.- iTjEZi:! ií-J^HíVIARA
I X . - X . SZAM
XVII. EVFOLYÁ
1921. V .
AZ ÁLLAT- É S N Ö V É N Y K E R T IGAZGATÓSÁGÁNAK K Ö Z R E M Ű K Ö D É S É V E L SZERKESZTI
: RAITSITS EMIL
KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE Előfizetési á r a e g y é v r e 120 k o r o n a , f é l é v r e 6 0 k o r o n a .
Hermán Ottó ünneplése 70 éves születése napján.* A magyar tudományos világban örökemlékezetű Hermán Ottó neve, bár a nemzet még nem rótta le kellően háláját e nagy tudós emlékének, amelynek oka főleg a halálát követő szomorú éveknek tud ható be. Míg a nemzet nem róhatta le háláját meg felelő módon, addig tanítványai a,nagy mester emlé kének a hála jeléül adóznak. így Cerva Frigyes az állatkertünk madárházának felügyelője a maga nemében páratlan módon, a legönzetlenebb tanít ványi szeretettel áldoz a nagy mester emlékének, amidőn több hónapi szakadatlan munkával meg alkotta a mellékelt képen látható Herman-szobát. Hasonló zsánerű alkotásairól közismert Cerva Frigyes, hiszen több kiállítást rendezett, hol a pásztor szoba, vadászszoba, pásztorkunyhók stb. mellett nem hiányzottak a nagy türelemmel és az aprólékosságában is feltűnően finoman kigondolt és kidolgo zott bogár humoreszkjeinek csoportjai, de most nem csak nagy türelmét, kézügyességét, finom ízlését, utánzó képességét használta fel mesteri alkotásában, hanem a hűséges „Frickó", amint őt a nagy ter mészettudós nevezni szokta, hálás szeretetének igaz lelkületét mutatja be, amellyel tanítvány adózhatik szeretett mesterének. Talán sokak előtt érthetetlen az emberi léleknek ily formában való felbuzdulása. A nem értők előtt érthetetlen marad bővebb magyarázatok és bizonyí tékok után is. Mindazok azonban, akik a természet * A H e r m a n - s z o b a több érdekes h a s o n l ó látható az állatkerti a q u a r i u m b a n .
alkotással
együtt
•
•
Megjelen minden h ó 1- é s 15-én
ideális szeretetétől vannak áthatva, csodálattal áll nak meg ily különleges és a maga nemében párat lan alkotások előtt. A legjellemzőbb bizonyítékot e tekintetben maga a nagy természetimádó tudós adta meg a következő levelében, amelyet Cerva Frigyes akkor kapott kézhez, amikor egyik alkotását a réti bogárzenekart adta ajándékba Hermán Ottónak. Budapesten,
1892. február 4-én.
Kedves Öcsémuram ! Azt sem tudom, hogyan fejezzem ki köszönetemet, azért a v a l ó b a n páratlanul kedves meglepetésért, amelyet avval a réti orchestrummal n e k e m és a feleségemnek, de m i n d a z o k n a k is, akik szemlélik, szerzett. Erre a kedélyességre, igazi humorra, c s a k napjaink legnagyobb r i t k a s á g a : a romlatlan lelkű e m b e r képes, mert hiszen c s a k az bír igazán gyönyörködni az aprólények életében s c s a k ez bírja a z o k n a k viselkedését az emberi élet nyilvánulásaihoz — a l e g s z e b b e n — viszonyítani. És nékem végtelenül jól esik, hogy egy ily romlatlan lelkű e m b e r hozzám vonzódik, ragaszkodik. Nekem ez nagy megnyugvás is azért, mert megerősít hitemben, hogy törekvésem nem lehet rossz, mert a jók megértik és méltányolják. Szeretném én azt a kedves és b e c s e s ajándékot vala mivel viszonozni, de hát m i n d a z a m i m van, hozzá képest értéktelen. De hát a d o m igaz h á l á m jelét, úgy, mint tehetem. Küldöm a rét zenevilágáról szóló népszerű e l ő a d á s o mat, a m e l y b e n a kedves orchestrum n é m e l y dala kottába van szedve s h o z z á a d o m a r c k é p e m e t is teljes rokon szenvem és n a g y r a b e c s ü l é s e m kifejezésével együtt, amelylyel m a r a d t a m véltig tisztelő híve
Hermán Ottó s. k.
A tanítványból az a szerető hála, mely állandó tisztelettel adózott Hermán Ottónak még életében, halálával sem múlott el, hanem fokozottabb mérték ben nyilvánult meg, mert a jelenben még érdektele-
.
nebbül teszi ezt Cerva Frigyes, hiszen a nagy mester még meg sem köszönheti ezt az igaz szerető hálából fakadó figyelmes megemlékezést. Cerva Frigyes, mint Hermán Ottó hűséges famu lusa már 1890. évben a II. nemzetközi ornithologiai kongresszus előkészítő munkálataihoz meghívástnyert, amidőn Lovassy Sándor dr. vezetése alatt a tojás gyűjtemény rendezésénél segédkezett. Ugyan akkor kiállította a szakértőktől általánosan elismert saját tojásgyűjteményét, amelyet a kongresszus lezajlása után a Nemzeti Múzeum megvásárolt. Már ezidőtájt eljárt a Nemzeti Múzeumba, hol gyakorlati ismereteit nap-nap után az elméletivel kibővítette. A mindig szerény viselkedésű Cervának szorgalma és meg figyelőképessége hamarosan feltűnt Hermán Ottónak. A Magyar Ornithologiai Központ alapítása (1893. évben Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére) után kezdetben az intézetnek a Nemzeti Múzeumban, majd a József-körúton levő helyiségeinek állandó látogatója lett Cerva Frigyes, mialatt a nagy mester mélyebben és mélyebben ismerhette meg a szorgalmas tanítvány lelkivilágát és igen különböző munkával bízta meg. Mint igazi famulus, gyűjteményeket rendezett, praeparatumokat állított fel, Hermán Ottó magánlevelezését és könyv tárát rendezte. Amidőn a 90-es évek végén Hermán Ottó a Mezőgazdasági Múzeumban az ethnografiai gyűjtemény kiállítását rendezte, megbízta az ő „Frickóját" a juhász- és halászélet különböző modeljeinek készítésével, amelyek a mai napon is a IV. sarokteremben Osfoglalkozás cím alatt láthatók. Cerva Frigyes nemcsak az ethnografiai modelek, humorisztikus bogárcsoportok készítésénél mutatta meg mesteri ügyességét és nemcsak ezen a téren lett ismertté, hanem rovarbiológiái oly művészi alak ban kerültek ki kezei közül, hogy nemcsak a hazai szakértők, de a külföldiek, így főleg az angolok, igaz
A csillagokat Bánattól terhes estelen, Amikor minden nyugszik, A csillagokat várom . . .
elismeréssel fogadták. Cerva nem az egyetemen tanulta meg a természet ismereteit, hanem saját szorgalmá ból az Isten teremtette szabad természet csodás alkotásai között, ahol életének legnagyobb részét eltöltötte. Ott tanulta meg az állatvilág titokzatos életét és érdekes megfigyeléseiről bel- és külföldi szak lapokban számolt be. A tanítvány amikor visszatekint eltöltött munkás életére, nem feledkezhetett meg nagy mesteréről. Gondolt egyet az apróságok művésze és megalkotta a létesítendő Hermán Ottó múzeum részére a miniatűr Herman-szobót. A minden részletében a legnagyobb pontossággal és ízléssel kidolgozott szoba hű mása Hermán Ottó József-körúti dolgozó szobájának. Az apró íróasztalon minden a maga helyén és a karosszék mellett az apró papírkosár. A bőrgarnitúra mellett a kisasztalon vizesüveg poharakkal és az egyik bőrfotelen a nagy mester napilapja hever. Az apróságában is hatal masnak tetsző könyvszekrényben Naumann kötetei sorakoznak a legfelsőbb sorban, ezek alatt a nagy madarásztól alapított „Aquila" kötetei, nem hiányzik a könyvtárból Dresser műve sem, amelyet annak idején Hermán, mivel az intézet költségeiből nem futotta, sajátjából vásárolta meg. Ugyanott láthatók Brehm kötetei és egyéb szakkönyvek. A könyv szekrény tetején a földgömb, a középen a tudósok szimbóluma a bagoly és hogy ne hiányozzék a magyar nép életéből is valami jelkép: ott áll a csorpák. A falon Petényi J. Salamon az első magyar zoológus képe, két rovargyűjtemény apró lepkékkel és bogarakkal, ezek alatt a megcsonkítatlan Magyar ország parányi, de minden részletében a legnagyobb pontossággal készült térképe, amelyet Komlósi Gyula honvédszázados művészi keze dolgozott ki. A térkép a magyar madárvonulási hálózatot tünteti fel. Ez rövid vonásokban Hermán Ottó korhű dolgozó
várom! Tudom, hallgatni, tűrni kell. Addig, míg jön az égi jel, A csillagokat várom . . .
elpihen,
Jön-e mihozzánk üzenet. Számítgatom a perceket, A csillagokat várom . . .
S várom a vérző csillagot, Mit népem jajjá, átka hoz. A csillagokat várom! . . .
A mennybolt tündöklő taván, Várom, mit üzen ős Túrán, A csillagokat várom . . .
S ha jön majd, lángsugáritul. Az egész világ megvakul. A csillagokat várom! . . .
Csillapul a kín, szenvedés, Míg szemem messzeségbe néz. A csillagokat várom . . .
S %itör a vulkán, gyötrelem, Lávaként ömlik nemzetem, A csillagokat várom !.•.'_'•.
S ha feltűnik fent egy betű. Lelkem olvasásába elmerül. A csillagokat várom . . .
Ujongva e szent estelen. Feldobom véres szivemet, A csillagokat várom ! . . .
Igen, óh látlak, értelek. Átfutok rémes téreket, A csillagokat várom . . . Melyikkel jő az üzenet S üzenhetek én is neked, A csillagokat várom . . . Mindegyik egy könny, egy Elbeszéli a multakat, A csillagokat várom . . .
. . . Amikor minden alszik és En az égboltot figyelem. A csillagokat várom, A csillagokat várom! . . .
sóhaj. 1921.
pihen,
K/SS DEZSÚ
szobájának leírása s az a jelenet, amely az őszhajú nagy tudós előtt, ki íróasztala mellett áll, Cerva Frigyes élénk fantáziájának szüleménye. Ugyanis az Ornithologiai Központ lelkes munkásai a nagy mester nek 70-ik évfordulóján (1905. július 4-én) ünnepélyes formák között Koszkol Jenő festőművész készítette emléklapot nyújtottak át. Ezt az ünnepélyt örökítette
meg a hűséges „Frickó", aki a küldöttségnek egyik szerény tagja volt. A nagy mester előtt a hódoló küldöttség tagjai ez esetben az állatvilág érdekesebb képviselői. A timár cincér a falra akasztja a bekerete zett jubiláris emléklapot, amely műveletnél a volucella légy segédkezik. A jubiláns ősz természettudósnak ezüst koszorút nyújt a szarvasbogár, emellett a
HERMAN-SZOBA.
Müilner fényképe;
Gyurka, az ürge, meg a béka. — Csevegés harctéri e m l é k e i m b ő l . — Irta : Ge/sei Biró
Zoltán.
Mindig undorodtam a békától. Már gyermekkorom dajka meséi erre tanítottak. — Egyszer volt, hol n e m volt . . . Volt egyszer egy elátko zott királyfi, akit a gonosz b o s z o r k á n y v a r a n g y o s b é k á v á változ tatott. S z á z e z e r évig s z e n v e d t e e szörnyű sorsát, mert attól c s a k úgy szabadulhatott v o l n a meg, ha a k a d egy fündérkirólykisasszony, aki m e g c s ó k o l j a . T ü n d é r s z é p Ilona megtudta ezt a titkot, meg c s ó k o l t a a v a r a n g y o s békát, az elátkozott királyfi meg is s z a b a dult a varázslattól, megint szép ifjú lett, de a tündérkisasszony e csóktól n y o m b a n szörnyethalt. Megölte a z irtózat . . . Ilyenféle g y e r m e k e m l é k e k m a r a d t a k meg lelkemben a békáról. De azt hiszem, a v a r a n g y o s b é k a tényleg az emberi utálat legmegtestesültebb fogalma is. Mindenki irtózik tőle. U t á l a t o s a b b a kígyónál, polipnál, a hullákon m á s z k á l ó pondróknál, minden m á s hüllőnél é s féregnél. Elviselhetlen idegborzongató hideg é s nyirkos testéből azonkívül még mérges váladékot is tud k i b o c s é j tani. Ezt b e s z é l i k róla. Ezt a z undok v a r a n g y o s b é k á t egy n a p mégis — meg szerettem. Ez a v a l l o m á s o m kissé furcsán hangzik, de igyekszem megindokolni, mert közbül egy érdekes állatmegfigyeléssel tett g a z d a g a b b á . Mindig c s o d á l o m , figyelem, i m á d o m és tanulom a nagy T e r m é s z e t e t . Ez a z én b é k a e s e t e m ép azért pont ide a z A T e r m é s z e t h a s á b j a i r a illik legjobban . . .
Készítette Cerva Frigyes.
J a v á b a n lestük a B r u s s z i l o v offenzívát. 1916 ragyogó, szép, verőfényes m á j u s a volt. B u k o v i n a falu alatt a v é g t e l e n s é g b e kígyózó keletgaliciai lövészárok mélyén, leásott földtakarásba éltük ót a z á l l ó h a r c i z g a l m a s óráit, s z a k a d a t l a n puska, kartács, srapnel!, gránát és g é z b o m b a feleseléssel tarkítva. E g é s z l a k á l y o s kis dekkungom volt, a m e l y n e k m é l y é b e hat földbevájt lépcső vezetett. A b l a k o t h o z z á derék p u c c e r e m S z á l a i Gyurka, a derék feledhetetlen s z i l a s b a l h é s i pikulás cigány hozott, a r o m m á lőtt, lakatlan B u k o v i n a faluból. Ez a c i g á n y s e írni, s e olvasni n e m tudott, minden írásomat, amit véletlenül a z orra előtt felejtettem, föltétlen összetépte, azzal a z i n d o k o l á s s a l , hogy ami tele van írva, a z m á r úgy sem kell. Lehet, hogy kitűnő ösztönös érzéke volt, mert én egész nap, még a l e g v a d a b b puffogás közt is foly ton írtam, m u n i c i ó s l á d á b ó l tákolt íróasztalomnál, ez volt a s z ó r a k o z á s o m é s Gyurka így sok elégetett kéziratomtól mentette meg az irodalmat. T u d a t l a n volt szegény, kedves j ó Gyurka, de c i g á n y - v é r b e n ennél b e c s ü l e t e s e b b e m b e r s o h a nem élt szolga sorban a világon. J ó étvágya volt, élt-halt a bagóért, de s o h a egy eldobott cigarettavégemet, vagy egy m o r z s a kenyeremet el n e m vette volna. Még i n k á b b a m a g á é t is naiv é s nemesindulatú j á m b o r a l á z a t o s s á g g a l , n e k e m kínálgatta. C s a k az ürgét szerette nagyon. Szidta is a szép, zöldben p o m p á z ó végtelen lengyel földet:
smaragd
— Átkozsott ezs a G a l i c s i a ! Nincsen b e n n e irge. C s a k a nagy v i s s z a v o n u l á s k o r akadt ürge-vidékre, Akkor golyózápor közt ment el kiöntögetni, minden tiltakozásom ellenére, de úgy könyörgött, mint a tőrbe esett, nem bírtam neki ellentállni. Életveszélyes puskatűz közt, haláltmegvető szenvedéllyel
r
dongó-darázs üvegben mézzel kedveskedik, a leveli béka cilinderrel a kezében ezüstözött kalászt nyújt a mester felé, az Ornithologiai Központ alumínium gyűrűjével ellátott gólya a távollevőktől hoz levelet a szeretett jubilánsnak. A lótetű bokrétával, a mezei tücsök szerényen egy virágszállal, a gyászcincér pedig egy parányinál kisebb cinegével kedveskedik. A különböző állatkák tömegében előtűnik a törpe egér és a cselő pók, mely szorgalmasan fonja azokat a vékony, majdnem láthatatlan fonalakat, melyek még most is összekötik az elhunyt nagy magyar tudós lelkivilágát a még élő tanítványainak, így a hűséges „Frickó"-nak is hálás visszaemlékezésével. A népek, nemzetek nagyjainak dicsőítésére kőbe vésett vagy ércből öntött maradandó emlékeket alkottak. E hatalmas alkotásokkal távolról sem óhaj tom összehasonlítani Cerva Frigyes az idő vasfogá nak kevésbé ellentálló emlékművét, de mindenesetre kiakarom emelni az igazi hálás szeretet legönzetlenebb megnyilvánulását, mely igazabb, szívből fakadóbb és maradandóbb emlék a halhatatlan lelkivilágban, mint a leghatalmasabb piramis. Raitsits Emil.
A Hámori barlang Borsodmegyében. Irta : Kadic
Ottokár
dr.
Barlangok, mint már ismételve megírtam, főleg mészkőben és dolomitban fejlődnek, mert a víz a szénsav segítségével ezeket a kőzeteket könnyen oldja s ezáltal belsejükben üregeket alkot. A geológiai kor itt nem játszik különös szerepet; barlang ép úgy fejlődhet paleozóos kristályos mészkőben, mint mezozoós és kenozoós tömött mészkövekben és dolomitokban, sőt nem ritka az az eset is, hogy üregeket a legfiatalabb negyedidőszaki mésztufákban öntött ki vagy ötöt, m e g c s i n á l t a pörköltnek, a pofáján kiülő oly gyönyörrel é s kéjjel ette, ahogy talán Lucullus híres garmandjai sem falatoztak, engem is megkínált, igen j ó s z a g a volt, gusztusos n a k látszott, mint a finom csirkepörkölt, de enni nem tudtam belőle. Gyurka a z o n b a n azt mondta, hogy először lakott jól é s élvezte l e g b o l d o g a b b óráját e b b e n a nagy h á b o r ú b a n . A haláltól n e m félt. A fanatikus hívő rendületlen szilárd meggyőződésével m o n d o g a t t a : — E n g e m ó golyó nem fog, mért a boldogságos szűz Mária véd és . . . és . . . mert L u c s a é j s a k á j á n fekete b a k k e c s k e vérivel kent meg a z s ides a n y á m . E b b e n ő szentül hitt. (Ott is élhet most is valahol S z i l a s b a l h á s o n . ) A derék Gyurka nagy gonddal igyekezett megvédeni nedves d e k k u n g o m b a n a föld nyirkától, a m e l y e n egy nap alatt foszlá nyokká rothadt a véletlenül leejtett z s e b k e n d ő is. Cölöpökre szögelt d e s z k a á g y a m a l á dobogót készített, olyanformán, hogy félarasznyi hézaggal állt a föld fölött. E z a h é z a g ejtett azután különös i z g a l o m b a . S e h o l annyi v a r a n g y o s b é k a nem ugrándoz szanaszerte esők közeledtekor, mint a m e n n y i itt borzongatott bennünket. E s ő s napokon gondosan zártuk ajtóinkat előlük. Ugylátszík m e n e d é k e t keresnek. Egy ilyen e s ő után épen írtam és Gyurka nyitva felej tette a z ajtót. A m i n t fölfelé bámulok, e pillanatban megjelenik egy h a t a l m a s varangyos b é k a , hosszú, elnyúlt testtel, egyetlen ugrással lecsuppan a hat lépcsőn, pont a dekkungom k ö z e p é b e . Utálatos kíváncsi szemtelenséggel rám mereszti nagy üveges szemeit.
is találunk. Ilyen barlangot a következőkben fogok ismertetni: Mésztufa ott képződik, ahol szénsavas mésszel telített víz párolgásnak van alávetve, ez pedig rend szerint hőforrások és vízesések körül szokott történni. Az oldatból kiváló mész különböző növényi részeket, nevezetesen gályákat, leveleket és virágokat bekérgezi s innen ered a mésztufa likacsos szerkezete. Hámor község határában több helyen találunk negyedidőszaki mésztufát, leghatalmasabb azonban az az előfordulás, mely a Szinva és Garadna talál kozásánál rakodott le. A Szinva magasabban folyik, mint a Garadna s így Hámor község területén, közel a torkolatához, vízeséseket alkot. Az első nagyobb vízesés a Markó-villa mellett van, a második impozáns esés azon falubeli régi kocsiút mellett látható, mely a falu alsó részéből a felsőbe fölvezet, a harmadik kis esés végül ott van, ahol ezen kocsiút a Lillafüredre menő töltésútra vezet, szemben a Weidlich-villával. A vízesések száma régebben még nagyobb lehetett mint ma; ezek okozták azt a hatalmas mésztufa lerakodást, melyen Lillafüred nyaralótelep épült s mely legjobban ott van feltárva, ahol a Szinva a Garadnába torkol. Ebben a mésztufa tömegben képződött az alább leírandó barlang is, melyet, tekintettel arra, hogy mindeddig kifejezett neve nem volt, helyrajzi fekvésénél fogva ez alkalommal Hámori barlang néven vezetem be az irodalomba. A Hámori barlang Hámor (Borsodmegye) község ben, az egykori vashámorok mögött, jelenleg a fogyasz tási szövetkezet épülete közelében, közvetlenül a völgy szintje fölött nyílik. A Szinva völgyének ez a része északkeleti irányban 50° alatt dülő sötét karbon korú mészkőpadokból áll, magát a völgyet pedig az említett hatalmas diluviális mésztufa tölti ki. A Hámori tóból kifolyó patak vize itt a mésztufa és a keleti partrész határán vágódott be. B o r z a d é s o m b a n a s v a r m k á l y h á m melletti kis kézi b a l t á m a t ragadtam föl. Agyon akartam ütni. De ekkor ütésem elől be ugrott a z á g y a m alatti padozat h é z a g a a l á . No és innen t ö b b é n e m lehetett kipiszkélni. Mindent meg próbáltunk Gyurkával. H i á b a ! Felkellett volna szedni a z egész padlót, a m i lehetetlen volt. V a l a m i üreget talált, oda bújt el. M e g kellett nyugodnom e szörnyű s o r s b a n . De milyen meg nyugvás volt ez ! A dekkungom fölött fölszerelt gépfegyver s z a k a datlan éjjeli pufogása, az ágyúdörejtől rázkódó, körülöttem folyton o m l a d o z ó föld, a z á g y d e s z k á m a t r á g c s á l ó mezei egérkék serege, s e m m i k a h h o z , amit e v a r a n g y b é k a j e l e n l é t é n e k tudatában átéltem. E s a szemtelen nagyon otthonosan érezte magát. M á r a z n a p éjjel elkezdett a l a t t a m kuruttyolni : - Kutty, kuttykurutty . . . ! Mintha gúnyolt volna. U n d o r o d á s o m b a n m á r készültem innen kiköltözni. Ekkor a következő fordulattal lepett meg. Egyik délután épen írtam. A z ajtó nyitva. A szép tavaszi n a p s u g á r besütött. Amint a s v a r m k á l y h ó m r a pillantok, a mellette felrakott farakás legtetején ott ül a b é k a . Gőgösen trónolt. Tokóját undokul rezegtette. Iszonyú b o r z a d á s fogott el. — No, most agyon ütlek ! — gondoltam. Körülnéztem, hogyan é s mivel végezhetném ki legbiztosabban. Nem k ö n n y e l m ű s k ö d ö m el még egyszer ezt a sujtást. Még utóbb megint visszaugrik. Percekig néztünk egymásra. Mozdulni sem mer tem. Ő is bámult. T a l á l g a t t a : mi vagyok, élőlény-e, ellenség-e, zsák m á n y vagy tán újabb és m a g a s a b b trón, amelyre följebb ugorhat. Ezeket gondoltam. Feneketlen undor é s gyűlölet fogott el ellene.
Ott, ahol a tóból kifolyó patak elhagyja a mész tufa területet és a völgy alluviumába folyik, közvet-
1. kép.-A Hámori barlang nyílása; a belőle és mellette folyó patakok találkozása. Fényképezte: Biró Sándor.
E pillanatban kívülről szokatlan, furcsa d o n g á s ütötte meg fülemet. Egyre k ö z e l e b b jött. Egyszer c s a k a nyitott ajtón be repült egy h a t a l m a s lódarázs. Gyönyörű példány. F á j d a l m a s a n ismertem már, milyen v e s z e d e l m e s szúrása van. — No most jól nézek ki ! Az előttünk álló egész félelmes
orosz
hadsereg semmi, de
lenül a patak medre mellett bővizű forrás fakad. Az itt épült egykori hámorok ezt a vizet felhasználva a forrás belső folyását olykép szabályozták, hogy a mésztufába délnyugati irányban, igen csekély emel kedéssel altárót hajtottak. Az altáróval 50 m. távol ságban üregre akadtak; innen tovább az altárót 8 m. hosszúságban déli, azután pedig 36 m. hosszúságban ismét délnyugati irányban folytatták. Az altáró teljes hossza eszerint 94 m., végén összeomlott tufatuskók alul bugyog a víz. Az érdekes üreget természeti szépségénél fogva a közönség részére is hozzáférhetővé tették, ami csak úgy volt lehetséges, hogy az altáróban folyó vizet más irányba terelték. Ezt olykép oldották meg, hogy az üregtől kezdve az első altáró mellett másik altárót hajtottak. Az utóbbi az első altáró észak nyugati falába, a bejárattól számítva 10 m. távol ságban nyílik, innen délnyugati irányban 10 m. hosszúságban halad, azután pedig délre fordul s ebben az irányban végig menve a feltárt barlang ürege előtt ismét az első altáróval egyesül (2. [A. B.] kép). Az első altáróból a másikba a patak vizét olykép terelték, hogy azon a helyen, ahol a két táró egyesül, azokat cementpárkánnyal választották el egymástól, úgy hogy a víz most csak az egyikben folyik, míg a másiknak jó része száraz lett, kivéve az elülső 10 m.-t, melyet deszkákkal hidalták át. Az altáróból a barlangba 1'5 m. magasra falépcső vezetett, melynek darabjai még jelenleg is elkorhadva a vízben hevernek. A lépcső 6 m. magas és 2 m. széles Kupolás terembe (I) vezet, ahonnan észak keleti irányban egy Keskeny folyosón fölfelé menve kisebb üregbe, a Kis terembe (II) jutunk. Innen egy Összekötő folyosón át átlag 4 m. magas, 8 m. hosszú és 3 m. széles északkeleti irányban haladó szabály talan nagyobb üregbe, a Nagy terembe (III) érünk. Ebből továbbmenve keleti irányban egy Széles átjáró, A varangy a h a s á b fák tetején, hiúzra emlékeztető ravaszul leselkedő üvegszemekkel, kissé megtorpant, azután egy h a t a l m a s ugrással, v a l ó s á g o s cirkuszi szaltomortélével a levegőbe pattanva, c s o d á l a t o s ügyességgel, szétnyitott h a t a l m a s s z á j á v a l a lódarazsat egy pillanat alatt elnyelte. K l a s s z i k u s művészettel kiszámított nagyszerű ugrás volt. A h a t a l m a s
lódarázs
megduzzadt
torkán
itt közéékelve egy undok v a r a n g y é s egy gyilkos lódarázs közé,
keresztül
e b b e n a z egylépéses kis szűk o d ú b a n . A h o n n a n nincs m e n e k v é s ! Ez szörnyűség ! Egész megdermedtem. — Mit t e g y e k ? Melyiket üssem a g y o n ?
— B e k a p t a ! — kiáltottam d i a d a l m a s a n . É h e s lehetett szegény. Egy hete koplalt a z ágyam alatt. J ó kövér z s á k m á n y r a talált. T a l á n j o b b a n smakkolt neki, mint G y u r k é n a k az ürge.
A b é k á t ? A b é k a m á r c s a k h a g y j á n ! Az, ha n e m el, beugrik megint
a
lyukba és — fenebánja
találom
m é r — kuruttyol
tovább . . . Ez a k i s e b b v e s z e d e l e m ! De a darázs ! Ha a darazsat eltévesztem, daganatot szúr a fejemen (ha ugyan ki nem szúrja mindjárt a s z e m e m e t ) . . . A d a r á z s dongott, dongott. Neki repült e g y e n e s e n a fejemnek
eltűnt.
— É s én . . . megvoltam mentve ! Ekkor megszereltem a varangyot. 0 lett mulatságom, szóra k o z á s o m . G>urkatól világért se hagytam volna többé bántani. Egész n a p a nyitott ajtó előtt lestem, hogy j ö n - e dongó, légy, d a r á z s vagy rnéh. Szinte hívogattam v o l n a őket . . .
rettenetes,
Csak azon tűnődtem, vájjon nem szúrja-e meg egy ilyen darázs a t o r k á t ? Azt m o n d j á k : nem árt neki. Hideg hüllő
Hallottam, hogy — főleg ilyenkor — mozdulni nem s z a b a d . Iszonyú pillanatokat éltem át. Ültem, mint egy megkövesült szobor. — J a j ! Most szúr ! Most szúr !
testére s e m m i h a t á s a nincs a fullánknak. Neki olyan élvezetes méreg ez, mint nekünk a nikotin, koffein, alkohol, morfin vagy az ópium. így l e h e t !
A darázs mókázni látszott velem. Miközben szörnyebben berregett, mint egy repülőmotor, hirtelen a l á b b csapott és a
Annyi bizonyos, hogy e pillanattól szinte rokonszenvvel hall gattam éjjelenkint a kuruttyolósát.
derekam, majd a l á b a i m ült ki a z a r c o m r a .
S a j n o s , n e m s o k á r a ott kellett hagynunk dekkungostól.Galiciástól e g y ü t t . . .
Körülkeringett, mint egy halált hirdető, b o m b a d o b á l ó elszánt pilóta.
körül
kezdett
kerengeni.
A rémület
A varangyra néztem. T a l á n könyörületet olvasott ki az arcom ból. Nem tudom, de ekkor váratlanul a k r o b a t a produkcióval lepett meg.
a
következő
nagyszerű
T a l á n még most is ott él é s kapdossa
a
lódarazsakat,
ha
meg nem halt azóta, az én kedves, szeretett, ügyes v a r a n g y o c s k á m !
északkeleti irányban pedig egy Szűk átjáró északi irányban terjedő 6 m. hosszú, 2'5 m. széles és 5 m. Magas terembe (IV) vezet, melyből keleti irányban tovább haladva Lejtős feljárón (V) át a barlang leg magasabb helyére az Erkélyre lépünk. Erről meredek falon lefelé csúszva, egy mély üregbe, a Hátulsó terembe (VI) jutunk, melynek magassága a legmélyebb ponttól a mennyezetig vagy 10 m.-t tesz ki.
langot természeti szépségénél fogva, mint említettük, hozzáférhetővé tették, szádáját vasrácsos ajtóval el zárták s csekély beléptidíj fejében mutogatták. A bar lang 1889-ben a m. kir. kincstár tulajdonába jutva teljesen elhanyagoltatott; az átjáró eleje eliszaposo dott, a víz tükre ezáltal lényegesen emelkedett, el lepte az áthidaló deszkákat, eliszapolta a száraz főaltárót s így a barlang egészen máig hozzáférhe% tétlen lett. Annak ellenére, hogy a hámori barlangokat 1906 óta kutatom, csak 1912-ben őszkor tudtam meg, hogy az általam is ismert vízfolyásos altáró természetes üregbe vezet. A barlangról értesülve ugyanazon év október 13-án, vasárnapi munkaszünet idején, Varga József hámori tóőr és két bányamunkásommal hozzá láttunk az üreg megközelítéséhez. A főtáró elülső vizes és eliszaposodott részét vagy 30 m. hosszú ságban vastag deszkákkal áthidaltuk és így a bar langba jutottunk, melynek üregeit még aznap dél utánján átkutattam és fölmértem. Tekintettel arra, hogy a Hámori barlang Miskolc közelében egy nyaralótelep területén van, a maga nemében pedig egészen sajátságos látványosság, érdemesnek tartom, hogy a rn. kir. kincstár, melynek birtokában még most is van, csekély befektetéssel a hámori és lillafüredi nyaraló közönségnek a bar langot ismét hozzáférhetővé tegye.
Madarászás. I r t a : Bársony
2. kép. A Hámori barlang térképrajzai: A — A barlang alaprajza az altárókkal; B = A barlang alaprajza nagyítva; C = A barlang hosszmetszete. Magyarázat: I = Kupolás terem, II — Kis terem, III — Nagy terem, IV = Magas terem, V — Lejtős folyosó, VI = Hátulsó terem. Felvette 1912. évben Dr. Kadic 0 .
A barlang falait végig kelvirágra és mohára emlé keztető tufaképződmények díszítik, miáltal ez az üreg a maga nemében egészen sajátságos habitust nyer, Természeti szépségénél fogva a barlangot régebben sokat látogatták s lefelé csüngő tufaképződ ményeit sajnos mind letöredezték, miáltal legszebb díszétől megfosztották. Varga József hámori tóőr szerint a beomlott részen túl az altárónak folytatása van s körülbelül 20 m. távolságban a beomlott helytől tág természetes üreg van cseppkövekkel. Ezen természetes üreg hosszúsága körülbelül 14 m., szélessége átlag 9 m. Ebből az üregből több irányban folyosók vezetnek; ezek közül az egyik vagy 15 m. hosszúságban a Szentistván-lápa felé vezet. A patak eredeti forrása az említett tág üreg egyik oldalában fakad. Néhai Stark Károly 85 éves hámori lakos szerint a barlangot 1833 óta ismerik. Fazola vasgyártulaj donos idejében a barlang előtti térségen vashámorok állottak, melyeket a tóból és a tufából kifolyó egyesült két patak vize hajtott. A tufából eredő bővizű forrást szabályozni, illetőleg gyarapítani óhajtva a forrás belső folyása nyomain haladva először az egyik, azután a másik altárót a mésztufába hajtották s ez alkalommal a barlang kupolás termébe jutottak. Az első, aki a barlangot 1833-ban ily módon föl fedezte Stark András hámori bányász volt. A bar
A
István.
A 24.655. 1901. s z á m ú földmívelésügyi miniszteri rendelet épen húsz esztendővel ezelőtt vett o l t a l m á b a egy sereg olyan madarat, a m e l y e k e t a szó szoros értelmében „vogelfrei" mivol tukban, boldog-boldogtalan úgy pusztított, ahogy neki tetszett, tekintet nélkül az 1883. évi X X . t.-cikk 9. s z a k a s z á n a k fi) pont j á r a , a m e l y a vadászatról szóló törvény keretében azt mondja, h o g y : „tilos a v a d á s z a t : . . . éneklő m a d á r r a minden időben". T e h á t : c s a k a „vadászati!)" tilos, — de nem a m a d a r a k össze f o g d o s á s a . Darányi Ignác akkori (1901) földmívelésügyi miniszter idézett rendelete e g y c s a p á s r a elvi rendet teremtett e b b e n a „res nullius"-os g a r á z d á l k o d á s b a n , ha nem is szüntette meg a v a l ó s á g b a n a visszaéléseket, amelyekről leszoktatni az erre haj landókat tulajdonképen a z iskolai nevelés feladata. A h a s z n o s m a d a r a k v é d e l m é n e k a z ösztönét a gyermekek lelkébe kell első sorban belecsepegtetni, m á r azért is, mert a „hivatásos" madárfogdosáson kívül, akiknek ez úgyszólván „mesterségük", épen az iskolalátogatás korát élő fiatalság passziózik leginkább a m a d a r á s z á s mulatságával. Hogy az említett rendelet, egyik-másik pontjában, talán túl is lőtt a célon, a z k i s e b b b a j , mintha a régi s z a b a d o s s á g korlátlanul folytathatta volna üzelmeit. Minden esetre sok h a s z n a volt, van és lesz a rendeletben felsorolt m a d a r a k törvényes védelmének, még akkor is, ha c s a k fokoza tosan sikerül e n n e k érvényt szerezni. Épen ezt van hivatva biztosítani az iskolai nevelés. Hisz' régente, ahol erre alkalom kínálkozott, a gyereknépnek egyik állandó s z ó r a k o z á s a volt a m a d a r á s z á s ; minden h á z b a n volt kalitkás m a d á r — nem is b e s z é l v e a k a l i t k á b a n tenyésztett kanári madárról — és bizony m a g a m is sok éneklő, meg egyéb madarat fogdostam össze, úgy ötvenegynéhány évvel ezelőtt, de akkor ezt még senki sem tiltotta. A m a d a r á s z e s z k ö z e i : a tőr, a hurok, a háló, a c s a p d a , meg a lépvessző. A tőr meg a c s a p d a o r v m a d a r a k fogóséra is h a s z n á l a t o s ; a hurok, a háló meg a lépvessző i n k á b b c s a k
h a s z n o s m a d a r a k fogására való. A háló a t ö m e g e s fogoly- é s f á c á n - b e f o g á s n a k az e s z k ö z e is ; míg a hurok a z orvul m a d a r á s z ó k n a k — á l t a l á b a n a v a d t o l v a j o k n a k — kedvelt f o g ó k é s z ü l é k e ; a lépvessző főképen c s a k é n e k e s m a d a r a k fogására h a s z n á l a t o s , a m i k o r „ h í v o g a t ó v a l " történik a m a d a r á s z á s . V a l a m e n n y i n e k a k e z e l é s e igen egyszerű. Mink — kis d i á k k o r o m b a n — (bíz' ez m á r nagyon régen volt) a verebet h á l ó v a l is fogtuk, tőrrel i s ; ahol igen sok volt a veréb, ott hálót h a s z n á l t u n k , mert így h ú s z a t - h a r m i n c a t is foghattunk egyszerre. A megfelelően sűrű hálót léckeretre erő sítettük és ezt a keretet felállítottuk, illetőleg felpeckeltük vagy kétlábnyi m a g a s s á g i g egy alátámasztott b o t o c s k á v a l , a m e l y r e zsineget kötöttünk, hogy a kellő pillanatban e l r á n t h a s s u k , mire a háló ráhullott a z a l a t t a l e v ő verebekre, a m e l y e k a z odahintett o c s u r a gyűltek ö s s z e . A tőrrel fogás nem volt ilyen e r e d m é n y e s , de a z z a l is könnyen fogtuk e g y e s é v e l a v e r e b e k e t . A v a s t ő r ö c s k é t
v a l a m e l y a l k a l m a s nyilt ponton a földre, esetleg ráakasztottuk egy leszúrt l é c á l l v ó n y r a , a h o l odakint is volt megfelelő bokor vagy kóró, a m e l y r e a lépvesszőket felrakhattuk, ott helyezked tünk el a m a d á r f o g á s r a , vagy vittünk m a g u n k k a l kórót is ; leg a l k a l m a s a b b volt a könnyen hurcolható á g b o g a s kender, amelyet hegyesre faragott s z á r á v a l leszúrhattunk úgy, hogy nem dőlt el. A l é p v e s s z ő k e t „ b ő r t a s a k b a n " tartottuk, rétegre összehajtott bőr d a r a b volt a „tasak", a fagyöngyből főzött r a g a d ó s lépet erre kentük rá s a v é k o n y v e s s z ő c s k é k e t megsodorgattuk a lép közt, úgy, hogy egész h o s s z á b a n r a g a d ó s a k k é váltak. A z ilyen lépes vesszőket a z u t á n rátettük a h i v o g a t ó - m a d á r kalitkájára is, meg a leszúrt kóróra is, úgy, hogy mór gyönge érintéstől l e e s s e n e k . Azután v a l a m e l y a l k a l m a s fedezet mögül lestük a történendőket, de még fedezet s e m kellett, h a kellőképen eltávolodtunk a szín helytől. A jó hivogatásnak az a sajátsága,
hogy á l l a n d ó a n
hangos
lótrágya k ö z é helyeztük, a m i b e n a v e r é b nagyon szívesen keresgél s ha a tőrbe lép, rögtön meg van fogva.
és eleven. M ó r a k ö z b e n is, hogy a kalitkáját a k e z ü n k b e n visszük, megszólal, kérdezősködik, hogy merre van v a l a h o l atyafisága.
B o n y o l u l t a b b , de szintén igen egyszerű a c i n k e f o g á s módja.
Minaddig h a n g o s k o d i k , a m í g feleletet n e m k a p s a k k o r ugyan c s a k megélénkül, teletorokkal hívja a pajtásait, a k i k j ö n n e k is é s körülröpködik a kalitkát, végül pedig e l ő b b - u t ó b b r á s z é l l a n a k
A c i n k e egyike lévén a l e g k i v á n c s i b b m a d a r a k n a k , könnyen fogatja meg m a g á t . A lószőrhurok is a l k a l m a s cinkefogó, ezt v a l a m i karóra (bojtorján, napraforgó, kender) kell felrakni. De a b o d z a f a g a l y a k b ó l készült c s a p ó l á d i k a , sőt a s á r g a t ö k - c s a p d a még i n k á b b , feltétlen sikert biztosít. A cinkefogó l á d i k a falai keskeny résközökkel e g y m á s r a rakott b o d z a g a l y b ó l v a n n a k , azért b o d z á b ó l , mert e z e n könnyű lyukat fúrni a z e g y m á s r a r a k á s megkönnyítése végett. A l á d i k a a l j a meg a teteje d e s z k á b ó l van s a fedődeszkát billenő f á c s k á v a l fel kell t á m a s z t a n i . A l á d á c s k a a l j á r a pár s z e m tökmagot tesz a m a d a r á s z . H a m á r most a folyvást é l é n k e n sürgölődő c i n k e é s z r e v e s z i a kert v a l a m e l y fájára kitett s z o k a t l a n a l k o t m á n y t , rögtön ott terem és k í v á n c s i s kodik. Addig ingerli a tökmag, amíg, hogy h o z z á j á r u l h a s s o n , végre ráugrik a billenő nyelvre s e k k o r a ládika teteje l e c s a p p a n , a c i n k e fogva v a n . A sárga tök még j o b b , mert e g é s z e n termé s z e t e s v a l a m i s a f a á g a k közül m e s s z i r e virít. A z ilyen tököt is c s a p ó l ó d á v á kell a l a k í t a n i a z z a l , hogy ajtót v á g u n k rajta s a kivágott d a r a b k á t illesztjük vissza a helyére, c s a p ó fedélnek, a m e l y a billenő m e g é r i n t é s é r e hullik le a kis börtön nyílósára. A cinkét mink többnyire megint eleresztgettük, mert k a l i t k á b a n tartani nem volt é r d e m e s , ha pedig a s z o b á b a n engedtük s z a b a d jára, akkor c s a k h a m a r a szemtelenségig bizalmaskodva kopácsolt össze mindent s e z z e l kárt is tett. A z ilyen s z a b a d o n tartott c i n k e eleinte neki repül a z a b l a k n a k , de h a m a r megérti, hogy az
ismeretlen
átlátszó
akadály
nem
levegő,
hanem
kemény
anyag, a m e l y e n nagyot lehet koppanni. Egy pór ilyen k o p p a n á s után — a m i k o r a c i n k e n é h a ájultan esik le s c s a k lassan tér m a g á h o z — h o v a t o v á b b j o b b a n vigyáz m a g á r a . A fülemüle is nagyon kíváncsi természetű. Szintén c s a p d á v a l lehet f o g n i ; c s a l é t e k n e k a lisztféreg a legjobb. A c s a p d á t a földre teszi a m a d a r á s z , v a l a m e l y tiszta aljú bokor a l á , a h o l a s z á r n y a s d a l o s o k fejedelme otthonos. F ü l e m ü l é t s o h a s e m fogtam. H a l á l o s k á r n a k tartottam, hogy ezt a remek kis é n e k e s t meg fossza a z e m b e r a s z a b a d s á g á t ó l , holott — ha a fogságot v a l a hogy meg is szokja — c s a k igen rövid ideig csattog a r a b s á g b a n és pedig a s z a b a d b a n élő t á r s a i n a k a p á r z á s a és költése idején, amikor ő b e n n e is megmozdul a z ö s z t ö n ö s nagy érzés. Hurokkal l e g i n k á b b seregélyeket fogtunk, a fai eper érésekor az eperfán, meg a bodzafákon, ha már Az ilyen h u r k o k b a n egy sárgarigó.
megakadt
fekete volt a
bodzájuk.
m á s m a d á r is, kiváltképen
v a l a m e l y i k k í n á l k o z ó lépvesszőre. A l é p v e s s z ő n e k úgy kell fel téve lenni, hogy lazán m a r a d j o n és a rászálló m a d á r r a l együtt l e e s s é k . H a erősen v a n a v e s s z ő a helyén, a k k o r a r a g a d ó s érzetétől megriadt m a d á r n é h a még i d e j é b e n elrúgja magát, mert c s a k a l á b á v a l érintette a vesszőt, pedig a s z á r n y a k o d a r a g a d á s a a lényeges. De ha a l é p v e s s z ő az érintéstől mindjárt le fordul, a k k o r a megingó m a d á r h o z z á c s a p a s z á r n y á v a l s ezzel el is dől a s o r s a . A z én i d ő m b e n l e g i n k á b b tengelicet, csízt, kenderikét és cinkeféléket fogtunk lépvesszővel. Cinkét c s a k azért, mert oda tolakodott mindenüvé, nem kellett a n n a k hívogató, a k a r v a , nem a k a r v a megfogtuk léppel is. Ilyenkor volt vele a legtöbb bajunk, mert s z a b a d o n s e m ereszthettük ö s s z e r a g a d t s z á r n y é v a l . E l ő b b meg kellett tisztogatni, a m i elég k ö r ü l m é n y e s p e p e c s e l é s s e l járt. K ü l ö n ö s e n tengelicet fogtam v a l a h a sokat, mert a z a leg s z e b b hangú é n e k l ő m a d a r u n k a fülemüle után. A kenderike is nagyon k e l l e m e s e n dalolgat, de sokkal l á g y a b b a n , k e v e s e b b c s e n d ü l é s s e l . A csíz p l á n e c s a k z a g y v á n c s i c s e r e g , igazán nem gyönyörűséges a
„muzsikája".
A rigófélék mind k í v á n c s i a k (tulajdonképen
a
fülemüle
is
rigóféle), ahol kalitka s z á m é r a fogják, ott c s a p d á t á l l í t a n a k n e k i ; a hurok ugyanis v e s z e d e l m e s , mert a m a d a r a t könnyen meg fojtja, ezért s o h a s e m is szerettem hurkot rakni. A fenyves m a d a r a t e l l e n b e n c s a k i s hurokkal s z o k á s fogni. Fürjet hálóval fogtunk. A tojó trigyegő h a n g j á n a k az után z á s á v a l (erre különös készülék v a n ) lehet a kis fürjkakast a hálóba belecsalni. Az é n e k l ő m a d a r a k fogdosása
körül
mindig
megvan az a
v i s z á s s é g , hogy hímet és tojót v e g y e s e n fognak a fogóeszközök, m á r pedig a tojók fogvatartósának s e m m i értelme s i n c s , mert c s a k a hím é n e k e l , a tojó legfeljebb idétlenül próbálgat v a l a m i efélét vagy é p é n c s a k hagy hívó h a n g o k a t hallat n é h a . J ó l ismertük a hím é s tojó közt levő különbséget s egy percig s e m tartottuk fogva a tojót, h a n e m eleresztettük. A hímek sokkal é l é n k e b b színükről könnyen felismerhetők, de mindenesetre gyakorlat kell e h h e z is.
egy-
így m a d a r á s z t u n k v a l a m i k o r régen. Volt egyszer egy igen bolond e s e t e m , a m i k o r a „ h í v o g a t á s r a " lecsapott egy elvakult
Minden m a d ó r f o g é s közt a hívogatóval és lépvesszővel való m a d a r á s z á s t szerettem l e g j o b b a n . E n n e k volt legtöbb érdekes
v é r s z o m j a s karvaly és a kalitkán levő lépvesszőt a s z á r n y á v a l érintette, mire bénultan esett le a kalitka mellé. M i c s o d a izgalom lett e b b ő l ! A karvalyt sehogy s e m bírtam úgy elcsípni, hogy
sége s ezzel járt l e g i n k á b b együtt a folytonos figyelés izgalmaA j ó „hívogató" olyan kalitkós m a d á r , a m e l y kitűnő é n e k e s és folytonos h i v o g a t á s á v a l m a g á h o z c s a l j a s z a b a d társait. K i m e n tünk vele v a l a h o v á , a kertbe vagy a mezőre, letettük a kalitkét
á r t a l m a t l a n n á tegyem, hisz' c s a k a félszárnya volt b é n a . V é g r e is a g y o n c s a p t a m , úgy vittem h a z a , diadallal. Lehettem akkor vagy tizenhárom éves.
Most pedig azt t a n á c s o l o m a z o k n a k a z o l v a s ó i m n a k , akik nem idegenkednek a madárfogdosós gondolatától, hogy a hasz nos m a d a r a k k a l s z e m b e n m o n d j a n a k le erről a különben is tiltott mulatságról. Kert, erdő, liget, mező, rengeteg h a s z n á t látja a n n a k , ha a rovarirtó m a d á r k á k b é k e s s é g b e n élhetik ott a vilá gukat. A gyümölcstermés gyakran azon múlik, hogy n i n c s elég hernyópusztító m a d á r a környéken. A s z a b a d s á g még az olyan félig-meddig s z a b a d lényeknek is nagy kincsük, álmuk, vágyuk, amilyen az e m b e r , hát még a m a d á r n a k , a m e l y n e k épenséggel éltető feltétele. Ne fosszuk meg
a
szabadságuktól
a
hasznos
madarakat.
A postagalamb. Nemrégiben n a g y s z a b á s ú postagalambversenyt tartottak NewO r l e a n s b a n . E b b ő l a z a l k a l o m b ó l tele voltak az a m e r i k a i újsá gok a derék m a d a r a k dicséretével. A z a n g o l s z á s z o k n a k végtelen nagy szeretete az állatok iránt megnyilatkozott itt is. Náluk már a p o s t a g a l a m b n e v e is m e l e g e b b e n h a n g z i k : homing pigeon. Hogyan mondjuk magyarul ? Meg van e b b e n az angol s z ó b a n a z a n g o l s z á s z o k n a k szent s z a v a a z otthon, a home. Homing otthont tartó, otthont kereső, otthont szerető. Magyarul talán a hazajáró felelne meg neki. H i á b a , nekünk m a g y a r o k n a k a „ h a z a " a szent fogalmunk. „Hazajáró g a l a m b " talán j o b b a n is kifejezné e n n e k a madárfajtának különös sajátságait. Három a l a p v o n á s jellemzi a h a z a j á r ó vagyis postagalambot. Pórjának, fiókáinak és otthonának mindenek fölött való szeretete. S o h a a hím g a l a m b meg nem c s a l j a pórját. Hű marad hozzá valósággal a halálig. Ügy három h ó n a p o s koróban kezd a fiatal hím g a l a m b pór után nézni. V a l ó s á g g a l válogat, kikeresi m a g á n a k azt a nősténykét, a m e l y i k Isten tudja m i c s o d a titokzatos hatások folytán, a legmegfelelőbb neki. Mintha szívvel és ésszel m e n n e a dolog. Udvarlása hosszú és kitartó, mert c s a k így tud sikert aratni, de ha aztán egyszer feleségét megnyerte, nincsen hozzá h a s o n l ó j ó feleségtartó s z é l e s e világon. Reggeltől estig neki szolgál mindhalálig. É s h a elveszti párját, hosszú-hosszú ideig búsul utána. S z e m e t mindaddig nem vet másra, míg meg nem győződik róla, hogy végleg elvesztette azt, akit addig szeretett. Ha aztán m á s o d s z o r is párhoz jutott, e n n e k épen olyan o d a a d ó férje lesz, mint az elsőnek. Fiókéival s z e m b e n pedig épenséggel olyan o d a a d ó szeretetet mutat, hogy iskolai példája lehetne a z atyai szeretetnek. A nős tény mindég délután 4 — 6 óra között rakja le tojását. S o h a egy perccel nem h a m a r a b b , s o h a egy perccel nem k é s ő b b . Pontosan 48 órával a z első tojás l e r a k á s a után, lerakja a másodikat is. K ö z b e n a legnagyobb gonddal ó v a k o d n a k attól, hogy valahogy tollaikkal vagy testükkel meg ne érintsék az első tojást, ameddig a m á s i k a t le nem rakták. A két fiókát ugyanis egyszerre akarják kikölteni, míg ha az első tojást mindjárt érné testüknek melege, h a m a r á b b kikelne. A m á s o d i k tojás l e r a k á s a után a z o n n a l kez dődik a költés ideje. Ettől kezdve a g a l a m b p á r élete olyan pon tosan szabályozott, hogy az e m b e r a k á r az óráját igazíthatná utána. A költést a nőstény kezdi és rajta ül tojásain egész éjjel. H a j n a l h a s a d t á v a l a hím leszáll a fészekből, megfürdik, tollász kodik, megreggelizik, egy-egy j ó falatot fölvisz a pórjának, aztán elszórakozik, ahogy tud és ahogy a z időjárás engedi, egészen reggel nyolc óráig. Nyolc órakor visszarepül a fészkébe, ott egy ideig turbékolgat a nősténynek, majd fölváltja a költésben. Ekkor meg a nőstény repül ki és eszik, meg szórakozik délután négy óráig. Addig a hím hűségesen kitart a tojásokon. Négy órakor megint a nőstény repül vissza a fészekbe és ül a tojásokra reggelig. Mikor a hímet így fölváltja, ez újra kirepül és napnyugtáig élvezi s z a b a d s á g á t . Majd visszarepül a fészkébe és szorosan m e l l é g u b b a s z k o d i k a párjának, egészen reggelig. A költés ideje tizenhét nap és mikor a fiókák kikelnek, u g y a n c s a k m o z g a l m a s idő következik szülőikre. Egy pillanatig nem nyugosznak vagy etetik őket vagy ott turbékolgatnak körü löttük. Az első héten c s a k folyékony eledelt hoznak nekik, azért beszélünk galambtejről, szilárd eledelt c s a k egy hét múlva kap nak az apróságok és attól kezdve szinte s z e m l á t o m á s t nőnek. Fiatal g a l a m b p á r o k n á l megesik, hogy a nőstény h a m a r a b b lerakja új tojásait, semmint hogy az e l ő b b i költés fiókái is szárnyra keltek volna. Megható, hogy ilyenkor milyen óvatosan kerülik a fiókák is a fészeknek azt a részét, ahol a tojások van nak. A világért hozzá nem érnének valahogy a tojásokhoz.
A nőstény mihelyt lerakta mind a két tojását, minden gondját c s a k ezekre irányítja. Rájuk ül és a fiókákat egészen atyjuk gondjaira bízza. Ezentúl a hím g a l a m b egyedül foglalkozik a fiókokkal, amíg c s a k szárnyra n e m kelnek. Fiatal g a l a m b p á r o k márciustól novemberig átlag nyolcszor költenek ki két-két tojást. A h a z a j á r ó g a l a m b n a k h a r m a d i k a l a p j e l l e m v o n á s a , törhe tetlen r a g a s z k o d á s a otthonához. Első otthona örök vágya m a r a d é s vissza repül oda bármilyen messziről is, c s a k ereje bírja. Épen ezért h a s z n á l j á k postaszolgálatra, hírszolgálatra. Ezen a téren a v i l á g h á b o r ú b a n is nagy szerepet játszottak. Belgium kezdte őket ilyen c é l r a fölhasználni. Az EgyesültÁ l l a m o k a z o n n a l meglátták a dolog fontosságát és mialatt a béke á l a r c á b a n a végszóra lesve álltak a nagy háború színfalai mögött, l á z a s hévvel vetették magukat a h a z a j á r ó g a l a m b o k háborús kiképzésére. A hírszolgálati ezredeknél külön g a l a m b osztályokat állítottak föl. A g a l a m b o k nagyszerűen beváltak. A k á r h á n y s z e m e v i l é g é t vesztve, halálra s e b e s ü l l e n elvergődött haza, m e g h o z v a szárnyai alatt a fontos üzenetet. Az már persze amerikai v o n á s , hogy e b b e n a nagyszerű ö s z t ö n m e g n y i l v á n u l á s b a n , törhetetlen jellemet, a végsőkig m e n ő kötelességtudást lát és ünnepel. Minden ilyen g a l a m b megkapta „Az Egyesült-Államok hős galambja" címét é s a vitézségi keresztet, neveik pedig meg jelentek a hősök lisztáin. E n n e k a g a l a m b f a j t á n a k a tenyésztésére emelték St.-Louisb a n a világ legnagyobb g a l a m b h á z á t . S z á z n y o l c v a n láb hosszú, több e m e l e t e s óriási g a l a m b d ú c ez. T i z e n n y o l c szárnyra van osztva, minden szárny tíz láb s z é l e s é s tizenöt m a g a s . Oldal falait dúcok födik. E z e k b e n agyagtálak fészekrakásra. A fészek anyagául d o h á n y l e v é l s z á r a k szolgálnak, mert a z o k b a nem veszik be magukat a z élősdiek. Minden duc elég nagy arra, hogy a g a l a m b p á r ellakjék b e n n e . Minden szárny előtt ötven láb hosszú dróttal födött udvar van, ahol a g a l a m b p á r o k friss vízben füröd hetnek, röpdöshetnek, táplálékukat fölcsipegethetik. De s o h a innen ki nem repülhetnek, mert különben vissza röpülhetnének oda, ahol a tojásból kikeltek. Ezek fölött, mondjuk az első emeleten, v a n n a k a szárnyra kelt és repülési tréningbe vett fiatal g a l a m b o k . A fiókákat ugyanis három hetes korukban kiveszik a fészkükből és átviszik a felső emeletre. V a g y tenyészetbe fogjók vagy repülésre. Mind a két esetben s z á m o t kap é s e g é s z e n pontos naplót vezetnek róla. A repülésre szánt g a l a m b n a k bal l á b á r a ráerősítenek egy karikét, melyen rajta van a g a l a m b h á z neve „RexalV és a g a l a m b n a k a s z á m a . J o b b l á b á r a pedig egy s z í n e s gyűrűt kap. Mind a tizennyolc s z á r n y n a k ugyanis m á s színe van. Piros, fehér, kék, rózsaszín, fekete, stb. A fiatal g a l a m b olyan színű karikát kap a l á b á r a , amilyen színű s z á r n y á b a a z épületnek beosztották. Meg kell tanulnia ezt a színt és minden repülése után arra a szárnyra kell vissza repülnie, a m e l y h e z a színe szerint tartozik. Az így beosztott g a l a m b a z o n n a l m u n k á b a kerül. Folytonos gonddal, rendkívüli szakértelemmel tanítják be arra, amit tudnia szükséges. E l s ő s o r b a n környezetüket kell megismerniök. Épen azért ducszárnyuknál a drótkerítés m a g a s a n föl.megy a z épület lapos teteje fölé és elkeríti a n n a k is a felét. A s z a b a d o n m a r a d t tetőrész arra szolgál, hogy a s z a b a d b ó l hazarepülő g a l a m b o k ott s z á l l j a n a k le. E z e k n e k is olyan a színük, mint az egész ducszárnyé. A dróthálózaton van n é h á n y nyílás. Hat d a r a b vékony galvanizált v a s r u d a c s k a alkotja. Ezeket kívülről könnyen b e lehet nyomni és akkor a g a l a m b bejuthat a z így támadt nyíláson keresztül a d ú c á b a . A r u d a c s k á k c s a k kívülről befelé mozognak. Nagyon fontos, hogy a g a l a m b o k ezt a l a p o s a n megtanulják. V e r s e n y e k n é l ugyanis c s a k a z számít, .ha a versenyző g a l a m b a maga ducszárnyára vissza _ repült és ott azon a nyíláson keresztül bement a ketrecébe. így aztán megesik, hogy nem a z a g a l a m b lesz az első, amelyik e l s ő n e k repült vissza a ducszérnyához, de ott leült pihenni, h a n e m esetleg egy olyan g a l a m b , mely c s a k sokkal k é s ő b b e n érkezett, de a z o n n a l keresztül bújt a nyíláson. A st.-lbusi telepen sokszor hatezer g a l a m b o t is kiengednek szabadrepülésre. Estére mind visszatérnek d u c s z á r n y u k b a é s nagyon ritka eset, hogy valamelyik idegen d u c s z á r n y b a tévedjen. Feltűnő j e l e n s é g ü k e z e k n e k a g a l a m b o k n a k nagyfokú ide gességük. Olyan kényesek, mint egy primadonna. A k a d is köztük beteg elég. Ezek külön ketrecbe kerülnek, hol orvossággal kezelik őket. C s u k a m á j olajat, meg hasonlót h a s z n á l n a k gyógyítésukra, de ha j o b b a n v a n n a k , a z o n n a l visszakerülnek a helyükre és t o v á b b tanulnak repülni, míg három h ó n a p o s korukban tenyészg a l a m b o k s o r ó b a nem lépnek. Dr. Turchányi Tihamér.
Ebkiállítás Egerben. József főherceg királyi fenség v é d n ö k s é g e alatt álló Magyar Ebtenyésztők Országos Egye sülete 1921. évi április hó 2 3 . és 24-én Egerben ebkiállítást, műkotorék versenyt és rendőr kutya bemutatót rendezett, A foxterriereket Cseh Ödön, a m a g y a r juhászkutyákat, a Emil, a vizslákat és magyar vizslákat és luxusebeket Raitsits tacskókat Waczula Rezső, a német juhászkutyákat, a dobermann-pincsereket és a szálkásszőrű pincsereket Wirker Béla, a magyar vizslát, a vizslákat, a német juhászkutyákat, a dobermann-pincsereket és a szálkásszőrű pincsereket Wirker János bírálta. A kotorékversenyen Waczula Rezső, a rendőrkutya versenyen Wirker Béla töltötle b e a bírói tisztséget. A kiállításon megjelent kutyák közül díjat a következők nyertek : Angol a g a r a k : „Gym" szuka, tulajdonosa Horváth Dezső (Eger), nyiltosztályban I. díj. R ö v i d s z ő r ű n é m e t v i z s l a : „Lord" kan, tulajdo nosa Illés János (Mezőtárkány), nyiltosztályban I. díj. „Léda" szuka, tulajdonosa V a s a s József ( H e j ő c s a b a ) , nyiltosztályban I. díj, eladóosztólyban 1. díj. Studinka Elemér dr. (Kompolt) német rövidszőrű vizsla utón I. díjat nyert. Szálkásszőrű német vizsla: „Mocskos" kan, tujajdonos Prágay Lajos (Vámosgyörk), eladóosztályban II. díj. „Eva Hunds" szuka, tulajdonos Tersztyánszky Dezső (Felsőtárkány), nyiltosztályban I. díj. Hosszúszőrű n ém e t v i z s l a : „ M i s s " 2 éves, szuka, tenyésztője és tulajdonosa Studinka Elemér dr. (Kompolt), a tenyészosztályban II. d í j ; „ Z s u z s i j a " 5 é v e s , szuka, tenyésztője és tulajdonosa Studinka Elemér dr. (Kompolt), a tenyészosztály ban III. díj. I r s e t t e r : „Linda" 4 é v e s , vörös szuka, tenyésztője Magyar Antal (Kerecsend), tulajdonosa Eisenmann Dezső (Felsőtárkány), nyiltosztályban I. díj.
donosa Zaicsek Alfonz (Miskolc), II. díj ; „Kapui" kan, tulajdo nosa Nagy Géza (Eger), III. díj ; „Maxi" kan, tulajdonosa Bizony Emil (Miskolc), IV. d í j ; „Boby" kan, tulajdonosa Radálsy (Miskolc), kezdőosztályban II. díj, „Castor" kan, tulajdonosa Radványi István (Budapest) és „Lux" kan, tulajdonosa Klefás Mátyás (Budapest) figyelemreméltó. — A szukák közül a nyilt osztályban : „Rex", tulajdonosa Csank István ( V á s á r o s - N e m é n y ) , I. d i j ; „Wanda", tulajdonosa Korba János (Miskolc), II. d í j ; „Wolica Edle von Podherze und Zarkow", tulajdonosa nagyecséri Ecséry László (Eger), III. d í j ; a kezdőosztályban : „Lily", tenyésztője és tulajdonosa Windischgrátz Lajos herceg, I. díj ; „Ria", tálajdonosa Hassak Árpád (Sajókaza), II. d í j ; a kölyök osztályban : „Wanda", tulajdonosa Michaelis (Miskolc, S z e m e r e utca 35.), 1. d í j ; „Bakács Britty", tulajdonosa Zajcsek Alfonz (Miskolc), II. díj ; a z eladóosztólyban : „Leona", tulajdonosa Rácz Lajos (Miskolc), I. díj ; t o v á b b á figyelemreméltók : „A/ice non d. Loqua", tulajdonosa Szokolovszky Ancika (Cegléd), „Flóra", tulajdonosa Madudak András (Eger), „Nóra", tulajdonosa Zimányi Stefi (Miskolc). D o b e r m a n n - p i n c s e r : „Naphegy Borgó" kan, tenyésztője Kelemen Emil, tulajdonosa Kolonits Ferenc (Budapest), I. d í j ; „Naphegy be szép vagy" szuka, tenyésztője és tulajdonosa Kelemen Emil, I. díj. Szélkásszőrű pincser: „Lux" kan, tulajdonosa Szász Imre (Eger), I. díj. R ö v i d s z ő r ű b e r n á t h e g y i : „ V é n u s z " 3 éves szuka, tulajdonosa Bodnárné Baghi Margit (Eger), II. díj. Hosszúszőrű bernáthegyi: „Lord" kan, tulaj donosa Jakobovits Dezső (Eger), figyelemreméltó. S p i c : Lakatos János (Eger) 5 éves szukája, I. díj. Selyemszőrű törpe pincser: „Cheriselte" kan, tulajdonosa Szokolovszky Ancika (Cegléd), kölyökosztályban 1. díj és egri champion. „Prinz" kan, tulajdonosa Sebeök Béláné (Füzesabony), a nyílt- és eladóosztólyban I. díjat. „Lily" szuka, tulajdonosa Révész Menyhért (Eger), figyelemreméltó. A n g o l b u l d o g g : „Kilburn Odin Egervár" kan, tenyész tője és tulajdonosa Szalay Ottó (Eger), I. díjat és az egri c h a m pionatus tiszteletdíjjal. „Lilly Egervár" szuka, Szalay Ottó (Eger), I. díj és egri c h a m p i o n . A m a g y a r juhászkutyák bírálata.
G o r d o n s e t t e r : „Pick" 3 éves, kan, tenyésztője Mezei János (Füzesabony), tulajdonosa Perlaky Elemér (Eger), nyilt osztályban I. díj. „Zsazsa" 3 éves, szuka, tenyésztője Krómy János (Jészkisér), tulajdonosa Vasas József ( H e j ő c s a b a ) , nyilt osztályban I. díj. „Bian", tulajdonosa lnczédy Béla (Miskolc), eladóosztólyban II. díj. G r i f f o n : „Eva" 1 éves, szuka, tenyésztője és tulajdonosa Bobory György dr. (Eger), a tenyészosztályban II. díj. S i m a s z ő r ű f o x t e r r i e r : „Ch. Fredy—Surány 1211" 3 , é v e s , kan, tenyésztője Lővészy Nándor (Cserhát-Surány), tulajdonosa Szabovits Ernő, nyilt-, győztesosztélyban I. díj. „Putnik" 7 éves, kan, tenyésztője és tulajdonosa Mattyasovszky Kálmán (Sátoraljaújhely), a tenyésztő- és kotorékverseny osz tályban II. díj. „Bogyó Hamster" 3 éves, szuka, tenyésztője néhai Posch Emil, tulajdonosa Szakmáry Géza (Miskolc), nyiltés kotorékverseny osztályban I. díj. „Egood Fried off DorringewUrt" 9 hónapos, kan, tenyésztője Muray József, tulajdonosa Lukács Béla (Eger), kölyökosztályban I. díj.
A vidéki ebkióllításokat főleg a magyar juhászkutyák propa g á l á s a érdekében rendezi a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete. S a j n o s , úgy a miskolci, valamint az egri ebkiállításon a magyar juhászkutyák közül oly kevés, fajtajellegben kitűnő és tenyésztésre a l k a l m a s példány jelent meg, hogy most m á r aggódva gondolhatunk a m a g y a r kutyafajták kiveszésére. A miskolci ebkiállításon, mondhatni egyetlen egy tökéletes külsejű komondor é s kuvasz nem volt, a pulik közül még volt olyan, melyet továbbtenyésztésre ki lehetett volna választani. Amíg a miskolci ebkiállításon a magyar juhászkutyák bírálata tágabb határok között és e n y h é b b e n folyt le, addig a z egri ebkiállításon a Magyar Juhászkutya Szakosztályától megállapított „standard" a l a p j á n történt. Az egri ebkiállításon bemutatott magyar j u h á s z kutyák, ha s z á m b a n nem is, de fajtatisztaság nézőpontjából minőségben, a puliktól eltekintve, felette j o b b a k voltak, amit a kiállítás gondos rendezőjének, Fluck Gusztáv gazdasági felügyelő, kedves b a r á t o m n a k köszönhetünk, ki nagy gondot fordított az ebanyag kiválasztásánál.
Drótszőrű f o x t e r r i e r : „Russki Ivanov" és „Russki Pusi" kan, tenyésztője és tulajdonosa Bárdos Iván ( K a l o c s a ) , „ B a n d i " 2 éves, kan, tulajdonosa Nahóczki Antal (Felsőtárkány) és „Mockassin von der Oder" kan, tulajdonosa Lipcsey András (Miskolc), figyelemreméltó osztályzatot nyert, „Szöcske Hazátlan" szuka, tenyésztője és tulajdonosa Szabovits Ernő (Miskolc), I. díjat, „Zsuzsi Hazátlan" szuka, tenyésztője Szabovits Ernő (Miskolc), tulajdonosa Szakmáry Géza (Miskolc), II. díjat, „Dusi Hazátlan" szuka, tenyésztője és tulajdonosa S z a b o u i f s Ernő (Miskolc), III. díjat. „Cila Hazátlan" szuka, tenyésztője Szabo vits Ernő, tulajdonosa Fiuk Gusztáv (Eger), IV. díjat. „Jaffa of Zugló" szuka, tenyésztője Jókuthy Sándor, tulajdonosa Bárdos Iván ( K a l o c s a ) , figyelemreméltó ; „Kis me Quick" szuka, tulajdonosa Szabovits Ernő, figyelemreméltó; „Uccu" szuka, tulajdonosa Mihály István (Tarnaszentmiklós), figyelemreméltó. Szabovits Ernő foxterier csoportja 1. díjat nyert.
M a g y a r k o m o n d o r : „Bundás" körülbelül 8 éves, kan, tulajdonosa Mondok László (Ároktő), h a t a l m a s , kitűnő alkotású, részarányos testű, jó kötésű, erős a c é l o s csontozatú, ruganyos élénk mozgású, tökéletes farkhordozású, szőrzete az őstipusnak megfelelően nemezszerűen összegubancolódott, mely utóbbi még inkább j a v á r a szolgál a z amúgy is teljesen kifogástalan komon dornak. Igen a j á n l a t o s volna, ha a magyar komondor tenyész tőink evvel a j e l l e m z ő külsejű é s testalkatú komondor k a n n a l fedeztetnék be szukáikat. A nyílt- és a tenyésztőosztályban I. díjat, az egri championátust és a tiszteletdíjat nagyon megérdemelte,
N é m e t j u h á . s z e b : A nyiltosztályban ; „Hektor" tulajdonosa Haller Ágoston (Eger), I, d í j ; „Laurin" kan,
kan. tulaj
„Vitéz" 8 é v e s kan, tulajdonosa Kovács Károly (Monosbél), a típusos komondor minden fajtajellegét m a g á n hordja, szőrzete gondozott s nem összegubancolódott. A h a t a l m a s testű Vitéz nem marad sokkal vetélytársa a „ B u n d á s " mögött, c s u p á n a v i l á g o s a b b színű orra, a kurtított fül, a k e v é s b é j ó kötésű törzs és e n n e k folytán a mérsékeltebben élénk testmozgás, miért is a nyilt osztályban a II. díjat nyerte és egyúttal vigasztalásul külön tiszteletdíjat jól megérdemelt, mert mint tenyész apaállat az amúgv
is elmaradt komondor tenyészetünk j a v í t á s á r a felette a l k a l m a s és ajánlatos. „Bodri Okány" szuka, a budapesti Állat- és Növénykert elsőrangú és díjazott tenyészszukája, versenyen kívül vett részt a kiállításon s mint ilyen elismerő oklevelet kapott. „ S a j ó " 3 éves, szuka, tenyésztője Lipcsei Ákos (Tiszafüred), tulajdonosa Mocsáry Lajos (Andornak), ugyan k i s e b b termetű,
„Bundás" komondor, kan. Tenyésztője és tulajdonosa Mondok László, Ároktő. Egri champion és I. díj, tiszteletdíj. — Raitsits Emil felvétele.
de tenyészanyaállatnak megfelelő testalkatú. A beltenyésztésből s z á r m a z ó hibáit (világosabb orr) utódjaiban B u n d á s vagy Vitéz lényegesen j a v í t a n á . Mint a kiállításon egyedül álló tenyésztésre a l k a l m a s komondor szuka, a nyílt osztályban a z I. díjat és az egri championátust nyerte. A komondorok között a versenyen kiállított két komondor kölyök feltűnt, amelyek Bóchus Ábris (Poroszló puszta, Hidvég) tulajdonában igen tökéletes tenyészállat lesz. Reméljük, hogy a j ö v ő b e n Talpas komondor kannal és Hattyú komondor szukával a kiállításokon a tenyésztő még szép eredményeket fog e l é r n i .
donosa Borhy György (Gyöngyös), külsejével a legjellemzőbben mutatta a komondor és kuvasz keresztezés jeleit s mint ilyen díjazás a l á nem került. „Porfds" 2 éves, fehér kuvasz, kan, tenyésztője és tulajdonosa Borhy György (Gyöngyös), bár k i s e b b termetű és gyengébb szervezetű, de fekete orrú és szőrzetben, valamint faroktartésban kitűnő apaállat, a nyílt és tenyésztő osztályban a z I. díjat megérdemelte. „Rudi" sárga színű, 3 é v e s kan, tulajdonosa : Holczreiter Tamás (Nagy-Pállya), bernáthegyi és kuvasz keresztezés és mint ilyen, díjazás a l á nem került. „Bundi Állatkert" fehér színű, kuvasz, kölyökszuka, tenyész tője a budapesti Állat- és Növénykert, tulajdonosa ifj. Tarcsányi Sándor (Ludas), tökéletesen magán hordja fajtájának j e l l e m z ő jeleit, a kölyökosztályban az 1. díjat j ó l megérdemelte. P u l i : A kiállításon benevezett p u l i k , k ö z ü l példányképen állott a versenyen kívül megjelent Anifeo Állatkert s mint ilyen, elismerő oklevelet érdemelt meg. S a j n o s , a többi puliról nem sokat mondhatok, mert mindannyi fajtajellegnélküli. Fillér hatá rozottan spic s nem puli, Vitéz vérében több a komondor vér, Vigano testalkotásában és szőrzetének ^színében . a foxterrier morganatikus b e a v a t k o z á s a kitűnik, Ringyó, és Ügyes felálló rövidszőrű fülével i n k á b b spic, mint puli. T e r m é s z e t e s e n mind ezek a díjazásból kizárattak. A v á r a k o z á s o n aluli eredmény azt a szomorú tapasztalatot erősíti meg, hogy h a z á n k b a n e sorsdöntő ó r á k b a n sem lehetett a magyar juhászkutya tenyésztésére a z érdeklődést felébreszteni. Mig a német az ő juhászkutyájával n e m c s a k a volt szövetsége seket, de a mai napon az e l l e n s é g e s á l l a m o k a t is meghódította, addig mi élhetetlenségünknél fogva pusztulni hagyjuk legérté k e s e b b e b a n y a g u n k a t : a m a g y a r juhászkutyákat. A z utolsó pilla natban még egyszer hallatom kérő szavamat, amikor azt mondom, hogy minden magyarnak kötelességé a m a g y a r j u h á s z k u t y á k m e g m e n t é s e a végpusztulástól. Ugyanekkor nem mulasztom el azt sem, hogy elismeréssel adózzak a megértők előtt, akik közül, mint a j ö v e n d ő magyar juhászkutyatenyésztők, a többek közül gróf d'Orsay Ede és Bochus Ábris urakat kiemelem. Műkotorék verseny. Kezdőverseny rókára: I. „Kati Hazátlan" (Szabovits Ernő), II. „Duci Hazátlan" (Szabovits Ernő), III. „Russki Ivanóv" ( B á r d o s Iván). Nyiltverseny rókára; I. „Ch. Fredy "Súrány" (Szabovits Ernő), II. „Uccu" (Mihály István), III. „Dusi Hazátlan" (Szabovits Ernő) és „Ruski Pusi" (Bárdos Iván). Bajnokverseny rókára : I. „Kisme Quick" (Szabovits Ernő), II. „Ch. Frédy Surány" (Szabovits Ernő), III. „Ruski Pusi" (Bárdos Iván), IV. „Uccu" (Mihály István). Rendőrkutyaverseny és bemutató. A rendőrkutya bemutató az egri érseki parkban igen nagy érdeklődő közönség mellett zajlott le. Az é v s z á z a d o s fáktól övezett nagy tisztás pázsitján kutyáink legértelmesebbjei a leg s z e b b mutatványokkal gyönyörködtették az egri közönséget. A rendőrkutyaverseny é s bemutató nagy sikere Lenz Albin ezredes hathatós t á m o g a t á s á n a k és Wirker Béla alezredes és rendőrkutyabíró ü g y b u z g a l m á n a k köszönhető. A verseny egyéb ként a következő eredménnyel végződött: I. díj : Klefás Mátyás Vezető a tulajdonos.
(Budapest) „Lux"
II. d í j : Zajcsek Alfonz (Miskolc) kanja. V e z e t ő a tulajdonos.
német j u h á s z kanja.
„Laurin"
német
juhász
III. d í j : Kelemen Emil (Budapest) „Naphegy be szép vagy" D o b e r m a n n - p i n c s e r szukája. V e z e t ő a tulajdonos, IV. dij : Radványi István (Budapest) „Casfor" német j u h á s z kanja. V e z e t ő a tulajdonos. „Vitéz' komondor, kan, kurtított fülű. Tulajdonosa Kovács Károly, Mónosbél. Nyilt osztályban II. díj és tiszteletdíj, — Raitsits Emil felvétele.
A versenyen kívül az elismerő oklevelet jól megérdemelte a komondor kölyökpár. M a g y a r k u v a s z : Míg a komondorok között két ideál típust találtam, addig a kuvaszok közül elsősorban s mondhatni egyedül Marost, a székesfővárosi Állat- és Növénykert tenyész kuvaszkanját említhetem s mint ilyen, versenyen kívül elismerő oklevelet nyert. „Bundás" 3 éves, fehér kan, tenyésztője és tulaj
V. d í j : Korba János szukája. V e z e t ő : Zajcsek
(Miskolc) Alfonz.
„Wanda"
német
VI. d í j : Kolonits Ferenc (Budapest) „Naphegy D o b e r m a n n - p i n c s e r kanja. V e z e t ő a tulajdonos.
juhász Borgó"
A rendőrkutya-versenyt követő bemutatón a kutyák töké letes teljesítő képességét Félix főhadnagy szakszerű m u n k á j a eredményezte. A kiállítás sikeréért eredménnyel Fiuk Gusztáv az oroszlánrészt vette ki.
a legönzetlenebbül és megérdemelt gazdasági felügyelő a rendezésben Raitsits Emil.
nnnnn A kiadásért felelős: RAITSITS EMIL nnnnn
BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI Budapest, 1921.
VIII. évfolyam. 9—10. szám.
Május 1—15.
KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE
A z állat- é s n ö v é n y k e r t i g a z g a t ó s á g á n a k közreműködésével szerkeszti:
HÍREK
á l l o m á n y á t természetesen érthető o k o k b ó l az
RAITSITS EMIL
aquariumnak felülmúlja.
Herman-szoba. Az állatkert aquariumában látható Cerva Frigyes-nek Hermán Ottó emlékezetére alkotott miniatűr dolgozószoba, amelyben a 70 éves természetbúvár előtt az állat világ érdekes képviselői hódolatukat nyilvánítják. Az érdekes alkotás mel.lett kiállította az apróságok művésze többek között a pásztor- és vadász szobát, a pásztorkunyhók modelljeit és a téli halászat élethű modelljét. A maga nemében különleges kiállítás az állatkert aquariumában a pünkösdi ünnepekre nyílott meg látogatóközön ségünk meglepetésére. Az aquariumba váltott rendes belépődíj lefizetése mellett a kiállítás megtekinthető. Az
antwerpeni
állatkert.
A
németek
újbóli
élő
világa
A győző
kiépítése
és
nagy
államok
mértékben
állatkertjeinek
benépesítése
a bőséges
a többi,
okozhat
mint a z antwerpeni
fejfájást,
úgy
állatkert
igaz
nem
gondolhatunk,
aquariumunkat
mint
arra,
hogy
nemcsak
attól
a
tengertől fosztották meg a h a t a l m i
a
mi
medvék
zárt
kis
amikor
túltengés-
nagyobb
áldozatokat
szívéhez,
Magyar
beköszöntött
E l e f á n t l o v a g o l á s . Az állatkert fiatal elefánt j á n , a m e l y e k m é r komoly e l e f á n t o k k á a
hosszú
háborús
évek
nélkülözéseinek
ellenére, komoly léptekkel j á r j á k az állatkert útait.
Az
imbolygó
járású
elefántok
hátán
a gyermeksereg gondtalanul örvend a külön leges s é t a u t a z á s n a k s n e m szerencsétlen
is sejti,
idegenből s z á r m a z ó
hogy a
állatok is
nélkülözések
között
éltek,
mint a mult
fiatal
v i d á m s á g a ragadt
elefántok
rájuk.
a
lóbálják
múlthoz és
nyúj
V a g y talán a j o b b
élteti
h a n e m a z a c s e k é l y régen
a z antwerpeni
mennyiség, a m e l y e t a t a k a r m á n y u k h o z
reménysége
rizs
ten, a
a gondos
elragadtatással
a l ó n a k a z a b , a z a z e l e f á n t n a k a rizs.
antwerpeni
a
győzelmi
mámorban
élő
lakosság
a viszonyokhoz mérten m a j d n e m tökéletesen, mert a különböző állatfajok mellett előtűnnek a zsiráfok é s a m a j o m h á z b a n a c s i m p á n z o k legtökéletesebb
Mert
javultával nem
hiába,
nyújt ami
visszaállításáról.
Az állatkertet a b é k e rövid napjain b e n é p e s í tette
viszonyok
vezetőség.
példányai. Az e m l ő s állatok
immár a medvék
tavaszi
napsütés
néz,
nem
barlangjába,
mellett
nyugodtan
sziesztázik a h á b o r ú s éveket átélt
medvepár.
Az állatkerti fácánház. Az állat kerti fácánház átalakítás miatt még mindig zárva van a látogatóközönség előtt; mihelyt a javítási munkálatok befejeződtek és a kijavított kifutók benépesíthetők, új látványosságban lesz része az érdeklődőnek. Egyéb ként a fácánház keltetőgépeiben nap nap után szép számmal kelnek ki a pelyhes fiókák, amelyek a madár ház és baromfiudvar benépesítését szolgálják.
SZERKESZTŐI ÜZENETEK
kever
e területen nem maradt élő lény. H a z á n k fia
valutáris
a
sem
az elefántokat, nélkülözött
járt a közelmúltban Antwerpen v á r o s á b a n és az
hiába
lettek
és a jövő
be
most,
a l á t o g a t ó k ö z ö n s é g m á r kora reggeli
ó r á k b a n ellátja minden j ó v a l állatait,
hol
pusztítás a l e g n a g y o b b mértékben ezek szerint
számolt
barna
talpra álljon. í m e a b é k é s , n y u g a l m a s j ó m ó d
szent H a z a
is agyonsanyargatott l a k o s s á g között. A h á b o r ú s
állatkert gyors és i m p o n á l ó
de
a
ország fővárosához.
Nem a mult feledése
úgy, hogy
elkéregettek,
folyjanak
j ö v ő pirkadását látják.
sújtotta
naphosszat
hogy a „Kérjél szépen"-re a megszokott módon
okozzanak a kiszabadult vadállatok az amúgy
állatkertet
falatokat.
n é l k ü l ö z é s e i alatt a
a z m e g s e m mozdul, feléje
togatják orrmányukat. T a l á n a g y e r m e k s e r e g
még
évek
p a r a n c s o l n á k , h a tudnák, hogy ne
és
mellett
egy-egy határozott h a n g s b a r n a
irányban
vidámabban
ellenség
közül
tömeg
h a n e m életünk éltető ereit a folyókat is m á s
A
előnyomuló
előtt.
a
szólítgatja a k é s ő b b e n kelő á l l a t b a r á t a m a c k ó t ,
viszonyítva
félelmetesen
hangzott
töltötte
barlangja
ben élő győzők, a m e l y b ő l nyerte élő világát,
emberiség.
is
szeretettel
medvék
m a n c s o k k a l v á r t á k a feléjük dobott A háborús
a z o k a n é m e t e k bom
amúgy
legnagyobb barna
szépen"
g a t ó s á g á n a k . Mikor e z e k e t hallottuk, egyébre
b á z á s a folytán r a b s á g u k b ó l m e g s z a b a d u l j a n a k az
nehogy
„Kérjél
a
m e d v é i n k mintegy p a r a n c s r a kérésre összetett
nem
oly
agyonlövette,
idejét
minduntalan
igazán
szomorú n a p j a i fölött napirendre tért nélkülöző
mind
el
mellett
peni
állatait az i g a z g a t ó s á g
Á l l a t k e r t ü n k m e d v é i . Állatkertünk látogató közönsége a
h a d i s a r c és s z a b a d tengeri kikötők h a s z n á l a t a
háborús e l ő v o n u l á s a k o r közismert a z antwer állatkert
Megjelen mint az „A TERMÉSZET" :o: :o: :o: melléklapja :o: :o: :o:
Szimfonikus hangversenyek. Az állatkert zeneértő és zenekedvelő közönsége ez idén is megtalálja mű élvezetét kertünkben, mert június 15-ikétől kezdődőleg kezdetét veszik a szimfonikus hangversenyek.
Z . K. K u v a s z k ö l y k e i n k e t mind elkapkodták. Fütykös k o m o n d o r u n k pedig c s u p á n egy kölyket nevelt fel. K. B. Élő rókát igazgatósága.
is
elfogad
az
állatkert
B. I. K . . . R ó k a - b o r z o t nem fogott, miért is n e m gratulálunk, hogy a fogadását elvesztette. S . P. A z vesszük.
előfizetők
gyűjtését
köszönettel
A kiadásért felelős: RAITSITS EMIL
A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLATKERT HELYSZÍNRAJZA
JELMAGYARÁZAT: 1. 2. 3. 4. 8., 25., 33., 3 5 . F. J . földalatti villa 5. 6. mos vasút. Omnibusz. 7. A tírképen lúlli>• f• • számuk U 8. útmutató azit vejeire utalnak. 9. 10. 11. 12. KI. = klozet.
Az állatkertbe vezető villamosok számai:
Főkapu Igazgatóság Dohényárusítás Majmok Rágcsálók Mókusház Erszényesek Szarvasok Juhok Tejcsarnok Antilopok Bölények
16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
Cukorkaárusítás Kapu Néprajzi gyűjtemény Vastagbőrűek Zsiráfok Turista-út Vendéglő Tevefélék Disznófélék Gyermekek játszó helye Sport-pálya
kocsikázó24. Lovagló pálya 25 Zebraistálló 26. Muflonok 27. Zergék 28. Kecskék 29; Kőszáli bakok medvék 3o; Kis 31. Nagy medvék Kutyák 32. 33. Süteményárusítás 34. Átjáró az oroszlénházon át
35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44 45,
Tigrisbarlang Oroszlánbarlang Kis ragadozók Hűsítő italok árusítása Vidrató Várrom Fókató Jegesmedvék Turista-út Rozsomák Nyeslfélék
46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55: 56.
Rénszarvasok Noivég ház Jegesrókák Alagút-átjáró Bejárat a mozgófényképékhez Uszómadarak Gázlók, kacsák Fácános Sasok Strucok Kisebb tóparti madarak
57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65, 66, 67. 68.
Madarak háza Dohányárusílás Falusi gazdaság Rovarok Akvárium Terrarium Vendéglő Zenepavillon Kávéház Terrasz kávéház Pálmaház bejárata Aréna-úti kapu
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
MAGYAR EBTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS
EGYESÜLETE
ALAPÍTTATOTT 1865-BEN
felkarolja az ebtenyésztő sport összes érdekeit, vezeti é s kiadja a h a z á n k b a n e g y e d ü l á l l ó M a g y a r Ebtörzskönyvet és a M a g y a r Vadászeb-Törzskönyvet Hivatalos lapja „A KUTYA". Előfizetési díja évi 40 K , tagoknak 20 K . Belépési díj 20 K, tagsági díj 50 K. Felvilágosítást nyújt: ILOSVAI LAJOS KÁROLY ügyvezető titkár, Budapest 112
Hirdetéseket elfogad az „A Természet" kiadóhivatala
SKABAÉSPLÖKL FEGYVER-RAKTÁRA
Vadászfegyverek Vadásztöltények Vadászfelszerelések
(I)
ü
Fegyverja vitások, (t) barnítások saját 0) műhelyünkben
NIMRÓD-VADÁSZLAP"-ra K i a d ó h i v a t a l : B u d a p e s t , IV., E g y e t e m - u . 4 . ELŐFIZETÉSI ÁRA
• •• •
F É L É V R E 50 KORONA
••••
a • Váltsunk állatkerti bérletjegyet! •
D
• •••
Az előfizetés díja az „A Természet" kiadó hivatala címére, Budapest, Állatkert küldendő
i i
VAD A S Z O K ! F i z e s s e n e k e l ő a
„A TERMÉSZET"-re K K K K
i
(!) BUDAPEST VL, i!) VILMOS CSÁSZÁR-ÜT 3 3 . (!)(I)
Mindenki fizessen elő az ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egy évre 120 Félévre 60 Negyedévre 30 Egyes szám á r a . . . . 5
§ (I)
Székesfővárosi házinyomda 1921.
PDDO
