AK I
PIAC
Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat
AKII VI. évfolyam/12. szám
2004.01.21.
2003/12. hó
TEJ ÉS TEJTERMÉKEK PIACI JELENTÉS
Tartalom Piaci jelentés ..............................1 A termel i nyerstej termel i ára 3 A feldolgozott tej és a f bb tejtermékek feldolgozói értékesítési árai ..........................4
A nyerstej termel i ára decemberben nagyot zuhant az el z hónaphoz képest. A tejtermékek feldolgozói értékesítési ára is csökkenésbe fordult. A fogyasztói árak az új év elején egyel re magasabbak a december végi szintnél.
A fontosabb tejipari termékek fogyasztói árai............................6 Ábrák .........................................7
Min ségi osztály
November
December
Külföldi piaci információk.......12
Extra Kis extra Osztályon kívüli Összesen:
72,87 67,31 55,71 72,44
70,76 67,76 48,96 70,29
Készítette: Vágó Szabolcs Osztályvezet : Dr. Tunyoginé Nechay Veronika Kiadó: Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat Magyarország H-1093 Budapest Zsil utca 3-5. Telefon: 1 476-6094 Fax: 1 217-8111 Oszt. vez.: 1-476-6092 Internet: www.akii.hu
Ft/liter Változás (%) -2,88 +0,64 -11,98 -2,94
A nyerstej felvásárlás mennyisége decemberben mintegy 4%-kal b vült. A mennyiségi növekedés minden min ségi kategóriában megfigyelhet volt, ezért egyik kategória részaránya sem változott számottev en. A teljes felvásárolt nyerstej mennyiség dönt hányada (közel 96%a) extra kategóriába tartozik, így az EU min ségi elvárásaival kapcsolatos problémákra jelenleg kevés figyelem fordul.
Annál inkább vitatéma a termel i átlagár csökkenése. A novemberi közel egyszázalékos árcsökkenést, decemberben 3 %-os zuhanás követte, ami azonban még csak a változások el szele. Ezt a csökkenést ugyanis egyel re csak néhány feldolgozó piaci viszonyokhoz igazodó árképzése váltotta ki, a
-1-
AK I
Ha a termel i tiltakozó akciók nem járnak eredménnyel, néhány hónapon belül 60-65 forint közötti árszinten jöhet létre egyensúly. A legfontosabb tejtermékek átlagos feldolgozói értékesítési ára decemberben csökkenni kezdett. A változások azonban igen kicsit voltak, egyik termék ára sem növekedett, vagy csökkent 2%-nál nagyobb mértékben. A vaj és tejpor világpiaci árak továbbra is emelkednek, ám az USA dollár árfolyamának gyengélkedése miatt (2003. augusztus és december között több mint 7%-ot veszített értékéb l a dollár, a forinttal szemben) forintban számolva csak stagnálás figyelhet meg. Külkereskedelmünkben folytató-dott az a trend, miszerint egyre csökken kiviteli mennyiségek mellett egyre magasabb árakat érnek el export reink. Az ömlesztett sajt export értékesítési ára egy hónap alatt, az érlelt félkemény sajté két hónap alatt emelkedett hozzávet leg 20 %-ot. A megfigyelt üzletláncok az új év kezdetével határozottan emelték a tejtermékek többségének fogyasztói árát, amire sem az alapanyagárak sem a késztermékek feldolgozói értékesítési árának változása nem szolgáltatott alapot. A negyedik héten azonban már látható némi visszarendez dés, a talán legnagyobb év eleji áremelkedésen átesett tehéntúró, tejföl és a megfigyelt sajtfélék valamivel olcsóbbak lettek Nemzetközi információk A 12-13. ábráról leolvasható, hogy az utóbbi hónapokban, az összehasonlításban szerepl országok nyerstej árai emelkedtek, míg a magyar árak lefelé mozdultak el. Vagyis 2003 végére összesz kült a magyar és a többi ország nyerstej árai között tátongó szakadék. A nyerstej import lehet ségével kapcsolatban leggyakrabban emlegetett Szlovákiában például komoly áremelkedés zajlott le (2003 májusában még 22%-kal volt olcsóbb a szlovák tej, decemberre viszont ez a különbség 9%-ra olvadt.) Végül közöljük az Európai Unió tejpiacának 2003-as alakulásáról szóló összefoglalót, és egy rövid bemutatót Szlovénia tejgazdaságáról.
-2-
AK I
1. táblázat
A NYERSTEJ TERMEL I ALAPÁRA 2003. december Körzetek Min ségi osztály
Mértékegység
Extra
Ft/liter
Kis extra
Ft/liter
Osztályon kívüli Összes osztály
Ft/liter Ft/liter
Alföld
Dunántúl
Országos ÉszakMagyarország
2002. XII. hó
2003. XI. hó
2003. XII. hó
2003.XII. hó/ 2002.XII. hó /%/
2003.XII. hó/ 2003.XI. hó /%/
67,59
70,33
72,00
71,88
70,88
68,96
95,93
97,28
63,14
68,68
68,54
..
67,01
66,61
..
99,40
48,94
46,28
51,93
45,74
51,42
47,34
103,49
92,06
67,30
69,65
71,43
71,11
70,44
68,50
96,33
97,25
2. táblázat A NYERSTEJ TERMEL I ÁTLAGÁRA 2003. december Körzetek Min ségi osztály
Extra
Kis extra
Osztályon kívüli Min ségi osztály összesen
Mértékegység ezer liter Ft/liter fehérje % zsír % ezer liter Ft/liter fehérje % zsír % ezer liter Ft/liter fehérje % zsír % ezer liter Ft/liter fehérje % zsír %
Alföld 56002 69,29 3,37 3,87 938 64,64 3,31 3,87 680 50,91 3,40 3,79 57619 69,00 3,37 3,87
Dunántúl 46682 72,38 3,38 3,81 1211 69,92 3,27 3,75 1298 47,91 3,33 3,83 49204 71,67 3,38 3,81
Országos ÉszakMagyarország
2002. XII. hó
4066 72,30 3,41 3,83 387 68,54 3,39 3,72 61 49,73 3,40 3,78 4514 71,67 3,40 3,82
-3-
40196 73,22 3,34 3,75 .. .. .. .. 438 46,67 3,34 3,89 43753 72,43 3,35 3,76
2003. XI. hó 102537 72,86 3,40 3,82 2237 67,32 3,40 3,85 1990 55,63 3,42 3,78 106764 72,42 3,40 3,82
2003. XII. hó 106750 70,76 3,38 3,84 2536 67,76 3,30 3,79 2039 48,96 3,36 3,81 111337 70,29 3,37 3,84
2003.XII. 2003.XII. hó/ hó/ 2002.XII. 2003.XI. hó /%/ hó /%/ 266 104,11 96,63 97,12 101,08 99,38 102,43 100,45 .. 113,37 .. 100,64 .. 97,15 .. 98,42 466 102,44 104,90 88,02 100,45 98,22 98,00 100,98 254 104,28 97,04 97,06 100,84 99,32 101,99 100,39
AK I
3. táblázat A F BB TEJTERMÉKEK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESITÉSI ÁTLAGÁRA I. 2003. december Körzetek Termék megnevezése
Alföld
2,8% zsírtartalmú liter paszt rözött 1 l-es Ft/liter polytej
Tehéntúró
Tejföl
Joghurt natúr Joghurt gyümölcsös Kefír
Érlelt keménysajt Érlelt félkemény sajt Ömlesztett sajt
2002. XII. hó
2003. XI. hó
114,46
100,79
100,30
1871066
4571509
4566180
244
99,88
-
128,06
132,78
133,11
103,94
100,25
2210335
417605
1504033
5324659
6292663
418
118,18
138,32
140,97
120,80
136,87
140,77
138,09
100,89
98,09
kg
155993
96512
8919
27010
191279
261424
968
136,67
Ft/kg
1054,71
932,57
848,37
937,07
993,66
1002,58
106,99
100,90
kg
70149
43170
1770
3260
119336
115090
3530
96,44
Ft/kg
733,37
705,12
659,58
706,30
722,30
721,64
102,17
99,91
kg
678614
222128
102012
79097
1016821
1002754
1268
98,62
Ft/kg
571,19
578,66
575,57
576,27
573,16
573,29
99,48
100,02
3296899
1133813
651239
337937
4727686
5081951
1504
107,49
Ft/kg
304,87
301,00
282,72
269,74
301,21
301,17
111,65
99,99
kg
344325
57535
10790
-
502464
412650
-
82,13
Ft/kg
282,92
267,99
214,83
-
284,63
279,06
-
98,04
1626656
360580
55690
-
2965378
2042926
-
68,89
345,11
295,10
154,34
-
335,39
331,08
-
98,72
1104404
193696
73818
-
1584619
1371917
-
86,58
247,74
238,28
235,78
-
247,46
245,76
-
99,31
Ft/kg kg Ft/kg kg
558892
3380395 11802975
118,85
108,73
122,87
113,57
3498828
1067352
-
132,15
136,25
3664723
2003.XII. hó/ 2003.XI. hó /%/
114,11
kg
4389265
2003.XII. hó/ 2002.XII. hó /%/
81,35
kg
4653703
2003. XII. hó
284
2,8% zsírtartalmú liter paszt rözött 1 l-es dobozos tartós tej Ft/liter
Vajkrém natúr
ÉszakMagyarország
9601860
2,8% zsírtartalmú liter paszt rözött 1 l-es Ft/liter dobozos tej
Adagolt vaj
Dunántúl
Országos
2215
157792
-
140
123108
160007
114364
129,97
Ft/kg
1144,35
1276,99
-
1476,69
1300,30
1268,44
85,89
97,55
kg
528482
1323592
101858
418665
1931607
1953932
467
101,46
Ft/kg
1047,90
1038,11
1031,26
990,75
1030,15
1040,40
105,01
101,00
kg
271256
583852
-
2477
922185
855108
34524
92,73
Ft/kg
900,19
999,59
-
969,15
949,08
968,06
99,88
102,00
-4-
AK I
4. táblázat A F BB TEJTERMÉKEK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESITÉSI ÁTLAGÁRA II.
2003. december
Országos Termék megnevezése
Ömlesztett vaj Sovány tejpor Teljes tejpor Tej, s rítve, cukrozott
2002. XII. hó
kg Ft/kg kg Ft/kg kg Ft/kg kg Ft/kg
2003. XI. hó -
25320 885,81 34030 691,64 13857 761,59 117226 727,02
2003. XII. hó 25924 902,15 51150 693,86 22165 594,28 89245 799,22
2003.XII. 2003.XII. hó/ hó/ 2003.XI. 2002.XII. hó hó /%/ /%/ -
102,39 101,84 150,31 100,32 159,96 78,03 76,13 109,93
5. táblázat TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A F BB TEJTERMÉKEK EXPORTÉRTÉKESÍTÉSÉR L
2003. december
Országos Termék megnevezése
2,8% zsírtartalmú paszt rözött 1 l- liter es dobozos tartós tej Ft/liter kg Adagolt vaj Ft/kg kg Vajkrém natúr Ft/kg kg Tejföl Ft/kg kg Érlelt keménysajt Ft/kg kg Érlelt félkemény sajt Ft/kg kg Ömlesztett sajt Ft/kg kg Sovány tejpor Ft/kg
2003. XI. hó
2002. XII. hó -
-5-
1455584 78,70 1258 517,75 32891 484,43 25479 216,47 444825 567,41 130317 615,39 46315 680,02 -
2003. XII. hó 1296432 93,72 1312 541,99 52014 489,07 24808 225,72 387166 575,60 89450 676,57 6433 828,44 42000 368,56
2003.XII. 2003.XII. hó/ hó/ 2003.XI. 2002.XII. hó hó /%/ /%/ 89 119,09 104,29 104,68 158,14 100,96 97,37 104,27 87,04 101,44 68,64 109,94 13,89 121,83 -
AK I
6. táblázat A FONTOSABB TEJIPARI TERMÉKEK FOGYASZTÓI ÁRA 2004. január 20. ( 4. hét ) Ft/ mennyiségi egység Termék megnevezése
METRO
SPAR
TESCO
Kaiser's
PLUS
MATCH
-
-
165
159
165
169
173
169
169
169
169
189
223
219
201
229
199
205
95
139
155
125
129
129
235
265
255
279
279
279
179
198
215
199
183
179
89
94
90
105
88
79*
Pannónia sajt, 1 kg
1522
1656
1619
1599*
1890
1847
Trappista sajt, 1 kg
1241
1390
1445
1199
1299
1231
2,8% zsírtartalmú paszt rözött 1 l-es polytej 2,8% zsírtart. paszt1 l-es dobozos tej 2,8% zsírtart. paszt. 1 l-es dobozos tartós tej 80%-os zsírtartalmú 10 dkgos vaj Party vajkrém natúr 0,25 kg-os Félzsíros tehéntúró 0,25 kgos Tejföl, 0,2 literes 20% zsírtartalommal
* Akciós 1. ábra
A nyerstej min ségi kategóriák szerinti megoszlása 2003. december
Kis extra 2,28 %
Extra 95,88 %
Osztályon kívüli 1,83 %
-6-
AK I
2. ábra A nyerstej termel i átlagára
Ft/l 75 74 73 72 71 70 69 68 67 66 1
2
3
4
5
6 7 hónap
2003
2002
8
9
10
11
12
2001
3. ábra Az extra tej aránya a felvásárlásban
% 98 96 94 92 90 88 86 84 82 80 78 76 74 1
2
3
4
5 2003
6 hónap
7
2002
-7-
8 2001
9
10
11
12
AK I
4. ábra
A 2,8% zsírtartalmú paszt rözött 1 l-es polytej feldolgozói értékesítési átlagára
Ft 120 118 116 114 112 110 108 106 104 102 100 98 96 1
2
3
4
5
6
7 hónap
2003
2002
8
9
10
11
12
2001
5. ábra 2,8%-os zsírtartalmú paszt rözött 1 l-es dobozos tej feldolgozói értékesítési ára
Ft 140 135 130 125 120 115 110 105 100 95 1
2
3
4
5 2003
6
7 hónap 2002
-8-
8 2001
9
10
11
12
AK I
6. ábra A 2,8%-os zsírtartalmú paszt rözött 1 l-es tartós tej fogyasztói ára
Ft 230 220 210 200 190 180 170 160 150 140 130 1
4
7
10 13 16 19 22 25 28 31 34 37 40 43 46 49 52 hetek 2004
2003
2002
7. ábra A 2,8%-os zsírtartalmú paszt rözött 1 l-es tartós tej feldolgozói értékesítési ára
% 150 140 130 120 110 100 90 1
2
3
4
5
6
7 hónap
2003
2002
-9-
8 2001
9
10
11
12
AK I
8. ábra Trappista sajt (1-1,5 kg-os) fogyasztói ára
Ft/kg 1400 1350 1300 1250 1200 1150 1100 1050 1000 950 1
4
7
10 13 16 19 22 25 28 31 34 37 40 43 46 49 52 hetek 2004
2003
2002
9. ábra Érlelt félkemény sajt feldolgozói értékesítési ára*
Ft/kg 1100 1050 1000 950 900 850 800 750 700 1
2
3
4
5
6 7 hónap
2003
2002
*A 2003 május el tti adatok Trappista sajtra vonatkoznak
- 10 -
8 2001
9
10
11
12
AK I
10. ábra Az adagolt vaj feldolgozói értékesítési ára
Ft/kg 1050 1000 950 900 850 800 750 700 650 1
2
3
4
5 2003
6 7 hónap 2002
8
9
10
11
12
2001
11. ábra A tehéntúró feldolgozói értékesítési ára
Ft/kg 625 600 575 550 525 500 475 1
2
3
4
5 2003
6 7 hónap 2002
- 11 -
8 2001
9
10
11
12
AK I
12. ábra
Ft/kg
A nyerstej termel i ára néhány európai országban I.
85 80 75 70 65 60 55 50 45 2002. márc. jan.
máj.
júl.
Németország
szept.
nov.
2003. márc. jan.
Magyarország
máj.
júl.
Csehország
szept.
nov.
Szlovákia
13. ábra Ft/kg
A nyerstej termel i ára néhány európai országban II.
75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 2002. márc. jan.
máj.
júl.
Magyarország
szept.
nov.
2003. márc. jan.
Lengyelország
- 12 -
máj.
júl.
Lettország
szept.
nov.
Bulgária
AK I
14. ábra
Ft/kg 500 475 450 425 400 375 350 325 300 275 250 225 200 2000
Vaj világpiaci ár (f.o.b Nyugat-Európa)
júl.
2001
júl.
2002
júl.
2003
júl.
Forrás: AMA, ZMP 15. ábra
Ft/kg 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 2000
Soványtejpor világpiaci ár (f.o.b Nyugat-Európa)
júl.
2001
júl.
2002
Forrás: AMA, ZMP
- 13 -
júl.
2003
júl.
AK I
16. ábra
Ft/kg 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 2000
Teljes tejpor világpiaci ár (f.o.b Nyugat-Európa)
júl.
2001
júl.
2002
Forrás: AMA, ZMP
- 14 -
júl.
2003
júl.
AK I
7. táblázat A TEJ PIACI ÁRA NÉHÁNY KÖZÉP- ÉS KELET EURÓPAI ORSZÁGBAN
Termék
Mértékegység
Ausztria
Bulgária1)
Cseh Közt.
Észtország2)
ár
hó
ár
hét
ár
hét
ár
hét
56,10
2003/49
64,05
2004/2
54,34
2004/2
57,45
2003/50
65,13
2004/3
55,28
2004/3
tej
Ft/kg
69,65
2003 szept
tej
Ft/kg
72,25
2003 okt
Termék
Mértékegység
tej
Lengyelorsz.3)
Lettország
Litvánia4)
Magyarország
ár
hó
ár
hét
ár
hó
ár
hó
Ft/kg
39,37
2003 okt
39,21
2003/50
36,71
2003 nov
70,33
2003 nov
tej
Ft/kg
42,55
2003 nov
40,24
2003/51
38,25
2003 dec
68,23
2003 dec
Termék
Mértékegység
tej tej
Németország5)
Románia6)
Szlovákia7)
Ukrajna
ár
hó
ár
hét
ár
hó
ár
hét
Ft/kg
72,08
2003 szept
43,40
2003/51
60,29
2003 nov
19,48
2003/ 22
Ft/kg
73,83
2003 okt
43,67
2004/2
62,06
2003 dec
19,46
2003/ 23
Forrás: International Market Data Exchange (IMDE), ZMP Berlin Átszámítva az MNB adott id szakra vonatkozó hivatalos középárfolyamán.
Alapvet jellemz k: 1. Zsír: 3,7% 2. Fehérje: 3,4% 3. Min ség: az összes osztály átlaga Eltérések az alapvet jellemz kt l: 1) Néhány nagy termel árai alapján 2) Zsír: 3,5%, fehérje: 3,0% 3) Átlagos havi szállítói ár 4) Alapár, zsír: 3,5%, fehérje: 3% 5) Becslés 6) Zsír: 3,5% 7) Zsír: 3, 51%, fehérje: 3, 32%
- 15 -
AK I
A Mez gazdasági Bizottság jelentése 2003. december 2-án az Európai Parlamentben Összefoglalás 1 Piaci helyzet 1. 1. 2003 általános piaci helyzete Az Európai Unió tejágazatának helyzete igen kedvez tlenül alakult az elmúlt években. Az árak 2001-t l kezdve alacsony szinten mozogtak, a tejtermékekb l felhalmozott készletek nagysága pedig, különösen az intervenciós készleteké jelent sen növekedett. Javulás csak 2003 nyarától következett be, amikor is több tényez hatására megindult a piaci árak stabilizálódása, a készletek leépülése. Ezek közül a három legfontosabb tényez t említhetjük meg: némileg növekedett az unió bels fogyasztása, különösen a sajtféléket illet en, másodszor csökkent Ausztrália világpiaci exportja az országot súlytó szárazság miatt, valamint növekedett Oroszország tejtermék-importja. Kérdéses azonban, tartós marad-e a tendencia, tartós vagy ideiglenes változásoknak vagyunk-e tanúi. Az uniós exportlehet ségeket azonban ronthatja, hogy Új-Zéland az utóbbi id ben jelent sen növelte tejtermel kapacitását, ágazati exportjának csökkenése csak az elkövetkez években várható. 1. 2. Vaj A vajpiacról elmondhatjuk, hogy tovább folytatódott az uniós fogyasztás csökkenése. A termelés azonban növekedett, mivel a sajt, a teljes tejpor és az ’alacsony zsírtartalmú’ termékek piacának nyomottsága miatt a tejfelesleg a vajtermelésbe áramlott. Ennek következtében 2002-ben jelent sen (+130000 tonna), 2003-ban ennél kisebb mértékben (+41000 tonna) növekedtek a betárolt vajkészletek. E készletek sorsa alapvet kérdést jelent a tejágazat további alakulását illet en. 1. 3. Soványtejpor E termék esetében a 2002-ben tapasztalható er s termelésnövekedés után 2003-ban enyhén csökkent a termelés. A tejpornak a takarmányágazatban történ felhasználása és az export növekedése miatt ugyan csökkentek a készletek, az intervenciós készletek azonban 200000 tonnára emelkedtek. 1. 4. Teljestejpor A teljestejpor exportja az elmúlt évben folyamatosan csökkent, ennek következtében 1995 óta több mint 15%-al esett vissza a termelése. 1. 5. Sajt Pozitív fejlemény, hogy újra növekedett az unió egy f re jutó sajtfogyasztása, azonban a többi tejtermék-piacon kialakult kedvez tlen helyzet miatt kialakuló tejfelesleg sajtgyártásba áramlása miatt n ttek a sajtkészletek. Ennek volt köszönhet , hogy továbbra sem emelkedett megfelel szintre a sajt ára.
2. Az Európai Unió b vítése - 16 -
AK I
Öt hónap választja el az Európai Uniót attól, hogy 10 tagállammal b vüljön. Várható, hogy az uniós tejágazat számára széles perspektíva nyílik az új tagállamok csatlakozásával, mivel a fogyasztók száma 20%-kal fog n ni, a tejtermelés azonban csak 13%-kal lesz nagyobb, ráadásul várható, hogy az új tagállamok tej és tejtermékfogyasztása jelent sen fog n ni az elkövetkez id kben. Különösen jelent s javulás várható a sajtfogyasztás esetében. A rövidtávon várható piaci fejlemények nem ennyire megnyugtatóak. Május elsejét l az új tagállamok az EU keretén belül fogják alkalmazni a nemzeti és exporttámogatásokat, valamint igénybe fogják venni az intervenció eszközét is. A támogatások összegének plafonját azonban nem csak az uniós költségvetés, hanem a WTO-val kötött egyezmény is meghatározza, így nem marad tere az Európai Bizottságnak, mely ezt az eszközt korábban a piac szabályozására használta. Ráadásul korábbi cikkekb l kiderül, hogy az exportvisszatérítés pályáztatással történ megoldása több nehézséget okoz, mint amennyit megold. Másrészt kérdés, a csatlakozó országok valóban felkészültek-e arra, hogy átvegyék az unió szabályozási rendszerének egészét. Az Európai Tej Szövetség tanfolyamokat szervezett a csatlakozó országokban mind az ágazat, mind az ágazati hatóság számára arról, hogyan m ködik az uniós tejpiaci szervezet. A tanfolyamok azonban világossá tették, hogy a helyi hatóságok információi hiányosak a termel kkel kapcsolatban. Ezek ismeretében (tudva, hogy a csatlakozó államok ágazati id soros statisztikái hiányosak) kérdéses, valóban hatékony lesze az uniós készletszabályozás megváltoztatása május 1.-t l, valamint helyes-e a tej és tejtermékek helyi eladásának lehet sége, mivel ez korlátozza az EU 92/46 számú tejhigiéniai szabályozásának teljes kör végrehajtását. 3. Közös Agrárpolitika és a WTO Az Európai Tanács 2003 június 26-i döntése, mely szerint megreformálja a KAP tejpiaci szabályozását, komoly kihatásokkal lesz az ágazatra. Az ágazati szerepl k ugyan helyeselték a reformokat, de az EDA (European Dairy Association) jelezte a Tanácsnak, hogy a reform menetrendje nem illeszkedik a WTO tárgyalási fordulóinak még kérdéses id pontjaihoz. A fejlemények az EDÁ-t igazolták, a vaj intervenciós ára csökkent, az intervenció is elérte maximumát. Ennek ellenére a szervezet úgy döntött, hogy támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését annak érdekében, hogy az ágazat számára minél jobb egyezmény jöhessen létre. Ennek érdekében az EDA a következ kre hívja fel a figyelmet: a tejszektor versenyképességének meg rzéséhez növelni kell annak hatékonyságát, mindenekel tt az ágazati szerepl k méretének növelésével mind a termelésben, mind az els dleges feldolgozásban. Másodszor az egyes termékekb l nagy mennyiségben felhalmozott nemzeti készletek torzítják a versenyt, ezért ajánlatos miel bbi leépítésük, a KAP erre lehet séget adó szabályainak megsz ntetésével. További fontos szempont, hogy az importkvóták kitöltésekor ne lehessen jelent s hasznot elérni akkor, amikor csökkennek a belpiaci intervenciós árak.. Lehet ség szerint a környezetvédelmi pénzekb l is támogatni kell az életképes és erre alkalmas tejgazdaságokat. A 2004. évben és az azt követ években bekövetkez változások, melyek a tejágazatot érintik: korlátozottá válik a vajtárolás mennyisége és ideje, május elsejét l b vül az unió, folyamatosan csökkenni fognak az intervenciós árak (sovány tejpor esetén éves szinten 4%-al, vaj esetén 7%-al). A fent említett okokból fontos, hogy a bizottság folytassa a megkezdett munkát, és optimális megoldást találjon az export és import stabilizálására. 4. WTO Miután a cancun-i WTO tárgyaláson nem jutottak eredményre az érdekelt felek, vita alakult ki arról, hogyan folytassák a megbeszéléseket a doha-i fordulón. Az Európai Bizottság - 17 -
AK I
az uniós tejágazat támogatott helyzetét kívánja fenntartani, melyhez jó alapot szolgáltat az úgynevezett EU-USA irat, amir l a két hatalom tavaly júliusban állapodott meg. Az uniós tejágazat számára ebb l az iratból három fontos megállapítás vonható le: az unió fenn kívánja tartani szervezett bels piacát, ahol kvótákkal korlátozzák a termelést, az export-visszatérítések mértéke várhatóan csekély lesz, de a teljes eddig támogatott termékmennyiségre fog vonatkozni, a támogatások új formában a KAP direkt kifizetéseiként az ún. „zöld dobozba” fognak tartozni. Kijelenthet , hogy a mez gazdasági termékek kereskedelmének liberalizálása és az err l szóló egyezmények hatással vannak az exportra, így a bels piacra is, így kell tehát tekinteni rájuk, az uniós tejipart ezzel szemben azonban több egyezmény védi. 2003 december, Robert Brusczak EDA elnök)
Szlovénia tejgazdaságának bemutatása A szlovéniai tejpiac 2001-ben az ország tejtermelése 634 millió liter volt, ebb l 70%-ot közvetlenül a felhasználóknak értékesítettek a gazdák. A tejgazdaságok 2002 els 9 hónapjában 4,5 %-kal több tejet adtak el, mint 2001 ugyanezen id szakában. A megtermelt tej 93 %-át kisüzemekben állították el . Ezek részaránya évr l évre emelkedik, míg a mez gazdasági üzemek aránya csökken. Általában elmondható, hogy Közép-Szlovéniában a legnagyobbak az eladott mennyiségek. A szlovéniai kisüzemekben a tehénállomány 90 %-a olyan istállókban áll, ahol nincs több öt tehénnél. Összesen 22 tejfeldolgozó van az országban, mely 1700 dolgozót alkalmaz. A három legnagyobb: Ljubljanske mlekarne, Mlekarna Celeia és Pomurske mlekarna. Ez a három tejüzem állítja el a szlovén sajt kétharmadát. Az elmúlt években a tejüzemekben modernizálást hajtottak végre, hogy az EU standardoknak és a környezetvédelmi követelményeknek megfeleljenek. Ezt a folyamatot külföldi t ke segítsége nélkül hajtották végre. A joghurt el állítás er sen koncentrálódott A gyümölcs és natúrjoghurt el állításának 70%-a három tejfeldolgozóban koncentrálódik. 1996 és 2001 között a joghurttermelés megkétszerez dött, a belföldi kereslet 25%-kal emelkedett, miközben az export ötszörösére n tt. PIACI ELLÁTOTTSÁG JOGHURTBÓL (SZLOVÉNIÁBAN) Termék Összes termelés Export Import Belföldi felhasználás Önellátottsági fok
m.e.
2003 I. félév
2003/2002 (%)
1000 t 1000 t 1000 t 1000 t %
23,2 1,9 0,2 21,5 108,0
36,0 9,3 0,3 27,0 133,0
- 18 -
AK I
1996 után eltolódás mutatkozott a szlovén joghurttermelésben: míg 1996-ban a gyümölcsjoghurt 47 %-os részarányával a joghurtpiac legfontosabb terméke volt, 2001-ben már csak 23 %-os szintet ért el ez a termék. 1996-ban a natúrjoghurt részaránya még csak 44 %-os volt, ami 2001-re 51 %-ra emelkedett. Jelent sen n tt az érdekl dés a probiotikus joghurtok iránt, részarányuk 1996-ban még csak 15 % volt, 2001-ben már elérte a 22 %-ot. Különösen er s termékverseny alakult ki a tejfeldolgozók között a probiotikus joghurtok termelésében, mivel mindegyik különböz zsírtartalmú, vitamintartalmú terméket állít el . A joghurtok kiszerelésének tekintetében a 180 ml-es m anyag csésze vette át a vezet szerepet a piacon. Az 500 illetve 1000 ml-es kartonos kiszerelések veszítettek jelent ségükb l. Az országról elmondható, hogy a joghurt és desszertjoghurt importja csekély. 2001-ben 320 tonnát importáltak, ebb l 118 tonna Horvátországból, 112 tonna Németországból, 90 tonna pedig Ausztriából érkezett. A szlovén joghurtexport 2001-ben 9264 tonna volt. Az export több mint kétharmada Bosznia-Hercegovinába és Horvátországba irányult. A szlovén fogyasztók er sen min ségorientáltak, a tej valamint tejtermékek esetében keresik a hazai gyártók készítményeit. Az importtermékek iránti érdekl dés csak a gyümölcsjoghurtok, és a desszertek esetében mutatkozik meg. Az egy f re jutó fogyasztás növekedése valószín síthet Szlovéniában az egy f re jutó vajfogyasztás 0,9 kg, ami azt jelenti, hogy lényegesen elmarad az EU átlagtól (4,4 kg) és Ausztriától (4,9 kg), ezzel szemben a tejföl fogyasztása lényegesen meghaladja az EU átlag értékét, azaz 10,7 kg/f (EU 4,0 kg/f , Ausztria 7,5 kg/f ). A tejfogyasztás csak csekély mértékben tér el az EU átlagától. A sajtból egy f re jutó fogyasztás mindössze csak a fele az EU értékének. EGY F RE ES
TEJTERMÉKFOGYASZTÁS (2002)
Termék Vaj Tejföl Tej Sajt Joghurt
kg/év/f kg/év/f kg/év/f kg/év/f kg/év/f
Szlovénia
EU
0,9 10,7 222,2 9,9 13,6
4,0 4,0 243,5 19,0 16,6
Az elkövetkez 4-5 évben - különösen a kemény- és félkemény esetén - a kereslet évi 34 %-os emelkedésével számolnak az elemz k. Joghurtok esetében – különösen a probiotikus joghurtok esetében – az összfogyasztás 10-15 %-os emelkedése várható a következ fél évtizedben. (Osteuropa Agrarmarkte- Aktuell 25/26 2003, Andreas Schwierz)
- 19 -
AK I
A Tej és tejtermék kiadvány havonta jelenik meg. A Piac-árinformációs Szolgálat adatszolgáltatói valamint a rendszerhez még csatlakozni kívánó szervezetek számára a hozzájutás térítésmentes. A Tej és tejtermék kiadványon kívül kínáljuk még a Gabona és ipari növények Él állat és hús Baromfi Zöldség-gyümölcs-burgonya kiadványokat A Tej és tejtermék kiadvány havonta, a többi kéthetente jelenik meg. A kiadványokkal kapcsolatban részletesebb felvilágosítást ad: Kamarásné Heged s Nóra, tel. 1-476-3064 Kiadványaink a hazai piaci információkon kívül tájékoztatnak a szomszédos országok és az EU piaci árairól is. A hazai és külpiaci ártendenciák összehasonlítása, valamint a világpiaci folyamatok figyelése alapján a kiadványok megkönnyíthetik a hazai termékek piaci helyzetének megítélését és esetleg e termékek külpiacon való elhelyezését.
KIADJA Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat H-1093 Budapest, Zsil utca 3-5. Telefon: (0036) 1-476-6092 Fax: (0036) 1-217-8111 Internet: www.akii.hu E-mail:
[email protected]
AK I
- 20 -
