GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013. 1


TARTALOM Bevezető Az iskola jogi státusa

I. Nevelési program 1. Alapelveink

7.o.

2. Képzési szakaszok, célok, feladatok, eszközök, eljárások

9.o.

3. Az iskola pedagógiai folyamata 3.1 Az iskolai élet munkarendje és szervezeti felépítése

19.o.

3.2 Működése

20.o.

4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

21.o.

5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.

22.o.

6. A személyiségfejlesztés- és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósulását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

23.o.

6.1 Hagyományőrző tevékenységek

24.o.

6.2 Diákönkormányzat

24.o.

6.3 Diákétkeztetés

24.o.

6.4 Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

24.o.

6.5 Iskolai sportkör

24.o.

6.6 Szakkörök

24.o.

6.7 Versenyek, vetélkedők, bemutatók

25.o.

6.8 Osztálykirándulások, táborok

25.o.

6.9 Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozások

25.o.

6.10 Szabadidős foglalkozások

25.o.

6.11 Testvériskolai kapcsolat

25.o.

6.12 Iskolai könyvtár

25.o.

6.13 Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

25.o.

6.14 Hit- és vallásoktatás

25.o.

7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

26.o.

7.1 Sajátos nevelési igényű tanulók

26.o.

7.2 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek

27.o.

7.3A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik

27.o.

7.4 A hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek

28.o.

8. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

29.o.

9.A pedagógusok helyi intézményi feladatai

31.o.

10. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladata

34.o.

10.1 Az osztályfőnök feladata

34.o.

10.2 Az osztályfőnöki munka tervezése

35.o.

10.3 Az osztályfőnökök által készített statisztikák, jelentések az osztályról.

35.o.

10.4 Az osztályfőnöki órák témái

37.o.

11. Az iskola vezetésének és közösségének külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 38.o.

2

GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 12. A szülő, tanuló iskola együttműködési formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

39.o.

13. Iskolai egészségnevelési program

40.o.

14. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

41.o.

15. Iskolai környezetnevelési program

42.o.

16. Erdei iskolák

43.o.

17. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

43.o.

18. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei

46.o.

II. Helyi tanterv 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai 47.o. 2 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

53.o.

3. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának ellenőrzése és értékelése

54.o.

4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai

60.o.

5.. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

61.o.

6. Testnevelés tantárgy, emelt szint

61.o.

7. A tanulók fizikai állapotának mérése

64.o.

III. A pedagógiai program érvényességével, módosításával és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok IV. Mellékletek

3


ALAPÍTÓ OKIRAT „Gyöngyössolymosi Nagy Gyula Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola” intézményi szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adom ki: A köznevelési intézmény •

Hivatalos neve: Gyöngyössolymosi Nagy Gyula Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola • Rövid neve: Nagy Gyula Általános Iskola és AMI

•

Feladat-ellátási helye: • Székhelye: 3231 Gyöngyössolymos, Jókai út 2.

•

telephelye: 3231 Gyöngyössolymos, Szabadság út 133.

•

Alapító és fenntartó neve és székhelye:

•

Típusa: összetett iskola

•

OM azonosító: 031539

•

Alapfeladata: •

Köznevelési alapfeladatok:

3231 Gyöngyössolymos, Szabadság út 133. - általános iskolai nevelés-oktatás •

alsó tagozat

3231 Gyöngyössolymos, Jókai út 2. - általános iskolai nevelés-oktatás •

alsó tagozat

•

felső tagozat

•

alapfokú művészetoktatás

•

képző- és iparművészeti ág: festészet, grafika tanszakok

•

többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai

nevelése-oktatása: testi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása

4


•

nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat-ellátási helyenként felvehető maximális tanulólétszám: 3231 Gyöngyössolymos, Jókai út 2.: 270 fő 3231 Gyöngyössolymos, Szabadság út 133.: 130 fő

alapfokú művészetoktatás: 100 fő •

Iskolatípusonként az évfolyamok száma: általános iskolai nevelés-oktatás 1-8. évfolyam, alapfokú művészetoktatás: előképző: 2 évfolyam, alapfok: 6 évfolyam

•

Iskolai könyvtár ellátásának módja: együttműködési megállapodással települési illetékességű könyvtárral

•

Speciális jellemzők emelt szintű oktatás tantárgy megnevezése: testnevelés úszásoktatás sportlétesítménnyel megállapodás alapján teniszoktatás, síoktatás, kézilabda

•

A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: székhely cím: 3231 Gyöngyössolymos, Jókai út 2. helyrajzi szám: 723 hrsz. hasznos alapterület: 3171m2 telephely cím: 3231 Gyöngyössolymos, Szabadság út 133. helyrajzi szám: 797 hrsz. hasznos alapterület: 462 m2 jogkör: vagyonkezelői jog KLIK

•

Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

Gyöngyössolymos, 2013. február 19.

P.H

irányító, alapító jogkör gyakorlója

5


Törvényi hivatkozások, jogszabályi háttér: •

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései

•

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései

•

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései

•

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012 (XII. 21.) EMMI rendelet

•

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei kiadásáról szóló 32/2012 (X. 8.) EMMI rendelet

6


I. NEVELÉSI PROGRAM 1. ALAPELVEINK Alapvető feladatunknak tartjuk az iskolánkba járó valamennyi gyermek alapfokú oktatásának biztosítását, továbbtanulásra való felkészülését. Nevelő-oktató munkánk során arra törekszünk, hogy iskolánkban minden tanítványunk jól érezze magát, az iskolát érezze sajátjának, szívesen vegyen részt a közös munkában, támogató, biztonságos, szeretetteljes légkörben éljen. Ezért fontosnak tartjuk • tanítványaink személyiségének tiszteletben tartását • egyéni adottságaik figyelembe vételét • a jó pedagógus - diák kapcsolatot, melyet a kölcsönös tisztelet hat át, melyben a pedagógus és a gyermek egyenrangú félként vesz részt a munkában • a jó pedagógus - szülő kapcsolatot, mely bizalomra és őszinteségre épül • az iskola követelményeinek kiszámíthatóságát, a követelmények teljesíthetőségét. Munkánk középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közlünk, • a tanulók fejlődését mindenkor a maga fejlődési fokához mérten biztosítjuk /tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés/ • az egyéni bánásmód adta lehetőségeket maximálisan kihasználjuk • munkánk során lehetőséget teremtünk a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására egyénre szabott, határozott követelményeket támasztunk • lehetőséget nyújtunk a tanulási önállóság, kezdeményezőkészség, kreativitás kibontakoztatására Ahhoz, hogy a gyerek önmagával harmóniában éljen, szellemileg, testileg, lelkileg egészségesnek kell lennie. Ennek érdekében • alapkészségeket fejlesztünk, hasznosítható alapműveltséget nyújtunk, olyan ismereteket közlünk, melyek segítik az eligazodást a szűkebb és tágabb környezetben • fizikai fejlődésük érdekében maximálisan kihasználjuk az iskolánk és lakóhelyünk kínálta jó lehetőségeket • olyan szemléletmódot alakítunk ki, mely szerint a testi egészség az élet egyik legfontosabb értéke, az egészség megőrzése érdekében folyamatosan munkálkodni kell • olyan erkölcsi normák kialakítására törekszünk, hogy tanítványaink szemében becsülete legyen a szorgalomnak, a munkának, a tudásnak • nevelőmunkánk eredményeképpen tanítványaink különbséget tudjanak tenni a jó és a rossz között • törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció helyes normáinak kialakítására • megismertetjük és gyakoroltatjuk a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat • szeretnénk elérni, hogy becsüljék a természet és a környezet értékeit • megismertetjük tanítványainkat nemzeti kultúránkkal, történelmünk eseményeivel, a magyarság kiemelkedő személyiségeivel, hagyományainkkal, ezáltal a haza és a szülőföld iránti szeretet kialakítására törekszünk. • Esztétikai érzékét, ízlését fejlesztjük, formáljuk. • Törekszünk a gyermekek művészi kifejezőképességeinek kibontakoztatására. • Szeretnénk tanulóinkat megismertetni különböző kultúrák művészi értékeivel, hagyományaival. Tanulóinkat a természet szeretetére, a környezet értékeinek megóvására neveljük. A gyermek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, iskolánk tevékenységéről, a gyermek fejlődéséről folyamatos tájékoztatást adunk. Tanulóinkat iskolán kívüli hatások is érik, ezért támaszkodunk mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be.

7


Az iskola minél jobb működése érdekében sokoldalú partnerkapcsolatokra törekszünk. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk éltéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk polgárai és más intézmények tagjai. Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk továbbra is képviseltesse magát különféle községi és városi rendezvényeken. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat. • humánus • erkölcsös • fegyelmezett • művelt • kötelességtudó • érdeklődő, nyitott • kreatív, alkotó • becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát • képes a problémák érzékelésére és megoldására • gyakorlatias • képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében • jó eredmények elérésére törekszik /játékban, munkában, tanulásban / • van elképzelése jövőjét illetően • becsüli a tudást • öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban • ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit • képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni • tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti • képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban • a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik • ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket - a természet, a környezet értékeit - más népek értékeit, hagyományait - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit • a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben • ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat • ismeri és betartja a különféle közösségek /család, iskola, társadalom / együttélését biztosító szabályokat. • ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit • Viselkedése udvarias • Beszéde kulturált • Társaival együtt működik • Szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli • Képes szeretet adni és kapni • Szereti hazáját • Megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket • Szellemileg és testileg egészséges, edzett • Egészségesen él • Szeret sportolni, mozogni • Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott Tudjuk, hogy azon tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani, minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő-oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen 8. osztály év végére minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 8


2. KÉPZÉSI SZAKASZOK. CÉLOK, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK A művészeti oktatás szakaszai: 1.-2. évfolyam: előképző 3.-8. évfolyam: alapfok Nevelési és képzési céljai, feladatai a művészeti pedagógiai programban A képzés szakaszai: 1-2. évfolyam: Bevezető szakasz 3-4. évfolyam: Kezdő szakasz 5-6. évfolyam: Alapozó szakasz 7-8. évfolyam: Fejlesztő szakasz Bevezető és kezdő képzési szakasz • •

• • •

Az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasza az első évfolyamon kezdődik. Az első iskolai évek élményei egész életre meghatározzák a tanuláshoz, a közösséghez való viszonyt. Ezért igen korán, tehát ebben az életkorban már fontos a minimális önkontroll kialakítása és fejlesztése, melynek segítségével a beilleszkedése az iskola tágas környezetébe könnyebb. A kisiskolások iskolai tevékenységei - időtartamban, változatosságban - feleljenek meg a gyermekek fejlettségének, mozgás, cselekvés és pihenés igényének. Arra törekszünk, hogy a gyermek iskolai életének kezdete az óvodás élet szerves folytatása legyen. (Óvodában, iskolai év 1. osztályában a szülőkkel több fórum legyen, ahol mind a kulcskompetenciákról, mind az általunk képviselt, megkövetelt értékekről el kell beszélgetni, természetesen az ők igényeiket is megvitatni.)

Bevezető és kezdő képzési szakasz nevelési és képzési céljai: • A tanítás, tanulás súlypontját a szóbeli és írásbeli elemi készségek alapos megtanítása, olvasásiszövegértési, beszédértési, írás, fogalmazási, számolási készség megalapozása képezi. Feladatunk, a manuális készségek, sportmozgások elemi szintű megalapozása. • Megbízható etikai tulajdonságokat kell kialakítanunk - a kisiskolásoknak ismernie kell az iskolai élet szabályait, meg kell tanulniuk az iskolai társas környezetébe illő viselkedési szabályokat. • Feladatunk az alapvető erkölcsi szokások és közösségi érzelmek kialakítása: - tisztelettudó magatartás - egymás iránti figyelmesség - tolerancia - önfegyelem - összetartás - segítőkészség - megértés - köszönés - sajátos nevelési igényű sérült, vagy fogyatékkal élő gyermektársak elfogadása. • A környezetvédelmi szemlélet megalapozását már az első képzési szakaszban elkezdjük, elvárjuk, hogy a kisiskolás ügyeljen közvetlen környezetének rendjére, tisztaságára. Már a legkisebbek is részt vesznek az iskolai hulladékgyűjtésben, tudatosítjuk bennük e tevékenység környezetvédelmi hasznosságát. • Tanulóink ismerjék meg településünk szokásait, tiszteljék a kialakult hagyományokat. • Fontos feladatunk a testi nevelés: Célunk a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése. A fizikai és lelki tulajdonságok megalapozása /ügyesség, gyorsaság, mozgáskészség, állóképesség, önfegyelem, alkalmazkodóképesség/. • Tanulóinkban ki kell alakítanunk az esztétikus munkavégzés iránti igény elemeit /pl. az írásbeli munkák tiszta, rendes külalakja, tanszerek rendben tartása, stb. /. • A tanulás tanításával már a képzés első szakaszában is foglalkozunk, helyes tanulási szokásokat alakítunk ki. 9


Alapozó képzési szakasz • Ez a szakasz átmenetet képez a kisiskoláskor és serdülőkor között. • Számolunk azzal, hogy 10-12 éves korban megváltozik a gondolkodás /a konkréttől egyre inkább az absztrakt felé tolódik /. • A társas kapcsolatokban is változás következik be /fontossá válik a kortárs csoporthoz való tartozás/. • Kialakul az egyéni érdeklődési irány, nő az önállóság igénye. Alapozó képzési szakasz nevelési és képzési céljai: • Az első és második szakaszban megtanított alapkészségeket és képességeket meg kell szilárdítanunk és tovább kell fejlesztenünk. /Ezeket tudja a tanuló a tanulásában eszközként használni, ez alapvető feltétele a tananyag elsajátításának /. Színteret kell nyújtanunk a megszerzett képességek gyakorlására. Az egyéni érdeklődési iránynak megfelelő önálló ismeretszerzésre ösztönözzük tanulóinkat /könyvtárhasználat, egyéb informatikai eszközök használata, televízió, internet stb. / • Önálló felelős gondolkodás kialakítására törekszünk. A tanulók tudják megnevezni az értékeket /segítséggel /, törekedjenek saját maguk megismerésére, felelősségvállalásra cselekedeteikért. /véleménynyilvánítás, ítéletalkotás, vitakészség / • Az erkölcsi nevelés terén e képzési szakasz legfontosabb feladata az önismeret, az öntudat, a döntésre való képesség kialakítása. Az erkölcsi értékek a nevelés folyamatában váljanak a mindennapi élet rányitására alkalmas tényezőjévé. Az önkontroll, felelősség önmagunkért. • Nevelési céljainkhoz kapcsolódva: 1-1 osztályfőnöki óra szükséges hetente, ahol meg kell próbálnunk saját magunk és meghívott előadók által csökkenteni a média negatív hatását, főleg erkölcsi nevelés terén. • A természetet és az ember kultúra-környezetét veszélyeztető mellékhatások mértéke és jellege napjainkra sok területen kritikus határt ért el. El kell érnünk, hogy tanulóink képesek legyenek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és értékelésére, növekedjen érzékenységük a globális problémák iránt. • Tanulóinkban kialakítjuk az egészséges lokálpatriotizmust, elvárjuk, hogy vegyenek részt településünk hagyományainak ápolásában /ismerjék meg iskolánk névadójának munkásságát /, mert a hazaszeretet elmélyítésének érdekében az első lépcsőfok a szülőföld, szűkebb környezetünk múltjának, hagyományainak, természeti értékeinek a megismerése. • A testi nevelés során differenciált terhelésre törekszünk, figyelembe véve az egyéni adottságokat. A tanórákon kívül sportolási lehetőségeket biztosítunk. /foci, tenisz, túra, tömegsport stb. /. Sportversenyeket rendezünk, melyek során becsületes helytállásra, tiszta küzdelemre ösztönözzük tanulóinkat. Tudatosítanunk kell, hogy a versenyek során iskolánkat képviselik. • Az esztétikai nevelés terén alapfeladatunk az esztétikai érzékenység és nyitottság, a szépség iránti fogékonyság kialakítása. Élmények és érzések kreatív kifejezése a tradicionális művészetek nyelvein. • A tanulás tanítása során feladatunk a szükséges alapkészségek intenzív fejlesztése /kommunikációs képesség, emlékező képesség, koncentrációs képesség, gondolkodási képesség, kreativitás, problémamegoldás /. • Ebben a életszakaszban, - a prepubertás korában - nagy gondot fordítunk az egészséges életmódra nevelésre. Egészségmegőrző szokások kialakítására törekszünk: - helyes táplálkozás- és mozgáskultúra - helyes testápolási szokások - igényesség a személyi higiénia terén. Megismertetjük tanulóinkat szervezetünk biológiai változásaival. Fejlesztő képzési szakasz • E képzési szakasz kiemelt feladata a továbbtanulásra való felkészítés. A felnőtt szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme a pályaorientáció. • Segítenünk kell az egyéni érdeklődésnek, képességeknek megfelelő helyes pályaválasztást. Ismerjék az évezredes értékeket, melynek alapján rendelkeznek reális értékítélettel, s annak következményeit felelősséggel vállalják. • Számolnunk kell azzal, hogy ez az életkor a biológiai és pszichológiai serdülés időszaka. • Figyelembe kell vennünk, hogy a serdülő gondolkodásra az un. formális gondolkodás szintjére jut el, képessé válik az absztrakt - logikai gondolkodásra. 10


• Mivel a serdülő gondolkodását az érzelmi, motivációs tényezők jelentősen befolyásolják, nevelőmunkánk eredményessége érdekében nagyon fontos az empatikus nevelői légkör. Fejlesztő szakasz nevelési és képzési céljai: • Olyan általános műveltséget megalapozó alapkészségeket sajátíttatunk el, amelyekkel felkészítjük tanulóinkat a továbbtanulásra. Ennek összetevői az egyéni képességek, adottságok megismerésén alapuló önismeret, pályák, foglalkozási ágak ismeret. Fontos, hogy tanulóink képet kapjanak a munka világáról, illetve az életük során esetleg jelentkező pályamódosításról. • Nyerjenek betekintést tanulóink elemi szinten a piacgazdaság működésébe, a fogyasztói szolgáltatás, marketinghatások világába. Nyitottság az egyetemes emberi kultúra iránt. Ugyanakkor megértő különböző szokások, vallások, kultúrák iránt. • Biztosítjuk a tanulók esélyegyenlőségét /differenciált foglalkoztatással, egyéni bánásmóddal /. Tehetséges tanulóink számára - érdeklődés szerint - tanórán kívüli foglalkozásokat szervezünk. • Tanulóinkban olyan viselkedési formákat, szokásokat kell kialakítani, amelyekre a társadalomnak szüksége van: - szolidaritás, udvariasság, állhatatosság, - előítélet-mentesség, másik ember tisztelete, - megbízhatóság, alkalmazkodóképesség, együttműködés, rugalmasság • El kell érnünk, hogy a tanítványaink küzdjenek a felületesség, figyelmetlenség ellen, értékítéletük reális legyen, ismerjék az évezredes értékeket. • Tudatosítjuk tanulóinkban, hogy a környezet és az ember nem egymástól függetlenül létezik. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy megértsék a jelenségek okait, a káros következményeket és tudatosan védekezzenek ellenük. • Fontos, hogy felismerjék és megőrizzék a környezet természeti, és ember alkotta értékeit. • Tanulóinknak tisztában kell lenniük nemzeti jelképeinkkel, ismerniük kell nemzeti ünnepeinket, kiemelkedő emlékhelyeinket /osztálykirándulásokat szervezünk nemzeti emlékhelyeink megismerése érdekében /. • Fontos a nemzettudat megalapozása, a hazaszeretet elmélyítése, történelmünk ismerete, s ezzel párhuzamosan múltunk eseményeinek elhelyezése az egyetemes történelemben. Mindezek segítségével megalapozzuk az aktív állampolgári magatartást, s mi a társadalom működését világossá tehetjük. • Értsék és becsüljék a velünk együtt élő és szomszédos népek kultúráját, szokásait. A kulturális sokféleség tiszteletben tartása, a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság. Ismerjék falunk és régiónk természeti értékeit, kulturális örökségeit. • A mindennapos testmozgás lehetőségét biztosítjuk. Elősegítjük, hogy a rendszeres mozgás, testedzés a tanulókban elemi igény maradjon tanulmányaik befejezése után is. • Az egészséges életmódra nevelés érdekében ismereteket nyújtunk tanulóinknak az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószer-fogyasztás, a szexuális szabadosság káros következményeiről valamint alapvető elsősegély-nyújtási ismeretekből /pl. osztályfőnöki, biológiaegészségtan órákon belül filmek, felvilágosító előadások stb. / • Az esztétikai nevelés érdekében tanórán kívül programokat szervezünk: színházlátogatás, múzeumok, kiállítások látogatása stb. • A tanulás tanítása érdekében konkrét tanulási módszereket és technikákat ismertetünk meg: tudniuk kell jegyzeteket készíteni, a szóbeli számonkérésre felet tervvel készülni. • Legyen képes önállóan is új ismeretek szerzésére könyvtár, számítógép és egyéb információhordozó segítségével, az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára.

11


FOLYAMATCÉL Nyitottság, fogékonyság az emberi kapcsolatokra Önismeret Önkontroll Megalapozása Szociális és állampolgári kompetencia Kiemelt fejlesztési feladat: énkép-önismeret A beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadás és segítőkész magatartás fejlesztése, erősítése. Kiemelt fejlesztési feladat: testi és lelki egészség. Nyitottság az egyetemes emberi kultúrára. Önálló ismeretszerzés, permanens művelődési igény kialakítása. Felkészítés a pályaválasztásra. Kézügyesség, kreativitás fejlesztése.

Digitális kompetencia, anyanyelvi kompetencia, hatékony önálló tanulásra való felkészítés, matematikai kompetencia. Kiemelt fejlesztési feladat: európai azonosság tudat – egyetemes kultúra

KOR CSOP.

EREDMENYCÉL

FELADAT

ESZKÖZÖK ELJÁRÁSOK MÓDSZEREK Magatartási modellek bemutatása, közvetítése, példaadás, Magyarázat, beszélgetés. Együttműködő készség fejlesztése, közösségi rendezvények során. Pl. ünnepségek, szerepjáték, vetélkedők, kirándulások. Vakmúzeum, vagy olyan park meglátogatása, ahol megtapasztalhatják a fogyatékkal élő emberek világát.

1.-2.

Meg kell tanulniuk az iskolai társas környezetbe illő viselkedési szabályokat

Tisztelettudó magatartás egymás iránti figyelem, segítőkészség, sérült, fogyatékos gyermektársak elfogadása. Az összetartozás érzésének kialakítása, mélyítése

3.

Tolerancia, empátia a társas kapcsolatokban

Viselkedési minták gyakoroltatása, szituációk gyakoroltatása.

4.

Olyan viselkedésformák, szokások kialakítása, melyekre a társadalomnak szüksége van.

Szolidaritás, előítélet mentesség, megbízhatóság, alkalmazkodó képesség

1.-2.

Elemi ismeretek közvetítése. Elemi készségek megtanítása, olvasási, szövegértési, beszédértési, fogalmazási, számolási, morális készség megalapozása

Magabiztos fellépés a szóbeli kommunikáció és a nem verbális eszközök tökéletes használata.

Beszéd, irányított beszélgetés, meggyőzés, minta példa, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló, melyre minél szélesebb lehetőséget kell biztosítanunk. Átfogó kép nyújtása a munka világáról.

3.

Az első szakaszban megszerzett alapkészségek és képességek megszilárdítása, melyeket tudjon a tanuló a tanulásban eszközként használni. Helyes és kreatív nyelvhasználat. Az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás.

Megszerzett képességek gyakoroltatása.! Önálló ismeretszerzésre ösztönzés. A tanulás tanítása során feladatunk a szükséges alapkészségek intenzív fejlesztése. Kommunikációs, emlékeztető, koncentrációs gondolkodási képességek.

Gyakorlás, követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret. Motiváció. Magabiztosság kialakítása.

12


Olyan általános műveltséget megalapozó Alapkészségeket sajátíttatunk el, amelyekkel felkészítjük tanulóinkat a továbbtanulásra. Konkrét tanulási módszerek és technikák ismerete. Saját tanulási stratégia kialakítása. Tudja használni önálló ismeretszerzés céljából a könyvtár, számítógép és egyéb információhordozókat.

Biztosítjuk a tanulók esélyegyenlőségét, /differenciált foglalkoztatással, egyéni bánásmóddal / Tehetséges tanulóink számára nívócsoportos oktatást szervezünk. /szakkör előkészítő/. A tanulás tanítása, jegyzetkészítés, feleletterv, stb.

Motiváció a tanulás iránt, pozitív attitűd erősítése.

1.-2.

Az életkornak megfelelő etikai tulajdonságok kialakítása

Fegyelem, önfegyelem, tisztelettudó magatartás, köszönés, türelem a másik iránt, figyelmesség, szülők becsülése, család tisztelete, kötelességtudat.

Szokások kialakítását célzó beidegző módszerek, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés.

3.

Reális ítéletalkotásra nevelés, őszinte véleménynyilvánítás, Tudjon különbséget olyan minták, tenni jó és rossz gyakorlati helyzetek között, helyes döntésre mutatása, melyek való képesség. elősegítik a helyes döntési képesség kialakítását.

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése, gyakoroltatása. Szerepjáték. Megbeszélés, vitafórum, játékosan. Osztályfőnöki óra.

Önálló felelős gondolkodás, tudatos döntés. Felelősségvállalás. tetteinkért, közösségi tevékenységeinkért.

Tudatosítás, meggyőződés kialakítása, vita, önálló elemző munka. Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Kreativitás és innováció.

4.

Célunk, hogy tanítványaink az alapvető erkölcsi értékeket megismerjék, tudatosan alkalmazzák. Hangverseny. Irodalom, film, színházlátogatás, osztályrendezvények. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, szociális és állampolgári kompetencia. Kiemelt fejlesztési feladat: énképönismeret, európai azonosságtudatra nevelés.

4.

13

A saját személyiségének kibontakoztatása érdekében a helyes önismeret, önbizalom, önbecsülés kialakítása.


FOLYAMATCÉL

Olyan szemléletmód kialakítása, amely a testi egészség megőrzését szolgálja. Rendelkezzen saját fizikai és mentális egészségére, vonatkozó ismeretekkel.

Természettudományos kompetencia. Kiemelt fejlesztési feladat: testi-lelki egészség.

KOR CSOP.

1.-2.

EREDMENYCÉL

A rendszeres mozgás iránti igény felkeltése. Az iskola adjon teret a gyermekjáték- és mozgásigényének. A stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság kialakítása.

3.

Minden tanulót saját fizikai adottságainak megfelelően fejlesztünk. Az egészséges életmódra neveljük őket.

4.

A tanulókban elemi igénnyé váljon a rendszeres mozgás, a testedzés. Legyen tisztában az egészséges életmód legfontosabb fogalmaival.

14

FELADAT

Ügyesség, gyorsaság, mozgáskészség, állóképesség, önfegyelem, úszás, síelés, lovaglás megalapozása.

Differenciált terhelésre törekszünk. Lehetőséget biztosítunk a tanórán kívüli sportolásra. Az arra rászoruló tanulóink gyógytestnevelésen, a kiemelkedők sportversenyeken vehetnek részt. Az úszás, tenisz és síelés továbbfejlesztése. A személyi higiénia, helyes táplálkozási és testápolási szokások kialakítása. Lehetővé tesszük, a mindennapos testedzést, túrákat szervezünk. A lakóhelyünk adta lehetőségek maximális kihasználása. Ismereteket nyújtunk tanulóinknak az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószerfogyasztás, a szexuális szabadosság káros következményeiről.

ESZKÖZÖK ELJÁRÁSOK MÓDSZEREK Játék, gyakorlás, játszótér a napközinek, biztatás, elismerés. Szokások kialakítását célzó beidegző módszerek. Játék során a szabályok megtartására, a vereség elviselésére neveljük a gyerekeket. Mások sikerének is tudjon örülni, mások teljesítményét is tudja értékelni. A sportversenyek rendezése során a becsületes helytállásra, tiszta küzdelemre ösztönözzük tanulóinkat.

Egészségnevelési napok keretében előadások, filmek megtekintése. Orvos, védőnő, stb.


FOLYAMATCÉL A haza és a szülőföld iránti szeretet kialakítása. A világ megismerésének igénye. A hazánkon kívül élő magyarságért érzett felelősség kialakítása. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Szociális és állampolgári kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, idegen nyelvi kompetencia. Kiemelt fejlesztési feladat: környezettudatosságra nevelés.

KOR CSOP.

EREDMENYCÉL

FELADAT

1.-2.

Lakóhelyünk hagyományainak, nevezetességeinek ismerete.

Hagyományok ápolása, részvétel a helyi hagyományőrző rendezvényeken. Olyan kirándulások szervezése, melyek lehetőséget nyújtanak szűkebb környezetünk értékeinek megismerésére.

3.

Tanulóinkban kialakítjuk az egészséges lokálpatriotizmus csíráját. Az iskolához való tartozás érzésének erősítésével elvárjuk, hogy vegyenek részt lakóhelyünk hagyományainak ápolásában. Ismerjék meg iskolánk névadójának munkásságát. A nemzeti múlt megismertetése, a nemzeti jelképek ismerete, megbecsülése, tisztelete. Szerezzenek információt az emberiség közös, globális problémáiról az ezek érdekében alakult nemzetközi együttműködésről.

Megismertetjük tanulóinkat a magyarság jelképeivel, nemzeti ünnepeinkkel, nemzeti kultúránk kiemelkedő alkotásaival.

15

ESZKÖZÖK ELJÁRÁSOK MÓDSZEREK Nemzeti ünnepeinkre műsort készítünk, iskolánk névadójának tiszteletére "Nagy Gyula napot" tartunk, mely rendezvények erősítik a tanítványok kötődését a nemzethez, szülőföldhöz, iskolához /egyenruha, azonos testnevelés felszerelés, / erősítik a lokálpatriotizmust. DÖK közgyűlés.

Nemzetközi kapcsolatok ápolása.


4.

A természet szeretete, a környezetvédelmi szemlélet megalapozása, a 1.-2. környezetért felelős magatartás kialakítása.

Alakuljon ki a nemzettudat. Értsék és becsüljék a velünk együtt élő és a szomszédos népek kultúráját, szokásait. Ismerjék falunk, régiónk természeti értékeit, kulturális örökségeit. Ismerje a rávonatkozó állampolgári jogokat. Legyen igénye a közéletiségre, a közösségi tevékenységre. Alapozzuk meg a felkészülés, a jogok és kötelességek Diák-önkormányzati munka, parlament, érezzék, hogy hasznos, törvényes gyakorlására. Ügyeljen közvetlen környezetének rendjére, tisztaságára. Legyen tisztában a hulladékgyűjtés környezetvédelmi hasznosságával.

3.

Tudja, hogy a környezetszennyezés milyen veszélyekkel jár.

4.

A környezet természeti és ember alkotta értékeinek megóvása. Ismerjék fel a társadalmi, gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. 16

Történelmi szerepünk tárgyszerű ismertetése, és tárgyilagos értékelése. Az állampolgári jogok megismertetése. A tanulók közéletiségének gyakoroltatására az iskolai élet ad teret.

Rend megtartása az osztálytermekben, az iskolaudvaron. Rend a személyes felszerelésekben. Lakóhelyünk természeti szépségeinek megismertetése. Az állatok és a növények védelme és szeretete. Ismeretnyújtás környezetszennyező anyagok. A természet közvetlen tanulmányozása, tapasztalatok gyűjtése, értékelése.

Ismeretnyújtás - az emberi hatása a környezetre /jó és rossz /. Természeti környezetünk felelősségteljes és tudatos használata.

Múltunk megismerése és elhelyezése az egyetemes történelemben, s az egyes történelmi események valós értékelése.

Személyes példaadás, bemutatás, beszélgetés, magyarázat. Túrák a különböző évszakokban. Hulladékgyűjtés. Technika órán anyagtakarékosság.

Megfigyelés, kísérletezés, összehasonlítás.

Előadások szervezése. Víz napja Föld napja Erőmű látogatása


FOLYAMATCÉL

KOR CSOP .

EREDMENYCÉL

Legyenek nyitottak és fogékonyak a művészeti alkotásokban megjelenő szépség iránt. A művészetek 1.-2. alapjainak ismerete  zene  tánc-és dráma  vizuális művészeti ágak

Tanulóinkban alakuljanak ki az esztétikus munkavégzés elemei. Ennek alapja a füzetvezetés igényessége, tábla tisztán tartása. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése.

Ismerjék a főbb művészettörténeti korszakokat, azok kiemelkedő alkotásai

A tanulók a más területeken elsajátított ismereteiket, készségeiket, a drámában a táncban alkalmazni tudják.

3.

Legyen képes mozgósítani a természettudományos és műszaki műveltségét, a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása esetén. Esztétikai és művészeti 4. kompetencia, anyanyelvi kompetencia, digitális kompetencia. Kiemelt fejlesztési feladatok: énképönismeret fejlesztése, tanulás tanítása, környezettudatosságr a nevelés. Tartsák alapvető értéknek a munkát, mely minden más élőlénytől 1-2. megkülönbözteti az embert.

FELADAT

A tanulók munkái legyenek tiszták, rendesek. A tanszereiket tartsák rendben. Lehetőséget adni a művészi önkifejezésre és az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének megértésére.

Rajzolás, festés, gyurmázás, egyszerűbb munkadarabok elkészítése. Ösztönzés. Műalkotások és előadások elemzése. Saját nézőpont összevetése mások véleményével. Színházi előadások látogatása, múzeumlátogatás, tárlat - kiállítások megtekintése, színjátszó csoport.

Ismeretadás a művészetekről. Ízlésformálás.

Játék, kísérletezés, beszédgyakorlatok, jelenetsorok szerkesztése. Műalkotások bemutatása.

Ízlésformálás. A média által közvetített információk, ismeretek, Kritikusan értékelje zene, filmek közötti környezete esztétikáját. válogatás - az értékes Törekedjen közvetlen elkülönítések az környezetének ízléses értéktelentől. alakítására. Tegyük kíváncsivá A dolgok logikus okát tanulóinkat az új és érvényességét technológiák és keresse. Legyen berendezések iránt. kritikus az Információ áltudományokkal megkeresése, szemben. Az internet feldolgozása, kínálta lehetőségek összegyűjtése. kritikus használata. Az elektronikus média útján történő kommunikáció.

Alakuljon ki, hogy a munka az emberiség számára értéket teremtett, melyet a történelmi korok fejlődésével egyre inkább bővített. 17

ESZKÖZÖK ELJÁRÁSOK MÓDSZEREK

Múzeumlátogatás, színházlátogatás. A média alkotásainak elemzése.

Szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás, email.

Tanóra – füzetvezetés, A tanulás legyen érték, gondos készülés, tudják, hogy ez az ő felszerelések hiánytalan munkájuk. megléte, szerepjáték.


Ismerjék, hogy a munka anyagi javakat, fogyasztásra 3. alkalmas termékeket teremt.

Értsék elemi szinten, hogy a gazdaság szektorai hogyan működnek, hogy ennek feltételei a tervezés, a szervezés, irányítás, kockázatvállalás.

Ismeretátadás, okokozati összefüggésekre Tanóra, könyvtáróra, rávilágítás, a történelem tanulói kiselőadások, és a technika múzeumlátogatás. kölcsönhatásainak ismerete.

Tudják a tanulóink a gazdaság szektorait, /állami, magán/, hogy a működésnek jogi, pénzügyi feltételei vannak. Kezdeményező készség és vállalkozói kompetencia, digitális, esztétikai, idegen nyelvi, 4. anyanyelvi, természettudományos, szociális és állampolgári kompetenciák. Kiemelt fejlesztési feladatok: gazdasági nevelés, felkészülés a felnőtt szerepre, egyetemes kultúra iránti nyitottság.

Értsék és értékeljék, hogy az erőforrások végesek, hogy az embernek meg kell tanulni gazdálkodni a meglévőkkel, és az újakat felfedezni. Az aktív állampolgári magatartáshoz tudjanak bánni, a pénzel, eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketing hatások között.

Olyan fogyasztóvá nevelés, akik tudatosan, értékek mentén A média hatásai válogatnak, tudnak reklámok, szórólapok. különbséget tenni a kis Szituációs játékok. egyéni vállalkozások, és nagy áruházláncok üzletpolitikája között.

18


3. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI FOLYAMATA 3.1. Az iskola élet - munkarendje és szervezeti felépítése • Iskolánk három épületben működik. A Szabadság úti épületben az alsó tagozat, a Jókai úti épületben alsó tagozat, a felső tagozat, a tanulószoba, valamint ott található a tornaterem, a sportudvar és a szaktantermek. A művelődési házban kapott helyet egy alsós osztály. Iskolánkban alapfokú művészetoktatás zajlik (minősített), képzőművészet (festészet.grafika ) tanszakokkal, 2 év előképzővel+ 6 év alapképzés. A foglalkozások műhelygyakorlaton művésztanár vezetésével folynak, óraadás formájában. Félévenként a tanulók munkáiból kiállítás készül. A tanév során múzeum- tárlatlátogatás évfolyamonként, terv szerint zajlik. Lehetőség szerint rajzpályázatokon és rajzversenyeken veszünk részt. • Az osztályok indítása, csoportok szervezése a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. • Az iskola élén az igazgató áll. Feladatát az oktatási törvény határozza meg. Munkáját közvetlenül az igazgatóhelyettes segíti az alábbi hatáskörökben.:  Az alsó tagozatos szakmai munka közvetlen figyelemmel kísérése.  A szakmai tevékenységgel kapcsolatos adminisztrációs jelentési kötelezettség. A Szabadság úti épület technikai személyzetének, illetve az iskolatitkár munkájának közvetlen irányítása. • Az igazgatóhelyettes tevékenységét az igazgató irányításával végzi. Személyi, gazdasági és az iskola szakmai tevékenységével kapcsolatos önálló döntést nem hoz. • Szűkebb iskolavezetést az igazgató, a helyettese és a szakmai munkaközösségek vezetői alkotják. Tevékenységüket, feladataikat a tanév elején elkészített munkaterv alapján, a feladatok rendszeres egyeztetésével végzik. A munkaközösség vezetőket az igazgató bízza meg és jogszabálynak megfelelő díjazásban, illetve kedvezményben részesülnek. A munkaközösségeket a tantestület feladatainak, illetve a szakos összetételnek megfelelően szervezi és alakítja az iskola, a fenntartó által biztosított keretben. • A teljes iskolavezetés tagja az igazgató, a helyettese, a munkaközösség vezetők, valamint az iskolai szakszervezet képviselője, a közalkalmazotti tanács vezetője és diákönkormányzatot segítő tanár. A teljes iskolavezető véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A munkaközösségek döntenek saját működésükről, munkatervük összeállításáról, szakmai munkájuk szervezéséről, a szakmai fejlesztés lehetséges irányairól, továbbképzésekről. • Az iskola nevelőtestülete döntési és véleménynyilvánítási jogkörrel rendelkezik az iskola szakmai ügyeit, személyi kérdéseit illetően a jogszabálynak megfelelően. • Az iskola vezetése, nevelőtestülete munkájában támaszkodik a szülői szervezet segítő munkájára. Jogaik a köznevelési törvényben rögzítettek.

19


• Az iskola, éves munkatervét az igazgató javaslatára a nevelőtestület fogadja el /ünnepek,

továbbképzések, értekezletek, rendezvények, szülői megbeszélések, szünetek, tanítási nélküli munkanapok stb. / a gyermekközösség véleményét figyelembe véve, a diák önkormányzati képviselők útján, az őket közvetlenül érintő dolgokban. A diákönkormányzat éves eseménynaptárt készít. 3.2. Működése •

Mindkét épületben minden tanítási napon reggel 7.20 órától nevelői ügyelet működik. A tanítás reggel 8 órakor kezdődik. Tanórán kívüli, illetve szabadidős foglalkozások az utolsó tanítási órát követően kezdődnek, a csoport összetételétől függően, a gyerekekkel egyeztetett időpontban. A tanítási órák 45 percesek. A tanév rendjét a miniszter által kiadott rendelet alapján tervezi meg az iskola.

• Másnapra való felkészülésre illetve tanításon kívüli foglalkozásokra szülői igények alapján összeállított csoportok működnek. • A tanítási napok rendje: A tanítási órák közötti szünetekben az épületben, illetve a folyosón nevelői ügyelet működik, beosztás alapján. 7.45-től és az utolsó tanítási óra után minden osztályban hetesek látják el a feladataikat, meghatározott sorrendben. /A feladatokat külön dokumentum tartalmazza./ •

A tanórán kívüli, illetve szabadidős foglalkozásokról iskolavezetés dönt - a nevelőtestület véleményét figyelembe véve - az igények és lehetőségek alapján. E foglalkozások rendjét a munkaterv tartalmazza. Ezek kezdési időpontja a tanév szeptemberének második hete. A foglalkozásokat megelőzően, azok tartama alatt, illetve azokat követően a foglalkozást vezető szaktanár vagy tanító látja el a gyermekek felügyeletét.

•

Az alapfokú művészetoktatási iskola csoportjai önként vállalt módon szerveződnek. E foglalkozások rendjét a pedagógiai program kiegészítése tartalmazza. Helye az általános iskola épülete. A foglalkozást megelőzően, azok ideje alatt, illetve azt követően a foglalkozást vezető szaktanár látja el a gyermekek felügyeletét.

•

A művészeti oktatás óráit úgy osztjuk be, hogy azok ne ütközzenek az iskola tanítási óráival. A csoportos órák oktatási ideje összevonható.

20


4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. •

• A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. • A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. •

• A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. • A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. •

A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. •

A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. •

21


5. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: •

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. •

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. •

Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. •

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. •

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

22


6. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT

SZOLGÁLÓ

TEVÉKENYSÉGI

RENDSZER

ÉS

SZERVEZETI

FORMÁI

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. • A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a

gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. • A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a

módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. • Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az,

hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: • Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás

belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. • A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. • Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának,

nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. • Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. • Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a

csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. 23


• A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a

feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. • A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a

hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: 1. Hagyományőrző tevékenységek Az egész iskolát érintő éves rendezvényterv alapján működő programok: • Fontos feladat az iskola névadójának, Dr. Nagy Gyula emlékének ápolása. Ezt szolgálja az

évenkénti megemlékezés áprilisban a névadó születésnapjáról. • Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 6-án, október 23-án, március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a költészet napján, Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján. A gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.

2. Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.

3. Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. Az iskola székhelyén működő önkormányzat biztosítja a diákétkeztetést, állapítja meg az étkezési térítési díjakat, és gondoskodik a térítési díjak beszedéséről.

4. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti egy felzárkóztató órát szervezünk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

5. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

6. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is, éves terv alapján. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Foglalkozásaik alatt kirándulásokat tehetnek, múzeumokat, műemlékeket látogathatnak, meghívott előadókkal tehetik színesebbé és érdekesebbé tevékenységüket. 24


7. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a szaktanárok végzik.

8. Osztálykirándulások,

táborok. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok gyermekei is részt tudjanak venni. Nyári táborok:  alsó tagozaton: hon-és népismereti, az adott környék megismerésére  felső tagozat: természetismeret, néprajz, az adott környék megismerésére  képzőművészeti tábor: művészeti iskolások részére alkotótábor  sporttábor: az alsós emelt óraszámú testnevelésben részesülőknek (úszás, tenisz, kézilabda, túra)

9. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások.

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok gyermekei is részt tudjanak venni.

10. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes. 7-8. évfolyamon tanulóink számára heti gyakorisággal ifjúsági klubot működtetünk, éves programterv szerint. A cél, hogy megóvjuk gyermekeinket a környezet káros hatásaitól, ezért olyan közös szabadidős tevékenységek kerülnek a programba, mint kirándulás, mozi látogatás, színdarabok megtekintése, előadók meghívása, önismereti tréning, testi-lelki egészségvédelem.

11. Testvériskolai

kapcsolat: Erdély, Hargita megye, Kápolnásfalu. Sokéves testvérkapcsolatunk van a Kriza János Általános Iskolával. Évente felváltva kb. 20 fős iskolai csoport nyári csereprogram (elhelyezés családoknál) Közösségi, kulturális programok, országismeret, környék bemutatása közös projektekben.

12. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

13. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

14. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

25


7. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

• Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük: • a sajátos nevelési igényű; • a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; • a kiemelten tehetséges; • a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. 7.1 Sajátos nevelési igényű tanulók • Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. • A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: 1. osztályban Meixner módszeres olvasás, írástanítás, a diszlexia és diszgráfia megelőzésére, beszédhibák javítására, részképességek fejlesztésére • Rendszeres kapcsolattartás az Egri Tanulási képességeket vizsgáló Rehabilitációs Intézet munkatársaival. • Sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. • Sajátos nevelési igényű tanulók kiscsoportos fejlesztése /212. §.  gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,  a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,  a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,  speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,  képességfejlesztő játékok, eszközök, mozgásfejlesztő terápiák 26


7.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: • szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyámhivatallal, védőnővel, logopédussal • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; mozgásfejlesztő alapozó terápia • egyéni foglalkozások; • képesség-kibontakoztató felkészítés • nevelők és a tanulók közvetlen segítői • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; • iskolai sportkör, szakkörök; • a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); • szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); • a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); • a szülőkkel való rendszeres együttműködés; • családlátogatások; • szülők és a családok nevelési gondjainak segítése, tanulópárok megszervezése • szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 7.3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: Az intézmény regisztrált tehetségpont. • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; • egyéni foglalkozások; • iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; • iskolai sportkör, szakkörök; • a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); 27


• szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). • képzőművészeti oktatás • „Corvinus” komplex tehetséggondozó program 4. évfolyamtól 8. évfolyamig. 3. évfolyamon történik meg a tehetségazonosítás, vagyis a tanulók kiválasztása. Kidolgozott terv szerinti komplex foglalkozások, kiállítás, múzeumlátogatás. A tanév végén évfolyamonként nyílt tehetségnap megrendezése. • emelt szintű testnevelés oktatás 7.4. A hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek; • szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; • egyéni foglalkozások; • nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; • iskolai sportkör, szakkörök; • a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); • szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); • a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); • a szülőkkel való együttműködés; • családlátogatások; • szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; • szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

28


8. GYERMEK- ES IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK a. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a

gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Miden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi

felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladati közé tartozik különösen: •

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémák megoldása érdekében fordulhatnak,

•

családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,

•

a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,

•

segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét

•

tájékoztatást nyújtunk a tanulók részére szervezett szabadidős programokról

•

a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, mely lehet: rendszeres, rendkívüli, pénzbeli, természetbeni juttatások,

•

osztályonként regisztrálja a hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű tanulók adatait,

•

éves ütemtervet készít ezen tanulók megsegítésére.

c. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését

veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: •

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,

•

meg kell keresni a problémák okait,

•

segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,

•

jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

d. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a

területileg illetékes: •

nevelési tanácsadóval,

•

gyermekjóléti szolgálattal,

•

családsegítő szolgálattal,

•

polgármesteri hivatallal,

•

házi orvossal,

•

továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal. 29


e. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a

gyermekvédelem céljainak megvalósítását: •

indulási hátrányok csökkentése

•

felzárkóztató foglalkozások

•

differenciált oktatás és képességfejlesztés

•

tehetséggondozó foglalkozások

•

pályaválasztás segítése

•

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése

•

a családi életre történő nevelés

•

napközis és tanulószobai foglalkozások

•

az egészségügyi szűrővizsgálat

•

az iskolai étkezési lehetőségek

•

gyermekjogokkal való foglalkozás diákönkormányzaton

•

a személyes, egyéni tanácsadás /tanulónak, szülőnek /

•

a tanulók szociális helyzetének javítása /segély, természetbeni támogatás /

•

a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás, együttműködés

•

tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról

•

a tanulók szabadidejének szervezése, oly módon, hogy megóvjuk őket a káros testi, lelki és környezeti hatásoktól.

f. Esélyegyenlőség biztosítása.

30


9. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A pedagógusok alapvető feladatai A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöleli részében a neveléstoktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. A tehetséges tanulók gondozása • Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. • Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. • Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. • A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. • A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

31


A hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése • Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. • A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű,, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. • A hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. • A hátrányos helyzetű valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. • Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása • Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). • Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). • Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. • A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel • Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. • Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. • Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. Munkafegyelem, a munkához való viszony • A munkaköri kötelességek teljesítése. • Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. • Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. • Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében • Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. • Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. • Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. • Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés • Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. • Továbbképzéseken való részvétel. 32


• A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

Az iskolai munka feltételeinek javítása • Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. • Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. • Az iskolai alapítvány működésének segítése. • Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). • Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. • Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában • Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. • Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. • Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. Aktív részvétel a tantestület életében • A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. • Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. • Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. Az iskola képviselete • A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. • Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. • Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. • Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. • Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdek-képviseleti szervezetek tevékenységébe. • A település rendezvényein, eseményein való részvétel. • Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. A vezetői feladatok ellátása • Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. • Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. • A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal • A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. • Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. • Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. • Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

33


10. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI 10.1. Az osztályfőnök feladatai • Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai

rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. • Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. • Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. • Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. • Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. • Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. • Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. • Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. • Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. • Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. • A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. • Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. • Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. • A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. • Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. • A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. • Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. • Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. • Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. • Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. • Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. • Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). • Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. • Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. • Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

34


• A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. • Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. • A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. • Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. • A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. • Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). • Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. • Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. • Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. • Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. • Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. • Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). • Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. 10.2. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése • A tanév elején összeállított munkaterv • Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. • Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. • Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). • Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. • Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. • Az osztály diákközösségének vezetői. • Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. • Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán • Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. • Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. • Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. 10.3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról • Tanulók száma, ebből leány • Állami nevelt (gondozott) 35


• • • • • • • •

Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló Sajátos nevelési igényű tanuló Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók Más településről bejáró tanuló Nem magyar állampolgár Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról • Tanulók száma • Osztályozott tanulók száma és aránya • Osztályozatlan tanulók száma és aránya • Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga • Az osztály tanulmányi átlaga • Kitűnő tanulók száma és aránya • Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén • Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén • Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén • Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya • Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya • Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya • A bukások száma tantárgyanként • A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei • Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) • Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) • Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői • A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) • Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján • A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya • A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya • A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya • Továbbtanulás iskolatípusok szerint • Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya • Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya • Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya • Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén • Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). • Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). 36


• A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). • Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. • Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). • A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). • A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). • Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: • Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? • Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? • A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 10.4. Az osztályfőnöki órák témái • Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki

óráin • A házirend szabályainak megbeszélése. • Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. • Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. • Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. • Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. • Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. • A kerékpáros közlekedés szabályai. • Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák

• Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. • Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. • Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. • Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. • Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. • Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. • Megemlékezés az iskola névadójáról. • Osztálykirándulás előkészítése.

37


11. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGÉNEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSE ISKOLÁN KÍVÜLI INTÉZMÉNYEKKEL Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával: KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT, 1055 BUDAPEST, SZALAY ÚT 10-14. Az intézmény működtetőjével: KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT, 1055 BP. SZALAY ÚT 10-14. A területileg illetékes önkormányzati képviselő-testülettel és polgármesteri hivatallal: KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 3231 GYÖNGYÖSSOLYMOS SZABADSÁG ÚT 139. A megyei, fővárosi pedagógiai intézettel: HEVES MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZMÉNY 3300 EGER, SZVORÉNYI ÚT 27. A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: SOLYMOSY ÓVODA 3231 GYÖNGYÖSSOLYMOS, SZABADSÁG ÚT 164. A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: PETŐFI SÁNDOR GYÓYGPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA NEVELÉSI TANÁCSADÓ 3200. GYÖNGYÖS, VEZEKÉNYI ÚT 9. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Az iskolát támogató TIHANYI JÓZSEF alapítvány kuratóriumával. Az alábbi közművelődési intézményekkel: GÁRDONYI GÉZA MŰVELŐDÉSI HÁZ 3231 GYÖNGYÖSSOLYMOS, BARTÓK ÚT 1-3. Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: KATOLIKUS EGYHÁZ, REFORMÁTUS EGYHÁZ GYÖNGYÖSSOLYMOS. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy a igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a ORVOSI RENDELŐ 3231GYÖNGYÖSSOLYMOS, JÓKAI ÚT 12/A illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI ALAPSZOLGÁLTATÁSI INTÉZMÉNY 3231 GYÖNGYÖSSOLYMOS, SZABADSÁG ÚT 139. gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató vagy a(z) igazgatóhelyettes a felelős.

38


12. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETÖSÉGEI

FORMÁI,

Szülői részvétel az iskolai szervezetben •

• • • • • • • • • • • •

Intézményünk igyekszik a szülői igényeknek megfelelni mind a tanulási tartalmakban /pl. két idegen nyelv, számítástechnika, csoportbontás, másnapra való felkészülés csoportos megszervezése, középiskolai előkészítő /, mind a délutáni szabadidős tevékenységek megszervezésében /sportkörök, havi egyszeri túrák / Az iskolában aktív szülői munkaközösség működik, mivel a gyerekek személyiségének hatékony fejlesztése csak a családokkal közösen képzelhető el. Egy alapítvány segíti pedagógiai munkánkat: A TIHANYI JÓZSEF alapítvány. A szülők folyamatosan besegítenek az iskola karbantartási munkáiban, részt vesznek társadalmi munkában. Családlátogatások /szükség szerint / Az évente két-három alkalommal összehívott szülői értekezletek lehetőséget nyújtanak az információcserére /szaktárgyi elvárások követelménye, továbbtanulási lehetőségek, magatartási, viselkedési kritériumok /, véleménynyilvánításra. A havi fogadóórák tájékoztatást adnak a tanuló előmenetelének egyéni értékeléséről tantárgyanként. Itt képet kap a szülő a tanuló azon hónapban nyújtott teljesítményéről, illetve tanácsot a javítási lehetőségekről. Ezen kívül az osztályfőnökökön keresztül bármikor kérhet alkalmat a személyes konzultációra. Évente megtartott nyílt napokon is várjuk a szülőket. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével. A szülők igénylik a közös programokat. A már hagyományszerűen megrendezett gyermeknap szervezésében és lebonyolításában is komoly segítséget kapunk a családoktól. Nagyobb iskolai rendezvényeken felügyeletet látnak el /farsang, ballagási bankett, szüreti diszkó/ Pályaorientációs előadásokat szervezünk továbbtanulóink szülei számára

Tanulók részvétele az iskolai szervezetben • • • • • •

Segítenek tanulóink a közös iskolai rendezvények megszervezésében és lebonyolításában. /farsang, szüreti diszkó, karácsonyi műsor / Iskolánkban a gyerekek igényeinek megfelelően különböző csoportok /lehetőségek / működnek /pl. énekkar /. Minden tanuló részt vesz közszolgálati tevékenységben. Évente egy alkalommal iskolaújság jelenik meg. A cikkek írása, gyűjtése és a szerkesztés, illusztráció tanulói feladat. A működő iskolarádió aktuális híreket, problémákat közöl havi egy alkalommal. Iskolánkban egy alsós és egy felsős diák önkormányzati csoport működik, melyeket egyegy tanár, illetve diákvezető irányít. A tanulókat osztályonként két-három diák képviseli. Megbeszéléseiket havi rendszerességgel tartják. A szervezet célja, hogy a gyerekeket önállóságra nevelje, minél kevesebb tanári segítséggel végezzék a rájuk bízott feladatokat, illetve ismerjék jogaikat és tudjanak élni vele. Az összejövetelek módot adnak a tanulói panaszok, problémák kifejtésére, melyeket a vezető tanár tolmácsol a tantestület felé.

39


Az évente megtartott diákközgyűlés ad alkalmat arra, hogy a gyerekek az év folyamán felmerülő problémáikra, kérdéseikre választ kapjanak. 13. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM • Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását

szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel • a táplálkozás, • az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, • a családi és kortárskapcsolatok, • a környezet védelme, • az aktív életmód, a sport, • a személyes higiénia, • az elsősegély-nyújtás alapismeretei, • a szexuális fejlődés területén.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. •

Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása testnevelés órák játékos egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon az iskolai sportkör foglalkozásai tömegsport foglalkozások úszásoktatás: minden tanévben, minden osztály úszik, egyrészt a biztonságos elsajátítás és az egészséges életmód érdekében, másrészt a tehetséggondozás és a versenyzési lehetőség miatt. - Alsó tagozat: emelt szintű testnevelést tanuló osztályok heti 2 alkalommal egész tanévben nem emelt szintű osztályokban heti 1 alkalommal fél tanévben - Felső tagozat: 5-6. osztály 9 alkalommal/tanév 7-8. osztály 6 alkalommal/tanév • teniszoktatás: a felnőttkori sportolási alternatíva, a mozgásműveltség kibővítése, az egészséges életmód kialakítása érdekében szerepel. Kialakított rendszerünk alapján az iskola tanulólétszámának közel fele rendszeresen tud élni e lehetőséggel. • az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; • évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; • az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: • szakkörök • minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; • • • • • •

40


minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; • az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele • félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; • a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.) •

14. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV • Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók • ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; • ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. • ismerjék fel a vészhelyzeteket; • tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; • sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; • ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; • sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; • a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében • tanulóink bekapcsolódnak vetélkedőkbe;

az

elsősegély-nyújtással

kapcsolatos

iskolán

kívüli

• támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó

továbbképzésen. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: • a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY biológia kémia

• • • • •

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések 41


vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések fizika forrázás testnevelés magasból esés • Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. • • • • • • • •

• Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások • Minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az

Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; • Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó

projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. 15. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM • Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: • a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához

szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások

keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának ismeretekkel: • a környezet fogalmával, • a földi rendszer egységével, • a környezetszennyezés formáival és hatásaival, • a környezetvédelem lehetőségeivel, • lakóhelyünk természeti értékeivel, • lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

szempontjából

legfontosabb

A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: •

• az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; • a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

42


•

minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére;

•

évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

•

minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen;

16. ERDEI ISKOLÁK Minden osztály 3-5 napot tölt erdei iskolában a téli időszakban a sportolási lehetőség bővítésére,környezetvédelmi,természeti tartalmakra koncentráltan. Cél: a mozgáskultúra bővítés, egészséges életmód kialakítása (sífutás, lesiklás), tó, patak, növény- és állatvilág életének védelme télen. A 3-5 nap összegzéseként projekt készítése. A mindenkori 5. osztály 3-5 napot tölt a Tisza-tó mellett, melynek célja kenuzási és kajakozási ismeretek elsajátítása, egészséges életmód és mozgáskultúra bővítése. A túra ideje alatt tanulmányozzák a tanulók a Tisza-tó élővilágát és a környékről néprajzi ismereteket szereznek. A 3-5 nap összegzésként projekt készítése. A mindenkori 7. osztály 3-5 napot tölt a Mátrában, melynek célja a környezetvédelem, a természettudományos ismeretek bővítése, a Mátra állat- és növényvilágának megismerése, túrázás. 17. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: • osztályozó vizsga, • pótló vizsga, • javítóvizsga • házi vizsgáink 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha • a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, • engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, • ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, • ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel 43


• osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, • javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

44


A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

45


18. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. • •

•

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; • a szülő személyi igazolványát; • a gyermek lakcímkártyáját; • az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; • a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; • szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: • a tanuló anyakönyvi kivonatát; • a szülő személyi igazolványát; • az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; • az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

•

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

•

Az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét, felső tagozaton az érintett munkaközösség véleményét.

•

Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

•

Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni.

•

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

46


II. HELYI TANTERV 1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV,AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAKÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV), A PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN A következő években iskolánkban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen  a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást következő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be,  illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől:  az első, és az ötödik évfolyamon a nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd;  míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint szervezzük meg nevelő-oktató munkánkat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázat tartalmazza:

TANÉV

1.

2.

ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6.

7.

8.

2013-2014

2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007

2014-2015

2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007

2015-2016

2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007

2016-2017

2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik:  2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.  2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. 47


1 Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 2. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

1. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

1. évfolyam

Matematika

1 óra

2. évfolyam


1 óra

2. évfolyam

Matematika

1 óra

3. évfolyam


2 óra

3. évfolyam

Matematika

1 óra

4. évfolyam


2 óra

4. évfolyam

Matematika

1 óra

4. évfolyam

Környezetismeret

1 óra

5. évfolyam

Hon- és népismeret

1 óra

5. évfolyam

Informatika

1 óra

6. évfolyam

Matematika

1 óra

6. évfolyam

Természetismeret

1 óra

6. évfolyam

Rajz

1 óra

7. évfolyam


2 óra

7. évfolyam

Matematika

1 óra

8. évfolyam

Matematika

1 óra

8. évfolyam

Biológia-egészségtan

1 óra

8. évfolyam

Rajz

1 óra

48

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?


3. Iskolánk az ötödik évfolyamon Dráma és tánc, és a Hon- és népismeret tantárgyakat tanítja. 4. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM

VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam

Ének-zene A változat

5-8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom A változat

7-8. évfolyam

Kémia B változat

7-8. évfolyam

Fizika B változat

5-8. évfolyam

Ének-zene A változat

7-8. évfolyam

Biológia A változat

EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK EZEK ÓRASZÁMAI

1-4. évfolyam óraterve a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT szerint Tantárgy/évfolyam Kötelező órák Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Kötelező órák száma: Nem kötelező /választható / órák: Testnevelés* Angol/Német

1.

2.

3.

4.

8

8

8

4,5 1 1 1,5 1 5

4,5 1 1 1,5 1 3

4 1,5 1 1,5 1 3

7 3 4 2 1 1,5 1 3

20+2

20

20

22,5

2

2 2

2

2

3

Csoportbontás: Idegen nyelv ** Sportkör (test.nev.tag. du. úszás, tenisz, kézilabda) Korrepetálás Tömegsport Sportkör(atlétika, tollaslabda) Összes felhasznált óra(normál testnevelés) Eszmei osztályfőnöki órák:

6

7

7

7

1 0,5

1 0,5

29,5

30,5

1 0,5 1 35,5

1 0,5 1 37

1 30,5

1 31,5

1 36,5

1 38

Engedélyezett órák: * Csak testnevelés tagozatos osztályoknál, csak a 2012/2013-as tanévben ** A létszámok ismeretében, ha szükséges

49


Óraterv a kerettantervekhez: 1-4. évfolyam a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT szerint Tantárgy/évfolyam Kötelező órák Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Erkölcs hittan

1.

2.

3.

4.

7

7

6

4 1 2 2 1 5 1

4 1 2 2 1 5 1

4 1 2 2 1 5 1

6 2 4 1 2 2 1 5 1

Szabadon tervezhető órák Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret

1 1

1 1

2 1

1 1 1

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

2

1

Választható: Angol/Német

Összesen felhasznált óra:

25

25

27

28

Tehetséggondozás: Felzárkóztatás:

1 1

1 1

1 1

1 1

50


5-8. évfolyam óraterve a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT szerint Tantárgy/évfolyam Kötelező órák Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra, rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok: Tánc és dráma Hon- és népismeret Ember és társadalom, etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelező órák száma: Nem kötelező /választható / órák: Magyar nyelv és irodalom Matematika Rajz Technika Testnevelés Idegen nyelv Informatika Testnevelés – emelt óra* Osztályfőnöki Csoportbontás: Idegen nyelv **** Technika** Szakkör Középiskolai előkészítő magy. Sportkör testnev.tag. Korrepetálás Tehetséggondozás Összes felhasznált óra:+++ Eszmei osztályfőnöki órák:(2012/13) Engedélyezett órák:

5.

6.

7.

8.

4 2 3 4

4 2 3 3 1 2

4 2 3 3 1

4 2 3 3 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 0,5 2 1

2

1 1 1 5 1

1 1 1 2,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 25

24,5

0,5 22,5

1

0,5

1 0,5 0,5

1 1

1 0,5

1 0,5

1

3 1 1

3 1 1

3 1 1

3 1 1 0,5

1 0,5 1 33,5 1

1 0,5 1 33,5 1

1 0,5 1 37 1

1

25

0,5 1 0,5 0,5 1 1

1

1 38 1

*Csak az emelt testnevelés óraszámú osztályokban. ** Ha szükséges, az évfolyamon belül, a fiúk-lányok arányának ismeretében, illetve létszámtól függően. +++ A mindennapos testnevelés miatt 2 órával növekszik az adott óraszám 2012. 09.01-től felmenő rendszerben. **** A tanulólétszám és a választott nyelv arányaitól függően

51


Óraterv a kerettantervekhez: 5-8. évfolyam a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT szerint Tantárgy/évfolyam Kötelező órák Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra, rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Erkölcstan , hittan Szabadon tervezhető órakeret: Magyar nyelv és irodalom Matematika Rajz Informatika Biológia Természetismeret: Hon- és népismeret Rendelkezésre álló órakeret:

5.

6.

7.

8.

4 2 3 4

4 2 3 3 1 2

3 2 3 3 1

4 2 3 3 1

1 1 1 5 1

2 2 1 1 1 1 1 5 1

1 1 2 2 1 1

1

1

1

2

1 1 1 5 1 1 1

1 1

2 1

5 1

1 1

1 1 1 1 28

28

31

31

1

1

1

1

1

1

1 1 1 1

Összes felhasznált óra:

30

30

33

35

Tehetséggondozás Felzárkóztatás

1 1

1 1

1 1

1 1

Választható: Természettudományos gyakorlat Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv

52


2. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 6. Az iskola arra törekszik, hogy lehetősége szerint egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. A tankönyvek kiválasztásának szempontjai:



Tartalmazzon megfelelő kiegészítő anyagot, tartalmas válogatási lehetőséget adva.



A tananyag legyen világos, áttekinthető, logikusan egymásra épülő, megfelelően tagolt.



Az elméleti ismeretek mellett megfelelő, változatos gyakorlási lehetőséget adjon. /Gondolkodtató legyen, ne automatikusan kitölthető/.



Felépítése feleljen meg a meghatározott évfolyamok követelményszintjének, legyen összhangban az iskola ellenőrzési rendszerével.



Életkornak megfelelő legyen, motiválja a tanulókat, legyen érdekes és vidám.



A feladatok, utasítások legyenek egyértelműek. /példák is legyenek /



Legyen praktikusan használható és minősége, kivitelezése legyen esztétikus.

53


3. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában a felső tagozatban a készség tárgyaknál lehetőséget adunk a szóbeli felelésre is. 6. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez 7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELPEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. 54


8. A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor a félév során, év végén az egész év során szerzett érdemjegyek alapján kell meghatározni a bizonyítványban szereplő érdemjegyet. 9. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 10. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében - 1 órás tantárgynál 2 havonta 1 jegy, félévente minimum 3 érdemjegy - 2-3 órás tantárgynál havonta 1 jegy, félévente minimum 5 érdemjegy - 4-5 órás tantárgynál félévente minimum 5 érdemjegy

11. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 12. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelő. Teljesítmény

Érdemjegy

0-33 %:

elégtelen (1)

34-50 %:

elégséges (2)

51-75 %:

közepes (3)

76-90 %:

jó (4)

91-100 %:

jeles (5)

13. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 14. A tanulók magatartását 

Az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.



A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.



A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

55


15. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: 

a házirendet betartja;  a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;  kötelességtudó, feladatait teljesíti;  önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;  tisztelettudó;  társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;  az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;  óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;  nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja;  tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;  feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;  az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;  nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c) Változó (3) az a tanuló, aki.  az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;  a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;  feladatait nem minden esetben teljesíti;  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;  igazolatlanul mulasztott;  osztályfőnöki intője van.

d) Rossz (2) az a tanuló, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti;  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;  több alkalommal igazolatlanul mulaszt;  több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél

magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 56

NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

16. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 17. A tanulók szorgalmát  az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. 

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg.



A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

18. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;  a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;  munkavégzése pontos, megbízható;  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;  taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;  a tanórákon többnyire aktív;  többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;  taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek:  tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;  feladatait többnyire nem végzi el;  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

57


19. Azt a tanulót, aki képességihez mérten 

példamutató magatartást tanúsít,



vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,



vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,



vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,



vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

20. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: 

tanári-tanítói dicséret



osztályfőnöki dicséret,



igazgatói dicséret,



nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén 

szaktárgyi teljesítményért,



példamutató magatartásért,



kiemelkedő szorgalomért,



példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 21. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 22. Azt a tanulót, aki 

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,



vagy a házirend előírásait megszegi,



vagy igazolatlanul mulaszt,



vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

58


23. Az iskolai büntetések formái: 

tanári-tanítói figyelmeztetés,



osztályfőnöki figyelmeztetés;



osztályfőnöki intés;



osztályfőnöki megrovás;



igazgatói figyelmeztetés;



igazgatói intés;



igazgatói megrovás;



tantestületi figyelmeztetés;



tantestületi intés;



tantestületi megrovás.

24. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 25. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: 

az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;



az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;



a szándékos károkozás;



az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;



ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

26. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 27. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

59


4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSAINAK SZABÁLYAI 

Az erkölcstan oktatása a törvénynek megfelelően zajlik



A természettudományos nevelés fontos szerepet játszik iskolánkban, kiemelt szerepe van az 5., 6., 7. évfolyamok erdei iskoláinak, a felsősök számára működő természetismereti szakkörnek, a természettudományos gyakorlat tantárgy bevezetése is ezt szolgálja, az 1-8. osztályok természetismeret ( biológia) tantárgyakba beépítettiskolán kívül megtartott- órák is ezt segítik.( Mátrai Erőmű, szüret, Mátra Szakképző Iskola Mátrafüred,tehenészet. stb. )



Az SNI-s tanulók oktatása és nevelése: Egyéni bánásmód miatt kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a részképesség zavarokkal ( pl. dyslexia, dyscalculia) ,illetve tanulási nehézségekkel küzdő tanulóinkkal egyénileg vagy kiscsoportban speciálisan képzett nevelőink helyben foglalkoznak egyéni fejlesztési terv alapján. Ezen kívül a tanulószobai – és délutáni foglalkozásokon differenciáltan foglalkoztatjuk őket egyéni terv alapján. Munkánkat a szakszolgálattal együttműködve végezzük.



Idegennyelv- oktatás: Az idegen nyelv tanítását 3. osztályban kezdik tanulóink heti két órában. 4., 5.,6. osztályokban heti négy óra az idegen nyelvi órák száma. 7-8. osztályban a 15 főt meghaladó csoportoknál képesség szerinti bontásban. Tanulóink 3. osztályban irányítottan két idegen nyelv közül választhatnak: angol és német. 20 fő felett van lehetőség csoportbontásra.



A választható tárgyak, foglalkozások: A választott tantárgyakat a szülők aláírásukkal megerősítik, s tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.



A csoportbontások szervezésének elvei: Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására.



A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések: Minden tanulónknak esélyt kell kapnia a képesség szerinti fejlődésre, a sajátos nevelésű igényű-, és a hátrányos helyzetű tanulóknak integrált oktatás keretében.



Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elveit a Nevelési Program megfelelő című fejezetei tartalmazzák.



A hit és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az Nkt. 54.§ (2)-(3) vagy (4) bekezdésének megfelelően történik.



A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételeit a tantárgyi tantervek részletesen tartalmazzák.

Iskolánkban a ház feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:  a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás /készség- és képességfejlesztés /, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása,  A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. 60


5. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2.Ennek alapján az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: 

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,



iskolai sportkörben való sportolással,



kérelem alapján sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

6. TESTNEVELÉS TANTÁRGY, EMELT SZINT

Testnevelés tantárgyhoz kibővített tanterv készült iskolánkban. A kerettantervi ajánlás alapján, a bővített tematikai egységeken belül magasabb követelményszinttel, kibővített tartalommal, illetve új tematikai egységek beépítésével készült el. A tantárgyhoz kapcsolódóan szakköröket, illetve részben önköltséges szakköröket hirdetünk meg, elsősorban a délutáni idősávban, a napközis foglalkozások idejében valósulnak meg. Részben önköltséges tematikus táborok is lesznek a nyári szünetben amiket elsősorban a tantárgyat emelt szinten tanulók számára szervez az iskola. Amennyiben az első évfolyamon csak egy osztály indítható, úgy ott a testnevelés órák keretében differenciáltan valósul meg az emelt szintű oktatás a tanulók képességei és a szülők igénye alapján. Egyébként az évfolyamonkénti 2 osztályból az egyik emelt szintű testnevelés oktatásban részesül.

61


Iskolánkban az emelt óraszámú testnevelés mellett széleskörű délutáni sportolási lehetőséget biztosítunk tanulóinknak. Arra törekszünk, hogy a testnevelés tantárgyban kötelezően megtanítandók és a kialakítandó készségek, képességek mellett olyan sportágakkal ismertessük meg tanulóinkat, amelyek felnőttként egyénileg, családdal, barátokkal gyakorlatilag egész életen át űzhetők. Ezek a úszás, teniszezés, síelés, természetjárás. A cél elsősorban nem az, hogy kiemelkedő tehetségeket gyűjtsünk össze, és őket versenyeztessük, hanem azoknak a szülőknek kínálunk választási lehetőséget, akik gyermekeik számára több sportolási lehetőséget szeretnének. Így a kötelező mellett a tanulók jól úsznak, síelnek, teniszeznek, rendszeresen túráznak. Szoros a kapcsolatunk a Mátrai Erőmű Búvár Klubjával, a Lesikló Szakosztályával, a Honvéd Zalka SE sífutó szakosztályával, a Gyöngyösi Kézilabda Klubbal, a Gyöngyösi Alligátorok vízilabda klubbal. Mindezekhez hozzátartozik, hogy az úszás és síelés nem csak a testnevelés tagozatosainknak elérhető program, a nem tagozatos tanulóink is úsznak és síelnek minden évben. Emelet szintű testnevelés: Alsó tagozat: -

5 testnevelés óra/hét

-

2 úszás szakkör/hét (részben önköltséges)

-

1 teniszedzés/hét (részben önköltséges)

-

Kézilabdaedzések (edző által kiválasztott tanulók részére)

-

választható lehetőségek

Táborok, erdei iskolák: 3-4 napos (időjárástól függő) síelés minden tanévben 1.

1., 3, évfolyam sífutás (Galyatető) erdei iskola 2., 4. évfolyam lesiklás (Kékestető) erdei iskola

2.

Nyári sporttábor (2x1 hetes) iskolai, napközis rendszerű tábor: kézilabdázás, teniszezés, úszás, túrázás.

3.

Tenisz tábor (edzővel való egyeztetés alapján)

Versenyzés: Diákolimpia: atlétika, úszás, síelés, lesiklás, sífutás, kézilabda ERIMA kupa: szivacskézilabda, kézilabda Egyéb versenyek: tenisz, úszás, sífutás, labdarúgás Tornák: szivacskézilabda, sífutás, lesiklás, tenisz Felső tagozat: -

5 testnevelés óra/hét

Az alsó tagozatos 4 év során a tanulóknak a megismert sportágak közül felső tagozaton egyet kell rendszeresen folytatniuk. Délután: választandó az alsó tagozaton tanult sportágak közül egy, edzés jellegű gyakorlása. Lehetőségek az iskola keretein belül: 62


-

kézilabdaedzés

-

teniszedzés

-

tollaslabdázás

-

atlétikaedzés

Mátrai Erőmű Búvár Klubjában -

úszás

Mátrai Erőmű Lesikló Szakosztályában -

sí, lesiklás

Honvéd Zalka SE-nél -

sífutás

Amennyiben van olyan tanuló, aki egyetlen sportágat sem tud délutáni sportolási lehetőségként választani, annak hetente egyszer atlétikai foglalkozásra kell járnia. Táborok, erdei iskolák: 1. Sí 3- 4 napos (időjárástól függ) minden tanévben 5., 7., évfolyam sífutás (Galyatető) erdei iskola 6. évfolyam lesiklás (Szlovákia)3- 5 nap erdei iskola 8. évfolyam lesiklás (Kékestető) erdei iskola 2. Kenuzás a Tiszán (evezési alapismeretek)3- 5 napos 5. évfolyam erdei iskola 3. Túratábor (a Mátrában)3-5 napos 7. évfolyam (részben önköltséges) erdei iskola Versenyzés: Diákolimpia: atlétika, úszás, kézilabda, síelés (sífutás, lesiklás), labdarúgás, tollaslabda Adidas- kupa: kézilabda Egyéb versenyek: tenisz, úszás, sífutás, lesiklás, tollaslabda Tornák: kézilabda, tenisz, szivacskézilabda Feltételi, bejutás az emelt szintű testnevelést tanuló osztályba: Az évfolyamonkénti két osztályból az egyik emelt szintű. Amennyiben a jelentkezők száma nagyobb az emelt szintű osztályba, mint az indítható osztálylétszám, játékos sportdélután keretében a testnevelők és edzők eldöntik, hogy kik azok a tanulók, akik az emelt szintű osztályba kerülhetnek. A többi tanulónak ajánljuk a nem emelt szintű osztályt. Itt is lehetőséget teremtünk az átlagosnál több sportolásra. A játékos sportdélután keretén belül 8 állomásból álló feladat soron mennek végig gyerekek, amelynek eredményét döntésünknél felhasználjuk.

63


Feladatok: -

gyorsfutás 25 m-en

-

labdavezetés kézzel, egyenes vonalú pályán

-

fittségi próba (felülés, törzsemelés)

-

labdavezetés kézzel szlalom pályán

-

labdapasszolás falhoz

-

akadálypálya, egyensúlyozás

-

kislabda hajítás távolba

-

célba rúgás, célba dobás

Az iskola meghirdet egy sportdélután sorozatot (hetente egyszer) az érdeklődő nagycsoportos, óvódás gyermekek és szüleik részére, ahol szeptembertől-márciusig az iskola emelt szintű testnevelés osztályába tartó gyermekek ismerkedhetnek az intézménnyel, testnevelőkkel, edzőkkel. Ezek az alkalmak kötelezettség nélküli, játékos, képességfejlesztő foglalkozások, amely az emelt szintű testnevelést tanuló osztályba való kerüléshez hozzá segít, objektívebb képet ad a gyerekekről. Sportág kiválasztásra is alkalmas lehet, az edzők javaslata alapján. A felvételi sportdélután időpontjáról a szülők az iskola honlapjáról tájékozódhatnak. Néhány napon belül minden érintett szülő levélben tájékoztatást kap az igazgatótól a gyermek felvételéről. Ezek után a beiratkozás szabálya szerint minden tanuló beiratkozhat az intézményükbe. 7. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A tanulók fizikai állapotának mérést a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. /A felmérés a „Hungarofit teszt" alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997./ A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. Feladat: Helyből távolugrás /az alsó végtag dinamikus erejének mérése/ Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal /elugró deszka mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás - és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: 64


Fiúk /4 motorikus próba értékelése esetén / Pontszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

1 .oszt. 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

2.oszt. 1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

3.oszt. 1.23 1.26 1.26 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

4.oszt. 1.34 1.37 1.37 1.43 1.46 1.49 1.52 1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1,76 1.79 1.82 1.85 1.89 1.94 1.98

65

5.oszt. 1.45 1.48 1.48 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.97 2.01 2.05 2.09

6.oszt. 1.55 1.58 1.58 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

7.oszt. 1.64 1.67 1.67 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

8.oszt. 1.72 1.75 1.75 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36


Lányok /4 motorikus próba értékelése esetén / Pontszám

l.oszt.

2.oszt.

3.oszt.

4.oszt.

5.oszt.

6.oszt.

7.oszt.

8.oszt.

2.

0.97 1.00

1.08 1.11

1.17 1.20

1.24 1.27

1.31 1.34

1.38 1.41

1.43 1.45

1.47 1.50

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 11. 12. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

1.30 1.34 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.88

1.37 1.40 1.43 1,45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96

1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

1.

2.Feladat: Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan /A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése / Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az

1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.

Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

66


Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk /4 motorikus próba értékelése esetén / Pontszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

1.oszt.

2.oszt.

3.oszt.

4.oszt.

5.oszt.

6.oszt.

7.oszt.

8.oszt.

20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

8.oszt. 32 36

Lányok /4 motorikus próba értékelése esetén/ Pontszám 1. 2.

l.oszt. 16 20

2.oszt. 19 23

3.oszt. 22 24

4.oszt. 25 29

5.oszt. 28 32

6.oszt. 29

33

7.oszt. 30 34

3.

24

27

28

33

36

37

38

40

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77

40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

3. Feladat: Hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan /hasizmok erő-állóképességének mérése / Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. 67


Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk /4 motorikus próba értékelése esetén/ Pontszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

1.oszt.

2.oszt.

3.oszt.

4.oszt.

5.oszt.

6.oszt.

7.oszt.

8.oszt.

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94 98

36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 100

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

5.oszt. 32 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

6.oszt. 34 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98

7.oszt. 36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

8.oszt. 38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

Lányok /4 motorikus próba értékelése esetén / Pontszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

1 .oszt. 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

2.oszt. 23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

3.oszt. 26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

4.oszt. 29 34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94

4. Feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan /A vállövi és karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése/ Maximális időtartam: Lányok 2 perc, fiúk 4 perc Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz /tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar. Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indulva karhajlítást és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

68


Az elért eredménye átszámítása pontszámmá: Fiúk /4 motorikus próba értékelése esetén/ Pontszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

l.oszt. 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

2.oszt. 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

3.oszt. 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

4.oszt. 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 32 33 34

5.oszt. 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 34 35 36

6.oszt 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

7.oszt. 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 41

8.oszt. 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

Lányok /4 motorikus próba értékelése esetén/ Pontszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

l.oszt.

2.oszt.

3.oszt.

4.oszt.

5.oszt

6.oszt.

7.oszt.

8.oszt.

1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

A tanuló minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám

Minősítés

100 FELETT

KIVÁLÓ

85-100

JÓ

70-84

KÖZEPES

55-69

ELÉGSÉGES

55 ALATT

GYENGE

69


III. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 1. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 3. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: 

az iskola igazgatója;



a nevelőtestület bármely tagja;



a nevelők szakmai munkaközösségei;



a szülői munkaközösség;



az iskola fenntartója.

2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. 3. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. 70


4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www. solymossuli.g-portal.hu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: 

az iskola honlapján;



az iskola fenntartójánál;



az iskola irattárában;



az iskola könyvtárában;



az iskola nevelői szobájában;



az iskola igazgatójánál;



az iskola igazgatóhelyettesénél;

A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok:

71


A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot az iskola diákönkormányzat, 2013. március 28. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Gyöngyössolymos, 2013. március 28. ………………………………………. az iskola diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2013. március 28. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: Gyöngyössolymos, 2013. március 28. ……………………………………….. az iskola szülői munkaközösség elnöke

A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2013. március 29. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Gyöngyössolymos, 2013. március 29.

………………………………….. igazgató

72

GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents