Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Gyakorlóiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóóvoda Minőségirányítási Programja
2013.
1
1. Igazgatói beköszöntő A köztudatban szokás a színvonal, az eredményesség, az elitképzés szinonimájaként értelmezni a minőséget. A minőség azonban több ennél, a rendszer irányítását, szabályozását, működési feltételét jelenti, a változás és a változtatás filozófiája. Ma a közoktatási intézmény olyan hely lett, ahol az emberek (bármilyen korúak) kielégíthetik tudásszomjukat. Semmi sem fontosabb, mint ennek a tudásvágynak az életben tartása, a személyes fejlődésnek, a folytonos javulásnak a biztosítása. Ennek érdekében szükség van arra, hogy az intézményfenntartók és az intézmények felismerjék, megismerjék a minőségfejlesztés leghatékonyabb megoldásait. Elengedhetetlen, hogy a fenntartó és a nevelési-oktatási intézmények vezetője, nevelőtestülete elfogadja a szakmai ellenőrzés fontosságát. E rendszer működése nélkül nem dönthető el, milyen módon vált be a jóváhagyott, bevezetett pedagógiai program, a helyi tanterv, SZMSZ. Nem dönthető el az sem, hogy melyik intézményhasználó munkája tűnik ki a többi közül, és érdemel elismerést. A minőségbiztosítás rendszerének kialakulásához azonban arra is szükség lenne, hogy az oktatáspolitika elfogadja nem állandó változtatásra, hanem viszonylagos állandóságra van szükség ahhoz, hogy a rendszer fejlődni tudjon. E fejlődési folyamat során az intézmények megtanulják, hogyan kell olyan folyamatokat alkotni, amelyek bátorítják az egyént képességei folyamatos fejlesztésére, érdeklődése kiszélesítésére,
személyisége
kibontakoztatására.
Ez
a
rendszer
megfelel
az
intézményhasználóknak, a gazdaságnak és a társadalomnak is. 2. Az IMIP rendeltetése A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 40.§ (10)-(11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a PTE Illyés Gyula Gyakorlóiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóóvoda dolgozói közössége megalkotta az Intézményi Minőségirányítási Programját. (továbbiakban IMIP) Az IMIP tartalmazza -
az intézményi minőségpolitikát és a minőségfejlesztési rendszert
-
az intézmény működésének hosszú távú elveit és feladatait
-
az intézmény működésének folyamatát, a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatokat
-
a vezetői feladatokat ellátók, a pedagógus és egyéb munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét
-
a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit
2
2.1. Hatálybalépés, érvényesség ideje, felhasználási köre Az IMIP hatálybalépésének időpontja:
2004.
A módosítás időpontja:
2009.
Az érvényesség időpontja:
2013.
Érvényességi terület:
az intézmény egésze
Az IMIP írásos anyagának elérhetősége: Az iskola, óvoda és művészeti iskola nevelői szobáiban, és a könyvtárban intézményi dokumentumként bekötve, valamint az intézmény honlapján. 2.2 Felülvizsgálat Minden tanév végén a tanévzáró testületi értekezleten. 2.3. Módosítási eljárás Módosítást az intézmény bármely dolgozója kezdeményezhet az intézményvezető vagy a minőségirányítási
csoport
vezetője
felé.
A
módosító
indítvány
indokoltságát
a
minőségirányítási csoport véleménye alapján az igazgató hagyja jóvá. A változtatás csak az alkalmazotti közösség jóváhagyásával lép életbe.
3. Az intézmény rövid bemutatása 3.1. Az intézmény rövid története A Gyakorló Általános Iskola 1977-ben Szekszárd város központjában, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola Kihelyezett Tagozatának keretei között kezdte meg működését, két párhuzamos osztállyal 1-4. évfolyamig. Helyzete és fejlődése a gyermeklétszám és a hallgatói képzés változásával egyre erősödött. 1986-ban új, önálló 16 tantermes épületbe költözött. Jelenleg is itt végzi alap- és kiegészítő tevékenységét. Az 1-8. évfolyamon három párhuzamos osztályban folyik az oktató-nevelő munka, elsőtől-hatodik osztályig a főiskolai hallgatók gyakorlati képzése. A Gyakorlóóvoda 1984-ben, az iskola szomszédságában lévő épületben kezdte meg működését. Jelenleg 6 csoportban folyik az óvodai nevelő munka. Az Alapfokú Művészeti Iskolát 2000-ben hoztuk létre, ahol tánc és képzőművészeti tanszakon folyik az oktatás. 3.2. Az intézmény arculata A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Gyakorlóiskolája 36 éve, a Gyakorlóóvoda 29 éve áll a szekszárdi közoktatás és a pedagógusképzés szolgálatában. A több mint három évtized nevelési irányzatai az intézményben tevékenykedő pedagógusok, az óvodai, és a tanítási
3
gyakorlaton lévő hallgatók valamint a főiskola törekvései sajátos „gyakorlós” szellemiséget alakítottak ki. Intézményünk a pedagógiai gyakorlat alkotóműhelye, hiszen kettős feladatát: a gyermekek korszerű oktatását-nevelését, valamint a pedagógusjelöltek képzését csak így láthatja el igazán. Mindezt az tette lehetővé, hogy a gyakorlók pedagógusai jól felkészült óvónők, tanítók és tanárok, akik szívesen vállalják a szakma kihívásait, a megmérettetést. A pedagógusjelölt hallgatók képzésében kifejtett tevékenységünk hozzájárul hivatástudatuk elmélyítéséhez, személyiségük alakulásához, valamint ahhoz, hogy szakmailag jól felkészült pedagógusokká válhassanak. Az óvoda 6 csoporttal működik, a gyermeklétszám 150, a csoportok létszáma 22-25 fő. Az óvodában vegyes életkorú gyermekekből szerveződött csoportok működnek. A különböző profilok, - hagyományőrző, zenei, német nemzetiségi, környezetvédő, gyógytestnevelés, kommunikáció, - a sokszínűséget biztosítják, és lehetőséget teremtenek egy-egy terület elmélyítésére. Iskolánk a hagyományos 8 osztályos iskolaszerkezetben működik, délután napközivel, mely az 1-4. osztályokban osztályközösségre épül, a felső tagozatban tanulószobát/napközit biztosítunk. Az alapfokú művészeti oktatás a délutáni időkeretben működik 2000 szeptemberétől. Jelenleg 200 tanítványunk van képző-és iparművészeti, valamint tánc tanszakon. Intézményünk tanulólétszáma közel 600 fő, a tanulócsoportok száma 24, napközis csoportunk 14 van. Az induló első osztályaink programját az iskola profilja határozza meg. Az 1997/98-as tanévtől belépő első osztályaink az alábbi specializációval indulnak: • angol - informatika • úszás - idegen nyelv (angol-német) • kisebbségi nyelv (német) 2008/09-től a következő profilok indulnak: • angol - informatika • úszás - idegen nyelv (angol) • művészeti nevelés - idegen nyelv (német) Intézményünk a város és városkörnyék gyermekeit fogadja
4
3.3. A Minőségirányítási Program története A Pécsi Tudományegyetem az ISO 2000 minőségirányítási rendszert választotta. Iskolánk a Comenuius 2000 I. modell kiépítését határozta el. Tantestületi döntés értelmében hivatalos szakértő nélkül indítottuk el a munkát. Segítséget, iránymutatást azonban volt lehetőségünk szakembertől kérni. Az igazgatónő felkérésére minőségirányítási csoport alakult 5 fővel, akik tanfolyami felkészülést követően kezdték a feladatot. A tényleges munka 2000. októberében kezdődött, és 2003 májusára a Comenius I. követelményeinek megfelelően intézményünkben kiépítettük a partnerközpontú működés feltételrendszerét. Az irányított önértékelés eredményeinek ismeretében a tantestület úgy döntött, hogy tovább erősíti a partnerközpontú működés eredményeit, ennek megfelelően a Comenius I modellben kívánja folytatni a megkezdett munkát. Az óvoda 2001-ben az Oktatási Minisztérium által kiírt pályázat kapcsán kezdte el a minőségirányítási munkát. A rendszer kiépítését 2002-ben a Tolna Megyei HSZK tanácsadójának segítségével indította el. A Comenius I. modellben folyó munka 2004 májusában zárult. A partnerközpontú szemlélet kialakult, az intézmény működése ennek megfelelően átalakult. A következő két év feladata a teljes körű minőségirányítási rendszer kiépítése volt. A Comenius II. intézményi modellben kiemelt szerepe van a folyamatos fejlesztés és a folyamatok szabályozása mellet a szervezeti kultúra fejlesztésének. A szervezeti működés két egymást kiegészítő eleme az intézmény folyamatainak szabályozottsága és a szervezeti kultúra fejlesztése, ezért feladat az egyensúlyteremtés volt. A normakövető az elvárások, követelmények betartására ösztönző szervezeti kultúra a biztosíték, hogy a szervezet a szabályozott folyamatai szerint működjön. Az itézmény vezetése és munkatársai képessé váltak a PDCA – SDCA ciklus folyamatos alkalmazására. Az előbbi módszer alkalmazásával és a minőségirányítás nyolc alapelvét szemelőt tartva működik az intézmény a Comenis I és II. intézményi modell szerint 2006 óta. 4. Minőségügyi tervezés A minőségügyi tervezésünk alapját a fenntartó oktatási koncepciója, a hallgatói képzés, a pedagógiai program, valamint az oktatást érintő egyéb helyi sajátosságok képezték. Az intézményi helyzetfelmérést előzetes SWOT analízis, tanulói, szülői és dolgozói elégedettség mérés és ezek összehasonlító vizsgálata előzte meg. A jelenlegi helyzetünket a jövőképünkben és küldetésnyilatkozatunkban fogalmaztuk meg.
5
Ezek alapján kijelöltük a minőségcélokat, amelyekhez konkrét feladatokat rendeltünk. A minőségügyi tervezés kiterjed a minőségügyi célok megvalósítása érdekében hozandó intézkedésekre. Az intézményvezetés által megfogalmazott célrendszer alapján a feladatok megoldására intézkedési terv készült, amely tartalmazza az elérendő célt, a feladatokat, a szükséges erőforrásokat, a felelősöket és a határidőket. Ez az intézkedési terv rögzíti a minőségügyi célok megvalósulása érdekében végrehajtandó intézményi szintű feladatokat. A minőségirányítási rendszer kiépítésére és működtetésére az intézmény vezetése minőségfejlesztési team-t hozott létre, melynek működését külön szabályzat tartalmazza. IMIP KÉSZÍTÉS FOLYAMATA A JELENLEGI HELYZET ÉS A FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK ÖSSZEVETÉSE EGYETEM HELYZETELEMZÉS - Fenntartói elvárások - SWOT - Partneri igény- és elégedettségmérés - Dokumentumelemzés JÖVŐKÉP KÜLDETÉS MINŐSÉGPOLITIKA MEGFOGALMAZÁSA MINŐSÉGCÉLOK HOSSZÚTÁVÚ INTÉZKEDÉSI TERV KÖZÉPTÁVÚ INTÉZKEDÉSI TERV RÖVIDTÁVÚ INTÉZKEDÉSI TERV 4.1 Jövőkép A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Gyakorlóiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóóvoda a jövőben erősíteni kívánja a nevelési-oktatási intézmények között megszerzett jó pozícióját. Az intézmény elkötelezi magát amellett, hogy az intézményhasználók igényeit a lehető legszélesebb körben igyekszik feltárni és kielégíteni, ill. az eddigi elégedettséget megtartja, folyamatosan növeli. Ennek érdekében a dolgozói kollektíva arra törekszik, hogy a szolgáltatások tekintetében bennünket értékeljenek a legjobbnak. Olyan intézményben kívánunk élni és dolgozni, ahol a tárgyi környezet és az emberi kapcsolatok minősége emberbarát.
6
4.2 Iskolánk küldetése „Ahogyan ma tanítunk, olyan lesz a holnap.” /Szent-Györgyi Albert/ •
Törekszünk arra, hogy az intézmény fennállása alatt elért jó színvonalú oktatónevelő munkát megőrizzük.
•
Odafigyelő, serkentő környezet megteremtésével biztosítjuk, hogy tanítványaink érdeklődésük, ambíciójuk szerint a lehető legtöbbet „hozhassák” ki magukból, és felkészültségüknek megfelelően tanulhassanak tovább.
•
Olyan gyerekeket kívánunk nevelni, akik tisztelik az egyetemes emberi kultúrát, a természeti és társadalmi környezet védelmére törekszenek.
•
Felelősek vagyunk a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődéséért.
•
Az intézmény specialitásainak, programjainak szélesítésével, (komplex művészeti nevelés, sport, környezetvédelem) új művészeti ágak (báb, dráma, színjátszás) bevezetésével kívánjuk keresettségünket fokozni.
•
Törekszünk az óvoda-iskola átmenet, az iskolai szocializáció megkönnyítésére, és a tanulási kedv fokozására.
•
Fontosnak tartjuk a szülőkkel való jó és széleskörű kapcsolat megtartását munkánk erősítése érdekében, hiszen törekvéseink közösek.
•
Céljaink elérése érdekében folyamatosan fejlesztjük a személyi és tárgyi erőforrásainkat.
•
Tisztában vagyunk felelősségünkkel, hogy a jövő nemzedéket neveljük, s hogy nem tantárgyakat, tananyagot, hanem diákokat tanítunk, akik „gyerekből vannak”.
•
Elvárjuk magunktól pedagógusoktól, hogy folyamatosan megújuljunk, fejlődjünk és törekedjünk a tökéletességre.
•
Felelősek vagyunk a jövő pedagógus-nemzedék szakmai színvonalának emeléséért.
4.3 Intézményi minőségpolitikánk •
Fontosnak tartjuk a munkatársak minőség iránti elkötelezettségének erősítését.
•
Folyamatosan figyeljük az intézmény eredményeinek megjelenését.
•
Gyermekeink érdekében színvonalas, hatékony nevelés-oktatás biztosítása.
•
Arra törekszünk, hogy vonzóvá tegyük az intézményt a mindennapi működése során.
•
Céljaink elérése érdekében az intézményhasználók kapcsolatának hatékonyabbá tételét szorgalmazzuk.
7
•
A partnerek olyan intézmény kialakítására törekszenek, amelyben a gyermekek és a felnőttek „Harmóniában élnek önmagukkal és a természettel.”
•
Figyelünk a társadalom kihívásaira, és igyekszünk ezekre értékeken alapuló, alkalmazható válaszokat adni.
4.4 Minőségcéljaink 4.4.1. A személyi és tárgyi feltételek jobb működésének hatására a munkakörülmények javítása E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: -
minden területre szakmailag jól képzett, elkötelezett szakembereket alkalmazunk
-
technikai feltételek lehetőségek szerinti legjobb biztosítása
4.4.2. Hatékony nevelés - oktatás biztosítása, színvonal emelése E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: -
új, hatékony módszerekkel igyekszünk a nevelés-oktatás színvonalát emelni
-
belső továbbképzéssel, egymástól tanulva igyekszünk elsajátítani, begyűjteni a bevált technikákat
-
külső partnerek széleskörű bevonása (múzeum, könyvtár, színház, mozi stb.)
4.4.3. Partnerkapcsolatokat működtető információáramlás erősítése a kölcsönös elégedettség eléréséért E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: -
szülői, hallgatói, DÖK faliújságon rendszeresen megjelentetjük az aktuális információkat
-
a kollégáknak minden hónap második keddjén információs értekezletet tartunk, ezek előkészítéseként vezetői értekezletet
-
az emlékeztetőket a tanári hirdetőkön kifüggesztjük
-
honlapon megjelentetjük az új információkat
4.4.4. Intézményi arculat megjelenítése, annak érdekében, hogy az érdeklődést fokozzuk E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: -
részt veszünk a városi programokon, rendezvényeken
-
megjelenés a médiában
-
a művészeti bemutatókon, a Lépegető és az Ovi-Suli programokon, az intézmény eredményeit ismertetjük
8
4.4.5. A kor igényeit megjelenítő értékek létrehozása, hogy keresettségünket fokozni tudjuk E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: -
kulcskompetenciákban képviselt értékek felhasználása, beépítése a mindennapi tevékenységbe
-
módszertani kultúra fejlesztése által az értékrend megteremtése, az eredményesség fokozása
4.4.6. Az idegen nyelvi képzés színvonalának további emelése E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: -
a 8. osztályos év eleji felmérés alapján a pedagógusok a tanulók tudásszintje alapján - a szülőkkel való egyeztetés alapján-nyelvvizsga felkészítőket szerveznek
-
a felkészítőkön részt vettek 80%-a sikeres vizsgát tesz
-
Helen Delon, választás biztosítása a programok között
4.4.7. Az elektronikus írásbeliség megszilárdítása E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: -
valamennyi tanulónk a 8. osztály végére megszerzi az alapfokú számítógépes gyakorlatot, a szövegszerkesztés, és Internet-alkalmazása területén
-
a tanulók 40-50%-a ECDL vizsgát tesz (természetesen szülői hozzájárulással)
4.4.8. A mozgásgazdag életmód kialakítása E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: -
minden tanulónk számára – a kötelező testnevelés órákon kívül évfolyamonként, legalább egy szabadidős sportfoglalkozáson való részvételt biztosítunk
-
valamennyi tanulónk az alsó tagozat végére megtanul, úszni
4.4.9. A diákjainkat helyes egészség-és környezeti nevelése E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: -
a képzés során a minden évben megrendezésre kerülő „Egészség hét„ programjain való részvétel biztosított (gyermekek-szülők-pedagógusok részére)
-
tagozatonként évente egy alkalommal szervezett túrán való részvételt, s egy sportnapot biztosítunk, ill. az osztályok szabadon választott túrán vehetnek részt
-
projekt nap
4.4.10. A tehetséges tanulóinkat segítjük, felkészítjük a megyei és országos szintű versenyeken való részvételre és az eredményes szereplésre, a tanulási nehézséggel küzdőknek fejlesztő foglalkozásokat szervezünk
9
E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: minden
-
érdeklődő
diákunk
számára
biztosítjuk
a
verseny
előkészítő
foglalkozásokon való részvételt -
minden tanévben legalább egy tanulónk bekerül valamelyik országosan meghirdetett verseny döntőjébe
-
a megyei vagy országos sportversenyeken legalább öt-nyolc gyermek 1-8. helyezést ér el
- heti 2 óra felkészítő tantárgyakból 4.4.11. A hagyományápoló tevékenységünk fenntartása, szükség esetén bővítése E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: -
a pedagógia programban rögzített évente visszatérő rendezvényeket megvalósítjuk
-
az iskolai évfordulókat, társadalmi ünnepeket méltó módon megünnepeljük
4.4.12. Az iskola ellenőrzési, mérési és értékelési rendszerén keresztül az iskola valamennyi partnere számára követhetővé tesszük a fenti célok megvalósulását E célunkat abban az esetben látjuk teljesítettnek, ha: -
SZMK tájékoztatása
-
beszámoló a fenntartónak
-
minden évben meghatározzuk és az év végi beszámolókban szerepeltetjük azokat a statisztikai mutatókat, amelyek tanulói közösségeink tanulmányi előmenetelét, munkához való viszonyát, neveltségi helyzetét tárják fel
4.5 Minőségcélokhoz hozzárendelt feladatok Feladatok
Humán és
a
Sikerkritériumok, várható eredmények
erőforrás Pedagógusok taneszköz kompetenciájának
ellátottság
fejlesztése.
fejlesztése
Rendeletnek
Módszerek, eljárások
Felelősök, közreműködők
Belső továbbképzés Intézményvezetés,
Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Folyamatosan
indítása.
munkaközösség
a tanév során.
Pályázati
vezetők
való lehetőségek
megfelelés
kihasználása
Nevelés-oktatás
Módszertani
Szakirodalom
Intézményvezetés,
Tanév során
hatékonyságának
kultúra emelése.
ajánlása,
munkaközösség
folyamatosan
emelése
DÖK működtetése
aktív bemutatása.
vezetők
Ellenőrzés fokozása 10
Információáramlás Szülők és egyéb Faliújság, SZMK,
Intézményvezetők,
Havonta,
erősítése
Benczéné V. Zs.
negyedévente
partnerek
média
folyamatos tájékoztatása Intézményi arculat Az óvoda, iskola, Lépegető, Ovi-Suli, Müllerné D. L.,
Az
erősítése
program
művészeti
iskola városi programok, Rózsa G.,
keresettsége nő.
művészeti
művészeti vezetők
éves
alapján
bemutatók módszertani Belső továbbképzés Intézményvezetők
Értékek
A
megőrzése,
kultúra
olyan
létrehozása
szintre
fejlődik,
hogy
az
Tanév során folyamatosan
oktatás
színvonala jelentősen emelkedik Idegen
Heti
nyelvi Nyelvvizsga
képzés erősítése
felkészítőn vettek
felkészítők Idegen
részt tartása
nyelvi 7. 8. évf.
munkaközösség
80%-a
sikeres vizsgát tesz Elektronikus
8. évf. végén a Heti
felkészítők Informatikatanárok
írásbeliség
tanulók 40-50%-a tartása
erősítése
ECDL vizsgát tesz
Mozgásgazdag
Minden
életmód
megtanul úszni 4. úszásoktatás,
biztosítása
oszt.
tanuló Rendszeres
8. évf.
Testnevelők
Havonta
Egészség
Minden
munkaközösség
május
végére, sportprogramok
évfolyamonkénti sportfoglalkozások Egészséges
Gyerekek
életmód
figyelnek
Egészség Hét a
év
táplálkozásra, mozgásra Tehetségekkel és a 1 tanuló tantárgyi, Versenyfelkészítők, Szaktanárok, tanulási
3
tanuló fejlesztő
testnevelők
Tanév során folyamatosan
11
nehézséggel küzdőkkel
sportversenyeken
foglalkozások
való országos
foglalkozás
versenyekre jut
Hagyományápolás
Az
intézményi DÖK bevonása a Szabadidőszervező, Az
hagyományok
szervezésbe,
DÖK vezető
sikeres szervezése, lebonyolításba
éves
program alapján
bonyolítása Ellenőrzési,
Azonos értékrend Pedagógiai
Intézményvezetés,
értékelési rendszer szerint értékelünk
Program, Házirend pedagógusok
egységes
ezen
alkalmazása
áttanulmányozása
Minden elején
részeinek
5. Minőségfejlesztési rendszer A minőségfejlesztési rendszer olyan szabályok, szabályozások összessége, amelyek a minőségpolitikában megfogalmazott filozófia és annak mentén kitűzött célok megvalósítását és a megvalósulás folyamatát segítik. Intézményi szinten a minőségfejlesztési rendszer az alábbi feladatok szabályozását tartalmazza: - vezetési - tervezési - ellenőrzési - mérési és értékelési. Az intézmény meghatározza azokat a folyamatokat, amelyeket szabályozni kíván, s elkészíti a folyamatok listáját. A folyamatok hatásosságát a PDCA ciklus alkalmazása biztosítja
Beavatkozás
Eredmény és Gyakorlat összevetése a tervvel
Tevékenység Megtervezése
Gyakorlati végrehajtás
12
év
Az intézmény az alábbi folyamatokat szabályozza: -A vezetés elkötelezettsége és felelőssége -Minőségirányítási rendszer működtetése az intézményen belül -Jogszerű működés -Tervezés -stratégiai tervezés -az éves munka tervezése -beiskolázás tervezése ( Lépegető, Ovi-suli, művészeti) -Ellenőrzés -Értékelés -intézményi értékelés/önértékelés -tanulók munkájának értékelése -az intézmény működésének javítása, fejlesztése -dokumentálás rendje -partnerközpontúság -a fontos partnerek igény- és elégedettség mérése -kommunikáció a partnerekkel -oktatási és nevelési tevékenységek értékelése -helyi képzési kínálat tervezése tanulókra, programbeválás vizsgálata -az oktatási-nevelési tevékenység közös követelményeinek érvényesítése -a tanulókra vonatkozó éves pedagógiai tervezés és értékelés rendszere 5.1 A vezetés elkötelezettsége és felelőssége Az integrált intézmény létrehozta minőségfejlesztési rendszerét. Működteti azokat az eljárásokat, amelyek biztosítják a mindenkori érvényes jogi szabályozás alapján a partnerek elvárásainak
megfelelő
szolgáltatásokat.
Az
intézményvezető elkötelezte magát
a
minőségirányítási rendszer létrehozására, működtetésére, és továbbfejlesztésére, valamint folyamatos javítására. 5.1.1 A minőségirányítási rendszer működtetése A fenntartói elvárások érvényesítése, a minőségirányítási rendszer kiépítése, folyamatos fejlesztése, a minőségirányítás vezető feladata. A MIR vezető munkáját 5 fős team segíti, melynek munkáját a Team szabályzat foglalja össze. (7.3. melléklet)
13
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS, FOLYAMATOS JAVÍTÁSA
A V E V Ő
V E V Ő I
A VEZETÉS FELESŐSSÉGE
K Ö V E T E L M É N Y E I
ERŐFORRÁSOK IRÁNYÍTÁSA
TERMÉK SZOLGÁLTATÁS LÉTREHOZÁS
E L É G E D E T T S É G
MÉRÉS, ELEMZÉS, JAVÍTÁS
VEVŐSZOLGÁLAT
input
output
5.1.2 Jogszerű működés Az intézmény jogszerű működéséért az intézmény vezetője felelős. Az intézmény valamennyi dolgozója az érvényes jogszabályoknak, eljárásrendjének, munkaköri leírásoknak megfelelően köteles dolgozni. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok intézményi megfelelőségéért, felülvizsgálatáért az igazgató felel. 2003. évi Közoktatási tv. módosítása (4.) értemében az intézmény vezetése meghatározta minőségpolitikáját. Ennek érdekében a következő intézkedéseket hoztuk: Megalkottuk a küldetésnyilatkozatunkat,
minőségpolitikánkat,
minőségügyi
célkitűzésünket.
Tevékenységünket éves munkaterv kidolgozásával és megvalósításával kapcsoltuk stratégiai tervünkhöz. Biztosítjuk az intézmény működési rendjét és a szükséges erőforrásokat. Felülvizsgáljuk az intézmény minőségi céljainak megvalósulását, és minőségirányítási rendszerünket eredményesen működtetjük. A partnerközpontú szemléletet tudatosítjuk
14
minden munkatársunkkal. Dolgozóink munkaköri leírással rendelkeznek, mely tartalmazza a beosztásuk szerinti hatáskört és felelősséget. 5.2 Partnerközpontúság A partnerközpontúság célja a partnerek azonosítása, igényeik, elégedettségük mérése, a velük folytatott kommunikáció szabályozása. Érvényességi terület: az egész intézmény Folyamatleírás A partnerek azonosítása Az intézmény azonosította érdekelt feleit. A partnereket képviseleti szerveikkel, képviselőikkel a partneri nyilvántartásban (7.4. melléklet) tartjuk számon, amit minden tanév szeptember 15-ig szükség szerint módosítunk. A partnerekkel való kapcsolat szorossága alapján az intézmény különbséget tesz a közvetlen és közvetett partnerek között. Közvetlen partnerek: -
A nevelési-oktatási folyamat elsődleges szereplői: a gyerekek, a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak.
-
A tanulási-tanítási és nevelési folyamat közvetlen megrendelői, akik elvárásokat támasztanak és/vagy forrásokat biztosítanak az intézmény számára: szülők és a fenntartó.
-
A gyermekek életútjának, illetve tanulási útjának következő állomása: továbbtanulás esetén a következő oktatási szint.
-
Az intézmény számára meghatározó szerepet játszó egyéb közvetlen felhasználó (az intézmény által kínált oktatási program közvetlen vagy potenciális megrendelője).
Közvetett partnereink: -
Mindazon megrendelők, akik valamely szabályozó rendszeren keresztül társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg és/vagy közvetítenek az intézménynek: a különböző jogalkotó szervezetek, kiemelten az Oktatási Minisztérium.
-
Azok a partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljai elérésében: civil, szociális, kulturális, gazdasági, sportintézmények, köztiszteletben álló magánszemélyek, egyházak.
5.2.1 A partnerek igényeinek és elégettségének mérése A feladat végrehajtásának felelőse a minőségfejlesztési vezető. A felméréshez a következő kérdőíveket használjuk: -
szülői igény és elégettség 15
-
tanulói igény és elégettség
-
pedagógus igény és elégettség
-
hallgatói igény és elégettség
Az így nyert információkat felhasználjuk: -
helyi képzési kínálat tervezésénél
-
továbbképzési programok szervezésénél
-
partner kapcsolatok irányításában
-
az éves tervezőmunkában
A kérdőívek kiértékelése a minőségfejlesztési vezető irányításával történik 2 évente egy alkalommal. A minőségfejlesztési vezető feladata 2 évenként jelenteni a vezetőség felé a kiértékelés eredményét és az esetleges hiányosságokat. Ezeket az eredményeket a teljes dolgozói közösség és az SZMK, és a fenntartó is megismeri. 5.2.2 Kommunikáció a partnerekkel Kapcsolattartás a tanulókkal A tanulókkal való kapcsolattartás és kommunikáció módjait az iskolába való bekerülésük után az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal és az iskolavezetés tagjaival igény szerint folytatott egyéni beszélgetések, és az iskolai rendezvények biztosítják. Iskolagyűlés. Intézményünkben a diákönkormányzat, mint törvényben szabályozott jogkörű diákszervezet képviseli a diákok véleményét, érdekeit. Tevékenységét a diákönkormányzat csoportjai, és működési szabályzata fogalmazza meg. Tevékenységét megbízott pedagógus segíti. A DÖK évente egyszer diákfórumot szervez. Kapcsolattartás a szülőkkel A szülőkkel való kapcsolattartás legfontosabb fórumai a szülői értekezletek, nyílt napok, szaktanári fogadóórák. A meghívást a szülők – legkésőbb egy héttel korábban – gyermekük ellenőrzőjén keresztül kapják meg. A szülői értekezlet a szülők tájékoztatására és az osztály közös dolgainak egyeztetésére szolgál. A szülők jelenlétüket aláírásukkal igazolják. A szaktanári fogadóóra a tanulók egyes tantárgyakból kimutatott előmenetelének szükség szerinti megbeszélésre szolgál. A fogadóórán való részvétel fakultatív, illetve behívásos alapon működik.
16
Az osztályfőnök az ellenőrzőn keresztül értesíti a szülőt: -
a tanuló érdemjegyeiről
-
dicséretről és elmarasztalásról
-
a szülői értekezletek és fogadóórák időpontjáról
-
a tanulók mulasztásáról
Amennyiben a tanuló mulasztása igazolatlannak minősül, az osztályfőnök értesíti erről a szülőt. Amennyiben az igazolatlan hiányzások száma az Oktatási Törvény által előírt határt eléri, feljelentést tesz az igazgató az illetékes település jegyzőjénél. A szülőkkel való kapcsolattartás szervezeti formája a szülői munkaközösség (SZMK). Osztályonként a szülők képviselőt választanak a munkaközösségbe, akik megválasztják a szervezetben tisztségviselőiket. Az SZMK évente legalább 3-szor ülésezik, munkájukat egy pedagógus segíti. Kapcsolattartás a munkatársakkal A belső kapcsolattartási formák, illetve fórumok biztosítják a különböző szintek és funkciók közötti, hatékony kommunikációt és információcserét. (vezetői ért., kibővített vezetői ért., információs ért., évfolyam ért., munkaközösségi ért.,) A vezetői értekezleten az intézményvezető, az intézményvezető helyettesek vesznek részt. Kibővített vezetői értekezlet tagjai az igazgató és helyettesei, a munkaközösség vezetők, a tagozatok vezetői, a DÖK és a DSK vezetői, valamint a minőségirányítási csoport vezetője. Összdolgozói értekezlet összehívására rendkívüli alkalmakkor kerül sor, az értekezletről jegyzőkönyv készül. A tanári karral való kapcsolattartás fórumai a tantestületi évnyitó és évzáró, félévi értekezletek, információs értekezletek, alsós és felsős szakmai megbeszélések. Értekezletet az igazgató, megbeszéléseket az igazgató helyettesei hívhatnak össze. Az aktuális információk megjelenítése a tanári szobában írásos felhívás formájában történik. Az értekezletek időpontját és témáját az éves munkatervben kell rögzíteni. A rendkívüli tantestületi értekezlet összehívását tanári megbeszélésen kell bejelenteni, vagy a hirdetőtáblán jelezni, lehetőleg két nappal korábban. A terven felüli megbeszélések időpontját hirdetőtáblára kell felírnia az összehívónak. A hirdetést aláírásával kell hitelesítenie. A megbeszélésről való indokolatlan távolmaradás számonkérést von maga után. Az értekezleten való részvétel alól az igazgató indokolt esetben felmentést adhat, a megbeszélésen való részvétel alól annak hirdetője is.
17
A jegyzőkönyvezető a jelenléti ív alapján rögzíti a hiányzásokat. A hiányzókkal ismerteti az értekezlet jegyzőkönyvét, és az abban foglaltak tudomásulvételének igazolására aláíratja velük a jelenléti ívet. Az aláírás mellé rögzíti a tájékoztatás dátumát. Szükség szerint kapcsolattartás biztosított a Közalkalmazotti Tanáccsal és a szakszervezettel. Kapcsolattartás a fenntartóval A fenntartóval az intézmény igazgatója tartja a kapcsolatot. Az intézményvezető részt vesz az igazgatói és a közoktatási bizottsági értekezleten. A fenntartó képviselői előre meghatározott ütemterv szerint látogatják az intézményt. Költségvetési egyeztetés tervszerűen történik. Kapcsolattartás más intézményekkel és középiskolákkal Az intézmény fontos partnerei azok a középfokú oktatási intézmények, ahol tanulóink jelentősebb része folytatja tanulmányait. Fontos partnereink: Pécsi Tudományegyetem PTE Illyés Gyula Kar Garay János Gimnázium I. Béla Gimnázium Szent László Egységes Középiskola Csapó D. Szakközépiskola Bonyhádi Petőfi S. Gimnázium PTE Gyakorló Iskolái Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége A kapcsolattartás formája: nyílt napok, pályaválasztási tájékoztatók, írásos dokumentumok, értekezletek, közös rendezvények. A kapcsolattartás felelőse: igazgató, igazgatóhelyettesek, illetve továbbtanulási felelős. Kapcsolattartás az általános iskolákkal és óvodákkal Városi értekezleteken veszünk részt, közös versenyeket szervezünk, egymás rendezvényeit látogatjuk. 5.3. Tervezés Az intézmény vezetése az alábbiakban szabályozza a működés szempontjából fontos tervezési folyamatokat. 5.3.1. Stratégiai tervezés szabályozása A szabályozás célja, hogy hosszú távon dokumentáltan meghatározza az iskolai tervezés folyamatát. Érvényességi terület: az egész intézmény 18
Folyamatleírás: A tervezés alapja az intézmény pedagógiai programja. Az ebben megfogalmazott céloknak, alapelveknek, feladatoknak összhangban kell lennie a partneri elvárásokkal és a közoktatási törvénnyel. Az intézmény küldetésnyilatkozatának koherensnek kell lennie a pedagógiai programmal. A minőségügyi tervezés alapja a minőségirányítási program. A minőségpolitikának vezetői elkötelezettséget, és a küldetésnyilatkozatban megfogalmazott elvekkel való azonosulást kell tükrözni. A minőségpolitikát a vezetés fogalmazza meg, melyet ismertet a dolgozókkal. A stratégiai tervezés fontos része a vezetői program, melyet a mindenkori pályázó készít el. A dokumentáció megismerése után az intézményi közösség véleményezi. Az intézmény gazdálkodásával, karbantartásával felújításával kapcsolatos dokumentumokat az igazgató készíti el. A folyamat dokumentumai: -
jegyzőkönyv
-
jelenléti ív
-
feladatterv
-
pedagógiai program
-
SZMSZ, Házirend
-
MIP
-
továbbképzési terv
5.3.2. Éves munka tervezése A tervezés célja az intézmény tantárgyi struktúráját figyelembe véve a szükséges személyi feltételek felmérése, a tanári feladatok optimális megosztása, az intézmény egészét érintő éves feladatok tervezése. Érvényességi terület: az egész intézmény Folyamatleírás: 5.3.2.1. A tantárgyfelosztás elkészítése A tantárgyfelosztás elkészítésénél a pedagógiai programban rögzített óratervből, az adott év beiskolázási tervéből és a fenntartó által jóváhagyott órakeretből kell kiindulni. Az óraterv rögzíti az egyes évfolyamokon tanítandó tantárgyakat, ezek óraszámait. A fenti három dokumentum alapján az órák elosztását az iskolavezetés készíti el. Munkájuk során
figyelembe
veszik
a
munkaközösség-vezetők
javaslatát
és
az
előző
évi
tantárgyfelosztást a tanári munka felmenő rendszerének optimális megvalósításához. 19
A teljes tantárgyfelosztás tartalmazza a tanáronkénti és osztályonkénti óratervi órákon kívül az egyes tevékenységekkel járó kedvezményeket. (osztályfőnöki, munkaközösségi, DÖK, minőségfejlesztési, szakvezetői, stb.) Az óraterven kívüli órák felosztását. (szakkör, korrepetálás, diáksport, stb.) Kimutatja a kötelező és túlórákat. Oktató-nevelő szolgáltatásunk minőségének egyik alapkérdése, hogy munkatársaink ne legyenek túlterhelve. Törekszünk ennek betartására. A tantárgyfelosztást az intézmény igazgatója hagyja jóvá, majd megküldi a fenntartónak. 5.3.2.2. Órarend A tantárgyfelosztás alapján az igazgató-helyettesek végzik az iskola órarendjének összeállítását. Az órarend készítésénél kiindulási alapként kell kezelni a tantárgyfelosztást és az óratervet. Az órarend elkészítése során érvényesülni kell a szakszerű oktatásnak, a folyamatos tanulói foglalkoztatásnak. Az intézményben folyó munka gyors átláthatósága, a helyettesítések, óracserék, teremcserék hatékony megoldása érdekében osztályonkénti, tanáronkénti és teremórarend is készül. Az osztályonkénti órarendet az osztálynaplóba kell bevezetni, illetve a tanulókkal az első tanítási napon az ellenőrzőjükbe leíratni. Az osztályok, a tanárok és a tantermek órarendjét az igazgatóhelyettesi irodában hozzáférhetővé kell tenni. A tantermek összesített órarendjét a tanári szobában, az adott tanterem órarendjét a tanteremben is el kell helyezni. 5.3.2.3. Az éves munkaterv A tanév rendjét a kiadott miniszteri rendelet szabályozza. A tanév helyi rendjét az éves munkaterv határozza meg. Az éves munkatervet az intézmény vezetése és a minőségirányítási csoport vezetője készíti el, és a pedagógus közösség a tanévnyitó tantestületi értekezleten hagyja jóvá. Az értekezlet véleményt alkot: -
a nevelő-oktató munka tartalmi változásairól
-
az iskolai szintű rendezvények tartalmáról, időpontjáról
-
a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról
-
helyi felmérések rendjéről
-
tanórán kívüli foglalkozásokról
-
minőségirányítási feladatokról
20
5.3.3. Iskolai dokumentumok elkészítésének rendje Dokumentumok
Felelős
Időpont
Vezetői pályázat
igazgató
öt évente
Helyettesi pályázat
helyettesek
öt évente
Pedagógiai program
igazgató
törvény, rendelet szerint
Minőségirányítási program
minőségirányítási vezető
szükség szerint
Küldetésnyilatkozat
igazgató
szükség szerint
Minőségpolitika
igazgató
szükség szerint
Éves munkaterv
igazgató, helyettesek, min. ir. vezető minden év 08. hó
Munkaközösségi munkaterv munkaközösség vezetők
minden év 09. 15.
Tanév rendje
igazgató, igazgató helyettesek
alakuló értekezlet
Tantárgyfelosztás
igazgató, igazgató helyettesek
alakuló értekezlet
Órarend elkészítése
igazgató helyettesek
nyitó értekezlet
Képzési tematika
helyettesek
minden év 09. 15.
Szakkörök, fejlesztések
igazgató
minden év 09. 15.
DÖK munkaterv
DÖK segítő tanár
minden év 09. 15.
Tanmenetek
minden pedagógus, helyettesek
minden év 09. 15.
A folyamat dokumentumai: -
tanmenetek
-
munkatervek
-
képzési tematikák
-
tantágyfelosztás
-
osztályonkénti órarend
-
pedagógus órarend
-
tanterem órarend
-
éves munkaterv
-
osztálynapló
-
ellenőrző
5.3.4. Helyi képzési kínálat tervezése Cél a pedagógiai program képzési kínálatának a környezet változásait figyelembevevő fejlesztése. Érvényességi terület: az egész intézmény 21
Folyamatleírás: Az
intézmény
kétévente
méri
partnerei,
az
oktatásban
érdekeltek
igényeit
és
megelégedettségét, folyamatosan figyeli a kötelező érvényű külső szabályozók változását. A folyamatos értékelés és a partneri visszajelzések alapján tervezi a változtatásokat. Ezt a nevelőtestület hagyja jóvá. 5.3.4.1. Beiskolázás A beiskolázási stratégiát, az ehhez tartozó operatív feladatokat az iskolavezetés határozza meg. Fontos feladatként kezeljük a nyílt napok, a Lépegető és az Ovi-Suli megszervezését és lebonyolítását. Az iskolavezetés rögzíti a beiskolázásból adódó feladatokat. A központilag szabályozott beírást az iskolatitkár végzi. A felvételt nyert gyermekek szüleinek az óvoda és iskolakezdéssel kapcsolatosan szülői értekezletet tartunk. 5.3.4.2. Továbbtanulás Az igazgató és a felsős helyettes megkeresi a középiskolákat, és tájékoztatót szervez a szülőknek. A dokumentációval kapcsolatos teendőkről a felsős helyettes közös szülői értekezletet tart. A 8. osztályos osztályfőnökök végzik a jelentkezési lapokkal kapcsolatos adminisztrációs munkát. 5.3.4.3. Távozás az intézményből Távozáskor minden esetben az étkezési és könyvtári tartozások rendezését igazoltatni kell a gondnoknővel, illetve a könyvtárossal. Amennyiben a tanköteles tanuló tanulmányait más intézményben folytatja, az iskolatitkár távozási lapot tölt ki a befogadó intézmény számára. Az osztályfőnök a változást az osztálynaplóba és a törzskönyvbe átvezeti. A befogadó iskola megküldi a tanuló beiratkozását igazoló nyomtatványt. Az iskolatitkár a befogadó nyilatkozat alapján törli a tanulót a beírási naplóból és az OKÉV nyilvántartó rendszeréből. A folyamat dokumentumai: -
Jelentkezők adatbázisa
-
Osztálynévsor
-
Beírási napló
-
Törzskönyv 22
-
Osztálynapló
-
Bizonyítvány
-
Felvett tanuló értesítése
-
Pedagógiai program
-
Iskolalátogatási igazolás
-
Tanulói jogviszony igazolása
-
Tájékoztató
-
Etikai kódex (diák, szülő)
A dokumentumokat 5 évig kell őrizni. 6. évben ellenőrzés és újraminősítés után (iskolatitkár, igazgató) az iratkezelési szabályzat szerint selejtezzük. 5.4. Ellenőrzés, mérés Cél az intézményen belüli ellenőrzés rendszerének kialakítása annak érdekében, hogy a szabályzatoknak és szabályozásoknak megfelelő működés biztosított legyen. Érvényességi terület: az egész intézmény Folyamatleírás: Az ellenőrzés mindig az ellenőrzött fél tudtával történik. Az iskolavezetés tagjai az iskolai élet bármely területe fölött ellenőrzést gyakorolhat. Ellenőrzést gyakorolhatnak a munkaközösség-vezetők szaktárgyuk, illetve szakmai területük vonatkozásában. Az osztályfőnökök osztályuk, illetve tanulóik vonatkozásában. Bármely pedagógus munkaköri leírása, illetve a kapott megbízása szerint. Az óralátogatások nem kizárólagosan az ellenőrzést szolgálják, hanem a pedagógiai tapasztalatcsere intézményesített formái is. Az igazgató-az általa szükségesnek tartott esetekben-jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 5.4.1. Indikátorrendszer Az intézményi tevékenységek mérésére a partneri igény-és elégedettségmérést alapul véve alakítottuk ki azt a rendszert, amelynek keretében adatgyűjtést, feldolgozást és elemzést végzünk. Az indikátorrendszer a következő területekre terjed ki: -
partneri elvárások teljesítése
-
humán erőforrások fejlesztése
-
tárgyi feltételek biztosítása
-
intézményi folyamatok fejlesztése
-
szakmai fejlesztés
23
Mérési eszközök: -
statisztikai jelentések
-
klíma teszt
-
partneri igényelégedettség mérés
A folyamat dokumentumai: -
statisztikai adatlapok
-
klíma teszt
-
teljesítménymutatós adatlap
-
belső ellenőrzési szabályzat (vezetői, munkaköz.-vezetői, tisztasági, ügyeleti, ped. értékelési)
Módszerek: -
írásos dokumentumok vizsgálata
-
tanulói munkák vizsgálata
-
tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, hallgatói órák látogatása
A folyamat dokumentumai: -
osztályozó naplók
-
témazárók, tanulói munkák
-
óralátogatás feljegyzései
-
munkaköri leírás
-
ellenőrzési napló
5.5. Értékelés Cél az ellenőrzési tapasztalatok alapján az intézményi gyakorlat átvizsgálása, hogy kijelöljük a fejlesztendő területeket. Érvényességi terület: az egész intézmény Folyamatleírás: Ellenőrzés után minden ellenőrző személy elkészíti az értékelést. Ezek a területekre meghatározott kritériumok teljesülését elemzik, és a munkatársakat támogatják abban, hogy tevékenységüket fejlesszék, felismerjék a hibákat és képesek legyenek azok javítására, valamint rámutatnak a pozitív eredményekre. Értékelés az alábbi területeken történik: -
az egyes tanulók és osztályok teljesítményértékelése
-
a pedagógusok teljesítményértékelése
-
a vezetők teljesítményértékelése
-
munkaközösségek, egységek értékelése 24
-
teljes körű önértékelés
-
országos mérés, értékelés
5.5.1. Az egyes tanulók és osztályok teljesítményértékelése Cél a közoktatási törvény előírásainak megfelelő és az intézmény sajátosságait tartalmazó mérőeszköz létrehozása és alkalmazása. Érvényességi terület: az egész intézmény Folyamatleírás: Minden tanév első hónapjában kerül sor a tanulók tudásszintjének felmérésére. Ezek alapján határozza meg minden pedagógus a fejlesztési utakat. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése a pedagógiai programban és a házirendben meghatározottak szerint történik. Tanulócsoportok tevékenységének értékelése Az osztályközösségek fejlődését az osztályfőnök minden év októberében és májusában írásban értékeli. Az értékelés szempontjai: -
adatok-létszám, nemek aránya, új és távozó tanulók
-
szociális összetétel-gyv. támogatás, családgondozói segítség
-
tanulmányi munka
-
társas közösség struktúrája
-
neveltségi szint
-
közösségi tevékenység
-
kapcsolat a szülőkkel
A felsorolt területekhez kapcsolódó feladatok, elvárt eredményesség. A folyamat dokumentumai: -
Pedagógiai program
-
Osztálynaplók
-
Mérőeszközök
-
Javítóvizsga jegyzőkönyv
5.5.2. A pedagógus, és intézményi értékelési rendszer bevezetésének jogi háttere: A Köznevelési törvény alapján, központi pedagógus és intézményértékelés a pedagógus életpálya modellhez kapcsolódóan, külső szakemberekkel. Szervezeti szabályzók -
Közoktatási törvény
-
Pedagógiai program 25
-
Nevelési program
-
Szervezeti és működési szabályzat
-
Minőségpolitikai dokumentumok
-
Etikai kódex
-
Munkaköri leírások
5.5.3. A teljes körű önértékelés Az önértékelés célja, hogy szembenézzünk a problémákkal, hogy feltárjuk az erősségeket és a fejlesztendő területeket. Ezáltal biztosítjuk a folyamatos fejlődést. Érvényességi terület: az egész intézmény Folyamatleírás: Az intézményi önértékelést kétévente végezzük. Gyerek, szülő és pedagógus kérdőívek alapján. Az eredmények vizsgálatát az értékelési csoport végzi. Az összegyűjtött adatokat az előző mérési eredményekkel vetik össze. A határozott negatív és pozitív elmozdulásokat kiemelik. A fejlesztendő területekről listát készítenek, és a feladat megoldására team-ek alakulnak, akik kidolgozzák az eljárásrendet. 5.5.4. Országos mérés A tanulói kompetenciamérés évente 4. 6. és 8. évfolyamon egységes szabályok szerint történik. Folyamatleírás: Az országos előírások alapján. 5.5.4.1. A mérés jelentősége a vezetés számára -
Megbízható
adatokat
szolgáltat
az
oktatás
eredményeiről
osztályonként,
évfolyamonként, tantárgyanként. -
Összehasonlíthatóvá teszi az intézmény eredményeit az országos eredményekkel.
-
Ráirányítja a figyelmet a szükséges változtatásokra.
5.5.4.2. A mérés jelentősége a pedagógus számára -
Felelősségvállalást követel az eredményekért.
-
Jelentést ad a tanulás-tanítás gyenge és erős pontjairól.
-
A közös siker érdekében együttműködőbbé kell válni a fenntartóval, a vezetéssel és a kollégákkal.
-
Mivel nagy populációs mérésről van szó, reális összehasonlítást tesz lehetővé tanulók, osztályok, évfolyamok tudását illetően.
5.5.4.3. A mérés jelentősége a tanulók számára -
Tanulásra ösztönöz, önmagukhoz viszonyított jobb eredmény elérésére késztet. 26
-
Szembesíti a tanulókat a követelményekkel.
-
Vizsgatapasztalathoz juttatja őket, támpontot ad a továbbtanulási döntéshez.
6. Záradék A Minőségirányítási Programot a tantestület 2013. 03. 19-én elfogadta. Szekszárd, 2013. 03. 19.
Antus Györgyné igazgató
27
7. Mellékletek
7.1. SWOT-elemzés A MIP előkészítési szakaszában az ezzel a munkával megbízott team részletes SWOT elemzést végzett. Az elemzés területenként tárta fel az intézmény erősségeit, gyengeségeit, a lehetséges veszélyeket és lehetőségeket. Az elkészített anyagot a minőségi körök, munkaközösségek és a Vezetői Tanács közreműködésével véglegesítette. A MIP a SWOT – elemzésnek egy egyszerűsített változatát tartalmazza: Erősségek -
Kedvező alapadottságok folyamatosan javuló személyi és beiskolázási feltételek
-
Széleskörű, bővülő hagyományokra támaszkodó világos szervezeti célok
-
Pedagógiai elkötelezettség, gyermekközpontúság
-
Jó színvonalú nevelő- oktató munka
-
A gyermek igényeit figyelembevevő programok, tanórán kívüli foglalkozások
-
Idegen nyelvek, informatika, úszásoktatás és a művészeti képzés lehetősége
-
Beilleszkedést segítő gyermeki és pedagógus magatartás
-
Továbbtanulásra való felkészítés
-
Innovációs tevékenységek
-
Vonzó képzési struktúra
-
Hatékony működési-, szerteágazó szakmai-, kulturális kapcsolatrendszer
Gyengeségeink -
Hiányos tárgyi feltételek, problémás finanszírozás
-
Gyermekétkezetés minősége
-
Viselkedés terén előforduló hiányosságok
-
Szakmai tevékenység beszűkülése, törvények, rendeletek, belső szabályzatok nem kellő ismerete, gyengülő csapatszellem
-
Szervezetfejlesztés, marketing tevékenység
-
Alacsony szintű tanulói önszerveződés, mozgás szegény életmód, olvasottság hiánya, káros szenvedélyek előretörése
Veszélyek -
A tanári presztízs, az iskola társadalmi pozíciójának folyamatos csökkenése
-
Társadalmi hátrányok-, tömegkommunikációs ártalmak erősödése, gyengülő családi kötelékek 28
Lehetőségek -
Pályázati,
alapítványi
források
bővítése,
költséghatékony
működés,
induló
rekonstrukció -
Fiatal tanerők munkájának célirányos beépítése, szakmai továbbképzések erősítése
-
Média-kommunikáció javítása, ovi-suli program működtetése
-
Gyermekvédelem, - szabadidős programok, környezeti nevelés, egészségnevelés erősítése
-
Minőségirányítási program készítése, működtetése
-
Szülőkkel való együttműködés erősítése
7.2. Intézményi alapdokumentumok jegyzéke Alapító okirat Pedagógiai program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Továbbképzési program és beiskolázási terv Éves munkaterv és beszámoló Munkaköri leírások Ügyintézési és iratkezelési szabályzat Leltározási szabályzat Selejtszési szabályzat Pénzkezelési szabályzat Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat DÖK működési szabályzata Minőségügyi kézikönyv 7.3. A minőségfejlesztési team működési szabályzata Minőségfejlesztési team célja A kidolgozott minőségfejlesztési rendszer fenntartása, működtetése a nevelési-oktatatási intézményben folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtása, összehangolása. Minőségfejlesztési team tagjai, feladataik A team vezetője az intézményvezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát. Munkáját a minőségfejlesztési csoport tagjai segítik. A team tagjai az intézmény különböző 29
szakterületein tevékenykedő munkatársaiból tevődik össze, akik munkaköri leírásukban rögzített feladataikon kívül a továbbiakban ismertetett feladatokat hajtják végre. A minőségfejlesztési team munkamódszere és működési módja A team tagjai a programkoordinátor irányításával végzik feledatukat. Javaslat a Minőségfejlesztési Team összetételére Vezetője, programkoordinátora: Kovács Gyöngyi Tagjai: Antus Györgyné Gabi Gabriella Murel Klára Minőségfejlesztési team vezetőjének feladatai A team vezetője az intézményvezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát. Munkáját a minőségfejlesztési csoport tagjai segítik. A Minőségfejlesztési Team tagok feladatai -
Közreműködni az intézmény aktuális minőségi helyzetének felmérésében és a hiányosságok szakmai és minőségi értékelésében.
-
Meghatározni a minőségi szabályzatok tartalmi és formai követelményeit.
-
Koordinálni az intézmény szakmai és minőségi szabályzatainak kidolgozási folyamatát.
-
Támogatást nyújtani a minőségi követelményeknek a szakmai szabályzatokba történő sikeres beillesztéséhez.
-
A minőségügyi módszerek terjesztése.
-
A helyesbítő tevékenységek felügyelete.
-
A MIP-ben bemutatott folyamataikat a PDCA/SDCA ciklusnak megfelelően végzik.
A minőségfejlesztési team munkamódszere és működési módja, jogosultságai A team a fenti feladatokat munkaidőben látja el, órakedvezmény keretében. A programkoordinátor általegyeztetett időpontban a team megbeszéléseket tart. A team tagjai a programkoordinátor által megjelölt időpontokban az egyéb tevékenységek alól felmentést kapnak. A kiadott feladatok számonkérésére a programkoordinátor jogosult. A team feloszlatását, vagy egyéb feladatokra való megbízását csak az intézményvezetés rendelheti el. 30
7.4. Partneri nyilvántartás Közvetlen partnerek szülők tanulók fenntartó hallgatók Közvetett partnerek Gyakorló óvoda Óvodák Gyakorló iskolák A város általános iskolái Gyermek Könyvtár Múzeum Művelődési Ház Művészetek Háza Zeneiskola Polgármesteri Hivatal Bartina Néptáncegyüttes Sportegyesületek Testvériskolák Gyermekétkeztetést biztosító cég Takarító vállalkozás Tankönyvterjesztők Iskolafogászat Védőnő, iskolaorvos ÁNTSZ Nevelési Tanácsadó Tanulási Képesség Vizsgáló Bizottság Családsegítő Központ Rendőrkapitányságok Gyámügy Gyermekjóléti Szolgálat Humán szolgálatok Központja
31
7.5. Partneri igény-elégedettség mérés eszközei 7.5.1. Tanulói kérdőív Partneri kérdőív a tanulók számára
32
33
34
35
7.5.2. Szülői kérdőív Tisztelt Szülő! Olyan iskolát szeretnénk, ahová Ön szívesen engedi gyermekét. Fontos számunkra, hogy biztosítsuk gyermekének mindazt a támogatást és ismeretet, ami segíti fejlődését, és lehetővé teszi képességei kibontakozását. Ehhez folyamatosan fejlesztenünk kell iskolánkat. Az Ön véleménye iskolánk működéséről elengedhetetlen számunkra. Tisztában kell lennünk, mely területekkel elégedett, s hol szeretne változásokat látni. Ön is hozzájárulhat iskolánk fejlesztésének sikeréhez. Ezért kérjük, töltse ki az alábbi kérdőívet!
A kérdőívben közölt adatokat névtelenül kezeljük. Ezért azt kérjük Öntől, hogy a kérdőívre ne írja rá a nevét. A kitöltött kérdőívet tegye a mellékelt borítékba, zárja le. A borítékot iskolánk portáján lehet leadni.
36
37
38
39
7.5.3. Pedagógus kérdőív
Kedves Kolléga!
Az iskolánkban folyó minőségfejlesztő munka irányított önértékelésének elvégzése előtt szükségünk van egy olyan helyzetképre, amellyel össze tudjuk vetni egy későbbi időszak helyzetfelmérését. Az alábbi kérdőív legtöbb kérdése arra vonatkozik, hogy mennyire vagy elégedett az iskolánkban folyó munka különböző területeivel, mik az igényed ezekkel kapcsolatosan. Kérjük, átgondold véleményeddel segítsd az iskolában folyó minőségfejlesztő munkát. Segítségedet előre is köszönjük: Minőségirányítás
A kérdőívben közölt adatokat névtelenül kezeljük, ezért ne írd rá a nevedet!
40
41
42
43
