KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM POLITIKAI ÁLLAMTITKÁR
Minisztérium
Országgyűlés Hivatala PT/57 (2005) irományszám : L j A trkezett .
2005
g
4 z3
C 18.
Dr. Pap János úrnak országgyűlési képviselő
Tisztelt Képviselő Úr!
Az Országgyűlés Házszabálya 91 . §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint Dr. Perlányi Miklós miniszter úrhoz intézett K/14408 . számú, „Kit kell a környezethasználónak tájékoztatni?" című, a K/14409 . számú „Mikor kell a környezethasználónak tájékoztatást adni?" című, a K/14410 . számú, "Köteles-e a MOTIM tájékoztatni?" című, a K/14411 . számú, „Mi az oka, hogy nem tartják be a környezetvédelmi törvényt?" című, a K/14412. számú, ,Más anyag jelentős mennyiségben igényli-e a hatásvizsgálatot?" című, a K/14413. számú, „Meg kell telni a veszélyeshulladék lerakónak 100%-ban?" című, a K/14414 . számú, „Mentesítés helyett további terhelés?" című, a K/14415 . számú, „Meddig lehet elmenni?" című, a K/14416 számú, „Hogy érvényesül a nyilvánosság és a tájékoztatás?" című, a K/14417 . számú „Most akkor mi az igazság?" című, a K/14418 . számú, „Mire szól a szabad kapacitás?" című, a K/14419 . számú „Milyen sűrűn kell tájékoztatni?" című, a K/14420 . számú, „Környezetterhelésnek helye van-e a város környezetvédelmi programjában?" című, a K/14421 . számú, „Regionális feladatok megoldása magánérdekből?" című, a K/14422 számú, "Számít-e 60 000 ember?" című, a K/14423 . számú, "Kinek fontos a szabad kapacitás?" című, a K/14424 . számú, „Kinek az érdeke fontos?" című, a K/14425 . számú „Kiért van a hatóság?" című, a K/14426 . számú, „Jogaiban sérült-e a lakosság?" című, a K/14427 . számú, "A hulladékgazdálkodási tervbe mi kerül be?" című, a K/14428 . számú, „Mit ér a szennyező fizess elv?" című, a K/14429 . számú, „Érvényesül-e a Kt . 12 . §-a?" című, a K/14430 . számú, „Ki értesíti az önkormányzatokat?" című, a K/14431 . számú, „Semmit sem számít a vízjogi és az üzemelési engedély?" című, a K/14432 . számú, „Ha van szigetelés, minden megengedhető?" című, a K/14433 . számú „Mit számít a terhelés?" című, a K/14434 . számú, „Mi lehet a bővítés oka?" című, a K/14435 . számú „Kell-e engedély inert termelési hulladék lerakásakor?" című, a K/14436 . számú, „Mi a kritériuma a hulladékgazdálkodási tervek érvényességének?" című, a K/14437 . számú, "Hígítható-e veszélyes hulladék, inert termelési hulladékkal?" című, a K/14438 számú, „Keverhető-e az inert termelési hulladék veszélyes hulladékkal?" című, a K/14439 . számú, "Kinek kell hulladékgazdálkodási tervet készíteni?" című, a K/14440 . számú, „Miért nem alkalmazzák a
1011 Budapest, Fő utca 44-50 .
telefon : 457 3300
1394 Budapest, Pf . 351 .
telefax : 201 4880
törvényt?" című, a K/14441 . számú „Mi ösztönöz a hulladékszegény technológiára?„ című, a K/14442 . számú, „Hogyan vonják be a lakosságot?" című, a K/14443 . számú, „Mi lesz így a hasznosítással?" című, a K/14444 . számú, „Üzemi lerakókból veszélyes hulladéktárolók?„ című, a K/14445 . számú, „Meddig üzemi tároló a veszélyes hulladéktároló?„ című, a K/14446 . számú, „Milyen tároló a mosonmagyaróvári veszélyes hulladéktároló?" című, a K/14447 . számú „Szigetelés a mai kor követelményei szerint?" című, a K/14448 . számú, „A pernyével való veszélyeshulladék lefedés vízzárónak tekinthető-e?" című, a K/14449 . számú, „Miért nincs 12 év alatt semmilyen előrelépés?" című, a K/14450 . számú, „Miért nem jelölik, ha megszűnt az üzemi tároló?" című, a K/14451 . számú, „Miért nem annak nevezik, ami?" című, a K/14452 . számú, „Mi lett a pernye sorsa?" című, a K/14453 . számú, „Lerakókról miért nem lehet tudni?" című, a K/14454 . számú, „A keverés segít a későbbi hasznosításban?" című, a K/14455 . számú, „Idegen hulladék elhelyezésekor kell-e hatástanulmány?" című, a KM4456 . számú, „Mi az oka, hogy oly ritkán van környezeti hatásvizsgálat?" című, a K/14457 . számú, „Miért nincs közmeghallgatás?" című, írásbeli választ igénylő kérdéseire - a tárcán belül kialakított munkamegosztás alapján illetékességből a következő választ adom : A Képviselő úr által az elmúlt közel 1 év folyamán 4 alkalommal a tárcához intézett ugyanezen témájú, a mosonmagyaróvári hulladéklerakóra vonatkozó kérdéscsomagokat ismételten áttekintettük . Ennek megfelelően minden olyan mostani kérdés esetében, amely megítélésünk szerint új információt, illetve kérdést tartalmazott, azt érdemben vizsgáltuk, a továbbiak esetében a korábbi miniszteri válaszokban foglaltakat továbbra is fenntartjuk . Ugyanakkor a mostani kérdéscsomagban Képviselő úr több kérdés esetében is ugyanazon részlet felől érdeklődik, így ezeknél is igyekeztünk összegezni a felvetéseket és azokra egységesen válaszolni . Az üggyel kapcsolatos „Válaszra várva?" című K/11487 . számú írásos kérdésére adott 2004 . októberi válaszban már összefoglaltuk a kérdéscsomagokkal kapcsolatos észrevételeinket . Ezt követően „Mind a ketten tiszta vizet kívánunk önteni a pohárba?" című, K/12431 . számú kérdésére adott 2004 . november 15-ei válaszban kértük Képviselő urat, hogy a tisztázandó felvetésekről a konkrét és az esetleges jogszabályi korrekciót is igénylő felvetésekkel kapcsolatos érdemi javaslatait tegye meg . Ezzel a közös célkitűzéssel zárult tudomásom szerint Dr . Persányi Miklós miniszter úr és Képviselő úr megbeszélése 2004 . november 8-án, amelyre a Parlament főemelet 33-as szobájában került sor . Ezúton is kérem ismételten, hogy a konkrét jogszabálysértésekről szíveskedjen a hatóságoknál bejelentést tenni, illetve a konkrétumok megjelölésével a tárcát tájékoztatni az ügyek alapos kivizsgálása érdekében . Ezen felül továbbá kérem, hogy az esetleges jogszabály-módosítással kapcsolatos érdemi javaslatairól is szíveskedjen tájékoztatni . Az újabb 50 db kérdés túlnyomó része a már több ízben feltett kérdéseket tartalmazta, amely álláspontom szerint továbbra sem a vélt vagy valós problémák, a hatékony és a jogkövető magatartást elősegítő esetleges jogszabálymódosítás megvalósulását célozzák . Ami pedig Képviselő úr új, illetve további szakmai kiegészítést igénylő kérdéseit illeti : -,,Meg kell telni a veszélyeshulladék lerakónak 100%-ban?" Nincs olyan előírás, mely szerint egy „veszélyes hulladék lerakónak 100%-ban meg kell telnie" . Ez a szempont - a tovább üzemeltetni már nem kívánt - lerakó tájbaillesztésénél, rekultivációjánál merülhet fel, hiszen nem kívánatos a tájsebek (mélyedések, gödrök) visszahagyása . Amennyiben létezik egy, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kialakított, veszélyes hulladék fogadására alkalmas lerakó, akkor annak teljes kihasználását az ésszerűség indokolja .
2
-,,Meddig lehet elmenni?" Annak a kérdésnek az eldöntésére, hogy egy gazdálkodó szervezet hulladéklerakója és lerakási technológiája mely veszélyes hulladékok ártalmatlanítására alkalmas, a hatályos jogi szabályozás a környezetvédelmi hatóságnak ad hatáskört. Ezt a hatáskört az illetékes hatóság a hatályos jogszabályokban - jelenleg a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001 . (II . 14.) Korm . rendeletetben, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001 . (X. 19 .) Korm . rendeletben, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001 . (VI . 15.) Korm . rendeletben - előírtaknak megfelelően gyakorolja . A lerakható veszélyes hulladék mennyiségének a túllépése esetén pedig figyelembe kell venni az 1995 . évi LIII . törvény 82 . §-ában foglaltakat, továbbá - a hulladékgazdálkodási törvényben és végrehajtási rendeleteiben szabályozott - a hulladékgazdálkodási engedéllyel kapcsolatos követelményeket is . A lerakó veszélyes hulladék mennyiségének túllépése a gyakorlatban kapacitás bővítést, területfoglalás növekedését jelenti, tehát tevékenység módosulásnak minősül . Azt, hogy a tevékenység módosuláshoz kell-e környezeti hatásvizsgálat és környezetvédelmi engedély, azt a hatóságnak kell eldöntenie . Az eljárást a beruházónak kell kezdeményeznie, illetve ha a beruházó nem tanúsít jogkövető magatartást, a környezetvédelmi hatóságnak kell hivatalból eljárnia : - „Most akkor mi az igazság?" A környezetvédelmi hatóság engedélyezési eljárásainak minősítésére utaló, Képviselő úr által hivatkozott K/10754. sz . kérdésre adott válaszból kiragadott idézet általánosságban igaz és nincs ellentétben a korábbiakban többször kifejtett véleményünkkel . Környezetvédelmi szempontból nem annak van jelentősége, hogy egy adott hulladéklerakón elhelyezett hulladéknak ki volt a termelője, hanem annak, hogy a lerakásra kerülő hulladéknak mi az összetétele, melyek a veszélyes komponensei, a lerakó természetes és/vagy kiépített műszaki védelme alkalmas-e az adott hulladék befogadására . - „Kinek fontos a szabad kapacitás?„ A környezetvédelmi hatóság a területi hulladékgazdálkodási terv készítése során „foglalkozott a veszélyeshulladék-lerakóban lévő szabad kapacitással" . A hulladékgazdálkodási terv készítése során (függetlenül attól, hogy milyen szintű az adott terv) először minden esetben számba kell venni az adott területen keletkező hulladékok éves mennyiségét, majd fel kell mérni, hogy a keletkezett hulladékok kezelése jelenleg milyen módszerrel, hol történik, ezt lehetőség szerint számadatokkal is alá kell támasztani . Ismerni kell azt is, hogy - figyelemmel a közelség elvére - az adott területen a jövőben keletkező hulladékok kezelésére milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, hiszen a hulladékgazdálkodási terv elkészítésének lényege a területen meglévő hulladékgazdálkodási problémák megoldása . - „Regionális feladatok megoldása magánérdekből?„ Magyarországon a veszélyes hulladék ártalmatlanítását végző létesítmények döntő többsége magántulajdonban van, a tulajdon szempontjából a kérdés irreleváns . A „jelentős korábbi környezetterhelés, -szennyezés és -veszélyeztetés" megítélésére, és ez alapján a szükséges intézkedések megtételére a környezetvédelmi felülvizsgálat jogintézményét vezette be a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995 . évi LVI . törvény. - „A hulladékgazdálkodási tervbe mi kerül be?" Egy város hulladékgazdálkodási tervében, tehát a helyi hulladékgazdálkodási tervben a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó, az
3
közfeladatot ellátó önkormányzat tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából szervezeteknél (pl . egészségügy, tömegközlekedés, közterület-fenntartás, stb.) keletkező hulladékokkal kell foglalkozni . Ha egy adott gazdálkodó szerv nincs az önkormányzat tulajdonában, a gazdálkodónál keletkező hulladékot nem kell szerepeltetni a helyi hulladékgazdálkodási tervben . Ez azonban nem jelenti azt, hogy az adott cégnek nem kell gondoskodnia az általa birtokolt hulladékok jövőbeni kezeléséről, hiszen számára az egyedi hulladékgazdálkodási terv elkészítését a hulladékgazdálkodásról szóló 2000 . évi XLIII . törvény 36 .§ (2) bekezdése előírja . A hivatkozott jogszabályi hely az egyedi terv elkészítésén túl arra is kötelezi a gazdálkodót, hogy a tervet a települési önkormányzattal egyeztesse . -,,Semmit sem számít a vízjogi és az üzemelési engedély?" A Felügyelőség tájékoztatása szerint az V/1 lerakó létesítése vízjogi engedélyezési eljárás alapján valósult meg . (A határozatokat, így az elvi, a létesítési és üzemeltetési engedélyt Mosonmagyaróvár Polgármesteri Hivatala is megkapta .) Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, mint I . fokú vízügyi hatóság a környezetvédelmi működési engedély kiadására irányuló eljárásban részt vett, igy tudomása van a vörösiszaptól eltérő hulladék lerakásáról . -,,Ha van szigetelés, minden megengedhető?„ Ha egy veszélyeshulladék-lerakó rendelkezik az előírásoknak megfelelő szigeteléssel és szabad kapacitással, akkor abba az egyéb szükséges feltételek megléte esetén, a környezetvédelmi hatóság engedélyével - hulladék elhelyezhető. A lerakó bővítése, tehát meglévő kiépített kapacitásának növelése, az előzőektől elkülönülő eljárás tárgyát képezi . - „Kell-e engedély inert termelési hulladék lerakásakor?", „Hígítható-e veszélyes hulladék, inert termelési hulladékkal?„, „Keverhető-e az inert termelési hulladék veszélyes hulladékkal?" A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001 . (Vi . 15.) Korm . rendelet 9. §-a tartalmazza a veszélyes hulladékok hígítására, illetve a keverésre vonatkozó előírásokat . A rendelet a keverést illetve a hígítást általánosan tiltja, azonban néhány, jól meghatározott esetben- engedélyhez kötötten - lehetővé teszi . A jogszabály ebben a tekintetben nem tesz különbséget az inert hulladékok veszélyes hulladékkal, illetve veszélyes hulladéknak más hulladékkal történő hígítása, illetve keverése között, hanem azt általánosan szabályozza a következők szerint : Tilos a veszélyes hulladékot más veszélyes hulladékkal, nem veszélyes hulladékkal, (1) vagy bármilyen más anyaggal keverni, ha e tevékenység kizárólag a szennyező összetevők hígítására irányul . A veszélyes hulladék hígítása - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak (2) engedélyezett kezelési művelet részeként végezhető . (3) A veszélyes hulladéknak más veszélyes hulladékkal, nem veszélyes hulladékkal vagy bármilyen más anyaggal való kezelés céljából történő keverése csak az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetében engedélyezhető : a keverés következtében a hasznosítás, illetve az ártalmatlanítás nagyobb a) hatásfokkal végezhető el, mintha a hulladékot önmagában kezelnék ; a keverés következtében a kömyezet veszélyeztetésének mértéke az előző b) állapothoz képest nem növekszik ; a keverés nem jelent kockázatot az emberi egészségre, élő szervezetre, a C) vízre, levegőre, talajra, az élővilágra ; a keverés nem okoz kellemetlen környezeti hatásokat zaj- vagy bűzhatás d) révén ; a keverés végzése során vagy következményeként nem szennyeződik a e) környezet .
4
A környezetet, illetve az emberi életet, egészséget fenyegető veszélyhelyzet esetén a (4) hígítás külön engedély nélkül elvégezhető, ha ezzel a veszélyeztetés mértéke csökkenthető . -,,Miért nem alkalmazzák a törvényt?" A környezeti hatásvizsgálatról szóló 2012001 . (11 . 14 .) Korm rendelet 1 . számú melléklete A fejezetének 46 . pontja szerint a veszélyes hulladékokat lerakással ártalmatlanító létesítmény építése környezeti hatásvizsgálat köteles . A fentebb hivatkozott rendelet 2 . §-a bg) pontja alapján egy meglévő veszélyes hulladék lerakó befogadó kapacitásának növelése akkor környezeti hatásvizsgálat köteles, ha a bővítés során a meglévő kapacitás legalább 25%-al nő . Meglévő, engedélyezett lerakón más anyagok elhelyezése nem biztos, hogy olyan jelentős környezeti hatást okoz, hogy környezeti hatásvizsgálatot szükséges végezni . A korábbi és a jelenlegi jogszabály szerint is környezeti hatásvizsgálatot kellett végezni . A beruházónak a felügyelőségre környezetvédelmi engedély iránti kérelme mellékleteként előzetes környezeti tanulmányt kell benyújtania, amely az eljárás írásba foglalt dokumentuma . -,,Mi a kritériuma a hulladékgazdálkodási tervek érvényességének?" Az egyedi hulladékgazdálkodási tervet úgy kell elkészíteni, hogy a benne foglaltak megfeleljenek a hulladékgazdálkodási szabályoknak, elveknek és prioritásoknak . Mivel a 9812001 . (VI . 15 .) Korm . rendelet 9 . § . (3) bekezdés a)-e) pontjai alatt felsorolt feltételek együttes teljesülése esetén jogszabály nem tiltja a veszélyes hulladék keverését vagy hígítását más hulladékokkal, a terv elkészítése során a gazdálkodó tervezheti ilyen kezelési eljárás kialakítását . A jóváhagyott terv azonban nem jelenti azt, hogy az abban feltüntetett elképzelésekre a gazdálkodó automatikusan megkapja az engedélyt . Ez utóbbit az ügyfél kérelmére induló külön eljárásban kell megszerezni . -,,Kinek kell hulladékgazdálkodási tervet készíteni?" Képviselő úr ezen kérdésére időközben, az Országgyűlés 2005 . február 28-ai ülésén válaszoltunk . -,,Mi ösztönöz a hulladékszegény technológiára?" Álláspontunk szerint a hulladékszegény technológiák aikaimazását a gazdasági kényszer segíti elő a leghatékonyabban . A természeti erőforrások csökkenő mennyisége árfelhajtó hatásának (különösen az energiahordozók esetén) eredménye a hulladékszegény technológiák fejlesztése és alkalmazása . A technológia fejlesztésével csökkenthető a felhasznált anyag mennyisége és ezzel együtt a keletkező hulladék mennyisége is . A fejlesztés eredményeként a vállalat versenyképessége nő, mivel termékét olcsóbban állíthatja elő, kevesebb természeti erőforrást használ fel egységnyi termék előállításához és kevesebb hulladék kezeléséről kell gondoskodnia . Az állam feladata a technológiafejlesztések (K+F), és a fejlesztésekre épülő beruházások támogatása . Erre 2004-ben jó példa volt a SMART-5 pályázat, amely a környezetvédelmi szempontú technológiaváltást támogatta a kis- és középvállalkozásoknál . Az értékelési szempontoknál kiemelten került figyelembevételre a hulladék mennyiségének, illetve veszélyességének csökkenése . A másik támogatandó terület a termékfejlesztések elősegítése . Olyan termékek kifejlesztését amelyek hulladékká válásuk után nagyobb arányban tartalmaznak kell elérni, újrafeidolgozható, hasznosítható részeket, illetve a hulladék kezelése egyszerű, a hulladék veszélyesanyag-tartalma kisebb . A termékfejlesztés során a hulladékgazdálkodási szempontok érvényesülését segíti elő a gyártói felelősség kiterjesztése . (2004-ben ez az elektromos és elektronikai termékekre, illetve a gépjárművekre történt meg .) Bizonyos
5
termékek hulladékká válását követően a gyártónak visszavételi kötelezettsége lesz, valamint a visszavett hulladék kezeléséről történő gondoskodás is a gyártót fogja terhelni . Ez ösztönözi arra, hogy termékeit úgy fejlessze, hogy azoknak a hulladékká válását követően minél kevesebb és kevésbé veszélyes hulladék kezelését könnyen meg tudja oldani . A hulladék minimalizálásának másik ösztönzője a környezettudatosság, ez azonban még nem elég erős hazánkban . A meglévő kezdeményezések, jogszabályok (EMAS, öko-címke, stb) hatása még alig kimutatható . A kezdeményezésekben a részvételt a különböző pályázatoknál támogatják (Id. GVOP, SMART), előnyt élvez az a pályázó, aki rendelkezik EMAS, illetve ISO 14001 minősítéssel. - nMeddig üzemi tároló a veszélyes hulladéktároló?", „Milyen tároló a mosonmagyaróvári veszélyes hulladéktároló?" A jelenleg hatályos jogi szabályozásban az üzemi tároló" fogalom nem létezik . Amint azt többször kifejtettük már a környezetvédelmi hatóság - a megnevezés ellenére - a vörösiszap-tárolókat (tározókat, kazettákat) veszélyes-hulladék lerakónak tekinti, a hulladékgazdálkodási törvény és a 22/2001 .(X.10 .)KöM rendelet hatályba lépése óta az eljárásai során a veszélyes-hulladék lerakóval és lerakási tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok alapján jár el . Tehát a mosonmagyaróvári vörösiszap-tároló, veszélyes hulladék lerakó . -,,Miért nincs 12 év alatt semmilyen előrelépés?" Képviselő úr ezen kérdésére az elmúlt hónapokban többször is választ adtunk, amelyet a következőkkel egészítek ki : A MOTIM területén lévő, 1934 . és 1986 . között létesült, összességében 61 hektár területű, IIV . jelű vörösiszap-tározók esetében szükséges kármentesítési feladatok végrehajtása ütemezetten folyik, mégpedig olyan, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség által jóváhagyott ütemterv és a környezetvédelmi, valamint vízügyi hatóság egyedi ügyekben hozott határozatai alapján, amelyek figyelembe veszik : - az egyes tározók építésénél - az építéskor hatályos jogszabályi fettételek szerint kialakított, vagy éppen hiányzó műszaki védelem mértékét, - a privatizációs szerződésben a károk felszámolására 10 évben meghatározott végső határidőt, - ahol erre lehetőség rendelkezéseket is .
van,
az elmúlt években jelentősen
szigorított jogszabályi
A jelenlegi jogi szabályozásnak megfelelő alsó szigetelés utólagos kialakítására sajnos nincs műszaki lehetőség . A vörösiszap-tározóknak a környezeti elemektől történő elszigetelése felső vízzáró lefedéssel valósítható meg, kiegészítve a védelmet a - csapadékvíz elvezetését szolgáló, illetve a hozzávezetést megakadályozó - szükséges műtárgyakkal, továbbá biztosítva a rendszeres megfigyelést (a monitoring rendszer üzemeltetését) . Az I . és II . jelű tározók, valamint a 3/a jelű és a 3/b kazetta felszínzáró szigetelése megtörtént, a IV/a jelű tározó esetében pedig a már meglévő kiegyenlítő réteg takarása geodéziai felmérés - a lejtési viszonyoknak megfelelően kiegészült, amelyre 30-40 cm-es vízzáró tömörített agyagréteg terítés került . A IV/a tározó lefedésének határideje 2005 . szeptember 30 ., amelynek megfelelően a záró humuszréteg takarásra és növényesítésre 2005 . évben sor kerül .
6
-,,Mi lett a pernye sorsa?" Az 1970-80-as években a Magyaróvári Timföld- és Műkorundgyárban a széntüzelés során keletkezett pernye kezelésére vonatkozóan a környezetvédelmi hatóságnak nincs hivatalos információja tekintve, hogy ebben az időszakban az erőművi égetési maradékokra nem volt bejelentési kötelezettség . A MOTIM Rt-nek - a hatóság felhívására 2005 . február 21-én adott - tájékoztatása szerint a szénportüzelésből korábban származó pernyét egyrészt gátépítésre használták fel (a gát külső és belső földtöltése közé - kihasználva a jó kötőképességét), másrészt útépítés céljára értékesítették . A MOTIM Rt . vörösiszap tárolóinak lefedésére égetési maradékanyag, illetve más hulladék nem került felhasználásra .
Kérem, hogy válaszomat szíveskedjen elfogadni .
Budapest, 2005 . március „/!~,, . Üdvözlettel :
Dr. Gombos András
7
