacsevich-palota, barokk, 18. sz. Homlokzata kora klasszicista, 19. sz. eleje. 3298 Petőfi tér 8. hrsz: 275 Kiállítási terem, eklektikus, 1890. 11305 Pócsi út 2. hrsz: 2730 MK: 2247/1, 2722, 2726/3, 2727, 2728, 2729, 2731, 2740, 2741, 2743, valamint 2522 és 2732 (közterület, előzőekkel határos része) hrsz. Hattyú-ház, épült 1901-ben Schiller János tervei alapján, historizáló stílusú. A Magyar Államot elővásárlási jog nem illeti meg. 4/2007. (II. 9.) OKM rendelet 30. § --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

3299 Pócsi út 20. hrsz: 2683 Lakóház, barokk, 18. sz. Homlokzata átalakítva. 3301 Rákóczi u. 10. hrsz: 410 Lakóház, késő klasszicista, 1850 körül. 3302 Rákóczi u. 12. hrsz: 411 Lakóház, romantikus, 1860 körül. 3303 Rákóczi u. 29. hrsz: 3134 Lakóház, kora klasszicista, 1815. Tervezte: Handler Jakab. 3304 Rákóczi u. 37-39. hrsz: 3144/1, 3144/2 Lakóház, klasszicista, 1816. Tervezte: Hild Vencel. Részben átalakítva eklektikus stílusban. 3305 Rákóczi u. 47. hrsz: 3149 Lakóház, klasszicista, 1815. Tervezte: Handler Jakab. 3306 Rákóczi u. 49. hrsz: 3150 Lakóház, romantikus, 1860 körül. 3307 Rákóczi u. 51. hrsz: 3151 Lakóház, romantikus, 1860 körül. 3308 Rozália u. 3. hrsz: 2457/5,7,8; 2455/6 Szélmalom, klasszicista, 1841. 3309 Rózsa u. 1. hrsz: 713/2 Lakóház, 16. sz.-i eredetű. Mai alakjában barokk, 1720 körül. 3310 Rózsa u. 3. hrsz: 714 Lakóház, barokk, 18. sz. 3311 Rózsa u. 4. hrsz: 710 Lakóház, középkori eredetű, barokk, 1760. 3312 Rózsa u. 5. hrsz: 716 Lakóház, volt Nap vendégfogadó, barokk, 1726. Részben átalakítva. 3313 Rózsa u. 6. hrsz: 703; 707; 708; 705 Lakóház, gótikus eredetű, barokk, 18. sz. eleje. 3314 Rózsa u. 10. hrsz: 701 Lakóház, barokk, 18. sz. 3315 Rózsa u. 12. hrsz: 700 Lakóház, barokk, 18. sz. Átalakítva és emelettel bővítve a 20. sz.-ban. 8775 Rózsa u. 13. hrsz: 733 Lakóház, barokk, 17. sz. vége. 3316 Rózsa u. 16. hrsz: 686; 679; 683; 684 Lakóház, barokk, 17. sz. Részben átalakítva a 20. sz.-ban. 3317 Sas tér 1. hrsz: 675 Lakóház, korábbi falak felhasználásával épült klasszicista stílusban 1820 körül. 3318 Sas tér 6. hrsz: 997 Lakóház, volt Fekete Sas vendégfogadó, rokokó, 1770 körül. 9605 Sas tér 13. hrsz: 2100 Lakóház, középkori eredetű, barokk, 18. sz. 3320 Szeder u. 2. hrsz: 2084 Lakóház, copf 1780-1790. Részben átalakítva. 8776 Szeder u. 4. hrsz: 2075 Lakóház, gótikus eredetű, két homlokzata 16. sz.-i sgrafittóval. Részben átalakítva. 3322 Szeder u. 6. hrsz: 2072; 2073 Lakóház, barokk, 18. sz. 3324 Szent György u. hrsz: 74 R.k. Szt. György-templom, gótikus, 1380-1430. Újjáépítve 1677-ben, kápolnákkal bővítve 1685-ben. Kisebb mértékben átalakítva az 1760-as években. Tornya eklektikus, 1882. Homlokzatán két dombormű, gótikus. Belsőben stukkódísz, 1705-1706, Pietro Antonio Conti műve. A szentély melletti keresztelőkápolnában freskótöredék, középkori. Berendezés: 18. sz.-i. 3325 Szent György u. 1.; Városház u. 2. hrsz: 68-70 Lakóház, az egykori Neugebaude, 14-15. sz.-i eredetű, gótikus. Kapuja reneszánsz, 17. sz. eleje. Átépítve copf stílusban 1798-ban, Neumayer György tervei alapján. 3326 Szent György u. 3. hrsz: 71 Lakóház, az egykori Neugebaude, 14-15. sz.-i eredetű, gótikus. Kapuja reneszánsz, 17. sz. eleje. Átépítve copf stílusban 1798-ban Neumayer György tervei alapján. 3327 Szent György u. 5. hrsz: 72 Lakóház, volt jezsuita konviktus, késő reneszánsz, 1644. Második emelete 1680 körül épült. 3328 Szent György u. 7. hrsz: 73 Egészségügyi továbbképző intézet, volt káptalanház, kora barokk, 1680 körül. 3329 Szent György u. 8. hrsz: 47 Lakóház, középkori eredetű barokk, 18. sz. Részben átalakítva romantikus stílusban a 19. sz. második felében. 3330 Szent György u. 9. hrsz: 75 Erdészeti szakközépiskola, eklektikus, 1874. 3331 Szent György u. 10. hrsz: 48 Lakóház, barokk, 18. sz. Erősen átalakítva. 3332 Szent György u. 11.; Várkerület 98. hrsz: 76 Lakóház, ún. Lenck-átjáró, romantikus, 1860 körül. 3333 Szent György u. 12. hrsz: 49 Lakóház, ún. Eggenberg-ház, középkori alapokon késő --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

reneszánsz, 17. sz. második fele. Részben átalakítva a 19. sz. elején. Udvarában az első emeleten kő szószék, 1674. 3334 Szent György u. 13. hrsz: 77 Internátus, középkori eredetű, barokk, 17. sz. Átalakítva a 18. és 19. sz.-ban. (Erdészeti szakközépiskola.) 3335 Szent György u. 14. hrsz: 53 Evangélikus konventház, gótikus 15. sz. Átalakítva barokk stílusban a 18. sz.-ban. 3336 Szent György u. 15. hrsz: 78/1; 78/2 Lakóház, középkori eredetű, barokk, 17. sz. 3337 Szent György u. 16. hrsz: 54 Agrobank Rt. irodái és orvosi rendelő, volt Erdődypalota, barokk, 1740 körül. 3338 Szent György u. 19. hrsz: 80 Lakóház, barokk, 18. sz. 3339 Szent György u. 22. hrsz: 63 Lakóház, gótikus eredetű, késő reneszánsz, 1648. Első és második emeletén egy-egy 17. sz.-i faragott fagerendás szoba. 3340 Szent György u. 24. hrsz: 66 Lakóház, romantikus, 1860 körül. 3179 Szent Mihály út hrsz: 1357 R.k., Szt. Mihály-templom, gótikus, 13. sz. második fele és a 14. sz. Átalakítva a 15-16. sz.-ban, majd 1859-1866 között. Középkori, 15. sz.-i falfestményei, ill. azok töredékei erősen megújítva. A templomban fa Madonna-szobor, 1460-1470 körül. Berendezés: neogótikus, 1860 körül, tervezte: Storno Ferenc. Barokk oltárainak képe B. Altomonte és Troger iskolájából. Cintermében sírkövek: J. Österreicher, késő reneszánsz, 1664. Sedlmayr Andrásné, 1766. Vass házaspár, 1768. 3180 Szent Mihály út hrsz: 1357 R.k., Szt. Jakab-kápolna, kora gótikus, 13. sz. közepe. 3300 Szent Mihály út hrsz: 4924 Pestis-oszlop, barokk, 1680 körül. 8771 Szent Mihály út 2. hrsz: 1027 Lakóház, késő klasszicista, 19. sz. közepe; jelentős középkori részletekkel. 6872 Szent Mihály út 3. hrsz: 1023/2 Lakóház, 14-15. sz.-i eredetű. Átalakítva a 17-18. sz.-ban. Bővítve 1854-ben. Belsejében egyegy 15. és 16. sz.-i famennyezet. 9424 Szent Mihály út 4. hrsz: 1029 Lakóépület, középkori eredetű, többször átalakítva; gótikus és barokk részletekkel. 8772 Szent Mihály út 6. hrsz: 1030 Lakóház, az egykori 14-16. sz.-i plébánia iskola, középkori és reneszánsz részletekkel barokk, 18. sz. 3181 Szent Mihály út 9. hrsz: 922; 923; 924; 925; 926; 927; 928 Lakóház, ún. Két Mórház, barokk, 1700 körül. 3182 Szent Mihály út 12. hrsz: 1049/1-7; 1053; 1054; 1050 Lakóház, barokk, 18. sz. Részben átalakítva. 8773 Szent Mihály út 17. hrsz: 951; 952 Lakóház, barokk, 18. sz. Részben átalakítva. 3183 Szent Mihály út 19. hrsz: 953; 956; 954 Lakóház, barokk, 18. sz. Részben átalakítva. 3184 Szent Mihály út 21. hrsz: 958; 959; 960 Lakóház, barokk, 18. sz. Részben átalakítva. 3185 Szent Mihály út 26. hrsz: 1356 Lakóház, barokk, 1734. Részben átalakítva. 3186 Szent Mihály út 31. hrsz: 971; 972; 973 Lakóház, barokk, 18. sz. Átalakítva. 3187 Szent Mihály út 33. hrsz: 974 Lakóház, barokk, 1727. Oromfülkéjében Szt. Sebestyén-szobor, 18. sz. eleje. 8774 Szent Mihály út 35. hrsz: 976; 977; 975 Lakóház, barokk, 17. sz. Átalakítva 1702ben. 3341 Szentlélek u. hrsz: 2099 R.k., Szentlélek templom, gótikus, 14-15. sz. Átépítve 1782ben. Belsőben barokk falképek, 1782, Dorfmeister István alkotása. Berendezése, barokk, 18. sz. vége. 3342 Szentlélek u. 2. hrsz: 2098/1 R.k. paplak, barokk eredetű, klasszicista, 1830. Tervezte: Hild Vencel. 3343 Szentlélek u. 3. hrsz: 669 Lakóház, késő klasszicista, 1849. Udvarában, fülkében a máriacelli kegyszobor másolata, 1764-ből. 8777 Szentlélek u. 5. hrsz: 670 Lakóház, barokk, homlokzata késő klasszicista. 3344 Szentlélek u. 7. hrsz: 671 Lakóház, középkori eredetű barokk, 1747. Homlokzatán falfestés, barokk, 18. sz. közepe. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

3345 Szentlélek u. 9. hrsz: 672 Lakóház, korábbi épület felhasználásával épült klasszicista stílusban a 19. sz. elején. 3346 Szentlélek u. 11. hrsz: 673 Lakóház, barokk, 18. sz. Utcai szobájában díszes stukkómennyezet, 18. sz. első fele. 3347 Szentlélek u. 13. hrsz: 674 Lakóház, középkori eredetű barokk, 17. sz. vége. Utcai szobájában famennyezet a 17. sz. végéről. 3349 Széchenyi tér 1-2. hrsz: 2206/1; 2206/2 Lakóház, volt Széchenyi-palota, 18. sz.-i eredetű klasszicista, 1827-1851. 3348 Széchenyi tér 3. hrsz: 2822 R.k. volt domonkos templom, barokk, 1719-1725. Tornya 1740-1745-ből. Berendezés: főés mellékoltárok, szószék, padok, barokk, 18. sz. 3350 Széchenyi tér 4.; Mátyás király u. 2. hrsz: 2821/1 (Kisegítő iskola és nevelőotthon) volt domonkos kolostor, barokk 1745-1750. Ebédlőjében stukkók és freskók lemeszelve, gazdagon tagolt falambéria, barokk, 1750 körül. 3351 Széchenyi tér 5. hrsz: 2823/1 Lakóház, klasszicista, 1855-1861. Átalakítva 1879ben. 8778 Széchenyi tér 9. hrsz: 2826/1 Posta palota, szecessziós, 1910. 3352 Széchenyi tér 11. hrsz: 2829 Berzsenyi Gimnázium, klasszicista, 1825. Átalakítva eklektikus stílusban 1894-ben. 3353 Széchenyi tér 14. hrsz: 148 Lakóház, kora romantikus, 1849. 3354 Széchenyi tér 17-18. hrsz: 141 Lakóház, romantikus, 1860 körül. 3355 Széchenyi tér 19. hrsz: 142 Lakóház, irodák, romantikus, 1856. Tervezte: Handler Nándor. 3356 Széchenyi tér 20. hrsz: 143 Lakóház, romantikus, 1855. 3358 Szélmalom u. 6. hrsz: 716 Lakóház, barokk, 18. sz. 3359 Szélmalom u. 8. hrsz: 719 Lakóház, barokk, 18. sz. 3360 Szélmalom u. 9. hrsz: 756; 757; 758; 759; 766; 768; 769; 771; 760; 767; 770 Lakóház, barokk, 17-18. sz. 3361 Szélmalom u. 13. hrsz: 786/1; 778/1?; 784; 787 Lakóház, barokk, 17. sz. 3362 Szélmalom u. 15. hrsz: 802; 804/1,3; 788; 790; 791; 792/1,3; 793; 794; 797; 798; 799; 803; 806; 808 Lakóház, barokk, 18. sz. Erősen átalakítva. 3363 Szélmalom u. 17.; Patak u. 32. hrsz: 814 Volt jezsuita konviktus, kora barokk, 1660. Részben átalakítva a 20. sz.-ban. Gerendás festett famennyezetei 1661-ből, lemeszelve. Lakóház és magtár. 3364 Színház u. 1. hrsz: 225 Lakóház, kora eklektikus, 1850. 3365 Színház u. 3. hrsz: 226 Lakóház, romantikus, 1850 körül. 3366 Színház u. 6. hrsz: 251 Lakóház, romantikus, 1850 körül. 3367 Színház u. 8. hrsz: 252 Lakóház, romantikus, 1852. 3368 Színház u. 10. hrsz: 253 Lakóház, késő barokk, 1779. Tervezte: Eigner Richárd. 3369 Színház u. 17. hrsz: 233/1 Lakóház, romantikus, 1852. 3370 Színház u. 18. hrsz: 258 Lakóház, klasszicista, 1840 körül. 3371 Színház u. 21. hrsz: 235 Lakóház, klasszicista, 1815. 3372 Színház u. 22. hrsz: 261 Lakóház, romantikus, 1852. 3373 Színház u. 29. hrsz: 240 Lakóház, késő klasszicista-romantikus, 1847. 3374 Színház u. 31. hrsz: 241/2 Udvarában: Halászleány-kútszobor, klasszicista, 1840. 8779 Színház u. 31. hrsz: 241 Lakóház, 1839. Átalakítva a 19. sz. végén. 3375 Színház u. 32. hrsz: 266 Lakóház, copf, 1794-1797. Tervezte: Neumayer Lőrinc. 3376 Színház u. 33. hrsz: 242 Lakóház, klasszicista, 1840-1848. 3188 (Temető) Szt. Mihály út hrsz: 1359 Sírkövek, 18-19. sz. 3378 Templom u.; Fő tér hrsz: 2 R.k. volt ferences, majd bencés templom, kora gótikus, 1280. Tornya a 14. sz.-ban, hajóboltozata és orgonakarzata a 15. sz. közepén épült. Déli kapujának timpanonján köpenyeges Mária, gótikus, 15. sz. Énekkarzatán stukkódísz, 17. sz. közepe. Az orgonakarzaton freskók, 1780 körül. Berendezés: főoltár, szószék, barokk, 1750 körül. 3379 Templom u. hrsz: 183 Ev. templom, késő barokk, 1782-1783. Tornya 1862-1863--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

ban épült. Átalakítva a 19. sz. második felében. Berendezés: oltár, 1730 körül, padok, 1780 körül, szószék, 1783-ból, fa perselyláda, 18. sz. 3380 Templom u. 1. hrsz: 3 Ún. káptalanterem, gótikus, 13. sz. végi eredetű, 14-15. sz. eleje. Ornamentális és figurális festésmaradványok, gótikus, 14. sz. Kiállítóterem. 3381 Templom u. 1. hrsz: 3; 4 Kollégium, volt ferences, majd bencés rendház, középkori eredetű barokk, 18. sz. második fele. 3382 Templom u. 2-4. hrsz: 188; 189 Bányászati Múzeum, volt Esterházy-palota, középkori alapokon épült kora barokk, 17. sz. Három szobájában ornamentális festés, késő barokk, 1780 körül. 3383 Templom u. 3. hrsz: 5 Lakóház, eklektikus, 1872. 3384 Templom u. 5. hrsz: 22 Lakóház, középkori eredetű, barokk, 18. sz. Az egyik emeleti szobában kvádermustrás belső szobafestés, 15. sz. 3385 Templom u. 6. hrsz: 187 Lakóház, középkori alapokon barokk, 1710 körül. Udvari szárnyai átépítve késő klasszicista stílusban 1850 körül. 3386 Templom u. 7. hrsz: 26 Lakóház, középkori alapokon épült barokk; a 16-19. sz.-ban többször átépítve. 3387 Templom u. 9. hrsz: 27 Lakóház, gótikus, 14-15. sz. Átalakítva a 16. és 18. sz.-ban, valamint a 19. sz. második felében. 3389 Templom u. 11. hrsz: 30 Lakóház, középkori alapokon késő reneszánsz, 17. sz. közepe. 3390 Templom u. 12. hrsz: 182/1,2 Lakóház, középkori részletekkel barokk, 1767. 3391 Templom u. 13. hrsz: 31 Lakóház, középkori részletekkel barokk, 18. sz. 3392 Templom u. 14. hrsz: 180; 181 Lakóház, gótikus, 15. sz. Átalakítva késő reneszánsz stílusban a 17. sz. végén. 3393 Templom u. 15. hrsz: 33 Lakóház, barokk, 1782. 3394 Templom u. 16. hrsz: 178; 179 Lakóház, középkori eredetű, barokk, 18. sz. Átalakítva 1837-ben. 3395 Templom u. 17. hrsz: 34 Lakóház, barokk, 17. sz.-i eredetű, mai alakjában az 1710es években épült ki. 4271 Templom u. 18. hrsz: 177; 176 (kert) Lakóház, barokk, 1723. 3396 Templom u. 19. hrsz: 35 Lakóház, barokk, 18. sz. eleje. 3397 Templom u. 20. hrsz: 174 Lakóház, barokk, 18. sz. első negyede. Átalakítva klasszicista stílusban a 19. sz. első felében. 3398 Templom u. 21. hrsz: 40 Lakóház, barokk eredetű, átépítve eklektikus stílusban 1870 körül. 3399 Templom u. 22. hrsz: 173; 172 (kert) Lakóház, barokk, 1720 körül. Homlokzata jelenlegi kialakítását 1876-ban kapta, helyi elemekből alakított eklektikus stílusban. 3400 Templom u. 25. hrsz: 139 Lakóház, romantikus, 1860 körül. 3401 Templom u. 27.; Széchenyi tér hrsz: 140 Lakóház. romantikus, 1870 körül. 11396 Tőzoltó köz 2. hrsz: 2133/4 MK: 2110, 2111, 2112, 2113, 2114, 2130, 2132/2, 2133/3, 2135 2136, 2138/1 ingatlanok és 2120, 2121, 2122 hrsz. közterületek fenti ingatlanok által határolt szakasza Tűzoltólaktanya, épült 1913-14-ben Wälder József városi főmérnök 1909-ben készített tervei alapján, szecessziós stílusban. Felavatták 1919 júliusában. A Magyar Államot elővásárlási jog nem illeti meg. 9/2009. (III.. 6.) OKM rendelet 167. § 3402 Új u. 4. hrsz: 10 Lakóház, barokk, 1710. Átalakítva a 19. sz. közepén. Iroda. 3403 Új u. 5. hrsz: 46 Lakóház, 18. sz.-i eredetű. Mai formáját 1841-ben kapta. 3404 Új u. 7. hrsz: 50 Lakóház, középkori részletekkel barokk, 18. sz. 3405 Új u. 8. hrsz: 13 Turistaszálló, egykori lakóház, gótikus, 15. sz. Átalakítva a 16. sz.ban és a 17. sz. első negyedében. 3406 Új u. 9. hrsz: 51 Lakóház, gótikus, 15. sz. Átalakítva reneszánsz és barokk stílusban a 17-18. sz.-ban. Emeleti szobájában gazdag stukkódísz, barokk, 18. sz. első fele. 3407 Új u. 11. hrsz: 52 Lakóház, középkori részletekkel barokk, 18. sz. Udvari szárnyában zsinagóga, ma múzeum, gótikus, 1350 körül. Átalakítva a 15. sz. második felében. 3408 Új u. 13. hrsz: 55 Lakóház, középkori eredetű, barokk, 18. sz. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

3409 Új u. 15. hrsz: 56 Lakóház, középkori eredetű, barokk, 17. sz. második fele. 3410 Új u. 16. hrsz: 19 OMvH kirendeltség, egykori lakóház, gótikus 15. sz. Részben átalakítva. 3411 Új u. 17. hrsz: 57 Lakóház, barokk, 1720 körül. 3412 Új u. 18. hrsz: 20 Lakóház, középkori eredetű barokk, 1748. Emeleti helyiségeiben falfestmények, barokk, 1770-1780. 3413 Új u. 19. hrsz: 59 Lakóház, barokk, 17. sz. vége. 3414 Új u. 20. hrsz: 23 Lakóház, barokk, 18. sz. 3415 Új u. 21. hrsz: 61 Lakóház, középkori eredetű, késő reneszánsz, 1650 körül. Két első emeleti szobájában faragott gerendás mennyezet, 17. sz. közepe. 3416 Új u. 22-24. hrsz: 24; 25 Zsinagóga, épült 1300 körül, átépítve 1526 után. Két lakóház telkén áll. Csatlakozó elemei: női imaház, folyosó, rituális fürdő, utcafronton két késő középkori lakóépület, reneszánsz, átépítve a 17-18. sz.-ban. 3417 Új u. 24. hrsz: 25 Lakóház, középkori eredetű, barokk, 18. sz. 3418 Új u. 26. hrsz: 28 Lakóház, középkori részletekkel barokk, 18. sz. Homlokzata romantikus, 1860 körül. 3419 Új u. 28. hrsz: 32 Lakóház, középkori eredetű, barokk, 18. sz. Részben átalakítva. 3420 Új u. 30. hrsz: 36 Iroda, volt lakóház, udvari szárnya, középkori alapokon reneszánsz, 16-17. sz. 3422 Újteleki u. 6. hrsz: 474 Lakóház, klasszicista-eklektikus, 1850 körül. 3423 Újteleki u. 8. hrsz: 473 Lakóház, kora eklektikus, 1870 körül. 3424 Újteleki u. 10. hrsz: 471 Lakóház, romantikus, 1860-1870. 3425 Újteleki u. 12. hrsz: 470 Lakóház, barokk, 18. sz.-i eredetű, homlokzata átalakítva romantikus és szecessziós stílusban. 3426 Újteleki u. 14. hrsz: 469 Lakóház, barokk, 18. sz. Átalakítva eklektikus stílusban a 19. sz. második felében. 3427 Újteleki u. 16. hrsz: 468; 467 Lakóház, klasszicista, 19. sz. első fele. Részben átalakítva eklektikus stílusban a 19. sz. második felében. 3428 Újteleki u. 18. hrsz: 452; 451; 453; 454; 455; 456; 457 Lakóház, két részből álló barokk, 18. sz.-i eredetű épület. Bal oldali szárnya teljesen átalakítva. 3429 Újteleki u. 20. hrsz: 445 Lakóház, barokk, 18. sz. Részben átalakítva. 3430 Újteleki u. 24. hrsz: 442 Lakóház, barokk, 1733. 3431 Újteleki u. 26. hrsz: 441/1 Lakóház, barokk, 1734. Részben átalakítva. 3432 Újteleki u. 34. hrsz: 431 Lakóház, barokk, 18. sz. Átalakítva. 3433 Újteleki u. 36. hrsz: 430 Lakóház, 18. sz. Átalakítva. 3434 Újteleki u. 38. hrsz: 429 Lakóház, 18. sz. eredetű. Átalakítva. 3435 Újteleki u. 40. hrsz: 426; 424; 420 Lakóház, 18. sz.-i eredetű. Átalakítva. 3436 Újteleki u. 42. hrsz: 419 Lakóház, 18. sz.-i eredetű. Átalakítva. 3437 Újteleki u. 43. hrsz: 323 Lakóház, barokk, 1733. 3201 Várkerület hrsz: 121/1 Mária-oszlop, barokk, 1745. 3442 Várkerület Városfalak. A városmagot körülvevő, hármas védőgyűrű, valamint a külső falgyűrű még megmaradt szakaszai. 3202 Várkerület 2. hrsz: 247 Lakóház, barokk, 1770 körül. 3203 Várkerület 5. hrsz: 627 Lakóház, barokk, 18. sz. 3204 Várkerület 7. hrsz: 628 Múzeum, ún. Reipál-ház, középkori részletekkel reneszánsz, 1560 körül. Bővítve a 18. sz. végén. Emeletén festett, faragott, gerendás famenynyezet, 16. sz. Ugyanott dekoratív falfestés, 16. sz. 3205 Várkerület 8. hrsz: 223/1 Lakóház, barokk, 18. sz. Átalakítva. 3206 Várkerület 9. hrsz: 632 Lakóház, barokk, 18. sz. közepe. Emeleti nagyszobájában gazdag stukkódíszes mennyezet, 18. sz. 3207 Várkerület 10. hrsz: 222 Lakóház, korábbi eredetű, eklektikus-romantikus, 1851. Famennyezete 18. sz.-i. 8769 Várkerület 11. hrsz: 633 Lakóház, barokk, 18. sz. Homlokzata eklektikus. Belsőben faragott gerendás famennyezet, 18. sz. 3208 Várkerület 13. hrsz: 634 Lakóház, rokokó, 1750 körül. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

3209 Várkerület 15. hrsz: 635 Lakóház, eklektikus, 19. sz. második fele. Udvari épületszárnya barokk, 18. sz. 3210 Várkerület 17. hrsz: 636 Lakóház, rokokó, 1750 körül. 3211 Várkerület 19. hrsz: 637 Lakóház, középkori alapokon rokokó, 1757. Az épület jobb szárnyának falában reneszánsz ajtókeret, 16. sz. 3212 Várkerület 20. hrsz: 216 Lakóház, mai formája emeletráépítéssel 1846-ból való. 3213 Várkerület 21. hrsz: 637; 638/1 Lakóház, 17. sz.-i eredetű, barokk, 18. sz. vége. Homlokzata eklektikus, 1881. Átalakítva 1885-ben. 3214 Várkerület 22. hrsz: 215 Lakóház, késő barokk, 1800 körül. Részben átalakítva. 3215 Várkerület 23. hrsz: 639 Lakóház, késő romantikus, 1870 körül. 3216 Várkerület 24. hrsz: 214 Lakóház, kora klasszicista, 1800 körül. 3217 Várkerület 25. hrsz: 640 Lakóház, barokk, 1733-1735. Emeleti loggia végén Mária Immaculata-freskó, 1750 körül. Átfestette Storno Kálmán, 1925-ben. 3218 Várkerület 27. hrsz: 641 Lakóház, barokk, 18. sz.-i eredetű. Homlokzata átalakítva romantikus stílusban a 19. sz. második felében. 3219 Várkerület 29. hrsz: 642; 647 ? Lakóház, barokk, 1720 körül. 3220 Várkerület 30. hrsz: 211 Lakóház, romantikus, 1860 körül. 3221 Várkerület 31. hrsz: 653; 654; 655; 656; 650; 651 Lakóház, barokk, 17. sz. Jelenlegi homlokzata a 18. sz. első feléből. Átalakítva. 3222 Várkerület 33. hrsz: 657 Lakóház, késő klasszicista-kora eklektikus, 19. sz. közepe. 3223 Várkerület 35. hrsz: 658 Lakóház, késő klasszicista, 19. sz. közepe. 3224 Várkerület 37. hrsz: 659 Lakóház, posta, barokk, 18. sz. Átépítve eklektikus stílusban 1896-ban. 3225 Várkerület 39. hrsz: 2127; 2125; 2132/1 Lakóház, barokk, 18. sz. 3226 Várkerület 43. hrsz: 2135 Lakóház, barokk, 18. sz.-i eredetű. Átalakítva. 3227 Várkerület 47. hrsz: 2137 Lakóház, barokk, 18. sz.-i eredetű. Átalakítva. 3228 Várkerület 49. hrsz: 2139 Lakóház, romantikus, 1850 körül. 3229 Várkerület 51. hrsz: 2140 Lakóház, volt Arany Angyal vendégfogadó, késő barokk, 1800 körül. Átalakítva a 19. sz. második felében. 3230 Várkerület 53. hrsz: 2148; 2142; 2141; 2146; 2147; 2149; 2150 Lakóház, barokk, 18. sz.-i eredetű. Erősen átépítve. 3231 Várkerület 54. hrsz: 111 Lakóház, eklektikus, 1885. 3232 Várkerület 55. hrsz: 2156/1 Lakóház, volt Fehérló vendégfogadó, középkori eredetű, barokk, 18. sz. Klasszicista átalakítással. 3233 Várkerület 56. hrsz: 110/1 Lakóház, romantikus, 1861. 3234 Várkerület 57. hrsz: 2156/4 Lakóház, rokokó, 1750 körül. 3235 Várkerület 62. hrsz: 107/1 Lakóház, romantikus, 1862. Átépítve 1883-ban. 3236 Várkerület 63. hrsz: 2170/2 Lakóház, barokk, 18. sz. Átalakítva a 19. sz.-ban. 3237 Várkerület 65. hrsz: 2171 Lakóház, eklektikus, 1883. 3238 Várkerület 67. hrsz: 2172 Lakóház, ún. Füredi-ház, copf, 1778. 3239 Várkerület 70. hrsz: 103 Lakóház, klasszicista, 1815. Valószínűleg Handler Jakab tervezte. 3240 Várkerület 72. hrsz: 102 Lakóház, romantikus, 1862. Második emelete 1883-ból. 3241 Várkerület 73. hrsz: 2193 Kisegítő iskola és diákotthon, volt Magyar Király vendéglő, klasszicista eredetű. Átalakítva a 19. sz. második felében. 3242 Várkerület 74. hrsz: 101 Lakóház, romantikus, 1859. 3243 Várkerület 77. hrsz: 2195 Lakóház, klasszicista-eklektikus, 1868. 3244 Várkerület 79. hrsz: 2220 Lakóház, késő klasszicista, 1840 körül. 3245 Várkerület 85. hrsz: 2204/1 Lakóház, romantikus, 1860 körül. 3246 Várkerület 88. hrsz: 94 Lakóház, klasszicista, 1814-1816. 3247 Várkerület 92. hrsz: 92/1,3 Lakóház, késő barokk, 1800 körül. Részben átalakítva, hátsó szárny homlokzatán fülkében Nepomuki Szt. János-szobor, 18. sz. vége. 3248 Várkerület 94. hrsz: 91/1,3 Lakóház, kora eklektikus, 1870 körül. 3249 Várkerület 104. hrsz: 85 Lakóház, barokk, 1770 körül. Átalakítva, ill. második eme--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

lettel bővítve a 19. sz. második felében. 3250 Várkerület 106. hrsz: 84 Lakóház, romantikus, 1860 körül. 3251 Várkerület 108. hrsz: 128 Lakóház, romantikus, 1860 körül. 3252 Várkerület 110. hrsz: 129/1 Lakóház, klasszicista, 1814. Építette: Handler Jakab. 3253 Várkerület 116.; Széchenyi tér 21. hrsz: 144 Internátus, 18. sz.-i ház helyén épült romantikus stílusban 1856-ban. Iskola és kollégium. 3439 Városház u. 4. hrsz: 69 Lakóház, barokk, 18. sz. Részben átalakítva. 3441 Villasor 32. hrsz: 6786 Nepomuki Szt. János-kápolna. Rokokó, 1764. 3769 Balf hrsz: 475 R.k. templom, gótikus, 14. sz. Boltozata barokk, 17. sz. Erődített fallal körülvéve. 3770 Balf hrsz: 8902/2 Fürdőkápolna, késő barokk, 1773. Belsőben, falképek, 1779. Dorfmeister István művei. Berendezés: főoltár, rokokó, 1773. 3773 Balf (Temető) hrsz: 475 Sírkövek, 18-19. sz. 9151 Balf hrsz: 8903 Fürdőszálló, késő barokk, 18. sz. vége, átalakítva a 19. sz. végén. 3771 Balf Fürdőkápolna előtt hrsz: 8903 Fürdőkápolna előtt Immaculata-szobor, romantikus, 1840. 3772 Balf Fürdőpark hrsz: 8903 Pietá-szobor, barokk, 1736. 6645 Brennbergbánya Óbrennbergi út 14. hrsz: 9325/2 Szállító gépház, 1835. Ipartörténeti emlék. Bányászati Múzeum. 3443 Sopronbánfalva hrsz: 8280 R.k. Mária-Magdolna templom. Hajója román stílusú, 12. sz. Szentélye és tornya gótikus, 1415. sz. Nyugati homlokzatán, a torony két oldalán Szt. József és Remete Szt. Antal kőszobra, barokk, 18. sz. Belsőben falképek, román stílusú, 12. sz. és gótikus, 15. sz. Berendezés: középkori falazott szószék, kő keresztelőmedence, kora gótikus. 3446 Sopronbánfalva Ady Endre u. hrsz: 3298/2 Mária-oszlop, barokk, 18. sz. eleje. 3448 Sopronbánfalva Bánfalvi út 173. hrsz: 8265 Lakóház, barokk eredetű, romantikus, 1860 körül. 3451 Sopronbánfalva Erdei malomköz 10. hrsz: 8052/2 Kárpáti-féle malom, 17. sz.-i eredetű, barokk, 18. sz. vége. A vízimalom szerkezete 1832-ből. A kertben kálvária stáció: Krisztus Kajafás előtt, 1667. 11145 Sopronbánfalva Fenyő tér 15/A. hrsz: 8608/1 MK: 8599/9 hrsz. Greilinger-féle vízimalom, épült a 18. sz. első felében. A Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg. 25/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet 36. § 3450 Sopronbánfalva Gesztenyés krt. 9. hrsz: 7877 Lakóház, barokk, 18. sz. Átalakítva. 3444 Sopronbánfalva Kolostorhegy u. hrsz: 7645 R.k. volt karmelita templom, gótikus, 15. sz. vége. Átalakítva barokk stílusban 17-18. sz.-ban. Karzat mellvéden falfestmény, barokk, 1770 körül. Berendezés: mellékoltár, két stallum, 1750 körül. 6666 Sopronbánfalva Kolostorhegy u. hrsz: 7618 A volt karmelita templom és kolostor műemléki környezete; hét pihenő lépcső, épült 1750 körül; átalakítva 1890 körül. Restaurálva szobraival együtt 1980-1981-ben. 3445 Sopronbánfalva Kolostorhegy u. 2. hrsz: 7644 Volt karmelita kolostor, középkori eredetű, barokk, 17. sz. Ebédlőjében falképekkel díszített stukkós mennyezet. Egyik hálótermében faragott mestergerendás mennyezet, az épület homlokzatánál az egykori kálvária két stációja: Töviskoronázás és Ostorozás, barokk, 1667. 3447 Sopronbánfalva Pálosok tere 5. hrsz: 7649; 7648 Lakóházak, barokk, 18. sz. Átalakítva.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

3. Zajtérképek

VI-1. ábra: Közúti közlekedésből eredő zajterhelés. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

VI-2. ábra: Vasúti közlekedésből származó zajterhelés.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

4. Városrészek

V-3. ábra: Városrészek (kelet).

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

V-4. ábra: Városrészek (központ).

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

V-5. ábra: Városrészek (nyugat).

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

V-3. táblázat: Városrészek sorrendben.

Terület Ssz. Név (ha) 1 Külterület 13845,56 2 Sopronpuszta 6,53 3 Sopronkőhida 61,3 4 Vízitelep 39,11 5 Tómalom 91,74 6 Tómalom (tervezett) 10,15 7 Virágvölgy (tervezett) 194,38 8 Jánostelep 14,84 9 Nyugati-major 8,06 10 Észak-nyugati városrész (tervezett) 212,78 11 Virágvölgy 38,94 12 Táncsics-major 4,83 13 Bécsi-domb 20,13 14 Szent Mihály-domb mögötti terület 69,19 15 Észak-nyugati ipari terület 105,77 16 Bécsi előváros 44,64 17 Észak-nyugati lakótelep és környéke 78,54 18 Pozsonyi út és környéke 30,18 19 Arany-hegy (tervezett) 34,78 20 Szent Mihály-domb 16,35 21 Arany-hegy és környéke 99,23 22 Vasút 67,32 23 Deák tér és a vasút mente 49,5 24 Újteleki városrész 25,51 25 Erzsébetkert és környéke 31,22 26 Ravazd utca és környéke 29,1 27 Bánfalva (tervezett) 31,84 28 Bánfalva (új részek) 87,44 29 Pozsonyi városrész 18,22 30 Várkerület 12,32 31 Bánfalva és Sopron közötti új rész 44,57 32 Óváros 9,23 33 Felső-Lőverek 100,73 34 Balfi úti kapu és környéke 73,87 35 Győri városrész 16,46 36 Bánfalva (régi részek) 53,04 37 Déli városrész 8,31 38 Alsó-Lőverek 165,32 39 Tervezett beépítés 4,97 40 Egyetem 17,33 41 Kuruc-domb 36,41 42 Győri kapu és környéke 33,42 43 Erdei iskola 2,61 44 Ifjúsági tábor 3,61 45 Szőlőtelep 3,07 46 Uszoda 6,66 47 Kórház 8,81 48 Győri kapu és környéke 10,06 49 Dél-keleti ipari terület 197,98

Területtípus Külterület Külterület: beépített Csatolt település Külterület: különleges Csatolt település Tervezett beépítés Tervezett beépítés Külterület: beépített Külterület: beépített Tervezett beépítés Új beépítés Külterület: beépített Új beépítés Új beépítés Gazdasági terület Előváros Előváros Előváros Tervezett beépítés Külső belváros Új beépítés Vasút Előváros Külső belváros Előváros Előváros Tervezett beépítés Csatolt település Külső belváros Belváros Új beépítés Belváros Előváros Előváros Külső belváros Csatolt település Külső belváros Előváros Tervezett beépítés Különleges terület Előváros Előváros Különleges terület Különleges terület Külterület: beépített Különleges terület Különleges terület Előváros Gazdasági terület

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61

Tervezett beépítés Szállodák Görbehalom Egeredi-domb és környéke Szálloda Brennbergbánya Ó-Hermes Hulladéklerakó Új-Hermes Balf Brand-major Balf (Fürdő)

157,13 21,74 20,09 71,4 1,86 86,26 5,9 18,3 7,53 86,86 4,73 35,02

Tervezett beépítés Különleges terület Csatolt település Új beépítés Különleges terület Csatolt település Csatolt település Külterület: különleges Csatolt település Csatolt település Külterület: beépített Különleges terület

V-4. táblázat: Városrészek területtípusonként.

Területtípus Belváros

Külső belváros

Előváros

Gazdasági terület

Új beépítés

Tervezett beépítés

Különleges terület

Ssz. 30 32 20 24 29 35 37 16 17 18 23 25 26 33 34 38 41 42 48 15 49 11 13 14 21 31 53 6 7 10 19 27 39 50 40 43

Név Várkerület Óváros Szent Mihály-domb Újteleki városrész Pozsonyi városrész Győri városrész Déli városrész Bécsi előváros Észak-nyugati lakótelep és környéke Pozsonyi út és környéke Deák tér és a vasút mente Erzsébetkert és környéke Ravazd utca és környéke Felső-Lőverek Balfi úti kapu és környéke Alsó-Lőverek Kuruc-domb Győri kapu és környéke Győri kapu és környéke Észak-nyugati ipari terület Dél-keleti ipari terület Virágvölgy Bécsi-domb Szent Mihály-domb mögötti terület Arany-hegy és környéke Bánfalva és Sopron közötti új rész Egeredi-domb és környéke Tómalom (tervezett) Virágvölgy (tervezett) Észak-nyugati városrész (tervezett) Arany-hegy (tervezett) Bánfalva (tervezett) Tervezett beépítés Tervezett beépítés Egyetem Erdei iskola

Terület (ha) 12,32 9,23 16,35 25,51 18,22 16,46 8,31 44,64 78,54 30,18 49,5 31,22 29,1 100,73 73,87 165,32 36,41 33,42 10,06 105,77 197,98 38,94 20,13 69,19 99,23 44,57 71,4 10,15 194,38 212,78 34,78 31,84 4,97 157,13 17,33 2,61

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

Vasút Külterület

Külterület: beépített

Külterület: különleges

Csatolt település

44 46 47 51 54 61 22 1 2 8 9 12 45 60 4 57 3 5 28 36 52 55 56 58 59

Ifjúsági tábor Uszoda Kórház Szállodák Szálloda Balf (Fürdő) Vasút Külterület Sopronpuszta Jánostelep Nyugati-major Táncsics-major Szőlőtelep Brand-major Vízitelep Hulladéklerakó Sopronkőhida Tómalom Bánfalva (új részek) Bánfalva (régi részek) Görbehalom Brennbergbánya Ó-Hermes Új-Hermes Balf

3,61 6,66 8,81 21,74 1,86 35,02 67,32 13845,56 6,53 14,84 8,06 4,83 3,07 4,73 39,11 18,3 61,3 91,74 87,44 53,04 20,09 86,26 5,9 7,53 86,86

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

5. A közlekedés hatásainak mérséklését segítő programok, alapelvek Az alábbiakban bemutatjuk azokat a elgondolásokat és programokat, amelyek elősegíthetik Sopronban a közlekedés által okozott károk csökkentését. 5.1 A klímaváltozás globális kihívásai és a közlekedés A bolygónkat fenyegető legnagyobb globális veszély ma a klímaváltozás. Az üvegházhatású gázok kibocsájtása – amelyek jelentős részben a zömmel fosszilis üzemanyagokat használó járművekből származnak – nyomán globális hőmérséklet emelkedés jelentkezett. A megfelelő hozzáállás az, ha készülünk a veszély elhárítására, a megelőzésre. A környezeti károkozás felismerése és az eddig tett intézkedések ellenére a közlekedési ágazat növekedése töretlenül tart, a személygépkocsi száma az EU-ban és hazánkban is folyamatosan emelkedik, az áruszállítás növekszik és a repülés iránti kereslet is egyre nagyobb. A közlekedés területén tehető intézkedések közé tartoznak a fenntartható, környezetbarát közlekedési módokra történő átállás, a megújuló üzemanyagok használatának terjesztése, a közlekedési-szállítási igények csökkentése. Világszerte nagy reményeket fűznek a Koppenhágában 2009 decemberében rendezendő nemzetközi konferenciához, ahol remélhetőleg sikerül az üvegházhatású gázok kibocsájtásának korlátozásáról új egyezményt elfogadni. Magyarországon napirenden van egy klímatörvénynek az országgyűlés által történő el-fogadása, valamint a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség megalakítása is. 5.2 EU Fehér és Zöld Könyvek a közlekedésről Az Európai Uniónak a közlekedéssel és a környezetvédelemmel kapcsolatos irányelvei és javaslatai a “Fehér Könyvekben” és a 2007. évben kiadott “Zöld Könyvben” kerültek meg-fogalmazásra. Városokban él Európában a lakosság 80%-a, itt keletkezik a gazdasági termelés és szolgáltatások legnagyobb része, de a városi utakon történik a legtöbb személysérüléses baleset, a közlekedés számlájára lehet írni a CO2 emisszió 40%-át és az egyéb kibocsájtások 70%-át is. A terv szerint 2010-től kezdve az európai városokban új közlekedési koncepciót kell megvalósítani. Ezek 6 célterület köré csoportosíthatók. Ezek: • A torlódásmentes város, ahol az alternatív közlekedési módok aránya nagyobb, jellemzők az intelligens forgalomirányító rendszerek, csökkentik a felszíni parkolási lehetőségeket, földalatti mélygarázsok épülnek, emelik a parkolási díjakat, gyakori és megszervezett a közös járműhasználat és megjelenik a városi útdíj, behajtási díj. • A zöldebb várost kiterjedt zöldzónák, parkterületek jellemzik. Csökkennek a kibocsájtások, a zaj, a közlekedők között terjed az „ökovezetés”, szaporodnak a forgalomcsillapított és korlátozott sebességű zónák, gyalogosövezetek. • Az intelligens várost a széleskörű információ áramlás és a könnyű közlekedési tájékozódás jellemzi. • Az akadálymentes városban a közösségi közlekedés mindenki által elérhető. A mozgáskorlátozottak akadályai eltűnnek, így ők is egyenrangú résztvevői a városi közlekedésnek.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

5.3 Az Európai Autómentes Nap és Mobilitási Hét mozgalom 1998 óta minden év szeptember 16-22. között rendezik, információs központja Brüsszelben van. Ma már az egész földrészre kiterjed, fő mozgatói az önkormányzatok és civil szervezetek. A rendezvények konkrét céljait, a részvétel feltételeit, a megszervezés részleteit az évente kiadott Európai Mobilitási Hét Kézikönyv tartalmazza. Magyarországon évről-évre nagyobb az érdeklődés és a részvétel. A kezdeményezés jelentőségét aláhúzza, hogy Európa lakosságának nagyobb része, 80%-a városokban él, amelyekre jellemző a zsúfoltság és a túlzott, minden más életformát kiszorító magán személygépkocsi forgalom. Ösztönzi a kezdeményezés az állampolgárokat, az önkormányzatokat és a civil szervezeteket, hogy keressék a városi életminőség javításának útjait és a közjó szempontjából a közlekedést tekintve minden érdekelt számára pozitív megoldások felkutatását. A mozgalomnak évről-évre más és más jelszava és célja van. ”Iskolába, munkába- környezetbarát módon”, “Autó nélkül a városban”, “Biztonságos utcákat a gyermekeknek”, “Tiszta levegőt mindenkinek”, 2009 évben a jelmondat “Az éghajlatváltozás kihívásai – városi klíma” volt. Az elmúlt évek változatos rendezvényei során az önkormányzatok bemutathatták közlekedésfejlesztési terveiket, a polgárok megismerhették a közlekedés okozta hátrányokat és környezeti károkat, az érdekeltek megismerhették egymás elképzeléseit és egyúttal javaslatokat tehettek a közlekedés változtatásaira, bemutatkozhattak a közösségi közlekedés vállalkozói és új tervei, népszerűsíteni lehetett a kerékpározást, a gyalogos közlekedést, a gyalogos és kerékpáros túrázást. Ízelítőként néhány népszerű szakterület az utóbbi évek mozgalmaiból: • a közösségi közlekedés (busz, vonat, villamos, metró ,taxi stb.) népszerűsítése, a szolgáltatás színvonala emelésének sokféle módja, az utastájékoztatás korszerűsítése, • okos ingázás a munkahelyre, iskolába, a kombinált közlekedés különféle módjai, • a mozgáskorlátozottak segítése, akadálymentesítés, • a kerékpározás népszerűsítése, kerékpárutak építése, az infrastruktúra fejlesztése, túrák, versenyek, mozgalmak, • a gyaloglás, az élettel teli utcák, terek, forgalomcsillapított és gyalogosövezetek létesítése, iskolautcák, játszóutcák, “zöldutak” (greenway program), • forgalomlassító és behajtást korlátozó intézkedések bevezetése, a parkolás nehezítése, magasabb parkoló díjak, behajtási díjak, a parkolóhelyek számának csökkentése, 30 és 50 km/ó és gyalogoszónák létesítése, • vállalati, kereskedelmi-szolgáltatások közlekedési programok szervezése, • a felelős gépkocsi használat, közös és megosztott gépkocsi használat, „ökovezetés”, elektromos autók és járművek vétele, telekocsi mozgalom, • a közlekedés okozta egészségügyi ártalmak ismertetése, • a személygépkocsi használat önkéntes vagy kényszerű korlátozása, • mozgalmak és rendezvények az utcák és terek élettel való megtöltésére, • tájékoztatás és kommunikáció. 5.4 Az Autómentes Városokért mozgalom Rendszeresen jelentkezik a közlekedésfejlesztés jövőbeni módjainak kutatásában. Első konferenciáját 1997-ben Lyonban tartotta a szervező Autómentes Világhálózat szervezete. Kutatások szerint Kelet-Európában jelenleg az emberek 30%-a rendelkezik személygépkocsival, de előbb-utóbb utolérjük a nyugatiak 45--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

60% arányát. Mindenekelőtt a hagyományos történelmi városok eshetnek áldozatul ennek a rémisztő folyamatnak. Az egyik válasz erre a kiköltözés a külső zöld peremkerületekbe vagy közeli kistelepülésekre. A másik válasz legalább a városközpontok visszaadása a lakosoknak a forgalom – sokféle eszközt felvonultató – csökkentésével. Koppenhága így lett a gyalogosok paradicsoma, Berlinben a közösségi közlekedés és a kerékpár a nyerő. Fontos konferenciát rendezett Budapest 2005. évben Budapesten, ahol a környezetbarát közlekedésfejlesztés számtalan kísérletét, megalapozását és teóriáját ismertették a résztvevők. A gyalogosközpontú, forgalomcsillapított úgynevezett “zöld zóna” kialakításában lényegesek a terület lehatárolása, a behajtási díj meghatározása, a kiegészítő közösségi közlekedés megszervezése és megoldása. 5.5 Az úgynevezett érzékeny területek közlekedése 2001és 2008 között került kidolgozásra “Fenntartható környezetbarát közlekedés és túrizmus érzékeny területeken” című osztrák-szlovák-magyar projekt. A program szerint a Fertő-tó Régió Nemzeti Parkként és Világörökségi területként különösen jó mintaterülete a közlekedés és infrastruktúra fejlesztését tekintve ennek az új fogalomnak. A munka hat fejezetben adta közzé a kidolgozott vizsgálatait és a javaslatait. • Az innovatív, fenntartható közlekedés területén a közösségi közlekedés ágazatainak kiemelt fejlesztését javaslatai. A vonalas szerveződésű közösségi közlekedésre helyi feltárás csatlakozhat, ilyenek községbusz, gyűjtőtaxi, hívható busz. • A határokon is átnyúló információ adás és tájékoztatás eszközei, hivatalai a mobilitás központok. Ezek révén összehangolni lehet a környezetbarát és költség-gazdaságos személyközlekedést. • Ökomobilitás és ökoturizmus fogalmai a térségben az autómentes közlekedéssel párosulnak. Az érdekeltek bevonásával környezetbarát közlekedési kiszolgálást és túrizmus célszerű megvalósítani a teljes régió területén. Fontos eszköze ennek a Neusiedler See Card kártya bevezetése. • A fenntartható gazdaságban racionalizálni kell az áruszállításokat, az érdekelt vállalatokat be kell vonni az új környezetbarát koncepció elfogadásába, csökkenteni kell a közúti forgalmat a helyi áruellátás, az önellátás megvalósításával. • A mértékre szabott infrastrukturális fejlesztéseknek és járműtechnológiáknak szerepe lehet a környezetbarát közlekedés terén az előrelépésben. Itt az alternatív járműtechnológiák (hibrid hajtású autóbuszok, hidrogénhajtású motorok, a napenergia felhasználása, az alternatív üzemanyagok) széleskörű elterjesztésének vizsgálata történt meg. • A magyar anyagrész elveiben kapcsolódik a programhoz és kinyilvánítja egyetértését. 5.6 A gyalogosok európai chartáját Sopronban is figyelembe kell venni 1. A gyalogosnak joga van ahhoz, hogy egészséges környezetben éljen, és szabadon élvezze a közterületek által nyújtott szolgáltatásokat olyan feltételek között, amelyek kellően óvják testi és lelki jólétét. 2. A gyalogosnak joga van ahhoz, hogy olyan városi vagy vidéki központokban éljen, amelyeket emberek igényeire szabtak, nem pedig a gépjárművek igé-

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

nyeire, és joga van ahhoz, hogy a szükséges szolgáltatásokat gyalogosan vagy kerékpárral elérhető távolságon belül megtalálja. 3. A gyermekeknek, az időskorúaknak és a mozgásukban korlátozottaknak joguk van arra, hogy a városok a társas érintkezés helyszínei legyenek, ne pedig olyan helyek, amelyek tovább súlyosbítják meglévő gyengeségeiket. 4. A mozgásukban korlátozottaknak joguk van olyan külön intézkedésekre, amelyek a lehető legnagyobb mértékben biztosítják független mozgásukat, beleértve olyan módosításokat is, amelyeket közterületeken, közlekedési rendszerekben és a közösségi közlekedésben valósítanak meg (vezetővonalak, figyelmeztető jelek, hangjelzések,, számukra is használható autóbuszok, villamosok és vonatok). 5. A gyalogosnak joga van olyan városi területekhez, amelyeket kizárólag a gyalogosok használatára hoztak létre, amelyek a lehető legnagyobb kiterjedésűek, és nem csupán „gyalogos zónák", hanem összhangban vannak a város általános szerveződésével; ahhoz is kizárólagos joguk van továbbá, hogy rövid, logikus és biztonságos útvonalakat kapcsoljanak össze. 6. A gyalogosnak különös joga van azt elvárni, hogy: a) betartsák azokat a gépjárművekre vonatkozó károsanyag- és zajkibocsátási szabványokat, amelyeket a tudomány elviselhetőnek tart, b) valamennyi tömegközlekedési rendszerben olyan járműveket állítsanak üzembe, amelyek nem jelentenek levegő- vagy zajszennyezési forrást, c) „zöld tüdőket" hozzanak létre, beleértve a városi területeken történő faültetéseket is, d) sebességi korlátokat szabjanak meg, és módosítsák az utak és kereszteződések elrendezését, hogy hatásos védelmet nyújtsanak a gyalogos és kerékpáros forgalom számára, e) tiltsák meg az olyan hirdetéseket, amelyek bátorítják a gépkocsik szabálytalan és veszélyes használatát, f) a közúti jelzések olyan hatékony rendszerét alakítsák ki, amely figyelembe veszi a vakok és a halláskárosultak igényeit is, g) hozzanak olyan külön intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a jármű- és gyalogosforgalom a közutakat, illetve járdákat könnyen megközelíthesse, ott szabadon mozoghasson és igény esetén megállhasson, h) módosítsák a gépjárművek alakját és berendezéseit, hogy a leginkább kiugró részek simább vonalúak legyenek, és tegyék hatékonyabbá a járművek jelzőrend-szereit, i) vezessék be a kockázati felelősségi rendszert, hogy a kockázatot létrehozó személy viselje annak pénzügyi következményeit (ahogyan például Franciaországban már 1985 óta működik), j) olyan járművezetői képzési programot működtessenek, amelyet úgy alakítottak ki, hogy a gyalogosokkal és lassúbb úthasználókkal szemben megfelelő viselkedésre ösztönözzön a közutakon. 7. A gyalogosnak joga van a teljes és akadálytalan mozgáshoz, ami a közlekedési eszközök összehangolt használatával érhető el. Különösképpen joga van azt elvárni, hogy a) környezetbarát, kiterjedt és jól felszerelt tömegközlekedési rendszer álljon a rendelkezésére, amely minden állampolgár igényeinek megfelel, a jó fizikai állapotban lévőktől a mozgásukban korlátozottakig, --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

b) a városi területeken mindenütt gondoskodjanak kerékpáros létesítményekről, c) a parkolóhelyeket úgy alakítsák ki, hogy azok ne akadályozzák sem a gyalogosok mozgását, sem pedig azt, hogy a különleges építészeti értékű területeket élvezhessék. 8. Minden tagállamnak biztosítania kell azt, hogy a közvélemény a legmegfelelőbb csatornákon keresztül teljes körű tájékoztatást kapjon a gyalogosok jogairól, valamint az alternatív, környezetbarát közlekedési módokról, és hogy ezek a gyermekek számára az iskolai tanulmányaik kezdetétől fogva hozzáférhetőek legyenek. (Elfogadta az Európai Parlament 1988 októberében) 5.7 A Kerékpáros Magyarország Program Részletes vizsgálatokat ismertet a 2006. évben készült és az országgyűlés által elfogadott Kerékpáros Magyarország Program ezen közlekedési mód jelenlegi helyzetéről, az megvalósult és üzemelő kerékpárutakról és a jelenlegi kerékpáros infrastruktúráról. Ismerteti a nemzetközi szervezetekben végzett munkákat, az EU keretei között készült programokat, a kerékpározás népszerűsítésére tett és a világon megvalósított városi kerékpár-barát települések kialakításának kísérleteit. Jelenleg a kerékpározás aránya az összes helyváltoztatások között alig 3-4 %. A tervidőszak végére a program 10% körüli arányt tart elérhetőnek. A program céljai és célcsoportjai között prioritásonként a készítők igen részletes tervet dolgoztak ki, az infrastruktúra fejlesztések területén (kerékpárutak, kölcsönzéses rendszerek, képzés és ismeretterjesztés), a kerékpáros közlekedés biztonsága terén (oktatás, népszerűsítés, kombinált közlekedés lehetőségei és a kerékpárbarát település), a kerékpáros túrizmus, végül a kerékpársport területére. A munka sorra veszi az érdekelt és felelős szervezeteket, hivatalokat, vállalkozásokat, kísérletet tesz a fejlesztések intézményi és pénzügyi hátterének kidolgozására. Jelenleg a GKM vezetésével egy Kerékpáros Tárcaközi Munkacsoport dolgozik. Az országban számtalan regionális és helyi civil szervezet igyekszik a kerékpáros érdekeknek képviseletet adni. Részt veszünk az Európát behálózó Euro Velo kerékpáros programban, kapcsolódtunk a több nemzet által kidolgozott Bernsteinstrasse Programhoz (remélve, hogy a hazai római kori hadi- és kereskedelmi útvonal - SopronSzombathely – Zalalövő - Rédics - része lesz az Euro Velo hálózatnak. Évről-évre kiírásra kerülnek a kerékpárút építési, fenntartási és kerékpárbarát települések pályázatai, amelynek keretében rendszeresen bővül a magyarországi kerék-párút hálózat. A hazai kerékpárutak nyilvántartását a Közlekedési Dokumentációs Központ végzi.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

6. Oktatási intézmények és civil szervezetek körében végzett, a környezettudatosság színvonalára irányuló felmérés kérdőívei 6.1 Bölcsődék és óvodák Kérdés 1. Az intézményben van-e lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre? 2.Megtartanak-e jeles napokat és ha igen milyeneket? ( Víz Világnapja, Föld Napja, Madarak és Fák Napja, Környezetvédelmi Világnap, Takarítási Világnap, Állatok Világnapja) 3. Van-e lehetőség óvodai foglalkozás keretében a környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket átadni az óvodásoknak? 4. Az óvoda szervez-e papírgyűjtési , elemgyűjtési vagy egyéb környezetvédelemmel kapcsolatos akciót? 5.Igényel-e az intézmény pályázat útján a környezetformálás céljára valamennyi összeget? 6.Az intézményben felhívja-e a figyelmet az ott tartózkodóknak ( dolgozók, gyerekek, szülők stb.)valamilyen módon az energiatakarékosságra, tisztaságra, stb.? 7.Az intézmény anyagi beszerzései során előtérbe helyezi-e a környezetbarát termékek elsőbbségét? (pl. tisztítószerek, tornafelszerelések, energiatakarékos lámpák stb.)

6.2 Iskolák

Kérdés 1. Az intézményben van-e lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre? 2. Megtartanak-e jeles napokat és ha igen milyeneket? ( Víz Világnapja, Föld Napja, Madarak és Fák Napja, Környezetvédelmi Világnap, Takarítási Világnap, Állatok Világnapja)

3.A tantervben szerepel-e valamilyen tantárgy keretében a környezetvédelem? Ha igen , melyikben? 4. Van-e lehetőség szakkör keretében a környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket megszerezni? 5. Környezetvédelmi témájú vetélkedőket, előadásokat ( akár külső előadó bevonásával) szerveznek-e? 6.A tanulók az intézmény szervezésével részt vesznek-e várostakarítási, parlagfűirtási vagy egyéb akcióban? 7. Az intézmény szervez-e papírgyűjtési, elemgyűjtési , szemétszedési akciókat? Ha igen ,milyen gyakran? 8. Az érdeklődő diákok részére van-e lehetőség esetleg szakkör keretében környezetvédelmi mérések, kisebb kutatások végzésére? 9. Igényel-e az intézmény pályázat útján a környezetformálás céljára valamennyi összeget? 10. Az intézményben felhívja-e a figyelmét az ott tartózkodóknak valamilyen módon az energiatakarékosságra, a tisztaságra stb. ? 11. Az intézmény anyagi beszerzései során előtérbe helyezi-e a környezetbarát termékek elsőbbségét? (pl. tisztítószerek, tornafelszerelések, energiatakarékos lámpák stb.) --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

6.3 Civil szervezetek 1. Milyen akcióban vesznek részt a környezet tisztaságának megőrzése érdekében? 2. A lakosság mennyire tájékozott a környezeti állapot értékeiről? 3. Milyen módon vonják be a lakosságot a környezetünk megőrzése érdekében szervezett programokba? 4. Milyen az érdeklődés intenzitása, részvételi aránya? 5. Megtartják-e a jeles napokat és melyeket és milyen módon? 6. Mennyi a környezetformálás támogatására pályázat útján igényelt és nyert összeg évente? 7. Vállalnak-e feladatot pedagógusok továbbképzését szolgáló tanfolyamok szervezésében? 8. Van-e lehetőség iskolán kívüli képzésre, rendelkeznek-e olyan bázishelyekkel ahol alkalmas erdei iskolát szervezni? 9. Kapnak-e a környezeti nevelést, szemléletformálást szolgáló akciók megvalósítására támogatást és ha igen honnan (pl. önkormányzat)? 10. Készült-e vagy készül-e olyan dokumentum, amely keretbe foglalja a civil szervezetek munkáját, amely érinti a környezeti nevelést is, és amely egyben hozzáférhető és értelmezhető a társadalmi szervezek számára is?

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

7. Zöldfelület 7.1 Az Erzsébetkert pontos neve Végzés Miután az előterjesztett jelentésből kitűnik, hogy a város tulajdonát képező és Neuhofnak nevezett díszkert nem Neuhof tábornok ajándéka, a mint ezt eddig a közhiedelem tartotta, hanem a levéltári adatok szerint ezen kert Preising tábornok tulajdona volt s ennek hagyatékából a város azt 1763. szeptember hó 3-án vásárolta meg, minek folytán a kert ezen eddigi nevének mellőzése semminemű kegyeletet nem sért, tekintettel arra, hogy az 1898. évi szeptember hó 10-én oly gyászos halállal kimúlt a magyar nemzet által oly rajongón szeretett Erzsébet királynénk, dicsősségesen uralkodó királyunk I. Ferencz József felséges neje szívünkbe vésett szent emlékét a város közönsége és az országszerte megindult mozgalom módjába a nagy közönség részére és a késő utódokra nézve is éberen fenntartani óhajtván a tanács javaslatának egyhangúlag történt elfogadásával a közgyűlés a lelkesedés érzésével kimondja, hogy a tulajdonát képező nyilvános, eddig Neuhofnak nevezett díszkertet „Erzsébetkert"-nek németűl „Elisabethpark"nak nevezi el. Amiről a tanács további eljárás végett az ügyiraton értesítendő. Sopron, 1899. április 27 tartott körgyűlésből. Reihenhall főjegyző

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

7.2 Sopron M. J. Város fontosabb zöldterületeinek elhelyezkedése.

V-6. ábra: Sopron M. J. Város fontosabb zöldterületeinek elhelyezkedése.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

7.3 Sopron M. J. Város erdei

V-7. ábra: Sopron M. J. Város erdei.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek


--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek


--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


IV. Mellékletek

7.4 Sopron Környezetvédelmi program véleményeztetése 7.4.1 Meghívott társadalmi szervezetek 1 2 3 4 5 6 7 8 49 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 9 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 Ssz 44 45 46 47 48

A Soproni Erdőkért Környezetkultúra Alapítvány Aquarázs Rekreációs Sportegyesület Balf Alapítvány Bánfalváért Baráti Kör Egyesület Biokultúra Egyesület Bormarketing Műhely Kht. Castanea Környezetvédelmi Egyesület Csökkent Munkaképességűek és Rokkantnyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete Deák tér Fórum Városvédő Közhasznú Egyesület Gyermek és Ifjúsági Központ Közművelődési Közhasznú Társaság Győr-Moson-Sopron Megyei Kézműves Kamara Sopron Megyei Jogú Városi Kamarája Házi Jenő Soproni Honismereti Alapítvány Humán Képző Személyiségfejlesztő és Egészségmegőrző Alapítvány Kerek Erdei Sport és Szabadidő Egyesület Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Kultúrált Környezetben az Egézséges Emberért Alapítvány Lions Club Lions Club Alapítvány Magyar Biomassza Társaság Magyar Szőlő és Borvárosok Egyesülete Moto-Cross Sportegyesület Nagycsaládosok Országos Egyesületének Soproni Tagegyesülete Nyugat-magyarországi Egyetem Hallgatói Önkormányzat Rotary Club Sopron Scarbantia Régészeti Park Alapítvány Scarbantia Társaság Sopron és Vidéke Ipartestület Sopron és Vonzáskörzete Korszerű Egészségügyi Ellátásáért Alapítvány Sopron Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Sopron Városi Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány Sopron Városkörnyéki Hegyközség Sopron Zins Dűlő Kertbarátok Egyesülete Sopronért Baráti Társaság Soproni Borút Egyesület Soproni Borvidék Hegyközségi Tanácsa Soproni Cserkészek Hagyományőrző Baráti Egyesülete Soproni Egészségügy Alapítvány Soproni Fotóművészeti Kör Soproni Ifjúságért és a Környezetvédelméért Alapítvány Soproni Kálvin Kör Soproni Polgárőr Egyesület Soproni Tudós Klub Egyesület Soproni-hegység Natúrpark Egyesület Szent Orsolya Rend és Iskola Alapítvány Szervezet neve Szövetség Sopronért Egyesület Tiszta Energia Szolgáltató Közhasznú Társaság Vakok és Gyengénlátók Szövetsége Városszépítő Egyesület Vízkincs Alapítvány

Sopron Sopron Balf Sopron Sopron Sopron Sopron

Honvéd u. 1. Lomb u. 16/a Fő u. 40. Bánfalvi u. 180. Deák tér 78. Kölcsey u. 5. Fövényverem u. 7.

Sopron

Magyar u. 14.

Sopron

Mikoviny u. 26.

Sopron

Ady Endre út 10.

Sopron

Deák tér 24.

Sopron

Fő tér 1.

Sopron

Szent György u. 7.

Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron

Béke u. 14. Szent György u. 7. Csengeri u. 55. Bezerédi u. 22. Lajta köz 4/b. Ady Endre út 5. Fő tér 1. Bécsi út 97.

Sopron

Várkerület 10.

Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron

Ady Endre út 5. Bajcsy-Zsilinszky u. 4. Fő tér 6. Fő tér 6. Csengery u. 55.

Sopron

Győri út 15.

Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Város Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron

Deák tér 14. Fő tér 1. Kölcsey u. 5. Ibolya út 10. Széchenyi tér 2. Új u. 4. Kölcsey u. 5. Csengery u. 24. Győri út 15. Brennbergi út 54. Koronázódomb Deák tér 2. Kossuth L. u. 1. Várkerület 75 Honvéd u. 2 Orsolya tér 2-3. Közterület Deák tér 9. Somfalvi út 3. Juharfa u.11. Új u. 4. Bartók Béla u. 42.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Recommend Documents