Pedagógiai Program felülvizsgálata 2013.04.29
KE PTSZIKE PTSZI 2013.04.29
Okos ember nem gondol a holnaputánra, amikor a "ma" bőven ellátja feladattal. Syndie Maison
A prezentációban megjelenő információk az előadás szóbeli kiegészítéseivel együtt értelmezhetőek!
Jogszabályi háttér • 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről • 229/2012. (VIII. 28) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról • 363/2012. (XII. 17) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról • 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról • 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
Óvodai nevelés országos alapprogramjáról Változások
Bevezető Megjelent • a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira támaszkodás, • szeretetteljes gondoskodás • az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be; • óvodapedagógusok értékrendjének érvényesülése • gyermekek érdekeinek védelmében tartalmazza • a gyermek harmonikus fejlődése érdekében fogalmaz
Gyermekkép • szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség • Az óvodai nevelés során a gyermek … egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.
Óvodakép • Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család • Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. • Az óvodai nevelés célja …a hátrányok csökkenését, • a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek • A mással nem helyettesíthető játék • nemzetiséghez • Migráns gyermekek …társadalmi integrálását
Az óvodai nevelés általános feladatai • az egészséges életmód alakítása, ▫ a környezettudatos magatartás megalapozása;
• az érzelmi, az erkölcsi és a közösség(i) nevelés ▫ az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot ▫ az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését; ▫ az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. ▫ A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen fontos az óvoda együttműködése a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.
Az óvodai nevelés általános feladatai II. • az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. ▫ Az értelmi nevelés további feladatai: gondolkodás – alkotóképesség – fejlesztése. ▫ Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI • Személyi feltételek: ▫ Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. ▫ A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli ▫ nemzetiséghez…
Tárgyi feltételek: Nincs változás az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI II. • Az óvodai élet megszervezése ▫ a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, …, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. ▫ Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI III. • Az óvoda kapcsolatai ▫ családdal való szoros együttműködés ▫ nemzetiséghez
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI • Játék ▫ Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. ▫ A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el.
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI II. • Verselés, mesélés ▫ A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat.
• Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ▫ változatlan
• Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ▫ változatlan
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI III. • Mozgás ▫ 1. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. ▫ 2. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait ▫ 3. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére ▫ 4. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI IV. • Külső világ tevékeny megismerése ▫ Az óvodapedagógus feladata, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására.
• Munka jellegű tevékenységek ▫ változatlan
• A tevékenységekben megvalósuló tanulás ▫ Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. ▫ A tanulás lehetséges formái az óvodában: a játékos, cselekvéses tanulás
A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE • A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. • A szociálisan egészségesen fejlődő, érett gyermek : ▫ kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására ▫ a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg
• A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt (2014. 09. 01) • A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik…
A felülvizsgálat során • • • •
Kiemelt gondozást igénylő gyermekek fejlesztése A hangsúlyok megléte A feltételek megléte Az alapprogram által használt kifejezések érvényesülése
Szünet
A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve
• A nemzetiségi óvodai nevelést biztosító óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve szerint meghatározott Nemzetiségi óvodai nevelés alapelvei figyelembevételével készíti és fogadja el pedagógiai programját. • A nemzetiségi óvoda a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a nemzetiségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Az óvodai nevelés magába foglalja a nemzetiségi hagyományok, szokások továbbörökítését, valamint a nemzetiségi identitás megalapozását és fejlesztését. • A nemzetiségi óvodai nevelés a következő formák szerint valósítható meg:
▫ a) anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) óvoda, az óvodai élet egészét a nemzetiség nyelvén szervezi meg ▫ b) nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda, a nemzetiség nyelve és a magyar nyelv fejlesztését szolgálja ▫ c) magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést folytató óvoda pedagógiai programja tartalmazza a roma/cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékei közül azokat, amelyek a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodnak.
A nemzetiségi nevelés célja és feladata • anyanyelvi környezetet biztosítson a gyermekek számára; • a nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat ápolja és fejlessze; • készítse fel a gyermeket a nemzetiségi nyelv iskolai tanulására; • a nemzetiségi identitástudat kialakulását és fejlesztését segítse.
A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve
Az irányelv célja a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Alapelvek: • az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, • fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, • a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, • a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé
• Az integrált fejlesztésben résztvevő óvoda: ▫ a) pedagógiai programjának kiegészítésekor és a speciális tevékenységek megvalósításakor figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, ▫ b) külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez, ▫ c) a befogadó óvoda vezetője támogatja a pedagógusok részvételét az óvodai integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken.
A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja tartalmazza Cél: A nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerülnek: • a sajátos nevelést igénylő gyermekek egyénre szabott differenciált fejlesztésben részesüljenek, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, • az elvárások igazodjanak az adott gyermek fejlődésének üteméhez, • a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé Feladatok: a speciális szakemberrel együttműködve a gyermek egyéni fejlesztése Speciális eszközök:
Nemzetiségi, migráns és sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése Fontos tisztázni: • Mit vállalt az alapító okiratban? • Milyen tevékenységek megvalósítására adott a feltételrendszer? • Milyen tevékenységek megvalósítására vannak lehetőségei?
az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek • alapvető emberi szükségletek tiszteletben tartása; • emberi jogok tiszteletben tartása ; • biológiai és társadalmi sokféleség; • az ökológiai lábnyom, az emberi cselekedet nyomot hagy a természetben; • testi, lelki és szociális jólét biztosítása, a gyermek mindenek fellett álló érdekének érvényesülése; • egészségtudatos, preventív szemlélet érvényesülése; Több területen megjelenik, megjelenhet külön kiemelve is a PP-ben
A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket A pedagógiai program egy stratégiai program, mely hosszú távú elképzeléseket tartalmaz. Minden olyan általános érvényű tartalommal megtölthető, amelyet a nevelőtestület fontosnak tart.
A pedagógiai program formai kritériumai
• Rendelkezésre áll-e a pedagógiai programmal kapcsolatban:
▫ Nevelőtestület elfogadása ▫ Fenntartó egyetértése (ha van többletköltséggel járó feladat) nemzetiségi esetén ▫ Intézményvezető jóváhagyása
• A nevelési program érvényességi idejének meghatározása. • Intézkedés a pedagógiai program értékeléséről és felülvizsgálatáról. • Intézkedés a pedagógia program módosításának körülményéről. • Intézkedés a pedagógiai program nyilvánosságra hozatalának módjáról és elhelyezéséről. • Aláírás, pecsét megléte.
A pedagógiai program felülvizsgálata, módosítása esetén Felül kell vizsgálni: • Az éves tervezést • A csoportnaplót • Az egyéni fejlesztési terveket A dokumentumok összhangja Az intézmény szakmai dokumentumaiban használt tevékenység megnevezések egységesítése, koherenciája A Pedagógiai programban megfogalmazottak és a napi gyakorlat összhangja
Kérdések - válaszok • „az óvodai „tananyag" országos szintű egységesítése” • Csoportnapló : ▫ A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 91. § az óvodai csoportnapló minimum tartalmi követelményeit rögzíti, amely elemek nem hiányozhatnak az óvodai pedagógiai programok mellé szerkesztett csoportnapló tartalmából, tehát a PP-hoz igazodó formában és tartalommal alkalmazható.
• Felvételi és mulasztási napló
Kérdések – válaszok II. • PP felülvizsgálat határideje: 2013. augusztus 31. • A pedagógiai programban az új szabályozás szerint "egészségnevelési és környezeti nevelési elveket" kell meghatározni. • Helyi nevelési elvek ,célkitűzések???
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
KE PTSZI
