Nem is olyan nehéz ez!

„Nem is olyan nehéz ez!” (Leírás a második szemeszterben hallgatott tárgyakról)

Szerkesztették: Járó Valéria – Bándi Tamás Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, jogász szak, levelező tagozat

2013

ELŐSZÓ Kedves Elsőévesek! Többen is jeleztétek felém, hogy örülnétek egy olyan összeállításnak, amely röviden összefoglalja azokat a legfontosabb tudnivalókat, melyek a második szemeszter elvégzéséhez szükségesek. E kérést figyelembe véve, Járó Valéria kolleganőmmel arra vállalkoztunk, hogy egy olyan füzetet készítünk a számotokra, amiben leírjuk a „titkokat”, azt, miként is lehet úgy venni a tavaszi/nyári akadályokat, hogy mindenki sikerélményekkel gazdagodva vághasson neki a nyári vakációnak. Ez az összeállítás azokra a tantárgyakra fókuszál, amiket a tavaszi szemeszterben fogtok hallgatni. Munkánk során törekedtünk arra, hogy objektív képet fessünk le az egyes tantárgyakról. Azt kívánjuk bemutatni – felhasználva személyes tapasztalatainkat -, hogy miként kell tanulni a második félévben, illetve mit kell tudni technikai értelemben a vizsgák lebonyolításáról. Megpróbálunk hasznos tanácsokat adni, s nemcsak a „tanulni kell” mondatokkal dobálózunk. Fontos hangsúlyozni, hogy egyetlen oktatót sem minősítünk. Ennek oka, hogy a mi feladatunk a tájékoztatás. Ha egy oktató személybe szóba kerül a leírás során, tárgyilagosan kiemeljük a legfontosabb tényeket, hogy mire kell – tapasztalatok alapján – odafigyelni a vizsga folyamán, de személyét sosem minősítjük. Valljuk ugyanis, hogy tisztességes, időben elkezdett felkészülés révén mindegyik tárgy teljesíthető, és a tárgyakat körülvevő rémhírek csak frusztrált hallgatók „meséinek” eredménye. Azt szoktam mondani, hogy mindig az első vizsgaidőszak a legnehezebb egy egyetemista életében. Ezt az állításomat arra szoktam alapozni, hogy mindig az első vizsgaidőszak az, amikor a hallgató rákényszerül arra, hogy megtanuljon tanulni. Ekkor jön rá, hogy az, amit a középiskolában megszokott tanulás címszó alatt, az itt kevés. Az első vizsgaidőszakban - kényszerből is – kialakul egy vizsgarutin, és a télen szerzett tapasztalatok birtokában általában már könnyebben veszik az akadályokat a hallgatók a tavaszi szemeszterben. Ám a második félév újabb meglepetéseket tartogat a jogi egyetem hallgatójának: élete első alapvizsgáin kell megállnia a helyét. Egy alapvizsgára történő felkészülés külön tudománynak minősül: az eddig is hatalmas anyagmennyiség egy csapásra megduplázódik. Ki kell dolgozni egy tervet, hogy mi lehet a leghatásosabb! Ebben is segít ez az összeállítás. Remélem, sikerül hagyományt teremtenünk e dokumentummal, és félévről-félévre segítséget nyújtani a rettegő diákoknak a vizsgaidőszak előtt!

Bándi Tamás Képviselő, ELTE ÁJK HÖK, levelező tagozat

2

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK1 I. Vizsgajelentkezés, leckekönyv ● Vizsgára feljelentkezni e tanévtől kezdve a Neptun rendszer használatával lehetséges. A vizsgajelentkezés kezdési időpontjáról a Tanulmányi Hivatal mindig időben közleményt ad ki a hallgatók részére. ● A leckekönyvek felvételének időpontjáról szintén a Tanulmányi Hivatal ad tájékoztatást a vizsgaidőszak előtt, ami a tanulmányi rendszerben lesz olvasható. Fontos, hogy a leckekönyv mindig nálatok legyen! Írásbeli vizsgán ugyan lehetséges az, hogy személyi igazolvánnyal azonosítjátok magatokat, ám szóbeli vizsgán csak akkor tehetitek le a vizsgát, ha a leckekönyv nálatok van. Mielőtt mentek vizsgázni, rutinszerűen mindig ellenőrizzétek le, hogy eltettétek-e! ● A szóbeli vizsgán kapott érdemjegy a helyszínen kerül bevezetésre a leckekönyvbe. Az írásbeli vizsgán kapott osztályzat leckekönyvbe történő bekerüléséről a hallgatónak kell gondoskodnia olyan formában, hogy az adott tanszék jegybeíró időpontjain meg kell jelennie. Tehát azokból a tárgyakból, amelyekből írásbeli vizsgát tart az adott tanszék, annak hirdetéseit érdemes figyelni a Neptunban, illetve a tanszékek hirdetőtábláin, mert ott teszik közzé – szerencsésebb esetben már a vizsgán elmondják -, hogy mikor lehet jegyet beíratni. Fontos, hogy minden érdemjegyet – tehát az elégteleneket is – be kell írattatni! Amennyiben a leckekönyvbe nem kerül be az érdemjegy, függetlenül attól, hogy az a Neptunban rögzítve van, a Tanulmányi Hivatal nem tudja a félévet lezárni. Az egyetem részéről van ígéret arra, hogy a vizsgaidőszak végén – hasonlóan az őszi szemeszterhez - lesz általános jegybeíró nap, amikor valamennyi tanszék nyitva lesz, és be lehet majd menni beíratni a jegyeket. ● A leckekönyvet a vizsgaidőszak utolsó napjától számított öt munkanapon belül le kell adni a Tanulmányi Hivatalban. Amennyiben ez nem történik meg, minden megkezdett hét után késedelmi díjat kell fizetni. II. A vizsgákkal kapcsolatos fontosabb tudnivalók ● Egy féléven belül egy tantárgyból mindenkinek három vizsgalehetősége van. Abban az esetben, ha egy vizsga elégtelen osztályzattal zárul, az újabb vizsgát – kollokvium esetén - a sikertelen vizsgától számított harmadik napon lehet megkísérelni. Alapvizsga vagy szigorlat esetén ez öt nap. Kérek mindenkit, hogy ezt mindenki tartsa be, mert a tanszékek szigorúan veszik, és amennyiben észreveszik, hogy valaki ennek a szabálynak nem tesz eleget, törlik a jelentkezését! ● Egy tárgyon belül az első utóvizsga ingyenes. A második utóvizsga (azaz a harmadik kísérlet esetén) 2000 forint. ● Ha valaki nem elégedett azzal az osztályzattal, amit kapott, annak van lehetősége javítóvizsgát tenni. Ez történhet további rendes vizsganapon, vagy pedig utó- vagy javítóvizsganapon. Ám ezzel kapcsolatban fontos szabály, hogy ebből csak egy lehetőség áll rendelkezésre az egész vizsgaidőszakban. 1

E fejezet tartalma részben megegyezik azzal, amit novemberben tettem közzé a téli vizsgaidőszak kezdete előtt. A leírás természetesen, ahol szükséges, módosult. Ezeket külön jelzem.

Példa: A hallgató Római jogból elégséges osztályzatot szerez. Úgy gondolja, hogy ő ennél sokkal jobban tudja az anyagot, ezért elmegy újra vizsgázni. Jól átnézi a dologi jogot újra, mert érezte, hogy azon ment el a jó osztályzat lehetősége, s a felkészülés eredményeképp az újbóli vizsgán kap egy jeles osztályzatot. Ebben az esetben természetesen a jeles osztályzat fog számítani az átlagába. Ám szegény diák idejét a sok definíciómagolás annyira elveszi, hogy közgazdaságtanból nem tud alaposan felkészülni, és a vizsgáján csak elégségest kap. Ám mivel már római jogból volt javítani a vizsgaidőszakon belül, más tárgyból már nem mehet újra, amiből legalább elégségest kapott, így kénytelen belenyugodni közgazdaságtanból a kettesbe. Fontos megjegyezni, hogy a javítóvizsgán lehet rontani! Tehát ha valaki rosszabb jegyet kap a javítóvizsgán, mint amit kapott eredetileg, az átlagba a javítón szerzett érdemjegyet veszik figyelembe!

● Abban az esetben, ha azt érzitek, hogy nem vagytok kellően felkészülve a próbatételre, és szeretnétek áttenni a vizsgátok időpontját egy későbbi vizsgaalkalomra, ezt addig tehetitek meg, míg a rendszer nem zárja le a vizsgaidőpontot. A vizsgaidőpont a vizsga megkezdése előtt 24 órával zárul. És természetesen csak akkor tudtok átjelentkezni, ha a későbbi időpontok valamelyikén még van hely. Aki nem jelenik meg a felvett vizsgaidőponton, és nem tudja távolmaradását utólag orvosi igazolással igazolni, annak egyrészt fizetnie kell az igazolatlan távolmaradás miatt. ● Minden tárgy esetében a tanszéknek százhúsz százaléknyi vizsgahelyet kell biztosítania. Tehát ha a tárgyat száz ember vette fel, akkor legalább százhúsz vizsgahelynek kell lennie, ám azok elosztásáról a tanszék maga dönt. ● Visszatérő kérdés szokott lenni, hogy ha valaki elégtelen osztályzatot kap egy vizsgán, akkor csak utóvizsga időpontra jelentkezhet-e fel. A válasz egyszerű: nem. Amennyiben az utóvizsgákat megelőző rendes vizsgaidőpontokon még van szabad hely, akkor arra azok is feljelentkezhetnek, akik már rendelkeznek osztályzattal az adott tárgyból. Persze aki úgy érzi, hogy csak az UV-időpontra tud újból rendesen felkészülni, az oda jelentkezzen fel. ● Az első pontban írtam, hogy egy tárgyból mindenkinek három vizsgalehetősége van. Ez azonban csak lehetőség – ahogy a nevében is foglaltatik -, ugyanis a tanszéknek csak egy utóvizsgát kell kötelezően biztosítania a hallgatónak. A harmadik vizsgára csak akkor van mód, ha a hallgató megfelelően sáfárkodott az időpontokkal. Ezért ajánlatos úgy megtervezni a vizsgát egy tárgyból, hogy baj esetén legyen lehetőség a javításra. (Írta: Bándi Tamás)

4

RÓMAI JOG 2. A második szemeszter legnagyobb kihívása egyértelműen a római jog. Azért nem azt írom, hogy a legnehezebb tárgy, mert mindenkinek más nehéz, az viszont tárgyilagos információ, hogy kihívás minden hallgató számára. Egyrészt mert a számonkérés során e félévben is magasan van a követelmény, másrészt – ahogy a bevezetőben is fogalmaztam – új helyzetet teremt a hallgató számára: alapvizsgát kell tenni belőle, ami új felkészülési stratégiát kíván az első féléveshez képest. Római jog 2.-ből szóbeli alapvizsga zárja a félévet, ami azt jelenti, hogy mindkét félév anyaga a vizsga része. Három tételt kell húzni: az első tétel az első féléves tételek közül kerül ki (az összes tétel jelen van, nem szabad olyan pletykáknak hinni, hogy csak a minimumtételek vannak ott, vagy pedig olyannak, hogy a történeti részt kivették belőle), a második tétel kötelmi jogi, a harmadik pedig öröklési jogi. Azért ezt a megoldást választotta a tanszék, mert csak így tudja elérni azt, hogy a hallgató valamennyi anyagrészből felkészüljön. Fontos különbség az első féléves vizsgához képest, hogy nincs írásbeli „beugró”, hanem egyből tételhúzással kezdődik a vizsga. Szintén különbség a kollokviumhoz képest, hogy a tanszék nem általános vizsganapokat hirdet meg, ahol aztán a beugrón túljutott hallgatókat random módon elosztják a vizsgáztatók között, hanem előre megadják, hogy aznap ki vizsgáztat. Nem meglepő, hogy a Sándor István által jegyzett napokra mindig óriási a tülekedés. Tavaly Sándor István és Földi András vizsgáztattak többségében nálunk, levelező tagozaton, előbbinek valamivel több vizsganapja volt. Két alkalommal Hamza Gábor is beszállt a vizsgáztatásba. Tehát mindenki eldöntheti, hogy kinél szeretne számot adni a tudásáról. Szeretném hangsúlyozni, hogy senkinél nem lehet biztosra menni. Minden oktatónál magasabban vannak a követelmények a kollokviumhoz képest, és mindegyik vizsgáztató él a buktatás módszerével, pontosan arra hivatkozva, hogy ez alapvizsga, itt azért mégis két félév anyagáról kell beszámolni. Ám az első félévben megismert „erőviszonyok” itt is érvényesek, eltérőek az értékhatárok, hogy kinél mi számít már elégségesnek (az téli vizsgaidőszakban számotokra is kirajzolódtak az „erőviszonyok”, hogy kinél könnyebb átmenni, kinél nehezebb, ezért úgy gondolom, erről többet szólni, felesleges). Egy vizsganap 15 levelező tagozatos hallgató vizsgázhat. Ahol a vizsgabeosztásnak lesz relevanciája, az az utóvizsga. A vizsgaidőszak elején ugyan ott is meg lesz adva valaki vizsgáztatónak, ám az UV-n az a tendencia érvényesül, hogy mivel magas az utóvizsgára jelentkező hallgatók száma, ezért több oktató is vizsgáztat. A beosztást a vizsgát megelőző napon kifüggesztik a tanszék ajtajára. Miként érdemes tanulni? Én azt javaslom mindenkinek, hogy a vizsgaidőszakot követően mindenki pihenjen pár hetet. Ezt követően február végén, de legkésőbb március elején mindenki vegye elő újra a tankönyvet, és ismételje át az első féléves anyagot. Meglátjátok, hamar visszajön az, amit egyszer megtanultatok, és ez sikerélmény lesz, ami nagy lendületet fog adni az új anyagrészek elsajátításához. A második féléves anyagrész véleményem szerint nehezebb, mint az első: nagyon sok definíció, felsorolás, részletszabály, latin kifejezés található az anyagban, így ahhoz, hogy ezek rutinszerűen menjenek, időben el kell kezdeni tanulni. Javaslom, hogy március közepétől álljatok neki a magolásnak. Aki nem tanul félév közben, annak nem fog sikerülni az alapvizsgája, vagy csak nagy szerencse árán. Sokszor esnek a hallgatók abba a hibába, hogy nem jutnak el az anyagrész végére, vagy pedig félvállról veszik az öröklési jogot, mondván, az „csak” hatvan oldal. Igen, hatvan oldal, ám nagyon tömény, és megértést kíván, tehát mindenki úgy kalkuláljon a készüléssel, hogy az

öröklési jogot sem lehet megúszni – elvégre vizsgatétel -, illetve nehéz, kell rajta meditálni valamennyit. Tipikus hiba szokott lenni, hogy az első féléves tételeket nem tanulják meg a hallgatók, és csak a második félévesre koncentrálnak, azzal a jelmondattal, hogy abból két tétel van, míg az első félévből csak egy, így ha tud kettőt, egyet nem, akkor is át tud csúszni valahogy. Nos, ebben az esetben megbukik a hallgató, ugyanis minden tételről tudni kell valamit, ezért is írtam feljebb azt, hogy a tanulást célszerű úgy elkezdeni, hogy pár napot rá kell szánni az első félév átismétlésére. Az előadásra érdemes járni, a legfontosabb összefüggésekre rávilágítanak az előadók. Érdemes használni Földi Tanár Úr diáit is, mivel a tételek kidolgozásában hatalmas segítség. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy TANKÖNYVBŐL kell tanulni. Ugyan a második félévre is vannak kidolgozott tételek, ám azok tele vannak hibával, ám ezek még orvosolhatók is lennének, azzal azonban nem tudtok mit kezdeni, hogy a kidolgozott tételek nem világítanak rá az összefüggésekre, melyek nélkül nem teljesíthető a vizsga. Azt csak a tankönyv tudja garantálni. Így mindenkinek azt ajánlom, hogy saját érdekében a tankönyvből tanuljon. Miért fontos teljesíteni a római jog 2.-t? Azért, mert ha valaki nem jut túl ezen a próbatételen, a második évben nem veheti fel a polgári jog 1. és büntetőjog 1. c. tárgyakat, továbbá míg nem teljesíti az alapvizsgát, évfolyamdolgozatot sem írhat. További információ, hogy mivel alapvizsga zárja a tárgyat, a sikertelen vizsgát követő ötödik napon lehet újra próbálkozni. Azok a hallgatók, akik az első félévet nem teljesítették (tehát a Római jog 1. kurzusról beszélünk), és vizsgakurzus formájában tavasszal kívánják az első félévet teljesíteni, az előző féléves elmondások alapján egy írásbeli dolgozatra számítsanak, amely megírására 15 perc áll majd a rendelkezésre, és a jegymegajánlás rendszere fog érvényesülni, azaz aki az elérhető pontszám több, mint felét megszerzi, elégséges osztályzatajánlatot fog kapni. Aki nem elégedett az ajánlattal – kivéve, ha elégtelent kapott, mert azok számára befejeződött a vizsga -, bemehet szóbelizni. (Írta: Bándi Tamás)

MAGYAR JOGTÖRTÉNET A Magyar jogtörténet c. tárgyat – a római joghoz hasonlóan – szóbeli alapvizsga zárja, azaz a második félévben tanultak mellett, a Magyar alkotmánytörténet c. tárgyból tanultak is szükségesek a vizsga teljesítéséhez. A Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéken vizsgáztatási szabadság van, ami annyit jelent a vizsga lebonyolítása tekintetében, hogy a vizsgáztató személyétől függ, hogy egy vagy kettő tételt kell húzni. A főszabály az, hogy egy tételt kell húzni az első féléves tételek közül, egyet pedig a második félévből, ám előfordult már olyan is, hogy egy tétel ismerete is elegendő volt a teljesítéshez, természetesen a két félév tételeinek egységéből húzva. A Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék nem tekint el az írásbeli beugrótól, azaz itt az alapvizsgán is produkálni kell egy sikeres beugrót ahhoz, hogy valaki szóbeli vizsgát tegyen. A beugró szerkezete és nehézségi foka nem tér el attól, amit már az első félévben megtapasztaltatok. Erre a vizsgára legalább egy egész hetet, de inkább többet kell tanulni, ám itt is érvényesül az a készülési módszer, mint a római jognál, hogy mielőtt belevágtok a második féléves anyag feldolgozásába, ismételjétek át az elsőt. A felkészüléshez szükséges a két tankönyv és a forrásgyűjtemény is. Ajánlatos előadásokra járni, mivel az előadásjegyzetek jó kiegészítését adják a tankönyveknek.

6

A vizsga egy öt kérdéses beugróból (évszámok, pontos dátumok és részletekre rákérdező karikázós feladatokból), majd ha azon sikeresen átment az illető, szóbeli feleletből áll (két tételt kellett húzni általában, de volt akinek csak egyet kellett, de akkor is kérdeztek a másik féléves anyagból is). A tanszék alapvetően nagyon jóindulatú, bár a kapott érdemjegy függ a vizsgáztatótól is – itt nagyban függ attól, hogy a vizsgázó kihez kerül. A vizsga lebonyolítása megegyezik az első félévessel, azaz itt a beugró után dől el, kinél vizsgázik a hallgató – a vizsgáztató oktatók személye nem változik az első félévhez képest, tehát tudjátok pontosan, kikkel fogtok találkozni májusban vagy júniusban. E tárgyat könnyebb teljesíteni, mint a római jogi alapvizsgát, ám itt is pontos ismeretek szükségesek, és mivel nagyban épít mindkét félév a középiskolai történelemtudásra, érdemes a hiányosságokat pótolni félév közben, hogy az egyes folyamatok/tények megértésekor a történeti kontextus ne okozzon gondot. Mivel alapvizsgáról van szó, egy esetleges sikertelen vizsga esetén a vizsga és az utóvizsga között öt napnak kell eltelnie. A továbblépés szempontjából nagyon fontos teljesíteni az alapvizsgát, ugyanis a MAJT 2. előfeltétele a büntetőjog 1. és polgári jog 1. tárgyaknak – ezt a kettőt csak akkor lehet felvenni, ha mellette a római jog alapvizsgája is megvan a hallgatónak -, továbbá előfeltétele az Európai közjog és politika 1., a Kriminológia és a Jog- és állambölcselet 1. c tárgyaknak. (Írta: Járó Valéria, Bándi Tamás)

ALKOTMÁNYJOG 1. E tárgy kapcsán az első dolog, amit meg kell említeni, hogy „kötelező” az előadások látogatása. Egyrészt, mert Papp Imre Tanár Úr az egyik legjobb előadó ezen az egyetemen, tehát az előadás egyetlen perce sem unalmas, másrészt a vizsga anyaga a tanszék által kijelölt törvények mellett az előadások anyaga. Az Alkotmányjogi Tanszék azért kényszerül erre a megoldásra, mert a 2010-es kormányváltást követően a tananyaghoz szorosan kapcsolódó jogszabályok jelentős része megváltozott – ráadásul 2012. január 1-jétől Magyarországnak új Alaptörvénye van -, a tanszék pedig még nem érte utol a törvényhozót a tananyag feldolgozását illetően. Az első félévhez tartozó tankönyvet utoljára 2007-ben dolgozta át a Tanszék, így annak tartalma már nem hatályos jogszabályokon alapul. Ennek következtében azt a megoldást választották egyelőre, hogy a hatályos törvényeket és az előadások anyagát kérik számon. A félévet egy írásbeli vizsga zárja, amely négy oldalból áll. Az utolsó oldalt beugró jelleggel javítják: az ott megszerezhető pontszámok felét el kell ahhoz érni, hogy az első három oldalt is kijavítsák. A negyedik oldalon az Alaptörvényből és az egyéb jogszabályokból kijelölt minimumrészeket kérdezik, ahova szó szerint válaszadást követelnek meg, máskülönben nem adnak maximum pontszámot, ami könnyen oda vezethet, hogy nem éri el a hallgató a pontok felét. Az első három oldalon pár soros válaszokat igénylő kérdéseket tesznek fel, valamint rövid jogeseteket adnak. A feladatokat úgy állítják össze, hogy valamennyi anyagrészből legyen kérdés (jogalkotás, választási rendszer, népszavazás, szuverenitás kérdése, állampolgársági kérdések, stb.). A dolgozat 100-120 pont közötti, és mindig a pontok felét kell összegyűjteni ahhoz, hogy elégséges osztályzatot szerezzen a vizsgázó. Az írásbeli dolgozat eredményeit másnap mindig közzéteszik a Neptunban.

7

A tananyag nem nevezhető hatalmasnak, ám ez az első tantárgy, ahol jogszabályokat kell tanulni, ez szokott némi nehézséget okozni kezdetben. A felkészülésre öt-hat napot kell szánni. Ha nem sikerül az írásbeli vizsga, két lehetőség van: ha van még írásbeli időpont, és van még szabad hely, akkor el lehet menni még egyszer írni, de választhatja azt a lehetőséget is a hallgató, hogy elmegy szóbelizni. A szóbeli utóvizsga, amennyiben az az első utóvizsgája a hallgatónak, egy vizsgáztató előtt zajlik, és alapvetően a jogszabályokból kijelölt minimumkérdésekre kérdeznek rá. Pontos válaszokat várnak el, és klasszikus utóvizsgaként vagy elégtelent vagy elégségest osztogatnak. Ritka, ha valaki jobb jegyet kap. Ha a szóbeli utóvizsgát már megelőzte két sikertelen írásbeli, vagy volt egy írásbelije és egy szóbelije is, akkor a harmadik vizsga mindenképpen egy két főből álló bizottság előtt zajlik. A szóbeli vizsga menete itt is ugyanaz, mint az előbb vázolt szóbeli esetén, ám itt egy bizottság hozza meg az érdemjegyről a döntést. Pontos jogszabályi listát találhattok majd félév közben az alkjog.elte.hu oldalon, illetve minden, a vizsgával kapcsolatos információt itt tesz közzé a tanszék: értem ezalatt a ponthatárokat, Neptun-kód szerint a hallgató vizsgán elért pontszámát, jegybeírás- és dolgozatbetekintés időpontjait. Érdemes félév közben is nézegetni az oldalt. Az Alkotmányjog 1. c. tárgy előfeltétele a harmadik szemeszterben hallgatott Alkotmányjog 2. és Közigazgatási jog 1. c. tárgyaknak. (Írta: Járó Valéria, Bándi Tamás)

KÖZGAZDASÁGTAN 2. A tananyagot a tankönyvből teljes egészében meg lehet tanulni, ezért a vizsgára ebből lehet a legeredményesebben felkészülni. Nagyjából négy vagy öt napot érdemes rászánni a tanulásra. A vizsga négy A4-es feladatlapból áll, s voltak rövidebb kifejtős feladatok, függvényábrázolás, valamint pár egyszerűbb számítós feladatok. Kovács Anna Tanárnő rendkívül kedves volt a vizsgán, nem az a tanszék célja, hogy mindenki megbukjon, de tanulni kell. Akinek nem sikerül az írásbeli vizsgája, az vagy írhat újra, ha van még hely a későbbi írásbeli időpontokon, vagy pedig szóbeli utóvizsgát tehet, ahol a Tanszék által kiadott tételsor alapján, tételhúzást követően lefelel a hallgató. Változó, hogy a tanszék oktatói közül az utóvizsgán ki vizsgáztat. A tárgyra további tantárgy nem épül, így aki nem teljesíti a tavaszi szemeszterben, bármely páros szemeszterben újra felveheti. (Írta: Járó Valéria)

FILOZÓFIA 2. Ezt a vizsgát három napos felkészüléssel lehet teljesíteni. Tankönyvből, vagy jól kidolgozott tételsorból. Továbbá érdemes hozzávenni azt, amit az előadó, Nagypál Szabolcs elmond előadáson, mivel lehet az előadások anyagára támaszkodni a készülés során. A vizsga – ellentétben az első félévben megtapasztalt teszttel - három feladatból áll: a kérdéseket esszé formájában kell megválaszolni. Egyébként

8

maga az anyag nem nehéz, sokkal könnyebben emészthető, mint a Filozófia 1., ráadásul véleményem szerint érdekesebb is. (Írta: Járó Valéria)

JOGSZOCIOLÓGIA E tárgyból azért fontos előadásra bejárni, mivel a vizsga anyaga teljes egészében az órán elmondottakra épül, ezért célszerű jó jegyzetet készíteni. Az így készült órai jegyzetet közel két nap alatt meg lehet tanulni. A vizsga öt mondatból állt, aminél el kellett dönteni, hogy igaz vagy hamis-e az állítás (kettő helyes választól már megvolt az elégséges). Íme egy feladatsor! Tehát a feladat az, hogy el kell dönteni, az alábbi állítások közül melyik igaz és melyik hamis: 1. A jogérzék a jogtudat része. 2. A jogszociológia azzal foglalkozik, hogy milyen a helyes jog, milyennek kell lennie. 3. Háromféle jogkövetést ismerünk: tudatos, spontán, automatikus. 4. A jogszociológia főként a jog érvényességével foglalkozik. 5. A jogi szocializáció folyamatában a jogi normáknak van elsődleges szerepük. A Jogszociológia Tanszék honlapja, ahonnan tájékozódhattok: http://j1.wplanet.hu/ (Írta: Járó Valéria)

9