MARIAPOCSI NAPTÁR KÖJ. íó) AZ KÖZÖNSÉGES ESZTENDŐRE ÁRA: KORONA KIADJA: A MAGOSZ SAJTÓ VÁLLALAT R.-T." \.\Jy "K

MARIAPOCSI NAPTÁR KÖJ

AZ 1926. KÖZÖNSÉGES ESZTENDŐRE ÁRA:

20.000

ÖTÖDIK

KORONA

ÉVFOLYAM

K I A D J A : A „ M A G O S Z SAJTÓ V Á L L A L A T R.-T."

r

íó) \.\Jy "K

<m>

N Y Í R E G Y H Á Z A R. T. VÁROS

TEMETKEZÉSI INTÉZETE

N Y Í R E G Y H Á Z A R. T. VÁROS

Kert gazdaságában saját nevelésű üvegházi cserepes virágok, dísznövények, díszfák és cserjék, nemesitett gyümölcsfacsemeték és zöldségfélék kaphatók.

Telefon 156. LUTHER-UTCA Telefon 297. Luxus, elsőrendű polgári és osztályozott temetések rendezését a legmérsékeltebb árak mellett vállalja. Sarkofágok, érc és fakoporsók egyszerű és diszes kivitelben, sirkoszoruk nagy választékban kaphatók.

Csokrokat és élő virágkoszorúkat a legjutányosabb árak mellett készítünk T E L E F O N

156.

SZÁM

N Y Í R E G Y H Á Z A R. T. VÁROS ••

K

eramiai iai U zeme

Készit: virágcserepeket, tűzálló agyagadényeket, disz-tárgyakat, cserépkályhákat minden kivitelben. Olcsó árak ! Raktár a Tűzoltó-laktanyában. Írásbeli megkeresések a Városi Üzemi Hivatalhoz intézendők. — Telefon 156.

Szegénysorsuak külön kedvezményben részesülnek.

mm

FABIAN

PAL

könyvkereskedése Bethlen-utca 6. (Sarok)

Posta mellett

Nyíregyháza v á r o s 100 éves jubilláris kiállításán aranyéremmel kitüntetve. T e l e f o n s z á m : 361.

Vidéki rendelések még a z n a p elintéztetnek.

Papíráruk, irodaszerek, üzletikönyvek, iskolaszerek, rajzszerek, festőszerek, divatlapok, műszaki cikkek stb. legnagyobb választékban.

Gör. kath. iskola könyvekből állandóan nagy raktár. SzentIstván Társulat könyvkiadó hivatalának lerakata. — Bélyegzők, pecsétnyomók, dombornyomást! és lithografált névjegyek készítése.

íllü

Szent áldását adja ránk, Kisdedével Szűz Anyánk!

MÁRIAPÓCSI NAPTÁR AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS SZÜLETÉSÉTŐL

SZÁMÍTOTT

K Ö Z Ö N S É G E S ESZTENDŐRE, MELYNEK TARTAMA 365 NAP. SZERKESZTETTE:

K O Z M A

J Á N O S

GÖR. KATH. LELKÉSZ.

ÖTÖDIK ÉVFOLYAM KIADJA: A M A G Y A R GÖRÖGKATHOLIKUSOK ORSZÁGOS (MAGOSZ.)

SZÖVETSÉGE

V 7

NYÍREGYHÁZA, IÓBA ELEK KÖNYVNYOMDÁJA 2511- 1925.

/ !

IÎIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIilillllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllH

Egyetlen, minden érdekeinkre kiterjeszkedő egyesületünk a

MAGOSZ E G Y E T L E N

L A P U N K

A

GÖR. KATH. TUDÓSÍTÓ V• 7

Aki tagja

még

nem

egyesüle-

tünknek, aki nem előfizetőjelapunknak, — nem érdemli meg a gör. kath. nevet, mert nincs benne

gör.

kath. ö n t u d a t !

¿ A

li

Az 1926. év közönséges, mely 365 napból, azaz hétből és 1 napból áll.

A z uj időszámítás. 52

Csillagászati évszakok. Tavasz kezdete: március 21. Nyár kezdete : junius 22. Ősz kezdete : szeptember 23. Tél kezdete : december 22.

1921. junius 1-től nálunk is életbelépett a külföldön már régey használatban levő 24 órás időszámítás, mi abból áll, hogy déli 12 óra után az órákat nem kezdjük ismét élőiről az 1-től számítani, hanem tovább folytatjuk a számítást: 13, 14, 15, egész éjféli 24 óráig. Éjfél után pedig, mig a mutató az 1-et el nem éri, csak perceket mondunk. A z uj időszámitásnak a régivel való könnyed összehasonlítására szolgál az átigazított óralap, melyen a nagyobb számok a délelőtti órákat mutatják, a,kisebb számok a délutáni órákat.

Természeti évszakok a magyarországi éghajlat alatt. T é l : december 24-től 62 napig. Télutó: február 24-től 22 napig. T a v a s z : március 19-től 58 napig. Nyárelő : május 16-tól 23 napig. N y á r : junius 8-tól 73 nayig. Nyárutó: augusztus 20-tól 32 napig. Ő s z : szeptember 21 tői 51 napig. Tél: november 11-től 43 napig. Az év közepe julius 2-án délben van.

•

Jelmagyarázat. Újhold. ® Holdtölte. Első negyed. C Utolsó negyed. A z állatkör (zodiakus) jelei: Tavasziak : Kos. ípf Bika. Ikrek.

Ősziek : é l Mérleg. HÉ£ Skorpió. Nyilas.

Téliek : Nyáriak : Bak. •ÍS Rák. á l Vizöntő. Oroszlán. Halak. & Szűz. Egy-egy csillagképletben a Nap egy hónapot, a Hold 3—4 napot időzik.

Jó szerencsédet nem a plánéták állása határozza meg, hanem Isten mindenható akarata. Benne legyen bizodalmad.

Nap- és holdfogyatkozások. 1926-ban egy teljes és egygyürüs napfogyatkozás van. A mi vidékeinken nem láthatók. Holdfogyatkozás ez évben ném fordul elő. 1. Teljes napfogyatkozás január 14-én: Nálunk nem látható, Kezdődik 4 óra 59 perckor, végződik 10 óra 14 perckor. Látható az Indiai-oceánon, DélÁzsiában és Kelet-Afrikában. 2. Gyűrűs napfogyatkozás julius 9. és 10-én. Nálunk nem látható. Kezdődik julius 9-én este 9 óra 5 perckor, végződik julius 10-én 3 óra 6 perckor. Látható Észak-Amerika délnyugati részében és a Csendes-oceánon.

A z úgynevezett uralkodó bolygó ez é v b e n : Nap © .

Boldogasszony hava

Napok

Görögkatholikus

Péntek Jéz. km. Bazil Szomb. Előün. Szilv.

Istennel kezdd az uj évet: Sikert aratsz s üdvösségét I R ó m . kath.

örmény kath.

Jéz. körül ni Jéz. neve Makár Bazi!

T é l h ó , 31 n a p Nap

Protestáns

kél

nyug. !

ÜS

7 48 4 19 7 4814 20

1. Vizk. e. vas. 6. h. R. ev. 9. ft. Misén ap. Tim. II. 4. r. 5—8. 299. sz. Ev. Márk. 1. sz. 1 r. 1—8. Jéz. Kr. ev. kezdete. — Róm. ev. Luk. 2. 21. Minekut. elt. a nyotcadnap.

3 Vas. 4 Hétfő 5 Kedd • Szerda 7: Csüt. 8 Péntek 9 Szomb.

( Malakiás Teoktisz vt. Teop. Kir. ó. f Jéz. megker. Ker. János Domnika a. Polieukt. vt.

C. Jéz. n. Titusz pk. Teleszfor vt Vízkereszt Lucián vt. Szörény a. Julián vt.

Hisn.VIIl. Vk. b.7. n. Előest. b. Urjelenés Hal. eml. Szab.pén Urj. utóün.

C. Benj. Leona Simon Hár. kir. Attila Szeverin Marcel

48 4 48 4 47 4 47 4 47 4 47 4 474

21 22 23 24 25 27 28

2. Vizk. u. vas. 7. hang. R. ev. 10. ft. Misén ap. t-t. 224. sz. 4. r. 7—13. — Ev. Máté 8. sz. 4. r. 12—17. Hallván J. hogy János fogs. vettetett. — Róm. kath. ev.. Luk. 2. M—52. Mikor J. Íz esztendős lett.

ld 11 12 13 14

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

C. Gergely pk. C. 1.Vilmos Higin pk. Teodóz sz, Árkád vt. Taciána vt. Hermil és Sztr. -f Veronika Unnepz. Sin. v. Hilár pk. Pál rem. -j Pál és János Marcel pk. Péter ap. bil.

Urj. utóü. Urj. utóü. Urj. utóü. Urj. nyolc. Ker. J. sz. Bünb. nap Al. Péter

C.l.Melán'7 Agota Ernő Vidor Bódog Lóránt Gusztáv

46 4 46 4 46 4 45 4 444 44 4 43:4

29 30 31 33 34 36 37

3. Pünk. U. 32. vas. 8. hang. R. ev. 11 felt. Misén ap. Tim. I. Í85. sz. 4. 9—15. és Zsid. 3 4. sz. 13.7—16. Ev. Luk. 94. sz. 19. 1—10. Zakeus megt. és Luk. 24. sz. o. r. 13—23. Megálla J. a mezős helyen. — Rk. ev. Ján. 2. l -11. A «ánai menyegző.

Luk. 15. Antal Atanáz és C. Makár sz. Euthim r Maxim vt. Timót vp. Kelemen pk.

C. 2. Antal Piroska vt. Kanut kir Fáb. és Seb. Ágnes szűz Vince vt. v Rajmund

Fölt. v. Antal rTeodóz k. Bünb nap Cirjákés J. Bünbán. Vahan

C. 2. Ant. Piroska Sára Fábián Ágnes Artúr Zelma

42 4 42 41 40 4 39 4 38 4 37 4

38 40 41 42 44 47 47

4. Triodkezdő vas. 1. hang R. ev. 1. ft. Misén ap. Tim. II. 296. sz. 3. r. 10—15. Ev. Luk. 29. sz. 18. 10—14. A fariz. és vámos. — Rk. ev. Máté 8. 1—13. M i d ő n Jézus lejött a hegyről.

2Á Vas. 25 Hétfő 26 Kedd 27 Szerda 28 Csüt29 Péntek 301 Szomb

C. Vámsz V Gergely főp. Xenophon vt. Ar Ján. fp. Efrém eaIgnác vt. Három püsp.

C. 3. Timót Pál ford. Polikárp vtÁr- sz- Ján. Árp. Marg. Sz. Ferenc Martina sz.

Aratsavór Arcib. 1 n. „ 2 n. „ 3n. 4 n. Jónás prSzergiusz

C. 3< Tádé Pál ford. Vanda Lothár Károly Adél Mártonka

36 35 34 33 32 4 314 304

49 50 52 53 54 56 57

Hold fényváltozásai.

-c Utolsó negyed 7-én 8 óra 22 p. délelőtt; hoz borult napokat, többnyire derült, szeles éjeket, általábaafagyos időt. Újhold 14-én 7 ^ óra 35. p. reg gel ; felhős, légy idővdl ; reggeli és esti köddel. Első negyed 20. 11 óra 31 perc éjjel; az idő eleinte derült, ee néha igen hideg, később borult, lágy, végre esős. -f Holdtölte 28-án - 10 óra 35 perc este ; éjjelenkint hideg, nappal sokszor enyhe i d ő v e l ; a jég kezd olvadni. I d ő j á r á s tapasztal á s szerint. Szép és állandó idő szokott faggyal következni : Ha a délnyugati síéi északnyugatira változik. Ha keletszéllel apró hó esik. Ha nyugat táján siirü köd keletkezik. Rossz, általán langy idő köveikezik: Ha a kelet-északi szél változik. Ha a gödrök bűzösek.

1-én a nap hossza 8 óra 31 perc ; a hó végéig 60 p. nő. Izraelita n a p t á r . Jan.

15. Tebeth 5686. 1 16. S. V a j e k h i 2 23. S. Semoth 9 1. Sebat S. V a e r a R. Kh. 16 5. Tékozló fiu vas. 2. hang. R. ev. 2. ft. Misén ap. Kor. I 135. sz. 6. r. 12—20. Ev. Luk. 79. sz. 15. 11—32. A tékozló fiúról. - Rk, ev. Máté 20. i —16. Hasonló a mennyeknek országa egy családos emberhez. 8. S. B o 23 15. S. B e s a l a k h sil Vas. 1 Ç Tékozló f. v C Senhmp I Haruthi. I ( Virgilia 7 284 59 Fák ünnepe 30

Jegyzetek Nap

«1 c t O O c L ! "

M E G N E V E Z É S

hónapra

Bevétel

Kiadás

K

K

A JÓ GAZDA: A gyümölcskertek kerítéseit megvizsgálja

s

az

réseket

esetleges becsinálja,

hogy a nyul a zsenge fákhoz ne férhessen. Enyhe időben földet forgat vagy

hernyó-

fészket pusztit. A konyhakertet, ha a föld

nem

trágyázni

fagyos,

lehet.

Az

elrakott zöldséget átválogatjuk. A szőlőbe hordatunk. készítünk. idő

trágyát Karókat

Melegebb

mellett

rigoliro-

zunk is. A méhesben a kaptárokat

nagy

hideg-

ben betakarjuk. NaI

t

pos időben a röplyukakat elzárjuk, hogy a

nap a méheket ki

ne csalja.

Összesen

" Minden iskolaszer legolcsóbb MAGOSz Sajtóvállalatnál, Nyíregyházán

Napok

1 2 3 4 5 6

Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

Görögkatholikus

R ó m . kath.

Örmény kath.

Előün. Trifon Jéz. bemutat. Simeon, A n n á t Szidor a. Ün. z. Ágota f Halottak eml.

Ignác *Gyertyasz. Balázs pk. K. András Ágota sz. t Dorottya vt.

Atomi vtk. Jéz. bem. Bünb. n. Chripist.. Bünb. n. Izsák szrz.

Protestáns

Ignác Karolin Balázs Rákel Ágota Dorottya

Nap kél nyug.

7 7 7 7 7 7

27 5 26 5 25 5 24 5 23 5 21 5

00 02 03 05 06 08

6. Húshagyó vas. 3. hang. R. ev. 3 ft. Misén ap. Kor. 1. 640. sz. 8. 8-13. 9. r. 1—2. — Ev. Máté 106. 15. 31—46. Az utolsó itélel. — Rk. ev. Luk. 8. 4—15. Mikor nagy sereg gyüie össze.

7 8 9 10 11 12 13


C. Húshagyó Tivadar vt. Nicefor vt. Karolámpvt. Balázs pk. vt Meléc. érs. Vezeklő aty.

t t f t f t

C. Sexag. M. János Al. Cirill Skolasztika Lurdi B. A. Szerv.r. a . t R. Katalin

Felt. vas. Pion.Márk Leontin Bünb. n. 1036 vért. Bünb. n. Konst.I.zs.

Tódor Aranka Abigél Elvira Berthold Lidia Ella

7. Vajhagyó vas. 4. hang. R. ev. 4. ft. Misén ap, Róm. 112. sz. 11—14. — Ev. Máté A helyes böjt. — Rk. ev. Luk. 18. 31—43- A jerikói vak.

14 15 16 17 18 19 20

Vas. Hétfő Kedd Szerd. Csüt. Péntek Szomb.

C. Vaj hagyó Onezim ap. Pámfil vt. Tivadar nvt. Leó pápa Timót sz. Tivadar nvt.

C. Fars. v. Fausztin vt. Julianna sz. Hamv. 1 Sim. pk t t Konrád t t t Alad.pk t t

tt tt tt tt

Pun. Par. Nagyb. k. Bünb. n. Aghu-hatz Bünb. n. Bünb. n. Tivad. not

7 7 7 7 7 7 7

20 5 18 5 17 5 15 5 14 5 12 5 10 5


C. Orthodoxiav. Eugen. vtk. t t Polikárp pk. t t Ker. Ján. f. Taráz főp. tt Porfir főp. tt Hal. eml. t

C. Invocab. A d á m b. Pét. szf. t t Bünb. n. D. Péter t t Máty. Kán, t t Géza vt. f " " Margit t " Báthory t " Jer. Cirill

^ Újhold 12-én 6 ^ óra 20 perckor este; zord, hideg, uténa lágy napokkal Első negy. 19-én 1 óra 36 p. d. u.; az idő változó, reggel és éjjel többnyiré hideg.

09 11 13 @ Holdtölte 27-én 14 5 ó. 51 perckor 16 e. u. ; beáll csendes, 17 szép idővel, erre 19 szél támad, rossz idő következik.

C. Bálint Fausztin Julianna Donát Konrád Zsuzsána Álmos

I d ő j á r á s tapasztalás szerint. .

7 7 7 7 7 7 6

09 5 07 5 06 5 04 5 02 5 00 5 59 5

C.l. Eleon.jö Gerzson 6 Alfréd 6 Mátyás ¡6 Géza 6 Sándor 6 Ákos 6

21 22 24 26 27 28 30

51. Az

57 5 55 5 53 5 51 5 49 5 48 5 46 5

32 33 35 36 38 39 41

9. Böjt 2. vas. 6. hang. R. ev. 6. f.. Misén ap. Zsid. 394. sz. 1. 10—2. 3. Ev. Márk. 7. sz. 2. 1—12. Jéz. inaszakadtat gy. — Rk. ev. Mt. 17. 1—9. Urunk szinvált.

Bazil sz.

Utolsó negyed 6-án 0 óra 25 perckor éjjel; hoz viharos, borult, erre felhős, enyhe időt.

17. sz. 6. 14—21.

8. Böjt. 1. vas. 5. hang. R. ev. 5. ft. Misén ap. Zsid. 329. 11. 24-12. 1. Ev. Ján. 5. sz. 1. 43 apostolok meghívása. — Rk. ev. Máté 4. 1—11. Jéz. böjtöl.

21 22 23 24 25 26 27


Elem.|6 44 5 52

Szép és állandó idö következik íaegyal: Ha délkeleti szelek vannak. Ha a hold igen fehér Ha az esti pír igen magasra terjed a nyugoti égen. — Ellenben rossz vagy lágy idő lesz: Ha nvugati szelek vannak. Ha huzamosabb hrdeg után a hó jégalakban esik, mit könnyű észrevenni, midőn az ablakhoz csapódik.

1-én a nap hossza 9 óra 33 p. ; a hó végéig 1 ó. 25 p. nő. Izraelita naptár. Febr.

22. S. Jithro 29. S. Mispatim 30. Ros Khodes 1. A d a r R. Kh. 6. S. Theruma 11. Eszterbőjt 13. S. Thezave 14. Purim

6 13 14 15 20 25 27 28

Jegyzetek Nap

F c b r i l á f


Bevétel

||

K

hónapra Kiadós K

•

A JÓ GAZDA: A gyümöcskertben folytatja a mult havi munkát. Fagymentes időben fákat is ültethet. A fiatal ültetvényekhez karót

állit,

A faiskolában magot vet. A konyhakert talajmunkáit

befejezi.

Fagymentes

időben

egyes magvakat már vet is a szabadban. Melegágyakat

készit

s a már kikeltett káposzta és saláta palántákat beülteti. A szőlőkben az uj ültetéseket

karóval

látjuk el. Nyitni még kockázatos. A méhesben enyhe napokon a röplyukat kinyitjuk

a

méhek

tisztulása

végett.

A

gyengébb családokat

Összesen

etetjük. ,

A nagyböjti ájtatosságokhoz

T\/l A I / A \ | V X / C l ^ a M A G O S z Sajtó1 Í V 1 / - \ . I \ W 1 N I V C i l \ vállalatnál kaphatók

Bő'tmá

Napok

1 2 3 4 5 6


ha

Görögkathojikus

»Emberé a munka, Istené az áldás." Igy kezdve les/, hasznos a tavaszi szántás. R ó m kath.

Örmény kath.

Albin pk. f f Bünb. n. Eudócia vnő Teodót pk. t t Szimp. p. f f »» » Kunig, ff Eutróp vt. » »» Gerázim r. t t Kázmér f f János érs. Özséb Kónon vt. Hal. eml. t Perp.Felvff

T a v a s z e l ő , 31 n a p Nap . .> i

Protestáns

Albin Lujza Kornélia Kázmér Adorján Gottlieb

kel

6 6 6 6 6 5

'nyug.

42 5 40 5 38 5 36 5 35 5 33 5

44 45 47 48 50 51

10. Böjt 3. vas. 7. hang. R. ev. 7. ft. Misén ap. Zsid. 314. 4. 14—5. 6. Ev. Mk. 37. 8. 34-39. Keresztünk viseléséről. — Rk. ev. Luk. 11. 14—28. J. néma örd. üz.


Utolsó negyed 7-én 12 ó r a 49 p.-kor délután; hoz légmérsékletet¿j= Újhold 14-én 4 ™ óra 20 perckor reggel; enyhébb később hirtelen változó idővel. ÍJ

t Vas. 8 Hétfő 9 Kedd 10 Szerda 11 Csüt. 12 Péntek 13 Szomb.

D. 3. Kereszth. C. 3. Oculi Tevfilakt p. ' Istenes J. f t Szeb. 40 vt. f t Franciska f f Quadrát vt. 40 vért. f f Szofrón főp. f'" Szilárd ff Teofán hv. I. Gerg. p Hal. eml. Szabin v t . f f

Sáfár. Bünb. n.

Tam. Zoltán Franciska »» 11 Böjt köz. Olimpia Aghu-hatz Aladár Gergely Seb. 40 vt. Krisztián

6 6 6 6 6 6 6

31 5 29 5 27 5 25 5 23 5 21 6 19 6

53 54 56 57 59 00 01

11. Bőit. 4. vas. 8. hang. R. ev. 8. ft. Misén ap. Zsid. 314. sz. 6- 13-20. Ev. Mk. 40. sz. 9. ¡9—30. Jézus néma ördögöt üz. — Rk. Ján. 6. 1—15. |éz. a Gal teng. tulou.

14 Vas. 15 Hétfő 16 Kedd 17 Szerda 18 Csüt. 19 Péntek 20 Szomb.

János sz. C. 4. Laetare Longin v t . f f Agáp vt. Szabin vt. f f Geréb pk f f Patrik pk f f Elek hv. HÓd. Cirill érs. f f Sánd. pk f f József Krizánt és D. Segitő B. A. f B.Cs.Mórff

Ut. Ítélet Bünb. n. >»

>»

ii

ii

József Vil. Gerg.

C. 4. Mat. 6 Kristóf 6 Henrielte 6 Gertrúd 6 Sánd, Ede 6 József 6 Hubert 6

17 6 15:6 13 6 115 096 07 6 05 6

Egy. Mária C. 5. Judica G.sz. K a t . f f Bazil pk. vtGyőző vért. f f Vikt. vt. f f Előün. Zak. Gáb. fa. f f M. örömhirv f *Gy. o. B. A. Ünz. Gábor : Fájd. Sz. Lázár fölt. f Dam. J. f f

J. II. eljöv. C . 5 Ben. Bünb. n. Oktávián Frumenc Gábor Gy.o.B.A. ii ii Aghu-h. v. Manó Lázár ft. Hajnalka

6 6 5 5 5 5 5

03 6 01 6 59 6 57 6 556 53 6 516

13 14 15 17 19 20 21

13. Bőit. 6. vas. R. ev. Mt. 83. sz. 21. 1-47. Misén ap. Fii. 247. sz. 4. 4—9. Ev. Ján. 4. sz. 12. 1—18, Jéz. bevonul Jeruzsálembe. — Rk. ev. Mt. 21. 1—9. Midőn J. Jer. közeledett.

28 29 30 31

Vas. D. 6. Jéz. bev. C. 6. Palmar Virágvas. Hétfő Márk pk. vt. Auguszta t t Űrnap János sz. f f Kerény vt t t T i z SZŰZ Kedd Szerda Hipátpk. vt. T Guidó ap f+ Űrnap

6 Ged. Cirill Izidor Árpád C.

15 5 5 5

49 6 47 6 45 6 43 6

Holdtölte 29-én 11 ó r a k o r d . e.; változó, kellemetlen napokat hoz.

I d ő j á r á s tapasztalás szerint.

Amilyen időjárás van 03 9-ik március körül, oI>an szokott egész 05 március maradni hónapban. Ha 06 január meleg volt, 'március hideg. Száraz már08 cius ,szép májust jövenEjnapegyenkori szél09 döl. vészek termékeny esz10 tendőre mutatnak. Ha a nap és hold keltében 11 rendkívül nagy eső kö-

12. Bőit. 5. vas. 1. hang. R. ev. 9. ft. Misén ap. Zsid. 321. 9. 11—14. Ev. Mk. 37. 10. 32- 45. Zebed fiainak nagyravágy. — Rk. ev. Ján. 8. 46—59. Ki fedd meg . . .

21 Vas. 22 Hétfő Kedd 23 2á Szerda Csüt. 26 Péntek 27 Szomb.

Első negyed 21. 6 óra 12 p.-kor reggel; többnyire viharos, vége felé esős idővel.

23 24 25 27

vetkezik ; hasonl' kép, ha a harangok messze hallatszanak A márciusi siirü és bűzös köd sok égiháborut hoz.

1-én a nap hossza 11 óra 2 p. ; a hó végéig 1 ó. 42 p. nő. Izraelita n a p t á r . Marc.

15. S u s a n P u r i m 20. S. K i T h i z a 27 S. Vaj., Pek. l . N i z a n R . Kk. 5. S. V a j i k r a 12. S. Z a v 15. P a s s z a h 1 n. 16. P a s s z a h 2 n.

1 6 13 16 20 27 30 31

Jegyzetek I V I á F C l i l S hónapra M E G N E V E Z É S

Nap

Bevétel

Kiadás

K

K

A JÓ GAZDA: megkezdi a tavaszi szántást, hogy idejekorán vethessen. A gyümölcsösben, ha a talaj szikkadt, kiülteti a vadoncokat és kézben oltott csemetéket. Oltogat a következő rendben: cseresznye, meggy, kajszinbarack, szilva, alma, körte. Hernyózás, átültetés, nyesegetés a további dolog. A konyhakertben a talaj munka befejeződik. Az évelő ágyakat tisztogatjuk. Korai burgonyát ültetünk. Káposzta, saláta, hagyma kiültethető. A szőlőben Józseftájban nyitunk, utána metszünk és karózunk. Uj szőlőt telepitünk. A méhesben a kasok alját tisztogatjuk, a röplyukakat kinyitjuk. Kezdődik a fiasitás. ¡1

I

Összesen

I

Vizkereszti hármas gyertyát rendeljen a MAGOSz Sajtóvállalatnál, Nyíregyházán.

Szent György h a v a

Napok

Görögkatholikus

Künn a természet tavasza virit: Lelked kertjében virul-e a hit ? Róm

kath.

Örmény kath.

Protestáns

Csüt. Jézus elfog, f f Nagycs sz Hugó ft Oltarisz Péntek Jéz. ker. hal. f f Nagyp. Nagypént.i Nagyp. Szomb. Jéz. siri ny. f f Nagysz. f t Jéz- s. ny. Áron 14. Húsvét. Misén ap. csel. 1. sz. 1. 1—8. Ev. Ján. 1. sz. 1. 1—17. Kezdetben v. az Ige — Ián. 65. sz. 10. r. 19-25. — Rk. ev. Mk. 16. 1—17. Magdolna a J. sírjánál.

4 5 6 7 8 9 10

Vas. Hétfő Kedd Szerda Gsüt. Péntek Szomb.

D. 1. Jéz. fölt. Jéz. az ap. köz. Jéz- Emmausb. György pk. Heródion ap. Eupszik Terenciusz

C. Husv. v. * Husv. hét. Cöllesztin B- Herm- J. Dénes pk. B. Konrád f Ezekiel

Jéz. fölt. Hal- eml. Fölt. utóü. Gy.o.B.A,

C. Hus. v. Husv. h. Cölesztin Hermán Lidia tf >» Erhardt f > »> K. Ján. fv. Zsolt

T a v a s z h ó , 30 n a p Nap kél Inyug.

Utolsó

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt Péntek Szomb.

D. 2- Tamás v. Bazil sz. Artemon pk. vt. Márton p. Arisztark ap. Irén vtnő Simon és Ákos

C. 1. Quasim Egyh. újév Gyula p. Fölt. utóü. Hermeneg. Justin vt. » »» Anasztázia Labr. B. J- t Anicét p. »» »»

Leó Gyula Ida Tibor Atala Lambert Anicét

Délután ev.

5 5 5 5 5 5 5

35 6 33 6 31 6 29 6 27 6 25 6 23 6

5 5 5 5 5 5 5

32 34 35 37 38 40 41

19-31.

21 6 19 6 17 6 15 6 13 6 11 6 09 6

42 44 45 46 48 50 51

16. Husv. u. 3. v. 2. hang. R. ev. 3. ft. Misén ap. Csel. 16. sz. 6. 1 - 7 . Ev. Mk. 69. sz 15. r. 43—16. 8. A kenethozókról. — Rk. ev. Ián. 10. 11—16. A jó pásztor.

18 19 20 21 22 23 24

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt, Péntek Szomb.

D. 3. Kenethoz. János sz. Tivadar sz. Január vt. f Tódor vt. György nvt. f Szabbás vt.

C. 2. Miser. Összes vt. Emma Fölt. utóü. Tivadar hv. Sz. Józs. olt. Szót. és Kaj. Béla pk. v. György vt

Ilma Kocsárd Tivadar Amzelm Szótér Béla György

08 6 52 06 6 54 04 6 02 6 00 6 58 6 57 7

55 57 58 59 01

17. Husv. u. 4. v. 3. hang. R. ev. 4. ft. Misén ap. Csel 23. sz. 9. 32-42. Ev, Ján. 14. sz. 5. 1—15. Az inaszakadtról. — Rk. ev. ján. 16. 16-22. Egy kevéssé már nem láttok engem.

25 Vas. D. 4. Imasz. gy. 26! Hétfő Bazil pk- vt. 27 Kedd Simon vt. 28 Szerda Jáz. és Szóz. Memnon vt. 29 Csüt. 30 Péntek Jakab ap.

¡C.3. Jubilate Vörös vas. ¡KilitésMarc Főit. előü. Zita sz. Ker. Pál hv. Péter vt. Sien Kat-

C. Márk Ervin Arisztid Valéria Albertina Katalin

negyed

5 41 6 28 5-én 9 óra 50 5 39 6 30 perkor este ; az idő 5 376 31 folyton változó.

15. Husv. u. 2 vas. 1. hang. R. ev. 1. ft. Misén ap. Cs. 14. sz 15 12—29. Ev. Ján. 65. sz. 20. — Rk. ev. ugyanaz. Tamás kétkedéséről.

11 12 13 14 15 16 17


55 7 53 51 50 7 48 46

02 04 05 07

08 09

Újhold 12-én 1 ^ óra 56 perckor délután ; hoz lágy, tavaszias napokat, végre esőt, szelet. "> Első negyed 20. ™ 0 óra 23 perckor éjjel; erős széllel, majd enyhe léggel, néha kis esővel. Holdtölte 28-án 1 óra 17 perckor éjjel; az idő kiderül. I d ő j á r á s tapasztalás szerint. Ha az idő áprilisban igen kellemetes, rossz május szokott reákövetkezni. Ezen hónapi égiháboruk nedves esztendőre mutatnak. Ha a szivárványnak kék és sárga szinei szépen és jól látszanak, néhány napra jó időt lehet várni. A hésvét körüli nedves idő rossz rozsaratast okoz. H szent György nap k ö r ü l a r O ' S akkora, hogy a varjú benne elbujhatik, gabonabőségre mutat.

1 en a nap hvssza 12 óra 47 p. ; a hó végáig 1 ó. 36 p. nő. Izraelita naptár. Április

19. Sabb. 21. P a s s z a h 7. n. 22. P a s s z a h 9. n. 26-S.Semini l.P. 30. Ros Khodes 1. Ijar R Kk. 3. S. Th. M. 2.P. 5. Seni böjt 8. Khumisi böjt 10. S.Akh.M. 3.P. 12. Seni böjt

3 5 6 10 14 15 17 19 22 24 26

Jegyzetek Nap

A.OI*lllS


Hónapra

Bevétel

||

Kiadás

K

_

K

|

I

•

A JÓ GAZDA: minden

vetőmagot

földbe juttatni igyekszik.

A gyümölcsösben oltogat, a fák

tövét

porhanyitja. A

konyhakertben

a melegágyakat szellőzteti. Káposztát, karalábét, zellert, salátát s hagymát a szabadba ülteti ki. Répa, retek, salátamagot vet szabad földbe. A szőlőben tisztogat, válogat, gyökerez, szénkénegez. A méhesben a gyűjtés segítésére műlépeket tesz a kaptárakba.

Összesen

Szűz Mária PARAKLISZÁT májusra, Krajnyák: LELKI KENYÉR c. könyvében találjuk

Pünkösd hava

Napok

Hozzéd sir a nemzet, fölzokog a bánat Boldogasszony anyánk, add vissza hazán kat!

Görögkatholikus

1 Szomb. Jeremiás pr.

R ó m . kath.

Ö

^

n y

Fül. és Jak. Felt. eml.

Nap . kel nyug.

Protestáns

Fülöp

Tavaszutó, 31 n a p

|4 45 7 10

18. H u s v . U. 5. vas. 4. hang. R. ev. 7. ft. Misén ap. csel. 28. sz. 11. 19—30. és Zsid. 334. sz. 13. 7—16. ev. Ján. 72. sz. 4. 5 - 4 2 . A szamariai nőről és Maté 11. SÍ. 5. 14—19. Tiv. a világ viu — Rk. ev. Ján. 16. 5—14. Ahoz m. ki engem küldött.

2

3 4 5 6 7 8


D. 5. Szamariai Timót és MaurPelágia vtuő Irén vtnő Jób próf. Sz. t megjel. János ev.

C. 4. Cant. Sz. + mj. Sz. t felt. Felt. utóü Mon., Flor. » »» V. Pius p. Ján. ap. ev. B. Giz. Sz. 1" Mih főa.

Zsigm. Irma Flórián Gotthard Frida Nepoleon Gizella

4 4 4 4 4 4 4

43 7 41 7 40 7 38 7 36 7 35 7 34 7

12 13 15 16 17 19 20

19. H u s v . u . 6. vas. 5. hang. R. ev. 8. ft. Misén ap. Csel. 38. sz. 16. 16—34 Ev. Ján. 34. szk. 9. 1—3A A vakonszületetlröl. — Rk. ev. Ján. 16. 23—30. Amit kérendetek az Atyától.


D. 6. Vakgyógy. Simon ap. Móciusz vt Ünnepz. Epif. Jéz. mennybem. Izidor vt. Pakóm szerz.

C.5. Rogate Anton pk ® Mam. pk a Pongr. vt ¿ Aid. csütBonif.vt. t De la Salle

Felt- utóü. »» »»

. Gerg. Ármin Mamert » » Pongrác J. mbem. Áldozócs. Pünk. b-k. Bonifác Mennybm Zsófia

4 4 4 4 4 4 4

32 7 31 7 29 7 28 7 26 7 25 7 24 7

21 22 23 25 26 28 29

20. Husv. u . 7. vas. 6. hang. R. ev. 10 ft. Misén csel. 44. sz. 20. 10-18. és 28 36. Ev. Ján. 53. szk. >7. 1—13. Jézus i m á j a apostalaiért. — Rk. ev. Ján. 15. 26-16. 4. Mikor eljöv. a Vigasztaló.


D 7. Niceai aAndronik Teodót vt. Patrik pk. Találeus vt. Konstantin Halottak eml.

C. 6. Exaudi Uj vir. v. Paskál hv. Jéz. mbm Venanc vt. » »> Cölesztin p. 5> »> >» » Bernardin Bob A n d r t J» » »> »» Jul. sz.vt.

C Mózes Paskál Erik Ivó Bernát Konstant. Júlia

4 4 4 4 4 4 4

23 7 22 7 21 7 20 7 18 7 17 7 16 7

30 32 33 34 35 36 37

21. P ü n k ö s d . R. ev. Ján. 65. sz. 20. r. 19—23. Misén ap. Csel. 3. sz. 2. r. 1—11. Ev. J á n 27. sz. 7. 3 7 - 52, 8. 12. Az ü n n e p utolsó nagy napján. — Rk. ev. Ján. 14. 23—31. Aki engem szeret.


D. Szlélek elj. Szenthároms. Ker. Ján. Karpusz apHellád pk. Nicét pk. Unn. z. Teod.

C. Pünk- v. Szlél. elj. C. Pün. v. *Pünk. hétf. Illés b. k. Pünk. h. VII Gerg. p. Szlél u. ü. Orbán N.sz.f.Kán.+f Bünb n. Fülöp Béda eh. t, Pünk- u-ü. Béda Emil Ágost pkTT Bünb. n P.Magd f f Jerem- pr. Maxim

4 4 4 4 4 4 4

157 14 7 13 7 127 11,7 117 10 7

D. 1- Mindensz. C. 1- Szhár. Szenthár. Herrn. B, kezd. Angela sz. Rips. B. K

Utolsó negyed 5-én 4 óra 13 perckor reggel; szélcsendes szép időt hoz növekedő melegséggel. Ipk Újhold 11-én 11 ^ óra 55 p. éjjel; kellemes, többnyire meleg napokkal. Tj) Élső negyed 19. 6 óra 48 p. d- u.; a leg hirtelen meghűl, hideg eső áll be, utána csendes, végre szép idő követeezik. Holdtölle 27-én 12 óra 49 perckor d. u.; hoz borult, majd szép, néhb meleg időt. Időjárás tapasztalás szerint. Szép idő lesz : Ha az esti pir aranyszínű Ha napnyugtakor a vizeken s mezőkön sürü k ö d keletkezik. Ha a szárazon tenyésző békák magasra ülnek és brekegnek. Rossz idő következik: Ha reggeli pir van. Ha a hegyek ormait köd borítja. Ha az esti pír igen vörös.

1-én a nap hossza 14 őra 25 p. ; a hó végéig 1 óra 14 p. nő.

38 Izraelita naptár. 39 t7 S. E m o r 4 . MP á. j u1s 40 '8. Lagbeomer 2 41 «¿4. S-Behar 5. P . 8 43 l . S z i v a n R. Kh. 14 44 2.S. B a m . 6. P. 15 45 4 ( Selos. jeme

22. Pünk. u . 1. vas. 8. hang. R. ev. 1. ft. Misén ap. Zsid. 330. sz. 11. r. 38—12. 2. - Ev. M á t é 38. sz. Krisztus követéséről. — Ek. ev. M á t é 28. 18—20, Minden hatalom nekem adatott.

30 Vas. 31 Hétfő


Szh. v. 4 09,7 46 Petronel. 4 08 7 47

5'

j hagebalah

6. Sabouth 1. n . 7. Sabouth 2. n. 9. S. N i s s z a l . P '6. S. Behal.2. P

jg 19 20 22 29

Jegyzetek Nap

Május


hónapra

Bevétel

Kiadás

K

K

A JÓ GAZDA: bevégzi a tavaszi vetést. Amint a kapások kellően

megnőttek,

kapáltat. A ben

gyümölcskertletisztogatja

a

fattyuhajtásokat. szemzések

A

hajtásait

a csonkokhoz kötözi, hogy egyenesen nőjjön. Irtja a cserebogarat. A

konyhakertben

gyomlál, kapál, öntöz. A melegágyban nevelt plántákat

kiülteti. A

dinnyét, ugorkát heréli.

Szabadba

vet

dinnyét és ugorkát. A

méhesben

be-

fogja a rajokat, műlépeket tesz a keretekbe. Akácmézet perget.

Összesen

Téli olvasmánynak legjobb a GÖRÖGKATHOLIKUS

TUDÓSÍTÓ

Szent I v á n h a v a Napok

Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

Görögkatholikus

Földerül még napja Árpád hű népének, Ha ügyünk ajánljuk Jézus Szent Szivének. Róm. kath.

Jusztin Pamfil vt. Nicefor pk. hv. Erazmus vt. Lucilián vt. t Űrnapja Metrofán érs.ft Kar sz.Fer. Bonifác p.vt. Dorót pk-

Örmény kath.

Protestáns

Gajanit Bünb. n. Oltáriszt. Bünb. nG erg. kij.

Pamfilius Anna Klotild Kerény Bonifác

Nyárelő, 30 n a p Nap kél nyűg

07 7 07 7 06 7 05 7 05 7

48 49 50 5 52

23. Pünk. u. 2. vas. 1 hang. R. ev. 2 ft. Misén np. Róm. 82. sz. 2. 10—16. Ev. Máté 9. sz. 4. 18—5. 1. Jéz. apostolokat vjlaszt. — Rk. ev. Luk. 14. 16—24. Sokan v. a hivatalosak.


D 2. Mát. Bessz. C 1. NorbTeodót pk. t Róbert hvTódor vt. t Medárd pk. Cirill főp. t t Prim és FelMargit kirTimót pkBertalan t + J ez szive T Onufer rFak. sz. Ján.

Gerg. t. sz. Aprószt, Nunia sz. Bünb. n. Serg. és B. Bünb. n. Móciusz

C 1 Norb. Róbert Medárd Félix Margit Barnabás Klaudius

04 04 04 03 03 03 03 7

52 53 54 55 56 56 57

24. Pünk. u. 3. vas. 2. hang. R. ev 3. ft. Misén ap. Róm. 86. sz. 5. 1—10. Ev. Mt. 18. sz. 6. 2 -—23. Az ist. gondviselésről. — Rk. ev. Luk. 11. 1—1q Közeiedének J.-hoz a vámosok.

VasHétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb

D 3. Mt Aquil. Elizeus prt Ámos pr. t Tikón pktt Mánuel vt. t Leontin vt t t Tádé ap-

C.3 P.szAnt N- sz. Vazul Vid, Kresc. Reg. szt. Fer Rainer hv Efrém e. a . t Gyár, és Prot

Felt. vas. Epifán pk. Kon. Ilona Bünb. n. Teodót pk Bünb. n. V. Ger. er.

C. 2. Tób. Vazul Vid Jusztin Laura Arnold Gyárfás

03 02 02 02 02 02 02 8

57 58 58 59 59 59 00

25. Pünk. u. 4. vas. 3. hang. S. ev. 4. ft. Misén ap. Róm. 93. sz. 6. 18—23. Ev. Mt. 25. sz. 8. 5 - 8 . A kefarnaumi századosról. — Rk. ev. Luk. 5. I—11. Mid. a sereg J.-ra tódult.

20 Vas21 Hétfő 22 Kedd 23 Szerda Csüt. 25 Péntek 26 Szomb.

D. 4. Mt. Metód kJ.4. Szilvér p Julián vtGonz- Alaj. Özséb pkPaulin pk. Agrippina vt. t t Ediltrud Ker. Ján. sz K.sz.Ján sz. Febróniavt. t t Vilmos Dávid rem. Ján, és Pál

Felt. vas. Narses pk, Dániel prBünb. n. Izs. Mezr. Bünb. n. Zakar pr.

C.3 Ráfael 4 02 8 00 02 8 01 Alajos 02 8 01 Paulina 03 8 01 Zoltán 03 8 01 Iván 03 8 01 Vilmos Ján., Pál 0418 01

26. Pünk. u. 5. vas. 4. hang. R. ev. 5. ft. Misén ap. Róm. 103. sz. 10. 1-10. Ev. Máté 28. sz 8. 28—f4. Jéz. egy sereg örd. üz ki. — Rk. ev. Máté 5. 20—24. Ha nem tökéletesebb igazságtok.

27 Vas. D- 5. Mí Sáms. 28 Hétfő Cirus és Ján. 29 Kedd Péter és Pál 30 Szerda 12 Apostol

|c. 5. László jlrenaeus vt. Péter és Pál Pál emlék.

P. u. 5. ft. v. ( A László Arszlán Tiridat '.V. Ger. fiai Pét., Pál Bünb. n. Pál

048 01 048 01 058 01

06¡8 01

Hold fény változása'.

Utolsó negyed 3-án 9 óra 9 p. dételőtt; meleg, kellemes, erre nedves napokkal. Újhold 10-én 11 ^ óra 8 perckor délelőtt ; kiderül, a lég fölmelegszik. Első negyed 18. 12 óra 14 perckor dálután ; hoz pásztás esőt, erre meleg időt. Holdtölte 25-én 10 óra 13 perckoreeste; az idő nappal igen meleg, néha esős. I d ő j á r á s tapasztal á s szerint. Jó idő les£ : Ha a szent János bogara igen féuylik. Ha az égen a csekély fehér felhők szétoszlatnak. Ha sok báranyfelhn létez. Ha a dongók este sűrűen repülnek.; Rossz idő vagy eső szonott l e n n i : Ha sok béka jő elő. Ha a macskák nyalják s tisztítják magukat. Ha a tyúkok a porban fürödnek. Ha a kutyák füvet rágnak. Ha a vakandokok magasea túrnak.

1-én a nap hossza 15 óra 47 p . ; a hó 21-ig 12 perccel nö, utána 4 p. fogy-í Izraelita naptár. Junius

23. S. Selasli3 P. 5 30. S. K o r . 4. P . Ros Khodes 12 1.1 ham. R. Kk. 13 7. S. Kliuk. 5.P. 19 14. S. Balak 6 P . 26 17. Templomelf. böjt 29

Jegyzetek Nap

J UI111IS


hónapra

Bevétel

Kiadás

K

K

A JÓ GAZDA: kaszál, gyűjt s szénáját

be is hordja,

mert sok eső lehet.

A gyümölcsösben az oltványok mellékhajtásait

visszacsip-.

jük. Kapálunk, gyomot

irtunk,

ágakat

száraz

nyesünk.

csontárosokat

A

most

nyessük először

A konyhakertben gyomlálunk,

kapá-

lunk, öntözgetünk, ritkítunk, kötözünk. Téli ugorkát vetünk. szulyt,

Pa-

paradicsomot

karózunk. A méhesben vigyázunk, hogy sok utóraj ne legyen. A gyengéket egyesitjük, léppel és költéssel erősítjük.

Összesen • -I

—

—

—

_

_

—

«

- —

—

i

Karácsonyi ajándéknak való imakönyvek a MAGOSz Sajtóvállalatnál kaphatók

b

A JÓ GAZDA: Szent J a k a b h a v a

A földnek javait azért adja Isten, H °gy az ember velük máson is

1 Napok

Görögkatholikus

1 Csüt. Kozma és D. Péntek B A. palástja 3 Szomb Jácint vt. 2

Róm. kath.

Ö

™tí,ny

serénye i neki lát az aratásnak s a kereszteket nem sokáig számolgatja, hanem azon igyekszik, hogy terménye mielőbb asztagban legyen a tüz ellen bíztositva.

Nyárutó, 31 n a p

Protestáns

Jéz. legsz V- Elizeus pr. Tibold f Sarl.B.A B. A. pal- Ottokár Min. sz. p. e. p ¿ t p r p¿| Kornél

N i »P

kél

nyug.


Utolsó

negyed

4 06 S 01 (T *-án 2 óra 2 4 07 3 00 perckor d. u . ; hoz meleg idat égihábo4 07 3 00 rukkal felváltva.

Újhold 10 én 0 óra 6 perckor éjjel; az idö eleinte szép, később több,D. 6. Mt.Andr C.6. Ulrik pk r 5 . Ulrik 4 08 8 00 nyire borult nagy 'Atanáz sz. 1 Enese Zak- Ant. hv fi 4 09 8 00 forrósággal. Szizoész ap. Izaiás próf „ 2 n. 4 09 7 59| Esaiás Első negyed 18. Ciril és Met. :ril és Met 3 óra 55 perc„ 3 n. Ciril, Met. 4 10 7 59 Prokóp vt. Erzséb. kir „ 4 n. 4 117 58 kor reggel; a meleg Teréz egyre nő, végefele Pongrác pk Veron, sz „ 5 n. Lukrécia 4 127 58 borulás áll be pászNikóp. 45 vtAmália Frigyszkr. Amália 4 12 7 57 tás esővel. Holdtölte 25-én vas. 6. hang. R. ev. 7. ft. Misén ap. Rom. 116. sz. 15. 1-7. Ev Málé 33 sz 9 27-35 J. 2 vakot gy. - Rk. ev. Máté 7. 15-21. Ov. a hámis prófétáktól. ' ' ' í) ö óra 13 perckor reggel; gyönyörű végre mar igen meD. 7. Mt. Euf. C. 7 Pius p. Urszinvál. Lili 4 137 57i leg napokkal. Próklusz Gual sz Ján Hal. eml. P 4 1! 4 14Í7 56 Utolsó negyed Gábor főa. Anakl. p. vt. Vartavar Izabella 157 55 ( f 31-én 8 óra 25 Jenő Akvilász perckor este; hoz f Bonavent. Vart. u. ü. Eörs fi 167 54 tolyton hőséget. Cirjék és Jul.

"V tv. O. It. jvusen ap. Kom. n u . sz. u . e-14. Ev. Máté 29 sz < J. inaszakadtat gyógyít. — Rk. ev. Máté 8. 1—9. Midőn negy sereg volt együtt Jézussal."

5

6 7

8

9 110

VasHétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb

28. Púnk. u. 7.

Aténpgén Margit sz.

Henr. csász. Izaiás pr. f Kar.-h.B.A. f I Vart. u ü. Henrik Valter Elek hv. Tádé ap Elek

A gyümölcsösben a tavaszi oltványok oldalcsapjait eltávolítjuk. Alvó szemzéshez készítjük elő a fácskákat. Higitott trágyalével segítjük a jövő évi termőrügyek kifejlődését.

A

kapálás, gyomlálásöntözés. A betakarított termény ágyaiba salátát s retket vetünk.

|4 177 54 14 187 531 I d ő j á r á s tapasztalás szerint. 1.4 19i7 52 J ó időt remélhetni: Ha napnyugatkor jő idő volt. Ha a csalogányok szorgalmasan énekeinek. Ha reggel és este a füst eg, enesen magasra felHa az cső köddé 51 száll. változik. 50 Rossz i d ő : Ha napkeletkor egiháboruk van49 nak. Ha a kakasok nap48| nyugot után kukorékolnak. Ha a tyúkok szo47 morúak Ha a vízi madarak sokat fürdenek.

?9" X 8 " v a ? " 7 ' h a "g- R- ev - 8 f t M'sén ap. Kor. I. 124. sz. 1. 10—18 és Tit 302 sz 3 » t = t v . Máté 58. sz. 14. 14-22. A kenyérszaporítás. Máté 11. sz. 5. 11-19. Tiv a vil ev L u k 16 1—9. A hamis sáfárról.

D. 8. Máté Sz. a IC.S.Kam. hyj Vvaru.I.v r aulai sz, V. Zsuzsán. Makrina Illés próf. Jeromos hv. Cipr. Just Simon sz. Praxedes sz. Bünb- n. Mária Magd. , Mária Magd. 45 vért. Trófin vt. , Apoll, pk. f Bünb. n. Krisztina ¡Krisztina Ősaty. e.

ű . 7 Frigy. Emilia Illés Dániel M. Magd. Lenke Krisztina

A méhesben a további rajzást meg kell akadályozni. A kasokat tisztogassuk.

207 21 7 22 7 23 7 247 26 7 46

A szőlőben hónaljozunk, kaccsolunk, harmadszor kapálunk. A túlnőtt hajtásokat visszacsipjük.

27 7 451 l-én a nap hossza 5 ó. 55 p; a hó végéig 54 perccel fogy.

3 0 . Pünk. u. 9 vas. 8. hang Misén R ev.9.ft. nap. Kor. 128. sz. I. 3. 9-17. Ev. Máté 59 sz 14 22-34 A gonosz szülőmavesekről. - Rk. ev. Luk. 19. 41-47. Jeruz^ pusztulása

25 V . as)• 9. Mt. A n n a Hétfő dermolaus 3 Kedd antelémon 3 rókor vt. Szerda Kallinik vt. Csüt. Péntek Szilás ap. Szomb. t e l ő ü n . Eud-

&

9. Jak. ap inna assz. reízs. József Pantal. vt. 12 kis pr. Ince p. vt. Bünb. n. Márta sz. Aténogén Judit vt. j. Bünb. n. Loyol. Ignác Antal

£

Jakab 4 inna 4 Olga 4 Ince 4 Márta 4 Judit 4 Oszkár 4 8

28 29 30 32 33 7 34 7 35 7

. .

konyhakertben

Izraelita naptár. Julius

4 3 21. S. P i n k l i . >.P. 3 42 28. S. Mat. 2. P . 10 4 0 I . A b R o s . Kh. 12 OQ 6.S D bar 3 . P . 17 ^ 9. Jer. p. böjt 20 o o l 3 . S . V o e t h k . 4 . P 24 3 6 2Ü. S. Ekev 5. F . 31

Összesen

| ima- és énekeskönyveket MÁRIÁPÓCSON ^ csakis a M A G O S z sátrában vegyen j

Jegyzetek

Augusztus


Nap

Bevétel

Kiadás

K

K

hónapra

A JÓ GAZDA: Kisasszony

Napok

Bő istenáldásban elbizottá ne légy. Lelki szegényeknek van igérve az ég.

hava

Görögkatholikus

Róm

kath

Örmény kath.

D. 10. Sz. t k . t István Bojt k. Izsák a. i Efez. 7 vért. f f Eü. Euszign. Urunk szinvált. Doméc pk. t

10. V.sz.P. /artav III. |L. sz. Alfonz Makab vt. István vt. Zzófia vt. Domonk. hv Bünb. n. H. Bold. a Kristóf vt. ». Ur szinev. '"Bünb. n. Kajetán hv. [Efez. zsin

Protestáns

35 33 32 31 30

28

k

4 4 4 4 4 4 ¡4

^ Újhold 8-án ^ óra 49 percki délután ; az idő re gel és éjjel hűs. na] pal forró.

A a

Első negy. 16-á 5 óra 39 peri kor d é l u t á n ; ho gyakori égiháború

24 22 20 18 17 15

Máté 77 'sz ! Í V T ^ l f.y. Luk. 4. Misén ap. Kor. I. 158. sz. 15. l - l T T é J F d T m l i ^ r Máté 77. sz. 18. r. Ü - 3 o . A ker. tökéletességről és Luk. 54. sz. 10. r. Márta és Mária. - Rk ev Lilk _10. 23—37. Az irg. szamaritánus.

4 4 4 4

54 7 56 7 57 7 58 7

14 12 10 08

f < J f °Q¡ 5 03 7 03

aT37Máté R - CT3TTim v t ; Nb.A. u.ün C12 Meny. 5 23 Hétfő Ünnepzárás B. sz. Fülöp Ünnepzár. rarkas 5 24 Kedd Eutik pk vtBertalan ap Joák Anna Bertalan 5 25 Szerda Bertalan ap. Lajos kir. Bünb. n. Lajos 5 26 Csüt. Adorján Zefirin p«vt. Babilaspk. Izsó 5 27; Péntek Pásztor vt ' Kai. sz- J. f Bünb. n. yebhárd 5 28 Szomb-j Mózes rem, Ágoston pk/ Jerem pr. Ágoston 5

M 30' 31

04 7 05 6 06 6 08 6 09 6 116 12 6

01 59 57 55 54 52 50,1

túlterhelt

A az

ágakat

konyhakertben érett

összegyűjti,

Utolsó negyei 30-án 5 óra 41 p-kor reggel; csen des, többnyire kelle mes időjárást hoz

magvakat a

para-

dicsom további virágzását megakadályozza, öntöz kapál.

I d ő j á r á s tapasztal á s szerint. Közönségesen jó időn m u t a t : Ha a juhok mej estén is vígan ugrándoznak a mezőn, tia hu¿umosb eso után a baglyoü ejjet igen huhognaK. Ha szel a napjarast követen vaitozik. Ha a harmai reggel sokáig a faleveleken marad.

Aszőlőben, ha kell, kapál és permetez. A I

korai csemegefajtákat megszedi.

34. Pünk. u. 13 vas. 4 hang. R ev. 2. tf. Misén ap. Kor. I. 166. sz. 16. 1 3 - ' « . Ev. Máté 87 sz 21 33-42. A g. szőllőmüvesek. - Rk. ev. Luk. 17. 11-19. J. poklost gyógyit

22 Vas.

gyümölcsösben

gyümölcsöt lerázza.

Holdtölte 23-á i ó. 38 percko d. u . ; többnyire fel szeles, nedve 251 hős, idővel.

45 46 48 7 49 7 51 7 52 7 53 7

félreteszi a

támogatja, a selejtes

S

D. 12. Nagyb. a C I 2 N B. A Mária elh 151 Vas. Már. 16: Hétfő ' Jéz. képe Rók., Jóak ;Hal. eml. Ábrahám Miron fszvt17 Kedd Jácint hv. ¡Verapoch. Anasztáz 18 Szerda Flórus és L. Ilona csász utóü Ilona András vt. 19 Csüt. István kir. ap í t t v ^ i r . István'kir- | f f e kir. 20 Péntek 21 Szomb- Tádé ap Ch. sz. Fr. ¡Ver utóü. Sámuel

valóit

vetőmagnak valót.

27;

32. Pünk. u. U . vas. 2. hang. R. ev 11. ft. Misén ap. Kor. 141. sz. 9. 2—12. Ev. Máté 77 sz 18 A talentumokról. - Rk. ev. Márk 7. 31-37. Jéz. siketnémát gyógyít. '

Ü

rendezi fizetni s külön

Hold fény változásai.

kél |nyflg

P-94- 37 7 l. . Vas.P. • 38 7 Lehel 4 Hermina 4 397 Domonk. 4 40 7 Oszvald 4 42 7 ¡Berta 14 43 7 [Ibolya 14 447

D. 11. Mt. Emil Cl 1. Cirj.vt. jParegent r i ( ) Lász. Mátyás ap. Román vt. Már. b. k. Emőd Lőrinc vt. Lőrinc vt. „ „ 2.n. Lőrinc Euplusz vt. t t Zsuzsán, vt. „ 3.n Tibor Fóciusz vt. Klára sz. ,,4.n.Klára Unz. Ipoly ttjlp-. Kassz, ,, 5.n. Ipoly Előü. Mikeás lÖzséb vt Sohagat |Özséb

rögtön

Nap

31. Pünk. u. 10. vas. 1 hang. R. ev. 10. ft. Misén np. Kor 131. sz. 4. 9—16 és 125 Ev Máté 72 1/. 14-22. Jéz. holdkórost gyógyít és Ján. 60. sz. Jéz. kereszthal,la. - Rk. ev. t u k 18 y _ u A farlz és vamosrcl

1! Vas. 2; Hétfő 3 Kedd 4 Szerda 51 Csüt. 6! Péntek 71 Szomb

cséplés után Nyárufó, 31 n a p

A méhesben véde1-én a n a p hossza 14 óra 58 p . ; a hó végéig 1 ó. 30 p. fogy

kezünk a rablóméhek és molypillék

ellen.

Izraelita n a p t á r . Aug

27. S. R e e h 6. P. I 30- Kos Khndes 10 P a n k- u -14- vas. 5. hang. R. ev. 3. ft. Misén ap. Kor. 170. sz. II. 1. 21-2 4 és Csel 13 « IÍ , Ev Maté b9 ' ' ' ' '-'f A kir. menyeszöröl. Márk. 4, sz. 6. 14_30 Ján !övéte;e _ Rk ev 1. E i u l Ros Kh. 11 — « « » u n iiv.iii gainai. Mate 6. 24-33. Senki 2 »urnák nem szo'gálhat. 4. S. Sofl. 1. P. 14 Vas. D.14 Ján. föv. t f l í K J. fv.jVér. IÍ. v. TC13. Ernő ¡5~l±48 11. S. K i T h e z e 2. P. 21 Hétfő oandor, János Lim.sz.Róza Pion vt. Róza 5 14 6 46 18. S. K i T h o v a Kedd B A. övének elh ¡Rajmund hvlAndrás vt- Arika 5 15.6 44 3. P. 28

Összesen Szokjunk jelenik

hozzá

az uj

mindent átszámítani pengő-pénzre, hogy mire meg;

pénz, tisztában legyünk vele, mit hogy adjunk vagy vegyünk és senki megne csalhasson!

Szent Mihály h a v a Napok

Szerda Csüt. Péntek Szomb.

Görögkatholikus

Becsülik a jó fát gyümölcséért. Becsülik az embert jó tettéért. Örmény kath.

Róm. kath.

Ind. kezd. t jEgyed B. János István kir. Antim vt. t !Man. pk. t Babilász pk. Viter. Róza

Bünb. nap Adorján Bünb. nap Tamás ap.

Őszelő, 30 n a p Nap nyűg

Protestáns

Egyed Rebeka Hilda [Rozália

5 5 5 5

éft Újhold 7-én ( 45 perckoi hoz gyakori emiatt hűs

17 6 42 ~ óra 19 6 40 reggel; 206 38 szelet, időt. 21 ¡6 36

36. Pünk. u. 15. vas. 6. hang. R. ev. 4. ft. Misén ap. Kor. II. 176. sz. 4. r 6—15. — Ev. Máté 92. sz. >2. 34—46. A föparancs. — Rk. ev. Luk. 7. 11—16. A naími ifjúról.


D. 15. M- Zakar. 5.C1 Juszt. Mihály főa. Ida Előü. Szózon fefÖA Mária szülét. KI. sz. Péter Joák. Anna Tol Miki. T Ménodóra Prot, és Jác. Teodóra

3

areeent. pl4. Vikt. Sz fb. 1. n. Zakariás Sz.fb. 2. n. Regina Mária szül. Mária Sz fbőjt4n.Ádám Sz fbőjt5 n. Erik Sz. sir. tpl. Teodóra 5

23 24 25 27 28 6 29 6 31 6

13 Hétfő . Kedd 15 Szerda 16 Csüt. 17 Péntek 18 Szomb.

Kfmg. e. vas. Előün. Sz. sir t Sz. T felmag. t t Nicetás vt. t Eufémia vt. Zsófia vt. t Eumén pk. vt.

C16 Mária n.Sz. t főim. Notburga sz.Kereszt ü. Sz. t felmag.Egyh. ün. H.sz.M.K f f Kornél p. vt Sz Fer. s. t t Kereszt ü. K.sz.Józs. t t Kereszt ü.

C15. Guid. Ludovika Szerénke Nikodém Edit Ludmilla ¡Titusz

5 5 5 5 5 5 5

326 33 6 35 6 36 6 38 6 39 6 406

26 24 22

20 18 16 14 12 10 08

38. Pünk. u. 17. vas. 8. hang. R. ev. 6. ft. Misén ap. Gal. 203. Ev. Márk ó7. sz. Keresztünk viseléséről. — Rk. ev. Máté 22. 34—46. A föparancs.


Kfmg. u. vas. Jan pk. Paregent. C16. Vilh. Euszták Euszták vt. Mam. vt. Friderika Unnepz. Qu. Febron. vt. Máté Máté ap, Fókász vt. Bünb. n. Móric t Móric vt. K. János fog. Tekla sz. vt. Irén pk. Tekla Tekla vt. t Fogoly, M . t Bünb. n. Gellért Eufrozina a. Gellért pk. György ntv Kleofás

41 43 44 46 47 48 495

06 03

01

59 57 56 54

39. Pünk. u. 18. vas. 1. hang. R. ev. 7. ft. Misén ap. Kor. II. 18S. sz. 9. 6—11. és Ján. I. 73. sz. 4.12—19. Ev. Luk. 17. sz. 5. 1—11. A csodás halfogás. — Rk. ev. fljláté 9. 1—8. Jéz. a tengeren.

26 Vas. 271 Hétfő 28| Kedd 29 Szerda 30 Csüt.

D. 1 Luk. Ján. . Kalliszt vt. Kariton hv. Cirjék rem. t Vil. Gergely

C18. C. és J. jVar. sz. t Kozma, D. Dávid Vencel k. vt Euszták Mihály főa Bünb. n. Jeromos Izsák

C17, Cip.,J, 5 Adalbert 5 5 Vencel 5 Mihály 5 Jeromos

515 52 5 53 54 56»5

3

Első negyed 15-én 5 óra 27 p-kor reggel; csendes, nappal néha meleg idővel.

34 32 g ) 30 28 kor

37. Pünk. u. 16. vas. 7. hang. R. ev. 5. ft. Misén ap. Gal. 215. sz. 6. 11-18. — Ev. Máté 92. sz. ¿2. 35—46. Az ember fianak fölma -. — Rk, ev. Luk. 14. 1—11. Bem. J. egy farizeus házába.

12 Vas.

Hold fény változása'.

kél

52 50 48 46 43

Holdtölte 21-én 9 óra 19 perceste ; szeles és reá őszies napokai hoz. Utolsó negyed 28-án 6 óra 48 perckor este ; az idő borult, mellette gyakori esővel. I d ő j á r á s tapasztalás szerint.

ló idő következik : Ha a hónap elején sok futócsillag látszik. Ha nem esik harmat vagy ha esett is, herenyeben elszárad Ha az éjjelek rendkívül hidegek, Ha a tejút az égen igen tisztán látszik. — Rossz i d ő : Ha a galambok vizben fürödnek és későn repülnek haza.

1-én a nap hossza 13 ó. 25 p . ; a hó végéig 1 ó. 38 p. fogy. Izraelita naptár. Szept.

25. S. Nezavim 5. 6. P. 1.Thisri 5687. 2. Újév 2. n a p j a 3. S. H a a zinu 4. Gedajlah b. 10. Jom K i p p u r 15. Szukk. 1. n. 16. Szukk. 2. n. 17. Sab. 22.Sem. azerth

4 9 10 11 12 18 23 24 25 30

Jegyzetek Nap

Sz6pÍ61TlbGr


Bevétel

Kiadás

K

K

hónapra

A JÓ GAZDA: a homokos földekbe a rozsot siet elvetni az őszi szeles idő előtt, kötöttebb földben a vetést a hó végére hagyja. Kamaráit, vermeit rendbehozza az őszi betakarításhoz

A gyümölcsősben megkezdi szemzést. ültetendő kihányja. szed és eltevésre.

az alvó A z ősszel fák gödreit Gyümölcsöt válogat téli

A konyhakertben a veteményeket betakarítjuk. Téli salátát és kelt még vethetünk. A zellert kapáljuk.

A szőlőben, ha gazos, még egyszer kapálunk. A z érett csemegeszőlőt s a hó vége felé a korai érésű borszőlőt is szedjük. A szüretelő eszközöket rendbeszedjük.

A

méhesben

az

anyátlan családokat anyával látjuk el. A gyékénykasok mézszüretét megkezdjük, a gyenge családokat mézzel ellátjuk. A többiből pergetünk.

ö

•

* DANILOVICSKRAJNYAK:

V

—

; É M T 7 K

R

C Q K

R

A \ T V \ /

CINCjÍXEÍOJXUÍN

I V

•

A M A G O S Z SAJTÓVÁLLALATNÁL K A P H A T Ó .

I

Mindszentek h a v a Napok

Kamrádba élelmet, lelkedbe gyűjts erényt, Boldogabb életre csak igy nyerhetsz reményt!

Görögkatholikus

Róm. kath.

l{ Péntek I B. A. Oltalma íRemig pk. 2 Szomb. Ciprián pk. vt. Örzőangy.

Örmény kath.

Bünb. n. 72 tanitv.

Nap

Protestáns

Malvin Petra

Őszhó, 31 n a p

kél

nyűg.

15 57 5 41 5 59 5 39

40. Pünk. u. 19. vas. 2. hang- R. ev. 8 ft. Misén ap. Kor. II. 194. sz. 11. 31-12. 9. F.v. Luk. 26. sz. 6. 31—36. Az ellenségszeretetröl. — Rk. ev. Máté 22. 1—14 Has. a. m. orsz. egy királyemberhez.

4 5 6 7 8 9


D. 2. Luk. Dén. Hierót pk. Karitina vtnő Tamás ap. Szergiusz és B. Pelágia sz. Jakab ap.

C19. Kandid Cható IV v. C18. Helg Ass. sz. Fer. Fókász pk. Ferenc Piacid vt. Tekl. Borb. Aurél Brúnó hv. Bünb. n. Brúnó Olv. B. Assz-Pant Her. Amália Magy.N.A. Bünb. n. Etelka Dén. pk. vt. Kallisztrát Dénes

|6 6 6 6 6 6 6

41. Pünk. u. 20. vas. 3. hang. R. ev. 9. ft. Misén ap. Gal. 200 sz. 1. 11—19. Ev. Luk. 30. sz. A naiml ifjúról. Rk. ev. Ján. 4. 46—53. Egy klr. beteg fiáról.

D

11 12 13 14 15 16

- 3- L E u l a m p . p O . Borg. F. Ch. V. vas.P 9 - Grccl. 6 ;6 Hétfő Fülöp ap. Piacidia sz. Alb. Gerg. Brigitta Kedd Próbusz vtMiksa pk.vt Anan. a p . Miksa Szerda Kárpusz ap. Ede kir. hv. Bünb. n. Kálmán Csüt. Kozma pk. Kallisztp.vt. Ar. Dénes Helén Péntek Eutim szerz. Teréz sz. Bünb. n. Teréz Szomb. Longin vt. Gál apát 4 evang. Gál

00 5 37 01 5 36 03 5 34 04i5 32 06 5 29 06 5 27 09 5 26 7. 1 í—16. 10 5 115 135 14|5 165 175 195

42. Pünk. u. 21. vas. hang. R. ev. 10 ft. Misén ap. Gal. 203. sz. 2. 16-20. és Tit. 302. sz. 3. 8 Ev. Luk. 35 sz. 8. 5—15 A magvetőről. Máté 11. sz. 5 14. 19. Ti v. a vil. világossága.

17

j D. 4. L. Sz. aty. Lukács ev. 19 Kedd Joel pr. 20 Szerda Artém vt. 21 Csüt. Hilár szerz. 22 Péntek Aberc pk. 23 Szomb Jakab ap^

18 Hétfő

C21 Hedv.a. Lukács ev. Alkant. Pét. Vendel hv. Ors. sz. vt Kord. vt. Ignác pátr.

24 22 20 18 16 14 12 15.

Ch VI. v. |C20. H e d . 6 2015 10 Longin vt. Lukács 6 21 5 09 Teodor, pk Lucius 23 5 07 Bünb. n. ilréne 24 ¡5 05 10200 vt. j Orsolya 26 5 03 Bünb n. Előd 285 01 Demet. vt. Gyöngy. 294 59

43. Pünk. u. 22. vas. 5. hang. R. ev. 11 . ft. Misén ap. Gal. 215. sz. 6. 15- 18. Ev. Luk. 83. sz. 19. 19—31. A gazdag és Lázár. — Rk. ev. Máté 22. 15-21. A farizeusok tanácsot tartanak.

24 Vas. 25 Hétfő 26 Kedd 27

28

29 30

1

5

- 1 Aretász Marcian vt ; Demeter nvt. , Szerda | Nesztvr vt. Terenc és N. Csüt Péntek Anasztázia Szomb. Zeus vért.

Ráf. fa Sz-1 fölt. | C 2 l . S a l a . B.Mór e.p.p Anasztáz Blanka Dömötör vt Hiperik Dömötör Szabina vt. Bünb. n. Szabina Sim- és Juda Szevérián Simon, J. Narc pk. Bünb n. Zénó R sz. Alf. Barlám Kolos 1

6 6 6 6 6 6 6

30 32 33 35 37 38 40

58 56 54 52 50 49 47

44. Pünk. u. 23. vas. 6. hang. R. ev. 1. ft. Misén ap. Ef. 22 . sz. 1. 4—10. Ev. Luk. 38. sz. 8. 26—39. A gadarenus tart. ördögűzés.— Rk, ev. Máté 9. 17—26. Jair. leánya s a beteg asszony.

311 Vas.

[D.6. Luk Szták '

Far- pk.Ch. VIII. v-[C22. Ref. e.|5 4ll4 46


Újhold 6-án 11 óra 13 p. éjjel ;| többnyire szép, jó.j végefelé szeles na-: pókkal. -> Első negyed 20.,J " 3 ó. 28 p. d. u.; az idő nappal néha j szép, éjjel viharos,] hideg. Holdtölte 21-én j 6 óra 15 perc-j kor reggel; zord napokat, hideg, ködös j éjeket hoz, ~~ Utolsó negyed j 28-án 11 óra 57 perckordélelőtt; borult, nedves időt,! néha reggeli dért j hoz. I d ő j á r á s tapaszta- j l á s szerint. Lanev időt várhatni • Ha a fák ősszel má«od- I szór virágozni kezdenek. Ha S7ent Mihály körtil a gubacsok üresek vagy I vizenvősek. Ha a madarak ősszel soványak. Ha ] szent Mihály körül snk eső esik s a szelek délrő' vagy délnyugatról fújnak. — Kora té're mutat: Ha iuliusban a haneyák "halmaikat szokottnál hamarabb össze- I hordják.

1-én a nap hossza 11 óra 44 perc; a hó végéig 1 ó. 39 percet fogy. Izraelita naptár. Okt.

23. S z i m k a ^ l i t h . 24. S. Beresilh 30. Ros Khodes 1. M a r H i . R . K . 8. S. Lekhl-L. 10. Seni böjt ! 3 . Khamisi böjt 15. S. Vájáré 17. Seni bőit 22. S Ktiajo Sz.

1 2 8 9 16 1* 2' 23 25 30

Jegyzetek Nap

O l i t Ó b C F


hónapra

Bevétel

Kiadás

K

K

A JÓ GAZDA: az őszi vetéssel betakarítással várja

és nem

be az esőzé-

seket. A az

gyümölcsösben alvó

szemzések

kötéseit kioldjuk. Levélhullás után a fákat állandó helyére ültetjük. Gyümölcsszedés és konzerválás. A szőlőben szüret, homlitás, karók összegyűjtése és

takarás

az e havi munka. A

konyhakertben

folytatjuk a veteménymagvak

gyűjtését és

a betakarítást. A karókat összeszedjük. A méhesben a röplyukak megszűkitésével zárjuk ki a méhek ellenségeit. A kirepülési, meddig az idő engedi,

akadá-

lyozzuk.

Összesen •

ne

—

- — —

1

Húsvéti ajándékul rendelje meg ismerőseinek a

•

GÖRÖGKATHOLIKUS TUDÓSÍTÓT

•

Szent A n d r á s h a v a Napok

1 2 3 4 5 6


Görögkatholikus

Hervadó levelek zizegő hullása Emlékeztessen a biztos elmúlásra I R ó m kath.

Örmény kath.

Kozma és D. Mindszent István p. Halót- nap. Aceps. vt. Acindin vt. fHubert pk. Bünb. n. Acepsim vt. Bor. Károly Metrofán Joanik rem. leimre hg. t B ü n b . n. Galaktéon ¡Lénárd hv. Mihály főa. Pál érs. hv.

Őszutó, 30 n a p Nap kél |nyug.

Protestáns

Marianna Achill Győző Károly Imre Lénárd

Hold fényváltozásai, j

5-én 6 424 44 • Újhold óra 34 p. d. i 6 44 4 43 az idő megzordt 6 464 41 felhős, ködös lesz.1 47 39 Első negyed 13.1 49 38 0 óra 1 perckojl 6 504 37 éjjel; folyvást hideg zimankós

45. Punk. u. 24. vas. 7. hang. R. ev. 2. ft. Misén ap. Ef. 221. sz. 2. 14—22. Ev. Luk. 39. sz. Jair. I. és a betegasszony. — Rk. ev. Máté 13. 24—39. A magvetőről.

Vasi? Hétfő Kedd 3 Szerda Csüt. Péntek Szomb.

C. 7. Luk. 33 vt. C24. Engelb. Kfm.u.IX.v C23. Rezs. 52 Mihály főa. Gottfried pk. Meléc érs. Gottfried 53 Onezifor vt. Tivadar vt. Ar. János Tivadar 6 55 fEraszt ap. Avell. And- Bünb. n. L. Márton 6 56 Viktor és Vince Márton pk. Guriasz vt. Márton 58 Márt. p. vt. t Bünb. n. Jónás Nilusz sz. 59 Fülöp ap. Szaniszló K. Szaniszló ~ Ar. sz. János 01

36 34 32 31 29

28

27

46. Pünk. u. 25. vas. 8. hang. R. ev. 3. ft. Misén ap. Ef. 224. sz. 4. 1—6. és Csel. 20. sz. 8. 26—39. Ev. Luk. 53. sz. 10. 25—37. Az irg. szamarit. és Ján. 9. 5 sz. Az apostolok hivatása. — Rk. Mt 13. 31—85. A mustármag.

Vas. Hétfő Kedd Szerda 18: Csüt. 19 Péntek 20 Szomb.

D. 8. L. Fülöp Guriász Böjt k.f Máté ev. Gergely pk. f Plátó és R. Abdiász pr t t Eün. Gerg.

C25. Joz. vt. Kfm. X- v. Gertrúd sz. Angyalok Ödön pk. Próféták Cs. Gergely Bünb. n. Pét, Pál b. f- Apostolok Erzs. assz. + Bünb- n. Valois Félix Mindenszt.

C24. Klem. 7 Lipót 7 7 Ottmár Hortenzia 7 7 Ödön Erzsébet Jolán

02 4 044 05 4 07 4 08 4 104 114

26 25 24 22

21 20

19

47. Pünk. u. 27. vas. 1. hang. R. ev. ün. Luk. 4. Misén ap. Ef. 229. sz. 5. 13-19. és Zsid. 330. sz. 9. —7. Ev. Luk. 66. sz. 12. 16—21. A kevély gazdagról. — Rk. ev. Luk. 54. sz. 10. r. Márta és Mária.

21 22 23 24 25 26 27

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt, Péntek Szomb.

D 9. B.A.b.33 vt Filemon +" Amfilók pk. f Kelemen p. t f Unz. Katalin " Alip ap. ff Jakab nvt.

C26. B. A. b. B- A. bem. C25. Oliv. Cecilia vt. Hissn- 1 n. Cecilia Kel. p. vt. „ 2 n. Kelemen Ker- János „ 3 n Emma Katalin vt. „ 4 n. Katalin BerchJán. + 5 n. Milos Érm. sz Már- Cs. Gerg. Virgil

7 7 7 7 7 7 7

idővel.

8. 41 5®

12 4 14 4 15 4 16 4 18 4 19 4 20 4

18 18 17 16 15 14 13

„ H o l d t ö l t e 19-éri ® 5 óra 21 perc kor délután ; hoz feli hős időt esővel, sőt| hóval, ha keleti szél. 3 Utolsó negyed \C 27-én 8 óra 15 perckor reggel; ha-J vas, reggel derüsj később majdnem té-| lies idővel.

I d ő j á r á s tapasztalás szerint. Hosszú és kemény tél | következik: Ha julius augusztusnál melegebn, I október hideg s annak I másik felén délnyugatról j keletkezett viharok voltak. Ha a madarak ősszel | kövérek. Ha sok komló,; makk és' keménymagul gyümölcs termett. Ha no- j vemher hó száraz és nem | fagyos.;..^.

1-én a nap hossza | 10 óra 2 p . ; a hó végéig 1 ó. 14 p. fogy.

Izraelita naptár. Nov.

Pünk. u. 27. vas. 2. hang. R. ev. 5. ft. Misén ap. Ef. 233. sz. Ev. Luk. 71. sz. 8. 10—17. A 38. éve beteg asszonyról. — Rk. ev. Luk. 21. 25—36. Jelek I. a napban.

28 Vas. 29 Hétfő 30; Kedd

| D 10. L. Istv. Cl. Ist. apát iHiss. II. v. fc\. Stef. 7 224 13 Párámon vt. f f Szaturnin Julianna Noé 7 23 4 13 j András ap. f András ap- |Jak. és Sim.lAndrás ¡7 244 12

29. S. Toldoth 6 1. Kiszlev R. Kh. 7 7. S V a j e z e 13 14. S. Vajislakh 20 21. S. Vajesev 27

Jegyzetek Nap

November

- M E G N E V E Z É S

Bevétel

Kiadás

K

K

hónapra A JÓ GAZDA: gondosan rendbehozza az istállót, hogy jószágainak

telelő-

helye egészséges legyen.

A

szénafélét

porciózza s előbb a kevésbbé

állandót

eteti.

A gyümölcsösben földet

forgat,

fákat

ültet, trágyáz. A fiatal fákat bekötözi a rágcsálók ellen. Az elszáradt ágakat letisztogatjuk.

A konykakertben a téli zöldségeket elvermeljük, munkákat

a

föld-

folytatjuk,

mig az idő engedi.

A szőlőben homlítunk, iskolát létesítünk

s

most

múlhatatlanul

már fede-

zünk is. A méhesben a családokat beteleltetjük. A hideg ellen védel-

Összesen

mezzük.

Ujitsa meg előfizetését a G Ö R Ö G K A T H O L I K U S TUDÓSÍTÓRA !

Karácsony hava Napok

1 2 3 4

Szerda Csüt'Péntek Szomb.

Görögkatholikus

Jó kezdetű évnek hal adás a vége : Istennek dicsőség, az embernek béke ! R ó m . kath.

Náhum pr. f f Elig. pk. Habakuk pr. Bibina vt Szofoniás pr. f f Xav. Fer. t Borbála vnő ¡-Borbála vt.

Örmény kath.

Protestáns

Bünb. n. Elza Kelemen p Aurélia Bünb. n. Olivia András ap. Borbála

Télhó, 31 n a p Nap kél

17 7 7 7

nyűg,

26 4 12 27|4 1 28 4 1 294 1

48. Pünk. u. 28. vas. 3. hang. R. ev. 6. ft. Misén ap. 28. vas Kol. 250. sz. 1. 12-18. és Ga>. 5. 22—25. 6. 1—2. Ev. 30. vas. Lák. 91.sz. 18. 18-27. A 10 poklosról és Mt. 43. sz. r . 27—30. Jöjjetek hozzám mind. — Rk. ev. Máté 11. 2—10. Mikor meghallotta János.

5 I 7 8 9 10 11

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb

D. 13. Luk Szabjr 9 Szabb Hiss. III. y. f Miklós pk Január pk. Miklós pk. Ambrus pk. Ambrus Jakab ap. B. A. sz. fog. tlMária^z, sz. f1. Bünb. n. Four Péter B A. sz.fog Anna Menász t i Melk vt. t Bünb. n. Dániel rem. Dam p. vt. Miklós pk.

C2. Vilma Miklós Ambrus Mária Natália Judit Árpád

17 7 7 7 |7 7 7

30 4 324 334 34 4 35 4 36 4 37 4

49. Pünk. u. 29. vas. 4. hang. R. ev 7. ft. Misén ap. Kol. 257. sz. Ev. Luk. 76. sz. 15. ¡ 6 — A vacsoráról. — Rk. ev. Ján. 1. 19—28. A zsidók papokat és levitákat küldenek Jánofhoz.

VasHétfő Kedd Szerda CsütPéntek Szomb.

D. 11. Luk. Ősa. C3. Ottilia sziHiss- IV. v. Jenő, Luca f f Luca sz. vt Menas Tirzus vt. + Nikáz pk. vt. Bertalan Eleutér pk. f t Val. Kán. f f Bünb. n. Aggeusz pr. Etelka cs-nő Jenő vt. Dániel pr. Bünb. Pareg f t Lákár Sebesty. vt. Grác. pk. t t Jakab pk.

C3. Gabr. Luca Szilárdka Johanna Albina Lázár Auguszta

7 7 ¡7 7 7 7 7

50. Szentatyák vas. 5. hang. R. ev. 8 ft. Misén ap. Zsid. 3 8. sz. 15. 9. 32— 0. Ev. Máté 1. sz. J. Kr. nemzetségk. — Rk. ev. Lnk. 3. 1—5. Tib. cs. uraik. 15. esztendejében.

19 Vas.

I D. Sz. atyák

10 10 10 09 09 09 09

kir.

384 39 39 40 41 42 43

09 09 09 09 09

10 11

1-25.

C4. Pelááia H. V vas. |C4. Viola

434 444 45 4 46 4 Istenősök Viktória, Kr. 10 vt. 23 Csüt. 46 4 Viktória 24 Péntek Eug. Kir. érék -} Ad. és E. t f Vig. böjt Ádám, É. ¿6 4 25 Szomb- i Jéz. születése Nagykarács. ¡Karácsony rácsony 7 47 4 Előün. Ignác 20 Hétfő Tim., Maura Ábrahám Teofil Juliánná 21 Kedd Tamás Tamás ap. Deodat Kar. böjt. Zeno 22 Szerda Anasztázia t t Zénó vt.

11 11 11 11 12 13 13

Karács, u. vas. 6. hang. R. ev. 9. ft. Misén ap. Gal. 200. és Zsid. 306. Ev. Máté 4. sz. A napkeleti bölcsek. — Rk. ev. Mt. 23. 31—39. Jéz. az Írástudók közt.

26 Vas.

D. Istenrok. 27 Hétfő István vt. 200 000 vt. 28 Kedd 29 Szerda Aprószentek Anizia 30 Csüt. 31 Péntek Ünz. Melánia

C. Istv. I. vt. István vtJán. ap. ev. Péter, Pál Aprószent. Jak. János Tam. pk. vt. Bünb. nDávid Paregent. Szilveszt, p. Bünb. n.

|C. Ist. I. vt. János Kamilla Dávid Zoárd Szilveszt.

47 4 474 47 4 484 484 484

14 15 15 16 17 17


~ Újhold 5-én ¥ óra 12 perckor reggel; esővel és ködös, enyhe, bo« rult idővel. Első negyed 12, -f 7 óra 12 perckor reggel; mérsékelt hideg, szeles, havas napokat hoz. Holdtölte 19-én 7 óra 8 perckor reggel; nappal havas, éjjel néha kemény, hideg idővel. Utolsó negyed 27-én 5 óra 59 perckor reggel; mérsékelt hideggel és éjjeli faggyal. I d ő j á r á s tapasztalás szerint. Ha december eleién és véeén s egész januárban langy idő van. a tél március végéig betart. — Ha karácsonyig szakadatlanul hideg van, akkor fel szokott engedni. Hideg december kora tavaszt s jó esztendőt Jövendöl. Ha ősszel sok köd volt, sok havat lehet várni.

1-én a naphossza 8 óra 46 p ; a hó 22-ig 21 perccel fogy; hó végéig 4 p. nö. Izraelita naptár. December

25. Khanukkah k. 28. S. Miken 1. Shebeth Ros Khodes 3. Szvth. Khan. 6. S. Vaiijras 10. Jer. ostr. böjt 13. S Vajekhi 18. Sobebim böjt 20. S. Semoth 25. Sobebim böjt

1 4 6 8 11 15 18 23 25 30

Jegyzetek Nap

December


Bevétel K

j

hónapra

Kiadás K

A JÓ GAZDA: elkészíti

évi

szám-

adásait, rendbehozza tartozásait és gondot fordit a házi eszközök jókarba

helyezésére.

A gyümölcsösben dugványokat és oltóvesszőket vág s azokat elvermeli. Irtja a száraz fákat s ha az idő engedi, pusztítja a hernyófészkeket.

A konyhakertben az

elrakott

gyöknö-

vényeket átválogatja, szellőzteti. Melegágyba

retket

és

fejes

salátát vethetünk. Melegágykereteket, ablakokat és hadzsurákat készítünk. A szőlőbe, ha le. het, trágyát hordunk, karókat

készítünk

a hibásakat

s

rendbe-

hozzuk. A méhesben a nyugalomra ügyeljünk.

Összesen

! • !•

Vegye meg jó előre az 1927. évi Máriapócsi Naptárt

• ©

Böjtök.

Az egyházi év. Kortani ismertető jelek

Gör. kath.

a görög egyház rendszerében alkalmazva a Gergely naptárhoz. Az 1926. év korszámításunk szerint Ádám teremtésétől 7434-ik. a javított számitásu XV. indikció . . .. 26 éve, NapVör 3 Holdkör 8 Epakfa vagy holdkulcs 16 Husvétmutató

14

Vasárnapi betű január—februárban .. C Vasárnapi betű márciustól D A r. k. egyházban indikciószám . . . . 9 Vasárnapi betű C Az egyházi év kezdete a gör. katholikusoknál szeptember 1, a rómaiaknál advent első vasárnapja 1925. nov. 29. és 1926. nov. 28. Az örmény katholikusoknál a húsvét u. 1. vasárnap 1926. április 1.

Állandó

ünnepek.

(Ezek minden évben ugyanazon hónapok ugyanegy napján ünnepeltetnek meg.)

Gör. kath.

Róm.

kath.

Január január január Február Március Április Junius junius Julius Augusztus Augusztus Augusztus Augusztus Szept. Szept. Október

6 1 30 2 25 23 24 29 20 6 15 20 29 8 14 1

Január Január

November November December December December December December

November 8 21 6 ' 8 December 25 December 26 26 December

Február Március Junius Augusztus Augusztus Szept.

1 Jézus körülmetélése 6 Vízkereszt Három főpap 2 Gyertyaszentelő 25 Gyümölcsoltó B. A. Szent György vj. Ker. Sz. János 29 Sz. Péter és Pál Szent Illés próféta Urunk színváltozása 15 Nagyboldogasszony 20 Szent István király Ker. János fővétele 8 Mária szülötése A sz. Ker. felmagaszt. B A. olta'ma 1 Mindszentek ünnepe Sz. Mihály főangyal Mária bemutatása Sz. Miklós pk. 8„ Mária fogantatása 25 Karácsony Szűz Mária emléke 26 István vértanú

Változó

ünnepek.

A görögkatholikus

Róm. kath. Március 2 Április 4

s z á r a z b ő j t ö k . (A naptárban 2 vörös kereszt, i Midőn 1 ¡élezve.) Miüo semmiféle zsiradékot sem L a had hasznaim: Vízkereszt vigiliája: januar 5. . .M, a f f v^p¿énnttpel kf :• április « n r i l i s 2. 2. 1 Keresztelő Sz. János fejvétele: augusztus 29. Segitő Boldogasszony Szentkereszt fölmagasztalása: szeptember 14. Fájdalmas B. A. Karácsony előestéje: december 24-ike. Nagypéntek 1 i Rőíti napok, ( J e l ü k k é t f e k e t e kereszt.) mikor Húsvét Ulaiialkészült eledelekkel élhetünk, azonban Sz. József oltalma P ó h a n csak csak egyszer, egvszer. délben délben vagy Áldozó csütörtök máni ában vagy este szá-

26 2 4 21 Május 13 Május 13 23 23 Pünkösd Junius 3 Űrnapja 11 Jézus szent Szive Julius 18 Szentatyák v. Október 17 Szentatyák v. November 28 Ádvent I. v. December 12 Ősatyák vas. '9 Ószöv. atyák vas. 26 Istenősök eml. Április

had teljes jóllakasig ennünk: 1 Vajhagyótól nagypéntekig minden hetto, szerda, csütöriök és péntek. kedd 2 ' Mindenszentek vasárnapjától Sz. Peter i l i l l i u w i l szerda O Í ^ U - és péntek. t' Pál1 ünnepéig minden » i i Márin Plhnnv 3 Augusztus 1-től Szűz Mária elhunyta ünnepéig minden szerda és péntek. 4. Karácsony böjtjében minden hetfo, szerda A protestánsok (református és lutheránuj ¿ y é ^ S z o r a b a t : április 3. —c megünneplik az újévet, vízkeresztet, n a g y p é l •j. i i u ^ j - ^ v . _ • * /Ti" teket, húsvétot, áldozó csütörtököt, p ü n k ö i Megtartóztatási napok, (Jelük egy vörös kedöt és karácsonyt. K ü l ö n ünnepük októbT reszt.; midőn a tejes, vajas, tojásos és zsiros eledelek tiltva vannak, de bőjtös eledelt napjá31 -en a reformáció emlékünnepe. ban többször is élvezhetünk teljes jóllakásig: 1. Az éven át minden szerda, és péntek, melyről valamely pont másként nem intézkedik. 2. A nagyböjt szombatjai és vasárnapjai. 3. A Péter Pál, Mária és karácsonyi böjtök fel nem sorolt napjain. Vajas héten, február 8—14-ig zsirra, készült eledelt élvezni nem szabad, a 'tej, vaj Minden nyilvános 'és nem feltétlenül sürgői bírósági működés szünetel a vasárnapokon f és tojás élvezete azonban e héten mindennap a róm. kath. ünnepeken. (1868. LIV. tc. 19, meg van engedve. Szabad napok alatt azon szerda és pénteki §.) Sürgős eseteket kivéve, senki sem idézhet^ napokat értjük, mikor mindenféle eledei, tehát meg .saját vallásának ünnepén (1868. LIVI tc. 100. §.). Váltótörvényszék előtt az ily idí, a húsevés is meg van engedve. Ilyenek: zés erőtlen 184(0. X V . tc. 202. §.). V é g r l 1. triookezdő vasárnapot kö\»ető szerda és hajtást vezetni valaki ellen vallásának ünnej pén nem szabad. (Ugyanott 204. §..). H|a péntek: jan. 27 és 29. valamely fizetési kötelezettség határnapja va2. Húsvét fényes hetének szerdája és pénsárnapra vagy r. kath. ünnepre esik, az az ese tekje: április 7. és 9. 3. Pünkösd hetében a szerda, és péntek: dékesség a következő hétköznapra megy a május 26. és 28. (1875. X X X V I I . J329. §.). Ugyanez áll a vá| _ },, . "4. Karácsonytól vízkereszt előestéjeig minÍJL1 - , " " " s-l- ^ g y u a u a— " va.ii tókra nézve is. (1881. L X . tc. 103. §.). Biz t o l den szerda és péntek: január 1., december tási végrehajtást azonban ilyen napokon is le-| 29. és 31. het eszközölni. (1881. L X . 22. §.) Az ünnepünnep Ünnepi felmentések. H a valamely

T ö r v é n y k e z é s i szünnapok.

hCZ

^ámi+fa+ib-

1 1 íU«

~

±

'

Ezek nem esnek mindig ugyanazon hónap ugyanazon napjára, hanem a húsvéthoz vagy legalább a heti naphoz alkalmazkodnak.

20

Gör. kath.

bíróság nem rója hátrányára, de jelenteni« kell, hogy mi okból marad el. L Zsidókat szombatra megidézni nem szabad.) Nem szabad megidézni még: purimkor, a hus-[ vét első és utolsó két napián, pünkösdjükön, Jeruzsálem pusztulása napjan, újévkor, engesz-i telés napján, sátoros ünnepkor, törvényöröml ünnepén.

Január Január Február Február Március

Róm. kath. 24 31 lanuár 7 14 7 Február 17

20

Triodkezdő vasárnap 31 Hetvened vasárnap Húshagyó vasárnap Vajhagyó vasárnap 17 Hamvazó szerda Keresztvasárnap Bűnbánó hódolások

egyházban.

saját

r

_„

.__„

—

VU11CU UUCiV^ttl

o)

. w

A-

j ~

-

O J

_

,

gyümölcsoltó, Sz. János születése, Péter és Pál, Urunk színváltozása, Nagyboldogasszony, Kisasszony napja, Szent Fülöp napja (nov. 14.) a szerzeteseknek, (kik ősi szigorú fegyelmük szerint huseledellei csak a nagy ünnepeken élnek) megengedik a halevést, a többi ünnepek s a nagyobb szentek emléknapjai a bor és olaj élvezetét. A világiak enyhébb

böjti fegyelme egy fokkal többet enged meg, vagyis az említett ünnepeken ¡np^'^vT; mindenféle eledel élvezetét) a k i ^ S e D f k e n pedig a hal tojás s általában az" u ™ X z e ? t teher eledeleket. Akinek az itt előadottak szerint böjtölni nem fehér eledeleket. (Horolog. R ó m a 1872.)) f e l m e n t é s t kérni. Felmentésért egy-két héttel a böjti idő beállta előtt mindenkinek saját lelkészéhez kell fordulnia gyónásban vagy gyónáson kivüi, az oknak megjelölésével, mely miatt a kérelmező a böjtöt megtartani nem képes. Felmentést nyerhetnek: 1. A gyengélkedők. 2. Akik igen nehéz testi munkát végeznek. 3. Akik nem saját háztartásukban, hanem másnál étkeznek. 4. Akik szegénység vagy más ok folytán bőjtös eledelekkel magukat kellőleg ellátni nem képesek. 5. Akinek vidékünkön használt napraforgóolaj ártalmashatásunak mutatkozik, finomabb ételolajat pedig nem tudnak beszerezni. K é r e l e m n é l k ü l is fel vannak mentve a böjt és megtartóztatás alól: 1. A hét éven aluli gyermekek. 2. A fekvő betegek, vagy akiknek az orvos húsos eledeleket ír elő. 3. A nehézkes és szoptató anyák. 4. Akik utazás közben bőjtös eledelekhez nem juthatnak. 5. Aki oly családnál étkezik, akár mint munkás, akár mint vendég, hol felmentéssel bírnak vagy a böjtöt egyéb oknál fogva nem tartják. Huszadik életévének betöltése előtt s hatvanadik évének betöltése után a böjti napokra engedélyezett eledelekkel tetszés szerinti menynyiségben lehet élni. Böjti és megtartóztatási napokon zajos mulatságban részt venni tilos. (Böjti napokon mennyegzőt ne tarts!) A r ó m a i katholikus e g y h á z b a n . I . Szigorú böjti napok (naptárunkban két vörös kereszttel f f ) , vagyis amelyeken tilos a húsételek élvezése és csak egyszer szabad jóllakni, a következők: H H a m v a z ó szerda, a nagyböjt minden péntekje, a kántorbőitök péntekje, karácsony, pünkösd és Nagyboldogasszony vigiliája. II. Lnyhitett böjti napok (két fekete kereszttel f f ) , vagyis amelyiken szabad ugyan délben hust enni, de a többszöri jóllakás tilos: A nagyböjt többi napjain s a nagyböjt vasárnapjain többszöri jóllakás és húsevés mindenkinek meg van engedve, a kántorbőjti szerdák és szombatok, mindszent vigiliája. III. Megtartóztatási napok (egy vörös kereszttel t ) ' melyeken csupán a húsételek élvezése tilos, az évnek minden péntekje.

461 IV. Kivételes felmentvényben részesülnek a tilalom alól: 1. Az összes hivek valahányszor valamely parancsolt ünnepnap megtartóztatási napra esik a nagyböjti időn kivül. 2. Egyes községek, midőn bucsunapra vagy országos vásár megtartóztatási napra esik. 3. Egyes személyek: A ) Minden böjti napon — kivéve a nagypénteket, karácsony és pünkösd vigiliáját, a nustilalom alól felmentetnek: a) a gyári munkások és bányászok; b) kik a vendéglőben kénytelenek étkezni vagy az ételeket a vendéglőből hozatni, amennyioen böjti eledelt nehezen kapnak. B) Minden hustilalom alól — kivéve a .nagypénteket, felmentetnek: a) a vasúti vonatokon szolgálatot tevő személyek; b) mindazon utasok, kik vasúti vendéglőben vagy gőzhajón kénytelenek étkezni; c) kik egészségük helyreállítása végett fürdőhelyen tartózkodnak kíséretükkel együtt; d) alamizsnából élő szegények és a cselédek, ha urai böjti eledelt nekik nem adnak. Jegyzet- 1. Böjti napokon bárminemű zsiradéK használata meg van engedve. 2. Nagyszombat nagyböjt. a)

délutánján megszűnik

a

Kántorbőjtök.

Tavaszi február 24., 26., 27. Nyári május 26., 28., 29. Öszi szeptember 15., 17., 18. Téli december 15., 17., 18. b; ELöesti böjtök. 1. Pünkösd vigiliájának böjtje május 22. 2. Nagyboldogasszony vigiliájának böjtje augusztus 14. 3. Nagykarácsony vigiliájának böjtje december 24. c) Más parancsolt

böjtök.

1. Nagyböjt (hamvazószerdától husvétvasárnapig a vasárnapok kivételével, mindennap) február 17-től április 3. délig. 2. Pénteken tilos a huseledel. (Lásd a bőjtj rend.)

A farsang a görögkatholikusoknál tart vízkereszt ünnepétől húshagyó vasárnapig, vagyis január 6tól február 7-ig, tartama tehát 31 nap. A római katholikus egyházban január hó 6-tól február 16-ig, tehát 41 napig.

Az 1926. év. 7657. a Septuaginta korszámítás szerint. 7434. a görög egyház számítása szerinti Ádám óta. 6639. a Juliusz-féle korszámítás szerint. 5684. a zsidó korszámítás szerint. 2707. az első olympiaí versenytől. 2676. Róma alapításától. 1926. Jézus Krisztus születésétől. 1877. aze lső jeruzsálemi apostoli zsinat óta 1874. a pápai szék Rómába helyezése óta. 1861. a Néró-féle első keresztényüldözés kezdete óta. 1859. Szent Péter és Pál halála óta. 1856. Jeruzsálem pusztulása óta. 1613. Nagy Sz. Konstantin császár és a kel resztények fegyveres üldöztetésének megszünH tetése óta. 1601. a niceai első zsinat óta. 1537. Attila hun király uralkodása óta. 1547.: Nagy Szent Bazil halála óta. 1519. Aranyszájú Szent Jánosnak, miseimádj ságaink szerzőjének halála óta. 1344. a török évszámítás szerint Mohamed Mekkába futása óta. 1174. a pápai állam keletkezése óta. 1159. a Phoüus-féle egyházszakadás óta. 1025. a magyar honfoglalás óta. 925. a magyar királyság megalapítása óta 872. a görögkeleti egyház elszakadása (a | schizma) óta. 834. a Szent László korabeli szabolcsi z s i j nat óta. 827. az első keresztes hadjárat óta. 704. az aranybulla kibocsátása óta. 687. a tatárjárás óta. 647. a lyoni egyházegyesitő kísérlet óta. 566. a munkács csernekhegyi bazilita rend-1 ház alapitása óta. 487. a görög és római katholikus egyház,) egyesülése óta a flórenci zsinaton. 488. a könyvnyomtatás feltalálása óta. 464. Amerika felfedezése óta. 409. Luther Márton s a hitújítás kezdete | óta. 399. a mohácsi vész óta. 398. a Habsburgok magyarországi uralmának állandósulása óta. 382. Erdély kormányzatának önállósulása óta. 381. a tridenti zsinat összehívása óta. 344. a Gergely-féle naptárjavitás óta. 332. a lengyelországi, breszti unió óta. 280. a magyarországi ruszinok ungvári uniója óta. 230. a máriapócsi első kép könnyezése ótaj 227. a gőzgép feltalálása óta. 226. a magyarországi oláhoknak a kath.J egyházzal való egyesülése óta. 211. a máriapócsi második kép (a jelenlegi! kegvkép) első könnyezése óta.

Si 203. a Habsburg-család leányági örökösödésének (pragmatika sanctio.) törvénybe iktatása óta. 177. a Sz. Bazil rendnek Máriapócson való megtelepedése óta. 170. a máriapócsi kegytemplom felépítése óta. 154. a munkácsi gör. kath. püspökség törvényesítése óta. 189. a munkácsi püspökség székhelyének Ungvárra való áthelyezése óta. 149. a körösi gör. katholikus püspökség megalapítása óta. 137. a nagy francia forradalom kezdete óta. 119. a vasúti mozdony és -a gőzhajó föltalálása óta. 90. az eperjesi püspökség alapítása pta. 88. a táviró föltalálása óta. 75. a magyar szabadságharc kezdete óta, 49. a teleton feltalálása óta. 21. a jelenlegi máriapócsi kegykép második könnyezése óta. 18. a repülőgép feltalálása óta.

.14. a

hajdudorogi

püspökség alapítása

óta. 13. Miklósy István g. kath. magyar püspök trónfoglalása és fölszentelése óta. 12. a hajdudorogi püspök székhelyének Nyíregyházára való áthelyezése óta. 12. a nagy világháború kezdete óta. 8. Károlyi Mihály-féle őszirózsás forradalom óta. 7. a 102 napos kommunista rémuralom óta. 6. Magyarországnak a trianoni békeszerződés által történt gyászos felosztása óta. 5. a Magyar üörögkatholikusok Országos Szövetségének megalakulása és az első görögkatholikus kongresszus óta. 3. az első görögkatho'.ikus diákkongreszszus óta. 3. a máriapócsi rendháznak a szigorított Sz. Bazil r. szerzetesek kezébe való átadása óta. ; , 2. a gör. kath. tanítók első pócsi lelkigyakorlata óta.

lllllllllllllillllllllllllllllllillllllillllllllllllllH

A helyi idő és a z ó n a i d ő közötti különbség. Naptárunkban az égitestek kelte a vasutaknál használt zóna vagy középeurópai idő szerint van feltüntetve. Ha ezt a lakóhelyünk adataihoz viszonyítjuk, azt látjuk, hogy minél keletebbi részén vagyunk az orszagnak, annál nagyobb az égitestek keltének valódi és naptári ideje közti különbség Az égitestek néhány perccel előDb kelnek és nyugosznak, mint a naptar zónaidö szerint mutatja. Ha a naptárban közölt adatokat saját helyi időnkre akarjuk atszámitani, le kell vonni az adatokból: Budapesten Debrecenben

16 percet 26 „

Eperjesen 25 perce Kassan 25 „ Marosvásárhelyen 38 „ Munkácson 3< „ Nagykárolyban 30 „ Nyíregyházán 27 „ Szatmárnémetiben 32 „ Tokajban 26 „ Ungvárott 29 „ Ekként, ha a hold kelte pld. 1734-re van a naptárban kiirva, a pontos zónaórával biró tokaji ember már előbb, 17 ora8 perckor megláthatja a kelő napot.

IIIIIIIIIIHIIIIlllllllllllllllllilllllllllilllllllllllllilllilllllllllllllllllllIIIIIIIIIIIIIIIJIIIIIIIIIlll

Budapesti

útmutató.

Miniszterelnökség. I., Szent György-tér 1. szám. Belügyminisztérium. I., Országház-utca 30. Külügyminisztérium. I., Disz-iér 2. Honvédelmi minisztérium. I., Szent Györgytér 3. szám. Kereskedelmi minisztérium. II., Lánchid-u. 1-3. Vallás- és közoktatásügyi minisztérium. V., Hold-utca 16. Igazságügyi minisztérium. V., Markó-u. 16. f'öldmüvelésügyi minisztérium. V., Országház-tér 11. Népjóléti és munkaügyi minisztérium. Eskü-tér 1. M. kir. kúria. V., Országház-tér 10. Pápai nunciatura. I., Disz-tér 5.

IV.,

Görögkatholikus lelkészi hivatal. VII., Rottenbiller-utca 5 -b. II. em. 2. Gör. kath. templomok. VII., Szegényház-tér és II., Pálffy-tér. (Flórián-kápolna.) A Magosz elnöke lakása I., Döbrentey-utca 20., I. em. 7. Osztrák követség. V., Akadémia-utca 17. Cseh követség. V.,,Akadémia-utca 17. Román követség. Horánszky-utca 15. Országos földbírtokrendező biróság. V., Markó-utca 16. Belgyógyászali klinikák. VIII., Szentkirályi-u. 41. és Vili., Ludoviceum-utca 2. Szemészeti klinikák. VIII., Mária-utca 39. és VIII., Szigony-utca 36. Gyermekgyógyászat. VIII., Gólya-utca 48. Fehérkereszt gyermekkórház. IX., Tüzoltóutca 7. Országos anya- és csecsemővédő-egyesület. Villányi-utca 20.

Irgalmasok kórháza. II., Zsigmond-utca O r r és gégeklinika. VIII., Baross-utca Nőgyógyászat. VIII., Baross-utca 27. VIII., Üllöi-ut 78. Elmegyógyintézet. I., Hidegkuti-ut 72. pótmezo.)

17. 49. és (Li-

Országos menekültügyi hivatal. VI., Ari' rássy-ut 19. Országos méhészeti felügyelőség. V., Oj szágház-iér 11. Szent István társulat. VIII., Szentkirályi-ut' 28., könyvkereskedése IV., Kecskeméti-utca Központi Sajtóvállalat. V., Honvéd-utca 1

illllllllüllllliillllllllllllllllllllllllllllll llliliilllllliilllllllllllllillllIlllllliillilllHlllllilllllllllllllllllllliH

A százesztendős jövendőmondó. Jöjjetek fiaim, hadd szóljak hozzátok, Kik az anyaföldet buzgón munkáljátok; Hadd mondjam el néktek, milyen időt élünk, Akik ezen évben sirba nem térünk.

Tiszta buza,, árpa, zab bőségben terem, A kendermagnak sem leszünk most szükibe Cseresznye gyéren lesz, annál több az alma| Körte, dió, barack, mogyoró és szilva,

A tél.

Az ősz.

Ez idén nem lesz nagy, nem is erős a tél, Csak igen ritkán fog fújni a zordon szél; A hó sem fog esni térden felül nagyobb, De farkas a mezőn nagyon is sok kullog.

Hosszú és száraz ősz lesz ez esztendőben, Hogy ha. sok borjunyál szállong a mezőbeAz őszt munkával könnyen elbánhattok, Megtölthetitek vermetek, kamrátok, Az őszi vetésre csak jól figyeljetek, Se hamar, se későn gabnát ne vessetek, Ne hogy az egerek a szemet felegyék, Vagy nyáron a kalász mind halomra dűljék. A káposza későn t kezd ugyan borulni, A kukorica is későn kezd felnyílni, De azért lesz elég, krumplit is ehetünk, Lencse, borsó, babban hiányt nem szenvedünk.]

A

tavasz.

Ez idén hamarabb kezd majd tavaszodni, A munkához [ókor hozzá kell hát fogni, A szőlőmivesek kezdjék meg a nyitást, A földmívesek is azonnal a szántást. Jókor elvessék az árpát, kölest, zabot, Valamint a lednek- és káposztamagot. Borsót, lencsét, babot és kendert későbben Lehet majd elvetni a zsiros földekben. Kertészek! a fákat ¡ól megtisztítsátok, liogy ne kölúessenek a sok hernyók rájok. A nyár. Cserebogár, béka, tücsök, most nem sok lesz, Búzában a féreg nem igen sok kárt tesz, Ártalmas sáskáktól nem szükséges félni, A tengerbe fúlnak, nem tudnak megélni. Kaszálás, aratás a nyári főmunka, Ez a szegény embert nagyon kifárasztja, A kulacs teljék meg vinkóval, máslással, Anyjok meg ne késsék eí a szeredással, Ez idén nem igen vastag lesz a széna, Mert tavaszi eső ritkán esik rája; De annál nagyobb lesz a sarjú a réten, Marháinknak elég lesz majd egész télen. Ha a juh a vetést nagyon íe nem ette, i Gazdag aratásnak nézhetsz majd elébe. Egyébiránt a rozs, nem lesz nagy bőségbe'. De ami lesz, szép, jó kenyér lesz belőle.

Bor. Színültig a hordó ez idén nem telik, A keveset mégis vigan szüretelik; Nem lesz, mondom, annyi, hogy ki kell önteni, Hanem a meglevő jól is fog ízleni. Sok fáradtságra a homoktelepeken Ez idén iható s jó borocska terem. De aztat javallom: legyen jókor szedve, Mielőtt a szőlő rothadásba menne. *

Ezek lennének hát szavaim hozzátok, Elmondtam igazán, mit ez évről látok. Különben azt mondom, fiaim, eleve: Imádság legyen a dolognak kezdete. A munka kezdetén, valamint a végén, Imádja Istenét ki-ki szívből, térdén; Mert onnan felülről ha nem jön az áldás, Higyjétek! hasztalan minden munkálkodás.

V 7

November j

5 V a V Q

nyugtai 0. p.

fa*

V •C1

| D

B O M I N N - - - I I « O C M C O C O C O ' t f i n t O t — 0 0 0 —

^

M

IN -

O

O

—

N

J I P I M H

I O N

u S n n b i ' I N ' I F C I - I N N ' I O O I T O O I K ) o — C M - T F M T O C ^ O O O I O O — — CMCMCM~»-I —

o

N

O

«

M

W

CM N

o — — CM CM — — CM CMco co -A- M to I > oo V • CM TT M to T - oo MO — <—• • >—' « .N M - N I N W I N « « ( M N M ^ - N O I N V I N O M "Sjo. . CM com « t- oo o o 3 . co co -«J" •sf -"j- m m to t- oo o — r— ——

N

N to O — «I P.

4> c o . O "O

* —

in CMCO

^ M O - N I I I « — CM CM — —< — CM

— —«

O I ^ M O I N N - I - T O F I D - I O I N F F L I S I O O I - O I N O O I N O

„ : © N

3 3

«1

a 3

CM n . ^ o o i D c o - f f l n f f l r - o o a n o - ' „ «. oo i -i in--i inni nn aoi pn iNnt n» « i n fi an ioa N tjei. cm.. » i t n N o ^ o m i n - D J i n e t i n a 3 . — CM co ^ m to i> oo oo oo cr> o o o — • o o »- co m t> oo CTI H CM CM ^ ^ — -A —— co „^ i-n in - nOON>NW- h«t - oCM n »i nWo CM o oN mN s ri ionomi o N o o i n c ^ i o ^ " ! a o o — O T — incNin — ^RO Si a; . — ^ o o — C M c o ^ i n t o r ~ o o a > o — C M » - c M ^ i n t o t o t ~ t > o o o o o > 0 5 0 0 — 2 ABA 3 .

t-x n

3

-ra

Március

.22 c. •<

o

—

—• —

3

C CO

^

»

^

oot-oiinjNwîn ^

C

N

O

N

O

'

I

M

-

—

—

73

N

— oc~oooo>in©

A

CM -

—

co

in

n

n

n

"

—

- 9 CM OO O

1»

^ R O C O

—

COOOOO

—

T - T

,,CO

C>

OL

O O ® 0 0 - » I N

-

T~CM®

— CO-T o o o o o —— CO^M id «imWoooin^' — a3 .o i o ^ o — c M C N c o - s f ' ^ i n i n t o t o r - t ^ a o a i o — CM — CMco-^mtor-oooi «3 i > o - i n - o j ) C M M O o O f - o i o o i n J ) o i .¡m co m oi oo CM oo — co to ao bia » O J i i n M i T " - o — . co co mcoocMin com 3 >>o. r-ooooooaia>o-CM — c M c o i n t o r - a > o — ^ o — c M c o c o - ^ m m i n t o t o t o —i in o f Bd co co oo CJ . -O 3 kelte nyugta kelte 6- P. p. P- 1

•W «T

m

m i n m — C M T T O — c o t i n o - — in » N o N I C N T o I N CM O T T ^ 3 .o c-t-ooa> — CM — c T t m c o t - m o - — ^ o — — — cMCMcococo-^mmtor23 „ c ^ o o w o o o o i n - N o o t - ' M o o o o i N i n o o c M a o o o i CM oo ^ co 2 d o " " o L o t c M i n — -3" —, CTJOT — © i n ^ T ^ m i n m o o ^ w t i n m i n T "33 • — _ J O O — cMcMcoco"3 - o — CM — c o ^ r i n t o f - o o c j i o — MO & fcocooooioioiî— oo C30 t» rr , ; c o i n t - ^ m - i D t > ; c M O t i n "Sd m ^ - m i o o x ^ j ' O ' M c o i n o — CM <"CM — m c o o c o m — t o e ^ m ® « 3 . C~t~-000)050CM - c M r f i n t o f ~ a > o — ^ o — — cMcococo'i'iinininco

OI —

3 •Q aj U.

IN

„ • . c o m T f o m o p - o o c M - ^ c o r - i n v o o o - ircjocMcxjoooiNCMincnooaao " co in CM M ioco-m^cocococo^-Tînmo o » TT co O' 5) « ^ o o — — cMCMcoc^jTrTintor-ooaio — CN — c M ^ m t o t ~ 0 0 O 5 O O — O

(0

in

O — — CMCOîntOt~OOCT)C3iOOO — ' OO^CMCO-tfintOOOCTlOCM n - i o - o c M - i D ® » i n i « f f i « ' i c o - c, o » o i o i o i n i n < o o i o o t o « S d. o w w rr « ^ - in co ^ s v-.ro(oco^ »inoWNCM-iowijCMin* — ^ O O — — CMCMCO-'i'intOt'-OOCTlO — CM — CNrrintOtÔOOOOlCTiOO — - C O C O O O N T « O I M I O N I » O O >'t-t— , ; C 0 C F I [ » 0 ) O M N I ) ( " I > N I N " « O iS © C O ^ O - N I I N < I I N M ' « O C O ' " O ^ O C O M C M F L C O P I N T R O « ÖJD in to t— 00CT>O — — . O O Q — — — CM CM CO ^r in to 00 <35 3 . J l O - CM CM CO kelte <5. p.

Augusztus J Szeptember

2 d — co ^ I N co T - oo o> o — CM — «— CÎ CM co co T M M to t— oo O > O — -o — — — —• — »-«"O Mó CM ^ as •'in „;co n w oo f l ^T «" rr — »^ ) oh o i iar oo o -o cinMni ninc ot t••>Nn m cmo i— p ii' io no ioi iHn î noi » O fm w — . o CM CO to t— oo o — CM —• — CM CM CO •Q 3 . co•<<• m m in to to to t-t—oo o o —— — — «-• „ ' ^ f c O C O t O O i n C O O t O O t O ^ ' i n a i O l O C O O r ^ O O O C O ' i ' O i C » . « ; n ; tO s Si o o o o — •>r o *a> — o m f Tf in m O "3 . — — CM — CM O O C O "TF M in to to t> oo oo CN — o— — "O• o MO O — CM , T* M to i> oo O I —o — in in i» n n oo M CM co t co — o to — to . ; m o o g i M i n o i i 3 » » o o n o o « i si - " O N ' i O N i n N i n ' i f «^f m o o —N m « o eld 3 co-rrinintotor~t-tôooooo05 0 ) 0 — . o — co-«ttot«-ooo — CM — C M C O — — *o —— — OO&JOOCOCOOO — cot~CMor~co'«J" - o p o o - o o o o n N M o n i n „: £d oo O) _. o „— _CM —
dBN

—

in1 co co — in co " i n o o o i i s c1 o w ^ - ^ C M i e o e o i o o i to — a> i n i>o— o-^cMin — «a — «t— incocM — — — - « w co co o — . — CM co in in to to too ooCT>a> o — CM — CM C O in to t-- oo — — -a —— — to — O> - CMTJIX-. oo oo o

T R O P I N

—

-

M C O » C M 0 0 I N - M " A

,

O O T -

M

—

CM

»

c- < F M \* a

o

»

co

« C O I T F ^ F C O ^ I N C O I N C M

a > a > t _ ) 0 0 — — CM — C M c o T t o t - o o o — ^ o — CMCO'Tinintototco ® w x OJlDO „ ' M ' i n— co o iCMo c-o cinCMmCM-^ o i f t c o s i i n i— n iCnOo— o cOCOiiCMCMNCMi) offiacociicoin® COCO-Tf CMi oCO 00050 — ^_ j ocMcot} , intDt--r~0000O5O)OO — —CM — cMco-^mm . . M M < U M S ~ M ^ A O O

• » t ~ O C O O O B > t D ' W ' ^ — -

- f oo

- • T - OI 3 N M <» ^ ^ T - O O O I O

—

,

O O O R - O

coo^'incMmT^rm — C O M O - M — C M C M C M — — CMco-
coiNcot~o>ooo

^

-hNtooi»Oi;f;i «n«*iiin»M'»iONi5 O

F M C O ^ I N T O R - O O O S O —

— —

—

CMCO-Tint0t~T~0000

M-t>*IFI»(>i03fflaSQ

— COOOQT W m o — C M C O T > N I N C M I N " N I N C M T * ^ . O C M C O R R M T O R - O O O I O O O — —

— TT — CMCM —

N —

^

c o CM N c o « C M C O - ^ M T O T -

C M C O ^ M T O T - O O O I O — C M C O ' T I N T O R - O O O O — — — — — — — — — CMCMCMCMCNCMCMCMCMCMCOCO

461

Névnapmutató. Á zár< jelben lévó dátumok á r ó m a i kath. naptarra vonatkoznak, a zárjel nélküli dátumok a g ö r . naptárrá, a dúlt o e i ü b d á t u m o k m i n d n é l n a p t a r b a n egyeznek.

Abdiás nov. 19. Aob nov. 15. AOel jan. 2. Ábrahám (márc. 20., jun. 15., okt. 6.) dec. 11—17 kózti vas. Ábrám okt. 29. Acepszim nov. 3. Acindin nov. 2. Ádám ^dec. 24.) Adél (dec. 24.) Adelheid (dec. 20.) Adolf ítbr. 11., máj. 11., jun. 17. Adorján (márc. 4.) aug. 26. Ajtón jun. 2. Agapé ápr. 16. Agápius ápr. 15., szept. 20. Agatangel jan. 23. Agatonik aug. 22. Agatopusz apr. 4. Agáv ápr. 8. Aggeus dec. 16. Ágnes (jan. 21., márc. 18., ápr. 20.) Ágota febr. 5. Ágoston (máj. 28., aug. 3., 28.) Agrippina jun. 23. Ajtala szept. 1., nov. 3. Ákos ápr. 17. (jun. 22.) jul. 7. Akhill máj. 15. Atadár (feor. 15., jun. 29.) Alajos (jun. 21.) Albert (ápr. 7. és 23.) Alfonz (aug. 2., okt. 30.) Atjréd (jul. 19., nov. 14.) ALlp (nov. 26.) Amália (jul. 10., okt. 7., nov. 20.) Ambrus dec. 7. (dec. 20.) Amfilók nov. 23. Ammon szept. 1. Amplius okt. 31. Ámosz jul. 15. Ananlás okt. 1., dec. 17. Anasztáz jan. 22., (ápr. 15., dec. 25.) Aiiasz.ázla okt. 29., dec. 29. Anaiol jul. 3. András (febr. 4., máj. 15.) máj. 18., jul. 4., aug. 19., okt. 17. (nov. 10.) nov. 30. Andronlk máj. 17., okt. 9., okt. 12., Anempodiszi, nov. 2. Anicét aug. 12. Anlzia dec. 30. Anna febr. 3. (és 19., jun. 2.) jul. 25., (jul. 26.) szept. 9., dec. 9. Antal jan. 17., (febr. 12., máj. 10., jun. 13., jul. 28., szept. 2.) Antim szept. 3. Antipász apr. 11. Antónia ápr. 19., jun. 13. Anionina jun. 10. AquiLas jul. 14. Aquillna jun. 13.

kath

Apellesz okt. 31. Apollóniusz dec. 14. Aranka (dec. 2.) Aretász okt. 24. Arisztark ápr. 14. Arisztobul okt. 31. Arkip máj. 19. Ármin (ápr. 7., dec. 28.) Arnold (jul. 18., dec. 1.) Áron (ápr. 16.) Árpád jan. 5. Arrián dec. 14. Artém okt. 20. Artúr (jan. 7.) Arzén jan. 19., máj. 8. Aszinkrit jul. 8. Athanáz \an. 18., máj. 2., jul. 5. Aihénogen jul. 16. Attila (márc. 10.) Auguszta vmárc. 29.) . Aukszenc febr. 14. Aurél (jun. 15.) Autonóm szept. 12. Averk okt. 22. Azariás dec. 17. Babilász szept. 4. Bakhusz okt. 7. Balázs (febr. 3.) febr. 11. Bálint jan. 7., febr. 14. Barlám nov. 19. Barnabás jun. 11. Bazil jan. 1., jan. 30., febr. 28., ápr. 12. Bazileusz ápr. 26. Baziliszk máj. 22., szept. 2. Béla (ápr. 23.) Benedek márc. 18., (márc. 21.) Benedin máj. 18. Benjámin (márc. 31.) Benő (márc. 31.) Bernardin (máj. 20.) Berta (jul. 23.) Bernát (máj. 20., jun. 16., jul. 15., aug.

21.)

Bertalan jul. 11. (aug. 24.) aug. 25. Besszárion jun. 6. Blanka (aug. 10.) Bódog jan. 14., máj. 30., jul. 29., okt. 24., (nov. 20.) Boldizsár (jan. 6.) Bonifác (máj. 14., jun. 5.) dec. 19. Bónaventu/a (jul. 14.) Borbála dec. 4. Bukói febr. 6. Cecília (jun. 3., okt. 21.) nov. 22. Celzius okt. 14. Ciprián (szept. 14. és 25.) okt. 2. Cirill jan. 18., márc. 13. és 29. Cirják jul. 15., szept. 29. Cirjáka jul. 7. Ciras jan. 31„ jur >8.

ö DAdász ápr. 29. Dalmá. aug. 30. pemjén j m . 1., (szept. 27.), nov. 1. D á ' i e l { t e o r . 16., jui. 21., n o / . 23.; dec. 17. Zjáw'djun. 26. (d-c. 29.; dec. 26—31. közti vnap. Demeter (ápr. 9.) okt. 26., (nov. 7.) Dénes (ápr. 6.) máj. 18., j u n . 3., okt. 3., (okt. 9., nov. 27., dec. 26.) ¿tezső (febr. 11., máj. 23., nov. 15., dec. 18.) , c Diodór apr. 5. Dioméd aug. 16. Domecián jan. 10. Doméciusz aug. 7. Domtiika jan. 8. Domokos (aug. 4., okt. 14., dec. 20.) Dorimed szept. 19. [ Doró ,hi\is) j u n . 5. , Dorottya (febr. 6., jun. 5., szept. 9.) Döme jut. 1., (szept. 27.) nov. 1. Edmund \jiov. 16.) Edvárd (márc. 18., máj. 27., okt. 13.) Ejrem jan.'28., márc. 7. » Eleázár aug. 1. Elek (febr. 11.) márc. 17. (jul. 17.) Elemér nov. 1. Etizeus jun. 14. Elentér dec. 15. Eípidifor nov. 2. Ella tebr. 10., márc. 24. Elpis szept. 17. Emánuel (márc. 26.) Emii (ápr. 5., máj. 28., nov. 21.) Emilla (ápr. 5., nov. 21.) Emílián jul. 18., aug. 9. Emma (ápr. 19., jun. 29., szept. 22.) Eplfán máj. 12. Epimák okt. 31. Eplsztémé nov. 5. Érászt nov. 10. Erény okt. 24. . Ernő (jan. 12.) Erzsébet ápr. 24. (jul. 8., nov. 19., dec. 5.) , Ervin (aug. 25., aug. 26.) Eszter (máj. 24.) Etele szept. 1., nov. 3. Etelka (febr. 5., dec. 16.) Eudocia márc. 1. Eudocim jul. 31. Eufémia jul. 11. Eufrozina szept. 25. Eugen márc. /., (jul. 13., nov. 17.) dec. 13. Eugénia dec. 24. Eugráf dec. 10. Eulámp okt. 10. Eulámpla okt. 10. Eumén szept. 18. Euplusz aug. 11. Eupszik ápr. 9. Euszigniusz aug. 3. Eusztát febr. 21., szept. 20.. Euszirát szept. 20. , Eutikes aug. 24.

Eutikius ápr. 6. Eutróp már.. 3. Euzel juu. 22. Bva (dec. 24.; Evőd sz-pt. 1. Ezekiel jut. 23. Fábián (jan. 20.) farkas aug. 23., (szept. 1., okt. 31.) Fáni (márc. 9., aug. 20., ok- 4.) Fauszi aug. 3. Febrónca jun. 25. Félix (jan. 14., máj. 21., nov. 23.) Ferdinánd (máj. 30.) Ferenc (jan. 29., ápr. 2., jun. 16., okt. 4., okt. 10., dec. 3.) Filemon nov. 22., dec. 14. Filomén nov. 29. Flegón márc. 8. Flóra (jul. 29., nov. 24.) Flórusz aug. 18. Fóciusz aug. 12. Fókász jul. 23., szept. 22. Franciska (márc. 9.) Frigyes (márc. 6., jul. 18.) Fülöp (máj. 1., máj. 26., aug. 23.) o k t 11., nov. 14. Gabriella (febr. 10.) Gábor (márc. 24.,) márc. 26. (ápr. 7.) jul. 13., (nov. 7.) Galaktion febr. 5. Gáspár (jan. 6., aug. 27.) Gellért (szept. 24.) Genovéva (jan. 3.) Gerázim márc. 4. Gergely jan. 10., jan. 25. (márc. 12., máj. 9., máj. 25.) szept. 30., nov. ¡7., nov. 23. Germán máj. 12. Gertrúd (márc. 17.) Gerváz okt. 14. (jun. 19.) Géza (febr. 25., nov. 23.) Gizella (máj. 7.) Glicéna máj. 13. Gordius jan. 3. i Guido íjnai c. 30., szept. 12.) Gusztáv (ápr. 22., aug. 2.) Guriás nov. 15. Gyárfás (jun. 19.) okt. 14. György jan. 8., áprbis 4., 7., 23. (ápr. 24., máj. 5.) nov. 3., (d^c. 8.) Győző (f-br. 28.) marc. 23., nov. 26. Gyula (ápr. 12., máj. 21.) j u n . 21. Habakuk dec. 2. Hadrián aug. 26. (márc. 4.) Ha,nalka J u l i u s 19.) Hedvig (ok.. 17.) Hetén máj. 21. (aug. 18.) HeLád máj. 27. Henriette (márc. 16.) Henrik jan 16.. j a i . 12 ) Hnakliusz máj. 18. Hermann ápr. 7. 3*

Hermeas máj. 20. Hermes ápr. 8. Hermig jul. 26. Hermin (ápr. 13.) Hermil jan. 13. Hermiusz nov. 4. Hermoláusz jul. 26. Hermogén nov. 1., dec. 10. Hermokrit jul. 26. Heródion apr. 8. Heteríusz ápr. 7. Hierót okt. 4. Hilár jul. 12. Hilárion márc. 28., jun. 6., okt. 21. Hilda (nov. 18.) Hildegárd (szept. 17.) Hipát márc. 31., jun. 3. Hippolit jan. 30. (aug. 13.) Ida (szept. 4., nov. 3.) Ilka nov. 3. Ignác jan. 29., (febr. 1., jul. 31., dec. 15.) dec. 20. Illés jul. 20., (aug. 9.) Ilona máj. 21., (máj. 22., aug. 18., nov. 3.) Imre (nov. 5.) Ince (jul. 28.) Ipoly jan. 30. (aug. 13.) irma (márc. 20.) írén (márc. 25., ápr. 5., ápr. 28., máj. 17., dec. 15.) irénark nov. 28. íréne ápr. 16., máj. 5. István márc. 28., jul. 13., aug, 2., (aug. 3.) aug. 20., (szept. 2.), okt. 28., (nov. 23.) nov. 28., (dec. 26.), dec. 27. Iván jan. 7., febr. 24., máj. 25., jun. 24., jun. 29.. szept. 23. Izabella jan. 4. Izaiás márc. 9. Izidor febr. 4., (ápr. 5.), máj. 14., (máj. 15.) lzmael jun. 17. Izsák (máj. 15.) máj. 30., aug. 3., (dec. 20.) Jácint jul. 3., (jul. 16., szept. 11.) Jakab márc. 21., ápr. 30., (máj. 1., jul. 25.) okt. 9., okt. 23., nov. 27. Janka (máj. 6.) János jan. 7., jan. 15., jan. 27., jan. 30., jan. 31., (febr. 8.), febr. 24., (márc. 8.), márc. 30., ápr. 8., 18., 19.,,(máj. 6.), má' 8., (máj. 16., 21.), máj. 25., (jun. 12.), jun. 24., jun. 28., (jul. 12.), jul. 21., jul. 30., aug. 29., szept. 2., 23.». 26., (okt. 2 0 , 23.), nov. 12., 13., (nov. 24.), dec. 4., (dec 27.) Január ápr. 21. lázon ápr. 29. Jenő marc. 7., (jul. 13., nov. 17.), dec. 13. Jeremiás máj. 1. Joannik nov. 4. Joákím szept. 9. Jób máj. 6.

l" Jóét okt. 19. '

Jolán (nov. 18.) Jónás (nov. 12.) József (febr. 4., márc. 17., márc. '19.), ápr. 4., (máj. 8., jun. 20.), jul. 14., (aug. 27., szept. 18.), nov. 3. i Józsue szept. 1. . Juda jun. 19. JudiL yul. 30., dee. 10.). Julia, Julianna (febr. 16., máj. 22., jun. 19.) v dec. 21. Julián (jan. 9.) jun. 21. Julissza, Julitta jul. 15. Junius'mi). 17. Jusztin jun. 1. Jusztina okt. 2. Kajetán (aug. 7.) Kallinik jul. 29. Kalliniké dec. 14. Kallióp ápr. 7. Kalliszt szept. 1. Kallisztrát szept. 27. Kálmán (okt. 13.) Kamii (jul. 18.) Kamilia (jul. 27.) Kapiton márc. 7. Karalámp febr. 10. Karilina okt. 5. Kariton szept. 28. Karolina (jun. 14., nov. 4.) Károly (jan. 23., márc. 2.), ápr. 26., (nov. 4.) Kárpusz máj. 26., okt. 13. Kasszián febr. 29., kőz. évben 28. Katalin (febr. 13., ápr. 30.), nov. 25., (dec. 6.) Kázmér (márc. 4., 22.), ápr. 16. e K lemen (jan. 23., nov. 23.) nov. 24. Keresztély (máj. 12.) Kiüt (ápr. 26.) Kiónia ápr. 16. Klára (aug. 12. és 18.) Kônik jun. 3. Klotild (jun. 13.) Kolozs ápr. 5., (nov. 8.). Konon szept. 5. Konstantin máj. 21. Konrád (febr. 19., nov. 26.) Kornél szept. 13. Kornélia (márc. 31.) Kozma jul. 1., (szept. 27.), okt. 14., nov. 1. Kreszcens ápr. 15. Kristóf (márc. 15.) máj. 9., (jul. 26.) Krisztina ápr. 18., jul. 24., (aug. 5.). Krizant márc. 19. Kvadrát szept. 21. Lajos aug. 19., aug. 25. Lámpád jul. 5. László jan. 1., jan. 30., febr. 28., (márc. 22.), ápr. 12., (jun. 14., jun. 27.) Laura (ápr. 11., jun. 28.) Laurus aug. 18. Lázár nov. 7., (dec. 17.)

461 Lenciusz dec. 14. Lénárd (nov. 6.) Leó febr. 18. és 20., (ápr. 11., jun. 28.)» Leontin jun. 18. Lidia (aug. 3.); Lipót nov. 15. Livia febr. 12. Longin okt. 16. Lóránt aug. 10., (szept. 5.) Lőrinc aug. 10. (szept. 5.) Luca, Lucia dec. 13. Lucilián jul. 3. Lucián okt. 15. Lukács febr. 7., okt. 18. Lukrécia jun. 7. Lupusz aug. 23. Magdolna jul. 22., (aug. 3.) Makabeus aug. 1. Makár (jan. 2.) jan. 19. Makr'ma jun. 19. Malakiús jaln. 3. Malvin okt. 7. Mamász szept. 2. Mánuet, Manó (márc. 26.) jun. 17. Marcei (jan. 16., jun. 17., 18.) dec. 29. Marcián okt. 25. Mardár dec. 13. Margit (jan. 28., febr. 23., jun. 7., jul. 13.) j u t 17. (jul. 20.) Mária márc. 25., ápr. 1., juh 2., (jul. 22., aug. 5.), aug. 15., 31., szent. 8., (szept. 12.), nov. 21., dec. 8., dec. 26. Marina jul. 17., (20.), (ápr. 9.) Márk márc. 29., ápr. 25., (jun. 18., okt. 17.) Márta jul. 5., (27. és 29.) Martinián febr. 13. Márton ápr. 13. (nov. 11. és 12.) Mártír okt. 25. Máié (szept. 21.) nov. 16. Matild márc. 14. Matróna nov. 9. Mátyás (febr. 24.), aug. 9., (aug. 21.) Maufa máj. 3. Maxim jan. 21., ápr. 29., aug. 13. Medárd (jun. 8.) Melánia (jan. 7.) dec. 31. Memnon ápr. 28. Ménasz nov. 11., dec. 13. Ménodóra szept. 10. Menyhért (jan. 6.) Merkúr nov. 25. Metrodora szept. 10. Metróján jun. 4. Metód jun. 14., 20., jul. 7. Mihály (máj. 8.), máj. 23., szept. 6., (szept. 29.), nov. 8. Mikeás aug. 14. Miklós (márc. 23., szept. 10., szept 29.), dec. 6. Miksa (okt. 12.) Miron aug. 17. Mizáel dec. 17. Mócius máj. 11.

Mór (jan. 15., febr. 21.) Móric (febr. 21., szept. 13.) Mózes aug. 28., szept. 4. Nadesda szept 17. Náhum dec. 1. Nándor (máj. 30., okt. 19.) Napoleón (aug. 15.) Nárcisz (okt. 29.), okt. 31. Natália aug. 26., (dec. 1.) Nazár okt. 14. NeofU jan. 21. Neonil okt. 21. Nesztor (febr. 26.), okt. 27. Nicefor, Nikefor febr. 9., jun. 2. és 13. Nikander nov. 4. Nikánor jul. 28. Niki (Nicetás) ápr. 3. Nikodém husv. u. 2. vas. Nikon márc. 23., nov. 26. Nimfodóra szent. 10. Norbert (jun. 6.) Oktávia (márc. 22.) Olga (jun. 21.) Olimpiás nov. 10. Onezifor nov. 9. Onézim febr. 15. Onufriusz jun. 12. Orbán (máj. 25.) okt. 31. Oreszt dec. 13. Orsolya (okt. 21.) Oszkár (dec. 1.) Ottó (márc. 23., nov. 18.) Otíitia (dec. 13.) Ottokár (nov. 4.) Ödön (nov. 16.) Özséb (márc. 5.), jul. 22., (aug. 14., dec.

'

16.)

Pachóm máj. 15. Pafmic ápr. 19. Pál jan. 15., (és 25., márc. 7.), máj.} 18., jun. 3., (jun. 26.), jun. 29., jun. 30., aug. 30., szept. 6. Pámfil febr. 16. Pantalémon, Pantáleon jul. 27. Papil o k t 13. Párámon nov. 29. Paraszkéva jul. 27. Pármén jul. 28. Pártén febr. 7. Patáp dec. 8. Patrik máj. 19. Paula (jan. 26., márc. 9.), jun. 3. - i Paulin máj. 13. Pegáz nov. 2. Pelágia máj. 4., o k t 8. Péter jan. 16., (jan. 31., febr. 22., ápr. 16. és 29.), máj. 18. (és 19.), jun. 3., jan. 29., (aug. 1.) aug. 30., (okt. 19.), nov. 6., (dec. 5.) : Péter Pál ¡un. 29. Petronella máj. 31. • .. .. > ,

Plmén aug. 27 Pisz'isz szepf. 17. Piusz (mnj. 5.. iul. 11.) Piroska (jan. 18.), jul. 27. PWó nov. 18. Polieukt jan. 9. Polikárp febr. 23. Pompeius ápr. 10. Pongrác jul. 9., (febr. 1., máj. 12.) Porfir febr. 26., nov. 9. Próbusz okt. 12. Próklusz jul. 12., nov. 10. Prokóp jul. 8. Prókor iul. 28. Protáz okt. 14. Pudesz ápr. 14. Quadra' szept. 21. Quin*Uián ápr. 29. Ráfaei (okt. 24.) Rákhel (jul. 11.) Rebeka (márc. 9., aug. 30.) 1 Regina (szept. 7.) Remi^ (okt. 1.) Rezső (ápr. 17.) Rikárd (febr. 7., ápr. 2.) Róbert (ápr. 22., jun. 7.) Rókus (aug. 16.) • Román okt. 1., nov. 18. Róza márc. 8., aug. 30. Rozália (szept. 4.) Rudolf (ápr. 17.) Rufus ápr. 8. Rupert (márc 27.) Salamon (febr. 8.), aug. 1., (okt. 24.) Sámson (jul. 28 ). nov. 27. Sámuel au
28 ) Sixtns 'már-. 28.) Spiridon okt. 31., d?c. 12. Szabbás ápr. 24. dec. 5. Szabbács sz"p\ 9. Szabetl j u i . 17. Szabin már:. 16. Számon nov. 15. Szaniszló 'má ; . 7., nov. 13.) Szeréna 'jun. 28.) Szevér 'febr 21.) szept. 9. Szidónia (jun. 23.) Izidor febr 4. máj. 14. < Szi fried (febr. 15.) Szilás jul. 30.

Szilván jul. 30. Szilárd (márc. 11.), máj. 21. Szilveszter jan. 2., (dec. 31.) Szilvia (nov. 3.) Szinklétika jan. 5. Szizoész jul. 6. i Szofóniás dec. 3. Szofron márc. 11. Szozipáter ápr. 29. ! Százon szept. 7. Taciána jan. 12. Tade jun. 19., aug. 21. Találeus máj. 20. Tamás (márc. 7.), husv. u. I. vas. jul. 7., (szept. 18. és 22.) okt. 6. (dec. 21. és 29.) Tarák okf. 12. Taráz febr. 25. Tekla szept. 14., (szept. 23.) Teodóz jan. 11. Teodózia máj. 29. Teodor, Tódor 1. Tivadar Teodóra szept. 11. (ápr. 30.) Teodót márc. 2., jul. 7. Teodóta jul. 29. Teoduí ápr. 4. Teofán márc. 12.. okt. 11. Teofilakt márc. 8. Teoktiszt jan. 4., szept. 3. Teopempt jan. 5. Teóna jan. 5. Teopiszt szept. 20. Teopiszta szept. 20. Terenc ápr. 2., okt. 28. Terézia (okt 15.) Tibor (ápr. 14.), nov. 22. Tichon jul. 16. Timon jun. 28. Timót jan. 22., febr. 21., máj. 3., jun. 10 Tirzus dec. 14. Titusz ápr. 2. Tivadar (febr. 6.), febr. 8. és 17., ápr. 20. 21. és 22., máj. 16., jun. 8., (szept. 19. nov. 9.) i Tóbiás (jan. 1*3., szept. 12.) Trifon febr. 1. Trófim ápr. 14., szept. 19. Ubald (máj. 16.) Ulrik (jul. 4.) Valér (jan. 29.). nov. 22., (dec. 15 ) Varas okt. 19. Vassza auj. 21. Vazul 1. Bazil Vencel (sêpt. 28.) Vendel (okt 20.) < Veronika (jan. 13., febr. 4., jul. 9.) 1 Vicent nov. 11. Viktor (febr. 26., jul. 28.), nov. 11. Viktória (dec. 23.) Vilma (okt. 25.) l Vilmos (jan. 10., ápr. 6., máj. 28., jun 25.)

Vince (jan. 22., ápr. 5., máj. 24., jul. 19.) inov. 11. Wladimir fal. 24. Wolfram, (márc. 20.) Xavér (dec. 3.) Xénia (jan. 12.), jan. 24. Xenophon jan. 26. Zakariás febr. 8., (márc. J 5 . ) , márc. 24., szept. 5.

Zenóbia okt. 30. Zenobitis okt. 30. Zofoniás dec. 3. Zoltán (márc. 8.) Zolikusz dec. 30. Zsigmond (máj. 2.) Zsófia (mái. 15.). szept. 17. Zsuzsána (febr. 19., aug. 11.)

lllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllillilllllllllllllllllH

őszi buza — — — Őszi rozs — — — őszi árpa — — — Tavaszi kétsoros árpa — Tavaszi négysoros árpa Zab — — — — Köles — — — — Tengeri— — — Csillagfürt — — — Burgonya — — — Cukorrépa — — — Takarmányrépa — — Őszi repce — — — Tavaszi repce — — Mák — — Napraforgó — — — Kender — — — — Dohány — — — — Takarmányrozs — — Csalamádé — — — Lucerna— — — — Homoki lucerna — — Vöröshere — — Baltacím — — — Tavaszi bükköny — — őszi bükköny — —

— — — — — — — — — — — — — —

„ — — — —

— — — — — — — — —

— — — — — — — — — — —

"— — — — —

— — — — —

72-84 68-75 56-66 58—74 56-70 36-52 62-75 72-84 70-75 70-80 22—32 22-32 67—74 63 - 72 56-62 33 - 4 8 42 53 —

70-76 72-85 76 80 77-82 70-80 27-33 76-84 78-86

110-170 100 150 120 180 120-200 170-220 150-300 2 0 - 30 —

62-100 — — —

7 - 10 8 — 12 35— 4 5 —

40— 30

80 50

80-125 50-110 1 0 - 14 18 20 8 — 12 80-100 90-110 80 100

90-125 80—125 70-120 80-125 130 160 120-180 1 2 — 18 2 5 - 50 5 5 - 90 1 2 - 16 1 6 - 20 12 15 4 6 5 8 1 5 - 2 5 35 - 4 5 2 0 - 40 — — —

1 0 - 14 18 - 2 0 8 — 12 80-100 5 0 — 80 5 0 - 60

A vetés sortávolsága

liter

11—15 11-15 11—15 11-15 » 11-13 11-15 » 12-20 » 35 80 » 24-30 II m. mázsa 4 5 — 6 5 kilogramm 3 7 46 45-55 • 20-60 » 15-45 »1 35-50 1! 60-90 »1 11-25 1? palánta 2 5 - 8 0 kilogram 'i 1 1 - 1 2 11 - 4 5 ii 11-15 ii 11-15 » 11—15 * 11 15 » 12 80 » 12 30 9 »» n

f NYOMTATVÁNYOKAT ízléses kivitelben és jutányos áron készit a JÓBA ELEK könyvnyomdája Nyíregyházán. Telefon : 139. îlllllllIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIllllllllIIÜIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII INIiiHlllllllllllllllllllllillHIIIMN^

re

vetésnél

Er. a

soros

re

szórt

holdanként

n

A növény neve

Vetőmag kat

Mértékegység

A mag hektoliter súlya

A különféle mezőgazdasági növények vetőmagszükséglete.

Krisztus közöttünk! Mikor az újesztendő küszöbén e régi kedves köszöntéssel újból bekopogtatunk hittestvéreink hajlékába, a lelkünkben még ott rezeg a mult esztendő két nagyszerű jelentőségének emléke s mindaz az öröm — a belevegyült ürömcseppek utóizével együtt — mely ebben a lelki gyümölcsökben oly gazdag esztendőben a keresztény világ s főleg a görögkatholikusság lelkét elfogva tartotta. A szent esztendő öröme volt az egyik. S ez az öröm meg nem szűnhet a szent kapuknak karácsony vigiliáján való bezárásával, mert aki tiszta lélekkel járta meg az Örök Város zarándokutját a magyar főpapok vezette zarándokiások valamelyike alkalmával, annak nemcsak a római látványosságok, a megszentelt helyeken látottak és tapasztaltak hagytak eltörölhetetlen emléket szivében, nemcsak az áldástos^tó Világfőpap nemes vonásai vésődtek emlékezetébe, hanem valódi kincsekkel megrakodva, búcsúkkal gazdagon tértek otthonukba, mig az itthonmaradottaknak kedves elhunytjaik számára lehetett bőséges a kalmük ugyanily bőséges kincseket biztosítani. Akit pedig az anyagiakat szűken osztogató mostoha sors elzárt a keresztény világ központjának meglátogatásától, a szentév kegyelmeiből mégsem lesz kizárva, hiszen a szent kapu bezárása után, ősi szokás szerint azt is ki szokta hirdetni Őszentsége, hogy bizonyos föltételek mellett most már az otthon maradni kényszerültek is részesülhetnek a szentév áldásaiban. Csak ez a vigasztalásunk abban a fájdalomban, melyet köreinkben az keltett, hogy ezidén nem tehettük meg, hogy — mint 1900-ban, a századfordulati szentév alkalmával, nagynevű püspökeink, Vályi János és Firczák Qyula vezetése alatt, — most is odajáruljunk a Szent Atya elé, kifejezni hithüségünket és hódolatunkat Szent Péter utóda, Jézus Krisztus földi helytartója iránt. Nem mult azonban el a szent esztendő most sem anélkül, hogy hódolatunk kifejezésére alkalmat ne találtunk volna. Alkalmul szolgált erre a görögkatholikusság legszebb fénykorára emlékeztető nagy ceníennárium, a niceai első egyetemes zsinat ezerhalszázadik évfordulója. Nagyobb ünnepünk nem lehetett ennél. A tanitó egyház egyetemességének világot betöltő, minden időkre kiható megnyilvánulása volt a niceai zsinat, még pedig első ünnepélyes megnyilvánulása. A zsinat 318 igazhitű szentatyája közül 315 görög szertartású volt, s mind a 318-at szentként tiszteljük. Évszázadok múlva még a magyarországi veszprémvölgyi apácakolostor alapitóleveiében is segitségül hivja első szent királyunk a niceai 318 szentatyát. Mégis oly szerény keretek között voltunk kénytelenek megünnepelni e nagy évfordulót! A Görögkatholikus Tudósitó négy éve pendítette meg a nagy jubileum gondolatát, a MAGOSz első s egyetlen irodalmi pályázatát erre tűzte ki, szép programmot dolgozott ki már 1924-ben a megünneplést illetőleg, a Pápa Őszent-

,

„

I

sége allokucióban, mottu proprio-ban fejezte ki, hogy ennek a különlegesen görög jellegű ünnepélynek az egész világon való megünneplését kívánja. Rómában tiz napon át, Őszentsége jelenlétében a legfénvesebb ünnepségek közt folytak le, melyeknek díszét az ott egybesereglett görög főpapok szolgáltatták a Sz. Péter templomában oontifikált görög szertartások alkalmával. Nálunk a Magyar Görögkatholikusok Országos Szövetségének szeptember 8-án Máriapócson tartott díszközgyűlésén 30.000-et meghaladó, nagyszámú zarándok ajkáról hangzott el a niceai hitvallás, s meleg rajongással fejezték ki ezek otthonhagyott hittestvéreik nevében is hithüségüket s hódolatukat a Szent Atya irántf Első helyen a görögkatholikusság akkor még egyetlen magyarországi főpásztora : Miklósy István haidudorogi püspök úr Őméltósága maga írta alá a hódoló föliratot, utána a MAGOSz elnökei, az őszentsége előtt személyesen is kedvelt Illés József dr. és Papp János tb. kanonok írták alá a hódoló föliratot, melyre a Szent Atva nevében Qasparri bíboros-államtitkár válaszolt igen meleg hangon ; a Szent Atya apostoli áldását küldvén a tylAGOSz minden tagjának.; Hadd álljon itt a levél a maga egészében kedves emlékül mindazoknak, kik a szép ünnepen résztvettek. COPIA. SEGRETARIA Dl STATO

DAL VATICANO, die 2. Novembris 1925.

No 48206. 111. me ac Rev. me Domine! Opportuno quidem pioque consilio Consociatio ista Graecorum Catholicorum Hungariae, cui tu, qua Archidefensor prae es, in oppido Mariapocs, Coram Thaumaturga Deiparae Virginis Imagine congregata, plenum sextum decimum saeculum ab Niceana Synodo habita digne commemoravit. Et qua estis in Jesu Christi Vicarium studiosissima pietate, officiosas litteras dedistis, quibus animum vestrum Eidem addictissimum fidemque vestram, quamvis permultis objectam erroribus, invictam profiteba nini. Id vobis gratulatur vehementer Augustus Pontife):, qui ut e recta quam inivistis via nunquam deflectatis, vos paterno animo adhortatur, coelestiaque a Deo munera vobis instanter precatur. Quorum quidem praenuntia Apostolica sit Benedicti, quam Sanctitas Sua in paternae voluntatis Suae pignus cum Amplittdini tuae, tum cunctis Consociationis vestrae Moderatoribus et sodalibus perananter impertitur. Ego autem haec tibi renuntians, ea qua par est observantia me libenter profiteor 'Amplitudini Tuae Addictissimum

V. C a r d . G a s p a r r i m. p. 1 111. mo ac Rev. mo Domino STEPHANO MIKLÖSY Episcopo Hajdu-Doroghensi NYIREQYHJZA.

(Ungheria.)

461 r

[Magyarul:]

^őszentsége Államtitkársága. 48.206. szám. A Vatikánban, 1925. november 2-án. Méltóságos és Főtisztelendő Ú r ! A Magvar Görögkatholikusok Szövetsége, melynek te, mint fővédnök állasz élén, Máriapócs városában, az Istenszülő Szűz csodatevő képe elölt összegyülekezve, alkalmas és kegyeletes elhatározással, méltóképen emlékezett meg a teljes tizenhat század előtt megtartott niceai zsinatról. Mivel ppdigf Jézus Krisztus helytartója iránt a legbuzgóbb ragaszkodással viseltettek, hivatalos levelet intéztetek • Hozzá, melyben iránta való törhetetlen hűségteket és a számos tévely közepette is legyőzhetetlen hiteteket megvallottátok. A Felséges Főpap ezért melegen szerencsét kiván nektek s atyai szeretettel buzdit, s számotokra égi segítséget esd az Istentől, hogy az eddig követett helves útról le n^ térjetek. Legven azért mindezeknek előhírnöke azon apostoli áldás, melyet őszentsége ugv Méltóságodnak, mint Szövetségiek összes vezetőinek és tagjainak atyai akaratából kifolyólag szeretetteljesen küld. Én pedig, midőn ezt Veled közlöm, illő tisztelettel s örömest vallom magamat Méltóságod iránt legodaadóbbnak:

G a s p a r r i V . s. k. bibornok. Mélt. és Főtiszt. Miklósy István hajdudorogi püspök úrnak, Nyíregyháza. Magyarország."

Örömteljes és bensőséges volt az ünnep, habár ott nem lehetett közöttünk a hajlott korú főpásztor, nélkülöznünk kellett több egyházi és világi kiválóságot, de nem nélkülöztük az igazi görögkatholikus öntudatot, nem nélkülöztük a niceai atvák korának dicsőségét nemcsak visszakívánó, hanem annak visszaho^ásáért dolgozni is akaró görögkatholikus erőt, melyet ideig-óráig visszaszoríthatnak ugvan, de amely ezáltal, mint a leszorított spirálrugó, csak erősebb helvzeti energiára tesz szert, és csak a pillanatra vár, hogy energiáját tettre változtassa át. És a pillanat nem késhetik soká. A hajdudorogi tanitógyülés, a máriapócsi női kongresszus, a nvskolci adminisztratura létesítése egy tapasztalatokban gazdag energiában s jellem^zilárdságban a mienkhez hasonló főpásztor jogara alatt, mind egv-egy fázisai a MAGOSz kebeléből kiindult épitő mozgalomnak. Az a közeledés, mely az utóbbi időkben az eddig széttartó frakciók között is megnyilvánult. biztos jele, hogy Krisztus közöttünk van és lesz is, s ő, ki első csodájával a kővedrekben levő vizből képes volt aranyló b >rt alkotni, a mi sziveink edényeiben forrongó hithüség és szertartásszereM mustjából is megteremti azt a bort, mely a zsoltár szavai szerint „megvidámítja az ember szivét", — a magvar keleti egyház uj aranykorát, melyben velünk együtt, egy jogar alatt fogják áldani az Urat azok is, kik ma szertartási egységben velünk, de még egyházi szervezetünkön kivül állva várják erőink kifejlését, hogy aztán Krisztus nyájához csatiokozzanak I

K o z m a János.

461

Őzt György nagyvértanú. — Április 2 3 .

NAGYBÁNYAI H O R T H Y

MIKLÓS

Magyarország kormányzója.

—

Az egész világ keresztényei előtt szentsége miatt nagy tiszteletnek örvend Jézus Krisztus hü katonája, szt. György, nagyvértanú, kinek tanulságos életrajzát az alábbiakban adjuk. Szt György Kappodóciában, Görögországban született, előkelő és gazdag szülőktől. Atyja korai halála után édes anyjával palesztiniai birtokukra vonult György tanulmányai befejezése után a katonai pályára lépett. Kedvessége- és rátermettségével csakhamar magára vonta a nagy keresztény üldöző Dioklecián, római császár figyelmét, aki rövid i d ő alatt a császári sereg ezredesévé nevezte ki a 20 éves gyönyörű szép ifjút. Ez időben történt, hogy Dioklecián császár Nikodemiába gyűlésre hivta össze országa nagyjait és bizalmas embereit, mely gyűlésnek célja volt eldönteni a nagy kérdést ; mi tevő legyen a számban folytonosan növekvő keresztényekkel; adja-e meg nekik vallásuk szabad gyakorlását, vagy pedig véres üldözésöket továbbra is folytassa. Az ország egybegyűlt nagyjai pontosan tudták és nagyon jól ismerték a vérszomjas Dioklecián kegyetlen szándékát, tervét és azért, hogy kegyét tovább is élvezhessék egyhangúlag a keresztények üldözése mellett foglaltak állást. A gyűlés első napján hozott eme istentelen határozat kihirdetése azonban csak a harmadik napon történhetett meg. Szt. György szomorú szivvel szerzett tudomást a „császári tanács" eme kegyetlen határozatáról s buzgó imában kérte a háromszemélyü egy Istent: adná tudtára, miképen akadályozhatná meg keresztény testvéreit fenyegető eme nagy veszély kitörését. Az Úristen közölte vele szent akaratát Amint György ezt megtudta, megírta végrendeletét, rabszolgáit felszabadította, vagyonát a szegények között szétosztva a végsőkre határozta el magát. Amidőn az ország előkelői a gyűlés harmadik napján összejöttek, hogy kihirdessék a birodalomban lakó keresztények véres üldözését, a gyűlés megnyitása után azonnal előlép a dicső és feltűnő szépségű György és a következő szavakba k e z d : — Te császár, ti országnagyok és ti mindnyájan rómaiak! Valahányszor határozathozatalra gyűltök össze, figyelembe szoktátok venni és meghallgatjátok az igazság szavát, mikor azonban a birodalom ártatlan keresztényeiről van szó, akkor nem riadtok vissza

a legborzasztóbb vadságtól, kegyetlenségtől sem. Ne legyetek v a k o k ! Hallgassatok a józan ész szavára. Tehetetlen kő és vasdarabok a ti isteneitek. Csak egy Isten van. A ke resztények mindenható Istene, az Ur Jéfcus Krisztus, akit illet minden dicsőség és tisztelet örökön örökké E bátor szavak hallatára elszörnyülködött a császár és tanácsa. Mikor aztán a nagy félelem elmúlt, megszólalt a császár főtanácsosa, Maxencius: — Honnan veszed ezt a bátorságot ? Szt. György erre igy felelt: — Az igazság, melynek birtokában vagyok, késztet engem e bátorságra. — Miféle igazságról beszélsz ? Jézus Krisztusról, kit ti üldöztök, kinek én szolgája vagyok, kit Uramnak, Istenemnek vallok. E párbeszéd után rövidesen megszólalt a császár is : — Györgyöm ! Bátorságodért, bölcseségedért mindig becsültelek, szerettelek és most is szeretlek. Hallgass reám. Gondolj fiatal éveidre, gondolj jövődre, áldozz áz isteneknek és birodalmam első emberévé teszlek. Erre megszólalt szt. G y ö r g y : — Ó császár! Kérem Istenemet, világosítsa meg értelmedet, adja meg neked a Benne való hit nagy kegyelmét. Javaiddal nem törődöm, hisz' ideiglenesek a z o k : elmúlnak, mint ahogy elmúlik a sötét éjszaka, amint eloszlik a köd, amint eltűnik a füst. E szép szavak felbőszítették a kegyetlen császárt, ki megparancsolta katonáinak, hogy „az engedetlen" Györgyöt szigorú börtönbe zárják. Másnap Dioklecián császár magához rendelte a nagy hőst és igy szólott hozzá: — E m b e r ! eszednél vagy-e már ? — Azt gondolod tán — válaszolá szt. György hogy a szenvedések eltéríthetnek engem az én jó Istenemtől. Nagyon csalódok Hamarabb lesz belőled keresztény, mint én belőlem bálványimádó. Ezután a vad Dioklecián parancsára a hóhérok kerékhez kötötték szentünket, a kereket késekkel felszerelt deszkázat mellett forgatták mindaddig, mig szt. György véres csontvázzá nem lett. A vad nézők azt gondoltak, hogy a keresztény hős már meghalt. Dioklecián átment a bálvány szobrok termébe, hogy ott áldozatot mutasson be az élettelen kődarabok előtt és megköszönje nekik „a segítséget". Ezalatt a kinzó-teremben csodás dolgok

461 történtek. Erős mennydörgés közepette megjelent Isten angyala es meggyógyítva szent üyörgyöt megoldotta a kötelekekei, melyekkel a kerekhez volt kötve és igy szólott h o z z a : „Ne íelj, az Isten veled van !" Laiva e rendkívüli dolgokat, Anatolinus és Prosolinus századosok keresztényekké lettek és többekkel így kiáltottak fel : „Hatalmas az Isten. A keresztények Istene az igaz Isten." Amint megtudta ezt a császár, a két századost azonnal lefejeztette, a települt szt. üyörgyöt meszes gödöroe dobottá. Az Úristen segusegevel azonoan innen is sértetlenül es egeszsegesen került ki n kegyellen császár oda vou a csodalkozastol, midőn ezt megtudta. Mit tett teftat? Éles vasszegekkel belelt csizmát húzatott szt. György labara es arra kenyszeritette, hogy aoban járjon es ö mintha mi sem történt volna, minden jajszó nelküi jart-keit a szeges csizmaban. M i d ó n latta a császár, hogy ezzel sem ért célt, merget itatott a Keiesztény hőssel, de ez bem ártott neki. Erre aztan igy szolt a verengzó Dioklecián: „ H a életre tudsz kelteni halottat, — amire a mi isteneink képtelenek — akkor hinni fogok a keresztények Istenebe." — Tudom nagyon jól — feleié szt. György — h jgy te es társaid ennek a csodanaK épen ugy nem fogtok hinni, amint a többinek sem hittetek; az Úristen nem ti érietek, nanem az itt egybegyűltekért tette az eddigieket és tenni fogja e csodát is. Midőn a nagy tömeg dicső szeritünkkel együtt a császár utasitasara egy nem régen elhunyt ember sírjához ért, szt. György buzgó imájára az Úristen a körülállók nagy csouaikozasara eletre keltette a sírban nyugvó elhunytat. A varazsló, ki a császár parancsara merget itatott szt. Györggyel, letérdelt az igaz isién hü szolgája eie es kereszlennye lett. Dioklecián ezután sem hitt. TovabD folytatta kegyetlenseget: ugy a halottaiból feitamasziouat, mini a keresztény hitre tért Anasztaz varázslót lefejeztette, szt. Gyórgyot peüig börtönbe zaratta. A dicső szent azunban a kínok e helyen sem feledkezett meg a felebarau szeretet parancsarol; sok betegnek, szenvedőnek Isién segitsegevel visszaadta egeszseget, nyugalmat, behejet. Masnap isméi a császár eton keileu megjelennie, aki arra kerie, hogy aidozzon a pogány isteneknek s akkor imva fogadja és uiruuaima elsó emDereve teszi. — Menjünk a pugany istenek templomába — vaiaszola erre szt. György. —

Amint azonban a bálványszobrok termébe ért a nagy tömeg élén es kiejiette e kedves7 szót „Jézus", a pogány istenek szobrai da-j rabokra törve szeihulioitak. Midőn tudomást szerzed erről a kereszteny érzelmű Alexandra császárnő, a nagy tömegben utat törve magának, szt. György lábai elé borult és hivő kereszténnyé lett. M i d ő n észrevette ezt a szerencsétlen Dioklecián, kiadta a parancsot, hogy ugy szt Györgyöt, mint feleségét azonnal lejezzek le. Erre Alexandra buzgó imaba kezdett, mely idő aiatt ki is adta nemes lelket Uranak, Teremtojenek Utana nyomban lefejeztek Istennek nagy szolgáját, szt. Györgyöt is Kr. u. 3Ü3. apr. 23-an. A hagyomany szerint Szira—Folnicia határaban egy veszedelmes kigyo tartózkodott, mely ailanuo rettegésben tariotta az egész vidéket. A lakosok, hogy valamikép m e r s e f keljek a vad szörnyetegei, hallgatva a pogány josdára, artatlan gyermekekkel táplálták. A sor végre a íejedeiem kis leanykajara került, őt kenett a szörnyű kígyónak feláldozni, amit a fejedelem szomorú szivvel ugyan, de mégis megcselekedett. A kis leanykanak, —I akit feldíszítve vittek mar a nagy szenvedesre, — fehér lovon, karddal a kezében megjelent szt. György és kijelentette neki, hogy ő Krisztus lovagja, aki megölte a veszedelmes kígyót, innen a szokás, hogy szt Györgyöt feher lovon ülve ábrázolják, amint hosszú lándzsájával a sárkányt agyonszúrja. P. Dénes. \ lliilllilllllllllllllilllllllllllllllllllllllllíllllllllilllllllllllllllllllllllllilllllli.l

KS3ES3

Minden

görögkatholikusnak

erkölcsi

kötelessége

gatni

egyetlen

támo-

lapunkat,

a

Görögkatholikus Tudósítót!

Imádság Uram, a lelkem Neked ajánlanám, Uram, a szivem Neked szentelném, Ó könyörülj, ó tekints én felém!... Kegyelmed nagy, mit rám árasztottál De többet adj!... Oly gyönge a hitem, És segítségem nincs más senkisem!

Te,

Uram, a kedvem szinte végtelen nagy, Alkotni, győzni századok felett, De ah! erőm, az számba sem jöhet!... Uram, a kedvem szinte végtelen nagy ... Repülni vágy a lelkem száz világba, És itt vergődöm, itt a föld sarába'' ... Repülni vágyom, s járni sem tudok még, Alkotni vágyom s béna a karom; Csak annyit mondj Te, Uram: akarom ! A Te szavadra fölkelek a porból, A Te szavadra fölpezseg a vérem, ... Atyám! irgalmadat remélem! A Te szavadra tenni megtanulok, És megtanulok fáradni, tűrni, S a hitnek szárnyán hozzád repülni! A Te szavadból megtanulom azt'is, Hogyan ajánljam szivemet kezedbe, Hogyan szenteljem a lelkem nevedre! Uram, a szivem Neked ajánlanám, Uram, a szivem Neked szentelném, De nincs erőm, ó jöjj, tekints felém! Zombori Iván.

MIKLÓSY ISTVÁN hajdudorogi püspök, a magyar gör. kath. egyházmegye első főpásztora,

461

F Ő P A P J A I N K . P a p p

A n t a l

kyzikei c. érsek, az eperjesi és ,munkácsi egyházmegyék Csonka-Magyaroszágon parókiáinak apostoli adminisztrátora, tapolcai apát. Hazánk megcsonkításával, nemzetünk eme nagy tragédiájával a magyar görögkatholíkusság helyzete is megváltozott. Számbeli csökkenésünk, intézményeink elszakítása féltve ápolt sok-sok reményünknek és nagyratörő tervünknek szertefoszlása oly fájdalmas visszahatással volt jóidéig lelkünkre, hogy szinte önkéntelenül felmerült bennünk a kérdés : van-e létjogosultsága számszerint még a csonka hazában sem jelentékeny táborunknak. S most amikor a lelki nyomás, a lelki apály legmélyére jutottunk, az isteni Gondviselés és a római Szentszék bölcsesége megint egy világító fáklyát gyújtott mar-már reménytelen éjszakánkban es egy kipróbált pillén állított megrázkódott közéletünk épületébe, akit mélységes bitének, ősi szertartásunkhoz való ragaszkodásának és hitvalló hazafiságának tündöklő koszorújával ékesítve vezérelt közénk, hogy a „sacerdos magnus" a nagy főpap példájából életbátorságot merítsünk. Papp Amál érsekben a papi erényekben gazdag tőpásztoron kívül bölcs és biztos kezű vezetőt is nyert kisded táborunk, akinek céltudatos kormányzása s a magyar görögkatholikusság összefogását és vezetőivel való testvéri együtt működését sürgető programmja nemcsak hatalmasan fogja emelni azt az öntudatot, amelynek eddig egyedüli ébresztője csak a hajdudorogi egyházmegye nagynevű fópásztora volt, hanem nagyban hozzá fog járulni ahhoz is, hogy történelmi hivatásunk mélységes átérzéséből kifolyólag igyekezzünk megmenteni lelki értékeinket s hogy minden megpróbáltatás közepette is szilárdan megálljunk a katholikus Anyaszentegyház nagy egységében nekünk jutott őrhelyünkön. Annak az összekötő hídnak, amelyen a magyar görögkatholikusságnak múltja, jelene és jövője egy hatalmas ivben fonódik össze, a másít pillérje is megépült Papp Antal hazajövetelével s a hajdudorogi testvérpillér bizonyára nem a teherkönnyebbüiés miatt, de azért örvend ennek a ténynek, hogy ezentúl két erős testvér-sziv őrnödik azon a gáton, amely körül a múltban is, a jelenben is fenyegető hullámok torlódtak.

fekvő

Mi hivők szeretettel kérünk részt főpásztoraink öröméből és munkájából s azért állítjuk őket szemeink elé, hogy hatásuk alól egy percre se vonjuk ki magunkat. Ily gondolatokkal rajzoljuk magunk elé Papp Antal érsek életrajzát. *

Papp Antal érsek régi magyar nemes család sarja, 1867. november 17-én született Nagykállóban, ahol nagyatyja és édesatyja tekintélyes lelkész volt. Középiskoláit Ungváron és Lőcsén, az egyetemet pedig Budapesten végezte. Alig hogy az egyetemről haza került, az ungvári papi fiu-árvaházban lett tanulmányi felügyelő, ahol szelíd, szeretettel teli lelke sok növendékének könnyét törölte le. Alig helyezkedett el uj helyén, amikor Firczák . Qyula, az uj munkácsi püspök, udvarába vitte, ahol föpásztoranak szeretetét s az egyházmegyei hivatalokban legalsóbb fokától a legmagasabbig, teljes bizalmát is mindenkor élvezte. Az 1897. esztendő nevezetes forduló volt életében, amikor mint püspöki titkár még szorosabban belekapcsolódott ősi nagy egyházmegyéjének kormányzásába. Érdemeit nemcsak tőpásztora ismerte el, hanem 1905-ben, mint püspöki irodaigazgatót, a Pápa Őszentsége is kitüntette, amidón „ad instar participantium" pápai protonotánussá nevezte ki. Ez a magas egyházi kitüntetés méltó jutalma volt Papp Antal osztatlan elismerést kiváltó, nagyarányú tevékenységének s nem mindennapi egyéniségének. B. e. Firczak püspök ur nagyon jól tudta és érezte, hogy milyen énekes támasza neki Papp Antal s alig hat esztendő multán nemcsak valóságos kanonokká neveztette ki, hanem vikáriusává is tette 1911-ben. Bátran mondhatjuk, hogy a tekintélyes egyházmegye kormányzásának egész súlya az uj vikárius vállaira nehezedett, de mivel olyan előiskolában kevés papnak volt része mint neki, a kormányzás sok bölcseséget és szivet igénylő munkájában is egész ember volt. így készitette eló az isteni Gondviselés Papp Antalt a legmagasabb papi polcra, a munkácsi püspökök diszes ősi trónjára.

48 93 1912-ben Firczák püspök ur, fizikai erejének hanyatlását érezve, jó kezekben akarta Játni szeretett egyházmegyéje jövőjét s előterjesztésére Papp Antalt 1912. április 3 án a legfőbb kegyúr az agg püspök segédpüspökévé nevezte ki utódlási joggal. Ezen legfelsőbb intézkedés igen nagy szerencse volt a munkácsi egyházmegyére nézve, mert Firczák püspök ur halálaval egy napig sem maradt árván a püspöki trón, amelyet 1912. junius 1-én csakugyan el fs foglalt Papp Antal. Egy naptári cikk kereteibe semmi képen sem lehet beleszorítani azt a sokoldalú sikerekben gazdag tevékenységet, amelyet az uj munkácsi püspök kifejtett. Egyházmegyéjének minden intézményé sokat köszön neki, kulturális és tanügyi íellendü lése pedig szorosan az ő püspöki működésével esik össze. Isten utan a haza szent ügye volt az ő lelkének dédelgetett eszméje A ruthén hegyvidék zeg-zugos falvai, égbenyúló bércei s szegény kenyeret termo mezói felett csakugyan ott lengett a magyar haza iránt érzett hűséges szeretetének rügyfakasztó szellője. Ez a rügyfakasztó, termékenyítő szellő vad északi orkánnal ütközött össê a világháború után s a magyar lelkek virágos kertjét durva „hódítók" tapostak keresztulkasul a Kárpátok alján s ennek a virágos kertnek haialmas tölgyét is megrázta a vihar ... Papp Antalra is kivetette hálóját a cseh önkény s az apró kellemetlenkedésektől a hatósági kiutasításig minden keserűség poharát meg kellett ízlelnie a nagy főpapnak. A cseh „hódító" a magyarság északkeleti örtállójat látta benne s a rajongón szeretett főpásztor személyében vélte felfedezni akadályát annak, hogy az északkeleti Kárpátok „leghívebb nemzetisége" minden metelyezés dacara sem szédült a „fölszabaditó" mostohatestvér karjaiba. Valósaggal diplomáciai kérdést csináltak a püspöki

székről való távozásából, Közben az Apostoli f Szentszék a „kyzíkei érsek" címevei tüntette ki Papp Antalt s a magyar területen maradt eperjesi és munkács-egyházmegyei parókiák gondozását és kormányzását oizta rá. De még ezután is tizennégy havi zaklatást kellett elszenvednie a csehektől, minek az 1925. szeptember 11-én bekövetkezett kiutasítás lett a vége. Minden magyar ember felháborodva értesült az újságokból arról, hogy ezt a kiváló egynáztejedelmet hogyan távolították el ősi szénhelyeről, Ungvárról s épen ezért minden magyar embernek hódolaia s minden keresztény katholikus hívőnek tisztelete kell, hogy övezze fenkölt szemályet, mert hithüsége s izig-vérig magyar lelke ragyogó példaként világit előttünk a feledés sötét teliegeibe borult magyar éjszakában. Hazánk földjén a szeretet, a megértés, a legőszintébb magyar .Isten hozott" logadta a nagy lőpasziort mindenütt, 4e különösen Miskolcon, ahol székhelyét 1925. oktober 27-én uralkodóknak rendezni szokott ünnepségek közölt elfoglalta. Miskolc város társadalma ékes tanusagot tett arról, hogy milyen jelentős tényezővel gyarapodott az érsek személyében, akit egyénisege, mulija, főpapi erényei, tudasa, tapintatos, bölcs kormányzata nemcsak arra predesztinálnák, hogy nagy egyházi missiót teljesítsen, fontos feladatokat megoldjon, hanem arra is, hogy Miskolc társadalmában a szeretet egybeforrasztó lángjavai teremtsen egységes közszellemet Az érsek vezetésére bizott Apostoli adminisztraiura, minden papja és hivője, sót a magyar görögkatholikussag egész egyeteme szívDŐl imádkozik érte, hogy nagyra hivatott müködeseben mindenütt á l d ó kezével kisérje az isteni Gondviselés.

—n.

Miklósy István a hajdudorogi

egyházrr jgye e l s ő

P ü s p ö k i s z é k h á z á n a k szinte kolostorszerü m a g á n y á b a n , m i n d e n k ü l s ő fény n é l k ü l , teljes c s e n d b e n ülte m e g negyvenéves p a p i j u b i l e u m á t 1924. április 17 é n a h a j d u d o r o g i e g y h á z m e g y e első íőpászt o r a : M i k l ó s y István Ő m é l t ó s á g a . Hiúbb s szűkebb érdemű ember n e m h a l a d t v o l n a el e nevezetes évford u l ó mellett a n é l k ü l , h o g y észre ne vé-

püspöke.

tette v o l n a s jól föl n e h a s z n á l t a volna arra, h o g y m a g á t ü n n e p e l t e s s e . A nagy f ő p a p a n a g y embereket j e l l e m z ő igazi szerénységgel h ú z ó d o t t vissza s meghitt k ö r n y e z e t é n k i v ü l alig tudta valaki, hogy ő m o s t egy d u s t e v é k e n y s é g ü pályának n é g y d e c e n n i u m á r a tekint vissza lelkében, h o g y e n é g y d e c e n n i u m sikereit m e g h o z ó isteni k e g y e l e m b ő l meritsen u j a b b ener-

§5 gíát és kedvet a talán m é g küzdelmesebb, talán m é g egészebb embert, talán m é g erősebb karaktert k í v á n ó ötödikre és az azután következőkre. A k ü l s ő fény s ünnepeltelés helyett i n k á b b a z o n volt, hogy az alkotó, szervező és szilárdító m u n k a u j a b b tényeivel gazdagítsa hiveit, egyházmegyéjét, az egész magyar görögkatholikusságot. G y ö n y ö r ű s egyenes volt az ut a zemplénrákóczi kis falusi háztól az ungvári s z e m i n á r i u m i g , de talán még szebb o n n a n kezdve a h a j d u d o r o g i p ü s p ö k i székig. Másfél évtizedet megközelítő céltudatos, m i n d i g előre s egyre csak fölfelé tekintő, az apostoli értelemben is szabály szerint való küzdelem á r á n juttatta a Szentlélek kegyelme a p ü s p ö k i kézrátételhez, s az egyházi rend szentségéhez méltó élet és tevékenység, a nyert malasztokkal való hatékony e g y ü t t m ű k ö d é s u j a b b három évtizede az egyházi rend teljességéhez : a p ü s p ö k i h a t a l o m h o z . Szerencséjére a görögkatholikus magyarságnak mely utolérhetetlen energiájú, törhetetlen akaraterejü főpásztor! nyert benne, ki a kezdet kezdetén beállott oly nehézségek között, melyek egy életerős egyházmegyei szervezetet is megrázkódtató, megpróbáltatásteljes d e c e n n i u m o n át nemcsak vezetője és k o r m á n y z ó j a , h a n e m valósággal megmentője volt a magyar görögkatholikus egyháznak. F ő p a p t á r s a s z á j á b ó l hallottuk nemrég, hogy a h a j d u d o r o g i egyházmegyének épen a v i l á g h á b o r ú előtti i d ő k b e n való megalkotása az isteni gondviselésnek csodálatos m ü v e volt. V a l ó b a n , ha az ország integritásának megvédésére m i n d e n erőnk kevésnek bizonyult, az az erő, melyet ennek az egyházmegyének magyar jellege képviselt, m e g m e n t ő j é v é vált a Tiszántúlnak, melyre a „Dnyesztertől a Tiszáig" terjeszkedni k i v á n ó d á k o r o m á n épenugy m a g á n a k tekintett már, mint a Debrecenig, sőt Békésig kacsintgató p á n s z l á v cseh imperiálizmus. H o g y a z o n b a n e m a g y a r jelleg kellően érvényesülhessen, arra elengedhetetlenül szükséges volt a Miklósy István erős magyar jelleme. 1884. április 17-én vette fel az egyházi rend szentségét Miklósy István, ki egyszerű falusi gyermekből egyikévé lett az ősi egyházmegye legjobb theológusainak. P ü s p ö k e figyelmét még a szemináriumi évek alatt magára vonta, ki m á r akkor igen megkedvelte. N e m bocsátotta

el magától, mínt ujszenteltet sem, h a n e m az egyházmegye k ö z p o n t j á b a n adott megfelelő alkalmazást. Végigment a központi közigazgatás egész s k á l á j á n , volt tanitóképzőintézeti tanár, volt nevelőintézeti igazgató, u t ó b b pedig, mint az egyházmegye egyik legelőkelőbb hitközségének, Sátoraljaújhelynek lelkésze, az újhelyi kerület esperese, m a j d mint Z e m p l é n m e g y e főesperese fejtett ki olyan tevékenységet, melyet u t á n o z n i szinte lehetetlen. Bárh o v á állította, bármily pozícióba helyezte őt főpásztora, m i n d i g a lehető legjobbnak kellett lennie a maga helyén, s val ó b a n az is volt. E g y h á z i téren folytatott á l d á s o s tevékenységét, melynél a legszigorúbban vett önkritikával s szeizmográf-érzékenységű lelkiismeretességgel tünt ki, nem tekintette k i z á r ó l a g o s életcélnak, h a n e m a z o n volt, hogy a lelkét betöltő evangéliumi gondoskodást a közélet egyéb tereire is átvigye s ugy Ungvárt, mint u t ó b b Sátoraljaújhelyen is ugy ismerték, mint aki bármely közéleti v o n a t k o z á s ú d o l o g b a n valami csodaszerü tapintattal tudja megválasztani m i n d i g a kellő időpontot, a kellő szót, a legalkalmasabb gesztust, a legcélszerűbb tettet. Népszerűsége mellett kézzelfogható érdemek is tömegesen sorakoztak föl mögötte s egyáltalán senkit sem lepett meg, mikor — m é g mint esperest — a királyi kegy a Ferenc ]ózsefrend lovagjává avatta. Mikor pedig a h a j d u d o r o g i p ü s p ö k i szék betöltésére került sor, m i n d e n k i mint telje sen természetes és m a g á t ó l értődő tényt vette t u d o m á s u l , hogy a királyi kegy ismét a tevékeny életű z e m p l é n i főesperesben találta meg az arra egyedül a l k a l m a s egyént. N e m ismerte őt félre egyetlen arra illetékes faktor sem, n e m ismerték félre az uj egyházmegyének fogantatása első pillanatától esküdt ellenségei sem. Igazolja ezt a debreceni b o m b a , melyet n e m egészen öt h ó n a p p a l p ü s p ö k k é történt föl szentelése után gyilkos kezek, aljas jellemek küldtek a magyar nemzeti eszmét személyében mintegy megtestesítő főpásztornak. Á m az Isten gondviselésének n a g y o b b tervei voltak vele s általa, semhogy a gaz csínynek és merényletnek á l d o z a t u l esni engedte volna. Mint főpásztor a legteljesebb odaa d á s s a l fogott hozzá, hogy egyházmegyéjének s e m m i b ő l megteremtse mindazt, mi 6*

52 életföltétele. K o r m á n y z á s á t j ó f o r m á n meg sem kezdhette, egyházmegyéje központját meg sem választhalta, m á r m e g k e z d ő d ö t t a m i n d e n békés tevékenységet, m i n d e n alkotó m u n k á t m e g b é n í t ó v i l á g h á b o r ú . A h á b o r ú alatt az egyházmegye adminisztrációja m a g á b a n véve is igen súlyos terheket rótt a főpásztorra, alkotó tevékenysége m é g s e m szünetelt. Folyton m ű k ö d ö t t , tervezett, tárgyalt, hogy az idők teljében, a h á b o r ú szerencsés befejeztével m i n d e n elő legyen készítve a megvalósításra. N a g y v o n a l ú terveit, m a g a s koncepcióit kevés bizalmasa ismerte csupán, de akik ismerték, az egyházmegye utolérhetetlen n a g y s á g á n a k kontúrjait látták azokb ó l kibontakozni s n e m győzték elég elragadtatással környezni a főpásztort. A h á b o r ú alatti tevékenységének minden időkre kiható emléke az elavult Juliánnaptár helyett a Gergely-naptár bevezetése, melyet a m u n k á c s i és eperjesi püsp ö k ö k k e l folytatott beható tanácskozás után Nyíregyházán m o n d o t t a k ki 1916. m á j u s 6-án. Igazi nagysága a r o m á n megszállás ideje alatt tünt ki a m a g a teljességében. A „ h ó d i t ó " első dolga az volt, hogy a Miklósy jogara alá jutott népet visszaadja az o l á h egyházi szervezeteknek. Ezt a törvényes főpásztor nélkül n e m látszott célszerűnek megtenni. A r o m á n történelemcsinálók félnek a történelem ítéletétől. Erőszakosak, de az erőszakosságot a törvényesség maszkja alá szeretik rejteni. E l ő s z ö r hát n e m akarták erőszakkal elvenni az egyházmegye m a m á r elrablott felét, le akarták m o n d a t n i róla Miklósy p ü s p ö k ö t . Csak a jó Isten a megmondhatója a n n a k a torturának, melyet a p ü s p ö k n e k az alatt a négy n a p alatt el kellett szenvednie Debrecenben, mig egy r o m á n t á b o r n o k arra igyekezett rábeszélni, hogy m o n d j o n le egyházmegyéjének egy igen jelentékeny részéről s ismerje el, hogy az a rész, mint r o m á n , nem tartóz hátik a h a j d u d o r o g i p ü s p ö k s é g joghatósága alá.

eszméért annyit szenvedett f ő p a p á l l á s á - 1 h o z méltó ellátásáról. D e a p ü s p ö k ö t ez sem renditette meg. Akaratereje, m u n k a k e d v e meg nem tört s m i u t á n lehetetlenné vált, hogy anyagi téren alkosson, alkotott a szellemiekben Negyven évi á l d o z ó p a p i működésének mintegy koronája gyanánt kiadta a magyar liturgikont, s ezt R ó m á b a is fölterjesztve, az itteni helyzetnek kertelés nélkül v a l ó feltárásával kivívta a magyar oltári nyelv hallgatólagos elismerését. Megalkotla az egyházmegyei nyugdíjintézetet, mely m a első az integer Magyarország h a s o n l ó intézményei között. Nagy nevéhez f ű z ő d i k a görögkatholikus magyarság országos szervezkedése a M A G O S z kebelében, mire e sorok hittestvéreink elé jutnak, akkor — ugyancsak az ő főpásztori intézkedése folytán — | m á r oltárainkon fog diszleni a szent evangélium magyar nyelvű k i a d á s a ujabb méltó megkoszorúzásaként a negyvenévi evangéliumhirdető m u n k á n a k s bevezetéseül a j ö v e n d ő n e k . Az ötödik decennium méltó megkezdése is tudvalevő m á r : tavasszal elrendelni s z á n d é k o z i k a H o r o l o g i o n kiadását. „Akik jól szolgálnak, jó előmenetelt szereznek m a g u k n a k és nagy bátorságot a Krisztus J é z u s b a n való hitre nézve.'* (Tim. I. 3. 13.) Az apostol e szava teljesedett főpásztorunk 40 évet meghaladott pályáján. Adja Isten, hogy e nagy bátorságot, erőt, munkakedvet kormányzása további f o l y a m á n is tapasztaljuk, atyai szivének jótékony melegét megérezzük, egyházmegyéje j ö v e n d ő nagyságának, elszakított egyházközségei visszaszerzésének pedig, mint a gyermekek a jó atya körüí, vele ö r v e n d h e s s ü n k ! KaiOaQtia

2rj[.ivőeis.

Még a nagy energiájáról, tántoríthatatlan jelleméről ismert Miklósy Istvánnak is egész lelki erejére szükség volt, hogy meg ne rendüljön. S n e m rendült meg egy pillanatra sem. A h á l a az volt$ hogy — m i u t á n bikszádi birtokait a r o m á n o k elfoglalták — hosszú i d ő n keresztül elfelejtkeztek gond o s k o d n i az arra hivatottak a nemzeti

8

un leszutiK! Ott leszünk, ha egyszer vad riadót fújnak, Bárha az égboltról vad villámok hullnak, Poklok ördögei mind elő is bújnak ...!

Ott leszünk Erdélyben, ott a Felvidéken, Nyugaton, Bácskában s lenn a déli végen, Ott a ringatózó Adria vizében ...

Ott leszünk mi vérben, ott ezer halálban, Puskagolyótól is száz sebre találtan, Dörgő villámokká, fergeteggé váltan ...

Riadjatok kürtök! ... Acél már a kezünk: Könnyes rabságunkért igazságot teszünk! Üzennek a végek... Mindnyájan ott leszünk! Mátyás

József.

®lll!lílllllllllllllllll|llll|llll!IIIIW

Jézus

lábainál.

Óh, gyújts meg engem Jézus, égi élet, Hogy égve-égjek a szivedbe' benn', Kövesselek az élet-éjszakában, Mint halk lehellet, kúszva .. nesztelen. Te vagy nekem: a Béke és Dicsőség! Te szférák között trónoló Nagyúr .. Kegyed palástja hulljon életemre: Ha bennem jöldi bűnök láza gyul ..

Óh, gyújts meg engem, életem had' égjen, A hitem mindig terólad zenéljen; Előtted állok én, a Jöldi féreg! A bűn csak pusztít, hiszen csupa méreg, A szivedet érzem a szivemen .. Én Jézusom, én áldott mindenem ! Radványi Sándor.

V 7

461

A genezáreti halászok. Irta : Dr. G u l o v i c s Titusz. A Genezáreti-tó partján egy férfi halelkébe ü d i t ő reggelek uj ereje száll ? ladt A lehanyatló n a p aranyos sugarai — Tarts velünk vándor, m o n d t a a fénykoszorut vontak klasszikus, szép feje fiatal Bertalan. Az este enyhe és tanyánk, fölé. Egyszerű r u h á j a a nyáreste ragyoha szerény is, de ö r ö m m e l vár. g á s á b a n királyi palástok biborszineiben A názáreti ács fia velük ment. A ha játszott. Arcán is fejedelmek méltóságtellász-tanyán pusztai tüz l o b o g ó fénye meljes akarata ült. lett beszélni kezdett h o z z á j u k Isten országáról (mely nem e földről való), a világ A v á n d o r fáradt szemeit a tó felé m i n d e n népeinek testvéri szeretetben való fordította. C s ö n d e s e n , melegen ringott annak v i z e ; nyumegváltásáról és godt volt, mint az Atya_ örök a jó lelkiismeakaratáról. ret. A t á v o l b ó l Szeretetének h a l á s z o k éneke a b o l d o g éjsza szólt. Szelid, kekába h u l l ó sza leti melódiák vai a jó haláz s o n g á s a szállt szok megnyílt a légben. É s az lelke fölé hajol Emberfia előtt tak és az eqy (mert ő volt a szerű, tudatlan v á n d o r 1) ott rinembereket legott gott és zsongott megszentelték a megváltandó Mindenség Urávilág sok-sok nak életadó majövő századának lasztjával. m i n d e n békéje, A távolból z s o l o z s m á j a és még hallatszott szépsége. F á r a d t a Genezáreti-tó teste, az alkomorajlása és fölnyi r i t m u s o k b a n fölcsillant a kis m u n k á s nappaváros elhaló tülok fáradalmait zeinek utolsó fémegpihentető éjnye. D e a halá szakára várt, — szok lelke meszde isteni lelkésze s z á l l t a vizek ben az uj élet mellől és a vápirkadásának, a ros tájaitól. Megvérehullásával értő hittel hallmegszentelendő gatták a tanítást „Óh, Nagyasszony, sírj te is velünk, Újszövetségnek és az isteni elKönnyeiddel mentsd meg nemzetünk!" a képei formárendelés erejélódtak. nél fogva egyA halászok — egyszerű, jólelkű galilei emberek — kikötöttek közben. A Mester h o z z á j u k lépett. S z e m é b e n isteni nyugal o m h o n o l t ; de mégis próféták tüze égett ott. És lángra gyújtotta a halászok szivét. — Uram, kérdezte S i m o n Péter, ki vagy Te, h o g y látásodra fáradt h a l á s z o k

szerre látók lettek. — Megnyílt előttük Isten országa ! A Genezáreti-tó m á s n a p tizenkét halásszal kevesebbet ringatott a h a b j a i n ; tizenkét apostol pedig — elhagyva minden multat, levetve m i n d e n salakot — a Názáreti után ment.

461

Az asszony. Olvadásos, szeles tavaszi időben, amikor a köhécselő emberek olvan könnyen mondanak bucsut az árnyékvilágnak, egy tehenes szekér állott a járásorvos háza előtt. A nagy piros, tollas dunna alatt egy beesett arcú, iavakorabeli ember feküdt s báránybőr sapkája szinte az orrára volt húzva. Nagyon odalehetett az Istenadta, mert alig moccant. A tehenek előtt az ostornyélre támaszkodva állt a felesége és bánatos arccal nézett az orvos kapujába. Alig várta már, hogy kijöjjön és megnézze az urát. mert azt hitte, hogy minden járó-kelő őt nézi s hogv mindenki tudja az ő nagy nyomorúságát. Szinte pirult miatta, mintha csakugyan őt vizsgálták volna az emberek. Pedig a városi nép nem igen törődik az ilyesmivel. Lót-fut a kenyér és a szórakozás után s a marakodó törtetésben nem ér rá gondolkodni, szemlélődni; meg aztán meg is szokja az ilyen csöndes tragédiákat. Mindennap kidől egy-kettő az élet és az érdekek harcában, mindennap egy-két uj hant emelkedik a sirok rendezett utcáin s talán még a koszorú sem hervad el a sírkereszten, máris mások töltik be az elhunytak helyét s mások futják a pályát az életben maradottakkal. A falusi élet csendes folyásában azonban egv-egv megrázó esemény olyan kavarodást idéz elő, mint a tóba dobott kő, amelynek zajára ijedten rebbennek fel és néznek össze a nyugalomhoz szokott vizi madarak. Először magam sem vetettem ügyet az az asszonyra, de amikor séta közben visszafordulva láttam, hogy az orvos fejét csóválva távozik a szekértől, az asszony meg szemét dörzsöli kötője szélével, — az arcába néztem s ráismertem. Kacsur Veron volt, aki akkor ment férjhez, mikor még én a falujokban voltam. Elnyütte az élet, de azért határozottan felismertem, hogy az ura fekszik a szekérben, pedig azt is tudtam, hogy elhagyta Hozzá léptem s amig ő a dunnát igazgatta, megszóllitottam: — Hát visszajött s te visszafogadtad ? — Hisz a felesége vagyok, — felelte szent meggyőződéssel. — Mit mondott az orvos ? — kérdeztem halkabban — Aligha megmarad, fél tüdeje sincs már, — felelte majdnem sirásra fakadva. — Szegény Veron, — csúszott ki a számon akaratlanul is a részvét, ami az asszonyt láthatóan megnyugtatta. — Hát tetszik tudni, mindent elkövetek,

hogy egészséges legyen . . . de azért csak azt mondom, hogv legyen meg az Isten akarata, mert nem tudom, hogy el tudnám-e viselni, ha még egyszer erős, egészséges lenne s megint csúffá tenne. Szinte ámultam az asszony feleletén, de aztán eszembe jutott, hogy az egyszerű nő is gyöngéd, szerető hitves, mindent megbocsát és mindent elfeled, de ha ujabb csalódás éri, szivét zúzza össze a csapás. Elbucsuztunk A döcögő szekér lassan indult el a lucskos utón, én is lassan bandukolva sétáltam tovább, mert a szegény Vera sorsa nem akart kimenni a fejemből. *

Az egész falu nagyot bámult, amikor Ribár Miska Kacsur Veronnal cserélt kendőt. Mindenki tudta, hogv Kacsmár Borka ő miatta ment Amerikába, hogy lakodalomra valót gyűjtsön s hogy asszonyi holmival töltse meg a cifrára festett ládát. Az is igaz azonban, hogy már harmadszor fordult azóta tavaszra az idő s ő még csak hirt sem adott magáról. Nem is csoda tehát, hogy a hirtelen szivü Ribár Miska elfeledte. De meg ha el sem feledte egészen a legnagyobb baj az volt, hogy Veron sem volt a világ csúfja, a ládája is tele volt már, sőt még a ládafiában is volt egv pár garas, amelyből az apjától örökölt földecskén levő adóság törlesztésére is futotta volna. A legény szive tüzet fogott, a leány sem igen vonakodott s így hamarosan meg lett a lakodalom. Az első esztendő szép csendesen muU el. A második vége felé azonban Ribár Miska nagyon megváltozott; otthon mogorva, zsörtölődő lett s mihelyt az asszony rászólt, a faképnél hagyta s a korcsmába ment és a bufelejtő mellett gyakran találkozott az amerikás emberekkel. Abban az időben jött haza vagy három. A rossz nyelvek azt beszélték, hogy Kacsmár Borka csalogatja m a g á h o z . . . A pálinka nagyon rossz tanácsadó, a kapatós fejben lidércfény módjára lobog, ijesztő s mégis vonzó képet fest, ingoványos, de felülről himes tájékra hivogat. . . felébreszti a szenvedély ördögét, amelynek lehellete perzsel, ideget bénit és lelkiismeretet altat, ha nem áll a sarkára az ember. Szegény Ribár Miska sokszor még a lábára sem tudott állni, nemhogy a sarkára. A fiatalasszony tett-vett a ház körül, a mezőre is elnézett s jóformán nem is sejtetfe a közeledő csapást. Azt hitte, hogy majd csak

5R

észre tér az ura s megint visszatér a béke a házba. De nem ugy történt, hanem a várt béke helyett az elhagyatottság és a szégven szakadt reá. Az ura egy hetivásárról egyáltalán nem tért vissza. A jóakaró szomszédasszonyok, akik addig nagy bölcsen hallgattak, most mindent eléje tálaltak s a szegény asszony azt sem tudta, hogy ébren van-e vagy álmodik. Most már tudta, hogy csakugyan a Borka irt neki, azt is tudta, hogy a zsidó adott pénzt a földecskére. Egyre csak azt maradt szégyenével.

érezte,

hogy

egyedül

A hivő lélek azonban nemcsak az időben, de az Istenben is lel megnyugvást és orvosságot fájó sebeire. Ö is a munkában és az imában kereste elvesztett nyugalmát s meg is találta. Férjéről mit sem halott egy darabig. Jó másfél esztendő múlva azonban levelet kapott Amerikából. Az irás ismeretlen volt ugyan, de érezte, hogy a férjéről lesz benne szó s hogy ujabb megpróbáltatás nehezedik vállaira. Ugy is volt. A férje iratta a levelet a kórházból. Nagyon megviselte a bánya levegője s kidőlt a munkából. A Kacsmár Borka addig csak jól tartotta, amig keresett rá, aztán pedig kiadta útját — panaszkodott a levélben, Különben az egész levél a megbánásról, az észretérésről beszélt s a szegény asszonyt annyira meghatotta, hogy nem az urára haragudott, hanem arra a szívtelen Borkára, aki egy beteg embert az utcára dobott.

A levél végén szinte esedezve kért pénzt az ura, hogy hazamehessen s hogy megmutassa, hogy tud ő még egyszer becsületes lenni. Milyen szívesen vált meg egyik tehénkéjétől a szegény asszony, mintha újra lakodalomra készült volna, ugy várta az urát, pedig tudta, hogy Ribár Miskának csak a roncsát várhatja. Mégis várta, mert a megbocsátással letörölte szégyenét s szerető hitvesi gond és törődés árán visszavásárolta legalább a családi kört . . . ha nem is a boldogságot. Haza is jött Miska, jobban mondva haza hozták, mert az utazás még jobban megviselte. Otthon az ágynak esett . . . s a hűtlenül elhagyott asszony soha egy szóval sem tette keserűbbé szenvedését. *

Az orvosnak igaza volt, a nyirkos idő nemsokára megfojtotta a sorvadó embert. Felesége igaz szivvel siratta meg, hisz a halálban nem volt előtte a hűtlen, a durva férj, csak egy b ű n h ő d ő ember, akinek csak egy könnyíthet fagyos, nehéz h a n t j á n : a megbocsátás. Amint a temetésről hazament, otthon a néma szürkület fogadta s szive összeszorult, amint az üres ágyra esett tekintete. Sirásra f a k a d t . . . s ugy aludt el az üres nyoszolyára dőlve . . . Reggel a fényes napsugár ébresztette föl mély álmából s a napsugárral valami csendes megnyugvás szállt meggyötört szivébe s arca világosan m o n d t a : „Most már senki sem veheti el tőlem." S z é m á n István dr.

11II1II1II11IIII1IIIIIIIIII1IIIIIIIIIIII11IIII1IIIIIIW

Hararigszenteléskor. (fl nyiriassi

uj harangok

felszenielési

ünnepélyére,

1925. Szt. István

Hallottam a hangját, valamikor régen, Mikor még pillangót kergettem a réten, Mikor még itt laktunk, lent, a faluvégen

...

Fülemben cseng most is: oly édesen zsongott; S ahogy halk estéken szellő fuj falombot, Ugy járta át lelkem ... S ajkam imát mondott ...

király

napján.)

461

Hallottam a hangját, nem is olyan régen: Hogy bömbölve zúgott künn, a csatatéren S szivembe kergette minden csöppnyi vérem ... Zúgatta világgá — most is hallom zengni: Mária országát hogy ne bántsa senki, Szent István örökét ne prédálja senki!

—

Azután elnémult ... Könnyes idők jártak, Istenvalló magyart börtönökbe zártak S Mária kertjei temetőkké váltak ... De — im - újra csendül! Múlik a gyász Meggyötört lelkünket magával ragadja; Hála neked Isten, megtért népek atyja! ...

napja,

Csendülj, zugj ... s hangoddal járd át a lelkünket, Hivj újra Istenhez, aki nemcsak büntet, De magához ölel — megtérve -- bennünket ... Hivj minket imára: hogy magunkba szálljunk, Hogy egymást szerető testvérekké váljunk S görnyesztő munkánkban egymásra találjunk. Vidd jel hangod szárnyán szivünk forró vágyát, Röpitsd fel Istenhez lelkünk imádságát: Adja vissza nekünk Mária országát! Mátyás József. íMiniiimmnm^

iíiTímímmín^^

nliTmímTímii^^

A magyarok m e g t é r é s e és a görög egyház. Közli: Legeza J ó z s e f (Csengerujfalu). A történelem a nemzetek és az egész emberiség fejlődésében előforduld fontos események hiteles előadása. A történelem vezéreszméje: hirdetni ama törvényeket, melyek az emberiség szellemi és erkölcsi életében uralkodnak. Az elbeszélő történelem az eseményeket sorrendben és időrendben, szárazon adja elő. A pragmatikai történelem mélyebben hatol ez események világába és azokat az eseményeket az okokkal és ereduényekkel együtt áttekinthető egésszé rendezi. Sok történetíró a tényt és körülményt ferde megvilágításban adja elő. Hiába akar tárgyilagos lenni „énjének" szikrája végig vonul müvében. Az eseményeket ugy adja elő, de különösen ugy csoportosítja, hogy

azok az ő belső kívánalmaival, világfelfogási ítélőképességeivel és talán érzelmeivel is harmonikus összhangban legyenek. Sok történetirónál bizonyos szempontok dominálnak, melyek az eseményeket ellentétes megvilágításban tárják az utókor számára. Példa erre, minket magyar görögkatholikusokat igen közelről érdeklő : magyarok megtérése. Igen sokan foglalkoztak a thémával ugy hazai, mint külföldi történetírók. A vélemények igen ejágazók, különösen a hazai íróknál. A hősiességet, a munka eredményét az 1200. év után győzedelmeskedő latinizáció a maga bevételi számlájába írja be. mely számla idő folytán, midőn a térítés munkája teljesen a latinok kezébe ment át és igy a

461 térités folytatása már biztosítva volt, nagyon sok hozzáadással gyarapodott oly annyira, hogy a téritési nehéz m u n k á b a n részt vett és kezdeményezett görögöket (görög ritusuakat) egyszerűen kihúzták a főkönyvből egyes historikusok, állítván, hogy a görög szertartásuaknak nem volt részük a magyarok megtérítésében. A tények azonban mást bizonyítanak. Mikép ajándékozhatták pl. a veszprémi görög szertartású apácák Sz. Istvánnak a m a aranynyal és gvönsgyel dúsan díszített, görög stílű képekkel hímzett tarsolyt, melyen régi görög-glagolit betűkkel a zsoltárnak ezen szavai vannak k i í r v a : „Legyen Uram a te kegyelmed rajtunk most és örökké" (I. főhang misei prokimenon), amely tarsoly Bécsben a kapucinusoknál most is látható. Maga az ajándékozási tárgy azt bizonyítja, hogy az ajándékozók, mint saját szertartású királyukat, vagy mint a görög szertartás védelmezőjét és patrónusát ajándékozták meg. Miképen került a királyi kincstárba az a palást (felon és epitrachehin) amit a magyar király koronázáskor magára ölt és ame'y ruhadarabnak görög eredetéről kezeskedik a rajta kivarrt Ikonostázion. Ezt a felont, mely 74 márka arannyal és drágakövekkel volt kirakva, a székesfehérvári görög szertartású püspökségnek maga Szt. István ajándékozta (Lásd Balassa Ferenc értekezését a c a s u l á r ó l ) Maga a királyi korona is teljesen görög stílű s a keleti szertartású kei.ek müve. Rajta az Üdvözitő képe „ I C — X C . " monogrammal, apostolok és görög császárok ké peivel és görög felírásokkal (Lásd Raics Hist. sh. 1. kötet X V I I . f. 216. oldal. Wien 1794. Istoria s!.), holott az esztergomi káp talannak 1141. évi pecsétjén, hol Szt. István koronázása ábrázoltatik, nyugati (római) stílű korona vehető ki. (L. Péterffy magyarországi zsinatok I. köt. 1 fej és Komenov Reg. Hung és Kolár hist. dipl, Hung. 23.) így a jelenlegi korona nem látszik azonosnak a II. Szilveszter által ?jándékozo t koronával, mely tényből következtetni lehet, hogy Sz. István 1000. évben a görög császárok koronájával lett megkoronázva. Ugyancsak a veszprémi gör. szertartású püspöknek egy 12 márknyi arany mitrát adományozott Sz. István, melyet később kiirtatván Veszprémben a görög rítus, II Endre a jeruzsálemi király, a keresztes had költsé geire fordított. Mindezen tények világosan bizonyítják azt, hogy a kis Vajk görög szertartású pap által kereszteltetett a görög

Siephanos*) névre, abban nevelkedett és a görög szertartást maga is gyakorolta és terjesztette. De jött a nagy fordulat. Politika. Szt. István politikai okokból nőül veszi a bajor származású Gizellát, kinek kedvéért és asszonyi pressziójára sorra adja át a görög szertartású püspökségeket a latin püspökök és papok uralma alá. Egyesek szerint tiz uj püspökséget alapított Sz. István, de ez oknyomozdlag nincs bebizonyítva. Horvát, Budai Esaiás, Sztripszky szerint Pannoniában a magyarok bejövetele előtt léteztek görög szertartású püspökségek. melyeknek Szt. Method volt a metropolitájuk. Ezen görög püspökségeket, melveket házassága előtt védelmezett, adta át Szt. István később a latinoknak, u. m . : 1. az esztergomit, 2. veszprémit, 3. nyitrait, 4. székesfehérvárit, 5. csanádit. 6. kalocsait, 7. nagyváradit, 8. bácsit, 9. pannonhalmi kolostort, 10. zágrábit, 11. erdélyit. (L. Pílig'in passai püspök levelét VII. Benedekhez. Ganócsy A n t a l : Dissertatio de S. Ladislao, továbbá Basilovics : not. fund Koríat. part. II. Cap. X . pag. 83., K a t o n a : Hist. crit. reg. H u n £ . t. I. 131. V. ö. Balugyánszky 301- l a p j a i t ) Ekkor vette kezdetét a tulajdonképeni latinositás. Gizellával és udvarával beözönlik a sok német és olasz pap. Túlbuzgóságukban annyira mennek, hogy a görög szertartásuakat egyszerűen pogányoknak, bálványozóknak nevezik, hitök, szertartásuk védelme zését pedig pogány lázadásnak minősitik. Hogy nem p o g á i y lázadás volt az, hanem a görög szertartásuaknak méltatlankodása és önvédelmi harca rítusuk kiirtása miatt, be bizonyította Bárdossy latin kanonok, Hunfalvi, Zsatkovics 1893-ban a „Történelmi Század o k é b a n , továbbá Balugyánszky és sok külföldi történetíró. A szent király Imre halála után nagybátyja fiát, Vazult jelölte ki utódjának kivel a görög szertartású dinasztia került volna uralomra, de Qizella és udvara ébren volt és így történt, hogy Vazult megvakították, füleibe ólmot öntöttek Nyitra várában és igy alkalmatlanná tették az uralkodásra. Az 1038. év után a szent király halálával bekövetkezett a görög szertartású egyház pusztulása is Magyarországon. Az olasz Péterrel beözönlött olasz papok oly agressíve léptek fel a görög ritusuak ellen, hogy valóságos harc fejlődött ki közöttük és e harc ban a görög szertartásuak elűzték az olasz papokat. Az erős latinositás idézte elő az. 1046-iki csanádi gyűlést. E gyűlésen lett elhatározva, hogy a külföldre menekült Endrét hívják

1 I 1 f

J 1 | 1

meg királynak a letelt Péter helyébe. Endre, ki görög szertartásban és szellemben nevekedett, engedélyt adott az óhitűeknek, a görög szertartás szabad gyakorlására. Az engedély aláírása után lett csak Székesfehér, várott megkoronázva. Majd Béla uralkodása szer követelték a görögök papok kiűzetését, de abba egyezett bele.

alatt még az összes Béla már

egylatin nem

G ö r ö g egyházunk az Árpádok alatt még uralkodó volt, de jöttek a keresztes hadak, a beözönlött nyugati szerzelesek elfoglalták a görög monostorokat, a görög egyház birtokait elfoglalták a tempHríusok, Johanniták és más lovagrendek. Végre III, Ince pápa megadta az utolsó kegyelemdöfést a magyarországi gör. szertartású egyháznak. III. Ince pápa ugyanis 1204. szeptember 14-én a következő szemrehányó levelet irta Imre magyar királynak : „ Q u i a vero nec nóvum est, nec absurdum, ut in regno tuo diversarum nationum conventus uní do mino sub regulari habitu famulentur (világosan a keresztesekkel beözönlött és a görög monostorokba befészkelődött normán, német, frank stb. latin barátok), licet hoc unum sít tibi Latinorum (S. Egydii) coenobium, cum tamen ibidem (in regno tuo) sínt multa G r a e c o r u m . a (Fejér: II. 446. Mique : II. 417.)**) Ugyancsak Hl. Ince p á p a 1204. április 16-áról kelt iratával megbízta a váradi pöspököt és a pilisi apátot, hogy a Magyarországon levő görög monostorok felől jelentést tegyenek. Maga az okmány így s z ó l : „Significat n o b i s . . . Emericus rex Ungarorum illustrís, quod quedam ecclesie (igv) m o n a c h o r u m Graecorum in regno Ungarie constitute, per in : uriam dioccenarorum episcoporum, et per ipsos Graecos. qui valde sunt, sicut asserit, dissoluti, penitus destru untur, a nobis supplicans . . . ut auctoritate nostra unus fieret episcopaius ex ipsis, qui robis nullo mediante subesset, vei abates ut prepositi Latíni constituerentur inillis, a per quorum studium et diligentiam erandem ecclesiarum status posset in melius reformari . . . M a n d a m u s , quatenus ad praedictas ecclesias accedentes, inquiratis . , . utrum per ipsos monachos Grecos eodem monasteria in religionis observantis valeant reform a n . . . utrumne, de dioecesanarum episco' porum consensu unus fieri poterít episco*) István. **) Mivelhogy sem nem uj, sem nem hallatlan, hogy országodban különféle nemzetiségűek gyülekezetei szolgálnak szerzetesi öltönyben egyazon urnák, noha ez az egv latin zárdád (Sz. Egyed) megvan, mégis sok ott (országokban) a görög.

patus ex illis, qui nobis immediate sít subiect u s ; et quod super iis inveneritis, fideliter conscribentes, ad nostrum presentiam destinatis, ut . . . securius in eodem negotio procedere valeamus. D á t u m Laterani sexto decimo Calendas M a ü pontificatus mostri anno septimo." (Regesta Vaticana. Vol. S. A. VII. ep. 47. Fejér II , Heiner monumenla Slavorum I, 33 )*) Mily nagybecsű okmány lenne reánk nézve az a válasz, az az informatio, mit fenti felhívásra küldött a váradi püspök és pilisi apát. Vájjon való volt e az az infor matio ? Kétes, mert a p á p a parancsa végrehajtatott. Igen sok görög monostor adatott át a latinok birtokába. A szétszórt s előbbi szertartásához csökönyösen ragaszkodó görög ritusuak körülbelül a munkácsi ősi gör. kath. püspökség alá kerültek így zsugorodott össze a Sz. István király i'ju korában ala pitott számos görög szertartású püspökség 180 év elmultával egy püspökséggé. Legutolsó görög monostor volt a visegrádi. Ezzel az eggyel m á r könnyű volt elbánni. 1221. április 20 á n Honoriusz p á p a egyszerűen megbizza az esztergomi érseket és a pilisi apátot, hogy oda a görög szerzetesek helyébe latin szerzeteseket vezessenek be Az okmány igy sztfl : „Andreas rex Ungarorum illustrís nobis iniunere curavit, quod abbatia de Visegrada Vesprimiensis dioecesis, in qua ius obtinet patronatus, graecos habét monachus et habuit ab antiquo. in quorum maníbus abbatia ipsa adeo in spiritualibus et temporalibus est collapsí. quod nisi personae instituantur ibidem vicinis ecclesiis lingua et ritu conformes, vixaut nunquam adiiciet ut resurgat; quare postulavit instan ter, ut ibi monachus latinos institui de nostra permissione liceret. Idesque ... mandamus, quatenus ... sí pensatis, et fieri poterit absque grari scandalo et iuris peiudicio ommibus expedito videritis alieni (ez már nagyon érdekes !) latinos monachos institui permittatis ibidem, províso quod graecis mo*) imre, a magyarok jeles királya jelezte nekünk . . . hosv a görög szerzeteseknek Magyarországon alapított egynémely egyházai a megyéspüspökök jogsértései folytán, vagy maguk a görögök által is, kik — mint állítja — nagyon szét vannak szórva, teljesen leromboltatnak, — azt kérvén tőlünk . . . hogy tekintélyünk által legyen belőlük egy püspökség, mely minden közbevetés nélkül legyen alánk rendelve, vagy pedig latin apátok és prépostok állíttassanak azok élére, kiknek törekvése és fár dozásai által ezen egyházak sorsát jobbra lehessen változtatni . . . Meghagyjuk, hogy midőn ezen rgyházakhoz mentek, kutassátok ki . . . v jjon e rendházakat maguk a görög szerzetesek által lehet-e a szabályok megtartásában reformálni . . . vagy talán a megyéspüspönök beleegyezésével egy püspökség legyen belőlük, mely közvetlenül nekünk legven alávetve; amit pedig mindezekről találni fogtok, hűségesen megirva, elénk terjeszteni rendeljétek, hogy . . . ugyanezen ügyben biztosahb előmenetelt tehessünk. Kelt a Lateránban, pápaságunk hetedik évében ltí nappal a május Kalendai előtt. (Vagyis 1205. április 16-án.)

461 nachis, nunc existentibus ibi, provisio congrua toto vitae suae tempore assignetur. Dátum Laterani duodecimo Calendas Maii Anno quinto." (Regesta Vaticana Vol. II. Armi V. cp. 537. Theiner I. 29.) *) Ha hozzáfűzzük mindezekhez Lippay György esztergomi érsek történelmi adatait, mely szerint 1660-ban a munkácsi püspök jurisdictioja kiterjedt nemcsak Magyarországra, de a hozzákapcsolt mindazon részekre, ahol csak görögkatholikusok laktak, elébünk tárul a görög egyház látképe Sz. Cyrill és Methodtől kezdve napjainkig.

Költöző gólyák. Ahol most utószor nő a gyenge sarjú S ahol még szálldosnak a vizi madarak, Nemsokára csendes, puszta lesz a határ Hü látogatói lassan elmaradnak. Délre szálló jelhők vándorló csapatja Utrakészülőben pihen meg a réten, S egy-egy gólya felszáll fáradtan, lihegve Kelepelni egyet boglya tetejére.

*) Endre, a jeles magyar király gondoskodott, hogy nekünk bejelentessék, mikép a veszprémi egyházmegye visegrádi apátságát, mely fölött ő kegyúri jogokat gyakorol görög szerzetesek birják s bírják s birták régóta, kiknek kezén maga az apátság ugy lelkiekben, mint ideigvalókban is annyira lecsúszott, hogy hacsak a nyelvre és szertartásra nézve hasonló szomszéd egyházakból nem rendeltetnek oda személyek, alig vagy sohasem várható, hogy fölemelkedjék; miért is alázatosan azt kérte, hogy oda engedélyünkkel latin szerzeteseket telepíthessen. Azért meehagyjuk . . . hogy amennyiben nagyobb botrány és minden jogsérelem kikerülésével lehetséges, a latin szerzeteseket engedjetek oda, gondoskodván, hogy a móst ott levő görög szerzetesek részére életfogytiglan méltányos ellátás legyen biztositőa. Kelt a Lateránban, az ötödik év májusi kalendái elfitt 12 nappal. (1220. április 20.)

Majd egy zörrenésre felszáll a kis csapat Délirányba indul öreg vezetője. Itt hagyja a rétet, a csendes falukat. . . Ahol oly kedvesen hallott kelep lése.

D

Én meg lenyügzött szivemben vágyakkal Itt állok a réten, — se virág, sem madár Csak a sárgult füvön mint szétszakadt háló Fehér fonalai úszik a bikanyál.

k

g

"

w

r

^

m

Téli olvasmánynak legjobb a

m Görögkath.

Már csak messze látom, ahogy integetnek . . • Nézem mig belátom a szürkülő ködben . . * Vissza jösztök-e még, a magyar falukba ? — Mondják e még egyszer, hogy a gólyák jönnek!

Tudósitó

Farkas

flntal.

V7 A m a g y a r t r ó n o n ült f e j e d e l m e k és k i r á l y o k i d ő r e n d b e n : Fejedelmek. 1. 2. 3. 4 5.

Árpád Zoltán Taksony Géza István

889 uraik. — 907 , 947 , 972 „ 997 ,

18 évig 40 , 25 , 25 „ 3 „

Királyok. 6. 7. 8. 9. 10.

11. 12. 13. 14. 15. 16.

I. Sz. Istváa 1000 uraik. 38 évig Péter ) ,noo 8 , w Aba Samu ) I. András 1046 15 „ l. Béla 1061 2 » n Salamon —1063 H „ I. Géza 1074 n 3 » I. Sz. László 1077 18 , Kálmán -1095 1, 19 „ II. István -1114 17 „ II. (vak Béla 1131 10 „

„

7. II. Géza — 1141 uraik. 20 évig 18-20. III. István, II. László, IV. István uraik. 1161 1 73-ig, 12 évig 21. III Béla — H73 uraik. 23 „ 22. Imre 1196 „ 9 „ 23. II. András 1205 „ 30 „ 24. IV. Béla — 1235 „ 35 , 25. V. István 1270 „ 2 „ 2 6 . IV. (kun László 1272 , 18 „ i 27. 111. András 1290 „ 11 „ 28. Venczel — 301 „ 3 „ 29. Bajor Ottó 1305 „ 4 , 30 Róbert Károly 1309 „ 33 „ 31. I, Nagy Lajos 1 3 4 2 , 40 „ 32. Mária ) . 007 0 33. II. Károly) » " 34. Zsigmond 1387 „ 50 „ 35. Albert - 1437 , 2 „ 36. I Ulászló 1440 , 4 „ Hunyadi J. korm. 1444 „ 9 „ 37. V. László 1453 „ 4

38. 39. 40: 41. 42. 43. 44. 45 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58.

I. Mátyás 1158 uraik. 32 évig II. Ulászló 1490 „ 26 II. Lajos - 1516 „ 10 Zápolya János '527 „ 13 I. Ferdinánd 1540 „ 24 I. Miksa - 1564 „ 12 Rudolf - 1576 „ 32 II. Mátyás 1608 „ 11 II. Ferdinánd 1619 „ 18 III, Ferdinánd 1637 „ 20 I. Lipót - 1657 „ 48 I. József — 1705 „ 6 III. Károly 1711 „ 29 Mária Terézia 740 , 40 II. Jczsef 1780 „ 10 II. Lipót — 1790 „ 2 I. Ferencz 1792 „ 43 V. Ferdinánd 1835 „ 13 I. Ferencz i . 1848 „ 68 IV. Károly 1916 „ 6 Horthy Miklós korm. 1920 óta

IV. Ferdinánd király még atyja életében megkoronáztatott, de atyja előtt elhalálozván, tényleg nem uralkodott.

461

Vasvári Pál emlékezete. A magyar görögkatholikusoknak 1926-ban nagy ünnepük lesz : századik évforoulója annak, hogy eszményképünk, büszkeségünk, Vasvári Pál született. Vasvári neve és dicső pályafutása hittestvéreink előtt főbb vonásokban már bizonyára ismeretes. Mégis hasznosnak látszanék a jubileumi esztendő kapcsán ismertetni a márciusi nagy napok ifjú Demosthenesének, s az áldozatokra igazán kész honszeretet megtestesitőjének élete történetét.

VASVÁRI

PÁL

születésének századik évfordulóját 1926. julius 14-én ünnepli meg a magyar társadalom.

Fejér Pál (mert ez volt a,családi neve 1826 julius 14 én Szabolcsvármegyében Tiszabüdön született. Édesatyja gör. kath. lelkész volt s mint ilyen a szatmárvármegyei Nyirvasváriban működött hosszú időn át A kis Pali is itt töltötte boldog gyermek éveit, s mint tanuló ide járt haza vakációzni. Innen van, hogy a köztudat egészen a legutolsó időkig Nyirvasvárit tekintette e derék honfi s a gör. kath. magyarság büszkesége születés helyének. A testileg, szellemileg egyaránt kiváló ifjú középiskolai tanulmányait Nagykárolyban, a piaristák-

nál végezte. Innen Budapestre került föl. Az egyetem bölcsészeti karára iratkozott be. Történelmet és természettant tanult. Lelke tele volt tudásvággyal, nemzetszeretettel. Nagy munkakedvvel, szorgalmasan dolgozott, s már ifjú korában több érdekes tanulmánya és történeti cikke jelent meg. 1847-ben „Történeti Névtár" cimmel tartalmas művet ad ki. nemzeti multunk nagyjait ismertetve benne. Ez a könyv már „ V a s v á r i " névvel szigálva jelenik meg Azóta Fejér Pál állandóan ezt a nevet viseli. Egyetemi évei alatt vezető szerepet játszik a budapesti ifjúság életében. Tudása, pompás megjelenése, meggyőző modora, s kiváló szónoki képessége valósággal predesztinálja őt erre Később, mikor gróf Teleki Blanka nőiskolájában a történelmet tanitja, növendékei szinte rajonganak érte. A legnagyobb büntetés az a számukra, ha — i elmarad a történelem óra. Mint gyorsíró, athléta, zenész és a nyugati nyelvek alapos ismerője is kitűnik Vasvári. Emelett azonban szerény, előzékeny modorú és — mint Thallóczy ; Lajos följegyzéseiből kikünik — „Pesten is szorgalmasan járogat a templomba". 1 A negyvennyolcas szabadságmozgalom márciusi szellője nem suhan el j mellette sem nyomtalanul. A Pilvax kávéház lelkes ifjai közt az első sorban | látjuk őt. Petőfi és Jókai mellett talán neki volt legfontosabb szerepe a márciusi j forradalomban ! Első megrázó erejű nagy beszédét március 14-én este mondja. Ennek hatása alatt oszlik szét az ifjúság, hogy másnap találkozzék újra — a tettek mezején. A 12 pont kihirdetésénél, a Heckenast-nyomda elfoglalásánál, vagyis a szabad sajtó megindításánál is ott látjuk őt. Mikor pedig március 18-án küldöttség viszi föl a 12 pontot a pozsonyi országgyűléshez, a köldöttség vezére Vasvári Pál, kit a felelős magyar miniszterek a iegünnepélyesebben fogadnak Később Kossuth Lajos titkára, majd fontos bizalmi ügyekben futárja lesz. Mikor pedig megdördülnek az ágyuk, s az osztrák kormány által Magyarország ellen lázított nemzetiségek fegyvert fognak, Vasvári Pál sem marad tétlen, hanem a haza oltalmára fegyerbe lép. Szülőföldjén légiót toboroz: megalakítja a Rákóczi Szabadcsapatot, amelynek őrnagya lesz. Katonái rajongó szeretettel veszik körül őt. Ha gyönyörű fehér lován végigszáguld a táboron, mindenki csodálattal, szeretettel néz utána; Csaba királyfi katonaját látják benne!

:

Vasvári a harcok gyilkos mezején is idealista, megbocsátást kereső ember. Minden igyekezete oda irányul, hogy az oláh bandák vezérével, Janku Ávráminal találkozzék, s meggyőzze őt a magyarság testvéri szeretetéről a nemzetiségekkel szemben. A sors könyvében azonban más volt megirva! A szelid tekintetű, melegszívű fiatal vezér, akinek zengő gitárját, s tiszta csengésű szép énekét, a „Vasvári nótát", olyan áhítattal hallgatták esténként a tábor katonái, s akinek nótája szárnyain vissza-visszaszálltak a béke és a szeretet otthonába, — egy borongós pénteki napon (1848. julius 9-én) hatszázad magával a gyalui havasok közt, a gyászos emlékű funtinellei mezőn lelte halálát.

\ | 1

Aki a békét és a megértést kereste az oláh tribunnal, azt Gavrilló nevű durva móc lándzsája szúrta szivén. *

egy

Tógyer

j ; i

j

A funtinelli sikon a kegyelet azóta kőkeresztet, majd kápolnát emelt a Rákóczi Szabadcsapat hős vezérének emlékére. Az erdélyi magyar görögkatholikusok körében mozgalom indult meg a Vasvári Pál kultuszának ápolására, s 1897-ben megalakult a kolozsvári „Vasvári Pál Kör". 1907-ben Budapesten hasonló nevü gör. kath. egyetemi ifjúsági egyesület alakult, amely dr. Krajnyák Qábor hittanár buzgó és lelkes vezetése mellett ma is virágzik. És most, mikor a funtinelli kőkápolna oltára előtt rab magyarok imádkoznak a Vasvári Pál Istenéhez, s mikor a megcsonkított Magyarországra trianoni szomorúságok sok-sok átka nehezedik, -- az évforduló idején hittel, hazaszeretettel gondol minden magyar görögkatholikus a nyirvasvári pap fiára, aki életével és halálával is megmutatta, hogy kell magyarnak lenni, s akinek tragikus, de dicső sorsából hiten, küzdelmeken, mártírhalálon keresztül a magyar feltámadás

ígérete néz felénk. Budapest, 1925. november havában. Dr. G u l o v i c s Titusz.

•

•

Karácsonyi ajándéknak való imakönyvek a M A G O S z Sajtóvállalatnál kaphatók

ftf

ú iiíínnmnínMinníníím

i

V a d á s z a t i és v a d t i l a l m i i d ő s z a k o k .

Szaivas, damtehén és borjú

m

Zerge (gidó tilos) Nyul Siket- és nyirfajdkakas Császármadár

I1 •1 i

U3pi

!

Túzokkakas Vízimadár

m•

i

u

• 6

1

BSB8

December

November 1

Október

Szt pt.

Augusztus

•

•

m• s

m IB • m • •B m IB Bfe gyí

mu

Fogoly, fürj, haris Fácán

Bafl KMIB

Hm m I i Bl IB •

Özbak Ozsuta

• IB m

1

Szarvasbika Dámbika

Julius

£

Junius

tO

Május

t/3

"ü fa-

Április

Január

A v a d neve

! Február

n

|

(A fekete mezők a vadászatra engedélyezett időt mutatják.)

|

u Mftn i Mami•ÜM IB Bn M H H IB Bn 1 11

461

Jézus szent Szive tiszteletének terjesztése. Maga az Ur Jézus mondotta sz. Alacoque Mária Margitnak, hogy „akik ezen áhítatot terjesztik, azok neveit Szivébe irja és onnét ki nem törli soha". Olvassuk el figyelmesen ezt az Ígéretet s fontoljuk meg, hogy miképen aknázhatnók ki részünkről a legjobban. Tehetünk-e valamit â szent Szív tiszteletének terjesztésére ? A felelet rövid: igen, csak akarnunk kell! Hányszor szorulnak tanácsunkra embertársaink, — utasítsuk ilyenkor bajaikban a sz. Szívhez őket. Hányszor van alkalmunk utat, irányt jelölni a velünk összeköttetésben levőkneK, — tereljük őket ilyenkor az egyedüli kétségtelen irányba : Jézushoz. Különben

csunkat mások is, ha mi csalhatatlanul biztos orvosszerre irányítjuk figyelmöket. A szenvedés közös sorsunk, ha meg tudjuk becsülni, a föld fölé emel, ha fejünkre nőhet — összetör. Különösen ma igen sokan törnek össze a szenvedések súlya alatt, holott ha megtanulták volna, amint P. Doss mondja, hogy minden földi csak ugy vándorol és tűnik tova, mint mikor a pusztában a szél sodorta homok buckák vándorolnak egyik helyről a másikra és völgyet hagynak ott, ahol imént hegyek állottak, akkor jobban igyekeznének szivöket jobban elvonni attól, amitől a kérlelhetetlen halál ugy is elszakít. Mily hálás feladat te-

A LEÁNYREG1MENT. Jézus szent Szive Máriapócson megalakult gárdájának műkedvelő előadása. A gárdát P. Bojcsik Sebestyén Sz. Bazil-r. szerzetesatya vezeti nagy szeretettel.

a szeretet találékony s ezer módját ejti annak, hogy kedvében járjon annak, akiért lángol. Egy sz. Szív kép s rajta a meglelelő ima sokszor a Iegbuzgóbb tisztelet kezdete, vagy egy ajándékba adott érmecske, füzet, könyv mind térítő lehet. Az élet bajairól való beszélgetésnek a sz. Szívre, mint a szenvedők vigasztalójára s biztos menedékére való terelése, gondolkodókká teszi a szenvedőket. Magunkról is tudjuk, hogy bajainkban sokszor a legellentétesebb tanácsokat is hajlandók vagyunk követni, csakhogy eredményt érjünk el, miért ne követhetnék a mi taná-

hát ma embertársaink figyelmét az elévülhetetlen kincsek kiapadhatatlan bányája felé: Jézus szentséges Szive felé terelni! Azt írtam az előbb, hogy a szeretet találékony, erre nézve idestova harminc esztendeje olvastam egy érdekes és megszívlelendő példát. A bécsi krach (gazdasági bukás) idején 1873 táján, Bécsnek legnagyobb óraüzletében volt egy üzletvezető, aki vagyonkáját főnöke üzletébe fektette. A cég virágzott, de egy bank fizetésképtelensége folytán egyszerre minden vagyona elveszett Az üzletvezető az első pillanatban nem

tudta, hogy hová legyen. Neje és "gyermekei azonban a szent Szív képe elé menekültek s ott sírtak. Nemsokára ő is melléjük térdelt, velők sirt és megfogadta, hogy jézus szent Szive tiszteletét egész erejével terjeszteni fogja, ha őt és csaladját ebbőj a véginségboi megmenti. A bukás után vidékre költözött s egy szegényes házikóban vonta meg magát a csalad, ahol órás üzletet nyi totiak és szorgalmasan dolgoztak és imádkoztak. Áldás volt munkájukon ugy, hogy a bukott üzletvezető tavaszra már egy szállítmány szent Szív képet rendelhetett. Nem nyereségre akart velők kereskedni, hanem Isten dicsőségére és a mindennapi kenyérért, s Bécs első oramüveseinek egyike nemsokára egy nagy képcsomaggal a hátán, mint vándor kereskedő indult el a szomszédos falvakba, ahol képeit szépségük és olcsóságuk miatt ugy elkapkoüták, mintha ingyen osztogatta volna azokat. Később aztán jól kipróbált, javított óráit is magavai vitte s üzlete ugy föllendült, hogy

alig győzte elintézni a sok képrendelést Négy év alatt már oly helyzetbe jutott, hogy telket vehetett s egy csinos nagy hazat epithetett rajta. Élete történetének elbeszéiese alkalmával ezeket mondotta a Jézus szent Szive Hírnöke szerkesztőjének: „Mindezt tisztán saját szorgalmamnak nem tulajdoníthatom. Kitanult és gyakorlott üzletember vagyok s egész bizonyossággal mondhatom és hálásan bevallom, hogy itt több az isteni áldás, mint az emberi szorgalom." A lélek nyugalma, a megelégedés s az anyagi jólét lett a találékony szeretet jutalma 1 Ezek után felteszem a kérdést, vájjon nem tehetnénk-e mi is valamit a szent Sziv tiszteletének terjesztésére ? A felelet rövid: Igen ! A mód rajtunk áll 1 Kezdjük el még ma, hogy mielőbb tapasztalhassuk magunkon a szentséges Sziv azon igéretét is, hogy „kegyelemkincseinek kiosztásában sem. mértéket, sem határt nem szab azoknak, akik azokat Szivében keresik." Dr. S z é m á n

István.

íülllllllülllillilllllllllllllllllllllllllllll lllillllllllllllllllllljllilllllllllllllllllllllllllllilillllllilllllllllllllllll lUlIlilllinillllllllllllllllllllllllíllllllIIIIIIIIIllllllllllllilllllll

A keleti egyházból származó római pápák. — Folytatás. —

III. Bonifáczius 6 0 7 . N a g y ' Szent ^Gergelynek egyik legbizalmasabb embere Bonifácius került 607ben a papai trónra. Római születésű, de görög szarmazásu volt. Édes apját Cataandioce néven ismerték. Kezdetben mint a romai egyház szerpapja m ű k ö d ö t t , később már Konstantinápolyban a császári udvarban látjuk, ahol mint Nagy Szent Gergely pápának követe ü d v ö s m ű k ö d é s t fejtett ki Az akkori görög császár: Phokas nagyrabecsülte és a papai trónra való emeikedesében támogatta. Papasága eltjen, a Szent Péter templomában nagyböjtben nagy zsinatot tartott. A zsinaton 73 p ü s p ö k és 34 áldozár jelent meg. Ezen a zsinaton sok ü d v ö s határozatot hoztak. Ezek között a legfontosabb az volt, hogy kiközösités büntetése alatt tilos volt ugy a pápa, mint a p ü s p ö k ö k utódjairól az ő életükben intézkedni, vagy legalabb is kombinációkat csinálni. Ha a pápa meghalt, temetése után a harmadik napon m e g kellett kezdeni a választást Ha püspök halt meg, a megtörtént választást a Római Szentszékhez kellett megerősítés végett fölterjesztenu

Akkoriban Cyriak konstantinápolyi pátriárcha az „egyetemes, általános, o e k u m e n u s " pátriárcha cimet akarta felvenni. III Bonifácziusnak sikerült a császárral olyan intézkedést hozatni, mely eltiltotta a nagyravágyó pátriárchát az őt nem illető cimnek használatától, mert „csak a római egyházban van Szent Péter széke és igy az egész egyház feje". Rövid ideig tartott pápasága alatt 21 papot szentelt. 8 hónapi és néhány napi uralkodása után 607. november 10-én jobblétre szenderült.-

IV. J á n o s 6 4 0 - 6 4 2 . Szláv származású. Született Dalmáciában, Salona nevü városban. Édes atyját Venantiusnak hivták, ki neves j o g t u d ó s hírében állott. IV. János fiatal éveiből keve set tudunk. Pápává történt megválasztása után azonnal zsinatot hivott egybe R ó m á b a Ezen a zsinaton kárhoztatták a monotheletizmus tévtant, mely szerint Jézus Kriszban csak egy akarat van és az ezt a tévtant előidőző, úgynevezett „Ekthezis" körlevelet. A zsinat határozatát a Konstanti-

60 nápo'ybarí é p p e n akkor ülésező zsinatnak küldtek m e g A tévtan m é g egy ideig tartotta magát, m i g m a g u k a tevtanitók k ö z ü l is t ö b b e n be n e m látták tévedésüket és m i g az igazság győzelme, m i n t m i n d i g történi szokott, a f e l b u r j á n z ó tévtanitást el n e m seperte. Ü d v ö s utasításokat adott az ir és a skótországi p ü s p ö k ö k n e k , a p e l á g i a n i z m u s tévtan m e g g á t l á s á r a és a húsvéti ü n n e p e k m e g ü n n e p l é s é r e nézve. A b b a n az i d ő b e n az avarok betörtek D a l m á c i á b a és nagy pusztítást, rablást vittek végbe. S z á m o s keresztényt rabláncra fűzve el-

A MÁR1APOC31

megetlgedíe, h o g y a lelkipásztorkodás te* rén a szerzetes á l d o z á r o k is m i n t lelkipásztorok m ű k ö d h e t n e k . IV. J á n o s p á p a s á g a alatt történt az a végtelenül sajnálatos és szégyenteljes ese^ m é n y , h o g y a t ö r ö k ö k egyik vezére A m r u Alexandriának m e g h ó d í t á s a utári az akkori világ l e g n a g y o b b könyvtárát, körülbelül 40 000 kötetet 4000 nyilvános f ü r d ő füté sére egy félév alatt elhamvasztotta, azzal az indokolással, h o g y az a sok k ö n y v többet és j o b b a t m i n t a t ö r ö k ö k Koránja u g y sem tartalmazhat, tehát nincs rá szükség. Ennek a barbárságnak lettek áldozatai a keresz t é n y s é g legrégibb, talán m a g u k t ó l az apos toloktól s z á r m a z ó írott emlékei és sok m e g

KEGYHELYRÖL.

Búcsúi_köi menet a templom körül.

hurcoltak. IV. J á n o s egy; Márton n e v ű h ü és m e g b í z h a t ó ¿.pátot küldött oda, h o g y vigasztalja a szenvedőket és jelentékeny östiZcgü pénzt bizott rá, h o g y a foglyul ejtett keresztényeket az avaroktól valtsa ki. M á r t o n a megbízást sikerrel teljesítette és egyúttal magával hozta Szent Venantius, Anasztázius és Mauritius vértanuk ereklyéit is, melyeket a Lateráni bazilika mellé épített úgynevezett „Sancta Maria ad f o n t é i " o r a t ó r i u m b a n helyeztek ö r ö k n y u g a l o m r a . F o n t o s intézkedése volt az is, h o g y a szerzetesi papság jogviszonyát a lelkipásztori teeudők s z e m p o n t j á b ó l szabályozta és

becsülheteílen és pótolhatatlan kincse az emberi műveltségnek. IV J á n o s kétszer tartott papszentelést. Ö s s z t s e n öt szerpapot. 18 á l d o z ó p a p o t és 18 p ü s p ö k ö t adott az Ur szőlőjének. Meghalt 642. október 11-én, miután az anyaszentegyházat 1 év és 9 hónapig áldásosán kormányozta. Dr. Krajnyák

V7

Gábor.

67

A megcsúfolt kereszt. Zörög a hatodik üteg telefonja. Káromkodva kél fel a parancsnok-el/társ büs pihenő helyéről és mérgesen nyul a tábori telefon hallgató kagylója után. Alig helyezi füléhez abbamarad a hang és nem hallani mást, mint a kagyló egyhangú zúgását. Bosszúsan csavar a jelzőcsengőn. — Halló, halló 1 Itt a VI. üteg .. Nem hallok s e m m i t ! Semmi válasz, továbbra is csak a kagyló zug. Még mérgesebben kiált szakadozottan. — Neem hallok seemmit ... Csenget, hallgat, majd újra csenget. Semmi válasz. Mérgesen lecsapja a kagylót kellő szitkozödással és odakiált a közelében ingujjra vetkőzött katonára. — Hé 1 Gyere csak ide! Szaladj és kerits rögtön egy telefonistát az égből is, mert ... — Parancsnok elvtárs — vág szavaba a katona — épen most érkeztem a munícióval. Erre kitör a parancsnok. — Disznó kutya ! Ez a parancs ? Lelőlek gazember ! — ordítja. Arca eltorzul es idegesen kotorász browningja után és egyre ordítozik : „Lelőlek gazember, lelőlek."

Ver, melle zilál és dsuron víz rajta minden. Kiér a keresztúri uira. Meglassítja lepieit. Az első árnyéknál megáll es leie.epszik. Felveszi zubbonyát, a fegyverét ledoojd. Zsebkendőt kotorász elő es izzadságos arcát törülgeti Nem épen hófehér
A katona megijed, felkapja zubbonyát a földről és futólépésben menekül a parancsnok A N A G Y L É T A I SZ. M I H Á L Y T E M P L O M . elvtárs dühtől vérMosolygó Dezső esperes buzgólkodása folytán a hivek a mult évben kivül-belől renoválták. (Vitéz Kálmán Imre százados fölvétele.) ben forgó szeme elő1, aki még mindig dühös káromkodásokat szórva keresi fegyakasztja és megindul verét. Az ágyuk közt menekül s közbe felTokaj felé. kap egy karabélyt és otthagyja a toporzéAlig halad egy pár lépést kibontakozik koló parancsnokot ütegestől. előtte a város bodrogparti resze, jol latható A szaladás, ijedség és a forró nyári nap a v á m h á z • s mellette a telhuzott sorompó, mint háromszoros adagban termelik a gyöngyöző óriás felkiáltójel mered az ég felé 1 Valami kaverejtéket lüktető homlokán. Szive erősen tonaféle alakok büsüinek a v á m h á z árnyékában 5"

461 — No ezek majd csak mondanak vá> lamit merre találok telefonistat. Morfondírozik s közbeo zsebében kotorász. Nagy üggyel-bajjal sikerül előhúzni egy cigarettat. Mcg-tnegailva tovább kutat. Gyufát keres. S o n a nézi zsebeit, nem talál. — A kabát zsebben volt, itt kell lenni. Megnézi mégegyszer. Nincs. A sikertelen kutatas uian cs k ugy szórja a legválogatottabb karomkudasokat, mintha azok az ocsmány szavak kisereteben felsorolt szentek tehetnének arról, hogy nem talalja gyuláját. Éktelen düh fogja el, földhöz vagja cigarettáját, szeges bakancsával széjjelmorzsolja az űi poraban. Amint nagyokat dobbant lábával a szejjeltaposott cigarettára, lelhökben száll fei a finom torró por, mint a puska durranására a nádas megriadt szárnyasai. Lassan halad. Amerre megy porfelhő marad utána. Óriási a hőség. Az út melletti hegyoldal is mint valami iütött kemence csak ugy ontja a íorrosagot. Ugy érzi lépten-nyomon, hogy elolvad a rettenetes melegben. Vagyakozva tekint a lassú lolyásu Bodrog csabuó vizűre és végérvényesen elhatározva, akar talál a vámháznál teletonistát, akár nem ő ugyan eobi a lorrosagba egy tapottat se megy, mig meg nem fürdik. Szinte beleképzeli magat a kristálytiszta vizbe és érzi a hüsito vizet kifőtt tagjai körül. Annyira elfoglalja ez a gondolat, észre se veszi mily gyorsan halad. Arra eszmei fei, hogy megérkezik a vámházhoz. A város telol három asszony közeledik. Kezükben ételhordj es kis kosár karju&on. Lassan jönnek. Beszéige.nek. Most érnek a város legszélső hazanoz. A középen jövő öregebb asszony észreveszi a haz mellett a lombok közé rejtett feszületet. Keresztet vet. Erre a többiek is odapillantanak a régi kopott kereszt fele és Ok is keresztet vetnek. A szeszélyes időjárás, zivatar es az idő egyformán otthagytak emieküket a kereszten. A talpazat köve omladozik es a feszületkepen vörösesbarna rozsdaloltok Éktelenkednek. Az Üdvözitö szenvedő és szivei-leiket aijaró bánatos szemei csodalatosképen épek és udek, mintha mondaná biztatolag az arra járóknak ne csüggedjetek, törtennetik barmi én mindent latok es megjegyzek. A kereszt racsán megtépdelt virágkoszoru csü ig, látszik, hogy valaki hanyagul dobta a rács fele es az felakadt. A három asszony közül kiválik egy fiatal napbarnított arcú asszonyka, oda megy a kerneshez és leveszi ^ megdézsmált felhervadt szekfü és rózsakoszorút.

— Ejnye! ugyan ki voit az áz iateútelen 1 Ugyan nézzetek már valami lelketlen ellopta a keresztről s visszahajtotta. . . A szépjét kiszedte és nagy fekete szegeit kérdőleg mereszii társaira. — Ezt valami elvtárs tehette csak, ki is vetemedhetnek mas ilyesmire. Ugyan, hogy nézneti el a jó Isten az ilyen gonoszságot, mondjak majdnem egyszerre s közben a keresztnez csoportosulnak. Fáradian érkezik a katona a vamhazbodé árnyékaban pihenó elvtársakhoz. — J ó napot elvtarsak — köszön. Azok felnéznek és alig hallhatóan fogadjak. — De jó dolgotok van a hűvösön. — Hüvos ? Aki aldoja van 1 Majd meg gyúlok meg itt is — mondja egyik közülök — különben gyere és próbáló meg. — Köszönöm, sietős az utam, — Mi járatoín vagy ? — kérdi az előbbi. — Elromlott az üteg teleionja és telefonistat keresek. Nem tudjátok hol vannak ? — No addig u á y a n rad fér egy kis pihenés, mehetsz addig eleget. Reggel az állomás körül láttam óket. — Akkor nem is megyek ebben a forróságban míg meg nem íurdö JI. Nem jösz ? — Nagyszerű! — ujong a katona — megyek biz en. No gyerünk 1 — mondja sapkaja után nyul es feikei. — Leesett valami — mondja az ujonan érkezett — lehajol és egy hervadozó piros t-zekfüt vesz fel."— De s/ép virágod van — mondja. — Ne b á n t s d ' — külömben ha már felvetted visszateszem . . . No már kész is — mondja — miközben visszatűzi a virágot sapkájára. — No gyerünk — folytatja. — Szervusztok — köszönnek el a többiektől — és megindulnak. Észreveszik a három asszonyt a kereszt mellett A megtépázott koszorú a fiatal barna menyecskénél van. — Nézd. de szemrevaló menyecske, — mondja — milyen haragosan néz fe énk. — Jóképű — hagyta helyben a szekfüs katona. — Te, én kikezdek vele — mondja a másik felcsillanó szemekkel. — Hagyd őket, menjünk inkább fürödni, — mondja a szekfüs — s közben egészen odaérnek az asszonyokhoz. De szép világod van húgom 1 Nem adnál egy szálat ? — mondja a katona — miközben egyet lánt a puska szijján és megigazítja fegyverét. Megállnák.

461 — Nézd csak Mari — sug a menyecskének a i öreg asszony — miiven szekfii van a másik katona sapkájánál. Innen vette az. — Botot érdemelnek maguk, nem virágot — mondja a menyecske bátortalanul — Látom — folvtatja — vesznek maguk ugy is, ha én nem adok. — Egvem meg az haragos szemedet, de csunván nézel rám, taMn még sajnálod is tőlünk azt az egy szál virágot. : 3 ' — Nem sajnálom én, csak a'keresztről ne vinnék el.! — Én netrTvittem. — Vitt a másik, ott van a sapkájánál. Látom ebből vald és mutatja a koszorút. — Élő virág élőnek való, nem pedig

A N A G Y L É T A I SZ

esik. — Elveheti, de jusson eszébe Isten mindent lát és ott veri meg érte, ahol nem is gondolja! — Azt hiszed evvel megijesztesz. Nem félek én a te kő Krisztusodtól! Most már azért is veszek belőle! A kerités felé megy, átugrik. Virágot tép a koszorúról és visszajön. Az asszonyok szörnyülködve nézik és igvekezn°k ellépni. A nrísodik katona mereven néz társa felé. Ez pedig mászik kifelé a kerítésen. Egy recsenés és elszakad a zubbony. Éktelenül káromkodni kezd. — No ugye, mondtam, — szól vissza a menyecske. A'katona'szinte-toporzékol dühéban.'Mér • gesen lekapja fegyverét. Az asszonyok látva

MIHÁLY TEMPLOM

BELSEJE.

A gyönyörűen kifestett templom most a vidék legszebb templomává lett a hívek áldozatkészsége által. (Vitéz Kálmán. Imre százados fölvétele.)

annak a kődarabnak — s oda mutatott a katona a feszület felé. — A feszület nem kődarab, az Istent ábrázolja Lelketlenség onnan lopni. — Ha — ha . . nevet a katona. Azt hiszed, hogy Isten ? Van is Isten, az csak a papok találmánya, hogy butítsák a népet. Sokat törődik az a feszület van-e virág rajta vagy nincs . . . No ne okoskodj, adj m á r egy szál virágot. — A menyecskéhez közeledik s a koszorú felé nyul. Ez eldugja a koszorút és hálrál a katonától. — Ebből ugyan nem kap — mondja. — Ezt a kereszthez hozták — és behajítja a koszorút a kerítésen, — az a kereszt tövébe

készülődését futásnak erednek. Vállhoz kapja és a feszületre süti fegyverét a felbőszült katona szonyu káromkodások közt. Éles dörrenés hangját veri vissza a szemben levő hegyoldal, melybe az asszonynépek ijedt sikoltása vegyül és kísértetiesen hangzik a tajtékzó katona s z á j á b ó l : — Nesze Krisztus! Az as zonyok elszaladtak, a két katona lement fürödni a Bodrogra. Csak az egyik került elő a piros szekfüs. A másikat máig se vetette ki a viz. Csak az útszéli feszület mindentlátó bánatosszemü Krisztusa látja oszladozó testét, valahol lent a Bodrog mélyén. Nyika Béla.

461

V e r e c k e i legenda. Szimulik Vaszitvku egyszerű jó vereckei rutbén o a z d á n a k a fia volt. — Szülei hála az Eoán-féle heavvidéki akciónak H csöndes békében éltek a Latorca völovében. Sok-sok r u í h é n testvérükkel együtt ők is kalapot emeltek mindig, ha a vezérszállasi völqyben, a Latorca j o b b partián föltornvosuló fenyőkoszoruzta szikla előtt vitt el az u t i o k ; mert tndták, hoqy a mohos, öreg szikla tetején levő aranvbetüs emléktábla a n n a k a n é p n e k a K á r p á t o k o n való bejövetelét örökíti meg, amelv n é p az 6' atyjuk, testvérük, j ó b a n , rosszban barátjuk. A sors a z o n b a n UQV akarta, hogy Vaszilyku faluiába évekkel ezelőtt — méq a naov h á b o r ú t m e g e l ő z ő időkben — eqy naqvkucsmás, h o s s z u s z a k á l u ideqen i ö f t : az _ó hit" hírdetőie s a m i n d e n orszáqok cáriának követe. Vaszilykut rövid rábeszélés után m a g á v a l vitte : el messze Nagyoroszorszáqba! Ott. h o m á l v o s kolostor mélvén, aranvkeresztes barátok fogadták a kisfiút s fooékonv gyermek-leikébe uj tanokat csöpöotettek. lov aztán Vaszilyku, mire Vaszily-lyá nőt. m á r nem volt a réqi szelíd jó gyermeke őseinek, h a n e m eav ui eszmének, a p á n s z l á v i z m u s n a k l o b o o ó fanatikusa ; mint ő mondotta, a i ö v ő „kárpátorosz" nemzedéknek egvik őse. K ö z b e n sok m i n d e n történt. "Jött a h á b o r ú , az orosz invázió, az u i a b b orosz visszavonulás, a forradalom, a „béke." a megszállások stb. Zavaros, nehéz i d ő k ! É p p e n az „uj eszmék" h i i d e t ő i n e k valók. Vaszilv visszatért Vereckére. É o ő szemeiben a régi szeretet helvett gyűlölet és a rontás ígérete lappangott. Akkor m á r nem vottak ott Vereckén a magvar urak, akik a „heqvvídéki akció" révén Vaszilv a n i á n a k s az eqész falunak évtizedeken át ió megélhetést biztosítottak. Már ui urak parancsoltak, „Nizni Vereckoe"-n. r E s ez Vaszilynek n a g y o n tetszett E l m e n t az ui u r a k h o z s fölaiánlotta nekik, h o q v a vezérszállási h e q y o r o m r ó l leszedi a magvar m á r v á n y t á b l á t , ami az ő ..orosz" szemét naovon szúrja. Vállalkozása merész és kockázatos v o l t ; de méqis véqrehaitotta. É s a m á r v á n y t á b l a — amelvet kacaoó. durva cseh k a n o n i r o k m á r előzőleg is össze-vissza lőttek — így

valamelyik cseh hivatalnok s z o b á j á b a került, a l o m o k közé. D e Szimulik Vaszilv nemcsak rombolni, h a n e m építeni is tudott. Mint az ui vallás fa pravoszlávia) papia és b u z g ó „apostola," faluia h a t á r á b a n ferde pravoszláv keresztet állíttatott. Es hirdetni kezdte ennek a keresztnek a tanait. A falubeliek — ősi hivei a szent Uniónak — m e g d ö b b e n v e nézték ezt. Fáit nekik naqvon, hoov Vaszily nemcsak a millenáris m a o v a r táblát vette el tőlük, de m á r a régi hitet is ki akaria túrni a faluból. E q v n é m a őszi éiszakán összeqviiltek tehát a s z a k a d á r hit keresztje előtt s kio'öntötték, földarabolták és máglyára vetették azt. A ferde-áqu pravoszláv kereszt égő f á i á n a k fénye kísértetiesen beviláqitotta a sötét éiszakát. L o b o o á s a csodálatos maqasra v e r ő d ö t t : felvilágitott egész a haraqos Latorca v ö l q y é i q ; föl az elpusztított magvar márvánv-emlék helyéig. E s S z i m u l i k Vaszily fogcsikorgatva, tehetetlen düh\ el és eqvre n ö v e k v ő kétségbeeséssel, r i a j d rémülettel végignézte mindazt. *

Azóta n a c y o n sokáig nem látta őt senki. Mondiá'-c, hoqy eqv vereckei leqény eqvszer méqis találkozott vele a vezérszállási völqyben. D e Vaszily ekkor m á r n a q v o n m e q volt törve. Nemréqen büszke, a k a r a t o s ' s z e m e i b e n téboly és rémület révedezett Tekintetét b a b o n á s , i m á d k o z ó alázattal a vereckei o r o m felé szegezte; kezében fekete fakeresztet szoronqatott. D e ennek a keresztnek m á r n e m volt ferde az alsó ága. Azóta a m i l l e n i u m i emléktábla helye előtt m é g n a g y o b b alázattal e m e l j k a l a p o t m i n d e n ' v e r e r k e i ruthén. Dr. G u l o v i c s Titusz. .iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiii

A régi'jó világból. Egyházfi: N e h é z u r a m , én attól tartok, hoqy elveszíti a n a d r á g i á t ! Nehéz: Aztán miért veszteném el ? Egvházfi: Mert krajcár 'helyett'!mindig n a d r á g g o m b o t vet a perselybe.

V• 7

Egyházunk szépsége. I

Bevezetés.

Különféle vallású emberek gyakran vitatkoznak azon, hogy melyik vallás elöbbvaló. Mert azt mindenki érzi, hogy csak egyetlen egy lehet az igazi vallás. De melyik ? Az emberiség története megtanít rá. Ádámnak maga Isten nyilatkoztatta ki, hogy mit higyjen és tartson. Utódaiban meggyengült az értelem fénye és mert az eredeti bűn az emberi értelmet meghomályositotta, az igaz Isten imádása helyett sokan bálványozásba estek. Az igaz istenismeret fenntartására Isten a zsidó népet választotta ki.

A NAGVLÉTAI

utódaival, a mai zsidósággal szemben tehát az igazság a kereszténységnél van. De melyik felekezetnél ? Mert a kereszténység, emberi rosszaság folytán, az idők során megoszlott. T ö b b ideig-óráig tartó bomlasztási kísérlet után előbb a görögkeletiek szakadtak el 1054-ben megtagadva a pápának való engedelmességet, utóbb 1517. után a különféle protestáns fekezetek (reformátusuk, lutheránusok) szakadtak el, kik elvetették a misét, el a gyónást, a B. Szűz és a szentek tiszteletét, a böjtöt és sok egyéb hitágazatot és egyházi szokást. Ezekkel szemben az igazság ott van, ahol ma is a ; Krisztustól nyert eredeti tanítást adják át a híveknek, ez pedig a katholikus

TEMPLOMSZENTELÉS.

A templomszentelési processió Bányay Jenő és Melles Géza kanonokok vezetésével a szentelenuó! [templom felé halad. (Vitéz Kálmán"Jmre százados fölvétele.)

Ez a jelenleg is élő 'vallások közt r a 'legrégibb vallás. Ez őrizte az igazságot az'egész ószövetségen át. A mai zsidó vallás azonban nem egészen egyezik az ószövetségi zsidókéval Azok a zsidók ugyanis, kik a Megváltó eljövetelét igazán várták, mikor észrevették, hogy a próféták jövendölései Jézus életében mind beteljesednek, Jézus követőivé, Krisztushivőkké, vagyis keresztényekké lettek Ezekből alakult a keresztény Anyaszentegyház, melynek feje — Krisztus rendeléséből — Szent Péter npostol lett, kinek utóda a római pápa A Krisztust elitélő, hitetlen farizeusság

Anyaszentegyház, melyben idők folyamán változhatott és változott is az istentiszteletnek és a hit megvallásának külső formája, de változatlanul megmaradt a lényeg: maga a hit Egyes hittételek talán jobban ki vannak fejtve, kimagyarázva ma, mint pár száz év előtt voltak, de egyetlen hittétel sincs, melyet most hiszünk s ne hittek volna már az apostolok idejeben, s egyetlen hittétel sincs, melyet az Egyház az apostoli idők óta elhagyott volna enyészni. A keresztény felekezetek különfélesége között tehát az igazság a katholikus Anyaszentegyházban van A kétféle katholikus

szertartás hívei

a

görög- és római katholikusok csak szertartásban és szokásokban különbözünk egymástól hitünk azonban egy és ugvanaz. A két szertartás egyformán ősi. A 12 apóstól a föszertarlást, a szentmisét csak lénveges pontjaiban végezte egyformán. Ezek a lényeges pontok voltak: 1. a tanítás, 2. a kenyér és bornak Krisztus testére és vérére való átlényegitése, 3. a szent úrvacsora kiosztása és 4. a hálaadás. E négy lényeges pont körül keleten és nyugaton más-más imák és énekek csoportosultak igy jött létre a görfig és a latin szertartás. Mind a kettőnek meg van a maga sajátságos szépsége, kiki szeresse, becsülje azért mind a kettőt s ragras7kodiék a magáéhoz, de ne idegenkedjék, (ha a magáét nem gyakorolhatná) a másikétól sem. II. A t e m p l o m és egyéb szent helyek. Istent lélekben és igazságban kell imádni. L é k ü n k n e k Is'enhez való ragaszkodása a belső istentisztelet az alar>. ennek érzékeinkkel is észrevehető nyilvánítását nevezzük külső istentiszteletnek. A külső istentiszteletet vagv egyesek magukban végezik, ez a magán istentisztelet vagy töhhen együtt ez a l-özös istentisztelet. Ha a közös istentiszteletet nap vezetése alatt az Anyaszentegyház nevében vécézzük s azon bárki, aki az Anvaszentpgvház tapia, résztvoftet nyilvános istentiszteletnek mondjuk. Ennek he've a templom vagy kápolna. A templomba menve előbh az előcsarnokba iutunk. Itt régen, mig a hívek kezükbe vették az Ur testét s nem kanálkával áldoztak. mosómedence állott kézmosásra. Ennek em'éke mai templomainkban a szenteltvíz tartó, melyet a latin egyház tőlünk vptt át. Sajnos, most már énen a mi templomainkban alig látható. Az előcsarnokban hallgatták a misét hajdan a még meg nem kpresztelt hitjelöltek 'katechumenek) és akik valamely sulvos hün miatt ki voltak tiltva a templomból, vagyis a vezeklök. Az előcsarnokból a templom hajóidba lépünk. Ez Péter apóstól hajóját jelképezi, melynek utasait csupán a Kriszusba vetett h'"t mentette meg a vihartól. Bennünket is Krisztus ment meg attól, hogy a bűnök tengerében el ne merüljünk. A hajó hátsó része az első résztől régente korláttal volt elkülönítve. A nők hátul a korlát mögött, a férfiak elől a "korlát előtt álottak. Ma már ez a szigorú elkülönítés nincs érvényben. Elől a hajóban elkülönített helve volt az énekeseknek, a klirosz, két szárnyra

íkrilosz = sztrána) osztva. Mai templomainkban ezek a karzaton foglalnak helvet. A haióban lobogók, disz'ámpák foglalnak helyet jézusnak a pokol fölötti győzelmét s az általa árasztott lelki világosságot jelképezve. A szoleának nevezett lépcsőn az emeltebb fekvésű szentélybe jutunk, melyet a) képállvánv külső és belső szentélyre oszt. A szolea közepén, a képállvánv középső ajtaja, a királvi ajtó előtt v"It régi temp'omainkhan az ambon, az igehirdetés helye, melyet utóbb alkalmasabb formában oldalra helyeztek s lett belőle a mostani szószék. Az ikonosztázon Jézus, mint kisded, Jé7us, mint ítélőbíró, Sz Miklós püspök egyházunk védőszentje és a templom védője négy nagyobb képen vannak ábrázolva, jj Felette egv sorban 12 főünnepünk, efölött a 12 apostol, elölött a próféták képei láthatók. A kiráivi ajtó fölött az utolsó vacsora,, fölötte Jézus, mint főnan, efölött a feszület látható, alatta a B. Szűzzel és Sz. János evangélistával. Az ikonosztázon belül van a templom legszentebb helye az oltár. Kissé oldalt az előkészületi oltár vaey asztalka. Az oltáron zárt szekrényben, aranyozott fedeles kehelyben ielen van az Ur Jézus, kenvér színe alatt az oltáriszentségben. Ezért a templom valóban Isten h-za. A szent helyekhez tartoznak a kápolnák, kálváriák (keresztutak) és temetők is. III. A t e m p l o m

fölszerelése.

1. Az oltár. A legelső keresztény oltár az az asztal volt, melyen az Ur Jézus tanítványaival az utolsó vacsorát elköltötte. Az anostolok is egyszerű asztaloknál miséztek. Keleten, hol a kereszténvek üldözése nem volt olyan heves, mint Rómáhan, s a Szentmise végzése végett nem kellettt földalatti üregbe szállani, igen miséztek asztal alakú oltárokon. A görög misekönyv az oltárt ma is trapézának, asztalnak nevezi. Nyugaton a katakombákba szorult kereszténvek az oda eltemetett vértanuk sírjai felett miséztek Később, mikor már templomokat építhettek, emlékképen megtartották az oltárnál a koporsó formát. Ma a legtöbb oltár koporsó, vagy diszravatal (szarkofág) alakú. Asztal alakú oltárok már csak igen ritkán, régebb templomokban akadnak. Az oltáron az Ur Jézus trónol. Ezért templomainkban az oltár fölött sátorszerű boltozat, baldachin emelkedik, mely az ég-

boltot jelképezi s többnyire arany csillagokkal van ékesítve. Hogy az oltáriszentség, melyet a haldoklóknak ufravalóul és az ájtatoskodó hivek imádása végett templomainkban állandóan őrzünk, profán kezek ne illethessék, az oltár közepén az ószövetségi frigyszekrényre emlékeztető szent sátor, tabernákulum áll, diszes kiállításban. Mellette két oldalt térdeplő angyalok, mint a frigyszekrény fölött. Hogy az oltár valóban oltár legyen, azaz hogy rajta misézni lehessen, föltétlenül kell rajta lenni keresztnek feszületképpel ellátva, antimenzionnak és legalább két gyertyának. A háborús idők alatt a szegényebb egyházak gyertyát alig tudtak szerezni s ezért a pápa

ábrázolva. A rajta ábrázolt kereszt közepén valamely szent maradványaiból van egy-két darabka befoglalva Ily szent ereklyékkel a rfimai pápa látja el az egyes püspököket, kik sajátkezüleg osztják szét az antimenzionokba az ereklyét és sajátkezüteg varrják be. Az antimeziont csak addig szabad használni, mig az ereklyetartó táskácska sértetlen. Az antimenziont a püspök évenkint egyszer, a nagycsütörtöki misében szentelheti meg. Évközben csak akkor szentelhet antimenziont, ha ugyanakkor az oltárt, illetve templomot is szenteli. Ujabban templomainkban is használatba kezd jönni az oltárkő, egy csiszolt márványlap, melyen pecséttel zárt üregben'vannak'a

A NAGYLÉTAI „BOLDOGASSZONY-OLTALMA"

TEMPLOM.

Csonkamagyarországon a fővároson kívül Nagyiéta az az egyetlen hely, hol két gör. káth. templom van. (A; megszállott részeken M?ramarosszigeten, Üngvírc-n, Szatmáron, Nagykárolyban és Nagyváradon van 2—2 gör. kath. templom.) (Vitéz Kálmán Imre százados fölvétele.)

Őszentsége megengedte, hogy egy égő gyertya mellett is szabadjon misézni. Az égő gyertya az ószövetségi égőáldozatok emléke, de egyúttal arra is emlékeztet, midőn az üldözések alatt, sötét földalatti üregekben, gyertyavilág mellett mutatták be a szentmisét. A kereszt az oltáron arra való, hogy a miséző papnak állandóan emlékezetében tarsa, mikép a szentmiseáldozat vérontás nélküli megújítása Krisztus véres áldozatának, melyben önmagát adta érettünk engesztelésül. Az antimenzion egy vászonlepel, melyen Krisztusnak a keresztről való levétele van

szentereklyék elrejtve Az oltárkövet tárba be szokták építeni.

az

ol-

Az oltár vászontartókkal háromszorosan van betakarva, ezek Krisztus siri lepleit jelképezik. A gyertának, mint égőáldozatnak a legtisztább viaszból kell lennie az oltáron. A nagy drágaság miatt most, kivételes pápai intézkedéssel meg van engedve a félviasz gyertyák használata. Aki gyertyát vesz a templom részére erre figyelemmel legyen, különben gyertyája nem kerülhet az oltárra.

461 A képek előtti gyertyákra ez a szabály nem vonatkozik ily szigorúan. Nyári időben széplelkíi leányaink az oltárt élő virággal ékesítik. Papirvirágot azonban nem szabad az oltárra tenni. Aki oltárt ékesit iól vigyázzon, mert a szentségház fölé virágvázat tenni nem szabad. Az oltár tisztasága, ékessége a község leányait dicséri, elhanyagoltsága arra mutat, hogy a községbeli lányok nem szerelik Isfen házának ékességét. Az oltárt diszes képpel is szokták ékesíteni, ez azonban nem föltétlenül szükséges 2. Előkészületi asztal. Oltára'aku asztalka a miséző oltártól balra a szentély falánál. A szent edények és áldozati anyagok előkészítésére szolgál. Helyenként igen kevés gondot fordítanak rá. Rozoga, dísztelen. Pedig rozogasága a miséhez készülő pap áhítatát zaavarja, dísztelensége méltatlan az Ur testéhez, melyet sz. mise végén a pap ott vesz magához, a nagyböjti elöszenteir miséken pedig ott helyez el. 3. A magas trón az oltár mögött a szertartást végző pap ülőhelye mikor az oltárnál nincs teendője. Legtöbb templomunkban győntatószékül is szolgál ami nem igen egyeztethető össze egyházunk ősi törvényével, mely szerint nőnek a szentélybe lépni tilos. 4. öyóntatószéknek nem a szetélvben, hanem a hajóban a helye. Ez egy zárt fülke, melyben a pap ül, aki a gyónóval a fülke oldalán található rácsos kis ablakocskán keresztül beszél. 5. Sekrestye. Kevés templomunk mellett van, ami igen nagy baj. A sekrestye a templomi tárgyak, ruhák örzőhelye. Itt öltözik a pap, itt készítenek számára füstölőt stb. A templom legszentebb helyét, az oltárt és környékét csak ott lehet megőrizni a szent hely méltóságához illő rendben, ahol jó sekrestye van. Gondoljuk csak el, minő illetlen, tiszteletlen a helyzet sekrestye nélkül még a legrendesebb templomban is. A szentély rendesen kicsiny. Egy-két szekrény ha el is fér benne, abban nem lehet mindent elraktározni. így lesz az oltár tele könyvekkel, kehelytakarókkal, olaj. mirótartokkal, egyik sarokban kopott ládában a gyertyahulladék, másikban a porló kefe és a seprő. Egy szegen a szenteltvizhintő, egy másikon a jegyesi koszorúk. Ahol sektestye van, mindez'nem ékteleniti az oltár környékét. Az egyházfi szitja a tüzet, a hamu egész

felhőkben száll föl, piszkitia az oltárt; piszkítja a papi díszruhákat, a képeket, mindent. Legven azért rajta minden fóravaló egy házgondnok, hogy a templomhoz egy kis sekrestyét építsen. Amibe kerül, annál százszor többet fog érni az oltár környékének tisztasága. 6. Keresztkut. Ezt is alig látunk valahol. Pedig a keresztHésnek ott a helye Meg van ugv római katholikusoknál. mint igen sok görög keleti lemplomban is 7. Szószék. Ez is sok helyütt hiányzik. És ahol hiányzik, ott a legbuzgóbb pap is leszokik a prédikálásról, mert a földszintről prédikálni igen fárasztó dolog. Rendesen magas emelvény, a nép felől zárt, fölötte baldachin-szerü „koronával", melynek tetejét kereszt és a mózesi két kőtábla utánzata ékesíti, alsó részén a Szentlelket ábrázoló, kitárt szárnyú fehér galambbal. Oldalát a négy evangélista képe díszíti. 8. A harangok. Az ősegyházban a szerpapok és egyházi szolgák bejárták a községet s ugy adták hírül a híveknek a szentmise idejét és helvét Később a kolostorokban csengettyűt alkalmaztak az istentisztelet idejének jelzésére, a világi híveket pedig trombitaszóval hívták össze. Az ötszázas évek végefelé kezdenek itt-ott harangokat is használni, ami ma általános. A keleti egyház azonban még az ezeres években is sok helyütt csak afféle kereplőt használt, aminőt most nagypénteken hallunk. A törökországi keresztények ma is ezt használják, mert a törökök a harangszót nem tűrik. Harangozást rendel az egyház 1. mikor a pap a az Oltáríszentséggel beteghez indul (ez nálunk nincs szokásban), 2. mikor valaki haldoklik (lélekharang); 3. mikor valaki meghalt; 4. a temetéseknél; 5. az istentiszteletek kezdetén és a szentmisében az átlényegitő szavak után (Lávete, fágete . . . Piete eksz avtu . . , és az Urfelmutatásra : Tá szá ek tőn s z ó n . . .) 6. reggel, délben és este az angyali üdvözletre; 7. körmenetek alatt; 8. nagy vihar közeledtével; 9. ha a püspök jön az egyházat látogatni. Nagypénteken és nagyszombaton nincs harangozás. Ha azonban Gyümölcsoltó Boldogasszony esik nagypéntekre, a misére és átlényegülésre még szól a harang. *

Sok érdekeset cseveghetnénk még a templomi fölszerelésekről, de terünk most nem engedi. Isten segitségével majd folytatjuk a Tudósítóban és a jövő évi naptárban. Kozma

János.

Valamikor\ régen . . . Valamikor, nem is olyan régen, Amikor más csillag volt az égen, Amikor még a honfi kebelben A sziv játszott, nem a bus érzelem. Valamikor, régen ...

Hej, amikor holdvilágos este Tárogató hangja hallott messze ... Pásztortüznél régi magyar nóta S lánykacagás amott a fonóba ... Valamikor, régen ...

Valamikor, ugy érzem, hogy régen Hej, ha visszajönne az az élet! — Amikor még a büszke magyarnak Óhaja, sem vágyai nem voltak. Valamikor, régen ...

Valamikor akácos falunkba, Kicsi házak muskátlis ablaka Csak ugy rengett a szilaj nótára. Sirt, kacagott cigány muzsikája Valamikor, régen ...

Valamikor szép volt itt az élet ... Megsiratja ezt a magyar lélek. Valamikor hej! - be nagyon régen Más volt akkor az én magyar népem. Valamikor, régen ... Farkas

flntal.

Illllllllflilllllllllllllllllllll!i!llllllllllll!il!ll!!llllllllllllll!!llll!!llllllllllll!ll!lllllllllllllllllllllin

Baptisták és egyebek. Szép akácvirágos vasárnap d. u volt. Kint a m e z ő n a falusi ember nem szokott ilyenkor dolgozni. A heti munka fárradalmait családi körében, szomszédjánál tölti el, hogy a nehéz m u n k á b a n elernyedt testet kissé felfrissítse s a következő hétre ismét rugékonyabbá tegye. János bácsi családja ma is, mint más vasárnapokon, ki ült a kapu elé s ott beszélgettek Lassankint két-három szomszéd, a család barátai is letelepültek J á i o s bácsi kapuiában s megvitatták a hét eseményeit. Nem kerülhették el figyelmüket a vallási mozgalmak sem. A szomszédék legény fia, Józsi mondta, hogy a szomszéd községben a mult vasárnap nagv ceremónia kíséretében vették fel az uj „hívőket" a baptista felekezetbe, kik 1 — 2 kivételével mind a reformátusok közül rekrutálódnak. János bácsi hátsó szomszédja, Pista bácsi, ki tisztességes, jóravaló ember volt, vallásának ismeretében azonban nem bírt a legnagyobb jártassággal, mert fiatal koráb f n pásztorkodással kereste kenyerét s igy nem nagyon tudott templomba járni, olvasni sem tudott, igy vallási i .mereteit kellően

nem fejleszthette, veszi fel a zót s azt mondja : — Nem akarom vallásomat megsérteni, de mégis ugy hallom, az az igaz val lás (t i. a baptista) mert ők m i n d e n b e n a bibliához alkalmazkodnak. O k is csak felnőtteket keresztelnek, miként az Ur Jézus is csak 30 éves korában keresztelkedett meg. A b b a n is követik a bibliát, az Ur Jézus példáját, hogy alámeritéssel keresztelnek. D e m e g az életük is sokkal szebb, istenesebb, mint a többi embereké. A hallgatóság m i n d bólingat fejével az öreg Pista bácsinak. Igazat m o n d hajtogatják. Tényleg az van a Szentírásban, hogy az Ur Jézus csak 30 éves korában és alámeritéssel keresztelkedett meg. János bácsi fia lép erre elő, László. Laci nem sajnálta soha a pénzt jó könvve kért, a vásáron, b ú c s ú n soha sem azt nézte, hol lehet olcsó „istóriákat" kapni, hogy azokat olvassa. H a n e m mégfogadta a tisztelendő úr tanácsát s csak olyan könyvekből szerette vallásos ismereteit meríteni, amelyeken rajta volt az egyházi főhatóság jóváhagyása. S amennyiben j ó eszű, értelmes, szorgalmas fiu volt, lassankint a kath. hit ismeretében dicséretreméltó előmenetelt szerzett. Most nyílt meg az első alkalom,

461 hogy azt, amit eddig jó könyvekből tanulgatott, egv n a g y o b b társaság előtt nyilvánosságra hozza S az alig husz éves fiatal ember szép fejtegetését a társaság nagy figyelemmel kisérte. — Kedves bátyámék azt mondják, hogy a baptisták hite teljesen a biblián épül fel Látják ebben van a baptisták leg n a g v o b b tévedése. A biblia nem lehet hitünknek egyedüü forrása. Hitünknek második őforrása a szent hagyomány, vagvis az a tanítás, amit az apostolok tanítottak, de le nem irtak. A bibliában van t ö b b olyan könyv, amit csak az apostolok tanítványai, kísérői irtak. H o g v a Szentírás nem lehet egyedüli forrása hitünknek, maga sz. Pál apos'ol mondja, amikor igy ir a tesszalonikabeliekhez irt II. levelében : „Atyámfiai', tartsátok meg a hagyományokat, melyeket tanultatok akár beszéd, akár levelünk által. (II. Tessz. 2. 14.) Halála előtt pedig amikor az újszövetségi Szentírás már majdnem egészében készen van Timo'heusznak ezt irja: „Tartsd például az üdvös igéket, melyeket tőlem hallottál a hitben és szeretetben a Jézus Krisztusban — Az apostol, folytatja Laci, itt ki akarja oktatni Tímotheust és egyben minket is, hogy az Ur Jézus apostolait nem szent iratok írásával bizta meg, hanem az 6 hitének tanításával. Az apostolök a hit tanításából nagyon sokat nem irtak le És ez érthető is. O k az Ur Jézus parancsának akartak eleget tenni, ki azt mondja : „Elmenvén, tanítsatok minden nemzeteket" Máté 28. 19.) Az akkori nehéz, fáradságos utazás s a folytonos tanítás mellett az apostoloknak nem is lett volna idejök, hogy minden tanítást leírjanak. S hogy a tanítványok nem is a szent tanítás leírására fektették a fősúlyt bizonyítja sz. János apostol, aki ezt irja: „Vannak még sok egyebek is miket Jézus cselekedett. Mik ha egyenkint megíratnának, úgy vélem a világ sem volna elég a könyveknek melyeket írni kellene". (János. 21. 25.) A k ö z ö n s é g figyelmesen hallgatta a fiatal fiu előadását. János bácsi pt dig büszke volt fiára, hogy a sz°nt dolgokat ilyen szépen tudta fejtegetni Most már nem sajnálta a pénzt, amit fia a jó könyvekre költött Mert látta, hogy meg van az eredménye De, hogy mégis ne mutassa fia előtt, hogy büszkeség tölti el keblét azt m o n d j a n e k i : — N o de azt már csak nem cáfolhatod meg, hogy a baptistáknak igazuk van

abban, hogy az Ur Jézus 30 éves korában és vizalámeritéssel keresztelkedett meg. A mi papjaink tehát tévednek, amikor csak leöntéssel keresztelnek! — Igaza van — édes atyám — de hallgasson m e g engem is s akkor meglátja, hogy a mi papjaink nem tévednek, amikor leöntéssel keresztelnek, sőt inkább az isteni kegyelmet bőkezűen osztogatják. N o erre már kíváncsi volt mindenki, hiszen a papokról csak rosszat tud m o n d a n i mindenki s most akadt egy fiatalember, aki azt meri állítani, hogy valami jót is tesznek, az isteni kegyelmet m é g hozzá bőkezűen osztogatják Észrevette Laci is, hogy az emberek feszü'tebb figyelemmel kísérik szavait és azt mondja — Az igaz, hogy az Ur Jézus 30 éves korában vizalámeritéssel keresztelkedett meg. D e az Ur Jézus a keresztség szentségének alapitója volt. O előbb nem is keresztelkedhetett meg. mert hisz 30 éves korában kezdte meg nyilvános működését. D e neki a keresztség szentségére nem is volt szüksége, mert ő Isten vo't O azt a mi számunkra rendelte, mint ü d v ö s s é g ü n k nek első és elengedhetetlen eszközét, mert azt m o n d i a : „Bizony, bizony mohdom nektek, ha ki újonnan nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be az Isten orszá gába " (János 3. 5.) Az Ur Jézus tehát nem tett különbséget gyermek és felnőtt között. O minden emberre mondja, hogy aki nem születik ujjá vízből és Szentlélekből, vagyis meg nem keresztelkedik, nem mehet be a menyországba. Ha gyermekeknek nem 'ett volna szükséges a keresztség, O azt külön meg m o n d t a volna. H o g y pedig a gyermekeknek is szükségük van a keresztség szentségére s a nélkül nem üdvözülhetnek, onnan tudjuk, hogy Ádám és Éva b ű n e minden emberre átszállt Tehát minden ember lelkét beszennyezte az eredeti bűn. És jóllehet m é g az a kis gyermek nem vétkezett, emiatt a bünmiatt nem mehet be a mennyországba s ezért kívánja az Ur Jézus, hogy a kis gyermek is keresztelkedjék meg. — H o g y az elődök b ű n e árthat az u t ó d o k r a k , azt nem csak a Szentírásból tudjuk, ahol azt m o n d j a az Isten, hogy az apák bűnét harmad negyed íziglen bünteti, de bizonyítja az orvosi t u d o m á n y is. (pl. a paráznaság bűnében fetrengőnek utódai többnyire vérbajosok) — Az Anyaszentegyház a legrégibb idők óta gyakorolja azt, hogy a gyermeke-

461 kei ís megkereszteli. Ezzel Csak végteieí) szeretetéről tesz tanúságot mellyel az emberek leike iránt viseltetik, mert nem akarja, hogy csak egy élő leny is legyen, aki keresztség néiküi hal m e g s ki legyen téve a pokol kárhozatanak. Laci szép előadása nagyon lekötötte hallgatóinak figyelmet. Ő azonban Játtá, hogy az i d ő m i n d i n k á b b halad s közeledik az este s bármily figyelemmel legyenek is hallgatói iranta, na eijön annak az ideje, hogy a jószágot éjszakára ellássák, ott hagyják ót s azért eiöadasát mind innább rövideDbre szabja. Csak a legfontosabb dolgokra tért ki — A gyermek keresztelésről sok mindent eltudnek m é g mondani — m o n d j a — de kesőre jar az idő. Akit azonban reszle tesebben erdekeinek e dolgok, olvassa e l : Dr. Nyisztor L á s z l ó : Bapustak és Adventisták cimü könyvét a tisztelendő úr szívesen megrendelt a Szent István Tarsulattól. — Röviden szeretnek azonban m é g arról szólni, vájjon helyesen cselekszik-e a kath. egyház, amikor leöntessel es nem vizalamentessel keresztel. A kath. egyhazban regebben szintén alámeritessel kereszteltek Csak kesööb a Xill. szazadtol kezdett általanos divaiba jönni, hogy leöntessel kereszteltek. M i l á n ó b a n pedig m é g ma is aiámeritessel keresztelnek. AzonDan már a keresztyenségnek legelső éveiben kereszteltek leöntessel és viszel való rneghintes által is. Így kereszteltek általaban a betegeket es gyaKran a kis gyermekeket. Az nagyon e i i h e l ő is. A betegeket különösen telen kinn alámeritéssel nem lehetett keresztelni. M e g kellett tehát őket keresztelni ugy, anogy lehetett. Ez pedig nem lehetett mas, mint a vízzel vaio ieönies, vagy meghintes. Isten őket azért, mert betegek s kinn alámerítés által m e g nem kercs^telhetők, a men yországból ki nem zái hatta. D e m e g akkor a h o m o k sivatag utasait sem lehet megkeresztelni s ezek Csak ilyen külsőség miatt karhoznának el ? Ez e lenkeznc az Ur Jézus megváltói müködesevei. — H o g y leöntéssel kereszteltek az első keresztény papok és ezt a keresztséget mindenki érvenyesnek tartotta, bizonyltja egy nagyon regi írás, mely az eiső szazadból vaio s ezt m o n d j a : ,,... keresztelkedjetek az Atyának és tiunak és Szentleieknek a neveben elő vizb n. Ha nincs élő viz, keresztelj más vízben. Ha hidegben nem teheted, tedd melegben, ha egyikben sem

teheted még, ügy önts háromszor vizet a fejere az Atyának és fiúnak és Szentléleknek a nevére." (Didache 7. fefezet.) Már épen szélni, mikor vácsa, egykor társasághoz s

másról kezdtek volna beKapus Ferenc, a falu kodirektóriumi tag, vetődött a beleszólott a dologba. -

— O k o s fiu vagy L a c i ! D e épen azért csodálkozom, hogy annyit jársz gyóni. Én félannyit se olvastam, mint te, de meggyőződtem, mennyi sok fölösleges cafrangot raknak a papok annak nyakába, aki felül nekik. A g y ó n á s is ilyen. Kitalálták, hogy az olyan tapasztalatlanokat, mint te, markuk közé vehessék. Laci szinte sajnálkozva.nézett a közbeszólóra. -- A gyónást a papok találták fel? Ugyan melyik pap volt az. Eddig a legn a g y o b b történet-tudósnak sem sikerült ezen állításodat bebizonyítania. Az igazság az, hogy a szent gyónás a kath. egyházban mar az első szazadokban is megvolt. Jézus Krisztus pedig az Anyaszentegyház megalapítója és eiső papja ezen szavakkal alapította a szent g y ó n á s t : „Amint engem küldött az Atya, én is küldlek titeket. Ezeket mondván, rájuk lehelt és mondotta nekik (t. i. az apostoloknak, kik ezen alkalommal vele voltak.) Vegyétek a Szentlelket. Akiknek megbocsátjátok bűneiket, megbo csattatnak nénik, akiknek megtartjátok, meg vannak tartva(János 20., 2 1 - 2 3 . ) Tehát az Ur Jézus fenti szavai alapján a papok birói hatalmat gyakorolnak, vagyis kimondják, hogy ennek vagy annak a bűnösnek megbocsátják bünet. D e a papok ezt a hatalmat vájjon kényük kedvük szerint gyakorolhatják? A .-zerint talan, hogy kinek milyen ruhaja van, vagy _ milyen szép, vagy milyen gazdag stb. ? Ó nem! Amint a birónak m e g kell vizsgalnia a peres felek ügyeit s csak azután itelkeznie, ugyanugy kell cselekednie a papnak is. Vagyis a b ű n ö s lelkiállapotáról meg kell győződnie, meg keli azt ismernie, vájjon erdemes-e arra, hogy bűnbocsánatot nyerjen vagy se. Ez pedig sehol alkalmasabban nem történhetik, mint a szent gyónásban, ahol titokban m o n d o d el a papnak bűneidet, ú g y h o g y senki, m é g legközelebbi hozzád tartozód, htvestársad se tudja, mit gyóntál meg. Csakis igy gyakorolhatják a papok az Ur Jézus azon parancsai, hogy a hívek bűneit vagy bocsássák meg, ha megérdemlik, vagy tart-

461 sák meg, melnek.

ha

bűnbocsánatot

rtem

érde-

— A g y ó n á s t a j p a p o k találták ^fel ? S vájjon milyen p a p o k ? A jók-e, vagy a rosszak ? A j ó k n e m találhattak fel, mert ők m i n d i g arra törekednek, h o g y amit az Ur Jézus hirdetett, arra tanitsák a hiveket, m e g e m l é k e z n e k az Ur Jézus szavairól: ,,Aki tehát felbont egyet a legkisebb parancsolatok közül és ugy tanítja az embereket, legkisebbnek fog hivatni mennyek országában, aki peáig megcselekszi és tanítja, nagynak fog hivatni mennyek országában (Maté 5. iy.) A j ó p a p o k lelkük üdvösségét t ö b b r e becsülik a n n á l , sem h o g y a hiveket félre vezessék. D e akkor talán a rossz p a p o k találták ki a szent g y ó n á s t ? Ó mily balga feltevés e z ! H i s z a rossz p a p o k m é g kötelességeiket is elhanyagolják, nemhogy u j a b b terheket vennenek m a g u k r a ! S pláne a gyóntatás terhet 1 H a t u d n á , mily fárasztó és terhes foglalkozás a gyóntatás, bizonyára n e m beszelne igy. Sokszor órak hosszat ülni s hallgatni az emberek bűneit, mi kellemes felemelő van ebben ? Es sokszor mily kellemetlen b ű z t araszt egy-egy ember teste, vagy szája, ki sajnaija m a g á t ó l a vizet s ezt a fejedelmi élvezetet a p a p n a k m i n d v é g i g kell tűrnie. H o l taiaini olyan b o l o n d embert, ki ha ez n e m lenne Krisztustól rendelt kötelessége, ö n k é n t magara v e n n é tehernek ? S ha az e g y h á z csak evek, illetve evlllllllllllllllillllllllliilllllllilllliHllliliililIM

Századok^folyamán h o z t a T v o l n a ^ b e a g y ó . nást, vájjon n e m találnak-e ellene tiltakozást a történelemben ? N e m vették volna észre a hivek, h o g y itt a Krisztusi hit meghamisitásáról van szó ? Vagy a regi emoerek n e m tudtak g o n d o l k o d n i , csak é p e n a mai ember az Istennek az a kegyelt teremtmenye, h o g y ezt észre vette i y 2 5 év u t á n ? Laci tehát igy röviden előadta tudom á n y á t , amit a j o könyvekből olvasott. Látta, h o g y m e g g y ő z t e hallgatóit, kik fig y e l e m m e l kisérték m i n d e n szavát. M e g n y u g v á s t szerzett lelkének, h o g y megtudta ertetni hallgatóival, h o g y az a n y a s z e n t e g y h á z papjai révén szivén viseli az emberek lelki üdvét s azt a rossz akaratú emberek rágalma ellenére is munkálni akarja. Ujabb kedvet kapott, h o g y kis tudom á n y á t t o v á b b bővítse s kis könyviarát j ó könyvekkel t o v á b b szaporítsa. Ez a vasárnap deiután m e g h o z t a becsületet a falu előtt. Tarsai, kik a d d i g m i g ő j ó könyvek olvasásával foglalkozott, bor mellett kártyára pazarolták el idejöket és penzöket, irigy szemmel nézteK az alig 20 eves Lacira. Az ö r e g Pista bácsi p e d i g avval búcsúzott el L a c i t ó l : — Derekasan megfeleltél, azt azért m é g sem g o n d o l t a m , h o g y ezek a képm u t a t ó k csak pávatoilakkal dicsekednek. S/mandray

János.

llilililllilillllllllllilillllllilllllllllllllllllllll

A veszprémvölgyi görög apácamonostor története. E név: Veszprémvölgye, a görög egyház Jiajdani dicsőségét eleveníti fel. A pogányságból megtert magyar nemzet eiső kiralya, az apostoli Szent István király 1001—1009. közötti íaoben Veszpremben a jelenlegi Benedek-hegy alatti mély völgyben, az ugyneyezett Veszpretn völgyében a „sajat maga, neje, gyermekei és az egész haza üdvösségere ' görogKatholikus apacamonostort leiesitett. Ha valaki elmegy Veszprembe, akkor a Miklós-utca 22. szam alatt egy templom és kolostor romjait fogja látni. E romok jelenleg magantulajdonban vannak, a templom belseje vetemenyes kert, a többi varja az enyeszet további munkáját. Ezen a helyen állott egykor a híres görög monostor, mely a királyi ház kedvenc tartózkodási helye es ez Árpadhazi királylányok nevelőintézete volt hajdan. Ma már talan csak az alapok es a mellette eltolyo Séd patak medrében gyengen latható halastavak szikiaszélei azok az emiekek, amelyek a szent király áldott keze alkotásait hirdetik. Ennél azonban sokkal maradandóDb és biztosabb emlék hirdeti a görög apacamonostor alapító-oklevele, amely eredeti

461

hiteles Jpéldányábantrlegvati. az isteni gondviselés számunkra és a keleti egyház dicsősegere napjainkig az enyészettől jnegőrizte. Jelenleg a Nemzeti Muzeum leveltaraDan draga kincsként őrzik. Ismerkedjünk meg ezzel az oklevéllel közelebbről, hiszen hittestvéreinknek legnagyobb resze meg csak nem is hallott róla. Szent István király, amikor a hittérítés nagy munkáját befejezte, sok egyházi intézményt letesitett. A hittérítés nagy munkájaban elsősorban görög szertartású egyházi férfiak voltak segitsegére. Ez termeszetes is volt, mert a szent király edesanyja, Sarolta is görög szertartás szerint volt megkeresztelve. Ö t egy Hierotheus nevü püspök keresztelte meg, akit Saroltanak az edesatyja, Gyula erdelyi fejedelem hozott magaval Erdeiyoe Konstantinápolyból, ahova isteni sugallatból ment a szent keresztséget toivenm. Saroltanak a szépségé, erenyessege és kiváló jó tulajdonsagai elhatottak a távol eső országokba is. Sokan versenyeztek a királyiíjak közül a kezeert, de ő ezzel mit sem törődött. Szive Géza fejedelemhez vonzotta őt, mintha csak sejtette volna, hogy nagy és magasztos feladat var rá, tudniillik az, hogy ő legyen Szent Istvannak, Magyarorszag első apostolt kiralyanak az edesanyja. Mindenki csak szép fejedelemasszonynak szoiitotta. Fia, Szent István a legnagyobb bizonyíték arra nezve, hogy a szép fejedelemasszony, vagy ahogy az akKori szláv nemzetek hívtak, a tíjelakneginya, anyai meitosagat es kötelességet példásan viselte és teljesítette. Mint kereszteny hitvesnek nagy érdeme, nogy íerje, Géza fejedelem megtert. Továbbá ő kezdte legelőször a kereszténységet Magyarorszagon terjesztem. Saroltanak nagy resze volt abban is, hogy Magyarországon akkortájt sok görög szertartasu szerzetes intézmény letesült. Ezek Között a leghíresebb a veszpremvöigyi monostor volt. Szent István, amikor a monostort megalapította, aiapuo-okievciet ainttaiott ki mindazon kiváltságokról, birtokokról, »¿oigaltatasoKroi, amelyekkel a monostort megajandekozta. Ezt az oklevelet görög nyelven egy górog szertartasu udvari pap irta. Az oklevelet az akkori szoKao szerint ereszen viaszba csavartak es ugy lepecseteitek, Szent István pecsetjevel, hogy senki hozza ne nyúlhasson, kivéve a birosagot. Az oklevel ugy erintetlenut egeszen llW-ig, Kaiman kiraiyig volt megőrizve. Ugy latszik, az apacakat senki oirtokuk elvezeteden nem haoorgatta, azért nem bontottak fel az oklevelet. llOy-ben azonoan valami peres ugyoöl kitolyolag az oklevelet tel kellett bontani, hogy az apacak a biro&ag előtt igazukat igazoljak. Ekkor történt az okievet első te.nyitasa. A íelnyitaskor azonoan a rajta levő pecset is eltört. Tört pecsetü okievei pedig nem oirt többe oizonyitó erővel. A z é r t Kálmán király az apacak keresere egy uj okieveiet keszittetett reszükre es pedig ugy, hogy a pergamen eiso feiere rairatta az eredeti oklevel görög szöveget szoroi-szora, a peremen maiiK ieiere p e ü i g ravezeuette a maga megújító launnyeivü oklevelét es euatta saját pcCsetjevei. nz az oklevel marudt Jerin eredeti peldanyaban es jeiemeg a iNeinzeu Muzeum leveitaraban van. Hiteiesseget elismerte es elismeri az egész íudos vnag. Kesoob 12ÖÜ — y5. között erről az eredeti OKlevelrői hamisítottak egy másik példányt es meg a pecsetet is levettek az eredetiről es tettek a hamisitottra. Azt azonban a tudomány kétségén kívül kimutatta, hogy nem az eredetinek a inasoiata ez, hanem hamisítvány. Ugyanis sok van benne olyan resz, ameiy az eredetiben nem volt. Ez a hamisított példány jelenleg az Országos Leveitaroan van. Maguk az apacák görög baziiiták voitak. Az akkori viszonyok szerint ők

1

8ő

voltak a világon a legműveltebb apácák. Intézeteik a legmagasabb műveltségű j nevelőintézetek voltak. A veszpréinvölgyiek magas müveítségenek élő tanuja a koronázó palást. Ezt ők csinálták. Eredetileg görög miseruha (felonj volt, később ] alakították át mai alakjára : koronázó palásttá. Oiyan nagy művészi becse van, I hogy szakértők vélemenye szerint az egész világon nincs párja. Színarany szálakkal vannak hímezve a rajta levő kepek, mdyek templomaink ikoeosztazionját ábrázolják. Később és másutt még többet fogunk erről hallani. A veszprémvölgyi apácamonostor fennmaradt emiekei élő bizonyságai annak a nagy nemzeti missziónak, amelyet a keleti egyház teljesített magyar hazánk keresztény civilizációjának az előmozdítására. Budapest. Dr. Krajnyák^Gábor. i i i i i i i ^ ^

Gyermeknevelés. A gyermek az Egyház, a haza, a j ö v ő reménye, olyan mint a virág, melyet ápolgatni, g o n d o z n i kell. D u d v á s kertben n e m s o k á i g nyílnak a virágok, mert a n a p heve elperzseli ő k e t ; viszont a gyermek is, ha g o n d o z a t l a n u l n ő , n e m sokáig tartja m e g ártatlanságát, mert eldurvul s gonosz lesz s a kecsegtető b o l d o g j ö v ő tovatűnik, mint a délibab. ;A gyermek ártatlan lelke m a g á b a veszi a jót - s ha nincs, ki a jót tanitsa, ugy a rosszat s az áldott j ó gyermek helyett durva, erőszakos, b ű n ö z ő gyermek n ő fel. Valami s z o m o r ú keserű ség fog el, ha a mai gyermekeket nézem. Engedetlenek, h a z u g o k , tolvajok, templomkerülők. tiszteletlenek, sőí még az életet is k ö n n y e n eldobják maguktól, mert azt kevésre becsülik. Mi lesz ebből a nemzedékből, amelyik n e m tudja b u z g ó imára kulcsolni a kezét, de kész az első felindulásában a z o n n a l megforgatni a kest embertársában ? Kit terhel ezért a felel ő s s é g ? A szülőket. A németnek van egy eredeti k ö z m o n d á s a : „ H a a szülőket jól nevelték volna, m á r jól nevelt gyermekeket h o z n á n a k a világra " É s az élet egykét kivételt n e m számítva, nem ezt mutatja ? Kevés a hit, az embertársi szeretet a gyermekekben, mert ezek a szülőkből is h i á n y o z n a k . A vagyonért, a pénzért éjjel-nappalt, egészséget, becsületet, m é g talán az életüket is feláldozó s z ü l ő k n e m nevelhetnek az E g y h á z n a k és h a z á n a k hasznos gyermekeket. Pedig az anyagiasságtól hajtott szülőknek is meg kellene hallaniok azt, amit F á r a ó leánya m o n d Mózes anyjának: „ V i d d el e gyermeket és neveld föl ne-

Ilíllllllllllllllllllll! kem, én m e g a d o m jutalmadat." (Móz. II. 2. 9.). H i s z e n az Ur n e m ezt m o n d j a min- | den s z ü l ő n e k : „neveld föl nekem s én m e g a d o m jutalmadat." A gyermek Isten á l d a s a s ez áldást Isten akarata szerint kellene nevelnünk, mert csak igy remélhetjük, hogy elnyerjük a jutalmat, Ezt a jutalmat elnyerni pedig n e m is olyan nehez. A s z ü l ő n e k m á s kötelessége nincs, mint gyermekét tanítani és taníttatni, neki jó példát adni s reá felügyelni. W i n d h o r s t egy kathoiikus nagygyűlésen m o n d o t t a : „ H a az a n y a magat lefényképezteti, l e g j o b b a n szeretném, ha oly helyzetoen tenné azt, amint ölében ü l ő gyermekének a katekizmust magyarázza." Az a p a a m i n d e n n a p i kenyérért k ü z d , az a n y a gyermekeivel otthon marad. E s ott- I honi m u n k á i között nem kellemes p i h e n ő az, ha gyermeket ölebe veszi s beszél neki az Istenről, az O jóságáról, a mennyei boldogságrol s zsenge sztvebe elveti: a hit és szeretet magvat ? N e m kifejezhetetlen b o l d o g s á g az, a m i k o r látja gyermekét keresztet vetni s hallja imádságos s z a v a i t ? G o n d o l n a k - e erre a mai a n y a k ? Aligha. Miért van annyi elbukott lelek ? N e m tanttolta a gyermeket az edes anya Isten s lelke szeretetere ... Megborzadva tapasztalja az ember, hogy az iskola küszöbét először atlepö gyermek jo része n e m tud keresztet v e t n i ! Hany ház a s u l a n d ó n e m tudja e l m o n d a n i a hét szentseget, a tiz parancsolatot i Csoda-e, ha ilyen k ö r ü l m é n y e k között felnevelkedett h a r m a d i k elemista kis'ány 1913-ban azt kerdezte tőlem B u d a p e s t e n : „Csaku g y a n van-e Isten, mert otthon ugy hallotta, hogy nincsen !" A s z ü l ő k nem taníthatják

gyermekei-

81 ket teljesen, segítségükre van az iskola. D e járatják-e a s z ü l ő k gyermekeiket pontosan az iskolába ? A gyermek t a n u l á s á n á l nem tartják-e fontosabbnak, hogy a gazd á l k o d á s n á l segitsen, talán jószágot őrizzen ? Tavaly voltam olyan községben, hol 200-nál t ö b b m i n d e n n a p i t a n k ö t e l e s b ő l : 17 gyermek vizsgázott le, a s z ü l ő k pedig nemtörődve beszélték, hogy nekik 2 tanítójuk van, — a hatóságok 4-et akarnak — de nekik e kettő is sok. Ilyen helyen várhatnak-e a s z ü l ő k hálát, szeretetet a gyermektől ? H á l a , szeretet helyett legfeljebb azt kapják, amit tett n é h á n y év előtt S z a t m á r o n egy akasztófa alatt á l l ó testvér-

egy megtévelyedett lángésznek: Grillp a c z e r n e k k e s e r ű k i f a k a d á s á t : „Vallásosan neveltek, á m d e egyik vallástalan társaságban a p á m csak nevetett a beszédhez. H a akkor felszólal, meg vagyok mentve". E n n é l f o g v a ügyeljenek a szülők gyermekeikre. S z e m m e l kisérjék m i n d e n lépésüket. A s z ü l ő k m a n e m igen ismerik ezt a kötelességet, mert az alig felcseperedett fiuk és serdülő l e á n y o k , éjjel-nappal egyaránt k ó s z á l n a k és a s z ü l ő k csak akkor j a j d u l n a k fel, amikor a felügyelet nélküli gyermekük szégyenbe hozza őket. A gyermek n e m nyűg, n e m átok, han e m áldás. Lelke olyan, mint a viasz, for-

A KULTUSZMINISZTER

MÁRIAPÓCSON.

Egy iskolás gyermek bájos virágcsokrot nyújt át Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi mkir. miniszternek.

gyilkos legény, amikor m o n d t á k , hogy szüleinek a d j o n valami emléket, egykedvűen azt felelte: a d j á k át nekik azt a kötelet, amellyel felakasztanak 1 A gyermek helyes nevelésére n a g y o n fontos, hogy a szülők jó p é l d á v a l járjanak elő. A s z ü l ő ne tanítsa k á r o m k o d á s r a , lopásra gyermekét. H á n y s z ü l ő nézi titkos örömmel, hogy gyermeke milyen ügyes, mert tud a szomszédtól valamit elcsenni és csak ugy cifrázza az ocsmányabbnálocsmányabb s z a v a k a t ! D e sokszor megtörténik, hogy a kicsi i m á d k o z n i n e m tud, de k á r o m k o d n i igen s a s z ü l ő k csak mulatnak a dolgon. Megszívlelhetnék a s z ü l ő k

m á i h a t j u k k e d v ü n k szerint. A szülői helye szeretet — nem a m a j m o l á s — melegével szentet nevelhetünk, de helytelen neveléssel tékozló fiút, ö r d ö g cinkosát. Az aranyszájú szent J á n o s azt m o n d j a : „Szép dolgot művel a szobrász, ki egy hideg-rideg m á r v á n y k ő b ő l csaknem élelhü szobrot tud a l k o t n i ; szép és elismerésre méltó müvet alkot a festő, aki v á s z o n l a p r a g y ö n y ö r ű gyermek képét tudja festeni; de a legszebb és legelismerésreméltóbb dolgot műveli az a szülő, aki b ű n r e hajló gyerm e k é b ő l Istennek gyermeket, szentet tud nevelni". Erre a kedves és érdemszerző m u n k á r a törekedjenek a s z ü l ő k s főleg az 8

461 anyák, mert m á s k é p nekik is szól az Ur Jézusnak a keresztutban, a jeruzsálemi asszonyokhoz intézett s z a v a i : „Jeruzsálem l e á n y a i ! ne sirjatok énrajtam, h a n e m sírjatok m a g a t o k o n és fiaitokon". (Szt. L u k . : 23—28.)

Szuvák

József.

A kakuk. Az urasági kertből nótaszó hallatszott Valami nem épen kellemetlen leányhang. Volt olyan legény is a faluban, aki egy-egy pillanatra meg is állott volna, hogy hallgassa, dehat a nóta nem volt épen nagyon épületes : „Kipirositom magamat, fejem büszkén tartom, Majd csak megszeret valaki budapesti Duna-parton!"

Hanem aztán egyszerre vége lett a nótának. Valami ismetlös suhanc odabujt a kerítés közelébe, ahol legközelebb férhetett a daloló leányhoz. Egy kicsit össze is szaggatta ruháját, egy-ket karcolást is kapott a sürü licium között, de mindezt nem igen bánta, csakhogy gyönyörködhessen a leány haragos pirulasaban, mikor odakiáltja neki messzehangzó éles h a n g o n : .,— K a k u k ! Csomáli Böske, akinek ez a szép cim jutott, nem volt valami világszépe, de szeretett volna lenni. Olyan lány volt, amilyennel tucatszam lehet talalkozni mindenfelé s ame lyikröl azt mondjak, hogy csinos. Meglehetett elégedve az arccal, melyet neki a Teremtő juttatott, de ő azt gondolta, hogy szegény szépitőgyárosoknak is csak boldogulniok kell, s amit szolgálatáért az urasagtól kapott, abból több ment a bátori drogériába szépitökért, mint a patikába orvosságért, pedig szegény édesanyja negyedik éve küzdött magatehetetlen, valami nehéz betegséggel. Ha azonban bálba vagy templomba kellett menni, Csomáli Böske alig akadt párjára, ugy kihúzta magát Néha ugyan maradt egy kis elkenetlen rizspor a füle mellett, az arca is nem egyszer az egészség halvány rózsaszíne helyett a tüdőbajba esettek éles pirosságát mutatta, de azért sok lány nézett rá irigykedve. A tükrével nagyon szeretett beszélgetni s a tükre mindig azzal ámitotta, hogy nagyon szép. Mutogatta is magát, ahol csak tehette. A templomban, hacsak tehette előre ment a szentély elibe, középre, hogy mindenki lássa.

Ha valaki felvetette szemét az imakőnyvből, hogy a szent képekre tekinthessen, a Csomáli Böske selyemviganójan kellett megakadni a szemének. A balban is a legelőnyösebb helyet választotta ki s szinte csalogatta magához a táncolni vágyó fiatalokat. Valaki, akt nem allhatta a pöffeszkedését elnevezte „kakuk"-nak, miért haragudott is, de mégsem hagyott föl cicomázó hajlamaival. bót annal fenhéjázóbb lett. Pedig pajkos gyermekek, suhancok gyakran bekiáltották neki a kerítésen á t : — Kakuk! Kakuk! Egyszer aztán az történt, hogy a fonóban összejött a törvénybiró lányaval. Mert hogy ne felejtsük, a falu lányai között a jobb érzesüek elhúzódtak tőle s kikerülték, ha lehetett Most is arról volt szó, hogy a jónevelésü, szemérmetes leány valami otromba tréfát nem akart eltűrni szónélkül, amit a „Kakuk" elkövetett. Persze a Böske nyelve élesebb volt, nem birt meg vele s bizony sirva ment haza a fonoból azon az esten. A többi leányt is bantotta a dolog. A törvénybiró leanyanak a baratnői össze is beszeltek, hogy nem hagyjak bosszulatlan. A telen nem igen nyílt ra alkalom Bösket gyász érte. Meghalt az anyja. Talan örült is neki, de azért igen szép fekete ruhaban gyaszoua meg meg a nagyböjtön at is. Fülbevalót is feketét hordott. Húsvétra azonban — gyász ide, gyász oda — ládaban maradt a fekete ruha. Ünnep harmadnapjan bál volt s oda Böskenek el kellett mennie. Hogy is lett volna meg a bál önelküle. Valami meseszép fehér ruhában ment Böske a bálba Akik ertettek hozzá igen nagyra értékelték. És sokan mar ugy is kezdtek vélekedni, hogy ilyesmi már aligha telik ki a tiszteséges cseledbérből. *

A tánc megindult. A legények, mintha csak titkos megbeszélés lett volna köztük, kézről-kezre kaptak Böskét. Udvaroltak neki, tették a szépet. Virágot kapott, cukorkavai kedveskedtek neki. Legtöbbet épen a bíró fia foglalkozott vele, pedig az máskor mindig a törvénybiró lánya körül settenkedett. Most meg aitg fordult vele egyet-kettőt. No hiszen, ehette is a méreg, meg a bosszúság : . . . Legalább Böske így gondolta. Éjfél előtt a cigánybíró kihirdette, hogy szünet következik. De hogy amig a cigányok pihennek, addig se unatkozzék a közönség, hat szépségversenyt rendeznek. Minden legény kap egy cédulát, arra felírja annak a

§5 lánynak a nevét, akit legszebbnek tart s akire legtöbben szavaznak, szép ajándékot kap s amellett bálkirálynővé koronázzák. Izgatott suttogás támadt a teremben. Egyik-másik lány önkéntelenül a frizurájához kapott, hogy összeigazitsa a tánc közben összebomlott szálakat. A fiatal emberek súgva adtak tova egy jelszót : — Böske! Csomáli Böske! Egy-két nagyravágyó lány páváskodva haladt végig a termen, hogy jól megnézhessék, maga Csomáli Böske is végigment vagy ötször. Közben ugy hordozta végig tekintetét a fiatal legényeken, mintha azt mondta volna :

SZÍVGÁRDA

Mind a páva, mikor szétterjeszti farkát, olyan berzenkedéssel lépett a dobogóra Csomáli Böske. Tekintetét végigjártatta a többi lányokon s egyáltalán semmit sem vett észre abból a gúnyos mosolyból, mely minden száj körül ott lappangott, fiúnál, lánynál. A biró fia — Böskp egész esti mulattatója komoly képpel tartott oda egy csomagot a páváskodó lány elé: — Fogadja szivesen Bözsike kisasszony ! Böske átvette a csomagot. Izgatottan kezdte bontogatni, de alig fogott hozzá, valami távolról jövőnek tetsző, de mégis az egész teremben jól hangzó hang szólalt meg :

ALAKULÁS MÁRIAPÓCSON. j

Az augusztus 20-i alakuló ünnepség résztvevői, kiknek szép előadásában a szülőknek igen sok örö.auk telleit.

— Térdre előttem m i n d n y á j a n ! A bál királynő én vagyok. Nem is lehet más. *

Izgatott csend támadt a rögtönzött emelvény körül, mikor a szavazatszedőül fölkért segedjegyző kiállott, hogy az eredményt kihirdesse. — A szavazatokat két ellenőr, úgymint a biró és kurátor ur részvételével összeszámlálták. Beadtak 122 szavazatot. Ebből 119 cédulán a Csomáli Böske neve állott A szépségdijat ő nyerte Majd a biró ur fia szives lesz neki az ajándéktárgyat átadni. Előbb azonban kérjük Csomáli Bözsikét, lépjen föl az emelvényre, hogy mindenki láthassa.

Kakuk!... Kakuk!...

Kakuk!...

Tizenkettőt kiáltót egymásután a csomagban elrejtett kakukos óra. A teremben harsogó kacagás tört ki, Böske pedig kővé meredten bámult a kezében levő csomagra. Talán elpirult, vagy elsápadt, de a rizsportól alig lehetett valamit észrevenni az arcán. Aztán még mielőtt valaki valamit szólhatott volna, kitámolygott a teremből. *

A templomban azóta leghátul áll Böske, alázatosan, lesütött szemmel imádkozik vagy énekel, ahova a sora jön Az utcán szerényen jár. Most is csinosan öltözködik, de nem 6*

461 piperésen, nem feltűnően, csak ahogy olyan szegényebb sorsú lányhoz illik. Bálba nem volt azóta. Szolgálni is máshová ment, de a helyét is odahagyja már. Azt beszélik, hogy karácsonyra hirdetni fogják a törvénybiró lányát a biró fiával, Böskét meg a törvénybiróéval Mert, hogy már esztendejénél több, hogy senki egy zokszót sem tud rá. Mindössze annyit beszélnek, hogy a kakukos óra, amit a szépségversenyen „nyert" — vagyis inkább amivel, összebeszélve, megtréfálták, ott áll egy kis poicocskán az ágy mellett s minden órában eszébe juttatja, hogyan járt, mikor még nem birt a maga kevélységével. Liky

János.

Szent Eufrozina szűz. —

Szeptember 25.

—

Élt Alexandriában hajdan egy előkelő családból származó, dúsgazdag ember, kit Palnuciusnak hivtak. Gyermektelen lévén, nagy gazdasága mellett is állandó szomorúságban élt. Vagyonában sem igen telt gyönyörűsége. El is osztogatta annak jó részét az egyházak, szerzetrendek és valódi szegények gyámolitására, azzal a gondolattal kötve össze alamizsnáikodását, hogy bár az elosztogatott vagyon helyett gyermekkel ajándékozná meg az Isten 1 Meg is hallgatta a jó Isten s egy kedves leánykát adott neki, aki a szent keresztségben az Eufrozina nevet nyerte, ami magyarul annyit jelent, hogy „örömhozó " Alig volt 12 éves a kisleány, mikor elvesztette édesanyját és nevelése teljesen a l apára, Pafnuciusra maradt. A kisleány iskoláztatásáról is ő gondoskodott s örömmel tapasztalta, hogy csakhamar minden jóban fölülmúlja társnőit, szelídségben, okosságban valódi példaként tündöklik azok előtt. Nem csoda I Ha a szülők szentek, gyermekeik is olyanok lesznek. Tizennyolc éves korában egy előkelő nemes iljunak lett a jegyese. Eufrozina azonban egyre azon törte a fejét, hogyan lehetne a világot megvetve, magát teljesen Isten szolgálatára szentelni. Atyját nem szerette volna íregszomoritani s ezért nem merte előtte szive vágyát föltárni. Lelki vezetöjének mondta el, ki azt a tanácsot adta, hogy hasznosabb itt e földön megválni akár édes atyjától is Jézusért, hiszen majd az

örök életben egyesülhetnek s igy a leány belső hivatását követte. Sokat imádkozott, hogy IsUn mutassa meg neki a helyes utat. Egvszer aztán, mikor atyja elutazott, Eufrozina férfiruhát öltött és hazulról eltávozva, egy férfikolostorba ment s ott magát Smaragdus nak mondva, a szerzetesek közé való íölvetelét kérte. A kolostor főnöke nem tudván, hogy leánnyal van dolga, föl is vette Smaragdust a zárda újoncai közé s egy Agapetosz nevü szerzetesre bízta, ki őt oktatta s a szerzetesi életbe bevezette. Növendéktársait mihamar meglepte a fiatal novicius mindnyájukat fölölmuló buzgalma s még az öreg szerzeteseket is túlszárnyaló tökéletessége. Rendi elöljárói külön cellát juttatlak neki s lelkivezetőjén Agapétoszou kivül alig érintkezett valakivel. Az utazásából hazetérő Pafnuciust megdöbbentette s mély aggodalommal töltötte el szeretett leányának eltűnése. Azonnal kerestetéi-éhez fogott, de sehol, senki sem tudott lelőle. Bőkezűen segiti a zárdákat most is, keri a szerzetesek imáit, hogy a jó Isten derítsen fényt leányának eltünesére. Mi történt ? Hol keresse ? Nem esett-e gonosztevők áldozatául ? Maga is beutazta a vidéket. Meglátogatta a zárdákat, bar sehol a legcsekélyebb nyomra sem akadt, el nem veszítette reményét, hogy Isten céljához segiti. Egyszer abba a zárdába talált bekogtatni, hol Eufrozina tartózkodott. Elbeszélte nagy szomorúságának okait s kérte, hogy segiteék őt imáikkal, vigasztalást talalni. A főnök megszánta. Azt mondotta neki, hogy van a kolostorban egy korara nézve még nagyon is fiatal, de életszentség s tökéletesség dolgában már nagyon előrehaladott szerzetes, kinek Smaragdus a neve, annak imái bizonyára segítenek rajta. Oda is vezették azonnal Smaragdus cellajaba. Mikor Eufrozina észrevette, hogy atyja épen az ő cellájába jő, kámzsaját a fejere húzta, hogy arcát csaknem teljesen elfödje, így aztán a kisirt szemű, beesett arcú barátban tulajdon édesatyja sem ismerhetett rá az eltűnt leányra. Smaragd testvér meghallgatta a panaszt, együtt imádkozott Pafnuciussal, aztán elbeszelgetett vele. Megnyugtatta, hogy I-ten bizonyára el nem hagyta az eltűnt leányt s ha itt e földön talan viszont nem is látja többé, találkozik vele majd a boldog örökvalóságban. *

Harmincnyolc esztendő mult el. Az öreg Pafnucius azután is sokszor ellátogatott a zárdába, sokszor találkozott Smaragd testvérrel is, ki oly jól megvigasztalta. Ha csüggedett, sokszor kérte a jámbor szerzetes imáit. Mikor aztán Stnaragdus közeli halálát érezte, s ennek hirére Pafnucius a kolostorba sietett, a szerzetestestvér arra kérte : maradna ott nála három napig. Pafnucius készségesen fogadott szót, ott maradt s együtt imádkozott a beteggel. Mikor a beteg már azt érezte, hogy csak percei lehetnek hátra, igy szólott az öreghez : — Mint az Úristen egykor Jákob pátriárkának csak hosszú é
A temetés után Pafnucius minden vagyonát elosztotta a szegény templomok között s maga is belépett abba a kolostorba, melyben leánya volt. Mint jámbor szerzetes tiz évet töltött ugyanabban a cellában, melyben leánya Eufrozina, mint Smaragdus testvér élt. Leányának példáján indulva a legmagasabb tökéletességre törekedett s mint ilyen tündöklött szerzetestársai előtt. Halála után az Anyaszentegyház őt is a szentek sorába iktatta. P. Tivadar.

Minek az újság? — Milyen újságot j á r a t s z ? = Semilyet. — Miért ? H á t téged n e m érdekel, ami t ö r t é n i k ? = Fölösleges p a z a r l á s volna. A feleségem j ó b a n van a postamesternével, attól m e g h a l l u n k mindent — ingyen,

A mult év eseményei. 1924. augusztus —

1925. november.

Magyarország. Szanálás. A mult esztendő legjelentősebb eseménye Magyarország gazdasági helyreállítása volt. A forradalmak következtében az állam koldusszegénnyé lett. Bevételei a kiadásokat nem fedeztékHegedűs, Kállay, Korányi pénzügyminiszterek h i á b a igyekeztek szanálni = gyógyítani a romlást, belebuktak. Egy hittestvérünknek: Bud Jánosnak nevéhez fűződik, hogy p é n z ü n k értékét megszilárdította részint ügyes kiviteli politikával, (mikor még mint közélelmezési miniszter 700 w a g g o n terményt adott el jó svájci frankokért), részint azáltal, hogy elő tudta csalni rejtekeiből az eldugdosott aranypénzt s ezáltal a Magyar Nemzeti Banknak oly szilárd alapot tudott adni, hogy most októberben m á r ércfedezettel bíró uj pénzegységek kibocsátásáról terjeszthetett elő törvényjavaslatot Nagyrészt az ő és Bethlen István gr. miniszterelnök ügyességének k ö s z ö n h e t ő az is, hogy az ország 250 milliós aranykölcsönt kapott, melyet föl sem kellett egészen használnia. Smith Jeremiás kit hitelezőink az állam pénzügyi helyzetének ellenőrzésére ide rendelt h ó n a p r ó l - h ó n a p r a k e d v e z ő b b állapotokról tehet jelentést. Adóterheink ugyan m a még igen nagyok, de Bud János azokat is csökkenteni törekszik. Ennek kezdete volt a forgalmi a d ó leszállítása. 1925. aug. l-ig 100 K. után 3 K. volt a forgalmi adó, most m á r csak 2, s a közel j ö v ő b e n m é g ezt is csökkenteni fogják. D e csökkenni fog a többi a d ó is. amint gazdasági helyzetünk jobbra és jobbra válik.

Kommunista

próbálkozások

is tör-

téntek a mult évben. M i u t á n a hazai szociáldemokrata párt a polgári elemekkel szemben kissé mérsékeltebb magatartást tanúsított, Vági István vezetésével egy erősebb magatartást követelő csoport kivált a pártból. Ezeket nyerték meg az Oroszországba menekült K u n B é l á é k a kommunizmus újraszervezésére. Május h a v á b a n Bécsben, a cionista zsidók egyesületének egyik termében tartott értekezletből (melyen K u n Béla is ott volt) indult ki a m o z g a l o m . Titkon az u. n. trojka rendszerrel dolgoztak, hogy egymást el ne árulhassák, vagyis a m o z g a l o m minden

461 tagja csak azt a kettőt ismerte, aki őt csatlakozásra birta és akit viszont ő vont bele a m o z g a l o m b a . A fővezérek a z o n b a n rendőri kézre kerültek Rákosi Mátyás és

A k o m m u n i s t a p r ó b á l k o z á s o k h o z kell sorozni azt a r á g a l o m h a d j á r a t o t is, mely ugyancsak m á j u s b a n a k o r m á n á z ó ellen indult, melyre az ország n é p e j u n i u s l l - e n

\srii 'e)Jigh'S&V,J\l,, l/un' ¡•¡diu 'i nuiiii/¡r-'rii'igJiirriiii _in. 1 liinijiít lu.sfcjfe/őju/.'ti t.> ri'matttir, m dcnrlitihiont ufil'/i/fáb; exjtjrepa. • <s in lUnirLocorflicta. i'yitsw A = i7lsÉácrymtir j>ri>i'níit ,u hdv L''\ j' jfitgrti . A MARIAPOCSI

KEGYTEMPLOM,

mielőtt a templom két tornyát magasra emelték. (A kép alatt levő szöveg latinul: Vera etfigies BVN. quae ad normán primae Pocsini in Hungaria A. 1696. lacrymantis ac dein Viennam ablatae expressus in ipsius Loco relicta, rursus A. 1715. lacrymas profudit 31. July, 1-a, 3. Augusti. — Magyarul: A Boldogságos Szűz Mária igazi képmása, mely Pócson, 1699-ban könnyezett s innen Bécsbe átvitt elsőnek mintájára készíttetvén s annak helyén hagyatván 1715. július 31-én, augusztus 1—3-án ismét könnyeket hullatott.) (A Sz. Bazil r. birtokában levő régi rézmetszetről nyomva.)

n é h á n y társa személyében. Rögtönitélő biróság elé állították őket, de a tárgyalás során a biróság leszállította illetékességét és a rendes b í r ó s á g h o z tette át ügyüket.

h ó d o l ó tüntetéssel válaszolt. (Az 1918. évi. forradalmat is 1918. tavaszán a királyi család m e g r á g a l m a z á s á v a l készítették elő )

A hercegprímás

arany misé} e-

1924

461 november 18-án ünnepelte ötven éves papi j u b i l e u m á t az ország főpapja : Csernoch J á n o s hercegprímás. Az egész katholikus társadalom meleg szeretettel ü d v ö z ö l t e a főpapot. A jubileumi ü n n e p s é g e n püspökünk is résztvett, a M A G O S z pedig Illés József dr elnöklete alatt tisztelgő küldöttségben jelent meg a j u b i l á n s előtt. Földrengések, tüzek. N á l u n k szokatlan csapások, földrengések is voltak a mult évben. A február eleji földrenaésnek hullámai Debrecent. Budapestet, Sátoraljaújhelyt is érintették, főfészkük a z o n b a n Eger volt Az egervidéki Ostoros község teljesen rombadőlt. D e sok volt a kár m a g á b a n a városban is Földrengés pusztított a dunántuli N a g y k a n i z s á n is. — N a g v o b b tüzveszedelem a juniusi erős szelek idején G y ö n g y ö s ö n és Sátoraljaújhelyben voltak. Hittestvéreink viszont arra is emlékeznek még, hogy két n a p p a l a sátoraljaújhelyi tüz előtt, juníus 6 án a nyírcsászári parókia leégésével hosszú időre a szerkesztő is hajléktalanná vált.

Külföld Harcok a békéért. Béke van, mert békét kötöttek a v i l á g h á b o r ú résztvevői Békesség a z o n b a n nincs, mert a megkötött békébe senki sincs belenyugodva. Európ a b a n csak zöld asztal mellett folyna!; a harcok, Abd el Krim a z o n b a n Marokkóban (Észak-Afrika) fegyvert szegezett az elnyomó franciák és spanyolok ellen. Szíriában (Kis Ázsia) is föllázadtak a franciák e l n y o m ó törekvései ellen s a «nagyhatalom« épen ugy engedni volt kénytelen, mint Perzsiában l a z angolok. Perzsia különben köztársasággá lett. Khina is, a a fölkelő n a p országa Szomszédaink körében n a g y o b b események nem igen történtek. A horvát parasztpárt próbált Radics vezérlete alatt erősebb m o z g o l ó d á s t csinálni, minek k ö vetkeztében Radicsot börtönre ítélték. Pár hó multán a f o r r a d a l m á r o k megegyeztek a szerb k o r m á n n y a l s Radics a b ö r t ö n b ő l egyenesen a miniszteri bársonyszékbe jutott. Csehszlovákiában a tótok a csehek ellen foglaltak állást Emiatt a parlamentet feloszlatták. Az uj parlamentbe sok kommunista jutott be. Nagyrészt a ruthén vidékről. A ruthének között Volosinék, Hadzsegáék által m á r békében szított oroszszimpátia ide vezetett. A cári Oroszország megszűntével a vörös Oroszországgal tartanak. — N e m is csoda. Az erőskezű s szilárd jellemű főpapokat a esek hatalmi

féltékenység eltávolította. P a p p Antalt elüldözték, N ó v á k rég elmenekült, Fischer Colbrie meghalt. Nincs őr a hit- és társadalmi erkölcsök bástyáin. — R o m á n i á t belső zavarok emésztik. A sokat hánytorgatott r ó m a i r o k o n s á g talán a b b a n az egyetlen tényben nyilvánul, hogy ott is minden eladó. — G ö r ö g o r s z á g b a n á l l a n d ó a forrongás. A konstantinápolyi görög pátriárka kiutasítása miatt m a j d n e m u j a b b görög-török h á b o r ú tört ki, de a nagyhatalmak elsimították. "juniusban u j a b b forr a d a l o m utján Pangalosz s vele a nemzeti irány jutott uralomra.

Forradalmi

mozgolódás

Bulgáriában.

Oroszország B u l a á r i á b a n is megszervezte a k o m m u n i s t a mozgalmat. Már a mult évben nyilt utcai harcok voltak S z ó f i á b a n a k o m m u n i s t á k s a p o l g á r s á g közölt, u t ó b b pedig a király autóiái t á m a d t á k meg fegyveres k o m m u n i s t á k . A világtörténelem legborzalmasabb polilikai merénylete azonban az volt, m i d ő n április 16-án a szófiai görög kel. székesegyházban b o m b á t helyeztek el Az ország leoelőkelőbbjei s maga a király is jelen voltak ott egy m a g a s r a n g u katona temetése a l k a l m á b ó l . A b o m b a a székesegyház k u p o l á j á b a n r o b b a n t föl s t ö b b mint kétszáz embert mecölt. S z á z n á l több k o m m u n i s t a összeesküvőt fogtak el s többet k ö z ü l ü k halálra is Ítéltek e borzalmas tett miatt. É s z t o r s z á g b a n is volt kommunista lázadás. Lengyelországban Vojcíekóvszki köztársasági elnök ellen követtek el merényletet. A locarnói béke. N é m e t o r s z á g b a n is sokat javult a helyzet. A k o m m u n i s t a zavargókkal szemben a szociáldemokrata k o r m á n y nem tudott elég erős lenni, ezért az áprilisban lefolyt elnökválasztás Hindenburgot, s vele a nemzeti irányt jutatta h a t a l o m h o z . A nagyhatalmak locarnói konferenciája az újjászületett N é m e t o r s z á g iránt m á r engedékenyebb volt s kilátás van rá, hogy megszállott területeit és gyarmatait visszanyerve Németország ismét n a g y h a t a l o m m á lesz. D e ott a polgárság nem is szakad százfelé, mint m i n á l u n k ! Amerika uj elnököt kapott. Coollidge Calvin az uj elnök, ki i r á n t u n k is rokon szenvvel viselkedik. N a g y érdeme, hogy Károlyiéknak n e m engedte a békerontó amerikai köutat. Egyházi téren Amerika görögkatholikusai uj főpásztort nyertek Takács Bazil személyében, ki m á r is t ö b b egyházközséget meglátogatta.

A borzsavölgyi cigányvajda kápolnája. Irta: Dr. Gulovics Titusz. A Borlógyil alján, mosolygó őszi mezőkön, ott, ahol a Borzsova-patak habjai csobognak, —• erdőszélén, faluvégén egy szép, kicsi kápolna áll. Fehér falai az alkonyi napfényben messze világítanak a Vöröshegy alján és a Beregszász— Ilosva-i kis kávédaráló utasainak figyelmét is hamarosan magukra vonják. A kis fehér kápolnát Sándor vajda, a borzsavölgyi cigányok híres és jótékonyságáról messzeföldön ismert nagyura építette. Sándor cigány egyszerű vályogvető, muzsikáló, vasat kalapáló, feketearcu, Fáraó ivadék volt. Éveken keresztül szürke egyformaságban morzsolta napjait a Borzsavölgy boldogarcu kis metropolisában, Ilosván. Csöndes békéjének és egyhangú nyugalmának napjaiba azonban beledobbantott a világháború borzalma és az öreg Sándornak, aki időközben „népének" vajdája lett, annyi sok más apával együtt szintén elkellett búcsúznia fiától, hogy a becsület mezéjére küldje őt. És akkor Sándor cigány a Péter és Pál apostoloknak szentelt ilosvai öregtemplomban — leborulva a Szűz Mária képe előtt — fogadalmat tett, hogy keresztet emel az Istenfia tiszteletére, hogy az ő fia (a drága rajkó!) visszatérjen a háborúból. Fogadalmát meg is tartotta: A Vöröshegy alján, a vályogvető cigányok birodalmának határában, hatalmas kőkeresztet állíttatott. A kereszt két vízszintes fája az embergyilkolások négy véres esztendeje alatt mint a szenvedő világ felé kitárt két ölelő jóság-kar hívta magához a Borzsavölgy szomorú népét hinni, imádkozni. Az anyák, akiknek kedves fia, a hitves, akinek gondos, szerető férje és a leány, akinek választottja a harci mezőkön küzdött, mind-mind idejöttek fohászkodni a seregek Urához. Közben telt-mult az idő. A háborúnak vége lett. A konjunktura (ha ugyan lehet ilyesmiről beszélni a vályogvető cigányoknál!) mind jobban kedvezett Sándor vajdának A vályog s a tégla ára emelkedett, az ingyen-munkadíj pedig változatlan maradt. Sándor ugyanis korlátlan ura és gazdája volt népének; a Vöröshegy alján mindenki neki dolgozott. Igaz, hogy ő is törődött a „fenhatósága" alatt levő Fáraó-nemzedékkel: ellátta őket mindennel. Vett nekik búzát, melegruhát, dohányt és tüzelő is csak akadt a Borlógyilben Sándor cigány rövidesen meggazdagodott Házat épített, földet és erdőt vett, s nemsokára valóságos nábob hírében állt a Borzsavölgyön. Halála előtt pár hónappal kápolnát építtetett a kőkereszt felé úgy, hogy a kereszt a kápolna oltárkeresztje lett. Azután, mint aki földi hivatását jól betöltötte, rábizta népét fia gondjaira és egy szép, bágyadt őszi estén visszatért lelke a Temetőhöz. Temetése nagy részvét mellett és fényes segédlettel ment végbe. A görögkatholikus esperes három pappal temette el — a fehér kápolna mellé. A borzsavölgyi cigányok, uruk halála óta búsan elszéledtek Ilosvárol. Ki tudja, hovávitte őket forró, nyugtalan vérük ? 1 Sándor vajda emléke azonban továbbra is él a Borzsavölgyén és a fehér kápolna az irgalomkereső, istenfélő hivek buzgó imádságának állandó színhelye lett. .

BimmvnnnnnniinviiiiiifvviiiivvnimimniimnnnviiiiiinivnvTn vnnnniiiminviiiiiiinnniin'iiiiiiiviiinTniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiifVTTiiiiiiniiinu

PAPP

ANTAL

küzikei c. érsek, az eperjesi és munkácsi egyházmegyék csonkamagyarországi részeinek apostoli adminisztrátora.

Szláv jövevényszavakról. A hivatalos történelemírás élén dr Karácsonyi Jánossal ugy tudja, hogy Szent István király fellépéséig hazánknak keresztény lakossága nem volt. Mindmegannyian pogányok voltak, akiket aztán a nagy királv buzgó munkatársainak segítségével egy rövid emberöltő alatt kiforgatott ősei hitéből. Hát ezt a naivitást csakis az a nagy elfogu'tság tudja tudományos mezbe öltöztetni, amellvel ezt a kérdést általában kezelik. Célja az egész játéknak az. hogy a görög egvháznak még csak a létezését is kiküszöbölje a magyar térítésből. Ezzel szemben a komoly történelem-tudomány kétségtelenül beigazolja, hogv igenis az első keresztény magvarok görög szertartású katolikusok voltak. Hiszen ez másképen nem is történhetett. Mikor Árpád hadai elfoglalták hazán kat, annak lakói általában görög keresztények voltak. Állott pedig az a keresztény társadalom nagvobb felében szlávokból, kisebb felében pedig k ü l ö n b ö z ő ázsiai népmaradvánvokból, csetélv számú hunnokból, különböző ugor törzsekből és avarokból. Árpádnak példátlanul álló gvors honfoglalását csakis az teheti megérthetővé, hogy ő hazánk területén ezeket a rokon törzseket találta, kik legazonnal szövetségeseivé váltak hon'oglaló őseinknek. így két tűz közé szorítják a szlávságot s a kivivott gvőzelem ulán Attila örökébe rokoni egyetértéssel beülnek a m á r itt lakó különböző ázsiai törzsek Á<-pád népével együtt. A honfoglalás hirtelen lezajlása után őseink, kik számra nézve lényegesen kevesebben voltak az itt talált keresztény sváboknál és a többi ázsiai törzseknél, nem vonhatták ki magákat a kereszténység bóditó hatása alól. Egy rövid évszázad leforgása alatt m a g a Géza fejedelem is kénytelen volt a keresztséget felvenni. Ez a kereszténység Szent István királyig kizárólag görög szertartású volt. E nagy jelentőségű kérdéseknek részletes feldolgozására nincs helyünk e rövid cikk keretében, azokról a görögkatolikus magyarságról készülő tanulmányomban fogok bővebben szólani. Itt csak arra mutatok rá, hogy milyen egyetemes kár származott abból, hogy az ősi görög magyar térítéssel érdeme szerint nem foglalkoztak. Vannak ugyanis kérdések, melyeket a görögkatolikus magyarság feltételezése nélkül

megfejteni nem lehet. Ezek közé tartozik a szlávjövevény szavainkról uralkodó téves felfogás is. A szlávjövevény szavak elbírálásánál ugy a nvelvészek. m'nt a történettudósok figvelmen kívül hagvták az ószláv nyelv keletkezésének körülményeit. Ugyanis ez a nyelv nem egv nemzeti nvelvnek természetes fejlődése, hanem két klasszikus műveltségű görög papnak, C y r M és Methódnak személves müve. Olyan, mint az esperantó. Mesterséges nyelv. A hajdan való nvugat római birodalom határa összeesett a latin nyelv határával. Ezeken belül a kereszténvség az üldözések dacára is feltarttízhatatlanul gyarapodik. A latin nyelv határain tul azonban, tehát a germánoknál, turániaknál, (pannóniai avarok. ugorok, hunnok) szlávoknál a nvugati térítés hosszú éveknek nehéz küzdelmei árán tud csak eredménvt felmutatni, sőt az utóbbi törzseknél annak ellenére sem ver véglegesen gvökeret, hogy azt a hatalmas Nagv Károly fegvverek ereiével akarja állandósítani. E kíméletlen frank hódítással egvütt m ű k ö d ő nyugat! térítés eredménvtelen lezajlása után két apostoli lelkületű férfiú a már emiitett Cvrill és Methód keresik fel Pannóniát. Első dolguk az, hogy megtanulják annak a népnek a nyelvét, kiknek az evangéliumot hirdetni akarják. Csakhogy ők nem elégesznek meg azzal, hogv a nép nyelvét megtanulják, hanem alkalmassá teszik azt arra is, hogy azon a keresztény dogmatika és filozófia minden nehézség nélkül kifejezhető és hirdethető legven. Csinálnak tehát egy uj nvelvet. Azt a primitív nyelv zagyvalékot, melyet a hunn, ugor. avar, szláv keveredésü pannóniai nép használt, szabályokba foglalják. Cyrill és Methód nemcsak szertartásra, hanem származásra nézve is görögök voltak. Innen van az, hogy az ószláv nyelv nyelvtanilag meglepő hasonlatosságot mutat a göröggel. • Van egyes, kettős, többes száma. Az ige ragozása majdnem szolgai módon követi a görög ige ragozást. A dolog természetéből következik, hogy Methódék nem a szláv irodalomnak akartak szolgálatot tenni, nem a szláv nyelvet akarták eredeti tisztaságában feldolgozni és megőrizni, hanem szándékuk volt olyan nyelvet csinálni, melyet Pannónia területén mindenki megért. Hogy ennek a mondva csinált nyelvnek mégis a szlávot tették meg

alapiául. annak oka kézenfekvő. Nagy Károly serepei már megtörtek, az avarok uralmát s maguk régi szolgáiknak, a sz'ávoknak hatalma alá terültek. Továbbá az a*kor keletkező Kocel és Privina fejedelemségek szláv uralkodók alatt éoen most kezdenek virágzásnak indu'ni. Elegendő okok arra, hogv a messze Görögországból jövő idegen papok a szláv nyelv javára dön'senek. De csak az alapvető kérdésekben. Már a szavak kiválogatásánál nem ragaszkodhatnak a szláv nyelvhez, hanem a Pannónia területén I a M turáni törzseknek nyelvéből is összeszedik a közösen használt ió hangzású szavakat és bea'kalmazzák az általuk kigondolt nyelvnek szókincseibe. Innét van az az egyébként meg nem magvarázható <énv, hogy az ószláv nvelv kifejezésbeli gazdagságában, erőte'ies fordulataiban vetekszik a klasszikus görög és latin nyelvekkel, valamint Shakespeare nyelvének szógazdagságával ; hogy ez a nvelv annvira megelőzte korát, hogy a belőle táplálkozó legkiválóbb nagy orosz iroda'om is csak egy évezred múlva tudja azt megközelíteni. A szláv jövevény szavak alatt elkönyvelt szókincsünk tehát nem okvetlen szláv eredetű. ellenkezőleg azoknak legnagyobb része legősibb hunn, avar. ugor maradvány, melyeknek fennmaradásában az ószláv közvetítés elhomályosítja az ősi eredetet. A görög egyház fegyelme által biztosított azon óriási előnyt, melyet a nemzeti nvelv liturgikus használata nyuit, ügyesen felhasználták Methódék Pannóniában. Rövid idő alatt hét püspökséget kell szervezniük a nagyszámú kereszténység számára, kik között megtaláljuk az itt rekedt külön böző turáni törzseket is. Ezzel azonban az elsz'ávositás folyamata oly rohamosan megindult, hogy ha Árpád alkalmatos időben meg nem jelenik, hazánk területe a szláv?ág örökös tanyájává válik. Az avarok gyiijtő fogalma alatt itt lakd altáji népei: már nyomtalanul eltünnpk a szláv tengerben. Su'yt, hatalmat nem jelentenek többé Európában, nem rettegnek tőlök, még a nevöket is elfeleitik. Meghaltak mind — írja Nesztor orosz történetíró. — egyetlen egy sem maradt életben belőlök. Pedig dehogy is haltak meg. A honfoglaláskor feltámadnak, most meg szlávoknak nézik őket.

hanem

Ez a gyermekes elgondolás elfogadására talált még a magyar történelemírás előtt is. Pedig egészen máskép áll a dolog. Súlyt,

hatalmat nem jelentenek félelmet nem keltenek t ö b M az avarok, tehát nem törődnek velők, hanem összetévesztik őket a szlávokkal, kikkel együtt laknak. A honfoglaláskor azonban gyökeresen megváltozik a helyzet. A baior püspökök azt íelentik Rómába, hogv a pannóniai szláv kereszténység egy része a betörő magvarokhoz csatlakozik, s mint álkereszténvek magyarok módiára kopaszra nyíratták fejüket, s velük együtt pusztították a keresztény egyházakat Hogy azok az elpártolt kereszténvek szlávok lettek volna, s ugv támadnának saját fajukra, elképzelhetetlen; hogy ezek a szlávok nagy örvendezéssel fogadták volna a népvándorlásnak utolsó turáni ágát a magyarokat, annvira npvetséges állítás, hogy annak megfejtése psihológiai tünet volna, amivel eredményesen csakis elmeorvosok foglalkozhatnának. A szláv rabszolgaságot lerázrt avar vitézek ezek, kik Árpád népében fajtestvérekre találnak. összevetve az ószláv nvelv csinálásának módiát, valamint azt. hogy különböző turáni és szláv törzsek mintegv háromszáz évig együtt laknak, jogosan feltehetjük, hogy a nyelvünkben előforduló szláv jövevényszavaknak egy tekintélyes része hunn avar ősi eredetű. Már Vámbéry Ármin észreveszi és megállapítja, hogv az ószláv nyelvben sok olyan ótörök szó található, melyek; mai magvar nyelvünkben használatosak. Ilyen szavak a kalap, tekintély, sátor, tolmács, korsó stb. stb. egész sorozatra való más kifejezések, melyeknek turáni eredete kétségen kívül bizonyítható. Annak dacára, hogy az ótörök nyelv időre nézve lényegesen megelőzte a a mester°éges szláv nyelvet, mégis az elfogult szlávista nyelvtudomány ezekpt a szavakat is épen a magyar nyelvvel vald megegyezésük miatt eredeti ószlávoknak tartja. Hogy az ószláv és a magyar nyelv közös szókincsének mely része hunn-avar származású, melyik tiszta szláv, egy évezred multán a legnehezebben megoldható felfdatok közé tartozik, annyival is inkább, mert a szláv nyelvet alig ismerő magyar nyelvtudósok számot nem vetve az ósz'áv nyelv mesterséges keletkezésével, a politikai célzatossággal dolgozó szlávístaknak megállapításait a legnagyobb részben minden kritika nélkül elfogadták. Azok a közös szavak, melyek az ázsiai népek műveltségét meghaladd fogalmak kifejezésére vonatkoznak, állatok és növények nevei, melyeket ázsiai emberek csak hazánk területén ismerhettek meg, valamint a ke-

93

92 amivel

eredményesen

foglalkozhatnának.

A

csakis szláv

elmeorvosok rabszolgaságot

lerázó avar vitézek ezek, kik Árpád népében fajtestvérekre találnak. Összevetve az ószláv nak módját, valamint turáni és szláv törzsek

nyelv

csinálásá-

hogy

különböző

mintegv

háromszáz

azt,

évig együtt laknak, jogosan feltehetjük, hogy a nyelvünkben előforduló szláv jövevényszavaknak egy tekintélyes része bunn avar ősi eredetű. Már Vámbéry Ármin észreveszi és megállapítja, hogy az ószláv nyelvben sok olyan ótörök szó található, melyek mai magyar nyelvünkben használatosak. Ilyen szavak a kalap, tekintély, sátor, tolmács, korsó stb. stb. egész sorozatra való más kifejezések, melyeknek turáni eredete kétségen kivül bizonyítható. Annak dacára, hogy az ótörök nyelv időre nézve lényegesen megelőzte a a mester-éges szláv nyelvet, mégis az elfogult szlávista nyelvtudomány ezeket a szavakat is épen a magyar nyelvvel való megegyezésük miatt eredeti ószlávoknak tarija. Hogy az ószláv és a magyar nyelv közös szókincsének mely része hunn-avar származású, melyik tiszta szláv, egy évezred multán a legnehezebben megoldható feladatok közé tartozik, annyival is inkább, mert a szláv nyelvet alig ismerő magyar nyelvtudósok számot nem vetve az osziáv nyelv mesterséges keletkezésével, a politikai célzatossággal dolgozó szlávistasnak megállapításait a legnagyobb részben minden kritika nélkül elfogadtak. Azok a közös szavak, melyek az ázsiai népek műveltségét meghaladó

fogalmak

fejerésére vonatkoznak, állatok

ki-

és növények

nevei, melyeket ázsiai emberek csak hazánk területén ismerhettek meg,

valamint

a

ke-

reszténységre vonatkozó szavak mindenesetre szláv

eredetűek.

Ezekkel

vette volna kölcsön a

szemben

sátorozó

nép a mesterséges szláv nyelvből

hogyan

nomád azokat

ősi a

szavakat, melyek foglalkozásával, életmódjával annyira összefüggtek, hogy fel sem lehet tételezni, hogy azoknak a fogalmaknak meg-

volna. pusztai madár- és növényvilág megnevezésére Ilyenek a bárány, (baran) kanca, (kunica) szolgáló szavak oly nagymérvű kölcsönzése, mint azt a szlávisták ránk akarnák varrni, marha, (mrha) puszta (pusti) róna, (ravna) egyenesen komolytalan. tanya, (stani). Elképzelhető-e, hogy a pusz. Persze, aki a hunn avarságról elfogadja tázó hunn-ugor nép az utóbbi szavakat is Nesztor jámbor kinyilatkoztatását, hogy azok kölcsön vette volna ? mindnyájan az utolsó csecsemőig kihaltak, az Beszéd (beszeda^ is szláv jövevényszónak I tanácstalanul kénytelen megállani az ószláv van elkönyvelve. Holott ez a szó is csak a : nyelvnek a magyarban is használatos közös magvarországi szlávoknál használatos igen szavai előtt és meghajlik a politikai célza elvétve, mig a külföldi szlávság nem ismeri ôssággal dolgozó szláv nyelvészek zsonglőre ki'eiezést. A tősgyökeresnek látszó pán sző kedése etőtt is. sem egyéb, mint a szlávok hatalmas urának A pragmatikus történelemtudomány a Baián avar Kagán nevének rövidítése. A mesék országába száműzte a gyönyörű hunn Král az avarokat leigázó Nagv Károly (Kari) mondát. Ennek ellenére megérlelődött bennem császárnak neve, s ha a magyar király szó nevezésére szolgáló szavaik ne lettek

csakugyan

innét

származik, az

sem

az a gondolat, hogy a magyar honfoglalás voltaképen Attilával e minden időknek hasonlíthatatlanul legnagyobb államférfiával kezdődik és Árpádban befejeződik. Azt hittem, hogy ez az elgondolás a pusztában kiáltónak szava lesz. Azóta azonban Módi professzort, a Bombay-i egyetem tudós tanára eljött hozzánk, hogy megtanítson minket a hunnugor-magyar kérdés igazi megértésére. Ennek a kérdésnek szerény hajtása a szláv jövevényszavakról szóló jelen értekezés is, melyben mint úttörő nem teljességre, tökéletességre törekedtem, hanem irányt óhajtottam mutatni a további kutatásokra. Mosolygó

József.

szMv

eredetű szó tehát, hanem a Karinak magvaros kiejtése, amit a giráj szóban a Krími tatárok fejedelmei is használtak. Az udvar (dvor) átvitt értelemben a hatalom gyakorlását is jelentette hajdan, aminek nyoma még ma is feltalálható nyelvűnk-

A magyar szertartási nyelv bevezetése görögkatkolikus egyházunkba. Irta: Dr. G u l o v i c s Titusz, kir. törvényszéki jegyző.

Hogy Szent Pál apostol tanításának szellemében édes anyanyelvünkön azt jelenti, hogy nálánál előkelőbb emberhez dicsérhetjük az Istent, s hogy ma már megy szolgálattételre, vagy ügyes bajos dol- nemcsak kisebb szertartásainkat, hagainak elintézésére. Ezt a hatalmat gyakorló nem magát a szentmisét is magyar végezhetik lelkészeink, ez udvartartást a hunn és avar fejedelmek 300 ínyelven esztendeig gyakoroltak Pannóniában saját apáink hosszú küzdelmének és SZÍVÓS fajuk és a szlávok felett. A dolog természe- munkájának az eredménye. A nemzeti liturgiánkért megindítéből önként következik, hogy ennek a szótott harc vezére, s a magyar egyházi nak ősiuráninak kell lenni és mint közhaszbevezetésének bátor úttörője nálatban levő szót illesztették be Cyrillék az nyelv általuk szerkesztett szláv nyelvbe. Ezt igazolja Roskovics Ignác karászi lelkész, kéKézai Krónikás, aki az udvarmici szót patris sőbb ungvári kanonok volt. nomine, azaz hazai név szerint valónak A szentéletü Roskovics — a mamondja, nemkülönben a székelyek Udvarhely gyarországi görögkatholikusok körémegyéje és udvar szóból képzett nagyszámú ben az ötvenes évek táján divó göfalvainak elnevezése, akik tudvalevőleg szlá v rög, szláv és román szertartási nyelv behatás alatt legalább is nyomokat okozó alapos és buzgó tanulmányozása után — mindjárt papi pályája kezdetén behosszas ideig soha nem állottak. A bán, (Baján) nádor, valamint az ural- mutatott főpásztorának, Popovics Vakodással összefüggő szabad, poroszló pribég, zul munkácsi püspöknek egy néhány magyar liturgikus fordítási munkát. stb. stb. szavak is a háromszáz évig hatalA püspök a fordításokat helyeselte, s mat tartó hunn-avarság nyelvéből származtovábbi munkálkodásra buzdította Roshatnak és nem a szláv pünkösdi királyság kovicsot. maradványai. A halászat, pásztor élet, a

ben.

Hiszen

manapság

is,

ha

a magyar

ember kiemeli, hogy az udvarba megy, mindig

A magyar görögkatholikus szertartás bevezetésének hivatott és lelkes munkása erre pár év mulvd (1856-ban) mint a szabolcsvármegyei Karász község lelkésze magyar-ajku híveinek hő óhajtására is hivatkozva — fölvitt a püspökhöz egy immár teljes fordítási munkát, kérve annak jóváhagyását és saj ó alá rendezését. Egyes irányadó egyházmegyei körök azonban, az akkori idők szellemének ha ása alatt, tudtára adták Roskovics Ignácnak, hogy az egyházmegyei kormány nem látja jónak saját felelőssége alatt egy magyar egyházi szerkönyv kiadását, hanem — ha a vidéki papságnak ilyenre szüksége van — „a behozandott magyarositások majd hivatalból revideáltatni fognak". Ilyen körülmények között Roskovics beadott fordításait, miután azok hat éven keresztül revideálatlanul hevertek, visszavette s hazatérve falujába, hivei közé, azokat kéziratokból

461

tanította és igy megkezdte templomában a magyar nyelv meghonosítását. Ha nem volt nyomtatott, püspökileg jóváhagyott szerkönyv, szükségből jo volt a kézirat is! A nép persze napva-kapott a szive szerint való újításon s mint az egykorú följegyzés mondja: Lön a karaszi »orosz" templomban harsogó magyar éneklés. A templomi olvasmányokra Roskovics a Kopacsy hercegprímás által jovahagyott magyar szentírást alkalmazta, ame yneK evangeliumi részét hozzaköttette az oitaron levő szláv evangéliumhoz s így a magyar nyelvet mintegy jelkepneg is oitari nyelvvé emelte. Kárászból kiindulva aztán mind nagyoDC es nagyooo körben terjedt a magyarosítás. ÍJUK pap Roskovicshoz toruuit kéziratért. S o nem volt rest az irasban es nem volt tuKar az oszlogatasDan. Akik nern közvetlenül tőle kenek kéziratot, ezek leírtak azt masokioi, s így kezröl- kezre jarvan a kéziratok, lassankint ugy elterjedt a magyar szertartas, hogy az ötvenes eveK végen mar aug volt magyar uhitü parocnia, ameiyDen a legszokasosabo szertartások magyar kézirata meg ne lett volna. Voltak Roskovics Ignácon kivül mások is, akik fordítottak; igy a hajüUDöszörmenyi, a leieszpolyani, a tasi, a bacsaranyosi, a leveieki, a szerencsi s az aoaujszantoi gör. kath. leikeszek is, akik a magyar nyelvet szinten bevezettek templomaikba és nemzeti iithurgiank ügyeben a püspökség ele íeikes íoiterjesztest tettek. Mar az ötvenes évek vége felé magyar nyelven végezte az ó-hitü papok nagyobo része (Roskovics kezírataból) a temetési, keresztelési, eske tesi sto. szertartasokat. Egész az oltárig vinni azonban a magyar nyelvet nem volt bátorságuk. Roskovus

Ignác volt az első pap, aki az oltárnál is helyet adott zengzetes nyelvünk nek. Ó volt az első, aki a szent kehellyel kezében, magyarul kezdett beszélni Istenhez és a nephez. Körülbeiül ezzel egyidejűleg jelent meg Roskovicsnak Popovics Vazul püspök meghagyása folytan kiadott magyarnyelvű katéja, majd — ugyancsak őtóie — az első gör. katti. magyar imakönyv : az „Ómtü imakönyv", amely a szokásos imákon és intelmeken kívül nagyjaöan az egyházi szerkönyvek ünnepi es vasarnapi reszelt is tartalmazta, ugy hogy szükségből bármilyen nyilvános istentiszteietet el lehetett Delőle vegezm magyarul. Az „Óhitű imakönyv "-et s a magyar nthurgiat a gorogkatnolikus hívek osztatlan lelkesedessel és örömmel fogadtak. Romaban azonban az ujitas eleinte nagy visszatetszést szült, annyira, nogy a Szentszék a becsi nunciatura s a primasi es püspöki szek utján kifejezetten meg is dorgatta Roskovicsot a „veszelyes" relurmeri es egyben eltiltotta ot a misezestöl. Ugyanígy eltiltotta a magyar nyeiv liturgikus nasznaiatatol Lukacs József aoaujszantoi ielkeszt az eperjesi és Szekely György makói espe- , rest a varadi püspöki konnany. Magat az „Óhitű imakönyv"-et azonban az oltáron kívülre, vagyis a kantornak es a nép használatara a munkácsi püspök körieveiében approbálta. A többit aztán nagyjából ismerjük már. rátartó, hosszas küzdelem utan az 1868. évi hajdudorogi kongreszszus ailasfoglalásanak eredmenyekeppen Danuovics János szabolcsi vikáriussá neveztetett ki. A vikáriatusságbol aztan büszkeségünk és erősségünk, a hajdudorogi püspökség alakult ki, amely a katnolikus egynaz első görög szertartású magyar egyházmegyéje.

A szerelem megnyilvánulása a különböző foglalkozási ágakban. A búvár elmerül a b o l d o g s á g b a n . A zsebtolvaj csókot lop ideálja ajkáról. A vasúti pénztáros jegyet vált A festő ecseteli imádottja előtt szive érzelmeit. A magasugró m a j d kiugrik a bőréből a nagy b o l d o g s á g b a n A karmester megtalálja élete harmóniáját. A hajós kiköt a boldogság révében. fi kovács meleg.

addig

üti

a

vasaf,

amig

A specerájos boldogsággal fűszerezi élete napjait. A vadorzó a tilosban jár. A közjegyző hitelesiti a szerelmes versek igazságait. A rókavadász beleesik a szerelem sötét vermébe. A biró (házasságával) életfogytiglani szabadságvesztésre itéli ö n m a g á t A tudós megoldja élete legfontosabb problémáját Az ékszerész egy csecsebecsét vesz a nyakába. A villanyszerelő világosan látja élete célját. A jégszállitónak felolvad a szive. Az építész a boldogság tündér-várait épitgeti. . A turista-vezető megtalálja az élet igaz ösvényét. Az órás s z á m á r a elérkezik a boldogság órája. Az optikus rózsaszínű szemüvegen keresztül nézi a világot A kazánfűtőt forró érzelmek hevitik. Dr. G u l o v i c s Tttusz. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiniiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiH

Foghúzás után. Orvos: Na, kint van H o g y érzi magát ?

a

gonosz

fog.

Páciens : Mintha az egész fejemet kihúzta volna, csak a fájós fogamat hagyta volna meg.

Az örményszertartásuak naptára. Az idei Máriapócsi Naptárnak nemcsak az a nevezetessége, hogy egyedül ez mutatja helyesen a görögkatholikus ünnepeket, melyek a vásári naptárakban vagy egyáltalán föl sincsenek véve, vagy rosszul vannak benne, hanem ez a naptár az egyedüli, mely a hazánkban is elég nagy számmal élő örmény szertartású katholíkusok naptárát is adja, most első ízben. Egy régi hagyomany szerint Krisztus Urunk földön jartának idejeben Abgar edesszai király uralkodott az örmények fölött. Ez betegségében meghallotta Jézus csodatételeinek hirét s levelet irt az Üdvözítőnek, hogy jöjjön el őt meggyógyítani. Az Üdvözítő nem ment személyesen, hanem szentséges arcát egy kendővel megtörölvén, a kendőn csodálatosan rajtahagyott arckepét küldte Abgárnak, ki aztán a kendőt odavivő két apostolnak, Bertalannak és Tadénak oktatásai után népével együtt kereszténnyé lett. Később a IV. században Világosító Sz. Gergely, kit mi szeptember 30 án tisztelünk, fáradozott sokat az örmény egyház megszervezésén s általában őt tekintik az örmenyek apostolanak. Az örmény szertartás eleinte a mieinkkel egyezett s csak a nyelvben különbözött. KésőbD, mikor az eretnekségek megbontották az örmény egyház egysegét, a katholikus hitben megmaradt örmények szertartásaikban jobban hozzásimultak a nyugati egyházhoz s előállott egy olyan szertartás, mely átmenetet képez a keleti és nyagati között. Fegyelmük keleti. A hazánkban lakó örménykatholikusok a bécsi örmény püspöknek vannak alárendelve, ki a lembergi örmény érsekség alá van beosztva. Az örmény naptár sok tekintetben ro kon a görögkatholikus naptárral. Az ünnepek megtartásának idejében azpnban meglehetősen eltér ugy a görög, mint a róm. kath. naptártól. Azok az örmények, kik elszórtan, más szertartású katholikusok között elnek, naptárukban sok tekintetben környezetükhöz igazodnak. Így vannak a magyarországi örménykatholikusok is, de legfőkent a gyulafehérvári egyházmegyébe osztott erdélyi örmények, kiknek naptarát Kabdebó János kanonok, erzsébetvárosi lelkész, Avedichián Gábor mechitárista rendfőnök-helyettes és Aucher Paszkál r. titkár átdolgoztak, illetve a latinhoz idomitották s ennek használatát

461 száz évvel ezelőtt, 1824. julius 13-án négyesi Szepessy Ignác erdélyi püspök rájuk nézve kötelezővé tette. A lembergi örmény érsekség területén azonban kevés változtatással ma is a régi örmény egyházi naptár van használatban. Eszerint az egyházi év a húsvéti ünnepkör II vasárnapján kezdődik, melyet az örmények U J V A S A R N A P N A K neveznek. (A mi Tamás-vasárnapunk.) Az örmény naptár szerint az év nyolc időszakra oszlik, melyeket ünnepköröknek hivnak Öt ünnepkör egy-egy főünneptől veszi a nevét, három pedig a nagy ünnepekre való előkészületi időtől, illetve pünkösd ünnepétől. Könnyebb áttekintés kedvéért a mi polgári évünk sorrendjében fogjük az örmények egyházi évét vizsgálni. Előre kell bocsátanunk, hogy az örmény naptár csak hét olyan ünnepet ismer, mely mindig ugyanazon hónap ugyanazon napjára esik, még p e d i g : Január 6-án egyszerre ünnepli az örmény egyház Jézus születését és megkeresztelését. Ez kezdetben minden egyházban igy volt s csak később kezdték a két ünnepet külün tartani. Az örmények is kezdenek ebben a nyugati szokásokhoz simului. Vízkereszt ünnepe az örményeknél daghavár, azaz olyan ünnep, melynek egész hetes előböjtje van, 3 napig tart és utóünnepe, azaz oktávája is van. Ilyen ünnepek még a Húsvéton kivül Urunk színváltozása, Nagyboldogasszony, a Sz. Kereszt fölmagasztalása s ujabban a Karácsony is. A Vízkereszt nyolcadát követő első szabad napon tartják Keresztelő Sz. János születése emlékét. Február 2-án tartják az Ur Jézus bemutatását, megfelel a mi Gyertyaszentelőnknek. Április 7- én ünneplik Szűz Mária örömhir-fogadásának ünnepét. További állandó ünnepeik még Kisboldogasszony és a B Szűz szeplőtelen fogantatása, melyeket velünk s a latinokkal s végül a B. Szűz palástjának megtalálása és a B. Szűz templombavezetése, melyet velünk ünnepelnek együtt. A többi ünnepnap mind a húsvéttól függő változó ünnepek közé tartozik. A húsvétot velünk együtt ünneplik. A húsvétot megelőző tizedik vasárnap az u. n. „aracsavór-acc" a nagyböjtre való előkészület kezdete megfelel a m i triódkezdő vasárnapunk nak A daghavárok, az előkészületi idők és

pünkösd Ünnepe, mely a mienkkel összeesik, az egész évet nyolc nagy ünnepkörre tagolják. Ezek a következők: I. Urjelenés ünnepköre (hajdnuthiún) január 5-től a mi vajhagyó vasárnapunkig. II Nagyböjt (karasztnort-k) vajh vasárnaptól nagyszombatig. III. Hinun-k. vagyis a Föltámadás ötvenedje húsvéttól pünkösd vigiliájáig. IV. A Szentlélek eljövetele (hoke-kalust) pünkösdtől. V. Vartavár-rózsanyitó. így nevezik az örmények Urunk színváltozásának ünnepét, melyet a pünkösd utáni VII. vasárnapon ünnepelnek, így nevezik az ugyanekkor kezd ő d ő uj ünnepkört is. VI. Augusztus 1 2 = 1 8 közátti vasárnapon van nagyboldngasszony, a róla Verapochumnak nevezett ünnepkör kezdete. VII. Chaich veratz azaz Keresztfölmagasztalás ünnepköre kezdődik a szeptember 11—17 kövé eső vasárnapon, melyen ezt az ünnepet tartják. Vili. Hissnag vagyis ádvent kezdete nov, 15—21. közötti vasárnapon s vízkeresztig tart. Ünneplik az eként meghatározott ünnepkörök bizonyos hetének valamely napjára esnek. Ezek megállapításánál soha nem jön tekintetbe a vasárnap, melyre szent titsztelete az örményeknél nem eshetik. Figyelmen kivül marad minden szerda és péntek, minden utóünnep és böjti nap. Vasárnap az örmények — hacsak nincs valamely Ur- vagy Máriaünnep oda helyezve — vagy a föltámadas ünnepét ülik, mint mi, vagy a templomok ünnepét, mely a nálunk szokásos szentelési évfordulókat és pártfogóünnepeket helyettesíti. Minden szerda és péntek böjt, melyen - hacsak állandó ünnep nem esik oda, — bűnbánati officiumokat végeznek. Az utóünnepeket az ünnepi officium foglalja el. A daghavárokat egy heti böjt előzi meg. Ezek alatt sem tartanak szentek tiszteletére emléknapokat. Naptáruk berendezése tehát ilyen. P l , : Január 5 Vízkereszt előestéje. Január 6. Urjelenés I. napja. Január 7. Urjelenés II. napja. A halottak emléke. Január 8. Urjelenés. Január 9. Urjelenés utóünnepe stb. Aztán igy folylatódik: Vízkereszt nyolcada utáni 1. szabad n a p o n : Keresztelő Sz. János születése.

A következő szabad napon : Alexandriai Péter patriárka és Absolon szerpap emléke. A z u t á n : Antal remete. A z u t á n : Theodoz király és az efezusi gyermekek stb. Így folytatódik a nagyböjtöt megelőző húshagyóig, kihagyva a mi Triód-kezdő vasarnapunk utáni hetet, melyen Sz. Szergiusz böjtjét tartjak. (Nekünk ez szabad het.) Naptárjuk tehát igy alakul. Vízkereszt nyolcada van januar 13 án. Ha a következő nap hétfő, kedd, csütörtök vagy szombat akkor 14-én János születését ünneplik. Ha ellenben vasarnap vagy böjti nap, akkor János születesét 15-én, a következő szabad napon tartjak. A nagyböjt kezdetétől pünkösd után II. héttőig csak szombaton említenek szenteket, de a húsvét és pünkösd közti időben ez is csak egyszer történik, a fényes het szombatján, mikor Ker. János fejevetelét tartjak. Ezután naptáruk ilyenforma szerkezetűvé lesz: Pünk. u. I. vasárnap. A Szentlélek kegyes eljövetelének nyolcada és a Szentháromság tisztelete. Hettón: a sz. Ripszimiták ünnepe. Keddén: A Sz. Gajaniták ünnepe. Csütörtökön: Sz. János előhírnök és Sz. Athenogen pk. vt. Szombaton : Világosító Sz Gergely kijövetele a kútból. Pünk. u. II. vasárnap. Vil. Sz. Gergely templomanak megujitasa a kutbol való kijövetele utan. Hétfőn: a betlehemi kisdedek és Sz. Ákos vértanú ünnepe Stb. Természetesen, hogy ha húsvét korán van, az Urunk színváltozását követő ünnepkörben több szentnek jut emléknap, mintha kesöre esik. Viszont ugyanakkor a vizkereszti ünnepkörben jut kevesebb szent szamara emleknap. A lembergi örmény érsekség területén karácsony ü n n e p e s vele tobb róm. kath. szent emleknapja, mint állandó ünnep is fol van veve. A naptári részből ez világosán meglátszik. Az időszámítás alapja náluk is a ma már általánosan használt Oergely-naptár. Böjti fegyelmük a miénknél is szigorúbb. A nagyböjtön kivül tiz böjti hetük van még, többnyire a nagy ü n n e p e k előtt. Ezeken csak olajos ételt esznek, kivéve a szombatnapokat, melyeken úgynevezett fehér bojtot tartanak : tejjel, vajjal, tojással. A nagyböjtben szombat es vasarnap kivé-

telével az első szerdától a gvlrágvasáfnap előtti péntekig csak kenyeret és sót használnak. Az egyházi év a maga egészében a következőleg alakul. Vízkereszt előtt egyheti böjt van. Az ünnepen vizszenteles, mint nálunk. A mi triódkezdő vasárnapunk hetében tartják Sz. Szergiusz böjtjét. Ezek a napok, valamint a többi böjti napok is aliturgikus = misétlfcn napok. Ennek péntekje szigorú bűnbánati nap Jónás próféta ninivei predikálásának emiekere. V a j h a g y ó vasárnap délután elzárják az oltárt s egesz b ö j t ö n át zárva marad, kivéve a szombatokat és vasárnapokat, mikor mise van. A böjtöt vasárnap is tartják, de a száraz böjt parancsa a misés napokra nem vonatkozik. A böjt I. vasárnapja ősszüleínk elestének emléke, a következő vasárnap a tékozló fiúról van nevezve, a mi keresztvasárnapunk a sáfárról, a következő a biroról, az utolsó a végitéletről van elnevezve. A nagyböjt I. szombatja ott is Sz. Tivadar emiekere van szentelve, m i g az utolsó Lázár föltámasztásának ünnepe. A virágvasárnapi paimaszentelés, a nagycsütörtöki lábmosasi szertartás az örmenyeknél is megvan. Ezek a rokonszertartásu örmények naptárának sajátosságai, melyeknek megismerése, azt hisszük, csak szorosabura fogja vonni k ö z ö l t ü n k azt a kapcsot, melyet szertartásaink k ö z ö s eredete s egyházuknak a mienkkel azonos fegyelme alkotnak. C.

Érdekességet keres. Fővárosi szerkesztő jár nyári szabadsága alatt egy bátorkörnyéki nyiri falub a n . Mikor m á r kigyönyörködte magát a vidék természeti szépségeiben, érdekességek után fürkész s megszólít egy oda való p o l g á r t : — M o n d j a kérem, nincs ebben a községben valami érdekesség ? Teszem f ö l : nem született a m a g u k községébeh valami nagy ember ? — N e m uram, volt az őszinte válasz, amennyire vissza t u d u n k emlékezni, itt m i n d i g csak — gyermekek születtek. 7

A kis öreg. Irta: Baulovics Zoltán. Zboró Ábris rajztanár volt a k—i gimnázi umban. Csendes, szerény modoráért és vasszorgalmáért mindenki szerette. A családi élete is ilyen csendes, békés, minden nagyobb emóció nélküli volt. Felesége, a szőke, babaarcú szépség, valóságos typusát képviselte azon nőknek, kik egész életüket, szereletüket, másokért áldozzák fel. Szemefényükei egy 6 éves kisfiú, a kis öreg képezte. A két felnőtt között a gyermekre is ráragadt valami nyugodt komolyság és koraérett bölcsesség s azért is nevezték el kis öregnek. Élénken résztvett szüleinek vagy vendégeiknek társalgásában s érett felfogásával s talpraesett megjegyzéseivel, melyeknek értékét csak emelte öreges komolykodása, gyakran ragadja bámulatra a jelenlevőket. Nem egyszer megtörtént, hogy esténként az egymás mellett ülő szüleinek kis kezével összefogta fejét tSi atyáskodó hangon tartott nekik intelmeket arról, hogyan kell a papának és mamának egymást szeretni; ez intelmeket rendszerint avval fejezte be: «No, most csókoljátok meg szépen egymást — de engem is.» Természetesen kivánsága nyomban tel.esült. A kis család boldogságához igy semmi sem hiányzott volna, ha időközben az anyagi gondok fel nem ütik fejőket. Zborót idegessé tette a napról-napra növő drágaság s midőn mind kevesebb és kevesebb életszükséglet telt ki a fizetéséből, nyugodt komolysága komorsággá változott. A gyengéd figyelem feleségével szemben mind ritkább lett s helyét az ideges felpattanások, hangos letorkolások váltották fel. A kis öreg komolykodása is nehezére esett, sőt nem egyszer ingerülten kiáltott a kedveskedő gyermekre, aki ilyenkor könnyes szemmel s kicsi s.zivét fojtogató fájdalommal bujt meg anyja mellett. A szegény asszony eleinte szeretettel próbálta nyugalomra birni férjét, de midőn látta, hogy ura erre még ingerültebb, lassanként bizonyos megrettenéssel hallgatta a kitöréseket s csak titokban sírdogált, mert belátta, hogy megkezdődött az az elhidegülés kettőjük között, melyet csak valami nagy szerencsétlenség, vagy az Isten különös kegyelme állithat meg. S a szerencsétlenség hamarább beköszöntött, mintsem gondolták volna. A kis öreg difteritiszben megbetegedett s a betegség 2 nap afatt elvitte. Lehetetlen ecsetelni az anyánaK kétségbeesett fájdalmát s az apának magába fojtott szomorúságát. Zborónak annál jobban fájt az eset, mert titkon magát vádolta könnyelműséggel, hogy nem vigyázott eléggé a gyermekre. A gyászoló anyának nagy bánatát csak egy reménysugár tette elviselhetővé. Azt remélte, hogy a férje most már visszatér a régi kerékVágásba s visszajönnek a boldog, szép napok, de keserűen csalódott. Zborót ez a gyászeset

ahelyett, hogy visszatérítette volna, még előbbre lökte az elhidegü'.ésben. Lassanként kezdett kimaradozni otthonról s kávéházakban, korcsmákban töltötte az estéket- Rendesen félrehúzódva ült egyedül valamely sarokban, bort ivott s ideges kézzel rajzolgatta holmi papírszeletekre a szomszéd asztalnál ülőket. .Mindig záróráig maradt s az utolsó volt, ki a kávéházat elhagyta. Felesége ezalatt sorvadt, busuit s annyira tönkretette a fájdalom, hogy már öngyilkosságról gondolkozott. Nem tudta okát adni férje elhidegülésének; minden este végigtöprengte egész életét, hol, mit hibázott s a legnagyobb rosszakarattal sem tudott előéleté-, ben olyas valamit felfedezni, ami ilyen elfor-. dulásnak megfelelő alapja lenne. A sirás már vörösre csípte szemeit, arca meghalványult, megnyúlt, ugy hogy azt a báját is elvesztettel amellyel talán még férjét szerelemre gyullasztóháttá volna. Már őszre járt az idő, a szél havas esőt ver-t desett a házak falához, az emberek fázva bújtak télikabátjukba. Zboró is sietve ment megszokott kávéházába. Zborót a hideg borzon-! gáttá SÍ azért szokatlanul gyorsan fogyasztotta el borát, ugy, hogy kénytelen volt még egy adagot rendelni. Nem tudni, ez a körülmény, vagy az időjárás szomorúsága okozta-e, Zborót is elfogta valami bus melankólia s rákönyökölve az asztalra, révetegen belebámult a kávéházban gomolygó szivarfüst kék-fekete karikáiba. Hirtelen elmosódott előtte a helyiség bútorzata, a mellette ülő emberek, csak egy|| sürü ködöt látott, amely lassan oszladozni kezdett. Szemben vele hatalmas kétszárnyú ajtó'., nyilt ki s négyes sorokban apró emberkék ; masíroztak felé. Kíváncsian figyelte a látványt* midőn az apró emberkék hirtelen gyermekekké változtak, akik között többet felismert a szomszédjában lakók gyermekei közül. A legnagyobb érdekkel figyelte a körben felvonuló gyereksereget, midőn észreveszi, hogy középen egy emelvényre 4—5 gyerek kapaszkodik t'ei s látszott rajtuk, hogy most beszédet fog-| nak tartani. S tényleg egyikük előrelépett s eleinte alig érthetően mondott valamit. Zboró kíváncsian figyelte a gyereket, midőn hirtelen a legnagyobb rémülettel a gyerekben saját kis fiát, a kis öreget ismeri fel. A gyerek akkor már hangos szóval szónokolt: «Kedves Paj-| tásaim! Vannak szülők, akik a legnagyobb szeretetet fogadják meg egymásnak s alig telik el egy-két esztendő, zsörtölődés, hidegség,! durvaság lesz úrrá a házban s a gyermekek? isszák meg a levét. Nézhetek szét e helyen is.» Zboró ijedten gondolt arra, hogy a több száz] főnyi gyermeksereg most majd mind rajta fe-1 lejti szemét, midőn egy érintést érzett a vál-• Ián. «Nagyságos ur, zárunk!» Restelkedve kelt fel, sjetve fizetett s valósággal kifutott a íe-j .rémből. Bntotta, hogy elaludt, de az utcai hideg sem tudta teljesen elfújni az álom ha-j tását. Még mindig maga előtt látta a kis öre-j get, amint szónokol és ekkor valami szomorú

461 keserűség és önvád járta át szivét. Eszébe jutottak a kedves, csendes esték, mikor a kis öreg összefonta kis kacsóival á felesége és az ő fejét s szeretetük után érdeklődött. Hová multak el ezek az idők, hol van az az öntudatlan boldogság, melyet a szerető szivek nyújtanak egymásnak? S miért van tulajdonképen így, ahogy van?! Talán a felesége nem érdemli meg szeretetét, talán csalódott benne? Nem, egyik semf Ö, csakis ő egyedül a hibás, aki azít a szegény asszonyt annyi ideig búsította, magára híagyta. S ekkor érezte, hogy lelkiismerete sok és nagy váddal van megterhelve, amin azonnal könnyíteni kell. Inkább futott, mint ment hazafelé. Az ablakon át még világosság szűrődött lakásából az utcára. Csendesen nyitott be. Lámpa égett az asztalon, felesége asztalra hajtott fejjel csendesen aludt. Zboró megállt egy pillanatra s könnyei csordultak ki a látványra. Vád volt ez ő ellene, melyet nem sokáig bírt el. Térdre hullva karolta át a szőke fejecskét s csak ennyit tudott zokogva mondani: «Bocsáss meg... a kis öreg... bocsáss meg! .

UjsagboU

JlSXÜíL Könyv- és papírkereskedés M o d e r n kölcsönkönyvtár Divatlapokból újdonságok

Üldözési mánia.

Bethlen-utca 2. sz.

Doktor ur, végem van, segítsen rajtam. Mi baja yan hát? A feleségem prémeket lát!

A N Y Í R E G Y H Á Z I C E N T E N N Á R 1 U M I KIÁLLÍTÁSON A R A N Y É R E M M E L T. Kaszás Gy. urnák rNjiregyháza. Értesítjük, hogy az egyházunknál végzett templom- és torónyfedél munkálatokkal, a méltányos árszámitassal egyházunx vezetősége teljesen meg van elégedve és Önt, mint lelkiismeretes, pontos épületbádogos mestert ug/ az építtető hatóságoknak, mint egyeseknek mindig a legjoob akarattal ajanljuk. Tisztelettel Nyirparasznyán, 192i. jun. 20

Alapiitatott 1902-ben.

Görögkatholikus cég.

KASZÁS GYÖRGY bádogos

NYÍREGYHÁZA,

Debreceni-u. 7.

Szentimrey, plébános.

T. Kaszás Gy. urnák Nyíregyháza. Van szerencsém értesíteni, hogy a végzett templom- és toronyfedélmunkálatokkal, ugy az anyag minőségével, mint a munka kivitelével egyházunk elöljárósága „teljesen meg van elégedve és Ö n t az építtető hatóságoknak, mint egyeseknek mindig a legjobb akarattal ajánlja Tisztelettel Geszteréden, 1912. április 19. Bálint János> lelkész.

Dobrjnszky Sándor, gk. lelkész, Bicskó Peter, egyházgondnok. Alulírott ezennel hiselesen igazolom, hogy Kaszás György nyíregyházi bádogosmester az iy08. év folyamán a napkori templom tornvát újra fedte s ugy az anyag és szolgáltatott munka kifogástalansága, valamint a méltányos ár számítás érdemessé teszik őt arra, hogy hasontermészetü munkálatoknál ft. paptársaim becses fig elmébe ajánljam. Napkoron, 1909. július 14.

KITÜNTETVE

Elvállalja mindennemű bádogos munka készítését a legjutányosabb árakon. Iskolai viztartányok nagy raktára. — Készit: templom és toronytetőfedéseket és azok javítását és befesiését, úgyszintén vizvezetékszerelést és azok javítását gyorsan és pontosan eszközli. — Minden tekintetben f i g y e l m e s k i s z o l g á l á s .

Hivatalos hitelességgel igazoljuk, hogv Kaszás uyörgy úr nyíregyházai bádogosiparos a bakonyi gkath. templomot az 1911. évben a legmagasabb kritikát kiálló igényeknek megfelelően fedte be, mely munka mai napig semmiféle javítást nem igényelt. E céget bárkinek is jó lélekkel ajánljuk. Bököny, 1924 január 31. Szabó Miklós esperes-lelkész, szentszéki tanácsos, Virágos János, egyházi gondnok.

Alulírottak hivatalos hitelességgel igazoljuk, hogy Kaszás György bádogos templomunkat az 1922. évben horgonyozott lemezzel befedte. Munkája ezen téren igazán semmi kívánnivalót nem hagy hátra s őt bármely ilyen munka végzésére melegen ajánlhatjuk. Megnyerő modora s udvariassága mindenkit lekötelez. Érpatak, 1922 november 10. Szőllősi János, főgondnok. Véghseő Mihály, parochus.

BUDAPESTEN, 1925-BEN AZ ORSZ. KÉZMŰIPARI

KIÁLLÍTÁSON EZÜSTÉREMMEL KITÜNTETVE.

|

gfSftPB

Adomák.

^ji!llllilliililiil!ll!llllllil!llilllillllllllllllllililllllllllll!lll!lliiílilllllllillllllll!lllll!lllllllllll!l!li!li^

Atyai gondoskodás. H a l á l o s á g y á n fekszik a zsidó. Családja oít sir, kesereg mellette. G y ö n g e h a n g o n , de szeretetteljesen szólal meg a haldokló: — Szálika l á n y o m , itt v a g y ? — Itt vagyok, szólal meg az i d ő s e b b lány. — R e b b i k é m , te is itt v a g y ? — Itt vagyok, drága jó t á t i k á m ! — Rézike édes êgy életem, te sem hagytál e l ? — Szeretlek drága K ó b i k á m ! — zokog a felesége. — D a l f i k á m , egyetlenegy f i a m ? — Itt vagyok táti, m i n d n y á j a n itt vagyunk 1 — felel s z o m o r ú a n az egyetlen fiu. — M i n d itt v a g y t o k ? — fortyan föl most a haldokló. Szemtelen khotyák, m i n d itt vagytok ? H á t akkor ki v a n a boltban ?

Oláh iskolában. Benyit reggel a szatmári olah iskoláoa a tanító. (Szatmaron most minden iskola olah, mert nem lehet más !) Elszörnyedve olvassa a tábláról, ami oda nagy betűnkéi föl van irva: — Talpra magyar, hi a haza I — Ki irta ezt t — fakad ki dühösen, miközben arca az oláh nemzeti színeket (vörös, sárga, kék) valtogatja. Halálos csend támad a teremben, senki sem jelentkezik. — Ki irta ezt ? — ordit még dühösebben. Ujabb konok csend. Látva, hogy semmire sem megy, egy tíz leies bankjegyet vesz elő s most már kcsillapult hangon mondja: — Ez a tiz lei azé lesz, aki megmondja nekem, ki irta azt, hogy „Talpra magyar, hi a haza 1" A kis Spitzer Móni jelentkezik : — Én megmondom, domnule invacator! — No, hála Dumnezeunak, mégis akad közöttetek egy der k fiu. Nesze a tiz lei. Aztán mondd meg szépen, őszintén, ki irta azt, hogy s Talpra magyar, hi a haza ? "

A kis zsidó fiu gúnyos vigyorgással gyűri zsebre a tiz leies b a n k ó t : — „Talpra magyar, hi a haza — ezt kérem domnule invacator,... Petőfi Sándor irta

A kételkedő. Ketten beszélgetnek, a férj és a feleség. — Ignác, jössz, vagy nem jössz ? — Jövök ! — Egészen bizonyosan ? — Mondom, j ö v ö k ; egész bizonyosan. — Esküdj meg, hogy jössz ! — Ugy éljek, hogy jövök. — Becsüleiszavadra, édesem ? — Becsületszavamra 1 — Mos aztán igazán nem tudom, hogy jössz-e ?

Üzleti tisztesség. — No tudja, ez a reklám mégis kész botrány. Ajánj valami szőrvesztő szert és azt irja róla : „páratlan hatású, a világ minden orvosfakultasa ajánlja, hálanyilatkozatok uralkodóktól : egy tégely ára kétszázer korona." Ez nem tisztességes reklám, mondja, hisz ebből maga valamit? — Na egy részét igen. — Melyik az a rész ? — Hát... kérem... az, hogy egy tégely ára kétszázezer korona...

Szivesent máskor is. Eltemették a gazdát. A bús özvegy kifizeti a harangozó diját is, azonkivül illően meg is köszöni a fáradságát: — Köszönöm János bácsi, hogy olyan szépen kiharangozta az uramat. — Szívesen, máskor is, — felelt rá szórakozottan az öreg.

Boldog családi élet. — Hogy élnek Pista és Malvin ? — kérdezi valaki a társaságban — Ó h , nagyon boldogul, — felel valaki rejtett mosollyal, állandó az öröm náluk és Malvin valósággal ritkítja párját.

461 — Igazán ? De hisz azt mondták, hogy rosszul élnek. Hogy lehetnek akkor állandó örömben ? — Egyszerű a dolog. Ha Pista nem akar engedni Malvinnak, ami többnyire ugy is van, Malvin dühében azt vágja Pistához, ami épen keze ügyébe kerül. Ha eltalálja, Malvin örül, ha nem találja, Pista örül, igy hát állandó az öröm náluk. — No, de azt is mondta, hogy Malvin olyan asszony, hogy ritkitja párját. Ez is igaz, mert ha nem tud mit hozzáhajitani, akkor a hajának esik neki s azt cibálja. Hát nem ritkitja a párját?

Miért szüntették meg a nők szavazati jogát. A forradalom utáni első választáson a nők is szavaztak. Először s talán utoljára. Már a második választáson kevesebb nőt engedtek a választó bizottság elé. A harmadikon ugy lehet, egyet sem fognak Nénémasszonyék körében volt is itt-ott méltatlankodás. — Egy kackiás politikus menyecske meg is kérdezte a falu tanítóját, miért nem szavazhatnak a nők is. — Hát tudja lelkem, csupán azért, mert ugy nem sikerül a választás. — Hát mán hogy a izébe ne sikerülne ? — Nem édes lelkem! Az asszonyok mindig ellenkezőleg szavaznak, mint a férfiak s igy mindkét párton egyenlő marad a szavazat Akkor aztán nem lehet tudni, hogy ki is legyen a követ.

A meglopott csendbiztos. Sovány volt a kollégiumi koszt s a diákok, becsület ide, becsület oda, néha nem is egészen törvényes uton igyekeztek megjavítani. H o l m i apróságok el eltűntek a kispataki gazdaházakból, meg máshonnan is Egyszer aztán uj csendbiztos került Patakra. N a g y o n kötötte az ebet a karóhoz, hogy m i g ő vigyáz a rendre, a diákok nem fognak balkezest játszani Egyszer aztán annyira ment a kérkedésben, hogy egy diáknak irást adott róla, hogyha valami lopás történik s ő a tettest nyom ban le nem füleli, tulajdon hizó sertését ajándékozza újévre a diákoknak. Jött a karácsony, a diákok nagy része elszéledt, ki haza ki legációba, csak kis részük maradt otthon a pataki kollégium-

ban. Ezek tudtak a csendbiztos írásáról s elhatározták, hogy megtréfálják. Pálinkát vettek egy korcsmában s az ebédnél otth o n fölmaradt kenyérdarabokat beáztatva, éjfél felé lekerültek a B o d r o g partra s belopózkodtak a csendbiztos hizlalójához. O t t röfögött a kövér mangalica. A fiuk bedo bálták a pálinkás kenyeret, amit az hozzáillő m o h ó s á g g a l evett meg. Mikor aztán lerészegitették a sertést, saroglyát kerítettek s ráemelve — voltak hozzá elegen — átcsusztatták a B o d r o g jegén a kispataki oldalra s aztán egy diákköpönyeggel letakarva, két erős diák megfogta s indultak vele a kollégium felé. Mikór a Bodroghidon átjöttek, eléjük toppan a csendbiztos két p a n d ú r r a l : — H a l t ! Mit visznek azon a saroglyán ? — Egy részeg disznót 1 — volt az egészen őszinte válasz. — Hát csak v i g y é k ! — hagyta rá a csendbiztos, aki arra gondolt, hogy valamelyik jómadár diák szopta le magát a vakáció örömére. El is vitték s biztonságba helyezték. G o n d o s k o d t a k róla, hogy többet ne röföghessen. Á m reggel a csendbiztos kénytelenkelletlen ráeszmélt a valóságra s nosza egyenesen a kollégiumnak veszi az utat. Két pandúrral indult neki, hogy átkutassa a diákszállásokat. Alig lézengett itt-ott egy-két diák. M é g egy terem volt hátra, oda is benyitottak, de n y o m b a n vissza is húzódtak a pandúrok. Á terem közepén lepedővel letakart ravatal körül 10—15 diák énekelt szép h a r m ó n i á b a n : „A halálnak éjtszakája olyan borús, oly sötét — Hagyjuk őket, itt halott v a n ! — mondotta a csendbiztos megil'etődötten — Csak akkor bámult aztán nagyot, mikor a diákok levélben köszönték m e g neki ujesztendőre a kapott hizót s m é g m e g is hívták egy kis Szilveszter-esti vacsorára.

Hamis az egész világ. A kis Reinitz Samu először volt iskolában. Mikor délben hazajön, kérdi az anyja: — Nu, Samokám életem, hogy teccik az iskola? j iî — Mámelében, svindli az egész! Én nem is megyek többet oda. — N ü ? £s miért? — Hogyne! Mikor az van kiírva, hogy első osztály s belül minden ülés fából van.

461

Túljárt az eszén. Bort ihattak volna a diákok, de a kollégiumi rend nem igen tűrte, hogy a tudománynak szentelt falak között effajta passziókat űzzenek. Egyszer mégis elővették s megkörnyékezték az öreg pedellust, hogy csempésszen be nekik egy kis bort valahogyan. Egy kis borravalóért el is ^vállalta. Fogott hát két kancsót s odakünn ^megtöltötte az egyiket vizzel, a másikat borral s mint akinek dolga teljesen rendben van, csoszogott végig a hosszú folyósokon a hálótermek felé. Egyszer csak eléje kerül a felügyelő: — Mi van a kancsóban ? — förmed rá szigorúan. — Vizet viszek, alássan jelentem a nagyságos urnák ! — Mutassa ide 1 János, mint akinek semmi sem terheli a lelkét, odanyújtja a borral telt kancsót. A felügyelő idegesen hárítja el. — Nem azt! A másikat mutassa! János most már még nyugodtabban odanyújtja a másik kancsót, amelyikben csak ugyan viz volt. — Persze, hogy a diákok nem sajnáltak egy kis áldomást a jól sikerült »becsapásért* sem.

Persze, hogy persze ! Himlős volt a Palacsintáné kis fia,, de az orvos gondosan kezelte s felgyógyult. Mikor a költségek kiegyenlítésére került a sor, Palacsintáné mégis méltatlankodott: — De kedves doktor ur, még hogy én ötezeret fizessek? Hát nem az én fiamtól kapta meg a himlőt az egész falu gyereke? Hátszen olyan keresetet szereztem a doktor urnák, amilyen nem volt tíz esztendő óta. Igazság szerint még a doktor ur kellene, hogy valami percentet adjon!

Lefőzte. Szindarabo tadott elő a falusi fiatalság. Az egyik szereplőnek III. Rikárdot kellett alakítania. Az előadás közben, szerepéhez híven, fájdalmasan kiált fel: — E g y lovat! E g y országpt egy lóért!... — J o lesz tán szamár is ! — szól »őzbe egy legény a hallgatóság közül viccelődve. — Jó, öcsém, — szól oda amaz a színpadról, csak gyere ide!

Ami nem fontos.

Gimnáziumba járatja fiát a falusi gazda s bemegy az osztálytanárhoz, hogy érdeklődjék felőle, hogy is halad a tudományokban. - Elég*jól tartaná magát, adja meg a fölvilágositást a tanár, csak a görögöt nem tudja megszeretni. — Tyü a beste válogatós kölyke, fakad ki a gazda. Otthon meg a sárga nem kellett neki.

Egy letört börze-konjunkturás Argentínába küldte fiát gyakornokoskodni egy barátjához, akinek Montevideoban az övéhez hasonló foglalkozása van. A fiu ritkán irt haza levelet, rendszerint néhányszavas sürgönyt szokott küldeni apjának. Az emiitett pesti letört börzés a minap is kapott táviratot, melyben fia jókivánatait fejezi ki nevenapja alkalmából. Az öreg elment a postahivatalba és a következő választ akarta sürgönyözni: «Rindskopf Izsák, Montevideo. Jó kívánságot köszönöm. Légy szorgalmas, ügyes, becsületes, Papa.» — Tizenegy szó — mondta a postatisztviselő. . j 2\ — Igen? — válaszolta a konjunkturás. — Akkor a «becsületes» szót tessék törölni, hogy tiz szó legyen.

Szerénység.

Eszébe sem jutott.

Konjunktura idején Khon ur külföldön jár és a muzeumokat bújja. Egy fényképet küld haza feleségének: «Kedves Jolim! Amint látod, levétettem magam Apollóval; amelyiken nincs ruha, az az Apolló.»

Kohnt megidézték tanúnak a törvényszékre. — Nagy zavarban vagyok — meséli egy barátjának — nem tudom, hány évesnek mondjammagam, huszonkilencnek vagy harmincegynek? — Hát hány éves? — Harminc. — Akkor mond [a meg egyszerűen az igazat. — Igaza van — szólt Kohn — erre nem is gondoltam.

Gimnáziumban.

Pech. Ez is csak velem történhetik. Ráülök a vendéglőben egy kalapra. Bocsánatot kérek a szomszédomtór, kapok egy hatalmas pofont és azután veszem észre, hogy a saját kalapomra ültem.

V• 7

I 103

A görögkatholikus hívek részére beszerzésre

ajánljuk:

Oanilovics. görög-szertartásu általános egyházi énekkönyv, hozzávaló imákkal. — A görögkatholikus hivek részére átdolgozta és bővítette

Dr.

KRAJNYÁK

GÁBOR

budapesti s.-lelkész.

Kapható egész vászon és félbőrkötésben tokkal a legolcsóbb napi áron.

Dr. K R A J N Y Á K

LELKI

GÁBOR:

KENYÉR.

Görögkatholikus (Óhitű) ima és énekeskönyv, G e d e o n : A hit f e g y v e r e c. imakönyv nyomán összeállítva és a mai követelmények figyelembevételével kibővítve Nagyon kedvelt, könnyen kezelhető kisalakú imakönyv mindenki számára. Kapható félvászon, egészvászon és párnázott vászonkötésben a l e g o l c s ó b b napi áron.

A kiadó:

R ó z s a K á l m á n és Könyvkiadó Részvénytársaság

De beszerezhető minden

Budapest,

Neje

VIII., Szentkirályi-utca

könyvkereskedőnél

és

3 0 . sz.

könyvárusitónál

1

461

@ll!l!lll!l!!ll!!llinilllllll!l!lll!!!llini!!!!ll!!!!llllllll!!lllll!!!illl!ll!llli;ii!!!!!!llll!!!!!^

1

Ha csuz, reuma, k ö s z v é n y bántja, ha fáradt

g 1

és kimerült, ha fog- és íejhasogatása, derékvagy lábszaggatása van, meggyógyítja a f *

| KORONA bujdosó

SZESZ.

g

Ha oldalszurás,

¡jj ¡1

l á b f á j á s , i n f l u e n z a kinozza, használja az evtizedek óta százezrek által ajánlott és sikerrel használt

" KORONA

Cserepes Fábián Kaposvárról azt irja, hogy köszvénye a KORONA SZESZ csodaszertől gyógyult meg.

nyilalás, k a r - és

SZESZ-t.

Áldás a háznál A berlini, londoni és párisi kiállításokon a legmagasab érmekkel kitüntetve ! Több ezer hálanyilztkozat! Mást ne fogadjon el, utánzatokat utasítsa vissza! E g y üveg á r a 2 5 . 0 0 0 k o r o n a .

Reisinger Izidor Jánosháza : Kérek 10 üveg K 0 RONA SZESZ-t, mert ez az egyedüli szer, ami a fájdalmat csillapítja.

Kostyák Tstvánné, Piszkura-puszta: Kérek áldásos gvógvszerébtfl 20 üveggel küldeni.

Zsarko Imre Hődmezővásárhelv: A házunk sohse volt a hatásos KORONA SZESZ pélkül, ezért kérek ismét 10 üveggel küldeni.

Megszerezhető mindenült a gyógyszertárakban vagy a készítőnél:

SZEREGSEN-GYÓGYSZERTÁR Budapest,

V., Dorottya-utca

13. sz. alatt.

írjon azonnal „Szerecsen-gyógyszertár"-nak Budapest, V., Dorottya-utca 13. sz. alá, ahonnan

Ingyen megküldik a „KORONA SZESZ" használatáról szóló utasítást is.

Szabó Andrásné Kiskőrös : Csodaszere kigyógvitoft, most hálából rokonaimnpk szét akarom osztani, ezért 20 üveggel kérek utánvéttel.

Asztalos Lajos Szabadka : A KOROVA SZESZ nélkülözhetetlen szernek bizonyult, a legmelegebben ajánlom mindenkinek.

Kővágó Borbála Öregcsertő : Páratlan jóhatásu csodaszeréből kérek ismét 10 üveggel küldeni.

fg!llll!l!l!l!!llll!!Hlli!!lllilHIIIIIIIlllllill!l!ll!lllll!!!l!ll!!ll!lli!lllllll!li!lll II!I!!!IIIIIII!III!!I11III!1III!!IIIIIIIII1III11I1III!M 9

461 A

ló életkorának

Születéskor 4—8 hétre 8—12 h ra l V s évre' l3/í „ 2 évre; j V s évben' 3

a „ „ „ „ „ az

3Vü

„

4 4V2

„

I

:

1.

8

tej fogó „ közép „ szeglet „ fogó „ közép„ szeglet állandó fogó

„

„ közép'

n

n

„ »

„ szeglet « »

:„ f„

9

v

»'fogó

II 12

„

131 14 15

„ „ „ „

„ „ „ „ „ „

1« 17 18

19 20

21 22 23

n

fogó közép szeglet fogó közép szeglet

„ fogó „ közép „ szeglet

„ „

24

25 26

jelen vannak megjelennek n kupája lekopik

» fogó „

„ közép „ szeglet

Növendékállatok

kiváltanak sorba nőnek kiváltanak sorba nőnek kiváltanak sorba nőnek lekopik a kupa

Ló

az alsó

A szavatossági

rágó/apja kerekded alakú a felső 3 szögletes alakú rágólappal bir

az alsó

a felső n

visszás tojásdad alakú rággólappa! birnak

az alsó

szoptatási

hónap

giiiiiiiiiiiiiiiiHiiiniiiii

..

..

3—6 3-4 2 2Va 2V2—3Va 2 - 2i/a

11 12 9 10 5 5 4 2

tv, 1 2

48 52 40 44 22 22 16 8 6 4 8

340 365 285 300 '50 150 120 60 50 30 65

szélsőség-k napokban kifejezve 330—430 335 240 - 330 146-160 147-154 110-136 5 « — 65 44 - 54 2 8 - 32 4 8 - 68

főhibák és vélelmi

Első nyíregyházi kosáráru és fonottbutor üzlet. Kállői-u. 1.

Ahol mindennemű utazó-, kéî-, gyümölcsszállitó-, gazdasági- stb. kosarak, valamint gyékény, nád és füz előszoba és kerti bútorok, babakocsik nagy választékban kaphatók a legszolidabb árban, úgyszintén nádülésú szék befonását is vállalom.

idejük-

A 1923 évi 1304. M E. sz. miniszteri rendelet értelmében a szavatossági főhibák a következők: A) L o v a k n á l , s z a m a r a k n á l é s ő s z v é r e k n é l . 1. Fulladozás (száraz kehesség\ beleértve a hörgő séget, 14 napi vélelmi idővel: 2. Butacsira, 14 napi vélelmi idővel; 3: Havi vakság, (belső szemgj ulladás), 30 napi vélelmi idővel. 4. Takonykőr, 14 napi vélelmi idővel B) S z a r v a s m a r h á k n á l , b i v a l y o k n á l . 1. Gümőkor, amennyiben külső tünetekben nyilvánul, 30 napi vélelmi idővel; 2. Algümőkóros bélgyulladás, 30 napi vélelmi idővel. C) J u h o k n á l , kecskéknél. 1. Juhhimlő 8 napi vélelmi idővel; 2. Rühösség (csak juhoknál) a gyapjúval fedett testrészeken, 14 napi vélelmi idővel; 3 Mételykór vagy tüdőférgesség, amennyiben táplálkozási zavarok nyilvánulnak, 30 napi vélelmi idővel. D) S e r t é s e k n é l . 1. Sertésorbánc, 3 napi vélelmi idővel; 2. Sertéspestis, 5 napi vé'elmi idővel; 3. Borsökakór, 30 napi vélelmi idővel.

un :inrrrrr:;rHff ÍÍ JNINNNN J JINTNJIIHHFHHMNTNHRMIIINNIINIII M NN E 11111 N N N I ÍM i Í

| CZIGLER JÁNOS = =

Szamár.. Tehén Bivalytehén . . Juh .. .. Kecske Sertés Kutya . . .. Macska Házinyúl Tengerimalac

hónapokban hetek- napokben ki- ban ki kifejezve fejezve fejezve

_ pja haránt tojásdad alakú!

időtartama. Ló- és szamárcsikók Bárányok Malacok Borjuk .. .. Kecskegidák

Állat

mindkét

» fOg'l

„ közép „ szeglet

A vemhesség tartama

Melyik sorban?

„közép „'.szeglet

„ fogó „ közép „ szeglet

10

A vemhesség és kotlás tartama különféle háziállatoknál

Megjelen, kiváltódik, sorbalép vagy kopik

Kor

7

jelei.

min

IIIIIIIH

461

A Csonka-Magyarország területén tartani szokott országos vásárok jegyzéke. Használt rövidítések : áv. = állatvásár; kv. = kirakóvásár; e -= . előtt; u. = után ; mege. -= megelőző; köv. = követő; mfogl. =-- magában foglaló; v. — v a g y ; vm vármegye; ó-n. sz. = ónaptár szerint. Abádszalók (J. N.-K- Szoinokm.) febr. 16., máj. 18., aug. 10. és nov. 11 -ét m. fog. vasárnap és hétfőn. Abaujszántó (Abauj Tornám.) nagycsüt. e. szerdán, jul. 13., okt. 4. és dec. 6. Abony (P.-P.-S.-K.-K. m.) márc. 19. kv. és áv., máj. 31., aug. 20. és nov. 30. e. vasárnap és hétfőn vásárok. Acsa (P. P S. K.-K- m.) ápr. 15. és 16-.it, okt. 29. és 30-át mfogl. vasárnap és hétfő első napon, a második napon, a kv. Adánd (Somogym.) «Laetare» vasárnapot, Nep. Ján. Urszine változása és Mindszent napokat mfogl. hetekben mindig hétfőn és kedden. Adony (Fejérm.) ápr. 2, jun. 16, szept. 15, nov. 24, áv. és kv. * Akasztó (P.-P.-S.-K.-K.-m.) márc. 11. és szept. 9. napját mege. hétfői napokon áv., köv. napokon kv. Alberti (P.-P.-S.-K.-K.-m.) máj. 16., iul. 13., nov. 5-ét mege. vasárn. és hétfőn. Első n?p áv., másn. kv. Alpár (P.-P.-S.-K.-K.-m.) virágvas. és okt. 10-ét mege. vasárnap. Alsónémedi (P.-P.-S.-K.-K.-m.) ápr. 2., jul. 4., szept. 2., dec. 3. vasárnapján és hétfőn. Alsópaty (Vasm.) febr. 3., máj. 4., szep. 4., nov. 4. Alsóság (Vasm.) ápr. 4., máj. 25., szept. 21., nov. 5. Ha ünnep köv. napon. kv. és áv. » Apátfalva (Csanádm.) ápr. 24., jul. 26., szept. 8. és nov. 25 u. szomb. áv., vasárn. kv., Anc (Hevesm.) márc. 19-ét, aug. 1 -ét és okt. 15-ét mege. hétfőn. Apostag (P.-P.-S.-K.-K.-m.) jun. 24-ét s okt. 12-ét mege. vas. Árpás (Sopronm.) jul. 6. és okt. 11. Aszaló (Ab.-Tornam.) márc. 28., jun. 22., dec. 31. Aszód (P.-P.-S.-K.-K.-m.) márc. 19-ét köv. pénteken kv. és áv. áld. csüt., Szt.-István és Sz. Márton napok u. pénteken. Babócsa (Somogym.) márc. 19.. Szentháromság vas. u. hétfőn, aug. 24., nov. 30. Bácsalmás (Bácsm.) febr. 9., máj. 1., szept. 14. és nov. 22., ha vasárnapra esnek, a köv. hétfőn, ha más napra, az ezt mege. hétfőn. Ba(a febr. 14-ét mege. vasárnap, ápr. 24., jul. 22., szept. 21. és dec. 6. Hja a héít közepébe esik, a mege. hétfőn. Bajna (Esztergomm.^ febr. 16., máj. 16., aug. 16. és nov. 16. napját mfogl. hetekben szerd. és csüt. áv. és kv. Ha a szerda ünnepre esik, akkor csüt. és pénteken; ha a csüt. esik ünnepre, akkor kedd és szerda.

Bakonya (Baranyam.) junius 10., szept. 29. Balassagyarmat "(Nógrádmegye) ;jan. 6-ál meger. hétfőn és kedden, febr. 2. mege. hétfőn és kedden, ha vasárnapra esik, a köv. hétfőn és kedden: «Laetare» vas. köv. hétfőn és kedden, máj. első hétfőj., keddjén, jun. 24-ét mfogl. hétfőn és kedden, aug. 20-át és szept. 29-ét mfogl. hétfőn és kedden, nov. 1-ét mfogl. hétfő és kedden, első napján áv., második napján kv. Balatonfüred (Zalam.) jan. 14., ápr. 15., jul. 11., szept. 11., mfogí. szerdán kv. és áv. Balatonlelle (Somogym.) húsvét u. kedden, május 9-én, ha vas., a legközelebbi" hétközn. kisasszonynap el. hétfőn, Farkas napján kv. és áv. Balkány (Szabolcsm.) ápr. 1., nov. 1-ét és dec. 25. napját mege. és aug. 20-át mfogl. kedden kv. és áv. Balmazújváros (Hajdúm.) febr. 2., máj. 25., aug. 14., nov. 19., napjait mfogí. szerdán áv. és kv. Bánokszentgyörgy (Zaíam.) ápr. 24., jun. 24., aug. 3., nov. 29. Bánréve (Oömör K.-Hontm.) márc. 18. és szept. 6. Barcs (Somogym.) ápr. 1., iun. 24., szept. 2., dec. 9., ha ünnepnapra esnek, ugy legközelebbi hétköznap.* Báta (Tolnám.) máj. 4-ét és okt. 15-ét magában foglaló hétfőn kv. és áv. Bátaszék (Tolnám.) márc. 19., jun. 16., „zept. 24. és okt. '28-át mege. hétfői napon áv. és kv. Báté (Somogym.) márc. 10., máj. 25., aug. 29. és okt. 9. áv. kv., ha vas. v. ünnep* köv. hétköznapon. Battonya (Csanádm.) Judica v. feketevas e., jun. 29. u. nov. 5-ike e. pénteki napokat mege. szombati napon áv. vasarnap kv. Becsehely (Zalam.) márc. 19., máj. 11., azept. 11. és okt. 13. Békés (Békésm.) márc. 24., jun. 20., szept. 29., ha nem vas. esnek, mindig a mege. vas. Ezt megelőző 2 napon áv. Békéscsaba (Békésm.) márc. 1., jul. 1., okt. 26. dec. 1., mindig 4 napon keresztül. Pénteken a szarvasmarha-, juh- és sertésv., szombaton a lóv., vas. és hétfőn a kv. Ha a kitűzött határnapok nem vasárnapra esnek, a kv. m^ge. vas. kezdődik. Évenkint ápr. hó 24. luxulíóvásár. Békéscsaba (Békésm.) márc. 1., jul. 1., okt. szony napj. követő vas.,'v. ha sarlósboldogassz. vas. esik, ugy aznap bucsu kv. Bélaapátfaíva (Borsodm.) márc. 19., máj. 20., aug. 14., nov. 30.

461 n J K I f n a (Sor V°g>"m.) ápr. 24. e. és szept. 8. (kisasszonynap) u . héffön kv. és áv. » f í c f S /c a b K C , S m - ) 1 ? ' s d Tiszabercel. Berencs (Szabolcsin.) lásd Rstközberencs. Berettyóújfalu 'Biharm.) ápr. 24., aug 15 i okt. 9. napjait mege. hét és fébr. havának első szerda és csüt. napjain szerdán, a juh- és sertésv., csüt. a ló- és szarvasmarhav., mindkét | napon kv. Berkesd ^Baranyam.) minden év márc. 2. és jun. 30., ha vas. a köv. hétköznapon kv. és áv. Berzence (Somogym.) .fekete vas. u. hétf., jun. .13.,. aug. 10., déc. 19.', ha vas. vagy ünnep a köv. hétköznapokon kv. és áv. Bicske (Fehérm.) jan. 25., máj. 3., szept. sz. Máté, juf. 21—22., jakabnap hetében kedd és szerdai napon, í" nap áv., 2 nap kv. Biharkeresztes (Biharm.) mái. 29-ét és szept. 12-ét mfogl. hét szerdai napján. Biharnagybajom (Biharm.) márc. 4., jun. 4., szept. 27. Bodajk (Fehérm.) újév u., jun. 29. u. sz. Mihály napja u. hétf. napokon kv. és áv. egy napon. Bodrogkeresztur .(Zemplénm.) febr. 24-ét, aug. 24. és nov. 24-ét mfogl. héten csüt. és punk. u. csüt. Bofdogkőváralja (Ab.-Tornám.) febr. 16., máj. 26., aug. 11., nov. 11. Bonyhád (Tolnám.) márc, 6., máj. 1., jul. 10. és szept. 4-ét mfogl. és dec. 8-át mege. hétf. áv. és kedden kv. B ő (Sopronm.) febr. 6., máj. 9., aug. 10. Böhönye 'Somogym.) márc. 19.. iun. Űrnap u. napon juf. 20., aug. 24. kv. és áv. . Budapest márc. 2. vas., máj. u. vas., aug. 3. vas., nov. 1. vas. kezdődik s két hétig azaz a 2 két szombatjáig tart, a marha- és Ióv. a második vas. és hétfőn tartatnak. A kv. 1. napját mege. szerdai naptóf a kv. kedd napjáig bőrirhav. A két kül. Ióv. közül á z ápr. 24-ét mfogl. hét vas. e. vas., hétfőn és kedden; a 2. o k t 1. vas., hétfőj. és keddj. tartatik. A kv. tartama alatt borv. Az orsz. magyar gazd. egy. a Tattersallban tavasszal két fuxuslóv. és egy teny.-állatv., ősszel egy fuxuslóv. és egy hizottállatv., azonkiv. márc. h ó 21., 22., 23." még egy fuxuslóv. tart. Büdszentnrhály (Szabolcsm.) jan. sz.- Pál napját mfogl. hétfőn, ápr. 23. mfogl. kedden jul. Margit és okt. 18-át mfogl. hétfőn kv. és áv. s Bükkösd (Baranyam.) márc. 25. szentháromság u. hétfőn, okt. 4., nov. 11. Ha okt. 4., v. nov. 11. ünnepre esik, a köv. napon. Büsü (Somogym.) febr. 16., ápr. 28., jun. 8., aug. 21. Ha ünnep a köv. napon. Csabrendek (Zaíam.) pünk. .e. csüt., Lőrinc, e. csüt, hushkedd u. csüt. Csákány (Somogym.) aug. 15. bucsuvásár. Csákvár (Fejérm.) oc. vas. u. rogale vas. köv. hétfőn és kedden, A n n a napot és Mik-

lós napot mfogl. hét hétfőjén és keddjén, 1 nap áv., 2. nap kv. Csanádoalota (Csanádm.) jun. 11-ét mege. és o k t 23-át köv. szombati napon. Csege (Hajdúm.) ápr. 12., jul: 1-ét, szept. 20-át és nov. 15. e. hétf. napokon kv. és áv. Csenger (Szatmárm.) A dec. kivételével minden ho 3-ik p é n t napj., ha ünnepre esik, akkor előző pénteken. A dec. v. kar. e. pénteken tartatik meg. Csépa J.-N.-K.-Szolnokm. ápr. 12., iul. 12., szept. 5., dec. 18. H a hétk. esik, akkor mege. vas. Csepreg ^Sopronm.) hamvazósz. u t csüt. nagycsüt., áldozócsüt. u. pénteken, jul. 29., szept. 2<}s, karácsony e. szerda. Csesztreg 'Zalám.) jan. 19., márc. 19., máj. 16.. aug. 25. és okt. 31. Cslpkerek rvasm.) febr. 10. és szept. 17. Csongrád (Csongrádm.) márc. 1., máj. 1., aug. 25. és dec. 10-ét mege. vas. kv., mege. nap áv. Ha vas. esnek, a vásár e nap tartatik. Csorna (Sopronm.) jan. 6.. Gergelynap, Fülöp Jakabnap, sz. Iván, sz. Mihály és sz. Márton napján. Ha ünnep v. vas., továbbá péntek, szombatra vagy zsidó ünnepre esnek, az utánuk köv. hétfőn. Csögle (Veszprémm.) márc. 12., jun. 23., okt. 9., mfogl. hetek hétfői napj. Csököly (Somogym.) jan. 25., nagycsüt, aug. 28., nov. 25. Csurgó (Somogym.) husv. u. pünk. u. kedden szept. 1. Cece (Fehérm.) fek. vas. u. hétfőn, Lőrinc nan és Miklós nap u. hétfőn. Cegléd (P.-P.-S.-K.-K.-m.) jan. 15., ápr. 16., julius 22., nov. 1. napj. mege. vas. és hétf. Cibakháza (J.-N.-K.-Szolnokm.) márc.. 31., máj. 30., szept. 15., nov. 18-át mfogl. héten vas. és hétfőn, ha hétköznaprna esik, ugy e. való vas. és hétfőn. Darány (Somogym.) márc. 9.. aug. 18., nov. 5. H a ünnepnapra esik, ugy a köv. hétköznap. Debrecen. A remete A n t a t szent György, nagyboldogassz. és Dénes napokról elnevezett vásárok 9 napon át tartatnak, a vásár az ünnepeket mege. héten hétf. kezdődik. Nyerstermenyekre s iparcikkekre nézve az egész 9 nap afatt; első héten csüt. és. pénteken juhv., szombaton és vas. sertésv.. vas. és hétfőn lóv., a második hétnek hétfő és kedd napj. pedig marhav. tartatik. A hortobágyi pusztán jun. 20-át mfogí. hét csüt. av. Derecske (Biharm.) [an. 15., ápr. 24., aug. 15. és o k t 15-éi mege. hétfői napok e. pént. Dévaványa (J.-N.-K.-Szolnokm.) jan. 17., április 15., jul. 5., o k t 12. szombaton és vas.,, első nap áv.. más. nap kirakóvásár. Devecser (Veszprémm.) [an. 25 ; , máj. 1., aug. 6. és nov. 1. napj. előző hétfői és keddi napokon. Diósviszlő (Baranyam.) ápr. 1., juj. 13., okt. | 26. H a ünnep vagy vás. a köv. napon.

461 Dombrád (Szabolcsin.) jan. 15., ápr. 28., juí. 8. és okt. 8-át mfogl. het. hétfőn. Döbrököz (.Tolnám.) virágvas. e., István kir. u. hétf. Dömsöd (P.-P.-S.-K.-K.-m.) márc. 7., ¡un. 22. és aug. 10. av. és nyersterményv., a köv. napokon kv. Draskovec (Zalám.) 1. Szigetvár. Dunaföldvár (Tolnám.) márc. 25-ét mfogl. hétfőn és kedden, pünkösdöt mfogl. kedden és szerdán, aug. 20-át mfogl. hétfőn és kedden, nov. 1-ét mfogl. hétfőn és kedden, első nap áv., a másodikon kv. Dunapatai (P.-P.-S.-K.-m.) febr 19., ápr. 14., jun. 29., okt. 4. és dec. 13-át mege. szombat, vas. és hétf. Dunapentele (Fehérm.) sz. György napot, sz. háromságvas., kisasszonynapot mfogl. hétf. és az első adventi vas. u. köv. hétfőn. Dunaszekcső (Baranyam.) márc. 12., jun. szentháromság u. hétf., szept. 1., nov, 5. Ha ünnep v. vasárnap, a köv. hétf. Dunavecse (P.-P.-K.-K.-m.) jfebr. 14., máj. 6., jut. 26., szept. 29. napokat mege. vas. állat, kedden kirakóvásár. Edelény (Borsodm.) jan. 15., ápr. 15., jul. 15., okt. 15., napj. mege. csüt., ha ünnepn. mege. kedden. Eger (Hevesm.) vizk. u. hétfőn, Pongrác nap hetében hétfőn, sarlósboldogassz. u. hétfőn, szept. 28. és 29. marhav., 29. és 30. kv. Egerág (Baranyam.) ápr. 5., okt. 11. Egervár (Vasm.) márc. 19., nov., 25. Egyed (Sopronm.) márc. 1., okt. 20., ünnepés vas. eseten a köv. hétfőn. Egyek (Hajdúm.) jan. 20-át, ápr. 25-ét, aug. 20-at s okt. 20-át mege. hétfőn. Elek (Aradm.) márc. 15., jun. 15. és okt. 15-ét megelőző vas. Encs (Abauj-Tornam.) jan., márc., máj., jul., szept. és nov. hónapok első csüt. napján, ha ünnep, következő csüt. Enying (Veszprémm.) sexagesimavas. u. köznapon, jun. 10., szept. kisasszony hetéb. hétf., dec. aprószentek hetében az első köznapon. Ercsi (Fejérm.) ápr. Leónapot és szept. Mihálynapot mfogl. hétf. állat-, kedden kv. Érd (Fejérm.) máj. első hétfőjén és keddj., aug. 10. és 11. Első napon áv., másodikon kv. Erdőcsokonya (Somogym.) febr. 24., húsvét u. csüt., jun. 27., jul. 26., szept. 21., kv. és áv. Ha vas. vagy ünnep, köv. köznap. Erdőbénye (Zemplénm.) jan. 28., ápr. 24., okt. 28., Ha ünnep, a mege. hétfőn kv. Erdőtelek (Hevesm.) ápr. 1—2., okt. 15-16. Érsekvadkert (Nógrádm.) jan. 1-ét köv. vas., ápr. 23., jul. 22., szept. 24. mege. vas.; na a határnap vasárnap, akkor azon napon. Esztergom (Esztergomm.) Gergely, Orbán, Lőrinc, Simon-Juda u. köv. hétfő, kedd és szerdán áv. és kv. Ettyek (Fejérm.) máj. 8., szept. 8. hetében csüt., ha ünnep, a köv. köznapon.

Fadd (Tolnám.) márc. 12., okt. 15. mege. hétfőn és jul. 25. első vagy ezt köv. hétfőn. Fegyvernek puszta ^(Jász.-N.-K.-Sz.-várm.). március 1., jun. 1., szept. 12., nov. 20. hetében vas. és hétfőn; első nap áv., másn.. kv. • Fehérgyarmat (Szatmárm.). febr. 2. u., húsvét és pünkösd e. héten ju!. 28-át szept. 22-ét mfogl. héten és kar. előtti "héten hétfőn. Felsődabas (Pestm.) február 18. mege., m á j ® aug. 3. és nov. i'-ét mege. vas. és hétfőn. Első napon áv. és kv. második nap kv. Felsőireg (Tolnám.) Balázs nap, sz. György, kisasszony és Katalin napokat mfogl. íétfőfl és kedden. Felsösegesd (Somogym.) márc. 30., jul. 2. u. hétfőn, szept. 8. mege. hétfőn, nov. 25. kv. Felsőszölnök (Vasm.) jan. 1., máj. 1., jun. 1. Felsővadász (Abauj-Tornam.) Gvümölcso,tóBoldogasszony u. hétfőn, jun. 24., őrzőangy.' vas. köv. hétfőn, és okt. 26. Fertőrákos (Sopronm.) Sz. György e. és s z J Mihály u. csütört. Fertöszentmiklős (Sopronm.) bojt harma- 1 dik hétfőjén, pünkösd u. kedden, Máté nap és Miklós nap u. hétfőn. Forrő (AbaujrTornam.) jan. 10., ápr. 25.,i aug. 15-ét mfogí. csüt.; ha ünnep, mege. szerdán; okt. 9., ha szombatra esnék, az e. való napon, ha vas. a köv. hétfőn. Földeák (C.sanádm.) Mátyás napot, cantate és őrangyal vas. és boldogassz. fogant, ünnepét mege. szombaton áv., vas. kv. Földes (Hajdúm.) máj. hó 3-ik, nov. hó 2-ik hetére eső szerdán. Fülöpszállás (Pestm.) ápr. 8—9., jun. 1 7 — • 18., szept. 5—6. és dec. 6—7. Mindig vas. és hétfőn. Ha nem vasárnapra esnék, a m e g e M vas. áv., hétf. kv. Füzesabony (Hevesm.) márc. J2., jun. 12.,i szept. 12., dec. 12. megel. vas., áv., h é t f ő n i áv. Ha e napok nem esnek hétfőre, m j g e . B vas. és "hétfőn. Füzesgyarmat (Békésm.) márc. 29—30., j u n . l 10—11., aug. 26—28., okt. 24—25. Ha ne n szombat, vas.-ra esnek, a mege. szómba' >n szaarvasmarha-, juh-, sertés-, vas. a kv. és lóv.W Galambok (Zalam.) febr. 16. és aug. 2. e. j hétfőn. Gálosfa (Somogym.) márc. 12., máj. 16.,J jul. 3., aug. 21., szept. 21., ha ünnep v. vas., | akkor a köv. hétközn. Gasztony (Vasm.) Űrnapot és Sarlósboldogassz. napot köv. vasárnapon kv. aug. 10. és 11. Első napon áv., másodikon kv. j Gelej (Borsodm.) ápr. 24., nov. 19-ét mfogl., 1 kedden. Gödöllő (Pestm.) máj. 20., jun. 29., okt.'» 1., dec. 13-át köv. hétfőn. Ha hétfőre esik,! e napon kv. és sertésv. mege. nap áv. Gödre (Baranyam.) márc. 19., jul. 22., szept.§ 21-ike u. és nov. 5-ét mege. hétfőn. Görcsöny (Baranyam.) febr. 24., máj. 25.,í aug. 24., nov. 5. m

461 Gyoma (Békésm.) márc. 10. és 11., ¡un. 1— 2., aug. 15—16., nov. 15—16-át mege. pénteken áv., szomb. lóv., vas. kv. Gyöngyös (Hevesm.) febr. 2—3., máj. 25 7 26., aug. 24—25., nov. 19—20. Ha e határa. elseje nem esik vasárnapra, ugy mege. vas. és hétfőn, márc. 25. mege. hétf. tenyészáv. Gyöngyösmellék (Somogym.) ápr. 5-ét és okt. 5-ét mfog. hét hétfőjén és keddjén. Gyönk (Tolnám.) húshagyó kedd, pünkösd e. csütört., aug. és nov. első csüt. kv. és áv. szept. 29. kv. Győr jan. 18-ik, Űrnapját, jul. 22-ét, szept. 8-át, nov. 25-ét s Teréz napját mfogl. hétfőn és kedden, végre nagyhéten, hétfőn és kedden áv. és kv., kedden csak kv., a mege. szombaton és vas. kizár. áv. Győrasszonyfa (Győrm.) máj. 19-ét mfogl. hétfőn és szept. 14. Győrszentmárton (Győrm.) József napot mfogl. csüt., Lőrinc napot mfogl. csüt., nov. 11. Ha ünnep v. vas. esik, a köv. napon. Gyula (Békésm.) Pál ford. mege. héten szerdától hétfő délig, tov. «Exaudi» vasárnapot, jul. 22-ét és szept. 8-át mege. hetekben szerdától hétfő délig. Gyulakeszi (Zalam.) ápr. 24., ju$. 4., szept. 8. es 29., nov. 11. állatfelhajtással. Hajdúböszörmény (Hajdúm.) febr. 3., ápr. 1., jun. 26., aug. 25. és nov. 19. napot mfogl. hétfőn. Ha ünn., a köv. hétfőn. Hajdudorog (Hajdúm.) febr. 8., jul. 29. és nov. 11-ét mfogl. csütörtökön kv. és áv. Haiduhadház (Hajdúm.) márc. 12., jul. ó-át, szept. 21-ét mfogl. csütörtökön kv. és áv. Hajdúnánás (Hajdúm.) márc. 19., jul. 16., szept. 14., dec. 4. napokat mfogl. szerdán kv. és áv. Hajdúszoboszló (Hajdúm.) yit'ágvas. és áldozócsüt mfogl. héten hétfőn, jul. első hétfőjén, Demeter nap hetében hétfőn. Hajduvámospércs (Hajdúm.) jan. Károly, május Zsigmond, aug. Lajos, nov. Katalin napját mfogl. hetében hétfőn. Hajós (P.-P.-S.-K.-K.-m.) márc. 25., jun. 29. és szept. 29. u. köv. vasárnapokon. Halászi (Mosonm.) febr. 24., jun. 27., aug. 20., nov. 11-ét köv. hétfőn. Harka (Sopronm.) jun. 29., aug. 24. kv. Harkány (Baranyam.) Zsuzsánna, Szent György, vasas Sz. Péter és Miklós hetében hétfőn. Háromfa (Somogym.) márc. 1., nov. 19., máj. 6., aug. 30. Ha ünnep vagy vasárnap, a köv. hétköznap. Hatvan (Hevesm.) febr. 9., ápr. 28., jun. 2., aug. 31., okt. 2. és nov. 5. hetében hétfőn és kedden. Hédervár (Győrm.) húsvét u. kedden, Űrnap, szept. 8., nov. 25-e u. hétfőn. Hedrehely (Somogym.) ápr. 18., jun. 5., aug. 9. és okt. 20. kv. és áv.

Hegyfalu (Vasm.) jun. 8. és nov. 11-ike u. szerdán kv. és áv. Hegykő (Sopronm.) húsvét e. és szt. Mihály nap u. hétfőn marhav. és kv. Helesfa (Baranyam.) jun. 29. kv. Hercegfalva (Fejérm.) márc. 15-ét, oki. 1-ét mfogl. hétf. kv. és áv. Hetes (Somogym.) márc. első hétf., máius első csüt., /fun. 18., ha e nap vasárn. v. ünnep, a köv. közn.; okt. 4-ik hétfőjén. Hetes (Zalam.) 1. Nemeshetés. Heves (Hevesm.) jan. 25., ápr. 18., jul. 18., okt. 3.4., mfogl. vas. és hétfő napján. Himesháza (Baranyam.) Vince és Ágost napokat mf< ¿1. hétfőn, ha ünnep, a köv. napon. Hódmezővásárhely jan. Jézus nevenapja/ vas. és hétf., márc. József-napot, Űrnapot, jul. apostolok oszlását és okt. Sz. Gál napot Hódság (Bács-Bodrogm.) ápr. 9-, szept. 29. mege. vas. és hétf., mege. szombaton áv. Ha nem vasárnapra vagy hétfőre esnek, a mege. vas. és hétf. Hortobágy (Hajdúm.) jun. 20. áv. Hosszuhetény (Baranyam.) máj. 4. sz. Ke1 reszt napja. Hosszupereszteg (Vasm.) márc. 4., máj. 5., jun. 30., aug. 21. Hőgyész (Tolnám.) Pál for., József napja, Péter és Pál és Lipót napja u. szerd. marhav., csüt. kv. Igal (Somogym.) ápr. 24., jun. 24., szept. 1., okt. 28. Ihiarosberény (Somogyim.) Mátyás napja, febr. 24., május 16., jul. 26., szept. 21. kv. és áv. Ikervár (Vasm.) márc. első szerd., szept. 21. és dec. 21-ét mege.' szerda. Irsa (P.-P.-S.-K.-K.-m.) febr. 14., jun. 15., szept. 1., dec. 14. Ha e napok vas. nem esnek, a mege. vas. Istvándi (Somogym.) ápr. 28., jun. 7.L aug. 30., okt. 27. Ha ünn. v. vas., a köv. napon. Isztimér (Fejérm.) József, Zsuzsánna és Mindszent napját mfogl. hétfőn kv. és áv. Iván (Sopronm.) sz. Pál u., Jubilate vas. u., Bertalan nap u. és Mindszent u. keddi nap. Ivánegerszeg (Vasm.) jan. 6. u. szerd., tov. ápr., jul. és okt. hónapok első szerdáin. Izmény (Tolnám.) minden év okt. 2-án búcsú kv. Izsák (P.-P.-S.-K.-K.-m.) márc. 23., jul. 19. és okt. 11-ét mege. vas. áv., hétfőn kv. Jánk (Szatmárm.) május és szept. hó második csütörtökén. Jánoshalma (Bácsm.) ápr. 17-ét mege., a iul. 26-át követő s nov. 2-át mege. vas. Jánosháza (Vasm.) márc. 19., pünkösd e. hétf., aug. 23., nov. 15. Jánoshida (J.-N.-K.-Sz.-m.) ían. 28—29., jul. 16—17. és okt. 25—26.; ha vas., a köv. napokon. Jászalsószentgyörgy (J.-N.-K.-Sz.-m.) Szentháromság vas., jan. ]Ü-ét, aug; 2-át és okt. 15-ét mege. vas.

11U Jászapáti (J.-N.-K.-Sz.-m.) febr. 19 20., jun. 24—25., szept. 8—19. es dec. 3—4. hei.ében vas. és hétf. Jászárokszállás (J.-N.-K.-Sz.-m.) febr. 24— 25., ¡un. 15—16., aug. 5—6., szept. 21—24. Ha köznap, a mege. vas. áv., másn. kv. Jászberény (J.-N.-K.-Sz.-m.) rnárc. 25—26., május 18—19., aug. 15—16., okt. 4—5., dec. 9—10. Ha nem vasárnap, mege. vasárnap. Jászdósa (J.-N.-K.-Sz.-m.) jan. 8., jul. 8. u. vas. és hétf., av. vas. kv. hétf., okt. 11—12. Ha köznap, a mege. vas. és hétf. Első nap áv., másnap kv. Jászfényszaru (J.-N.-K.-Sz.-m.) márc. 12— 13., május 12—13., jul. 29—30., okt. 24—25. Ha hétköznap, a mege. vas. és hétf. Jászjákóhaima (J.-N.-K.-Sz.-m.) márc. 4., aug. 30..- 'ha hétköznap, a sinege. vas. és hétfőn; május 3—4., első nap áv., másnap kv. Jászkaraienő (P.-P.-S.-K.-K.-m.) ápr. 3., jul. 8., okt. 2. Ha nem vas. esik, a mege. vas. Karácsonyi vas. kv. és^ áv. Jászkerekegyháza (P.-P.-S.-K.-K.-m.) iun. 5-ét és okt. iO-ét mege. hétfőn kv. és áv. Jászkisér (J.-N.-K.-Sz.-m.) febr. 8., ápr. 25., jul. 25., nov. 11., áv., a köv. napokon kv. Ha nem vas., az áv. a mege. vas., a kv. pedig hétfőn. Jászladány (J.-N.-K.-Sz.-m.) jan. 18., ápr. 5., jul. 2„ nov. 22. napját mtogl. vas. és nétf. Jászmihálytelek (J.-N.-K.-Sz.-m.) aug. 21-ét míogl. vasárnap. Kaba (Hajdúm.) febr. 14-ét, jun. 21-ét, szepimeber 8-át és nov. 5-ét mfogl. szredán kv. és áv. Kadarkút (Somogym.). sz. János e. keid, sz. István, Bertalan és Imre e. hétfőn. Kál (Hevesm.) márc. 5. és szept. 19.; ha nem hétfői napra esik, a mege. héttőn. Kálmáncsa (Somogym.) márc. 22., ha vas. v. ünn., a köv. közn. Kalocsa (P.-P.-S.-Kk.-m.) márc. 19., aug. 15. és nov. 30. e. és jun. hó első vas. és héttőjén. Kalóz (Fejérm.) febr. 1., húsvét e. hétf., Boldogasszony napját, sz. Mihály napját mfogl. Jiéten hétfőn. A kar. ünn. mege. hétfőn. Kapolcs, (Zalám.) május 10., okt. 28. Ha vas. vagy ünnepnapra esnek, a köv. köznapokon. Kápolna (Hevesm.) május első, nov. második hétfőjén. Kaposmérő (Somogym.) febr. 10., ápr. 1., május 18., jun. 14., aug. 11., szept. 30. Ha vas.,,akkor a köv. hétfőn. Kaposvár (Somogym.) márc. 25., (un. 29., megelőző hétfőn, szept. 4., nov. 2. Káptalantóti (Zalam.) márc. 19. Kapuvár (Sopronm.] a január 25., márc. 19., továbbá Űrnapra, jul. 26., okt. 15. és dec. 13.; ha nem hétfőre esnek, a köv. hétfőn. Karád (Somogym.) márc. 12., május 4., jun. 27., szept. 29. kv. és áv. Ha ünn. v. vas.,, a köv. hétköznapon. Karcag (J.-N.-K.-Sz.-m.) Mátyás nap, pünk.,

Margit nap, sz. Mihály nap, sz. András nap e. vas. es hétf. vas. áv., mindkét nap kv. Karmacs (Zalam.) május 3. és nov. 1. utáni kedden. Katymár (Bácsm.) május 16-át köv. hétfőn, okt. havában Teréz napot mfogl. hétfőn kv. és áv. Kecskemét márc. 12., május 10., aug. 10., szept. 26., nov. 25. Ha e napok valamelyike nem .vas. esik, e. vas. és hétfőn. Kecel (P.-P.-S.-Kk.-m.) husv. u. első' vas. és hétf., jul. 20, mege., okt. 26. napját mege. vas. és hétf., első nap áv., második nap kv. Kenderes (J.-N.-K.-Sz.-m.) ápr. 9., jul. 9., nov. 9. Kercseliget (Somogym.) márc. 24., május 15., aug. 16., okt. 15. Kerkaszentmiklós (Zalam.) febr. 16., ápr. 23., jun. 10. és aug. 6. u. kedden. Keszthely (Zalam.) jan. 6., húsvét, Űrnap, aug. 10., szept. 21. és sz. Márton u. csüt. Kétegyháza (Békésm.) ápr., aug. és dec. hónapok elsejét köv. hétfőn. Kéthely (Somogym.) Szentháromság vas., Adorján nap és Dömötör nap u. hétfőn. Kisbér (Komáromm.) ápr. 24-ének hetében, jun. sz. Iván nap, aug. Nagyboldogassz. n. és nov. sz. Márton napot mtogl. csütörtökön. Kiskomárom (Zalam.) sz. György sz. Pál és Katalin e. hétfőn. Kiskőrös (Pestm.) febr. 24—25., május 1— 2., aug. 1—2. és ok. 18—19. napján, ha nem vas. és hétfőn esnek, a mege. vas. és hétfőn, első nap áv., második nap kv. Kiskundorozsma (Csongrádm.) ápr. 7., jun. 29., szept. 16., dec. 8. Ha nem vas. esnek, a mege. vas. Kiskunfélegyháza '(Pestm.) jan. 20., márc.| 19-, május ¿¡., aug. 18. és okt. 4. napokat mege. vas. és hétf. kv. és áv. Kiskunhalas (Pestm.) márc. 25., jun. 21., szept. 1. és nov. 19. e. vas. és hétf. Kiskunlacháza (Pestm.) febr. 27—28., május 25—26., aug. 3—4., és okt. 15—16. mfogl. héten vas. és hétf., első nap áv., második nap kv. Kiskunmajsa (Pestm.) febr. 9., Szentháromság vas. u. hétfőn, aug. 27., nov. 11. mege. vas. és hétf. Kismarja (Biharm.) márc. 9., jun. 12., szept. 11., dec. 11. Kistelek (Csongrádm.) jan. 13-át, ápr. 16-át, jul. 7-ét és okt. 20-át mege. szombat és vasárnap. Első napon baromfi-, sertés- és iuhvásár. Kisterenye (Nógrádm.). május 1—2., nov. 11—12. Az első nap marhav. a másodikon kv. Kisújszállás (J.-N.-K.-Sz.-m.) márc. 19—20., jun. 30., szept. 4—5. és dec. 13. mege. vas. és hétf. Ha vas. és hétf. esnek, akkor ezen napok. Kisvárda (Szabolcsin.) márc. 17., május 23., jun. 16., szept. 1. és nov. 1-ét mfogl. hétf. és kar. e. hétf.

Kóka (Pestm.) febr. 22., ha nem vas. esik, a mege. vas. es hétf., [un. 22., szept. 22., nov. 22. mfogí. vas. és hétf. Kónyi (Tolnám.) ápr. 12.és okt. 9. hetében szerdán. Kölesd (Tolnám.). Judica, sz. Gotthard, sz. László és sz. Márton hetének keddi napján marhav., szerdán kv. Körmend (Vasm.) febr. 6., márc. 12., ápr. 5., május 10., jun. 24., jul. 20., aug. 21., szept. 21., okt. 12., nov. 11. és dec. 13. Ha vas. v. iinn. esik, a köv. hétköznapon. Kőröshegy (Somogym.) márc. es aug. hónapok u. kedd napján. Kőrösladány (Békésm.) május 10., jun. 28. és szept. 15. Ha vas. v, ünn. a mege. két ria-t pon. Első nap áv., második nap kv. Kőszeg (Vasm.) Virágv. e„ pünkösd e., Jakab e., Egyed u., Orsolya e. és a harmadik adv. vasára, u. mindig hétfői napon, továbbá jan. u. szerdáján áv. Kötegyán Biharm.) jan. 10., jul. 10. Kőtelek J.-N.-K.-Sz.-m.) jan. 25., május 5. és szept. 20., illetve, ha nem hétfői napra esnek, mege. hétfőn. Kővágóörs (Zalam.) aug. 17., nov. 5. Kővágószőllős (Baranyam.) jul. 22. és szept. 15. Ha vasárnapra esnek, a köv. hétköznap; márc. 1., dec. 1. áv. Köveskál (Zalam.) 'húsvét u. kedden, áldozócsüt. u. pénteken, Lajos nap u. hétfőn kv. és áv. Kunhegyes J.-N.-K--Sz.-m.) Gyertyaszentelő Bold, assz., Páduai Szt. Antal, Sámuel és Lukács napján; ha hétköznapra esnek, az e. vas. és hétfőn. Kunmadaras (J.-N.-K-Sz.-m.) jan. 25. és mege. vas. és hétf., jul. 25-ét mfogl. héten vas. és hétf., okt. 26. s mege. vas. és hétf., • első nap áv., másnap kv. Kunszentmárton (J.-N.-K.-Sz.-m. február 14 —15., május 22—23., aug. 22 -23., nov. 10 —13. napját mfogl. héten vas, és hétfőn. Kunszentmiklós (Pestm.) márc. 16 —17., jun. 2—9,, aug. 22—23., okt.'26—27. Ha az első ' 4nap hétköznap, ugy a mege. vas. és hétf. Kutas. (Somogym.) ápr. 5., jun. 30., jul. 31., szept. 6. kv. és áv. Lajoskomárom (Veszprémin.) február, jun. u. csüt., Szt. István hetében csüt. Ha Szt. István csüt. esik, mege. szerdán, végül nov. második csüt. Lajosmizíe (Pestm v jan. 10., május 26. és szept. 15. mege. hétf. kv. és áv. Légrád (Zalam.) márc. 12., Szentháromság napj. köv. hétf., aug. 24., nov. 2., dec. 13. Lénárddarcc (Borsodm.) jun. 1., nov. 6. Lengyeltóti (Somogym.) márc. 10., iul. 25., okt. 10. Lenti (Zalam.) febr. 22., ápr. 10., dec. 6.,Jia vas. vagy ünn. esnek, a köv. hétköznap. Lepsény (Veszprémm.) május 25., okt. 15. megelőző hétfőn.

Lesencetoma; (Zalam.) JUI. ¿o. aiiaoeinajtassat. Ha vas. esik, köv. napon, május hó elsejét, a Medárd napot követő szerdán. Letenye (Zalam.) febr. 24., jul. 29., aug. 25., okt. 6. Ha vas. v. ünn., köv. hétköznap, dec. 25. megelőző kedden. Liget (Baranyam.) Dömöiörnap hetében csüt. és szept. 29. Lovasbe.Cny (Fejérm.) a nagyhétben és püníkösd e. hétf., szept. 11. mfogl. hét hétfőjén és> Dömötör nap u. hétfőn, ünnep esetén a köv. kedden. Lovászpatona (Veszprémm.) Rezső, Antal, Ágoston és Erzsébet napokat mfogl. hétfőn; ha ünnep, a köv. napon. Lőrinci (Nógrádm.) ápr. 15., nov. 15., ha vas. v. ünnepre esnék, a köv. hétköznapon áv. u. kv. Mád (Zemplénm.) febr. 15., május 30., okt. 6., dec. kv. Mágocs (Baranyam.) febr. 14., ápr. 18., jun. 13., okt. 7-ét mfogl. hétfőn; ha ünnepn. esik, a köv. hétköznapon. Magyai*keszi (Tolnám.) Szt. György nap e. hétfőn, N.-boldogassz. és Márton napj_át mfogl. héten hétfőn. Ha ünn., akkor kedden. Magyarmecske (Baranyam.) jun. 10. és szept. 7. áv. Magyaróvár (Mosonm.) jan. 6., május 5., aug. 1., szept. 21., okt. 28. mfogl. hét/hétfőjért és keddjén csak kv. Magyarszentiván (Baranyam.) febr. 20., május 19. mfogl. hét "hétf., jul. 14., szept. 4. Majs (Baranyam.) jan. 20., május 1., aug. 29., okt. 30. Maklár (Hevesm.) jan. 19., jun. 14., okt. 14. Makó (Csanádm.) Judica vas.; jun. 24., aug. 10., nov. 19. mege. szombaton, vas. és hétfőn; első nap áv., a másik hét napon kv. Mándok ^Szabolcsin.) Judica vas. köv. hétf., Péter és Pál napját mfogl. hét hétf., Advent első vas. köv. hétf. Ha ünnepn., akkor a köv. napon. Mány (Fejérm.) jan. 15.; ápr. 1., jul. 8., nov. 24. mfogl. hét szerd. Ha ünn. v. vas., ugy a köv. hétf. Marcali (Somogym.) márc. 26., május 1., jul. ¿5., szept. 4., nov. 5., ha vas., a köv. hétköznap. : Marcaltő (Veszprémm.) jan. 25., Szt. György, Sz. Margit, nov. 5. köv. csüt. Máriapócs (Szabolcsm.) febr. 6., május 3., aug. 21., Mária n., dec. 8. köv. hétfőn. Martonvásár (Fejérm.) márc. 25., jun. 15., szept. 14., dec. 21. mfogl. hét hétf. és keddjén, első nap áv., második nap kv. Mátészalka (Szatmárm.) jan. 25 és márc. 19., ápr. 24., szept. 29. mfogl. hétf., Mária Magdolna és Erzsébet napot mfogl. hét hétfőjén. Megyaszó (Zemplénm.) jan. 15., május 10., szept. 29. Mekényes (Baranyam.) jun. 4. mofgl. hét hétfőjén kv. és marhav., aug. 10. mfogl. hét hétfőjén.

112 Mernye (Somogym.) febr. 24., május 5., aug. 2., nov. 5. mfogl. héten hétfőn. Mezőberénv (Békésm.) ápr. 8., jul. 12., okt. 6. mege. penteken szarvasmarha-, sertés és juhv., szombaton ló-, vasárnap kv. Mezőcsát (Borsodm.) márc. 4., [un. 6., okt. 10., dec. 30. mege. napon áv. Mezőkeresztes (Borsodm.) ápr., aug. első vas. és hétf., szept. 19., dec. 22. megel. vas. és hétf., az első napon az áv., második nap kv. Mezőkomárom (Veszprémm.") Judica, Rog. napja., sz. Mihály napja het. kedd és szerd., ha sz. Mihály vas., a köv. kedd és szerdán, sz. Kelemen pápa napján hét napon át. Mezőkövesd (Borsodm.) márc. 19., [un. 27., aug. 20., okt. 4. mege. hétfőn. A mege. vas. áv. Mezőtúr (J.-N.-K.-Sz.-m.)) [an. 1., május 1., aug. 1., nov. 1. Ha vas., az áv. aze. szombaton, a kv. magán a határnapon és a köv. napon van; ha hétköznapra esnqk), a kv. a mege. vas. és hétfőn, az áv. mege. szombaton. Mihályi (Sopronm.) [an. 6., junius 18., aug. 6., okt. 4. u. kedd. Mike (Somogym.) febr. 16., ápr. 8., szept. 1., nov. 5. Mikosszéplak (Vasm.) [an. 22., márc. 22., aug. 22., okt. 22. Mindszent (Csongrádm.) [an. 7—8., ápr. 14—15., [un. 30., jul. 1., okt. 27—28. Ha nem szombat és vas., a mege. hét szomb. és vas., Első nap áv., második nap áv. Miskolc Julianna, Orbán, Sámuel, Lukács és Lázár napokat mfogl. hetekben hétfőn, mege. a köv. 3—3 nap áv. Miszla (Tolnám.) [an., ápr., szept. első hétf., okt. 26. mege. hét hétf., ha ünn., a köv. napon. Mohács (Baranyam.) febr. 21., ápr. 17., jun. 24., szept. 15-ét mfogl. héten hétfőn; ha szept 15. vasárnap, ugy szept. 16.; nov. 11., dec. 21. mege. hétfőn. Ha vas., ugy a köv. hétfőn; ha hétfő ünnep, akkor a köv. kedden; ha hétfőre esnek, ugy aznap tartandók. Monor (Pestpilissoltkiskunm.) márc. 12., jun. 1., aug. 18., dec. 8. Ha nem vasárnapra esnek, akkor a mege. vasárnap és hétfőn. Első nap áv., 2. nap kv. Monoszlő (Zalam.) márc. 10. és jul. mege. szerdán. Moór (Fejérm.) Szt. György és Szentháromság napjai u. hétf., Rozália és Mártonnap hetében hétfőn kv. Mosón (Mosonm.) ápr. 2., [ul. 13., okt. 4., dec. 21-hez legközelebb eső hétfőn; ha ünnep, a köv. köznapon. Mosonszentmiklós (Mosonm.) [ulius 25-étés nov. 4-ét köv. szerdán. Ha szerd., magán a határnapon. Mozsgó (Somogym.) husv. u. kedd, iun. 24. Mucsi (Tolnám.) má[us 20. okt. 20. mfogl. héten, szerdán. Ha ünnep, a köv. napon. Nádasd (Vasm.) márc. 2. és szept. 1. Ha vasár- vagy ünnepnap, ugy a mege. hétköznapon. Nádudvar (Hajdúm.) jan., ápr. és aug. első

hétfőjén, okt. 25-ét mfogl. héten hétfőn. Ha újévre v. ünnepnapra esnék, a köv. napon. Nágocs (Somogym.) József, Antal, Nagyasszony, Teréz napot mfogl. hét hétfőjén. Nagyatád (Somogym.; Gergelyn., tavaszi «keresztnap», Illés-nap e., Rókus napján, őszi «keresztnap» e. hétfőn és nov. 11-ét köv. hétfőn. Nagybajom (Biharm.) 1. Biharnagybajom. Nagybajom (Somogym.) József nap e. kedden, május 8., aug. la., Teréz e. hétfőn. Natrvberki (Somogym.) husv. u. kedden, jun. 27., 10., szept. 25. Nagycsákány (Vasm.) febr. 24., mái. 2., jun. 8., aug. 6., szept. 9. és 29., nov. 25. Ha ünnep, a legköz. hétköznapon, v. ha a körmendi v. szentgotthárdi vásárok is azon napra esnek, akkor az u. való napon. Nagycenk (Sopronm.) husv. u. és Simon Juda e. csüt. Nagydolány (Vasm.) [un. 16., dec. 6. Nagydorog. (Tolnám.\ márc. 13., iyn. 5., aug. l., okt. 16., mfog. hét hétfőjén. Nagyecsed (Szatmárm.) febr., aug., okt. és • dec. nőnapok első keddjén. Nagyharsány (Baranyam.) jan. 25. e. hétfőn és keaden, ápr. 12., jun. sz. László és okt. 9. e. hétfőn és kedden. Nagyigmánd (Komáromm.) József nap, Vitus nap és sz. Mihály nap hetében hétfőn. Nagykálló (Szabolcsm.) Hush. kedd u. csüt. sz. György, László király, sz. Mihály, sz. András napját mfog. hetek csüt. Nagykanizsa (Zalam.) febr. 2. Húsvét, Pünkösd, aug. 15., okt. 15. e. hétfőn, ha okt 15. hétfőre esik, akkor ezen napon, dec. 8. e, hétfőn két napig. Nagykapornak (Zalam.) Jézus nevenapja, Fehérvasárnap, Szentháromság vas., Boldogassz. n. és Mindszent u. hétfőn. Nagykáta (Pestm.) Jan. 25., ápr. 24., szept 14-ét mfogl. hét vas. és hétfőn, vas. áv., kv. mindkét napon. Nagykőrös (Pestm.) márc. 5., ápr. 27., jun. 27., okt. 26. mege. vas. és hétf. aug. utolsó hétfőjén és keddjén. Nagyléta (Biharm.) [an. J0., ápr. 19. és okt 2-át mfogl. héten csüt. Nagylózs (Sopronm.) husv. e. két héttel hétfőn, űrnap e., sz. István, Lukács-nap u. és a kar. e. hétfőkön. Nagymaros (Hontm.) József, Jakab hetében szerdán, Brigitta és Judit hetében hétfőn kv. Nagyoroszi (Nógrádm.) márc. 19. hetében, kereszt járó héten,' aug. 6. és dec. 6. hetében hétfőn és kedden. Nagyperkáta (Fejérm.) márc. 12. és aug. 29., ha hétfőre esnek, ha nem, ugy a köv. hétfőn. Nagypirit (Veszprémm.) máj. 10., jul. 25.. szept. 29. Nagyrákos (Vasm.) febr. 10., május 25., aug. 16. és nov. 15.

113

N.-Szakácsi (Somogyin.) febr. 10., április 1., no\. 11. Ha ünnep vagy'szombat, köv. köznap. N.-Szentmihály (Vasm.) Husv. u. 4. vas. köv. hétfőn, Bertalan e. hétfőn, szept. 29. és Miklós e. hétfőn. N.-Szöllős (Veszprémin'.) 1. Somlószőllős. Nagyvázsony (Veszprémin.; Invocate vas., sz. kereszt feltalálása napját, szent Iván napját (iun. 24.) szent kereszt felmagasztalását és karácsony napját mege. hétfőn áv., kedden kv. Nemesdéd (Somogym.) márc. 24., Szentháromság u. kedden, szept. 29. és dec. 21. e. hétfőn. Nemesheté?, (Zalam.) Húsvét u. kedden, áld. csüt. e. szerdán, jun. 28. kv. és áv. N.-Sándorháza (Zalam.) jan. 25., márc. 9. Nemesvid (Somogym.) jan. 22., márc. 21., jun. 17., okt. 24. Ha vas. esnének, a köv. napon. Németbóly (Baranyam.) jan. 6., máj. 16., jul. 25., szept. 8. Ha nem hétfőre esik, a mege. hétfőn, okt. 20., márc. 25-ét mfogl. hétfőn, ha ünnep, a köv. napon. Nikla (Somogym.) dec. 6. bucsuv. Nógrád (Nógrádm.) Julianna, Zsófia, Anna és Erzsébet napját mfogl. hétfőn. Noszlop (Veszprémm.) ápr. sz. György és okt. Terézia napokat mfogl. hétfőn. Nova (Zalam.) Gergely, György, Sarlós Boldogassz. e. hétfőn, N.-bold. assz., Mihály e. és karácsony e. hétfőn. Nyirbakta (Szabolcsm.) jan. 27., ápr. 15.. jul. 5., aug. 21. és nov. 6. napját mfogl. hétfőn áv. és kv. Nyírbátor (Szabolcsm.) márc. 25., máj. 28., szept. 8., nov. 9. és dec. 6. u. köv. csüt. kv. és áv. Nyirbogdány (Szabolcsm.) márc. 12., jun. 24., oki. 4., dec. 6. hetében szerdán. , Nyíregyháza (Szabolcsm.) Tamás napján (márc. 7.) mfogl. hétfőn és kedden, Pünk. napját mege. hét hétfőn és kedden és kisasszonyn. es Luca napját mfogl. hétfőn és kedden kv. és áv., Med. napj. mfogl. hétfőn lóvásár. Nyirlugos (Szabolcsmj máj. J. és 31-ét mfogl. szerdán kv. és áv. Nyirmada (Szabolcsm.) Virágvas. u. szerdán, Áld. csüt. mfogl. jul. Anna napját, Kisassz. és András napját mfogl. szerd. kv. és áv. ócsa (Pestm.) jan. 18. márc. 27., jun. 24., okt. 19. mege. vasárnapon áv. és kv. Ha vas., e. vasárnapom s a köv. hétfőn. Olad (Vasm.) febr. 4., máj. 5., jun. 8., nov. 6. (Vas. nem tart meg). Olaszüszka (Zemplénm.) márc. 19-ét, jun. 24-ét, szept. 29-ét, nov. 30-át mfogl. szerda, ha ünnep, a mege. szerdán. Ónod (Borsodm.) jan. 2., márc. 19., máj. 10., jul. 3., okt. 4. Oroszvár (Mosonm.) sz. Vida napján, Ostffiasszonyfalva (Vasm.) jul. 13. Ószöny (Komáromm.) 1. Szőny.

Ozora (Tolnám.) Jézus nevenapi., nagyhéten, Sarolta Teréz e. hétfőn áv., kedden kv. öriszentpéter (Vasm.) febr. 28., márc. 21., máj. 18., jun. 20., aug. 1., nov. 4. köv. és áv. őrtilos (Somogym.) szept. 29. kv. Pacsa (Zalam.; aug. 18-án és Mátyás n. e. csüt. kv. és áv., ápr. első csüt., sz. Iván e. csüt., okt. utolsó és dec. első csütörtökjén áv. Paks (Tolnám.) máj. 16-át, jul. 15-ét, nov. 25. napját mfogl. hétf. áv. és kedden kv. Pápa (Veszprémm.) Qyertyasz. boldogassz.. Gyümölcsoltó Boldogasszony, Szt. hároms. vas., jul. Sarlós boldogassz., aug. Nagy boldogassz., szept. Kisassz. és dec. Boldoga., szepl. fogant, ünnep után eső kedden és szerdán. Pápoc (Vasm.) febr. 4. és Pünkösd e. hétf. aug. 10. és okt. 26. el. hétfőn. Ha ünn. v. vas. esik, a köv. nap. Pásztó (Hevesm.) Virágv. u. köv., iun. 29. aug. 10-ét és dec. 24-ét mege. hétfőn és kedden. Patca (Somogym.) máj. 12. és szept. 17. kv. és áv. Pátka (Fejérm.) máj. 12., jul. 20., nov. 18-át mfogl. hétfőn áv. Pécs Gyertyaszent. Bold.-assz.-t mfogl. héten, Pünk. e. héten, a Havi Boldogassz., Katalin napot mfogl. hetekben vas. kezd. egész héten át. A Katalin napi vásárnál a hét 3 első napján. A husv. ünnepeket mege., szept 29-ét mtogl. hét hétfő és keddjén marhav, és ~kv. Pécsvárad (Baranyam.) Bálint, Adalbert, N.Boid. assz. és Lukács napot mfogl. hétfő és kedden. Pécel (P.-P.-S.-K.-K.-m.) máj. hó első és szept. második hétfő és keddj. Pellér (Baranyam.) márc. 9., okt. 10. Pétervására (Hevesm.) jan. 2-ik napja, ha £z péntekre v. szombatra esik, utána váló hétfőn és kedden, Pongrác hetében szerdán és csüt., szept. Cipriánus napján, ha ez pént., szomb. előtti szerd. és csüt. Pilis (P.-P.-S.-K.-K.-m.) jan. 5., ápr. 5., jul. 5-, okt. 5-ét mege. vas. áv. hétf. kv. Pilisvörösvár (P.-P.-S.-K.-K.-m.) 1. VörSsvár. • Pincehely (Tolnám.)) Húshagyó kedden és Hamvazó szerdán, sz. György nap, Űrnap és Simon Juda hetében kedden áv. szerdán kv. Polgár (Szabolcsm.) jan. 4., márc. 15., jun. 14., szept. 20., mfogí. szerdán kv. és áv. Polgárdi (Fejérm.) márc. 19. és szept. 16-át mege. hétf. Ha ünn. a köv. napon. Poroszló (Hevesm.) febr. 9., [un. 1., szept. 1., nov. 9. Ha nem vas. a mege. vasárnapokon. Pölöske (Zalam.) iul. 25., szept. 1. Putnok (Gömör K--Hontm.) Gyertyaszentelő, usvét, HPünkösd, N.-Bold.-assz., Mindszent és Karácsony nap e. hétf. áv., kedden kv. Püspökladány (Hajdúm.) márc. 19., jul. 13., 8

szept. 29., nov. 11. hetében csüt és szept 29. e. csüt kv. és áv. Püspöknáíazsd (Baanyam.) m á r a 19. s aug. 20. heieoen héuón. Rábahidvtg (Vasm.)) jan. harmadik, husv. e. héüon, jun. harmadik hétfőjén és okt. '4. 14a okt. 4. nem hétfő, a kőv. hétfőn. Rácalmás (Fejérm.) okt. 15. mege. hétf. Ráckeve (P.-P.-S.-K.-K.-m.) jan. 25., ápr. '17., jul. 5. s nov. 5-ét mege. vas. és héttőn állat és kedden kv. Ráckozár "(Baranyám.)' márc. 12., máj. 5., 'jun. 2o. okt. 20. Fia ünnep, a köv. napon. Rajka (Mosonm.) Farsang u. heüőn. N.csüiortok, Pünk. kedd, Urszine változását köv. héttőn, Kálmán napját köv. héttőn, Tamás nap. Kakamaz (Szabolcsm.) ápr. 25., aug. második és nov. második heiében hétfőn. Ha ünnep, a köv. napon. Regöly (Tolnám.) máj. 16. és aug. 15-ét mfogi. kedden. Rtkas Zagyva, (P.-P.-S.-K.-K.-m.) febr. 9., jun. 16., szept. 18. Répceszemere (Sopronm.)) máj. ,7., szept. 14. Vasárnap esetén az u. való hétfőn. Marhav. u. napon. Répcesztgyörgy (Vasm.) márc. 12., ápr. 24. Pünk. ,u. kedden, okt. 26. kv. és áv. Rétközberencs (szabolcsm.) jul. 2., dec. 18. Rum (Vasm.) jan. 19., márc. 21., jun. 27., aug. 25., okt. 15. baíószentpéter (Borsodm.) márc. 12., ápr. 24«, jun. 29., szept. 29. és dec. 6-át mfogi. hétfőn és mege. vasárnapon. Ha ünnep, a köv. hétfőn és vasárnapon. Sajóvárkony (Borsodm.) ápr. s okt. első hétfőjén. Sajtoskál (Sopronm.) «Laetare» e. csüt., sz. István,, sz. Gellért és sz. Tamás heteiben csüt. Salgótarján (Nógrádm.) jan., márc., jul. és okt. hónapok hétfőjén. Ha ünnep, a köv. közn. áv., másnap kv. Sárbogárd (Fejérm.) ápr. 4., jun. 14., szept. 15., nov. 19. napját mfogl. hétfőn áv. és kv. Sári (Pestm.) aug. 15. Sarkad (Biharm.) ápr. 4., jun. 8., okt. 28. és dec. 21. napját mege. szombat és vasárnapon. Sárkeresztur (Fejérm.) május 13-át és okt. 15-ét mege. hétfőn áv. és kv. Sárosd (Fejérm.) május 1-ét, jul. 1-ét, aug. 14., nov. 11-ét mfogl. hét hétfőjén. Ha ünnep, a köv. kedden áv. és kv. Sárospatak (Zemjplénm.) márc., május, aug. és okt. hónapok első, dec. hónap második szerdáján. Ha ünn., a köv. szerdán. Sárvár (Vasm.) aug. 2. u. köv. hétfőn, Simon Juda napján. Ha ünnep, a köv. napon. Sása (Baranyam.) márc. 7., jul. 7. és szept. 1-ét mfogl. hétfőn. Ha ünnep, a Tcöv. kedden. Sárvár (Nyitram.) Pál ford., József-nap, Szaniszló, Péter és Pál, Urszinvált., Ker. íelmagaszt., Gál-nap, András-napot köv. szerdán

kv. és ¿v. Ha ünnep v. vasárnap, a köv. ¿¿érdán. Sátoraljaújhely (Zemplénm.) Apolionia, V irágvas., jul. 2., szept. ¿-ika, nov. 5-ike hetében. Karácsonyt mege. héten hétfőn és keaden, ünnep ecetén csütörtökön és pénteken. Sellye ( ü aranyam.) márc. 4., május 1., aug. 10., okt. 15. és dec. 3. e. hétfőn áv., kedden kv. Senyeháza (Vasm.) május hó első, aug. hó harmadik, okt. hó első, nov. hó u. és dec. hó u. vasárnap, ján. kv., május hő. Ha vas. v. ünn., köv. héiközn. kv. és áv. Seregelyes (Fejérm.) jan. 29. mfogl. hét hétfőjén, Feketevas., Apostolok osziását mfogi. és ok. 4-ét mfogl. héten hétfőn. Siklós ( Sikiós (Baranyam.) márc. 19. hetében, ' Szentháromság vas. u., Nagyboldogaszszony, nov. 30. hetében hétfőn, kedden áv., szerdán kv. Simontornya (Tolnám.) Laetare, iixaudi és őrangyalok vasárnapját, Imre herceg napjái mfogl. hetekbén kedden áv., szerdán kv. Siófok (Veszprémm.) ápr. 20., okt. 19. mfogl. héten szerdán. Solt (Pestm.) Sára napot mege. vas., hétfő és kedden, ha a Sára nap vas., Sára napján és köv. hétfő és kedden, áldozócsüt., Rokus-napot mege. vas., hétfő és kedden, ha vasárnapra esik, Rókus napján és köv. hétfőn és kedden, Márton-nap e., ha vas.-ra esik, Márton-napján. és a köv. hétfőn és kedden. Somlószőllös (Veszprémin.) máj. és nov. elsejét mege. szerdán. Somlóvásárhely (Veszprémm.) Benedek, Margit, Lampert napot, Karácsony ünnepét mfogl. hétfőn kv. és áv. Somogybükkösd (Somogym.) aug. 5. köv. vasárnap. Somogysámson (Somogym.) jan. 2., márc. 12., aug. 2. Ha ünn. vagy vas., ugy a, a3V. hétköznapon. Somogysárd (Somogym.) Ájd. csüt. e. hétf. Sarlósboldogasszony., Urszinevált. Máté jtapján kv. és áv. Ha vasár- v. ünnépn., a köv. hétköznapon. Somogyszill (Somogym.) márc. }., máj. 10., Szept. 15-én, ha vas., a köv. hétfőn, Urszinevált. köv. hétfőn nov. 19. Somogyvár (Somogym.) ápr. 18., okt. 15. Ha .vasárnap, vagy ünnep, a köv. hétköznap kv. és áv. Sopron (Sopron m.) március első hétfőjén, ha ez a farsang u. hétfőjére esik, egy héttel később május első, augusztus utolsó hétfőjén szent Erzsébet napot mfogl. hétfő, ha Erzsébet napj ávasárn., a mege. hétfőn. Február, április, juniüsé s október hónapok első hétfőjén lóv., gazdasági és marhav. A vásár még kedden és szerdán is tart. A vásárt mege. délután lóvásár. Soroksár (P.-P.-S.-K.-K.-m.) márc. 8., máj. 15., aug. 10. és okt. 31. mfogl. vasárnap és hétfőn.

Sóskút (FeiérnO Gergelv, Medárd, Urszinvált. és Erzsébet hetében kedden és szerdán. Ha ünnep, a következő napon, első nap áv., második napon kv. Söitör (Zalam.) március első csütörtökién, május második és október 15-ét köve+ő hétfőién, ha ünnen, ugv a legközelebbi hétköznap kv. és áv., julius hó 30-án. ha szombatra, vasárnapra vagy ünnepre esnék, ugy a következő hétköznap. Sümeg (7alam.> Bőit kőzene u. kedd, Nagyhétben hétfőn, Áldozó csütörtök e. kedden, Sarlósboldocasszonv napján, Bertalan, Dömötör és Erzsébet napokon. Síittff (Esztergomm.) március 18., Juníus 18., szeptember 18. és december 18. mfogl. hét csüt. kv. és marhav. S z a b a d u l á s (Pestm.) március 31., Julius 7.. Szeptember Í7. s november 15. Ha nem vas. esnek, a mege. vasárnapokon kv., e. nan áv. S^bad^zentVi-sly "(Baranyám.) Jldozó csütörtök e. nap, Szent László. Szent Máté napián, november 2. Ha ünnep vagy vasárnap, a köv. napon. Sz*kcs (Tolnám.) Február 24., juníus 3., szenfember 14., dec. 6. Szf>lWen+m£rt«n Pestm.) Január 28., május 10., Július 20., okt. 18. Sz*ny (SonronnO máius 9 , szentember 19. kv. és áv., ianuár 15. és julius 25-én áv., ha ünnep v. vas. esnék. köv. nap. Sz'rvas (Békésm.^ február 24., iuníus 24.. október 19., s dec. 21. mege. pénteken marhavásár, szombaton lóvásár, vasárnap ?s hétfőn kv. az áv. a megelőző szombaton. Szászvár (Baranyam.) március 25. u. hétfőn és szentember 15. Széc'énv (Nógrádm.) ianuár 25., március 22., április 24., iuníus 13., fulius aposto'ok oszl.. augusztus 29.. november 25-ét mfogl. hé+főn és kedden. Ha vasárnap, a következő hétfőn és kedden. Első nap áv., második nap kv. S7eged február 17., Szent Donát napiát mfogl. héten, má?us 5., inl?us 31., ok+óber 10., november 30., mfogl. hetekben va c árnantól vasárnapig, megelőző pénteken és szombaton seriésvásár. Szeghalom (Békésm.) február 10., m'áms 20., julius 20. és szeptember 20. u. hétfőn és kedden. Szegvár (Csongrádm.) március 10., május 19., augusztus 19. és november 19. napokat mege. szombat, vasárnap és hétfőn, első napon áv., a következő két nan kv. SreWíírd (Tolnám.) Virágvasárnap Á'dozőcsütörtök, Sarlósboldogasszony, Keresztföltalálás naníát s Erzsébet napokat mfogl. hétfői és! keddi napokon. Székesfehérvár Tnvorabit vasárnap, Sz^nt György, Szenf Iván, Dömötör n a p s a t mfogl. vasárnapon és hétfőn, augusztus 20-át kővető

vasárnap és hétfőn, a Karácsonyt nifogl. hetet mege. hétfőn és kedden kv. és áv. SzemTak (Aradm.^ Judica vasárnan e. két héttel és ó. a. sz. Péter és Pál e. két héttel vasárnanon és hétfőn, október 3. vasárnapján és hétfőn, vasárnap délelőtt áv. délután és hétfőn kv. Szendrö (Borsodm.) ianuár 22., március 25., augusztus 1. és október 4-ét megelőző hétfőn. Szentaotalfa'va (Zalam.) február első. Antal-nan hetének, nov. u. hetének szerdán állatfelhaftással. S7entbÎázs (Somogym.) május 11., augusztus 30. kv. és áv. Szentbékál'a (Zalam."! Gvü^ö'csoltő Boldogasszony n., hétfőn állaffe'hajtással. Szentd"e"es (Rara^vam.') iuníus 1.., ha ünnen, a következő hétfőn, március 15., ai'gnsztus 10. áv. és kv. Január 2-án áv. Szent Dienes u. köv. vasárnan kv. S7ente"d'e (Pestm "» máius 5.. augusztus 1 -ét mfopl. hét hétf., ha vas., a köv. hétfőn és Mindszentek ünn. u. első hétf. kv. és áv. S*e«tes ( O o n g r á d m . ) febr. 2-át, ánr. 24-ét. iul. 22-ét, szent. 21-ét me«e. szombat, vas. és hétfőn, szombat kv., a köv. 2 na non áv. Szentg*! (Ve^zorémn-O iul. 16-át mfog. hétfőn és szent, hónán első hétfőién áv. S7euf£«ttíiTd (Vasm.) márc., iun.. szerit, és der. K^ntorsz. u. hétf.. Nagycsüt., mái. 1.. Jul. 22., okt. 18. / SzentsfySrtfwölífv (Zalámé febr. 19., 'ápr. 12., juh. 8., "aug. 10., okt. 21. Ha ünnep v. vas., a köv. nanon. S'e«tke-e°7t (Fsz+ergomm.) Virá'nras. elő't,' pénteken, mái. 3.. szept. 14., okt. 20. kv. S7entke<-eszt (Zalam.) mát. 3.. szept. 14. Srentl5rinc (Baranvam.) febr. 14., szept. 4. Ha ünnen, a köv. hétf., ánr. 12. és fun. 10. Ha vasár- vagv ünnepn. esnék. mege. hétf. S7entTn*ri"r>k*t* (Pestm.) szept. 1. napját mece. vas. áv. és kv. S7enfrn?i,Äiv (Szabolcsm.) 1 Püds i 'eiím!há , y. S»enetk (Zalam.) márc. első dec. Luca nap e. hétfőn. Sze-enc« (Zemplénm.) (an. 16., ápr. 24., aug. 16.. nov. 2. Szfíe^'ír (Somoovm.) ian. 25., ánr. 24., iun. 12., aug. 2., szept. 29., nov. 19., mfogl. hétfőn áv.. Vedden kv. Sziksző (Ab.-Tornam.) febr. 6.. mái. 1., fnl. 22.. szent. 8., nov. 11-ét mfoo-T. vas. és hétfőn. Szil (Sopronm.) ápr. 24.. Beria'an nap'án. Ha finnen va°y vas., v. szombatra esn. a köv; hétfőn. Mindsz. napja u. hétfőn és karácsony e. csüt. áv. és kv. Szfn (Ab.-Tornám.) márc., máj., szent, és nov. más. pént. napj. On. esetén a követk. pénteken. Szt-ák (Nógrádm.) febr. 24-?t kővető, máj. 15—16., szept. 8—9. mege. és nov. 25-ét köv. hétfőn kv., kedden áv. Szob (Hontm.) jan. nem. Pál napja e. hétf.

és kedden, ápr. Dezső napja e., jun. Sz. László e., okt. Sz. Vendel e. hétfőn és kedden kv. Szolnok (J.-N.-K.-Szolnokm.) Febr. 24., máj. 18., szept. 8., nov. 5. Ha vasárnap, ugy ezen és a köv. napon, ha nem vas., akkor a mege. vas. áv. és hétfőn kv. Szombathely (Vasm.) Húshagyó, Sz. Győrgv e. kedden és szerdán, ha Sz. György keddre esik, aznap és szerdán, Urn. e., jul. 15-én, ha nem kedd. a mege. kedden. Kisasszony nap és Andrásnap e. kedden és szerdán, ha András keddre esik, aznap és szerd. kv. és áv., máj. 3-ik és okt. 1. keddi napon áv. Szőlősgyörök (Somogym.) márc. 21., máj. 16., szept. 9., okt. 18. Ha vas. v. tin., a köv. napon kv. és áv. Szöny (Komáromm.) márc. 4., máj. 16., jul. 17. és szept. 13. köv. hétfőn. Szulok (Somogym.) Húsvét, Pünkösd, Lukács n. e. hétf. kv. és áv. Tab (Somogym.) ápr. 11.. jun. 2., aug. 1., szept. 21. Tabajd (Fejérm.) febr. 3.. máj. 24., aug. 30., nov. 8-át mfogl. csüt. kv. és áv. Tamást ( T o l n á m . f e b r . , márc. első Kántorn. e., máj. és jun. 2. Kántorn. el., jul., Magd. e., szept. kántor el., dec. kántor e. hétfőn áv., köv. napon kv. Tállya (Zemplénm.) jan. 2., ápr. 4., jun. 7., szept. Kántor el., dec. Kántor e. hétfőn áv., köv. napon kv. Tápíóbicske (Pestm.) febr. 7., máj. 7., szept. 8. het. vas. áv., kedden kv. Tápiógyörgye (Pestm.> márc. 1., máj. 5. és aug. 31. " Tápiószele (Pestm.> jan. 1.. ápr. 1., jul. 2. és okt. 15. napokat mfogl. hétfőn. Tapolca (Zalam.)'aug. "és dec." l-ső szerda ján. kv. és 'áv., m'árc. és máj., 3-ső szerda 'nap áv. Ha ünn. esnék, csüt. Tarcal (Zenplémn.) febr. 3., márc. 10., máj. 5., aug. 11., szept. 29. és nov. 17. u. köv. hétf. Ha ünn., a mege. hétf. Tarfán (Komáromm.) márc. 31.. máj. 10., aug. 4. és okt. 18. mfogl. hétf. kv., áv. Tata (Komáromm.). husv., pünkösd, u., Ján. felv. és Imre lietéb. kedden és szerdán. Tét (Gvőrm.> máj. 16. köv., okt. 31. mege. csütörtökön. Teve! (Tolnám.) ápr. első hétf. sz. háromság és Tekla u. hétfőn kv. és áv. Tihany (Zalámé ápr. hó 24-ét és jul. 24-ét köv. kedden. Tfnnye / P e s t m j a n , és márc. hó első, jun. hó 2-ik és okt. első hétfőién. ' Tfszabercel (Szabolcsm.^ febr. 16., jun. 2., aug. 24., okt. 15. Tiszadob (Szabolcsm.) jan. 15., ápr. 17-éí aug. 7-ét és okt. 4-ét mege. hétfőn. Tiszaföldvár (J.-N.-K.-Szo|nokm.^ márc. 24., jun. aug. 29.. okt. 11., ha hétközn. esik, az előző vas. és hétfőn. Tiszafüred (Hevesm.> jan. 4.. ápr. 15.. aug. 4., okt. 3. mfogf. csüt. és pént. kv. febr.,

márc., máj., jun., juf., szept., nov. és dec. első csütörtök áv. Tiszakürt (J.-N.-K.-Szolnokm.) minden év máj. első vas. és szept. 30-át mfogl. hét vas. és hétfő. Első nap áv., második nap kv. Tiszalök (Szabolcsm.) febr. 14.. máj. 15., aug. 21., szept. 25., nov. 27. mfogf. hét csüt. Ha ünn., akkor szerd. kv. és áv. Tiszaluc (Zenplénm.) jan. 5., ápr. 15., jul. 10., nov. 5. Tiszanána (Hevesm.) febr. 24., máj. 1., aug. 4. és okt. 15. Ha nem vas., akkor a mege. vas. Tiszaôrs (Hevesm.) dec., mái. első hétfő. Tiszapolgár (Szabolcsm.) í. Polgár. Tiszaszentimre (J.-N.-K.-Szolnokm.) jul. első hétfőn és nov. 19-ét mege. hétfőn kv. és áv. Tiszatarján (Borsodm.) ápr. 5., jul. 30., szeptember 10., nov. 30., mege. hétfőn. Ha ünn., a köv. nap. mege. nap áv. Tiszavárkony (J.-N.-K.-Szolnokm.l szept. 8-án kv. Tokaj (Zenplénm.) márc. 24.. jun. 23., jul. 22., szept. 22., okt. 27., dec. 22-ét mfogl. hétf. Ha ünnep, a köv. hétf. Tolna (Tolnám.) máj. l-ső hét., jun, 13., aug. 10., nov. 5. kv. és áv. Toponár (Somogym.^ ápr. 25. szenthároms. vas. u. napon, aug. 25., nov. 11. kv. és egy napon. TőtkeSzi (Tolnám.") 1. Magyarkeszi. ' Tótszentmárton (Zalam.) "(un. 13.. nov. 11. Törökkopánv (Somogym.) jun. 15., szept, 17. Ha vas. v. ünn., a Iegköz. hétköznapon kv. és áv. Törökszentmiklós (J.-N.-K.-Szolnokm.) ian. 10.. ápr. 17., jul. 26., okt. 4. Ha hétk., az e. vas. és hétf., áv. vas., kv. hétfőn. Tura (Pestm.) Virágvas. és okt. 2-ik vas. áv. hétfőn kv. Turkeve (J.-N.-K.-Szolnokm.) ápr. 1., jun. 20., szept. 20., dec. 6. mege. vas. és hétf. Ha vas., ugv ezen és a köv. hétfőn. Tűrje (Zajam.^ febr. 24., ápr. 24., jul. 25., szept. 29. Ha vas. v. ünnep, a köv. hétköznap. Tiiskévár (Veszprémm.V febr. 24., iun. 13., jul. 22., szept. 8. napokat mege. hétfőn. Uífehértó (Szabolcsm.^ Nagy Károly, Medárd. Sámuel és nov. 20-át mfogl. hetek csüt. kv. és áv. Ujkécske (Pestm.) febr. 20., máj. 15., jul. 31., nov. 3. Ha nem vas., akkor a mege. vas. és hétf. áv.. hétf. kv. Uipest (Pestm.) febr., máj., jul. és okt. 15-ét köv. vas. Und ( S o p r o n m . m á r c . 20.. máj. 11., jun. 30., szept. 9. Úszód fPestm.) szept. !.. mege. hétf. marhavásár. Ollö ( P e s t m . m á r c . 4. és aug. 10. mege. hétfőn. Vác (Pestm.) Húsvét e., Sarlósboldogassz., Gál és Tamás napok e. vas. és hétfőn. Vadkert (Pestm.> ápr.. Szent Gvörgy hetében vas. és hétf., nov. 1, mege. vas.

461 Vaja (Szabolcsm.) aug. első hétfőjén kv. és áv. Vajszlő (Baranyam.) márc. Gergely, jul Sarlós-Boldogassz., okt. Ferenc és dec. Lujza napot mfogl. hétfőn. Vál (Fejérm.) febr. 20., máj. 16., aug. 1., okt. 20. mfogl. hétf. áv., kedd kv. Vámosmikola (Honim.) jul. 22., e. hétf. áv., kedd kv., szept. 29. e. hétf. áv., kedd kv. Az ápr. 6. és dec. 1. köv. hétf. áv. Vámospércs 1. Hajduvámospércs. Városlőd (Veszprémm.) febr. 13., szept. 17. mfogl. szerdán áv. Várpalota (Veszprémm.) ápr. 12., aug. 6., nov. 11. és dec. 13. napját mfogl. hétfőn. V.-Helykutas (Csongrádm.) J. Hódmezővásárhely alatt. Vásárosbéc (Somogym.) máj. 23., okt. 4. Vásárosmíske (Vasm.) Gy.-Szentelő Boldogasszony napját, Gyümölcsoltó-Boldogassz. napját köv. napon, S.-Boldogasszony napján, aug. N.-Boldogasszony, Kisassz. napját köv. napon, Ferenc, Katalin és Luca napján. Ha az ünnepnapra esnék, a köv. napon. Vásárosnamény (Beregm.) Húshagyó kedd u. eső hétf., jun. 'Medárd napot mfogl. hétf.. dec. Luca napot mfogl. hétfőn kv. és áv. Vassuránv (Vasm.) márc. 19., máj. 4., aug12., okt., 26. kv. Vasszécsény (Vasm.) febr. 16., mege. jun. 17.., ha vas. v. ünnep, a köv. napon, szept. 14. és nov. 22. mege. csüt. Vasvár "(Vasm.) jan. 27., márc. 15., máj. 3., jun. 13., aug. 10., szept. 29., nov. 10. Velence (Fejérm.) márc. 27., aug. 7., nov. 6. marha és kv. Véménd (Baranyam.") minden évben márc. 27., jul. 17., szept. 20. kv. és áv. Vép (Vasm.) jan. 25.. Fehérvas. u. hétfőn, Aldozócsüt. e. szerdán, Péter és Pál e., István kir. e. napon, nov. 5. Ha szombatra v. vas. tsik, a köv. hétfőn. Verpelét (HeveSnO jan. J8., ápr. 24., j u l 27., okt. 31. Ha nem hétfő, a mege. hétfőn. Vése (Somogym.") márc. 5., aug. 5.. okt. 30. Ha ünnepnap v. vas., a köv. napon. Vésztő (Békésm.*) febr., máj.,, aug. és nov. hónapok első napját mfogl. szerda és csüt. kv. és áv. Veszprém (Veszprémm.) jan. 6., febr. 14., márc. 12.. Gergely, máj. 4., aug. 10., szept. 21. napját mfogl. hétfőn, nov. ,eTső hétfőjen. Villány (Baranyam.) ápr. 4. és okt. 31. mege, hétfőn, jul. 5. és szept. 1. mfogl. hétfőn kv, és áv. Visegrád (Pestm.) jun. 24., szept. 8-át köv. vasárnap. Vörösvár (Pestm.) szept. 8. köv. hétfőn, febr. 20. köv. hétfőn kv. és áv. Vörs (Somogym.) ápr. 3., jul. 5. u. köv. hétfőn. Zagyvarékas I. Rékss. Zagyvaronő (Nógrádm.) minden hó 15-ét köv. kedden, ha ünnep, a köv. napon kv.

Zákány (Somogym.) jun. 24. kv. és áv. Zala (Somogym.) ápr. 5., máj. 25., aug. 27., okt. 4. H a ünn. e. vagy u. eső hétköznapon. Zalaapáti (Zalam.) márc. 21. Pünkösd e. szerda, Őrangyal u. napon, ökt. 31. Zalabaksa (Zalam.) máj. 4., szept. 14., Sarl.boldogassz. u. hétf. áv. és kv. alabér Z (Zalam.) Sz. Ge r gely-n. e., Medárd nap e. szerd., Nagyboldogasszony u., Adv. más. vas. u. kedden marhav. és kv. Zalaegerszeg (Zalam.) febr. 14., Virágvas. e. hétfőn, sz. Györgynap u. hétfőn, Pünkösd u. kedden, jul.' 22., szept. 9., okt. 28., nov. 30., dec. 28. Zalalövő (Zalam.) jan. 10., ápr., jun. 13., aug. 29., nov. 5. Zalapátaka (Zalam.) ápr. 14., okt. 10. kv. és áv. Zalaszántő (Zalam.) Pünk. u. kedd, Illés u. kedd kv. és áv. Zalaszentbalázs (Zalam.) Balázsn., Urn. és sz. Istvánn. köv. hétf. Zalaszentgrót (Zalam.) febr. 3., márc. 12., Husv. e. szerda, jun. 24., jul. 13., szept. 1., nov. 11., Kar. e. szerda. Zalavár (Zalam.) febr. 24., jul. 26. Závod (Tolnám.)) nagyhét e. pént. kv. Zebegény (Hontm.) máj. 15., okt. 15. Zirc (Veszprémm.) márc. 19., máj. 1., jul. 26., szept. 29., dec. 4. Ha vas. v. ünn. esn., a köv. napon. Zomba (Tolnám.) ápr. 18., jul. 26-át mfogl. szerdán, okt. havi Dömötör hetébe eső szerdán. Zombor uj naptár szerint Gyüm.-oltó Bold.assz. napja, ó n. sz. Nagyboldogassz. napja, nov. 25. mege. vas. és hétfőn. Zsámbtk (Pestm.) febr. 4., ápr. 24., jun. 24. és okt. 28. mfogl. szerdán áv., csütörtökön kv. Zsámbok (Pestm.) ápr. 1-ét és szept. 14-ét mege. hétfőn kv. és áv.

A

gazdasági termények sulyvesztesége a z e l r a k t á r o z á s i d e j e alatt.

9 -'2 h'nap alatt a beszáradás követkaztében súlyából vészit a buza és rozs — . — — -— — I—- 20/s-ot az árpa és zab —..— .— — — 2— 3 „ a hüvelyesek — — - — — — 2— 5 , a burgonya — — — -- — 8—10 „ a répa. prizmában — — — — 6—10 „ a széna — — 8 — 10 „ a repce — — — — — — — 6— 8 „ a lófogu csöves tengeri — — — 8 5 „ a közönséges magyar tengeri — — 7 —11 „ az apró keményszemü . — — 5— 7 , 1(J0 kg csöves tengeri, fajta szer'mt változóan, 75 90 kg. lemorzsolt tengerit ad.

461 îiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin

Ez a ragályos betegségek terjesztője Ez pedig a terjesztőjük megölője 1 Óvakodjunk az utánzatoktól 1

.

Mindenütt kapható

Gyártja:

NAGY KÁLMÁN gyógyszerész NYÍREGYHÁZA.

fi

üfÉSÍiS

[x]lllllll!ill!!llllllllllllllllillllllllillllllllllllllllllllllllll!lllllllllll!

ül®

[glllllllll[IIIIIHIIIIlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!lllllllll'[g

NdQTI5TWÍN könyvkötő és diszmsáru készítő

PAPP LÁSZLÓ mükelmefestő

N Y Í R E G Y H Á Z A

és vegytisztitó

intézete

*V

Bessenyei-tér 3. szám. Kisállomásnál. Iparművészeti műhelyében

készülnek:

K ö nyvk ö t é s e k könyvtári, tankönyvek, regények, folyóiratok, irókönyvek

D o b o z o k üzleti- és diszdobozok, dohányzó-, ékszer-, kézimunka-, keztyüdobozok minden méretben és kivitelben

Bőrmunkák

Női és férfiruhát, kelméket, bármily szinben f _ i és tisztit művésziesen I C o l vegyészeti uton a leggyorsabban és a legszebb kivitelben. Gyászruhák festése 24 óra alatt készül. Fehérneműt, gallért, kézelőt hófehérre m O S

fényesre

v a s a l

Gouvréroz és plisséroz. Vidéki megrendeléseket gyorsan és pontosan eszközöl.

•V*

bőrkötések, bőrkeretek, Írómappák, kazetták, aktatáskák, levél- és pénztárcák, ridikülök, valamint mindezek javitásai.

NYÍREGYHÁZ A

®llllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllUlllllllIiII!lllllllllllllll'S

ÎllllllllllllWliiilllllllülllllllIllllllilllllliHillllllllllllllllllllllllll^

Széchenyi-út 2. szám.

119 !^0*tiiiiiiiiitmmmiiiHtHiiiiiifittti*tiiiiiitiitiiiiifWimiimii*iiiiititnimif tiinftiiiiiftiiimîiiiifiii^

fim»initiiii»niiiii»iiiiinimniff^S3

1

S É R V K O T Ő K fvi a

r

Haskötők, Melltartók,

Hátegyenesitők

nagy raktára és mértékutáni készítése

BLUMBERG JÓZSEF keztyiis, kötszerész és füzőkészitő N Y Í R E G Y H Á Z A , Kossuth-tér 14 Róm. kath. paróchia épület.

Oummibarlnyna

Valódi angol (yiifiinií különlegesséés francia gUIII1111 gek( orvosi műszerek és betegápolási cikkek

K ü l ö n női kiszolgálás.

gyári raktára.

g

Külön

próbaszoba. IIlIHIIIll«iillillill«IlilIllll>lllllilllillllllilllIIIIÍIIIfllIIIIIIIIIiliIIIIIIIIllIIIIIIlIllÍIlllllIlllllIIIIIlUIIlí*J «

[gllllüllllilllMülllHllllll»IIHIliyillllilllMllllHllllillllllllllllllilllllll[g

^Hlllll!lllllllllllllllilllllllllllllílllllllllllllllllllllllllllllllll[llllllllllll[xj

BATTA JÓZSEF ruhafestő, vegytisztitó és pliss/.éro«ó

NYÍREGYHÁZA,

Zöldség-tér

4.

W GÓLYA

ÁRUHÁZ

N y í r e g y h á z a , Zöldség-tér 8. «sz. =

ahol minden szegény ember vehet férfi-, női-, f i u - és leányka-ruhák, k a b á t o k , bundák, bőrkabátok, esők ö p e n y e k , mindenféle munkaruhák és

munkaköpenyek

árban.

a legolcsóbb

Telefon 175.

H a egyszer v e s z , v e v ő m

A Elvállal férfi- és nőiruhákat festésre és tisztításra a legjutányosabb árban és legpontosabban.

marad! [sljiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiig]

1

120 ÎlillllllllilllllllllllilllillllllllillllllilllH

SESZTAY PÁL ÉS FIA épület- é s m ű b á d o g o s , v í z v e z e t é k é s f ü r d ő b e r e n d e z é s

NYIREGYHAZA,

BETHLEN-UTCA

Telefonszám 2 - 9 0 .

15

szerelő

SZÁM.

Alapítva 1875. évben.

Elvállal: épület- és diszmü-bádogos munkákat, templom-, toronytetők fedését, javítását és festését, valamint vízvezeték-, fürdőszoba-berendezések és villámhárítók felszerelését.

Árajánlattal díjmentesen szolgálunk. [llllII!IUII!l!ll!il!!il!IHIIIIIIlllllll^ ^íiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiniiiiniiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiNiiiiiiiiiiiiniiiiiiin

VRABELY ANDRÁS asztalosáru gyára

NYÍREGYHÁZA, SELYEM-UTCA 38. SZÁM.

Kérjen árajánlatot!

.«llllIIIIIillIllIilllllIltlIlllIIlllIlllllIIIIIIllUllllilllilUlllII

IIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIli,

Készítek: Ajtókat, ablakokat, irodai, iskolai és konyha berendezéseket £|||ÍI!ll|lllllil|||||||inilllllIIIHNIIIIII!lllllilIIIIIIIIIIHIilllllllllillllllH

[gjlilllllllllilllllllllllH 5

MAGOSz SAJTÓVÁLLALAT R.-T.-nál NYÍREGYHÁZA, SZABOLCS UTCA 20 SZÁM

Kaphatók és megrendelhetők az összes görögkatholikus és római katholikus

IMAKÖNYVEK Ezüstből készült olvasók, nyakláncok, függők és keresztek. Templomi felszelési cikkek, gyertya, tömjén, füstölőszén.

Rózsafüzérek- és imakönyvekből nagy raktár. tlpillllllllllllllllllllllllllllllllH

Általánosan elismert

LENGYEL CUKRÁSZDA

A helybeli és a vidéki intelligencia találkozóhelye. Lakadalmak és mindenféle ünnepélyekre megrendelést a legkényesebb igényeket kielégítve vidékre is elfogad. Külön ebéd és vacsorázóhely áll a t. vendégei részére.

U e l e f o ii s z á m

2 7 0.

JÓBA ELEK KÖNYVNYOMDÁJA

Készít: folyóiratokat, egyházi, kereskedelmi ésgazuasági nyomtatványokat. Állandó naey raktár küíségi, közigazgatási és ügyvédi nyomtatványokból. Dus raktár ir.papir és mindenféle irodaszerekből. Iskolsrendtartási nyomtatványok nagy raktára!

NYÍREGYHÁZA SZÉCHENYI-UTCA 9. TELEFONSZÁM 139.

Nyíregyháza 1Ü0 éves jubiláris kiállításán II. díjjal kitüntetve.

HAJNY KÁROLY bőrdíszműves, bőröndős, könyvkötő selyem- és diszmü-áru specialista üzem NYÍREGYHÁZA, Hatzel-tér 6. szám.

MODERN KÖMVVKÖTÉSZET. Bőrképkeretek, disz- és üzleti dobozok, paszparturák stb. galantrie munkákat készítek. Saját készitményü olcsó és finom áruk állandóan nagy választékban raktáron.

Uj bőröndök, kézi-és iskola-táskák, férfi ésnöí tárcák (ridikülök) valamint ezek átalakítását és javítását jutányosán s pontosan eszközöm.

SUHANESZ LAJOS bútorgyáros, "-árpitos és bútorcsarnoka, Nyíregyháza, Bethlen-u. 5. (Gör. kath. parócliia). G y á r : Nádor-u. 11. Karpitosüzem: Bocskay-u. 35 Meilék-rak'ár: Egyhaz-u. 5 Nyiregyhá-a város 0 eves jubi eumi kiáll tásán aranyéremmel kitüntetve.

Hálószoba, Ebéd ősznba, Uri-szoba, Leányszoba, Előszoba, Konyhaberende zés, B ő r g a r n i t ú r á k , S ő n y e g e k , Sezlontakarók, Matracok, Lós/őrmatracok, Vasés rézbutorok, Függönytartók, Irodaberendezések, Szövetáruk

Rendeléseket felveszek! Üzlet-telefon : 3 1 9 . Gyári-telefon : 3 9 3 . K á r p i t o s ü z e m : 369.

MARIAPOCSI NAPTÁR KÖJ. íó) AZ KÖZÖNSÉGES ESZTENDŐRE ÁRA: KORONA KIADJA: A MAGOSZ SAJTÓ VÁLLALAT R.-T." \.\Jy "K

Recommend Documents