PIAC
Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-információs Szolgálat
AKII AKII BUDAPEST
ÉVES GABONA-, HÚS-, TEJ- ÉS ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS PIACI JELENTÉS 2004.01.16.
2003. év
Fontosabb piaci tendenciák 2003-ban
Tartalom Piaci tendenciák 2003-ban . 1 Gabona (Horváth Zsuzsanna) .......2 Sertés, marha (Dr. Stummer Ildikó)3 Baromfi (M.né Lázár Virgilia) .....5 Tej (Vágó Szabolcs) .....................7 Zöldség-gyümölcs (Németh Noémi, Varga Viktória, Szente-Orbán Csaba)...........................................8
Ábrák .................................... 11 Táblázatok ............................ 22
Szerkesztette és összeállította: Vágó Szabolcs Kemény Gábor
Kiadó: Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-információs Szolgálat Magyarország H-1093 Budapest Zsil u. 3-5. Telefon: (0036) 1 476 6092 Fax: (0036) 1 217 8111 Internet: www.akii.hu
Az elmúlt évr l készült összefoglaló jelentésünkben a magyar agrárgazdaság legfontosabb termékpályáinak éves ár- és mennyiségi tendenciáit vizsgáltuk meg, és bizonyos következtetéseket vontunk le a jöv évre vonatkozóan. A 2003-as év egyik legfontosabb eseménye az aszály volt, amely jelent s kárt okozott a hazai gazdálkodóknak. Több szektorban súlyos túltermelési problémákkal, értékesítési nehézségekkel kellett szembenézniük a piaci szerepl knek. Mivel az egyes piacokon drasztikus változások következtek be, ezért els sorban a graduális ármozgások kezelésére alkalmas Demetra statisztikai programcsomag mellett egyéb módszertani forrásokat is használtunk elemzéseinkben. Ilyen eszköz a Budapesti Árut zsde (BÁT) határid s piaca, melynek a jöv évi lejáratokra vonatkozó kötési árai fontos ártendenciákat jeleznek el re, továbbá az egyes termékekre vonatkozó szezonalítások, amelyek a több mint 10 éves adatgy jtésnek köszönhet en stabil indikátorai az éven belüli ármozgásoknak. Figyelembe vettük még a szomszédos országok piaci árait és az Európai Unió határid s piacait is. A 2004-es év legfontosabb eseménye az Európai Unióhoz való csatlakozásunk lesz, melynek jelent s hatása lesz agrárágazatunkra. A Közös Agrárpolitika (KAP), melynek hazánk is részese lesz május 1-e után, reményeink szerint hosszú távon biztos, kiszámítható keretfeltételeket biztosít az ágazat fejl déséhez, és közvetlenül kihat az egyes termékpályák alakulására. A 2004-es év viszont az alkalmazkodás és a változások éve lesz, ami néhány termékpályán komoly gondokhoz vezethet. A tej és a sertés szektor termelésének visszaesése például nagyszámú termel ellehetetlenülését eredményezheti. A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák viszont már a csatlakozás els évében javuló körülményekkel kalkulálhatnak.
GABONA Bevezetés A 2003. évi hazai gabonapiacot az aszály okozta rendkívül alacsony termésmennyiségek és hozamok, illetve a nagy terméskiesés indukálta er teljes gabona áremelkedés jellemezte. Az el re nem jelezhet id járási széls ségek következtében az egy évvel ezel tt készített prognózisunkhoz képest így a vártnál magasabb árak alakultak ki. A termel i és t zsdei árak folyamatos és nagy mérték növekedése az év végére átgy r zött a malomipari termékek értékesítési és fogyasztói, illetve a takarmánykeverékek áraira is. A f bb gabonafélék piaci tendenciái 2003-ban, a rendkívül meleg és csapadékszegény nyár következtében 2-3 héttel korábban kezd dött a búza aratása (1,1 millió hektárról, ami a korábbi évhez képest 2%-os területnövekedést jelent). szi búzából 2,93 millió tonnát takarítottak be (2,65 t/ha termésátlaggal), 24%-kal kevesebbet, mint 2002-ben (3,89 millió tonna, 3,52 t/ha). A rendkívül gyenge kínálat hatására a búza termel i és t zsdei ára már a betakarítás ideje alatt er teljes emelkedésnek indult (a szezonra jellemz t l eltér en), és év végére az étkezési búza termel i ára már 45 ezer forint felett alakult, több mint 20 ezer forintot emelkedett a 2002. év végi termel i árhoz képest (2002-ben az étkezési búza termel i ára tartósan alacsony, 20-22 ezer forintos árszinten mozgott az egész év folyamán). A közraktárakban december 31-i adatok szerint a 2002-es évinél jelent sen kevesebb, mintegy 800 ezer tonna búzát helyeztek el, aminek felszabadulása valószín leg nem fogja mérsékelni a rendkívül magas árszintet. A 2003. évi hazai termel i búzaár tendenciájában követi a világpiaci árként is elfogadott alapmin ség franciaországi búzaárat, a magyar búza értéke 2-3 ezer forinttal marad el a franciaországi ártól (2002-ben ez a különbség még 5-8 ezer forint volt a világpiaci ár javára). A gyenge búzatermés ellenére 2003. I-X. hónapja között 1,167 millió tonna búza került kivitelre, 182 ezer tonnával több, mint 2002-ben. A 2003. évi exportár (133 USD, 30 ezer forint) csak 2-4 ezer forinttal haladja meg az el z év kiviteli árszintjét (100 USD, 26 ezer forint), aminek hátterében els sorban a dollár gyengülése áll. Valószín síthet , hogy 2003ban a még készleten lév , 20-22 ezer forinton vásárolt ótermés került kivitelre. 2003-ban 4,1-4,5 millió tonna kukorica került betakarításra, mintegy másfélmillió tonnával kevesebb, mint 2002-ben. A jelent s terméskiesést a kukorica esetén is a meleg, csapadékszegény nyár okozta. A termel i ár június-júliustól (a többi gabonafélével együtt) fokozatos emelkedésnek indult, és 2003. év végére meghaladta a 30 ezer forintot. A táblázatból jól látható, hogy a 2003. évi átlagár mintegy 50%-ot emelkedett a korábbi évhez viszonyítva, és majdnem a duplája az 1999. évi átlagárnak. A közraktárakban december 31-ig 1,397 millió tengerit raktároztak be, ami némileg elmarad az egy évvel korábbi szintt l. A világpiaci árnak elfogadott kukorica (USA 3 Yellow Corn, Gulf) értéke júniustól 25 ezer forint közelében ingadozik, a hazai termény ára év végén közel 10 ezer forinttal haladja meg az amerikai kukoricaárat. Kukoricaexportunk 2003. I-X. hónapja között 1,17 millió tonna volt, ami közel 50%-kal elmarad a 2002. év ugyanezen id szakától (2002. I-X. hónapja között 1,841 millió tonna kukorica került kivitelre), hátterében els sorban az idei év gyenge kukorica kínálata áll. A 444 ezer tonnás szi árpatermés 2003-ban több mint 150 ezer tonnával maradt el a tavalyi évt l (2002-ben 596 ezer termett), a tavaszi árpa kínálata is mintegy 70 ezer tonnával kevesebb, mint 2002-ben. Az árpa termel i ára is a betakarítás id szaka alatt jelent sen emelkedett a korábbi évhez képest, és a 2003. éves átlagár 35%-kal múlja felül 2002. évi termel i árszintet.
2
A feldolgozott termékek áralakulása 2003-ban A malomipari termékek feldolgozói értékesítési árai 1-2 hónapos csúszással (augusztus-szeptember) követik az étkezési búza termel i árának júniustól kezd d emelkedését, és ennek hatására a 2003. évi feldolgozói értékesítési árak év végére már 5-10%kal haladják meg a 2002. évi átlagárakat. Az értékesítési árak növekedése a fogyasztói árakat is felfelé húzta, az étkezési búza, valamint az energia árának emelkedése a fehér kenyér fogyasztói árában várhatóan januárban realizálódik. El rejelzés 2004-re A gabonafélék árel rejelzésénél a következ megállapításokat tehetjük: 2004. május 1-én belépünk a KAP-ba, így az uniós intervenciós ár (101,31 euró/tonna, a devizaárfolyamoktól függ en kb.26000 Ft.), mely a búzára, durumbúzára, árpára, rozsra, kukoricára és cirokra egyaránt vonatkozik, meg fogja határozni a hazai árszint alsó korlátját, ennél lejjebb csak rövid id re süllyedhet az ár. További fontos tény, hogy ha az ECU-ben és euróban számolt gabonaárak elmúlt 12 évbeli változását vesszük figyelembe, a korábbi jelentéseinkben már elemzett 2,5-3 éves ciklusnak a jöv év második felében leszálló ágába kerülünk, így az új termés learatásával jelent s áresésre számíthatunk már közepes termés esetén is. Addig azonban, tekintve, hogy a környez országokban sincs jelent s exportálható gabonamennyiség, valószín leg megmaradnak a magas gabonaárak. A búza árel rejelzésének alapját a BÁT 2004-es lejáratra szóló határid s jegyzéseire alapoztuk. Ezek jelent s trendfordulót jeleznek az aratás utáni id szakra, így komolyabb áresésre számíthatunk, mint amennyit az átlagos szezonalításból kiolvashatunk. Tehát júniusig folyamatosan emelked árakkal számolhatunk, 45-50 ezer Ft körüli maximális értékekkel, aratás után pedig várhatóan 30 ezer forintos áron kel el a búzatermés (1. ábra). Ezzel a búzaár valószín leg hasonló pályát fut be, mint az uniós standard búzaár, vagyis a francia. Az árpa jöv évi áralakulásának el rejelzését az elmúlt 10 év átlagos szezonalításának figyelembevételével, a búza ártrendjének várható alakulása alapján készítettük el. Így a jöv év közepéig várhatóan 37 ezer Ft-ig emelkedik a tonnánkénti ár, aratás után pedig 27 ezer forint körüli árra számíthatunk. A kukoricaár extrapolálásánál az árpánál használt módszert alkalmaztuk, a búzaárparitást vettük alapul, tekintettel a korábbi években megfigyelt szezonalításra. Az árak mozgása az árpáéhoz lesz hasonló, eltekintve attól, hogy a kukorica áresése kés bb következik be annak október végi aratása miatt. SERTÉS, MARHA A sertéstenyésztés piaci helyzete 2003-ban A sertéspiac kínálati jellege 2003-ban is megmaradt. Az ország sertésállománya a korábbi évekhez hasonlóan 5 millió darab körül alakult, augusztusban a szezonális hatásoknak megfelel en még kismértékben emelkedett, ugyanakkor az anyakoca állomány folyamatos mérsékl dése már el revetítette az állomány számottev csökkenését. A sertésállomány fejl désére kedvez tlen hatást gyakorolt, hogy 2002 második felét l a vágósertés-takarmány árarány folyamatosan romlott. 2003-ban a száraz id járás és az aszálykárok miatt jelent sen emelked takarmányárak, valamint a csökken sertésárak tovább rontották a sertéstartás jövedelmez ségét. A sertéstartás biológiai összefüggéseit és közgazdasági feltételeit tekintve, a sertésállomány csökkenése 2004-ben jelent s mérték lesz, amely együtt jár a nem megfelel min ségi színvonalon termel üzemek, és egyúttal a felesleges kapacitások leépülésével.
3
A sertésárak 2003-ban 15 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint 2002-ben. A 3. táblázatban jól látszik, hogy a felvásárlásban nagyobb részarányt képvisel , „SEU” min ségi osztályokban 15 százalék körüli volt az árak csökkenése, ugyanakkor a felvásárlás kisebb részét kitev , alacsonyabb színhústartalmú min ségi kategóriák esetében az árak visszaesése elérte a 25 százalékot is. Az 5. táblázatban látható, hogy a sertéshúsok értékesítési ára 2003ban hasonló mértékben csökkent, mint a vágósertés termel i ára. A húskészítmények árcsökkenése pedig kisebb mérték , mintegy 5-10 százalék közötti volt, csupán a sertés párizsi értékesítési ára növekedett. A sertésárak 2003 januárjában csaknem 17 százalékkal mérsékl dtek 2002 decemberéhez viszonyítva. A januári jelent s árcsökkenés még a piaci hatásokból adódhatott, mivel 2002-ben, az év közepére felhalmozódott készleteket az exporttámogatások folyósításával sem sikerült teljesen felszámolni. 2003 els két hónapjában a helyzetet tovább nehezítette, hogy az él sertések és a sertéshúsok külpiaci elhelyezése is akadozott. Februártól az „U” min ségi kategória árát 265 Ft/kg él súlyban határozták meg, ezzel április végéig sikerült magasabban tartani az árakat. Ha erre az intézkedésre nem került volna sor, akkor a sertésárak továbbra is alacsony szinten maradtak volna. Ezt támasztja alá az a tény, hogy május elején egyik hétr l a másikra drasztikusan, 20 százalékkal csökkentek a sertésárak, amikor megsz nt a 265 Ft/kg él súlyos árra vonatkozó el írás. A túlkínálat levezetésére februártól exporttámogatást vezettek be az él sertésekre, melynek mértékét áprilistól további 20 forinttal emelték kilogrammonként. A sertéshúsok külpiaci elhelyezéséhez pedig áprilistól 150 Ft/kg mérték export-visszatérítést lehetett igénybe venni. A támogatások hatására átmenetileg ugyan élénkült az export, különösen a júliusi és augusztusi kivitel volt számottev , majd az év hátralév részében ismét csökkenés jellemezte a sertéshúsok és az él sertések exportját. Év végén b séges kínálattal lehetett számolni, melyet az árak csökkenése is jelzett. A támogatások folyósítása 2003-ban nem hozta meg a várva várt eredményt, a kínálat levezetését és a piaci egyensúly megteremtését. Magyarországon 2003 májusától a sertésárakat els sorban az Európai Unió sertéspiaci folyamatait tükröz árak alakították, mivel az Árbizottság az 5 vezet tagállam árai alapján határozta meg a hazai árakat. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kereslet és kínálat változásai eltér ek lehetnek Magyarországon, illetve az Európai Unió egyes tagállamiban. Több éve hétr l hétre vizsgálva az Európai Unió sertésárait, megállapítható, hogy az árak jól követték a kínálatban, illetve keresletben bekövetkezett változásokat. Magyarországon ugyanakkor az árak, mint az el z ekben láthattuk, többször elszakadtak a valós piaci folyamatoktól. 2003 els felében, az Európai Unióban folyamatosan mérsékl dtek a sertésárak, a b séges kínálat, a stagnáló fogyasztás, valamint a besz kült exportlehet ségek miatt. Júniustól megfordult a trend, és az árak emelkedni kezdtek. A rendkívül meleg id járás hatásaként a kínálat mérsékeltebbé vált, a sertések min sége gyengébb volt, ezért a jó min ség sertésekért a vágóhidak hajlandók voltak magasabb árat fizetni. Év végén pedig újra csökken árak, és túlkínálat jellemezte az EU sertéspiacát. A kínálat levezetésére, valamint a sertésárak stabilizálására az EU Bizottság 2003 végén engedélyezte a sertéshús magántárolását. A tárolókból 2004 tavaszán és nyarán kikerül sertéshús várhatóan nyomást fog gyakorolni az Európai Unió, valamint a világ sertéspiacára. A betárolt sertéshúsok elhelyezését nehezítheti, hogy Oroszország részér l 2004-ben is korlátozásokkal kell számolni, Brazília fokozni kívánja jelenlétét a világpiacon, továbbá Japán várhatóan csökkenti importját. Mivel a kitárolás várható id pontjában már Magyarország is az EU tagja lesz, nem zárható ki a tárolókban lév sertéshús megjelenése a csatlakozó országok, így hazánk piacán sem.
4
Prognózis El z éves kiadványunkban hosszú távú trend alapján, 2003 végére még a sertésárak mérsékelt emelkedését vártuk. Év közben, figyelembe véve a sertésárak csökkenését, többször módosítottuk a prognózist, és év végére már csak 235-240 Ft/kg él súly árat jeleztünk. Az év végi b séges kínálat, valamint az akadozó export miatt azonban a tényleges árak kissé jobban csökkentek (2003. decemberében 221 Ft/ kg él súly). A trend alapján megállapítható, hogy a sertésárak növekv és csökken szakaszai általában két, két és félévente ismétl dnek, kétszer szabályos ciklust írtak le (9. ábra). A trend alapján, két és három év közötti ciklust feltételezve, 2004-t l már a sertésárak kisebb emelkedését várnánk. Ezzel szemben modellünk a sertésárak mérsékelt csökkenését jelzi 2004 els felében, és csak a második félévben vetíti el re az árak emelkedését. Ez abból adódhat, hogy az 1998 végét l, 1999 elejét l induló második ciklus id ben elhúzódik az el z ciklushoz viszonyítva. A modell által jelzett áralakulást a sertésállomány folyamatos csökkenése mellett is reálisnak tartjuk. A jelenlegi kínálat - a lényegében változatlan bels fogyasztás és az akadozó export mellett - soknak t nik. A sertésárak véleményünk szerint akkor stabilizálódhatnának, ha a sertésállomány 3-3,5 millió darabra csökkenne, ez a bels fogyasztás zavartalan biztosítása mellett még kismérték versenyképes exportot is lehet vé tenne. Jelent sen befolyásolja az ágazat helyzetét, hogy a jelenlegi támogatásokat május 1-ig lehet fenntartani, és a csatlakozás után más szabályozás (magántárolási támogatás) lép életbe. A marhapiac 2003 évi folyamatai és várható tendenciák A húsfeldolgozó szervezetek 2003-ban az el z évinél alacsonyabb áron vásárolták fel a vágómarhákat (4. táblázat). Az Extrém és az I. osztályba tartozó vágómarhák ára nem változott számottev en, az árak els sorban a többi min ségi kategória esetében csökkentek. A vágómarha árának éven belüli ingadozása kicsi volt, hasonlóan az el z évekhez. A marhaárak éven belüli változása csaknem ugyanolyan volt, mint a több év alapján számított szezonindex. Az év utolsó hónapjaiban viszont a marhaárak nem emelkedtek olyan mértékben, mint ami az elmúlt évek szezonindexe alapján várható lett volna. A marhahúsok közül a csontos marhahús, negyedben, eleje termék értékesítési ára csaknem 10 százalékkal volt alacsonyabb 2003-ban, mint az el z évben, ugyanakkor a csontos marhahús, negyedben, hátulja termék ára alig csökkent. A többéves trend a vágómarha termel i árának lényeges változását nem mutatja 2004ben (12. ábra). Magyarország EU csatlakozása után viszont kedvez lehet számunkra, hogy a hazai marhaárak alacsonyabbak az EU-s áraknál, annál is inkább, mert az Európai Unióban a marhahústermelés csökkenése 2004-ben is folytatódik. Hosszabb távon a marhaágazat felértékel désére lehet számítani, mely együtt járhat az árak emelkedésével. VÁGÓCSIRKE ÉS TOJÁS Trendalakulás és ciklusok a vágócsirke-piacon A 2002 végén készített termel i ár el rejelzésünk vágócsirke esetében 2003-ra folyamatos, de csak nagyon enyhe emelkedést mutatott. Ez úgy valósult meg, hogy az év közepéig csökkentek az árak és csak júliustól indult el egy lassú növekedés, amely a piac kínálati jellegének kezd d csökkenését jelentheti. A trendábrán (13. ábra) megfigyelhet , hogy az utolsó 5 évet figyelembe véve (1999-2003) a vágócsirke termel i árának alakulásában másfél éves periódusokat, növekv és csökken szakaszokat figyelhetünk meg. 2003 els felében nem csökkent olyan mértékben az ár, mint 2001. II., illetve 2002. I. félévében, ezáltal a 2004. évre vonatkozó el rejelzés a termel i árak tekintetében nagyobb mérték áremelkedést mutat, mint a 2003 évi el rejelzés. 5
2003 év végére el rejelzett termel i árat a vágócsirke esetében majdnem elérte a tényleges ár. Figyelembe kell vennünk, hogy vágócsirkéb l túlkínálat van a szektorban, amely lenyomja az árakat. Várhatóan 2004-ben éves viszonylatban emelkedni fognak az árak, amennyiben az ágazatban sikerül csökkenteni a b séges kínálatot. Mivel az Európai Unióban kizárólag az unión kívüli export kap támogatást, május 1-e után nem lehet, el tte pedig nem várható, hogy a kínálat csökkentésében a termel k bármilyen állami segítséget kapnak majd (kivétel a min ségi baromfi támogatása, amelyre 2007-ig az Unió haladékot adott). A megoldás a termelés, illetve feldolgozás kisebb mérték visszafogása, illetve újabb export célországok felkutatása lehet. Áralakulás 2003-ban Az éves vágócsirke termel i átlagárakat tekintve a 2003. évi ár, mintegy 4-5 százalékkal elmaradt az el z évi átlagártól (6. táblázat). Az el z évhez képest a 2003. I-XI. havi KSH adatok ismeretében a vágócsirke felvásárolt mennyisége 2003-ben lényegében nem változott, ezt a PÁIR adatai is alátámasztják. A csirkehúsok feldolgozói értékesítési ára az egész csirke esetében enyhén elmarad a 2002. évit l, a friss csirkecombé nem változott, ugyanakkor a csirkemáj-szívvel terméké n tt néhány százalékkal. A feldolgozók számára nagyon kedvez en alakult a csirkemell értékesítési ára 2003-ban, ugyanis 20 százalékkal n tt az el z évhez képest. Csirkehús export A csirkehús kivitele a 2003. I-XI. havi adatok alapján valamelyest visszaesett a teljes exporton belül, de megfelel a korábbi évek átlagának (35-38 000 tonna). Mind baromfihúsból, mind csirkehúsból Németországba szállítottuk a legtöbbet. Fontos export-célországunk volt 2003-ban csirkehúsból a volt szovjet államok, Svájc és Ukrajna is. A korábbi évekre jellemz évi 115-117 ezer tonnás baromfihús export az október végéig rendelkezésre álló Kopint-Datorg adatok alapján minden bizonnyal 2003-ban is hasonló lesz, s t mérsékelten meg is haladhatja a 2002 évi szintet. Az ágazat export árbevétele is javult 2003-ban 2002-höz képest, megközelít leg 8-9 százalékkal (eltekintve az árfolyamváltozás hatásaitól). De nemcsak az el z évhez képest ért el a szektor kedvez bb árbevételt, hanem az elmúlt néhány évhez képest is (2000-2003). A tojásár változása 2003-ban 2003 az els év, amikor már teljes évre vonatkozó tojás árakkal rendelkezünk.(15-16. ábra) Magyarországon az M és az L méretosztályú tojást kedvelik a fogyasztók, els sorban a tojás nagysága és a tojáshéj szilárdsága miatt. Az S és az XL méret tojás leginkább exportra, vagy tör üzembe kerül, ahol a piac igényei szerint létojás vagy tojáspor készül. A tojásszektorra is jellemz az éven belüli szezonalítás, amely els sorban a f bb ünnepekhez kapcsolódik. Évek óta tapasztalható, hogy a húsvét el tti id szakban megélénkül a kereslet a tojás iránt, majd az ünnepek után megn nek a készletek, amennyiben a kínálatot nem tudják exporttal levezetni. Ugyanez a folyamat tapasztalható a karácsonyi ünnepek el tt, illetve után is. Az ábrákon megfigyelhet , hogy húsvét el tti id szakban enyhe áremelkedés jellemzi a piacot, de ez jóval elmarad a karácsony el tti id szakhoz képest, amikor is a háztáji tojók tojástermelése a fényhiány, illetve a hidegebb id járás következtében lecsökken. Az idén az év utolsó pár hetében (45-52.hét) a tojás értékesítési ára jóval meghaladta az el z év ugyanazon id szakának árait, mindkét méretosztály esetében. Tojásexport 2003-ban nagyon kedvez en alakult az export, a nyugat-európai országok baromfi betegségei miatt. Míg korábban csak néhány millió darab tojás került a külpiacokra, addig a tavalyi 6
exportált mennyiség több tízmillió darabra tehet . Az exportárak is kedvez en alakultak, a tojás kilogrammjáért 1,1-1,2 eurót fizettek. Els dleges célországok: Hollandia, Németország és Ausztria voltak. Számos el rejelzés szerint az év végére a nyugat-európai országokhoz hasonlóan a tojás fogyasztói árának el kellett volna érnie a 30 Ft/db-ot, ezzel szemben a magyarországi üzletláncokban ez az ár 25 Ft/db körül alakult. TEJ ÉS TEJTERMÉKEK A nyerstej mennyiségének és átlagárának alakulása 2003-ban A magyar tejszektor évek óta súlyos túltermelési problémákkal küzd, a felesleg levezetésének sikere évr l-évre meghatározza a tejpiac m ködésének, az árak alakulásának irányvonalát. A 2002-es évihez hasonló nagyságrend , mintegy 400 millió literes tejfelesleg kivonása a belpiacról tavaly csak nagy nehézségekkel, a piaci szerepl k, és az állam komoly áldozatvállalásával valósulhatott meg. A felvásárolt nyerstej mennyisége 2003-ban a termelés visszafogását célzó állami lépések ellenére nem tért el lényegesen az el z évit l. A Tej Terméktanács által felügyelt export veszteségtérítési kassza többszöri kimerülése, illetve a szaktárca késedelmes intézkedései miatt, az év során több alkalommal felborulni látszott a hazai tejpiac. Az év utolsó hónapjaira nyilvánvalóvá vált, hogy nem tartható fenn a tejtermékek hatalmas veszteséggel terhelt exportjának finanszírozása, és a termel k által az extra tej literjéért kialkudott 72 forintos ár. El ször augusztusban, a terméktanács exporttámogatási kasszájának aktuális kimerülésekor csökkentették jelent sen a feldolgozók felvásárlási áraikat, amit azonban a helyzet rendez désével utólag még korrigáltak. Novemberben azonban kiderült, hogy a továbbiakban állami szabályozásra nemigen lehet számítani, és várhatóan a tényleges kereslet-kínálat fogja alakítani az árakat. Emiatt egyre több tejipari cég csökkenti a nyerstejért fizetend árait. A nyerstej termel i átlagára az év során végig az ágazati megállapodás szerinti 72 forintos szinthez igazodott, ami egybevág az egy évvel ezel tt készített 2003-as évre vonatkozó prognózisunkkal is. Ett l az árszintt l való eltérés lényegében csak a min ség ingadozásának és a beltartalmi mutatók változásainak tudható be. A nyári er teljes min ségromlás így 70 forintig vitte le az átlagárat. Az árak év végi szokásos er södése ebben az évben is elkezd dött, de novemberben, a fent vázolt okok miatt éles trendtörés következett be. Az el z évhez hasonlóan 2003-ban is nagyobb ütemben drágultak a gyenge min ségi osztályokba tartozó tejek, aminek viszont a következ évt l, a jogszabályi háttér változása miatt már nem lesz nagy jelent sége (január 1-t l már csak extra min ség tej vásárolható fel). A nyerstej min sége az évközi ingadozások után sokat javul, az extra tej aránya az összes felvásárlásból novemberre 96%-ig emelkedett. Ez azt mutatja, hogy valószín leg májusig nem lesznek komolyabb problémák a min séggel kapcsolatban, nyáron azonban súlyos gondokra kell felkészülni. A magyar nyerstej a környez országokkal összehasonlítva drágának számít, bár 2003 második felében némileg javult a magyar tej pozíciója. (18. ábra). Export-import viszonyok A tejtermékek külkereskedelmére jellemz , hogy minden termékcsoportban növekedett a behozatal, míg az export esetében vegyes a kép. Sajtból és s rített tejb l növekedett exportunk, viszont a többi termékb l komoly visszaesés következett be. Dollárban számolva az export és import árak növekedtek 2003-ban, bár ez nagyrészt az amerikai fizet eszköz árfolyamának múlt évi mélyrepülésével indokolható. 7
Tejtermékárak a piac különböz szintjein A tejtermékek feldolgozói értékesítési ára nagy ingadozásokon esett át, a nyári válsághelyzetben az eddigieknél jóval er teljesebben estek vissza az árak. szre azonban rendre visszatértek az év eleji szintre, illetve néhány termék ára meg is haladta azt. A Trappista sajt és a vaj produkálta a legnagyobb áringadozást az éven belül, el bbi 27, utóbbi. 31%-ot emelkedett a nyári minimumához képest. A megfigyelt tejipari termékek fogyasztói árai többé-kevésbé követték az feldolgozói értékesítési árak változásait. Az értékesítési ár emelkedése általában gyorsabban, határozottabban, míg csökkenése kevésbé egyértelm en jelent meg a fogyasztói árakban. El rejelzés 2004-re A hosszú távú id sorból számított trend alapján 70-72 forint között kellene alakulnia a belföldi nyerstej termel i árának, a jöv re bekövetkez változások azonban alapvet trendváltást vetítenek el re. 2004 minden bizonnyal átmeneti év lesz, amikor a belföldi árak egy hozzávet leg 10-15%-kal alacsonyabb szintre helyez dnek át. Az EU csatlakozás után szabaddá váló külkereskedelem, és a várhatón er söd importnyomás miatt a feldolgozók csak alacsonyabb nyersanyagárak mellett rizhetik meg versenyképességüket. Az EU jelenlegi és leend tagországainak árait tekintve Magyarországon 60 Ft/kg körüli árszint kialakulása valószín . Több tényez is amellett szól, hogy a termelés volumene 2004-ben csökkenni fog. Egyrészt a min ségi követelményeknek való meg nem felelés szoríthatja vissza a termelést, másrészt a csökken árak miatt nagyszámú termel ellehetetlenülése valószín . Mindezek következményeként szinte biztosra vehet , hogy Magyarország uniós kvótáját (1,945 milliárd liter) nem fogja elérni a termelés. Az er söd versenyhelyzet és a csökken alapanyagárak miatt a tejtermékek ára is várhatóan lefelé mozdul el. A nyerstej piaci árának 2004-ben várható alakulásáról a 17. ábra tájékoztat. A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMÉKEK ÉS A BURGONYA 2003. ÉVI JELLEMZ PIACI TENDENCIÁI Mennyiségi folyamatok A 2003-as év a hazai kertészeti ágazat szempontjából a „piaci kudarcok” (market failures) évének tekinthet több, az ágazat szempontjából meghatározó faj esetében. A rendkívüli aszály, mint legjelent sebb tényez mind a kínálatot, mind a termékmin séget kedvez tlenül befolyásolta. Több faj esetében ez az érési id meghosszabbodásával is járt. Egyes zöldség fajok belföldi termelési adatai (1000 t):
Összes friss zöldség Összes friss zöldség mínusz csemegekukorica Paradicsom Görögdinnye Fejes káposzta Vöröshagyma Sárgarépa Zöldpaprika
2001
2002
1 857
1849
1 442
1 382
235 130 161 174 99 99
247 160 157 122 104 85
8
2002%
2003**
100% 100 % 13% 8,6% 8,5% 6,5% 5,6% 4,5%
18% 11% 11% 9% 7,5% 6%
222 95
A zöldség fajok esetében (csemegekukorica kivételével) a belföldi termelés 63%-át, hat faj termésmennyisége adta. A gyümölcs fajok tekintetében mindössze három faj teszi ki a teljes mennyiség 87%-át. Ezen termékek piaci ártendenciájának vizsgálata alapján megítélhet a teljes ágazat bevételének alakulása, és következtethetünk a kínálat nagyságára. A 2003-as év a tárolási burgonya esetében kedvez tlenül alakult. A becsült termésmennyiség az el z évi 70%-át teszi ki. (A burgonyánál a korai burgonyát a zöldségféléknél, míg a tárolási fajtákat a szántóföldi növényeknél tartják számon.) Egyes gyümölcs fajok belföldi termelési adatai (1000 t):
Összes gyümölcs Alma Szilva Meggy
2001 917 605 90 56
2002 699 527 49 38
2002% 100% 75% 7% 5,5%
2003**
2001
2002
2002%
2003**
863
752
87%
550
500
A burgonya belföldi termelési adatai (1000 t):
Burgonya Forrás: KSH*, ** becsült adat
Külkereskedelemi adatok A kereslet és kínálat 2003-as évi alakulását jól tükrözik a külkereskedelmi adatok. A friss zöldség termékek exportja októberig minden hónapban alacsonyabb az el z évhez képest, átlagosan mintegy 17%-kal. Ezzel szemben a friss gyümölcs export els tíz hónapra vonatkozó adatai 25%-kal meghaladták az el z év azonos id szakára vonatkozó kivitelt. Az importszállítások az exporttal ellentétesen alakultak. A friss zöldségimport októberig kumulált adatai 78%-kal haladják meg 2002-es év adatait. Ezzel szemben friss gyümölcsb l október végéig megközelít leg az el z évhez hasonló mennyiséget importáltunk, ez csak 5%-kal növekedett. A friss, fagyasztott és szárított zöldség-gyümölcs külkereskedelmi adatai: 2002- 2003 1.-10. hónap (1000 t): EXPORT Zöldség KN 07 Gyümölcs KN 08
2002 192 228
2003 159 284
IMPORT 2002 81 169
2003 143 176
Forrás: Kopint-Datorg Az egyes termékpiacok 2003-ban A kereslet és kínálat alakulását a külkereskedelmi adatok mellett a belföldi, reprezentatívnak tekinthet Budapesti Nagyk rösi Úti Nagybani Piacon regisztrált ártendencia is mutatja. A legjelent sebb gyümölcsfajunk, az alma kínálata az el z évek
9
tendenciáját folytatva, tovább esett az elmúlt évben. Az Unió országaiban hasonló folyamat volt megfigyelhet . A hazai fajták nagybani piaci áralakulását vizsgálva fajtánként eltér ártendenciát tapasztaltunk az szi betakarítások után. Míg a Golden ára 2002-ben magasabb volt, mint 2003-ban, a Jonathan esetében ellentétes piaci áralakulást figyeltünk meg. A gyümölcsexportunkban els helyen, míg a teljes gyümölcstermelésünkben harmadik helyen álló meggy 2003. évi szezonja egy héttel el bb indult, valamelyest alacsonyabb áron, és két héttel kés bb, de magasabb áron fejez dött be, mint az el z évben (19. ábra). Mind a friss gyümölcs exportban, mind a belföldi termelésben, mennyiségét tekintve második helyet elfoglaló szilva a 2002-es évvel azonos árszinten került forgalomba a f érési szezonban. A zöldségtermeszt k közül legnagyobb terméskieséssel a vöröshagyma termeszt knek kellett szembesülniük. A betakarított termés a belföldi igényeket csak mintegy 70-80%-ban elégíti ki. A kínálat visszaesésének következménye volt, hogy az árszínvonal az el z évhez képest 60%-kal n tt, az import mennyisége pedig 2,5-szeresére emelkedett (20. ábra). A friss zöldségexportban az els legnagyobb volumennel rendelkez termékünket, a görögdinnyét a korszer termesztés-technológiának köszönhet en nem érintette kedvez tlenül az aszálykár. Az érési id els felében az el z évi árszint alatt, a második felében pedig e felett alakult a piaci ár (21. ábra). A csemegekukorica után a legnagyobb mennyiségben termesztett paradicsom kínálata és piaci ártendenciája hasonló szint a 2002es évihez. A burgonya belföldi kínálatának visszaesése megegyezik a vöröshagymánál tapasztaltakkal. A regisztrált piaci ár az év második felét l kétszerese az el z évinek (22. ábra). A következ hónapokban várható tendenciák 2004. els hónapjaiban a jelent s tárolási zöldségfélék (hagyma, gyökérzöldség) és a burgonya esetében 2003-hoz viszonyítva jelent s drágulásra számítunk. Ezzel ellentétben az egyéb, f leg importból származó zöldségféléknél és a tárolási gyümölcsfajoknál csak az inflációt követ áremelkedés valószín síthet . A jöv évi piaci kilátásokat befolyásolja, hogy új piaci helyzethez kell alkalmazkodnunk. Az ágazat versenyképességét els sorban a mennyiségi folyamatokban kiemelt termékeink árpozíciója, valamint a min ségi elvárásoknak való megfelelésük fogja meghatározni.
10
A KII
1. ábra
2. ábra
11
A KII
3. ábra
*EU, Franciao. alapmin ség - a világpiaci árnak elfogadott EU támogatások nélküli franciaországi ár
4. ábra
12
A KII
5. ábra
6. ábra
* US YC 3- US No. 3 Yellow Corn 13
A KII
7. ábra
8. ábra
14
A KII
9. ábra
10. ábra
15
A KII
11. ábra
12. ábra
16
A KII
13. ábra
14. ábra
17
A KII
15. ábra
16. ábra
18
A KII
17. ábra
18. ábra
19
A KII
19. ábra
20. ábra
20
A KII
21. ábra
22. ábra
21
A KII
1. táblázat
A GABONAFÉLÉK TERMEL I ÁRA
Ft/t Termék
1999
2000
2001
2002
Étkezési búza
20369
28125
23958
22575
30817
151,29
136,51
Takarmánybúza
17239
26640
19022
20058
26933
156,23
134,28
Takarmánykukorica
15716
26532
18527
21400
31333
199,37
146,42
..
25867
19974
19398
26337
Takarmányárpa
2003*
2003/1999 %
..
2003/2002 %
135,77
2. táblázat A MALOMIPARI TERMÉKEK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA
Ft/kg Termék
1999
2000
2001
2002
2003*
2003/1999 %
2003/2002 %
Finomliszt BL 55
35,85
46,50
52,31
44,50
48,96
136,56
110,04
Rétesliszt BFF 55
44,42
59,20
63,76
57,17
60,03
135,13
105,00
Fehér kenyérliszt BL 80
32,90
41,87
46,93
39,45
43,47
132,12
110,19
Tésztaipari liszt
39,30
47,67
52,56
49,48
53,35
135,78
107,82
Étkezési búzadara AD
46,62
63,29
68,20
59,69
63,82
136,90
106,92
* várható (az 51-52. heti adatok nélkül)
22
A KII
3. táblázat A VÁGÓSERTÉS TERMEL I ÁRA
Ft/kg hasított súly 1999
2000
2001
2002
2003*
S
256,34
307,74
421,59
352,53
302,41
117,97
85,78
E
260,25
311,75
418,45
350,53
297,77
114,42
84,95
U
245,77
298,93
404,27
337,48
289,75
117,89
85,86
R
230,70
288,62
387,65
308,72
239,58
103,85
77,61
O
214,94
259,30
371,88
291,55
219,54
102,14
75,30
P
212,86
245,90
373,55
286,41
217,95
102,39
76,10
Nem min sített
219,19
291,56
383,49
303,92
233,02
106,31
76,67
M1
215,48
252,58
385,91
317,34
248,76
115,44
78,39
Vágósertés összesen
241,23
292,21
401,64
333,95
282,04
116,92
84,46
Min ségi osztály
2003/1999 % 2003/2002 %
* várható (az 51-52. heti adatok nélkül) 4. táblázat A VÁGÓMARHA TERMEL I ÁRA
Ft/kg él súly 1999
2000
2001
2002
2003*
Extrém
239,92
242,90
244,40
280,36
283,10
118,00
100,98
I. osztály
242,78
241,69
244,50
269,22
265,86
109,51
98,75
II. osztály
172,33
189,34
212,56
214,91
191,97
111,40
89,33
III. osztály
158,60
179,12
186,47
188,25
167,69
105,73
89,07
IV. osztály
147,70
155,82
167,61
164,72
138,95
94,08
84,36
Vágómarha összesen
200,36
208,00
204,81
207,37
183,07
91,37
88,28
Min ségi osztály
* várható (az 51-52. heti adatok nélkül) 23
2003/1999 % 2003/2002 %
A KII
5. táblázat A NYERS HÚSOK ÉS A HÚSKÉSZÍTMÉNYEK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA
Ft/kg 1999
2000
2001
2002
2003*
Csontos marhahús frissen, negyedben, eleje
385,68
429,68
499,96
576,53
Csontos marhahús frissen, negyedben, hátulja
494,39
544,72
546,86
Csontos sertéshús, lehúzott, félben
410,09
533,74
Szalonnás és b rös sertéshús, félben
293,96
Sertés párizsi, egészben
2003/1999 %
2003/2002 %
523,28
135,68
90,76
567,19
555,65
112,39
97,97
680,51
611,06
502,52
122,54
82,24
424,55
493,23
423,27
369,63
125,74
87,33
265,60
298,46
396,87
371,41
388,76
146,37
104,67
M beles virsli, sertéshúsból
304,45
337,47
421,76
412,01
405,28
133,12
98,37
1/2 kg-os étkezési sertészsír, csomagolt
117,45
152,19
211,19
195,93
136,71
116,40
69,78
Olasz felvágott, egészben
376,56
428,07
534,15
498,65
478,43
127,05
95,94
Lecsókolbász
266,11
295,92
374,89
357,00
335,70
126,15
94,04
Gépsonka (formázott, f tt)
613,05
698,52
917,98
867,43
820,83
133,89
94,63
F tt császárszalonna (csont nélkül)
469,83
644,10
893,39
827,12
752,01
160,06
90,92
Termék
* várható (az 51-52. heti adatok nélkül)
24
A KII
6. táblázat
A VÁGÓBAROMFI-FÉLÉK TERMEL I ÁRA
Ft/kg Termék
1999
2000
2001
2002
2003
2003/1999% 2003/2002%
Vágócsirke
156,30
163,40
194,27
177,95
169,52
108,46
95,26
Vágópulyka
214,30 296,60
226,50 328,90
255,73 404,45
255,38 412,80
252,17 377,46
117,67 127,26
98,74 91,44
178,80
188,90
265,56
224,79
202,57
113,29
90,12
Vágóliba Vágókacsa
A VÁGÓBAROMFI-FÉLÉK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA Termék
2003
2002
Fagyasztott csirke egészben*
356,28
348,56
97,83
—
313,55
—
Fagyasztott csirke egészben (65 %-os)**
—
309,55
—
334,48
Ft/kg
2003/2002 (%)
Fagyasztott csirke egészben (70 %-os)**
Friss csirke egészben*
7. táblázat
324,87
97,13
Friss csirke egészben (70 %-os)**
—
338,58
—
Friss csirke egészben (65 %-os)**
—
360,25
—
Friss csirkecomb, csontos
379,34
379,28
99,98
Friss csirkemáj-szívvel
450,15
454,80
101,03
Friss csirkemell
605,75
727,49
120,10
Friss pulykacomb alsó, csontos
251,55
226,67
90,11
Friss pulykacomb fels , csontos
507,80
484,33
95,38
Friss pulykamell filé
784,80
993,27
126,56
Friss libacomb, csontos
836,04
954,24
114,17
1180,83
1255,00
106,28
Pecsenye liba, egészben
729,85
635,42
87,06
Friss pecsenyekacsa egész
497,09
406,43
81,76
Friss libamell
Forrás: 1999,2000 KSH adatok, 2001,2002 BTT adatok, 2003 AKII adatgy jtés
25
A KII
8. táblázat
A NYERS TEHÉNTEJ TERMEL I ÁRA
Ft/mennyiségi egység Min ségi osztály
2003*
2003/1999 %
2003/2002 %
1999
2000
2001
2002
Extra
62,28
65,62
70,88
72,77
72,47
116,36
99,59
Kis extra**
52,78
54,54
60,35
64,29
67,77
128,40
105,41
Osztályon kívüli
40,35
41,95
44,45
46,71
48,57
120,37
103,98
Min ségi osztály összesen
59,57
63,25
69,26
71,03
71,45
119,94
100,59
** 2003 május el tti adatok az I., II. és III osztályú tere vonatkoznak * várható (a decemberi adatok nélkül)
26
A KII
9. táblázat A FELDOLGOZOTT TEJ ÉS A F BB TEJTERMÉKEK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁTLAGÁRA*
Ft/mennyiségi egység Termék
1999
2000
2001
2002
2003
2003/1999 %
2003/2002 %
2,8% zsírtartalmú 1 l-es polytej
76,1
91,7
103,8
112,4
112,2
147,53
99,83
2,8% zsírtartalmú 1 l-es dobozos tej
80,4
96,6
116,3
128,9
127,1
158,12
98,63
2,8% zsírtartalmú 1 l-es dobozos tartós tej
112,1
114,7
121,4
134,0
135,2
120,54
100,86
Adagolt vaj, 1 kg
679,9
782,5
836,3
859,8
900,6
132,47
104,74
Vajkrém natúr, 1 kg
534,8
618,7
651,6
696,4
687,6
128,58
98,75
Tehéntúró, 1 kg
422,4
500,5
545,0
574,1
564,4
133,60
98,31
Tejföl, 1 kg
224,5
270,4
280,7
273,4
292,6
130,33
107,06
1174,1
1173,4
1308,9
1457,0
1143,1
97,36
78,46
727,5
879,8
931,6
936,6
933,35
128,29
99,66
Érlelt keménysajt, 1 kg Érlelt félkemény sajt, 1 kg
* 2003 májusában a megfigyelt termékek jellemz iben változások történtek
27
A KII
A Piac-információs Szolgálat adatszolgáltatói valamint a rendszerhez még csatlakozni kívánó szervezetek számára a kiadványhoz való hozzájutás térítésmentes. Az Éves piaci jelentésen kívül kínáljuk még a Gabona és Ipari Növények Él állat és Hús Baromfi Tej és Tejtermékek Zöldség-gyümölcs kiadványokat is A Tej és Tejtermékek kiadvány havonta jelenik meg, a többi kéthetente. A kiadványokkal kapcsolatban részletesebb felvilágosítást ad: Kamarásné Heged s Nóra, tel. 1-476-3064 Kiadványaink a hazai piaci információkon kívül tájékoztatnak a szomszédos országok és az EU piaci árairól is. A hazai és külpiaci ártendenciák összehasonlítása, valamint a világpiaci folyamatok figyelése alapján a kiadványok megkönnyíthetik a hazai termékek piaci helyzetének megítélését és esetleg e termékek külpiacon való elhelyezését is.
KIADJA Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-információs Szolgálat H-1093 Budapest, Zsil u. 3-5. Telefon: (0036) 1-476-6092 Fax: (0036) 1-217-8111 Internet: www.akii.hu E-mail:
[email protected]
AKII
28
