OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA Azonosító
Megnevezés
HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK OSZLOPOK A bruttó jövedelem meghatározását a Mkr. 3. §, 4. § tartalmazza, amely az irányadó mutató alapjául szolgál. Az irányadó mutató számítása során csak az auditált adatok vehetők figyelembe kivéve a Mkr. 3. § (2) bekezdés és 4. § (4) bekezdés szerinti esetek, amikor az üzleti terv alapján becsült adatok alkalmazhatók.
1,2,3
Bruttó jövedelem
4,5,6
Hitelek és kölcsönök (az alternatív sztenderdizált módszer (ASA) alkalmazása esetén)
A hitelintézet a Mkr. 6. § alapján a működési kockázat tőkekövetelményének meghatározása során a Felügyelet engedélyével a lakossági banki tevékenységhez és a kereskedelmi banki tevékenységhez alternatív mutatót alkalmazhat. A Hpt. 76/J. § (6) bekezdés alapján az alternatív mutató alkalmazására továbbiakban alternatív sztenderdizált módszerként utalunk. Az alternatív sztenderdizált módszer meghatározásának alapjául az Mkr. 6. § (2) bekezdés szerinti összeg szolgál. Az irányadó mutató számításakor figyelembe vehető összegek Alapmutató módszer (BIA) esetén az irányadó mutató számításakor a Mkr 3. § (3) bekezdés alapján csak annak az évnek az eredménye vehető figyelembe, ahol az összeg pozitív. A számtani átlag számítása során csak a pozitív összegeket kell figyelembe venni, azon évek számával kell osztani, amikor pozitív az összeg. Sztenderdizált módszer (TSA)/ alternatív sztenderdizált (ASA) módszer esetén a 4. § (3) bekezdés szerint, ha a 3. § (1) bekezdés a)-b) pontok szerinti különbözetek összege az összes üzletág tekintetében egy év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor az adott évi üzletági összegeket az üzletági irányadó mutató (hároméves átlag) számítása során nullával kell helyettesíteni. (Azonban a tőkekövetelmény OP táblában a negatív számot kell feltűntetni) Ahol a 3. § (1) bekezdés a)-b) pontok szerinti különbözetek összege az összes üzletág tekintetében egy év vonatkozásában pozitív, ott az adott évi üzletági negatív összeg az üzletági irányadó mutató (hároméves átlag) számítása során negatív adatként szerepel. (Mkr. 4. § (2) bekezdés ) Az átlagszámításnál figyelembe veendő évek száma sztenderdizált módszer (TSA)/ alternatív sztenderdizált módszer (ASA) esetén minden esetben 3. 7
Tőkekövetelmények
8
Ebből (7. oszlop): allokációs mechanizmus általi
9
Tőkekövetelmények a várható veszteségek és a biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet által történő csökkentése előtt
Az Mkr. szerint a működési kockázatokra számított tőkekövetelmény. A tőkekövetelményből a Mkr. 10. § szerinti összeg. Csak azok az intézményektöltik ki, akik az allokációs módszert alkalmazzák. A várható veszteségek kezelésére az Mkr. 7. § (7) bekezdés vonatkozik. A biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet a Mkr. 9. § szerint.
10
11
12 13
14 1
2
21112182
(-) Tőkekövetelmények csökkentése a várható veszteségek üzleti gyakorlatok során történő mérséklése által (-) Tőkekövetelmények csökkentése biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet által Ebből (11. oszlop): biztosítással Biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet tőkekövetelmény csökkentési limitjének túllépése Módosító oszlop
A várható veszteségek kezelése az Mkr. 7. § (7) bekezdés szerint. A Mkr. 9. § alapján. Kockázatot csökkentő más jogügylet; amelynél tőkepiaci eszközök használatával kerül áthárításra a kockázat. A Mkr. 9. § alapján. A Mkr. 9. § (6) bekezdés alapján.
A javítás miatt módosuló sorokat "M"-mel kell jelölni.
SOROK Alapmutató módszer szerint A Mkr. 3. § alapján ezt a sort csak azok az (BIA) intézmények töltik ki, akik ezt a módszert alkalmazzák. A Mkr 11. §, 12. § szerint több módszer együttes alkalmazása esetén az alapmutató módszer szerinti tőkekövetelményt kell itt szerepeltetni. A sztenderdizált A Mkr. 4. §, 5. §, 6. § alapján ezt a sort csak azok az (TSA)/alternatív intézmények töltik ki, akik ezt a módszert sztenderdizált módszer (ASA) alkalmazzák. szerint A Mkr 11. §, 12. § szerint több módszer együttes alkalmazása esetén a sztenderdizált/ alternatív sztenderdizált módszer szerinti tőkekövetelményt kell itt szerepeltetni. Sztenderdizált módszer szerint Az egyes üzletágakba besorolható tevékenységek a (TSA) Mkr. 4. § (6)-(13) bekezdések szerint. Az üzletági besorolásra vonatkozó szabályok Mkr. 5. § (2)-(4) bekezdések szerint. Ezeket a sorokat csak azok az intézmények töltik ki, akik ezt a módszert alkalmazzák.
22112222
Alternatív sztenderdizált A Mkr. 6. § alapján ezeket a sorokat csak azok az módszer szerint (ASA) intézmények tölti ki, akik ezt a módszert alkalmazzák.
31
Fejlett mérési módszer szerint A Mkr. 7. §, 8. §, 9. §, 10. § alapján ezt a sort csak (AMA) azok az intézmények töltik ki, akik ezt a módszert alkalmazzák. A Mkr 11. §, 12. § szerint több módszer együttes alkalmazása esetén a fejlett mérési módszer szerinti tőkekövetelményt kell itt szerepeltetni. Tőkekövetelmény összesen A Mkr. 11. §, 12. § alapján itt az összes több módszer együttes tőkekövetelményt kell szerepeltetni. alkalmazása esetén
32
1OPD, K1OPD HITELINTÉZETEK - BRUTTÓ VESZTESÉG ÜZLETÁGANKÉNT ÉS ESEMÉNY TÍPUSONKÉNT AZ ELMÚLT ÉVBEN Azonosító
Megnevezés
HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK
Ezt a táblát a sztenderdizált (TSA)/ alternatív sztenderdizált módszert (ASA) és a fejlett mérési módszert (AMA) alkalmazóknak kell kitölteni. A tábla kitöltésénél csak a könyvelt adatok vehetők figyelembe. OSZLOPOK 1-től 7-ig Veszteség eseménytípusok A Mkr. 13. § alapján. meghatározása 8 Eseménytípusok összesen Minden üzletágra vonatkozóan az események üzletáganként adatainak összegét (az "események száma" és az "összes veszteség" soron) vagy maximális értékét (a "maximális egyedi veszteség" soron) kell az oszlopba írni. Az "Üzletágak összesen eseménytípusonként" soraz "események száma" és a "maximális egyedi veszteség" tartalmát lásd a megfelelő sorok magyarázatánál. Kiegészítő információk: az A Mkr. 8. § (4) bekezdés alapján. adatgyűjtésnél használt küszöbértékek 9,10 Legalacsonyabb/Legmagasabb A Mkr. 8. § (4) bekezdés szerint. Ha csak egy küszöbérték van minden veszteség eseményre üzletáganként, akkor csak a "legalacsonyabb" megnevezésű oszlop töltendő ki. Ha különböző küszöbértékek is adottak az adott üzletágban, akkor mindkét oszlop kitöltendő. 11 Módosító oszlop A javítás miatt módosuló sorokat "M"-mel kell jelölni. SOROK Az üzletág fogalma Lásd az OP működési kockázat tőkekövetelmény táblánál leírtakat. A veszteségek üzletágakba Mkr. 4. § (6)-(13) bekezdések, 5. § (2), (3) sorolása bekezdések és a 8. § (2), (3), (4), (6) bekezdések, 13. § szerint. A veszteségeket az alkalmazott küszöbérték figyelembevételével kell jelenteni. (lásd fent) 11,21,31,4 Az események száma Az események száma üzletáganként kerül 1,51,61,71, nyilvántartásra. Ha egy esemény több üzletágra is 81,91 hatással van, minden érintett üzletágban jelenteni kell, akkor is, ha az adott üzletághoz tartozó veszteség kisebb, mint a küszöbérték. Amennyiben eltérő küszöbértékeket alkalmaz az intézmény az egyes üzletágakra és az esemény több üzletágat is érint, akkor minden üzletágban jelenteni kell, ahol az eseményhez tartozó összes veszteség meghaladja az érintett üzletágakban meghatározott küszöbértékek közül a legalacsonyabbat. Az események száma összesen (1OPD91)- az "Eseménytípusok összesen üzletáganként"
oszlopban szereplő darabszám összege -magasabb, mint az "Üzletágak összesen eseménytípusonként" sorban kimutatott darabszám, mivel többszörös hatással bíró események csak egyszer kerülnek figyelembe vételre. Az 1OPD91, h cellába a sor összegét kell beírni. 12,22,32,4 Összes veszteség 2,52,62,72, 82,92 13,23,33,4 Maximális egyedi veszteség 3,53,63,73, 83,93
9
Üzletágak eseménytípusonként
Veszteségesemény
Elmúlt év
A belső adatbázisban rögzített összes veszteség üzletáganként, esemény típusonként megbontva. A maximális egyedi veszteség üzletágankénti nyilvántartása. Az olyan eseményeket, melyek több üzletágra hatással vannak, egy eseményként kell figyelembe venni az „Üzletágak összesen eseménytípusonként” 1OPD91 soron, ezért a maximális egyedi veszteség az 1OPD93 soron magasabb lehet, mint az üzletágankénti maximális egyedi veszteségek az „Eseménytípusok összesen üzletáganként” a h oszlopban. Az 1OPD93, h cellába a sorban szereplő maximális értéket kell beírni.
összesen Az egyes esemény típusokra az adatok a következők: - A küszöbérték feletti események száma az összes üzletágra esemény típusonként. Ez az érték alacsonyabb lehet, mint az üzletágankénti összes esemény száma, mert a többszörös hatással bíró események csak egyszer kerülnek figyelembe vételre. - Az összes veszteség az egyes üzletági veszteségek összegzése. - A maximális egyedi veszteség az a küszöbérték feletti maximális veszteség minden esemény típusra és az összes üzletágra. Ezek az adatok magasabbak lehetnek, mint az egyes üzletágak legmagasabb egyedi vesztesége, ha egy esemény több üzletágra is hatással van. EGYÉB Az(ok) az esemény(ek), amely(ek) az adott intézmény eredményét vagy tőkéjének nagyságát befolyásoló, negatív pénzügyi hatást okoz(tak). A könyvelés dátumára vonatkozik, az elmúlt 4 negyedévben.
2OPLD, K2OPLD HITELINTÉZETEK - FŐBB MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI VESZTESÉGEK, AMELYEK A KORÁBBI ÉVEKET ÉRINTIK, DE MÉG NEM KERÜLTEK LEZÁRÁSRA; ÉS AMELYEK A MÚLT ÉVBEN KERÜLTEK RÖGZÍTÉSRE Ezt a táblát a sztenderdizált (TSA)/ alternatív sztenderdizált módszert (ASA) és a fejlett mérési módszert (AMA) alkalmazóknak kell kitölteni. A múlt év az elmúlt 4 negyedévre vonatkozik. A tábla kitöltésénél csak a könyvelt adatok vehetők figyelembe. HIVATKOZÁSOK MAGYAR Azonosító Megnevezés JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK OSZLOPOK 1 Belső referencia szám Az intézmények saját adatbázisában használt belső kód a veszteségek azonosítására. 2
Bruttó veszteség
A Mkr. 8. § (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. A bruttó veszteség számvitelileg kimutatható, ténylegesen felmerült, könyvelt veszteség, az adott intézmény eredményét vagy tőkéjének nagyságát befolyásolva negatív pénzügyi hatást eredményez.
3
Ebből: nem realizált
A bruttó veszteség azon része, amely még nem került könyvelésre.
4
Státusz: lezárt? igen/nem
Igen "I", ha a veszteség összege végleges, nem várható további veszteség vagy megtérülés. Nem "N", ha további veszteség vagy megtérülés várható.
5
Közvetlenül veszteségrész
6
7
megtérült A Mkr. 8. § (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. Az intézmény által a veszteséget okozó esemény hatásának mérséklésére irányuló kísérlete nyomán már megtérült összegek. Ennek megfelelően a biztosításból származó összegek itt nem szerepelnek. Biztosítás vagy kockázatot A Mkr. 8. § (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. A kockázatból adódó veszteségek csökkentő más jogügylet működési következtében már megtérült biztosítás vagy kockázatot csökkentő más veszteség jogügylet következtében már megtérült összege. Kockázatot csökkentő más jogügylet: lásd OP táblánál leírtakat. Közvetlenül vagy -biztosítás vagy A Mkr. 8. § (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. Az kockázatot csökkentő más az összeg, mely várhatóan megtérül az intézmény okozó esemény hatásának jogügylet- következtében megtérülő veszteséget mérséklésére tett kísérletei vagy a működési veszteség kockázat által okozott veszteség biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet fedezete által.
8
A hitelezési vagy piaci kockázattal A Mkr. 8. § (2) bekezdés alapján a "H" a hitelezési összefüggő kockázatot jelenti, "P" a piaci kockázatot jelenti.
9-16
A bruttó veszteség üzletágankénti A Mkr. 8. § (2) bekezdés alapján a múltbéli százalékos megoszlása veszteségadatok dokumentálása.
17
Kockázati eseménytípusok
A Mkr. 8. § (2) bekezdés alapján a múltbéli veszteségadatok dokumentálása. Az egyes eseménytípusokra használt számkódot az 1OPD tábla alapján 1-től 7-ig kell beírni.
18
A bekövetkezés dátuma
19
A felismerés dátuma
20
21
22 23
24
1 - Belső csalás 2 - Külső csalás 3 - Munkáltatói gyakorlat és munkabiztonság 4 - Ügyfél, üzleti gyakorlat, marketing és termékpolitika 5 - Tárgyi eszközökben bekövetkező károk 6 - Üzletmenet fennakadása vagy rendszerhiba 7 - Végrehajtás, teljesítés és folyamatkezelés A Mkr. 8. § (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. Az a dátum, amikor az esemény bekövetkezett, vagy elkezdődött. (dátum: éééé.hh.nn)
A Mkr. 8. § (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. Az a dátum, amikor az eseményt felismerték. (dátum: éééé.hh.nn) A biztosítás vagy kockázatot A Mkr. 8. § (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. Az a csökkentő más jogügylet dátum, amikor a biztosító társaságtól vagy azon következményeként az első fizetés féltől akire a kockázat áthárításra került az első dátuma kompenzációs összeg megérkezett. (dátum: éééé.hh.nn) A biztosítás vagy kockázatot A Mkr. 8. § (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés. Az a csökkentő más jogügylet dátum, amikor a biztosító társaságtól vagy azon következményeként a legutóbbi féltől, akire a kockázat áthárításra került a fizetés dátuma legutóbbi kompenzációs összeg megérkezett. Lezárt eseményeknél a legutolsó fizetés dátumát kell feltüntetni. (dátum: éééé.hh.nn) Könyvelés dátuma A bruttó veszteség könyvelésének dátuma. (dátum: éééé.hh.nn) Az eseményhez kapcsolódó Az ugyanazon egyedi okra visszavezethető (akár veszteségek száma eltérő típusú) eseményeket (eseménycsoportok), amelynél a veszteség hatások eltérőek lehetnek egy eseményként kell kezelni a működési kockázati kitettség mérésekor, illetve a tőkekalkuláció során. Ezen veszteségek darabszámát kell jelenteni. Az ismétlődő események, ahol a kiváltó ok azonos és a veszteséghatás is azonos vagy hasonló nem tartoznak ide. Módosító oszlop A javítás miatt módosuló sorokat "M"-mel kell jelölni. EGYÉB Főbb működési kockázati A 2OPLD táblában jelentendő veszteségek a veszteségek, amelyek a korábbi Felügyelet által meghatározott küszöbértéktől éveket érintik, de még nem kerültek függnek. lezárásra; és amelyek a múlt évben kerültek rögzítésre Küszöbérték
Az intézménynek az összes rögzített/ gyűjtött veszteség db számának nagyságrend szerinti (legnagyobbtól kezdve) 10 %-át, de minimum 10 db-ot, illetve, ha ennél is kevesebb volt, akkor a veszteségeket tételesen kell jelentenie a Felügyelet részére.
