www.elolanc.hu/erd
Hivatkozás: 12-252/2009. Érd Megyei Jogú Város Főépítésze Érd Alsó utca 1. 2030
Tisztelt Főépítész Úr!
Megtisztelő levelét, melyben az Étv. 9.§-a által megállapított véleményezési jogunkat biztosítja köszönettel vettük. A jövőre nézve szeretnénk ezúton is jelezni, hogy minden településrészi, települési, valamint kistérségi fejlesztési, szabályozási és koncepcióterv készítésében és felülbírálatában ügyfélként részt kívánunk venni. Amennyiben jogszabály ilyen jogkört nem ír elő, ám úgy gondolja, hogy munkánkkal segíteni tudjuk tevékenységét, kérem akkor is gondoljon ránk. Felhívom figyelmét, hogy jelen eljárásban szervezetünket akkor is kifogást emelő véleményezőnek kell tekinteni, ha az egyeztető tárgyaláson képviselőnk nem jelenik meg. Az Étv. ide vonatkozó 9.§ (5) bekezdési változása ugyanis csupán a jelen eljárás megindítása után lépett hatályba, így az erre nem vonatkoztatható. Jelen munkával kapcsolatban elsődlegesen azt kellett megállapítanunk, hogy az ügyben korábban tett észrevételeink részben – sajnos – még mindig állnak. 1.
A munkaanyagban továbbra sem látni a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) megállapításaira és szellemiségére utaló egyértelmű jeleket. Sőt, egyes esetekben ennek ellenkezőjét látni azzal, hogy a helyben keletkezett problémákat más közigazgatási területekre kívánja exportálni. (Még az oly ártatlannak tűnő 14.§ (20) is ezt mutatja.) Példa rá a 14.§ (26) bekezdése ahol érdemi vizsgálat nélkül, lehetőséget sem ad a funkció már belterületbe vont, illetve ahhoz kapcsolódó területen történő elhelyezésére. Ez indokolatlanul újabb, értékes mezőgazdasági területek építési hellyé alakítását generálja, vagy a helyi állattartó tevékenység létét (létjogosultságát?) ássa alá. Ez – és ez a szemlélet - sérti a NÉS-t. A 13.§ (2) bekezdésének létjogosultságát nem is értjük: „Érd közigazgatási területén szélerőmű, szélerőműpark nem létesíthető.” A terv készítői tudják, hogy közigazgatási határunkon, Ráckeresztúr 1
www.elolanc.hu/erd
területén éppen szélerőműpark engedélyezése zajlik? A város vezetésének ellenére van az iparűzési adó, vagy a százhalombattai olajfinomító látványát építészetileg helytelen lenne megbontani a lapátkerekekkel? 2.
A közműpótló berendezések tekintetében továbbra is visszás helyzetet teremtene a javaslat. A 14.§ (14) bekezdése ugyanis a helyi szennyvízkezelést továbbra sem támogatja megfelelő mértékben. A „csak” zárt tároló másodlagos alternatívájaként ugyan megengedi, ám ezt rejtélyes módon övezeti előíráshoz köti (holott ez csak talajvízvédelmi szempontoktól kellene függenie, ami nem épített környezeti övezet, hanem zöldhatósági kérdéskör). Még a cinizmus is kiolvasható e rendelkezésből, ugyanis ilyen csak az ipari gazdasági és a mezőgazdasági területeken engedélyez a HÉSZ. A nagyobbik probléma, hogy ez a pont ellentétben van a 6.§ (1) bekezdés azon előírásával, mely szerint „építési engedélyt igénylő beruházást megvalósítani csak a teljes közműellátás biztosítása esetén lehet”, s kivételként csak a „vízzáró szennyvízgyűjtő medence” típust fogadja el. A 7.§ (20) bekezdése alapján önállóan nem is helyezhető el (sem a tároló, sem a tisztító) a föld alá, ugyanakkor nem derül ki, hogy mivel kell egybeépíteni ahhoz, hogy szabályos legyen (mondjuk egy zárt szennyvíztárolót funkcionálisan egybeépítek egy esővízgyűjtővel, akkor már tehetem föld alatti építményként?). Ha e pontot nem javítják, akkor a városban el fognak szaporodni a föld felszínén, „épületként” elhelyezett zárt szennyvíztárolók? Vagy a cél az, hogy épületen belül tároljuk a szennyvizet? A szabályozásnak egyértelműen ki kell állnia a helyi szennyvízkezelés mellett oly módon, hogy az egyes előírások ne mondjanak ellent egymásnak, s egy laikus építtető, egy tervező és az építésügyi hatóság előadója is azonnal és helyesen alkalmazni tudja az idevonatkozó előírásokat. A helyi (házi) szennyvíztisztítás melletti érveinket korábbi véleményezésünkben már leírtuk, de ismét ki kell emelni a jövőben – a klímaváltozás következtében - várható vízgazdálkodási problémák enyhítését hozó szürke szennyvíz másodlagos használatát. Ezt támogatni és nem tiltani szükséges.
3.
Megjegyzendő továbbá, hogy az „építési engedélyt igénylő beruházást megvalósítani csak” típusú kitételek veszélyes aknákat rejtenek. Az ugyanis, hogy mi engedély köteles tevékenység, azt felsőbb jogszabályok – az utóbbi időben igen gyakran változóan – írják elő, ugyanakkor egyre növekszik azon munkák köre, mely bejelentés alapján, vagy engedély és bejelentés nélkül végezhetők.
2
www.elolanc.hu/erd
A jogalkotók szándéka nem az, hogy ezen munkák felett az Étv. alapelveit nem kell érvényesíteni, hanem az, hogy ezt ellenőrzés keretében végezzék a hatóságok. Az alapleveket nem kötelezővé tenni a HÉSZ előírásaival, súlyos mulasztás. Az itt idézett konkrét hely például lehetővé teszi egy automatizált kézi autómosó csatorna közmű nélküli megépítését, vagy egy 50 m2-nél kisebb, huzamos emberi tartózkodás célját nem szolgáló telephely vizesblokkjának (WC, zuhanyzó) szennyvíz-elvezető nélküli megépítését. Ez a szemléleti probléma visszaköszön pl. a 14.§ (16) bekezdésénél is. Nem veszi figyelembe, hogy a házi szennyvíztisztítók döntő többsége ma nem is engedélyköteles (sem vízjogi, sem építési vonatkozásban). A HÉSZ-nek véleményünk szerint olyan általános előírásokat kell megfogalmazni, melyet az engedély- és bejelentés- (és csak a jó ég tudja még milyen kategóriákat hoz a jövő) kötelesség vizsgálata nélkül lehet érvényesíteni. Az alapelvek ugyanis azonosak, különbség csupán a számonkérés módjában (előzetes vagy ellenőrző) lehet. 4.
Az önkormányzat képviselő-testülete, illetve közgyűlése államigazgatási szervre (szak)hatósági jogkört nem telepíthet. Az ilyen rendelkezéseket tartalmazó rendeleteket az Alkotmánybíróság megsemmisíti. Hogy ez elkerülhető legyen, szükséges a 42.§ (5) d) bekezdésének második francia bekezdéséhez hasonló helyeket törölni. Lehet ugyan, hogy a HÉSZ készítésének pillanatában az ilyen szabály csupán egy felsőbb jogszabály megerősítéseként fogalmazódik meg, de a felsőbb jogszabály változásával könnyen az előbb említett alkotmánysértéssé léphet elő. A Ket-novella IRM általi indokolása, illetve az IRM által „kijárt” szakjogok módosítási hulláma is (ti. amit felsőbb jogszabály szabályoz, azt alsóbb jogszabály újból ne tárgyalja se megerősítő, se ellentétes módon) azt szolgálja, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő. Konkrét hatóságok megnevezése egyébként sem szerencsés, a későbbi problémák elkerülése végett javasolt a „közegészségügyért felelős” vagy a „felszín alatti vizek védelméért felelős államigazgatási szervek”-ről beszélni.
5.
Kissé parallel módon kérdéses a 42.§ (11) bekezdés megfogalmazásának helyessége. Mi történik, ha változik a tulajdonos vagy a kezelő? Akkor már nem szükséges a távolság? A védőtávolságokat, a működéshez, üzemeltetéshez szükséges területeket a védendő objektum, a feladatellátáshoz szükséges helyigény határozza meg és ne annak tulajdonosi szerkezete! Tudjuk, hogy ez komolyabb, részletesebb munkát igényel a településtervezők és a döntéshozók részéről is, de a feladatot nem szabad ilyen módon megkerülni!
6.
A jelenlegi szabályozási terv számtalan olyan szabályozási vonallal van tele, melyek mögött valódi önkormányzati útszélesítési szándékot nem látunk. Ezeket nagyon helyesen felülbírálja mostani tervezet, ám az
3
www.elolanc.hu/erd
„átnézeti szelvénykiosztás” tervlapon több szabályozási vonal szerepel, mint az egyes szelvényeken. Ilyen a Sárd utca szélesítése és annak bekötése a Diósdi útba (mindkét ága). Pedig ez egy fontos döntése a tervnek, de így nem egyértelmű, hogy ilyen döntés született-e, szándék-e ezen út kiépítése. 7.
A rendelkezésünkre álló dokumentációból nem derül ki, hogy a nem történetileg kialakult, falusias helyeken (azaz a kertvárosi részeken) oldalhatáros beépítéssel szabályozott építési telkek szabályozási felülvizsgálatát – előző körös véleményünk után – elvégezték-e, s ha igen, akkor milyen eredményre jutottak, miért maradtak változatlanok ezen területek besorolásai (Pl. Kalotaszegi – Hargitai utak köze).
8.
Örömmel látjuk, hogy a tervezetből kikerültek a toronyházak. A megmaradt Vk övezeti előírás azonban továbbra is aggodalommal tölt el bennünket. Túl azon, hogy a Földrajzi Múzeum műemléki védettséget is élvező tömegével történelmi beépítési vonalat határoz meg, melyet ez a magasház vitatható módon megbont, a HÉSZ 22.§-ában szűkszavúan és ellentmondással szabályoz. Míg ugyanis az (1) bekezdés táblázata 50 m-ben maximalizálja az építménymagasságot, addig az (5) bekezdés 90 méterre engedi felkúszni a legfelső teljes építményszintet. Megjegyezzük, hogy ismerve a telek helyzetét, nehezen tudjuk ezt a két számot a 8.§ (3) bekezdésével együtt értelmezni. Nem látjuk jogosultságát annak, hogy miért fontos itt 20 méteres (6-7 emelet) magasságban minimalizálni a beépítést. Ezt a területet csak részletesebb szabályokkal szabadna ilyen intenzív beépítésre szánni. Ismerve az ingatlan tulajdonviszonyát és az önkormányzat tervpályázatoktól való iszonyát, a jelenlegi tervezetet szakmai hazárdírozásnak tartjuk. Ugyanakkor a lakótelepi Ln övezetre előírt 18 méteres legnagyobb építménymagasság alacsony értéknek tűnik (egy tízemeletes épület nagyságrendileg 30 m).
9.
Korábbi véleményezésünkben is kiemeltük, hogy a főútvonalak mentén kialakított intenzívebb, zárt sorú beépítés rémes városképet vetítenek előre. Ezek közül nem látjuk, hogy valamennyi aknától mentesítve lett volna a szabályzat. A 42.§ (19) bekezdése például nem számol azzal, hogy éppen az árok lefedésével már ki is kerül e rendelkezés hatálya alól (azaz csak addig védi a nyílt árkot a zárt elvezetéssel szemben, míg maga sem lesz zárt elvezetés, azaz lényegében nem mond ki semmit).
4
www.elolanc.hu/erd
A (17) bekezdésnél kérdés, hogy a jogalkotónak valóban szándéka a nem telekhatárra épített épületek ereszcsatornáinak terepszint feletti bevezetésének engedélyezése az utcai vízelvezető hálózatba? Miért élvez kitüntető figyelmet a telekhatáron állás ténye? A 7.§ (9) bekezdésében nem csak a fedett gépkocsibeállókat lenne szükséges tiltani, de a utcafronti parkolást korlátozni, esetleg egyetemlegesen tiltani. A közterületek kialakításáról szóló 10.§ sem pótolja a hiányosságokat: önmagában kevés, gyakorlatilag semmit sem mond, sőt az (1) bekezdésével legalizálja a kialakult állapotokat. (Javaslom e szempontból pl. a Bajcsy-Zsilinszky – Daróci saroképülete előtti közterület kiépíthetőségét tanulmányozni. És az új szabályozás alapján is csupa ilyen épületekre kell felkészülni.) Ezek alapján szükségesnek tartjuk megismételni korábbi véleményünket: •
Ezek a házak jellemzően telekhatártól telekhatárig lefoglalják a teljes közterületet autóbehajtókkal, parkolókkal és egyéb megközelítésekkel. A közterületen ezért teljes felületen burkolati igény jelenik meg, s ez a mégoly minimális zöldfelületektől, utcabútoroktól, köztéri parkolástól, leendő kerékpárutaktól, buszmegállótól veszi el a helyet. A helyzet azzal súlyosbodik, hogy ezek előtt az épületek előtt saját (elő)kertjükben is 100%-ban burkolt felület van, így több száz, a szomszédos fejlesztéseket előrevetítve sok ezer egybefüggő burkolt felület fog kialakulni.
•
Javasoljuk, hogy a szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat is foglalkozzon a közterületekkel, a közterületi kapcsolatokkal. Maximalizálja a telekingatlanok megközelítését szolgáló helyek (pontok) számát (egy átlagos társasháznál 1 legyen elég, de ezt a telekhossz arányában is lehetséges meghatározni), illetve lehetőség szerint a két szomszédos telek egymás mellett alakítsa ki ezt a pontot. Ez a kitétel nem csupán a hatóságnak ad lehetőséget, de a közútkezelőt is köti a közútkezelői hozzájárulásoknál.
•
A fennmaradó közterületre írjon elő a szabályzat olyan elveket, amik egységes közterületet képesek alkotni! Jelenleg minden beruházás a maga képére formálja maga előtt a közterületet. Jellemző, hogy a saját telkén alkalmazott díszburkolatot viszi ki a közterületre is. Ezzel nem csupán az a baj, hogy eltűnik a közterület és a magánterület határa (ami a közlekedésben okozhat jogértelmezési problémákat), hanem az egymás mellett futó beruházások hektikusan váltakozó közterületi felületeket is eredményeznek.
10. A 7.§ (5)-(6) bekezdéseinek létalapját érezzük, létjogosultságukat azonban nem. Ezzel a rendelkezéssel meggátolja a közintézmények felújításának idejére 1-2 évre ideiglenesen felállítható mobilintézmények igénybevételét (lásd a diósdi konténerovit), de nem gondol a majálison kötelező 5
www.elolanc.hu/erd
kürtőskalácsosra és mutatványosra, illetve a vándorcirkuszok bemutató járműveire sem. Az építészetileg, urbanisztikailag rossz megoldásokat nem kategorikus tiltással, hanem hathatós engedélyeztetéssel kell gátolni (pl. a közútkezelői hozzájárulás főépítészi véleményeztetésével). 11. Hasonló eset a 8.§ (9) bekezdése: a kategorikus tiltás önmagában nem jelent építészeti minőséget. Bár átérezzük és helyesnek tartjuk a természetes anyagok prioritását, nem tarjuk helyénvalónak a fém, mint anyag tiltását a homlokzatokon. Nem csak arról van szó, hogy egy fémlemez architektúrájában lehet természetes anyagot imitáló (ezeket mi sem tartjuk szerencsés megoldásoknak, bár van amikor szükség lehet rá), de a megújuló energiatermelő berendezések között is van olyan, mely ezzel a rendelkezéssel tiltottá válik. Nem is beszélve a fémárnyékolókról, -zsaluziákról, melyek a nagy üvegfelületek épületenergetikai szempontból indokolt mobil árnyékolásának ideális megoldása. 12. A 9.§ (18) bekezdésében is érthetetlen a megkülönböztetés a kivágás indokát illetően. Véleményünk szerint a fák pótlásáról akkor is szükséges gondoskodni, ha a fa kivágása elhalása, egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása miatt történik. A zöldfelületek pótlására, fejlesztésére, fenntartására (az intenzívebb beépítéssel egyre nagyobb) szükségünk van. Ezekkel a kitételekkel olyan széles tárházat adunk a „favágóknak”, hogy ezen előírással legalizáljuk a szabadvágást (minden fa beteg, minden fa potenciális veszélyhordozó, de előbb-utóbb el is hal, csak kivágás helyett ezen szabályozás alapján „elég” megmérgezni). Az önkormányzat munkáját konstruktív indítványokkal, a fenntartható településfejlesztés hazai és nemzetközi tapasztalatainak kamatoztatásával, valamint a NÉS készítése során szerzett tapasztalatainkkal kívánjuk segíteni. Munkamenetünk és a költségtakarékosság is azt indokolja, hogy felajánljuk az elektronikus egyeztetés lehetőségét. Amennyiben hivataluknak nem okoz gondot, úgy a további leveleket, vagy legalábbis annak nagyméretű mellékleteit az
[email protected] címre küldhetik.
Érd, 2010.02.14. Munkájukhoz jó egészséget kívánva tisztelettel:
Varga Illés Levente Élőlánc az Érdi Kistérségért
6
