Kohaut Rezs. (1858—1908.) Irta:
De. Kertész Kálmáx.
—
—
„Hazánkban összehasonlítva más országokkal aránykevesen foglalkoznak rovarokkal" lag írja Kohaut Rezs a Természettudományi Közlöny XXXVIII- ik kötetében, ismertetve az akkoriban megjelent Junk-féle Entomologen-Adressenbuch-ot. Bizony kevesen vagyunk, s még kevesebben azok, kik
nem
elégedve
meg
a puszta gyjtéssel, megfigyeléseiket, tapasztalataik atbúvár-
eredményét hacsak
lataik
közreadva,
parányival
is,
hozzá-
járulnak a rengeteg
számú rovar pontosabb ismeretéhez ezzel
s
az állatország
megismeréséhez, tás kérdéseinek
vi-
meg-
oldásához.
Ez utóbbiak közzé tartozott
Rezs
Kohaut is.
1858. október
hó
12-én született Budapesten.
Atyja,
Kohaut
József, fest és jónev fényképész
anyja Praid Heléna. Az elemi iskolát elvégezvén, a budapesti II. ker. freáliskolába iratkozott be, hol az érettségi 76-rki tanévben tette le. Felsbb tanulmányait vizsgát az 1875 volt,
—
a
kir.
magyar tudományegyetemen
s
a
József-megyetemen
142
kémiából középiskolai tanári oklevelet szerzett. Késbb, már ns korában, 1889-ben még a földrajzból is szerzett képesítést. 1881-ben a tnd.-egyetemen az állattani s összehasonlító-boncztani tanszékhez Margó Tivadar tanár mellé tanársegédnek nevezték ki, s ez állásában 1886-ig maradt meg. Ezen állása mellett azonban 1883-tól a II. ker. állami freáliskolában mint próbaéves tanár is mködött, mig végre 1886-ban a fvárosnál rendes alkalmazást talált. 1886-tól 1889-ig a II. ker. polgári és kereskedelmi iskolában tanított; 1889 október havában a VI. ker. polgári leányiskolához helyezték át s 1908 január havában helyettes igazgatónak nevezték ki. Ezen állásából ragadta el a halál 1908 május hó 13-án. végezte, a hol természetrajzból
Kohaut Rezs az
zoológiai
s
munkásságának
irányát, tárgyát
természete szabta meg. Bár a szabad természetet imádta,
mégis dolgozószobájában érezte magát legjobban, hol olvasással, vagy mikroszkópi készítmények vizsgálatával s rajzolásával töltötte idejét. A rajzhoz és festészethez való hajlamát atyjától örökölte s bár aránylag kevéssé gyakorolta, képei, rajzai, ha nem is mvészi remekek, pontosság és tisztaság szempontjából
semmi kívánnivalót sem hagynak
a
s
szakértelmet
az
els
pillanatban elárulják.
Az egyetemi való távozásakor
állattani s összehasonlító boncztani intézettl
Margó Tivadar
tanár felszólítására az egyes
állatphylumok jellemz alakjait olajba
most
is
az intézet tantermét díszítik.
giai intézet részére is
nem egy
képet
festette.
Ezek
Az egyetemi
a képek
anthropoló-
festett.
gyüjtenk össze Magyarország szitakötit s a M. N. Múzeum gyjteményének felhasználásával írnok meg monographiájukat. Bár én akkoriban édesvízi mikros1887 tavaszán
felszólított,
kopi állatok tanulmányozásával
foglalkoztam,
szívesen
bele-
egyeztem a közös munkába, fleg azért, hogy a rovarok tanulmányozásába is beleéljem magamat, másrészt azért is, mert rövidlátása miatt tényleg szüksége volt valakire, a ki egyrészt
a gyjtést eszközölje, segítségére legj^en.
másrészt a gyjtött anyag rendezésében évig dolgozgattunk így együtt, midn
Három
az buzdítására én a dipterologiára adtam a fejemet. Nagy kedvvel és ambiczióval láttam neki a legyek gyííjtésének és tanulmányozásának s beláttam, hogy sokkal okosabb lesz, ha különválunk s mindenikünk a maga dolgának szenteli minden
14;]
annál
idejét,
mert akkor a szitakötök javarésze már st nagyjából már a leírások idponttól fogva csak gyjtöttem részére, de
is inliább,
össze volt gyjtve, meghatározva, is
a
megvoltak. Ez munkába többé már be nem
folytam.
A
munka,
elfoglaltsága
miatt lassan haladt, de végre mégis csak elkészült 3 tábla eredeti rajzzal
meg
is
1896-ban
s
jelent.
1890-ben hozzáfogott a Mallophagá-k tanulmányozásához. lefordítottam neki a magyarországi madarakon él fajok latin diagnosisait, de ezzel a tárgygyal azután nagyon
E
czélból
keveset foglalkozott. Eleinte
inkább
sekkel foglalkozott
tankönyvet,
általánosabb s
bírálatot.
azonban akkor
írta,
természet zoológiai kérdé-
népszer czikkeket
Népszer
írt;
közbe-közbe egész
czikkeinek
mikor a „Természet" megindult
folyóiratnak talán legszorgalmasabb munkatársa volt.
szat"-ban hazánk összes halfajait ismertette tíO-nál több ábrával tette
érthetbbé
s
s
írt
sorozatát
ennek a
s
A
„Halá-
ezen dolgozatát
használhatóbbá.
„A magyarországi madarak meghatározó könyvé"-t hamarosan elkapkodták; a második bvített élete
utolsó
napjaiban szintén
s javított
elkészült,
de
kiadás kézirata
már meg nem
A „Fauna Regni Hungariae"-ban az Aphaniptera Mallophaga csoportokat állította össze. Azok részére, kik nem tudományos vizsgálatok céljából, hanem kedvtelésbl akarják a természeti tárgyakat nagyobb nagyítással nézegetni, megírta a mikroskopi gyakorlat elemeit, gyakorlati útmutatással a mikroszkópi praeparatumok készítésére. jelenhetett. és
t
bízták meg a Mikor a magyar Brehm megindult, „Halak" kötetének magyarba való átültetésével. Ezt a munkáját is azzal a lelkiismeretességgel és pontossággal végezte, mint minden más munkáját. Meg volt szabva, mikor kell kéziratával elkészülnie. Hogy a határidt betarthassa, a német kötet lapszámainak összegét elosztotta a rendelkezésére álló napok számával s így tudta meg, mennyit kell egy nap alatt végeznie. De ezt a munkát
aztán
el is
végezte minden körülmények között.
Legbecsesebb munkája azonban kétségkívül a m.agyarbolhák monográfiája, 5 tábla eredeti rajzzal, melyet Természettudományi Társulat a Margó-díjjal jutalmazott meg. a Ez volt legkedvesebb tárgya, melyrl 188G-tól kilencz tudomáországi
144
nyos
népszer czikket írt. A munka M. N. Múzeum szerezte meg. Családi élete nagyon boldog volt,
és
ményt
alapjául szolgáló
gyjte-
a
a
mi
szelíd és
nyugodt
természetébl önként következik. Szeretett neje, Molenda Teréz, kit 1887-ben vett nül s fia most velünk együtt gyászolja. Igazi mintaképe volt a kötelességtudó tanárnak, kiért tanítványai
magához testület
Tanártársait
rajongtak.
tudta bilincselni.
virággal
kedveskedett neki
meghatotta, hogy talán
a
szó
szoros
Halála napjának
még
s
a figyelem annyira
ez az
értelmében
délutánján a tan-
amúgy
is túlságosan igénybe vett szív munkájának megszntét. Sírhalma, melyet a hálás tanítványok koszorúi teljesen elborítottak, ott emelkedik immár a kies fekvés németvölgyi
siettette
temet árnyában. „Embert vesztettünk". Áldott legyen emlékezete. *
Kohaut állítás
1882.
Rezs
irodalmi munkásságát a következ össze-
mutatja: 1,
A
juhok forgóbetegsége, kergekórja. (Természettud. KözXIV. 349.) Ferencz- Józsefföld állatvilágáról. (Természetd. Közlöny.
löny. 2.
A
XIV. 1888.
8.
4.
A
sérülések és azok következményeinek öröklékenj^ségérl (Természettud. Közlöny. XV. 351.) A rovarok lélekz mozgásairól. (Természettud. Közlöny.
XV. 5.
1886.
6. 7.
411.)
véletlen
A A
176.)
Sciara militaris.
(Magyar Kárpátegyl. Évkönyv, X.
bolha. Ábrával. (Rovartani Lapok.
Báthory:
„Állat-növénytan"
czímii
III.
85.)
25, ábrával.)
tankönyvének ösmer-
tetése. (Polg. isk. közi.)
1891.
8.
1892.
9.
Gazdaságtan, polg. és felsbb leányiskolák számára. [Sajóhelyi Béla és Tiborc Idával együtt.] (Wodianer kiadása.) Állattan polg. és felsbb leányiskolák számára. (Nagel
Bernát kiadása.) 10.
Vángel Jen:
„Az
állatok
konzerválása"
czímü müvének
ismertetése. (Polg. isk. közi.) 1894. 11.
A
magyarországi madarak meghatározó könyve. (Lendl A.
kiadása.) 12.
Roth Samu „Állattan polg. fiu-iskolák számára" tankönyv átdolgozása. (Frankhn Társulat.) :
czímü
145
1875. 13. Neháu}^
14.
magyarországi
szitakötrl.
Köz-
(Tormészettud.
löny XXYÍI. 47.) A magyarországi bolha-félék. (Természettud. Közlöny. XXVII. 329.)
15.
1896. 16.
Gazdaságtan. II. kiadás, (lásd 8. sz.) mag-yarországi szitaköt-félék természetrajza.
A
3
tábla
eredeti rajzzal. (A Terraészettud. Társulat kiadványa.) 1897. 17. Uj bolliafajok hazánkban.
(Természettud. Közlöny.
XXIX.
Közlöny.
XXIX.
318.) 18.
A
férfiak
tej mirigyérl.
(Természettud.
646.) 19.
Az Aphaniptera és Mallophaga csoportok feldolgozása a Fauna Regni Hungariae-ban. (A Természettud. Társulat kiadván^^a.)
20.
Szrmeáru
21.
Élsdi
kereskedés. (Természet.
állatok. (Természet.
22.
A
23.
Kitömött emberek. (Természet.
rovarok
ereje.
I.)
I.)
(Természet
I.)
24.
Él
32.
Allattörvényszékek. (Természet.
33.
I.)
lámpák. (Természet. I.) 25. Kutya gereznák. (Természet. I.) 26. Hatalmas szarvasagancs. (Természet I.) 27. Óriások és törpék az emlsök osztályában. (Természet. I.) 28. Hering és házasság. (Természet I.) 29. Intelligens macska. (Természet. I.) 30. A fejldési id az emlsöknél és madaraknál. (Természet. I.) 31. A lepkeszárny mikroszkópi vizsgálata. Ábrával. (Természet. I.j I.)
37.
Valami a cserebogárról. Ábrával. (Természet. I.) A vörös vagy nemes korál. (Természet. I.) Egy kártékony lepkérl. [Ocneria dispar.] (Természet. A legnagyobb medúza faj. (Természet. I.) Férgek a gyümölcsben. (Természet. I.)
38.
Ehet
39.
Az
40.
42.
cserebogár télben. (Természettud. Közlön3^ rühatka története. (Természet. II.) Téli álmot alvó madarak. (Természet. 11.)
43.
Az emlsök
44.
A
34.
35. 36.
41.
45. 46. 47.
48.
fecskefészkek. (Természet.
elefántcsontról. (Természet.
I.)
I.)
A
XXX.
A
nyakcsigolj^'áiról. (Természet. 11.)
házi légyrl. Ábrával. (Természet.
II.)
Hajak és szrmék vizsgálata. Ábrával. (Természet.) Mi okozza a kergekórt ? (Természet. II.)
A vérrl. Ábrával. (Természet. A madarak repülési sebessége.
I.)
IT.)
(Természet.
II.)
II.
221.)
146
49. 50.
A A
halak gondoskodása ivadékukról. (Természet.
Frigyes mint ichth3^ologus. (Természet.
51. II. 52.
A
méh
dolgozó
mészet. 53.
Az
55.
A A
II.)
szájrészei, lába és fulánkja. Ábrával. (Ter-
II.)
összetett
szemrl. Ábrával. (Természet.
épitk. Ábrával. (Természet.
54. Sajátságos
56.
11.)
tejrl. Ábrával. (Természet. II.)
II.)
II.)
tollak szerkezete. Ábrával. (Természet. III.)
pók
fonó- és szövszervei. Ábrával.
szájrészei,
(Termé-
szet. III.)
57.
58. 59.
60.
A A A A
házipoloska. Ábrával. (Természet.
III.)
kagjdóhéj szerkezete. Ábrával. (Természet.
csontok szerkezete. Ábrával. (Természet. halvészrl. Ábrával. (Halászat. I.)
Hazánk összes
1899, 01. Halaink.
halfajainak
ábrával, 24 folytatásban. (Halászat. L, 62. 63. 64.
1901, 65.
66. 67.
A A A A
leírása. II.,
60-nál
több
III.)
rovarok légzszerveirl. Ábrával. (Természet. IV.) bogarak lábfejérl. Ábrával. (Természet. IV.) boka. Ábrával. (Természet. IV.)
mikroszkópi gyakorlat elemei. G3''akorlati útmutatás a mikroszkópi praeparátumok készítésére. Számos ábrával. (Lendl A. kiadása.) Gazdaságtan. III. kiadás, (lásd 8. és 15. sz.j Állattan, polg. leányiskolák számára. II. átdolgozott kiadás,
fWodianer
kiad.)
Hugó
„Állattan és növénytan polgári iskolák számára" czim tankönyvének bírálata, (Hivatalos Közlöny. X. 8, szám.) A hal szervezetének, fejldésének és életmódjának rövid
1902, 68. Szterényi
69.
III.)
III.)
:
Számos ábrával. 7 fotytatásban. (Halászat. III.) Magyarország bolhái. 5 tábla eredeti rajzzal. (Állattani közlemények. II. 25—46, és 53—68.) Un Pulicide nouveau de Egy új bolhafaj Boszniából. Bosnie. Ábrával. (Annál. Mlis. Nat. Hung. II. 87, ábrával.) áttekintése.
1903. 70.
1904. 71.
72,
—
Szterényi
kiadás"
Xn.
Hugó
cím
:
„Növénytan, polgári iskolák számára,
tankönyvének
Az
állatok világa,
czím munkájának IDal
75.
1906. 76.
(Hivatalos
II.
Közlöny
11. sz.)
1905, 73. Gazdaságtan. IV. kiadás. 74.
bírálata.
VIII.
(1.
8.,
15. és 66. sz.)
kötet. Halak.
magj^arba
Brehni
átültetett kiadása,
„Tierleben" 11
mlap-
és 146 képpel. (Légrády testvérek kiadása.)
A bolhák. 8 ábrával. (Természettud. Közlöny. XXXVII. 369.) A világ entomológusai. (Természettud. Közlönv. XXXVIII. 69.)
147
77.
A pisztráng" falánkságáról. (Természettud.
Közlöny. XXXVIII.
637.)
Ern „Magyarország bogárfaimája" cím munkájának ösmertetése. (Polgári isk. közlöny XI. 2. szám.)
1907. 78. Csiki
Lepkészeti megfigyelések. Irta
Talán
nem
Rothschild N. Kákoly.
:
lesz érdektelen e lapok
június hó 14-én a biharmegyei
olvasóira,
hogy
folyó
évi
Cséhteleken Wekthelmsticin Sarolta
kisasszony a Hesperia Sidae Esp. egy hímjét fogta. Ez a példány felette nag^^, szárnyainak átmérje ugyanis megüti a 36 mm.-t. ügy
tudom, hogy Cséhtelek Magyarországnak, illetleg egész Európának legészakibb pontja, ahol ez a lepkefaj eddig
A zanót
tavalyi nyár folyamán
{CytisHs
Lahurnum
ugyanott,
bokrok
L.)
találtatott.
Cséhteleken,
leveleit
teljesen
az
aranyes
lekopasztotta
egy molypille hernyója. Nekem sikerült egy ilyen hernyót felnevelni, a báb áttelelt és folyó évi június hó l8-án kelt ki a lepke, melyben a Mecyna pohjgonaUs Hb. ab. (j'dvata F.-ra ismertem. Ez a faj is csak Európa déli részében fordul el.
—
Csigaházban
él Irta
:
Argyroneta aquatica. Szcs
Józsei''.
II.
A nyár folyamán módomban volt több csigaházban él búvárpókot megfigyelni. Megfigyelésem eredménj'eit az alábbiakban közlöm. A fogságba került pókokat hazavittem és oly aquariumba tettem, melynek fenekén üres Liiiiuaeus stagnalis házak voltak. Egyes pókok rövid keresgélés után bementek a csigaházba és ott le is telepedtek,
mások ellenben
az
aquariumomban lev GeratopliyUum ágai
közé építettek házat. Pár nap múlva a Ceratopliyllum-vá. épített búvárharangok gazdátlanokká lettek és az elbb még ott tanyázó pókok is felkeresték az üres csigaházakat, valószínleg azért, mert a fény zavarta ket. Ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy az Argyroneta nappal csak nagy ritkán jön ki a csigaházból, ellenben éjjel már többször a házon kívül értem.
