PÁLYÁZAT. Kiskunfélegyházai Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Kiskunfélegyháza, Kossuth u.1

PÁLYÁZAT Kiskunfélegyházai Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 6100. Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos utca 34.

Készítette: Ágoston Tibor Pál Kapja: Kapus Krisztián Beosztása: igazgató Kiskunfélegyháza Város Polgármestere Elérhetősége: 6100.Kiskunfélegyháza, Kossuth u.1. Telefon: +36-70-938-4476 +36-76-562-010 Email: [email protected] [email protected]

1

Tisztelt polgármester Úr! Tisztelt Művelődési, Oktatási, Vallásügyi, Informatikai és Sport Bizottság!

A mellékelt vezetői programmal megpályázom a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján 2012. március 26-án 3371-5/2012 azonosító számon közzétett, a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium magasabb vezetői álláshelyére meghirdetett igazgatói állást. Minden további egyeztetés, információadás érdekében készséggel állok Polgármester Úr, a bizottság, Kiskunfélegyháza Város Képviselő Testületének és az érdeklődők rendelkezésére.

Kiskunfélegyháza, 2012. április 9.

Ágoston Tibor Pál Igazgató - pályázó

2

NYILATKOZAT

Hozzájárulok, hogy vezetői pályázatomat, a benne szereplő személyes adataimat, a pályázati eljárással összefüggésben a szakértői véleményezők, az értékelők és a döntéshozók részére átadják, sokszorosítsák, felhasználják, azon kívül hozzájárulok pályázatom nyílt ülésen való tárgyalásához.

Kiskunfélegyháza, 2012. április 9.

Ágoston Tibor Pál Igazgató - pályázó

3

1. Vezetői összefoglaló „A bölcs vezető méltósága a nem-vezetés. Társait segíti: igazán bizonygatni, felettük győzelmet aratni, bennük hibát találni nem akar. Közösséget követi, így akkor sem vesztes, ha másé éppen a szó.” (John Heider) 1.1. Célkitűzés A pályázat megírásával az a célom, hogy Kiskunfélegyháza Város Közoktatási Fejlesztési Tervében, illetve a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Innovációs Stratégiájában meghatározott elvárások, irányelvek figyelembe vételével, átfogó vezetői tervet készítsek a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium számára. Ehhez érzek magamban erőt, szaktudást, motivációt. Van célom, kapcsolati tőkém, aminek felhasználásával tovább tudom folytatni az 5 évvel ezelőtt elkezdett munkát. Nagy feladat előtt áll az iskola az új Nemzeti Köznevelési-, és az új Szakképzési Törvény hatályba lépésével, az ott rögzített feladatok megvalósításával. A TISZK rendszer átszervezése, a megyére kiterjedő két szakképző iskola létrehozása szintén komoly érdekérvényesítő- és tanügy igazgatási feladatot ró az iskola vezetőjére. Ezen belül a vezető és az alkalmazottak közötti kommunikáció, a konfliktuskezelés, az innováció, a szervezeti működés hatékonysága, az oktatás színvonalának megtartása, fejlesztése, mint fő prioritások jelennek meg. Jelenlegi financiális helyzetünkből adódóan, a belső szervezeti struktúra szintjén, az innovációs pontok folyamatos figyelemmel kisérésében, illetve a feladatokban résztvevők számának kiszélesítésében látok lehetőséget a megújulásra, a fejlődésre. Új elvárásoknak kell megfelelni vezetőként és tanárként egyaránt. Az eddigiekhez képest is jelentősen nőnie kell az igazgató kommunikációs és menedzseri repertoárjának. El kell fogadtatnia programját a tantestülettel, a fenntartóval, a társ intézményekkel, a civil szervezetekkel, az iskola lakókörnyezetével, és mindezekhez támogatókat is kell szereznie. A tantestületet motiválnia kell, miközben nyitottá kell tennie az innovációra. A konfliktuskezelő technikákat időben és módszereiben alkalmazni nem egyszerű feladat, de egyre fontosabb. A szervezet fejlődése szempontjából fontos a kulcsfolyamatok PDCA logika alapján történő kezelése, a vezetési-, szervezési kutatások legújabb módszereinek használata a mindennapokban, a rendszerszemléletű gondolkodás, a FEUVE rendszeres, építő jellegű alkalmazása. Professzionális módon kell az intézmény külső és belső kommunikációját felépítenie, szerveznie, működtetnie, a fennmaradás és a versenyképesség érdekében, hiszen a demográfiai hullámvölgyben a tanulók a „lábukkal” szavaznak, és ha „nincs cipőcske az iskolában”, akkor nincs szükség tanárra, igazgatóra. Kiemelt feladatként jelenik meg a helyi, intézményi konszolidált légkör megteremtése, mely biztosítja a nyugodt munkavégzést, a biztos megélhetést adó munkahelyi környezetet. Ezt a kreativitás - közös élmény - csapatmunka hármasával kívánom elérni. A fejlesztések feltételrendszerét tanműhelyek bővítésével, tanműhely hálózat létrehozásával és az IKT technika széles körű elterjesztésével kívánom megvalósítani. Ezek a fejlesztések magukba foglalják pl. mobil tantermek beszerzését, azoknak a digitális középiskolába, szakképzésbe való beállítását, a fedett lovarda megépítését és esetleges műhelyek összevonását is. Gazdasági stabilitásunkat meg kell alapoznunk a vállalkozói tevékenység (pl. mozgó húsbolt) kialakításával, oktató kft. létrehozásával, új innovációs stratégia bevezetéséve, mely alkalmazkodik a megváltozott gazdasági feltételekhez. Nyitnunk kell a megváltozott 4

munkaképességűek, szociális hátrányban élők közfoglalkoztatása fel, mely nem csak ezeknek az embereknek a felzárkóztatásában eredményes, hanem a gazdasági és pályázati lehetőségek kihasználásával plusz bevételi lehetőséget is eredményez az intézménynek. Meg fogom keresni környékünk vállalkozóit, a jó szándékú lakosokat, hogy támogassák a szakképzés fejlődését Kiskunfélegyházán, ugyanis „A befektetőket szervezni kell, azok nem jönnek maguktól”. Legfontosabb fejlesztésünknek a tanműhely hálózat kialakítása mellett a fedeles lovarda , illetve az energiafarm létrehozása és a Referencia intézményi hálózatba való aktív bekapcsolódást tekintem, melyek az energiaturizmus, lovas turizmus kifejlődését eredményezhetné Kiskunfélegyházán. 1.2. Kiinduló helyzet - Kiskunfélegyháza város az oktatási ágazat átszervezéséről szóló 40/2007. kt. határozatában 2007. augusztus 1-i dátummal, három középiskola összevonásával létrehozta a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium-t, mely Bács-Kiskun megye legnagyobb szakképző intézménye lett, közel 2700 tanulóval és közel 300 dolgozóval. - A meghirdetett igazgatói álláshelyre 5 éves igazgatói ciklus után, belső pályázóként adom be vezetői programomat. - Egyetem utáni közvetlen termelésben szerzett vezetői tapasztalat, közel két évtizedes vállalkozói életút, 28 éves szakképzésben eltöltött mérnök-tanári gyakorlat és igazgatóként 5 éves, intézményi összevonással, TISZK létrehozással tarkított szakmai életút sikerei, eredményei és megpróbáltatásai állnak mögöttem. - A jelenlegi munkatársi közösséget, az intézmény szervezeti felépítését én alakítottam ki, válogattam meg a közvetlen munkatársaimat. Többen 4-5 éve cselekvő részesei, sikerek kovácsai ennek a folyamatnak, és ennek a team-nek a munkáját országos viszonylatban is elismerik, dicsérik, példának állítják mások elé. 1.3. Fő megállapítások

-

Ez a vezetői program szándéka szerint már minden vonatkozásában az új, korszerű nevelési-oktatási paradigmák integrálását jelenti, és megfelel az új törvényi előírásoknak. Megállapítom, hogy a tantestület nagy része kész az új, az innovatív, az új pedagógiai módszereket alkalmazó szakmai munkára. Az iskola eredményei, kitüntetései impozánsak (pl. Az év Szakképző Iskolája, 2009), de a merítési bázis változása miatt szükséges bizonyos beavatkozások megtétele az oktatás minden területén, a minőség megőrzése céljából. Az intézmény hatékonyságának növelése céljából, a konfliktusok megoldása és a feszültségek csökkentése érdekében céltudatos, integrált intézményi irányításra és professzionális kommunikációra van szükség. A tantestület egészének pozitív megerősítésre van szüksége és olyan pályamodell kidolgozására, mely motiválja őket az iskolai és a TISZK megújításának folyamatában. A beiskolázási program átdolgozása, hatékonyabbá tétele, az intézmény vonzóbbá tétele ebben a nagy átalakítási folyamatban életbe vágó fontosságú a demográfiai mutatók, a tanulók egyre gyengülő tudása és a szakmák presztízsének romlása miatt.

5

- Végzős diákjainknak olyan piacképes, széles alapon nyugvó tudás biztosítása szükséges, mely megkönnyíti az elhelyezkedésüket. Tanulóinkban ki kell alakítani azokat a kulcskompetenciákat, melyeket most igényelnek a munkahelyek: Elvárt szakmai, mentális kompetenciák • az általános, gyorsan alkalmazható cselekvő képesség • a problémamegoldó gondolkodás • digitális írástudás • intelligencia • a jó kommunikációt, szakmai idegen nyelvi tudás • a kooperációs képességeket, a csapatban dolgozás • a fejlődés képessége • az önálló munkavégzés • a motiváció, elkötelezettség • a modern munka kultúra, munkafegyelem 1.4. Következtetések

- Bizakodva tekintek az újabb megmérettetés elé, mert hiszem, hogy a vezetés-, a szervezet-, a munkatársak- és a minőség fejlesztésébe befektetett munka meghozza gyümölcsét. - Az intézmény szellemi-, szervezeti- és környezet kultúrája, elhivatott munkatársi közössége biztos háttér egy korszerű, a mai fiatalok fejlődés-lélektani sajátosságait figyelembe vevő program megvalósításához. - Arra a következtetésre jutottam, hogy intézményi és TISZK-es szinten feltétlenül szükséges újra gondolni és kiépíteni egy horizontális és vertikális információáramlási rendszert, és mindenkinek tudnia kell kezelni az informatikai rendszert. - Az intézmény dolgozói az általam felvetett kérdőíves vizsgálatban jelezték, hogy a hatékonyabb vezetői funkciókat és a FEUVE előre mutató, támogató funkcióit, és azok alkalmazását is igényelnék. Több egyeztetést és megbeszélést szeretnének a közös munka hatékonyságának érdekében. Ennek érdekében törekszem olyan iskola kialakítására, ahol a kollégák biztonságban érzik magukat és ahol jó és konszolidált légkör uralkodik. Közösen kidolgozott nevelési és normarendszert, saját etikai kódexet hozunk létre. (részben már működik) - A szakmai és a velünk kapcsolatban levő intézményekkel, cégekkel közösen fel kell térképezni az igényeket és fel kell ajánlani az erre épülő modulokat a szakképzésben, a felnőtt képzésben egyaránt. Tanulóinknak biztosítanunk kell a piacképes tudásához szükséges kiegészítő tanfolyamok (pl. kisgép kezelői tanfolyam, minőség ellenőr végzettség) kedvezményes elvégzését. - Meggyőződésem, hogy a vezetői program kitörési pontjainak megvalósításával a negatív tendenciák megállíthatóak, és a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium továbbra is a régió meghatározó intézménye marad. Megválasztásom esetén sikerorientált, csapatban dolgozni tudó, összehangolt munkavégzésre képes nevelőtestülettel szeretnék dolgozni a „nem többet, hanem másképpen” elv alapján, azaz finomra hangoljuk rendszerünket.

6

Tisztelettel kérem a véleményező munkatársaimat és a döntéshozó bizottságok tagjait, hogy az előző ciklusban megfogalmazott vezetői programomat szembesítsék az eredményekkel!

7

2. Bevezetés „Egy intézményben nem elegendő, ha az egyének tevékenykednek benne. Ettől mozaikra hullhat szét a munka, s bármilyen színesre csiszoltuk is az egyes mozaikot, értékessé csakúgy válhatnak, ha egységes képpé illeszkednek.” (Kerékgyártó Imre)

Egyetemi tanulmányaim befejeztével kerültem ki a magyar mezőgazdaságba. Üzemeltető gépészmérnökként dolgozva megismerhettem a szakmámat teljesen alulról építkezve, tapasztalatokat szerezve. 1983-ban kerültem vissza régi Alma Materembe, a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskolába, ahol mérnök-tanárként végig tanítottam a szakképzés minden lehetséges variációját. Közben vállalkozóként is tevékenykedtem és szereztem tapasztalatokat, kapcsolatokat. Szakmai tudásomat folyamatosan fejlesztettem és így lettem az elméleti munkaközösség vezetője, szakmai-, és érettségi vizsgák elnöke. 2007. hozta számomra a nagy kihívást, mikor Kiskunfélegyházán összevonásra került a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, a Közgazdasági Szakközépiskola és a Kossuth Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. Az intézmény vezetőjeként hasznosíthattam a mezőgazdasági gépészmérnöki végzettségemet, őstermelői gyakorlatomat, a mérnök-tanárként megszerzett gépgyártástechnológiai tapasztalataimat, a vállalkozói múltamból származó ismereteimet és a tanügy igazgatási érdeklődésemet. Jelenleg is több területen vagyok szakértő és vizsgaelnök. Aktívan dolgozom a BácsSzakma Zrt által működtetett TISZK-ben, ahol a Tanácsadó testületnek, az Igazgatók Tanácsának és a Döntést Előkészítő Bizottságnak vagyok a tagja és a Gépészet Szakmacsoportnak az elnöke. Városunkat is képviselem a TISZK Közgyűléseken, amikor Polgármester úr elfoglaltsága megköveteli ezt. A magyar oktatási rendszerben az iskola szakmai tekintetben önálló. Ennek a pedagógiailag szuverén rendszernek a meghatározó személyisége, vezetője az igazgató. Az intézményre jellemző pedagógiai kultúrának ő az első számú formálója. Tapasztalati tény, hogy pozíciójából eredően – minden gátló körülmény ellenére – át tudja formálni az iskola arculatát, ha van hozzá mersze, tudása. Minden cselekedetünket valami motiválja, vezérli. Ez a tevékenységünk kiváltója, mozgatója. Mi a vezetői motiváció? Talán nem is lehet meghatározni. Az első gondolat az érzelmi kötődés az iskolához, a tenni és javítani akarás a mostani helyzetben. A második a bizonyítás vágya, az önmegvalósítás. Nagyon sokat dolgoztunk, szép eredményeket értünk el, büszkék lehettünk tanítványaink sikereire az SZKTV versenyeken. Számtalan pályázatban vettünk részt, foglalkozunk a hátrányos helyzetű (AJKSZP, Dobbantó), és a tehetséges (tehetségpont) fiatalokkal. Az „Év szakképző iskolája, 2009.” és az SZFP-II dicskérő oklevél kötelez minket a munka folytatására, amihez már megszereztük többek között az „Innovatív iskolák szövetségének” tagságát, a TÁMOP 3.1.4. keretén belül alkalmazzuk a kompetencia alapú oktatás teljes módszertanát, illetve a TÁMOP 3.1.7. pályázatban elnyerte mindhárom tagintézményünk a „Referencia intézmény” megtisztelő címet. Kiépítettük külföldi kapcsolatainkat, tanulóink a „Mobilitás program” keretében Magyarországon és külföldön is tanulnak, végzik szakmai gyakorlatukat Németországtól Romániáig bezárólag, illetve nyitunk új országok felé is. (Olaszország, Franciaország) A nagy kihívás volt a nehéz gazdasági helyzetben, a megszorítások közepette végezni a minőségi szakképzési feladatokat, mikor sokszor anyagra sem volt pénz. Ennek ellenére

8

minden évben kijöttünk a normatív finanszírozásból, ezzel a városi iskoláknak biztosítottunk támogatást, és a városnak is segítettünk különböző munkák elvégzésével. Az előttünk álló nagy feladat a TISZK-es rendszer átalakítása, az iskola megmaradása, városunk érdekeink markáns képviselete. Megválasztásom esetén mindent megteszek, hogy ne sérüljenek a város és az iskola érdekei, és továbbra is a csúcsminőségű technológiák, a modern műszaki szemlélet (AIPA tagsággal) megjelenésének színtere legyen az iskola, ahol a környék vállalkozói mindent megtalálhatnak, ami a versenyképességük megőrzéséhez szükséges.

9

3. Az iskola földrajzi elhelyezkedése, rövid története 3.1. Bács-Kiskun megye az ország életében Bács-Kiskun az ország ötödik legnépesebb megyéje, de a népsűrűség majdnem fele az országos átlagnak. A településhálózat ritka, nagy elemekből álló, ezen kívül magas a külterületi lakosság száma és aránya. A megye lakossága meghaladja a félmillió főt (545 000 fő), lakosságának 66%-a a megye húsz városában él. A legnépesebb település a megyeszékhely Kecskemét, ahol a megye lakosságának egyötöde él. Jellemzőek az óriásfalvak, emellett napjainkban is még jelentős a tanyasi lakosság száma. A legsűrűbben lakott település Kecskemét (343 fő / km 2), a legritkábban lakott pedig Újsolt (5 fő / km2). Három kistérség lélekszáma nem haladja meg a 20.000 főt (Bácsalmási, Jánoshalmai, Kiskunmajsai). Területe tipikus alföldi adottságokkal bíró, száraz vidék. A napsütéses órák száma az országos átlaghoz képest magas (1900-2100 h/év). A megye az ország legnapfényesebb területei közé tartozik. A csapadék viszonylag kevés, 550-600 mm/év körüli. A megye középső területein homokos, egyes területeken löszös, szikes területekkel találkozhatunk, míg a keleti és a nyugati területen öntéstalajok az uralkodóak. Az éves középhőmérséklet 10–10,5 °C. A természetföldrajzi viszonyai alapján a megye mezőgazdasági adottságai a miatt kifejezetten jók. A megye nagy méretéből, településszerkezetéből következően az infrastrukturális hálózatra jellemző lesz a települések közti viszonylag nagy távolság, a több alközpont megléte. Ehhez egy jó közlekedési hálózat kapcsolódik, a vasúti, a közúti közlekedés szerkezete kielégítő, jól lefedik a megye területét (a déli részek kivételével). 3.2. Térszerkezet, közlekedési adottságok A térség közlekedési adottságai jónak mondhatók, a közlekedési hálózat hierarchikus viszonyok szerint rendezett, a hagyományos útvonalakhoz kötődően jött létre, illetve ennek megfelelően rendeződtek a térszerkezeti-közlekedési tengelyek. Az alábbi sematizált térképi rajz alapján az együttműködés közlekedési feltételeire az alábbiak jellemzők: • Az együttműködés belső közlekedés központja Kiskunhalas. • A terület nyugati és déli irányból korlátos, nyugaton a Duna vonala, délen az EU külső Szerbiával közös határa zárja le. • Az együttműködés területe összefüggő, a ritka hálózatú, térben koncentrált városi települések túlsúlya miatt a távolságok a ténylegesnél látszólagosan kisebbek. • A nagy távolságok ellenére a települések közti közlekedési kapcsolat kielégítő. • A települések közti jó közlekedési kapcsolatok ellenére több településnél az elérési idő fordítottan arányos a távolsággal. • A lefedett nagy terület átfogó közlekedési rendszerrel (közút, vasút) rendelkezik, jól kihasználja az országos és nemzetközi magisztrálok (M5) meglétét. • A meglévő közlekedési útvonalak hálózatos jellegűek, több alközponttal. • Átadásra került M6 autópálya révén a közlekedési adottságok javultak. • Az M8 autópálya megépülésével a transzverzális közlekedési kapcsolatok szintén jelentősen javultak (Pentele-híd).

10

1. ábra: megyei térszerkezet és a települések nagysága, Forrás: saját szerkesztés A közlekedési hálózatok dinamikus fejlődésével a megye versenyképessége a jövőben várhatóan fejlődni fog. Szerbia EU-s tagságával a Balkán felé irányuló kereskedelem, közlekedés megélénkülése várható, amelyek révén szintén jelentős előnyökhöz jut a megye. 3.3. Munkaerő-piaci keresletelemzés 3.3.1. Főbb demográfiai adatok A jelen fejezet a 2007/2008-as statisztikai adatokra épül (kivéve a külön jelzetteket). 3.3.1.1. Népesedési és népmozgalmi mutatók A megye népsűrűsége átlagos, 79-109 fő/km² közötti (kivéve a Kecskeméti kistérséget, ahol ez az érték magasabb). A természetes szaporodás, illetve fogyás 1000 lakosra kivetítve -4,4 – 3,5 fő volt 2007-ben, azaz a megye népessége fogy.

11

2. ábra: lakónépesség számának változása a 2007. évben, Forrás: KSH A megye kistérségei közül egyedül a népességszámát tekintve is meghatározó Kecskeméti kistérség adatai mutatnak létszámbővülést, ami a következő tényezőknek köszönhető: az élve születések számának (2007-es év kivételével történő) jelentős növekedése, illetve a halálozási arány némi csökkenése, valamint a kistérségbe történő nagyarányú bevándorlás. A többi kistérség adatai stagnálást, illetve csökkenést mutatnak. Erősebb a népesség fogyása a Kalocsai, a Kiskunfélegyházai, és a Kiskőrösi kistérségekben, lassabb a fogyás a Bajai, és a Kiskunhalasi kistérségekben. Ingadozó a Bácsalmási, a Jánoshalmai és a Kunszentmiklósi kistérség. A Kiskunmajsai kistérség népességszáma gyakorlatilag stagnál. A gyorsan romló demográfiai mutatókkal rendelkező kistérségekben a születésszám folyamatos csökkenése kiegészül a nagyarányú elvándorlással. A lassabban fogyó demográfiai mutatókkal rendelkező kistérségekben a születések száma némi növekedést mutat, illetve az elvándorlás is kisebb arányú. Összegezve megállapítható, hogy a megye kistérségei közül csupán a kecskeméti kistérség tekinthető stabil, fejlődő kistérségnek, az összes többi kistérség a romló helyzetűek közé sorolható. A kecskeméti kistérséget leszámítva a legnagyobb népességet a Bajai kistérség tömöríti. A Kalocsai, és a Kiskőrösi, illetve a Kiskunfélegyházi és a Kiskunmajsai kistérségek népességkoncentrációja azonosnak tekinthető.

3. ábra: ezer lakosra jutó természetes szaporodás, fogyás a 2007. évben, Forrás: KSH 12

Kisté rség   Bácsalmási kistérség Bajai kistérség Jánoshalmai kistérség Kalocsai kistérség Kecskeméti kistérség Kiskőrösi kistérség Kiskunfélegyházai kistérség Kiskunhalasi kistérség Kiskunmajsai kistérség Kunszentmiklósi kistérség

Szé khely   Bácsalmás Baja Jánoshalma Kalocsa Kecskemét Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kunszentmiklós

Terüle t (km²)   Léle kszá m (fő)  Település   381,09 17506 8 1190,79 74925 20 399,10 16805 4 1029,13 53591 20 1483,08 171031 18 1130,33 56652 15 717,51 46300 9 826,34 45833 9 485,15 19898 6 802,81 31169 10

4. ábra: Bács-Kiskun megye kistérségeinek területe, lélekszáma, településszáma, Forrás: KSH A megye népességének korcsoport szerinti összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a 15 éven aluli népesség aránya 2008-ban a Kalocsai és a Bajai kistérségben a legalacsonyabb, mindösszesen 13% körüli, a megye többi kistérségében 15% körüli. A 15 és a 64 év közötti népesség aránya igen változó, a Kecskeméti és a Kiskunhalasi kistérségben a legmagasabb (70% feletti), míg a Jánoshalmaiban nem éri el a 65%-ot. A 65 feletti népesség 20%-ot meghaladó arányú a Jánoshalmai, 17%-ot meghaladó a Bajai, Kalocsai, a Kiskőrösi és a Kiskunmajsai kistérségekben. A népszaporulatra vonatkozóan elmondható, hogy a megyében igen alacsony az ezer főre jutó házasságkötések száma (3-4), csak Kecskemét értéke haladja meg az 5/1000 értéket, a megye délkeleti részén a házasságon kívüli élve születések száma meghaladja az 50%-ot (Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Jánoshalma, Bácsalmás). Az ezer főre jutó élve születések száma a Kalocsai és a Jánoshalmi kistérségekben nem éri el a 8-at, és a legjobb értéket képviselő Kecskeméten is csak éppen meghaladja az országos átlagot. Az első gyermeküket szülő nők átlagéletkora a megyében 28-29 év. A halálozás magas, de az országos adatoknak megfelelő arányú. Megyén belül rossz helyzetben a Jánoshalmai és a Bácsalmási kistérség van, melyekről általában véve is elmondható, hogy a legrosszabbak a reprodukciós mutatóik. 3.4. Az iskolák története 128/2007. képviselő-testületi határozat: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete 2007. június 7-én tartott ülésén – „Előterjesztés alapító okiratok módosítása és az új nevelési, oktatási intézmények alapító okiratának elfogadása tárgyában” – napirenden megszüntette a következő iskolákat: • Göllesz Viktor Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, • Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola, • Közgazdasági Szakközépiskola, • Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola és létrehozta a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium nevű új nevelési-oktatási intézményt, elfogadva az alapító okiratát.

13

3.4.1. Az összevont iskolák rövid bemutatása 3.4.1.1. Közgazdasági Szakközépiskola A Közgazdasági Technikum, majd Szakközépiskola az 1961/1962-es tanévben kezdte meg működését 2 osztállyal, összesen 76 tanulóval. A 4 éves képzés folyamán heti 1 nap szakmai gyakorlaton vettek részt a gyerekek. Kezdetben nehézséget okozott a szakmai tárgyak oktatása, mert óraadók adták át tudásukat a tanulóknak. Viszont a gyakorlattal való eleven kapcsolat hasznára vált a gyerekeknek. 1969. október 25-én Varga Jenő közgazdász nevét vette fel az intézmény, és viselte 1992ig. Az 1987/1988-as tanévben 32 tanulóval indult el az idegen nyelvű gépíró-gyorsíró osztály. 1987 nyarán került sor a fűtés és világítás korszerűsítésére, a könyvtár új helyének kialakítására. Az 1990/1991-es évben már igazgatási-ügyviteli ágazatra és pénzügyi ágazatra bomlott az egyik osztály, mert a gazdasági változások megkövetelték az alkalmazkodást. 1992-ben az iskola kollégiumát vissza kellett adni a kalocsai iskolanővéreknek, ezért átköltöztek a Kun utcába. 1994 őszén csatlakoztak a világbanki programhoz. 1995-ben elkészült a taniroda, mely lehetővé tette a gyakorlati oktatás iskolai keretekben való megvalósítását. Az iskola sok tanulója a továbbtanulást tűzi célként maga elé, ezért mind a közismereti, mind a reáltantárgyak, valamint a közgazdasági ismeretek elsajátítására nagy hangsúlyt fektetnek. Jelen pillanatban 3, közgazdasági, ügyviteli és kereskedelemmarketing szakmacsoportban folyik a képzés. 1999-2003 a dunaújvárosi Főiskolával együttműködve bekapcsolódtak a felsőfokú szakképzésbe. Az érettségi utáni szakképzés új lehetőségeket nyitott. Az OKJ kínálatából mindig olyan szakmákat választottak, melyek alkalmazkodnak a piaci igények és a munkaerő-piaci elvárásokhoz, ezért az elmúlt 5 évben folyamatosan új szakképesítések tanítását kezdték meg. A Közgazdasági Szakközépiskola alapfilozófiájához hozzátartozik, hogy nemcsak a szakképzésre és a felsőoktatásra való felkészítést tartják fontosnak. Számukra döntő, hogy a tanulók jól érezzék magukat az iskolában. Fegyelmezett hozzáállással, értelmes célokért küzdve, fiatalos jókedvvel és lendülettel oldják meg feladataikat. Az iskola 2004 óta nemzetközi EBCL vizsgaközpont. A felnőttképzésbe 3 éve tudtak bekapcsolódni egy osztállyal. Szakmai képzésünk színvonalát országos és nemzetközi eredményeik igazolják. A Közgazdasági Szakközépiskola a 2003-2004-es tanévtől legfontosabb tartalmi munkájának az új kétszintű érettségi rendszerre való áttérés feladatainak megoldását tekintette. A belső folyamatokon belül a módszertani felkészítések és a tananyagok, követelmények megismerése volt a kiemelt feladat. A 2004/2005. tanévtől a felsőfokú szakképzés a Budapesti Gazdasági Főiskola akkreditációjával folytatódott a pénzügyi szakügyintéző képzéssel a kreditpontokért, így a sikeresen végzettek rövidített képzésben juthatnak be a felsőoktatás rendszerébe. A 243/2003. rendelet alapján már ebben a tanévben kiemelt feladat volt a NAT kiegészítéseként az európai elvárásoknak megfeleltetett kompetenciák megismerése, alkalmazása. 2005-ben az Európai Uniós Humán Erőforrás-fejlesztési Program lehetőséget kínált a tartalmi munka korszerűsítésére. A 2005-ben megírt HEFOP 3.1.3 pályázat - a Kompetencia alapú oktatás elterjesztése az oktatás területén - sikeres lett. Ennek eredménye, hogy a 2006-2007. tanévben az iskola önállóan bekapcsolódott a modern átalakulási folyamatba. Az eredményes pályázat alapján, három kompetenciaterületen indult el az innovatív folyamat az akkor 9. osztályos tanulók körében.

14

3.4.1.2. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola A mezőgazdasági szakképzésnek 70 éves, az élelmiszeripari szakképzésnek közel 40 éves múltja van Kiskunfélegyházán. Az iskola 1945 előtt egyházi Mezőgazdasági Leányképző Iskola, 1950-től Mezőgazdasági Technikum, l968-tól Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző, l988-tól szakközépiskola is, jelenleg Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola. Hosszú időszakon át jellemző volt az intézményre, hogy kevés és speciális képzést nyújtó szakmákra iskolázott be. 1988-ig a szarvasmarha-tenyésztő, baromfitenyésztő és húsfeldolgozó szakmák közül választhattak a diákok. Saját gyakorlati bázisa nem volt az iskolának. 1989-től fejlesztések sora indult el. A túlspecializált szakmákat felváltották a többféle feladatkör betöltésére felkészítő, ezáltal jobb elhelyezkedési és megélhetési esélyt adó szakmák. Mindez az alapvetően 250-270 tanuló képzésére berendezkedett iskolában jelentős létszámfelfutást eredményezett. Igen nagy előrelépés történt az iskolai tanüzemi háttér kiépítésével. 1991-ben tanvágóhidat létesített a fenntartó önkormányzat a húsipari gyakorlati képzés számára, amely 1997-ben új húsfeldolgozó tanüzemmel bővült. 1992-ben az iskola 200 ha földterület (szántó) használati jogát kapta meg tangazdaság céljára. 1993-ban az önkormányzat megvásárolta a földterületen lévő állattartó telepet. A romos épületekből két istállót újítottak fel, amelyben jelenleg sertés-, juh- és lóállomány szolgálja a gyakorlati képzést, valamint magtárat, gépszínt, szociális blokkot és csoportszobát alakítottak ki. A földterületen az iskola által telepített 1,2 ha szőlő, 1,2 ha gyümölcsös, 1 üvegház szolgálja a képzést. 1996-ban új étkezővel gyarapodott az iskola. 1997-ben befejeződött az épülettömb felújítása, melynek keretében megújult a 200 fős kollégium, és otthont tudott adni korábban a város szélére telepített leánykollégiumnak. Az 1999-ben létesült új iskolaépület már a 21. század európai színvonalú képzésének lehetőségeit kínálja. 2006-tól az iskola sikeres pályázata alapján részt vevője SZFP-II. programnak, amely magában foglalja az eszközfejlesztést, a tanártovábbképzést, a projekt alapú oktatás elterjesztését és a kooperatív tanítási módszerek alkalmazását (a program 2011-ig tartott volna, de 2009-ben forráshiány miatt megszakadt. Az iskola „Dicsérő oklevelet” kapott. 3.4.1.3. Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola 1885. február1-jén kezdődött meg a tanítás a jogelőd intézményben, a KIS-KUN FÉLEGYHÁZI ALSÓFOKÚ IPARISKOLÁBAN, az egykori Fehér iskola termeiben. A kor igényeit kielégítő 23 szakma (például ács, lakatos, órás, talyigás) 164 tanoncának az elméleti képzése folyt itt heti 7 órában. 1886-ban már a kereskedők oktatása is megkezdődött, a két iskolát egyesítették Kis-kun-félegyházi Alsófokú Kereskedelmi és Ipariskola néven. A két oktatási intézmény 1892-től aztán újra önállósult. A tanulók három osztályt végeztek, a létszám általában 150- 170 fő volt. Az ipariskolában az oktatás színvonala a helyi lehetőségek szintjén megfelelő volt, a Kecskeméti Iparkiállításon többször is jutalmazták az intézményt (például 1901-ben aranyérmet kapott). Önálló, saját épületbe 1909-ben költözött. A lányok szakmai oktatása 1925-től kezdődött, nekik kezdetben 7 szakmát tanítottak (például szabó, kalapos, fényképész).1936-ban újjászerveződött a szakoktatás, 5 alapszakma köré csoportosítva (cipész-, építő-, fa-,

15

szabó-, fémipar).A második világháborút követően az oktatás „szocialista” átalakítása fokozatosan történt, kezdetben csak kisebb változtatásokkal. 1947-ben kezdte meg működését a Petőfi Sándor Tanoncotthon, 20 férőhellyel. 1948-ban az államosítás után az intézmény a Kiskunfélegyházi Állami Iparos Tanonciskola nevet kapta. Az 1949-ben megjelent IV. törvény gyökereiben változtatta meg a szakképzést, megkezdődött a szakembergárda kinevelése a nagyipar számára, kezdetét vette a tanerők speciális kiképzése, kiadják az első tanterveket, szerveződni kezdenek a mai értelemben vett szakiskolák. A helyi ipariskolában is a következő tanévtől már főállású, ide kinevezett pedagógusok tanítottak. A város ipari fejlődésével párhuzamosan a tanulólétszám kisebb – nagyobb visszaesésekkel, de egyre nőtt, nagyobb férőhelyre volt szükség. Az új épület 1969-re készült el, akkor költözött az intézmény a mai helyére, a Kossuth utca 34. szám alá. 1972-ben megkezdődött az oktatás a Szakmunkások Szakközépiskolájában, ez 1983-ban levelező tagozattá alakult, 1998-tól pedig esti tagozatként működik. 1976-ban átadták a 200 férőhelyes kollégiumot és 120 munkahelyes iskolai tanműhelyt. 1984-ben megkezdődött a cipőipari és ruhaipari technikusképzés levelező tagozaton. A tanulólétszám növekedése okán (1100 tanuló) 1987-re elkészült az új épületszárny 5 tanteremmel és 4 csoportszobával. 1990-ben vette fel az intézmény Kossuth Lajos nevét, ugyanebben az évben indult meg az IPOSZ képzés. A rendszerváltás és a privatizáció hozta változások miatt a gyakorlati oktatást az iskolának kellett átvállalnia. Az eddigi 200-250 tanuló helyett közel 600 tanuló számára kellett gyakorlati helyet biztosítani. Ekkor alakult a Tanépítés-vezetőség is. A város a Molnártelepi, volt KUNÉP tanműhely megvásárlásával segítette a feladat megoldását. 1991-ben újraindult a kereskedő szakma oktatása (élelmiszer- és vegyi árukereskedő néven). 1993ban a végzett szakmunkások számára intenzív tagozat létesült (nappali tagozaton 2 év alatt érettségizhettek le a szakmunkásképzőben folytatott iskolai tanulmányaik beszámításával). 1998-ban a Világbank támogatásával humán és közlekedési szakmacsoportban szakközépiskolai osztályok kezdték meg működésüket, és ekkor indult a 9-10 osztályos alapképzés is. 2000-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola kihelyezett tagozataként kezdte el működését a felsőfokú szakképzés, az AIFSZ. 2002-ben ECDL vizsgaközpont alakult az iskolában. 2004-ben nyelvi előkészítő osztály indult a kereskedelem-marketing szakmacsoportban. 2006-ban a zsúfoltság csökkentése érdekében a tanműhely tetőterében 4 tanterem (benne korszerűen berendezett közlekedési, kereskedői, mérőszobai kabinet) létesült, az építési munkálatok nagy részét a tanulók végezték. 3.4.1.4. Közös történetünk Összevonás kezdet : 2007. augusztus 1. Tagintézmények: - Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola - Közgazdasági Szakközépiskola - Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola Tanügy-igazgatási feladatok: - SZMSZ magalkotás 2007. augusztus 30. - Pedagógiai alapdokumentumok elkészítése 2007. november 1. Aktualizálásuk folyamatos. - Szervezeti átalakítás 2007. szeptember 30. - Intézményi fejlesztési terv elkészítése 2007. december - Gazdasági Hivatal felállítása 2007. augusztus 30. 16

-

A Bács-Kiskun megyei Szakképzés-fejlesztési Konzorcium munkájába való bekapcsolódás 2007. szeptember Bács-Szakma Zrt. megalapítása, intézményi, városi képviselet (2008. december 11.) Saldo integrált ügyviteli rendszer bevezetése 2008. SNW iskolai adminisztrációs szoftverrendszer bevezetése 2008/2009 tanévtől

A Bács-Szakma Zrt-ben végzett munka: -

-

Decentrumok kialakítsa (Kiskunfélegyházán a gépészet, közúti közlekedés, számvitel, élelmiszeripar) TIOP iroda kialakítása a Korona u. 2-ben Kiskunfélegyháza város képviselete aláírási és szavazási joggal (Ágoston Tibor) Szakmacsoportos bizottságok kialakítása (egészségügy, szociális szolgáltatások, oktatás, művészet, közművelődés, kommunikáció, gépészet – Ágoston Tibor, elektrotechnika-elektronika, informatika, építészet, könnyűipar – Dányi Judit, faipar, közlekedés, közgazdaság, ügyvitel – Csenkiné Bihal Mária, Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom, egyéb szolgáltatások, mezőgazdaság, élelmiszeripar – Kis Miklós) Igazgatók Tanácsában való részvétel (Ágoston Tibor) Felügyelő Bizottsági tagság (Ágoston Tibor 2009-ig) Tanácsadó Testületi tagság (Ágoston Tibor) TÁMOP 2.2.3 projektben való részvétel (Ágoston Tibor – technológiai szakértő, Reicher József- kapcsolattartásért felelős szakértő, Dr. Bánki Horváth Mihály – felnőttképzési szakértő) TIOP 3.1.1 projekt – gépbeszerzés (182.954.251,- forint értékben gépészet szakmacsoport számára ) TISZK által szervezett továbbképzéseken való részvétel

A Bács-Szakma ZRT-n belül összesen 9 féle pedagógus továbbképzés volt megszervezve nálunk. - Horizontális szempontok érvényesítés projektek és pályázati programok tervezése és megvalósítása során Időpont: 2010. szeptember 30., október 1-2. - A kompetencia alapú moduláris szerkezetű szakképzés gyakorlati megvalósítása a szakképző iskolákban Időpont: 2010. szeptember 23-25. - Projektmódszer, projekt-alapú oktatás Időpont: 2010. május 05., 27-29.

17

Szakmai munka: -

-

2007. szeptember 1-től kibővített vezetői ülésen meghatároztuk azokat a munkaközösségeket, melyekre mindenképpen szükség van. Kialakításra került egy közös testnevelés munkaközösség, a többiek számát minimalizáltuk. Bevezettük az áttanítást (van olyan kolléga, aki 4 helyszínen tanít) Iskolapszichológus és fejlesztőpedagógusok alkalmazása, ilyen irányú képzések támogatása Jelentős mértékű tanári továbbképzés (Felsőoktatási intézményben jelenleg tanuló, másod és harmad diplomát szerzők létszáma 14 fő. 120 órás továbbképzés miatt soros előrelépők létszáma 2010-ben 11 fő, 2011-ben 16-fő 2012-ben 20 fő) Jelentős megyei és országos versenyeken elért eredmények, mind szakmai, mind sport vonalon A 2006/2007-es tanévtől kialakult rend szerint folyik az SZFP elvárásainak megfelelő projektoktatás az intézményünkben, látható eredménnyel. A Szakiskolai Fejlesztési Programnak köszönhetően iskolánk eszközfejlesztéseket tudott végrehajtani. A kollégák módszertanilag megújultak, biztonsággal alkalmazzák a projektmódszert, mely egy olyan tanulásszervezés, melynek középpontjában valamilyen elvégzendő tevékenység áll, és a hangsúlyt az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi. Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programban résztvevő diákok száma évről évre emelkedő tendenciát mutat, ennek függvénye az elnyert támogatási összeg, ami a következők szerint alakult. 2008/2009 2009/2010 2010/2011

-

-

-

20 fő 20.000.000,- forint 45 fő 45.000.000,- forint 70 fő 57.750.000,- forint

Dobbantó program a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány pályázatot hirdetett 2008. szeptember 30-i beadással – „Dobbantó – az egyéni ütemterven alapuló, a szakképzést előkészítő évfolyamok tartalmi fejlesztése és az intézményi megvalósítás támogatása” címen szakiskolák számára, melyet a KSZIK Kossuth Lajos Középiskolája és Szakiskolája megnyert. Szerződés aláírására 2008. november 24-én került sor. A „Dobbantó” program által nyert összeg: A szakmai szolgáltatás keretében természetben nyújtott intézményi támogatás értéke 27.8700.000 Ft. További 18.000.000 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesül, melyet kizárólag a program megvalósításához használhat fel. Finanszírozási ütem: 1. ütem: 7.000.000,- Ft 2. ütem: 3.000.000,- Ft 3. ütem: 3.000.000,- Ft 4. ütem: 3.000.000,- Ft 5. ütem: 2.000.000,- Ft Speciális Szakiskola - a 2007-2008-as tanévtől a speciális szakiskola előkészítő 910. osztálya és a 11-14. szakképző évfolyama a Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Kossuth Lajos Középiskolája és Szakiskolája részévé vált. Az intézmény tevékenységét a Kun utca 2. alatt folytatja. Reintegráció – 2008/2009-es tanévben elindítottuk a szakképzést előkészítő évfolyamot két osztállyal.

18

-

-

Digitális Középiskolát az Apertus Közalapítvány segítségével és irányításával indítottuk 2010-ben, 40 fővel. Felnőttképzésünk évről-évre fejlődik, és jelentős bevételt hoz. (2007. év 4.311.200,- 2008. év 9.110.100,- 2009. év 3.016.000,- 2010. év 9.022.089,- Ezüst és Aranykalászos tanfolyamok, Zöld könyves tanfolyam, virágkötő tanfolyam, tej és tejtermék feldolgozó tanfolyam, ECDL és EBCL tanfolyamok stb.) Alternatív vitarendezés 6 x 30 óra továbbképzés 5 főnek TÁMOP 2.2.2. Dobbantó program bemutatása, pályaorientáció – 2 fő

Országos elismeréseink: -

Akkreditált felnőttképzési intézmény 2007-től 2009-ben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettől iskolánk elnyerte az „Erőszakmentes egészségtudatos iskola” elismerő címet. BKM Kereskedelmi és Iparkamara az „Év szakképző Iskolája” címet adományozta intézményünknek 2009-ben. Elismerő oklevél az SZFP II-ben végzett munkáért 2010-ben A Vidékfejlesztési és Földművelésügyi Minisztérium „Bronz fokozatú tangazdaság” és „bronz fokozatú tanvágóhíd” minősítés 2008-ban. Intézményünk Kossuth kollégiuma és Speciális Szakiskolája jogosult a „Tehetségpont” cím viselésére 2011-től. Innovatív iskola 2011. Referencia Intézmény Az előminősítés után 2012. márciusában mindhárom tagintézményünk megkapta ezt az országos elismerést kifejező címet. Helytállás az országos szakmai és tanulmányi versenyeken 2010/2011-es tanévben 72 fő ért el minősített eredményt.

Legkiemelkedőbb versenyeredményeink: Kőműves SZKTV SNI-s tanulók részére LISAP fodrászverseny Fodrász SZKTV Festő, mázoló és tapétázó SZKTV Bike triál országos verseny Megyei sportlövészeti verseny Toyota – Szaki Kupa Német nyelvi olimpia Mezgé Cukrász hagyományőrző verseny III. kárpát-medencei grillázstorta készítő verseny Húsipari SZKTV Pék-cukrász SZKTV Országos Atlétikai Diákolimpia (súlylökés) Csapó Dániel emlékverseny Közgé HVG Országos Interaktív vetélkedő Megyei matematika verseny Gordius matematika verseny Orsz. Informatikai tanulmányi verseny INTERSTENO kongresszus és világbajnokság Párizs 5. ábra: kiemelkedő versenyeredményeink Kossuth

19

1-3 hely 2 hely + különdíj 1-4 hely 6. hely 1. hely 2. hely 1 hely 1. hely 3. hely Aranyérem 1. hely 6. hely 6. hely 4. hely 4. hely 1., 2. hely 2., 3., 6. hely Döntő 21., 43. hely

Megnyert pályázatok: -

SZFP II AJKSZP Dobbantó TÁMOP 3.1.4. kollOKA TÁMOP 3.2.9. Mobilitás (belföldi és külföldi) Gyermeknyelven az erőszakmentességről (OFI) Útravaló Határon Túli Magyar Oktatásért TÁMOP 3.1.7. Referencia intézmény mindhárom tagintézményünk Béres Egészség Hungaricum tanszoba kialakítás HEFOP 3.1.3./b NTP-OKA-XVI (Speciális Tehetségpont)

Egyesületi tagságaink: -

Műszaki Oktatói (Kamarai) Egyesület tagság, Gyakorlati Oktatási Bizottság központja a Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola – vezetője Ágoston Tibor igazgató úr. KINCSEM Angol Telivét Tenyésztési Klaszter tagság. Ehhez már vásároltunk egy angol telivér tenyész kancát. AIPA (Alföldi Regionális Iparfejlesztési Klaszter) tagság – Részvétel a rendezvényeken, 5 új OKJ-s szakma bevezetésében részvétel. Innovatív Iskolák Szövetsége – tagság Magyar Szakképzési Társaság (MSZT) Tehetség hálózat

Kollégiumi élet Kettő, kétszáz-kétszáz főt befogadó kollégiummal rendelkezik az iskola. A Közgazdasági tagintézmény leány kollégiumát megszüntettük gazdaságtalanság miatt, és átszerveztük a Speciális Intézmény Egységgé, ahol jelenleg 103 fő képzése folyik. A kollégiumban megújult- és a tanulók igényeihez igazodó módszerekkel folyik a pedagógiai munka. Az egyik kollégiumunk a Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskolájának és Szakiskolájának önálló telephellyel rendelkező kollégiuma. A kétszintes kollégiumi épület az iskolával közös udvarban van, 208 kollégista számára tud otthont nyújtani (104 fiú, 104 lány) szűkös elhelyezés mellett, az iskola közelségéből adódó feltételek kiaknázásával (sportudvar, tornaterem, könyvtár). Az iskola a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakterületek alapszakmáit képviseli a térségben. A regionális feladatellátásból következik, hogy nagyon sok (több mint 80) helyről érkeznek diákok az iskolába és a kollégiumba, ezért arányaiban magas a kollégista tanulók száma, 35 %.

20

A kollégium épülete közel 110 éves, megépítését az egyház kivitelezte, mely során három ütemben készült el az ún. Klauzúra (kolostor, szerzetesház külvilágtól elzárt része). Ebből eredően nem modern elrendezésű épületről van szó, de magában hordja a régi építészet minden értékét. Az épület teljes külső felújítása, részleges belső átalakítása és felújítása 1997-ben történt meg.

A fiúk az épület földszintjén és az emelet egyik felében vannak elhelyezve 2 tanuló- és klubszoba, 1 sport- és klubszoba és a létszámnak megfelelő szociális helyiség áll még a fiúk rendelkezésére. A leánykollégium, külön lépcsőház megoldással, az emeletből került leválasztásra. Fiú szint Leány szint

6 ágyas szoba 14 16

8 ágyas szoba 1 1

12 ágyas szoba 1 -

Kollégiumi feladat az iskolai rendezvényekre a tanulók mozgósítása, felkészülésük segítése. Minden csoportvezető feladata a szerenádozás és a diszkók lebonyolításában való aktív részvétel. A diákönkormányzat az Iskolai Diákönkormányzat részeként működik. A diákok naposi, ügyeletesi szolgálattal segítik a kollégiumi élet irányítását. (fényképek) Az elmúlt évek hagyományos eredményei, programjai: -

Vöröskeresztes munka, elsősegélynyújtás Csecsemőgondozás, baby-sitter tanfolyam Katasztrófavédelmi vetélkedők Legügyesebb kollégium és kollégista-vetélkedő Hunyadi-napok: Kalocsa Constantinum-Kupa Városi szavalóverseny Szobaszépség-verseny Télapó-ünnepség Karácsonyi Kolesz Kupa Csocsó-, teremfoci-, póker-, asztalitenisz-bajnokság Kollégiumi vetélkedő a „Föld napja” alkalmából

A Kossuth kollégiumban a 2008/2009-es tanévben indítottuk az első csoportot az Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programjában. Az országban 7 olyan kollégium van, amely működteti a HHH AJKSZP programot. A hétből egynek lenni nemcsak a kollégiumnak dicsőség, hanem a Kossuth Tagintézménynek, sőt a városnak is. A kollégiumnak és a szakiskolának a többlet feladatokat az elfogadott feladattervek alapján kell ellátniuk. A kollégiumi feladatterv kilenc, törvényben rögzített kulcsfolyamatokat, pedagógiai célokat, célindikátorokat, pedagógiai feladatokat, tevékenységeket, azok ütemezését, célés tevékenység indikátorait tartalmazza.

21

Ezek a következők: 1. A tanulók felkutatásának, beiskolázásának folyamata. Közel 300 főt szondázunk. 2. A felkészítés folyamata a programban való részvételre. 3. Bemeneti mérés folyamata. 4. Egyéni fejlesztés folyamata. 5. Egyéni fejlesztés eszköz rendszere. Pl katonai kiképzés az első hetekben. 6. Pedagógiai, módszertani környezet és kultúra. (kooperatív technikával megtartott csoport foglakozások, projekt módszer, családi hétvégék, KOLLIMPIA szervezése) 7. A tanulói mérés-értékelés folyamata. 8. Pályaorientáció 9. Az AJKSZP folyamatos fejlesztése. (Horizontális tanulás, workshopok, pedagógusok egyéni képzése, mentor tanári képzés) A 2011/2012 tanévben egy pályaorientációs osztályba helyeztük el a gyerekeket, a pedagógiai munka és a napirend kialakításának megkönnyítése végett. A csoport eredményei figyelemre méltóak. A lemorzsolódás egy-két fő évente, a bukások száma kb. fele a kontrol osztályénak, sőt 2011/20112 tanév első félévében bukásmentes lett az osztály. Évfolyamonként 25 főre van támogatásunk, de mi 30 főt veszünk fel a lemorzsolódások pótlása miatt. Ez a pénzügyi stabilitás feltétele. Jelenleg 88 fő van a kollégiumban, amihez a kötelező feladatokhoz 42,6 M Ft / 8 hónapot, míg a szakiskolai feladatokhoz 19,4 M .Ft / 8 hónap kiegészítő normatívát kapunk ebben az évben.

22

4. Az iskola külső és belső kommunikációja Az iskolai kommunikációnak a célja az intézmények gondolkodásában, természetesen a tanuló képzésének, oktatásának, fejlesztésének, nevelésének alárendelve, mint eszköz jelenik meg. Gyakorlatias célokat is találhatunk, például azt, hogy az intézményből kilépő tanulóknak a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez hogyan lehet tényleges segítséget, információkat adni, mivel ez is része lehet az iskola kommunikációjának. Azaz az iskolának a továbblépési lehetőségekkel is tisztában kell(ene) lennie, és mint kommunikációs csatorna közvetíthetné a hiteles információkat, valóban konkrét címekkel, kapcsolattartó személyekkel. Az iskolai kommunikációt meghatározza: -

intézmény szervezeti felépítése iskola kommunikációs szervezettsége iskolai demokrácia a munkahelyi hierarchia demokratizmusa

4.1. Az iskola belső kommunikációjának jellemzői -

-

Alapvetően hagyományokra és szokásrendre épül. Szóbeliség és papíralapúság jellemzi. Sajnos a fokozott ellenőrzések igénylik a papír alapú dokumentálást. Ennek ellenére mi e-mailben küldjük ki az utasításokat, mert az visszakereshető, sőt a netet használjuk bizonyos dokumentumok mentésére is. . Az iskolák belső szervezete alapvetően hierarchikus, ebből következően maga az információrendszer is az, és az irány fentről lefele való irány: fent az iskolavezetés, az igazgató, lent a tanár meg talán a tanuló. Nálunk a heti, rendszeres operatív vezetői értekezlet biztosítja a horizontális kommunikációt

4.2. Az iskola külső kommunikációjának alapkérdései - Nagyon lényeges, hogy az iskola külső kommunikációját működtetni bizonyos értelemben egy külön szakma, ami ideális esetben egy külön állást is jelenthetne, akár a könyvtáros vagy a gyermekvédelmi felelős stb. A pályázatírással vagy más feladatokkal összekapcsolva, de alapvetően az iskola külső megjelenéséért, külkapcsolataiért felelős munkakör kialakítása ma már igen szükséges szinte minden iskolában. Nyilvánvaló azonban az is, hogy ilyen állás finanszírozását ma Magyarországon az iskolák nem engedhetik meg maguknak. Ugyanakkor a feladat egyre markánsabban fogalmazódik meg. - Az alapkérdés: tud-e kommunikálni, tud-e vonzó arculattal megjelenni az iskola? Ki és hogyan kommunikál, mint iskola? Természetesen valaki mindig képviseli, megjeleníti az iskolát. Ez a feladat az igazgatóra marad, mert sok bonyodalom származhat a meggondolatlan nyilatkozatokból. - Már évek óta beszélünk a nyitott iskoláról. (Létezhet-e egyáltalán zárt iskola?) Mit jelent a nyitottság kommunikációs szempontból? Alapvetően azt, hogy minél átláthatóbb legyen az iskola tevékenysége, minél látványosabb legyen az, amit csinálnak. Ez nálunk mindhárom tagintézményünkben a nyílt szakmai napok feladata. 23

- Pályázatfüggőség van, és a pályázatoknak egyik nagyon fontos eleme az, hogy minél nagyobb, minél több együttműködő partnerrel tegye ezt meg, illetve minél átláthatóbb legyen az iskola, az itt folyó munka. - A külső kommunikációnak egyik nagyon fontos eleme az arculat, ahogyan az iskola megjelenik. Nincs más lehetőség, mint az, hogy az iskola kitalálja a maga arculatát, hogy hogyan is néz ki a külső szemlélő számára. Ezért van új honlapunk, céges levélpapírunk, egységes névkártyánk, összevont iskolai emblémánk, iskolai pólóink stb. - Elég széles kapcsolatrendszerekről lehet beszélni iskolánkkal kapcsolatban. „Kötelező körök”: a fenntartó, a szülők, a különböző szakmai szervezetek stb., de mindenhol ott látható a helyi jellegzetesség, az, amit a helyi feltételrendszerben hozzá tudunk tenni, és amilyen irányú kapcsolatokat szeretnénk még működtetni, amire szükségünk van. Nyilvánvaló, hogy széles kapcsolatrendszer nélkül nincs sikeres iskola ma Magyarországon. 4.3. Az iskolai kommunikáció dilemmái -. Ezt az iskola mérete és a technikai felszereltsége, valamint az ott dolgozó pedagógusok gondolkodásmódja meghatározza. - Az iskolák belső kommunikációjának egyik alapvető kérdése, és a pedagógiai munka minőségét is meghatározó kérdés, hogy létezik-e szakmai kommunikáció a tantestületen belül. Nem csak néhány szaktanár diskurzusára kell itt gondolni, hanem elsősorban a rendszeres szakmai témájú eszmecserékre, esetleg aktualitástól függetlenül. Nálunk a kontaktórák rendszere már bevett gyakorlat. (Arany J. Szakiskolai Kollégiumi Program, Dobbantó) - Az intézményi kommunikációnak minta jellege is van, vagyis ahogyan az intézmény kommunikál, akár a belső kommunikációra gondolunk, akár kifele, minta azok számára, akik abban az intézményben tanulnak. - Fontos kérdés az is, hogy hogyan kommunikálnak egymással a tanárok különösen a diákok előtt. Egy demokratikus légkörű, szellemiségű oktatási intézményben a demokratikus játékszabályokat tiszteletben tartó, azt komolyan vevő és működtető iskolavezetés biztosíthat egy olyan hétköznapi kommunikációs gyakorlatot, amelynek a megélése életre szóló tapasztalatszerzést jelenthet a diákoknak. Fontos téma: a kommunikáció a tanórán és az információkezelés problémái. A tanári kommunikáció az iskolai kommunikáció magva, és mint ilyen, önmagában is számtalan problémát rejt magában. 4.4. Néhány tanulság Az intézményen belül nyilvánvalóan több irányú kommunikációnak kell, kellene működnie az információk szabad áramlásával, áramoltatásával, valamint a szakmai (formális és nem formális) párbeszédeknek az állandó napirenden tartásával. Ehhez természetesen meg kell teremteni a közös szakmai nyelvet és a megfelelő légkört. Nagyon jól tudjuk, hogy egy iskolán belül az évek során kialakul egy szakmai nyelv, amelyet a régebben ott dolgozók alakítanak ki. Ez igazából része az iskola (szakmai) hagyományrendszerének. Ennek

24

fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, mivel többek között ez lehet a helyi innováció forrása. A külső szemlélő számára az iskola akkor látható jól vagy jónak, ha átlátható. Ennek biztosítása nemcsak az iskola iránt érdeklődők számára fontos, hanem minden pedagógus érdeke is. Világos, egyértelmű, megérthető módon kell kommunikálni az iskola pedagógiai szemléletét és napi gyakorlatát. E nélkül néha elrettentőnek tűnhet egy-egy oktatási intézmény. (Arról már nem is szólva, hogy minél kevésbé átlátható, minél kevesebb információt közöl magáról, annál több gyanakvást, feltételezést „termel ki” környezetéből.) A könnyű hozzáférés és elérhetőség, a sokféle kapcsolat felvételi és tartási módok, úgy vélem, ma már alapkövetelmények. Ahogy a korszerűség és a szakszerűség is mindig az volt a magára valamit is adó iskolának. A támogató környezethez pedig szükségszerűen hozzátartozik, hogy folyamatosan kommunikálja kifele, hogy segíteni akar, a maga támogató eszközrendszerével célba akarja juttatni a tanulót. Az oktatási intézmények vezetői előtt egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a belső és külső kommunikációs folyamatokat nem szabad lebecsülni, ezek értéke folyamatosan felértékelődik, és eminens érdeke az intézményüknek, hogy a belső kommunikáció javításával a pedagógiai munka minőségét és hatékonyságát fejlessze, valamint, hogy az iskola külső kommunikációjának dinamizálásával szélesítse lehetőségeit, javítsa annak feltételrendszerét.

25

5. Iskolai innováció

eredmény

Változnak az idők, és velük változik az iskola is. Hogy milyen lesz a jövő iskolája, s hogy a jövő iskolája sikeres lesz-e az új kihívások kezelésében, azt a mai iskolai innovációk intenzitása és sikeressége szabja meg. A mai megközelítésben három fajtát különböztetünk meg, amiből a feladatnak megfelelően választunk. - Akció központúság: frontális program kínálatot biztosít

T idő 6. ábra: Akció központúság Feladat központú : Konkrét feladathoz és személyhez kötődik. Fejlesztő, individuális jellegű. Mi az Arany János -, és a Dobbantó programban használjuk.

eredmény

-

T idő 7. ábra: Feladat központúság

-

Tevékenység központú: Kreativitás, közös élmény, csapat munka jellemzi. Fő jelszavunk: Kezeld a szervezet portfólióit és jó helyre add az injekciót.

26

eredmény

Innovációs pont

T idő 8. ábra: Tevékenység központúság

Az innovációt akadályozó tényezők -

A pénzhiány az egyik gátló tényező, hiszen saját forrásunk nem volt a fenntartó bank megszorító csomagjai miatt, a pályázati pénzek elapadása, az elszámolás nehézségei, az elvonások kigazdálkodása nagyon megnehezítette életünket. A piaci bizonytalanság a másik fő probléma, ezért nehezen tudjuk felmérni a befektetési irányokat, kevésbé lehet bevállalni a hosszú távú fejlesztéseket, hiszen a megtérülési idő kitolódik pénz hiány piaci bizonytalans ág las s ú pályázati elbírálás kedvezőtlen piaci környezet s zakképzett m unkaerő hiány inform áció hiány fokozott vers eny kapcs olathiány K+F központokkal 0

10

20

9. ábra: Innovációt akadályozó tényezők

27

30

40

50

60

70

6. Vezetői funkciók változása (TQM) „A menedzserek jó dolgokat csinálnak, a vezetők jól csinálják a dolgukat” - Tervezés: „ A jövőbe kell pillantani és meg kell tervezni a lépéseinket” - Szervezés: „Fel kell építeni a szervezet anyagi és emberi szerkezetét.” - Irányítás: „Az alkalmazottak körében fenn kell tartani az aktivitást.” - Koordinálás: „Minden tevékenységet és erőforrást egyesíteni és harmonizálni kell.” - Ellenőrzés: „Meg kell bizonyosodni arról, hogy minden az elfogadott és kidolgozott elvek és utasítások szerint történik.” - Változtatás 6.1. A vezetői funkciók és az időgazdálkodás „A helyes dolgokat kell megtenni, ahelyett, hogy a dolgokat (csak) helyesen tennénk meg.”( Wolfgang Hovestadt: Önszervezés) A különböző menezsmentfunkciókra szánt idő és annak hangsúlyossága a szervezeti hierarchiában Felsőszintű menedzsment Középszintű menedzsment

Tervezés

Szervezés

Alsószintű menedzsment

Irányítás

Vezetés

10. ábra: Vezetői funkciók és az időgazdálkodás Tevékenységelemzés Igyekszem mindenkivel tudatosítani az alábbi teendőket 1. Gondold át mindenekelőtt, azokat a munkákat végzed-e, amelyeket Neked kell elvégeznie. 2. Addig ne is próbáld az idődet beosztani, ameddig nem tudod, hogy az hova fogy el. Készítsünk időelemzési naplót! Idő -tól -ig

Tevékenység

Megszakítás, zavarás

28

Ideje

Érzés

Ezután soroljuk be a tevékenységeinket az alábbi táblázatba! 6.2. Eisenhower hatékony időgazdálkodási modellje

Nem nagyon sürgős

Sürgős

ÜTEMEZD! SZABJ HATÁRIDŐT! Ne engedd, hogy sürgőssé váljon!

EJTSD! KI VELE! Ha nem érdekes, ne foglalkozzunk vele!

MOST! CSINÁLD! Ha csakis Te tudod elvégezni, ne késlekedj!

GYORS MEGOLDÁS! ADD KI, DELEGÁLD A FELADATOT!

Rangszám Fontos 11. ábra: Eisenhower hatékony időgazdálkodási modellje

Nem nagyon fontos

Tervezési szempontok  Készítsen listát!  Rangsorolja a fontosságot!  Rangsorolja a sürgősséget!  Ossza szét!  Alakítsa ki a kategóriákat!  A tevékenységekhez rendeljen időt; legyen időtartaléka! (20-40%)  Napi teendők listája, tevékenységi napló (hosszabb távra)

12. ábra: A Pareto-elv 29

6.3. Struktúra

Megrendelői kör

A térség, régió gazdasági potenciálja

Szervezés

Fenntartói elvárások Külső környezeti adottság

Ellenőrzés Az intézmény oktatási – nevelési programja STRATÉGIAI TERV

ERŐFORRÁS Belső adottság Tanulók összetétele, ambíciói

Intézményvezetés

Döntés

Tervezés Szellemi bázis

Épület, infrastruktúra

13. ábra: Struktúra

30

7. Továbbképzés „Érdemesebb kettőt hátralépni, hogy egy nagyot lehessen előre lépni.” (Hegel) A szakképzés jelenlegi helyzetében nagy-nagy kihívás előtt állnak az iskolák. Leküzdendő problémák: - Az általános iskola nem adja meg a tanulóknak az alap kompetenciákat, (írás, olvasás, számolás). - Hiányoznak a manuális készségek a gyerekeknél, mert a pályaorientációs órákat számítógépes vagy multimédiás teremben tartják és nem tanműhelyben, satupadok mellett. - Rövidül a tankötelezettségi korhatár, ami befolyásolja a műveltségi területek arányainak megváltozását. - A szakképzéstől várja mindenki, hogy kihúzza önmagát a „sárból” (Münchausen báró esete a lovával.). - Újra kell gondolni az LLL-t. - Le kell tisztulnia a szakmák struktúrájának is. - Nagy a bizalomvesztés minden területen, melyet a nagy lemorzsolódás és a kezdetleges partnerség jellemez. - Magyarország szakképzését a dualitás jellemzi, mert a szakképzés mellett szociálpolitikai feladatot is el kell látnia az iskolának. - Át kell vennünk az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszert (ECVET) és a Szakképzési Keretrendszert, melyekről sok iskolában nem is hallottak - A kamaráknak nagyon megnő a feladatuk az SZVK-k kidolgozásában, a NAT beillesztésben, a tanuló szerződések átdolgozásában, az OKJ megreformálásában, a vizsgarendszer megújításában, működtetésében stb. Ezek a feladatok az iskolákban fognak lecsapódni és sikerük a pedagógusokon fog múlni. Megváltoztak a pedagógus szerepek is. Régen

Ma

- Fáklyaláng - Tudás átadó, visszakérdező - Beavatkozó - Eligazító - Munkaközösség szerepe

- Siker és teljesítmény központúság - Facilitátor, támogató - Mentor, tudás szervező - Multidiszciplináris - Team munka

Elodázhatatlan tehát a tanári, pedagógusok szerepének újra gondolása. A Kiskunfélegyházi Szakképző Intézményben erre nagy hangsúlyt fektetünk, melyet a mellékelt diagram és a táblázat bizonyít.

31

7.1. 120 órás képzés miatti előrelépők

20 15 2010-ben 10

2011-ben 2012-ben

5 0 e lőre lé pő fő

14. ábra: 120 órás képzés miatti előrelépők Az elmúlt 4 év alatt több pályázatban vettünk részt, melyekben a beiktatott képzéseken vettünk részt, és az ott tanultakat a kollégák adták tovább a többieknek, így szinte minden kolléga rendelkezik a kor elvárásait kielégítő kompetenciákkal. Továbbképzések 2007. óta Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola Aktív dolgozók Megszűnt dolgozók

Fő 86 5

Óra 11 169 220

Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola Aktív dolgozók Megszűnt dolgozók

Fő 42 4

Óra 4 480 350

Közgazdasági Szakközépiskola Aktív dolgozók Megszűnt dolgozók Mindösszesen Aktív dolgozók Megszűnt dolgozók

Fő 31 1 Fő 159 10

Óra 2 657 120 Óra 18 306 690

15. ábra: Továbbképzések Ezzel kialakul a pedagógus szerepek komplex jellege: - Szakember: pedagógus, szaktárgyat oktat - Nevelő: feladata a személyiség fejlesztése - Tisztviselő: adminisztrációs feladatokat is ellát - Ötvözi a hagyományos, normatív nevelési koncepciókat a konstruktív, cselekvő feladatokkal. A pedagógus továbbképzés estén a pedagógus és az intézmény között tanulmányi szerződésnek kell lenni, amiben a továbbképzés feltételeit rögzítik. Az intézmény a továbbképzés költségeit a 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet 16.§ (4) b. alapján megtéríti a pedagógusnak. A pedagógus továbbképzést a munkáltató továbbképzési tervben rögzíti, melyet a tantestület határozattal fogad el. Törekszünk arra, hogy csak olyan képzéseket végezzenek el dolgozóink, ami az iskola érdekeit szolgálja. 32

A normatív támogatás alapjául tagintézményenként (főben).

szolgáló

Tagintézmény 2010/2011. tanév Mezőgazdasági 45,18 Közgazdasági 35,27 Kossuth 105,02 Összesen 185,47 16. ábra: pedagóguslétszámok

pedagógus

létszámok

2011/2012.tanév 42,05 31,50 103,17 176,72

az

alábbiak

Számított létszám 44,14 34,01 104,40 182,55

A tagintézmények pedagógusainak a továbbképzési költségeit a következő táblázat tartalmazza: Intézmény KÖZGÉ MEZGÉ

pedagógus

díj 80%

Sáringer Katalin Rózsa Pál

132.000

Polyokáné Cs. Erika Seres Katalin

244.000 100% 244.000 100% 120.000 100% 120.800

saját 20% 33.000

útiköltség

összesen

közp.norm.

-

165.000

132.000

-

73.920

317.920

317.920

-

68.475

312.475

312.475

30.000

141.627

291.627

261.627

6.600

157.600

127.400

12.480 24.050

12.480 268.050

12.480 268.050

88.414

88.414

88.414

29.940

29.940

29.940

36.474

36474

36.474

-

180.000

90.000

10.450

10.450

10.450

492.430

1.870.430

1.687.230

Szakál 30.200 Ágnes Mezei Mária Áll.finansz. Csernyánszki 244.000 Erzsébet 100% Törköly áll.finansz. KOSSUTH Csaba Kollát áll.finansz. Emese Nagyné Patkó Anikó Nemes 90.000 90.000 Zoltán 90% Borzainé L.Mónika összesen 1.194.800 183.200 17. ábra: pedagógusképzések költségei

A szükséges összegeket központi normatívából és más pályázatokban kötelezően előírt, és támogatott képzési költségeiből fedeztük. Ezt többször ellenőrizte mind a fenntartó önkormányzat, mind az Állam Kincstár és mindent rendben talált.

33

8. HR tervezés „A jó vezető, akár a jó karmester, az egész zenekar összhangjára figyel, de úgy, hogy azt is meghallja, ha egy zenész hamisan játszik” (P. Drucket) Pedagógusi értékrendek: - Normákhoz való igazodás - A tudás tisztelete - Környezetkultúra - Tolerancia - Etikai értékek elfogadása - Szolidaritás - Becsület, jellem - Életmód, életvitel Törekszünk a közteherviselésre, bár tudjuk, hogy a 20-80-as törvény ismeretében mindenki tisztában van azzal, hogy az eredmények 80%-át a tantestület 20%-a szerzi meg. Ezért alkalmazzuk az 5K modellt. 8.1. Amire az iskolának szüksége van (5K modell) „Mindenkire szükség van a csapatban, de mindenkire másképpen”

Kreativitás

K

álóság Közösség

Kooperáció

Kommunikáció

Kiválóság

18. ábra: 5K modell Jelenleg a pedagógus értékelés keretében határozzuk meg a kollégák tulajdonságait, motivációit, majd különböző feladatokkal bízzuk meg Őket. Az elért eredmények és a folyamat figyelemmel kisérése pontosan meghatározza, hogy melyik csoportba sorolható be a kolléga. Egy csapaton belül 6-8 fő lehet csak, többnek nem érdemes, mert akadályozzák egymás munkáját. (Belbin-féle meghatározás).

34

9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 9.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: - biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a Nemzeti Alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt működését), - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, - az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő- és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 9.2. A nevelési és oktatómunka belső ellenőrzésére jogosultak: a) iskolai tevékenységekben (elméleti-gyakorlati képzés és oktatás területén): - igazgató, - tagintézmény-vezető, - tagintézmény-vezető helyettes(ek), - gyakorlati oktatás-vezető (helyettesek), - munkaközösségek vezetők, - felkért pedagógusok b) kollégiumi tevékenységek területén: - igazgató, - tagintézmény-vezető, - általános tagintézmény-vezető helyettes, - kollégiumvezető, - pedagógiai munkaközösség vezetője. Az ellenőrzés konkrét területeit, tartalmát, módszerét és ütemezését nyilvános féléves ellenőrzési tervek tartalmazzák. 9.3. Az ellenőrzés módszerei: - a tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli és kollégiumi foglalkozások látogatása, - tanulói munkák vizsgálata, - írásos dokumentumok vizsgálata, - írásbeli, illetve szóbeli beszámoltatás, - felmérések - kompetencia-mérés eredményének értékelése. Az ellenőrzés tapasztalatait egyénileg a pedagógusokkal kell megbeszélni az általános tapasztalatokat pedig tantestületi értekezleten kell összegezni.

10. Pedagógiai értékelés célja, funkciói „Nem baj, ha lassan haladsz, csak meg ne állj soha” (Konfucius.) 35

Értékelés

Célja

Funkciója

Diagnosztikus

Fejlesztő

Minősítő

Az egyén, közösség kiindulási szintjének, összetételének megismerése Információ szerzés a neveltség állapotáról.

A nevelési folyamat szabályozása. Koordináció, korrekció biztosítása.

A nevelési ciklus kezdete az önértékelés, önellenőrzés segítése.

A tanuló, közösségek haladásának, fejlődésének elősegítése.

A nevelési folyamat eredményének globális kifejezése. A „van és az elvárt” teljesítmény, eredmény meghatározása. Újabb minőségi jegyekkel a nevelési folyamat további diagnosztizálását elősegíteni.

19. ábra 10.1. Mérés részfolyamatai: -

Adatgyűjtés – pontosság nagyon fontos Adatfeldolgozás, elemzés – statisztika készítés Adatok interpretálása – objektív, megbízható, hozzáférhető

10.2. Jellegzetes módszerei: -

megfigyelés dokumentum elemzés kikérdezés szociometria tesztelés

10.3. Értékelés szintjei: (Báthori prof.) -

Tanulók értékelése Tanítási-tanulási folyamat Egy-egy osztály értékelése Iskola értékelése pedagógiai területek, tantárgyak Tantárgy, tantárgy-csoport Neveltségi problémák, a gyerek érték felfogása Műveltségi területek

10.4. Az iskolai értékelés problémái: -

Kevés a kipróbált mérőeszköz, feldolgozó program. Nincs teszt mátrix (eltérő időpontban írt tesztek eredményei nem vethetők össze). Különböző osztályok eredményei nehezen hasonlíthatók össze. Követelmények nem operacionáltak, azaz nincs megadva, hogy a tanulóknak mit, milyen szinten, milyen körülmények között kell tudniuk? A tanulók eredményeiről nincs rendszerezett információ.

36

-

Az értékelés funkciói keverednek a tanári munkában. A pedagógusok mérés metodikai ismeretei hiányosak.

10.5. Az iskola elvárásai az értékeléssel szemben: -

Pontos információ a tanulók tudásáról. Mérés, egyedi osztályzás. Motiválás, tanulók önértékelésének növelése. Információ a tanulás-tanítási folyamatról. Összehasonlítási lehetőségek.

10.6. A szülő elvárásai az értékeléssel szemben. -

Pontos információ a tanulók tudásáról. Jó osztályzat – sokoldalú fejlesztés. Pozitív, árnyékolt értékelés. Fokozott konzultáció a tanárral. Dicsérje az iskola a gyereket. Felkészítés az iskolai életre, a tovább tanulásra.

37

11. Az iskola értékelési eredményei: “A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban.” (John Maynard Keynes közgazdász) 11.1. Peer-rewyou értékelés Tapasztalatok – Erősségek • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Menedzser szellemű vezetés, irányítás Az igazgató stratégiai gondolkodása, elkötelezettsége a fejlesztés és az innováció irányába Kollégáit hagyja dolgozni; felelősségi és döntési jogosítványok biztosít számukra Reintegrációs és speciális szakiskolai képzés felvállalása További innovációs programok: Arany János, nyelvi előkészítő osztály Felkészült pedagógusok; képzésen való részvételüket támogatja az iskola A szakmai versenyeken való részvétel ösztönzése Gyakorlati oktatás nagyon jól szervezett Az iskolai klímát a diákok pozitívan értékelik Pályaorientációs tevékenység Horizontális átjárhatóság Pályázati tevékenység Iskola és a kollégium kapcsolata, együttműködése Az iskolai klímát a diákok pozitívan értékelik Pályaorientációs tevékenység Horizontális átjárhatóság Pályázati tevékenység Iskola és a kollégium kapcsolata, együttműködése

Fejlesztendő • • • • •

Új szabályozások kidolgozása, elkészítése (PP szakmai programja, TÉR korrekciója, HR stratégia és komplex HR rendszer – ennek részeként továbbképzési terv) Pedagógusok számára ösztönző, motivációs rendszer kidolgozása A szakmai innovációt támogató technikai környezet biztosítása Belső disszemináció, tudásmegosztás Külső gyakorlati oktatók tájékoztatása, felkészítése, szabályozása

11.2. Dobbantó „Kiemelkedő erősségei az intézménynek a Dobbantó program megvalósítása során az iskolai szintű bevonódás és iskolafejlesztés. Az iskola nagyon tudatosan bánt a programmal. Folyamatosan építkeztek, felhasználva az időszakonként megszerzett saját tapasztalatokat a program megvalósítása során. Nyílván a vezetői elkötelezettségnek és támogatásnak is betudható, hogy folyamatosan törekedtek a program kiterjesztésére az intézményen belül. Nem csak egyszerűen a Dobbantó osztály megtartásával és bővítésével őrzik meg a programot, hanem ebben a programban tapasztalt és hasznosnak tartott pedagógiai módszereket kamatoztatják az egész intézmény működésében. Magas fokú elkötelezettség figyelhető meg az iskola vezetése és a programban résztvevő kollégák körében. Ez egyik záloga lehet a befektetett energia és a megélt tapasztalatok 38

megtartásának, továbbélésének, ami nem utolsó sorban sok-sok dobbantós és nem dobbantós diáknak is javára válhat. Kiemelendő még az elkötelezettség és az erőfeszítés, amit a lemorzsolódott diákok felkutatásában, megtartásában képviselnek….. Biztosak vagyunk abban, hogy a gondolkodásmód az elkötelezettség, és az a harmónia, amit vezetés – team – pedagógus közösség mutat ebben az intézményben, további eredmények és sikerek záloga.” 11.3. Saját minősítésem ”Önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás” (Márai Sándor: Füves könyv) Az Igazgatói munka teljesítményértékelése

Kérjük, mielőtt hozzáfogna a kérdőív kitöltéséhez, olvassa végig! Az egyes teljesítménykritériumnál gondolja végig az értékelendő vezető munkáját, és ennek alapján döntsön a skálán bejelölendő fokozatról! Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy az értékeltre a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz? Karikázza vagy ikszelje be az állítás mellett a véleményét tükröző értéket 1 és 3 között, ahol: 3 – kiválóan megfelel 2 – jól megfelel 1 – megfelel Személyes tulajdonságai Elkötelezett az intézmény iránt

1

2

3

Kész a „kiállásra”, még ha népszerűtlen dolgokról is van szó

1

2

3

Elfogulatlanul kezeli az adódó szülői, diák és pedagógus/alkalmazott konfliktusokat.

1

2

3

A fenntartóval való kommunikációja megbízható és hiteles

1

2

3

Az értékek talaján jól megragadja a szervezet céljait és stratégiai tervét (pedagógiai/nevelési program, minőségirányítási program).

1

2

3

Jól érzékeli és tudatosan kezeli a szervezet erősségeit és gyengeségeit.

1

2

3

Kidolgozza a célokat, a cselekvési sorrendeket és az erőforrásokat összefogó éves tervet.

1

2

3

Képes valamennyi testületi tag figyelmét a célokra összpontosítani.

1

2

3

Képes konstruktívan együttműködni a megfelelő szakemberekkel.

1

2

3

Jól érzékeli a partnerek elvárásait és igényeit.

1

2

3

A változásokhoz biztosítja az erőforrásokat.

1

2

3

Meg tudja értetni a szervezeti tagokkal a változások szükségességét.

1

2

3

A folyamatos fejlesztés jellemzi az intézmény működését.

1

2

3

Stratégiai vezetés

A vezető, mint változtató

39

Erőforrások biztosítása Keresi a pénzügyi forrásokat, eredményes a pályázatok benyújtásában és vannak sikeres pályázatai

1

2

3

Az intézmény épületének külső és belső képe, rendje, tisztasága gondosságot tükröz.

1

2

3

Az intézmény létszámgazdálkodása racionális.

1

2

3

A pedagógusok korszerű felkészültsége biztosított.

1

2

3

20. ábra: Igazgatói munka teljesítményértékelése A táblázat kitöltésével, és értékelésével az alábbi eredményre jutottunk (max. 3.0): Ágoston Tibor MEZGÉ

Személyes tulajdonságai Elkötelezett az intézmény iránt Kész a „kiállásra”, még ha népszerűtlen dolgokról is van szó Elfogulatlanul kezeli az adódó szülői, diák és pedagógus/alkalmazott konfliktusokat. A fenntartóval való kommunikációja megbízható és hiteles Stratégiai vezetés Az értékek talaján jól megragadja a szervezet céljait és stratégiai tervét (pedagógiai/nevelési program, minőségirányítási program). Jól érzékeli és tudatosan kezeli a szervezet erősségeit és gyengeségeit. Kidolgozza a célokat, a cselekvési sorrendeket és az erőforrásokat összefogó éves tervet. Képes valamennyi testületi tag figyelmét a célokra összpontosítani. Képes konstruktívan együttműködni a megfelelő szakemberekkel. A vezető, mint változtató Jól érzékeli a partnerek elvárásait és igényeit. A változásokhoz biztosítja az erőforrásokat. Meg tudja értetni a szervezeti tagokkal a változások szükségességét.

KÖZGÉ

KOSSUTH

2,33

2,47

2,69

2,23

2,13

2,28

2,10

2,14

2,04

2,25

2,2

2,34

1,95

1,93

2,14

1,91

1,87

2,1

2,05

2,07

2,0

1,90

1,87

1,97

2,09

2,14

2,28

2,09

2,2

2,31

1,82

1,67

1,9

1,86

1,8

2,28

40

A folyamatos fejlesztés jellemzi az intézmény működését. Erőforrások biztosítása Keresi a pénzügyi forrásokat, eredményes a pályázatok benyújtásában és vannak sikeres pályázatai Az intézmény épületének külső és belső képe, rendje, tisztasága gondosságot tükröz.

2,09

2,13

2,0

2,38

2,47

2,38

2,29

2,07

2,24

Az intézmény létszámgazdálkodása racionális. A pedagógusok korszerű felkészültsége biztosított.

1,90

2,07

2,1

2,10

2,07

2,0

Átlag: 21. ábra: Igazgatói munka értékelése

2,08

2,07

2,17

11.4. Személyes RaDAr Profil: Az RDA angol mozaikszó, a Role Diagrammatic Approach rövidítése, amit szerepközpontú megközelítésnek fordíthatunk. (A magyar Szóhasználatban a RaDAr szót használjuk a későbbiekben.) A RaDAr holisztikus, komplex kompetenciamérő modell, amely az emberi magatartás és viselkedés felmérésére épül. A viselkedés az, ami kifelé megjelenik, látható, tanulmányozható, a személy ezt mutatja önmagáról. Az értékek arról szólnak, azt mutatják, hogy egy személy mit talál fontosnak és mire törekszik.

41

22. ábra: Radar profil Az ön viselkedését a kiegyensúlyozottság jellemzi, jellemző önre az együttműködés és a dolgok realista megközelítése. Fontosnak tartja a csapatmunkát, azt, hogy az emberek számíthassanak egymásra. Az együttműködés során mindenki véleménye értékes és fontos. Minden dologra érzékeny, de nem szokott kibillenni az egyensúlyból. Nagyon jól tud a dolgok lényegére fókuszálni, jó felfogó- és gyors ítélőképessége van. Annyit vár el az emberektől, amiről úgy gondolja, hogy teljesíthető. Együttműködési készég több is van önben, mint amit kimutat, de így is értéke fölött együttműködő; ez lehet, hogy vezetői feladatköréből is fakad. Szintén erre vezethető vissza, hogy komoly erőfeszítéseket tesz azért, gyakorlatiasabbnak látszódjék, mint amennyire valójában az. Fontos érték az ön számára az elkötelezettség, a lojalitás, a magabiztosság és a szervezőkészség. Viselkedése a megnyerő, együttműködő, magabiztos és független területeken összhangban van értékeivel. Vezető típusú ember, aki képes folyamatokat, embereket irányítani, feladatokat delegálni. Képes arra, hogy meglássa a kínálkozó lehetőségeket, irányokat, jelöljön ki, átlássa az összefüggéseket. Kapcsolatorientációja erősebb a tartalomorientációjánál, azaz fontosak önnek az emberi kapcsolatok, szereti tudni, hogy kivel mi történik. Viszont inkább stabil, mint dinamikus személyiség: jobban szereti, ha a dolgok nem változnak állandóan, ha kiszámíthatóak, ha tudja, hogy mikor mire számíthat. Fontos önnek a megállapodások betartása. 11.5. Fenntartói értékelés Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának minősítését az elmúlt 5 évben végzett munkámról a melléklet tartalmazza, melyben a közalkalmazott minősítése: kiválóan alkalmas (80-100%)

42

12. A MIR működésének leírása Az intézmény igazgatója, 2007. szeptemberében a minőségfejlesztési munka koordinálásával, irányításával támogató team-et, úgynevezett minőség irányító csoportot bízott meg. Az irányító csoport a tanévenként aktuális minőségfejlesztési feladatok megvalósítására éves munkatervet készít. A csoport munkatervi feladatok megvalósítását irányítja, koordinálja, a megvalósítást időrendben ütemezi, felelősöket jelöl meg, meghatározza a megvalósítás módjait, eszközeit és a közzététel (nyilvánosság) formáit. A partneri mérések értékelése alapján fejlesztési célokat jelöl meg. Az irányító csoport folyamatosan karbantartja az IMIP-et. A Minőségirányítási Program működtetéséért az igazgató a felelős. A minőségirányítási vezető az iskolavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata az IMIPben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A dokumentum leírásában előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát. 12.1. Minőségügyi vezető: A Közalkalmazotti Tanács egyetértésével az igazgató bízza meg Feladata a minőségirányítási rendszer működtetése: 

elkészíti a minőségfejlesztési munka éves munkatervét



folyamatosan ellenőrzi a munkaterv végrehajtását



irányítja, ellenőrzi és értékeli a folyamatgazdák tevékenységét



fejlesztési feladatokhoz minőségi köröket szervez



a végzett munkáról rendszeresen beszámol az iskola vezetésének



éves értékelő beszámolót készít



rendezi, felügyeli a minőségügyi irattár dokumentumait

12.2. Minőségbiztosítási csoport tag (tagintézményenként): A minőségügyi vezető egyetértésével az igazgató bízza meg. Feladata: 

működteti az intézmény által azonosított és szabályozott folyamatot az

eljárásrendnek

megfelelően

(algoritmus,

dokumentáció) 

irányítja a folyamatban részt vevő team munkáját



szervezi a folyamat eredményességének mérését



adatokat szolgáltat a különböző értékelésekhez



beszámol a minőségügyi vezetőnek

43

határidők,

Folyamatainkat a PDCA-ciklusnak megfelelően működtetjük. A mérés, elemzés, javítás követelményeit egyrészt a folyamatok szintjén valósítjuk meg (kis PDCA ), másrészt az intézmény szintjén belső felülvizsgálattal (nagy PDCA). Az IMIP felülvizsgálatát 5 évenként illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük. 12.3. Szabálytalanságok kezelésének szabályozása Az államháztartás működési rendjéről szól 2017/1998.(XII.30.) Kormány rendelet 145/A.§ (5) bekezdésének megfelelően a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégiumban az igazgató kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat. Alapesetei lehetnek: 1. a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) 2. a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság.) 1 A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az igazgató felelőssége, hogy: -

a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a szervezet, a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető, szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.

A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: -

hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásnak megakadályozásához, (megelőzés) keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön? A hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.

1

Tekintettel arra, hogy a szándékosság kérdése az adott eljárások során, a megfelelő szankciók kiszabásakor kerül értékelésre, jelen szabályozás a szabálytalanságokat azonos alapon kezeli.

44

A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) az Igazgató feladata, amely feladatot a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégiumban kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően a tagintézmény-vezetőkre átruházhatja. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az intézmény igazgatójának a felelőssége, amely kötelezettség a tagintézmény-vezetők hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg. A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium munkavállalóinak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák, a közszolgálati jogviszonyból, illetve munkaviszonyból származó kötelezettségeket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük. Jelentési kötelezettségek A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie. (jogszabály: a 193/2003.(XI,26.) Kormány rendelet 29.§) A költségvetési szerv vezetőjének az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. (Jogszabály: a 193/2003. (XI. 26.) Kormány rendelet 31.§ (3) b), ba), bb) pontok) 12.4. Partneri értékelés: Partneri igény és elégedettség mérés folyamatának szabályozása tartalmazza partnereink körét. A mérés lebonyolításának rendjét, valamint az eredmények felhasználásnak a módját. A kommunikáció folyamatába meghatároztuk a módot, a gyakoriságot és a kapcsolattartó személyeket illetve a panaszkezelés eljárásrendjét. Az intézmény működésének és a szervezeti kultúra fejlesztése és működtetése egységes, a partneri igényeket és a piaci követelményeket figyelembe véve történik. A partneri igény és elégedettség mérés segítségével az intézmény figyelembe tudja venni a partneri igényeket és ezeket beépíti az éves munkatervébe illetve munkarendjébe. 12.4.1. Kérdőív a kiemelt szakmákról, a szakmai oktatás tárgyi és személyi feltételeiről A kérdőív célja: - a kiemelt, ösztöndíjas szakmaválasztás körülményeinek vizsgálata, - az ösztöndíj motivációs hatásának mérése a tanulók tanulmányi eredményeire és hiányzásaira, - a tanulók megelégedettségének vizsgálata az iskola elméleti és gyakorlati oktatásáról, - tanulói vélemények gyűjtése az elméleti és gyakorlati oktatás technikai feltételeiről, valamint a gyakorlati helyek vizsgára és szakmára történő felkészítéséről.

45

1. kérdés Ön milyen szakmát tanul iskolánkban? A megkérdezett kiemelt szakmát tanuló diákok eloszlása:

Összesen 79 fő. 23. ábra: Hiányszakmák eloszlása 2. kérdés

Hogyan választotta ezt a szakmát?

24. ábra: Hogyan választott szakmát? A többség, 60 fő, a saját elhatározásából került az iskolába és a hiányszakmára, 12 fő ismerőse vagy rokona tanácsára jött ide, 6 főnek a szülők javasolták és 1 fő írta azt, hogy a volt osztályfőnöke ajánlotta a szakmát.

46

3. kérdés A szakma választásában befolyásolta-e, hogy ösztöndíjjal támogatott?

25. ábra: Befolyásolta-e az ösztöndíj a szakma választásában A tanulók 62 %-a elsősorban a szakma miatt választotta intézményünket, 38 % pedig a havi minimum 10.000,- Ft-os ösztöndíj reményében. Véleményem szerint az állam által fizetett ösztöndíj így nem éri el célját, kevésbé ösztönzi a diákokat a hiányszakma választásában. 4. kérdés Pozitívan irányította hiányzásait a hiányszakma ösztöndíja?

26. ábra: Az ösztöndíj hatása a hiányzásokra A szakképző intézmények is küzdenek a sok igazolt és igazolatlan hiányzás problémájával. Az ösztöndíj egyik feltétele az is, hogy maximum 10 igazolatlan óra hiányzása lehet a tanulónak. A diagram is mutatja a diákok véleményét, hogy az ösztöndíj motiválja őket a kevesebb hiányzásra. Nem csak az igazolatlan hiányzás lett így kevesebb a hiányszakmákban, hanem ezzel együtt az igazolt hiányzás is.

47

5. kérdés Hatással van az ösztöndíj mértéke a tanulmányi eredményének javítására?

27. ábra: Hatással van-e az ösztöndíj a tanulmányi eredményre A diagram világosan mutatja, hogy a tanulók tanulmányi eredményére ösztönzőleg hat a rendszeresen folyósított és a tanulmányi eredménytől függő ösztöndíj. Ez a feltétel megteremtheti a színvonalas és igényes munkát a szakképzésben. Szükség van olyan hajtóerőre az iskola részéről, amely segíti a diákokat a szakma jobb elsajátítására. Ugyanis sokan a szülői háztól minimális támogatást kapnak. 6. kérdés Jogosnak tartja, hogy csak néhány kiemelt szakma kap ösztöndíjat?

28. ábra: Jogos-e a kiemelt szakmák ösztöndíja A megkérdezettek 39 %-a nem tartja jogosnak azt, hogy csak a kiemelt szakmák kapjanak ösztöndíjat. A kiemelt szakmák hiányszakmák, az ösztöndíjat az adott szakma választásának népszerűsítése érdekében és a nagyobb tanulói létszám reményében juttatja az állam.

48

7. kérdés Elégedett-e az iskola elméleti oktatásával?

29. ábra: Elégedett-e az elméleti oktatással 8. kérdés Hogyan és mit változtatna az elméleti oktatáson Erre a kérdésre öt féle válasz érkezett, amelyek az elméleti oktatást kritizálják, illetve ötleteket adnak. - Több kép és videó vagy projektorral előadott tananyag 2 fő - Néhány óra felesleges 2 fő - Egy hét gyakorlat, egy hét elmélet 1 fő - Kevés a két év 2 fő - Pénteken délután ne legyen sok óra 3 fő 9. kérdés Elégedett-e az iskola gyakorlati oktatásával?

30. ábra: Elégedette-e a gyakorlati oktatással

49

A 7. és a 9. kérdés válaszai alapján az elméleti és a gyakorlati oktatás személyi és oktatástechnológiai feltételeivel a diákok nagy többsége elégedett. 10. kérdés Hogyan és mit változtatna az gyakorlati oktatáson? Erre a kérdésre is több javaslat érkezett ugyanúgy, mint a 8. kérdésre. -

-

Több idő a gyakorlatra Több figyelem a diákokra Több alapanyag a gyakorlati órákra Több jó gép

2 fő 2 fő 4 fő 1 fő

Mindegyik megjegyzéssel egyetérthetünk. A több gyakorlati idő az elmélet-gyakorlat rögzített aránya miatt nem lehetséges, több alapanyag és több jó gép mindannyiunk véleményével egyezik, de erre sajnos az iskola és az oktatásügy nehéz helyzete miatt mostanában egyre kevesebb pénzeszköz jut. A diákokra fordított nagyobb figyelem, ez az, amin tudunk változtatni! 11. kérdés Mi lenne egy szakma választásánál ösztönzőbb, az ösztöndíj vagy a külső gyakorlati hely?

31. ábra: Mi ösztönzőbb egy szakma választásánál A 3. kérdésnél, a szakma választásánál nem helyezték előtérbe az ösztöndíjat, ennél a kérdésnél viszont látható, hogy nagy szerepe van az ösztöndíjnak a tanuló „ösztönzése” szempontjából. 12. kérdés A külső gyakorlati helyen megkapja-e a kellő felkészítést a szakmai vizsgához és a munkahelyre történő elhelyezkedéshez? 50

32. ábra: A gyakorlati hely kellően felkészíti-e a tanulót a vizsgára A nagy többség, aki külső gyakorlati helyen van, úgy érzi, hogy megfelelő a gyakorlati oktatása. Itt látszik, hogy milyen fontos a jó, megbízható gyakorlati hely kiválasztása 13. kérdés Milyen új technológiák bevezetését várná el a gyakorlati helytől? Az alábbi javaslatokat írták a tanulók: - A technológia rendelkezésre áll, de nincs, aki oktassa 2 fő - Több gép, több készülék 6 fő - Modernebb, újabb gépek 16 fő Némely külső gyakorlati helyen a technikai fejlődést nem követte a szakemberek továbbképzése, így a korszerű gépek kihasználatlanok. A tanulók szívesen dolgoznak a külső gyakorlati helyeken és ismereteik, tanulmányaik alapján újabb, modernebb gépekre van igényük. 14. kérdés A jelenlegi oktatás elmélet-gyakorlat (30-70%) aránya megfelelő?

33. ábra: Elégedett-e az oktatás elmélet-gyakorlat (30-70%) arányával

51

A válaszok alapján az elmélet-gyakorlat aránya megfelelő, néhány javaslat jött a 10-90, 2090, 40-60, és az 50-50 %-os arányra. 15. kérdés Mennyire felkészültek az elméleti oktatók?

34. ábra: Elméleti oktatók felkészültsége A diagram oszlopainak magassága az értékelő tanulók számát jelzi az egyes skála értékekre. Ennél a szavazásnál én is mint elméleti tárgyat oktató, megmérettettem. Az eredmények alapján a tanárok nagy része jó illetve jeles osztályzatot kapott. 16. kérdés Mennyire felkészültek a gyakorlati oktatók?

35. ábra: Gyakorlati oktatók felkészültsége 52

Az 1-es osztályzat valószínűleg személyes sérelmeken alapul, a 2 és a 3 értékelés 20 tanulótól jött ami a megkérdezettek 25 %-a, 4-5 osztályzatot 72 % adott. A diákok szerint javítanunk kell mind elméleti mind gyakorlati téren a megítélésünkön. Ez gondosabb, felkészültebb, fegyelmezettebb munkát követel tőlünk, tanároktól. 17. kérdés Az iskolai gyakorlati oktatás technikai feltételei megfelelőek?

36. ábra: Megfelelő-e a gyakorlati oktatás technikai feltétele 18. kérdés Az iskola elméleti oktatás technikai feltételei megfelelőek?

37. ábra: Megfelelő-e az elméleti oktatás technikai feltétele A 17-18. kérdést egyben értékelve megállapítható, hogy az iskola elméleti és gyakorlati oktatásának technikai feltételei jók, a diákok elégedettek a színvonallal. 12.5. A pedagógus munka teljesítmény értékelésének eljárásrendje A szabályzatot minden közalkalmazotti jogviszonyban lévő pedagógusra alkalmazni kell Az értékelési rendszer különböző célokat szolgál:

53

•

alkalmas a kiemelkedően sikeres vagy éppen a kiemelkedően gyenge teljesítmények azonosítására egy tanár munkájának különböző területeit tekintve, • alapul szolgál a tanárok teljesítményének egy országos normarendszerrel való összevetéséhez. segít a továbbképzések ésszerű megtervezésében 12.6. Az információgyűjtés eszközei Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Ez a rendszer öt különböző eszköz segítségével gyűjti be a kritériumokra vonatkozó információkat: • • • • •

Óralátogatási Lap Tanulói Kérdőív Önértékelő Lap Leterheltség mátrix Értékelési Beszélgetés (és a vizsgálat tanulságait összegző Értékelési Összesítő Lap)

12.7. Az értékeléshez alkalmazható dokumentumok mintái Az értékelés során a tanároknak kialakult átlaga határozza meg a teljesítményét. Javaslat, hogy a 4=kiválótól ne féljenek az értékelők az felel meg a jeles kategóriának. Javaslat a minőségbiztosítási csoport részéről: Az óra megfigyelési lap 40 %-ban határozza meg a teljesítményt, amely a 4 megfigyelési lap átlagából alakul ki. A tanulói kérdőív készítetése során legyen a kiválasztás alapja, hogy az értékelt tanár mely csoportot szeretné kiválasztani, hogy őt értékelje. A lényeg, hogy összesen legyen a csoportokban harminc diák. A tanulók értékelésének átlaga 20%-ban határozná meg a teljesítményt. Az önértékelési lap 30%-t érne, a pontozás oly módon alakulna ki, hogy az a 1-2 kérdésre nem jár pont, a 3-4. kérdésre 3-3 pont jár, abban az esetben, ha a tanár felsorolja az általa végzett tevékenységeket, és minden második felsorolás után jár egy pont, maximum 3. Az 5. kérdésre 2 pont adható maximálisan itt is az előbbi elvek figyelembevételével történne a pontozás. A 8. kérdésre, versenyeredmények, kitüntetésekre még 2 pont adható. Ez így összesen 10 pont. Mindezek mellet az értékelési csoport vezetője a tanári munka értékelése lapon, amelyet az értékelési beszélgetés alkalmával töltenek ki, az adminisztratív feladatok elvégzését is értékelné 1-2-3-4-es skálán, amely 10%-ban lenne beszámítandó a teljesítmény értékelésbe.

54

13. Gazdasági helyzet elemzése „Csak Istenben bízhatunk, mindenki más álljon elő az adatokkal, ugyanis adatok nélkül csak egy vagy, akinek véleménye van.” (New York város polgármestere) 13.1. Intézmény gazdálkodása, jogi háttere, szervezeti keretei Költségvetési eredmények: Az intézmény 2007-ben jött létre 3 tagintézmény összevonásával. Ekkor egy stabil gazdasági alapokon működő, magas szakmai színvonalú oktatást végző intézmény felelős vezetését vettük át és vállaltuk, hogy azt legjobb tudásunk szerint, a törvényi előírásoknak megfelelően, a szakmai színvonal megtartásával és a leggazdaságosabban működtetjük. Ezt a vállalásunkat 2010-ig tartani tudtuk, annak ellenére, hogy az időközben elrendelt fenntartói megszorítások következtében az intézmény költségvetése 12 %-kal csökkent, miközben a feladatok száma egyre növekedett (tanuló létszám, telephelyek száma, adminisztratív feladatok). Az intézmény a beszámolási időszakban oktatási tevékenységét az alapító okiratban meghatározottak szerint látta el, működésének alapfeltételei kezdetben hiánytalanul rendelkezésre álltak, majd a finanszírozás csökkenése miatt fokozatosan egyre hiányosabbak lettek. Az összevonás folytán a tagintézmények kiadásai jelentősen csökkentek, egyes feladatok ellátása hatékonyabban, költségtakarékosabban működik, mint a korábbi években (áttanítások, a kollektíva „fiatalítása”, csoportösszevonások, karbantartás, egyéb szolgáltatások, központosított beszerzések, pályázati bevételek növelése, stb). Ezt bizonyítja az első, 2007. november 5-én kelt beszámolónk, mely a kiindulási helyzetet rögzíti. Az iskola „önálló költségvetés felállítására nem kapott lehetőséget, így a jogutódlással megszűnt három középiskola költségvetését örökölve a maradványból kénytelen gazdálkodni. Mindez figyelmen kívül hagyta az átszervezéshez kötődő többletköltségek fedezetét. A megszűnt középiskolák szűkös, több költség megtakarítást is tartalmazó költségvetésében nem voltak tartalékok. A jogelőd intézmények elkészítették záró beszámolójukat. A beszámolók alapján mindhárom iskola igyekezett megtakarítási intézkedésekkel a költségvetési kereteken belül maradni. Az intézmények bevételeinek és kiadásainak alakulása, 2007. 01-07. hónapban. (ezer Ft-ban.) Közgazdasági Szakközépiskola

Bevételek

Módosított ei.

Teljesítés

%

ÖSSZESEN

271 965

162 984

60

Kiadások

Módosított ei.

Teljesítés

%

271 965

162984

60

ÖSSZESEN:

Előirányzat maradvány 108 981

Előirányzat maradvány 108981

Kossuth Lajos Szakképző Int. Módosított ei.

Teljesítés

%

623 636 379180

61

Módosított ei.

Teljesítés

%

623 636 379180

61

55

Mezőgazdasági Szakközépiskola

Előirányzat maradvány

Módosított ei.

Teljesítés

244 456

423 863

273 270

Előirányzat maradvány

Módosított ei.

Teljesítés

244 456

423 863

273 270

Előirányzat marad% vány 6 4

150 593

Előirányzat marad% vány 6 4

150 593

38. ábra: Az intézmény bevételeinek és kiadásainak alakulása A meghozott intézkedések költségcsökkentő hatása, csak 2008-tól érzékelhető, az átszervezés elismert, de nem finanszírozott többletkiadásai, valamint a 2007. évi költségvetést érintő, a fentiekben ismertetett elvonások miatt.” 2007. évben 2008. évben Megszűnő Megszűnő Megtakarítá Megtakarí feladat feladat s e. Fttás mennyiségi mennyiségi ban e. Ft-ban egysége egysége Létszámleépítés

13 fő

2408

24 183

Nyugdíjas dolgozók felmentése,

10 fő

-3 450

1 944

Összevonás miatti többletfeladat

2 fő

-2 559

-5 589

Kollégiumok összevonása

3 fő

------

4 126

- gázdíj

600

- vízdíj

100

- árram szla.

200

GYES-es titkárnő helyett nem vettünk fel dolgozót

1 fő

Igazgatóhelyettesek számának csökkenése

2 fő

317

1 290

198

774

1 140

3 421

- pótlék

130

520

- órakedvezmény

285

855

- pótlék - órakedvezmény Munkaközösségek összevonása, megszüntetése

9 csoport

Újság lemondás

200

Megtakarítás összesen: -1 531 39. ábra: A meghozott intézkedések költségcsökkentő hatása.

32 625

Az elmúlt négy év során az intézmény gazdasági helyzete rohamosan romlott, mára a működési fennakadások csaknem mindennaposak, az intézmény sorozatosan megsérti a jogszabályi előírásokat, szerződéses kötelezettségeinek sok esetben nem vagy csak jelentős késedelemmel tud eleget tenni. Mindez annak ellenére történik, hogy az intézmény

56

fenntartására a saját bevételek és a normatív állami támogatások elegendő forrást biztosítanak és az intézmény vezetése mindent elkövet a működőképesség megőrzésére. Mindent megtettünk, hogy a beruházásainkat, eszköz beszerzéseinket csak a szakképzési hozzájárulás terhére oldjuk meg. Ennek nagyságát nagymértékben befolyásolta a partner cégek gazdasági lehetőségei. Szakképzési fejlesztési támogatás - 2007 - 2011-ig kapott támogatási összegek

ÉV

TAGINTÉZMÉNY Kossuth

Közgé

Mezgé

Összesen

Megjegyzés

2007.

15 755 000

6 930 000

9 182 000

31 867 000

2008.

16 569 134

6 243 955

8 404 333

31 217 422

2009.

10 201 500

4 644 000

10 918 000

25 763 500

2010.

10 315 546

6 068 000

7 350 141 1 875 000

23 733 687 1 875 000

tárgyi eszköz

11 085 080 1 156 125

31 405 580 1 156 125

tárgyi eszköz

143 987 189 3 031 125

tárgyi eszköz

2011.

14 304 160

6 016 340

Összesen

147 018 314

40. ábra: szakképzés fejlesztési támogatások Kigazdálkodtuk a korábbi évek azon kötelezettségvállalásait (kifejezetten pályázati programokkal kapcsolatos kötelezettségeket), amelyeknek fedezetét vagy nem kapta meg az intézmény előirányzatban (Arany János Program 22.500 eFt) vagy az alulfinanszírozással elvonta a Fenntartó (2008-ban 92.611 eFt, 2009-ben 30.669 eFt). Az intézményi finanszírozás és költségvetése minden évben csökkent, a csökkenés mértékét az alábbi táblázat mutatja be: Megnevezés Kiadások Személyi juttatások Járulékok Dologi kiadások Felhalmozási kiadások ÖSSZESEN Bevételek Saját bevétel

2008.

2009.

2010.

2011.

Csökkenés

673 094 215 045 378 462 35 855 1 302 456

673 156 219 174 338 854 51 709 1 282 893

681 811 181 593 351 640 30 000 1 245 044

649 299 173 002 367 472 25 000 1 214 773

-

203 815

218 076

227 027

226 990

+ 23 175

57

23 795 42 043 10 990 10 855 87 683

Finanszírozás 1 054 641 Működésre átvett pe. 10 000 Felhalmozásra átvett 34 000

1 011 208 18 200 35 409

979 817 8 200 30 000

952 793 9 990 25 000

- 101 848 10 - 9 000

pe. ÖSSZESEN

1 282 893

1 245 044

1 214 773

- 87 683

1 302 456

41. ábra: Intézményi finanszírozás alakulása

A 2008-2010. közötti időszakban – a magunk részéről – eredményként értékeltük, hogy az intézmény szervezeti kereteit megalkottuk, a rendszer működéséhez szükséges szakmai és gazdasági folyamatokat kialakítottuk és beindítottuk, a külső ellenőrzések által feltárt hiányosságokat (pl: normatíva elszámolás) megszüntettük. Megértettük azt, hogy az önkormányzat nagyon nehéz helyzetbe került és nekünk, mint az egyik legnagyobb intézménynek, nagyobb részt kell vállalnunk a terhekből, mert nagyobbak a lehetőségeink is. Sajnos, a takarékossági intézkedések bevezetésénél nem vették figyelembe az intézmény sajátosságait és tűrőképességét, ezért ma már látszik, hogy a folyamatos forráskivonás eredményeképpen 2011. év végére az előirányzati keretek tarthatatlanná válnak, amelyre az elmúlt években többször felhívtuk a Tisztelt Fenntartó figyelmét. A fentieket az alábbiakkal tudom alátámasztani: 1. A 2008-as költségvetési évet még számvitelileg szabályosan tudtuk zárni és likviditásilag az intézmény teljesen stabil volt. A pénzmaradvány 113.328 eFt volt, amely szinte teljes egészében fedezte a kötelezettségvállalások 116.153 eFt-os összegét. Ha ezt a forrást a Fenntartó az intézmény rendelkezésére bocsátotta volna, akkor mindössze 2.825 eFt kötelezettség-állománnyal kezdtük volna a 2009-es évet, amely ideálisnak mondható egy milliárdos nagyságrendű költségvetésnél. 2. A probléma azzal kezdődött, hogy a pénzmaradvány alulfinanszírozás részét a Fenntartó 2009-ben nem tudta átadni az intézménynek, ugyanakkor a kötelezettségeket teljesíteni kellett. Így a 2009-es költségvetés végrehajtása során 95.436 eFt olyan kiadás keletkezett, amelynek nem volt forrása, ami már ebben az évben azt eredményezhette volna, hogy az intézmény nem tudja tartani az előirányzatokat. Ez azonban mégsem következett be, mivel megfeszített gazdálkodással a kiadásokat csökkentettük, illetve az év közben megnyert pályázatok pénzügyi teljesítésének egy részét át tudtuk tolni a 2010-es évre. 3. A forráskivonás 2010-ben tovább folytatódott. A 2009-es év pénzmaradványa 58.413 eFt volt, amellyel szemben állt egy 104.629 eFt-os kötelezettségállomány. Szabályos gazdálkodás mellett ez nem fordulhatott volna elő, hiszen kötelezettséget csak meglévő előirányzat terhére vállalhat az intézmény. A valóságban az látszik, hogy az előző évi kötelezettségek az év elején megállapított előirányzati keretet leterhelték és már nem maradt elegendő előirányzat a tárgyévi – törvényeken és szerződéseken alapuló – kötelezettségvállalások számára, bármennyire is takarékosan gazdálkodtunk. 4. 2010-ben a Fenntartó elrendelte a költségvetési előirányzatok csökkentését, amely intézményünket közel a következőképp érintette: Eredeti előirányzat

Módosított előirányzat

58

Teljesítés

Különbözet

Bér 681.811 e Ft Járulék 181.593 e Ft Dologi 351.640 e Ft Felhalmozási 30.000 e Ft Függő kiad. Összesen 1.245.044 e Ft

707.146 e Ft 180.992 e Ft 484.397 e Ft 54.698 e Ft 1.427.233 e Ft

700.817 e Ft 180.992 e Ft 443.372 e Ft 54.699 e Ft -2.325 e Ft 1.377.555 e Ft

-6.329 e Ft -41.025 e Ft + 1 e Ft - 2.325 e Ft -49.678 e Ft

42. ábra: Költségvetési előirányzatok csökkentése

A költségvetést csak úgy tudtuk végrehajtani, hogy törvény által előírt juttatásokat nem fizettünk ki (pl: vizsgáztatás, szakkönyv, KAT és szakszervezeti tagok órakedvezménye, kötelező pótlékok nyári szünet idejére történő megvonása, tanulók nyári gyakorlatára járó juttatás kifizetésének elhalasztása). Emellett sorra küldtük nyugdíjba a gyakorlott, jó szakembereket, akik helyét tapasztalatlan pályakezdők vették át, a technikai álláshelyeket pedig be sem töltöttük, a munkát a meglévő dolgozók között osztottuk szét. 5. A 2011-es évet már úgy kezdte az intézmény, hogy a 2010. év után megállapított 34.016 eFt pénzmaradvánnyal szemben már 167.228 eFt kötelezettségállományunk volt, vagyis 134.006 eFt kötelezettség terhelte már év elején a 2011. évi eredeti előirányzatot. Azt az eredeti előirányzatot, amely még az intézmény normatív támogatásánál is 111 millió forinttal kevesebb volt. 6. Mindehhez hozzájárult még, hogy a Fenntartó a tárgyévben ismét előirányzati csökkentést hajtott végre az intézménynél, melynek összege közel 52 mFt volt. Ez szinte forintálisan megegyezik az AJKSZP program miatt adandó többlet előirányzattal, amelynek kiadásait – a korábbi évektől eltérően – nem tudjuk áttolni a másik évre, mivel a program végrehajtásának módosításával az I. ütemet 2011. december 31-ig le kell bonyolítani. Az előirányzatok átlépése a jelenlegi adatok alapján elkerülhetetlennek látszott és a korábbi évi kötelezettségvállalások feltorlódásának, az átgondolatlan forráskivonásnak, a normatíva elvonásnak és az AJKSZP Program változásának a következménye, nem vezethető vissza az intézmény szabálytalan gazdálkodására és az intézményvezetés felelőtlenségére. 7. Az intézmény túlfinanszírozása 2011. november 30-án még nem következett be az érvényes előirányzathoz viszonyítva (97,5 %), az várhatóan a novemberi bérfinanszírozással fog megtörténni. A túlfinanszírozás oka, hogy az intézmény október és november hónapokban Fenntartói utasításra több mint 50 millió forintot teljesített a szállítói kötelezettségek kifizetésére, illetve elszámolási kötelezettség teljesítése miatt további 20 millió forint kifizetést kellett teljesíteni. Ez ismét nem az intézmény hibájából következett be. 13.2. Teljesített személyi juttatások Év Központ Kossuth Közgazdasági Mezőgazdasági

2007. 0 344 234 154 708 188 043

2008. 0 399 322 142 462 191 732

2009. 35 320 354 608 120 371 159 669

59

2010. 42 014. 370 964 121 372 166 467

2011. 40 723 388 334 117 348 167 182

Összesen 686 985 733 516 43. ábra: Teljesített személyi juttatások

669 968

700 817

713 587

A lehetőségek beszűkülése ellenére a dolgozók ugyanúgy végezték munkájukat és mindenki egy emberként törekedett arra, hogy az intézmény működőképességét megőrizze, még akkor is, amikor már nem volt mód a többletmunka anyagi elismerésére, sőt már a törvény szerint járó juttatásokat sem tudtuk kifizetni (pl: vizsgáztatás, tanulók nyári gyakorlata). Mindenki pályázatot írt, szakképzési hozzájárulást adó cég után kutatott, papírt, irodaszert, tisztítószert, eszközöket hozott otthonról és fagyoskodott a hideg épületekben. Az ipari tanműhelyek a külső munkák mellett folyamatosan végezték a karbantartást, javítást az épületeken, gépeken és a Fenntartó megrendeléseit is teljesítették. A taniroda szolgáltatásaival a lakosság rendelkezésére állt. A tanvágó üzemben dolgozó néhány ember példát mutathat másoknak azzal, hogy az intézményi bevételek egyharmadát megtermelte és a tangazdaságban is egész évben folyt a szántás-vetés, betakarítás és az állatgondozás. Míg más oktatási intézményekben a tanulmányi szünet idejére leállt az élet és mindenki elment pihenni, addig a mi intézményünkre nem ez volt a jellemző. 13.3. A gazdasági megszorítások ügyében tett intézkedések: • • • • •

Iskolai karbantartást, felújítást tanulóink végzik a gyakorlat, szintvizsga, év végi vizsgák keretében. Közös TMK a három iskolában. Külsős szakembert nem veszünk igénybe a javításokhoz. Gépjárművek flottába rendezése, menetlevelek, karbantartások, javítások egységes kezelése. Energetikus alkalmazása, napi szintű energia felhasználás ellenőrzése, beavatkozás. Közös beszerzés minden szinten. Fénymásolásban Konica rendszer bevezetése 2008-tól, ezzel 16 féle nyomtató, fénymásoló kiiktatása, egységes géppark létrehozása. Diákétkeztetésben kompenzáció bevezetése (tanvágó termékei) Gépjármű műszaki vizsgáztatás bevezetése saját és külsős gépjárművekre. Az iskolában csoportbontások csökkentése (min. 15 fő), tagozatok átalakítása. Tantestület fiatalítása, túlóráztatás. (41 üres álláshely) Kockázat- és költség elemzés napi szintű alkalmazása. Integrált irányítási rendszer és iskolai ügyviteli, nyilvántartási szoftver bevezetése. Igényekhez igazodó szakmakínálat kialakítása, új szakmák bevezetése. (pl. ápoló, autóépítő) Pályázatok figyelése, pályázati lehetőségek kihasználása.(évi 150-170 millió forint) A Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium az alábbi a Dél-Alföldi régióban meghirdetett pályázatokon kíván indulni: DAOP-4.2.-11 Nevelési intézmények fejlesztése KEOP2011-4.3.00 Megújuló energia alapú térségfejlesztés TÁMOP-3.2.A-11/1 „Tudásdepó-Expressz” A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében IPA-HUSRB Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 3. pályázati felhívása KEOP-2011-4.9.0 Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva 60

• • • • • • -

Leonardo da Vinci Kossuthos diákok Olaszországban (szakmai gyakorlat mobilitás pályázat kereskedőknek, festőknek, kőműveseknek) Jelenleg futó pályázataink: NTP-MSV11 Nemzeti Tehetség Program – sportesemények támogatása (Kollimpia) NTP-KOLL-11A/B/C Nemzeti Tehetség Program – irodalmi műhely, kézműves műhely BGA-11-HA-02085 Határtalanul program Együtt az élhető környezetért – diákok a diákokért TÁMOP3,2,9/B-08/2 Audiovizuális emlékgyűjtés AJKSZP Jelenleg is futó pályázat, amelyet a következő tanévben is folytatni szeretnénk Szakképzési hozzájárulások gyűjtése. (kb. 25 M forint/év) Bérmunka bevételek növelése. Vodafone telefonflotta kialakítása az intézményen belül. Egységes internet és telefon rendszer, ártáblázat folyamatos figyelése, szükség esetén váltás. Talaj művelő gépek saját gyártása, tanműhelyek építése szintén saját erőforrásból. Fejlesztéseket lehetőleg a szakképzési hozzájárulás terhére biztosítjuk. Megújuló energia saját kivitelezésű hasznosítása (szalmabálás kazán). Nagyobb létszámú dolgozó utazásánál saját gépjármű igénybevétele. Mezőgazdasági termelésben áttérés a modern PI technológiára. (nagyobb termésátlagok, drágább ár érvényesítése)

13.4. Lehetséges fejlesztések, további terveink 13.4.1. Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Kossuth Lajos Középiskolája és Szakiskolája: -

gépészet szakmacsoportos tanműhelyek kialakítása, fejlesztése CAD-CAM labor kialakítás Mérőszoba kialakítás, külső intézményeknek kiajánlás Autós tanműhely kialakítása Info-Téka kialakítás tagintézmény B szárnyának tetőterében Öreglaktanyában tanbolt, ifjúsági klub, pályaorientációs tanműhely kialakítása, az épület fűtésének, világításának, festésének kialakítása, felújítása Egy általános iskolával kötött együttműködési megállapodás segítségével az egységes pedagógiai felfutás biztosítása (TÁMOP 3.1.4 szellemében) Referencia intézmény cím megszerzésével a jó gyakorlatok értékesítése Speciális szakképző telephelyén EGYMI kialakítása, pedagógiai szakszolgálat kistérségi kiterjesztése (esetleges)

13.4.2. Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Közgazdasági Szakközépiskolája: -

TÁMOP 3.1.4. fejlesztés Infrastruktúra fejlesztés a Taniroda épületében Referencia intézmény cím megszerzésével a jó gyakorlatok értékesítése

61

13.4.3. Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskolája és Szakiskolája: -

A Bács-Szakma Zrt. által elkészített fedett lovarda, körfuttató és fóliatelep megépítése A majoron belüli fejlesztések során szociális épület és tantermek építésének befejezése Megújuló energiák (nap, szél, hőszivattyú, melléktermék elégetés) használatát biztosító beruházások, mintatelepek kiépítése, referencia üzemmé válás. Bemutató „Energiafarm” kialakítása. Tanulmány egy MW nagyságrendű biogáz erőmű telepítésére, mely kiszolgálná a Fornetti és az ÁFÉSZ Baromfivágójának villamos és hő igényét. Génmegőrzési program elindítása a Gödöllői Szent István Egyetem támogatásával, ezen belül a hagyományos magyar baromfifajták, vízi szárnyasok, juhok, kecskék, lovak és számos állat tekintetében. Vízi szárnyas tenyésztésre alapuló, azt kiegészítő halgazdaság, haltenyésztés, díszhal-tenyésztés bevezetése Mikrobiológiai kutatások, kipróbálások bevezetése, elsősorban a hulladékfeldolgozás területén (komposztálás) Lótenyésztés kibővítése, ügető lovak képzésével, az angol telivér tenyésző Kincsem Klaszter támogatásával, mely során a tenyészló beszerzése megtörtént. A Gold kollektor Kft. – vel közös klaszter kialakítása a napenergia hasznosításra. Fogyatékos gyerekek gyógy-lovagoltatási feltételeinek megteremtése, elsősorban a fedett lovarda igénybevételével. Speciális kutyák kiképzése (terápiás-, aknakereső és farm kutya) Referencia intézmény cím megszerzésével a jó gyakorlatok értékesítése Szeretnénk elérni, hogy a Tangazdaság - Tanvágó kapcsolatot kihasználva a megtermelt gabonával meghizlaljuk a saját tenyésztésű sertéseket, amit a saját vágóhidunkon levágjuk és feldolgozzuk, majd a saját konyhán elkészítve, saját tanulóink étkezésére használnánk, vagy saját húsboltunkban értékesíthetnénk. Ez gazdaságilag öt helyen prezentálna hasznot.

62

Tangazdaság Kertészet

Növénytermesztés Állattenyésztés

Pékség

Értékesítés

Húsipari tanüzem

Húsbolt Büfé

Saját konyha

Diákok

Vásárlók

44. ábra: Tanvágó – tangazdaság kapcsolat

63

Zöldség piac

14. Épületek s.sz. Kockázatviselési hely (cím, hrsz) Hasznos alapterület 1. Gondnoki épület, Oskola u. 1-3. 3194/3 hrsz 170 2. Diákotthon, Petőfi u. 3194/3 hrsz 1197 3. Tanüzemi vágóhíd, Csólyosi út 824/2 hrsz 163 4. Tornacsarnok, Oskola u. 1-3. 3194/3 hrsz 606 5. Vegyes rend. sertéstartó épület, Csongrádi út 090/7 hrsz 926 6. Portaépület (iroda), Csólyosi út 824/13 hrsz 24 7. Étterem, melegítő konyha, Oskola u. 3177 hrsz 374 8. Húsfeldolgozó tanüzem, Csólyosi út 824/13 hrsz 560 9. Iskola épület, Oskola u. 1-3. Mez.gazd. 3194/3 hrsz 2310 10. Mérlegház, Csongrádi út 090/7 hrsz 14 11. Többcélú istáló, Csongrádi út 090/7 hrsz 926 12. Szín I., Csongrádi út, 090/7 hrsz 224 13. Szín II., Csongrádi út, 090/7 hrsz 224 14. Üvegház, Csongrádi út, 090/7 hrsz 42 15. Iskolaépület, Közgé, Oskola u. 1-3. 3194/3 hrsz 2516 16. Speciális iskola, Kun u. 2. 2920 hrsz 1254 17. Spec. Iskola garázs, Kun u. 2. 2920 hrsz 50 18. Belső tanműhely, Kossuth u. 34. 5 hrsz 3114 19. Melléképület, Kossuth u. 34. 5 hrsz 628 20. Kollégium, Kossuth u. 34. 5 hrsz 2763 21. Konyha, étterem, Kossuth u. 34. 5 hrsz 650 22. Iskolaépület, Kossuth u. 34. 5 hrsz 5400 23. Külső tanműhely, Molnár telep 20. 0459/139 hrsz 994 24. Taniroda, TISZK iroda, korona u.4. 378 25. Öreglaktanya, Kossuth u. 35. 2166 45. ábra: Épületek A Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola épülete új építésű, jó állagú. Tangazdasága, vágóhídja modern. Mindkettő bronz fokozatú minősítéssel rendelkezik. A Tangazdaságban jelentős fejlesztésekre van szükség a decentrumi feladatokból kifolyólag. Saját erős kivitelezéssel tantermeket és szociális blokkot építettünk és az energia fűre alapozva szalmabálás kazán beépítésével a megújuló energiafarm kiépítését is elkezdtük. Nagy szükség lenne egy fedeles lovardára, ami komoly szintre emelné a képzés színvonalát.

64

A fedeles lovarda tervrajza

46. ábra: Fedeles lovarda tervrajza A Közgazdasági Szakközépiskola épületéről ez már nem mondható el. Régi, patinás iskola, melynek felújítására nagyon sok pénzt kellene költeni. Ennek megtervezése szakemberek feladata. Az energetikai felújítás sokba kerül, csak pályázati források megnyerésével sikerülhet, ha a fenntartó tudja biztosítani az önrészt. A tervezéshez szükséges felméréseket, energia auditot, 24 órás bemérést elvégeztük, de a fenntartó anyagi támogatása nélkül nem tudtuk beadni a pályázatot. A Kossuth Szakmunkásképző és Szakközépiskola épületének, kollégiumának felújítása 2007-ben befejeződött, ráépítéssel bővítették a tantermeket, laborokat. A tanműhely nagy, felszerelése itt-ott nem túl modern, de más területeken korszerű. A szakképzés átszervezésekor nagy feladat hárul majd rá. Az autószerelő képzés műhelye talán kissé kicsi, de felszerelése jó. A laborok külleme, felszerelése kifogástalan színvonalú. Közel 180 mFt-ot nyertünk a TISZK-es TIOP-os pályázaton, amiből a gépi forgácsoló, a hegesztő és a gázkészülék és csőszerelő szakma feltétel rendszerét teremtettük meg. A tanuló szerződések finanszírozásának drasztikus csökkentése miatt egyre több cég és vállalkozó, többek között a GYOSZE tagok is visszaadják a szerződéseket. Az iskola feladata így kiegészül a tanműhelyek biztosításával. Ezt a folyamatot a Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény már évekkel ezelőtt érzékelte és elkezdte a felkészülést. Ezen belül kialakításra kerültek a TISZK-es tanműhelyek, a festők és az ipari termékbontók műhelyei, illetve most van kivitelezés alatt az asztalosok képzéséhez szükséges csarnok építése. Nem szeretnénk a szakma választék bővíthetőségének gátjai lenni, ezért tanműhely hálózat szervezésébe fogunk bele. (Ne azért indítson egy iskola pl. szakácsképzést, mert van tűzhelye és az oktatónak van még két éve a nyugdíjig.)

65

15. Személyi állomány „El kell ismerni a pedagógusi hivatás kulcsszerepét a tudás alapú gazdaság és az információs társadalom sikeres kiépítésében” Az intézmény összevonás előtti engedélyezett létszáma 342 fő volt. Ez a létszámkeret a 4 év alatt rohamosan csökkent, az első nagy volumenű leépítés az összevonáskor zajlott, a második pedig 2010-ben. A csökkentés annak ellenére került végrehajtásra, hogy az intézményi feladatok az évek során növekedtek. Engedélyezett létszám Kossuth+központ Összevonás előtt 174 2007. december 31. 196 2008. december 31. 194 2009. december 31. 195 2010. december 31. 192 2011. december 31. 192 47. ábra: Személyi állomány

Közgazdasági. 75 52 52 52 53 53

Mezőgazdasági 93 81 81 80 78 78

Összesen 342 329 327 327 323 323

15.1. Pedagógusok Év 2007. Tagintézmény Eng. Tényl Központ 2 2 Kossuth 134 105 Közgazdasági 40 36 Mezőgatdasági 52 44 Összesen 228 187 48. ábra: Pedagógus létszámok

2008. Eng. Tényl 2 2 134 104 40 36 52 44 228 186

2009. Eng. Tényl 2 2 136 107 40 36 50 47 228 194

2010. Eng. Tényl 2 2 133 103 40 37 50 48 225 190

2011. Eng. Tényl 2 2 133 102 40 32 50 48 225 184

Év 2007. 2008. Tagintézmény Eng. Tényl Eng. Tényl Központ 15 15 13 13 Kossuth 45 46 45 45 Közgazdasági 12 12 12 12 Mezőgatdasági 29 29 29 29 Összesen 101 101 99 99 48. ábra: Technikai dolgozók létszáma

2009. Eng. Tényl 13 12 44 44 12 12 30 29 99 97

2010. Eng. Tényl 15 15 42 42 13 12 28 28 98 97

2011. Eng. Tényl 15 14 42 38 13 12 28 28 98 92

15.2. Technikai dolgozók

15.3 Tanuló létszám alakulása „A diák az iskoláról a cipőjével szavaz” (Pokorni Zoltán)

66

Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium létszámadatai 2007. és 2011. között Év Létszámadatok Szakiskola Szakközépiskola Gimnázium Speciális szakiskola Összesen Felnőttoktatás Gyógypedagógiai oktatás Tanulószerződés Osztályok száma Lemorzsolódás % aránya

2007

2008

2009

2010

2011

1124 1072 169 41 2406 102 83 246 95 9%

1114 1137 253 74 2578 182 145 367 96 7%

1120 1226 255 87 2688 187 158 272 100 8%

1086 1125 239 99 2549 157 215 311 96 7%

1132 1077 209 97 2515 166 230 358 101 na

49. ábra: Tanulói létszámadatok A fenti összesítő táblázat alapján elmondható, hogy 2007. és 2009. között folyamatosan nőtt iskolánk tanuló létszáma. 2010. és 2011. évben a kedvezőtlen demográfiai tényezők miatt beiskolázási létszámaink csökkentek, illetve a különböző képzésformák között eltérő jellegű változásokat mutatnak. Nőtt a szakiskolai képzésben résztvevők létszáma. 2011. évben bővítettük a szakképzési kínálatunkat, szociális gondozó és ápoló, ruházati eladó szakmákkal. Hosszú évek óta először újra beindítottuk a szerkezetlakatos és villanyszerelő szakmákat. Évről évre nőtt a speciális szakiskolai létszámunk, ahol új szakmacsoport került bevezetésre (kereskedelem-marketing). Gyógypedagógiai nevelés, oktatásban, míg 2007. évben 83 tanuló vett részt, ez mostanra 230 főre nőtt. A megváltozott igényekhez rugalmasan alkalmazkodtunk, szakszerű fejlesztést biztosítunk. Lemorzsolódási mutatóink 10% alatt vannak, ez a 25-30% országos átlaghoz képest, nagyon jónak mondható. A felnőttoktatásban résztvevők száma nem mutat nagy eltéréseket a tanévek viszonylatában. 2010. évben elindította iskolánk felnőttképzésben digitális tagozatát, amely olyan korosztály tudott visszairányítani az oktatási rendszerbe, akik hosszú évekkel ezelőtt szakmunkásvizsgáztak. A kiépített felnőttképzési infrastruktúrának köszönhetően tervezzük 2012. szeptemberétől felnőttképzésben a szakképzési kínálatunk bővítését. Elsősorban a könnyűipari (cipész) és a szociális ágazat (szociális gondozó és ápoló) iránt nagy a kereslet a képzési piacon.

67

16. Felnőttképzés A felnőtt képzési rendszerünk kialakítása 2008-ban elkezdődött, de a fejlesztéséről a mai nem mondtunk le, hiszen ez fogja biztosítani az új törvényi előírásoknak megfelelően az iskola stabilitását mind a munkaerő gazdálkodás, mind a tanulók megtartása, mind az intézmény gazdálkodása szempontjából. A szükséges dokumentumok átszerkesztése után egy modernizációs folyamat vette kezdetét, amelynek része a felnőttoktatás bevezetése, komplex korszerűsítése, a tantárgyi szerkezettől kezdve a taneszközökön keresztül a tanárok szemléletváltásáig. Nem volt hagyomány nélküli a kezdeményezés, de az eddig egymástól független iskolák, melyek egymás riválisai is voltak, igen eltérően, más módszerekkel dolgoztak. Viszont mindenhol probléma volt a létszám csökkenése, az új módszerek hiánya. Kiutat keresve fordultunk a felnőttképzés és a hátrányos helyzetű, speciális nevelési igényű tanulók képzése felé. Több új feladatott kapott iskolánk, de a távoktatási modell még hiányzott a palettáról, és mindezt a szakképzésben bevezetve talán egyedüli az országban. A tagozat fenntartását célozta az SZFP-II moduláris képzési formák tovább fejlesztése és a kompetencia oktatás bevezetése. Széles palettán indultunk el, a börtönben végzett szakképzéstől a nemzetközi cégnél végzett speciális szakképzésig bezáróan, és készülünk kitörni a nemzetközi piacra is (Románia, Szlovákia). Ehhez a munkához új szemlélet, új módszerek, új eszközrendszer kell és meg kell változtatni a kollégák hozzáállását is. Talán ez a legnehezebb feladat, de megoldjuk ezt is. Ma sem lehet más célunk, mint oktatási formánk piacképességének biztosítása, a változó gazdasági és társadalmi viszonyokhoz való alkalmazkodás. 16.1. Az erőfeszítéseink mértékének számszerűsített adatai a következők: megnevezés

időpont

Gyorsírás, vakgépírás/Intenzív gépírás Vágóállat minősítők szakmai továbbképző tanfolyama gyorsfagyasztott sütőipari termékgyártó baromfifeldolgozó szakmai továbbképzés bérügyintéző OKJ rész szakképesítés megszerzésére felkészítő tanfolyam Kereskedő, boltvezető aranykalászos gazda aranykalászos gazda társadalombiztosítási ügyintéző sertésminősítő szarvasmarha minősítő kereskedő-boltvezető ECDL START vizsgára felkészítő tanfolyam aranykalászos gazda

2009/1

résztvevők 10

egységár 25.000

bevétel 250.000

2009/2

116

17.457

2.025.000

2009/3

60

60.000

3.600.000

2009/4

20

14.000

280.000

2009/5

10

89.000

890.000

2009/6 2010/1 2010/2 2010/3

10 28 14 13

55.000 121400 121400 77.538

550.000

2010/4 2010/5 2010/6 2010/7

14 7 24 15

143.000 100.943 80.000 25.000

2.002.000 706600 1.920.000 375.000

2011/1

27

121.400

3.277.800

68

3.399.200 1.699.600 1.008.000

Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó aranykalászos gazda aranykalászos gazda Eddig összesen

2011/2

16

114.875

1.838.000

2011/3 2012/1

12 16

121.400 121.400

1.272.600 1.942.400 27036200

50. ábra: A felnőttképzés bevételeinek alakulása

69

A tanulói létszám csökkenő tendenciája a régión belül

16.2. Probléma-fa 51. ábra Lemorzsolódás

Egyéb képzési formák

vonzóbbak

Felzárkóztatás

A piac a régióban lassan lefedetté válik

Potenciális hallgatóink egy részét még nem sikerült idevonzani

Rövidebb időn belül nyújtanak végzettség et

Felderítési módszereink hiányosak

Reklámtevé kenységünk em elég hatéknony

Olyan képzettséget nyújtanak, amelyek piacképesebbnek tűnnek

A mi képzési formánk kimenete csak részben váltja be a munkaerőpiacon a hallgatók által hozzá fűzött reményeket

Képzési rendszerünk és a munkaerőpiac nem összehangolt

Aki akart a távoktatás módszerével érettségit szerezni, már beiratkozott hozzánk a 4 év alatt Nincs közvetlen információ a munkaerőpiacról Hiányzik a helyi szintű gazdasági – oktatási – politikai egyeztetés

A gimnáziumi érettségi bizonyítvány értéktelensége a munkaerőpiacon

A munka világa önmagában nem becsüli meg a gimnáziumi érettségit

Képzési kínálat hiánya a tagozaton

Részben hiányoznak a korszerű, a munkaerő piaci igényeknek megfelelő képzés feltételei

kölcsönös gazdasági és intézményi függőségből származó akadályok

Az oktatási program nem teszi lehetővé, hogy eltérjünk a hagyományos, gimnáziumi, szakképzési képzési formától

vélelme, hogy a profilváltás nem vezetőségének és a tantestület egy részének azon tenne jót az iskola presztízsének

70

A gimnáziumi tananyagon kívül nem áll rendelkezésre kidolgozott, távoktatható tananyagunk

A távoktatás módszertanára épülő adaptálható minta hiánya

A helyi oktatáspolitikai helyzetből adódó feszültségek

16.3. Cél-fa

A tanulói létszám növekvő tendenciája a régión belül

A lemorzsolódás visszaszorítása

Saját képzési rendszerünk vonzóbbá tétele az egyéb felnőttképzési formák viszonylatában

A képzési idő lerövidítésének elősegítése a kredit rendszer előnyeinek hangsúlyozásá val

A piac megújulása, felfrissülése

Potenciális hallgatók újabb rétegeinek idevonzása

Felderít ési módsze reink javítása

Reklámte vékenység ünk hatékonys ágának növelése

A távoktatás módszerével a piac új szegmenseit célozzuk meg

Az Információs csatornák keresése a munkaerőpiac felé, kommunikáció javítása

Piacképességünk javítása és ennek megerősítése a köztudatban

Képzési rendszerünk összehangolá sa a munkaerőpia

A tagozatunkon szerezhető bizonyítvány előnyökhöz juttassa birtokosát a munkaerőpiacon

c

kezdeményezése

A gimnáziumi érettségi bizonyítvány munkaerő-piaci értékének növekedése

A tagozat képzési kínálatának növelése

A korszerű, munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzési forma feltételeinek megteremtése

52. ábra: Cél-fa 71

Helyi szintű gazdasági oktatási-politikai egyeztetési fórum

A gimnáziumi érettségi önmagában jó útlevélnek számítson a munka világában

16.4. Felnőttképzésünk megújítására tett intézkedések: -

Csak támogatott képzést indítunk Átlátható, lehetőleg kevés bürokráciával lehessen megoldani Minőségi tudást tudjunk adni Növekedjen az elhelyezkedési arány Digitális középiskola gyakorlatára ki kell építeni a digitális szakképzés módszertanát, eszköz rendszerét, finanszírozhatóságát A piaci igényeket folyamatosan monitorozzuk

72

17. Tanórán kívüli tevékenységek A Kt. 53§ vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően mindhárom tagintézmény lehetőséget nyújt diákjainak különböző szakkörökön, sportkörön, énekkarban való részvételre. Az iskolai sportkörök minden délután működnek, más-más sportágat preferálva. Az összevont intézmény közös testnevelés munkaközösséggel dolgozik, ez lehetőséget teremt egymás közötti versenyek, foci házibajnokság megrendezésére, megyei, országos versenyen való részvételre, megmérettetésre. Régóta működik iskolánkban irodalmi színpad és énekkar. A kollégák évről évre felfedeznek óráikon olyan „tehetségeket”, akik tanulmányaik ideje alatt nagy lelkesedéssel vesznek részt az irodalmi műsorokban, rendezvényeken, ünnepségeken, vagy énekelnek szólót, játszanak hangszeren. Műsoraink nagy gonddal és igényességgel készülnek, érezve a felelősséget és a nevelő szándék súlyát, hiszen az ide járó diákos sokszor csak itt hallanak hazaszeretetről, méltó megemlékezésről, lelki értékekről. Sokszor felkészítő tanáraik is tanulnak a szereplőktől, ugyanis a próbák során saját korosztályuk igényeit közvetítve mondanak véleményt, hozzájárulva ezzel egy-egy rendezvény sikeréhez. A szakkörök között nagyon népszerű a bébiszitter tanfolyam, amely tanúsítványt is ad, továbbá a tollaslabda, a rajz, a sakk. A város gazdasági nehézségei a tanórán kívüli tevékenységet sem kímélték, ennek ellenére a pedagógusok juttatás nélkül is végzik tovább ezt a munkát a tanulók érdekében. Az iskola pedagógiai programjában, az osztályfőnöki tanmenetekben szereplő osztály- és tanulmányi kirándulások legtöbbször az adott szakma profiljához igazodnak, az elméleti és gyakorlati ismeretek kötetlenebb formában gazdagítják. Minden közösség kialakításában fontos szerep jut a hagyományteremtésnek. Különösen nagy jelentősége van ennek egy iskolákban, ahol az összetartozás-tudat erős kötőanyag. Az iskola a Kossuth-, Közgé-, Mezgé-nappal próbálja ezt biztosítani, amikor tanításmentes munkanapon van együtt tanár és diák a saját szervezésű programokon, főzésen, illetve a külső szervezetek bemutatóin. (rendőrség, mentők, tűzoltók, autósiskola, kutyaiskola stb.) Fontos szempontnak tartom a régi hagyományok, táncok, zenék újra megismertetését a gyerekekkel. Erre a tehetségpont keretében tudunk pénzt és lehetőségeket biztosítani.

73

18. Az iskola szervezeti struktúrája „Minden, ami hatékony az szervezett, de nem minden szervezet hatékony”

Igazgató Operatív csoport

Tanácsadó testület

Igazgatótanács

Titkárság Szakszerv ezetek Közalkalm azotti tanács Intézmény i DÖK

Felnőttképzési tagozat

KÖZGÉ

KOSSUTH

MEZGÉ

Tagozatve zető

Tagint. vezető, ált.ig. h.

Műszaki ig. h., gyakorla ti oktatás vez.

Tagint. vezető

Adatszol g csop.

Ált. tagint. vez. h.

Könyvel ési csop.

Tagozatve zető h.

Ált. tagint. vez. h. Gyakorl ati okt. vez.

DÖK segítő tanár

Szakmai tagint. vez. h.

Iskola pszichológ us

Speciáli s tanegysé g vez.

Iskolai védőnő Rendszerg azda

Termelé si ig. h., gyakorla ti oktatás vez. Kollégiu m vez.

Kollégiu m vez.

Pedagógia i szakmai szolg.

Szülői szervezet, tagintézményi DÖK Csop. vez.

Belső ellenőrzési csop.

Ált. tagint. vez. h.

Belső ellenőr

Munkaközösségek Tanárok, szakoktatók, kollégiumi nevelők

Ellenőrzés i előadó

53. ábra: Az iskola szerkezeti struktúrája

74

Gazdasági hivatal

Pénzügy i csop.

Ez a szervezeti felépítés kiállta a mindennapok követelményei. A dolgozók tudják a helyüket, feladataikat és ez a biztonságérzetüket meghatározza. Jelenleg ezen nem kívánok változtatni.

75

19. Vezetői program „ A neveltebb ember könnyebben oktatható” (Illyés Gyula) 19.1. Az intézményfejlesztéssel kapcsolatos céljaim „ A mindennapok mocskából mosod ki életed aranyát” (Déry Tibor) Az iskolának választ kell adnia a makro- és mikrokörnyezeti helyzetelemzés által feltárt körülményekre, mint például: - az érték válságra, mivel nincs társadalmilag elfogadott normarendszer - a növekvő devianciára (gyerekek elhanyagolása, csak az erő számít stb.) - a társadalmi piramis problémáira (új gazdagok, kasztosodás) - a jogalkotás visszáságaira - „nem a tudás, hanem a papír a fontos” elv megváltoztatására - csökkenő gyerek létszám, csonka családok okozta problémára - növekvő munkanélküliségre „A szegény a legszegényebb” írta József Attila, így az esélykülönbségek mérséklésével, mint fő célként megfogalmazott feladattal szembesülnek az iskolák, és akarva nem akarva a társadalmi esélykülönbségek csökkentésén dolgozunk minden nap. 19.1.1. Az intézményfejlesztés meghatározása „Az intézményfejlesztés olyan, tényekre alapozott, tervszerű változtatási folyamat, amely a tanulás eredményességének növelésére és az azt támogató feltételekre irányul, továbbá az adott intézményre adaptált.” A fejlesztés az intézmény vezetésének támogatásával, irányításával és részvételével zajlik, a megvalósításáért és eredményességéért a vezetés felelős. 2007. óta tartó folyamat elsősorban mennyiségi változtatásokat tartalmazott, mivel az intézmények összevonásával a működés feltételeit kellett megteremteni. Most viszont már a minőségi változások ideje jött el. Ehhez szükséges megválasztani a szükséges taktikákat és stratégiákat. 19.1.2. Taktikák – stratégiák hatása Az intézményfejlesztés érdekében tett lépések a különböző intézményekben különbözőek lehetnek. Két fő irány: taktikai és stratégiai megközelítés. Az intézmények egy csoportja taktikai lépések megtételével akarja az intézményt fejleszteni (pl. a tanulókat célzó különböző tevékenységek, külön foglalkozások bevezetése bizonyos tanulócsoportok számára, stb.) A taktikák együttesen alkalmazva abban lehetnek hatékonyak, hogy az intézmény elmozdul a fejlődés irányába. Az iskolák másik csoportja mást tesz, rájuk az iskolafejlesztéssel kapcsolatban az adott válaszok összehangolása, stratégiai alapokra helyezése jellemző. Utóbbiak általában nagyobb fejlődést érnek el, mint azok, akik az iskolafejlesztés jelentett kihívással szembesülve csak taktikai lépéseket tesznek. Összefoglalva, a taktikai válasz talán szükséges, de semmiképpen sem elégséges feltétele az intézmény fejlődésének.

76

A Kiskunfélegyházi Szakképző Intézményben a stratégiai megoldást választottuk, mivel elkötelezettek vagyunk a fejlődés mellett, és a vezetőség véleménye szerint inkább előre kell menekülni, mint lemaradni. 19.1.3. Stratégiák Az intézmény vezetői és nevelőtestületének számos tagja nem elégszik meg azzal, hogy egyszerűen csak tegyenek valamit, hanem egy meghatározott cél érdekében akarnak dolgozni. Másrészt egyértelműen az osztálytermi szintre, azaz a tanulás szintjére összpontosítják a figyelmüket. Fontos, hogy az intézmény válasza összehangolt, egységes. Lényeges elem, hogy egyértelműen a diákok tanulása és az osztályteremben folyó munka áll az érdeklődés középpontjában. Az autentikus intézményfejlesztést szeretném bevezetni, mert: „ Mond el, és elfelejtem, Mutasd meg és megjegyzem, Engedd, hogy csináljam és megértem.” Munkánk az osztálytermi folyamatokra, a diák tanulására fókuszál - Minden egyes diák fejlesztésére irányul. - Az érintettek aktív részvételére épít. - Összefüggés-specifikus. - Célja a folyamatos fejlődésre képes, azt célzó és támogató szervezet kialakítása. - Stratégiai beavatkozásra épít. - Rendszerben gondolkodik. - Kívülről támogatott 19.1.4. Az oktatás komparatív modellje Szintek 1. Középpontban az osztálytermi folyamatok: pedagógus – diák – tananyag – módszer kölcsönhatásban valósul meg az intézményi működés. Az osztálytermi történésekre hatással van az iskola: (elvárások, képviselt értékek, hagyományok, szokások, működési szerkezet, szabályok.) 2. Függés a helyi-, regionális-, országos oktatásirányítási rendszertől. 3. A társadalmi környezet elvárás típusai, amelyeket az intézményeknek ki kell elégíteniük. (PEST analízis). A módszer az intézmény adott időponti makro környezeti felmérésére és értékelésére. 4. Tények, adottságok, amelyek áttételesen hatnak az intézményrendszer működésére. Az intézmények fejlődési képessége Az intézményi képesség az intézmény, mint szervezet eredményes változtatásra való kollektív képessége, melynek összetevői: 1. A nevelőtestület tagjainak egyéni tudása, készségei és képességei. 2. Folyamatos megújulásra képes szakmai közösség, melynek tagjai közösen határozzák meg a diákok tanulásával kapcsolatos célokat, értékelik a tanulók munkáját, és tervezik meg a tanulói eredmények javítására irányuló 77

3. 4. 5. 6. 7. 8.

tennivalókat, miközben a munkáról folyamatosan adatokat gyűjtenek, és megoldják a felmerülő problémákat. A programok koherenciája, ami arra utal, hogy a tanulók és a tanárok tanulási programjai mennyire összehangoltak, irányulnak világos tanulási célok megvalósítására, és maradnak fenn egy bizonyos időszakon keresztül. A szakmai munka tárgyi feltételei, azaz színvonalas tanterv, taneszközök, értékelési eszközök, technológia, munkahely, stb. Szervezet tanulási képessége (tanuló szervezet) Intézmény külső környezete Az intézményben folyó tanulás szociális és strukturális környezete. Egyes pedagógusok kompetenciái, tanulási képessége.

A tartós fejlődés a következő belső feltételekkel hozható összefüggésbe: - Testületfejlesztés. - Bevonás az irányelvek kialakításába, döntések meghozatalába (nevelőtestület, tanulók, helyi közösségek). - Átalakulást támogató, oktató-nevelő munkára összpontosító vezetés. - Az intézmény egészén belül érvényesülő gyakorlatot és a következetesen magas elvárásokat koordináló stratégiák. - Az eredményekre és a tanulásra vonatkozó adatok gyűjtéséből és feldolgozásából származó lehetséges előnyök tudatosítása. - Elkötelezettség a külső változás belső célokkal való összehangolását szem előtt tartó, együttműködésen alapuló közös tervezés iránt. A fejlődési képesség Intézménytípusok 1. Kudarcot valló iskolák – mérsékelten eredményessé válni 2. Mérsékelten eredményes iskolák – eredményesség fokozása 3. Eredményes iskolák – eredményesség fenntartása ( David Hopkins (2001): Differenciált iskolafejlesztés OFI fordítás) 19.1.5. Fejlesztési stratégiák Dr. Csermely Péter szavaival: „A madarak közül a sas kiválóan repül, a rigó gyönyörűen énekel, a pulykának meg sok húsa van. Az oktatásnak a sas túl gyors, a rigó túl zajos, pulyka meg egyszerűen nem fér be az iskolapadba. Az oktatásnak tyúkok kellenek. Igaz, hogy csak repdesnek, a hangjuk alig okoz örömet, és a húsuk sem olyan sok, de legalább egyformák és egyszerűen kezelhetők. Az oktatásnak nyitottnak kell lennie az egyénre szabott programokra ahhoz, hogy elviselje, sőt segítse a sasokat, a rigókat és a pulykákat is.”

Tételmondat Különböző fejlődési szinten álló intézményeknek különböző stratégiákra van szükségük ahhoz, hogy fejlődési képességüket fokozzák, és a tanulóknak hatékonyabb nevelést, oktatást tudjanak biztosítani. 78

Következmény A fejlesztési stratégiát mindig az iskola egyedi, aktuális fejlődési szintjéhez kell illeszteni. Az egyediség azt is jelenti, hogy nincsenek egyértelmű, elváló kategóriák, besorolások. A Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény a 2. és a 3. kategóriába tartozik, melyekhez tartozó stratégiák: - Pontosítanunk kell a fejlesztési prioritásokat, a tanítási és tanulási kérdésekkel kell foglalkoznunk, ennek a munkának érdekében fokoznunk kell az intézményfejlődési képességgel. Ehhez részben külső támogatás szükséges. - Tanításra és tanulásra irányuló, külső szakértelem és segítség igénybevételével végrehajtott innovációk stratégiai szintű alkalmazását hajtjuk végre.. - Kevésbé támaszkodhatunk külső támogatásra, a fejlesztés általában az iskolán belüli kezdeményezés eredménye, illetve az intézmény képes arra, hogy maga szerezzen támogatást, támogatói hálózatot hozzon létre, új ötletek, módszerek megismerésére, hálózati együttműködés kialakítására. 19.1.6. Az intézmény által igényelt változtatások: -

A vezetési stratégiák megváltoztatása. A környezet fejlesztése. Hosszabb tanítási egységek. Az intézményi szabályokat (pl. egyenruha, házi feladat) érintő változás bevezetése a nevelőtestület, a diákok és a szülők bevonásával. - Meghatározott küszöbértékek alatt teljesítő (különböző szintű képességekkel rendelkező) tanulókkal külön foglalkozások megteremtése. - A diákok törekvéseinek a megismerése, a jó teljesítményjelentéssel bírók példaképként való megjelenítése, célként való feltüntetése. - Az új munkatársakban fellelhető energia és optimizmus kiaknázása. - Folyamatos párbeszéd az értékekről. Ezekkel megoldhatjuk és elérhetjük a fejlett, eredményes iskolák jellemzőit. 19.1.7. Eredményes intézmények jellemző tulajdonságai: -

Az értékek megfogalmazása és a retorika terjesztése. A mérce magasra helyezése (a pedagógusok, a tanulók és a tágabb közösség részéről), a jó teljesítmény meghatározása és teljesítményközpontú szemlélet kialakítása. A tanulók helyzetbe hozása és bevonása a tanulásközpontú szemléletbe, tanulói alapszabályzat kidolgozása. A működési szerkezet (és az órarend) átalakítása a munkaközösségekben és az osztálytermekben folyó, együttműködésre épülő közös tervezés lehetővé tétele érdekében. Hosszú távú külső támogatás igénybe vétele a vezető készségek fejlesztésére, a csapatépítés és a tanítási és tanulási modellek kidolgozása céljára. A tanulás és a teljesítmény közös nyelvének kialakítása. Kísérletezési lehetőségek biztosítása. A sikerek megosztása és megünneplése, a változás iránti vágy erősítése.

79

Az eredményesség más értelmezése: Az adott intézmény adottságait, erőforrásait figyelembe véve ér el relatíve magas teljesítményt. Eredményesnek tekinthető az adottságai alapján a vártnál jobban teljesítő iskola. Úgy gondolom, hogy iskolánk, a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium maradéktalanul teljesíti ezt a követelmény rendszert, azaz sikeres iskola. Valamennyi sikeres iskolarendszerben megtalálható: - Megfelelő emberek váljanak pedagógussá - Hatékony oktatókká kell képezni őket - Garancia arra, hogy minden gyerek megkapja a legjobb oktatást. Az eredményesség kritériumai Tanulmányi Szocializációs mutatók mutatók Tanulmányi átlagok, Mennyire szeretnek osztályzatok a gyerekek iskolába járni Továbbtanulási Deviáns viselkedés mutatók típusai, gyakorisága Milyen mértékű a Elmaradt órák felvételi 1 helyen száma Verseny Fegyelmi eredmények intézkedések, dicséretek

Iskola iránti Célok teljesítése érdeklődés Beiskolázási terület Az iskolai célok teljesítésének mértéke, minősége Létszámmozgások, változások Hiányzások mértéke Iskolaelhagyás mutatói Bejárók, kollégisták aránya

54. ábra: Az eredményesség kritériumai Ezek a konkrétan meghatározott és mérhető tulajdonságok meghatározzák az intézmény „rejtett tantervét”, ami egy nagy dinamikájú jelenség, az iskola hatás rendszere. Lényeges jellemzői: - Tudatos, dekralált célok szerinti tanítás alapja. - Elsajátítása spontán. - Közvetített tartalma minden pszichikus folyamatra kiterjed. - Erősítheti vagy gyengítheti a tudatos pedagógiai folyamatot. - A szereplők kulturális és szociológiai tulajdonságai befolyásolják. 19.1.8. Az intézményfejlesztés szakaszai „Nem a szárnyalás a lényeg, hanem az ívelés.” (Pilinszky) 1. A folyamat megalapozása - Az elkötelezettség megteremtése (vezetők elkötelezettsége – nevelők által vallott értékrend). - Fejlesztő csoport megalakítása (a fejlesztés „motorjai”). - Erősségek és gyengeségek feltérképezése (működési környezet tükrözése). 80

-

Programtervezés (egész intézményre kiterjedő és illeszkedő). Partnerek felkutatása (külső támogatás). Az egész intézményre kiterjesztett szemlélet alapjainak lefektetése (tájékoztatás, szemléletalakítás – az eddiginél eredményesebb, együttműködésre épülő munka).

2. Kiterjesztés az egész iskolára - Nyitó tréning a nevelőtestület számára. - A tanterv és tanítás elsődleges céljainak meghatározása (a tanulás és tanítás álla középpontban, a fejlesztés megjelenése az osztálytermi folyamatban, a tantárgyi tanításban). - Szakmai fejlődést segítő csoportok létrehozása (segítség egymásnak a csoporton belül). - Adatgyűjtés (új vagy módosított munkatervek alapján tanítás eredményeinek, hatásainak nyomon követése). - Sikerek, eredmények, hatások megbeszélése. 3. A lendület fenntartása (az intézményi és osztály- csoporttermi változási képesség megszilárdulása) - A pedagógusok tanulásának beépítése a fejlődés folyamatába (az intézményfejlesztés módszere „életmóddá”, a pedagógusok fejlődésének eszközévé válik). - A diákok tanulásának konkrétabb módon történő figyelése (diákok tanulásának értékelése, tanulói fejlődés nyomon követése). - Siker megosztása, hálózatépítés (intézményen belüli és kívüli hálózatok alakítása). - A szervezeti kultúra tudatos vizsgálata (beépülés a szervezeti kultúrába: együttműködés, egyéni és szervezeti fejlődés). 19.1.9. Intézményfejlesztési terv (IFT) Diagnózis

Jövőkép

A jövőkép célja: - Irányt mutat - Motivál - Koordinál

A hatékony jövőkép: - Elképzelhető – tevékenységet, szervezetet ír le, hogy milyen lesz - kívánatos – lehetőségeket tár föl - Megvalósítható - Fókuszált – elég konkrét, cselekvésre ösztönöz - Rugalmas – teret ad az egyéni elképzeléseknek - Kommunikálható – mindenki számára érthető 19.2. Vezetési filozófiám „ A vezetés a legrégebbi tudomány és a legújabb művészet.” 81

Célok, indikátorok

A játékos – edző szindróma megjelenése az oktatásban újszerű felfogást okoz. Szokatlan az, hogy az igazgatónak nem kell pl. a legjobb matematika tanárnak lennie, hanem a szervezetfejlesztésben kell profinak lennie. Választani kell, hogy a menedzseri és (vagy) pedagógiai beállítottság domináljon az intézmény vezetésében. Jelenlegi helyzetben, amikor az államosítás és a törvényi változások egyszerre jelentkeznek, akkor szerintem most a pedagógiai beállítottságnak kell dominálnia. 19.2.1. Vezetői funkciók változása (TQM) Vezetésfilozófiai alapvetés

Pedagógiai struktúra Stratégia

Környezet

Közös értékrend Vezetői stílus Szellemi bázis Módszertani kultúra 55. ábra: Vezetői funkciók változása

A vezetés folyamata – PDCA Előkészítés

Végrehajtás

Értékelés

cél

motiváció

fejlesztő

helyzet

differenciálás

diagnosztikus

feladat

aktivitás

szummatív

56. ábra: A vezetés folyamata

82

19.2.2. Iskolafejlesztési csoport Ezeket a folyamatokat természetesen egyedül nem lehet megoldani, ezért nagyon fontos lépés az „Iskola Fejlesztési Csoport” megalakítása. 19.2.2.1. Ennek a csoportnak a feladata. -

Több munkatárs véleményének kikérése Projektek központi céljának meghatározása Irányítással kapcsolat tartása a hétköznapokban Napi feladatok elvégzése Külső hálózaton keresztül kapcsolattartás más intézményekkel

19.2.2.2. Az Iskola Fejlesztési Csoport jellemzői: Jellemző kérdés

Válsz a kérdésre Létszáma:7-9 fő. 2 fő szakmai tanár, 2 fő 1.Hány főből álljon? közismereti tanár, 1 fő technikai dolgozó, 1 fő a vezetőségből, 1-1 fő SNI-s, minőség biztosítással foglalkozó tanár 2. Hogyan jöjjön létre? Megbízással, felkéréssel. 3. Hogyan működik a csoport? Egyenrangú és együtt működő. Konccenzussal működő. 4. Milyen a munkarendje? Rugalmas, maguk állítják össze. 5. Milyen a feladat elosztásuk? Személyre szólóan, önkéntesen, szakmai tudás alapján. 6. Helye a struktúrában? Közvetlenül a vezetés alatt. Az IFSZT támogatja a csoportot, külső 7. Kapcsolata az isk. fejlesztési szemszögből felveti a problémát, coaching szaktanácsadóval. tevékenység, folyamatos konzultáció a vezetővel,dokumentálás 57. ábra: Az iskolai fejlesztési csoport jellemzői 19.2.2.3. Az Iskola Fejlesztési Csoport kapcsolata az intézmény fenntartással, fejlesztéssel Fenntartás: állandó rendszer

Intézmény vezetés

Állandó struktúrák - Bizottságok - Admin./irányítás fejlesztés - Fenntartás - Szerepkörök és hierarchiák Irányítási struktúrák - Állandó tagság és folyamatok - Tanév ritmusa szerint működnek - Meghat. a szakmai fejlődés iránti igényt - Nem lehet mindenki tag 83

Közös értékek és meggyőződések

- Csapatok és partnerség - Fejlesztés - Változás Iskola Fejlesztést Iskola Fejlesztő - Hierarchia különböző vezető csapat Csoport szintjeit képviseli - Nem állandó tagság - A fejlesztés ritmusa szerint működnek Szakmai fejlődést biztosít - Bárki tag lehet Fejlesztés: ideiglenes rendszer Nem állandó struktúrák 58. ábra: Az Iskola Fejlesztési Csoport kapcsolata az intézményi fenntartással, fejlesztéssel Mindebből látható, hogy a két csoport egymásra van utalva. Ez még inkább fontos szempont lesz, ha a TISZK átalakításához fogunk. E nélkül elképzelhetetlen 21 iskola munkájának összeszervezése, az intézmények fejlesztése. Az elő feladatok között kell szerepelnie az intézményi struktúra felállításának, melyben központi szerepet kell kapnia az Iskola Fejlesztési Csoportjának.

84

20.Rövid távú terv (1 év) „Ne a jéghegy csúcsához mérjük a hajó útját!” (Titanic kormányosának szindrómája) 20.1. 2011/2012 tanév vizsgáinak szervezése • • • • • •

Tétel igény leadása 2012. február Vizsgafeladatok meghatározása, elfogadtatása 2012. április Gyakorlati vizsgahelyszín kiválasztása, szerződések megkötése. 2012. április-május Beosztások, megbízási szerződések elkészítése 2012. május 1. Eszközrendszer biztosítása a vizsgához 2012. április-május Pénzügyi feltételek biztosítása 2012. június

20.2. 2011/12. tanév lezárása • • • • • • •

Beszámolók, osztályvizsgák letétele. 2012.május-június Osztályozó értekezlet 2012. június Digitális napló zárása.2012. június Tanévzáró értekezlet 2012. június vége-augusztus vége Nyári gyakorlatok első része 2012. június-július Nyári karbantartások, nagytakarítás 2012.július-augusztus Félév pénzügyi zárás, beszámoló készítése, szükséges korrekció megtétele 2012. július

20.3. Az új Nemzeti Köznevelési törvényre, 2013.01.01-ei állami átadásra felkészülés • • • • • • • •

Hatályba lépés előkészítése, 2012.09.01-től 2012/2013 tanév Iskolai dokumentumok aktualizálása 2012. június-szeptember1. Dolgozók besorolásának ellenőrzése 2012. március-április Leltározási szabályzat ellenőrzése, teljes új leltár elkészítése 2012. április-június Költségvetés átellenőrzése 2012. április-július Szakképzési hozzájárulás felhasználásának ellenőrzése. 2012. április-augusztus 31. Pályázatok dokumentumainak ellenőrzése. 2012. április- július Átadási leltár és átadási protokoll végig vitele. 2012. április-december 31.

20.4. Iskolafejlesztési terv, TISZK átszervezéshez • • • • • •

Felnőttképzési akkreditáció megújítása. 2012. június Vizsgaközpontra pályázat beadása. 2012. április-december 31. Autós iskola létrehozása, szükséges tanfolyamok elvégzése. 2012. április-december Pályaorientációs, pályakövetési szoftver beszerzése. 2012. december 31-ig Decentrumi fejlesztési terv előkészítése. 2012. december 31-ig TISZK felépítés megtervezése 2012. december 31-ig

85

2012 év Feladat III. IV. V. VI. VII. VIII. 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6 3.7. 3.8. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 59. ábra: Iskolafejlesztési terv, TISZK átszervezéshez

86

IX.

X.

XI.

XII.

21. Középtávú terv (2-3 év) 21.1. Iskolai feladatok • • • • • • •

Állam átveszi a fenntartói jogokat. 2013.január 1. 2012/2013 tanév végig vitele 2013. augusztus 31-ig 2013/2014 tanév előkészítése, főleg az új előírásoknak megfelelő szakközépiskolai komplex érettségi előkészítése, tanárok felkészítése. 2012 szeptemberétől. Mestervizsgáztatás általánossá tétele. Tanműhelybővítés, tanműhely hálózat tervezése, kialakítás elkezdése. 2013 szeptemberétől AIPA klaszter tagság adta lehetőségek kihasználása. Folyamatos. Új szakmastruktúra bevezetése. (autóépítő, gyártósori szerelő, régi szakmák újraindíthatóságának megvizsgálása. 2013. januártól.

21.2. TISZK átalakítási feladatok • • • • • • •

Jogilag a fenntartói jog átvétele. 2013. január 1. TISZK szervezeti felépítésének kitalálása. 2013. január-június 30. Az új összevont iskola szükséges dokumentumainak elkészítése (Alapító okirat, PP, SZMSZ, tantárgy felosztás stb.) 2013 május-augusztus 1. Gazdasági Hivatal, banki-pénztári rendszer kialakítása. 2013.június 1-ig Új szabályzatok elkészítése. Tényleges átszervezés. 2013. július-augusztus Indul a tanév az összevont TISZK iskolában. 2013. szeptember 1.

21.3. Újratervezési szakasz problémái 2013. január- május Probléma csoportok - HR - Szakma kínálat kialakítása, szétosztásuk érdekeket sérthet - Modulképzésben egységes oktatás-vizsgáztatás egységesítése a mai napig nem történt meg, holott készen van minden dokumentum. - Megyei Fejlesztési, Képzési Bizottságok munkájának hatása megalapozott lesz? - Felnőttképzés szervezése, vizsgaközpont működtetése kinek lesz a feladata? - Gyakorlati képzés szervezhetősége, duális rendszer működőképessége bizonytalan. - Munkaerő piaci igények bizonytalanok. - Szervezeti, oktatásszervezési problémák. - Beiskolázás, szülői-tanulói elvárások, álmok és valóság. - A TISZK méret gazdaságosságát senki sem vizsgálta. - Kollégiumok, közlekedés bővíthetőségének szükségessége. - Szervezet fejlesztési döntések meghozatala szakmai vita következménye lesz? - Szakmai, fenntartói döntéseket szakmai vagy politikai érdekek fogják meghatározni? - Tanár, szakoktatói utánpótlása bizonytalan. - Közösségi szolgáltatások rendszere nincs meghatározva (Ki végzi, ki fizeti?) - HH, HHH, SNI tanulók probléma halmazának gondjai.

87

22. Hosszú távú terv (4-5 év) 22.1. Kialakul a TISZK-en belüli decentrumi rendszer 1. Bajai decentrum – Faipari központ Hozzá tartozik: - Baja - Bácsalmás - Jánoshalma? 2. Kiskunhalasi decentrum – építőipari központ Hozzá tartozik: - Kiskunhalas - Kiskörös - Kalocsa 3. Kiskunfélegyházi decentrum – gépészeti központ Hozzá tartozik: - Kiskunfélegyháza - Kecskemét - Kiskunmajsa Ez lefedi az egész megyét és Kiskunfélegyházán keresztül kapcsolódhat a Csongrád megyei TISZK-hez (1000 Mester TISZK) Csongrádon és Szentesen keresztül. Kecskemét közelsége szintén csatlakozást biztosít a KETISZK-hez, és a Mercedes gyárhoz. Ez a kapcsolatrendszer biztosíthatja majd a Mercedes gyár és beszállító körének a szükséges szakmunkási hátteret. Szép álmom, hogy Kiskunfélegyháza bekapcsolódik a körzet megújuló műszaki fejlődésébe, és az iskolában természetes lesz a legmodernebb technika és a hozzá tartozó modern technológia megjelenése és mindennapossá vállnak a szakember találkozók és a szakmai konzultációk.

88

23. Vezetői program összegzése „A csúcsokra nem hívják az embert, oda menni kell” (Goethe) 23.1 Cél meghatározása: A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatói pályázatában a fenntartó és az iskolával kapcsolatban levők által meghatározott elvárásoknak kell megoldást adnom. Az elvárásokat az alábbi ábra foglalja össze. Fenntartó POLITIKA

PREIS (ÁR)

Szülő

Iskola

Q (MINŐSÉG) 60. ábra: Elvárások Tehát színvonalas iskola kell, meg elégedett szülő és fenntartó. 23.2. Megoldandó feladatok: - általános iskolai alapok bepótolása - gyakorlat orientáltság biztosítása - iskolai szerepek szétválasztása, teamek létrehozása, mert „Egy pálcát könnyű eltörni, de ha többet összefogunk, azt csak nagy nehézségek árán lehet eltörni.” Mindenkire szükség van az iskolában, csak másképpen kell helytállniuk az egyes dolgozóknak - pedagógusokon fog múlni a siker, ezért kiemelten fontosnak tartom a képzésüket, munkakörülményeik, megélhetésük biztosítását - a mennyiségi változások után, a minőségi változásnak kell következnie - törvényi változásokra fel kell készülnünk és azokat maradéktalanul végre kell hajtani - struktúra további letisztítása, de figyelembe kell venni a szükséges TISZK átalakításokat - A hatáskörök szétosztásában a következőkre kell figyelni: Hatásköri rendszer - hatáskör>felelőség (visszaélhet vele) - hatáskör
89

Hatáskör telepítés általános szabályai

61. ábra: Hatáskör telepítés általános szabályai A szükséges tevékenységhez a siker, a lehetőség és a tudás találkozására van szükség. Ezt jelenleg a legmagasabb fokon az „Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer” (ECVET) foglalja össze. Az ECVET könnyebbé teszi a tanulási eredmények elismerését, vonzóbbá teszi a szakképzést, lehetőséget biztosít, hogy a tanulók külföldön végezzék el képzésük egy részét, mindamellett elősegíti a képzők és a vállalatok együttműködését. Fontos szempont, hogy a mostani átalakítási folyamatban nem igényel nagyobb változtatást, csak egy közös, felhasználóbarát nyelvezet szükséges a tanulási eredmények átláthatóságának, átvitelének és elismerésének elősegítésére. Ez nagyon fontos momentum lesz a TISZK-ek átszervezése után is, illetve az OKJ átalakításnak is tükröznie kell ezeket az elveket. 23.3. A megoldás A megoldás egy komprehenzív intézménytípus, melyet már vázoltam fentebb. Ennek a munkának a végén fog létrejönni egy átlátható iskola, mely biztosítja: Belső folyamatok, mechanizmusok

- szervezet - folyamatok - innovációk - szabályozási - értékelési rendszer

62. ábra: A megoldás 23.4. Munka menete:

63. ábra: Munka menete

90

Végezetül egy idézettel zárom pályázatomat. „A siker azokhoz pártol, akik elég energikusak, hogy dolgozzanak érte, elég bizakodóak, hogy higgyenek benne, elég türelmesek, hogy várjanak rá, elég bátrak, hogy megtartsák.” (L.P. Smith)

Ágoston Tibor Igazgató – pályázó

91

TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló...........................................................................................................4 1.1. Célkitűzés.................................................................................................................... 4 1.2. Kiinduló helyzet..........................................................................................................5 1.3. Fő megállapítások........................................................................................................5 1.4. Következtetések..........................................................................................................6 2. Bevezetés............................................................................................................................8 3. Az iskola földrajzi elhelyezkedése, rövid története.........................................................10 3.1. Bács-Kiskun megye az ország életében.................................................................... 10 3.2. Térszerkezet, közlekedési adottságok....................................................................... 10 3.3. Munkaerő-piaci keresletelemzés...............................................................................11 3.3.1. Főbb demográfiai adatok....................................................................................11 A jelen fejezet a 2007/2008-as statisztikai adatokra épül (kivéve a külön jelzetteket)....11 3.4. Az iskolák története...................................................................................................13 3.4.1. Az összevont iskolák rövid bemutatása..............................................................14 4. Az iskola külső és belső kommunikációja ...................................................................... 23 4.1. Az iskola belső kommunikációjának jellemzői.........................................................23 4.2. Az iskola külső kommunikációjának alapkérdései.................................................. 23 4.3. Az iskolai kommunikáció dilemmái .........................................................................24 4.4. Néhány tanulság.......................................................................................................24 5. Iskolai innováció.............................................................................................................. 26 6. Vezetői funkciók változása (TQM)..................................................................................28 6.1. A vezetői funkciók és az időgazdálkodás..................................................................28 6.2. Eisenhower hatékony időgazdálkodási modellje...................................................... 29 6.3. Struktúra.................................................................................................................... 30 7. Továbbképzés...................................................................................................................31 7.1. 120 órás képzés miatti előrelépők ............................................................................ 32 8. HR tervezés...................................................................................................................... 34 8.1. Amire az iskolának szüksége van (5K modell).........................................................34 9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje........................................................... 35 9.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:.................35 9.2. A nevelési és oktatómunka belső ellenőrzésére jogosultak:.................................... 35 9.3. Az ellenőrzés módszerei:...........................................................................................35 10. Pedagógiai értékelés célja, funkciói...............................................................................35 10.1. Mérés részfolyamatai:............................................................................................. 36 10.2. Jellegzetes módszerei:.............................................................................................36 10.3. Értékelés szintjei: (Báthori prof.)............................................................................36 10.4. Az iskolai értékelés problémái:...............................................................................36 10.5. Az iskola elvárásai az értékeléssel szemben:..........................................................37 10.6. A szülő elvárásai az értékeléssel szemben..............................................................37 11. Az iskola értékelési eredményei:...................................................................................38 11.1. Peer-rewyou értékelés............................................................................................. 38 11.2. Dobbantó................................................................................................................. 38 11.3. Saját minősítésem....................................................................................................39 11.4. Személyes RaDAr Profil:........................................................................................ 41 11.5. Fenntartói értékelés................................................................................................. 42 12. A MIR működésének leírása.........................................................................................43 12.1. Minőségügyi vezető:............................................................................................... 43

92

12.2. Minőségbiztosítási csoport tag (tagintézményenként):...........................................43 12.3. Szabálytalanságok kezelésének szabályozása.........................................................44 12.4. Partneri értékelés:....................................................................................................45 12.4.1. Kérdőív a kiemelt szakmákról, a szakmai oktatás tárgyi és személyi feltételeiről....................................................................................................................45 12.5. A pedagógus munka teljesítmény értékelésének eljárásrendje............................... 53 12.6. Az információgyűjtés eszközei............................................................................... 54 12.7. Az értékeléshez alkalmazható dokumentumok mintái............................................54 13. Gazdasági helyzet elemzése........................................................................................... 55 13.1. Intézmény gazdálkodása, jogi háttere, szervezeti keretei........................................55 13.2. Teljesített személyi juttatások................................................................................. 59 13.3. A gazdasági megszorítások ügyében tett intézkedések:..........................................60 13.4. Lehetséges fejlesztések, további terveink............................................................... 61 13.4.1. Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Kossuth Lajos Középiskolája és Szakiskolája:.................................................................................... 61 13.4.2. Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Közgazdasági Szakközépiskolája:........................................................................................................... 61 13.4.3. Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskolája és Szakiskolája:...............................................................62 14. Épületek..........................................................................................................................64 15. Személyi állomány.........................................................................................................66 15.1. Pedagógusok............................................................................................................66 15.2. Technikai dolgozók................................................................................................. 66 15.3 Tanuló létszám alakulása..........................................................................................66 16. Felnőttképzés..................................................................................................................68 16.1. Az erőfeszítéseink mértékének számszerűsített adatai a következők:....................68 16.2. Probléma-fa.............................................................................................................70 16.3. Cél-fa.......................................................................................................................71 16.4. Felnőttképzésünk megújítására tett intézkedések:.................................................. 72 17. Tanórán kívüli tevékenységek........................................................................................73 18. Az iskola szervezeti struktúrája......................................................................................74 19. Vezetői program............................................................................................................76 19.1. Az intézményfejlesztéssel kapcsolatos céljaim.......................................................76 19.1.1. Az intézményfejlesztés meghatározása ...........................................................76 19.1.2. Taktikák – stratégiák hatása............................................................................. 76 19.1.3. Stratégiák..........................................................................................................77 19.1.4. Az oktatás komparatív modellje ......................................................................77 19.1.5. Fejlesztési stratégiák ........................................................................................78 19.1.6.Az intézmény által igényelt változtatások:........................................................79 19.1.7. Eredményes intézmények jellemző tulajdonságai:...........................................79 19.1.8. Az intézményfejlesztés szakaszai ....................................................................80 19.1.9. Intézményfejlesztési terv (IFT)........................................................................81 19.2. Vezetési filozófiám..................................................................................................81 19.2.1. Vezetői funkciók változása (TQM) .................................................................82 19.2.2. Iskolafejlesztési csoport................................................................................... 83 19.2.2.3. Az Iskola Fejlesztési Csoport kapcsolata az intézmény fenntartással, fejlesztéssel...................................................................................................................83 20.Rövid távú terv (1 év)......................................................................................................85 20.1. 2011/2012 tanév vizsgáinak szervezése..................................................................85 20.2. 2011/12. tanév lezárása........................................................................................... 85

93

20.3. Az új Nemzeti Köznevelési törvényre, 2013.01.01-ei állami átadásra felkészülés 85 20.4. Iskolafejlesztési terv, TISZK átszervezéshez..........................................................85 21. Középtávú terv (2-3 év)..................................................................................................87 21.1. Iskolai feladatok......................................................................................................87 21.2. TISZK átalakítási feladatok....................................................................................87 21.3. Újratervezési szakasz problémái 2013. január- május............................................ 87 22. Hosszú távú terv (4-5 év)............................................................................................... 88 22.1. Kialakul a TISZK-en belüli decentrumi rendszer................................................... 88 23. Vezetői program összegzése.......................................................................................... 89 23.1 Cél meghatározása:...................................................................................................89 23.2. Megoldandó feladatok:............................................................................................89 23.3. A megoldás..............................................................................................................90 23.4. Munka menete:........................................................................................................90 Mellékletek: Szakmai önéletrajz Iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okmányok másolata Fenntartói értékelés Elégedettségi kérdőív Elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény Erkölcsi bizonyítvány Javaslatok pályázat elbírálásához

94