Pályán vagyunk avagy a közutakon is hódít a kontrolling
Készítette: Nemes Orsolya L9KXWU Kontrolling KG KIEG BMEGT351030
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETÉS, A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA ....................................................................... 3 2. A KONTROLLING RENDSZER ELMÉLETE................................................................................ 4 2.1. A KONTROLLING SZEMLÉLETE ÉS KIALAKULÁSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE ................... 4 2.2. A KONTROLLING MEGHATÁROZÁSA ÉS FELADATAI ...................................................... 4 2.3. A KONTROLLING RENDSZER FUNKCIÓI .......................................................................... 5 3. AZ ÁAK ZRT. BEMUTATÁSA ................................................................................................. 8 4. AZ ÁAK ZRT KONTROLLING RENDSZERE ........................................................................... 10 4.1. AZ ALKALMAZOTT KONTROLLING ESZKÖZÖK ............................................................ 10 4.1.1. VEZETŐI SZÁMVITEL ............................................................................................. 10 4.1.2. AZ INFORMATIKAI RENDSZER ÉS A KIALAKÍTÁS ALATT LÉVŐ VEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZER ................................................................................................. 13
4.2. TERVEZÉSI RENDSZER AZ ÁAK ZRT.-NÉL ................................................................... 14 5. ÖSSZEFOGLALÁS .................................................................................................................. 15 IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................................ 16
2
1. BEVEZETÉS, A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA Mindenki által jól ismert kifejezés miszerint a közlekedés a gazdaság húzóereje. A fejlett közúti infrastruktúra az ország fejlődésének alapvető
feltétele,
az
emberek
számára
mozgásszabadságot, bővülő kínálatot, javuló életminőséget biztosít. A gazdaság fejlődésében kiemelkedő szerepet játszik az autópályák, közutak kiépítettsége, és a megfelelő színvonalú üzemeltetése. Biztosítja hazánk bekapcsolódását Európa és a világ vérkeringésébe az emberek, áruk és a szolgáltatások szabad áramlásával. A magyar közlekedéspolitika célja, gazdasági szempontból hatékony, a társadalmi igényeknek megfelelő, korszerű, biztonságos és a környezetet egyre kevésbé terhelő közlekedés megteremtése. Ennek megvalósításában játszik jelentős szerepet az állami közútkezelő társaság az Állami Autópályakezelő zrt., melynek hatékony működése a gazdaság, és ez által a társadalom fejlődése szempontjából is nagyon fontos feladat. A hatékony működés megvalósításához, pedig elengedhetetlen a vezetői információs rendszer megfelelő kiépítése és kihasználása.
Az információ-technológia rohamos fejlődése és elterjedése jelentős változást hozott a vállalatok életében. Az információ egyre inkább alapvető gazdasági erőforrássá és szervezeti tényezővé, sőt áruvá vált. A gazdasági
fellendülés
megköveteli
a
szolgáltatások
minőségének folyamatos növelését, a költségek minimalizálása mellett. A vállalatok rákényszerülnek a korszerű integrált vállalati
információs
rendszerek
bevezetésére,
amelyek
biztosítják a célok racionálisabb megvalósításának feltételeit.
Mára a társadalmi és informatikai fejlődés a közigazgatásban is jelentős változásokat indított el. Felismerték, hogy az adatok célirányosan rendezett gyors feldolgozása mellett megszületett döntések jelentősen növelhetik a vállalatok hatékonyságát.
3
2. A KONTROLLING RENDSZER ELMÉLETE 2.1. A KONTROLLING SZEMLÉLETE ÉS KIALAKULÁSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE Bár a kontrolling a fiatal tudományok közé tartozik, gyors terjedése bizonyítja, hogy fontos tényező a vállalati siker elérésében. A szakértők különböző megközelítésekben értelmezik a kontrollingot. Vannak akik, komplex és újszerű Kontrolling Irányítási Rendszerként kezelik, mások, pedig a vezetéstudomány részterületeként értelmezik. Különböző nézetek szerint alakult ki a kontrolling az USA-ban és Németországban. Az USA-ban kialakult nézet képviselője Anthony, aki szerint a kontrolling menedzser tevékenység, és a vezetés problematikájától indul el (a célok megvalósulásának nyomon követésével) és erre alkot filozófiát. A német felfogás képviselője Horváth, aki szerint a kontrolling fejlődése a számvitel tökéletesítéséből indul ki (költségek pontosabb megragadása, hatékonyság figyelemmel kísérése stb.).
A kontrolling elnevezés a „to control” angol kifejezésből származik, amelyre nincs konkrét magyar megfelelő, hanem az irányítani, felügyelni, vezérelni szavakkal érzékeltethető a tartalma, vagyis nem egy hagyományos ellenőrzést jelent, hanem segítségével a legfelső vezetés felügyelet alatt tudja tartani a vállalkozást.
A kontrolling feladatok hatékony ellátásában nagy szerep hárul az informatikai alkalmazásokra. Magyarországon a német irányzat elterjedéséhez dr. Horváth Péter munkássága jelentős előrelépést hozott. Nálunk tehát a kontrollingot elsődlegesen a tervezés, beszámolás, koordináció, információnyújtás eszközrendszereként határozzák meg, s ennek megfelelően a kontroller "navigátori" szerepben jelenik meg, aki munkájával támogatja a döntéseket meghozó vállalati vezetést. A magyar szervezetek kontrolling megoldásainak kialakításánál és fejlesztésénél igyekeznek lépést tartani a szakma legújabb nemzetközi eredményeivel, alkalmazni az új irányzatok ajánlásait és a modern információtechnológia nyújtotta lehetőségeket. 2.2. A KONTROLLING MEGHATÁROZÁSA ÉS FELADATAI Horváth Péter Kontrolling című könyve szerint „a kontrolling a vezetés alrendszere, amely a tervezést, az ellenőrzést, valamint az információellátást koordinálja”, vagyis biztosítja a vezetőknek a szükséges információkat a jó döntések meghozatalához. A kontrolling funkciót
4
a menedzser és a kontroller együttesen látja el, vagyis a kontroller által szolgáltatott információk felhasználásával, a menedzser felügyeli a vállalat működését, hogy az a vállalati céloknak megfelelően haladjon. Az kontrollerek munkája során nagyon fontos, hogy egyrészt következetesen, másrészt a várható egyedi változásokat belekalkulálva előretekintők legyenek. A kontrolling elsősorban a diverzifikált vállalatok vezetésében tölt be nagyon fontos szerepet. Összefoglalva „a kontrolling rendszer a szervezetek irányítási rendszerének egyik kiemelt alrendszere, amely az irányítás funkciói közül a tervezést, a terv-tény adatok összevetésével az eltérések ellenőrzését, elemzését végzi. Ezen feladatok koordinálását saját szervezettel és információs rendszerrel látja el. Ebből adódóan megfelelő döntés-előkészítési segédeszközt ad a vezetés számára a környezeti változások dinamikus követéséhez.”1
A kontrolling a vezetéstudományon belül önállóan kutatja a stratégiai és operatív tervezés összefüggéseit, a környezeti hatások tervezésbe való beépítésének lehetőségeit, a döntés előkészítést, illetve a gyors információszolgáltatás lehetőségeit. A kontrolling elmélete ugyan többnyire azonos a különböző vállalatoknál, de a gyakorlatban számos különbözőség tapasztalható. Ezek a különbözőségek viszont a vállaltok specializálódását követik, ami így a kontrolling előnyét szolgálja. A kontrolling rendszer részeként különböző kontrolling alrendszerek alakíthatóak ki (pl. minőség kontrolling, logisztikai kontrolling, marketing kontrolling, humán kontrolling).
2.3. A KONTROLLING RENDSZER FUNKCIÓI A kontrolling gondolkodásmódját meghatározza a célorientáltság, a szűkkeresztmetszetorientáltság, a jövőorientáltság és a költségorientáltság. Az 1. számú ábrán a kontrolling rendszer elvi felépítését mutatom be.
1
Körmendi Lajos, Tóth Antal A controlling tudományos megközelítése és alkalmazása /2003 perfekt/
5
KONTROLLING RENDSZER STRATÉGIAI KONTROLLING
OPERATÍV KONTROLLING
SZEMLÉLET
Célorientáltság Szűkkeresztmetszet orientáltság Jövőorientáltság költségorientáltság
FUNKCIÓK Tervezés Terv-tény eltéréselemzés Információkezelés
ESZKÖZÖK Vezetői számvitel Informatikai támogatás (szoftver-hardver) Kontroller Szervezési módszerek
1. számú ábra: A kontrolling rendszer elvi felépítése
„Célokat folyamatosan szükséges kitűznünk, ismert ugyanis az a megállapítás, hogy ha valaki egy célt elérve úgy gondolja, hogy most már megpihenhet a csúcson, az már el is indult a lejtőn lefelé.”2 A célorientáltság fontos feladata az alaptevékenység és a gazdaságos működés céljainak szinkronizálása, hogy ezáltal céljait elérve legyen gazdaságilag hatékony a vállalat.
Szűk keresztmetszet az, amely feloldása nélkül nem lehetséges további bővülés, ezért kiemelten fontos figyelemmel kísérni ezeket. Ha szem előtt tartják őket, akkor a vállalatok fel tudnak készülni a jövőbeni bővülés miatt felmerülő szűk keresztmetszetek feloldására. A kontrolling alapvetően a jövőre összpontosít, de fontos, hogy a múlt folyamataiból is tanuljon.
A költségorientáltság jellemzi leginkább a kontrollingot, ugyanis alapelve, hogy költség mindig egy adott cél érdekében, jól definiálható helyen merülhet csak fel. Ezeket nevezzük költséghelynek, amelyek az értékteremtő folyamat azon legkisebb helyei, amelyek teljesítménye még mérhető. Azért ez a legfontosabb szempont, mert a nyereség növekedése az árbevétel emelkedése nélkül, csak a költségek csökkentésével érhető el és ez jóval kevesebb befektetést igényel, mintha újabb funkcióteljesítés bevezetésével árbevétel növekedést érnénk el. Az intézményeknél, pedig még inkább nagy figyelmet kell fordítani a költségekre, mert csak folyamatos és naprakész költséggazdálkodással lehet a költségkeretből a szervezet finanszírozhatóságát fenntartani. 2
Körmendi Lajos, Tóth Antal A kontrolling tudományos megközelítése és alkalmazása /2003 perfekt/
6
Összességében a kontrolling gondolkozásmód egy „szabályozó körként” jelenik meg: A TELJESÍTMÉNY MÉRCE MEGHATÁROZÁSA (TERVEZÉS)
TERV-TÉNY
ELTÉRÉSEK
ÖSSZEHASONLÍTÁS
KORRIGÁLÁSA
2 számú ábra: Kontrolling szabályozó kör
A kontrolling tehát az irányítási rendszer feladatai közül
a tervezést,
a terv-tény eltéréselemzést, és
az ezekhez kapcsolódó döntés-előkészítő információszolgáltatást végzi el.
Ez a három dolog szorosan kapcsolódik egymáshoz, hiszen a terv-tény adatok összehasonlításának alapjául a tervadatok szolgálnak, és a javaslatokhoz pedig, az összehasonlítás eredményeire támaszkodva jutunk el.
7
3. AZ ÁAK ZRT. BEMUTATÁSA A Társaság 2000. augusztus 29. napjától az Északkelet-magyarországi
Autópálya-
fejlesztő és Üzemeltető rt., az Állami Autópályafejlesztő és Kezelő rt., valamint a Nyugat-magyarországi Autópályaüzemeltető rt.
összeolvadásával
jött
létre.
Állami
Autópálya Kezelő Részvénytársaság cégnév alatt folytatja tevékenységét a beolvadó részvénytársaságok jogutódjaként. 2005 szeptemberétől a hivatalos elnevezése Állami Autópálya Kezelő zártkörűen működő részvénytársaság.
A Társaság részvényese 100%-ban a Magyar Állam. A részvényesi (tulajdonosi) jogokat az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. Törvény alapján a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja. A Társaságot a tulajdonos Magyar Állam határozatlan időre hozta létre. Feladata a magyar gyorsforgalmi úthálózat mintegy háromnegyedének (M0, M1, M3, M7, M30, M35) üzemeltetése és fenntartása. Ez számokban kifejezve jelenleg mintegy 492,5 km autópályát, 798 hidat, valamint 77 csomóponti ágat jelent. A kezelt útszakaszok hossza összesen 798,5 km.
A növekvő közúti forgalom által támasztott igények kielégítése érdekében elsődleges cél a meglévő gyorsforgalmi úthálózat elemeinek országhatárig történő megépítése, továbbá a hálózat sugaras szerkezetének sugaras-gyűrűs szerkezetté történő változtatása, amely révén a főváros és körzete mentesülhet a forgalmi terhelésektől. A Társaság megalakulása után megfogalmazott legfőbb célkitűzések: A gyorsforgalmi úthálózat OKKSZ szerinti legmagasabb „A” színvonalú üzemeltetésének elérése; A
felújítási
munkák
koordinálásával
egységesen
magas
pályaminőség
megteremtése; Egységes díjrendszer bevezetése; Korszerű és azonos felszereltségű mérnökségek létrehozása.
8
Szervezeti felépítés
Vezérigazgatóság
Emberi Erőforrásmenedzsmnet Ig.
Kommunikációs Iroda
Belső Ellenőrzés
Priv. és Befekt. Projektiroda
Minőségirányítási Iroda
Stratégiai és Projektiroda Jogi Ig.
Műszaki ágazat
Területi Ig.
Üzemeltetési Ig. Fenntartási Ig.
Gazdasági ágazat
Elektronikai Ig.
Gazdasági Ig.
Kontrolling Ig.
Beszerzési Iroda
Informatikai Ig.
SAP Iroda
Értékesítési és Ellenőrzési Ig.
M1 Területi Ig
M1 Területi Iroda
M3 Területi Ig.
M7 Területi Iroda
M0-M7 Területi Ig.
M6 Területi iroda M5 Területi Iroda M3 Területi iroda Értékesítési és Ügyfélkapcsolati O.
3 számú ábra: Szervezeti felépítés
9
4. AZ ÁAK ZRT KONTROLLING RENDSZERE 4.1. AZ ALKALMAZOTT KONTROLLING ESZKÖZÖK
4.1.1. VEZETŐI SZÁMVITEL A szervezet és az eszközök tekintetében a kontrolling feladatoknak egységes egészet, rendszert kell alkotniuk. Az elméleti fejezetben megfogalmazottak szerint, a vezetési rendszer keretében a kontroller munkája elsősorban a tervezési és ellenőrzési, valamint az információellátási rendszert érinti. Az információellátási rendszeren belül, pedig a legfontosabb adatforrás a számvitel, amelynek működtetése ma már elképzelhetetlen valamilyen szoftver segítsége nélkül.
Az ÁAK zrt.-nél az SAP rendszer keretében történik az egyes területeken és szervezeti egységeken a gazdasági események dokumentálása. A könyvelés minden területen háromféle oldal szerint történik. Egyrészt a főkönyvi számoknak megfelelően a költségnemekre való könyvelés, másrészt a tételek rögzítésre kerülnek a költséghely kódoknak megfelelően, illetve harmadrészt, pedig az ÁAK zrt.-re vonatkozó jogszabályi kötelezettségnek megfelelően munkafajta számra. A munkafajtaszám szerinti rögzítés rendeléskód alapján történik, és a rendeléskódon belül a munkafajtaszám mellett, történhet beruházási számra vagy technikai számra is. A technikai számon olyan speciális terültek költségeit bonthatják tovább, amik egyébként csak összevontan jelennének meg, viszont külön bontásuk hasznos információkat hordozhat. Ilyen például az Emberi Erőforrás Menedzsment Igazgatóság oktatási költségei, nyelv és egyéb oktatási költségei, melyeket külön bontottak. Ezek a tagolások biztosítják, a költségek lekérdezési lehetőségeinek sokféleségét, ami lehetővé teszi a különböző nézőpontú hatékonysági számításokat és elemzéseket. A költséghely szerinti könyvelés, lehetővé teszi, a költségek mérnökségekre illetve igazgatóságokra vonatkozó lekérdezését, és egyúttal a felmerülő költségek szerinti felelősségi területeket is meghatározza, ami lehetővé teszi a költségek felelősségi területek szerinti ellenőrzését, ami fontos a gazdaságosság megőrzése érdekében.
A költségnem szerinti könyvelés lehetővé teszi a költségnemek (anyagköltség, igénybevett szolgáltatások költségei, egyéb szolgáltatások költségei, bérköltség, személyi jellegű egyéb
10
kifizetések, bérjárulékok, értékcsökkenési leírás) szerinti lekérdezéseket, ami a költség- és teljesítményszámítás kiindulópontját jelenti.
Az autópályamérnökségeken a költségek elszámolásakor megkülönböztetnek közvetlen költséget, közvetlen gépköltséget (benzin, fenntartás stb.) és egy ún. mérnökségi általános költséget (MÁK), ami a mérnökségi vezetés és az adminisztráció költségeit tartalmazza. A közvetlen költségeknél a felmerülés pillanatában azonnal eldönthető, hogy melyik munkafajtához tartozik, viszont a közvetlen gépköltség és a MÁK esetében utókalkuláció szükséges. Az utókalkuláció során a közvetlen gépköltség munkalap (munkaóra) alapján kerül felosztásra, a mérnökségekre, a MÁK pedig arányszám alapján kerül felosztásra. A Fenntartási és Elektronikai Igazgatóságon szintén azonnal megtörténik a munkafajtára osztás. Ha ezek a felosztások megtörténtek, akkor állapítható meg a közvetlen önköltség munkafajta alapon. Ezután kerül felosztásra a központi általános költség, ami a főmérnökök az üzemeltetés és a műszaki vezetés költségeit foglalja magában. A munkafajtákra osztás egy előre meghatározott vetítési alap szerint történik. Ez adja meg a szűkített önköltséget, amihez hozzáadva a létszámarányosan munkafajtákra osztott központi irányítás, valamint az egyéb és rendkívüli költségeket, megkapjuk a teljes önköltséget munkafajta alapon. Az önköltség a vállalkozásoknál általában jelentős szerepet játszik az árak meghatározásában, az autópálya üzemeltetés viszont egy olyan speciális terület, ahol az úthasználati díjak kialakításában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megfontolásai is meghatározó szerepet játszanak.
Az SAP kontrolling moduljában történik az utókalkuláció, amelynek főbb lépései a következők: A technikai költséghelyeken szereplő költségek ellenőrzése. Hónap végén nullának kell lenniük. A bér és gépköltségek felosztása a Mérnökségekre a munka- és gépórák alapján, A Mérnökségek költséghely és munkafajta szerinti költségeinek egyeztetése, Fel nem osztott költségek kezelése, elszámolása, Központi osztályok elszámolása.
Az előző bekezdésekben leírtakat a következő ábrával szeretném érthetőbbé és átláthatóbbá tenni:
11
Fenntartás
Mérnökségek 111
115
Közvetlen ktg.
119
MÁK (Mérnökségi általános ktg) (Mérnökség vezetés és adminisztráció ktg-ei)
Közvetlen ktg. (Gépköltség)
A felmerülés időpontjában azonnal eldönthető, hogy mi a munkafajta
Elektronika
Utókalkulálják az egyes Mérnökségekre munkalap (munkaóra) alapján (écs., benzin, fenntartás, stb.)
Arányszám alapján történő felosztás
Munkafajtára osztás
Főmérnökök
Munkafajták alapján kell felosztani. (A felosztás módját az Üzemeltetési Igazgató adja meg a ledolgozott napok szerint)
Központi MÁK Műsz.vez.ig.
+KIR (létszámarányosan történik a felosztása) +Egyéb +Rendkívüli
=TELJES ÖNKÖLTSÉG (munkafajta alapon) 4. számú ábra
A
kontroller
operatív
munkájához
a
költségszámításból
eredő
információk
a
leglényegesebbek, ezért a teljesítményszámítás messze elmarad a költségszámítás kidolgozottságához képest. A teljesítményre vonatkozó hatékonysági számítások nem a kontrollingon történnek, hanem az érintett műszaki területek készítik el.
12
4.1.2. AZ INFORMATIKAI RENDSZER ÉS A KIALAKÍTÁS ALATT LÉVŐ VEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZER
A kontrolling információkezelési rendszernek a terv és tényadatok összegyűjtésével, a különböző adatszolgáltató részlegek közötti koordinációt kell felvállalnia. Az információs szolgáltatásnál nagyon lényeges a döntések minősége és hatékonysága érdekében, hogy az egyes hierarchikus szintekre megfelelő minőségű, mennyiségű és gyakoriságú információ kerüljön. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő informatikai támogatás. A jól felépített kontrolling szoftverek az információgyűjtésen kívül alkalmasak a korszerű beszámolók és elemzések készítésére is. A relációs és tranzakciós adatbázisokra épülő adattárházak (data warehouse), valamint az adatbányászat (data mining) segítségével közvetlenül nyerhetünk értékes információkat a vállalati döntés előkészítéshez.
Az ÁAK zrt.-nél jelenleg a kontrolling feladatok megoldáshoz szükséges információkat részben az SAP rendszerből hívják le, részben pedig más adatbázisokból kinyert, és Excel táblákban átadott adatokból dolgoznak. Az SAP átalakítása mindenképpen szükséges a kontrolling igények kielégítéséhez. Az Kontrolling modul fejlesztés alatt áll, de még sok hiányosság és hiba van benne, ezért sok tekintetben még nem használható. Ilyen például a várható eredménykimutatás, amit az SAP beállítások továbbfejlesztése után, már nem kell hosszadalmas munkával Excelben összeállítani. Az igények felmérése megtörtént, és az SAP csoport segítségével megkezdődött az új beszámolók kialakítása. Ezek jelentős lépések az információ szolgáltatási folyamat felgyorsítására.
A Vezetői Információs Rendszer kiegészíti a meglévő rendszereket, illetve összefogja, feldolgozza és a menedzsment számára felhasználhatóvá teszi azok információ vagyonát. Feladata, hogy naprakész adatokat szolgáltasson a szervezet valamennyi stratégiai fontosságú aspektusáról, támogassa a vállalati teljesítmények és a profitabilitáselemzést bármilyen részletességgel. Segítségével a szervezet bármely területe vonatkozásában szimulálható és tervezhető legyen a jövőbeni fejlődés.
A VIR kialakításával elkerülhető a különböző szigetrendszerekből származó adateltérések okozta nehézségek, mivel ugyanazon adatbázist teszi elérhetővé a jogosultságoknak megfelelő mértékben.
13
4.2. TERVEZÉSI RENDSZER AZ ÁAK ZRT.-NÉL Az ÁAK zrt. stratégiája alapján meghatározza a tervezés során figyelembe veendő alapelveket, fontos információkat, követendő eljárásokat. A Kontrolling Igazgatóság a szakterületek rendelkezésére bocsátja a bázis év várható eredményét. A tervezési alapelvek, ütemterv és a bázis év várható adatainak ismeretében a különböző szakterületek, társigazgatóságok elkészítik a részterveiket.
A Kontrolling Igazgatóság folyamatos támogatást nyújt a résztervek tekintetében, illetve összegyűjti, egyezteti az elkészített részterveket elemzi, ellenőrzi azok összefüggéseit. Az egyeztetések, ellenőrzések alapján visszacsatolás történik a résztervek készítői felé, ha azokban további módosításokra van szükség. Az elvégzett korrekciók után ismét összegyűjtésre kerülnek a résztervek, és összeállításra kerül az ÁAK zrt. Éves Üzleti Terve. Az elkészült Üzleti tervet első körben a Vezérigazgató hagyja jóvá, majd a Társaság Igazgató Tanácsa és a Tulajdonosa. A tervezési munkarend alapján az üzleti terv elkészítése négy szakaszból áll: Előkészítő szakasz Tervezési szakasz Terv elfogadási szakasz Tervjóváhagyási szakasz A tervezés során 4 szakterületet különböztetünk meg: Mérnökségek Egyéb műszaki szakterületek Egyéb szakterületek Értékesítési és Ellenőrzési Igazgatóság /ÉEIG/
A tervezés SAP-ban, havi bontásban, költséghelyesen, aládokumentálva, forintban történik. Az egyéb szakterületeknek lehetőségük van Excelben (költségnemesen – havi bontásban) elkészíteni a tervüket, melyet az SAP csoport beimportál az SAP-ba. Ebben az esetben a szakterület-vezető felelőssége, hogy az Exceltől ne térjen el az SAP-ban található adathalmaz.
14
5. ÖSSZEFOGLALÁS „Lehet, hogy az információkat adatfájlokban gyűjtik össze, de ahhoz, hogy a döntéshozatal szempontjából hasznunk legyen, elő is kell hívni őket.”3 Az információk előhívása, pedig a kontrollerek feladata. A vállalatok hatékony működéséhez elengedhetetlen, hogy a megfelelő időben, megfelelő helyen, a megfelelő információ álljon a vezetés rendelkezésére.
A kontrolling fejlődése a számvitel tökéletesítéséből indul ki, a költségek pontosabb kimutatásával, és a hatékonyság figyelemmel kisérésével. A mai nézeteknek megfelelően a kontrolling
a
tervezés,
a
beszámolás,
a
koordináció
és
az
információnyújtás
eszközrendszereként határozható meg. A kontrolling tevékenység egy állandóan ismétlődő szabályozó kör, amelynek megfelelően első lépésként a tervezés során minden terültre meg kell határozni a teljesítménymércét, ezután következik a terv-tény adatok összehasonlítása és az eredmények elemzése, amelyek segítséget nyújtanak az intézkedések, döntések meghozatalában, és ezáltal a vállalat hatékonyságának növelésében. Ezután a tervezéssel újraindul a folyamat.
A kontrolling gondolkodásmód fő jellemzői a célorientáltság, a szűkkeresztmetszet orientáltság, a jövő orientáltság és a költségorientáltság. Ezek közül is, a költségorientáltság jellemzi leginkább a kontrollingot, ugyanis alapelve, hogy költség mindig egy adott cél érdekében, jól definiálható helyen merülhet csak fel. Az állami vállalatoknál még inkább nagy figyelmet
kell
fordítani
a
költségekre,
mert
csak
folyamatos
és
naprakész
költséggazdálkodással lehet a költségkeretből a szervezet finanszírozhatóságát fenntartani.
Az ÁAK zrt. feladata Magyarország autópályáinak üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése, ezért az egész ország számára fontos, hogy a lehető leghatékonyabban végezze tevékenységét. A jó teljesítmény eléréshez, elengedhetetlen egy hatékonyan működő szervezeti háttér. A megfelelő szervezeti struktúra megteremtéséhez 2005-ben jelentős szervezeti átalakítások történtek, amelynek révén létrehozták a Kontrolling Igazgatóságot.
3
Kenneth J. Arrow, amerikai közgazdász: The Limits of Organization
15
IRODALOMJEGYZÉK 1.
Horváth & Partner Controlling /Út egy hatékony controlling-rendszerhez/ KJK-KERSZÖV 2000
2.
Körmendi Lajos, Tóth Antal A controlling tudományos megközelítése és alkalmazása /2003 perfekt/
3.
ÁAK zrt. Szervezeti és Működési Szabályzat
4.
http://controllingportal.hu/?doc=tortenet
5.
RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft. A Controller Jövőbeni Feladatai és Eszköztára /2004/
6.
RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft. A Controlling és a Külső Számvitel /2005/
7.
Dr. Györgyné dr. Várbíró Márta 5 Éves az ÁAK zrt. Vezetők és Szervezeteik Avagy Visszaemlékezések a Hazai Autópályák Történetéből /Nagy Attila 2005/
16
