Körmendi SOMOGYI BÉLA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Körmendi SOMOGYI BÉLA ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2016

Tartalom 1. BEVEZETÉS.................................................................................................. 4 1.1. A Pedagógiai Program célja ....................................................................... 4 1.2 A Pedagógiai Programot meghatározó jogszabályok, dokumentumok ....... 4 1.3 Iskolánk bemutatása .................................................................................... 5 1.4 Az iskola küldetésnyilatkozata ..................................................................... 6 1.5 Az intézmény jövőképe ................................................................................ 7 2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA .......................................................... 8 2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eszközei, eljárásai. ............................................................................. 8 2.2. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............................................................................................................. 9 2.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................. 12 2.4 Iskolai egészségnevelési program ............................................................ 13 2.5. Az elsősegély–nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos intézményi terv................................................................................................. 16 2.6. Az iskola környezeti nevelési programja .................................................. 18 2.7 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ......................................... 19 2.8. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer, szervezett formák ............... 22 2.9. A nevelési–oktatási célok megvalósítását segítő egyéb tevékenységek . 23 2.10. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ............................................. 26 2.11. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai .............. 29 2.12. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ................................................................................. 36 2.13. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ........ 39 2.14. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .................................................. 45 2.15. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, átvételének elvei .............. 49 3. HELYI TANTERV......................................................................................... 51 3.1. A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik, óraterv ............................................. 51 2

3.2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei........................ 59 3.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása.................................................................................................. 60 3.4. A mindennapos testnevelés ..................................................................... 62 3.5.A tanulók fizikai állapotának mérése ......................................................... 62 3.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .......................................................................................................... 63 3.7. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ......................... 63 3.8. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése, értékelése .................................................................................... 64 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ........................... 73 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRAÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK ......................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3

1. BEVEZETÉS 1.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM CÉLJA A Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola Pedagógiai Programja tartalmazza az intézmény oktató-nevelő munkájának rendszerét, továbbá azokat a szabályokat, amelyeknek betartása, a lehetőségek szerint a legkedvezőbb feltételeket biztosítja intézményünk sikeres nevelő-oktató munkájának elvégzéséhez. A Pedagógiai Programba foglalt előírások célja, hogy biztosítsuk az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását. A Pedagógiai Program legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak, előírásoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény:  törvényes működését a közösen elfogadott szabályok megtartásával,  céljainak és feladatainak megvalósítását a Szervezeti és Működési Szabályzattal és a Házirenddel összhangban,  nevelő-oktató munkájának maradéktalan és törvényes ellátását,  belső rendszabályait, amelyek az iskola autonómiájára, a tanulók művelődéshez való jogára valamint a pedagógus alkotói szabadságára épül. Az iskola nevelőtestülete lényegesnek tartja:  hogy tevékenységével a ránk bízott tanulók sokoldalú fejlesztése valósuljon meg az előírt és rendszeresen ellenőrzött intézményi folyamatok és a törvényi rendelkezések keretei között,  hogy partnereinek véleményének, igényeinek figyelembevételével folyamatosan fejlesztjük oktató-nevelő munkánkat,  hogy intézményünk a tanulók és szüleik igényeinek kíván megfelelni, s érdekeiket szolgálni,  hogy a minőségi munkavégzés meglévő elemein túl megfeleljünk a folyamatosan változó kihívásoknak, növeljük a hatékonyságot és az eredményességet. Az iskolánkban a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. Pedagógiai programunk magába foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet.

1.2 A PEDAGÓGIAI PROGRAMOT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK, DOKUMENTUMOK Intézményünk Pedagógiai Programja az alábbi jogszabályokra épül:  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,  közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,  a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,  a 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,

 a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,

4

 a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet, valamint az annak mellékleteként kiadott kerettantervek,  32/2012 (X.8) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról,  51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről Az iskola Pedagógiai Programja az alábbi intézményi dokumentumokra épül:  az intézmény 2013-ban elfogadott Pedagógia Programja,  az iskola Házirendje,  az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata.

1.3 ISKOLÁNK BEMUTATÁSA Intézményünk a Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola 1974 óta végzi a körmendi és a Körmend környéki települések gyermekeinek nevelését, oktatását. Az indulás éveiben diákotthon, kollégium működött az iskola falai között. Intézményünk nyolc évfolyamos általános iskola. Az iskola arculata, jellemezői:  az alsó évfolyamok alapozó munkája (írás, olvasás, számolás)  az informatika, angol és német nyelvek oktatása  testnevelés, úszásoktatás, sportfoglalkozások  technikai, művészeti, könyvtári tevékenységek  iskolai szabadidős programok, bel és külföldre szervezett kirándulások. A jellemzők alapján fogalmaztuk meg intézményünk „mottóját”: 

az 1 – 4. évfolyamok alapozó munkájával írni, olvasni, számolni tudó emberek



a sportos jelleg megtartásával egészséges emberek



az informatika, a német és angol nyelvek oktatásával a világban és a világgal kommunikálni tudó, az önálló ismeretszerzés képességével rendelkező emberek felnevelésében veszünk részt a magunk eszközeivel. Iskolai hagyományaink:



Tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyek.  A nemzeti ünnepekre műsoros iskolai ünnepségekkel emlékezünk.  Városi szintű műsorokon szerepelnek diákjaink.

5

 Az őszi, tavaszi időszakban iskolai szinten belföldi, külföldi kirándulásokat szervezünk.  Alapítványi, iskolai gálaműsorok, kulturális események.  Iskolai nyílt napok (az iskolába járó gyermekek szüleinek, a leendő elsős diákjaink szüleinek a beiskolázás előtt).  Tanulmányi osztálykirándulások, táborok májusban, júniusban.  Jutalomkirándulás év végén – a tanulmányi és sportterületeken kiváló teljesítményt nyújtó tanulóink számára.  A kiemelkedő eredményeket elérő diákjaink alapítványi, iskolai jutalmazása.  A szülőknek, pedagógusoknak „Szülői Szervezet” bált rendezünk, melynek bevételével az iskola programjait támogatjuk.  Tanulmányi versenyeket, sportrendezvényeket (Somogyi Kupa: úszás, labdarúgás) szervezünk, részt veszünk a különböző szintű pályázatokon, versenyeken, vetélkedőkön.  Nyelvvizsgára felkészítő foglalkozások.  ECDL vizsgáztatás, úszótanfolyamok, óvodás torna, sítábor szervezése.  Karácsonyi, húsvéti játszóházak.  Határtalanul programban való részvétel Az előbb felsoroltakon kívüli műsoros rendezvényeink:  Őszi fesztivál  Mikulásnap osztálykeretben  Adventi napok  Karácsonyi ünnep  Farsang  Gyermek és sportnap  Anyák Napja alkalmából az édesanyák köszöntése  Osztályok klubdélutánjai  8. osztályosok tanévzáró rendezvényei. 1.4 AZ ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA A tanulónak joga, hogy a köznevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. Ezért az iskolai tanórákat pihenőidővel, szabadidővel tagoljuk. Biztosítjuk a tanórán kívüli tevékenységeket a tanulók életkorának és fejlettségének megfelelően.

6

Az iskola több évtizedes története arra kötelez bennünket, hogy nevelő – oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk Körmend, a szomszédos települések, a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű, gondolkodású emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. A művészeti, technikai, könyvtári és szabadidős foglalkozások, kirándulások megszervezésével a gyerekek személyiségének kiteljesedését segítjük. Intézményünkben minden megtalálható, ami egy iskolában fontos: tágas belső terek; szabadtéri sportpályák; játszóudvar; könyvtár; szaktantermek; sportcsarnok; uszoda. Figyelemmel vagyunk a beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi, kulturális helyzetére. Nevelő – oktató munkánkban a tanórákon és a tanórákon kívül segítjük a nehezebb körülmények között élő, esetleges hátránnyal induló tanulóink felzárkóztatását, kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük tehetséges, jó képességű diákjaink fejlesztését. Céljaink elérésében érdekeltek a szülők, akikkel közös alapelveket vallva, elvárjuk, hogy legyenek partnerek gyermekeik nevelésében. Kiemelt szerepet szánunk az egyéni felelősségvállaláson, kötelességtudáson alapuló, céltudatos oktató-nevelő munkának. Tevékenységünk akkor lehet valóban hatékony, ha a diákok, a pedagógusok, a szülők elfogadják intézményünk elveit, a lefektetett alapértékeket, együttműködnek a konstruktív magatartási szokások kialakításában, s így az értékek megőrzése tovább folytatódik.

1.5 AZ INTÉZMÉNY JÖVŐKÉPE Iskolánk célja: tanulóink képességeiknek megfelelő középiskolát találjanak maguknak. A változó világban a tudás felértékelődése és a gazdasági fejlődés is arra kötelez bennünket, hogy a gondjainkra bízott gyermekek lehető legeredményesebben neveljük, oktatassuk. Nevelő-oktató munkánk során a humanizmusra, az emberszeretetre, a gyermekszeretetre építünk. A társadalom, a pedagógusok, a szülők célja azonos: a gyermekeinkből, tanítványainkból művelt, képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Intézményünkben olyan feltételeket kívánunk megteremteni, melyek biztosítják a tanulók egészséges, kiegyensúlyozott, testi-lelki-szellemi fejlődését, a helyes magatartási szokások és pozitív jellemvonások kialakítását. A szakmai, társadalmi,

gazdasági változásokat figyelembe véve kiemelt feladatunk: a kialakított iskolai hagyományok megőrzése, folytatása, szakmai fejlődés, tárgyi feltételeink javítása.

7

2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át. Figyelmet fordítunk a nyitottságra, a gyermekközpontúságra és az emberiség előtt álló közös problémákra, valamint a különböző kultúrák iránti fogékonyságra. A kialakult iskolai profilra alapozva az a célunk, hogy intézményünk modern tartalmakat közvetítsen, fejlesszük gyermekeink világban való eligazodáshoz szükséges képességét, fejlesszük a problémamegoldó gondolkodást. Tanulóinkban kialakítjuk az önálló tájékozódás képességét - ez a képesség a hagyományos információhordozókból, könyvtárakból való tájékozódást és a modern informatikai, kommunikációs eszközök alkalmazását egyszerre jelenti. Ezzel teremtjük meg az önálló, élethosszig tartó tanuláshoz való alkalmazkodás alapjait, feltételeit. A művészeti, sport, közösségi foglalkozások, kirándulások, az aktív iskolai szabadidő gyermekeink személyiségének kiteljesedését segítik. Célunk, hogy tanulóink tanulmányaik befejezésével kreatív személyiséggé, tisztességes, edzett, alkotásra képes emberré váljanak. Megszerzett tárgyi tudásukkal, sikeresen haladjanak további életpályájukon. Legyenek képesek eligazodni az állandóan változó világban. Ehhez erősítenünk kell az önálló tájékozódás képességét. Így érhetjük el azt, hogy minden tanulónk megfelelő középiskolát találjon magának, és tovább gazdagítsa személyiségét. Nevelőtestületünk együtt hat a diákokra. Azonos irányú, együttes nevelői hatásra törekszünk. Alapelveink: tisztelet tanítványnak, szülőnek, kollégának, a pedagógus hivatásnak. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, diákjaink korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása, bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Szellemileg, erkölcsileg, testileg, lelkileg egészséges, nyílt, őszinte, kellő önkontrollal rendelkező nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyerekekből. Ennek érdekében:  a tervszerű nevelő – oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt  intézményünk olyan – az emberre, társadalomra, művészetekre, természetre, tudományokra, technikára vonatkozó – ismereteket közöl, amelyek megalapozzák diákjaink műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat a szűkebb és tágabb környezetükben 8

 az iskola oktató tevékenységének célja a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése  célunk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit  arra törekszünk, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen  humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre nevelünk  a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására neveljük tanulóinkat  segítjük tanulóinknak észrevenni, értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat  arra törekszünk, hogy az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció normái, formái kialakuljanak  diákjainkat megismertetjük nemzeti kultúránk, történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel, hagyományaival, ennek segítségével erősítjük a gyerekek haza, szülőföld iránti szeretetét. Intézményünk – a szülőkkel kialakított kapcsolat révén – részt vesz lakóhelyünk életében.  rendszeres kapcsolatot tartunk diákjaink szüleivel, a családokkal  iskolánk életét, tevékenységét, eredményeit megismertetjük a szülőkkel, az érdeklődő emberekkel  kapcsolatban vagyunk a város iskoláival, intézményeivel  hagyományainkhoz híven intézményünk képviselteti magát a különféle városi rendezvényeken, a diákok számára szervezett városi szintű események szervezésében, lebonyolításában részt vállalunk. Iskolánk biztosítja tanulói számára az esélyegyenlőséget. o mivel különböző érdeklődéssel és képességekkel rendelkező, más – más érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú és eltérő szocializáltsággal rendelkező gyereket nevelünk együtt, fontos az egyéni bánásmód, a megfelelő foglalkozások alkalmazása, biztosítása. Pedagógusaink mindennapi nevelő – oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk az általános iskola végére testileg, lelkileg, szellemileg edzett, egészségesen élő, nyílt, őszinte, kellő önkontrollal rendelkező, a nemzetét, történelmét, anyanyelvét, a természetet, az egyetemes kulturális értékeket tisztelő ifjúként lépjen tovább a nevelés és oktatás következő szakaszába. 2.2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Intézményi nevelő – oktató munkánk céljait az általános emberi és a nemzeti értékek diákokkal történő megismertetése, elfogadtatása, átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre, aktivitásra építsen. Az iskola által közvetített a személyiségfejlődés szempontjából fontos értékeket diákjaink sajátítsák el, ezeket képviseljék, ezek határozzák meg magatartásukat, viselkedésüket. 9

A közvetítendő értékek:  az élet tisztelete, védelme  a természeti környezet megóvása, állat és növényvédelem  az ember testi és lelki egészsége, a testmozgás iránti igény, az egészségvédelem, az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása)  önismeret, a személyiség kialakításának, kibontakoztatásának igénye, felelősségvállalás a saját sors alakításáért, önállóság, kitartás, szorgalom és kreativitás, nyitottság  az emberi kapcsolatok, a barátság fontossága, hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség  a család szeretete, tisztelete, a családtagok megbecsülése  a közösségekben kulturált magatartásra törekvés, megfelelő kommunikáció, az egyéni és a közérdek felismerése, együttműködési és segítőkészség, a konfliktuskezelés és a megegyezésre törekvés fontossága, fegyelem, önfegyelem  igény a világ és az emberiség közös problémáinak megismerésére  az önálló tanulás képességeinek kialakítása, az önművelés iránti igény kialakítása  szülőföldünk, Magyarország megismerése, szeretete, a nemzeti hagyományok ápolása, népünk történetének, kultúrájának, jelképeinek ismerete, megbecsülése  a kisebbség és a többség fogalmainak ismerete, a kisebbségben élő magyarság életének megismerése, a Magyarországon élő kisebbségek, más népek kultúrájának tiszteletben tartása  az alkotmányosság, törvényesség, állampolgári és egyetemes emberi jogok tisztelete A felsorolt értékek elsajátítását a tanórai és a tanórán kívüli nevelési tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó értékelések segítik. Nevelési céljaink megvalósítását az intézmény pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek segítik. A nevelés eszközei, eljárásai, a nevelési módszerek egymással összefüggő elemek. A nevelési módszereknek igazodni kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségükhöz, képességeikhez. A módszerek igazodnak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai felkészültségükhöz és pedagógiai kultúrájukhoz. A mindenkori szituációkat és azok tartalmát is figyelembe vesszük a módszerek alkalmazásakor. Ebből következik, hogy minden nevelési szituáció más módon és más – más módszerek alkalmazásával oldható meg. Fontos, hogy mindig egyszerű, világos, a gyerekek életkorának megfelelő módszereket használunk.

10

Nevelési módszereink két csoportba oszthatók: 1. Közvetlen módszerek: alkalmazásuk során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett módszerek: a nevelő hatás áttételesen, a diákok közösségén keresztül érvényesül. A meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás módszerei: ide tartozik az oktatás valamennyi módszere. Az iskolai foglalkozásokon alkalmazzuk a meggyőzést, a példát, példakép és eszménykép állítását, a példakövetést. Szerepet kap a bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás és tudatosítás módszere. Lényeges az előadás, vita, beszámoló alkalmazása. A tevékenység megszervezésének módszerei: alkalmazzuk a követelést, megbízást, ellenőrzést, értékelést, gyakorlást, játékos módszereket. A magatartásra ható módszerek: az ösztönző módszerek, a dicséretek formája szóbeli vagy írásbeli. Különböző fórumokon történik: osztályban, iskolai szinten. A követendő egyéni és csoportos, együttes munkát, mintát emeljük ki és jutalmazzuk meg. Kényszerítő módszerek: minden komolyabb magatartási probléma esetén a szaktanár felveszi a kapcsolatot az osztályfőnökkel, annak érdekében, hogy a felmerült problémát kezelni tudjuk. Itt is a szóbeli és írásbeli formulákat alkalmazzuk. A negatív viselkedés kialakulását felügyelet, ellenőrzés, felvilágosítás, figyelemfelhívás a betartandó magatartási normákról, követelés alkalmazásával igyekszünk megakadályozni. Eszközök, technikák Kihasználjuk a szituációs és szerepjátékok, a drámajáték lehetőségeit. Teret adunk a verbális eszközök használatának: a spontán vagy tervezett, a szabad vagy irányított, az egyéni vagy csoportos beszélgetéseknek. A beszélgetések az ön- és emberismeret fejlesztéséhez járulnak hozzá. A dramatizáló tevékenységgel mintát és modellt, egyfajta megerősítést tudunk nyújtani. Ezek diákjaink problémamegoldó, konfliktuskezelő készségeit fejlesztik, a meglévőket erősítik. Nevelési céljaink megvalósulását, nevelő – oktató munkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha diákjaink a nyolcadik évfolyam végén:  egyéni képességeik alapján a lehető legjobb szinten megfelelnek a tantárgyi követelményeknek, a továbbhaladás feltételeinek  olyan ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, jártasságokkal rendelkeznek, amelyek alapot adnak a középiskolai követelmények teljesítéséhez  elképzeléseik vannak jövőjükkel kapcsolatban  rendelkeznek a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákkal.

11

2.3 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Intézményünk nevelő – oktató munkájának alapvető feladata, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és az iskolán kívüli tanulásukkal, érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A diákok tudásának, képességeinek, egész személyiségének széleskörű fejlesztése áll munkánk középpontjában. Figyelembe vesszük, hogy a nevelésoktatás színtere nemcsak az iskola, a társadalmi élet, tevékenység fórumainak is jelentős szerepük van. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré rendezzük a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységünket. Az értelmi nevelés területén nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésére. A kulcskompetenciák fejlesztését a Nemzeti Alaptanterv alapján végezzük. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést az alkalmazásra. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását tekintjük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az

12

emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen az önálló, hatékony tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, amely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

2.4 ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Arra kell törekedni, hogy az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. Az iskolának feladata, hogy az oktatás tartalmából kiválassza azokat az ismereteket, amelyek alkalmasak lehetnek a biológiai szükségletek 13

egészséges, kulturált kielégítését szolgáló motívumok elsajátítására, a hátrányos szokások, minták, meggyőződések lebontására. Ezeket az ismereteket szükség szerint ki kell egészíteni a célnak megfelelő tartalmakkal. Az is iskolai feladat, hogy az ismereteket időben elosztva megbeszélés, vita formájában feldolgozza. Az egészségnevelésnek fejlesztenie kell a tanulók felelősségérzetét önmaguk, mások és a környezetük iránt. Az egészség megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye a tanulókat arra, hogy kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, ehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetőségekkel. Az iskola egészségnevelési tevékenységének feladatai:  egészségük védelme, megőrzése érdekében a diákok korszerű ismeretekkel, ezek gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal rendelkezzenek  tanulóinknak bemutatjuk, valamint gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészséget óvó viselkedésformákat  diákjaink az életkoruknak megfelelő szinteken tanórai és tanórán kívüli egyéb foglalkozások kereteiben foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a következő területeken  a táplálkozás: A tudatos táplálkozás (a szakszerűen tervezett étkezés) valójában életfontosságú, jövőt meghatározó, mivel a bevitt anyagok mennyisége, minősége egyértelműen meghatározza, hogy miből, mi módon építünk, pótolunk és működünk. Bizonyos betegségek kialakulásában egyértelmű az összefüggés az elfogyasztott étel mennyisége, minősége és a következmények között pl. szív, érrendszeri, emésztőrendszeri, allergiás betegségek. Fontos, hogy tanulóink tudják a fogyókúrázás egészséget veszélyeztető következményekkel járhat.  az alkohol, a kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre: Feladatunk a káros szenvedélyek szervezetre gyakorolt hatásainak, következményeinek életkornak megfelelő megismertetése. A szenvedélybetegségek megelőzése érdekében a pozitív értékrend, önbizalom, pozitív önértékelés, döntéshozatali, konfliktuskezelő képességek fejlesztése.  a családi és kortárskapcsolatok: Az iskola ismeretközvetítő funkciója mellett a felnőtt normákat is közvetíti. Az osztályközösség, az osztálytársak fontos kortárskapcsolatot jelentenek önálló értékrenddel, szereplehetőségekkel. A családi élet kapcsolati hálóinak fontosságát, a barátságot, mint a kapcsolati rendszer egyik alapját tudatosítani kell diákjainkban. Feladatunk az önismeret, a reális énkép szerepét, fontosságát erősíteni. A konfliktusok kezelésének módjaival, a kommunikáció szerepével meg kell ismertetni tanulóinkat. 14

 a környezet védelme: A jelen hatásai a jövőre, a technológiai fejlődés káros következményei. Hogyan tud az emberiség összefogni a természet védelme érdekében?  az aktív életmód, a sport: A mozgásigény kialakítása, a mozgás és az egészség kapcsolatának tudatosítása. A rendszeres testmozgás megtervezése. A rendszeres testmozgás szerepe az egészség megtartásában. A testmozgás mennyisége, intenzitása és az egészség. A pihenés, a relaxáció szerepe, formái.  a személyes higiénia: A testkép megerősítése. A külső megjelenés összetevői, jelentése, hatása. Mozgás és személyes higiénia. A testmozgás és a testápolás szerepe az egészség megtartásában.  az elsősegély – nyújtás alapismeretei: A biztonság megőrzése. Az emberi egészséget veszélyeztető tényezők, a kockázatos és veszélyes viselkedési módok, az érzelmek és a viselkedés kapcsolata. Az egyén és a csoport viszonya a kockázatok felmérésében, kivédésében.  szexuális fejlődés: Tájékozódás szexuális kérdésekben. Fontos, hogy tanulóink rendelkezzenek kellő ismeretekkel a szexuális higiénia jelentőségéről, módjáról, a fogamzás megelőzésének jelentőségéről, módszereiről. Ismerjék meg a fertőző és nemi úton terjedő betegségeket. A nemi érés tudatosítása, a nemi identitás kialakulása. A nemi szerepek sztereotípiái. Az abortusz erkölcsi, kulturális, vallási vonatkozásai. Az egészségnevelési tevékenység az intézmény minden pedagógusának és minden tanórai és tanórán kívüli egyéb foglalkozásnak is feladata. Az egészségnevelés módszerei: játékok alkalmazása, szituációs feladatok, projektmódszer, filmek vetítése, plakátok készítése, megbeszélések, vita, szülői értekezlet. Az egészségnevelésben alkalmazott mérési módszerek: kérdőív; programok kezdetén és végén kitöltött tesztek; interjú; célcsoportos beszélgetés; tanulói munkák, kiállítási anyagok minősége; szülői értekezleteken erősségek, gyengeségek gyűjtése a programokról; munkaközösségi foglalkozásokon történő értékelés; értékelés nevelőtestületi értekezleten. Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák:  a mindennapos testedzés lehetőségei:  testnevelés órák  sportfoglalkozások  úszásoktatás  szakági foglalkozások (labdarúgás, úszás, torna, kosárlabda sportágakban)  játékos, egészségfejlesztő testmozgás.  a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia, testnevelés tantárgyak tananyagai. 15

 az 5 – 8. évfolyamon, az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek.  évente egy az egészségvédelemmel, a helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással, közlekedéssel foglalkozó nap szervezése az alsó és a felső tagozatos diákjaink számára.  az egészségnevelést szolgáló, segítő egyéb foglalkozások:  szakkörök szervezése (Vöröskereszt, csecsemőápolás, elsősegély-nyújtás).  osztályonként gyalog vagy kerékpártúrák szervezése.  vetélkedő rendezése az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókról.  az iskolaorvos, iskolai védőnő segítségének igénybe vétele: Az iskolai egészségügyi szolgálat éves munkaterv alapján tevékenykedik. Orvosi szobával rendelkezik az intézmény. Oltási, szűrési nap: szerda. A védőnői tanácsadás időpontja: szerda 8 – 10 óra. Az iskolaorvos, védőnő rendszeresen végzi a tanulók egészségügyi, higiéniai szűrését, a kötelező oltásokat. A szűrővizsgálatok alapján szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket. Folyamatosan kapcsolatot tart az iskola vezetőségével, jelzi az egészségügyi problémákat. A védőnő heti rendszerességgel segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi könyvét. Mindkét szakember aktívan részt vesz az iskola egészségnevelési programjának megvalósításában. Segítenek szakkörök elindításában, működtetésében. A rendelő melletti faliújság tájékoztató anyagainak témái: egészséges táplálkozás, az energiaitalok veszélyei; a dohányzás; AIDS világnap; influenza; a kullancsveszély. Az egészségnevelési hónap keretében faliújság, rajzpályázat, egészségnevelési vetélkedő szervezését segíti a védőnő. Bekapcsolódnak 5 – 8. évfolyamokon az osztályfőnöki órák megtartásába: egészséges táplálkozás és életmód; serdülőkor; dohányzás megelőzési program; családi életre nevelés, fogamzás, fogamzásgátlás; a drog veszélyei, megelőzés; nemi betegségek – AIDS, hepatitis, HPV…. 2.5. AZ ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYI TERV Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy diákjaink  ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát  ismerkedjenek meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakkal  ismerjék fel a kialakult vészhelyzeteket  ismerjék a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, a várható következményeit  sajátítsák el az alapvető elsősegély-nyújtási módokat  ismerjék meg a mentőszolgálat feladatait, felépítését, működését  tudják, hogy mikor és hogyan kell mentőt hívni. 16

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos fontos feladatok:  diákjaink korszerű ismeretekkel, ezek gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal rendelkezzenek  a gyerekeknek bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegély-nyújtás alapismereteit  tanulóink életkoruknak megfelelően tanórai és egyéb foglalkozások kereteiben foglalkoznak az alapismeretekkel. Az alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok érdekében:  kapcsolatot építünk ki, illetve folytatjuk az együttműködést a Mentőszolgálattal, a Vöröskereszttel  diákjaink beneveznek az elsősegély-nyújtással kapcsolatban rendezett vetélkedőkbe  támaszkodunk az elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen részt vett pedagógusaink tudására, ismeretére, munkájára. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását szolgáló tevékenységek:  a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek Tantárgy

Elsősegély-nyújtási alapismeretek

biológia

rovarcsípés, légúti akadály, vérzések (artériás, ütőeres), újraélesztés

kémia

mérgezés, vegyszer okozta sérülés, égési sérülés, savmarás, szén-monoxid mérgezés, forrázás

fizika

égési sérülés, forrázás

testnevelés

esés, magasból esés

 az ötödik-nyolcadik évfolyamokon, az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek: közlekedési baleset esetén szükséges teendők; segítségnyújtás a baleseteknél; a mentőszolgálat szervezete és működése; a mentők hívásának módja; az iskolaorvos, iskolai védőnő segítségének igénybe vétele. Az egészségnevelést szolgáló egyéb foglalkozások:  szakkör  elsősegély-nyújtási bemutató, témanap szervezése a Mentőszolgálat, a Vöröskereszt bevonásával.

17

2.6. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA A Föld népességének növekedése, a modern társadalmak anyagias, fogyasztói szemlélete, a források szűkülése, a gazdaság és a természet közötti ellentmondás, a gazdasági, politikai, kulturális, szociális, ökológiai válságok sorozatai arra figyelmeztetik az emberiséget, ha nem változtat a szemléletén, veszélybe sodorja az emberi létet. Minden társadalomnak, nemzetnek érdeke, kötelessége, úgy kielégíteni a szükségleteit, hogy ne veszélyeztesse a saját és a következő nemzedék életét, ne károsítsa meg a természetet. Ehhez olyan kultúrát kell teremteni és a nevelésben, oktatásban közvetíteni, amelyben az értékek ennek a gondolatnak felelnek meg. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy a világ egységes egész és ők a többi emberrel együtt – egészként – részei annak, amit a különböző tantárgyakban tanulnak az ugyanarról a természetről, társadalomról, az emberről szól. A nevelésben a környezet egységének megértését, elfogadását kell célkitűzésként megfogalmazni. Az iskolai környezeti nevelés kiemelt feladatai:  a tanulókban a környezettudatos magatartás szemléleti alapjainak megteremtése, a környezetért felelős életvitel elősegítése, mit is tehetünk egyéni életünkben a környezetünkért; fontos teendő a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő, óvó szokásrendszer megalapozása  a gyerekekkel megismertetjük, gyakoroltatjuk a környezet megóvásához szükséges képességeket, készségeket, ezek segíthetik a természeti és társadalmi környezet működését  diákjaink életkoruknak megfelelő szinten – tanórai és egyéb foglalkozások kereteiben – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából fontos ismeretekkel:  a környezet fogalmával (kozmikus, természeti, társadalmi, emberi)  a földi rendszer egységével  a környezetszennyezés formáival, káros hatásaival  a környezetvédelem lehetőségeivel  lakóhelyünk, közvetlen környezetünk természeti értékeivel  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, minden tanórai és egyéb foglalkozásnak feladata. A környezeti nevelés módszerei: játékok alkalmazása, szituációs feladatok, modellezés, riport, projektmódszer, terepi módszerek, filmvetítés. A környezeti nevelésben alkalmazott mérési módszerek: kérdőív; programok, projektek kezdetén, végén kitöltött, környezettudatos szemléletet vizsgáló tesztek; interjú; célcsoportos beszélgetés; tanulói munkák, kiállítási anyagok, pályázatok minősége; szülői értekezleten erősségek, gyengeségek gyűjtése a 18

programokról; munkaközösségi foglalkozásokon, nevelőtestületi értekezleteken történő értékelés. A környezeti nevelést szolgáló tevékenységformák:  a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, földrajz, biológia, kémia tantárgyak tananyagai  az ötödik – nyolcadik évfolyamokon az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek  a környezeti nevelést szolgáló egyéb foglalkozások:  osztályonként szervezett gyalog és kerékpártúrák a környéken, a környezeti értékek felfedezése  a „Föld napja” alkalmából környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó vetélkedő, verseny szervezése  az iskolai környezet rendszeres szépítése, takarítása  hulladékgyűjtés szervezése az iskolában. 2.7 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő – oktató munka iskolánkban a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén és közvetett módon a tanulói közösségek egymásra hatásán keresztül valósul meg, érvényesül. A diákok közösségben és a közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolai nevelő és oktató munkánk alapvető feladata. A közösségfejlesztés területei: tanórák, egyéb foglalkozások, a diákönkormányzati munka, szabadidős tevékenységeink. Az egyes területek feladatai, céljai mások, abban viszont megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak a gyerekek közösségi magatartásának kialakításához, a véleményalkotó, véleménynyilvánító képességek fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, az embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A felsorolt területeken végzett munkánkkal hozzájárulunk tanulóink közösségi magatartásának kialakításához, a közösségi normák elfogadtatásához, az emberi kapcsolatok fejlődéséhez. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat összhangban, egymást erősítve végezzük. A „mi iskolánk” vállalása teljes körű együttműködést, az iskola valamennyi dolgozójának együttes felelősségét jelenti. Így tudunk összehangolt pedagógiai hatásokat nyújtani. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: o A különféle intézményi tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanórákon megvalósítandó feladatok:  a tanulás támogatása segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel 19

 a tanulói tapasztalatszerzés, kezdeményezés segítése  a tanulói önállóság, öntevékenység fejlesztése  a közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése, a helyes cselekvés bemutatása, példamutatás, bírálat, önbírálat  diákjainkat arra irányítjuk, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak a kommunikációs kultúra középpontjában  változatos munkaformákkal – csoportmunka, egyéni munka, kísérletek, versenyek segítségével – az egymásért való felelősség érzésének erősítése. o A tanórán kívüli tevékenységek közösségfejlesztő feladatai:  a különböző tevékenységek, játékok megfelelő tervezésével, irányításával a közösséghez tartozás érzését erősítjük  tanulóink ismerjék a társas együttélés alapvető szabályait, ezek a közösségben való kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek  a változatos foglalkozások (művészeti, technikai, sport, napközi, tanulószoba, játszóházak) a közösségi magatartás erősítéséhez járulnak hozzá  a kirándulásokon, túrákon, táborozásokon a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzését kell elmélyíteni. o A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében:  a diákközösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: ez a kisgyermeknek a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró magatartásától, a személyiség önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásáig tartó folyamat. o Az önkormányzás képességének kialakítása:  a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, az elvégzett munkát értékelni tudják.  a diák-önkormányzati megbeszéléseken az aktuális feladatok, problémák áttekintése mellett az elkövetkező időszak teendőit, programjait tárgyalják meg  a különböző korcsoportok együtt végzett tevékenysége révén erősödik diákjainkban az együvé tartozás, az egymás iránti felelősségvállalás érzése  a diákközgyűlést úgy szervezzük meg, hogy a gyerekek ténylegesen át tudják tekinteni az önkormányzat működését, a tanulói jogok érvényesülését, az esetleges diákjogi problémákra közösen keresünk elfogadható megoldásokat  hagyományos közösségépítő tevékenységeink: farsang, gyermeknap, táborozások, túrák. 20

o A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése:  a tanulói közösségeket irányító pedagógusok feladata, a közösségek tevékenységének tervezése, folyamatos szervezése  a tanulói közösség által történő közvetett nevelés akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, ezekben aktív résztvevők  a tevékenység során a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz, viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. o A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai, a közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása:  feladat a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása  iskolánk értékei közé tartozik a szabadidős programkínálat, amely egyrészt a gyerekek egyéni igényeinek és érdeklődésének kielégítését, másrészt a közösségek erősítését szolgálja, összhangban a diák-önkormányzati munkával  a szabadidős tevékenységnek szerepe van abban, hogy az iskola keretein belül kialakuljanak az intézmény falain túllépő kulturált szabadidős szokások  a programok megvalósításában az iskola számít a gyermekek közvetlen környezetére, a családra, a szülői házra, azokra a szervezetekre, egyesületekre, közösségekre, melyeknek tagjai szerepet vállalnak a tanórákon kívüli idő eltöltésében  a tantestület számára a szabadidős tevékenységek megtervezése, megszervezése, működtetése a munka szerves részeként jelenik meg  lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyerekek minél több foglalatosságot gyakoroljanak, próbáljanak ki; tanulóink naponta többféle ajánlott tevékenység közül választhatnak, a szervezeti keretek korlátain belül szabadon társulhatnak, játszhatnak együtt  hagyományos szabadidős programjaink: hangverseny, színház, versenyek, vetélkedők, önismereti csoportfoglalkozások, ünnepségek, kulturális bemutatók, bel-és külföldi kirándulások, túrák, könyvtári tevékenység, játszóházak, iskolai nyílt napok, intézményi fesztiválok, az iskola díszítése, otthonossá tétele  a szabadidő eltöltését segítik szabadidős termeink, az iskolai könyvtár, játszóudvar.

21

2.8. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER, SZERVEZETT FORMÁK A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra Iskolánk pedagógusai a tanítási – tanulási folyamat megszervezésekor kiemelten fontosnak tartják a diákok motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, a differenciálást. a) a motiválás célja, hogy diákjainkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyerekeket tanulásra ösztönzik, a tanulási kedvet igyekszünk a tanulás végéig fenntartani b) a tanítási órák, foglalkozások tervezésénél, szervezésénél előtérbe helyezzük azokat a módszereket, szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, aktivitását biztosítják c) a tanulási folyamat kiemelt feladata a differenciálás, az, hogy a tanítók, tanárok nevelő – oktató munkájuk során vegyék figyelembe a tanulók eltérő egyéni fejlettségét, képességeit, az egyes tantárgyakban nyújtott teljesítményüket; pedagógusaink az egyes tantárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, gyakorlás, ismétlés esetén a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az egységes alapokra épülő differenciálás Iskolánk pedagógiai tevékenysége biztosítja a színes, sokoldalú intézményi életet, a tanulást, a játékot, a munkát. Fejlesztjük tanulóink önismeretét, együttműködési képességét, akaratát. Hozzájárulunk a gyerekek életmódjának, szokásaiknak, az értékekkel való azonosulásuknak a kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák fejlesztése a kitűzött céloknak megfelelő tanítási folyamat és tanulási tevékenység során valósul meg. A tanítás a diákok tanulásának szabályozása, értékelése.

szervezése,

tervezése,

irányítása,

 A differenciált tanulásszervezés terén a következő szempontokat vesszük figyelembe:  előnyben részesítjük azokat a szervezési megoldásokat, amelyek segítik a tanulás belső motivációinak kialakítását, fejlesztését  a tanulásszervezésnél meghatározónak tekintjük a tanulói aktivitás kibontakoztatását  elősegítjük a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, feltárását, lehetőséget adunk az előforduló tévedések korrigálására  alkalmazzuk az együttműködő tanulás technikáit, formáit  a tanítás – tanulás szervezeti formáiban (osztálymunka, csoportmunka, páros és egyéni oktatás) a gyerekek tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét állítjuk előtérbe 22

 a tanulásszervezés elvei, teendői: a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölése során; a feladatok megoldásban; a tanári segítésben; az ellenőrzésben; az értékelésben  a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében a feladatokhoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat alkalmazunk. 2.9. A NEVELÉSI–OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTŐ EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK  Hagyományőrző tevékenységek Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése, bővítése, az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, a felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg.  Iskolai ünnepi műsorok keretében megemlékezünk a legjelentősebb történelmi eseményekről (az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulójáról, 1956. október 23; 1848. március 15. évfordulójáról, a Nemzeti Összetartozás Napjáról). Ezekre az évfordulókra a munkatervben kijelölt tanulóközösségek műsort készítenek osztályfőnökeik segítségével.  Hetedik, nyolcadik osztályos diákjaink tanítási órák keretében megemlékeznek a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól, a holokausztról.  Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását a ballagást.  Az iskolaközösség megemlékezik az iskola alapításának 20 – 25 – 30 – 35 – 40 stb. éves évfordulójáról.  Komoly előkészítést, szervezést igényel a Zrínyi/Gordiusz megyei matematikaverseny lebonyolítása.  Évtizedes hagyományai vannak a Somogyi labdarúgó, úszó kupák megszervezésének.  Tanulóink által kedvelt események: a karácsonyi ünnepség, a farsang, az intézményi gyermeknap.  Az iskolai hagyományrendszer elemei közé tartoznak: a gesztenye és tökfesztivál; a napközis játszóházak, az adventi napok eseményei; mikulás ünnep; a tanévzáró klubdélutánok; Anyák napjára rendezett műsorok.  Iskolai nyílt napokat szervezünk diákjaink szüleinek.  Jelentős eseménye az intézmény életének a szülői szervezettel közösen 23

megrendezett iskolai bál.  Napközi otthon, tanulószoba A napközi otthon és a tanulószoba biztosítja a tanulók tanórán kívüli gondozását, ellátását. Segíti, kiegészíti, bővíti az iskola tanórai keretekben folyó nevelő-oktató munkáját. Az iskola többi nevelési formájával együtt arra törekszik, hogy tanulóink olyan személyiséggé váljanak, akik széleskörű ismeretekkel és alkotó, kritikus gondolkodással rendelkeznek. Célja, hogy a diákok saját és társaik munkáját, eredményeit becsüljék meg, fogadják el a másik ember személyiségét. Fontos célja, hogy a tanulók együttműködésre, felelős és önálló feladatvégzésre legyenek képesek, egészségesen éljenek, a problémák megoldására, a konfliktusok feloldására képesek legyenek.  Diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. Segíti a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységét. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák önkormányzati vezető áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, ötéves időtartamra.  Diákétkeztetés Tanulóink számára – igény szerint – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet biztosít az intézmény, Az étkezési térítési díjakat az iskola és az étkezési koordinátor által meghatározott módon kell befizetni.  Tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, a gyengék felzárkóztatását az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1 – 4. évfolyamokon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti 2 felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel segítésére, a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulóink számára képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból. További felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskolai lehetőségek figyelembe vételével minden tanév elején az intézmény nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában azok a tanulók vesznek részt, akiknek az 1 – 4. évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi. Akik második vagy további alkalommal ismétlik meg ugyanazt az évfolyamot.  Képesség – kibontakoztató és integrációs felkészítés 24

Iskolánk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből, fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A felkészítés keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása; fejlődésének segítése; a diákok tanulási, továbbtanulási esélyeinek kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képességkibontakoztató felkészítésben.  Iskolai sportkör A foglalkozásokon az iskola minden tanulója részt vehet. A sportfoglalkozások a tanórai testnevelés órákkal együtt biztosítják a diákok mindennapi testedzését, a gyerekek felkészítését a különböző sportágakban az intézményi és az iskolán kívüli sportversenyekre.  Szakkörök A különböző szakkörök működése a diákok egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve művésziek, technikaiak, szaktárgyiak lehetnek, szerveződhetnek közös érdeklődési kör alapján. A szakkörök indításáról az igények, iskolai lehetőségek alapján, a tanév elején az intézmény nevelőtestülete dönt.  Versenyek, vetélkedők Tehetséges diákjaink fejlesztését segítik a különböző – szaktárgyi, sport, művészeti, könyvtári – versenyek, vetélkedők, ezeket az iskolában rendszeresen szervezzük. Legtehetségesebb tanulóinkat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, tanulóink felkészítését a versenyekre a szakmai munkaközösségek, a szaktanárok végzik.  Témanapok Iskolánk pedagógusai a tantervi követelmények eredményes teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében tanulóink számára témanapokat szerveznek. A projektoktatás egy napon legalább 3 órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át történő tanítási – tanulási folyamat. Itt a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy témakör köré csoportosítva, diákjaink aktív részvételével zajló, közös és sokféle tevékenységre építve. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a témanapok, amelyek az egészségvédelemmel, a helyes táplálkozással, az elsősegélynyújtással, közlekedéssel, természetvédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel.  Kirándulások A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának, fejlődésének szerves része. Iskolánk pedagógusai a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka segítése érdekében kirándulásokat szerveznek a 25

lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. A tantervi követelmények, a nevelőmunka segítése céljából az osztályfőnökök évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykirándulásokon a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulások igényes, olcsó megszervezésére és problémamentes lebonyolítására törekszünk. A külföldre szervezett kirándulások révén diákjaink elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. A külföldi utazások az igazgató engedélyével, pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők. A programok megvalósításához igyekszünk az esetleges pályázati lehetőségeket kihasználni.  Múzeumi, kiállítási, könyvtári, művészeti foglalkozások A tantárgyak témáinak feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a közművelődési intézményekben, művészeti előadásokon tett csoportlátogatások. Ha a foglalkozás költségekkel is jár, akkor a részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Ebben az esetben is törekszünk az esetleges pályázati lehetőségek kihasználására.  Szabadidős foglalkozások A szabadidő kulturált eltöltésére készítjük fel diákjainkat azzal, hogy az igények alapján, a szülők anyagi helyzetéhez igazodva szabadidős programokat szervezünk – túrák, kirándulások, táborok, színház és múzeumlátogatások, klubdélutánok, sportnap. A rendezvényeken önkéntes a részvétel, a költségeket a szülőknek kell fedezniük.  Iskolai könyvtár Tanulóink egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható intézményi könyvtár segíti.  Iskolai létesítmények, eszközök egyéni, csoportos használata Tanulóink igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőséget biztosítunk az iskolai létesítmények, eszközök - sportlétesítmények, termek, számítógép – használatára. A létesítményeket, eszközöket diákjaink tanári felügyelet mellett egyénileg és csoportosan használhatják.  Hit és vallásoktatás Intézményünkben a területileg illetékes, bejegyzett egyházak, az iskola nevelő, oktató tevékenységétől függetlenül hit és vallásoktatást szervezhetnek. A részvétel a tanulók számára önkéntes. 2.10. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A pedagógusok alapvető feladatai -

A jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításban előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. 26

-

-

-

Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt-hatvanöt százalékában (nevelésseloktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb, tanórán kívüli foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejében a neveléssel, oktatással lekötött munkaidőn kívül a nevelést-oktatást előkészítő, az ezzel összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, szükség szerint helyettesítést lásson el. Tanítási óráit és egyéb, tanórán kívüli foglalkozásait pontosan, eredményesen tartsa meg. A nevelőtestületi értekezleteken, a szakmai munkaközösségek munkájában aktívan vegyen részt. Az éves munkatervben meghatározott rendezvényeken való részvétel. A hivatali titok megőrzése. A jogszabályokban meghatározott határidőkre az előírt minősítések megszerzése. Az intézményi célok képviselete a tanulók, szülők előtt. Munkája során az osztálytermek, szaktantermek gondozottságának, szakszerűségének figyelemmel kísérése.

A tanórai, a tanórán kívüli nevelő-oktató munka, a tanulásirányítás -

Tanórai, tanórán kívüli egyéb foglalkozások megtartása. A foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). Előzetes felkészülés a foglalkozásokra. A motiválás, differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon. Változatos szervezeti formák alkalmazása. A diákok életkorához, a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása. A tanulói aktivitás és a megfelelő magatartás biztosítása a tanítási órákon, az iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulási módszerek, technikák elsajátíttatása, gyakoroltatása az órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a pedagógus által tanított tanulók körében.

A tehetséges tanulók gondozása -

Egyéb, tanórán kívüli foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok szervezése. Részvétel az intézményi tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. A tehetséges diákok részvételének biztosítása és felkészítése az iskolán belüli és az iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre, bemutatókra. 27

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, valamint a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, fejlesztése -

Egyéb, tanórán kívül fejlesztő foglalkozások szervezése az érintett tanulók részére. A gyermekvédelmi feladatok ellátása az érintett tanulók körében. A tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. A diákok felkészítése a javító vagy osztályozó vizsgára. Az eredményes középiskolai felvétel segítése a tanulók körében.

A diákok tanórán kívüli foglalkoztatása -

Szabadidős programok (színház, múzeumlátogatás, kirándulás) szervezése iskolán kívül. Szabadidős programok szervezése intézményen belül (klubdélután, karácsonyi ünnepség, iskolai fesztiválok, játszóházak, sportprogramok). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek, szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő közös programok.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való részvétel -

Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az intézményi diákönkormányzat programjának szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.

Munkafegyelem, a munkához való viszony -

A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka, a formai követelmények és a határidők betartása. A tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Aktív részvétel tevékenységében -

a

nevelőtestület,

a

szakmai

munkaközösség

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Tevékeny részvétel a feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés -

Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzésen tanultak átadása a nevelőtestületnek.

Az iskolai munka feltételeinek javítása -

Pályázatokon való részvétel. 28

-

Bekapcsolódás a sikeres pályázatok megvalósításába. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az intézményi munka javítása új ötletekkel, az ötletek megvalósítása. Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében, végrehajtásában -

Részvétel a tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában, a nevelőtestület szakmai, pedagógiai döntéseinek előkészítésében. Feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. Aktív részvétel a tantestület életében: a pályakezdő vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Feladatok vállalása a nevelőtestületi rendezvények szervezésében. Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, a rendezvényeken.

Az iskola képviselete -

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése, részvétel a rendezvényeken. Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről. eredményeiről, a település rendezvényein, eseményein való részvétel. Az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai és érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe való bekapcsolódás. Aktív tevékenység, részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport életében, a civil szervezetekben.

Vezetői feladatok ellátása -

-

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében, ezen feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) ellátása. A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok alakítása.

Kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel, a pedagógus kollégákkal -

A tanulók, szülők, kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak, a szülőknek. Figyelem, érdeklődés megbecsülés a nevelőtársak felé, a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása.

2.11. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI A nevelő-oktató munkával összefüggő megbízás, feladat: Osztályfőnök

 Felelős vezetője az osztály közösségének.  Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. 29

 Összehangolja a család és az iskola nevelőmunkáját, együttműködik a tanulók szüleivel.  Családlátogatásokat végez, fogadóórát, szülői együttműködik az osztálya szülői munkaközösségével.

értekezletet

tart,

 Elvégzi az osztályfőnök ügyviteli teendőit.  Megbízása kijelölés alapján történik. Az osztályfőnök feladatai  Az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki.  Fejleszti a tanulók személyiségét, segíti lelki, testi fejlődésüket.  Segíti a társadalmi normákhoz, iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítását.  Közösségfejlesztő szabadidős programokat szervez – klubdélután, osztálykirándulás, túra, múzeumlátogatás.  Az osztályszintű és az intézményi rendezvényeken felügyel a tanulókra, kíséri osztályát.  Megismeri diákjai családi, szociális körülményeit.  Rendszeres kapcsolatot tart, együttműködik a tanulók szüleivel.  Rendszeres kapcsolatot tart, együttműködik az osztályában tanító, az osztályának foglalkozásokat tartó nevelőkkel.  Tájékoztatja a tanulókat és szüleiket az őket érintő kérdésekről. Érdemi válasz ad a szülők, tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.  Figyelemmel kíséri diákjai tanulmányi előmenetelét, erről havonta rendszeresen tájékoztatja a szülőket. Kitölteti a tanulók tájékoztató füzeteit, tanév közben havonta ellenőrzi a füzet vezetését (érdemjegyek, beírások, szülői aláírások).  A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.  Abban az esetben, ha a tanuló év végén nem tesz eleget tanulmányi kötelezettségének, tájékoztatja a szülőket a továbbhaladás feltételeiről.  Tájékoztatja a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása, fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.  Felhívja a szülők figyelmét a szociális és egyéb juttatásokra.  Támogatja, segíti az osztályában működő szülői szervezet munkáját.  Szülői értekezleteket, fogadóórákat tart az iskolai munkatervben meghatározottak szerint.  Foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.  Együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel.  Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.  Támogatja a tehetséges tanulókat.  Tájékozódik a gyerekek iskolán kívüli tevékenységeiről. 30

 Az iskolaorvosi szolgálattal együttműködve figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység esetén tájékoztatja az osztályában tanító nevelőket.  Havonta érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását, szorgalmát.  Félévkor és tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók munkájának dicsérettel történő elismerésére.  A házirendet megsértő, feladatait elmulasztó diákot az esetnek megfelelő figyelmeztetésben részesíti.  Figyelemmel kíséri a gyerekek hiányzásait, vezeti a naplót, a mulasztásokat összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. Az osztálynaplóban hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, szükség esetén gondoskodik a pótlásukról.  Az osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat.  Segíti a tanulók középiskolai továbbtanulását, az iskolai munkatervvel összhangban megismerteti velük a pályaválasztási, továbbtanulási lehetőségeket.  A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.  Osztálystatisztikákat és ehhez kapcsolódó elemzéseket készít.  Értékeli az osztályközösség fejlődését.  Vezeti a törzslapokat, a bizonyítványokat.  Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki munkáját az osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. A munkaterv felépítése: -

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. Az osztályfőnöki órák éves terve. A tervezett tanórán kívüli programok. Az iskolai munkaterv alapján tervezett szülői értekezletek, fogadó órák. A diákközösség vezetői. Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

A tanév folyamán készült dokumentumok: osztálystatisztika, értékelés a közösség fejlődéséről, jelenléti ívek, feljegyzések a szülői értekezletekről. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról: -

Tanulók száma, ebből a leányok. Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanulók. 31

-

Sajátos nevelési igényű tanuló. Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló. Az ebédelő és a háromszor étkező tanulók. Magántanuló. Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók. Más településről bejárótanuló. Évfolyamismétlő. Nem magyar állampolgár.

Statisztikai adatok a tanév végén: -

Tanulók száma. Osztályozott tanulók száma, aránya. Osztályozatlan tanulók száma, aránya. Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma, a tantárgyak osztályátlaga. Az osztály tanulmányi átlaga. Kitűnő tanulók száma és aránya. Szaktárgyi dicsértek száma tantárgyanként. A példamutató szorgalomért adott dicséretek száma. Egy tárgyból bukottak száma, aránya. Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya. Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma, aránya. A bukások száma tantárgyanként. Tanulmányi, sport, kulturális versenyek eredményei iskolán belül és kívül. A versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések. Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői:  A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények.  Középiskolai felvétel a diákok választása alapján.  A választott középfokú iskolák közül az elsőként, a másodikként, a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma, aránya.  Továbbtanulás iskolatípusok szerint.  Gimnáziumba, szakközép- és szakiskolába, szakmunkásképzőbe felvett tanulók száma és aránya.  Középiskolai felvételt nem nyert tanulók száma és aránya.  A megyében illetve más megyékben továbbtanulók száma, aránya.  A városban tanulók száma és aránya.

A tanulói közösségek tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai: -

Az osztály életét jellemző legfontosabb adatok – létszám, fiúk és lányok aránya, új tanulók, távozók. Az osztály szociális összetétele – a családok szociális helyzete, kulturális elvárásaik, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok, gyermek és ifjúságvédelmi munka. 32

-

-

A tanulási teljesítmény – tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, bukások, a tehetséges tanulók eredményei. Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség struktúrája, rétegeződése. Neveltségi szint – magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók. A közösségi tevékenység szintje – önkormányzás, közös programok, rendezvények, az ezeken való részvétel. Szülői házzal való kapcsolat – a szülői értekezletek, családlátogatások tapasztalatai, a szülők kapcsolata az iskolával, nevelési elveik.

A felsorolt területeken meghatározott pedagógiai feladatok: -

Az előző értékelés óta eltelt időszak változásai. Az előző értékelés óta keletkezett, előforduló új problémák. A problémák megoldásának érdekében teendő beavatkozások.

Az osztályfőnöki órák témái Minden osztályban kötelezően feldolgozásra kerülő témák a tanév első osztályfőnöki óráin: -

A házirend szabályainak megbeszélése, az osztályközösség belső szabályai, ezek rögzítése. Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. Az osztály gyermekvezetőinek megválasztása. Az intézményi munkatervből az osztályközösséget érintő feladatok ismertetése. Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. A kerékpáros közlekedés szabályai.

Minden osztályban kötelezően feldolgozásra kerülő témák: -

-

-

-

Az iskolai egészségügyi szolgálat: iskolaorvos, védőnő segítségének igénybevételével egészségvédelmi téma – helyes táplálkozás; az alkohol, kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés. Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél, a mentőszolgálat felépítése és működése, a mentők hívásának helyes módja, gyakorlati ismeretek-orvos, védőnő. Az osztály munkájának értékelése, magatartásának értékelése az első és a második félév végén. Az iskolai munkaterv alapján: megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én; megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról, a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Az osztálykirándulás előkészítése. 33

Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően: -

A tanulást is tanulni kell, tanulást segítő tevékenységek. A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás. Egészséges életrend, a helyes napirend kialakítása. A család: a nagyszülők, szülők, gyerekek közössége. Ünnep a családban. Az ünnepek szerepe az emberek életében. Ismerem – e önmagam? A megismerés forrásai. Baráti kapcsolatok. Fiúk és lányok barátsága. Részvétel az otthoni munkában. A nyári szünidő tervezése. A helyes viselkedés, beszéd, az udvariasság. Igazmondás, hazugság. A serdülők biológiai, higiéniai problémái. Közösségfejlesztő játékok. Tudni illik, hogy mi illik, illemtan a gyakorlatban. Lakásunk kultúrája. Pályaválasztásra készülünk. Önállóság a tanulásban. Konfliktusok az osztályban. Igaz barátok az osztályban. A kulturált magatartás szabályai. Viselkedés ünnepi alkalmakkor. Bírálat, önbírálat. A család funkciói. Konfliktus a családban. Fizikai és szellemi munka. A pénz szerepe életünkben. Ápolt, divatos megjelenés. Hogyan rendezném be az otthonomat? A vendéglátás illemtana. A határainkon túl élő magyarság. Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban. Az étkezési kultúra. Az iskolaválasztás gondja. A család pályaválasztási elképzelései. Diákönkormányzat az osztályban, az iskolában. Törekvés a harmonikus életre. Jövőnkre készülünk. Harcban önmagunkkal. Bizonytalankodók az iskola és pályaválasztásban. Ügyintézés a mindennapokban. Barátság, szerelem, szexualitás. Házasság és család, a felbomló család. Hétköznapok és ünnepek a családban. Korunk jellemző betegségei. 34

-

A fiatalkori bűnözés. A hivatalos helyen való viselkedés illemtana. Különböző tanulási módszerek. A jó időbeosztás, a helyes napirend. Az illem, a kulturált viselkedés alapjai. Ismerős, haver, barát. Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása. Árulkodás, becsület, betyárbecsület. Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség. Közlekedési szabályok, az utazás illemtana. Színházlátogatás, viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése. Megjelenés, öltözködés. A sport szerepe az egészséges fejlődésben. Helyem a családban, szüleink tisztelete. Egészséges életmód, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás. Veszélyes anyagok: az alkohol, dohányzás, drog egészségkárosító hatása. Az olvasás fontossága, szerepe, az olvasás élménye. A televíziós műsorok, filmek, internetes honlapok helyes megválasztása. Az ünnepnapok szükségessége. Az iskolai hagyományok megismerése. Fiú, lány kapcsolat, barátság, szerelem, férfi és női szerepek. Szerelem, házasság. Generációk együtt, szüleink, nagyszüleink. Az idős emberek tisztelete, segítése. Családi hagyományok, ünnepek. A vallások szerepe életünkben, tolerancia. Viselkedés az iskolai órákon, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen. A munka, mint emberi létforma, a munka értelme, megbecsülése. Megélhetés, jólét. A véleményalkotás szabadsága, a vitakultúra fejlesztése. Nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink. Helyünk Európában. Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások. Az információszerzés lehetőségei. A családi munkamegosztás, segítés otthon. A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás. A szabadidő hasznos, értelmes eltöltése – olvasás, sportolás, zene, tánc, képzőművészet, színház, utazás, kirándulás. Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása. Egészség, betegség. Az egészségünk iránti felelősség kialakítása.

35

2.12. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE Intézményi nevelő – oktató munkánk alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése. Ennek alapja a gyerekek egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele. Teendőnk a differenciálás, a különféle egyéni fejlesztő módszerek, szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Tevékenységünkkel a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését végezzük el. Sajátos nevelési igényű tanulók  Sajátos nevelési igényű tanulóink nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.  A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását a 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.  A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaikat, szükségleteiket figyelembe véve fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.  Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez, oktatásához, az egyéni fejlesztőmunka tervezéséhez, a rehabilitációs terv kidolgozásához igénybe veszi a pedagógiai szakszolgálati, a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. Szakemberek: logopédus, gyógypedagógus pszichológus és egyéb szakemberek pl. gyermekpszichiáter segítségét.  Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről tájékoztatjuk az osztálymunkában részt vevő pedagógusokat, szaktanárokat, az osztályfőnököt.  Az oktatásban érvényesítjük a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat – indokolt esetben a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alól felmentés adható. A nevelés – oktatás kiemelt feladatai: - A tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. - Pozitív énkép és önértékelés kialakítása. - A tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése. - A kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása. - A társadalmi együttélés szabályainak követése, az önállóságra nevelés.  A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája végzettségű pedagógusok, fejlesztő pedagógusok 36

     

tankönyvek, tanulási segédletek a tanulók képességeinek megfelelő differenciált foglalkoztatás a tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök képességfejlesztő játékok, eszközök számítógépek fejlesztő programmal fejlesztő terem.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Ahhoz, hogy a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködő gyerekeknek segíteni tudjunk a következő feladatokat kell elvégeznünk: o az érintett tanulók alapos megismerése, megfigyelése o az okok felderítése, személyre szóló feladatok, módszerek kidolgozása o a szülők megnyerése, rendszeres kapcsolat kialakítása. A megfigyelés területei: viselkedés szituációs játékokban, a tájékozottság felmérése, beszédkészség, téri orientáció, emlékezet, rajzkészség, a gondolkodás fejlettsége, a figyelem vizsgálata. A megfigyelés, felmérés után személyre szóló bánásmód kialakítása, fejlesztőmunka. Tevékenységek: kapcsolat az óvodákkal, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások, egyéni foglalkozások képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés a pedagógusok és a tanulók személyes kapcsolatai az iskolai könyvtár, iskolai létesítmények, eszközök egyéni, csoportos használata, iskolai szakkörök, sportfoglalkozások  szabadidős tevékenységek, foglalkozások szervezése  a szociális helyzet javítása, támogatások  a középiskolai továbbtanulás segítése, irányítása.      

A szülőkkel való együttműködés a gyerekek érdekeit szolgálja. A kölcsönös bizalom, őszinteség, támogatás koordinált pedagógiai tevékenységet eredményez. Az egység kedvezően hat a tanulók személyiségére. Tevékenységek:  a szülőkkel való együttműködés  családlátogatások, a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése  a szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek Minden gyermek tehetséges valamiben. Munkánk alapelve: az általános alapok fejlesztése, az érdeklődési, a továbbtanulási irány, a pályaorientáció megválasztásának segítése. A tehetséggondozás az optimális fejlődés feltételeinek megteremtése. 37

Iskolánkban azt a pedagógiai kultúrát követjük, amely a képességek sokoldalú fejlesztését helyezi előtérbe. Alkalmazkodunk a gyerekek egyéni fejlődési üteméhez, életkori sajátosságaikhoz. A tudás önálló elsajátításának képességét alakítjuk ki. A tanulmányi munka mellett támogatjuk a sportban, közösségi tevékenységben kiemelkedő tanulóinkat is. Tevékenységek:          

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése tehetséggondozó foglalkozások egyéni foglalkozások iskolai, intézményen kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók: szaktárgyi, kulturális, sport, művészeti nyelvvizsga, ECDL vizsga biztosítása az iskolai könyvtár, az iskolai létesítmények, eszközök egyéni, csoportos használata a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése, pályaválasztási vásár látogatása, középiskolai tájékoztatók szervezése intézményi sportfoglalkozások, szakkörök szabadidős foglalkozások, tevékenységek szervezése – színház, múzeum, kirándulások bel – és külföldre együttműködés a helyi sportegyesületekkel, kulturális intézményekkel.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat segítő tevékenységek A pedagógusok, osztályfőnökök munkáját gyermek és ifjúságvédelmi szakképzettséggel is rendelkező pedagógus kollégánk segíti. Nyilvántartást vezet az érintett tanulókról, tájékoztatja a diákokat, szülőket. Együttműködik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. Ismeretekkel rendelkezik a tanulók családi mikrokörnyezetéről, a családi házon kívüli környezetről, az iskolai környezetről. Tevékenységek:  kapcsolat az óvodákkal, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, iskolaorvosi és védőnői szolgálattal  a megfelelő tanulmányi eredmények, a bukások megelőzése érdekében a szaktanárok, osztályfőnökök, napköziben, tanulószobán dolgozó pedagógusok együttműködésével tanulóinkat megismertetjük az eredményes tanulási módszerekkel; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, a gyerekek fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen    

az iskolai létesítmények, eszközök, az iskolai könyvtár egyéni illetve csoportos használatának biztosítása a továbbtanulás segítése, irányítása iskolai sportélet, szakkörök szabadidős foglalkozások és tevékenységek szervezése

38

   

együttműködés a szülőkkel családlátogatások a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése a szülők tájékoztatása a Családsegítő és Gyermekjóléti tevékenységéről

Szolgálat

A pedagógiai szakszolgálattal, szakemberekkel való együttműködés mellett fontos feladatunk a szülők, tanulók bizalmának elnyerése, az emberi normáknak, kapcsolatoknak megfelelő titoktartás. Egyetlen tanulónk sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása illetve bármilyen más oknál fogva. 2.13. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A szülő, a tanuló, a pedagógus, kapcsolattartásának rendje, formái

az

intézmény

partnerei

Az iskola közösségeinek együttműködése Az iskola csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, figyelembe veszi az iskolával szemben határozott elképzeléseket, elvárásokat megfogalmazó szülői igényeket, érdekeket. Intézményünkben Szülői Szervezet segíti munkánkat. Nevelőtestületünk együtt hat a diákokra. Tanulóink, szüleikkel együtt az iskoláról, mint a pedagógusok együtteséről alkotnak véleményt. Az azonos irányú, együttes nevelői hatásnak van nagy szerepe ezen a területen. A korábban említett alapelvet követjük: tisztelet tanítványnak, szülőnek, kollégának, a pedagógus hivatásnak. A gyermeki személyiség fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusok koordinált, aktív együttműködése. A közös nevelés akkor szolgálja a gyerekek érdekeit, fejlődését, ha azonos elveken alapul. Fontos szerepe van a szülők, pedagógusok összehangolt együttműködésének. Az együttműködés az állandó kapcsolattartást jelenti szülők és pedagógusok között. Szervezett formája a szülői szervezet, az iskolavezetés és a pedagógusok közötti rendszeres kommunikáció. Lényeges a tanuló – pedagógus kapcsolat alakulása. A nyílt, őszinte kapcsolattartás fontos a személyiségfejlődés, a tanulás folyamatában. A diákönkormányzat működése, tevékenysége hozzájárul a diákok és pedagógusok közötti kapcsolat alakításához.  Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése Az igazgató és az iskolavezetés munkáját – a döntések előkészítésében, az iskolai munkarend kialakításában a munkaközösség – vezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A testület havonta illetve szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az igazgató vezeti. A nevelőtestület 39

közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével, a megbízatással rendelkező pedagógus vezetők és a választott képviselők révén valósul meg. A kapcsolattartás, együttműködés fórumai: a vezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. A fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. A vezetőség a feladatokról, az aktuális teendőkről hirdetőtáblán, írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a pedagógusokat. A vezetőség a döntéseiről, határozatairól tájékoztatja a nevelőket. Az iskola vezetőségének tagjai az irányításuk alá tartozó pedagógusok, kérdéseit, véleményét, javaslatait továbbítják, közvetítik az iskola vezetőjének. A tanítók, tanárok kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban, írásban, egyénileg, képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével.  A szakmai munkaközösségek együttműködése Az iskolában működő szakmai munkaközösségek folyamatos kapcsolattartásáért, együttműködéséért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a közösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik a tanévre tervezett feladataikat. Területei: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések, értékelések; az iskolában szervezett továbbképzések, bemutató órák; intézményen kívüli továbbképzések; a diákok számára szervezett pályázatok, tanulmányi, kulturális, sportversenyek. A munkaközösségek vezetői az iskola vezetőségének ülésein tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, eredményeikről, aktuális feladataikról, teendőikről.  A szülői szervezet és az iskola közösségeinek együttműködése Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében szülő szervezet, közösség működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei, közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet, közösség vezetősége. Az iskolai szülői szervezet, közösség vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei vehetnek részt. A vezetőség tagjai rendszeresen tájékoztatják az általuk képviselt közösség tagjait az iskolai szülői szervezet tevékenységéről, az általuk képviselt közösségek kérdéseit, véleményeit, javaslatait továbbítják az intézményi szülői szervezet felé. Az iskolai szülői szervezet vezetősége megválasztja az iskolai szülői szervezet, közösség elnökét, elnökhelyettesét, pénztárosát. Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. A tagintézmény szülői közösségével a tagintézmény vezetőjének, a nevelőknek van közvetlen kapcsolata. A szülői szervezet ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: igazgató, igazgatóhelyettes. A szülői szervezet vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább négy alkalommal illetve szükség szerint 40

össze kell hívnia és tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről, az iskolai munkaterv teendőiről, ezek végrehajtásáról.  A nevelők és a tanulók együttműködése, kapcsolattartása A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat ülésein, a diákközgyűlésen, az iskolában elhelyezett hirdetőtáblákon keresztül tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a diákokat. A diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat ülésein és a faliújságon keresztül végzi el tájékoztatási feladatait. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten keresztül írásban tájékoztatják. Tanulóink a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak érvényesítése érdekében – szóban, írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az intézmény nevelőihez, a diákönkormányzathoz, a szülői szervezethez fordulhatnak. A diákok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, írásban, egyénileg vagy választott tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, nevelőtestülettel, szülői szervezettel.  A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlása, rendje A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák önkormányzati vezető áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, ötéves időtartamra. Az önkormányzatot az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel, külső szervezetekkel való kapcsolattartásban a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, a diákönkormányzat gyermek vezetője beszámol az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai életről, az intézményi munkatervről, a 41

tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A közgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóval való egyeztetés után szabadon használhatja. Egy tanítás nélküli munkanap programjáról – gyermek és sportnap – a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. A diákönkormányzat részt vesz a tanulók tájékoztatásában az iskolarádió, iskolai honlap segítségével.  A nevelők és a szülők kapcsolattartása, együttműködése A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, aktuális feladatokról az igazgató a szülői szervezet ülésein, a szülői értekezleteken, a hirdetőtáblákon keresztül, időközönként írásbeli tájékoztatókon keresztül, az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleteken tájékoztatják. A szülők számára a gyerekek egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra a következő lehetőségek szolgálnak: szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái, nyílt tanítási napok, a tanulók fejlesztő szándékú értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók, családlátogatások, iskolai weblap. Fogadó óra – szerepe, feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása; egy – egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, a szabadidő helyes eltöltése, továbbtanulás). Szülői értekezlet – feladata a szülők és a pedagógusok közötti együttműködés kialakítása. Feladata a szülők tájékoztatása:       

az iskolai célokról, feladatokról, lehetőségekről a közoktatás – politika alakulásáról, változásairól a helyi tantervről az iskolai értékelő munkáról saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról az osztály tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről az intézményi és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról.  a szülők kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetősége felé. Nyílt tanítási nap – célja, hogy a szülők betekintést nyerjenek az iskola nevelő, oktató munkájának mindennapjaiba, személyesen megismerjék a tanítási órák lefolyását, közvetlenül tájékozódhassanak gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. Egyéni megbeszélések – feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, tevékenységéről, magaviseletéről, tanulmányi munkájáról, eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; összehangolt, együttes pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. 42

Családlátogatás – a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, tanácsadás az optimális fejlesztés érdekében. Írásbeli tájékoztató – a szülők tájékoztatása gyermekük tanulmányaival, magatartásával összefüggő eseményekről, tényekről; az intézményi, osztály szintű programokról. Weblap – segítségével biztosítjuk az intézményi nyilvánosságát, betekintést adunk az iskolai életbe.

dokumentumok

Kiemelkedő együttműködési forma a szülők részéről a szponzori segítségnyújtás, az iskolai alapítvány támogatása. A közös tevékenységet farsang, gyermeknap, sportnap, fesztiválok, bál, kulturális, alapítványi események, rendezvények szervezése jelentik még. A szülői értekezletek, nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkatervben évenként határozzuk meg. A szülők, a tanulók és a saját – a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak érvényesítése érdekében szóban, írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az intézmény nevelőihez, a diákönkormányzathoz, a szülői szervezethez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, házirendjéről az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől kérhetnek tájékoztatást. A dokumentumok nyilvánosak, azt az érintetteknek (tanulónak, szülőnek, az iskola alkalmazottainak) joga van megismerni. A dokumentumok megtekinthetők: az iskola honlapján, az iskola könyvtárában, a nevelői szobában, az intézmény igazgatójánál, igazgatóhelyettesénél. Az iskola vezetőségének, közösségeinek együttműködés iskolán kívüli intézményekkel

külső

kapcsolatai,

Az iskolai munka megfelelő szintű irányítása, az eredményes nevelő – oktató munka érdekében az intézmény igazgatóságának, az iskolának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel, szervezetekkel: Az intézmény fenntartójával: -

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Bp. Nádor utca 32. Körmendi Tankerület 9900 Körmend, Szabadság tér 7.

Az intézmény működtetőjével: -

Körmend Város Polgármesteri Hivatal; 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Körmend Város Önkormányzata Képviselő-testülete 9900 Körmend, Szabadság tér 7.

43

Szakmai szervezetekkel: -

Pedagógiai Oktatási Központok (POK) 8900 Zalaegerszeg, Kinizsi Pál u. 74. Nyugat – magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. Vas Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 9700 Szombathely, Sugár u. 9. Nevelési Tanácsadó – 9900 Körmend, Bartók Béla u. 9. Nevelési Tanácsadó – 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér. 4. Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet

Helyi oktatási intézményekkel: -

Körmendi Kölcsey Utcai Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 9900 Körmend, Kölcsey F. u. 12. Körmendi Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola; 9900 Körmend, Kölcsey F. u.16. Olcsai – Kiss Zoltán Általános Iskola; 9900 Körmend, Thököly u.31 Kölcsey Ferenc Gimnázium; 9900 Körmend, Bajcsy – Zsilinszky u.3. Rázsó Imre Szakközépiskola és Szakiskola; 9900 Körmend, Rákóczi F. u. 4. Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat 9900 Körmend, Bartók B.u.9 Mátyás király utcai Óvoda és Bölcsőde; 9900 Körmend, Mátyás király. u.18.

Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi szervezetekkel, intézményekkel: Alapítvány: -

Az iskolát támogató „Tehetséggondozás gyermekeinkért” alapítvány kuratóriumával.

Közművelődési intézményekkel: -

Faludi Ferenc Könyvtár; 9900 Körmend, Dr. Batthyány Strattmann L.u.4. Körmendi Kulturális Központ; 9900 Körmend, Berzsenyi D. u. 11. Dr. Batthyány – Strattmann László Múzeum; 9900 Körmend, Vár

Szervezetekkel: -

Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás; 9900 Körmend, Szabadság tér. 7. Szociális Szolgáltató és Információs Központ; 9900 Körmend, Thököly u. 46. Vasi Vesta Tűzvédelmi Szakszolgáltató Kft; 97700 Szombathely, Selmec u. 14. Tűzoltóság; 9900 Körmend, Hunyadi u. 45/a. Körmendi Rendőrkapitányság; 9900 Körmend, Hunyadi u.9. ÁNTSZ; 9900 Körmend, Szabadság tér.4. 44

Egyházakkal: -

Evangélikus Lelkészi Hivatal; 9900 Körmend, Thököly u. 21. Református Lelkészi Hivatal; 9900 Körmend, Kossuth L. u. 24. Római Katolikus Plébániahivatal; 9900 Körmend, Szent Erzsébet tér. 3.

Sportegyesületekkel: -

BC Körmend; 9900 Körmend, Thököly u. 39. Körmendi DMTE női kézilabda szakosztály; 9900 Körmend Körmend FC – Boldizsár Trans; 9900 Körmend, Bástya u. 18.

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az egészségügyi szolgálattal: Gyermekorvosi rendelő, Gyermek és ifjúságfogászat, Védőnői szolgálat; 9900 Körmend, Dienes L. u.9. Segítségükkel megszervezzük a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatait. Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal: A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményes ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Szociális Szolgáltató és Információs Központ; 9900 Körmend, Thököly u. 46. Gyermekjóléti Szolgálatával. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. 2.14. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai  Intézményünkben az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga - pótló vizsga - javítóvizsga.  Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi osztályzatának megállapításához - ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy a tantárgy tanítására meghatározott időnél rövidebb idő alatt tehet eleget - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet.  Pótló vizsgát tehet a diák, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad a vizsgáról, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.  Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 45

 A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.  A vizsgák időpontját, helyét, követelményeit az érintett tanulók szüleivel osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal; javítóvizsga esetén a tanév végén (a bizonyítványosztáskor) közölni kell.  Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a szakmai munkaközösségek, a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben. -

2013-2014. tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon. 2014-2015. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon. 2015-2016. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016-2017. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.

A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. 

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgákat tenniük a tanulóknak:

46

ALSÓ TAGOZAT

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

TANTÁRGY VIZSGA Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Idegen nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Erkölcstan1 Környezetismeret Ének-zene

SZÓBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

Vizuális kultúra

GYAKORLATI

Technika, életvitel és gyakorlat

GYAKORLATI

Testnevelés és sport

GYAKORLATI

2015. évi LXV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról értelmében 2016. szeptember 1-től: Etika 1

47

FELSŐ TAGOZAT

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

TANTÁRGY VIZSGA Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Idegen nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Történelem

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Erkölcstan2

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Természetismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Biológia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Fizika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Kémia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Földrajz

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Ének-zene

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

Vizuális kultúra

SZÓBELI

GYAKORLATI

Hon és népismeret

SZÓBELI

Informatika

SZÓBELI

GYAKORLATI

Technika, életvitel és gyakorlat

GYAKORLATI

Testnevelés és sport

GYAKORLATI

2015. évi LXV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról értelmében 2016. szeptember 1-től: Etika 2

48

2.15. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK ELVEI  Iskolánk a beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.  Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.  Az első évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni: o a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót; o a lakcímet igazoló hatósági igazolványt; o a szülő személyi igazolványát; o az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást; o a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; o szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.  A második – nyolcadik évfolyamra történő felvételnél be kell mutatni: o a tanuló személyazonosítására alkalmas, a tanuló nevére kiállított személyi azonosítót; o a lakcímet igazoló hatósági igazolványt; o a szülő személyi igazolványát; o az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; o az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.  Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló tanulmányi eredményének, magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az intézmény igazgatója dönt.  Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI – rendeletben meghatározott sorrendben teljesítjük.  Amennyiben intézményünk a rendeletben megadott sorrend szerint, az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának szabályait a házirend tartalmazza.  A második – nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában, a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem 49

felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán a teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

50

3. HELYI TANTERV 3.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK, ÓRATERV  Az intézmény helyi tanterve a miniszter által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára” és a 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek a miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot intézményünk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlására, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg:

51

Alsó tagozat

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

1. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

1. évfolyam

Matematika

1 óra

2. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

2. évfolyam

Matematika

1 óra

3. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

3. évfolyam

Matematika

1 óra

3. évfolyam

Környezetismeret

1 óra

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

4. évfolyam

Matematika

1 óra

4. évfolyam

Idegen nyelv/Német/Angol

1 óra

ÉVFOLYAM

Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő „ A változat” illetve „B változat” kerettantervek közül az alábbi tanterv alapján tanít:

ÉVFOLYAM

VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1 - 4. évfolyam

Ének - zene A változat

 A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg:

52

Felső tagozat

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető óraszámból?

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

5. évfolyam

Ének - zene

0,5 óra

5. évfolyam

Vizuális kultúra

0,5 óra

5. évfolyam

Informatika

1 óra

6. évfolyam

Matematika

1 óra

6. évfolyam

Természetismeret

1 óra

6. évfolyam

Ének - zene

0,5 óra

6. évfolyam

Vizuális kultúra

0,5 óra

7. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

7. évfolyam

Matematika

1 óra

7. évfolyam

Ének - zene

0,5 óra

7. évfolyam

Vizuális kultúra

0,5 óra

8. évfolyam

Matematika

1 óra

8. évfolyam

Biológia-egészségtan

1 óra

8. évfolyam

Vizuális kultúra

0,5 óra

8. évfolyam

Technika, életvitel és gyakorlat

0,5 óra

53

Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő „ A változat” illetve „B változat” kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

ÉVFOLYAM

VÁLASZTOTT KERETTANTERV

5-8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom A változat

5-8. évfolyam

Biológia - egészségtan A változat

5-8. évfolyam

Fizika A változat

5-8. évfolyam

Kémia B változat

5-8. évfolyam

Ének-zene B változat

 Iskolánkban az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc illetve Honés népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítjuk.  A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, a szaktanároknak a feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:  2015 augusztusára: a harmadik és a hetedik évfolyamokon.  2016 augusztusára: a negyedik és a nyolcadik évfolyamokon. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.  Intézményünkben diákjaink az idegen nyelvi órákon 1 – 8. évfolyamig csoportbontásban a német és az angol nyelveket tanulják.  Csoportbontásban tanítjuk az informatikát 5 – 8. évfolyamig. Ezzel az a célunk, hogy az ismereteket elmélyítsük, fejlesszük a kommunikációs készségeket, megalapozzuk a tanulók tudását.

54

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon Alsó tagozat

Tantárgyak

1.

2.

3.

4.

évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

8

8

7

7

Angol/Német nyelv

-

-

-

3

Matematika

5

5

5

5

Erkölcstan3

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

2

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Összes heti óra

25

25

25

27

2015. évi LXV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról értelmében 2016. szeptember 1-től: Etika 3

55

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon Tantárgyak

5.

6.

7.

8.

évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Angol/Német

3

3

3

3

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan4

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Természetismeret

2

3

-

-

Fizika

-

-

2

1

Kémia

-

-

1

2

Biológiaegészségtan

-

-

2

2

Földrajz

-

-

1

2

Ének-zene

1,5

1,5

1,5

1

Hon- és népismeret

1

-

-

-

Vizuális kultúra

1,5

1,5

1,5

1,5

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

0,5

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Összes heti óra

28

28

31

31

2015. évi LXV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról értelmében 2016. szeptember 1-től: Etika 4

56

A tanórán kívüli időkeret felhasználása A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletében meghatározott időkeret alapján a tanulói heti kötelező óraszám és az engedélyezett heti időkeret különbözetét egyéb foglalkozások megtartásához és csoportbontáshoz használjuk fel. Lehetőséget adunk a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatására. A foglalkozások másik része a tehetséggondozást, a továbbtanulásra felkészülést, tanulóink sportolását, iskolai rendezvényeink színvonalas megtartását szolgálja. Biztosítjuk a csoportbontásokat az idegen nyelvi foglalkozásokon, tanítási órákon és az informatika tantárgy oktatása során. Iskolánkban napközit és tanulószobát, ügyeletet működtetünk. Tehetséggondozásra, felzárkóztatásra a 6. mellékletben meghatározott időkereten felül osztályonként további heti egy – egy óra áll rendelkezésre. [Nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)]. A köznevelési törvény 27 §. (6) bekezdése alapján az 1 – 4. évfolyamokon, ha szükséges heti két alkalommal egyéni foglalkozást kell tartani a tanulóknak az eredményes felkészülés érdekében, valamint ha a tanuló második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. Az osztályok heti időkeretén felül tanulónként heti 10 óra áll rendelkezésére az iskolának, ha a szakértői bizottság véleménye alapján a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel rendelkező vagy a sajátos nevelési igényű tanuló, vagy a súlyos betegséggel küzdő tanuló magántanulóként folytatja a tanulmányait. ([Nemzeti köznevelési törvény 27 §, (7)]. A sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai célú tanóráinak megszervezéséhez külön heti időkeretet biztosít a köznevelési törvény 6. melléklete. Osztályok, csoportok Tanulóink az iskolai foglakozásokon osztály vagy csoportkeretben, saját tantermeikben, szaktantermekben, sportcsarnokban, tanuszodában tanulnak.

57

Foglalkozásaink – Somogyi Béla Általános Iskola – alsó tagozat Évfolyam

1.

2.

3.

4.

Felzárkóztatás

4 óra

2 óra

2 óra

2 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

Magyar szakkör

1 óra

1 óra

1 óra

Matematika szakkör

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

Sportági sportfoglalkozások

Angol/Német nyelv

1 óra

Informatika szakkör

1 óra

1 óra

Művészetek - rajz

2 óra

Csoportbontások: Évfolyam Angol/Német nyelv

1.

2.

3.

4.

1 óra

1 óra

1 óra

Tanítási órák csoportbontásai: Évfolyam

4.

5.

6.

7.

8.

Angol/Német nyelv

3 óra

3 óra

3 óra

3 óra

3 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

Informatika

58

Felső tagozat Évfolyam

5.

6.

7.

Felzárkóztatás

8. 1 óra

Sportági sportfoglalkozások

1 óra

1 óra

1 óra

Tehetséggondozás

1 óra 1 óra

Angol/Német nyelv

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

Informatika, honlap

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

Művészetek - rajz

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

Énekkar

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

Egészségnevelés

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

3.2. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI  Pedagógiai munkánk során csak olyan taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladatgyűjtemény) használunk a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. Ezek a testnevelés, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat. Például: torna és úszófelszerelés, rajzeszközök.  Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei, a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév utolsó szülői értekezletén) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.  A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat részesítik előnyben, amelyek több tanéven keresztül használhatók;  a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be;  a taneszközök áránál a szülők anyagi helyzetéhez, a lehetőségekhez igyekszünk közelíteni. 59

 Az iskola pénzügyi lehetőségeihez mérten arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezekkel a taneszközökkel bővítjük, segítjük nehéz helyzetű tanulóink lehetőségeit, tanulmányi tevékenységét.  Az információs bázis a minőségelvű rendszer fontos eleme, amely segít a biztonságos tankönyvkiválasztásban. Választásunkban döntő, hogy jól használható, minőségileg kifogástalan, megbízható és szép tankönyvet adjunk a gyerekek kezébe. A tankönyvválasztás segíti és megvalósítja a minőségelv érvényesülését.  Az iskolai tankönyvhasználat sarkalatos pontjai:  a pedagógus és a tankönyv közötti összhang, azonosulás vagy alkalmazkodás;  a tankönyv szerepe a tanító, tanár felkészülésében, a tanmenet és az óraterv készítésében;  a tankönyv tanórai kiaknázásának lehetőségei;  a tankönyv, mint közös nevező a számonkérésben, értékelésben;  a tantestület egysége, a módszerek tudatosítása;  a szülők bevonása a tankönyvek értékeinek kibontakoztatásába. A választott tankönyvek használatára jól felkészült pedagógusok sokat segíthetnek abban, hogy a gyerekek is hatékonyabban használják könyveiket. Taneszközök használata Minimális programnak tekinthető, hogy valamennyi neveléssel – oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvető oktatási eszközök kezelését. Fontos, hogy a nevelők az eszközöket (audiovizuális, számítástechnikai) és az ezekkel készített anyagokat eredményesen tudják alkalmazni a nevelési – oktatási folyamatban. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás – tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelés és oktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha a kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul. 3.3. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA Alsó tagozat Az 1 – 2. évfolyam pedagógiai feladatai: -

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Fokozatosan vezetjük át a gyerekeket az óvodai játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Továbbfejlesztjük az iskolába lépő gyermekben a megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. 60

-

-

A tanulási módszerek, szokások kialakítása. Egyéni, személyre szóló fejlesztés, értékelés a sikeres iskolai pályafutás megalapozásához, az egységes műveltségi alapok megszerzéséhez. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit, szokásait. A tanulók természetes érdeklődésére építve az iskolai fegyelem és figyelem, a felelősségtudat, kötelességérzet, kitartás kialakítása.

A 3 – 4. évfolyam pedagógiai feladatai: -

-

A harmadik – negyedik évfolyamon meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási, tanulási folyamatok. Előtérbe kerül az alaptanterv elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat. A tanítási tartalmak feldolgozása során az elemi ismeretek közvetítése, az alapvető képességek, az alapkészségek fejlesztése. A mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció fejlesztése. A koncentráció képességének fejlesztése. A tanulási stratégiák megválasztásában az életkori jellemzők figyelembevétele. Az ismeretek tapasztalati megalapozása. A saját környezet, a természet, a társas kapcsolatok, a közösségek értékei iránti fogékonyság kialakítása. A tanítói terhelés és teljesítményelvárások fokozatos ütemű növelése differenciálással ügyelve tanulóink fejlettségére, fejlesztési szükségleteire.

Felső tagozat Az 5 – 6. évfolyam pedagógiai feladatai: -

-

A nevelés – oktatás feladata, célja, hogy folytassa az előző évek munkáját. A sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességek, készségek, tudástartalmak fejlesztése. A tudástartalmak megalapozásának folytatása. Az ismeretszerzés folyamatában a tapasztalatra, a felfedezésre épülő képi gondolkodás fejlesztése. Az együttműködésre épülő tanulási technikák, tanulásszervezési módok kialakítása, bővítése. A kreativitás fejlesztése, a gyerekek egészséges terhelése, érési folyamatuk követése. Személyre szóló, fejlesztő értékelés.

A 7 – 8. évfolyam pedagógiai feladatai: -

Alapvető feladat a változó és összetett tudástartalmakkal összefüggésben a korábban megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése. Az életen át tartó tanulás, fejlődés megalapozása. 61

-

A tanulók felkészítése érdeklődésüknek, képességüknek, tehetségüknek megfelelően a továbbtanulásra, pályaválasztásra, pályaorientációra. Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás képességének fejlesztése. Az önművelésre való felkészítés. Önálló munkára, gondolkodásra nevelés. Felkészülés a társadalomba való beilleszkedésre, a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés, önértékelés képességének fejlesztése. A családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban való együttműködés értékének tudatosítása.

3.4. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. §. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Ennek alapján intézményi lehetőségeinkre alapozva – személyi feltételek: testnevelő tanárok; tárgyi feltételek: sportcsarnok, tanuszoda, szabadtéri sportpályák  az iskola minden osztályban megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelési óra keretében  ebből egy óra úszás. 3.5.A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE Tanulóink fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:  az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel  a testnevelési órákon. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek: A vonatkozó jogszabályok a tanulók fizikai állapotának mérését beleillesztették az országos mérések közé. A mérésre előírt időintervallum adott év április-május hónap, tanévenkénti időzítéssel. A 2015/2016. tanév rendjéről szóló 28/2015. (V. 28.) EMMI rendelet 9. § (9) bekezdése szerint a tanulók fizikai állapotának és edzettségnek mérésében a nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók vesznek részt. A mérés ezt követően minden évben az aktuális miniszteri rendeletben foglaltak szerint történik. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon. A megfelelő szintű fizikai erőnlét, edzettség elérése, majd megtartása nemcsak a sport, hanem az egészség, az általános jólét szempontjából is igen fontos tényező. A fizikai aktivitás jellemzője az 

az egészséges testsúly,



az állóképesség és az izomerő.

E képességek szintjének emelése történik a megújított iskolai testneveléssel és sporttal. A fizikai képességek folyamatos, fokozatos teljesítésére nagy gondot

62

fordítunk. Tudatosítanunk kell a tanulókban a mozgásos tevékenységek, a testnevelés és a sport preventív értékeit. Célunk, hogy a diákjaink sportolás iránti igénye, szeretete olyan erős és szilárd legyen, hogy a rendszeres sportolás tanulmányaik befejezése után is állandó életmódelemük legyen. (A kevésbé jó biológiai és testi adottságokat öröklő tanulónak is.) El kell érnünk, hogy a fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése motivációs tényezőként hasson a tanulóinkra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai tevékenység is. A felmérés a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) alapján történik. (Lásd: Kézikönyv a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt /NETFIT®/ alkalmazásához. Budapest: Magyar Diáksport Szövetség, 2014.) Magyar Diáksport Szövetség.) A mérések szorosan kapcsolódnak a mindennapi testnevelés rendszeréhez. A méréssel kapcsolatos feladatainkként kisiskoláskorban a motoros próbákkal történő játékos megismerkedést, a fittségre és az egészségre vonatkozó ismeretterjesztést, illetve a mérésekkel kapcsolatos pozitív motiváció kialakítását jelöltük meg. Felsős tanulóinknak ismerniük kell a NETFIT tesztjeinek pontos végrehajtását, a végrehajtás szempontjait. Tisztában kell lenniük a fizikai fittség és az egészség összefüggéseivel. Képessé kell válniuk a tesztek önálló, páros és kiscsoportos végrehajtására. A testnevelőink mérik a testösszetételt és tápláltsági profilt, az állóképességi profilt, a vázizomzat fittségi profilt és a hajlékonysági profilt. A rendszer keretei között a mérések eredménye alapján a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, javaslatokat fogalmaznak meg a fejlődés érdekében. A NETFIT rendszerében diákjaink és szüleik online környezetben követni tudják a gyermekek fittségi adatait, és tájékozódni tudnak fejlődésükről.

3.6. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI Pedagógiai programunk szerint a kötelező tantárgyakon kívül nincs az iskolában választható tantárgy. Az egyéb, tanórán kívüli foglalkozásokon való tanulói részvétel – a szakértői bizottságok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével – önkéntes. A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus erőforrásainak optimális kihasználásával készül. Minden osztály és tanulócsoport számára biztosítjuk a szakos ellátást. Arra is törekednünk kell, hogy tanítóink, tanáraink számára heti 22 – 26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítsunk. A pedagógusok szülői, tanulói oldalról történő kiválasztására intézményünkben általában nincs lehetőség. 3.7. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A külső társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink sokféle negatívummal, veszéllyel találkoznak, különböző negatív hatásoknak vannak 63

kitéve. Ezért fontosnak tarjuk az esetlegesen felmerülő problémák kezelését, a megelőző tevékenységet. Megismerjük a diákok valódi körülményeit, ügyelve a személyiségi jogokra. A rosszabb anyagi helyzetben lévő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinkat segítjük: a tankönyvellátás biztosításával, a tanulmányi kirándulások anyagi támogatásával, az étkeztetés területén. Védjük a gyerekek jogait, figyelemmel kísérjük a helyzetük alakulását. Az osztályfőnökök, szaktanárok, a védőnő rendszeres felvilágosító munkát végeznek (dohányzás, alkohol, drog). A tanulók szüleivel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. A feladatok összefogását gyermek és ifjúságvédelmi szakképzettséggel rendelkező pedagógus kollégánk végzi, aki kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más intézményekkel, hatóságokkal, személyekkel. 3.8. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE A tanulói teljesítmények értékelése: az ellenőrzés célja megbízható információk gyűjtése a diákok ismereteiről, fejlődésükről, magatartásukról, szorgalmukról. Az értékelés célja: o Az ellenőrzés során szerzett információk elemzése, rendszerezése, hogy a pedagógus, a tanuló és a szülő számára a végzett munka ismert és minősíthető legyen. o Kapjon képet a tanuló önmagához és társaihoz viszonyított fejlődéséről, tájékozódjunk a differenciált fejlesztés érdekében alkalmazott módszerek eredményességéről, hatékonyságáról. o Fejlesszük a tanulók önértékelését, motiváljuk őket a tanulásban. Az értékelés célja kettős: o Formál, segít – az előrehaladás mértékéről kapunk képet, a szükséges korrekciókat el tudjuk végezni – ez folyamatosan történik. o Összegez, lezár a tematikus egységek után, minősítjük a tantervi követelmények teljesítésében való előrehaladást, támpontokat kapunk az osztályozáshoz. Az értékelés alapelvei: o A tanulók fizikai, pszichikai, szellemi képességeit veszi figyelembe, személyre szóló. o Igazságos, folyamatos, széleskörű, objektív és változatos. o A tanulók számára egyértelmű, világos képet adjon, a célok és követelmények előzetesen ismertek és kiszámíthatóak legyenek szülőknek és tanulóknak.

64

Az értékelés irányultsága: o A tantervi követelmények elsajátításának mértékére. o Alkalmazni képes tudásra, a feladatvégzés szintjére. o A tanulók együttműködési készségeire, a munkához való viszonyukra, önálló tanulási képességükre. o Az iskolai normák ismeretére, a viselkedési kultúra szintjére. Az értékelés viszonyítási szempontból: o Kritériumra épülő – a tanuló teljesítményét a tantervi követelményekhez hasonlítjuk. o Normára épülő – az országos átlaghoz hasonlítjuk a teljesítményt – pl. országos mérések. o Az egyéni fejlődést figyelembe vesszük az értékelésnél. Az értékelés fajtái: o Diagnosztikus – helyzetfeltáró értékelés. o Formatív – az oktatási folyamat közben visszajelzést ad. o Szummatív – minősít, tájékoztatja a tanulót. Ellenőrzési módok: o szóbeli o írásbeli o gyakorlati ismeretek megoldása. Szóbeli feleltetés során a beszédkészség, fellépés, kommunikáció fokának milyensége. A tanulói teljesítményt a tanári kérdések támogatják. Az órai aktivitást figyelemmel kísérjük. Az írásbeli felelet formái, rendje: dolgozat, témazáró dolgozat, tudáspróba, feladatlap. A gyakorlati tevékenység során készített munkadarabok, tanulói kísérletek, programok osztályozása. Az itt felsorolt célok, alapelvek minden tantárgyra vonatkoznak. Az iskola a nevelő – oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését, értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A nevelők a tanulók munkáját egy – egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a pedagógusok többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanulónak legalább egyszer felelnie kell szóban egy 65

témakörön belül; az ének-zene, rajz, informatika, technika tantárgyakból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. A testnevelés követelményeinek elsajátítását gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, de figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.  Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  kiválóan teljesített  jól teljesített  megfelelően teljesített  felzárkóztatásra szorul. A tantárgyakból év közben a fejlődésük mértékére, a teljesítményük milyenségére vonatkozó tájékoztató és ösztönző jellegű érdemjegyeket kapnak a tanulók. Az érdemjegyeket az alábbiak szerint feleltetjük meg a szöveges értékelésnek: kiválóan teljesített: jeles (5) jól teljesített: jó (4) megfelelően teljesített: közepes (3) felzárkóztatásra szorul: elégséges (2); elégtelen (1). A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik – nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.  A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik – nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.  Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5) jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy – egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül. A tájékoztató füzet 66

bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Szöveges minősítés Kiválóan teljesít: a tantervi követelményeknek maximálisan megfelel, optimum szinten teljesít. Látja az összefüggéseket, a szabályokat tudja alkalmazni. Gyűjtőmunkát végez, versenyeken vesz részt lehetőség szerint. Jól teljesít: a tantervi követelményeket jól teljesíti, kevés hibával, önállóan dolgozik. Szabadon, önállóan beszél és alkot. Megfelelően teljesít: aki a tantervi követelményeket megfelelően teljesíti, figyelme gyakran elkalandozik. Kevésbé kapcsolódik be az órai munkába. Gondolatait nehézkesen fejezi ki, nevelői segítségre szorul, ismeretei felszínesek. Felzárkóztatásra szorul: aki a tantervi követelményeknek csak súlyos hiányosságokkal tesz eleget. Önálló munkavégzésre nem képes, sok egyéni segítséget igényel, ismeretei minimálisak. Érdemjegyek, osztályzatok Jeles (5) érdemjegyet, osztályzatot kap a tanuló, ha a tanórai közös munkában figyelmet és érdeklődést mutat. Feladatát állandóan, és legnagyobbrészt segítség nélkül végzi. Az osztályban már feldolgozott tananyagról szóban és írásban bármikor kiválóan, pontosan és helyes magyarsággal számot tud adni. Az anyag önálló alkalmazásában nincs nehézsége. Kötelességtudó. Jó (4) érdemjegyet, osztályzatot kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában érdeklődéssel és figyelemmel vesz részt. Feladatait általában segítség nélkül jól elvégzi, a már feldolgozott tananyagról szóban és írásban számot tud adni és azt némi segítséggel helyesen alkalmazni is tudja. Kifejezőképességében csak kisebb hiány fordul elő. Közepes (3) érdemjegyet, osztályzatot kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában részt vesz. Feladatait nagyobbrészt önállóan elvégzi, a már feldolgozott tananyagról szóban vagy írásban kisebb hiányokkal, tévedésekkel, pontatlanságokkal számot tud adni. Ezt segítséggel, alkalmazni is tudja, kifejezőkészségében időnként nehézségei mutatkoznak. Elégséges (2) érdemjegyet, osztályzatot kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában részt vesz, munkáját lényeges elemeiben elvégzi, a már feldolgozott tananyag legfontosabb részeiről szóban és írásban számot tud adni. Ismereteit csak segítséggel tudja alkalmazni, írásbeli dolgozatainak eredménye pedig legalább felerészt elégséges. Elégtelen (1) minősítést kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában passzív. Feladatait nem vagy csak hanyagul végzi el, a feldolgozott tananyag lényeges részeiből szóban és írásban sem tud számot adni, írásbeli dolgozatainak érdemjegye, pedig túlnyomórészt elégtelen.

67

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény, pontszám érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény

Érdemjegy

0-33%

elégtelen (1)

34-50%

elégséges (2)

51-75%

közepes (3)

76-90%

jó (4)

91-100%

jeles (5)

Az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet a tanuló, ha a kerettantervben előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A magasabb évfolyamba lépésről minden esetben a nevelőtestület hoz döntést a pedagógusok által megállapított osztályzatok alapján. A szülő kérésére az iskola igazgatója egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Szülői kérésre a magasabb évfolyam is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. A törvényi előírások alapján a tanulmányi idő megrövidíthető. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével két vagy több évfolyam tanulmányi követelményeit egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Az egyes iskolai évfolyamok befejezéséről kiállított bizonyítvány arra jogosítja fel a tanulót, hogy az iskola következő évfolyamába lépjen. A nyolcadik évfolyam elvégzéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget igazol. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása: A feladatok célja, hogy a tanulók elkészítésükkel, felkészülésükkel elmélyítsék az órán tanultakat, tudják önállóan alkalmazni az ismereteiket, tudásukat. -

A versenyre készülő, tehetséges, tantárgy iránt érdeklődő tanulókat szorgalmi feladatokkal, kutatómunka kijelölésével motiváljuk, segítjük. Az egy tantárgyból adott írásbeli, szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje a fél órát ne haladja meg. A napi felkészülés otthoni, napközis, tanulószobai ideje átlag napi 1 – 2 óra alatt megvalósítható legyen.

68

A hétvégére a napi felkészülési időtartamot meg nem haladó feladatot kapnak a tanulók. A szünetre adott feladatok elvárásai: önálló ismeretszerzésre ösztönözzenek, adjanak lehetőséget a megszerzett tudás alkalmazására. A tanulók magatartásának értékelése, minősítése: -

-

Az első – nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második – nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatokat az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) példás (5) az a tanuló, aki – betartja a házirendet. A tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik. Kötelességtudó, feladatait teljesíti. Önként vállal feladatokat és teljesíti azokat. Tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik. Az osztály, az iskolai közösség életében aktívan részt vesz. Óvja, védi az iskola felszerelését, a környezetet. Nincs írásbeli figyelmeztetése intője, megrovása. b) jó (4) az a tanuló, aki – betartja a házirendet. A tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik. Feladatait a tőle elvárható módon teljesíti. Feladatokat önként nem, csak ritkán vállal, a rábízott feladatokat teljesíti. Az osztály és az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt. Nincs írásbeli intője, megrovása. c) változó (3) az a tanuló, aki – az iskolai házirend előírásait nem mindig tartja be. A tanórákon, tanórákon kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik. Feladatait nem minden esetben teljesíti. Előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva. A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik. Igazolatlanul mulaszt, osztályfőnöki intője van. d) rossz (2) az a tanuló, aki – a házirend előírásait sorozatosan megsérti. Feladatait nem, vagy csak ritkán teljesíti. Magatartása fegyelmezetlen, rendetlen. Társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlanul, durván viselkedik. Viselkedésével az iskolai nevelést, oktatást akadályozza. Többször mulaszt igazolatlanul. Több szaktanári figyelmeztetést kapott, van osztályfőnöki megrovása és ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább 3 együttes megléte vagy megsértése 69

szükséges. A magatartás osztályzat eltérhet a havi jegyek átlagától, ha a tanuló kiemelkedő jutalmazásban vagy elmarasztalásban részesült. A tanulók szorgalmának értékelése, minősítése: -

-

-

Az 1 – 8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és az ellenőrzőbe illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második – nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatokat az ellenőrzőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) példás (5) az a tanuló, aki – képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt. Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi. A tanórákon aktív, többlet feladatokat vállal, ezeket elvégzi. Munkavégzése pontos, megbízható. A tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz. Taneszközei tiszták, rendesek, minden tanítási órára elhozza ezeket. b) jó (4) az a tanuló, aki – képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. A tanórákon többnyire aktív. Többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken való részvételt nem vagy ritkán vállal. Ha megbízást kap, akkor teljesíti. Taneszközei tiszták, rendezettek. c) változó (3) az a tanuló, akinek – a tanulmányi eredménye elmarad a képességeitől. A tanulásban nem kitartó, tanulmányi munkája ingadozik, feladatait nem mindig teljesíti. Házi feladata, felszerelése gyakran hiányzik. Érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból lerontja. Önálló munkája során figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre és felügyelettel dolgozik. d) hanyag (2) az a tanuló, aki – képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődéséért. Az előírt követelményeknek minimális szinten felel meg. Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen. A feladatait többnyire nem végzi el. Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek. A tanuláshoz nyújtott nevelői, tanulói segítséget nem fogadja el, ellenszegül. Félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább 3 együttes megléte vagy megsértése szükséges. A minősítés az egyéni képességek alapján, a körülmények mérlegelésével kifejezi a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt. 70

Azt a diákot, aki képességeihez mérten:    

példamutató magatartást tanúsít folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el az osztály, iskola érdekében közösségi munkát végez iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, előadásokon, bemutatókon vesz részt  hozzájárul az intézmény jó hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez az iskola jutalomban részesíti A jutalmazás formái tanév közben:     

szaktanári dicséret napközis nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító, kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:    

szaktárgyi teljesítményért példamutató magatartásért kiemelkedő szorgalomért példamutató magatartásért, részesíthetők.

kiemelkedő

szorgalomért

dicséretben

Az egyes tanévek végén, valamint a 8 éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet, könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskolai közösség előtt vehetnek át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget, csoportos dicséretben, jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni és a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki a tanulmányi kötelezettségeit nem teljesíti, a házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái:      

szaktanári figyelmeztetés napközis nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés 71

 igazgatói intés  igazgatói megrovás  nevelőtestületi figyelmeztetés. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyára tekintettel el lehet térni. A tanuló súlyos kötelezettségszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni, a tanulót azonnal legalább az osztályfőnöki megrovás büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelezettségszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  agresszió, a másik tanuló megverése, testi és lelki bántalmazása  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása  szándékos károkozás  az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése  ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek A büntetést írásba kell foglalni és a szülő tudomására kell hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

72

4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje a) Az iskola 2013. szeptember 2. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő – oktató munkáját e pedagógiai program alapján. b) A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. c) A pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre szól – 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig. d) A módosítások bevezetésének időpontja: 2016. szeptember 1. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata a) A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. b) A szakmai munkaközösségek minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. c) A 2016/2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes felülvizsgálatát, értékelését, szükség esetén módosítania kell a programot. A pedagógiai program módosítása

A program módosítására javaslatot tehet: a) b) c) d) e)

Az iskola igazgatója A nevelőtestület bármely tagja A szakmai munkaközösségek A szülői munkaközösség Az iskola fenntartója.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

a) Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. b) A program elolvasható az iskola honlapján: http://somogyi.kormend.hu. c) A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, az iskola pedagógusaitól a fogadó órákon vagy előre egyeztetett időpontban. d) A program megtekinthető: az iskola honlapján; az iskola könyvtárában; az iskola igazgatójánál, igazgatóhelyetteseknél, a nevelői szobában. A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata Iskolánk nevelői közössége a dokumentumot a vonatkozó jogszabályi előírások alapján módosította. A módosítások bevezetése 2016. év szeptember hónap 1. napjától történik felmenő rendszerben. A bevezetésben nem érintett évfolyamokon a nevelő-oktató munka a 2013. év szeptember hónap 1. napjától érvényes pedagógiai program szerint folyik.

73

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: a dokumentumot a fenntartó székhelyén, az iskola könyvtárában, az intézményvezetői és helyettesi irodában, nevelői szobában lehet elolvasni, valamint megtekinthető az iskola honlapján (somogyi.kormend.hu) és a Köznevelés Információs Rendszerének elektronikus felületén.

74