Penta Unió Oktatási Centrum
A magyar és román adórendszer összehasonlítása
Név: Polyák Judit Szak: Nemzetközi adószakértő Konzulens: Dr. Kenyeres Sándor
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS........................................................................................................................................ 1 1
MAGYARORSZÁG ÉS ROMÁNIA ADÓRENDSZERÉNEK FŐBB ELEMEI ....................................................... 3 1.1 Munkáltató által fizetendő terhek ................................................................................... 4 1.2 Munkavállalót terhelő levonások..................................................................................... 8 1.3 A vállalkozás működésével kapcsolatos egyéb adóterhek ............................................ 10
2
1.3.1
Vállalkozások nyereségadója................................................................................. 10
1.3.2
Osztalékot terhelő jövedelemadó ......................................................................... 11
1.3.3
Helyi adók .............................................................................................................. 11
1.3.4
Általános forgalmi adó .......................................................................................... 13
1.3.5
Egyéb adókulcsok .................................................................................................. 13
TÁRSASÁGI ADÓ/ NYERESÉGADÓ SZABÁLYOZÁSA A KÉT ORSZÁGBAN.................................................. 15 2.1 A társasági adó törvény Magyarországon ...................................................................... 15 2.1.1
Adókötelezettség................................................................................................... 16
2.1.2
Adó alanya ............................................................................................................. 17
2.1.3
Adó alapja .............................................................................................................. 18
2.1.4
Az Adóalap módosítása ......................................................................................... 19
2.1.5
Adómérték............................................................................................................. 22
2.1.6
Adókedvezmények, adómentességek ................................................................... 23
2.2 A vállalkozási nyereségadó törvény Romániában .......................................................... 24 2.2.1
Adókötelezettség................................................................................................... 24
2.2.2
Adó alanya ............................................................................................................. 24
2.2.3
Adó alapja .............................................................................................................. 25
2.2.4
Adóalap módosítása .............................................................................................. 27
2.2.5
Adómérték............................................................................................................. 28
2.2.6
Adómentességek, adókedvezmények ................................................................... 29
2.3 Társasági adó és nyereségadó törvény összehasonlítása .............................................. 30 3
KÖZÖSSÉGI HARMONIZÁCIÓS TÖREKVÉSEK A NYERESÉGADÓZÁSBAN .................................................. 32 3.1 Társasági adókulcsok az Európai Unióban ..................................................................... 32 3.2 Adóharmonizáció ........................................................................................................... 36
4
3.2.1
EU társasági adóval kapcsolatos irányelvei ........................................................... 37
3.2.2
Közös konszolidált társasági adóalap (CCCTB) ...................................................... 38
ÖSSZEFOGLALÁS ...................................................................................................................... 40
FELHASZNÁLT IRODALOM .................................................................................................................. 43
0
BEVEZETÉS Az
Európai
Unióban
a
tagállamok
kormányai
kizárólagos
jogkörrel
rendelkeznek a közvetlen adózás tekintetében, szabadon állapítják meg a közvetlen adók valamint a megtakarítások és tőkenyereség adóinak mértékét. Az adópolitika a pénzügyi szuverenitás egyik legfontosabb szimbóluma, amiről az egyes tagállamok nem kívánnak lemondani. Az egyes tagállamok szuverenitásukon alapulva maguk határozzák meg adórendszereiket, ezen belül adónemeiket, az adók alapját és mértékét, továbbá a kedvezményeket és a mentességeket is. Az Európai Unió évtizedek óta foglalkozik a tagállamok adórendszereinek harmonizálásával. Az adóharmonizáció első lépései a közvetett adók harmonizációjára irányultak az EU-n belüli kereskedelem felélénkítése érdekében. S mivel az adózással kapcsolatos uniós döntéshozatalban minden érintett ország egyetértése szükséges, ezidáig csak a közvetett adózás területén alalkult ki közös joganyag. A közvetlen adózás területén - mely jellemzően a jövedelmet terhelő adók (pl: társasági adó, személyi jövedelem adó) – csupán irányelvek s rendeletek szintjén összehangolt a tagországok társasági adórendszere. Az államok szuverenitásának csökkenése olyan sok területen érezhető, hogy nem meglepő, ha a tagállamok ragaszkodnak ahhoz, hogy saját hatáskörben döntsenek adózási kérdésekben. 2013. július 1.-jével Horvátország is belépett az Európai Unióba, így története során hetedik alkalommal bővült és már 28 országot tömörít. Tagországok növekedésével nő az adóverseny és a kisebb harmonizáció felé terelheti az uniót. Európában és ezen belül a régióban egyfajta adóverseny bontakozott ki a versenyképesség és a tőkevonzás növelése érdekében. Az államok adórendszereiket igyekszenek egyszerűsíteni, általános tendencia az adókulcsok csökkentése. A tőke nemzetközi mobilitása adóversenyt generál, mely nyomásnak a legnagyobb államok sem állhatnak ellent, minden ország rákényszerül arra, hogy adórendszerét a nemzetközi tőke elvárásaihoz igazítsa, ezzel növelve tőkevonzó képességét. Dolgozatom témájául Magyarország és Románia adóterheinek összehasonlítást és ezen belül a nyereségadó szabályainak bemutatását és elemzését választottam, kitérve a társasági adóalap harmonizációs törekvésekre. Témaválasztásomnak több oka is volt. 2007-ben Románia Európai Unióhoz való csatlakozásakor szintén vizsgáltam az ország versenyképpességét az akkori adóreformjai miatt s szeretném megvizsgálni, hogy hogyan alakult azóta az adórendszere s adópolitikája. Vizsgálatomnak másodlagos célja 1
annak a felmérése, hogy Románia mennyiben lehet hazánk erős vetélytársa a termelő és szolgáltató gazdasági társaságok, valamint a befektetői csoportok megnyerése terén. Globalizálódó gazdaságunkban a kis- és közepes vállalkozások egyre nagyobb számban jelennek meg nemzetközi piacokon s a versenyképesség megítéléséhez fontos a tagországok adóterheinek összevethetősége is. Egy nemzetközi szállítmányozási cégnél vagyok főkönyvelő s a régióvezető azt a kérdést vetette fel, hogy megérné-e átvinni a cég tevékenységét Romániába vagy más környező országba. Erre a kérdésre nehéz egyértelműen igennel vagy nemmel válaszolni, mivel több szempontot kell figyelembe venni. A dolgozatban az egyes adójogi szempontokat mutatom be és elemzem. Dolgozatom
első
részében
Magyarország
és
Románia
a
vállalkozás
működésével kapcsolatos fontosabb adóterheit mutatom be, a dolgozat második részében a két ország társasági adó/ nyereségadó szabályozásával foglalkozom a hatályos jogszabályok alapján. Végül a társasági adóalap harmonizációs törekvésekre térek ki. A dolgozatom első és második része az érvényes magyar társasági adó és egyéb törvényekre valamint a román adóügyi törvényre épül. A román Adóügyi Törvénykönyv
hivatkozott
szakaszait
(ART)
rövidítéssel
fogom
jelezni.
Csak a gazdasági társaságokat, vállakozásokat érintő jogszabályokat mutatom be, a speciális szabályok ismertetésétől eltekintek (non-profit szervezetek, hitelintézetek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár).
2
1
MAGYARORSZÁG ÉS ROMÁNIA ADÓRENDSZERÉNEK FŐBB ELEMEI Minden
vállalkozás
folyamatosan
költségei
csökkentésére
törekszik
a
gazdaságban tapasztalható erős verseny miatt valamint a nagyobb nyereség elérése érdekében. Egy vállalat számára nem közömbös, hogy a munkavállalót, a tőkét illetve a fogyasztást mekkora adó terheli, hiszen ez befolyással van a nyeresége alakulására. Vannak olyan munkaerő-igényes iparágak, mint például a szolgáltató központok, ahol a foglalkoztatás teljes költsége a meghatározó. A foglalkoztatás költségét több dolog határozza meg: egyrészt a minimálbér mértéke, másrészt, hogy az adott munkakör betöltésére mennyiért lehet embert találni a munkaerőpiacon, valamint hogy mennyi az állami elvonás mértéke. Ezért a társaságot terhelő adók mellett a másik kiemelt szempont a bérek után fizetett munkáltatói terhek mértéke, így először ezekkel foglalkozom. Magyarországon az adórendszert egy rendkívül széttagolt, nehezen átlátható adójogi szabályrendszer jellemzi, ellentétben a jelenlegi romániai szabályozással. Nálunk külön törvény van az adózás rendjéről, a személyi jövedelemadóról, társasági és osztalékadóról, egyszerűsített vállalkozói adóról, az általános forgalmi adóról, a helyi adókról és még sorolhatnám, míg Romániában 2003-ban egy egységes adóügyi törvényt hoztak létre. Hazánkban 2015-ben is változtak az adó és társadalombiztosítási törvények szabályai, bár idei évben a munkavállalók bérét terhelő adók valamint a társasági adó tekintetében az adómértékek változatlanok maradtak. A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében új különadókat vezet be a kormány, utoljára a reklámadó bevezetése történt meg tavaly augusztusban. 2015-től a reklámadó mértékben bekövetkezett változás miatt, miszerint 20 milliárd felett 50 %-os mértékű az adó – ami csak egy szolgáltatót érint a szektoron belül -, az Európai Bizottság eljárást indított a túlzott mérték miatt. Összehasonlításképpen Romániában a reklám-szolgáltatások utáni adókulcs 1 s 3% között van a szolgáltatás értékére vetítve s a helyi költségvetés jövedelmét képezi. Romániában az adórendszert az úgynevezett Adóügyi törvény szabályozza. Ez a jogszabály 2003 óta egységes szerkezetben tartalmazza a vállalkozásokat terhelő nyereségadók szabályait, a természetes személyeket terhelő jövedelemadókat, elkülönítetten a mikrovállalkozások és a külföldi illetőségűek jövedelemadóját, a képviseleti adót, az általános forgalmi adót, a különleges fogyasztási adókat, valamint a
3
helyi adókat és illetékeket. Ezt megelőzően náluk is egy rendkívül széttagolt adójogi rendszer volt, jól szemlélteti, hogy az egységes törvénnyel egyidejűleg 17 jogszabályt és számos kapcsolódó végrehajtási rendeletet helyeztek hatályon kívül. A román adójogi szabályozás jelentős lépést tett az euróalapú szabályozásra, mivel a fix összegű limitösszegeket a jogszabály nagy részét „euró lej egyenérték”-ben határozza meg. A következőkben a 2015-ben hatályos jogszabályok szerint érvényes béreket és a bérek után fizetendő munkáltatói és munkavállalói terhek mértékét valamint az egyéb fontosabb adókulcsokat mutatom be a teljesség igénye nélkül a két országban. Megjegyezném, hogy az adókulcsok önmagukban igen csak félrevezethetők, mert az adóalap számítása eltérő a két országban, ezért messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le.
1.1 MUNKÁLTATÓ ÁLTAL FIZETENDŐ TERHEK Romániában a bérjövedelmek adóztatása a magyar rendszerhez hasonló eljárásrend szerint történik, az adót a munkáltató vonja le és fizeti be. Hazánkban a Kormány rendeletben szabályozza a minimálbért, amely 2015. január 1-től 105 000 Ft. A legalább középfokú végzettséget, illetve a szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára megállapítottak a minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimumot, ami 122 000 Ft. Romániában korábban makroszintű kollektív munkaszerződésben határozták meg az érvényes minimálbért, melynek összege az iskolai végzettségtől függött s 7 fizetési osztályt határoztak meg. 2011-től kormányhatározatban szabályozták a garantált országos bruttó minimálbért, mely 2015.01.01-től 2015.06.30-ig 975 lej (68 250 Ft).1, 2015.07.01-től pedig 1 050 lej lesz.2 A román minimálbér a magyar minimálbér 65%-a. Nem kérdéses, hogy ha szakképesítést nem igénylő munkavállalókra van szükség, akkor Romániát választják a befektetők. Egyes felmérések szerint a multinacionális vállalatok Magyarországot részesítik előnyben, ha jó minőségű szakmunkára van szükségük a gyártásnál. Romániát az olyan egyszerűbb részmunkák kivitelezésére választják, amelyeknél elsődleges szempont a munkaerő olcsósága.
1
70 Ft/Ron s a továbbiakban ezzel az árfolyammal fogok számolni a dolgozatomban. http://legislatiamuncii.manager.ro/a/16769/salariu-minim-pe-economie-2015-transe-de-crestere-calculsalarial-si-modificari-importante.html 2
4
Magyarországon a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulás főszabály szerint 27 százalék, de a foglalkoztatás elősegítése érdekében néhány esetben van lehetőség járulékkedvezmény igénybevételére. Például a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után vagy a tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény. A 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó megfizetése alól meghatározott adóalap erejéig a teljes, illetve részbeni mentességet biztosító adókedvezményt a Szocho törvény rendelkezései alapján lehet igénybe venni. A 2007. január 1-jétől a kedvezőtlen demográfiai helyzet miatt bevezetett korkedvezmény-biztosítási járulékot 2015. január 1-től megszüntették, mivel megszűnt a korkedvezmény lehetősége. Ezt a járulékot azon munkáltatóknak kellett fizetni a társadalombiztosítási járulékon felül, akik korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztattak munkavállalókat (például búvárok, radioaktív anyagokkal dolgozók). Romániában
a
társadalombiztosítási
járulék
szintén
nyugdíj-
és
egészségbiztosítási hozzájárulásból áll. A foglalkoztató a foglalkozási tevékenységétől, veszélyességétől függően 15,8 vagy 20,8 vagy 25,8 százalékot fizet a nyugdíjbiztosítási alapba. Normál körülmények között 15,8 százalék, különleges körülmények (például: tűzoltóság, katonaság, rendőrség, bányászat, tengereszet) esetén 20,8 százalékot és a speciális körülmények (például: vegyi anyagokkal dolgozók, robbanó anyagokkal dolgozók) esetén 25,8 százalék nyugdíj hozzájárulást fizet valamint 5,2 százalék egészségbiztosítási hozzájárulást, ami az egészségbiztosítási alapba folyik be. Például: Egy élelmiszer boltot üzemeltető cég 15,8 százalékot, addig egy vegyipari cég 25,8 százalék nyugdíjbiztosítást fizet az alkalmazottai után. Az említettek után látható, hogy Romániában a vállalkozás veszélyességétől függően
alakul
a
nyugdíjbiztosítási
járulékfizetés
mérték,
ezzel
szemben
Magyarországon minden cégnek egységesen kell fizetni. Hazánkban a munkáltató által fizetendő a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás illetve az esetleges rehabilitációs hozzájárulás. Csak azokat a munkáltatókat terheli a rehabilitációs járulékfizetési kötelezettsége, akik 25 főnél több alkalmazottat
(átlagos
statisztikai
létszám)
foglalkoztatnak,
és
az
összes
foglalkoztatottból a megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. (kötelező foglalkoztatási szint). A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2015. évben is 964 500 F/év. Romániában a foglalkozatónak fizetnie kell 0,5% munkanélküli hozzájárulást, mely a munkanélküli segélyalapba megy, továbbá 0,85% táppénz hozzájárulást, 5
valamint 0,15 s 0,85 % közötti munkabaleseti hozzájárulást, aminek mértéke a vállalkozás tevékenységtől függ és a foglalkozási betegségeket ellátó alapot illeti (pl.: egy élelmiszer bolt 0,187 százalékot, míg egy lakatos tevékenységet folytató cég 0,279 százalék munkabaleseti hozzájárulást fizet). 2007-től vezették be a bérgarancia alapba fizetendő hozzájárulást, amelynek mértéke 2015-től 0,25%. Összehasonlítva a két ország munkáltatói járulékait (1. táblázat) láthatjuk, vannak hasonlóságok a fizetendő jogcímek között, de annyi különbséget azért megállapíthatunk, hogy Romániában több különböző címen kell minimális összegeket fizetni. Magyarországon az összes munkáltatói teher 28,5 százalék ehhez még hozzáadódik esetenként a rehabilitációs hozzájárulás. Romániában az összes munkáltatói teher: 22,75 - 33,45 százalék, attól függően, hogy milyen tevékenységet végez. Az Eurostat kimutatás3 szerint 2014-ben az átlagos óránkénti munkaerőköltség az Európai Unióban (EU28) az egész gazdaságra nézve 24,6 EUR volt. Míg Magyarországon egy órányi munkaerő 7,3 EUR volt, addig Romániában 4,6 EUR. Az Eurostat által számított munkaerő-költség tartalmazza a munkabért, valamint az olyan nem bérjellegű költségeket, mint a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulás. 1. Ábra: Az átlagos óránkénti munkaerőköltség az EU-ban, Euróban 50 Other labour costs
Wages and salaries
40 30 20 10
EU-28 Euro area (EA-18) Sweden Denmark Belgium Luxembourg France (2) Netherlands Finland Austria Germany Ireland Italy Spain United Kingdom Cyprus Slovenia Greece (3) Malta Portugal Czech Republic Estonia Croatia Slovakia Poland Hungary Latvia Lithuania Romania Bulgaria Norway
0
Forrás: www.ec.europa.eu
3
http://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/index.php/File:Hourly_labour_costs,_2013_(1)_(EUR)_YB14_II.png
6
1. Táblázat Egyes adók Magyarországon és Romániában, 2015-ben
2015-ben
Magyarország kötelező legkisebb munkabér
Minimálbér
105 000 Ft
Középfokú végzettséget igénylő munkakörben (garantált bérminimum )
Munkáltatói járulékok
28,50%
Szociális hozzájárulás
Románia kötelező legkisebb munkabér
975 lej (68 250Ft)
122 000 Ft
22,75 - 33,45 %
27,00%
-
Egészségbiztosítási járulék
-
5,20%
Nyugdíjbiztosítási járulék
-
15,8 % , 20,8%, 25,8%
Munkanélküliségi hozzájárulás
-
0,50%
Szakképzési hozzájárulás
1,50%
-
Fizetésbiztosító alaphoz való hj
-
0,25%
Betegbiztosítási hozzájárulás
-
0,85%
Munkabaleseti hozzájárulás
-
0,15 - 0,85%
Egyéb járulékok
rehabilitációs hozzájárulás
Munkavállalót terhelő levonások (SZJA nélkül)
18,50%
16,50%
Nyugdíjjárulék
10,00%
10,50%
egészségbiztosítási járulék
7,00%
5,50%
munkaerő-piaci járulék
1,50%
0,50%
Személyi jövedelemadó
16%
16%
Társasági adó/ nyereségadó Mikrovállalatok jövedelemadója
500.000.000 Ft -ig
10%
500.000.000 Ft felett
19%
16%
-
3%
Ágazati különadó
bizonyos tevékenységek esetén
-
Képviseleti adó Osztalékot terhelő jövedelemadó
-
4000 EUR/év
16%
16%
Helyi iparűzési adó
Korrigált nettó árbevétel max. 2 %-a
-
Épületadó/ építményadó
max. 1.100 F/m2
0,25% - 1,5%
Áfa
27 % (18% s 5 %)
24 % (9% s 5 %)
Forrás: Hatályos jogszabályok alapján saját szerkesztés
7
1.2 MUNKAVÁLLALÓT TERHELŐ LEVONÁSOK Magyarországon
és
Romániában
egyaránt
kell
fizetni
nyugdíj-
és
egészségbiztosítási járulékot, valamint munkanélküli ellátás fedezésére biztosító járulékot. Ezeknek a mértéke a két országban eltérő, valamint a munkavállalót terhelő levonások mértéke 18,5 % Magyarországon s 16,5 % Romániában. (1. táblázat) A magyar nyugdíjrendszer 1998-ban vált vegyes finanszírozásúvá, azaz kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer és magán-nyugdíjrendszer működött. 2011-től a kötelező magán nyugdíjpénztárakat gyakorlatilag megszüntették s mindenkit az állami nyugdíjpénztárba léptettek vissza, a magánnyugdíj pénztári tagok tagdíjait pedig az állami nyugdíjpénztárba kellett fizetni. Jelenleg a munkavállalók által fizetendő nyugdíjjárulék kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjalapba kerül, emellett 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot is kell fizetni. Ezzel ellentétben Romániában 2008-ban bevezették a kötelező magánnyugdíj rendszert, igy az állami nyugdíjalap mellett egyéni számlára is történik jóváírás. Tervek szerint az egyéni számlára történő befizetés mértéke minden egyes évben 0.5 %-kal nő 2016-ig, amíg 6 % nem lesz, ez az állami nyugdíjrendszerbe történő befizetések terhére történik, amíg az 5.5 %-ot el nem éri. 4 Jelenleg a munkavállalónak 10,5 százalék nyugdíjbiztosítási hozzájárulást és 6,5 százalék egészségbiztosítási hozzájárulást kell fizetnie. Mindkét országban kell fizetni munkanélkülieket segítő hozzájárulást. Romániában 0,5 százalékot, míg itthon 1,5 százalékot. Magyarországon
a
magánszemélyeknek
bármely
jogcímen
keletkezett
jövedelmükre (összes önálló és nem önálló tevékenységéből származó, valamint egyéb jövedelmek után) lineáris személyi jövedelemadót kell fizetni. 2013 óta (adóalap kiegészítés nélkül) a megszerzett jövedelemre vonatkozó adókulcs 16 százalék. A jelenlegi törvénytervezet szerint jövőre 15%-os adókulcsot szeretne a kormány bevezetni. Romániában 2005 óta egykulcsos, 16 százalékos jövedelemadót kell fizetni. Az adó alapja nem a bruttó bérjövedelem, mint Magyarországon, hanem annak a járulékokkal csökkentett része. A bérjövedelmek adóztatásakor csökkentő tételt jelentenek a kötelező járulékok. 1000 lejt meg nem haladó munkabér esetén 250 lejtől (nem tart el további
4
http://www.euvonal.hu/tagorszagok/romania/
8
személyeket) a 650 lej (négy vagy több eltartott személy) felső határ között mozog a személyi levonás. 1000 és 3000 lej közötti munkabér esetén az eltartottak utáni kedvezmény fokozatosan csökken, 3000 lej felett pedig nem vonható ki adóalapkedvezmény, a teljes összeg után kell fizetnie jövedelemadót. A magánszemélyek adókötelezettségének kiszámítása Romániában +
Bér vagy fizetés
-
társadalombiztosítási hozzájárulás (16,5 %)
=
kötelező járulékokkal csökkentett jövedelem
-
Teljes személyi kedvezmény (kedvezmény 250 lej, az eltartottak után: 350 – 650 lej között)
=
Adóztatandó jövedelem ADÓ (az adóztatható jövedelem 16 %-a, amennyiben az adóztatható jövedelem pozitív)
Forrás: saját szerkesztés
Például: A kötelező minimálbér 975 új lej, és ha nincs eltartottja, akkor Kötelező járulékokkal csökkentett jövedelem = 975 - (900*0,165) = 975-161= 814 Adóztatandó jövedelem = 814 – 250 = 564 Jövedelemadó = 564* 0,16 % = 90,24 ~ 90 Nettó munkabér=( 564-90) +250 = 724 RON Romániában a magánszemélyek adózása kedvezőbb mivel a személyi jövedelemadót a kötelező járulékokkal és adókedvezményekkel csökkentett jövedelem után kell megfizetni.
9
1.3 A VÁLLALKOZÁS MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYÉB ADÓTERHEK A bérterhek után néhány olyan adónemmel foglalkozom, amelyek leggyakrabban kerülnek elő egy vállalkozás működése kapcsán. 1.3.1 VÁLLALKOZÁSOK
NYERESÉ GADÓJA
Magyarországon ezt társasági adónak, Romániában pedig nyereségadónak nevezzük. Magyarországon a gazdálkodók nyereségadója fő szabály szerint a pozitív adóalap 10 százaléka, de 500 millió HUF adóalap felett 19 %. 2007.07.01-től bevezették a minimumadót, amit negatív adóalap esetén kell fizetni azon vállalkozásoknak, akiknek az adózás előtti eredménye vagy az TAO tv. szerint megállapított adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimumot, akkor választásuk szerint: -
adóbevallásban az adózás rendjéről szóló törvény szerinti nyilatkozatot tesz, vagy
-
a törvényben meghatározott jövedelem- (nyereség-) minimumot tekinti adóalapnak.
A jövedelem- (nyereség-) minimum a törvényben meghatározott csökkentő és növelő tételekkel módosított összes bevétel 2 százaléka. Romániában a nyereségadó mértéke 16 %. Romániában lehetőség van kedvezményesebb adófizetésre. 2011.01.01-től opcionális jelleggel újra bevezették a mikrovállalati jövedelemadót. 2013-tól pedig kötelezővé vált azon jogi személyekre nézve a nyereségadó megfizetése helyett a mikrovállalati jövedelemadót, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek: árbevétel
nem
származik
banki,
biztosítási,
tőkepiaci,
szerencsejáték
tevékenységből, menedzsment és tanácsadási szolgáltatásokból származó árbevétel nem több, mint az össz bevétel 80%-a, az éves forgalma nem nagyobb, mint 65 ezer euró (19.500.000 Ft5), nem áll felszámolás alatt a cég. és tulajdonosai között nincs állami érdekeltségű. A mikrovállalat jövedelemadózási kulcsa jelenleg 3 százalék, a társaság nettó árbevételére számolva. Ezekről bővebben a 2.1 és 2.2 fejezetben lesz szó. 5
300 Ft/ EUR, a továbbiakban ezzel az árfolyammal fogok számolni a dolgozatomban.
10
1.3.2 OSZTALÉKOT
TERHELŐ JÖVEDELEMADÓ
A vállalkozások elsődleges célja a profit elérése, így lényeges kérdés, hogy a nyereségét mekkora adóteher mellett tudja kivenni a tulajdonos. Az adózott nyereségből a társaság - a társaság legfőbb irányító szervének döntése alapján - osztalékot fizethet a tulajdonosoknak. A kapott osztalék után az osztalékban részesedő jövedelemadót fizet. Hazánkban és omániában is 16 százalék az osztalékot terhelő jövedelemadó. 1.3.3 HELYI
ADÓK
Magyarországon az önkormányzat adóztatási joga alapján szedhet építményadót, telekadót, vállalkozások kommunális adóját, idegenforgalmi adót, helyi iparűzési adót valamint gépjárműadót, melyeket a helyi önkormányzat a képviselőtestülete által alkotott adórendeletben határozza meg. A következőkben a két leggyakrabban előforduló helyi adóval: az iparűzési adóval és a gépjárműadóval foglalkozom. Helyi iparűzési adót kell fizetnie annak a vállalkozónak, aki gazdasági tevékenységet haszonszerzés céljából, üzletszerűen végez az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel. Állandó jelleggel végzett tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa az adóalap 2 százaléka. Ideiglenes jellegnél tételesen tartalmazza a jogszabály, napi egységben. Ez az adó nem a nyereséget, hanem az árbevételt adóztatja, így a veszteséges vállalkozásokat is terheli. A belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű után kell gépjárműadót fizetni. Az adó alapja 2007-től a személyszállító gépjárműveknél a gyártási év és a teljesítmény lett, a többi gépjárműnél a közúti közlekedési nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), valamint az E és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépkocsiknál a - jogszabályban meghatározott tételes mértékű adó maradt. Súlyadónál minden megkezdett 100 kilogramm után 850 vagy 1380 forint, teljesítményadónál 140 Ft-345 Ft/ kilowatt a gépjármű gyártási évétől függően. Romániában helyi adóként a következő jogcímen szednek bevételeket: épületadó, telekadó, gépjárműadó, bizonyítványok kibocsájtási illeték, reklám- és hirdetőeszköz-használati illeték, látványossági adó (művészeti rendezvény, sportverseny vagy más szórakoztatási tevékenység szervezése után fizetendő adó), szállodailleték,
11
speciális illetékek
és egyéb helyi illetékeket. (ART. 248) A következőkben az
épületadót, telekadót és a gépjárműadót ismertetem. Bármely személy, aki Romániában fekvő épület tulajdonosa, épületadót köteles fizetni. Az épületadó alapját a típusától, szerkezettől és a közművesítettségtől függően megállapított négyzetméterár alapján kell kiszámítani. Az így kialakult értéket fel kell szorozni a helység és az azon belüli övezetnek megfelelően. Ezen túlmenően korrigálni kell az értéket az épület kora alapján. Az így kapott érték után a magánszemélyeknek évi 0,1 százalékos az adó az épületek után. Jogi személyek esetén évi 0,25–1,5 százalék között alakul az adó a helyi döntéshozók döntése szerint. Romániában 3 évente kötelező ingatlan értékbecslést készíteni, ha ez nem történik meg, akkor 3. Év után 10-20% között lesz a fizetendő adó, 5 év után pedig 30-40% lesz. Bármely személy, aki földterületet birtokol, telekadót köteles fizetni. A telekadót a telek területe alapján kell fizetni, amelyet belterületen és külterületen a helység rangja és az azon belüli fekvési övezete, nem építési telek esetén a mezőgazdasági művelési ág szerint is súlyozni kell. (ART 258) Bármely személy, akinek tulajdonában bejegyzendő szállítóeszköze van, gépjárműadót köteles fizetni. Az illetéket a szállítóeszköz cm3-től függően állapítják meg: (263 szakasz) gépjárművek 1600 cm alatti gépjármű 1601-2000 cm3 2001-2600 cm3 2601-3000 cm3 3001cm3 felett autóbusz
minden 200 cm3-re (lej) 8 RON 560 Ft 18 RON 1 260 Ft 72 RON 5 040 Ft 144 RON 10 080 Ft 290 RON 20 300 Ft 24 RON 1 680 Ft
Összehasonlítva láthatjuk, helyi iparűzési adót Romániában nem kell fizetni. Amíg Magyarországon gépjárműadót teljesítmény vagy önsúlya alapján fizetünk, addig Romániában az adó mértéke a gépjármű típusától és cm3 mértékétől függ. Példa: egy Opel Astra, 10 éves, 1400 cm3, 66 kW-os személygépkocsi gépjárműadója: Magyarországon: 66 kW * 230 Ft = 15.180 Ft/ év Romániában: 8 lej * 8 (1600/ 200) = 64 lej = 4.480 Ft/ év Amíg hazánkban az épületadó és telekadó kivetése az önkormányzatok diszkrecionális jogkörébe tartozik, addig Romániában ezen adók megfizetése mindenhol kötelező.
12
Érdekességként megjegyezném, hogy 2 részletben, márciusban és szeptemberben kell fizetni az épület, telek és gépjűrműadókat s az a magánszemély vagy jogi személy, aki az éves adó mértéket márc. 31-ig befizeti, az 10% kedvezményt kap. 1.3.4 ÁLTALÁNOS
FORGALMI ADÓ
Hazánkban az általános adókulcs 27 százalékos, a kedvezményes adókulcsok mértéke: 18 és 5 százalék, amelyeket azonban csak a törvényben meghatározott termékek körére alkalmazható. 18 %-os adókulcs vonatkozik pl a tej termékekre, kenyér és pékárúra, cukrászsüteményekre valamint a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásokra, 5 %-os adókulcs pedig pl: gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, illetve könyvek, újságok értékesítésére valamint 2015-től a szarvasmarha-, juh-, bárány- és kecskeféleségekre is. Jelenlegi törvényjavaslat szerint 2016. január 1-jétől a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá kívánják sorolni. Romániában az általános forgalmi adó általános 25 százalékos. A kedvezményes adókulcs mértéke 9
és 5 százalék. 9 %-os
adókulcs vonatkozik a kulturális
szolgáltatásokra (pl: muzeumok, állatkertek, film , színházak, vásárok s kiállítások belépőire),
könyvek
s
újságok
értékesítésére,
gyógyászati
segédeszközökre,
gyógyszerekre illetve a szállodai szolgáltatás nyújtására lehet alkalmazni. 5%-os adókulcsot belföldi ingatlaneladás törvényben meghatározott eseteinél lehet alkalmazni. Tervek szerint 2016-tól az általános forgalmi adót 24-ről 20 százalékra, az élelmiszerek áfáját pedig már idén júniustól 9 százalékra akarja csökkenteni a román kormány. 1.3.5 EGYÉB
ADÓKULCSOK
A következőkben olyan adókkal foglalkozom, amelyek csak egyik országban találhatók meg. Magyarországon a gazdasági társaságok - többek között - kiválthatják a társasági adó kötelezettségüket, ha törvényi feltételeknek megfelelnek, és úgy határoznak, hogy adókötelezettségüket több adónem helyett egy adó megfizetésével teljesítik. Opcionális lehetőségek: EVA, KATA és KIVA Egyszerűsített vállalkozói adó jelenlegi mértéke a pozitív adóalap 37 százaléka. Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összege együttesen meghaladja az
13
adóalanyiság választására jogosító 30 millió forintos értékhatárt, akkor az értékhatárt meghaladó rész után az EVA mértéke 50 százalék. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (Katv.) értelmében a KATA adóalanya lehet az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság. A KATA a kisadózó vállalkozások esetén kiváltja a személyi jövedelemadót, a társasági adót, az egyéni járulékokat és a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást, valamint a bérek után fizetendő 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is. A KATA alanyának ezek helyett mindössze a tételes adót kell megfizetnie, melynek összege 25e Ft, 50e Ft s 75e Ft lehet. A Katv. értelmében a KIVA adóalanya lehet többek között az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, ha a hatálya alá történő bejelentkezéskor maximum 25 főt foglalkoztatnak, továbbá 500 millió forintot meg nem haladó bevétellel és mérlegfőösszeggel rendelkeznek. A KIVA megfizetésével a vállalkozás a kiváltja a nyereséget terhelő adót (a 10 százalékos társasági adót), valamint a bérek után fizetendő 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is. A KIVA alanyának ezek helyett mindössze 16 százalék kisvállalati adót kell megfizetnie. Azon gazdasági társaságoknak, aki gépjárművel rendelkeznek, cégautóadót kell fizetniük. 7.700- 44.000 Ft a havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzésétől függően. Romániában számolni kell a képviseleti adóval olyan külföldi jogi személynek, aki képviseletet létesít , működésre engedélyezett képviselete van. Ez jelentős költséget tesz ki, mivel ennek értéke 4000 euró/év, amelyet időarányosan kell fizetni. (ART 123) Ezzel kapcsolatban itt meg kell jegyeznem, hogy Romániában nagyon olcsó kft.-t alapítani, a minimális alaptőkéje mindössze 200 lej, azaz kb. 14.000 Ft, és az alapítás összköltsége az alaptőkén felül kb. 115.000 Ft-ba kerül.
14
2
TÁRSASÁGI ADÓ/ NYERESÉGADÓ SZABÁLYOZÁSA A KÉT ORSZÁGBAN Általánosan elterjedt felfogás szerint az adórendszerek szerepe beruházási
döntések meghozatalában általában másodlagos. A beruházási döntéseket a vállalat elsősorban a piac mérete, a megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő rendelkezésre állása, a munkaerőköltségek nagysága, az infrastruktúra fejlettsége és egyéb feltételek figyelembevételével hozza. A versenyképesség elsősorban nem az adózástól függ, ugyanakkor az adózás több mechanizmuson keresztül hat a vállalati és nemzetgazdasági versenyképességre. A társasági nyereségre kivetett adók országonkénti különbségei akkor kerülnek előtérbe beruházási döntésekben, amikor az egyes országok által nyújtott egyéb feltételek közel azonosak. Az egyre erősödő versenyben lényeges szerepet játszhatnak, és versenyképességi tényezővé léphetnek elő a nyereségadózásra vonatkozó jogszabályok a külföldi tőke megnyerésekor.6. Az országok adópolitikájuk egyik elemével, a társaságok nyereségére vonatkozó adókulcsok meghatározásával kívánják a különböző gazdaságpolitikai céljaikat elérni, mint például a gazdasági növekedést és a befektetés-ösztönzést. Az állam a jövedelemés vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek jövedelmének egy részét elvonja azzal a céllal, hogy a gazdasági tevékenységet végzők is járuljanak hozzá a közfeladatok ellátásához szükséges államháztartási bevételekhez. A társasági adókulcsok nem adhatnak teljes körű képet egy adott ország adópolitikájáról. Egyes országokban az adóalap a számviteli szabályok szerint számított eredmény, módosítva az adótörvényekben rögzített tételekkel, ilyen a magyar rendszer is. Míg más országokban maguk az adótörvények határozzák meg az adóalap kiszámításának módját, a számviteli eredménytől függetlenül, ilyen a román rendszer is. Nem csak az eltérő adóalap okozhat különbséget, hanem a központi és helyi adók léte, eltérő mértéke, eltérő adóalapja, és még más szempontok is, mint az értékcsökkenésre, adókedvezményekre vonatkozó szabályok.
2.1 A TÁRSASÁGI ADÓ TÖRVÉNY MAGYARORSZÁGON A társasági adóval kapcsolatos kötelezettségeket a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szabályozza, amelyhez a törvény 6
Losoncz (2006)
15
felhatalmazása
alapján
kormányrendeletek
és
pénzügyminiszteri
rendeletek
kapcsolódnak. A társasági adó és a számvitel kapcsolatát a társasági adó törvény rögzíti az alapelvek között, amikor kimondja, hogy a társasági adó törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Ez azt jelenti, hogy azokat a fogalmakat, amelyeket a társasági adó törvény külön nem fogalmaz meg, a számviteli törvény fogalom meghatározása szerint kell értelmezni. A társasági adó törvény szoros kapcsolatban van a számviteli törvénnyel, mivel a társasági adóalap megállapításánál a számviteli törvény alapján megállapított, azzal egyező adózás előtti eredményből kell kiindulni, majd azt korrigálni kell a társasági adóról szóló törvényben meghatározott feltételekkel. Így minden olyan téma, amely befolyásolja a számvitelben az adózás előtti eredmény nagyságát, egyben befolyásolja a társasági adó alapjának összegét is. A törvény szerint a társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. Ez a szabály nincs teljesen összhangban a számviteli törvénnyel, mivel e törvény lehetővé teszi, hogy a devizakülföldi társaságok az éves beszámolójukat magyar nyelven, és forint helyett konvertibilis devizában készítsék el. Mivel a társasági adó törvény ezen adózóknál sem engedi meg, hogy a társasági adó bevallásaikat devizában készíthessék és adhassák be az adóhatóságnak, szabályozni kellett, hogy a devizás adatokat milyen árfolyamon kell átszámítani forintra. A szabály szerint az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kell a forintra átszámítást elvégezni. 2.1.1 ADÓKÖTELEZETTSÉG A törvény szerint az adózót, vagyis a társasági adó alanyát jövedelme után a társasági adó törvény előírása szerint társasági adókötelezettség terheli. Ezen kötelezettségek közé tartozik a bejelentés és nyilatkozattétel, adómegállapítás, adóbevallás, adó- és adóelőleg fizetés, bizonylat kiállítás és megőrzés, nyilvántartás vezetése, adatszolgáltatás, adólevonás. Az adókötelezettség terjedelme szempontjából a társasági adó alanyai között két nagy csoportot lehet megkülönböztetni. Egyik csoport a teljes körű adókötelezettséggel érintett adózók, a másik csoport a korlátozott adókötelezettséggel érintett adózók. A teljes körű adókötelezettség a belföldi illetékességű adózókra vonatkozik. Korlátozott adókötelezettsége a külföldi vállalkozónak van, ami azt jelenti, hogy az ő
16
adókötelezettsége a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján csak Magyarországon adóztatható jövedelemre terjed ki, azaz csak erről kell bevallást benyújtania. A belföldi illetékességű adózó adókötelezettsége a belföldről és a külföldről
származó
jövedelmére
egyaránt
kiterjed.
A
külföldi
vállalkozó
adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki. A társasági adókötelezettség keletkezésének, megszűnésének bemutatását külön kell bontani belföldi és külföldi illetékességű adózókra. Az általános szabály szerint a belföldi illetékességű adózó társasági adókötelezettsége azon a napon kezdődik, amelyen az alapítását szabályzó jogszabály szerint az adózó létrejön. Vannak olyan szervezetek, társaságok, amelyek a vállalkozási tevékenységüket a cégnyilvántartásba történő bejegyzés előtt megkezdhetik. Ezek közé tartozik a gazdasági társaság is. Ekkor ezek a szervezetek a társasági szerződésük (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt szervezet előtársaságaként működhetnek. Az előtársasági időszak a társasági szerződés ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésük napjáig, vagy a kérelem jogerős elutasításáig tart. Az előtársasági időszakról a számviteli törvény külön rendelkezik. Az adózó adókötelezettsége jellemzően azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését szabályozó jogszabály szerint az adózó megszűnik, vagy azt a napot megelőző napon, amelyen az adózó egyéb okokból kikerül a társasági adó hatálya alól. A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége általánosan a fióktelepének a cégnyilvántartásba
történő
bejegyzése
napján
kezdődik,
és
fióktelepének
a
cégnyilvántartásból való törlésének a napján szűnik meg. 2.1.2 ADÓ
ALANYA
A társasági adó törvény tételesen felsorolja, hogy mely szervezetek alanyai a társasági adónak és megkülönbözteti a belföldi illetve a külföldi illetékességű adóalanyokat, amelyeket együttesen adózóknak nevesít. A belföldi személyek közül adóalany: a gazdasági társaság, az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet, a szövetkezet,
17
az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP), a vízitársulat, az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, továbbá az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a felsőoktatási intézmény, továbbá a diákotthon, az európai területi társulás, az egyéni cég, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC). Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye Magyarországon van. A külföldi személyek közül adóalany a külföldi vállalkozó, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak vagy ha ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet. Az adóalanyok tételes felsorolásából az is következik, hogy az a belföldi szervezet, amely nem az adótörvény szerinti szervezeti formában végez vállalkozási tevékenységet, nem minősül adóalanynak. A törvény külön mellékletben felsorolja azokat a szervezeteket, amelyek nem alanyai a társasági adónak. 2.1.3 ADÓ
ALAPJA
A társasági adóalap megállapításának szabályai az egyes adózói szervezetekre vonatkozóan eltérőek. A társasági adótörvény külön szól a belföldi illetékességű adózók és a külföldi vállalkozók adóalapjának megállapításáról. Belföldi illetékességű adózók szabályait tekintjük általánosnak, melyet minden adózónál figyelembe kell venni. Az
18
általános szabályokon túl, meghatározott adózói szervezeteknek speciális adóalap megállapításai vannak. A társasági adóalap megállapításánál a számviteli törvény által megállapított adózás előtti eredményből kell kiindulni, majd azt korrigálni kell a törvényben meghatározott tételekkel. (2.ábra) Az adózó az adózás előtti eredményt a beszámoló alapján állapítja meg. 2. ábra: A társasági adóalap megállapításának általános sémája ± Adózás előtti eredmény – Adózás előtti eredményt csökkentő tételek + Adózás előtti eredményt növelő tételek ± Adóalap (±1–2+3) Számított társasági adó (+előjelű adóalap·10/19%) – Számított társasági adót csökkentő tényezők Adómentesség Adókedvezmények – A kettős adózási egyezmény alapján a külföldön megfizetett adó Fizetendő társasági adó (5 – 6 – 7) Adózott eredmény (±1– 8)
1. 2. 3. 4. = 5. 6. 6.1. 6.2. 7. 8. = 9.
Forrás: saját szerkesztés
Az adóalap pozitív és negatív is lehet. Az adófizetési kötelezettség meghatározásánál
figyelemmel
kell
lenni
a
jövedelem-(nyereség-)minimum
intézményének szabályaira. Ha a vállalkozás adózás előtti eredménye nem éri el a törvény által meghatározott nyereségminimumot, akkor választhat: vagy kitölt egy bevallás-kiegészítő
nyomtatványt,
vállalva
ezzel
egy
esetleges
adóellenőrzés
fokozottabb kockázatát vagy fizet, és a nyereségminimumot tekinti adóalapnak. A jövedelem-(nyereség-)minimum összege a korrigált összes bevétel 2 százaléka. 2015-től a korábbi évektől eltérően a korrigált összes bevétel meghatározásánál az összes bevételt nem csökkenti az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke. 2.1.4 AZ ADÓALAP
MÓDOSÍTÁSA
Az adózás előtti eredményt módosító tételeket a következők szerint csoportosítja a törvény: eredményt csökkentő és növelő tételek
19
különös módosító tételek elkülönült szabályozás a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakra és a kettős adóztatás elkerülésére. Az adózás előtti eredményt az adóalap megállapításához különböző, a törvényben meghatározott jogcímeken csökkenteni, illetve növelni kell. Belföldi illetékességű adózókra vonatkozó csökkentő és növelő tételek általánosnak tekintendő szabályozást jelentenek, ezeket a szabályokat minden társasági adóalanynál figyelembe kell venni és ezen szabálytól akkor kell eltérni, amikor vannak e témákra vonatkozó speciális szabályok. A törvény konkrétan szabályozza az adóalap módosításait, ezen belül az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételeket. Növelő, illetve csökkentő jogcímeket funkciójuk szerint több csoportba7 sorolhatjuk: Olyan korrekciók, amelyek a számviteli törvényben a vállalkozó viszonylag szabad döntése alapján meghatározott költség, ráfordítás elszámolására ír elő felső korlátot, ide tartoznak többek között az értékcsökkenés, az értékvesztés, a céltartalékképzés, illetve felhasználás. Az állam által támogatott célok megvalósítását segítő korrekciók, ide tartoznak többek között a foglalkoztatás támogatása, kutatás, kísérleti fejlesztés ösztönzése, kis és középvállalkozások beruházási kedvezménye. Egyes gazdasági események állam általi szankcionálása, mint például bírságok, és adózási szankciók. Kettős adózatás elkerülésére vonatkozó korrekciók, mint például osztalék és részesedés kapcsolatos szabályok. Speciális adóalap korrekciók gazdálkodási formákhoz igazodóan, ide tartoznak többek között az alapítvány, társadalmi szervezet, külföldi vállalkozók különös szabályai. A törvény több mint 30 adózás előtti módosító tételt sorol fel, melyek közül csak néhány olyanra térek ki, amelyek a gyakorlatban a vállalkozásoknál jellemzően előfordulnak.
7
Umenhoffer (2006)
20
Értékcsökkenési leírás Az adóalap megállapításánál az adózás előtti eredményt egyrészt növelni kell az adóévben a számviteli törvény alapján meghatározott és adózás előtti eredmény terhére elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás és a terven felüli értékcsökkenés összegével, másrészt csökkenteni kell a társasági adó törvény alapján meghatározott értékcsökkenési leírás összegével. Ez a két érték nem mindig egyezik meg, mivel az adóalapnál érvényesíthető értékcsökkenési leírás meghatározásának szabályai néhány ponton eltérnek a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés megállapítási szabályaitól. Mindkét szabály az értékcsökkenés megállapításánál az eszköz bekerülési értékéből indul ki, de a számvitel maradványértéket is figyelembe vesz. A számvitelben az értékcsökkenés megállapításának módszereit alapvetően a gazdálkodó határozza meg, míg a társasági adózásban a társasági adótörvény által előírt módszerrel, leírási kulcsokkal kell meghatározni. A jogszabály az eszközök leírási kulcsait külön mellékletben határozza meg, azonban vannak olyan eszközök, amelyeknél a törvény az általános, az adott eszközre vonatkozó kulcstól eltérő mértéket állapít meg. Bírságok és egyéb jogszabályokon alapuló szankciók adóalap korrekciói A törvény nem ismeri el azokat a ráfordításokat az adóalap kiszámításánál, amelyek abból keletkeztek, hogy az adózó jogellenesen járt el és ennek következtében a adóhatóság, vagy más hatóság bírsággal sújtotta. A számviteli törvény szerint e kötelezettségeket az egyéb ráfordítások között kell elszámolni és ezek összegével társasági adóalapot meg kell növelni. Abban az esetben, ha az bírságot a hatóság valamilyen okból elengedi, vagy, mérsékli a bírságot akkor az ezen az alapon elszámolt egyéb bevétellel csökkenteni lehet az adóalapot. Ezek alapján az adózás előtti eredményt csökkenti a bírságnak, továbbá az adózás rendjérő szóló törvényben előírt jogkövetkezménynek az elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összeg és növeli a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adózás rendjéről szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege, kivéve, ha önellenőrzéshez kapcsolódik. Beruházás ösztönzés fejlesztési tartalékkal A fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társasági adóalap kedvezményt valamennyi társasági adóalany érvényesítheti. Fejlesztési tartalék lényegében egy adómentesen 21
lekötött forrás a vállalkozás jövőbeni beruházásainak fedezetére. A jövőbeni beruházások fedezete céljából a vállalkozó az eredménytartalékból átvezetést hajt végre a lekötött tartalékba, vagyis a saját tőke elemei között egy átcsoportosítás történik. A vállalkozások adóévenként nyereségük 50%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig fejlesztési tartalékot képezhetnek adózás előtti eredményükből. Az adómentesen lekötött tartalékot kizárólag beruházásra lehet felhasználni a lekötést követő négy adóévben, feloldása a beruházás bekerülési értéke alapján történik az eredménytartalék javára. Ha a lekötött összeget négy éven belül nem beruházásra fordítják, akkor a lekötés évében hatályos rendelkezések szerint előírt mértékű társasági adót késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetni. Ez az adóalap kedvezmény nem korlátoz más adókedvezményt. A fejlesztési tartalékból finanszírozott eszközök esetén is igénybe vehető – ha a vonatkozó feltételek fennállnak – a kis- és középvállalkozások beruházási adókedvezménye. Veszteségelhatárolás Az adózó amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív (veszteség), annak elhatárolt összegével a következő 5 adóévben – meghatározott feltételekre figyelemmel – döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét. A veszteség elhatárolását, felhasználását nyilvántartással alá kell támasztani, amelyben az elhatárolt veszteségek összegét évenkénti részletezésben kell vezetni és a veszteségeket a keletkezésük sorrendjének megfelelően lehet felhasználni. Fő szabály szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el. Átmeneti szabály, hogy a 2014-ben keletkezett és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014. december 31én hatályos előírások szerint írhatja le azzal a feltétetellel, hogy az elhatárolt veszteséget az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet. 2.1.5 ADÓMÉRTÉK A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az 500 millió forintot meghaladó része után 19 százalék. Az így meghatározott összeg a számított társasági adó, amelyet – a feltételek fennállása esetén
22
– az adózó adókedvezmény címén csökkenthet. Ha az adózó adókedvezményre nem jogosult, úgy a számított társasági adó lesz a fizetendő adója. 2.1.6 ADÓKEDVEZMÉNYEK,
ADÓMENTESSÉGEK
A törvény célja egyrészt, hogy az állami feladatok ellátásához szükséges bevételeket biztosítsa, másrészt a vállalkozások kedvező működési feltételeit elősegítse. Ez úgy valósul meg, hogy meghatározott nemzetgazdasági célok megvalósítását ösztönzi adómentességgel és adókedvezménnyel. Nem kell adót fizetnie meghatározott feltételek fennállása esetén, például közhasznú szervezetnek, alapítványnak. A jogszabályok által meghatározott adóalap alapján számított adóból különböző jogcímeken adókedvezmény érvényesíthető, melyet adóvisszatartás formájában lehet igénybe venni. A törvény azt is meghatározza, hogy az adókedvezményeket milyen mértékben lehet igénybe venni. A törvény a következő adókedvezményeket sorolja fel: A filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye és egyéb adókedvezmények Kis- és középvállalkozások adókedvezménye Fejlesztési adókedvezmény Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye A
számított
adó,
legfeljebb
annak
80
százalékáig
csökkenthető
fejlesztési
adókedvezmény címén, és az így csökkentett adóból – legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthető minden más adókedvezmény (a számított adó nullára nem csökkenthető.) 2015-től a látvány-csapatsportok, a filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye alternatívájaként kerül bevezetésre a rendelkezés az adóról jogintézménye. Az adozó az adóévi adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, illetve az éves adó meghatározott részéről a törvény. szerinti kedvezményezett célra felajánlást tesz, úgy annak a kedvezményezett(ek) részére történő juttatását – a feltételek fennállása esetén – az adóhatóság teljesíti. Az adózót az így átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg, amely jóváírás az adózó társasági adó folyószámlájára kerül átvezetésre csökkentő tételként.
23
2.2 A VÁLLALKOZÁSI NYERESÉGADÓ TÖRVÉNY ROMÁNIÁBAN Romániában az adórendszert az 571/2003 Adóügyi törvénykönyv szabályozza. Ez a jogszabály tartalmazza többek között a vállalkozásokat terhelő nyereségadók szabályait, valamint a mikrovállalatok jövedelemadóját is. Érdekességként megemlíteném, hogy a román adójogi szabályzás a fix összegű limitösszeget alapvetően „euró-lej egyenértékesben” határozza meg. Például: „bevétele nem haladja meg 100.000 „euró lej-egyenértékét”. 2.2.1 ADÓKÖTELEZETTSÉG Hasonlóan a magyar szabályozáshoz a belföldi illetékességű adózóknak a belföldről és külföldről származó jövedelme után, a külföldi illetékességű adózóknak a belföldi székhelyen végzett tevékenységéből származó jövedelem után nyereségadót kell fizetniük. A törvény tételesen felsorolja, hogy az adó alanyának, milyen jövedelem után kell megfizetnie a nyereségadót. A törvény szerint nyereségadót kell fizetni például a román jogi személyek esetében összes adóköteles bevétele után; a Romániában állandó székhely révén tevékenykedő külföldi jogi személyek esetében az állandó székhelynek tulajdonított adóköteles bevétele után. 2.2.2 ADÓ
ALANYA
A törvény tételesen meghatározza, hogy mely személyek alanyai a nyereségadónak. A nyereségadó tekintetében adózónak tekintjük: -
a román jogi személyeket;
-
Romániában
állandó
székhelyen
keresztül
tevékenykedő
külföldi
jogi
személyeket; -
a Romániában jogi személyiség nélküli társulás keretében tevékenykedő
-
idegen jogi személyek és külföldi illetékességű magánszemélyek;
-
Romániai
ingatlanhányadot,
illetve
részjegyet
értékesítő
külföldi
jogi
személyeket (a Romániában fekvő ingatlantulajdonokból vagy ezekkel kapcsolatban,
illetve
a
román
jogi
személynél
birtokolt
részjegy
eladásából/átengedéséből jövedelmet megvalósító idegen jogi személyek) -
a román jogi személyekkel társult belföldi magánszemélyeket (a román jogi személyekkel
társult
belföldi
illetékességű 24
magánszemélyek
a
mind
Romániában, mind pedig külföldön jogi személyiség nélküli társulásokból megvalósított jövedelmekért) -
jogi személyek, amelynek székhelye Romániában van s európai jog alapján létrehozott.
A törvény felsorolja azokat adózókat, melyek nem alanyai a nyereségadónak. Például az államkincstár, közintézmények, a hagyatékot kezelő román alapítványok, hitfelekezetek meghatározott feltételek fennállása esetén. 2.2.3 ADÓ
ALAPJA
A nyereségadó alap megállapításának szabályai a belföldi és külföldi adózókra vonatkozóan eltérőek. A törvény külön fejezetben szól a külföldi személyek adóalapjának megállapításáról, melynek meghatározása majdnem ugyanaz, mint belföldi adózókra vonatkozóan, csak néhány adókorrekciós tételben különbözik. A nyereségadó számításához a bevételeket két csoportra osztjuk: adóköteles és nem adóköteles bevételekre. A nem adóköteles bevételeket a törvény tételesen felsorolja. Levonható kiadás minden a bevételek megszerzése során felmerült kiadás, azonban egyes kiadások levonhatósága korlátozott, melyeket szintén tételesen felsorol a jogszabály. Az adóalapot úgy kapjuk meg, ha az összes bevételből kivonjuk a vállalkozás működése céljából végzett kiadásokat, amelyből – mint nálunk adóalap módosító tételként - levonjuk a nem adóköteles bevételeket, és amelyekhez hozzáadjuk a le nem vonható kiadásokat. Az adóalap megállapításakor számításba vesszük az alkalmazási szabályok szerint a bevételekkel és kiadásokkal azonosított egyéb elemeket is. Az adóalap megállapításánál csak az adóköteles jövedelem megvalósítása céljából végzett kiadások tekintendők levonható kiadásoknak. Az általános tételeken túl, a törvény értelmében a jövedelmek megvalósítása céljából végzett kiadások közé tartozik: (ART 21 (2)) -
a göngyölegek beszerzésével kapcsolatos kiadások,
-
munkavédelmi kiadások és a munkabalesetek megelőzésével kapcsolatos kiadások,
-
szakmai kockázatokkal kapcsolatos biztosítási díjak kiadásai,
-
marketing, valamint előállításával kapcsolatos költségek.
-
a munkavállalókkal és ügyvezetőkkel kapcsolatos szállítási és elszállásolási költségek,
25
-
kötelező hozzájárulások és tagsági díjak,
-
az alkalmazottak szakmai valamint továbbképzési költségei,
-
marketing és piackutatási kiadások,
-
a kutatási-fejlesztési kiadások, melynek feltétele, hogy nem lehet elszámolni immaterális javakként,
-
az informatikai rendszer és minőségellenőrzési rendszerekre fordított kiadások,
-
a környezetvédelemre fordított kiadások,
-
a kereskedelmi és iparkamaráknak, a szakszervezeteknek és a munkáltatói szervezeteknek tartozott beiratkozási díjak, tagsági díjak, és járadékok és
-
a bírósági határozattal alátámasztott behajthatatlan követelések.
Ezen költségelszámolások jogcímei megtalálhatók a magyar szabályozásnál is. Egyes kiadások levonhatósága azonban korlátozott. A törvény szerint: (ART 21 (4)) -
protokoll kiadások az összbevétel- összköltség különbség 2 százalékáig számolhatók el,
-
szociális kiadásokat az évi bruttó bérköltség 2 százalékáig lehet levonni, E korlátozás hatálya alá esnek főként a szülési segélyek, a temetési segélyek, a súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségekért vagy protézisekért nyújtott segélyek, valamint az adózó egyes tevékenységei vagy az általa adminisztrált egyes egységek – óvodák, napközik, a foglalkozási betegségek és a munkabalesetek esetén az egészségügyi egységbe utalásig nyújtott egészségügyi szolgáltatások, múzeumok, könyvtárak, kantinok, sporttelepek, klubok, családtalanok otthonai, valamint az általuk fenntartottiskolák – megfelelő működésével kapcsolatos kiadások.
-
1 napra egy fő után max. 9,35 lej (655 Ft) étkezési költséget/étkezési utalványok lehet csak elszámolni,
-
magán egészségbiztosítással díjakkal kapcsolatos kiadásokat 250 Euró/év/fő összegig vonható le,
-
önkéntes nyugdíjpénztári díjakkal kapcsolatos kiadásokat 400 Euró/év/fő összegig vonható le,
-
magánszemély magántulajdonában levő, személyes céllal is használt lakásban található székhellyel kapcsolatos üzemeltetési, karbantartási és javítási kiadások, amelyek a felek között e célból megkötött szerződések alapján a társaság rendelkezésére bocsátott felületnek megfelelő határértékig levonhatók, 26
-
a jogi személy vezető és adminisztratív tisztségeket betöltő alkalmazottai által használt személygépkocsik üzemeltetésével, karbantartásával és javításával kapcsolatos kiadások 50 %-ban számolhatók el,
-
Hasonlóan a magyarországi szabályzáshoz, az adózók a kamatokat korlátozás nélkül csak akkor jogosultak levonni, ha a tőke-eladósodási mutató 3-nál kisebb, vagyis a hosszú lejáratú kötelezettségek legfeljebb 3 szorosát teszik ki a saját tőkének. Ellenkező esetben a kamatokat csak csökkentett összegben lehet a bevétellel szemben elszámolni.
2.2.4 ADÓALAP
MÓDOSÍTÁSA
Adóalap korrekciót végzünk, amikor az adóalap meghatározásánál levonjuk a nem adóköteles bevételeket és hozzáadjuk a le nem vonható kiadásokat. Így a magyarországi szabályozáshoz hasonlóan kvázi adóalap csökkentő tételnek mondhatjuk a nem adóköteles jövedelmeket és adóalap növelő tételnek a le nem vonható kiadásokat. Bár sokkal kevesebb módosító tétel van. Adóalap csökkentő tételek Az adóalap kiszámításánál le kell vonni a nem adóköteles bevételeket, melyek a törvény értelmében a következők: (ART 20) -
a román jogi személytől kapott osztalék,
-
a részjegyekkel kapcsolatos kedvező értékkülönbözetek,
-
valamint a hosszú határidős pénzügyi befektetések felbecsléséből származó különbözetek,
-
a le nem vonható kiadások érvénytelenítéséből származó jövedelmek,
-
a le nem vonható céltartalékok csökkentéséből vagy érvénytelenítéséből származó jövedelmek, valamint
-
a le nem vonható kiadások visszaszerzéséből származó jövedelmek,
-
a
jogszabályokkal
jóváhagyott
megállapodásokban
és
memorandumokban
kimondottan előírt, nem adóköteles jövedelmek. Adóalap növelő tételek Az adóalap kiszámításánál hozzá kell adni a le nem vonható kiadásokat melyek a törvény értelmében a következők: (ART 21 (4)) -
hatóságoknak fizetett pénzbüntetések, elkobzások, késedelmi növelések és késedelmi pótlékok,
27
-
hiányként elszámolt, készletekkel és tárgyi eszközökkel kapcsolatos kiadások, amikre nem kötöttek biztosítási szerződést,
-
az alkalmazottaknak természetbeni juttatásként nyújtott javak áfájával kapcsolatos kiadások, ha utánuk forrásadót nem fizettek,
-
olyan kiadások, amelyeket nem tudnak igazolni, hiányoznak skönyvelési dokumentumok
-
a nem adóköteles jövedelmekkel kapcsolatos kiadások,
-
határértéket meghaladón kifizetett, vagy a jogszabályokkal nem szabályozott járulékokkal kapcsolatos kiadások,
-
munkáltató által a munkavállaló nevében kifizetett biztosítási díjakkal kapcsolatos kiadások,
-
a munkáltatónál nem adóztatott egyéb bérköltségek,
-
a menedzsment-, tanácsadási, segédleti és más szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások, amelyek esetében az adózók nem tudják igazolni, hogy szükségesek voltak a saját tevékenység kifejtéséhez, és amelyek tekintetében nem léteznek szerződések
-
az adozó tevékenységi tárgyához nem kapcsolódó biztosítási díjak járulékos kiadásai,
-
kétes vagy behajthatatlan követelések leírásakor keletkezett veszteségek a céltartalékkal nem fedezett rész tekintetében
-
nem a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolodó költségek,
-
adózás előtti eredmény terhére elszémolt terven felüli értékcsökkenés
-
szponzorálási és támogatási kiadások, amelyek meghaladják a nyereségadó 20 százalékát
-
működési engedélyét bevont cégtől kapott költség-elszámolási számlák.
2.2.5 ADÓMÉRTÉK Főszabály szerint a nyereségadó a pozitív adóalap 16 százaléka. Egyes adózókra (éjjeli bárokra, klubokra, discotékákra, és sportfogadásokra) a jogszabály minimális adót ír elő, amely a bevétel 5 százaléka. (ART 18) Meghatározott feltételek fennállása esetén bizonyos vállalkozások mikrovállalati jövedelemadót fizetnek. A mikrovállalat jövedelemadózási kulcsa jelenleg 3 százalék, a társaság nettó árbevételére számolva.
28
A nyereségadót jellemzően negyedévente kell bevallani és befizetni.
Mikrovállalati jövedelemadó Azok a román vállalatoknak kötelező ez az adózási forma, amelyek együttesen teljesítik az alábbi feltételeket: árbevétel
nem
származik
banki,
biztosítási,
tőkepiaci,
szerencsejáték
tevékenységből, menedzsment és tanácsadási szolgáltatásokból származó árbevétel nem több, mint az össz bevétel 80%-a, az éves forgalma nem nagyobb, mint 65 ezer euró (19.500.000 Ft), nem áll felszámolás alatt a cég. és tulajdonosai között nincs állami érdekeltségű. Azok a vállalkozások, akik a kivételt képző tevékenységet végzik választhatnak , hogy melyik adózási forma alapján kívánnak nyereségat fizetni. A mikrovállalat jövedelem adójának kiszámításakor az összes bevételt számításba kell venni, amelyekből le kell vonni néhány bevételt, ilyenek: a készletvariációkból származó bevételek, tárgyi és immateriális eszközök gyártásából származó bevételek, az állami szubvenciókból származó jövedelmeket, céltartalék feloldásokkal kapcsolatos bevételek, valamint káreseményekhez kapcsolódó bevételek. 2.2.6 ADÓMENTESSÉGEK,
ADÓKEDVEZMÉNYEK
A törvény az átmeneti és záró rendelkezéseiben sorolja fel, hogy mely vállalatok számára biztosít adómentességet. (ART 15) -
A hátrányos helyzetű övezetekben az állam a befektetők részére mentességet biztosít az övezet hátrányos helyzete fennállásának időszakában.
-
Néhány nagyobb részvénytársaság, is mint például az Automobile Dacia, vagy a Bukarest Nemzetközi Repülőtér is mentesül az adómegfizetése alól.
29
2.3
TÁRSASÁGI ADÓ ÉS NYERESÉGADÓ TÖRVÉNY ÖSSZEHASONLÍTÁSA Elsőként azt jegyezném meg, hogy formai szempontból összehasonlítva
szembetűnő különbség van a két törvény terjedelme között. A magyar törvény sokkal részletesebb és tagoltabb, mint a román jogszabály. Romániában a nyereségadóra vonatkozó rész nem tartalmazza az alapelveket, a fogalommagyarázatot, vagy azt, hogy adófizetési kötelezettség mikor kezdődik és szűnik meg, ezt adóügyi törvény általános rendelkezéseiben találhatjuk meg. A magyar törvény az adó alanyát szervezeti forma alapján határozza meg az adókötelezettségét, addig a román szabályzás jogi személyek gyűjtőfogalmat használ, és tételesen felsorolja, hogy mely személyek kötelesek nyereségadót fizetni, valamint magyar szabályozással ellentétben a román törvény azt is felsorolja, hogy az adó alanyának milyen jövedelem után kell megfizetnie az adót. Van eltérés a két ország alanyai között, ugyanis Romániában mentesülnek a nyereségadó alól a felsőoktatási intézmények, egyházak, alapítványok. Az adóalap kiszámítása hasonló a két országban, de Magyarországon az adózás előtti eredményből kell kiindulni, Romániában pedig a bevételekből és kiadásokból számoljuk ki a társasági adóalapot. Mindkét országban módosító tételekkel kell korrigálni az adóalapot, ezek a módosító tételek is közel azonosak. Romániában is a költségeket korlátozottan lehet levonni, de a levonások mértékei között eltérések vannak. Míg Romániában a protokoll kiadásokat az összes bevétel 2 százalékáig, addig Magyarországon teljes költsége levonható. Mindkét országban a belföldi és külföldi adózóra vonatkozó adóalap megállapítások eltérnek. Véleményem szerint a magyar társasági adóalap kiszámítása nehéz és bonyolult, mivel pontosan ismerni kell a módosító tételek szabályozását, valamint az adókedvezmények
igénybevételének
lehetőségeit.
Sokszor
még
a
tapasztal
könyvelőknek is gondot okoz a törvények értelmezése. Romániában és Magyarországon is a társasági adókulcs 16 százalékos, viszont Romániában
lehetőség
van
kedvezményesebb,
3
százalékos
mikrovállalati
jövedelemadót fizetni, annak, aki megfelel a törvényben előírt feltételeknek. Ezzel szemben Magyarországon a más kedvezményes adózási módot választóknak szigórú törvényi előirásoknak kell megfelelni s nem minden adozói kör választhatja.
30
Magyarországon többfajta adókedvezményt lehet igénybe venni, viszont a román törvényben alig található adókedvezményre utaló rész, csak az átmeneti és záró rendelkezések részben szabályozzák. Mindkét országban jellemzően negyedévente adóelőleget kell fizetni, s az éves adófizetési kötelezettséget Magyarországon májusban, Romániában márciusban kell bevallani és a esetleges különbözetett befizetni.
31
3
KÖZÖSSÉGI HARMONIZÁCIÓS TÖREKVÉSEK A NYERESÉGADÓZÁSBAN Az Európai Unió 1997 óta dolgozik a közösségi adópolitika harmonizációján.
Elhatározta, hogy a tagállamok közötti káros adóversenyt megszünteti. A tagállamok adópolitikái és adórendszerei közötti különbségek kétségtelenül befolyásolják a tagállamok közötti versenyfeltételeket. A tagállamok adózási feltételei közötti különbségek felszámolását célozza az adójogi harmonizáció, amelynek keretében a tagállamok adózással kapcsolatos jogszabályait közelítik egymáshoz. Az EU célja a nemzeti adójogrendszerek, adójogszabályok hasonlóvá tétele, a belső piac működését zavaró különbségek megszüntetése érdekében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kötelező jelleggel, minden részletre kiterjedően előírják a tagállamoknak, hogy milyen adójogszabályokat kell alkalmazniuk.
3.1 TÁRSASÁGI ADÓKULCSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN Az 1980-as évek óta a társasági adókulcsok a legtöbb Európai Uniós tagállamban csökkentek. Míg akkoriban 50 százalék körüli adókulcsok voltak érvényben, addig napjainkban legfeljebb 38,29 százalékos adóteherrel kell számolni. A társasági adó kulcsa a 15 tagú EU átlagában 1990 és 2005 között 40,4-ről 30,4 százalékra csökkent. Szakértők egyik csoportja szerint a kormányok a nemzetközi adóverseny miatt csökkentették a nyereségkulcsokat. A másik megközelítés szerint a gazdasági recessziók következtében csökkenteni kellett a magas adókulcsokat. Az 2004-es évi bővítéssel az adóverseny fokozódott. Ennek alapja az volt, hogy az átlagos nyereségadó kulcs 2004-ben, mint egy 10 százalékponttal volt alacsonyabb az EU új tagállamaikban, mint a régiekben. Az új tagállamok többsége kihasználta az EU csatlakozás előtti utolsó pillanatot a nyereségadókulcs mérséklésére, így 2004. január 1től Lengyelországban 27-ről 19 százalékra, Csehországban 31-ről 28 százalékra, Litvániában 19-ről 15 százalékra, Szlovákiában 25-ről 19 százalékra vitték le a kulcsot. 2007-ben az EU taggá váló Románia is a korábbi 25 százalékról 2005-ben 16 százalékra csökkentette nyereségadó kulcsát.
32
2. Táblázat A törvényben előírt társaságinyereség-adókulcs az EU tagállamokban 1980
1990
1995
2000
2005
Ausztria
55
39
34
34
25
Belgium
48
41
40,17
40,17
33,99
Ciprus
n.a.
42,5
25
29
10
Csehország
n.a.
n.a.
41
31
26
Dánia
n.a.
40
34
32
30
Észtország
n.a.
n.a.
26
26
24
Finnország
59
41
25
29
26
Franciaország
50
37
36,67
36,67
34,93
NSZK
52,8
57,7
56,8
51,63
38,29
Görögország
43,4
46
40
40
35
Magyarország
n.a.
50
19,64
19,64
17,68
45
43
40
24
12,5
36,3
41,8
52,2
41,25
37,25
Lettország
n.a.
n.a.
25
25
15
Litvánia
n.a.
35
29
24
15
Luxemburg
n.a.
39,4
40,9
37,45
30,28
Málta
n.a.
32,5
35
35
35
48
35
35
35
31,5
Lengyelország
n.a.
40
40
30
19
Portugália
n.a.
36,5
39,6
35,2
27,5
Szlovákia
n.a.
n.a.
40
29
19
Szlovénia
n.a.
n.a.
25
25
25
33
35
35
35
35
n.a.
40
28
28
28
52
34
33
30
30
EU-15 átlaga
n.a.
40,4
38
35,3
30,4
Új tagállamok átlaga
n.a.
n.a.
30,6
24,8
18,2
Írország Olaszország
Hollandia
Spanyolország Svédország Egyesült Királyság
Forrás: Nicodeme (2006) Megjegyzés: Egyes országoknál a helyi vállalati (iparűzési) adóval korrigálva
Az Európai Unióban általános tendencia a társasági adókulcs mellett a többi adókulcs csökkentése is. Minden ország rákényszerül arra, hogy adórendszerét a külföldi tőke elvárásaihoz igazítsa, és ezzel vonzóvá tegye a befektetők számára.
33
3. Táblázat A társasági nyereség-adókulcs az EU tagállamokban (%) Location
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Austria
25
25
25
25
25
25
25
25
25
25
33.99
33.99
33.99
33.99
33.99
33.99
33.99
33.99
33.99
33.99
Croatia
20
20
20
20
20
20
20
20
20
20
Cyprus
10
10
10
10
10
10
10
12,50
12,50
12,50
Czech Republic
24
24
21
20
19
19
19
19
19
19
Denmark
28
25
25
25
25
25
25
25
24,50
23,50
Estonia
23
22
21
21
21
21
21
21
21
20
Finland
26
26
26
26
26
26
24,50
24,50
20
20
France
33.33
33.33
33.33
33.33
33.33
33.33
33.33
33.33
33.33
33.33
Germany
38.34
38.36
29.51
29.44
29.41
29.37
29.48
29.55
29.58
29.65
Greece
29
25
25
25
24
20
20
26
26
26
Hungary
16
16
16
16
19
19
19
19
19
19
Ireland
12,50
12,50
12,50
12,50
12,50
12,50
12,50
12,50
12,50
12,50
Italy
37.25
37.25
31,40
31,40
31,40
31,40
31,40
31,40
31,40
31,40
Latvia
15
15
15
15
15
15
15
15
15
15
Lithuania
15
15
15
20
15
15
15
15
15
15
29.63
29.63
29.63
28.59
28.59
28,80
28,80
29.22
29.22
29.22
35
35
35
35
35
35
35
35
35
35
29,60
25,50
25,50
25,50
25,50
25
25
25
25
25
19
19
19
19
19
19
19
19
19
19
Portugal
27,50
25
25
25
25
25
25
25
23
21
Romania
16
16
16
16
16
16
16
16
16
16
Slovakia
19
19
19
19
19
19
19
23
22
22
Slovenia
25
23
22
21
20
20
18
17
17
17
Spain
35
32,50
30
30
30
30
30
30
30
28
Sweden
28
28
28
26,30
26,30
26,30
26,30
22
22
22
United Kingdom
30
30
30
28
28
26
24
23
21
20
Europe average
23,70
22.99
21.95
21.64
21.46
20.81
20.42
20,60
19.68
20.24
OECD average
27.67
27,00
25.99
25.64
25,70
25,40
25.15
25.32
24,11
24.77
Global average
27,50
26.95
26,10
25.38
24.69
24,40
23,71
23.71
23.64
23.68
Belgium
Luxembourg Malta Netherlands Poland
Forrás: http://www.kpmg.com (2015)
A KPMG kimutatásából 8 jól látható, hogy 2006 óta a társasági adókulcsok Európai Uniós tagállamok többségében csökkentek, 10 tagállamban pedig az elmúlt 10 évben nem változott. Csak Cipruson és Szlovákiában nőttek az adókulcsok. Ebben a
8
http://www.kpmg.com/global/en/services/tax/tax-tools-and-resources/pages/corporate-tax-ratestable.aspx
34
kimutatásban az adott országok felső adókulcs értékét mutatják ki, igy Magyarországon is a 19%-os társasági adókulcs mutatkozik. Míg 2006-ban 23,7 százalék körül volt az adókulcs a 25 tagú EU átlagában, addig 2015-re 20,24 százalékra csökkent le. Világviszonylatban hasonló tendenciát mutat a társasági adókulcs csökkenés, 2006 és 2015 között 27,5-ról 23,68 százalékra csökkent.
35
3.2 ADÓHARMONIZÁCIÓ Az adóharmonizáció az egységes belső piac, valamint az azt megtestesítő négy alapszabadság - az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása érvényesülésének
igényéből
származik.
Az
alapszerződés
a
közvetett
adók
harmonizációját írja elő. A közvetlen adók harmonizációja közvetett módon vezethető le: harmonizáció általános kötelezettsége. Az közvetlen adóharmonizáció a másodlagos jogalkotáson keresztül valósul meg, fő eszköze az irányelv. Az irányelv csak a célt és a megvalósítás határidejét jelöli meg a tagországoknak. A további feladatokat, vagyis a jogszabály megalkotását, a részletszabályok kidolgozását, a nemzeti viszonyokhoz és jogrendszerbe igazítását a tagállamokra bízza. Ennek következtében a tagállamok a közösségi jogszabályt szokásaiknak megfelelően alakítják ki és illesztik be a jogrendjükbe. 9 A harmonizáció lehet teljes, ha például az egységes európai társasági adó bevezetése a cél. Részleges adóharmonizációról akkor beszélünk, amikor az egyes tagállamok adómértékeinek egymáshoz történő igazítása a fő cél. Megkülönböztetünk pozitív és negatív adóharmonizációt. Pozitív adóharmonizáció esetében közösségi jogszabályok segítségével közelítik egymáshoz a tagállamok adójogszabályait. A negatív adóharmonizáció azt jelenti, hogy a tagállamok adójogszabályai közötti különbségek ne eredményezzenek önkényes megkülönböztetést, miközben maguk a különbségek fennmaradnak. Végül, a jogharmonizáció leggyengébb formájakor, a szubszidiaritás elvére támaszkodva elsősorban a tagállamok törvényhozása segítségével teszik egymással kompatibilissé a nemzeti adójogszabályokat.10 Az adózás szabályzása terén az EU-ban két egymással szembenálló nézet különböztethető meg. 11 Az egyik koncepció az egységességet, illetve az egységesítést tűzi ki célul, amely a tagállamok adópolitikai és adórendszerei közötti különbségek megszüntetésére, adónemek és az adókulcsok egységesítésére irányul. A másik felfogás figyelembe veszi a tagállamok érdekeit is, ezért differenciált megközelítést
javasol
és
megelégszik
a
tagországok
adópolitikai
együttműködésével. E felfogás hívei pozitív növekedési hatékonysági hatásokat tulajdonítanak az egyes adórendszerek közötti versenynek. Azt hangsúlyozzák, hogy 9
www.euvonal.hu. Herich (2006) 11 Losoncz (2006) 10
36
az adókat az adóköteles tevékenység helye szerinti tagállamban kellene befizetni, beszedni.
Mivel
a
gazdasági
tevékenység
folytatásának
helye
szabadon
megválasztható a kormányoknak versenyezniük kell az adóbevételekért. A belső piac egységesítésének befejezését különféle adójellegű akadályok gátolják. Ezek lebontása csak közösségi szinten lehetséges tagállami keretek között nem. A közösségi adóharmonizáció melletti érv, hogy a gazdasági integráció és a termelési tényezők mobilitása olyan helyzetet idézhet elő, amelyben a tagállamok ártalmas stratégiát dolgoznak ki, a tőke vonzására és megtartására miközben az adóterhek egyoldalúan a munkaerőre nehezednek. 12 3.2.1 EU
TÁRSASÁGI ADÓVAL KAPCSOLATOS IRÁNYELVEI
A nyereségadók harmonizációját először 1962-ben a Neumark-jelentésben irányozták elő. E jelentés alapján dolgoztak ki egy iránytervezetet 1975-ben, amelyet 1990-ben visszavontak a széleskörü és heterogén érdekellentétek hatására, és társasági adózási irányelveket alkottak. Ezek részterületeket szabályoznak, azonban ez volt a egyetlen lehetőség Közösségi szinten arra, hogy eredményeket lehessen elérni. Az egyes területeket szabályozó irányelvek közül kiemelendők: Az Átalakulási Irányelv (90/434/EGK) Az Anya- és leányvállalati Irányelv (90/43/EGK) A Kamat-jogdij Irányelv (2003/49/EK). Az Arbitrációs Irányelv (nemzetközi egyezmény, nincs Közösségi szinű dekrétuma), valamint Fúziós irányelv a határokon átnyúló szervezeti átalakulásokkor felmerülő adóhátrányokat szüntette meg. Anya- és leányvállalati irányelv az anyavállalatnak kifizetésre kerülő osztalék kettős adóztatás megszűnését célozza abban az esetben, amikor az anya- és leányvállalat különböző országban van. Kamat- és Royalty irányelv a kamat és royalty kifizetések adóztatását szüntette meg kapcsolt vállalkozásoknál azokban az EU tagállamokban, amelyekben ezek a kifizetések keletkeznek.
12
Losoncz (2006)
37
A jogharmonizáció sajátos formájának tekinthető a nyereségadóztatásra vonatkozó, 1997-ben elfogadott Magatartási Kódex, amely jogilag nem kötelező ajánlásnak minősül. Elfogadásával a tagállamok egyoldalú kötelezettséget vállalnak a kódexben meghatározott viselkedési norma betartására. A kódexben szereplő viselkedési normák megsértése néhány kivételtől eltekintve nem szankcionálható. Magatartási Kódexet aláíró országok arra vállaltak kötelezettséget, hogy az átláthatóság érdekében tájékoztatják egymást a kódex hatálya alá tartozó meglévő vagy javasolt adóügyi jogszabályaikról
és
eljárásaikról.
Nem
vezetnek be a közösségre sérelmes
adóintézkedéseket és megszüntetik a hatályban lévő ilyen intézkedéseket. A kódex szélesen értelmezi az adóztatási tevékenységet. Hatálya alá azok a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos adók tartoznak, amelyek jelentős hatással vannak a vállalkozás folytatásának helyére. A Kódex értelmében minden olyan tevékenység sérelmes, amely alacsonyabb tényleges adóterhet eredményez az adott tagállamban szokásos mértéknél (például: speciális értékcsökkentési leírás, az adómérték teljes vagy részleges csökkentése, az adófizetési kötelezettség elhalasztása vagy elengedése).13 3.2.2 KÖZÖS
KONSZOLIDÁLT TÁRSASÁGI ADÓALAP
(CCCTB)
A káros adóverseny korlátozására vetődött fel az EU-ban egy közös minimális nyereségadókulcs bevezetésének szükségessége. A közös minimális adókulcs egyrészt alsó korlátot állítana az EU tagállamok közötti verseny elé, miközben nem szüntetné meg teljesen az adóversenyt, másrészt a minimális adókulcs növeli a tagállamok mozgásterét a versenyképes adókulcs kialakításához.14 Mivel több állam ellenezte, ezért az EU a társasági nyereségadó alapjának harmonizálását tűzte ki célul. A társasági adóalap harmonizálásnak tagállami támogatottsága nagyobb, mint a kulcsok harmonizálásé vagy minimális adókulcs bevezetésé. 2004-ben tartott ECOFIN ülésen született döntés a tagállamok társasági adóalapját érintő harmonizációról. Ezt követően munkacsoport (Common Consolidated Corporate Tax Base Working Group) alakult a közös konszolidált társasági adóalap (Common Consolidated Corporate Taxbase – „CCCTB”) szabályainak kidolgozására.
13 14
Herich (2006) Borsi-Losoncz (2005)
38
A CCCTB létrehozásának céljai: „a nemzeti adórendszerek különbözőségéből fakadó korlátok megszüntetése, az ügyintézés egyszerűsítése és költségeinek, illetve a megfelelés költségeinek csökkentése, a különböző tagállamokban székhellyel rendelkező társaságok egyenlő kezeléséhez szükséges közös feltételek megteremtése, a kettős adózás és az adózási kötelezettség kikerülése úgynevezett „tükörkép” problémájának felszámolása”15 A Bizottság kidolgozott egy kisérleti rendszert a közös társasági adóalap alklamzására a vállalkozások számára. A székhely állam szerinti kiséréleti elképzelés szerint a több tagállamban tevékenységet végző vállalacsoport adóalapját a székhely ország sabályai szerint határozza meg és a gazdasági tevékenységek súlyozásával osztanák meg a nyereségadót az egyes, gazdasági tevékenységben résztvevő tagállamok között. A CCCTB egy olyan szabályrendszer, amely az EU több tagállamában tevékenykedő vállalatcsoportoknak lehetővé tenné, hogy az adóköteles eredményüket egységes adóalapra vonatkozó szabályok szerint számítsák ki. 2011-ben irányelv javaslatként 16 beterjesztették a a Biztottsághoz jóváhagyásra, de a Közös Konszolidált Társasági Adóalap koncepciója jelenleg még csak javaslatként létezik, jogszabályként történő bevezetésre vár. Több tanulmány 17 támasztja alá, hogy Magyarország számára a CCCTB-hez való csatlakozás várhaóan árbevétel kiesést eredményezne. Magyarország akár csatlakozik a CCCTB rendszeréhez, akár nem, mindenképpen jelentős hatással lesz az új rendszer a magyar adórendszerre és gazdasági életre. Mivel az adózással kapcsolatos uniós döntéshozásban minden érintett ország egyetértése szükséges s az EU-tagállamok meglehetősen megosztottak a harmonizáció kérdésében, a közös társasági adóalap harmonizáció még várat magára. Az EU bővülése az adóverseny erősödését és a harmonizációs törekvések gyengülését valószínűsíti.18.
15
Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Uniós vállalkozások adózásáról: közös összevont társaságiadó-alap Forrás: http://epa.oszk.hu/00800/00877/00981/pdf/02290234.pdf 16 COUNCIL DIRECTIVE on a Common Consolidated Corporate Tax Base (2011) 17 Dr. Tormáné Boris Szilvia (2011) 18 Borsi-Losoncz (2005)
39
4
ÖSSZEFOGLALÁS Románia az elmúlt években jelentős lépéseket tett a hazai vállalkozási kedv
növekedésének
elősegítésére,
vállalkozások
létrehozásához
szükséges
kedvező
gazdasági környezet kialakítására, a külföldi tőke Romániába vonzása valamint a versenyképesség fejlesztésére. A romániai adózási szabályok eddig is kecsegtetőek voltak a vállalkozások számára s feltehetően a vállalkozások tovább mérlegelik egy román cég megalapításának lehetőségét. A két ország összehasonlításánál az adókulcsok mértékét vettem alapul, de ettől eltérhet a tényleges adóterhelés. Például Magyarországon az adókedvezmények, a helyi iparűzési adó valamint az esetleges különadók eredményezi az adóeltérést. Ezt figyelembe véve már más megítélés elé esik a 10 százalékos társasági adókulcs. Románia az Európai Unióhoz való csatlakozással felértékelődött a külföldi befektetők szemében, mivel Románia legfőbb vonzerejének az alacsony nyereségadót, az olcsó munkaerőt, a rugalmas munkajogi szabályozást és az elfogadható ingatlanárakat említhetjük. A következőkben felsorolom azokat az érveket és ellenérveket, amikkel véleményem szerint a két ország hatást gyakorol a vállalkozásokra (és a külföldi befektetőkre is), hogy mely országban végezze tevékenységét.
Románia mellett szóló érvek Olcsó a munkaerő, a kötelező minimálbér alacsony, 975 RON– egyes felmérések szerint Romániát az olyan egyszerűbb részmunkák kivitelezésére választják, amelyeknél elsődleges szempont a munkaerő olcsósága, Alacsonyabbak az adóterhek, 16 százalékos, egykulcsos adórendszer jellemzi, magánszemély a nyereségét 16 százalékos jövedelemadóval veheti ki, Kedvezményes nyereségadózási lehetőség van bizonyos mikrovállalatok számára, a mikrovállalatok jövedelemadója 3 százalék, Alacsony a vállalkozások alapítási költségei, a kft. törzstőke követelménye 50 euró, az Rt.-é 250 euró, Lakossága 20 millió fő körüli, így 20 milliós piacot jelent, Természeti erőforrások jelentősebb mértékben állnak rendelkezésre, Magyar tulajdonú cégeknek bizonyos területen nincs nyelvi korlát
40
Románia ellen szóló érvek Körülményes az adminisztráció, rengeteg a szabály, Adó és számviteli szabályozás sokszor nehezen értelmezhető, Korrupció, az unió országjelentései számos alkalommal figyelmeztette Romániát az elharapózott korrupció miatt, A közúti és a vasúti infrastruktúra fejletlen még. Magyarországon a megszorítások miatt emelkedő adók rontják a hazai cégek versenyképességét és riasztják a külföldi befektetőket. Egyre több versenytárs jelenik meg és az olcsó munkaerőt kereső külföldi befektetett tőkének már nem vonzó Magyarország. Emellett az adórendszer túl sok jövedelmet és sok jogcímen von el a vállalkozásoktól, az egyre kevésbé áttekinthető adózás hibalehetőséget okoz, önmagában is rontja a vállalkozások pozícióját. Megoldás többek szerint az adórendszer egyszerűsítésében rejlik. Magyarország mellett szóló érvek A magyar piac stabilabb, kiszámíthatóbb, Magyar jogrendszer biztonságosabb, kiterjedt, kedvező kettős egyezményi hálózat Jobb az infrastruktúra hálózata, Szakképzett munkavállalók - Egyes felmérések szerint a multinacionális vállalatok a mai napig Magyarországot részesítik előnyben, ha jó minőségű szakmunkára van szükségük a gyártásnál, Egyszerű és gyors cégalapítási eljárás, Hazánk versenyelőnyei, közé tartozik továbbá a kedvező földrajzi elhelyezkedése, melynek révén bizonyos szempontból Kelet és Nyugat közti kapunak tekinthető, Gyakran egyedi támogatást nyújt az állam a külföldi befektetők vonzása érdekében. Számos adóalap kedvezmények érvényesítése lehetséges, például: adómentes fejlesztési tartalék képzésének lehetősége, lehetőség gyorsított amortizációra, Jogdíj 50%-os adózása (adóalap-csökkentő) Osztalék adómentessége, Átalakulási irányelv hatálya Kedvező társasági adó mértékek: 500mFt-ig 10% 16 %-os személyi jövedelemadókulcs Illetékmentes öröklés és ajándékozás egyenesági rokonok esetén 41
Magyarország ellen szóló érvek Versenyképesség romlása - magasabb adók és bérek, Megszűnt 2012.-től a beruházási adókedvezmény, mellyel a kormány a külföldi befektetőket csalogatta
Románia fejlődése azonban nem csak versenyhelyzetet teremt, hanem lehetőségeket is a magyar társaságoknak. A vállalatok számára kiváló terjeszkedési lehetőség Románia, „egy 20 milliós piac”. Számunkra a romániai magyar etnikumnak köszönhetően sokkal kisebbek a kulturális, nyelvi különbségek, mint más külföldi befektető számára. 2013ban kb.12.000 magyar tulajdonú céget tartottak nyilván Romániában19, melyek főként kis és középvállalkozások voltak. Feltehetően ez a szám még emelkedni fog.
19
http://atlatszo.hu/2013/10/17/magyar-cegek-romaniaban-oligarchak-politikusok-es-stromanok-ahavason/
42
FELHASZNÁLT IRODALOM Könyvek Botos K. (szerk.) (2004): Pénzügyek a globalizációban. JATEPress, Szeged Dr. Herich Gy. (szerk.) (2015): Adótan. Penta Unió, Pécs Dr. Herich Gy. (szerk.) (2015): Adótan magyarázatok, Penta Unió, Pécs Dr. Herich Gy. (szerk.) (2013): Adóharmonizáció, Penta Unió, Pécs Dr. Herich Gy. (szerk.) (2013): Adózás Európában, Penta Unió, Pécs Dr. Herich Gy. (szerk.) (2011): Nemzetközi adózás, Penta Unió, Pécs Umenhoffer F. (2006): A társasági adó és számvitele. Kompkonzult Kiadó, Budapest Internetes anyagok Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Uniós vállalkozások adózásáról: közös összevont társaságiadó-alap http://epa.oszk.hu/00800/00877/00981/pdf/02290234.pdf Letöltve: 2015. Május 20. Borsi B. – Losoncz M. (2005): Szabályozási gyakorlat: Vállalati adóterhek az EU tagországokban és Magyarországon. GKI Gazdaságkutató Rt. www.nfu.gov.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=-letoltes_szabalyozasi-gyakorlat.pdf. Letöltve: 2007. március 30. Dr. Tormáné Boris Szilvia: Társasági Adóharmonizáció az EU-ban és Mo-on (2011) http://ktk.pte.hu/sites/default/files/mellekletek/2014/05/Boris%20Szilvia_disszertacio.pdf Letöltve: 2015. Május 20. Európai Parlament (2005): Jelentéstervezet- Vállalkozások és adózás az Európai Unióban: közös konszolidált adóalap és származási ország szerinti adózás a kis- és középvállalkozások számára http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2004_2009/documents/pr/562/562443/562443hu.pdf Letöltve: 2015. Május 20. EU: COUNCIL DIRECTIVE on a Common Consolidated Corporate Tax Base (2011) http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/taxation/company_tax/common_ta x_base/com_2011_121_en.pdf Letöltve: 2015. Május 20. Hourly labour costs, 2013 (1) (EUR) YB14 II.png http://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/index.php/File:Hourly_labour_costs,_2013_(1)_(EUR)_YB14_II.png Letöltve: 2015. Május 20. KPMG (2015): Corporate tax rates table http://www.kpmg.com/global/en/services/tax/tax-tools-and-resources/pages/corporate-taxrates-table.aspx Letöltve: 2015. Május 20. 43
Mazars:Central Eastern European Tax Brochure 2014 http://www.mazars.com/Home/News/Latest-News3/Central-Eastern-European-Tax-brochure2014 Letöltve: 2015. Május 20. Nicodeme, G. (2006): Corporate tax competition and coordination in the European Union: What do we know? Where do we stand? Directorate-General for Economic And Financial Affairs, Economic Paper, http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/economic_papers/2006/ecp250en.pdf Letöltve: 2007. március 31. Salariul minim pe economie 2015 http://legislatiamuncii.manager.ro/a/16769/salariu-minim-pe-economie-2015-transe-decrestere-calcul-salarial-si-modificari-importante.html Letöltve: 2015. Május 20. Románia http://www.euvonal.hu/tagorszagok/romania/ Letöltve: 2015. Május 20. 2010-re lehet egységes társasági adóalap (2007.) http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=3930. Letöltve: 2007. május 2. Felhasznált jogszabályok CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjtemény; http://net.jogtar.hu/ http://discutii.mfinante.ro/static/10/Mfp/legislatie/cod/law571_fiscal_code.pdf. Letöltve: 2015. Május 20. Románia Hivatalos Közlönye 2004/18. szám. http://jog.ro/files/571_2003_hu.pdf. Letöltve: 2007. március 31. Cikkek Losoncz M. (2006): Uniós adóharmonizáció és adóverseny, Pénzügyi Szemle, 4, 474-489. o.
44
