PIAC
Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-információs Szolgálat
ÉVES GABONA- ÉS HÚSPIACI
AKII AKII BUDAPEST
Tartalom Piaci árak .................................5 El rejelzés a 2000. év els félévére ........................................7 Külföldi árinformációk..........11 Táblázatok .............................14
Összeállította: Tunyoginé Nechay Veronika Dr. Stummer Ildikó Horváth Márton Dr. Tarján Zoltánné
Osztályvezet : Tunyoginé Nechay Veronika
Kiadó: Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-információs Szolgálat Magyarország H-1093 Budapest Zsil u. 3-5. Telefon: 1 / 217-06-24 Fax: 1 / 217-81-11 Oszt. vez.: 1 / 215-60-68 Internet: www.akii.hu
JELENTÉS 2000.01.14.
1999. év
Fontosabb piaci tendenciák 1999-ben A magyarországi, központi Piaci Információs Rendszer két éves sikeres m ködése után, szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik munkájukkal, hasznos ötleteikkel hozzásegítettek bennünket ahhoz, hogy a rendszer alapfeladatait ellássa. Els sorban köszönet illeti a rendszerhez tartozó adatszolgáltató szervezeteket, hiszen k alapvet en meghatározói ennek a rendszernek. A velük való kapcsolat az elmúlt évben stabil, és reményeink szerint kölcsönösen el nyös volt. Ezt a megállapításunkat alátámasztja az a tény, hogy ebben az évben is n tt a rendszerhez tartozó szervezetek száma, ami fokozta a piaci szerepl k és a szakmai szervezetek operatív tájékoztatásának megbízhatóságát. Köszönetet mondunk a rendszer fejlesztésében idén is közrem köd nemzetközi szakért nek (dr. Steffen Noleppa), aki segített abban, hogy kiadványaink formája és tartalma egyre színvonalasabb legyen, valamint sokat tett annak érdekében, hogy a jöv ben egy rövid távú árel rejelzésre alkalmas modell hazai m ködtetésével rálátásunk legyen a várható piaci folyamatokra. Az elmúlt évhez hasonlóan idén is éves gabona-hús kiadványban szeretnénk tájékoztatást adni az 1999. évi gabona-hús piac legfontosabb jellemz ir l, amelyen belül els sorban a több éves ártrendeket, a 1999. évi átlagárakat, valamint a havi árak éves átlagár körüli szóródását mutatjuk be. A búzatermés 1999-ben mintegy 2,6 millió tonna volt a KSH el zetes közlése szerint, amely 46 százalékkal volt alacsonyabb az 1998-as évhez viszonyítva, és 40 százalékkal maradt el az 1991-1995. évek átlagától. A hektáronkénti 3,6 tonnás termésátlag 13 százalékkal volt kisebb az 1998. évinél. Az 1999. I-X. havi búzaexport az 1998-as
év ugyanezen id szakában kivitt mennyiségnek csak 34,5 százalékát érte el. Az eddig értékesített mennyiséget és az elért dollárbevételt összevetve megállapítható, hogy 1999-ben a búza hazai exportára növekedett, ami els sorban a durum búza exportárának 20-22 százalékos növekedésére vezethet vissza. A búza világpiacát 1999-ben a stagnáló kínálat, a fogyasztás csökkenése és a továbbra is magas készletek jellemezték. A Piaci Információs Rendszer adatai szerint a Nemzetközi Gabonatanács által eszmei világpiaci árnak elfogadott franciaországi, EU támogatások nélküli ár 1999. év januárjában jóval alatta maradt az 1998 januári árnak, ugyanakkor az 1999 év végi ár meghaladta, mintegy 2 000 forinttal a múlt év végi világpiacinak elfogadott árszintet. (13-15. ábrák). Az 1. táblázat az 1994-1997. évi KSH felvásárlási árak, és az 1998. és 1999. évi piaci árak alapján mutatja be az elmúlt hat évre jellemz búzaárak alakulását, valamint az 1. számú ábrán az ebben az id szakban megfigyelhet , és „legpontosabban” negyedfokú polinommal közelíthet trendhatást. Ez jól mutatja, hogy az 1996. és 1997. évi magasabb búzaárakat 1998-ban egy alacsony, de az 1994. és az 1995. évi átlagárakat még így is meghaladó búzaár követte, majd 1999-ben az éves átlagár megközelítette az 1996. és 1997. évi „árcsúcsot”. A Piaci Információs Rendszerhez tartozó szervezetek információi szerint, 1999-ben, a búza árában megfigyelhet szóródás csekélyebb volt, mint 1998-ban. A januári ár 26 százalékkal bizonyult alacsonyabbnak az éves átlagárnál, a decemberi pedig 9 százalékkal haladta meg azt. A búza általánosan jellemz éves szezonalításához képest, - amely szerint az év els öt-hat hónapjában a búzaárak rendszerint az átlagos ár felett vannak, júliustól szeptember végéig az átlagár alá süllyednek, majd a hátralev hónapokban emelked ek, és elérik az éves átlagár szintjét, vagy kevéssel meghaladják azt – az 1999. évi havi árak, átlagár körüli ingadozása eltér tendenciájú, és nagyobb mérték volt. A búza ára 1999ben folyamatosan emelkedett, de az év els
nyolc hónapjában alatta maradt az éves átlagárnak, szeptembert l kezdve pedig már meghaladta azt (9. ábra). 2000. év els felében a búza ára 2022 000 forintos ártartományban várható, az AKII Piaci Információs Rendszere által m ködtetett, rövid távú árel rejelzések készítésére alkalmas modell szerint. A fenti, a modellbe épített feltételek melletti várakozást alátámasztja az a tény, hogy a búza folyamatosan csökken nemzetközi t zsdei ára a hazai árak szintjét is alacsonyan tartja annak ellenére, hogy az 1999/2000. gazdasági év kínálata csaknem 30 százalékkal maradt el a korábbi gazdasági év kínálatától. Az 1999/2000. gazdasági év egyensúlyi árait, az árakban bekövetkez , el z gazdasági évhez viszonyított növekedést az 5. számú ábra mutatja be. Az 5. számú táblázat a fontosabb gabona alapú termékek havi értékesítési árainak és az éves átlagáraknak az alakulását mutatja be 1999. évre vonatkozóan. Annak ellenére, hogy a gabona alapú termékek értékesítési árai az év második felét l emelkedtek, a havi árak csak októberben haladták meg korábbi év hasonló id szakában megfigyelhet árakat. Az egyes gabona alapú termékek 1999. évi átlagárai az egy évvel korábbi áraknak mintegy csak 92-96 százalékát teszi ki. Megjegyezzük, hogy a lisztek átlagos fogyasztói árai, a Piaci Információs Rendszerhez tartozó üzletláncok közlése szerint szintén alacsonyabbak, mint egy évvel korábban voltak, de a fogyasztói árak esetében a csökkenés mértéke kisebb, az értékesítési árakban tapasztalt eséshez képest (6. táblázat). A kukoricatermés 1999-ben 7 millió tonna körüli volt, amely mintegy 16 százalékkal haladta meg a korábbi évben elért összes termést, a KSH el zetes közlése szerint. Ez a termésmennyiség, a belföldi igényeken felül mintegy 2-2,2 millió tonna exportot is megengedne. Ugyanakkor 1999. I-X. hónapjában a kukorica export tonnában az el z évinek csak 80 százalékát érte el. A kukorica 1994-1999. közötti piaci árának alakulását „legjobban” negyedfokú polinom közelíti (2. ábra), hiszen az 1996.
és 1997. évi „árcsúcsokat” 1994. és 1995ben 45-50 százalékkal alacsonyabb ár el zte meg. Az 1998. és 1999. évi átlagárak az el bb említett árak szintjét már meghaladták, de az el z két év átlagáraitól még jelent sen elmaradtak (2. táblázat). A havi árak szóródása az 1999. évi átlagár körül, tendenciájában megfelelt a kukorica esetében általában tapasztalható éven belüli szezonalításnak, ugyanakkor mértékét tekintve jóval meghaladta azt. Márciustól augusztus végéig a havi árak 20 százalékkal is magasabbak voltak az átlagos árhoz képest, ellentétben az ilyenkor szokásos, 10 százalék körüli ingadozással. A kukorica piaci árainak e tendenciáját els sorban a 1999. évi várható alacsony búzatermés gerjesztette (10. ábra). A kukorica 2000 els félévében várható 19 000 forintos tonnánkénti árát a kínálat 6 százalékos b vülése, a növekv sertésállomány következtében a kereslet 3 százalékos növekedése, valamint a 2 millió tonnát is meghaladó export határozza meg, az 1999/2000. gazdasági évben. Jelenleg a belföldi ár még csaknem 4-4500 forinttal alacsonyabb a nemzetközi árhoz képest, ugyanakkor a chicagói és a hazai t zsdei árak közötti különbség fokozatosan mérsékl dik, és már csak 2-2500 forintra tehet . Ha ez a tendencia tovább folytatódik, a kiviteli lehet ségek romlanak, és a hazai ár is alacsonyabban alakulhat. A 2000. év els felében várható egyensúlyi árakat a kukoricára vonaztkozóan, valamint az árak tendenciáját a korábbi év ugyanazon id szakához képest a 6. ábra mutatja. Magyarország sertésállománya növekv , a KSH adatai szerint 1999. augusztus elsején a sertések száma (5 837 ezer) 5 százalékkal volt magasabb, mint 1999. április elsején. Az anyakocák száma az említett id szakban szintén növekedett, ami az ország sertésállományának további, a 2000. év els felében várható emelkedését alapozza meg. A növekv sertésállomány b vül kínálatot jelent a sertéshús-piacon, ugyanakkor a hazai fogyasztás hosszú távú trendek által jelzett tendenciája ezzel nincs egyensúlyban. A növekv kínálat jó lehet -
séget teremthetne az export élénkítéséhez, a külpiacon mutatkozó er teljes verseny miatt azonban ez csak er teljes támogatással valósítható meg, és még ezzel együtt sem biztos, hogy a kivitel olyan mértékben b víthet , amelyet a növekv hazai termelés megkívánna. A vágósertés felvásárlási árának 1994-1999. évekre jellemz trendjét legpontosabban másodfokú polinommal közelíthetjük (3. ábra). A 3. számú táblázatban jól látszik, hogy az él súlyra vonatkozó felvásárlási árak 1998 elején magasra szöktek, amelyek letörésére jelent s mennyiség él sertés és nyershús behozatalára került sor. Ennek következtében a sertésárak az el z két év szintjére zuhantak, majd 1999 júniusától az árak ismét emelkedtek, mivel az exporttámogatások folyósítását a felvásárlási árak korábbinál magasabb szintjéhez kapcsolták. Ekkor került bevezetésre a vágósertés 193 forintos legalacsonyabb ára is, amely az év végéig volt érvényben. Ez az ár els sorban a sertéstenyészt k gondjain próbált enyhíteni, ugyanakkor bevezetésének szükségessége sok vitát váltott ki a szakemberek körében. A szaktárca intervenciós támogatást nyújtott az ún. árvízi sertések felvásárlásához is, így a nagysúlyú sertések is kedvez , 193 forintos él súlyos áron kerültek értékesítésre. A gyengébb min ség , alacsonyabb színhús-kihozatalú sertések támogatása átmeneti volt, hiszen a küszöbön álló EU csatlakozásra való felkészülés jegyében a jobb min ség vágósertések termelésének ösztönzése, támogatásának el térbe kerülése a cél. A vágósertés havi felvásárlási árai a várhatónál nagyobb mértékben szóródtak az évi átlagos ár körül 1999-ben, januárban 13 százalékkal volt alacsonyabb a havi ár, mint az átlagos ár, ugyanakkor decemberben 9 százalékkal volt magasabbak az éves átlagárhoz képest (11. ábra). Az év folyamán megfigyelhet árnövekedés nem a piaci folyamatokban való változást tükrözte els sorban, hanem az export fokozásának érdekében bevezetett támogatásokkal volt öszszefüggésben. Mint már a korábbiakban említettük, 2000 els félévére a kínálat további b vülése várható, miközben a hazai
fogyasztás stagnál, illetve lassan csökken. Ezért, az AKII el rejelzése szerint 2000 els felére az átlagos él súlyos ár, a piaci egyensúlyt szem el tt tartva nem haladhatná meg a tavaly ugyanebben az id szakban megfigyelhet sertésárakat (183 forint /él súly-kilogramm). A jelenlegi átlagos él súlyos piaci ár meghaladja a 210 forintot, ezen az áron a kereslet-kínálat egyensúlya azonban csak a múlt félévi sertéshús export (37 ezer tonna) 100 százalékos növekedése mellett jöhetne létre. A fenti öszszefüggéseket, és a 2000 év els felére várható árakat és tendenciájukat szemlélteti a (7. ábra). A 16. számú ábra, EU átlagban, a vágósertés felvásárlási árak alakulását mutatja be, és ezt összehasonlítja a magyarországi árakkal. Az EU-s éves átlagár több mint 20 forinttal meghaladta a magyarországit, és a heti árak is szinte egész évben magasabb voltak a hazai árakhoz képest. Megjegyezzük, hogy a kétféle ár alakulását vizsgálva szembeötl , hogy az EU-s árak érzékenyen követik a piaci tendenciákat, azzal együtt, hogy jelent sebb áremelkedés az EU-ban és Magyarországon is, a 22-28. hét között volt. Ugyanakkor az EU-ban a 36. hétt l kezdve ismét er teljesen csökkentek az árak, és az utolsó hetekben már csaknem egy szintre kerültek a magyar árakkal. A vágómarha felvásárlási árának elmúlt hatévi alakulását lineáris trend közelíti legpontosabban (4. ábra). 1999-ben a vágómarha átlagos felvásárlási ára is alacsonyabb volt, mint a korábbi évben, vagyis a vágómarha felvásárlási árának növekv tendenciája megtört (4. táblázat). Az év utolsó hónapjaiban kissé emelkedtek az árak, ezzel együtt jelent sen elmaradtak a tavalyi év azonos id szakában tapasztalt értékekt l. Az év elején az éves átlagárnál magasabb, az év második felében pedig alacsonyabb árak alakultak ki. Ez a szezonalítás ellenkez je a vágómarhánál több év átlagában megfigyelhet tendenciának, amely szerint az év els felében az árak alatta vannak az éves átlagárnak a hátralév hónapokban, pedig felette (12. ábra).
Az AKII el rejelzése szerint a vágómarha kínálata 2000 els felében nem változik az el z év ugyanezen id szakához képest. Nem lesz említésre méltó változás az export mennyiségében sem. Az él súlyos ár kismérték csökkenését 2000 els félévében a marhahús hazai fogyasztásának csekély visszaszorulása határozza meg. A hazai fogyasztás csökkenése és változatlan export mellett valamivel alacsonyabb kínálati mennyiség és ár mellett jön létre a kereslet és kínálat egyensúlya (8. ábra). A nyers húsok és húskészítmények értékesítési árai 1999-ben a marhahúsok kivételével jelent sen elmaradtak az 1998. évit l. Megjegyezzük, hogy a sertéshúsok és az ebb l készült készítmények értékesítési árainak csökkenése 9 és 30 százalék közötti volt (7 táblázat), ugyanakkor az éves átlagos vágósertés felvásárlási ár az el z évhez képest 14 százalékkal volt alacsonyabb. A feldolgozott termékek fogyasztói árainak tendenciája a megfigyelt üzletláncok átlagában megegyezett az értékesítési árakéval (8. táblázat), azonban a sertéshúsok és húskészítmények többségénél a fogyasztói árak csökkenése kisebb mérték volt. Érdekes, hogy a marhahúsok értékesítési ára egész évben egyenletesen alakult, kismértékben változott, annak ellenére, hogy a vágómarha felvásárlási ára csökkenést mutatott. A vágómarha éves átlagára 8 százalékkal maradt el 1999-ben az el z évt l, ezzel szemben a marhahús negyedben terméknél 4 százalékos, a félmarhánál pedig jóval nagyobb, 17 százalékos volt az értékesítési ár növekedése (7. táblázat). A marhahúsok és húskészítmények fogyasztói árainak tendenciája ehhez hasonló volt (8. táblázat).
1. ábra
A búza piaci árának alakulása
A KII
Ft/kg 30
20
10
0 1994
1995
1996
1997
tény
1998
1999
trend
2. ábra
A kukorica piaci árának alakulása
AKII
Ft/kg 30
20
10
0 1994
1995
1996
1997
tény
trend
1998
1999
3. ábra
A vágósertés felvásárlási árának alakulása 300
AKII
Ft/kg él súly
250 200 150
tény trend
100 50
1999
1998
1997
1996
1995
1994
0
4. ábra
A vágómarha felvásárlási árának alakulása 250
A KII
Ft/kg él súly
200 150 tény trend
100 50
1999
1998
1997
1996
1995
1994
0
5. ábra
Várható búzaár 2000. év els felében
A KII
30
ezer Ft/tonna
25 22000export 99/2000 20
kínálat 98/99 kínálat 99/2000 kereslet
export 98/99
20000
15 10 5 0 4,5
5
5,5
6
6,5
millió tonna
6. ábra
Várható kukoricaár 2000. év els felében
A KII
22
ezer Ft/tonna
20
19000
export 99/2000 export 98/99
18
kínálat 98/99 kínálat 99/2000 kereslet 98/99 kereslet 99/2000
16500
16 14 12 10 7,6
8,1
8,6 millió tonna
9,1
9,6
7. ábra
Várható vágósertés ár 2000. év els felében
A KII
250 export 98/99
Ft/kg él súly
200
182
export 99/2000
150 127
100
kínálat 98/99 kínálat 99/2000 kereslet 98/99 kereslet 99/2000
50 0
150
170
190
210
ezer tonna
8. ábra
Várható vágómarha ár 2000. év els felében
A KII
230 220
export 98/99
Ft/kg él súly
210
206
export
200 190 180
kínálat kereslet 98/99 kereslet 99/2000
180
170 160 150 140 17,5
18
18,5
19
ezer tonna
19,5
20
9. ábra
10. ábra
11. ábra A vágósertés felvásárlási árának alakulása 1999-ben 250
A KII
1,2 1,0 felvásárlási ár
0,8
199,08 200
0,6
százalék
Ft/kg él súly
225
0,4 175
éves átlagár %-os eltérés az átlagártól
0,2 150
0,0 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
hónap
12. ábra A vágómarha felvásárlási árának alakulása 1999-ben 240
A KII
1,2
220
felvásárlási ár
0,8 0,6
200,35 200
0,4 0,2
180
0 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
hónap
8.
9.
10.
11.
12.
százalék
Ft/kg él súly
1
éves átlagár %-os eltérés az átlagártól
13.ábra
14.ábra
15.ábra A búza és a kukorica világpiaci árának alakulása 1999-ben Ft/t 27500
25000
22412 22500
21568 20000
17500 1999 január
február
március
április
Búza*EU, Franciaország
május
június
Kukorica*US 3 YC, Golf
július
augusztus
szeptember
Éves átlag (búza)
október
november
december
Éves átlag (kukorica
16.ábra
1. táblázat
A búza piaci árának alakulása
Ft/kg
1994 január február március április május június július augusztus szeptember október november december éves átlagár az átlagár változása (el z év = 100%)
12,80 13,40 13,70 12,40 12,70 12,10 8,80 8,90 9,30 9,80 9,70 10,10
9,30 –
1995 10,80 10,70 11,10 9,90 10,90 10,60 9,80 10,80 11,40 12,60 14,60 15,00 10,90 117,20
1996 19,00 22,00 21,90 22,90 21,40 24,60 22,90 24,60 26,50 26,90 27,00 26,20 24,30
1997 27,40 28,00 26,60 25,40 25,80 25,50 19,70 20,30 20,70 21,40 19,10 19,90 20,70
1998 22,04 22,56 20,06 20,32 18,88 14,01 15,38 15,22 15,20 12,73 14,03 14,08 15,13
1999 14,83 16,99 17,64 18,48 19,21 18,81 18,82 19,82 21,41 21,61 21,19 21,77 19,89
222,94
85,19
73,09
131,43 2. táblázat
A kukorica piaci árának alakulása
Ft/kg
1994 január február március április május június július augusztus szeptember október november december éves átlagár az átlagár változása (el z év = 100%)
12,00 11,90 12,20 12,30 12,30 11,90 11,60 11,30 9,70 9,00 9,00 9,00
9,90 –
1995 9,70 9,80 10,00 10,30 10,60 10,70 11,20 11,90 12,90 13,50 13,70 13,10 12,90 130,30
1996 15,50 17,30 17,30 17,30 22,40 25,20 27,20 22,60 26,40 20,40 18,80 19,20 19,90
1997 18,90 22,00 18,90 20,60 19,30 19,50 20,50 21,20 16,90 14,10 14,00 14,30 15,50
1998 13,18 14,85 15,23 15,83 16,13 16,49 14,92 14,41 14,34 12,52 12,22 12,43 13,17
1999 14,21 16,49 17,63 18,61 19,25 19,13 19,36 20,08 16,04 14,77 14,86 15,38 15,72
154,26
77,89
84,97
119,33
3. táblázat
A vágósertés felvásárlási árának alakulása
január február március április május június július augusztus szeptember október november december éves átlagár az átlagár változása (el z év = 100%)
1994 101,30 101,40 105,10 104,40 100,30 101,30 104,90 121,30 140,00 150,30 157,70 159,00 117,20 —
Ft/kg él súly
1995 160,80 166,00 169,90 164,50 156,00 153,90 155,80 163,70 182,70 187,10 180,90 177,20 168,20
1996 164,80 160,80 158,40 157,20 149,80 148,70 156,90 177,70 189,10 193,20 188,90 186,30 169,50
1997 184,20 194,10 195,90 191,10 189,70 205,40 220,50 242,00 254,00 269,40 268,50 271,20 219,50
1998 270,41 273,76 266,17 247,06 240,67 232,90 230,57 227,42 222,06 218,36 192,78 189,85 231,28
1999 173,29 175,79 178,48 177,30 176,72 210,22 212,43 211,22 213,77 216,94 214,88 217,59 199,08
143,51
1,007
129,5
105,37
86,08
4. táblázat
A vágómarha felvásárlási árának alakulása
január február március április május június július augusztus szeptember október november december éves átlagár az átlagár változása (el z év = 100%)
1994 88,00 91,80 93,70 97,50 102,70 105,70 110,20 118,20 130,40 134,00 137,70 146,40 111,30 —
Ft/kg él súly
1995 141,50 147,50 150,50 153,80 151,50 149,20 147,40 148,20 151,00 157,90 157,60 160,80 151,30
1996 155,60 156,70 159,00 157,30 155,50 158,30 151,50 153,40 159,10 152,60 155,30 158,60 156,00
1997 153,20 152,50 153,20 159,00 150,80 161,20 158,30 168,90 175,50 183,50 180,80 191,00 165,80
1998 191,75 207,81 207,09 213,84 206,92 218,33 214,78 216,72 222,92 226,02 224,11 229,2 216,77
1999 221,17 215,78 220,02 208,92 203,85 191,19 190,54 184,75 189,07 197,30 199,61 199,33 200,35
135,94
103,11
106,28
130,74
92,43
Az 1-4. táblázat forrása: 1994-1997. KSH, 1998-1999. AKII
5. táblázat
A GABONA ALAPÚ TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI ÁTLAGÁRA 1999-BEN Ft/kg Termék
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
éves átlagár átlagár változása átlagár 1998. (el z év = 100%)
Finomliszt BL 55
34,29
33,88
33,85
33,54
33,62 33,41
34,43
34,47
37,12
39,66
39,99
40,88
35,85
37,96
94,45
Rétesliszt BFF 55
42,92
41,84
41,69
42,05
41,89 42,82
42,70
44,73
45,64
49,17
50,35
50,90
44,42
45,93
96,72
Étkezési búzadara AD
45,09
43,56
43,16
43,09
42,75 43,60
45,52
46,40
48,68
49,87
51,08
52,28
46,62
48,22
96,68
Fehér kenyérliszt BL80
31,85
31,38
31,57
31,46
31,52 31,51
31,43
31,83
33,70
36,21
36,26
36,79
32,90
35,16
93,57
Tésztaipari liszt TL50
38,12
37,82
37,94
38,02
38,07 37,71
37,64
38,67
39,09
39,92
43,77
43,80
39,30
42,36
92,76
A GABONA ALAPÚ TERMÉKEK FOGYASZTÓI ÁTLAGÁRA 1999-BEN Kiszerelés
I.
III.
IV.
Finomliszt BL 55
1 kg-os
40,33
39,87
41,05
39,85
Rétesliszt BFF 55
1 kg-os
58,00
57,42
57,30
Fehér kenyér
1 kg-os
95,42
98,33
Félbarna kenyér
1 kg-os
89,83
Zsemle (vizes)
db
Kifli (vajas)
db
Termék
Fonott kalács
átlagár átlagár változása 1998. (el z év = 100%)
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
39,63
42,47
43,50
44,13
45,19
47,08
51,04
53,33
43,96
46,51
94,51
56,09
56,42
57,87
57,50
57,50
59,00
60,33
63,71
65,46
58,88
60,25
97,73
98,67
98,33
98,33
98,33
98,33
98,33
96,53
99,92 101,75 101,17
98,62
96,03
102,70
88,17
87,53
87,33
90,67
90,13
91,33
92,00
90,47
93,43
97,88
98,67
91,45
89,32
102,39
7,95
8,03
7,92
8,12
8,12
8,08
8,12
8,20
8,20
9,18
9,58
9,75
8,44
8,06
104,72
9,70
9,12
8,73
9,20
9,20
9,20
9,20
9,04
9,03
9,41
9,49
9,67
9,25
9,69
95,42
1/2 kg-os 212,17 214,71 216,89 228,75 231,83 229,40 212,69 225,90 224,10 244,06 231,50 232,00
225,33 183,25
122,96
124,02 129,42 127,70 130,92 128,21 129,70 129,50 130,50 127,80 128,58 130,00 130,29
128,89 123,29
104,54
8 tojásos száraztészta (Soós-f. nagykocka)
250 g
4 tojásos tarhonya (Cerbona)
500 g
Étkezési búzadara AD
éves átlagár
VII.
500 g
1 kg-os
76,77
77,89
78,14
80,50
V.
Ft/mennyiségi egység
VI.
4 tojásos száraztészta (Gyermelyi nagykocka fodros)
II.
6. táblázat
78,78
78,33
77,08
78,17
76,33
76,75
77,98
77,83
122,12 125,59 122,93 124,30 126,21 125,87 126,00 120,96 124,97 126,75 128,42 125,83 59,42
59,40
59,17
58,25
58,25
59,40
58,83
59,13
59,95
61,30
63,46
64,29
77,88
74,64
104,35
124,99 120,99
103,31
60,07
63,54
94,54
7. táblázat. A NYERS HÚSOK ÉS HÚSKÉSZÍTMÉNYEK ÉRTÉKESÍTÉSI ÁTLAGÁRA 1999-BEN
Termék
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
Csontos marhahús frissen, félben
458
462
466
467
463
465
464
Csontos marhahús frissen, negyedben, eleje Csontos marhahús frissen, negyedben, hátulja
377
380
383
385
372
380
484
497
491
492
488
Csontos sertéshús, lehúzott, félben
389
380
379
352
Szalonnás és b rös sertéshús, félben
281
275
276
Sertés párizsi, egészben
261
251
Marha párizsi, egészben
374
M beles virsli, sertéshúsból
VIII.
XII.
Ft/kg 1998. 1999. évi évi átlagár átlagár
1999/ 1998 (%)
IX.
X.
XI.
460
461
463
463
464
463
397
1,17
381
378
402
399
399
398
386
372
1,04
493
500
499
498
496
496
497
494
474
1,04
348
431
432
431
435
439
459
459
410
493
0,83
273
272
296
321
311
326
324
326
345
294
361
0,81
251
248
248
262
274
278
279
282
286
288
266
292
0,91
568
490
540
409
490
520
545
549
532
561
541
456
535
0,85
306
319
299
292
290
313
313
315
313
314
324
282
304
338
0,90
1/2 kg-os étkezési sertészsír, csomagolt
182
136
114
93
118
121
90
113
119
119
125
131
117
176
0,67
Olasz felvágott, egészben
388
388
371
355
345
358
373
374
386
377
398
401
377
419
0,90
Lecsókolbász
279
266
255
258
251
256
268
266
269
272
272
280
266
293
0,91
Gépsonka (formázott, f tt)
640
585
598
642
609
626
623
634
588
619
644
612
613
704
0,87
F tt császárszalonna (csont nélkül)
521
543
496
489
483
523
709
534
542
521
578
554
470
682
0,69
8. táblázat A HÚSIPARI TERMÉKEK FOGYASZTÓI ÁTLAGÁRA 1999-BEN
Termék
I.
II.
Marha hátszín
712
719
742
717
703
704
719
696
691
695
707
693
708
684
1,04
Marha rostélyos
625
638
646
652
657
654
653
649
631
641
638
672
646
600
1,08
Marha szegy
432
457
459
456
456
458
449
429
431
440
447
440
446
433
1,03
Sertés karaj rövid, csontos
601
573
561
566
565
677
695
667
686
707
686
686
639
752
0,85
Sertés comb, csont nélkül
548
517
520
517
512
602
615
601
614
638
633
620
578
666
0,87
Sertés tarja
506
469
474
474
462
538
542
545
559
592
588
584
528
652
0,81
Sertés párizsi
390
371
355
353
343
352
382
379
381
390
373
368
370
430
0,86
M beles virsli Gyulai jelleg szárazkolbász Olasz felvágott
455
391
381
392
391
373
409
401
430
392
395
419
402
457
0,88
1628
1602
1594
1569
1588
1629
1650
1665
1603
1533
1528
1785
1614
1583
1,02
572
547
555
565
557
565
603
574
548
586
589
582
570
622
0,92
407
407
404
409
400
370
374
396
397
412
400
420
400
421
0,95
2231
2175
2145
2175
2207
2223
2223
2223
2172
2215
2186
2172
2196
2132
1,03
Gépsonka
847
830
789
751
805
811
811
857
854
936
912
842
837
919
0,91
F tt császárszalonna
899
766
812
742
868
871
947
783
824
838
842
826
835
1037
0,80
1/2 kg-os étkezési sertészsír
260
223
183
165
140
137
138
144
148
157
158
154
167
257
0,65
Lecsókolbász Téliszalámi
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
Ft/kg 1998. 1999. 1999/ 1998 évi évi (%) átlagár átlagár
A KII
A Piac-információs Szolgálat adatszolgáltatói valamint a rendszerhez még csatlakozni kívánó szervezetek számára a kiadványhoz való hozzájutás térítésmentes. Az Éves piaci jelentésen kívül kínáljuk még a Gabona és Ipari Növények Él állat és Hús Baromfi Tej és Tejtermékek Zöldség-gyümölcs kiadványokat is A Tej és Tejtermékek kiadvány havonta jelenik meg, a többi kéthetente. A kiadványokkal kapcsolatban részletesebb felvilágosítást ad: Kamarásné Heged s Nóra, tel. 1-476-3064 Kiadványaink a hazai piaci információkon kívül tájékoztatnak a szomszédos országok és az EU piaci árairól is. A hazai és külpiaci ártendenciák összehasonlítása, valamint a világpiaci folyamatok figyelése alapján a kiadványok megkönnyíthetik a hazai termékek piaci helyzetének megítélését és esetleg e termékek külpiacon való elhelyezését is.
KIADJA Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-információs Szolgálat H-1093 Budapest, Zsil u. 3-5. Telefon: (0036) 1-476-6092 Fax: (0036) 1-217-8111 Internet: www.akii.hu E-mail:
[email protected]
AKII
