KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE... ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE 180 KORONA, FÉLÉVRE 90 KORONA

; í a «

'

m a d á r ? AI*

- z £ Í KÖNYVTÁRA

VII.—VIII. SZÁM 1922. IV. 1 . - 1 5 .

AZ ÁLLAT- ÉS N Ö V É N Y K E R T IGAZGATÓSÁGÁNAK K Ö Z R E M Ű K Ö D É S É V E L SZERKESZTI:

RAITSITS EMIL

KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE .

.

.

.

E L Ő F I Z E T É S I Á R A E G Y É V R E 180 K O R O N A , F É L É V R E 9 0 K O R O N A

Az összetartásban él az erő. írta : Raitsits

Emil

Ezeken a tragikus, vészteljes napokon, amikor szeretett Hazánk darabokra zúzva fekszik a kultúra jegyében született század elején, a harctereken le nem győzött, de együvétartozásában szétbomlasztott magyar nemzet fiai a jelen pillanatban úgylátszik tanácstalanul szemlélik azt a szervezett támadást, amely nap-nap után, létünk alapjait döngetve, reánk súlyosabbnál súlyosabb csapást mér. A vöröskéz arculcsapása felébresztette az addig alvó és csak látszólagos nemzeti érzésünket. Azóta sajnos, a magyar még mindig nem találja meg önmagát, saját faját. A nagy nyomorúság közepette önző egyéni érdektől hajtva, nem érzi a tulajdonképpeni magyar szolidaritást. Magyarok tartsunk össze! Ez nem jelszó, hanem a tett kifejezése. Az összetartásban él az erő. Az erő csak akkor él, csak akkor működik, csa"k akkor a haladás eszköze, ha az erő célirányosan, egy irány­ ban fejt ki működést. Ha azonban az erők ellentétes irányban össze-visszaságban hatnak egymásra, az egyébként értékes erők egymást gyengítik, meg­ semmisítik. A célirányos erők egyesítéséből származó legösszhangzatosabb élet legszebb példáit a termé­ szet köréből vehetjük. A létért való küzdelem nagy harcában nemcsak nemzetek, népek veszik ki a részüket, hanem e sárteke minden élő lénye. E nagy harcban azonban csakis azok biztosíthatják életük feltételeit, amelyek egymásra támaszkodva, életerejü­ ket célirányosan fejtik ki. Az állatok nagy háború­ jában, amely a világ kezdete óta folytonos, ne gon­

.

.

.

.

doljunk elsősorban azokra a harcokra, amelyek a ragadozó állatok és azok zsákmányai között folyik le, mert ez a létért való küzdelem legbarbárabb alakja. Nem egy példa található a természettudo­ mányi irodalomban, amidőn az afrikai leopárd vagy a délamerikai puma vagy jaguár az éj leple alatt nagy marhacsordát támad meg. A vérszomjnak sok­ sok áldozata van. E tömeges gyilkolás után azonban a vérengző bestia csupán egy áldozatát hurcolja el magával, hogy éhségét csillapítsa. Ilyen pusztítást végez hazánk tyúkóljait megtámadó görény is. A raga­ dozó állatoknál a létfentartásnak ez a vérszomjas módja nem biztosítja és amint a tapasztalatok mutat­ ják nem is erősítette meg életfentartásukat. A ragadozó állati ösztön ily vérszomjas nyilvánulása a természet magasztos rendjében csak ideig-óráig, mely az emberi számítás szerint esetleg évezredeknek felel meg, tart­ hatja fenn hatalmát. A maga erejében bízó, minden együttes, összetartó, célirányos működés érzetét nélkü­ löző ragadozó állat, bármily hatalmas vagy vérengző legyen is, előbb-utóbb kipusztul az élők társadalmából. Míg régesrégen, sok évezred előtt tömegesen éltek a ragadozó állatok, addig a mai korban számuk igazán megolvasható. Nem kell túlmessze időbe visszatekin­ tenünk, amidőn hazánk medvékben és farkasokban is bővelkedett. Hol élnek most? legfeljebb hazánk elrablott részeiben. A természet magasztos rendjében csakis azok az állatfajok biztosítják létfentartásukat és elterjedésük területét, amelyek egymást támogatva, egymást gyámolítva, közös erővel küzdenek az életért. Erre a legszebb példákat találhatjuk az élők világában a gyengébb állatfajoknál. Az állatok csoportos vagy tömeges társulása öntudatlanul igen különböző okok-

ból létesül. Az ivarzás, a fajfentartás céljából például nagy tömegekben keresnek fel bizonyos vízterületeket a halak, a vándorútjukra térő madarak nagy csopor­ tokba egyesülnek, hogy közösen, együttes erővel érjék el az életük fentartásához okvetlenül szükséges földterületet. Az állatok tömeges előfordulásának elébb említett példái sem, valamint azok az esetek sem, amidőn a nagy szaporaság folytán nagy tömegek lepik el a föld felületét vagy a vizek mélységeit, amelyek megint más állatfajok tömegeit csalják a bőséges zsákmány miatt arra a helyre, nem jelentik az egyes állatfajok célirányos és a létfentartásukhoz okvetlenül szükséges és magasabb nézőpontból vett társulását. Az állatok világából mindenki előtt közismert, hogy vannak fajok, amelyek egyedül, párosan vagy pedig egymáshoz társulva többen élik életüket. Az előbb említettek főleg a ragadozó állatok, amelyek vetélytársat nem tűrnek meg maguk mellett, míg ezzel szemben a növényevők a társuláshoz hajla­ mosak. A társulásnak igen számos példái, mint amilyen az a jelenség, amidőn bizonyos madárfajok, így az afrikai szociális madarak, amelyek együttes erővel építik fel fészkelő telepeiket, továbbá a rág­ csálók csoportos együttélése, mint ahogy azt a marmotánál látjuk; nem a magasabb társadalmi együtt­ élés nézőpontjából vett társulás, de mindenesetre mégis egy jel arra, hogy az összetartásból nemcsak a közös tulajdonságú fajoknak, hanem az egyéni életnek is meg van a maga haszna. Bár ezek az állatok egymás mellett, egymással mit sem törődve élnek, mégis ha például a marmota-társaság egyik tagja veszély közeledtével megadja a vészfüttyöt, az éber marmotatárs tigyelmeztetésére a többi mind megmentheti életét elbújva földalatti üregeikbe. Már sokkal szervezettebb a hód-társadalom, mely közös beosztott munkával építi meg a vizekben hódvárait. A madarak és emlősállatok igen sok faja a napvilágos időben egyenként szerteszét csatangol, de amint az

Péter.*

Óh mint szeretnék ...

( E g y civilizált c s i m p á n z é l e t e , k a l a n d j a i , m ű v é s z e t e é s h a l á l a . )

Oh mint szeretnék tengerre szállni, Hegyekre mászni, csúcsokról látni. Repülni gőzzel, repülni szárnnyal, Délre siető vándormadárral. ..

— Állatregény. — írta : Kerpely

Nem tudni, látni, óh be jó lenne. Nem félni, mi vár jövendő percbe, Élni, álmodni bűbájos álmot Feledni mindent, — egész világot. . . De hová mennék, hová mehetnék? Hisz bárhol lennék, tovább szenvednék. Nekem gyógyulást sehol se adnak, Nincs sehol helye szegény magyarnak... KISS

Béla.

Az őserdőben.

Óh mint szeretnék csak menni, menni, Suttogó szellő, vad vihar lenni, Elvándorolni, költözni messze Es felolvadni a végtelenbe . . .

1922.

est beáll, nagy csoportokba verődik össze s így óhajt védekezni az éj leple alatt vérengző ragadozók ellen. Az utóbbi szintén a társulás egy bizonyos elemi alakja, de semmi esetre sem olyan, mint azt a csalá­ dot, nyájat alkotó állatfajoknál láthatjuk. Tulajdonképeni családi életet csakis a madaraknál és az emlősállatoknál láthatunk, amelyeknél az utód teljes ivarérett kifejlődéséhez több mint egy év szükséges s így az utód a szülők pártfogására utalt. Az együvé­ tartozó család elszaporodásával keletkezik a családi nyáj, úgyhogy például az északkeletafrikai pávián családi nyája 150 egyedből áll, amelyek között 10—15 felnőtt hím teljesíti a fajfentartás kötelességét. Termé­ szetesen nem mindig összhangzatos a családi nyáj­ nak élete, mert a felnőtt hím nem igen tűri meg a legénykedő fiát, azt érthető okból elhajtja nyájából. A kirúgott, kitaszított legény mást nem tehet, maga alakít családot a hozzá szegődő nőstényekből. A családi élet primitív megnyilvánulását Zenker jegyezte fel, amelyet egy gorillacsaládnál észlelt. „A hatalmas termetű hím gorilla előtt haladtak a nőstények és ezek előtt a fiatal hímek. Az öreg hím, mint csapathajtó, figyelmesen minden oldalra tekint­ getett és ha veszedelmet nem sejtett, egy fatönkre ült, amire a nőstények a gorillacsaládapa lábai elé gyümölcsöt raktak és időnként egy-kettő a nőstények közül a hatalmas hímhez simult, mire az cuppogó, csipogó, röhögéshez hasonlatos hang kíséretében hosszú karjait a nőstények vállaira helyezte. Amint azonban veszedelmet sejtett, azonnal kinyitott szájára ütögetett tenyerével s így adott hangot, amellyel jelezte, hogy pereputtya kereket oldjon. Amint nagyobb állatot vagy embert közeledni látott, akkor kezeivel felváltva mellkasát döngette és az ellensége ellen fordult". A majomcsordák közösen keresik fel a táplálékot. Vándoréletük alatt a nap bizonyos szaká­ ban őrszemeket állítanak, amelynek hivatása, hogy a veszély közeledésére a társakat figyelmeztesse. Nem­ csak a táplálék megszerzését segíti elő a majom-

DEZSŐ

Hol volt, hol nem volt . . . Nem, e z nem mese, ez v a l ó tör­ ténet, amit most elfogok mondani, h a n e m a z m á r igaz, hogy a r e g é n y h ő s az Óperenciás-tengeren is túl született, a legsötétebb Afrikéban. Olt ringatták a b ö l c s ő ­ jét Afrika v a l a m e l y i k őserdejé­ ben, a Tanganyika-tótól nyu­ gatra fekvő N y á m n y á m földön. B o l d o g volt a z ifjúsága, gond­ t a l a n ; f i c é n k ó s volt, mint egy kis c s i k ó é s a z é d e s a n y j a rajongó szeretettel gondozta, óvta őt forró széltől, hideg esőtől és agyarkodó ellenségtől. Sűrű lombozatú, j á r h a t a t l a n tropikus bozótú szálerdő vastag * Ezen a címen Kerpely Béla kitűnően humoros tollából az idei könyvpiac legmulatságosabb könyve fog a tavasszal megjelenni. Tulajdonképpen az ifjúság számára íródott, de hasonlóan mulattatja a felnőttet is. Péter különben nem kitalált személyiség, hanem tényleg élt és művészetével, mint cirkuszi artista, bámulatba ejtette annakidején a budapesti közönséget. Módunkban van a szenzációnak Ígér­ kező kötetből néhány szemelvényt közölni. Mai szemelvényünk a kötet I. fejeze­ téből való. A szerkesztő.

társaság, de a test tisztántartásánál is segítőtársa egyik majom a másiknak. A bőr élősködőitől elő­ szeretettel szabadítja meg a majom hasonpajtását. Az állatok társulásának alakjai közül így a családi nyáj és az úgynevezett szociális nyáj között különbség van. Az előbbit csupán a megszaporodott család alkotja, míg az utóbbinál a társadalmi érdek­ közösségnek van főszerepe, mint amilyen a kedve­ zőbb takarmánybeszerzés, ivóvízfelkeresés és a közös védelem. Az ilyen úgynevezett szociális nyájak­ hoz a közös érdek miatt vezető nélkül maradt kisebb családi nyájak, kivert hímek, elhagyott nőstények társulnak s ilymódon óriási tömegekké verődnek össze, mint az az északamerikai bölénycsordáknál, Afrika és Közép-Ázsia legelő állatainál tapasztal­ ható. Az ily módon bizonyos társadalmi alapon csoportosult nyáj vezetője nemcsak hím, de a leg­ tapasztaltabb nőstény is lehet. A legelésző nyáj őrszemet állít, mely a veszélyre figyelmezteti társait. A vészhangra a nőstények csemetéikkel elől futnak és őket követik, mint hátvéd, a hímek csoportja. A társadalmi együttélés célszerűségének legszebb példáit mutatják a kombinált szociális nyájak, amidőn közvetlenül egymás mellett igen különböző fajú szociális nyájak (strucc, gnu, gazella, zebra stb.) legelésznek. Igen gyakran tapasztalták, hogy Afrika akácosaiban az igen jóhallású elefántok mellett zsiráfok legelész­ nek, amelyek hosszú nyakukra illesztett fejükben ülő éleslátású szemükkel a veszély közeledését, amit az elefánt esetleg nem hallhatott, megláthatták. A madár és főleg az emlősállatok társulásának néhány idevetett példáiból is kitűnik, hogy a cél­ szerű életfentartás megköveteli az élőlények társa­ dalmi összetartását. Az emberi szellem nézőpontja szerint a magasabbrendű állatok között fejlettebb társadalmi, úgynevezett állami életet nem találunk, de ezzel szemben a rovarok között sok oly faj éli azt a magasabb társadalmi életet, amely példány­ képe lehetne bármely nemzet állami berendezésének.

Szerény és rövid ismertetésem keretébe be sem illeszthetném a méhek, hangyák, termeszek állam­ háztartásának részletes közlését, mint a legszembe­ ötlőbb példáit annak, hogy mire képes megfelelő munkabeosztással az összetartásból származó együttes és célirányos erő. Mindnyájunk előtt közismert, mily hatalmas munkát végeznek egy rövid év alatt a méhkaptár dolgos munkásai, amelyek öntudatlanul bár, de a legszebben bizonyítják azt a tételt, hogy az összetartásban él az erő. Az erő él náluk, mert mondhatni, semmiből egy év alatt államot alkotnak, melyből a következő tavasszal új erős sereg vonul ki, hogy tovább alkosson és gyarapítson. Az elmondottak legjobban bizonyítják az össze­ tartó társulás szükséges voltát. Szegény elhagyatott hazánk újraépítésének nap­ jain nem óhajtok elcsépelt hangzatos szavakat közre­ adni, mert csupán jelszóval államot alkotni, államot kiépíteni nem lehet. A magyar szivekbe csupán egy picike érzést szeretnék beoltani, oly csipetnyi kicsikét, amely a dolgos kis méhecske életenergiáját hajtja, irányítja. Alkotni építéssel lehet, építeni munkával, munkál­ kodni pedig csupán kötelességtudásból lehet. Az egyén azonban egyedül nem építhet államot, ezért feltétlenül szükséges az összetartó munka, minden magyarnak külön és együttesen összetartó munkája. Ha minden magyar az államépítő munkából kivenné a részét, egyet érezve, egy eszmétől áthatva a Magyar Nemzet szent nevében ki tudná dobni, ki tudná közösíteni mindazt a férget, mely a Szent Korona alapjainak megingatását megkísérli. Az összetartó munka nem tűr henyélőket, árulókat, indigénákat, mert az államháztartás kapujánál ott állanak őrt azok, kik nem tűrik meg a széthúzást szító és áruló betolakodókat. A magyar minden téren együttes erővel dolgozzon. Ne legyen szégyen egy hivatás sem. Amidőn minden magyarban ez az érzés valóra válik, akkor nem lehet a Szent Korona Országa más, mint erős és hatalmas.

fájának á g á n volt a szülőfészke. Ügyes építmény. A p a p á j a való­ s á g o s építőmester volt. A k i s e b b és n a g y o b b á g a k a t lehajlította, megtördelte, keresztbe rakta s v a l a m e l y ággal vagy galyvillával alátámasztotta, sőt a legfelső sűrű á g a k b ó l tetőzetet is húzott, egész kis kunyhót épített a m a g a s fán. Vezéri kunyhói, mert nagyúr volt a p a p á j a : c s a p a t v e z é r , törzsfőnök. Egy-egy törzs á l l a n d ó tanyát szemelt ki m a g á n a k rendesen olyan vidéken, m e l y m i n d e n b e n megnyerte tetszését. V a l a m i harapni-, m a j s z o l n i v a l ó n a k a z o n b a n okvetlen kellett a k a d n i a , m á s k ü l ö n b e n k e z é b e vette a törzs a vándorbotot és m á s , j o b b vidékre bandukolt. Különösen a néger telepítvények k ö z e l é b e n fekvő erdőségekben olyan jól találták magukat, a k á r c s a k a paradicsomban. Mihelyt a törzs l a k ó h e l y e d o l g á b a n megegyezett, megindult a z eldorádói élet minden kedvtelésével és örömével, küzdelmé­ vel és c i v a k o d á s á v a l , gondjával és b a j á v a l . A törzs legkiválóbbja. vagyis l e g e r ő s e b b j e m a g á h o z ragadta a törzsvezéri tisztet. Ezt a méltóságot nem az é l t a l á n o s szavazati jog a l a p j á n nyerte el a vezér, h a n e m m á s p á l y á z ó k k a l , a többi legerősebbel vívott m a k a c s lovagi k ü z d e l e m n e k á r á n biztosította m a g á n a k . E b b e n a l e g h o s s z a b b fogak s a l e g e r ő s e b b karok döntöttek. Az erősé a z uralom, a fogakban rejlett a b ö l c s e s s é g e .

tattá, minden lény iránt bizalmatlan s.jgy c s a k n e m mindig ideje­ korán észrevette az esetleg k ö z e l e d ő veszélyt. Azelőtt a n a g y p a p á j a volt a h a t a l m a s úr és mikor m á r nagyon megritkult a hátán a szőr, a p a p á j a hajtolta uralma a l á a többi rokont az erő j o g á n é s most ő, a fia volt a s z e m e f é n y e , a vezérfi, kit nagy gonddal edzett erre a fényes tisztségre.

A vezér nagy méltósággal gyakorolta tisztjét. M é r a körül­ vevő s egyedül őt megillető tisztelet is biztosította önállóságát é s föllépése biztonságát. Ezenfelül pedig alattvalói m i n d e n n e m ű kedveskedéssel és hízelkedéssel h a l m o z t á k el. Vállvetett buzga­ l o m m a l igyekeztek a bundáját rendbentartani s a z a l k a l m a t l a n élősdiektől megtisztítani, ő pedig méltóságteljes l e e r e s z k e d é s s e l fogadta a hódolatokat, a k á r c s a k egy török b a s a , a k i n e k k e d v e n c r a b n ő j e a talpát cirógatja. E n n e k e l l e n é b e n azután hűségesen őrködött n e m c s a k a s z ű k e b b c s a l á d j a , h a n e m a z e g é s z törzs biztonsága fölött. Mindig nyugtalan szemét minden i r á n y b a j á r -

T o r n a ü n n e p é l y e k e t rendeztek a törzs reményteljes fiai szá­ mára, a h o l j á t é k közben nagy távolságra vetették magukat a versenyzők egyik faágról a másikra, b á m u l a t o s fürge ügyességgel, a nézők meg h a n g o s a n rikoltoztak e l i s m e r é s ü k b e n . Milyen kötélténcosi ügyességgel versenyezlek, ki éri el h a m a ­ r á b b a gyümölcsöt, két l á b o n egyensúlyozva a v é k o n y ágon. V a g y milyen élvezetes mulatság volt, h a összejött az egész rokonság, ö t v e n e n - h a l v a n a n é s majálist ültek. Örömükben rikoltoz­ tak és a fák törzsét kongatták. Azért n é h a kijárlak a szerető a p a i pofonok is, h a nem volt e n g e d e l m e s v a l a m e l y i k ifjú úr vagy hölgy, mert h i á b a , fegyelem nélkül n i n c s e n társadalmi rend, ezzel még a z afrikai őserdő lakói is tisztában voltak. Egy szó mint száz, idilli élet folyt a nyámnyámföldi ős­ erdőben . . . De hej, egy szép napon v a l a m i furcsa l á r m á s népek tele­ pedtek le a z erdőszélen. Két l á b o n j á r t a k é s fehérek voltak. A testüket nem borította szép bársonyos, feketésbarna s z ő r s u b a . A z erdő ő s l a k ó i ijedt c s o d á l k o z á s s a l b á m u l t a k fáikról a j ö v e ­ vényekre és h a r a g o s bődülésekkel hajigáltak feléjük, amin a szőrtelen fehér kétlábúak jót mulattak, de a m i az őserdei nép­ séget még j o b b a n felingerelte. Csak a fiataloknak tetszett roppan­ tul ez a tréfa. R á n c o s , s z e n n y e s e n húsvörös színű kis pofájukat fintorra húzták, a m i náluk a nevetés volt és a rózsaszín fog­ húsukból é l e s e n villant ki a fehér fogsor. Ha eltaláltak egy-egy

Amint a magyar erők célirányos együttműködése ebben az alakban nyilvánul, akkor megsemmisül­ nek azok a látszólagos határok, melyekkel az ész­ szerű társadalmi renden alapuló és fokozott mun­ kálkodása folytán magasabb kultúrájú magyar nemzetet a szomszédok ragadozó, minden nemzeti, társadalmi rendet felbontó serege megszűkítette. A sértetlen hazát csak összetartó munkával állít­ hatjuk vissza, mert a magyar összetartásban él az erő, a nemzet, az integritásában még egykor fénye­ sen tündöklő Magyar Szent Korona Országa. &HISZEK EQ/ ISTENBEN-HI5ZEK HÁTÁBAN) &HISZEK EGy ISTENI .ÖRpK I G A Z $ A G B A N R JHBZEKMA^^ i'AMENÍ

RDCifneT.

A Balaton téli madárfaunája. Irta : Keller

Oszkár

dr.

S z é p B a l a t o n u n k é s k ö r n y é k é n e k a nagy kiterjedésű K i s b a l a t o n n a k n e m c s a k t a v a s s z a l és ősszel g a z d a g madórélete, h a n e m igen é r d e k e s é s változatos a z télen is. Ilyenkor, különösen, ha erős á l l a n d ó hidegek uralkodnak, sok olyan ritka é s é r d e k e s m a d á r üti fei ideiglenesen tanyáját a B a l a t o n o n s a n n a k kör­ nyékén, a m e l y e k e t a z é v m á s i d ő s z a k á b a n ezen vidéken egy­ á l t a l á n n e m láthatunk. Egy évtizednél h o s s z a b b ideje, hogy mint keszthelyi l a k o s á l l a n d ó a n a B a l a t o n mellett tartózkodom é s ezen idő alatt részint a m a d á r é l e t t a n u l m á n y o z á s a iránti szere­ tetből, részint, mint a M a g y a r Királyi Madártani Intézet meg­ furcsa fehér micsodát, dévaj ö r ö m ü k b e n n e m bírtak m a g u k k a l es röhögve rázták a faágat, s z é l e s j ó k e d v ü k b e n . K ü l ö n ö s e n a mi kis barátunk, a vezérfi volt v a k m e r ő é s j ó k e d v ű é s kíváncsi, mint minden majom, mert talán kitalálta m á r a k e d v e s olvasó, hogy akikről s z ó van, a m a j m o k ősi n e m z e t s é g é h e z tartoznak, mégpedig a c s i m p á n z o k é l e s e s z ű fajá­ hoz. K í v á n c s i s á g a nem hagyta nyugodni. Közelről akarta látni azt a fura rokonkinézésű, c s a k m é g i s m á s társaságot. K ü l ö n ö s e n egy kövér b á c s i tetszett neki nagyon, a k i n e k nagy p o c a k j a volt és m a j d n e m úgy nézett ki, mint a nagypapája é s szőrös is volt a z á b r á z a t j a , még a z orra is olyan benyomott, pisze. Határo­ zottan rokonszenvet érzett iránta és leste a mozdulatait. Ha a kövér, szőrösarcú, pisze b á c s i a fejebúbját vakarta, ő is ; ha a z i z z a d t s á g á t törülte le a h o m l o k é r ó l , ő is. Utánozta minden moz­ dulását, c s a k azt nem tudta felérni ésszel, mi a z a kurta fa a b á c s i a g y a r é n , a m e l y i k füstöl ? ő is tört m a g é n a k egy kurta ágat és a s z á j á b a dugta, de a z c s a k n e m akart füstölni. H a n e m hét, a k í v á n c s i s á g n a k m e g s z o k t a adni a z e m b e r a z á r á t ! A kis csimpánzfiú egyre k ö z e l é b b - k ö z e l é b b ugrándozott, fáról-fára, azután lemerészkedett a földre is é s c s o d á l k o z ó b á m u ­ l á s á b ó l egyszerre c s a k arra ébredt, hogy egy falka benszülött kutya, a z u m b á k fogvicsorító c s a p a t a rohan feléje leffelő piros nyelvvel, tajtékos szájjal ugatva. A kis c s i m p á n z rettentően meg­ ijedt é s észnélkül hátrált a bokrok felé, mikor egyszerre c s a k bezárult körülette a világ. F e k e t e b ő r ű szolgák ugrottak elő a bokrok mögül és a z ott elrejtett kifeszített vastagkötelű hálót b e z á r t á k a z ijedtségtől dermedte vélt csimpánzfiú orra előtt. Az u m b n k behúzott farokkal, v a k k a n g a t v a vonultak félre a feketék rúgásai és ordításai elől é s a kis c s i m p á n z h i á b a rázta most m á r kétségbeesetten a z őt fogvatartó h á l ó erős kötelékét, h i á b a kiáltozta sírva, persze a z ő nyelvén : — Mama 1 Mama 1

figyelője, rendszeresen kutafom é s megfigyelem gyönyörű tavunk gazdag madárvilágát. T ö b b évi ilyen irányú megfigyeléseim ered­ ményéül j e l e n l e g összefoglalom mindazt a fontosabb és é r d e k e s e b b adatot, amit a B a l a t o n téli m a d á r f a u n á j á r a nézve följegyzésre é r d e m e s n e k tartok. Az e g y e s é v e k b e n a B a l a t o n o n és k ö r n y é k é n tartózkodó téli m a d á r v e n d é g e k közül n e m egy e s e t b e n figyelhetjük meg a sarki búvárt (Golymbus arcticus L.). Ezen pingvinre emlékeztető m a d á r Norvégiában, S v é d o r s z á g b a n , Észak-Oroszországban, S z i b é r i á b a n költ. Nyáron feje, tarkója egérszürke, torka, pofái feketék, n y a k a , begye hófehér a l a p o n fekete v o n a l a k k a l tarkázott, mig egész a l s ó teste fehér. Csőre fekete, s z e m e i é l é n k v ö r ö s b a r n á k , l á b a i felül zöldesszürkék, alul viszont barnák. T é l e n tollazatának színe r é s z b e n megváltozik, ugyanis felső teste feketésszürke, míg testé­ nek a l s ó része hófehér, c s ő r é n e k orma feketésbarna, oldalain kékesszürke. Nálunk n a g y o b b vizeink környékén ősszel, leg­ i n k á b b október végén, n o v e m b e r és d e c e m b e r hónapokban mutatkozik k i s e b b - n a g y o b b c s a p a t o k b a n . H a olyan erős a hideg, hogy minden nyilt víztükör befagy, tőlünk is búcsút vesz és d é l e b b r e a z Adriai- é s Földközi-tenger vidékeire húzódik. Kitűnően úszik és még j o b b a n bukik, ezért v a d á s z a t a is igen fáradságos, mert a legkisebb veszélynél a z o n n a l lebukik és eltűnik s z e m e i n k elől. T á p l á l é k a kizárólag h a l a k b ó l áll, ezért h a l a s t a v a k környékén érezhető k á r o k a t okoz. A B a l a t o n o n és a Kisbalatonon évről-évre megjelenik é s c s a k tavasszal távozik el vidékünkről fészkelni é s z a k i h a z á j á b a . Ősszel é s télen a nálunk telelők közül több kerül puskavégre, úgyhogy alig van tél, a m i k o r n é h á n y példány elejtéséről n e s z e r e z n é n k értesítést. A keszthelyi G a z d a ­ sági A k a d é m i a természetrajzi gyűjteményében is van 2 drb, a m e l y e k közül az egyiket 1890. d e c e m b e r 5-én Keszthelyen lőtték, míg a k i s e b b i k 1892. d e c e m b e r 3-án u g y a n c s a k Keszthelyről került a gyűjteménybe (1. 1. képet). A B a l a t o n i Múzeum természet­ rajzi o s z t á l y á n a k gyűjteményében levő 4 drb közül 2 1898 előtti é v e k b ő l Keszthelyről, 1 példány 1892-ben, 1 pedig 1894-ben Keszthely vidékéről került a m ú z e u m b a (1. 2. képen a). Ugyan­ c s a k szépen fejlett hím sarki búvárt ejtettek el 1920. j a n u á r h a v á b a n a K i s b a l a t o n o n , míg ezen é v n o v e m b e r 22-én egy igen nagyméretű, erősen fejlett hím került kitömésre, amelyet Marcali somogymegyei község h a t á r á b a n elterülő vizenyős, m o c s a r a s területen lőttek le. A helybeli premontrei főgimnázium természet­ rajzi gyűjteményében u g y a n c s a k látható egy szépen fejlett pél­ dány, mely Keszthelyről l § 6 4 - b e n került a gyűjteménybe. S o k k a l ritkábban fordul elő h a z á n k b a n é s különösen a B a l a t o n környékén a z északi búvár (Colymbus lumne Gun. — C. septentrionalis L.). Ez a búvárok között a l e g k i s e b b testű. Csőre kissé g y e n g é b b , mint fajrokonainak é s keveset fölfelé hajlik. Nyáron feje egérszürke, torkén hosszú v ö r ö s b a r n a folt létható, nyaka, h á t a és farka hátul feketésszürke, szárnyai apró pont­ Fogoly volt. H á l ó b a került. A piszke, kövér b á c s i , aki olyan volt éppen, mint a nagy­ p a p á j a é s akit H o p k i n s n a k hívtak a többiek, s z é l e s mosolyra húzott a r c c a l b a r á t s á g o s a n közeledett a kis fogolyhoz, aki sze­ pegve megguggolt é s mint egy telivér angol gentleman, most m á r egykedvűen várta a történendőket. Okos, v i l á g o s b a r n a szemeit kérdő k í v á n c s i a n e m e l t e fel Hopkins mesterre é s a j o b b k e z é t védőén tartotta a feje fölé. — K i s f i a c s k á m , — mondotta Mr. H o p k i n s b a r á t s á g o s a n , —• n e m kell félni 1 Föl a fej ! J ó dolgod lesz minálunk. E m b e r t faragunk b e l ő l e d — é s egy c u c l i s üveget nyomott a szipogó kis c s i m p á n z m a r k á b a , a m e l y i k b e n finom, langyos é d e s fej volt. — Minthogy m a éppen Péter n a p j a van, legyen ezentúl Péter a neved, — mondotta egy másik, hosszú hórihorgas német ember, M a y e r Kurt úr, akin fehér v á s z o n r u h a volt és p a n a m a ­ k a l a p és szeretettel veregette meg a reszkető kis v a d o n c vállát. A most m á r t ö b b é nem névtelen, h a n e m P é l e r nagy s z e m e k e t meresztett a hórihorgas, v é k o n y M a y e r úrra é s i n k á b b húzódott m é g i s a z előtte r o k o n s z e n v e s e b b Mr. Hopkinshoz, aki s z á j á h o z illesztette a c u c l i s üveget. Péter önkénytelenül is húzott az üveg­ ből é s mikor érezte, hogy tej v a n b e n n e , h a t a l m a s kortyokban szopni kezdett. ízlett neki a z é d e s tej, de a z u t á n könnyek kezd­ tek potyogni meleg b a r n a s z e m é b ő l , mert e s z é b e jutott a m a m á j a , aki n e m is oly régen még emlőjén táplálta s oly kimondhatat­ lanul szerette őt, a kis majomfit. Mikor megitta a fejecskéjét, Mr. Hopkins a karjára vette, megsimogatta és egy szép t á g a s v a s k e t r e c b e helyezte, a m e l y i k b e n illatos s z é n a volt elhintve j ó vastagon. Péter egy ideig n é m á n b á m u l t ki a v a s r á c s közül, n é h a - n é h a vakaródzott egyet, azután a szokatlan izgalom következtében kimerülve elálmosodott, le­ heveredett hát a p u h a s z é n a á g y r a é s elaludt. É s álmodott. Olyan szépet álmodott, nagy fákról, b a n á n r ó l , amin összevesztek a z

szerű foltokkal tarkázottak, csüdjük kékesszürke, úszó­ a l s ó teste fehér, c s ő r e ólom­ hártyájuk fekete, csőrük vilá­ szürke, l á b a i elől zöldes­ gos ónszínű, fekete k a m p ó v a l . szürkék, úszóhártyája szenyÉszaki vidékeken, Izland nyes testszínűen szürkés, sze­ szigetén, Norvégiában, Á z s i a mei sötétbarnák. Téli tollaé s z a k i vidékein fészkel, késő z a t é b a n felül sötét b a r n á s ­ ősszel és a tél elején d é l e b b r e szürke apró fehér hegyes vonul s ilyenkor h a z á n k na­ pontokkal tarkázva, míg alul gyobb terjedelmű mocsaras hófehér, c s ő r e ólomszínű, lá­ vidékeit, tavait is felkeresi. bai u g y a n c s a k ólomszürkék. A Gazdasági Akadémia Ter­ A m a g a s é s z a k o n . Északmészetrajzi T a n s z é k é n e k gyűj­ Á z s i a és É s z a k - A m e r i k a sark­ teményében levő példányt köri tájain, úgyszintén Grön­ (1. 3. képet) 1898 októberében, land, Izland, Novoja-Zemlja, Keszthelyen lőtték, míg a Spitzbergák azon területek, balatoni m ú z e u m b a n levő 2 ahol á l l a n d ó a n tartózkodik és d a r a b u g y a n c s a k Keszthelyről rendszeresen költ is. Fészkét került 1898 október 29-én a ezen vidékeken a tengerhez gyűjteménybe. A szélesfarkú közel fekvő k i s e b b terjedelmű halfarkas igen ügyesen úszik vizek környékén készíti s e z és a szárazföldön nagy gyor­ nem e g y é b a földben kita­ s a s á g g a l fut. Eleven, folyton posott mélyedésnél, amelyet mozgó madár, a m e l y örökösen s z á r a z növényi részekkel bélel é h e s é s állandóan zsákmányra ki. A hím é s tojó nagy gond­ vadászik. Megeszi a rovarokat, dal őrzik fészküket és a fész­ férgeket és a k i s e b b testű h a l a ­ ket a legelrejtettebb helyeken kat, különösen a z o k a t . a m e l y e ­ készítik. É l e l m e a különböző ket a vízből a hullám időnként vízi rovarségon, férgeken kívül, kivet. Nem kíméli a z o n b a n 1. kép. Sarki búvár (Colymbus arcticus L.). l e g i n k á b b a hal, ezért a h a l ­ a különböző vízi madarak g a z d a s á g r a k á r o s n a k mond­ fészkeit sem és azokból úgy ható. Élelmét a v í z b e lebukva keresi. Ősszel és télen, nálunk a tojásokat, mint a fiókákat kipusztítja. É s z a k i h a z á j á b a n június ritkábban ez a madárfaj is előfordul. A B a l a t o n i M ú z e u m b a n elején költ, 2 s z e n n y e s olajzöld tojásét füves helyeken a földben levő egyetlen példányt 1894-ben Mike községben (Somogy­ kikészített g ö d r ö c s k é b e tojja le. A tojásokból kikelő fiatalok megye) lőtték (1. 2. képen b), míg a premontrei főgimnázium augusztus végére a n y á n y i a k lesznek és ö n á l l ó a n keresik meg természetrajzi gyűjteményében látható 3 drb közül az egyik tojó táplálékukat. a Kisbalafon vörsi részletéből került a gyűjteménybe, míg a hím Ritkán látható a B a l a t o n n á l u g y a n c s a k késő ősszel é s a tél é s a m á s i k tojó lelőhelye ismeretlen. V a l ó s z e r ű e n azok is a elején a nyílfarkú halfarkas (Stercorarius parasiticus L.). Csóka­ B a l a t o n környékéről valók. nagyságú, c s ő r e gyenge, az öreg tollazata vagy egészen b a r n á s ­ S z o r o s a b b értelemben nem tartozik a B a l a t o n téli j e g e s szürke, vagy homloka, feje barnásfekete, begye fehérsárgás m a d é r f a u n á j é h o z a széíesfarfeú halfarkas (Stercorarius pomaárnyalattal, testének felső része sötét barnaszürke, farka és a n n a k torhinus Temn.), de mivel rendesen a tél elején, n o v e m b e r végén, középső két hosszú tolla barnásfekete, c s ő r e szaruszínű, csűdje d e c e m b e r b e n mutatkozik n a g y o b b vizeink mentén. így a B a l a t o n élő állapotban kékes, a halál után a z o n b a n olajzöldbe hajló környékén is, ritka é s é r d e k e s e b b voltéra v a l ó tekintettel, fel­ lesz. L á b u j j a i , úszóhártyéja feketék, s z e m e i b a r n á k . A tojó említem. Körülbelül varjúnagyságú, sirályra emlékeztető testű középső farktollai valamivel rövidebbek, mint a hímé. Téli m a d á r , a m e l y n e k teljesen kifejlődött öreg példányai felül sötétebb, tollazatban a test oldalain és a farkfedőkön hosszanti foltozás alul pedig v i l á g o s a b b b a r n a színezetűek. Nyakuk elején levő létható. tollaik hegye oldalt és hátul sötétrozsdasérga, farkuk, l á b a i k és Az északi vidékeken tartózkodik és S c h e t l a n d , Orkney szige­ szemeik sötétbarnák. A fiatalok nyári tollazata c s o k o l á d é b a r n a , teken, S k a n d i n á v i á b a n , a Jeges-tenger partjain á l l a n d ó a n költ. Ősz végén, tél elején, a m a g a s északról d é l e b b r e vonul s ilyen­ kor h a z á n k n a g y o b b vizeinél nem egyszer látható. A K i s b a l a t o n unokatestvérekkel é s ezért egy pofont kapott a drága j ó m a m á ­ jától, de a z nem is fájt, mert a z a n y a i kéz oly lá,gy és a pof j o b b a n fáj a z ő szívének, mint a n n a k , aki kapja. É s mikor idáig álmodott, összeszorult megint a szíve é s felébredt. — Hát s o h a s e m fogom már többé látni az én é d e s , j ó m a m á m a t , p a p á m a t , — jutott a z eszébe, — meg az unoka­ testvérkéket és nagypapát ? 1 Most ébredt c s a k tudtára a n n a k , hogy fogoly és h a r a g o s a n rázla meg két kezével a r á c s o k a t és felsikoltott. Hangos j a j j é r a visszhangot adott a z őserdő. A z összebújt ijedt r o k o n s á g fájdal­ m a s h a n g z a v a r á b ó l , j a j g a t á s á b ó l , d ü h ö s sikoltozásából jól ki­ hallotta a m a m á j a kétségbeesett sirámját, apja, a vezér mély­ hangú dühös ugatását, m i n d h i á b a . Még ő is tehetetlen volt, a h a t a l m a s vezér. A ketrec ajtaja zárva volt é s a z afrikai erdők őslakói h o n n a n ismerték v o l n a a n n a k nyitját, de még a közelbe sem merészkedtek, mert a fehér k é t l é b ú a k nagy máglya tűz mellett mulatoztak, valami furcsán járt a szájuk. Ezt figyelte most Péter és megint feledve rokonságát, ő is próbálta úgy járatni felette mozgékony alsó és felső ajkait, mint a fehér óriások. Csak néha rezzent össze, mert a távolból rettenetes p u k k a n á s o k a t hozott a z esti szellő. Nem tudta, mi lehet az, de a z idegeit bántotta a szokatlan fülrepesztő z a j . É s nem látta semerre Mr. Hopkinst, ez is nyugtalanította. V é g r e elült a pukk a n é s é s megjött Mr. Hopkins is, a v á l l á n v a l a m i furcsa v a s ­ rúddal és m o s o l y o g v a kiáltott a többi fehér kétlábú felé : — M a j ó v a c s o r á n k lesz ! Nézzétek m i c s o d a kövér antilopot lőttem ! Péter, neked is hoztam j ó vacsorát — é s a z s e b é b ő l b a n á n g y ü m ö l c s ö t vett elő. Péter h á l á s s z e m e k k e l nézett Mr. Hopkinsra, elvette a gyümölcsöt és majszolni kezdett. — E z egy derék, j ó b é c s i , — gondolta m a g á b a n , — nagyon 2. kép. szerelem. Csak kér, hogy m é g s e a n a g y p a p á m , — a z s z e b b ! . . . a) Sarki búvár (Colymbus arcllcus L.). b) Északi búvár (Colymbus lumne Gun.).

vörsi részén 1894-ben lelőtt és téli tollazatban levő hím látható a premontrei főgimnázium természetrajzi gyűjteményében. U g y a n c s a k késő ősszel és a tél elején j e l e n i k meg nagyobb vizeink, folyóink környékén a z ezüsfös sirály (Larus argentatus Brünn.) is. H o l l ó n a g y s é g ú , c s ő r e erős és sárga, a fiatalok l á b a szürkés, az öregeké h a l v á n y testszínű. Az öregek s z e m e s á r g á s -

l á b a i sárgák, s z e m e i k fehéressárgák. A fiatalok s z ü r k é s b a r n a hátúak, testük többi része fehér, fejük, nyqkuk szürkés hosszanti foltokkal tarkított. Farkuk sötétbarna, végén keskeny fehéres szegessel, l á b a i k sárgák, csőrük töve s z e n n y e s s é r g a , míg a c s ő r többi része szarúbarna, s z e m e i k b a r n á k . E u r ó p a l e g é s z a k i b b részein, l e g i n k á b b a Sarkkörön túl lakik ősszel, télen a z o n b a n a délibb tengerpartokra húzódik. Ilyen vonuláskor h a z á n k b a n , különösen n a g y o b b kiterjedésű tavaink és m o c s a r a s vidékeink környékén évről-évre megjelenik. A B a l a t o n környékén is nem egyszer előfordul s a b a l a t o n i m ú z e u m b a n látható 3 drb-ol (1. 4. képet) 1901 n o v e m b e r 29-én lőtték. A premontrei főgimnázium természetrajzi gyűjteményében levő példány lelőhelyét nem sikerült megtudnom. S o k k a l nyugodtabb rokonainál, lassan c s a p k o d v a repül s l e g i n k á b b k i s e b b t á r s a s á g b a n él, á m b á r n e m annyira társaság­ kedvelő, mint fajrokonai. L e g i n k á b b hallal él, de megeszi a dögöt és a beteg, vagy fiatal m a d a r a k a t is. Összeszedegeti ezenkívül a vízben levő és a vízparton található a p r ó b b rova­ rokat, csigákat, kagylókat, férgeket és egyéb állatokat is. Fészkét a vizenyős talajon k ü l ö n b ö z ő növényi részekből készíti s e b b e tojja le 3 földesszürke tojását. A tojásokat a szülők a legnagyobb gonddal felváltva ülik. (Folytatása következik.)

Stromboli. Irta : Kimer

Dezső,

a m. kir. keresk. múzeum palermói levelezője. (Folytatás és vége.)

3. kép. Nyílfarkú halfarkas (Stercorarius parasiticus L-).

fehér, míg a fiataloké b a r n a . T é l e n a z o n b a n a z öregek s z e m e is b a r n a színű lesz. A z öregek háta é s szárnya fekete, míg testük többi része fehér. A fej é s a tarkó télen b a r n é s s z ü r k é n foltosA fiatalok a l s ó teste piszkosfehér b a r n é s s z ü r k e foltokkal tarkítva, fejük és farkuk fehér, farkuk vége b a r n á s f e k e t e . Az é s z a k i és a keleti tengerpartok mentén tartózkodik, ezen­ kívül a z Atlanti-Oceán északi részén is költ, míg nálunk október végén, n o v e m b e r és d e c e m b e r b e n fordul elő. Ilyenkor nagyobb vizeink, tavaink é s folyóink környékén nem egyszer létható. H a l a k k a l és k i s e b b - n a g y o b b vízi rovarsággal él, kitűnően úszik

4. kép. Heringsiraly (Larus fuscus L ) .

és a l e g n a g y o b b ügyességgel repül. A balatoni m ú z e u m b a n levő példányt Hídvégen ( Z a l a m e g y e ) 1910-ben lőtték. U g y a n c s a k felkeresi k é s ő ősszel és a tél elején a B a l a t o n t a heringsirály (Larus fuscus L.) is. T e s t n a g y s é g r a valamivel kisebb, mint a z ezüst sirály. Az öregek h á t a sötétszürke, teste többi része fehér, c s ő r e sárga s a l s ó k á v á j á n a k szöglete vörös,

A társai várópontjától e g é s z e n a fenékig számított körülbelül 210 métert a leszálló elég gyorsan — félóra alatt — tette meg. Ezen a helyen majd v a s l a g füst, majd l á v a és fehér gőzlömegek tódultak ki (Általános tapasztalat, hogy a tűzhányók a téli és tavaszi h ó n a p o k b a n m ű k ö d n e k a legerősebben.), de voltak n é h á n y percnyi szünetek is, melyek között a m é r n ö k a kútlyuk m é l y é b e , körülbelül 3 0 — 4 0 méternyire belenézhetett és a b b a n az erupciós anyagoktól össze-vissza roncsolt, kilyukasztott és kimart vöröses sziklákat látott. A l e s z á l l á s h o z a z öt főnyílés körüljárása és a z a z o k h o z k ö z e l e d é s nem c s e k é l y veszéllyel járt. A kráter fenekén a hamu­ felület alatt tüzes a n y a g o k a t rejtő m é l y e d é s e k és örvények l a p p a n g a n a k ; ha az e m b e r I á b a a z ilyen sülyesztőbe bele­ merülne, a h a m u n j á r k á l ó a t ű z h á n y ó n a k a l á v a l a l a j alatt tátongó m é l y s é g e i b e sülyedne le. A lappangó veszély ellen a mérnököt a kráter felületének h a m u t a l a j é n tett tapasztalatai m á r j ó előre vigyázatra intették, miért is n a g y o b b l á v a d a r a b o k a t gurított m a g a elé, melyek ott, ahol a h a m u l a l a j alatt c s a k u g y a n üresség volt, mindjárt a m é l y s é g b e lesülyedve, eltűntek. Emellett l á b á v a l folyton tapogatózva, a legnagyobb óvatossággal haladt addig, míg a talaj szilárdságát ki nem próbálta. Munkáját a z z a l kezdte, hogy a lávát megmérte különböző pontokon, a m i szintén n e m volt c s e k é l y feladat, mert a talajból kiáramló hőség tűrhetetlenné tette a z egy helyen v a l ó h o s s z a b b lehajolt állást. A m a g á v a l hozott ü v e g c s ö v e k b e n s z á m t a l a n k i s e b b - n a g y o b b repedéseken kiszivárgó gázokat felfogta, a m i h e z szintén nagy türelem é s körültekintés kellett: a levegőmentes ü v e g c s ö v e k egyik kihegyezett végét akkor kellett eltörnie, mikor azt m á r a r e p e d é s b e dugta, mire a z ily módon nyílást kapott l e v e g ő m e n t e s ü v e g c s ő b e a géz beletódult, de a műtét befeje­ zéséig a repedésekből kiáramló 9 0 — 9 5 s z á z a l é k o s fok forróségú gázok érthetően nagy kínnal elviselhető hőséget árasztottak. Az a z b e s z t i s z á k b a sokféle vegyi lerakódásokat é s l é v a p é l d á ­ nyokat helyezeit, a m i a gyűjtésnek l e g é r d e k e s e b b helyén, a z 1. sz. fokút kiélesedett szélén történt. A z egymást követő kitörések miatt a z utóbbi igen v e s z é l y e s művelet volt. Majd a kinemagépet gyorsan felállította é s azt beigazítva, a z 1. sz. l e g n a g y o b b kút körüli tüneményeket megörökítette, azután a körülbélül 1 0 — 1 2 méter átmérőjű lyukhoz ment ét s e n n e k jelenségeit lemozgófényképezte. Majd a következő nyílást* vette le, a m e l y nem nyúlik le egyenesen a földbe mint a többi négy, h a n e m a kráter falának sziklái alatt n y í l i k ; nyilván a föld alatti e l e m e k a roppant tömör sziklatömeget nem bírván e g y e n e s irányban áttörni, a szikla tövében lévő hamurétegből rézsútosan törtek ki s így ez a körülbelül 6 méter átmérőjű lyuk barlangszerű. A l a k u l á s é n á l fogva kitörései nem merőlegesen felfelé, h a n e m haránt irányban zúdulnak. A mérnök nagy s z e r e n c s é j é r e , e n n e k a nyilasnak a kitörései a k k o r szüneteltek s így a r á n y l a g nyugodtan működhetett a barlang n y í l á s a előtt, mert elképzelhető, milyen pokoli állapot lehet ott lent, mikor a barlang nyilasából roppant erővel kitörő e l e m e k

a többi négy lyuk kitöréseire kereszttüzet szórnak és a vulká­ nikus a n y a g o k a z e g é s z feneket betöltik. A barlangnyílástól a m é r n ö k egy fordulóval a két k i s e b b , körülbelül 6 — 7 méter átmérőjű l y u k a k h o z ment s ott befejezte körüljárását. A sűrű kitörések iszonyú z a j a é s r o b a j a , a falakon s z á z s z o r o s a n v i s s z h a n g o z v a , a z a z b e s z t s i s a k é s a betömött fülek d a c é r a a m é r n ö k e g é s z szervezetét megrázták é s földúlták, a füst, a levegőt betöltő h a m u a k i n e m a g é p működését z a v a r t á k é s a k a d á l y o z t á k s végül a kráter f e n e k é n e k sziklás, d o m b o s , hol e m e l k e d ő , hol l e e r e s z k e d ő t a l a j é b ó l , — melyen a l e g n a g y o b b ó v a t o s s á g g a l kellett j á r n i a , — a z o l d a l f a l a k b ó l (a kráter feneke — n y í l á s á n a k körülbelül 7 0 0 — 8 0 0 m é l e r m é l y s é g é h e z a r á n y í t v a — szűk, körülbelül 100 méter) s a kútlyukakból é s töméntelen r e p e d é s e k b ő l k i á r a m l ó nagy hőség l a s s a n k i n t r á n e h e z e d e t t ide­ geire. Érezte, hogy legfőbb ideje, hogy e b b ő l a földalatti világból v i s s z a m e n e k ü l j ö n a felvilégbá. Miután másfél órát töltött lent a kráter fenekén, a m e n n y i r e a talaj a k a d á l y a i és v e s z é l y e i meg­ engedték, sietve igyekezett v i s s z a . Ez a körülbelül 2 1 0 méter m a g a s s á g i g való f e l m á s z é s volt a z egész ú t n a k testileg l e g m e g e r ó l t e t ő b b része. A mérnök elég j ó h e g e d ű s , de ném olyan b ű v é s z e a z e n é n e k , hogy — mint Orfeusz a z a l v i l á g b a n — a sötétség s z e l l e m e i t rábírhatta volna, hogy nagy légygyé v á l t o z t a s s á k é s így felrepülhessen a z Isten s z a b a d ege a l á (még most is látom s z e g é n y j ó Vízvárit, amint kicsi voltára is elég n a g y csillogó zöld legyet j e l e n í t v e , tenger­ zöld, éktelen nagy s z á r n y a i v a l z ü m m ö g v e röpdösött a z alvilágot á b r á z o l ó s z í n p a d o n s végre h a t a l m a s lendítésekkel kiröpült a kulisszák mögött kezdődő felvilágba). A m é r n ö k n e k testi és lelki e r e j é r e kellett m a g á t bíznia, gyorsítva felfelé v a l ó igyekezetét, mert észrevette, hogy a lélegző készülék oxigénje elfogyott é s a lélegzés a füsttel, porral és g é z o k k a l telített üregben n e h é z z é vált. Az a z b e s z t v é d ő j e a l á is behatolt h a m u p o r o s , g á z o s levegő n e m c s a k bántotta látó é s s z a g l á l ó érzékeit, h a n e m szervezetét is bénítani kezdte. A kráter lejtőjének a l e g a l s ó b b része nem oly m e r e d e k , mint a z , a m e d d i g a kötél ért, de másrészt a z u t ó b b i n a k h i á n y a a felmászást nehezítette, f á r a s z t ó b b á t e t t e ; gyakran kellett meg­ állnia, hogy lihegését enyhítse és erősen lüktető s z í v v e r é s é n e k csillapítására, hellyel-közzel le is ült, sőt ott, hol a hely meg­ engedte, h o s s z á b a n lehajolt, mert a kráter üregét betöltő g á z o k több centiméterig a talaj fölött ritkultabbak é s n e m z a v a r j á k a n n y i r a a lélegzést. K ö n n y e b b ü l t e n fohászkodott fel, midőn végre a m é g 150 méterrel fentebb v á r a k o z ó társaitól mozgatott kötelet meglátta. Uj erőre k a p v a , e r é l y e s e b b igyekezettel b e j á r t a a rövid távol­ ságot é s a kötelet m a g a körül ö v e z v e , j ó l m e g m a r k o l t a é s m e g ­ a d t a a jelt a felhúzásra, a m á r i d e g e s e n v á r a k o z ó t á r s a i n a k . C s a k n e m két óra h o s s z é t töltött m á r a m é r n ö k a felmenetel n e h é z k ü z d e l m é b e n , m a j d e l l a n k a d v a , majd erejét újra ö s s z e ­ s z e d v e , míg végre a fent m é g elég m e s s z e a kötelet nagy buzgó­ sággal felhuzogató társaival m é r taglejtésekkel is érintkezhetett. T á r s a i a v á r a k o z á s e g é s z ideje alatt, társuk s o r s á n a k bizony­ t a l a n s á g á t ó l gyötörve, a füsttől é s a m é r g e s gázoktól romlott levegőben szintén s o k a t szenvedve, nyomott k e d é l y h a n g u l a t b a n voltak, de mihelyt meglátták a felfelé igyekvőt, k i a b á l á s o k k a l é s a kötélnek m é g n a g y o b b f e l r á n g a t é s é v a l bíztatlak é s nagy k u r j a n t á s o k b a é s „ e v v i v a " k i á l t á s o k b a törtek ki, mikor a h a m u ­ tól é s piszoktól színét változtatott a z b e s z t vértezetbe burkolt mérnök, kinek hangját a fáradtság, a h a m u t o r k á b a fojtotta, végre z i h á l v a é s bódultan hozzájuk ért é s előttük a földre rogyott. A m é r n ö k a z erőltetéstől é s valószerűen a gázok m é r g e s hatásától tüdővérzést kapott s a z k é s ő b b is t ö b b s z ö r ismétlődött. A Stromboli kutatói tehát kitűzött céljukat minden n e h é z s é g ellenére elérték s m é g c s a k a tűzhányó felületének a l a p o s a b b m e g v i z s g á l á s á r a fordítva két napot, a m i főképp a v u l k á n o l o g i a é s a vegyészet terén szerzett é r d e k e s tapasztalatokat é s a n y a g o ­ kat, mert a kitörések a k é n e s és k l ó r s a v a s gázokon kívül m é g sok m á s természetű á s v á n y o k a t h o z n a k a felszínre, köztük egy csillogó fekete kristályt (Augite), a s z ü r k é s z ö l d b e j á t s z ó mironyt (Arsenico), a s z a k e m b e r e k t ő l Olivinnek nevezett z ö l d e s s é r g a ásványt, a m á g n e s v a s k ö v e t , a z Anorthitet, a sphaerolith, golyó­ a l a k ú mikroszkopikus kis á s v é n y r é s z e c s k é t , mely a kiröpített k ö v e k b e n nagy m e n n y i s é g b e n fordul elő, s u g a r a k b ó l és rostokból áll, melyek a z á s v á n y központja körül c s o p o r t o s u l n a k . Azután v á l l a l a t u k k ü z d e l m e s színterétől érzékenyen e l b ú c s ú z v a , l á v a ­ kunyhó tanyájukat kiürítve, a legrövidebb úton a R i n a G r a n d é lévaomláson lementek San Vincenzóba, honnan a legközelebbi a l k a l o m m a l Lipérin át M i l a z z ó b a h a j ó z v a , visszatértek P a l e r m ó b a . A Stromboli kutatói P a l e r m ó b a v i s s z a é r k e z v é n , a mér­ n ö k saját kis l a b o r a t ó r i u m a n e m lévén eléggé b e r e n d e z v e a h o s s z a d a l m a s fejlesztő m u n k á r a , elvitte a mozgófénykép negalivjét egy francia c é g milánói g y á r á b a , ahol a z o n b a n oly

felületesen é s oly c s e k é l y s z a k t u d á s s a l j á r t a k el, hogy a m é r n ö k kénytelen volt a m u n k á t úgyszólván sajátkezűleg elvégezni. A z így elkészült e l s ő m á s o l a t o t P a r i s b a vitte, hol több k i a d ó c é g érdeklődött m á r a film iránt. A filmnek b e m u t a t á s a , szakértő m e g v i z s g á l á s a , a z e l h e l y e z é s é r e s z ü k s é g e s tárgyalások, ö s s z e ­ j ö v e t e l e k , a szerződési feltételek m e g v i t a t á s a stb., kerek két hónapot vettek i g é n y b e é s sokféle üggyel és bajjal j á r t a k . T ö b b í z b e n szakértők előtt vetítéseket kellett e s z k ö z ö l n i e ; a z erre a c é l r a kibérelt Cirque de P a r i s - b a n meghívott vulkánologusok é s geológusok is vettek részt a b e m u t a t á s o n . M i n d e z főleg azért történt, mert a z érdeklődő s z a k k ö r ö k nagy b i z a l m a t l a n s á g o t tápláltak az ilyen természetű filmek iránt, mivel n é h á n y hó előtt a filmkiadókat é s a közönséget egy angol s z é l h á m o s m e g c s a l t a . Ez a c s a l á r d angol egy nagy a p p a r á t u s s a l é s j e l e n t é k e n y költséggel előállított filmet bocsátott ki, mely a z a n g o l n a k a k ü l ö n b e n n e m m ű k ö d ő V e z ú v k r á t e r é b e v a l ó le­ s z á l l á s á t á b r á z o l t a . A film b e is j á r t a E u r ó p a n a g y o b b v á r o s a i n a k mozgófénykép színpadait s c s a k a z u t á n jöttek rá a dolog iránt különösen érdeklődő é s a film k e l e t k e z é s e után j á r ó szak­ e m b e r e k , hogy a furfangos angol a felvételt a francia nyugati tengerparton lévő „ F a l a i s e s d'Etretat" s z i k l é k h o m o k o s lejtőjén c s i n á l t a , hol a film s i k e r e s e l ő á l l í t á s a é r d e k é b e n a l e l e m é n y e s á n g l i u s n a k nagy színpadi j e l e n é s e k e t kellett rendeznie, de a saját b ő r e s e m m i f é l e v e s z é l y n e k nem volt kitéve ! Emiatt a z e l ő z m é n y miatt a párisi s z a k k ö r ö k a S t r o m b o l i n a k v a l ó s á g o s filmjét is bizalmatlanul fogadták, azt a l a p o s , t u d o m á n y o s v i z s g á l a t n a k vetették a l á s c s a k a z u t á n ismerték el a n n a k h a m i s í ­ tatlan v o l t é t ; a különféle s z a k o k tudósai megegyeztek a b b a n , hogy a mérnök c s a k u g y a n lent járt a S t r o m b o l i üregének fenekén s olt készítette el a felvételt. Erre a mérnök szerződést kötött egy céggel, mely kötelezte magát a filmnek E u r ó p á b a n é s A m e r i k á b a n v a l ó k i a d á s á r a s a k i a d á s m e g k e z d é s é t a s z ü k s é g e s e l ő k é s z ü l e t e k r e v a l ó tekin­ tettel 1914. s z e p t e m b e r 2-ára s z a b t a meg. A k i b o c s á t á s j o g á t c s a k M a g y a r o r s z á g r a n é z v e tartotta fenn m a g á n a k a mérnök, hol ő azt s z e m é l y e s e n a k a r t a bemutatni. E l u t a z á s a előtt m é g a párisi földrajzi intézetben é s a S o r b o n n e b a n s z a k t a n á r o k előtt s z á m o l t b e a m é r n ö k a z e x p e d í c i ó ­ ról s a M o n a k o i h e r c e g O c e a n o g r á f i a i intézetében is volt c é l b a v é v e egy felolvasás, de ezt közbejött a k a d á l y o k miatt k é s ő b b r e halasztották. Erre a z u t á n a m é r n ö k visszatért P a l e r m ó b a , a z z a l a meg­ nyugtató tudatfal. hogy jól végezte el a dolgát, de mikor m é r a s z e r z ő d é s v é g r e h a j t á s é n a k ideje közeledett — július h ó b a n — a z európai politikai látóhatáron hirtelen fekete felhők tornyosul­ tak fel, m e l y e k b ő l c s a k h a m a r a m é g mindig dúló h á b o r ú v é s z e s v i h a r a tört ki s m e l y n e k forgatagába került a S t r o m b o l i viszontag­ s á g o s filmje is. A m a g y a r mérnök a j o g a i t biztosító s z e r z ő d é s t a francia k e r e s k e d e l m i jogi törvényeknek megfelelően g o n d o s a n s z e r k e s z t v e , a z s e b é b e n őrizte ugyan, de a francia k o r m á n y kivételes intéz­ kedései megszakítottak minden összeköttetést a s a j á t é s a z o r s z á g á v a l h á b o r ú b a került középeurópai h a t a l m a k alaltvalói között, megtiltva a f o l y a m a t b a n levő ügyek l e b o n y o l í t á s á t is. A h á b o r ú b ó l fejlődött viszonyok különben s e m ajánlották a S t r o m b o l i filmjének k i b o c s á t á s á t s a z a párisi c é g főnöke í r ó a s z t a l é n a k fiókjában rekedt, hol r e m é l h e t ő e n őrizetben m a r a d mindaddig, míg a b é k e ismét rendes á l l a p o t o k a t n e m fog teremteni, h a ugyan addig a polgári életbe is mindig m é l y e b b e n b e l e m a r k o l ó v é s z e s förgeteg o n n a n azt is ki n e m fújja. Azért mondtuk eleintén, hogy a Stromboli k u t a t á s n a k v á l ­ lalatát rossz c s i l l a g kísérte. A sirokkó fakó, s á p a d t c s i l l a g á n a k n y o m á n a h á b o r ú v é r e s üstököse jött s e z m a g á v a l vitte a nápolyi v u l k a n o l ó g i a i tudóst, ki a tűzhányón gyűjtött tapasztalatai­ ról s z a k m u n k a í r á s é b a fogott; elvitte a palermói egyetemi vegyészt is, ki szintén a z összegyűjtött a n y a g feldolgozását vette c é l b a . R o s s z a b b sorsra jutott a m a g y a r mérnök, akit a h á b o r ú P a l e r m ó b a n meglepve, a z o l a s z k o r m á n y S z a r d í n i á b a internálta. Ide e l h o z a t t a a S t r o m b o l i felvételeire h a s z n á l t gépet s ezzel é s egy j ó kis K o d a k fényképezővel internáltsága helyén, a sziget b e l s e j é b e n elbújt Aritzo hegyi vidékén időtöltést és némi keresetet is szerzett, mert a szigetbeli h a t ó s á g o k a n a p s z á m o s szükségleteinek is szűken megfelelő pénzbeli kárpótlást a d v a , teljesen a z internál­ takra hagyták azt, hogy miképpen oldják meg a m e g é l h e t é s problémáját, mely ilyen félreeső helyen s a z o k b a n a rendkívüli v i s z o n y o k b a n , m e l y e k b e a z internáltak kerültek, még n e h e z e b b volt, mint másutt. Egyszerre egészen váratlanul a prefektusi h a t ó s á g , minden m e g o k o l á s nélkül elmozdította Arilzóból s v e l e együtt v a l a m e n n y i internáltat, kb. h a r m i n c a t , kik közül kb. k é t h a r m a d a a sziget lapályos vidékein szerzett láz betegségből l á b b a d o z ó k voltak, szétugrasztotta a sziget s z é l r ó z s á j á n a k minden i r á n y é b a . A mér-

nököt egy még félreesőbb, lézfertőzött helyre küldték, hol rövid időre m e g é r k e z é s e után a c s e n d ő r p a r a n c s n o k a prefektura sürgönyi rendeletére a mérnök mindekét gépjét elkobozta. A Stromboli kutatói viszontagságos v á l l a l a t á n a k utolsó fej­ l e m é n y e tehát — egyelőre l e g a l á b b — az, hogy nem c s u p á n a n n a k filmje, h a n e m a létrehozására szolgélt gép is belesodró­ dott a háború örvényébe. Erről a világ l e g n y u g t a l a n a b b tűzhányójáról, melynek ten­ gerét a világforgalmat közvetítő hajók legnagyobb része átszeli, még azt a különösséget kell megjegyeznünk, hogy tudtunkkal nem létezik arról irodalmi m u n k a , mely azt b e h a t ó b b a n ismerteti; az olasz s z e m l é k é s hírlapok is c s a k röviden és ritkán írtak róla s a z egyedüli, ki Stromboli szigetével, de nem- a tűzhányó működésének jelenségeivel b e h a t ó b b a n foglalkozott, a boleári szigeten M a i o r c á n teljes visszavonultségban élő Leopold S a l v a t o r osztrák főherceg volt, ki a Középtenger nagyobb nyolc szigetéről — mindegyiknek egy-egy kötetet s z á n v a — nyolc nagykötetes munkát írt, melyek egyike a sziget külső életének leírásával foglalkozik. De a főherceg, ki tudvalevőleg szigorúan elzárkózó, általá­ n o s a n különcködő természetűnek ítélt e m b e r , nem engedte meg, hogy m u n k á j a a könyvpiacra jusson, c s a k nagyon kevés példány­ ból álló illusztrált díszkiadést rendezett s azt kiváló s z e m é ­ lyeknek é s n é h á n y könyvtárnak juttatta, úgyhogy a b e c s e s művet a nagyközönség nem ismeri. A Stromboli tűzhányót tehát a világ nem ismeri b e h a t ó b b a n , ellentétben a tőle délre kiemelkedő e l l e n l á b a s á v a l az Etna óriással, mellyel a legrégibb időktől egészen m o s t a n á i g a leg­ n a g y o b b klasszikus költők, történészek é s szakírók foglalkoztak s melyről egész irodalom v a n ; a Strombolitól északra, a nápolyi öböl hétterében k i e m e l k e d ő V e z ú v is a déleurópai művelődés legrégibb korszakától a legújabbig a z irodalom minden ágát vonzotta s értékes művek l é t r e h o z á s á r a bírta még a m a g y a r irodalomban is, melynek e s z m e k ö r e pedig nagyon távol esik a déli népek g o n d o l a t v i l á g á t ó l ; előfordul: Petőfi a természetből vett merész hasonlatok mestere mondatja a z „Apostol"-ban a kastély úrileényával a z elűzött é s b ú c s ú z ó S z i l v e s z t e r h e z : „Ki kell ezt m o n d a n o m , Hogy ki ne v e s s e lelkemet belőlem, Mint a V e z ú v a lángoló követ, Szeretlek és tied nem lehetek." s még m á s k i s e b b - n a g y o b b k ö l t e m é n y e i b e n is gyúl meg Petőfi képzelete a klasszikus tűzhányó felidézésen ; még i n k á b b mint a sokkal h a t a l m a s a b b és f é l e l m e s e b b szicíliai kollégáját a z Etnát a színpad is sokszor megjelenítette s e n n e k legújabb fejle­ m é n y e a mozgófényképezés vetítő függönyére varázsolta a V e z ú v j e l e n s é g e i t ; a z a n n a k romboló elemeitől gyakran megrendülő felü­ letén és környékén sürgölődő, sokszor hirtelen elpusztuló életet. A V e z ú v kráterének üregébe több turista é s s z a k e m b e r szállt le, de akkor, mikor a tűzhányó m ű k ö d é s e szünetelt; többek közt a V e z ú v nyílásétól nem m e s s z e álló megfigyelő telep tudós igaz­ gatója Malladre professzor, ki a V e z ú v kutatói között a legnagyobb tekintély. A V e z ú v b a v a l ó l e s z á l l á s a tűzhányó szünetelése ide­ j é b e n a lejtő meredekségénél fogva fáradságos, de nem v e s z é l y e s . A V e z ú v utolsó kitörése után egy évvel M a l l a d r e professzor Perret amerikai vulkanologus kíséretében leszállt a V e z ú v kráteíébe, hogy megfigyelje az öt hónapig c s a k n e m folyton tartott l á v a ö m l é s e k e t é s a kitörés után alakult topográfiát. Három vezetőtől kísérve, augusztus 2-án este 5 óra felé szálltak le és egész éjjel a kráterben m a r a d v a , m á s n a p délelőtí 10 óra felé jöttek ki. A kutatók sok tudományos műszert és segédeszköz! vittek le a m a g a s h ő m é r s é k l e t e k sokféle megfigyelésére, a méré­ sekre és gázok és m á s vulkánikus anyagok gyűjtésére. A kráter fenekén a kitöréstől keletkezett körülbelül 8 0 méter m a g a s kis dombon, melynek kívülről három c s a k n e m e g y v o n a l b a n levő nyílása van, á s a t á s o k a t eszközölve, a b b ó l maró, sárgavöröses füslgomolyok és fehér izzó tűzkévék törtek ki m a g a s r a , ezek éjjel a kráter m a g a s falait fehérvörös világítással töltöttek b e é s a nagy m é l y s é g n e k fantaszlikus, félelmes színt kölcsönöztek. A ki­ törés fő dombjától nem messzire egy másik támadt, mely most teljes n y u g a l o m b a n van, de e l ő b b teljes tizenkét hónapig nagy kitöréseknek és l á v a ö m l é s e k n e k volt színhelye. A teli hold a tűzhányó töbör peremejét körüljárta, este tíz órától egész hajnali 3 óráig s éppen a teli hold ö s s z e e s é s e a holdnak földközelségével az e l l e n k e z ő egyenlő értékű n a p és hold e l h a j l á s o k kíséretében (mely körülmények mind együttvéve kedvezőek a föld dagályos d u z z a d á s á r a ) volt az, a m i a kutatókat arra bírta, hogy a töbörbe való leszállásukra a z augusztus 2-ától 3-éra e s ő éjjelt v á l a s s z á k . Csakugyan e b b e n a z i d ő s z a k b a n a töbör vulkanikus tevékenysége n a g y o b b volt, mint a z előző napokon, a m e n n y i b e n egyrészt a füst b ő v e b b e n áramlott ki s a lángoszlopok m a g a s a b b r a emelkedettek, másrészt fehér izzó

a n y a g is vetődött ki, a m i a z előző hetekben m é r szünetelt. Feljegyzésre méltó a z a tény, hogy a l á v á k rendkívüli bősége, mely a kitörések főkúpjából kiömlött, mind vulkanologiai kifejezés szerint p a h o c h o é á k , vagyis egysikos felületűek s a lávakötegek b á m u l a t o s példányai fölötte b ő s é g e s üveges erekkel, míg a m á s o d i k kitörési kúpocskéi mind vulkanologiai kifejezés szerint a — a - l á v é k , a z a z töredékes, s z a k a d é k o s felületűek. E z a tény ellentmond e s z a k k ö r ö k b e n eddig uralkodott nézetnek, hogy a z interkraterikus lávák mindig a z első típusból valók és a második típus c s a k a nagy és gyors oldalkitörésekben fordul elő. A kutatók tanyájukat a z április h ó b a n kitódult l á v a ö m l é s e k e n ütötték fel, melynek felületi h ő m é r s é k e még mindig 4 0 fok Celsius volt s a h a s a d é k o k b a öntött víz gyorsan habarodott és elpárolgott. A töbör tetjedelmes a l a p z a t é n most három sora a k ú p o c s k á k n a k létezik, melyek a főkúpocskából s u g á r z a n a k ki és melyek a 1 0 — 1 5 méter mély völgyekből elválasztott utolsó l á v a ö m l é s e k b ő l támadtak. B á m u l a t o s j e l e n s é g e i a z e m e l k e d é s e k n e k , a h a s a d é k o k n a k és a z e l v á l t o z á s o k n a k voltak észlelhetők és lefényképezhetők a töböralap északkeleti szögében, hol a z a r a n y s á r g a színű lávák áttört fátyolszerű c s a p a d é k o k a t , arabeszkszerű függönyöket, stalattit tömböket és páratlanul finom, de rendkívül törékeny csipkéket é s hímzéseket képeznek. A z o n b a n a V u l k á n éppen nem kedvezett a tudós látogatóknak, mert a maró gázok túltengése a cseppfolyó klórok b ő s é g e , mely a levegőt h o m á l y o s s á teszi, nem engedte meg úgy, mint a S t r o m b o l i b a leszállt m a g y a r mérnöknek, kinek válla­ lata e tekintetben s z e r e n c s é s e b b volt. a k i n e m a g é p h a s z n á l a t á t .

Tavasz. I r t a : Zoltán

Vilmos.

V a n - e s z e b b , l é l e k e m e l ő b b , ragyogóbb é v s z a k , mint a tavasz, az ébredés, az ifjúság, a gazdag g y ü m ö l c c s e l biztató virágzás korszaka ? A téli á l o m idejére elraktározott s azóta is folyton gyarapodó titkos természeti erők a Nap éltető m e l e g é n e k e l s ő langy leheletével megkezdik rügy- és b i m b ó f a k a s z t ó munkájukat, a bokrok és fák l o m b - és virágdíszt öltenek, a m e z ő v i r á g b a borul, a rovarélet é b r e d é s é t követőleg a ligeteket felveri a vissza­ tért é n e k e s m a d a r a k d a l a s a z egész vonalon megindul a ter­ mészet produktív m u n k á j a , m e l y n e k célja az őszi dús termés s e n n e k révén a s z a p o r o d á s , a terjedés, a g y a r a p o d á s é s jólét. V a n - e a sors kiszámíthatatlan é s kegyetlen s z e s z é l y é b ő l tehetet­ lenségre kárhoztató téllel sújtott nemzetek életében is gyümölccsel biztató tavaszi é b r e d é s ? A tavasz kezdetét a c s i l l a g á s z a t március 21-ére teszi, de a szerves élet é b r e d é s e j ó v a l k o r á b b a n kezdődik és sem a z állat-, sem a növényvilág nem köti magét e határidőhöz. E n y h e teleken m é r k a r á c s o n y körül kivirágzik a m a g y a r erdők legelső virága, a fekete hunyor (Helleborus niger) é s a j ö v e v é n y Eranthis hiemalis, február végén pedig a l a n k á s hegyoldalok arasznyi hótakarójét áttöri a hóvirág ( G a l a n t h u s nivalis) fehér harangja. M á r c i u s b a n , h a c s a k n e m a b n o r m i s a fagy, a hegyi erdőkben m á r s e r e g e s e n virágzik a zöld hunyor (Helleborus viridis), a leánykökörcsin ( A n e m o n e pulsatilla), a májfű (Anemonc hepatica). a törpe nőszirom (Iris pumilla) és a z illatos ibolya (Viola odorata). a sík mezőn a s á r m a (Gogea lutea), a z ernyős madártej (Ornithogalum u m b e l l a t u m ) é s az á r v a c s a l é n ( L a m i u m m a c u l a t u m ) , a síkföldi erdőkben a szép kékvirégú csillagliliom (Scylla bifolia), a m o c s a r a s réteken a gólyahír (Galtha palustris), kertekhen a J a p á n b ó l s z á r m a z ó , sérgavirágú forzitia-bokor (Forsythia viridissima), patakok és folyók mentén a fűzbarka. E virágok f a k a d á s á v a l lépést tart a rovarvilág é b r e d é s e s m á r m á r c i u s b a n méhek, d a r a z s a k , dongók és legyek százai rajongják körül a virágokat, míg a földön és fatörzseken a kemény­ hátú bogarak raja nyüzsög. Hogy a rovarvilág é b r e d é s e mily szoros összefüggésben van é n e k e s m a d a r a i n k v i s s z a v á n d o r l á s é nak idejével, az kitűnik a b b ó l , hogy ekkor még lombtalan ligeteink és erdeink m é r m á r c i u s b a n k e z d e n e k benépesülni, l a s s a n k é n t visszatérő v á n d o r m a d a r a i n k k a l . Eltekintve az azelőtt vándorló fekete rigótól (Turdus merula), mely a z o n b a n mintegy h a r m i n c év óta nálunk telel, télen ét behúzódik a városok p a r k j a i b a és kertjeibe s kora tavasszal visszamegy az erdőbe, költöző m a d a r a i n k közül m e g é r k e z é s ü k sorrendjében a következők térnek vissza m á r m á r c i u s b a n : mezei pacsirta (Alauda arvensis), erdei pacsirta ( A l a u d a arborea), seregély (Sturnus vulgáris), sordély ( E m b e r i z a c a l a n d r a ) , erdei pinty (Fringilla c o e l e b s ) , barázdabillegető (Motacilla a l b a ) , zöldike (Chloris chloris), nádi

s á r m á n y ( E m b e r i z a s c h o e n i c l u s ) , é n e k e s rigó (Turdus musicus), örvös v a d g a l a m b ( C o l u m b a p a l u m b u s ) , vörösbegy (Erithacus rubencula) é s a házi rozsdafarkú (Rulicilla lithys). Áprilisban megindul a z erdő l o m b f á i n a k é s c s e r j é i n e k kizöldülése, mely a h ó n a p végéig b e is fejeződik. A z erdő altalaját egyre sűrűbben tarkítják a dudvaszerű növények virágai, a c a m panulák, ranunculusok, s a l v i á k , sőt a h ó n a p végén m á r a gyűszű­ virág (Digitális purpurea) é s s i s a k v i r á g ( A c o n i t u m napellus) is virágzik. A rétek s z í n e s virágszőnyegét a z Iris p s e u d o a c o r u s é s Iris sibirica tarkítja, a kertekben virágba borul a z orgonabokor. Az erdőben egyre h a n g o s a b b , v á l t o z a t o s a b b lesz a madárdal, a z é n e k e s m a d a r a k tömeges v i s s z a t é r é s e fokozódik, m é g pedig a következő sorrendben : sárga billegető ( M o t a c i l l a flava), füsti fecske (Hirundo rustica), h a n t m a d á r ( S a x i c o l a o e n a n t h e ) , kerti rozsdafarkú (Ruticilla phoenicura), b ú b o s b a n k a (Upupa epops), fitisz füzike ( P h y l l o s c o p u s trochillus), m o l n á r f e c s k e (Chelidonaria urbica), n y a k t e k e r c s (Jynx torquilla), kakuk (Cuculus c a n o r u s ) , parti f e c s k e (Clivicola riporia), kormos légykapó (MuscicV>pa atricopilla), b a r á t k a poszáta (Sylvia atricopilla), nádi rigó ( A c r o c e p h a l u s a r u n d i n o c e u s ) , gerle (Turtur turtur), mezei poszáta (Sylvia sylvia), kis fülemile ( L u s c i n i a luscinia), c s a l o g á n y ( L u s c i n i a philomela B e c h s t . ) , kövi rigó (Monticola saxatilis), a r a n y m á l i n g ó (Oriolus oriolus), s a r l ó s f e c s k e (Micropus apus) é s végül, pont a h ó n a p végén megérkezik réteink é s vetéseink vidám d a l o s a , a fürj (Coturnix coturnix), Május h a v á n a k a természet ú j j á é l e s z t é s e nagy m ű v é b e n m á r c s a k a kiegészítés, a végső simítás feladata jutott. A dúslombú erdő m á r h a n g o s a kakuk, a c s a l o g á n y é s s o k m á s ezer é n e k e s dalától, erdőn, m e z ő n nyüzsög é s orgiákat ül a növényi é s állati é l e t : küszöbön a nyár. A költöző m a d a r a k közül m á r c s a k kevés hiányzik ; e z e k é r k e z é s é n e k m é g a napját is pontosan megállapította a szép é s tanulságos m a d á r t u d o m á n y . Május 1-én érkezik a kis ő r g é b i c s ( L a n i u s minor), 2-án a rovarok kegyetlen hóhérja, a tövisszúró g é b i c s ( L a n i u s collurio) é s a berki tücsök­ m a d á r (Locustella fluviatilis W o l f . ) , 4-én a vörösfejű g é b i c s ( L a n i u s senator) s végül 6-án utolsónak a z é n e k e s n á d i p o s z á t a ( A c r o c e p h a l u s palustris B e c h s t . ) . A létszám i m m á r teljes úgy a növény-, mint a m a d á r v i l á g b a n , a tavasz hiánytalanul együtt v a n . Az „A T e r m é s z e t " 1920-iki é v f o l y a m á b a n a trianoni b é k e természetellenes e r ő s z a k o s k o d á s a i r ó l írva, e sorok írója meg­ kockáztatta azt a z állítást, hogy h i á b a a győztesek minden e r ő s z a k a , a természet törvényei ellen s z é t d a r a b o l t Magyarországot a természet örök erői e l ő b b , vagy u t ó b b , d e kérlelhetetlen b i z o n y o s s á g g a l ismét ö s s z e fogják forrasztani. E z a m e g g y ő z ő d é s ­ ből fakadó j ó s l a t mintha k e z d e n e beteljesülni. P é c s é s B a j a i m m á r visszajött h o z z á n k , visszajött S o p r o n is é s egy sereg község Sopron körül é s a z a l a i j u g o s z l á v határon, m é g pedig úgyszólván magától. H á t h a m a j d változott k ö r ü l m é n y e k közt akarhatjuk é s akarjuk, hogy v i s s z a j ö j j ö n a többi is v a l a m e n n y i 1 Úgy sejtjük, hogy a m a g y a r nemzet t a v a s z a m á r megkezdődött. A d j a a m a g y a r o k istene, hogy m u n k á s nyár é s gyümölcsérlelő g a z d a g ő s z lépjen n y o m á b a 1

A kuvik {Glau.cid.ium noctuum Retz.) fogságban. 1917. m á r c i u s 15.-én kuvikot seréteztem m e g esti l e s e n . S e b e s ü l é s e gyenge volt s így, h a b á r öreg p é l d á n y volt, meg­ tartottam. Mivel úgy gondolkodtam, hogy h a n g j a , v i s e l k e d é s e , z s á k m á n y é n a k m e g s z e r z é s e é s elköltése s o k k a l f e s z t e l e n e b b , t e r m é s z e t e s e b b módon nyilvánul meg, h a n e m k a l i t k á b a , h a n e m tágas helyiségbe z á r o m , s z o b á m é s kis e l ő s z o b á m lelt a l a k á s a . A z első n a p o k a t k á l y h á m mögött g u b b a s z t v a , c s e n d e s moz­ d u l a t l a n s á g b a n töltötte, M é r 18-án a z o n b a n körülröpdöste a szobát é s kiválasztotta k e d v e n c helyeit, a m i n a p p a l a c s e r é p ­ k á l y h a mögötti h o m á l y o s o d ú b a n , l á m p a g y ú j t á s k o r a k á l y h a tetején volt, a h o n n a n k i m o n d h a t a t l a n érdeklődéssel figyelte min­ den este a z é g ő l á m p á t s míg a z égett, s e h o v á n e m mozdult. Éjjeli p i h e n ő h e l y e á g y a m f e j p á r k á n y é n volt. H ú s d a r a b o k a t tettem mellé, d e n e m nyúlt h o z z á . 2 3 . - é n , fogsága 8-ik n a p j á n h ú s d a r a b o k a t dörzsöltem c s ő r é h e z , de n e m vette el. D e h a kifeszített c s ő r e közé tettem, a k k o r két-háromszor

megforgatta s z á j á b a n é s lenyelte. 24-én ugyanígy tettem. 25-én szürkületkor a z a b l a k k ö z b e zárt élő egérhez tettem. Nem nyúlt hozzá, h a b á r egész reggelig együtt h a g y t a m őket. 2 6 - á n egér­ k a l i t k á m b a tettem, ahol 10 d a r a b egér volt. Egy ideig nyugodtan gubbasztott a z egerek között, de mikor egy egér m e l l é j e szaladt, k a r m a i v a l m e g r a g a d t a , agyonszorította, fejét 4 — 5 h a r a p á s s a l összetörte, vagdalta, fejénél fogva s z á j á b a vette é s nagy eről­ ködések között lenyelte. Nagyon ritkán csípte le a z egerek fejét, h a n e m c s a k összetörte. D a r a b o k r a c s a k a k k o r vágta, h a pocokot a d t a m neki. Kivételt a m a d a r a k képezlek. A verebet is e l ő b b k a r m a i s z o r í t á s á v a l igyekezett megölni s n é h a közben pihent is é s újból nekiállt szorongatni. Csak a sikertelen szorongatási kísérletek után roppanlotta ö s s z e c s ő r é v e l a v e r é b koponyáját é s d a r a b o k a t lépve belőle, l e g i n k á b b c s a k a m e l l e h ú s á l fogyasz­ totta e l . A s z á r n y a k a t mindig meghagyta, d e h a é h e s volt, a c o m b o k a t a l á b a k k a l együtt fellakmározla. V e r é b r e a z o n b a n c s a k a k k o r fanyalodott, h a két-három napig n e m ehetett. D e h a u g y a n a k k o r döglött egeret é s élő verebet d o b t a m mellé, n e m a verébre vadászott, h a n e m a z egeret fogyasztotta el, futni hagy­ ván a verebet, h a b á r kél-három napi k o p l a l á s után két-három egerei is megevett é s így a z egy egérből á l l ó l a k o m a után m é g elfogyott v o l n a a v e r é b is. M é g s e m bántotta. A z a z o n b a n s o h a elő n e m fordult, hogy j ó l l a k o t t a n , vagy é h e s e n is — ha ugyan­ akkor e g é r h e z juthatott — v e r é b h e z nyúlt volna. E z is bizonyí­ téka lehet a n n a k , hogy a kuvik é h e s e n is c s a k m á s táplálék h i á n y á b a n fog a p r ó b b m a d a r a k a t . S z o b á m b a n járhatott, röpködhetett é s így mozdulatai sza­ b a d a b b a k , t e r m é s z e t e s e b b e k voltak, mintha k a l i t k á b a n tartottam v o l n a . Azt a kis vesződséget, a m i v e l é l e l m e z é s e é s a s z o b á n a k utána tisztogatása járt, bőven m e g h á l á l t a a z o k k a l a z apró örö­ mekkel, a m i k e t komikus m o z g á s a i v a l , totyogós sétáival, minden s z o k a t l a n iránti erős é r d e k l ő d é s é v e l , k e z e s s é g é v e l é s érdekes v a d á s z a t a i v a l szerzett. Mikor m é r kéthetes fogoly lehetett, m é r n e m a b l a k b a zárva, vagy kalitban etettem, h a n e m egy-két egeret eleresztettem a szo­ b á b a n é s z a v a r t a m , hogy folyton s z a l a d g á l j a n a k . Tsui — így neveztem — a k á l y h a tetejéről hol a n n y i r a l e l a p u l v a , hogy m a j d n e m hasalt, hol e g y e n e s r e felmerevedve figyelte a s z a l a d ­ gáló egereket, e n g e m figyelembe s e m véve, m í g n e m zajtalan, ügyes repüléssel lelibbent a k á l y h a mögé anélkül, hogy c s a k s z á r n y a hegye is érintette v o l n a a falat, h a b á r s z o b á m a z a b l a k r a tűző naptól teljesen v i l á g o s volt. K o m i k u s guggolásait, bókolgatásait — a m i n t l e l a p u l é s á n a k é s k i e g y e n e s e d é s é n e k sorozatát neveztem — m i n d a d d i g c s e l e k e d t e , míg a z egér k ö z e l é b e n e m jutott. D e mindig bókolt, h a v a l a m i s z o k a t l a n t figyelt, mozgást látott, s z o k a t l a n zajt hallott. A l e g c s e k é l y e b b neszre m á r o d a ­ figyelt é s h a a zaj n e m ismétlődött a n é l k ü l , hogy a n n a k oko­ zóját látta v o l n a , bókolt a b b a a z i r á n y b a . H a a n e s z el is maradt, — amit rendesen én o k o z t a m , — m é g félóra múlva is figyelt a b b a a z i r á n y b a , a h o n n a n hallotta. Mikor a z egér m á r két-háromszor elszaladt b ú v ó h e l y e mellett, nesztelen, totyogós p á r l é p é s é v e l a n n y i r a előre haladt, hogy a z egérnek — h a m e g i n f arra fut — közvetlen mellette kellett el­ s z a l a d n i a . S z ó v a l lesből vadászolt. T s u i mozdulatlanul vért s ha a z áldozat arra közelgett, a l e g c s e k é l y e b b e t s e m árulta el, hogy figyel. H a a z egér e l ő b b i útján h a l a d v a m e l l é ért, gyorsan rászaladt. N e m ugrott, h a n e m két-három lépéssel rászaladt, e l ő b b egyik, m a j d m á s i k l á b a k a r m a i v a l m e g r a g a d t a é s megölte a m é r e l ő b b leírt módon. Naponta két, sőt n é h a h á r o m egeret is e l ­ fogyasztott, kivált h a é h e s volt. D e két egér volt a rendes napi e l e d e l e . K é s ő b b m á r egész nyugodtan s z a b a d o n eresztettem s z o b á m b a n 1—2 egeret, mert tudtam, hogy T s u i végez velük. Egyetlen egy ízben figyeltem c s a k m e g , hogy T s u i n e m r á s z a l a d v a , h a n e m rárepülve fogta el a z egeret. E g y este félig l e c s a v a r t a m a l á m p á t é s á g y r a h e v e r e d v e figyeltem kuvikomat. A z egyik egér t ö b b s z ö r végig szaladt a s z o b á n é s mindig a z

egyik s a r o k b á n bújt meg. B a g l y o m egy ideig hol letapulva. hol kiegyenesedve figyelte a kályha tetején, míg egyszer nesztelen repüléssel szinte rádobta magát é s karmaival megragadta. A szűk helyen, közvetlen a s a r o k b a n olyan ügyesen szállt le a z egérre anélkül, hogy s z á r n y a hegye is érintette volna a falat, hogy ügyességét c s a k csodálni tudtam. Míg s z o b á m b a n világos é j s z a k á k o n h a l v é n y világosság derengett, Tsui mindig v a d á s z o t t ; szekrénytetőre, székekre, asztalra szállt a n é l k ü l , hogy valamit levert volna. De ha a z éjszaka nagyon sötét volt, vagy a z a b l a k t á b l á k a t behajtottam, Tsui röpködései közben mindig levert v a l a m i apróságot s ha éjféltájban végre nyugvóhelyére, á g y a m fejpárkányéra akart szállani, többször megtörtént, hogy vagy a falnak repült, vagy a r c o m r a szállt. Sötétben nemhogy vadászni tudott volna, de még tájékozódni sem tudott á l t a l a jól ismert s z o b á m b a n ,

A k ó c s a g v é d e l e m céljára a Madártani Intézetnek Koíosváry Gábor (Újszeged) 5 0 0 koronát adományozott. A lelkes a d a k o z ó ­ nak ezúton is h á l á s köszönet.

Előfizetőinknek. Előfizetőinket kérjük szíveskedjenek a h á t r a l é k o s előfizetési díjukat a lapunk kiadóhivatala c í m é r e mielőbb megküldeni, nehogy kénytelenek legyünk az „A Természet" elküldését b e ­ szüntetni. L e l k e s olvasótáborunkat pedig arra kérjük, hogy elő­ fizetők gyűjtésével t á m o g a s s á k lapunk terjesztését. K e v e s e t kérünk, csupán egy előfizetőt szerezzen minden o l v a s ó n k . Hazafias üdvözlettel

A

szerkesztőség.

A kétsoros apróhirdetés

egyszeri megjelenése 50 korona

Éjszakánkint, n é h a egy órán keresztül is, percenkint 10—12-szer ismételte tu-hú, tu-hú szólásét. P á r z á s idején, mikor h a n g o s volt a z é j s z a k a l a k á s o m melletti istélók, pajták tetején lármázó kuvi­ koktól, tsúi, ssui hangokat hallatott. Ezzel a hanggal vélem meg­ magyarázni S z e m e r e L á s z l ó úr által említett surló népies elneve­ zését, ahogy Csíkban nevezik a kuvikot. Megtörtént, hogy oroszom h a n y a g s á g a miatt a nyitvamaradt ajtón m a d a r a m kirepült é s a z útjelző oszlopra szállt, ahol a sok apró m a d á r haragos c s i p o g á s s a l röpködte körül. F e l é m e n t e m , nevén szólítottam é s Tsui nyugodtan tűrte, hogy megfogjam. Mégis egy ilyen k a l a n d o z á s a k o r veszett el június 2 0 - á n . Március 15-től június 20-ig, 97 n a p o s fogsága alatt a követ­ kező mennyiségű élelmet fogyasztotta e l : 3 verebet, 5 pockot, 173 egeret, cickányt, ö s s z e s e n 181 darabot.

T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö z l ö n y . S z e r k e s z t i : Ilosvay Lajos közre­ működésével Gorka Sándor. S z e r k e s z t ő s é g és k i a d ó h i v a t a l : B u d a p e s t VIII., Eszterházy-u. 16.

Ez a fogságban elfogyasztott mennyiség, ha nem is adhatja pontos bizonyítását a n n a k , hogy a kuvik s z a b a d o n mit és mennyit fogyaszt el, mégis hozzávetőlegesen tekintélyes mennyiség lehet az á l t a l a elfogyasztott káros kis r á g c s á l ó k s z á m a .

M a g y a r Nép. K é p e s hetilap. Politikai, gazdasági és szépirodalmi újság. Megjelen minden v a s á r n a p . Szerkeszti Rákosy Gyula. Szerkesztőség é s kiadóhivatal Budapest, VIII., Szentkirályi-u. 3 0 .

Hogy a kuvik milyen merész és e r ő s z a k o s nála sokkal n a g y o b b és e r ő s e b b baglyokkal s z e m b e n , azt akkor tapasztaltam, mikor m á r két hete repülős öt erdei fülesbaglyot tettem hozzá a s z o b á b a . Ha ülőhelye k ö z e l é b e repült egy füles, a kuvik rögtön elzavarta. A fülesbaglyok rendesen a z a b l a k keresztvasain szoktak üldögélni. Ha kuvikomnak kedve kerekedett az a b l a k h o z menni, v a l a m e n n y i füles elröppent o n n a n , ismerve rosszindulatát.

T u r i s t a s á g é s A l p i n i z m u s . S z e r k e s z t i k : Komarnicki Gyula dr. é s V i g y á z ó János dr. Előfizetési díj egyévre 3 0 0 korona. Szerkesztőség és k i a d ó h i v a t a l : Budapest II., Hunyadi J á n o s - u . 8., II. em. 6.

Egyszer tapasztaltam, hogy vízhez nyúlt volna. Egy délután a mosdón lévő tálba szállt, a m i b e n két ujjnyi víz volt, bele­ ugrott, szárnyait szétterpesztve mellét bemárlogatla, s onnan kiszállva, j ó darabig rázta magáról a vizet. J ú l i u s b a n is fogtam egy kuvikot é s k a l i t k á b a zártam. P á r hét múlva h o z z á z á r t a m egy vízbe csapódolt, elgyengült kuvikot. H a r m a d n a p reggel a gyenge példányt dögölve, mellét összetépve, a kalitkát tollaival teleszórva találtam. V a l ó s z í n ű , hogy a gyen­ g é b b éjjel kimúlt és éhségét csillapítani a z élvemaradt kikezdte. Azt tapasztaltam, hogy kedvessége, ügyessége és á p o l ó j á v a l s z e m b e n tanúsított b a r á t s á g o s s á g a mellett idegenhez haragos, míg testvérei, sőt nagyobb baglyokkal s z e m b e n is b a s á s k o d ó , kiállhatatlan természetű volt. Mégis bármikor szívesen tartanék fogságban kuvikot, mert nagyon sok derült órát szereztek m á r nekem fogoly kuvikjaim. Dég, V e s z p r é m m e g y e .

Bessenyei

István.

H a l á s z a t . Szerkeszti Répássy Miklós. S z e r k e s z t ő s é g : Budapest, Földmív. minisztérium (V., Országház-tér 11. II. em.) B u d a p e s t i A q u a r i u m é s T e r r a r i u m E g y e s ü l e t magyar természet­ barátok társasága 1922. IV. 2 6 . ; V . 10., 2 4 . ; VI. 7., 2 1 . ; VII. 5., 1 9 . ; VIII. 2.. 16., 3 0 . ; I X . 13., 2 7 . ; X . 11., 2 5 . ; X I . 8., 2 2 . ; X I I . 6., 20. tartja meg összejöveteleit a Schmidhofer-féle vendéglő (II., Fő-u. 8.) külön termében. Á l l a t b a r á t o k lépjenek b e az Állatvédő Ernő-u. 13.

egyesületbe,

B u d a p e s t IX.,

M a g y a r k o m o n d o r - é s k u v a s z t e n y é s z t é s érdekében kérjük hazai tenyésztőinket, a d o m á n y o z z a n a k az állatkerti á l l o m á n y vér­ frissítése miatt n é h á n y fajta tiszta magyar juhászkutyát állat­ kertünknek. M a g y a r juhászkutyáit n e v e z z e be a pünkösdi

ebkiállításra.

K u t y a i d o m í t á s t gazdasági é s önvédelmi Endre, Z e b e g é n y (Hontmegye).

elvállal

D o b e r m a n n p i n c s e r 6 h ó n a p o s , kan, Mosón, Ostermeyer-u. 3 2 3 . c í m e n .

célokra

eladó

Schmidt

Félix

Mihály,

„ C z o b o r " n é m e t j u h á s z e b k e n n e l . T u l a j d o n o s : Klein J é k ó B u d a p e s t VII., Czobor-utca 3. T e l e f o n : J ó z s e f 96 — 11. Törzs­ könyvezett pedigrees kölykök kaphatók. „ R ó k a v á r " vadászfoxterrier telepen (Bárdos á l l a n d ó a n kaphatók pedigrés foxterrierek.

Iván,

Kalocsa)

nnnnn A kiadásért felelős: RAITSITS EMIL nnnnn

Ml-UJSAG AZALLAT*

KEDTBEN?

BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI Budapest, 1922. KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE

Az állatszeretet napja. A felebaráti szeretet m a g a s z t o s kultusza mellett e l m a r a d h a t a t l a n a z igazi állatszeretet, melynek é r d e k é b e n évtizedeken keresztül önzetlenül küzdenek a külföldi é s hazai állatvédők. A h á b o r ú s é v e k é s a még o c s m á n y a b b forradalmak a n n y i r a megmételyez­ ték a z úgynevezett kultúrszázad e m b e r i s é g é ­ nek szívét, lelkét, hogy most ütött az utolsó óra a n e m e s e b b és j o b b é r z é s e k m ű v e l é s é r e . A véres harcoktól és átkos forradalmaktól eldurvult l e l k e k n e k c s a k i s úgy biztosíthatjuk az igazi emberi érzelmek egyensúlyát, h a visszavezetjük a vérben tobzódó tévelygőket a l e g m a g a s z t o s a b b és a z alkotó Istentől eredő é r z e l e m v i l á g b a . A gyűlölet érzete nem­ c s a k a z ellenfélt öli, gyilkolja, h a n e m m a g á t a gyűlölködőt, elégedetlenkedőt is elpusztítja. A lelki egyensúlyt szeretet h a z á n k é r d e k é b e n m i e l ő b b helyre kell hozni, mert ellenkező esetben a z eldurvult a p á k bűnei fokozottabb mértékben fognak elfajulni a k é s ő b b i utódok­ ban. Az eddig tobzódó s z e n v e d é l y e k eltüntetését e l s ő s o r b a n szolgálják a z e m b e r b a r á t i intéz­ m é n y e k s ezekkel p á r h u z a m o s a n kell h a l a d n i a a természetszeretet, a z állat- é s n ö v é n y v é d e l e m m a g a s z t o s kultuszának. S e n k i s e m c s o d á l k o z h a t i k azon, hogy a természetszeretet, a z állat- é s n ö v é n y v é d e l e m c é l i r á n y o s kultusza éppen a z állat- é s növény­ kertünkből indul ki, hiszen a rokonintézmények között e l s ő s o r b a n a mi i n t é z m é n y ü n k n e k van a legnagyobb nevelő h a t á s a a m a g y a r n é p különböző rétegeire. Ezirányú működésünk fölött n e m törhet pálcát s e n k i s e m , mert ben­ nünket h i v a t á s u n k a m a g y a r természetvédelem, állat- é s növényszeretet kultuszának terjesz­ tésére jelölt ki s így n e m veheti zokon senki­ s e m , h a a z e m b e r b a r á t i intézmények működé­ sét követve, n é m i áldozatot kérünk a természet lelketlen élőlényei részére is, m e l y n e k nagyon sokat adózik úgyis a z emberiség. Rövid fel­

IX. évfolyam. 7—8. szám. Az állat- é s növénykert i g a z g a t ó s á g á n a k közreműködésével szerkeszti:

RAITSITS EMIL

Április 1—15. Megjelen mint az „A TERMÉSZET" :o: :o: :o: melléklapja :o: :o: :o:

h í v á s o m b a n , a m e l y n e k eredeti e s z m é j e a magyar asszonyoknak nemessebbért érző szívük s u g a l a t á b ó l származott, n e m térhetek ki részletesen a körünkben élő h a s z n o s é l ő ­ szervezetek h á l á n k r a kötelezett hasznáról, c s u p á n e g y n e h á n y szóval óhajtok m e g e m ­ lékezni. A világnak szóló d i c s ő s é g e s m a g y a r h a r c a i n k b a n résztvevő és a végkimerülésig küzdő lovaink, a hadi és egészségügyi kutyáink legönzetlenebb áldozatkészségét mivel kár­ pótolhatjuk ? A nekünk élelmet é s ruházatot nyújtó é l ő l é n y e k n e k mivel adózhatunk ? A nagy bánatunkban és szomorúságunkban vigasztaló é n e k e s m a d á r k á k n a k mit nyújt­ hatunk ellenszolgálatképpen ? U g y e b á r c s a k egyet a z igazi e m b e r i é r z é s b ő l fakadó állat­ os növényvédelmet, melynek forrása a z őstermészetben rejlő állat- és növényszeretet.

Állatkertünk foxterrier kennelé. Stanci Surány, állatkertünk símaszőrű foxterrier szukája, két hím és két szuka kölyöknek adott életet. Xada Erica a tavaszra meddő volt. Xada Lánya szépen fejlődik és résztvesz az 1922. évi foxterrier Derbyn. Fene­ lány és Foresters New Star, Pillér Károly elsőrangú fedező kanja után elsőrangú almot várunk.

A z állat- é s növényszeretet p r o p a g á l á s á r a hívatott a z állatkertben 1922. j ú n i u s 15-én tartandó „Á/íafszerefef napja", m e l y n e k minden l á t v á n y o s s á g a és igen változatos m ű s o r a a z igazi állat- é s n ö v é n y v é d e l e m terjesztését szolgálja. Minden állat- és n ö v é n y k e d v e l ő vegyen részt ünnepélyünkön, melynek tiszta j ö v e d e l m e felerészben a z állatkertünk állo­ m á n y é n a k felújításéra é s felerészben állat­ védelmi c é l o k r a fordítja a z állatkert igaz­ gatósága. Raitsits Emil.

Madárházunk látványossága a külföldről hozatott exoticus madarak szép csoportja. Látogató közönségünk figyelmét ezúton is felhívjuk az új látványosságra.

HÍREK K o r o n á s m a j o m c s e m e t e . A mult hónap, J ó z s e f napján, a z állatkert m a j o m h á z á b a n a k o r o n á s m a j o m m a m a életerős m a j o m c s e ­ m e t é n e k adott életet. A z ó t a a gondos é s szerető m a j o m m a m a féltő g o n d o s s á g g a l szop­ tatja c s e m e t é j é t , amelyről mindezideig n e m tudjuk, hogy J ó s k a a v a g y Jozefin, mert á l l a n ­ d ó a n a n y j á n a k karjai között, a z e m l ő n c s ü n g s így k ö z e l e b b r ő f a nagy látványosságot nyújtó apró m a j m o c s k a meg n e m tekinthető.

T e v e c s i k ó a z á l l a t k e r t b e n . Állatkertünk t e v e k a n c á j a mult hó végén egy életerős teve m é n c s i k ó n a k adott életet. A fiatal teve nagy látványosságot nyújt a látogató k ö z ö n s é g n e k .

Apró rágcsálók és ragadozó álla­ tok gyűjtésére hívja fel az állatkert igazgatósága a hozzáértő vadászok figyelmét, mert ezekre az állatkertünk­ nek szüksége van. Külföldön ily fel­ hívás utána vadászterületek birtokosai tömegesen küldenek ajándékképpen vadon élő emlősállataikból pél­ dányokat. Úgy hisszük, kérésünk ez­ úttal meghallgatásra fog találni s így nem fogja nélkülözni állatkertünk a hazánkban élő apró emlősállatokat. Különösen mókusokat szívesen venne át a legnagyobb köszönettel a magyar támogatásra utalt állatkertünk. A kiadásért felelős: RAITSITS EMIL

A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLATKERT HELYSZÍNRAJZA

JELMAGYARÁZAT: 1. 2. 3. 8., 25., 33., 35. 4. F. J . földalatti villa­ 5. 6. mos vas,út. Omnibusz. 7. A térképen látható" számok az 8. útmutató szövegére utahini-. 9. wi, ú t m u t a t ó leirigálmij 10. követett útirány 11. KI. = klozet. 12.

Az állatkertbe vezető villamosok számai:

Főkapu Igazgatóság Dohónyárusítás Majmok Rágcsálók Mókusház Erszényesek Szarvasok Juhok Tejcsarnok Antilopok Bölények

13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Cukorkaárusitás Kapu Néprajzi gyűjtemény Vastagbőrűek Zsiráfok Turista-út Vendéglő Tevefélék Disznófélék Gyermekek játszó­ helye 23. Sport-pálya

24. Lovagló- és kocsikázó- 3 5 . pálya 36. Zebraistálló 37. Muflonok 38. Zergék Kecskék 39. Kőszáli bakok 40. Kis medvék 41. Nagy medvék 42. Kutyák 43. Süteményárusítás 44. Átjáró az oroszlánházon át 45.

25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

Tigrisbarlang 46 Rénszarvasok Oroszlánbarlang 47 Norvég ház Kis ragadozók 48 Jegesrókák Hűsítő italok Alagút-átjáró árusítása Bejárat a mozgófénykéVidrató pékhez Várrom Uszómadarak Fókató Gázlók, kacsák Jegesmedvék Fácános Turista-út Sasok Rozsomák Strucok Nyestfélék Kisebb tóparti madarak

57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66, 67. 68.

Madarak háza Dohányáru sitás Falusi gazdaság Rovarok Akvárium Terrarium Vendéglő Zenepavillon Kávéház Terrasz kávéház Pálmaház bejárata Aréna-úti kapu

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

„TRIOL"

„TRIOL PÚDER"

a l e g j o b b fertőtlenítő

l e g h a t á s o s a b b bolha- é s tetűirtó p o r

Kapható minden gyógytárban é s Készíti

R1CHTER GEDEON

drogériában

vegyészeti

Budapest, X . , Cserkesz-u. 63. Telefon:

SIKERES PATKÁNYIRTÁS !

gyára

József 91—41—42.

99

B A R A T O L 66

PATKÁNYIRTÓVAL.

FROMMER-LILIPUT

Kapható:

GYÓGYTÁRAKBAN ÉS DROGÉRIÁBAN

MELLÉNYZSEBPISZTOLY 6*35 mm.

kapható

Gyártja:

C H E M I A MAGYAR VEGYIPARI R.-T.

S K A B A És P L Ö K L fegyver1

Á term. nagyság

és

lőszerraktárában

nagyban é s kicsinyben

BUDAPEST V, VILMOS C S Á S Z Á R - Ú T 3 3 Á r a 3000 k o r o n a és 10% l u x u s a d ó Szállítás vásárlási engedély ellenében

MAGYAR EBTENYÉSZTŐK

ORSZÁGOS

HUNGARIA-FURDO GŐZ- É S KÁDFÜRDŐI VII. KER., DOHÁNY-U. 44., NYÁR-U. 7.

EGYESÜLETE

felkarolja a z ebtenyésztő sport összes érdekeit, vezeti és kiadja a h a z á n k b a n e g y e d ü l á l l ó M a g y a r E b t ö r z s k ö n y vet és a M a g y a r V a d á s z e b - T ö r z s k ö n y v e t

V A D Á S Z O K ! F i z e s s e n e k elő a

NIMRÓD-VADÁSZLAP"-ra

Hivatalos lapja „A KUTYA". Előfizetési díja évi 200 K, tagoknak 150 K. Belépési díj 20 K, tagsági díj 50 K. Felvilágosítást nyújt: ILOSVAI LAJOS KÁROLY ügyvezető titkár, Bu iapest 112 Székesfővárosi házinyomda 1922.

Kiadóhivatal: Budapest, ELŐFIZETÉSI

IV., E g y e t e m - u . 4 .

Á R A F É L É V R E 50 KORONA