Somogyi Rezső Általános Iskola Pedagógiai Programja
4600 Kisvárda, Szent László u. 35-39. Tel./Fax: 45 / 415-051 E-mail:
[email protected] Internet: www.somogyi-kisvarda.sulinet.hu
1
Tartalom 1. Az iskola nevelési programja …………………………………………….. 3 1.1 A nev.- okt. munka ped. alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ….. 3 1.2 A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok …….…….. 7 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ……………… 9 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ….………….. 15 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ……………… 19 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység …………………………………………………………….…... 21 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanuló részvétel rendje ….…….34 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ….………36 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ……………………….... 39 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai …….………… 44 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ………………………………….. 45 2. Az intézmény helyi tanterve ……………………………………………. 47 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ………………………………….. 47 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám …………………………….... 52 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei …………………………………………………... 249 2.4 A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása … 252 2.5 Mindennapos testnevelés …………………………………………….. 254 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus -választás szabályai …………………………………………………….. 255 2.7 Projektoktatás ………………………………………………………….. 255 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ………………….. 255 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ………………………………………………. 260 2.10 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése …………. 261 2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ………….…………………………………... 267 2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ……… 269 2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek …………………………………………………. 271 2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ……………… 272 2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának szorgalmának értékelési elvei ………………………………………………. 279 2.16 Az iskola hagyományai ……………………………………………….. 282 2
1.
Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai CÉLOK
FELADATOK
Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi kommunikáció, - idegen nyelvi kommunikáció, - matematikai, - természettudományos és technikai, - digitális, - hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári, - kezdeményezőképesség és vállalkozói, - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges alapokat.
Tanítványaink képesek az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.
A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!
A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak.
A mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.
A tanulásmódszertan beépítése 5 – 8. évfolyam tantárgyi struktúrájába Sakk oktatás 1-4. évfolyamon. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.
Iskolánkban két idegen nyelvet (angol és német) oktatunk magas színvonalon.
Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.
Minél több tanuló tegyen az általános iskola befejezéséig alap- vagy középfokú nyelvvizsgát. A középiskolai idegen nyelv tudás megalapozása.
A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, a nyelvi labor, digitális tábla, internet lehetőségeinek kihasználása.
A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.
A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!
A tehetséges gyermekeket, szükségleteik szerint, segítsük önfejlesztő stratégiájuk kialakításában és megvalósításában. Differenciált nehézségű feladatokkal, egyéni és csoportos foglalkozással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.
Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítjük. Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek. Tanulmányi versenyekre felkészítés.
ALAPELVEK Általános iskolánk felkészíti a tanulókat a továbbtanulásra.
Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.
A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.
3
ELJÁRÁSOK A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.
ESZKÖZÖK Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.)
A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;
Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programokkal. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével. Különböző programokkal Egyéni fejlesztő és valódi problémák programokkal megoldásával (felzárkóztató, fejlesztő, alkalmazkodunk a versenyre készítő különböző tanulói tehetséggondozó), és a képességekhez. modern informatikai eszközök alkalmazásával segítjük az egyéni haladási ütem követését.
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk.
Akadályozzuk meg, hogy a szocio - kulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek!
A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató foglalkozással, napközi otthonos-és tanulószobai ellátással segítjük.
ELJÁRÁSOK
Differenciált foglalkozás, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terhelés. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket is. A közösségek A tanulási tevékenységek Az elemi és politikai A kortárs kapcsolatok biztosítanak terepet a közben és a tanulói szocializáció megerősítésével, elemi tanulók önállóságának, közösségben való élet folyamatainak tudatos állampolgári és a öntevékenységének, során fejlessze a tanulók irányítása, elősegítése. mindennapi életvitellel önkormányzó önismeretét, összefüggő praktikus képességének együttműködési ismeretek nyújtásával. kibontakoztatásához. készségét, akaratát, A diákönkormányzat segítőkészségét, érdemi működtetésével. empátiáját! A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása. Minden iskolai Következetesen a Növeljük tanulóink A pedagógus a tevékenységünket - az „bátorító – megengedő” önbizalmát és „megszólíthatóság” oktatás és nevelés terén nevelői magatartást önértékelését, építsük a közelségében él egyaránt - a gyermekek alkalmazzuk, amely pozitív énképét, fokozzuk tanítványaival, az okos szeretete hatja át. pozitív szociális tükör a a felelősségvállalást, az interperszonális gyermekek számára. önkéntességet! kapcsolatai építő jellegűek. A NAT valamennyi Az emberi élet Kiemelt fejlesztési A sokoldalú módszertani műveltségi területe harmóniájának területek fejlesztése: kulturáltság és változatos szolgálja a megtalálása, a - erkölcsi nevelés eljárások gazdag kulcskompetenciák boldogságélmény - nemzeti öntudat, tárházából minden fejlesztését: megélése, a konstruktív hazafias nevelés fejlesztő hatású adekvát - a magyar nyelv és életvezetés az egyén - állampolgárságra, eljárás alkalmazható. irodalom; hasznára és a társadalom demokráciára nevelés, - az élő idegen nyelv; javára. - önismeret fejlesztése - a matematika; Sokoldalú - családi életre nevelés - az ember és társadalom; kompetenciákkal bíró - testi és lelki egészségre - ember a természetben; ifjúság nevelése, akik a nevelés - földünk – környezetünk; felnőtt életben - felelősségvállalás - a művészetek; megtatálják helyüket és másokért, - az informatika; boldogulásukat. - fenntarthatóság, - az életviteli és gyakorlati környezettudatosság ismeretek; - pályaorientáció - a testnevelés és sport; - testi, lelki egészségre nevelés - médiatudatosságra nevelés - tanulás tanítása A releváns tudás Juttassuk el a tanulókat a Szelektálni kell a A kompetencia alapú kialakítása a matematikai- mindennapi életben tantárgyi tartalmak között idegen nyelvi és logikai, az idegen nyelvi előforduló szituációkban azon témakörök matematika oktatás. kompetencia területen. való alkalmazás hangsúlyosabb Projektnapok szervezése. képességéhez! megjelenítésével, amelyek jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést. Az írásbeli szövegalkotás Növekedjen a tanuló Tudjon írni: Ajánlott nyelvi fejlesztése . kreatív íráskészsége, ezzel -üzeneteket tevékenységek: képes lesz meglévő -feljegyzéseket -vázlatkészítés ismereteit ötletesen, -életrajzot -életrajz írása újszerűen használni. -magánlevelet -élménybeszámoló -egyszerű történeteket -üzenet -feljegyzés írása -történet tömörítése
4
ESZKÖZÖK Felzárkóztató, differenciált foglalkozás és egyéni felzárkóztató korrepetálás.
Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek. Pozitív motivációs eszközök, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazása. A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszerek és eszközök; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformák.
A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása.
Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
A szövegértés fejlesztése
A tanuló képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni részletesebb instrukciókat.
A legfontosabb feladat, hogy a hétköznapi témákról szóló szövegeket megértse a tanuló. Hosszabb szövegeket hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja, megértse.
Autentikus olvasott és hallható anyagok.
Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1./egészségcentrikusság, 2./alkotáscentrikusság, 3./minőségcentrikusság 4./kultúracentrikusság Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést, az egyéni karrierprogramok megvalósítását.
A kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét! Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét!
Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. Választási /döntési helyzetekben felelősen cselekedni.
Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva. -hírműsor -filmrészlet -interjú -történetek, mesék, -versek A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük .
Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe,önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat
A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét!
A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása.
Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása.
5
ESZKÖZÖK
Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez.
1.1.1. Értékek Iskolánkban az értékek egyensúlyára törekszünk, és a következő területekre fektetünk hangsúlyt:
A biológiai lét értékei (testi és lelki egészség) A társas kapcsolatra vonatkozó értékek (tisztelet, humánus magatartás, szeretet, tolerancia stb.) A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, környezettudatosság stb.) A humanizált társadalom és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes emberi kultúra értékei stb.)
Az iskola egyik kiemelt pedagógiai törekvése az alapvető erkölcsi, etikai értékek közvetítése, amelyek a tanulói „énkép” kialakításának nélkülözhetetlen eszközei. Az iskolai élet megtanítja a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktus hatékony elemzését és a különböző konszenzusteremtő technikák gyakorlását. Fontos feladat az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő állampolgár nevelése.
Az iskolai életben szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló - tanuló és nevelő - szülő és nevelő - nevelő és nevelő között.
1. Olyan iskolát szeretnénk, ahol jól érzi magát a tanuló és tanár egyaránt. Ahol a tanuló is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának, ahol ötletei (játékai, feladatai, kérdései, versei, írásai, számítógépes programjai stb.) szervesen beépülnek az iskolai foglalkozásba. Ahol megtanul helyesen és okosan (egyénre szabott módon) tanulni, ahol felkeltik benne a tudás iránti vágyat, ahol felfedezheti az alkotás izgalmát, és örömét és hozzásegítik ahhoz, hogy megtalálja azt, amit felnőttként csinálni szeretne. -
Olyan intézményt kívánunk működtetni, ahol a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét biztosítjuk. Minden tevékenységünket a kulcskompetenciák fejlesztése, és az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés hatja át.
Ennek érdekében: Tervszerű nevelő- és oktató munka következtében fejlesztjük tanulóink alapkészségeit, korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget biztosítunk számukra. Iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetre, a természetre, a tudományokra, a technikákra vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.
6
Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítményközpontú beállítódást, az önálló tanulás képességét A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen Törekszünk a humánumra, az egyén, a család és a közösségek iránti tiszteletre. Megismertetjük tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyerekekben a haza, a szülőföld iránti szeretet Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez Segítjük a test és lélek harmonikus fejlesztését Reális önismeret kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását A közösségek terepet biztosítanak a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához Megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét Minden iskolai tevékenységünket – az oktatás és nevelés terén egyaránt – a gyermekek okos szeretete hatja át 2.
Iskolánk folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében.
Ennek érdekében: Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel. Lehetőséget teremtünk arra, hogy iskolánk életével, eredményeivel minél többen megismerkedhessenek. Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel. Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy intézményünk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltetesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára rendezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok FELADATOK
ELJÁRÁSOK
Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk.
Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!
Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában!
Alkalmazkodunk az életkori sajátosságokhoz.
Az egyes életkori fejlődési szakaszok jellemzőit vegyük figyelembe.
Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket.
Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat. Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesztjük, a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását.
ALAPELVEK
CÉLOK
7
ESZKÖZÖK Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében. A tanulási folyamatokban az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben.
ALAPELVEK A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének. Megalapozzuk a társas kapcsolati kultúra fejlesztését.
CÉLOK Alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat.
A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a társas viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük a pozitív értékrendet, a döntési szabadság és a felelősség összhangját.
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel, tanáritanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is.
A szociális befolyásolás folyamatai közül az azonosulást hitelességgel és értékeink vállalásával kívánjuk elérni.
A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak egymás iránt.
Az iskolai társas
Élményszerű, pozitív minták felkínálása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása. Személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetősége.
szituációk az iskolai – és osztály közösség mindennapi életében „terepgyakorlatként” szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához.
A testi és lelki egészségre való nevelés a harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik.
A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek - drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.)! A különböző érdeklődésű, Az empátiaképesség értelmi, érzelmi, testi kialakításával növelni a fejlettségű és motivációjú másság elfogadásának, a gyermekeket felkészítjük toleranciának a fokát. a tovább tanulásra A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása.
A tanulók tudatosan alakítsák ki saját pozitív életfilozófiájukat, egészséges életmódjukat, szokásrendszerüket.
A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése.
8
A személyiség egészséges önérvényesítéséhez alkalmas szituációk megteremtése.
A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése.
Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, kiállítások, vetélkedők, irodalmi - zenei képzőművészeti alkotások elemzése. A különböző kompetencia-területek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.
1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „ Az egészség olyasmi, mint a gondosan égetett gyertya. Ha körültekintő figyelmet szentelünk gyertyánknak, sokáig fog égni.” Manfred Kets De Vries A NAT /13/ szerint: „Minden tevékenységgel szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.” Ezt az egészségfejlesztési programot a nevelőtestület és az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készítettük el. Az egészségnevelés célja: Az egészségvédelem, az egészséges életmódra nevelés minden gyermekkel foglalkozó intézmény alapvető feladata. Fontos az egészségkulturáltság kialakítása, s ezzel az egyén alkalmassá tétele arra, hogy egészségével kapcsolatos szükségleteit önmaga kielégítse. Az egészségnevelés a személyiségre irányul. Alapvető feladata: A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel az életmód és az egészségi állapot közötti összefüggéseket. Segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak a kialakulását, melyek a tanulók egészségi állapotát javítják. Fejlessze a beteg, sérült embertársak iránti elfogadó, segítőkész magatartást. Ismertesse meg a tanulókkal a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készítse fel a tanulókat a veszélyhelyzetek megelőzésére, kezelésére. Az intézménybe járó valamennyi tanuló részesüljön a teljes testi, lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az intézmény mindennapjaiban rendszeresen működő egészségfejlesztő tevékenységben. A felnövekvő nemzedéket egészségmagatartásuk formálásával intézményesen előkészítse arra, hogy felnőttként aktív szerepet tudjanak majd játszani életminőségük alakításában, megőrzésében. A tanulók tudatos és felelősségteljes magatartásának kialakítására irányul, sokoldalú nevelőtevékenység. Magába foglalja az ismeretek átadását, az egészségi jártasságok, készségek, szokások kialakítását. Fontos, hogy a tanulók interorizálják ezeket. Az egészségnevelés részterületei: Egészséges táplálkozás: A gyermekek étkezése a fejlődő szervezet igényei miatt különös gondot igényel. El kell érni, hogy a tanulók nagy része, különösen a hátrányos helyzetű és a veszélyeztettek teljes körben az iskolában étkezzenek. Az étkezést biztosító intézmény élelmezésvezetője által összeállított étlap feleljen meg az életkornak. Ügyeljünk az étkezés körülményeinek korszerű megteremtésére. Beteg gyerekeink étkeztetését nem tudjuk vállalni. Az iskolai büfé olyan termékeket tartalmaz, melyek az egészséges táplálkozás kritériumainak megfelelnek. Nem árusít olyan termékeket, melynek fogyasztása negatívan befolyásolja a tanuló figyelmét, magatartását. Mindehhez beszerezzük az iskola-egészségügyi szolgálat 9
szakvéleményét. Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének megállapodásához kérjük a fenntartó, a szülői szervezet és diákönkormányzat egyetértését. Osztályfőnöki órák keretében tájékoztatást tartanak a nevelők az egészséges táplálkozásról. Lelki egészségvédelem: Hazánkban is egyre nagyobb mértékben terjedő örömszerzési formák a dohányzás, alkohol-és drogfogyasztás. A mentális egészség fejlődése érdekében nagy hangsúlyt kell fektetnünk a lelki folyamatok kóros elváltozásainak megelőzésére: A tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható. Érzelmi nevelés, derűs, nyugodt, hangulatos környezet megteremtése az iskolában. A mozgásigény kielégítése szabad levegőn. A tanulók családi hátterének ismerete a pedagógusok számára. Az iskolai és családi elvárások egymáshoz közelítése, a kettős hatás elkerülése. A másság elfogadása, megtanítani a gyereket arra, hogy sérült, fogyatékos embertársát fogadja el. A pedagógus-tanuló közötti pozitív érzelmi kapcsolat erősítése, szorongások oldása. A tanulók életkoruknak megfelelő szinten tanórai és tanórán kívüli keretekben foglalkozzanak a dohányzás, alkohol és droghasználat káros következményeivel. Személyi higiéné: Célja: az egyén és a közösség egészségének védelme, a külső környezetből származó ártalmak, megelőzése, elhárítása. Egész nap folyamán példát mutatunk, és folyamatosan felhívjuk e szabályok (bőrápolás, körömápolás, fogápolás, egészséges ruházkodás, helyes táplálkozás, kulturált étkezés) betartására a figyelmet. Kiemelten fontos a testnevelés és sportfoglalkozások utáni tisztálkodási lehetőség biztosítása. Megtanítjuk a zsebkendő helyes használatát köhögés, tüsszentés alkalmával. Hangsúlyozzuk a kézmosás fontosságát. Kiemelt figyelmet fordítunk, az élősködök (fejtetű) felismerésére és kiküszöbölésére. Ebben segítséget kérünk a védőnői hálózattól. Baleset megelőzés: A felgyorsult technikai fejlődés számtalan olyan eseményt is hozhat, mely jelentősége mellett balesetveszélyt, életveszélyt is rejt magában. Az iskola SZMSZ-ében meghatározott védő,-óvó előírások betartásával a balesetek megelőzhetők. Tanulóinkat minden tanév első tanítási napján balesetvédelmi oktatásban részesítjük. Ismertetjük a szaktantermek rendjét és a különösen balesetveszélyes tantárgyak viselkedési szabályait. A szabályok tudomásul vételét a tanulók aláírásukkal igazolják. Azok betartását folyamatosan ellenőrizzük. Az utcai közlekedés szabályainak elsajátítása környezet illetve technika órákon realizálódik. Bántalmazás, iskolai erőszak megelőzése:A bántalmazás és az erőszak olyan társadalmi probléma, amely megjelenik a közoktatás intézményeiben is. A gyermekek egészséges fejlődése érdekében a nevelés folyamatában résztvevők (család, iskola) közös feladata az agresszió megelőzése. „Agresszióról beszélünk támadó jellegű magatartás, ellenséges, legtöbbször feszültséggel járó belső érzületek, élmények jelentkezésekor, amelyek irányulhatnak a külvilágra, személyre vagy befelé az átélőre magára; lehetnek tudatosak vagy tudattalanok, megmutatkozhatnak közvetlenül vagy közvetve, vagy akár átalakult formában is. Az agresszió, a bántalmazás formái: Verbális (szóbeli) bántalmazás: ha valakit hosszabb ideig csúfolnak, viccnek álcázva 10
leszólnak, elveszik az önbizalmát, mert nem ismerik el a teljesítményét, sértő neveken szólítanak, megalázó helyzetekbe hoznak. A verbális erőszak a másik természetét, képességeit támadja. Lehet nyílt és rejtett. A bántalmazó tudatában van annak, hogy rossz érzéseket okoz a másiknak. Fizikai bántalmazás: amikor valakit fájdalommal járó testi sérelem ér, pl. megütik, megrúgják, tépik a haját stb. Az érzelmi bántalmazás természetesen a fizikai és a szóbeli bántalmazást is magában foglalja, de a személyiséget leginkább károsító formája a személyességet teljesen megvonó magatartás (kirekesztés), a teljes közöny a másik felé, akihez nem szólnak, és egyáltalán nem vonják be a hétköznapi társas helyzetekbe, vagy olyan dolgokra kényszerítik, amelyek megalázóak, rossz érzésekkel járnak. Iskolánk nevelőtestületének célja és feladata az agresszió megelőzése és annak kezelése. Módszerek: o együttműködés az iskola, az érintettek és a szakmai szervezetek között (nevelési tanácsadó, rendőrség, családsegítő), o többszintű jelzőrendszer működtetése: iskola – szülő – külső szervezet, o a gyermeki, tanulói jogok érvényesülésének a nevelési-oktatási folyamat és az iskolai döntések középpontjába állítása, o elfogadó, pozitív attitűd fejlesztése, erősítése, együttműködésre és az egyén közreműködésére építő oktatásszervezés, o a szükséges pedagógus kompetenciák megerősítése: kommunikációs tréningek, esetmegbeszélések az érintett felek között, o az osztályfőnöki szerep megerősítése, o a tanulói kompetenciák megerősítése: személyiségfejlesztő tréningek, önbecsülés, motiváció növelése, tematikus beszélgetések. o a pedagógusok körében a szükséges attitűd fejlesztése: önuralom, tolerancia, bizalom, higgadtság, empátia, nyitottság, humor, kiszámíthatóság, hitelesség, erőszakmentes kommunikáció, o továbbképzések: konfliktuskezelés, agresszió-kezelés, tanulásmódszertan, módszertani kultúra fejlesztése: kooperatív technikák, team munka alkalmazása, o tanár-diák kapcsolatok minőségi javítása, o szakemberek bevonása a mindennapi munkába: gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, gyógypedagógus, iskolaorvos, védőnő, pszichológus, o a kompetenciaalapú oktatás lehetőségeinek kiszélesítése, o tanári példamutatás. Drogprevenciós munka Az iskola fontos szerepet játszik a drogmegelőzésben. A prevenció kulcseleme a személyes elkötelezettség. Ehhez megfelelő tudásra van szükség. A pedagógusnak olvasni kell a szakirodalmat, tanfolyamokon vehet részt, tapasztalatokat kell cserélni szakemberekkel. Ahhoz, hogy tanulóinkat hiteles és meggyőző információkkal lássuk el, tisztában kell lennünk
11
a drogokra vonatkozó ismeretekkel, megjelenési formájukkal, élettani hatásukkal. (Beleértve a cigarettát és az alkoholt is.) A tájékozott pedagógusok egyrészt sokkal hatékonyabban adhatják át ismereteiket, másrészt fogékonyabban azokra a rejtett jelekre, amelyek jelezhetik, ha a gyereknek problémái vannak. Rövidtávú célunk: o A leggyakrabban használt alkohol, cigaretta és kábítószer fajták megismerése, hatásai, kockázati tényezői, o A kábítószer fogyasztásához, tárolásához használatos kellékek, eszközök o A drogok rendszeres fogyasztásának külső jegyei o Hová fordulhatunk segítségért, ha felmerül a tanuló drogfogyasztásának gyanúja. Közép- és hosszú távú céljaink: o A káros szenvedélyek és a környezet attitűdvizsgálata a 8. osztályos tanulók és a tantestület körében. o Drogprevenciós programunka a T+T Humán Szolgáltató és Oktatási Központ által kiadott Iskolai drogstratégia kialakítása és módszertana című szakkönyv alapján készítjük. Mindennapos testmozgás: A 2011. évi CXC. tv. 27§ alapján a 2012/13-as tanévtől 1. és 5. osztályban 5 testnevelés órát az órarendbe építve kell megszervezni a tanulók számára. Az iskola e tanévtől 3 kötelező délelőtti tanórán, 2 kötelező délutáni iskolai, illetve iskolán kívüli foglalkozáson szervezi meg. A 2 kötelező délutáni foglalkozás kiváltható: o iskolai sportkörben való sportolással o versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján. A többi diák számára a 2 kötelező órát az iskola délutáni sportfoglalkozásokon szervezi meg. Ehhez biztosítja az udvar területét, tornatermet, tánctermet. A sportfoglalkozások pontos idejét tanévenként az órarend tartalmazza. A kötelező sportfoglalkozásokról a távollétet a tanóráknak megfelelően kell igazolni. A 2013/14-es tanévtől az 1. és 5. évfolyamokon heti 5 testnevelés óra az órarendbe kerül beépítésre. 1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai: Hagyományos tanórai keretben: o A különböző tantárgyak tanítási óráin a pedagógusok törekednek az egészséggel kapcsolatos ismeretek átadására. Hangsúlyozzák az egészséges szokások kialakítását, továbbfejlesztését. Kiemelten megvalósítható a környezetismeret, biológia, testnevelés és osztályfőnöki órákon. o Tanórán kívüli munkaformában: 12
o o o o
Az iskolában sportkör működik. Rendszeresen részt veszünk az általános iskolák közötti sportversenyeken. Az iskolán kívüli sportegyesületekben sportoló diákokat támogatjuk. Népszerűsítjük azokat a rendezvényeket, előadásokat, kulturális programokat, amelyek az ifjúság testi-lelki egészségét fejlesztik.
Az osztályfőnöki órán: o Az egészséges életvitelhez kapcsolódó témák feldolgozása az osztályfőnök irányításával és a tanulók aktív részvételével. o Az egészségnevelési programhoz kapcsolódó oktató,- ismeretterjesztő filmek megtekintése, majd a látottak megbeszélése. o Az iskola egészségügyi dolgozóinak előadása. o A közlekedési szabályok ismerete elengedhetetlen a balesetek megelőzése érdekében. Osztályfőnöki órákon filmek nézése és tesztek kitöltése. Tanórán kívül: o szakköri foglalkozás, o napközis foglalkozások, o délutáni szabadidős foglalkozások, o hétvégi iskolai programok (pl.: sportrendezvények, kulturális programok), o egészségnap o kirándulások, nyári táborok, túrák. Alkalmazott módszerek: o tanulás tanítása, o kiscsoportos tanulás, o drámapedagógia, o témanap, o témahét, névadó hét, o vetélkedők. A segítő kapcsolatok színterei 1. Szülők (család) A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programját. 2. Szülői közösség: Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni a szülői munkaközösséget, és szükséges megnyerni támogatásukat. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő: Iskolánkban orvos és védőnő teljesít egészségmegőrző feladatot. Az előírásoknak megfelelően felszerelt orvosi szoba áll rendelkezésre. 1-8. évfolyamon évente egy alkalommal 13
valamennyi tanuló biometriai szűrésen esik át, melyet a védőnő végez. Ugyancsak évi egy alkalommal valamennyi tanuló átesik orvosi vizsgálaton is, ahol a szív, gerincoszlop, lábboltozat, pajzsmirigy alapvizsgálata történik meg. A vizsgálatokon problémák észlelése esetén az iskolaorvos utalja a tanulókat szakorvosi vizsgálatra. Intézményünkben csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakembert vagy szervezet programjait vonjuk be prevenciós tevékenység szervezésébe, akik rendelkeznek minőségbiztosított egészségfejlesztési programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézményi szakmai ajánlásával. Együttműködünk a veszélyeztetettség megelőzése és megszűntetése érdekében a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező. 1.3.2. Elsősegély-nyújtási alapismeretek: Az iskolai elsősegély-nyújtás oktatásának legfőbb célja: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 128.§ szerint, a teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek között különösen kiemelt szerepet kap a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Iskolánkban az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására, felső tagozatban az osztályfőnöki és testnevelés órák, 7. és 8. évfolyamon a biológia órák, valamint lehetőség szerint délutáni csoportfoglalkozások, szakköri foglalkozások keretein belül kerülhet sor. Az erre irányuló tanórák és szakköri foglalkozások célja, hogy: o o o o o o o o o
tanulóink ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, ismerjék fel a vészhelyzeteket, tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit, sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat, ismerjék meg a segélynyújtással, élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmakat, kapjanak bepillantást a mentőszolgálat felépítésébe és működésébe, készség szinten sajátítsák el mikor, és hogyan kell mentőt hívni, alakuljon ki együttműködés az iskola és a mentőszolgálat között, erősítsük tanulóinkban az embertársaik iránti érzékenység, és a bajba jutottakkal szembeni együttérzés kompetenciáit.
14
1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Az iskolai közösségek kialakítása elősegíti a tanulók együttélését, lehetőséget biztosít alapvető erkölcsi szokások gyakorlására, kialakítására, közvetlenül felkészít a társadalmi beilleszkedésre. Elsődleges iskolai közösségnek az osztály-csoportokat tekintjük, de a közösségfejlesztés egyes elemeit egyéb hosszabb-rövidebb ideig együttlévő csoportoktól is elvárjuk. A közösségek felelős vezetője az osztályfőnök (ill. csoportvezető), aki tudatosan törekszik arra, hogy megteremtse a rábízott tanulók közösséggé szerveződésének feltételeit. A közösség kialakításának elemei: o A tanulók közreműködésével közös célok meghatározása. (A célok meghatározását a pedagógus úgy irányítja, hogy a hozzájuk tartozó feladatok alkalmasak legyenek a közösségszervezésre, nemes erkölcsi tulajdonságok kialakítására.) o A feladatok meghatározása és megszervezése az életkornak megfelelő tanulói közreműködéssel. o A viselkedésformák kialakításában nagy szerepet tulajdonítunk a közösen meghatározott normarendszernek. A közösség feltételeinek kialakításában nagy szerepet szánunk a gyakori, különböző körülmények közötti együttléteknek (tanórai, tanórán kívüli rendezvények, kirándulások, szórakozások stb.).
A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási- tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási- tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a. A motiválás célja: hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, a kooperatív tanulási módszerek alkalmazása, melyek segítségével a pedagógusok oktató- nevelő munkája a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségeihez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.
15
d. A nevelők az egyes szaktantárgyak tanítási óráin előnyben részesítik a kooperatív tanítási módszereket. e. Az alapelvekben leírtak alapján az iskola egyik kiemelt feladata a szilárd alapkészségek és kompetenciák kialakítása. Az anyanyelv tanítása során a tanulók már meglévő nyelvi tudását fejlesztik, tervszerűen alakítják, gazdagítják az olvasást és a szóbeli, írásbeli nyelvhasználatot. Az osztály- illetve órakeretben folyó tevékenységek feladata az anyanyelvi jártasságok, készségek, képességek fejlesztése. f. Hangoztató-, elemző-, összetevő-, szótagoló olvasási módszerrel tanul a két első osztály közössége. A szociális hátrányok és tanulási nehézségek leküzdését segítő felzárkóztató foglalkozásokat órán differenciálással és egyéni fejlesztéssel végezzük. Szintén ebben az időtartamban történik a kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása is. g. Az SNI – s, BTM – es gyerekekkel gyógypedagógus foglalkozik egyéni fejlesztés keretében. h. Már első osztálytól idegen nyelv - oktatásban vehetnek részt tanulóink angol nyelvből.
1.4.1 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Közös programok szervezése során kirándulások, könyvtárlátogatások, közös színház illetve mozi látogatások alkalmával aktív közösségfejlesztő és formáló magatartás érvényesül. A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái a közösségfejlesztés kiváló területei. Az ezzel kapcsolatos feladatok: Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. Átgondolt foglalkozási tervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. Ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek. A sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.
16
Iskolánkban az alábbi foglalkozásokkal próbáljuk segíteni tanulóink testi, lelki és szociális fejlődését:
Néptánc. Úszásoktatás 4. osztályban. Fejlesztő foglalkozások. Az SNI – s, BTM – es gyerekek számára gyógypedagógus irányításával foglalkozást tartunk. Kapcsolattartás a kisvárdai Pedagógiai Szakszolgálatokkal. Egészségmegőrző és betegség- megelőző felvilágosító előadások. Pályaválasztási előadások. Emelt szintű idegen nyelv – oktatás 4. osztálytól. Informatika - oktatás 6.-8. osztályban. Sakk- szakkör és sakk oktatása 1-4. osztályban.
A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Feladat olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. A szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetük megismerésének és megóvásának igényét egyrészt a környezetismeret órákon, másrészt a séták, kirándulások alkalmával alakítjuk ki a tanulóinkban. A kirándulások helyszíneit úgy tervezzük, hogy a gyerekek évfolyamról évfolyamra egyre tágabb körben ismerhessék meg szülőföldjüket.
1.4.2 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai: a. Diákönkormányzatok 1 – 4 , 5 – 8 évfolyamokon: a tanulók a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályban megválasztott küldöttekből álló diák - önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti, és javaslatot tesz az iskola igazgatója felé a diákönkormányzat vezetőjének személyéről. b. Iskolaotthon, napközi otthon, tanulószoba: A közoktatási törvény előírásának megfelelően – amennyiben a szülők igénylik – 1. osztályban napközi otthon felmenő rendszerben, 2.-4. osztályban iskolaotthon a 2013/14-es tanévben, 5.-8. osztályban tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthon csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. 17
c. Hagyományőrző tevékenység: Fontos feladata az iskola névadójának, Somogyi Rezső emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti névadóhét, megemlékezés a névadó életéről a különféle iskolai és városi szintű, a névadóhoz kapcsolódó rendezvények megszervezése. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget tartunk október 1. hetében. d. Diákétkeztetés: A napközi illetve iskolaotthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek. A tanulószobára nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. e. Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelés órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és az iskolán kívüli sportversenyekre. f. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. A szakkörök jellegüket tekintve lehetne művésziek, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. g. Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészi stb.) versenyek, vetélkedők melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezzük. a legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. h. Kirándulások: Az iskola nevelői a szélesebb körű ismeretszerzés, közösség - és személyiségfejlesztés céljából az osztályok számára évente igény szerint kirándulást szervezhetnek. A kiránduláson való részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket, kiadásokat – egyeztetés után – a szülő finanszírozza. i. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó kiállítás: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülők fedezik. 18
j. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását önképzését a tanítási napokon látogatható ingyenes iskolai könyvtár segíti. A könyvtár napi rendszerességgel áll a tanulók rendelkezésére. k. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház – és múzeumlátogatások, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. l. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit illetve eszközeit (sportlétesítmény stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Tornatermi edzések, sportkörök: 14- 16 óráig tartják a tanárok. m. Hit- és vallásoktatás: Az iskolában testületileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő- és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
1.5 Pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés
a tanítási órák megtartása
a tanulók dolgozatainak javítása
a tanulók munkájának rendszeres értékelése
a megtartott tanítási órák dokumentálása,
osztályozó és javító vizsgák lebonyolítása
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése
a tanulmányi versenyek lebonyolítása
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok 19
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken
iskolai kulturális és sportprogramok szervezése
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása
részvétel nevelőtestületi,értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken
a tanulók felügyelete az óraközi szünetekben és ebédeletetéskor
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése
iskolai ünnepségeken és rendezvényeken való részvétel
részvétel a munkaközösségi értekezleteken
tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása
Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden év júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. 20
Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: osztálynapló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Rendkívüli esetben órát látogat az osztályban.
1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás iskolai feladatainak megvalósítása differenciálással történhet. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, szervezési formáit, értékelési rendszerét. A tanulás szervezésében többféle lehetőség van a differenciálásra 1. Képesség és érdeklődés szerinti csoportosítással 2. Tartalmi különbségtétellel 3. A követelmények differenciálásával Ez leginkább tanítási órán történik, hogy a tanulókban rejlő képességeket, hajlamokat teljes mértékben kibontakoztassuk. A differenciált fejlesztés csak akkor valósítható meg, ha a tanár rendelkezik a megfelelő pedagógiai kultúrával, autonómiával és rendelkezésre állnak a szükséges programok, eszközök. I. Tehetséggondozás Az iskolában folyó oktató-nevelő munka kiemelten fontos tényezője az, hogy a pedagógusok munkája a lehetőségekhez mért legnagyobb mértékben igazodjon a gyerekek egyéni adottságaihoz, képességeihez, fejlettségéhez. E tevékenységi kör egyik fontos oldala a tehetséggondozás. Elfogadva azt az állást, hogy mindenki tehetséges valamiben, egyik legfontosabb feladatunkká válik, hogy ezt a tehetséget megkeressük minden növendékünkben. Ha megtaláljuk ezt a területet, sikerélményt adhatnak, ami magabiztosságot és célt ad a 21
gyerekeknek. A szívesen végzett tevékenység, rendszerességre szoktat. Mindezek a pozitív hatások a többi tevékenységre is kihatnak. Azokra a területekre is, amiben esetleg nem annyira tehetségesek a gyerekek. Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. II. Tehetséggondozó munkánk két fő területe:
Tehetség felfedezése. A tehetség kibontakoztatásához megtalálni a megfelelő foglalkoztatási formát, lehetőséget.
1. A jól tanuló, sportoló gyerekek számára nem nehéz olyan tevékenységet találni, ami leköti, és sikerélményhez juttatja őket. Sokkal több figyelmet és munkát kell fordítanunk azokra a gyerekekre, akik a mindennapi tevékenységi körükben nem találják meg azt a területet, amiben ügyesebbek, jobbak, tehetségesebbek másoknál. A gyermekekben búvó tehetség felfedezésének színterei a következők:
Tanítási óra Tantárgyi, tanulmányi és sport versenyek Érdeklődési kör Szabadidős foglalkozások Kulturális és egyéb versenyek Vetélkedők Tehetségkutató akciók Egyéb rendezvények
1. A tanórán általában egy-egy tantárgy, tudományág iránti tehetség, érdeklődést fedezhetünk fel. Gyakran előfordul, hogy egy-egy tanuló egy adott tantárgynak csak bizonyos részében, ágában ügyes, így tantárgyi osztályzata esetleg nem is ötös. Nyilvánvalóan hiba lenne a tantárgyi tudományág bizonyos ága iránti tehetséget kihasználatlanul hagyni: - egy rosszul éneklő gyerekből is lehet kiváló hangszeren játszó muzsikus, egy labdával ügyetlen gyerek is lehet kiváló úszó, egy rossz matematika feladatmegoldó is lehet remek fejszámoló stb.- odafigyeléssel az adott tantárgyhoz nem kapcsolódó tehetséget is felfedezhetünk. Ne hagyjuk figyelmen kívül, ha egy gyerek szép kiejtéssel beszél, szabatosan fogalmaz, szépen ír vagy rajzol, feltűnő empátiával, megértéssel viselkedik társával, feltűnő általános vagy speciális műveltségről tesz bizonyságot, stb. 2. A tantárgyi, tanulmányi és sportversenyek külön szintérként kezelését az indokolja, hogy a tanórával ellentétben itt kezelni kell a versenyszituációt, az egyszeri megmérettetés terhét, az azonos képességűekkel történő összevetést, ami a tanórával szemben a jó tanuló számára is hordozza a csalódás, „bukás” lehetőségét. Ezen kívül a tantárgyi versenyeken nem leckénként, hanem átfogóan kell ismerni az anyagot, összefüggéseket látni, problémát megoldani, ráadásul időnként a tankönyv anyagán kívül eső ismereteket is használva.
22
3. A tehetség felfedezése csak kezdete egy munka- és időigényes folyamatnak, a tehetség kibontakoztatásának. Ehhez megfelelő körülményeket biztosítani egyszerre nehezebb az iskola anyagi forrásainak szűkülése miatt, ugyanakkor szükségessé teszi, hogy az eddigiektől eltérő, eddig nem, vagy ritkán használt módszerekhez folyamodjunk. Első lépésként tájékoztatni kell a szülőket, hiszen többnyire nincsenek tudatában gyermekük adottságaival. Velük közösen kell megtalálni az átlagosnál jobb adottságok fejlesztésének megfelelő módjait. Ez gyakran anyagi áldozatot is igényel, amiből a szülőknek is lehetőségeik szerint részt kell vállalni. a) A tehetséggondozás iskolán belüli formái, színterei a következők: Tanítási óra Szakkör Egyéni foglalkozás A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, ahol olvasóterem, tv, rádió, videó, magnó áll a tanulók rendelkezésére. Az informatika és a könyvtárhasználat óra keretében a gyerekek tanórai keretek között tanulhatják meg, hogyan lehet egy könyvtár nyújtotta minden lehetőséget kihasználni. b.) A tehetségek gondozásának nem szabhatnak határt az iskola véges lehetőségei. A felismert tehetségek számára, a szülőkkel közösen, meg kell találni kibontakoztatásuk lehetőségét az iskola falain kívül eső keretek között is. Ebben az iskola hivatalos és személyes kapcsolatai, tapasztalatai stb. miatt pótolhatatlan segítséget tud és köteles nyújtani. Feladatunk, hogy tájékozódjunk arról, hogy a következő területekben milyen tehetséggondozó programok működnek, azokra hogyan lehet bejutni, és erről tájékoztassuk a szülőket és gyerekeket:
Zeneiskola Szabolcs-Alapfokú Táncművészeti Iskola Sportkörök, egyesületek Középiskolai előkészítő foglalkozások Egyéb intézmények, szervezetek
A 8. osztályos tanulók továbbtanulásának és helyes iskolaválasztásának megkönnyítése érdekében osztályfőnöki órák és a középiskolák által szervezett nyílt tanítási napok keretében bemutatjuk a választható iskolatípusokat. Segítjük a tanulók eligazodását a választott pálya szakmai és egészségügyi követelményeiben. Felvételi előkészítő foglalkozásokat szervezünk magyar nyelvből és matematikából a 8. évfolyam tanulói számára. III. Személyi feladatok: Az iskolavezetés feladata a tehetséggondozó munka feltételeinek megteremtése, a szervezeti keretek kialakítása, a pedagógusok tevékenységének összehangolása. A pedagógusok feladata, hogy minden látóterünkbe kerülő területen keressék, és figyeljenek fel a gyerekekben fellelhető tehetségekre, még akkor is, ha az nem kapcsolódik közvetlenül iskolai tevékenységhez. A felfedezett tehetséges gyerekeket és szüleiket segítsék abban, hogy 23
megtalálják adottságuk továbbfejlesztésének módját. Ismerjék el és bátorítsák az iskolai tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó hasznos tevékenységeket, eredményeket. Valljuk és állítjuk, hogy mindenkiben van valami, ami értékes, amiben tehetséges. Olyan iskolai légkört, tanár-diák viszonyt igyekszünk kialakítani, hogy a kudarctól való félelmében ne zárkózzon be egyetlen gyermek sem, érezzék, hogy itt minden értük történik, sikereikért, boldogulásukért. Ez a tehetségnevelő programunk, amelyben a pedagógiai folyamaton van a hangsúly, s amely minden irányban nyitott.
1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulók közül sokan küzdenek valamilyen tanulási problémával, melyre sokszor csak végső stádiumban (rossz teljesítmény, bukás) figyelünk fel. Ezeknek a problémáknak több oka lehet: Tanulási zavar: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, Viselkedési zavarok (hiperaktivitás, impulzivitás, agresszió) Figyelemzavar (figyelem koncentrációs problémák, ingadozó intenzitású figyelem) Nagyfokú szorongás, alacsony önértékelési szint, vagy feltűnt érdektelenség. A gyermek és környezetének helytelen viszonya magatartási és viselkedési zavarral járhat együtt. ennek következménye, hogy a gyermek intellektusához képest alulteljesít, teljesítménye nincs arányban a befektetett munkával. A környezet negatív értékelésének hatására a peremre sodródik, és fogékonnyá válik az antiszociális viselkedésformák iránt. Gyakran magatartási zavarral párosul. (A magatartási probléma nem oka, hanem következménye a tanulási zavarnak.) A fenti problémákkal küzdő, s ezáltal tanulási kudarcnak kitett tanulók speciális segítséget igényelnek az egész tanulási folyamat során. Úgy véljük, hogy az általános iskolának kulcsszerepe van a tanulási problémák kellő idejű felismerésében és kezelésében. Ennek érdekében feladatunk: olyan fejlesztő tevékenységrendszer kidolgozása, mely csökkenti a hátrányokat, esélyt ad a felzárkóztatásra, s így lehetőséget biztosít az általános iskolai követelmények elsajátítására. Ebben segít a differenciálás és a felzárkóztatás. a.) Differenciálás A „differenciálás” a tanulás megszervezésének az a módja, amely lehetővé teszi, hogy a pedagógus a tanulók közötti egyéni különbségek figyelembe vételével határozza meg a tanulás tempóját és módszereit. Ennek érdekében viszonylag homogén csoportokban sorolja tanítványait arra való tekintettel, hogy a fejlesztendő képességek szempontjából milyen felkészültségűek. A differenciált tanulásszervezés akkor fejlesztő, ha kizárja a tanulók merev csoportokba sorolását. „Differenciálásról” beszélhetünk intézményi, osztály, csoport, tanulói szinten.
24
Flexibilis differenciált csoportok kialakítását biztosítottuk – sávoktatás – anyanyelvből, matematikából és idegen nyelvből, az állandó átjárhatóság megtartásával, hogy a sikeresek még sikeresebbek lehessenek és a „gyengébbek” számára elérhető cél lehessen a mindenkori felzárkózás. Az egyéni szintű differenciálás a legalkalmasabb az önálló munkára. Mivel a készségek fejlődése egyenlőtlen, ennek a munkaszervezési formának megkülönböztetett szerepet kell szánnunk. Az önálló foglakozás akkor a legcélravezetőbb, ha a gyakoroltatást végeztetjük differenciáltan. A jobb tanulók ugyanis azonos idő alatt több vagy nehezebb feladatot tudnak elvégezni mint a gyengébbek. A különböző képességű tanulók mennyiségileg és minőségileg is más-más feladatot oldanak meg. Munkájuk eredményéről úgy számolnak be, hogy abból a többiek is tanulhatnak, sőt előkészítés, a javítás vagy értékelés többnyire közösen történik. Az anyagtól függően az önálló és a közös munka változhat, de önállóan is dolgozhatnak a tanulók egyidőben is. A differenciált munka a tanulók maximális aktivitását igényli és eredményezi. Az arányos megterhelés lehetővé teszi, hogy mindenki erejének, munkatempójának megfelelő ütemben dolgozzék. Ahhoz, hogy a fentieket meg tudjuk valósítani, személyre szóló feladatlapokat, taneszközöket kell a pedagógusoknak kidolgoznia vagy beszereznie. Már eddig is éltünk azzal a lehetőséggel, hogy a terhelést jobban bíró osztályoknak az alaptankönyveken kívül kiegészítő, a differenciálást elősegítő feladatgyűjteményt, könyvet, hangszalagot rendeltünk meg. A következő években oktatócsomagokat, modulokat, audiovizuális anyagokat, számítógépes programokat, diagnosztikus teszteket is szeretnénk megrendelni. A szakemberek szerint a hazai oktatás viszonylag elhanyagolt területe a differenciálás. Azt azonban mindenkiben tudatosítani kell, hogy a pedagógiai program megvalósítását differenciálás nélkül nem lehet megvalósítani, a minőségi munkához azonban biztosítani kell a fenntartónak a feltételeket. b.) Felzárkóztatás Az iskolai oktató-nevelő munka során naponta találkozik a pedagógus a lemaradó, lassan érő, vagy valamilyen ok miatt megtorpanó tanulóval. Ezek a gyerekek rendelkeznek a fejlődés lehetőségeivel, de különböző tényezők miatt ez lelassul, vagy nem valósul meg. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványait, azonnal reagál rá, s kezet nyújt a lemaradóknak. Először megvizsgálja a kudarc okát, mely lehet érzékszervi, idegrendszeri, temperamentumbeli, környezeti stb. A kiváltó okok ismeretében iskolánk pedagógusai sokrétű tevékenységgel igyekeznek sikerélményhez juttatni, felzárkóztatni az ilyen problémával küzdő gyermekeket. Felzárkóztató tevékenységeink:
Újból elmagyarázzuk a meg nem értett anyagot Dicsérettel, értékeléssel motiváljuk a legkisebb pozitív előrelépést Javítjuk a tanulás módszerbeli hibáit Differenciált feladatokat adunk a tanulóknak Igazodunk az egyéni tempóhoz Megszervezzük a megfelelő segítséget
Nem kendőzzük el a problémát, a tanuló tudatában van annak, hogy hiányossága van, azt pótolni kell, s hogy ő képes azok pótlására. Ismeri a célt, tudja, hogy ahhoz akarja eljuttatni a 25
nevelő, tehát nyitott, őszinte a légkör, s így az eredmény is könnyebben elérhető. Tervezzük a nívócsoportok kialakítását, amelynek a megléte egyszer és mindenkorra elérhetővé teszi a tanulók számára a célt. A tanulási kudarccal összefüggő feladataink, tevékenységeink A tanulási kudarcnak kitett tanulóknál elsőrendű feladat a probléma mielőbbi felismerése. Ennek érdekében: 1.) Pedagógiai megfigyelések a tanév elején a tanulási zavarok azonosítása céljából valamennyi első osztályban (fejlesztő pedagógus és osztálytanító) 2.) A tanulási zavarral küzdő gyerekek számára egyéni fejlesztő program alkalmazása a szakszolgálat véleményei, útmutatásai, segítő közreműködése, koordinálása alapján A képesség célzott fejlesztése A lemaradás kompenzálása céljából a) 2002-ben a KT. az általános iskolák alapfeladatát kiegészíti a sajátos nevelési-igényű tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatásával. Így lehetőség nyílik a tanulók normál tantervű alapfokú oktatási rendszerben való integrálására. A Pedagógiai Szakszolgálatok és a Tanulási Képességeket vizsgáló Bizottság szakvéleménye alapján a tanulók fejlesztő foglalkozásra utalhatók. A szülő azonban nem mérlegelheti, hogy biztosítja-e gyermekének a bekapcsolódást, vagy sem. A fejlesztési felkészítésben való részvételi kötelezettség tulajdonképpen a képzési kötelezettség. b) Egyéni, fejlesztő foglalkozások szervezése, a fejlesztő munka szerepe és helye az iskolai környezetben: A foglalkozásokat az iskolai órarendbe épülve, illetve szabadidőben végezzük Ezeken a foglalkozásokon a pedagógus a gyermek tanulási, viselkedési problémájához keresi a megfelelő, a leginkább eredményre vezető tartalmakat, ismereteket, tevékenységeket. A gyermekhez igazítja a tanulási tempót, időt, a gyakorlásra, ismétlésre fordított alkalmat. Olyan tanulási környezetet biztosít, amely motivál, emocionálisan megnyeri a gyermeket, és együttműködésre serkenti, mert sikert nyújt. A már meglévő képességek, adottságok megerősítésével és ezekre való építéssel fejleszti a tanulót. A tanórán kívüli fejlesztés nem csak az alapfunkciókban meglévő hiányok kompenzálását eredményezi, hanem a beilleszkedés terén is kedvező változásokat eredményezhet. Fontos szempont az osztálytanító, osztályfőnök bevonása a tanulási és igen gyakran az ehhez kapcsolódó magatartási zavarok problémakör kezelésének folyamatában. Az eredményes fejlesztés feltétele egy erre a célra berendezett terem, ahol nyugodt légkörben végezhetjük a foglalkozást. Kezdeti időszakban különösen fontos, hogy a tanulási nehézségek kompenzálásával foglalkozó pedagógus konzultációt folytasson az érintett nevelőkkel, szaktanácsadókkal. Visszajelzés, megbeszélés igen lényeges abban az időszakban, amikor már beindult a fejlesztés, de hatása még nem észlelhető. Szükségesnek tartjuk, hogy munkájáról tájékoztassák a nevelőtestületet, különösen az érintett tanulók osztályfőnökét Ott, ahol lehetséges a szülők bevonásával még hatékonyabbá lehet tenni a fejlesztő munkát. 26
Mindezeket figyelembe véve az oktatási törvény és a különböző rendelkezések adta lehetőségekkel élve, a tanulók helyzetének egyéni elbírálása alapján mentesítést adhat egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése, minősítése alól. Magántanulói státusz létesítését is javasolhatja. Az átmenetet segíti a diákok tanulási technikájának és tanulásához szükséges képességeinek fejlesztése (memória, beszédtechnika, szókincsfejlesztés, lényegkiemelés, könyvtárhasználat) A tanulási kudarc elkerülése érdekében korrepetáló, felzárkóztató, és egyéni foglalkozások szervezése, azoknak a felsős tanulóknak, akiknek az adott tantárgyban való követelményteljesítés gondot jelent és ezért állandó vagy időleges jelleggel nevelői segítségre szorulnak. Az átmenetet segítheti az alsós-felsős pedagógusok által összehangolt egységes követelményrendszer és pozitív értékelési mód kidolgozása. A. Ahhoz, hogy a tanulási kudarccal összefüggő problémákat hatékonyan kezeljük szükséges a pedagógiai szemléletbeli változás. A pedagógusoknak lehetőséget kell biztosítani a folyamatos továbbképzésre A tanulási kudarc elkerülésének érdekében még intenzívebben kell foglalkoznunk a tanulás szempontjából alapvető feltételekkel: Törekednünk kell, hogy minél több tanuló motivációjában igazodjon Didaktikai szempontból átgondolt, kreatív tanulásszervezés és tanításmenet segítségével, (páros munka, csoportmunka) Pozitív tanulási légkör kialakításával (tantermek elrendezése, tanuláshoz szükséges eszközök biztosítása, a tanár személyisége) A tanulási problémával küzdő gyermekek mellett a pedagógusnak a tanácsadó és fejlesztő szerepét kell betöltenie a szocio-emocionális szempontokat is figyelembe véve. Intenzíven foglalkoznunk kell velük és amennyire lehetséges személyes szükségleteik és nehézségeik iránt is kötelezettséget kell vállalnunk. Pedagógiai eszközökkel törekednünk kell a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kell kezdeményeznünk, együttműködve a gyermek- és ifjúságvédelemmel, valamint a Kistérségi Szociális Szolgálat. B. Az iskolán belüli feltételek megteremtése mellett szükséges az iskolán kívüli kapcsolatok alakítása fejlesztése. Szoros kapcsolat kialakítása az óvodákkal. Mivel a tanulási kudarcnak kitett tanulóknál elsőrendű feladat a problémák mielőbbi felismerése, ezért fontos az iskolánkba kerülő gyermekek mielőbbi megismerése (A tanulási zavarra utaló jelek már az óvodában fellelhetőek.). A fejlesztésnek optimális esetben már az óvodában el kell kezdődnie és az iskolában erre alapozva folytatódnia. Intenzívvé kell tenni a kapcsolatot az iskolán kívüli tanácsadó szolgálatokkal, külön, ha szükséges a pedagógiai intézményekkel. (Pedagógiai Szakszolgálatok Kisvárda stb.) Erősíteni kell a tanulási kudarc mérséklése érdekében az iskola és a családi ház együttműködését (szülői értekezlet, fogadóórák) C. Az iskolai kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységünk akkor lehet eredményes:
27
Ha az érintett tanulóknak az okok kellő idejű felismerése és a megfelelő pedagógiai eszközökkel való segítése során a tanulási kudarcok legalább mérséklődnek vagy egyes optimális esetekben meg is szűnnek. Ha az alapozó évek során biztosítani tudjuk a NAT. követelményeinek (legalább a minimális követelmények) elsajátíthatását Ha az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátíttatásával a tanulók integrálódni tudnak a felső tagozatos követelményekhez, és ez által hozzásegíthetjük őket a középfokú oktatásba való továbbjutáshoz is.
1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A köznevelési törvény 4.§ 25. pontja alapján: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A kormány közoktatási programja célul tűzi ki „a gyermekközpontú iskolák” megteremtését, amelyekben minden gyermeknek színvonalas oktatásban és személyes igényeinek megfelelő képzésben van része. Több időt biztosítunk az úgynevezett kulcskompetenciák, a tanuláshoz szükséges és nélkülözhetetlen kommunikációs készségek és képességek fejlesztésére és ezzel szolgáljuk az alapkészségek, képességek nyugodt elsajátítását. E pedagógia szerint egy iskola sikerességét elsősorban az méri, hogy minden diákja esélyt kap-e tehetsége kibontakoztatásához. Az integráció azt célozza, hogy a különböző szociális és kulturális helyzetű gyermekek együttnevelkedjenek és azonos szintű oktatásban részesüljenek. Ez nálunk teljes mértékben megvalósul. A sajátos nevelési igényű tanítást igénylők integráltan részesülnek a sajátos oktatásban. A viselkedészavar előidézői:
A tanuló adottságai, organikus tényezők Iskolai környezet Családi környezet Társadalmi környezet
Jelei: nyugtalanság, hipermotilitás, reflektivitás, agresszió stb.
fegyelmezetlenség,
A helytelen viselkedés célja lehet: Magukra akarják vonni figyelmünket Hatalmat akarnak maguknak 28
dekoncentráltság,
inpulzitás,
Bosszút akarnak állni Tehetetlenséget mutatnak A helytelen viselkedés önbizalomhiányt jelez. A diák céljai felismerhetők; saját érzelmeink felülvizsgálatával és a diák cselekedeteinkre adott reakciójával. Iskolai feladatok: A sajátos nevelési igényű beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a fejlesztő pedagógus. Az igazgató – a tanuló illetve a szülő kérelmére – felmentheti az iskolai kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Tanulmányait magántanulóként folytathatja, vagy részére egyéni adottságaihoz, fejlettségéhez igazodó egyéni továbbhaladást engedélyez. A beilleszkedési és magatartási zavarok enyhítését segítő tevékenységi formák: 1. Fontos szerepet szánunk a megelőzésnek, melynek alapja a megfelelő iskolai légkör (szeretetteljes, vidám, elfogadó). Törekedni kell a nyugodt, kiegyensúlyozott, határozott, következetes, kiszámítható nevelői magatartásra. 2. Pozitív tulajdonságok, képességek felkutatása, továbbfejlesztése, ezek elismerése. A biztatás legyen viselkedésünk alapelve. 3. Közös, kedvelt tevékenységek szervezése. Az öröm, a játék fontosságának kiemelése. Tanórán kívüli foglalkozások: kirándulások, színház, mozi, múzeumlátogatás, sportkörök, sportverseny, kulturális rendezvény, szakkörök, táborok, fordított nap, diáknap, ünnepségek. 4. A tanulók sikerélményhez juttatása. 5. A másság elfogadása, a problémákkal való bánás megtanulása. 6. A demokratikus fegyelmezés megtanulása. A pedagógiai munkakultúra folyamatos önértékeléssel, szüntelen megoldáskereséssel célirányosan fejleszthető. 7. Felzárkóztató iskolai tevékenység a rászoruló tanulók részére. 8. A bukás miatt többször közösséget váltó, iskolai kötődéssel nem rendelkező gyerekekre külön odafigyelés, egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés, fejlesztési terv alapján, differenciálás alkalmazása. 9. Meg kell tanítanunk a gyerekeket arra, hogy célirányosan tervezzenek, szervezzenek, szabályokat alkossanak, elfogadjanak és betartsanak. A logikus követelmények megértése segítségükre lehet különleges viselkedésmódok korrigálásában 10. A tanulókban levő feszültség oldása drámapedagógiai módszerekkel. Az önérvényesítés lényegének megtanítása, hogy saját szükségleteinket és vágyainkat ki tudjuk elégíteni anélkül, hogy ezzel másoknak ártanánk. 11. A magatartás szempontjából problémás tanulókat egymástól távol ültetjük. A magatartási zavarral küzdő tanulóval kapcsolatos pedagógiai feladatot lát el:
Iskolavezetés Tantestület Egy osztályban tanító nevelők közössége Osztályfőnök Ifjúságvédelmi felelős stb. 29
A legnagyobb szükség azonban e területen szakmai oldalról a fejlesztő pedagógus (szabadidőszervező) munkájára lenne, melyben a fenntartó segítségére számítunk. A feladatokat koordinálja az osztályfőnök. Az osztályfőnök feladata: 1. Kiváltó ok megkeresése. Együttműködés a szülővel. A szülő és gyermeke kapcsolatát erősíteni a gyermekről elmondott pozitív vélemény, fejlődés, dicséret elmondásával. 2. Elemzi, hogy az előidéző ok a tanulóközösségben keresendő-e. 3. Az osztályközösség gyógyító hatására épít. 4. Szükség esetén felveszi a kapcsolatot a szakszolgálattal. Támaszkodik tanácsaira, segítségére. Kezdeményezi a felmérést, egyéni továbbhaladást. Kezelés esetén figyelemmel kíséri a foglalkozásokon való részvételét. 5. Megvizsgálja, hogy a magatartási zavar összefüggésbe hozható-e tanulási nehézséggel. 6. Minden információját megosztja az osztályban tanító nevelőkkel, az iskolavezetéssel. 7. Osztályról beszámolót készít tanév végén. E tevékenység feltételei: Tárgyi feltétel: Egy „beszélgető szoba”, ahol a nehézségekkel küzdő tanuló megnyugodhatna, feszültsége oldódhatna, félrevonulhatna stb. Felszerelés: Játék, könyv, íróeszköz, számítógép, magnó stb. – melyek előteremtéséhez a fenntartó segítségét, támogatását kérjük. Személyi feltétel Fejlesztő pedagógus, Pedagógiai végzettségű nevelő, aki bizonyos óraszámban segítő, feszültségoldó tevékenységet lát el Felnőtt mentor (nem osztályfőnök nevelő) Gyermek mentor Pszichológus Gyógypedagógus A beilleszkedési, magatartási zavarral kapcsolatos tevékenységünk eredményességének mérési szempontjai: 1. Ha az érintett tanuló: Huzamosabb ideig súlyosabb konfliktusok nélkül tanul a közösségben, Többnyire elfogadja és betartja a szabályokat Együttműködik tanáraival, társaival 2. Az osztályközösség elfogadja a másságot, befolyásolja és segíti a problémás tanulót. 3. Ha a kiváltó okot az iskolai közösség szolgáltatta, az ok feltárásával és megszüntetésével orvosolt a probléma.
30
4. Ha az iskolánk nevelőközösségének az a többségi véleménye, hogy gyermekeink magatartása, viselkedése összegségében javult. (pl. türelem, tolerancia, udvariasság stb. figyelhető meg - kevesebb a durvaság, a verekedés, a trágár beszéd.)
1.6.4. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolánkban tanuló valamennyi gyerek érdekének képviselete, ennek érdekében valamennyi szervvel és szervezettel együttműködünk, amelyek ilyen tevékenységgel is foglalkoznak:
Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Osztály Kistérségi Szociális Szolgálat Pedagógiai Szakszolgálat Iskolaorvos, védőnők Társadalmi szervek, egyházak, alapítványok
A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység célja: Lehetőségeink szerint biztosítjuk a megfelelő feltételeket, hogy a gyermekek kibontakoztathassák képességeiket, szükség esetén leküzdhessék azokat a hátrányokat, melyek születésüknél, családi-, vagyoni helyzetüknél, vagy bármely más oknál fogva fennállnak. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, az okok feltárása A gyermek testi, lelki egészségének, a családban történő megfelelő nevelésének elősegítése A gyermek tanulási, beilleszkedési problémáinak feltárása, megfelelő szakmai segítségnyújtás A kialakult veszélyhelyzet megszüntetése. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége 3 fő területre terjed ki: A gyermek fejlődését veszélyeztető okok - megelőzésére - feltárására - megszüntetésére A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Ebben minden pedagógusnak közre kell működnie. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök működnek, akiket az igazgató bíz meg. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse szervezési, kapcsolattartásai, iskola-szülő közötti koordináló feladatokat lát el. Tevékenységi körei: Tájékoztatást ad a gyermek jogairól és az igényelhető támogatásokról Koordinálja a más alapellátás keretében történő, a gyermek veszélyeztetettségét megelőző tevékenységet Szervezi a szülők valós kapcsolattartását 31
Folyamatosan tájékozódik a hátrányos és veszélyeztetett gyerekek tanulmányi munkájáról, kapcsolatot tart a tanulók osztályfőnökeivel Tájékozódik ezen tanulók egészségi állapotáról, kapcsolatot tart az iskolaorvossal, a védőnőkkel Kezdeményezi a megfelelő szerveknél a különböző támogatások folyósítását A fenti tevékenységi körök eredményes ellátása érdekében az alábbi módszereket alkalmazza: 1. A gyermek jogairól és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatáshoz való hozzájutás segítése. A feladat elvégzésében az osztályfőnökök is fontos szerepet kapnak 2. Nevelési, egészségügyi és mentálhigiéniás tanácsadás megszervezése szakemberek bevonásával 3. A szociális válsághelyzetben lévő családok támogatása, a családtámogatásokkal az okok feltárása, tanácsokkal való ellátása az osztályfőnökök bevonásával 4. A gyermekkel kapcsolatos hivatalos ügyek intézésének segítése 5. Az egészségügyi és szociális ellátás, valamint súlyos veszélyeztetettség esetén hatósági beavatkozás kezdeményezése. 6. Az átmenetileg nehéz helyzetbe került gyerekek fokozott segítése 7. A gyermek pályaválasztásakor széleskörű tájékoztatást adunk a lehetőségekről 8. Rendkívüli fogadóórákat tartunk, ahol a szülőkkel való egyéni beszélgetésekkel segítünk a kialakult probléma megoldásában. Iskolánk pedagógiai munkájában a gyermekvédelem céljait szolgálják:
A felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások Az indulási hátrányok csökkentése A differenciált oktatás és képességfejlesztés Egyéni fejlesztés A pályaválasztás segítése Egyéni tanácsadás gyermeknek, szülőknek Tanulószobai foglalkozások Az iskolai étkezési lehetőségek Az egészségügyi szűrővizsgálatok A tanulók szabadidejének szervezése A tanulók szociális helyzetének javítása A szülőkkel való együttműködés
Támogatási formák:
Gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli nevelési támogatás Emelt családi pótlék Menzás térítési díjak csökkentése Tankönyvtámogatás Természetbeni juttatás
32
Feladataink: A súlyos helyzet megelőzése érdekében fontos feladatnak tartjuk a prevenciót. Iskolába kerülés előtt feladatunk a tájékozódás, a kapcsolattartás az óvodákkal. Segítsük a hátrányos és veszélyeztetett tanulók beilleszkedését, a tanulási kudarcok kiküszöbölését, a szociális feszültségek feloldását. Az évközben felmerülő problémákról azonnal tájékoztatni kell az intézmény vezetőit. Meg kell keresni azokat a lehetőségeket, amelyek rendszeres elfoglaltságot biztosítanak e tanulóknak:
Felzárkóztatás Egyéni fejlesztés Tehetséggondozás Kulturális és szabadidős programok
A pedagógusok a megszerzett információt bizalmasan kötelesek megőrizni, a törvényi előírásokat megfelelően felhasználni.
1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskola működésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő feladatok kitérnek az átszervezésre, a szakmai és személyi feladatok megvalósítására, valamint az épület állagának és a képzési és felszerelési jegyzékben szereplő eszközök beszerzésére, megjelölve a feladatok végrehajtásának határidejét, felelősét és az erőforrást is. A feladatok teljesítése folyamatos. Speciális céloknál a tanulók felzárkóztatásának, az esélyegyenlőtlenség csökkenésének céljait és feladatait határozza meg. Intézményünk célja a HH és HHH tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. A célokat az alábbi feladatok megvalósításával érjük el: 1. Felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk az év eleji felmérés alapján az érintett tanulóknak (2-8. évfolyam). Fejlesztési tervet készítünk a tanulóról. A felzárkóztatás történhet órán (differenciálással, felzárkóztató órán illetve egyéni fejlesztés alkalmával). Az eredményeket rendszeresen mérjük, a szülőket negyedévenként tájékoztatjuk az elért eredményről. 2. Tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk a tanulóknak az év eleji felmérések és érdeklődési körök alapján indítjuk ezeket a foglalkozásokat. Tantárgyi, művészeti, sportfoglalkozásokat tartunk. Fontos a működéshez szükséges anyagok, eszközök biztosítása. 3. Minél több gyerek vegyen részt az emelt szintű angol illetve német nyelv óráin. Haladó és kezdő csoportjaink között biztosítottuk az átjárást, az átjárhatóság feltételeit, a Pedagógiai program tartalmazza. Nyelvtanáraink foglalkoznak a tehetséges tanulókkal, segítségükkel jutnak el az idegen nyelvi versenyekre, valamint felvételiznek sikerrel a középiskolák nyelvi tagozatára. 4. Kidolgoztuk a HHH tanulók nyilvántartását, követésüket a közoktatás rendszerében. A nyilvántartást az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök végzik. Továbbtanulásuk követése a KIR rendszer segítségével oldható meg. 33
5. Megakadályozzuk az érintett tanulók lemorzsolódását a felzárkóztató, valamint az egyéni foglalkozások segítségével. 6. A kompetencia mérések eredményeit már névszerint kiértékelve kapjuk vissza, ezért a 6. évfolyamos tanulóinknak fejlesztési tervet tudunk készíteni. 7. Pályaorientációs programot biztosítunk a HH és HHH tanulók és szüleik részére: - Felkészítjük a tanulókat a felvételire, - Biztosítjuk részvételüket a középiskolák által szervezett Nyílt napokon, - Pályaválasztási szülői értekezletet tartunk a középiskolák Igazgatóinak és a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereinek közreműködésével, - Együttműködünk a középiskolákkal a felvételi és nyomon követés érdekében (közös mentorálás). A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait, amit a munkatervben rögzítünk. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 1. Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése 2. Drog- és bűnmegelőzési programok 3. Mentálhigiéniás előadások 4. Pályaorientációs tevékenység 5. Fesztiválok, bemutatók az egészségnevelés keretében 6. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről 7. Motiválás arra, hogy a gyermek egyéb foglalkozásokban részesüljön 8. Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, áthelyező bizottságokkal 9. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékeinek meghatározása 10. Ösztöndíjak, pályázatok figyelése és részvétel a pályázatokon.
1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje (DÖK) 1. Általános rendelkezések A DÖK tagja minden olyan diák, aki az adott tanévben beiratkozott a Somogyi Rezső Általános Iskolába. A DÖK alaptevékenységei: • Diákélet megszervezése • Érdekképviselet • Joggyakorlás
2. DÖK szervezeti felépítése 34
A DÖK két szekcióból áll. • Alsó tagozat • Felső tagozat Az osztályok minden tanév első osztályfőnöki óráján kötelesek egy Osztálytitkárt és egy Osztálytitkár- helyettest választani. Az osztálytitkárok feladatai: • Osztályuk képviselete a DÖK magasabb fórumain. • A DÖK terveinek, feladatainak, döntéseinek közvetítése az osztályuk felé. Az osztálytitkár-helyettesek feladata, az osztálytitkár helyettesítése annak akadályoztatása esetén. Az osztály, amely bizalmat szavazott osztálytitkárának (helyettesének), bármikor megvonhatja tőle támogatását, ha elégedetlen titkára munkájával, akinek így le kell mondani tisztségéről. Ez esetben új osztálytitkárt (helyettest) kell választani egy héten belül. A változásokról tájékoztatni kell az adott szekciót segítő tanárt. A DÖK döntéshozó szerve a diáktanács. A diáktanács tagjai: • Az osztálytitkárok • Az osztálytitkárok helyettesei • A két szekciót segítő tanár • Az iskola igazgatója Diáktanácsi üléseket legalább havonta egyszer kell tartani. A diáktanács ülése határozatképes, ha az osztálytitkárok minimum 51%-a és legalább egy segítő tanár vagy az iskola igazgatója jelen van. A diáktanács üléseinek összehívását kezdeményezheti: • A két szekció valamelyike • A szekciókat segítő tanárok. A DÖK vezetőt az igazgató bízza meg. • A nevelőtestület • Az igazgató A diáktanács ülései nyíltak, azokon bárki részt vehet, véleményt nyilváníthat, de szavazati joggal csak az osztálytitkárok rendelkeznek. A diáktanács feladatai: • A DÖK hatáskörébe tartozó bármely ügyben döntéshozatal • A DÖK rendezvényeinek megszervezése lebonyolítása • A diákság érdekeinek védelme • Kapcsolattartás a nevelőtestület, illetve az iskola vezetése és a diákság között 3. A DÖK jogai, kötelezettségei A DÖK jogai: 35
• A diákság érdekeinek képviselete • A diákság jogainak gyakorlása • Véleménynyilvánítás (az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a Házirend elfogadása előtt). • Javaslattétel 4. A DÖK dönt: • A saját működéséről (a DÖK a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt, döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleményének meghallgatásával) • A működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról • Egy tanítás nélküli munkanap programjáról • Hatáskörének gyakorlásáról • Tájékoztatási rendszerének létrehozásáról, működtetéséről • A tájékoztatási rendszer munkatársainak megbízásáról A DÖK feladatainak ellátásához térítésmentesen igénybe veheti az iskola tulajdonában lévő használati tárgyakat, eszközöket, helyiségeket, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. 5. A DÖK kötelességei: • Az iskola házirendjének betartása • Az iskola hagyományainak ápolása • Az iskola épületének, berendezésének, felszerelései tárgyainak védelme • Segítségnyújtás a nevelési folyamatban
1.8
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés:
Alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség Megvalósulási formái: kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység Feltétele: kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség Eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség
36
1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák: 1.
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőjének ülésén. A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőjének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
2.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
3.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.
4.
A szülők az iskola egészének életéről az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább félévenként egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
5.
A szülők és a pedagógusok együttműködés formáit két téma köré rendezzük:
A szülők részéről: A nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:
Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, fórumokon Közvetlen információcsere az iskolában Az iskola működésében közvetlenül megjelenő szülői szerepek A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője A szülő, mint a folyamat segítője (társadalmi munka, rendezvények szervezője) A szülő, mint a folyamat szereplője (előadások, foglalkozások megtartása, kíséretek, felügyelet, közös programok, SZMK-nál stb.) Őszinte véleménynyilvánítás Együttműködő magatartást Nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldások Családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését Érdeklődő – segítő hozzáállást Szponzori segítségnyújtást
A pedagógusok részéről: Családlátogatás: a gyerekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. 37
Szülői értekezlet: a szülők és pedagógusok folyamatos együttműködésének kialakítása. A szülők tájékoztatása: Iskola céljairól, feladatáról, lehetőségeiről, Országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásáról, Helyi tanterv követelményeiről, Az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, A gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, Az iskolai és osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, A szülők kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé. Fogadóóra: A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) Nyílt tanítási nap: A szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató: A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményeiről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű problémákról. Időpontok: Szülői értekezletek, nyílt tanítási napok, fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével.
1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák:
Családi játékos vetélkedők. Közös rendezvények szervezése szülők és pedagógusok részvételével. Szülői munkahelyen üzemlátogatás. Család-osztály közös hétvégi túrázás. Pedagógusok és szülők között a gyermekek nevelésében hatékony munkamegosztás kialakítása. Szülők, nevelők nevelési kultúrájának emelése. Szülők Akadémiája, logopédus, nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember (védőnő, orvos) meghívása. Információadás az intézményi nevelés-oktatási koncepciókról, működésének eredményeiről, hiányosságairól, problémáiról. Fontos feladatnak tartjuk a családok megismerését, a velük való szoros nevelői együttműködést. Céltudatosan látogatjuk a családokat. A szülők nevelési célkitűzéseinek ismeretében segítünk abban, hogy elvárásaik reálisak legyenek. Tájékoztatjuk a szülőket nevelési elképzeléseinkről, módszerekről, tervezett eseményekről, programokról. 38
A nagycsoportos szülőknek megszervezzük azokat az alkalmakat, ahol az iskola kínálatával megismerkedhetnek. Különös figyelemmel, tapintattal és realitással adunk tájékoztatást a szülőknek saját gyermekéről. Éreztetjük, hogy a segítőszándék vezérel bennünket. A családdal kapcsolatos minden információnkat diszkréten kezeljük. Lehetővé tesszük a naponkénti rövid, lényeges közlésre szorítkozó párbeszédet. Nyitottak vagyunk, módot adunk arra, hogy a szülő az iskolában megfigyelhesse gyermekét különböző tevékenységek közben, annyiszor és ahányszor ezt igényli. Biztosítjuk a négyszemközti beszélgetések lehetőségét (nevelő-szülő igény szerint). Figyelemmel kísérjük a családok életében bekövetkező változásokat, ha erre szükség van, felvállaljuk a családgondozással járó feladatokat. Különös gonddal készülünk fel az új gyermekek fogadására, beszoktatására. Minden első osztályos tanulót a nyár folyamán az elsős tanító nénik meglátogatják. A lehetőségekhez mérten segítjük a szülők és a gyermek közötti harmónia erősödését. Bevonjuk őket a programok szervezésébe, bonyolításába, szorgalmazzuk azokban részvételüket. Folyamatosan keressük a kapcsolattartás lehetőségének bővítése. Az osztály szülői munkaközösségei. Az SZMK feladata: Szervezi a szülők tájékoztatását a nevelés-oktatás kérdéseiről, az iskola célkitűzéseiről, az iskola önkormányzat feladatairól, módszereiről közvetíti a szülők véleményét és javaslatait az iskola, az önkormányzat vezetőségének. Mozgósítja a szülőket a nevelőmunka, valamint az önkormányzat feladatainak támogatására. Részt vállal a pályaválasztási és gyermekvédelmi teendőkben, szükség estén kapcsolatba lép az illetékes szervekkel. Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei: Családi játékos vetélkedők Közös rendezvények szervezése Szülők által tartott osztályfőnöki órák (pályaorientáció)
1.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK VIZSGASZABÁLYZATA 1. A VIZSGASZABÁLYZAT CÉLJA Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. 1.1 A VIZSGASZABÁLYZAT HATÁLYA Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - javító vizsgákra, 39
- és pótló vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
- aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanév végi osztályzatának megállapítása céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak az év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól, engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.
40
2. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.
3. JAVÍTÓVIZSGA Ha a tanuló tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető az iskola igazgatója által meghatározott időpontban. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. 4. PÓTLÓ VIZSGA Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. 5. FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA A tanuló alapvető joga, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a Kormányhivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni.
41
A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.
1.2 TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. A vizsgabizottság minimum három főből áll:
- elnök, - kérdező tanár, - ellenőrző tanár.
Az elnök: - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el. Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Ellenőrző tanár lehetőség szerint szakos tanár felel a vizsga szabályszerűségéért ÍRÁSBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet, a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot, a feladatlap megoldásának ideje 45 perc, a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával.
Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható. Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak 42
Az írásbeli vizsga javítása:
a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot, ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót.
A SZÓBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
egy napon három szóbeli vizsga tehető le, a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie, a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani, a szóbeli vizsgán a tanuló a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre. a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő, a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja, a felelet maximum 10 percet tarthat, két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet, ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről. szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt.
AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény helyi tantervében található követelményrendszerével. Az értékelés rendje: -
a pedagógiai programban leírt általános értékelési rendszer alapján. VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga szóbeli vizsga írásbeli vizsga szóbeli vizsga szóbeli vizsga szóbeli vizsga szóbeli vizsga szóbeli vizsga
Irodalom Magyar nyelvtan Történelem Idegen nyelv Természetismeret Matematika Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika
43
Vizsgatárgyak évfolyamonként:
1 évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika 2-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 5-6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, természetismeret, idegen nyelv, informatika 7-8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, idegen nyelv, informatika
1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. A tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt, aki adott esetben a felvételről szóló döntése előtt kikérheti vezető társai illetve az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét is. A jelentkező tanulónak minden esetben szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből, valamint, ha előzőleg iskolánk helyi tantervétől eltérő oktatásban vett részt, a matematika és magyar nyelv tantárgyak mellett, azokból a tárgyakból is helyi követelményeink alapján összeállított szintfelmérő vizsgát kell tennie, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Az iskola igazgatója a fentiek alapján, az átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz, melyről a döntést megalapozó indokolással értesíti a szülőt, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az átvételi kérelemhez az 1. évfolyamra történő beiratkozásnál felsorolt iratok mellett, mellékelni kell a tanuló tanulmányi eredményét igazoló okiratok (bizonyítvány vagy tájékoztató füzet) fénymásolatát is. A tanulói jogviszonyról
A tanuló az iskolával a beírás napjától tanulói jogviszonyban áll. Tanulói jogviszonya az alábbi esetekben szűnik meg: a 8. évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján, az átvétel napján, ha a tanuló más iskolába folytatja tanulmányait, EMMI 50.§ (5) szerint, ha a tanulói jogviszony megszűnik, a tanuló adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az iskola nyilvántartásából törölni kell.
44
1.11 A felvételi eljárás különös szabályai A tankötelezettségről A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény tankötelezettségről szóló 45.§ értelmében, minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A tankötelezettség kezdetéről az óvoda vezetője, az iskola vezetője vagy az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. Az 1. évfolyamra történő beiratkozásról A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 22. § (4) alapján az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. A fentiek mellett iskolánkban szükséges bemutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát a szülő személyi igazolványát, a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával, szükség esetén a szakértői bizottság véleményét is. A felvételről A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és gyermeke elfogadják az intézmény pedagógiai programját, és eltökéltek legyenek annak megvalósítására. A fent említett EMMI rendelet 23.§ és 24.§ ide vonatkozó pontjai értelmében, az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz, melyről a döntést megalapozó indokolással illetve a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással köteles értesíteni a szülőt vagy gondviselőt. Ha az iskola az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. 45
Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló: szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, testvére az intézmény tanulója, munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, valamint a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt.
46
2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. A 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben történik az első és ötödik évfolyamon. 2013-2014. Tanév Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Úszás Informatika Sakk, néptánc Összesen
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
Új NAT
Régi NAT
Régi NAT
Régi Nat
7+1
8 2 5
8 2 5
7 3 3
1 1 1 1 5
1 1 1 1 3 1
2 1 1,5 1 3 2 1
23
24,5
4+1 1 1 2 2 1 5
1-1 27
24
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam 5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Új NAT
Régi NAT
Régi NAT
Régi Nat
4+1
4
3,5
3,5
3+2
5 2 3
5 2 3
5 2 3
2
2
2
2
2
1,5
Fizika
1,5
1,5
Kémia Biológia-egészségtan
1,5
1,5
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
1
1
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Német nyelv Matematika Erkölcstan
4+1 1
Történelem, társadalmi és államp. ism. Természetismeret
Ének-zene
1
Dráma és tánc/Hon- és népismeret/Etika
1
Vizuális kultúra
1
Informatika
1
0,5 1
1
1
1
1
1 0,5
Mozgóképkultúra és Médiaismeret Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
1
Osztályfőnöki
Magyar, matematika Összesen
1
1
0,5
5
5
2,5
2,5
1
0,5
0,5
1
27
29
29
1-1 32
47
2014-2015. Tanév Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Úszás Informatika Sakk, néptánc Összesen
1. évf. Új NAT 7+1
2. évf. Új NAT 7+1
4+1 1 1 2 2 1 5
4+1 1 1 2 2 1 5
1-1 27
1-1 27
3. évf. Régi NAT 8 2 5
4. évf. Régi Nat 8 3 5
1 1 1 1 5
1 1 1 1 3 1 1
24
25
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam 7. évf. Régi NAT 4 5 2 5
8. évf. Régi Nat 3,5 5 2 3
2
2
Fizika
1,5
1,5
Kémia Biológia-egészségtan
1,5
1,5
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
1
1
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Német nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret
5. évf. Új NAT 4+1 3+2
6. évf. Új NAT 4+1 3+2
4+1 1
4+1 1
2
2
2
2
Ének-zene
1
Dráma és tánc/Hon- és népismeret/Etika
1
Vizuális kultúra
1
Informatika
1
0,5 1
1
1
1
1
1
Mozgóképkultúra és Médiaismeret
0,5
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
2,5
Osztályfőnöki
1
1
0,5
1
1-1
1–1
32
32
33,5
30
Magyar, matematika Összesen
48
2015-2016. Tanév Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Úszás Sakk, néptánc, magyar Összesen
1. évf. Új NAT 7+1
2. évf. Új NAT 7+1
3. évf. Új NAT 7+1
4+1 1 1 2 2 1 5
4+1 1 1 2 2 1 5
4+1 1 1 2 2 1 5
1-1 27
1-1 27
1-1-1 28
4. évf. Régi Nat 8 3 5 1 1 1 1 5 1 26
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam
4+1 1
7. évf. Új NAT 4+1 3+2 2 4+1 1
8. évf. Régi Nat 4 5 2 5
2
2
2
2
2
2
Fizika
2
1,5
Kémia Biológia-egészségtan
1
1,5
2
1,5
Földrajz
1
1,5
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Német nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret
5. évf. Új NAT 4+1 3+2
6. évf. Új NAT 4+1 3+2
4+1 1
Ének-zene
1
Dráma és tánc/Hon- és népismeret
1
Vizuális kultúra
1
Informatika Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1-1
1–1
1–1
32
32
38
Magyar, matematika Összesen
49
34
2016-2017. Tanév Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Úszás Sakk, néptánc, magyar Összesen
1. évf. Új NAT 7+1
2. évf. Új NAT 7+1
3. évf. Új NAT 7+1
4+1 1 1 2 2 1 5
4+1 1 1 2 2 1 5
4+1 1 1 2 2 1 5
1-1 27
1-1 27
1-1-1 28
4. évf. Új Nat 7+1 3 4+1 1 1+1 2 2 1 5 1 1-1-1 33
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam
4+1 1
7. évf. Új NAT 4+1 3+2 2 4+1 1
8. évf. Új Nat 4+1 3+2 2 4+1 1
2
2
2
2
2
2
Fizika
2
1
Kémia Biológia-egészségtan
1
2
2
1
Földrajz
1
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Német nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret
5. évf. Új NAT 4+1 3+2
6. évf. Új NAT 4+1 3+2
4+1 1
Ének-zene
1
Dráma és tánc/Hon- és népismeret
1
Vizuális kultúra
1
Informatika Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1-1
1–1
1–1
1–1
32
32
38
37
Magyar, matematika Összesen
50
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:
Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat
Változat A változat A változat B változat B változat B változat A változat A változat
A helyi tantervünket az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteként kiadott választott kerettantervek alapján a helyi sajátosságokat figyelembe véve határoztuk meg.
2.1.1 A kerettanterv bevezetésének ütemterve
ÉVFOLYAM TANÉV
1.
2.
Bevezető szakasz Régi NAT
3.
4.
Kezdő szakasz
5.
6.
Alapozó szakasz
Régi NAT
Régi NAT
Új NAT
Régi NAT
Régi NAT Régi NAT
8.
Fejlesztő szakasz Régi NAT
Régi NAT
Új NAT Új NAT
Régi NAT
Régi NAT
Új NAT Új NAT
Új NAT
Régi NAT
Új NAT Új NAT Új NAT Új NAT Új NAT Új NAT
Új NAT
Új NAT
Új NAT Új NAT Új NAT Új NAT Új NAT Új NAT
Új NAT
Új NAT
Új NAT Új NAT Új NAT Új NAT Új NAT Új NAT
Új NAT
Új NAT
Új NAT Új NAT Új NAT Új NAT Új NAT Új NAT
Új NAT
Új NAT
Új NAT Új NAT Új NAT Új NAT Új NAT Új NAT
Új NAT
Új NAT
20132014
Új NAT
20142015
Új NAT Új NAT
20152016
Új NAT Új NAT Új NAT
20162017 20172018 20182019 20192020 20202021
51
Régi NAT
7.
2.2 Választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben: Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
1. évf. 7+1
2. évf. 7+1
3. évf. 6
4. évf. 6 2+1
Idegen nyelvek (angol) Matematika
4+1
4+1
4+1
4
Erkölcstan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1+1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport Szabadon tervezett órakeret sakk és néptánc, magyar
5
5
5
5
2 1+1
2 1+1
3 1+1+1
3 1+1+1
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
27
27
27
26
29
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak
5. évf. 4+1 3+2 4+1 1
6. évf. 4+1,5 3+2 3+1,5 1
7. évf. 3+1,5 3+2 3+1,5 1
8. évf. 4+1,5 3+2 3+1,5 1
2
2
2
2
2
2
Fizika
2
1
Kémia
1
2
Biológia-egészségtan
2
1
Földrajz
1
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret
Ének-zene
1
Dráma és tánc/Hon- és népismeret
1
Vizuális kultúra
1
Informatika Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezett órakeret
2
3
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
31
31
32
33
36
36
52
2.2.1 Magyar nyelv és irodalom (alsó tagozat) 1. évfolyam Témakörök 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, az írott szöveg megértése Az olvasástanulás előkészítése Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása A szövegértő olvasás előkészítése 3. Írás Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának technikai alapozása Az írott betűalakok tanítása - írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Évi óraszám
Óraszám 20 óra 28 óra 80 óra 22 óra 23 óra 70 óra 20 óra 7 óra 6 óra 288 óra
Továbbhaladás feltételei az 1. évfolyam végén
A tanuló érthetően beszél. Megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit. Bekapcsolódik a közös tevékenységekbe és alkalmazkodik azok szabályaihoz.
Rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és szókinccsel az olvasást, írásbeliséget illetően.
Ismeri a magyar ábécé nyomtatott kis- és nagybetűit és a betű-hang, fonéma-graféma megfeleltetési szabályait. Biztos betűfelismerési, összevonási képességgel rendelkezik. Biztonsággal, pontosan olvas szavakat, szószerkezeteket, mondatokat, egyszerű, rövid szövegeket. A szöveg megértésének bizonyítása az életkornak megfelelő szinten.
Finommotorikája, szem-kéz koordinációja megfelelő szintű.
Ismeri és használja a magyar ábécé betűinek írott alakjait. Írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz.
Másoláskor nem vét írástechnikai hibát. A gyakorolt szókészlet körében alkalmazza a szókezdő nagybetűt. Ismeri az időtartam és a j hang kétféle jelölési módját. 10-15 begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot.
Néhány verset, mondókát elmond fejből. Szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket: 2-3 mondóka, Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz, Weöres Sándor egy költeménye, kortárs magyar lírikusok műveiből egy alkotás.
53
2. évfolyam Témakörök 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, az írott szöveg megértése A szövegértő olvasás előkészítése 3. Írás Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Évi óraszám
Óraszám 18 óra 103 óra 50 óra 10 óra 34 óra 56 óra 12 óra 5 óra 288 óra
Továbbhaladás feltételei a 2. évfolyam végén
A tanuló érthetően beszél. Megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit.
Képes ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően felolvasni. A szöveg megértését bizonyítja a következő tevékenységekkel: következtetés, lényegkiemelés, tartalommondás, események összefoglalása, egyszerű értékelése az életkorának megfelelő szinten.
Hallgat, olvas verset, mesét életkori sajátosságának megfelelő irodalmi műveket. Képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji jellemzőik alapján. Néhány verset, mondókát elmond fejből. Szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket: József Attila: Altató, Petőfi Sándor: Anyám tyúkja, Tamkó Sirató Károly egy verse, Weöres Sándor két költeménye, kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás.
Másoláskor nem vét írástechnikai hibát. Jelöli a mondatkezdést és a mondatzárást. Gyakorolt szókészlet körében alkalmazza a szókezdő nagybetűt. Ismeri az időtartam és a j hang kétféle jelölési módját. 30-40 begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot. Szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit.
Felismeri és megnevezi és tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint felidézi és alkalmazza helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet körében. Az egyszerű szavakat helyesen választja el.
Képes állást foglalni, érvelni alapvető erkölcsi kérdésekben. Meggyőződéssel képviseli a legalapvetőbb emberi értékeket. Képes beleélésre, azonosulásra az életkori sajátosságainak megfelelő művek befogadása során. Dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat, azokat életkori szintjén kezelni. Tanítója segítségével használja az iskolai könyvtárat.
54
3. évfolyam Tematikai egység/Fejlesztési cél
1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése 2. Olvasás, az írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás Az íráshasználat fejlesztése Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
Kerettantervi óraszám* a 3. évfolyamon
Javasolt óraszám a 3. évfolyamon
30 óra
15 óra
111 óra
55,5+11,5 óra
15 óra 23 óra 42 óra 28 óra
15 +8 óra 12+7 óra 18 +8 óra 12 óra
35 óra
17 +11óra
56 óra
28+12 óra
37 óra
16 óra
12 óra
6 óra 194,5 óra** + 21,5 óra szabad órakeret
+36 óra szabadon tervezhető óra
Összesen 252 óra
A továbbhaladás feltételei harmadik évfolyam végén
- A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez. -Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba. -Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget. -Felolvasása értelmező, az írásjelek szerint tagolt, hanglejtése és tempója az élő beszédhez közelítő legyen. -Életkorának megfelelő témájú és szövegnehézségű olvasmányt értsen meg néma olvasás útján. Nevezze meg az olvasmány szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait. -A memoritereket szöveghűen, jól érthetően mondja el. -Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos elbeszélő fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. -Nevezze meg és jelölje megfelelően a tanult mondatfajtákat. -Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is. -A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. -Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek.
55
4.évfolyam
Témakör
Óraszám
1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés fejlesztése 2. Olvasott, az írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás - Fogalmazási alapismeretek - Szövegalkotási gyakorlatok 4. Tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek - Nyelvtani és nyelvhelyességi ismertek tudatosítása és alkalmazása-szófajok - Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása 6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 7. Ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése 8. Íráshasználat fejlesztése
15 óra 70,5 óra 15 óra 32,5 óra 16 óra 28 óra 43 óra 21 óra 6 óra 5 óra
Éves óraszám: 252 óra A továbbhaladás feltételei: A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez. Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse. Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát. Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket. A memoritereket szöveghűen mondja el. Adott vagy választott témáról 8-10 mondatos fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is.
2.2.2 Matematika (alsó tagozat) 56
1.osztály Témakörök: 1.Gondolkodási módszerek halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Geometria,mérés 4. Függvények, az analízis elemei 5. Statisztika, valószínűség Összesen:
Óraszám 20 óra+folyamatos 120 óra 20 óra 15 óra 5 óra 180 óra
A fejlesztés elvárt eredményei az 1. évfolyam végén
Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése. Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Számtan, algebra
A fejlesztés elvárt eredményei az 1. évfolyam végén
Számok írása, olvasása (20-as számkör). Római számok írása, olvasása 20-as számkörben (I, V, X). Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása (20-as számkör). Matematikai jelek: +, –, =, <, > ismerete, használata. Összeadás, kivonás szóban és írásban (20-as számkör). Egyszerű szöveges feladat (nem önálló olvasás alapján) értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. Páros és páratlan számok megkülönböztetése (20-as számkör). Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Összefüggések, függvények, sorozatok
57
Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása. Számpárok közötti kapcsolatok felismerése. A változások és ismétlődések észrevételének, szóbeli kifejezésének képessége Geometria Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. A test és a síkidom megkülönböztetése. Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint. Tájékozódási képesség, irányok ismerete. A hosszúság, az űrtartalom és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Mérőeszközök használata. Valószínűség, statisztika Kísérletek követése, közös munka végzése Adatokról megállapítások megfogalmazása.
2.osztály
58
Témakörök: 1.Gondolkodási módszerek halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Geometria,mérés 4. Függvények, az analízis elemei 5. Statisztika, valószínűség Összesen:
Óraszám 15 óra+ folyamatos 120 óra 24 óra 16 óra 5 óra 180 óra
A fejlesztés elvárt eredményei a 2. évfolyam végén
Gondolkodási és megismerési módszerek
Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése. Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással.
Számtan, algebra
A fejlesztés elvárt eredményei a 2. évfolyam végén
– – – – – – – – – – – – – – – –
A fejlesztés elvárt eredményei a 2. évfolyam végén
Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyi érték fogalma. Római számok írása, olvasása (I, V, X). Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. Számok képzése, bontása helyi érték szerint. Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ) ismerete, használata. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban. Szorzótábla ismerete a százas számkörben. A műveletek közötti kapcsolatok ismerete. A műveletek sorrendjének ismerete. Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. Páros és páratlan számok megkülönböztetése. Egyjegyű és kétjegyű számok megkülönböztetése. Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása.
Összefüggések, függvények, sorozatok – Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának 59
felismerése, a sorozat folytatása. – Számpárok közötti kapcsolatok felismerése. – A változások és ismétlődések észrevételének, szóbeli kifejezésének képessége Geometria – – – – – –
Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. A test és a síkidom megkülönböztetése. Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint. Tájékozódási képesség, irányok ismerete. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év. – Átváltások szomszédos mértékegységek között. – Mennyiségek közötti összefüggések felismerése. – Mérőeszközök használata. Valószínűség, statisztika – Adatokról megállapítások megfogalmazása.
3.osztály Témakörök:
Óraszám 60
1.Gondolkodási módszerek halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Geometria,mérés 4. Függvények, az analízis elemei 5. Statisztika, valószínűség Összesen:
10 óra+folyamatos 125 óra 25 óra 15 óra 5 óra 180 óra
A fejlesztés elvárt eredményei a 3. évfolyam végén
Gondolkodási és megismerési módszerek Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. Az összes eset megtalálása (próbálgatással). Számtan, algebra – – – –
– – –
A fejlesztés elvárt eredményei a 3. évfolyam végén
– – – – –
Számok írása, olvasása (2000-es számkör). Helyiérték, alaki érték, valódi érték fogalma 2000es számkörben. Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel, előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása a 2000-es számkörben. Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben. A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. Fejben számolás százas számkörben. A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben. A műveletek közötti kapcsolatok ismerete. Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. 61
– – – –
–
Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása. Háromjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás, osztás egyjegyű számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete.
Összefüggések, függvények, sorozatok – – – –
Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése. Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása.
Geometria – –
A fejlesztés elvárt eredményei a 3. évfolyam végén
– – –
– –
– –
Egyenesek kölcsönös helyzetének felismerése: metsző és párhuzamos egyenesek. A szabvány mértékegységek: mm, km, ml, hl, g, t, másodperc. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák). Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik. A test és a síkidom közötti különbség megértése. Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői. Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Négyzet, téglalap kerülete. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel.
Valószínűség, statisztika – –
Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése. 62
– – –
Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek értelmezése. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete.
4.osztály Témakörök: 1.Gondolkodási módszerek halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Geometria,mérés 4. Függvények, az analízis elemei 5. Statisztika, valószínűség Összesen:
Óraszám 6 óra+folyamatos 91 óra 25 óra 17 óra 5 óra 144 óra
A fejlesztés elvárt eredményei a 4. évfolyam végén
Gondolkodási és megismerési módszerek Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. Az összes eset megtalálása (próbálgatással). A fejlesztés elvárt eredményei a 4. évfolyam végén
Számtan, algebra – Számok írása, olvasása 10 000-es [20000-es] számkörben. – Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma 10 000-es [20000-es] számkörben. – Negatív számok a mindennapi életben (hőmérsékl et, adósság). – Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel, előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. – Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 10 000-es [20000-es] számkörben. – Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben. 63
– A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. – Fejben számolás százas számkörben. – A szorzótábla biztos ismerete a 100-as számkörben. – Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. – A műveletek közötti kapcsolatok ismerete. – Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. – Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása. – Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egy- és kétjegyű számmal írásban. – Műveletek ellenőrzése. – Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. – Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete. Összefüggések, függvények, sorozatok – – – –
Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése. Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása.
Geometria – Egyenesek kölcsönös helyzetének felismerése: metsző és párhuzamos egyenesek. – A szabvány mértékegységek: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc. – Átváltások szomszédos mértékegységek között. – [Átváltások nem csak szomszédos mértékegységek között, mérőszám és mértékegység viszonya.] – Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák). – Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik. – Kör fogalmának tapasztalati ismerete. – A test és a síkidom közötti különbség megértése. – Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői. 64
– Gömb felismerése. – Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. – Négyzet, téglalap kerülete. – Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel. Valószínűség, statisztika – – – – –
Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése. Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek értelmezése. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete.
Informatikai ismeretek – Tanári segítséggel az életkorának megfelelő oktatási célú programok használata. – Egy rajzoló program ismerete; egyszerű ábrák elkészítése, színezése. – Együttműködés interaktív tábla használatánál.
2.2.3 Idegen nyelv-Angol ( alsó tagozat) 1. ÉVFOLYAM 65
Éves óraszám: 37 – heti óraszám: 1 Témakörök és óraszámok Témakör
Témakör feldolgozására javasolt óraszámok 2 2
Üdvözlés, bemutatkozás Alapszínek Iskolai eszközök -
3
Mi található az iskolatáskában ?
Mennyiségek azonosítása : Számok 1 - 10 Otthonunk -
2 4
a ház részei, berendezési tárgyak
Játékaink - gyerekjátékok azonosítása Az arcunk - amit a tükörben látunk: arcunk részei Piknik
3 3 4
- ételek és italok megnevezése
Séta a farmon - háziállatok Érzékszerveink
4 4
- amit látunk, hallunk, érzünk, tapintunk
A világ körülöttünk -
2
más népek kultúrája, szokásai
Menjük a szabadba! Portfolio – Craftwork
2
2
Kommunikációs szándékok Köszönés Elköszönés Bemutatkozás Dolgok, személyek megnevezése Köszönet Érzelmi viszonyulások Információkérés
Kezdeményezés és válasz Good morning. Hello Alvin. Hi! Good morning. Hello Woody. Hi! Goodbye. Bye-bye. Good night! Goodbye. Bye! My name is… Hello! I am… What is it? It’s a/an … Who’s this? This is my house. What have you got? I’ve got a doll. Thank you! I like … . Yummy! I don’t like… Yuk! How many… Five. What colour is it? It’s blue. What is your favourite colour? My favourite colour is … . Where is Frosty? Frosty’s in the bed. What can you do? I can jump. Can you run? Yes, I can. / No, I can’t. Fogalomkörök és nyelvi kifejezések
Fogalomkörök
Nyelvi kifejezések 66
I’m a girl. Stand up, please. / Sit down. please / Show me… / Let’s count! / Touch your nose!/ Look at me! / Wash your hands! I can see… / I can hear … / I can taste…. How many… ( 1-10) What colour is it?, It’s blue. What have you got? I’ve got a teddy.
Létezés kifejezése Kérés, felszólítás kifejezése Érzékelés Mennyiségi viszonyok Minőségi viszonyok Birtokviszonyok
A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén ( KER szintben nem megadható) Hallott szöveg értése: - A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi
óravezetést, - A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol. - A tanult szavakat, kifejezéseket, egyszerű mondatokat felismeri. Beszédértés – Beszédkészség: - A tanuló egy szóval vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi
eszközökkel megfogalmazott kérdésre. - Ismert dolgokat megnevez. - Egy-egy konkrét dolog jelentését az anyanyelvi megfelelők megadásán túl, mimikával, táblarajzokkal, képkártyák segítségével is ki tudja fejezni. - Néhány mondókát, verset, dalt reprodukál.
2. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 74 – heti óraszám: 2
67
Témakörök és óraszámok Témakör
Témakör feldolgozására javasolt óraszámok
ABC betűi Az én világom
4 6
- családtagok neve, helyiségek a lakásban
Boldog szülinapot! - életkor kifejezése - ajándék tárgyak azonosítása, formák meghatározása
A test részei Lakókörnyékünk
7 6
- a bennünket körülvevő tárgyak, állatok azonosítása, leírása
3
Ki mit tud? - szabadidős tevékenységek, sportok, zenei hangszerek megnevezése
Mennyiségek azonosítása : Számok 1 - 20 Állatkerti séta
7 3
- állatok a kertben és a ház körül
7
- vadállatok - „állati” mozdulatok
Édesszájúak -
édességek, zöldségek és gyümölcsök azonosítása
Időjárás -
évszakok, időjárási viszonyok meghatározása
Jól nézünk ki? -
6 7
ruhadarabok, alapszínek azonosítása
A világ körülöttünk -
6
4
más népek kultúrája, szokásai
Menjük a szabadba! Portfolio – Craftwork
4
4 Kommunikációs szándékok
Köszönés Elköszönés Bemutatkozás Köszönet és arra reagálás Köszöntés Dolgok, személyek megnevezése Információkérés, -adás
Kezdeményezés és válasz Good morning. Hello Frosty. Good morning. Hello Erlina. Hi! Hi! Goodbye. Bye-bye. Goodbye. Bye! My name is… Hello! I am… Thank you very much. Happy Birthday! Thank you. This is for you. What is it?/ What’s this? It’s a/an … Who’s this? This is my mummy. How old are you? I’m seven. Where is it? It is on the desk. Where is Alvin? He is in the kitchen. Is Frosty in the living room? Yes, he is. / No, he isn’t. 68
How many… What can you see? What’s the matter? What have you got? How many legs has it got? What can you do? Can you dance? What colour is it? What’s your favourite fruit? What’s the weather like today? What’s your favourite season? What is she wearing? Do you like chocolate?
Tetszés, nemtetszés
Twelve. I can see ….. My head hurts. I have got a guitar. It has got four legs. I can play football. Yes, I can. / No, I can’t. It’s black. Bananas. It’s sunny. Summer. A yellow hat. I like sweets. I don’t like juice.
Fogalomkörök és nyelvi kifejezések Fogalomkörök Létezés kifejezése Kérés, felszólítás kifejezése
Birtoklás kifejezése Mennyiségi viszonyok Minőségi viszonyok Térbeli viszonyok Képességek
Nyelvi kifejezések I’m a girl. It’s a butterfly. Stand up, please. / Sit down, please. Open / Close your books. Let’s play in the garden. Look at the elephant. Put on your T-shirt. / Take off your shoes. I have got … , Sue has got … Have you got…? How many… ( 1-20) What colour is it?, It’s blue. What’s the weather like?, It’s sunny / windy. In, on I can play the piano. / Sue can dance.
A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén ( KER szintben nem megadható) Hallott szöveg értése: 69
- A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi
óravezetést, - A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol. -
A tanult szavakat, kifejezéseket, egyszerű mondatokat felismeri.
Beszédértés – Beszédkészség: - A tanuló egy szóval vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi
eszközökkel megfogalmazott kérdésre. - Ismert dolgokat megnevez. - Egy-egy konkrét dolog jelentését az anyanyelvi megfelelők megadásán túl, mimikával,
táblarajzokkal, képkártyák segítségével is ki tudja fejezni. - Néhány mondókát, verset, dalt reprodukál. Olvasott szöveg értése: - A tanulófelismeri a tanult szavak írott alakját. - Ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál
3. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 74 – heti óraszám: 2 Témakörök és óraszámok 70
Témakör
Témakör feldolgozására javasolt óraszámok 2
Üdvözlés, bemutatkozás Színes világ -
3
a szivárvány színei
Mennyiségek azonosítása : Számok 1 – 20 Becsengettek! -
2
az osztályterem berendezési tárgyai iskolai eszközök egyszerű utasítások az órán
6
Én és a családom -
családtagok azonosítása
-
érzelmi állapotok gyakori foglalkozásnevek
6
Játékország -
bennünket körülvevő tárgyak, játékok megnevezése
-
ajándéktárgyak azonosítása
-
születésnapi köszöntések
7
Lakóhelyünk -
berendezési és használati tárgyaink
-
helyiségek a lakásban
10
Mit látunk a tükörben? -
4
testrészek megnevezése, leírása
Tehetségkutató -
szabadidős tevékenységek, sportok, zenei hangszerek megnevezése
5
Változnak az évszakok -
évszakok, időjárási viszonyok meghatározása
-
ruhadarabok azonosítása az időjárásnak megfelelő öltözködés
6
Állatkerti séta -
vadállatok, háziállatok azonosítása „állati” mozdulatok
6
Ebédidő -
étkezések
-
ételek, italok, édességek, zöldségek és gyümölcsök azonosítása
5
Napirendünk -
a hét napjai, napszakok
-
egyszerű hétköznapi cselekvések
6
A világ körülöttünk -
2
más népek kultúrája, szokásai
Menjük a szabadba!
2 71
Portfolio – Craftwork
2 Kommunikációs szándékok
Köszönés Elköszönés Bemutatkozás Köszönet és arra reagálás Köszöntés Dolgok, személyek megnevezése
Információkérés, -adás
Tetszés, nemtetszés
Kezdeményezés és válasz Good morning. Hello Frosty. Good morning. Hello Erlina. Hi! Hi! Goodbye. Bye-bye. Goodbye. Bye! Hello! I am… What’s your name? My name is… How do you spell it? M-O-N-A Thank you very much. Happy Birthday! Thank you. This is for you. / Here are your presents. What is it?/ What’s this? It’s a/an … Who’s this? This is my mummy / sister What are these/those? They’re roller-skates. There’s a frog in the kitchen. There are mice in the bathroom. How old are you? I’m seven. Where is it? It is on the desk. Where is Alvin? He is in the kitchen. Is Frosty in the living room? Yes, he is. / No, he isn’t. Is this your TV? No, it isn’t. / Yes it is. Is there a bath in the Yes, there is. / No, there isn’t. bathroom? How many… Twelve. What can you see? I can see ….. What’s the matter? My head hurts. What have you got? I have got a guitar. How many legs has it got? It has got four legs. What can you do? I can play football. Can you swim? Yes, I can. / No, I can’t. What colour is it? It’s black. What’s your favourite fruit? Bananas. What’s the weather like It’s sunny. / The sun is today? shining. What’s your favourite Summer. season? What is she wearing? She is wearing a yellow hat. What are they doing? They are sitting on a hippo. Do you like chocolate? I like sweets. I don’t like juice. Fogalomkörök és nyelvi kifejezések
Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése
Nyelvi kifejezések I’m a girl. They are my friends. I get up at 6 o’clock. 72
Kérés, felszólítás kifejezése
Birtoklás kifejezése
Mennyiségi viszonyok: Minőségi viszonyok Térbeli viszonyok Modalitás Időbeli viszonyok
I’m picking flowers. Don’t run! Stop! Pick up your pen! Open/Close your book! Listen! Be quiet! Look at Mona’s pencil! I have got… ,I haven’t got… Kim has got …, Kim hasn’t got… Alvin’s car, Mona’s pencil How many… ( 1-20) some / any What colour is it?, It’s blue. What’s the weather like?, It’s sunny / windy / wet / cold / hot. In, on, under, next to, behind, Here / there There is / There are I can run. / Sue can jump. Can you play football? It’s lunchtime.
A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén ( KER szintben nem megadható) Hallott szöveg értése: - A tanulók aktívan részt vesznek a célnyelvi tevékenységekben, követik a célnyelvi
óravezetést, - A tanulók ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérést, kérdést, utasítást megértenek, arra helyesen reagálnak. - Hallás után ki tudják szűrni a szövegből a számukra fontos információkat.
Beszédértés – Beszédkészség: - A tanulók értsék meg a tanárnak vagy tanulótársaiknak monológ jellegű, 2-3
mondatból álló beszédét. - Képesek legyenek önállóan megfogalmazni saját környezetükre, érzéseikre és
önmagukra vonatkozó információkat. - Meg tudjanak tanulni rövid párbeszédeket, egyszerű, monológ jellegű szövegeket
memoriterként is. Olvasott szöveg értése: - A tanulók legyenek képesek /új szövegkörnyezetben is/ felismerni a tanult nyelvi
elemeket. - Tudjanak ismert, írott szövegből számukra szükséges információkat kikeresni, ismert
nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség: - A tanulóklegyenek képesekhelyesen lemásolni ismert szavakat, mondatokat.
73
- Tudjanak ismeretlen szöveget is lemásolni, illetve ismert szavakat, kifejezéseket,
egyszerű mondatokat emlékezetből vagy tollbamondás alapján leírni.
A tanulók értékelése Az 1–3. évfolyam tanulói számára az értékelés tartalma és módja meghatározó jelentőségű, és alapjaiban különbözik más évfolyamok erre vonatkozó előírásaitól, elképzeléseitől. Mivel az 1–3. évfolyamon nem lehet évismétlésre utalni a tanulót az idegen nyelvben nyújtott elégtelen teljesítménye alapján, ezért az értékelés nem tartalmazhat olyan kitételt, hogy a követelményeknek megfelelt vagy nem felelt meg. Nem vizsgáljuk továbbá a továbblépés feltételeit sem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem történik az órán értékelés. Éppen ellenkezőleg, az egyes tevékenységek után a tanár szóban és nem verbális eszközökkel (mosoly, gesztus) értékel, buzdít, dicsér. Kerüljük a negatív visszajelzést (szidás, büntetés), inkább ösztönözzük és motiváljuk a gyerekeket. Az értékelés folyamatába már a kezdeti szakaszban be lehet vonni a tanulókat (önértékelés). Jó gyakorlat az, ha a tanár, a szülő és a tanuló időnként együtt beszélik meg a tanuló előmenetelét, egyéni tanulmányi gondjait. A tanár az órai munkát természetesen honorálhatja piros pontokkal, matricákkal vagy bármi egyébbel, aminek a tanuló számára motiváló ereje van. A számonkérés minden esetben azzal a céllal történjék, hogy a hallottakat, tanultakat a tanuló beépítse a már elsajátított ismeretek közé. A számonkérés formáinak összhangban kell lenniük a korosztályra jellemző tanulási szokásokkal. A számonkérés formája lehet csoportban, párban végezhető feladatok, szerepjátékok, produkciók értékelése; esetenként egyszerű, játékos írásbeli feladatok megoldatása. A hibajavítás módja tapintatos legyen. A tanár rávezeti a tanulót a hibájára, és ha szükséges, a társak vagy a tanár javít. A hibajavítás nem mindenfajta órai tevékenység során indokolt. Ha a feladat célja például a kreatív nyelvhasználat elősegítése (mondj a meséhez másfajta befejezést, adj másik címet a dalnak), akkor nem szükséges minden egyes hibát egyenként kijavítani. Azonban ha egy új nyelvtani struktúra (természetesen lexikai egységként való) begyakorlása a fő feladat, akkor javítjuk a hibákat, hiszen a célunk a helyes alak rögzítése.
A tanulók félévi és év végi minősítése szöveges formában, az alábbiak szerint történik: Kiválóan teljesített A tanult nyelvtani szerkezeteket pontosan alkalmazza, az olvasott és hallott szöveget gyorsan és pontosan megérti. Szókincse gazdag, kiejtése tiszta és pontos. Jól teljesített A tanult nyelvtani szerkezeteket kevés hibával alkalmazza, az olvasott és hallott szöveget kis segítséggel megérti. Szókincse és kiejtése megfelelő. Megfelelően teljesített A tanult nyelvtani szerkezeteket csak segítséggel tudja alkalmazni, az olvasott és hallott szöveget is csak többszöri ismétlés után érti meg. Szókincse hiányos, kiejtése gyakran pontatlan. Ezen kívül a tanév végén a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók dicsérő oklevélben részesülnek. 74
4. ÉVFOLYAM Célok és feladatok Magyarországon az élő idegen nyelvet a közoktatásban részt vevő minden diáknak kötelező tanulnia a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig. Az idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a használható nyelvtudás megszerzése. Ez az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet, a sikeres kommunikációt jelenti, melyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (beszédértés, beszédkészség, olvasásértés és íráskészség) keresztül valósulhat meg. Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljai és tartalma összhangban vannak az alaptanterv többi műveltségi területének céljaival és tartalmával, valamint az Európa Tanács ajánlásaival. Kulcskompetenciák megjelenése A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, amelyek összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban, hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás, a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció során a tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek. Ez a kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése (szociális és állampolgári kompetencia). Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket és megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye. Az ehhez szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. A fentieken kívül a nyelvtanítás és -tanulás lehetőleg járuljon hozzá a gyermek személyiségének alakításához a holisztikus, vagyis az egész személyiséget figyelembe vevő általános nevelési célok szem előtt tartásával. A nyelvi nevelés csupán egy területe a személyiségfejlesztésnek, a nyelvórán azonban gondot kell fordítanunk a testi, társas és érzelmi fejlesztésre is. Ha a tanulói tevékenységekből indulunk ki, fontos szerephez jut az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség kompetenciája, mely azt jelenti, hogy tanulóink képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Az idegen nyelv tanulása során jelentős mértékben fejlődik a tanulók digitális kompetenciája is hiszen kialakul bennük az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés, képessé válnak az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása). A nyelvoktatás mindezek mellet alkalmas terep egyéb általános készségek és kompetenciák (például: gondolkodási, szövegértési készségek, a koncentráció képességének alapozása, az önismeret elmélyítése) elsajátítására és begyakorlására is.
75
Fejlesztési célok Hallott szöveg értése Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, Előzetes tudás készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja. A tanuló követi a nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést. A tanuló megérti az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális A tematikai eszközökkel támogatott, rövid és egyszerű tanári utasításokat. egység nevelésiMegérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy szóból, rövid mondatból fejlesztési céljai álló kérdéseket és kijelentéseket. Felismeri rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavakat, fordulatokat, és képes ezekből a lehetséges tartalomra következtetni. A fejlesztés tartalma Nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Rövid és egyszerű, az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott tanári utasítások megértése (pl. rajzos, játékos feladatok, manuális tevékenységek, mozgásos, játékos tevékenységek: körjáték, ritmusjáték, szerepjáték, bábjáték, árnyjáték, társasjáték). Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, egy-egy szóból, rövid mondatból álló kérdések és kijelentések megértése (pl. közvetlenül a tanuló személyére, családjára, szűkebb környezetére, mindennapi szükségleteire, tevékenységeire vonatkozó kérdések, illetve válaszok). Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése, a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben, a szöveg lényegének kiszűrése a megértést segítő mozgásos, játékos feladatok segítségével. Tanári ösztönzésre a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre való egyre tudatosabb támaszkodás a szövegértés során. A nyelv hangzásvilágának, zenéjének megismerése, megkülönböztetése az anyanyelv (játékos formában esetleg más nyelvek) hangzásvilágától és zenéjétől. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, gyermekeknek szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, vendégekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd. Szóbeli interakció
Előzetes tudás
Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja. 76
A tanuló aktívan és örömmel vesz részt az interakciót igénylő tevékenységekben. Beszédszándékát egyszerű nyelvi eszközökkel fejezi ki, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatva. Tud a számára ismert témákról egyszerű kérdéseket feltenni, illetve a hozzá intézett kérdésekre egyszerű nyelvi eszközökkel A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai reagálni. A tanuló minta alapján rövid párbeszédeket folytat társaival a tanult témákról. Részt vesz rövid, egyszerű szövegek közös előadásában. Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó elsajátítására. A fejlesztés tartalma Nonverbális elemekkel (pl. gesztusokkal, mimikával, hanglejtéssel, intonációval, képek, tárgyak segítségével) támogatott mondanivaló kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, azaz egy-egy szóval, rövid mondattal. Ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra való reagálás egyszavas válaszokkal, cselekvéssel. Ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó konkrét, egyszerű kérdések feltevése. Ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal. Dalok, mondókák, mesék, történetek előadásában, gyermekjátékokban való aktív részvétel; nonverbális elemekkel támogatott, közösen mondott szövegekbe, mesemondásba való bekapcsolódás ismert szavak, kifejezések, nyelvi fordulatok ismétlésével. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mesék, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, néhány mondatos leírások. Összefüggő beszéd Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, Előzetes tudás készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja. A tanuló elmond rövid, egyszerű szövegeket. Társaival közösen előad egyszerű szöveget, párbeszédet, tanári A tematikai segítséggel. Számára ismert témákról, a környezetében előforduló tárgyakról, egység élőlényekről, eseményekről beszél röviden, összefüggően, nonverbális nevelésifejlesztési céljai elemekkel támogatva. A tanuló bemutatja munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel. Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és 77
beszédtempó elsajátítására.
A fejlesztés tartalma Gyermekirodalmi mű, mondóka, vers, dal, mese stb. közös vagy önálló előadása (pl. zenei kísérettel vagy bábjáték formájában) társak, másik tanulócsoport, osztály, szülők vagy tanárok részére. Tanult cselekvéssor (pl. egyszerű tornagyakorlat, öltözködés) elmondása képek segítségével vagy mozgással kísérve. Nonverbális elemekkel támogatott, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal, megfelelő gyakorlás, felkészülés után. Saját vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy egyszerű nyelvi eszközöket, fordulatokat tartalmazó, rövid bemutatása (pl. mesekönyv készítése, kiállítása és szóbeli bemutatása). Tanári példa és autentikus hangzóanyag hallgatása és együttmondása után közös vagy önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mozgással kísért rövid történetek, cselekvéssorok, mesék, leírás (pl. tanulói munka bemutatása). Olvasott szöveg értése Előzetes tudás
Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.
A tanuló észreveszi az anyanyelven, illetve a tanult idegen nyelven történő olvasás közötti különbségeket. Képes ismert szavak néma olvasására és megértésére, valamint tanári minta után a szavak helyes felolvasására. Képes rövid szöveg közös megismerése és feldolgozása után az A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai önálló olvasására. Bekapcsolódik olvasást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe. Követi az ismert témákról elhangzó szöveg írott változatát. Felfedezi az ismert szavakat és kifejezéseket idegen forrásban. Megtapasztalja az önálló célnyelvi olvasás élményét. A fejlesztés tartalma Szavak, kifejezések elolvasása és kapcsolódó tevékenységek elvégzése (pl. tantermi tárgyak felcímkézése, szavak és képek párosítása, dominó játék, szókártyákból mondatvariációk összeállítása). Egyszerű szövegek elolvasása és annak alapján megfelelő cselekvések, cselekvéssorok eljátszása, elvégzése (pl. papírtávcső vagy gyümölcssaláta készítése). Egyszerű szövegek értő olvasása (pl. mesék, történetek, képregények, párbeszédek). Tanárral közös meseolvasás, bekapcsolódás a történet elolvasásába az ismert szavak 78
használatával. Egyszerű írásbeli üzenetek elolvasása és megértése (pl. dicsérő kártyák, jókívánságok, osztálytermi utasítások). Ismert dalok szövegének követése, olvasása a képernyőn vagy a kivetítőn (pl. karaoke). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Szó- és mondatkártyák, feliratos poszterek és képek, társasjátékok, egyszerű képregények, képeskönyvek, mesék, gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, feliratok, brosúrák, ismertetők, táblák, célnyelvi szövegeket tartalmazó csomagolóeszközök, videofelvételek, animációs filmek, dalok, mondókák animált változata. Íráskészség Előzetes tudás
Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
A tanuló észreveszi az anyanyelvén, illetve a tanult idegen nyelven történő írás közötti különbségeket. A tanuló ismeri az adott nyelv ábécéjét. Különböző nyelvi tevékenységek során lemásol, illetve leír rövid szavakat, mondatokat. Bekapcsolódik írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe. A fejlesztés tartalma
Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szavak szintjén (pl. keresztrejtvény, szókereső, akasztófa, tárgyak, képek részeinek felcímkézése, rímpárok alkotása, szógyűjtés). Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szószerkezetek, rövid mondatok szintjén (pl. képregény rajzolása, s ezekhez szövegbuborékok írása; tárgyak, képek részeinek felcímkézése, üzenőfal létrehozása). Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szöveg szintjén (pl. mesekönyv, kiskönyv összeállítása, rímek, egyszerű versikék írása, képeslap, meghívó írása, egyszerű társasjáték tervezése, szabályainak megfogalmazása tanári segítséggel). Ismert szavakat tartalmazó nyelvi fordulatok (pl. rímpárok) felfedezése és minta után való önálló alkotása. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Egyszerű hétköznapi témájú írott szövegek a szavak, kifejezések, egyszerű mondatok és rövid szövegek szintjén.
A 4. évfolyamon kötelező „ANGOL NYELV” tantárgy tanterve: HALADÓ CSOPORT 79
Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 Témakörök és óraszámok Témakör feldolgozására javasolt óraszámok
Témakör
Kapcsolódási pontok
A család Környezetismeret: együttélés a családban.
- én és a családom, bemutatkozás, a család bemutatása - személlyel kapcsolatos kérdésekre válaszadás
8
- más személyekkel kapcsolatos adatgyűjtés - üdvözlések
Az otthon Környezetismeret: lakóhelyi környezet.
- a szűkebb környezet: a lakás bemutatása - helyiségek a lakásban, a lakószoba bemutatása; - berendezési tárgyak, helyiségekhez kapcsolódó tevékenységek
20
Matematika: tájékozódás a térben, halmazok.
- lakóhelyem, tágabb környezetem - középületek, lakóhelyem térképen - országnevek - kedvenc játékaim - közlekedési eszközök
Vásárlás, étkezés, ruhadarabok - napi étkezések - kedvelt és kevésbé kedvelt ételek, italok - élelmiszerek, ruhadarabok vásárlása, mennyisége - egészséges táplálkozás - öltözködés: ruhadarabok, testrészek - kedvenc ruháim
20
Matematika: halmazok, állítások igazságának eldöntése
Idő, időjárás -
évszakok és hónapok
-
évszakokhoz kapcsolódó tevékenységek
-
betegségek
-
a hét napjai és napszakok
-
az óra
-
időjárás
-
számok 1-100-ig
Környezetismeret: az ember megismerése és egészsége: tápanyag, élelmiszer, étrend.
15
80
Környezetismeret: az idő mérése, az idő kifejezése a mindennapi kommunikációban; a napszakok, az évszakok váltakozása. Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése.
-
dátum, tájékozódás a naptárban
Mindennapi életünk, szabadidő, szórakozás: - egy átlagos nap napirendje - foglalkozások - az iskola és az osztályterem tárgyai - tantárgyak, tanórai tevékenységek - szabadidős tevékenységek, sport - házimunkák - hobbi, kedvenc időtöltés
20
Ének-zene: zenehallgatás. Vizuális kultúra: kreatív alkotások.
15
Környezetismeret: élőlények csoportosítása élőhely, táplálkozási mód, egyéb tulajdonságok szerint; változatos élővilág. Matematika: halmazok, adatgyűjtés, adatok lejegyzése.
6
Környezetismeret: ünnepek, hagyományok.
Természet, állatok -
kisállatok, kedvenc állataim állatok a ház körül vadon élő és állatkerti állatok állatok testrészeinek, lakóhelyének, tevékenységeinek megnevezése állatok bemutatása alapvető tulajdonságokkal
Ünnepek és hagyományok -
az én ünnepeim ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában
Fantázia és valóság -
Környezetismeret: baráti kapcsolatok, iskolai közösségek.
Dráma és tánc: dramatikus játékok.
kedvenc meséim, könyveim. mesealakok, hozzájuk kapcsolódó jellemző tevékenységek képtörténet képzeletem világa
7
Vizuális kultúra: képzeletem világa.
Kommunikációs szándékok Köszönés Elköszönés Bemutatkozás Köszönet és arra reagálás Köszöntés Dolgok, személyek megnevezése
Információkérés, -adás
Kezdeményezés és válasz Good morning. Hello Emma. Good morning. Hello Harry. Hi! Hi! Goodbye. Bye-bye. Goodbye. Bye! Hello! I am… What’s your name? My name is… How do you spell it? M-O-N-A Thank you very much. Happy Birthday! Thank you. This is for you. / Here are your presents. What is it?/ What’s this? It’s a/an … Who’s this? This is my mummy / sister What are these/those? They’re roller-skates. There’s a frog in the kitchen. There are mice in the bathroom. This is the best day of my life. How old are you? Where is it? Where is it from? 81
I’m seven. It is on the desk. It’s from Germany.
Where is Alvin? Where is the clothes shop? Can I have a cap? How much is this jumper? Is there any jam? How often do you sing,
Tetszés, nemtetszés
What’s the matter? What have you got? How many legs has it got? What can you do? Can you swim? What colour is it? What does he look like? What is he like? What’s your favourite fruit? What are your favourite subjects? What’s the weather like today? What’s your favourite season? What is she wearing? What are they doing? Do you like chocolate?
He is in the kitchen. It’s opposite the baker’s. Here you are. It’s £15.50. Yes, there is./ No, there isn’t. I always sing when I mop the floor. I have a headache. I have got a guitar. It has got four legs. I can swim across the ocean. Yes, I can. / No, I can’t. It’s black. He’s got short curly hair. He is funny. Bananas. English and Maths. It’s sunny. / The sun is shining. Summer. She is wearing a yellow hat. They are washing the dishes. I like sweets. I don’t like juice.
Fogalomkörök és nyelvi kifejezések Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése
Kérés, felszólítás kifejezése
Birtoklás kifejezése
Mennyiségi viszonyok:
Nyelvi kifejezések Present forms of ’be’ I’m a girl. They are my friends. Present Simple I get up at 6 o’clock. I don’t sell vegetables. I love painting. Present Continuous I’m picking flowers. Imperative Don’t run! Stop! Pick up your pen! Open/Close your book! Listen! Be quiet! Look at Mona’s pencil! Present forms of ’have I have got… ,I haven’t got… got’ Kim has got …, Kim hasn’t got… Alvin’s car, Mona’s pencil Possessive case It’s my / your / his / her / our / Possessive adjectives their pen. Cardinal numbers How many… ( 1-100) Food containers some / any Singulars / Plurals not many / not much 82
Minőségi viszonyok Adjectives
Comparisons Prepositions of place
Térbeli viszonyok
Prepositions of movements Modals: can / can’t
Modalitás
must / mustn’t Időbeli viszonyok
should / sholudn’t Adverbs of frequency
Logikai viszonyok
Question words
Szövegösszetartó eszközök
Linking words Articles Personal pronouns Demonstrative pronouns
Névmások
What colour is it?, It’s blue. What’s the weather like?, It’s sunny / windy / wet / cold / hot. What does she look like? / What is she like? She is taller than me. Opposite, next to, between, in, on On the left, on the right, Here / there There is / There are over, up, through
I can run. / Sue can jump. Can you play football? We must put out the fire. We mustn’t make a lot of noise. You should go to the doctor’s. always, often, usually, sometimes, never Who? What?Where? When? How? Whose ? and/or/but/because a, an, the I, you, he/she/it, we, they this, that
A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén ( KER szintben nem megadható) Hallott szöveg értése: - A tanulók aktívan részt vesznek a célnyelvi tevékenységekben, követik a célnyelvi
óravezetést, - A tanulók ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérést, kérdést, utasítást megértenek, arra helyesen reagálnak. - Hallás után ki tudják szűrni a szövegből a számukra fontos információkat. -
A tanulók képesek megoldani a hallás utáni értési gyakorlatok szövegéhez rendelt egyszerű feladatokat.
Beszédértés – Beszédkészség: - A tanulók értsék meg a tanárnak vagy tanulótársaiknak monológ jellegű, 5-6
mondatból álló beszédét. - Képesek legyenek önállóan megfogalmazni saját környezetükre, érzéseikre és önmagukra vonatkozó információkat. - Értsék meg és tudjanak válaszolni az egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett illetve a tananyagra vonatkozó kérdésekre. - Tudjanak reagálni a néhány mondatból álló egyszerű közlésekre, cselekvéssel, szóban vagy írásban. 83
- Tudjanak helyes kiejtéssel, hanglejtéssel, hangsúllyal és ritmusban egyszerű -
mondatokat kimondani. Tudjanak valós helyzetekben információkat kérni és adni. Tudjanak néhány mondatban egyszerű képekről beszélni. Meg tudjanak tanulni rövid párbeszédeket, egyszerű, monológ jellegű szövegeket memoriterként is. Képesek legyenek minta alapján egyszerű párbeszédet folytatni társaikkal.
Olvasott szöveg értése: - A tanulók legyenek képesek /új szövegkörnyezetben is/ felismerni a tanult nyelvi
elemeket. - Tudjanak ismert, írott szövegből számukra szükséges információkat kikeresni, ismert
nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalálni. - A tanulók legyenek képesek tanult szöveget hibátlanul felolvasni. - Új szövegkörnyezetben fel tudják ismerni a tanult nyelvi elemeket és képesek
legyenek egyszerű információkat a szövegből kiszűrni. Íráskészség: - Tudjanak ismeretlen szöveget is lemásolni, illetve ismert szavakat, kifejezéseket,
egyszerű mondatokat emlékezetből vagy tollbamondás alapján leírni. - A tanulók tudjanak egyszerű szöveget tollbamondás után helyesen leírni, feladatokat írásban megoldani. - Képesek legyenek egyszerű információt közvetítő mondatokat illetve minta alapján egyszerű szövegeket írni; egyszerű eseménysort önállóan leírni. 4. ÉVFOLYAM NORMÁL CSOPORT Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 Témakörök és óraszámok Témakör feldolgozására javasolt óraszámok
Témakör
Környezetismeret: együttélés a családban.
A család - én és a családom - családtagok bemutatása, egyszerű külső és belső jellemzése
12
Az otthon -
otthonom , helyiségek a lakásban, a kert lakóhelyem, tágabb környezetem (játszótér, park,) kedvenc játékaim
15
Étkezés -
Kapcsolódási pontok
napi étkezések kedvenc ételeim, italaim. családi piknik
15
84
Ének: gyerekdalok Környezetismeret: lakóhelyi környezet. Matematika: tájékozódás a térben, halmazok. Környezetismeret: az ember megismerése és egészsége: tápanyag, élelmiszer, étrend. Erkölcstan: együttélés a családban
Idő, időjárás -
évszakok és hónapok, időjárás
-
a hét napjai és napszakok
-
az óra
-
számok 1-20-ig
15
Öltözködés -
ruhadarabok, ruhavásárlás színek
8
mozgásos játékok testrészek
8
Sport -
Iskola, barátok -
osztálytermünk, iskolai eszközök osztálytársaim, barátaim
8
Szabadidő -
kedvenc tevékenységeim
6
Természet, állatok -
kedvenc állataim állatok a ház körül vadon élő és állatkerti állatok
10
Ünnepek és hagyományok -
az én ünnepeim ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában
6
Fantázia és valóság -
kedvenc meséim, mesealakok képtörténet képzeletem világa
8
Matematika: halmazok, állítások igazságának eldöntése Környezetismeret: az idő mérése, az idő kifejezése, a napszakok, az évszakok váltakozása. Matematika: számok írása, olvasása,
Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód öltözködés. Matematika: halmazok Vizuális kultúra: kreatív alkotások. Környezetismeret: testrészek,egészségvédelem. Testnevelés: mozgásos játékok Környezetismeret: baráti kapcsolatok, iskolai közösségek. Ének-zene: zenehallgatás Vizuális kultúra: kreatív alkotások Környezetismeret: élőlények csoportosítása élőhelyszerint; változatos élővilág. Matematika: halmazok Környezetismeret: ünnepek, hagyományok. Dráma és tánc: dramatikus játékok. Vizuális kultúra: képzeletem világa.
Kommunikációs szándékok Köszönés Elköszönés Bemutatkozás Köszönet és arra reagálás Köszöntés
Kezdeményezés és válasz Good morning. Hello Frosty. Good morning. Hello Erlina. Hi! Hi! Goodbye. Bye-bye. Goodbye. Bye! Hello! I am… What’s your name? My name is… How do you spell it? M-O-N-A Thank you very much. Happy Birthday! Thank you. 85
Dolgok, személyek megnevezése
Információkérés, -adás
Tetszés, nemtetszés
What is it?/ What’s this? Who’s this? What are these/those? There’s a frog in the kitchen. There are mice in the bathroom. How old are you? Where is it? Where is Alvin? Is it a book? How many… What have you got? How many legs has it got? What can you do? Can you swim? What colour is it? What’s your favourite fruit? What’s the weather like today? What’s your favourite season? What is she wearing? What are they doing? Do you like chocolate?
It’s a/an … This is my mummy / sister They’re roller-skates.
I’m seven. It is on the desk. He is in the kitchen. Yes, it is. / No, it isn’t. Twelve. I have got a guitar. It has got four legs. I can play football. Yes, I can. / No, I can’t. It’s black. Bananas. It’s sunny. / The sun is shining. Summer. She is wearing a yellow hat. They are swimming. I like sweets. I don’t like juice.
Fogalomkörök és nyelvi kifejezések Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése Jelenidejűség
Nyelvi kifejezések Present forms of ’be’ There is / there are
Who is she? She is Cindy. There is a dog here.
Present forms of ’have’ Possessive adj.
I have five friends at school.
Prepositions of space
in, on, near, next to, under, behind
What’s the time?
It’s 7 o’clock.
Singulars and plurals Cardinal numbers 1-30 Some
boy-boys, girl-girls
Birtoklás kifejezése
Térbeli viszonyok Irányok, helymeghatározás Időbeli viszonyok Időpont meghatározása Mennyiségi viszonyok
Megszámlálhatóság, megszámlálhatatlanság Logikai viszonyok
My, your, his/her/its
some bananas, some milk
Question words
Who? What?Where? When? How? Whose ?
Linking words Articles
and/or/but/because a, an, the
Szövegösszetartó eszközök
86
Névmások
Personal pronouns Demonstrative pronouns
I, you, he/she/it, we, they this, that
A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén ( KER szintben nem megadható) Hallott szöveg értése: - A tanulók aktívan részt vesznek a célnyelvi tevékenységekben, követik a célnyelvi
óravezetést, - A tanulók ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérést, kérdést, utasítást megértenek, arra helyesen reagálnak. - Hallás után ki tudják szűrni az egyszerű, rövid szövegből a számukra fontos információkat. Beszédértés – Beszédkészség: - A tanulók értsék meg a tanárnak vagy tanulótársaiknak monológ jellegű, 2-3 mondatból álló beszédét. - Képesek legyenek önállóan megfogalmazni saját környezetükre, érzéseikre és önmagukra vonatkozó információkat. - Meg tudjanak tanulni rövid párbeszédeket, egyszerű, monológ jellegű szövegeket memoriterként is. - El tudjanak mondani néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagukról, képesek legyenek minta alapján egyszerű párbeszédet folytatni társaikkal.
Olvasott szöveg értése: - A tanulók legyenek képesek /új szövegkörnyezetben is/ felismerni a tanult nyelvi
elemeket. - Tudjanak ismert, írott szövegből számukra szükséges információkat kikeresni, ismert
nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség: - A tanuló legyenek képesek helyesen lemásolni ismert szavakat, mondatokat. - Tudjanak ismeretlen szöveget is lemásolni, illetve ismert szavakat, kifejezéseket,
egyszerű mondatokat emlékezetből vagy tollbamondás alapján leírni. - Legyenek képesek minta alapján egyszerű, rövid szövegeket alkotni.
2.2.4 Testnevelés (alsó tagozat) 87
1-2. évfolyam
Tematikai egység Előkészítő és preventív mozgásformák Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Manipulatív természetes mozgásformák Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Összesen:
1 osztály Óraszám 15 óra 40 óra 30 óra
2 osztály Óraszám 15 óra 40 óra 40 óra
15 óra
15 óra
30 óra
40óra
15óra
20 óra
15óra
0 óra
20 óra
5 óra
0 óra 180 óra
5 óra 180 óra
Előkészítő és preventív mozgásformák Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása. A testrészek megnevezése. A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése. A szív és az izomzat működésének elemi ismeretei. Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben, a medence középhelyzete beállítása. Az iskolatáska gerinckímélő hordása. A fejlesztés várt A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete gyors és célszerű kialakításuk. eredményei az A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, első évfolyamos balesetvédelmi szempontjai ismerete. ciklus végén Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat. Az aktív-mozgásos relaxáció gyakorlatainak felismerése.. A mozgás és a nyugalom harmóniájának felfedezése önmagára és másokra vonatkoztatva. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása egyszerű kombinációkban a tér- és energiabefektetés, valamint a mozgáskapcsolatok sokrétű felhasználásával. A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása. Manipulatív természetes mozgásformák A manipulatív természetes mozgásformák mozgásmintáinak végrehajtási módjainak, és a vezető műveletek tanulási szempontjainak ismerete. 88
Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában. A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés. A sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása. Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon és emelt eszközökön. Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokban egyénileg, párban és csoportban. A párhoz, társakhoz történő térbeli alkalmazkodásra törekvés tánc közben. A tanult tánc(ok) és játékok térformáinak megvalósítása. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete. Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változó körülmények között, illetve játékban. A fejlesztés várt Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban. eredményei az első évfolyamos Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban ciklus végén Az alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete. Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben, sportjátékelőkészítő kisjátékokban. A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élmény és tanulási lehetőség felismerése. A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben, vagyis a közös cél fontosságának tudatosulása. A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Az alapvető eséstechnikák felismerése, balesetmentes végrehajtása. A tompítás mozdulatának végrehajtása esés közben. A mozgásának és akaratának gátlása, késleltetése. Törekvés arra, hogy a támadó- és védőmozgások az ellenfél mozgásaihoz igazodjanak. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Használható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és problémáiról. A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályának ismerete. A sporteszközök kreatív felhasználása a játéktevékenység során. Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete.
89
Előkészítő és preventív mozgásformák Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása. A testrészek megnevezése. A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése. A szív és az izomzat működésének elemi ismeretei. Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben, a medence középhelyzete beállítása. Az iskolatáska gerinckímélő hordása. A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete gyors és célszerű kialakításuk. A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete. Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat. Az aktív-mozgásos relaxáció gyakorlatainak felismerése. A mozgás és a nyugalom harmóniájának felfedezése önmagára és másokra vonatkoztatva. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása A fejlesztés várt egyszerű kombinációkban a tér- és energiabefektetés, valamint a eredményei a mozgáskapcsolatok sokrétű felhasználásával. második A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása. évfolyamos ciklus végén Manipulatív természetes mozgásformák A manipulatív természetes mozgásformák mozgásmintáinak végrehajtási módjainak, és a vezető műveletek tanulási szempontjainak ismerete. Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában. A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés. A sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása. Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon és emelt eszközökön. Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokban egyénileg, párban és csoportban. A párhoz, társakhoz történő térbeli alkalmazkodásra törekvés tánc közben. A tanult tánc(ok) és játékok térformáinak megvalósítása. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete. Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változó körülmények között, illetve játékban. Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban Az alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete. Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben, sportjátékelőkészítő kisjátékokban. 90
A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élmény és tanulási lehetőség felismerése. A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben, vagyis a közös cél fontosságának tudatosulása. A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Az általános uszodai rendszabályok, baleset-megelőzési szempontok ismerete, és azok betartása. Tudatos levegővétel. Kellő vízbiztonság, hason és háton siklás és lebegés. Bátor vízbeugrás. A fejlesztés várt eredményei az Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben első évfolyamos Használható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és problémáiról. ciklus végén A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályának ismerete. A sporteszközök kreatív felhasználása a játéktevékenység során. Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete.
3-4. osztály Tematikai egység Előkészítő és preventív mozgásformák Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Manipulatív természetes mozgásformák Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Összesen:
A fejlesztés várt eredményei a
3.osztály Óraszám 20 óra 30 óra 40 óra
4.osztály Óraszám 15 óra 25 óra 35 óra
15 óra 30 óra
12 óra 25 óra
15 óra
12 óra
10 óra
8 óra
5 óra
12 óra
15 óra 180 óra
36 óra 180 óra
Előkészítő és preventív mozgásformák Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenére is. 91
Önálló pulzusmérés. harmadik évfolyamos ciklus A levezetés helyének és preventív szerepének megértése. A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légzőgyakorlatok pozitív hatásainak ismerete. végén A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása. Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása. A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényének megszilárdulása. A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási szabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén. Különbségtétel az aktív és passzív ellazulás között. A „tudatos jelenlét” ismerete és annak alkalmazása a gyakorlatban. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben, szabályozott energiabefektetéssel, eszközzel, társakkal. A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályok alkalmazása. A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások megnevezése, valamint azok mozgástanulási szempontjainak (vezető műveletek) ismerete. Manipulatív természetes mozgásformák A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. A rendszeres gyakorlás és siker mellett az önálló tanulás és fejlődés pozitív élményének megerősödése. A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása. A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Részben önállóan tervezett 3-4 torna- és/vagy táncelem összekötése zenére is. A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel- és leugrás. Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során. Gurulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet. A tempóváltozások érzékelése és követése. A tanult táncok, dalok, játékok eredeti közösségi funkciójának ismerete. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között. A 3 lépéses dobóritmus ismerete. A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban. Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is. A Kölyökatlétika eszköz- és versenyrendszerének ismerete. A Kölyökatlétikával kapcsolatos élmények kifejezése. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai 92
feladatmegoldásaiban A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete. Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során. Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése. Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra. A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés. A sportszerű viselkedés értékké válása. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Néhány önvédelmi fogás bemutatása párban. Előre, oldalra és hátra esés, tompítással. A tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésének optimalizálódása. A grundbirkózás alapszabályának ismerete és alkalmazása. A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés. Az saját agresszió kezelése. Az önvédelmi feladatok céljának megértése. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Legalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete. A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása. A szabadidős mozgásformák önszervező módon történő felhasználása szabad játéktevékenység során. A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszélyforrások ismerete. Előkészítő és preventív mozgásformák Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenére is. Önálló pulzusmérés. A levezetés helyének és preventív szerepének megértése. A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légzőgyakorlatok pozitív hatásainak ismerete. A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása. Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása. A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényének megszilárdulása. A fejlesztés várt A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási eredményei a szabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén. negyedik Különbségtétel az aktív és passzív ellazulás között. A „tudatos jelenlét” évfolyamos ciklus ismerete és annak alkalmazása a gyakorlatban. végén Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben, szabályozott energiabefektetéssel, eszközzel, társakkal. A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályok alkalmazása. A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások megnevezése, valamint azok mozgástanulási szempontjainak (vezető műveletek) ismerete. 93
Manipulatív természetes mozgásformák A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. A manipulatív természetes mozgásformák kombinálása térben és szabályozott energiabefektetéssel. A rendszeres gyakorlás és siker mellett az önálló tanulás és fejlődés pozitív élményének megerősödése. A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása. A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Részben önállóan tervezett 3-6 torna- és/vagy táncelem összekötése zenére is. A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel- és leugrás. Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során. Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet. A tempóváltozások érzékelése és követése. A tanult táncok, dalok, játékok eredeti közösségi funkciójának ismerete. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között. A 3 lépéses dobóritmus ismerete. A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban. Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is. A Kölyökatlétika eszköz- és versenyrendszerének ismerete. A Kölyökatlétikával kapcsolatos élmények kifejezése. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete. Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során. Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése. Az emberfogásos és a területvédekezés megkülönböztetése. Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra. A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés. A sportszerű viselkedés értékké válása. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Néhány önvédelmi fogás bemutatása párban. Előre, oldalra és hátra esés, tompítással. A tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésének optimalizálódása. A grundbirkózás alapszabályának ismerete és alkalmazása. A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés. Az saját agresszió kezelése. Az önvédelmi feladatok céljának megértése. 94
Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Egy úszásnemben 25 méter leúszása biztonságosan. Fejesugrással vízbe ugrás. Az uszodai rendszabályok természetessé válása. A tanult úszásnem fogalmi készletének ismerete. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Legalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete. A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása. A szabadidős mozgásformák önszervező módon történő felhasználása szabad játéktevékenység során. A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszélyforrások ismerete.
2.2.5 Technika, életvitel és gyakorlat 1–2. évfolyam Témakörök 1. Család, otthon, háztartás 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés 3. Közlekedés 4. Közösségi munka, közösségi szerepek
Összesen:
1.osztály Óraszámok 9 óra 17 óra 5 óra 5 óra
2.osztály Óraszámok 8 óra 18 óra 4 óra 6 óra
36 óra
36 óra
A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának megértése. A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészséges veszélyérzet. .Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerű öltözködés terén. A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. A fejlesztés várt Életkori szintnek megfelelő problémafelismerés, problémamegoldás. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, textilek alakítása. eredményei az első évfolyam Építés mintakövetéssel és önállóan. Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes végén használata. A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása. Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és személygépkocsiban történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása. Tapasztalatok az ember természetátalakító (építő és romboló) munkájáról. A család szerepének, időbeosztásának és egészséges 95
munkamegosztásának megértése. A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészséges veszélyérzet. Alapvető háztartási feladatok, eszközök, gépek és az ezekkel kapcsolatos veszélyforrások ismerete. Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerű A fejlesztés várt öltözködés terén. eredményei a két A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik évfolyamos ciklus végén megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. Életkori szintnek megfelelő problémafelismerés, problémamegoldás. Anyagalakításhoz kapcsolódó foglalkozások megnevezése. Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, textilek alakítása. Építés mintakövetéssel és önállóan. Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata. A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása. Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és személygépkocsiban történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása.
3-4.ÉVFOLYAM
Javasolt óraszám a 3. évfolyamon
Javasolt óraszám a 4. évfolyamon
1. Család, otthon, háztartás
7
7
2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés
17
17
3. Közlekedés
5
5
4. Közösségi munka, közösségi szerepek
7
7
36 óra
36 óra
Tematikai egység/Fejlesztési cél
Ismeretek/fejlesztési követelmények 3.évfolyam 96
4.1. Iskolai és osztályrendezvények: Iskolai és osztályrendezvények (pl.: mikulás, karácsony, farsang, anyák napja, gyermeknap, osztálykirándulás, születésnap, játszódélután, nemzeti ünnepek). Az osztályteremben a berendezés és a teremdíszítés elkészítése az ünnepnek megfelelően. Az ünnephez szükséges kellékek (meghívó, díszletek, jelmezek) előkészítése, vagy beszerzése. A közös tapasztalatok megbeszélése, az átélt érzésekről megfogalmazások. 4.2. Az iskola környezetében található hagyományos szakma megismertetése: A szakember, vagy az ügyvezető igazgató felkeresése és az üzemlátogatás megszervezése. Megfigyelési szempontok adásával a szakma fortélyainak megfigyeltetése. 4.3. A közösségért végzett tevékenység: A tanterem dekorációjának megtervezése, faliújság készítése. Mit tehetünk iskolánk esztétikumának külső és belső környezetének megóvásáért (a munka megszervezése, lebonyolítása és értékelése, pl.: parkgondozás, tanterem előtt dekorálás, a folyosók tisztaságára ügyelés).
A fejlesztés várt eredményei negyedik évfolyam végén
Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek – háztartási praktikák – elsajátítása és begyakorlása. Használati utasítások értő olvasása, betartása. Sikerélmények (a felfedezés és önálló próbálkozás öröme, a motiváló hatás érvényesülése tárgyalkotáskor). A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel. Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata. A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása. A kerékpár használatához szükséges ismeretek elsajátítása. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.
2.2.6 Rajz 1.osztály 97
Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése. Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű ésÓrakeret biztonságos Tematikai egység/Fejlesztési cél anyag- és eszközhasználat. A felszerelés önálló rendben tartása. A közvetlen környezet megfigyelése és értelmezése. Kifejezés, képzőművészet 16 óra A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások Átélt élmények és események létrehozása. Kifejezés, képzőművészet 16 óra A Téralkotó feladatok során a személyes térbeli szükségletek felismerése. Valós és képzelt látványok továbbhaladás A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése. Vizuális kommunikáció 8 óra feltételei Médiumok azonosítása. A médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, Vizuális jelek a környezetünkben cselekmény) A média társadalmihang, szerepe, használataazonosítása. 2 óra Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és az abban Médiahasználati szokások médiumok, rejlő veszélyek felismerése. médiaélmény-feldolgozás Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és Média kifejezőeszközei 2 óra azok kifejezése. Kép, hang, cselekmény A média társadalmi szerepe, használata 2 óra Személyes élmény, médiaélmény A média társadalmi szerepe, használata 2 óra Tájékozódás a virtuális terekben Tárgy- és környezetkultúra 12 óra Környezetünk valós terei és mesés helyek Tárgy- és környezetkultúra 12 óra Valós és kitalált tárgyak Összesen: 72 óra
98
2.osztály Tematikai egység/Fejlesztési cél Kifejezés, képzőművészet Átélt élmények és események Kifejezés, képzőművészet Valós és képzelt látványok Vizuális kommunikáció Vizuális jelek a környezetünkben A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználati szokások médiumok, médiaélmény-feldolgozás Média kifejezőeszközei Kép, hang, cselekmény A média társadalmi szerepe, használata Személyes élmény, médiaélmény A média társadalmi szerepe, használata Tájékozódás a virtuális terekben Tárgy- és környezetkultúra Környezetünk valós terei és mesés helyek Tárgy- és környezetkultúra Valós és kitalált tárgyak Összesen:
A továbbhaladás feltételei
Órakeret 16 óra 12 óra 12 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 12 óra 12 óra 72 óra
Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése. Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre szélesebb körű figyelembevételével. A felszerelés önálló rendben tartása. A közvetlen környezet megfigyelése és értelmezése. A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása. Téralkotó feladatok során a személyes térbeli szükségletek felismerése. Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használatára. A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése. Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése. Médiumok azonosítása, igény kialakítása a médiahasználat során a tudatosabb választásra, illetve reflektív médiahasználat. Médiaélmények változásának és médiatapasztalattá alakíthatóságának felismerése. A médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, hang, cselekmény) azonosítása, illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggések felismerése (pl. médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak, kreatív kifejező eszközöket használnak, amelyek befolyásolják azok hatását). A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése. Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és az abban rejlő veszélyek felismerése. Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifejezése. 99
3. évfolyamon Tematikai egység/Fejlesztési cél Kifejezés, képzőművészet Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek Kifejezés, képzőművészet Hétköznapi és képzelt figurák Vizuális kommunikáció, Utazások Vizuális kommunikáció Vizuális hatáskeltés A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás Médiumok a mindennapi környezetben A média kifejezőeszközei A médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása A média társadalmi szerepe, használata A média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága A média társadalmi szerepe, használata. Tájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos internethasználat Tárgy- és környezetkultúra Mikro- és makrotér Tárgy- és környezetkultúra Tárgyak és használatuk
Kerettantervi óraszám a 3. évfolyamon 17 óra
Javasolt óraszám a 3. évfolyamon 8+1
17 óra
9+1
17 óra 17 óra
8 9+1
4 óra
2
4 óra
2
4 óra
2
4 óra
2
23 óra
11+2
23 óra
12+2 65 óra + 7 óra szabad órakeret Összesen 72 óra
A továbbhaladás feltételei: Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak megfelelő értelmezése. Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása. Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata. Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően. Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak közötti tudatos választás. Kép- és hangrögzítő eszközök használata elemi technikáinak ismerete. Az elsajátított kifejezőeszközök segítségével saját gondolatok, érzések megfogalmazása, rövid, egyszerű történet megformálása. A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban. A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés) megismerése. Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív internetes tevékenységek megismerése. 100
4. évfolyam Éves óraszám:72 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kifejezés, képzőművészet Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek Kifejezés, képzőművészet Hétköznapi és képzelt figurák Vizuális kommunikáció Utazások Vizuális kommunikáció Vizuális hatáskeltés A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás Médiumok a mindennapi környezetben A média kifejezőeszközei A médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása A média társadalmi szerepe, használata A média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága A média társadalmi szerepe, használata Tájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos internethasználat Tárgy- és környezetkultúra Mikro- és makro tér Tárgy- és környezetkultúra Tárgyak és használatuk összesen
Órakeret 10 óra 10 óra 9 óra 9 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 13 óra 13 óra 72 óra
Magasabb évfolyamra lépés feltételei: Életkorának megfelelő jártassággal és készségszinten alkalmazza a tanult technikákat és ábrázolási módokat. Tanári irányítással tudja az összetettebb mesterséges és természetes formák arányait, részarányait megközelítő pontossággal ábrázolni nézőpont figyelembevételével takarásban, rálátásban. Ismerje a fő- és mellékszíneket, legyen képes a színek keverésére, a színárnyalatok megkülönböztetésére. Ismerkedjen meg lakóhelye, környezete művészeti emlékeivel, népművészeti hagyományaival. Igazodjon el a számára fontos jelekben, ábrákban, tudjon maga is jól értelmezhető jelet konstruálni. Tudja elmondani megfigyeléseit, gondolatait, érzéseit a legfontosabb fogalmak használatával. Legyen jártas a műalkotások közös elemzésében, önálló véleményt formáljon. Ismerje fel a médiaszövegekhez használt egyszerű kódokat, kreatív kifejezőeszközöket. Ismerje meg a média alapvető funkcióit (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés).
101
2.2.7 Ének-zene (alsó tagozat) 1. évfolyam Tematikai egység/ fejlesztési cél Zenei reprodukció-éneklés Zenei reprodukció- Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció- Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás összes óraszám
A fejlesztés várt eredményei
Órakeret 40 óra (39+1)* 8 óra (6+2)* 8 óra (7+1)* 8 óra (7+1)* 8 óra (6+2)* 72 óra
A tanulók 30 népdalt és gyermekdalt elő tudnak adni a kapcsolódó játékokkal emlékezetből. Képesek az új dalokat rövid előkészítést követően hallás után könnyedén megtanulni. Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. A 2/4 es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik. A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. – Képesek csendben, társaikkal együtt a zenét hallgatni, megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek. Ismereteket szereznek a hangszerekről. Szívesen és örömmel hallgatják újra a meghallgatott zeneműveket. 2. évfolyam
Tematikai egység/ fejlesztési cél Zenei reprodukció-éneklés Zenei reprodukció- Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció- Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás összes óraszám
Órakeret 40 óra (39+1)* 8 óra (7+1)* 8 óra (6+2)* 8 óra (6+2)* 8 óra (7+1)* 72 óra
A tanulók 60 népdalt és gyermekdalt elő tudnak adni a kapcsolódó játékokkal emlékezetből c’–d” hangterjedelemben. Csoportosan bátran, zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek, képesek az új dalokat rövid előkészítést követően hallás után könnyedén megtanulni. 102
A fejlesztés várt eredményei
Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4 és 4/4es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta, ötvonalas kotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálva éneklik. Megfelelő előkészítés után ilyeneket kiegészítenek, rögtönöznek. – Képesek csendben, társaikkal együtt a zenét hallgatni, megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek, melyek esztétikai és egyszerű zenei elemzés alapjául szolgálnak. Fejlődik hangszínhallásuk és formaérzékük. Ismereteket szereznek a hangszerekről. Szívesen és örömmel hallgatják újra a meghallgatott zeneműveket. 3. évfolyam
Tematikai egység/Fejlesztési cél Zenei reprodukció-éneklés Zenei reprodukció- Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció- Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás
Kerettantervi óraszám a 3. évfolyamon 78 13 13 7 19
Javasolt óraszám az 3.. évfolyamon 39 +1 óra 7+1 óra 6+2 óra 3+2 óra 10+1 óra 65 óra + 7 óra szabad órakeret Összesen 72 óra
4. évfolyam Éves óraszám: 72 óra Témakör Óraszám Zenei reprodukció-Éneklés Zenei reprodukció- Generatív, kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció- Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás-Befogadási kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás- Zenehallgatás 103
36 óra 9 óra 9 óra 9 óra 9 óra
Továbblépés feltételei: Könnyű, többszólamú dalok éneklése Rövid zenei részletek figyelemmel követése megadott szempontok alapján Tanári irányítással ritmus-és dallammotívumok visszaidézése / utószolmizálás és szolmizálás, felismerés, lejegyzés, reprodukálás/ 20 magyar dal és 10 más nyelvű éneklése emlékezetből Karakteres zenei szemelvények felismerés
2.2.8 Környezetismeret 1. évfolyam Évi óraszám 36 óra Témakörök
Óraszám 7 5 2 3 4 8 3 4
Az iskola Az iskolás gyerek Tájékozódás az iskolában és környékén Mi van a tanteremben? Anyagok körülöttünk Hóban, szélben, napsütésben Mi kerül az asztalra? Élőlények közösségei Összesen
36
Továbbhaladás feltételei
Ismerje az időjárás legfontosabb elemeit. Tudja felsorolni a víz és a levegő megismert tulajdonságait. Tudja a napok, napszakok, hónapok, évszakok jellemzőit. Ismerje használati tárgyainak anyagát. Ismerjen fel néhány növényt, állatot a közvetlen környezetéből. Tudja megnevezni testének főbb részeit. Ismerje a helyes tisztálkodási, étkezési szokásokat. Tudja megnevezni a saját testéhez viszonyított irányokat. Ismerje az iskola legfontosabb helyiségeit, viselkedési szabályait. Tudja, hogyan jut el lakásától az iskoláig, ismerje a gyalogos közlekedés szabályait. Tudja megnevezni települését, lakóhelyét iskoláját.
104
2. évfolyam Évi óraszám 36 óra Témakörök
Óraszám 1 4 7 6 6 6 6
Az iskola Az iskolás gyerek Tájékozódás az iskolában és környékén Mi van a tanteremben? Anyagok körülöttünk Mi kerül az asztalra? Élőlények közösségei Összesen
36
Továbbhaladás feltételei
Ismerje a környezetében előforduló fontosabb élőlények és élettelen anyagok tulajdonságait. Tudja bemutatni lakóhelyét néhány mondatban. Tudjon önállóan megfigyelést, egyszerű méréseket, összehasonlítást végezni; elemi következtetést levonni, véleményt alkotni és ezeket rögzíteni. Ismerje a napszakok és évszakok változását, ennek okát. Ismerje a helyes táplálkozás, egészséges életmód alapjait. Tudja, hogy a rendszeres mozgás nagyon fontos része életünknek. Fejlődjön munkaszokásaiban ( helyes testtartás, gondosság, tisztaság, rendszeretet). 3. évfolyam Évi óraszám 36 óra
Témakörök Mennyi időnk van? Megtart, ha megtartod Miért érdemes takarékoskodni? Merre megy a hajó? Önismeret és viselkedés Vágtat, mint a paripa Kertben, mezőn Összesen
Óraszám 3 7 7 7 6 4 2 36
Továbbhaladás feltételei
Tudja tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit rögzíteni tanítói irányítással. Ismerje a különféle halmazállapotú anyagok főbb jellemzőit. Ismerje környezetének legjellemzőbb felszíni formáit és vizeit. Tudja megnevezni a világtájakat. Tudja használni az iránytűt. 105
Ismerje saját testének élettani jellemzőit, életműködésének változását, az egészségestől eltérő állapotát. Tudja, hogy felelős a természet jövőjéért, fenntarthatóságáért, ezért becsülje környezetének értékeit. Tudja felsorolni a megismert növények és állatok jellemző tulajdonságait és életéhez szükséges életfeltételeket. 4. évfolyam Évi óraszám 72 óra Témakörök
Óraszám 9 15 10 15 4 4 15
Mennyi időnk van? Tájékozódás a tágabb a térben Az a szép, akinek a szeme kék? Egészség és betegség Önismeret és viselkedés Vágtat, mint a paripa Kertben, mezőn Összesen
72
Továbbhaladás feltételei
Ismerje a környzetszennyező forrásokat és ezek egészségkárosító hatását. Ismerje lakóhelyének növényeit, állatait és ezek főbb jellemzőit. Ismerje főbb testméreteit (magasság, tömeg, mellbőség) és életműködésének jellemző értékeit (lépésszám, pulzusszám, testhőmérséklet). Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét és mi veszélyezteti azt leginkább. Tudja megnevezni, a különböző felszíni formákat (domb, hegy, síkság), felismerni a domborzat és vízrajz ábrázolását a térképen. Tudjon tájékozódni Magyarország domborzati és közigazgatási (megyei) térképén. Ismerje, tudja felsorolni hazánk nagy tájait, legnagyobb folyóit, tavait. Ismerje jelképeinket. Legyen képes önállóan megfigyeléseket, összehasonlításokat, méréseket, egyszerű kísérleteket végrehajtani, a változásokat megfigyelni, tapasztalatait megfogalmazni, rögzíteni. Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között.
106
2.2.9 Erkölcstan (alsó tagozat) 1.évfolyam Tematikai egység/fejlesztési célok 1. Az én világom-Ez vagyok én 2. Társaim-Ők és én 3. Én és közvetlen közösségeim-család és a gyerekek
Órakeret 12 óra 14 óra 10 óra 36 óra
2. évfolyam Tematikai egység/fejlesztési célok 1. Én és közvetlen közösségeim-család és a gyerekek 2. Én és tágabb közösségeim-A lakóhelyi közösség 3. A környező világ 4. A környező világ- A nem látható világ Összesen
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
Órakeret 10 óra 12 óra 7 óra 7 óra 36 óra
A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól, tisztában van legfontosabb személyi adataival. Átlátja társas viszonyainak alapvető szerkezetét. Képes érzelmi töltéssel viszonyulni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez. Képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni környezete tagjaival, különféle beszédmódokat tud alkalmazni. A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait. Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát. Érti a hagyományok közösségmegtartó erejét. Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki. Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő élővilágért. Képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli eszközökkel kifejezze. Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő. Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot. Ismeretei vannak a világnézet, világkép alapvető összefüggéseiről. 107
3.évfolyam Tematikai egység/fejlesztési célok
Órakeret
1. Milyen vagyok és milyennek látnak mások? 2. Én és a társaim-Társakkal és egyedül 3. Én és közvetlen közösségeim-Az osztály és az iskola Összesen
11 óra 13 óra 12 óra 36 óra
4.évfolyam Tematikai egység/fejlesztési célok 4. Én és tágabb közösségeimKulturális-nemzeti közösség 5. Én és környezetem-Az épített és a tárgyi világ 6. Én és a mindenség-Születés és elmúlás Összesen
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén:
Órakeret 20 óra 6 óra 10 óra 36 óra
A tanulónak életkorának megfelelő szinten reális képe van saját külső és belső tulajdonságairól, és késztetést érez arra, hogy fejlessze önmagát. Oda tud figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit és gondolatait, be tud kapcsolódni csoportos beszélgetésbe. Képes másokkal tartós kapcsolatot kialakítani, törekszik e kapcsolatok ápolására, és ismer olyan eljárásokat, amelyek segítségével a kapcsolati konfliktusok konstruktív módon feloldhatók. Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához. Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik is; kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa, és kíváncsi a sajátjától eltérő kulturális jelenségekre. Érti, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, kész a megértett szabályok betartására, részt tud venni szabályok kialakításában. Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték, amit elődeink hoztak létre. Képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő nézőpontból is rátekinteni.
108
2.2.10 Magyar nyelv és irodalom (felső tagozat)
5-6. évfolyam A kerettanterv irodalomtanítási részének ez a szakasza úgy tekint erre a fejlesztési periódusra, mint amely már lehetőséget ad az irodalom jelenségének mélyebb megértésére. Nemcsak a kultúra hordozójának tekinti az irodalmat, és nemcsak a kommunikáció egyik változatának, hanem olyan tevékenységnek, amelyben egy-egy alkotón keresztül voltaképpen az emberiség a megszólaló, s a műalkotásban nem tesz mást ez a cselekvő alany, mint hogy önmaga számára fogalmazza meg legfőbb dilemmáit és az azokra adható lehetséges válaszokat. Ennek megfelelően a János vitéz és a Toldi, a mesék és a mondák, az első közösen megismert terjedelmesebb regények kapcsán ez a kerettantervi rész a nagy emberi kérdésfeltevésekkel való ismerkedés helyének is tekinti az irodalomórát. Ennek előfeltétele a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló életkorából fakadó absztrakciós szintjét, és korlátozza önmagát és kérdésfelvetéseit ennek megfelelően. Ennek megfelelően 56. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából az 56. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. Heti óraszám
Éves óraszám
nyelvtan
irodalom
nyelvtan
irodalom
5. évfolyam
2
3
72
108
6. évfolyam
2,5
3
90
108
Magyar nyelv 5. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 10 óra; Óra Olvasás, szövegértés 12 óra ; Írás, fogalmazás 12 óra; Tematikai Helyesírás 16 óra; A szavak szerkezete és jelentése 18 óra; A ker egység/fejlesz-tési cél nyelv szerkezete 13 óra et Összefoglalás, gyakorlás 9 óra 90 Érthető, folyamatos beszéd, írás Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési feladatok: helyes ejtés, beszédlégzés, írásban, olvasásban, szövegértésben, A tematikai egység képességfejlesztés ismeretszerzés a Hangok, szóelemek, szójelentés, szövegszerkesztés, céljai helyesírás témakörökben
109
Tan Kapcs. Tanulói tevékenységek esz Pontok köz ök Hangok, szóelemek, Helyes ejtési gyakorlatok: Tanári magyarázat, szem- Testne szójelentés, légző gyakorlatok, léltetés, megbeszélés, velés szövegszerkesztés, magánhangzókkal, a szituációs játékok Énekhelyesírás mássalhangzókkal és a szervezése a beszéd, a zene hangkapcsolatokkal testbeszéd alkalmazására, Dráma kapcsolatos kiejtési megértésére. és tánc gyakorlatok, időtartamgyakorlatok, nyelvtörők. KONKRÉT ISMERETANYAG A KÉT ÉVFOLYAMOS CIKLUSBÓL (a fogalmakat lásd a részletes táblázatokban) a kommunikáció fogalma, folyamata köszönés, megszólítás, bemutatás, bemutatkozás, kérés, tudakozódá KOMMUNIKÁCIÓ a szövegszerkesztés lépései, vázlatírás elbeszélés, leírás, jellemzés Hangok, hangtörvények Helyesírásból: elválasztás, keltezés, alapelvek GRAMMATIKA Szóelemek, állandósult szókapcsolatok Hangalak és jelentés Ismeretek/ fejlesztési követelmények
Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák
Mesék 15 óra; Szövegalkotás 5 óra; Petőfi Sándor: János Órakeret vitéz 20 óra; Szövegalkotás 5 óra; 108 Táj, szülőföld 8 óra; Szövegalkotás 2 óra; A régió, a Tematikai lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei – bevezetés10 óra; egység/fejlesztési Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok cél 20 óra; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - házi olvasmány 10 óra; Összefoglalás, gyakorlás 13 óra Mesék, mondák, történetek, lírai alkotások befogadása, tapasztalatok Előzetes tudás irodalmi művek megbeszéléséről Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; idegen nyelvi kommunikáció; nyelvi találékonyság, kreativitás. A tematikai egység Kiemelt fejlesztési feladatok: énkép, önismeret: hon- és népismeret. nevelési-fejlesztési Tantárgyi fejlesztési feladatok: költői képek és alakzatok megfigyelése, céljai hatásuk értelmezésével, az érzelmi világ gazdagítása, az emlékezet fejlesztése a memoriter révén
110
Ismeretek/ fejlesztési követelmények
Változatos ritmikai, zenei formálású, hangnemű lírai művek pl. Arany János: Családi kör, Rege a csodaszarvasról, Petőfi Sándor: Az Alföld, lírai alkotások a mai magyar irodalomból (pl. Kányádi Sándor, Varró Dániel)
Kulcsfogalmak fogalmak
Tanulói tevékenységek Pedagógiai Kapcs. Taneljárások, Pontok eszközök módszerek, munkaés szervezési formák Különböző Kreatív jóslás, Vizuális előadásmódok előadás-változatok kultúra megfigyelése, az összehasonlítása, Dráma és alkotások hatásának vázlat tánc szóbeli és írásbeli meg- felhasználása, Ének-zene fogalmazása, kulcsszó keresése, szerepjáték; téma azonosítása), szómagyarázat; gyakorlása, kulcsszók keresése; megbeszélés, széljegyzetek készítése; verbális értékelés. válaszadás szövegfeldolgozó kérdésekre; szöveg-kiegészítés; véleménynyilvánítás a szöveg alapján, memoriter előadása. Népmese, tündérmese, csalimese, állatmese (fabula), meseregény, mesealak, meseformula, meseszám; vers, ritmus, próza. Epika, elbeszélő költemény; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, ellentét, párhuzam; ütemhangsúlyos verselés, verssor, ütem, felező 12-es sorfajta, páros rím. Tájleíró költemény, úti levél, útleírás, téma, motívum. Hagyomány, emlékhely, irodalmi emlékhely. Biblia, mitológiai történet, életkép, elbeszélés, novella, regény. Ifjúsági regény, cselekmény, tér- és időviszonyok, szerkezet, konfliktus, elbeszélői nézőpont. Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, érvelő szöveg.
111
Magyar nyelv 6. évfolyam
Tematikai egység/fejlesztési cél
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 10 óra; Olvasás, szövegértés 14 óra; Írás, fogalmazás 16 óra; ÓraHelyesírás 16 óra; A nyelv szerkezete 24 óra; Összefoglalás, keret gyakorlás 10 óra 90
Helyes beszédlégzés, beszédtempó, jó szöveghallás, biztos beszédértés, eligazodás a mindennapi kommunikációs helyzetekben, a Előzetes tudás kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás. - Tantárgyi fejlesztési feladatok: képességfejlesztés írásban, A tematikai egység olvasásban, szövegértésben, ismeretszerzés a nem nyelvi jelek, nevelési-fejlesztési ismeretterjesztő szövegek, alapszófajok, szóképzés témakörökben céljai Tanulói tevékenységek Pedagógiai Kapcs. Taneszközök eljárások, pontok módszerek, munka- és szervezési formák Szövegfonetikai Tanári magyarázat, ÉnekJelek, szövegtípusok, gyakorlatok (a hangerő, szemléltetés, a zene szóképzés, szófajok a hangszín, a különböző Dráma és hangmagasság megfigyelési, tánc változtatása, tanulási, hangsúlygyakorlatok, önkifejezési ritmusgyakorlatok); helyzetek hangos olvasás; modellezése. felolvasás; beszédértés, folyamatos beszéd, nyelvhelyességi gyakorlatok. KONKRÉT ISMERETANYAG A KÉT ÉVFOLYAMOS CIKLUSBÓL: (a fogalmakat lásd a részletes táblázatokban) kommunikáció: nem nyelvi jelek, ismeretterjesztő szövegek a beszéd és az írott szöveg nem nyelvi jelei KOMMUNIKÁCIÓ a véleménynyilvánítás udvarias formái elbeszélés leírás jellemzés az érvelő szövegek szófajok alapszófajok névszók GRAMMATIKA igék határozószók szóképzés Ismeretek/fejlesztési követelmények
112
Ballada 10 óra; Szövegalkotás 4 óra; Monda, rege 8 óra; Szövegalkotás 4 óra; Arany János: Toldi 20 óra; Szövegalkotás 6 óra; Órakere Érzelmek, hangulatok, gondolatok 15 óra; Próbatételek, kalandok, Tematikai hősök 20 óra; Gárdonyi Géza: Egri csillagok (házi olvasmány) 10 óra; t egység/fejleszt Összefoglalás, gyakorlás 11 óra ési cél 108 Olvasói tapasztalatok lírai művek, elbeszélő költemény, kisepikai művek, egyegy regény befogadásában. Kulcskompetenciák: esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. A tematikai egység Kiemelt fejlesztési feladatok: a tanulás tanítása a könyv- és könyvtárhasználattal; nevelésitesti és lelki egészség. fejlesztési Tantárgyi fejlesztési feladatok: önálló ismeretszerzés, szövegértés, céljai Tanulói tevékenységek Pedagógiai Kapcs. TanIsmeretek/fejlesztési eljárások, Pontok eszközök követelmények módszerek, munka- és szervezési formák Regék, magyar Könyvtárhasználat; Tanári Informatik népmondák anyaggyűjtés a könyvtárban, magyarázat, a anyaggyűjtés az interneten, szemléltetés, a Történelem Mondafeldolgozások írott szöveg megértése; tanulók tevéFöldrajz Más népek mondái szövegelemzés; szövegalkenységének kotás; szómagyarázat; megszervezése, szövegtömörítés; kulcsszók különböző keresése; tételmondatok olvasási helykeresése; válaszadás zetek szövegfeldolgozó kérdésekre; modellezése, szövegkiegészítés; véleményvázlat. nyilvánítás a szöveg alapján. Időmértékes verselési rendszer, versláb, jambus, jambikus verselés, spondeus, félrím, belső rím, alliteráció, szórendcsere. Monda, rege, eredetmonda, felező 8as ritmus. Előhang, mottó, expozíció, kaland, allegória, epizód, késleltetés, körülírás, felező 12-es, sormetszet. Líra, lírai alany, téma, motívum, versforma, Kulcsfogalmakrímszerkezet. Próbatétel, kaland (cselekményszervező), ismétlődő motívum, fogalmak vándortéma, daktilus, spondeus, kötött verssor, hexameter. Történelmi regény, ifjúsági regény, kalandregény; téma, motívum. Írásbeli kapcsolattartás, elbeszélésfajták, érv, nézőpont, érvelés. Előzetes tudás
Beszédművelés, szóbeli szövegek megértése és alkotása A tanuló eligazodik a mindennapi kommunikációs helyzetekben. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni. Alkalmazza a kérés és a A FEJLESZTÉS tudakozódás szóbeli formáit a közléshelyzetnek megfelelően. VÁRT Írott szöveg megértése és alkotása EREDMÉA tanuló képes egy kb. 200 szavas írott (dokumentum és ismeretterjesztő) szöveg NYEI globális (átfogó) megértésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, önállóan (tematikus) vázlatot tud készíteni. 113
Ismeri a szövegszerkesztés alapvető eljárásait. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről A tanuló ismeri a főbb beszélőszervek működését. Felismeri egyéni közlésmódjának jellemzőit, megfelelő hangképzésre és helyes beszédlégzésre törekszik. Felismeri, és hatásuk néhány szavas értékelésével megnevezi a hangutánzó, a hangulatfestő, a többjelentésű, a rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavakat A FEJLESZTÉS különböző szövegekben, törekszik ezek használatára a szóbeli és írásbeli fogalmazásokban. VÁRT EREDMÉÍráskép és helyesírás Képes megnevezni a helyesírási alapelveket, saját munkáiban felismeri a főbb NYEI helyesírási alapelvek alkalmazásának eseteit, törekszik a tanult helyesírási szabályok alkalmazására. A tanulási képesség fejlesztése A tanuló képes az önálló tudásszerzés egyes lépéseinek elkülönítésére, szövegek kulcsszavainak azonosítására, vázlat, jegyzet felhasználására. El tud igazodni a tankönyvében, azt célirányosan használni tudja. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése A tanuló képes 5-6 mondatban a mindennapi élményeiről és olvasmányai hatásáról beszélni. Memoriterként tud kb. 2-4 lírai alkotást és egy elbeszélő költemény kb. 12 soros részletét. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A tanuló képes a saját és a nem saját álláspont azonosítására, mások véleményének meghallgatására, megértésére. Alapvető érzelmeket, erkölcsi magatartásformákat azonosítani tud. Képes véleményének rövid, kulturált megfogalmazására. 7–8. évfolyam A 7–8. évfolyamon – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) történik. Az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén nagy jelentőséget kap, mint pl. a digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Fontos feladat a nyelvről tanult ismeretek mélyítése, a nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. Tanulási képesség szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából már nemcsak értelmezésre, hanem formai-stilisztikai elemzésre is képes, továbbá a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítására. Irodalomismeret szempontjából már nemcsak a lírai és az elbeszélő szerkezetek kulcsfogalmait ismeri, hanem érti a formai jegyek jelentésteremtő szerepét is, továbbá megismerkedik a drámával, a befogadóval, a hatással, a beszédhelyzettel, a jellemzés módjaival és a tantervben számára előírt további fogalmakkal. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából már nemcsak a tetszésnyilvánításra és az eltérő vélemény tiszteletére képes, hanem érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát.. Ismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit.
114
Heti óraszám
Éves óraszám
nyelvtan
irodalom
nyelvtan
irodalom
7. évfolyam
2
2,5
72
90
8. évfolyam
2,5
3
90
108
Magyar nyelv 7. évfolyam
Tematikai egység
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 10 óra; Olvasás, szövegértés 8 óra; Írás, fogalmazás 10 óra; Helyesírás 14 óra; A nyelv szerkezete 22 óra; Összefoglalás, gyakorlás 8 óra
Órakeret 72
Törekvés az egyszerű, érthető, hatékony közlésre, a mások számára is érthető, nyelvileg igényes beszédre, megfelelő artikulációra. Tantárgyi fejlesztési feladatok: mondatfonetikai eszközök, a beszéd zenei elemei, testbeszéd, önismeret, tudatos beszédformálás, együttműködés a A tematikai egység beszédpartnerrel, képességfejlesztés írásban, olvasásban, szövegértésben, nevelési-fejlesztési ismeretszerzés a hozzászólás, felszólalás, köszönetnyilvánítás, viszonyszók, mondatszók, szóösszetételek, szószerkezetek, különírás, egybeírás céljai témakörökben Előzetes tudás
Ismeretek/fejlesztési követelmények Szófajok, szóösszetételek, szószerkezetek, szövegműfajok, helyesírás
Tanulói tevékenységek
Pedagógiai eljárások, Dramatikus formák, improvizáció, megbeszélés.
Kapcs. Taneszközö pontok k Énekzene
Hangos olvasás; felolvasás; szabad előadás; beszédértés, folyamatos beszéd, nyelvhelyességi gyakorlatok KONKRÉT ISMERETANYAG A KÉT ÉVFOLYAMOS CIKLUSBÓL: (a fogalmakat lásd a részletes táblázatokban) anyaggyűjtés, hivatkozás, kiselőadás, hozzászólás, felszólalás köszöntés, köszönetnyilvánítás KOMMUNIKÁCIÓ
viszonyszók, mondatszók szószerkezetek alárendelő mellérendelő összetett szó, annak helyesírása alárendelő mellérendelő
GRAMMATIKA
115
Magyar irodalom 7. évfolyam Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, Órakeret anekdota) 14 óra. Nagyepikai alkotás (regényelemzés) 10 óra; Lírai 90 műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma) 25 óra; Egy Tematikai egység/fejleszt korstílus – a romantika 8 óra; Nagyepikai alkotás – egy Jókai-regény és a romantikus korstílus (regényelemzés) 10 óra; Drámai műfajok ési cél (egy komédia) 10 óra; A média kifejezőeszközei 3 óra; Összefoglalás, gyakorlás 10 óra Költői képek, alakzatok felismerése, megnevezése, a „saját kedvenc versek” Előzetes tudás megválasztása és indoklása Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; természettudományos kompetencia pl. tájleíró költemények és tényszerű tájleírás összevetésében, A tematikai esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. egység Kiemelt fejlesztési feladatok: egyetemes kultúra mint szövegforrás; az irodalom nevelésibefogadása, érzelmek átélése. fejlesztési Tantárgyi fejlesztési feladatok: fogékonyság a zeneiségre, ritmusra, a műformák céljai szerkezeti képi sajátosságaira, fantáziafejlesztés, szókincsfejlesztés, formai változatok érzékelése. Ismeretek/fejlesztési Tanulói tevékenységek Pedagógiai eljárások, Kapcs. Taneszkökövetelmények pontok zök Ritmus, kép, kifeje- Toposzok azonosítása, Tanári Vizuális zésmód – a líra alap- eredetük felkutatása (pl. magyarázat, kultúra formái. Nagyepika. jelképszótár haszná- szemléltetés, a tanulók Dráma és Jókai, Mikszáth. latával), képek, tevékenységének tánc Romantika. Novellák. alakzatok azonosítása, megszervezése. Mozgóké pkultúra Arany János: Szondi két jelentésük értelmezése, következtetések megfoapródja és még 2-3 mű, Balassi Bálint egy galmazása, műve, Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez, Kölcsey Ferenc: Himnusz, Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén és még 3-4 mű, Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy mű, Kosztolányi Dezső 1-2 lírai alkotása, Weöres Sándor 1-2 műve Kisepika, mese, monda, legenda, anekdota, novella, elbeszélés, kisregény, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet. Nagyepika, időviszony, térviszony, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; anekdotikus; magatartásforma. Óda, himnusz, Kulcsfogalmakelégia, dal, epigramma. Műfaji fogalmak (pl. óda, epigramma, fogalmak rapszódia); romantikus ellentétezés, romantikus képalkotás. Romantikus regény; regényműfaji változat, pl. heroikus regény; romantikus hős, jellem, ábrázolásmód. 116
Magyar nyelv 8. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 12 óra; Olvasás, szövegértés 10 óra; Írás, fogalmazás 8 óra; Helyesírás 14 óra; A nyelv szerkezete 30 óra; A nyelv Tematikai egység/fejlesztési cél állandósága és változása 7 óra; Összefoglalás, gyakorlás 9 óra
Órakeret 90
Mások számára is érthető, nyelvileg igényes beszéd, megfelelő artikuláció - Tantárgyi fejlesztési feladatok: egyszerű, érthető, hatékony közlés, érvelés, beszédlégzés, artikuláció, beszédhallás, beszédértés, hangos olvasás, folyamatos, jól formált beszéd, képességfejlesztés írásban, olvasásban, szövegértésben, ismeretszerzés az ismertetés, vita, A tematikai egység önéletrajz, kérvény, reklám, hirdetés, mondatok szerkezete, nevelési-fejlesztési modalitása, összetett és többszörösen összetett mondatok, írásjelek, céljai idegen szavak helyesírása, sajtóműfajok, nyelvváltozatok, nyelvtörténet témakörben Előzetes tudás
Ismeretek/fejlesztési Tanulói tevékenységek Pedagógiai Kapcs. Tankövetelmények eljárások, Pontok eszközök módszerek, munka- és szervezési formák Műfajok, változatok, Kifejező érvelés Dramatikus Ének-zene helyesírás, különböző formák, Dráma és tánc kommunikáció, kommunikációs improvizáció, Vizuális mondat helyzetekben, érvelés tanulói kultúra különböző álláspontokat tevékenységek képviselve. szervezése KONKRÉT ISMERETANYAG A KÉT ÉVFOLYAMOS CIKLUSBÓL: (a fogalmakat lásd a részletes táblázatokban) nyelvi jelek, párbeszéd, monológ, cédulázás, vita, érvelés, önéletrajz, kérvény KOMMUNIKÁCIÓ tömegkommunikáció, reklám sajtóműfajok a szövegalkotás, szövegtípusok
mondat, modalitás, mondatfajták idézés, írásjelek, hangjelölés az idegen szavakban a magyar nyelv rokonai, a szavak eredete, nyelvemlékek, nyelvtípusok, nyelvjárások, csoportnyelvek GRAMMATIKA anyanyelvünk múltja, anyanyelvünk változatai
117
Magyar irodalom 8. évfolyam Tematikai egység/fejlesztési cél Kisepikai alkotások - prózai és verses, 16 óra; Nagyepikai Órakeret alkotás – regényelemzés 12 óra. Lírai és átmeneti műfajok, 108 műtípusok - tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra 20 óra. Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség) 10 óra; Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a Előzetes tudás szórakoztató irodalom köréből - magyar vagy világirodalom, regényelemzés14 óra; Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia 14 óra; A média kifejezőeszközei 5 óra; A média társadalmi szerepe, használata 5 óra; Összefoglalás, gyakorlás 12 óra Kulcskompetenciák: információk (pl. hangzó anyagok) gyűjtése a világhálóról a digitális kompetencia alkalmazásával; a hatékony, önálló tanulás pl. saját jegyezetek, adatok rendszerezésében, rendezésében Ismeretek/fejleszté Kiemelt fejlesztési feladatok: az irodalom átélő befogadása. si követelmények Tantárgyi fejlesztési feladatok: a befogadói nyitottság növelése, felkészítés a maitól eltérő szóhasználat, szokatlan képek, alakzatok befogadására. Lírai és epikai Tanulói tevékenységek Pedagógiai Kapcs. Tanformák eljárások, pontok eszközök módszerek Például: Móricz Tájékozódás az irodalmi Tanári Vizuális Zsigmond: Légy jó kronológiában (adatok magyarázat, kultúra mindhalálig, gyűjtése és szemléltetés, a Dráma és Kosztolányi Dezső, rendszerezése. tanulók tánc Karinthy Frigyes, tevékenységének MozgóképAdy Endre, Babits megszervezése. kultúra Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós néhány alkotásának értelmezése Kéthárom alkotás a 20. század második felének magyar és világirodalmából
Kulcsfogalmakfogalmak
Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, szinesztézia, allegória, szimbólum, összetett költői kép. Népszerű irodalom, bűnügyi történet, kalandregény, fantasztikus regény, tudományos-fantasztikus irodalom, humoros hangnem. Dráma, komédia, tragédia, komikum, tragikum, dialógus, konfliktus, alapszituáció, drámai nyelv, drámai jellem. Dokumentum, fikció, műfaji, western, sci-fi, melodráma, burleszk, thriller; szerzői, ábrázolási konvenció; tudósítás, riport, kritika, publicisztika. Szimbolikus kód, technikai kód, mágikus gondolkodás, értelmezési keret, egyirányú kommunikáció, interaktív kommunikáció, sztereotípia, reprezentáció.
118
Beszédművelés, szóbeli szövegek alkotása és megértése A tanuló eligazodik a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Törekszik az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni és írásban és szóban továbbadni. Az írott szöveg megértése és alkotása A tanuló képes egy kb. 300-350 szavas írott (szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. A tanulási képesség fejlesztése A tanuló képes a különféle írott és elektronikus információhordozókból az anyaggyűjtés során adatokat gyűjteni, jegyzetet és vázlatot készíteni. Le tudja jegyezni az állításaihoz felhasznált információforrások adatait. A Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről FEJLESZTÉS A tanuló ismeri és a szövegalkotásban értelmesen használja a különböző VÁRT mondatfajtákat. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a EREDMÉNY tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. EI Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése, A tanuló bizonyítja a szöveg értő befogadását biztosító olvasási képességét, különféle műfajú és témájú szövegek felolvasásával, elmondásával. Képes különféle műfajú szépirodalmi művek szerkezetének és jelentésének összegző bemutatására, a szerkezeti elemek elkülönítésére, a szereplők és élethelyzetük jellemzésére. Memoriterként tud 3-4 lírai alkotást és kb. 15-20 soros drámarészletet. Íráskép, helyesírás A tanuló a helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az idézés helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A tanuló képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, értelmezésére, példával történő bemutatására. Részt tud venni elemző beszélgetésekben, saját véleményével. A különböző művészeti alkotások között meg tud nevezni néhány közös és eltérő vonást. Egy-egy szempontból össze tud hasonlítani egymástól lényegesen különböző esztétikai normákat képviselő műveket.
119
2.2.10
Idegen nyelvek-Angol (felső tagozat)
Bevezető Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Célok és alapelvek Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljait korunk emberének kommunikációs igényei határozzák meg, összhangban az Európa Tanács ajánlásaival. Az élő idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen: a világ dolgaiban való megbízható tájékozódáshoz; a felelős, szabadon meghozott döntésekhez; a munkaerőpiacon való boldoguláshoz; a nemzetközi kommunikációba való bekapcsolódáshoz; saját és más kultúrák értékeinek megértéséhez és megbecsüléséhez. A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan tanítjuk. A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és nagyban elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt. A tanuló a nyelvtanulási folyamat során:
120
kapjon világos/egyértelmű információt a tanulás céljáról, folyamatáról és módszereiről, legyen alkalma a tanulási folyamat során saját kommunikációs szükségleteit megfogalmazni, témákat, tevékenységeket, eljárásmódokat kérni vagy javasolni, nyíljon lehetősége önálló feladatmegoldásra, ismerje meg azon források használatát (szótárak, kézikönyvek, nyelvtankönyvek, gyakorlóanyagok, elektronikus források stb.), amelyek segíthetik az önálló munkában, munkájának rendszeres tanári értékelése mellett sajátítsa el az önértékelés módszereit, legyen alkalma életkori sajátosságainak, érdeklődésének és kommunikációs szükségleteinek megfelelő, a való élet feladataihoz közel álló nyelvi tevékenységekben részt venni, munkája során lehetőleg autentikus vagy adaptált, esetleg leegyszerűsített autentikus szövegekkel dolgozzon, legyen módja változatos formában (pármunka, csoportmunka stb.) részt venni kommunikatív interakciókban és alkalma a célnyelv autentikus használatát megtapasztalni. A nyelvtanulás célrendszere A kommunikatív kompetencia fejlesztése A tanulók legyenek képesek megoldani nyelvhasználatot igénylő valós feladataikat az élet különböző területein, a magánéletben, a közéletben, az oktatásban vagy a munka világában. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is szükségesek. A kommunikatív kompetencia több elemből áll. Részei a nyelvi, a szociolingvisztikai és a szövegkompetencia. A nyelvi kompetencia magában foglalja a lexikai, grammatikai, szemantikai, fonológiai és morfológiai, helyesírási ismereteket, továbbá az ezek alkalmazásához szükséges készségeket, illetve bázisképességeket. A nyelvi kompetencia az olvasott és a hallott szöveg értésén, a beszédkészségen, az interakción, valamint az íráskészség fejlesztésén keresztül aktiválódik. A szociolingvisztikai kompetencia azon társadalmi szokások és szabályok ismeretét jelenti, amelyek erősen befolyásolják a kommunikáció sikerességét, és amelyeket a tanárnak − az anyanyelvi kultúrától való eltérése miatt − tudatosítania kell a nyelvtanulókban (például udvariassági szokások, megszólítások, nyelvi rituálék, testbeszéd, humor, stílusrétegek, dialektusok). A szövegkompetencia fejlesztése során a nyelvtanuló elsajátítja, hogyan épül fel egy szöveg, milyen elemek biztosítják annak koherenciáját a beszélt és az írott nyelvben, az interakció szabályait, illetve a különböző típusú szövegek jellegzetes nyelvi elemeit. A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük és használniuk kell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló alakítható ki. A célnyelvi műveltség és az interkulturális kompetencia fejlesztése A tanulók legyenek képesek a saját és más kultúrák különbségeinek, illetve hasonlóságainak értelmezésére, váljanak nyitottabbá és érzékenyebbé más kultúrák irányába. Fontos a pozitív attitűd és motiváció kialakítása a nyelvtanulás, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránt. A nyelv nem választható el attól a kultúrától, amely létrehozta és élteti, ezért a nyelvtanítást mindig össze kell kapcsolni a mindennapi élet kultúrájának 121
megismertetésével, és segíteni kell a tanulókat abban, hogy a szélesebb értelemben vett célnyelvi műveltség elérhetővé váljon számukra. Különösen fontos a tanulás és tanítás során a nyelvtanuló interkulturális tudatosságának kialakítása, fejlesztése: diák legyen képes felismerni és megérteni a saját és az idegen kultúra jellegzetességeit, a köztük lévő hasonlóságokat és különbségeket, továbbá ismerje és alkalmazza a más kultúrák képviselőivel való kapcsolatteremtéshez szükséges stratégiákat. A nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek kihasználása A tanuló legyen képes a tantervben szereplő más műveltségterületek egy-egy érdekes és fontos problémáját a tanult idegen nyelven is feldolgozni. Az élő idegen nyelvek tanítását és tanulását meghatározó alapelvekkel és a N célkitűzéseivel összhangban kívánatos a tantárgyközi integráció lehetőségének elősegítése. Az idegennyelv-tanulás többek között olyan nyelvi, kulturális, szociokulturális, történelmi és interkulturális ismeretekkel gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak esetében is hasznosíthatnak. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy más műveltségterületek ismereteivel az idegen nyelvi órák során is találkozzanak a diákok. Az IKT alkalmazások készségszintű kialakítása és fejlesztése A tanulók szerezzenek tapasztalatokat és jártasságot a kommunikációs és információs technológiák felhasználásában idegen nyelvi tanulmányaik során, ezzel is segítve az autonóm nyelvtanulóvá válást. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) minden eddiginél több lehetőséget biztosítanak a nyelvtanulóknak és tanároknak a célnyelvvel és célnyelvi közösséggel kialakítható közvetlen kapcsolatra. Az IKT jelentősen növelheti a nyelvtanítás és nyelvtanulás eredményességét, közvetlen hozzáférést biztosítva a célnyelvi kultúrához, azaz lehetővé teszi autentikus célnyelvi modellek keresését és felhasználását. Az IKT a korszerű nyelvoktatás, a differenciálás kiváló eszköze. A nyelvtanulási stratégiák kialakítása A nyelvtanulási folyamat sikeressége szempontjából kiemelt jelentőségűek a nyelvtanulási stratégiák. Az idegennyelv-tanulás nyújtson további lehetőséget az eredményes tanulás módszereinek elsajátítására: az előzetes tudás mozgósítására, az egyénre szabott módszerek kialakítására, a csoportos, együttműködő tanulásra, az önművelés igényének kialakítására, az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerésére. Időkeret, óraszámok Iskolánkban emelt óraszámú idegen nyelv-oktatás folyik, melynek hatékonyabbá tétele érdekében, a pedagógiai programunk erre vonatkozó részében meghatározott elvek és feltételek alapján, csoportbontásban tanítjuk az angol nyelvet az alábbiak szerint:
1. 2. 3. 4.
Évfolyam Haladó csoport: évfolyam Normál csoport: Haladó csoport: évfolyam Normál csoport: Haladó csoport: évfolyam Normál csoport: Haladó csoport: évfolyam Normál csoport:
122
Heti óraszám 5 óra 3 óra 5 óra 3 óra 5 óra 3 óra 5 óra 3 óra
Nyelvi szintek A közműveltségi elemeket a tantárgy egyedi jellemzői miatt a NAT-ban azok a nyelvi szintek és kompetenciák testesítik meg, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös európai referenciakeret (KER) határoz meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak kontextust. A kerettanterv az elérendő célokat és nyelvi szinteket kétéves képzési szakaszokra bontva határozza meg. Ez alól csupán az általános iskola 4. évfolyama kivétel, mert ezen az évfolyamon kezdődik a kötelező idegennyelv-oktatás, így a képzési szakasz csak egy tanévet ölel fel. A minimálisan elérendő nyelvi szintek, normál óraszámban: Első idegen nyelv
4. évfolyam
6. évfolyam
8. évfolyam
KER-szintben nem megadható
A1
A2
A minimálisan elérendő nyelvi szintek, emelt óraszám esetén: Első idegen nyelv
4. évfolyam
6. évfolyam
8. évfolyam
KER-szintben nem megadható
A1 - A2 között
A2 - B1 között
Az alkalmazott tankönyv kiválasztásának elvi szempontjai Fontos alapelv, hogy nem a tankönyv hivatott meghatározni a nyelvoktatást, hanem a koncepcionális, tanterv-alapon végiggondolt nyelvoktatás megvalósításához kell kiválasztani a megfelelő tankönyvet, tankönyvcsaládot. A tankönyv akkor hasznos eszköze a nyelvoktatásnak, ha mindig az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését célozza, akkor korszerű, ha eleget tesz a Közös Európai Referenciakeretben megfogalmazott és a NAT-ban nevesített nyelvtudási szintek funkcionális nyelvhasználati előírásainak, és akkor jó, ha a tanárnak öröm tanítani belőle, és a tanulónak öröm tanulni vele: feleljen meg az életkori sajátosságoknak és a magyar nyelvtanuló esetenként speciális igényeinek, legyen tartalmában és kivitelezésében motiváló, a nyelvtanulás iránt kedvet ébresztő, fejlessze mindazokat a készségeket, amelyek a nyelvtudáshoz szükségesek, használjon olyan munkáltató és gyakorlati feladattípusokat, amelyek megkönnyítik a nyelv elsajátítását, megfelelő mennyiségű és minőségű autentikus és interaktív anyagot tartalmazzon, illeszthető legyen a tantervben megadott éves óraszámokhoz.
123
Ezek alapján az felső tagozatos nyelvoktatáshoz az Express Publishing kiadó Spark sorozatának tankönyveit választjuk, az alábbi évfolyamonkénti bontásban: Évfolyam Haladó csoport:
1. évfolyam Normál csoport: Haladó csoport:
6. évfolyam Normál csoport: Haladó csoport:
7. évfolyam Normál csoport: Haladó csoport:
8. évfolyam Normál csoport:
Tankönyv Virginia Evans - Jenny Dooley: Spark 1 (with Interactive eBook) Virginia Evans - Jenny Dooley: Spark 1 (with Interactive eBook)
Virginia Evans - Jenny (with Interactive eBook) Virginia Evans - Jenny (with Interactive eBook) Virginia Evans - Jenny (with Interactive eBook) Virginia Evans - Jenny (with Interactive eBook) Virginia Evans - Jenny (with Interactive eBook) Virginia Evans - Jenny (with Interactive eBook)
124
Dooley: Spark 2 Dooley: Spark 1 Dooley: Spark 3 Dooley: Spark 2 Dooley: Spark 4 Dooley: Spark 2
5. ÉVFOLYAM HALADÓ CSOPORT Éves óraszám: 185 – heti óraszám: 5 Témakörök és óraszámok Témakör
Témakör feldolgozására javasolt óraszámok
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend Természetismeret: lakóhelyi környezet Matematika: tájékozódás a térben, halmazok Hon- és népismeret: az én városom, falum
A család -
Én és a családom Családtagok bemutatása Napirend
20
Az otthon -
Otthonom, szűkebb környezetem Lakóhelyiségek, bútorok berendezési tárgyak Lakóhelyem, tágabb környezetem
20
Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása Természetismeret: az időjárás tényezői, ciklusok a természetben Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat Matematika: halmazok Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: testrészek Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok
Étkezés -
Napi étkezések Kedvenc ételeim, italaim Egészséges táplálkozás Receptek, főzés, sütés
15
Idő, időjárás -
Az óra Évszakok és hónapok A hét napjai és a napszakok Időjárás, időjárási jelenségek megfigyelése
15
Öltözködés -
Évszakok és ruhadarabok
6
Testrészek Sportok
8
Sport -
Kapcsolódási pontok
Iskola, barátok -
Iskolám, osztálytermünk Tantárgyaim, tanáraim Osztálytársaim, barátaim Tanórán kívüli közös programjaink Iskolai élet más országokban
20
Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat
15
Testnevelés és sport: sportok Ének–zene: zenehallgatás Dráma és tánc: színház, előadások Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások
Szabadidő, szórakozás -
Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem Internet, interaktív játékok
125
-
Közös időtöltés barátokkal
Természetismeret: élőlények a ház körül, az állatok életmódjának főbb jellemzői, szoba- vagy kerti növények gondozása, érdekes növények; a Föld szépsége, egyedisége: a Kárpát-medence és hazánk nagytájai, növénytakarója és élővilága Matematika: halmazok
Természet, állatok -
Kisállatok Kedvenc állataim Állatok a ház körül Vadon élő és állatkerti állatok Állatok a nagyvilágban Kontinensek, tájegységek
15
Technika, életvitel és gyakorlat; Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek
Ünnepek és szokások -
Az én ünnepeim Ünnepek itthon és a nagyvilágban
8
Város, bevásárlás -
Városok, települések, falvak Épületek, utcák Tájékozódás, útbaigazítás Vásárlás
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: falvak és városok, közlekedés Matematika: irányok, térbeli alakzatok Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás Hon- és népismeret: az én városom, falum Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei Dráma és tánc: dramatikus játékok Vizuális kultúra: képzeletem világa, műalkotások
20
Utazás, pihenés -
Vakáció, nyaralás Táborok, osztálykirándulás Közlekedési eszközök
10
Fantázia és valóság -
Képzeletem világa
5
Zene, művészetek -
Kedvenc zeném, együttesem Film- és színházi élményeim Múzeumlátogatás
Ének-zene: zenehallgatás Dráma és tánc: színház, előadások Rajz és vizuális kultúra: mozi, színház
8
5. ÉVFOLYAM NORMÁL CSOPORT Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 Témakörök és óraszámok Témakör
Témakör feldolgozására javasolt óraszámok
A család -
Én és a családom Családtagok bemutatása Napirend
20
Az otthon -
Otthonom, szűkebb környezetem Lakóhelyiségek, bútorok
18 126
Kapcsolódási pontok
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend Természetismeret: lakóhelyi környezet Matematika: tájékozódás a térben, halmazok
-
berendezési tárgyak Lakóhelyem, tágabb környezetem
Idő, időjárás -
Az óra A hét napjai és a napszakok
12
Testrészek Sportok
8
Sport -
Hon- és népismeret: az én városom, falum Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: testrészek Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok
Iskola, barátok -
Iskolám, osztálytermünk Tantárgyaim, tanáraim Osztálytársaim, barátaim Iskolai élet más országokban
18
Természet, állatok -
Kisállatok Kedvenc állataim Állatok a ház körül Kontinensek, tájegységek
Város, bevásárlás -
Városok, települések, falvak Épületek, utcák Tájékozódás, útbaigazítás Vásárlás
Utazás -
Közlekedési eszközök
8
18
4
Zene, művészetek -
Kedvenc zeném, filmem
5
Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat Természetismeret: élőlények a ház körül, a Föld szépsége, egyedisége: a Kárpát-medence és hazánk nagytájai, növénytakarója és élővilága Matematika: halmazok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: falvak és városok, közlekedés Matematika: irányok, térbeli alakzatok Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás Hon- és népismeret: az én városom, falum Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés Ének-zene: zenehallgatás Dráma és tánc: színház, előadások Rajz és vizuális kultúra: mozi, színház
6. ÉVFOLYAM HALADÓ CSOPORT 127
Éves óraszám: 185 – heti óraszám: 5 Témakörök és óraszámok Témakör
Témakör feldolgozására javasolt óraszámok
A család -
Én és a családom Családtagok bemutatása Családi események, közös programok. Családi ünnepek Napirend
15
-
Otthonom, szűkebb környezetem Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak Kedvenc játékaim Lakóhelyem, tágabb környezetem
15
Étkezés -
Napi étkezések Kedvenc ételeim, italaim Egészséges táplálkozás Receptek, főzés, sütés
12
Idő, időjárás -
Az óra Évszakok és hónapok A hét napjai és a napszakok Időjárás, időjárási jelenségek megfigyelése
15
Öltözködés -
Évszakok és ruhadarabok
-
Kedvenc ruháim Divat
8
Testrészek és mozgás Sportok, sportfelszerelések Kedvenc sportom Sportversenyek
8
Iskola, barátok -
Iskolám, osztálytermünk Tantárgyaim, tanáraim Osztálytársaim, barátaim Tanórán kívüli közös programjaink Iskolai élet más országokban
-
Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem Internet, interaktív játékok
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat
Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: testrészek Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok
15
Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat
12
Testnevelés és sport: sportok Ének–zene: zenehallgatás Dráma és tánc: színház, előadások
Szabadidő, szórakozás -
Természetismeret: lakóhelyi környezet Matematika: tájékozódás a térben, halmazok Hon- és népismeret: az én városom, falum Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása Természetismeret: az időjárás tényezői, ciklusok a természetben Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése
Matematika: halmazok.
Sport -
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások
Az otthon -
Kapcsolódási pontok
128
-
Közös időtöltés barátokkal
Természet, állatok -
Kisállatok Kedvenc állataim Állatok a ház körül Vadon élő és állatkerti állatok Állatok a nagyvilágban Kontinensek, tájegységek
15
Ünnepek és szokások -
Az én ünnepeim Ünnepek itthon és a nagyvilágban
7
Város, bevásárlás -
Városok, települések, falvak Épületek, utcák Tájékozódás, útbaigazítás Üzletek, bevásárlóközpontok, piac Vásárlás Az én városom/falum
18
Utazás, pihenés -
Vakáció, nyaralás Táborok, osztálykirándulás Közlekedési eszközök
Fantázia és valóság -
10
5
Képzeletem világa
Zene, művészetek -
Kedvenc zeném, együttesem Film- és színházi élményeim Múzeumlátogatás
-
Veszélyeztetett állat- és növényvilág Nevezetes napok: Fák és madarak Napja Szelektív hulladékgyűjtés A rendszeres testedzés A helyes táplálkozás
Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei Dráma és tánc: dramatikus játékok Vizuális kultúra: képzeletem világa, műalkotások Ének-zene: zenehallgatás Dráma és tánc: színház, előadások. Rajz és vizuális kultúra: mozi, színház
10
Természetismeret: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága Matematika: diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása
10
Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód
Egészséges életmód -
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: falvak és városok, közlekedés Matematika: irányok, térbeli alakzatok. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás Hon- és népismeret: az én városom, falum
10
Környezetünk védelme -
Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások Természetismeret: élőlények a ház körül, az állatok életmódjának főbb jellemzői, szoba- vagy kerti növények gondozása, érdekes növények; a Föld szépsége, egyedisége: a Kárpát-medence és hazánk nagytájai, növénytakarója és élővilága. Matematika: halmazok Technika, életvitel és gyakorlat; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek
6. ÉVFOLYAM NORMÁL CSOPORT Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 129
Témakörök és óraszámok Témakör
Témakör feldolgozására javasolt óraszámok
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend Természetismeret: lakóhelyi környezet Matematika: tájékozódás a térben, halmazok Hon- és népismeret: az én városom, falum
A család -
Én és a családom Családtagok bemutatása Napirend
12
Az otthon -
Otthonom, szűkebb környezetem Lakóhelyiségek, bútorok berendezési tárgyak Lakóhelyem, tágabb környezetem
12
Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása Természetismeret: az időjárás tényezői, ciklusok a természetben Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése
Étkezés -
Napi étkezések Kedvenc ételeim, italaim Egészséges táplálkozás Receptek, főzés, sütés
12
Idő, időjárás -
Az óra Évszakok és hónapok A hét napjai és a napszakok Időjárás, időjárási jelenségek megfigyelése
10
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat Matematika: halmazok Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: testrészek Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok
Öltözködés -
Évszakok és ruhadarabok
5
Testrészek Sportok
4
Sport -
Kapcsolódási pontok
Iskola, barátok -
Iskolám, osztálytermünk Tantárgyaim, tanáraim Osztálytársaim, barátaim Tanórán kívüli közös programjaink Iskolai élet más országokban
Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat
12
Testnevelés és sport: sportok Ének–zene: zenehallgatás Dráma és tánc: színház, előadások Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások
Szabadidő, szórakozás -
Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem Internet, interaktív játékok Közös időtöltés barátokkal
10
130
Természetismeret: élőlények a ház körül, az állatok életmódjának főbb jellemzői, szoba- vagy kerti növények gondozása, érdekes növények; a Föld szépsége, egyedisége: a Kárpátmedence és hazánk nagytájai, növénytakarója és élővilága Matematika: halmazok Technika, életvitel és gyakorlat; Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek
Természet, állatok -
Kisállatok Kedvenc állataim Állatok a ház körül Vadon élő és állatkerti állatok Állatok a nagyvilágban Kontinensek, tájegységek
8
Ünnepek és szokások -
Az én ünnepeim Ünnepek itthon és a nagyvilágban
4
Város, bevásárlás -
Városok, települések, falvak Épületek, utcák Tájékozódás, útbaigazítás Vásárlás
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: falvak és városok, közlekedés Matematika: irányok, térbeli alakzatok Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás Hon- és népismeret: az én városom, falum Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei Dráma és tánc: dramatikus játékok Vizuális kultúra: képzeletem világa, műalkotások
10
Utazás, pihenés -
Vakáció, nyaralás Táborok, osztálykirándulás Közlekedési eszközök
5
Fantázia és valóság -
Képzeletem világa
3
Zene, művészetek -
Kedvenc zeném, együttesem Film- és színházi élményeim Múzeumlátogatás
Ének-zene: zenehallgatás Dráma és tánc: színház, előadások Rajz és vizuális kultúra: mozi, színház
4
7. ÉVFOLYAM HALADÓ CSOPORT Éves óraszám: 185 – heti óraszám: 5
131
Témakörök és óraszámok Témakör
Témakör feldolgozására javasolt óraszámok
A Család -
Én és a családom Családtagok bemutatása Családi események, közös programok. Családi ünnepek Napirend
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely. 10
Az otthon -
Otthonom, szűkebb környezetem Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak Kedvenc játékaim Lakóhelyem, tágabb környezetem Otthonok a célnyelvi országban és a nagyvilágban
12
Étkezés -
Napi étkezések Kedvenc ételeim, italaim Egészséges táplálkozás Receptek, főzés, sütés
10
Idő, időjárás -
Az óra Évszakok és hónapok A hét napjai és a napszakok Időjárás, időjárási jelenségek megfigyelése Időjárási jelenségek Természeti katasztrófák
12
Öltözködés -
Évszakok és ruhadarabok Kedvenc ruháim Divat
8
Sport -
Testrészek és mozgás Sportok, sportfelszerelések Kedvenc sportom Extrém sportok Sportversenyek, olimpia
Kapcsolódási pontok
12
Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások.
Természetismeret: lakóhelyi környezet. Matematika: tájékozódás a térben, halmazok. Hon- és népismeret: az én városom, falum.
Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend. Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Természetismeret: az időjárás tényezői, ciklusok a természetben. Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat. Matematika: halmazok. Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: testrészek. Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok.
Iskola, barátok -
Iskolám, osztálytermünk Tantárgyaim, tanáraim Osztálytársaim, barátaim Tanórán kívüli közös programjaink Iskolai élet más országokban
12
132
Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.
Szabadidő, szórakozás -
Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem Internet, interaktív játékok Közös időtöltés barátokkal
10
Természet, állatok -
Kisállatok, felelős állattartás Kedvenc állataim Kontinensek, tájegységek
8
Ünnepek és szokások -
Az én ünnepeim Ünnepek itthon és a nagyvilágban.
6
Város, bevásárlás -
Városok, települések, falvak Épületek, utcák Tájékozódás, útbaigazítás Üzletek, bevásárlóközpontok, piac Vásárlás Látnivalók, nevezetességek a lakóhelyemen Híres városok és nevezetességeik
12
Utazás, pihenés -
Vakáció, nyaralás Táborok, osztálykirándulás Közlekedési eszközök Utazás belföldön és külföldön
10
Fantázia és valóság -
Kedvenc olvasmányaim, könyveim Képzeletem világa Utazás a jövőbe
8
Testnevelés és sport: sportok. Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások. Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások. Természetismeret: élőlények a ház körül, az állatok életmódjának főbb jellemzői, szoba- vagy kerti növények gondozása, érdekes növények; a Föld szépsége, egyedisége: a Kárpátmedence és hazánk nagytájai, növénytakarója és élővilága. Matematika: halmazok. Technika, életvitel és gyakorlat; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: falvak és városok, közlekedés. Matematika: irányok, térbeli alakzatok. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás. Hon- és népismeret: az én városom, falum. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés. Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei. Dráma és tánc: dramatikus játékok. Vizuális kultúra: képzeletem világa, műalkotások.
Zene, művészetek -
Kedvenc zeném, együttesem Film- és színházi élményeim Múzeumlátogatás Kiállítások, rendezvények, koncertek Zenei világnap
Környezetünk védelme -
Szelektív hulladékgyűjtés Környezettudatos viselkedés
8
8
133
Ének-zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások. Rajz és vizuális kultúra: mozi, színház..
Természetismeret: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága. Matematika: diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.
Egészséges életmód -
A rendszeres testedzés A helyes táplálkozás
6
Zene, művészetek -
Tudomány, technika A jövő technikai vívmányai
Múltunk és jövőnk -
11
12
Az én jövőm A jövő iskolája
Média, kommunikáció -
Internet, interaktív játékok, közösségi oldalak Infokommunikációs eszközök a mindennapokban A média szerepe a hétköznapokban
10
Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód. Ének-zene: zenehallgatás. Biológia-egészségtan: tudománytörténet. Hon- és népismeret: a magyar tudomány és kultúra eredményei a világban. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző korszakok, globális problémák. Hon- és népismeret: Az én világom. Találkozás a múlttal. Földrajz: településtípusok; környezettudatosság, környezetvédelem. Erkölcstan: a munka világa. Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció: szakmák, foglalkozások. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hírközlés. A média és a nyilvánosság szerepe. Biológia-egészségtan: kommunikáció az állatvilágban. Informatika: az információs technológián alapuló kommunikációs formák, médiainformatika.
7. ÉVFOLYAM NORMÁL CSOPORT Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 134
Témakörök és óraszámok Témakör
Témakör feldolgozására javasolt óraszámok
A család -
Én és a családom Családtagok bemutatása Családi események, közös programok. Családi ünnepek Napirend
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely
10
Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások
10
Természetismeret: lakóhelyi környezet Matematika: tájékozódás a térben, halmazok Hon- és népismeret: az én városom, falum
10
Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása
Az otthon -
Otthonom, szűkebb környezetem Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak Kedvenc játékaim
Étkezés -
Napi étkezések Kedvenc ételeim, italaim Egészséges táplálkozás Receptek, főzés, sütés
Természetismeret: az időjárás tényezői, ciklusok a természetben Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése
Idő, időjárás -
Az óra Évszakok és hónapok A hét napjai és a napszakok
8
Öltözködés -
Évszakok és ruhadarabok
-
Kedvenc ruháim Divat
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat
8
Matematika: halmazok.
Sport -
Testrészek és mozgás Sportok, sportfelszerelések Kedvenc sportom Sportversenyek
Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: testrészek Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok
10
Iskola, barátok -
Iskolám, osztálytermünk Tantárgyaim, tanáraim Osztálytársaim, barátaim Tanórán kívüli közös programjaink Iskolai élet más országokban
Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat
10
Szabadidő, szórakozás -
Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem Internet, interaktív játékok Közös időtöltés barátokkal
Kapcsolódási pontok
Testnevelés és sport: sportok Ének–zene: zenehallgatás Dráma és tánc: színház, előadások Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások
10
135
Természetismeret: élőlények a ház körül, az állatok életmódjának főbb jellemzői, szobavagy kerti növények gondozása, érdekes növények; a Föld szépsége, egyedisége: a Kárpát-medence és hazánk nagytájai, növénytakarója és élővilága. Matematika: halmazok
Természet, állatok -
Kisállatok Kedvenc állataim Állatok a ház körül Vadon élő és állatkerti állatok Állatok a nagyvilágban
10
6
Technika, életvitel és gyakorlat; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek
6
Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei
Ünnepek és szokások -
Az én ünnepeim Ünnepek itthon és a nagyvilágban
Utazás, pihenés -
Vakáció, nyaralás Táborok, osztálykirándulás
Fantázia és valóság -
Dráma és tánc: dramatikus játékok Vizuális kultúra: képzeletem világa, műalkotások
4
Képzeletem világa
Zene, művészetek -
Kedvenc zeném, együttesem Film- és színházi élményeim Múzeumlátogatás
4
Ének-zene: zenehallgatás Dráma és tánc: színház, előadások. Rajz és vizuális kultúra: mozi, színház
5
Természetismeret: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága Matematika: diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása
Környezetünk védelme -
Veszélyeztetett állat- és növényvilág Nevezetes napok: Fák és madarak Napja
8. ÉVFOLYAM HALADÓ CSOPORT Éves óraszám: 185 – heti óraszám: 5 Témakörök és óraszámok Témakör
Témakör feldolgozására javasolt óraszámok
Kapcsolódási pontok
A család -
Én és a családom Családtagok bemutatása Családi események, közös programok Családi ünnepek Napirend
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely. Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások.
10
Az otthon 136
-
Otthonom, szűkebb környezetem Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak Kedvenc játékaim Lakóhelyem, tágabb környezetem Otthonok a célnyelvi országban és a nagyvilágban
Természetismeret: lakóhelyi környezet. Matematika: tájékozódás a térben, halmazok. Hon- és népismeret: az én városom, falum.
12
Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend. Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.
Étkezés -
Napi étkezések Kedvenc ételeim, italaim Egészséges táplálkozás Receptek, főzés, sütés
10
Idő, időjárás -
Az óra Évszakok és hónapok) A hét napjai és a napszakok Időjárás, időjárási jelenségek megfigyelése Időjárási jelenségek Természeti katasztrófák
Természetismeret: az időjárás tényezői, ciklusok a természetben. Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése.
12
Öltözködés -
Évszakok és ruhadarabok Kedvenc ruháim Divat
8
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat. Matematika: halmazok.
12
Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: testrészek. Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok.
Sport -
Testrészek és mozgás Sportok, sportfelszerelések Kedvenc sportom Extrém sportok Sportversenyek, olimpia
Iskola, barátok -
Iskolám, osztálytermünk Tantárgyaim, tanáraim Osztálytársaim, barátaim Tanórán kívüli közös programjaink Iskolai élet más országokban
Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.
12
Testnevelés és sport: sportok. Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások. Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.
Szabadidő, szórakozás -
Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem Internet, interaktív játékok Közös időtöltés barátokkal
10
Természetismeret: élőlények a ház körül, az állatok életmódjának főbb jellemzői, szoba- vagy kerti növények gondozása, érdekes növények; a Föld szépsége, egyedisége: a Kárpát-medence és hazánk nagytájai, növénytakarója és élővilága. Matematika: halmazok. Technika, életvitel és gyakorlat;
Természet, állatok -
Kisállatok, felelős állattartás Kedvenc állataim Kontinensek, tájegységek
8
Ünnepek és szokások 137
-
Az én ünnepeim Ünnepek itthon és a nagyvilágban
történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek.
6
Város, bevásárlás -
Városok, települések, falvak Épületek, utcák Tájékozódás, útbaigazítás Üzletek, bevásárlóközpontok, piac Vásárlás Látnivalók, nevezetességek a lakóhelyemen Híres városok és nevezetességeik
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: falvak és városok, közlekedés. Matematika: irányok, térbeli alakzatok. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás. Hon- és népismeret: az én városom, falum.
12
10
Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés. Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei.
8
Dráma és tánc: dramatikus játékok. Vizuális kultúra: képzeletem világa, műalkotások.
Utazás, pihenés -
Vakáció, nyaralás Táborok, osztálykirándulás Közlekedési eszközök Utazás belföldön és külföldön
Fantázia és valóság -
Kedvenc olvasmányaim, könyveim Képzeletem világa Utazás a jövőbe
Zene, művészetek -
Kedvenc zeném, együttesem Film- és színházi élményeim Múzeumlátogatás Kiállítások, rendezvények, koncertek Zenei világnap
Ének-zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások. Rajz és vizuális kultúra: mozi, színház..
8
Természetismeret: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága. Matematika: diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.
Környezetünk védelme -
Szelektív hulladékgyűjtés Környezettudatos viselkedés Nevezetes napok: Fák és madarak Napja
Egészséges életmód -
A rendszeres testedzés A helyes táplálkozás
Zene, művészetek -
Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód. Ének-zene: zenehallgatás. Biológia-egészségtan: tudománytörténet. Hon- és népismeret: a magyar tudomány és kultúra eredményei a világban. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző korszakok, globális problémák. Hon- és népismeret: Az én világom. Találkozás a múlttal. Földrajz: településtípusok; környezettudatosság, környezetvédelem. Erkölcstan: a munka világa.
6
11
Tudomány, technika A jövő technikai vívmányai
Múltunk és jövőnk -
8
12
Az én jövőm A jövő iskolája
138
Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció: szakmák, foglalkozások. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hírközlés. A média és a nyilvánosság szerepe. Biológia-egészségtan: kommunikáció az állatvilágban. Informatika: az információs technológián alapuló kommunikációs formák, médiainformatika.
Média, kommunikáció Internet, interaktív játékok, közösségi oldalak Infokommunikációs eszközök a mindennapokban A média szerepe a hétköznapokban
-
10
8. ÉVFOLYAM NORMÁL CSOPORT Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 Témakörök és óraszámok Témakör
Témakör feldolgozására javasolt óraszámok
A család -
Én és a családom Családtagok bemutatása Családi események, közös programok. Családi ünnepek Napirend
10
-
Otthonom, szűkebb környezetem Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak Kedvenc játékaim Lakóhelyem, tágabb környezetem
10
Étkezés -
Napi étkezések Kedvenc ételeim, italaim Egészséges táplálkozás Receptek, főzés, sütés
8
Idő, időjárás -
Az óra Évszakok és hónapok A hét napjai és a napszakok Időjárás, időjárási jelenségek megfigyelése
8
Öltözködés -
Évszakok és ruhadarabok
-
Kedvenc ruháim Divat
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások
Az otthon -
Kapcsolódási pontok
8
Természetismeret: lakóhelyi környezet Matematika: tájékozódás a térben, halmazok Hon- és népismeret: az én városom, falum Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása Természetismeret: az időjárás tényezői, ciklusok a természetben Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat Matematika: halmazok.
139
Sport -
Testrészek és mozgás Sportok, sportfelszerelések Kedvenc sportom Sportversenyek
8
Iskola, barátok -
Iskolám, osztálytermünk Tantárgyaim, tanáraim Osztálytársaim, barátaim Tanórán kívüli közös programjaink Iskolai élet más országokban
8
Szabadidő, szórakozás -
Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem Internet, interaktív játékok Közös időtöltés barátokkal
8
Természet, állatok -
Kisállatok Kedvenc állataim Állatok a ház körül Vadon élő és állatkerti állatok Állatok a nagyvilágban Kontinensek, tájegységek
8
Ünnepek és szokások -
Az én ünnepeim Ünnepek itthon és a nagyvilágban
3
Város, bevásárlás -
Városok, települések, falvak Épületek, utcák Tájékozódás, útbaigazítás Üzletek, bevásárlóközpontok, piac Vásárlás Az én városom/falum
10
Utazás, pihenés -
Vakáció, nyaralás Táborok, osztálykirándulás Közlekedési eszközök
Fantázia és valóság -
5
3
Képzeletem világa
Zene, művészetek -
Kedvenc zeném, együttesem Film- és színházi élményeim Múzeumlátogatás
4
Környezetünk védelme -
Veszélyeztetett állat- és növényvilág Nevezetes napok: Fák és madarak Napja Szelektív hulladékgyűjtés
5
140
Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: testrészek Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat
Testnevelés és sport: sportok Ének–zene: zenehallgatás Dráma és tánc: színház, előadások Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások Természetismeret: élőlények a ház körül, az állatok életmódjának főbb jellemzői, szoba- vagy kerti növények gondozása, érdekes növények; a Föld szépsége, egyedisége: a Kárpátmedence és hazánk nagytájai, növénytakarója és élővilága. Matematika: halmazok Technika, életvitel és gyakorlat; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: falvak és városok, közlekedés Matematika: irányok, térbeli alakzatok. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás Hon- és népismeret: az én városom, falum Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei Dráma és tánc: dramatikus játékok Vizuális kultúra: képzeletem világa, műalkotások Ének-zene: zenehallgatás Dráma és tánc: színház, előadások. Rajz és vizuális kultúra: mozi, színház Természetismeret: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága Matematika: diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása
Egészséges életmód -
A rendszeres testedzés A helyes táplálkozás
5
Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód
A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén (A1 – A2) Hallott szöveg értése a tanuló utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség a tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér; tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése a tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség a tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz. A tanulók értékelése Az értékelésnek az általános iskolai nyelvtanulás teljes időtartama alatt az a legalapvetőbb funkciója, hogy motiválja a tanulót az idegen nyelv tanulásában. Ezért a visszajelzés is minden évfolyamon elsősorban pozitív, a kevésbé sikeres, javításra szoruló fejlesztések csak a pozitívumokhoz képest kaphatnak hangsúlyt. A tanuló maga is egyre inkább képessé válik saját eredményeinek, eredményességének értékelésére mind a tanóra, mind a tanórán kívül folytatott idegennyelvi kommunikáció során.
141
Kialakul emellett az a funkció is, hogy visszajelzést adjon arról, a tanuló a készség-fejlesztés területén az adott időpontban (a tanév közben folyamatosan vagy a tanév végén) éppen hol tart. Visszajelzés a tanulónak (és a szülőnek), hogy melyek az erős és gyenge pontjai, milyen attitűd jellemzi a nyelvtanuláshoz való viszonyát, honnan meríthet bátorítást, önbizalmat, illetve hová kell még energiát befektetnie. Fontos, hogy az értékelés rendszeres legyen, tartalmazzon formális (pl. dolgozat) és nem formális (órai munka) elemeket. Az értékelés során is ügyelni kell a differenciálás elvére, például külön feladatokkal ösztönözhetjük a motiváltabb tanulókat. A NÉMET NYELV, MINT MÁSODIK IDEGEN NYELV a 7-8. évfolyamokon Évfolyam
Heti óraszám
Választott tankönyv
1. évfolyam
2 óra
Pass auf! Neu 1. 1-8. lecke
2. évfolyam
2 óra
Pass auf! Neu 1. 9-11. lecke Pass auf! Neu 2. 1-8. lecke
7. ÉVFOLYAM A hetedik évfolyamon kezdik el tanulni a gyerekek a németet, mint második idegen nyelvet. Az első idegen nyelvből már ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak. A tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. A nyelvtanulás kezdetén a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. A második félévben egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség is. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információ-feldolgozásra. A kereszttantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. 142
Fejlesztési célok Hallott szöveg értése Előzetes tudás
Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja.
A tanuló követi a nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést. A tematikai A tanuló megérti az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális egység eszközökkel támogatott, rövid és egyszerű tanári utasításokat. nevelésiMegérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy szóból, rövid mondatból álló fejlesztési kérdéseket és kijelentéseket. céljai Felismeri rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavakat, fordulatokat, és képes ezekből a lehetséges tartalomra következtetni. A fejlesztés tartalma Nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Rövid és egyszerű, az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott tanári utasítások megértése (pl. rajzos, játékos feladatok, manuális tevékenységek, mozgásos, játékos tevékenységek:. Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, egy-egy szóból, rövid mondatból álló kérdések és kijelentések megértése (pl. közvetlenül a tanuló személyére, családjára, szűkebb környezetére, mindennapi szükségleteire, tevékenységeire vonatkozó kérdések, illetve válaszok). Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése, a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben, a szöveg lényegének kiszűrése a megértést segítő mozgásos, játékos feladatok segítségével. Tanári ösztönzésre a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre való egyre tudatosabb támaszkodás a szövegértés során. A nyelv hangzásvilágának, zenéjének megismerése, megkülönböztetése az anyanyelv (játékos formában esetleg más nyelvek) hangzásvilágától és zenéjétől. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, tanárral, tanulótársakkal, vendégekkel folytatott rövid párbeszédek. Szóbeli interakció Előzetes tudás
Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A tanuló aktívan és örömmel vesz részt az interakciót igénylő tevékenységekben. Beszédszándékát egyszerű nyelvi eszközökkel fejezi ki, szükség 143
szerint nonverbális elemekkel támogatva. Tud a számára ismert témákról egyszerű kérdéseket feltenni, illetve a hozzá intézett kérdésekre egyszerű nyelvi eszközökkel reagálni. A tanuló minta alapján rövid párbeszédeket folytat társaival a tanult témákról. Részt vesz rövid, egyszerű szövegek közös előadásában. Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó elsajátítására. A fejlesztés tartalma Nonverbális elemekkel (pl. gesztusokkal, mimikával, hanglejtéssel, intonációval, képek, tárgyak segítségével) támogatott mondanivaló kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, azaz egy-egy szóval, rövid mondattal. Ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra való reagálás egyszavas válaszokkal, cselekvéssel. Ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó konkrét, egyszerű kérdések feltevése. Ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal. Dalok, mondókák, mesék, történetek előadásában, gyermekjátékokban való aktív részvétel; nonverbális elemekkel támogatott, közösen mondott szövegekbe, mesemondásba való bekapcsolódás ismert szavak, kifejezések, nyelvi fordulatok ismétlésével. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mesék, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, néhány mondatos leírások. Összefüggő beszéd Előzetes tudás
Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja.
A tanuló elmond rövid, egyszerű szövegeket. Társaival közösen előad egyszerű szöveget, párbeszédet, tanári segítséggel. Számára ismert témákról, a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, A tematikai egység nevelési- eseményekről beszél röviden, összefüggően, nonverbális elemekkel támogatva. fejlesztési céljai A tanuló bemutatja munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel. Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó elsajátítására. A fejlesztés tartalma
Gyermekirodalmi mű, mondóka, vers, dal, mese stb. közös vagy önálló előadása (pl. zenei kísérettel vagy bábjáték formájában) társak, másik tanulócsoport, osztály, szülők vagy tanárok részére. Tanult cselekvéssor (pl. egyszerű tornagyakorlat, öltözködés) elmondása képek segítségével vagy mozgással kísérve. Nonverbális elemekkel támogatott, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal, megfelelő gyakorlás, felkészülés után. Saját vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy egyszerű nyelvi eszközöket, fordulatokat tartalmazó, rövid bemutatása (pl. mesekönyv készítése, kiállítása és szóbeli bemutatása). Tanári példa és autentikus hangzóanyag hallgatása és együttmondása után közös vagy önálló 144
ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, rövid történetek, cselekvéssorok, mesék, leírás (pl. tanulói munka bemutatása). Olvasott szöveg értése Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A tanuló észreveszi az anyanyelven, illetve a tanult idegen nyelven történő olvasás közötti különbségeket. Képes ismert szavak néma olvasására és megértésére, valamint tanári minta után a szavak helyes felolvasására. Képes rövid szöveg közös megismerése és feldolgozása után az önálló olvasására. Bekapcsolódik olvasást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe. Követi az ismert témákról elhangzó szöveg írott változatát. Felfedezi az ismert szavakat és kifejezéseket idegen forrásban. Megtapasztalja az önálló célnyelvi olvasás élményét. A fejlesztés tartalma
Szavak, kifejezések elolvasása és kapcsolódó tevékenységek elvégzése (pl. tantermi tárgyak felcímkézése, szavak és képek párosítása, dominó játék, szókártyákból mondatvariációk összeállítása). Egyszerű szövegek elolvasása és annak alapján megfelelő cselekvések, cselekvéssorok eljátszása, elvégzése (pl. papírtávcső vagy gyümölcssaláta készítése). Egyszerű szövegek értő olvasása (pl. mesék, történetek, képregények, párbeszédek). Tanárral közös olvasás, bekapcsolódás a történet elolvasásába az ismert szavak használatával. Egyszerű írásbeli üzenetek elolvasása és megértése (pl. dicsérő kártyák, jókívánságok, osztálytermi utasítások). Ismert dalok szövegének követése, olvasása a képernyőn vagy a kivetítőn (pl. karaoke). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Szó- és mondatkártyák, feliratos poszterek és képek, társasjátékok, egyszerű képregények, képeskönyvek, mesék, gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, feliratok, brosúrák, ismertetők, táblák, célnyelvi szövegeket tartalmazó csomagolóeszközök, videofelvételek, animációs filmek, dalok, mondókák animált változata. Íráskészség Előzetes tudás
Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.
A tematikai egység A tanuló észreveszi az anyanyelvén, illetve a tanult idegen nyelven nevelési-fejlesztési történő írás közötti különbségeket. A tanuló ismeri az adott nyelv ábécéjét. céljai 145
Különböző nyelvi tevékenységek során lemásol, illetve leír rövid szavakat, mondatokat. Bekapcsolódik írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe. A fejlesztés tartalma Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szavak szintjén (pl. keresztrejtvény, szókereső, akasztófa, tárgyak, képek részeinek felcímkézése, rímpárok alkotása, szógyűjtés). Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szószerkezetek, rövid mondatok szintjén (pl. képregény rajzolása, s ezekhez szövegbuborékok írása; tárgyak, képek részeinek felcímkézése, üzenőfal létrehozása). Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szöveg szintjén (pl. mesekönyv, kiskönyv összeállítása, rímek, egyszerű versikék írása, képeslap, meghívó írása, egyszerű társasjáték tervezése, szabályainak megfogalmazása tanári segítséggel). Ismert szavakat tartalmazó nyelvi fordulatok (pl. rímpárok) felfedezése és minta után való önálló alkotása. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Egyszerű hétköznapi témájú írott szövegek a szavak, kifejezések, egyszerű mondatok és rövid szövegek szintjén.
8. ÉVFOLYAM Az 8. évfolyam megkezdésekor a tanulók már egy év német nyelvtanulási tapasztalattal rendelkeznek. A 8. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja az, hogy a tanulók változatlanul kedvet érezzenek a nyelvtanulás iránt, és örömüket leljék a nyelvvel való foglalkozásban, valamint hogy ébren maradjon kíváncsiságuk az idegen nyelvet beszélő emberek és kultúrájuk iránt, nyitottak maradjanak az új ismeretek, tapasztalatok befogadására. A nyelvelsajátítás területén a korábbiakhoz hasonlóan fontos cél a beszédértés és a beszédkészség fejlesztése, de ebben az életkorban fokozatosan felzárkózik melléjük az olvasott szöveg értése és az írás is. A készségek fejlesztése komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak. Az idegen nyelv elsajátítása továbbra is minden esetben kontextusba ágyazva, konkrét beszédhelyzetek során történik, melyekben a verbális és a nem verbális elemek természetes egységet alkotnak. A motiváció fenntartása érdekében fontos, hogy a tanulók a fejlettségi szintjüknek megfelelő, változatos, érdekes és értelmes, kihívást jelentő tevékenységek során sajátítsák el az idegen nyelvet. A témakörök részben ugyanazok, mint az előző fejlesztési szakaszban, de bővülnek és mélyülnek, azzal párhuzamosan, ahogy a tanulók érdeklődése alakul, igényeik, szükségleteik változnak. További témák is feldolgozásra kerülnek, amelyek összhangban állnak a NAT-ban szereplő más műveltségi területek, tantárgyak tartalmaival. Ebben a szakaszban is fontos célkitűzés, hogy a tanulók idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztése szoros összefonódásban és kölcsönhatásban történjen a fejlesztési szakaszra vonatkozó nevelési célokkal és más kulcskompetenciák fejlesztésével, elsősorban az anyanyelvi kommunikációval, a szociális kompetenciával, az esztétikai-művészeti tudatossággal és kifejezőképességgel, valamint az önálló tanulással. Fokozatosan egyre nagyobb szerepet kap a digitális kompetencia, hiszen az IKT-eszközök használata idegen nyelven is az információszerzés és információcsere korszerű és hatékony eszköze. 146
Fejlesztési célok Hallott szöveg értése Előzetes tudás
Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése, begyakorolt rövid párbeszédek folytatása, minta alapján egyszerű szövegek alkotása.
A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés követése; az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó, kevesebb nonverbális elemmel támogatott és bővülő szókinccsel megfogalmazott, de továbbra is rövid, egyszerű A tematikai tanári utasítások megértése; egység az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdések, néhány nevelési- rövid mondatból álló megnyilatkozások megértése; fejlesztési a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavak, fordulatok felismerése, ezekből következtetés a szövegek témájára; céljai a megértést segítő feladatokra támaszkodva a lényeg és néhány konkrét információ kiszűrése ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből; néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. A fejlesztés tartalma A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés növekvő biztonsággal történő követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Rövid, egyszerű tanári utasítások alaposabb és biztosabb megértése (pl. játékos feladatok; manuális tevékenységek; mozgásos, játékos tevékenységek). A tanulóhoz közel álló, ismert témákról szóló rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló szövegek megértése. Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben, következtetések levonása a témára, lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével. A megértés során egyre tudatosabb támaszkodás a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre. Tanári ösztönzésre a hallott szövegből kiszűrt információk egyre tudatosabb összekapcsolása a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetések levonása a tartalomra vonatkozóan. Különböző beszélők egyre biztosabb megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat hangsúlyozva, megismételve beszélnek. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd. Szóbeli interakció 147
Előzetes tudás
Részvétel interakciót igénylő tevékenységekben, egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával.
A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva; A egyszerű kérdések feltevése ismert témákról, illetve válaszadás egyszerű nyelvi tematikai eszközökkel a hozzá intézett kérdésekre; egység rövid beszélgetés folytatása ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, nevelésibegyakorolt beszédfordulatokkal; fejlesztési rövid beszélgetés folytatása a társakkal a tanult témákról; céljai rövid, egyszerű szövegek közös előadása; az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtése, helyes intonációval és megfelelő beszédtempóban. A fejlesztés tartalma A mondanivaló nonverbális elemekkel (pl. testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel) támogatott kifejezése bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel. Rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra. Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz, egyéni szükségletekhez kapcsolódva. Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal. Kommunikálás begyakorolt beszédfordulatokkal (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés, köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen környezetéről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés kifejezése). Meg nem értés esetén nonverbális elemekkel, pl. testbeszéddel támogatott ismétlés, magyarázat kérése. Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás). Hallott, látott jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, időjárással kapcsolatos megfigyelésekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel. Aktív részvétel dalok, mondókák, versek, mesék, történetek előadásában, szóbeli nyelvi játékokban; nonverbális elemekkel támogatott történet elmondásába való bekapcsolódás az ismert szavak, kifejezések, beszédfordulatok szintjén. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, mondókák, versek, mesék, illusztrált történetek, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos leírások, egyszerű felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén alapuló szövegek.
Összefüggő beszéd Előzetes tudás
Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult témákról. A megismert versek, mondókák felidézése. 148
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Rövid, egyszerű szövegek elmondása, illetve párbeszéd előadása társaival közösen, tanári segítséggel; egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírás adása saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről; néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használata; a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása kötőszavakkal; munkájának bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel; ismert szöveg elmondása a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban. A fejlesztés tartalma
Gyermekirodalmi mű (pl. vers, dal, mese), történet, cselekvéssor közös vagy önálló előadása társak, másik osztály, szülők vagy tanárok részére. Felkészülést követően nonverbális elemekkel támogatott egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal. Minta alapján, tanári segítséggel összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután). Egyénileg vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag hallgatása és együttes elmondása után közös vagy önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Dalok, versek, mesék, rövid történetek, cselekvéssorok, leírások (pl. tanulói munka bemutatása), rövid szerepek, interaktív feladatok.
Olvasott szöveg értése Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Részvétel olvasást igénylő nyelvi tevékenységekben, ismert szavak, rövid szövegek elolvasása. A megértést segítő elemekre támaszkodva felismeri és megérti az egyszerű szövegekben az ismert nevek, szavak és mondatok felismerése és megértése; a különböző műfajú, egyszerű, autentikus szövegek lényegének megértése; egyszerű, autentikus szövegekből néhány alapvető információ kiszűrése; az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatok elvégzése; a készségek, képességek kreatív használata az olvasott szövegek értelmezéséhez; érdeklődés kialakítása a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alkotásai iránt. A fejlesztés tartalma
Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése. Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztráció készítése, 149
képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása). Egyszerű, különböző műfajú szövegek olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon keresztül történő feldolgozása. Különböző műfajú szövegek (pl. versek, mesék, történetek, fabulák, viccek) közös olvasása. Egyszerű, informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról) tárgyszerű információ szerzése. Rövid, egyszerű, írott instrukciók követése képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaigazítás). Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, mesék, dalszövegek, novellák). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Történetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok, feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában. Íráskészség Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Részvétel írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekben, s ezek során rövid szavak, mondatok másolása. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; Megadott mintát követve különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú rövid szövegek alkotása; írásbeli válaszadás személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre; a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatok elvégzése; részvétel írásbeli nyelvi játékokban; a meglévő szókincs, tudás képes kreatív alkalmazása az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írásához. A fejlesztés tartalma
Szavak és rövid szövegek másolása, illetve hallás utáni leírása. Rövid mondatok írása egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával (pl. napirend bemutatása, emberek, állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése). Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása (pl. hagyományos vagy elektronikus képeslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail). Egyszerű, autentikus kérdőívek, adatlapok kitöltése. Projektmunka készítése (pl. poszterek, hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők). Az életkornak megfelelő irodalmi művek (pl. mesék, történetek) bizonyos elemeinek megváltoztatása, átírása. Különböző típusú szövegek kreatív írása (pl. napló, dalszöveg, listaversek, szabadversek). Egy-két mondatos üzenet, illetve bejegyzés írása internetes közösségi oldalon, blogban vagy fórumban. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, bejegyzés, dalszöveg. Az értékelésnek az általános iskolai nyelvtanulás teljes időtartama alatt az a legalapvetőbb funkciója, hogy motiválja a tanulót az idegen nyelv tanulásában. Ezért a visszajelzés is minden évfolyamon elsősorban pozitív, a kevésbé sikeres, javításra szoruló fejlesztések csak a pozitívumokhoz képest kaphatnak hangsúlyt. A tanuló maga is egyre inkább képessé válik 150
saját eredményeinek, eredményességének értékelésére mind a tanóra, mind a tanórán kívül folytatott idegen nyelvi kommunikáció során. Kialakul emellett az a funkció is, hogy visszajelzést adjon arról, a tanuló a készség-fejlesztés területén az adott időpontban (a tanév közben folyamatosan vagy a tanév végén) éppen hol tart. Visszajelzés a tanulónak (és a szülőnek), hogy melyek az erős és gyenge pontjai, milyen attitűd jellemzi a nyelvtanuláshoz való viszonyát, honnan meríthet bátorítást, önbizalmat, illetve hová kell még energiát befektetnie. Fontos, hogy az értékelés rendszeres legyen, tartalmazzon formális (pl. dolgozat) és nem formális (órai munka) elemeket. Az értékelés során is ügyelni kell a differenciálás elvére, például külön feladatokkal ösztönözhetjük a motiváltabb tanulókat. A tanulók félévi és év végi minősítése szöveges formában, az alábbiak szerint történik: Kiválóan teljesített A tanult nyelvtani szerkezeteket pontosan alkalmazza, az olvasott és hallott szöveget gyorsan és pontosan megérti. Szókincse gazdag, kiejtése tiszta és pontos. Jól teljesített A tanult nyelvtani szerkezeteket kevés hibával alkalmazza, az olvasott és hallott szöveget kis segítséggel megérti. Szókincse és kiejtése megfelelő. Megfelelően teljesített A tanult nyelvtani szerkezeteket csak segítséggel tudja alkalmazni, az olvasott és hallott szöveget is csak többszöri ismétlés után érti meg. Szókincse hiányos, kiejtése gyakran pontatlan.
151
2.2.11
Matematika (felső tagozat) Matematika 5. évfolyam heti:5 óra (évi:180 óra)
Tematikai egység
Gondolkodási és megismerési módszerek Számtan, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria Statisztika, valószínűség Összesen
Kerettante rvi óraszám
Kerettantervi óraszámon belül
4
új ismeretek és gyakorlás 3
64 12 30 8 118
62 10 28 6 109
Szabadon felhasznál ható órakeret
összesen
összefogla lás, ellenőrzés 1
13
17
2 2 2 2 9
20 6 20 3 62
84 18 50 11 180
Matematika 6. évfolyam heti:4,5 óra (évi:162 óra)
Tematikai egység
Gondolkodási és megismerési módszerek Számtan, algebra Függvények,az analízis elemei Geometria Statisztika, valószínüség Összesen
Kerettante rvi óraszám
Kerettantervi óraszámon belül
3
új ismeretek és gyakorlás 2
71 7 33 4 118
69 5 31 2 109
Szabadon felhasznál ható órakeret
összesen
összefogla lás, ellenőrzés 1
10
13
2 2 2 2 9
12 6 12 4 44
83 13 45 8 162
Matematika 7. évfolyam heti: 4,5 óra (évi:162 óra)
Tematikai egység
Számtan, algebra Függvények,az analízis elemei Geometria Statisztika, valószínűség Összesen
Kerettante rvi óraszám
50 15 48 5 118
Kerettantervi óraszámon belül új ismeretek és gyakorlás
összefogla lás, ellenőrzés
48 13 46 3 110
2 2 2 2 8
Szabadon felhasznál ható órakeret
15 8 15 6 44
összesen
65 23 63 11 162
Matematika 8. évfolyam heti:4,5 óra (évi:162 óra)
Tematikai egység
Gondolkodási és megismerési módszerek Számtan, algebra Függvények,az analízis elemei Geometria Statisztika, valószínüség Összesen
Kerettante rvi óraszám
Kerettantervi óraszámon belül
6
új ismeretek és gyakorlás 5
44 16 46 6 118
42 14 44 4 109
Szabadon felhasznál ható órakeret
összesen
összefogla lás, ellenőrzés 1
10
16
2 2 2 2 9
12 6 12 4 44
56 22 58 10 162
A fejlesztés elvárt eredményei az 5. évfolyam végén Gondolkodási és megismerési módszerek – Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése. – Két véges halmaz közös részének, uniójának felírása, ábrázolása. – Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. – Néhány elem sorba rendezése, az összes lehetséges sorrend felsorolása. – Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása. – A nyelv logikai elemeinek és az összehasonlításhoz szükséges kifejezéseknek a helyes használata.
153
Számtan, algebra – Az 1 000 000-nál nem nagyobb természetes számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen, a tízes számrendszer ismerete. Természetes számok kerekítése. – A természetes számok összeadása, kivonása, szorzása többjegyű szorzóval, osztása kétjegyű osztóval. – Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. A 2-vel, 5-tel, 100-zal, 1000-rel osztható számok felismerése. – Törtek kétféle értelmezése, ábrázolásuk többféleképpen. Kis nevezőjű törtek összehasonlítása, összeadása, kivonása, szorzása, osztása természetes számmal. – Tizedestörtek értelmezése, írása, olvasása, összehasonlításuk. Tizedestörtek kerekítése. Tizedestörtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása természetes számmal. – Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása. – Egész számok, negatív, pozitív számok ismerete, ellentett, abszolútérték meghatározása. Egész számok összeadása, kivonása szemléletes feladatokban. – A mindennapi élettel kapcsolatos egyszerű szöveges feladatok megoldása (szövegértelmezés, adatok kigyűjtése, terv, becslés, számítás; ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése). – A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete, helyes alkalmazása. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban.
Összefüggések, függvények, sorozatok – Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak leolvasása. – Egyszerűbb grafikonok, elemzése, oszlopdiagramok, vonaldiagramok értelmezése, megrajzolása. Táblázatok értelmezése, készítése. Néhány tagjával elkezdett sorozathoz szabály(ok) keresése, megfogalmazása. Egyszerű sorozatok folytatása adott, illetve felismert szabály alapján. Geometria – Térelemek felismerése: pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, test szemléletes fogalmának ismerete. Törekvés a szaknyelv és az anyanyelv helyes használatára. – Párhuzamos, metsző, kitérő, merőleges egyenesek fogalmának ismerete. Párhuzamos és merőleges egyenesek rajzolása egyélű és derékszögű vonalzó segítségével. – A geometriai ismeretek alkalmazásával az ábrák helyes értelmezése. – Pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága. A körző, vonalzó célszerű használata. – A sokszög szemléletes fogalma. Sokszögek tulajdonságainak vizsgálata, csoportosításuk különböző szempontok szerint. – Konkrét sokszögek kerületének kiszámítása. – A téglalap, négyzet fogalma, tulajdonságaik vizsgálata, kerületük kiszámítása konkrét feladatokban. – Sokszögek területének meghatározása alkalmai mértékegységgel történő lefedéssel. A terület szabványos mértékegységei, átváltásuk. A téglalap (négyzet) területe. – A téglatest, kocka ismerete, az elnevezések (csúcs, él, lap) helyes használata. A téglatest hálója, felszínének meghatározása. – A téglatest térfogata, a térfogat szabványos mértékegységei. A térfogat és az űrtartalom mértékegységei közti kapcsolat ismerete. 154
– A kerület-, a terület- és a térfogatszámításról tanultak alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban. – Testek ábrázolása; építése. – A szögtartomány fogalma, a szögek nagyságának megmérése, a mértékegységek ismerete. Adott nagyságú szög megrajzolása szögmérő segítségével. A szögfajták ismerete. Valószínűség, statisztika – Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. – Néhány szám számtani közepének kiszámítása. – Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása. A fejlesztés elvárt eredményei a 6. évfolyam végén Gondolkodási és megismerési módszerek – Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése. – Két véges halmaz közös részének, uniójának felírása, ábrázolása. – Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. – Néhány elem sorba rendezése, az összes lehetséges sorrend felírása. – Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása. – A nyelv logikai elemeinek és az összehasonlításhoz szükséges kifejezéseknek a helyes használata. Számtan, algebra – A tízes számrendszer fogalma, a tízes számrendszer helyiértékeinek ismerete. – Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. Közös osztók, közös többszörösök megkeresése. Oszthatósági szabályok (2, 3, 5, 9, 10, [4, 25], 100) ismerete, alkalmazása. – Egész számok fogalmának ismerete, ellentett, abszolútérték meghatározása. Egész számok összeadása, kivonása, szorzása, osztása. Az egész számokkal végzett műveletek szabályainak alkalmazása. – Törtek, tizedestörtek értelmezése, írása, olvasása, egyszerűsítése, bővítése, összehasonlításuk. Tizedestörtek kerekítése. Törtek, tizedestörtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása. A racionális szám fogalma. Műveletek a racionális számok körében (negatív törtekkel, tizedestörtekkel is). – Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása. – Két szám aránya. A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, az egyenes arányosság [és a fordított arányosság] értése, használata. – A százalék fogalmának ismerete, a százalékérték kiszámítása. – Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása szabadon választott módszerrel. – Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlet felírásával. Szövegértelmezés, adatok kigyűjtése, terv (szimbólumok, betűkifejezések segítségével összefüggések felírása a szöveges feladatok adatai között), becslés, számítás; ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése. – A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során. 155
Összefüggések, függvények, sorozatok – Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak leolvasása. – Egyszerűbb grafikonok, elemzése, oszlopdiagramok, vonaldiagramok értelmezése, megrajzolása. Táblázatok értelmezése, készítése. – Az egyenes arányosság mint függvény. Az egyenes arányosság grafikonjának értelmezése. – Néhány tagjával elkezdett sorozathoz szabály(ok) keresése, megfogalmazása. Egyszerű sorozatok folytatása adott, illetve felismert szabály alapján. Geometria – Térelemek felismerése, a szaknyelv és az anyanyelv helyes használata. – Párhuzamos, metsző, kitérő, merőleges egyenesek fogalmának ismerete. Párhuzamos és merőleges egyenesek rajzolása egyélű és derékszögű vonalzó segítségével. – Alapszerkesztések végrehajtása; pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága, szakaszfelező merőleges, szögfelező, szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek. Téglalap szerkesztése. – Adott tulajdonságú ponthalmazok felismerése. A körrel kapcsolatos fogalmak, elnevezések ismerete. – A szögtartomány fogalma, a szögek nagyságának megmérése, a mértékegységek ismerete. Adott nagyságú szög megrajzolása szögmérő segítségével. A szögfajták ismerete. Speciális szögek szerkesztése. – Alakzatok tengelyese tükörképének szerkesztése, a tengelyes szimmetria felismerése. – A sokszög szemléletes fogalma. Sokszögek tulajdonságainak vizsgálata a geometriai ismeretek alkalmazásával (átlók száma, konvex és konkáv sokszögek megkülönböztetése, tengelyes szimmetria stb.). A sokszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Konkrét sokszögek kerületének kiszámítása. – A háromszögek osztályozása szögeik szerint. A háromszög-egyenlőtlenség felismerése. Tengelyesen szimmetrikus háromszög szerkesztése, tulajdonságainak felismerése, területének kiszámítása (átdarabolás, kiegészítés). – A négyszög, a speciális négyszögek fogalmának ismerete, tulajdonságaik vizsgálata, Tengelyesen szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak felismerése adott ábrák segítségével. A négyszög kerületének kiszámítása. – A téglalap (négyzet) területe, a korábban tanultak alkalmazása geometriai problémák és gyakorlati jellegű feladatok megoldásában. – A téglatest, kocka ismerete, az elnevezések (csúcs, él, lap) helyes használata, tulajdonságaik vizsgálata. – A téglatest térfogata, a térfogat szabványos mértékegységei. A térfogat és az űrtartalom mértékegységei közti kapcsolat ismerete. A korábban tanultak alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban. – Testek ábrázolása, az ábrák helyes értelmezése. Testek építése. Valószínűség, statisztika – Egyszerű oszlopdiagramok, vonaldiagramok kördiagramok értelmezése, készítése, táblázatok olvasása. – Néhány szám számtani közepének kiszámítása. – Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rögzítése, rendezése, ábrázolása.
156
A fejlesztés elvárt eredményei a 7. évfolyam végén Gondolkodási és megismerési módszerek – Elemek halmazba rendezése több szempont alapján. Halmazok ábrázolása. – A nyelv logikai elemeinek helyes használata. Állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása. – Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, egyszerűbb szövegek értelmezése. – Kombinatorikai gondolatmenetek alkalmazása a lehetséges esetek, megoldások felkutatásában. – Gráfok használata feladatmegoldások, összefüggések szemléltetése során. Számtan, algebra – A racionális számokkal kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. A négy alapművelet végrehajtása az egész számok és a törtalakban vagy tizedestört alakban adott racionális számok körében. – A természetes szám kitevőjű hatványozás fogalma, hatványértékek kiszámítása. Műveletek konkrét természetes szám kitevőjű hatványokkal. – [Az 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. A normálalak használata a számok egyszerűbb írására.] – A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása (a hatványozást is figyelembe véve). Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére. – Az oszthatósággal kapcsolatos definíciók, tételek (osztó, többszörös, oszthatósági szabályok, közös osztó, közös többszörös) ismerete. A legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása. Pozitív egész számok prímtényezőkre bontása. Egyszerű oszthatósági problémák vizsgálata. Az oszthatóságról tanult ismereteik megszerzése során kialakult a bizonyítás iránti igény. – Az arány fogalmának ismerete, alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban is. Arányos osztás végrehajtása. Az egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása matematikai és hétköznapi feladatokban. – A százalékszámítás fogalomrendszerének ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása. A kamatos kamat fogalma, kiszámítása.. – Algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének meghatározása. Algebrai egész kifejezések összevonása, szorzása egytagú kifejezéssel. A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában. – Egyszerű egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása, a kapott eredmény ellenőrzése. – Az egyenletmegoldás különböző módszereinek sikeres alkalmazása a matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldására. (Szöveges feladatok értelmezése, összefüggések lefordítása a matematika nyelvére, a számítások végrehajtása, az eredmény ellenőrzése a szöveg alapján.) Összefüggések, függvények, sorozatok – A hozzárendelés (reláció) megadása diagrammal, táblázattal, grafikonnal, szabállyal. Alaphalmaz, képhalmaz fogalmának ismerete. – Egyértelmű hozzárendelés, függvény fogalmának, valamint az értelmezési tartomány, értékkészlet fogalmának ismerete, konkrét függvény értelmezési tartományának, értékkészletének meghatározása.
157
– Valós (szám-szám) függvény grafikonjának elemzése a tanult szempontok szerint: a függvény alaptulajdonságainak (adott helyen felvett függvényérték, adott függvényértékhez tartozó független változók, növekedés, csökkenés, legnagyobb érték, legkisebb érték) grafikonról való leolvasása. – Az egyenes arányosság mint szám-szám függvény tulajdonságainak felismerése. Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, adott egyenes arányosság grafikonjának ábrázolása. A grafikon meredekségének vizsgálata. – A lineáris függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete, konkrét lineáris függvény grafikonjának megrajzolása (esetleg összegtartozó számpárok segítségével). A lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is. – [A fordított arányosság függvényének ismerete (tulajdonságok, grafikon). ] – Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint. Geometria – A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni. – Ismeri a vektor fogalmát. – Az egybevágó alakzatok felismerése. Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének megszerkesztése. A tanult egybevágósági transzformációk vizsgálata, tulajdonságaik felsorolása. A tengelyesen szimmetrikus, a középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése, e fogalmak alkalmazása geometriai vizsgálatokban. – A szögpárok ismerete, alkalmazásuk geometriai vizsgálatokban. – Ismeri a háromszög tulajdonságait (háromszög-egyenlőtlenség, háromszög szögei és oldalai közötti összefüggések, háromszög belső és külső szögeire vonatkozó összefüggések), háromszögek csoportosítása szögeik és oldalaik szerint. Tudását alkalmazza a feladatok megoldásában. – Ismeri a nevezetes négyszögek (deltoid, trapéz, húrtrapéz, paralelogramma, rombusz, téglalap, négyzet) fogalmát, e fogalmak közti kapcsolatrendszert. Ismeri a négyszög (speciálisan a nevezetes négyszögek) belső és külső szögeire vonatkozó összefüggéseket, továbbá a nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságait. Tudását alkalmazza feladatok megoldásában. – Ismeri a sokszög területének fogalmát, szabványos mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegységeket. Kiszámítja a háromszög, a nevezetes négyszögek és a kör kerületét, területét. A területszámításról tanultakat képes alkalmazni térgeometriai számításokban, illetve a mindennapi gyakorlattal kapcsolatos feladatok megoldásában. – A tanuló képes térbeli alakzatok axonometrikus képét felvázolni, és ennek segítségével sikeresen old meg problémákat. – Ismeri az egyenes hasáb és az egyenes körhenger fogalmát, tulajdonságait. Képes felvázolni a tanult testek hálóját, kiszámítani a felszínüket. – Ismeri a sokszöglapokkal határolt test térfogatának fogalmát, a térfogat szabványos mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegységeket. A háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, továbbá a forgáshenger térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számítani sok, a mindennapjainkban előforduló test felszínét, térfogatát, űrmértékét. Valószínűség, statisztika – Valószínűségi kísérletek eredményeinek tudatos megfigyelése, lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása. Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt. Események valószínűségének kiszámítása vagy becslése egyszerűbb esetekben. 158
– Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, táblázatok készítése. Adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. A középértékek (középső érték, átlag, leggyakoribb érték) és a terjedelem meghatározása. Vonaldiagram, oszlopdiagram olvasása, készítése, szalag-, kördiagram olvasása. A fejlesztés elvárt eredményei a 8. évfolyam végén Gondolkodási és megismerési módszerek – Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete, eszköz jellegű alkalmazásuk számelméleti, geometriai vizsgálatokban. Elemek halmazba rendezése több szempont alapján. – A nyelv logikai elemeinek („nem”, „és”, „vagy”, „ha …, akkor …”, „legalább”, „legfeljebb”, „pontosan akkor …, ha …”, „minden”, „van olyan”) helyes értelmezése, tudatos használata. Állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása. – Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése. A szaknyelv tudatos használata. – Kombinatorikai feladatok megoldása az összes eset szisztematikus összeszámlálásával, a megoldás gondolatmenetének elmondása, leírása, szemléltetése fagráffal. Kombinatorikai gondolatmenetek alkalmazása a matematika különböző területein (például oszthatósági problémák megoldásában, geometriai feladatok megoldásának diszkussziójában, valószínűség-számítási feladatokban a lehetséges, illetve a kedvező esetek összeszámlálásában). – Gráfok használata a matematika különböző témaköreiben, a feladatmegoldások gondolatmenetének követése, összefüggések, fogalmak közti kapcsolatok szemléltetése során. – Néhány kiemelkedő magyar matematikus, esetleg kutatási területének, eredményének megnevezése Számtan, algebra – A számhalmazok (természetes, egész, racionális számok) ismerete. Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére. – A természetes szám kitevőjű hatványozás fogalma, hatványértékek kiszámítása számológép használatával. Műveletek természetes szám kitevőjű hatványokkal, a hatványozás azonosságainak felismerése, alkalmazása. – Alapszinten is feltétlen javasolt kiegészítő követelmény : Az 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. [Számolás normálalakkal egyszerűbb esetekben.] – [Javasolt kiegészítő követelmény: A 10 egész kitevőjű hatványainak értelmezése, 0nál nagyobb, 1-nél kisebb számok normálalakja. Számolás normálalakkal, számológép segítségével.] – Az oszthatósággal kapcsolatos definíciók, tételek, számolási eljárások ismerete, alkalmazása egyszerű oszthatósági feladatok megoldásában, törtek egyszerűsítésében, törtekkel végzett műveletek végrehajtásában. – A négyzetgyökvonás fogalmának ismerete, pozitív számok négyzetgyökének (közelítő) meghatározása számológép segítségével. A négyzetgyökvonás biztos alkalmazása a matematika különböző témaköreiben. – Az arány fogalmának ismerete, alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban, geometriai számításokban. Arányos osztás végrehajtása. Az egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása matematikai és hétköznapi feladatokban. A mindennapjainkhoz kapcsolódó százalékszámítási feladatok megoldása. Kamatos kamat kiszámítása.
159
– Algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének meghatározása. Algebrai egész kifejezések összevonása, szorzása egytagú kifejezéssel. A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában. A geometriában és a természettudományos tárgyakban előforduló képletek értelmezése, alkalmazása, az ismeretlen változó kifejezése a képletből. – Az egyenlet, egyenlőtlenség, azonosság, azonos egyenlőtlenség fogalmának ismerete. Gyakorlottság az egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásában, a mérlegelv alkalmazásában, a kapott eredmény ellenőrzésében. Egyenlőtlenség megoldáshalmazának ábrázolása számegyenesen. – Az egyenletmegoldás különböző módszereinek sikeres alkalmazása a matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldására. (Szöveges feladatok értelmezése, összefüggések lefordítása a matematika nyelvére, a számítások végrehajtása, az eredmény ellenőrzése a szöveg alapján.) Geometria – Ismeri a geometria alapvető fogalmait és a hozzájuk kapcsolódó elnevezéseket. Felismeri a térelemek kölcsönös helyzetét, továbbá az adott tulajdonságú ponthalmazokat. Képes értelmezni és meghatározni a térelemek távolságát. Szögek értelmezése, mérése, a szögfajták, valamint a szögpárok ismerete. Az alapvető szerkesztések (szakaszfelezés, szögmásolás, szögfelezés, stb.) végrehajtása. Ismeri a vektor fogalmát. Ezeket az ismereteket képes alkalmazni sokszögek, testek, geometriai transzformációk tulajdonságainak vizsgálatában, feladatok megoldásában. Helyesen használja a szaknyelvet. – A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni, képes térbeli alakzatok axonometrikus képét felvázolni, és ennek segítségével sikeresen old meg problémákat. – Ismeri a háromszög tulajdonságait (háromszög-egyenlőtlenség, háromszög szögei és oldalai közötti összefüggések, háromszög belső és külső szögeire vonatkozó összefüggések), háromszögek csoportosítása szögeik és oldalaik szerint. Háromszög-szerkesztések lépéseinek leírása, a szerkesztések elvégzése. Háromszögek nevezetes vonalainak, pontjainak, köreinek meghatározása, megszerkesztése. – A Pitagorasz-tétel kimondása és alkalmazása számítási feladatokban. – [A Thalész-tétel ismerete, egyszerű alkalmazásai.] – Ismeri a nevezetes négyszögek fogalmát, e fogalmak közti kapcsolatrendszert. Ismeri a négyszög (speciálisan a nevezetes négyszögek) belső és külső szögeire vonatkozó összefüggéseket, továbbá a nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságait. Tudását képes alkalmazni feladatok megoldásában. – Ismeri a terület szemléletes fogalmát, szabványos mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegységeket. Kiszámítja a háromszög, a nevezetes négyszögek és a kör kerületét, területét. A területszámításról tanultakat képes alkalmazni térgeometriai számításokban, illetve a mindennapi gyakorlattal kapcsolatos feladatok megoldásában. – Ismeri az egyenes hasáb, az egyenes körhenger és a gúla fogalmát, tulajdonságait. Képes felvázolni a tanult testek hálóját, kiszámítani a felszínüket. Felismeri a körkúpot és a gömböt. – Ismeri a térfogat szemléletes fogalmát, mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegységeket. A térfogatképletek ismeretében kiszámítja a tanult testek térfogatát, képes a tanultak gyakorlati alkalmazására. – Az egybevágó alakzatok felismerése. Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének megszerkesztése. A tanult egybevágósági transzformációk vizsgálata, tulajdonságaik felsorolása. A tengelyesen szimmetrikus és a középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése, e fogalmak alkalmazása geometriai vizsgálatokban. 160
– Kicsinyítés és nagyítás felismerése, a hasonlóság alkalmazása hétköznapi helyzetekben (szerkesztés nélkül). A középpontos hasonlóság felismerése, tulajdonságainak ismerete. Összefüggések, függvények, sorozatok – A hozzárendelés (reláció) megadása diagrammal, táblázattal, grafikonnal, szabállyal. Alaphalmaz, képhalmaz fogalmának ismerete. – Egyértelmű hozzárendelés, függvény fogalmának, valamint az értelmezési tartomány, értékkészlet fogalmának ismerete, konkrét függvény értelmezési tartományának, értékkészletének meghatározása. – Mennyiségek közti kapcsolatok ábrázolása grafikonnal. Valós (szám-szám) függvény grafikonjának ábrázolása, elemzése, a függvény alaptulajdonságainak (adott helyen felvett függvényérték, adott függvényértékhez tartozó független változók, növekedés, csökkenés, legnagyobb érték, legkisebb érték) grafikonról való leolvasása. – Az egyenes arányosság mint szám-szám függvény tulajdonságainak ismerete. Adott egyenes arányosság grafikonjának ábrázolása. A grafikon meredekségének vizsgálata. – A lineáris függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete, konkrét lineáris függvény grafikonjának megrajzolása. A lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is. – A fordított arányosság függvényének ismerete (tulajdonságok, grafikon). – [Javasolt kiegészítő követelmény: Az abszolútérték függvény, a másodfokú függvény, a fordított arányosság függvényének ismerete (tulajdonságok, grafikon). Egylépéses függvénytranszformációk végrehajtása.] – Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint. Sorozatok néhány jellemzőjének vizsgálata. A számtani sorozat felismerése. Valószínűség, statisztika – A véletlen jelenségek tudatos megfigyelése, az eredmények lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása. A tapasztalatok levonása, ezek alapján a valószínűségi szemlélet fejlődése. Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt. Események valószínűségének kiszámítása a klasszikus valószínűségi modell alkalmazásával egyszerűbb esetekben. – Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, táblázatok készítése. Adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. A középértékek (középső érték, átlag, leggyakoribb érték) és a terjedelem meghatározása. Diagramok (vonal-, oszlop-, szalag-, kördiagram) olvasása, készítése. – Zsebszámológép célszerű használata statisztikai számításokban.
161
2.2.12
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5. évfolyamra jutó órakeret elosztása Tanévi óraszám: 72 óra (36 tanítási hétre számolva), heti óraszám: 2 óra Órakeret a kerettanterv szerint
Tematikai egység Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája Az ókori görög–római világ A középkori Európa világa A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora Ismétlés, dolgozatírás, múzeumi óra összesen
5. évfolyamra jutó órakeret
12 23 14 16 7 65 óra+7
72 ra
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 6.évfolyamra jutó órakeret elosztása Tanévi óraszám: 72 óra (36 tanítási hétre számolva), heti óraszám: 2 óra
Tematikai egység
Órakeret a kerettanterv szerint 13 14 18 20
A Magyar Királyság virágkora A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a kora újkorban A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon Ismétlés, dolgozatírás, múzeumi óra 7 összesen 65 óra+7
6. évfolyamra jutó órakeret
72 óra
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Az egyetemes emberi értékek elfogadása ókori, középkori és kora újkori egyetemes és magyar kultúrkincs élményszerű megismerésével. A családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez való tartozás élményének személyes megélése. A történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka
értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása. Az előző korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak felidézése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek fejlesztik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli. Tudja, hogy az egyes népeket főleg vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők együttesen befolyásolják. Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közösségek létfenntartását. Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az árutermelés és pénzgazdálkodás, illetve a városiasodás kialakulásához vezet. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak. Tudja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai és vallási küzdelmek számos esetben összekapcsolódnak. Ismerje fel ezeket egy-egy történelmi probléma vagy korszak feldolgozása során. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között,és legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a szereplők csoportosítására főés mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges kulcsszavakat, cselekedeteket. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre, információk rendezésére és értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Képes legyen szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját. Legyen képes egyszerű térképeket másolni, alaprajzot készíteni. Legyen képes helyeket megkeresni, megmutatni térképen, néhány kiemelt jelenség topográfiai helyét megjelölni vaktérképen, valamint távolságot becsülni és számítani történelmi térképen. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére.
163
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 7. évfolyamra jutó órakeret elosztása Tanévi óraszám: 72 óra (36 tanítási hétre számolva), heti óraszám: 2 óra
Tematikai egység A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon A nagyhatalmak versengése és az első világháború Európa és a világ a két háború között Magyarország a két világháború között A második világháború Ismétlés, dolgozatírás összesen
Órakeret a kerettanterv szerint 8
7. évfolyamra jutó órakeret
12 8 11 14 12 7 65 óra+7
72 óra
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 8. évfolyamra jutó órakeret elosztása Tanévi óraszám: 72 óra (36 tanítási hétre számolva), heti óraszám: 2 óra Órakeret a kerettanterv szerint
Tematikai egység Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Magyarország a második világháború végétől az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséig A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása A Kádár-korszak jellemzői Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Társadalmi szabályok Állampolgári alapismeretek Pénzügyi és gazdasági kultúra Háztartás és családi gazdálkodás Médiakörnyezet, a média funkciói, a nyilvánosság A médiamodellek és intézmények A média társadalmi szerepe, használata – Reklám és hír a hagyományos és az új médiában Ismétlés, dolgozatírás összesen 164
8. évfolyamra jutó órakeret
6 8 6 8 6 5 3 5 5 5 3 3 2 7 65 óra+7
72 óra
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti azonosságtudat kialakulása. A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. technikai fejlődésének hatásai a társadalomra és a gazdaságra) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, megítélése. Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását, fejlődését. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példát mondani ellentétes értékelésre. Ismerje a XIX.-XX. század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait egészen napjainkig. Legyen képes e hosszú történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítására és egy-egy korszak főbb kérdéseinek felismerésére. Ismerje a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő fontosabb történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik. Tudja, hogy az egyes népek és államok a korszakban eltérő társadalmi, gazdasági és vallási körülmények között éltek, de a modernkor beköszöntével a köztük lévő kapcsolatok széleskörű rendszere épült ki. Tudja, hogy Európához köthetők a modern demokratikus viszonyokat megalapozó szellemi mozgalmak és dokumentumok. Tudja, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, és közel ötmillió magyar került kisebbségi sorba. Jelenleg közel hárommillió magyar nemzetiségű él a szomszédos államokban, akik szintén a magyar nemzet tagjainak tekintendők. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudjon különbséget tenni a demokrácia és a diktatúra között, s tudjon azokra példát mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból. Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, betegségeket, terrorizmust, munkanélküliséget. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes egy-egy korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudja, hogy hol kell a fontos események forrásait kutatni, és legyen képes a megismert jelenségeket, eseményeket összehasonlítani. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges adatokat, eseményeket és kulcsszavakat. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű következtetéseket megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet.
165
Legyen képes könyvtári munkával és az internet kritikus használatával forrásokat gyűjteni, kiselőadást tartani, illetve érvelni. Ismerje fel a sajtó és média szerepét a nyilvánosságban, tudja azonosítani a reklám és médiapiac jellegzetességeit. Legyen képes szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére, és tudjon ezekre reflektálni. Legyen képes példák segítségével értelmezni az alapvető emberi, gyermek- és diákjogokat, valamint a társadalmi szolidaritás különböző formáit. Legyen képes példák segítségével bemutatni a legfontosabb állampolgári jogokat és kötelességeket, tudja értelmezni ezek egymáshoz való viszonyát. Legyen képes a gazdasági és pénzügyi terület fontosabb szereplőit azonosítani, illetve egyszerű családi költségvetést készíteni, és mérlegelni a háztartáson belüli megtakarítási lehetőségeket.
166
2.2.13
Természetismeret/földrajz
Természetismeret 5. évfolyamra jutó órakeret elosztása Tanévi óraszám: 72 óra (36 tanítási hétre számolva), heti óraszám: 2 óra 3.
Órakeret a kerettanterv szerint
Tematikai egység Élet a kertben Állatok a házban és a ház körül Alföldi tájakon (Hazai tájak élővilága címmel egyes témakörök) Állandóság és változás környezetünkben Tájékozódás a valóságban és a térképen A Föld és a Világegyetem Felszíni és felszín alatti vizek Hegyvidékek, dombvidékek A természet és a társadalom kölcsönhatásai összesen
5. évfolyamra jutó órakeret
12 8 10
12 8 7
9 10 11 8 11 6
9 7 9 7 7 6 72 óra
Természetismeret 6. évfolyamra jutó órakeret elosztása Tanévi óraszám: 72 óra (36 tanítási hétre számolva), heti óraszám: 2 óra Órakeret a kerettanterv szerint 10 10 11 11 12 11 8 14
Tematikai egység Alföldi tájakon Tájékozódás a valóságban és a térképen A Föld és a Világegyetem Hegyvidékek, dombvidékek Az erdő életközössége Vizek, vízpartok élővilága Kölcsönhatások és energia vizsgálata Az ember szervezete és egészsége összesen
6. évfolyamra jutó órakeret 6 7 6 7 12 11 +1 8 14 72 óra
A továbbhaladás feltételei: 5. évfolyam Ismerjék fel a házban és ház körül leggyakrabban előforduló állatokat és a háziállatokat. Legyenek tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival. Tudják megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket és zöldségeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezzék azokat. Ismerjék a táplálkozásunkban betöltött szerepüket. 167
Alakuljon ki kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról. Legyen képe a közöttük levő kölcsönhatásokról.
Tudjon tájékozódni a térképeken. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában.
Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában.
Természeti törvények felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor.
Ismerjék fel a megfigyelt táj legfontosabb felszínformáit.
Tudják értelmezni az egyszerű felszínformákat kialakulásuk szerint.
Ismerjék fel az emberek földrajzi környezet veszélyeztető tevékenységét. 6. évfolyam
A környezeti tényezők és az életközösségek közötti összefüggés feltárása és magyarázata a hazai erdők példáján.
Az emberi tevékenységnek a természetes életközösségekre gyakorolt hatásainak elemzése.
Az élőhely-szervezet-életmód összefüggéseinek magyarázata a víz-vízpart élőlényeinek vizsgálata során.
A mindennapi környezetben előforduló kölcsönhatások felismerése, jellemzése.
Energiatakarékos szemléletmód kialakítása.
Elemi szinten tájékozódjanak a térképen és földgömbön fokhálózat segítségével.
A külső és belső erők szerepe a földfelszín mai képének kialakításában.
Ismerje az emberi szervezet felépítését, működését.
Tudatosuljanak az egészséget veszélyetető hatások, alapozódjon meg az egészséges életvitel szokásrendszere.
168
2.2.12 Földrajz 7. évfolyam
Tanévi óraszám: 36 óra
1.A szilárd Föld anyagai és folyamatai 2.Földrajzi övezetesség alapjai 3.Gazdasági alapismeretek 4.Afrika és Amerika földrajza ÖSSZESEN
8. évfolyam
Heti óraszám: 1 óra
9 óra 7 óra 5 óra 15 óra 36 óra
Tanévi óraszám: 72 óra
1.Ázsia földrajza 2.Ausztrália,a sarkvidékek és az óceánok földrajza 3.Európa általános földrajza 4.Észak-és Mediterrán-Európa földrajza 5.Atlanti-Európa földrajza 6.Kelet-és Közép-Európa földrajza 7.A Kárpát-medencevidék földrajza 8.A hazánkkal szomszédos országok földrajza 9.Magyarország természeti és kulturális értékei 10.Magyarország társadalom földrajza ÖSSZESEN
Heti óraszám: 2 óra
12 óra 5 óra 5 óra 6 óra 6 óra 8 óra 5 óra 7 óra 7 óra 12 óra 72 óra
A tanulók átfogó és reális képzettel rendelkezzenek a Föld egészéről és annak kisebb-nagyobb egységeiről (a földrészekről és a világtengerről, a kontinensek karakteres nagytájairól és tipikus tájairól, valamint a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportjairól, országairól). Legyen átfogó A fejlesztés ismeretük földrészünk, azon belül a meghatározó és a hazánkkal szomszédos országok természet- és társadalomföldrajzi sajátosságairól, lássak azok térbeli és várt eredményei a történelmi összefüggéseit, érzékeljék a földrajzi tényezők életmódot két évfolyamos meghatározó szerepét. Birtokoljanak reális ismereteket a Kárpát-medencében ciklus végén fekvő hazánk földrajzi jellemzőiről, erőforrásairól és az ország gazdasági lehetőségeiről az Európai Unió keretében. Legyenek tisztában az Európai Unió meghatározó szerepével, jelentőségével. Ismerjék fel a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggéseket és törtvényszerűségeket. Legyenek képesek alapvető összefüggések, tendenciák felismerésére és megfogalmazására az egyes földrészekre vagy országcsoportokra, tájakra jellemző természeti jelenségekkel, társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatban, ismerjék fel az egyes országok, országcsoportok helyét a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban. Érzékeljék az egyes térségek, országok társadalmi-gazdasági adottságai jelentőségének időbeli változásait. Ismerjék fel a globalizáció érvényesülését 169
regionális példákban. Ismerjék hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzőit összefüggésben a természeti erőforrásokkal. Értsék, hogy a hazai gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok világméretű vagy regionális folyamatokkal függenek össze. Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. Legyenek tisztában a Földet fenyegető veszélyekkel, értsék a fenntarthatóság lényegét példák alapján, ismerjék fel, hogy a Föld sorsa a saját magatartásukon is múlik. Rendelkezzenek a tanulók valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a A fejlesztés számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Tudjanak nagy vonalakban tájékozódni a földtörténeti időben. Legyenek képesek várt eredményei a természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések végzésére, a két évfolyamos különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú ciklus végén információk gyűjtésére, összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ezek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni földrajzi öveket, földrészeket, országokat és tipikus tájakat. Legyenek képesek a tanulók a térképet információforrásként használni, szerezzék meg a logikai térképolvasás képességét. A topográfiai ismereteikhez tudjanak földrajzi-környezeti tartalmakat kapcsolni. Topográfiai tudásuk alapján a tanulók biztonsággal tájékozódjanak a köznapi életben a földrajzi térben, illetve a térképeken, és alkalmazzák topográfiai tudásukat más tantárgyak tanulása során is. Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi ismereteiket.
A továbbhaladás feltételei: 7. évfolyam
Tudjanak nagy vonalakban tájékozódni a földtörténeti időben. Rendelkezzenek a tanulók valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Ismerjék fel a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggéseket és törvényszerűségeket. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni földrajzi öveket, földrészeket, országokat és tipikus tájakat. Legyenek képesek a tanulók a térképet információforrásként használni. Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések végzésére, a különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére, összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére.
170
8. évfolyam
Legyen átfogó ismeretük földrészünk, azon belül a meghatározó és a hazánkkal szomszédos országok természet-és társadalomföldrajzi sajátosságairól, lássák azok térbeli és történelmi összefüggéseit, érzékeljék a földrajzi tényezők életmódot meghatározó szerepét. Birtokoljanak reális ismereteket a Kárpát-medencében fekvő hazánk földrajzi jellemzőiről, erőforrásairól és az ország gazdasági lehetőségeiről az Európai Unió keretében. Összehasonlító földrajzi elemzés Gazdasági ágazatok jellegzetességeinek, értékeinek, gondjainak problémaközpontú megközelítése. Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását.
171
2.2.13 Hon-és népismeret (5. évfolyam) Éves óraszám: 37 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Az én világom I. A XIX-XX. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód megismerése, összevetése a jelenkor életmódbeli jellemzőivel.
Óra-keret: 2
Alsó tagozatos olvasmányok a családról. Ismeretek
merítése
családi
történetekből,
beszélgetésekből,
néprajzi
Tantárgyi fejlesztési leírásokból, archív fotó- és filmanyagokból, a tanár történeteiből. A megszerzett ismeretek tágítják, és teljesebbé teszik a néhány emberöltővel célok: korábbi időszakról alkotott képet.
2.
3.
4.
Az én világom II. Óra-keret: A XIX-XX. század fordulóján jellemző hagyományos 2 Tematikai egység/ paraszti életmód megismerése, összevetése a jelenkor Fejlesztési cél életmódbeli jellemzőivel. Az én világom. Családismeret, családtörténet. Előzetes tudás A lokális ismeretek nyomán elmélyül a tanulókban a szülőföld szeretete, Tantárgyi fejlesztési a helyi értékek megbecsülése. Körvonalazódik előttük a helyi célok: társadalom tagoltsága, megismerik a közösség sokszínűségét, és az ebben rejlő gazdagságot. Találkozás a múlttal I. Óra-keret: 5 A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Tematikai egység/ Népi mesterségek. A XIX–XX. század fordulóján jellemző hagyományos Fejlesztési cél paraszti életmód megismerése, összevetése a jelenkor életmódbeli jellemzőivel. Családtörténet, településtörténet. Előzetes tudás A hagyományos paraszti életmód fontosabb elemeiben felfedezik a Tantárgyi fejlesztési természeti tényezők meghatározó szerepét, a környezeti feltételekhez célok: való alkalmazkodást. Találkozás a múlttal II. A hétköznapok rendje Óra-keret: (táplálkozás, ruházat, életvitel). A XIX–XX. század 6 Tematikai egység/ fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód Fejlesztési cél megismerése, összevetése a jelenkor életmódbeli jellemzőivel. A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek. Előzetes tudás A gazdálkodó élet főbb területeinek megismerésével kialakul a tanulókban az
5.
Tantárgyi fejlesztési ökonomikus szemlélet, a rendelkezésre álló természeti javak ésszerű célok: felhasználása, az önellátás fontosságának belátása. Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és Óra-keret 12 szokásrendje. Tematikai egység/ Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet Fejlesztési cél rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak. Az alsó tagozaton (ének-zene, magyar nyelv és irodalom, Előzetes tudás környezetismeret órák), valamint a különböző műveltségi területeken előforduló hon- és népismereti tartalmak.
172
Tantárgyi fejlesztési célok
6.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok
A tanulók megismerik a jeles napi, ünnepi szokásokat, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokásokat, valamint a társas munkák (pl. szüret, kukoricafosztás) és más közösségi alkalmak (pl. vásár, búcsú) hagyományait és jelentőségüket a paraszti élet rendjében. Felismerik a hétköznapok és ünnepek váltakozását, ritmusát. Élményszerű, tevékenységközpontú, hagyományhű módon elsajátítják egy-egy ünnepkör, jeles nap köszöntő vagy színjátékszerű szokását, valamint a társas munkákhoz, közösségi alkalmakhoz kapcsolódó szokásokat, különös tekintettel a helyi hagyományokra. Magyarok a történelmi és a mai Magyarország Óra-keret 5 területén. Néprajzi tájak, tájegységek és etnikai csoportok hon- és népismereti, néprajzi jellemzői a Kárpátmedencében és Moldvában. A hazánkban élő nemzetiségek és etnikai kisebbség. 5 óra Hon- és népismeret előző témái. A magyar néphagyomány sokszínűségének és közös vonásainak megismerése a tájegységek, etnikai csoportok hon- és népismereti, néprajzi jellemzőinek bemutatásával. A saját közösség megismerése által az identitástudat erősítése. A földrajzi környezet, a történeti és a gazdasági tényezők hatásának felismerése a néphagyományok alakulására, konkrét táji példákon keresztül.
1-2. tematikai egység: Az én világom I-II. Az én világom címmel két nagyobb tematikai egység tárgyalja a XIX-XX. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmódot, és lehetőséget biztosít a jelenkor életmódbeli jellemzőivel való összevetésre. A fejlesztési célok között első helyen jelenik meg a családi történetekből, beszélgetésekből, néprajzi leírásokból, archív fotó- és filmanyagokból történő ismeretszerzés. Ezek az ismeretek tágítják, és teljesebbé teszik a három emberöltővel korábbi időszakról alkotott képet, jól kiegészítik a tantárgyi ismereteket. A család megismerése a kiindulópont az egyre táguló körben megjelenő társadalmi környezet bemutatásához. A szomszédság, rokonság terminológiájának feltárása után következik a falu illetve a város, a közvetlen lakóhely természeti adottságainak, helytörténetének, néphagyományainak megismerése. A település társadalmi rétegződését etnikum, felekezet, foglalkozás, életkor, vagyoni helyzet alapján vizsgálják a tanulók, és megismerik a lakóhelyhez köthető neves személyiségeket, nevezetes épületeket, intézményeket, kibővítve a régió hon- és népismereti jellemzőivel. Ehhez a két nagy tematikai egységhez elsődlegesen csak vizsgálati szempontokat fogalmaz meg a kerettanterv, mivel legfőképpen a helyi kutatások és gyűjtőmunka eredményeként lehet feldolgozni a közvetlen környezetre vonatkozó ismereteket. 173
Ez a témakör elősegíti a legszűkebb közösséghez, a családhoz, a lokális közösséghez való tartozás érzésének kialakulását, alkalmat biztosít értékének tudatosítására. A tanulók megismerkedhetnek nagyszüleik, dédszüleik világának erkölcsi normáival, találkozhatnak harmonikusan
működő
családi
mintákkal.
A
hagyományos
paraszti
családmodell
működésében az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás meghatározó szerepének feltárása segíti az ökonomikus gondolkodás kialakítását. Képesek lesznek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza megbecsüléséhez vezető egyéni és közösségi tevékenységek elsajátítására; a közösségért végzett munka értékeinek kiemelésére, tiszteletére. Lehetőség nyílik a szülőföldhöz kötődés, a hazaszeretet érzésének kialakítására. 3-4. tematikai egység: Találkozás a múlttal I-II. Találkozás a múlttal címen szintén két tematikai egység foglalkozik a XIX–XX. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód bemutatásával, a jelenkor életmódbeli jellemzőivel való összevetéssel. A közvetlen lakókörnyezet, a ház és a ház részeinek, berendezésének megismerése ad keretet a házban élő család mindennapi életének megismeréséhez. A házak történeti fejlődésének bemutatásánál a jurtától a veremházon és az egysejtű épületeken át jutunk el a Kárpát-medencében általánosan jellemző háromosztatú paraszti lakóház megismeréséhez, és a táji különbségek feltárásához. Fontos fejlesztési követelmény a természeti körülmények, a rendelkezésre álló építési anyagok és a különböző háztípusok kialakulása közötti összefüggések felfedezése. A konyhai cserépedényeknek és az ételkészítés eszközeinek funkció szerinti osztályozása; a legfontosabb ételek alapanyagainak, elkészítési módjának, eszközkészletének megfeleltetése az ismeretszerzésen túl a logikai készség, a rendszerező képesség fejlesztését is jól szolgálja. A lakószobák berendezési tárgyainak megismerése, funkcióváltásuk nyomon követése az életmód és a divat változásának megfigyelésére is alkalmat biztosít. A család felépítésének, a családon belüli korok és nemek szerinti munkamegosztás tradicionális rendjének megismerése lehetőséget teremt a gyerekek saját feladataival való összevetésre, a családban elfoglalt helyük értékelésére. A témakör kiemelt feladata a belenevelődés folyamatának bemutatása, a játék szerepének hangsúlyozása. A felnőttek életét utánzó játékok a gyerekek számára a felnőttkorban rájuk váró feladatok megtanulását, a szerepek elsajátítását segítették elő, és a funkciójuk a mai napig sem változott. A hétköznapok rendjének megismerése során a hagyományos paraszti életmód fontosabb elemeiben felfedezhetik a tanulók a természeti tényezők meghatározó szerepét, a környezeti
174
feltételekhez való alkalmazkodást. Tovább erősödik bennük az ökonomikus szemlélet, a rendelkezésre álló természeti javak ésszerű felhasználása, az önellátás fontosságának belátása. A gazdálkodó ember legfontosabb munkái közül megjelennek a témakörön belül a gabonamunkák és a hozzájuk kapcsolódó szokások, az állattartás különböző módjai, illetve a női
munkák
közül
a
kenderfeldolgozás.
A
hétköznapi
vászonviseletet
elemeit
összehasonlíthatják a gyerekek saját ruházatukkal: megfigyelhetik és megfogalmazhatják a hasonlóságokat és a különbségeket. A témakör fontos fejlesztési feladata az önellátó életvitel meghatározó elemeiben a természettel kialakított harmonikus kapcsolat előnyeinek kiemelése, a közösen végzett munka előnyeinek, közösségerősítő hatásának felismerése. Az ételek és az étkezési szokások megismerése lehetőséget teremt a hagyományos paraszti táplálkozás jellemzőinek, és a gyerekek saját étkezési szokásainak összevetésére. A szembetűnő különbségek, és a tovább élő táplálkozási szokások megfogalmazása során kirajzolódnak az életmódváltás hatásai. A térbeli tájékozódásra is lehetőséget biztosít a jellegzetes ünnepi viseletek táji eltéréseinek, jellemző elemeinek megismerése. A magyar népviseletek sokszínűségének felfedezése mellett azok mélyebb tartalmának, a közösséghez tartozás külső kifejezésformájának észrevétele is elengedhetetlen követelménye az ismeretszerzésnek. A kritikai gondolkodás fejlesztését szolgálja az egykori és a mai megjelenési formáik jelentéstartalmának feltárása. 5. tematikai egység: Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és szokásrendje, jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében, társas munkák, közösségi alkalmak Az ötödik témakör a hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredetét és szokásrendjét, a jeles napok, ünnepi szokásokat, az emberi élet fordulóit, valamint a társas munkákat, közösségi alkalmakat tartalmazza. Fontos fejlesztési cél, hogy a tanulók megismerjék a jeles napi, ünnepi szokásokat, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokásokat, valamint a társas munkák (pl. szüret, kukoricafosztás) és más közösségi alkalmak (pl. vásár, búcsú) hagyományait és jelentőségüket a paraszti élet rendjében, felismerjék a hétköznapok és ünnepek váltakozását, ritmusát. Törekedni kell arra a tanítás során, hogy élményszerű, tevékenységközpontú, hagyományhű módon sajátítsák el a tanulók egy-egy ünnepkör, jeles napi köszöntő vagy színjátékszerű szokását, valamint a társas munkákhoz, közösségi alkalmakhoz kapcsolódó szokásokat, különös tekintettel a helyi hagyományokra. Lehetőség szerint hallgassanak meg eredeti hangzóanyagokat, nézzenek meg filmeket is a népszokásokról. A szokásokhoz kapcsolódó 175
tevékenységeket is gyakorolhatják, például jeles napok, ünnepi szokások tárgyainak elkészítésével; régi fényképek, tárgyak, rajzok, ábrák gyűjtésével; szóbeli, írásbeli élménybeszámolóval pl. a helyi hagyományokról. Az emberi élet fordulóihoz (keresztelő, gyermekkor, leány-, legényélet, lakodalom) kapcsolódó szokások néhány jellegzetességét, pl. olvasmányok, olvasmányrészletek segítségével összehasonlíthatják a mai korral. Fontos annak tudatosítása, hogyan segítette a hagyományos faluközösség az egyént mindezen jelentős eseményeknél. Az ismeretszerzés, tanulás során az életkornak megfelelő néprajzi forrásanyagokat is felhasználhatnak a tanulók, valamint a tanár által adott megfelelő útbaigazítással az internetet is igénybe vehetik. A tanulók az ismeretanyag elsajátítása során felfedezik, hogyan igyekezett a hagyományos faluközösségben harmonikus kapcsolat kialakítására az ember a természettel, a faluközösség tagjaival; hogyan igazította a gazdasági munkákat az évszakok váltakozásához. A térbeli tájékozódásukat egy-egy megismert népszokás tájegységhez, etnikai csoporthoz történő kötése is segíti. 6. tematikai egység: Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén. Néprajzi tájak, tájegységek és etnikai csoportok hon- és népismereti, néprajzi jellemzői a Kárpátmedencében és Moldvában. A hazánkban élő nemzetiségek és etnikai kisebbség. A hatodik témakör főbb egységeinek fejlesztési célja a magyar néphagyomány sokszínűségének és közös vonásainak megismerése: a tájegységek, a szülőföld, az etnikai csoportok hon- és népismereti, néprajzi jellemzőinek bemutatásával; az anyagi kultúra, társadalomismeret és a folklór köréből vett különböző példák ismertetésével. Tudatosuljon a tanulókban, hogy a határon túl hol élnek magyarok, legyenek képesek felsorolni a magyar nyelvterület jellegzetes néprajzi tájait, tájegységeit. Meg tudják nevezni a magyar nyelvterületen élő etnikai csoportokat (pl. palóc, matyó, kun, székely), illetve fel tudják sorolni a Magyarországon élő nemzeti kisebbségeket (pl. német, szlovák, szerb, horvát, szlovén, román, roma). Legyen fogalmuk a tanulóknak a nagy tájegységek területéhez köthető világörökségekről, a magyar szellemi kulturális örökségekről, a nemzeti parkokról. Fontos cél, hogy tanulói tevékenységek is kapcsolódjanak a különböző témákhoz pl. a megismert (helyi) népszokások, népdalok, mesék közösség előtti bemutatása; képek gyűjtése a tájakra jellemző népviseletekről, népi építészetről, népművészetről, hagyományokról; látogatás, tanulmányi kirándulás pl. tájházba, múzeumba. A térben való tájékozódást segíti a Dunántúl és Kisalföld, Észak-Magyarország, Alföld és a nagytájakhoz kapcsolódó határon túli tájegységek, valamint Erdély és Moldva beazonosítása 176
a térképen, valamint a kistáj, a szülőföld beillesztése a korábban megismert megfelelő nagytájba. Összegzés: Az első négy témakör feldolgozása során a tanulók megismerik lakóhelyük, szülőföldjük természeti adottságait, hagyományos
gazdasági tevékenységeit, néprajzi jellemzőit,
történetének nevezetesebb eseményeit, jeles személyeit. A tanulási folyamatban kialakul az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudatuk. Általános képet kapnak a hagyományos gazdálkodó életmód fontosabb területeiről, a család felépítéséről, a családon belüli munkamegosztásról. A megszerzett ismeretek birtokában képesek lesznek értelmezni a más tantárgyakban felmerülő népismereti tartalmakat. Az ötödik tematikai egység feldolgozásával a tanulók felfedezik a jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák, közösségi
alkalmak
hagyományainak
jelentőségét,
közösség
megtartó
szerepüket.
Élményszerűen, hagyományhű módon elsajátítják egy-egy jeles nap, ünnepkör köszöntő vagy színjátékszerű szokását, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak népszokásait és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. A hatodik témakör során megismerik a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájainak, tájegységeinek, valamint szülőföldjük hon- és népismereti, néprajzi jellemzőit; a hazánkban élő nemzetiségeket és etnikai kisebbséget.
177
2.2.14 Vizuális kultúra 5. évfolyam Tematikai egység címe
Órakeret
Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelet
5 óra
Kifejezés, képzőművészet Stílus és mozgás
7 óra
Vizuális kommunikáció Idő- és térbeli változások
2óra
Vizuális kommunikáció Jelértelmezés, jelalkotás
3 óra
Vizuális kommunikáció Kép és szöveg
3 óra
Tárgy és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet
7 óra
Tárgy és környezetkultúra Tárgy és hagyomány
5 óra
Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret
4 óra
Az éves óraszám
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
36 óra
Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelet
Órakeret 5 óra
Az élményt nyújtó, személyes megnyilvánulások érvényesítése az alkotó folyamatban. A vizuális nyelv alapelemeinek ismerete és alkalmazása a kifejező alkotásokban. Különböző festészeti, grafikai és plasztikai technikák alapszintű alkalmazása.
Személyes élmények, elképzelt történetek, érzelmek vizuális A tematikai egység megjelenítése különböző eszközökkel az előtanulmányok során nevelési-fejlesztési szerzett tapasztalatok alkalmazásával. Tér és sík megkülönböztetése, megjelenítése különböző méretű és formájú felületeken való céljai komponálással. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások 178
munkáiról.
6. évfolyam Tematikai egység címe
Órakeret
Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelet
5 óra
Kifejezés, képzőművészet Stílus és mozgás
7 óra
Vizuális kommunikáció Idő- és térbeli változások
3óra
Vizuális kommunikáció Jelértelmezés, jelalkotás
2óra
Vizuális kommunikáció Kép és szöveg
5 óra
Tárgy és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet
5 óra
Tárgy és környezetkultúra Tárgy és hagyomány
5 óra
Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret
4 óra
Az éves óraszám
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
36 óra
Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelet
Órakeret 5 óra
Az élményt nyújtó, személyes megnyilvánulások érvényesítése az alkotó folyamatban. A vizuális nyelv alapelemeinek ismerete és alkalmazása a kifejező alkotásokban. Különböző festészeti, grafikai és plasztikai technikák alapszintű alkalmazása.
Személyes élmények, elképzelt történetek, érzelmek vizuális A tematikai egység megjelenítése különböző eszközökkel az előtanulmányok során nevelési-fejlesztési szerzett tapasztalatok alkalmazásával. Tér és sík megkülönböztetése, céljai megjelenítése különböző méretű és formájú felületeken való
179
komponálással. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról.
7. évfolyam Tematikai egység címe
Órakeret
Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése
3 óra
Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése
6 óra
Vizuális kommunikáció Magyarázó képek/rajzok
4 óra
Vizuális kommunikáció Mozgóképi közlés
3 óra
Vizuális kommunikáció Vizuális kommunikációs formák
3 óra
Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei A kiemelés (hangsúlyozás) alapeszközei a mozgóképi ábrázolásban, az írott és az online sajtóban
3 óra
Tárgy és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet
5 óra
Tárgy és környezetkultúra Az épített környezet története
5 óra
Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret
4 óra
Az éves óraszám
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
36 óra
Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése
Órakeret 3 óra
Látvány plaszticitásának és színviszonyainak, érzelmi hatásainak megfigyelése és kifejező ábrázolása. Színtani alapok kifejező használata és ismerete. Önkifejezés alkalmazása az alkotótevékenységekben. Vizuális-esztétikai jellegű szempontok érvényesítése az alkotásokban. Különböző festészeti, grafikai és 180
plasztikai technikák kifejezési szándéknak megfelelő alkalmazása. Érzelmek, hangulatok megfogalmazása egyéni szín- és formavilágban. A tematikai egység A kifejezésnek megfelelő kompozíció használata. Személyes nevelési-fejlesztési gondolatok, érzelmek vizuális megjelenítése a vizuális kifejezés céljai alapvető eszközeinek segítségével. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról.
8. évfolyam Tematikai egység címe
Órakeret
Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése
4 óra
Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése
5 óra
Vizuális kommunikáció Magyarázó képek/rajzok Vizuális kommunikáció Mozgóképi közlés
4óra
Vizuális kommunikáció Montázs
4 óra
Vizuális kommunikáció Vizuális kommunikációs formák
2 óra
Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei Reprodukálás és ábrázolás – a mozgókép kettős természete
2 óra
Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban
2 óra
Tárgy és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet
4 óra
Tárgy és környezetkultúra Az épített környezet története
5 óra
Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret
4 óra
Az éves óraszám
36 óra
181
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése
Órakeret 4 óra
Látvány plaszticitásának és színviszonyainak, érzelmi hatásainak megfigyelése és kifejező ábrázolása. Színtani alapok kifejező használata és ismerete. Önkifejezés alkalmazása az alkotótevékenységekben. Vizuális-esztétikai jellegű szempontok érvényesítése az alkotásokban. Különböző festészeti, grafikai és plasztikai technikák kifejezési szándéknak megfelelő alkalmazása.
Érzelmek, hangulatok megfogalmazása egyéni szín- és formavilágban. A tematikai egység A kifejezésnek megfelelő kompozíció használata. Személyes nevelési-fejlesztési gondolatok, érzelmek vizuális megjelenítése a vizuális kifejezés céljai alapvető eszközeinek segítségével. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról.
182
2.2.15 Fizika 7. évfolyam Óraszámok: (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés.)
+10% elosztása
Éves óraszám helyi tanterv szerint
Természettudományos vizsgálati módszerek, kölcsönhatások
6
5
11
Mozgások
17
0
17
Energia, energiaváltozás
9
0
9
Hőjelenségek
14
0
14
Év végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása
3
0
3
49
5
54
Óraszámok: (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés.)
+10% elosztása
Éves óraszám helyi tanterv szerint
Nyomás
14
0
14
Elektromosságtan
13
5
18
Optika, csillagászat
14
0
14
8
0
8
49 óra
5
54
Tematikai egység
Összesen
8. évfolyam
Tematikai egység
A tanév végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása, gyakorlás Összesen
183
Mivel a fejezetekhez javasolt tanórák számának összege nem éri el az éves óraszám 90%-át, a különbség az év eleji emlékeztetőt, a tanév végi összefoglalást, ismétlést és az elmaradó tanórák pótlását szolgálja.
FIZIKA osztályozó- és javítóvizsga követelménye 7.évfolyam I. Témakör: Természettudományos vizsgálati módszerek, kölcsönhatások 1. Az anyag belső szerkezete 2. A testek néhány mérhető tulajdonsága és ezek jellemző mennyiségei 3. Termikus és mechanikai kölcsönhatások 4. Mágneses, elektromos és gravitációs kölcsönhatás II. Témakör: Mozgások 1. A hely és mozgás viszonylagos 2. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 3. Változó mozgás Pillanatnyi sebesség, átlagsebesség 4. Az egyenletesen változó mozgás 5. Szabadesés 6. A tehetetlenség törvénye. A tömeg. 7. A sűrűség 8. Az erő fogalma 9. Legismertebb erő fajták 10. Az erőmérés. Erő–ellenerő 11. Több erőhatás együttes eredménye. Egyensúly. 12. A súrlódás és közegellenállás 13. A forgatónyomaték III. Témakör: A nyomás 1. A nyomás fogalma 2. A folyadékok nyomása 3. A gázok nyomása, légnyomás 4. Közlekedőedények, hajszálcsövek 5. Nyomáskülönbségen alapuló eszközök 6. Felhajtóerő, Arkhimédész törvénye 7. A testek úszása, lebegése, és elmerülése lebegés, úszás, merülés feltételei 8. A hang és terjedése 9. Zajszennyezés és az elleni védekezés IV. Témakör: Energia, energiaváltozás 1. Az energia fogalma 2. Az energia és fajtái, energia-megmaradás 3. Energiaátalakulások, energiafajták 4. Energiatermelési eljárások.( Vízi-, szél-, napenergia; nem megújuló energia; atomenergia.) 5. A munkavégzés és a munka 6. Egyszerű gépek 7. A teljesítmény 8. A hatásfok VI. Témakör: Hőjelenségek 1. A hőterjedés, hőáramlás, hővezetés, hősugárzás. 184
2. A hőtágulás, a Celsius-skála 3. Halmazállapot-változások - Az olvadás, olvadáshő, olvadáspont - A fagyás, fagyáspont, fagyáshő - Párolgás, forrás, forráspont, forráshő - Lecsapódás 4. Az oldódás 5. A testek belső energiája. A fajhő 6. Hőmennyiség, hő felvétel, hő leadás 7. Az égés 8. Hőerőgépek. Hőerőgépek és a környezetvédelem
8. évfolyam I. Témakör: Elektromosságtan Elektromos alapjelenségek. Áramerősség, feszültség 1.
Az anyag részecskéinek szerkezete
2.
A testek elektromos állapota
3.
Az elektromos áram. Áramerősség
4.
Az elektromos áramkör
5.
Az áramerősség mérése
6.
Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása
7.
Az elektromos feszültség
8.
A feszültség mérése
9.
Az elektromos ellenállás. Ohm törvénye
10.
A vezetékek elektromos ellenállása
11.
Több fogyasztó az áramkörben
12.
Az egyenáram hatásai
13.
Az elektromos munka és teljesítmény
Az elektromágneses indukció. A váltakozó áram 14.
Mágnesek, mágneses kölcsönhatás
15.
Az elektromágneses indukció
16.
A váltakozó áram
17.
A transzformátor 185
18.
Az elektromos távvezetékrendszer
19.
A váltakozó áram hatásainak néhány gyakorlati alkalmazása
IV. Optika, csillagászat 1. A fény tulajdonságai 2. Fényforrások 3. Fényvisszaverődés síktükörről, képszerkesztés 4. Fényvisszaverődés gömbtükörről, képszerkesztés 5. Fénytörés 6. Fénytani lencsék 7. Képszerkesztés (nevezetes sugármenetek) 8. Optikai eszközök 9. A színek 10. Az égbolt természetes fényforrásai 11. Geocentrikus és heliocentrikus világkép 12. A Nap fénye és a hősugárzás hatása az élőlényekre
Az osztályozó és javítóvizsga minimum követelménye a tananyag 40 %-a.
186
2.2.16 Ének-zene
5. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Zenei reprodukció – Éneklés
Órakeret 13 óra
Az alsó tagozatban megismert népzenei és műzenei szemelvények ismerete. Az éneklési és generatív készségek korosztálynak megfelelő szintje, és az átélt zenei élmények mennyiségének megfelelő befogadói kompetencia.
További feltételek Személyi: szaktanár Tárgyi: zongora, ritmushangszerek. Éneklési készség fejlesztése a korábban elsajátított dalkincs A tematikai egység ismétlésével és bővítésével az életkor adta hangi lehetőségek nevelési-fejlesztési figyelembe vételével (hangterjedelem: a-e, tiszta éneklés). Kifejező és céljai stílusos éneklésre való törekvés kialakítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Magyar népzene: válogatás régi rétegű és új stílusú népdalokból (10 magyar népdal éneklése). Gregorián zenei szemelvények. Magyar történeti énekek XVIXVII sz. énekek, 1848-as dalok Nemzeti énekeink: Erkel FerencKölcsey Ferenc: Himnusz, éneklése fejből. Más népek dalai, a műzene tonális és funkciós zenei nyelvének megismerését segítve. Zongorakíséretes dalok: különböző zenei stílusból. Többszólamúság: kánonok, könnyű reneszánsz társas dalok részletei A dalanyag tiszta, kifejező, stílusos éneklése, kiscsoportos és egyéni előadásmódban.
Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Egyéni és csoportos ének. Gyűjtőmunka . Versenytanulói előadás. Szemléltetés. Gyakorlás.
187
Tanulói tevékenység
Kapcsolódási pontok
Éneklés Magyar nyelv és Gyűjtő- irodalom: verbális munka kifejezőkészség fejlesztése. Történelem, Szóbeli társadalmi és előadás állampolgári ismeretek: magyar Tánc történeti énekek és a magyar történelem párhuzamai. Erkölcstan: mű (szöveg) értelmezése erkölcsi szempontok. alapján. Dráma és tánc: Népdal-néptánc, hangszeres népzene, a tánc funkciója.
Taneszközök
Tankönyv Zongora Kották kísérethez .
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Régi és új stílusú népdal, gregorián ének, 1848-as dal, Himnusz, dal, mint műfaj, munkadal duett, kórusmű, társas ének, a cappella., népszokások, jeles napok dalai, regölés, Gergely-járás, Szent György- nap, farsang, népzenegyűjtés A hangerő dinamikai jelzései decrescendo, crescendo. Magyar népdalok előadásmódja:Parlando, Rubato, Tempo giusto Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység
Órakeret 6 óra
Egy- és többszólamú ritmusgyakorlatok a tanult ritmuselemekkel és ritmus osztinátó. Zenei kérdés-felelet alkotása ritmussal és dallammal. Énekes rögtönzés dinamikai változásokkal. Személyi: szaktanár
További feltételek
Tárgyi: kotta vonalas és mágneses tábla, mozgásos gyakorlatokhoz megfelelő tér
A kérdés és felelet viszonyában a funkció érzet fejlesztése. Visszatérő forma és variáció alkotásának A tematikai egység nevelési- fejlesztése. A rögtönzés fejlesztése a következő zenei fejlesztési céljai ismeretek felhasználásával: pontozott ritmusok, dúr-moll dallami fordulatok, tercpárhuzam.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Ritmus, metrum: Kreatív gyakorlatok változatos ritmusképletekkel (szinkópa, pontozott ritmusok), verssorok ritmizálása, osztinátó. 3/4 helyes hangsúlyozása, párospáratlan metrumok váltakozásának megéreztetése mozgásos gyakorlatokkal. Egyszerű, stilizált
Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák
Tanulói tevékenység
Egyéni és csoportos ének.
Ének
Irányított improvizáció.
Feladat megoldá s
Csoportos és egyéni tánc. Páros gyakorlatok.
Tánc
Megfigy elés
Kapcsolódási pontok
Taneszközök
Magyar nyelv és irodalom: mondatszerkez etek: kérdés és felelet, versek ritmusa, szótagszáma, verssorok ritmizálása.
Tankönyv
Improviz áció Matematika: Gyakorlás. absztrakt gondolkodás Feladatmegold fejlesztése. ás. Megfigyelés.
Vizuális
Ritmushan gszerek Zongora Videofelvé telek
tánclépésekből Azonosítás. lépéssor kombinálása régi korok zenéjéhez. Dallami improvizáció: Adott ritmus motívumra dallamvariációk dúr és moll pentachordokkal, dúdolással, lalázva, szolmizálva. Tercpárhuzamok szerkesztése dúr és moll dallami fordulatokhoz. Zenei forma alkotás: Kérdés-felelet játékok funkciós környezetben, négy és nyolcütemes egységekben. Zenei forma alkotása visszatérő elemekkel (rondó, variáció). Változatos ritmusképletek használata. Dallami és harmóniai rögtönzés, a tanult zenei formák alkalmazásával. Kulcsfogalmak/ fogalmak
kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel. Dráma és tánc: stilizált tánclépések.
dúr, moll, tercmenet, zenei periódus, visszatérő forma, rondó, dallami variáció, fúga szerkesztésmódja.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek
Előzetes tudás
Az alsó tagozatban az énekléssel és a generatív tevékenységekkel megszerzett és egyre gazdagodó ritmikai, metrikai és dallami ismeretek. A tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kézjelről, betűkottáról, hangjegyről és azok hangoztatása tanári segítséggel, csoportosan. Személyi: szaktanár
További feltételek
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Tárgyi.:mágneses és kottavonalas tábla További ritmikai, metrikai és dallami elemek elsajátításával a zenei reprodukció fejlesztése. Előkészítést követően rövid, az énekelt szemelvényeknél könnyebb 189
Órakeret 6 óra
olvasógyakorlatok reprodukciója a felismerő kottaolvasás és a fejlődő belső hallás segítségével. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Zeneelméleti ismeretek bővítése az előkészítés tudatosítás gyakorlás/alkalmazás hármas egységében. Ritmikai elemek, metrum: ritmikai elemek: kis éles és kis nyújtott ritmus,, fermáta Dallami és harmóniaelemek: belépő hangok felső ré és mi hangok, lá és dó pentatonlá és dó hexachord hangsorok a dúr és moll hangsorok, dallamfordulatok, hétfokú hangsorok: d-d’, ll’ig Hangközök: t4, t5, t8,ismétlés, gyakorlásjártasság szintjén . Hangnemek: abszolút hangnevek (megismertetés szintjén), zenei ábécé Zenei előadásra vonatkozó jelzések:
Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Egyéni és csoportos gyakorlatok. Éneklés. Irányított megfigyelés Értelmezés. Kérdve kifejtés. Elemzés. Szemléltetés.
Tanulói tevékenység
Kapcsolódási pontok
Kottaolvasás Magyar nyelv és irodalom: Éneklés jelek és jelrendszerek ismerete. Analízis szintézis Vizuális kultúra: vizuális jelek Megfigyelés és jelzések használata. Megfelelő hangnemben Matematika: számsorok, olvasás, reprodukció törtek.
Megfigyelés. Azonosítás. Gyakorlás. Feladatmegoldás. Tudatosítás.
190
Tan-eszközök
Tankönyv Kottafüzet Zongora Ritmushang-szerek Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorla-tok III
tempójelzések és dinamikai jelek. Ütemfajták, ritmikai elemek megkülönböztetése és egyszerűbb ritmusgyakorlatok során reprodukálása. A belépő dallami és harmóniai elemek csoportos éneklése. Az abszolút felismerése, tempó és dinamikai jelek értelmezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak
kis éles és kis nyújtott ritmus, fermáta dúr és moll hangsor, abszolút hangnevek, violin- és basszuskulcs, allegro, allegretto, andante, adagio, forte, mezzoforte, piano, pianissimo,, zenei ábécé lá és dó pentaton és hexachord
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése
Órakeret 6 óra
Figyelem a zenehallgatásra, fejlett hangszínhallás, többszólamú hallás készsége, valamint fejlődő formaérzék. Ismeretek hangszerekről. Személyi: Szaktanár
További feltételek
Tárgyi: Vonalas tábla, mágneses tábla, CD –lejátszó, DVD-lejátszó, megfelelő tér dramatizáláshoz, rajzi eszközök, internet.
A zenehallgatásra kiválasztott művek értő befogadása a befogadói A tematikai egység kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységeken keresztül, nevelési-fejlesztési céljai az énekléssel és a generatív tevékenységekkel fejlesztett differenciált hallási készség és zenei memória által.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Korábbi tevékenységek folytatása, elmélyítése. Hangszínhallás és többszólamú hallás készség fejlesztése: énekes hangfajok megkülönbözte tése (szoprán,
Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Éneklésegyéni és csoportos. Egyéni és csoportos gyakorlatok.
Tanulói tevékenység
Taneszközök Kapcsolódási pontok
Éneklés Kottaolvasás Megfigyelés Analízis, szintézis
Értelmezés.
191
Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, értelmezés.
Tankönyv
Dráma és tánc: tánctételek a népés műzenében.
Kottafüzet
CD – Zenekalauz sorozat Zongora Videofelvételek
mezzo, alt, tenor, bariton, basszus), kamarazene. Formaérzék fejlesztése: visszatéréses kéttagú forma, rondó forma, variációs forma. Más többszólamú készségek: egyszerű basszusmenet követése, énekes reprodukciója, többszólamú zenei szövet felismerése (belső szólam), hangszerelés. A zeneirodalmi példák befogadását segítő kiegészítő ismeretek: a zenei befogadást segítő legszükségesebb elméleti ismeretek, lexikális adatok (népzenéhez kapcsolódva, pl. népszokások, néphagyomány, a szöveg jelentése; a komolyzene befogadásához kapcsolódva, pl. zenetörténeti ismeretek, zeneszerzői életrajz megfelelő részei, a megismert zeneművek műfaja és formája). A hangszerek megkülönböztetése és azonosítása a következő szempontok szerint: dallamhangszer, ritmushangszer, műzenei és népi hangszer (duda, tekerő, cimbalom, citera). Szemléltetéssel a különböző zenei formák felismerése, és elemzése.
Kérdve kifejtés. Elemzés. Szemléltetés. Megfigyelés. Azonosítás Tudatosítás.
Memorizálás Értelmezés, véleményezés
Gyűjtőmunkaegyéni és csoportos Projektmunka.
192
Tájékozottság a szemelvények történeti korával, a zeneszerző életével, a művek műfajával és formájával kapcsolatban. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Hangköz, hangsor, formai egység (dallamfordulat, frázis, zenei mondat, dal forma, variációs forma, és rondó forma, koráldallam), népi hangszer.
Zenei befogadás – Zenehallgatás
Órakeret 6 óra
Egyes tanult zenei műfajokat, formákat, hangszercsoportokat felismerik. Ezeket a zenei folyamatokat figyelemmel tudják kísérni és zenei kifejezésekkel is meg tudják nevezni. Személyi: szaktanár
További feltételek
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Tárgyi: CD –lejátszó, DVD-lejátszó, megfelelő tér dramatizáláshoz, rajzi eszközök. A népzene tárházából és a megjelölt korok zeneműveiből válogatva a tanulók érdeklődését erősítve törekvés a zeneirodalom remekműveinek megismertetésére. Hangverseny-látogatásra nevelés.
193
Pedagógiai eljárások, Ismeretek/fejlesztési módszerek, követelmények munka- és szervezési formák Egyéni és Az énekes anyaghoz kapcsolódó eredeti népzenei csoportos gyakorlatok. felvételek meghallgatása, ezek művészi szintű Éneklés, adaptációi mai autentikus előadóktól. Értelmezés. Más népek zenéje, világzenei feldolgozások Kérdve kifejtés. nemzetiségeink zenei hagyományainak Elemzés. megismerése. Reneszánsz kórusdalok, Szemléltetés. barokk szemelvények. Zeneirodalmi szemelvények Megfigyelés. a zeneirodalom széles Azonosítás. spektrumából válogatva: vokális művek, Tudatosítás. hangszeres Gyűjtőmunkaművek – egyéni és csoportos szimfónia tétel (rondó forma), Projektmunka. hangszeres művek (variáció, versenymű), . A zeneirodalom gazdagságának, műfaji sokszínűségének megismerése. A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás szándékának erősítése (pl. hangverseny-látogatás motivációs szerepének felhasználásával). Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tanulói tevékenység Éneklés Analízis szintézis
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: magyar történelmi énekek, irodalmi párhuzamok.
Memorizál Történelem, ás társadalmi és Más népek állampolgári dalainak ismeretek: összehason történelmi korok, lítása korstílusok.
Taneszközök Tankönyv CDZenekala uz CD hangtár Zenei DVD-k.
Erkölcstan: Gyűjtőmun zeneművek erkölcsi ka tartalma, üzenete, viselkedési normák. Csoportos Dráma és tánc: tevékenysé Reneszánsz táncok, gek táncformák, zenés játék, opera cselekménye. Vizuális kultúra: művészettörténeti stíluskorszakok.
Gregorián ének, reneszánsz tánc oratórium, dal, barokk zene , concerto, divertimento, versenymű népi zenekar, népi hangszerek: citera, cimbalom, duda, tekerő. Csembaló, orgona, trombita, oboa. Fúga
A fejlesztés várt eredményei az évfolyamos ciklus végén
Az énekes anyagból 20 dalt és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek stílusosan és kifejezően csoportban és egyénileg is. Többszólamú éneklés. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött tonális és funkciós érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük. A tanult zenei elemeket felismerik kottaképről. Előkészítés után a tanult zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvassák. Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat felismerni és megnevezni. (tempó, karakter, dallam, hangszín, dinamika, tonalitás, formai megoldások). A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 20 alkotás) megismerték.
6. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás További feltételek
Zenei reprodukció – Éneklés
Órakeret 13 óra
Az alsó tagozatban megismert népzenei és műzenei szemelvények ismerete. Az éneklési és generatív készségek korosztálynak megfelelő szintje, és az átélt zenei élmények mennyiségének megfelelő befogadói kompetencia. Személyi: szaktanár Tárgyi: zongora, ritmushangszerek.
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Ismeretek/fejlesztési követelmények Magyar népzene: válogatás régi rétegű és új stílusú népdalokból (10 magyar népdal éneklése).
Éneklési készség fejlesztése a korábban elsajátított dalkincs ismétlésével és bővítésével az életkor adta hangi lehetőségek figyelembe vételével (hangterjedelem: a-e, tiszta éneklés). Kifejező és stílusos éneklésre való törekvés kialakítása. Pedagógiai eljárások, módszerek, munkaés szervezési formák Egyéni és csoportos ének. Gyűjtőmunka. Verseny- tanulói előadás.
Magyar történeti énekek: históriás énekek, kuruc kori dalok, nemzeti énekeink, Egressy Béni-Vörösmarty Mihály: Szózat éneklése fejből. Más népek dalai, a műzene tonális és Szemléltetés. funkciós zenei nyelvének Gyakorlás. megismerését segítve. Zongorakíséretes dalok: bécsi 195
Tanulói tevékenység Éneklés Gyűjtőmunka Szóbeli előadás Tánc
TanKapcsolódási pontok eszközök Magyar nyelv és irodalom: verbális kifejezőkészsé g fejlesztése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: magyar történeti
Tankönyv Zongora Kották kísérethez.
klasszikus és más zenei stílusból. Többszólamúság: kánonok, könnyű reneszánsz társas dalok részletei (10 szemelvény a fenti témakörökből). A dalanyag tiszta, kifejező, stílusos éneklése, kiscsoportos és egyéni előadásmódban.
énekek és a magyar történelem párhuzamai. Erkölcstan: mű (szöveg) értelmezése erkölcsi szempontok. alapján. Dráma és tánc: Népdalnéptánc, hangszeres népzene, a tánc funkciója.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Régi és új stílusú népdal, , históriás ének, kuruc kori dal, Szózat, dal mint műfaj, duett, kórusmű, társas ének, a cappella. Népies műdal műdal, verbunkos zene
Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység
Órakeret 6 óra
Egy- és többszólamú ritmusgyakorlatok a tanult ritmuselemekkel és ritmus osztinátó. Zenei kérdés-felelet alkotása ritmussal és dallammal. Énekes rögtönzés dinamikai változásokkal. Személyi: szaktanár
További feltételek
Tárgyi: kotta vonalas és mágneses tábla, mozgásos gyakorlatokhoz megfelelő tér
A kérdés és felelet viszonyában a funkció érzet fejlesztése. A tematikai egység nevelési- Visszatérő forma és variáció alkotásának fejlesztése. A rögtönzés fejlesztési céljai fejlesztése a következő zenei ismeretek felhasználásával: 6/8-os metrum, felütés, dúr-moll dallami fordulatok, tercpárhuzam.
196
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Ritmus, metrum: Kreatív gyakorlatok változatos ritmusképletekkel (szinkópa, pontozott ritmusok), verssorok ritmizálása, osztinátó. 3/8, 6/8, 3/4 helyes hangsúlyozása, páros-páratlan metrumok váltakozásának megéreztetése mozgásos gyakorlatokkal. Egyszerű, stilizált tánclépésekből lépéssor kombinálása régi korok zenéjéhez. Dallami improvizáció: Adott ritmusmotívumra dallamvariációk dúr és moll pentachordokkal, dúdolással, lalázva, szolmizálva. Tercpárhuzamok szerkesztése dúr és moll dallami fordulatokhoz. Harmónia: Zárlati harmóniák (Domináns-Tonika) megfigyelése, énekes reprodukciója dúdolással.
Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Egyéni és csoportos ének.
Tanulói tevékenység
Kapcsolódási pontok
Éneklés
Taneszközök
Magyar nyelv és Tankönyv irodalom: Improvizáció Ritmushangszerek mondatszerkezetek: Irányított Tánc Zongora kérdés és felelet, improvizáció. versek ritmusa, Mozgásos Csoportos és gyakorlatok szótagszáma, egyéni tánc. verssorok ritmizálása. Páros Megfigyelés gyakorlatok. Matematika: AnalízisGyakorlás. absztrakt szintézis gondolkodás Feladatmegoldás. fejlesztése. Megfigyelés. Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel.
Azonosítás.
Dráma és tánc: stilizált tánclépések.
197
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Hatnyolcad, dúr, moll, tercmenet, zenei periódus, visszatérő forma, dallami variáció, szekvencia, domináns, tonika funkció, díszítés, kánon , szonátaforma, klasszikus periódus
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek
Óra-keret 6 óra
Az alsó tagozatban az énekléssel és a generatív tevékenységekkel megszerzett és egyre gazdagodó ritmikai, metrikai és dallami ismeretek. A tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kézjelről, betűkottáról, hangjegyről és azok hangoztatása tanári segítséggel, csoportosan. Személyi: szaktanár
További feltételek
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Zeneelméleti ismeretek bővítése az előkészítés - tudatosítás gyakorlás/alkalmazás hármas egységében. Ritmikai elemek, metrum: új ütemfajták: 6/8, 3/8, felütés, csonka ütem, ritmikai elemek: triola . Dallami és harmóniaelemek: belépő hangok :fi, szi, di, ta a dúr és moll hangsorok ( ré sor, mi sor, szó sor, vezetőhang, kromatikus dallamfordulatok,
Tárgyi. Mágneses és kottavonalas tábla További ritmikai, metrikai és dallami elemek elsajátításával a zenei reprodukció fejlesztése. Előkészítést követően rövid, az énekelt szemelvényeknél könnyebb olvasógyakorlatok reprodukciója a felismerő kottaolvasás és a fejlődő belső hallás segítségével. Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Egyéni és csoportos gyakorlatok.
Tanulói tevékenys ég
Éneklés
Kapcsolódási pontok
Magyar nyelv Kottaolva és irodalom: jelek és sás jelrendszerek Éneklés, Memorizá ismerete. lás Értelmezés. Vizuális kultúra: Kérdve Analízis- vizuális jelek és kifejtés. szintézis jelzések Megfigyel használata. Elemzés. és Szemléltetés. Azonosítá Matematika: számsorok, s
Taneszközök
Tan-könyv Kotta-füzet Zongora Ritmushangsze -rek Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorla-
a hármashangzat hangzása Hangközök: kis és nagy szekund, kis és nagy terc. Hangnemek: abszolút hangnevek kulcsok és előjegyzések 2 #ig, 2 b-ig (megismerés szintjén). Feloldójel és szerepe C-dúr, F-dúr, G-dúr, D-dúr, Bé-dúr a-moll, d-moll, emoll, h-moll, g-moll Zenei előadásra vonatkozó jelzések: tempójelzések és dinamikai jelek.:Moderató, Andante, Allegro, Adaggio, Tranquillo, Spirituoso, Allegretto Ütemfajták, felütés, ritmikai elemek megkülönböztetése és egyszerűbb ritmusgyakorlatok során reprodukálása. A belépő dallami és harmóniai elemek csoportos éneklése. Az abszolút felismerése, tempó és dinamikai jelek értelmezése.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Megfigyelés.
Kifejtés
Azonosítás.
Gyakorlás
Gyakorlás.
törtek.
tok I-II
Írás
Feladatmegoldás. Tudatosítás.
6/8, 3/8, felütés, csonka ütem, triola, kisszinkópa , fi, szi, dúr és moll hangsor, vezetőhang, kromatika, kis és nagy szekund, kis és nagy terc, abszolút hangnevek, violin- és basszuskulcs, hármashangzat, allegro, allegretto, andante, adagio, forte, mezzoforte, piano, pianissimo. Leszállítójel, a-moll, d-moll, e-moll C-dúr, F-dúr, D-dúr, Bé-dúr, hmoll, g-moll ,feloldójel, kereszt, bé,tempójelzések: Moderato, Andante, Allegro Allegretto, Adagio, Tranquillo, Spirituoso
Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése
Órakeret 6 óra
Figyelem a zenehallgatásra, fejlett hangszínhallás, többszólamú hallás készsége, valamint fejlődő formaérzék. Ismeretek hangszerekről. Személyi: Szaktanár
További feltételek
Tárgyi: Vonalas tábla, mágneses tábla, CD –lejátszó, DVD-lejátszó, megfelelő tér dramatizáláshoz, rajzi eszközök, internet. 199
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
A zenehallgatásra kiválasztott művek értő befogadása a befogadói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységeken keresztül, az énekléssel és a generatív tevékenységekkel fejlesztett differenciált hallási készség és zenei memória által.
Pedagógiai Tanulói eljárások, tevékenysé Ismeretek/fejlesztési módszerek, g követelmények munka- és szervezési formák ÉneklésKorábbi tevékenységek folytatása, Éneklés egyéni és elmélyítése. Gyakorlás csoportos. Hangszínhallás és többszólamú Elemzés hallás készség fejlesztése: Egyéni és énekes hangfajok Írás csoportos megkülönböztetése gyakorlatok (szoprán, mezzo, alt, . tenor, bariton, Memorizálá basszus), Értelmezés. s kamarazene. Formaérzék fejlesztése: Kérdve visszatéréses kéttagú kifejtés. forma, triós forma, szonátaforma szerenád, Elemzés. variációs forma. Más többszólamú készségek: Szemlélteté egyszerű basszusmenet s. követése, énekes Mefigyelés. reprodukciója, többszólamú zenei Azonosítás szövet felismerése Tudatosítás. (belső szólam), hangszerelés. Gyűjtőmun A zeneirodalmi példák ka-egyéni befogadását segítő kiegészítő és csoportos ismeretek: a zenei befogadást Projektmun segítő legszükségesebb elméleti Fogalomtár ka. ismeretek, lexikális adatok használata (népzenéhez kapcsolódva, pl. népszokások, néphagyomány, a szöveg jelentése; a komolyzene Gyűjtőmun befogadásához kapcsolódva, pl. ka zenetörténeti ismeretek, zeneszerzői életrajz megfelelő részei, a megismert zeneművek műfaja és formája). A hangszerek megkülönböztetése és azonosítása a következő 200
Taneszközök Kapcsolódás i pontok
Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, értelmezés.
Tankönyv
Dráma és tánc: tánctételek a nép- és műzenében.
Kottafüzet
CD – Zenekalauz sorozat Zongora
szempontok szerint: dallamhangszer, ritmushangszer, Szemléltetéssel a különböző zenei formák felismerése, és elemzése. Tájékozottság a szemelvények történeti korával, a zeneszerző életével, a művek műfajával és formájával kapcsolatban. Hangköz, formai egység (dallamfordulat, frázis, zenei mondat, dal forma, variációs forma, triós forma és szonátaforma szimfónia, lant, harsona szimfonikus zenekar hangszerei.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Zenei befogadás – Zenehallgatás
Órakeret 6 óra
Egyes tanult zenei műfajokat, formákat, hangszercsoportokat felismerik. Ezeket a zenei folyamatokat figyelemmel tudják kísérni és zenei kifejezésekkel is meg tudják nevezni. Személyi: szaktanár
További feltételek
Tárgyi: CD –lejátszó, DVD-lejátszó, megfelelő tér dramatizáláshoz, rajzi eszközök.
A népzene tárházából és a megjelölt korok zeneműveiből A tematikai egység nevelési- válogatva a tanulók érdeklődését erősítve törekvés a zeneirodalom remekműveinek megismertetésére. fejlesztési céljai Hangverseny-látogatásra nevelés.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Az énekes anyaghoz kapcsolódó eredeti népzenei felvételek meghallgatása, ezek művészi szintű adaptációi mai autentikus előadóktól. Más népek zenéje, világzenei feldolgozások nemzetiségeink zenei hagyományainak megismerése. Zeneirodalmi szemelvények a stílusérzék fejlesztéséhez – a bécsi klasszika zeneirodalmából a kuruc kor zenéjéből, Kodály-
Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Egyéni és csoportos gyakorlatok.
Tanulói tevékenység Kapcsolódási pontok
Éneklés Megfigyelés Befogadás
Éneklés, Értelmezés.
Véleményalkotás Párhuzamok keresése
Kérdve kifejtés. Elemzés. Szemléltetés 201
Taneszköz ök
Magyar nyelv és irodalom: magyar történelmi énekek, irodalmi párhuzamok.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Gyűjtőmunka történelmi
Tankönyv CDZenekalauz CD hangtár Zenei DVD-k.
Bartók zenéje. Zeneirodalmi szemelvények a zeneirodalom széles spektrumából válogatva: vokális művek, hangszeres művek – szerenád, divertimento, szimfónia tétel (triós forma, rondó forma), hangszeres művek (variáció szimfónia), daljáték/operarészlete k. A zeneirodalom gazdagságának, műfaji sokszínűségének megismerése. A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás szándékának erősítése (pl. hangversenylátogatás motivációs szerepének felhasználásával).
Kulcsfogalmak/ fogalmak
A fejlesztés várt eredményei az évfolyamos ciklus végén
. Megfigyelés . Azonosítás. Tudatosítás. Gyűjtőmunk a-egyéni és csoportos Projektmunk a.
korok, korstílusok.
Koncertlátogat ás Erkölcstan: zeneművek erkölcsi tartalma, üzenete, viselkedési normák.
Dráma és tánc: Reneszánsz táncok, táncformák, zenés játék, opera cselekménye. Vizuális kultúra: művészettörtén eti stíluskorszakok .
dal, népies dal daljáték, menüett, szvit, szerenád, divertimento, históriás énekversenymű, oratórium, szimfónia, verbunkos, kuruc dal, harsona, lant Haydn, Mozart, Beethoven, Kodály: Mátrai képek, Bakfark Bálint, Tinódi Lantos Sebestyén
Az énekes anyagból 20 dalt és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek stílusosan és kifejezően csoportban és egyénileg is. Többszólamú éneklés. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött tonális és funkciós érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük. A tanult zenei elemeket felismerik kottaképről. Előkészítés után a tanult zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvassák. Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat felismerni és megnevezni. (tempó, karakter, dallam, hangszín, dinamika, tonalitás, formai megoldások). A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 10 alkotás) megismerték.
202
7. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Zenei reprodukció – Éneklés
Órakeret 13 óra
Biztos éneklési készség, kifejező és stílusos előadás csoportosan. Személyi: szaktanár
További feltételek
Tárgyi: megfelelő tér mozgáshoz, mágneses tábla, vonalas tábla.
A dalkincs ismétlése és folyamatos bővítése: többféle zenetörténeti stílusból válogatott szemelvény, magyar A tematikai egység nevelési- népdalok, más népek dalai, kiegészítve a magyar populáris zene műfajaiból válogatott néhány példával. Az énekhang fejlesztési céljai további képzése egy- és többszólamú gyakorlatokkal, figyelve a tanulók egyéni vokális fejlődésére (mutálás).
203
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Magyar népzene az életkornak megfelelő csoportokból válogatva (pl. táncnóta, szerelmi dal, búcsúzó dal, keserves). Régi és új stílusú népdalok Más népek dalai (pl. orosz, cseh, szlovák, lengyel, román népdalok, más földrészek népzenéje, afroamerikai népzene). Zongorakíséretes dalok, népdalok. feldolgozásai is. Többszólamúság: kánonok, reneszánsz társas dalok rövid részletei, romantikus dalok, zeneművekhez kapcsolódó témák, dallamok. Példák a populáris zenéből. A zenehallgatási anyaghoz kapcsolódó énekes anyag: dalés témarészletek a barokk , a klasszika és a romantika korából. A fenti zenei példák éneklése közben az életkori sajátosságoknak megfelelő tiszta intonáció és helyes hangképzés (szükség esetén egyénre szabott kezdőhangról), továbbá stílusos, kifejező éneklés. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Pedagógia i eljárások, módszere k, munkaés szervezési formák
Tanulói tevékenysé g
Egyéni és csoportos ének.
Éneklés
Gyűjtőmu nka. Versenytanulói előadás. Szemléltet és.
Taneszközö k Kapcsolódási pontok
Magyar nyelv és Gyűjtőmun irodalom: verbális kifejezőkészség ka fejlesztése, Hangképzé versmegzenésítések s irodalmi alapja. Idegen nyelvek: Dramatizál más népek dalai ás eredeti nyelven. Verseny
Tankönyv Zongora CD Zenekalauz Videofelvéte lek
Gyakorlás. Kórusének Projektmunka
Társas dal, , keserves, népdal romantikus dal, táncnóta, népies műdal, ária, chanson, populáris dal, kánon, rokon és más népek dalai, népdalfeldolgozás .
Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység 204
Órakeret 6 óra
Előzetes tudás
Ritmus- és dallamvariálási készség, tonális és funkciós érzet, fejlődő formaérzék, többszólamú alapkészségek. Személyi: szaktanár
További feltételek
Tárgyi: ritmushangszerek, vonalas tábla, mágneses tábla.
A kialakított készségek továbbfejlesztése. Generatív A tematikai egység nevelési- képességfejlesztés komponálással, rögtönzött folytatással. Hallásfejlesztés harmóniai példák szemléltetésével, fejlesztési céljai egyszerűbb példák (harmóniai vázak) alkotásával.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Különböző metrikájú vagy aszimmetrikus hangsúlyozású ritmusgyakorlatok alkotása és reprodukálása. Skálák és hangzatok szerkesztése és hangzásának megfigyelése. Ritmus, metrum: különböző táncok metrikai és ritmikai jellemzőinek megfigyelése, reprodukciója (hangsúlyok, pl. keringő, mazurka, polonéz menüett, verbunkos, habanera vagy a swing egyenetlen nyolcadhangjai), ritmusimprovizáció afrikai dobon, csörgők, teakfa, aszimmetrikus hangsúlyozás, szinkópálás. Dallam: hétfokú hangsorok: párhuzamos moll blues skála megismertetése. Harmónia:
Pedagógia i eljárások, módszere k, munkaés szervezési formák
Tanulói tevékenység Kapcsolódási pontok
Egyéni és csoportos ének.
Mozgásos ritmizálások
Irányított improvizá ció.
Improvizáció
Csoportos és egyéni tánc.
Memorizálás
Páros gyakorlato k.
Taneszközö k
Tánc Éneklés Írás Felismerő kottaolvasás
Gyakorlás. Feladatmegoldás. Alkotásimprovizá ció. Hangszeres bemutatások olyan tanulótól, aki tud gitározni
Csoportos 205
Matematika: absztrakt gondolkodás fejlesztése.
Tankönyv Ritmushangszerek Zongora
Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel.
Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok -I-II
szubdomináns funkció (IV. fok) megfigyeltetése dúrban különböző skálák hangjaiból szerkesztett hangzatok, kipróbálása énekléssel, csoportosan. Komponálás és rögtönzés összekapcsolása: adott dallamhoz rögtönzött egyszerű harmónia kíséret, adott harmónia kísérethez rögtönzött dallamalkotás, dallamkomponálás megadott paraméterekkel (hangkészlet, metrum, ritmikai elemek, szekvencia), rögtönzött folytatás (pl. kérdés és felelet rögtönzés, téma komponálás és variáció képzése, egy ritmikai ötlet organikus továbbszövése). Tanult szerkezetek felhasználása: periódus, kupolás szerkezet (kvintelés-fel, le) Kulcsfogalmak/ fogalmak
ének
Komponálás Improvizáció
Rögtönzés, ritmusvariációk, blues skála, szubdomináns funkció, augmentáció, diminúció, aszimmetrikus ütem.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek
Előzetes tudás
Ritmikai, metrikai és dallami alapkészségek: a tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kottaképről és azok alkalmazásának és újraalkotásának képessége a különböző generatív tevékenységek során. Könnyű olvasógyakorlatok énekes reprodukciójának képessége.
További feltételek
Személyi: szaktanár
206
Órakeret 6 óra
Tárgyi: vonalas tábla, mágneses tábla,
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Zeneelméleti ismeretek bővítése az előkészítés – tudatosítás – gyakorlás/alkalmazás hármas egységében: a változó ütemmutató felismerése, fejlődés a felismerő kottaolvasás terjedelmében és sebességében. Ritmikai elemek, metrum: ütemfajták:2/4, 4/4, 3/4, 4/8, 3/8, 6/8,2/2. Dallami és harmóniaelemek: harmóniai feszültség és oldás megfigyelése. Ereszkedő dallamvinal (népdal), kupolás szerkezet, kvintelés. B-dúr és g-moll, D-dúr és hmoll Hangközök: kis és nagy szext, kis és nagy szeptim (megismerés szintjén). Kulcsfogalmak/ fogalmak
További ritmikai, metrikai és dallami elemek elsajátításával a zenei reprodukció fejlesztése. Előkészítést követően rövid, az énekelt zenei anyagnál könnyebb olvasógyakorlatok reprodukciójával a belső hallás fejlesztése. Felismerő kottaolvasási képesség fejlesztése egy-egy meghallgatott zenemű kottaképének követése alapján. Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Egyéni és csoportos gyakorlatok. Éneklés, Beszélgetés. .Értelmezés.
Tanulói tevékenység
Megfigye lés
Taneszközök Kapcsolódási pontok
Matematika: törtek.
Tankönyv
Éneklés
Kottafüzet
Mozgásos ritmizálás
Zongora Ritmus-
Kérdve kifejtés.
Memorizá lás
Elemzés. Szemléltetés. Gyakorlás. Feladatmegol dás.
Analízisszintézis Feladatmegoldás ok
hangszerek Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok
Tudatosítás.
I-II
változó ütemmutató, ütemfajták:2/4, 4/4, 3/4, 4/8, 3/8, 6/8,2/2 harmóniai feszültség és oldás, kis és nagy szext, kis és nagy szeptim.
207
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése
Órakeret 6 óra
A megszerzett éneklési és generatív készségek szintjével, valamint az átélt zenei élmények mennyiségével arányos befogadói kompetencia. Személyi: szaktanár
További feltételek
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Tárgyi: vonalas tábla, mágneses tábla, CD –lejátszó, DVD-lejátszó, megfelelő tér dramatizáláshoz, rajzi eszközök, internet. Összetettebb, hosszabb, fokozott koncentrációt igénylő zenei anyag befogadásához szükséges kompetenciák fejlesztése.
Pedagógia Tanuló i i eljárások, tevéke Ismeretek/fejlesztési módszere Kapcsolódási nység követelmények k, munkapontok és szervezési formák ÉneklésA zenehallgatási anyaghoz Éneklés Magyar nyelv és egyéni és kapcsolódó zenei tapasztalatok irodalom: csoportos. MegfiSzerkesztési és formai ismeretek: gyelés középkori világi homofon és polifon szerkesztésmód, költészet, Egyéni és egytémájúság és egy-egy zenei ötlet nemzeti csoportos kibontása a romantikus zenében ( Gyűjtő- romantika, gyakorlato variáció) dúr-moll változatok, munka romantikus vers, k. műfaji jellegzetességek: szonáta, szövegelemzés. etűd, ballada, polonéz, mazurka stb. Értelmezé Nemzeti jelleg a romantika Azonos Történelem, s. zenéjében, a kelet-európai népek í-tások- társadalmi és népzenéje, a költészethez, megkü- állampolgári Kérdve irodalomhoz, népzenéhez, lönböz- ismeretek: kifejtés. történelemhez, hagyományokhoz tetések zeneirodalmi fűződő jellegzetességek. alkotások Elemzés. A népdalfeldolgozás módjai Bartók történelmi Megfigyel és Kodály művészetében: Háry , kapcsolata. és. Székelyfonó, kórusművek, Azonosítá Műzene és népzene Idegen nyelvek: s. Memori megkülönböztetése hangszerek énekes művek -zálás eredeti nyelven. megfigyelésével különös tekintettel Szemléltet a romantikus zene kedvelt hangszereire ( zongora, szimfonikus és. Erkölcstan: zenekar hangszerei ). Tudatosítá műalkotások A populáris dalok zenei s. Önálló erkölcsi üzenete. jellemzőinek megfigyelése a 208
Taneszközök
Tankönyv CD – Zenekalauz sorozat Kottafüzet Zongora
következő szempontok alapján: forma, szöveg, szövegábrázolás, dallami jellemzők, tipikus harmóniai fordulatok, alapritmus és más érdekes ritmikai elemek, hangszerelés, improvizáció, dallami díszítés, különleges előadói megoldások. A zenei forma és szerkezet azonosítása a hallgatott zeneművekben. A zeneirodalmi példák befogadását segítő kiegészítő ismeretek: Alapvető ismeretek, a mű keletkezésének körülményeiről, zeneművek történeti koráról, a zeneszerzők életéről, a művek műfajáról és formájáról. Ismerkedés a partitúrával (a zenehallgatást segítő egyszerűsített kottakép). Más műveltségi területekhez tartozó kapcsolódások felfedeztetése, bemutatása, az önálló ismeretszerző tevékenységre való ösztönzés, önálló gyűjtések, kutatások (zenei példa és ismeretanyag) Összefüggések bemutatása a zenei stíluskorszakok és történelmi események között, önálló gyűjtőmunka segítségével.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
További feltételek
ismeret -szerzés más forrásokból
Vizuális kultúra: művészettörténet i stíluskorszakok és stílusirányzatok.
Projektmunka
Vélemé nyalkot ás Rendsz e-rezés
Homofónia, polifónia, egytémájúság, népi többszólamúság, , romantikus zene, műzene, népzenei feldolgozás, klasszikus zene, populáris zene.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Előzetes tudás
Gyűjtőmunkaegyéni és csoportos
Zenei befogadás – Zenehallgatás
Órakeret 6 óra
A zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejezőeszközök átélésének és értelmezésének képessége. A korábban tanult jellegzetes zeneművek részleteinek felismerése. Személyi Tárgyi
A befogadói kompetencia erősítése az ismeretek kronológiai A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai rendszerezésével. Zenehallgatóvá nevelés.
209
Pedagógiai eljárások, Ismeretek/fejlesztési módszerek, követelmények munka- és szervezési formák Egyéni és Az énekes anyaghoz csoportos kapcsolódó gyakorlatok. szemelvények meghallgatása, Éneklés, zeneirodalmi szemelvények a Értelmezés. zeneirodalom széles spektrumából Kérdve válogatva: kifejtés. a középkor és a reneszánsz Elemzés. zenéje műveinek Szemléltetés. bővítése: Megfigyelés. gregorián és trubadúr ének, Azonosítás madrigál Tudatosítás. bővítése, Gyűjtőmunka barokk zene: egyéni és kantáta és csoportos oratórium szvit, Projektmunka concerto, concerto grosso részletek bővítése, bécsi klasszicizmus: oratórium részlet, vonósnégyes, versenymű, szimfónia művek bővítése, a romantika zenéje: romantikus dal, operarészlet, zongoradarabo k, programzene, szimfonikus költemény,
Tanulói tevékenység
Taneszközök Kapcsolódási pontok
Befogadás Éneklés Megfigyelés Rendszerezés
Magyar nyelv és irodalom: romantikus és kortárs költészet, szövegelemzés.
Tankönyv CD – Zenekalauz sorozat Kottafüzet
Történelem, Zongora Véleményalkotás társadalmi és Zenei DVD-k állampolgári ismeretek: zeneirodalmi Vizuális alkotások technikák történelmi kapcsolata. Dramatizálás Vizuális kultúra: művészettörténeti Műsorösszeállítás stíluskorszakok Koncertlátogatás és stílusirányzatok ismerete.
balett, -Magyar romantikus , zeneszerzők: Liszt, Erkel, a 20. század zenéjéből Bartók és Kodály munkáinak megismeréséne k bővítése: kórusművek, daljáték, opera, táncjáték, kamarazene, . A zeneirodalom gazdagságának, műfaji sokszínűségének megismerése. A meghallgatott szemelvények felismerése. Zenetörténeti korszakok, stílusjegyek, műfajok és formák rendszerezett ismerete. A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás szándékának erősítése (pl. hangversenylátogatás motivációs szerepének felhasználásával).
Kulcsfogalmak/ fogalmak
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus
Trubadúr ének, madrigál, oratórium, kantáta, concerto grosso, szvit ismétlés szintjén romantikus dal, operarészlet, zongoradarabok, programzene, szimfonikus költemény, balett, ballada, dalciklus, divertimentó, impromtu, mazurka, népies műdal, polonéz, polka, rapszódia, requiem, virtuóz, táncjáték, kamarazene Liszt, Erkel, Bánk,bán, Hunyadi, Schubert, Schumann, Mendelsshon, Chopin, Verdi, Wagner, Muszorgszkij, Smetana,
Az énekes anyagból 15-20 dalt és zenei szemelvényt (egyszólamú és többszólamú anyag) emlékezetből énekelnek kifejezően és stílusosan csoportban. 211
végén
A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött a ritmusérzékük, dallami készségeik, többszólamú és harmonikus hallásuk, formaérzékük. Az új zenei elemeket felismerik kottaképről. Előkészítést követően a megismert zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvassák. Képesek egy-egy zenemű adekvát befogadására annak adott funkciójához, stílusához, műfajához mérten. A zenehallgatásra ajánlott, stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneműveket (min. 20 alkotás) megismerték, a halott műveket jellemző részleteik alapján felismerik. 8. évfolyam
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek
Zenei reprodukció – Éneklés
Órakeret 13 óra
Biztos éneklési készség, kifejező és stílusos előadás csoportosan. Személyi : szaktanár Tárgyi: megfelelő tér mozgáshoz, mágneses tábla, vonalas tábla.
A dalkincs ismétlése és folyamatos bővítése: többféle zenetörténeti stílusból válogatott szemelvény, magyar népdalok, más népek A tematikai egység dalai, kiegészítve a magyar populáris zene műfajaiból válogatott nevelési-fejlesztési céljai néhány példával. Az énekhang további képzése egy- és többszólamú gyakorlatokkal, figyelve a tanulók egyéni vokális fejlődésére (mutálás).
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Magyar népzene az életkornak megfelelő csoportokból válogatva (pl, szerelmi dal, búcsúzó dal, keserves). Más népek dalai (pl. orosz, cseh, szlovák, lengyel, román népdalok, más földrészek népzenéje, afroamerikai népzene). Zongorakíséretes dalok, népdalok 20. századi vagy mai feldolgozásai. Többszólamúság:
Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Egyéni és csoportos ének. Gyűjtőmunka. Versenytanulói előadás. Szemléltetés. Gyakorlás.
Tanulói tevékenység
Taneszközök Kapcsolódási pontok
Éneklés
Magyar nyelv és Gyűjtőmunka irodalom: verbális kifejezőkészség Hangképzés fejlesztése, versmegzenésítések irodalmi alapja. Dramatizálás Idegen nyelvek: Verseny más népek dalai Kórusének eredeti nyelven.
212
Tankönyv Zongora CD Zenekalauz
kánonok, reneszánsz társas dalok rövid részletei. Példák a populáris zenéből. A zenehallgatási anyaghoz kapcsolódó énekes anyag: dal- és témarészletek a 20. és 21. század zenéjéből A fenti zenei példák éneklése közben az életkori sajátosságoknak megfelelő tiszta intonáció és helyes hangképzés (szükség esetén egyénre szabott kezdőhangról), továbbá stílusos, kifejező éneklés. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Társasdal,népdal, komponált dal, új stílusú népdal, régi stílusú népdal előadásmódja . népdalfeldolgozás, más népek dalai
Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy Órakeret csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység 6 óra Ritmus- és dallamvariálási készség, tonális és funkciós érzet, fejlődő formaérzék, többszólamú alapkészségek. Személyi: szaktanár
További feltételek
Tárgyi: ritmushangszerek, vonalas tábla, mágneses tábla.
A kialakított készségek továbbfejlesztése. Generatív képességfejlesztés komponálással, rögtönzött folytatással. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Hallásfejlesztés harmóniai példák szemléltetésével, egyszerűbb példák (harmóniai vázak) alkotásával.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák
Különböző metrikájú vagy Egyéni és aszimmetrikus csoportos hangsúlyozású ének.
Tanulói tevékenység
Taneszközök Kapcsolódási pontok
Mozgásos ritmizálások Tánc 213
Matematika: absztrakt gondolkodás
Tankönyv Ritmushang-
ritmusgyakorlatok alkotása és reprodukálása. Skálák és hangzatok szerkesztése és hangzásának megfigyelése. Ritmus, metrum: különböző táncok metrikai és ritmikai jellemzőinek megfigyelése, reprodukciója (hangsúlyok, pl. keringő, habanera vagy a swing egyenetlen nyolcadhangjai), ritmusimprovizáció afrikai dobon, csörgők, teakfa, aszimmetrikus hangsúlyozás, szinkópálás. Dallam: hétfokú hangsorok, blues skála megismertetése. Harmónia: szubdomináns funkció (IV. fok) dúrban, disszonáns hangzatok különböző skálák hangjaiból szerkesztett hangzatok, kipróbálása énekléssel, csoportosan. Komponálás és rögtönzés összekapcsolása: adott dallamhoz rögtönzött egyszerű harmónia kíséret, adott harmónia kísérethez rögtönzött dallamalkotás, dallamkomponálás megadott paraméterekkel
Irányított improvizáció.
Improvizáció fejlesztése.
szerek
Éneklés
Zongora
Csoportos és egyéni tánc.
Memorizálás
Páros gyakorlatok. Gyakorlás.
Írás Felismerő kottaolvasás
Feladatmegol dás. Alkotásimprovizáció.
Hangszeres bemutatások olyan tanulótól, aki tud gitározni, zongorázni.
214
Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel.
(hangkészlet, metrum, ritmikai elemek, szekvencia), rögtönzött folytatás (pl. kérdés és felelet rögtönzés, téma komponálás és variáció képzése, egy ritmikai ötlet organikus továbbszövése). Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Rögtönzés, ritmusvariációk, cluster, blues skála, szubdomináns funkció, augmentáció, diminúció, aszimmetrikus ütem.
Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek
6 óra Ritmikai, metrikai és dallami alapkészségek: a tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kottaképről és azok alkalmazásának és újraalkotásának képessége a különböző generatív tevékenységek során. Könnyű olvasógyakorlatok énekes reprodukciójának képessége. Személyi: szaktanár
További feltételek
Órakeret
Tárgyi:vonalas tábla, mágneses tábla,
További ritmikai, metrikai és dallami elemek elsajátításával a zenei reprodukció fejlesztése. Előkészítést követően rövid, az énekelt zenei anyagnál könnyebb olvasógyakorlatok A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai reprodukciójával a belső hallás fejlesztése. Felismerő kottaolvasási képesség fejlesztése egy-egy meghallgatott zenemű kottaképének követése alapján.
215
Pedagógiai eljárások, Ismeretek/fejlesztési módszerek, követelmények munka- és szervezési formák Egyéni és Zeneelméleti ismeretek bővítése az csoportos előkészítés – tudatosítás – gyakorlatok. gyakorlás/alkalmazás hármas egységében: a tanult ritmusok felismerése, használata fejlődés a felismerő kottaolvasás terjedelmében és sebességében. Ritmikai elemek, metrum: ütemfajták: 5/8, 7/8. Dallami és harmóniaelemek: harmóniai feszültség és oldás megfigyelése. Hangközök: Tanult hangközök felismerése, alkalmazása szerkesztésekben , csoportosítása(megis merés szintjén). Zenelméleti összegzés: kvintkör, kvintoszlop, módosítójelek dóhelyek előjegyzések alapján Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Éneklés, Beszélgetés. .Értelmezés. Kérdve kifejtés.
Tanulói tevékenys ég Kapcsolódá si pontok
Megfigyel és
Matematik a: törtek.
Éneklés Mozgásos ritmizálás
Taneszközök
Tankönyv Kottafüzet Zongora Ritmushang -szerek
Memorizál ás
Elemzés. Szemléltetés. Gyakorlás. Feladatmegoldás.
Analízisszintézis Feladatmegoldáso k
Tudatosítás.
5/8, 7/8, harmóniai feszültség és oldás, ritmikai, dallami, hangközelemek rendszerezése
Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése
Órakeret 6 óra
A megszerzett éneklési és generatív készségek szintjével, valamint az átélt zenei élmények mennyiségével arányos befogadói kompetencia. Személyi: szaktanár
További feltételek
Tárgyi: vonalas tábla, mágneses tábla, CD –lejátszó, DVD-lejátszó, megfelelő tér dramatizáláshoz, rajzi eszközök, internet. 216
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Ismeretek/fejlesztési követelmények A zenehallgatási anyaghoz kapcsolódó zenei tapasztalatok Szerkesztési és formai ismeretek: Szöveg és dallam egysége a népdalokban, szerkesztések, dallamvonalak a népdalokban, népi hangszerek szerepe a népdalok kapcsán, stílusok és jellemzőik ( régi, új) népek népzenéje. A népdalfeldolgozás módjai Bartók és Kodály művészetében, szerepük életművükben Műzene és népzene megkülönböztetése hangszerek megfigyelésével. Konszonancia és disszonancia megfigyelése. Impresszionizmus a festészetben és a zenében. A populáris dalok zenei jellemzőinek megfigyelése a következő szempontok alapján: forma, szöveg, szövegábrázolás, dallami jellemzők, tipikus harmóniai fordulatok, alapritmus és más érdekes ritmikai elemek, hangszerelés, improvizáció, dallami díszítés, különleges
Összetettebb, hosszabb, fokozott koncentrációt igénylő zenei anyag befogadásához szükséges kompetenciák fejlesztése.
Pedagógiai eljárások, módszerek, munka- és szervezési formák Éneklés-egyéni és csoportos. Egyéni és csoportos gyakorlatok. Értelmezés. Kérdve kifejtés. Elemzés. Megfigyelés. Azonosítás. Szemléltetés. Tudatosítás. Gyűjtőmunkaegyéni és csoportos Projektmunka
Tanulói tevékenység
Kapcsolódási pontok
Éneklés
Magyar nyelv Megfigyelés és irodalom: középkori világi költészet, Gyűjtőmunka nemzeti romantika, romantikus vers, Azonosíszövegelemzés. tásokmegkülönböz Történelem, -tetések társadalmi és állampolgári ismeretek: zeneirodalmi alkotások Memorizálás történelmi kapcsolata.
Önálló ismeretszerzés más forrá-sokból Véleményalkotás Rendszerezés
217
Idegen nyelvek: énekes művek eredeti nyelven. Erkölcstan: műalkotások erkölcsi üzenete. Vizuális kultúra: művészettörtén eti stíluskorszakok és stílusirányzatok .
Taneszközök
Tankönyv CD – Zenekalau z sorozat Kottafüzet Zongora
előadói megoldások. A zenei forma és szerkezet azonosítása a hallgatott zeneművekben. Különös tekintettel a 20. század zenéjére és a könnyűzenére. A zeneirodalmi példák befogadását segítő kiegészítő ismeretek: Alapvető ismeretek, a mű keletkezésének körülményeiről, zeneművek történeti koráról, a zeneszerzők életéről, a művek műfajáról és formájáról. A partitúra használata zenehallgatáskor (a zenehallgatást segítő egyszerűsített kottakép). Más műveltségi területekhez tartozó kapcsolódások felfedeztetése, bemutatása, az önálló ismeretszerző tevékenységre való ösztönzés, önálló gyűjtések, kutatások (zenei példa és ismeretanyag) Összefüggések bemutatása a zenei stíluskorszakok és történelmi események között, önálló gyűjtőmunka segítségével.
218
Kulcsfogalmak/ fogalmak
zenei rendszerezés a formai sajátosságok szerint és a stílus, történet szerint, konszonancia, disszonancia, zenei impresszionizmus, műzene, népzenei feldolgozás, klasszikus zene, populáris zene, modern zene.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
További feltételek
Órakeret 6 óra
Zenei befogadás – Zenehallgatás
A zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejezőeszközök átélésének és értelmezésének képessége. A korábban tanult jellegzetes zeneművek részleteinek felismerése. Személyi Tárgyi
A tematikai egység A befogadói kompetencia erősítése az ismeretek kronológiai nevelési-fejlesztési rendszerezésével. Zenehallgatóvá nevelés. céljai Pedagógiai eljárások, Ismeretek/fejlesztési módszerek, követelmények munka- és szervezési formák Az énekes anyaghoz Egyéni és csoportos kapcsolódó gyakorlatok. szemelvények meghallgatása, Éneklés, zeneirodalmi szemelvények a zeneirodalom széles Értelmezés. spektrumából Kérdve kifejtés. válogatva: a középkor és a Elemzés. reneszánsz zenéje: Szemléltetés. gregorián és trubadúr ének, Megfigyelés. Azonosítás madrigál, barokk zene: Tudatosítás. kantáta és Gyűjtőmunkaoratórium szvit, egyéni és concerto, csoportos concerto grosso Projektmunka részletek, bécsi klasszicizmus: oratórium részlet,
Tanulói tevékenység
Befogadás Véleményalkot ás Rendszerezés Memorizálás Gyűjtőmunka Projektmunka Hangversenylát ogatás Megfigyelés Elemzés Más művészeti ágak használata a kifejezésre: képzőművészet, vizuális technikák
219
Kapcsolódási pontok
Magyar nyelv és irodalom: romantikus és kortárs költészet, szövegelemzés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: zeneirodalmi alkotások történelmi kapcsolata. Vizuális kultúra: művészettörtén eti stíluskorszakok és stílusirányzatok ismerete.
Taneszközök
Tankönyv CD – Zenekalauz sorozat Kottafüzet Zongora Zenei DVD-k
vonósnégyes, versenymű, szimfónia, a romantika zenéje: romantikus dal, operarészlet, zongoradarabok , programzene, szimfonikus költemény, balett, a 20. század zenéje: kórusművek, daljáték, opera, táncjáték, kamarazene, jazz és a rock születése, kortárs zene: 1960-tól napjainkig. A zeneirodalom gazdagságának, műfaji sokszínűségének megismerése. A meghallgatott szemelvények felismerése. Zenetörténeti korszakok, stílusjegyek, műfajok és formák rendszerezett ismerete. A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás szándékának erősítése (pl. hangversenylátogatás motivációs szerepének felhasználásával). , tanult hangszeres műfajok és azok tartalmainak kor szerinti ismerete Pl. oratórium barokk, 20. századi. Jazz, rock. Zeneszerzők: Bárdos, Weiner, Kulcsfogalmak/ Farkas, Szőnyi E., debussy, Honegger, Sztravinszkij, Prokofjev, Britten, Gersh, fogalmak penderecky, Kurtág, Petrovics, Szokolay, Balassa S. , Pongrácz z., Kocsár M., Dvorák, Ligeti. 220
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
Az énekes anyagból 20 dalt és zenei szemelvényt (egyszólamú és többszólamú anyag) emlékezetből énekelnek kifejezően és stílusosan csoportban. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött a ritmusérzékük, dallami készségeik, többszólamú és harmonikus hallásuk, formaérzékük. Az új zenei elemeket felismerik kottaképről. Előkészítést követően a megismert zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvassák. Képesek egy-egy zenemű adekvát befogadására annak adott funkciójához, stílusához, műfajához mérten. A zenehallgatásra ajánlott, stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneműveket (min. 10 alkotás) megismerték, a halott műveket jellemző részleteik alapján felismerik.
221
2.2.17 Biológia-egészségtan A tankönyvek kiválasztásának elvei A megfelelő tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat tartjuk kiemelten fontosnak: Tartalmi szempontból feleljen meg a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tartalmi és fejlesztési irányelveknek. A tudományos pontosság párosuljon az életkori sajátosságoknak megfelelő megfogalmazással és az ismeretek jól érthető, értelmezhető megfogalmazásával. Az ismereteket rendszerezetten, logikailag összekapcsolható módon közvetítse. Legyen alkalmas arra, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését a tantárgy iránt. (Megfelelő minőségű és tartalmú képanyag; didaktikus ábrák; érdekességek bemutatása; továbbgondolkozásra, búvárkodásra alkalmas feladatok stb.). Szemléletmódjával közvetítse a természeti és a kulturális értékek felismerésének és megőrzésének fontosságát, és ösztönözzön a felelős környezeti magatartásra. A tankönyv tananyag-elrendezése, szerkezete tegye lehetővé a differenciált tanórai és tanórán kívüli munka megszervezését. Adjon segítséget az egyes témakörökben elsajátított ismeretek rendszerezésében. Tartalmazzon az ismeretek elsajátítását ellenőrző, illetve az ismeretek alkalmazását igénylő, a természettudományos kompetenciák elmélyítését segítő feladatokat.
Célok, feladatok A biológia-egészségtan tanításának célja, hogy az általános iskola 1–6. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az élő természet működését, annak legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember és környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint – a többi tantárggyal együtt – kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. Az egyik legfontosabb nevelési cél, hogy a tanulók érzékenyek legyenek környezetük, szervezetük változásaira, lássák sérülékenységét és az emberi felelőtlenség, egészségtelen életvitel következményeit. Alakuljon ki bennük környezetük és egészségük védelmének igénye. A tanulók az élővilág rendkívüli változatosságát és a természeti törvényeket megismerve megérthetik, hogy az ember mint a természet része csak a törvények betartásával, a természettel egységben maradhat fenn. A fennmaradásához meg kell tanulnia a természeti erőforrások takarékos, felelősségteljes használatát, azok megújulási képességére való tekintettel. Egy olyan viselkedésforma elsajátítása válik elengedhetetlenné, amely környezetés értékvédő. A biológia-egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok alkalmazásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek testi és lelki egészségük védelme érdekében. Feladata, hogy segítse a tanulót a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A tanulókkal meg kell ismertetni a tantárgy tanulási módszereit, hogy a számukra legcélravezetőbbet ki tudják választani. A megfigyelési szempontok, a megfigyelések rögzítési lehetőségeinek megadása, a logikai lépések mintája, a jegyzetelés és a lényegkiemelés gyakoroltatása, a csoportmunka előnyeinek megtapasztaltatása, a folyamatos tanári visszajelzés, értékelés mind azt segítik elő, hogy a tanulók egyre önállóbban, saját adottságaiknak megfelelően sajátíthassák el a tananyagot, és alkalmazni is tudják az ismereteket. A biológia tanulásában fontosak a vizuális információk, és a motiváció érdekében sikerrel lehet alkalmazni korunk ismerethordozóit (DVD, internet). 222
A tantárgy a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott több fejlesztési terület-nevelési cél megvalósulásához is hozzájárul. Természetéből adódóan lehetőség nyílik az egyén és az őt körülvevő világ megismerésére, egymásra hatásuk és egymásrautaltságuk megértésére. Azáltal, hogy segíti olyan alapvető emberi készségek fejlesztését, mint az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a türelem, a megértés, az elfogadás, hozzájárul a tanulók erkölcsi neveléséhez. A természettudományos kutatásban, a gyógyításban kimagasló magyar tudósok, pl.: Balogh János, Békésy György, Hevesy György, Juhász Nagy Pál, Semmelweis Ignác, SzentGyörgyi Albert munkásságának megismerésével erősíti a tanulók nemzettudatát, a közösséghez tartozás érzését, miközben az emberi civilizáció kiemelkedő eredményeinek megismerésével a nemzetközi együttműködés, összefogás jelentősége is tudatosulhat bennük. A környezethez való viszonyunk megismerése, az életközösségekben létező bonyolult hálózatok észlelése, az emberi szervezet és a benne zajló folyamatok egységes és mégis egyénenként változó megismerése lehetővé teszi az önismeret fejlesztését, ami pedig segíti a kulturált közösségi viselkedés kialakítását. Az élőlények kapcsolatrendszerének megismerése során világossá válik, hogy az emberi kapcsolatok hálózatának alapszövete a család. A tantárgy tanulása során alkalmazott sokszínű tevékenységek (kísérletek, megfigyelések, terepen történő vizsgálódások, a megfigyelések rajzos és digitális feldolgozása, értékelése, felmérések készítése, az alapvető elsősegélynyújtás elsajátítása, gyakorlása, tudósok életének megismerése, kutatása) során a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat. A tanulói teljesítmények ellenőrzésének módszerei illeszkedjenek az ismeretszerzés és a képességfejlesztés sokszínű eljárásaihoz. A hagyományos értékelési eljárások (tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése, szóbeli feleltetés, elbeszélgetés és írásbeli ellenőrzés) mellett fontos pl. a gyakorlati feladatok megoldásának, az önálló kutatómunkának, a versenyeken és a pályázatokon való részvételnek az értékelése is. A biológia-egészségtan tanításának 7-8. évfolyamán a tanulók megismerik az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élet sajátosságait, az élőlények közös tulajdonságait és az élővilág egységét. Foglalkoznak a legjellemzőbb élőlények testfelépítésével és életmódjával, a környezethez való alkalmazkodással. Korszerű ismereteket szereznek az ember testfelépítéséről, életműködéseiről, jellemző egészségügyi problémáiról és az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódokról. Megismerik az alapvető elsősegélynyújtási eljárásokat, valamint a szűrővizsgálatok és a védőoltások jelentőségét a betegségek megelőzésében. Fontos, hogy felismerjék az életmód, a környezet, a viselkedés és az egészségi állapot közötti összefüggéseket, hogy megértsék: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szellemi és szociális jóllét állapota. Tudatosuljon bennük, hogy a mindennapi életvezetés, az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat. A B-kerettanterv javasolt óraszáma (a NAT útmutatásától eltérően): 7. évfolyamon heti egy; 8. évfolyamon heti két óra. A kerettanterv az éves óraszám 90%ához tervez tananyagot, de helyi tantervi ajánlásunk a maradék 10% kitöltésére is javaslatot ad. E tanterv választásánál nagyon ajánlatos a természettudományi gyakorlatok tantárgy választása (a szabad keret terhére, különösen a 7. évfolyamon), mivel a megfigyelések, kísérletek segítségével a tanulók elmélyíthetik tudásukat, és jól megalapozhatják természettudományos tanulmányaik akár emelt szintű folytatását is. A fentiek miatt az említett tantárgyra való utalások is megtalálhatóak a kapcsolódási pontoknál.
223
A tanulók értékelése A tanítás-tanulás folyamatát a fejlesztő értékelés segíti, amely támogatja a tanulónak a tanulás folyamatában való aktív részvételét, segíti a reális önismeret alakulását és az önálló tanulási stratégiák kiépítését. A tanulói teljesítmény értékelésére sokféle lehetőség és mód kínálkozik: Az alapfogalmak és összefüggések megértésének ellenőrzése rövid írásos, illetve szóbeli felelet, frontális foglalkozás formájában. A nagyobb témaegységek feldolgozását követően az elsajátított ismeretek és képességek szintjének ellenőrzése írásbeli feladatlap segítségével. Egyéb tanulói tevékenységek értékelése: tanórai tevékenység; szerepvállalás a csoportmunka során; terepi munka, megfigyelések elvégzése és a tapasztalatok értelmezése, illetve egyszerű jegyzőkönyv készítése; gyűjtőmunka és az összegyűjtött információk különböző formában történő feldolgozása (írásbeli vagy szóbeli beszámoló, tabló, rajz stb.). Egy-egy kiválasztott témához kapcsolódó rövid szóbeli vagy írásbeli beszámoló, leírás, rajz készítése. Tanári irányítással, csoportmunkában vagy egyénileg végzett egyszerű projektmunka.
A tanterv alkalmazásához szükséges speciális képesítési követelmények és tárgyi feltételek A tanterv alkalmazásához elegendő az alapfokú oktatásra vonatkozó törvényi feltételek teljesítése. A tanterv minél sikeresebb alkalmazásához emellett javasoljuk a környezetei neveléshez kapcsolódó szakmai továbbképzésen való részvételt.A tantárgy oktatásához szükséges eszközök az iskolában már meglévő tanári és tanulói demonstrációs eszközök, lehetőség szerint szaktanterem és iskolai könyvtár a 11/1994. MKM rendeletnek megfelelően. A témakörök feldolgozásánál ezért csak a speciális taneszköz igényt jelezzük. Néhány téma esetében szükséges a közvetlen tapasztalás, kísérletezés, tevékenykedtetés, az ehhez szükséges tárgyi és anyagi feltételek megteremtése a munkaközösség feladata.
Helyi tantervi ajánlásunk Biológia - egészségtan 7. évfolyamra jutó órakeret elosztása Tanévi óraszám: 36 óra, heti óraszám: 1 óra Tematikai egység
Órakeret a kerettanterv szerint
Nem sejtes rendszerek: vírusok. Önálló sejtek: baktériumok, egysejtűek Fonalas, telepes élőlények. Zöldmoszatok, barna-és vörösmoszatok, gombák, zuzmók, mohák, szivacsok Növényismeret Állatismeret Életközösségek összesen
4 óra
224
Helyi tantervi + óra
Összesen
4
4 óra
+1
5
8 óra 9 óra 8 óra 33 óra
+1 +1
9 10 8 36 óra
+ 3 óra a szab. fel. keretből
Biológia - egészségtan 8. évfolyamra jutó órakeret elosztása Tanévi óraszám: 72 óra (36 tanítási hétre számolva), heti óraszám: 2 óra Tematikai egység Az ember és környezete Az emberi test szerveződése Az ember kültakarója, mozgása és ezek egészségvédelme Az anyagcsere főbb folyamatai és egészségvédelme Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme Az ember szaporodása, egyedfejlődése és egészségvédelme összesen
Órakeret a kerettanterv szerint 11 óra 7 óra 7 óra
Helyi tantervi + óra
Összesen
+2 +2
11 9 9
14 óra
+2
16
12 óra
12
13 óra
+2
15
64 óra
+ 8 óra a szabadon felhasználható keretből
72 óra
A továbbhaladás feltételei 7.osztályban Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését, életmódját. Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből. Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit. Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre. Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására. Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére. A továbbhaladás feltételei 8. osztályban Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét. Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni. Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát. 225
Kémia
Összesen
KÉMIA „B” változat (1+2 óra) Kerettanterv NTK helyi tantervi ajánlása Szabadon Kerettantervi felhasználha óraszámon belül tó órakeret Kerettan összef Tematikai egység tervi új oglalás óraszám (kísérletekre ismeretek , ) és gyakorlat ellenőr zés 4 3 1 1 5 A kémia tárgya, kémiai kísérletek 16 14 2 2 18 Részecskék, halmazok, változások, keverékek 12 10 2 1 13 A részecskék szerkezete és tulajdonságai, vegyülettípusok 32 27 5 4 36 Összesen 14 12 2 1 15 A kémiai reakciók típusai 13 11 2 1 14 Élelmiszerek és az egészséges életmód 12 10 2 2 14 Kémia a természetben 12 10 2 1 13 Kémia az iparban 14 12 2 2 16 Kémia a háztartásban 65 55 10 7 72 Összesen 97 82 15 11 108 Összes óra
Évfolyam
2.2.18
7. évfolyam heti 1 óra
8. évfolyam heti 2 óra 7-8.
A fejlesztés várt eredményei a 7. évfolyam végén A tanuló ismerje a kémia egyszerűbb alapfogalmait (atom, kémiai és fizikai változás, elem, vegyület, keverék, halmazállapot, molekula, anyagmennyiség, tömegszázalék, kémiai egyenlet, égés, oxidáció, redukció, sav, lúg, kémhatás), alaptörvényeit, vizsgálati céljait, módszereit és kísérleti eszközeit, a mérgező anyagok jelzéseit. Tudja, hogy a kémia a társadalom és a gazdaság fejlődésében fontos szerepet játszik. Értse a kémia sajátos jelrendszerét, a periódusos rendszer és a vegyértékelektronszerkezet kapcsolatát, egyszerű vegyületek elektronszerkezeti képletét, a tanult modellek és a valóság kapcsolatát. Értse és az elsajátított fogalmak, a tanult törvények segítségével tudja magyarázni a halmazállapotok jellemzőinek, illetve a tanult elemek és vegyületek viselkedésének alapvető különbségeit, az egyes kísérletek során tapasztalt jelenségeket. Megszerzett tudását alkalmazva hozzon felelős döntéseket a saját életével, egészségével kapcsolatos kérdésekben, vállaljon szerepet személyes környezetének megóvásában. 226
A fejlesztés várt eredményei a 8. évfolyam végén Ismerje néhány, a hétköznapi élet szempontjából jelentős szervetlen és szerves vegyület tulajdonságait, egyszerűbb esetben ezen anyagok előállítását és a mindennapokban előforduló anyagok biztonságos felhasználásának módjait. Tudja, hogy a kémia a társadalom és a gazdaság fejlődésében fontos szerepet játszik. Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról önállóan vagy csoportban dolgozva információt keresni, és tudja ennek eredményét másoknak változatos módszerekkel, az infokommunikációs technológia eszközeit is alkalmazva bemutatni. Alkalmazza a megismert törvényszerűségeket egyszerűbb, a hétköznapi élethez is kapcsolódó problémák, kémiai számítási feladatok megoldása során, illetve gyakorlati szempontból jelentős kémiai reakciók egyenleteinek leírásában.
Használja a megismert egyszerű modelleket a mindennapi életben előforduló, a kémiával kapcsolatos jelenségek elemzéseskor. Megszerzett tudását alkalmazva hozzon felelős döntéseket a saját életével, egészségével kapcsolatos kérdésekben, vállaljon szerepet személyes környezetének megóvásában.
227
2.2.19 Informatika Alapelvek, célok és feladatok -
-
-
-
a képességek fejlesztése, készségek kialakítsa, a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű alkalmazása, az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kommunikációban való aktív részvétel, elsajátíttatni a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait, a tanulók felkészítése az informatikai társadalom kihívásaira, biztosítani a sokféle informatikai eszköz és módszer használatára való felkészülést, az informatikai ismeretek folyamatos megújítására való belső igény kialakítása– az egész életen át tartó tanulás jegyében – a gyorsan fejlődő tudomány ismereteinek elavulása miatt, a hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása is, meg ismertetni az informatikai környezet egészségünkre gyakorolt hatását, és a túlzott számítógép-használat ártalmait, foglalkozásain kellő súlyt kell kapniuk a számítógépes tevékenységekkel járó életvitelbeli veszélyek elhárításának, a személyes tevékenységek közötti egészséges arányok kialakításának a papír alapú információtárolás óriási történelmi szerepének hangsúlyozása, korszerű eszközeivel és módszereivel felkeltse az érdeklődést a tanulás iránt, és lehetővé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai eszközök segítségével hatékonyabban tanuljon. A tantárgy órakerete: Évfolyam 6. 7. 8.
Heti órakeret 1 1 1
Évi órakeret 36 36 36
6. évfolyam: Tematikai egység rövid címe
Kerettantervi órakeret 32 32 32
Kerettantervi óraszám
1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás inf. eszközökkel és m. 4. Infokommunikáció 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári informatika
4 10 8 4 4 2 32
Évfolyam összesen:
228
Helyi tervezésű órakeret 4 4 4
Helyi többletóraszám (±) 0 +4 0 0 0 0 4
Témakör összidőkerete 4 14 8 4 4 2 36
7. évfolyam: Tematikai egység rövid címe
Kerettantervi óraszám
1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás inf. eszközökkel és m. 4. Infokommunikáció 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári informatika
2 14 6 4 3 3 32
Évfolyam összesen: 8. évfolyam: Tematikai egység rövid címe
Kerettantervi óraszám
1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás inf. eszközökkel és m. 4. Infokommunikáció 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári informatika
2 14 6 4 3 3 32
Évfolyam összesen:
Helyi többletóraszám (±) +1 +2 +1 0 0 0 4
Témakör összidőkerete
Helyi többletóraszám (±) +1 +1 +1 0 0 +1 4
Témakör összidőkerete
3 16 7 4 3 3 36
3 15 7 4 3 4 36
A 10%-nyi órakeret felhasználása: 6. évfolyam: Tematikai egység 2.1 Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása
2.1 Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása
Téma
Óraszám
A vágólap. Egyszerűbb bekezdésformázások. Szöveg kijelölése, másolása, mozgatása, törlése. A prezentáció testreszabása, háttér, áttűnés, animáció beállítása.
Összesen: 7. évfolyam: Tematikai egység 1. Az informatikai eszközök használata 2.1 Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása 2. Alkalmazói ismeretek 3.2 Algoritmizálás és adatmodellezés
Téma Elmélyítésre szolgáló időkeret. A prezentáció testreszabása, háttér, áttűnés, animáció beállítása. Bemutatók készítése közös munkában, csoportokban. Összefoglalásra szolgáló időkeret. Eljárások írása önállóan.
Összesen:
229
2
2 4
Óraszám 1 1
1 1 4
8. évfolyam: Tematikai egység 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés 6. Könyvtári informatika
Téma Elmélyítésre szolgáló időkeret.
Óraszám 1
Összefoglalásra szolgáló időkeret.
1
Összetett programozási feladat megoldása. Összefoglalásra szolgáló időkeret.
1
Összesen:
1 4
A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit, tudja azokat önállóan használni; tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, a szükséges fájlt megtalálni; tudjon önállóan használni multimédiás oktatóprogramokat; tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait; ismerje egy vírusellenőrző program kezelését, legyen tisztában a vírusirtás veszélyeivel, legyen képes a fertőzések elleni védőintézkedések végrehajtására. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes a leggyakoribb karakterés bekezdésformázásokat önállóan elvégezni; használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit; ismerje egy bemutatókészítő program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni; A fejlesztés ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggéseket; várt tudjon használni tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázisokat, tudjon különféle eredményei adatbázisokban keresni; a 6. tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában évfolyam elhelyezni, legyen tisztában a dokumentumrészletek saját munkában való végén felhasználásának etikai, jogi normáival; tudja értelmezni a programok üzeneteit. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére képes legyen a problémamegoldáshoz szükséges információkat összegyűjteni; ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit; képes legyen önállóan vagy segítséggel algoritmusokat készíteni; ismerje a különböző informatikai eszközökről való adatátvitel módszereit; ismerje a programozási lehetőségeket, tudjon egyszerűbb programokat elkészíteni; képes legyen egy automata-elvű fejlesztői rendszer alapszintű használatára; ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit, és a problémamegoldás során képes legyen együttműködni társaival. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes a böngésző főbb funkcióinak használatára, cím beírására; tanári segítséggel megadott szempontok szerint információt keresni; az elektronikus levelezőprogram önálló kezelésére; elektronikus és internetes médiumok használatára; 230
az interneten talált információk mentésére és azok saját dokumentumaiban való használatára; legyen tisztában van az adatvédelem fontosságával; ismerje a netikett szabályait. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségeket; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje a hálózat használatára vonatkozó viselkedési szabályokat; legyen képes értelmezni a viselkedési szabályokból adódó feladatokat; szerezzen gyakorlatot az információforrások saját dokumentumokban való feltüntetésében. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz legyen képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni; konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat; tudja eldönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait. A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére legyen képes megfelelően tájékozódni a különböző informatikai környezetekben; ismerje az informatikai eszközök működési elveit; A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére tudjon dokumentumokba különböző objektumokat beilleszteni; tudjon szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni; tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére lássa át a problémamegoldás folyamatát; A fejlesztés ismerje fel az informatikai szemléletet; várt ismerje és használja az algoritmusleíró eszközöket; eredményei a legyen képes a probléma megoldásához szükséges hardver és szoftver eszközöket 7. évfolyam kiválasztani; végén ismerje a különböző informatikai eszközökről való adatátvitel módszereit; ismerje egy programozási nyelv alapszintű utasításait; A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes hatékonyan megtalálni és kigyűjteni a kívánt információkat az internet segítségével; A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerjen megbízható információforrásokat; legyen képes értékelni az információ hitelességét; ismerje a számítógép védelme érdekében alkalmazható lehetőségeket; A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve legyen képes önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz. 231
A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére tudja használni az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásait; legyen képes az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszközök kiválasztására. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között; ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit, tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő diagramtípust választani; tudjon bemutatót készíteni; tudja értelmezni a programok által adott üzeneteket. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére tudjon kódolni egyszerű algoritmusokat; legyen képes alakzatokat létrehozni vezérléselvű környezetben; ismerje és alkalmazza az alulról felfelé építkezés elvét; tudjon véletlenszámot generálni, és ismerje annak felhasználási lehetőségeit. A fejlesztés várt eredményei a 8. évfolyam végén
A tanuló az infokommunikáció témakör végére előkészíteni az információt weben történő publikálásra; megkülönböztetni publikussá tehető és védendő adatait; használni a legújabb infokommunikációs technológiákat, szolgáltatásait. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai biztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyeket és következményeket; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; legyen képes értékelni az információforrások hitelességét; ismerje az informatikai eszközök használatának szabályait; ismerje fel az informatikai eszközök használatának az emberi kapcsolatokra vonatkozó következményeit; ismerjen néhány elektronikus szolgáltatást és ezek legfontosabb funkcióit; ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a választott forrásokat legyen képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban; legyen képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás); egyszerű témában legyen képes az információs problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani.
232
2.2.20 Technika, életvitel és gyakorlati ismeretek Célok és feladatok A tudás hétköznapi életben való alkalmazása, a gyakorlatban való jártasság megszerzése, az alkotó képesség fejlesztése. - segítse a gyermekeket a technikai környezetbe való beilleszkedésben, a tájékozódásban és az aktív alkotótevékenységben egyaránt. Az alkotás örömének átélése során elégedettséget érezzenek a munkában, végső soron kialakul a munkához való pozitív hozzáállás. Az alapvető szerszámok és technikai eszközök szakszerű és balesetmentes használata. - a technikai műveltség alapozása, a kézügyesség fejlesztése, és a mindennapokban praktikus elemi ismeretek és tevékenységek elsajátíttatása, begyakorlása. A műszaki- és természettudományos kompetencia fejlesztése. - a gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó elemi ismeretek szerzése, a megfelelő technikai szemléletmód formálása. - a manualitás központba helyezése. - a kéz intelligenciájának fejlesztése. A fogyasztói, felhasználói kultúra fejlesztése. - az egészségfejlesztés, - a környezetvédelem, - a követendő minták elfogadtatása, - a helyes szokások kialakítása. A családi életre, az egészséges életvitelre való felkészítés. - a háztartástan, az egészségnevelés, a szűkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a gazdálkodás, a szolgáltatások, a helyes közlekedés, és ennek szabályainak ismerete. Különböző helyzetekhez való alkalmazkodás, válaszok korunk kihívásaira. - ismeretek, képességek, készségek, beállítódások kialakítása, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. A pályaválasztásra való felkészítés segítése. A tantárgy órakerete: Évfolyam 5. 6. 7.
Heti órakeret 1 1 1
Évi órakeret 36 36 36
Kerettanterv i órakeret 32 32 32
Helyi tervezésű órakeret 4 4 4
A tanulók értékelésének felhasználható szempontok A technikai nevelés nem a lexikális tudás gyarapítására törekszik, hanem az elméleti tudás mindennapi gyakorlati alkalmazására. Fontos, hogy csak olyan követelményt támasszunk a tanulókkal szemben, amely életkori sajátosságukkal, egyéni képességeikkel, ismereteikkel összhangban van, és amelyben a fokozatosság elve, az ösztönző nevelő hatás érvényesül. Fontos, hogy az értékelés kedvező pedagógiai feltételek között történjen, a kiegyensúlyozott tanítási-tanulási folyamat részeként. A tanári értékelésen kívül adjunk teret az önértékelésnek, a társak értékelésének is. 233
Tegyük világossá tanulóink előtt, hogy milyen elvárásaink vannak munkájukkal kapcsolatban. A helyes értékelés első feltétele az, hogy minél több megbízható, visszajelző információ birtokában mondjunk ítéletet. Maga az értékelés mindig pozitív, segítő szándékú legyen, segítse a pozitív motivációt. A tevékenység elvégzését, a relatív fejlődést és az abszolút teljesítményt, mint három értékelési szempontot, egyensúlyban kell tartani. A számszerű értékelés – osztályzat - mellől nem hiányozhat a pontosabb, árnyaltabb, szöveges minősítő értékelés sem. Az értékeléssel segítenünk kell a tanulót önmaga megismerésében, fejlődésében, a helyes pályaválasztásban, életvitelének alakításában.
A helyi tantárgyi tanterv 5. évfolyam: Tematikai egység rövid címe
Kerettantervi óraszám
1. Ételkészítés 2. Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben 3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés 4. Közlekedés Évfolyam összesen: 6. évfolyam: Tematikai egység rövid címe
7 8
7. évfolyam: Tematikai egység rövid címe
14
3 32
+1 4
4 36
Helyi többletóraszám (±) +1 +2
Témakör összidőkerete 8 10
14
0
14
3 32
+1 4
4 36
Kerettantervi óraszám
234
8 10
0
7 8
1. A háztartás és közszolgáltatások 2. Közlekedés 3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés 4. Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés, munkakörnyezetek megismerése Évfolyam összesen:
Témakör összidőkerete
14
Kerettantervi óraszám
1. Ételkészítés 2. Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben 3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés 4. Közlekedés Évfolyam összesen:
Helyi többletóraszám (±) +1 +2
Témakör összidőkerete
10 6 8
Helyi többletóraszám (±) +1 +1 +2
8
0
8
32
4
36
11 7 10
2.2.21 Testnevelés ( felső tagozat ) Ezen az iskolafokon a tanulók a mozgástanulás magasabb szintjére lépnek. Az alapokat az 1– 4. évfolyamon megvalósuló céltudatos fejlesztési folyamat biztosítja. Erre építve valósul meg 5. évfolyamtól az életkori sajátosságokat és a szenzitív időszakokat szem előtt tartó komplex készség- és képességfejlesztés. A tulajdonképpeni sportági képzés az 5. évfolyamon kezdődik meg, és teljesedik ki a 8. évfolyamra, mindvégig szem előtt tartva a motoros teljesítmény két alapvető összetevője – a mozgáskészség és motoros képesség – szükségszerű összhangjának megteremtését. A Nemzeti alaptanterv testnevelés és sport műveltségterület célkitűzéseinek megvalósításához 5–8. évfolyamon az örök értékeket képviselő tradicionális sportágak mellett a tanulók érdeklődését kiváltó újszerű sport-, illetve testgyakorlati ágakra helyezzük a hangsúlyt. A javasolt tartalmak feldolgozása igényes és sokoldalú mozgáskultúrával, magas szintű cselekvésbiztonsággal ruházza fel a tanulókat. Olyan tudásról van szó, melynek előnyeit észrevétlenül élvezik a mindennapok cselekvéseiben, motoros és motivációs bázisa a rekreációs célú sporttevékenységeknek, és nem utolsó sorban utat mutat, és utat nyit a tehetségesek előtt az élsport világába. Ez az életkor kiemelkedő szerepet játszik a testnevelés és sport iránti elkötelezettség, az élethosszig tartó fizikai aktivitás iránti igény megalapozásában. Ebből a prioritást élvező szempontból a tartalom megjelenési formái és a hozzájuk kapcsolódó módszerek is kulcstényezőnek számítanak. Az 5–8. évfolyamra összeállított kerettanterv a sportági, illetve testgyakorlati ágak pszichomotoros tartalmai mellett különös gondot fordít a tudatosítást elmélyítő, az informáltságot gazdagító, ezáltal a kognitív szférát érintő elméleti ismereteknek – természetszerűleg szoros összefüggésben a motoros tartalommal. Így a tartalom szerves részei a személyi higiénével, a balesetek megelőzésével, a játék-versenyszabályokkal, a sport- és testgyakorlati ágakkal kapcsolatos alapvető technikai-taktikai tudáselemek, az életkorhoz igazított élettani ismeretek, a tudatos tanulást segítő cselekvési, biomechanikai, edzéselméleti elvek, módszerek stb. Az elméleti tudásanyag része továbbá az egészséggel, az életmóddal, azaz a test kulturálásával kapcsolatos ismeretek köre. A testnevelésóra minden mozzanata a felső tagozatban is magában rejti az erkölcsi tulajdonságok fejlesztésének lehetőségét. A játék- és viselkedésszabályok betartatásával a szabálykövető magatartást alapozzuk meg. De ez csak meggyőző pedagógiai tevékenység eredményeként valósulhat meg. Cél beláttatni azt, hogy a szabályok az egyén és a közösség érdekeit egyaránt szolgálják. Így élvezhető minden játék, a játék- és versenyszabályok tisztelete biztosítja az egyenlő feltételeket. Ilyen körülmények között az adott cél mindenki számára elérhető. Az erkölcsi fejlődést szolgálja a fair play fogalmának megismerése, az igazságosság elvének elfogadása és annak gyakorlatba ültetése, a kötelességteljesítés, a szorgalmas munkavégzés és a mások teljesítménye iránti felelősségérzet elismerése. Ide kapcsolhatók a felelősségvállalás másokért fejlesztési terület elvárásai. A motoros közeg természete megkívánja a társakkal való együttműködést, de együttnevelés esetén a közösséghez tartozó fogyatékkal élő társaknak történő segítség is erkölcsi kötelesség. Hazánk gazdag a nemzetközi sportsikerekben. A sportéletünk sikereinek és kiemelkedő sportembereink megismerése a nemzeti öntudat és hazafias nevelés erős érzelmeket is megmozgató eszköze. Ez a témakör minden tanulót megérinti, és büszkeséggel tölti el, nem beszélve a sportban tehetséget mutató tanulókról. Esetükben már az 5. évfolyamtól kezdve lehetőség nyílik a pályaorientáció megalapozására. Nincs is talán több olyan műveltségterülete a közoktatásnak, amely hatékonyabb terepe lenne a demokráciára nevelésnek. Az erőszakmentesség, az agresszió elvetése és a konfliktusok normális kezelése alapvető elv és gyakorlat a testnevelésben ezen az iskolafokon is. A közös célért való együttműködést kínálja a motoros oktatás megannyi szituációja. Az erőszakmentességet szolgálja a testnevelés azzal is, hogy már az 5. évfolyamtól kezdve felhívja a figyelmet a 235
sporteseményekhez kapcsolódó agresszióra és elítéli azokat, a médiában megjelenő formái esetében is. Szembesülni önmagunkkal, reális testképet és énképet kialakítani szinte lehetetlenség lenne a motoros cselekvések végrehajtása és átélése nélkül. A motoros teljesítmény külső értékelése még nagyon fontos pedagógiai módszer ebben az életkorban. De a 7–8. évfolyamra az önértékelés, a belső értékelés szerepe egyre inkább felértékelődik. Önkritikai és kritikai érzékük eredményeként ebben az életkori szakaszban már határozott véleményt tudnak megfogalmazni saját és társaik teljesítményéről, illetve magatartásáról. A testi és lelki egészségre nevelés értékei egybeforrnak a testnevelés és sport műveltségterület célrendszerével. Bár a nevelési terület feladatainak megoldásából minden közoktatási tantárgynak ki kell venni a részét, a testnevelés deklaráltan és rejtett tantervi hatásként is záloga a feladatok realizálásának, az életkori szakasz sajátosságainak megfelelően. Szorosan ide tartoznak azok a sport és a környezet kapcsolatát tartalmazó, a környezettudatosságot szolgáló információk, amelyre a szabadtéren történő sportfoglalkozások adnak lehetőséget. A kerettanterv szerkezeti egységei révén a motoros tanulás komplexitását tükrözi ezen az iskolafokon is. Motoros képességek, motoros készségek egymással szerves és funkcionális kapcsolatban fejlesztendők. Ezt a két összetartozó elemet játékos, élményt nyújtó módszerekkel és célszerű szakpedagógiai instrukciókkal realizáljuk, valamint hozzáadunk az életkornak, értelmi képességeknek megfelelő elméleti ismereteket, akkor a sikeres tanulás, a hatékony motoros oktatás stratégiáját valósítjuk meg. Ezzel megismertetjük a tanulókat az eredményes tanulás alapvető technikáival, és felkészítjük őket az önálló testkulturális művelődésre. A fejlesztési területek feladatainak fentebb bemutatott megvalósításával sikeresen munkálkodunk a hatékony, önálló tanulás, valamint a szociális és állampolgári kompetencia kialakításán. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése döntően két módon valósul meg az 5–8. évfolyam testnevelés oktatása keretében. Meghatározó eszköz a szaknyelvi terminológiai, valamint a testkulturális ismeretek koncentrikusan bővülő körének igényes közvetítése a testnevelő tanár által. De nem elhanyagolható a kommunikációs kompetencia fejlesztése szempontjából a szűk értelemben vett szakmai közléseken túl, a tanár-tanuló kommunikáció milyensége, illetve a tanulók kommunikációs lehetőségeinek biztosítása. Erre alkalom nyílik a tanórákon többek között a hibajavítás, a saját és más teljesítményének értékelése, a játékszituációk megbeszélése, a győzelmek-vereségek okainak feltárása, az egymásnak nyújtott segítségadás stb. keretében. Cél a testkultúrához kapcsolódó, valamint közösségben végzett motoros tanulás folyamatához kapcsolódó kommunikációs hajlandóság és nyitottság kialakítása. A kezdeményezőkészség, a vállalkozói kompetencia fejlesztésére a testnevelés és sport természetéből adódóan ebben az életkori szakasz is számtalan lehetőséget tartogat. Elég csak a különböző foglalkoztatási formákban történő munkavégzésre gondolni. A testnevelési játékok, sportjátékok csapatainak megszervezésében, tevékenységükben, a tanórai versenyek lebonyolításában való részvétel is önálló feladat megoldását várja el a tanulóktól. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon, szervezeti és önkéntes formákban mindenki megtalálhatja a képességeinek, ambícióinak leginkább megfelelő reszortot, illetve feladatot. A kompetenciák és a fejlesztési területek összefüggéseire jellemző, hogy ennek a kompetenciának a fejlesztése egyúttal az erkölcsi fejlődést, a demokráciára nevelés, az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztését, a felelősségvállalást másokért az önkéntességet és még a pályaorientáció nevelési területek céljait is szolgálják. A testnevelés-tanítás sajátos céljai közé kell sorolni az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia fejlesztését. A motoros cselekvések mozgásmintát és mozgásmodellt megközelítő megjelenítésük által esztétikai tartalommal bírnak. Már az 5. évfolyamtól kezdve nagy hangsúlyt kell fektetni a megjelenítés, a végrehajtás minőségére, 236
mert ezek egyrészt az eredményesség mutatói, másrészt a belső motiváció kiváltó hatásai lehetnek. Egy szemre is szép tornaelem vagy labdás megoldás nagy hatással van az egyénre és a társakra egyaránt. Az esztétikai élmény átélése, a kifejezőkészség kinyilvánítása kiváltja és fokozza a testnevelés iránti érdeklődést már ezen az iskolafokon is. Témakör A témakör feldolgozására javasolt óraszám Szervezési feladatok, rendgyakorlatok Előkészítő, alapozó, preventív gimnasztikai gyakorlatok Atlétika jellegű feladatok Torna jellegű feladatok Testnevelési játékok, sportjátékok Szabadidős sporttevékenységek Önvédelmi sportok, küzdősportok
180 óra 10 óra 15 óra 40 óra 35 óra 55 óra 15 óra 10 óra
5–6. évfolyam Természetes és nem természetes mozgásformák A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása. Öntevékeny részvétel a szervezési feladatok végrehajtásában. A bemelegítésre, a sokoldalú előkészítésre, valamint a képességfejlesztésre alkalmas mozgásformák, gyakorlatok folyamatos, pontosságra törekvő és megfelelő intenzitású végrehajtása. 810 gyakorlattal önálló bemelegítés végrehajtása. A tanévben alkalmazott gimnasztika alapvető szakkifejezéseinek ismerete. . A biomechanikailag helyes testtartás kialakítása. Relaxációs módszerek alkalmazásával a feszültségek önálló szabályozása. A bemelegítés és a levezetés szempontjainak ismerete. Sportjátékok A sportjátékok technikai és taktikai készletének elsajátítása, ezek alkalmazása testnevelési játékokban, játékos feladatokban és a A fejlesztés várt sportjátékban. eredményei a két évfolyamos ciklus Törekvés a játékelemek (technikai, taktikai elemek) pontos, eredményes végrehajtására és tudatos kontrollálására. végén A sportjátékok játékszabályainak ismerete és alkalmazása. Szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés kinyilvánítása a sportjátékokban. Részvétel a kedvelt sportjátékban a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon vagy egyéb szervezeti formában. Atlétika jellegű feladatok A tanult futó-, ugró-, dobógyakorlatok jártasság szintű elsajátítása. A rajtok végrehajtása az indítási jeleknek megfelelően. A vágta és a tartósfutás technikájának végrehajtása a mozgásmintának megfelelően. Ugrásoknál a nekifutás távolságának és sebességének kialakítása tapasztalatok felhasználásával. 237
A kislabda-hajító technika képességeknek megfelelő elsajátítása. A kar- és láblendítés szerepének ismerete az el- és felugrások eredményességében. Az atlétikai versenyek alapvető szabályainak ismerete. Szervezési feladatok vállalása a tanórai versenyek lebonyolításában. Torna jellegű feladatok A testtömeg uralása nem szokványos támaszhelyzetekben és támaszgyakorlatokban – szükség esetén segítségadás mellett. A tanult akadályleküzdési módok és feladatok biztonságos végrehajtása. A dinamikus és statikus egyensúlygyakorlatok végrehajtása a képességnek megfelelő magasságon, szükség esetén segítségadás mellett. Talaj-, illetve gerendagyakorlat önálló összeállítása. Az aerobik alaplépések összekapcsolása egyszerű kartartásokkal és kargyakorlatokkal. Az alaplépésekből 24 ütemű gyakorlat végrehajtása helyben és haladással, zenére is. A ritmikus sportgimnasztika egyszerű tartásos és mozgásos gyakorlatelemeinek bemutatása. A járások, ritmizált lépések, futások és szökdelések technikailag megközelítően helyes végrehajtása. A gyakorlatvégzések során előforduló hibák elismerése és a javítási megoldások elfogadása. A balesetvédelmi utasítások betartása. Segítségnyújtás a társaknak. Alternatív környezetben űzhető sportok A tanult alternatív környezetben űzhető sportágak alaptechnikai gyakorlatainak bemutatása. A sportágak űzéséhez szükséges eszközök biztonságos használata. A természeti és környezeti hatások és a szervezet alkalmazkodó képessége közötti összefüggés ismerete. A természeti környezetben történő sportolás egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak elfogadása és betartása. A mostoha időjárási feltételek mellett is aktív részvétel a foglalkozásokon. Önvédelmi és küzdőfeladatok Az alapvető önvédelmi fogások és eséstechnikák elfogadható bemutatása, különös tekintettel a tompítási technikákra, Grundbirkózásban az alaphelyzetek, a kitolás és a kihúzás végrehajtása. A dzsúdó elemi guruló- és esés gyakorlatainak bemutatása. Jártasság néhány önvédelmi fogásban. A test-test elleni küzdelmet vállalása. Belátása annak, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei. Érzelmek és az esetleges agresszió szabályozása. Mások teljesítményének elismerése. A feladatok végrehajtásában aktivitásra törekvés. A tanult önvédelmi és küzdő jellegű feladatok szabályainak ismerete és alkalmazása. 238
7–8. évfolyam Természetes és nem természetes mozgásformák Gyakorlottság a célszerű óraszervezés megvalósításában. Egyszerű relaxációs technikákról tájékozottság. Egyszerű gimnasztikai gyakorlatok önálló összefűzése és előadása zenére. Az erősítés és nyújtás néhány ellenjavallt gyakorlatának ismerete. Az összehangolt, feszes testtartás kritériumainak való megfelelésre kísérletek. A kamaszkori személyi higiénéről elemi tájékozottság.
Sportjátékok Gazdagabb sportjáték-technikai és -taktikai készlet. Jártasság néhány taktikai formáció, helyzet megoldásában. A játékszabályok kibővített körének megértése és alkalmazása. A csapatjátékhoz szükséges együttműködés és kommunikáció fejlődése. A sportjátékokhoz tartozó test-test elleni küzdelem megtapasztalása és elfogadása. Konfliktusok, sportszerűtlenségek, deviáns magatartások esetén a gondolatok, vélemények szóban történő kifejezése. Sporttörténeti alapvető tájékozottság a labdajátékokban.
A fejlesztés várt eredményei a két Atlétika jellegű feladatok évfolyamos ciklus Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása. végén Futó-, ugró- és dobógyakorlatok képességeknek megfelelő végzése a tanult versenyszabályoknak megfelelően. Mérhető fejlődés a képességekben és a sportági eredményekben. Az atlétikai alapmozgásokban mozgásmintához közelítő bemutatás, a lendületszerzések és a befejező mozgások összekapcsolása. A futás, a kocogás élettani jelentőségének ismerete. Torna jellegű feladatok A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának jelenléte a torna jellegű mozgásokban. Talajon, gerendán, valamint gyűrűn növekvő önállóság jeleinek felmutatása a gyakorlásban, gyakorlat-összeállításban. A szekrény- és a támaszugrások bátor végrehajtása, a képességnek megfelelő magasságon. Látható fejlődés az aerobikgyakorlatok kivitelében és a zenével összhangban történő végrehajtása. Önkontroll, együttműködés és segítségnyújtás a torna jellegű gyakorlatok végrehajtásában. Alternatív környezetben űzhető sportok Az évszakoknak megfelelő rekreációs célú sportágakban és népi hagyományokra épülő sportolási formákban bővülő gyakorlási tapasztalat és fellelhető erősebb belső motiváció némelyik területén. 239
Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek kinyilvánítása. A természeti erők és a sport hasznos összekapcsolásának ismerete és az ezzel kapcsolatos előnyök, rutinok területén jártasság. A környezettudatosság cselekedetekben való megjelenítése. A verbális és nem verbális kommunikáció fejlődése a testkultúra hagyományos és újszerű mozgásanyagainak elsajátításában. A szabadidőben végzett sportolás iránti pozitív beállítódás felmutatása. Önvédelmi és küzdőfeladatok A grundbirkózás alaptechnikájának, szabályainak gyakorlatban történő alkalmazása. A különböző eséstechnikák, szabadulások, leszorítások és az önvédelmi gyakorlatainak kontrollált végrehajtása társsal. Állásküzdelemben jártasság. A fenyegetettségi szituációkra, segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek elsajátítása. A sportszerű győzni akarás kinyilvánítása. A fájdalomtűrésben és az önfegyelemben érzékelhető fejlődés.
240
2.2.23 Osztályfőnöki Évi óraszám 36 óra Témakörök
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
Óra Változás-szabályrendszer-értékelésszervezés Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban ? Kommunikáció, médiatudatosság Tanuljuk a tanulást Egészséges életmódkörnyezettudatosság
12
9
9
7
7
4
10
3
4
8
5
5
5
6
3
14
3
3
2
2
Mi a pályánk ? Gazdasági életre nevelés Összesen:
3
4
2
3
2 36
2 36
5 36
2 36
A továbbhaladás feltételei Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és – feldolgozási képességek fejlődése. Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismeretek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő összefüggések keresésére és azokból következtetések levonására. Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni. Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel. Legyen képes erkölcsi értéket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között. A követelmények 5-8. évfolyamra vonatkoztatva az életkori sajátosságokat figyelembe véve: A tanuló legyen képes az embert, mint összetett biológiai, szellemi, társadalmi és erkölcsi lényt értelmezni. Ismerje a pszichikus működés fő törvényszerűségeit, a személyiség komponenseit Felelősen szabályozza a szükségleteit, értékrendjét és kapcsolatrendszerét. Dialektikus összefüggéseiben értelmezze saját lelkét, céljait és tudatosan alakítsa / alapozza konstruktív életvezetését. 241
A tanulók ismerjék meg önmagukat és egymást, legyenek közösségük és saját személyiségük tudatos formálói. Helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteik, választásaik, személyközi kapcsolataik minőségének függvénye. Alakuljon ki bennük az egészséges életvezetés igénye és gyakorlata. Ismerjék hazánk kiemelkedő államfőit, tudósait, feltalálóit, művészet, íróit, költőit és sportolóit, akiknek kulturális örökségünket köszönhetjük. Alkalmazzák a társadalmi normáknak megfelelő tanult és ismert magatartási formákat és szabályokat a mindennapi életben. Gyakorolják a társas érintkezési formák szabályait konkrét élethelyzetekben: köszönés, bemutatkozás, kérés, meghívás, tájékoztatás, ajándékozás, megfelelő módon való visszautasítás. Készüljenek fel a sikeres pályaválasztásra, s az egészséges és konstruktív életvezetésre! Érezzék a felelősséget a természeti, társadalmi és emberi környezetükért, legyenek annak aktív alkotói, formálói!
242
2.2.24 Erkölcstan Témakör I. Test és lélek II. Kapcsolat, barátság, szeretet III. Kortársi csoportok IV. Társadalmi együttélés V. Technikai fejlődés hatásai VI. A mindenséget kutató ember Összesített óraszám
5. évfolyam 5 óra + 1 óra (gyakorló óra) 5 óra + 3 óra (gyakorló óra)
6. évfolyam 6 óra 6 óra
5 óra 6 óra + 1 óra (gyakorló óra) 5 óra 5 óra
5 óra + 2 óra (gyakorló óra) 5 óra + 1 óra (gyakorló óra) 5 óra + 1 óra (gyakorló óra) 5 óra
36 óra
36 óra
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végére: A tanuló tisztában van az egészség megőrzésének jelentőségével, és tudja, hogy maga is felelős ezért. Tudatában van annak, hogy az emberek sokfélék, és elfogadja a testi és lelki vonásokban megnyilvánuló sokszínűséget, valamint az etnikai és kulturális különbségeket. Gondolkodik saját személyiségjegyein, törekszik vélekedéseinek és tetteinek utólagos értékelésére. Gondolkodik rajta, hogy mit tekint értéknek; tudja, hogy ez befolyásolja a döntéseit, és hogy időnként választania kell még a számára fontos értékek között is. Képes különféle szintű kapcsolatok kialakítására és ápolására; átlátja saját kapcsolati hálójának a szerkezetét; rendelkezik a konfliktusok kezelésének és az elkövetett hibák kijavításának néhány, a gyakorlatban jól használható technikájával. Fontos számára a közösséghez való tartozás érzése; képes átlátni és elfogadni a közösségi normákat. Nyitottan fogadja a sajátjától eltérő véleményeket, szokásokat és kulturális, illetve vallási hagyományokat. Érzékeli, hogy a társadalom tagjai különféle körülmények között élnek, képes együttérzést mutatni az elesettek iránt, és lehetőségéhez mérten szerepet vállal a rászorulók segítésében. Megbecsüli a neki nyújtott segítséget. Tisztában van azzal, hogy az emberi tevékenység hatással van a környezet állapotára, és törekszik rá, hogy életvitelével minél kevésbé károsítsa a természetet. Ismeri a modern technika legfontosabb előnyeit és hátrányait, s felismeri magán a függőség kialakulásának esetleges előjeleit. Tisztában van vele, hogy a reklámok a nézők befolyásolására törekszenek, és kritikusan viszonyul a különféle médiaüzenetekhez. Érti, hogy a világ megismerésének többféle útja van (különböző világképek és világnézetek),és ezek mindegyike a maga sajátos eszközeivel közelít ugyanahhoz a valósághoz. Témakör I. Ki vagyok én, és ki vezérli a tetteimet? II. Párkapcsolat, szerelem III. Egyén és közösség IV. Helyem a világban V. Mi dolgunk a világban? VI. Hit, világkép, világnézet
7. évfolyam
8. évfolyam
5 óra
5 óra
5 óra + 1 óra (gyakorló óra) 5 óra + 1 óra (gyakorló óra) 6 óra 6 óra + 1 óra (gyakorló óra) 6 óra
6 óra + 1 óra (gyakorló óra) 6 óra 5 óra + 2 óra (gyakorló óra) 5 óra + 1 óra (gyakorló óra) 5 óra
243
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végére: A tanuló megérti, hogy az ember egyszerre biológiai és tudatos lény, akit veleszületett képességei alkalmassá tesznek a tanulásra, mások megértésre és önmaga vizsgálatára. Érti, hogy az emberek viselkedését, döntéseit tudásuk, gondolataik, érzelmeik, vágyaik, nézeteik és értékrendjük egyaránt befolyásolják. Képes reflektálni saját maga és mások gondolataira, motívumaira és tetteire. Életkorának megfelelő szinten ismeri önmagát, hosszabb távú elképzeléseinek kialakításakor képes reálisan felmérni a lehetőségeit. Képes erkölcsi szempontok szerint mérlegelni különféle cselekedeteket, és el tudja viselni az értékek közötti választással együtt járó belső feszültséget. Képes ellenállni a csoportnyomásnak, és saját értékrendje szerinti autonóm döntéseket hozni. Tisztában van vele, hogy baráti- és párkapcsolataiban felelősséggel tartozik a társaiért. Kialakultak benne az európai identitás csírái. Nyitott más kultúrák értékeinek megismerésére és befogadására. Érti a szabályok szerepét az emberi együttélésben, s e belátás alapján igyekszik alkalmazkodni hozzájuk; igényli azonban, hogy maga is alakítója lehessen a közösségi szabályoknak. Van elképzelése saját jövőjéről, és tisztában van vele, hogy céljai eléréséért erőfeszítéseket kell tennie. Életkorának megfelelő szinten tisztában van vele, hogy minden döntés szabadsága egyúttal felelősséggel is jár. Fontosnak érzi a közösséghez tartozást, miközben törekszik személyes autonómiájának megőrzésére. Képes megfogalmazni, hogy mi okoz neki örömet, illetve rossz érzést. Tisztában van a függőséget okozó szokások súlyos következményeivel. Tudja, hogy ugyanazt a dolgot különböző emberek eltérő módon ítélhetik meg, ami konfliktusok forrása lehet.
244
2.2.25 Sakk, mint oktatási eszköz
Alapelvek, célok és feladatok Korunk, a digitális társadalom olyan mértékű ingertömeg-, adatfeldolgozást tesz szükségessé az emberek számára, hogy bizonyos ezzel kapcsolatos, rendszerezési képességek, kompetenciák elsajátítása létszükségletté vált. Ezen képességek megléte az ismeretszerzés mellett a sikeres tanítási-tanulási folyamatban is elengedhetetlen. A sakk a maga szimbólumrendszerével, a vizuális információk alapján, a digitális térhez hasonlóan korlátozott kódokból történő tájékozódásra, információszerzésre épülő rendszerével, párhuzamos gondolati síkon, a problémák több nézőpontból való megvizsgálásával (minimum a saját és az ellenfél szempontjából) válik kivételes oktatási eszközzé a digitális korba beleszületett gyermekek számára. Egyben a holisztikus, vizuális információkra épülő gondolkodás térnyerésével háttérbeszoruló logikai-elemző gondolkodást is készségszinten képes fejleszteni. A Sakk, mint oktatási eszköz kerettanterve a megújult nevelésközpontú iskola, s ezen belül egy kompetencia alapú nevelési-oktatási folyamat része, amely biztosítja a sakkozás intézményesen szervezett tanítását-tanulását. A sakk, az egyik leghatékonyabb képességfejlesztő eszköz, amelynek segítségével a gyerekeket az óvodáskor végén, iskolás kor elején be lehet vezetni a tudatos ismeretelsajátítás világába. A sakkozás, alapvető kognitív lelki folyamatokat és funkciókat működtetve, jótékonyan hat az értelmi képességek, mindenekelőtt a megértést és a problémamegoldást biztosító gondolkodás fejlődésére. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a sakkozás nevelő-fejlesztő erejét, személyiségformáló hatását sem. A sakkjáték tanulásának-gyakorlásának kedvező hatása a gyermekek egész intellektuális fejlődésére tudományosan is kimutatott. A sakk haszna a közoktatásban elsősorban abban rejlik, hogy előmozdítja a különböző műveltségi területek elsajátítását, képessé tesz az elavult információk elvetésére, és az új információk beépítésére, vagyis egészében a jövőre készít elő. Sakkozás közben a gyerekek egy sor már tárolt információt mozgósítanak és kombinálnak össze, miközben idegrendszerükben a sejtek közti kapcsolatok száma sokszorozódik. Ezeket a kapcsolatokat fogják felhasználni mindenfajta tanulása során. A sakk a maga vizuális szimbólumrendszerével az egész tanulási folyamat kialakulására komoly kihatással van. A Sakk, mint oktatási eszköz projekt bevezetésének elsődleges célja a személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás, a kritikai gondolkodás fejlesztése intézményi keretek között, heti rendszerességgel, tanítási idő keretében. További cél: - a sakk táblajáték alapismeretek nyújtása, - a logikus, kritikai gondolkodás képességének kialakítása, - önálló döntéshozás kialakítása, - összefüggések, globális folyamatok felismerése, - önálló tapasztalatgyűjtés, adatfeldolgozás gyakorlatának kialakítása, - gyakorlatias szemlélet kialakítása, - kreativitás növelése, - viselkedés zavaros tanulók megsegítése az oktatásba való beilleszkedésben 245
-
memóriafejlesztés.
A sakk egy, a tanuló személyiségét komplexen fejlesztő stratégiai táblajáték. A sakk szabályainak tanulása közben a gyermeknek bővül: - emlékezete, - szókincse, - megkülönbözteti a bábukat és nevet rendel melléjük, - megismeri tulajdonságaikat: melyik hogyan léphet, hogyan üthet, - megtanul, síkban tájékozódni - megismeri a mátrixot: a sor és oszlop fogalmát, - egyezteti a bábuk helyét és értékét, - a táblán történő tájékozódáshoz számokat és betűket rendel egymáshoz, - elsajátítja a játékszabály rendszerét. A kompetenciafejlesztést az alsó tagozaton a tanító, a sakkoktató az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal valósítja meg. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, apedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.
Óraszámok A kerettanterv ajánlott óraszáma heti 1 a tanítási-tanulási folyamatba építve. Lehetőség van az összóraszám 10 %-ával növelni az éves keretet a szabadonfelhasználható órák terhére. Ezt a többletet két egészen különböző céllal is választhatjuk. Ha a tanulók nagyobb része szorul rá több, időigényes tapasztalatszerzésre, illetve egy-egy készség alaposabb begyakorlásra, ezzel szolgálhatjuk a fokozottan hátrányos helyzetű, illetve fokozott tanulási nehézségekkel küzdő tanulók tanulási esélyeinek javítását. Többlet órát azonban akkor is célszerű tervezni, ha sok az átlagosnál jobb adottságokkal rendelkező tanulónk van, akiknek fejlesztését igényesebb feldolgozással, a témakörök mélyebb tartalmi kimunkálásával, összetettebb problémák szerepeltetésével szolgálhatjuk. Mindkét esetben több idő fordítható a problémamegoldó és alkotó gondolkodás, valamint a kreativitás fejlesztésére. Időkeret felosztása Kompetenciaterület Sakk, mint oktatási eszköz
1. 32 (+3)
Évfolyamonkénti, választható óraszám 2. 3. 4. 32 (+3) 32 (+3) 32 (+3)
A Sakk, mint oktatási eszköz kerettanterv feldolgozása az alábbi struktúrában szerepel: bevezetés: célok, feladatok, 1., 2., 3-4. évfolyamra lebontott tematikai egység megnevezése, a tematikai egység ajánlott óraszáma, fejlesztési célok, előzetes ismeretek, követelmények, kapcsolódási pontok, kulcsfogalmak tematikai egységenként,értékelés. 246
A tanulók értékelése Az értékelés során célszerű a szöveges értékelést alkalmazni, mivel a kompetenciafejlesztés során elsősorban nem csupán az ismeretek hiányát vagy meglétét vizsgáljuk, hanem a tanuló önmagához viszonyított fejlődését, előrehaladását. A tanuló értékelésének szempontjai: - fogalmak ismeretére - készségek - attitűdök. Az ellenőrzés területei, formái A tanulók – tanító által történő – megfigyelése: önálló tevékenységben; csoportmunkában/páros munkában való részvétel során. Tanulói megfigyelések: egymás munkájának segítése csoportmunkában/párban; önellenőrzés. A fejlődési folyamat követése során végzett elemzések informálnak a tanulók egyéni haladásáról (tanulási mód, tempó, egyéni nehézségek, különleges érdeklődés, egyéni teljesítmény stb.); a fogalomépítés aktuális szintjéről. A diagnosztikus mérések segítik annak megállapítását, hogy az „indulási” és várható „érkezési” szint között meghúzott fejlesztési folyamat ívének mely pontján észlelhető hiány, töréspont. Ezek differenciált okainak kutatása teszi lehetővé a „formáló-segítő” értékelés megfogalmazását. Az időszakos, diagnosztikus mérések megtervezése mindig a tanító feladata, aki pontosan tudja, milyen célokat tűzött ki az adott időszakban, és mit, milyen konkrétsági szinten és milyen mélységben tudtak feldolgozni. (Tehát pl. amit csak tárgyi tevékenységgel végeztek, azt nem mérheti feladatlapos formában, írott anyag alapján....) A szummatív mérések is hozzájárulnak ahhoz, hogy pontos képet alkossunk a tanulók tudásáról, képességeik fejlődéséről. Ezek a mérések azonban semmiképpen nem fontosabbak és nem adnak hitelesebb információkat a gyerekek felkészültségéről, mint a velük folyamatosan együtt dolgozó pedagógus megfigyelései. Az 1. és 2. évfolyamon semelyik formában nem javasolható a teljes tanórát kitöltő mérés. A tanulási folyamaton belül a tanulók értékelésével az egyén fejlettségét, aktuális tudását viszonyítjuk a saját képesség szerint elérhető legmagasabb szinthez, valamint a fejlesztés, tanulás során várható eredményhez. A tantervben az egyes évfolyamok végén a fejlődés várható eredményeinek meghatározását irányelveknek kell tekinteni. Azt, hogy az adott területen mennyire biztatóak az aktuális helyzet és a fejlődés jelei, a pedagógusnak kell megítélnie. Vannak olyan területek, amelyekben viszonylag egyszerűen, teszteléssel megállapíthatók a teljesítmények. Ezeken a területeken is óvatosan kell kezelni a megfogalmazott irányelveket, hiszen pl. a számolni legjobban tudó ember is követ el számolási hibát, az egyébként jó problémamegoldó ember is félreérthet egy-egy olvasott vagy hallott szöveget. Ezért – bár mérésekkel sok területen megbízható információkat szerezhetünk növendékeink tudásáról, felkészültségéről, képességeinek fejlettségéről – kellő mértékben kell támaszkodnunk a folyamatos megfigyelés során gyűjtött tapasztalatokra. 247
Az év végi értékelés egyrészt a szummatív mérési eredményekre, másrészt a tanító folyamatos megfigyelései során szerzett összképre épül. A fejlesztendő attitűd az kompetenciafejlesztésen belül a tanuló önmagához és az őt körülvevő világhoz való, különösen a társakhoz való viszonyt jelenti. Akkor sikeres a fejlesztés, ha a tanuló szubjektív értékelése önmagával és társas (formális és informális) kapcsolataival szemben átfedésben van a külső szemlélők értékelésével. A rendszeres visszajelzés a tanulónak a pedagógus és társai által a tanév során elengedhetetlen. A visszajelzések gyűjtése és dokumentálása portfoliószerűen történhet, ugyanígy a tanuló reakcióinak és elhatározásainak rögzítése, segíti az értékelést. A megfelelt szint többnyire az elsajátított ismertek alkalmazását jelenti, amikor a tanulók segítséggel képesek az ismerteket az adott helyzetben történő alkalmazására. A kiválóan megfelelt szint azokat a megalapozott átlagismerteket feltételezi, amelyek birtokában a tanuló önállóan képes azokat adott helyzetben, problémamegoldás során alkalmazni. Sokat segíthet, ha a tanári értékelés mellett lehetőséget adunk a folyamatos önértékelésre is. 1. osztályban az önértékelés szóban történhet, majd fokozatosan bevezetve 2. osztálytól írásban is. Minden témakör előtt a csoporttal közösen kitölthetünk egy önértékelő táblázatot, vagy megkérhetjük a diákokat, hogy egyénileg töltsék ki azt.
Tankönyvcsalád célja, helye, szerepe az oktatási folyamatban Sakk palota 1 Képességfejlesztő sakk tankönyv: Polgár Judit Sakkpalota 1 Képességfejlesztő sakk munkafüzet: Polgár Judit Cél annak a pedagógiai-tanulói munkának a hathatós segítése, amelyben az alsó tagozaton a tanítóé a tervező, irányító, segítő és ellenőrző szerep, de amelyben a gyerekek életében és tudásában kell végbemennie a fejlődésnek, pozitív változásnak, kitermelődnie a jól használható, gazdag tartalmú fogalomrendszernek. Segít abban is, hogy gazdag tapasztalati bázist kínál a fogalmak építéséhez, fogalmi rendszer formálásához,alkalmazható tudás megszerzéséhez alkalmas problémahelyzetek teremtésével, tevékenységek leírásával. A módszertani kultúra gazdagítása is a tankönyvcsalád céljaihoz tartozik. Fontos cél, hogy a sakkal való foglalkozást minden kisgyerek számára érdekessé, érthetővé, sokszor izgalmassá és örömszerzővé tegyük.
Kiemelt feladatok -
A fejlesztés-központúság megvalósítása két fő területen: a tanulók komplex fejlesztése; valamint a sakk tartalmak fokozatos felépítése, mélyítése, bővítése terén. Ez a szemlélet megkívánja, és a felépítés lehetővé teszi a tanulók differenciált foglalkoztatását, az egyéni bánásmód megvalósítását is. 248
-
-
Az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a különböző adottságú, képességű tanulók tanulási-fejlődési esélyeinek, tehetségük kibontakoztatásának változatos módszerekkel történő megvalósítása. Olyan módszertani ajánlások, tevékenységi formák (pl. páros és csoportmunka, kooperatív tanulási eljárások) megjelenítése, ajánlása, amelyek a feldolgozást érdekesebbé és ezáltal eredményesebbé tehetik.
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket(tankönyv, munkafüzet, térkép stb.), használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeketoktatásért felelős miniszterhivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztása csak a szakmai munkaközösségekvéleményének kikérésével lehetséges,- mind pedagógiai, mind szakmaitartalmi, mind formai kritériumok alapján – melyek figyelembe veszik a tanármódszertani szabadságát és a tanulók jogát a tárgyilagos és többoldalú ismeretszerzéshez. Alapelvnek tekintjük, hogy a tankönyv tartalma a lehető legnagyobb mértékben egyezzen mega kerettanterv tartalmával. Segítse az évfolyamok közötti tananyagok egymásra épülését. A vizsgált funkciók
A minőség összetevői
Motiváció
Rendszerezés
illusztráltság, változatosság érdekesség, a problémák bemutatása gondolkodást ösztönző egyéb megoldásokat tartalmaz szakmailag hiteles, életkori sajátosságoknak megfelelőérthetőség, életszerűség, pontosság, strukturáltság
Koordináció
a többi tankönyvvel való összehangoltság
Differenciálás
szintezett tananyag, alkalmat ad a differenciált jártasság-, képesség- és készségfejlesztésre, a felzárkóztatásra, a tehetséggondozásra a tanórai és az otthoni tanulás folyamatátorientáló eszközök
Ismeretátadás
Tanulásirányítás, Tanulási stratégiák tanítása Az önértékelés segítése
az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló kérdések és feladatok
Értékekre nevelés
érzelmi hatást keltő eszközök, helyes értékrendet közvetítenek
249
A tankönyv, tanulmányi segédlet, a tanuló számára kötelező taneszközök kiválasztásnál, ha a választás nem veszélyezteti a követelmények teljesítését a tanuló számára az olcsóbb megoldást alkalmazzuk. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet–különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel - véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozotttanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. Az iskolának közzé kell tennie a tankönyvrendelési, és iskolai könyvtárból kikölcsönözhető tankönyvek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet megkívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használttankönyvvel kívánja megoldani. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára a speciális fejlesztésüknekmegfelelő tankönyv, tanulmányi segédlet, taneszközök kiválasztását gyógypedagógus javaslata alapján végezzük. Nyelvoktatás esetében előnyben részesítjük azokat a tankönyvrendszereket, ahol rendelkezésre áll (beszerezhető) az egységes nyelvkönyv-, munkafüzet-, hang-, és képanyagrendszer. Az iskola arra törekszik, hogy a rendelkezésére álló forrásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Intézményünk önálló támogatási kerettel nem rendelkezik, a normatív támogatást szociális rászorultság alapján differenciáljuk, de valamennyi jogosult részesül támogatásban. A nyomtatott taneszközökön kívül néhány tantárgynál (pl. technika, rajz és vizuális kultúra, testnevelés) egyéb eszközökre is szükség van. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyakhoz
szükséges
kötelező
tanulói
taneszközöket
a
nevelők
szakmai
munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleten) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők feladata. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat részesítjük előnyben, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
250
A 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben életbe lépő változások: - A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. -A belépő évfolyamok és tanulók esetén az igénylési lehetőséget a beiratkozás alkalmával biztosítjuk a szülők számára. -A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. -E mellett az állam a tankönyvtörvény 8. § (4)bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett, kifutó évfolyamokon. -A tankönyvrendelet a 27. § (2) bekezdésében meghatározta: Az ingyenes tankönyv felmenő rendszerű biztosításával párhuzamosan, az iskola köteles tartós tankönyvet rendelni adott tantárgyból (a matematika műveltségterület kivételével),ha ilyen előfordul a tankönyvjegyzéken. Az ingyenes tankönyvellátás biztosításának lehetőségei: -tankönyvkölcsönzéssel, -használt tankönyvek biztosításával -tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással - a három módszer együttes alkalmazásával -Az iskola olyan árösszetételű tankönyvcsomagot rendelhet az egyes évfolyamok számára,- összhangban az egy főre jutó normatív tankönyvtámogatás összegével-hogy feltétlenül biztosítani tudja az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyvet, hiszen esetükben a szülőktől semmilyen pénzbeli – kiegészítő - hozzájárulás nem követelhető. -2013/2014-es tanévtől kezdődően az országos tankönyvellátást az állam a Könyvtárellátón keresztül látja el. -A tankönyvrendelet 27. § (6) bekezdése szerint az iskola a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz csak olyan tankönyvet rendelhet, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása az új kerettantervek alapján történt. Abban az esetben, ha adott tantárgyhoz nem adtak ki új kerettantervet, vagy az új kerettantervhez nem szerepel tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken, az iskola a régi könyvek közül választhat.
251
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.
Tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása. fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;
2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Motiváció tanulásszervezés teljesítmények növekedése. 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Kulcskompetenciák megalapozása együttműködési készség fejlődése a tanulói tudás megalapozása. 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, 252
valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A hetediknyolcadik évfolyamon folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
További pedagógiai feladatok:
a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módok. 253
2.5 Mindennapos testnevelés Törvényi háttér: A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése értelmében az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Ezt először a 97. § (6) bekezdése alapján a 2012/2013 – as tanévben az iskolai oktatás első, ötödik évfolyamán kell bevezetni, majd ezt követően felmenő rendszerben. Célja Napjainkban felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, a jobb életminőség kialakításában. Az intézmény mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. A gyerekek iskolai leterheltsége, a felnőttek mindennapos munkája egyre inkább indokolttá teszi azoknak a mozgásformáknak az előtérbe kerülését, amelyek alkalmasak a rekreációra, kikapcsolódásra, a sport, a mozgás örömének élvezetére. Ezért programunknak célja, hogy a gyerekek minél szélesebb körben ismerkedjenek meg – lehetőségeinknek megfelelően – a legkülönbözőbb szabadidősportok alapjaival, hogy kiválaszthassák a számukra megfelelő sportot, amelyeket később folytatva javulhat életminőségük, testi-lelki egészségük, fenntartva természetesen a „klasszikus”, a tantervben is szereplő mozgásformák elsődlegességét. A játéknál jobb nevelő nem létezik, mert része a vereség és a győzelem, feltétele a szabályok betartása, és ami a legfontosabb, része a siker is. Pedagógiai, módszertani kapcsolódási pontok A mindennapos testnevelés programja része az iskola egészségnevelési programjának. A program pedagógiailag, módszertanilag szorosan kapcsolódik az intézmény nevelési programjához – ezen belül az intézmény által kidolgozott helyi tantervhez és szociális kompetencia oktatásához -, így a testnevelés és sport sajátos eszközeivel járul hozzá, hogy kialakuljon az egymás iránti tisztelet, önfegyelem, tolerancia, szolidaritás, csapatszellem, kudarctűrés, valamint fejlődjön a szabályok megértése és betartása. Általános tanítás-tanulásszervezési eljárások Az adott foglalkozás jellegéből adódóan megjelenik az egyéni, a páros és a csapatmunka, és ezekben a differenciálás az egyéni képességeknek megfelelően. Fontos a mozgásbeli hátrányok kiegyenlítése, szükség szerint a felzárkóztatás és a tehetségek gondozása, ahol kiemelten kezeljük a labdajátékokat, ezen belül a labdarúgást és a kézilabdát. Programunk fő célja a mindennapos testmozgás változatos lehetőségének biztosítása, mellette olyan programok szervezése, amelyek bővítik, kiegészítik, változatosabbá teszik a mindennapos testnevelést
254
2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 2.7 Projektoktatás (Projekttervek) 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 1. Törvényi háttér A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy:
az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen,
azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára,
kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség,
Tekintettel az Alaptörvény II. és XV. cikkére, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja:2
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az alábbi paragrafusokban pedig az oktatási-nevelési folyamatokban határozza meg az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség szempontjait: 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam 255
ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás).
(2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.
256
67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. (2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. 2. Az esélyegyenlőségi program célja intézményünkben:
olyan pedagógiai környezet kialakítása, mely tiszteletben tartja a sokszínűséget, mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, jogellenes elkülönítéstől, biztosítja a közoktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést,
biztosítani az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését,
elősegíteni a hátrányos helyzetű valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyteremtésének előmozdítását az alábbi tevékenységek során:
a beiratkozásnál, felvételinél,
ismeretközvetítésben, tanításban
a tanulók egyéni fejlesztésében,
az értékelés gyakorlatában,
tanulók előmenetelében,
a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában,
a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában,
a továbbtanulásban, pályaorientációban,
a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel
a partnerség-
építésben és a kapcsolattartásban. 3. Esélyegyenlőségi célokat az alábbi feladatok megvalósításával érjük el: Intézményünkben semmilyen vonatkozásban nem folyik szegregációs gyakorlat. Arra törekszünk, hogy intézményünk az eredményes együttnevelés feltételeinek megfeleljen, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók hatékony integrált oktatásának megvalósuljon. A céloknál a tanulók felzárkóztatásának, az esélyegyenlőtlenség csökkenésének céljait és feladatait határozzuk meg.
257
Támogató, szociális hátrányok enyhítését célzó tevékenységek a) Egész napos ellátás: valamennyi felső tagozatos tanulószobára jelentkező tanulónak biztosítjuk a ellátást. Az alsó tagozatosok és a hátrányos helyzetű gyerekek számára kiemelten fontos kiemelten fontos, hogy esetleges hátrányaikat a felső tagozatra leküzdjék. Indokolt esetben a tanulószobai ellátást a nevelőink is kezdeményezik, javasolják egy-egy tanuló esetében. b) Gyermekétkeztetés: biztosítjuk a törvény garantálta kedvezményeket. c)
Felzárkóztató programok; a fejlesztésre szoruló diákok számára korrepetáló, felzárkóztató foglalkozások lehetőségét biztosítjuk. Felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk az év eleji felmérések alapján az érintett tanulóknak (2-8. évfolyam). Fejlesztési tervet készítünk a tanulóról. Felzárkóztatás formái: differenciálás, felzárkóztató óra, egyéni fejlesztés, tanulószobai korrepetálás.
d)
Tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk: a tanulóknak az érdeklődési körök alapján. tantárgyi, művészeti, sportfoglalkozásokat tartunk.
e)
A tankönyvtámogatás; a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítjuk az ingyenességet a rászoruló tanulók számára. Az iskolai könyvtár fejlesztésekor is fontos szerepet kap a tankönyvigények kielégítése.
f)
Kapcsolattartás a szülőkkel; kiemelten fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést, kapcsolattartást, tájékoztatást. A szülőket tájékoztatjuk a szociális juttatások lehetőségeiről is szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon. A nevelők rendszeresen tájékoztatják a szülőket a tanulók előmeneteléről.
g)
Kapcsolattartás a szakszolgáltató intézménnyel, a szakértői bizottsággal: indokolt esetben - a gyerek érdekeit messzemenően figyelembe véve - a törvényes lehetőségeket
kihasználva
járunk
el,
kezdeményezünk
esetenként
szakértői
vizsgálatot. A fejlesztések a szakvélemények szerint, fejlesztő pedagógus segítségével zajlanak.
h)
Idegen nyelv oktatása: minél több tanuló vegyen részt az emelt szintű angol illetve német nyelv óráin. Haladó és kezdő csoportjaink között biztosítjuk az átjárást, az átjárhatóság
feltételeit
a
Pedagógiai
program
tartalmazza.
nyelvtanáraink
foglalkoznak a tehetséges tanulókkal, segítségükkel jutnak el az idegen nyelvi versenyekre, valamint sikeresen felvételiznek a középiskolák nyelvi tagozatára. 258
Kidolgoztuk a HHH tanulók nyilvántartását, követésüket a közoktatás
i)
rendszerében. A nyilvántartást az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök végzik. továbbtanulás követése a KIR rendszer segítségével oldható meg. Lemorzsolódás
j)
megakadályozása:
felzárkóztató
és
egyéni
foglalkozások
szervezése, iskolai igazolt és igazolatlan hiányzások figyelemmel kisérése, rendszeres konzultáció a hatóságokkal. k) A kompetenciamérés eredményei és a továbbtanulási mutatók számítanak kiemelt területeknek, mivel az országos eredményekhez való viszonyítás, valamint a középiskolák visszajelzései a tanulókról, a fejlesztési tervek kidolgozásában segítenek. l) Pályaorientációs programot biztosítunk a HH és HHH tanulók és szüleik részére: -
felkészítjük a tanulókat a felvételire
-
biztosítjuk részvételüket a középiskolák által szervezett nyílt tanítási napokon
-
pályaválasztási szülőértekezletet szervezünk a szakemberek bevonásával
-
részt veszünk az Út a középiskolába pályázaton
4. Kötelezettségek Az intézményi esélyegyenlőségi tevékenységének irányításáért és végrehajtásáért felelős az intézmény vezetője. A tevékenységek megvalósításának koordinálása (az érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a program végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az ő feladata Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény valamennyi dolgozója tudatában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásoknak, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézménnyel együttműködő valamennyi fél ismerje az iskolai esélyegyenlőségi tevékenységének tervét.
Az intézmény esélyegyenlőségi tevékenységének tervét megismerteti a dolgozói közösséggel,
a
szülői
értekezleteken
diákönkormányzattal.
259
a
szülői
közösséggel,
valamint
a
Az intézmény esélyegyenlőségi tevékenységének tervét közzé teszi saját lehetőségei szerint, és elérhetővé teszi azt a nevelői szobákban és az iskolai könyvtárban.
Az iskola az éves beszámolóiban értékeli az esélyegyenlőségi tevékenységi tervének megvalósítását, melyben meghatározza az aktuális állapotnak megfelelően a fejlesztendő területeket is.
Az iskolai fejlesztési tervek, munkatervek megalkotásánál figyelembe veszi az esélyegyenlőségi program, illetve az éves értékelés megállapításait.
Az iskolai esélyegyenlőségi tervét minden tanévben, az október 1-jei statisztikai adatok alapján felül kell vizsgálni, korrigálni az adott tanévre vonatkozóan.
2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A iskolai beszámoltatásnál, számonkérésnéla nevelési programjában meghatározott alapelvek, célok és feladatok a meghatározó szempontok. Fontos alapelve: a rendszeresség (havonta), és a legfontosabb témák lezárásakor Formái és rendje azokon az évfolyamokon, ahol érdemjeggyel értékelünk, illetve osztályzattal minősítünk: 1. Szóbeli beszámoltatás: Szóbeli felelet: A tantárgyakból szóbeli feleltetést végzünk a tanórákon, melyre a tanuló a pedagógus döntése alapján érdemjegyet kap, melyet a pedagógus indokol. Az érdemjegyek kék színnel kerülnek beírásra az osztálynaplóba és az értesítőbe. A félévi és év végi osztályzatoknál hangsúlyozottan vesszük figyelembe. Kiselőadás, beszámoló: A pedagógus a tantárgyhoz kapcsolódó anyagrészekből kiselőadás tartására jelölhet ki tanulót. Munkáját, annak színvonala szerint, kisjeggyel vagy naplóba és értesítőbe kerülő érdemjeggyel értékelheti. Memoriter: Szó szerint megtanulandó vers,- ill. prózai részlet, esetleg szabály, meghatározás melyet a pedagógus előre közölve érdemjeggyel értékelhet. 2.Írásbeli beszámoltatás Témazáró dolgozat: A témakörök végén a szaktanár vagy tanító, belátása szerint, témazáró dolgozatot írathat, melyet a már említett százalékos megoszlás alapján érdemjeggyel értékel, s piros jeggyel jegyez be az osztálynaplóba és az értesítőbe. Hibátlan dolgozatra csillagos ötös adható. A félévi és év végi osztályzatoknál szükség eseténhangsúlyozottan vesszük figyelembe.
260
Írásbeli felelet: Írásbeli feleltetést végezhet a pedagógus a tanórán belátása szerint, melyet szövegesen vagy belátása szerint értékelhet. Az érdemjegy kék színnel kerül bejegyzésre. (2-4. évfolyamon többnyire másolást, látó - halló tollbamondást, tollbamondást és emlékezetből írást kérünk számon.) Röpdolgozat: Rövid, írásbeli feleltetési forma, mely kisebb súlyt képvisel az előzőeknél. Értékelhető ún. kisjeggyel is. A pedagógus belátása szerint három vagy öt kisjegyből alkotegy jegyet, melyet kék színnel jegyez be a naplóba és az értesítőbe.( 2-4. évfolyamon többnyire az alapműveletek számolását kérjük számon.) Az egyírásbeli érdemje-beszámoltatás, számonkérés korlátai, súlya: A témazáró dolgozat írását egy héttel a dolgozat írása előtt közölni kell a tanulókkal. Egy tanítási nap maximum két témazáró dolgozat íratható. A tanuló hiányzása esetén közösen megbeszélt időpontban pótdolgozat íratható. A diagnosztikus mérés nem osztályozható. A témazáró dolgozatok érdemjegye is egyszeres szorzóval számolandó, de a félévi és év végi értékelésnél kétes jegy esetén a témazárók jegye a meghatározó.
2.10 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban, és a gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, formái Az előírt követelmények teljesítését a nevelők, az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tanagyaghoz kapcsolódó követelményekre is.Az ismeretek, készségek ellenőrzése gyakorlati munkák útján is történhet, pl. rajz, technika. A tanulói értékelés alapjául az érvényben levő Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülő iskolai programban megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak. Értékelésünk alapja a nevelési célrendszernél kidolgozott kulcskompetenciák, mely összhangban van az iskola Helyi Tantervével. Értékelési elveink: A pedagógus folyamatosan végezzen az osztályában személyre irányuló értékelést, illetve visszatérően az osztályt érintő, teljes körű értékelést is. Az értékelés kritériumait ismerjék a tanulók, ők maguk is végezzenek önértékelést. Az értékelés döntően személyre szóló fejlesztő értékelés legyen, vagyis a tanuló aktuális teljesítményét saját korábbi teljesítményéhez kell viszonyítani. Formálósegítő értékelésre van szükség, vagyis megerősíteni, visszaigazolni, amit a tanuló már tud, amit sikeresen old meg, egyúttal útmutatást adni arra nézve: hogyan emelhetné tudását, teljesítményét még magasabb szintre. Minden jelentősebb tanulói megnyilatkozásra reagálni kell. Minél több pozitív visszajelzést kell adni, hiszen a sorozatos kudarcok csak demotiválják a diákokat.
261
A tanító változatosan, árnyaltan értékelje a tanulók munkáját. A tanítói értékelés formáját tekintve lehet metakommunikatív, illetve szóbeli vagy írásbeli visszajelzés (ez utóbbiak egy szótól a szövegig terjednek). Az értékelés terjedjen ki mind az affektív tanulással kapcsolatos követelményekre (pl. a befogadásra, a válaszadásra, az értékrendszer kialakulására), mind a pszichomotoros követelményekre (pl. az utánzásra, az automatizálásra, az artikulációra), mind a kognitív követelményekre (pl. a tények, fogalmak, szabályok ismeretére, az összefüggések megértésére, az alkalmazásra).
A tanulás folyamata és értékelése Kezdete Folyamata Vége Diagnosztikus értékelés: Formatív fejlesztő értékelés: Szummatív értékelés: feltárja az előzetes ismeretek a tanuló önfejlesztő módot minősítő tanulási időt záró, a szintjét, feladatot határoz sajátít el tanulmányi követelményeket meg, helyzetet mér fel figyelembevevő Funkciója: csoportba sorolás esetén az előzetes készségek és tudás felmérése: mi az, amit a tanuló tud, amire képes, honnan indítható a fejlesztés. a tanulók jellemzői alapján a tanítási mód kiválasztása tanulási problémák esetén az okok meghatározása Mikor? Bemenetnél valamely osztályfokon, továbblépéskor, tanár váltáskor, differenciáláshoz Formái: - szóbeli, - írásbeli felmérések
Funkciója: visszacsatolás a Funkciója: a tanulók tanulóhoz ésa tanárhoz ahibák minősítése,kategorizálása azonosítása a tananyagon belül, megoldási módok kialakítása céljából; a tudás, a teljesítmény változásának követése, visszaigazolása a megerősítés, a fejlesztés és a korrigálás érdekében Időben, rendszeresen elosztott Félév, év végén gyakorisággal, a folyamat teljes idejében - Szóbeli - szóbeli, - Írásbeli feleletek, témazárók, - írásbeli felmérések röpdolgozatok, beszámolók, gyűjtőmunkák, kiselőadások
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében Az 1.évfolyamon és 2. évfolyam I. félévéig szöveges értékelést alkalmazunk minden tantárgy esetében, melynek alapját a Helyi tantervben meghatározott fejlesztési követelmények és a munkaközösségek által előre meghatározott szempontok képezik. Év közben szóbeli és írásbeli értékelés folyamatos. A 2. évfolyam II. félévében, valamint 3-8. évfolyamon a tanulók munkáját – év közben érdemjegyekkel értékeljük, félévkor és tanév végén osztályzattal minősítjük.
262
A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló évközbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A 2013/14. tanévben felmenő rendszerben bevezetésre kerülő Erkölcstan, ill. Hit-és erkölcstan tantárgyat 1. évfolyamon szövegesen értékeljük, 5. évfolyamon érdemjeggyel, ill. osztályzattal minősítjük. Az 5. évfolyamon belépő Hon-és népismeret tantárgyat, 7. évfolyamon a Biológia-egészségtan tantárgyat év közben érdemjeggyel, félévkor és tanév végén osztályzattal minősítjük. A szintén felmenő rendszerben bevezetésre kerülő kötelezően választható Képességfejlesztő sakk, Tánc és mozgás tantárgyakat szövegesen értékeljük, melynek alapját a Helyi tantervben e tantárgyaknál meghatározott kulcskompetenciák, fejlesztési követelmények, a fejlesztés várt eredményei képezik. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát.A tanulónak, - kiskorú esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Idegen nyelv: 1-3.évfolyamon motiváló, fejlesztő célú szöveges értékelést alkalmazunk,4-8. évfolyamon év közben érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén osztályzattal minősítjük. Az 1-3. évfolyamon nem lehet évismétlésre utalni a tanulót az idegen nyelv tantárgyból nyújtott elégtelen teljesítménye alapján, ezért ezeken az évfolyamokon az alábbi kategóriák közül csak az első hármat alkalmazzuk. Szöveges értékelés: A minősítés kategóriái: Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul Az értékelést világos, érthető formában fogalmazzuk meg a szülők és a gyerekek felé, meghagyva számukra a véleménynyilvánítás lehetőségét, figyelembe véve az értékeléssel kapcsolatos megjegyzéseiket, meglátásaikat. A fejlődés ill. fejlettség követésének szempontjai: kommunikáció szabálykövetés gondolkodás tanuláshoz való viszony A szöveges értékelés szakmai szempontjai: Az értékelés figyelembe veszi a tanulók Érzékszervi fejlettségét Tanulási fejlettségét Tartalmaz eszköztudásukra vonatkozó minősítést, javaslatot Utal önismeretük jellemzőire Együttműködési készségének fejlettségére, fejlesztési feladataira A tanulók egyéni fejlődését szolgálva lesznek olyan területek a szöveges értékelésben, amelyekre csak egyes tanulóknál térünk ki a speciális fejlesztési szükségletek miatt. 263
Ha arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére köteles az iskola a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott szöveges értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltása: Kiválóan teljesített – /5/ Jól teljesített – /4/ Megfelelően teljesített - /2/ /3/ Felzárkóztatásra szorul - /1/ A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesítiaz érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és e helyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük:
Teljesítmény 0-40% 41-60% 61-75% 76-90% 91-100%
Érdemjegy Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)
Csak egy részterületet felölelő számonkérés esetén, a tananyag nehézségi fokától függően a szaktanár módosíthatja a százalékértékeket. A tanulók munkáját, előmenetelét folyamatosan értékeljük, az értékeléskor a következőkhöz kell viszonyítani: - gyermeket saját tudásszintjéhez, - a tantervi követelmények minimum szintjéhez, - a közösséghez, osztályhoz. A folyamatos értékelés érdekében minden tantárgyból havonta minimum egy érdemjeggyel értékeljük a gyermekek teljesítményét.Ez alól kivételt képeznek a heti egy órában tanított tantárgyak, melyekből minimum három érdemjegy alapján értékelhető a tanuló félévente. Az érdemjegy beírásra kerül az osztálynaplóba és az értesítőbe. Az érdemjegy értesítőbe történő beírása vagy beírattatása a szaktanár feladata. Az értesítő bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi és az esetleges elmaradt érdemjegy beírását pótolja. 264
Az egyes tantárgyak érdemjegyei a szóbeli feleletek értékelésekor következők: Jeles (5): ha a helyi tantervi követelményeket kiválóan teljesíti. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni, bátran mer visszakérdezni. Jó (4): ha a helyi tantervi követelményeket megbízhatóan, jól, csak kevés és jelentéktelen hibával teljesíti. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, a megtanult definíciók alkalmazásában bizonytalan. Közepes (3): ha a helyi tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával, de még megfelelően eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. (párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között) Elégséges (2): ha a tantervi követelmények minimum szintjét teljesítette, s ennek kapcsán a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Válaszai pontatlanok, a fogalmakat nem érti. Képtelen önálló feladatvégzésre, csak nevelői irányítással, útbaigazítással ér célt. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja teljesíteni. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. /Az iskolában csak olyan bizonyítványnyomtatvány, valamint bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet az oktatásért felelős miniszter jóváhagyott. /
Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. A tanuló év végi osztályzatának megállapításánál az egész évi teljesítményt kell figyelembe venni a naplóba beírt érdemjegyek alapján. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. A továbbhaladás feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.
265
A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Továbbhaladás az 1. évfolyamon A tanuló az első évfolyamon csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztások miatt nem tudta teljesíteni. Ha azonban egészségügyi ok, vagy iskolaéretlenség, vagy egyéb más ok miatt a tanuló fejlődése jobban biztosítható – a szülők kérésére – az 1. évfolyamegy alkalommal az igazgató jóváhagyásával megismételhető, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. Valamint, ha a tanuló a szöveges értékelés során a legalacsonyabb minősítést (felzárkóztatásra szorul) kapja – a szülő bevonásával értékel az iskola: Cél: 1. A sikeres tanulmányokat akadályozó tényezők megtalálása 2. Azon intézkedések meghatározása, melyek a sikeres továbbhaladáshoz szükségesek Ha az első évfolyamra felvett tanulót mentesítették az értékelési minősítés alól az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, s csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. Az előkészítő év – a szakértői vélemény alapján – az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra Az egyéni továbbhaladás esetén – a szakértői vélemény alapján – az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás – valamennyi, vagy egyes tantárgyakból – különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. Továbbhaladás 2. évfolyam végén, illetve 3-8. évfolyamon. A második– nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben a továbbhaladás feltételeként meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A nevelők a követelmények teljesítését a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló a második- nyolcadik évfolyam tanév végén háromnál több elégtelen osztályzatot kapott, a tanévet megismételni köteles. 266
A magasabb évfolyamra történő lépéshez, a tanév végi értékelés, osztályzat megállapításához a tanulóknak osztályozó vizsgát kell tennie, ha A közoktatásról szóló törvény 69.§ 2. bekezdése alapján az igazgató részben, vagy egészben felmentette a tanulót a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, illetve a tantárgyak kötelező óraszámának 30%-án hiányzott. Magántanuló volt. Szülő kérésére a tanuló az évfolyamot megismételheti.
2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A feladatokat a szaktanárok és tanítók a napközis nevelővel konzultálva differenciáltan, szinteegyénre szabottan adják. Figyelembe veszik a tanulók teherbírását. Az írásbeli feladatok mennyisége annyi legyen, hogy a tanórai foglalkozás idején elkészüljenekvele tanulóink. A tanóra 14: 00-15: 00 óráig védett legyen. Az 1-4. évfolyamon, pénteken is annyi feladatot adunk, amennyi az egy óra tanulmányi időbenelvégezhető. A nevelő feladata a helyes tanulási módra szoktatás, az egyéni segítségnyújtás,felzárkóztatás és a házi feladatok mennyiségi ellenőrzése. A tanítási szünetekben (gyűjtőmunka, a házi dolgozat, a kötelező olvasmányok, olvasónaplók stb.) a nevelő belátása szerint és a szülő kérésére gyakorló jellegű házi feladat adható. A napköziben és tanulószobán összevont tanulócsoportok működnek, ezért a szóbeli feladatok,memoriterek számonkérése nem mindig történhet meg. A tanulmányi időben a tanulók azírásbeli munkájukat készítik el. 1. Írásbeli feladatok otthonra 1.1
Elvei: A házi feladat kapcsolódjon az órai munkához, meghatározása pontos legyen! Az ismeretek begyakorlására, mélyítésére szolgáljon! A házi feladatot rendszeresen kell ellenőrizni. Az ellenőrzést végezheti a tanár, illetve a tanuló a pedagógus segítségével, vagy egyéni munkával az önellenőrzési képesség fejlesztésével. A napköziben készített házi feladatot a napközis nevelő mennyiségileg ellenőrzi. Az elvégzett munka minősítése a feladatot kiadó pedagógus feladata. 267
1.2.
1.3.
Az el nem készített feladatok pótlására indokolt esetben – egy héten belül – lehetőséget kell biztosítani a tanulónak. Ha a tanuló nem pótolja a házi feladatot, elmarasztalásban részesül. A szorgalmi feladat végzésére csak egyéni vállalás alapján jelentkezhet a tanuló. Elvégzésére elegendő időt kell biztosítani a tanulónak. A szorgalmi feladat minden esetben értékelendő, melynek szempontjait a feladat megadásakor közölni kell, de az értékelés érdemjeggyé váltása csak pozitív eredmények esetén lehetséges! Formái: Házi dolgozatok, fogalmazás, tankönyv kérdéseire adott válasz, munkafüzet feladatai, feladatlap kitöltése. Korlátai: Az írásbeli feladat mértéke olyan legyen, ami pedagógiailag hatékonyan – még a tanítási óra során - javítható.
2. Szóbeli feladatok otthonra 2.1.
Elvei: Az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres tanulásán (ellenőrzésén) alapul. A szóbeli feladatot a követelményekhez, a továbbhaladás feltételeihez kell viszonyítani. A szorgalmi feladatok értékelése a szaktanár belátása szerint történik, egész tanévben azonos elvek szerint.
2.2.
Formái: Lehetnek memoriterek, valamint saját megfogalmazásban elmondandó, tankönyvekből vagy más forrásokból gyűjtött ismeretek önálló beszámolók vagy feladatok készítése alapján. Fogalmak meghatározása, összefüggések, törvényszerűségek felismerése megadott szövegek alapján. Korlátai: Az otthoni felkészülés a tanuló egyéni képességeinek megfelelően történik. Az otthoni felkészülésre javasolt idő 1-4 osztályig kb. 60 perc, 5-8. osztályig kb. 90 perc tanítási naponként.
2.3.
3.Gyakorlati feladatok otthonra 3.1.
Elvei: A gyakorlati feladatok kapcsolódjanak a tanórai munkához, vagy feladatsorhoz, amelybe az adott óra is kapcsolódik! A kiadott feladatok a tanórai munka begyakorlását, egy újszerű megközelítését, vagy más technikával, illetve anyagokkal és eszközökkel történő megoldását tartalmazzák! A kiadott feladatokat mindig ellenőrizni kell! Az elvégzett munka minősítése a feladatot kiadó pedagógus feladata, egész tanévben azonos elvek szerint.
268
Az el nem végzett feladatok pótlására indokolt esetben lehetőséget kell biztosítani a tanuló számára. Amennyiben a feladat pótlása nem történik meg a módosított határidőig, a tanuló elmarasztalásban részesül. A szorgalmi feladat vállalása teljesen önkéntes. A szorgalmi feladatokat is minden esetben értékelni kell, de az értékelés érdemjeggyé váltása csak pozitív eredmények esetén lehetséges! 3.2.
3.3.
Formái: Szabadtéri ábrázolás, műszaki ábrázolás, tárgyalkotás, makettkészítés, fotó, videó, számítógépes gyakorlatok, animáció, gyűjtőmunka, szakirodalom feldolgozása, illetve testnevelés órákon tanult mozgások begyakorlása. Testnevelésből balesetveszélyes mozgás (pl.: fejállás, kézállás, ugrások) otthoni gyakorlásra való kijelölése tilos! Korlátai: A feladatok gyakorlását és mennyiségét alaposan mérlegelni kell a tanulók leterheltségét figyelembe véve! Évente maximum 5 feladat adható. A gyakorlati feladatok alkalmazkodjanak a tanulók technika, anyagi és idő korlátaihoz! A feladatok lehetőleg biztosítsanak alternatív megoldási lehetőségeket! A kiadott feladatoknál figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait!
2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A 4. évfolyamtól lehetőséget biztosítunk az angol nyelv csoportbontásban történő tanulására. Az idegen nyelv csoportbontásakor arra törekszünk, hogy az első osztálytól idegen nyelvet tanuló diákok a tanítás hatékonysága érdekében – a lassabban és gyorsabban tanulók- az egyéni sajátosságaiknak megfelelő bánásmódhoz hozzájussanak. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A csoportbontás elvei:
a kisebb létszám teszi hatékonnyá az oktatást
elengedhetetlen a tanulók folyamatos egyéni korrekciója
a tanulók különböző képességszintje kívánatossá teszi a külön csoportok kialakítását
A csoportbontás feltételei:
érdeklődés a külvilág, a környezet és az idegen nyelv iránt
figyelme és munkatempója korának megfelelő legyen 269
beszéde formailag megfelelő legyen
idegen nyelvi kommunikatív képessége tükrözze az eddig tanultakat
Első három évfolyamon választható lesz az angol nyelv. Negyedik osztálytól azok a gyerekek, akik angolt tanultak, a haladó csoportba kerülnek; a többiek pedig normál csoportba. Amennyiben első osztálytól teljes osztálylétszámban tanulták a gyerekek az angol nyelvet, akkor 3. évfolyam végén szintfelmérő feladatsor alapján döntünk a 4. évfolyamba történő csoportba sorolásról. Egyéb foglalkozások: 1. tanulószoba 2. szakkörök A foglalkozások szervezésénél a személyi és tárgyi feltételek biztosíthatóságát is figyelembe vesszük. A foglalkozások megszervezéséről- az adott tanév tantárgyfelosztásának elfogadásával egyidejűleg- a szakmai munkaközösségek javaslatát figyelembe véve, a nevelőtestület dönt. Az 5. és 6. évfolyamon vegyes tanulószobai csoportot indítunk, az igényektől és a létszámtól függően. A 7. és 8. osztályosok délutáni felügyeletére- szülői kérésre- tanulószobai ellátást tudunk biztosítani. Szakkörök: a különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Funkciói: tehetséggondozás, képességfejlesztés
továbbtanulásra való felkészülés
tanulmányi és egyéb versenyekre való felkészítés
A szakköröket minden tanévben szeptember 15-ig kell meghirdetni és október 1-től kezdik meg működésüket. Választható tantárgyak táblázata:
Angol nyelv Magyar nyelv Matematika Tömegsport Környezetismeret
1. o 1 1 1 2 5. o
2. o 2 1 1
6. o
270
3. o 2 2 1
7. o
4. o 1 1
1 8. o
Emelt szintű angol nyelv Magyar nyelv Matematika Német nyelv Egyéb: (szakkörök) Német nyelv Történelem Matematika Angol nyelv Informatika Magyar Földrajz Énekkar Sakk Testnevelés
2 1 1
2 1,5 1,5
2 1,5 1,5 2
2 1,5 1,5 2 1
heti 1 óra heti 5 óra heti 2 óra heti 1 óra heti 8 óra 1 heti 2 óra 2 2
2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Cél: Lehetővé tenni a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A vizsgálatok megszervezése - A vizsgálatot a testnevelő tanár és az osztályfőnök végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik, így más szakos tanárok is. - A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni. - A teszteket a kézikönyvben szereplő sorrendben kell elvégeztetni. Az egyensúlyi teszt mindig a kezdő s az állóképességi futás az utolsó kell, hogy legyen, a tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között. - A motivációnövelés fontos - Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál. - A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni. Az értékelő lapot 3 példányban kell elkészíteni. Az egyik lap a gyermeké, hogy lássa, hol áll korábbi teljesítményéhez. A másik példány a szülőké, harmadik példány a központi adatfeldolgozónak kell megküldeni. Fizikai állapot mérésére szolgáló tesztek - Valamennyi tesztet, ha erre lehetőség van, jól szellőző, nagy teremben, pl. az iskola tornatermében vagy sportcsarnokban kell elvégeztetni. Csúszásmentes padló és sportcipő szükséges a futással és ugrással járó tesztekhez. Szabadtéri vizsgálatok esetén a vizsgálati körülmények túlságosan is különbözőek lehetnek, hogy standard teszteredményeket kaphassunk. - A tesztek egymás után következése a körkörös rendszerben is szigorú sorrendiségű. Minden állomásnál fel kell írni a megfelelő sorszámot. - Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, melyeket gondosan kell tanulmányozni, minden tanulónak el kell olvasnia, hogy a vizsgálat pontos legyen. 271
- Az ülésben előrenyúlás tesztnél nem lehet bemelegíteni, vagy nyújtási gyakorlatokat végezni! - A tesztek között a tanulók pihenjenek - A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási utasításában nincs erre külön utalás. - A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért képességnek megfelelő pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtásra. - Ha a motoros teszteket és a kardio-respiratorikus állóképesség tesztjeit azonos napon mérjük, akkor először a motoros teszteket végeztessük el. A motoros tesztek és végzésük sorrendje 1. Egyensúlyi teszt (ha használják ezt a tesztet, ennek kell lennie az elsőnek) 2. Végtagmozgás gyorsaságát mérő teszt: lapérintés 3. Hajlékonysági teszt: ülésben előrenyúlás (kötelező) 4. Dinamikus láberőt mérő teszt: helyből távolugrás (kötelező) 5. Statikus erőt mérő teszt: kézi szorítóerő 6. Törzserőt mérő teszt: si-up teszt, felülések (kötelező) 7. Funkcionális karerő mérő teszt: függés hajlított karral (kötelező) 8. Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt: 10 x5 m ingafutás 9. Kardio-respiratorikus állóképességi teszt: a) 20 m-es ingafutás (mindig utolsónak kell elvégezni, kötelező) b) 12 perces futás – cooper teszt
2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.14.1 Az iskola egészségnevelési elvei A harmadik évezredben egy szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakítása lenne számunkra kívánatos. Ez a társadalom az emberi méltóságot, testi, lelki és szociális jólétet valamint az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. Mindannyian tudjuk és tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedekben milyen kedvezőtlenül alakult a népesség egészség állapota. A helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a környezeti tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység felelős. Az egészségtelen életmód egyes elemeit illetően (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozási szokások, mozgáshiány) Magyarország a nemzetközi statisztikák élén foglal helyet. A halálozások felét az önpusztító életmód következményeként kialakult megbetegedések okozzák. Az egyének egészségi állapota szorosan összefügg társadalmi-gazdasági státuszukkal, jövedelmi helyzetükkel. A kedvezőtlen halálozási arányokért az alábbi kockázati tényezők felelősek: a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, az egészséget károsító környezet hatásai, felelőtlen magatartás a közlekedésben, a ház körüli tevékenységekben, az élet megpróbáltatásaival való megbirkózás képességének hiánya és a rendezetlen felelőtlen párkapcsolatok. A lakosság egészségügyi állapotának javítása érdekében készült el az „Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja”. Ez a nemzeti egészségpolitikai stratégia. Célja, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen. A program átfogó keretet ad a prioritások kiválasztásához és megvalósításához, az erőforrások és közösségek mozgósításához. Merít a nemzetközi tapasztalatokból, hiszen az Egészségügyi Világszervezet 1986-os Ottawai Chartájában megfogalmazott korszerű egészségfejlesztés főbb kulcsterületeit 272
építette be. Sikeres végrehajtásához ágazati, ágazatközi együttműködés szükséges. Az oktatásban dolgozókra is fontos feladat vár: a 2003 júniusában módosított közoktatási törvény szerint az iskola a nevelési programjának részeként egészségnevelési és környezeti nevelési programot készít. Az egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleépítve a mindennapos testedzés végrehajtásával kapcsolatos programot. Az Ottawai Charta és az Egészség Évtizedének Nemzeti Programja szellemében készülő intézményi programok az egészségvédelemmel, egészségfejlesztéssel és az egészséges életmódra történő felkészítéssel kapcsolatos rövid, közép és hosszú távú terveiket is rögzítik. Ebbe beletartozik a drogprevenció is hiszen a drog elleni küzdelem igényli a megelőzés és védekezés koordinálását is. A drogügyi koordinátor a drog-prevenciós feladatok összeállítását, beépítését végzi. A különböző tantárgyak helyi tanterveibe kerülő témák képviselői (osztályfőnöki, emberismeret, biológia, testnevelés, kémia stb.) a szaktárgyakhoz kapcsolódó egészségvédő ismereteket beépítik a tanmenetekbe. Az iskolaorvos, védőnő, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a balesetvédelmi felelős e tevékenységi terület működését irányítja. 1. Egészségnevelés célja: Egészség: A WHO az 1948-as alkotmányában kimondja: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Nem passzív állapot, hanem folyamat. Egészségfejlesztés: Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja: - a korszerű egészségnevelés, - az elsődleges prevenció, - a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, - az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék, javítsák. Az egészségnevelés célja: - A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. - A tanulók életkoruknak megfelelő szinten rendelkezzenek korszerű ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, egészségük védelmének érdekében. - A tanulók képesek legyenek objektíven felmérni saját egészségügyi állapotukat - Ismerjék fel az életmód, a viselkedés és az egészségi állapotuk közötti kapcsolatot, összefüggést. - Alakuljon ki bennük önmagukkal szemben egyfajta felelősségérzet. - Ismerjék meg az egyéni döntések, helyzetek megoldási technikáit. - Ismerkedjenek meg az egészségi állapotukkal kapcsolatos helyes viselkedési formákkal, helyes szokások kialakításának feltételeivel, az azokat befolyásoló tényezőkkel - Ismerjék meg az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit - Tudják, hogy az egészség nem csak testi egészséget jelent, hanem elválaszthatatlan a lelki, szellemi egészségtől is. Ehhez fontos a megfelelő közösségi, baráti, családi kapcsolat és a helyes életmód. - Tudatosuljon bennük az egészséges és kevésbé egészséges tevékenységi formák, táplálkozási módok,szokások közötti megkülönböztetés. - Ismerjék meg a nemek közti különbségeket, azok biológiai magyarázatát, a nemek közötti kapcsolatot és különböző értékeken alapuló egyenrangúságot, tiszteletet. - Ismerjék a serdülőkori problémák megoldásának lehetőségeit. - Ismerjék a veszélyhelyzetek elhárítása megoldásának alapvető követelményeit. 273
A következő értékeket kell közvetíteni a tanítványaink felé: - az egészséges életmód jelentősége az ember életében -
az egészséges környezet értelmezése a jövőformálás eszközeként
-
a különböző életmódok toleranciája az eltérő társadalmi környezetekben
-
annak felismertetése, hogy a lelki egyensúly megteremtése az egyik legfontosabb feltétele az ember egészségének
-
a felelős párkapcsolat és a család szerepe az ember életében
Az egészségfejlesztés feladata Az iskolának, mint az egészségfejlesztés alapvető színterének a feladata: - A tárgyi feltételek megteremtése, amelyek az iskolákat biztonságossá és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színterévé teszi, - A mindennapos egészségfejlesztő testmozgás lehetősége biztosítva legyen, - Az iskolai egészségnevelési csoport létrehozása: iskolaorvos, védőnő, tanár, pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, gyermekvédelmi felelős, drogkoordinátor, egészségnevelő. Az egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: - Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség és az eredményes tanulást és együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskolaegészséges környezet legyen. - Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösségek szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. - Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. - Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot és támogatja az egyéni előrejutást. - Az iskola törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését. Együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást. Az egészségnevelés akkor éri el célját, ha: - átszövi valamennyi tantárgyat - jelen van az iskola mindennapjaiban, a személyi és tárgyi környezetben, a kapcsolatokban - a családi környezetre építve azt is bevonja a nevelés folyamatába - toleranciára és szeretetre bíztat - a gyermekek nem csak elfogadják az egészséges életmód kritériumait, de maguk is aktív résztvevőivé, tudatos alakítójává válnak 274
A pedagógus alapvető feladata: a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: - a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön, ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. - Iskolánk gondoskodik a rábízott gyerekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanulók- és gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról, megszüntetéséről, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről. - Intézményünk jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni és az Országos statisztikai adatgyűjtési programban, illetve a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni. Az egészséges életmódra nevelés színterei az iskolában 1. Tanórán: - önálló tantárgyként, - más tantárgyba beépítve: egészségnevelés-tartalmú tantárgyakban: biológia, testnevelés, természetismeret, - osztályfőnöki óra keretén belül. 2. Tanórán kívül: - szakköri foglalkozás, - napközis foglalkozások, - délutáni szabadidős foglalkozások, - hétvégi iskolai programok (pl.: sportrendezvények, kulturális programok), - egészségnap - kirándulások, nyári táborok, túrák. Alkalmazott módszerek: - tanulás tanítása - kiscsoportos tanulás - drámapedagógia - témanap - témahét, névadó hét - vetélkedők Egészségnevelési program A NAT /13/ szerint: „Minden tevékenységgel szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.” Az egészségvédelem és az egészséges életmódra nevelés intézményünk alapvetően fontos feladata. Ezt az egészségfejlesztési programot a nevelőtestület és az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készítettük el. A korai gyermekkortól kezdve számos befolyás éri a gyerekeket. Az egészségnevelési program segítse hozzá a tanulókat a kellő ismeretek birtokában az egészséges életvitel kialakításához, a helyes értékrend felépítéséhez. 275
Az egészséges életmódra nevelést már kisgyermekkorban, az életalakíthatóság szakaszában kell kezdeni és az életfordulókon (serdülőkor) fokozottabban megerősíteni. Ebben szerepet kap a szülő, a testvér, a kortárs, a pedagógus, az orvos, a védőnő, vallási közösség, ifjúsági egyesület, a rádió, a TV, a könyv, a folyóirat és már nevelési tényezők is. Az iskola egészségnevelési tevékenységének feladatai - A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. - Olyan ismereteket kell nyújtani, melyekre támaszkodva megismerhetik önmagukat és társaikat, megtanulják a csoportszerveződés és csoportmunka alapjait, tájékozódnak környezetükben, ismereteket szereznek a társas kapcsolatok lélektani sajátosságairól, megbizonyosodnak az egészséges és biztonságos élet értékeiről. - Jártasságot szereznek a veszélyhelyzetek felismerésében, felfedezik önmaguk megvédésének lehetőségeit és felelősségét. Ehhez el kell sajátítaniuk az alkotó és kritikus gondolkodás, a döntéshozatal lépéseit. Gyakorolniuk kell az alapvető kommunikációs formákat, - Meg kell tanulniuk levezetni érzelmi feszültségeiket, kezelni a stresszhelyzeteket, el kell igazodniuk kapcsolatrendszereikben. - Ki kell alakítaniuk magabiztos fellépésüket, önbizalmukat, hogy ellen tudjanak állni, nemet tudjanak mondani a negatív befolyásolásnak, és határozott célok megfogalmazását követően képesek legyenek azok megvalósítására, törekedjenek az egészséges és boldog életvitelre. - A gyerekeknek meg kell tanulniuk azt, hogy hogyan tudják kifejezni érzéseiket. Baráti, szerelmi, családi kapcsolataiban ez döntő fontosságú lesz, hiszen szükség van baráti hálóra az ember körül - Az életkészségek egy része, hogy kommunikálni tudjunk. A verbális, írott és a nem verbális kommunikáció fejlesztése igen fontos a tanulók önkifejezésének elősegítésére. Ennek fejlesztése későbbi kapcsolattartásukra nagy hatást fog gyakorolni. - Az iskolának fontos szerep jut a megelőző tevékenységben. Itt érvényesül a leghatásosabban és legegységesebben a viselkedési normák közvetítése. A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit - Az életkorral járó biológiai, pszichohygiénés életmódi tennivalókat. - Erősítse és fejlessze az egészséges életmódhoz szükséges képességeket. - Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai-élettani-pszihés összetevőt, alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód helytelen táplálkozás, drogfogyasztás. - Társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit. - A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten– a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel. • Egészséges táplálkozás • Függőségek, szenvedélybetegségek megelőzése (alkohol, kábítószer fogyasztás, dohányzás) • Testi-lelki egészség fejlesztése • Bántalmazás és iskolai egészség fejlesztése • Balesetmegelőzés • Elsősegélynyújtás • Személyes higiénia • Szexuális fejlődés és párkapcsolatok területén.
276
Egészségfejlesztési terv I. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok. I.1. Iskolai étkeztetés I.2. Mindennapos testmozgás fejlődése II. Egészségnevelési feladatok II.1. Tanórai programon belül - Szaktárgyak: biológia, testnevelés. Oszt.f. óra II.2. Tanórai programon kívül, napközis foglalkozás DÖK programjai, iskolai sportkör, szakkörök. III. Célzott akkreditált programok alkalmazása Drogprevenció: Dohányzás IV. Egészségnapok, hetek, sportprogramok - Helyes táplálkozás, öltözködés: hi: november felelős: Bíróné Tóth Ágnes - Fut a Suli, sor, váltóverseny hi: okt. május felelős: Mudri Béla kerékpározás - Gyalogtúra, hegymászás hi: okt. május: BírónéTóth Ágnes V. Balesetvédelmi rendszabályok megismerése, alkalmazása Hi. Szeptember felelős Lizanecz László VII. Szülők és család bevonása a programba, nevelésük - Szülő-diák sportvetélkedő legalább évente kétszer Felelős:Durucz Gabriella SZMK elnök - Szülő-szülő sportvetélkedő évente kétszer Felelős: Czifra Tamásné - Szülő-nevelő sportvetélkedő éventer kétszer Felelős Czifra Tamásné DÖK vezető VIII. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 1. Testmozgás: - Mindennapos testnevelés biztosítása, testnevelés órán felül, labdajátékok, tánc, úszás - Tartásjavító torna - Gyógytestnevelés városi szinten 2. Táplálkozás: A gyermekek étkezése a fejlődő szervezet igényei miatt különös gondot igényel. - El kell érni, hogy a tanulók nagy része, különösen a hátrányos helyzetű és a veszélyeztettek teljes körben az iskolában étkezzenek. -
Az étkezést biztosító intézmény élelmezésvezetője által összeállított étlap feleljen meg az életkornak.
-
Ügyeljünk az étkezés körülményeinek korszerű megteremtésére.
-
Beteg gyerekeink étkeztetését nem tudjuk vállalni.
-
Az iskolai büfé olyan termékeket tartalmaz, melyek az egészséges táplálkozás kritériumainak megfelelnek. Nem árusít olyan termékeket, melynek fogyasztása negatívan befolyásolja a tanuló figyelmét, magatartását. Mindehhez beszerezzük az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét. Az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet nyitvatartási rendjének megállapodásához kérjük a fenntartó, a szülői szervezet és diákönkormányzat egyetértését.
-
Osztályfőnöki órák keretében tájékoztatást tartanak a nevelők az egészséges táplálkozásról.
277
- Minél több gyerek étkezzen az iskolában - Étlap összeállításánál javaslattétel - iskolai büfé – egészséges, modern étkezési szokások - osztályfőnöki óra: felvilágosító óra 3. Lelki egészség védelme – Személyiségfejlődés - Mentálhigiénés szemlélet, drogprevenció, káros szenvedélyek - Vezetés, pedagógus példamutatása - Tantermek, udvar esztétikuma - Iskolaorvos védőnő, család segítsége 4. Iskolaorvos, iskolavédőnő feladati: - Védőoltások - Tanulók egészségügyi vizsgálata - 8. Osztályos tanulók alkalmassági vizsgálat, továbbtanulás - Fogászati szűrések félévente.
2.14.2 Az iskola környezeti nevelési elvei Alapelvek A környezeti nevelés tartalma magában foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. A fenntarthatóságra nevelés lényegében azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat hozzon létre a környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer között a célból, hogy megértessük e kapcsolatok összefüggéseit, működési szabályait. Ennek központi gondolata a „környezeti polgárrá” nevelés, azaz a természeti, az épített, a társas-társadalmi környezet fenntarthatósága érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. Ez integrált tantárgy- és tudományközi megközelítést igényel. A jövő emberének szüksége van a szélesebb látásmódra, a tanulás során megszerzett műveltségi anyag integrációjára. Meg kell érteni az ember és a környezet kölcsönös összefüggéseit és egymásra utaltságát. A környezeti nevelés általános céljai Kívánatos, hogy a jövő nemzedékeinek nevelése során az iskolai életet is sokkal jobban hassa át a környezeti nevelést. Elő kell segíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását. Ki kell alakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. A tanulókat érzékennyé kell tenni a környezet állapota iránt. A tanulókat be kell kapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban legyen meghatározó a természet tisztelete, a felelősség vállalása. Váljon számukra meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés. Ismerjék el, hogy közös és egyéni kötelezettség: Az emberiség közös öröksége, a környezet minőségének fenntartása, javítása Az általános emberi egészségvédelem Az ökológiai egyensúly fenntartása A természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása Minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez Képessé válni az élethosszig tartó tanulásra 278
Feladatok Környezetbarát attitűdöket, szokásokat alakítunk ki a tanulókban. A természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetítünk. Segítjük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését.
2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. 2.15.1 Az iskolai jutalmazás formái: Az a tanuló, aki képességeihez mérten: Példamutató magatartást tanúsít Folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el Az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez Iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt Bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: Szaktanári dicséret, Osztályfőnöki dicséret, Igazgatói dicséret, Nevelőtestületi dicséret, A tanulók elismerési lehetőségei: a jelzett fokozatok megállapítása kiváltó ok jelentőségétől függően mérlegelés kérdése, de egy fokozat egy tanévi háromszori előfordulása automatikusan maga után vonja a következő fokozat kiadását. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén Tantárgyi teljesítményért, Példamutató magatartásért, Kiemelkedő szorgalomért, Példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretbenrészesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet, könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. g) Kiemelkedő szaktárgyi, kulturális, sport teljesítményért és diák-önkormányzati, közösségi munkáért a 8. osztály végén adható a nevelőtestület javaslata alapján a Somogyi plakett. 279
Az oktatásért felelős miniszter díjat, kitüntetést alapíthat az országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazása, elismerése céljából. A miniszter által alapított díj, kitüntetés kedvezményezettjeinek körére a köznevelési intézmény vezetője tehet javaslatot. 2.15.2 .A tanuló magatartásának értékelése A tanulók szorgalmát, magatartását az 1. évfolyamon valamint 2. évfolyamon félévkor, ill. havonta az osztályfőnök szövegesen értékeli az alábbi szempontok alapján. A 2.évfolyam végén valamint 3-8. évfolyamon félévkor és év végén osztályzattal, valamint havonta az osztályfőnök érdemjeggyel minősíti.Az egyes évfolyamokon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket alkalmazzuk. A félévi és év végi osztályzatot az osztályfőnök a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. (Egyező állás esetén az osztályfőnök dönt.) Értékeléskor, minősítéskor a következő szempontokat tartjuk szem előtt: Az értékelés és minősítés szempontjai 1 A tanuló fegyelmezettsége
2 A tanuló viselkedéskultúrája, hangneme
Magatartás érdemjegy, osztályzat Példás (5) Jó (4) Nagyfokú, állandó, másokra Megfelelő, megbízható pozitívan ható
Kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvarias
Megfelelő, illedelmes
Változó (3) Másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó, de igyekszik javulni
Rossz (2) Erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró, fegyelmezetlen Udvariatlan, nyegle, Durva, előfordul, hogy közönséges, durva goromba,sértő viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; Nem árt, ingadozó Negatív, goromba, vagy közömbös, ártó, lélektelen, vonakodó, az osztály megfélemlítő és az iskola közösségi munkájában csak ritkán vesz részt;
3 Hatása a közösségre, Pozitív,aktív, segítőkész, társas emberi jóindulatú, élen járó, a kapcsolatai közösség alakítását, fejlődését, munkájával,jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő kinyilvánításával elősegíti, és társait is erre ösztönzi; 4 Házirend betartása Betartja, arra ösztönöz, pontosan jár iskolába
Részt vesz a közösségi életében, de befolyást nem gyakorol arra, jóindulatú, a rábízott feladatokat elvégzi;
5 Felelősségérzete
Időnként Ingadozó feledékeny,általában rendesen elvégzi iskolai kötelességét;
Nagyfokú, elvégzi iskolai kötelességét;
ritkán vét ellene, pontosan jár iskolába;
280
Részben tartja be
Sokat vét ellene, előírásait sorozatosan megsérti; Felelőtlen, megbízhatatlan
6 Dicséret, elmarasztalás
osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretet kapott valamilyen kiemelkedő teljesítményért; nincs írásbeli figyelmeztetője, intője vagy megrovása; nincs igazolatlan órája
nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; nincs igazolatlan órája;
osztályfőnöki figyelmeztetője, vagy intője,vagy megrovása van; igazolatlanul mulasztott;
több szaktanári figyelmeztetést kapott, osztályfőnöki, igazgatói megrovása, vagy fegyelmi büntetése van; 10-nél több igazolatlan órája van;
2.15.3 A szorgalomjegyek megállapításának elvei Az értékelés és minősítés szempontjai
1
Tanulmányi munkája
2
Munkavégzése
3
Kötelességtudata
4
Tanórákon kívüli információk felhasználása, többletmunkája
Szorgalom érdemjegy, osztályzat Példás (5) Céltudatosan törekvő, odaadó, képességeinek megfelelő, egyenletes, igényes a tudás megszerzésére; Kitartó, pontos, megbízható, önálló, lankadatlan
Jó (4) Figyelmes, törekvő, lelkiismeretes
Változó (3) Ingadozó, érdemjegyeit több tárgyból is lerontja, figyelmetlen, pontatlan
Rendszertelen, hullámzó, önállótlan, csak utasításra kezd dolgozni, nem ellenőrzi önmagát; Kifogástalan, precíz, Megfelelő, néha Felszerelése magas fokú, mindig ösztönözni kell, gyakran hiányos felkészült, figyel órákra általában felkészül Rendszeres, érdeklődő
Rendszeres, többnyire önálló, megbízható
Ösztönzésre Ritka dolgozik, különösebb érdeklődést nem mutat;
Hanyag (2) Hanyag, lassító, valamely tantárgyból félévi vagy év végi osztályzata elégtelen;
Megbízhatatlan, gondatlan, figyelmetlen
Felszerelése többnyire hiányos, rendetlen, feladatait rendszeresen nem végzi el; Egyáltalán nem
Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.
281
2.16 Az iskola hagyományai A valahova tartozás tudatát a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi, és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához való tartozást. Hagyományteremtő és hagyományápoló
munkánk
során
tudatosan
támaszkodunk
a
nevelőtestület
és
a
tanulóközösség véleményére, javaslataira, valamint figyelembe vesszük az iskolahasználó elképzeléseket is.
Célunk: A Somogyi Rezső Általános Iskola eddigi hagyományrendszerének működtetése, olyan egyéni arculat formálása, amely a közös követelményeken túl jól megkülönbözteti más iskoláktól.
2.16.1 Az iskolai rendezvények hagyományai A rendezvények egész iskolánk életét átfogják, a személyiségformálás fontos eszközei. Nyilvánosság előtt zajlanak, ezért ezek az iskoláról alkotott jó vélemény az iskola jó hírnevének letéteményesei. Ezért e tevékenységek az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részét alkotják. Ünnepélyek megemlékezések: 1. Tanévnyitó ünnepélyen köszönti az igazgató iskolánk legfiatalabb polgárait, az első osztályosokat. Az első tanítási napon kerül sor az alsó osztályos tanulók köszöntésére. 2. Október első hete: Somogyi – hét. – megemlékezünk iskolánk névadójáról. 3. Az aradi vértanúkra emlékezünk október 6-án. A műsort hagyományosan a magyar munkaközösség valamelyik tagja készíti. 4. Október 23., március 15. ünneplése iskolai ünnep. 5. A Föld Napja alkalmából környezetünk védelméről emlékezünk meg, környezetvédelmi vetélkedővel (a biológia munkaközösség valamelyik tagja szervezi.) 6. A pedagógusnap megünneplése. 7. Banketten búcsúznak el tanáraiktól a 8. Osztályosok, és közös táncos délutánon szórakozva fejezik be az iskolában töltött 8 évet.
282
8. A ballagási ünnepélyen és a tanévzáró ünnepélyen értékeljük a befejezett tanév munkáját, ekkor sorolja fel az igazgató az elért eredményeket, osztja ki a tanulóknak a megérdemelt jutalmakat, s búcsúzik el a 8. Osztályosoktól. Rendezvények: Somogyi – hét: emlékfutás, sportvetélkedő, történelmi verseny, iskola-bemutató, rajzverseny, irodalmi pályázat, idegen nyelvi szavalóverseny. Színházlátogatás az osztályok és napközis csoportok szervezésében. Őszi nyílt tanítási héten fogadjuk a szülőket az óráinkon, óvónőket 1. Osztályokban. Mikulásünnep óvodásoknak is. Gyertyagyújtás: a napközisek karácsonyfa-díszítése és műsora. Farsang: külön program szerint alsó és felső tagozatosoknak, SZMK játékot rendezünk februárban. Komolyzenei bérletes előadások látogatása énektanárok kíséretében. Diákfórum, külön az alsó és felső tagozatos tanulók részvételével. Városkörzeti Kazinczy – verseny Márciusban beiskolázási program, bemutató órák, nyílt napos játszóházak Idegen nyelvi vetélkedő, mesemondó, versmondó és helyesírási verseny Alsó tagozatban anyák napi rendezvény Egyéb iskolai rendezvények: SZMK bál. (szülők, pedagógusok számára) Tanulmányi kirándulás – egyéni program szerint Osztálykirándulás – egyéni program szerint Tantestületi kirándulás – az év zárása alkalmából A Pedagógiai Program változtatásait az aktuális jogszabályok tükrében folyamatosan felülvizsgáljuk és módosítjuk.
Kisvárda, 2013. március 27. Jóváhagyta: Csörsz Ferenc Igazgató 283
