I. A PIAC SZABÁLYOZÁSÁNAK INDOKAI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Monopóliumok Externáliák Közjavak Piaci döntések információs problémái A piac rövid távú érdekeltsége Méltányos jövedelem eloszlás biztosítása (szociális politika) Kiegyensúlyozott gazdasági növekedés
II. A KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSEK KUDARCAI 1. Csoportérdek mások kárára való érvényesítése 2. Rövid távú, válságorientált döntéshozatal 3. Jövedelemelosztás kudarcai 4. Elégtelen érdekeltség a hatékonyság javításában 5. Hibás döntések letitkolása III. A KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSI RENDSZER HATÉKONYABBÁ TÉTELÉNEK LEHETŐSÉGEI 1. 2. 3. 4.
A szabályozás fejlesztése Dereguláció Privatizáció Jobb munkamegosztás a non-profit szektorral
I. A PIAC SZABÁLYOZÁSÁNAK INDOKAI A piaci kudarcok orvoslása: 1. MONOPÓLIUMOK: A) Állami monopólium: MÁV • Törvénnyel van eltiltva a többi piaci szereplő a piacra való belépéstől • Piacgazdaságban is van: a) koncessziós szerződés (autópálya, telefon) b) Szabadalmi oltalom: hogy a K+F-be fektetett pénz megtérüljön. Hosszú távon a fejlődés gyorsulása révén hatékonyságnövekedéshez, költségcsökkenés-hez vezet • Állami monopólium is lehet veszteséges: kormányzat által megkövetelt többletfeladatok (nem gazdaságos vasútvonalak működtetése) B) Magán monopólium: helyi fagylaltos C) természetes monopólium: ahol technológiai sajátosságok miatt csökkenő az átlag és a határköltség: • Itt a versenytársakat a költségviszonyok ijesztik el, • Eleinte lehetetlen gazdaságosan termelni • Ha két termelő van, mindkettő nagyobb egységköltséggel tud csak termelni, mint ha csak egy termelő lenne • Nem indokolt állami beavatkozással megszüntetni Megoldás: 1. Versenyszabályozás: 1
• Tilos a versenytársak közti megállapodás az árak meghatározására, piac felosztására, • Ellenőrzik a szervezeti egyesüléseket, fúziókat, • Tilos a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, • Tilos az árdiszkrimináció (minden vevőnek ugyanazt az árat kell szabni) • Tilos a fogyasztók hirdetésekkel való megtévesztése • Nehézségei: 1. a bizonyítási eljárás bonyolult, 2. hosszadalmas 2. Árszabályozás: Így javítható a gazdasági hatékonyság, és megőrizhető a monopolista vállalatok mérete, mely lehetővé teszi a volumenhozadékok kihasználását Ár csökken Monopolista növeli a termelési volument Nő a társadalmi hasznosság Nehézségei: • Ismerni kell a vállalatok költséggörbéit (ők sem mindig ismerik) • A piaci körülmények állandóan változnak, • infláció 3. Államosítás: • Monopolhelyzetben lévő vállalatok államosítása, • Profitjuk egy részét az költségvetés központosíthatja, • Ha a társadalmi jólét maximalizálása azt kívánja, veszteségesen is működtethetők, a költségvetés finanszírozza • Nehézségei: • Nincs tulajdonosi ellenőrzés • Tulajdonosi jogokat a bürokrácia gyakorolja: Rövid ciklusokra választott politikusok, Nem vállalkozási szemléletű köztisztviselő • Tudják, hogy az állam a hátuk mögött nem mehetnek csődbe • Munkavállalók magasabb bérköveteléseket támasztanak 4. Állami szabályozás mellőzése: • Természetes monopóliumok, • Differenciált tarifa (község egyetlen fogorvosa a gazdagabbakat drágábban kezeli, de így legalább megéri neki, és van fogorvosa a községnek)
2. EXTERNÁLIÁK:
• A piaci ügylet résztvevőin kívül más feleket is érint a tranzakció. Költségeik és bevételeik nem tartalmazzák az összes hatást, ami az ügylet során fellép • Pl. folyóvíz szennyezése-gyárak • Nem a termelő hibája: versenyhelyzetben, ha csak ő érvényesítené az áraiban az externális költségeket, tönkremenne • Nem a vevő hibája: miért venne drágábban egy árut, csak mert a társadalmi költségek magasabb árat indokoltak volna • Externáliák internalizálása: (megoldás): 2
1. egyértelműsíti a tulajdonjogot: USA magánkézben lévő nemzeti parkjai, halászterületei 2. az externális hatásokat okozók, és akiket a hatások érnek szabadon megegyezhetnek: optimalizálhatják közös érdekeiket 3. az externális hatásokat kiváltó tevékenységek államosítása 4. hatósági előírások, szabályozások: maximális szennyezési értékek, milyen technológiát kell alkalmazni a hatások kivédésére 5. adóztatás: erőforrás használati díj: az externáliát okozó személy költségeibe beépül az a költség, amit az externális hatás vált ki. 6. állami dotáció: externáliák kivédésére irányuló kutatások, hulladék újrahasznosítás
3. KÖZJAVAK: • • •
•
Olyan termékek és szolgáltatások, amelyek haszna nem egyetlen gazdasági szereplőnél jelentkezik Közvilágítás, közút, alapkutatások Közjavak előállítása és védelme: 1. közjavakat olyan mennyiségben kell lehetőleg előállítani, ami biztosítja a társadalmi igények kielégítését 2. védeni kell a közjavakat az irracionális, pusztító, káros felhasználástól 3. Ahol lehetséges, a közjavak igénybevételéért ellenszolgáltatást indokolt kérni (úthasználati díj), hogy felesleges használatukat megakadályozzák, indokolt használatukat biztonságosabbá tegyék Kormányzati eszközök: 1. közvetlen korlátozások (halászat) 2. adó, használati, engedélyezési díj 3. magántulajdonba adás (racionálisabb felhasználás) USA nemzeti parkok egy része
4. PIACI DÖNTÉSEK INFORMÁCIÓS PROBLÉMÁI:
• A szabadpiaci verseny akkor éri el a Pareto optimumot, ha döntései meghozatalánál minden piaci szereplő tökéletesen informált képes azonosítani költségeit felismerni racionális érdekeit kifejező preferenciáit • Információs aszimmetria: aki az információ birtokában van, becsaphatja a másik felet: Használt autó eladója a vevőt, Egészségügyi biztosítást kötő a biztosítótársaságot • .Megoldás: 1. Versenytörvény: fogyasztó hiteles, minél teljesebb körű tájékoztatása, reklámtevékenység szabályozása 2. üzleti partnerek hiteles információja: számviteli törvény, pénzpiaci felügyeletek 3. egészség és biztonságvédelem a munkahelyeken 4. egyes információk állami finanszírozású gyűjtése és nyilvánosságra hozatala (KSH) 5. állami dotáció azokon a területeken, ahol nehéz pontos árprognózisokat adni, ezért nagy a rossz döntések esélye (mezőgazdaság) 3
5. A PIAC RÖVID TÁVÚ ÉRDEKELTSÉGE: •
A piaci szereplők érdekeltsége, kockázatvállalása alapvetően rövidtávú: Találnak gyorsabb megtérülést, Nincs elég tőkéjük (a hosszú megtérülése befektetések tőkeigényesek) Infrastruktúra: az anyagi termelés, továbbá a különböző szolgáltatások kereteit befolyásoló eszközállomány és az ezekkel végzett tevékenység
•
6. MÉLTÁNYOS JÖVEDELEM ELOSZLÁS BIZTOSÍTÁSA (SZOCIÁLIS POLITIKA): •
• • • •
A verseny hatékony gazdaságot eredményezhet, de rendkívül egyenlőtlen jövedelem eloszlást, Nagy lesz az életszínvonal különbség a társadalom egyes rétegei között, Az elért egzisztencia elveszíthető (öregség, betegség) A piaci döntési mechanizmus nem biztosítja a teljes foglalkoztatottságot, Megoldás: szociálpolitikai ellátórendszerek 1. nyugdíj, betegség és balesetbiztosítás, 2. családsegítő 3. munkanélküliek támogatása 4. lakássegélyezés…
7. KIEGYENSÚLYOZOTT GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS:
• A gazdaság ritkán van kiegyensúlyozott állapotban • ciklikusság • Válság esetén visszaesés a foglalkoztatásban, termelési értékben, ez súlyos veszteségeket okoz a társadalomnak • Államadósság felhalmozódása • Megoldás: Állam aktív gazdasági szerepvállalása, Nemzeti szintű kereslet és kínálat alakítása, Alapvető eszközei: Fiskális, Monetáris, Árfolyampolitika
II. A KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSEK KUDARCAI 1. CSOPORTÉRDEK MÁSOK KÁRÁRA VALÓ ÉRVÉNYESÍTÉSE: Lobbik: oka: • Pü-i • Pszichológiai (többséget nem érdekli az ügy) • Bürokrácia
2. RÖVID TÁVÚ, VÁLSÁGORIENTÁLT DÖNTÉSHOZATAL: •
•
Hivatalban lévő politikusnak az a fontos, ami a következő választásokig történik, Választók elsősorban a jelen helyzet alapján ítélnek, 4
• • • • •
A jelenben felmutatható eredményt biztosító politikát támogatják, akár a jövőben felmerülő költségek ellenére is (nehezen bizonyítható), Gyors eredmények kellenek, VÁLSÁGOK: kialakulhatnak azért is, mert a politikai döntéshozók a népszerűtlen, kemény távlati kihatású döntéseket elnapolták, A kialakult válságot várhatóan már más politikusoknak kell majd megoldani, Az a politika, amely hatékony a jövő szempontjából, nem szükségszerűen növeli a politikus újraválasztási esélyeit.
3. JÖVEDELEM ÚJRAELOSZTÁSÁNAK KUDARCAI: •
•
•
• •
•
•
Rontja a hatékonyságot: o rontja az érdekeltséget a termelési tevékenységben való részvételben, o meg lehet élni a szociális juttatásokból, o belenyugszanak a sorsukba, o nem is keresik a munkalehetőségeket A transzferek jelentős része nem jut el a megcélzott rétegekhez: o Nagy része azokhoz kerül, akik jövedelme az átlag felett van (egyetemen a szoctám), o Lobbik: saját javukra visszaszerzik a tőlük adózással elvont jövedelmet, (akiket szolgálnia kellene a programnak, azok: Nem kellően szervezettek, Nincsenek anyagi forrásaik, és Nincs megfelelő kapcsolatrendszerük a lobbizáshoz. Lobbizás: o Nem csak a magasabb jövedelműek, o A programok lebonyolítói: bürokrácia, o Szállítók: Termelők o PL: amerikai farm lobbi támogatja az élelmiszerjegy-programot, o Építőipar az olcsó állami lakásépítésért o Programok lehet, hogy inkább a szállítók érdekeit szolgálják, mint a meghirdetett célt. Állami támogatás kiszorítja a piaci szféra jótékonysági juttatásait Állami jövedelemelosztás növekvő adóterhei védekezésre késztetik az adófizetőket: o Jogászok, o Könyvelők, o Adószakértők alkalmazása o Erőforrások egy részének improduktív felhasználása Ha az adók túl progresszívek, az csökkenti a termelőtevékenység bővítésében való érdekeltséget o Elvonják az erőforrások hozamának egy részét o A többletjövedelem egy részét az adóhivatalnak kell befizetni o Ha túl progresszív az adórendszer, az adózás utáni nettó jövedelem nem, vagy csak nagyon kis mértékben növekszik. A méltányosság nagyon szubjektív kategória o Személyektől függ, o A piaci elosztásnál van objektív mérce
5
4. ELÉGTELEN ÉRDEKELTSÉG A HATÉKONYSÁG JAVÍTÁSÁBAN •
• •
Közösségi szférában a piaci szférához képest: o Nehezebb mérni az eredményeket és ráfordításokat: Állam határozza meg a béreket, (legjelentősebb költség) Kötelező feladatok (amik általában veszteségesek), o Nincs objektív mérce: Profit, Részvényárfolyam o Nem olyan éles a verseny Monopolhelyzet biztosítása (esetleg) o Állami védettség: Csőd ellen o Gyenge tulajdonosi ellenőrzés: Politikus bürokrata természetes tendenciája a terjeszkedés, bővülés, minél nagyobb költségvetés elérése: o jellemző a túltermelés kisebb az erőforrások racionális felhasználásnak kényszere, ösztönzöttsége
5. HIBÁS DÖNTÉSEK ELTITKOLÁSA • •
A hibák elismerése a politikus állásába kerülhet Ezért halogatják a korrigálást, ami többletköltségeket jelent
III. A KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSI RENDSZER HATÉKONYABBÁ TÉTELÉNEK LEHETŐSÉGEI •
A közösségi döntési rendszer tudatosan formálható,
1. SZABÁLYOZÁS FEJLESZTÉSE Alkotmányos kormányzás, (állami intézmények működése alkotmányos keretek közt) • Hatalommal való visszaélést, mások kárára való előnyszerzést tiltó törvények: Tulajdon védelme, Szerződési szabadság, Lobbi törvény Pártok finanszírozását szabályozó törvény • Intézmények kialakítás, amik korlátozzák a hatalommal való visszaélés lehetőségét: Kétkamarás törvényhozás, Bizonyos fontos kérdéseknél minősített többség előírása, Alkotmánybíróság Népszavazás Bizonyos tisztségekre hosszabb időre választanak: • Köztársasági elnök • Jegybank elnök Államhatalom gyakorlását decentralizálják, erősítve az önkormányzatok hatalmát, csökkentve a központi kormányzat helyi ügyekbe való beavatkozási lehetőségeit 6
2. DEREGULÁCIÓ • • •
• • •
Ha az állami szabályozás túlméretezetté válik, Megszűnnek az indokai, Fő területei: o Közúti fuvarozás, o Légi közlekedés, o Bankszolgáltatás. Sikeres, ha a vállalatok mérete megengedi, hogy hatékonyan versenyezhessenek a dereguláció után, Ellenállás: o Vállalatok: védettség, monopolhelyzet elvesztése, o Szakszervezetek Legkevésbé a társadalmi szabályozást érintheti: Egészséges, biztonságos munkafeltételek, Környezetvédelem o OKA: Kiemelt társadalmi érdek, Ezen a területen lehet legkevésbé kielégíteni a társadalmi igényeket piaci döntések alapján: KIVÉTEL: • Környezetvédelem: externális hatások piacosítása hatékonyabb, mint a tiltás o Állami szabályozás itt inkább nőtt, o Dereguláció formája: Adott célt : • Kevésbé nehézkes, • Kevésbé költséges, • Kevésbé bürokratikus úton oldják meg
3. PRIVATIZÁCIÓ
• Megszűnhet az állami formában való működés indokoltsága, • Indokolt: o Privatizáció után hatékonyabban képes működni a vállalat, o Nagyobb nyereséget érhet el, o Jobban tudja alkalmazni az új technológiai vívmányokat. • Nem szükségszerűen veszteségesek az állami vállalatok, nem biztos, hogy minden esetben nyereségesebbek a magánvállalatok, • Privatizálás: o Állami tulajdon védelme, o Megfelelő ár, o Tőzsdei értékelés a legjobb - Rt-vé alakulás o Ha túl alacsony áron adják: kísértés a korrupcióra, állami vagyon elherdálása, nem teremt érdekeltséget utána a racionális hasznosításra (könnyen jött-könnyen megy)
7
4. JOBB MUNKAMEGOSZTÁS SZEKTORRAL
A
NONPROFIT
• Közjavakból a piac által nyújtott elégtelen kínálatot az állam mellett a NONPROFIT SZFÉRA tudja pótolni. • Esetenként hatékonyabb lehet, mint az állami beavatkozás, • Állami szektor előnyei: o Viszonylag megbízható és bőséges erőforrások, o Lakosság egészére kiterjed a fennhatósága, szélesebb körhöz jut el, o A források elosztásáról a közösség egészét képviselő szerv dönt, o Szakszerűbb, • Állami szektor hátrányai: o Állami szervek fenntartása költséges, o Bürokratikus, nem rugalmas, o Kevésbé képes mozgósítani az önkéntes adományokat. • Nonprofit előnyei: o Személyesebb, o Jobban alkalmazkodnak a tényleges igényekhez, o Nem iktatják ki a versenyt, o Önkéntes adományoknak szélesebb teret adnak (mire adják, milyen formában, az adományozó is hasznot húz, pl jótékonysági bálok-ismeretségek, kapcsolatok) o Gyorsabb, rugalmasabb megoldások, • Hátrányai: o Csak korlátozottan képesek erőforrások előteremteni maguknak, o Gazdagok preferenciái alapján elosztás o Támogatás levonható az adóalapból: nem csak saját forrásaikról döntenek, részben az állam, a köz pénzéről is, a szegényeknek így a pénz elköltésébe nincs beleszólásuk, o Amatőr szintű szolgáltatások általában Kettő kombinációja hatékony, kiegészítik egymást. Kormány a finanszírozási szabályokon keresztül képes befolyásolni a nonrofit szféra működését
8
