Apró közlemények. Á bakonyi Hölgykő nevéről. A től
telenül téves és 1332-ben írják ki először
ÉK-re,
vagyis
a
csehbányái
Bükköstető
(448 m) déli, illetőleg a szentgáli Paréebörc
helyesen Helgkw,'
Bakony-hegység közepén, Városlőd-
(485
m)
nyugati
tövénél
fakadó,
mai
1336-ban Hölgykő
kiejtéssel a
tehát
Helgykű,
Hölgykő
névvel.
Heulgku3
— Hölgykű
=
várához tartozó, kis-lövöldi ven-
majd Városlődnél a Vámos-patakba ömlő
dégnépekről
Nádpatak (Rohrbach) völgyéből meredek
mester, bakonyi alispán,4 1349-ben pedig
falú,
erdős-bokros
nummulitmész-szikla-
olvasunk.
1337-ben
Giczi János5 Helgku — Helgykű
Detre
=
Hölgy-
vonulat emelkedik ki, mely ÉK-en 449 m,
kő
DNy-on pedig 427 m magas csúcsokban
Bakany-megye alispánja6 — a várnagya,
tetőzik. A Városlődtől légvonalban csak
míg 1353 november 16-án, Giczi János-
várnagya,
1347-ben Giczi János
2 km-nyire, közel a szentgáli határhoz,
ról,
de még ma is Városlőd területén fekvő,
április 18-án pedig János (bizonyára az
427 m-es erdős magaslatot
említett Giczi) az
Szentgál ősi
magyar népe ma is Várhegynek,
a város-
Sehlossbergnek
lődi svábok pedig ma is helyen
állott
az
a
királyi
vár
(castrum), vagy inkább csak királyi vadászkastély,
melyet oly
bizonyára
Bakonyban
is
szívesen
Árpád-házi
királyaink
vagy
még
a
vadászgató valamelyik
szomszédos nagyobb nemzetség (talán a nemptii Himfyek vagy a Csákok?)' é p í t hettek, de amelyet eddig ismert okleveleink
először
Hengku1
csak
néven. A
1325-ből , említenek Hengku
név kétség-
1 1325 magistro Ladislao fllio Heym, castellano de Hengku et comite de Bokon." (Zalai oki. I. 189. és Békefi Bemig: A Balaton körny. egyh. és várai a középkorban, p. 260.) Érdekes, h o g y ezen Heym fia Németi László, hölgykői várnagy és Bakony-megye főispánja, illetőleg az ő családjának, a nagyhírű, de rég kihalt debrenthei Himfi-családnak emléke Hölgykő vára közelében, a szomszédos Szentgálon ma is él két helynévben, és pedig „ H i m h á z a " és „ H i m f ö l d e " alakban. Himházát „Nempty sive Heymhaza" alakban már Csánki is közli (III. 233:) 1353-ból. Tehát a mai Németi-puszta
tuj an allutt, a SZCIltgSillak szer lut „Szentgál" vasüti állomása körül. „ H i m földé"-nek pedig ma is azt a földnyel-
olvasunk.7
1354
alvárnagya.8
Midőn Nagy Lajos király — nűleg 1364-ben — Mihály tiszteletére
nevezik. E
mint alvárnagyról
—
valószí-
megalapította
Szent
a leweldi karthauzi
kolostort, a szerzetesek ellátására (kétségtelenül Hölgykő
a
tartozékaival
együtt)
a
várat adományozza és azt, jám-
bor érzelmeinek a sugallatára, lerombolvet hívják, mely Szentgál DNy-i tőszomszédságában terül el a Torkászai- és a Mész-völgyek között. Him = Heimo vagy H e y m = Haimirih = Heinricus. V. ö.: Melich: Szláv jöv. szav. I. 2. p. 143. 8 1332. „ . . . Magistro Ladislao quondam castellano de Helgkw et de Chesnuk ac comite de Boconio." (Fejér: Cod. Dipl. V I I I / V . 210. és Békefi R . : ugyanott.) 3 1336. „ . . . hospites de minori Laweuld ad castrum pertinentes Heulgku." (Haz. Okm. I. 170. és Békefi: i. m. p. 261.) 4 Haz. Okmt., I V . 158. Dr. Wertner Mór: Tör. Tár, 1907. p. 190. és Békefi: id. mű, p. 261. 5 1349. „ . . . Johannes de Gych Castellanus de Helgku." (Haz. Okm. I I I . 159. és Wertner, Békefi: u. o.) 6 Dr. Wertner Mór szerint (i. m.): F. I X . 1, 561. — de utóbbit sem Békefi, sem Lukcsics József bibliográfiája nem említi. ' Wertner id. mű, ki azt a Pannonh. Szt Bcncdck-r tort -bol ( I I 403) idézi 8 Wertner id. mű, ki azt a Pannonh. Szt. B.-r. t.-ből (II. 415.) idézi.
56
Apró
tatta. 8
A
lerombolt
köveiből építették
Hölgykő
várának
azután fel jórészben
a leweldi karthauzi kolostort. szűnt nem
vár
ezután
szerepel,
nelmi
közlemények
de
igazsággal
A
meg-
természetesen
többet
több-kevesebb
törté-
telített
emléke
mai
dolhatunk.
Kétségtelen
tehát,
hogy
a
különben elsőrangú archeológus és paleográfus Rómer
—
bizonyára
az eredeti
oklevelek hiányában — vagy félreértette Helgkw
a
( = Helgykű = Hölgykő)
ne-
„Helykő"-
vet, vagy pedig azt tudatosan.
napig is él, míg az ősi „ H ö l g y k ő " nevét
nek gondolván, rosszul olvasta és értel-
évszázadokon át csakis okleveleink tar-
mezte!
tották fenn számunkra.
Már sokkal érdekesebb dolgokat követ„Hölgykő"-
Ezt az eredetileg helyesen
keztethetünk Rómer azon soraiból, midőn
nek nevezett várat azután, Fejér György-
azt írja, 11 hogy Városlődről
nek helytelen paleográfiai olvasása
kö-
felé, Bakonybélbe menet közben „Mindjárt
sokan „Völgykő"-n-ek
vetkeztében
Csehbánya
írták
Városlődön kívül kitértem s a ragadós
és tartották, mert a szerintük érthetet-
földeken keresztül azon, a bokrok közül
len Hölgykő
kiemelkedő sziklafalhoz futottam, melyen
hetőbbnek volt
elnevezés helyett, sokkal értlátszott
Völgykő
a
Nádpatak
és így
elnevezés.
völgyéből ez
tetszetősebb Ugyanis
a
a kőszikla ma
a népmonda szerint kolostor
hajdanta egy
gc12-mészhez tartozik".
A
Rómertől itt
is meredeken és messzire feltűnően emel-
említett, állítólagos „nő-kolostor"
kedik
kétségtelenül
a
ki
(különösen
farkasgyepűi
szépen látszik
vagyis
pápai
az
nő-
virágzott. A szikla maga pénzi-
Hölgykő
helyén,
vára állott,
bár
ország-
erről Rómernek még nem volt tudomása.
útról, pl. a Szamárhegyről és a Szőlő-
Ezen — 427 m tengerszín-feletti magas-
hegyről), míg magából az 1378 előtt le-
ságra kiemelkedő — sziklafal az, melyet
rombolt várból, egyes gödrökön és sán-
a nép ma is
cokon kívül jóformán semmi sem maradt
nevez, mint azt, a Gulden-féle irodalmi
meg. Könnyű volt tehát a rosszul ol-
adaton kívül a katonai térképek is iga-
vasott Völgykő
zolják."
szó eredetét úgy magya-
itt a
völgyből
rázni,
hogy
kőről,
vagyis a völgyből
sziklára épített várról
kiemelkedő
felmeredő
kS-
lehet szó. A hibás
paleográfiai olvasásból származó
Völgykő
elnevezés
Helgkw,
Helgku,
helyett Heulgku,
sel „Hölgykő"
azonban
a
vagyis a mai kiejtés-
elnevezés a helyes.
De vájjon honnan származik jelenthet a szokatlanul hangzó elnevezés?
Ezt
a nevet még
—
ségtelenül épült,
az
tehát
a
gos létezéséből)
és mit
let
Hölgykő
fennmaradt
állott,
népmonda
a
két-
helyén történeti
megőrzött
annyit, hogy
valamiféle nagyobb épü-
eredeti
később a „hölgy" —
alatt
Hölgykővár
amelynek
mályosulásával,
név
ősi
igazságból (Hölgykővár egykori, valósá-
ban többek közt felsorolja10 a Bakonyvár"
„nőkolos-
Rómer leírása szerint —
Rómer Flóris is félreértette, mert 1860ban a „helykői
(Schlossberg)
Minthogy a népmonda ezen tora"
itt valamikor,
a kitűnő
Várhegynek
bizonyára
„hölgy"
sokáig
nevét,
—
név értelmének elhoilletőleg
átalakulásával,
természetszerűleg ' a nő
(femina) fo-
építését is, amely
csakis Hölgykő
várára
gon-
U. ott, p. 173. Vagyis eocénkori Nummulites. 13 A „Dr. Thirring: Részletes Magyar Útikalauzok. I I . Dunántúl." c. vállalatában sajtó alatt levő „ B a k o n y - h e g y s é g " e. munkámhoz r csatolandó és „ B a k o n y " címen a „Túristaság és Alpinizmus" 'kiadásában már több éve megjelent, 1:75.000 méretű katonai térképen én javítottam ki a Schlossborg-et „ V á r h e g y " r e . 11
"
' 1378. „ . . . quoddam castrum nostrum Völgkeu (Heulgku) voeatum, qnod ob zelum devocionis nostre dirui feoimus et . deponi." (Fejér: Cod. Dipl. I X / V . 241.) és Békefi: id. mfi, p. 261. 10 A Bakony, terményrajzi és régészeti vázlat. Győrött, 1860. p. 14.
57 Apró
közlemények
galmával kötvén össze, ez a népmonda
a
a legvalószínűbbnek
menyét
egy
—
tott.
nő
a
(hölgy)
tartotta,
fogalmával
összekapcsolt
Minthogy
—
hogy
és
itt
nevével
épület
állha-
pedig a nő
fogalmával
kapcsolatban
nem mert itt
várra gon-
dolni
más
(pedig
analógia
vidéken
a Leányvár,
erre is
Szűzvár,
van
Szösz-
régi,
tőle =
már
nem
hermelin Hölgykő
hanem a
hölgy-
ismert
értelmében
„hölgy"
vette,
szavát
mai
értelmében, vagyis „n<5"-re (femina) magyarázta. A
régi
magyar
nyelvben
„hölgy"
szó hölgymenyétet,
melint
(Putorius
ugyanis
ermineus
L.),
a
her-
vagyis
vagy
vár stb. nevében), azért itt a nő (hölgy)
pedig annak a prémjét
nevével
hölgy vagy hölgymenyét szép fehér téli
kapcsolatos
szetszerűleg női annál
inkább
kolostorra is
(karthauzi)
adatok, ott
termé-
gondolt. Ezt
tehette,
Városlőd területén, férfi-
épületnél mert
a
hajdanában
mái
létezett
zárdáról a történelmi
hagyományok,
de meg az
itt-
még most is felvetődő emlékek és
bundája,
ősidőktől
is jeleatette.
fogva
met • szolgáltatott geinknek, de meg
préherce-
főurainknak és nőik-
nek, vagyis hölgyeiknek14 menyét-palást,
kedvelt
királyainknak,
vagyis
is, és a hölgya mai
hermelin-
palást, napjainkban is csak az előkelőb-
leletek alapján a népnek is van biztos
bek vagy a gazdagok ruhadarabja.
tudomása!
a „hölgy",
weldan)
Ha
tehát
Városlődön
férfi-kolostor
egykor
meg (a bizonyára hallott, len „Hölgykő"
(Le-
volt,
itt
de érthetet-
helyén) a néphit női ko-
lostort sejtett. igen
sok
történelmi
néphagyománynak maga is
arra, hogy
adomának,
rendesen
történelmi magja,
homályos
vagy hölgymenyét
vagy
vagy
megvan
vagy
a
legalább
bizonytalan
törté-
Ez
(Putorius
ermineus L.) kétségkívül nagy számban tanyázhatott a Hölgykő-xár
sziklás vi-
dékén is és tán éppen ezek kedvéért építették ide a sziklára, a „hölgyek"
íme egy újabb bizonyíték
A
kö-
vére,
királyaink, vagy a bakonyi ifepán-
jaik
a
vadászkastélyukat,
nemes vad mellett
hogy
egyéb
ezekre is könnyeb-
ben vadászhassanak. Hogy
az
egykori
Hölgykő
várának
nelmi ismeretek képezik a kiindulási fo-
szomszédságában,
nalukat. Ezt a történelmi- magot azon-
kén, még a X V I . szd-ban is közismert
ban,
volt a hölgymenyétnek vagy hermelinnek
elegendő
történelmi
adat,
adat,
és
gondolkodásmódja
és
átalakulásának
szor
főleg pedig biztos
továbbá a nép nyelve
igen nehéz,
stb.
ismerete vagy
kes és bizonyító
híján,
hat a Lőrinte-nembeli
lehetetlen
sokkihá-
vidé-
neve, arra érde-
erejű példáúl szolgálEsseghváryaknak
egyik fennmaradt leltára. Ugyanis a török
nőkolostor-monda
városlőd-vidéki
a régi magyar „hölgy"
fejlődésének
mozni a néphagyományokból. , A
Esseg-várának
fogságot
István
szenvedett
Esseghváry
( t 1585. IX. 29. táján) nejének,
is csak megerősíti tehát azt a valószínűséget,
hogy
Hölgykő
várának
nem-
csak emléke, de neve is igen sokáig fennmaradt a nép között, gyaroknak történt
a
török
sőt még a ma-
alatt
kipusztulásával,
nagyrészben
a
XVIII.
század első felében)
idegen
(sváb és tót)
később
(a
idetelepülő
lakosság
körében
is élhetett — talán éppen a szomszédos Szentgál (Horhi és németi) megmaradt, királyvadász már a „hölgy"
magyarsága
révén,
—
de
nevét természetesen nem
14 Azt hiszem, hogy a prémes „hölgy"gyel, vagyis „hölgy"-piémmel díszített előkelő nők éppen ezen „hölgy"-ükTŐl kaphatták jelentésváltozással a „hölgy" nevet. A „hölgy'-et viselő nőkre tehát éppen úgy ragadhatott rá a „hölgy" név, mint a fehér vászonruhát viselő nőkre a „fehérnép" v. „vászoncseléd" elnevezés! Mi azután újabban már „fehérnépről" beszélhetünk még akkor is, ha az éppen nem is hord fehér ruhát, továbbá „hölgy"-Től akkor is, ha az nem is visel már okvetlen „hölgy"-et.
58
Apró
Korláth ságai
Krisztinának
az
asszony
( t 1585.)
fivéreire
közlemények
ingó-
szállottak,
amit ezek a vasvári káptalan 1586. I. 30-i
levelének
Esseghváry
tanúsága
István
nyi Sárától,
szerint,
édesanyjától,
juk
ezt
(vagyis
János Wertner
„...égy
ve-
prémes hölgy
gyei"
hölgymenyét-prémével)
lelt . . . " tári
is:
Tehát
ezen vagy
a máig
is néhol
nagymenyét,
vagy
általában hermelin névvel illetett, kitűnő prémet szolgáltató, vérengző kis emlősállatot,
a
szerűen
régi
magyar
Állításomat
nyelvben
„hölgy"-nek
csak
különben
egy-
nevezték.
Horger
Antalnak
újabban megjelent szótára is igazolja. Ebből
azután
már
könnyen
megért-
hető, hogy a leweldi Hölgykő-vá.ra, rályaink
egykori
kedvelt
télya éppen úgy vette nevét a
„hölgy"-
hölgy-menyétről,
mint
akárcsak pl. a . közeli Szarvaskő
vára (a
ről,
vagyis
a
későbbi
Debrenthe,
egykor
ott
ma
Döbrönte)
tanyázott
az
Saskő,
Solymoskő
azután
közvetve
Hölgyki5-vára
stb.
nevével!)
folyik
körül
az
Ebből
is,
—' legalább
hogy is
alapítása és elnevezése idején, — mennyiségben élhetett a „hölgy" hölgymenyét
bizonyára
vad bősége
kedvelt nagyjai
miatt
vagyis
éppen ezen
ki-
építhették
ide
vadászkastélyukat, is
nagy
s királyaink, alkalmas fek-
vése mellett, rályi
az
leginkább
főtisztviselőiből,
a
melynek várkirályi
nevezetesen
a
udvar bakonyi
ispánokból, kerültek ki.
József,
1906.
Békefi
és
tévesen
Karácsonyi majd
dr.
1907-ben,
to-
Rémig18
1907-ben
és
írják, bár e szó
Gulden
szerint
és a
a
magyar
Leweld
elnevezte származik
királyok kedvelt
tanyája
volt.
kastélya
a
a völgyből
a
lövöldözéstől Egykori
mai községtől kiemelkedő
vadász-
királyi
vadász-
keletre,
egy
Zcdsziklán épült;
ez volt a „Völgkeü"-i
várpalota, melyet
Nagy Lajos a karthauziak kedvéért lerontatott s
köveit
a
kolostor
hez használta fel. A völgykői
építésétájat ma
Schlossbergnek hívja a nép. Dedek Crescens szerint a
lövöldi
„Heulgkew"
(Völgykő)
táját (valószínűleg A lerombolt
Lajos
kolostornak
király
ajándékozta nevű
várpalo-
vadászkastély volt).
várpalota
köveiből
épült
fel
a kolostor. Könyöki
József
1906-ban
csonyi János dr. után 21 —
—
Kará-
csak annyit
említ, hogy a városlödi elpusztult várat Hölgykt5-nek a
hívták. 22 Wertner Mór dr.
Történelmi Tár
1906.
és 1907-i
folyamaiban megemlékezik Hölgykő
évvár,
várnagyairól is és a vár nevére ós fekvésére utal az Anjoukori okmánytár III. 53., Csánki:
III. 213. és Fejér: I X .
1,
561. alatti adataira, mely utóbbinál tévesen „Herehegkő"
néven is előfordul. Hölgy-
Békefi Rémig dr. is 1907-ben kŐ-DCÍ írja, annyit
de
rövid történetén
tud
róla,
hogy
kívül
Hölgykő
Rómer
még meg kell itt em-
lítenünk, hogy Hölgykő
dr.
kétségtelenül
csak
Végül a teljesség. kedvéért — Plórison kívül —
Könyöki Mór18
is
míg dr.
tározottan Hölgykő-nek
szarvasról
sok
(v. ö. még Oroszlánkő, Csókakő, Hollókő,
írják,
értelmét egyik sem magyarázza meg.
ki-
vadászkas-
és
és félig-meddig
Lajos 17
utána Laczkó Dezső 50 1912-ben, már ha-
„bél-
Esseghváry-féle lel-
adat 6zerint is,
„hölgymenyét"
Völgykő-nek
vábbá
István16
Crescens
néhai
hiány nélkül át is vettek.
többek közt
(Forintos)
Dedek
Ládo-
Ez érdekes magyar leltárban15 olvashatres atlasz kis suba
den
mevét még Gul-
15 V. ö. K á r o l y János: Fejér vmegye tört. V. köt. Sz.-fehérvár, 1904., p. 158. l e Gulden István: A városlödi plébánia története. Magyar Sión, 1864. " Dedek Crescens Lajos: A karthausiak Magyarországban. Bpest, 1889. p. 140.
" Történelmi Tár, 1906.. p. 589., 590. és 1907. p. 184., 190. " A Balaton körny. egyh. és várai a középk. Bpest, 1907. (Balatoni monograüa) 20 L. alább 23. alatt! 51 Magyar nemzetségek. I. 85. I I . 439. Könyöki J.: A középkori várak különös tekintettel Magyarországra. Budapest, 1906. p. 295.
59 Apró vára
a
Lackó
mai
Városlőd
Dezső2®
pedig
Bakony-hegység
tájékán
feküdt.
felemlíti,
hogy
sasbércein várak
keztek — köztük Hölgykő egyikéről-másikáról
a
kelet-
is, — melyek
(valamint
számos
magyar községről is) már csak a poros akták A
beszélnek rég
mindig
(Hölgykő,
Bátorkő2*).
elpusztult,
de
nevében
még
Hölgykő
vára
tehát,
mint
élő
láttuk, nemcsak a történésznek és nyelvésznek, de az etnográfusnak, zoológusnak és a turistának is, sok érdekességgel és tanulsággal szolgál. 25
közlemények monográfiájából: Ergepatak, Hamoserge,
keresztúr), Sóserge
gita) és Turbuezergéje benedeken Zerge
Béla.
(Dés),
Szentmar-
(Szatmár). (Szent-
is előfordul, viszont a
szabolcsi Rétközben is van Zergék
hely-
név). A z erge nem török, hanem perzsa szó. (Németh Gyula szíves közlése.) Berekjópataka
(F. és E. 1924) Dobo-
kában is van (Fellak). (u. o.) Szatmárban (Kölese).
Halovány
(u. o.) Aszalmány,
és Vágvány Peskö (a Gerecse-csoport egyik csúcsa.
(Csicsó-
Gáterge
Ergemart
(Retteg),
Ered-hát
Dornyay
Komlóserge
Asszony kúterge
(Sarmaság),
Alovány
helynevek Dobokában.
(Kádár B.
III. 363, 539. V. 276.)
Zs.
Válasz egy kérdésre). Csakugyan összetett szó. Első tagja az ősszláv pest
(—
Lápos
(a
Szamos
kemence), melytől a budai oldalon feküdt
a láp
Pest
származtatták,
is nevét nyerte. Annyit jelent tehát
mint kemence építésére, Vagy inkább le-
és
lapos
mellékvize).
Nevét
(lapályos hely) szókból szerintünk
helytelenül.
Első okleveles említése így szól: „Lapu6
ha-
cum nemore inter silvas Fenteus et Key-
rangalakú fedő faragására alkalmas kő-
kus", Nagybánya mellett. A két utóbbi
pényformájú
kenyérsütéshez
való,
Pestkő
szikla. „Usque ad unum montem vocatum . . . " A
t
olvassuk a Oki. Szót.-ban.
a hangtorlódás miatt maradt el
a nép ajkán , mint pl. a tesvér =
test-
vérben, vagy Pesre, Pestre esetében. Offenbánya táján is volt egy vagy Kőpestbánya
Kőpesbánya
(Csánki, V. 716). B.
Zs.
Az erge-hez (F. és E. 1924). Ügy látszik Szilágyban és Dobokában is gyakori az erge. íme néhány adat Petri
és Kádár
" A Bakony-hegység, Lasz Samu dr.: Földrajzi Olvasókönyv. Bpest, 1912. p. 144. és 145. 24 Bátorkő azonban kimutatásom szerint ma is megvan a néptől és a katonai térképektől helytelenül „Paszta Palotának" nevezett, igen szép fekvésű várromban. V. ö. Dr. Dornyay Béla: A Bakonyban. Turistaság és Alpinizmus. I X . 1919., 8. sz. p. 168., 169. Bátorkő kétféle képével. (U. o., p. 164., 165.) 25 ZTA-f«».7.£ Y^r részletes bÍblÍG5TZf*áját lásd még: Lukcsics József dr.: Bibliographia Dioecesia Wesprimiensis p. 29.
erdőnév ma is él. A Kékes nyilván a kék + kend
(melynek neve
határőrnép nevével
függ össze, v. ö. Pais:
Körösi
Csoma-
Archivum, 4. füzet, s ez talán a mi Vértes
magyarázatunk
helyességét is bizo-
nyítja. F. és E. 1921), hely és pataknévben, a Fentős
pedig helynévben. (Kékes-
ről még 1582-ben is azt írták, „hogy sem szántóföld
hozzá
nincs,' sem
kaszáló
mező, ugyan semmi mezeje, hanem csak Fentőserdő,
egy nagy, kietlen erdő"). A mely máshol is előfordul, tétel.
Előtagja
a fentő,
jelzős
Társa neki pl. a Páprádos
(páfrányos)
helynév Páncélcseh mellett
(Doboka).
A z t hisszük hogy a Lápos analógiák
mintájára
össze-
a. m. súrlófű.
is,
egyéb
(például hunyoros,
nadályos, gálnás, nyáros stb. patak) ilyen növénynévből a lapu, régiesen lopuh, szólásban
lapi
alakult,
mán: lapus. lapis, lápos.
(A Nyelvtört.
lapos,
talán
táj-
ilyenfor-
és félreértésből
Szótár
16-féle laput
sorol föl, a marti lapuból káposztát is csinálnak. M. Ny. X I . 238.) Annyi bizonyos, hogy régen .nem írták
60
Apró
láposnak, hanem lapos-nak. Lipszky Lapospatakot,
Magyarlapost,
közlemények pl.
Rendezett
tanácsú
várossá
átalakult
Laposbá-
nagyközségek: Mohács, Csongrád, Makó,
nyát mond, de viszont talán véletlenül
Komárom-Crjváros. Ez utóbbi, törv. hat.
Windisch,
Oláhlápost.
Geogr. d. Gross-
fürst.
Siebenbürgen
című
munkájában
Lapos
(oláhul Laposu) helynevek ezere-
peinek ugyanonnan. Lapospatak-ot
jogú
városból
lett
láposon.
lettek:
alakú lapuhus,
lapuhos
(lopuhus, lapu-
Gecse,
Nagy-
gyimót. Vaszar (Veszprém megye); Terestyén jákfa (Vas);
Egy másik érvünk az, hogy a teljesebb
tanácsú
*
Nagyközségek
ma is találunk Magyar
rendezett
várossá.
Vértessomló
Rábacsanak
(Komárom);
(Sopron);
Tejfalusziget
(Moson); Bekölce (Heves); Alsógöd (Pest);
gos) lapuhás helységnevet is többet talá-
Csabacsüd (Békés); Kelebia (Bács-Bodrog);
lunk ezen
és Zalalövő (Zala).
a vidéken (Désakna,
Szent-
margita), de máshol is, ma is, a régiség-
*
ben is (Sárosban, Csallóközben), sőt egy Keserülaposhely-et
is
(Szőcs,
Doboka).
A kolozsi Szováton 1348-ban a következő erdőket sorolják fel: Csalános, mek. Somos és Lapus, Lapis-patak
Gyer-
Laposerdó.
Lapusfő,
Laposér,
Lapus
és
(a kettő ugyanaz) ma is, ré-
gen is gyakori helynév. Az Brusztur-ok = keserű
oláhban a
lapu,
tartoznak
ide. Lapu, Lapuh
vezetéknévképen is előjön
a régiségben. Lapupatak együtt
helynév,
több
Csanakhegy,
Csanakfalu,
Ménfő
a
sokoróaljai járásból a tószigetcsilizközi járásba (Győr); Tejfalusziget a magyaróvári j.-ból a rajkai j.-ba (Moson); Fekete* (Moson); Gyöngyösapáti, Kisasszonyfalva,
képzés,
Hnévtár). Ez
mint
pl.
Dudvafő,
Dés
(_— nyír)
vagy
határában
i. m.), vagy eper, komló, ilosva
Dudva
stb.
tövis, patak-
nevek. Ennek
másik járásba:
Köveskút, Nagyasszonyfalva, Nagygencs,
később
berkenye,
egyik megyéből
a másik megyébe, vagy egyik járásból a
patakkal
olyan
(Kádár:
átcsatolása
a szomszédos Kolozsban is van
(1531), vagy később Dudvapataka még
*
Községek
erdő a rajkai j.-ból a magyaróvári j.-ba
Nagyalmás mellett (Pesty.: talán
Kisközség alakult: Cserfekvés néven Hosszúvíz és Cserfekvés pusztákból.
Söpte a szombathelyi
j.-ból
j.-ba (Vas); Nagylengyel,
a
kőszegi
Babosdöbréte,
Bazitta, Dobronhegy, Gellénháza j.-ból
a
Letkés,
zalaegerszegi Ipolydamásd
a
novai
j.-ba
(Zala);
szobi
j.-ból a
vámosmikolai j-.-ba (Hont); Kósd, Nógrádverőce, Kismaros a nógrádi j.-ból a szobi
alapján
nógrádi Lapujtő,
azt
hisszük, hogy a
régen Lopuhtu
j.-ba
(Hont);
Csátalja,
Dávod,
Gara,
(tótul
Hercegszántó, Nagybaracska a megszűnt
ma Laputov) neve is ide tartozik. (V. ö.
hercegszántói j.-ból a bajai j.-ba ^Bács-
Sah-
Bodrog) ; Nagymágócs, Magyartés, Fábián-
Sárosban is volt, éppúgy
j.-ba (Csongrád); Algyő a kiskúndorozsmai
Zilah = Zilaj,
oláh = oláj,
vagy
tút, Sajkát = só, több helyen. Lopuhmezew
mint Lapuspatak.
Bátky
sebestyén a tiszántúli j.-ból a csongrádi Zsigmond.
j.-ból
a
tiszántúli
j.-ba
(Csongrád);
Besenyszög, Kőtelek, Nagykörű a jászsági
Űjabb közigazgatási változások Csonka-Magyarország területén. A Föld és Ember 1924. évi 1. számában közölt adatok kiegészítéséül az alábbi újabb változásokat közöljük :
alsó j.-ból a központi Szolnok);
Rákócifalva,
Vezseny a tiszai j.-ba közép
(J.N.K.
j.-ba,
(J.N.K.
Tiszavárkony,
alsó j.-ból a központi
Szolnok); Szajol a tiszai
j.-ból a központi
j.-ba
(J.N.K.
61 Apró
közlemények
a kiskőrösi j.-ból a
szolgabírói kirendeltséget alkotja : Füzér-
kalocsai j.-ba (Pest); Csengőd, Páti kún-
radvány.Füzérkajata, Kovácsvágás, Vágás-
szentmiklósi j.-ból a kiskőrösi j.-ba (Pest);
huta, Pálháza, Filkeháza, Kisbózsva, Kis-
Dab, Dömsöd a dunavecsei j.-ból a rác-
huta,
kevei j.-ba, míg Tass a dunavecsei j.-ból
komlós, Füzér, Hollóháza, Nyíri, Puszta-
a kúnszentmiklósi j.-ba
falu.
Szolnok);
Hajós
(Pest);
Rákos-
Nagybózsva,
Nagyhuta,
*
hegy, Rákoskeresztúr a gödöllőiből, Pesthidegkút a pomázi j.-ból
és Pestújhely
a váci j.-ból a központi j.-ba Gagybátor,
Keresztéte,
(Pest);
A Bihar megyei Sarkad nk. bírói kirendeltség.
szolga-
*
Krasznokvajda,
Pamlény, Szászfa, Perecse, Kány a bodva-
Füzér-
Jász-Nagykun-Szolnok
megyében köz-
szilasi j.-ból az encsi j.-ba (Abaúj); Bakta,
ponti járás néven, Szolnok r. t.
Beret, Petek, Szárazkék a szikszói j.-ból
székhellyel új járás
alakult.
A
az encsi j.-ba (Abaúj); Barabás, Geléncsi
•tartozó községek:
Tiszaszalka, Tiszaadony, Tiszavid Vámos-
Nagykörű,
atya a mezőkászonyi j.-ból vásárosnamény
várkony és Vezseny nagyközségek.
j.-ba;
Nagylónya,
Kislónya,
cseny, Mátyus, Bereg megyéhez;
Tiszakere-
megyéből
Hosszúpályi,
Szabolcs
Monostorpályi
derecskei j.-ból a székelyhídi j.-ba (Bihar); Esztai, Pocsaj, Kismaja a berettyóújfalui j.-ból, Nagykereki a biharkeresztesi j.-ból a derecskei j.-ba; Kötegyán, Méhkerék a sarkadi
főszolgabírói
kirendeltségtől
a
cséffa—nagyszalontai j.-hoz (Bihar); Sza-
Gyöngyöspüspöki
(Szabolcs); Penészlek Szabolcs
megyéből
Vállaj, Mérk a csen-
geri j.-ból a mátészalkai j.-ba (Szatmár); Tiszaberek, Kishódos, Nagyhódos a megszűnt kölesei főszolgabírói kirendeltség-
n. k.
Kőtelek,
Szajol,
Tisza-
megszűnt
és
Gyöngyös r. t. várossal egyesült. * Pusztaszentimre n. k. nevét Soltszentimré-re változtatta (Pest)* Zalamindszent, Zalapataka és.Zalalövő kisközségek nagyközséggé egyesültek Zalalövő néven.
*
.bolcsbéka a tiszai j.-ból a kisvárdai j.-ba Szatmár megyébe;
Besenyszög,
Rákócifalva,
város hozzá-
Somoskőújfalu és Somoskő községeket a cseh megszállás alól visszacsatolták. * Járásnévváltozások.
A csongrádmegyei
tiszáninneni járás nevét kiskúndorozsmai
ből a csengeri j.-ba (Szatmár); a kölesei
j.-ra, a beregmegyei tiszaháti j. vásáros-
főszolgabírói kirendeltség megszűnt és 15
naményi
községe: (Kisnamény,
Csaholc, Túrricse,
j. nevét cséffa-nagyszalontai és a nagy-
Vámosoroszi, Kispalád, Botpalád, Magos-
létai j. székelyhídi j.-ra változtatta, míg
liget, Kölese, Füled, Sonkád, - Tiszabecs,
Torontál megye nagyszentmiklósi j. ne-
Milota, Uszka, Tiszakóród,
véből torontáli járás lett.
Tiszacsécse)
j.-ra,
a bihar
a fehérgyarmati j.-ba (Szatmár); Záhony, Győröcske Ung megyéből gyébe
Szabolcs
me-
lett átcsatolva.
Csanád—Torontál,
Gömör és Kishont megyéből megmaradt és
putnoki
járás
putnoki
járás
néven, mint
Borsod
megyéhez
tartozik.
21
községe,
7-ik
járás
Abaúj-Torna 15
megye község,
továbbá
Borsod—
Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre
egyesített
vármegyéket
Előbbinek Makó rtv.
alkották.
utóbbinak Miskolc
thjv. a megyei székhelye. *
*
kihasítva
*
A csonka megyékből egyesített megyék száma hatra szaporodott. Újabban Arad—
*
feledi
megyei cséffai
gönci a
járásából
füzérkomlósi
Fenti változások alapján • kitűnik, hogy a m. kir. közp. statisztikai hivatal 1922.
62
Apró
évben
kiadott
helységnévtára
közlemények
teljesen
számítandó. A most folyó évre ezért már
hasznavehetetlen, hiszen kevés embernek
csak 165.000
áll módjában ilyen tömegű közigazgatási
Ennek az igazi
bevándorlót
fogadtak be !
értelme azonban csak
változástállandóan nyilvántartani. Remél-
akkor tűnik ki, ha a nemzetiségi
hetőleg az új helységnévtár
tételt vizsgáljuk. Kitűnik ugyanis, hogy
meg fog jelenni.
Az
hamarosan
(Jzakó
István.
európai kivándorlás.
Nagybritanniából 1913—1914-ben 107.000 vándorolt ki, 1922—1923-ban engedtek be, az
Csak
össze-
1924—1925-ben
77.000-et
újabb szigorítás pedig
62.500-at.
után Ezzel
néhány számot óhajtunk ideiktatni, de
szemben az
elegendőt
4000-re, a lengyelekét 31.000-ről 9000-re,
pusztító
ahhoz,
hogy
a
világháború
hatásaira rávilágítsunk.
Ang-
olaszok számát
az oroszokét 24.000-ről
42.000-ről
1900-ra,
a ma-
liában még ma is 2 millión felül van a
gyarokét 500-ra, de itt a megszállt or-
munkanélküliek
egész világ-
szágrészekről jelentkezőket is figyelembe
termelés a háború óta nem emelkedett
száma. Az
veszik. 1927. július 1-től 150.000 lesz a
a békebelinek
megengedett létszám és az egyes nem-
az 50%-ára.
Mindenfelé
óriási pangás.
zetiségek létszáma 1/700
Mégis a békeévek nagy termelése ellenére az európai kivándorlás
Európából
évente kb. 1,200.000
sodort az
„új hazá"-ba,
embert
akik ott kerestek boldo-
gulást.
veszik
(Geopolitik
1925.) Érdekes egyébként, országból
az
hogy
amerikai
pL
(USA)
Olasztilalom
ellenére is 1921-ben 165.000, majd 1922-
A világháborút követő gazdasági krízis,
részét
majd alapúi az elosztáskor.
a vörös agitáció
ellensúlyozására
szükségessé vált engedékenység
a mun-
kásság kívánságával szemben, —
mert
ben 188.000 és 1923-ban
284.000 ember
vándorolt ki. Vájjon hová ? De
nemcsak
az
európaiakat
ezek a rendelkezések.
sújtják
Ismeretes,
hogy
az amerikai munkásság nem tartja kívá-
ebben a
natos elemnek az Európából jövő olcsó
között már ismételten háborús konfliktus
kérdésben az USA
munkaerőt, — másrészt
éppen a kelet-
kitörése
európai
távoltartásának '
szerint Japán erélyesen lát
proletariátus
fenyegetett.
A
és
legújabb
Japán hírek
hozzá' nép-
szükségessége arra késztette az amerikai
fölöslegének
megfelelő
elhelyezéséhez,
kormányt,
amire
is
szüksége van,
hogy
a bevándorlást korlá-
annál
inkább
tozza. Ezek áz intézkedések abban állot-
mert Amerikán
tak, hogy a színesek előtt teljesen lezár-
sem engedi honfiait letelepedni. A z egyet-
ták az
len Kanada kivétel, mert
európai
Egyesült Államok határait, bevándorlást
az
az
birodalom
esztendőnkint
u. n*
néhány száz japánt befogad. Tomito, a
„Trecentum-törvény"-nyel hihetetlen mó-
japán munkaügyi hivatal igazgatója, meg-
don leszorították.
pedig
kívül a brit
Eszerint évente csak
az egyes nemzetiségek 1910.
évi számá-
állapodást létesített nemcsak a mexikói kormánnyal, amely megengedi
nak 3 % - á t engedik be. Ezzel az összes
földművesek letelepedését,
bevándorlók számát sikerült 1,200.000-ről
nösen Braziliával.
358.000-re csökkenteni ! De
még ezzel
sem elégedtek meg. További céljuk volt, hogy
az
olasz,
orosz
az
és lengyel
35.000
japán él, még pedig Igap japán
külö-
Itt már eddig is kb.
telepen, mely teljesen japán, lákkal,
a japán
hanem
nevű
saját isko-
napilapokkal,
mintegy
kivándorlók számarányát újra csökkentsék,
12.000 gazdálkodó, az ország többi részén
az
kedvezzenek.
pedig szétszórva 20.000-nél több, főként
Újabb törvényben tehát elrendelték, hogy
angolszászoknak
pedig
cselédsorban. Az évi kontingenst 10.000-re
a 3 % az 1890. évi népszámlálás alapján
tervezik. (La Géogr. 1925.)
63 Apró
Kozlov mongol expedíciója 20 havi tartam után végetért 50
és az
utazó
nagyértékű
ládával
megérkezett
Szentpétervárra.
Állítólag
megtalálta a
régi mongol
Karakhoto-nak
fővárosnak,
romjait és ugyanott egy 2500
közlemények szerint behozatalban vezetnek U S A 1754, Nagybritannia
holt
nyelven
írattak.
(Geogr.
649, 380.
Andrews
elején. indult
amerikai
el
vezetésével
Pekingből
a
ez 4-ik
expedíció . Nyugat-Mongoliába.
Óriási apparátussal, mélve, nagy autóindultak el
az
költséget
és
nem
kí-
teve-kar'avánokkal
amerikaiak
amaz
elmé-
letüknek bizonyítására, hogy Belső-Ázsia a hazája a magasabb
rendű
állatoknak
Statisztikai szágból.
expedíció
Ez év végére Japán
Mongoliába.
60 tudósból,
közgazdászból,
expedíciót
küld
509,
Svájc,
adatok
1921-ben
km.,
a
viziútak
Németor-
vasutak
hossza
1922-ben
12.216.
Kereskedelmi hajótér 2"5 millió t. (1923). A
távíróvonalak
hossza
224.000
km.,
telefon-állomások száma 1,900.000; 1922ben 83.000 személy- és 44.000 teherautó volt forgalomban. Alakosság59,852.682 (1919); 62,281.000 (1923). Kivándorlás 1923:
115.000.
orvosból
Mongoliába.
Az
mérálló expe-
Te-
rület 472.034 km., népsűrűség 127.
Statisztikai kosság
nökből,
USA
adatok
Francia-
o r s z á g b ó l . Terület 550.986 km. A
és az embernek is.
Japán
611,
Csehorsz. 379, Ausztria 316.
52.377
A newyorki természettudományi múzeum expedíciói Mongoliában. év
732,
kötetnyi
Zeitschr. 1925.)
Roy Chapman
Franciaorsz.
Nagybrit.
könyvtárt, melynek kötetei 7, részben ma már
881,
Argentína 519. Kivitel Hollandiába
1921-ben:
39,195.000.
la-
-
Népsűrű-
ség 71. Vasút
42.688
km.
(1919),
12.500 km. Keresk. hajótér
víziutak
(1921):
2"7
milliót. A telefonállomások száma 511.000.
dició, mely egyetemi hallgatókat is- visz magával, filmfölvételekre is készül.
(La
Géogr. 1925).
Platina-
Brazília
új
fővárosa.
Rio de *
Janeiroból a Brazíliai Egyesült Államok
és
krómvas-telepek
A f r i k á b a n . Lydenburgban (Natal) vasútépítés közben
platinát
és krómvaeat
fővárosát
készülnek
áttenni
fennsíkra, ahol most
a
Goyaz
épül a modern
fő-
Brazília.
város :
fedeztek fel. A z t remélik, hogy a johannesburgihoz
hasonló,
gazdag
telepekről
Kereskedelmi célokat szolgáló légi járatok. Habár a repülőgép nem is
van szó.
valósította
Németország
külkereskedelme
1 9 2 4 - b e n . Németország
külkereskedelme
az 1924. évben a következőképpen alakult: millió Behozatal
9317 (1913 :11206) ar. márka
Kivitel
6567 ( 1 9 1 3 : 1 0 1 9 9 )
„
meg
mindazokat
a
vérmes
reményeket, melyeket hozzája fűztek, ittott már megszervezett légijáratokat ismét meg kellett szüntetni,
az utóbbi eszten-
dők eredményei mégis nagyon figyelemre méltóak. A z hogy
az
egyik
érdekes
tapasztalás,
egyes országokban
beállított
járatoknál jövedelmezőbbek az internacio-
élelmiszer 2677, készgyártm. 1781, íéigy.
nális vonalak. Franciaországban pl. az min m n n í l-l -U1...U 11 1V1& — iu tívetíu Cil aicLÜUll- l i uwoanag
898, Kivit.:
Árúk szerint a behoz.:
468,
félgy.
készgyárt. 440,
éleim.
nyersany. 3686, 5191,
nyersany.
közül több ismét beszüntette működését.
420.
Országok
Jelentős
légijáratok
vannak
Párizs
és
64
Apró
közlemények
Lendon, Toulouse—^Casablanca, London— Konstantinápoly,
Párizs—Varsó
Franciaország afrikai
törvényhozási
uton
elfogadták
a
Szt.
között.
Lőrinc-folyam és a Nagytavak 3600 km
gyarmatai arány-
hosszú hajózó útjának újabb szabályo-
lag közel vannak az anyaországhoz, itt
zását. Ma 3-6 m mély járatú hajókkal
ezért 6íirűn járnak a repülőgépek, ezek a
már hajózható ez az út. A
járatok azonban nem annyira kereskedelmi
mindenütt csatornák kerülik meg, hatal-
célokat szolgálnak : hivatalnokokat, kato-
mas kamarazsilipekkel, a sellőkön szikla-
nákat,
a
medret repesztettek. Az újabb terv sze-
sze-
rint a csatornákat és a medret mindenütt
betegeket
gyarmatok
szállítanak,
igazgatásában
tehát
jelentős
zuhatagokat
repet töltenek be. Párizs légikikötőjének
a
forgalma
óhajtják alkalmassá tenni. E
ezért
jelentékenyen
megnöve-
kedett. Postai küld. (lev.) kg-ban
Repülőgép
Utas'
1919
485
669
6882
1920
3359
6856
120745
1475
1922
4710
18904
454412
3379
1923
3335
11605
667732
2261
amerikai
élénk forgalom
Áru kgr.ban
Egyesült
és Kuba
között
—
Államokban
van New-York
francisco között. Itt is, gyors
óceánjárók
terv keresztülvitele
Ev
Az
legnagyobb
a
lebonyolítása
meg
posta nagy
és
San-
New-York
forgalmának jelentőségű.
Eddig a posta Toulouse-ból Casablancaba 5 nap alatt tette meg az utat, most 29, kedvező időjárás
esetén éppen csak
13
órára van szükség. Ennek meg is látszik a hatása : 1919-ben még csak 9000 levelet továbbítottak, 1922-ben ellenben már
kerül,
tehát
után
annyiba,
megépítése.
dollárba mint
a
Elkészülte
a kanadai búzát már a Felső-tó
partján hajózhatják be és kétszeri átrakodást, költséges vasúti szállítást takarítanak meg. Ezenfelül a
Szt.
Lőrinc-folyam
part-
mellékét a zuhatagok vízierejének kihasználása útján 500 km szélességben (Budapest—Brassó)
ellátnák
villamos
ener-
giával. Németország új 1 : 5000 méretű topometriai
alaptérképet
ad
ki,
melynek
144.000 drb térképlapja egyenkint 4 0 X 4 0 cm nagyságú,
teljesen új
földi és légi
fotogrammetriai felvételek alapján. (Geogr.
1,400.000-et Ázsiában Japán, Kína és Sziám
hatalmas
2 milliárd
kétszer
Panama-csatorna
használatára
Zeitsehr.)
tart
utóbbi
Hollandiában Dordrecht városa újabb
több vonalat tart fenn a selyemipar szol-
1000 ha-nyi terület ármentesítése céljá-
gálatában. (Annales de Géogr. 1925).
ból
fenn légijáratokat. Érdekes, hogy
3,000.000
forintnyi
(csaknem
milliárd magyar papírkorona) A
Szt. Lörinc-folyam
nada és az
csatornái.
Egyesült Államok
Ka-
100
alaptőké-
' vei társaságot alapított.
1921-ben
(Geogr.
Zeitsehr.)
I msz§6ea__ i mial|
f
lOLYómmm X I R Á ' Ifi MAGYAR EGYETEMI NYOMDA. BUDAPEST V I I l . T Í Ű Z E U M - K Ö R Ú r 6 . — SZABÓ T . I S T V Á N
Föld és Ember V. évf. 1. melléklet.
MINTALAP a m. kir. Állami Térképészet uj reambulált 1:75.000 mértékű részletes térképeiről.
