Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies Management. EU 2020 Strategy

MA Nemzetközi szállodavezetés és gazdálkodás

Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies Management

EU 2020 Strategy Hungary 2014 – 2020 Strategy for Hungary Hungarian Tourism Hungarian Accommodation and Hospitality Hungarian Hotel Industry


Stratégia Jellemzői

Közép 5-7 távon meghatározzuk a szervezet jövőjét Versenyelőny létrehozására és fenntartására irányul Iránymutatást ad a szervezet fejlődési irányának Elősegíti a vállalkozás alkalmazkodását környezetéhez Meghatározza az erőforrások elosztását részlegek közt Vendég, dolgozók és a tulajdonosok elvárásainak teljesítése, elégedettség elérése

2


Stratégia Europe 2020 a strategy for

jobs and smart, sustainable and inclusive growth, is based on five EU headline targets which are currently measured by eight headline indicators

38 oldal turizmus egyszer 19 oldalon „versenyképes” 3


Stratégia Europa 2020 Hogyan képzeljük el Európa helyzetét 2020-ban? Európa 2020 stratégia középpontjában három prioritásnak kell állnia: – Intelligens növekedés – a tudásra és az innovációra épülő gazdaság kialakítása. – Fenntartható növekedés – erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság elősegítése. – Inkluzív növekedés – magas foglalkoztatás, valamint gazdasági, szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság ösztönzése. Ezek a prioritások kölcsönösen erősítik egymást, és jövőképet nyújtanak a 21. század európai szociális piacgazdasága számára. Europe 2020

A Bizottság által lefolytatott nyilvános konzultáció során a kifejtett témák erős támogatásban részesültek. A konzultáció során kifejtett véleményeket lásd: http://ec.europa.eu/eu2020/index_en.htm

4


Stratégia Europa 2020 Európa 2020 stratégia középpontjában három prioritásnak kell állnia: – Intelligens növekedés Innováció, oktatás, digitális társadalom – Fenntartható növekedés Éghajlat (energia), versenyképesség Kiemelt kezdeményezés - „Iparpolitika a globalizáció korában”

Európai turisztikai ágazat versenyképességének javítása – Inkluzív növekedés Foglakoztatás, Szegénység

A Bizottság által lefolytatott nyilvános konzultáció során a kifejtett témák erős támogatásban részesültek. A konzultáció során kifejtett véleményeket lásd: http://ec.europa.eu/eu2020/index_en.htm

5


Stratégia Europa 2020 Intelligens növekedés - a tudásra és az innovációra épülő gazdaság kialakítása. Innováció – innovatív unió Oktatás – mozgásban vonzerőnövelése

az

ifjúság,

felsőoktatás

nemzetközi

Digitális társadalom – széles sáv (igazgatás,vállalkozás, lakosság)

6


Stratégia Europa 2020 Fenntartható növekedés – erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság elősegítése. Éghajlat, Energia, Mobilitás „Erőforrás-hatékony Európa” gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztása, gazdaság szén-dioxidmentesítése, megújuló energiaforrások ágazat modernizálása energiahatékonyság Versenyképesség „Iparpolitika a globalizáció korában” cél a vállalkozások – különösen a kkv-k – üzleti környezetének javítása világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kialakításának támogatása. 7


Stratégia Europa 2020 Inkluzív növekedés – magas foglalkoztatás, valamint gazdasági, szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság ösztönzése Foglalkoztatás és készségek „Új készségek és munkahelyek menetrendje”

• •

cél a munkaerőpiacok modernizálása munkavállalók mobilitásának fokozása egész életen át tartó készségfejlesztés révén, a munkaerő-piaci részvétel ösztönzése munkaerő-piaci kínálat és kereslet jobb összehangolása érdekében

Szegénység elleni küzdelem „Szegénység elleni európai platform” •

cél a társadalmi és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják,

• szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők méltóságban, a társadalom aktív tagjaiként élhetnek 8


Stratégia Europa 2020 Fenntartható növekedés Versenyképesség „Iparpolitika a globalizáció korában” Uniós szinten a Bizottság a következő 11 célon fog munkálkodni 1. Olyan iparpolitika megalkotása, amely megteremti a lehető legjobb környezetet az erős, versenyképes és diverzifikált európai ipari bázis fenntartásához és fejlesztéséhez, és támogatja a feldolgozóipari ágazatok energia- és erőforrás-hatékonyabbá tételét 2. Különböző szakpolitikai eszközöket (pl. intelligens szabályozás, korszerűsített közbeszerzés, versenyszabályok, valamint szabványosítás) kombináló iparpolitika horizontális megközelítése 3. Üzleti környezet javítása – különösen a kkv-k esetében – az európai üzleti tevékenység tranzakciós költségeinek csökkentése, a klaszterek támogatása és a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása révén 10


Stratégia Europa 2020 4. Nehéz helyzetben lévő ágazatok jövőorientált tevékenységek irányába történő elmozdulásának elősegítése többek között azáltal, hogy a készségeket gyorsan átcsoportosítják a gyorsan növekvő ágazatokba és piacokra, valamint az uniós állami támogatási rendszeren, illetve a Globalizációs Alkalmazkodási Alapon keresztül nyújtott támogatás révén; 5. Kevesebb természeti erőforrást felhasználó technológiák és termelési módszerek ösztönzése, az EU meglévő természeti kincseire fordított beruházások növelése; 6. Mkkv-k nemzetközivé válásának elősegítése; 7. Ipar számára az egységes piachoz és a nemzetközi piachoz való hatékony hozzáférést biztosító közlekedési és logisztikai hálózatok kialakítása;

11


Stratégia Europa 2020 8. Fő globális kihívások kezelését és a Galileo és a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) végrehajtását segítő eszközöket rendelkezésre bocsátó, hatékony űrpolitika; 9. Európai turisztikai ágazat versenyképességének javítása; 10. Szabályozás felülvizsgálata a szolgáltatási és feldolgozóipari ágazat nagyobb erőforrás-hatékonyság felé való elmozdulásának elősegítése érdekében (ideértve a hatékonyabb újrahasznosítást is). Az európai szabványosítás módszerének javítása annak érdekében, hogy az európai és nemzetközi szabványok az európai ipar hosszú távú versenyképességét szolgálják. Ide tartozik a kulcsfontosságú alaptechnológiák forgalmazása és használatbavétele; 11. Hosszú távú munkavállalói és fogyasztói bizalom biztosításában fő szerepet játszó vállalati szociális felelősséget ösztönző uniós stratégia megújítása. 12


Stratégia Europa 2020 Nemzeti szinten a tagállamoknak a következő négy részcélon kell gondoskodniuk Innovációs ösztönzők növelése érdekében a közbeszerzés révén az üzleti környezet javítása, főleg az innovatív kkv-k számára; Szellemi tulajdon érvényesítési feltételeinek javítása; Vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése és a rájuk vonatkozó jogszabályok minőségének javítása; Különböző szektorokban érdekelt felekkel (vállalkozások, szakszervezetek, a tudományos élet képviselői, nem kormányzati szervezetek, fogyasztói szervezetek) való szoros együttműködés azzal a céllal, hogy azonosítsák a szűk keresztmetszeteket, és közösen elemezzék az erős ipari és tudásbázis fenntartásának lehetőségeit, valamint azt a kérdést, hogy milyen módon juthat az EU vezető szerephez a globális fenntartható fejlődésben. 13


Stratégia 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell az alábbi öt célt 1. Foglalkoztatás Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. K+F Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni. 3. Éghajlatváltozás/energia Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4. Oktatás A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. 14


Stratégia Europe 2020 / 1 75 % of the population aged 20-64 should be employed

Employment rate by gender, age group 20-64 = 75% (2010=69%)

Magyarország 2010 20-64 év

6.700 e fő 3.800 e fő dolgozik 2010 október 56% 5.000 e fő lenne a 75% 1.200 e munkahely - 1.000 Széll K.

egyrészt a nők és az idősebb munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, másrészt a migránsok fokozottabb munkaerő-piaci integrációja révén. 15


Stratégia Europe 2020 / 2 3% of the EU's GDP should be invested in R&D

• Gross domestic expenditure on R&D (GERD) 1

Bizottság azt javasolja, hogy

tartsuk meg a 3 %-os célkitűzést, ugyanakkor dolgozzunk ki egy olyan mutatót, amely együttesen tükrözné a K+F és az innováció intenzitását.

RD

Research and Development

GDE

Gross Domestic Expenditure

GERD Gross Expenditure Research Development

16


Stratégia Europe 2020 / 3 The "20/20/20" climate/energy targets should be met (including an increase to 30% of emissions reduction if the conditions are right) • Greenhouse gas emissions, base year 1990 • Share of renewable in gross final energy consumption 20% •

Energy intensity of the economy (proxy indicator for Energy savings, which is under development) 20%

Üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest legalább 20%-kal csökkenteni Megújuló energiaforrások arányát 20 %-ra kell növelnünk a teljes energiafogyasztásban, Energiahatékonyság 20 %-kal történő növelése is szükséges. 17


Stratégia Europe 2020 / 4 The share of early school leavers should be under 10% (2010=15%) and at least 40% (2010=31%) of 25-34 years old should have completed a tertiary or equivalent education Tertiary 1 educational attainment by gender, age group 30-34

Magyarország 2010 32-34 év 2010 10-19 év

1.553 e fő ez

621 e fő hallgatót kér

1.108 e fő lesz 443 e fő hallgató legyen

2010 felsőoktatás 92 e fő OKJ képzés 140 e fő = 230 e fő

tertiary is a third level high education.

18


Stratégia Europe 2020 / 5 Reduction of poverty by aiming to lift at least 20 million people out of the risk of poverty or exclusion • Population at risk of poverty or exclusion (union of the three subindicators below) • People living in households with very low work intensity

• At risk of poverty after social transfers • Severe material deprivation1 az európai uniós programokban általában a medián jövedelem 60 %-át tekintik szegénységi küszöbnek a medián jövedelem az az érték, amely alatt ugyanannyian vannak, mint fölötte 1 strictly only material shortage Az országos szegénységi küszöb az egyes tagállamokban az egy főre jutó jövedelem középértékének 60 %-a. 19


A medián jövedelem 60 %-a és a létminimum értéke közötti különbség, 2006 200 000

174 371

180 000 160 000 140 000

109 113

120 000 100 000 80 000 60 000

60 128 43 625

40 000 20 000 -

Egyszemélyes háztartás (-16 920 Ft/hó) "EU" Szegénységi küszöb

2 felnőtt + 2 gyermek (-65 258 Ft/hó) Létminimum


Néhány létminimumérték Háztartástípus

Egy főre számított létminimum 2007-ben (Ft/hónap)

Aktív korúak

1 felnőtt 1 felnőtt + 2 felnőtt + 2 felnőtt + 2 felnőtt +

1 gyermek 1 gyermek 2 gyermek 4 gyermek

66 271 54 674 53 017 48 047 40 867

Nyugdíjasok

1 személy 2 személy

59 644 51 599


A szegénység és a depriváció néhány mutatója, 2004 Szegénységi küszöb

Szegények száma

Relatív szegénységi küszöb (a teljes lakosság 1 340 000 (2005-ben már medián jövedelmének 60 1 590 000) százaléka) Létminimum alatt élők A lakossági vélemények szerint a megélhetéshez szükséges minimális jövedelemnél alacsonyabb jövedelműek Depriváltak: azok, akik elemi szükségleteik egy részét nem képesek kielégíteni + a jövedelmi szegények

Szegények aránya az összlakosságból 13,4 % (2005-ben már 15,9)

3 000 000

30 %

2 700 000

27 %

3 700 000

37 %


Egyes segélyezési formákban részesültek átlagos száma, 2007 600 000

490 274

500 000

449 508

400 000

357 057

300 000 200 000

194 716

223 134

100 000 0 Rendszeres Lakásfenntart. Átmeneti segély Rendszeres Rendkívüli szociális segély támogatás gyerm.védelmi gyerm.védelmi (havi átl.) kedvezmény támogatás

Alacsony végzettségű szülők 25-34 éves gyermekei közül felsőfokú végzettségűek aránya (%), 2005 MA Nemzetközi szállodavezetés és gazdálkodás

Egyesült Királyság Írország Franciaország Spanyolország Hollandia Belgium Svédország Finnország Ciprus EU-25 Norvégia Dánia Görögország Portugália Litvánia Luxemburg Ausztria Málta Olaszország Lengyelország Lettország Szlovénia Észtország Szlovákia Magyarország Csehország

26,2 26,0 25,6 25,6 22,9 21,9 20,3 18,1 15,4 15,3 14,3 13,0 10,0 9,1 8,5 8,5 6,5 4,6 4,2 2,9 2,5 0

5

10

15

20

25

32,1 31,6 30,2

30

35

38,0 37,0

40


Iskolai végzettség és foglalkoztatás: foglalkoztatási ráta iskolai végzettség szerint, 2008 15–64 évesek együtt

56,7

Egyetem

82,7

Főiskola

77,6

Szakközépiskola

70,4

Gimnázium

43,9

Szakiskola, szakmunkás…

66,4

Általános iskola

28,7

8 általánosnál kevesebb

7,8 0

50

100


Felsőfokú végzettségűek aránya 25-34 évesek Ciprus Írország Franciaorsz… Belgium Dánia Svédország Finnország Litvánia Spanyolors… Egyesült… Hollandia Luxemburg Észtország Szlovénia Lengyelors… EU-27 Görögország Lettország Bulgária Németország Málta Magyarorsz… Portugália Ausztria Olaszország Szlovákia Románia Csehország

35-44 évesek

Észtország 32,4 42,7 Finnország 32,1 35,5 Egyesült … 28,4 35,2 Hollandia 28,1 34,3 Svédország 27,4 34,1 Dánia 27,3 33,7 Belgium 25,6 32,7 Németország 24,2 32,2 Litvánia 23,9 31,0 Ciprus 22,9 30,8 Írország 21,8 28,7 Bulgária 20,9 28,1 Luxemburg 20,7 27,3 Lettország 20,3 25,7 Spanyolorsz… 19,7 25,3 EU-27 19,4 24,8 Franciaország 18,3 23,0 Szlovénia 17,8 22,9 Görögország 16,9 22,6 Ausztria 15,9 19,1 Magyarország 15,9 17,8 Szlovákia 13,2 17,7 Lengyelország 12,6 14,3 Csehország 12,4 14,0 Olaszország 10,4 13,6 Románia 10,1 13,1 Portugália 9,0 11,5 Málta 7,9 10,1 0 10 20 30 40 50 0 10 20 30 40 50

47,0 Finnország 43,9 Belgium 41,5 Ciprus 41,3 Írország 40,1 Dánia 39,9 Észtország 39,3 Egyesült… 38,9 Spanyolorsz… 38,9 Svédország 37,9 Hollandia 36,7 Franciaország 35,7 Litvánia 34,6 Luxemburg 30,1 Németország 30,0 Görögország 29,9 EU-27 27,1 Bulgária 26,3 Lettország 24,9 Szlovénia 22,6 Ausztria 22,5 Magyarorsz… 22,0 Lengyelorsz… 21,4 Csehország 18,9 Olaszország 18,9 Portugália 17,5 Szlovákia Málta 16,6 Románia 15,5

0 10 20 30 40 50

45-64 évesek


MT Zrt. Turizmus Stratégia 2005 GDP részesedés (bázis: a szatellit számla által meghatározott alapadat). Jelenleg az ágazatonként kimutatott GDP táblázatokban a turisztikai ágazat hozzájárulását kizárólag a szálláshely-szolgáltatásból és vendéglátásból származó eredményekből számítják. Ez az érték 2002-ben 1,8% volt, 2013-ra elérheti a 3%-ot. A turizmus GDP-hez való teljes hozzájárulása (közlekedés, kereskedelem, egyéb szolgáltatások igénybe vétele) a multiplikátor hatásnak köszönhetően meghaladja a 10%-ot. A szakértői becslés alátámasztása a Turizmus Szatellit Számlával lehetséges. Szektorban elért átlagkereset (bázis: KSH legutolsó teljes éves adat) 2013-ra szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás a bruttó havi átlagkereset eléri a nemzetgazdaságra 2013-ban érvényes bruttó átlagkeresetet. 2006 nemzetgazdaság: 163.269, I: 98.712 (60.45%) 2010 év 195.764 I: 118.486 (60.52%) 19.90% 20.03% +0.7%pont


MT Zrt. Turizmus Stratégia 2005 IFA bevétel mértékének alakulása Bázis: 3.330 millió Ft (2003 országos adat) Célérték: 6.660 millió Ft (2013)

IFA kivető önkormányzatok száma Bázis 466 (2003 év) Célérték 2013: valamennyi turizmusban érdekelt önkormányzat kiveti az idegenforgalmi adót, ez a vonzerőleltár alapján határozható meg Vendégéjszakák számának alakulása Bázis 2003-ban kereskedelmi vendégéjszakák száma: 18 millió vendégéjszaka Célérték 2013-ban a kereskedelmi vendégéjszakák száma: 24 millió vendégéjszaka Monitor 2010-ben 19 millió


MT Zrt. Turizmus Stratégia 2005 Egy főre eső költés Bázis: 2003-ban a statisztikai rendszer hiányosságaiból adódóan a belföldiek költéséről kizárólag a kereskedelmi szálláshelyek adatai állnak rendelkezésre, a külföldiek esetében pedig a valutabeváltásokból lehet csak következtetni turisztikai kiadásaikra. Célérték: A külföldi turistákra jutó átlagos fajlagos költés a magyar turisztikai kínálat fejlődése és a költési lehetőségek bővülése révén 2013ra meghaladja az 500 eurót (140.000 Ft) szállás ennek 40%-a azaz 56.000 Ft, jelenleg 12.000 Ft Turizmus Szatellit Számla összeállítása, illetve a hozzá kapcsolódó költésre vonatkozó, rendszeres megkérdezések pótolni fogják ezeket a hiányzó statisztikákat. Szálláshely szolgáltatás: 2006 2010 Bevétel 233.323 234.284 +0.4% Vendégéjszaka 19.038.000 19.031.000 -0.04% Hányados 12.257 12.310 +0,43%


Szálláshelyek stratégiai csoportjai

Széles vendég bázis

Panzió

Üdülő 4* stratégia

A termékválaszték kiterjedtsége

Termál

Üdülő 3*

Wellness

Medical

Konferencia Apartman

Medical Szűk vendég bázis

1* - 2** városi Belföldi piac

Gyógy Sport

Üzleti

Globális piac

Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies Management. EU 2020 Strategy

Recommend Documents