; BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE 180 KORONA, FÉLÉVRE 90 KORONA

, KÖNYVTAftA Urit&r) szóm;

CJtayvuzAn: V . - V I . SZÁM 1922

5

.

-

111. 1 . - 1 5 .

AZ ÁLLAT- ÉS N Ö V É N Y K E R T IGAZGATÓSÁGÁNAK K Ö Z R E M Ű K Ö D É S É V E L SZERKESZTI

: RAITSITS EMIL

; BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE E L Ő F I Z E T É S I Á R A E G Y É V R E 180 KORONA, F É L É V R E 9 0 K O R O N A

•

•

•

kitűnő vadász is. A magyar madáréletről és kutatá­ sainak eredményeiről írt közleményei és művei ékestollal szépen, szívhez szólóan írt irodalmi termékek, amelyek a magyar természettudományi irodalom­ ban Hermán művei mellett a legméltóbb helyet Hazánk legszomorúbb napjain istencsapásként foglalják el. A madárélet kutatás eredményeiről számos hazai egymás után legjobbjaink távoznak az élők világából. Amikor a legjobban szükségünk volna a nemzet­ és külföldi szakfolyóiratban számolt be és közleményei­ építő munkánál irányítókra, vezetőkre, akkor a tudo­ vel az egész tudományos világban feltűnést keltett. mányok és művészetek mesterei sorban kidőlnek. Hermán Ottónak 1890. év tavaszán rendezett Gyászbaborult a magyar természettudományos világ, madárvonulási megfigyeléseknél tevékenyen közre­ mert leglelkesebb művelője és tudósa 57 éves korá­ működött. A Parisban, Londonban és Berlinben le­ ban chernelházi Chernél István, miniszteri tanácsos, zajlott nemzetközi madártani kongresszuson, mint a a m. kir. Madártani Intézet igazgatója, jobblétre magyar állam képviselője szerzett hazájának dicső­ szenderült. séget. Különösen feltűnést keltett önálló műveivel: Nemcsak agyonsújtott kis hazánkat érte nélkülöz­ Bibliographia ornithologica Hurrgarica, Utazás Nor­ madarai, különös hetetlen veszteség a magyar ornitológusok vezérének végia végvidékére, Magyarország jelentőségükre. Az okszerű halálával, hanem az egész világon a természet­ tekintettel gazdasági törekvések tudományok művelői résztvevőén emlékszenek meg madárvédelem eszközeiről, Madárvédelmi a nagy tudós haláláról. Hermán Ottó a madártani Magyarországon (melyet Máday Izidorral közösen írt). intézet halhatatlan emlékű megalapítójának halálával A magyar madártani tudomány fejlettségéről a leg­ a legméltóbb kezekbe került az intézet vezetése, szembetűnőbben Brehm világhírű munkájának, az amidőn 1914. évben Chernél István már mint világ­ Állatok Világának a madarakról szóló harmadik kötetének magyar fordítása tanúskodik, amelyet hírű természettudós került az intézet élére. Chernél István IV. Béla korában nemességet nyert Chernél az ismeretek haladósát és a hazai viszo­ ősrégi magyar családból származik és Kőszegen 1865. nyokat szemmel tartva, felette élvezetes és tiszta május 31-én született. Jogi és természettudományi stílusban fordított. tanulmányait Pozsonyban és Budapesten folytatta, A nagy magyar tudóst élete teljes erejében támadta illetőleg befejezte és hogy minden idejét gondtalanul meg a halált okozó tüdőgyulladás és folyó évi a madárélet tanulmányozására szentelhesse, ősi február hó 20-án nemeslelkű magyar őseihez tért. birtokát, Chernelházát bérbeadta. A magyar madár­ A magyar úr, a tudós, a kitűnő író, a nemesgondolvilág tanulmányozása végett átkutatta hazánk minden kozású vadász, nemcsak a magyar madártani tudo­ nevezetesebb vidékét. A kutatásai alatt megmutatta, mányt hagyta el árván, hanem pótolhatatlan szemé­ hogy nemcsak jeles természettudós, hanem egyúttal lyiségét nélkülözi az egész magyar tudományos világ.

-

2Ú

-

Emléke azonban örökké él a magyar kultúra elvitat­ hatatlanul magasszínvonalú évkönyvében beillesz­ tett elévülhetetlen alkotásaival. A magyar kultúra megalkotásának munkájában fáradhatatlan, kitartó és önzetlen munkával kivette a részét és a hálás utód- Chernél nevét a magyar halhatatlanok közé sorolja és a mestert mint példányképet a magyar kultúra fejlesztésében követni fogja. A gyászos csapás, mely a magyar természettudományt érte, vigasztalást csupán Hermán és Chernél nagy nevé­ nek varázsában találja, mely elegendő arra, hogy a mostani tarthatatlan és nyomorúságos napokon a magyar tudósok ifjabb serege a legnagyobb nélkülö­ zések ellenére a legönzetlenebbül folytassa a nagy mesterek elhalálozása folytán abbamaradt kultúrmunkát. A magyar kultúra fejlesztése nagy áldozatot kíván és e téren jól tudom a magyar tudósok ifjú nemzedéke ki fogja venni a részét önzetlen munkás­ ságával és hogy a dicsőséges Hermán és Chernél korszak folytonossága a haladás szellemében fenn­ akadást ne szenvedjen, egyedül a nemzet fiainak áldozatkészségén múlik. Mindenki, aki a magyar kultúra munkásait pártolja, egyúttal a nemzet nagy tudósainak emlékeit örökíti meg. A magyar nemzettől a körülöttünk agyarkodók nem ragadhatják el a magasabb kultúrhivatottságot, mert azok a termékeny magvak, amelyeket nagy tudósaink, így a számos közül Chernél is, a magyar kultúra berkeiben elvetettek, ki fognak kelni. E magvak­ ból kikelt palántákat pedig nagyra, hatalmassá mű­ velik a nagy magyar tudós leghivatottabb tanítványai. A mai nap gyászában a magyarok Istene megadja a vigasztaló reményt, melynek teljesedése a magyar tudósnál közismert önzetlen munkásságán és a nemzet összességének hasonló értelmű áldozatkész­ ségén múlik. A nemzet az egyöntetű áldozatos mun­ kásságtól nyeri biztos létfentartását, amelyben örökkön él a nemzet legönzetlenebb munkásainak, a kor­ szakokat alkotó tudósok emléke. R. E.

chernelházi CHERNÉL ISTVÁN

luram Hajrá! Csak rajta hát, marjuk most jól Lehullott már rólunk a régi lánc! Ide a poharat! No meg a vén pipát t S azután jöjjön a jól ösmert tánc l

egymást!

tok! Dolgozni kéne most ? Ebbe' van valami... Minek a fáradság ? — Más se teszi! Repül a sült galamb...! Lesem a többit! Vájjon a jólétet honnan veszi?!

Kevesen lennénk ? Hej, csapunk mi olyan lármát, Hogy egész Európa összeszalad! Szapuljuk csak egymást, — eíő a szennyessel! Szabadok vagyunk, hát mindent szabad!

Parányi titkokat felfúvok jó nagyra ! Sandítok jobbra — de — balra is! Kockára teszem az egész kis országot. De ha kell — játszom én — balra is!

Hallod-e, jó öcsém ? Szent-e a korona ? Van-e már királyod ? Igen vagy nem ?... Tán királyt választasz ?... Ej, beléd kötök Akármit felelsz is, — mindegy nekem !

Ej! Te sírsz ? Barátom ! Félted a szép hazát Siratod elvesző, széthulló néped ? Könyező szemekkel nézed a zászlónkat, Amit a mi sorsunk rongyokká tépett ?

én!

..

Hogy túl a sorompón... vágyódó magyarok Reszkető lélekkel figyelnek ránk ?... Barátom ! Bolond vagy ! Most nem ez a fontos! Majd lehull magától a rossz palánk!

Igaz ! Van valami.. . most már én is Valami, ami itt belül úgy mar... Valami, ami a fülembe súgja, hogy Állj meg, állj! Fordulj meg szegény

Kívül is, bévül is, mulat az ellenség ? Lesi a percet... és nyakunkra hág ? Ejnye, hát nem tudod ? Hisz' mindig ilyen Ezer év óta a magyar világ . ..

Eh ! Bolond költőim, minek is beszéltek ? Délibáb-kergetés a ti világtok !.... Hisz' úgyis hiába... egy ezredéve már, Hogy köztünk lappang a turáni átok !. . .

volt

?

érzem,

magyarl

DÖRRE JENŐ

A nyúl és a kérodzés. A biblia ó t e s t a m e n t u m á b a n Mózes III. könyvének 11. részé­ ben, a m e l y a tiszta és tisztátalan állatokról szól, a 6. versben a nyúl éppen úgy, mint a hörcsög (uoti az 5. versben) a kérődző állatok közé van sorolva (ezek közül azokat, melyek nem hasadt körműek [a tevét is ezek közé sorolja 7 1], tisztátalannak minősít­ tetik). Ezen már igen sokan fenakadtak régebben és ú j a b b a n is. Stráner Vilmos, a soproni evangyelikus theologia t a n á r a a bibliá­ ról szóló müvében erről a kérdésről azt írja, hogy ez „nagyon lényegtelen dolog s az igazán hívőknek bizalmát a b i b l i á b a n nem fogja távolról sem megrendíteni. Ha a bibliai szerző ezt esetleg nem tudta volna vagy a b b a n az időben az lelt volna az é l t a l á n o s felfogás, melynek ő is hódolt, hogy a nyúl kérődző állat, az nem tartozik a z én üdvösségemre. T é n y l e g a z o n b a n a dolog n e m is áll úgy. V a l ó j á b a n itt nem forog fenn tévedés. Nem is egészen k é t . évtizeddel ezelőtt ugyanis egy világhírű természettudós, Rütmeyer baseli professzor, aki különösen a kérődző állatokra vonatkozólag végzett b e h a t ó tanulmányokat, határozottan kijelentette : Hogy a nyúl kérődző állat, a z előttem nem új dolog. A bibliai szerző tehát nem tévedett . . . " A biblia kommentárai közül Dáschel B i b e l w e r k I. szerint a nyúl ugyan r á g c s á l ó , de szájával h a s o n l ó mozgást végez, mint a m i l y e n e k a kérődzésnél láthatók é s m a g a Linné' is a nyulat, a kérődzők közé sorolta. Egy másik ilyen munka (Zeller, B i b l i s c h e s Handwörterbuch) azt írja, hogy a nyúl v a l ó b a n ugyan nem kérődző, de fogait olyan módon dörzsöli e g y m á s h o z mint azok. Értesülve arról, hogy a m. kir. állatorvosi főiskola anatómiai intézetében már h o s s z a b b időn át, körülbelül egy évtized óta, b e h a t ó b b a n foglalkoznak a házinyúl a n a t ó m i á j a körébe tartozó kérdésekkel, egy evangyelikus esperes-lelkész h o z z á m fordult e b b e n a tárgyban a z z a l a kérdéssel, hogy a nyúlfélék rokonaik vagy őseik között v a n n a k - e kérődzők és van-e Rütmeyer nevű világhírű tudós, kire Stráner hivatkozik. Ezekre a kérdésekre a következő felelet a d h a t ó . A nyúl nyomai az ősrégi egyiptomi és assyr e m l é k e k e n éppen úgy fellelhető, mint a z európai cölöpépítményekből és barlangokból került m a r a d v á n y o k b a n , mert m á r a legrégibb idő óta kedvelt v a d á s z a t tárgya volt, másfelől rendkívüli szaporasága miatt sok kárt is okozott. A görögök é s a r ó m a i a k a nyúl­ pecsenyét nagyrabecsülték ( A r i s f o p h a n e s , Martial). Caesar idejé­ ben már külön leporariumokban tenyésztették (Varró részlete­ s e b b e n ismerteti ezek berendezését). S e m latin n e v e (lepus), sem görög neve ( ^ a y c ó ; ) melyek l e s z á r m a z á s a egyébként kétes, nem utal közelebbről t á p l á l k o z á s a módjára, k ü l ö n ö s e b b e n a kérődzésre. >

A jelzett bibliai adaton kívül a r e n d e l k e z é s e m r e álló iroda­ l o m b a n csupán egyetlen adatot találtam feljegyezve, mely szerint

A ravasz Nebi. — Tolvajhistória a z ókori Egyiptomból. — Irta: Zoltán

Vilmos.

A m e n h o t e p , a fáraó építőmestere h a l á l é n volt. Rampszenit, mikor hírül hozták neki kedves m ű v é s z é n e k veszedelmét, rögtön elküldte h o z z á a m a g a orvosát, de e n n e k t u d o m á n y a már mitsem használt, a h o g y n e m használt az a z istentisztelet sem, melyet a fáraó A m e n h o t e p felgyógyulására Ozirisz t e m p l o m á b a n rendeztetett. A m e n h o t e p , kinek az orvos, aki különben j ó b a r á t j a volt, megsúgta állapota reménytelen voltát, á g y á h o z hivatta c s a l á d j á t , a feleségét és két siheder fiát, Nebit é s Hulepet, Memfisz rémeit, a k i k n e k csínjai á l l a n d ó a n i z g a l o m b a n tartották a várost s kiket c s a k az mentett meg a fáraó haragjától, hogy ez a fiúk apját, a nagyszerű építőművészt, aki többek közt Rampszenit c s o d a s z á m b a m e n ő remek k i n c s e s h á z á t is építette, rendkívül nagyrabecsülte. — Fiaim, —szólt a haldokló, mikor a c s a l á d magára maradt, — én nem hagyhatok rátok vagyont, meri a fáraó, b á r úri módon megfizette m u n k á m a t , mindig a körmömre nézett: De hagyok rátok egy titkot, melynek talán hasznát vehetitek. Mikor a fáraó k i n c s e s ­ házát építettem, a palota b a l s a r k é b a n , távol és láthatatlanul a z őrökkel megrakott kaputól, lazán hagytam egy követ. Aki ezt a követ kiveszi, megmarkolhat egy emeltyűt, a m e l y pillanat alatt megnyit egy rejtekajtót s a titok tudója b e m e h e t a k i n c s e s h á z b a , rrielybe egyébként a fáraó tudta nélkül nem teheti be a lábát h a l a n d ó e m b e r . A szerkezet pontos rajza ott van dolgozóasztalom baloldali fiókjában.

a házinyúl a gyomrából visszakéri falatol újból megrágta (Moniez. Bulletin scientifique du ,Dep. du Nord I., pag. 169, 1878. — Oppel, Lehrbuch der vergleichenden mikroskopischen A n a t o m i e der W i r b e l t i e r e I. Teil. Der Magén. J e n a , 1896.), ezt a z o n b a n utána m á s nem észlelte. A rágcsálók, Rodentia v. Glires, gyomra kétféle l e h e t : egy részükben pl. a nyúlfélékben, a hódban, m ó k u s b a n stb. egyszerű a gyomor, vagyis egész felületét mirigyes nyálkahártya béleli ki. míg m á s részükben, idetartoznak az egérfélék (egér, patkány, hörcsög stb.) összetett gyomor található, vagyis a nyelőcső foly­ t a t á s á b a n a gyomor kezdeti részének megfelelően n i n c s e n e k a n y á l k a h á r t y á b a n emésztő mirigyek, h a n e m ezen részletet több­ rétegű lapos h á m b o r í t j a ; ez a részlet egyes fajokban, pl. a hörcsögnél, külsőleg is jól észrevehetően elkülönül, a kérődzők előgyomraihoz hasonló módon mélyre terjedő b a r á z d a által el­ határolódik az emésztő mirigyes részlettől (I. Zimmermann, A hörcsög, Cricetus frumentarius, g y o m r á n a k a n a t ó m i á j a . Három képpel. A T e r m é s z e t 1916. IV. s z ) . E b b e a z e l ő g y o m o r b a hal­ mozza fel az állat a táplálékát é s a b b a n valószerűleg a táplálék előzetes emésztése, m a c e r a t i ó j a (cellulóz-emésztés) is végbemegy. Nagyobb érdeklődésre tarthat számot manapság, a patkány­ irtás idején, a házi patkány, Mus rattus, gyomra is, melynek bal­ oldali felébe a n y e l ő c s ő nyálkahártyája folytatódik, ezen rész­ letének fala v é k o n y a b b , mint a mirigyes részlété, melytől egy körülbelül 1'5 mm. m a g a s nyálkahártyaredő különíti el. A XH-ik s z á z a d b a n Theodoros Prodromos, bizanthi: szerzetes, (1. Keller, Die antiké Tierwelt. I. B a n d . Leipzig 1909.) a házi patkányt pontusi egér néven írta le é s így nevezik a görögök, törökök, v e l e n c e i e k , stb. is. Arisfoíe/es, Plinius é s Aelianus is m e g e m l é k e z n e k a pontusi egérről, ezt a z o n b a n egészen m á s tulajdonságokkal r u h á z z á k fel, mint amilyeneket a mi házi patkányunk mutat. Aelianus j á m b o r á l l a t n a k mondja, Arísfofeíes é s Plinius szép fehér szőrméjét dicséri é s azt állítja róla, hogy kérődzik é s téli álmot alszik. Sundewall szerint a kérődzés egy S p e r m o p h i l u s vagy Arctomys ( B o b a k ) fajra vonatkozik, melyen az a j k a k moz­ g á s a látható, h a nem is eszik. A pontusi egér névvel egyébként az egérhez h a s o n l ó mindenféle állatot jelöltek meg. A szirti borz egy faja a Hyrax s y r i a c u s (Klippschliefer) jön itt a nyúl kérődzésének tárgyalásánál k ü l ö n ö s e b b e n figyelembe, E z a z állat a z ókori S y r i á b a n élt, a régiek XoiQoyov?diog (Septuaginta, Euagr,, Hieronymus), %oipoyQvlhov; (Hesychios). yoioóyQvXXog (Caesarius), kyrogrillus (Pséudopatroniusj névvel illették, melyet a s z ó t á r a k b a n tévesen sündisznónak, Luther pedig, szintén helytelenül, nyúlnak fordított. Sálamon Példa­ b e s z é d e k (30. rész 2 6 . vers) szerint ezek a szirti borzok („a hegyen való e g e r e k - n e k fordítottá Károli) gyengék, házukat mégis sziklákba é p í t i k ; m á s helyen eszességüket dicséri. Hieronymus szerint P a l e s z t i n á b a n tömegesen fordulnak elő. A h é b e r szövegben a szirti Ezzel A m e n h o t e p megfordult és meghalt. Múmiáját egy hét múlva n a g y ünnepségek közt eltemették. A templom előtti meden­ c é b e n lubickoló h a t a l m a s szent krokodilus, melynek elveszett b a l s z e m e h e l y é b e a fáraó mogyorónyi ragyogó smaragdot tétetett, ép j o b b s z e m é b ő l elsírta a h a g y o m á n y o s krokodilkönnyet s Amenholepet a memfisziek h a m a r o s a n elfeledték.

* Éjfél felé járt a z idő. A tikkasztó júniusi é j s z a k á b a n vör­ h e n y e s köd terjengett Memfisz utcáin s a köd és porfelhők tetején vörösen trónolt a hold. A s z é l e s utca egyik oldalán erős világosság, a másikon vaksötét árnyék. Ezen az oldalon állt a fáraó k i n c s e s h á z a . A néptelen utca á r n y é k o s oldalán két fürge a l a k osont végig s a palota b a l s a r k á n megállt. Nebi volt é s Hulep. H a v a l a k i megfigyelte volna a két j ó m a d a r a t , azt látta volna, hogy a palota fala egy pillanatra megnyílik s a tátongó résen át el­ tűnik a két s u h a n c , mire a fal ismét bezárul s a z utca újból előbbi néptelenségében, á l m o s a n szunnyad a vörhenyes félhomályban. Ez mintegy tíz napon ét újból és újból megismétlődött s k ö v e t k e z m é n y e az lett, hogy Rampszenit k i n c s e s h á z á b a n erősen kezdett fogyni a z a r a n n y a l , ezüsttel, rubinnal, smaragddal, zafírral s egyéb drágakövekkel telt vedrek é s hordók tartalma s Memfiszben valahol — c s a k a két tolvaj tudta, hol — új k i n c s e s h á z keletkezett, melynek gazdagsága vetekedni kezdett a fáraóéval. A tizenegyedik napon a fáraó, aki n é h á n y rúd nyersarannyal é s félveder türkisszel, melyet a perzsa királytól kapott a j á n d é k b a , növelni akarta k i n c s e s h á z a tartalmát, látogatása a l k a l m á v a l fel­ fedezte a tolvajlást. S e m ő, sem környezete nem tudta ugyan

borzot s h a p h á n i = ravasz-nak nevezik, a Septuaginta helyesen %oipoypóUuor-nek ( = s e r t é s m a l a c ) fordította, a S i n a i hegyen élő s z e r z e t e s e k m a is így nevezik, Hesychios a z o n b a n ezt hely­ telenül sündisznóra (tüskésdisznóra, e^ivog) m a g y a r á z t a . M ó z e s a szirti borz teljesen e g é s z s é g e s é s jóízű h ú s é n a k fogyasztását bűnül rótta fel, miért is a z a b e s s z i n i a i a k a szirti borztól máig is tartózkodnak. A zsidó törvényalkotó a szirti borzot nem patás é s mégis kérődző á l l a t n a k tartotta, mert az állat v a l ó b a n gyakran azt a látszatot kelti, mintha kérődzene, pedig c s a k a z ajkait moz­ gatja úgy, mint a rágcsálók. (A Hyrax-nem rendszertani helye még n e m tisztázott, többnyire a p a t á s o k közé veszik, m á s o k a rovarevők, Insectivora, r o k o n ó n a k tartják.) A kérődzőkhöz h a s o n l ó a n a többi n ö v é n y e v ő is nagyobbmennyiségű táplálékot szokott felvenni, mint amennyit a gyomra rövid időn belül m e g e m é s z t e n i képes, e z e k b e n a z á l l a t o k b a n a t ö b b é - k e v é s b é fejlett előgyomor a felesmennyiségű táplálék f e l h a l m o z á s á r a szolgál, h o n n a n azután k é s ő b b apránkint vagy közvetetlenül t o v á b b jut a gyomor mirigyes r é s z é b e ( r á g c s á l ó k b a n ) , vagy pedig kerülő úton e l ő b b m é g e g y s z e r a s z á j b a kerül és f i n o m a b b a n felaprózva jut a mirigyes g y o m o r b a (kérődzőkben). A r á g c s á l ó k n á l , tehát úgy a z összetett gyomrú egérfélékben, mint a z egyszerű gyomrú nyúlfélékben, Oppel is a kérődzést teljesen kizártnak tartja é s n i n c s s e m m i ok vagy tárgyi a d a t a n n a k felvételére, hogy ő s e i k kérődztek v o l n a , mert Fleischmann A. szerint v a l a m e n n y i r á g c s á l ó ő s é n e k egyszerű gyomra volt ( B e m e r k u n g e n über den M a g é n der Rodentia. M o r p h o l o g i s c h e J a h r b ü c h e r . X V I I . pag. 408.). Ö s s z e g e z v e a z előadottakat a felvetett kérdésre a z a felelet adható, hogy sem a nyúlfélék, s e m rokonaik vagy őseik között kérődzők n i n c s e n e k ; a r á g c s á l ó k egy részének, különösen egyes egérféléknek, pl. a hörcsögnek, összetett gyomra a z o n b a n némileg a kérődzők összetett gyomrára emlékeztet és a falat r á g á s á n á l a z őrlő m o z g á s is, mint azt a theológusok is megállapították, kissé hasonlít a kérődzők r á g á s á n a k módjához. Az idézett bibliai vers fordítója, esetleg megfelelő tárgyismeret h i á n y á b a n , tévedhetett, a m i k o r a nyúlra vonatkoztatott szöveget átültette, éppen úgy, mint a m i k o r a tevéről azt állitja u g y a n a b b a n a részben, hogy a teve n e m h a s a d t körmű állat, pedig a teve páros ujjú (Artiodaktyla) é s ujjai c s a k a talpi p á r n á b a n egyesül­ tek, egyébként hasított az u j j a i n a k vége. A kérdésttevő, illetve Stráner tanár által említett Rütmeyer bizonyára Rütimeyer Lajos, a k i főleg a zürichi tómenti községek c ö l ö p é p í t m é n y e i v e l é s e z e k korónak állatvilágéval foglalkozott. A zürichi tó v í z á l l á s a ugyanis 1854/55-ben rendkívül a l a c s o n y volt és ezen a l k a l o m m a l Ó b e r m e i l e n n é l , majd m á s helyen is, régi c ö l ö p é p í t m é n y e k b ő l álló tómenti községek kerültek felszínre é s ezekkel együtt az i s z a p b a n s z á m o s háziállat m a r a d v á n y a , melyeket Rütimeyer m á r I86Ö-ban a Mitteilungen der a n l i q u a r i s c h e n m a g y a r á z a t á t adni a n n a k , hogy a z erősen őrzött, lezárt é s azon­ felül a fáraó teljesen ép é s töretlen pecsétjével lepecsételt ajtón keresztül miképp juthatott bárki is a k i n c s e s k a m r á b a , de a félig üresen tátongó vedrek és hordók m i n d e n n é i b e s z é d e s e b b e n hir­ dették, hogy a k i n c s e s h á z b a n tolvajok j á r t a k . A fáraó dühöngött s elrendelte, hogy a k i n c s e s h o r d ó k közt hurkokat és c s a p ó v a s a k a t h e l y e z z e n e k el. A p a r a n c s o t n y o m b a n teljesítették.

* M á s n a p éjjel Nebi é s Hulep újra megjelentek a k i n c s e s ­ h á z b a n . Ezúttal c s a k Hulep ment b e a k a m r á b a , míg Nebi a nyitva maradt ajtónál őrködött. N é h á n y pillanat m ú l v a v a l a m i zörejt s u t á n a n y o m b a n elfojtott kiáltást hallott a k i n c s e s h á z b e l s e j é b ő l . Aztán megszólalt Hulep : — Nebi, Nebi, baj van . . . Megfogott a c s a p ó v a s é s most, h a c s a k úgy n e m teszek, mint a k e l e p c é b e került róka, hogy le­ rágom a l á b a m a t , nem s z a b a d u l h a t o k . Most hát lógni fogunk mind a ketten, mert rólam majd rád i s m e r n e k s te is hurokra kerülsz 1 Nebiben elhűlt a vér. — V a n egy ötletem — folytatta Hulep. — V á g d le a fejemet s vidd m a g a d d a l . A k k o r majd s o h a s e m derül ki, hogy én voltam s te m e g m e n e k ü l s z a haláltól, a n y á n k meg a szégyentől. Nebi n y o m b a n átlátta a t a n á c s talpraesett voltát s pillanatnyi h a b o z á s nélkül követte. Elővette nagy lótuszvágó kését s le­ szelte Hulep fejét. Ezt betette a b b a a b ő r z s á k b a , melyet á kincsek s z á m á r a hozott, azután a z utána zajtalanul b e z á r u l ó rejtekajtón át elhagyta a z épüietet.

Gesellschaft in Zürich című folyóiratban ismertetett, majd 1862-ben a F a u n a der P f a h l b a u t e n című klasszikus m ű v é b e n dolgozott fel, ez a háziállatok modern tudományos történetének egyik a l a p v e t ő müve, m e l y b e n Rütimeyer minutiosus ö s s z e ­ hasonlító a n a t ó m i a i vizsgálataival új irányt szabott és fényt derített a z o k eredetére. Darwin k e v é s s e l e l ő b b adta ki a fajok eredetéről szóló nagy művét, m e l y n e k tanait Rütimeyer a cölöp­ építmények h á z i á l l a t a i n végzett vizsgálataival megerősített. 1867-ben jelent meg Rütimeyer-nek Stráner által jelzett m ű v e : V e r s u c h e einer natürlichen G e s c h i c h í e des Rindes, m e l y b e n s z é l e s phylogeniai a l a p o n tárgyalja a tulok l e s z á r m a z á s á t . Az idézett mondást, mely szerint a nyúl kérődző állat, e b b e n s e m sikerült felfedezni. Rütimeyer m ó d s z e r e a praehisztorikus leletek­ nek ö s s z e h a s o n l í t ó a n a t ó m i a i vizsgálatóból áll (ezt az eljárást követték után Studer, Nathusius, Keller, Adametz és m á s o k ) . Zimmermann

Ágoston

dr.

A kártevő rágcsálókat irtó állatok. Irta : Raitsits

Emil.

A kártevő r á g c s á l ó k a t a z emberi­ ség sokáig n e m tudta megkülönböz­ tetni a h a s o n l ó testalkatú, de egyéb­ ként h a s z n o s , rovarevő, apró emlő­ söktől. Mielőtt a kártevő rágcsálókat irtó h a s z n o s és v a d o n é l ő állatok tár­ g y a l á s á r a térnék, nem mulaszthatom el a kedves o l v a s ó figyelmét felhívni arra, hogy tulajdonképpen úgy a z ó k o r b a n , v a l a m i n t a középkorban, sőt a j e l e n k o r b a n is, sajnos, h a s z n o s állatokat üldözött a köznép, mint kártevő állatokat. Úgymint j e l e n l e g , h a s o n l ó k é p p e n az ókorban is, különösen a z egerek okoztak nagy károkat a m e z ő g a z d a s á g n a k . Az ókori n é p e k a maguk m ó d j a szerint irtották is a kártevőket, de nem egyszer a z irtásnak ártatlanok is áldozatul estek. így a régi ókori nép, h a s o n l ó k é p p e n mint a kellően fel n e m világosított g a z d a t á r s a d a l o m , a rovarevő apró e m l ő s ó l l a t k á k e g y e s fajait egymástól n e m tudta megkülönböztetni a n n á l is i n k á b b , hiszen a házi egér é s a c i c k á n y között sem ismertek fel különbséget. A c i c k á n y o k a t a z ókoriak sokkal j o b b a n gyűlölték é s üldözték, mint a z igen sok kárt okozó házi é s mezei egereket. A z ókori népeknél a gyűlöletet főleg az a b a l h i e d e l e m fokozta, hogy a c i c k á n y mérges állat. Egyedül E g y i p t o m b a n ismerték fel a c i c k á n y o k h a s z n á t é s szent á l l a t n a k tartották, mert a m a c s k á k a c i c k á n y o k a t nem eszik meg. Az a temérdek c i c k á n y m ú m i a , M á s n a p R a m p s z e n i t á m u l v a é s dühöngve ott állt a c s a p ó ­ v a s b a n megfogott fejetlen hulla előtt. Hiúságát a végsőkig bosszantotta, hogy a tolvajok túljártak a z e s z é n . Elrendelte, hogy a hullát függesszék ki a falra s á l l í t s a n a k melléje őröket, akik a z o n n a l fogják el azt, aki a holttest, láttára sírva fakad vagy b á r m i k é p p elárulja, hogy valami köze van hozzá. Most aztán megtudta a z esetet Hulep a n y j a is. Felülkere­ kedett b e n n e az anyai érzés és megparancsolta Nebinek, hogy m i n d e n á r o n szerezze vissza Hulep holttestét, hogy azt titokban b e b a l z s a m o z t a t h a s s a és eltemettethesse.

Nebi m e g v a k a r t a a fejét, de aztán nagyszerű cselt eszelt ki. Drága pénzen a görög korcsmárostól vett négy tömlő remek koptoszi, mendeszi, antillai é s szelennitiai bort, mert tudta, hogy aki e n e h é z borokból v e g y e s e n iszik, a z holtrészegre vál. A töm­ lőket rátelte két s z a m á r h á t á r a s a z o k a t elhajtotta az őrök mellett. Mikor k ö z e l ü k b e ért, egy szöggel észrevétlenül megszúrta mind a négy tömlőt, a z t á n j a j v e s z é k e l n i kezdett, mintha véletlen baleset történt volna. A z őrök a borszagra o d a r o h a n t a k , c s a j k á i k b a felfogták a drága nedűt é s nevetve megitták. N é h á n y p e r c múlva holt­ részegen ott fetrengtek a holttest alatt. Nebi a hold fényénél csúfságból v a l a m e n n y i n e k leborot­ válta a fél szakállát, a z t á n levette a holttestet a falról, feltette a z egyik s z a m á r r a és hazavitte.

a m e l y e k e t az utókor Egyiptomban talált, elegendő bizonyíték arra, hogy a c i c k á n y t az egyiptomiak mennyire m e g b e c s ü l t é k . A vérrel áztatott, ókori cirkuszporondon egy a l k a l o m m a l a c i c kányok is szerepeltek. Ugyanis Heliogabalus egy a l k a l o m m a l a cirkuszban 10.000 egeret, 1000 c i c k á n y t és 1000 menyétet bocsájtott e g y m á s r a . A c i c k á n y o k , s a j n o s , a j e l e n k o r b a n s e m részesülnek kellő v é d e l e m b e n , mert a köznép a z egerekkel együtt egyformán irtja. A z ókor egyszerű n é p é n é l a b a l h i e d e l e m a vakondokról h a s o n l ó volt, mert ezt a g a z d á n a k h a s z n o s állatkát (a kertészetben káros, mert túrásával a z ültetvényeket teszi tönkre) is kártevőnek tartották é s a legkíméletlenebb módon irtották. Plinius szerint némelyik v á r o s r o m b a d ő l é s é t a v a k o n d o k a k n a ­ m u n k á j a okozta. Az ilv nagyfokú balhiedelem érthetővé teszi a z ókori népek gyűlöletét, a m e l y e h a s z n o s á l l a t k á k kíméletlen irtásét előmozdította. A z ókori irodalomban s z á m o s feljegyzést találhatunk, a m e l y e k a mezei e g e r e k n e k irtózatos károkat okozó elszaporodáséról számolnak be. A mezőgazdaságnak nagy kártevői különösen a forró évjáratok alatt szaporodtak el oly nagy mértékben, hogy azok egy napfordulás alatt egész g a b o n a ­ táblákat rágtak le. Az egerek e l s z a p o r o d á s á n a k meggétlósára Arísíofe/es szerint az e m b e r h a t a l m a igen csekély, mert hatás­ t a l a n n a k bizonyult a z ókorban a gyakori kifüstölés, a z á s á s é s a disznóknak a szántóföldekre v a l ó h a j t á s a . A z ókorban is, mint a j e l e n k o r b a n , egyedül a z árvíz é s a gyakori kiadó e s ő z é s c s ö k k e n t e t t e a k á r o s r á g c s á l ó k s z á m á t . A z egerek e l s z a p o r o d á s á v a l sok országnak egész termése tönkrement. Az e g é r c s a p á s különösen Itáliát, Hispániát és Kis-Ázsiót sújtotta gyakran. Zend-Avesta szentírás a z egerek irtásét kegyes c s e l e k e d e t n e k minősíti. A z egerek a z ókorban az articsóka-, hagymaföldeken, a szőlőültet­ v é n y e k b e n és a g a b o n a t á b l á k b a n okoztak nagy károkat. A mezei egér mellett a házi egér is nagy károkat okozott az ókori gazd­ a s s z o n y k a m r á j á b a n s a mostani korhoz h a s o n l ó a n egérfogókkal é s mérgekkel védekeztek. Aristophanes említi, hogy egy gazdag, ki egy éjjelen ót jutott vagyonhoz, h á z t a r t á s a részére a z egér­ c s a p d á t elefántcsontból faragtatta. Nemcsak a gabonában, k a m r á b a n stb. okozott nagy károkat a z egér, h a n e m Herodot, Josephus é s Zonaras szerint Sanherib a s s z é r király táborát oly temérdek egér t á m a d t a meg és a tábor bőralkotórészeit a n n y i r a tönkrerágta, hogy Pelusium ostromát a b b a kellett hagynia, mire Egyiptomot kiürítette seregével. A patkányok szerepéről keveset tudunk, mert a z ókoriak a z ö s s z e s egérjellegű rágcsálókat egér n e v e alatt ismertetik. A házi p a t k á n y szerepe tulajdonképpen Kr. u. a X I I . s z á z a d b a n kezdődött és sokkal k é s ő b b e n hódított tért a vándorpatkány. Az egereket, e z alatt értve a z ö s s z e s kártékony rágcsálókat, kíméletlenül irtották az ókoriak s n e m riadtak el b a b o n á s , embertelen eljárástól s e m . A megfogott élő egeret ivartalanították vagy m e g s k a l p o z t á k s így bocsájtották s z a b a d o n , mely után azt tapasztalták, hogy a többi egér mind elvándorol. — B a j van K a e n - K v e m e t b e n ! (ez a z ó-egyiptomi K ö p e c ) — szólt a fáraó, mikor látta, hogy újból túljártak az e s z é n . E l h a t á ­ rozta, hogy kivágja utolsó ütőkártyáját. Kihirdette, hogy l e á n y a , a gyönyörű Ftá m i n d e n k i n e k egy csókot ad, aki neki előzőleg b e v a l l j a élete l e g o k o s a b b , t o v á b b á élete l e g g o n o s z a b b tettét. F t á n a k ki volt a d v a az utasítás, hogy a kincstolvajt, ha ez jelentkezik, ragadja meg és hívja n y o m b a n a z őröket.

* Nebi bő m a l á c l o p ó k ö p e n y e g b e n jelentkezett. A királylány remek m á r v á n y t e r e m b e n fogadta s leültette egy drága szőnye­ gekkel bontott kerevetre. Nebi elmondta, hogy l e g g o n o s z a b b tette a z volt, hogy levágta bátyja fejét, a l e g o k o s a b b pedig azhogy leitatta a z őröket s ellopta bátyja holttestét. F t á Nebi karja után kapott é s azt megragadta. De l e g n a g y o b b rémületére a k a r k e z é b e n maradt s mire felocsúdott, Nebi m é r kámforrá vált. Ftá ugyanis Hulep holttestének levágott karját tartotta k e z é b e n .

* A fáraó kapitulált. Kihirdettette, hogy a tolvajnak m e g b o c s á t s feleségül a d j a neki egyetlen leányét. Mert aki annyira ravasz, a z megérdemli, hogy uralkodó legyen. így lett Nebiből, Rampszenit fiúörököse h í j á n ' a z egyiptomiak királya. U r a l k o d á s a alatt rossz dolguk volt a tolvajoknak é s betörőknek, mert a z egyiptomiak is ismerték a k é s ő b b i m a g y a r k ö z m o n d á s t : B e t y á r b ó l lesz a legjobb pandúr.

A mostani ismertetésem keretében a kártevő rágcsálókat irtó állatokról óhajtok kedves olvasóim előtt b e s z á m o l n i és vég­ eredményképpen főleg a z egér- é s patkányirtó kutyákat óhajtom ismertetni. Mielőtt az ismertetésem tulajdonképpeni tárgyára térnék, n e m tartom h i á b a v a l ó n a k , ha a kóros rágcsálókat irtó többi állatokról is röviden m e g e m l é k e z e m . Már Aristoteles és Theophrastes mondja, hogy a mezőség é s a z erdők egereinek e l s z a p o r o d á s á t s e m m i f é l e r e n d s z a b á l y nem gátolhatja meg s ezek gyökeres irtására a rókák, menyétek, görények, nyestek, v a d m a c s k á k , sündisznók, baglyok, h é j á k stb. hivatottak. Az ókori irodalomban találunk feljegyzést, mely szerint a sün­ disznót háziállatként h a s z n á l t á k a z egerek és a kígyók irtáséra. E z e k után lássuk, hogy milyen állatokat h a s z n á l t a k az ókori n é p e k az elszaporodott egerek irtáséra. A z e g e r e k irtására a sün­ disznón kívül a legrégebbi ókorban a menyétet és a házi kígyót h a s z n á l t á k . Krisztus urunk születése utáni m á s o d i k és ötödik s z á z a d b a n ezen a téren tért hódított a házi m a c s k a s különösen a k k o r vált nélkülözhetetlenné, midőn a patkány m i l l i ó s z á m r a Elő-Ázsióból és Dél-Oroszországból E u r ó p á b a betört. A z egér­ fogó m a c s k a kedvelt is v o l t A régi k ö z m o n d á s szerint a rossz m a c s k a körül t á n c o l n a k a z egerek. A tisztább é s tetszetősebb külsejű m a c s k a a z e m b e r e k előtt h a m a r o s a n k e d v e l t e b b é lett, mint a csúszó, ijesztő külsejű kígyó vagy a z igen kellemetlen szagot terjesztő menyét. A menyét mellett a régi ókoriak a görényt is egérirtásra használták, de úgy ez, mint a menyét, n e m c s a k az egereket irtotta, de a g a z d a s á g b a n tojás é s c s i b e tolvajlásóval lényeges károkat okozott. A v a d á s z m e n y é t szere­ péről részletesen s z á m o l b e a z ókori irodalom. így Isidor mondja, hogy a v a d á s z m e n y é t az elbujt nyulakat k i á s s a . A v a d ó s z m e n y é t s z ó j á r a szájkosarat erősítettek s c s a k ezután eresztették a nyúlj á r a t o k b a , a h o n n a n a m e n y é t a nyulakat kihajtotta. A kihajtott nyulakat azután az ókori v a d é s z könnyűszerrel z s á k m á n y u l ejtette. A z ó k o r b a n a nyulak igen gyakran oly nagy mértékben elszaporodtak, hogy a m e z ő g a z d a s á g o t teljesen tönkre ették. Erre vonatkozólag Plinius közlése érdekelheti kedves olvasóimat. A B a l e a r o k lakói egy a l k a l o m m a l A u g u s z í u s h o z fordultak p a n a ­ szukkal és katonai segítséget kértek a z elszaporodott nyulak ellen, mert azok mindent a l á a k n á z n a k , lerágnak é s m á r ellenük véde­ kezni nem tudnak. Plinius a katonai segítség küldéséről nem ír, de ezzel k a p c s o l a t b a n a v a d á s z m e n y é t e t dicséri, a m e l y igen a l k a l m a s a nyulak irtására. Keller Ottó v é l e m é n y e szerint a z e s z e s uralkodó valószerűleg a s z o m s z é d o s Hispániából, a kért k a t o n a s á g helyett, megfelelő s z á m ú v a d á s z m e n y é t e t küldött, a m e l y e k a z o r s z á g c s a p á s o n h a m a r o s a n segítetlek. A z ó k o r i a k n á l a k ö z ö n s é g e s menyétről mint a rókáról is ismeretes volt, hogy a mezei egereket pusztítja, míg a házi menyét (Mustela domestica) a házi egereket irtotta. Mint nap­ j a i n k o n a m a c s k a , úgy a „szobamenyét" a nappalt puha párnán nyugodtan átaludta, c s u p á n a z éjjelt töltölte ébren, miközben a házi egereket s z o r g a l m a s a n összefogdosta. A régi indus és görög m o n d á b a n a menyét leánnyá, m e n y a s s z o n n y á változott. Aphrodité különös kegye folytán egykor a menyét, a m e l y egy c s i n o s ifjúba s z e r e l m e s lett, gyönyörűséges leányzóvá változtatta. A s z e r e l m e s pár menyegzője a l k a l m á v a l egérke futotl végig a termen, mire a m e n y a s s z o n y b a n felébredt a menyéttermészet. A m e n y a s s z o n y ünneplő közönségre való tekintet nélkül párnájáról leugrott é s a z egér után futott, hogy azt megegye. Aphrodité, amidőn el­ szomorodott szívvel látta, hogy kegyeltje c s a k külsőleg vált emberré, a m e n y a s s z o n y t újból menyétté változtatta. Ezzel kap­ c s o l a t o s a n Keller Ottó tényleg megtörténtnek mondja a követ­ kező esetet. Epilepsziás l e á n y a betegsége ellen m a c s k a v é r t ivott és a szerencsétlen a s z o k a t l a n orvosszertől annyira meg­ undorodott, hogy beleőrült. Őrületében m a c s k á n a k képzelte magát é s a m a c s k a hangját, mozdulatait és a z egérfogást utánozta ( W e i n r i c h , c o m m e n t a t . de monstris, Vratisl. 1595 c. 15). A m í g a menyét vérengző természeténél fogva egereket, gyíkokat, kígyókat, denevéreket, vakondokokat, m a d a r a k a t , vadnyulakat irtotta, nem gáncsolták, de a m i n t a tyúkok, mezei tyúkfélék é s a hizlalásra szánt v a d n y u l a k s házi nyulak estek áldozatául, máris mint kártevő állat szerepelt s ilyen esetben védekeztek is ellene. A z ókoriak szerint a z elszaporodott menyétek e l v á n d o r o l n a k a háztájról, ha egyet közülök ivartalanítás után vagy a menyét f a r k á n a k l e v á g á s a után s z a b a d o n eresztenek. H a s o n l ó k é p p e n c s e l e k e d t e k ezek szerint, mint ahogy ezt m á r a z egerek irtásánál említettem. A z embertelen csonkítási műveletet a b a b o n a s á g t ó l telített és a nagy titokzatosságba burkolódzó patkényirtó egyének még napjainkon is v é g r e h a j t a n a k . A menyétféléket kártékony voltuk miatt, Méhely véleménye szerint nem teljesen okszerű irtani, mert a tojást és a tyúkjainkat kellően megóvhatjuk a z egyébként elsőrangú patkányfogó menyét­ féléktől, a m e l y e k utóbbi tulajdonságuknál fogva igen nagy káro­ sodástól óvhatják meg a közgazdaságot.

Az egereket és patkányokat irtó igen különböző fajú állatok mellett a z ó k o r b a n alig jut szerep a patkányfogó e b e k r e . A pat­ kány- é s egérirtásra b á r felette a l k a l m a s a házi kutya igen k ü l ö n b ö z ő fajtája, még s e m fordított erre kellő gondot a z e b tenyésztési irodalom és a kutya h a s z n o s í t á s á n á l c s a k m e l l e s l e g említik meg a kutya patkányfogó tulajdonságát. Méhely a pat­ kányfogó e b (Canis familiáris gryphus) [ B r e h m . Állatok világa II. k. 1500.] i s m e r t e t é s é n é l részletesen í r j a : „ E z a rátermettsége a patkányfogésra m é r régen ráterelte a z a n g o l o k figyelmét, akik a z ó t a nagy p a t k á n y v a d é s z a t o k a t r e n d e z n e k s erre a c é l r a fel­ h a s z n á l j á k kutyánkat. Hogy a d o l o g n a k n a g y o b b híre legyen, roppant ö s s z e g e k b e n is s z o k t a k fogadni s ily módon e z a mulatság v a l ó s á g o s s z e r e n c s e j á t é k k á fajul. L o n d o n n a k e g y e s rosszhírű k ü l v á r o s a i b a n v a l ó s á g o s küzdőporondokat rendeztek be, patkány­ v i a d a l o k s z á m á r a . A porond nem egyéb, mint egy h o m o k k a l feltöltött, d e s z k a p a l á n k k a l bekerített tér, mely mögött a n é z ő k á l l a n a k . T u l a j d o n o s a r e n d e s e n igen k ö z ö n s é g e s e m b e r , aki meg­ határozott belépődíjon kívül még minden patkányfejért külön összeget is kap. Mihelyt e l é g nézője van, e l ő h o z z a ketreceit s kiereszti a p a t k á n y o k a t a h o m o k r a . Erre hihetetlen nyüzsgés t á m a d ; a szerencsétlen p a t k á n y o k e g y m á s h á t á n tolongnak s egérutat k e r e s v e ét meg átkutatják a h o m o k o s teret, azután megrettenve r o h a n n a k e g y m á s n a k s úgy viselkednek, mintha tudnák, hogy ütött végső órájuk. Mihelyt k i s s é lecsillapodtak, a tulajdonos közéjük bocsájtja a z ebeket, a m i r e páratlan öldöklés é s gyilkolás kezdődik. W o o d írja, hogy ismert egy T i n y nevű, alig 2 ,2 kg.-os patkényfogót, mely 2 5 perc é s 5 m á s o d p e r c alatt 5 0 patkányt harapott agyon. Kiszámították, hogy e z a kitűnő állat több, mint 5 0 . 0 0 0 patkányt pusztított el é l e t é b e n . " Méhely a l a p o s é s körültekintő ismertetése egy kutyafajtára vonatkozik, a m e l y e t r é g e b b e n á l t a l á n o s a n „raíííer"-kutya n e v e alatt ismertünk. Az idő multával a z e b t e n y é s z t é s fejlődésével a z e b t e n y é s z t é s i irodalomban a patkányfogókutya (rattler), mint k ü l ö n l e g e s kutyafajtát megjelölő e l n e v e z é s éppúgy, mint a b o r z e b vagy rókafogókutya teljésen eltűnt, meit j e l e n l e g n e m h a s z n o s í t á s , h a n e m fajtani nézőpontból csoportosítják ebfajtáinkat. A patk á n y f o g ó e b e l n e v e z é s e a n n a k idején a mai korban rövidszőrű n é m e t p i n c s e r n e v e alatt ismert kutyafajtára vonatkozott, de emellett m á s kutyafajtákra is h a s z n á l t á k , mint pl. B u n g a r t z (1884) é s m á s o k a s z á l k á s s z ő r ű n é m e t pincsert is patkány­ fogónak nevezik. A patkányfogásra kutyáink közül igen külön­ b ö z ő fajta a l k a l m a s , miért is a k e d v e s o l v a s ó n a k fel fogom sorolni m i n d a z o k a t a kutyafajtákat, a m e l y e k a patkányirtás terén is n a g y h a s z n á r a lehetnek az e m b e r i s é g n e k . 1

E l s ő s o r b a n a patkányfogóeb (rövidszőrű német pincser) szerepelt r é g e b b e n mint patkányirtó (Fitzinger), a z ú j a b b korban a z o n b a n Strebel b e o s z t á s a szerint „rattler" (patkányfogóeb) név alatt n e m szerepel egy kutya s e m . Körülbelül 15 é v óta a patkányfogásra is felette a l k a l m a s kutyafajták egy b i z o n y o s csoportját a „pincser" (amelyet igen helytelenül pincs, vagy pincsi k u t y á n a k is n e v e z n e k ) gyűjtőfogalom a l á csoportosították. T i z e n ö t é v előtt a s z á l k á s s z ő r ű fajtát snaucer ( S c h n a u z e r , Sfallpinscher), a s í m a s z ő r ű fajtát pedig egyszerűen pincser (Pinscher) n e v e alatt ismerték. B á r a z a n g o l o k j e l e n l e g p i n c s e r kutyát n e m ismernek, m é g i s a p i n c s e r szó a n g o l b ó l származik. Muret-Sanders nagy s z ó t á r á b a n Pincher: kutyafajta, símaszőrű angol terrier, foxterrier, b l a c k a n d tan terrier; hosszúszőrű long- (rough-, wire-) haired terrier. A Grímm-féle s z ó t á r b a n Pinscher, Pintscher: canis gryphus, a sima- vagy s z á l k é s s z ő r ű k a j t a t ó k u t y á k n a k egy válto­ zata, a m a j o m - vagy patkányfogó pincser, a m e l y e k n e k fülét é s farkát fiatal k o r b a n kurtítják. Az angol pinch, a francia pinceis z ó tulajdonképpen lecsípést, rövidítést, kurtítást, lenyírást jelent. L e h e t s é g e s , hogy a z e l n e v e z é s a z utóbbi é r t e l e m b e n keletkez­ hetett. A német i r o d a l o m b a n legelőször 1836. é v b e n Reichenbach „Der H u n d in s e i n e n Haupt- und N e b e n r a s s e n " c í m ű könyvében szerepel a s i m a pincser = fricalore-vertagus, vertagus gracilis, fr.: Le B a s s e t gréle, a n g . : the P i n c h e r és a m ű v é b e n megjelent á b r a a mai korban is ismert b l a c k a n d tan terrier-hez h a s o n l a t o s . R e i c h e n b a c h részletes ismertetésének végén felemlíti, hogy e kutyafajta patkány- é s v a k o n d o k f o g á s r a igen a l k a l m a s . H a s o n l ó ­ képpen részletesen tárgyalja a szúlkásszörű pincsert — gryphus fr.: le griffon, a n g . : the griffon neve alatt, a m e l y n é l a griffon == fogót, m e g r a g a d ó ! jelent, a m e l y műveletet a kutya karmaival, m a n c s a i v a l hajtja végre. Jouatt angol m ű v é n e k 1852. évi német fordításéban a terrier kutyákat p i n c s e r névvel fordították, mely utóbbi a legjobban bizonyítja, hogy a p i n c s e r gyűjtőfogalom a l á a z angol terrierek­ ből s z á r m a z ó k ü l ö n b ö z ő fajtájú kutyák tartoznak. A p i n c s e r szó talán r é s z l e t e s e b b m a g y a r á z a t á t azért ó h a j ­ tottam közreadni, hogy e téren h a z á n k b a n l a p a s z t a l h a t ó z a v a r o s é r t e l m e z é s e k e t k i k ü s z ö b ö l j e m . E z e k e l ő r e b o c s á j t é s a után fel­ sorolom mindazokat a kutyafajtákat, a m e l y e k öröklött tulajdon­

s á g u k n á l fogva n e m c s a k mint d ú v a d irtok, de j e l e n ismertetésem n é z ő p o n t j á b ó l v é v e elsőrangú egér- é s patkányirló kutyák. A s í m a s z ő r ű p i n c s e r (patkányfogóeb, rattler) színe fekete­ b a r n a árnyalattal, vagy ordas, vagy ezüstszürke színű ; szőrzete s i m a , fényes. A szálkásszőrű pincser ( S c h n a u z e r , S t a l l p i n s c h e r ) töröttborsvagy kősószürke, vagy egyenletesen tompa f e k e t e s z í n ű ; szőre kemény, borzalt, szerte álló. Mindkettő elsőrangú p a t k á n y - é s egérfogó, régebben a szólkásszőrű pincser tenyésztésénél c s a k i s a h a s z n á l h a t ó s á g r a (Rattler) voltak tekintettel é s a z e b tiszlavérű s z á r m a z á s é v a l vajmi keveset törődtek. Mindkét fajtának fajtatiszta egyedei ritkán láthatók h a z á n k b a n , a n n á l több keresztezett fajtája futkos szerte­ szét. A z ilyen keresztezett fajta n e m egyszer, mint igen j á r t a s patkányfogó b e is válik. A s e l y e m s z ő r ű pincser, a s í m a s z ő r ű törpepincser (amelyet szintén „Rattler"-nek h í v n a k ) , a s z á l k á s s z ő r ű törpepincser, a belga m a j o m p i n c s e r , mint luxus-eb kicsiny voltánál fogva, a dober­ m a n n p i n c s e r pedig n a g y s á g é n á l fogva patkányfogésra a l k a l ­ matlan. A z utóbbi mint hadi-egészségügyi é s rendőrkutya hasznosítható. Símaszőrű foxterrier és a drótszőrü foxterrier használhatóság, külső m e g j e l e n é s és vérmérséklet a l a p j á n felette áll a p i n c s e r e k e n . E l s ő r a n g ú dúvadirtó t u l a j d o n s á g ó n á l fogva a j e l e n korban a leg­ j o b b é s l e g t ö k é l e t e s e b b egér- é s patkányfogó kutya. A rókát é s borzot fojtó foxterrier j á t s z i kedvvel b á n i k el a z egerekkel é s p a t k á n y o k k a l . A foxterriertenyésztők á t h a t v a a n e m e s v a d á s z ­ szenvedélytől é s igazi sportszerűségtől, n e m e s v é r ű ebeiket érthető okokból mint patkányfogó e b e k e t n e m szerepeltetik, mert az ő nézőpontjukból igazán kicsinyes ellenféllel, a z egérrel é s pat­ k á n n y a l mit sem törődnek, hiszen kutyájuk rókával, borzzal, sőt mi több, a v a d d i s z n ó v a l is megbirkózik. A foxterrier szerintük j o g o s a n v a d á s z k u t y a , a m e l y v é l e m é n y előtt, mint igazi v a d á s z ­ sportbarát m e g h a j l o k és e l i s m e r é s e m e t fejezem ki a hazai fejlett foxterriertenyésztés előtt. E z a z o n b a n n e m zárja ki, hogy ne a j á n l j a m m i n d e n k i n e k e l s ő s o r b a n a foxterriert, h a körülményeinél fogva patkányfogó kutyára v a n s z ü k s é g e . Mindenütt, ahol pat­ k á n y o k tömegesen fordulnak elő, ott n e m hiányozhatik a pedigrés, öröklött t u l a j d o n s á g á n á l fogva leghivatottabb patkányfogó kutya, a foxterrier. Erre a c é l r a a l e g a l k a l m a s a b b a k a z olyan tenyész­ tésekből s z á r m a z ó foxterrierek, a m e l y e k a rókakotorékversenyeken letették e r e d m é n y e s e n a vizsgát. M a l m o k , raktárak tulaj­ d o n o s a i n e s a j n á l j á k a z áldozatot s s z e r e z z e n e k be ily tiszta­ fajta fpxterrier-törzset é s területükön tisztavérben tenyésszék t o v á b b ezt a fajtát. H a így c s e l e k s z e n e k , a k k o r a foxterriertenyészetükből s z á r m a z ó kutyák oly gyökeresen kipusztítják a patkányokat, hogy m á r e b b ő l megtérül a tenyésztés m e g a l a p o ­ z ó s á b a fektetett tőke. A z e s e t l e g e s e n érdeklődőkre való tekintettel a h a z a i foxterrier­ tenyésztőink közül az ismerteket a z a l á b b i a k b a n f e l s o r o l o m : Állatkert, B u d a p e s t . — Baintner Ernőné, „Váci kennel", V á c , G a s p a r e k - u . 8. — Bárdos Iván, „ R ó k a v á r k e n n e l " , K a l o c s a . — Cseh Ödön, „Hungárián k e n n e l " , I., V é r . , Fortuna-u. 8. — Csiky Antalné, „ R o m é n h e g y k e n n e l " , B u d a p e s t , Horthy Miklós-u. 2 0 . — Czájlik László, „ F o x Hunter k e n n e l " , Budapest, 1., Völgy­ utca 2 9 . — Félix István dr,, „Sisenol k e n n e l " , Ercsi, F e j é r m e g y e . — Fiuk Gusztáv, „Eger k e n n e l " , Eger. — F u c h s György, „Megyeik e n n e l " , Újpest. V á c i - ú t 64. — Ilosvai Lajos Károly, „Sylvester k e n n e l " , Budafok, R ó z s a v ö l g y , Méhész-u. 2. — Kapass László, „Hajrá k e n n e l " , S á t o r a l j a ú j h e l y . — Koch Gyula, „ K i s b é r kennel", M e z ő h e g y e s , C s a n á d m e g y e . — Körmöczy Illés, „Nimród k e n n e l " , Miskolc, S ö r h á z - u . 5 0 . — Melczer Gyula, „ K ő r ö s k e n n e l " , Kis­ kőrös, P e s t m e g y e . — Pillér Károly, „Hunnia k e n n e l " , VII., Thököly-út 8. — Potoczky Bertalan dr., „Berzék kennel", B e r z é k , Z e m p l é n m e g y e . — Szabovits Ernő, „Hazátlan k e n n e l " , Miskolc. — Zichy Gyula gr., „ B a l a t o n k e n n e l " , Keszthely, A r a n y J á n o s - u . 3. A fekete-barna terrier ( b l a c k a n d tan terrier) k a r c s ú test­ alkatú, s í m a s z ő r ű , feketeszínű, k e v é s b a r n a é r n y a l a t ú kutya­ fajta h a s o n l ó k é p p e n elsőrangú patkányfogó, nem h i á b a egyik ő s e a pincsernek. S a j n o s , h a z á n k b a n c s a k egy-két p é l d á n y a él é s a z o k s z á r m a z á s a sem kifogástalan. P a t k é n y f o g ó s r a a l k a l m a ­ sak még a bullterrier, a tacskók és a skót-terrier. A külföldről s z á r m a z ó kutyák közül az e l ő b b felsoroltak a l k a l m a s a k a kár­ tékony r á g c s á l ó k irtására. A magyarfajla kutyák közül m é r testalkatánál és v é r m é r s é k l e t é n é l fogva patkányfogósra igen a l k a l m a s a z adott körülmények között a pulikulyónknak egyik tájfajtája, a pumi. A pumi a m i d ő n a j ó s z á g istállóba kerül, igen s z o r g a l m a s e g e r é s z ő és patkányfogó. Órák hosszat ellesi a patkénylyukal s amint megjelenik a káros rágcsáló, nyom­ b a n h a t a l m á b a ejti. U r a d a l m a k és g a z d a s á g o k igen helyesen c s e l e k e d n é n e k , ha g a b o n a r a k t á r a i k b a n é s istállóikban tisztn-

vérben t o v á b b tenyésztett puli- vagy pumikutyákat tartanának. A patkányirtás végett tartott pulikat a z o n b a n egyúttal a legel­ tetésnél nyáj terelésére vagy gulya ő r z é s é r e ne h a s z n á l j á k . K ü l ö n b e n ez irányban az állatkert is pumikat tenyészt. A legtöbb uradalom, gyár v e z e t ő s é g e és é l e l m e z é s i rak­ tárak tulajdonosai a legtöbb e s e t b e n m é r betanított i d ő s e b b patkányfogó kutyákat szeretnének beszerezni a m é r elszaporo­ dott patkányok irtására. T e l j e s e n kiképzett, p a t k é n y f o g é s b a n már j á r t a s kutyájától a z o n b a n nem vélik meg s e n k i s e m szívesen. A patkányfogésra m i n d e n k i n e k m a g ó n a k kell kiképeznie a z öröklött tulajdonságainál fogva a l k a l m a s kutyákat. Aki raktárát vagy a patkánytól megdézsmált helyiségeit patkányfogó kutyával óhajtja megvédeni, a z e l s ő s o r b a n oly kutyafajtát válasszon, a m e l y erre vérmérsékleténél fogva a l e g a l k a l m a s a b b . A tárgyalt kutyafajták közül h a z á n k b a n c s a k i s a foxterrierről lehet szó és a m a g y a r pumikutyáról, a n n á l is i n k á b b , mert c s a k a foxterriertenyésztésünk m o n d h a t ó a legelterjedtebb, legfejlettebb s így leghozzáférhetőbb ebtenyésztő sportnak. A fiatal korban beszerzett foxterrier a raktár h e l y i s é g é b e n h a m a r o s a n elfogja sajátítani a patkányfogást. T e r m é s z e t e s e n az erre a c é l r a nevelt foxterriernek á l l a n d ó a n , főleg e s l e é s éjjel a patkányoktól fel­ keresett h e l y i s é g e k b e n vagy telepeken kell tartózkodnia. A pat­ kányfogásra rászoktatott foxterrierapák és a n y á k után szár­ m a z ó kölykeket a szülők m a g u k tanítják a patkónyfogós mester­ ségére. Ily módon a patkányoktól károsult tulajdonosok egy-két é v leforgása alatt oly patkán>fogó foxterriertörzstenyészeteket létesíthetnek, a m e l y e k b ő l s z á r m a z ó utódok a patkányvesze­ delmet távol fogják tartani egyébként is súlyos c s a p ó s o k t ó l sújtott h a z á n k b a n . Ezt is c s a k idővel, c é l i r á n y o s é s fokozatos h a l a d á s s a l érhetjük el. E téren sem s z a b a d visszamaradnunk é s a kezdet nehézségeit le kell küzdenünk. Erre pedig a nagy tőkével rendelkező m a l m o k é s gyárak hivatottak a l e g j o b b a n . S z e r e z z e n e k be pedigrés foxterriereket és a z o k a t tisztavérben, megfelelő s z a k é r t e l e m m e l tenyésszék t o v á b b s addig, míg ezt el nem érték, evvel p á r h u z a m o s a n a patkányirtás egyéb köz­ ismert módjait a l k a l m a z z á k , a m e l l y e l ha n e m is tökéletesen, de pillanatnyilag mégis a patkányok v e s z e d e l m e s e l s z a p o r o d á s á t csökkenthetik. A m a g y a r pumiból pedig tenyésszük ki a magyar patkány­ fogó kutyát!

Stromboli. Irta : Kimer

Dezső,

a m. kir. keresk. m ú z e u m palermói levelezője. (Folytatás.)

Miután a kutatók a tűzhányó o r m a a l á visszaérkeztek, elő­ ször is tanyájuk b e r e n d e z é s é h e z fogtak, a z u t á n a pihenési időt v a k m e r ő tervük kivitelének részletes m e g b e s z é l é s é r e h a s z n á l t á k f e l ; v a k m e r ő volt a terv, n e m is annyira a tűzhányó m e g m á s z á s a , t ü n e m é n y e i n e k kikutatása é s l e m o z g ó f é n y k é p e z é s e miatt, ezeket a feladatokat a z első kutatás, ha n e m is tökéletesen, sok tekin­ tetben h i á n y o s a n , de mégis v a l a h o g y a n megoldotta és a m á s o d i k vállalat feladatát mindenesetre sokkal k ö n n y e b b é tette s ezért nem veszett k á r b a egészen az első kutatásra áldozott idő és fáradtság s e m . De a m a g y a r s z á r m a z á s ú m é r n ö k a g y á b a n a m á s o d i k terven való gondolkodás a z előkészületek hosszú ideiében űzött töpren­ gés közben egy másik, sokkal m e r é s z e b b s z á n d é k forrongott,

Ez lassankint meg is érlelődött a kivitelre. Az első kirándulásnál a kráter s z á j a körül töltött idő alatt figyelmesen nézte é s vizs­ gálta a töbör fent roppant körfogatú — a z á t m é r ő j e 7 0 0 8 0 0 méter — lefelé m i n d i n k á b b szűkülő ü r e g é n e k helyszínét. A kráternek a s z á z a d o k o n ét kitóduló lávától vastag, szürke rétegekkel födött, k é n g á z a k t ó l , k l ó r s a v a s gőzöktől v ö r ö s e s é s feketés foltokkal é s s á v o k k a l színezett é s a tüzes lávakövektől összeszaggatott, kiégetett, ijesztően vad, kinézésű falakat meg­ merevült s z e m m e l nézte, mintha a királygyík gyilkos tekintete igézte volna meg. Betekintett a z iszonyatosan s e j t e l m e s mély­ s é g b e , m e l y n e k fenekét többnyire h o m á l y borítja, c s a k egy-egy kitörés p i l l a n a t á b a n gyújtottak a kirohanó tüzes e l e m e k n é h á n y szemhunyorításra v a l ó világot. S mégis a pokol t o r n á c á n a k erre a b o r z a l m a s l á t v á n y á r a v a l ó e m l é k e z é s n e m volt k é p e s arra, hogy a z egyszer megfogant e s z m é n e k kivitelétől v i s s z a r i a s s z a . M e g v a l ó s í t á s á r a meg is tette az előkészületeket, de útitársainak azt c s a k útközben adta tudtára, s a k k o r is c s u p á n n a g y j á b a n jelezte, hogy célja n e m c s a k a S t r o m b o l i felületének átkutatása, h a n e m főképpen a töbör fenekére való l e s z á l l á s , az ott nyil­ v á n u l ó t ü n e m é n y e k megfigyelése és a mennyire lehetséges, Iek i n e m á z á s a ; ez oly v a k m e r ő n e k tetszett társainak, hogy eleintén n e m - i s a k a r t á k k o m o l y a n venni a mérnök s z á n d é k á t . A v a k m e r ő v á l l a l k o z á s befejezése után rövid idővel a z olasz é s német s a z e l ő b b i e k nyomán a m a g y a r hírlapok is röviden megírták a z eseményt, de nem elég s z a b a t o s a n és talán némi túlzással. A m ű k ö d é s b e n levő kráterbe való l e e r e s z k e d é s c s a k ­ ugyan egyedülálló m é g a kutató szomj é s t u d o m á n y o s h é v n e k gyakran hóbortos k r ó n i k á j á b a n is. Az egész vállalat gyors kivitelét ezúttal ismét a z e m b e r e k tetteibe é s s o r s á b a a n n y i s z o r b e a v a t k o z ó i d ő j á r á s z a v a r t a é s késleltette. A s z a b a d b a n v é g z e n d ő m u n k á n á l a fiatal vállal­ kozók megint nagy kellemetlenségekre a k a d t a k é s attól sokat szenvedtek, á m b á r azt előre láthatták, hogy a tengermelléki vidékeken a márciusi idő a l e g á l l h a t a t l a n a b b , é s gyakran a l e g v i h a r o s a b b . Mentségükül a z szolgélt, hogy a téli h ó n a p o k s e m a l k a l m a s a k a z ilyen hegyi v á l l a l k o z á s r a , de e l ő b b n e m is fejezhették b e előkészületeiket s a k é s ő b b i á l l a n d ó j ó időre való e l h a l a s z t á s t n e m c s a k a t o v á b b nem türtőztethető vállalkozási hevük ellenezte, h a n e m m á s tekintetek sem ajánlották. A márciusi i d ő j á r á s a déli v i d é k e k e n körülbelül olyan vál­ tozó, mint a z é s z a k i vidékeken a z áprilisi, azzal a különbséggel, hogy a tengermellékén az időt a k k o r a z e k v i n o k c i é l i s szelek sokkal v i h a r o s a b b á teszik, a z e s ő sokkal sűrűbben, p á s z t ó s a b b a n hűli. Ami fiatal vállalkozóinkat is a z első n a p j ó ideje után majd hirtelen támadt záporesők, majd n a p h o s s z a t é s éjjeleket tartó roppant e s ő z é s e k s ezzel k a p c s o l a t b a n mindenféle irányú, de főképpen délnyugati és nyugati szélviharok gyötörték és a k a d á ­ lyozták. A p o n y v a s á t o r b a mindjárt a z első éjjelen, a z egészen el nem z á r h a t ó nyílásokon felülről, oldalról é s különösen alulról a d ü h ö s szél irgalmatlanul sivított be, éles, n e d v e s l e v e g ő é r a m o k a t fújva a meleg öltözetük és köpönyegük d a c ó r a , didergőén a földön heverő kutatókra, ezt még kibírták volna,, de a p á s z t á s eső is zuhogva paskolta a sátort s c s a k h a m a r a nyílásokon b e ö z ö n v e , mint a z ürgéket felzavarta a b u z g ó s é g u k b a n erre n e m gondoló fiatal t u d ó s o k a t ; ekkor — a nagy b a j nagy gondolatokat szül — de c s a k ekkor jutott e s z é b e a nápolyi vulkánológusnak, hogy hiszen a S t r o m b o l i o r m a alatt, még pedig éppen a z o n a vidéken hol sátort ütöttek, kell lennie egy l ó v a k u n y h ó n a k , melyet a tengerészeti h a t ó s á g a n n a k idején a sziget tengerének v i z e i b e n gyakorlatokat tartó h a d i h a j ó k c é l l ö v é s e i r e ö s s z e r a k a t o t t ; n e m volt m á s v á l a s z t á s , vagy le kellett volna m e n e k ü l n i ö k S a n V i n c e n z ó b a (az óra j ó v a l éjfél utánra járt), vagy n e k i b á t o r o d v a és fittyet h á n y v a a gonosz időjárásnak, a z éj sötétjében a láván botorkálva, a n n a k a rejtelmes lávavityillónaK a nyomét ütni é s azt meg is találni. A két b a j közül az utóbbit látták k i s e b b n e k s gyorsan felkerekedtek egy-két e m b e r kíséretében a mérnöknek a töbörbe való l e s z á l l á s r a m a g á v a l hozott v i l l a m o s és az e m b e r e k falubeli lámpáival a v a k sötétségbe előrevilégítva, a l á v a k a l i b a k i n y o m o z á s á r a indultak. Ezúttal n a g y o b b volt a szerencséjük, mint a z előrelátásuk, h a b á r a hadgyakorlati lávakunyhó m á r egészen be volt födve l á v a h u l l a d é k k a l és h a m u v a l , mégis k i e m e l k e d ő hupolyos formájáról r á a k a d t a k , a z a z egy l á v a é s h a m u b o l y b a b e l e b o t o l v a , gyanították, hogy az alatt lehet eltemetve a m e n e d é k kunyhó. Mindnyájan .hozzáfogtak a k i á s á s h o z é s eltakarításhoz s elkép­ zelhető a fiatalok rivalgása, mikor a k u n y h ó n a k l á v a k ö v e k b ő l összetákolt durva a l k o t m á n y a lassankint kibontakozott. A hajlékot keresők egyik része kettőzött b u z g a l o m m a l folytatta a törmelékek eltakarításét, a m á s i k a a sátorban hagyott holmikért visszament az esőtől átázott telepre. Az é s z a k a többi része a végre kiásott

kunyhó kitakarításával és b e r e n d e z é s é v e l telt el. Alvásról persze szó sem lehetett többé és a biztos hajlékban keletkezett j ó kedvük s az éjjeli küzdelem é s m u n k a után támadt étvágyuk el is űzte a z t ; a gyorsfűzőkön h a m a r elkészítették a reggelit é s s z e r e n c s é s letelepedésüktől es a Stromboli v e n y i g é j é n e k tüzes malvasimjától is felvillanyozva, vígan á l d o m é s o z t a k vállalatuk további j ó sikerére. Az e s ő z é s és a szélvihar t o v á b b tartotta odaszögezve őket a kunyhóba, sőt teljes h é t n a p változatos lefolyása után a szélvihar oly nagy o r k á n n á fokozódott, hogy kénytelenek voltak otthagyni a lávatanyát é s S a n V i n c e n z ó b a lemenekülni. S a n V i n c e n z ó b a a türelmes v á r a k o z á s b a n ismét hat napig vesztegeltek, míg az időjárás végre annyira javult, hogy a Stromboli m a g a s l a t á r a újra f e l m e h e s s e n e k . Ezúttal a sokkal rövidebb e g y e n e s útirányon kapaszkodtak fel a tűzhányó orma a l á s ott az e l ő b b i l á v a k a l i b á b a n , melyet az imént lefolyt viharok nagyon megrongáltak, gyorsan ismét berendezkedtek, mert mielőtt elhagyták azt, gödröt ástak a vastag­ rétegű h a m u h a n é s biztonságba helyezték a magukkal hozott m á l h a nagyobb részét, kivélt a műszereket és gépeket, ezeket ismét kiáslak, de n é h á n y a , t ö b b e k közt a k i n e m a g é p é s a l á v a mérésére szolgáló pirométer egy kicsit meg is rongálódott. A z o n b a n mire dolgaikat elrendezték, újra rossz idő állt be s megint c s a k n e m egy hétig tartva, k e m é n y próbára tette a fiatal e m b e r e k kitartásét; élelmiszereikből is kifogytak ; két embert leküldték S a n V i n c e n z ó b a új készletért, de a z idő oly rossz volt, hogy azok nem jöhettek vissza s a társaság n é h á n y napig kenyérrel, kevés megmaradt teával kitartottak, ehhez a vizet a gyorsfőzőn melegítve valahogy, maguk is azon melegedtek, mert a fa azon a lávavidéken teljesen hiányozván, m á s tűzről szó sem lehetett. Végre hosszú, kínos v á r a k o z á s után a z e s ő z é s e k elálltak, a viharos szél lassankint lecsendesült, kimehettek a s z a b a d b a s kikészítve műszereiket, mindenki a saját célja szerint a munká­ hoz fogott: a vulkánológus a s z a k m á j á b a tartozó tünemények megfigyeléséhez ; a vegyész a tűzhányó hozzáférhető e l e m e i n e k megvizsgálásához és a mérnök a z adott körülmények között lekapható ö s s z e s t ü n e m é n y e k n e k a mozgófényképező gép celluloid­ szalagján való megörökítéséhez. E z utóbbi feladatot a kráter fenekére v a l ó lemenetel tette l e g n e h e z e b b é és l e g v e s z é l y e s e b b é , nem c s u p á n azért, mert az edzett testet is a legnagyobb erőfeszítésére kényszerítő leszállás, lent a pokoli z a j b a n , a mérges gőzöktől telített levegőben é s a roppant h ő s é g b e n való tartózkodás s a z ilyen e l c s i g á z ó fáradozás é s gyötrődés után a kráter mélyéből ismét a felszínére való visszajutás a kitűzött feladatoknak l e g n e h e z e b b i k e : h a n e m azért is, mert megeshetett, hogy a mértéktelen testi erőfeszítés, a félelmes környezet, a fülsiketítő t o m b o l á s é s z ú g á s : a lent­ tartózkodóra zúduló ijesztő b e n y o m á s o k é s látványok ellankaszthatjék lelki erejét, bátorságát és k i t a r t á s á t ; elvesztheti a vállalat ezen c s á v á j á b ó l való k i l á b o l á s h o z szükséges fékezhetőségét az idegeinek, a lélekjelenlét azon fokát, mely ott lent a kitar­ tásra és a kitűzött feladatok elvégzésére nélkülözhetetlen. A z idő most m á r annyira javult, hogy a kutatók elhatároz­ ták, hogy a kráter b e l s e j é b e mennek. D é l e b é d után két óra felé felmásztak a kráter n y í l á s á n a k h a m u v a l födött j á r h a t ó részére s délután félhárom órakor a leereszkedést megkezdték. A magukkal hozott szigetbeli e m b e r e k egyike sem volt rábírható, hogy velük m e n j e n ; a m u n k é s c s a p a t vezetője a társaság v á l l a l k o z á s á t e s z t e l e n s é g n e k tartotta és a n n a k balkimenetelét jósolta ; elmondta, hogy évek előtt ő két bolond angolt kísért fel a kráter ormára, kik a hamuval takart csalfa lejtő kezdetén j á r k á l v a , a meglazult hamutalajon elcsuztak és nem birván sehol kapaszkodni, egyensúlyukat elveszítve, legurultak a m é l y s é g b e és ott nyomorultan elpusztultak. A baljóslatú e l b e s z é l é s sem ijesztette vissza a v a k m e r ő vállalkozókat, megegyeztek a m u n k á s o k k a l , hogy e z e k fent­ m a r a d v a a lejtő kezdetén, az egy d a r a b i g együtt leszálló négy fiatal e m b e r b i z t o n s á g á r a szolgáló köteleket tartják. Erre mind a négyen megindultak a lejtőn, mely eleintén kb. 7 0 méterig nem oly veszélyes, h a c s a k a h a m u b a n v a l ó süppedésre ügyel­ nek s k e v e s e b b fáradsággal is jár, mint a z egész 2 8 0 méternek többi r é s z e ; a 7 0 méternyi ponton túl a lejtő egyszerre m e ­ redekebben hajlik le, azon a ponton tehát m e g á l l a p o d á s szerint, a társaság három t a g j a . o t t maradt s c s a k a magyar m é r n ö k a társaitól őrzött 150 méteres kötéllel a z övén folytatta a le­ ereszkedést. A mérnök a leereszkedésre lehetőleg el volt készülve, egész testét a s z b e s z t b ő l készült vértezet védte, a l á b b e l i j e é s a búvárok s i s a k j á h o z h a s o n l ó fejvédője is e b b ő l a tűzmentes a n y a g b ó l állt. A lélegző készülék a hátára volt erősítve s a n n a k szintén

asztbeszttel bevont c s ö v e a z élenyt a s z á j á b a n tartott üvegszopókán át árasztotta, Asztbeszt vértezetének övén v i l l a m o s vezeték volt, melynek gombját m e g n y o m v a a fent várakozó társainál maradt drót felső végére alkalmazott villamos izzó­ l á m p a kigyúlt; m e g á l l a p o d á s u k szerint ezzel kellett majd a m é r n ö k n e k a kráter fenekéről a fentváró társainak az előre meg­ határozott Morsé-féle sürgönyjeleket adni. Azonkívül a mérnök m a g á v a l vitt V a c u u m üvegcsöveket a gázok felfogására, t o v á b b á a l á v a m é r é s e k r e h a s z n á l a n d ó píroméiért s még több m á s k i s e b b műszert é s vegyvizsgálati eszközt. Végül a k i n e m a g é p és e n n e k á l l v á n y a szintén vállára volt a k a s z t v a , úgyhogy kezeit a le- és felszállás n e h é z s é g e i n e k le­ küzdésére s z a b a d o n használhatta, illetőleg a z o k k a l a fenmaradt társai által tartott, két d a r a b b ó l gondosan összebogozott erős kötelet fogta é s húzta le m a g á v a l a m é l y s é g b e , de nem egészen le a fenékig, oda n e m is ért a kötél, h a n e m c s a k a társai váró­ helyétől körülbelül 150 méter t á v o l s á g i g ; t o v á b b nem is volt szükség a kötél segítségére, mert addig terjedt a lejtő legvesze­ d e l m e s e b b része. A veszély nem c s u p á n a lejtő meredek voltéból, h a n e m i n k á b b a b b ó l származott, hogy a lejtőn felhalmozódott nagy mennyiségű lóvatörmelék és a vastag hamuréteg a mérnök leszállásától é s különösen a h á t r a m a r a d ó kötélnek a felületen v a l ó súrlódásától, a láva és a h a m u kimozdult a helyéből a leszálló előtt és háta mögött gurulásba jött. A tájékozást meg­ nehezítő nagy c s u s z a m l á s o k és felülről lehulló k i s e b b - n a g y o b b l á v a k ö v e k a lefelé igyekvő mérnökre e s t e k ; a z ilyen lehulló l á v a d a r a b o k t ó l szenvedett a leszálló ütődéseket é s sérüléseket és nem a kráter gyomrából kiröpült tüzes láváktól, melyek ellen eléggé védhette magét. A S t r o m b o l i n a k a b e l s ő alakulata, melyet kétségtelenül a kitörések teremtettek, mert a kráter nyílásónak és üregének régebben, sőt még a mult év őszén is, mikor a mérnök először járta b e felületét, m á s volt a formája és iránya s a z fölötte való­ szerűen változni fog a j ö v ő b e n is, a leszállást mindenesetre megkönnyítette és k e v é s b é veszélyessé tette, mint ez a z első gondolatra látszik. A mérnök l e s z á l l á s a idejében tehát a kráter­ nek ismertetett helyzeténél fogva a tüzes a n y a g o k és a mérges gázok n a g y o b b része a z e l l e n k e z ő oldalon e g y e n e s e n kifelé iramodott s c s a k elvétve áramlottak v i s s z a a gázok és füstgomolyagok a leszálló útja körül, de a z o k elől természetesen mindig vigyázva a levegőben történő dolgokra, ha nehezen is. mégis jo,bban óvhatta magát, mint a tüzes láva lehullásától. Az ilyen lehullásoktól a mérnöknek nem is esett b á n t ó d á s a . Ha ellenben a füst é s g é z ó r a m o k körülfogták, ezt nagyon megérezte a leszálló és gyakran volt ilyen veseélyben, mert a s z é l á r a m o k éppen a z ő a kitörésekkel e l l e n k e z ő útiránya felé űzték a nagy füstgomolyokat, a sűrű h a m u f e l h ő k e t ; ilyenkor az egész levegőt betöltő k é n e s és k l ó r s a v a s gőz fojtó á r a m a és maró bűze komoly veszélyt okozott, különösen visszafelé, a lejtőn f e l k a p a s z k o d á s közben, mikor a mérnök ereje m á r amúgy is hanyatlott s az oxigén készlete elfogyott, mire a mérnök többször elbódult s c s a k az ismét elért kötélnek görcsös m e g m a r k o l á s a mentette meg.

(Folytatása következik )

A kipusztuló magyar kócsagok védelme érdekében. — Felhívás

a magyar Irta : Warga

társadalomhoz.

—

Kálmán.

A régi Magyarország egyik rendkívül j e l l e m z ő m a d a r a volt a n e m e s kócsag, ez a leggyönyörűbb dísztollakat nyújtó szűz­ fehér madár, mely még az ö t v e n e s - n y o l c v a n a s években is több helyen kisebbszerű telepekben fészkelt h a z á n k n a k azon területein, hol az egyre terjeszkedő kultúra m é g egyelőre érintetlenül hagyta a B a l a t o n , a Fertő, a T i s z a , az A l d u n a é s a Sárrétek lápvilégán a k imbolygó nádrengetegeit. K é s ő b b a z o n b a n , mikor megindultak a z ármentesítési, a l e c s a p o l á s i munkálatok, — melyek a m o c s a r a k é s n á d a s o k helyére megannyi termékeny szántóföldet varázsoltak, — a k ó c s a g o k is egyre-másra vesztették el a l k a l m a s fészkelő területeiket, úgy­ annyira, hogy 1918-ban mindössze m á r c s a k négy helyen fészkelt h a z á n k b a n a n e m e s kócsag vagy nagy kócsag, úgymint: a Kisbalatonnál, a Fertő mellett, a z Obedszka bará-ban s a lukács­ falvi Fehértónál, de itt is c s a k c s e k é l y m e n n y i s é g b e n , még pedig S c h e n k J a k a b m e g á l l a p í t á s a szerint ö s s z e s e n cirka 2 5 párban, míg a l e c s a p o l á s o k előtti időkre nézve, a szakirodalmi adatok­ n a k kritikai m e g r o s t á l á s a a l a p j á n a 19 különböző helyen feJ/vő

fészektelepeken mintegy 6 0 0 párra b e c s ü l t e az akkori, illetve egykori k ó c s a g á l l o m á n y t . A trianoni békeszerződés még e b b ő l a z utolsó k ó c s a g telepünkből is h á r m a t ' v e t t el tőlünk é s csak egyet hagyott meg részünkre m a g n a k , illetve szép e m l é k n e k : a k i s b a l a t o n i telepet, hol 1916-ban még c i r c a 10 pár k ó c s a g fészkelt. K i s - M a g y a r o r s z á g n a k tehát m á r c s a k egyetlenegy n e m e s k ó c s a g - t e l e p e van s e z e k a tavaszonként, m á r c i u s végén ide h o z z á n k fészkelni v i s s z a t é r ő gyönyörűséges m a d a r a k a magyar kócsagok utolsó mohikánjai! . . . E z e k r e n e k ü n k tehát vigyáz­ nunk kell, mert m á s k é p p végleg kipusztulnak, mint Cooper kedvenc indiánjai, a z algonquinek: a lenni-lennapok . . . Egyetlen még fenmaradt kis kócsag-telepünk a z O b e d s z k a b a r a területén van, mely így tehát szintén a z u t ó d á l l a m o k kezére került. (Az e l ő b b Kis-Magyarországot m o n d t a m é s nem C s o n k a Magyarországot. Ezt s z á n d é k o s a n tettem, mert j a j volna nekünk, ha országunk tényleg „ c s o n k a " volna. Az ország a nemzet a n y j a é s ha a z a n y á n a k leütik, levágják a kezét-lábét, a k k o r meg van csonkítva, akkor c s o n k a é s a k e z e - l ó b a újra n e m nő ki s o h a t ö b b é ! . . . A c s o n k ó b ó l n e m lehet t ö b b é egész, de a kicsiből nagy igen I A t ö r t é n e l e m b e n eddig nem fordult elő a „CsonkaM a g y a r o r s z á g " epiteton, pedig a m á s f é l s z á z a d o s török m e g s z á l l á s alatt u g y a n c s a k kicsiny volt a törökmentes M a g y a r o r s z á g . Mikor Nagy L a j o s királyunk alatt 3 tenger m o s t a határainkat, akkor Nagy-Magyarország voltunk, most fájdalom, c s a k Kis-Magyarország vagyunk . . • De, h a úgy a k a r j a a m a g y a r o k Istene, akkor lehet és lesz is belőlünk m é g e g y s z e r : l e g a l á b b is Magyarország ! A szerencsétlen „ c s o n k a " jelzőt tehet hagyjuk el é s helyette mondjunk c s a k Kis-Magyarországot egyelőre . . • ) 1

A z állatvilág fajai két s a j á t s á g o s csoportra oszthatók, kultúrfajokra és p u s z í u / ó l d j o k r a . A kultúrfajok, azt l e h e l n e mondani, mintegy lépést tartanak a z e m b e r i kultúrával és s o k s z o r . saját eredeti életmódjuk m e g v á l t o z t a t á s á v a l úgyszólván b e l e k a p c s o l ó d ­ nak a b b a s ezzel fajuk fentartását szinte örök időre biztosítják. A pusztulófajok e l l e n b e n , a k á r c s a k a z amerikai indiánok, a h a l a d ó kultúrával j á r ó v á l t o z á s o k b a n e m tudnak beleilleszkedni s így a fokozatos és biztos k i v e s z é s n e k v a n n a k kitéve. E z e k közé a pusztuló állatfajok közé tartozik a n a g y kócsag é s a kis kócsag is. De e z e k pusztulását n e m c s a k a kultúra h a l a d á s a sietteti, h a n e m a dísztollakkal határtalan és oktalan módon folytatolt k e r e s k e d e l e m is. A magyarországi k ó c s a g o k a l k o n y á r ó l , pusztulásáról Schenk Jakab, a M. Kir. M a d á r t a n i Intézet (Ornithologiai K ö z p o n t ) tit­ kára n a g y s z a b á s ú é s rendkívül a l a p o s s z a k t a n u l m á n y t írt a z Aquila c í m ű tudományos folyóirat 1918. évi k ö t e t é b e n : „ A kócsag hajdani és jelenlegi fészkelőtelepei Magyarországon" címmel. E z a minden tekintetben kiváló m u n k a a k ó c s a g o k r a vonat­ kozó irodalmi és történelmi a d a t o k n a k kritikai e g y b e v e t é s e után v é g e r e d m é n y b e n megállapítja, hogy kellő v é d e l m i intézkedések nélkül rövidesen kipusztul h a z á n k b ó l a z utolsó k ó c s a g i s ! D e kifejti azt is, miként lehetne a z o k a t a végpusztulástól m e g m e n t e n i . S c h e n k művét a külföldi t u d o m á n y o s körök é l é n k m é l t á n y ­ lással fogadták é s e n n e k a m u n k á n a k H o l l a n d i á b a n egyszersmint társadalmi sikere is v o l t ! . . . U g y a n i s az Amsterdami Madár­ védő Egyesület titkára gyűjtést indított a m a g y a r k ó c s a g o k v é d e l m e é r d e k é b e n é s a z így befolyt összeget, több mint 5 0 . 0 0 0 koronát a z z a l küldte meg a M. Kir. Madártani Intézetnek, hogy evvel a m a g y a r k ó c s a g - t e l e p e k v é d e l m é t megszervezze. í m e a n e m e s s z í v ű , művelt kultúrnemzet, a holland, n e m c s a k a z é h e z ő é s ruhátlan m a g y a r gyermekeket táplálja és öltözteti, de még az ég m a d a r a i r a is, illetve a mi pusztuló, v e s z ő k ó c s a g ­ j a i n k m e g m e n t é s é r e is gondot fordít.

a l e g c s e k é l y e b b a d o m á n y t is h á l á s köszönettel fogadja. S o k kis a d o m á n y tekintélyes ö s s z e g g é növekedhetik. A hölgyek á l t a l á b a n , de különösen a m a g y a r hölgyek eddig is rendkívül n a g y r a b e c s ü l l é k a k ó c s a g o t , igaz ugyan, hogy főleg a — k a l a p j u k o n . . . A legtöbb hölgy a „strucc"- é s „ p a r a d i c s o m madártoll"-nál is többre b e c s ü l t e a „rájer"-t, a kócsagtollat. É s hogy került eddig a kócsagtól! a hölgyek k a l a p j á r a ? Úgy, hogy a dísztollkereskedők megfizetett, felbérelt dísztoll-puskásai a fész­ k e l é s idejében, mikor a hím k ó c s a g gyönyörű, c s o d a s z é p nószr u h á j á b a n pompázik, felkeresték a k ó c s a g t e l e p e k e t és lelketlenül, kíméletlenül h a l o m r a lőtték a z ö s s z e s k ó c s a g o k a t , m e l y e k fegy­ verük c s ö v e elé kerültek . . . E s n e m c s a k a pompástollú h í m e ­ ket lőtték le, h a n e m a nőstény k ó c s a g o k a t is, m e l y e k n e k pedig c s a k igénytelen, rövid és fejletlen dísztolluk van, de mint m á s o d ­ rendű árú ez is pénzt j e l e n t s z á m u k r a . E z e k a bérelt p u s k á s o k tehát lelövik a hím m a d a r a k a t , de le a z a n y a m a d a r a k a t is. A díszes, szépen foszlott válltollakat ó v a t o s a n kivágják, kihúzzák é s megfelelő, a szállításra a l k a l m a s tokba vagy n á d c s é v é b e teszik s a gyönyörű kócsagmadár véres tetemét pedig beledobják a piszkos mocsárba . . . A fészkekben pedig árván maradt kócsagfiókák várják é h e s e n a s o h a v i s s z a n e m térő madárszülőket, eleségért tátogó csőrrel egyre e l h a l ó b b a n krákogva, sipogva é s — végül e'henuesznek. Ugyebár, drága Hölgyeim, Önök eddig n e m is tudták, nem is sejtették, hogy ilyen kegyeilenül, lelketlenül véres az a tör­ ténet, mely a k a l a p j u k a t díszítő k ó c s a g t o l l h o z , a „rdjer"-hez f ű z ő d i k ? . . . É s talán h a tudták v o l n a , talán m e g is alakították v o l n a m á r régen a Hölgyek Szövetségét, mely a z ilyen úton szerzett dísztollaknak a hölgykalapokról való s z á m ű z é s é t mondja ki ? T u d o m , most Önök közül sokan megijedtek, de sietek a m e g n y u g t a t á s s a l : a m i k o r mi védeni óhajtjuk a k ó c s a g o t a ki­ pusztulástól, akkor nem akarjuk a kedves Hölgyeinket egy­ szersmint a „rájer"-től megfosztani, mert mi megtudjuk találni a módját a n n a k , hogy a v é d e l m i telepek mellett tenyésztés útján, a m a d á r e l l ö v é s e nélkül biztosítsuk a l e g s z e b b d í s z t o l l a t : a rájert. Hiszen ha v a n n a k struc-tenyésztő majorok, — lehetne létesíteni ugyanilyen módon kócsag-tenyészlő m a j o r o k a t is. Erre v á l l a l k o z ó s z e l l e m ű kereskedőink figyelmét üzleti szempontból is felhívom. A k ó c s a g o k m e g m e n t é s é n é l szükségünk van a m a g y a r aszs z o n y o k lelkes t á m o g a t á s á r a is, miért is nagyon szépen kérem Ö n ö k e t : a d a k o z z a n a k erre a m a g a s z t o s c é l r a érző szívük n e m e s sugallata szerint . . . Végül a m a g y a r d i á k o k h o z szól hívó s z ó z a t o m . A főiskolai hallgatók é s a k ö z é p i s k o l á s o k képezték mindig a nemzet remény­ ségét s ez a z aranyifjúság lelkes r a j o n g á s á v a l mindenkor é s mindenült előljárt. K e d v e s Diák B a r á t a i m ! Arra kérlek Titeket, indítsatok gyűj­ tést ismerőseitek körében é s szervezzetek erős m o z g a l m a t a kócsagvédelem, a Természetvédelem é r d e k é b e n I A T i ifjúi lelkesedéstek a sikert e l e v e is biztosítja. Egyúttal szólok a z e g é s z m a g y a r társadalom minden rendű és rangú r é t e g é h e z : a d a k o z z a n a k bármily c s e k é l y mértékben, ily módon igyekezzünk megmenteni n e m c s a k a k ó c s a g o k a t , de e g y é b veszni, pusztulni induló természeti ritkaságainkat, a köz­ kincseinket. A természettudományok művelői nem s z á n d é k o z n a k a k ó c s a g v é d e l e m n é l megállani. H a ezt a holland kezdeményezést a magyar társadalom is kellő módon támogatja, akkor az ős­ természet élőkincseinek megmentése végeit a m e r i k a i mintára h a z á n k n é h á n y a l k a l m a s helyén, p é l d á u l : Hévizén, a Horto­ bágyon, a borsodi B ü k k b e n , a B a k o n y b a n „nemzeti" parkokat k e l l e n e l é t e s í t e n i , hol azután a k i v e s z é s n e k induló állatfajok tökéletes v é d e l e m b e n v o l n á n a k részesíthetők és így a z o k elkerül­ h e t n é k a m a g y a r bölény s a m a g y a r hód sorsét, m e l y e k m á r réges-régen kivesztek és kipusztultak, s a j n o s n e m c s a k M a g y a r ­ országból . . . 1

2

A n e m e s példa követésre méltó é s mikor én most mint természetimádó m a d á r b a r á t és mint ornitologus hálás szívvel köszöntöm Hollandiát, egyszersmind a n e m e s m a g y a r társadalom­ hoz fordulok egy kérő s z ó v a l 1 Az „A Természet" útján kérem a m a g y a r társadalmat, hogy k ö v e s s é k Hollandia példáját é s a d a k o z z a n a k erre a n e m e s célra. Mindenkihez fordulok é s kérem, hogy a k i szereti a szépet, szereti a természetet s aki szereti a m a d a r a k a t , az áldozzon erre a m a g a s z t o s c é l r a tehetsége szerint. A M. Kir. Madártani Intézet 1

Magyarország csak e«y volt — van — és lesz —, amelyet Árpád vezér meg­ hódított és ennek határait főleg a Kárpátok övezik Az ezredéves Magyarországot megszéllhalják, részben elhódíthatják ideig-óráig s ily értelemben ..csonka" is lehet. Csonka most, mert a történelem tanúsága szerint Magyarország csak évezredes összefüggésében életképes. A múltban nem volt Kis-Magyarország, sem NagyMagyarország, mert az előbbi esetben tőlünk hódítottak el s az utóbbiban mi hódítottunk területeket, de országunk változatlanul Magyarország maradt. Magyar­ ország csak egy van és az elvitathatatlanul a magyaroké. A szerkeszti).

Midőn most befejezésül a m a g y a r t á r s a d a l o m minden rétegéhez intézett f e l h í v á s o m a t megismételni b á t o r k o d o m , a „kócsagvédelem", illetve „ T e r m é s z e t v é d e l e m " é r d e k é b e n indított gyűjtést a m a g a m részéről egy szerény s z á z k o r o n é s a d o m á n n y a l e z e n n e l ü n n e p é l y e s e n megnyitom. A továbbiakat a nemes magyar társadalomra bízom 1 . . . L a p z á r t a k o r értesülünk, hogy e n e m e s c é l r a Horthy Miklós k o r m á n y z ó úr ő f ő m é l t ó s á g a 1000 koronát, Állatkertünk igazgató­ s á g a pedig 5 0 0 koronát adományozott. 1

Ily értelemben Földváry és Keller lelkes munkatársaink lapunk hasábjain már ismételten felhívást intéztek a Nemzet fiaihoz. A szerfeeszíő. A magyar bölény legközelebbi rokonét az európai bölényt az állatkertünk tovább tenyészti. A szerkesztő. 2

Különféle szerekkel végzett kísérletek eredményei a csirkék tétvei és a kutyák bolhái ellen. Ismerteti: Windisch

Rikárd

dr.

V i e n n á b a n * (K.-A. E.-Államok Virginia á l l a m á b a n ) a rovar­ ölő szerekkel foglalkozó kísérleti osztály l a b o r a t ó r i u m é b a n igen nagy s z á m b a n t a n u l m á n y o z t a k sajátos rovarölő szereket, t o v á b b á olyan alkotórészeket, a m e l y e k az ilyenek készítésénél h a s z n á ­ latosak. A kísérletek eredményei a z a l á b b i a k b a n összegezhetők. A csirkékkel, ezek tetveinek elpusztítására végzett kísérletek eredményei a z a l á b b felsoroltak v o l t a k : Az olajtartalmú folya­ dékok az e s e t b e n voltak h a t é k o n y a b b a k , amidőn a. m a d a r a k r a könnyedén permetezték azokat. Amidőn az olajos e l e g y e k b e bemártották a m a d a r a k a t vagy pedig azokkal e m e z e k tollait jól bedörzsölték, a z ily módon kezelt állatok elpusztultak. Olaj­ emulziók h a t é k o n y a k voltak a z olyan hígítás esetén, a m e l y 1 : 100-nál n a g y o b b n e m volt. Olajos készítményekkel végre­ hajtott füstölés h a t á s o s volt, amidőn a fertőzött m a d a r a k a t 3 0 perc­ nél n e m rövidebb időre egy olyan s z e k r é n y b e helyezték, a m e l y e t kifecskendeztek vagy kifestettek. A m a d a r a k r a ez a kezelés kissé kóros volt, de c s a k h a m a r m a g u k h o z tértek. Az olajos készítményeknek a csirkék tetvei ellen s e m m i n e m ű h a t á s a nem volt, amidőn e z e k k e l bepermetezték vagy ezekkel kifestették a csirkeketrecek belsejét, v a l a m i n t ezek rostélyait és ülőrúdjait. H i g a n y k e n ő c s a b a r o m f i a k végbele körül, avagy éppen alatta a l k a l m a z v a igen h a t á s o s volt. E l l e n b e n a z ugyanígy alkalmazott vazelinnek vagy parafinnak s e m m i h a t á s a nem volt. 45 csirketetű elleni por, a m e l y e k naphtalint, nikotint, rovarport (Pyrethrum virág őrleménye) ként é s phenolt (karbolsav) tartalmaztak, h a t á s o s n a k bizonyult, ha azok e l é g s é g e s mennyi­ ségben tartalmazták a ható alkotórészt. A nikotin-, a naphtaliné s a kéntartalmú porok a csirketelűk ellen h a t á s o s a k voltak, h a a porfürdőhöz a d t á k hozzá ezeket. A baromfiak ivóvízéhez hozzáadott m é s z k é n o l d a t s egy a táplálékukhoz adott por, a tetűre nézve semmiféle h a t á s s a l sem volt. A csirkefetvek ellen a rovarpor igen hatékony volt, ellenben s e m m i n e m ű h a t á s a nem volt a pyrethrum növény megőrlött szárónak. D o h á n y p o r o k , a m e l y e k nem tartalmaztak 0 7 5 — l ' 0 ° / o - n á l k e v e s e b b nikotint, n é m i értékkel bírtak, de n e m ölték meg az ö s s z e s tetveket. A l e g k e d v e z ő b b eredmény e l é r é s é h e z mintegy 1 ' 5 0 % szükséges. 1 0 % naphtalint tartalmazó por a tetű ellen h a t á s o s volt, de a baromfiakra n é z v e j e l e n t é k t e l e n mértékben káros. 60°A> megölte azokat, amidőn jól bedörzsölték a z ilyennel a m a d a r a k a t . A c s i r k e k e t r e c b e n ülő baromfiak h á t ó n a k b e p o r z á s a naphtalinnal a csirketetvek e l l e n é b e n j e l e n t é k e n y mértékben jóhatósúnak bizonyult. Naphtalinból készült fészektojés a tetvek e l l e n é b e n nem bizonyult h a t á s o s n a k és a kotló tyúkra nézve á r t a l m a s n a k tapasztalták. 13 különböző porított anyag a csirketetvek e l l e n é b e n vizs­ gáltatott é s h a t á s o s n a k bizonyult, 2 6 pedig h a t á s t a l a n n a k . A kutyák bolhái e l l e n é b e n használt é s vizsgált szerekkel elért e r e d m é n y e k a z a l á b b i a k b a n ö s s z e g e z h e t ő k : A rovarpor e g y m a g á b a n , a v a g y a m i d ő n a z 50°/o-náI nem c s e k é l y e b b .mennyi­ ségben volt egy keverékben, nagyon h a t é k o n y n a k bizonyult. Ellen­ ben a pyrethrum megőrlött s z á r á n a k s e m m i n e m ű h a t á s a nem volt. A tiszta naphtalint is h a t á s o s n a k tapasztalták, a m i d ő n a szőrözetbe j ó l bedörzsölték azt. 21 tetű elleni por t ö b b é - k e v é s b é h a t á s o s volt. Függ ez a b e n n ü k lévő h a t é k o n y alkotórészek mennyiségétől é s a por finomságától. 18°/o S a s s a f r a s - o l a j a t tartalmazó por h a t á s o s v o l t . ' A z . e b b ő l c s a k 1 0 % - o t vagy e n n é l k e v e s e b b e t tartalmazó, vagy.mási olajokat ; tartalmazó porok értéktelenek voltak. A szegfűszeg, a naphtalin, a p a r a d i c h l o r b e n z o l és a S a s s a f r a s _ kéreg a b o l h á k e l l e n é b e n h a t á s o s a k voltak. 21 porított a n y a g n a k értéke n e m volt. A z l°/o-on felüli m e n n y i s é g b e n nikotint tartalmazó dohány­ porok, b o l h á k e l l e n é b e n n é m i értékkel bírtak. E l l e n b e n egy 4'56°/o-ot t a r t a l m a z ó por nem volt tökéletesen h a t á s o s . A z e m u l z i ó v á változtatott fertőtelenítők h a t á s o s n a k bizo­ nyultak, mint permetek 1 : 6 4 a r á n y b a n vízzel és mint l e m o s á s o k , illetve fürdők az 1 : 130 a r á n y b a n . N é h á n y mint füstölő h a s z n á l t folyadék a b o l h á k e l l e n é b e n h a t á s o s n a k bizonyult. így a h i g a n y k e n ő c s , a nátrium fluorid, a kén, a rovarpor a csirketetvek e l l e n é b e n igen h a t á s o s a k n a k találtattak. A rovarpor pedig egyszerű és h a t á s o s v é d e k e z ő s z e r a kutyák bolhái ellené­ ben, a finoman porított naphtalin vagy paradichlorbenzol hatá­ s o s n a k akkor találtattak, ha j ó l bedörzsölték a szőrözetbe ezeket. :

* Experiment Station Record Washington, 44. kötet. 1921. év, 161—162. lap.

Előfizetési felhívás. Előfizetőinkhez azzal a kérelemmel fordulunk, hogy előfizetési díjukat m i e l ő b b legyenek szívesek a kiadóhivatalba beküldeni, nehogy lapunk elküldése fennakadjon. Mindazoknak, kik a z elő­ fizetési díjat meg nem küldik, a z áprilisi s z á m u n k a t m é r nem küldhetjük. Olvasótáborunk lelkes t á m o g a t á s a folytán előfizetőink s z á m a napról-napra gyarapodik, miért is ez úton is köszönetet mondunk m i n d a z o k n a k , akik a z előfizetők gyűjtése körül ered­ m é n y e s e n működtek. A h á t r a l é k o s előfizetők m i e l ő b b küldjék b e a z „ A Természet" egy évre szóló 180 korona előfizetési díját. A szerkesztőség.

SZERKESZTŐI

ÜZENETEK

Szilágyi L a j o s , B u d a p e s t . Legutóbbi s z á m u n k b a n közölt felhívásunkra a l e g s z e b b példáját nyújtotta, a m i d ő n lelkes p r o p a g á l á s á v a l előfizetőink táborét s z á m o s új előfizetővel gyara­ pította. Önzetlen h a z a f i a s pártfogósóért fogadja ez úton is leg­ h á l á s a b b köszönetünket. M u n k a t á r s a k n a k . S z í v e s türelmüket kérjük, a közleményeiket a beküldés sorrendje szerint fogjuk közölni. Előfizető, M o n o r . A lapokat küldjük; ezentúl a kiadóhivatal­ hoz, Budapest, Állatkert forduljon c í m v á l t o z á s esetén. Kaszinótag. Sajnos, a kaszinók és térsaskörök olvasó a s z t a l á n sok helyen hiányzik lapunk, hogy lapunkat olvasóink mindenütt m e g t a l á l h a s s á k , n e m rajtunk múlik. T e s s é k erről a vezetőséget meggyőzni és rendeljék meg lapunkat. Tisztelet­ példányokat, s a j n o s , n e m küldhetünk.

APRÓ HIRDETÉSEK A kétsoros apróhirdetés egyszeri megjelenése 50 korona T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö z l ö n y . S z e r k e s z t i : Ilosuay Lajos közre­ működésével Gorfea Sándor. S z e r k e s z t ő s é g és k i a d ó h i v a t a l : B u d a p e s t VIII., Eszterházy-u. 16. M a g y a r Nép. K é p e s hetilap. Politikai, gazdasági és szépirodalmi újság. Megjelen minden v a s á r n a p . Szerkeszti Rákosy Gyula. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VIII., Szentkirályi-u. 3 0 . T u r i s t a s á g é s A l p i n i z m u s . S z e r k e s z t i k : Komarnicki Gyula dr. és Vigyázó János dr. Előfizetési díj egyévre 3 0 0 korona. Szerkesztőség és k i a d ó h i v a t a l : B u d a p e s t II., Hunyadi J á n o s - u . 8., II. e m . 6. H a l á s z a t . Szerkeszti Répássy Miklós. S z e r k e s z t ő s é g : Budapest, Földmív. minisztérium (V., Országház-tér 11. II. em.) B u d a p e s t i A q u a r i u m é s T e r r a r i u m E g y e s ü l e t magyar természet­ barátok t á r s a s á g a 1922. III. 15., 2 0 . ; IV. 12., 2 6 . ; V . 10., 2 4 , ; VI. 7,, 2 1 . ; VII. 5., 1 9 . ; VIII. 2.. 16., 3 0 . ; I X . 13., 2 7 . ; X . 11., 2 5 . ; X I . 8., 2 2 . ; X I I . 6., 2 0 . tartja meg összejöveteleit a Schmidhoferféle vendéglő (II., Fő-u. 8.) külön termében. Á l l a t b a r á t o k lépjenek b e az Állatvédő Ernő-u. 13.

egyesületbe.

B u d a p e s t IX.,

M a g y a r k o m o n d o r - é s k u v a s z t e n y é s z t é s é r d e k é b e n kérjük hazai tenyésztőinket, a d o m á n y o z z a n a k az állatkerti á l l o m á n y vér­ frissítése miatt n é h á n y fajta tiszta m a g y a r juhászkutyát állat­ kertünknek. N é h á n y t e l i v é r v i z s l á t elfogad betanításra Ötvös B a l á z s , Magyar­ szombathely, Feketevizpuszta, V e s z p r é m m . K u t y a i d o m í t á s t g a z d a s á g i és önvédelmi Endre, Z e b e g é n y (Hontmegye).

célo.kra elvállal

Félix

P e d i g r é s n é m e t j u h á s z k u t y a kölykök VII., Ilka-utca 12. c í m e n .

kaphatók

János

Szőcs

„ C z o b o r " n é m e t j u h á s z e b k e n n e l . T u l a j d o n o s : Klein J á k ó B u d a p e s t VII., Czobor-utca 3. T e l e f o n : J ó z s e f 96 — 1 1 . Törzs­ könyvezett pedigrees kölykök kaphatók. „ R ó k a v á r " vadászfoxterrier telepen (Bárdos é l l a n d ó a n kaphatók pedigrés foxterrierek.

Iván,

Kalocsa)

nnnnn A kiadásért felelős: RAITSITS EMIL nnnnn

Ml- U J S A G AZ-ALLATÍ

KEBTBEN?

BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI Budapest, 1922.

IX. évfolyam. 5—6. szám.

KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE

A z állat- é s n ö v é n y k e r t i g a z g a t ó s á g á n a k közreműködésével szerkeszti:

RAITSITS EMIL

Március 1—15. Megjelen mint az „A TERMÉSZET" :o: :o: :o: melléklapja :o: :o: :o:

Az európai bölény. Az utolsó pillanatban kondult meg a lélek­ harang 1 Mielőtt a z európai bölények teljesen kipusztulnának, Zukowsky Lajos, a H a g e n b e c k féle állatkert tudományos vezetője, kongatta meg. E r e d m é n y e s lesz-e a felhívás, mely meg­ mentésüket c é l o z z a , m á s kérdés. Az állatkert igazgatósága eleget tett a felhívásnak és részletesen beszámolt az európai bölény­ á l l o m á n y á n a k nagyságéval. Minden szépítés és önteltség nélkül, büszkén kimondhatjuk, hogy a világ ö s s z e s állatkertjei k ö z ö t t e mi magyar állat­ kertünk oly b ö l é n y á l l o m á n n y a l ren­ delkezik, mely már egyedül t o v á b b tenyésztésre a l k a l m a s . Zukowsky szerint a z európai b ö l é n y e k közül ö s s z e s e n kb. 17 van még életben és evvel s z e m b e n a budapesti állatkert á l l o m á n y a három tehénből (egy közülök üsző) és két b i k á b ó l áll. Ily viszonylagosan nagy á l l o m á n n y a l a bölénytenyésztés terén egyedül a magyarok a hivatottak a h e g e m ó n i á t fentartani. A sorok írója é v e k k e l ezelőtt Hohenlohe-Oéhringen Christian Kraft herceg m e g h í v á s á r a a tőlünk elrabolt J a v o r i n á b a n járt s mint szakértő, h o s s z a s a n tárgyalt a helyszínen a kőszáli k e c s k é k és az európai b ö l é ­ nyek tenyésztéséről. Már a n n a k idején a nagy­ műveltségű fejedelem igéretét bírtam, hogy a budapesti állatkert európai bölénytenyészete s z o r o s a b b v o n a t k o z á s b a kerül a j a v o r i n a i tenyészettel. Az á t k o s háború a z o n b a n nem­ c s a k a blejowjesi európai bölényállományt tette tönkre, h a n e m azokat a terveket is, a m e l y e k egyedül lettek volna hivatottak arra, hogy a z európai bölény kipusztulásának leg­ a l á b b is Magyarországon gátat vessenek. A szép tervek d u g á b a dőltek, a j a v o r i n a i

b ö l é n y c s o r d a a kultúrálatlanok k e z é b e került s valószerűen éppen olyan sorsra jutott, mint m a g y a r m ű e m l é k e i n k nagy s z á m a . Öt európai bölény él a megszállott Magyar­ országnak állatkertjében és a t u d o m á n y o s világ s z e m e felénk fordul, hogy segédkezet nyújtsunk a bölények k i v e s z é s é n e k meggátlására. Az állatkert, amint a múltban, úgy a j ö v ő b e n is kötelességét végre fogja hajtani. A legnagyobb áldozat mellett a bölény

hercegi uradalom pusztagyarmati vadaskertje. A gödöllői koronauradalom vadaskertje c s a k i s a b b a n az esetben j ö h e t n e s z á m í t á s b a , ha t ö b b h o l d a s területet erős kerítéssel lát­ n á n a k el, a m e l y n e k felállítási költsége egyál­ talában be sem illeszthető a mai viszonyok között a z á l l a m h á z t a r t á s költségvetésébe. A j a v o r i n a i európai bölénytenyészet el­ helyezése sem volt a l e g s z e r e n c s é s e b b , mert a pusztaság legelőit kedvelő bölénynek a M a g a s - T á t r a igen szűk és vadvizek­ ben dús legelőin kellelt tengetni

(

Európai bölénybilta. — Maugsch szoborműve.

tenyészetére a legnagyobb gondot fogja for­ dítani. A legjobb takarmány, a legkitűnőbb á p o l á s a b ö l é n y e k j a v á t szolgálja. Mindez a z o n b a n , s a j n o s , kevés, hogy meggátolhassuk az európai bölényeket az előre várható egy évtizeden belül b e k ö v e t k e z e n d ő végpusztulás­ tól. A b ö l é n y e k megmentését egyedül meg­ felelő legelőkben és erdőkben dús v a d a s ­ kertekben biztosíthatjuk. De hol találunk ilyent? B u d a p e s t közelében teljesen zárt v a d a s ­ kert van, a visegrádi királyi és a Metternich

életét. Már a n n a k idején a j á n l o t t a m a m a g y a r természet védelméért egyedül áldozó n é m e t h e r c e g n e k , hogy a bölénytenyésztéssel somogymegyei birtokán kísérletezzék, amely területen talán n a g y o b b áldozatok árán, de mégis s z e b b eredményeket elérhetett volna. B á r c s a k hallgatott volna t a n á c s o m r a ! A terv terv maradt, mint említettem. Most, midőn a l é l e k h a r a n g utolsót kondult, csupán egyet a j á n l h a t o k , helyezzen el a z állatkert legeltetésre tenyészképes bölénytörzset v a l a m e l y i k közeli és elkerített vadaskertben és evvel p á r h u z a m o s a n folytassa a z állatkert belső bölénytenyészetét. A külföldtől keveset számíthatunk, a z c s a k a mi nyomorúságunkat óhajtja kihasználni. Védjük meg saját erőnkből a bölények teljes ki­ pusztulását, amelyre elég módot adhat m a g a s színvonalú állattenyésztési szakkép­ zettségünk. A külföld pedig küldje m i h o z z á n k továbbtenyésztésre a még néluk élő európai bölényeiket. Mi a z o n b a n ne váljunk meg egy bölényünktől sem, bármilyen árat is k í n á l n a k érte. R. E.

A kiadásért felelős: RAITSITS EMIL

A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLATKERT HELYSZÍNRAJZA

JELMAGYARÁZAT: Az állatkertbe vezető villamosok számai: 8., 2 5 . , 3 3 . , 3 5 . F. J . földalatti villa­ mos vasút. Omnibusz. A térképen l á t h a t ó számok az lUmutntó »nrivegére utnlnnk. —^-

az útmutató lelrísítbnn követett titlrlliiy

KI.

klozet.

b\ 9. 10. 11. 12.

Főkapu igazgatóság Dohányérusílás Majmok Rágcsálók Mókusház Erszényesek Szarvasok Juhok Tejcsarnok Antilopok Bölények

13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Cukorkaárusítás Kapu Néprajzi gyűjtemény Vastagbőrűek Zsiráfok Turísta-út Vendéglő Tevefélék Disznófélék Gyermekek játszóhelye 23. Sport-pálya

24. Lovagló- és kocsikázó- 35. pálya 36. Zebraistálló 37, Muflonok 38. Zergék Kecskék 39. Kőszáli bakok 40. Kis medvék 41. Nagy medvék 42. Kutyák 43. Süteményárusítás 44. Átjáró az oroszlánházon át 45.

25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

„TRIOL"

„TRIOL PÚDER"

a legjobb fertőtlenítő

l e g h a t á s o s a b b b o l h a - é s tetűirtó p o r

Kapható minden gyógytárban é s Készíti

RICHTER GEDEON

Budapest, X . , Cserkesz-u.

63.

vegyészeti

gyára

99

Kapható:

GYÓGYTÁRAKBAN ÉS DROGÉRIÁBAN

MELLÉNYZSEBPISZTOLY 6*35 mm.

kapható

Madarak háza Dohányárusítés Falusi gazdaság Rovarok Akvárium Terrarium Vendéglő Zenepavillon Kávéház Terrasz kávéház Pálmaház bejárata Aréna-úti kapu

BARATOL

PATKÁNYIRTÓVAL.

FROMMER-LILIPUT

57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66, 67. 68.

SIKERES PATKÁNYIRTÁS!

drogériában

Telefon : József 91—41—42.

Tigrisbarlang 46 Rénszarvasok Oroszlánbarlang 47 Norvég ház Kis ragadozók 48 Jegesrókák Hűsítő italok Alagút-átjáró árusítása Bejárat a mozgófénykéVidrató pékhez Várrom Uszómadarak Fókató Gázlók, kacsák Jegesmedvék Fácános Turista-út Sasok Rozsomák Strucok Nyestfélék Kisebb tóparti madarak

Gyártja:

C H E M I A MAGYAR VEGYIPARI R.-T.

S K A B A ÉS P L Ö K L fegyver-

és

lőszerraktárában

l

l* lerm. nagyság

nagyban é s kicsinyben

BUDAPEST V, VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 33 Á r a 2400 k o r o n a és 10% l u x u s a d ó Szállítás vásárlási engedély ellenében

HUNGARIA-FURDO GŐZ- É S KÁDFÜRDŐI VII. K E R , DOHÁNY-U. 44., NYÁR-U. 7.

MAGYAR E B T E N Y É S Z T Ő K ORSZÁGOS EGYESÜLETE felkarolja a z ebtenyésztő sport összes érdekeit, vezeti é s kiadja a h a z á n k b a n e g y e d ü l á l l ó M a g y a r Ebtörzsköny vet és a M a g y a r V a d á s z e b - T ö r z s k ö n y v e t

V A D Á S Z O K ! F i z e s s e n e k elő a

NIMRÓD-VADÁSZLAP"-ra

Hivatalos lapja „A KUTYA". Előfizetési díja évi200 K , tagoknak 150 K. Belépési díj 20 K , tagsági díj 50 K. felvilágosítást nyújt: ILOSVAI LAJOS KÁROLY ügyvezető titkár, Budapest 112 Székesfővárosi házinyomda 1922

Kiadóhivatal: Budapest, ELŐFIZETÉSI

IV., E g y e t e m - u . 4.

Á R A F É L É V R E 50 KORONA