PIAC
Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat
AK I AKI BUDAPEST
ÉVES GABONA, HÚS, TEJ, ZÖLDSÉGGYÜMÖLCS ÉS BOR PIACI JELENTÉS 2005.01.14.
2004. év
Fontosabb piaci tendenciák 2004-ben
Tartalom Piaci tendenciák 2004-ben ..... 1 Ábrák .................................... 12 Táblázatok ............................ 22
Összeállította: Györe Dániel Horváth Zsuzsanna Kemény Gábor Németh Noémi Dr. Stummer Ildikó Szente-Orbán Csaba Thury Eszter Dr. Tunyoginé Nechay Veronika Varga Viktória Vágó Szabolcs
Kiadó: Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat Magyarország H-1093 Budapest Zsil u. 3-5. Telefon: (0036) 1 476 6092 Fax: (0036) 1 217 8111 Internet: www.akii.hu https://pair.akii.hu
A piacgazdaság elmúlt tizennégy évében, a 2004. év sok szempontból figyelmet érdeml . A május elsejei EU-s csatlakozással alapjaiban változott meg a piaci folyamatok keretrendszere, amely hatásában különböz képpen érinti az agrárgazdaság egyes szegmenseit. A tagsággal járó pozitív hatások mellett, negatívumok is vannak, amelyeket csak a belépés el tti id szakban hozott intézkedések, a piaci szerepl k kell id ben történt váltásai mérsékelhettek. Az AKI Kutatási Igazgatóságán több elemzés készült a csatlakozás rövid- és középtávú hatásainak felmérésére, külön tanulmány foglalkozott a fontosabb termékpályák különböz tartalmú árainak rövid- és hosszabb távon várható változásával. 2004 végén, a f bb termékpályák ártendenciáinak és piaci folyamatainak ismeretében felmérhet , hogy a várható hatások mennyire „indultak be” az egyes ágazatoknál, illetve az egyes ágazatok piaci szerepl i milyen kezdeti lépéseket tettek piaci pozícióik megtartása érdekében. Gabona A 2004-es év kimagasló búzatermést (6020 ezer tonna) hozott. A 2003. évi összes mennyiséghez képest több mint kétszeres termés a megduplázódott hektáronkénti termésátlagnak köszönhet . Az összes betakarított terület az el z évhez képest alig változott (2003-ban 1114 ezer ha, 2004-ben 1173 ezer ha). Az el z , csaknem másfél évtizedes hazai búzatermelés alapvet jellemz je az egyes évek közötti nagy ingadozás a kínálatban és az árakban. A kínálati ingadozás els sorban a termésátlagok évek közötti nagy szóródására vezethet vissza, amely csak részben magyarázható vizsgálataink szerint az id járási, els sorban csapadékviszonyokkal, mert nagymértékben függ a többi hozamfokozó ráfordítás színvonalától, összetételét l,
AK I
valamint a hozamszint eléréséhez alkalmazkodó technológia következetes betartásától. A magyar 2000-2004. éves búzatermelési adatok szóródása az id szak átlaga körül jóval nagyobb, mint a francia és német búzatermelési és áradatok esetében.
belföldi- és exportkereslet az árak olyan mérték zuhanását válthatja ki, amely a hektáronként elérhet jövedelmet is csökkenti. Kiegyenlítettebb és biztonságosabb jövedelmet valószín leg a visszafogottabb és a piaci igényeket jobban szem el tt tartó kínálattal lehet elérni. A kínálat nagyfokú ingadozásaiból fakadó áringadozások a piac szabályozásával mérsékelhet ek. Az EU csatlakozással Magyarországra is érvényes gabonaintervenció áringadozásra gyakorolt pozitív hatása azonban a kínálat szempontjából rendkívülinek nevezhet csatlakozás évében még nem mutatkozott meg. Magyarországon, átlagos termelés években is jelent s az áringadozás az éven belül, tavaly búzánál és kukoricánál is több mint 40 %. A 2004. november elsején induló intervenciós felvásárlás és a 25 ezer Ft-ot meghaladó intervenciós ár – az intervenció kezdetéig felmerül tárolási költséget is figyelembe véve –, a betakarítási id szakban is 23 ezer Ft/tonna feletti értékesítési árszintet indokolt volna. Ennek ellenére a szóban forgó id szakban, a 2003. évinél valamivel több búzát értékesítettek az intervenciós id szak kezdetéig, de a termel i ár szinte végig 23 ezer Ft/tonna alatt maradt (1. ábra). (Megjegyezzük, hogy az összes mennyiségb l való értékesítés aránya 2004-ben természetesen alacsonyabb volt, mint 2003-ban, és sokan élnek az intervenciós felvásárlás lehet ségével is.) A jelent s kínálat, az elégtelen raktárkapacitás, az export hiánya azonnali értékesítésre késztette a gabonatermel k jelent s hányadát. A kedvez tlen árszinten történ eladás nemcsak a forrás- és kapacitáshiánnyal magyarázható, de a termel k intervenció iránti bizalmatlanságára is utal. Jellemz , hogy az intervenciós felvásárlás beindulása után is (intervenciós ár 25-26 ezer Ft között) jó min ség búzát eladtak az intervenciós ár alatt. A búzával kapcsolatos gondok jellemezték a takarmánykukorica ez évi
magyar termelés
2004
2002
2003
2000
2001
2003
2004
2001
2002
2004
2000
2002 német
2003
2000
2001
A búza árának és termelésének szóródása az egyes években (öt év átlaga=100%)
% 140 130 120 110 100 90 80 70 60
francia ár
Az árakban való eltérés kisebb mérték (!) a kínálatnál tapasztalthoz képest annak ellenére, hogy megfigyeléseink szerint az éven belüli és évek közötti áringadozás is jóval magasabb Magyarországon, mint az említett két országban. Megoldást egy egyenletesebb, a hazai és exportkereslettel jobban harmonizáló kínálatot biztosító ráfordításhozam szerkezet kialakítása jelentene a hazai termelésben, amely stabilabb jövedelmeket is ígérne a piaci szerepl k számára. Az elmúlt tizennégy év búzakínálatának és -keresletének adatai szerint a hazai felhasználás 2,5-3 millió tonna között mozog. Néhány kiemelked évet leszámítva, 1-1,2 millió tonnára tehet az évi átlagos kivitel. A számokból következik, hogy átlagosan évente 4-4,5 millió tonnánál nem több a búza iránti belés külpiaci kereslet. A kínálat-kereslet és ár id soros összehasonlításából jól látszik, hogy 5-5,5 millió tonna felett a többletet a hazai- és exportkereslet csak az árak jelent s zuhanása mellett „fogadja be”. Jobb termésátlaggal általában alacsonyabb önköltséget lehet elérni, ugyanakkor a kínálat növekedésével szemben merev -2-
AK I
piaci folyamatait is. El zetes becslések szerint 2004-ben 8,2 millió kukoricatermés várható. A betakarítás csak októberben kezd dött el, még november végén is 1020 százaléka az összes termésnek betakarításra várt. Az szi es zések miatt nedves terményt szárítani kellett, amely jelent sen növelte a betakarítási költségeket. Ebben az id szakban el fordult az is, hogy a kukoricát 15-17 ezer Ft-ért, közvetlenül a betakarítás után, szárítás el tt, vagy esetleg „lábon” értékesítették a termel k (2. ábra). A kukoricatermelési adatok szintén jelent s ingadozást mutatnak az egyes évek között. Hasonló képet mutat a német- és franciaországi kukoricatermelésre jellemz adatokkal való összehasonlítás is.
német
2004
2002
2003
2000
2001
2003
magyar termelés
2004
2001
2002
2004
2000
2002
2003
2000
A kukorica árának és termelésének szóródása az egyes években (öt év átlaga=100%)
2001
% 140 130 120 110 100 90 80 70 60
elegend . Ezen felüli mennyiségek elhelyezésére további raktárkapacitást kell szerezni (bérelni). December végéig, január elejéig összesen 3,2 millió tonna gabonát ajánlottak fel az intervenciós felvásárlás keretében, ebb l 2,3 millió tonna raktározása egyel re nem megoldott. A csatlakozás els évében a gabona külkereskedelmi forgalomról (gabonakivitel) a PÁIR nem rendelkezik pontos információval. Az egész világra jellemz gabona túltermelés, illetve a magas szállítási költségek megnehezítették a kínálat külpiacokon való levezetését. A fontosabb termékpályákra vonatkozóan a PÁIR hosszú távú ártrendjeire, illetve a kínálatra ható legfontosabb tényez k tényleges (terület) és várható (id járási adatok) alakulása alapján, év végén a következ évre vonatkozóan ár és kínálati becslést tesz közzé. A múlt év elején közzétett el rejelzés szerint, 2004-ben 4,9-5,1 millió tonna körüli búzatermésre számítottunk. A valós eredmény, minden várakozást felülmúlva ennél 1 millió tonnával több lett, valószín leg a modellben fel nem mérhet kedvez változások (pl. a csapadék egyenletes eloszlása, az agrotechnikai m veletek gondos elvégzése stb.) következtében. Adatainkat kell óvatossággal kezelve, a 2005. évi gabonatermést 4,7-4,9 millió tonna közé becsüljük, támaszkodva az Országos Meteorológiai Szolgálat hosszú távú el rejelzésére. Fenntartjuk azonban a jogot arra, hogy a folyamatosan pontosabbá váló id járási és egyéb, a kínálat alakulását befolyásoló tényez ismeretében el rejelzésünket pontosítsuk.
francia ár
A 2000-2004. évi átlagtól az egyes években 30-40 százalékos eltérést is megfigyeltünk a hazai termelési adatokban, ugyanakkor ez az eltérés10-20 százalékos a vizsgált másik két EU tagországnál. A magyarországi jelent s kínálati ingadozás jóval nagyobb áringadozást indukál, mint az összehasonlításban szerepl másik két ország esetében. A termelés és áringadozás oka a kukoricatermelésben is a piacképesebb és egyenletesebb kínálatot biztosító technológia és ráfordításszerkezet hiánya. A várakozások szerint 2004-ben mintegy 5-6 millió tonna gabonát kívánnak felajánlani a piaci szerepl k intervencióba, bár a rendelkezésre álló raktárkapacitás csak 2,5 millió tonna gabona felvásárlásra
Olajos magvak A 2004-es év az olajos magvak esetében is rekordtermést hozott. Mind a repce, mind a napraforgó termésnövekedését az er teljes hozamnövekedés okozta. A napraforgó betakarított területe csupán 14 %-kal -3-
AK I
haladta meg az elmúlt 5 év átlagát, a repcéé pedig 15 %-kal elmaradt attól. Ezzel szemben a napraforgónál 63, a repcénél 40 %-kal növekedett a termés az átlaghoz képest, amit a hozamok 42, illetve 66 %-os növekedése magyaráz. A jó eredmények a repcénél a kedvez id járásra, a napraforgónál pedig az agrotechnikai fejl désre vezethet ek vissza. A növényi olajok éves értékesített mennyisége id arányosan mintegy 6 %-kal n tt, tehát nem változott jelent sen. A legnagyobb hazai feldolgozó üzletpolitikai váltása miatt viszont a 2003-as mennyiség 15 %-ára csökkent az ömlesztett napraforgóolaj mennyisége. Az olajos magvak hazai t zsdei áralakulása követte a nemzetközi tendenciát: a 2003 végi dél-amerikai aszály miatt jelent sen megemelkedett az olajos magvak ára, köztük a napraforgóé és a repcéé is. A magas árakat csak az északi félteke kiváló terméskilátásai törték meg, ennek köszönhet en az év második felében jelent sen, átlagosan több mint 15 %-kal estek az árak. A hazai termel i árak éves átlagban magasabbak voltak 2004-ben, mint az el z évben (3. táblázat). Ez annak köszönhet , hogy a legnagyobb hazai felvásárlók el re megkötött szerz désekkel dolgoznak, így a piaci ármozgások késleltetve jelentkeznek a hazai termel i árakban: a 2003 végi, 2004 eleji áremelkedés még nem éreztette hatását a 2003. évi árakban, a 2004 második felében jelentkez árcsökkenés hatását az éves átlagár alakulására viszont tompította. A feldolgozott termékek értékesítési ára ezzel szemben, éves átlagban 5 %-kal csökkent, a finomított olajok ára viszont a májusi árhoz képest 15 %-kal esett (7. ábra). Ebben nagy szerepe lehetett a növényi olajok hasonló arányú árcsökkenésének a világpiacon, amely követte az alapanyagok árának hasonló arányú változását. Ez a változás a fogyasztói árakat is érintette, majdnem 7
%-os árcsökkenést okozva még, az uniós csatlakozás hatására már májusban megfigyelhet 3 %-os áresés mellett. A napraforgódara kivételt képez, mivel majd 8 %-kal n tt az ára 2003-hoz képest (8. ábra). Ennek oka a 2003. évi rossz termés hatására fellép takarmányhiányban keresend , ami minden ilyen termék árát felhajtotta a készletek kimerülésével. Az új termés learatásával a dara ára is visszaesett a 2003-as szintre. Az olajnövények 2005. évi kilátásait az árak tekintetében nagyban befolyásolják a világpiaci jelenségek, amelyek szerint kiváló termés várható DélAmerikában, továbbá a kanadai repce- és az amerikai szójatermés is jelent snek ígérkezik. Valószín tehát, hogy 2005-ben is hasonló vagy alacsonyabb árakkal kell számolnunk. A csatlakozás hatására a legtöbb állati terméket termel termékpályán kedvez tlen folyamatok indultak be. Sertéshús A hazai sertéshústermékek külpiacokon való elhelyezését segít exporttámogatás a csatlakozáskor megsz nt, amely mind a kivihet sertéshús mennyiségére, mind pedig a hazai állatállományra hatással van. Az állatállomány 2002 december elején még ötmillió db körüli volt. 2004 augusztusában már csak 4,3 millió darab, december elején pedig az AKI el rejelzése szerint 4,2 millió db. Az el rejelzés szerint 2004. december elsején a hízóállomány 25 %-kal alacsonyabb az el z év ugyanezen id szakához képest (1,75 millió db). Ugyanakkor a decemberi malaclétszám, a kismértékben csökken anyaállomány mellett is szinte változatlan. A sertéslétszám alakulására kedvez hatású lehet, hogy a vágósertés termel i ára 2004 decemberében, mintegy 20-30 %-kal meghaladta az el z évi árszintet, a gabonaárak pedig felére estek. A -4-
AK I
legfontosabb takarmány-összetev k árának esése év végére a kész takarmányok árában is megmutatkozott. Az említett árak arányában bekövetkez javulás, a sertéstartás hazai piacon való termelésének eredményességét fokozza. Az AKI becslése szerint 2005 végére n het az állomány (4,5-4,8 millió db). A KSH 2002. évi egy f re jutó fogyasztási adatából kiindulva (28,4 kg/f ) a belföldi szükséglet mintegy 2,8-3 millió tonna sertéshúsnak felel meg, ezért a 2005re várható állománynövekedés feltételezné a korábbi, 90 ezer tonna feletti sertéshús exportját (2002-ben még ezt a szintet elértük). A sertéshús külpiacokon való elhelyezésének esélyeit ugyanakkor az ágazat versenyképessége és a korábbi exporttámogatások megsz nése jelent sen (mennyiségét tekintve akár felére is) mérsékelheti. A vágósertés termelés 20012003 között 23 %-kal n tt (KSH adat), az értékesítés is közel ilyen mértékben emelkedett (AKI, Statisztikai Osztály Árumérleg). A sertéshús kivitel mintegy 910 %-os csökkenése azonban már erre az id szakra is jellemz , ami nem a gyengébb hazai kínálattal, hanem az export tekintetében romló versenyképességgel függ össze. 2004. I-III. negyedévben a sertéshús-export csökkenése tovább folytatódott, ugyanakkor ebben az id szakban már a vágósertés-termelés csökkenése is egyértelm , ismerve a vágások számát és a felvásárlások alakulását az el z évhez képest. 2004-re a vágósertés termelés legalább 10 %-os csökkenése várható a felvásárlások (2004. I-IX. hó) 15 %-kal való esése alapján. A hústermelés csökkenését azonban fékezheti, hogy az év második felében a sertéshús termelés belföldi eredet alapanyagát import él sertések vásárlásával is növelték a feldolgozók. Az import alapanyag-behozatal arra utal, hogy a sertéshús el állítók még reménykednek a termékek változatlan színvonalú külpiaci elhelyezésében. Végleges képet a 2004. évi teljes kivitel és belföldi értékesítés,
valamint a zárókészletek alakulásának ismeretében kaphatunk. A 2002-2004 decembere közötti id szakban a vágósertés legmagasabb és legalacsonyabb havi termel i ára közötti átlagos eltérés 35 % volt. (Az id szak eleje és vége a sertésciklus lefelé men ága kezdeti és végpontjának látszik. Megjegyezzük, hogy az EU-15 országaiban a sertésciklus két végpontja között ennél lényegesen nagyobb eltérés is megfigyelhet , pl. 1997-1999 között, Dániában 71 % az átlagtól való eltérés, Franciaországban 68 %, Magyarországon 1998-1999-ben (a ciklus ideje nem teljesen esik egybe a felsorolt országokéval és egy évvel rövidebb is!) 40 %.1) A vágósertés havi termel i árai 2003-ban végig alatta maradtak a 2002. évinek, az éven belüli változás iránya pedig megfelelt a szokásosnak. (Az els öt hónapban árcsökkenés volt, ezután októberig emelkedett az ár, majd az év hátralév hónapjaiban esett.) 2004 els felében az árak stagnáltak (ez eltér a szokásos év eleji csökken tendenciától), mert a termékpálya szerepl k számára ajánlott irányárat öt, a sertéstartás szempontjából vezet EU tagállam árainak átlaga határozta meg. Az év els felében a hazai árak az EU átlagáraknál ezért alacsonyabbak voltak (10. ábra), a hazai takarmányárak pedig jelent sen n ttek. (A költségekhez képest alacsony sertéshúsár, ezen belül a kedvez tlen takarmány-hús árarány okozta, hogy az állomány 2004. december elsejére (viszonylag rövid id alatt), az AKI becslése szerint 700 ezer darabbal, csaknem 15 %-kal esett vissza.) 2004 júniusától októberig emelkedett a vágósertés termel i ára, majd a várakozásnak megfelel en év végén kismértékben csökkenni kezdett (9. ábra). A vágósertés termel i ára 2002-2004. év közötti tendenciájával lényegében megegyezik a csontos sertéshús lehúzott félben termék értékesítési és a sertés comb 1 Nyárs Levente-Vizvári Béla dr.: Ciklikus jelenségek az EU néhány országának sertéspiacán
-5-
AK I
fogyasztói árának alakulása. A vágósertés termel i ára júniusban 12 %-kal n tt, ugyanebben az id szakban a sertéshús feldolgozói értékesítési ára közel 8 %-kal (6. táblázat), a comb fogyasztói ára pedig 14 %-kal emelkedett. A vágósertés árában október és november között történt tendenciaváltás, a novemberi ár 6 %-kal volt alacsonyabb az el z havinál, ugyanennyit csökkent a csontos sertéshús értékesítési ára, a comb fogyasztói ára pedig csak 2 %-kal mérsékl dött. A vágósertés termel i ára 2005-ben – figyelembe véve a hosszú távú ártrend egy évre vonatkozó el rejelzését – év közepét l emelked , a 2004. évi árcsúcshoz képest ez mintegy 6 %-os emelkedést jelent (9. ábra). A hazai sertéshúspiac 2005. évi kilátásai azonban igen összetettek, egyel re nem látható, hogy a sertéságazat piaci folyamatai középtávon hogyan alakulnak. Megoldást a sertéságazat esetében is a bel- és külpiaci igényekkel harmonizáló visszafogott, hazai alapanyagra alapozott kínálat hozhat, amely a vágósertés el állítás versenyképességének fokozását is feltételezi.
A hazai baromfiágazat helyzetét alapvet en meghatározó, az elmúlt évek átlagában az ágazat termelésének közel harmadát kitev export alakulásáról 2004re vonatkozóan a PÁIR nem rendelkezik információval. (A Kopint Datorg adatai szerint 2002-2003. év között az összes baromfihús h tve, illetve fagyasztva exportja mennyiségben növekedett.) A baromfi termékpálya hazai és külpiaci pozícióinak változását csak közvetve, a magyar és a kivitel szempontjából jelent sebb országok, illetve a hazai termékekkel versenyz országok árainak összehasonlításával érzékeltethetjük. A vágócsirke termel i ára 2004ben az év közepéig kismértékben emelkedett (megfigyeléseink szerint a vágócsirke termel i áremelkedése kisebb mérték volt, mint a hazai takarmánytáp áraké), majd fokozatosan csökkent, és év végére az el z év hasonló id szakának árszintje alá esett. Figyelemre méltó, hogy a vágócsirke termel i árának csökkenése nem mutatkozott meg a csirkehús termékek feldolgozói értékesítési áraiban. Az év második felében a 65 %-os friss egész csirke és a többi csirkehús-termék feldolgozói értékesítési ára a vágócsirke termel i árához képest ellentétes irányú utat járt be (13. ábra). Ez alól kivétel a csirkemell filé, amelyet a piac telítettsége miatt (rendszerünkhöz tartozó feldolgozók tájékoztatása alapján) csak egyre alacsonyabb áron lehetett a piacon elhelyezni. A ZMP adatai szerint a német, cseh, szlovák lengyel és magyar termel i árak közül 2004-ben a magyar él súlyos árak voltak a legmagasabbak (11. ábra). Megjegyezzük, hogy a vágócsirke átlagsúlya az említett országok megjelölése alapján eltér , legmagasabb (1,8 kg) a cseh, legalacsonyabb a magyarral együtt a lengyel (1,2 kg). A 65 %-os friss egész csirke feldolgozói értékesítési árát tekintve a magyar ár a második legmagasabb ugyanebben az összehasonlításban (13. ábra). A friss egész 65 %-os csirke
Baromfihús A csatlakozás el tti elemzések a baromfiágazat kilátásait kedvez bbnek ítélték a sertéséhez képest, azonban a csatlakozással érvénybe lép , közös piaci rendtartásból fakadó negatív hatásokat az állatjóléti és haszonállat-tartási támogatások megvonása még tovább mélyítette. A szakmai szervezetek ezzel együtt az ágazat jelenlegi helyzetét súlyosnak tartják, és a csökken kivitel hatására a termelés és a baromfiállomány csökkenését is jelzik. A KSH augusztusi állatállományi létszáma szerint 2004-ben – az el z év hasonló id szakához képest – a tyúkfélék állománya 8, a libáé 23 %-kal csökkent, a kacsáé 6, a pulykáé pedig 33 %-kal n tt. -6-
AK I
értékesítési ára EU átlagban – amelynek alakulására a francia árak gyakorolnak dönt befolyást –, 2004 els harmadában meghaladta a hazai árat, változás év közepén állt be, ett l kezdve a hazai ár került a tagállamok átlagos ára fölé. Év végén a francia árak esésével az EU átlagár is folyamatosan csökkent, ezzel szemben a hazai árak emelkedtek. (A két ár közötti különbség 2003 végén, illetve 2004 elején is megfigyelhet volt, év közben, f leg a francia árak emelkedésének hatására a hazai árak jobban megközelítették az EU átlagár szintjét. Az ábrán jól látható, hogy a tagországok áraiban évközben nagyobb ingadozás tapasztalható, mint a hazai árakban.) Az Ausztriába érkez brazil és argentin fagyasztott termékek értékesítési árai 100-150 Ft-tal alacsonyabbak, mint ugyanezen termék hazai feldolgozói értékesítési ára. Ráadásul az import (els sorban a brazil) 65 %-os fagyasztott csirke ára megfigyeléseink szerint szeptembert l folyamatosan csökkent, szemben a hazai értékesítési árak növekedésével. Ezek az adatok érzékeltetik, hogy a csirkehús külpiacokon való elhelyezése egyre több nehézséggel járhat. A pulykahús termelés a pulykaállomány növekedése következtében ugyancsak b vült 2004-ben, azonban a többlettermelés piaci elismertetése nehézségekbe ütközött. A jövedelmez termelés ellenében hatottak az év közepéig magas takarmányárak, valamint a támogatások megsz nése részben a csatlakozás következtében, részben az adható, de átmenetileg szünetel egyéb támogatások hatására. A vágópulyka termel i ára 2004-ben kiegyensúlyozott képet mutatott, és a 2003. évit kismértékben folyamatosan meghaladta. Legmagasabb árszint év közepén volt (május, június), augusztus óta havi bontásban stagnál az ár. A keletkez feleslegeket az adott kereslet mellett csak a termel i ár csökkentésével lehetne
értékesíteni, amelynek pedig a magas önköltség és a támogatások csökkenésével zsugorodó bevételek szabnak határt. A pulykahúsok közül els sorban a pulykamell filé feldolgozói értékesítési árának tendenciája érdemel említést. A 27. hétt l kezdve az ár egyre jobban elmaradt az el z év azonos id szakához viszonyítva. Az árkülönbség meghaladta a 30 %-ot is. Az eltérést a feldolgozók a piac telítettségével, valamint a tavalyinál alacsonyabb külpiaci árakkal, az alacsony euró-árfolyammal magyarázzák. A német és francia pulykamell filé értékesítési árakban hasonló tendencia figyelhet meg 2004 közepét l. A pulykamell filé feldolgozói értékesítési ára Németországban és Franciaországban 6,0
euró/kg
5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 1
2
3
4
5
Fr.o. (2003) Né.o. (2003)
6
7
8
9
10
11
12
Fr.o. (2004) Né.o. (2004)
A víziszárnyasok termel i árai is valamivel meghaladták 2004-ben az el z évit. A feldolgozott termékek értékesítési áraiban ez az eltérés már nem látszik, s t év végén a libacomb és a pecsenyekacsa feldolgozói értékesítési ára elmaradt az el z évit l. Tojás A hazai étkezési tojáspiacra az önellátás jellemz (2003 második felében elég jelent s magyar tojásexportra is sor kerülhetett). Az EU tojásforgalmi szabályozása is segíti az önellátás érvényre jutását, melynek célja, hogy a fogyasztó minél rövidebb id alatt jusson a termékhez. Ennek ellenére el fordul, hogy az importtojás hosszabb id alatt, több kézen átmenve kerül értékesítésre a hazai -7-
AK I
árzuhanást váltott ki. Ezután, az év elejére kialakulhatott egy új, a valós bel- és külpiaci körülményeknek megfelel egyensúlyi árszint. A felesleg-levezetés problémája 2004-ben megsz nt, a feldolgozók csak annyi tejet vásároltak fel, amennyi a belföldi kereslet kielégítésére szükséges volt, illetve amit gazdaságilag ésszer en exportálni tudtak. A termelés jelent sen visszaesett, azonban nem annyira, mint a felvásárlás. Sok termel az alacsony felvásárlási árak és a szigorú min ségi követelmények el l a fekete (vagy legalábbis szürke) piacra menekült, ahol kvóta nélkül és jóval kedvez bb áron értékesítheti a sok esetben kétes min ség tejét. A felvásárolt nyerstej mennyisége 2004-ben a jelent sen visszaesett. A nyári hónapokat általában magasabb termelés, nagyobb felvásárlás szokta jellemezni. Ezzel szemben 2004-ben nem volt ilyen jelleg felfutás, ami a szezonális hatások gyengülését jelzi. A felvásárolt mennyiség a nyári id szakban általában 10-15 %-kal maradt el az egy évvel ezel tti szintt l, azonban ha csak az extra min ség tej mennyiségét nézzük, a különbség elhanyagolható, csupán néhány százalékot tesz ki. Egyértelm en látszik tehát, hogy a korábban min ségi problémákkal küszköd termel k többsége kiszorult a felvásárlásból. Az eddigi adatok alapján 2004-ben mintegy 1500 millió kg-os felvásárlásra lehet számítani, ami jelent sen elmarad a 2003. évit l, nem is beszélve az 1780 millió kg-os országos felvásárlási kvótától. A nyerstej termel i átlagárának zuhanása után a korábbinál jóval alacsonyabb, de hasonlóan stabil árszint alakult ki (14. ábra). 2004 els nyolc hónapjában a nyerstej átlagára Magyarországon egy sz k két forintos intervallumban, 60,3 és 62,3 Ft/kg között mozgott. El segítette az árak stabilizálódását az is, hogy az eddig megszokott szezonális ingadozások egyik legfontosabb kiváltó tényez je, a
piacokon. Zavart azért okoz, mert a hazai tojásnál jóval olcsóbb, ugyanakkor min sége, frissessége nem biztos, hogy megfelel az elvárásoknak. Az importtojás országba való áramlásának oka, hogy a hazai étkezési tojás csomagolóhelyi átlagos ára az EU átlagárakhoz képest mintegy 50 Ft-tal magasabb, a spanyol, német, francia árakhoz viszonyítva pedig ennél is jóval nagyobb a különbség. A jóval olcsóbb import – min ségét tekintve ugyanakkor bizonytalanabb – beözönlése az országba leszorít(hat)ja a belföldi termel i árakat, és tönkreteheti a hazai tojástermel ket. A szakmai és érdekvédelmi szövetségek ezért a drágább, de megbízhatóbb hazai termelés tojás megvételére szorgalmazzák a fogyasztókat. Az étkezési tojás hazai csomagolóhelyi árai az el z évihez, de a közös piac többi országához viszonyítva is kiegyenlítettnek t nnek 2004-ben. Az árakat vizsgálva a hazai termel i árak az év folyamán jelent sen nem csökkentek (12. ábra). Kisebb áresésre csak néhány héten keresztül, év végén került sor. Ugyanakkor a tavaly év végi növekv árakhoz képest 2004 utolsó két hónapjában jóval alacsonyabbak lettek az árak. A többi tagországban és EU átlagban is, 2004 decemberében az árak er teljesebben emelkedtek, mint a magyarországi árak, tehát év végén a hazai és a tagállamok tojásárai közötti különbség sz kült. Tej és tejtermékek 2004-ben, a magyar tejszektorban mélyreható változások történtek. Már 2003 decemberében nyilvánvalóvá vált, hogy nem tartható fenn a feldolgozók és a termel k közötti megállapodás, amely korábban magasan tartotta a belföldi nyerstej árakat, és cserében a közösen létrehozott export-veszteségtérítési kasszából fedezték az egyre duzzadó felesleg kirívóan veszteséges exportját. A kassza kiürülése után a feldolgozók felbontották a megállapodást, ami azonnali -8-
AK I
tejmin ség ingadozása 2004 januárjától háttérbe szorult. Az év utolsó hónapjaiban jelent s áremelkedés bontakozott ki, a tej termel i ára augusztustól novemberig 9 %-ot emelkedett. Ez az áremelkedés gyakorlatilag a januári túlméretezett árcsökkentés korrekciója volt. Az ország EU csatlakozása úgy látszik, egyel re nem teremtett annyira er s versenyhelyzetet, mint amit l sokan tartottak, és ami az év els felében kialakult alacsony árszintet indokolta volna. Egyértelm vé vált, hogy a termelés színvonalát ilyen jövedelmez ségi feltételek mellett hosszú távon nem lehet fenntartani. Az így kialakult 2004. évi 62 Ft-os átlagár nagyságrendileg megegyezik a 2000. évi adattal, míg 2003-hoz képest 10 %-ot meghaladó csökkenést jelent. A termel i árak 2004 januárjában bekövetkezett er s visszaesése óta a környez országokkal összehasonlítva javult a magyarországi nyerstej versenypozíciója (15-16. ábra). Ennek hatását azonban csökkentette, hogy Németországban és Ausztriában hasonló nagyságrend árcsökkenés következett be az év els hónapjaiban. Szlovákiában és Lengyelországban, bár az el bbiekt l kisebb, de szintén jelent s csökkenés mutatható ki 2004 els felében. Az év második felében már sokkal inkább együtt mozgott a magyar termel i ár a többi megfigyelt ország áraival, az utolsó hónapokban mindenütt hasonló ütemben növekedtek az árak. A korábban riasztóan magas arányt képvisel EU el írásoknak meg nem felel tej a szigorodó el írások hatására az év elejét l visszaszorult. Míg 2003 augusztusában még 15 %-ot közelített az aránya, januártól 1-2 %-ra csökkent, vagyis gyakorlatilag elt nt a felvásárlásból. Az EU csatlakozást követ en tejtermékexportunk visszaesett, míg az import nem n tt jelent sen. A csatlakozást követ en a sovány és a teljes tejpor gyakorlatilag elt nt a kivitelünkb l, a folyadéktej kivitel pedig töredékére esett
vissza. Lassú, de egyértelm en csökken trend rajzolódik ki a volumenhordozó sajtkivitelünkben is. Kivételként csak az alacsony bázisról induló joghurt, vaj és vajkrém exportja tudott érzékelhet en növekedni. A tejtermékimportunk az els hét hónapig másfélszeresére növekedett az el z év els hét hónapjához képest, de az eddigi adatok szerint ez a növekedés a csatlakozást követ en nem gyorsult tovább. Ennek oka az lehet, hogy a belföldi árak még id ben, olyan mértékben csökkentek, amivel az importtermékek piacszerzését sikerült megel zni. Az év els felében a tejtermék feldolgozói értékesítési árakra a fokozatos csökkenés volt jellemz , ami Magyarország EU csatlakozása után némileg felgyorsult (10. táblázat). Rövidebb és hosszabb távon vizsgálva is igaz, hogy a legnagyobb mértékben a vaj árpozíciója javult, illetve a tartós tejé romlott. A vaj 2003-ról 2004-re mintegy 15 %-ot drágult, a tartós tej ugyanennyivel lett olcsóbb. A f bb tejtermékek többsége egyébként 2-8 % közötti leértékel dést szenvedett el. A 2000-es év átlagához viszonyítva a legtöbb termék ára emelkedett, de a vaj ebben az összehasonlításban is vezet, 32 %-os drágulással. A vaj magas árára magyarázat lehetne a világpiaci árak emelkedése, de mivel a magyarországi vajár messze a világpiaci ár felett jár, inkább a kereslet árrugalmatlanságát felismer és kihasználó feldolgozók árpolitikájában kell keresni a választ. Míg Európában a magyar ár a fels határt jelenti, a lengyel vaj ára lefelé lóg ki a sorból. A lengyel tejtermékárak az év közepe óta jelent sen közeledtek az EU tagországok árszínvonalához, ám árversenyképességük még mindig kimagasló. A sajtárak tekintetében már jobban illeszkedünk az európai országok mez nyébe, már amennyiben összehasonlítható a Trappista sajt a Gouda, Edami illetve Cheddar sajtokkal. Az alapanyag árak, illetve a tejtermékek feldolgozói értékesítési árának -9-
AK I
változásait közvetve a fogyasztók is érzékelhették. Bár a fogyasztói árak hozzávet leg egy hónapos lemaradásban vannak az értékesítési árak változásaihoz képest, általában követik a tendenciákat. Mivel a kereslet viszonylag állandó, az árváltozásokat egyértelm en a kínálat változásai, a belföldi termelés és az importhatások generálják. A 2005 végéig terjed id szakban a nyerstej termel i árának enyhe csökkenését, illetve stagnálását valószín sítjük. El rejelzésünk szerint (14. ábra) Magyarországon ebben az id szakban az emelked támogatások várhatóan ellensúlyozzák majd az alacsony árakból adódó jövedelem-kiesést. A besz kült kínálat és a jövedelmez ség határán egyensúlyozó termel k pozíciója nem ad lehet séget további csökkenésre. Az EU-ban is hasonló tendenciákra számítanak, ami összhangban van az intervenciós árak csökkentésével, és az enyhe túltermeléssel. Az immár Magyarországon is érvényes intervenciós áraknak valószín leg jöv re sem lesz szerepe, a vaj és a tejpor belföldi árszintje továbbra is messze meg fogja haladni azt.
hipermarket fogyasztói árak a piaci fogyasztói árak alá kerültek (17. ábra). Figyelemre méltó, hogy a görögdinnye hipermarketekben mért átlagos éves fogyasztói ára néhány héten át a nagybani piaci termel i ár alá csökkent 2004-ben. Ezek a tendenciák jól érzékeltetik a termékpálya különböz szakaszainak reagálását a kínálati hatásokra. Az összes értékesítésen belül, a fontosabb zöldséggyümölcs termékek esetében, a legnagyobb volumen eladás ma már a hipermarketekben történik, és itt a leger sebb a kínálat befolyása az árakra. Az árváltozás általában kisebb mérték egy adott térség fogyasztását ellátó piaci árakban, mint a hipermarketekében. A friss fogyasztásra kerül termékek felvásárlási árszintje mintegy csak fele a Nagyk rösi Úti Nagybani Piac termel i árainak (kivételt csak a fejes káposzta jelentett, ahol a két ár közel azonos), amelyek a szállítással és a kiszereléssel kapcsolatos költségeket is tartalmazzák (13. táblázat). Felvásárlásra rendszerint még osztályozatlan, válogatás nélküli termék kerül, amelynek árát a kockázat leszorítására való törekvés, valamint a nagy tömegben való átadás még tovább csökkenti. 2004-ben az alacsony szint felvásárlási árak jelent sen hozzájárulhattak mind a nagybani piac termel i, mind pedig a különböz típusú termel i árak leszorításához. Megjegyezzük, hogy a felvásárlási mennyiségek változásával arányosan változik megfigyeléseink szerint a felvásárlási ár is (20. ábra). Annak ellenére, hogy a kínálati piac hatására általában véve a belföldi termel i árak er teljesen csökkentek, mégis néhány termék esetében magasabbak voltak, mint a jelent s zöldség-gyümölcs termel tagországok termel i árai. Ez komoly versenyhelyzetet teremtett a magyar termékek számára. Az alacsony külpiaci árak behatárolták a kivihet termékek mennyiségét (meggy, görögdinnye), illetve az olcsó import további nyomást jelenthet
Zöldség-gyümölcs 2004-ben a zöldségés gyümölcsfélék esetében, els sorban az id járási tényez knek köszönhet en, a többi EU-s tagországhoz hasonlóan, kínálati piac alakult ki. A kínálati piac a vizsgálatba vont szinte valamennyi zöldség és gyümölcs fajra vonatkozóan áreséssel járt (11-12. táblázat, 17-19. ábra). Az árcsökkenés mind a Nagyk rösi Nagybani Piacon mért termel i, mind pedig a fogyasztói (piaci és hipermarket) árban megfigyelhet , bár a csökkenés mértéke eltér . Egyes termékeknél a hipermarket fogyasztói árak csökkenése jelent sebb, mint a piaci fogyasztói áraké (görögdinnye, fejes káposzta, szibarack). Ennek következtében néhány termékeknél a - 10 -
AK I
körzetben emelkedett er sebben a termelés. A termelés növekedése a hazai értékesítés emelkedésében is jól látható 2004-ben. A PÁIR adatai szerint els sorban tájborok, ezen belül pedig a vörös és rozé eladása n tt csaknem kétszeresére 2004-ben, az el z évhez képest. Ezt a mennyiséget a piac csak 8 %kal alacsonyabb áron „fogadta be”. A kínálat a kereslethez képest leger teljesebb a tájjelleg fehér boroknál volt 2004-ben, az árak csaknem 14 %-kal estek. Az asztali borok mennyiségének növekedése összességében elmaradt a tájborokéhoz képest, a fehér asztali borok értékesítése csökkent, a vörös és rozé borok növekedése közelítette a 30 %-ot (14. táblázat). A hazai készletek felszámolása sürget feladat, számos borász már most is likviditási problémákkal küzd. A készletek kivitellel történ csökkentését behatárolja, hogy 2004-ben, egész Európában kedvez volt a termelés. A borexport 2004-ben tovább csökken, míg a borimport a csatlakozással járó vámok miatt tovább n . A hazai borfogyasztás 28-31 liter/f körül alakul, a szakemberek szerint ez lényegesen nem növelhet . Egy, a 2004-hez hasonló, 5 millió hektoliter körüli, vagy ezt meghaladó bortermelés, több sz l - és bortermel t a cs d szélére sodorhat. A borkínálat szabályozása érdekében a sz l termel ket érdekeltté kell tenni a termeléskorlátozásban. Az Országos Boriroda, amelynek els dleges feladata a borágazat értékesítésének és marketingjének koordinációja lenne, még mindig nem alakult meg. A többi tagállamhoz hasonlóan, az említett intézmény kialakítása és m ködtetése az ágazat piaci egyensúlyának megteremtése érdekében nélkülözhetetlen.
2005-ben a belföldi árak számára (vöröshagyma). (A külkereskedelmi forgalom 2004. évi alakulását pontos és termékszint bontásban egyel re a PÁIR nem ismeri.) A hazai és EU-s árak összehasonlítása rámutat arra is, hogy több zöldség-gyümölcs termék versenyképessége az EU piacon romlott az elmúlt évben. Bár a termel i árak az el z évhez képest csökkentek 2004-ben, a zöldséggyümölcs termelésben kiemelked tagországokban még a hazainál is alacsonyabbak voltak az árak. A belföldi árak további esésének viszont a magasabb önköltségek szabtak határt. Bor 2002-ben és 2003-ban a korábbi évek átlagában szokásos 4-4,5 millió hektoliternél kevesebb, 3,5-3,9 millió hektoliter volt a bortermelés Magyarországon. A szerényebb termelés ellenére is a borkészlet csak minimálisan csökkent, ennek hátterében a borexport (els sorban lédig) er teljes csökkenése és az import növekedése áll. Egyes borászok szerint a „kétes eredet ” borok száma is növekszik a zárjegy eltörlése óta, amelyet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és az Országos Bormin sítési Intézet vizsgálatai is alátámasztanak. A Kopint Datorg adatai jól mutatják az export mennyiségének csaknem 10 %-kal való visszaesését 2003ban, azonban az import ugyanebben az évben 50 %-kal n tt. 2004 els négy hónapjában ez a tendencia tovább er södött, sajnos az egész évre vonatkozóan nem rendelkezünk külkereskedelmi adatokkal. Más források azonban sejtetik (AKI Statisztikai Osztály, Árumérleg), hogy a 2003-ban kivitt mennyiséget a 2004. évi kivitel nem éri el. 2004-ben a bortermelés – els sorban a kedvez id járásnak köszönhet en – 4,9 millió hektoliterre emelkedett. A Duna borrégiót a 2002-es és 2003-as fagykár elkerülte, ezért ebben a - 11 -
AK I
1. ábra
1000 Ft/tonna
A búza termel i átlagárának várható alakulása
50 45 40 35 30 25 20 15 10 1998
1999
2000
2001
tény
2002
trend
2003
2004
2005
el rejelzés
2. ábra
1000 Ft/tonna
A takarmánykukorica termel i átlagárának várható alakulása
45 40 35 30 25 20 15 10 5 1998
1999
2000
2001
tény
2002
trend
- 12 -
2003
el rejelzés
2004
2005
AK I
3. ábra Ft/t
A búza *világ- és **hazai piaci árának alakulása az egyes években
55000 50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000
2002. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2003. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2004 feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov.
15000
*EU, Franciaország
**Búza piaci ár (AKI)
hónapok
*A világpici árnak elfogadott franciaországi búzaár ** termel i ár, AKI
4. ábra
Ft/t
A kukorica *világ- és **hazai piaci árának alakulása az egyes években
45000 40000 35000 30000 25000 20000
2002. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2003. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2004 feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov.
15000
*US 3 YC, Golf
**Kukorica piaci ár (AKI)
*US YC 3- USA No. 3 Yellow Corn ** termel i ár, AKI
- 13 -
hónapok
AK I
5. ábra A napraforgómag termel i ára
Ft/tonna 70000 65000 60000 55000 50000 45000 40000
1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 2003
2004
6. ábra
Ft/tonna
A napraforgómag különböz határid kre szóló kötési árai a Budapesti Árut zsdén (2004)
70000 65000 60000 55000 50000
01 .
05 01 . .1 9 02 .0 2 02 .1 6 03 .0 1 03 .1 6 03 .3 0 04 .1 4 04 .2 8 05 .1 2 05 .2 6 06 .1 0 06 .2 4 07 .0 8 07 .2 2 08 .0 5 08 .1 9 09 .0 3 09 .1 7 10 .0 1 10 .1 5 10 .2 9 11 .1 2 11 .2 6 12 .1 0
45000
2004.március
2004.május
2004.október
2004.november
2004.december
2005.március
2005.május
2005.október
- 14 -
AK I
7. ábra A palackozott napraforgóolaj feldolgozói értékesítési ára Ft/tonna 270000 245000 220000 195000 170000 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 2003
2004
8. ábra A napraforgódara feldolgozói értékesítési ára Ft/tonna 45000 40000 35000 30000 25000 20000 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 2003
- 15 -
2004
AK I
9. ábra
Ft/kg él súly
A vágósertés termel i átlagárának várható alakulása
400 350 300 250 200 150 100 1998
1999
2000
2001
tény
2002
trend
2003
2004
2005
el rejelzés
10. ábra A vágósertés termel i ára ("E" min ségi kategória) 500
Ft/kg hasított hideg súly
450 400 350 300 250 200 2002
2003
2004 EU
Magyarország
- 16 -
AK I
11. ábra
A vágócsirke termel i ára (2004) Ft/kg él súly 200 190 180 170 160 150 140 1
3
5
7
9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47
Csehország
Németország
Magyarország
Lengyelország
Szlovákia
12. ábra
Ft/kg
Az étkezési tojás csomagolóhelyi értékesítési ára (2004)
350 300 250 200 150 100 14 16 18 20 22 24 26 28 Németország Magyarország
30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50
Spanyolország Lengyelország
- 17 -
Franciaország UK
Olaszország EU-25
AK I
13. ábra Az egész csirke (65%-os) feldolgozói értékesítési ára (2004)
Ft/kg 500 450 400 350 300 250 200 14
16
18
20
22
24
Spanyolország Lengyelország
26
28
30
32
Franciaország UK
34
36
38
40
42
Olaszország EU-25
44
46
48
50
Magyarország
14. ábra A termel i nyers tehéntej felvásárlási átlagárának várható alakulása
Ft/kg 80 75 70 65 60 55 50 45 1998
1999
2000
2001
tény
2002
trend
- 18 -
2003
el rejelzés
2004
2005
AK I
15. ábra A nyerstej termel i ára néhány európai országban I.
Ft/kg 85 80 75 70 65 60 55 50 45 2003. márc. jan.
máj.
júl.
Magyarország
szept.
nov.
2004. márc. jan.
Németország
máj.
júl.
Csehország
szept.
nov.
Szlovákia
16. ábra A nyerstej termel i ára néhány európai országban II. Ft/kg 90 80 70 60 50 40 30 2003. jan.
márc.
máj.
júl.
Magyarország
szept.
nov.
2004. jan. Lengyelország
- 19 -
márc.
máj.
Ausztria
júl.
szept. Románia
nov.
AK I
17. ábra A vöröshagyma termel i és fogyasztói ára (2003-2004)
Ft/kg 220 180 140 100 60 20 január
március
május
Nagyk rösi 2004 Nagyk rösi 2003
július
szeptember
Fogyasztói piac 2004 Fogyasztói piac 2003
november Hypermarket 2004 Hypermarket 2003
18. ábra A görögdinnye termel i és fogyasztói ára (2003-2004)
Ft/kg 170 150 130 110 90 70 50 30 10 június
július
Nagyk rösi 2004 Nagyk rösi 2003
augusztus
szeptember
Fogyasztói piac 2004 Fogyasztói piac 2003
- 20 -
október Hipermarket 2004 Hipermarket 2003
AK I
19. ábra Az szibarack termel i és fogyasztói ára (2003-2004)
Ft/kg 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50
június július Nagyk rösi 2004 Nagyk rösi 2003
augusztus szeptember Fogyasztói piac 2004 Fogyasztói piac 2003
október november Hipermarket 2004 Hipermarket 2003
20. ábra A görögdinnye felvásárlási ára és felvásárolt mennyisége Ft/kg 30 26 22 18 14 2000
2001 felvásárlási ár
2002
2003 felvásárolt mennyiség
- 21 -
1000 tonna 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2004
AK I
1. táblázat A GABONAFÉLÉK TERMEL I ÁRA
Termék
2000
2001
2002
2003
2004
2004/2000 %
Ft/tonna 2004/2003 %
Étkezési búza
28123
24014
22575
30735
23267
82,73
75,70
Takarmánybúza
26640
18967
20058
25080
19914
74,75
79,40
Takarmánykukorica
26412
18576
21395
31277
22188
84,01
70,94
Takarmányárpa
25863
20012
19398
34694
21134
81,72
60,92
2. táblázat A MALOMIPARI TERMÉKEK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA
Termék
2000
2001
2002
2003
2004
2004/2000 %
Ft/kg 2004/2003 %
Finomliszt BL 55
46,50
52,37
44,50
49,24
56,19
120,84
114,11
Rétesliszt BFF 55
59,20
63,72
57,17
60,31
67,69
114,34
112,24
Fehér kenyérliszt BL 80
41,87
46,99
39,45
43,82
51,99
124,17
118,64
Tésztaipari liszt
47,67
52,71
49,48
53,39
56,48
118,48
105,79
Étkezési búzadara AD
63,30
68,72
59,69
64,36
75,01
118,50
116,55
- 22 -
AK I
3. táblázat
A NAPRAFORGÓMAG TERMEL I ÁRA, A NAPRAFORGÓOLAJ ÉS -DARA FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA
Ft/tonna Termék
2003
2004
2004/2003 %
Étkezési napraforgómag
66000,00
51976,32
78,75
Ipari napraforgómag
53284,23
54811,82
102,87
Ömlesztett napraforgóolaj
155569,50
140039,60
90,02
Palackozott napraforgóolaj
232168,20
218799,70
94,24
26953,30
29159,60
108,19
Napraforgódara
- 23 -
AK I
4. táblázat A VÁGÓSERTÉS TERMEL I ÁRA
Ft/kg hasított meleg súly Min ségi osztály
2000
2001
2002
2004
2003
2004/2000 2004/2003 % %
S
307,74
421,59
352,53
299,42
323,68
105,18
108,10
E
311,75
418,45
350,53
296,90
326,33
104,68
109,91
U
298,93
404,27
337,48
289,14
317,17
106,10
109,69
R
288,62
387,65
308,72
239,61
297,40
103,04
124,12
O
259,30
371,88
291,55
219,55
264,86
102,15
120,64
P
245,90
373,55
286,41
217,84
246,72
100,33
113,26
Nem min sített
291,56
383,49
303,92
232,61
288,98
99,11
124,23
M1
252,58
385,91
317,34
248,57
277,45
109,85
111,62
Vágósertés összesen
292,21
401,64
333,95
281,49
316,54
108,33
112,45
5. táblázat A VÁGÓMARHA ÉS A VÁGÓBÁRÁNY TERMEL I ÁRA
Megnevezés
Min ségi osztály
Fiatal bika
E-P
Vágótehén
E-P
Vágóüsz
E-P
Vágómarha összesen
E-P
Vágóbárány
13-35 kg él súly
- 24 -
Mértékegység
Ft/kg hasított meleg súly Ft/kg hasított meleg súly Ft/kg hasított meleg súly Ft/kg hasított meleg súly Ft/kg él súly
2004 472,47 392,64 475,99 401,03 588,10
AK I
6. táblázat A NYERS HÚSOK ÉS A HÚSKÉSZÍTMÉNYEK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA
Termék
2000
2001
2002
2003
2004
2004/2000 %
Ft/kg 2004/2003 %
Csontos marhahús frissen, negyedben, eleje
429,68
499,96
576,53
521,91
547,15
127,34
104,84
Csontos marhahús frissen, negyedben, hátulja
544,72
546,86
567,19
553,40
603,77
110,84
109,10
Csontos sertéshús, lehúzott, félben
533,74
680,51
611,06
501,14
549,08
102,87
109,57
Szalonnás és b rös sertéshús, félben
424,55
493,23
423,27
367,72
395,29
93,11
107,50
Sertés párizsi, egészben
298,46
396,87
371,41
399,31
429,70
143,97
107,61
M beles virsli, sertéshúsból
337,47
421,76
412,01
404,53
423,52
125,50
104,69
1/2 kg-os étkezési sertészsír, csomagolt
152,19
211,19
195,93
137,79
204,37
134,29
148,32
Olasz felvágott, egészben
428,07
534,15
498,65
478,64
499,19
116,61
104,29
Lecsókolbász
295,92
374,89
357,00
335,73
335,84
113,49
100,03
Gépsonka (formázott, f tt)
698,52
917,98
867,43
815,50
836,75
119,79
102,61
F tt császárszalonna (csont nélkül)
644,10
893,39
827,12
750,23
775,74
120,44
103,40
- 25 -
AK I
7. táblázat A VÁGÓBAROMFI-FÉLÉK TERMEL I ÁRA
Ft/kg
2000
Termék
2001
2002
2004
2003
2004/2000 2004/2003 % %
Vágócsirke
163,40
194,27
177,95
169,87
183,17
112,10
107,83
Vágópulyka
226,50
255,73
255,38
252,14
266,94
117,85
105,87
Vágóliba
328,90
404,45
412,80
375,15
400,71
121,83
106,81
Vágókacsa
188,90
265,56
224,79
199,42
224,54
118,87
112,60
Forrás: 2000 KSH adatok, 2001,2002 BTT adatok, 2003-tól AKI adatgy jtés
8. táblázat A VÁGÓBAROMFI-FÉLÉK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA
Termék
2004
2003
Ft/kg 2004/2003 %
Fagyasztott csirke egészben 70 %-os
312,88
338,04
108,04
Friss csirke egészben 70 %-os
336,07
352,44
104,87
Fagyasztott csirke egészben 65 %-os
307,42
302,91
98,53
Friss csirke egészben 65 %-os
359,36
370,62
103,13
Friss csirkecomb, csontos
394,89
414,09
104,86
Friss csirkemáj-szívvel
465,01
465,52
100,11
Friss csirkemell
804,43
789,99
98,20
Friss pulykacomb alsó, csontos
234,83
248,68
105,90
Friss pulykacomb fels , csontos
522,46
516,69
98,90
Friss pulykamell filé
1057,16
876,66
82,93
Friss libacomb, csontos
1074,49
960,45
89,39
Friss libamell
1142,84
1374,09
120,23
Pecsenye liba, egészben
644,48
729,79
113,24
Friss pecsenyekacsa egész
376,29
378,90
100,69
- 26 -
AK I
9. táblázat
A NYERS TEHÉNTEJ TERMEL I ÁRA
Ft/kg Min ségi osztály
2000
2001
2002
2003
2004*
2004/2000 %
2004/2003 %
Extra
63,72
68,83
70,72
70,20
62,46
98,02
88,97
Osztályon kívüli
40,74
43,16
46,77
47,56
44,30
108,74
93,15
Min ségi osztály összesen
62,68
68,23
70,39
69,22
62,18
99,20
89,83
* várható (a decemberi adatok nélkül)
- 27 -
AK I
10. táblázat A FELDOLGOZOTT TEJ ÉS A F BB TEJTERMÉKEK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA
Ft/mennyiségi egység Termék
2000
2001
2002
2003
2004
2004/2000 %
2004/2003 %
2,8% zsírtartalmú 1 l-es polytej
91,73
103,85
112,41
112,09
103,48
112,81
92,32
2,8% zsírtartalmú 1 l-es dobozos tej
96,59
116,28
128,88
127,28
115,23
119,30
90,53
2,8% zsírtartalmú 1 l-es dobozos tartós tej
114,73
121,36
134,03
135,16
115,21
100,42
85,24
Adagolt vaj, 1 kg
782,54
836,34
859,84
902,43
1035,85
132,37
114,78
Vajkrém natúr, 1 kg
618,67
651,61
696,35
687,67
696,68
112,61
101,31
Tehéntúró, 1 kg
500,49
545,00
574,07
563,92
554,73
110,84
98,37
Tejföl, 1 kg
270,40
280,70
273,35
292,47
286,47
105,94
97,95
1173,44
1308,91
1456,96
1149,61
1149,27
97,94
99,97
879,83
931,60
936,55
934,86
878,05
99,80
93,92
Érlelt keménysajt, 1 kg Érlelt félkemény sajt, 1 kg
- 28 -
AK I
EGYES ZÖLDSÉG FAJOK TERMEL I ÉS FOGYASZTÓI ÁRA 2003-2004-BEN Vöröshagyma 2004 2003 Ft/kg Ft/kg
Nagyk rösi Úti Nagybani Piac Fogyasztói piac Hypermarket
Görögdinnye
2004 Nagyk rösi =100%
2003 Nagyk rösi =100%
2004 2003 Ft/kg Ft/kg
Fejeskáposzta
2004 Nagyk rösi =100%
2003 Nagyk rösi =100%
2004 2003 Ft/kg Ft/kg
11. táblázat
Paradicsom
2004 Nagyk rösi =100%
2003 Nagyk rösi =100%
2004 2003 Ft/kg Ft/kg
2004 Nagyk rösi =100%
2003 Nagyk rösi =100%
77
88
100%
100%
58
81
100%
100%
40
60
100%
100%
316
313
100%
100%
121
132
156%
150%
73
87
125%
108%
78
112
196%
185%
264
320
84%
102%
110
121
142%
138%
48
78
82%
97%
52
89
132%
147%
264
301
84%
96%
EGYES GYÜMÖLCS FAJOK TERMEL I ÉS FOGYASZTÓI ÁRA 2003-2004-BEN Golden 2004 Nagyk rösi =100%
2003 Nagyk rösi =100%
154
100%
100%
89
142
159
109%
103%
172
171
132%
111%
2004 Ft/ kg
2003 Ft/kg
Nagyk rösi Úti Nagybani Piac
131
Fogyasztói piac Hypermarket
Szilva 2004 Nagyk rösi =100%
2003 Nagyk rösi =100%
143
100%
100%
237
118
193
132%
135%
108
165
121%
115%
2004 2003 Ft/kg Ft/kg
- 29 -
szibarack 2004 Nagyk rösi =100%
2003 Nagyk rösi =100%
324
100%
100%
186
241
334
102%
103%
275
431
116%
133%
2004 2003 Ft/kg Ft/kg
12. táblázat
Meggy 2004 Nagyk rösi =100%
2003 Nagyk rösi =100%
238
100%
100%
208
572
112%
240%
202
—
108%
—
2004 2003 Ft/kg Ft/kg
AK I
13. táblázat
EGYES ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS FAJOK TERMEL I ÉS FELVÁSÁRLÁSI ÁRA 2004-BEN
Termék
Termel i ár (Budapesti Nagyk rösi Úti Nagybani Piac)
Felvásárlási ár* (friss fogyasztásra)
Felvásárlási ár/ Termel i ár
Ft/kg
%
Vöröshagyma
77
40,3
52%
Görögdinnye
58
23,9
41%
Fejeskáposzta
40
39,3
98%
Paradicsom
316
137,6
44%
Alma (Golden)
131
66,3
51%
89
38,4
43%
237
115
49%
186
71,8
39%
Szilva szibarack Meggy * 1-10. hó
- 30 -
AK I
14. táblázat
A BELFÖLDÖN TERMELT BOROK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA
Termék
2003*
2004*
2004/2003 %
mennyiség (hl)
302 823,69
286 723,71
94,68
átlagár (Ft/hl)
11 925,55
11 723,80
98,31
mennyiség (hl)
99 006,96
125 965,65
127,23
átlagár (Ft/hl)
16 117,37
15 137,54
93,92
mennyiség (hl)
75 750,55
102 374,06
135,15
átlagár (Ft/hl)
22 440,63
19 311,39
86,06
mennyiség (hl)
32 911,18
62 211,31
189,03
átlagár (Ft/hl)
25 484,74
23 328,04
91,54
mennyiség (hl)
510 492,38
577 274,73
113,08
fehér asztali vörös és rozé
fehér tájbor vörös és rozé összesen
* Az év májustól decemberig terjed id szaka
- 31 -
AK I
A Piac-árinformációs Szolgálat adatszolgáltatói valamint a rendszerhez még csatlakozni kívánó szervezetek számára a kiadványhoz való hozzájutás térítésmentes. Az Éves piaci jelentésen kívül kínáljuk még a Gabona és Ipari Növények Él állat és Hús Baromfi Tej és Tejtermékek Zöldség-gyümölcs és bor kiadványokat is A Tej és Tejtermékek kiadvány havonta jelenik meg, a többi kéthetente. A kiadványokkal kapcsolatban részletesebb felvilágosítást ad: Kamarásné Heged s Nóra, tel. 1-476-3064 Kiadványaink a hazai piaci információkon kívül tájékoztatnak a szomszédos országok és az EU piaci árairól is. A hazai és külpiaci ártendenciák összehasonlítása, valamint a világpiaci folyamatok figyelése alapján a kiadványok megkönnyíthetik a hazai termékek piaci helyzetének megítélését és esetleg e termékek külpiacon való elhelyezését is.
KIADJA Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat H-1093 Budapest, Zsil u. 3-5. Telefon: (0036) 1-476-6092 Fax: (0036) 1-217-8111 Internet: www.akii.hu https://pair.akii.hu E-mail:
[email protected]
AK I
- 32 -
