A MÚZEUMALAPÍTÓ HAÁZ REZS "Ellenállásuk mély értelme az identitásuk fenntartásában, vagyis a nyugatiságuk megrzésében keresend " - Milan Kundera Bevezet gondolatok A Haáz család története Haáz Rezs életrajza A múzeumalapító Az etnográfus A fest Közéleti tevékenysége Jegyzetek Bevezet gondolatok "Tény, hogy a XX. században lezárult a régi székely öltözet mindennapos használata. A meglév anyag azokkal fog elt nni, akik még a féltve rzött ruhadarabjaikban temettetik el magukat." olvashatjuk Haáz Sándor megállapítását arról a népviseletr l, amelynek tanulmányozását hellyelközzel több évtizedig folytatta. Ez a fejl dés kikerülhetetlen velejárója - gondolhatnánk. Erre a sorsra jutott a nyugat-európai népek hagyományos viselete - akik el ttünk járnak a polgárosodás útján - már régen, vigasztalhatjuk magunkat. Felemásan városiasodó világunkban is nosztalgiával gondolhatunk a régi ábrázolások, fényképek népviseletben dolgozó, vásárban nézel d , vagy ünnepi viseletben templomba siet alakjaira. Mi megmásíthatatlanul utolsó tanúi vagyunk a székelyharisnyás máréfalvi vásárosnak. A népviselet mára "ferencjóska" utolsó, még életben lev katonáinak a mindennapi ruházata, a fiatalabb korosztályok számára jobbára már csak a vallásos vagy családi ünnepek ritkán viselt jelmeze. Lehet, hogy ez a "fejl dés" útja, de mégis szomorú minden szín, minden egyedi kifakulása, feloldódása a nagy szürkeségben, amely kelet-európai létünkre oly jellemz volt(?) a jobb- és baloldali diktatúrák szorításában. Udvarhelyszéken a kiegyezés után meginduló polgárosodás folyamatát az impériumváltás, a világháborúk fékezték, majd a szovjet típusú szocializmus akadályozta meg. Bakugrásos mozgásunk a történelem útján, a modernizálási, felzárkózási kísérleteink ennek ellenére a hagyományos népi kultúra felszámolásához vezettek. Ezen a helyzeten nem segíthettek a nép-nemzeti ideológusok sem, akik a falut tekintették a nemzet alapjának, de nem segítettek az elmúlt évek álnépieskedései sem. A Haáz család története Ilyen környezetben 1906 óta Székelyudvarhelyen, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és utóbb a Hargita megyei Szentegyházán a felvidéki eredet Haáz családnak már a harmadik generációja dolgozik népi értékeink átmentésén. (Az értelmetlen "harcol" ige helyett tudatosan és még egyszer kiemelem, hogy "dolgozik".) A rajztanár, fest és múzeumalapító Haáz Ferenc Rezs (1883-1958) után a második nemzedékben a pályája kezdetén tragikus körülmények között elt nt tanár és etnográfus Haáz Ferenc (1913-1945) és testvére, a népi táncmester és etnográfus Haáz Sándor (szül. 1912) és a harmadik nemzedékben a zenetanár, ifj. Haáz Sándor (szül. 1955), a méltán híressé vált szentegyházi Gyermek Filharmónia alapítója és karmestere. Az "Athént játszó" (ahogyan kissé gúnyosan Szabó Dezs nevezi) Székelyudvarhely három középfokú iskolája több évszázados történetében (1593 a katolikus gimnázium, 1670 a református kollégium és 1871 az állami f reáliskola alapítási éve), ahol annyi nagytudású, az iskolai munkáján túl is tudományos munkát folytató rektor, professzor és tanár (1) élt, zavarbaejt en gazdag életpályát kell számbavennünk, ha Haáz Ferenc Rezs kollégiumi rajztanár fél évszázados tevékenységét vizsgáljuk.
Haáz Rezs életrajza Haáz Ferenc Rezs a felvidéki Szepesbélán (Spisská Belá, Zipser Bela) született 1883. augusztus 12én. Apja Haáz Sándor f jegyz , anyja Weisz Vilma. A történeti Szepes megye területe, a Magas-Tátra keleti el terében a Poprád és Hernád, valamint a Dunajec és Gölnic patakok mentén fekv , a lengyel határig húzódó medence. A korai Árpád-korban lakossága az államhatáron túli határ r, gyep elvi magyar lakosságból állt, akiknek a székelységhez hasonló privilegizált jogállása - Tízlándzsás-kerület - beolvadásuk után is 1802-ig fennmaradt. A XIII. század folyamán a területre nagyszámú sziléziai eredet német telepes érkezik, akik a tatárjárás után újjáépül Magyarországon jelent s kiváltságokat kapnak, ezek a magyar köztudatban a szepesi szászok vagy a cipcerek. A lengyel királyságnak elzálogosított 13 város a XV-XVIII. században Lengyelországhoz tartozott, így a betelepül szlovákok mellett lengyel gorálok is színezik a vidék lakosságát. (2) A Haáz családról fennmaradt legkorábbi feljegyzés 1585-b l származik, amikor Georg Haas és Hans Haas voltak a város bírái. A kés bbiek során a város életében jelent s szerepet betölt családból az igazgató-tanító Valter Haas (1600), Jacob Haas (1631), Matheus Haas (1635), Philippus Haas (1685), Johannes Haas (1671), a tanító Georg Haas (1712), a rektor Andreas Haas (1747), ifj. Andreas Haas (1752), Jacob Haas (1761), városi f bíró Daniel Haas (1761), Andreas Haas (1794-1797), els bíró Samuel Haas (1795), segédjegyz Franz Haas (1802-1819) és Andreas Haas (1820-1823) nevét jegyezték fel a városi évkönyvek. Ferenc Rezs nagyapja, Rudolf Haas volt az állami f erdészet vezet je 1848-1875 között, apja, Haáz Sándor el bb segéd-, majd Igló város f jegyz je volt (1880-1919). Édesanyja, Vilma a már 1437-ben feljegyzett Weisz családból származott. A város f terén ma is álló si családi házban született testvéreivel - Ilona, Irén és Jolán - együtt. A Haáz gyerekek a város f terének közepén álló evangélikus elemi iskolában kezdték tanulmányaikat, de az elmagyarosodott m.kir. f jegyz házában magyar anyanyelv ekké lettek. A német iskolába járó gyerekek a nagyszül kkel a sajátos szepességi cipcer nyelvjárást beszélték, ennek alapja a német, de magyar és kisebb mértékben szlovák szavakat is tartalmaz. A városka polgáriasodott lakossága is általában három nyelven beszélt. Középiskolai tanulmányait a híres késmárki gimnáziumban folytatta német és magyar nyelven, majd miután édesapját 1896-ban Iglóra nevezik ki, tanulmányait itt folytatja, és itt is érettségizik 1901-ben, a magyar gimnáziumban. Gyermekkori élményei, diákévei örökre a szül földhöz kötik, hosszú tanári pályája során vakációit, ameddig lehetett (a II. világháborúig), rendszeresen a négy testvér iglófüredi nyaralójában tölti. A tehetséges fiatalember tanulmányait Budapesten a Képz m vészeti F iskolán folytatja 1901-1905 között, ahol Székely Bertalan osztályába iratkozik. Az iskola tanári szakának végzése közben, a tananyag elsajátítása mellett alkalma volt több tanulmányi kiránduláson is megcsodálni az északolaszországi városokat, múzeumokat, m emlékeket. Önkéntes évét a budapesti 12-es tüzérezrednél tölti, és csak 1906-ban szerelik le, miután elfoglalja állását. Katonaideje alatt megpályázza a székelyudvarhelyi református kollégiumban megürült rajztanári állást, és meg is választják helyettes tanárnak. "...a Sepsiszentgyörgyre távozott Demeter Béla és Döme Bálint h. tanárok munkakörének betöltésére Dr. Viski Károly és Haáz Rezs urakat választotta meg az elöljáróság". "A 12-ik rendes tanári szék a mértani és szabadkézi rajznak van fenntartva, ezt 1906. szén sikerült egy évre Haáz Rezs okleveles rajztanárral betölteni, h. tanári javadalmazás mellett; 1906. novemberében a szabadkézi rajz tanítását is megindította az önként vállalkozó tanulóknak két ingyenes kurzusban." Az els tanári éve folyamán "Haáz F. Rezs okl.h. tanár tanított mértani rajzot az I-IV. osztályban, szabadkézi rajzot az önként vállalkozóknak 2 csoportban, heti 15 órán. A módszeres értekezletek jegyz je, az ifj. olvasó-egyesület alelnöke. Internátusi felügyel . Tanít egy év óta. Bentlakó tanár."(3) Az egy iskolai évre Székelyudvarhelyre érkezett fiatal tanár jól érzi magát a kollégiumban, a kisvárosban, amely oly messze feküdt szül földjét l, ezért a következ évekre is itt maradt az elöljáróság megelégedésére, mert értékelik nagy munkabírását és buzgalmát.
Véglegesen csak 1909-ben telepedik le a városban, miután "...a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a szerz désben gyökerez jogánál fogva Haáz Ferenc Rezs okl. rajztanárt, 3 évi sikeres m ködése után gimnáziumunkhoz rendes rajztanárnak kinevezni méltóztatott."(4) Az 1910. évi iskolakezdéskor megtartja tanári székfoglaló értekezését "A festészet újabb irányai" címmel. "A megnyitó ünnepéllyel kapcsolatban Haáz F. Rezs és Dr. Kósa János miniszterileg kinevezett, illetve egyházkerületi közgy lésen megválasztott tanárokat székfoglaló értekezéseik megtartása után r. tanári tanszékökbe ünnepélyesen beiktattuk, mely alkalommal a kollégium elöljárósága részér l gondnokaink akadályoztatása miatt Dr. Sebesy János elöljárósági tag, a tanári kar részér l pedig Szabó András gazdasági felügyel tanár köszöntötték a székfoglaló tanárokat."(5) A biztos tanári állás mellé az osztrák-magyar dualizmus alkonyán a tanári státushoz ill fizetés is járul. "A felekezeti tanárok fizetésének ez évben történt állami kiegészítésével olyan tisztességes és gondtalan megélhetés biztosíttatott intézetünk tanárainak is, hogy teljesen hivatásuknak élhetnek, s szeret odaadással szentelhetik idejöket és munkásságukat a jöv reményeinek; a tanári munka méltányos értékelése által sokat nyer nemcsak felekezeti, de egyáltalán egész középiskolai oktatásunk ügye." - jegyzi meg Gönczi Lajos igazgató-tanár 1907-ben.(6) Így rövidesen sor kerülhet a családalapításra is, 1910. július 12-én feleségül veszi dr. Mezei Ödön vármegyei orvos leányát, Annuskát. Felesége családja mély gyökerekkel kapcsolódik a város és a kollégium életéhez. "1903-ban dr.Mezei Ödön f gondnokunk, kinek az utóbbi évtized alatt iskolánk anyagi és szellemi ügyeinek javulása körül elévülhetetlen érdemei vannak, s kit gondnoktársai és a tanárok osztatlan bizalma, szeretete és tisztelete környezett, változott viszonyaira és gyengélked egészségi állapotára való hivatkozással 1890-t l kezdve gondnoki , 1894 óta pedig f gondnoki min ségben teljes odaadással viselt tisztér l - mély sajnálatunkra - lemondott. Hiábavalónak bizonyulván minden kísérlet, melyet maradásra bírása céljából elöljáróságunk tett: elhatározása el tt meg kellett hajolnunk. A volt f gondnok úrban azonban nem csak egyik készséges támaszát vesztette el iskolánk, hanem a tanuló ifjúság testi épsége felett éberen rköd intézeti orvost is, aki 1876-tól 1904-ig, tehát 28 éven át, nyugalma feláldozásával is kész volt bármely percben orvosi segélyben részesíteni az intézet beteg tanulóit s az egészségeseket hasznos apai tanácsokkal ellátni. A súlyos családi csapással látogatott tevékeny férfiútól még sokat remélhet egyházunk és társadalmunk; az érdemeit nemcsak jegyz könyveink és a távozásakor tett 200 koronás alapítványa, de a jók emlékezete is sokáig meg fogja rizni."(7) A Haáz családban nemsokára megszületnek a gyermekek: Anna (1911), Sándor (1912), Ferenc (1913) és Jolán (1915). Házasságuk els éveiben a szombatfalvi Fernengel-házban élnek, majd a kollégium régi épületében berendezett szolgálati lakásban, 1949-t l családi kis házukban, a f téren (22. szám) laknak élete végéig. A háború kitörésekor azonnal, 1914. augusztus 1-én megkapja behívóját. "Orvul megtámadott édes hazánk fegyveres védelmére az általános mozgósítás folytán tanárkarunk tagjai közül bevonultak Szabó András igazgató, Haáz Rezs , Z. Sebess József, dr. Hoffer András és Saja Antal." "Haáz F. Rezs tartalékos tüzérhadnagy, lovas szolgálatra alkalmatlan lévén, irodaszolgálatra hívták be el ször a parajdi sóbányához, kés bb a fogarasi, majd a dési tartalékkórház parancsnokává nevezték ki, f hadnagyi rangot kapott."(8) 1915 októberét l az olasz, majd a szerb, olasz, román és tiroli frontokon harcol, mint a 12. hegyi tüzérezred f hadnagya. Csak a háború végével, az összeomláskor szerel le, 1918 szén, amikor visszatérhet Székelyudvarhelyre. Munkatársa, dr.Hoffer András h. tanár mint zászlós vonult be a gy ri 19-ik gy. ezredhez; 1914 szeptember 12-én a Lublin alatti ütközetben orosz fogságba esett, Akmolinskba, Szibériába vitték, ahonnan többször adott életjelet magáról.(9) A világháború utáni években Haáz Ferenc Rezs nem repatriált, mint sokan mások, nem tért haza szül földjére, amelyet a békeszerz dések Csehszlovákiának ítéltek. Visszatérése után újra elfoglalta
katedráját és továbbra is azt tette, amivel a legtöbbet segíthetett a kisebbségi sorsra jutott székelységen: dolgozott. Ha pályája kezdetén a felekezeti tanárok biztos polgári jólétben élhettek, ez nem jellemz a két világháború közötti id szakban: "Elmondhatjuk, hogy a magyar tanárok az egész román uralom alatt a tanítókkal együtt az erdélyi magyar társadalom legnyomorgóbb rétegét alkották, a szellemi proletárok tipikus képvisel i voltak, akiknek szegénysége közmondásossá vált."(10) A felekezeti iskolák tanáraitól megvonták az addig élvezett vasúti utazási kedvezményt. Tanári állások is bizonytalanná váltak, mivel minden évben új kinevezésért kellett folyamodni az ún. capacitate (képességi) vizsga sikeres letétele után. 1924 után bevezették a román nyelvvizsgákat is, és sok tanárt román nyelvtanfolyamokra utasítottak, ahol diákmódra akarták elsajátíttatni a nyelvet és nyelvtant. Így Haáz Ferenc Rezs Craiova, V lenii de Munte, Bákó, Ploie ti iskolapadjait koptatja. A megalázó vizsgáztatás, iskoláztatás ny gét csak az enyhíti, hogy ezeken találkozhattak az Erdély minden részéb l érkez felekezeti tanárok. Mindezek mellett az iskola léte is bizonytalanná vált, "M ködését... a Kollégium Elöljáróságának és a F hatóságnak együttes megállapítására az 1927 szeptemberében tartott egyházkerületi közgy lés ideiglenesen felfüggesztette; de fennhagyta a jogot annak megnyitására bármikor, s egyúttal az intézet jövedelmeit lerögzítette az alapítók intenciójának megfelel célra; a kollégium helyiségeibe pedig áthelyezte az egyházkerületnek Nagyenyeden hajléktalanná vált tanítóképz jét."(11) Ezután a tanítóképz ben tanít Haáz Rezs is. Az 1940-es bécsi döntés a munkahelyén találja és azonnal megkezdi a fiúgimnázium visszaállítását. A kollégium nyugdíjas tanárai, Szabó András, Bíró Sándor, a tanítóképz intézet tanárai, Haáz Rezs , dr.Lévai Lajos és Dávid Gyula egyházközségi lelkész "mint el készít bizottság, egy memorandumot szerkesztettek még 1940 szeptemberében, kifejtve abban az indokokat, amelyek a gimn. m ködésének újrafelvételét szükségessé tették, s egyúttal a felhívásokra beérkezett jelentések alapján részletes tervet készítettek a gimnázium megnyitásának módozataira nézve."(12) A kollégium elöljárósága el is határozta a gimnázium megnyitását az els évfolyam beindításával beindításával. Kés bb, 1943-ban az Elöljáróság megbízza az iskola igazgatásával, amelynek vezetését nagy energiával folytatja 1944 széig, amikor családjával a Dunántúlra menekül. A menekülésb l a front átvonulása után, már a következ év tavaszán hazatért és továbbra is a régi katedráján tanít. Még a katedrán éri az egyházi iskolák államosítása (1948), azonban a következ évben nyugalomba vonul. Most már teljes energiáját az általa alapított néprajzi múzeum fejlesztésének szenteli, amely 1950-ben önálló állami múzeummá alakult.Ennek lesz els igazgatója.(12) 1952 végéig vezeti a múzeumot, amelyet Erdélyi László tanárnak ad át 1953 január 1vel. Ha számba akarjuk venni Haáz Rezs székelyudvarhelyi tevékenységét, amelyet hosszú pályája során fejtett ki - 1906-tól 1958-ban bekövetkezett haláláig -, végig kell követnünk a tanár, a múzeumalapító etnográfus, a fest és a közéleti személyiség szerepét. Pályájának egyik oldala sem elhanyagolható és szoros kapcsolatban van tevékenységének minden területe. Ennek ellenére a továbbiakban csak annyiban térek ki az oktató, nevel tanár tevékenységére, amennyiben az szükséges a többi megértéséhez. Egy olyan tanártípushoz tartozott, amely nem példa nélküli korában, mondhatnánk, ez volt a megszokott, de ebben a környezetben is kit nik sokoldalú, gazdag tevékenységével. Ma, amikor a tanári pálya annyira felhígult, annyira színtelenné és az ideológiák rabjává vált az iskolákban, amikor tanáraink sorában kivétel az igényes tudományos munkát végz személyiség, csak csodálattal gondolhatunk a Haáz Rezs típusú, középfokú intézetekben tanító tanárokra. Ugyanúgy, mint például a katolikus gimnázium rajztanára, Spanyár Pál, aki székelyudvarhelyi letelepedése után (1899) tovább folytatta a f iskolán elkezdett fest i tevékenységét. Mivel a mértani rajz, a görögpótló rajz (az 1890.XXX.t.c. értelmében görög nyelv és irodalom helyett a tananyag modernizálása során görögpótló irodalmat és rajzot vezettek be az iskola el adási nyelvén), melyet szigorú tanterv alapján adtak el , nem engedte meg a fantázia szabad csapongását, a technikák szabad felhasználását, Haáz nagy lendülettel foglalkozik a szabadkézi rajz oktatásával.
Ennek során például az 1908-1909-es tanévben a következ ket gyakorolják önkéntes jelentkez i: rajzolás, festés emlékezet után, meseillusztráció, síképítmények, levelek, lepkék, ecsetgyakorlatok, geometriai formák, forgási felületek szemlélet alapján ceruzával, szénnel és ecsettel, gipsz ékítmények és fejek, csendéletek színen, fejek él modell után szénnel. Kés bb, ahogyan érdekl dése egyre inkább a székelység és anyagi kultúrája felé fordul, úgy jelennek meg, majd sokasodnak a néprajzi tárgyak a modellek sorában, a néprajzi gy jtemény tárgyai otthonossá válnak a kollégium jól felszerelt rajztermeiben. A múzeumalapító Mint internátusi felügyel , majd mind internátusi elnök, aki ilyen min ségben bentlakó, majd a családjával is az internátusban lakó tanár, évtizedekig állandó érintkezésben volt a vidéki diákok szüleivel - vidéki tanítókkal, tisztvisel kkel és jelent s számban kisbirtokosokkal -, akik állandó kapcsolatot jelentettek a hanyatló, de akkor még létez székely tárgyi és szellemi néprajzzal. A székely népi kultúra jelent ségére, esztétikai értékeire tanártársai, Viski Károly (1906-1909), de els sorban dr. Hoffer András (1911-1914) hívják fel figyelmét, aki nagyenyedi tanárságának évei alatt újrarendezte a Bethlen kollégium múzeumának ásványgy jteményét, így iskolai-múzeumi tapasztalattal is rendelkezett.(13) Különben sem volt idegen a korabeli középfokú iskolákban a múzeum létesítésének gondolata, ezekr l b ven olvashatunk a korabeli iskolai értesít kben. Ilyen gy jteményeket láthatott Haáz Rezs diákévei alatt a késmárki és iglói gimnáziumokban is. Termékenyít en hathatott 1912-ben, az iskolai év végén a Kolozsvár-Torda-Torockó-Nagyenyed útvonalon tett iskolai kirándulás is, amelynek ötödik napján, "Július 4-én, a kollégium gazdag gy jteményeinek megtekintése után vonatra ültünk s hazatértünk öreg intézetünk falai közé."(14) Ekkor már össze volt gy jtve az eljövend iskola-múzeum alapját képez tárgyak dönt hányada: "Néprajzi gy jtemény. Cél: a székely, f ként az udvarhelymegyei néprajzi tárgyak gy jtése. A gy jtött tárgyak száma 1000. A kész kiadás 100 K(orona) volt, amelyet a természetrajzi átalányból fedeztük. A gy jtést Dr. Hoffer András és Haáz Rezs tanárok eszközölték s így e gy jtemény alapjának k a megteremt i. (a szerz kiemelése) A gy jtést a tanulók útján és személyesen végzett kirándulásokon eszközölték a tanár urak az Udvarhely környékén fekv községekben."(15) Az igazgatói jelentés, amely az iskolai év legfontosabb eseményeit foglalja össze, megemlékezik az újonnan alapított gy jteményr l: "Köszönettel és elismeréssel tartozom az intézet nevében Haáz és Hoffer kollégáinknak, akik nagy buzgósággal, fáradtságot nem ismer kitartással és sok áldozattal több száz darabra men néprajzi gy jteményt teremtettek az intézetnek, jóformán önkéntes adományozás útján. Az adakozó tisztelt szül knek, az iskolánk környékén él intelligens kisbirtokosoknak, gazdáknak, községi elöljáróknak, szóval mindazoknak, akik ajándékaikkal, tárgyaik átengedésével a kultúra iránti érzésüknek és érdekl désüknek szép jelét adták, legyen hála és köszönet."(16) A gy jtemény az elkövetkez iskolai évben is szépen gyarapodott, s t, sor került az els kiállítás berendezésére is. "Néprajzi gy jtemény. Ez évi gyarapodása 450 tárgy; ezek nagyrészéhez ez évben is adományképpen jutott a gy jtemény; a vett tárgyakért 99 koronát fizettünk. A gy jtemény anyaga áll összesen 1450 darab tárgyból. Ezeket az iskolai év végén már ki is állítottuk a régi épületnek egy eléggé megfelel szobájában, a természetrajzi szertár régi szekrényeiben... A gy jtemény fölállításában Félegyházi Mariska kisasszony, Z. Sebess József és Imrich Lajos urak voltak segítségünkre, kiknek nemes fáradozásukért ezúton is köszönetet mondunk."(17) "Ezúttal is elismeréssel kell megemlékeznem Haáz Rezs és Dr. Hoffer András tanár urak azon valóban alig méltányolható fáradozásáról, mellyel vármegyénk minden nevezetesebb pontján házrólházra járva néprajzi tárgyakat, bútorokat, szobaberendezéseket gy jtöttek, vásároltak, s nagy türelemmel és kitartással egy szép néprajzi gy jteményt hoztak létre azokból."(18)
A gy jt munka a diákok segítségével folyt, akiknek helyismerete és buzgalma sok tárgy begy jtését biztosította, segítségükkel sokszor utazott szekérrel a távolabbi falvakba egy-egy hétvégén. A vakációról vagy hétvégi eltávozásról visszatér k otthon felkutatott tárgyakkal jelentkeztek. A következ évben, amely az utolsó nyugodt, békés tanév volt az els világháború megpróbáltatásai el tt, már kialakult az iskolamúzeum: "Néprajzi gy jtemény. Évi gyarapodás 86 db; közöttük két színes padláda, összesen 20 K(orona) és egy tálas 22 K, összesen 42 K értékben. Ezekkel a gy jtemény darabszáma 1552-re emelkedett. A pénzen szerzett tárgyak vételárösszege 260 K. A gy jtemény ez évben valamelyes pénzsegélyhez is jutott, amennyiben a diákbál jövedelmét, 60 K-t ennek céljára fordítottunk. Mint megyei gy jteményt, a vármegye is segítette 100 K-val, amiért a vármegyei közgy lésnek, Ugron János f ispán, f gondnoknak és Sebessy János alispánnak ezúton is köszönetet mondunk. Úgyszintén dr. Kósa János koll. tanár úrnak, aki 10 K-t és négy régi értékes fakereket adományozott a gy jteményünknek. Hogy mégsem gyarapodott úgy, mint a megel z években, annak oka, az ajándéktárgyak nagyrészét, mint már meglev ket, a cserepéldányok közé kellett tennünk, a segélyösszegek nagyobb részét pedig a múlt évekr l fönnmaradt kiadásaink törlesztésére fordítottuk. A gy jtemény már oda fejl dött, hogy ezután érdemlegesen csak rendes évi segéllyel gyarapítható, amit azáltal hiszünk megvalósíthatónak, ha sikerül azt a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyel ségének rendes segélyzettjei közé felvenni."(19) Az alakuló múzeum számára kedvez körülmény volt a kollégium új épületének az átadása, a régi iskolaépületben terem és bútorzat is került kiállítás számára, így 1913 után már látogatókat is fogadhatott. Az alakuló néprajzi múzeummal párhuzamosan a kollégiumban más muzeális jelleg gy jtemények is voltak, mint a kép-, érem- és régiségtár, a filológiai múzeum, a természetrajzi gy jtemények és mindenekel tt a tanári könyvtár régi anyaga, amelyek tekintélyes múltra tekinthettek vissza, mert már 1797-ben elkészült els fennmaradt leltárkönyvük. Ezek a gy jtemények azonban a Haáz-féle néprajzi gy jtemény nélkül megmaradtak volna az iskolai szertárak szintjén. A múzeum megalapozása után kerültek csak egy intézménybe a törzsanyagot adó néprajzi gy jteménnyel. Udvarhely vármegyében, amelyben mindeddig nem alakult meg egy megyei múzeum, kezdetben nem figyelnek fel a kollégiumi gy jtemény jelent ségére. Az Udvarhelyi Híradó nem is jelzi a múzeum alapítását. Dr. álnéven követeli egy vezércikkíró a megyei történelmi múzeum alapítását 1913-ban, a létrejött Múzeumegyesület számára készít programot, miután összegy jtött anyagát átadták a Székely Nemzeti Múzeumnak: "Udvarhelymegye két ízben szedte össze a megyében talált muzeális tárgyakat, azonban azokat mindkét ízben átengedte - szerény véleményem szerint helytelenül - a sepsiszentgyörgyi múzeumnak. Innen van azután az, hogy amíg minden városnak van speciális megtekinteni valója, addig Székelyudvarhely csak a többé-kevésbé elfuserált középületeivel és egymást ferdén keresztez utcatengelyeivel dicsekedhetik."(20) Az els világháború tragikus eseményei a kollégium felett sem múltak el nyomtalanul. A beszállásolás, a hadi kórház berendezése, a front átvonulása 1916-ban, a tanárok és nagyobb diákok kivitele a frontra mind érzékenyen érintette az intézet békés életét. Veszteséget szenvedtek a gy jtemények is, értékes érmek t ntek el a történelmi gy jteményb l, a néprajzi gy jteményben els sorban a textíliákat tizedelték meg. Az impériumváltás után, amikor az iskola léte is veszélybe került, nem folyt már nagyarányú gy jt tevékenység, és a hiányokat sem sikerült pótolni. Jellemz vé vált az 1927. évi bejegyzés: "Az elmúlt évben a szertárak állománya nagyon keveset változott."(21) A kis múzeum továbbra is nyilvános marad, meglátogatja Makkai Sándor püspök is, aki els nek írja alá a tiszteletére megnyitott látogatási naplót 1926 november 5-én. A legnagyobb elismerést a
meghívás jelenti az 1927 áprilisában Berlinben rendezett erdélyi néprajzi kiállításra, ahol a székely népm vészetet gy jteménye egy részének kiszállításával mutatja be Haáz Rezs . A kiállítás és a székely gy jtemény bemutatása a weimari köztársaság f városában sikeres volt. Berlini tapasztalatairól "nagyon el kel közönséggel telt ház el tt" számol be május 14-én. Közben a kiállítás tovább terjeszkedhetett, és négy termet foglalt már magába, az els terem (a beüvegezett folyosón) a templom, a temet , a régmúlt emlékeit, Haáz Rezs nek a diákéletr l festett képeit (bálba vivés, cipóosztás, lustra, szolgadiák), a második a mez gazdasági szerszámokat, a szövés-fonás eszközeit foglalta magába. A harmadik volt a bebútorozott székely szoba. A negyedikben a székely mesterek munkáit rendezték be (gyalogkapu, járomfa, guzsalyak, sulykok, kerámiatárgyak, hangszerek), és a makkfalvi Vass Áron szobrai díszítették. A gy jtemény elrendezése nem volt "múzeumi jelleg ", ha ezen a rideg tudományosságot értjük. "Arra törekedek mindig - mondotta -, hogy akik megnézik a gy jteményt, megszeressék a népet és vele együtt a m vészetüket, vagyis a lelküket." A népviseletek bemutatására nem használt babákat, ünnepélyes alkalmakra tanítóképz söket öltöztetett be, igyekezett lakályossá tenni a kiállítást. A múzeum "Nemes példa, hogy a nevel jó tanítványaival mekkora szellemi vagyont tud összegy jteni, ha hivatásának tudatában van. Hiszen a Székelyföld második legnagyobb néprajzi múzeumát nagyobbrészt mind a diákok hordták össze, gy jtötték a lomtárból, a padlásról, elpusztulásra szánt helyekr l, tanáruk irányítása mellett."(22) Az etnográfus A múzeumi gy jt és rendszerez munkához kapcsolódik Haáz Rezs etnográfusi tevékenysége is, amely csak a tárgyi néprajzra terjedt ki. Bátorítást, biztatást a tudományos kutatómunkához barátjától és egykori tanártársától, dr. Viski Károlytól (1882-1945) kapott, aki 1922 után a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának re, 1935-t l a vidéki közgy jtemények el adója, majd 1941-t l a közgy jtemények országos felügyel je volt. Kutató, gy jt útjaira rendszeresen elkísérték Nyír József és Kováts István barátai. Kováts István az els állandó székelyudvarhelyi fényképész-m terem tulajdonosa, gy jt útjaikon kit n dokumentumfotókat készített. Területi szempontból az egykori Udvarhelyszék református vidékein mozgott a legotthonosabban, lévén, hogy református felekezeti iskolában tanított. A legtöbb múzeumi tárgyat is ezekr l a területekr l sikerült begy jteni. A Hargita-alji katolikus falvakban jelent s kutatómunkát végzett, s t a lövétei gy jtésb l születtek a legjelent sebb tanulmányai, Egy székely falu öltözete és A székely ványoló. Az el bbit Csutak Vilmos felkérésére készítette, aki a Székely Nemzeti Múzeum alapításának ötvenedik évfordulójára készült évkönyvet szerkesztette. Kisebb-nagyobb tanulmányait, melyek ebben a kötetben jelennek meg újra, az Ethnographia közölte a harmincas évek elején, amikor több székely tárgyú írás jelent meg Viski Károly hatására, aki sokat tett az erdélyi népélet feltárásáért. A fest Dokumentumrajzait is Viski Károly használta fel A székely népm vészetr l (23) c. tanulmányában és A magyarság néprajza c. összefoglaló munka tárgyi néprajzról szóló els köteteiben.(24) Györffy István (1884-1939) etnográfus, a budapesti egyetem néprajzi katedrájának megszervez je is felhasználja rajzait illusztrációnak a Viricselés a Székelyföldön c. írásában (megj.: Ethnographia Népélet. 1937, 208-209). A fotókat Kováts István és Blájer Ern készítette. Ezeken kívül közel 500 tárgyrajzot készített a múzeumi tárgylapok számára, amelyek ma is használatban vannak a múzeumban. 1920-1926 között a kollégium levéltárában végzett kutatások alapján megfesti a "Régi diákélet" c. akvarell-sorozatot a múzeum számára, mely a hagyományos népviselet dokumentuma is. Színes levelez lapokon jelentette meg a diákviseletet a XVII. századtól koráig, melyek jövedelmét a kolozsvári szegény egyetemisták segélyezésére fordította.
1932-ben vetített képes el adáson ismerteti a székely népviseletet. Az Ifjú Erdély szerkeszt sége vállalta, hogy képes levelez lapokon is kinyomtatja rajzait, ezeket az udvarmegyei református n szövetség hozta forgalomba, megrendelhet volt a szövetség székelykeresztúri székházánál. Mindenik színes kézifestéssel készül , mondhatni, hogy egyedi darab volt, de színezetlen példányokat is lehetett vásárolni, "s azok nem csak a gyakorlati kivitelezésre igen alkalmasak (azokból szinte divatlapszer en lehet kiválogatni a szebbnél-szebb megoldási formát), hanem tudományos szempontból is értékesek, mert végre egyesítve látjuk a veszend be indult típusokat, amelyek csokorba szedett szép virágok, alkalmasak képes albumaink gazdagítására, de bekeretezve, szobáink díszei is lehetnek. A teljes sorozat a lövétei, muzsnai, agyagfalvi, szolokmai, siklódi, parajdi, marosszéki, udvarhelyi, gyergyói, homoródalmási, fels rákosi n i ruhatípusokat tartalmazza."(25) A népviselet-sorozat lapjain a kontúrokat el nyomatták és a tanítványai segítségével kézzel színezték az eredeti rajzok alapján. Ennek nyomódúcait a múzeum rzi. Ebb l három sorozat készült. Az els az Ifjú Erdélyben jelent meg, a második egy páros (férfi és n ), a harmadik egy n i népviselet-sorozat. Ezek célja a népviselet elemeinek alkalmazása volt a férfi- és n i viseletben. A második kiadás Székelyudvarhelyen jelent meg, és a Székelység kiadóvállalata terjesztette, itt lehetett megvásárolni vagy utánvéttel megrendelni. Utoljára ilyen rajzát Bányai Edit közli az egyetlen számot megért, 1940-ben megjelent Székelyes N i Divat c. folyóiratában. Könyvgrafikával is foglalkozott, Tompa László Székelyudvarhelyen 1923-ban megjelent kötetének (Éjszakai szél) címlapját rajzolta, ezenkívül egy turistakalauz címlapját tervezte, és ex libriseket is rajzolt. Utolsó nagy vállalkozása a Magyar Autonóm Tartomány népviseleteinek megfestése volt, 23 különböz féle színes viselet akvarellje készült el és 16 részletrajz, melyeknek kiadását hosszas fontolgatás után a kiadó visszautasította azzal az átlátszó ürüggyel, hogy figurái nem mosolyognak, illetve kérte, hogy fesse át mosolygósra a figuráit. Végülis a marosvásárhelyi Állami Népi Együttes vásárolta meg a sorozatot. Sajnos, ez rövid id n belül végleg elt nt, csak a részletrajzok maradtak meg Sándor fia tulajdonában. A történelmi tárggyal b vült, átrendezett múzeum számára is nagyon sok m vészi érték szemléltet tusrajzot, akvarellt készített. Kedvenc technikájával, az akvarellel nagyon sok néprajzi tárgyú festményt készített, de ezek sajnos szétszóródtak, mert el szeretettel adományozta ket barátainak, ismer seinek, a múzeum vendégeinek. Nagyon szeretett örömet szerezni festményeinek ajándékozásával, ezt tartotta munkája igazi fizetségének. Nagyméret portrékat olajba festett. Így készült el Orbán Balázs (két variánsban, a székelyudvarhelyi és a székelykeresztúri magyar pártok székházai számára), Benedek Elek, Solymossy Endre, Gönczi Lajos, Imre Dénes, Szakáts Péter életnagyságú portréja. Kedvenc témája volt a "Falusi lakodalom" c. kompozíció. Olajban készítette el a "Székely-támadt" vár rekonstrukcióját is. 1922-ben rendezte meg els egyéni kiállítását a kollégium tornatermében, ahol kés bb még több képz m vészeti és háziipari kiállítást mutattak be. A képz m vészeti munkáit számbavev id. Haáz Sándor fáradságos munkával 796 festményt és 486 rajzot leltározott fel. Közéleti tevékenysége Jelent s volt a közéleti tevékenysége is. Err l az iskolai értesít k tanárkodása els éveiben csak azt jegyzik fel, hogy "jótékony célú m kedvel i el adásokon m ködött közre". Az els világháború után évente rendszeresen tartja vetített képes el adásait a székely népm vészetr l, a magyar és egyetemes festészet nagyságairól, az esztétikai nevelésr l. A Kováts István által üvegre készített diákat szabadkézzel színezi. Az iskolán kívül el adásokat a Polgári Önképz Egyelet Szabadlíceumi el adássorozatain tartott, mindig érdekl d teltház el tt. Haáz Rezs volt az, aki Székelyudvarhelyen megszervezte az els ún. "sz ttes bálokat", amelyek a népviseletnek adtak új rangot.
Sokat tett az Udvarhely megyei fafaragászat fellendítéséért. A telekfalvi, de más falvak ügyesebb faragóinak is modelleket adott, megrendeléseket szerzett.(26) Nagy sikernek örvendtek az általa népi stílusban tervezett festett bútorok, amelyeket irodákban, polgári szobákban, el szobákban használtak. Állandó tevékenysége volt a m kedvel és a kollégiumi színiel adások díszleteinek festése és a kosztümök tervezése, így egyik els munkája volt az 1922 december 3-án rendezett Pet fi-estély ahol a költ születésének centenáriumán a megemlékezést Benedek Elek mondta - háttereinek tervezése és festése. "A felgördül függöny mögül legel ször a Haáz Rezs udvarhelyi rajztanár által m vésziesen megrajzolt székely falu áll el ttünk a Hargitával, egy fenyveserd vel, tarka mez kkel, a kicsi református templommal, színesre faragott kapufélfákkal, tetejükön galambbúggal... Nyír József, Haáz Rezs és Keresztes Károly történelmet csináltak..." - írja a korabeli színikritikus Nyír József balladajátékának, a Júlia szép leány székelyudvarhelyi bemutatójáról 1933-ban.(27) Ezenkívül olyan el adások díszleteit készítette el, sokszor családi segítséggel, mint pl.: Herceg Ferenc: Árva László király, Egyszer egy királyfi c. székely daljáték, Madách Imre: Az ember tragédiája (4 szín), Makkai Sándor: A gyöngyvirág, Jókai Mór: Az aranyember. Ennyi elfoglaltság mellett nehezen elképzelhet , de elnöke volt a Hargita Sport Egylet turista szakosztályának is (ügyvezet elnöke Kováts István fényképész).(28) A háború után még egy emlékm vet is tervez a város f terére. "Udvarhely vármegyei képz m vész közösség kiegészíteni kívánja négy szoborral, melyet a m emlék négy oldalán helyeznénk el","képz m vészeti felel s" indítványozza, hogy írjanak ki pályázatot az udvarhelyi szobrászok között, négy életnagyságú szimbolikus szoborra - ennek alapgondolata a Szovjetunió gy zelme lenne a fasizmus felett. A pályázat kiírója a M vészeti és Tájékoztatásügyi (vagyis propaganda) Minisztérium Udvarhely megyei tanácsa volt, és 1948 szeptember 30-i határid re szólt.(29) A Haáz Rezs tervezte emlékm természetesen nem valósulhatott meg az "élesed osztályharc" id szakában. Nyugdíjaztatása el tt még belépett a Szociáldemokrata Pártba - mint a székelyudvarhelyi tanárok jórésze, de már nem került "verifikálásra". Utolsó elégtétele az volt, hogy kinevezték az általa teremtett múzeum élére és itt nagy lendülettel kezd az átszervezéshez, ám csakhamar mell zik. A háború végén rettenetes csapás volt Ferenc fia elvesztése, akit Kolozsvárról civilként hurcolnak hadifogságba, az Uralba, majd leánytestvérei ki zetése Szlovákiából, abból a városból, ahol több évszázadon keresztül éltek és szorgalommal dolgoztak seik. Sokoldalú elfoglaltságai közül élete alkonyára csak azt rizheti meg, amivel elkezdte pályafutását: a festészetet. 1958 július 29-én, hetvenöt éves korában halt meg. Sírját kopjafa jelzi a székelyudvarhelyi református temet ben. Zepeczaner Jen JEGYZETEK 1. Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely m vel déstörténete. Bukarest, 1993. 2. Kósa László-Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Budapest, 1983, 177-178. 3. A Székelyudvarhelyi Ev. Ref. Kollégium Értesít je az 1906-1907-ik Iskolai Évr l. Szerk.: Gönczi Lajos igazgató-tanár. Székelyudvarhely, 1907, 64, 25, 70. 4. A Székelyudvarhelyi Ev. Ref. Kollégium Értesít je az 1909-1910-ik Iskolai Évr l. Szerk.: Gönczi Lajos igazgató-tanár. Székelyudvarhely, 1910, 84. 5. A Székelyudvarhelyi Ev. Ref. Kollégium Értesít je az 1910-1911-ik Iskolai Évr l. Szerk.: Szabó András igazgató h., Székelyudvarhely, 1911, 90.
6. Gönczi Lajos: A székelyudvarhelyi ref. kollégium az utóbbi másfél évtized alatt. Megj.: A Székelyudvarhelyi Ev. Ref. Kollégium Értesít je az 1906-1907-ik Iskolai Évr l. Szerk.: Gönczi Lajos igazgató-tanár. Székelyudvarhely, 1907, 25. 7. A Székelyudvarhelyi Ev. Ref. Kollégium Értesít je az 1906-1907-ik Iskolai Évr l. Szerk.: Gönczi Lajos igazgató-tanár. Székelyudvarhely, 1907, 19. 8. A Székelyudvarhelyi Ev. Ref. Kollégium Értesít je az 1914-1915-ik Iskolai Évr l. Szerk.: Biró Sándor h. igazgató. Székelyudvarhely, 1915, 55-56. 9. A Székelyudvarhelyi Ev. Ref. Kollégium Értesít je az 1914-1915-ik Iskolai Évr l. Szerk.: Biró Sándor h. igazgató. Székelyudvarhely, 1915, 56. 10. Bíró Sándor: Kisebbségben és többségben. Románok és magyarok 1867-1940. Bern, 1989, 446. 11. A Székelyudvarhelyi Református Kollégium - Fiúgimnázium I/A, I/B, II. oszt. Évkönyve az 1941-42. Iskolai Évr l. Szerk.: Szabó András igazgató. Székelyudvarhely, 1942, 7. 12. A Székelyudvarhelyi Református Kollégium - Fiúgimnázium (I.oszt.) - Évkönyve az 1940-1941. Iskolai Évr l. Szerk.: Szabó András mb. igazgató. Székelyudvarhely, 1941, 7. 12. 3546/1950 sz. Minisztertanácsi rendelet. 13. A Székelyudvarhelyi Ev. Ref. Kollégium Értesít je az 1911-1912-ik Iskolai Évr l. Szerk.: Gönczi Lajos igazgató-tanár. Székelyudvarhely, 1912. 14. uo.54 15. uo. 75 16. uo. 109 17. A Székelyudvarhelyi Ev. Ref. Kollégium Értesít je az 1912-1913-ik Iskolai Évr l. Szerk.: Gönczi Lajos igazgató-tanár. Székelyudvarhely, 1913, 51-52. 18. uo. 82 19. A Székelyudvarhelyi Ev. Ref. Kollégium Értesít je az 1913-1914-ik Iskolai Évr l. Szerk.: Gönczi Lajos igazgató-tanár. Székelyudvarhely, 1914, 125. 20. Dr.: Udvarhelymegye múzeuma. Udvarhelyi Híradó. 1913, március 16. 21. A Székelyudvarhelyi Ev. Ref. Kollégium Értesít je az 1926-1927-ik Iskolai Évr l. Szerk.: Csefó Sándor igazgató. Székelyudvarhely, 1927, 51. 22. Lévay Lajos: Kollégium, tanítóképz , könyvtár, néprajzi múzeum a székely anyavárosban. Székelység. 1940, január-február, 7. 23. megj.: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum Ötvenéves Jubileumára. Szerk.: Csutak Vilmos. Sepsiszentgyörgy, 1929, 411-437. 24. A magyarság néprajza I-IV. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1933-1937. 25. A székely ruha. Székelység, 1932 július-augusztus, 75-76. 26. Zabolai Nagy Árpád: A telekfalvi fafaragászat története. Hargitaváralja, 1942 december 15. A székely népies ipar és népviselet, Székelység, 1932 január 5. 27. Farkas Jen : Júlia szép leány, Ifjú Erdély, 1933 július, 160., lásd még: Júlia szép leány, Székelység, 1933 május 39, 48. 28. Hargita, 1932 január 8., Székelység, 1932 február 27., Székelység, 1938 február 16. 29. Pályázati hirdetmény, Szabadság, 1948 augusztus 10.
