Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Arany János Általános Iskola Egészségnevelési programja

TARTALOMJEGYZÉK

1. Helyzetelemzés ............................................................................................................. 3 1.1. Társadalmi környezet ...................................................................................................... 3 1.2. Családi háttér .................................................................................................................. 3 1.3. A tanulóközösség............................................................................................................. 3 1.4. Iskolai környezet.............................................................................................................. 3 1.5. A humán erőforrás jellemzői ........................................................................................... 4 1.6. Iskola-egészségügyi ellátás .............................................................................................. 4 1.7. Baleset-megelőzés, baleseti ellátás ................................................................................ 4 1.8. Személyi higiénia és szokásrend kialakítása, gondozása ................................................ 4 2. Az egészségnevelési program célja ................................................................................ 5 2.1. Hosszú távú céljaink ........................................................................................................ 5 2.2. Az egészségnevelés területei .......................................................................................... 6 3. Feladatok, tevékenységek és a megvalósítás színterei ................................................... 6 4. Alkalmazott módszerek ................................................................................................. 8 5. Segítő kapcsolatok ........................................................................................................ 8 6. A pedagógusok szerepe az egészségnevelésben ............................................................. 9 7. A program megvalósításához szükséges egyéb feltételek ............................................... 9 8. Hatékonyság- és eredményességvizsgálat .................................................................... 10 9. A program ellenőrzése, értékelésének rendje .............................................................. 10 Záradék .......................................................................................................................... 11

2


1. Helyzetelemzés 1.1. Társadalmi környezet Kosd község Pest megye északi peremén helyezkedik el, Váchoz és Budapesthez is közel található település. Lakosságszáma 2500 fő körüli. A településen nincs ipari kisüzem, a munkahelyek száma minimális. A lakosság nagyobb része Vácon, illetve vonzáskörzetében dolgozik; kis része növénytermesztéssel, és állattenyésztéssel foglalkozik. A településen egy óvoda és egy általános iskola, háziorvosi és védőnői szolgálat, községi sportkör működik. 8 osztályos általános iskolánk új épületének átadására 1982-ben került sor, majd 1990-ben tornateremmel bővült.

1.2. Családi háttér Az egyre nehezebb megélhetési gondok, a fokozódó családfenntartási és szociális nehézségek a gyerekek mindennapi életében, így az iskolában is jelen vannak. A munkanélküli családok Kosdon is megtalálhatók. A munkahellyel rendelkező szülők jelentős része naponta ingázik. A családi megélhetés feltételeinek megteremtése érdekében az iparban, szolgáltatásban, vállalkozási szférában egyaránt dolgoznak. A családi háttér a tanulók többségénél rendezett; nevelő-oktató munkánkhoz megkapjuk a szülők partneri megerősítését az egészséges életmódra neveléshez. A szülők nyitottak az intézmény felé, együttműködésünk jónak mondható. A kapcsolattartásban az iskola a kezdeményezőbb, felhasználva a családpedagógia hagyományos és új eszközrendszerét.

1.3. A tanulóközösség Tanulólétszámunk évek óta 170 fő körüli; évfolyamonként egy-egy osztályban folyik a nevelő-oktató munka. Nem jellemző, hogy a településről eljáró tanuló lenne, bejáró tanulóink a település lakott külterületéről érkeznek. A tanulócsoportok összetétele, a képességek szintje és a családi háttér is heterogén. Befogadó iskolaként ellátjuk a sajátos nevelési igényű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelését-oktatását. A tanulmányok alatti lemorzsolódás nem jellemző. Tanítványaink – tanulmányi eredményüktől függően – általában a váci szakközépiskolákban, illetve szakiskolákban és gimnáziumban folytatják tanulmányaikat.

1.4. Iskolai környezet A nevelés-oktatás alapvető infrastrukturális feltételei adottak. Hiányoznak a szaktantermek, szertárak, az orvosi szoba; fejlesztésre szorul a taneszköz-park. Helyiségeink egy része kisméretű csoportszoba, nagyobbik hányada tágas, világos tanterem, melyek tisztasága megfelelő. Tornatermünk nagy és világos. A tantermek korszerű, energiatakarékos, de az irodák, kisebb tantermek még elavult neonvilágítással rendelkeznek. A fűtés elavult, a radiátorok és kazánok - a tornaterem kivételével - cserére szorulnak. A tanulók és dolgozók étkezéséhez kisméretű ebédlő és tálalókonyha áll rendelkezésünkre. 3


A mellékhelyiségek állapota kielégítő, a kézmosók száma kevés. Az iskola gondozott udvara, igényesen kialakított szabadidőparkja biztosítja a tanulóknak a szabadban tartózkodás és udvari játék lehetőségét, a sportpálya pedig kiegészíti a mindennapos testnevelés infrastrukturális feltételeit.

1.5. A humán erőforrás jellemzői Nevelőtestületünk az új iránt nyitott, fogékony. A korszerű követelményeknek való megfelelés érdekében rendszeresen részt veszünk a különböző szakmai továbbképzéseken, módszertani innovációkat dolgozunk ki. Előminősített referencia-intézményként „jó gyakorlat” szolgáltatásokkal támogatjuk más köznevelési intézményekben a kompetenciaalapú oktatás elterjesztését. Nevelő-oktató munkánkat befogadó-elvű, személyközpontú, esélyteremtő pedagógiai gyakorlat alkalmazásával végezzük, melyben kiemelt szerepet kap az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) működtetése. Iskolánkban 1 fő testnevelés szakos pedagógus és 1 fő szociálpedagógus dolgozik. A dolgozók kötelező munkavédelmi oktatására minden évben sor kerül az OIGSZ által megbízott szakképzett oktató vezetésével.

1.6. Iskola-egészségügyi ellátás Az iskola gyermekorvosával a kapcsolatunk jó. Minden kötelező szűrővizsgálatot, oltást maradéktalanul elvégez. A védőnő közvetlen kapcsolatban áll a tanulókkal, tanárokkal, aktív segítője az iskolaorvosnak. Kapcsolatunk minőségi fejlődését abban látjuk, ha az elkövetkezendő időszakban felvilágosító, egészségfejlesztő és osztályfőnöki órákat is tart. Az iskola fogorvossal is kielégítő a kapcsolatunk. A szűréseket elvégzi. Felvilágosító, ismeretszerző munkát iskolánkban nem végez.

1.7. Baleset-megelőzés, baleseti ellátás Az osztályfőnökök minden tanév első tanítási napján balesetvédelmi oktatást tartanak, tudatosítják a baleset-megelőzéssel, munka- és tűzvédelemmel, személyi biztonsággal kapcsolatos szabályokat. A szaktanárok az első órán a tantárgyaknak megfelelő munkavédelmi és baleset-megelőző oktatást végeznek. A könnyű sérüléssel járó baleseteket helyben kezeljük. Súlyosabb sérülésnél az iskolaorvost, vagy a mentőket értesítjük a szülőkkel párhuzamosan.

1.8. Személyi higiénia és szokásrend kialakítása, gondozása Személyi tisztaság Tanulóink döntő többségének megfelelő a személyi higiéniája. Ritkán előforduló esetekben elegendő a szülő-pedagógus négyszemközti, javító szándékú beszélgetése a pozitív irányú változás elérésére. Egészséges öltözködés Az évszaknak megfelelő, a réteges öltözködés helyes szokása általában jellemző a tanulókra.

4


Mindennapos testnevelés A 2012/13. tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre került a mindennapos testnevelés. Helyi tantervünk szerint minden tanuló számára biztosítjuk a heti 5 testnevelés órát az iskolai Diáksportkör segítségével. Évenként kétszer (ősz-tavasz) mérjük tanulóink fizikai állóképességét, edzettségét. minden osztályban tanulást segítő mozgásfejlesztő táncórákat szervezünk heti 1 alkalommal. Tanulóink között versenyszerűen, szervezett egyesületi keretek között sportolók is vannak. A mozgás megszerettetése, rendszeressé tétele érdekében tanórán kívüli foglalkozásokat, iskolán kívüli programokat is szervezünk. Drog-prevenció A Drog-prevenciós programot elsősorban iskolánk 5-8. osztályos tanulóinak részvételével valósítjuk meg.

2. Az egészségnevelési program célja Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Közvetlen célunk a tanulók egészségvédelme, egészségfejlesztése és az egészséges életmódra történő felkészítése. Ebből adódóan programunk az egészség megőrzését, kondicionálását, erősítését, fejlesztését célozza. Ezt úgy tudjuk elérni, ha tanulóink a célhoz vezető szabályokat megismerik, elfogadják majd mindennapi gyakorlattá tudják tenni. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások – hatékonyan – a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki.

2.1. Hosszú távú céljaink         

a tanulók életvezetésének, viselkedés- és környezetkultúrájának helyes alakítása, a betegségek megelőzése, a korai szűrésekben való részvétel biztosítása, az egészséges táplálkozás érvényesítése, az aktív testmozgás elterjesztése, tudjanak érdekében, az egészségkárosító magatartásformák elkerülésére, az alkohol-, drog- és dohányzás visszaszorítására nevelés, a tanulók egészségének megőrzéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése (életvitel, mozgásprogram, étrend kialakítása, szociális készségek, stb.), erkölcsi és családi életre nevelés, a lelki egészségvédelem megerősítése, a társas-kommunikációs készségek fejlesztése, a konfliktusok megoldása, a stressz-kezelés, 5


    

az egészséget támogató környezet biztosítása, elfogadó, segítőkész attitűd, magatartás kialakítása, szocio-kultúrális hátrányok pedagógiai eszközökkel történő kompenzálása, veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzése, kezelése (közlekedés), veszélyes anyagok, készítmények helyes kezelési, használati szabályainak megismertetése.

2.2. Az egészségnevelés területei Iskolánkban az egészséges életmódra nevelést – a tanulói készségfejlesztés szempontjából három fő területen valósítjuk meg:  Biológiai tényezők: testápolás, öltözködés, táplálkozás, mozgás, szexualitás.  Mentális tényezők: primer szocializáció és a társas kapcsolatok elősegítése.  Szociális tényezők: egészségügyi ellátás és családvédelem.

3. Feladatok, tevékenységek és a megvalósítás színterei A tanulás egészséges és biztonságos feltételeinek biztosítása érdekében minden pedagógus feladata megismertetni és betartatni a tanulókkal  a közösségi együttélés szabályait (Házirend),  a helyiségek rendjét,  a mellékhelyiségek, öltöző, mosdók helyes használatát,  tanórák közti szünetekben való szellőztetést,  napszaknak, időjárásnak megfelelő világítás használatát,  optimális osztálytermi környezet és légkör kialakítását,  a társas együttműködés alapvető normáit,  az önálló tanulás technikáit, módszereit,  az ülésrend kialakítását, különös figyelemmel a fogyatékkal élő, (vagy allergiás, asztmás, és egyéb egészségi problémával küszködő) tanulók optimális helyének megtalálására,  a padban történő helyes ülésmód elsajátítását,  a közvetlen tanulási környezet rendben tartásának szabályait,  az ebédlőben való viselkedés, az alapvető étkezési kultúra alkalmazását. Az egészségnevelés feladatainak tartalmát a tantárgyi tantervekben (elsősorban környezetés természetismeret, biológia és egészségtan, testnevelés és sport, erkölcstan, osztályfőnöki) pontosítjuk és részletezzük. Emellett minden pedagógus feladata, hogy a többi tantárgy jellegének megfelelően, a tanórák, foglalkozások megtartása során törekedjen az adódó egészségnevelési helyzetek, a pozitív egészségszemlélet kialakítására.

Tanórai feladatok, tevékenységek  

Serdülőkori önismereti, személyiség és kompetenciafejlesztő foglalkozások, problémamegoldó gyakorlatok, esetelemzések osztályfőnöki, erkölcstan és más szakórákon Az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek elsajátítása, gyakorlása; információk feldolgozása 6


          

Egészséges napirend, étkezési és tanulási szokások kialakítása Közlekedési, fogyasztóvédelmi és balesetvédelmi ismeretek oktatása Viselkedés és mozgáskultúra fejlesztése (osztályfőnöki, erkölcstan, testnevelés, tánc, stb.) A tanulók optimális terhelése Pálya- és iskolaválasztás segítése Tanulói gyűjtőmunka, kiselőadások, plakátok készítése a különböző egészségnevelési témakörök feldolgozása során Felvilágosító előadások, oktatófilmek megtekintése Szituációs és szimulációs gyakorlatok Fogászati hónaphoz kapcsolódó tevékenységek Stressz- és konfliktuskezelő technikák megismerése, gyakorlása drámapedagógia alkalmazása Beszélgető-körök, önismereti tesztek, attitűdvizsgálatok

Tanórán kívüli feladatok  Iskolai étkeztetés, a büfé egészséges életmódot támogató kínálatának biztosítása  Egészségügyi szűrések,  Pszichés problémák feldolgozásának segítése (szükség esetén a Pedagógiai szakszolgálat, Gyermekjóléti szolgálat munkatársainak, iskolaorvosnak a bevonásával),  Túrák, kirándulások,  Tömegsport foglalkozások,  Sport és egészségnap,  Versenyek, vetélkedők,  Lovagi hagyományőrzés,  Terepfutás szervezése, munkaterv szerinti lebonyolítása  Egyéni és kiscsoportos fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó, pályaorientációs programok,  A szabadidő hasznos, értelmes eltöltését, a regenerálódást segítő egyéb programok biztosítása,  Az esélyegyenlőség érvényesítése, a rászoruló tanulók szociális hátrányának csökkentése az iskola által biztosítható pedagógiai eszközökkel. A célok teljesítésének sikerkritériumai:  Minden tanuló elsajátította az egészséges életmódhoz kapcsolódó, az osztályfoknak megfelelő tantervi tartalmat.  Ismeri és legalább 90%-uk betartja a Házirend egészségre, biztonságra vonatkozó szabályait.  Évente minden tanulónk részt vesz tanórán kívüli egészségnevelő programon, ami hozzájárul a pozitív attitűdváltozáshoz.  Az egészségnevelés iskolai feltételrendszere, a tanulási-tanítási körülményei a partnerek körében végzett elégedettségvizsgálatok eredményei alapján javuló tendenciát mutatnak.  Csökken az iskolai tanulóbalesetek száma.

7


4. Alkalmazott módszerek Az egészségnevelési célok, feladatok megvalósítását az iskolánk pedagógusai által alkalmazott eljárások, módszerek segítik. Ezek a nevelés-oktatás gyakorlatában nem különülnek el élesen egymástól. Módszercsoportok

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

Közvetlen módszerek

Pozitív motiváció Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés, önellenőrzés Ösztönzés

Elbeszélés, beszélgetés Tények és jelenségek bemutatása Műalkotások bemutatása A nevelő személyes példamutatása Magyarázat, beszélgetés A tanulók önálló elemző munkája Tapasztalatgyűjtés Prezentáció

Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása Hagyományok kialakítása, ápolása Követelés Ellenőrzés, dicséret Ösztönzés Élethelyzetek A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Játék, dráma- és szerepjáték Felvilágosítás, tájékoztatás, előadás a betartandó magatartási normákról Problémamegoldás Információközlés, vita

5. Segítő kapcsolatok Intézményen belüli segítők –

osztályfőnökök – mint elsődleges oktató, nevelő, – testnevelő – a tanulók testi, fizikai állapotának fejlesztője, a sport, a mozgás, mint életmód kialakításáért felelős személy, – az összes pedagógus és nevelő-oktató

Intézményen kívüli segítők – – – – – – –

szülők iskolaorvos védőnő pszichológus felkért, meghívott előadók Vöröskereszt és Pedagógiai szakszolgálat

és

szakmai 8


Intézményen belüli segítők

Intézményen kívüli segítők

munkát segítő, aki a tanulóval napi szolgáltatók munkatársai munkakapcsolatban áll, – Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat dolgozói – az iskola vezetőségének tagjai, mint a program megvalósítását támogató, – ANTSZ egészségfejlesztő csoportja ellenőrző, értékelő vezetők. – Az iskola fenntartója és működtetője

6. A pedagógusok szerepe az egészségnevelésben A gyerekek az életvitelüket többnyire minták követésével alakítják, ezért különösen fontos a pedagógusok példamutató életmódja. A tanító, tanár az egész személyiségével nevel, így válik az erkölcsi nevelés alapjává a példamutatás. A pedagógus egyéni és testületi magatartásának tükröznie kell azt a közösségi értékrendet, amire a tanulókat nevelni akarjuk. Az ő felelőssége az is, hogy mire irányítja a tanulók figyelmét. Minden ismeret és hitelesen közvetített tudás a tanulók tájékozottságának, műveltségének gyarapítása mellett erkölcsi ítélőképességüket is segíti. Így válnak képessé a jó és rossz, az igaz és hamis, az értékes és értéktelen közötti különbségtevésre. Az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvésben alakuló szokások, az értékek tudatosulása útján válnak a hétköznapi élet irányítására alkalmas jellemformáló erővé. Az iskola, mint élettér is befolyásolja a tanulók egészségét és pszichikumát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az életvitel és napirend alakításában. A pedagógusok szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődését továbbképzésekkel biztosítjuk. Az egészségnevelést is szolgáló belső továbbképzéseket az éves munkatervbe építjük be, a külső továbbképzéseken való részvételt a Továbbképzési programban tervezzük.

7. A program megvalósításához szükséges egyéb feltételek A humán erőforrások biztosítása mellett a program megvalósításának eszközfeltételei is vannak, illetve esetenként anyagi források is szükségesek a rendezvények lebonyolításához (versenyek, vetélkedők díjazása, külső előadók költsége, stb.). Eszközigény:  A mindennapos testnevelés megvalósításához szükséges infrastrukturális feltételek, kül- illetve beltéri sportszerek, felszerelés, és egyéb eszközök,  Iskolai könyvtár, IKT eszközök, nyomtatási, fénymásolási lehetőség,  Oktatófilmek és programok, CD-k, DVD-k,  Szemléltető képek, demonstrációs eszközök,  Egyéb irodaszer és anyagok a foglalkozásokhoz, a tanulók tevékenykedtetéséhez (kézműves és dekorációs alapanyagok, papíráru, írószer, stb.).

9


8. Hatékonyság- és eredményességvizsgálat Az Egészségnevelési program megvalósításának hatékonyságát legalább kétévente vizsgáljuk az egyes tanulók, osztályközösségek és partnerek körében az alábbi területeken és módszerek alkalmazásával: Személyiségjellemzők

Ismeret- és attitűdváltozás

Magatartásváltozás

Az egészségnevelés iskolai feltételrendszere

Pedagógiai megfigyelések Tanulói önjellemzés Szociometriai vizsgálat Érdeklődés felmérése Kérdőíves felmérés (egy-egy tanórán kívüli iskolai program lebonyolítását követően), vagy Irányított beszélgetés a tanulócsoportokkal Cselekedetek, valós élethelyzetekhez való alkalmazkodás vizsgálata folyamatkövető megfigyeléssel. Időszakos „osztályleltár” a tanulói magatartásformákról és attitűdváltozásról. Tantestületi önértékelés Tanulói, szülői, partneri elégedettség felmérése (Az elégedettségmérést és önértékelést 4 évente végezzük el.)

9. A program ellenőrzése, értékelésének rendje A program rövid távú célkitűzéseinek, éves munkatervben tervezett feladatainak megvalósulását – a tantestület tagjainak bevonásával – az iskola vezetősége évente értékeli. Az ellenőrzés, értékelés konkrét felelőseit és határidejét az intézményvezető jelöli ki és rögzíti az éves munkatervben. Az ellenőrzés, értékelés során követhetővé válik, mi az, amit a tervekből meg lehetett valósítani, melyek voltak a sikeres tevékenységek, melyek a kevésbé megvalósítható elemek. Az értékelés eredményei alapján a korrigált célkitűzéseket és feladatokat az iskola következő tanévi munkatervében meg kell jeleníteni.

Kosd, 2013. 03. 27.

10


Záradék Az Arany János Általános Iskola Egészségnevelési programjában foglaltakkal egyet értek, annak végrehajtását támogatom. Kosd, 2013. március 27.

Dr. Osztrogonácz Henrik ……………………………………………… iskolaorvos

Csikós Istvánné ………………………………………………. védőnő

11

Arany János Általános Iskola Drog-prevenciós programja

DROG-PREVENCIÓS PROGRAM


TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezető ....................................................................................................................... 1 2. Alapelvek ...................................................................................................................... 1 2.1. A drogstratégia szükségessége........................................................................................ 1 2.2. A drogstratégia szerepe .................................................................................................. 2 2.3. A drogfogyasztást befolyásoló tényezők ......................................................................... 2 3. Célok, célcsoportok ....................................................................................................... 4 3.1. Rövid távú célok .............................................................................................................. 4 3.2. Hosszú távú célok ............................................................................................................ 4 3.3. Bevont célcsoportok........................................................................................................ 4 4. A célok elérését segítő feladatok ................................................................................... 5 4.1. Az iskola vezetőségének feladatai ................................................................................... 5 4.2. A tantestület feladatai..................................................................................................... 5 4.3. A drog-koordinátor feladatai .......................................................................................... 5 4.4. A védőnő és az iskolaorvos szerepe, feladata ................................................................. 6 5. A megvalósítás színterei és tartalma.............................................................................. 6 6. Alkalmazott eljárások, módszerek, eszközök ................................................................. 7 6.1. Eszközszükséglet.............................................................................................................. 7 7. A program hatékonyság- és eredményességvizsgálata, értékelése ................................. 7


1. Bevezető A felgyorsult társadalmi és gazdasági változások hatása érzékelhető a családok szociokultúrális hátterében. A demokrácia pozitív következményei (piacgazdaság, utazási lehetőségek) átformálták az emberek gondolkodásmódját, életvezetését, szokásait, értékrendjét. Sajnos, a kedvező hatások mellett a negatív tényezők is megjelentek. Egyik alapvető gond ma az életminőség romlása, az indokolatlan halálozások számának rohamos növekedése. A rizikótényezők között az egészségtelen életmód, az egészségre káros emberi magatartás szerepel. A probléma megoldását az emberi viselkedés alakításában kell keresnünk. Az egészséges életmód elemeit képező attitűdök már nagyon korán, a kisgyermekkorban szerveződnek, ezek alakításában alapvető szerep jut a családnak, különösen a szülőknek. A mai átlagosnak nevezett család nem mindig tud eleget tenni, vagy gyakran nem fordít elég gondot egészségfejlesztési feladatának ellátására. Ilyen esetekben megnövekszik a nevelésioktatási intézmény szerepe. A Drog-prevenciós programmal az Egészség- és Környezeti nevelési programunkat kívánjuk teljesebbé tenni, hiszen a tervezett feladatok támogatják az egészségnevelési és fejlesztési feladatok még hatékonyabb megvalósítását. Drogstratégiánk kialakítása, működtetése komplex folyamat, pedagógusainktól nagyfokú együttműködést igényel.

2. Alapelvek 2.1. A drogstratégia szükségessége Magyarországon igen erős a dohányzás és alkoholfogyasztás társadalmi elfogadottsága, a fiataloknál is ez tapasztalható: a dohányzást és az alkoholfogyasztást többségében nem helytelenítik. Kimutatható, hogy szoros összefüggés van a dohányzás és az alkoholfogyasztás gyakorisága, illetve a kábítószer-fogyasztás között. A rendszeres dohányzók, a rendszeres alkoholfogyasztók között magasabb a legitim és illegitim drogot fogyasztók aránya. A kábítószerek veszélyt jelentenek az egészségre, a közösségre és a társadalom egészére: fenyegetik a használót és hozzátartozóit egyaránt. A drogstratégia szükséges, mert:  A probléma jelen van.  A család mellett a nevelési-oktatási intézménynek is feladata a nevelés.  Az iskolákban az ifjúság szervezetten elérhető. A személyiségfejlesztő foglalkozásoknak érzékelhető, visszatartó hatása van. A fiatalok jelentős része nem drog-, főleg nem illegális kábítószer-használó, és azt akarjuk, hogy ne is legyen.  A stressz és a drog az élet részévé vált, alternatívákat kell adni a fiatalok számára a droggal szemben. Az iskolától az állam és a szülők is joggal elvárják ezt a munkát.  A prevenció prioritása mindenek fölött áll.

1


Azt, hogy a tanulók mit tartanak értéknek, függ a család, a kortárscsoport és a társadalom által a gyerek felé közvetített információktól, mintáktól, másrészt, ezeknek az értékeknek az összhangjától. Nagyon sokszor nem összhangról, hanem ellentétről beszélhetünk. A pedagógus szerepe ebben a helyzetben az, hogy értelmezze deviáns értékeket, és megfelelő körülményeket teremtsen a konszenzus kialakítására. Olykor helyesebb a diákok többsége által képviselt javaslat elfogadása, mint a saját „jobb” ötletünk átvitele.

2.2. A drogstratégia szerepe A drogstratégiának az egészséges életre nevelésben, az egészségfejlesztés rendszerében kell helyet kapnia. A felmérések azt mutatják, hogy a tizenévesek, kimondottan a középiskolások elégedettek a saját egészségi állapotukkal, ugyanakkor minden ötödik diáknak visszatérő egészségi panasza van, minden tizedik tanuló felmentett testnevelésből. Az egészséges környezethez való jog alapvető. A felnőtt társadalomnak életmódkövető magatartást kellene tanúsítani a gyermekek neveléséhez. Az életminőség javításában a felnőtt korosztálynak élen kell járnia, hogy a társadalmi csapdákat ezen a területen ki tudjuk kerülni. A társadalmi makro hatásokat mérsékelni szükséges; sajnos minden helyzetben nem ellenőrizhetjük és nem is tudjuk ellenőrizni a tanulót és a környezetet, ahol megfordul. Az egészségnevelés célja és azon belül a drogstratégiáé, hogy a tanuló megértse saját egészsége védelmének jelentőségét. Rendelkezzen olyan kompetenciákkal, hogy aktívan tenni tudjon érte. A figyelem felhívása mellett a prevencióra helyezzük a hangsúlyt, illetve az alternatívák megmutatására. Stratégiánk elsődleges célcsoportjába a tanulók, másodlagos célcsoportjába a szülők és a pedagógusok tartoznak.

2.3. A drogfogyasztást befolyásoló tényezők Az okok – melyekre a pedagógusoknak fel kell tudni figyelni - sokfélék lehetnek: kíváncsiság, kalandvágy, lázadás, a felnőttektől, a valóságtól történő eltávolodás, menekülés az iskolai, családi problémák elől, kortársak rábeszélése, unalom, önbizalomhiány, önigazolás, új közösségbe való befogadás utáni vágy. A gyerek elhanyagolásával jellemzett család felelőssé tehető a drogfogyasztó magatartás egyik formájáért, a szűkebb vagy tágabb családban előforduló mértéktelen alkoholfogyasztás, nyugtató, altató szedése szintén növelik a fiatalok szerfogyasztásának valószínűségét. Meghatározó az otthonról hozott minta, a szülők legális fogyasztásának gyakorlata és problémamegoldó jellege. Ha a szülők bármelyike láthatóan alkoholt vagy gyógyszert „használ” probléma-megoldás ürügyén, ezt a mintát a gyermek nagyon könnyen viszi tovább saját probléma-megoldó repertoárjába, mint feszültségcsökkentő lehetőséget, s ezzel a probléma-megoldás elodázható. Az okok között szerepel a szélsőséges nevelés, a rideg korlátozó, illetve az autoriter szülői, nevelői magatartás. Az ellenőrzés hiánya, a túlzott szabadság, a csavargások, késői

2


kimaradások következménynélkülisége, a szórakozóhelyek válogatás nélküli látogatása jelenthet még kiváltó okot. Bármilyen hiteltelen és elvtelen tiltás, amely a tapasztalatokkal ellentétes követelményt támaszt a gyermekkel szemben, fordított hatást vált ki. A dohányzó, alkoholizáló felnőttek moralizálásai nem csak hogy eredménytelenek, hanem inkább buzdítóak. Az otthoni körülmények elégtelen voltához párosuló és gyakori csalódást okozó következetlenség zavart okoz a gyerekben, és máshol keresi a stabilitást, a mintát. Az érintett családokat gyakran jellemzik:  Szegényes interakciós folyamatok (harag, elfojtások, kölcsönös elzárkózás, rivalizálás);  Szülői követelés: értékeik iránti konformitást követel a gyermektől.  Kommunikációs mintákon nem kerülnek át a belső érzelmek; a családtagok érzelmi elszigetelésben élnek Befolyásoló tényező a kortárscsoport is: a fiatalok várakozást fogalmaznak meg csoporttagjaikkal szemben, egyfajta beteljesülési színtérként fogják fel a közösségüket. Nagyon erős befolyásoló tényezővel bír a fiatalok szórakozóhelyeinek egy része, a koncertek és különböző rendezvények. Ezekben az esetekben erős a kortárscsoport befolyásoló ereje, és a nemet mondás algoritmusának hiánya miatt a gyermek könnyen válik elfogadóvá az egyébként számára is kellemetlen helyzettel szemben, de a kirekesztettséget vagy a jelentős presztízsvesztést nem vállalja. A társtalanság, a magány nem csak szocializációs zavart okoz, hanem személyiségfejlődési problémákat is, amelyek okai lehetnek a drog felé fordulásnak. Az okok között szerepel a stressz, ez esetben a feszültség csökkentésének eszközeként használják a drogot. Foglalkozni kell a stressz és a stressz-kezelés témakörével a drogprevenciós munka részeként. Stressz kísérheti minden olyan tevékenységünket, amely az életünket befolyásolja, illetve testi és lelki megterhelést okoz (pl. vizsga-stressz). Egyensúlyi helyzetét az ember akkor képes visszaállítani, ha megbirkózik a stresszel, vagy kimenekül belőlük. A stressz lelki kísérőjelenségei a kellemetlen hangulatváltozások, pszichés állapot romlása; fáradékonyság, ingerlékenység, levertség alakulhat ki. Megjelennek a félelmek, a szorongások. Ezekhez álmatlanság, emésztési zavarok és evési rendellenességek is társulhatnak. A lelki jelenségekkel meg lehet küzdeni (pl. relaxáció, pszichés energiát nyújtó tevékenységek: sport, zene, tánc, színház, társaság, stb.), vagy el lehet menekülni a kísérő jelenségek elől (pl. káros és önsors rontó stressz-oldó szerek alkalmazása: cigaretta, alkohol, kábítószer). Akár végzetes következménye is lehet, ha valaki nem tanul meg bánni ezekkel a stressz-helyzetekkel. A stressz és az alkalmazkodás igen szoros kapcsolatban állnak egymással, viszont a szervezet alkalmazkodási képessége és törekvése nem végtelen.  Megfelelő alkalmazkodással, vagyis a helyes stressz-kezeléssel gondoskodhatunk arról, hogy legyen elegendő energia a napi helyzetek kezeléséhez,  legyen mód a szükséges energiák tartalékolására a vészhelyzetek elviseléséhez. A pszichés energiákkal mindenki máshogy bánik:  van, aki fogyasztja, de soha sem tölti fel az energia készleteit,

3




van, aki ismeri és használja azokat a módszereket, amelyek révén legalább annyi energiára tesz szert, mint amennyit elhasznál, gondol arra is, hogy vészhelyzetben plusz energiákra lehet szüksége. A stressz-kezelési technikákat meg kell tanítanunk, hogy a gyerek úgy bánhasson a stresszel, hogy jótékony hatása javára váljon, káros következményeit pedig elkerülhesse. A helytelen attitűdök helyett helyeseket megtanítani nem kis feladat, hisz önmagában az ismeretátadás is nehézségekbe ütközhet a kamaszok életszakaszának egy-egy időszakában.

3. Célok, célcsoportok 3.1. Rövid távú célok Az 5-8. évfolyamon a képet kell alkotnunk a szerfogyasztási szokásokról, és tervszerűen erősíteni az önismeret, önfejlesztés technikáit.

3.2. Hosszú távú célok    

A testi-lelki egészség megóvása, az „egészségesen élni jó” szemlélet kialakítása, az egészséges életvitel fontosságának tudatosítása; A pozitív életvezetési stratégiák, követendő minták erősítése; A gyermek személyiségének megfelelő optimális terhelése és konfliktustűrő képességének fokozása; A problémamegoldó képesség fejlesztése, a „nemet mondás” technikáinak megtanítása.

3.3. Bevont célcsoportok A drog-prevenciós munkában, a programok megvalósításában közvetlenül részt vesznek a tanulók, az iskola vezetősége, az osztályfőnökök és a szaktanárok, az iskolaorvos, a védőnő. Alkalomszerűen, az iskola meghívására közreműködnek a feladatok megvalósításában  a gyermek- és családsegítő szolgálat,  a pedagógiai szakszolgálat,  a szakmai szervezetek, szolgáltatók szakemberei,  kortárs-segítők (egykori tanítványok),  szülők,  civil szervezetek, alapítványok, egészségügyi intézmények munkatársai.

4


4. A célok elérését segítő feladatok A Drog-prevenciós program megvalósításának kiemelten fontos feltétele az egységes prevenciós szemléletet valló, a megelőzés terén tenni akaró, megfelelő felkészültséggel rendelkező tantestület, és szaktanárok. Segítő szakmai háttérként támogatja a program megvalósítását az iskola vezetése, iskolaorvos és védőnő, a pedagógiai szakszolgálat, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakemberei. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak a megelőzési munka kiszélesítésére, valamint a speciális szakemberek bevonására. A másodlagos prevenciót a külső intézményi háttér segíti, hiszen ide irányíthatók az érintett fiatalok, a szülők, a kortárssegítők és az érdeklődő kollégák is. Nélkülözhetetlen a drogproblémák megelőzését, megoldását segítő-támogató szülők aktív bevonása. Nevelőmunkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha a partnerekkel együtt végzett drogprevenciós tevékenységek hatására sikerül megelőzni tanulóink körében a káros szenvedélyek kialakulását.

4.1. Az iskola vezetőségének feladatai      

integrálni az egészségfejlesztő-drogprevenciós tevékenységet az intézmény Pedagógiai programjába; biztosítani, hogy a helyi tantervben legalább az alábbi tantárgyakban megjelenjen a drog-prevenció: biológia és egészségtan, testnevelés, erkölcstan, valamint az osztályfőnöki órákba építve az 5-8. évfolyamon; elősegíteni a pedagógusok mentálhigiénés továbbképzését; hangsúlyozni a személyes példamutatás fontosságát a nevelésben; a Házirendben meghatározott viselkedési szabályok következetes betartatása; a szülők bevonása a tantestület drog-prevenciós munkájába.

4.2. A tantestület feladatai A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel. Szakszerű az iskola konkrét helyzetét figyelembe vevő iskolai drogstratégia kialakítása a tantestület bevonása nélkül elképzelhetetlen. Fontos, hogy a kollégák tudják mi a feladatuk, s mit kell tenni, ha szakmai kompetenciájukat meghaladó problémával találkoznak. A tantestület  személyes példamutatással segíti elő az egészséges életre nevelést;  segíti a drogkoordinátor és az iskolavezetőség munkáját;  jelzi, ha az osztályban, a tanulók körében problémát észlel;  saját nevelő-oktató munkája során figyelmet fordít a felvilágosító, egészségfejlesztő tevékenységre;  a megelőzés eszközrendszerébe fokozottabban bevonja a közösségi tevékenységeket, rendezvényeket.

5


4.3. A drog-koordinátor feladatai       

az iskola drog-prevenciós munkájának koordinálása; a vezetőség támogatásával a nevelőtestület megnyerése a drog-prevenciós munkára; tájékozódás a tanulók szerfogyasztási szokásairól; kapcsolattartás a drog-prevenciós munkába bevonható külső szakemberekkel; megelőzést segítő rendezvények szervezése a tantestület, a diákok és a szülők, mint célcsoportok számára. szakmai ismeretek bővítése; segítségkérés kompetenciáját meghaladó esetekben, akár külső szakértői háttér igénybevétele.

4.4. A védőnő és az iskolaorvos szerepe, feladata Az iskolaorvos és a védőnő rendszeresen végez különböző szűrővizsgálatokat, amelynek szempontjai kiegészülnek a drogfogyasztás tüneteivel is. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy indokolt lenne a pedagógiai odafordulás vagy a konkrét intervenció, akkor ebben az osztályfőnökök segítségére számíthatnak. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakemberei szakmai tudásukkal garantálják a program egészségügyi korrektségét.

5. A megvalósítás színterei és tartalma A megvalósítás elsődleges színterei az osztályfőnöki, a testnevelés, az erkölcstan illetve a biológia és egészségtan szaktárgyi órák, melyeken feldolgozásra kerülnek az alábbi témakörök:  önismeret, mások megismerése,  testi- és lelki higiéné, egészséges életre nevelés, egészségvédelem,  korszerű és egészséges táplálkozás,  devianciák (pozitív másság, társadalmat támadó, önmagát támadó deviancia),  szexuális felvilágosítás, szeretet, szerelem,  daganatos betegségek megelőzése,  káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése (alkohol, dohányzás, drog, játékszenvedélyek),  családi életre nevelés,  stressz- és konfliktuskezelés, megküzdési technikák,  a kulturált viselkedés szabályai,  bűnmegelőzés, fiatalkori bűnözés. A nevelőtestület, a Diákönkormányzat vagy Szülői szervezet javaslata alapján az éves munkatervbe építve szervezünk olyan iskolai programokat, tanórán kívüli foglalkozásokat, amelyek a témához kapcsolódva érdeklődésre tartanak számot a tanulók körében.

6


6. Alkalmazott eljárások, módszerek, eszközök Általános módszerek Prevenciós módszerek Érzelmi nevelés Társas hatás Készségfejlesztés

Egészségfejlesztés Egyéb programlehetőségek

kérdőívek, ismeretterjesztő filmek, előadások, személyes találkozó tünetmentes betegekkel. információközlés: tényadatok a drogokról, azok hatásairól, hogy döntéshelyzetben megfelelő információk birtokában hozhassanak döntéseket a tanulók. csoportos személyiségfejlesztő tréningek, viselkedés-terápiás gyakorlatok kortárssegítők befolyásoló hatása, helyzetgyakorlatok, szituációs játékok énkép korrekció önbizalom-hiánnyal küszködőknek, stressz-tűrő képesség fokozása, konfliktus, stressz-kezelési és megküzdési technikák megtanítása, érzések kifejezésének gyakorlása verbálisan és non-verbálisan, önérvényesítés gyakorlása asszertív eszközökkel, társas befolyásolással szembeni ellenállás fejlesztése. testi, lelki jólét, alkotó, aktív élet, sikeres életvitel (ami nem karrierépítést jelent) filmvetítések szakértői megbeszéléssel egybekötve, versenyek, vetélkedők, pályázatok, interaktív előadások (ÁNTSZ, orvos, védőnő, stb.), kiscsoportos beszélgetések.

6.1. Eszközszükséglet A program megvalósításához megfelelő terem, bizalmas, nyugodt légkör, és az alábbi minimális eszközök, anyagok szükségesek:  CD, DVD lejátszó, ismeretterjesztő filmek CD-n, DVD-n, számítógép, projektor;  Fénymásolási lehetőség, nyomtató, papír,  Szemléltető képek, demonstrációs eszközök, dekorációs anyagok, papíráru, írószer; A fogyóeszközök beszerzésére évente szükség van.

7. A program hatékonyság- és eredményességvizsgálata, értékelése A Drog-prevenciós program megvalósítása szoros kapcsolatban van az Egészségnevelési program tevékenységeivel; hatékonyságát, eredményességét azzal megegyező módon és időszakonként vizsgáljuk, illetve értékeljük. Kosd, 2013. ……………….

7

Arany János Általános Iskola Környezeti nevelési programja

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM


TARTALOMJEGYZÉK

1. A környezeti nevelés előzményei iskolánkban ............................................................... 1 2. Alapelveink ................................................................................................................... 1 3. A környezeti nevelés célja ............................................................................................. 2 4. Feladataink ................................................................................................................... 2 5. Tevékenységrendszer és a megvalósítás színterei, formái, módszerei ............................ 3 5.1. Környezeti nevelés a tanórákon ...................................................................................... 3 5.2. A környezeti nevelés tanórán és iskolán kívüli keretei ................................................... 5 6. Humán erőforrások, támogató partnerek ...................................................................... 7 7. Egyéb erőforrás-szükséglet ............................................................................................ 8 8. Kommunikáció .............................................................................................................. 9 9. A program hatékonyságának és eredményességének vizsgálat ...................................... 9 10. A program ellenőrzése, értékelése............................................................................. 10 Melléklet


1. A környezeti nevelés előzményei iskolánkban Az iskola a falu központi részén, zöld övezetben épült, így fekvése, környezete alapvetően meghatározza nevelőmunkánk tartalmát és lehetőségeit. A szilárd alapon álló FORFA épület tantermei világosak, folyosóit, falait faliújságok, tablók, növények teszik barátságossá, emellett a tanulók kényelmét szép, ízléses padok is szolgálják. Valljuk, hogy környezetünkben azt kell megbecsülnünk, azokat az értékeket kell megőriznünk, amelyek hozzájárulnak a kellemes közérzet megteremtéséhez, amelyek látványa örömmel, jó érzéssel tölti el az embert. Az elmúlt 22 év alatt sok eminens diák került ki iskolánkból a környező középiskolákba, illetve onnan felsőoktatási intézményekbe. Az ő szellemiségük mind a mai napig érezhető. Iskolánk tanárai készek a megújulásra és a modern irányzatok befogadására. A környezeti nevelés terén már rendelkezünk olyan hagyományokkal, amelyek kifejezetten a környezeti nevelést szolgálják. Van iskolakertünk, játszóterünk, részt veszünk a falutakarításon, papírt és fémhulladékot gyűjtünk, és a falu hagyományőrző műsorainak aktív szervezői és szereplői vagyunk. Hagyományaink közé tartozik a Kihívás Napja, iskolánk névadójának megünneplése, és a környezetünk tisztán tartására szervezett akciók lebonyolítása. Számunkra alapérték, ezért fontos feladat iskolánk és környezetének tisztasága, a falut körülövező csodaszép természeti környezet megismerésére, megóvására nevelés. Ebből adódóan kiemelt figyelmet fordítunk a környezettudatos magatartás erősítésére.

2. Alapelveink A természeti, az épített és társas-társadalmi környezet fenntarthatósága (és ezen belül a fenntartható fejlődés és fogyasztás) érdekében szükséges ismeretek, magatartás minták, értékek és életviteli szokások megtanítása. A fenntarthatóságra nevelés, amely azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat hoz létre a környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer között azért, hogy megértessük a kapcsolatok működési szabályait. A széles értelemben vett környezetvédelem magában foglalja az alábbi területeket:  a növekedés korlátai, a Föld, a földi erőforrások végessége,  alapvető emberi szükségletek kielégítése,  az elővigyázatosság elve, ökológiai folyamatok figyelembe vétele,  kölcsönös függőség a természeti rendszerekben.

1


3. A környezeti nevelés célja Általános célunk elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. Környezeti nevelésünk hosszú távú célja  Tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.  Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá.  Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Rövid távú célok  A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás, érzékenység fejlesztése egyéni és közösségi szinten egyaránt.  Tanulóink bevonása a közvetlen iskolai környezetünk és lakóhelyünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.  A közös és egyéni kötelességek megismertetése, az erkölcsi felelősség tudatosítása – az emberiség közös örökségének védelme terén, – a környezet minőségének fenntartásában és javításában, az ökológiai egyensúly megőrzésében, – a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználásában, – az állampolgári kötelezettségek teljesítésében, a környezet védelméhez való aktív magatartás, tevékeny részvétel gyakorlásában.

4. Feladataink A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata az egész életen át tartó tanulást feltételezi. Pedagógusaink olyan tájékozott és tevékeny állampolgárokat kívánnak nevelni, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Ebből adódóan - a család mellett - az iskola kiemelt feladata a környezetvédelmi és tudatos fogyasztóvá nevelés megalapozása. Általános feladatok  Környezetbarát attitűdök, szokások kialakítása a tanulókban;  Tények, ismeretek, információk közvetítése a természeti környezetről;  A környezeti folyamatok, összefüggések megértésének segítése;  Ökológiai ismeretnyújtás, tudatos fogyasztóvá nevelés;  Környezeti változások megfigyelésének élménnyé tétele;

és

társadalmi

2


    

Természettudományos gondolkodás, szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése; Felelős, aktív állampolgárságra, problémamegoldó gondolkodásra nevelés; Kezdeményezőkészség kibontakoztatása, önkéntes feladatvállalás segítése; Gazdaságosság és takarékosság szerepének tudatosítása; a reklám és marketingfogások kritikus fogadására való képesség kialakítása; Értékrend és szemléletformálás, amely a mindennapi pozitív attitűdöket, szokásokat erősíti, felelős cselekvésre szoktat.

5. Tevékenységrendszer és a megvalósítás színterei, formái, módszerei Környezeti nevelésünk átfogja az iskolai élet mindennapjait, a tanulást, a játékot, a tanórán kívüli programokat is. A tevékenységek folyamatos és rendszeres közös munkát jelentenek, amelyben a gyerekek nem passzív szemlélők, hanem aktív résztvevői a különböző programoknak.

5.1. Környezeti nevelés a tanórákon A környezeti és természettudományos nevelés az általános iskola 1-8. évfolyamán tanított tantárgyak csaknem teljes körét átfogja. A kerettantervi tartalmak biztosítják, hogy a környezeti neveléssel kapcsolatos tananyag minden tantárgy ismeretanyagába integrált módon beépítésre kerüljön. Míg az alsós osztályokban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és a "környezetbarát" szokások formálása a fő cél, később már fokozatosan kialakul a tanulókban a tudatosság, az elkötelezettség, az összefüggések felismerése és a problémamegoldás szintje. A környezet- és természetismeret tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpontja azáltal, hogy óráin tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjének és ismereteinek fejlesztése. Az önálló és csoportos tevékenykedtetés személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. A tantárgy koncentrációs lehetőségeket kínál: lehetővé teszi az anyanyelvi, matematikai, művészeti-esztétikai, stb. A természettudományos gondolkodás és a környezeti nevelés összehangolását biztosítják az 5-8. évfolyamon a természettudományos tárgyak (biológia, földrajz, fizika, kémia), melyek szinte minden tananyagegysége támogatja a környezettudatos magatartás kialakítását. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülő tanulás, a tevékenységközpontú módszerek, az IKT eszközök alkalmazása, a vita és az érvelés olyan élményekhez juttatják a diákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek elősegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fennmaradását, és hozzájárulnak a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez. A magyar nyelv és irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet pl. a mindennapi életből, természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, feldolgozása. A leggyakrabban alkalmazott feldolgozási technikák, módszerek:  tematikus szógyűjtés, szómagyarázat;  kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között;

3


    

asszociációk, élménybeszámolók; szereplők cselekedeteinek értékelése; érzelmek és tulajdonságok megfigyelése, leírása, rajzolása; kérdések és válaszok megfogalmazása; a természet, a környezet és az ember kapcsolatok felismerése, értelmezése, stb.

Az idegen nyelvi kommunikációs témaköreinek feldolgozása változatos lehetőségeket biztosít a környezettudatos szemléletmód és természettudományos gondolkodás komplex fejlesztésére (pl.: lakóhelyi környezet, az időjárás tényezői, élőlények a ház körül, az állatok életmódjának főbb jellemzői, szoba- vagy kerti növények gondozása, érdekes növények, a Föld szépsége, egyedisége, a Kárpát-medence és hazánk nagy tájai, növénytakarója és élővilága, stb.) A társadalomtudományi tárgyak (történelem és állampolgári ismeretek, hon és népismeret, erkölcstan) tananyagtartalma az emberi kultúra és viselkedés irányából közelíti a fenntarthatóság kérdését, s kiváló lehetőségeket biztosít a mindennapi pozitív attitűdök, szokások kialakítására (drámapedagógiai eszközökkel, vitával, érveléssel, cáfolással, konfliktuskezelési technikákkal, stb.). Erősíti a tanulókban a másokért való felelősségvállalás és a környezettudatos életmód kialakulását, a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia tudatosságát. Az erkölcsi témák „jó nyersanyagot” kínálnak az érdek- és értékkonfliktusok felismeréséhez és feldolgozásához, a szociális érzékenység fejlesztéséhez. Matematikából a szöveges feladatokban valódi, életszerű adatokat használunk a tanítás során (pl.: egyes élőlények, fajok, stb. egyedszámának, az emberi népesség számának alakulása, tájékozódás síkban és térben, készpénz és adósság, vásárlási szokások, stb.). A tanulók megkereshetik az egyes adatok hozzáférési forrásait, az adatokat felhasználhatják különböző típusú feladatokban (algebrai műveletek, grafikonok készítése, statisztikai adatok felhasználása, tájékozódás a térképen, stb.). A testnevelés a mozgás örömének átélését, a szabad levegőn, kellemes környezetben való tartózkodást, az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalását, a természet testi-lelki egészséget nyújtó élményét közvetítheti. Lehetséges témák, tevékenységek, pl.: gyalogos, kerékpáros túrák, helyes viselkedés a természetben, terepen való tájékozódás, a természet hangjai, zajai, stb. A vizuális kultúra a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására ad sokrétű lehetőséget. A művészeti alkotások, tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára. Felhasználhatják a tanulók "művészeti" alkotások létrehozására a virágokat, csigaházakat, gyűjtött terméseket, készíthetnek lenyomatokat, „hulladékokból” hasznos tárgyakat, stb. A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy nagy lehetősége, hogy a tanulók gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát; követendő, helyes példákat keressenek és mutassanak be. A különböző évfolyamokon tárgyalt témakörei - ismerkedés az anyagokkal, érzékszervi tapasztalások, a közlekedés környezetszennyezése, levegő és zaj, természeti és ember alkotta környezet, kézműves technikák, környezetbarát fogyasztói szokások, hulladékkezelés, takarékosság, stb. – maximálisan segítik a felelős környezet- és egészségtudatos életvitel kialakítását, fejlesztését.

4


5.2. A környezeti nevelés tanórán és iskolán kívüli keretei A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a tanórán kívüli foglalkozásoknak, szabadidős tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazására, a valóságos megismerés, cselekvő, felfedező magatartás gyakorlására. Az iskolán kívüli programok (kirándulások, táborok, erdei iskola, versenyek, vetélkedők, stb.) szintén fontos helyszínei a környezettudatos magatartás kialakításának, gyakorlatban történő alkalmazásának. Tevékenységek, feladatok Az iskola és környéke rendjének tisztaságának, esztétikájának biztosítása. Iskolai tantermek, folyosók esztétikus díszítése, virágosítás, tisztasága. Iskola környékének rendben tartása: egy osztály – egy nap. Játszótér gondozása a szülők bevonásával. Energiatakarékosság. Szelektív hulladékgyűjtés. Ismerkedés olyan falusi, városi, megyei, országos szakemberekkel, akik elkötelezettek a környezetvédelem iránt. Közvetett tájékozódás a természetről (könyvtár, internet, szakirodalom, film). A természet szépségeinek, csodálatos világának közvetlen megismerése. Védett növények és állatok. Helytörténeti értékek, hagyományok megismerése. Turistajelzések. Tanulmányi kirándulások szervezése, lebonyolítása 1-8. évfolyamig mellékletben található terv szerint. Kerékpáros közlekedés népszerűsítése.

Egy évszak, egy nap. Egy nap a természetben. Ősz – Tél - Tavasz program megvalósítása. Jeles napok

Eszközök, módszerek Tantermek, folyosók virágosítása, zöld sarkok kialakítása. Rendszeres tisztasági ellenőrzések. Felelősi rendszer működtetése. Takarítás, játékok karbantartása. Szülők, tanulók mozgósítása. Parlagfű irtás.

Személyes beszélgetések szakkör vagy osztályszinten. Filmvetítés védett természeti értékeinkről. Oktatóprogramok alkalmazása a SNI tanulók fejlesztésében és a tehetséggondozó foglalkozásokon. Kirándulások, túrák a közeli és távoli természetvédelmi területekre. Ismerkedés Kosd és Vác szűkebb környékével. Kitekintés kicsit távolabbra, ismerkedés a palóc múlttal, természeti értékekkel. Előzetes feladatadás – a tanulók felkészítése az aktív munkára. Megfigyelések, vizsgálatok (víz, növény, kőzet). Növény, állat meghatározás, helytörténet megismerése, feldolgozása. Múzeumlátogatás, élménybeszámoló, napló; közvetlen megfigyelés, séta, gyűjtőmunka. Takarítás, szemétgyűjtés. Terepen végzett mérések, gyűjtések, megfigyelés, vizsgálódás, feladatok feldolgozása, gyűjtés, kiállítás. Akciók szervezése, az intézmény területén

5


Tevékenységek, feladatok Eszközök, módszerek Szeptember 20. - Takarítási Világnap és környékén. Szeptember - bányásznap Játszótér és környékének tisztítása. Április 22. - Föld napja Bekapcsolódás helyi programokba. Május 10. - Madarak és fák napja Koszorúzás, túra és emlék-műsor. Hagyományőrző és ápoló tanórán kívüli Osztályonként naphoz kapcsolódva: foglalkozások – virágosítás, virágrendezés, – iskola környékének rendbetétele, – túra (időjárástól függ), előadás a természetről. Lovagi hagyományőrző program Művészeti és kézműves foglalkozások, egyéb alkalomszerű iskolai rendezvények. A család bevonása, motiválása, együttes Részvétel a szervezett természetvédelmi és élmények szerzése. családi túrákon. Előadás, gyűjtés, megfigyelés. Madárvédelem Odúk, etetők készítése, kihelyezése. A környék védett növényeinek, Madármegfigyelő napon részvétel. állatainak megismerése. Kutatómunka, kiselőadások, tablókészítés. Tevékenységrendszerünk kiszélesítése a Környezet- és természetvédelmi vetélkedő környékbeli iskolák bevonása a megszervezése, lebonyolítása 2-3 környezetvédelmi munkába. évenként. Táborok szervezése. Tapasztalatszerzés a természet változásáról, a környezet alakulásáról. Társas készségek, önkéntesség fejlesztése. A célok teljesítésével akkor vagyunk elégedettek, ha:  a természettudományos tantárgyakból nincs évismétlésre bukott tanulónk;  évente minden tanulónk részt vesz az iskola valamelyik környezetszépítő tevékenységében, tanórán kívüli környezeti nevelési programján;  tantermeink tiszták, esztétikusan dekoráltak, biztosítják az optimális tanulási körülményeket;  az iskolában megvalósul a szelektív hulladékgyűjtés;  tanulóink rendszeresen részt vesznek a különböző környezeti neveléshez, fogyasztóvédelemhez kapcsolódó versenyeken, vetélkedőkön.

6


6. Humán erőforrások, támogató partnerek Iskolánkban minden pedagógus és dolgozó feladata a környezetvédelmi nevelés. A szervező és koordináló munkát az iskola vezetősége mellett az osztályfőnökök és a szaktanárok végzik a Diákönkormányzat, a tanulóközösségek és a szülők bevonásával. Belső segítők Iskolavezetőség

Pedagógusok, osztályfőnökök

Nem pedagógus munkakörben dolgozók

Diákönkormányzat

Szerepük, fontosabb feladataik Támogatja a környezeti nevelési programokat. Az éves munkatervbe beépíti a tervezett feladatokat, programokat, segíti és koordinálja azok megvalósítását. Aktívan részt vesz az egyes programokon. A minőségi munka részeként ellenőrzi és értékeli a környezeti nevelési tevékenységet. Hasznosítható kapcsolatrendszerét felhasználja a környezeti és fogyasztóvédelmi nevelés módszereinek színesítésére. A helyi tanterv alapján a tantárgy jellegének megfelelő, változatos módszerekkel dolgozzák fel a témához kapcsolódó tartalmakat. Felzárkóztató, fejlesztő, tehetséggondozó feladatokat látnak el tanórán kívüli foglalkozásokon is. Részt vesznek a programok tervezésében, szervezésében, megvalósításában. Az aktuális feladatokat az osztályközösség szintjén szervezik, koordinálják. Támogatják a pedagógusok munkáját az egyes programok hátterének biztosításával (pl. takarítás, karbantartás, beszerzés, hivatalos levelek, meghívók, pénzügyi adminisztráció). Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, energiatakarékos intézményműködtetésben. A környezeti, fogyasztóvédelmi és egészségnevelésben minden tanuló partnere a felnőtt résztvevőknek. A tervezett éves programokban sokoldalúan vesznek részt (tanulók mozgósítása, tevékeny szerepvállalás a kommunikációban, feladatokban, felelősi rendszer működtetésében, ellenőrzésben, stb.).

A pedagógusok számára iskolánk lehetőségei szerint biztosítja az önképzés és a továbbképzések kereteit. Az iskola vezetősége továbbra is szorgalmazza, hogy a tantestületben – a lehetőségek figyelembe vételével - egyre több olyan pedagógus legyen, aki környezeti, fogyasztóvédelmi és egészségneveléshez kapcsolódó akkreditált továbbképzésen vett részt. A nem pedagógus munkakörben dolgozókat az iskola vezetősége tájékoztatja a tervezett programokról, feladatokról és a szemléletmód formálásában nyújtható segítségről.

7


Külső támogatók, partnerek Szerepük, vállalható feladataik Szülők Ötletek, javaslatok a programfejlesztéshez, az Szülői munkaközösség együttműködés színtereihez. Részvétel a tanórán és iskolán kívüli akciókban, programokon, szülők, lakosság mozgósítása. A rendezvények megvalósításának támogatása, segítése, kapcsolati lehetőségek bővítése. Az iskola fenntartója, Támogatja a programok, rendezvények működtetője megvalósítását, a környezeti nevelés eszközfeltételének javítását. Szakmai szolgáltató intézetek, A környezetvédelem iránt elkötelezett szakemberek, szakmai és civil szervezetek (pl.: ÁNTSZ környezet-egészségügyi csoportja, képviselői, szakemberek, DMRV, EON, TIGÁZ, fogyasztóvédelem szakértők szakemberei), „zöld szervezetek” önkéntesei interaktív előadásokat, élménybeszámolót, a pedagógusok számára belső képzéseket tartanak, esetenkénti tanórán kívüli foglalkozásokat vezetnek egy-egy aktuális témáról. Környékbeli köznevelési Versenyek, vetélkedők, programok szervezése, intézmények azokon való kölcsönös részvétel. Bükki Nemzeti Park helyi Előadás, filmvetítés. tagja Göncöl Alapítvány Akciók szervezése, versenyek támogatása (szakmai túrák vezetése). Szabadfelfogású Programok szervezése, lebonyolítása, szakmai Természetvédők Köre (SZTK) támogatás, kapcsolatok kiépítése.

7. Egyéb erőforrás-szükséglet A program megvalósításához szükséges tárgyi eszközök, anyagi feltételek:  Hulladékgyűjtő edények;  Könyvtári szakmai anyagok, ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, internet, IKT eszközök, multimédiás tananyagok);  Transzparensek, térképek, faliképek, plakátok, tablók;  Audiovizuális eszközök: projektor, CD, DVD, tv és videó lejátszók, stb.;  Dekorációs, kreatív, hobbi alapanyagok, papíráru, író- és irodaszer;  Nyomtatási, fénymásolási lehetőségek;  Versenyek, vetélkedők, szakemberek díjazásához szükséges anyagi erőforrások;  Kirándulások, táborozások költsége szülői vállalással.

8


8. Kommunikáció Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a környezeti és egészségnevelési szemléletformálásnak, ezért a belső kommunikációs lehetőségeket rendszeresen kihasználjuk annak tudatosítására, hogy az iskola környezetbaráttá alakítása mindannyiunk közös ügye. A tanítási órák, Diák-önkormányzati megbeszélések, egyéb közösségi rendezvények lehetőséget biztosítanak a szóbeli információtovábbításra, a faliújságok aktuális hírei pedig az írásos tájékoztatásra. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a szülők a partnereink. Az egész iskolát megmozgató programjainkról, az aktuális rendezvényekről, eseményekről a tájékoztató füzeten, ellenőrzőn keresztül értesítjük a szülőket; esetenként plakátokon, szórólapokon keresztül tájékoztatjuk a helyi lakosságot. Az iskolai honlap lehetőségeit kihasználva az érdeklődők széles körét tudjuk elérni az információs anyagokkal.

9. A program hatékonyságának és eredményességének vizsgálat A Környezeti nevelési program megvalósításának hatékonyságát évente vizsgáljuk az egyes tanulók, osztályközösségek és partnerek körében az alábbi területeken és módszerek alkalmazásával: Ismeret- és attitűdváltozás a tanulóknál

A környezeti nevelés iskolai feltételrendszere

Tanév végi statisztika a tantárgyi eredményekről, versenyeken való részvételről. Kérdőíves felmérés (egy-egy tanórán kívüli iskolai program lebonyolítását követően), vagy Irányított beszélgetés a tanulócsoportokkal. Osztályfőnöki értékelés. Intézményi önértékelés Tanulói, szülői, partneri elégedettség felmérése (Az elégedettségmérést és önértékelést 4 évente végezzük el.)

9


10. A program ellenőrzése, értékelése A program célkitűzéseinek és az éves munkatervben tervezett feladatainak megvalósulását – a tantestület tagjainak bevonásával – az iskola vezetősége évente értékeli. A tanév végi osztályfőnöki beszámolóknak ki kell térni az osztályközösségek környezetvédelmi tevékenységére. Az éves értékelések, illetve a 4 évente végzett intézményi önértékelés alapján - a Pedagógiai program felülvizsgálatával egy időben – a Környezeti nevelési program felülvizsgálatát is el kell végezni és a szükséges korrekciókat beépíteni.

Kosd, 2013. március 27.

10


Melléklet Osztálykirándulások tervezete a Környezeti nevelési program megvalósításához A programban résztvevők köre 1. osztály

Program Ismerkedés iskolával, iskola környékével – A Naszály lábainál (szánkópályák) – A kosdi víznyelő barlangok története – Séta a Cserhát alji erdőkben – Erdei túra a Tabánban, a Két Kutakhoz – Emléktúra a Bánya-emlékműhöz Vác és környékével – A váci Duna-part – Tanösvény a váci Ligetben – Vác: a történelmi belváros – A Pokol-sziget (kompátkelés) – Törökmező (szánkópálya, Büdös-tó) – Magyarkút, (Irma-forrás) – Királyréti erdők, kisvasút – Penc: Cserháti Tájmúzeum – Nagybörzsöny, Vízimalom

2. osztály

A Dunakanyar: – Zebegényi kirándulóhelyek (Nagyrét, sípálya) – Zebegény: Hajómúzeum, Kálvária – Visegrád: Királyi Vár, Fellegvár – Visegrád, Mogyoró-hegy (Jurta tábor) – Sétahajózás a Dunán – Pilisi kirándulóhelyek (Rám-szakadék) – Szentendre: Skanzen

3. osztály

Palóc hagyományok: nógrádi tájakon– Bánki tó – Bánk, Szlovák Tájház – Szirák (kastély) – Bér (vadaspark, andezit fekvő oszlopok) – Szanda (vár), – Nagyoroszi (Szörp üzem, laktanya – hadi park) – Drégely vára, – Diósjenő (Jenői tó) – Nógrád (vár), – Balassagyarmat, Palóc Múzeum

1


A programban résztvevők köre 4. osztály

Program A Pest-síkság és a Cserhát vidéke: – – – – – – – –

5. osztály

6. osztály

Horpács, Mikszáth-ház Csesztve, Madách-kúria, emlékmúzeum Hollókő, népi hagyományőrzés Vácrátót (arborétum) Gödöllő, Királyi Kastély Őrbottyán (téglagyár, horgásztó) Sződliget: Floch-puszta Aszód, Podmaniczky Kastély, Petőfi-hagyományok

Mátra I. – Pásztó – Galyatető – Piszkéstető (csillagvizsgáló) Mátrafüred – Gyöngyös (Mátra múzeum) – Sástó (kilátó) – Kékes. Mátra II. – Pásztó – Galyatető – Parádsasvár (üveggyár) – Parádfürdő (Cifra istálló, Gyógyszálló, Timsós források) – Sirok (vár) – Eger – Bélapátfalva (monostor) – Szilvásvárad. Kitekintés Észak- Magyarországra –

7. osztály

Aggtelek – Miskolctapolca (barlangfürdő) – Lillafüred – Bükk – Jósvafő (Vass Imre barlang, 2 órás túra, de szép a régi részen a Vörös tói bejárattól) – Lillafüred (Anna barlang – Tufa vagy Istvány barlang (kicsi cseppkő barlang) – Hermann Ottó emlékház, vízesés – Lillafüred (barlangok) – kisvasút a Garadna völgybe – Ómossa őskohó, tanösvény – Bükk – Miskolc (Hermann Ottó Múzeum – Avas kilátó – Egyetem város – Diósgyőr (vár) – Miskolctapolca vagy Lillafüred. Fővárosunk: Budapest

8. osztály

– történelmi emlékeink színhelyei – a világörökségbe sorolt területek megismerése Kitekintés az ország más tájaira – – –

Dél-Magyarország (Somogy, Baranya) Nyugat-Magyarország (Győr és Szombathely vidéke) Az Alföld tájain (Szeged, Kecskemét-Ópusztaszer, Debrecen és a Hortobágy)

2

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Recommend Documents