SZAKOLYI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM oldal

SZAKOLYI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2015.

0. oldal

Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium

Pedagógiai Program

TARTALOMJEGYZÉK 1.NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................................3 1.1. JOGI STÁTUS ......................................................................................................................................3 1.2. HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................................5 1.2.1. TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET ...............................................................................................5 1.2.2. A TELEPÜLÉS NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYHÁLÓZATÁNAK ÁTTEKINTÉSE ...................................................5 1.3. AZ ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA ................................................................................................6 1.3.1. A GYERMEKEK, TANULÓK ÖSSZETÉTELE: ....................................................................................6 1.3.2. A NEVELŐTESTÜLET ILLETVE AZ ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA, ÖSSZETÉTELE: .....................................9 1.3.3. AZ INTÉZMÉNY TÁRGYI FELTÉTELEINEK BEMUTATÁSA:................................................................10 1.3.4. AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI MUNKÁJÁNAK RÖVID BEMUTATÁSA ......................................................11 1.3.5. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZEREI ........................................................................................12 1.4. KÜLDETÉSNYILATKOZAT ......................................................................................................................12 1.5. JÖVŐKÉP .........................................................................................................................................14 1.6. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 14 1.7. KULCSKOMPETENCIÁK ........................................................................................................................34 1.7.1. ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ .............................................................................................. 34 1.7.2. IDEGEN NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ ........................................................................................... 34 1.7.3. MATEMATIKAI KOMPETENCIA .............................................................................................. 35 1.7.4. TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ÉS TECHNIKAI KOMPETENCIA ............................................................. 35 1.7.5. DIGITÁLIS KOMPETENCIA ..................................................................................................... 36 1.7.6. HATÉKONY, ÖNÁLLÓ TANULÁS .............................................................................................. 36 1.7.7. SZOCIÁLIS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIA............................................................................ 37 1.7.8. KEZDEMÉNYEZŐ KÉPESSÉG ÉS VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIA ......................................................... 38 1.7.9. ESZTÉTIKA-MŰVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZŐKÉPESSÉG ........................................................ 38 1.7.10. TOVÁBBI RELEVÁNS KOMPETENCIA TERÜLETEK ....................................................................... 38 1.8. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ..........................................................................39 1.9. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ...............................................................44 1.10. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK .......... 45 1.11. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ..............................................................................................................................................46 1.11.1. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI .....................................................................47 1.11.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI .......................................50 1.12. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ..............59 1.13. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE .......62 1.14. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ................63 1.15. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI, VALAMINT KÖZÉPFOKÚ ISKOLA ESETÉBEN A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI ...................................................................................66 1 oldal


Pedagógiai Program

1.16. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL SZABÁLYAI, A SZAKKÉPZŐ ISKOLA TEKINTETÉBEN A FELVÉTELRE, ÁTVÉTELRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEI ........................................................................................................................................70 1.17. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ..............................71 2. HELYI TANTERV ....................................................................................................................................72 2.1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK .......................................................................72 2.2. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, FIGYELEMBE VÉVE A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGÉT .............101 2.3. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ................................................101 2.4. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ..........................................................................................................................................................102 2.5. A

TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS

ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁIT, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI .............................................................................................................................102

2.5.1. AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI............................................................................................................................................102 2.6. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ..........................................................................106 2.7. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ................................................107 2.8. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ......................................................107 2.9. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK ............................................................................112 2.10. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ..................................................122 2.11. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK ..........................................................................................................124 2.12. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ..........................................................................................................................................................125 2.13. AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE ..126 2.14. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉVEL ÉS OKTATÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ..........................................................................................................................................................126 3. SZAKMAI PROGRAM............................................................................................................................127 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ..............................................................151 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE .............................................................................................151 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA ..............................................................................151 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA .....................................................................................................151 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA .................................................................................152 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ..............................................................................152

2 oldal


Pedagógiai Program

1.NEVELÉSI PROGRAM 1.1. JOGI STÁTUS a) az intézmény adatai: Az intézmény neve: Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium Címe: 4234 Szakoly, Mátyás király utca 10. Oktatási azonosítója: 033557 Az intézmény fenntartójának neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Címe: 1055 Budapest, Nádor utca 32. (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíregyházai Tankerülete 4400 Nyíregyháza, Országzászló tér 1.) Az intézmény működtetőjének neve: Szakoly Község Önkormányzata Címe: 4234 Szakoly, Rákóczi utca 10. Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet. b) a Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium ellátandó alaptevékenységei A Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium ellátandó alaptevékenységeit az intézmény szakmai alapdokumentuma határozza meg: 1. általános iskolai nevelés-oktatás 1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 1.2. alsó tagozat, felső tagozat 1.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 1.4. képességkibontakoztató felkészítés 2. szakiskolai nevelés-oktatás 2.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 2.2. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 2.3. képességkibontakoztató felkészítés 3. Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben a szakiskolai képzésben 3.1. Szakképesítések a 2011/2012. tanévtől kifutó rendszerben a szakiskolai képzésben

1.

Szakképesítés megnevezése

Szakképesítés azonosítószáma

Szakmacsoport

Cukrász

348110110000000

18. Vendéglátásidegenforgalom

OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2

3 oldal


Pedagógiai Program



Szakmacsoport

2. 3.

Géplakatos Pincér

315211010000000 338110210000000

4.

Szakács

338110310000000

5.

Szerkezetlakatos

315212410000000

5. Gépészet 18. Vendéglátásidegenforgalom 18. Vendéglátásidegenforgalom 5. Gépészet

OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2 2 2 2

3.2. Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakiskolai képzésben

1. 2. 3. 4.



Szakmacsoport

épület-és szerkezetlakatos gépi forgácsoló pincér szakács

3458203 3452103 3481103 3481104

5. Gépészet 5. Gépészet 18. Vendéglátás-turisztika 18. Vendéglátás-turisztika


4. gimnáziumi nevelés-oktatás 4.1. felnőttoktatás - esti / 4.2. évfolyamok: négy / 5. alapfokú művészetoktatás 5.1. zeneművészeti ág (új tanszakok: billentyűs tanszak, fafúvós tanszak, rézfúvós tanszak) 6. iskola maximális létszáma: 763 6.1. intézményegységenkénti maximális létszám: 6.1.1. általános iskolai nevelés-oktatás: 352 fő 6.1.2. szakiskolai nevelés-oktatás: 271 fő 6.1.3. gimnáziumi nevelés-oktatás: 80 fő 6.1.4. alapfokú művészetoktatás: 60 fő

4 oldal


Pedagógiai Program

1.2. HELYZETELEMZÉS 1.2.1. TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET Szakoly jellegzetes nyírségi település, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén a Dél-Nyírségben Hajdú-Bihar megye által határolt területen található. Szakoly községben a térség 6 települése közoktatási intézményfenntartó társulásában alapított szakképzést. A szűkebb és tágabb környezet egyaránt földrajzi és szociális hátrányokkal küzd, a munkanélküliek magas aránya, a mezőgazdaság általános válsága csaknem minden család életében jelen van. Jelenleg a lakosság száma 3004 fő. A lakosság korösszetételét a közneveléssel érintett életkorra vonatkozóan az alábbi táblázat mutatja. Év Életkor (év) Szakoly (fő) Összesen

2009

2010

2011

47-14 6

1518

1922

0-3 4-6 7-14

1518

1922

0-3

4-6 7-14

1518

1922

142 93 314

173

213

130 88 291

173

205

136

94 262

194

203

0-3

935

887

889

(Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terve)

Az 1990-es évek végéig a településen befejeződtek az életfeltételeket javító beruházások, a településen az életfeltételek összkomfortossá váltak. Teljes mértékben kiépítésre került az ivóvízhálózat, a szennyvízhálózat, a vezetékes gázhálózat, 97 %-ot meghaladóan a szilárdburkolatú úthálózat. Nagy jelentőségű környezetvédelmi és körzeti feladatokat ellátó beruházás valósult meg az EU normáknak is megfelelő regionális hulladéklerakó telep megépítésével, mely 8 település környezetvédelmi feladatait és hulladék elhelyezését oldotta meg 2012-ig. Szakolyban működik 2009 augusztusa óta a Dél-Nyírség legnagyobb termelő beruházása a bioerőmű, amely zöldáramot termel és a helyiek számára munkahelyeket is teremt.

1.2.2. A TELEPÜLÉS NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYHÁLÓZATÁNAK ÁTTEKINTÉSE Szakoly Községben két köznevelési intézmény működik. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíregyházai Tankerületének fenntartásában és Szakoly Község Önkormányzat működtetésében az iskola, az önkormányzat fenntartásában az óvoda működik. A Micimackó Napközi Otthonos Óvoda 115 férőhellyel működik. 2012-2013 2013-2014

2014-2015

2015-2016

2016-2017

3 évesek

45

21

36

17

29*

4 évesek

34

45

21

36

17

5 évesek

32

34

45

21

36

6 évesek

28

32

34

45

21

Összesen

139

132

136

119

103

-4

12

Férőhelyek száma Kapacitás eltérés

115 -24

-17

-21

*Becsült adat az előző évek átlagából (Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terve)

5 oldal

2011.09.01 és 2012.08.31 között születettek

2010.09.01 és 2011.08.31 között születettek száma





Pedagógiai Program 2005.09.01 és 2006.08.31 között születettek száma












Szakoly 50 43 34 37 36 30 31 35 28 30 26 31 29 41 29 28 29 (Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terve)

A fenti táblázatok adatai a születések hosszabb távon csökkenő tendenciája mellett az általános iskolai oktatásban résztvevő helyben lakó tanulók jelenlegi létszámát vetítik előre. Látható az is, hogy egy-egy évfolyamon kimagasló tanulólétszám várható, ahogyan az általános iskola jelenlegi évfolyamai között is hasonló létszámeltérések vannak. A település egyetlen iskolája általános iskolai nevelést oktatást végez 1-8 évfolyamon és szakképzést is folytat térségi beiskolázással. Az intézmény alapító okiratában szereplő tevékenység a felnőttoktatás is, mely a további szakképesítések megszerzését és érettségi vizsgára történő felkészítést segítette a hátrányos helyzetű térségben élő fiatal felnőttek számára.

1.3. AZ ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA 1.3.1. A GYERMEKEK, TANULÓK ÖSSZETÉTELE:

2012/2013-as tanév Általános Iskola alsó tagozat Általános iskola felső tagozat Szakiskola

Tanulók száma

Integráltan oktatott tanulók

Hátrányos helyzetű tanulók

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fő %

Bejáró tanulók

fő

%

fő

%

131

5

3,82

100

76,34

44

33,59

18

125

2

1,60

97

77,60

44

35,20

13

140

-

-

-

-

-

-

-

(Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terve)

6 oldal


Tanév Előző évben sikeres szakmai vizsgát tett tanulók száma (fő) Előző évben sikeres érettségi vizsgát tett tanulók száma (fő)

Pedagógiai Program

2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 45

23

34

29

32

61

11

9

12

7

5

7

(Forrás: Októberi statisztika)

Tanév Osztályok/csoportok száma

2007/2008 28

2008/2009 34

Altalános iskola

314

376

323

291

280

256

Szakiskola

208

225

207

187

168

154

Gimnázium

47

62

50

41

43

0

359/132

428/227

363/197

361/147

346/152

283/157

19

37

29

13

34

31

144

187

173

150

109

129

9

9

10

14

10

13

Kihasználtság %

83,79

96,5

85,1

76,7

71,9

65,8

Átlagos csoportlétszám (fő)

20,32

19,5

20,71

19,22

14,02

20,5

Tanulólétszám (fő)

HH / HHH tanulók száma (fő) Más település- Altalános iskola ről bejáró (fő) Szakiskola Integráltan oktatott SNI tanulók száma (fő)

2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 28 27 35 20

Altalános iskolai tanulók létszáma az intézményben 376 323

314

291

280

256

2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013

Szakiskolai tanulók létszáma az intézményben 208

225

207

187

168

154

2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013

7 oldal


283 (69%)

halmozottan hátrányos helyzetű 157 (38%)

Pedagógusok száma összesen

Osztályok, csoportok száma

40

20 672 (Forrás: Oktatási Hivatal)

1 1 4 4

154 0 410

68 0 192

leányok

256

Összesen

2

6 0 13

0 0 0

410 160 0 0 0 13 15 26 0 17 0 0 1 283 157 57 23 367 21 0 0 22 (Forrás: Oktatási Hivatal) Osztályok, csoportok száma összesen

Összes feladatellátási helyek száma Általános iskola Szakiskola Gimnázium Összesen Együtt

ebből gyógype felnőttokda-gógiai tatásban nevelésben, részt oktatásban vevők résztvevők 124 7 0

Osztályterem, szaktanterem / csoportszoba összesen

gyermekek, tanulók száma más településről bejáró iskolaotthonos osztályba járó váltakozó (de-du) oktatásban részesül összevont osztályba járó integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő napközis tanuló tanulószobás tanuló évfolyamismétlő magántanuló ebből sajátos nevelési igényű átmeneti vagy tartós nevelésbe vett hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók ebből halmozottan hátrányos helyzetű a 9. évfolyamosok közül a 8. évfolyamot az előző tanévben végezte utolsó éves egy idegen nyelvet tanulók száma kettő idegen nyelvet tanulók száma három vagy több idegen nyelvet tanulók száma nyelvoktatásban nem részesül nyelvoktatás alól felmentett

Gyermekek, tanulók nyitó létszáma

Férőhelyek száma

Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők, egyéb munkakörben dolgozók nyitóállománya Ebből nők

integráltan nevelt, oktatott 13 (3%)

ebből hátrányos helyzetű

Összesen

Gyermekek, tanulók száma összesen 2012.10.01. 410

Pedagógiai Program

19

14

1

1

16 0 35

6 0 20

0 0 1 1

0 0 1 1

(Forrás: Oktatási Hivatal)

8 oldal


Pedagógiai Program

2012/2013. tanévre szóló középfokú beiskolázási adatok Meghirdetett helyek száma 18 72 72

Tanulmányi terület leírás szakiskola: 2 évf. + a szakképzési évfolyamok; szakiskola: 2 évf. + a szakképzési évfolyamok; szakiskola: 2 évf. + a szakképzési évfolyamok;

Jelentkezők Felvettek száma száma 24 2 54 22 95 46 (Forrás: Oktatási Hivatal)

1.3.2. A NEVELŐTESTÜLET ILLETVE AZ ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA, ÖSSZETÉTELE:

Általános iskola Szakiskola Gimnázium Összesen Együtt

Ebből nők

Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők, egyéb munkakörben dolgozók nyitóállománya Összesen

ebből nők

Fő munkaviszony keretében pedagógus munkakörben alkalmazottak nyitóállománya

Összesen

Feladatellátási hely kódja

Az intézményben fő munkaviszonyban foglalkoztatottak száma 40 fő. Pedagógiai munkánkat 1 fő pedagógiai asszisztens segíti. Az intézmény működtetési feladatit Szakoly Község Önkormányzat végzi. A végzettség alakulását az alábbi táblázat mutatja:

002

24

22

3

3

002 0 002 002

9 0 33 33

7 0 33 33

0 0 3 3

0 0 3 3 (Forrás: Oktatási Hivatal)

Pedagógus munkaidő szerint Főállású pedagógus

Általános Iskola alsó tagozat Általános iskola felső tagozat Szakiskola

Pedagógus végzettség

Tanító

Tanító speciális képesítéssel

Gyógypedagógus

Sza kok tató

Képesítés nélküli

teljes

rész

óraadó

középiskolai tanár

9

0

0

0

0

0

9

0

0

0

15

0

0

5

10

0

0

0

0

0

9

0

1

4

1

-

-

-

5

-

Általános iskolai tanár

9 oldal


Pedagógiai Program

Módszertani képzettség az intézményben A HEFOP és TÁMOP, valamint az IPR pályázati programok részeként a nevelőtestület számára lehetőség volt a tevékenységközpontú pedagógia módszertanok megismerésére, elsajátítására, mentorok által segített gyakorlati alkalmazására. 1.3.3. AZ INTÉZMÉNY TÁRGYI FELTÉTELEINEK BEMUTATÁSA: Három épületben, 26 tanteremben, 1 előadóteremben, 2 számítástechnika teremben, 2 kisteremben, 3 csoportszobában, 1 könyvtárszobában, 1 felszolgáló teremben, 2 tankonyhában, 1 kondi teremben, valamint egy tornateremben, egy sportudvaron és egy játszó udvaron folyik az oktatás. 8 tanteremben aktívtábla használatára van lehetőség. Két aula biztosítja az iskola közösségi rendezvényeinek kulturált helyszínét. Az alsó tagozat a 2001-ben átadott legújabb épületben kap helyet. A felső tagozat az 1991-ben átadott épületben került elhelyezésre. A szakiskola tantermei és tanműhelyei a ’70-es években épült épületben kapnak helyet. Az iskola épületei egymás szomszédságában helyezkednek el. Az épületek közelsége lehetőséget ad az óraközi szünetekben a termek cseréjére is, a speciálisan felszerelt taneszközök közös – alsó, felső tagozat és szakiskolai tagozat - használatára. A 2001-ben használatba vett legújabb épülete a három épület közül a legoptimálisabb szinten biztosítja az egészséges és biztonságos tanulási és tanítási környezetet a gyermekek és a pedagógusok számára. A felső tagozatos és szakiskolai tanulók számára biztosított tanulási környezet minősége jelentősen elmarad az alsó tagozatétól és a napjainkban elvárhatótól is. Rövid távú fejlesztési kötelezettségként fogalmazódik meg a két régebbi épület felújítása, rekonstrukciója. Mindhárom épület több szintes, így az épületek akadálymentesítése is szükséges. Összességében elmondható, hogy megfelelő számú tanteremmel rendelkezik az intézmény. 19972011 közötti időszak pályázati forrásainak felhasználásával a tanulóbútorok teljes körű cseréje megtörtént, a tantermi polcokat és szekrényeket is beleértve. A tanári szobák és vezetői irodák bútorzata is megújult. Az informatika termek fejlesztése is megtörtént pályázati források beszerzéseiből, legutóbb a TIOP pályázatból. Az iskolai testnevelés és sporttevékenységhez rendelkezésre áll egy 288 m 2–es tornaterem, valamint egy sportudvar bitumenes pályával. Az alsó tagozat épületének udvarán pályázati forrásból a gyermekek életkorához igazodó udvari játékok, játszóvár, mászó fal segíti a játékos sporttevékenységeket. A mindennapos testnevelés biztosításának tárgyi feltételeivel az intézmény jelenleg nem rendelkezik. Szükséges az iskola jelenlegi tanulólétszámához is legalább egy újabb tornaterem építése, de átmeneti megoldásként egy tornaszoba kialakítása is javíthat a testnevelés oktatás infrastrukturális feltételein. Az intézményi étkeztetés feladatait az önkormányzati konyha látja el. A tanulók ebédeltetése a felső tagozat épületének földszintjén található ebédlőben történik, mely egyidejűleg 80 fő tanuló étkezésének biztosít helyet. Az intézmény székhelyén az iskolai könyvtár feladatait is ellátja. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az intézmény iskolai könyvtára jelenleg nem rendelkezik a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben előírt alapkövetelményekkel. A tanulók és a pedagógusok által könnyen megközelíthető helyiségben kap helyet, de hiányos a legalább háromezer 10 oldal


Pedagógiai Program

könyvtári dokumentum megléte, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására. Továbbá azon jogszabályi alapfeltételnek sem felel meg teljes körűen, mely biztosítaná minden tanítási napon a tanulók, pedagógusok részére a nyitva tartást, tekintettel arra, hogy könyvtáros tanár vagy tanító munkakörben nem foglalkoztat pedagógust az intézmény. Az épületek felújításánál kiemelt szempontként kell figyelembe venni a vizesblokkok, a vécék, a tornateremhez kapcsolódó öltözők és zuhanyzók, szennyvízelvezető rendszer (az épületet átható kellemetlen szennyvízszag miatt) teljes felújítását, valamint a balesetveszélyessé vált tanulóbútorok és radiátorok cseréjét. Azokban az épületrészekben, ahol rendszeres beázások tapasztalhatók, a tető javítása vagy cseréje is indokolt. Szakoly Község Önkormányzata működtető önkormányzat költségvetésében kell, hogy biztosítsa az intézmény köznevelési feladatellátásának optimális feltételeit. 1.3.4. AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI MUNKÁJÁNAK RÖVID BEMUTATÁSA Az alsó tagozatban nagyfelmenő rendszerben 1-2. évfolyamon osztálytanítás 3-4. évfolyamon tantárgycsoportos módszerrel folyik a nevelő oktató munka. A német és angol nyelvet már 3. osztálytól tanulják a gyermekek. Egyéni fejlesztés folyik a 1 - 12. évfolyam sajátos nevelési igényű tanulói számára. A pedagógiai program a felső tagozatban tanuló hátrányos helyzetű gyermekek továbbhaladását segítő program keretében évfolyamonként a két osztály három – egy nagy létszámú osztály működése esetén kettő – kis létszámú csoportban tanulja a matematika, magyar nyelv és irodalom valamint az idegen nyelv tantárgyakat. A hátrányos helyzetű tanulók ezen eredményesen működő programját alkalmazza az intézmény. Az 1995-ben alakult közoktatási intézményfenntartó társulás (Szakoly-gesztor, Bököny, Geszteréd, Nyírgelse, Nyírmihálydi) együttműködésének fő területe az általános iskolai képzés, a tankötelezettség teljesítése és később a szakképzés volt. Ebből az együttműködésből alakult ki az intézmény szakiskolai tagozata. Jelenleg sajnos csak szakács, pincér és géplakatos, épület- és szerkezetlakatos, gépi forgácsoló szakmákban van tanuló a képzésben. A szakmai gyakorlati képzés cukrász, szakács, géplakatos, épület- és szerkezetlakatos, gépi forgácsoló szakmákban, térségi termelőüzemekben, a többi szakma esetében iskolai tanműhelyben - tankonyha, felszolgáló terem – folyik azon szakmákra tekintettel, amelyekben van tanulója az iskolának. 1997-2007 közötti időszakban iskolai autóbusz segítette a lakóhely - iskola - tanműhely közötti utazást a szakképzésbe bekapcsolódó tanulók számára. A gyermekek naponta járnak be Biri, Bököny, Geszteréd, Balkány, Nádaspuszta, Béketelep, Cibakpuszta, Nagykálló, Kállósemjén, Nyírlugos, Nyírgelse, Nyírmihálydi, Nyíradony településekről. A gyermekek 2/3 része jelenleg a fenntartó által finanszírozott autóbusszal, 1/3-ad része pedig a helyközi Volán járatokkal oldja meg napi utazását. Helyet kap az iskolában a felekezetenkénti hitoktatás fakultatív és a tanórai keretek közé beépített hit- és erkölcstan oktatás. Az iskola hagyományőrző és szabadidős rendezvényei:  tanévnyitó,  verébavató- csibeavató  mikulásnap,  karácsony,  szalagavató,  iskolai gála,  farsang,  Arany János Napok, 11 oldal


      

Pedagógiai Program

sport napok, projektnapok madarak és fák napja, fordított nap, gyermeknap, tanévzáró, ballagás, valamint megemlékezések a nemzeti ünnepeken és emléknapokon.

1.3.5. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZEREI A fenntartó Nyíregyházai Tankerülettel a szakmai munka irányítása és a gazdálkodással összefüggő területen egyaránt korrekt munkakapcsolatra törekszünk. A működtetővel Szakoly Község Önkormányzattal az iskola épületeinek állagmegóvásában és a minőségi oktatás célkitűzéseit szolgáló eszközök szinten tartásában, fejlesztésében együttműködünk. A Szülői Munkaközösség évről évre segíti a szabadidős programok szervezését és az nevelő - oktató munkát. 1999. október 4-én került bejegyzésre az "A LAPÍTVÁNY A SZAKOLYI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS És SZAKKÉPZŐ ISKOLÁÉRT És TANULÓIÉRT " nevet viselő iskola alapítvány. Az alapítvány céljainak megvalósítására 2003 évtől kezdődően a személyi jövedelem adó 1 %-a felajánlható. Az alapítvány anyagi hátterének biztosítására minden tanévben Jótékonysági Bált vagy Gálát szervezünk. Az egyházak vezetőivel együttműködünk a hit- és erkölcstan, valamint a fakultatív hitoktatás megszervezésében. Az egyházak vezetőivel kapcsolatunk a kölcsönös megértésen alapul. Ünnepi rendezvényeinket megtisztelik jelenlétükkel. Az óvodával az iskola-előkészítő nevelési szakaszban együttműködésünk jó, bővülő elemekkel segíti az óvoda-iskola átmenetet. Az óvoda pedagógusai a tanév elején meglátogatják a két első osztályt. A leendő elsős pedagógusok is igényt tartanak az óvodai látogatásra, hogy megismerhessék a nagycsoportos óvodásokat. Ünnepi rendezvényeinket kölcsönösen látogatjuk. Gyermekjóléti Szolgálat létével és eddigi tevékenységével segíti nevelő-oktató munkánkat. Napi kapcsolatban vagyunk a szolgálat munkatársaival az osztályfőnökökön és a gyermekvédelmi felelősökön keresztül. Szakmai fórumot szervezünk a szociális problémák feltárásához és kezeléséhez a két intézmény szakembereinek. (TAMOP- 3.3.8.B-12-2012-0116) Az iskolának a Művelődési Házzal való kapcsolata jó, munkánk során kölcsönösen segítjük egymást. Tanulóink rendszeres látogatói a könyvtárnak és a teleháznak, kihasználjuk az oktatás számára kínált lehetőségeket, így az iskolának a Móricz Zsigmond Községi Könyvtárral, Teleházzal való kapcsolata jónak mondható. Szakolyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat megalakulása óta szoros kapcsolattartással lehetőségeihez mérten segíti az iskola célkitűzéseit a roma tanulók iskolai lemorzsolódásának elkerülésében. Az együttműködést erősítjük a közösen szervezett kulturális programokkal. (TAMOP- 3.3.8.B-12-20120116) 1.4. KÜLDETÉSNYILATKOZAT "Legnagyobb cél pedig, itt e földi létben, Ember lenni, mindig, minden körülményben. " Az a célunk, hogy iskolánkban a kiváló, igényes, színvonalas szakmai munka úgy valósuljon meg, hogy felelősségteljes tevékenységünket nyugodt, zavartalan légkörben, együttműködő, támogató környezetben valósíthassuk meg. 

12 oldal


Pedagógiai Program

Az a célunk, hogy a pedagógus szakmailag jól felkészült, magasan képzett, sokoldalú legyen. Munkáját színvonalasan, lelkiismeretesen, örömmel, szeretetteljesen végezze, akarjon és tudjon a gyermekekkel személyiségük tiszteletben tartásával humánusan, személyre szabottan foglalkozni.  Az a célunk, hogy iskolánk értékrendje egységes minőségi követelményrendszeren, az emberi, a szellemi és tárgyi értékek következetes megőrzésén alapuljon. 

13 oldal


Pedagógiai Program

1.5. JÖVŐKÉP Tantestületünk számára olyan arculatú iskola megteremtése a cél, amely számba veszi az elmúlt évek haladó emberi, szellemi és tárgyi értékeit, hagyományait, az iskola változó társadalmi környezetét. Kiemelten kezeli a következőket:  a demokratikus belső légkört  a gyermeknek joga:  hogy olyannak fogadják el amilyen , függetlenül testi felépítésétől,  hogy ne bánjanak vele felelőtlenül,  a méltóság, a bizalom, az öröm, a siker,  elvárni személyisége tiszteletben tartását,  a tudás megszerzése,  hogy megértse az őt körülvevő világot.  a tanár és tanuló motiváltságát  a nyugodt és biztonságos tanítási, tanulási környezet erőforrásainak biztosítását, tervezését, szervezését. 1.6. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban a tanulói személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni:  iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat;  alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének;  kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra;  pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk;  a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;  a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében;  a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához;  az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát;  minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át;

14 oldal


     

 

Pedagógiai Program

iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása; a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében; minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét; az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat:  a szövegértési – szövegalkotási,  matematikai – logikai,  szociális, életviteli és környezeti,  az életpálya-építési,  idegen nyelvi,  valamint az infokommunikációs technológiákat; a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük; a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek:  óvoda-iskola átmenet  hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás  habilitációs és rehabilitációs tevékenység  az inkluzív nevelés  attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak  multikulturális tartalmak  tanórai differenciálás (heterogén csoport)  kooperatív tanulás  a drámapedagógia eszközei  tevékenységközpontú pedagógiák eszközei  projektmunka (egyéni és csoportos)  prezentációs technikák  tanulói értékelési formák gazdagítása  módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek:  tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés  munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat  individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok Motiváló módszerek:  páros munka  csoportmunka  játék  szerepjáték (drámapedagógia) 15 oldal


Pedagógiai Program

 vita  kutató-felfedező módszer  kooperatív módszerek  projekt módszer A tanulásszervezés alapelvei:  differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése  szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret  motiváló módszerek alkalmazása: kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia, digitális pedagógiai módszertan és az IKT eszközök alkalmazása  hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez;  iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával;  az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal;  az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét;  a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk;  a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);  megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét;  reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását;  a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét;  alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét;  a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport;  a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez. Az iskolában olyan légkör megteremtése szükséges, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében:  a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk;  a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életünk megszervezésébe;  a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük;  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük;  minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban; 16 oldal


Pedagógiai Program

 az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:  tanuló és tanuló,  tanuló és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és nevelő között. Iskolafilozófiánk, amit iskolánk valamennyi pedagógusa elfogad, és ennek szellemében végezzük közös munkánkat. Célunk olyan gyermekek nevelése, akik:  használható értékekkel hagyják el iskolánkat korszakoktól és politikától függetlenül,  megállják helyüket a középiskolákban,  megtanulnak tanulni, tudásukat használni, ismereteiket bővíteni,  elsajátítják az egész életen át tartó tanulás alapjait, valamint a tanulási folyamatot meg könnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat:  anyanyelvi (szövegértési-szövegalkotási),  idegen nyelvi,  matematikai-logikai,  természettudományos,  digitális (SDT alkalmazás),  a hatékony önálló tanulás,  szociális (állampolgári) életviteli és környezeti kompetenciák,  kezdeményezőképesség és vállalkozói,  esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség,  életpálya-építési.  a társas kapcsolataikat az emberek egymás iránti tisztelete hatja át, jellemezi őket az udvariasság, jó modor, kedvesség,  a kulturált együttlét szabályait ismerik és alkalmazzák,  akarnak együttműködni másokkal, elfogadják a szabályokat és megállapodásokat,  szeretik és védik környezetüket, az őket körülvevő természetet,  igénylik a játék, a mozgás szabadságát, az egészséges versenyszellemet,  megfelelő kommunikációs készséggel, munkakultúrával rendelkeznek,  ismerik és büszkék nemzeti értékeinkre, ápolják hagyományainkat,  képesek az önmegvalósítást, az önértékelést, az önuralmat és toleranciát személyiségük részévé tenni. Az eszményekben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:  humánus;  erkölcsös;  fegyelmezett;  művelt;  kötelességtudó;  érdeklődő, nyitott;  kreatív, alkotó;  becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát;  képes a problémák érzékelésére és megoldására;  gyakorlatias;  képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében;  jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban); 17 oldal


Pedagógiai Program

    

van elképzelése a jövőjét illetően; becsüli a tudást; öntevékenyen, aktívan részt vesz a tanulásban; ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit; képes az egész életen át tartó tanulásra;  tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,  képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,  a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik;  ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:  nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,  a természet, a környezet értékeit,  más népek értékeit, hagyományait,  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit;  a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben;  ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges pozitív magatartásformákat;  ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) harmonikus együttélését biztosító szabályokat;  ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit;  viselkedése udvarias;  beszéde kulturált;  társaival együttműködik;  szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli;  képes szeretetet adni és kapni;  szereti hazáját;  megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket;  szellemileg és testileg egészséges, edzett;  egészségesen él;  szeret sportolni, mozogni;  megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Az iskolában a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat. A nevelők szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:  a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt;  az iskola oktató tevékenységének célja a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése;  fontos, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit;  elérendő cél, hogy a tanulóik körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete;  törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre; Az iskola - elsősorban a szülőkkel, fenntartóval, lelkészekkel, iskolaorvossal, szociális és közművelődési szakemberekkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében. 18 oldal


Pedagógiai Program

Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, a családokkal;  igyekszik lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessen a szülőkkel, a település érdeklődő polgáraival a helyi sajtó adta lehetőségek kihasználásával is;  tovább ápolja és bővíti eddigi kapcsolatait a térségben található iskolákkal és közművelődési intézményekkel;  a pedagógusok fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola - eddigi hagyományaihoz híven - képviseltesse magát a különféle települési rendezvényeken, és ilyen - a tanulók számára szervezett települési szintű - megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Célok az alapfokú nevelés-oktatás bevezető (1–2. évfolyam), kezdő (3–4. évfolyam) és alapozó (5-6. évfolyam) szakaszára:  az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot;  vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt;  az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának;  az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését;  az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen;  társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal;  szeressék és óvják természeti környezetüket;  az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása;  mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását; Célok a nevelés-oktatás fejlesztő szakaszára (7 – 8. évfolyam):  folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését;  a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik;  vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz;  vegye figyelembe, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás;  a kötelező iskolázás szakaszai: a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz, amelyeknek a folyamaton belül a NAT által pontosan körülhatárolt funkcióját érvényesítjük;  az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése;  a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra;  a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre;  alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására; 19 oldal


      

   

         

Pedagógiai Program

magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását; a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával; tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését; segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak; elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni; az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez; a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvikommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze; fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét; jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja; a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága; a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához; alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét; ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit; legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben; személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív; alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket.

Feladatok a nevelés-oktatás bevezető (1–2. évfolyam), kezdő (3–4. évfolyam) és alapozó (5-6. évfolyam) szakaszára:  a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon;

20 oldal




            

Pedagógiai Program

a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen; alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd); a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket; támogassa az egyéni képességek kibontakozását; az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését; a bevezető és a kezdő szakaszban - az 1-4. évfolyamon - nem szakrendszerű oktatás megszervezése a NAT követelményeire alapozottan; az alapozó szakaszban - az 5-6. évfolyamon - részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás kereteinek kialakítása.

Feladatok a nevelés-oktatás fejlesztő szakaszára (7 – 8. évfolyam):  fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek;  az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját;  olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét;  tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit;  tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban;  a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra;  vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt;  erősítse a Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére;  fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”;  felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét;  a test és a lélek harmonikus fejlesztése;  a szocializáció folyamatainak elősegítése;  az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése;  a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása; 21 oldal


  

Pedagógiai Program

a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről; adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az info-kommunikációs technikákat; a fejlesztő szakaszban - a 7-8. évfolyamon – a szakrendszerű oktatás megszervezése.

Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai:  fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;  az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére;  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;  az egész napos iskolai nevelés és oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;  a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;  az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

22 oldal




 

 

 

Pedagógiai Program

növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét; az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő; a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik; az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket; alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket; az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai szocializáció folyamatába.

Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei:  minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat;  a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele;  személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása;  a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával;  az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül;  megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket;  a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk;  nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére;  a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük: A: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló; B: a tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív feladatmegoldás, követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás; C: a magatartásra ható módszerek: a.) ösztönző módszerek (a jutalmazás elveit és iskolai gyakorlatát önálló fejezetben rögzítjük) 23 oldal


Pedagógiai Program

b.) kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, párhuzamos osztályba való áthelyezés, áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben), tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl) c.) gátlást kiváltó módszerek (ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni): felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás; (a fegyelmezés és büntetés elveit és iskolai gyakorlatát önálló fejezetben rögzítjük)  

A nevelési eszközt a köznyelv gyakran azonosítja a módszer fogalmával. Az eszköz gyakran használatos leszűkített értelmezésben (tárgy, technikai eszköz) valamint a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti (játék, tanulás, sport, verseny, munka, szabadidő…). A nevelési módszerek különböző formáit, változatait is eszközöknek nevezik. Ezek a következők lehetnek: - nyelvi (verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk): beszéd, beszélgetés (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos), interjú; - nem nyelvi (non verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki; a nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik (fenyegető mutatóujj korhalást) közleményeiket: arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok), kulturális jelzések, - szociális technikák (ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés) majd az iskolai közösségben), ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában, - technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez (ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit: fejlesztő interjú, fejlesztő beszélgetés, - szociális készségfejlesztő technikák (a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése): minta- és modellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenység.

24 oldal


Pedagógiai Program

A kompetencia-területek megjelenítése az alapelvek, célok, feladatok, eljárások és eszközök rendszerében ALAPELVEK Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat.

CÉLOK Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói komp., - esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetencia-terület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint Iskolánk a fiatalokat A tanulás tanítását felkészíti az önálló és az önálló ismeretismeretszerzésre és szerzés képességéönművelésre, ennek nek kialakítását feltétele a tanulási minden pedagógus képességek és szitekintse kiemelt lárd alapkészségek feladatának! kialakítása.

FELADATOK Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!

ELJÁRÁSOK A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.

A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.

A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenységközpontú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;

A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak.

A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.

A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják

ESZKÖZÖK Az egyes kompetencia-területekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadatbaz is.hu A képességkibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;

A tanulásmódszertan epocha beépítése 5 – 12 évfolyam tantárgyi struktúrájába. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.

25 oldal

Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium ALAPELVEK Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.

CÉLOK Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!

A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.

A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban Iskolánkban két Az idegen nyelvek idegen nyelvet (an- tanulása iránti igény gol és német) magas felkeltése. színvonalon oktatunk.

Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.

Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség!

FELADATOK Differenciált nehézségű feladatokkal, testre szabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez..

ESZKÖZÖK Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. A tehetséges gyerA tanórai és tanórán Az intelligencia és mekeket valós szük- kívüli tevékenysékreativitás - fejlesztő ségleteik szerint gekben, a tanulmá- egyéni programoksegítsük a saját ön- nyi versenyekre kal. fejlesztő stratégiájá- történő felkészítés- A komplex személyinak kialakításában sel, szerepléssel. ségépítés teljes és megvalósításáeszközrendszerével. ban. Minél több tanuló Az idegen nyelv A modern nyelvoktegyen az általános tanulását, az idegen tatási technikák, iskola befejezéséig nyelvi kompetencia módszerek és eszalapfokú, a középis- kialakítását az adek- köztár alkalmazása, kolások pedig kévát stratégiák meg- a nyelvi labor, SDT, pességeik függvéválasztásával és a internet lehetőségenyében közép-és programok / tanesz- inek kihasználása. felsőfokú nyelvvizs- közök kiválasztáságát. val segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Demokratikus alaNöveljük a tanulók Az ismeretek és pokon álló, integra- aktív részvételét összefüggések tanutív tanár – diák viigénylő ismeretszer- lói felfedezése, a szonyt alakítunk ki. zési módok arányát szemléltetés, cseA tanítási órák lég(megfigyelés, kísér- lekvés, az aktivizáló köre, hangulata let, új információs és módszerek alkalmaoldott, a tanulók kommunikációs zása jellemzi a tanusikerorientált beállí- technikákat alkalma- lási – tanítási folyatódással dolgoznak, zó anyaggyűjtés, matokat. a pedagógus csak modellezés, szerepfacilitáló szorongás- játék, drámapedaszintet tart fenn. gógia stb.).

26 oldal


Pedagógiai Program

ALAPELVEK Támogatást adunk a szocio-kulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk.

CÉLOK Akadályozzuk meg azt, hogy a szocio kulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek!

FELADATOK A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, egész napos iskolai ellátással, tanulószobai foglalkoztatással, illetve igény szerint kollégiumi elhelyezéssel segítjük.

ELJÁRÁSOK Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulásitanítási technikákat és módszereket!

ESZKÖZÖK Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.

Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT – programokat.

Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során!

Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait, az interaktív táblával folytatott oktatási metódust..

A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.

Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk énerős, jó komfortérzésű fiatalokat! Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.

A pedagógus a „megszólíthatóság” közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú „csoportnyomás” eszközeit is alkalmazza.

Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton és középiskolában az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk.. A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.

Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át. „Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség.” (Németh L.)

Következetesen a „bátorító – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra! A közösségek bizto- A tanulási tevékenysítanak terepet a ségek közben és a növendékek önálló- tanulói közösségben ságának, öntevévaló élet során fejkenységének, önlessze a tanulók kormányzó képessé- önismeretét, gének kibontakozta- együttműködési tásához. készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!

A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása.

Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek beiktatásával.

27 oldal

Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium ALAPELVEK A szociális, életviteli és környezeti kompetencia (SZÉK) fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá. A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltség-terület kitűntetett kötelességének tekinti

Pedagógiai Program

CÉLOK A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kultúrájának megalapozása, a természeti - társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel.

FELADATOK Az alsó és középfokú oktatásban alkalmazzuk a kerettantervi jellegű – műveltségterületeken átívelő hat programcsomagot, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására

ELJÁRÁSOK Ezek: Én és a világ Én és a másik Az én dimenziója Polgár a demokráciában Felnőtt szerepek Toleranciára nevelés

ESZKÖZÖK A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulástanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT-anyagok.

Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztését!

A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába.

Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltség-területi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalom-ismeret, etika; egészségtan; hon-és népismeret modulprogramok tematikáját.

Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk.

28 oldal

Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium ALAPELVEK A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az „Ember és társadalom” műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);

CÉLOK Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést az embert másokhoz és önmaAz „Ember a termé- gához, a társadaszetben” műveltségi lomhoz és a terméblokk ismeretanyaga szethez fűző szelleaz ember és termé- mi kapcsolatok vilászeti környezete gába! viszonyát megalapozza. Tanuljanak meg a fiatalok globálisan gondolkodni és lokálisan felelősséggel cselekedni!

FELADATOK Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőA nemzeti öntudat séggel kapcsolatos egészséges voltától ismeretek és képesidegen mindenféle ségek fejlesztése. nacionalizmus – így Legyenek képesek a nemzetiségek, a azon alkotók helyes vallási-nyelvi etnietikai alapú megítékumok történelem- lésére is, akik elfoés jelenformáló gadhatatlan politikai szerepének és álés morális szerepvállamalkotó létük lalásuk révén – akár elismerésének az passzívan, akár tevőiskolai nevelésleges cselekvések oktatatás egészében során – az emberteevidenciának kell len eszmék és gyalennie. korlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki.

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módszerekkel (kooperatív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás a nem szakrendszerű oktatásra alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét; A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is.

ESZKÖZÖK A programcsomagok elemei, modulok, epochák. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése.

29 oldal

Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium ALAPELVEK Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1./ egészségcentrikussá g, 2./ alkotáscentrikusság, 3./ minőségcentrikussá g 4./ kultúracentrikusság Reális önismeret és életszemléletformálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpályaépítést, az egyéni karrierprogramok megvalósítását.

Pedagógiai Program

CÉLOK A kommunikációs és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét! Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét!

FELADATOK Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. Választási /döntési helyzetekben felelősen cselekedni.

ELJÁRÁSOK A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését.

ESZKÖZÖK Gazdag tevékenység-repertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez.

Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe,önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat

A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét! Pályaválasztási kiállításon szakmai bemutató szervezése.

A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérésiellenőrzésiminőségbiztosítási programjának megfelelően.

Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése. Pályaválasztási kiállításon való részvétel.

30 oldal

Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium ALAPELVEK A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.

CÉLOK Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat,

FELADATOK Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására.

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől.

ESZKÖZÖK Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kulturált és egészséges életvitel kialakítása. Stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására.

31 oldal

Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium ALAPELVEK A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk – környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport;

CÉLOK Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtalálják helyüket és boldogulásukat. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. A kompetencia köz- A mindennapi pedapontú matematika- gógiai munkánk tanítás alapja a fejlesztő jellegű matematikaspecifiku legyen! s készségek, képességek, motímuvok és attitűdök fejlesztése. A mennyiségi okta- Biztosítsuk az alkaltás helyett a minőmazható tudást ségi oktatás előtérbe minden tanuló száhelyezése a matemára! matika órákon.

Pedagógiai Program

FELADATOK Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelésoktatás területén.

ELJÁRÁSOK A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a profeszszionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga.

ESZKÖZÖK A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal. A természettudományos oktatásnevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani.

Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése

Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.

Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.

Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett.

A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.

Differenciálás Kooperatív technikák Projektek

32 oldal

Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium ALAPELVEK A releváns tudás kialakítása a matematikai-logikai, az idegen nyelvi kompetencia területen.

A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása.

A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: - munkahelyhez segít - az információ áramlást biztosítja - bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe

Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.

CÉLOK Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez!

FELADATOK Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között azon témakörök hangsúlyosabb megjelenítésével, amelyek jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést. A tanulási környezet Egyensúlyt kell találindítson aktív, ni az egyéni tanulás, konstruktív elsajátí- a felfedeztetés, a tási folyamatokat a problémamegoldás, tanulókban! a szervezett oktatás és irányítás között.

Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. A beszédfejlesztés fő céljai: - interakció - összefüggő beszéd

A tanulók idegen nyelv –használati képességének fejlesztése: - a beszéd - az írásbeli szövegalkotás - a szövegértés fejlesztése.

A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni.

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematika oktatás bevezetése. Projektnapok szervezése.

ESZKÖZÖK A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása.

Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt. Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában.

Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása

Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál..

A párban ás csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.

Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. - magazinok - interjúk - tévéműsorok - filmrészletek - történetek, mesék - levelek - szerepjátékok

33 oldal

Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium ALAPELVEK Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban

CÉLOK Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan funkcióban használni.

A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.

FELADATOK Tudjon írni: - üzeneteket - feljegyzéseket - életrajzot - magánlevelet - egyszerű történéseket

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK Ajánlott nyelvi tevékenységek: - vázlatkészítés - életrajz írása - élménybeszámoló - üzenet - feljegyzés írása - történet tömörítése Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva. - hírműsor - filmrészlet - interjú - történetek, mesék, - versek

ESZKÖZÖK Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás

A cél, hogy a tanuló fő vonalaiban képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni részletesebb instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket. A projektmunka A projektmunka minél szélesebb során a tanulók körű bevezetése és átélhető, valós élalkalmazása a tanu- ményeket szerezlók nyelvi készségeit nek, tevékenységüintegrálja és fejleszti ket önmaguk irányítaz általános tanulási ják,a csoportban képességeket is mint való együttműködés tervezés, informáa kommunikatív ciószerzés, koopera- nyelvhasználatot tív tanulás. erősíti.

A legfontosabb feladat, hogy a hétköznapi témákról szóló szövegeket megértse a tanuló. Hosszabb szövegeket hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja, megértse.

A tanulók képesek: - egy adott modellt követve saját szöveget alkotni - saját munkájukat bemutatni - követni tudja a projektkészítés lépéseit - megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt

Szabad interakció: - feladatfelmérés - tervezés - követés - értékelés - megvitatás

Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.

A nyelvórákon lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetencia integrált fejlesztésére.

Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatárokat.

Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat és tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti.

Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása.

A cél, hogy növekedjen a tanuló - kreativitása - önismerete, önbecsülése - váljon autonóm személyiséggé - legyen képes együttműködésre - fejlődjenek interkulturális kompetenciái

Autentikus olvasott és hallható anyagok.

34 oldal

Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium ALAPELVEK Az értékelés kompetenciákra irányuljon. Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye. Lényeges az önértékelés, mely az autonóm nyelvtanulók fontos mércéje.

CÉLOK A megszerzett tudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen.

FELADATOK Az értékelésnek fontos része legyen - az önértékelés - a társak értékelése. Legyen személyre szabott, kvalitatív és szöveges.

ELJÁRÁSOK Érdemjegy, pontszám és százalékok mellett, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.

Pedagógiai Program ESZKÖZÖK A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája összegyűjtve/ - ünneplés - dicséret - oklevél - naplóvezetés /erősség, gyengeség/ - közös értékelés

1.7. Kulcskompetenciák

1.7.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök • megfelelő szókincs • verbális és nonverbális kommunikációs képesség • funkcionális nyelvtan • életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek • hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása • különböző típusú szövegekben való tájékozódás • információk feldolgozása • segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.) • érvelés képessége • empatikus képesség • esztétikai érzék • kíváncsiság • tantárgyra jellemző szaknyelv használata 1.7.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. 35 oldal


Pedagógiai Program

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök • megfelelő szókincs • funkcionális nyelvtan • nyelvi stílusok ismerete • szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete • az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete • kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása 1.7.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök • megfelelő segédeszközök használata • az igazság tisztelete • a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése • mindennapokban használható tudás • problémamegoldó készség • lényeglátás • kíváncsiság • egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás • kreativitásanalízis - szintézis • matematikai fogalmak ismerete • alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján • összefüggések felismerése • tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát • meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket • bizonyítások megértése • matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén • matematikai kommunikációs készség 1.7.4. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

36 oldal


Pedagógiai Program

A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök • összefüggések felismerése és kifejezése • lényeglátás • fogalomalkotás • esztétikai érzék • kreativitás • rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában • logikai képességek • rajzolási készség • tervezés és kivitelezés • kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása • kíváncsiság • környezettudatosság • környezet- és természetvédelem • egészséges életvitel • nemzeti tudat megalapozása • európai azonosságtudat • egyetemes kultúra • az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során • bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe • gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében • legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben 1.7.5. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök • eszközök megismerése, használata • szövegszerkesztési ismeretek • információkeresés és kezelés • kritikai gondolkodás az innováció területén • kreativitás • munka világában való eligazodás • élethosszig tartó tanulás 1.7.6. Hatékony, önálló tanulás 37 oldal


Pedagógiai Program

Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök • motiváció • saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása • önismeret • önértékelés, illetve mások objektív értékelése • figyelem • segédeszközök használata 1.7.7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök • egészséges életvitel • mentális egészség • magatartási szabályok alkalmazása • kommunikációs képesség • empátia • problémamegoldó képesség • európai tudat • a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja • stressz és frusztráció kezelése • változások iránti fogékonyság • együttműködés • magabiztosság • érdeklődés • személyes előítéletek leküzdése • az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen • kompromisszumra való törekvés

38 oldal


Pedagógiai Program

1.7.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök • az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek • kihívások felismerése, értelmezése • a gazdaság működésének átfogóbb megértése • a pénz világában való tájékozódás • a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete • tervezés, szervezés, irányítás • vezetés • delegálás • az elemzés • a kommunikálás • a tapasztalatok értékelése • kockázatfelmérés és vállalás • egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés 1.7.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése.

1.7.10. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában:

39 oldal


Pedagógiai Program

1. Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is 2. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál 3. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása 4. Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés 5. Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével 6. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás 7. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája 8. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára.

1.8. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat Nagy József nyomán az alábbi négy területre bonthatjuk: a.) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) b.) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) c.) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia) d.) a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia)

40 oldal


Pedagógiai Program

ALAPELVEK Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezé-sének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése. Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munkájához való viszonya.

CÉLOK Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!

FELADATOK Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás. A fiataloknak legyen Segítsük felfedezni áttekintése saját és fejleszteni minszemélyisége össze- den gyermekben / tevőiről, képességei fiatalban a személyiés tehetsége határa- ségének saját értéiról és lehetőségeikeit; keressük minről, legyen betekin- den gyerekben az tése a viselkedése egyedit, a megisméhátterébe, motívum- telhetetlent, támorendszerébe, helye- gassuk őket önmasen ítélje meg az guk kiteljesítésében! emberi kapcsolatok- „A gyerek nem ban játszott szereedény, amit meg kell pét, hatását! tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani.”

ELJÁRÁSOK Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat.

ESZKÖZÖK Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében..

Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot!

Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetenciaelemek fejlődését! Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében „szociális tükör” évén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk.

Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.

Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latencia kor (6-8 év); prepubertás kor (9-11 év); pubertás kor (12-16 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)!

Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását.

A kreatív személyiség-beállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban a az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben.

Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket.

41 oldal

Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium ALAPELVEK A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).

CÉLOK Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel!

A kompetenciaalapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagógiai programunk össze-állításánál elsődleges szempont a nevelés - oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése.

Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát!

Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát. A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival.

A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké! Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal.

FELADATOK A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmaimódszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata.

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és interiorizáció közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintélylyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni.

ESZKÖZÖK A tanulókkal a „megszó-líthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együtt-működési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak..

Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok, kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulásmódszertani epocha beépítésével a tanrendbe. Olyan iskolai életAz iskolai társas rend kialakítása, szituációk az iskolai / működtetése, osztály közösség amelyben a tanulók mindennapi életébiztonságban érzik ben „terepgyakormagukat, mivel a latként” szolgálnak a magatartási szabátanulóknak az egyélyok átláthatóak, nek és csoportok kiszámíthatóak, kölcsönös megértémindenkitől egyérsének, együttérzételműen és követke- sének, segítőkészsézetesen elvártak. gének élményszerű Tudják higgadtan megtapasztalásához; kezelni a konfliktua pozitív és negatív sos szituációkat is. érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia – antipátia kapcsolatok).

A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.

Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése.

42 oldal

Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium ALAPELVEK A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Kiépítjük és az egyéni életélési kultúra részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motívumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotíp módon működő cselekvések). Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk.

Pedagógiai Program

CÉLOK Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.)!

FELADATOK A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét! A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit. - egészség, - önmegvalósítás – alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája,

ELJÁRÁSOK Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése.

ESZKÖZÖK Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma, riportok készítése - elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi - zenei - képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fényképés videofelvételek, riportok stb.

Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség.

Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását!

Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket.

A testi - lelki jó komfort-érzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélke-dők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése. Legyen boldogságélmény forrása a kacagás, a kocogás és az intim kapcsolatteremtés!.

43 oldal


Pedagógiai Program

ALAPELVEK Frusztrációs nevelési szituációkban adekvát konfliktusmegoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegoldó (győztes-győztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromiszszumkereső, versengő (győztes-vesztes).

CÉLOK A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie!

FELADATOK A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása. A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése. A pedagógus tekin- Korlátozottan tekin- A szociális befolyátélyét a szakmai télyelvű és magas solás fokozatait a emberi autoritásra színtű demokratizhelyzetnek megfelealapozzuk. musra épülő nevelé- lően alkalmazni: A pedagógus szemé- si stílusra törekbehódolás (alapja a lyisége alkotó művé- szünk, a pedagógu- hatalom), azonosuszetté nemesíti a sok bánásmódja, lás (alapja a vonzeprofesszionális kontrollmódszerei a rő)és interiorizáció szakmai munkáját. nevelés folyamán, (alapja a hitlesség). alkalmazkodjanak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz!

ELJÁRÁSOK A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el. Követendő mintákat nyújtunk a kommuniká-cióban és a konfliktusok kezelésében! Változatos, a szituációkhoz adekvát módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk.

Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő együttműködése

A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen szociál-integratív!

Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében összehangoltan az osztűályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával.

A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik.

Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával. A nevelési területek Az életkornak és kölcsönös hatékony- fejlettségi szintnek ságának megterem- megfelelő prioritátése a személyiség sok megtalálása, a harmonikus fejlődé- nevelőhatások öszse érdekében. szehangolása.

A közösségi nevelés módszereinek, a szociálpszichológiai csoportnyomás eszköztárának alkalmazása

ESZKÖZÖK A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési – értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat, stb. A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye. Az építő és estleges romboló következményeit egyaránt vállalnia kell. Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk.

Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése.

44 oldal

Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium ALAPELVEK Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas) kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberitermészetitársadalmi környezet alakításának képességét.

CÉLOK A következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság. A különböző érdek- Az empátiaképesség lődésű, értelmi, kialakításával növelérzelmi, testi fejlett- ni a másság elfogaségű és motivációjú dásának, a tolerangyermekeket felké- ciának a fokát. szítjük a tovább A társadalmi együtttanulásra élési normák és formák kölcsönös alakítása.

FELADATOK Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően.

A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése.

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az önkiszolgáló munkák, a közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái, készségei. A formális és informális emberiközösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése.

ESZKÖZÖK A formális és informális szerepek értelmezése, elemzése, (szimulatívjátékos) gyakoroltatása, a szerepkonfliktusok „megélése”, feloldásuk lehetőségeinek feltárása.

A különböző kompetencia-területek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink iskolánk gyermekideáljának szellemiségéből fakadnak. A fentiekből következően iskolánk tanulója: -

Legyen nyitott, de ha zárkózott, akkor igyekszünk kinyitni. Legyen eleven, de ha csöndes, akkor igyekszünk bátorítani. Legyen magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, segítünk felébreszteni önbizalmát. Legyen kedves, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá. Legyen barátkozó természetű, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani. Legyen szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk felébreszteni kedvét a tanulás iránt. Legyen okos, de ha nem annyira az, akkor keresünk benne más értékeket. Legyen kitartó, de ne legyen önfejű. Legyen ambiciózus, de ne legyen törtető.

1.9. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: 

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;



tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;



a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, 45 oldal


Pedagógiai Program

- a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - úszásoktatás; - lovaskultúra–oktatás. b) a helyi tantervben szereplő testnevelés és sport, környezetismeret, természetismeret, biológia és egészségtan tantárgyak tananyagai c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az iskola valamennyi tanulója számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal a felső tagozaton, illetve a szakképző iskola évfolyamain egyegy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.) 1.10. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tevékeny közösség nevelőerejének tudatos kiaknázása, az egyéni fejlődés érdekében. Olyan folyamat, amely aktív, dinamikus kapcsolatot teremt az egyén és a társadalom között. E folyamatban alakul ki az egyén és a társadalom konkrét, áttekinthető, értelmezhető, átélhető viszonya. A közösségfejlesztés színterei: 1. Iskolai közösségek: i. Alsó tagozat: 1. Tanítók 2. Tanulók ii. Felső tagozat 1. Tanárok 2. Tanulók iii. Szakmai munkaközösségek iv. Évfolyam közösségek: 1. Egy évfolyamon tanító tanárok 46 oldal


Pedagógiai Program

2. Egy évfolyamon tanuló diákok v. Osztályközösségek vi. Szakkörök vii. Csoportok 2. Iskolai diákönkormányzat 3. Szülői közösségek a. SZMK választmány b. Osztály szülői közösség c. Iskolahasználók közössége 4. A műveltségi területek, tantárgyak oktatásának közös követelményeiben érvényesülő közösségfejlesztési lehetőségek: a. Hon- és népismeret: harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel b. Nemzetközi kapcsolatok kialakítása: nemzetközi diákcsereprogramok szervezése, az ebben való személyes részvétel c. Környezetvédelem: kapcsolódjanak be a tanulók közvetlen környezetük védelmébe, a környezeti értékek megőrzésébe, gyarapításába. d. Személyes tapasztalatszerzés: biztosítani kell tanulóink együttműködését a környezeti konfliktusok megoldásában (hulladék elhelyezés, veszélyes hulladék kezelése, környezetre veszélyes üzemek telepítése, köztisztasági problémák megoldása) e. Kommunikációs kultúra, önálló ismeretszerzés: fejlesszük ki a tanulókban a vélemény, az érvek kifejtésének és értelmezésének képességeit és technikáit (véleményformálás, érvelés, párbeszéd, vitakultúra kifejlesztésének iskolai lehetőségei, fórumai) f. Az új információs technikák megismerése és használata: az informatika, a virtuális világ megismertetésének iskolai lehetőségei és feladatai. Eligazodás az információs világban (információgyűjtés, -szűrés, -szelektálás) g. Az elfogadást segítő magatartási formák kialakítása: a sérült, beteg, fogyatékos gyermekek és embertársak iránti elfogadó és segítő magatartás kialakítása

1.11. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI

1.11.1. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A pedagógusok alapvető feladatai 

A jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.



Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.



Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a neveléstoktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.



A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. 47 oldal


Pedagógiai Program



Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.



Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.



A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.



A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.



Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.



A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás  

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).  Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.  A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon  Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon  A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.  A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.  Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.  A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. A tehetséges tanulók gondozása 

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.



Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.



Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.



A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.



A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése 

 

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. 48 oldal


Pedagógiai Program



A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.  Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása  Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).  Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).  Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.  A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel  

Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.  Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. Munkafegyelem, a munkához való viszony  

A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben és a tanulók intézményben tartózkodásának időtartama alatt.  Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.  Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében  Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.  Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.  Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.  Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés  Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.  Továbbképzéseken való részvétel.  A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Az iskolai munka feltételeinek javítása  Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.  Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.  Az iskolai alapítvány működésének segítése.  Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).  Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.  Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában  Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.  Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.  Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. Aktív részvétel a nevelőtestület életében 49 oldal


Pedagógiai Program



A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.  Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.  Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. Az iskola képviselete   

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.  Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.  Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.  A település rendezvényein, eseményein való részvétel.  Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. A vezetői feladatok ellátása  

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.  A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal   

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

1.11.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI Az osztályfőnök feladatai          

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.

50 oldal


                

          

Pedagógiai Program

A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

51 oldal


Pedagógiai Program

Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv  Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.  Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.  Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).  Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.  Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.  Az osztály diákközösségének vezetői.  Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán  Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.  Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.  Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról  Tanulók száma, ebből leány  Állami nevelt (gondozott)  Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló  Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló  Sajátos nevelési igényű tanuló  Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló  Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul  Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)  Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók  Más településről bejáró tanuló  Nem magyar állampolgár  Évfolyamismétlő Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról, azon belül a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról  Tanulók száma  Osztályozott tanulók száma és aránya  Osztályozatlan tanulók száma és aránya  Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga  Az osztály tanulmányi átlaga  Kitűnő tanulók száma és aránya  Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén  Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén  Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén  Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya  Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya  Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya 52 oldal


    

Pedagógiai Program

A bukások száma tantárgyanként A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői  A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)  Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján  A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  Továbbtanulás iskolatípusok szerint  Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya  Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya  Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya  Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén  Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).  Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).  A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).  Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.  Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).  A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).  A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).  Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:  Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? Az osztályfőnöki órák tartalma, témái a)   

Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév első osztályfőnöki óráin A házirend szabályainak megbeszélése. Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. 53 oldal


    b)      

 

Pedagógiai Program

Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. A kerékpáros közlekedés szabályai. Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Megemlékezés az iskola névadójáról. Osztálykirándulás előkészítése.

Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 6. évfolyam

54 oldal


Pedagógiai Program

Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 7. évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a

55 oldal


Pedagógiai Program

pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8. évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi vi-

56 oldal


Pedagógiai Program

szonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni! a.                                    

Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően A tanulást is tanulni kell Tanulást segítő tevékenységek Egészséges életrend A helyes napirend kialakítása A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége Ünnep a családban Az ünnepek szerepe az emberek életében Ismerem-e önmagam? A megismerés forrásai Baráti kapcsolatok Részvétel a házi munkában A nyári szünidő tervezése A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás Fiúk és lányok barátsága A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság Igazmondás, hazugság A serdülők biológiai és higiéniai problémái Fejlesztő játékok tanulása Tudni illik, hogy mi illik Illemtan a gyakorlatban Lakásunk kultúrája Pályaválasztásra készülünk Önállóság a tanulásban Konfliktusok az osztályban Igaz barátok az osztályban A kulturált magatartás szabályai Viselkedés ünnepi alkalmakkor Bírálat, önbírálat A család funkciói Konfliktus a családban Fizikai és szellemi munka A pénz szerepe életünkben Ápolt, divatos megjelenés Hogyan rendezném be otthonomat? A vendéglátás illemtana A határainkon túl élő magyarság 57 oldal


                                             

Pedagógiai Program

Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban Az étkezési kultúra Az iskolaválasztás gondja A család pályaválasztási elképzelései Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában Törekvés a harmonikus életre Jövőnkre készülünk Harcban önmagunkkal Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban Ügyintézés a mindennapokban Barátság, szerelem, szexualitás Házasság és család, a felbomló család Hétköznapok és ünnepek a családban Korunk jellemző betegségei A fiatalkori bűnözés A hivatalos helyen való viselkedés illemtana Különféle tanulási módszerek A jó időbeosztás, a helyes napirend Közösségfejlesztő játékok A kulturált viselkedés alapjai, illem Ismerős, haver, barát Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség Közlekedési szabályok, utazási illemtan Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése Megjelenés, öltözködés A sport szerepe az egészséges fejlődésben Helyem a családban, szüleink tisztelete Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége Iskolai hagyományok megismerés Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek. Szerelem és házasság Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése Családi hagyományok, ünnepek A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése Megélhetés, gazdálkodás, jólét Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink 58 oldal


       

Pedagógiai Program

Helyünk Európában Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások Az információszerzés lehetőségei Családi munkamegosztás, segítés otthon A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.) Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása

1.12. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE Nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban. Kiemelten kezeljük  a sajátos nevelési igényű;  a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;  a tehetséges;  a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztését. 1.12.1. Sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenységek  Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.  A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.  A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.  Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.  A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,  az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,  a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,  a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,  speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,  képességfejlesztő játékok, eszközök,  számítógépek fejlesztő programokkal. 1.12.2. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

59 oldal


Pedagógiai Program

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nem képesek egyéni bánásmód nélkül teljesíteni az iskolai követelményeket. A nehezen nevelhetőséget kiváltó okok sokfélék, nagyon összetettek a problémák megoldásához széleskörű társadalmi összefogásra több személy és intézmény összehangolt együttműködésére van szükség. A tennivalók zöme két alapvető fogalom köré csoportosítható: 1. Prevenció: Ami azt szolgálja, hogy a várható problémák kialakulása előtt az illetékes szakemberek és szervezetek közbelépjenek és megakadályozzák a gyermekek személyiségfejlődésének bármiféle torzulását. 2. Korrekció: A meglévő problémák szakszerű, azaz pszichológiai, pedagógiai hozzáértéssel történő kezelése a személyiség pozitív irányú átépítése. A magatartási és beilleszkedési zavarok korrekciójának érdekében fel kell derítenünk a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat. E tevékenység-területen nagy segítség számunkra intézményen belül a nevelési tanácsadó, a fejlesztő, a logopédiai és a gyógytestnevelési szakemberek jelenléte. A szakirodalom folyamatos nyomon követésével, a segítő szakember háttér jelenlétével a pedagógusoknak nyújtott szakmai segítséggel oldjuk meg e pedagógiai feladatokat. Feladataink:  diagnosztizálás, a tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások területeinek felderítése,  az okok felderítése,  családlátogatások,  a pedagógusok és a gyermekek közötti személyes kapcsolat erősítése,  a pozitív tulajdonságok erősítése dicsérettel, ösztönzéssel,  fejlesztő programok kidolgozása,  speciális szakember jelenlétének biztosítása,  fejlesztő pedagógiai tevékenység,  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,  a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése támogatja a prevenciót és a korrekciót egyaránt a közösségfejlesztő, közösségépítő és mentálhigiénés programokkal, melyek elsősorban osztálykeretben és érdeklődési körökben valósulnak meg. Beilleszkedési nehézségek az intézményfokozatok közötti átmeneteknél gyakran tapasztalunk. Ennek pedagógiai segítésére irányulnak a következő tevékenységek:  nyílt nap az intézményekben  átmenet előtt álló gyerekek cél évfolyamon szervezett szabadidős tevékenységbe vonása  intézményfokozatok pedagógusai között az együttműködés erősítése (TAMOP- 3.3.8.B-12-2012-0116) 1.12.3. A tehetség fejlesztésével összefüggő pedagógiai tevékenységek Kapcsolódó pedagógiai tevékenységek:  az integrált oktatás kereteinek és a fejlesztő pedagógia eszközeinek összehangolása;  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  a tanulási folyamatot megkönnyítő kompetenciák fejlesztése:  anyanyelvi (szövegértési-szövegalkotási),  idegen nyelvi,  matematikai-logikai, 60 oldal


Pedagógiai Program

 természettudományos,  digitális (SDT alkalmazás),  a hatékony önálló tanulás,  szociális (állampolgári) életviteli és környezeti kompetenciák,  kezdeményezőképesség és vállalkozói,  esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség,  életpálya-építési,  a nem kötelező, tanórán kívüli tevékenységek;  iskolai sportkör;  szakkörök;  művészeti tevékenységek;  versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);  a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);  a községi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.  irodalmi kör (TAMOP- 3.3.8.B-12-2012-0116) 1.12.4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját, aki együttműködik a szociális ellátó rendszer intézményeivel és munkatársaival. Elsődleges feladatunk:  A gyermekek tájékoztatása arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőshöz, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, hogy a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) milyen címen, illetve telefonszámon érhetők el.  A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatások megszervezése a tanuló családi környezetének megismerésére. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása.  A gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén az igazgató értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.  Részvétel a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein.  A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi az iskola igazgatója a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő megállapítását.  Kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére.  Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás keretében segítséget nyújtani a tanulónak és a szülőnek a középiskolai, szakiskolai, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez.  Csökkenteni azon tanulók arányát, akik egy vagy több éves késéssel, vagy egyáltalán nem fejezik be általános iskolai tanulmányaikat.  A mulasztások fokozott ellenőrzése és az illetékesek értesítése. 61 oldal


 



Pedagógiai Program

Pótolni a megfelelő otthoni tanulási lehetőségek hiányát. Lehetőséget adni a szűkebb család és a gyermek tágabb társadalmi környezetében észlelhető szociális problémák a tanulási motivációkat kedvezőtlenül befolyásoló munkanélküliség, a tanulás jelentőségét lebecsülő értékrendek szerepe, a szülők és rokonság körében észlelhető alkoholizmus – negatív hatásának enyhítésére. Lehetőséget adni a gyermekeket körülvevő közeg kulturális jellemzőinek, különféle negatív környezeti hatásoknak a csökkentésére.

1.12.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység A tanulási nehézségeknek kitett tanulók nem képesek egyéni bánásmód nélkül teljesíteni az iskolai követelményeket. A gyermekek között különbségek óriásiak lehetnek. Tudjuk azt, hogy minden gyermek egyedi, megismételhetetlen. Minden gyermeknek egyéni, nevelési, oktatási szükségletei, igényei, lehetőségei vannak. Különösen érvényes ez a tanulási nehézségeknek kitett tanulókra. A tanulási nehézségeknek számtalan oka lehet, pl. alacsonyabb kognitív képességek, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok amelyeket figyelembe veszünk a tanulók nevelése,oktatása során. A tanulói kudarcok csökkentése érdekében a pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció – rehabilitáció áthatja a nevelésünk egészét, célunk tanulóink szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. Segítő tevékenységeink:  Fejletlen, vagy sérült funkciók feltárása, korrigálása, kompenzálása  Eszköztudás fejlesztése  Felzárkóztatás  Tanulási technikák elsajátítása – tanulás tanítása  Szociális képességek fejlesztése  Megkülönböztetett feléjük fordulás  Egyéni bánásmód és egyénre szabott lassabb tananyag feldolgozás, több magyarázat  Tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozások megszervezése  Lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a tanuló felkeresse az iskolai pszichológust és közösen megkeressék a tanulási zavar okát és hatékony tanulási stílust dolgozzanak ki. 1.13. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestületnek egyetértési joga van. A diákönkormányzatnak egyetértési joga van - az SZMSZ tanulókat érintő rendelkezéseinek elfogadása és módosítása - a házirend kialakításakor - minden egyéb a tanulókat érintő kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához. 62 oldal


Pedagógiai Program

Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlés Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az intézmény igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az intézményi élet egészéről, az intézményi munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az intézmény igazgatója kezdeményezheti. - Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az intézmény képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. - A diákközgyűlésen a tanulók az intézmény életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az intézmény vezetéséhez. - A diákközgyűlés napirendi pontjait a megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. Az iskolai diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata stb.) az intézmény vezetése (ill. fenntartója) teljes körűen térítésmentesen biztosítja. Az iskolai diákönkormányzat működését az intézmény saját költségvetéséből teljes körűen finanszírozza. 1.14. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI A szülők, a tanulók és a pedagógusok és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az intézmény közvetett és közvetlen partnereivel való együttműködés és kommunikáció meghatározása, szabályozása – beleértve a panaszkezelést is – az SZMSZ és a minőségfejlesztés területén szabályozott. A szülő, tanuló és a pedagógus együttműködésének formáit a pedagógiai programon túl az intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint házirendje szabályozza. A tanulók és a pedagógusok együttműködése A tanuló és a pedagógus együttműködésének szervezeti keretei a tanórák és a tanórán kívüli tevékenység formái, amelybe beletartozik a diákönkormányzat tevékenysége is. A pedagógia tevékenység megvalósulása során a diák a legfontosabb partnere a pedagógusnak, az iskolának. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek szervezése során valósítjuk meg pedagógiai céljainkat. A munka hatékonyságát a diákok igényeinek, elvárásainak megismerése és tejesítése befolyásolja. A tanári attitűd alapvető jellemzői az intézmény pedagógiai gyakorlatára jellemző tevékenységközpontú pedagógiai módszerek alkalmazása körében nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. A tanórán kívüli tevékenységek együttműködési formái: a) Hagyományőrző tevékenységek: Fontos feladat az iskola és a község hagyományainak ápolása. Ezt szolgálják a tanév helyi rendjében tervezett megemlékezések, emléknapok, iskolai ünnepségek, a különféle iskolai és körzeti szinten szervezett versenyek is. 63 oldal


Pedagógiai Program

b.) Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzat vezetősége irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott a gyermekek által elfogadott nevelők segítik. c.) Tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozások: A köznevelési törvény előírásának megfelelően az iskolában tanítási napokon a délutáni tanítási időszakban az 1.-8. évfolyamon 16 óráig szervezett iskolai foglakozások működnek. d.) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Szükség esetén fejlesztési terv készül a tanulók egyéni felkészítéséhez. Tehetséggondozó köröket szervezünk. Dráma és énekkar csoportokban. (TAMOP- 3.3.8.B-12-20120116) e.) Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. f.) Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészeti, szaktárgyi, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. g.) Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában vagy az iskolán kívül megrendeznek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok végzik. h.) Kirándulások: Az iskola a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy vagy több alkalommal kirándulást szervez. A kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. i.) Szabadidős foglalkozások, közösségi tevékenységek: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szerveznek osztály és iskolai keretek között. (pl. túrák, táborok, színház- és múzeumlátogatások, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Romáknak szóló rendezvényeket szervezünk kulturális sport, kézműves programokkal roma tanulók részére. j.) Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár és a községi könyvtár is segíti. k.) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetősége nyílik arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használhassák. l.) Témahét az Erdei iskola program keretében: Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják. Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló 64 oldal


Pedagógiai Program

fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb megismerése. A programok összeállításában fontos szerepet jut a tanulók életkora, már meglevő ismeretei mellett annak is, hogy pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekből beilleszteni a további iskolai munkába. A témahét tervezete az iskola éves munkatervének mellékletét képezi. m.) Három hetet meghaladó projektek az iskola éves munkatervében tervezettek. Adott tanév három hetet meghaladó iskolai projektjeinek terve az éves munkaterv mellékletét képezik. A nagy iskolai projektek célja a tanulói alapkompetenciák fejlesztése, a tantárgyak célok és feladatok szerinti bevonása. Várt eredmények (produktumok, hatások stb.): A választott témát minél több szempont alapján bemutató projektmunka elkészítése során - a közösségi kapcsolatok, összetartozás erősebbé válása - a közösségi együttéléshez szükséges magatartás és viselkedés pozitív irányba történő változása - a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javulása, a társak empátiája növekszik az együttműködést igénylő tevékenységek és produktumok létrehozása során - tanulóink mintákat látnak a szabadidő hasznos eltöltésére - a szülői ház és az iskola kapcsolatának erősítése. A szülők és a pedagógusok együttműködése Az iskolai nevelés és a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztése érdekében pedagógusaink aktív együttműködés kialakítására törekednek a szülői házzal. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. A pedagógus magabiztos szakmai felkészültsége, figyelmes, jóindulatú és körültekintő fellépése elősegíti a megfelelő kapcsolat megteremtését, a problémák konstruktív kezelését és hozzájárul, hogy az esetleges félreértések, súrlódások elkerülhetők, megelőzhetők legyenek. Kívánatos, hogy a tanár képes legyen felelősségteljesen összeegyeztetni a gyermek érdekeit és a kollegialitás szempontjait, valamint megőrizze erkölcsi feddhetetlenségét, mint a bizalom és tisztelet legfontosabb zálogát A tanárok és a szülők együttműködése azoknak a felnőtteknek az egyenrangú szövetsége, akik egymást kiegészítve felelősen fáradoznak gyermekek és fiatalok, a felnövekvő nemzedék szellemi és testi fejlődésén. Összefogásuk, közös gondolkodásuk és harmonikus együttműködésük fontos tényezője a nevelésnek. Találkozásaik - melyek részben szervezettek (fogadóóra, szülői értekezlet, nyílt napok), másrészt rugalmasan alkalmazkodnak a felek igényeihez - a kölcsönös tájékoztatást és a felmerülő problémák együttes megoldását szolgálják. A tanár a tanuló előmeneteléről, magaviseletéről köteles rendszeresen érdemben - írásban és szóban - tájékoztatni a kiskorú tanuló szüleit. A család és az iskola közötti együttműködésben kulcsszereplő az osztályfőnök. Az iskola munkájában épít a szülők hathatós közreműködésére, ebben a szülői munkaközösség tölt be döntéshozó és szervező funkciót. A szülői munkaközösség osztályonkénti megválasztásával erősíteni kívánjuk a szülők és pedagógusok kapcsolatát. Minél több iskolai rendezvényen kérjük a szülők segítségét. A családlátogatások számának növelésével, szülői értekezletekkel, szaktanári fogadó órákkal, a háromhavonkénti szöveges értékeléssel (integrációs pedagógiai rendszer, ösztöndíj program), a rendszeres igény és elégedettség méréssel kívánjuk elérni, hogy a szülők nevelők jobban megismerjék egymás igényeit/elvárásait és ennek következményeként eredményesebb nevelőmunkát, végezhessenek. Az iskolai rendezvények (nyílt tanítási nap, alapítványi bál, ünnepi rendezvényeink) koordinálásába és bonyolításába fokozottabban be kell vonni a szülői szervezetet.

65 oldal


Pedagógiai Program

Pedagógusok együttműködése Iskolánkban a pedagógusok meghatározott feladatok elvégzésére szerveződnek. Együttműködésükkel elősegítik, hogy az iskolára háruló szakmai és nevelési célok megvalósítása magas színvonalon, elmélyülten, a problémákra érzékenyen és időben reagálva történhessen meg. Ilyenek az azonos pedagógiai feladatokat végzők kisebb szakmai közösségei - különböző szaktárgyak oktatói, az egy osztályban tanító nevelők. A szakmai közösségek tevékenysége akkor eredményes, ha olyan műhelyekként képesek működni, amelyek elősegítik a kollégák szakmai fejlődését, lehetővé teszik egymás kölcsönös támogatását, a megerősítő visszajelzéseket, a problémák megoldásának közös keresését, átélhető számukra a színvonalas, értékes, hasznos munka tudata, a védettség, s elkerülhető, hogy szakmai gondjaival bárki magára maradjon. Emellett időszakosan valamilyen konkrét feladat elvégzésére alkalmi munkacsoportok alakulnak. Egymás közötti együttműködési formák: szakmai munkaközösségek, minőségi körök, nevelőtestületi/alkalmazotti értekezletek, vezetőségi értekezletek, pedagógus érdekvédelmi szervezetek, baráti összejövetelek, személyes beszélgetések, szabadidős rendezvények. Az évenkénti igény és elégedettség mérés valamint a klímatesztek a szervezet és az intézmény folyamatos fejlesztésének eszközei. A szakmai tájékoztatás eszközei a tanári szobák faliújságjai és egyéb írásos értesítés. Pedagógus szakmai szervezetek A munkaközösség a legmagasabb szintű nevelési oktatási kooperációra képes csoport az iskolánkban. Létrehozásában érdekelt: - a pedagógus, mert szakmai, és emberi kiteljesedésre adhat lehetőséget egy jól működő munkaközösség, - az igazgató, mert nagyobb biztonságot érezhet az adott szakterület színvonalasságát, fejlődését illetőleg, - tanuló, mert több tanár együttes hatását kapják és így összegződik a tanárok szellemi értéke, kreativitása. Feladatuk, hogy a maguk részterületén:  kimunkálják azokat a fontosabb szakmai és pedagógiai célokat és elveket, amelyek szellemében az iskolavezetés felé, illetve a kollégák, a tanulók, esetleg a szülők körében is szükségesnek tartják az egységes fellépést. Kívánatos, hogy vitás helyzetekben viselkedésük, megoldásaik hasonló irányt mutasson, és ezúton erősítse az elérni kívánt hatást.  a közösen használt munka- és szemléltető eszközöket, könyveket megőrzése, lehetőségek szerint gyarapítása;  segítse a pályakezdőket és az iskolába újonnan belépő kollégákat;  javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munkát;  fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, módszertani kultúrát;  kialakítják az egységes követelményrendszert;  a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítését segítő pedagógiai rendszer elemeinek alkalmazása, fejlesztése;  a munkatársi közösség fejlesztése;  hospitálás;  felmérések, összehasonlító elemzések végzése. 1.15. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI, VALAMINT KÖZÉPFOKÚ ISKOLA ESETÉBEN A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI

A VIZSGASZABÁLYZAT CÉLJA 66 oldal


Pedagógiai Program

Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A jogszabályban foglalt szabályozás szerint - tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) - és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: - azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni - a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján Az intézmény osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott – kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. - osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie. Sikeres osztályozó és előrehozott érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló.

67 oldal


Pedagógiai Program

A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. A szóbeli vizsga időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. JAVÍTÓVIZSGA Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskolában szokott módon közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító tanító/szaktanár legyen. A tanulót a vizsga eredményéről a vizsgafeladat értékelését követően tájékoztatni kell. PÓTLÓ VIZSGA Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök - felel a szabályok betartásáért, 68 oldal


Pedagógiai Program

- ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár - lehetőség szerint szakos tanár - felel a vizsga szabályszerűségéért Írásbeli vizsgák általános szabályai - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Két írásbeli vizsga között a vizsgázó kérésére 10 perc pihenőidőt kell biztosítani. Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak. Az írásbeli vizsga javítása: - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót A SZÓBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - egy napon három szóbeli vizsga tehető le - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie - a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. - a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre - a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit a vizsgázó használ hatja - a felelet maximum 10 percet tarthat - ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húzhat - két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet - Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli vizsga eredményéről, szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a az érintettek meghallgatása alapján dönt. GYAKORLATI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről - a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE A vizsgatárgyak tantervi követelményrendszere 69 oldal


Pedagógiai Program

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény helyi tantervében meghatározott követelményrendszerrel.

1.16. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL SZABÁLYAI, A SZAKKÉPZŐ ISKOLA TEKINTETÉBEN A FELVÉTELRE, ÁTVÉTELRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEI

A tanulói jogviszony létesítése, az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei  Az iskola beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.  Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben elérje a tanköteles életkort, legyen iskolaérett és a szülő kérje az első évfolyamra történő felvételét.  A tanköteles tanuló beiratkozásakor be kell mutatni:  a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt,  az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás lehet  óvodai szakvélemény,  nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény,  sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye. Az intézményünk kéri beiratkozáskor a halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó szülői nyilatkozatot. A 2.-12. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:  a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt;  a szülő személyi igazolványát;  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot;  sajátos nevelési igényt tanúsító szakvéleményt;  halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó szülői nyilatkozatot.  A 2.-12. évfolyamba más iskolából átjelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzései alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti, a szaktanár időközben felzárkóztató foglakozásokat tart a tanuló igénye szerint.  A beiskolázási körzeten kívül lakó tanköteles tanulók felvételéről  a szülő kérésére:  a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, valamint magatartás és szorgalom érdemjegyeinek;  az adott évfolyamra járó tanulók létszámának és egyéb az intézmény számára fontosnak tartott szempontok figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A döntésről a szülőt értesíteni kell.  az egészségügyi és munka alkalmassági feltételeknek való megfelelés igazolását a szakképesítésnek megfelelően.

70 oldal


Pedagógiai Program

1.17. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; - támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia

kémia

fizika testnevelés

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és vénás vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések - forrázás - magasból esés

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

71 oldal


-

Pedagógiai Program

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat bevonásával; évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó, a felső és szakképző iskolai tagozatos tanulók számára.

2. HELYI TANTERV Az 51/2012. (XII.21) sz. EMMI rendelet alapján került kidolgozásra az alábbiak szerint a helyi tanterv tantárgyi rendszere és óraterve. 2.1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. A 10 százalék szabad időkeret a tantárgy óraszámán belül az ismeretek alkalmazását, alapkészségek, képességek fejlesztését szolgálják. A helyi tanterv tantárgyainak cél- tananyag- követelmény rendszerét 1-8. évfolyamra az 1. számú melléklet tartalmazza. A tanulásszervezési formák, a képzés szervezeti keretei és az időkeretek adott tanévi felhasználása – az előző tanév végén végzett kompetenciamérések adatainak felhasználásával – az Éves munkatervben kerül meghatározásra.

Tantárgyi rendszer és heti óraszám 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Német nyelv / Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1,5

2. évf. 7+1

4+0,5 1 1 2 2 1 5

4+0,5 1 1+0,5 2 2 1 5

2 25

2 25

3. évf. 6 +2 4 1 1 2 2 1 5 +1 3 25

4. évf. 6+0,5 2+1 4 1 1+0,5 2 2 1 5 +1 3 27

Megjegyzések: az évi óraszámokat heti teljesítendő órákra váltottuk. A szabadon tervezhető óraszámokkal növekvő tantárgyi órák a Magyar nyelv és irodalom, Idegen nyelv, Matematika, Informatika , Környezetismeret, Informatika tantárgyaknál az ismeretek alkalmazását, alapkészségek, képességek fejlesztését szolgálják.

72 oldal


Pedagógiai Program

Tantárgyi rendszer és heti óraszám 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Német nyelv / Angol nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+0,5 3 4+0,5 1 2 2 1 1 1 +1 1 5 1 2 28

6. évf. 4+0,5 3 3+1 1 2 2+0,5 1 1 1+1 1 5 1 3 28

7. évf. 3+1 3 3+1 1 2 2 1 2 1 1 1 1+1 1 5 1 3 31

8. évf. 4 3 3+1 1 2 1+0,5 2 1+0,5 2 1 1 1+1 5 1 3 31

A szabadon tervezhető óraszámokkal növekvő tantárgyi órák a magyar nyelv és irodalom, matematika, informatika, fizika, biológia-egészségtan tantárgyaknál az ismeretek alkalmazását, az alapkészségek, képességek fejlesztését szolgálják. A kerettantervi változatok közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Technika, életvitel és gyakorlat Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat A változat A változat B változat A változat A változat A változat B változat

73 oldal


Pedagógiai Program

ÓRATERVEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. ÉVFOLYAM Témakör Óraszám Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 24 Olvasás, az írott szöveg megértése 1. - az olvasástanulás előkészítése 21 Olvasás, az írott szöveg megértése 2. - az olvasás jelrendszerének elsajátí42 tása, dekódolási képesség kialakítása Olvasás, az írott szöveg megértése 3. - a szövegértő olvasás előkészítése 58 Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 14 Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának technikai alapozása 16 Az írott betűalakok tanítása - írástechnikát fejlesztő gyakorlatok 32 Az írástechnika fejlesztése - az eszközszintű írás előkészítése 32 Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: 17 mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása 28 A tanulási képesség fejlesztése 15 Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése 7 Összesen: 306 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 2. ÉVFOLYAM Témakör Óraszám Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 18 Olvasás, az írott szöveg megértése 1. - az olvasástanulás előkészítése 24 Olvasás, az írott szöveg megértése 2. - az olvasás jelrendszerének elsajátí42 tása, dekódolási képesség kialakítása Olvasás, az írott szöveg megértése 3. - a szövegértő olvasás előkészítése 60 Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 9 Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának technikai alapozása 11 Az írott betűalakok tanítása - írástechnikát fejlesztő gyakorlatok 27 Az írástechnika fejlesztése - az eszközszintű írás előkészítése 27 Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: 22 mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása 35 A tanulási képesség fejlesztése 10 60Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék 3 fej9lesztése Összesen: 288 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 3. ÉVFOLYAM Témakör Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése Olvasás, az írott szöveg megértése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az íráshasználat fejlesztése Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok

Óraszám 17 57 19 10 15 24 74 oldal


Pedagógiai Program

Témakör Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

Óraszám 19 31 16 8

Összesen:

216

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM . ÉVFOLYAM Témakör Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése Olvasás, az írott szöveg megértése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az íráshasználat fejlesztése Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

Óraszám 19 60 19 9 16 25 29 37 14 6

Összesen: MAGYAR NYELV 5. ÉVFOLYAM Témakör Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete Év eleji, félévi, év végi felmérés Összesen MAGYAR IRODALOM 5. ÉVFOLYAM Témakör Mesék Petőfi Sándor: János vitéz Táj, szülőföld A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei-bevezetés Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Szövegalkotás Ismétlés Összesen:

234

Óra 9 11 10 17 20 20 3 90

Óra 10 20 5 5 15 10 5 2 72

75 oldal


MAGYAR NYELV 6. ÉVFOLYAM Témakör Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete Év eleji, félévi, év végi felmérés Összesen: MAGYAR IRODALOM 6. ÉVFOLYAM Témakör Ballada Monda, rege Arany János: Toldi Gárdonyi Géza: Egri csillagok Érzelmek, hangulatok, gondolatok Próbatételek, kalandok, hősök Szövegalkotás Ismétlések, rendszerezések, számonkérések Összesen: MAGYAR NYELV 7. ÉVFOLYAM Témakör Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése A nyelv állandósága (csak 8. évfolyamon) Év eleji, félévi, év végi felmérés Összesen:

Pedagógiai Program

Óra 9 11 10 14 23 20 3 90

Óra 5 5 20 10 10 15 5 2 72

Óra

MAGYAR IRODALOM 7. ÉVFOLYAM Témakör Óra Egy korstílus – a romantika Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma) Nagyepikai alkotás (regényelemzés) – egy Jókai-regény és a romantikus korstílus Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, anekdota, komikus eposz, ballada)

9 4 6 5 45 – 3 72

8 22 11 10

Nagyepikai alkotás (regényelemzés)

10

Drámai műfajok (egy komédia) Ismétlések, rendszerezések, számonkérések Összesen:

8 3 72 76 oldal


MAGYAR NYELV 8. ÉVFOLYAM Témakör Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése A nyelv állandósága Év eleji, félévi, év végi felmérés Összesen

Pedagógiai Program

Óra

MAGYAR IRODALOM 8. ÉVFOLYAM Témakör Óra Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség) Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat Nagyepikai alkotás – regényelemzés Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom köréből - magyar vagy világirodalom, regényelemzés Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia A média kifejezőeszközei (1) Történet és elbeszélés a mozgóképen A média kifejezőeszközei (2) A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése A média társadalmi szerepe, használata A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése Ismétlések, rendszerezések, számonkérések Összesen:

9 5 4 10 34 7 3 72

6 13 9 17 7 7 3 3 4 3 72

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 5. ÉVFOLYAM Témakör Óra A történelem forrásai 1 Az emberiség őskora 8 Egyiptom és az ókori Kelet 8 Az ókori görög világ 13 Az ókori római világ 14 A középkori Európa világa 14 A magyar történelem kezdetei és az Árpádok kora 14 Összesen: 72

77 oldal


Pedagógiai Program

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 6. ÉVFOLYAM Témakör Óra A Magyar Királyság virágkora Kora újkor Európában Kora újkor Magyarországon Forradalmak és polgárosodás Magyarországon és Európában Összesen: TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 7. ÉVFOLYAM Témakör Óra A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon A nagyhatalmak versengése és az első világháború Európa és a világ a két háború között Magyarország a két világháború között A második világháború Összesen: TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 8. ÉVFOLYAM Témakör Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Magyarország a második világháború végétől az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséig A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása A Kádár-korszak jellemzői Egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Társadalmi szabályok Állampolgári ismeretek Pénzügyi és gazdasági kultúra, háztartás és családi gazdálkodás Médiakörnyezet, a média funkciói, a nyilvánosság A médiamodellek és intézmények. A média társadalmi szerepe, használata – Reklám és hír a hagyományos és az új médiában Összesen:

14 15 19 24 72

9 14 9 12 15 13 72

Óra 7 9 6 9 6 6 9 11 9

72

ANGOL NYELV / NÉMET NYELV 3-8. ÉVFOLYAM Témakörök Család Otthon Étkezés Idő, időjárás Öltözködés Sport Iskola, barátok

3. évf. heti 2 óra 4 1 4 5 9

4. évf. heti 3 óra 9 8 11 4 4 6 10

5. évf. heti 3 óra 2 4 11 9 7

6. évf. heti 3 óra 1 4 2 6

7. évf. heti 3 óra 12 5 12 2

8. évf. heti 3 óra 1 2 8 4 2 3 4

78 oldal


Szabadidő, szórakozás Természet, állatok Ünnepek és szokások Város, bevásárlás Utazás, pihenés Fantázia és valóság Zene, művészetek Egészséges életmód Ismétlés, ellenőrzés Tudomány, technika Múltunk és jövőnk Média, kommunikáció Földünk és a világűr Összesen:

6 2 4 5 32 72 óra

4 8 2 5 7 4 22 4 108 óra

9 4 54 108 óra

Matematika 1. évfolyam Témakör Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria Statisztika, valószínűség Rendszerezés, Ellenőrzés Összesen: Matematika 2. évfolyam Témakör Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria Statisztika, valószínűség Rendszerezés, Ellenőrzés Összesen: Matematika 3. évfolyam Témakör Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria Statisztika, valószínűség Rendszerezés, Ellenőrzés Összesen:

Pedagógiai Program

10 1 13 19 17 31 4 108 óra

8 8 6 11 1 2 21 18 2 108 óra

15 8 1 6 6 2 4 38 2 1 1 108 óra

Óraszám 5 87 25 23 10 12 162

Óraszám 5 96 16 23 10 12 162

Óraszám 5 79 16 16 16 12 144 79 oldal


Pedagógiai Program

Matematika 4. évfolyam Témakör Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria Statisztika, valószínűség Rendszerezés, Ellenőrzés Összesen:

Óraszám 5 79 16 16 16 12 144

Matematika 5. évfolyam Témakör Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Számtan, algebra Geometria Függvények, az analízis elemei Statisztika, valószínűség Ismétlés, ellenőrzés Összesen:

Óraszám 3 80 44 12 9 14 162

Matematika 6. évfolyam Témakör Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Számtan, algebra Geometria Függvények, az analízis elemei Statisztika, valószínűség Ismétlés, ellenőrzés Összesen: Matematika 7. évfolyam Témakör Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Számtan, algebra Geometria Függvények, az analízis elemei Statisztika, valószínűség Ismétlés, ellenőrzés Összesen:

Óraszám 3 77 28 13 9 14 144

Óraszám 6 50 41 18 15 14 144

80 oldal


Pedagógiai Program

Matematika 8. évfolyam Témakör Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Számtan, algebra Geometria Függvények, az analízis elemei Statisztika, valószínűség Ismétlés, ellenőrzés Összesen:

Óraszám 8 43 42 23 14 14 144

Informatika 3. évfolyam Témakör Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Infokommunikáció Az információs társadalom Könyvtári informatika Összesen: Informatika 4. évfolyam Témakör Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Infokommunikáció Az információs társadalom Könyvtári informatika Összesen: Informatika 5. évfolyam Témakör Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Infokommunikáció Az információs társadalom Könyvtári informatika Összesen:

Informatika 6. évfolyam Témakör Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek

Óra 5 11 10 4 4 2 36

Óra 5 11 10 4 4 2 36

Óra 5 12 9 4 4 2 36

Óra 12 24 81 oldal


Pedagógiai Program

Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Infokommunikáció Az információs társadalom Könyvtári informatika Összesen: Informatika 7. évfolyam Témakör Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Infokommunikáció Az információs társadalom Könyvtári informatika Év végi ismétlés Összesen: Informatika 8. évfolyam Témakör Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Infokommunikáció Az információs társadalom Könyvtári informatika Év végi ismétlés Összesen: KÖRNYEZETISMERET 1. évfolyam Témakör Az iskola Az iskolás gyerek Tájékozódás az iskolában és környékén Mi van a teremben? Anyagok körülöttünk Hóban, szélben, napsütésben Mi került az asztalra? Élőlények közösségei Összesen: KÖRNYEZETISMERET 2. ÉVFOLYAM Témakör Az iskola Az iskolás gyerek Tájékozódás az iskolában és környékén Mi van a teremben? Anyagok körülöttünk

17 9 8 2 72

Óra 8 25 17 8 6 6 2 72

Óra 8 25 16 9 6 6 2 64

Óra 4 4 5 4 5 4 5 5 36

Óra 6 6 7 6 8 82 oldal


Témakör Hóban, szélben, napsütésben Mi került az asztalra? Élőlények közösségei Összesen: KÖRNYEZETISMERET 3. ÉVFOLYAM Témakör Mennyi időnk van? Tájékozódás a tágabb térben Megtart, ha megtartod Miért érdemes takarékoskodni? Az a szép, akinek a szeme kék Merre megy a hajó? Egészség és betegség Önismeret és viselkedés Vágtat, mint a paripa Kertben, mezőn Összesen: KÖRNYEZETISMERET 4. ÉVFOLYAM Témakör Mennyi időnk van? Tájékozódás a tágabb térben Megtart, ha megtartod Miért érdemes takarékoskodni? Az a szép, akinek a szeme kék Merre megy a hajó? Egészség és betegség Önismeret és viselkedés Vágtat, mint a paripa Kertben, mezőn Összesen: TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM Témakör Év eleji ismétlés Az anyag és néhány fontos tulajdonsága Élet a kertben. Az őszi kert Állatok a házban és a ház körül Tájékozódás a valóságban és a térképen Felszíni és felszín alatti vizek A Föld és a Világegyetem Élet a kertben. A tavaszi kert Év végi ismétlés Összesen:

Pedagógiai Program

Óra 6 7 8 54

Óra 4 4 4 3 2 3 4 4 3 5 36

Óra 5 6 6 4 5 5 7 5 5 6 54

Óra 1 9 9 9 12 7 12 9 4 72 83 oldal


Pedagógiai Program

TERMÉSZETISMERET 6. ÉVFOLYAM Témakör Óra Év eleji ismétlés Hegyvidékek, dombvidékek Erdő életközössége Alföldi tájakon Állandóság és változás a környezetünkben, kölcsönhatások Vizek, vízpartok élővilága Természet és társadalom kölcsönhatásai Az ember szervezete és egészsége Év végi ismétlés Összesen: FIZIKA 7. ÉVFOLYAM A változat Témakör

3 13 14 11 9 12

6 17 5 90

Óra

A testek, folyamatok mérhető tulajdonságai Hőmérséklet, halmazállapot A hang; hullámmozgás a természetben Az energia A járművek mozgásának jellemzése Kölcsönhatások Környezetünk és a fizika Elektromos alapjelenségek, elektromos áram

9 9 9 10 9 11 9 6

Összesen:

72

FIZIKA 8. ÉVFOLYAM A változat Témakör

Óra

Elektromos alapjelenségek, elektromos áram (folytatás) Elektromágneses indukció, váltakozó áram A fény A Naprendszer

Összesen: BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 7. ÉVFOLYAM A változat Témakör Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élőlények változatossága II. Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz Az élőlények változatossága III. Az élővilág alkalmazkodás a hideghez, és a világtenger övezeteihez Rendszer az élővilág sokféleségében Részekből egész Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

11 15 15 13

54

Óra 12 14 12 12 14 8 84 oldal


Pedagógiai Program

Témakör Összesen:

Óra 72

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 8. ÉVFOLYAM A változat Témakör Szépség, erő, egészség A szervezet anyag- és energiaforgalma A belső környezet állandósága A fogamzástól az elmúlásig Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret ÖSSZESEN: KÉMIA 7. ÉVFOLYAM B változat Témakör A kémia tárgya, kémiai kísérletek Részecskék, halmazok, változások, keverékek A részecskék szerkezete és tulajdonságai, vegyülettípusok Év végi összefoglalás Összesen: KÉMIA 8. ÉVFOLYAM B változat Témakör A kémiai reakciók típusai Élelmiszerek és az egészséges életmód Kémia a természetben Kémia az iparban Kémia a háztartásban Év végi összefoglalás Összesen: FÖLDRAJZ 7. ÉVFOLYAM Témakör A szilárd Föld anyagi és folyamatai A földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Gyakorlás Év végi összefoglalás Összesen:

Óra 10 15 12 12 5 54

Óra 4 16 14 2 36

Óra 14 14 13 12 16 3 72

Óra 7 6 5 14 2 2 36

FÖLDRAJZ 8. ÉVFOLYAM Témakör Ázsia földrajza

Óra 10 85 oldal


Témakör Ausztrália, a sarkvidékek és az óceánok földrajza Európa általános földrajza Észak- és Mediterrán-Európa földrajza Atlanti-Európa földrajza Kelet- és Közép-Európa földrajza A Kárpát-medencevidék földrajza A hazánkkal szomszédos országok földrajza Magyarország természeti és kulturális értékei Magyarország társadalomföldrajza Gyakorlás, ismétlés Év végi ismétlés Összesen:

Pedagógiai Program

Óra 4 5 6 6 8 5 6 5 10 5 2 72

ERKÖLCSTAN 1. ÉVFOLYAM Témakör Az én világom Társaim – Ők és én Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség A környező világ Összesen: ERKÖLCSTAN 2. ÉVFOLYAM Témakör Az én világom Társaim – Ők és én Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség A környező világ Összesen: ERKÖLCSTAN 3. ÉVFOLYAM Témakör Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? Közösségben és egyedül – a társaim és én Az osztály és az iskola Kulturális-nemzeti közösség Környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ A mindenség és én – Születés és elmúlás Összesen:

Óra 6 7 10 7 6 36

Óra 6 7 10 7 6 36

Óra 6 6 6 9 4 5 36

ERKÖLCSTAN 4. ÉVFOLYAM 86 oldal


Témakör Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? Közösségben és egyedül – a társaim és én Az osztály és az iskola Kulturális-nemzeti közösség Környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ A mindenség és én – Születés és elmúlás Összesen: ERKÖLCSTAN 5. ÉVFOLYAM Témakör Test és lélek Kapcsolat, barátság, szeretet Kortársi csoportok Társadalmi együttélés A technikai fejlődés hatásai A mindenséget kutató ember Összesen: ERKÖLCSTAN 6. ÉVFOLYAM Témakör Test és lélek Kapcsolat, barátság, szeretet Kortársi csoportok Társadalmi együttélés A technikai fejlődés hatásai A mindenséget kutató ember Összesen: ERKÖLCSTAN 7. ÉVFOLYAM Témakör Ki vagyok én, és mi vezérli tetteimet? Párkapcsolat és szerelem Egyén és közösség Helyem a világban Mi dolgunk a világban? Hit, világkép, világnézet Összesen: ERKÖLCSTAN 8. ÉVFOLYAM Témakör Ki vagyok én, és mi vezérli tetteimet? Párkapcsolat és szerelem Egyén és közösség Helyem a világban Mi dolgunk a világban? Hit, világkép, világnézet Összesen:

Pedagógiai Program

Óra 6 6 6 9 4 5 36

Óra 6 6 6 6 6 6 36 Óra 6 6 6 6 6 6 36

Óra 6 6 6 6 6 6 36

Óra 6 6 6 6 6 6 36 87 oldal


Pedagógiai Program

ÉNEK-ZENE 1.ÉVFOLYAM - B változat Témakör Óra Zenei reprodukció I. Éneklés Zenei reprodukció II. Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció III. Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti ismeretek Zenei befogadás I. A befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás II. Zenehallgatás Összesen: ÉNEK-ZENE 2. évfolyam - B változat Témakör Óra Zenei reprodukció I. Éneklés Zenei reprodukció II. Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció III. Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti ismeretek Zenei befogadás I. A befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás II. Zenehallgatás Összesen: ÉNEK – ZENE 3. évfolyam - B változat Témakör Óra Zenei reprodukció I. Éneklés Zenei reprodukció II. Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció III. Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti ismeretek Zenei befogadás I. A befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás II. Zenehallgatás Összesen: ÉNEK – ZENE 4. ÉVFOLYAM - B változat Témakör Óra Zenei reprodukció I. Éneklés Zenei reprodukció II. Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció III. Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti ismeretek Zenei befogadás I. A befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás II. Zenehallgatás Összesen: ÉNEK – ZENE 5. évfolyam - A változat Témakör Óra Zenei reprodukció – Éneklés Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

37 9 10 9 7 72

37 9 10 9 7 72

37 9 10 9 7 72

37 9 10 9 7 72

15 4

88 oldal


Pedagógiai Program

Témakör Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás Összesen:

Óra 5 5 7 36

ÉNEK – ZENE 6. évfolyam- A változat Témakör Óra Zenei reprodukció – Éneklés Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás Összesen: ÉNEK – ZENE 7. évfolyam - A változat Témakör Óra Zenei reprodukció – Éneklés Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás Összesen: ÉNEK- ZENE 8. évfolyam - A változat Témakör Óra Zenei reprodukció – Éneklés Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás Összesen: VIZUÁLIS KULTÚRA 1. évfolyam Témakör Kifejezés, képzőművészet Átélt élmények és események Kifejezés, képzőművészet Valós és képzelt látványok Vizuális kommunikáció Vizuális jelek a környezetünkben A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználati szokások médiumok, médiaélmény-feldolgozás A média kifejezőeszközei Kép, hang, cselekmény A média társadalmi szerepe, használata Személyes élmény, médiaélmény A média társadalmi szerepe, használata Tájékozódás a virtuális terekben Tárgy- és környezetkultúra Környezetünk valós terei és mesés helyek

15 5 5 4 7 36

12 5 4 5 10 36

12 5 4 5 10 36

Óra 12 13 10 3 2 3 3 13 89 oldal


Pedagógiai Program

Témakör Tárgy- és környezetkultúra Valós és kitalált tárgyak Összesen: VIZUÁLIS KULTÚRA 2. évfolyam Témakör Kifejezés, képzőművészet Átélt élmények és események Kifejezés, képzőművészet Valós és képzelt látványok Vizuális kommunikáció Vizuális jelek a környezetünkben A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználati szokások médiumok, médiaélmény-feldolgozás A média kifejezőeszközei Kép, hang, cselekmény A média társadalmi szerepe, használata Személyes élmény, médiaélmény A média társadalmi szerepe, használata Tájékozódás a virtuális terekben Tárgy- és környezetkultúra Környezetünk valós terei és mesés helyek Tárgy- és környezetkultúra Valós és kitalált tárgyak Összesen:

Óra 13 72

Óra

VIZUÁLIS KULTÚRA 3. ÉVFOLYAM Témakör Óra Kifejezés, képzőművészet. Természeti , épített és képzeletbeli tájak , helyek Kifejezés, képzőművészet Hétköznapi és képzelt figurák Vizuális kommunikáció Utazások Vizuális kommunikáció Vizuális hatáskeltés A média társadalmi szerepe , használata Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás Médiumok a mindennapi környezetben A média kifejezőeszközei A médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása A média társadalmi szerepe, használata A média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága A média társadalmi szerepe, használata Tájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos internethasználat Tárgy-és környezetkultúra Mikro és makrotér Tárgy és környezetkultúra Tárgyak és használatuk Összesen: VIZUÁLIS KULTÚRA 4. évfolyam Témakör Óra Kifejezés, képzőművészet. Természeti , épített és képzeletbeli tájak , helyek Kifejezés, képzőművészet Hétköznapi és képzelt figurák Vizuális kommunikáció Utazások Vizuális kommunikáció Vizuális hatáskeltés A média társadalmi szerepe , használata Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás Médiumok a mindennapi környezetben A média kifejezőeszközei A médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása A média társadalmi szerepe, használata A média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága A média társadalmi szerepe, használata Tájékozódás a világhálón, a virtuális

12 13 10 3 2 3 3 13 13 72

9 10 9 11 2 2 2 2 13 12 72

10 9 10 10 2 2 2 2 90 oldal


Pedagógiai Program

Témakör terekben, biztonságos internethasználat Tárgy-és környezetkultúra Mikro és makrotér Tárgy és környezetkultúra Tárgyak és használatuk Összesen: VIZUÁLIS KULTÚRA 5. évfolyam Témakör Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelet Kifejezés, képzőművészet Stílus és mozgás Vizuális kommunikáció Idő- és térbeli változások Vizuális kommunikáció Jelértelmezés, jelalkotás Vizuális kommunikáció Kép és szöveg Tárgy és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Tárgy és környezetkultúra Tárgy és hagyomány Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Összesen: VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam Témakör Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelet Kifejezés, képzőművészet Stílus és mozgás Vizuális kommunikáció Idő- és térbeli változások Vizuális kommunikáció Jelértelmezés, jelalkotás Vizuális kommunikáció Kép és szöveg Tárgy és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Tárgy és környezetkultúra Tárgy és hagyomány Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Összesen: VIZUÁLIS KULTÚRA 7. évfolyam Témakör Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése Vizuális kommunikáció Magyarázó képek/rajzok Vizuális kommunikáció Mozgóképi közlés Vizuális kommunikáció Vizuális kommunikációs formák Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei A kiemelés (hangsúlyozás) alapeszközei a mozgóképi ábrázolásban, az írott és az online sajtóban Tárgy és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Tárgy és környezetkultúra Az épített környezet története Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Összesen: VIZUÁLIS KULTÚRA 8. évfolyam Témakör

Óra 12 13 72

Óra 5 7 2 3 3 7 5 4 36

Óra 5 7 3 2 5 5 5 4 36

Óra 3 6 4 3 3 3

5 5 4 36

Óra 91 oldal


Témakör Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése Vizuális kommunikáció Magyarázó képek/rajzok Vizuális kommunikáció Mozgóképi közlés Vizuális kommunikáció Montázs Vizuális kommunikáció Vizuális kommunikációs formák Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei Reprodukálás és ábrázolás – a mozgókép kettős természete Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban Tárgy és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Tárgy és környezetkultúra Az épített környezet története Összesen: ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 1. évfolyam Témakör Család, otthon, háztartás Tárgyi, kultúra, technológiák, termelés Közlekedés Közösségi munka, közösségi szerepek Összesen: ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 2. évfolyam Témakör Család, otthon, háztartás Tárgyi, kultúra, technológiák, termelés Közlekedés Közösségi munka, közösségi szerepek Összesen: ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 3. évfolyam Témakör Család, otthon, háztartás Tárgyi, kultúra, technológiák, termelés Közlekedés Közösségi munka, közösségi szerepek Összesen: ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 4. évfolyam Témakör Család, otthon, háztartás Tárgyi, kultúra, technológiák, termelés Közlekedés Közösségi munka, közösségi szerepek Összesen:

Pedagógiai Program

Óra 4 5 4 4 4 3 2 2 4 4 36

Óra 9 17 4 6 36

Óra 9 17 4 6 36

Óra 7 17 5 7 36

Óra 7 17 5 7 36 92 oldal


TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5. évfolyam Témakör Ételkészítés Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés Közlekedés Összesen: TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 6. évfolyam Témakör Ételkészítés Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés Közlekedés Összesen:

Pedagógiai Program

Óra 8 9 15 4 36

Óra

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 7. ÉVFOLYAM Témakör Óra Háztartás és közszolgáltatások Közlekedés Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés, munkakörnyezetek megismerése Összesen:

8 9 15 4 36

11 7 9 9 36

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1. ÉVFOLYAM Témakör Óra Előkészítő és preventív mozgásformák Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Manipulatív természetes mozgásformák Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben ÖSSZESEN:

12 37 28 18 24 19 9 18 15 180

93 oldal


Pedagógiai Program

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 2. ÉVFOLYAM Témakör Óra Előkészítő és preventív mozgásformák Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Manipulatív természetes mozgásformák Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben ÖSSZESEN: TESTNEVELÉS ÉS SPORT 3. ÉVFOLYAM Témakör Óra Előkészítő és preventív mozgásformák Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Manipulatív természetes mozgásformák Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben ÖSSZESEN:

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 4. ÉVFOLYAM Témakör Óra Előkészítő és preventív mozgásformák Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Manipulatív természetes mozgásformák Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban

12 37 28 18 24 19 9 18 15 180

12 29 39 17 22 17 9 18 17 180

12 26 33 17 21 17 9 18 94 oldal


Pedagógiai Program

Lovaskultúra oktatása Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben ÖSSZESEN:

10 17 180

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5. ÉVFOLYAM Témakör Természetes és nem természetes mozgásformák Úszás és úszó jellegű feladatok Sportjátékok Atlétikai jellegű feladatok Torna jellegű feladatok Alternatív környezetben űzhető sportok Lovaskultúra oktatása Önvédelmi és küzdőfeladatok ÖSSZESEN:

Óra 18 18 45 25 32 13 10 19 180

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 6. ÉVFOLYAM Témakör Természetes és nem természetes mozgásformák Úszás és úszó jellegű feladatok Sportjátékok Atlétikai jellegű feladatok Torna jellegű feladatok Alternatív környezetben űzhető sportok Önvédelmi és küzdőfeladatok ÖSSZESEN:

Óraszám 18 18 50 31 32 13 19 180

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 7. ÉVFOLYAM Témakör Természetes és nem természetes mozgásformák Úszás és úszó jellegű feladatok Sportjátékok Atlétikai jellegű feladatok Torna jellegű feladatok Alternatív környezetben űzhető sportok Önvédelmi és küzdőfeladatok Összesen:

Óra 18 18 50 31 32 13 19 180

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 8. ÉVFOLYAM Témakör Természetes és nem természetes mozgásformák Úszás és úszó jellegű feladatok Sportjátékok Atlétikai jellegű feladatok Torna jellegű feladatok Alternatív környezetben űzhető sportok Önvédelmi és küzdőfeladatok

óra 18 18 50 31 32 13 19 95 oldal


Pedagógiai Program

Összesen: 180 Osztályfőnöki 5. évfolyam Témakör Változás szabályrendszerek-értékelés-szervezés Ki vagyok én? Hol a helyem a közösségben, a családban? Tanuljunk tanulni Egészséges életmód, környezettudatosság Tudni illik Közlekedjünk szabályosan Kommunkáció-médiatudatosság Összesen:

Óraszám 8 6 5 5 5 5 2 36

Osztályfőnöki 6. évfolyam Témakör Szabályrendszerek-értékelés-szervezés Ki vagyok én? Hol a helyem a közösségben, a családban? Tanuljunk tanulni Egészséges életmód, környezettudatosság Tudni illik Közlekedjünk szabályosan Kommunkáció-médiatudatosság Mi a pályánk? Összesen:

Óraszám 8 4 6 3 3 5 4 3 36

Osztályfőnöki 7. évfolyam Témakör Szervezés- értékelés Ki vagyok én? Hol a helyem a közösségben, a családban? Tanuljunk tanulni Egészséges életmód, környezettudatosság Tudni illik Közlekedjünk szabályosan Kommunkáció-médiatudatosság Pályaorientáció Gazdasági életre nevelés Összesen:

Óraszám 8 4 2 5 4 3 5 3 2 36

Osztályfőnöki 8. évfolyam Témakör Szervezés-értékelés Személyiségünk Pályaorientáció Egészséges életmód, környezettudatosság Gazdasági életre nevelés Kommunkáció-médiatudatosság Összesen:

Óraszám 8 4 14 5 3 2 36 96 oldal


HON- ÉS NÉPISMERET 5. évfolyamon Témakör Óra Az én világom I. A 19–20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód Az én világom II. A 19–20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód Találkozás a múlttal I. A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek Találkozás a múlttal II. A hétköznapok rendje (táplálkozás, ruházat, életvitel) Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és szokásrendje. Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén. Néprajzi tájak, tájegységek és etnikai csoportok hon- és népismereti, néprajzi jellemzői a Kárpát-medencében és Moldvában. A hazánkban élő nemzetiségek és etnikai kisebbség Szakoly község helytörténetének feldolgozása Összefoglalás Összesen:

Pedagógiai Program

2

2

5 6 12

5

3 1 36

EGÉSZ NAPOS ISKOLA A köznevelési törvény lehetőséget biztosít az egész napos iskolai nevelés-oktatás megszervezésére. Az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg, működését, feltételrendszerét az intézmény pedagógiai programjának részeként alakítjuk ki. Egész napos iskolai nevelés-oktatást azon évfolyamokon szervezünk az általános iskola 1-4. évfolyamán, ahol szükség esetén másik osztály indításával tud gondoskodni az iskola azon tanulókról, akiknek a szülei nem kívánják ezt az ellátást igénybe venni. Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni. Az első évfolyamra történő beiratkozáskor a kiskorú gyermekek szülőjének kérelmeznie kell egész napos iskolaszervezési forma választását. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozások a délelőtti és délutáni időszakokra egyenletesen elosztva történik. Ennek keretében kell biztosítani a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, a felzárkóztatást és tehetséggondozást is. Az egész napos iskolai ellátást tanítási napokon 16 óráig biztosítja iskolánk. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében jogszabály alapján biztosítjuk a) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, b) a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek, c) a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. Nevelés-oktatási tartalmak: 97 oldal


Pedagógiai Program

Az egész napos nevelés és oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességekhez igazodó differenciált fejlesztésének teljes tartalmát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét. A hagyományos nevelés-oktatás munkaszervezéséhez képest intenzívebb lehetőséget biztosít a komplex személyiség formálásában, közösségi gondolkodás megteremtésében, a differenciált fejlesztésben, a felzárkóztatásban, tehetséggondozásban, tudatosabb szabadidős tevékenységek megszervezésében. Az egész napos osztályban két tanító összehangolt munkájával szervezzük a tanítási-tanulási folyamatot. Mindketten vezetnek tanórai munkát, és ellátják az egyéb tevékenységeket is - a tanórán kívüli nevelési feladatokat, gondoskodnak a szabadidő tartalmas eltöltéséről, valamint a tanulók másnapi felkészüléséről is. A következő tanítási napra történő felkészülés az önálló tanulás keretében történik. Ezt mindig az a pedagógus vezeti, aki az adott tantárgyat tanítja. Az osztályban dolgozó két tanító megosztva tanítja a helyi tanterv szerinti tantárgyakat. Speciális órarend szerint haladnak, melyben tanítási órák, önálló tanulási tevékenység és szabadidős tevékenységek váltják egymást. Az egész napos osztályok órakerete a köznevelési törvényben meghatározott óraszám. Az osztály órarendje 16 óráig kötött, mivel délután is vannak tanórák, ezért 16 óra előtt a tanulók csak kivételes esetekben vihetők el az iskolából. Az iskolatáskát és a felszerelést a tanulók csak pénteken viszik haza. Célok: Az egész napos iskolai nevelés-oktatás, speciális lehetőségeivel segíti a Pedagógiai Programban meghatározott célok, feladatok megvalósulását: • A tanulás tanítása, a tanulási technikák megismertetése az ismeretszerzés hatékonyabbá tétele • Hatékony nevelés és személyiségformálás - erkölcsi értékek kialakítása és fejlesztése • Egészséges és kulturált életmód kialakítására nevelés • Önálló tanulásra, önművelésre nevelés • A differenciált készség- és képességfejlesztés biztosítása • A társas kapcsolatok kialakítására való képesség fejlesztése • A kommunikációs készség fejlesztése • Infokommunikációs képességek fejlesztése. Feladataink:  Az óvodából az iskolába történő átmenet zökkenőmentes megvalósítása - fokozatos átvezetéssel az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe  Személyiségfejlesztő gyakorlatok és tevékenységek, technikák alkalmazása a tanórákon és a szabadidős tevékenységek során  Megfelelő tanulási környezet kialakítása - az otthonosság megteremtésével nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása  Különböző tanulási technikák, helyes tanulási szokások, munkaszokások elsajátíttatása önálló tanulás, önálló véleménynyilvánítás, helyes időbeosztás, feladatok sorrendje, szóbeli tanulás módszere  Az önállóság, önkiszolgálás készségének kialakítása  Helyes higiénés, társas, magatartási szabályok, és közösségi normák kialakíttatása, betartatása  Konfliktuskezelési technikák tanítása (beszélgető-kör), hatékony működtetése,  Rendszeres testmozgás biztosítása  Szabadidő hasznos eltöltésének segítése Az egész napos nevelés tárgyi feltételei: 98 oldal


Pedagógiai Program

Az egész naposan foglalkoztatott gyermekek napi 8 órát töltenek az iskolában. A feltételek biztosításával elsődlegesen a gyermekek egészséges fejlődését kell szem előtt tartanunk. Ennek érdekében a következőket biztosítjuk: • Saját terem minden csoport számára a foglalkoztatás teljes időszakára. — termeink világosak, megfelelő mobil bútorzattal berendezettek, alkalmasak az otthonos, esztétikus környezet kialakítására. • Állandó, könnyen kezelhető, rendet biztosító hely a tanszerek és egyéb felszerelések, játékok, tisztálkodási eszközök számára. • Kézikönyvtár — iskolai könyvtár, ami az önálló tanuláshoz és önműveléshez (felzárkóztatáshoz, tehetséggondozáshoz) szükséges. • Kedvezőtlen időjárás esetén a csoportok használhatják a tornatermet, ahol a sportjátékokhoz és az alapvető mozgás kielégítéséhez vannak sporteszközök (labda, ugrókötél, tollaslabda), valamint a ‚játszó szobát”, melyben korosztályuknak megfelelő játékkínálat található (társasjáték, könyvek, olvasó sarok, fejlesztő játékok, számítógép, internet hozzáférés). • A tanteremben zajló játéktevékenységhez rendelkezünk társasjátékokkal, képesség-fejlesztő játékokkal, valamint a kézműves tevékenységekhez szükséges eszközökkel. Tartalmi munka Az egész napos osztályban tanító pedagógusok pedagógiai és pszichológiai feladatai sok szempontból megegyezik a hagyományos formában tanító nevelő feladataival. Elsősorban a biztonságot adó pedagógiai légkört kell megteremtenie a gyermekek fejlődéséhez. Tudnia kell, honnan indul csoportjával, és munkája eredményeként hova szeretne eljutni. Mit, mikor, hogyan akar tenni. A legfontosabb feladat, hogy minden gyermekről legyen pontos ismerete a különböző szituációkban. A gyermekek ismerete segíti a feladatok kijelölését, a megfelelő módszerek kiválasztását, a fejlesztés irányának átlátását, a fejlesztésre fordítandó időmennyiség lemérését. Szabadidős tevékenységek: A szabadidő közvetlen (rövid távú) célja a gyermek szervezetének pihentetése, regenerálása. Hoszszú távú célja, hogy a gyermek megismerje a szabadidő eltöltésének sokféle lehetőségét, és legalább egy iránt alakuljon ki különleges érdeklődése. A szabadidős technikák közül kiemelt helyen szerepel a szabadban végezhető, sok mozgást igénylő tevékenység. (….. ?) A mozgásos játékok egészségfejlesztési lehetőségeket is kínálnak. Lehetséges tevékenységi körök: • kézműves tevékenység, melynek anyagai: papír, fonal, textil, agyag, gyöngy, fa, fém, termések, a természetben megtalálható anyagok. technikái: tépés, vágás, szabás, hajtogatás, szövés, fonás, festés, mintázás, sokszorosító technikák • kulturális tevékenység, melyben szerepeljenek mondókák, versek, dalok, zene, népi gyermekjátékok, bábozás, dramatizálás, múzeum, színház, mozi, kiállítás Társas kapcsolatok Minden nevelési szituációban kiemelkedő szerepe van az emberi (tanár—diák, gyermek- gyermek) kapcsolatnak. Az egész napos nevelésben ennek megnő a szerepe, hiszen sokféle helyzetben, szituációban és megnövekedett időtartamban van együtt a pedagógus a gyermekekkel. Ennek keretében a pedagógus feladata: • az önálló személyiség megismerése • a csoporton belüli viszonyok felderítése • helyzetelemzésre épülő fejlesztések Kapcsolatok alakítására javasolt tevékenységek: 99 oldal


Pedagógiai Program

• szabadidős tevékenységek a csoportszokások és hagyományok kialakítása, gyakorlása • az önálló tanulás tevékenységei Az egészséges életmód Célja az egészséges életmód iránti igény felkeltése, szokásainak kialakítása. Feladat: • az egészséges életmód szokásainak kialakítása, melyek az étkezés, a személyi higiénia az öltözködés és a testmozgás szokásai • az iskolai lehetőségek és gyakorlat ismeretében a gyermekek számára a legmegfelelőbb napirendet állítsa össze Kapcsolatok: • Kapcsolat a családdal — szülői értekezlet, fogadó óra, nyílt nap, fórumok. A csoport vezetésében együttműködő két pedagógus egyenrangú társ a nevelésben. Akkor eredményesek, ha a gyermekekkel való bánásmódjuk, követelményeik, attitűdjük között nincs lényegi különbség. Eredményeiket növelhetik: • a rendszeres megbeszélésekkel, • a foglalkozások kölcsönös látogatásával, • ha az osztályprogramokban mindketten részt vesznek, • ha megszervezik a munka- és feladatmegosztást, • ha elismerik, tisztelik egymás munkáját, erőfeszítéseit. Tantárgyi rendszerhez illeszkedő heti óraszám 1–4. évfolyamon az egész napos iskolai nevelés és oktatásban Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 7+1,5 7+1 6 6+0,5 Magyar nyelv és irodalom +2 2+1 Német nyelv / Angol nyelv 4+0,5 4+0,5 4 4 Matematika 1 1 1 1 Erkölcstan 1 1+0,5 1 1+0,5 Környezetismeret 2 2 2 2 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Életvitel és gyakorlat 5 5 5 5 Testnevelés és sport Informatika +1 +1 2 2 3 3 Szabadon tervezhető órakeret 25 25 25 27 Rendelkezésre álló órakeret 1 1 1 1 Kézműves foglalkozás 1 1 1 1 Kulturális foglalkozás 10 10 10 10 Önálló tanulás 2 2 2 2 Sportfoglalkozás

100 oldal


Pedagógiai Program

2.2. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, FIGYELEMBE VÉVE A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGÉT  Az iskolánkban folyó oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket használunk a tananyag feldolgozásához, melyet az oktatásért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított.  A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.)  Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a pedagógusok szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.  A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév megkezdése előtt az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők, diákok kötelessége.  A taneszközök kiválasztásánál szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  A taneszköz feleljen meg a kompetenciaalapú oktatás feltételeinek.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnybe részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.  A taneszközök használatában a stabilitásra törekszik: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségének javítására vezetjük be.  Az iskolai tankönyvellátásban a jogosult tanulók részére ingyenesen biztosítja a tankönyveket, a jogosultságot megalapozó iratok bemutatásával.  Az iskolai tankönyvbeszerzések során 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról előírásai irányadóak. 2.3. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA Célok, alapelvek  Minden tanuló minden tanítási napon vegyen részt valamilyen testmozgásban.  Testnevelés órán megfelelő terhelést kapjon.  Minden testnevelés órán legyen gimnasztika a helyes testtartást, helyes légzést kialakítása érdekében.  Gyógytorna gyakorlatok.  Minden testnevelés óra – testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is.  Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása.  Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében (szabadidő sportok, játékok, aerobik).  A tanulók testi-biológiai fejlődése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal (testmozgással és testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem előbbre, sem későbbre nem hozható és semmiféle más tevékenységgel nem helyettesíthető. A 2012/2013-as tanévtől - felmenő rendszerben – heti 5 órarendi testnevelés óra került bevezetésre. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint heti 5 testnevelés órával szervezzük meg, melyből heti fél óra úszásoktatás. Az úszás órák tömbösíthetők. 101 oldal


Pedagógiai Program

2014/2015-ös tanévtől a 4-5. évfolyamon havi 1 órában a lovaskultúra-oktatás színesíti a mindennapos testnevelés megvalósításának lehetőségeit. 2.4. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI a.) A választható tárgyak esetében lásd a helyi tantervek órahálóit. b.) Pedagógusválasztásra intézményünkben nincs lehetőség. 2.5. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁIT, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI

A tanuló írásbeli beszámoltatásának formái: a) témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, a témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak; b) egyéb dolgozat - írásbeli felelet -: egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető. c) felmérő dolgozatot a készség tantárgyak kivételével a tanév elején az ismétlést követően, év végén az összefoglalást követően íratja meg a szaktanár; Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai: a) témazáró és felmérő dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja, egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk; b) egyéb dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja; d) a szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak. Az írásbeli beszámolóra adható összes pontszám százalékában megadott ponthatárok a következők: a) jeles (5): kilencven százaléktól; b) jó (4): hetvenöt százaléktól; c) közepes (3): ötven százaléktól; d) elégséges (2): harminc százaléktól; d) elégségtelen (1): harminc százalék alatt. Ha a szaktanár az e fejezetben meghatározott ponthatárok alkalmazása során szükségesnek látja, az adott osztályban, csoportban az egyes ponthatárokat legfeljebb öt százalékkal - a tanulók javára - módosíthatja. A szaktanár a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyeket a félévi és a tanév végi osztályzatok megállapításakor egyszeres súllyal veheti figyelembe. 2.5.1. AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

102 oldal


Pedagógiai Program

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítik. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.  A tanuló teljesítményének értékelésénél, minősítésénél alkalmazott érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).  Az értékelés közös követelményei:  objektív és tájékoztató,  alapja a számonkérés,  tárgyi tudást reálisan tükrözi,  lehetőség szerinti önértékelés, osztályértékelés,  értékelés szempontjai ismertek a tanulók előtt (szeptember közepe),  értékelés előremutató (ha ezt tudod, jobb jegyet kaphatsz),  összefüggések ismerete.  A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, a 2. évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.  Az 2.-8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősítjük.  A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók munkáját 1.-8. évfolyamon minden tantárgyból háromhavonként - a szülő és más segítő szakember jelenlétében - szövegesen értékeljük.  A tanulók teljesítményének értékelése, minősítése: Jeles (5)  90-100%,  a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz,  a tananyagot ismeri, érti, tudja és alkalmazza,  a tantárgy szaknyelvén is pontosan, szabatosan fogalmaz,  kiemelkedő teljesítményt nyújt. Jó (4)  75-89%,  a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Közepes (3)  50-74%,  a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget,  tanári segítségre többször is rászorul. Elégséges (2)  30-49%,  a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik,  fogalmakat nem ért, önálló feladatvégzésre nem képes. Elégtelen (1)  0-29%,  a tantervi követelmények minimumát sem tudja,  ennek eleget tenni tanári útbaigazítással sem képes,  megtagadja a munkát. 103 oldal


Pedagógiai Program

 Érdemjegyek számának meghatározása:  1 órás tantárgy: tanulmányi félévenként minimum 3 érdemjegy,  2-3 órás tantárgy: havonta 1 jegy, félévente minimum 5 érdemjegy,  4-több órás tantárgy: tanulmányi félévenként minimum 7érdemjegy.  Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell.  A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. A félévi osztályzat megállapítása a tanuló érdemjegyeinek átlaga alapján történik, x,51-től felfelé kerekítve. A tanév végi osztályzat megállapításánál a félévi osztályzat egy érdemjegynek számít, x,51-től felfelé kell kerekíteni az osztályzatot.  Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell.  Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.  Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.  Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A félévi osztályzatoknak a tanuló továbbhaladása szempontjából nincs jelentősége.  A tanulók magatartásának értékelése és minősítése az 1.-12. évfolyamon: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2).  A tanulók magatartását az 1.-12. évfolyamon az osztályfőnök minden hónap végén szövegesen vagy érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi minősítését az osztályfőnök a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt a minősítésről. A félévi és az év végi minősítést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.  Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja;  tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;  kötelességtudó, feladatait teljesíti;  önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;  tisztelettudó;  társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;  az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;  óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;  nincs írásbeli figyelmeztetése, elmarasztalása vagy intője; b) Jó (4) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja;  tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;  feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;  az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;  nincs írásbeli elmarasztalása vagy intője; c) Változó (3) az a tanuló, aki: 104 oldal


Pedagógiai Program

 az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;  a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül;  feladatait nem teljesíti minden esetben;  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;  igazolatlanul mulasztott;  osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti;  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;  több alkalommal igazolatlanul mulaszt;  több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki intője vagy ennél magasabb fokú büntetése.  A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése az 1.-12. évfolyamon: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).  A tanulók szorgalmát az 1. - 12. évfolyamon az osztályfőnök minden hónap végén szövegesen vagy érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi minősítését az osztályfőnök a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt a minősítésről. A félévi és az év végi minősítést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.  Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a.) Példás (5) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;  a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;  munkavégzése pontos, megbízható;  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;  taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b.) Jó (4) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;  a tanórákon többnyire aktív;  többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;  taneszközei tiszták, rendezettek; 105 oldal


Pedagógiai Program

c.) Változó (3) az a tanuló, akinek:  tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől;  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d.) Hanyag (2) az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;  feladatait folyamatosan nem végzi el;  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. Az erkölcstan, valamint a hit- és erkölcstan tantárgy értékelését és minősítését félévkor és év végén szöveges minősítéssel kell kifejezni. A tanuló teljesítménye szöveges minősítéssel értékelhető - kiválóan, - jól, - megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. Az iskola a tanügyi dokumentumaiban az "Erkölcstan/Hit- és erkölcstan" megnevezést használja a tantárgy megnevezésénél a 2013/2014-es tanévtől 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben. 2.6. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI  A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben előírt minimális tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból sikeresen teljesítette.  A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon és az idegen nyelv tanulásának első évében csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.  A tanuló megismételheti az iskola évfolyamát abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.  A tanuló eredményes felkészüléséhez első-negyedik évfolyamon, továbbá ha második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot az iskola lehetővé teszi, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt.  A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.  A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók tanév közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. 106 oldal


Pedagógiai Program

 Ha a tanuló a 2.-12. évfolyamon a tanév végén egy – három tantárgyból „elégtelen” minősítést kap, augusztus hónapban javító vizsgát tehet, háromnál több „elégtelen” minősítésű tantárgy esetén az évfolyamot ismételni köteles.  A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi minősítés megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  magántanuló volt ( magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni),  a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát,  a nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 órát meghaladja;  egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.  A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét megtagadhatja, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének.  Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 2.7. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk a 20 fő tanulólétszám feletti osztályok két csoportra bontásával az idegen nyelv, a matematika, a magyar nyelv és irodalom, történelem, informatika tantárgyat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. 2.8. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével szervezzük meg a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat tanévenként egyszeri alkalommal szervezhető meg legfeljebb két hónapig terjedő időszakra. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a „Netfit teszt” alapján került összeállításra. 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése)

107 oldal


Pedagógiai Program

Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 1 1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72 2 1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75 3 1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78 4 1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81 5 1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84 6 1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87 7 1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90 8 1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93 9 1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96 10 1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99 11 1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02 12 1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05 13 1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08 14 1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11 15 1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14 16 1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17 17 1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20 18 1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24 19 1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28 20 1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32 21 1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57

4. 5. évfolyam 1.24 1.31 1.27 1.34 1.30 1.37 1.34 1.40 1.38 1.43 1.41 1.45 1.44 1.48 1.47 1.51 1.50 1.54 1.53 1.57 1.56 1.60 1.59 1.63 1.62 1.66 1.65 1.69

6.

7.

8.

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 108 oldal


PONTSZÁM 15 16 17 18 19 20 21

1.

2.

3.

1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

4. 5. évfolyam 1.68 1.72 1.71 1.76 1.74 1.80 1.77 1.84 1.80 1.88 1.84 1.92 1.88 1.96

Pedagógiai Program

6.

7.

8.

1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 1 20 22 24 26 28 30 32 34 2 24 26 28 30 32 34 36 38 3 28 30 32 34 36 38 40 42 4 32 34 36 38 40 42 44 46 5 36 38 40 42 44 46 48 50 6 40 42 44 46 48 50 52 54 7 44 46 48 50 52 54 56 58 8 48 50 52 54 56 58 60 62 9 52 54 56 58 60 62 64 66 10 56 58 60 62 64 66 68 70 11 60 62 64 66 68 70 72 74 12 64 66 68 70 72 74 76 78 13 68 70 72 74 76 78 80 82 14 72 74 76 78 80 82 84 86 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. PONTSZÁM 1 2 3 4

16 20 24 28

19 23 27 31

22 24 28 32

4. 5. évfolyam 25 28 29 32 33 36 37 40

6.

7.

8.

29 33 37 41

30 34 38 42

32 36 40 44 109 oldal


PONTSZÁM 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

4. 5. évfolyam 41 44 45 48 49 52 53 56 57 60 61 64 65 68 69 72 73 76 77 80

Pedagógiai Program

6.

7.

8.

45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erőállóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 1 25 28 31 34 36 38 40 42 2 30 33 36 39 41 43 45 47 3 35 38 41 44 46 48 50 52 4 40 43 46 49 51 53 55 57 5 45 48 51 54 56 58 60 62 6 50 53 56 59 61 63 65 67 7 55 58 61 64 66 68 70 72 8 60 63 66 69 71 73 75 78 9 65 68 71 74 76 78 80 82 10 70 73 76 79 81 83 85 87 11 75 78 81 84 86 88 90 92 12 80 83 86 89 91 93 95 97 13 85 88 91 94 96 98 100 102 14 90 93 96 98 100 102 104 106 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. PONTSZÁM 1 2 3 4 5

20 25 30 35 40

23 28 33 38 43

26 31 36 41 46

4. 5. 6. évfolyam 29 32 34 34 36 38 39 41 43 44 46 48 49 51 53

7.

8.

36 40 45 50 55

38 42 47 52 57 110 oldal


PONTSZÁM 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

45 50 55 60 65 70 75 80 85

48 53 58 63 68 73 78 83 88

51 56 61 66 71 76 81 86 91

Pedagógiai Program

4. 5. 6. évfolyam 54 56 58 59 61 63 64 66 68 69 71 73 74 76 78 79 81 83 84 86 88 89 91 93 94 96 98

7.

8.

60 65 70 75 80 85 90 95 100

62 67 72 77 82 87 92 97 102

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 1 5 7 9 11 13 15 17 19 2 7 9 11 13 15 17 19 21 3 9 11 13 15 17 19 21 23 4 11 13 15 17 19 21 23 25 5 13 15 17 19 21 23 25 27 6 15 17 19 21 23 25 27 29 7 17 19 21 23 25 27 29 31 8 19 21 23 25 27 29 31 33 9 21 23 25 27 29 31 33 35 10 23 25 27 29 31 33 35 37 11 25 27 29 31 33 35 37 39 12 26 28 30 32 34 36 38 40 13 27 29 31 33 35 37 39 41 14 28 30 32 34 36 38 40 42 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. PONTSZÁM 1 2 3 4 5

1 1 2 2 3

1 2 2 3 4

2 2 3 4 5

4. 5. évfolyam 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7

6.

7.

8.

4 5 6 7 8

5 6 7 8 9

6 7 8 9 10 111 oldal


PONTSZÁM 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

4 5 6 7 8 9 10 11 12

5 6 7 8 9 10 11 12 13

6 7 8 9 10 11 12 13 14

4. 5. évfolyam 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13 13 14 14 15 15 16

Pedagógiai Program

6.

7.

8.

9 10 11 12 13 14 15 16 17

10 11 12 13 14 15 16 17 18

11 12 13 14 15 16 17 18 19

4. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám Minősítés 0 – 11 igen gyenge 12 – 22 gyenge 23 – 33 elfogadható 34 – 43 közepes 43 – 52 jó 53 – 63 kiváló

2.9. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK Az egészség nevelés célja, hogy az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre. Az iskola környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakításának elősegítése. Általános elvek, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben  az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása,  természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása,  a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,  a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés  a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése  a testi-lelki egészség megőrzése  A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban.  fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével rendszerszemléletre való nevelés,  tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése  a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása  az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése  az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata  helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése 112 oldal


Pedagógiai Program

 globális összefüggések megértése  fogyasztás helyébe életminőség helyezése  létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: - a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; - tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: o a környezet fogalmával, o a földi rendszer egységével, o a környezetszennyezés formáival és hatásaival, o a környezetvédelem lehetőségeivel, o lakóhelyünk természeti értékeivel, o lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia, földünk és környezetünk tantárgyak tananyagai b) az 5-12. évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; - környezetvédelemmel, természetvédelemmel, egészségvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen. A környezeti nevelés színterei Tanítási órák Egyéb foglalkozások, kiemelten az egész napos iskolai foglalkozások szabadidő-szegmense Erdei iskolák, osztálykirándulások, táborok Iskolai, körzeti/járási, megyei és országos versenyek Projektnapok iskolán kívüli helyszínei Környezeti nevelés a tanórákon A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos foglalkozások teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. Felső tagozaton a környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: biológiaegészségtan, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi meg a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak 113 oldal


Pedagógiai Program

azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi-kulturális viszonyok pozitív irányú formálása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tantárgyi oktatás feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket. Az életvitel és gyakorlat (1-4. évfolyam), illetve a technika, életvitel és gyakorlat (5-8. évfolyam) tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezze a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressen és mutasson be. A művészeti tantárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára. A test- és egészségnevelési tantárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával tehetik a legtöbbet. Környezeti nevelés az egyéb foglalkozásokon Az egyéb foglalkozásokon a nevelési-oktatási tartalomhoz igazodóan a környezettudatos magatartásra nevelés a tantárgyhoz illetve műveltségi területhez kapcsolódó tartalmi struktúra része. Minden szabadidőben töltött pedagógiai tartalmú foglalkozás döntő arányban magába foglalja – a foglalkozás tematikai jellegétől függően – mind a környezet és a természet megismerésének és védelmének témáját, mind az egészségnevelés preferált céljait. Jellegéből fakadóan elsősorban a szakkörök esetén teljesedhet ki a gyakorlatban is e nevelési tartalom. A délutáni tanórai foglalkozások természetes része a környezettudatos magatartásra nevelés. Környezeti nevelés osztálykiránduláson, erdei iskolában A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett terepi program, az osztálykirándulás és az erdei iskola szervezése, mely a helyi tantervi célok megvalósulását szolgálja azzal, hogy a valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A programokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő-felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabadidő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség- és közösségfejlesztő hatású. A kirándulások, erdei iskolák időpontját éves munkatervünkben előre meghatározzuk. A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához. Területei: - Kerületi környezetvédelmi, környezetszépítő pályázatok. - Helyismereti és helytörténeti foglalkozások, szakkörök, versenyek. - Hagyományőrző programok. - Táborok. Cél

Feladat

Tevékenység

Kritérium 114 oldal

Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium Cél 1. Környezettudatos magatartás elősegítése

Feladat Tevékenység Tudatformálás ismeretek- Papírgyűjtés. kel, élményekkel. Természetes anyagokkal való ismerkedés. Természeti tárgyak, dolgok, jelenségek észlelése, megfigyelése, vizsgálata.

A természeti környezet időbeli, térbeli, működésbeli változásainak érzékelése, helyi, térségi, globális szinten.

Cserepes növények gondozása (öntözés, tápoldatozás, átültetés), az iskola környékén lévő fák, bokrok ültetése, megfigyelése, örökbefogadása, ápolása. Vízminőség- vizsgálat. Zaj- és levegőszennyezés mérése az iskola településén.

Pedagógiai Program Kritérium A környezettudatos gondolkodás alapjainak az elsajátítása.

Igény kialakítása az esztétikus zöld környezetre.

A káros környezeti hatások tudatosítása.

A földrajzi táj és a földrajzi A geológiai tanösvények környezet alakulásának bejárása, a terület botaniadott szintű értelmezése. kai, zoológiai értékeinek megismerése.

Ismerkedés a környék természeti kincseivel.

A környezeti problémák természettudományos megközelítésű értelmezése.

A szelektív hulladékgyűjtés gyakorlatosítása.

Az erdőlátogatás szabályainak ismerete. A veszélyes hulladékok megismerése, kezelésük szabályai.

Környezeti hatások és történések közötti kapcsolat meglátása. A környezet egészségünk- A levegőt szennyező forráre gyakorolt hatásainak sok és a szennyeződés ismerete. következményeinek vizsgálata. „E” számok, élelmiszer Mi van a Colában? – éleladalékanyagok megisme- miszerek vizsgálata. rése.

Ok-okozati összefüggések felismerése.

A természetes és környezetbarát anyagok felhasználása. Az újrahasznosítás fogalmának, hasznának ismerete.

Környezetbarát anyagok megismerése.

Papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés, veszélyes hulladékgyűjtők az iskola településén.

Az egészséges táplálkozás megalapozása.

115 oldal

Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium Cél

Feladat Az energia és az anyagtakarékosság fontosságának ismerete.

Tevékenység Kritérium Az áram és víztakarékosság Energiatakarékossági lehetőségeinek vizsgálata ismeretek szerzése. otthon és az iskolában.

Hulladékmentességre törekvő szemlélet kialakítása. A „Zöld Napok”, azaz a fontosabb környezet- és természetvédelmi jeles napok ismerete.

Környezetbarát vásárlás.

Környezetbarát csomagolási ismeretek.

Megemlékezés a legfontosabb „Zöld Napokról” hagyományos formában (pl. Föld Napja) illetve projektmódszerrel (pl. a Víz Világnapja). Az Alaptörvény környezet védelméről szóló cikkeinek értelmezése. Helyi viszonyoknak megfelelő környezeti probléma kiválasztása, helyi környezeti gondok megismerése, pályázatokon való részvétellel. „Zöldköznapi praktikák” megismerése lépésről lépésre.

A környezetvédelmi napok tartalmának jelentősége.

Kerületi és iskolai egészség- és sportnapok szervezése. A komplex intézményi mozgásprogramban szereplő feladatok megvalósítása. Túrák, hétvégi kirándulások, erdei iskolák.

Az egészségmegőrzés alapjainak a kialakítása.

2. A környezetért felelős Felelős állampolgári szeegészségorientált életvitel repekre való felkészítés. elősegítése Környezetszennyezés elhárítása, környezeti problémák felismerése.

Praktikus környezetvédelmi ismeretek szerzése, a háztartás környezetbarát működtetése.

Felelős állampolgári magatartás kialakítása. Tudatos egészségmegőrzési viselkedés. A szűrővizsgálatok fontosságának ismerete. Állóképesség fejlesztése. Helyes életviteli szokások kialakítása. Szabad percek, órák felhasználása. Káros környezeti hatások elkerülésének, kivédésének technikái.

3. Környezettudatos értékrend, „ökológiai morál” kialakítása

Pedagógiai Program

A közvetlen környezet problémáinak felismerése.

Háztartási praktikák megismerése.

Helyes napirend, életviteli szokások megismerése és alkalmazása.

A televíziózás káros hatásainak vizsgálata.

Mibe ne csomagoljuk uzsonnánkat? Érzelmi viszonyulások Madáretető, madárkalács A tudatos kisállatalakítása, képessé tenni az készítése, madáretetés védelem kialakítása. egyént a másokkal való novembertől február végéegyüttműködésre. ig. Az élet tiszteletére való nevelés. Az állatok iránti felelősség kialakítása, az állattartás Állatsimogató etikája. Megélhető vagy elképzel- Látogatás a Fővárosi NöAz állatok életközeli meghető élethelyzetek terem- vény- és Állatkertben. ismerése. tése. 116 oldal

Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium Cél

Feladat Gondolatok befogadására és kifejezésére való nyitottság és képesség fejlesztése. A környezet esztétikai felismerése iránti igény kialakítása. Az együttes cselekvésekhez szükséges sajátos kommunikáció fejlesztése. Családi szerepek.

Tevékenység Helyzetgyakorlatok, tanórai és tanórán kívüli tevékenységek. Az iskola esztétikai képének közös kialakítása. Erdei iskola, osztálykirándulás, projektnapok, iskola szintű programok közös megvalósítása.

Pedagógiai Program Kritérium Szerepjátékok által a különböző élethelyzetek megismerése.

A környezeti nevelés piramisa:

értékrend ökológiai morál

magatartásmód, életvitel

attitűdök, érzelmi vonatkozások

ismeret, tapasztalat, vélemény, nézet

Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a szavakban átadott tudás, ha az iskola egész működése, a dolgozóinak személyes példája ellentmond annak. Ehhez mindenkinek – pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt – tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során. Iskolánk arculatának fontos eleme a településünk lakói felé való nyitottság, törekvés arra, hogy a lakosság egy szélesebb rétege számára szabadidős és kulturális tevékenységek színtere lehessen. Ez a nyitottság viszont – egyesek ellenőrizhetetlen romboló magatartása miatt – sok előnye és lehetőségei mellett jelentős elmaradást eredményezett néhány olyan fejlesztési területen, mint például az iskola külső környezetének parkosítása, a kényelmes, kulturált pihenést szolgáló eszközökkel való felszerelése. Ezen a területen rengeteg tennivalónk van. Az iskola belső környezete 117 oldal


Pedagógiai Program

Az iskolai környezet természet közelivé formálásához az osztályteremben szobanövények gondozásával, akvárium és terrárium berendezésével járulhatunk hozzá. Az élőlények természetes közegükben való megfigyelése hasznos tapasztalatokat nyújt, igényességre nevel, hozzászoktatja a tanulókat a növényekkel való gondoskodáshoz, s egyúttal a közvetlen környezetet is emberibbé teszi. Általánossá kell, hogy váljon iskolánkban a környezetbarát termékek használata a papírhasználattól az írószereken át a takarításig, tanórákon, tanórákon kívül és az irodákban egyaránt. A tantermek dekorálásához lehetőség szerint természetes alapanyagokat használjunk: színes karton, fa, textil, parafa. Kerüljük az egészségkárosító adalékokat tartalmazó termékeket (oldószeres ragasztó, alkoholos filc). Műanyagokat csak indokolt esetben alkalmazzunk. A dekoráció legyen tartós, máskor is felhasználható. A környezetismeret és a természetismeret órák eszközigényesek. Fontos, hogy milyen tárgyi felszereltségre építhetünk: szemléltetőeszközök, tablók, poszterek, képgyűjtemények, képi, vizuális információk. Ezek beszerzése, újítása folyamatos. Nyitott, a nagyközönség számára is látogatható környezetvédelmi és természeti értékeket bemutató kiállításokat rendezünk a reál projektnapok és az ÖKO-hét keretében. Hulladékgyűjtés A szelektív hulladékgyűjtés megszervezésével hozzájárulunk nemcsak iskolánk, hanem tágabb életterünk, szűkebb környezetünk megóvásához. Kommunikáció: faliújság, iskolarádió Tanulóink és természetesen a szülők, a pedagógusok figyelemfelkeltését, tájékoztatását biztosítja a faliújság és az iskolarádió. Így tudunk szóban, írásban, fotókon hírt adni az iskolában, a kerületünkben, a fővárosban történő jelenségekről, folyamatokról, eseményekről, programokról. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: Testi és környezeti higiénia terén tett intézkedések Tisztasági verseny Egészséges és biztonságos munkakörnyezet biztosítása: veszélyforrások felmérése/kiküszöbölése Ismeretterjesztő előadások a tanulók körében Elsősegély-nyújtó szakkör a diákok körében Az egészségnevelési program célja A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit  az életkorral járó biológiai-pszichohygiénes tennivalókat;  az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait;  a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét;  az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram  fittség megőrzése szempontjából való fontosságát;  az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőit  (alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás,  drogfogyasztás);  a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság  elérésében;  a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit. Cél: Ezen tudás birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. 118 oldal


Pedagógiai Program

Szomatikus nevelés  higiénés nevelés (személyi nevelés, környezethigiénére nevelés)  profilaxisra (betegség megelőzésére) nevelés  kondicionálás (testedzés, sport)  baleset megelőzésre nevelés Pszichohigiénés nevelés  önismeretre, önfejlesztésre nevelés  fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés  környezeti hatások feldolgozására nevelés  emberi kapcsolatok harmóniájára nevelés  abúzusok, devianciák (káros szokás, szenvedély) megelőzésére nevelés  érzelmi nevelés Szociálhigiénés nevelés  kedvező társas miliő működtetése  kommunikációs nevelés  családi életre nevelés  az iskola, mint munkahely pszichoklímájának alakítása  szerepfeszültségek felismerése, feloldása  a stressz- és feszültségoldás metódusai  társadalmi izolációk megelőzése, közéletiségre nevelés  egészségpropaganda Alapvető célunk: az egészségmegőrzés elemi feltételeinek megismertetése és betartatása. Célok

Feladatok

A rendszeres testmozgás- - A három kondicionális alapképesség ra való igény kialakítása (erő, gyorsaság, állóképesség), a koordinációs képességek (egyensúly, térérzékelés, reakciógyorsaság, ritmusérzék, hajlékonyság) fejlesztése. - A sportjáték komplex szerepének kihasználása. - Mindennapos testmozgás gyakorlati alkalmazása (heti 5 testnevelés óra + min. 2 alkalommal játékos testmozgás egyéb foglalkozásokon). - komplex intézményi mozgásprogram tanévre aktualizált feladattervének kialakítása és megvalósítása. Az egészséges „fair–play” - A céllal szorosan összefüggő felnőtt uralta versenyszellem életben nélkülözhetetlen pozitív kialakítása tulajdonságok (küzdeni tudás, alázatosság, hazaszeretet, kitartás, büszkeség, önismeret, önuralom) fejlesztése. - A közösségbeli „én-szerep” felismerése. Az egészséghez és az - Megtanítani, bizonyítani, hogy egészséges környezethez alapvető értékünk az egészség. való igény kialakítása - Kialakítani, hogy az egészség egy soktényezős fogalom.

Kritériumok A kondicionális és koordinációs alapképességek az életkornak megfelelő szinten legyenek (Eurofitmérés).

Az aktív, mozgásos tevékenységek az iskolai élet minden területét fogják át. A tanulók: vegyenek részt aktívan a különböző iskolai, kerületi sport-, illetve tanulmányi versenyeken, diákolimpiákon; alakítsanak ki közös érdeklődésen alapuló, tartalmas baráti kapcsolatokat. A tanulók: ismerjék az egészséges táplálkozás aktuális alapelveit; legyenek igényesek a személyes 119 oldal

Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium Célok

Feladatok

Pedagógiai Program Kritériumok

- Az egészség megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása. - Annak tudatosítása a tanulókban, hogy az élethossziglani öntevékeny testedzés, az önálló sportolás és a motoros önkifejezés fontos eszköze a személyiség fejlesztésének és a lelki egészség megőrzésének. - Tudatmódosító szerekkel kapcsolatos prevenció. - Az egészségmegóvó alternatívák terjesztése, gyógynövények, természetgyógyászat. - A saját testkép megismerése és a testtudat kialakítása a tanulókban az egészségtudatos, az egészségmegőrzést preferáló magatartás fontos része. - A helyes napirend kialakítása. - A környezetszennyezés, mint egészségkárosító tevékenységforma vázolása. - Az egészséges életmód-tréningek beépítése az iskolai programokba (sport- és egészségnapok). - A „természet-iskola” tevékenységek megszervezése és megtartása (tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, séták). Önismeret, önuralom, a - Értékorientáció, személyes társadalmi normák szerin- példamutatás, azaz a tanári ti viselkedés és pozitív magatartás legyen modell értékű. gondolkodás kialakítása - Tolerancia és empátia fejlesztése. - A kapcsolatok, problémák konfliktusmentes megoldására való igény kialakítása, fejlesztése. - A stressz- és feszültségoldás alapvető fontossága az interperszonális kapcsolatok kezelésében.

higiéniát illetően; ismerjék és alkalmazzák az egészség megóvásának lehetőségeit és alternatíváit; legyen tudatos stratégiájuk egészségük megőrzésére.

A biztonságos életvezetés - A fejlett technikai eszközök elsajátítása szakszerű és biztonságos használatának bemutatása, megtanítása. - Rávilágítás a lehetséges veszélyforrásokra. - Annak tudatosítása, hogy az egészségtudatos magatartásra szocializálásnak szerves része a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítása. - A KRESZ, munkavédelem, elsősegélynyújtás elsajátíttatása,

A tanulók: ismerjék a KRESZ, az elsősegélynyújtás és munkavédelem reájuk vonatkozó szabályait és alapelveit.

A tanulók: iskolai életükben nyilvánuljon meg a felnőttek és társak tisztelete; ismerjék fel a jó és rossz tulajdonságokat; legyenek fogékonyak a tanárok által nyújtott modellekre; tudjanak könnyen és vidáman alkalmazkodni a változó élethelyzetekhez.

120 oldal

Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium Célok

Feladatok

Pedagógiai Program Kritériumok

ilyen jellegű és témájú vetélkedők szervezése.

Az egészségnevelés várható eredményei  A család szerepének megértése  A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete.  A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása  A közösségben az „én-szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása.  A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes megoldására való, igény megteremtése  Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete a helyes napirend kialakítása  Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete.  A biztonságos közlekedés és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása.  A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése.  A testi higiénia iránti igény kialakítása.  A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása.  Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni azt, mit tehet az ember szűkebb és tágabb környezetéért.  A környezet egészségre káros hatásainak ismerete.  Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben (egészség- és környezetvédelem) való aktív részvétel igényének kialakítása.  Az egészségtudatos, fizikailag aktív – egészségmegőrzésre épülő – motoros tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben rejlő lehetőségeket kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és megvalósítása.  A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati megvalósítása. Komplex intézményi mozgásprogram  Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon).  A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba.  Az egész napos iskolai (szabadidős), délutáni foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikaitárgyi jelleghez igazodóan.  A tanórai és egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör, lovaskultúra-oktatás stb.).  Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak sajátosságainak megfelelően (pl. tél – korcsolyázás, szánkózás) – legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve, mely az iskolai szabadidős és délutáni tanítási órában időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen.  Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai 121 oldal


   

Pedagógiai Program

együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat.

A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra. 2.10. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Feladata az iskolának kiteljesíteni a helyi szociális intézményrendszer és a pedagógiai háttérintézmények (pl. gyámügyi igazgatás, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, kisebbségi önkormányzat, alapítványok, civil szervezetek) szolgáltatásainak elérését. Kiegészítésként az elsősegélynyújtást, a lakás belső és külső környezetének rendben tartását, a ruházat gondozását is megtanulják. A felső tagozatban tanuló gyermekek nevelésénél kiemelt területek a személyes és környezeti higiénia igényének kialakítása, táplálkozási szokások kialakítását és ehhez kapcsolódó ismeretek elsajátítása, helyes értékrend és viselkedéskultúra kialakítása a társadalomba való beilleszkedés tükrében. A hátrányok enyhítését szolgáló pedagógiai tevékenységként alkalmazzuk a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítését segítő pedagógiai rendszer elemeit: Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről: Az önálló tanulást segítő fejlesztés  a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok:  tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozások: 1-8. évfolyamon  képességfejlesztő foglalkozások  az önálló tanulási képességet kialakító programok:  tanórán kívül egyéni fejlesztési tervre alapozottan  a tanulók önálló – életkornak megfelelő – kreatív tevékenységére épülő foglalkozások  tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek:  tantárgyi és sport szakkörök,  énekkar  versenyeztetés  tanulás tanítása Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése  tantárgyi képességfejlesztő programok Szociális kompetenciák fejlesztése  közösségfejlesztő, közösségépítő programok osztálykeretben és iskolai projektekben  mentálhigiénés programok témahét keretében Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek  mentori rendszer működtetése:  1-12. évfolyamon  Útravaló program  témahét - Erdei Iskola program 122 oldal


Pedagógiai Program

 projektnap – iskolán kívüli helyszíneken is Az integrációt elősegítő módszertani elemek  egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés: 1-12. évfolyam tantárgyi tanmenetei alapján  projektmódszer: 1-12. évfolyam tantárgyi tanmenetei alapján  kooperativitás: 1-12. évfolyam tantárgyi tanmenetei alapján  drámapedagógia: 1-12. évfolyam tantárgyi tanmenetei alapján Műhelymunka – a tanári együttműködés formái  hospitálásra épülő együttműködés és értékelő esetmegbeszélések:  szakmai munkaközösségi szinten  óvoda-iskola szakmai munkaközösségi szinten  problémamegoldó fórumok:  esetmegbeszélés  egy évfolyamon tanítók szakmai fóruma  társadalmi kerekasztal A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei  a szöveges értékelés – árnyalt értékelés:  értékelő lap alapján  egyéni fejlődési napló  SNI tanulók Multikulturális tartalmak  multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban  multikulturális tartalmak megjelenítése iskolai projektekben és egyéb tanórai/tanórán kívüli tevékenységekben a roma kultúrára alapozott programok szervezésében A továbbhaladás feltételeinek biztosítása  pályaorientációs foglalkozások:  osztályfőnöki tematika alapján  a nevelési tanácsadóban  továbbtanulásra felkészítő program:  osztályfőnöki tematika alapján Az „ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ESÉLYEGYENLŐSÉG ALAPÚ FEJLESZTÉSEI” elnevezésű, TÁMOP-3.3.8B-12-2012-0116 kódszámú projekt szakmai tevékenységeit az alábbi programokkal valósítja meg az intézmény: 1. Átmenetek kezelését támogató tevékenységek szülők, gyermekek, tanulók bevonásával (projektek, családi rendezvények, gála, nyílt napok stb.):  óvoda-iskola átmenet tanulók és családjuk bevonásával;  óvoda-iskola átmenet tanulók számára;  alsó-felső tagozat közötti átmenet tanulók és szülők számára;  középiskolai továbbtanulást segítő átmenetet támogató programok a tanulók és szüleik részvételével.

2. Átmenetek kezelését támogató tevékenységek szakemberek és pedagógusok részvételével:  szakmai együttműködések megteremtése  utánkövetési gyakorlatok  módszertani továbbképzések  óvodával való együttműködés programjai

123 oldal


Pedagógiai Program

3. Intézményen kívüli partneri kapcsolatok erősítése, a helyi és településen kívüli kapcsolati háló szélesítése  szakmai versenyek tanulmányi versenyek  közösségi versenyek 4. Együttműködések kialakítása és fejlesztése az egészségügyi, szociális és munkaerő-piaci intézményrendszerrel:  szakértők, előadók bevonása a célcsoportok számára szervezett rendezvényeken 5. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók szüleinek bevonása, aktív részvételének ösztönzése:  családlátogatások  közösségi rendezvények 6. A települési roma nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés:  Roma gyermekek és családjuk bevonását segítő tevékenységek (tábor, kirándulás, családi nap) 7. Intézmények közötti horizontális tanulás (hospitációs nap, közös szakmai fórumok) 8. A gyermekek részére egyéni fejlesztési terv készítése  Mentorálási tevékenység nyújtása a gyermekek, tanulók számára  Egyéni fejlesztési tervek elkészítését megelőző fejlesztést, továbbhaladást támogató tevékenységek, pályaorientációs programok kidolgozása és megvalósítása. 9. Egészséges életmódra nevelés jegyében rendezvények, tréningek szervezése heterogén csoportokban, amely hozzájárul a befogadó attitűd fejlesztéséhez. 10. Az iskolai felkészülést, kreatív szabadidős tevékenységet biztosító, a gyermek sikeres szocializációját segítő tanórán kívüli programok, kulturális programok támogatása:  tánc  énekkar  drámajáték – irodalmi színpad 11. Az IPR-t támogató módszertani továbbképzéseken való részvétel a nevelőtestület széleskörű bevonásával. 2.11. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten => példamutató magatartást tanúsít, vagy => folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy => az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy => iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeket, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy => bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazás formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: 124 oldal


Pedagógiai Program

=> szaktanári dicséret => osztályfőnöki dicséret => igazgatói dicséret => nevelőtestületi dicséret b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén => szaktárgyi teljesítményért => példamutató magatartásért => kiemelkedő szorgalomért => példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. c) Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) A nyolc illetve tíz éven át kitűnő eredményt elért tanulók „Az Arany János Általános Iskola és Szakképző Iskola Kiváló Tanulója „elismerő oklevelet és a velejáró emlékérmet kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. e) Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. f) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben és könyvjutalomban részesülnek. g) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Azt a tanulót, aki => tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy => a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy => igazolatlanul mulaszt, vagy => bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai fegyelmező intézkedések formái: => szaktanári figyelmeztetés; => osztályfőnöki figyelmeztetés; => osztályfőnöki elmarasztalás; => osztályfőnöki intés; => igazgatói figyelmeztetés; => igazgatói elmarasztalás; => igazgatói intés; => tantestületi figyelmeztetés; => tantestületi elmarasztalás; => tantestületi intés; => kártérítési kötelezettség. A fegyelmi intézkedéseket az osztálynaplóba be kell írni, és azt a szülő tudomására kell hozni a tanuló tájékoztató füzetébe történő bejegyzéssel. A fegyelmi büntetést és kártérítési kötelezettséget együttesen is lehet alkalmazni. 2.12. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI

125 oldal


Pedagógiai Program

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok a tanórán feldolgozott ismeretek elsajátítását, alkalmazásuk gyakorlását, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások előkészítését szolgálják.  Az írásbeli házi feladatok elkészítése kötelező a tanulók számára. A szaktanárok az írásbeli házi feladatokat ellenőrzik, a hibás megoldásokat kijavítják. Pedagógusaink törekszenek arra, hogy a tanulókat az írásbeli házi feladatok rendszeres elkészítésére ösztönözzék. Pénteki tanórán hétfői tanórára kötelező írásbeli házi feladatot nem kaphat a tanuló.  Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelező szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét értékelheti és érdemjegygyel minősítheti.  Az otthoni felkészüléshez kötelezően előírt szóbeli feladatok kiadásának rendje és korlátai a következők: a) a kötelező szóbeli házi feladatot a szaktanár a tanórán adja ki; b) a kiadott feladatot a szaktanár a kiadását követő tanórán kéri számon. Ha a kötelező szóbeli házi feladat számonkérésekor az előző pontban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül vagy a tanuló az előző tanóráról igazoltan hiányzott, akkor a tanuló kérésére az értékelésnél, minősítésnél a kapott érdemjegyet nem vesszük figyelembe. 2.13. AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE A hon és népismeret modult moduláris oktatási programként tanulják az 5. évfolyamon tanulóink. A tanulók teljesítményének értékelése és minősítése a moduloknál is a többi tantárgyhoz hasonlóan érdemjegyekkel és osztályzatokkal történik. 2.14. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉVEL ÉS OKTATÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nem képesek egyéni bánásmód nélkül teljesíteni az iskolai követelményeket. A nehezen nevelhetőséget kiváltó okok sokfélék, nagyon összetettek a problémák megoldásához széleskörű társadalmi összefogásra több személy és intézmény összehangolt együttműködésére van szükség. A tennivalók zöme két alapvető fogalom köré csoportosítható: 1. Prevenció: Ami azt szolgálja, hogy a várható problémák kialakulása előtt az illetékes szakemberek és szervezetek közbelépjenek és megakadályozzák a gyermekek személyiségfejlődésének bármiféle torzulását. 2. Korrekció: A meglévő problémák szakszerű, azaz pszichológiai, pedagógiai hozzáértéssel történő kezelése a személyiség pozitív irányú átépítése. A magatartási és beilleszkedési zavarok korrekciójának érdekében fel kell derítenünk a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat. E tevékenység-területen nagy segítség számunkra intézményen belül a nevelési tanácsadó, a fejlesztő, a logopédiai és a gyógytestnevelési szakemberek jelenléte. A szakirodalom folyamatos nyomon követésével, a segítő szakember háttér jelenlétével a pedagógusoknak nyújtott szakmai segítséggel oldjuk meg e pedagógiai feladatokat. Feladataink: • diagnosztizálás, a tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások területeinek felderítése, • az okok felderítése, • családlátogatások, • a pedagógusok és a gyermekek közötti személyes kapcsolat erősítése, • a pozitív tulajdonságok erősítése dicsérettel, ösztönzéssel, 126 oldal


Pedagógiai Program

• fejlesztő programok kidolgozása, • speciális szakember jelenlétének biztosítása, • fejlesztő pedagógiai tevékenység, • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, • a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése támogatja a prevenciót és a korrekciót egyaránt a közösségfejlesztő, közösségépítő és mentálhigiénés programokkal, melyek elsősorban osztálykeretben és érdeklődési körökben valósulnak meg.

3. SZAKMAI PROGRAM A középfokú nevelés-oktatás szakaszát a szakiskola 911. évfolyamának közismereti képzését a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet alapján szervezzük. A közismereti képzés heti óraszámai Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Szakmai Kötött órák elmélet és Szabadon felhasználhagyakorlat tó órakeret Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 17 óra



1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

127 oldal


A közismereti órák Tantárgyak Magyar - kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés és sport Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen:

Pedagógiai Program

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1+1 óra

-

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 16.00

2 óra 1 óra 1 óra 5 óra

2 óra +1,5 óra 5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

17 óra

1 óra 12 óra

1,5 óra 9,5 óra

Magyar - kommunikáció 9. évfolyam Témakör Személyes kommunikáció – Tömegkommunikáció Vizuális és verbális kommunikáció kapcsolata; Hivatalos kommunikáció A nyelv és a nyelvtan rendszere Mondat – szöveg – jelentés Szövegértés, szövegalkotás I. A szövegek szerkezete Szövegértés, szövegalkotás II. A történetalakítás eszközei Irodalom – művészetek – média I. Művészeti ágak, műnemek, műfajok Irodalom – művészetek – média II. Az irodalom és a vizuális kultúra formanyelve és eszközei Összesen: Magyar - Kommunikáció 10. évfolyam Témakör A sikeres kommunikáció – nyelvi és kommunikációs repertoár a gyakorlatban Nyelv és társadalom – nyelvi rétegek, stílusrétegek Szövegértés, szövegalkotás – retorikai gyakorlatok Irodalom – művészetek – média Műalkotások befogadása Összesen: Német nyelv (Élő idegen nyelv) 9. évfolyam Témakör A nyelvtanulás célja Hogyan tanuljam az idegen nyelveket? Én és a családom Az otthonom Barátaim Ruhatáram télen-nyáron Eszem-iszom Szabadidőmben

Óra 8 8 10 10 10 9 9 8 72

Óra 18 18 18 18 72

Óraszám 2 9 8 6 6 6 8 7 128 oldal


Pedagógiai Program

Témakör Válasszunk szakmát! Végre itt a nyár! Ismétlés, ellenőrzés Összesen:

Óraszám 11 4 5 72

Német nyelv (Élő idegen nyelv) 10. évfolyam Témakörök A nyelvtanulás célja Hogyan tanuljam az idegen nyelveket? Én és a családom Az otthonom Barátaim Ruhatáram télen-nyáron Eszem-iszom Szabadidőmben Válasszunk szakmát! Végre itt a nyár! Ismétlés, ellenőrzés Összesen

Óraszám 2 9 8 6 6 6 8 7 11 4 5 72

Német nyelv (Élő idegen nyelv) 11. évfolyam Témakörök A nyelvtanulás célja Hogyan tanuljam az idegen nyelveket? Én és a családom Az otthonom Barátaim Ruhatáram télen-nyáron Eszem-iszom Szabadidőmben Válasszunk szakmát! Végre itt a nyár! Ismétlés, ellenőrzés Összesen

Óraszám 2 9 7 5 6 4 6 6 11 4 4 64

Matematika 9. évfolyam Témakörök Számtan, algebra Gondolkodási módszerek, halmazok, kombinatorika, valószínűség, statisztika Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus Geometria alapjai Összefoglalás, témazáró, szakmai feladatok Összesen:

Óraszám 10 18 18 18 8 72

129 oldal


Matematika 10. évfolyam Témakörök Számtan, algebra Gondolkodási módszerek, halmazok, kombinatorika, valószínűség, statisztika Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus Geometria alapjai Összefoglalás, témazáró, szakmai feladatok Összesen: Matematika 11. évfolyam Témakörök Számtan, algebra Gondolkodási módszerek, halmazok, kombinatorika, valószínűség, statisztika Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus Összefoglalás, témazáró, szakmai feladatok Összesen:

Pedagógiai Program

Óraszám 4 10 10 8 4 36

Óraszám 24 7

Társadalomismeret 9. évfolyam Témakör Magyarország Európában Az egyén szerepe a történelemben – A magyar történelem kiemelkedő alakjai – Világhírű magyar tudósok, művészek és sportolók A tudás és az iskola szerepe a társadalomban Egyén és társadalom Média és társadalom Intézményeink működése Múlt és jelen képekben és szövegekben Múlt és jelen képekben és szövegekben A tanulók teljesítményének a mérése Összesen: Társadalomismeret 10. évfolyam Témakör A tanulók teljesítményének a mérése A világkép A társadalmi normák – szokások és törvények A politika világa – a demokratikus politikai berendezkedés Gazdaság, gazdálkodás, pénzügyek Magyarország az Európai Unióban, Magyarország és szomszédai A civil társadalom – érdekvédelem Természet- és környezetvédelem – Környezettudatos magatartás A tanulók teljesítményének a mérése Összesen:

13 4 48

Óra 5 5 4 8 8 6 16 16 4 72

Óra 2 7 5 6 4 6 2 2 2 36 130 oldal


Pedagógiai Program

Természetismeret 9. évfolyam - Fizika Témakör

Óra

Hogyan működik a természettudomány? A tudomány módszerei Tájékozódás térben és időben Lendületbe jövünk, azaz többet ésszel mint erővel! Halmazok: gázok, folyadékok, halmazállapot-változások, az időjárás elemei Mechanikai energia Elektromosság, mágnesesség Atomi aktivitás Mi a fény? Projektek: a tanulók éves teljesítményének a mérése

4 4 5 3 5 5 5 4 1

Összesen:

36

Természetismeret 9. évfolyam - Biológia Témakör Óra Az "embergép": mozgás, légzés, keringés Az emberi mozgás, keringés és légzés élettana és anatómiája Energianyerés az élővilágban. Táplálkozás, emésztés, kiválasztás A szervezet egysége - idegrendszer és viselkedés Állandóság és változatok - információ, szexualitás Az emberi élet szakaszai Az evolúció színpada és szereplői Projektek: a tanulók éves teljesítményének a mérése Összesen: Természetismeret 9. évfolyam - Kémia Témakör Halmazok Gázok, folyadékok, halmazállapot-változások, az időjárás elemei Formák és arányok a természetben. Elemek és vegyületek. Szerves molekulák a mindennapokban. Atomi aktivitás Projekt Összesen: Természetismeret 9. évfolyam - Földrajz Témakör Tájékozódás térben és időben Halmazok Gázok, folyadékok, halmazállapot-változások, az időjárás elemei Honnan hová? Csillagászati , földrajzi és biológiai evolúció. Az ember társas viselkedése Projekt Összesen:

8 6 6 6 8 2 36

Óra 2 11 3 2 18

Óra 2 5 10 1 18

131 oldal


Pedagógiai Program

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 9. ÉVFOLYAM Témakör Sportjátékok Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák Atlétikai jellegű feladatok Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Önvédelem és küzdősportok Úszás és úszó jellegű feladatok Egészségkultúra - prevenció Összesen:

Óra 50 27 20 30 15 18 20 180

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 10. ÉVFOLYAM Témakör Sportjátékok Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák Atlétikai jellegű feladatok Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Önvédelem és küzdősportok Úszás és úszó jellegű feladatok Egészségkultúra - prevenció Összesen:

Óra 50 27 20 30 15 18 20 180

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 11. ÉVFOLYAM Témakör Sportjátékok Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák Atlétikai jellegű feladatok Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Önvédelem és küzdősportok Egészségkultúra és prevenció Összesen: Osztályközösség-építés (OKÉ) 9. évfolyam Témakör Én és az iskola Család és iskola – fiúk és lányok/nők és férfiak az iskolában és a társadalomban A környezetünk, amelyben élünk és az együttélés szabályai Projektek A tanulók éves teljesítményének a mérése Aktuális szervezési feladatok Összesen:

Óra 40 27 20 30 18 25 160

Óra 6 12 8 6 4 36

132 oldal


Osztályközösség-építés (OKÉ) 10. évfolyam Témakör A közösségek belső világa(i) „Itthon otthon Tematikai egység/ Fejlesztési vagyok!” Projektek A tanulók éves teljesítményének a mérése Aktuális szervezési feladatok Összesen: Osztályközösség-építés (OKÉ) 11. évfolyam Témakör Globalizáció – lokalizáció Kaleidoszkóp Mit és miért tanultam az iskolában? Projektek A tanulók éves teljesítményének a mérése Aktuális szervezési feladatok Összesen:

Pedagógiai Program

Óra 14 14 4 4 36

Óra 12 10 6 2 4 34

Szakképesítések szakmai programja a 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben a szakiskolai képzésben:

1. 2. 3. 4.



Szakmacsoport

épület-és szerkezetlakatos gépi forgácsoló pincér szakács

3458203 3452103 3481103 3481104

5. Gépészet 5. Gépészet 18. Vendéglátás-turisztika 18. Vendéglátás-turisztika


A szakképzési kerettanterv alapján szakképesítésenként a szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszámát évfolyamonként az alábbi táblázatok tartalmazzák:

133 oldal


Pedagógiai Program

34 811 04 SZAKÁCS

Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

1/9. évfolyam

Összes óra

3/11. évfolyam

Tantárgyak elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óra- ögy heti heti óraóraszám szám óraszám szám

Munkahelyi egészség és biztonság

ögy

elméleti Gyakorlati heti heti óraóraszám szám

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Vendéglátó gaz1 10045-12 Gazdáldálkodás kodás Szakmai számítás 1 Általános élelmi1 10044-12 Élelmi- szer-ismeretek, fogyasztóvédelem szer, fogyasztóvédelem Élelmiszerek 1 csoportjai 10046-12 Szakmai idegen Szakmai idegen 1 nyelv nyelv Előkészítési és 10049-12 ételkészítési alap- 1,5+0,5 ismeretek Előkészítési és Konyhai kisegítés ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési ala2,5 pok Ételkészítési alap10048-12 Ételkégyakorlat szítés alapjai Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gya10075-12 korlat ÉTELKÉSZÍTÉS Ételkészítési üzemi gyakorlat Összes óra

2/10. évfolyam

0,5+0,5

0,5

1

0,5

1

1

1

140

140

2 2 3+2 17,5+1,5 1+1

17,5+1,5

10

7 17

6 140

19 25

6,5 140

19 25,5

134 oldal


Pedagógiai Program

34 811 03 PINCÉR 1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság


11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

10045-12 Gazdálkodás

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óra- ögy heti heti óra- ögy heti heti óraóraszám szám óraszám szám óraszám szám

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások

0,5

1

0,5+0,5

0,5

1

1

0,5

10044-12

Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem

1

Élelmiszer, fogyasztóvédelem

Élelmiszerek csoportjai

1

1

10046-12 Szakmai idegen nyelv

Szakmai idegen nyelv

1

1

10047-12

Felszolgálás alapjai

4+1,5

Felszolgálás alapjai

Felszolgálás alapjai gyakorlat

10074-12

Felszolgálás

Felszolgálás

Felszolgálás gyakorlat

140

140

5+1 2

Felszolgálás üzemi gyakorlat Összes óra Összes óra

1

1

17,5+1,5 11

6 17

6 140

17,5+2,5

19 25

5,5 140

20 25,5

135 oldal


Pedagógiai Program

34 582 03 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

2/10. évfolyam

ögy

elméleti heti óraszám


3/11. évfolyam

ögy

elméleti heti óraszám




Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10163-12

Munkavédelem

Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Elsősegély-nyújtás gyakorlata

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

Gépészeti alapozó feladatok

0,5

1

1

2+1

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata 10166-12

Gépészeti kötések alapjai

Gépészeti kötési feladatok

Gépészeti kötések készítésének gyakorlata

4

2,5+0,5

1+1 140

10167-12 Magasban végzett lakatos feladatok

3

4

Épületlakatos feladatok gyakorlata

9

Összes óra Összes óra

1

Magasban végzett lakatos feladatok

2

Magasban végzett lakatos feladatok gyakorlata

3

Szerkezetlakatos feladatok 10168-12 Szerkezetlakatos feladatok

140

3,5+1

Épületlakatos feladatok 10165-12 Épületlakatos feladatok


2

2,5

Szerkezet-lakatos feladatok gyakorlata

4+1 7,5

9,5 17

8 140

12+2,5

17 25

7 140

18,5 25,5

136 oldal


Pedagógiai Program

34 521 03 GÉPI FORGÁCSOLÓ Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

3/11. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám




Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2,0

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezet-védelem

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

Munkavédelem

Gépészeti alapozó feladatok

10175-12 Köszörűs feladatok Összes óra Összes óra

1,0

2+1

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata

10176-12 Marós feladatok

1,0

Elsősegélynyújtás gyakorlata

Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat

10174-12 Esztergályos feladatok

0,5

4,0

140

1,0

140

2,0

5+1,5

Esztergálás

2,0

3,0

Esztergálás gyakorlata Marás

7,0

4+2,5

5,0

5,0

3,0

Marás gyakorlata Köszörülés

2,0

2,5

Köszörülés gyakorlata

2+2 5,5

11,5 17,0

9,0 140,0

6,0

16,0 25,0

8,0 140,0

17,5 25,5

137 oldal


Pedagógiai Program

Óratervek SZAKÁCS 34 811 04 9. évfolyam Munkahelyi egészség és biztonság Témakörök Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Összesen Tantárgy: Vendéglátó gazdálkodás Témakörök Viselkedéskultúra, kommunikáció. A gazdálkodás elemei, a piac. A vendéglátás fogalma, főtevékenységei. Üzletkörök és üzlettípusok. Tárgyi-, személyi feltételek, munkaügyi ismeretek. Összesen: Tantárgy: Szakmai számítások Témakörök Viszonyszámok Tápérték-, tömeg- és veszteségszámítás Létszám- és bérgazdálkodás Összesen Tantárgy: Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem Témakörök Az élelmiszereket felépítő anyagok és tápértékük megőrzése Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei Fogyasztóvédelem Összesen Tantárgy: Élelmiszerek csoportjai Témakörök Növényi eredetű élelmiszerek Összesen Tantárgy: Szakmai idegen nyelv Témakörök Szakmai kifejezések Szakmai technológiák Szakmai szituációk Összesen

Óraszám 4 4 2 2 2 4 18

Óraszám 8 8 10 10 36

Óraszám 14 12 10 36

Óraszám 20 8 4 4 36

Óraszám 36 36

Óraszám 20 10 6 36 138 oldal


Tantárgy: Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Témakörök Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP Technológiai alapismeretek Saláták, öntetek, köretek Főzelékek, levesek, levesbetétek Összesen Tantárgy: Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Témakörök Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP Technológiai alapismeretek Saláták, öntetek, köretek Főzelékek, levesek, levesbetétek Összesen Tantárgy: Ételkészítési alapok Témakörök Meleg mártások, meleg előételek, halakból, hidegvérűekből készíthető ételek Házi szárnyasokból készíthető ételek Vágóállatokból készíthető ételek Összesen Tantárgy: Ételkészítési alapok Témakörök Meleg mártások, meleg előételek, halakból, hidegvérűekből, házi szárnyasokból készíthető ételek Vágóállatokból, vadakból készíthető ételek Éttermi meleg-tészták, sós tésztaételek Napi menü technológiai sorrendjének megfelelő munkatervek készítése Összesen

Pedagógiai Program

Óraszám 2 32 19 19 72

Óraszám 4 18 30 20 72

Óraszám 25 20 45 90

Óraszám 60 65 52 3 180

10. évfolyam Tantárgy: Vendéglátó gazdálkodás Témakörök A vendéglátásban jellemző vállalkozási formák. Adózási ismeretek. Marketing a vendéglátásban. Összesen: Tantárgy: Szakmai számítások Témakörök Árképzés Jövedelmezőség Összesen:

Óraszám 28 8 36

Óraszám 20 16 36

139 oldal


Tantárgy: Élelmiszerek csoportjai Témakörök Állati eredetű élelmiszerek Összesen:

Pedagógiai Program

Óraszám 36 36

Tantárgy: Szakmai idegen nyelv Témakörök Szakmai kifejezések Szakmai technológiák Szakmai szituációk Összesen:

Óraszám 6 15 15 36

Tantárgy: Ételkészítési alapok Témakörök Vágóállatokból készíthető ételek Vadakból készíthető ételek Éttermi meleg-tészták, sós tésztaételek Munkaszervezési alapok Összesen

Óraszám 15 9 36 12 72

Tantárgy: Felszolgálás üzemi gyakorlat Témakörök Saláták, öntetek, köretek, főzelékek. Levesek, levesbetétek, meleg mártások, meleg előételek, halakból, hidegvérűekből készíthető ételek Házi szárnyasokból készíthető ételek Vágóállatokból, vadakból készíthető ételek Éttermi meleg-tészták, sós tésztaételek Összesen:

Óraszám 140 140 144 140 120 684

11. évfolyam Tantárgy: Foglalkoztatás II. Témakörök Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Összesen Tantárgy: Foglalkoztatás I. Témakörök Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Összesen

Óraszám 4 4 4 4 16

Óraszám 10 10 24 20 64

140 oldal


Pedagógiai Program

Tantárgy: Vendéglátó gazdálkodás Témakörök Ügyvitel a vendéglátásban Összesen

Óraszám 16 16

Tantárgy: Szakmai számítás Témakörök Készletgazdálkodás Elszámoltatás Összesen

Óraszám 10 6 16

Tantárgy: Élelmiszerek csoportjai Témakörök Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók Italok Összesen Tantárgy: Ételkészítési ismeretek Témakörök Az ételkészítés sajátos területei I.(hidegkonyhai készítmények, különleges és összetett levesek) Az ételkészítés sajátos területei II:(hideg édességek, tányérdesszertek, a hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei) Étlap, hagyományos étrend és alkalmi menüsor összeállításának szabályai és kalkulációja, munkaszervezés Különleges és új konyhatechnikák és kapcsolódó technológiák Összesen

Óraszám 4 4 24 32

Óraszám 14 10 20 20 64

Tantárgy: Ételkészítési üzemi gyakorlat Témakörök Óraszám Az ételkészítés sajátos területei I.(hidegkonyhai készítmények, különleges és 150 összetett levesek) Az ételkészítés sajátos területei II.(hideg édességek, tányérdesszertek, a hazai és 150 nemzetközi konyha jellegzetes ételei) Vendég előtti ételkészítés 126 Büfé- és rendezvény ételek készítése új konyhatechnológia eljárásokkal 150 Büfé és rendezvény ételek kalkulációja számítógépen 32 Összesen 608 PINCÉR 34 811 03 9. évfolyam Tantárgy: Munkahelyi egészség és biztonság Témakörök Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei

Óraszám 4 4 2 141 oldal


Témakörök Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Összesen Tantárgy: Vendéglátó gazdálkodás Témakörök Viselkedéskultúra, kommunikáció. A gazdálkodás elemei, a piac. A vendéglátás fogalma, főtevékenységei. Üzletkörök és üzlettípusok. Tárgyi-, személyi feltételek, munkaügyi ismeretek. Összesen Tantárgy: Szakmai számítások Témakörök Viszonyszámok Tápérték-, tömeg- és veszteségszámítás Létszám- és bérgazdálkodás Összesen Tantárgy: Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem Témakörök Az élelmiszereket felépítő anyagok és tápértékük megőrzése Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei Fogyasztóvédelem Összesen Tantárgy: Élelmiszerek csoportjai Témakörök Növényi eredetű élelmiszerek Összesen Tantárgy: Szakmai idegen nyelv Témakörök Szakmai kifejezések Szakmai technológiák Szakmai szituációk Összesen Tantárgy: Felszolgálás alapjai Témakörök Higiénia, HACCP, munkavédelem Kommunikáció, viselkedéskultúra Vendéglátás és értékesítés gépei, berendezései

Pedagógiai Program

Óraszám 2 2 4 18

Óraszám 8 8 10 10 36

Óraszám 14 12 10 36

Óraszám 20 8 4 4 36

Óraszám 36 36

Óraszám 20 10 6 36



Témakörök Eszközismeret Értékesítési ismeret 1. Étel- és italismeret 1. Összesen

Pedagógiai Program

Óraszám 46 46 46 198

Tantárgy: Felszolgálás alapjai gyakorlat Témakörök Helyiség- és eszközismeret Eszközhasználat Értékesítés alapjai Italfelszolgálás Különböző felszolgálási módok 1. Összesen

Óraszám 10 20 50 30 106 216 10. évfolyam

Tantárgy: Vendéglátó gazdálkodás Témakörök A vendéglátásban jellemző vállalkozási formák. Adózási ismeretek. Marketing a vendéglátásban. Összesen: Tantárgy: Szakmai számítások Témakörök Árképzés Jövedelmezőség Összesen: Tantárgy: Élelmiszerek csoportjai Témakörök Állati eredetű élelmiszerek Összesen: Tantárgy: Szakmai idegen nyelv Témakörök Szakmai kifejezések Szakmai technológiák Szakmai szituációk Összesen: Tantárgy: Felszolgálás Témakörök Étel- és italismeret 2. Értékesítési ismeret 2. Összesen:

Óraszám 28 8 36

Óraszám 20 16 36

Óraszám 36 36

Óraszám 6 15 15 36

Óraszám 36 36 72

143 oldal


Tantárgy: Felszolgálás üzemi gyakorlat Témakörök Nyitás előtti teendők Különböző felszolgálási módok 1. Különböző felszolgálási módok 2. Különleges éttermi munka Ügyvitel, üzleti dokumentáció a gyakorlatban Összesen:

Pedagógiai Program

Óraszám 144 144 144 144 108 684

11. évfolyam Tantárgy: Foglalkoztatás II. Témakörök Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Összesen Tantárgy: Foglalkoztatás I. Témakörök Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Összesen Tantárgy: Vendéglátó gazdálkodás Témakörök Ügyvitel a vendéglátásban Összesen Tantárgy: Szakmai számítások Témakörök Készletgazdálkodás Elszámoltatás Összesen Tantárgy: Élelmiszerek csoportjai Témakörök Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk Fűszerek, ízesítők, zamatosítók és állományjavítók Italok Összesen Tantárgy: Felszolgálás Témakörök Étlapszerkesztés, étrend összeállítás

Óraszám 4 4 4 4 16

Óraszám 10 10 24 20 64

Óraszám 16 16

Óraszám 10 6 16

Óraszám 4 4 24 32

Óraszám 16 144 oldal


Pedagógiai Program

Témakörök Rendezvényszervezés, szállodai értékesítés Értékesítés elszámoltatása, bizonylatai. Értékesítési informatikai rendszerek Összesen

Óraszám 8 8 32

Tantárgy Felszolgálás üzemi gyakorlat Témakörök Nyitás előtti teendők Különböző felszolgálási módok 1. Különböző felszolgálási módok 2. Különleges éttermi munka Ügyvitel, üzleti dokumentáció a gyakorlatban Összesen

126 126 126 126 136 640

Óraszám

ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS 34 582 03 9. évfolyam Tantárgy: Munkahelyi egészség és biztonság Témakörök Óraszám Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Összesen

4 4 2 2 2 4 18

Tantárgy: Elsősegélynyújtás gyakorlata Témakörök Elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban Sérülések ellátása Összesen

12 12 12 36

Tantárgy: Munkavédelem Témakörök Munkabiztonság Tűzvédelem Környezetvédelem Összesen Tantárgy Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Témakörök Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Gépészeti alapismeretek Összesen

Óraszám

Óraszám 12 12 12 36

Óraszám 36 36 36 36 144 145 oldal


Tantárgy Gépészeti alapozó feladatok Témakörök Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Összesen

Pedagógiai Program

Óraszám 27 27 27 27 108

Gépészeti kötések alapjai Témakörök Hegesztés, forrasztás, ragasztás Szegecselés, csavarozás Felületvédelem Összesen

Óraszám 63 45 108

Tantárgy Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Témakörök Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat Szegecs-, csavarkötés készítése Összesen

Óraszám 72 90 162

10. évfolyam Tantárgy Gépészeti kötések alapjai Témakörök Felületvédelem Összesen Tantárgy Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Témakörök Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat Felületvédelmi bevonatok készítése Összesen Tantárgy Épületlakatos feladatok Témakörök Általános vállalkozási ismeretek Épületlakatos szerkezetek Épületlakatos szerkezetek gyártási ismeretei Épületlakatos feladatok Tantárgy Épületlakatos feladatok gyakorlata Témakörök Munkatervezési feladatok Munkaszervezési feladatok Épületlakatos szerkezetek gyártása, beépítése, szerelése Karbantartás, javítás Összesen

Óraszám 72 72

Óraszám 72 36 108

Óraszám 36 36 72 144

Óraszám 36 36 216 36 324 146 oldal


Tantárgy Szerkezetlakatos feladatok Témakörök Szerkezetlakatos alapismeretek összesen

Pedagógiai Program

Óraszám 72 72

Tantárgy Szerkezetlakatos feladatok gyakorlata Témakörök Szerkezetlakatos munkák Összesen

Óraszám 144+36 144+36

11. évfolyam Tantárgy Foglalkoztatás II. Témakörök Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség összesen Tantárgy Foglalkoztatás I. Témakörök Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Összesen Tantárgy Épületlakatos feladatok gyakorlata Témakörök Épületlakatos szerkezetek gyártása, beépítése, szerelése összesen Tantárgy Magasban végzett lakatos feladatok Témakörök A magasban végzett munka biztonsága Építészeti rajzi ismeretek Magasban végzett szerelési folyamatok Összesen Tantárgy Magasban végzett lakatos feladatok gyakorlata Témakörök A magasban végzett munka biztonsága Építészeti rajzfeladatok Magasban végzett szerelések Összesen

Óraszám 4 4 4 4 16

Óraszám 10 10 24 20 64

Óraszám 32 32

Óraszám 26 12 26 64

Óraszám 32 32 32 96

147 oldal


Tantárgy Szerkezetlakatos feladatok Témakörök Szerkezetlakatos alapismeretek Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos ismeretek Tartószerkezeti ismeretek Összesen Tantárgy Szerkezetlakatos feladatok gyakorlata Témakörök Szerkezetlakatos munkák Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos munkák Tartószerkezeti lakatos munkák összesen Gépi forgácsoló 34 521 03 9. évfolyam Tantárgy: Munkahelyi egészség és biztonság Témakörök Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Összesen Tantárgy: Elsősegélynyújtás gyakorlata Témakörök Elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban Sérülések ellátása Összesen Tantárgy Gépészeti alapozó feladatok Témakörök Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Összesen Tantárgy Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Témakörök Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Gépészeti alapismeretek Összesen

Pedagógiai Program

Óraszám 56 72 60 188

Óraszám 128 128 128 384

Óraszám 4 4 2 2 2 4 18

Óraszám 12 12 12 36

Óraszám 27 27 27 27 108

Óraszám 36 36 36 36 144 148 oldal


Tantárgy Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Témakörök Szakmai anyagismeret Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök, mérőberendezések Összesen Tantárgy Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Témakörök Roncsolásos anyagvizsgálatok Roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök használata Összesen 9. évfolyam Tantárgy Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Témakörök Szakmai anyagismeret Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök, mérőberendezések Összesen Tantárgy Esztergálás Témakörök Az esztergálás eszközei Az esztergálás technológiája CNC programozás Összesen Tantárgy Esztergálás gyakorlata Témakörök Az eszközök használata Az esztergálás gyakorlata CNC esztergálás Összesen Tantárgy Marás Témakörök A marás eszközei A marás technológiája CNC programozás Összesen Tantárgy Marás gyakorlata Témakörök Az eszközök használata A marás gyakorlata CNC marás technológiája

Pedagógiai Program

Óraszám 12 12 12 36

Óraszám 78 78 78 234

Óraszám 24 24 24 72

Óraszám 18 24 30 72

Óraszám 42 120 90 252

Óraszám 36 36 36 108



Témakörök Összesen

Pedagógiai Program

Óraszám 180

Tantárgy Köszörülés Témakörök Köszörülés eszközei Köszörülési technológiák CNC programozás Összesen

Óraszám 18 24 30 72

Tantárgy Köszörülés gyakorlata Témakörök Eszközök használata Köszörülési technológiák alkalmazása CNC köszörülés Összesen

Óraszám 27 36 81 144 11. évfolyam

Tantárgy Foglalkoztatás II. Témakörök Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Összesen Tantárgy Foglalkoztatás I. Témakörök Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Összesen Tantárgy Esztergálás Témakörök Az esztergálás eszközei Az esztergálás technológiája CNC programozás Összesen Tantárgy Esztergálás gyakorlata Témakörök Az eszközök használata Az esztergálás gyakorlata CNC esztergálás Összesen

Óraszám 4 4 4 4 16

Óraszám 10 10 24 20 64

Óraszám 32 32 32 96

Óraszám 48 72 88 208 150 oldal


Tantárgy Marás gyakorlata Témakörök Az eszközök használata A marás gyakorlata CNC marás technológiája Összesen Tantárgy Köszörülés Témakörök Köszörülés eszközei Köszörülési technológiák CNC programozás Összesen Tantárgy Köszörülés gyakorlata Témakörök Eszközök használata Köszörülési technológiák alkalmazása CNC köszörülés Összesen

Pedagógiai Program

Óraszám 32 64 64 160

Óraszám 12 34 34 80

Óraszám 64 64 64 192

4. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE  Az iskola első alkalommal a 2013/2014. tanévben szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.  Ezen pedagógiai program érvényessége ideje a visszavonásig tart. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint:  a nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását;  a nevelőtestület felkéri az SZMK-et, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását legalább három évente átfogóan elemezze. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA  A pedagógiai program módosítására:  az iskola igazgatója;  a nevelőtestület bármely tagja;  a nevelők szakmai munkaközösségei;  az iskola fenntartója tehet javaslatot.  A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az SZMK szülői, illetve diák önkormányzati képviselői javasolhatják. 151 oldal


Pedagógiai Program

 A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el az SZMK és a Diákönkormányzat egyetértésével, a fenntartó hagyja jóvá a szakértői vélemény figyelembe vételével.  A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév első tanítási napjától kell bevezetni. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA Az iskola pedagógiai programja nyilvános. A pedagógiai program egy-egy példánya megtekinthető:  az iskola fenntartójánál;  az iskola irattárában;  az iskola honlapján;  az iskola tanári szobáiban;  az iskola igazgatójánál;  az igazgató helyetteseknél. A pedagógiai program egy példányát az iskolai könyvtárban a szülők és a tanulók szabadon megtekintik. Az iskola kezdő évfolyamain tanuló diákok és szüleik részére a beiratkozáskor tájékoztatást ad a pedagógiai programról. Szakoly, 2014. október 02. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 1. A pedagógiai programot a szülői munkaközösség véleményezte és elfogadásra javasolta. Szakoly, 2014. október 02.

Szülői Munkaközösség Elnöke 2. A pedagógiai programot az intézmény Diákönkormányzata véleményezte és elfogadásra javasolta. Szakoly, 2014. október 02.

DÖK segítő pedagógus 3. A pedagógiai programot a Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium Intézményi Tanácsa véleményezte és elfogadásra javasolta. Szakoly, 2014. október 02.

152 oldal


Pedagógiai Program

Intézményi Tanács Elnöke

4. A pedagógiai programot a nevelőtestület elfogadta. Szakoly, 2014. október 02.

Intézményvezető 5. A pedagógiai programot az intézményvezető jóváhagyta. Szakoly, 2014. október 02.

Intézményvezető

153 oldal


Pedagógiai Program

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. számú melléklet: Az általános iskolai helyi tanterv tantárgyainak cél- tananyag- követelmény rendszere 1-8. évfolyamra 2. számú melléklet: Szakmai programok szakképesítésenként 3. számú melléklet: Legitimálási jegyzőkönyvek és mellékletei

154 oldal

SZAKOLYI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM oldal

Recommend Documents