Pedagógiai Program. Kemecsei Arany János Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola. OM azonosító:

Pedagógiai Program Kemecsei Arany János Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: 033572

Kemecse 2013

Tartalom BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 6 I. ISKOLÁNK BEMUTATÁSA ................................................................................................ 7 1. Küldetésnyilatkozat .......................................................................................................... 7 2. Iskolánk története ............................................................................................................. 7 3. Sajátos arculat .................................................................................................................. 7 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ............................................................................. 8 Közösen elfogadott legfontosabb értékek .............................................................................. 8 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................ 9 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ......................................................... 21 3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ............................................. 28 Az egészségfejlesztés feladata:........................................................................................... 28 Egészségfejlesztő, egészségnevelő csoport tagjai: ............................................................ 28 Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai: ..................................................................... 29 Az iskolai testedzés formái: ............................................................................................... 29 Drog-stratégia ..................................................................................................................... 30 Általános cél: ....................................................................................................................... 30 Konkrét célok, feladatok: .................................................................................................. 31 Az iskola „drog-állapota” felmérésének lépései .............................................................. 31 A bántalmazás iskolai erőszak megelőzése ...................................................................... 31 Beavatkozási módok ........................................................................................................... 31 Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás ............................................................................. 32 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .............................................................................................................................. 32 Iskolánkban a közösségfejlesztés színterei: ...................................................................... 32 A közösségek erőssége ........................................................................................................ 32 Az intézményben tanító nevelők magas szintű szakmai felkészültséggel, nevelési ismeretekkel, a gyermekek iránt érzett felelősség- és kötelességtudattal gyerekszeretettel rendelkeznek. Az alsós, felsős, művészeti munkaközösségek jól együttműködnek, egymás munkájára szorosan építenek................................................................................................ 32 A család ............................................................................................................................... 32 Az iskolai közösség ............................................................................................................. 33 Az osztályközösség.............................................................................................................. 33 Az osztályközösség feladata: ............................................................................................. 33 A tanítási órán kívüli tevékenységek ................................................................................ 33 Alkalmanként szervezett foglalkozások ........................................................................... 33 1

Diákönkormányzat ............................................................................................................. 34 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ........................................................................................................ 34 Az osztályfőnök ................................................................................................................... 34 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje: ................................................................................................................................. 35 A kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: ................................................................. 35 

kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, .......................................................................... 35



beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, .................. 35



sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ...................................................................... 35

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ....................................... 35 A szaktárgyi tanulmányok terén ezt külön feladatok: .................................................... 35 Tanórán kívül: .................................................................................................................... 36 A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység .... 36 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program .............................. 36 Felzárkóztatást elősegítő programjaink. .......................................................................... 37 A gyermek és ifjúságvédelemi feladatok ellátása ............................................................ 38 A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai: ..................................................... 38 7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................ 39 8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................ 39 Elvárásaink a szülők felé ................................................................................................... 39 A szülőkkel való kapcsolattartás formái: ......................................................................... 40 A tanulók-pedagógusok együttműködése: ....................................................................... 40 Kapcsolattartás a „Kemecsei Gyermekekért” Alapítvány tagjaival: ............................ 41 9. A tanulmányok alatti vizsga és az alkalmassági vizsga szabályai .............................. 41 A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend ......................... 41 Vizsgaforma, vizsgarészek ................................................................................................. 42 10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ........................................................................ 42 11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ....... 43 III. HELYI TANTERV ............................................................................................................ 45 1.A választott kerettanterv megnevezése ......................................................................... 45 2. A választott kerettanterv által meghatározott kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai .......................................................................................... 46 3.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ..... 48 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .............................................................................................................................................. 51 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................... 51 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása................................................. 52 2

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................... 52 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása................................................. 52 5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése .............................................. 53 6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabálya ............................................................................................. 53 7.A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei .................................................................. 53 Az ellenőrzés formái: ......................................................................................................... 54 A tanulmányi munka ellenőrzésének és értékelésének rendszere ........................................ 55 A tanulók tudásszintjének értékelése ............................................................................... 55 Értékelési funkciók meghatározása .................................................................................. 56 A tanulmányi munka értékelése........................................................................................ 56 Osztályzatok a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmény alapján. ..... 56 Szöveges minősítés .............................................................................................................. 57 A szöveges értékelés módjai: ............................................................................................. 57 8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ............................ 58 9. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ................................................................ 58 Az iskola feladatai: ............................................................................................................. 58 10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .............................. 59 11. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek .............................................................. 61 Egészségnevelés elvei .......................................................................................................... 61 Az egészségnevelés célja:.................................................................................................... 61 Az egészségnevelés színterei az iskola keretein belül: ..................................................... 61 Környezeti nevelés elvei ..................................................................................................... 62 Alapelvek: ........................................................................................................................... 62 A környezeti nevelés célja: ................................................................................................ 62 Az iskola hosszú távú célja: ............................................................................................... 63 Az iskola rövid távú céljai: ................................................................................................ 63 Készségek, melyek kialakítása, fejlesztése szükséges a cél elérése érdekében: ............. 63 A módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni: ...................................................... 63 12. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .............................. 64 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ............................................... 64 Integráció, inklúzió fogalma .............................................................................................. 64 Az integrált nevelés - oktatás feltételei ............................................................................. 65 Objektív tényezők: ............................................................................................................. 65 Szubjektív tényezők: .......................................................................................................... 65 3

Célmeghatározások: ........................................................................................................... 65 13.Tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ................................................................ 66 A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei:........................................ 67 A tanulók jutalmazásának elvei és formái: ...................................................................... 67 14. Az egész napos iskola ................................................................................................... 68 15. A kompetencia alapú programcsomagok, újszerű tanulásszervezési eljárások ütemezésének befejezése .................................................................................................... 68 16. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje .................................................................................................... 70 A tanulmányi munka ellenőrzése: .................................................................................... 71 A tanulók tudásszintjének értékelése ............................................................................... 71 17. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ................................................................. 71 IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA .......................... 73

4

Van egy hely, ahol 6-14 éves korig a gyerekek képességeit, készségeit úgy fejlesztik, hogy amikor innen kikerülnek, felkészültek a további tanulásra, és a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Ez a mi iskolánk. Van egy hely, ahol fontos a test, a lélek és a szellem harmonikus fejlesztése, mert nélküle nem létezhet társadalmi jövőkép: harmonikus és építő kapcsolat a környezettel. Ez a mi iskolánk. Van egy hely, ahol gyermekközpontú a nevelés, és a pedagógusok hisznek a nevelés csodájában. Ez a mi iskolánk: az Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

5

BEVEZETÉS A program felülvizsgálata és átdolgozása törvényi változások miatt vált szükségessé:    

Köznevelési törvény életbelépése, a Nemzeti alaptanterv változásai 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet életbelépése A TÁMOP 3.1.4 pályázatban vállalt feladatok fenntartása

A pedagógiai program létrehozásának egyéb jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendelete:  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről  229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  26/1997. (IX.3.) NM - rendelet iskola-egészségügyi ellátásról  368/2011.(XII.31.) az államháztartás rendjéről szóló Kormányrendelet  32/2012.(X.8.) EMMI rendelet  110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a NAT-ról  51/2012.(XII.21.) A pedagógiai program előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek meg kell ismernie. A pedagógiai program egy-egy példánya megtekinthető:  az iskola honlapján  az intézményvezetőnél,  az intézményvezető-helyetteseknél,  az iskola nevelői szobáiban,  az iskola irattárában, A pedagógiai programról minden érintett tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, intézményvezető-helyettesektől. Az iskolának alkalmazkodnia kell az igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait. Az Arany János Általános Iskola a jövőben is értékes hagyományaira építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni. Kemecse, 2013. 03.31. Deák Ágnes intézményvezető 6

I. ISKOLÁNK BEMUTATÁSA 1. Küldetésnyilatkozat Mi az Arany János Általános iskola dolgozói, ápoljuk meglévő hagyományainkat, újakat teremtünk, segítjük a gyerekeket az új iránti fogékonyságra. Minden erőnkkel és tudásunkkal azért dolgozunk, hogy óráinkon és szakköreinken megteremtsük tanulóink testi-lelki fejlődésének egyensúlyát. A nyitott iskolavezetéssel és a szülőkkel együtt törekszünk az oktató, nevelő munka folyamatosságára, egységére. „Ne álmodd az életed, éld az álmaidat!”

2. Iskolánk története A 780 éves Kemecse városában írásos feljegyzések tanúskodnak arról, hogy már a református és katolikus egyház írni, olvasni tanította híveit. Amikor a lakosság protestáns hitre tért, az iskola alapítása is megtörtént. Sajnos a parókia 1853 körül leégett, ezért nem állapítható meg, hogy pontosan mikortól folyik szervezett iskolai oktatás. Csak következtetni lehet arra, hogy 1648-ban már volt. Iskolát építettek 1880-1890, 1926-1930 között, valamint 1910-ben és 1928-ban.1929-től 5 tanerős összevont formában, majd 6 osztályos népiskolában folyt az iskoláztatás. 1945-től az államosított iskolában indult a 8 osztályos képzés. Az 1940-1960-as években tanyasi iskolák is működtek. A Fertőtanyán 40-46 gyerek, a Körmendy tanyán 35-40 gyerek tanult. Az új központi iskola 1969. március 21-től biztosítja a korszerűbb körülményeket, ami 1990-ben és 2003-ban újabb szárnnyal, könyvtárral, majd 8 tantermes szinttel gazdagodott. Iskolánk 2003. október 18-án vette fel az Arany János nevet. 2006 óta többcélú nevelési-oktatási intézményként működünk. Ellátjuk az alapfokú művészeti nevelés és oktatás feladatait is. Rendelkezünk a zavartalan oktatómunkához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

3. Sajátos arculat A tantestület jól összeszokott, szakmailag képzett, munkáját szerető kollégákból áll. A tanárok és tanítók a feladatok ellátására felkészültek, érzékenyek a problémákra, meg akarnak felelni az elvárásoknak. Rendszeresen képzik magukat továbbképzéseken, tanfolyamokon, főiskolákon, egyetemeken. Szívesen vállalják a tanulást. Szükségét érzik a megújulásnak, a sokoldalúságnak. Ezt bizonyítja a TÁMOP 3.1.4, 3.1.7 pályázatban való eredményes helytállás, a kollegák magas szintű szakmai, szaktárgyi felkészültsége, pedagógiai, módszertani kultúrája. Az iskola alapfeladata biztosítani az általános műveltséget megalapozó nevelést, mely lehetővé teszi a tanulók érdeklődésének, képességeinek és tehetségének megfelelő továbbtanulást, pályaválasztást. Tanulóink létszáma 350-400 fő között mozog. Kötelező nyelvünk az angol. Alsó tagozatunk nagy hagyományokkal rendelkező iskolaotthonos formában működött, ami a szülők részéről nagyon keresett volt, ezért döntöttünk az egész napos iskola bevezetéséről. A tanulóink számára tanulószobai foglalkozást biztosítunk. Feladat ellátási kötelezettségünk körébe tartozik a fentieken túlmenően a kiemelt figyelmet igénylő tanulók integrált és önálló osztályokban szervezett oktatása, az alapfokú művészeti nevelés és oktatás. Ezen kívül

7

iskolánkban kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséggondozást, a felzárkóztató foglalkozást. Szakmai munkaközösségek segítik az iskolai munkát, felvállalva a hagyományápolást, amely sok lehetőséget kínál képességek alakítására. A szakköri foglalkozások gazdagítják az ismereteket. A városban élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzetéhez igazodva tanórán és tanórán kívül próbáljuk segíteni a hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását. Célunk, hogy minél több siker és minél kevesebb kudarcélménnyel, érdeklődő, sokoldalú, egymás iránt toleráns, önmagával szemben igényes egyéniségeket formáljunk. Otthonos és egészséges környezetet biztosítunk tanulóinknak az egész napos foglalkoztatásához. Iskolánkat a „Kemecsei Gyermekekért” Alapítvány támogatja, hozzájárul a nevelő-oktató munka színvonalának emeléséhez, tárgyi feltételeink javításához.

II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA Közösen elfogadott legfontosabb értékek  tolerancia, türelem, egymás tisztelete, megbecsülése  humanizmus, szeretet, elfogadás,  becsületesség, igazságosság, őszinteség, bizalom,  a természet tisztelete, védelme, környezetünk megóvása a jövő nemzedék számára,  önfegyelem, önismeret, példamutatás,  pontosság, igényesség és kitartás a munkában,  a tudás, a munka, az értékteremtés megbecsülése,  önállóság, szabadság, mások szabadságának tisztelete,  esztétikai, művészeti értékek, az egyetemes és nemzeti kultúra tisztelete,  derű, humor, mely átsegít a gondokon.

„Megszülni és felnevelni létrehozni és nem kívánni, megalkotni és nem birtokolni.” 8

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Alapelvek Iskolánk nevelő-oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanításitanulási folyamatokat.

Célok Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, a hatékony önálló tanulás, szociális és állampolgári kezdeményezőképesség és vállalkozói kompet. - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetenciaterület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint.

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.

A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.

A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére.

9

Alkalmazott módszerek, eszközök Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök stb.) Elérhető: www.sulinovadatbazis.hu TÁMOP 3.1.4 DVD-k A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg.

Alapelvek

Célok

Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.

A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!

Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.

Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak. A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.

10

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.

Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez.

Alkalmazott módszerek, eszközök A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk. Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő – tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését.

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében A kiváló adottságokkal és A képességfejlesztés és A tehetséges gyermekeket képességekkel rendelkező tehetséggondozás minden valós szükségleteik szerint tanulóknak is lehetőséget tantárgy keretében legyen segítsük a saját önfejlesztő teremtünk tehetségük kiemelt szempont – mind a stratégiájának kibontakoztatására. tanórai és tanórán kívüli kialakításában és foglalkoztatási formákban. megvalósításában. Iskolánkban idegen Az idegen nyelvek Minél több tanuló merje nyelvet magas színvonalon tanulása iránti igény használni a tanult idegen oktatunk. felkeltése, a verbális nyelvet. kommunikáció fejlesztése. Alapelvek

Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.

Célok

Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség!

Demokratikus alapokon álló, tanár-diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak. Előtérbe helyezzük a csoportmunkát és az újszerű tanulásszervezési eljárásokat.

11

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel. Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok/taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (projekt, témahét, modulok, megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.).

Alkalmazott módszerek, eszközök Az intelligencia és kreativitás – fejlesztő egyéni programokkal. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével. A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár (modulok) alkalmazása, a nyelvi labor, SDT, internet lehetőségeinek kihasználása.

Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási-tanítási folyamatokat.

Alapelvek

Célok

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napközi otthonos ellátással, tanulószobai foglalkoztatással segítjük.

Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk, az IPR stratégiák alkalmazásával.

Akadályozzuk meg azt, hogy a szociokulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek.

Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével párhuzamosan alkalmazzuk az SDT programokat. Minden iskolai tevékenységünket – az oktatás és nevelés terén egyaránt – a gyermekek okos szeretete hatja át. „Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség.”(Németh L.)

Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai – informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során!

Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait, általánossá tesszük az interaktív táblával folytatott oktatási metódust.

Következetesen a „bátorító – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekeknek. Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás kapcsolatokra.

Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását, fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot!

12

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő felkészítéssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket! A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.

A pedagógus a „megszólíthatóság” közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú „csoportnyomás” eszközeit is alkalmazza.

Alkalmazott módszerek, eszközök Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.

Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton megfelelő informatikai képzést nyújtunk. A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.

Alapelvek

Célok

A közösségek biztosítsanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá.

A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kultúrájának megalapozása, a természeti – társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel.

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében Az elemi és közösségi szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.

Az oktatásban alkalmazzuk a műveltségterületeken átívelő szociális és életviteli programcsomagot, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására.

13

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diák-önkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása. Ezek: Én és a világ. Én és a másik. Az én dimenziója. Polgár a demokráciában. Felnőtt szerepek. Toleranciára nevelés.

Alkalmazott módszerek, eszközök Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek beiktatásával. A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulás-tanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT anyagok.

Alapelvek

Célok

A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltségterület kitüntetett kötelességének tekinti.

Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti (SZÉK) kompetenciák fejlesztését!

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az „Ember és társadalom” műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). Az „Ember a természetben” műveltségi blokk ismeretanyaga az ember és természeti környezete viszonyát megalapozza.

Az emberismeret az etika alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Tanuljanak meg a fiatalok globálisan gondolkodni és lokálisan felelősséggel cselekedni.

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába.

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi (ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember- és társadalomismeret, etika; egészségtan; hon- és népismeret modulprogramok tematikáját. Kiemelt feladatunk: a Az egyes tanulókat és személyiség és az emberi csoportjaikat aktivizáló jogok tiszteletére nevelés, módszerekkel (kooperatív a nemzeti identitás, a tanulási technikák) alkotó történelmi és állampolgári folyamatokat tudat erősítése, a szociális kezdeményezünk. érzékenység, az életkornak Az egész napos nevelés és megfelelő társadalmi oktatás egységes keretbe problémák iránti foglalja a tanulók egyéni nyitottság, a környezetért képességéhez igazodó érzett felelősség, más fejlesztés teljes folyamatát, kultúrák megismerése és biztosítva a tanulóknak a elfogadása, értékeket védő pihenést, a kikapcsolódást. magatartással kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. 14

Alkalmazott módszerek, eszközök Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk.

A programcsomagok elemei, modulok alkalmazása.

Alapelvek Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1. egészségcentrikusság, 2. alkotás-centrikusság, 3. minőség centrikusság, 4. kultúra-centrikusság. Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási, pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építés, az egyéni karrierprogramok megvalósítását.

Célok

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében A kommunikációs és Tudatosítjuk a viselkedéskultúra gyermekben a szűkebb és elsajátíttatásával alakítsuk a tágabb környezetből ki tanítványainkban a megismerhető erkölcsi tárgyi és személyes értékeket, erősítjük a világukban való pozitív szokásokat és a eligazodás képességét! humánus Tudják helyesen megítélni magatartásmintákat. az emberi kapcsolatok Választási/döntési jelentőségét és minőségét! helyzetekben felelősen cselekedni. Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe, önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat.

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését. A pedagógusok sajátítsák A tanulói megismerési el, és adekvát módon technikák és eljárások alkalmazzák a tanuló elsajátítása és szükség megismerési eljárásokat és szerinti alkalmazása az módszereket! iskola belső mérési, Alakítsuk ki ellenőrzési programjának tanítványainkban az megfelelően. önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét!

15

Alkalmazott módszerek, eszközök Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez: témahét, projekt, moduláris oktatás.

Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.

Alapelvek A tudományok komplex rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK kompetenciaterületben (biológia, földrajz, társadalomismeret, nyelvek, készségtárgyak). A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja személyiségben.

A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését.

Célok

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében Ezen ismeretek Az összefüggések és integrációjának és kölcsönös determinációk szintézisének felismertetése, a felelős és megteremtése a célunk az kritikus gondolkodás 1-6. és 7-8. évfolyamokon. fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési készenlét kialakítása. Fejlesszük a Az egyéni munkakultúra munkavállaláshoz kialakítása, a szükséges kompetenciákat: kötelességekhez való rugalmasság, kreativitás, pozitív viszonyulás önállóság, döntéshozatal, (attitűd) kiépítése. cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat. Cél: Az emberi élet Kiemelt fejlesztési harmóniájának feladataink: megtalálása, a - énkép, önismeret, boldogságélmény - hon- és népismeret, megélése, a konstruktív - európai azonosságtudat, életvezetés az egyén - egyetemes kultúra, hasznára és a társadalom - aktív állampolgárságra, javára. demokráciára nevelés, Sokoldalú - gazdasági nevelés, kompetenciákkal bíró - környezettudatosságra ifjúság nevelése, akik a nevelés, felnőtt életben megtalálják - a tanulás tanítása, helyüket és - testi és lelki egészség, boldogulásukat. 16

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez Életből vett minták vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a SZÉK programcsomag elemeinek alkalmazása.

Alkalmazott módszerek, eszközök Szituációelemzés, alternatív megoldási stratégiák kidolgozása, ítéletek alkotása és vállalása.

Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérésértékelés.

Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kulturált és egészséges életvitel kialakítása.

A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható.

A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszerek és eszközök; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformák.

A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.

A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematika specifikus készségek, képességek, motívumok és attitűdök fejlesztése.

A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen! Valósuljon meg a kompetenciaalapú matematika modulok széleskörű beépítése az egyes évfolyamok tananyagába.

Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése.

Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.

Mérőlapok, feladatlapok, a különböző bejárási utakat kínáló modulok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.

A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematikaórákon.

Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára! A belső hálózati tanulás erősítése.

Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett.

A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.

Differenciálás . Kooperatív technikák. Projektek.

A biztos tudás kialakítása a matematikai – logikai, az idegen nyelvi kompetencia-területen.

Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez!

Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között azon témakörök hangsúlyosabb megjelenítésével, amelyek jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség- és képességfejlesztést.

A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematikaoktatás bevezetése, elterjesztése. Projektnapok szervezése.

A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása, verbális kommunikáció fejlesztése.

17

Alapelvek

Célok

A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása.

A csoportmunkára alkalmas tanulási környezet indítson aktív, konstruktív elsajátítási folyamatokat a tanulókban!

A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: - munkahelyhez segít, - az információáramlást biztosítja, - bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe.

Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.

Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.

A beszédfejlesztés fő céljai: - interakció - összefüggő beszéd.

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, a problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között.

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. A tanulók idegennyelvAz információcsere használati képességének érdekében a tanuló fejlesztése: interakcióban, interjúban - a beszéd, vesz részt. - az írásbeli szövegalkotás, Egyszerű közlések - a szövegértés fejlesztése. lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában. A tanuló az alapvető Betanult szerepeket el tud szükségleteinek kielégítése játszani. céljából egyszerű Csoportos, páros közléseket tud tenni, felkészülés után felszólítani, kérni, interakcióban vesz részt. utasításokat adni. Felkészülés után ismerős, Személyekről, tárgyakról, személyes témában helyekről egyszerű informál. közléseket tud tenni.

18

Alkalmazott módszerek, eszközök Szituációs játékok. Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása.

Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása - magazinok, - interjúk, - tévéműsorok, - filmrészletek, - történetek, mesék, - levelek, - szerepjátékok. A párban és csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.

Alapelvek

Célok

Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban.

Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen szokatlan funkcióban használni.

A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.

A cél, hogy a tanuló fő vonalaiban képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket. A projektmunka során a tanulók átélhető, valós élményeket szereznek, tevékenységüket önmaguk irányítják, a csoportban való együttműködés a kommunikatív nyelvhasználatot erősíti.

A projektmunka minél szélesebb körű bevezetése és alkalmazása a tanulók nyelvi készségeit integrálja, és fejleszti az általános tanulási képességeket is mint a tervezés, az információszerzés, a kooperatív tanulás.

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében Tudjon írni: - üzeneteket, - feljegyzéseket, - életrajzot, - magánlevelet, - egyszerű történéseket.

A legfontosabb feladat, hogy a hétköznapi témákról szóló szövegeket megértse a tanuló. Hosszabb szövegeket hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja, megértse. A tanulók képesek: - adott modellt követve saját szöveget alkotni, - saját munkájukat bemutatni, - követni tudja a projektkészítés lépéseit, - megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információkat. 19

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez

Alkalmazott módszerek, eszközök

Ajánlott nyelvi tevékenységek: - vázlatkészítés, - életrajz írása, - élménybeszámoló, - üzenet, - feljegyzés írása, - történet tömörítése. Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva: - hírműsor, - filmrészlet, - interjú, - történetek, mesék, - versek.

Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás.

Szabad interakció: - feladatfelmérés, - tervezés, - követés, - értékelés, - megvitatás.

Különböző anyag- és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.

Autentikus olvasott és hallható anyagok.

A nyelvórákon lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetencia integrált fejlesztésére.

A cél, hogy növekedjen a tanuló - kreativitása, - önismerete, önbecsülése, - váljon autonóm személyiséggé, - legyen képes együttműködésre, - fejlődjenek interkulturális kompetenciái.

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatárokat.

Az értékelés kompetenciákra irányuljon és kommunikatív nyelvhasználat során történjen. Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye.

A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen.

Az értékelésnek fontos része legyen: - az önértékelés, - a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi szinteket.

Alapelvek

Célok

20

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat. Tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti. Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit, és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.

Alkalmazott módszerek, eszközök Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása. Témahetek tartása.

A tanuló portfóliót készít (a tanuló összes munkája összegyűjtve) - ünneplés, - dicséret, - oklevél, - naplóvezetés (erősség, gyengeség) - közös értékelés.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Alapelvek

Célok

Nevelő-oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése. Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket).

Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!

A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását!

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeket tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai, biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás. Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében!

21

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat.

Alkalmazott módszerek, eszközök

Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását.

Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetencia-elemek fejlődését. Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében „szociális tükör” révén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre a reális

Tesztek, tréninget, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében.

Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb – tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munkájához való viszonya. Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.

A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).

Az egyes életkori fejlődési szakaszok: jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.).

Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel!

„A gyerek nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani.”

A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot.

önkritika/kritika kialakítására törekszünk.

Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési-oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket. A pedagógus vértezze fel magát a hivatásszerű szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel.

Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt! Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és a viselkedési szabályok elsajátítása közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni.

A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben.

22

A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak, korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak.

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez A kompetenciaalapú Az iskola pedagógiai Kognitív képességek oktatás részprogramjait is gyakorlata adjon teret: a fejlesztése: kognitív magába foglaló pedagógiai színes, sokoldalú iskolai rutinok (műveletek), programunk életnek, az egyéni és kognitív kommunikáció, összeállításánál elsődleges csoportos tanulásnak, problémamegoldás, a szempont a nevelésjátéknak, munkának, tanulási életforma oktatás fejlessze a tanulók kialakítása a pedagógusok személyiségfejlesztő önismeretét, és szülők együttműködése hatásának érvényesítése. együttműködési készségét, révén. Az egyéni (önálló) eddze akaratát! tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulás módszertani epocha beépítésével a tanrendbe. Megalapozzuk a szociális A tanulók ismerjék meg és Olyan iskolai életrend Az iskolai társas (társas) kompetencia, a sajátítsák el a szociális kialakítása, működtetése, szituációk az pozitív szociális szokások viselkedés alapvető amelyben a tanulók iskolai/osztályközösség kialakulását. Tudatosan szabályait, alakítsuk ki biztonságban érzik mindennapi életében fejlesztjük tanítványaink bennük az egyéni szociális magukat, mivel a „terepgyakorlatként” társas hatékonyságát. értékrendet, a döntési magatartási szabályok szolgálnak a tanulóknak az A pedagógusok – a segítő szabadság és felelősség átláthatóak, egyének és csoportok életmódra nevelés – sikere összhangját. kiszámíthatóak, kölcsönös megértésének, érdekében rendszeresen Formáljuk tanítványainkat mindenkitől egyértelműen együttérzésének, segítőpozitív mintákat nyújtanak belső kontrollos, öntudatos és következetesen készségének élményszerű a segítő együttműködés személyiségekké! elvártak. megtapasztalásához; a változatos formáival. Legyenek tisztában a Tudják higgadtan kezelni a pozitív és negatív érzelmi mindenkori szociális konfliktusos szituációkat viszonyulások kezeléséhez státusukkal. is. (szimpátia-antipátia kapcsolatok). Alapelvek

Célok

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata.

23

Alkalmazott módszerek, eszközök A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, modulok, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.

Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése.

Alapelvek

Célok

A személyek kompetenciafejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. Kiépítjük és az egyéni életélési kultúra részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motívumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotip módon működő cselekvések).

Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő), önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség. A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek – drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód.

Az iskola profiljának megfelelően támogatja speciális kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását.

Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotóképesség, improvizációs képesség, valamint vizuális kifejező képesség.

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét! A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit: - egészség, - önmegvalósítás-alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája.

Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinknak megtalálni erősségeiket. Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását!

24

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése.

Alkalmazott módszerek, eszközök

Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyeztek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások. Prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás. Riportok készítése – elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi, zenei, képzőművészeti alkotások, tablók. Sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtőmunka, fénykép- és videofelvételek, riportok, témahét, projekt, stb. Minden korosztály jusson A testi-lelki jó hozzá az életkornak komfortérzés érdekében a megfelelő: zenei, vizuális sportfoglalkozások, esztétikai befogadás és vetélkedők, szervezett megismerés lehetőségéhez, játékok, kulturális és kapjon inspirációkat programok, versenyek, önkifejezésre. képességfejlesztő és Az iskola esztétikus külső önismereti foglalkozások és belső környezete szervezése. fejleszti ízlésüket, igényességüket.

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében A nevelési szituációkban a A nevelő személyiségének A verbális és nonverbális megfelelő konfliktus fontos eleme a hitelesség kommunikációs megoldási stratégiákat (kongruencia), az képességek változatos alkalmazunk: elfogadás és az empátia formáinak megtanítása. A problémamegoldó (beleélő készség), önmaga problémamegoldás (győztes-győztes), állandó fejlesztésére, lépéseit tudatosan alkalmazkodó, elkerülő, interperszonális betartjuk (a probléma kompromisszumkereső, készségeinek javítására meghatározása, a versengő (győztes-vesztes) kell törekednie! konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése). A pedagógus tekintélyét a Korlátozottan A szociális befolyásolás szakmai-emberi tekintélyelvű és magas fokozatait a helyzetnek befolyásokra alapozzuk. A szintű demokratizmusra megfelelően kell pedagógus személyisége épülő nevelési stílusra alkalmazni: behódolás alkotó művészetté törekszünk, a pedagógusok (alapja a hatalom), nemesíti a professzionális bánásmódja, azonosulás (alapja a szakmai munkáját. kontrollmódszerei a vonzerő) és viselkedési nevelés folyamán, szabályok elsajátítása alkalmazkodjanak a (alapja a hitelesség). gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjához! Alapelvek

Célok

25

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el. Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében. Változatos, a szituációkhoz megfelelő módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk.

Alkalmazott módszerek, eszközök A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési-értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat. A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye. Az építő és esetleges romboló következményeit egyaránt vállalnia kell.

Alapelvek

Célok

Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő együttműködése.

A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen emberi, a hibák javítására rábíró magatartású!

A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik.

A nevelési területek kölcsönös hatékonyságának megteremtése a személyiség harmonikus fejlődése érdekében.

Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas) kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberitermészeti-társadalmi környezet alakításának képességét.

A következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság.

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával. Az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő prioritások megtalálása, a nevelő hatások összehangolása.

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében összehangoltan az osztályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával.

Az önellátó képesség, viselkedés- és tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően.

Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az önkiszolgáló munkák, a közlekedés és a vásárlás szokásai, mintái, készségei.

26

A közösségi nevelés módszereinek, a szociálpszichológiai csoportnyomás eszköztárának alkalmazása.

Alkalmazott módszerek, eszközök Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk. Konkrét, megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll, attitűd erősítése. A formális és informális szerepek értelmezése, elemzése, gyakoroltatása, a szerepkonfliktusok „megélése”, feloldásuk lehetőségeinek feltárása.

Alapelvek A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a továbbtanulásra.

Célok Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát. A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása.

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése.

27

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése.

Alkalmazott módszerek, eszközök A különböző kompetenciaterületek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.

3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének. A pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységüket, úgy szervezik, hogy a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézzék elő. Különös figyelmet fordítunk:  az egészséges táplálkozás,  a mindennapos testnevelés, testmozgás,  testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,  a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,  a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,  a személyi higiéné területeire. Ezen területek érvényesülésekor figyelembe vesszük a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. Az egészségfejlesztés feladata:  Az iskolai egészségnevelési csoport létrehozása.  Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének.  Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket.  Tanítsuk meg, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség.  Nélkülözhetetlen az egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése.  Az egészséges táplálkozás  Az alkohol- és kábítószer-fogyasztás – prevenció.  Családi és kortárskapcsolatok.  Sport, aktív életmód.  A személyes higiénia.  A szexuális fejlődés Egészségfejlesztő, egészségnevelő csoport tagjai:  az intézményvezető-helyettesek  testnevelő,  iskolaorvos,  védőnő,  fogorvos  iskolapszichológus,  fejlesztő pedagógus,  diák-önkormányzat vezető,  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,  szülői munkaközösség képviselője. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. 28

Ezek közé tartoznak az alábbiak:  önmaguk és egészségi állapotuk ismerete,  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,  az értékek ismerete,  az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,  a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata,  a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben,  a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete,  a rizikóvállalás és határai,  a szenvedélybetegségek elkerülése,  a tanulási környezet alakítása,  a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai:  A kulturált étkezési szokások, az ízléses terítés, az étkezés rendjének kialakítása.  Az iskolai háromszori étkezés lehetőségének biztosítása a tanulók számára.  Az étkezést biztosító vállalkozó az életkornak, gyermekélelmezési normáknak megfelelően állítsa össze az étrendet.  El kell érnünk, hogy a tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket, és kisebb mértékben fogyasszanak egészségtelen dolgokat: chips, cola, cukros üdítő. A nevelési-oktatási intézményben biztosított közétkeztetés élelmiszer-alapanyagainak beszerzését az étkeztetés megszervezője lehetőség szerint összehangolja a helyi élelmiszeralapanyag-termeléssel és -előállítással. Az iskolai testedzés formái: Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel.  Minden gyerek minden nap részt vesz a testmozgás-programban.  Minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése.  Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is.  A testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban.  A testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmazhat.  Minden nap legalább 30 perces játékos egészségfejlesztő testmozgást tartunk a az egész napos oktatási forma ebéd, levegőzés blokk keretében ha a lehetőség engedi, akkor a szabad levegőn. A heti 5 testnevelés órán felül a gyerekek életkorának és érdeklődési körének megfelelő mozgáslehetőség biztosításával teremtünk lehetőséget a mindennapos testnevelésre:  futball,  karate,  játékos testmozgás,  úszás,  tömegsport, 29

 tánc,  korcsolyázás,  vívás,  túrázások,  zumba Az iskola egészségnevelési programja célul tűzte ki a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítését a testmozgás különböző eszközeivel, lehetőségeivel. A mindennapi testnevelés, a mindennapi testmozgás céljai:  Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket.  Tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és működésének legalább alapfokú tudnivalóit.  A testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság stb. Drog-stratégia „Nincs boldog szerfüggő és nincs szerfüggő, aki boldog társadalmi körülmények közül került ki.” Schioring Erik (dán kutató)

A mai család működése során csökken az óvó-értékközvetítő hatás, mert egyrészt a szülőknek kevesebb idejük jut a gyermekükre a szükségesnél, másrészt, olyan generáció nő most fel, aki családi modellként nem tudja átvenni az elutasítási technikákat. A szülők nem tudják, hogy milyen hatásokkal és milyen személyiségparamétereket kell erősíteni a gyermekükben a megelőzés érdekében. Ezért fokozott iskolánk felelőssége, hogy miképpen és milyen eredményességgel biztosítja az eredményes szocializációhoz szükséges hatásokat (képességfejlesztés, készségek kialakítása), többek között a drogozással kapcsolatos „immunitás” megszerzéséhez. Iskolánkban még nem találkoztunk drogok használatával. Az egyes szakirodalmak által „kapudrognak” tekinthető alkohol és dohányzás visszatérően jelenik meg, főként a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók körében, így a drog-prevenció részeként kiemelten fontos szerepet kap e két antihumánus szenvedélyprobléma-kezelése. Általános cél: Minden gyerek megszületésekor lehetőségekkel és tehetségekkel jön a világra, iskolánk feladata, hogy ezek a lehetőségek kibontakozzanak, tényleges tartalommal teljenek meg, hogy a tanulóink jól érezzék magukat, bánni tudjanak és eligazodjanak az információk rengetegében, harmóniában éljenek önmagukkal és környezetükkel. Drog-prevenciós munka nem korlátozódhat egyetlen tantárgyra, és nem kötődhet csak egyetlen személyhez. El kell érni, hogy az egész iskola komplex nevelési hatásrendszerébe épüljön be a szerfogyasztással kapcsolatos egységes pedagógiai állásfoglalás és gyakorlat. A személyiségfejlesztő munka részeként kell a tanulók életvezetési stílusát úgy alakítani, hogy képessé váljanak az antihumánus szenvedélyek tudatos elutasítására. Minden nevelési helyzetben biztosítani kell, hogy a segítségre szorulók és a támogatást igénylők megkapják a szükséges odafordulást és törődést.

30

Konkrét célok, feladatok:  A szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése (hangsúlyosan dohányzás, alkohol)  A drogjelenséggel – ide tartoznak a legális, illegális drogok – kapcsolatos szemléletváltás kialakítása a tanulók, szülők, pedagógusok körében: váljanak, érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, növeljék problémamegoldó készségüket, tegyük képessé tanulóinkat a drogok kipróbálásával való kockázat felismerésére, a negatív befolyásolás elutasítására.  A tanulók egészségmegőrző szokásainak alakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása, a drogok visszautasítására való képesség megteremtése.  Segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülő fiatalokat, családokat.  Csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét.  A tantestület drog-prevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása.  Készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában.  Stabil értékrend, pozitív jövőkép kialakítása.  Problémamegoldás és döntésképesség fejlesztése.  Az érzelmi feszültségek felismerése, kezelése. Az iskola „drog-állapota” felmérésének lépései  A szülők véleményének megismerése: szülői értekezleteken, fogadó órákon, az évente kiküldött kérdőívek bővítése a témában.  Diákok: ismeretszint felmérés (rajzok, TOTO-k, postaláda, stb);attitűdvizsgálat (a szerfogyasztással kapcsolatos vélemények, elutasító magatartás);veszélyeztetettek célvizsgálata (csak szakember által végezhető)  Tanárok: ismeretszint felmérés, problémakezelési módszerek, ötletek gyűjtése, problémaérzékenység, veszélytudat szondázása. A bántalmazás iskolai erőszak megelőzése A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket; Megelőzés szempontjából a következő elvárásokat tartjuk fontosnak:    

A tanár-diák viszony minőségének javítása: a tanár érzelmileg meleg, pozitív beállítódása és a megfelelő nevelési stílusa kedvezően befolyásolja a tanítás légkörét. Együttműködés képességének kialakítása és az agresszív viselkedés helyettesítése társadalmilag elfogadott viselkedésekkel. Közös alapértékek és normarendszerek megteremtése. Az iskolai szabályok és normák kidolgozásába bevonjuk a tanárokat, tanulókat, szülőket és az iskola pszichológusát Pozitív teljesítmény- és énkép átadása és kialakítása.

Beavatkozási módok  pszichológusi tanácsadás a nevelők felé problémás tanulói viselkedés esetén  a zavaró viselkedés tisztázása, pontos leírása  a helyes viselkedésminta kidolgozása a tanulóval együtt  a helyes viselkedés gyakorlása mindennapi helyzetekben  a gyakorlás tapasztalatainak megbeszélése, esetleges korrekciók elvégzése, újabb pozitív viselkedésminták kidolgozása 31



a folyamat lezárása, kihangsúlyozva, hogy bár most vége a közös munkának, de bármikor fordulhat hozzánk, ha a segítségünkre igényt tart.

Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás A tanulók az első tanítási napon baleset- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, melyet az osztályfőnök tart. Ismételt oktatást kell tartani az osztályfőnököknek rendkívüli esemény után és kirándulások előtt. Ezen való részvételüket a tanulók aláírásukkal igazolják. (további szabályozás a Házirendben) Az elsősegély nyújtási feladatok megismerését formájában, valamint a biológia, fizika, kémia tantárgy, osztályfőnöki óra kereteiben biztosítjuk.

4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekhez, lehetővé válik azokon keresztül az oktatás és nevelés hatásának az erősödése. Ezért is alapvető feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. Olyan iskolai közösséget szeretnénk, ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát tanuló és tanára egyaránt. Iskolánkban a közösségfejlesztés színterei:  tanórák,  tanórán kívüli foglalkozások,  diák-önkormányzati munka,  szabadidős tevékenységek,  tantestület: alsó tagozat, felső tagozat, művészeti iskola  szakmai munkaközösségek,  osztályközösségek,  iskolai közösség  család A közösségek erőssége Az intézményben tanító nevelők magas szintű szakmai felkészültséggel, nevelési ismeretekkel, a gyermekek iránt érzett felelősség- és kötelességtudattal gyerekszeretettel rendelkeznek. Az alsós, felsős, művészeti munkaközösségek jól együttműködnek, egymás munkájára szorosan építenek. A nevelők jó felkészültsége lehetővé teszi, hogy a megfelelő alapkészségeken felül fejlessze az osztályközösségekben a kötelességtudatot és az összetartozás fontosságát. A család A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló bele születik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani. A család hagyományos nevelői funkciói arányaiban és minőségében megváltoztak, a szülőmodellek érzelmi szerepének gyengülése a személyiség alakulása szempontjából kedvezőtlen hiányokat teremtett. Ezért nagyon fontos az iskola együttműködése a szülők közösségével a tanulói közösségek formálása, fejlesztése érdekében. 32

A tanuló közösségbe történő beilleszkedésének elősegítésével kapcsolatban a családnak, a szülőnek az alábbi kiemelt feladatai vannak:  az intézmény pedagógiai programjának, házirendjének megismerése,  az osztály, az iskola és egyéb közösségek rendezvényeinek támogatása, aktív közreműködés a megvalósításban (osztály, szülő, tanár találkozók, tanulmányi kirándulások, témahetek, projektek, ünnepélyek, megemlékezések, karácsonyi vásár stb.),  kapcsolattartás a pedagógusokkal, osztályfőnökökkel annak érdekében, hogy a pozitív szociális és társadalmi szokások, értékrendek a tanulókban kialakuljanak, gyarapodjanak. Az iskolai közösség A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönbözetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökökre, a diák-önkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. Az osztályközösség A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség saját szokásokkal, szemléletmóddal, rendelkező tanulók közössége, ahol az adott kortárscsoport életszemléletét kell formálni és továbbfejleszteni. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösség feladata:  valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása,  az egyéni értékek felismerése,  egymás tiszteletben tartása,  egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,  a másság elfogadása, a tolerancia,  társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában,  mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A tanítási órán kívüli tevékenységek A tanítási órán kívüli tevékenységek közé tartozik minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálhatók, de nem kerül a tanítási naplóba. A tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával szerveződnek. Ide tartoznak a szakkörök, az előkészítők és a sportkörök. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a megfelelő naplóba rögzíti. Alkalmanként szervezett foglalkozások Az iskola által egy-egy alkalomra tanórán kívüli, szervezett foglalkozások a következők lehetnek:  osztálykirándulások,  tanulmányi kirándulások,  szabadidős tevékenységek,  erdei iskolai programok  diákcsoportok bel- és külföldi utazásai,  kulturális intézmények és ipari létesítmények látogatásai.,  táborok,  hagyományőrző tevékenységek.

33

Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kirándulások témái:  1. évfolyam Nyíregyháza-Sóstó  2. évfolyam Tokaj-Tisza  3. évfolyam Debrecen-Hortobágy  4. évfolyam Budapest nevezetességei  5. évfolyam Szabolcsi körút  6. évfolyam Eger  7. évfolyam Aggtelek  8. évfolyam Budapest- Múzeumok Az osztályfőnöknek joga van ahhoz, hogy az osztálykirándulásra jelentkezett tanuló részvételét ne engedélyezze, ha nem tudja vállalni érte a felelősséget. Az osztályfőnök ilyen döntést akkor hozhat, ha a tanuló:  korábbi kirándulásokon fegyelmezetlenül viselkedett,  a tanév folyamán fegyelmi büntetést kapott,  a részvételt akadályozó betegségben szenved. A tanulmányi és osztálykiránduláson részt nem vevő tanuló tanítási napokon köteles iskolai tanórákon részt venni. Ezek a programok iskolai keretek között csak tanári felügyelettel szervezhetők. A jelen pedagógiai programban nem szereplő, a tanítási idő alatt több napig tartó tanórán kívüli foglalkozást – írásos kérvény alapján – az intézményvezető engedélyezheti az osztályban tanító tanárok vagy a nevelőtestület véleményének kikérése után. A tanulók bármely, az iskola által alkalmanként szervezett több napos programon csak előzetes írásbeli hozzájárulással vehetnek részt. Az engedélyt a szervező tanárnak a program szervezésének megkezdésekor kell beszereznie a szülőktől és az osztályfőnöktől. A tanulók távollétéről – ha olyan programokon vesznek részt, amelyeken az iskolát képviselik -, az intézményvezető dönt. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének megszervezésére az iskolában diákönkormányzat működik. A DÖK által szervezett órán kívüli programok: o sulidiszkó o Halloween parti o Farsang o Teadélután o Sportversenyek o megemlékezések világnapokról

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök Az osztályközösség életének, közösségi erővonalainak alakulásában döntő fontosságú az osztályfőnök, ezért alapkritérium, hogy megfontolt, képzett, pedagógiában jártas ember legyen és intézkedései a tanulók javát szolgálják. Programalkotó és közvetítő szerepű, 34

valamint figyelemmel kíséri az osztály tagjainak szellemi, lelki fejlődését, ellátja az adminisztratív feladatokat is. Kapcsolatot tart a szülői házzal, segít, tanácsot, útmutatást ad. Meglátogatja osztályát az óraközi szünetekben, figyelemmel kíséri szabadidős tevékenységüket. Szükség esetén dicsér, fegyelmez, elmarasztal, büntet. A pedagógusok és osztályfőnökök feladatait az SZMSZ munkaköri leírásai tartalmazzák.

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje: A nevelő kötelessége:  hogy munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét.  Elősegítse a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a közérdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat neveljen.  Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.  A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse.  Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat. A tanuló joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:  kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,  sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A kiemelten tehetséges tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Minden gyerek valamiben tehetséges. Pedagógusaink feladata felismerni és támogatni ezt, valamint feltárni a fejlesztés lehetőségeit. Gyakorlatunkban a frontális- és csoportmunka mellett differenciált, kiscsoportos és egyéni foglalkozások alkalmával lehetőség nyílik az egyéni képességek megismerésére és kibontakoztatására. A szaktárgyi tanulmányok terén külön feladatok:  gyűjtőmunka,  egy-egy téma témahét, projekt formájában történő feldolgozása,  szakkörök,  házi, megyei és országos tantárgyi versenyek. Fontos a tanulók felkészítése, ösztönzése, bíztatása, előmenetelének figyelemmel kísérése. Segítjük a középiskolai beiskolázásnál a megfelelő iskolatípus megtalálását. 35

A tehetséges tanulókkal való foglalkozás kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Tanórán belül:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,  csoportbontás, heterogén és homogén csoportok alakítása,  kooperatív tanulási technikák alkalmazása,  továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal,  személyes beszélgetések, bíztatás, jutalmazás. Tanórán kívül:  versenyek, vetélkedők,  projektek,  témahetek,  szakkörök,  szabadidős foglalkozások (hangverseny, színház, múzeum-látogatás). A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési és magatartási gondokkal küzdő tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a prevenció és a folyamatos gondozás. A pedagógusaink, pszichológusok és fejlesztőpedagógusok segítségével igyekeznek megismerni a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink személyiségét, családját. Nagy türelemmel, figyelemmel, törődéssel keresik a problémák okait. A megismerés és a problémák feltárása utáni feladataink:  Szükség esetén fejlesztő pedagógiai szolgáltatásaink keretén belül különféle vizsgálatokat és terápiás módszereket alkalmazunk.  Esetelemzésekkel alakítjuk az egységes szemléletet a hatékony nevelés érdekében a gyermeket tanító kollégák körében.  Differenciált bánásmódot biztosítunk, segítjük tanulóinkat önértékelési problémáik rendezésében, új értékrend kialakításában, az önszabályozás képességének fejlesztésében.  Részképesség zavar esetén a gyermekek fejlesztő foglalkozáson vesznek részt, ahol differenciált feladatokkal, egyéni haladási tempóval, egyéni motiválással segítjük továbbhaladásukat (fejlesztő pedagógusok). A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek részére fejlesztő pedagógusunk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősünk a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő foglalkoztatásokat is tartanak, ezzel növelve a tanulási esélyegyenlőségüket a közösségben. Eredményes nevelő-oktató munkánk érdekében a magatartási problémák megfelelő, személyre szabott, és türelmes kezelése minden pedagógus fontos feladata. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A felzárkóztatás kiindulása mindig a tanulási nehézségek okainak feltárásával kezdődjön. Ez nem csak az osztályfőnökök és a fejlesztő pedagógusok feladatköre, hanem mindnyájunk felelőssége. A felzárkóztatás alapja a bizalom és az önbizalom erősítése, a fokozott személyesség a munkakapcsolatban. Ezek nélkül nincs hatékony fejlesztés. Személyre szabott feladatokkal segítünk a lemaradt tanulókon. Fontos, hogy szintjükhöz mérjük a követelményt. A fokozatosság elve alapján nehezülhetnek ezek a feladatok.

36

Felzárkóztatást elősegítő programjaink.  Tanórán belül differenciált foglalkozást, fokozott segítségnyújtást biztosítunk a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára.  Tanulóinkat önmagukhoz képest értékeljük.  Logopédus és pszichológus segítségével felhívjuk a tanulási problémák okára a figyelmet.  Szükség esetén további vizsgálatokra küldjük tanulóinkat.  A diagnózisnak megfelelő terápiás foglalkozásban részesítjük tanulóinkat – fejlesztő foglalkozások, tanulás-korrekció, korrepetálás.  Logopédusunknak, pszichológusunknak napi kapcsolatuk van a gyerekekkel, s szaktanáraikkal, rendszeresen megbeszélik az aktuális problémákat. Kölcsönösen tájékoztatják egymást az elért eredményekről. Tanácsaikkal segítik a szülőket, pedagógusokat.  A tanulási zavarral küzdő tanulókat segítik az önálló tanulás szokásainak, és a tanulási készségek kialakításában (szövegértés, olvasástechnika), s a tanulási technikák megismerésében, alkalmazásában.  A tanulási technikák elsajátíttatása szakórákon és egyéni foglalkozásokon (tanulás tanítása, önálló hatékony tanulás kompetenciája).  Rendszeres ismétlés, gyakoroltatás, változatos tanulásszervezés.  Egyéni tanulási motiváció erősítése, bíztató dicsérettel, javító szándékú elmarasztalással.  Közösség nevelő hatása (társak hatása sokszor erősebb, mint a pedagógusé).  A kötelező tanítási órákon kívüli foglalkozásokon, szakkörökön is adjunk lehetőséget a tanulók személyiségfejlődését elősegítő tevékenységekre (szaktárgyi, tánc, dráma, kézműves, sport szakkörök). Iskolánk a bukásmentességre törekszik, gyenge tanulóinkat igyekszünk a minimum szintre eljuttatni. A fejlesztés, korrekció, felzárkóztatás feltétele a korrekt, feltáró munka. Fontos az iskolaérettség szakszerű eldöntése, mely az óvoda és a szülő felelőssége. Az óvodákból a beszédhibás gyerekek megkezdett vagy befejezett terápia után kerülnek hozzánk, sok esetben a helyes kifejezés automatizálása a feladatunk. Ezt a munkát segíti a pedagógiai szakszolgálatnál foglalkoztatott logopédus, aki folyamatosan foglalkozik a beszédhibák korrekciójával. A problémák legkisebb jelzésszerű megjelenésére is odafigyelve az első osztályban a prevenció elve érvényesül. Így nagyon sok esetben megelőzhető a későbbi tanulási zavar. Az írás, olvasás, tanulás előkészítő szakaszában mindig figyelünk a sikertelenség tüneteire. Ebben az időszakban már sok kisgyerek jár a dyslexia, diszgráfia, diszkalkulia prevenciós foglalkozásokra. A tanulásban akadályozottság, nyelvi vagy részképesség-zavar sok kisgyermek számára lassúbb haladást tesz lehetővé. A problémák korai feltárása érdekében alsós fejlesztő pedagógusunk minden év decemberéig elvégzi a DIFER felmérést elsős tanulóinkkal. Az alsó tagozatból a felső tagozatba lépéskor, a tanév első hónapjában az alsó tagozatos osztályfőnökök esetmegbeszélés keretében „átadják” felső tagozatos kollégáiknak a gyermekeket, kiemelve a speciális fejlesztő eljárásokban részt vevő tanulók nevelésére, tanítására, értékelésére vonatkozó ismereteket. A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, de sajnos nem mindig könnyű meggyőzni őket a vizsgálatok szükségességéről és a folyamatos otthoni gyakorlás fontosságáról.

37

A gyermek és ifjúságvédelemi feladatok ellátása Tanulóink között egyaránt megtalálható a jól szituált és a társadalom peremén élő családból származó gyermek. Egyre több a csonka család. Szakképzett gyermekvédelmi felelősünk koordinálja az osztályfőnökök és a szaktanárok felderítő és megelőző munkáját. Az iskola összes nevelője figyelemmel kíséri az érintett gyermekek és családok sorsát. Elsősorban a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt:  Nevelési eljárásainkkal a lehető legnagyobb mértékben közelíteni kívánjuk egymáshoz az eltérő anyagi és társadalmi helyzetű tanulóink neveltségi és tudásszintjét.  Törekszünk a „másság” elfogadtatására.  Szeretnénk megtanítani őket együtt élni hátrányos helyzetű társaikkal.  A rászorulókat a segítség elfogadására.  Gondos felderítő munkát végzünk az iskolánkba lépő új tanulók – első osztályosok és más iskolából érkezettek – között.  Nem zárkózunk el a nevelési problémával, beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel küzdő, más iskolából jött diákok fogadásától sem. A közösségre és szakmai ismereteinkre támaszkodva, legjobb tudásunk szerint próbáljuk integrálni őket.  Felismerve a gyermekekre leselkedő veszélyeket, bekapcsolódunk a dohányzás, alkohol, drog, AIDS elleni programokba.  A különleges bánásmódot igénylő vagy valamilyen részképesség- fejlődési zavarral küzdő gyermekek számára biztosítjuk a megfelelő ellátást.  A deviáns magatartási formák kialakulásának megelőzésére-egyénre szabott nevelést, a fejlesztésre szorulók között egyénre szabott követelményrendszert alkalmazunk.  A határtalan és a szülői, felnőtt kontroll nélküli televíziózás ártalmairól rendszeresen szólunk a szülői értekezleteken és fogadóórákon.  Az osztályfőnökök tartós megbízása lehetővé teszi, hogy a veszélyhelyzetbe kerülő vagy abban szenvedő tanulóinkat a legrövidebb idő alatt a megfelelő segítségnyújtási formában, tanácsadásban részesítsük. A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai:  A gyermek elemi szükségletei figyelemmel kísérése (élelem, ruházat, tanszer, pihenés).  A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése.  A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint.  A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése. Fokozott figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókra. Évente felmérjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, gyermekvédelmi felelőseink folyamatosan nyomon követik fejlődésüket. A már kialakult hátrányos helyzet, illetve veszélyeztetettség esetén igyekszünk orvosolni a bajt. Munkánk eredményessége érdekében szoros és jó kapcsolatot építettünk ki más intézmények szakembereivel:  iskolaorvossal,  védőnővel,  családgondozóval,  logopédussal,  a rendőrség és  a gyámhatóság munkatársaival. 38

Igyekszünk az ingerszegény környezetből érkezőket élményekhez juttatni kirándulások, táborozások, kulturális és sportprogramok, vetélkedők szervezésével. Megemlékezünk a hagyományos ünnepnapokról (mikulás, karácsony, farsangi bál, húsvét, gyermeknap), ápoljuk hagyományainkat, élményt és példát adva azok számára is, akiknél ez otthon nem adatik meg. Választékos szakköri kínálatunk, ahová célzatosan irányítjuk a gyermekeket a szabadidő hasznos eltöltése és saját épülésük céljából. A tanulási nehézségekkel küzdő tanítványainkat korrepetáljuk, tanulószobába irányítjuk. Tanítványaink szüleivel állandó a kapcsolatunk. Tájékoztatjuk a családokat a törvény adta család- és gyermekvédelmi lehetőségekről. A krízishelyzetekkel küzdő gyermekeknek és családoknak segítséget nyújtunk segélyek formájában, illetve megfelelő segítő szervezet bevonásával.

7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Diákönkormányzat Az iskolai diák-önkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. Iskolai diákönkormányzatunk dönt:  saját működéséről,  a működéshez biztosított pénzeszközök felhasználásáról,  hatáskörei gyakorlásáról,  egy tanítás nélküli munkanap programjáról,  a tájékoztatási rendszer szerkesztőségének, tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt.

8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Iskolánk akkor működik még eredményesebben, ha a tanulók érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket is. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és pedagógus közösségünk koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. Elvárásaink a szülők felé A szülők részéről – a sikeresebb nevelőmunka segítéséhez – az alábbi közreműködési formákat várjuk el:  együttműködő magatartást, a problémák nyílt jelzését, megbeszélését,  a gyermekek tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérését,  a gyermekek tanulmányi munkájához szükséges felszerelések biztosítását,aktív részvételt az iskolai szülői értekezleteken és rendezvényeken,  nevelési problémák, családi nehézségek őszinte jelzését, közös megoldás keresését,  véleménynyilvánítást, visszajelzést az iskola működésével kapcsolatosan,  szponzori, szervezői segítségnyújtást.

39

A szülőkkel igyekszünk kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot fenntartani. Mindkét fél ismeri jogait és kötelességeit. Rendszeres kapcsolatban vagyunk, probléma esetén azonnali megbeszélést tartunk. A szülőkkel való kapcsolattartás formái:  nyílt napok, nyílt órák szervezése,  rendszeres tájékoztatás tanulóink előmeneteléről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról,  előre tervezett szülői értekezletek (évente 2 alkalommal),  rendkívüli szülői értekezletek,  fogadóórák előre egyeztetett időpontban,  pályaválasztási tanácsadás,  családlátogatás,  gyermekvédelmi felelősök szociális és nevelési problémákban nyújtott támogatása,  szülői szervezeti megbeszélések,  szülői választmányi értekezlet (évi 3-4 alkalommal),  ötletláda,  telefonos megbeszélések szükség szerint,  alkalmi beszélgetések. A szülői ház és iskolánk együttműködésének további lehetőségei:  közös rendezvények szervezése a diákok, a szülők és a pedagógusok részvételével.  a projektek, témahetek szervezése kapcsán az adott programok külső helyszínének biztosítása, szülői mentorálás. A szülő kérheti:  Gyermeke tanulószobai, egész napos iskolai ellátását  Megfelelő ok esetén gyermeke felmentését egyes tantárgyakból vagy a mindennapi iskolába járás alól a törvényi kereteknek megfelelően.  Felmerülő problémáinak megoldásához segítséget kérhet o szaktanártól, o osztályfőnöktől, o fejlesztő pedagógustól, o iskolatitkártól, o az iskola vezetőitől. A szülői szervezet (SZMK) aktív segítője az iskolának. Tagjai az osztályok szülői munkaközösségének vezetői, akiket a szülők választanak év elején. A tanulók-pedagógusok együttműködése: Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában. Együttműködési formák:  tanórai munka,  osztályfőnöki órák,  közösségi programok,  egyéni beszélgetések,  diák-önkormányzat,  kérdőívek, vizsgálatok, Az iskola meglévő kapcsolatrendszere  Szülői munkaközösség,  „Kemecsei Gyermekekért” Alapítvány, 40

Kapcsolattartás a „Kemecsei Gyermekekért” Alapítvány tagjaival: Az iskola intézményvezetője folyamatos kapcsolatban van az Alapítvány tagjaival. Év elején egyeztetik, miben vár az iskola segítséget a tanév folyamán. Legfontosabb cél az iskola oktató-nevelő munkájának segítése. Az intézmény külső kapcsolatai:  Polgármesteri Hivatal,  Rétközi Iskolaszövetség (RISZ) oktatási intézményei,  Tankerület iskolái  Történelmi egyházak képviseletei,  Iskolaorvos, iskolavédőnők,  Gyermekjóléti Szolgálat – Családsegítő Központ,  ÁNTSZ,  Körzeti Rendőrkapitányság,  Óvodák,  Középiskolák,  Cigány Önkormányzat,  Sport Egyesületek. Iskolaorvos: témaorientált biológia órák tartása, rendszeres szűrővizsgálatokon a drogfogyasztás tüneteinek észlelése, a drogkoordinátor felé jelzés. Háziorvos: segítséget nyújt egészségnevelési programok szervezésében, tartásában, a rizikócsoportok kiszűrésében. Védőnők: rendszeres szűrések szervezésében, végrehajtásában, prevenciós programok elkészítésében nyújthatnak segítséget. Rendészeti szervek: ifjúságvédelmi munkatársak tanári továbbképzésben, bűnmegelőzési és prevenciós programok kidolgozásában, lebonyolításában nyújthatnak segítséget. Polgármesteri Hivatal gyermekjóléti szolgálata: naprakész informálódási forrása település drog-fertőzöttségéről, tendenciákról, problémás családokról.

9. A tanulmányok alatti vizsga és az alkalmassági vizsga szabályai Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül a tanulmányi vizsgák és az alkalmassági vizsgák szabályait. A tanulmányok alatti vizsga (javítóvizsga, osztályozó vizsga, különbözeti és pótló vizsga) a tanulmányi kötelezettség teljesítésének atipikus formája. A tanulmányok alatti vizsgák (a továbbiakban: vizsga) a következők: a) javítóvizsga b) osztályozó vizsga c) különbözeti vizsga d) pótló vizsga A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend  A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban lehet tenni, azzal, hogy az intézményvezető ettől eltérő időpontot is kijelölhet.  A vizsga időpontjait az intézményvezető jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz.  A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap 41



Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az intézményvezető engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik, az intézményvezető által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja. Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. A vizsgák követelményeit az iskola a házirendben határozza meg. Vizsgaforma, vizsgarészek  szóbeli vizsga  írásbeli vizsga A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási – szabályai       

     

Az írásbeli vizsga időtartam tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az intézményvezető által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az intézményvezető megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére nem megengedett eszközt használ, az intézményvezető a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni.

10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvételről vagy átvételről az iskola intézményvezetője dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Az általános iskola, köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. 42

A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő április 1-je és április 30-a között – a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Amennyiben a választott iskola a gyermek felvételét elutasító döntést hoz, a szülő a gyermekét a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskola első évfolyamára.” Az iskola intézményvezetője a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola intézményvezetője tanuló felvételének, átvételének megtagadásáról határozat formájában dönt. Az iskola intézményvezetője a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, határidő-számítás, mulasztás elbírása során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el.” Az iskola intézményvezetője köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola intézményvezetőjét is. A kötelező felvételt biztosító iskola intézményvezetője a kormányhivataltól kapott nyilvántartás, a kijelölt iskola, a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be. Az iskola intézményvezetője értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. Az iskolába felvett tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola kivezeti a nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya kérelmére a tankötelezettség megszűnését követően megszűnik. Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, az általános iskola intézményvezetője értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely gondoskodik a tanuló tankötelezettségének teljesítését biztosító nevelés-oktatásban történő részvételéről.

11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van osztályfőnöki-, biológia-, órákon, az ismeretek elsajátítására. 43

Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók       

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában az iskolavédőnői hálózat segítségével szakköri formában valósítjuk meg. A szakkör célja: a tanulók ismerjék meg:  a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges  életmentő értékét,  az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget,  az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai áttekintését,  az alapvető életműködések legfőbb zavarait,  az újraélesztés ABC-jének értelmét,  az elsősegélynyújtás általános szabályait. sajátítsák el:  az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást,  az alapvető életműködések zavarainak felismerését,  az újraélesztés ABC-jéből az „A” és „B” betűkkel kapcsolatos teendőket,  a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat,  a segélyhívás helyes módját. legyenek képesek:  a légút-biztosítás szabályos elvégzésre, hangsúlyozottan beleértve a stabil  oldalfekvés önálló létesítését,  a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására,  a szájból-orrba befúvásos lélegezetés elvégzésére,  egyszerű sebvédelemre és visszeres vérzés csillapítására,  ütőerek nyomáspontjainak felkeresésére és ütőeres nyomókötés alkalmazására,  balesetek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:  

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;

44

 







a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: Biológia: o rovarcsípések o légúti akadály o artériás és ütőeres vérzés o komplex újraélesztés Kémia: o mérgezések o vegyszer okozta sérülések o savmarás o égési sérülések o forrázás o szénmonoxid mérgezés Fizika: o égési sérülések o forrázás

Az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

III. Helyi tanterv 1.A választott kerettanterv megnevezése Tantestületünk a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiből a következő tanterveket adaptálta:

   

Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára A változat Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára B változat Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam)

A helyi tanterv tartalmazza mindazon követelményeket, amelyeket a köznevelési törvény, NAT elvárásként megfogalmaz.

45

2. A választott kerettanterv által meghatározott kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai Iskolánk óraterve tartalmazza:  az egyes évfolyamok óratervét  kötelező és a helyi tantervbe beépített választható órák számát  az évfolyamok összes óraszámát  a tantárgyi bontásokat  szakköröket  fejlesztő, tehetséggondozó foglalkozásokat  témaheteket, projekteket A köznevelési törvény alapján rendelkezésre álló órakeret: Évfolyam Osztályok Tanulók heti száma az óraszáma évfolyamon testneveléssel 1 2 3 4 5 6 7 8 Összesen:

2 2 2 2 2 2 2 2 16

25 25 25 27 28 28 31 31

Engedélyezett Nkt.27.§(5) alapján osztályonként heti 1-1 óra 52 2 52 2 52 2 55 2 51 2 51 2 56 2 56 2 850 16

Habilitáció

3 3 3 3 3 3 4 4 26

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: Tanév 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

1. K K K K

2. A K K K

3. A A K K

Évfolyamok 4. 5. A/R K A K A K K K

6. A K K K

7. A A K K

8. A/R A A K

A választott kerettanterv óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal: Óraterv a helyi tantervhez- 1-4 évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+2 Angol nyelv Matematika 4+1 4+1 4+1 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 46

4. évf. 6+2 2 4+1 1 1

Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret Felhasznált

2 2 1 5

2 2 1 5

2 2 1 5

2 25 25

2 25 25

3 25 25

2 2 1 5 1 3 27 28

Óraterv a helyi tantervhez-5-8 évfolyamon Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 3+1 Angol nyelv 3 3 3 Matematika 4 3+1 3+1 Erkölcstan 1 1 1 Történelem, társadalmi és 2 2 2 állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika 2 Kémia 1+1 Biológia-egészségtan 2 Földrajz 1 Ének-zene 1 1 1 Hon és népismeret 1 Vizuális kultúra 1 1 1 Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 Felhasznált 27 26 31 Óraterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára Tantárgyak 1. 2. 3. 4. 5. 6. Magyar nyelv és 7+1 7+1 6+1 7+1 4 4 irod. Matematika 4 4 3+1 4 4 4 Angol nyelv Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 Történelem 2 2 Hon és népismeret 1 Természetismeret 2 2 2 2 2 2 Földrajz 1 Ének-zene 2 1+1 2 2 2 2 Vizuális kultúra 1+1 2 2 2 2 2 Informatika 1 1 1 1 47

8. évf. 4 3 3+1 1 2

1+1 2 1+1 2 1 1 1 5 1 3 31 31

7. 4

8. 4

4 2 1 2

4 2 1 2

6 1 1 1 1

6 2 1 1 1

Technika, életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret Felhasznált Habilitáció

1 5

1 5

1 5

1 5

1 5

1 5

2 5

1 5

2

2

2

2

1 2

1 2

1 2

1 2

25

25

25

27

28

28

31

31

25 3

25 3

25 3

26 3

26 3

26 3

31 4

31 4

A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma egy tanítási napon nem lehet több:  hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon,  hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon,  hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet  az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő,  az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három,  a hetedik– nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, tanítási órával haladhatja meg. A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet:  kötelező,  kötelezően választandó  és szabadon választható tanítási óra. Kötelezően választható tantárgyak:  matematika  magyar nyelv és irodalom  fizika  kémia Szabadon választható tantárgyak:  felzárkóztatás  tehetséggondozás  informatika

3.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a minisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, és más felszereléseket, valamint az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket. 48

A tankönyvek megrendelése és a tanév kezdetekor a tankönyvek kiosztása az iskolában történik. Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola intézményvezetője határozza meg. Az iskola intézményvezetője döntése előtt felméri, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. A felmérés eredményéről az iskola intézményvezetője tájékoztatja az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskolának biztosítania kell, hogy a napközis foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. A tankönyvek kiválasztásában a következő szempontok érvényesülnek:  szerepeljen a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben,  tartalma illeszkedjen az adott tantárgy tantervéhez,  tananyagának elrendezése logikus, szemléletes legyen,  adjon lehetőséget a tehetséggondozásra, illetve segítse a felzárkóztatást,  alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy-egy szakaszában,  gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon,  a különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását,  adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre,  adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatásra,  alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására,  segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését,  jól látható, esztétikus tetszetős fotókkal, ábrázolásokkal illusztrált legyen, A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók,  a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskola intézményvezetője megnevezi tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit és a meghatározott feladatok végrehajtását. Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az intézményvezető az iskola könyvtári állományába veszi. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. Az ingyenes tankönyvellátás biztosítására az iskolának több lehetősége van: 49

 iskolától történő tankönyvkölcsönzéssel  használt tankönyvek biztosításával  tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással  az előzőek együttes alkalmazásával A szülőktől semmilyen pénzbeli kiegészítő hozzájárulás nem kérhető. Az iskolai nevelő-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és eszközök az osztálytermekben és a szaktantermekben. Alapfelszerelések:  írásvetítő,  diavetítő,  fali vetítővászon,  videomagnó,  CD és kazettás magnetofon,  TV,  DVD lejátszó,  interaktív tábla  mágneses tábla  szemléltetést és a tanulást segítő informatikai eszközök: interaktív tananyagok Eszközök, oktatási segédletek  magyar nyelv és irodalom: tanítói betűtartó készlet, szókincs készlet, kommunikációs képsorozat, bábkészlet, magyar író arcképcsarnoka, falitáblák, összefoglaló táblák  matematika: műanyag helyi érték számoló, fa testkészlet, mérőpohár készlet, méterrúd, nagy műanyag óra, óriás számegyenes, mágneses számok, mágneses korongok, mérleg súlyokkal, logikai készlet, játékpénz készlet, babilon készlet, demonstrációs szám és jelkártya szett, mágneses százas tábla, tanári törtkorong készlet, demonstrációs mérleg,  technika: szövőkeret, varrókészlet, közlekedési táblák  természetismeret: földgömb, térképek, kézi nagyító, iránytű, applikációs képek növényekről, állatokról, táplálkozási piramis, környezetvizsgáló eszközök, ökológiai rendszer, természet felfedező készlet, szivacs modellek, természetvédelmi laboratórium, naprendszer,  ének: hangvilla, ritmusláda, zeneoktató szett,  kémia: mérőhenger, háromlábú fémállvány, Hoffman-féle vízbontó készülék, alkoholos hőmérő, l oktatótablók, kémiai laboreszközök  fizika: oktatótáblák, mechanikai kísérleti eszközök, elektronikai építőkészlet, mágneses kísérletező készlet, zsebtelep, zsebizzó  testnevelés: ugrókötél, különböző labda fajták, tornaszőnyeg, hullahopp karika, mozgásfejlesztő csomag, megkülönböztető mez, tornapad  biológia: emberi csontváz, mini torzók, preparáló készlet, botanikai oktatótábla, domború oktatótablók, modellek, metszetkészlet, mikroszkópok,  angol nyelv: oktatótáblák, mondatépítő hasábok,  földrajz: térképek, modellek, meteorológiai állomás, földgömb, tájoló, hőmérő  történelem: térképek,  rajz: képszárító tartó 50

4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Iskolánkban folyó oktató és nevelő munka feladata: 

a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, a tanítás során arra törekszünk, hogy a tanulók részére nyújtott tájékoztatás és ismeretközlés tárgyilagos és többoldalú legyen; az írásbeli és szóbeli kifejezőkészség, a kreativitás fejlesztése felkészítés a magasabb iskolafokokon történő helytállásra a tanítási időn kívüli iskolai, illetve az iskolán kívüli szervezett szabadidős programok segítségével az igényes, tartalmas szórakozás, kikapcsolódás iránti igény felkeltése a reális önismereti szint kialakítása, toleranciára nevelés, a vitakészség fejlesztése egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre nevelés; az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése.

       

Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék       

a haza felelős polgárává váljék; kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága; reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására; legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően; váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.

  

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.   

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. nagy figyelmet fordítunk az iskolai fegyelem, figyelem és kötelességérzet kialakítására. az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel 51

 

megismertetjük tanulóinkkal a tanulási módszereket, melyekkel az iskolai kudarcok elkerülhetővé válnak. folyamatos egyénhez igazodó fejlesztés megvalósítása

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;  tanulóinkat igyekszünk motiválttá tenni a tanulás folyamatában, melynek eredményeképpen a teljesítmények növekedése várható, illetve csökkenteni tudjuk a lemaradás esélyét Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.      

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglakozásokon a kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése az egyéni tanulási képesség és együttműködési készség fejlesztése, mely felértékelődik a tudásalapú társadalomban biztos tanulói tudás megalapozása, mely az élethosszig tartó tanulás folyamatának alapjául szolgál.

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra

52

    

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív

5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése Iskolánk a mindennapos testnevelést a Nkt. 27 § (11) alapján heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg felmenő rendszerben a következő módon: heti 5 óra testnevelés óra osztálykeretben, órarendben. Az 1-8. évfolyamon a testnevelés órák keretében oldjuk meg a könnyített testnevelési feladatokat. A gyógytestnevelés órákat a Pedagógiai Szakszolgálat által biztosított szakképzett gyógytestnevelő tartja a szakorvos által kiszűrt tanulóknak. Ha a tanuló testnevelés és gyógytestnevelés órán is részt vesz, értékelését a testnevelő és gyógytestnevelő tanár együtt végzi.

6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabálya A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló  milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá  melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni.  a művészeti iskola milyen tanszakára jelentkezik Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Az iskola intézményvezetője minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a szülőjét írásban tájékoztatni kell. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A szülőnek május 20-áig írásban kell bejelentenie igényeit a tantárgy megválasztásával kapcsolatosan. A tanév során egy alkalommal az intézményvezető engedélyével módosítható a választás.

7.A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 53

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények:  Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. 

A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése.



Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására. A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni. Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.

  

Az értékelés legyen folyamatos: visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében, jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének két feladata van:  rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít a továbbtanulásra,  tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. Az ellenőrzés formái: Szóbeli számonkérés:   

feleltetés: a napi tananyag ellenőrzése történik. A tanári értékelés a naplóba kék színnel kerül beírásra; beszélgetés, kiselőadás.

Írásbeli számonkérés:   

témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből évente legalább kettőt kell íratni. Az érdemjegy pirossal kerül be a naplóba. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően. számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat. Az érdemjegy beírása kék színnel történik. írásbeli felelet: 1-2 leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik.

Gyakorlati számonkérés: Például munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény, témahét, projekt értékelése. Önálló kiselőadás: Egy adott téma önálló feldolgozása és előadása. 54

Óraközi munka: Az órai munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége. Versenyeken való eredményes részvétel. Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. A tanulmányi munka ellenőrzésének és értékelésének rendszere Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a szaktanárok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók:  szóbeli felelete,  írásbeli munkája vagy  gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tanulmányi munka ellenőrzése:   

 

Év eleji felmérés: aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése. Ha nem előzi megismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozunk. Témazáró dolgozat: az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményét átfogó dolgozatot írnak. Terjedelme: 45 perc, esetenként 2x45 perc. Összefoglalás előzi meg. Tanév végi dolgozat: a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. az időpontot, a témaköröket a tanulókkal tudatni kell. Rövid írásbeli számonkérés: egy adott témában való tájékozottságot, az órára való felkészülést ellenőrzi. 15-20 perces, bármikor megírható, súlya a szóbeli felelettel egyenértékű. Szóbeli felelet: a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztésével párhuzamosan tesznek tanúbizonyságot a követelmények elsajátításáról.

A tanulók tudásszintjének értékelése  Minden hónapban legalább egy jegy legyen tantárgyanként.  félévi és év végi osztályzatot/szöveges értékelést az évközi jegyek/szöveges értékelés alapján kapják a tanulók.  A szóbeli feleltetés értékelésében részt vehetnek a tanulók.  A témakörök végén témazáró dolgozatokat íratunk, amely lehet központi vagy a szaktanár által összeállított feladatlap.  Egy nap csak két témazárót írhatnak a tanulók.  Az írásbeli dolgozatokat a pedagógusnak két héten belül ki kell javítani, és az érdemjegyeket a diákokkal ismertetnie kell.

55

Értékelési funkciók meghatározása  Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez.  Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához, a fejlesztési stratégiák kimunkálásához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak.  Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás,- egy-egy tanulási szakasz végén ad összegző tájékoztatást az elsajátított ismeretek eredményéről pedagógusnak, szülőnek, tanulónak egyaránt. A tanulmányi munka értékelése Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag elsajátítását minősíti. Intézményünkben minden tantárgyat érdemjeggyel minősítünk. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél az érdemjegyek és osztályzatok a következők:  Jeles (5)  Jó (4)  Közepes (3)  Elégséges (2)  Elégtelen (1) Osztályzatok a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmény alapján.  Jeles: ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti a tananyagot és alkalmazni is képes a tudását. Szabatosan, pontosan fogalmaz, saját gondolatait önállóan el tudja mondani.  Jó: ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói esetenként bemagoltak.  Közepes: ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javítás, kiegészítés) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli és írásbeli feladatait. Rövid mondatokban felel, gyakran kell segítő kérdéseket feltenni.  Elégséges: ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de továbbtanuláshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban nem képes önálló feladatvégzésre.  Elégtelen: ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A tantárgyi minimumot sem tudja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: 56

TELJESÍTMÉNY 0 – 40% 41 – 59% 60 – 77% 78 - 90% 91 - 100%

ÉRDEMJEGY Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

Szöveges minősítés Formáját az Apáczai Kiadótól adaptáltuk. Értékelés a naplóban havonta: J (jól megfelelt), M (megfelelt), GY (gyenge). Első osztályban a tájékoztató/üzenő füzetben a következő pontozást használjuk:  ● ○ ○ ● A szöveges értékelés módjai:  Félévkor és év végén nyílt értékelést készítenek tanítóink, amelyben tantárgyanként részletesen értékelik a tanuló éves teljesítményét.  1. évfolyamon, 2. évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni a Nkt-ben kötelezően előírt évfolyamon, hogy a tanuló a követelményeket 

kiválóan teljesítette,



jól teljesítette,



megfelelően teljesítette,



felzárkóztatásra szorul,

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A magasabb évfolyamra lépésről a tantestület az év végi osztályozó konferencián dönt.

A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben meghatározott tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, érdemjegyei, osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, javító vizsgán nyújtott teljesítménye alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén 1-2 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

57

Szöveges értékelés dokumentumai:    

Az EMMI Oktatási Államtitkárság által jóváhagyott bizonyítvány. Az első évfolyamon a tanuló szöveges minősítése a pótlapon történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része, amit a bizonyítvány borítólapjának tárolójába kell elhelyezni. Az EMMI Oktatási Államtitkárság által jóváhagyott törzslap. A napló. Tájékoztató füzet.

8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontások az alábbi tantárgyak esetén lehetségesek:  Hit-és erkölcstan oktatás Egy adott évfolyam (esetleg több évfolyam) diákjaiból a református-, római katolikus hittant, illetve erkölcstant tanulók homogén csoportjainak megszervezése.  Idegen nyelv oktatás ; egy adott osztály (évfolyam) diákjaiból az angol nyelvet tanulók homogén csoportjainak megszervezése.  informatika Csoportbontást informatika tantárgyból akkor alkalmazunk, ha az osztálylétszám meghaladja a 24 főt, angol nyelvből, ha az osztálylétszám meghaladja a 21 főt. Szakköri lehetőségek:  környezetvédelem heti 1 órában  angol heti 1-2 órában  anyanyelvi heti 1 órában  kézműves heti 1 órában  stúdió heti 1-2 órában  énekkar heti 2 órában  úszás heti 1 alkalommal  elsősegélynyújtás  felvételi előkészítő (matematika, magyar) A könyvtári foglalkozásokat/könyvtár használatot előre ütemezni kell. Az időkeretek ütemezése – kellő szaktanári egyeztetéssel – a könyvtáros tanár feladata. A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanítása minden évfolyamon évi négy tanórában történik. A könyv-és könyvtárhasználat tananyaga a magyar nyelv és irodalom tantárgy órakeretébe épül be.

Az iskolai foglalkozásokat elsősorban az iskola tantermeiben, illetve egyéb, a foglalkozás megtartására alkalmas helyiségeiben kell megszervezni. Az iskolán kívül akkor szervezhető foglalkozás, ha a tanulók felügyelete a külső helyszínen, továbbá az oda- és visszajutás közben biztosított. Az iskolán kívül szervezett foglalkozásról a szülőt előzetesen tájékoztatni kell. Abban az esetben, ha a külső helyszínre történő eljutás akadályozza más tanítási óra megtartását, gondoskodni kell a kiesett tanítási óra pótlásáról.

9. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Az iskola feladatai: 

Értékközvetítés (irodalom, zene hagyományok, ünnepek). 58

    

Érzelmi élet gazdagítása (élmények, mintakövetés, szocializáció). Értelmi képességek területén megmutatkozó hiányosságok, eltérések kiegyenlítése, részképességek fejlesztése. sikerélmény biztosítása. Zenei képességek tehetséggondozása. Sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés differenciált módszerekkel.

A zene szeretetét a családból hozzák magukkal. A már iskolába lépéskor megfigyelhető genetikailag hordozott fejlett zenei képességeket (muzikalitás, jó ritmus- és mozgáskészség) továbbfejlesztjük, ezekre alapozzuk egész személyiségük fejlesztését. Zenei anyagaink kiválasztása során merítünk dalaikból, táncaikból, mondókáikból, meséikből, esetenként építünk zenei élményeikre, használjuk a hagyományaikhoz fűződő ritmushangszereket. A ritmus- és hallásfejlesztési feladatokat kihasználjuk az értelmi képességeik (gondolkodás, emlékezet, alkotóképesség) differenciált fejlesztésére. Minél több alkalmat nyújtunk éneklésre, mozgásos, táncos játékokra, amelyekben sikerélményhez juttatva őket segítjük elő pozitív önértékelésük alakítását.

10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása érdekében minden fiatal részére – képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával – segítjük, hogy az egészséges létezéshez szükséges fizikai, fittness szint „megkívántság” vagy „kell” értéket elérje és megtartsa. Az általános fizikai teherbíró képesség egységes mérése, értékelése és minősítése céljából csatlakozva az országosan egységes adatszolgáltatáshoz – tanév elején és végén mérjük a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákon elért teljesítményt az alábbiak szerint:

Dimenzió

Személyi adatok

ALAPMÉRÉSEK AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓKÉPESSÉG MINŐSÍTÉSÉHEZ

7-8 évesek számára (1+3 motorikus értékelésével)

próba

Név Életkor Nem 1. Aerob, vagy alapállóképesség mérése: - Cooper-teszt, vagy - 1609 m (1 mérföld) síkfutás Izomerő mérése Dinamikus ugróerő 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: - Helyből távolugrás páros lábbal A dinamikus dobóerőt nem méri.

Megjegyzés: A dinamikus erő – állóképességet mérő próbákat folyamatosan kell végezni, kifáradásig. Egyes próbákban a max.pontszám eléréséhez kb. 3-4 perc szükséges.

9 éves kortól „HUNGAROFITT” (1+6 motorikus próba értékelésével) A vizsgált személy neve: Születési év, hó, nap: Neme: 1. Aerob, vagy alapállóképesség mérése: - Cooper-teszt, vagy - 2000 m síkfutás Izomerő mérése Dinamikus ugróerő 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: - Helyből távolugrás páros lábbal

9 éves kortól „MINI HUNGAROFITT” (1+4 motorikus próba értékelésével) A vizsgált személy neve: Születési év, hó, nap: Neme: 1. Aerob, vagy alapállóképesség mérése: - Cooper-teszt, vagy - 2000 m síkfutás Izomerő mérése Dinamikus ugróerő 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: - Helyből távolugrás páros lábbal

Dinamikus dobóerő 2. A kar-, törzs-, és a lábizomok együttes dinamikus erejének mérése: - Kétkezes labdadobás (vetés) hátra, fej fölött tömött labdával

A dinamikus dobóerőt nem méri.

3. A kar-, törzs-, és a lábizomok együttes dinamikus erejének mérése: - Egykezes labda lökés helyből

59

az ügyesebb kézzel, tömött labdával Dinamikus erő- állóképesség 4. A vállövi- és a karizmok erőállóképességének mérése: - Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig Dinamikus erő – állóképesség 2. A csípőhajlító és a hasizomerő állóképességének mérése - Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig 3. A hátizmok erőállóképességének mérése - Hason fekvésből törzsemelésés leengedés folyamatosan, kifáradásig

ALAP ÉS KIEGÉSZÍTŐ MÉRÉSEK, VIZSGÁLATOK A TESTÖSSZETÉTEL MEGHATÁROZÁSÁHOZ

Egyéb kiegészítő mérés A mozgékonyság mérése

Az egészségi állapot minőségét jelző optimális testtömeg és az attól való eltérés meghatározása: -Möhr-féle módszer - Kaup-féle testtömeg index

Maligen-teszt: - Törzshajlítás előre

5. A csípőhajlító és a hasizom erőállóképességének mérése - Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig

Dinamikus erő- állóképesség 2. A vállövi- és a karizmok erőállóképességének mérése: - Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig

6. A hátizmok erőállóképességének mérése -Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig

3. A csípőhajlító és a hasizom erőállóképességének mérése - Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig

- Testmagasság - Testsúly -Csuklókerület - Nyugalmi pulzus - Alappulzus - Terhelés utáni pulzus - Testzsírtartalom: a bőrredő mérésével Maligen-teszt: - Törzshajlítás előre

4. A hátizmok erőállóképességének mérése -Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig - Testmagasság - Testsúly -Csuklókerület - Nyugalmi pulzus - Alappulzus - Terhelés utáni pulzus - Testzsírtartalom: a négy bőrredő mérésével Maligen-teszt: - Törzshajlítás előre

négy

Az általános fizikai teherbíróképesség fejlettsége akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbákon szerzi meg. Az értékelés mennyiségi mutatókkal, pontértékelés alapján, szóbeli, írásbeli értékelés formájában történik. Életkor

Faktor

A fizikai fitness-szint pontértékelése 7 éves korig

Optimális testtömeg Kardiorespiratórikus állóképesség Általános izomerő, erőállóképesség Optimális testtömeg Kardiorespiratórikus állóképesség Általános izomerő, erőállóképesség Optimális testtömeg Kardiorespiratórikus állóképesség Általános izomerő, erőállóképesség

A fizikai fitness-szint pontértékelése 7-19 éves korig

A fizikai fitness-szint pontértékelése 7-19 éves korig

„HUNGAROFITT”

„MINI HUNGAROFITT” Maximum 10 pont Maximum 77 pont Maximum 63 pont (3x21)

Maximum 10 pont Maximum 77 pont

Maximum 10 pont Maximum 77 pont

Maximum 63 (6x10,5) Maximum 10 pont Maximum 77 pont

pont

Maximum 63 pont (21 3x14) Maximum 10 pont Maximum 77 pont

Maximum (6x10,5)

pont

Maximum (21+3x14)

63

63

Az általános fizikai teherbíró- képesség minősítése Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése fittségi

Kardiórespiratórikus és az

60

állóképesség

Igen gyenge = 0.0 – 20. pontig Gyenge = 20.5 – 40.0 pontig

pont

kategóriák szerint

Általános izomerő-erőállóképesség

Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése százalékban kifejezve

Kardiórespiratórikus állóképesség és az Általános izomerő-erőállóképesség

Kifogásolható = 40.5 – 60.0 pontig Közepes = 60.5 -80.0 pontig Jó = 80.5 – 100.0 pontig Kiváló = 100.5 – 120.0 pontig Extra = 120.5 – 140.0 pontig 10 %-os = 0.0 – 14.0 pontig 20 %-os = 14.5 – 28.0 pontig 30 %-os = 28.5 – 42.0 pontig 40 %-os = 42.5 – 56.0 pontig 50 %-os = 56.5 – 70.0 pontig 60 %-os = 70.5 – 84.0 pontig 70 %-os = 84.5 – 98.0 pontig 80 %-os = 98.5 – 112.0 pontig 90 %-os = 112.5 – 126.0 pontig 100 %-os = 126.5 – 140.0 pontig

11. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek Egészségnevelés elvei Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok feladata:  ösztönözni a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására.  Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére.  a családdal együttműködve felkészíteni a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében.  motiválni és segíteni a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Az egészségnevelés célja:  hogy a tanulóinkban kialakítsuk az egészséges életmód iránti igényt, a tanulók képesek legyenek objektíven felméri saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. Az egészség érték legyen számukra, utasítsák el a számukra károsat. Mindezek eléréséhez lehetőséget biztosítunk az ismeretek átadásával és programok szervezésével.  a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. Az egész napos iskola oktatásának keretében sokszínű tevékenységformával biztosítjuk a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődését. Az egészségnevelés színterei az iskola keretein belül: Tanórán  a biológia tantárgyba beépítve,  témahét A tanórán kívül foglalkozások szerves részét képezik a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének:  szakköri foglalkozás,  napközi foglalkozások,  kirándulások, erdei iskolák, túrák.  Iskolai sportkör 61

     

Aranyhét – Egészség hét Egészségügyi Világnap április 7. Úszás Kerékpártúrák. Kirándulások. Nyári táborok.

Ezek a foglalkozások igazodnak a tanulók és a szülők igényeihez, anyagi hátteréhez. Természetesen az iskola együttműködik a különböző városi sportegyesületekkel, és támogatjuk, hogy minél több diákunk sportoljon versenyszerűen ezekben. A mindennapos testmozgás a diák-sporttevékenységgel, a tömegsporttal, a szabadidős sportfoglalkozásokkal, a sportegyesületbeli edzésekkel és az öntevékeny testedzéssel együttesen alkot egységes rendszert az egészséges nemzedék felnevelése érdekében. 0A programokba lehetőség szerint a szülőket is bevonjuk. Környezeti nevelés elvei Az iskolai környezeti nevelés során a gyerekek felkészülnek környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:  Megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz meg az élő és élettelen környezettel.  Kifejleszti a szándékot és képességet a környezet megismerésére.  Felkelti az igényt, képessé tesz: o a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, o összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére, o problémák megkeresésére, okainak megértésére, o kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére, o az egyén és a közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben, o a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. Alapelvek:  Az egyetemes természetnek, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt.  Segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését.  A testi-lelki egészség megőrzése stb. A környezeti nevelés célja:  Környezettudatossá nevelni a diákokat.  A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel kialakítása.  Megismerni a természet és társadalom törvényeit, tiszteletben tartani azokat mindennapi életvitelük során.  Érzékennyé tenni a diákokat a közvetlen környezetük állapota iránt.  Tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését.  Együttműködés, alkalmazkodás és segítő életmód kialakítása.  Az állampolgári - és egyéb közösségi – felelősség felébresztése.  Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, kreativitás fejlesztése stb. 62

Az iskola hosszú távú célja: Diákjainkban kialakítani a környezet értékei iránt érzett felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; Az iskola rövid távú céljai:  A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg.  Erősítésre kerüljenek a tantárgyközi kapcsolatok, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket.  A pedagógusok, a technikai dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői!  Legyen tisztább az iskola! (mellékhelyiségek, szelektív gyűjtés stb.)  Fontos legyen a vízzel, villannyal, gázzal való takarékoskodás!  A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat!  Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői!  Fejlődjön a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódja, az önálló ismeretszerzés képessége, megalapozva az élethosszig tartó tanulást!  Erdei iskolák, természetvédelmi versenyek szervezése. Készségek, melyek kialakítása, fejlesztése szükséges a cél elérése érdekében:  problémamegoldó gondolkodás,  ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,  kreativitás,  együttműködés, alkalmazkodás és segítő életmód,  kommunikáció, médiahasználat,  állampolgári részvétel és cselekvés,  értékelés és mérlegelés készsége – fontos, hogy a diákok a nagyszámú írott, látott és hallott médiairodalmat kritikusan, a híreket mérlegelve tudják feldolgozni,  vitakészség. A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának:  Szakkörök.  Táborok (sí-, kézműves-, nomádtábor, erdei iskola).  Terepi munka (tanulmányi kirándulások, terepgyakorlatok, akadályversenyek).  Múzeum, állatkert, nemzeti park látogatása.  Projektek.  Témanap, témahét.  Kiállítások környezet- és egészségvédelem témában.  Az iskola környezetének „zöldítése”.  Szelektív hulladékgyűjtés, használtelem-gyűjtés, papírgyűjtés.  Könyvtári foglalkozás. A módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni:  az életkori sajátosságokat,  minél több tanuló kerüljön bevonásra,  a lehető legtöbb tevékenység a természetben legyen,  sok élményt nyújtson a tanulóknak,  személyes megtapasztaláson alapuljanak, 63



játékosság jellemezze.

Feladatunk példamutató iskolai környezet megteremtése. Ehhez járulnak hozzá az alábbiak:  tantermek, folyosók, udvar „zöldebbé” tétele (virágok, cserjék, fák ültetése, gondozása),  élő sarok kialakítása,  anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködés,  a pedagógusok, a dolgozók példamutatása,  kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése,  szelektív hulladékgyűjtés,

12. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Tapasztalható, hogy körzetünkben fokozatosan csökken a beiskolázási tanulólétszám, ugyanakkor növekszik az egyre nehezebb körülmények között élők száma. Az integrált pedagógiai rendszer kínálta lehetőségekkel segítjük hátrányos helyzetű tanulóink beilleszkedését, folyamatos fejlődését. A mai társadalomban az emberek illetve a családok anyagi helyzete különböző. A szülő nehezen nyilatkozik anyagi gondjairól, sokszor a pedagógus veszi észre, hogy a család problémával küzd. Az év eleji tanszervásárlás, a havi ebédbefizetések, kirándulások több szülőnek gondot okoznak. Az otthoni problémák kihatnak a tanulók tanulmányi munkájára, sőt magatartására is. Ez a legfontosabb jelzés a pedagógus számára. Ha egy gyerek megváltozik – főleg negatív irányba -, ott az okot elsősorban a családban kell keresni. Amennyiben otthon a gondok sokasodnak, a szülők is türelmetlenebbek, nyugtalanabb háttérből kerül hozzánk a tanuló. Az oktatást nem csak az egyéni szellemi gyarapodás, érvényesülés elősegítőjének, hanem a társadalmi kohéziót erősítő, a társadalmi kirekesztés és foglalkoztatottság problémáinak megoldását segítő eszköznek tekintjük. Az élethosszig tartó tanulás fontos eszköze annak, hogy az emberek irányítsák saját jövőjüket mind szakmai előmenetelük, mind személyes és családi életük szintjén. Felelősséget érzünk azért, hogy a nevelési, a pedagógiai és a képzési programok figyelembe vegyék a társadalmi fejlődés, valamint a környezet igényeit. Az integrációs oktatási formák és módszerek megismerésével, bevezetésével hozzájárulnak az esélyegyenlőtlenség csökkentéséhez, a tehetség ápolásához, a szegregációs és a diszkriminációs jelenségek megszüntetéséhez. Integráció, inklúzió fogalma Az integrált nevelésnek több szintje lehetséges. A skála a spontán integrációtól a lokális, helyi és a részleges integráción a teljes befogadásig terjedhet. Integráció: egyszerű fogadás, szűkebb értelmű integráció: a többségi intézménybe felveszik a speciális igényű gyermeket, de nem ismerik sajátos szükségleteit, ezért maximális alkalmazkodást, beilleszkedési (asszimilációs) viselkedést várnak el tőle: „ne lógjon ki” a többi közül, lehetőleg ne igényeljen túl sok figyelmet és energiát. A pedagógus saját stílusán nem változtat, ha problémába ütközik, a megoldást maga nem keresi, a gondok megoldása szinte teljes egészében a gyógypedagógusra vagy a szülőre hárul. Az inklúzió (befogadás) ennél többet jelent, alapvetően más szemlélettel közelít: a gyermeket a lakóhelyéhez közeli többségi intézménybe veszik fel, ezek mindegyike felkészül a befogadásra. Az inkluzív intézmények főbb sajátosságai: a nyitottság, a kölcsönös elfogadás, a tanulás egyéniesítése, a kooperáció. 64

A sikeres befogadás elsődleges letéteményese a pedagógus, akit szakmai kompetenciái indíthatnak a sajátos nevelési igényű gyerekek fogadására. Az intézmény életét értékeit, módszereit, személyi és tárgyi feltételeit minden gyermek nevelési szükségleteinek kielégítéséhez alakítják. A gyógypedagógus közvetlen és közvetett segítségével a szülő, a pedagógus és a gyermek együttműködésével folyik a nevelés. Minden gyermek speciális szükségletének figyelembe vétele megszünteti a szegregációt, izolációt. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése csak akkor remélhető sikeresnek, ha a szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, ellenkező esetben minden érdekelt fél csalódott lesz. Az integrált nevelés - oktatás feltételei Objektív tényezők: Különböző gyógyászati eszközök, amelyek többnyire nélkülözhetetlenek a mozgáskorlátozott és az érzékszervi fogyatékos gyermekek esetében, de ide tartozik az osztály létszáma, speciális taneszközök (pl.: speciális vonalazású füzet), tankönyvek megléte is. Mozgáskorlátozottak esetében lényeges az épület hozzáférhetősége, annak belső akadálymentessége. Szubjektív tényezők: A befogadó pedagógus szemlélete, módszerei, segítőkészsége, kreativitása, a pedagógiai asszisztens jelenléte és hozzáértése, a szülők hozzáállása, aktivitása, a gyógypedagógus kellő érzékenysége a probléma iránt, valamint szakmai tudása, és végül magának a gyermeknek a személyiségjegyei. Célmeghatározások: Diszkriminációmentesség + pozitív cselekvés = befogadó társadalom Az együttnevelés számunkra fontos, mert a fogyatékosok jelenléte humanizálja a társadalmat. Egy adott társadalom fejlettségét nagymértékben jelzi, hogyan viszonyul a fogyatékos emberekhez. Az inklúzió új nemzedéket jelent, olyan fiatalokat, fiatal felnőtteket, akik érzelmileg érettebbek, s ők maguk, de szüleik is másként látják szükségleteiket, így a társadalom kötelezettségeit is. Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. Az együttes fejlesztésen túl, a gyermeket valóban szociálisan is befogadja az intézmény gyermek és felnőtt közössége, tehát hatékonyan megvalósul a diszkrimináció elleni küzdelem. A cél egy ilyen feladatvállalásban a teljes integráció, amikor az intézményben töltött idő egészében, minden órán, ill. foglalkozáson - ami nem az egyéni képességfejlesztésről szól-, együtt legyenek a speciális nevelési szükségletű gyerekek társaikkal a többségi gyerekközösségben. Célunk segíteni azon növendékeink beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve – akár átmenetileg is – hátrányos helyzetűek. Mindezek ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait. Sokat teszünk azért, hogy a családokat partnerként vonjuk be az iskolai folyamatokba, döntésekbe. El kell érnünk, hogy bizalommal fordulhassanak bármelyik kollégához, ha segítséget igényelnek. Gyermekvédelmi felelősünk és az osztályfőnökök együttműködése itt még fontosabb, a bizalom megteremtése a diszkrét segítségnyújtáson múlik. 65

A szociálisan hátrányos helyzetben élő gyermekeinknél különösen fontos a következő kompetenciaterületek fejlesztése, amelyek a későbbi társadalmi beilleszkedésüket, szocializációjukat segítheti elő:  Anyanyelvi kommunikáció:Önálló szövegértés, szövegalkotás, gondolatok, vélemény megfogalmazása szóban és írásban  Matematikai kompetencia:Alapvető, gyakorlati számolási és gondolkodási képességek kialakítása, amelyek konkrét élethelyzetek megoldására készítenek fel.  Digitális kompetencia:Információkeresés  Szociális és állampolgári kompetencia:Konfliktusmegoldás, közügyekben való eligazodás segítése, frusztráció kezelése, egyéni és közérdek tisztelete. Szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:  Felzárkóztatás, illetve tehetséggondozás,  Önismereti csoportok létrehozása, működtetése,  Drog- és bűnmegelőzés,  Mentálhigiénés programok,  Pályaorientációs tevékenység, továbbtanulás irányítása,  Táborozások, kirándulások, országjárások,  Tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségéről,  Figyelemfelhívás a tanulást segítő foglalkozások előnyeire,  Kapcsolattartás a szakmai szolgáltató intézményekkel,  A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása,  Táborozási, kirándulási hozzájárulások,  Alapítványi támogatások,  Csoportbontás  Az iskolai könyvtár egyéni vagy csoportos használata,  A nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal,  A szülők, a családok nevelési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás).

13.Tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanuló jutalmazása: A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzák. A jutalmazás akkor működik, ha a diák erősen vágyik a jutalomra, és megtiszteltetés számára. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő főleg kisgyermekkorban, de később sem lebecsülendő a szerepe. Éppen ezért helyes mértékkel és jó időben kell alkalmazni. A tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi munkájában bármely, nem a tantárgyhoz kötött tevékenységben elért jó eredményeket, és a tanulói közösségekben a kiváló eredménnyel végzett együttes munkát, a közös erőfeszítéseket jutalmazzuk. A tanulók jutalmazásának elveit, formáit a házirend tartalmazza. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei A tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és a szorgalom értékelése, osztályzása. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – 66

végzi. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Az osztályfőnök véleményének nagyobb súlya van. A magatartás érdemjegyek és osztályzatok a következők:  Példás(5): aki segítőkész, tisztelettudó, becsületes, kötelességtudó, megbízható, a tanítási órákon és azon kívül is a házirend szabályait minden esetben betartja és erre társait is ösztönzi. Közösségi munkában aktívan részt vesz.  Jó(4): aki a házirend szabályait általában betartja. Közösségi munkába bekapcsolódik. Időnként felelőtlen. Szót fogad.  Változó(3): aki fegyelmezetlen, tiszteletlen társaival szemben, a házirend szabályait több esetben olyan súlyosan megszegi, hogy írásbeli figyelmeztetésben részesül. Udvariatlan, nyegle. Csak nyomatékos utasításra hajtja végre a tanári és a szülői utasítást.  Rossz(2): ha az általánosan alkalmazott fegyelmező eszközök hatástalanok, fegyelmezetlenségével akadályozza osztálya tanulmányi munkáját. Tudatosan kárt okoz az iskola berendezéseiben. Az iskola fegyelme elleni vétségért fegyelmi elmarasztalásban részesült. Megbízhatatlan, durva, rendbontó, szófogadatlan, nyíltan szembeszegül. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei: A szorgalom érdemjegye nem tükrözheti csak a tanuló eredményességét. A szorgalom értékelésénél azt kell mérni, hogy a tanuló saját képességeihez, eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el. 







Példás(5): aki feladatai elvégzésében rendszeres erőfeszítéseket tesz, jobb eredmények elérése érdekében, a tanórán aktív, érdeklődő, önállóan törekszik tudása szélesítésére. Kitartó, pontos, megbízható. Jó(4): aki tanulmányi feladatait képességeinek megfelelően végzi, bár a tanórai aktivitása nem rendszeres. Érdeklődése kizárólag az iskolai tananyagra korlátozódik. Ösztönzésre vár. Változó(3): akinek a tanulmányi munkája elmarad a képességeitől, tanulmányi feladatait rendszertelenül teljesíti, tanórán különösebb aktivitást nem tanúsít, a minimális teljesítményt minden tantárgyból teljesíti, felszerelése rendszeresen hiányos, tanulmányi munkája állandó ellenőrzést igényel. Hanyag(2): akinek teljesítménye a tantárgyak többségében képességei alatt van, a bukás elkerülése érdekében erőfeszítéseket nem tesz. Nem hajlandó munkavégzésre, nem törődik kötelességeivel.

A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A tanulók jutalmazásának elvei és formái:  Szaktanári dicséret: kiemelkedő szaktárgyi munkáért. Folyamatosan adható. Szaktanár adja. 67

      

Osztályfőnöki dicséret: közösségért tett munkáért. Folyamatosan adható. Osztályfőnök, szaktanár adja. Intézményvezetői dicséret: versenyek I-III. helyezéséért, 5 osztályfőnöki dicséret után. Folyamatosa adható. Intézményvezető adja az osztályfőnök javaslatára. Arany díszoklevél: A nyolc év alatt csak kitűnő tanulmányi eredménnyel rendelkező tanulók részére. Tanév végén adható. Intézményvezető adja az osztályfőnök javaslatára. Oklevél: kiemelkedő tanulmányi munkáért és példamutató magatartásáért. Tanév végén adható. Intézményvezető adja az osztályfőnök javaslatára. „Arany Sportkupa”: az év legeredményesebb lány és fiú sportolója nyeri el. Tanév végén adható. Intézményvezető adja testnevelő tanár javaslatára. Jutalomkönyv: kiemelkedő tanulmányi munkáért vagy példamutató magatartásért vagy kiemelkedő közösségi munkáért. Tanév végén adható. Intézményvezető adja az osztályfőnök javaslatára. Nevelőtestületi dicséret: jeles bizonyítványban 5 kitűnő érdemjegyért. Tanév végén adható. Nevelőtestület adja.

14. Az egész napos iskola Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni 16.00-17.00 óráig. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani  a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez,  a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek,  a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak az iskola szakköreinek és egyéb foglalkozásoknak. Az iskolaotthonos nevelés-oktatás kifutása, az egész napos iskola bevezetése ütemezés szerint történik: Tanév 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 2019/2020 2020/2021

1. E E E E E E E E

2. I E E E E E E E

3. I I E E E E E E

4. I I I E E E E E

Évfolyamok 5. N N N N E E E E

6. N N N N N E E E

7. N N N N N N E E

8. N N N N N N N E

15. A kompetencia alapú programcsomagok, újszerű tanulásszervezési eljárások ütemezésének befejezése 2013/2014. 68

2.

3. 3.a

Matematika tanítás kompetenciaalapú oktatási programcsomag elemeinek felhasználásával Magyar nyelv és irodalom tanítás szövegértés-szövegalkotás kompetenciaalapú oktatási programcsomag elemeinek felhasználásával Három hetet meghaladó projekt

2.a

Témahét

egész iskola

Tantárgyi bontás nélküli műveltségterületi oktatás

2.a,

5.

6. 6.a

7.

8.

7. 7.a

8.

egész iskola

Moduláris oktatási program

6.a, 6.b

2014/2015. 1. Matematika tanítás kompetenciaalapú oktatási programcsomag elemeinek felhasználásával

4. 4.a

Három hetet meghaladó projekt

egész iskola

Témahét

egész iskola

5.

6.

Naplóban használt rövidítések: K kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetenciaalapú oktatási programcsomag szerinti oktatás folyik IKT IKT-val támogatott tanórák 3P három hetet meghaladó projekt MO Moduláris oktatás TH témahét Újszerű tanulásszervezési eljárások megvalósítása- projekt, témahét, megszervezése A tananyagot vagy annak egy részét feldolgozhatják témaegységekre bontva is, amelyek középpontjában a mindennapi élet valamely, a tanulók által megtervezhető és kivitelezhető feladata áll. A témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a 69

tanulók és pedagógusok közös tevékenységére épül, a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján (továbbiakban projektoktatás). A projektoktatás megszervezésekor a tanulói foglalkozások megszervezésére vonatkozó rendelkezésekből – az iskolai időkeretek meghatározására vonatkozó előírások megtartásával – el lehet térni. Innovációként lehetőség van projektoktatásra. Iskolánkban tanévenként egy alkalommal valósítunk meg három hetes projektet az éves munkatervben meghatározott téma alapján A tervnek az alábbiakat kell tartalmaznia:  témakört,  feladatokat,  résztvevők körét,  időt (hónap, hét),  felhasznált óraszámot, megjelölve a más tárgyakkal összevontakat,  módszereket,  felhasználandó segédanyagot,  a tanulói tevékenység értékelésének módját A vezető szaktanár a projekt, témahét befejezése után írásos értékelést készít a megvalósításról (előny, hátrány is) és két héten belül benyújtja az iskola intézményvezetőjének. Amennyiben kiállítható anyagok is készülnek a teljesítés során, úgy azokat a tanév végi kiállításon bemutatja a szülőknek. A projekt és a témahét megvalósítása során a szaktanárok kötelesek együttműködni egymással.

16. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. A számonkérések során a tanuló bizonyíthatja, hogy eleget tesz rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének. A tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében. Ezen kötelességek és jogok figyelembe vételével végzik pedagógusaink a számonkérést a következő formában és rendben: Az előírt követelmények teljesítését a szaktanárok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók:  szóbeli felelete,  írásbeli munkája vagy  gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének két feladata van: 1. rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít a továbbtanulásra, 2. tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról.

70

A tanulmányi munka ellenőrzése:  Év eleji felmérés: aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése. Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozunk.  Témazáró dolgozat: az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményét átfogó dolgozatot írnak. Terjedelme: 45 perc, esetenként 2x45 perc. Összefoglalás előzi meg.  Tanév végi dolgozat: a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. az időpontot, a témaköröket a tanulókkal tudatni kell.  Rövid írásbeli számonkérés: egy adott témában való tájékozottságot, az órára való felkészülést ellenőrzi. 15-20 perces, bármikor megírható, súlya a szóbeli felelettel egyenértékű.  Szóbeli felelet: a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztésével párhuzamosan tesznek tanúbizonyságot a követelmények elsajátításáról. A tanulók tudásszintjének értékelése  minden hónapban legalább egy jegy legyen tantárgyanként.  félévi és év végi osztályzatot/szöveges értékelést az évközi jegyek/szöveges értékelés alapján kapják a tanulók.  A szóbeli feleltetés értékelésében részt vehetnek a tanulók.  A témakörök végén témazáró dolgozatokat íratunk, amely lehet központi vagy a szaktanár által összeállított feladatlap.  Egy nap csak két témazárót írhatnak a tanulók. Az írásbeli dolgozatokat a pedagógusnak két héten belül ki kell javítani, és az érdemjegyeket a diákokkal ismertetnie kell.

17. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az ismeretanyag átadásának elsődleges színhelye a tanítási óra. A szükséges jártasságok és készségek nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. Otthoni feladat adható a témahetek, projektek sikeres lebonyolításához is. A házi feladat lehet:  szóbeli vagy  írásbeli munka, vagy  egyszerre mindkettő. A házi feladatok célja, hogy a tanulók:  elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat,  megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket és  segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését, a témahét, projekt sikeres megvalósítását. A szaktanár adhat fel szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is. A házi feladat ellenőrzése:  A szóbeli feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik.  Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell. Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgy sajátosságaitól. 71

Házi feladatok lehetnek:  feladatgyűjteményből adott feladatok,  tankönyvi kérdésekre adandó válaszok,  vázlatkészítés,  leíró vagy elemző munkák,  házi dolgozat,  gyűjtő- vagy kutatómunka (projekt, témahét),  számítógépes feladat. A szóbeli és írásbeli házi feladatok, gyűjtőmunkák mennyiségénél figyelembe kell venni a következőket: 

a feladatok mennyisége olyan legyen, hogy ne jelentsen a tanulók számára aránytalanul nagy terhet,  vegyük figyelembe, hogy a tanulók több tantárgyból is kapnak házi feladatot,  a feladatok a tanítási órán tanult ismeretekkel megoldhatók legyenek.  a tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.  az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  a napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. Az otthoni vagy napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok adásánál pedagógusaink figyelembe veszik, hogy a tanulók iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően kell kialakítani. Az egész napos osztályokban az alsó tagozaton az „önálló munka” veszi át a házi feladat szerepét, amelyet a tanítók felügyeletével és segítségével az iskolában oldanak meg a tanulók. A felső tagozaton a tanulószoba ideje alatt oldják meg tanári felügyelettel, illetve segítséggel. Differenciált formában, szükség esetén otthoni gyakorlásra feladatokat biztosítunk. Az őszi, téli, tavaszi szünet a kikapcsolódást szolgálja, erre az időszakra csak szorgalmi feladat adható.

72

IV. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A Pedagógiai programot az iskola Szülői szervezete megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta. Kemecse, 2013. március 25.

_________________________ Szülői szervezet vezetője A Pedagógiai programot a diákokat képviselő (DÖK) a küldöttgyűlésen megismerték, véleményezési jogukkal éltek. Kemecse, 2013. március 22.

________________________ Horváthné Bodnár Emese DÖK segítő tanár

__________________________ DÖK elnök

A Pedagógiai programot a nevelőtestület – a kiegészítésekkel együtt – az abban foglaltakkal egyetértve elfogadta. Kemecse, 2013. március 26. _________________________ Katona Jánosné Pedagógiai Tanács elnöke A pedagógiai programot az intézmény vezetője jóváhagyta Kemecse, 2013. március 27. ___________________________ Deák Ágnes intézményvezető



A fenntartó az Pedagógiai Program többletkötelezettségeket tartalmazó részeit megismerte, a benne foglaltakkal egyetért.

73

Kemecse, 2013. augusztus ____________________________ Pásztor Gyula Csabáné tankerületi igazgató A pedagógiai program 2013. szeptember 1-én lép hatályba.

74