Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan. Szervezeti kultúra

Szervezeti kultúra

Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan

Szervezeti kultúra A külső környezet kihívásaira és a belső integráció problémáira minden szervezet kialakít egy csak rá jellemző viselkedést. Ez olyan magatartások, normák, értékek rendszere, mely a múltban eredményesnek bizonyult, segítségével a szervezet sikeresen oldotta meg a problémákat, ezért megőrzik és a jövőbeli cselekvések egyik fő vezérlő eszközének tekintik. ƒ A szervezet puha tényezője ƒ A szervezeti kultúra egy normarendszer, amely közös

értékekre, hiedelmekre, magatartási szabályokra épül. ƒ Befolyásolja a szervezeti teljesítményt. Finna Henrietta BME MVT

1

A szervezeti kultúra összetevői Alapítók

Misszió

Normák

Történetek, szimbólumok

döntései Értékek

Társadalmi struktúra

Működési mód

Finna Henrietta BME MVT

A kultúra láthatatlan és megragadható jellemzői A kultúrának (jéghegy) vannak láthatatlan (értékek, feltevések, hiedelmek, érzések, attitűdök), felszín alatti jegyei, de vannak látható (felszín feletti) megjelenési formái: „ Ceremóniák, szertartások „ Történetek, sztorik, legendák,

mítoszok „ Nyelvezet, szakzsargon „ Szimbólumok, öltözködés, külső megjelenés Finna Henrietta BME MVT

2

A szervezeti kultúra kialakulásának folyamata „ Külső hatások: természeti környezet, történelmi események,

melyek a társadalmat és az abban működő szervezet feltételeit alakítják „ Szervezetspecifikus tényezők: Az egyik ilyen tényező a szervezetre jellemző domináns technológia, mely hatással van a kialakítandó struktúrára, valamint a tagok kiválasztására. A másik fontos tényező a szervezetek történelme, amely alapvetően formálja a szervezetben meggyökeresedő gondolkodást és értelmezést. Az így kialakult értékrend, a rendszeresen eredményesnek bizonyuló eljárások sztenderd működési szabályokká, rutinokká alakulnak. Ezeket a szabályszerűségeket a szervezethez később csatlakozók a szervezeti szocializációs folyamat során sajátítják el. Finna Henrietta BME MVT

Handy féle kultúra csoportosítás A különböző tevékenységet végző szervezetek jellegzetesen eltérő értékrendet fejlesztenek ki, s ez a kulturális különbség a szervezeten belül megfigyelhető: más a munkavégzés módja, ritmusa, más személyiségűek az emberek, eltér a belső atmoszféra, sokszor még a külső jegyek is egyértelműen árulkodnak. 4 jellegzetes kultúratípus ƒ Hatalomkultúra ƒ Szerepkultúra ƒ Feladatkultúra ƒ Személyiségkultúra Finna Henrietta BME MVT

3

1. Hatalomkultúra „ Központi személy („alapító atya”), akiből hatalom és „ „ „ „ „

befolyás sugárzik A szervezet múltbeli tapasztalatok alapján működik Kevés az írott, formalizált szabály, ezeket a központi személytől eredő szokások, elvárások helyettesítik A szervezet gyorsan reagál a változásokra, de ez függ a központi személy felkészültségétől Főleg a kisméretű szervezetekre jellemző Probléma a szervezet növekedésével jelenik meg, mivel a központi személy direkt hatása egy mértéken túl nem terjeszthető ki Finna Henrietta BME MVT

2. Szerepkultúra „ A logika és az ésszerűség alapján működik „ Tartóoszlopai a funkcionális szakterületek, a maguk

„ „ „ „

szakismeretével és hatáskörével, a tartóoszlopokat lezáró timpanon a a szűk körű felsővezetés A szerep, a munkaköri leírás fontosabb, mint a személy A hatalom is a pozícióhoz kapcsolódik Viszonylag jól kiszámítható környezetben, nem túl gyorsan változó feltételek mellett működik sikeresen Belül is a stabilitás jellemzi, biztonságot és belátható jövőt kínáló szervezet

Finna Henrietta BME MVT

4

3. Feladatkultúra „ Munkakör és projekt-irányultságú kultúra (mátrix szervezet) „ Elsődleges érték a munka elvégzés, a feladatok megoldása,

amelyhez szaktudásra és vállalkozási készségre van szükség „ A hatalom forrása így a szakértelem és valamelyest a személyiség, a formális pozíciónak másodlagos a jelentősége „ Gyorsan változó környezetben, erős piaci verseny esetén sikeres kultúratípus „ A kultúra sebezhető pontja a kontrollja

Finna Henrietta BME MVT

4. Személyiségkultúra „ Speciális szervezetek esetén figyelhető meg (ügyvédi

irodák, tanácsadó szervezetek) „ Központi alakjai a kiemelkedő szaktudással rendelkező egyének, akik az infrastruktúra biztosítására alakítanak sajátos szervezetet „ Közös irodát, titkárságot működtetnek, de a személyiségek autonóm módon működnek (lényegében a kiszolgálásukra jönnek létre) „ A szervezet nem tűr semmilyen vezetői hierarchiát

Finna Henrietta BME MVT

5

Quinn-féle kultúrák ellenőrzés

Szabály orientált

Célorientált

Mozgástér Támogató

Innováció orientált

rugalmasság

kifelé

befelé

Orientáció Finna Henrietta BME MVT

Hofstede féle kulturális jellemzők ƒ Nemzeti kultúrák vizsgált dimenziói:

hatalmi távolság „ bizonytalanság kezelése „ Individualitás - kollektivizmus „ férfias, nőies értékek dominanciája „

ƒ Felhasználása

globális piacok hatásainak megértése „ felkészülés a nemzetközi működésre „ teljesítmény és stratégia alakító hatása „

Finna Henrietta BME MVT

6

Magyarország helye „ Bizonytalanság kerülés: 3,11 - 60 (második

legnagyobb bizonytalanságtűrés, a 60. bizonytalanságkerülés) „ Hatalmi távolság: 5,56 - 12 (a 12. legnagyobb hatalmi távolság) „ Individualizmus/Kollektivizmus: 3,53 - 60 (A 2. legindividualistább kultúra) „ Férfias/Nőies értékek: 4,08 - 3 (A 3. legnőiesebb kultúra) Finna Henrietta BME MVT

Finna Henrietta BME MVT

7

Csoportmunka

Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék

Fogalom Csoport két vagy több ember együttese, akik között interakció jön létre, közös hiedelmekkel rendelkeznek, és magukat az adott csoport tagjának tekintik. ƒ Csoportról és csoportmunkáról általános értelemben akkor beszélhetünk, ha két vagy több ember azért keres és létesít kapcsolatot egymással, mert saját viselkedésük és/vagy teljesítményük révén hatást kívánnak gyakorolni mások viselkedésére és/vagy teljesítményére. ƒ

A team kevés, egymást kiegészítő készségekkel rendelkező ember, akik egy közös cél érdekében számos olyan munkacélra és módszerre kötelezték el magukat, amiknek eléréséért kölcsönösen felelősnek tartják magukat. (Rothwell) ƒ Pszichológiailag csoportot alkot bármilyen számú személy, akik interakcióban vannak egymással, pszichológiailag tudnak egymásról és csoportnak tekintik magukat. (Dalton) ƒ

Finna Henrietta BME MVT

8

A csoporthoz való csatlakozás egyéni okai ƒ

A csoport fókuszálja a társas élet jelenségeit, a tagok közötti társas interakció feltételezi a közöttük zajló kommunikációt, egymás észlelését, személyközi kapcsolatokat, közös beállítódottságot, kialakult státuszokat és szerepeket, működési szabályokat.

1. A csoporthoz való kötődés növeli az egyén biztonságérzetét.

Kevésbé érintik direkt formában a szűkebb-tágabb környezet hatásai, a szervezet kihívásai, nyomásai. 2. Szociális tényezők is befolyásolják a csatlakozási készséget: elsősorban azért, mert az ember társas lényként szeret kapcsolatot építeni másokkal. Ez javítja a pszichikus terhelhetőséget, a munkakedvet, az informáltságot. 3. Az egyén szeret kapcsolatban állni kiemelkedő elismertségű, elfogadott csoporttal, mert úgy véli, ez rá is kivetül és saját presztízse is javul általa.Finna Henrietta BME MVT

Az interakciók A csoport az interperszonális kapcsolatok révén jön létre. Ezen interakcióknak két általános, de a végeredmény szempontjából fontos eleme van: ƒ A munkakapcsolatban megjelenő rendszeres,

személyes közelség és egymásra hatás ƒ Az értékrendben, a munkastílusban, a célokban és az elvárásokban kimutatható, felismerhető azonosságokból származó kölcsönös vonzerő.

Finna Henrietta BME MVT

9

Csoportnormák és szabályok A tartósan fennálló csoportok esetében jellemző, hogy ƒ Normarendszer alakul ki, amely szabályozza és

irányítja a tagok interakcióit (nem írásos forma) ƒ Szabályok sora jön létre, amelyek a tagok tevékenységeit, a munkamegosztást, a kötelezettségeket és a jogokat érintik (írásba foglalt) Finna Henrietta BME MVT

Csoportnormák Normák = a működésre vonatkozó szabályok (írott, íratlan), kialakulásának hátterében általában „pszichológiai egyezség” húzódik, amely nem más, mint az egyén és a csoport kölcsönös megállapodása ƒ A normák a csoportban állandóan fejlődnek, finomodnak és meghatározzák az egyénnel szemben támasztott elvárásokat. Kialakulásukban és módosulásukban alapvető szerepe van a csoporton belüli interakcióknak. ƒ A normák célja: ƒ

„ „

hasznos eligazítást jelent a tag számára csoport megértéséhez és felfogásához; azonosítani tudja a helyes és helytelen magatartási formákat Finna Henrietta BME MVT

10

A csoportmunka eredményei ƒ Termelékenység ƒ Megelégedettség ƒ Biztonság ƒ Vonzerő,

megtartóképesség ƒ Tanulás és fejlődés

Finna Henrietta BME MVT

Csoporttípusok Formális ƒ A szervezet munkamegosztása alapján jön létre ƒ A csoport állandó és zárt ƒ Tagsága meghatározott ƒ Deklarált működési elvek

Informális ƒ Egyéni szükségletek, vonzalmak, érdeklődés ƒ Változó és nyitott ƒ Spontán módon alakul ƒ Közös elvek, érdekek alapján állandó kommunikációban alakul a működés

Finna Henrietta BME MVT

11

Csoportszerepek: Belbin teszt ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

Elnök, koordinátor: a koncepció, a stratégia, a bevezető akciók motorja Vállalatépítő: jó és kiterjedt személyes kapcsolatokkal rendelkező, mozgékony személy Serkentő: erőteljes, célratörő, a társakat a hatékony feladatmegoldás irányába orientáló személy Palánta –Ötletgazda: az ötletek embere, aki új nézőpontokat és új problémakezelő módokat képes felmutatni Helyzetértékelő: biztos háttérismeretekkel rendelkezik a múltról és az elérendő jövőbeli állapotokról Forrásfeltáró: jó érzékkel kerüli el a nem hatékony konfliktusokat és jó érzékkel emeli ki a lényeges erőforrásokat Megvalósító: a tárgyi-technikai tudást megtestesítő, azt a team számára átadó, kicsit háttérbe húzódó személy Csapatjátékos: a feladatot teljesíteni kívánó, önmagát jól Finna Henrietta BME MVT kontroláló, a nyílt konfliktusokat kerülő személy

Csoportok fejlődése ƒ Forming ƒ Storming ƒ Norming ƒ Performing

Finna Henrietta BME MVT

Új feladat

12

Alakulás - Forming Az alakulás időszakában az emberek… „ „ „

keresik a csoport céljait, helyüket a csoporton belül ismerkednek a feladatokkal és egymással próbálják kialakítani saját tevékenységüket, prioritásaikat

Finna Henrietta BME MVT

Ütközés - Storming „ Az ütközés időszakában… „ „ „ „ „

egyre több konfliktus kerül a felszínre viták alakulnak a célokkal, prioritásokkal kapcsolatban érdekek ütköznek egymással megindul a versengés a státuszokért, szerepekért megjelenik az engedelmesség (az emberek konform módon viselkednek saját preferenciáik ellenére is)

Finna Henrietta BME MVT

13

Normázás - Norming „ A normázás időszakában… „ „ „

kezd megerősödni a kohézió kialakulnak a csoportnormák betöltődnek a csoportszerepek

Finna Henrietta BME MVT

Teljesítés - Performing „ A teljesítést jelentő működésmódban …

Már megszilárdulnak a személyes kapcsolatok „ A csoporttaggá válás megnöveli az érintkezések gyakoriságát (kölcsönös szívességek, barátságok) „ Megvalósul az internalizáció, a csoport értékrendjével való azonosulás „

Finna Henrietta BME MVT

14

Csoportmunkát támogató módszerek „ Fantáziaserkentő módszerek „ Osborne-féle brainstorming módszer „ Rohrbach-féle 635-ös módszer „ Forgatókönyv módszerek „ Delphi módszer „ Vita és elemző módszerek „ Pro és Contra interakciók (PCI) „ Kapcsolat diagram Finna Henrietta BME MVT

Csoport teljesítmény ƒ A csoport teljesítményét két tényező befolyásolja: ƒ ƒ

Csoport-összetétel: az egyéni tulajdonságokra, kvalitásokra utal Csoport-szerveződés: az egyéni kompetencia és a feladat jellemzőinek kapcsolatát írja le.

A két tényező együttese az ún. csoporthatás (szinergia-hatás), ami nem egyszerűen az egyéni képességek együttese, hanem ettől eltérő természetű. Nem az egyénben, hanem az együttműködés folyamatában mutatható ki és csak tartós és színvonalas együttműködés eredményeként Finna Henrietta BME MVT jön létre.

15

Kommunikációs alapismeretek Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék

A menedzserek tevékenysége Hálózatok

29 %

EEM 19 % Kommunikáció

32 %

20 %

Management feladatok

Finna Henrietta BME MVT

16

Hozzájárulás a menedzseri hatékonysághoz 19 %

Hálózatok

11 % 44 %

EEM Kommunikáció

26 %

Menedzsment feladatok

Finna Henrietta BME MVT

A kommunikáció fogalma ƒ A kommunikáció olyan folyamat, melynek során két vagy

több ember szimbólumok segítségével adatok, események vagy gondolatok közös értelmezésére törekszik. ƒ A legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlása, melynek elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat résztvevői saját szándékaiknak megfelelően befolyásolják egymást. ƒ Több mint információ csere, dinamikus interperszonális folyamat, amely a magatartás megváltoztatására irányul (befolyásolja észlelést, érzelmeket, a kohéziót és a motivációt is!) Finna Henrietta BME MVT

17

A kommunikációs folyamat Információátadás

Közlő

Üzenet

Befogadó dekódolás

kódolás

Csatorna

Csatorna

kódolás

dekódolás

Üzenet

Befogadó

Közlő

Visszacsatolás Finna Henrietta BME MVT

Zavarok a kommunikációban ƒ

A kommunikáció összetett (érzelmi, kulturális csoportdinamikai) funkciója ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

közvetítő nyelv érzelmek, attitűdök közvetítője csoportnyomás, kulturális alapok szabályok, szűrők, elfogadott minták nagy szervezet, hosszú idő, leegyszerűsítik

ƒ

A küldő okozta zavarok ƒ ƒ ƒ

ƒ ƒ

a küldő bizonytalan szándékosan torzít bizonytalanságban tart: megtévesztés, pszichológiai hadviselés, taktikai pozíció harc túl sok dolgot sűrít össze elkalandozás

Finna Henrietta BME MVT

18

Zavarok a kommunikációban ƒ

A fogadó érzékelése ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

ƒ

A visszacsatolás folyamata

ƒ Érzékelési hibák Korlátozott figyelem, felejtés ƒ Szelektálás Képességek hiányossága ƒ Pozitív, negatív befogadása, önvédelem ƒ Bizalmatlanság a küldővel szemben (empátia hiánya) Egésszé formálás, kiegészítés Finna Henrietta BME MVT Szövegkörnyezet-függés

Személyiségünket támadó üzeneteket visszautasítjuk Kicsi részlet döntőként való megjelenítése Elmaradó visszacsatolás Nem engedélyezett visszacsatolás

Eszközök a kommunikációs zajok kiküszöbölésére ƒ

A megfelelő nyelv és médium megválasztása

ƒ

Visszacsatolás

ƒ

Redundancia (formák és csatornák tekintetében)

ƒ

Empátia – bizalmat erősítő légkör

ƒ

Informális kommunikáció Finna Henrietta BME MVT

19

A kommunikáció funkciói ƒ Információs funkció döntési bizonytalanságot csökkentő tartalmak ƒ Érzelmi funkció szerepek megerősítése, egymás elfogadása

ƒ Motivációs funkció – elvárt teljesítmények közlése és értékelése, elismerése ƒ Ellenőrzési funkció szervezeti utasítások visszacsatolások eszköze

Finna Henrietta BME MVT

Csatornák egy szervezetben ƒ Formális – szabályozott

tartalmak és utak

ƒ Informális - az

emberek érdeklődése, kulturális vagy szakmai alapú szerveződésein keresztül

Finna Henrietta BME MVT

20

A kommunikációs hálózatok ƒ Centralizált hálózatok

kerék „ lánc „ Y forma „

Finna Henrietta BME MVT

A kommunikációs hálózatok ƒ Decentralizált hálózatok

körkörös „ teljes körűen kölcsönös „

Finna Henrietta BME MVT

21

A kommunikáció irányai Lefelé irányuló

Felfelé irányuló

Horizontális kapcsolatok

Finna Henrietta BME MVT

Lefelé irányuló kommunikáció ƒ Lefelé irányuló: a hierarchia alsóbb szintjei felé ƒ Célok megvalósítása ƒ Munkavégzési utasítások és magyarázatok ƒ Eljárások, szabályok közlése ƒ Visszajelzés a teljesítményről ƒ Nevelő szándékú üzenetek ƒ Hibaforrás: minél több szinten halad keresztül, annál

nagyobb a torzulás veszélye

Finna Henrietta BME MVT

22

Felfelé irányuló kommunikáció ƒ Felfelé irányuló: alkalmazottaktól a menedzserek,

vezetők számára „ „ „ „

Problémák közlése Javaslatok a fejlesztésre Beszámolók készítése Sérelmek és viták közlése

„ Hibaforrás: a beosztottak félelme, információ-

visszatartás, torzulás a hosszú láncban

Finna Henrietta BME MVT

Horizontális kommunikáció ƒ Horizontális kapcsolatok: azonos szintek

között ƒ ƒ ƒ

Problémamegoldás Koordináció Tanácsadás, szakmai felügyelet

Finna Henrietta BME MVT

23

A kommunikációs folyamatok típusai „ Résztvevők száma szerint „ „

Közvetlen emberi kommunikáció Tömegkommunikáció

„ Az üzenet kódolása szerint „ „

Verbális kommunikáció Nem verbális kommunikáció

„ A közvetítő csatorna szerint „ „ „

Primer Szekunder Tercier Finna Henrietta BME MVT

Résztvevők száma szerint 1. 1. Közvetlen emberi kommunikáció „ „ „

„

„

„

„

Általában személyes kontaktus alakul ki Résztvevők pontos képet alakíthatnak ki egymásról A másik félhez való viszonyulás alapja a saját attitűd pontos ismerete Összetett attitűd: érzelmi, értelmi és viselkedési tényezők Érzelmi és értelmi összetevők a résztvevők személyiségén múlnak, konstansok A viselkedési összetevőt befolyásolja a szocializáció, a tudás, a kulturális, társadalmi és demográfiai környezet A közös tudati alapot a szocializáció biztosítja Finna Henrietta BME MVT

24

Résztvevők száma szerint 2. Tömegkommunikáció

2.

„

„ „

„

Teljesen más befogadói szituáció: a befogadók földrajzilag szétszórtak, kulturális különbségek lehetnek, laza kohézió tartja össze a résztvevőket A tömeg lehet vezetővel rendelkező ill. vezető nélküli; Jelenlévő tömeg: kisebb létszámú és homogénebb, személyes kontaktus is kialakulhat, döntő jelentőségű a közlő meggyőző ereje, ”nyájszellem” kialakulhat Mediális tömeg: nincs közvetlen visszacsatolás, a kommunikáció egyirányú, hatalmas és heterogén tömeg, a befogadóknak kialakult vélemény a kollektív tudat, melynek befolyásolása sokkal nehezebb

Finna Henrietta BME MVT

Az üzenet kódolása szerint ƒ Verbális kommunikáció: információk közlésére

szolgál, alapja a nyelv ƒ ƒ

Beszéd (párbeszéd, értekezlet, előadás) Írás (jelentés, utasítás, tájékoztatás, elektronikus kommunikáció)

ƒ A nonverbális kommunikáció: a magatartást,

hozzáállást közvetíti ƒ

Alátámasztja a tartalmat és segíti a befogadást Finna Henrietta BME MVT

25

Verbális kommunikáció jellemzői 1. A beszélt nyelv jellegzetességei „ „ „ „

Vokális – auditív Irányhoz nem kötött átvitel Idő- és térbeli korlátok Azonnali visszacsatolás

Finna Henrietta BME MVT

Verbális kommunikáció jellemzői 2. Az írott nyelv jellegzetességei „ „ „ „ „ „

Vizuális Strukturáltság Archiválhatóság Térbeli kötetlenség Reprodukálhatóság Teljesebb szellemi koncentráció

Finna Henrietta BME MVT

26

Nem verbális kommunikáció eszközei Mimika „ Tekintet „ Vokális kommunikáció „ Mozgásos kommunikáció „ Gesztusok „ Testtartás „ Térköz „ Kulturális szignálok „ Írásjelek „

Finna Henrietta BME MVT

A nonverbális jelek szerepe a megismerésben Szavak 7%

Vokalitás 38%

Testbeszéd

ƒ Szerepe: az emberek egymás iránti magatartásának kifejezése

55%

ƒ Velünk született, öröklött tevékenységek, mozdulatok, gesztusok ƒ Igazsághordozók ƒ Nemzeti, kultúrafüggő sajátosságokkal rendelkeznek ƒ A nők jobbak az észlelésükben, feldolgozásukban Finna Henrietta BME MVT

ƒ Könnyen félreértelmezhetőek

27

Finna Henrietta BME MVT

28