KÖRMENDI SOMOGYI BÉLA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

KÖRMENDI SOMOGYI BÉLA ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013

Tartalomjegyzék ISKOLÁNKRÓL ................................................................................................ 4 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA Az iskolában folyó nevelı – oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eszközei, eljárásai .............................................................................. 7 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................... 11 Iskolai egészségnevelési program .................................................................. 13 Az elsısegély – nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos intézményi terv ................................................................................................................... 16 Az iskola környezeti nevelési programja ......................................................... 17 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................... 19 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT RENDSZER, SZERVEZETI FORMÁK

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra..... 22 A nevelési – oktatási célok megvalósítását segítı egyéb tevékenységek ...... 23 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI .................................. 27 AZ OSZTÁLYFİNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFİNÖKÖK FELADATAI ..................................................................................................... 31 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLİ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ........................................... 38 AZ ISKOLA SZEREPLİINEK EGYÜTTMŐKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A szülı, a tanuló, a pedagógus, az intézmény partnerei kapcsolattartásának rendje, formái ................................................................................................... 42 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................... 49 Az iskolába jelentkezı tanulók felvételének, átvételének elvei ....................... 52

2

HELYI TANTERV A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelezı és nem kötelezı (választható) tantárgyak és óraszámaik, óraterv ............................................. 53 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei .............................. 62 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása.................................................................................................. 64 A mindennapos testnevelés ............................................................................ 66 A tanulók fizikai állapotának mérése ............................................................... 66 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 67 A gyermekek esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések................................. 67 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenırzése, értékelése .................................................................................... 68 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ........................... 77 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK ........................................................................... 78

3

ISKOLÁNKRÓL Intézményünk a Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola 1974 óta végzi a körmendi és a Körmend környéki települések gyermekeinek nevelését, oktatását. Az indulás éveiben diákotthon, kollégium mőködött az iskola falai között. Az iskola több évtizedes története arra kötelez bennünket, hogy nevelı – oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk Körmend, a szomszédos települések, a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézető, gondolkodású emberek cselekvı együttélésének gyakoroltatására. Figyelemmel vagyunk a beiskolázási körzetünkben élı családok szociális, anyagi, kulturális helyzetére. Nevelı – oktató munkánkban a tanórákon és a tanórákon kívül segítjük a nehezebb körülmények között élı, esetleges hátránnyal induló tanulóink felzárkóztatását, kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük tehetséges, jó képességő diákjaink fejlesztését. A társadalom, a pedagógusok, a szülık célja azonos: gyermekeinkbıl mővelt, képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Intézményünk nyolc évfolyamos általános iskola. Az iskola arculata, jellemezıi:






az alsó évfolyamok alapozó munkája (írás, olvasás, számolás) az informatika, angol és német nyelvek oktatása testnevelés, úszásoktatás, sportfoglalkozások technikai, mővészeti, könyvtári tevékenységek iskolai szabadidıs programok, bel és külföldre szervezett kirándulások.

A jellemzık alapján fogalmaztuk meg intézményünk „mottóját”: • • •

az 1 – 4. évfolyamok alapozó munkájával írni, olvasni, számolni tudó emberek a sportos jelleg megtartásával egészséges emberek az informatika, a német és angol nyelvek oktatásával a világban és a világgal kommunikálni tudó, az önálló ismeretszerzés képességével rendelkezı emberek felnevelésében veszünk részt a magunk eszközeivel. A mővészeti, technikai, könyvtári és szabadidıs foglalkozások, kirándulások megszervezésével a gyerekek személyiségének kiteljesedését segítjük. Iskolánk célja: tanulóink képességeiknek megfelelı középiskolát találjanak maguknak. Intézményünkben minden megtalálható, ami egy iskolában fontos: tágas belsı terek; szabadtéri sportpályák; játszóudvar; könyvtár; szaktantermek; sportcsarnok; uszoda. 4

Iskolai hagyományaink: • • • • • • • • • • •

• • • •

Tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyek. A nemzeti ünnepekre mősoros iskolai ünnepségekkel emlékezünk. Városi szintő mősorokon szerepelnek diákjaink. Az ıszi, tavaszi idıszakban iskolai szinten belföldi, külföldi kirándulásokat szervezünk. Alapítványi, iskolai gálamősorok, kulturális események. Iskolai nyílt napok (az iskolába járó gyermekek szüleinek, a leendı elsıs diákjaink szüleinek a beiskolázás elıtt). Tanulmányi osztálykirándulások, táborok májusban, júniusban. Jutalomkirándulás év végén – a tanulmányi és sportterületeken kiváló teljesítményt nyújtó tanulóink számára. A kiemelkedı eredményeket elérı diákjaink alapítványi, iskolai jutalmazása. A szülıknek, pedagógusoknak „Szülıi Szervezet” bált rendezünk, melynek bevételével az iskola programjait támogatjuk. Tanulmányi versenyeket, sportrendezvényeket (Somogyi Kupa: úszás, labdarúgás) szervezünk, részt veszünk a különbözı szintő pályázatokon, versenyeken, vetélkedıkön. Nyelvvizsgára felkészítı foglalkozások. ECDL vizsgáztatás, úszótanfolyamok, óvodás torna, sítábor szervezése. Szüreti vigasságok, mulatságok rendezvény. Karácsonyi, húsvéti játszóházak.

Az elıbb felsoroltakon kívüli mősoros rendezvényeink: − Gesztenye és tökfesztivál − Mikulás − Adventi napok − Karácsonyi ünnep − Farsang − Gyermek és sportnap − Táncház − Anyák Napja alkalmából az édesanyák köszöntése − Osztályok klubdélutánjai − 8. osztályosok tanévzáró rendezvényei. A szakmai, társadalmi, gazdasági változásokat figyelembe véve kiemelt feladatunk: a kialakított iskolai hagyományok megırzése, folytatása, szakmai fejlıdés, tárgyi feltételeink javítása.

5

Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola Magyarszecsıdi Tagiskolája 2007. szeptember 1 – tıl tagintézményünk a Magyarszecsıdi iskola. Iskolánkban családias légkört teremtünk, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ezt a törekvésünket nagymértékben segíti az osztályok alacsony létszáma. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekbıl. Iskolánk – elsısorban a szülıkkel és az Önkormányzatokkal ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt vesz a három község életében. A nevelést és oktatást megfelelı arányban ötvözı családias iskola mőködését biztosítjuk. A létszámadatok erényünkké segítik tenni: a személyközpontúságot, az esélyegyenlıséget, a biztos alapmőveltségi szintre épülı tudást. A nevelésben fı értékként kezeljük: a felelısségérzetet, a becsületességet, az emberséges magatartást minden körülményben. Kiemelt oktatási céljaink biztosítják, hogy a tanulók: jó kommunikációs készséggel, az önálló véleményalkotás képességével, jó fizikai állóképesség mellett, egészségesen, természetszeretı és környezetóvó diákként folytathassák tanulmányaikat. Vállaljuk a jó értelemben vett konzervatív oktatási értékekre és struktúrára épített falusi iskola képét. Fontos számunkra, hogy diákjaink érezzék, nem csak tanulni járnak iskolánkba, hanem ez egyben második otthonuk is, ahol kötelességeik mellett jogaik is vannak. A tagiskolában 1 – 4. évfolyamokon, összevont osztályokban történik a gyermekek képzése. Tornaszoba, füves iskolai udvar áll a tanulók rendelkezésére. A technikai, informatikai, szemléltetıeszközökkel való felszereltség jó szintő. A nevelési és oktatási célok megvalósítását a következı tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: informatika, német, kézmőves szakkörök, úszás; tömegsport; versenyek, vetélkedık; tanulmányi kirándulások; szabadidıs foglalkozások; hit- és vallásoktatás. Az intézmény hagyományainak megfelelı programok: • tanulmányi versenyek, sportvetélkedık • ünnepi mősorok, emlékmősorok a községekben, idısek napja, anyák napja, falusi gyermeknap szervezése, évszakokhoz kapcsolódó rendezvények, farsang, nyílt nap, közlekedéssel kapcsolatos foglalkozások a körzeti megbízott segítségével, szabadtéri tanórák • évszakokhoz illeszkedı kézmőves foglalkozások, színházlátogatások, iskolai gyermeknap, tanulmányi kirándulás, papírgyőjtés. 6

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei Iskolánk nevelı-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át. Figyelmet fordítunk a nyitottságra, a gyermekközpontúságra és az emberiség elıtt álló közös problémákra, valamint a különbözı kultúrák iránti fogékonyságra. A kialakult iskolai profilra alapozva az a célunk, hogy intézményünk modern tartalmakat közvetítsen, fejlesszük gyermekeink világban való eligazodáshoz szükséges képességét, fejlesszük a problémamegoldó gondolkodást. Tanulóinkban kialakítjuk az önálló tájékozódás képességét - ez a képesség a hagyományos információhordozókból, könyvtárakból való tájékozódást és a modern informatikai, kommunikációs eszközök alkalmazását egyszerre jelenti. Ezzel teremtjük meg az önálló, élethosszig tartó tanuláshoz való alkalmazkodás alapjait, feltételeit. A mővészeti, sport, közösségi foglalkozások, kirándulások, az aktív iskolai szabadidı gyermekeink személyiségének kiteljesedését segítik. Célunk, hogy tanulóink tanulmányaik befejezésével kreatív személyiséggé, tisztességes, edzett, alkotásra képes emberré váljanak. Megszerzett tárgyi tudásukkal, sikeresen haladjanak további életpályájukon. Legyenek képesek eligazodni az állandóan változó világban. Ehhez erısítenünk kell az önálló tájékozódás képességét. Így érhetjük el azt, hogy minden tanulónk megfelelı középiskolát találjon magának, és tovább gazdagítsa személyiségét. Nevelıtestületünk együtt hat a diákokra. Azonos irányú, együttes nevelıi hatásra törekszünk. Alapelveink: tisztelet tanítványnak, szülınek, kollégának, a pedagógus hivatásnak. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, diákjaink korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása, bıvítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Szellemileg, erkölcsileg, testileg, lelkileg egészséges, nyílt, ıszinte, kellı önkontrollal rendelkezı nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyerekekbıl. Ennek érdekében: • a tervszerő nevelı – oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltséget nyújt • intézményünk olyan – az emberre, társadalomra, mővészetekre, természetre, tudományokra, technikára vonatkozó – ismereteket közöl, amelyek megalapozzák diákjaink mőveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat a szőkebb és tágabb környezetükben 7

• az iskola oktató tevékenységének célja a gyermeki személyiség széleskörő fejlesztése • célunk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit • arra törekszünk, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen • humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre nevelünk • a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására neveljük tanulóinkat • segítjük tanulóinknak észrevenni, értékelni a jót, megelızni, felismerni a rosszat • arra törekszünk, hogy az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció normái, formái kialakuljanak • diákjainkat megismertetjük nemzeti kultúránk, történelmünk eseményeivel, kiemelkedı személyiségeivel, hagyományaival, ennek segítségével erısítjük a gyerekek haza, szülıföld iránti szeretetét. Intézményünk – a szülıkkel kialakított kapcsolat révén – részt vesz lakóhelyünk életében.
rendszeres kapcsolatot tartunk diákjaink szüleivel, a családokkal
iskolánk életét, tevékenységét, eredményeit megismertetjük a szülıkkel, az érdeklıdı emberekkel
kapcsolatban vagyunk a város iskoláival, intézményeivel
hagyományainkhoz híven intézményünk képviselteti magát a különféle városi rendezvényeken, a diákok számára szervezett városi szintő események szervezésében, lebonyolításában részt vállalunk. Iskolánk biztosítja tanulói számára az esélyegyenlıséget. o mivel különbözı érdeklıdéssel és képességekkel rendelkezı, más – más érzelmi, testi fejlettségő, motivációjú és eltérı szocializáltsággal rendelkezı gyereket nevelünk együtt, fontos az egyéni bánásmód, a megfelelı foglalkozások alkalmazása, biztosítása. Pedagógusaink mindennapi nevelı – oktató munkája arra irányul, hogy a lehetı legtöbb diákunk az általános iskola végére testileg, lelkileg, szellemileg edzett, egészségesen élı, nyílt, ıszinte, kellı önkontrollal rendelkezı, a nemzetét, történelmét, anyanyelvét, a természetet, az egyetemes kulturális értékeket tisztelı ifjúként lépjen tovább a nevelés és oktatás következı szakaszába.

8

Az iskolában folyó nevelı és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Intézményi nevelı – oktató munkánk céljait az általános emberi és a nemzeti értékek diákokkal történı megismertetése, elfogadtatása, átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvetı feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklıdésre, aktivitásra építsen. Az iskola által közvetített a személyiségfejlıdés szempontjából fontos értékeket diákjaink sajátítsák el, ezeket képviseljék, ezek határozzák meg magatartásukat, viselkedésüket. A közvetítendı értékek: • az élet tisztelete, védelme • a természeti környezet megóvása, állat és növényvédelem • az ember testi és lelki egészsége, a testmozgás iránti igény, az egészségvédelem, az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása) • önismeret, a személyiség kialakításának, kibontakoztatásának igénye, felelısségvállalás a saját sors alakításáért, önállóság, kitartás, szorgalom és kreativitás, nyitottság • az emberi kapcsolatok, a barátság fontossága, hőség, önzetlenség, megértés, tapintat, ıszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség • a család szeretete, tisztelete, a családtagok megbecsülése • a közösségekben kulturált magatartásra törekvés, megfelelı kommunikáció, az egyéni és a közérdek felismerése, együttmőködési és segítıkészség, a konfliktuskezelés és a megegyezésre törekvés fontossága, fegyelem, önfegyelem • igény a világ és az emberiség közös problémáinak megismerésére • az önálló tanulás képességeinek kialakítása, az önmővelés iránti igény kialakítása • szülıföldünk, Magyarország megismerése, szeretete, a nemzeti hagyományok ápolása, népünk történetének, kultúrájának, jelképeinek ismerete, megbecsülése • a kisebbség és a többség fogalmainak ismerete, a kisebbségben élı magyarság életének megismerése, a Magyarországon élı kisebbségek, más népek kultúrájának tiszteletben tartása • az alkotmányosság, törvényesség, állampolgári és egyetemes emberi jogok tisztelete A felsorolt értékek elsajátítását a tanórai és a tanórán kívüli nevelési tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó értékelések segítik. Nevelési céljaink megvalósítását az intézmény pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek segítik. A nevelés eszközei, eljárásai, a nevelési módszerek egymással összefüggı elemek. 9

A nevelési módszereknek igazodni kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségükhöz, képességeikhez. A módszerek igazodnak a nevelık személyiségéhez, pedagógiai felkészültségükhöz és pedagógiai kultúrájukhoz. A mindenkori szituációkat és azok tartalmát is figyelembe vesszük a módszerek alkalmazásakor. Ebbıl következik, hogy minden nevelési szituáció más módon és más – más módszerek alkalmazásával oldható meg. Fontos, hogy mindig egyszerő, világos, a gyerekek életkorának megfelelı módszereket használunk. Nevelési módszereink két csoportba oszthatók: 1. Közvetlen módszerek: alkalmazásuk során a nevelı közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett módszerek: a nevelı hatás áttételesen, a diákok közösségén keresztül érvényesül. A meggyızés, felvilágosítás, tudatosítás módszerei: ide tartozik az oktatás valamennyi módszere. Az iskolai foglalkozásokon alkalmazzuk a meggyızést, a példát, példakép és eszménykép állítását, a példakövetést. Szerepet kap a bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás és tudatosítás módszere. Lényeges az elıadás, vita, beszámoló alkalmazása. A tevékenység megszervezésének módszerei: alkalmazzuk a követelést, megbízást, ellenırzést, értékelést, gyakorlást, játékos módszereket. A magatartásra ható módszerek: az ösztönzı módszerek, a dicséretek formája szóbeli vagy írásbeli. Különbözı fórumokon történik: osztályban, iskolai szinten. A követendı egyéni és csoportos, együttes munkát, mintát emeljük ki és jutalmazzuk meg. Kényszerítı módszerek: minden komolyabb magatartási probléma esetén a szaktanár felveszi a kapcsolatot az osztályfınökkel, annak érdekében, hogy a felmerült problémát kezelni tudjuk. Itt is a szóbeli és írásbeli formulákat alkalmazzuk. A negatív viselkedés kialakulását felügyelet, ellenırzés, felvilágosítás, figyelemfelhívás a betartandó magatartási normákról, követelés alkalmazásával igyekszünk megakadályozni. Eszközök, technikák Kihasználjuk a szituációs és szerepjátékok, a drámajáték lehetıségeit. Teret adunk a verbális eszközök használatának: a spontán vagy tervezett, a szabad vagy irányított, az egyéni vagy csoportos beszélgetéseknek. A beszélgetések az ön- és emberismeret fejlesztéséhez járulnak hozzá. A dramatizáló tevékenységgel mintát és modellt, egyfajta megerısítést tudunk nyújtani. Ezek diákjaink problémamegoldó, konfliktuskezelı készségeit fejlesztik, a meglévıket erısítik.

10

Nevelési céljaink megvalósulását, nevelı – oktató munkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha diákjaink a nyolcadik évfolyam végén: • egyéni képességeik alapján a lehetı legjobb szinten megfelelnek a tantárgyi követelményeknek, a továbbhaladás feltételeinek • olyan ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, jártasságokkal rendelkeznek, amelyek alapot adnak a középiskolai követelmények teljesítéséhez • elképzeléseik vannak jövıjükkel kapcsolatban • rendelkeznek a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákkal. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Intézményünk nevelı – oktató munkájának alapvetı feladata, hogy tanulóink a különbözı szintő adottságaikkal, eltérı mértékő fejlıdésükkel, az iskolai és az iskolán kívüli tanulásukkal, érdeklıdési körüket érintı tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A diákok tudásának, képességeinek, egész személyiségének széleskörő fejlesztése áll munkánk középpontjában. Figyelembe vesszük, hogy a nevelés-oktatás színtere nemcsak az iskola, a társadalmi élet, tevékenység fórumainak is jelentıs szerepük van. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: Értelmi nevelés Feladatunk a megismerési vágy felkeltése, a világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Nagy szerepet kap az önállóság. Fontos teendınk az értelmi képességek, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. Az önálló ismeretszerzés különbözı formáit tanítjuk, gyakoroltatjuk. A tanulási tevékenység során diákjaink tapasztalatok szerzésével, ezek értelmezésével végzik feladataikat. A tanulási folyamatban a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Arra törekszünk, hogy az iskolai élet információi, élményei változatosak legyenek, tanulóink rendelkezzenek az információs rendszerekben való eligazodás és ezek használatának képességeivel. Feladat az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása lényeges teendınk. Tudatosítanunk kell az emberek által végzett munka fontosságát. Gyakoroltatjuk az önellátásra, a környezet rendben tartására irányuló tevékenységeket.

11

Erkölcsi nevelés, segítı életmódra nevelés Meg kell ismertetni tanulóinkkal az alapvetı erkölcsi értékeket, ezeket tudatosítani szükséges, fontos a meggyızıdéssé alakítás. Feladatunk az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságát tudatosítani kell, az együttmőködési készség kialakítása lényeges feladat. A nevelés feladata a kulturált magatartás, kommunikáció elsajátítása. Ki kell alakítanunk tanulóinkban az élı, élettelen környezet jelenségeire, a tanulói közösségekre, önmagukra irányuló helyes, aktivitásra, cselekvésre késztetı érzelmeket. Diákjainknak az intézményi közösség mindennapi életében tapasztalniuk kell az egyének és a csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítıkészségének elınyeit, esetleges hiányuk következményeit. Kapcsolatainkban felértékelıdött a kommunikáció szerepe. A sikert a szereplık közötti jó kapcsolat kialakulása jelenti. Ennek fejlesztését segítjük. Az iskola feladata, hogy a pozitív szociális szokások kialakulását, gyarapodását segítse. Ezt olyan intézményi életrend kialakításával, mőködtetésével tudjuk megvalósítani, amelyben a tanulók biztonságban, jól érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitıl egyértelmően, következetesen elvárhatók. Egészséges életmódra nevelés A terület feladata a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiségeket kell nevelnünk. Tudatosítjuk az egészséges életmód, az egészségvédelem fontosságát. Kialakítjuk az egészséges életmód iránti igényt. Ebben az iskolai sportélet, egyéb foglalkozások, iskolán kívüli fórumok, lehetıségek hatékony kihasználása segíti munkánkat. Tevékenységünk során számítunk az iskolaorvos, az iskola-védını aktív közremőködésére, együttmőködésére. A tanulói önértékelés rendszeres szerepet kap a nevelımunka során. Önálló tanulói munkavégzéssel, szereplésekkel tudjuk ezt fejleszteni. Állampolgári, nemzeti nevelés Feladatunk az alapvetı állampolgári jogok, kötelességek megismertetése. Tanulóink érdeklıdését fel kell kelteni a társadalmi jelenségek, a felmerülı problémák iránt. Diákjainkban ki kell alakítanunk azt az igényt, hogy részt vegyenek az iskolai és a helyi közéletben, a közösségi tevékenységekben. Intézményünk feladata a demokráciára nevelés, a demokratikus viselkedés gyakorlási feltételeinek, lehetıségeinek megteremtése. Ennek színtere az intézményi diákönkormányzat mőködése. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal a szülıhely, a haza múltját, jelenét. Iskolai tevékenységünk során gondot fordítunk nemzeti hagyományaink, nemzeti kultúránk megismertetésére, emlékeink tiszteletére, ápolására. Fontos feladatunk a hazaszeretetre nevelés.

12

Iskolai egészségnevelési program Arra kell törekedni, hogy az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. Az iskolának feladata, hogy az oktatás tartalmából kiválassza azokat az ismereteket, amelyek alkalmasak lehetnek a biológiai szükségletek egészséges, kulturált kielégítését szolgáló motívumok elsajátítására, a hátrányos szokások, minták, meggyızıdések lebontására. Ezeket az ismereteket szükség szerint ki kell egészíteni a célnak megfelelı tartalmakkal. Az is iskolai feladat, hogy az ismereteket idıben elosztva megbeszélés, vita formájában feldolgozza. Az egészségnevelésnek fejlesztenie kell a tanulók felelısségérzetét önmaguk, mások és a környezetük iránt. Az egészség megırzési tevékenység fı célja, hogy képessé tegye a tanulókat arra, hogy kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törıdjenek egészségükkel, ehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetıségekkel. Az iskola egészségnevelési tevékenységének feladatai:
egészségük védelme, megırzése érdekében a diákok korszerő ismeretekkel, ezek gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal rendelkezzenek
tanulóinknak bemutatjuk, valamint gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészséget óvó viselkedésformákat
diákjaink az életkoruknak megfelelı szinteken tanórai és tanórán kívüli egyéb foglalkozások kereteiben foglalkoznak az egészség megırzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a következı területeken − a táplálkozás: A tudatos táplálkozás (a szakszerően tervezett étkezés) valójában életfontosságú, jövıt meghatározó, mivel a bevitt anyagok mennyisége, minısége egyértelmően meghatározza, hogy mibıl, mi módon építünk, pótolunk és mőködünk. Bizonyos betegségek kialakulásában egyértelmő az összefüggés az elfogyasztott étel mennyisége, minısége és a következmények között pl. szív, érrendszeri, emésztırendszeri, allergiás betegségek. Fontos, hogy tanulóink tudják a fogyókúrázás egészséget veszélyeztetı következményekkel járhat. − az alkohol, a kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre: Feladatunk a káros szenvedélyek szervezetre gyakorolt hatásainak, következményeinek életkornak megfelelı megismertetése. A szenvedélybetegségek megelızése érdekében a pozitív értékrend, önbizalom, pozitív önértékelés, döntéshozatali, konfliktuskezelı képességek fejlesztése.

13

− a családi és kortárskapcsolatok: Az iskola ismeretközvetítı funkciója mellett a felnıtt normákat is közvetíti. Az osztályközösség, az osztálytársak fontos kortárskapcsolatot jelentenek önálló értékrenddel, szereplehetıségekkel. A családi élet kapcsolati hálóinak fontosságát, a barátságot, mint a kapcsolati rendszer egyik alapját tudatosítani kell diákjainkban. Feladatunk az önismeret, a reális énkép szerepét, fontosságát erısíteni. A konfliktusok kezelésének módjaival, a kommunikáció szerepével meg kell ismertetni tanulóinkat. − a környezet védelme: A jelen hatásai a jövıre, a technológiai fejlıdés káros következményei. Hogyan tud az emberiség összefogni a természet védelme érdekében? − az aktív életmód, a sport: A mozgásigény kialakítása, a mozgás és az egészség kapcsolatának tudatosítása. A rendszeres testmozgás megtervezése. A rendszeres testmozgás szerepe az egészség megtartásában. A testmozgás mennyisége, intenzitása és az egészség. A pihenés, a relaxáció szerepe, formái. − a személyes higiénia: A testkép megerısítése. A külsı megjelenés összetevıi, jelentése, hatása. Mozgás és személyes higiénia. A testmozgás és a testápolás szerepe az egészség megtartásában. − az elsısegély – nyújtás alapismeretei: A biztonság megırzése. Az emberi egészséget veszélyeztetı tényezık, a kockázatos és veszélyes viselkedési módok, az érzelmek és a viselkedés kapcsolata. Az egyén és a csoport viszonya a kockázatok felmérésében, kivédésében. − szexuális fejlıdés: Tájékozódás szexuális kérdésekben. Fontos, hogy tanulóink rendelkezzenek kellı ismeretekkel a szexuális higiénia jelentıségérıl, módjáról, a fogamzás megelızésének jelentıségérıl, módszereirıl. Ismerjék meg a fertızı és nemi úton terjedı betegségeket. A nemi érés tudatosítása, a nemi identitás kialakulása. A nemi szerepek sztereotípiái. Az abortusz erkölcsi, kulturális, vallási vonatkozásai. Az egészségnevelési tevékenység az intézmény minden pedagógusának és minden tanórai és tanórán kívüli egyéb foglalkozásnak is feladata. Az egészségnevelés módszerei: játékok alkalmazása, szituációs feladatok, projektmódszer, filmek vetítése, plakátok készítése, megbeszélések, vita, szülıi értekezlet. Az egészségnevelésben alkalmazott mérési módszerek: kérdıív; programok kezdetén és végén kitöltött tesztek; interjú; célcsoportos beszélgetés; tanulói munkák, kiállítási anyagok minısége; szülıi értekezleteken erısségek, gyengeségek győjtése a programokról; munkaközösségi foglalkozásokon történı értékelés; értékelés nevelıtestületi értekezleten. 14

Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák: ⇒ a mindennapos testedzés lehetıségei: − testnevelés órák − sportfoglalkozások − úszásoktatás − szakági foglalkozások (labdarúgás, úszás, torna, kosárlabda sportágakban) − játékos, egészségfejlesztı testmozgás. ⇒ a helyi tantervben szereplı környezetismeret, természetismeret, biológia, testnevelés tantárgyak tananyagai. ⇒ az 5 – 8. évfolyamon, az osztályfınöki órákon feldolgozott ismeretek. ⇒ évente egy az egészségvédelemmel, a helyes táplálkozással, elsısegély-nyújtással, közlekedéssel foglalkozó nap szervezése az alsó és a felsı tagozatos diákjaink számára. ⇒ az egészségnevelést szolgáló, segítı egyéb foglalkozások: − szakkörök szervezése (Vöröskereszt, csecsemıápolás, elsısegély-nyújtás). − osztályonként gyalog vagy kerékpártúrák szervezése. − vetélkedı rendezése az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókról. ⇒ az iskolaorvos, iskolai védını segítségének igénybe vétele: Az iskolai egészségügyi szolgálat éves munkaterv alapján tevékenykedik. Orvosi szobával rendelkezik az intézmény. Oltási, szőrési nap: szerda. A védınıi tanácsadás idıpontja: szerda 8 – 10 óra. Az iskolaorvos, védını rendszeresen végzi a tanulók egészségügyi, higiéniai szőrését, a kötelezı oltásokat. A szőrıvizsgálatok alapján szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket. Folyamatosan kapcsolatot tart az iskola vezetıségével, jelzi az egészségügyi problémákat. A védını heti rendszerességgel segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt, szőréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi könyvét. Mindkét szakember aktívan részt vesz az iskola egészségnevelési programjának megvalósításában. Segítenek szakkörök elindításában, mőködtetésében. A rendelı melletti faliújság tájékoztató anyagainak témái: egészséges táplálkozás, az energiaitalok veszélyei; a dohányzás; AIDS világnap; influenza; a kullancsveszély. Az egészségnevelési hónap keretében faliújság, rajzpályázat, egészségnevelési vetélkedı szervezését segíti a védını. Bekapcsolódnak 5 – 8. évfolyamokon az osztályfınöki órák megtartásába: egészséges táplálkozás és életmód; serdülıkor; dohányzás megelızési program; családi életre nevelés, fogamzás, fogamzásgátlás; a drog veszélyei, megelızés; nemi betegségek – AIDS, hepatitis, HPV….

15

Az elsısegély – nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos intézményi terv Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy diákjaink − ismerjék meg az elsısegélynyújtás fogalmát − ismerkedjenek meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakkal − ismerjék fel a kialakult vészhelyzeteket − ismerjék a leggyakrabban elıforduló sérülések élettani hátterét, a várható következményeit − sajátítsák el az alapvetı elsısegély-nyújtási módokat − ismerjék meg a mentıszolgálat feladatait, felépítését, mőködését − tudják, hogy mikor és hogyan kell mentıt hívni. Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos fontos feladatok: − diákjaink korszerő ismeretekkel, ezek gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal rendelkezzenek − a gyerekeknek bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsısegély-nyújtás alapismereteit − tanulóink életkoruknak megfelelıen tanórai és egyéb foglalkozások kereteiben foglalkoznak az alapismeretekkel. Az alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok érdekében: − kapcsolatot építünk ki, illetve folytatjuk az együttmőködést a Mentıszolgálattal, a Vöröskereszttel − diákjaink beneveznek az elsısegély-nyújtással kapcsolatban rendezett vetélkedıkbe − támaszkodunk az elsısegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen részt vett pedagógusaink tudására, ismeretére, munkájára. Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását szolgáló tevékenységek: − a helyi tantervben szereplı tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek Tantárgy biológia kémia fizika testnevelés

Elsısegély-nyújtási alapismeretek rovarcsípés, légúti akadály, vérzések (artériás, ütıeres), újraélesztés mérgezés, vegyszer okozta sérülés, égési sérülés, savmarás, szén-monoxid mérgezés, forrázás égési sérülés, forrázás esés, magasból esés 16

− az ötödik-nyolcadik évfolyamokon, az osztályfınöki órákon feldolgozott ismeretek: közlekedési baleset esetén szükséges teendık; segítségnyújtás a baleseteknél; a mentıszolgálat szervezete és mőködése; a mentık hívásának módja; az iskolaorvos, iskolai védını segítségének igénybe vétele. Az egészségnevelést szolgáló egyéb foglalkozások: − szakkör − elsısegély-nyújtási bemutató, témanap szervezése a Mentıszolgálat, a Vöröskereszt bevonásával. Az iskola környezeti nevelési programja A Föld népességének növekedése, a modern társadalmak anyagias, fogyasztói szemlélete, a források szőkülése, a gazdaság és a természet közötti ellentmondás, a gazdasági, politikai, kulturális, szociális, ökológiai válságok sorozatai arra figyelmeztetik az emberiséget, ha nem változtatnak a szemléletükön veszélybe sodorják az emberi létet. Minden társadalomnak, nemzetnek érdeke, kötelessége, úgy kielégíteni a szükségleteit, hogy ne veszélyeztesse a saját és a következı nemzedék életét, ne károsítsa meg a természetet. Ehhez olyan kultúrát kell teremteni és a nevelésben, oktatásban közvetíteni, amelyben az értékek ennek a gondolatnak felelnek meg. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy a világ egységes egész és ık a többi emberrel együtt – egészként – részei annak, amit a különbözı tantárgyakban tanulnak az ugyanarról a természetrıl, társadalomról, az emberrıl szól. A nevelésben a környezet egységének megértését, elfogadását kell célkitőzésként megfogalmazni. Az iskolai környezeti nevelés kiemelt feladatai: − a tanulókban a környezettudatos magatartás szemléleti alapjainak megteremtése, a környezetért felelıs életvitel elısegítése, mit is tehetünk egyéni életünkben a környezetünkért; fontos teendı a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelı, óvó szokásrendszer megalapozása − a gyerekekkel megismertetjük, gyakoroltatjuk a környezet megóvásához szükséges képességeket, készségeket, ezek segíthetik a természeti és társadalmi környezet mőködését − diákjaink életkoruknak megfelelı szinten – tanórai és egyéb foglalkozások kereteiben – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából fontos ismeretekkel:
a környezet fogalmával (kozmikus, természeti, társadalmi, emberi)
a földi rendszer egységével
a környezetszennyezés formáival, káros hatásaival
a környezetvédelem lehetıségeivel 17


lakóhelyünk, közvetlen környezetünk természeti értékeivel
lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, minden tanórai és egyéb foglalkozásnak feladata. A környezeti nevelés módszerei: játékok alkalmazása, szituációs feladatok, modellezés, riport, projektmódszer, terepi módszerek, filmvetítés. A környezeti nevelésben alkalmazott mérési módszerek: kérdıív; programok, projektek kezdetén, végén kitöltött, környezettudatos szemléletet vizsgáló tesztek; interjú; célcsoportos beszélgetés; tanulói munkák, kiállítási anyagok, pályázatok minısége; szülıi értekezleten erısségek, gyengeségek győjtése a programokról; munkaközösségi foglalkozásokon, nevelıtestületi értekezleteken történı értékelés. A környezeti nevelést szolgáló tevékenységformák: ⇒ a helyi tantervben szereplı környezetismeret, természetismeret, földrajz, biológia, kémia tantárgyak tananyagai ⇒ az ötödik – nyolcadik évfolyamokon az osztályfınöki órákon feldolgozott ismeretek ⇒ a környezeti nevelést szolgáló egyéb foglalkozások:
osztályonként szervezett gyalog és kerékpártúrák a környéken, a környezeti értékek felfedezése
a „Föld napja” alkalmából környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó vetélkedı, verseny szervezése
az iskolai környezet rendszeres szépítése, takarítása
hulladékgyőjtés szervezése az iskolában.

18

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı – oktató munka iskolánkban a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén és közvetett módon a tanulói közösségek egymásra hatásán keresztül valósul meg, érvényesül. A diákok közösségben és a közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása iskolai nevelı és oktató munkánk alapvetı feladata. A közösségfejlesztés területei: tanórák, egyéb foglalkozások, a diákönkormányzati munka, szabadidıs tevékenységeink. Az egyes területek feladatai, céljai mások, abban viszont megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak a gyerekek közösségi magatartásának kialakításához, a véleményalkotó, véleménynyilvánító képességek fejlıdéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához, az együtt érzı magatartás kialakulásához, az embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A felsorolt területeken végzett munkánkkal hozzájárulunk tanulóink közösségi magatartásának kialakításához, a közösségi normák elfogadtatásához, az emberi kapcsolatok fejlıdéséhez. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat összhangban, egymást erısítve végezzük. A „mi iskolánk” vállalása teljes körő együttmőködést, az iskola valamennyi dolgozójának együttes felelısségét jelenti. Így tudunk összehangolt pedagógiai hatásokat nyújtani. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: o A különféle intézményi tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása. Feladata az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, ezek életének tudatos, tervszerő nevelıi fejlesztése. A tanórákon megvalósítandó feladatok: − a tanulás támogatása segítségnyújtással, közösségi ellenırzéssel − a tanulói tapasztalatszerzés, kezdeményezés segítése − a tanulói önállóság, öntevékenység fejlesztése − a közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése, a helyes cselekvés bemutatása, példamutatás, bírálat, önbírálat − diákjainkat arra irányítjuk, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak a kommunikációs kultúra középpontjában − változatos munkaformákkal – csoportmunka, egyéni munka, kísérletek, versenyek segítségével – az egymásért való felelısség érzésének erısítése.

19

o A tanórán kívüli tevékenységek közösségfejlesztı feladatai: − a különbözı tevékenységek, játékok megfelelı tervezésével, irányításával a közösséghez tartozás érzését erısítjük − tanulóink ismerjék a társas együttélés alapvetı szabályait, ezek a közösségben való kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek − a változatos foglalkozások (mővészeti, technikai, sport, napközi, tanulószoba, játszóházak) a közösségi magatartás erısítéséhez járulnak hozzá − a kirándulásokon, túrákon, táborozásokon a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelısség érzését kell elmélyíteni. o A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében: − a diákközösségek irányításánál a nevelıknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: ez a kisgyermeknek a felnıttek elvárásainak megfelelni akaró magatartásától, a személyiség önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásáig tartó folyamat. o Az önkormányzás képességének kialakítása: − a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, az elvégzett munkát értékelni tudják. − a diák-önkormányzati megbeszéléseken az aktuális feladatok, problémák áttekintése mellett az elkövetkezı idıszak teendıit, programjait tárgyalják meg − a különbözı korcsoportok együtt végzett tevékenysége révén erısödik diákjainkban az együvé tartozás, az egymás iránti felelısségvállalás érzése − a diákközgyőlést úgy szervezzük meg, hogy a gyerekek ténylegesen át tudják tekinteni az önkormányzat mőködését, a tanulói jogok érvényesülését, az esetleges diákjogi problémákra közösen keresünk elfogadható megoldásokat − hagyományos közösségépítı tevékenységeink: farsang, gyermeknap, táborozások, túrák. o A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése: − a tanulói közösségeket irányító pedagógusok feladata, a közösségek tevékenységének tervezése, folyamatos szervezése − a tanulói közösség által történı közvetett nevelés akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, ezekben aktív résztvevık − a tevékenység során a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz, viselkedési formákhoz tapasztalatokat győjthetnek.

20

o A szabadidıs tevékenységek közösségfejlesztı feladatai, a közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: − feladat a tanulói közösségre jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása − iskolánk értékei közé tartozik a szabadidıs programkínálat, amely egyrészt a gyerekek egyéni igényeinek és érdeklıdésének kielégítését, másrészt a közösségek erısítését szolgálja, összhangban a diák-önkormányzati munkával − a szabadidıs tevékenységnek szerepe van abban, hogy az iskola keretein belül kialakuljanak az intézmény falain túllépı kulturált szabadidıs szokások − a programok megvalósításában az iskola számít a gyermekek közvetlen környezetére, a családra, a szülıi házra, azokra a szervezetekre, egyesületekre, közösségekre, melyeknek tagjai szerepet vállalnak a tanórákon kívüli idı eltöltésében − a tantestület számára a szabadidıs tevékenységek megtervezése, megszervezése, mőködtetése a munka szerves részeként jelenik meg − lehetıséget teremtünk arra, hogy a gyerekek minél több foglalatosságot gyakoroljanak, próbáljanak ki; tanulóink naponta többféle ajánlott tevékenység közül választhatnak, a szervezeti keretek korlátain belül szabadon társulhatnak, játszhatnak együtt − hagyományos szabadidıs programjaink: hangverseny, színház, versenyek, vetélkedık, önismereti csoportfoglalkozások, ünnepségek, kulturális bemutatók, bel-és külföldi kirándulások, túrák, könyvtári tevékenység, játszóházak, iskolai nyílt napok, intézményi fesztiválok, az iskola díszítése, otthonossá tétele − a szabadidı eltöltését segítik szabadidıs termeink, az iskolai könyvtár, játszóudvar.

21

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT RENDSZER, SZERVEZETI FORMÁK

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra Iskolánk pedagógusai a tanítási – tanulási folyamat megszervezésekor kiemelten fontosnak tartják a diákok motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, a differenciálást. a) a motiválás célja, hogy diákjainkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyerekeket tanulásra ösztönzik, a tanulási kedvet igyekszünk a tanulás végéig fenntartani b) a tanítási órák, foglalkozások tervezésénél, szervezésénél elıtérbe helyezzük azokat a módszereket, szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, aktivitását biztosítják c) a tanulási folyamat kiemelt feladata a differenciálás, az, hogy a tanítók, tanárok nevelı – oktató munkájuk során vegyék figyelembe a tanulók eltérı egyéni fejlettségét, képességeit, az egyes tantárgyakban nyújtott teljesítményüket; pedagógusaink az egyes tantárgyak tanítási óráin elınyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, gyakorlás, ismétlés esetén a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az egységes alapokra épülı differenciálás Iskolánk pedagógiai tevékenysége biztosítja a színes, sokoldalú intézményi életet, a tanulást, a játékot, a munkát. Fejlesztjük tanulóink önismeretét, együttmőködési képességét, akaratát. Hozzájárulunk a gyerekek életmódjának, szokásaiknak, az értékekkel való azonosulásuknak a kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák fejlesztése a kitőzött céloknak megfelelı tanítási folyamat és tanulási tevékenység során valósul meg. A tanítás a diákok tanulásának szabályozása, értékelése.

szervezése,

tervezése,

irányítása,

 A differenciált tanulásszervezés terén a következı szempontokat vesszük figyelembe:  elınyben részesítjük azokat a szervezési megoldásokat, amelyek segítik a tanulás belsı motivációinak kialakítását, fejlesztését  a tanulásszervezésnél meghatározónak tekintjük a tanulói aktivitás kibontakoztatását  elısegítjük a tanulók elızetes ismereteinek, tudásának, feltárását, lehetıséget adunk az elıforduló tévedések korrigálására  alkalmazzuk az együttmőködı tanulás technikáit, formáit

22

 a tanítás – tanulás szervezeti formáiban (osztálymunka, csoportmunka, páros és egyéni oktatás) a gyerekek tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét állítjuk elıtérbe  a tanulásszervezés elvei, teendıi: a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölése során; a feladatok megoldásban; a tanári segítésben; az ellenırzésben; az értékelésben  a hátrányos helyzető tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében a feladatokhoz illeszkedı tanulásszervezési technikákat alkalmazunk. A nevelési – oktatási célok megvalósítását segítı egyéb tevékenységek ⇒ Hagyományırzı tevékenységek Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése, bıvítése, az intézmény jó hírnevének megırzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, idıpontokat, a felelısöket a nevelıtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. • Iskolai ünnepi mősorok keretében megemlékezünk a legjelentısebb történelmi eseményekrıl (az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulójáról, 1956. október 23; 1848. március 15. évfordulójáról, a Nemzeti Összetartozás Napjáról). Ezekre az évfordulókra a munkatervben kijelölt tanulóközösségek mősort készítenek osztályfınökeik segítségével. • Hetedik, nyolcadik osztályos diákjaink tanítási órák keretében megemlékeznek a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól, a holokausztról. • Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzıs diákjaink búcsúztatását a ballagást. • Az iskolaközösség megemlékezik az iskola alapításának 20 – 25 – 30 – 35 – 40 stb. éves évfordulójáról. • Komoly elıkészítést, szervezést igényel a Zrínyi/Gordiusz megyei matematikaverseny lebonyolítása. • Évtizedes hagyományai vannak a Somogyi labdarúgó, úszó kupák megszervezésének. • Tanulóink által kedvelt események: a karácsonyi ünnepség, a farsang, az intézményi gyermeknap. • Az iskolai hagyományrendszer elemei közé tartoznak: a gesztenye és tökfesztivál; a napközis játszóházak, az adventi napok eseményei; mikulás ünnep; a tanévzáró klubdélutánok; Anyák napjára rendezett mősorok. • Iskolai nyílt napokat szervezünk diákjaink szüleinek. • Jelentıs eseménye az intézmény életének a szülıi szervezettel közösen megrendezett iskolai bál. 23

⇒ Napközi otthon, tanulószoba A napközi otthon és a tanulószoba biztosítja a tanulók tanórán kívüli gondozását, ellátását. Segíti, kiegészíti, bıvíti az iskola tanórai keretekben folyó nevelı-oktató munkáját. Az iskola többi nevelési formájával együtt arra törekszik, hogy tanulóink olyan személyiséggé váljanak, akik széleskörő ismeretekkel és alkotó, kritikus gondolkodással rendelkeznek. Célja, hogy a diákok saját és társaik munkáját, eredményeit becsüljék meg, fogadják el a másik ember személyiségét. Fontos célja, hogy a tanulók együttmőködésre, felelıs és önálló feladatvégzésre legyenek képesek, egészségesen éljenek, a problémák megoldására, a konfliktusok feloldására képesek legyenek. ⇒ Diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítı szervezete. Segíti a tanulók tanórán kívüli, szabadidıs tevékenységét. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák önkormányzati vezetı áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítı tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, ötéves idıtartamra. ⇒ Diákétkeztetés Tanulóink számára – igény szerint – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet biztosít az intézmény, Az étkezési térítési díjakat az iskola és az étkezési koordinátor által meghatározott módon kell befizetni. ⇒ Tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, a gyengék felzárkóztatását az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1 – 4. évfolyamokon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti 2 felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel segítésére, a gyenge eredményt elérı tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérı tanulóink számára képesség fejlesztı órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból. További felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások indításáról a felmerülı igények és az iskolai lehetıségek figyelembe vételével minden tanév elején az intézmény nevelıtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény elıírása alapján heti két órában azok a tanulók vesznek részt, akiknek az 1 – 4. évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi. Akik második vagy további alkalommal ismétlik meg ugyanazt az évfolyamot. 24

⇒ Képesség – kibontakoztató és integrációs felkészítés Iskolánk a halmozottan hátrányos helyzető tanulók szociális helyzetébıl, fejlettségébıl eredı hátrányainak ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A felkészítés keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása; fejlıdésének segítése; a diákok tanulási, továbbtanulási esélyeinek kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevı tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. ⇒ Iskolai sportkör A foglalkozásokon az iskola minden tanulója részt vehet. A sportfoglalkozások a tanórai testnevelés órákkal együtt biztosítják a diákok mindennapi testedzését, a gyerekek felkészítését a különbözı sportágakban az intézményi és az iskolán kívüli sportversenyekre. ⇒ Szakkörök A különbözı szakkörök mőködése a diákok egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve mővésziek, technikaiak, szaktárgyiak lehetnek, szervezıdhetnek közös érdeklıdési kör alapján. A szakkörök indításáról az igények, iskolai lehetıségek alapján, a tanév elején az intézmény nevelıtestülete dönt. ⇒ Versenyek, vetélkedık Tehetséges diákjaink fejlesztését segítik a különbözı – szaktárgyi, sport, mővészeti, könyvtári – versenyek, vetélkedık, ezeket az iskolában rendszeresen szervezzük. Legtehetségesebb tanulóinkat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre felkészítjük. A versenyek, vetélkedık megszervezését, tanulóink felkészítését a versenyekre a szakmai munkaközösségek, a szaktanárok végzik. ⇒ Témanapok Iskolánk pedagógusai a tantervi követelmények eredményes teljesülése, a nevelımunka elısegítése érdekében tanulóink számára témanapokat szerveznek. A projektoktatás egy napon legalább 3 órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át történı tanítási – tanulási folyamat. Itt a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthetı ismeretek feldolgozása történik egy témakör köré csoportosítva, diákjaink aktív részvételével zajló, közös és sokféle tevékenységre építve. Iskolánkban évente ismétlıdnek azok a témanapok, amelyek az egészségvédelemmel, a helyes táplálkozással, az elsısegélynyújtással, közlekedéssel, természetvédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. 25

⇒ Kirándulások A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának, fejlıdésének szerves része. Iskolánk pedagógusai a tantervi követelmények teljesülése, a nevelımunka segítése érdekében kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. A tantervi követelmények, a nevelımunka segítése céljából az osztályfınökök évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykirándulásokon a részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. A kirándulások igényes, olcsó megszervezésére és problémamentes lebonyolítására törekszünk. A külföldre szervezett kirándulások révén diákjaink elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élı embereket. A külföldi utazások az igazgató engedélyével, pedagógus vezetésével, a szülık hozzájárulásával szervezhetık. A programok megvalósításához igyekszünk az esetleges pályázati lehetıségeket kihasználni. ⇒ Múzeumi, kiállítási, könyvtári, mővészeti foglalkozások A tantárgyak témáinak feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a közmővelıdési intézményekben, mővészeti elıadásokon tett csoportlátogatások. Ha a foglalkozás költségekkel is jár, akkor a részvétel önkéntes. A felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. Ebben az esetben is törekszünk az esetleges pályázati lehetıségek kihasználására. ⇒ Szabadidıs foglalkozások A szabadidı kulturált eltöltésére készítjük fel diákjainkat azzal, hogy az igények alapján, a szülık anyagi helyzetéhez igazodva szabadidıs programokat szervezünk – túrák, kirándulások, táborok, színház és múzeumlátogatások, klubdélutánok, sportnap. A rendezvényeken önkéntes a részvétel, a költségeket a szülıknek kell fedezniük. ⇒ Iskolai könyvtár Tanulóink egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható intézményi könyvtár segíti. ⇒ Iskolai létesítmények, eszközök egyéni, csoportos használata Tanulóink igényei alapján elızetes megbeszélés után lehetıséget biztosítunk az iskolai létesítmények, eszközök - sportlétesítmények, termek, számítógép – használatára. A létesítményeket, eszközöket diákjaink tanári felügyelet mellett egyénileg és csoportosan használhatják. ⇒ Hit és vallásoktatás Intézményünkben a területileg illetékes, bejegyzett egyházak, az iskola nevelı, oktató tevékenységétıl függetlenül hit és vallásoktatást szervezhetnek. A részvétel a tanulók számára önkéntes. 26

A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A pedagógusok alapvetı feladatai -

-

A jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és mőködési szabályzatban, az intézmény más belsı szabályzatában és vezetıi utasításban elıírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidı) az intézményvezetı által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt-hatvanöt százalékában (nevelésseloktatással lekötött munkaidı) tanórai és egyéb, tanórán kívüli foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejében a neveléssel, oktatással lekötött munkaidın kívül a nevelést-oktatást elıkészítı, az ezzel összefüggı egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, szükség szerint helyettesítést lásson el. Tanítási óráit és egyéb, tanórán kívüli foglalkozásait pontosan, eredményesen tartsa meg. A nevelıtestületi értekezleteken, a szakmai munkaközösségek munkájában aktívan vegyen részt. Az éves munkatervben meghatározott rendezvényeken való részvétel. A hivatali titok megırzése. A jogszabályokban meghatározott határidıkre az elıírt minısítések megszerzése. Az intézményi célok képviselete a tanulók, szülık elıtt. Munkája során az osztálytermek, szaktantermek gondozottságának, szakszerőségének figyelemmel kísérése.

A tanórai, a tanórán kívüli nevelı-oktató munka, a tanulásirányítás -

Tanórai, tanórán kívüli egyéb foglalkozások megtartása. A foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). Elızetes felkészülés a foglalkozásokra. A motiválás, differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon. Változatos szervezeti formák alkalmazása. A diákok életkorához, a didaktikai feladatokhoz megfelelıen illeszkedı módszerek, szemléltetés, ellenırzés és értékelés alkalmazása. A tanulói aktivitás és a megfelelı magatartás biztosítása a tanítási órákon, az iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulási módszerek, technikák elsajátíttatása, gyakoroltatása az órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a pedagógus által tanított tanulók körében.

27

A tehetséges tanulók gondozása -

Egyéb, tanórán kívüli foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedık, bemutatók, pályázatok szervezése. Részvétel az intézményi tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedıkön, bemutatókon. A tehetséges diákok részvételének biztosítása és felkészítése az iskolán belüli és az iskolán kívüli versenyekre, vetélkedıkre, bemutatókra.

A hátrányos helyzető, a halmozottan hátrányos helyzető, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdı tanulók, valamint a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, fejlesztése -

Egyéb, tanórán kívül fejlesztı foglalkozások szervezése az érintett tanulók részére. A gyermekvédelmi feladatok ellátása az érintett tanulók körében. A tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. A diákok felkészítése a javító vagy osztályozó vizsgára. Az eredményes középiskolai felvétel segítése a tanulók körében.

A diákok tanórán kívüli foglalkoztatása -

Szabadidıs programok (színház, múzeumlátogatás, kirándulás) szervezése iskolán kívül. Szabadidıs programok szervezése intézményen belül (klubdélután, karácsonyi ünnepség, iskolai fesztiválok, játszóházak, sportprogramok). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelık, gyerekek, szülık együttmőködését, kapcsolatát erısítı közös programok.

Az iskolai diákönkormányzat mőködtetésében való részvétel -

Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az intézményi diákönkormányzat programjának szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.

Munkafegyelem, a munkához való viszony -

A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelısségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka, a formai követelmények és a határidık betartása. A tanév közben adódó feladatok pontos, határidıre történı megoldása.

28

Aktív részvétel tevékenységében -

a

nevelıtestület,

a

szakmai

munkaközösség

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelıtestület feladataiban. Tevékeny részvétel a feladatok megoldására alakult munkacsoportokban. Elıadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

aktuális nevelıi

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés -

Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban részvétel. Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzésen tanultak átadása a nevelıtestületnek.

való

Az iskolai munka feltételeinek javítása -

Pályázatokon való részvétel. Bekapcsolódás a sikeres pályázatok megvalósításába. Az iskolai alapítvány mőködésének segítése. Az intézményi munka javítása új ötletekkel, az ötletek megvalósítása. Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

Részvétel a nevelıtestület szakmai elıkészítésében, végrehajtásában -

életében,

a

döntések

Részvétel a tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában, a nevelıtestület szakmai, pedagógiai döntéseinek elıkészítésében. Feladatok vállalása a nevelıtestületi feladatok megoldásában. Aktív részvétel a tantestület életében: a pályakezdı vagy az iskolába újonnan került nevelık munkájának, beilleszkedésének segítése. Feladatok vállalása a nevelıtestületi rendezvények szervezésében. Részvétel a nevelıtestület közösségi életében, a rendezvényeken.

Az iskola képviselete -

A szülıi szervezet által szervezett rendezvények segítése, részvétel a rendezvényeken. Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életérıl. eredményeirıl, a település rendezvényein, eseményein való részvétel. Az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai és érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe való bekapcsolódás. Aktív tevékenység, részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport életében, a civil szervezetekben.

29

Vezetıi feladatok ellátása -

Vezetıi feladatok vállalása a nevelıtestület szervezeti életében, ezen feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenırzés, értékelés) ellátása. A vezetıre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok alakítása.

Kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülıkkel, a pedagógus kollégákkal -

A tanulók, szülık, kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak, a szülıknek. Figyelem, érdeklıdés megbecsülés a nevelıtársak felé, a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása.

30

AZ OSZTÁLYFİNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFİNÖKÖK FELADATAI A nevelı-oktató munkával összefüggı megbízás, feladat: Osztályfınök • Felelıs vezetıje az osztály közösségének. • Együttmőködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelıkkel. • Összehangolja a család és az iskola nevelımunkáját, együttmőködik a tanulók szüleivel. • Családlátogatásokat végez, fogadóórát, szülıi értekezletet tart, együttmőködik az osztálya szülıi munkaközösségével. • Elvégzi az osztályfınök ügyviteli teendıit. • Megbízása kijelölés alapján történik. Az osztályfınök feladatai − Az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki. − Fejleszti a tanulók személyiségét, segíti lelki, testi fejlıdésüket. − Segíti a társadalmi normákhoz, iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítását. − Közösségfejlesztı szabadidıs programokat szervez – klubdélután, osztálykirándulás, túra, múzeumlátogatás. − Az osztályszintő és az intézményi rendezvényeken felügyel a tanulókra, kíséri osztályát. − Megismeri diákjai családi, szociális körülményeit. − Rendszeres kapcsolatot tart, együttmőködik a tanulók szüleivel. − Rendszeres kapcsolatot tart, együttmőködik az osztályában tanító, az osztályának foglalkozásokat tartó nevelıkkel. − Tájékoztatja a tanulókat és szüleiket az ıket érintı kérdésekrıl. Érdemi válasz ad a szülık, tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. − Figyelemmel kíséri diákjai tanulmányi elımenetelét, errıl havonta rendszeresen tájékoztatja a szülıket. Kitölteti a tanulók tájékoztató füzeteit, tanév közben havonta ellenırzi a füzet vezetését (érdemjegyek, beírások, szülıi aláírások). − A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége elıtt legalább egy hónappal írásban értesíti. − Abban az esetben, ha a tanuló év végén nem tesz eleget tanulmányi kötelezettségének tájékoztatja a szülıket a továbbhaladás feltételeirıl. − Tájékoztatja a szülıket, ha a gyermekük jogainak megóvása, fejlıdésének elısegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. − Felhívja a szülık figyelmét a szociális és egyéb juttatásokra. − Támogatja, segíti az osztályában mőködı szülıi szervezet munkáját. − Szülıi értekezleteket, fogadóórákat tart az iskolai munkatervben meghatározottak szerint. − Foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal. 31

− Együttmőködik a gyermekvédelmi felelıssel. − Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdı tanulók iskolai munkáját. − Támogatja a tehetséges tanulókat. − Tájékozódik a gyerekek iskolán kívüli tevékenységeirıl. − Az iskolaorvosi szolgálattal együttmőködve figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység esetén tájékoztatja az osztályában tanító nevelıket. − Havonta érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását, szorgalmát. − Félévkor és tanév végén javaslatot tesz a nevelıtestületnek a tanulók munkájának dicsérettel történı elismerésére. − A házirendet megsértı, feladatait elmulasztó diákot az esetnek megfelelı figyelmeztetésben részesíti. − Figyelemmel kíséri a gyerekek hiányzásait, vezeti a naplót, a mulasztásokat összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban elıírt rendelkezések alapján jár el. Az osztálynaplóban hetente ellenırzi a szükséges beírásokat, szükség esetén gondoskodik a pótlásukról. − Az osztályfınöki tanmenet szerint vezeti az osztályfınöki órákat. − Segíti a tanulók középiskolai továbbtanulását, az iskolai munkatervvel összhangban megismerteti velük a pályaválasztási, továbbtanulási lehetıségeket. − A nyolcadik évfolyamban a szülık döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. − Osztálystatisztikákat és ehhez kapcsolódó elemzéseket készít. − Értékeli az osztályközösség fejlıdését. − Vezeti a törzslapokat, a bizonyítványokat. − Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát. Az osztályfınöki munka tervezése Az osztályfınök osztályfınöki munkáját az osztályfınöki munkaterv alapján végzi. A munkaterv felépítése: -

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. Az osztályfınöki órák éves terve. A tervezett tanórán kívüli programok. Az iskolai munkaterv alapján tervezett szülıi értekezletek, fogadó órák. A diákközösség vezetıi. Az osztályban mőködı szülıi szervezet vezetıi.

A tanév folyamán készült dokumentumok: osztálystatisztika, értékelés a közösség fejlıdésérıl, jelenléti ívek, feljegyzések a szülıi értekezletekrıl. 32

Az osztályfınök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról: -

Tanulók száma, ebbıl a leányok. Hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető tanulók. Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdı tanulók. Sajátos nevelési igényő tanuló. Az iskolában étkezı, ebbıl normatív támogatásban részesülı tanuló. Az ebédelı és a háromszor étkezı tanulók. Magántanuló. Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók. Más településrıl bejárótanuló. Évfolyamismétlı. Nem magyar állampolgár.

Statisztikai adatok a tanév végén: -

Tanulók száma. Osztályozott tanulók száma, aránya. Osztályozatlan tanulók száma, aránya. Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma, a tantárgyak osztályátlaga. Az osztály tanulmányi átlaga. Kitőnı tanulók száma és aránya. Szaktárgyi dicsértek száma tantárgyanként. A példamutató szorgalomért adott dicséretek száma. Egy tárgyból bukottak száma, aránya. Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya. Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma, aránya. A bukások száma tantárgyanként. Tanulmányi, sport, kulturális versenyek eredményei iskolán belül és kívül. A versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések. Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzıi: • A középiskolai felvételi eljárást megelızı írásbeli vizsgán elért eredmények. • Középiskolai felvétel a diákok választása alapján. • A választott középfokú iskolák közül az elsıként, a másodikként, a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma, aránya. • Továbbtanulás iskolatípusok szerint. • Gimnáziumba, szakközép- és szakiskolába, szakmunkásképzıbe felvett tanulók száma és aránya. • Középiskolai felvételt nem nyert tanulók száma és aránya. • A megyében illetve más megyékben továbbtanulók száma, aránya. • A városban tanulók száma és aránya. 33

A tanulói közösségek tevékenységének, fejlıdésének értékelési szempontjai: -

Az osztály életét jellemzı legfontosabb adatok – létszám, fiúk és lányok aránya, új tanulók, távozók. Az osztály szociális összetétele – a családok szociális helyzete, kulturális elvárásaik, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető diákok, gyermek és ifjúságvédelmi munka. A tanulási teljesítmény – tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdı tanulók, bukások, a tehetséges tanulók eredményei. Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség struktúrája, rétegezıdése. Neveltségi szint – magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdı tanulók. A közösségi tevékenység szintje – önkormányzás, közös programok, rendezvények, az ezeken való részvétel. Szülıi házzal való kapcsolat – a szülıi értekezletek, családlátogatások tapasztalatai, a szülık kapcsolata az iskolával, nevelési elveik.

A felsorolt területeken meghatározott pedagógiai feladatok: -

Az elızı értékelés óta eltelt idıszak változásai. Az elızı értékelés óta keletkezett, elıforduló új problémák. A problémák megoldásának érdekében teendı beavatkozások.

Az osztályfınöki órák témái Minden osztályban kötelezıen feldolgozásra kerülı témák a tanév elsı osztályfınöki óráin: -

A házirend szabályainak megbeszélése, az osztályközösség belsı szabályai, ezek rögzítése. Balesetvédelmi, tőzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. Az osztály gyermekvezetıinek megválasztása. Az intézményi munkatervbıl az osztályközösséget érintı feladatok ismertetése. Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. A kerékpáros közlekedés szabályai.

Minden osztályban kötelezıen feldolgozásra kerülı témák: -

-

Az iskolai egészségügyi szolgálat: iskolaorvos, védını segítségének igénybevételével egészségvédelmi téma – helyes táplálkozás; az alkohol, kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlıdés. Elsısegély-nyújtási alapismeretek: teendık közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél, a mentıszolgálat felépítése és mőködése, a mentık hívásának helyes módja, gyakorlati ismeretek-orvos, védını. 34

-

-

Az osztály munkájának értékelése, magatartásának értékelése az elsı és a második félév végén. Az iskolai munkaterv alapján: megemlékezés nemzeti ünnepeinkrıl október 23-án és március 15-én; megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról, a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Az osztálykirándulás elıkészítése.

Választható témák az osztály összetételétıl, neveltségi szintjétıl függıen: -

A tanulást is tanulni kell, tanulást segítı tevékenységek. A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás. Egészséges életrend, a helyes napirend kialakítása. A család: a nagyszülık, szülık, gyerekek közössége. Ünnep a családban. Az ünnepek szerepe az emberek életében. Ismerem – e önmagam? A megismerés forrásai. Baráti kapcsolatok. Fiúk és lányok barátsága. Részvétel az otthoni munkában. A nyári szünidı tervezése. A helyes viselkedés, beszéd, az udvariasság. Igazmondás, hazugság. A serdülık biológiai, higiéniai problémái. Közösségfejlesztı játékok. Tudni illik, hogy mi illik, illemtan a gyakorlatban. Lakásunk kultúrája. Pályaválasztásra készülünk. Önállóság a tanulásban. Konfliktusok az osztályban. Igaz barátok az osztályban. A kulturált magatartás szabályai. Viselkedés ünnepi alkalmakkor. Bírálat, önbírálat. A család funkciói. Konfliktus a családban. Fizikai és szellemi munka. A pénz szerepe életünkben. Ápolt, divatos megjelenés. Hogyan rendezném be az otthonomat? A vendéglátás illemtana. A határainkon túl élı magyarság. Testápolás, szépségápolás a serdülıkorban. Az étkezési kultúra. Az iskolaválasztás gondja. 35

-

A család pályaválasztási elképzelései. Diákönkormányzat az osztályban, az iskolában. Törekvés a harmonikus életre. Jövınkre készülünk. Harcban önmagunkkal. Bizonytalankodók az iskola és pályaválasztásban. Ügyintézés a mindennapokban. Barátság, szerelem, szexualitás. Házasság és család, a felbomló család. Hétköznapok és ünnepek a családban. Korunk jellemzı betegségei. A fiatalkori bőnözés. A hivatalos helyen való viselkedés illemtana. Különbözı tanulási módszerek. A jó idıbeosztás, a helyes napirend. Az illem, a kulturált viselkedés alapjai. Ismerıs, haver, barát. Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása. Árulkodás, becsület, betyárbecsület. Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség. Közlekedési szabályok, az utazás illemtana. Színházlátogatás, viselkedés az elıadáson, az élmények megbeszélése. Megjelenés, öltözködés. A sport szerepe az egészséges fejlıdésben. Helyem a családban, szüleink tisztelete. Egészséges életmód, tisztaság, higiénia, korszerő táplálkozás. Veszélyes anyagok: az alkohol, dohányzás, drog egészségkárosító hatása. Az olvasás fontossága, szerepe, az olvasás élménye. A televíziós mősorok, filmek, internetes honlapok helyes megválasztása. Az ünnepnapok szükségessége. Az iskolai hagyományok megismerése. Fiú, lány kapcsolat, barátság, szerelem, férfi és nıi szerepek. Szerelem, házasság. Generációk együtt, szüleink, nagyszüleink. Az idıs emberek tisztelete, segítése. Családi hagyományok, ünnepek. A vallások szerepe életünkben, tolerancia. Viselkedés az iskolai órákon, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen. A munka, mint emberi létforma, a munka értelme, megbecsülése. Megélhetés, jólét. A véleményalkotás szabadsága, a vitakultúra fejlesztése. Nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink. Helyünk Európában. 36

-

Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások. Az információszerzés lehetıségei. A családi munkamegosztás, segítés otthon. A családi költségvetés ismerete, az elırelátó pénzgazdálkodás. A szabadidı hasznos, értelmes eltöltése – olvasás, sportolás, zene, tánc, képzımővészet, színház, utazás, kirándulás. Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása. Egészség, betegség. Az egészségünk iránti felelısség kialakítása.

37

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLÓ TANULÓKKAL PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

KAPCSOLATOS

Intézményi nevelı – oktató munkánk alapvetı feladata a kiemelt figyelmet igénylı tanulók fejlesztése. Ennek alapja a gyerekek egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele. Teendınk a differenciálás, a különféle egyéni fejlesztı módszerek, szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Tevékenységünkkel a sajátos nevelési igényő; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı; a kiemelten tehetséges; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók egyéni fejlesztését végezzük el. Sajátos nevelési igényő tanulók − Sajátos nevelési igényő tanulóink nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. − A sajátos nevelési igényő tanulók nevelését, oktatását a 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. − A sajátos nevelési igényő tanulók a tanítási órákon túl a szakértıi bizottság szakértıi véleményére épülı egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaikat, szükségleteiket figyelembe véve fejlesztı foglalkozásokon vesznek részt. − Iskolánk a sajátos nevelési igényő tanulók neveléséhez, oktatásához, az egyéni fejlesztımunka tervezéséhez, a rehabilitációs terv kidolgozásához igénybe veszi a pedagógiai szakszolgálati, a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. Szakemberek: logopédus, gyógypedagógus pszichológus és egyéb szakemberek pl. gyermekpszichiáter segítségét. − Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitőzéseirıl, ütemezésérıl tájékoztatjuk az osztálymunkában részt vevı pedagógusokat, szaktanárokat, az osztályfınököt. − Az oktatásban érvényesítjük a tanuló fejlıdését, elırehaladását segítı számonkérési, értékelési formákat – indokolt esetben a szakértıi bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az értékelés, minısítés alól felmentés adható. A nevelés – oktatás kiemelt feladatai: - A tantervi elıírásoknak megfelelı sikeres továbbhaladás biztosítása. - Pozitív énkép és önértékelés kialakítása. - A tanulás iránti motiváció és a kudarctőrı képesség növelése. - A kortársakra és a felnıtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása. - A társadalmi együttélés szabályainak követése, az önállóságra nevelés.

38

− A sajátos nevelési igényő tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:
gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája végzettségő pedagógusok, fejlesztı pedagógusok
tankönyvek, tanulási segédletek
a tanulók képességeinek megfelelı differenciált foglalkoztatás
a tanulást, életvitelt segítı technikai eszközök
képességfejlesztı játékok, eszközök
számítógépek fejlesztı programmal
fejlesztı terem. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységek Ahhoz, hogy a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködı gyerekeknek segíteni tudjunk a következı feladatokat kell elvégeznünk: o az érintett tanulók alapos megismerése, megfigyelése o az okok felderítése, személyre szóló feladatok, módszerek kidolgozása o a szülık megnyerése, rendszeres kapcsolat kialakítása. A megfigyelés területei: viselkedés szituációs játékokban, a tájékozottság felmérése, beszédkészség, téri orientáció, emlékezet, rajzkészség, a gondolkodás fejlettsége, a figyelem vizsgálata. A megfigyelés, felmérés után személyre szóló bánásmód kialakítása, fejlesztımunka. Tevékenységek:  kapcsolat az óvodákkal, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal  egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése  felzárkóztató órák, fejlesztı foglalkozások, egyéni foglalkozások  képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés  a pedagógusok és a tanulók személyes kapcsolatai  az iskolai könyvtár, iskolai létesítmények, eszközök egyéni, csoportos használata, iskolai szakkörök, sportfoglalkozások  szabadidıs tevékenységek, foglalkozások szervezése  a szociális helyzet javítása, támogatások  a középiskolai továbbtanulás segítése, irányítása. A szülıkkel való együttmőködés a gyerekek érdekeit szolgálja. A kölcsönös bizalom, ıszinteség, támogatás koordinált pedagógiai tevékenységet eredményez. Az egység kedvezıen hat a tanulók személyiségére. Tevékenységek:  a szülıkkel való együttmőködés  családlátogatások, a szülık és a családok nevelési gondjainak segítése  a szülık tájékoztatása a családsegítı és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

39

A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítı tevékenységek Minden gyermek tehetséges valamiben. Munkánk alapelve: az általános alapok fejlesztése, az érdeklıdési, a továbbtanulási irány, a pályaorientáció megválasztásának segítése. A tehetséggondozás az optimális fejlıdés feltételeinek megteremtése. Iskolánkban azt a pedagógiai kultúrát követjük, amely a képességek sokoldalú fejlesztését helyezi elıtérbe. Alkalmazkodunk a gyerekek egyéni fejlıdési üteméhez, életkori sajátosságaikhoz. A tudás önálló elsajátításának képességét alakítjuk ki. A tanulmányi munka mellett támogatjuk a sportban, közösségi tevékenységben kiemelkedı tanulóinkat is. Tevékenységek: - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - tehetséggondozó foglalkozások - egyéni foglalkozások - iskolai, intézményen kívüli versenyek, vetélkedık, bemutatók: szaktárgyi, kulturális, sport, mővészeti - nyelvvizsga, ECDL vizsga biztosítása - az iskolai könyvtár, az iskolai létesítmények, eszközök egyéni, csoportos használata - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése, pályaválasztási vásár látogatása, középiskolai tájékoztatók szervezése - intézményi sportfoglalkozások, szakkörök - szabadidıs foglalkozások, tevékenységek szervezése – színház, múzeum, kirándulások bel – és külföldre - együttmőködés a helyi sportegyesületekkel, kulturális intézményekkel. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulókat segítı tevékenységek A pedagógusok, osztályfınökök munkáját gyermek és ifjúságvédelmi szakképzettséggel is rendelkezı pedagógus kollégánk segíti. Nyilvántartást vezet az érintett tanulókról, tájékoztatja a diákokat, szülıket. Együttmőködik a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal. Ismeretekkel rendelkezik a tanulók családi mikrokörnyezetérıl, a családi házon kívüli környezetrıl, az iskolai környezetrıl. Tevékenységek: • kapcsolat az óvodákkal, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, iskolaorvosi és védınıi szolgálattal • a megfelelı tanulmányi eredmények, a bukások megelızése érdekében a szaktanárok, osztályfınökök, napköziben, tanulószobán dolgozó pedagógusok együttmőködésével tanulóinkat megismertetjük az eredményes tanulási módszerekkel; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztı foglalkozások; egyéni foglalkozások; a nevelık és a tanulók személyes kapcsolatai, a gyerekek fejlesztı értékelése a szülıkkel közösen 40

• az iskolai létesítmények, eszközök, az iskolai könyvtár egyéni illetve csoportos használatának biztosítása • a továbbtanulás segítése, irányítása • iskolai sportélet, szakkörök • szabadidıs foglalkozások és tevékenységek szervezése • együttmőködés a szülıkkel • családlátogatások • a szülık és a családok nevelési gondjainak segítése • a szülık tájékoztatása a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységérıl A pedagógiai szakszolgálattal, szakemberekkel való együttmőködés mellett fontos feladatunk a szülık, tanulók bizalmának elnyerése, az emberi normáknak, kapcsolatoknak megfelelı titoktartás. Egyetlen tanulónk sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása illetve bármilyen más oknál fogva.

41

AZ ISKOLA SZEREPLİINEK EGYÜTTMŐKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A szülı, a tanuló, a pedagógus, kapcsolattartásának rendje, formái

az

intézmény

partnerei

Az iskola közösségeinek együttmőködése Az iskola csak akkor mőködhet eredményesen, ha a tanulói érdeklıdésre épít, figyelembe veszi az iskolával szemben határozott elképzeléseket, elvárásokat megfogalmazó szülıi igényeket, érdekeket. Intézményünkben Szülıi Szervezet segíti munkánkat. Nevelıtestületünk együtt hat a diákokra. Tanulóink, szüleikkel együtt az iskoláról, mint a pedagógusok együttesérıl alkotnak véleményt. Az azonos irányú, együttes nevelıi hatásnak van nagy szerepe ezen a területen. A korábban említett alapelvet követjük: tisztelet tanítványnak, szülınek, kollégának, a pedagógus hivatásnak. A gyermeki személyiség fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülıi ház és a pedagógusok koordinált, aktív együttmőködése. A közös nevelés akkor szolgálja a gyerekek érdekeit, fejlıdését, ha azonos elveken alapul. Fontos szerepe van a szülık, pedagógusok összehangolt együttmőködésének. Az együttmőködés az állandó kapcsolattartást jelenti szülık és pedagógusok között. Szervezett formája a szülıi szervezet, az iskolavezetés és a pedagógusok közötti rendszeres kommunikáció. Lényeges a tanuló – pedagógus kapcsolat alakulása. A nyílt, ıszinte kapcsolattartás fontos a személyiségfejlıdés, a tanulás folyamatában. A diákönkormányzat mőködése, tevékenysége hozzájárul a diákok és pedagógusok közötti kapcsolat alakításához. ⇒ Az igazgatóság és a nevelıtestület együttmőködése Az igazgató és az iskolavezetés munkáját – a döntések elıkészítésében, az iskolai munkarend kialakításában a munkaközösség – vezetık segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A testület havonta illetve szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az igazgató vezeti. A nevelıtestület közösségeinek együttmőködése az igazgató segítségével, a megbízatással rendelkezı pedagógus vezetık és a választott képviselık révén valósul meg. A kapcsolattartás, együttmőködés fórumai: a vezetıség ülései, a különbözı értekezletek, megbeszélések. A fórumok idıpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. A vezetıség a feladatokról, az aktuális teendıkrıl hirdetıtáblán, írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a pedagógusokat. A vezetıség a döntéseirıl, határozatairól tájékoztatja a nevelıket. Az iskola vezetıségének tagjai az irányításuk alá tartozó pedagógusok, kérdéseit, véleményét, javaslatait továbbítják, közvetítik az iskola vezetıjének. A tanítók, tanárok kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban, írásban, egyénileg, képviselıik útján közölhetik az iskola vezetıségével. 42

⇒ A szakmai munkaközösségek együttmőködése Az iskolában mőködı szakmai munkaközösségek folyamatos kapcsolattartásáért, együttmőködéséért a szakmai munkaközösségek vezetıi felelısek. A szakmai munkaközösségek vezetıi a közösség éves munkatervének összeállítása elıtt közös megbeszélésen egyeztetik a tanévre tervezett feladataikat. Területei: a munkaközösségen belül tervezett ellenırzések, értékelések; az iskolában szervezett továbbképzések, bemutató órák; intézményen kívüli továbbképzések; a diákok számára szervezett pályázatok, tanulmányi, kulturális, sportversenyek. A munkaközösségek vezetıi az iskola vezetıségének ülésein tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységérıl, eredményeikrıl, aktuális feladataikról, teendıikrıl. ⇒ A szülıi szervezet és az iskola közösségeinek együttmőködése Az iskolában a szülık jogainak érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében szülı szervezet, közösség mőködik. Az osztályok szülıi szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülıi szervezetei, közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfınök segítségével juttathatják el az iskola vezetıségéhez. Az iskolai szülıi szervezet legmagasabb döntéshozó szerve az iskolai szülıi szervezet, közösség vezetısége. Az iskolai szülıi szervezet, közösség vezetıségének munkájában az osztály szülıi szervezetek elnökei vehetnek részt. A vezetıség tagjai rendszeresen tájékoztatják az általuk képviselt közösség tagjait az iskolai szülıi szervezet tevékenységérıl, az általuk képviselt közösségek kérdéseit, véleményeit, javaslatait továbbítják az intézményi szülıi szervezet felé. Az iskolai szülıi szervezet vezetısége megválasztja az iskolai szülıi szervezet, közösség elnökét, elnökhelyettesét, pénztárosát. Az iskolai szülıi szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. A tagintézmény szülıi közösségével a tagintézmény vezetıjének, a nevelıknek van közvetlen kapcsolata. A szülıi szervezet ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: igazgató, igazgatóhelyettes. A szülıi szervezet vezetıségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább négy alkalommal illetve szükség szerint össze kell hívnia és tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységérıl, az iskolai munkaterv teendıirıl, ezek végrehajtásáról. ⇒ A nevelık és a tanulók együttmőködése, kapcsolattartása A tanulókat az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat ülésein, a diákközgyőlésen, az iskolában elhelyezett hirdetıtáblákon keresztül tájékoztatja. Az osztályfınökök az osztályfınöki órákon folyamatosan tájékoztatják a diákokat. A diákönkormányzat vezetıje a diákönkormányzat 43

ülésein és a faliújságon keresztül végzi el tájékoztatási feladatait. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten keresztül írásban tájékoztatják. Tanulóink a jogszabályokban, valamint az iskola belsı szabályzataiban biztosított jogaiknak érvényesítése érdekében – szóban, írásban, közvetlenül vagy választott képviselıik útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfınökükhöz, az intézmény nevelıihez, a diákönkormányzathoz, a szülıi szervezethez fordulhatnak. A diákok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, írásban, egyénileg vagy választott tisztségviselık útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelıkkel, nevelıtestülettel, szülıi szervezettel. ⇒ A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlása, rendje A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítı szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és mőködési szabályzata szerint mőködik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A mőködéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetıje biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelıtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák önkormányzati vezetı áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítı tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, ötéves idıtartamra. Az önkormányzatot az iskola vezetıségével, a nevelıtestülettel, külsı szervezetekkel való kapcsolattartásban a diákönkormányzatot segítı pedagógus képviseli. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott idıben – diákközgyőlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetıje kezdeményezi. A diákközgyőlés napirendi pontjait a közgyőlés megrendezése elıtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyőlésen a diákönkormányzatot segítı nevelı, a diákönkormányzat gyermek vezetıje beszámol az elızı közgyőlés óta eltelt idıszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai életrıl, az intézményi munkatervrıl, a tanulói jogok helyzetérıl, érvényesülésérıl, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyőlés összehívását a diákönkormányzat vezetıje kezdeményezi. A közgyőlés összehívásáért az igazgató felelıs. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóval való egyeztetés után szabadon használhatja. Egy tanítás nélküli munkanap programjáról – gyermek és sportnap – a nevelıtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. A diákönkormányzat részt vesz a tanulók tájékoztatásában az iskolarádió, iskolai honlap segítségével. 44

⇒ A nevelık és a szülık kapcsolattartása, együttmőködése A szülıket az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, aktuális feladatokról az igazgató a szülıi szervezet ülésein, a szülıi értekezleteken, a hirdetıtáblákon keresztül, idıközönként írásbeli tájékoztatókon keresztül, az osztályfınökök az osztályszülıi értekezleteken tájékoztatják. A szülık számára a gyerekek egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra a következı lehetıségek szolgálnak: szülıi értekezletek, a nevelık fogadó órái, nyílt tanítási napok, a tanulók fejlesztı szándékú értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók, családlátogatások, iskolai weblap. Fogadó óra – szerepe, feladata a szülık és a pedagógusok személyes találkozása; egy – egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, a szabadidı helyes eltöltése, továbbtanulás). Szülıi értekezlet – feladata a szülık és a pedagógusok közötti együttmőködés kialakítása. Feladata a szülık tájékoztatása: − az iskolai célokról, feladatokról, lehetıségekrıl − a közoktatás – politika alakulásáról, változásairól − a helyi tantervrıl − az iskolai értékelı munkáról − saját gyermekének tanulmányi elımenetelérıl, magatartásáról − az osztály tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjérıl − az intézményi és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeirıl, problémáiról. − a szülık kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyőjtése és továbbítása az iskola vezetısége felé. Nyílt tanítási nap – célja, hogy a szülık betekintést nyerjenek az iskola nevelı, oktató munkájának mindennapjaiba, személyesen megismerjék a tanítási órák lefolyását, közvetlenül tájékozódhassanak gyermekük és az osztályközösség iskolai életérıl. Egyéni megbeszélések – feladata a szülık tájékoztatása gyermekük iskolai életérıl, tevékenységérıl, magaviseletérıl, tanulmányi munkájáról, eredményeirıl; segítségnyújtás a szülıknek a gyermek neveléséhez; összehangolt, együttes pedagógiai tevékenység kialakítása a szülı és a pedagógus között. Családlátogatás – a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, tanácsadás az optimális fejlesztés érdekében. Írásbeli tájékoztató – a szülık tájékoztatása gyermekük tanulmányaival, magatartásával összefüggı eseményekrıl, tényekrıl; az intézményi, osztály szintő programokról. Weblap – segítségével biztosítjuk az intézményi nyilvánosságát, betekintést adunk az iskolai életbe.

dokumentumok

45

Kiemelkedı együttmőködési forma a szülık részérıl a szponzori segítségnyújtás, az iskolai alapítvány támogatása. A közös tevékenységet farsang, gyermeknap, sportnap, fesztiválok, bál, kulturális, alapítványi események, rendezvények szervezése jelentik még. A szülıi értekezletek, nyílt tanítási napok idıpontját az iskolai munkatervben évenként határozzuk meg. A szülık, a tanulók és a saját – a jogszabályokban, az iskola belsı szabályzataiban biztosított – jogaiknak érvényesítése érdekében szóban, írásban, közvetlenül vagy választott képviselıik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfınökéhez, az intézmény nevelıihez, a diákönkormányzathoz, a szülıi szervezethez fordulhatnak. A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, írásban, egyénileg vagy választott képviselıik útján közölhetik az intézmény igazgatóságával, nevelıtestületével vagy a szülıi szervezettel. A szülık és más érdeklıdık az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és mőködési szabályzatáról, házirendjérıl az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétıl kérhetnek tájékoztatást. A dokumentumok nyilvánosak, azt az érintetteknek (tanulónak, szülınek, az iskola alkalmazottainak) joga van megismerni. A dokumentumok megtekinthetık: az iskola honlapján, az iskola könyvtárában, a nevelıi szobában, az intézmény igazgatójánál, igazgatóhelyettesénél.

46

Az iskola vezetıségének, közösségeinek együttmőködés iskolán kívüli intézményekkel

külsı

kapcsolatai,

Az iskolai munka megfelelı szintő irányítása, az eredményes nevelı – oktató munka érdekében az intézmény igazgatóságának, az iskolának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következı intézményekkel, szervezetekkel: Az intézmény fenntartójával: - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Bp. Nádor utca 32. - Körmendi Tankerület 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Az intézmény mőködtetıjével: - Körmend Város Polgármesteri Hivatal; 9900 Körmend, Szabadság tér 7. - Körmend Város Önkormányzata Képviselı-testülete 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Szakmai szervezetekkel: - Nyugat – magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. - Apáczai Kiadó és Könyvterjesztı Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18. - Vas Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság 9700 Szombathely, Sugár u. 9. - Nevelési Tanácsadó – 9900 Körmend, Bartók Béla u. 9. - Nevelési Tanácsadó – 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér. 4. Helyi oktatási intézményekkel: - Körmendi Kölcsey Utcai Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola 9900 Körmend, Kölcsey F. u. 12. - Körmendi Zeneiskola Alapfokú Mővészeti Iskola; 9900 Körmend, Kölcsey F. u.16. - Olcsai – Kiss Zoltán Általános Iskola; 9900 Körmend, Thököly u.31 - Kölcsey Ferenc Gimnázium; 9900 Körmend, Bajcsy – Zsilinszky u.3. - Rázsó Imre Szakközépiskola és Szakiskola; 9900 Körmend, Rákóczi F. u. 4. - Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat 9900 Körmend, Bartók B.u.9 - Mátyás király utcai Óvoda és Bölcsıde; 9900 Körmend, Mátyás király. u.18. Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi szervezetekkel, intézményekkel: Alapítvány: - Az iskolát támogató „Tehetséggondozás gyermekeinkért” alapítvány kuratóriumával. Közmővelıdési intézményekkel: - Faludi Ferenc Könyvtár; 9900 Körmend, Dr. Batthyány Strattmann L.u.4. - Körmendi Kulturális Központ; 9900 Körmend, Berzsenyi D. u. 11. - Dr. Batthyány – Strattmann László Múzeum; 9900 Körmend, Vár 47

Szervezetekkel: - Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás; 9900 Körmend, Szabadság tér. 7. - Szociális Szolgáltató és Információs Központ; 9900 Körmend, Thököly u. 46. - Vasi Vesta Tőzvédelmi Szakszolgáltató Kft; 97700 Szombathely, Selmec u. 14. - Tőzoltóság; 9900 Körmend, Hunyadi u. 45/a. - Körmendi Rendırkapitányság; 9900 Körmend, Hunyadi u.9. - ÁNTSZ; 9900 Körmend, Szabadság tér.4. Egyházakkal: - Evangélikus Lelkészi Hivatal; 9900 Körmend, Thököly u. 21. - Református Lelkészi Hivatal; 9900 Körmend, Kossuth L. u. 24. - Római Katolikus Plébániahivatal; 9900 Körmend, Szent Erzsébet tér. 3. Sportegyesületekkel: - Lami – Véd Körmend; 9900 Körmend, Thököly u. 39. - Körmendi DMTE nıi kézilabda szakosztály; 9900 Körmend - Körmend FC – Boldizsár Trans; 9900 Körmend, Bástya u. 18. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az egészségügyi szolgálattal: Gyermekorvosi rendelı, Gyermek és ifjúságfogászat, Védınıi szolgálat; 9900 Körmend, Dienes L. u.9. Segítségükkel megszervezzük a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatait. Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal: A tanulók veszélyezettségének megelızése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményes ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelıse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Szociális Szolgáltató és Információs Központ; 9900 Körmend, Thököly u. 46. Gyermekjóléti Szolgálatával. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelıs.

48

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai • Intézményünkben az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga - pótló vizsga - javítóvizsga. • Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi osztályzatának megállapításához - ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy a tantárgy tanítására meghatározott idınél rövidebb idı alatt tehet eleget - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja és a nevelıtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és a nevelıtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet. • Pótló vizsgát tehet a diák, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad a vizsgáról, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielıtt a válaszadást befejezné. • Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. • A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet elıírásaiban szereplı szabályok szerint kell megszervezni. • A vizsgák idıpontját, helyét, követelményeit az érintett tanulók szüleivel osztályozó vizsga esetén a vizsgák idıpontja elıtt legalább két hónappal; javítóvizsga esetén a tanév végén (a bizonyítványosztáskor) közölni kell. • Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplı követelmények alapján a szakmai munkaközösségek, a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelıen évente felmenı rendszerben. -

2013-2014. tanév júniusban: Az elsı és az ötödik évfolyamon. 2014-2015. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon. 2015-2016. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016-2017. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.

A követelmények elfogadásáról az elıbbi ütemezésnek megfelelıen a nevelıtestület dönt.

49

•

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgákat tenniük a tanulóknak: ALSÓ TAGOZAT

TANTÁRGY

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA

Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Idegen nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene

GYAKORLATI

SZÓBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

Vizuális kultúra

GYAKORLATI

Technika, életvitel és gyakorlat

GYAKORLATI

Testnevelés és sport

GYAKORLATI

50

FELSİ TAGOZAT

TANTÁRGY

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

VIZSGA

Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Idegen nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Történelem

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Erkölcstan

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Természetismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Biológia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Fizika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Kémia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Földrajz

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Ének-zene

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

Vizuális kultúra

SZÓBELI

GYAKORLATI

Hon és népismeret

SZÓBELI

Informatika

SZÓBELI

GYAKORLATI

Technika, életvitel és gyakorlat

GYAKORLATI

Testnevelés és sport

GYAKORLATI

51

Az iskolába jelentkezı tanulók felvételének, átvételének elvei − Iskolánk a beiskolázási körzetébıl minden jelentkezı tanköteles korú tanulót felvesz. − Az elsı osztályba történı beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. − Az elsı évfolyamra történı beiratkozáskor be kell mutatni: o a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót; o a lakcímet igazoló hatósági igazolványt; o a szülı személyi igazolványát; o az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást; o a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; o szükség esetén a szakértıi bizottság véleményét. − A második – nyolcadik évfolyamra történı felvételnél be kell mutatni: o a tanuló személyazonosítására alkalmas, a tanuló nevére kiállított személyi azonosítót; o a lakcímet igazoló hatósági igazolványt; o a szülı személyi igazolványát; o az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; o az elızı iskola által kiadott átjelentkezési lapot. − Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételérıl a szülı kérésének, a tanuló tanulmányi eredményének, magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az intézmény igazgatója dönt. − Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési – oktatási intézmények mőködésérıl szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI – rendeletben meghatározott sorrendben teljesítjük. − Amennyiben intézményünk a rendeletben megadott sorrend szerint, az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának szabályait a házirend tartalmazza. − A második – nyolcadik évfolyamba jelentkezı tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérı vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket elızı iskolájában, a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérı vizsgán az elıírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán a teljesítménye újból nem megfelelı, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az elızı évfolyamra beiratkozni.

52

HELYI TANTERV A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelezı és nem kötelezı (választható) tantárgyak és óraszámaik, óraterv ⇒ Az intézmény helyi tanterve a miniszter által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplı „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára” és a 2. sz. mellékletében szereplı „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. ⇒ Iskolánk helyi tantervében a kötelezı tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek a miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A kerettantervek által elıírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló idıkeretnek a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot intézményünk pedagógusai a kerettantervben szereplı tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlására, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. ⇒ A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhetı órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg: Somogyi Béla Általános Iskola – alsó tagozat

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhetı órák óraszámából?

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhetı órák óraszámából?

1. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

1. évfolyam

Matematika

1 óra

2. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

2. évfolyam

Matematika

1 óra

3. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

3. évfolyam

Matematika

1 óra

3. évfolyam

Környezetismeret

1 óra

53

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhetı órák óraszámából?

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhetı órák óraszámából?

4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

4. évfolyam

Matematika

1 óra

4. évfolyam

Idegen nyelv/Német/Angol

1 óra

ÉVFOLYAM

Magyarszecsıdi tagiskola – alsó tagozat ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhetı órák óraszámából?

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhetı órák óraszámából?

1. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

1. évfolyam

Matematika

1 óra

2. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

2. évfolyam

Matematika

1 óra

3. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

2 óra

3. évfolyam

Matematika

1 óra

4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

4. évfolyam

Matematika

1 óra

4. évfolyam

Idegen nyelv/Német

1 óra

Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplı „ A változat” illetve „B változat” kerettantervek közül az alábbi tanterv alapján tanít:

ÉVFOLYAM

VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1 - 4. évfolyam

Ének - zene A változat

54

⇒ A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhetı órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg: Somogyi Béla Általános Iskola – felsı tagozat

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhetı óraszámból?

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhetı órák óraszámából?

5. évfolyam

Ének - zene

0,5 óra

5. évfolyam

Vizuális kultúra

0,5 óra

5. évfolyam

Informatika

1 óra

6. évfolyam

Matematika

1 óra

6. évfolyam

Természetismeret

1 óra

6. évfolyam

Ének - zene

0,5 óra

6. évfolyam

Vizuális kultúra

0,5 óra

7. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

7. évfolyam

Matematika

1 óra

7. évfolyam

Ének - zene

0,5 óra

7. évfolyam

Vizuális kultúra

0,5 óra

8. évfolyam

Matematika

1 óra

8. évfolyam

Biológia-egészségtan

1 óra

8. évfolyam

Vizuális kultúra

0,5 óra

8. évfolyam

Technika, életvitel és gyakorlat

0,5 óra

55

Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplı „ A változat” illetve „B változat” kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

ÉVFOLYAM

VÁLASZTOTT KERETTANTERV

5-8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom A változat

5-8. évfolyam

Biológia - egészségtan A változat

5-8. évfolyam

Fizika A változat

5-8. évfolyam

Kémia B változat

5-8. évfolyam

Ének-zene B változat

⇒ Iskolánkban az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítjuk. ⇒ A választott kerettantervben szereplı tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelık szakmai munkaközösségeinek, a szaktanároknak a feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelıen évente felmenı rendszerben: − 2013 augusztusára: az elsı és ötödik évfolyamokon. − 2014 augusztusára: a második és a hatodik évfolyamokon. − 2015 augusztusára: a harmadik és a hetedik évfolyamokon. − 2016 augusztusára: a negyedik és a nyolcadik évfolyamokon. A választott kerettantervben szereplı tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történı alkalmazásáról az elıbbi ütemezésnek megfelelıen a nevelıtestület dönt. ⇒ Intézményünkben diákjaink az idegen nyelvi órákon 1 – 8. évfolyamig csoportbontásban a német és az angol nyelveket tanulják. ⇒ Csoportbontásban tanítjuk az informatikát 5 – 8. évfolyamig. Ezzel az a célunk, hogy az ismereteket elmélyítsük, kommunikációs készségeket, megalapozzuk a tanulók tudását.

fejlesszük a

56

Kötelezı tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon Somogyi Béla Általános Iskola – alsó tagozat

Tantárgyak

1.

2.

3.

4.

évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

8

8

7

7

Angol/Német nyelv

-

-

-

3

Matematika

5

5

5

5

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

2

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Összes heti óra

25

25

25

27

57

Kötelezı tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon Magyarszecsıdi tagiskola

Tantárgyak

1.

2.

3.

4.

évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

7

Német nyelv

-

-

-

3

Matematika

5

5

5

5

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Összes heti óra

25

25

25

27

58

Kötelezı tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon

Tantárgyak

5.

6.

7.

8.

évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Angol/Német

3

3

3

3

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Természetismeret

2

3

-

-

Fizika

-

-

2

1

Kémia

-

-

1

2

Biológiaegészségtan

-

-

2

2

Földrajz

-

-

1

2

Ének-zene

1,5

1,5

1,5

1

Hon- és népismeret

1

-

-

-

Vizuális kultúra

1,5

1,5

1,5

1,5

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

0,5

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfınöki óra

1

1

1

1

Összes heti óra

28

28

31

31 59

A tanórán kívüli idıkeret felhasználása A nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletében meghatározott idıkeret alapján a tanulói heti kötelezı óraszám és az engedélyezett heti idıkeret különbözetét egyéb foglalkozások megtartásához és csoportbontáshoz használjuk fel. Lehetıséget adunk a tanulási nehézségekkel küzdı tanulók felzárkóztatására. A foglalkozások másik része a tehetséggondozást, a továbbtanulásra felkészülést, tanulóink sportolását, iskolai rendezvényeink színvonalas megtartását szolgálja. Biztosítjuk a csoportbontásokat az idegen nyelvi foglalkozásokon, tanítási órákon és az informatika tantárgy oktatása során. Iskolánkban napközit és tanulószobát, ügyeletet mőködtetünk. Tehetséggondozásra, felzárkóztatásra a 6. mellékletben meghatározott idıkereten felül osztályonként további heti egy – egy óra áll rendelkezésre. [Nemzeti köznevelésrıl szóló törvény 27. § (5)]. A köznevelési törvény 27 §. (6) bekezdése alapján az 1 – 4. évfolyamokon, ha szükséges heti két alkalommal egyéni foglalkozást kell tartani a tanulóknak az eredményes felkészülés érdekében, valamint ha a tanuló második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. Az osztályok heti idıkeretén felül tanulónként heti 10 óra áll rendelkezésére az iskolának, ha a szakértıi bizottság véleménye alapján a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel rendelkezı vagy a sajátos nevelési igényő tanuló, vagy a súlyos betegséggel küzdı tanuló magántanulóként folytatja a tanulmányait. ([Nemzeti köznevelési törvény 27 §, (7)]. A sajátos nevelési igényő tanulók pedagógiai célú tanóráinak megszervezéséhez külön heti idıkeretet biztosít a köznevelési törvény 6. melléklete. Osztályok, csoportok Tanulóink az iskolai foglakozásokon osztály vagy csoportkeretben, saját tantermeikben, szaktantermekben, sportcsarnokban, tanuszodában tanulnak.

60

Foglalkozásaink – Somogyi Béla Általános Iskola – alsó tagozat Évfolyam Felzárkóztatás Sportági sportfoglalkozások Magyar szakkör Matematika szakkör Angol/Német nyelv Informatika szakkör Mővészetek - rajz

1. 4 óra

2. 2 óra

3. 2 óra

4. 2 óra

1 óra

1 óra 1 óra 1 óra 1 óra

1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra

1 óra 1 óra 1 óra

1 óra

1 óra 2 óra

Csoportbontások: Évfolyam Angol/Német nyelv

1. 1 óra

2. 1 óra

3. 1 óra

4.

Tanítási órák csoportbontásai: Évfolyam Angol/Német nyelv Informatika

4. 3 óra

5. 3 óra 1 óra

6. 3 óra 1 óra

7. 3 óra 1 óra

8. 3 óra 1 óra

Foglalkozásaink – Magyarszecsıdi tagiskola Évfolyam Felzárkóztatás Informatika szakkör Kézmőves szakkör Német szakkör Sportfoglalkozások: úszás, tömegsport

1. 1 óra

2. 1 óra

3. 1 óra

1 óra

1 óra

2 óra

2 óra

1 óra 1 óra 2 óra

4. 1 óra 1 óra 2 óra

Foglalkozásaink – Somogyi Béla Általános iskola – felsı tagozat Évfolyam Felzárkóztatás Sportági sportfoglalkozások Tehetséggondozás Angol/Német nyelv Informatika, honlap Mővészetek - rajz Énekkar Egészségnevelés

5.

6.

7.

8. 1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

2 óra 1 óra 2 óra 2 óra 1 óra

2 óra 1 óra 2 óra 2 óra 1 óra

2 óra 1 óra 2 óra 2 óra 1 óra

1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 2 óra 2 óra 1 óra

61

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei − Pedagógiai munkánk során csak olyan taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladatgyőjtemény) használunk a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. Ezek a testnevelés, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat. Például: torna és úszófelszerelés, rajzeszközök. − Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei, a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt (a megelızı tanév utolsó szülıi értekezletén) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülık kötelessége. − A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következı szempontokat veszik figyelembe: • a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; • az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat részesítik elınyben, amelyek több tanéven keresztül használhatók; • a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minıségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be; • a taneszközök áránál a szülık anyagi helyzetéhez, a lehetıségekhez igyekszünk közelíteni. − Az iskola pénzügyi lehetıségeihez mérten arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezekkel a taneszközökkel bıvítjük, segítjük nehéz helyzető tanulóink lehetıségeit, tanulmányi tevékenységét. − Az információs bázis a minıségelvő rendszer fontos eleme, amely segít a biztonságos tankönyvkiválasztásban. Választásunkban döntı, hogy jól használható, minıségileg kifogástalan, megbízható és szép tankönyvet adjunk a gyerekek kezébe. A tankönyvválasztás segíti és megvalósítja a minıségelv érvényesülését. − Az iskolai tankönyvhasználat sarkalatos pontjai: • a pedagógus és a tankönyv közötti összhang, azonosulás vagy alkalmazkodás; • a tankönyv szerepe a tanító, tanár felkészülésében, a tanmenet és az óraterv készítésében; • a tankönyv tanórai kiaknázásának lehetıségei; • a tankönyv, mint közös nevezı a számonkérésben, értékelésben; • a tantestület egysége, a módszerek tudatosítása; • a szülık bevonása a tankönyvek értékeinek kibontakoztatásába. A választott tankönyvek használatára jól felkészült pedagógusok sokat segíthetnek abban, hogy a gyerekek is hatékonyabban használják könyveiket. 62

Taneszközök használata Minimális programnak tekinthetı, hogy valamennyi neveléssel – oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvetı oktatási eszközök kezelését. Fontos, hogy a nevelık az eszközöket (audiovizuális, számítástechnikai) és az ezekkel készített anyagokat eredményesen tudják alkalmazni a nevelési – oktatási folyamatban. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás – tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelés és oktatás minıségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha a kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerő kihasználással párosul.

63

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Alsó tagozat Az 1 – 2. évfolyam pedagógiai feladatai: -

Az alsó tagozat elsı két évében a tanulók között tapasztalható egyéni fejlıdésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Fokozatosan vezetjük át a gyerekeket az óvodai játékközpontú tevékenységbıl az iskolai tanulás tevékenységeibe. Továbbfejlesztjük az iskolába lépı gyermekben a megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklıdést, nyitottságot. A tanulási módszerek, szokások kialakítása. Egyéni, személyre szóló fejlesztés, értékelés a sikeres iskolai pályafutás megalapozásához, az egységes mőveltségi alapok megszerzéséhez. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit, szokásait. A tanulók természetes érdeklıdésére építve az iskolai fegyelem és figyelem, a felelısségtudat, kötelességérzet, kitartás kialakítása.

A 3 – 4. évfolyam pedagógiai feladatai: -

-

A harmadik – negyedik évfolyamon meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási, tanulási folyamatok. Elıtérbe kerül az alaptanterv elveibıl következı motiválási és tanulásszervezési folyamat. A tanítási tartalmak feldolgozása során az elemi ismeretek közvetítése, az alapvetı képességek, az alapkészségek fejlesztése. A mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció fejlesztése. A koncentráció képességének fejlesztése. A tanulási stratégiák megválasztásában az életkori jellemzık figyelembevétele. Az ismeretek tapasztalati megalapozása. A saját környezet, a természet, a társas kapcsolatok, a közösségek értékei iránti fogékonyság kialakítása. A tanítói terhelés és teljesítményelvárások fokozatos ütemő növelése differenciálással ügyelve tanulóink fejlettségére, fejlesztési szükségleteire.

64

Felsı tagozat Az 5 – 6. évfolyam pedagógiai feladatai: -

-

A nevelés – oktatás feladata, célja, hogy folytassa az elızı évek munkáját. A sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességek, készségek, tudástartalmak fejlesztése. A tudástartalmak megalapozásának folytatása. Az ismeretszerzés folyamatában a tapasztalatra, a felfedezésre épülı képi gondolkodás fejlesztése. Az együttmőködésre épülı tanulási technikák, tanulásszervezési módok kialakítása, bıvítése. A kreativitás fejlesztése, a gyerekek egészséges terhelése, érési folyamatuk követése. Személyre szóló, fejlesztı értékelés.

A 7 – 8. évfolyam pedagógiai feladatai: -

-

Alapvetı feladat a változó és összetett tudástartalmakkal összefüggésben a korábban megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bıvítése. Az életen át tartó tanulás, fejlıdés megalapozása. A tanulók felkészítése érdeklıdésüknek, képességüknek, tehetségüknek megfelelıen a továbbtanulásra, pályaválasztásra, pályaorientációra. Az elvont fogalmi és elemzı gondolkodás képességének fejlesztése. Az önmővelésre való felkészítés. Önálló munkára, gondolkodásra nevelés. Felkészülés a társadalomba való beilleszkedésre, a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Az önismeret alakítása, a fejlesztı értékelés, önértékelés képességének fejlesztése. A családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban való együttmőködés értékének tudatosítása.

65

A mindennapos testnevelés Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény 27. §. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Ennek alapján intézményi lehetıségeinkre alapozva – személyi feltételek: testnevelı tanárok; tárgyi feltételek: sportcsarnok, tanuszoda, szabadtéri sportpályák • az iskola minden osztályban megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelési óra keretében • ebbıl egy óra úszás. Magyarszecsıdi tagiskola: • heti három testnevelés óra • egy óra úszás • egy óra tömegsport. A tanulók fizikai állapotának mérése Tanulóink fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik: • az iskolaorvosi vizsgálatok módszereivel • a testnevelési órákon.

jogszabályokban

meghatározott

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelık végzik el testnevelés órákon. A valamennyi évfolyamra kiterjedı mérés keretében elvégzendı feladatokat tanévenként két hónapos idıintervallumban (április, május) bonyolítják le. A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. A mérés eredménye alapján a nevelık a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minısítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a szülık tudomására hozzák. A korosztálynak megfelelı követelményeket a sportcsarnok folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a diákok állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra nem kapnak osztályzatot. A felmérést követı idıszakban azonban értékelhetı osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlıdésének mértéke. A mérések eredményeit a testnevelı tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évrıl évre hozzáférhetıek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenırzése a testnevelés munkaközösség vezetıjének feladata.

66

A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok: • Aerob vagy alap állóképesség mérése: Cooper teszt – futás; Cooper úszás (5 – 8. évfolyam). • Helybıl távolugrás: izomerı és dinamikus ugróerı mérése helybıl távolugrással, páros lábbal. • Hason fekvésbıl törzsemelés és leengedés folyamatosan: a hátizmok dinamikus erı – állóképességének mérése. • Hanyatt fekvésbıl felülés térdérintéssel, folyamatosan: a csípıhajlító és a hasizom erı – állóképességének mérése. • Fekvıtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan: a vállövi és a karizmok dinamikus erı – állóképességének mérése. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Pedagógiai programunk szerint a kötelezı tantárgyakon kívül nincs az iskolában választható tantárgy. Az egyéb, tanórán kívüli foglalkozásokon való tanulói részvétel – a szakértıi bizottságok szakvéleményében és szakértıi véleményében elıírt fejlesztı foglalkozások kivételével – önkéntes. A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus erıforrásainak optimális kihasználásával készül. Minden osztály és tanulócsoport számára biztosítjuk a szakos ellátást. Arra is törekednünk kell, hogy tanítóink, tanáraink számára heti 22 – 26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítsunk. A pedagógusok szülıi, tanulói oldalról történı kiválasztására intézményünkben általában nincs lehetıség. A gyermekek esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések A külsı társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink sokféle negatívummal, veszéllyel találkoznak, különbözı negatív hatásoknak vannak kitéve. Ezért fontosnak tarjuk az esetlegesen felmerülı problémák kezelését, a megelızı tevékenységet. Megismerjük a diákok valódi körülményeit, ügyelve a személyiségi jogokra. A rosszabb anyagi helyzetben lévı, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulóinkat segítjük: a tankönyvellátás biztosításával, a tanulmányi kirándulások anyagi támogatásával, az étkeztetés területén. Védjük a gyerekek jogait, figyelemmel kísérjük a helyzetük alakulását. Az osztályfınökök, szaktanárok, a védını rendszeres felvilágosító munkát végeznek (dohányzás, alkohol, drog). A tanulók szüleivel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. A feladatok összefogását gyermek és ifjúságvédelmi szakképzettséggel rendelkezı pedagógus kollégánk végzi, aki kapcsolatot tart a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más intézményekkel, hatóságokkal, személyekkel. 67

A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenırzése, értékelése A tanulói teljesítmények értékelése: az ellenırzés célja megbízható információk győjtése a diákok ismereteirıl, fejlıdésükrıl, magatartásukról, szorgalmukról. Az értékelés célja: o Az ellenırzés során szerzett információk elemzése, rendszerezése, hogy a pedagógus, a tanuló és a szülı számára a végzett munka ismert és minısíthetı legyen. o Kapjon képet a tanuló önmagához és társaihoz viszonyított fejlıdésérıl, tájékozódjunk a differenciált fejlesztés érdekében alkalmazott módszerek eredményességérıl, hatékonyságáról. o Fejlesszük a tanulók önértékelését, motiváljuk ıket a tanulásban. Az értékelés célja kettıs: o Formál, segít – az elırehaladás mértékérıl kapunk képet, a szükséges korrekciókat el tudjuk végezni – ez folyamatosan történik. o Összegez, lezár a tematikus egységek után, minısítjük a tantervi követelmények teljesítésében való elırehaladást, támpontokat kapunk az osztályozáshoz. Az értékelés alapelvei: o A tanulók fizikai, pszichikai, szellemi képességeit veszi figyelembe, személyre szóló. o Igazságos, folyamatos, széleskörő, objektív és változatos. o A tanulók számára egyértelmő, világos képet adjon, a célok és követelmények elızetesen ismertek és kiszámíthatóak legyenek szülıknek és tanulóknak. Az értékelés irányultsága: o A tantervi követelmények elsajátításának mértékére. o Alkalmazni képes tudásra, a feladatvégzés szintjére. o A tanulók együttmőködési készségeire, a munkához való viszonyukra, önálló tanulási képességükre. o Az iskolai normák ismeretére, a viselkedési kultúra szintjére. Az értékelés viszonyítási szempontból: o Kritériumra épülı – a tanuló teljesítményét a tantervi követelményekhez hasonlítjuk. o Normára épülı – az országos átlaghoz hasonlítjuk a teljesítményt – pl. országos mérések. o Az egyéni fejlıdést figyelembe vesszük az értékelésnél. 68

Az értékelés fajtái: o Diagnosztikus – helyzetfeltáró értékelés. o Formatív – az oktatási folyamat közben visszajelzést ad. o Szummatív – minısít, tájékoztatja a tanulót. Ellenırzési módok: o szóbeli o írásbeli o gyakorlati ismeretek megoldása. Szóbeli feleltetés során a beszédkészség, fellépés, kommunikáció fokának milyensége. A tanulói teljesítményt a tanári kérdések támogatják. Az órai aktivitást figyelemmel kísérjük. Az írásbeli felelet formái, rendje: dolgozat, témazáró dolgozat, tudáspróba, feladatlap. A gyakorlati tevékenység során készített munkadarabok, tanulói kísérletek, programok osztályozása. Az itt felsorolt célok, alapelvek minden tantárgyra vonatkoznak. Az iskola a nevelı – oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzését, értékelését. Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik. Az ellenırzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A nevelık a tanulók munkáját egy – egy témakörön belül szóban és írásban is ellenırizhetik. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fı követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezıkészségének fejlesztése érdekében a pedagógusok többször ellenırzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanulónak legalább egyszer felelnie kell szóban egy témakörön belül; az ének-zene, rajz, informatika, technika tantárgyakból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. A testnevelés követelményeinek elsajátítását gyakorlati tevékenység révén ellenırizzük. A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez, de figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlıdött-e vagy hanyatlott – az elızı értékeléshez képest.

69

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különbözı tantárgyak esetében a következık szerint történik: • Az elsı évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. • Az elsı évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, elımenetelét szöveges minısítéssel értékeljük. A szöveges minısítés a tanuló teljesítményétıl függıen a következı lehet:
kiválóan teljesített
jól teljesített
megfelelıen teljesített
felzárkóztatásra szorul. A tantárgyakból év közben a fejlıdésük mértékére, a teljesítményük milyenségére vonatkozó tájékoztató és ösztönzı jellegő érdemjegyeket kapnak a tanulók. Az érdemjegyeket az alábbiak szerint feleltetjük meg a szöveges értékelésnek: -

kiválóan teljesített: jeles (5) jól teljesített: jó (4) megfelelıen teljesített: közepes (3) felzárkóztatásra szorul: elégséges (2); elégtelen (1).

• A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik – nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, elımenetelét osztályzattal minısítjük. • A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik – nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. • Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: jeles (5) jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy – egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb idıt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt az adott tantárgyat tanító nevelı értesíti a tájékoztató füzeten (ellenırzı könyvön) keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfınök havonta ellenırzi és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

70

Szöveges minısítés Kiválóan teljesít: a tantervi követelményeknek maximálisan megfelel, optimum szinten teljesít. Látja az összefüggéseket, a szabályokat tudja alkalmazni. Győjtımunkát végez, versenyeken vesz részt lehetıség szerint. Jól teljesít: a tantervi követelményeket jól teljesíti, kevés hibával, önállóan dolgozik. Szabadon, önállóan beszél és alkot. Megfelelıen teljesít: aki a tantervi követelményeket megfelelıen teljesíti, figyelme gyakran elkalandozik. Kevésbé kapcsolódik be az órai munkába. Gondolatait nehézkesen fejezi ki, nevelıi segítségre szorul, ismeretei felszínesek. Felzárkóztatásra szorul: aki a tantervi követelményeknek csak súlyos hiányosságokkal tesz eleget. Önálló munkavégzésre nem képes, sok egyéni segítséget igényel, ismeretei minimálisak. Érdemjegyek, osztályzatok Jeles (5) érdemjegyet, osztályzatot kap a tanuló, ha a tanórai közös munkában figyelmet és érdeklıdést mutat. Feladatát állandóan, és legnagyobbrészt segítség nélkül végzi. Az osztályban már feldolgozott tananyagról szóban és írásban bármikor kiválóan, pontosan és helyes magyarsággal számot tud adni. Az anyag önálló alkalmazásában nincs nehézsége. Kötelességtudó. Jó (4) érdemjegyet, osztályzatot kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában érdeklıdéssel és figyelemmel vesz részt. Feladatait általában segítség nélkül jól elvégzi, a már feldolgozott tananyagról szóban és írásban számot tud adni és azt némi segítséggel helyesen alkalmazni is tudja. Kifejezıképességében csak kisebb hiány fordul elı. Közepes (3) érdemjegyet, osztályzatot kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában részt vesz. Feladatait nagyobbrészt önállóan elvégzi, a már feldolgozott tananyagról szóban vagy írásban kisebb hiányokkal, tévedésekkel, pontatlanságokkal számot tud adni. Ezt segítséggel, alkalmazni is tudja, kifejezıkészségében idınként nehézségei mutatkoznak. Elégséges (2) érdemjegyet, osztályzatot kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában részt vesz, munkáját lényeges elemeiben elvégzi, a már feldolgozott tananyag legfontosabb részeirıl szóban és írásban számot tud adni. Ismereteit csak segítséggel tudja alkalmazni, írásbeli dolgozatainak eredménye pedig legalább felerészt elégséges. Elégtelen (1) minısítést kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában passzív. Feladatait nem vagy csak hanyagul végzi el, a feldolgozott tananyag lényeges részeibıl szóban és írásban sem tud számot adni, írásbeli dolgozatainak érdemjegye, pedig túlnyomórészt elégtelen.

71

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény, pontszám érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelık: Teljesítmény 0-33% 34-50% 51-75% 76-90% 91-100%

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet a tanuló, ha a kerettantervben elıírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A magasabb évfolyamba lépésrıl minden esetben a nevelıtestület hoz döntést a pedagógusok által megállapított osztályzatok alapján. A szülı kérésére az iskola igazgatója egy alkalommal engedélyezheti az iskola elsı évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az elıírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Szülıi kérésre a magasabb évfolyam is megismételhetı legfeljebb egy alkalommal. A törvényi elıírások alapján a tanulmányi idı megrövidíthetı. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével két vagy több évfolyam tanulmányi követelményeit egy tanévben vagy az elıírtnál rövidebb idı alatt is teljesítheti. Az egyes iskolai évfolyamok befejezésérıl kiállított bizonyítvány arra jogosítja fel a tanulót, hogy az iskola következı évfolyamába lépjen. A nyolcadik évfolyam elvégzésérıl kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget igazol. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása: A feladatok célja, hogy a tanulók elkészítésükkel, felkészülésükkel elmélyítsék az órán tanultakat, tudják önállóan alkalmazni az ismereteiket, tudásukat. -

A versenyre készülı, tehetséges, tantárgy iránt érdeklıdı tanulókat szorgalmi feladatokkal, kutatómunka kijelölésével motiváljuk, segítjük. Az egy tantárgyból adott írásbeli, szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje a fél órát ne haladja meg. A napi felkészülés otthoni, napközis, tanulószobai ideje átlag napi 1 – 2 óra alatt megvalósítható legyen.

A hétvégére a napi felkészülési idıtartamot meg nem haladó feladatot kapnak a tanulók. A szünetre adott feladatok elvárásai: önálló ismeretszerzésre ösztönözzenek, adjanak lehetıséget a megszerzett tudás alkalmazására.

72

A tanulók magatartásának értékelése, minısítése: -

Az elsı – nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az elsı évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti és ezt az értesítıbe illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második – nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfınök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök javaslata alapján a nevelıtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatokat az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minısítésének követelményei a következık: a) példás (5) az a tanuló, aki – betartja a házirendet. A tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik. Kötelességtudó, feladatait teljesíti. Önként vállal feladatokat és teljesíti azokat. Tisztelettudó, társaival, nevelıivel, a felnıttekkel szemben udvariasan, elızékenyen, segítıkészen viselkedik. Az osztály, az iskolai közösség életében aktívan részt vesz. Óvja, védi az iskola felszerelését, a környezetet. Nincs írásbeli figyelmeztetése intıje, megrovása. b) jó (4) az a tanuló, aki – betartja a házirendet. A tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik. Feladatait a tıle elvárható módon teljesíti. Feladatokat önként nem, csak ritkán vállal, a rábízott feladatokat teljesíti. Az osztály és az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt. Nincs írásbeli intıje, megrovása. c) változó (3) az a tanuló, aki – az iskolai házirend elıírásait nem mindig tartja be. A tanórákon, tanórákon kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik. Feladatait nem minden esetben teljesíti. Elıfordul, hogy társaival, a felnıttekkel szemben udvariatlan, durva. A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik. Igazolatlanul mulaszt, osztályfınöki intıje van. d) rossz (2) az a tanuló, aki – a házirend elıírásait sorozatosan megsérti. Feladatait nem, vagy csak ritkán teljesíti. Magatartása fegyelmezetlen, rendetlen. Társaival, a felnıttekkel szemben udvariatlanul, durván viselkedik. Viselkedésével az iskolai nevelést, oktatást akadályozza. Többször mulaszt igazolatlanul. Több szaktanári figyelmeztetést kapott, van osztályfınöki megrovása és ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább 3 együttes megléte vagy megsértése szükséges. A magatartás osztályzat eltérhet a havi jegyek átlagától, ha a tanuló kiemelkedı jutalmazásban vagy elmarasztalásban részesült.

73

A tanulók szorgalmának értékelése, minısítése: -

Az 1 – 8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az elsı évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti és az ellenırzıbe illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második – nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az elsı félév és a tanév végén az osztályfınök javaslatára a nevelıtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatokat az ellenırzıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei a következık: a) példás (5) az a tanuló, aki – képességeinek megfelelı, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt. Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi. A tanórákon aktív, többlet feladatokat vállal, ezeket elvégzi. Munkavégzése pontos, megbízható. A tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz. Taneszközei tiszták, rendesek, minden tanítási órára elhozza ezeket. b) jó (4) az a tanuló, aki – képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. A tanórákon többnyire aktív. Többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken való részvételt nem vagy ritkán vállal. Ha megbízást kap, akkor teljesíti. Taneszközei tiszták, rendezettek. c) változó (3) az a tanuló, akinek – a tanulmányi eredménye elmarad a képességeitıl. A tanulásban nem kitartó, tanulmányi munkája ingadozik, feladatait nem mindig teljesíti. Házi feladata, felszerelése gyakran hiányzik. Érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból lerontja. Önálló munkája során figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre és felügyelettel dolgozik. d) hanyag (2) az a tanuló, aki – képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlıdéséért. Az elıírt követelményeknek minimális szinten felel meg. Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen. A feladatait többnyire nem végzi el. Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek. A tanuláshoz nyújtott nevelıi, tanulói segítséget nem fogadja el, ellenszegül. Félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább 3 együttes megléte vagy megsértése szükséges. A minısítés az egyéni képességek alapján, a körülmények mérlegelésével kifejezi a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt.

74

Azt a diákot, aki képességeihez mérten: példamutató magatartást tanúsít folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el az osztály, iskola érdekében közösségi munkát végez iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, elıadásokon, bemutatókon vesz részt − hozzájárul az intézmény jó hírnevének megırzéséhez, növeléséhez az iskola jutalomban részesíti

− − − −

A jutalmazás formái tanév közben: − − − − −

szaktanári dicséret napközis nevelıi dicséret osztályfınöki dicséret igazgatói dicséret nevelıtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító, kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén: − − − −

szaktárgyi teljesítményért példamutató magatartásért kiemelkedı szorgalomért példamutató magatartásért, részesíthetık.

kiemelkedı

szorgalomért

dicséretben

Az egyes tanévek végén, valamint a 8 éven át kitőnı eredményt elért tanulók oklevelet, könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskolai közösség elıtt vehetnek át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget, csoportos dicséretben, jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni és a szülı tudomására kell hozni.

75

Azt a tanulót, aki a tanulmányi kötelezettségeit nem teljesíti, a házirend elıírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: − − − − − − − − −

szaktanári figyelmeztetés napközis nevelıi figyelmeztetés osztályfınöki figyelmeztetés osztályfınöki intés osztályfınöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás nevelıtestületi figyelmeztetés.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben a vétség súlyára tekintettel el lehet térni. A tanuló súlyos kötelezettségszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni, a tanulót azonnal legalább az osztályfınöki megrovás büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelezettségszegésnek minısülnek az alábbi esetek: − agresszió, a másik tanuló megverése, testi és lelki bántalmazása − az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása − szándékos károkozás − az iskola nevelıi és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése − ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntetı törvénykönyv alapján bőncselekménynek minısülnek A büntetést írásba kell foglalni és a szülı tudomására kell hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthetı.

76

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK I.

A pedagógiai program érvényességi ideje a) Az iskola 2013. szeptember 2. napjától az elsı és az ötödik évfolyamon szervezi meg elıször nevelı – oktató munkáját e pedagógiai program alapján. b) A pedagógiai program felmenı rendszerben kerül bevezetésre. c) A pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre szól – 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig.

II.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata a) A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja. b) A szakmai munkaközösségek minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. c) A 2016/2017. tanév során a nevelıtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes felülvizsgálatát, értékelését, szükség esetén módosítania kell a programot.

III. a) b) c) d) e)

A pedagógiai program módosítása A program módosítására javaslatot tehet: Az iskola igazgatója A nevelıtestület bármely tagja A szakmai munkaközösségek A szülıi munkaközösség Az iskola fenntartója.

A pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el, az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. IV.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala a) Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára hozzáférhetı. b) A program elolvasható az iskola honlapján: http://somogyi.kormend.hu. c) A pedagógiai programról minden érdeklıdı tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétıl, az iskola pedagógusaitól a fogadó órákon vagy elıre egyeztetett idıpontban. d) A program megtekinthetı: az iskola honlapján; az iskola könyvtárában; az iskola igazgatójánál, igazgatóhelyetteseknél, a nevelıi szobában.

77

78