KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE Előfizetési ára egy évre 120 K, félévre 60 K. Egyes szám 5 K. Megjelen minden hó 1- és 15-én

JZ INTcZcT

iCO<\ T VTA R A

leltári szám: III.—IV. SZÁM

-

AZ ÁLLAT- ÉS N Ö V É N Y K E R T IGAZGATÓSÁGÁNAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTI:

f / / /

RAITSITS EMIL

KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE E l ő f i z e t é s i á r a e g y é v r e 120 K , f é l é v r e 6 0 K . • E g y e s s z á m 5 K . • M e g j e l e n m i n d e n h ó 1- é s 15-én

A repülő Reptiliákról. 1787-ben Eichstátt franciaországi város mellett Collini egy ezideig ismeretlen állatcsoportba tartozó kövületre talált, melynek hovatartozandósága kérdé­ sében a tudományos körökben élénk vita indult meg. A tudósok egyrésze az állatot vízi madárnak, más­ része vízi emlősnek, egyesek pedig az emlősök sorába tartozó bőrégérnek gondollak. Cuuíer-nek, e kiváló paleontológusnak fellépésére volt szükség, hogy ezen eddig ismeretlen kihalt állat rendszertani helyzete tisztázva legyen. Cuvier az állatot „Reptile uo/anf"-nek (repülő reptilia) ismerte fel s ezen állítása a későbbi idők, tudományos vizsgálatai révén be is bizonyosodott. Így ezen lelet a későbbiekkel együtte­ sen megalapozta a repülő Saurusok állatcsoportját, melyek minden valószínűség szerint a mai madarak előhírnökei voltak. A geológiában épúgy, mint a történelemben, korokat különböztetnek meg, a föld kérgét alkotó kőzetrétegeket aszerint csoportosítva, hogy e rétegek­ ben alacsonyabb, vagy magasabb fejlettségű állatok­ nak kövült maradványait találták. A történelem előtti időknek a geológiai őskor felel meg, amely korban még csak a tengerek és szárazföldek keletkeztek, amikor még a szerves élet semmi nyomát nem találjuk. Amint a történelmi ókor az emberiség történelmében a legkezdetlegesebb kultúra korszaka volt, úgy a következő geológiai kor: a geológiai ókor is a leg­ kezdetlegesebb állati szervezeteket tartalmazza, melyek a távol jövőben rejlő hatalmas állatország ősei voltak. Amiként a történelmi középkor a min­ denben rejtélyes és titokzatosat kereső tudomány korszaka volt, épen úgy a geológiai középkor

(mezozoikum) a legcsodálatosabb s legérdekesebb állatfajok korszaka volt. A mezozoikum uralkodó állatai a Reptiliák voltak, amelyek benépesítették a szárazföldet.az édesvizeket, a tengereket és a levegőt. A Reptiliák mai képviselői a krokodilusok, a teknősök és a gyíkok, nagyság és fajban való változatosság tekintetében messze elmaradnak a mezozoikus ősök mögött. Ezen kor uralkodó Reptiliái a Saurusok voltak. A szárazföldi Saurusok sorába a föld legnagyobb állatai tartoztak, melyek némelyike a 30 m. hosszúságot is elérte. Ezen állatóriások között a legnagyobbak békés növényevők voltak, de egyes példányok félelmes ragadozó fegyverekkel voltak felruházva és így lehetetlenné tették a gyengébb és kisebb fajoknak a megélhetését. Valószínűleg ez a nagy konkurrencia volt az, amely a kevésbé fel­ fegyverzett fajokat a fákra szorította és ezeknek idő­ vel olyan szervük fejlődött ki, mely képessé tette őket arra, hogy a levegőben lebegjenek, amely régió az akkor élő hatalmas rovarok személyében gazdag táplálékot szolgáltatott. A levegő legelső meghódítói a rovarok voltak, amely állatrendek repülő képessége még a geológiai ókorban kifejlődött, szintén a létért való küzdelem folytán. A rovarok ősei vízben éltek s a hatalmas ellenségként szereplő ragadozó halak elől menekültek a levegőbe, ahol minden ellenségtől megmenekülve pompás tenyészetnek indultak, úgy, hogy egyes fajok szárnyhegyeinek távolsága a 70 cm-t is elérte. Most azonban egy új ellenség jelent meg a Pterosaurusok (repülő Saurusok) személyében, melyek mint a levegő legelső gerincesei, joggal tekint­ hetők a madarak legkezdetlegesebb őseinek. A Pterosaurusok madárkinézésű Reptiliák voltak (lásd 1. kép), melyek azonban a nagy hasonlóság

^

mellett is lényeges eltérést mutatnak a mai madaraktól, de a madarak tulajdonképeni őseivel sok tekintetben megegyeznek. Koponyájuk kihegyezett csőrben végző­ dött, amely csőr fogakkal volt ellátva. A fogak azon­ ban hátrafelé állottak és így rágásra már nem voltak alkalmasak, tehát ez a már hasznavehetetlen szerv csak ősi bélyegként maradt meg náluk. A madarak tulajdonképeni ősének, az Archeopterixnek, szintén fogakkal ellátott csőre van és a ma élő papagályoknál is megtaláljuk fiatal korban a fogkezdeményeket, melyek azonban később visszafejlődtek. A fogazott csőr tehát nem zárja ki azt a körülményt, hogy a Pterosaurusok voltak a madarak előhírnökei. A koponya csaknem derékszögben ült a nyakon és a kétoldalt elhelyezett szemeket már sclerotika gyűrű vette körül (a sclerotika

Dymorphodon macronix: Owen után Jura korszakból való Pterosaurus.

gyűrű a mai madaraknál is feltalálható s a szemet körülvevő apró, különálló csontokból áll). A Ptero­ saurusok repülőszerve már lényeges eltérést mutat a mai állatok repülőszerveitől. A jelenkori madarak­ nál ugyanis az izekre osztott, egy csonttá módosult mellső végtag áll a repülés szolgálatában, a dene­ véreknél pedig a mellső végtag négy ujja között kifeszített hártya áll a repülés szolgálatában; ezzel szemben a Pterosaurusoknak csak egy ujja mutat változást azáltal, hogy hatalmasan meghosszabbodott s a repülőhártya a hasfal és ezen megnyúlt ujj között van kifeszítve. A többi négy ujj változatlan maradt

— Ordítsa s z a v a m a t a d ü h ö n g ő orkán, Váljon mennydörgéssé fenyveseknek ormán. Legyen b e n n e m i n d e n csillag s u g a r á b a ' , A m e l y felé sóhajt a pásztor m é l á z v a ,

Négy szobor. 1921. j a n u á r 16. Nyugotnak i z e n e m : k ö z s z á j o n forogjon, M i n d e n k i n e k szíve c s a k ettől dobogjon. Minden v é r c s e p p e c s k e ettől ízzon, forrjon, Fertő s e l y m e s h a b j a c s a k erről suttogjon, R e j t e l m e s n á d a s a c s a k erről suhogjon . . . — Ezl súgja a szellő, a s z é l v é s z rikoltsa, A n a g y c z e n k i kripta ez egyet d o b o g j a , Ezt h i r d e s s e fennen b ü s z k e E s t e r h á z a , E z lángoljon ősi Sopron v á r o s á b a : K e d v e s hű testvérünk, n e m a d u n k , nem A rablóknak, inkább mindnyájan

és karmokkal volt ellátva. A Pterosaurusok csontjai hasonlók a mai madarak csontjaihoz. Üregesek, pneumatikusak, ezáltal az állat testsúlya nagymérték­ ben csökken, ami a repülésnél igen fontos, azonkívül a csontok elhelyezkedéséből arra következtethetünk, hogy légzsákjuk is volt, ami a repülés közben való lélegzést igen megkönnyíti. Ez a repülőszerv még nem volt tökéletes, minden valószínűség szerint csak paszive tudtak repülni, vagyis valamely helyről leereszkedni és esetleg lebegni tudtak, de már ugyan­ azt az útat visszafelé repülve nem voltak képesek megtenni. A repülés kiinduló pontjául szolgáló magaslatokra karmos végtagjaik segélyével másztak fel, amely karmok egyes tudósok véleménye szerint még azon célt is szolgálták, hogy azokkal alváskor úgy függesszék fel testüket, mint a mai denevérek. Lényeges eltérést mutat a mai madaraktól farkuknak hosszúsága, amely bélyeg a kulcscsont hiányával együttesen megerősíti a geológiai középkor Dinosaurusaival és Crocodilusaival való rokonságot. Ez a hatalmasan fejlett farok valószínűleg a repülés kor­ mányzásának szolgálatában állhatott, amint ezt a mai repülő gyíkoknál is látjuk. A Pterosaurusok nagysága igen váltakozó volt. A legkisebbek verébnagyságúak voltak, de a leg­ nagyobbak, melyek a mezozoikum utolsó korszaká­ ban, az úgynevezett krétakorszakban éltek, már a ma élő legnagyobb madarat, a kondorkeselyüt is felülmúlják nagyság tekintetében. A Pteranodon nevű faj koponyája a 70 cm-t is elérte és kiterjesztett szárnyai 7 méter hosszúak is voltak. A Pteranodonok érdekes tulajdonsága az, hogy koponyájuk már fogat­ lan volt, ami már magasabb fejlettség jelének tekinthető. A Pterosaurusok leggyakoribb lelőhelye Eichstátt, Kelheim és Solnhofen környéke. A kelheimi és eichstátti partvidék lagunás jellegű volt, mely több ízben kiszáradt s ilyenkor ragadós iszap került a felszínre. A közeli szárazföldről a szél rovarokat sodort ide, melyek az iszapba ragadtak és így zsákmányul estek az itt lebegő Pterosaurusoknak. A Pterosaurusok is ilyen helyen kerültek az iszapba, sajnos azonban csontvázuk, csak ritka esetben köve-

adunk

meghalunk . . .

É s z a k n a k i z e n e m , hol a b ü s z k e T á t r a A m a g y a r égboltot k a r j a i b a zárja, Hol piheg r e m e g v e ódon Igló, L ő c s e , K é z s m ó r k , h ő s T h ö k ö l y nyugovója, fészke, I z e n e m Dévénytől Pozsonyig, K a s s á i g , Urunk, F e j e d e l m ü n k , R á k ó c z i sírjóig,

Ezt tükrözze v i s s z a Csorba s m a r a g d tükre, Szikrázza Tarpatak minden gyémántcsöppje, Dörögje ős Kriván, suttogja szép S e l m e c z , H o g y : a m i n t egykor volt, n e m s o k á r a úgy l e s z ! — Akik b e l o p ó z t a k őrizetlen h á z b a S a z a l v ó beteget lekötötték l á n c b a . Nem l e s z n e k s o k á i g bitor urak itten, Úgy segéljen minket Urunk, a nagy Isten ! . . . I z e n e m K e l e t n e k : Drága szép testvérünk, T e f e l é d sóhajtunk, k ö n n y ü n k ö n át nézünk . . . S z e n t L á s z l ó v á r o s a , szép, szomorú Arad, Látjuk könnyeteket, halljuk s ó h a j t o k a t . . . K o l o z s v á r , S e g e s v á r , l e g e n d á s vidékünk, B ű v ö s szent A n n a - t ó , tudjuk mi vagy nékünk . . . Ősi V a j d a h u n y a d r a b b i l i n c s b e zárva, Hörgéstek, kínotok a z egeket rázza . . . — H a a rab n a p után leszáll a rab esté, S z á l l d o s s o n h o z z á t o k Petőfinek lelke

sült meg, mert üreges csontjaik könnyen az enyé­ szetnek estek áldozatul. Ezen körülmények folyián maradványaik még nagyon hézagosak. Európából Német-, Francia- és Angolországból ismeretesek Ptero­ saurus kövületek; az amerikai Kansasból pedig a leghatalmasabb Pteranodon-példányok kerültek ki. A fent vázolt jellegek alapján tehát a Pterosaurusok méltán tekinthetők a madarak előhírnökeinek, külö­ nösen, ha szembeállítjuk őket a tulajdonképeni ősmadárral, az Archeopterix-szel. Az Archeopterixnek ezideig mindössze két példá­ nyát találták, melyek közül az egyik a berlini, a másik a londoni múzeumban van. Az utóbb emlí­ tett ősmadárnak a repülőszerve a Pterosaurusokéhoz annyiban hasonlít, hogy szintén a mellső vég­ tagnak csak egy ujja alakult át meghosszabbodva a repülés céljaira, a többi ujj pedig szabadon maradt és a kapaszkodás célját szolgálva, karmokkal volt ellátva; másrészt a madarakéhoz hasonlít, azáltal, hogy tollakkal van fedve. A csőr fogakkal ellátott és így világosan mutatja a Pterosaurusokkal való rokon­ ságot. A fark szintén átmeneti állapotot képvisel, amennyiben egyrészt a mai madaraktól eltérően aránylag igen hosszú, mint a Pterosaurusoké; más­ részt azonban már tollakkal bontott. Ezen átmeneti alakot is megismerve, világosabbá lesz előttünk, hogy a madarak legkezdetlegesebb ősei a Pterosaurusok voltak. A kihalt állatfajoknak kövesült állapotban leg­ több esetben csak a vázrészeik maradtak meg. E leleteknek az alapján tehát az illető állatoknak csak morfológiai és anatómiai jellegét ismerhetjük meg, életműködéseikre és életmódjukra csak olyan módon vethetünk világosságot, ha őket a ma élő rokon fajokkal összehasonlítjuk. A Pterosaurusok tárgyalásánál tehát nem lesz kevéssé érdekes, ha néhány szóval megemlékezem azokról a ma élő Reptilia-fajokról, melyek a repülés módjában és némileg a repülőszerv alkotásában is e kihalt Reptiliákhoz a legnagyobb hasonlóságot mutatják. A ma élő Reptiliák között van a gyíkoknak egy 30 nemre és 200 fajra tagozódó csoportja, melyek a többi gyíkfajoktól igen S ha megnyílnak egykor majd a k a t a k o m b á k , Melyek testvéritek segítségét hozzák, G ú z s b a vert erőtök a k k o r kipattanjon, Suttogástok akkor m e n n y d ö r g é s b e csapjon, A kráter kitörjön, izzó l á v a folyjon, Vérfolyam áradjon, tüzes eső hulljon ; Addig suttogjatok, s z é p d a j k a m e s é k b e , É l e s s z e t e k hitet, bizalmat a vérbe, E l m e g y ü n k hozzátok, elmegyünk, elmegyünk, Nem nyugszunk, míg újra e g y e k k é nem leszünk . D é l n e k azt izenem, mely kincseit tárja É s most a r a b l ó k n a k gazdag é l é s t á r a , D u n a - T i s z a köze, B á c s k a , híres B á n s á g , Pihegő kebletek ö l e l é s ü n k várják . . . — S z a b a d k a , T e m e s v á r , n e m vártok sokáig, A szent T u r u l - m a d á r kiterjeszti szárnyit S r e b b e n v e , sikongva szólít a tettekre.

elütő jellegűek. Az ide tartozó fajoknak legnagyobb része fákon lakik, más jellemző tulajdonságuk az, hogy farkuk nem törékeny, nyelvük megvastagodott és a szájból ki nem ölthető. E csopotba tartoznak a Sárkánygyíkok is. A Sárkánygyikok 35 fajra tago­ zódó csoportja nagyon élesen különbözik a fajbeli rokonoktól. A sárkánygyikoknak azon jellemző tulaj-

A

Draco volans (term. nagys. /8-a) Gadow után.

donságuk van, hogy 5—6 pár álbordájuk jelentéke­ nyen meghosszabodott és ezen bordákra a test mind­ két oldalán egy félkör alakú bőrhártya van kifeszítve. A régebbi megfigyelők szerint ezen hártyát, mintegy ejtőernyőt kifeszítve, ferde irányban lefelé tudnak repülni, azonban ezt az utat visszafelé már repülve nem tudják megtenni, épúgy, mint a Pterosaurusoknál láttuk, hanem karmaik segítségével másznak fel a magasabb helyekre. Ezek egyik legérdekesebb faja a Draco volans (lásd 2. kép), melynek teste mind­ össze 21 cm. hosszú, melyből 12'5 cm. a fark hosszú­ ságára esik. Ez a jelentékeny hosszúságú fark, amint Miénk lészesz újra, úgy, mint voltéi eddig, A mezők, a hegyek a mi nevünk zengik. — É b r e n aludjatok, míg üt a szent óra É d e s ölelésre — a találkozóra . . . S izenem, kiáltom szét a Nagyvilágba, Hogy h i á b a suhog gálád hóhérbórdja, H i á b a firkálják a sok papirrongyot, H i á b a diktálnak röhögve rabkosztot, H i á b a fonják a r a b s á g kenderkócát, H i á b a lopják el testünk koldusrongyát, H i á b a alkusznak settenkedve, félve Az orvul leütött végső vércseppére, B á r m i t karatyolnak, voltunk, vagyunk, leszünk, A mi szűz porténkon c s a k nekünk van helyünk . . . Ki ide tolakszik, ebül jött, megjárja, Kiverjük a mérgét, ebül lesz h a l á l a .

V é r p a t a k o k folynak a k a l á s z t e n g e r b e . . . Megjelenik újra H u n y a d ' é s Kapisztrán S m a g y a r z á s z l ó leng majd tornyaitok o r m á n . . . É d e s szép leányzó, örömtől c s a p o n g v a

— Úri gavallérség ki van innét irtva, S z í v n e k bárgyú könnye ki van innét sírva, Hitetlenek lettünk m i n d e n b e n , mindenben, Nem hiszünk mi már, c s a k a m a g y a r Istenben, C s a k egyedül b e n n e a z örök Igazság,

Oltalmad találod a m a g y a r k a r o k b a ' . . .

Mert ő b e n n e fogant a nagy Magyarország I . . . KISS DEZSŐ.

Wallace megfigyeléséből kitűnik, a repülés irányítá­ sánál fontos szerepet játszik. Wallace megfigyelése szerint ugyanis a Draco-félék 30 lábnyira is képesek repülni egyik fáról a másikra és repülés közben farkuk segélyével a repülés irányát megtudják változ­ tatni. Deninger legújabb megfigyelései szerint azonban a Draco volans repülésénél nem pusztán ezen ejtő­ ernyő játszik szerepet, hanem szerinte az állat az egész hasbőrt felfújja és így a teste mintegy hosszanti irányban megnyúlt ballon formáját és tulajdonságait veszi fel, amely körülmény természetesen nagyon csökkenti a testsúlyt és ezen repülésnél az álbordákra kifeszített bőrhártya csak mintegy támasztékul szolgál Abe/-nek a bécsi egyetem tanárának a véle­ ménye szerint feltételezhető, hogy a Pterosaurusok is hasonló módon repülhettek. A Draco-félék ezen újonnan megfigyelt repülés­ módjának bizonyítékául a bácsi Hof-múzeum gyűjte­ ményében láthatni egy példányt felfúvódott hasbőrrel. A Magyar Nemzeti Múzeum állattárában több pél­ dány Draco-fajt láthatunk, de ezen múzeumi pél­ dányok nem vetnek fényt sem az állat színgazdag­ ságára, sem a repülés módjára. A Draco-félék csupán Kelet-Indiában és az indo-maláji szigetvilágon élnek, gyors repülésük folytán nem könnyen vehetők észre és mivel Európába ezideig mindössze csak egyetlen pél­ dány jutott el élve, repülési módjukat tehát csak keve­ sen figyelhették meg. Ezidőszerint azonban Deninger elmélete a legelfogadhatóbb. Kutassy Endre.

Emberorvoslás — állatorvoslás. Irta : László

Ferenc.

A laikus k ö z ö n s é g s z e m é b e n nagy k ü l ö n b s é g v a n e m b e r ­ gyógyászat é s á l l a t g y ó g y á s z a t között, a z o n b a n a k i k c s a k keveset is foglalkoztak t e r m é s z e t t u d o m á n y o k k a l , a z o k előtt eltűnik a különbség, tisztán áll előttük : e m b e r - é s á l l a t o r v o s l á s ugyanaz, csak az alkalmazás módja más. A l a i k u s o k e felfogásán nem is kell c s o d á l k o z n u n k , b e n n ü k él a tudat, hogy a z e m b e r , a teremtés koronája, különleges helyet foglal el az élők v i l á g á b a n , egyenes, a z égfelé e m e l k e d ő test-

Megfigyelések a Vértes alján. Tisztelt S z e r k e s z t ő ú r ! . T a l á n érdekelni fogja S z e r k e s z t ő urat, talán o l v a s ó k ö z ö n s é g é t is, h a egész röviden papírra h o z o m azon észleleteimet, melyeket itt a V é r t e s a l j á n tehettem a z 1920/21-iki s z o k a t l a n lefolyású telünk folyamán. A télies i d ő j á r á s m i n á l u n k is m á r október v é g é n b e k ö s z ö n ­ tött é s h o s s z a b b ideig élvezhettük, e r ő s e b b fagy mellett, a téli n a p sugárzását, a k á r D a v o s b a n vagy St. M o r i t z b a n ; c s a k h o g y s a j n o s , a vetéseket s e m m i hótakaró nem védte a többfokú hideg ellen. N o v e m b e r 9-én C s á k v á r h o z közelfekvő n a g y o b b kiterjedésű legelőn sétálva, e g é s z váratlanul hallottam fejem fölött a b í b i c jól ismert „kuik, kuik" köszöntését, a k á r m á r c i u s v é g é n v o l n á n k . Á m u l v a néztem a m a d á r r a , a m i k o r kis kutyám előtt 2 — 3 , majd még több b í b i c felszállt, hogy e g y n é h á n y 100 lépésnyire t o v á b b elszórtan és e g y e n k é n t a fagyos főidre ismét leszálljon. A z n a p 3 fok hideg volt é s a m o c s a r a s , vizenyős gyepen erős dér mutat­ kozott. Mivel a legelő m i n d e n é v b e n a b í b i c e k n e k k e d v e s tanyájuk szokott lenni, a m e l y r ő l m á r r e n d e s e n sokkal, s o k k a l k o r á b b a n elvonulni szoktak, n e m tudtam elgondolni, hogy a b í b i c e k még itt rekedtek-e, vagy hogy pedig e z e k esetleg v á n d o r ­ útjukon itt pihenőt tartottak. K ö z b e n ismét k ö z e l e b b értem a c s a p a t h o z , a m e l y n e k egyes tagjai c s a k h a m a r felszálltak, hogy a ragyogó n a p s ü t é s b e n a leggyönyörűbb r e p ü l ő m u t a t v ó n y s z á m o kat produkálják, a z o k a t „kuik-kuik ö r ö m k u r j a n t á s a i k k a l " kísérvén. D e a s z o m s z é d o s trágyás ugartábláról c s a k h a m a r nagy néző­

tartásával, gondolkodó eszével m e s s z e k i m a g a s l i k a z ö s s z e s élő lény felett. Nem tudják, hogy a z e m b e r fokozatos fejlődés folyamán jutott erre a helyre, amit a z őslénytani (palaeontologia), földtani (geológia), fejlődéstani (ontogenia), törzsfejlődéstani (phylogenia), ö s s z e h a s o n l í t ó b o n c t a n i ( a n a t ó m i a c o m p a r a t i v a ) t u d o m á n y o k kimutatták. K ü l ö n ö s e n sok h a s o n l a t o s s á g o t találunk a f ő e m l ő s ö k ( P r i m a t e s ) r e n d j é b e sorozott állatok b o n c t a n i b e r e n d e z é s e között, h o v a a z e m b e r is tartozik. A z o n b a n aki n e m c s a k a hullát t a n u l m á n y o z z a , h a n e m figyeli, vizsgálja a z élőszervezetet is, arra a meggyőző­ d é s r e j u t , hogy n e m c s a k a szervezet konstrukciója közel egyforma, h a n e m e z e k m ű k ö d é s e is. N e m c s a k a főemlősök, de a zoológiai rendszerben ezektől t á v o l a b b álló h á z i á l l a t o k a n a t ó m i a i é s élet­ tani viszonyai is t ö b b é - k e v é s b é m e g e g y e z n e k a z e m b e r é v e l . A z a l a p , m o n d h a t n á m motívum egy és u g y a n a z , c s a k bizonyos módosulatok vannak. A z ö s s z e s g e r i n c e s e k r e (Vertebrata) j e l l e m z ő , hogy szervezetük c s o n t o s a l a p p a l , c s o n t v á z z a l bír, melyen a lágy részek helyet foglal­ nak, a c s o n t o k a s z o m s z é d c s o n t o k k a l s z a l a g o k útján összefüggve izületeket a l k o t n a k ; a c s o n t o k a t c s o n t h á r t y a é s izmok borítják E z e k a m o z g á s p a s s z í v é s aktív szervei, melyek e g y b e n üregeket (koponyaüreg, g e r i n c c s a t o r n a , m e l l - has-, m e d e n c e ü r e g ) határol­ nak, a h o l szervek foglalnak helyet. E z e k megfelelő e l r e n d e z é s b e n építik fel az e m b e r i , állati szervezetet, m e l y n e k l e g e l e m i b b részei a s e j t e k ; miriéd é s miriád sejt szövetet alkot, szövetekből szervek a l a k u l n a k , több szervből pedig a z emberi vagy állati szervezet. Az e m b e r i és állati szervezet a n a t ó m i a i b e r e n d e z é s é n e k h a s o n l ó ­ s á g a , úgy gondolom, l e g k ö n n y e b b e n kitűnik laikusok előtt a z e m é s z t ő k é s z ü l é k rövid v á z o l á s á v a l . A z e m é s z t ő c s ő , köztudomású dolog, a s z á j j a l kezdődik, b e j u t v a a falat a garaton keresztül a n y e l ő c s ő b e , o n n a n a g y o m o r b a jut, hol egy ideig vesztegel, a felvett táplálék m i n ő s é g e szerint. K e l l ő l e g előkészítve a z e p é s ­ bélbe, éhbélbe, csipőbélbe, vakbélbe, majd a vastagbelekbe kerül, a h o n n a n a szervezetre n é z v e h a s z o n t a l a n t á p l á l é k m a r a d v á ­ nyok eltávolíttatnak. M i k ö z b e n a táplálék e kijelölt a n a t ó m i a i utat megteszi, igen sok v á l t o z á s n a k van a l á v e t v e ; a v á l t o z á s o k kétfélék: physikaiak és chemiaiak. A physikaiak a széjbavétellel kezdődnek, a falat sok a p r ó részre daraboltatik, ezért l á g y a b b ö s s z e á l l á s ú lesz, másrészt, mert nyál is keveredik h o z z á , mely s i k a m l ó s s á teszi a n y e l é s m e g k ö n n y e b b í t é s é r e . A nyelv- é s garat­ izmok segítségével a kialakult falatot lenyeli a z e m b e r , a z állat, ezután m á r akarattól függetlenül h a l a d tova, mert a n y e l ő c s ő ,

k ö z ö n s é g verődött ö s s z e . Csúnya, l á r m á z ó v a r j a k voltak, a m e l y e k a m a g u k kiólhatatlan k á r o g a t á s u k k a l z a j o s a n kritizálták a kis repülőket é s n e m t e t s z é s ü k j e l é ü l v a l a m i t é m a d á s f é l é t intéztek a kis b í b i c m ű v é s z e k ellen. Én sokáig, s o k á i g néztem és s z e m l é l ­ tem e s z o k a t l a n látványt, a m i n t a varjak, h a n g o s szóval, a b í b i c e k e t g y a l á z t á k é s fölöttük é s mellettük is repülve é s szár­ nyaikat c s a p d o s v a , őket z a v a r n i é s elűzni igyekeztek. E pillanat­ b a n igaz szívből hálát a d t a m a j ó Istennek, hogy én itt, a s z a b a d , s z é p kék ég alatt élvezhettem a természet gyönyöreit, melyeket s e m m i n e m ű művészet vagy művészi a l k o t á s pótolni képtelen. A következő n a p o n a b í b i c e i m e t m á r n e m találtam. A télies fagyos időjárást c s a k h a m a r a lucskos, szokatlan e n y h e idő váltotta föl, a m e l y n e k b e kell tudnom, hogy a z e l s ő hóvirágokat j a n u á r 2 2 - é n é s a z első pulsatilla vulgárist február 10-én találtuk, j ó négy héttel k o r á b b a n mint rendesen. De a legfeltűnőbb j e l e n s é g m é g i s c s a k az, hogy két külünböző helyen, február 8-ika délelőttjén, egy 7 d a r a b b ó l á l l ó ö r v ö s g a l a m b c s a p a t o t láttunk, délután pedig egy 12 főnyi c s a p a t o t é s pedig 0 fok és oly erős h ó t a k a r ó mellett, hogy a z őszi v e t é s e k e t borítja. Most pedig február 11-én, a m i k o r e sorokat írom, 4 fok hideg van. H e r m a n n Ottó „A m a d a r a k hasznáról é s k á r á r ó l " c í m ű k ö n y v é ­ ben, az ö r v ö s g a l a m b o k é r k e z é s é n e k n a p j á t m á r c i u s 9-ikére jelzi. Ügy látszik, hogy n é h a - n é h a n e m c s a k a z e m b e r i é s z c s a l ó ­ dik feltevéseiben, h a n e m m e g b í z h a t a t l a n n a k bizonyul az állatok ö s z t ö n e é s m e g i n o g n a k a természet törvényei is. F o g a d j a igen tisztelt S z e r k e s z t ő úr, igaz tiszteletem kifejezését. C s é k v á r , F e j é r m e g y e . 1 9 2 1 . február 11-én. Gróf Esterházy Miklós Móric.

gyomor és belek izomzata akarattól függetlenül működik. A h a l a d ó falat előtt a n y e l ő c s ő kitágul, mögötte összeszorul, n y o m ó s ­ különbség létesül, a n a g y o b b n y o m á s ú helyről a k i s e b b n y o m á s ú felé halad a falat, míg a gyomorba ér. A gyomorban mélyre­ ható c h e m i a i v á l t o z á s o k érik, melynek végeztével a gyomor izomzata ö s s z e h ú z ó d á s á v a l alak- és térfogatváltozást idézve elő, m a g á b ó l időnként a b e l e k felé kiszorítja tartalmát. A belekben ismét h a s o n l ó módon tovóbbíttatik, mint a n y e l ő c s ő b e n , de segíti még a tartalmat t o v a h a l a d á s á b a n a belek sajátos, lengő, inga­ szerű m o z g á s a . Mire idáig jutott, h a l m a z á l l a p o t a egészen meg­ változott, a gyomorban, b e l e k b e n sok e m é s z t ő n e d v keveredett hozzá, másrészt hígítja a táplálkozás után felvett víz is. A vastag­ b e l e k b e n ismét sűrűbb lesz, minthogy a pépből a z e m b e r i , állati szervezetre h a s z n o s részek felszivatnak még a v é k o n y b e l e k b e n , a pép víztartalma pedig a v a s t a g b e l e k b e n fogy meg, u g y a n c s a k felszívódás következtében. A pép v i s s z a m a r a d t része a végbél útján kiküszöböltetik. A c h e m i a i v á l t o z á s o k is a s z á j b a n kezdőd­ nek, a n y á l b a n v a n m é r oly c h e m i a i anyag, mely a szénhydrótokat kezdi á t a l a k í t a n i ; a n y e l ő c s ő b e n sem nyálka-, sem e m é s z t ő mirigyek n i n c s e n e k , miért is itt újabb c h e m i a i változás n e m éri, de a n n á l több a g y o m o r b a n ; főképen a s ó s a v támadja meg, segíti e b b e n a m á s i k gyomoremésztőnedv, a pepsin. E nedveket a gyomorban levő mirigyek termelik. Folytatják az átalakítást a bél mirigyei, t o v á b b á a b é l b e vezető hasnyálmirigy v á l a d é k a , valamint a m á j által kiválasztott, u g y a n c s a k a b é l b e ürülő v á l a d é k : a z epe. E z e k a fehérjéket, szénhydrátokat, zsírokat szétbontják, disszimilálják, hogy azután a szervezet a m a g a c h e m i s m u s á n a k megfelelő fehérjévé, szénhydráttá, zsírrá r a k h a s s a ö s s z e újból, a s s z i m i l á l h a s s a ; h a s o n l ó a folyamat a h h o z , midőn egy régi házat l e r o m b o l n a k , hogy a téglákból új h á z a t építsenek fel. A tápláló készülék ezen physikai, c h e m i a i működésével a z élettan (physiologia) foglalkozik. Az ö s s z e h a s o n l í t ó a n a t ó m i a pedig kimutatta, hogy állatfajonkint eltérő a tápcsatorna abszolút és relatív h o s s z a és a relatív eltérő h o s s z ú s á g miatt a belek e l h e l y e z ő d é s e , fekvése. A k ü l ö n b s é g o k a a táplálék m i n ő s é g é b e n rejlik. A n ö v é n y e k b e n k e v é s s é koncentráltan van meg a tápláló­ anyag, különösen a friss, zöld n ö v é n y e k b e n . Hogy a növényevők szükségletüket fedezzék, sokat kell felvenniök, miért is a r á n y l a g hosszú, tágas a tápcsatornájuk. Ellenkezőjét látjuk a húsevőknél, a h ú s b a n k e v e s e b b a víztartalom, k o n c e n t r á l t a b b a n v a n n a k meg a tápanyagok, következéskép rövidebb és k i s e b b térfogatú táp­ c s a t o r n á v a l bírnak. A kettő közt áll a m i n d e n e v ő k é . S z á m t a l a n példát lehetne még felhozni e m b e r és állat közötti p á r h u z a m v o n á s á r a a b o n c t a n é s élettan köréből, de s z e m b e ­ szökő példákkal szolgél még t ö b b e k közt a kórtan, gyógyszertan, belgyógyászat, j á r v á n y t a n stb. T á r s a s á g b a n gyakran emlegetik a kísérleti nyulat, a közönség tudja, hogy van é s kísérletekre h a s z n á l j á k , de nem tudja, hogy a kísérletek eredményeit, a z o k b ó l levont törvényszerűségeket az esetek j ó r é s z é b e n lehet a l k a l m a z n i a z emberre, a z esetek m á s részében n é m i m ó d o s í t á s s a l . A nyúlon kívül s z á m o s m á s , a zoológiai rendszerben a z e m b e r h e z k ö z e l e b b vagy t á v o l a b b álló á l l a t a l k a l m a s kísérletezésre, orvosi szempontból. Az állatkísér­ letek j e l e n t ő s é g é t n é h á n y p é l d á v a l szeretném megvilágítani. A gümőkórról régen azt hitték, hogy a szervezet a légutakon át fertőződik, a z állatkísérletek a z o n b a n bebizonyították, hogy a tápcsatornán át s o k k a l g y a k o r i b b é s v e s z e d e l m e s e b b a fertőzés és e k k o r is a tüdők b e t e g e s z n e k meg e l s ő s o r b a n , mint a baj iránt l e g f o g é k o n y a b b szerv, a h o v a a kórokozó a b e l e k b ő l a vér­ á r a m útján jut. H a s o n l ó k é p e n áll a dolog lovak takonykórjánálA gyógyszerek h a t á s á t is előzőleg állatokon p r ó b á l j á k ki, nézik, miként hat a szervezetre, m e k k o r a dózis s z ü k s é g e s v a l a ­ mely h a t á s kiváltására, m e k k o r a a z a z adag, mely a legmegfelelőb­ b e n érvényesíti h a t á s á t , m e k k o r a a l e g n a g y o b b dózis, melyet még s z a b a d rendelni, melyen túl mérgező, illetőleg h a l á l o s az. A b é k a ugyan m e s s z e áll a z embertől az állattani rendszerben, m é g i s a

s z í v b a j o s o k áldását, a gyűszűvirág készítményeket b é k a s z í v e k e n próbálják ki h a t á s u k a t illetőleg és a z orvosok b é k a e g y s é g r ő l b e s z é l n e k , ennyi é s ennyi b é k a e g y s é g kell, e b b e n és e b b e n a z esetben kedvező h a t á s elérésére. Igen a l k a l m a s a z élő b é k a kifeszített. nyelve a vérkeringés megfigyelésére, m e s t e r s é g e s e n előidézett gyulladásos folyamatok t a n u l m á n y o z á s á r a . Nagyon sok betegség van, mely e m b e r e k e n é s állatokon egyaránt előfordul. Pl. mindenki hallott angolkórról, mindenki lótott görbelábú a n g o l k ó r o s gyermeket. H á z i á l l a t a i n k közül leg­ g y a k r a b b a n fiatal e b e k é s m a l a c o k a n g o l k ó r o s a k , h a s o n l ó k é p e n szembetűnik e b e k n é l , mint a gyermekeknél a görbe láb, s z á m o s m á s egyforma e l v á l t o z á s mellett. A b a j oka e m b e r n é l , állatnál a kevés m é s z s ó bevitel. M é s z s ó s z e g é n y táplálékon tartva fiatal állatot, a j e l l e g z e t e s kórkép előáll, mészsót nyújtva bizonyos idő multán eltűnik. Mindenki hallott cukorbetegségről, tudja a laikus is, hogy j ó étvágya van a betegnek, a n n a k ellenére soványodik, szervezete a cukrot nem tudja felhasználni, a vizelettel kiürül. L e g g y a k r a b b a n kutyáknál fordul elő háziállatok közül. Szívbajok­ nál a betegség okai következtében beállott kóros elváltozások, úgy a hullákon, mint a z életben, v a l a m i n t a z észlelhető működ é s b e l i z a v a r o k é s ezek következményei j ó f o r m á n teljesen a z o n o ­ sak, ép így a lélegzési szervek betegségeinél is. Nagyobb eltérések v a n n a k a j á r v á n y o s állati és emberi betegségek között; t. i. v a n n a k olyanok, melyek c s a k állatokon vagy c s a k e m b e r e k e n észlelhetők, de v a n n a k o l y a n o k is, melyek e m b e r e n és állaton egyaránt előfordulnak és egymásra n é h a k ö l c s ö n ö s e n v e s z e d e l m e s e k . E z e k a következők : lépfene, sertés­ o r b á n c , s z á j - és körömfájás, veszettség, gümőkór, takonykór. E felsorolt b e t e g s é g e k n é l a kórokozó állatnál, e m b e r n é l ugyanaz, a z e l v á l t o z á s o k is, m e l y e k a betegség folyamán fellépnek, majd­ nem egészen egyformák. K ü l ö n ö s e n fontos ezek közül a gümőkór (tüdővész). Nagyon régóta ismeretes b e t e g s é g e állatoknak, e m b e ­ reknek, de hosszú ideig n e m tudták mi okozza, különféle nézetek voltak a b a j lényege felől. C s a k a mult s z á z a d 4 0 — 6 0 - a s évei­ ben derítették ki egyes kutatók, hogy a z e m b e r gümőkórja állatra átojtható, beteg állat m á s i k a t tud megfertőzni. K i m o n d t á k a kísérletek a l a p j á n , hogy a z emberi-állati gümőkór a z o n o s . Okozó­ jót még mindig nem ismerték, c s a k 1882-ben fedezte fel Koch Róbert, karcsú p á l c i k a a l a k j á b a n , melyet g ü m ő k ó r - b a c i l l u s n a k neveztek el. Nagyarányú kísérleteket végzett a talált baktériu­ mokkal s minthogy a beteg e m b e r e k b ő l s z á r m a z ó baktériumokkal n e m tudott s z a r v a s m a r h ó k a t megbetegíteni, 1901-ben tartott londoni gümőkórkongresszuson azt a kijelentést tette, hogy a z embert n e m kell védeni s z a r v a s m a r h á k gümőkórja ellen, mert az e m b e r é s s z a r v a s m a r h a gümőkórja n e m a z o n o s . A kijelen­ tésre n a g y s z a b á s ú kutatások indultak meg mindenfelé, de nem igazolták a s z a r v a s m a r h a gümőkór veszélytelenségét az e m b e r r e . V é g e r e d m é n y k é p e n a baktérium három főváltozatát (varietas, typus) fedezték fel, egyik a z embert, m á s i k a marhát, a h a r m a d i k a m a d a r a k a t betegíti meg. De lényeges tudnivaló, hogy a szarvas­ m a r h á k a t megbetegítő b a k t e r i u m v á l t o z a t megbetegíti a z embert is, főképen a tőgygümőkórban s z e n v e d ő tehén tejének élvezete v e s z e d e l m e s különösen a gyermekekre, kiknek bizonyos s z á z a ­ l é k a ezúton betegszik meg, h a s o n l ó k é p e n fiatal m a l a c o k h o z , melyeket ily tehéntől s z á r m a z ó tejjel tartanak. B i z o n y o s s z á z a l é k pedig szülőjétől k a p j a meg a betegséget a z egyéni élet folyamán, mert bebizonyított dolog, hogy a z ö r ö k l é s n e k k e v é s szerepe van. B o r j a k n a k vágóhídi statisztikák szerint alig 0'5°A>-a gümőkóros 4 hetes koron alul, ami szintén a z öröklés alórendelt szerepe mellett szól, másrészt azon tapasztalat is, hogy határozottan beteg tehén borját e g é s z s é g e s tehén d a j k a s á g á b a adjuk, egész­ séges marad, ha pedig saját beteg anyjával együtt hagyjuk, a z esetek j ó r é s z é b e n m e g k a p j a a gümőkórt. Hasonlóképen a z e m b e r e k n é l nagyon v e s z e d e l m e s a z utódra a beteg szülőkkel való együttélés. S z á m t a l a n út é s mód v a n a gyermek fertőzésére. De v e s z e d e l m e s a beteg e m b e r háziállatjai közül a kutyákra.

Nem egyszer felfedezi a gyakorló á l l a t o r v o s a tulajdonos c s a l á d egyik vagy m á s i k tagján a gümőkór kézzelfogható jeleit. Viszont a beteg kutya a velük s z í v e s e n j á t s z a d o z ó gyermekekre n é z v e lehet a fertőzés forrósa. N é h a megfertőzi a beteg tulajdonos k e d v e n c p a p a g á l y é t . T y ú k o k a t , libákat, k a c s á k a t a z e m l ő s ö k k e v é s s é v e s z é l y e z t e t n e k é s viszont. Ily nagyfokú k ö l c s ö n ö s s é g n e m észlelhető a többi á l l a t o k k a l k ö z ö s b e t e g s é g e k n é l , j ó f o r m á n c s a k a z e m b e r t veszélyezteti a z állat, de a beteg e m b e r m á r s o k k a l k e v é s b é e g é s z s é g e s háziállatait. L é p f e n é s állat á p o l á s a , b o n c o l á s a vagy ilyentől s z á r m a z ó k o l b á s z - v a g y húsfélék élvezete, szőrének, b ő r é n e k ipari fel­ d o l g o z á s a , h a s o n l ó k é p e n s e r t é s o r b á n c b a n elhullott sertés ipari f e l d o l g o z á s a v e s z e d e l m e s lehet e m b e r r e , h a közben megsérül. A t e h e n e k h i m l ő b e t e g s é g é t igen ügyesen k i h a s z n á l t a a tudo­ m á n y a z e m b e r i s é g j a v é r a . A z e m b e r é s tehén h i m l ő j e n e m teljesen a z o n o s , á m b á r a kórforma a z o n o s ; minthogy a t a p a s z ­ talat azt bizonyítja, hogy e m b e r i h i m l ő o k o z ó j á v a l ritkán sikerül t e h é n e n m e g b e t e g e d é s t előidézni, de t e h é n h i m l ő o k o z ó j á v a l nagyon k ö n n y e n a z e m b e r e n , a két b e t e g s é g közeli rokon egy­ m á s h o z , de m é g s e m teljesen a z o n o s . T e r m é s z e t e s fertőzés is előfordul, h i m l ő s e m b e r e k t ő l , különösen himlő ellen ojtott gyer­ m e k e k t ő l t e h e n e k b e t e g s z e n e k m e g s a b e t e g s é g m o s t állatról­ á l l a t r a terjed, de l e g i n k á b b e n y h e fokban. Jenner angol búvár felfedezte, hogy tehénhimlő e n y h e fokban e m b e r t megbetegít s akik e z e n átestek, e m b e r h i m l ő b e n nem b e t e g e d n e k meg. Ezzel m e g volt a h i m l ő elleni v é d ő o j t á s a l a p j a ; t e h é n h i m l ő v e l meg­ b e t e g í t e n e k gyermekeket, m e l y n e k k i á l l á s a véd a z e m b e r i h i m l ő ellen. M a g y a r o r s z á g o n e z a z o j t á s kötelező, amiért is himlő­ h e l y e s a r c ú e m b e r t m a m á r ritkán látni.

L o v a k , s z a m a r a k , á l t a l á b a n p a t á s állatok takonykórja n é h a átragad a z e m b e r r e , vagy bőrsérüléseken v a g y t á p c s a t o r n á n át történik a fertőződés. Mint a z á l l a t o k n á l , úgy a z e m b e r n é l is fontos tünet lesz a nyirokcsomók, nyirokerek, tüdők m e g b e t e ­ gedése. A b e t e g s é g biztos m e g á l l a p í t á s é r a e m b e r n é l , állatnál vérvizsgálatot v e s z n e k igénybe. Azt hiszem, a z e l m o n d o t t a k b ó l eléggé kiviléglik, hogy a z e m b e r i és állati szervezet között n i n c s m é l y r e h a t ó különbség. R á m u t a t t a m a b o n c t a n i h a s o n l ó s á g r a , e n n e k k a p c s á n a z élet­ tani m ű k ö d é s e k a z o n o s s á g á r a , a z állatkísérletek fontosságára a z orvostudományokban, ezek eredményeinek használhatóségóra az e m b e r - é s á l l a t o r v o s l á s b a n . A z állat é s e m b e r közös betegsé­ geinek n é h á n y példáját említettem a n n a k bizonyítására, hogy folyik e g y b e a z állatorvosi és emberorvosi t u d o m á n y , miként h a s z n á l ki a t u d o m á n y n é h á n y állati betegséget a z e m b e r e k j a v á r a . M i n d e z e k b ő l k ö v e t k e z i k : h a a z a n a t ó m i a i szerkezet és e g y e s s z e r v e k m ű k ö d é s e h a s o n l ó , a k k o r a m ű k ö d é s b e l i zavarok­ n a k is h a s o n l ó k n a k kell lenniök. A k á r a l a k b e l i , a k á r működés­ beli z a v a r legyen is az, a normálistól, a z egészségestől eltérő, kóros. A szervezet a kóros folyamatokat leküzdeni igyekszik, m e l y n e k k a p c s á n gyógyulási igyekezet nyilvánul meg. Az orvoslás célja, hogy e b b e n a szervezetnek segítségére legyen. Minthogy a kórfolyamatok á l l a t n á l , e m b e r n é l h a s o n l ó k , a segítésnek, o r v o s ­ l á s n a k is u g y a n a n n a k kell lenni á l l a t o k n á l , mint a z e m b e r e k n é l . A z o r v o s t u d o m á n y o k b ó l a z óllatorvostanhallgató j o b b á r a c s a k a z állatokra, a z o r v o s t a n h a l l g a t ó pedig a z e m b e r e k r e vonatkozó tudnivalókkal ismerkedik m e g ; a m a z tehát a z orvostudományt a z állatra, e m e z pedig a z e m b e r r e a l k a l m a z z a , vagyis e m b e r ­ orvoslás, állatorvoslás ugyanaz, csak az alkalmazás módja más.

S z á j - é s k ö r ö m f á j á s b a n is m e g b e t e g e d h e t n e k e m b e r e k beteg á l l a t o k k a l v a l ó foglalatoskodás k ö z b e n , vagy ilyenek t e j é n e k vagy e b b ő l készült t e r m é k e k n e k élvezete után. Á l l a t o k h o z h a s o n l ó a n szójfójós, s z á j g y u l l a d á s , a z ujjak között pedig h ó l y a g o s kiütések jelentkeznek. A baj az összes háziállatokra átragadhat, esetenként még h á z i m a d a r a k is m e g b e t e g e d n e k . A z e m b e r e k é s á l l a t o k közös betegségei között j e l e n t ő s s z e r e p e t visz a veszettség, m e l y fertőző b e t e g s é g okáról m a is téves n é z e t e k u r a l k o d n a k a l a i k u s o k között. Azt hiszik, hogy a kutyák forró ételektől, ivóvíz h i á n y á b a n nagy szomjúságtól, ki nem elégített n e m i ingerektől v e s z n e k meg. Igen régi időktől fogva ismert betegség. Az 1800-as évektől s o k a n foglalkozván vele e g y e s szerzők kiderítették, hogy a b e t e g e k m á s i k állatot vagy e m b e r t l e g i n k á b b h a r a p á s útján betegítenek meg, kimutatták, hogy a kórokozó t ö b b e k közt m e g v a n a n y á l b a n is é s legsúlyo­ s a b b a n a központi idegrendszert t á m a d j a meg, a h o l e g y e s ideg­ sejtekben s a j á t s á g o s kis t e s t e c s k é k j e l e n n e k meg, melyeket fel­ fedezőjükről Negri-féle t e s t e k n e k neveztek el. L e g t ö b b s z ö r sikerül kimutatni veszett e m b e r é s állat a g y v e l e j é b ő l . H a r a p á s k o r nyál is jut a s e b b e és e z z e l együtt a k ó r o k o z ó ; de m e s t e r s é g e s e n is sikerül megbetegíteni veszett e g y e d e k n y á l á v a l állatokat, pl. nyulakat, a nyúlból vett r a g á l y a n y a g g a l pedig ismét nyulat. A fertőzött á l l a t o k n e m mindjárt v e s z n e k meg, c s a k bizonyos idő, a l a p p a n g á s i idő eltelte után, mely lehet 3 — 8 hét, kivételesen t ö b b hó, esetleg év. Nyúlról nyúlra o j t v a a ragályanyagot, foly­ t o n o s a n rövidül a l a p p a n g á s i idő, úgy, hogy körülbelül a 90-ik nyúlnál m á r a z 5-ik, 6-ik n a p o n kitör a veszettség s elpusztul. Úgylátszik a s o r o z a t o s ojtás után n ö v e k e d i k a r a g á l y a n y a g haté­ k o n y s á g a nyúlra, ezért rövidül folyton a l a p p a n g á s i idő. Pasteur f e l h a s z n á l t a a nyúlra ily h a t é k o n y r a g á l y a n y a g o t e m b e r e k védő­ o l t á s á r a , mert e m b e r r e n é z v e n a g y o n legyengült a h a t é k o n y s á g a . A megfelelő módon előállított, előkészített r a g á l y a n y a g b ó l időn­ ként b i z o n y o s m e n n y i s é g e t fertőzött e g y é n e k b ő r e a l á fecsken­ d e z v e , n e m tör ki rajtuk a veszettség. E m b e r e k v é d ő o j t á s á r a létesült a budapesti Pasteur-intézet. Megint egy példa, miként h a s z n á l j a ki a t u d o m á n y a z á l l a t o k betegségét a z e m b e r i s é g javára.

Visszaemlékezés SANDER elhunyt világhírű kertész életére. Sander Henry F. C, a Sander and Sons, st. albansi és brüsseli cég megalapítója és főnöke Brüsselben mult év december 23-ikán meghalt. Súlyos operációnak kellett alávetnie magát és már a jelek arra engedtek következtetni, hogy teljesen felépül, midőn váratlan visszaesés beálltával hirtelen elhunyt. A temetés a st. albansi temetőben 1920. év december 30-án ment végbe. Sander elhunyta körünkből egy nagy férfiú távo­ zását jelenti, a kereskedelmi kertészet egyik nagy­ mestere volt, ki vállalatai révén korunk kereskedelmi kertészetének legelső reprezentánsai között foglalt helyet. Majdnem félszázadon át kontinensünk keres­ kedelmi kertészetében felmerülő minden fontosabb kérdésében szakértelménél fogva vezető szerepet töltött be s a Sander nevet világhírűvé tette. Fiatal éveiben London egyik kertészetében mint munkás dolgozott és tanult. Hogy minő képességek­ nek és tulajdonságoknak köszönhette a nagymester későbbi sikereit is, arra nézve évekkel ezelőtt maga

a megboldogult mesélte el a következő jellemző esetet: „Három vagy négy éven keresztül az én kötelessé­ gem volt — mesélte Mr. Sander — reggel 6 órakor naponta a harangozás. Ha visszatekintek •— úgymond — elmúlt éveimre, az egyik dolog, amire büszke

SANDER HENRY FREDERICK

vagyok az életben, hogy bár fiatal voltam, de soha­ sem mulasztottam el a reám bízott harangozást és soha egy percet sem késtem vele." Ha üzleti tevékenységével elért sikereit összessé­ gükben nézzük, alighanem ebben a jelentéktelennek tetsző történetkében találjuk meg sikereinek kulcsát. Kis dolog volt, de kötelességének tartotta, mint reá­ bízott dolog pontos teljesítését, amire büszkén tekin­ tett vissza évek multán is és ugyanezzel a pontos és kötelességtudó figyelmességgel intézte el az üzle­ tében előfordult legkisebb ügyeket is. 1874. évben létesítette St. Albansban saját üzemét és fejlesztette Európa leghatalmasabb és legfontosabb kertészeti telepévé, melynek az egész világon voltak fióktelepei, üzleti összeköttetései. Kis tőkével, de éles üzleti ösztönnel, a keres­ kedelmi kertészet jövő lehetőségeinek jó előre való meglátásával, a saját képességeibe vetett hittel St. Albansban az üzleti tevékenység legalsó lépcsőfokán kezdte, buzgalmával és vállalkozási szellemével el­ érte a legmagasabb fokot és világhírűvé lett, mint új és ritka exotikus növények gyűjtője, importőrje, hybridizálója, tenyésztője, kiállítója és exportőrje. Orchideák, pálmák, Aspidiumok, Dracaenák, Begoniák, stb. tízezerszám díszlettek brüsseli kertészetében, honnan egész hajószállítmányok küldettek szét a háború előtti években a világ minden tája felé. Mr. Sanders még üzleti pályája kezdetén valóra vál­ totta és gyümölcsöztette a távoli világtájakon élő ritka növények gyűjtésének és kereskedelmének üzleti lehetőségeit és gyűjtőit szétküldte a világ legtávolabbi rejtekeibe is, hogy Orchideákat és egyéb ritka növény­

fajokat gyűjtsenek. Ily módon számos nevezetes növény- és virágfaj és fajta bevezetője és birtokosa lett. Pompás társalgó létére gyakran igen jóízű törté­ neteket tudott mesélni régebbi importálásairól, de persze kellemetlen meglepetéseiről és bosszúságairól is. Mint kiállító aranyérmeket és legmagasabb kitün­ tetéseket kapott nemzetközi kiállításokon, így London­ ban, Edinburghban, Brüsselben, Antwerpenben, Florenzben, Milánóban, New-Yorkban, Chicagóban, St. Louisban és más fontos centrumokban. Udvari szállítója és különös kedveltje volt néhai Viktória királynőnek, VII. Edvárdnak, V. György királynak és több európai koronás főnek. Elhunyt barátunkról is elmondhatjuk a Biblia szavait: „Ha látsz valakit, ki szorgalmasan űzi mesterségét, megládd, a királyok előtt lészen a helye". A legnagyobb kitüntetéseket is bámulatos szerénységgel viselte és úgy tekintette őket, mint nem a saját személyét, hanem az általa oly annyira szeretett virágokat és növényeket illető megtiszteltetést. Brüsseli hatalmas telepeiről más alkalommal még fogok szólani, most csak annyit, hogy súlyos csapást jelentett számára, rendkívüli lelkierővel viselte el ezt is, hogy életművének főmomentuma, a nagyszerű brüsszeli kertészet, az elmúlt háború folyamán ellenséges megszállás alá került, minek folytán sok ezer ritkafajú növény ment tönkre. Ez idő alatt Mr. Sander St. Albansban tartózkodott, fiai katonáskodtak és a békekötésig semmi hírt nem kaphatott brüsseli telepének sorsáról. A megboldogult Mr. Sandernek nagy örömére szolgált mindig, ha személyesen kalauzolhatta láto­ gatóit brüsseli és st. albansi kertészetében és akár herceg, akár kispolgár, akár milliomos, akár egyszerű kertész volt a vendég, egyformán előzékeny, kedves és barátságos volt hozzájuk. A nagy ember nagy szívével egyaránt melegen és közvetlenül látta ven­ dégül minden embertársát, rangra való tekintet nélkül. Amikor járt-kelt valamelyik vendégével a nagy kiter­ jedésű üvegházak között, a növények és jellemző tulajdonságaiknak encyklopaedikus ismeretére valló megjegyzései elragadó folyékonysággal ömlöttek ajkai­ ról és szórakoztatták és oktatták a hallgatót. Sajnos, nem halljuk többé hangját. Király Lajos.

Galambkiállítás. A patriarchális J ó z s e f v á r o s egyik e m e l e t e s h á z á n a k t e r m é b e n a m a g y a r g a l a m b t e n y é s z t ő k országos egyesülete 1921. évi február 20-án kiállítást rendezett. A g a l a m b t e n y é s z t ő k lelkes gárdája a h á b o r ú é s a z áldatlan forradalmak n y o m á n kifejlődött nagy n y o m o r ú s á g u n k b a n megmutatta, hogy mire k é p e s a magyar. S z ű k keretek között, m i n d e n reklám nélkül oly zsúfolásig láto­ gatott kiállítást rendezett, mely n e m c s a k a h o z z á n e m é r t ő k tetszését nyerte meg, d s a szakértők is elismerőleg nyilatkoztak a kiállított g a l a m b o k díszpéldányairól. A B u d a p e s t é s környékén tenyésztett igen k ü l ö n b ö z ő fajtájú g a l a m b o k mellett a d e b r e c e n i tegyésztők

g a l a m b j a i joggal kiérdemelték n e m c s a k a látogató közönség tetszé­ sét, h a n e m a pártatlan birék díjait. A d e b r e c e n i tenyésztők lelkes vezetőjének C s a p ó László városi t a n á c s n o k n a k köszönhető, hogy e n e m e s s z á r n y a s o k legszebb példányai a kiállításon megjelentek. A kiállítás e r e d m é n y e a k ö v e t k e z ő : C s a p ó László angol p a r ó k á s g a l a m b j a i , mint a kiállítás díszei elvitték a z ö s s z e s I. díjat. Katona István ( D e b r e c e n ) é s L u c s Ferenc (Debrecen) p á v a g a l a m b j a i h a s o n l ó a n a z I. díjat nyerték. Frey Géza (Kispest), Rdnczpe'r Gusztóu (Encs) carriergalambjai II. é s III. díjat kaptak. K i s s Arffiur dr. máltai g a l a m b j a i III. díjat, Bosznai Károly f e c s k e g a l a m b j a i II. díjat, Tóth Endre S t r a s s e r g a l a m b j a i II. és III. díjat, Hevesi János magyar b e g y e s g a l a m b j a i II. díjat, a sirálykák közül Katonai István g a l a m b j a i III. díjat, Nagy Lajos g a l a m b j a i II. díjat, Juránka Imre ezüst sirálykái III. díjat, Mikó Imre b ú b o s bluettái II. díjat é s s i m a sirálykái II. díjat, Nagy Gábor pap­ g a l a m b j a i III. díjat, a t ö r ö k g a l a m b j a a III. díjat, Waggenhoffer Ferenc fodrosgalambjai III. díjat, Polka Ernő tündérgalambjai III. díjat nyerték el. A keleti pergők k o l l e k e c i ó j a is dísze volt a kiállí­ tásnak, miért is Biró Pál dr. ( D e b r e c e n ) j ó l megérdemelte g a l a m b j a i utón az első díjat. A kiállító annyira szereti é s meg­ becsüli óltatait, hogy a bronzszínű keleti pergőitől még 20.000 koronáért sem vólne el. A budapesti gólyások közül Szulczberger Gyuláé I. díjat. Garas Imréé I. díjat, Eggendorfer Károlyé I. díjat, Juránka Imréé I. díjat, a rövidcsőrű egyszínű g a l a m b o k közül Eggendorfer Károly, Heiszenberger József, Kecskés Zsigmond é s Jankovits Viktor g a l a m b j a i az első díjat, Heiszenberger József é s Fazekas Lajos g a l a m b j a i II. díjat, Juránka, Nirsch g a l a m b j a i pedig III. d í j a t ; a szívhátú g a l a m b o k n á l Jankovits Viktor az I. és II. díjat vitte el. Az eredeti b é c s i deresek között a l e g j o b b a n feltűnt Weiszenau Alajos versenyen kívül álló k o l l e k c i ó j a , e csoportban Török Ferenc g a l a m b j a i I., Fazekas Lajos II., Böröndi Kálmán a III. díjat megérdemelte. A szegedi keringők közül K o r c s m á r o s Zoltán, Gosz János és Kalmár János galambjai II. díjat, Frey Géza, Juránka Imre és Jankovits Viktor g a l a m b j a i a III. díjat megérdemelték. A Linhardt Ferenc tenyésztette Pöltlféle golyós keringő II. díjat, Quifíner Imre a z I. díjat, Jerzsabek Károly a II. díjat vitte el vörös tükrös g a l a m b j a i v a l . A legkitartóbb galambfajtók közül, a m e l y e k 18 óra h o s s z a t is k é p e s e k egyhuzamban röpülni, Pesfi Benjámin angol typplerkeringő g a l a m b j a i II. díjat nyertek. A budapesti deresek között a z I. é s III. díjat Nonn Antal g a l a m b j a i megérdemelték. A b í b i c e k csoportjóban Quittner Zsigmondé I., Cserei Gyuláé pedig a III. díjat vitte el. Végül S z ű c s Lajos vörös római g a l a m b j a i a 111. díjat é s egy m a g y a r óriás g a l a m b a III. díjat nyerte. A lelkes rendezőbizottság, a m e l y n e k tagjai Markovits Adolf, Wokurka Mihály, Linhardt Ferenc, Dobler Károly és Jankovits Viktor élén Peschky Ferenc, Rupánovits János dr. és Weiszenau Alajos egyesüleli titkár ü g y b u z g a l m á n a k köszönhető, hogy a m a g y a r galambtenyésztősport életképességét bemutathatta a kiállítás keretében. Részünkről e h a z a f i a s önzetlen m u n k á s s á g é r t c s a k igaz elismerésünkkel a d ó z h a t u n k . B á r c s a k minden téren látnánk ennyi lelkesedést és ügyszeretetet! R.

A z á l l a t o k f é l e l m é r ő l . A m a g y a r publikum igen k e d v e s o l v a s m á n y a a „ V e g y e s e k " c í m ű rovat, hol a z o d a írók — még a hazai viszonyokhoz képest is — sűrűn h a s z n á l j á k a z „ollót". „A T e r m é s z e t " 1920. V . 15. s z ó m á n a k „ V e g y e s e k " r o v a t á b a n — n e m tudom, hogy kitől* — igen furcsa következtetést o l v a s t a m a z „Ösztönszerűleg félnek-e a h á z i á l l a t o k a ragadozóktól ? " c í m ű kis c i k k b e n . A cikkíró e b b e n a k ö z l e m é n y b e n felemlíti, hogy Bronsardt von S c h e l l e n d o r f k ö n y v é b e n lótott egy fényképet, melyen a s z a m a r a k egészen nyugodtan szagolgatják egy frissen elejtett oroszlán hulláját és e b b ő l azt a következtetést v o n j a le, hogy B r o n s a r d t n a k — ki állítólag 6 0 oroszlánt ejtett el — s z a m a r a i * A kérdéses cikk írója Zoltán

Vilmos

műfordító.

A

szerkesztő.

annyira megszokták az ilyen látványosságot, hogy m á r a döglött oroszlánokat föl sem vették. En nem értem, hogy akik a keletafrikai viszonyokat n e m ismerik, hogyan m e r n e k ilyen abszurd következtetéseket l e v o n n i ? ! H a én ezt a z öreg „ B w a n a B a r o n i " - n a k — így hívták Bronsardtot utolsó t a l á l k o z é s u n k o r — e l m o n d a n á m , úgy bizonyára nagyot nevetne azon. Hisz h a Bronsardt 6 0 oroszlánt lőtt, azt vagy 2 0 e g y n é h á n y év alatt lőtte. Kezdte pedig v a d á s z a t a i t Német-Kelet-Afrika déli részein, mint Major v. W i s s m a n n h a d n a g y a , majd Kilima-Ndjaro tövében, mint egy struc- és z e b r a telep vezetője, majd BritishEast-Afrikában, hol v a d é s z k a r a v á n o k fölszerelésével stb. foglal­ kozott, így hát n e m lehettek v o l n a ugyanazon c s a c s i k , még ha Kelet-Afrikának legtöbb vidéke Cece-légy mentes lenne is. így legföljebb egyszer-mésszor esett meg Bronsardtal, hogy oroszlánv a d á s z a t á n á l s z a m a r a k voltak (t. i. á l l a t o k ; másféle s z a m á r mindig a k a d Afrikában is) vele. S z ó v a l m e g s z o k á s r ó l szó sem lehet. É s az sem tette v o l n a a szürke hosszú fülüket közönyössé, h a gazdájuk megnyugtatja őket, hogy n e m kell félni, mert ő m é r 6 0 oroszlánt lőtt. Én el fogom árulni a következtetés írójának, hogy mik lehettek okai a c s a c s i k nyugodt v i s e l k e d é s é n e k . A m a s s z á i s z a m á r b á r szörnyen flegmatikus állat, nem oly nagy c s a c s i , mint a m i n ő n e k gondolják. Miután látták, hogy vezetőik büntetlenül nézegetik, tapogatják a lelőtt oroszlánt, tehát sejtették, hogy a z m á r rójuk nézve is ártalmatlan. É s mikor egészen a z oroszlán k ö z e l é b e vezették őket, hogy ezt a képet megörökítsék, a c s a c s i k n a k nyugodtaknak kellett marad­ niuk, nehogy b u z o g á n y a i k k a l figyelmeztessék erre Bronsardt masszoiai. Kittenberger K.

Mocsárfenyő a városligetben. A Természet XVI. évfolyamának 214. lapján való közlés szerint a Város­ ligetben zöldelő mocsárfenyő „megmagyarázhatatlan módon" került a Városligetbe. Legyen szabad a város­ ligeti mocsárfenyő érdekes jelenségét néhány szóval megvilágítani. A Városligetben a mult évszázad első évtizedeiben az akkori tulajdonosok előszeretettel plántálták be a területeket akkor még ritkaság számba menő idegenföldi növényekkel. Ez időből származnak a százados platánok, a Gleditschiak stb. Ennek a kedvtelésnek hódolt a fővárosnak emlékezetem szerint a mult század hatvanas-nyolcvanas éveiben működő csendes munkásságú, de érdemes főkertésze, Fuchs is. Az ő gondolata volt a városligeti akkori kis hattyútó hattyúszigetére a Taxodium distichum-ot, a mocsár­ fenyőt ültetni. A termőhely kedvező voltánál fogva a fa szépen fejlődésnek indult és már a nyolcvanas években érdekes látnivalója volt a ligetnek. Az orszá­ gos kiállítás létesítésekor a hattyútavat betöltötték, környékét szabályozták, de a magyar botanikusok kérésére a mocsárfenyő megmaradhatott eredeti helyén, ahol még most is szépen díszlik, mert mélyrehatolt gyökerei elérik a meglehetősen magas­ állású talajvizet és így vízbeli szükségletüket kellő­ képen kielégíthetik. Szerednyei. R e k o r d - t y ú k . T u d v a l e v ő dolog, hogy a tyúkok n e m mind egyformán s z o r g a l m a s a k . T e r m é s z e t e s e n e n n e k megvan a m a g a o k a . S o k mindentől függ a tyúk tojást termelő k é p e s s é g e , így t ö b b e k közt a szervezetétől, a fajtájától, a táplálkozási é s gon­ dozási viszonyoktól stb. R e n d e s körülmények között két-három tojást tojik egy tyúk egymásután, azután egy napi p a u z á t tart. V a n n a k a z o n b a n o l y a n o k is, a m e l y e k 3 0 — 6 0 tojást r a k n a k e g y m á s u t á n következő 3 0 ^ 6 0 napig, m i n d e z e k a z o n b a n el­ törpülnek a kentville-i tyúktenyésztő telep kopaszszirti tyúkja mellett, a m e l y 104 n a p alatt e g y m á s u t á n 104 d a r a b tojást tojott minden p a u z a nélkül, a m e l y teljesítményével méltán kiérdemelte a c h a m p i o n b ü s z k e címét. — nyil —

Plombázott fák címe alatt a Természet 1920. XII. 1. számában egy cikk jelent meg, mely szerint rothadásnak induló fák megmentése érdekében Amerikában újabban azok sebhelyei cement plombával kezeltetnek. Hazánkban ezen eljárás már nem új, mert midőn a székesfőváros a Virányos-dűlőben fekvő, volt Sigray-Czilbich-féle telkeket a nyolcvanas években megvásárolta, hogy azok a közönség számára hozzá­ férhetők legyenek, az ottlevő normafa odvas része bádoglemezzel volt befedve. Az erdészeti személyzet ezen bádoglemezt eltávolította és a sebhelyet cement­ tel öntötte ki azon célból, hogy ezen történelmi nevezetességű fa életét, amennyire lehet meghoszszabbítsa. Sikerült is ezen fát ily állapotban magas kora és viselt állapota dacára a közel múltig fenn­ tartani, míg a háború alatt az idők viszontagságainak áldozata lett. Hazánkon végignézve, azt gondolom — a serény munka és ügybuzgóság eredményeképen — más helyt is lesznek, ha nem is ilyen, de más természetű ténykedések megállapíthatók, melyek eredményéről a magyar ember — természeténél fogva — nem számol be a nyilvánosságnak. G. F ű r é s z p o r mint t a k a r m á n y . A z örökké kutató emberi e l m e nem elégszik meg a z z a l a z istenadta a j á n d é k k a l , amit a ter­ mészet e m b e r n e k , á l l a t n a k egyaránt bőven juttat táplálékul, h a n e m folyton keres, búvárkodik, miből lehetne v a l a m i újat teremteni, röviden mit lehetne még m e g e n n i ? Ilyen k e r e s é s közben jöttek rá, hogy a fűrészpor bizonyos e l j á r á s o k k a l ehetővé, illetve táplálóvá válik. A k é m i á n a k a z o n b a n n e m sikerült ezúttal a természettel konkurálni, mert a f ű r é s z p o r t a k a r m á n y b a n van ugyan sok szénhidrát, de n i n c s b e n n e protein, s z ó v a l a fontos fehérjeféleségek h i á n y o z n a k ; a legfőbb b a j a z o n b a n az, hogy mire a s e m m i t é r ő fűrészpor v a l a m i r e v a l ó e h e t ő t á p l á l é k k á válik, annyi k e z e l é s e n megy keresztül, hogy d r á g á b b á lesz a természetes és t á p l á l ó b b t a k a r m á n y n á l . A fejlődő t u d o m á n y a z o n b a n n e m adja fel a versenyt s talán sikerül még majd a jelenlegi nehéz­ ségeket elhárítani. — nyil — A szél szállítóerejéről é s a v é r e s ő keletkezésének okáról. A levegő nem abszolút tiszta, mert b e n n e apró porszemek lebeg­ nek. A levegőben lebegő por kétféle eredetű l e h e t : terrasztrikus, a m i k o r vulkáni kitörések folytán vagy kőzettörmelékből kelet­ kezik é s kozmikus, a m i k o r m á s égitestekről származik. A szél l e g n a g y o b b mértékben a s i v a t a g o k o n fejti ki hatását, a h o l s e m m i ellentálló közegre nem talál é s itt sokszor olyan nagy a z ereje, hogy ö k ö l n a g y s á g ú k ő z e t d a r a b o k a t is k é p e s m a g á v a l ragadni. Az ilyen nagyerejű szél azután természetesen a finom por­ s z e m e k n e k mérhetetlen mennyiségét ragadja m a g á v a l é s azt nagy távolságra tudja elszállítani. Egy 1902. m á j u s h a v á b a n keletkezett szélvihar, mely egész Európán végighaladt, a dél-algeri sivatag porát egész D á n i á i g vitte el, 2 8 0 0 km. t á v o l s á g r a és ott 92.000 tonna port rakott le. U g y a n a z a szélvihar I t á l i á b a n 1'3 millió fonna, Magyarországon 3 7 . 0 0 0 tonna, a z e g é s z E u r ó p a területén pedig ö s s z e s e n 1'8 millió tonna port halmozott fel. A z Afrikóból s z á r m a z ó sivatagi portömeg E u r ó p a felé v a l ó útjában ö s s z e ­ vegyülhet a passát s z e l e k p o r é v a l , a m e l y por sok organikus anyagot, többnyire D i a t o m e a v á z a k a t tartalmaz. H a ezen portömeg p á r á v a l telt l e v e g ő b e érkezik, ott a p á r a c s e p p e k a p o r s z e m e k körül h a m a r k i c s a p ó d n a k é s így megfelelő színező anyag j e l e n ­ létében létrejön a v é r e s ő , vagy v é r e s hó. Ilyen véresőt 1902. m á r c i u s h a v á b a n négy n a p o n keresztül észleltek D é l - E u r ó p á b a n , sőt ez egyidejűleg még K o p p e n h á g a környékén is é s z l e l h e t ő volt. A j e l e n s é g o k a a z algeri sivatagból s z á r m a z ó porban rejlett, a m e l y ­ nek v a s é r c elegyrészei idézték elő a z e s ő n e k véres színét. K.

T é l e n v i r á g z ó f a g a l l y a k . A fagallyak téli v i r á g b a b o r í t á s á r a a műkertészek vagy a z orosz, vagy a z úgynevezett J o h a n n s e n féle dán módszert h a s z n á l j á k . A J o h a n n s e n - m ó d s z e r feltétlenül a g y o r s a b b a n é s b i z t o s a b b a n ható s a b b a n áll. hogy lemetszett mogyoró-, orgona-, bodza-, m a n d u l a - vagy fűzfaégakat üvegbura alatt éterrel (aether sulphuricus) vagy kloroformgőzzel telített levegőben pihentetünk körülbelül 2 0 — 2 4 óráig, azután a z á g a k a t megfürösztjük vízben s vagy földbe szúrjuk, vagy vízbe állítjuk. Ezek a z á g a k m á r két nap múlva h i h a j t a n a k s 3 — 4 hét múlva tele v a n n a k virággal. E n n e k a m ó d s z e r n e k a l e g n a g y o b b előnye, hogy a z illető óg v i r á g z á s á n a k időpontját m a g u n k állapítjuk meg, n e m a természet, még pedig kérlelhetetlen pontossággal. Aki tehát k a r á c s o n y körül virágzó faágakat a k a r , a z novem­ ber utolsó vagy d e c e m b e r első napjain végzi a z említett procedúrát. (Z. V.) P a r a z i t i z m u s a k i h a l t á l l a t o k n á l . A paraziták vagy élős­ ködők úgy a növény-, mint az á l l a t o r s z á g b a n fontos szerepet j á t ­ s z a n a k . A z állatország parazitái egy m á s i k állat, a z ú. n. gazda­ á l l a t n a k a testében h e l y e z k e d n e k el é s s e m m i m u n k á t nem végezve, a gazdaállat által felvett és megemésztett táplálék egv részéből táplálkoznak. A z á l l a t o r s z á g parazitái c s a k ritka esetben v o n n a k el oly n a g y m e n n y i s é g ű táplálékot a gazdaállattól, hogy azt é l e t v e s z e d e l e m b e döntenék, mert hiszen a gazdaóllat elpusz­ tulásával saját életük is veszélyeztetve v a n . A parazitákat meg­ találjuk úgy a l e g k e z d e t l e g e s e b b egysejtű Protozoák testében, mint a l e g m a g a s a b b r e n d ű á l l a t o k n á l , m a g á n á l a z e m b e r n é l is. Mivel a paraziták a z a l a c s o n y a b b r e n d ű állatok sorából, a Protozoák, s z i v a c s o k , egyes c s i g á k é s főleg a férgek é s a l s ó b b ­ rendű rovarok s o r á b ó l kerülnek ki, puha, vóznélküli testük foly­ tán igen ritka e s e t b e n t a l á l h a t ó k meg kövesült állapotban. A parazitizmus kétségtelen nyomait a geológiai ókor c a r b o n k o r s z a k á b a n élt e g y e s Crinoideóknál találták meg. E tüskés­ bőrűek közé tartozó Crinoideók (tengeri liliomok) felfúvódott nyéltagjaiban találtak kövesült á l l a p o t b a n M y s o s t o m á k k ö z é tartozó férgeket. E kövületek é r d e k e s e n világítják meg a z év­ milliók előtti állatvilágnak a m a i á l l a t o k b i o l ó g i á j á h o z v a l ó hasonlóságát. K. A v á n d o r k ö v e k r ő l . A z é s z a k n é m e t síkságon óriási kőtuskók láthatók, olyan k ő z e t e k b ő l , melyek a környékben sehol n e m fordulnak elő. Az óriás tuskók ide j u t á s á n a k okairól különféle hipotéziseket állítottak fel. E g y e s e k szerint a geológiai mult óriási erejű v u l k á n i erupciói juttatták v o l n a távoli vidékekre e z e n környezetüktől teljesen elütő szerkezetű kőzeteket (ezen elméletet a J u r a h e g y s é g b e n talált vándorkövekre a l k a l m a z t á k ) . M a a z o n b a n m á r kétségtelenül bebizonyított tény, hogy e z e k a diluviális korszakbeli h a t a l m a s e l j e g e s e d é s nyomait mutatják, a m i k o r a belföldi j é g h á t á n úsztak ide. A v á n d o r k ö v e k főleg gneisz, gránit é s szienit közetekből á l l a n a k , melyek l e g k ö z e l e b b c s a k a S k a n d i n á v félszigeten fordulnak e l ő ; tehát nagy utat kellett megtenniök, amíg ide jutottak. V á n d o r l á s u k é r d e k e s s é g é t növeli óriás méretű nagyságuk. A l e g n a g y o b b , m e l y a Gr. T y c h o v i temetőben van, 3 0 — 4 0 . 0 0 0 m é t e r m á z s a súlyú. A Fürstenwald erdőben is két h a t a l m a s p é l d á n y van. A z egyik, a „kis Markgrafenstein", két e m b e r n y i m a g a s s á g ú . A m á s i k vándorkőnek, a „nagy Markgrafenstein"-nak, c s a k a fele van meg, de ez is 1600 tonna súlyú. A m á s i k feléből a berlini Új M ú z e u m előtt álló óriás gránit serleg készült, m e l y n e k á t m é r ő j e 7 m., súlya 7 5 0 0 kg. Egyetlen ilyen vándorkőből v a n a berlini Nagy Péter s z o b o r m o n u m e n t á l i s t a l a p z a t a is. É r d e k e s s é g ü k mellett t u d o m á n y o s fontosságúak is ezen v á n d o r k ö v e k azáltal, hogy j e l e n l é t ü k a nagy j é g k o r s z a k nyomait mutatja é s így kitűnt, hogy ezen k o r s z a k b a n a belföldi j é g t a k a r ó a z é s z a k n é m e t síkságot is elborította, A n g l i á n a k é s Írországnak c s a k a legdélibb része m a r a d t s z a b a d o n é s O r o s z o r s z á g b a n a Dnyeper mentén egész a 48° szélességi fokig ért. Kutassy Endre.

Előfizetési felhívás. Kedves olvasóink, akik már megkedvelték, meg­ szerették a fenséges természet ismertetését szolgáló lapunkat, támogassák továbbra is az „A Természet"-eí. Ismerőseik körében terjesszék és előfize­ tésre ajánlják e lapokat. Hozza meg mindenki ezt a csekély áldozatot, hogy olvasóink tábora hatal­ massá legyen, mert csakis ily módon növelhetjük a magyar kultúra ezirányú terjesztését. Budapest székesfőváros Tanácsa, hivatásának magaslatán állva, megadta a múltban s különösen most, a kétségbe­ ejtően szomorú helyzetben a legjobban értékelhető anyagi támogatást, hogy a természettudományokat ismertető folyóirat megjelenhessen. A minden áldo­ zatra kész komoly megfontolás megadta ezek szerint a módját, hogy megkapja a tanulásra és okulásra vágyó olvasóközönség a szórakoztatva tanító olvas­ mányát, mely belevezeti a titkon sejtő emberi elmét az anyatermészet kifürkészhetetlenségének előtornácába. Ezek után csakis olvasóközönségünkön múlik, hogy a nemes cél szolgálatában álló lapunk meg­ erősödjék. A hazafias szeretettel önök felé nyújtott lapot fogadják hasonló szívességgel és gyűjtsék a természetkedvelők seregét és a szebb jövőre hivatott új nemzedéket az „A Természet" előfizetőinek táborába. Az „A Természet" előfizetési ára egy évre 120 K, félévre 60 K, negyedévre 30 K. Az elő­ fizetési díj a kiadóhivatal címére Budapest, Állatkert küldendő. Mutatványszámot szívesen küldünk. Hazafias üdvözlettel az „A TERMÉSZET" szerkesztősége.

kuli/-!/-**-*

PVQMOÍQ

kölykök kaphatók p e d i g r e e s s z ü l ő k -

rrancia uunaog tői. B a k o n y i 20. Német juhászkutya í^fáaS&r- ' Német juhászkutya kölykök kaphatók Antai,VM.,UIIŐI-út

kap

B á l á s Károly, Szeged, közvágóhíd c í m e n . C* a 1 a m k + o m r ó o r / t r i b - l P J e k b e a Magyar GalambW c t l c t l I l U i e n y e b Z l ü r v tenyésztők Orsz. Egyesületébe. Felvilágosítást -ad Weiszenau Alajos titkár, Budapest, III. ker.. Lelkész-utca 10. s z . é

e n

ű9

tí

Ebkiállítás Egerben. á f ^ S S f t i r

e

április h ó 24-én E g e r b e n ebkiállítást, műkotorékversenyt és rendőrkutya bemutatást rendez. Nevezési íveket kívánatra Fiuk Gusztáv m. kir. gazd. felügyelő (Eger, Szvorényi-utca 32.) küld.

Német juhászkutya kölykök eladók a következő c í m e n : Dr. Friebeisz

Iván,

Jászberény.

Magyar juhászkutyákat C 7 i í n lr o Z . U H ÍV.

í

a u a

o r

e

s

ÍC7tL"l TU"í=ir»/^t

^•löZill\LlJ\ClULH

v e n n e az állatkert igazgatósága. Árajónl t a z igazgatóság c í m é r e küldendő. a

Rövidszőrű németvizsla címén

tenyész-

^ ' k e r t igazgatósága v e n n e tenyészképes komon(j t kuvaszt.

teljesen

-

betanít0,t

S p e e r Lipót,

Bia,

kapható.

iratkozzanak b e a Magyar Országos Állatvédő Egyesületbe X . ker., Ernő-u. 11 — 1 3 . T a g s á g i díj egy évre 6 korona, a m e l y n e k fejében a z „Állatvédelem" szakfolyóirat j á r .

Állatbarátok SZERKESZTŐI ÜZENETEK. N. T . P e s t ú j h e l y . Turkesztánból s z á r m a z ó szívesen a d u n k helyet. Várjuk a kéziratot.

emlékiratairak

M u n k a t á r s a k n a k . Rövid ismertető közleményeket kérünk é s igen h á l á s a n vesszük, h a lapunkat ismerőseik körében előfize­ tésre ajánlják. A „ V e g y e s e k " rovata részére beküldött cikkeket c s a k i s a forrás pontos felemlítésével k a p c s o l a t b a n közölhetjük. R. S. K . Kéziratot n e m küld vissza a szerkesztőség. H a köz­ lésre a l k a l m a s a t találunk, közölni fogjuk. A kért lappéldányokat küldjük. K. 0 . d r . K e s z t h e l y . A megígért cikkeket h á l á s köszönettel vettük é s pártfogásáért ezúton h á l á s köszönettel a d ó z u n k . V a d á s z e b t e n y é s z t ő . S p á n i e l kölyökkutyák j e l e n l e g a z állat­ kertben is kaphatók. V i d é k i e l ő f i z e t ő . H a lapunkat nem k a p n á meg, úgy a kiadó­ hivatalban (Budapest, Állatkert) r e k l a m á l j a . S a j n o s , a nyomdai költségek n a g y s á g a miatt ezentúl is c s a k h a v o n t a egyszer j e l e n ­ hetünk m e g é s pedig redukált dupla s z á m b a n . A z előfizetők gyűjtéséért fogadja előre is h a z a f i a s köszönetünket. K u t y a k e d v e l ő . Angliából a valutóris viszonyok miatt j e l e n l e g lehetetlen, mert egy kis ö l e b ó r a A l b i o n b a n 100 font! Elégedjék meg a m a g y a r kutyákkal. É r d e k l ő d ő . K i s s D e z s ő n e k egyik irredenta versét, a „ B ö l c s ő dal"-t, C s á k l é n y T i b o r zenésítette meg. A hangjegy beszerezhető Szilágyi Lajos, E l e m é r - u t c a 2. c í m e n . Állatkerti l á t o g a t ó . S z í v e s érdeklődését köszönettel vettük é s e l i s m e r é s e j ó l esett. Igaza van, a külföldi állatkertekben távol­ ról s i n c s annyi értékes állat, mint a mi magyar állatkertünkben. A h a z a i fauna felfrissítésénél egyedül m a g y a r v a d á s z a i n k segít­ hetnek. H a küld apró ragadozókat, köszönettel veszi a z állatkert igazgatósága.

Mókusokat

szívesen v e n n e á t a z állatkert igazgatósága.

HÍ R D E T E S E K E T

: « J ^ . 4 - X ^ ^ L ^ ^ t elfogad a z „A T e r m é s z e t " kiadóhivatala Budapest, Állatkert.

Áll»fL-lrílíJ § „Adalékok az állat/ - V l i d l r v C U V C l t J r V lélektanhoz" c. könyvecskét. Megren­ deléseket Kolosváry Gábor. Budapest, L, Logodi-u. 9. I. em. 9. a l á . r

e

n

d

e

l

é

k

m

e

a

z

\/l,-,rtiT^v

kölyök kutyák, házőrzésre igen a l k a l IViagyar pV-^ITIí U l l m a s a k , a z állatkertben e l a d ó k . „Russki" vadász-foxterrier telep. T u l a j d o n o s : Bárdos Iván, K a l o c s a (Pestm.). Drótszőrű foxterrier kölykök elsőrendű pedigrees szülőktől időnként k a p h a t ó k .

Eladó állatok, virágok, gyűjtemé„

hirdetése a l e g e r e d m é n y e s e b b a z apróhirdetések

nyei\

tában.

Fajtatiszta fejőskecskék

rova-

S f e i

tenyészetében mindenkor kapható. Ugyanitt fedezésre elfogadnak nőstény kecskéket.

Vidrát, borzot, görényt, menyétet köszönettel venne a z állatkert igazgatósága.

Rókrarrolrol

kisebb

peiyegeKet, c t

m a

bélyeggyűjteményeket

vásárol. —

kiadóban.

nnnnn A kiadásért felelős: RAITSITS EMIL. nnnnn

BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI Budapest, 1921.

VIII. évfolyam. 3—4. szám.

KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE

A z állat- é s n ö v é n y k e r t i g a z g a t ó s á g á n a k közreműködésével szerkeszti:

A londoni állatkert szelid mókusai.

s z a b a d a z utakon vezetni, nehogy zavarják a mókusokat. Arra, hogy a m ó k u s o k m e s s z e e l t á v o z z a n a k e l s z a p o r o d á s u k közben, n e m igen lehetett számítani, mert a P a r k n a k c s a k egy k i m e n e t e l e volt, amit forgalmas utcák zártak el. Mégis, időmultával minden i r á n y b a n elszéledtek, áttelepültek m á s p a r k o k b a is, így például • a H a m p s t e a d H e a t h - b e és a R i c h m o n d - b a . L a s s a n k i n t eltünedeztek a R e g e n t s P a r k b ó l , c s u p á n n é h á n y nőstény maradt vissza, míg egyebütt elszaporodtak. De azért vissza-visszaj á r n a k az állatkertbe, megeszik a részükre kitett eledelt, sőt olyannyira szelídek, hogy a közönség k e z é b ő l is elfogadják a fel­ kínált c s e m e g é t . T a n y á j u k a t sajátságosan és észszerűen olyan helyeken választották meg, ahol könnyen jutnak táplálékhoz és távol vannak zavaró* ellenségeiktől. E l l e n b e n ők m a g u k c s a p t a k fel ellenségként, m e g d é z s m á l v á n a z é n e k e s m a d a r a k fészkeit, a h o n n é t tojásokat raboltak, míg a környező kertekből gyümölcsöt oroztak a kis tolvajok. Mindezek dacára a Zoo kedvencei maradtak s elnézik nekik apró csinytevéseiket, amit különösen a főkertész j ó szívének köszönhet­ nek, aki megkülönböztetett szeretettel b e c é z i a z ő apró kis barátait. — nyil —

A pajzán, k e c s e s mókusok a z állatok között a b o h ó c szerepét töltik b e . E kis b o h ó c o k gyönyörködtetik az állatkertek látogatóinak s z e m é t fürge mozdulataikkal s így méltán rászolgálnak arra, hogy a publikum k e n d v e n c e i legyenek. A londoni állatkert igazgatósága e l h a t á r o z t a , hogy s z a b a d o n engedi a bizonyos idő után szelíddé v á l ó mókusokat, hogy a kezes kis állatok bizonyos vonzóerőt gyakorol­ j a n a k . E célból két mókust vett, a m e l y e k e t egyelőre a R o v a r h á z s z á r n y é p ü l e t é b e n helyez­ tek el. E z e k a csíkolt testű, bozontosfarkú, kicsiny, de vastagfülű és szálkásszőrű afrikai mókusok főleg a b b a n k ü l ö n b ö z n e k egyéb rokonaiktól, hogy mindig a földön élnek, n e m m á s z n a k fára stb., h a n e m s z i k l a r e p e d é s e k b e n , földi üregekben, lyukakban tanyáznak, melyet maguk v á j n a k s tesznek l a k h a t ó v á . Rügyekkel é s gyökerekkel táplálkoznak, télire pedig e g é s z raktárakat rendeznek be m a g u k n a k a z é l e l m i s z e r e k b ő l . E z e k n e k a „krejzleros" m ó k u s o k n a k a szelidítése b á r könnyű volt, de s z a b a d o n b o c s á t ó s u k ütközött sok nehéz­ s é g b e , mert „földhözragadt"-ak lévén, sok volt a z ellenségük és örökös üldözésnek voltak kitéve. Épen ezért m á s próbát is tettek, a m i e r e d m é n y r e is vezetett, úgy, hogy m a a londoni „ Z o o " - n a k a z amerikai szürke mókusok a legnépszerűbb tagjai, a m e l y e k egész s z a b a d életet élnek. Ezeket a W o b u r n a p á t s á g b ó l hozták és egy, még a m ó k u s o k n a k is m e g m á s z h a t a t l a n kerítéssel elzárt helyre szállásolták, ahol a z o n b a n — hogy a testedzést el ne h a n y a g o l h a s s á k a kis artisták — n é h á n y fa is állott. Idők multán, a m i k o r m e g s z o k t á k a m ó k u s o k a környezetet és egész szelíddé voltak, lakóhelyükről kötélhágcsót vezet­ tek a kerítésen kívül álló fákhoz és a z a l k a l ­ m a s a b b fákra a m ó k u s k á k s z á m á r a é l é s t á r a k a t rendeztek b e . Két-három év m ú l v a elszapo­ rodtak az egész R e g e n t s P a r k - b a n , különösen akkor, mikor az igazgatóság szigorú rendeletet bocsátott ki, hogy kutyákat c s a k pórózon

RAITSITS EMIL

HÍREK •

• •

A p á r i s i á l l a t k e r t . Német forrásból azt az értesülést vesszük, hogy n e m c s a k a legyőzött országok állatkertjeiben élő állatok kerültek rossz helyzetbe, h a n e m a győzők állatkertjei is tengődnek. A párisi lapok írják, hogy a z állatkerjük épületei roskadoznak, a ketrecek r o z s d á s o d n a k és az á l l a t á l l o m á n y lényegesen m e g k e v e s b e d e t t . A még élő á l l a t o k s o v á n y a k é s szomorúak. Az állatkert rendje is meg­ változott, úgy hogy a m a j m o k ketreceiben most m a d a r a k , a röpdékben pedig apró raga­ dozók élnek. Az európai állatkertek kivétel nélkül a nagy m e g p r ó b á l t a t á s o k napjait élik. A háborút viselők, úgy a győzők, mint a le­ győzöttek, felettek mindent, a m i c s a k ehető

Február 1—15. Megjelen mint az „A TERMÉSZET" :o: :o: :o: melléklapja :o: :o: :o: volt é s így a z állatkertek is az é h e z ő e m b e ­ rekkel együtt s z e n v e d n e k . A párisi lapok sze­ rint az állam n e m bír annyi fölösleges anyagi erővel, hogy az állatkertet újból talpra állítt h a s s a , miért is a m a g á n o s o k a t következőkén­ hívja f e l : „Rajta tehát, ti új gazdagok, ado­ mányozzatok bőségesen, h a m á r n e m is a zoológia és a biológia iránt érzett szeretetből, de mindenesetre ifjúkorotokban szerzett öröm­ teljes órák e m l é k é r e . Adjatok g a z d a g o n é s neveteket ólombetűkkel fogjók megörökíteni a röpdék és a ragadozók ketrece felett". Elől a s z á z l á b ú , hátul a z elefánt. A londoni állatkert s z á m á r a a nyár folyamán egy n a g y o b b s z á l l í t m á n y indiai állatritkaság érkezett. A ki­ hajózást a d o k k b a n a z o n n a l megkezdették. A szállítmány sorát két s z á z l á b ú rovarkülön­ legesség nyitotta meg, melyek egy bérkocsin utaztak — természetesen megfelelő felügyelet mellett — és m e g é r k e z é s ü k után a z o n n a l a r o v a r h á z b a n nyertek szállást. A menetet egy nagy nőstény elefánt zárta be, a m e l y éjfélkor indult el a kikötőből — s tekintettel roppant súlyára, ami miatt kocsin n e h é z a szállítása — gyalogszerrel. Nyakán ült indiai á p o l ó j a s o n n a n irányította az egészen nyugodt és enge­ d e l m e s állatot a motorbiciklin haladó vezető után. Cseppet sem engedte zavartatni m a g á t a n é h á n y késői villamostól s a gyér forga­ lomtól, e l l e n b e n a z utcán kóborló pár kései mulatozónak felesleges a g g o d a l m a t okozott a m é l t ó s á g o s a n c a m m o g ó váratlan idegen. Reggel hét órára a z egész s z á l l í t m á n y az állatkertben volt, ahol megetették, megfürdet­ ték őket, a z orvosi vizsga után pedig lak­ o s z t á l y a i k b a vonulhattak. — nyil — T r a g é d i a a londoni á l l a t k e r t b e n . A londoni állatkert r a g a d o z ó k h á z á b a n az o r o s z l á n o k ketrece mellett a tigrisek foglalnak helyet. A S á m s o n nevű oroszlán m á r régóta ellen­ s é g e s v i s z o n y b a n v o l t s z o m s z é d n ő j é v e l , Spitsire nevű nőstény tigrissel. A takarítás é s szellőz­ tetés ideje alatt a két ketrec közötti ajtó elővigyózatlansógból nyitva m a r a d t és ezt fel­ h a s z n á l t a a hím oroszlán é s a z ajtó résén keresztül bújva, m e g t á m a d t a a tigrist. A két ragadozó között a h a r c c s a k n é h á n y pillanatig tartott, mert a z elősiető á p o l ó s z e m é l y z e t a régi h a r a g o s o k a t h a m a r o s a n v a s r u d a k k a l és vízsugórral széjjelválasztotta. A verekedést követő reggelen a nőstény tigrist b e l s ő elvérzés következtében holtan találták.

A kiadásért felelős: RAITSITS EMIL

A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLATKERT HELYSZÍNRAJZA

JELMAGYARÁZAT: 1. 2. 3. 8., 2 5 . , 3 3 . , 3 5 . 4. F. J . földalatti villa­ 5. 6. mos vasút. Omnibusz. 7. 8. 9. 10. 11. 12. KI. = klozet.

Az állalkertbe vezető villamosok számai:

Főkapu Igazgatóság Dohányárusílás Majmok Rágcsálók Mókusház Erszényesek Szarvasok Juhok Tejcsarnok Antilopok Bölények

13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Cukorkaárusitás Kapu Néprajzi gyűjlemény Vastagbőrűek Zsiráfok Turista-út Vendéglő Tevefélék Disznófélék Gyermekek játszó­ helye 23. Sport-pálya

24. Lovagló- és kocsikázópályt. 25. Zebmisíálló 26. Muflonok 27. Zergék 28. Kecskék 29. Kőszáli bakok 30. Kis medvék 31. Nagy medvék 32. Kutyák 33. Süteményárusítás 34. Átjáró az oroszlánházon áf

35. 36. 37. 38.

Tigrisbarlang Oroszlánbarlang Kis ragadozók Hűsítő italok árusítása Vidrató Várrom Fókató Jegesmedvék Turista-út Rozsomák Nyestfélék

39. 40. 44. 42. 43 44. 45.

M A G Y A R E B T E N Y É S Z T Ő K O R S Z Á G O S EGYESÜLETE felkarolja az ebtenyésztő sport ö s s z e s érdekeit, vezeti é s kiadja a h a z á n k b a n e g y e d ü l á l l ó

M a g y a r Ebtörzsköny vet és a M a g y a r V a d á s z e b - T ö r z s k ö n y v e t Hivatalos lapja „A K U T Y A " . Előfizetési d í j a é v i 40 K , tagoknak 20 K. Belépési dij 20 K, tagsági dij 50 K. Felvilágosítást nyújt: ILOSVAI LAJOS KÁROLY ügyvezető titkár, Budape-. ". 2

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüii'.i

„A Természet" kiadóhivatala

Mindenki fizessen elő az

„A TERMÉSZET"-re ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egy évre 120 K Félévre 60 K Negyedévre 30 K Egyes szám á r a . . . . 5K Az előfizetés díja az „A Természet" kiadó hivatala címére, Budapest, Állatkert küldendő

51. 52. 53. 54. 55. 56.

Rénszarvasok Norvég ház Jegesrókák Alagút-átjáró Bejárat a mozgófényképékhez Uszómadarak Gázlók, kacsák Fácános Sasok Strucok Kisebb lóparti madarak

57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66, 67. 68.

Madarak háza Dohányárusítás Falusi gazdaság Rovarok Akvárium . • Terrarium Vendéglő Zenepavillon Kávéház Terrasz kávéház Pálmaház bejárata Aréna-úti kapu

ALAPÍTTATOTT 1865-BEN

(i) (f)

w

SKABAÉSPLÖKLI .

Hirdetéseket elfogad az

46. 47. 48. 49. 50.

FEGYVER-RAKTÁRA

(I)

B U D A P E S T VI., | VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 33.1

\ Vadászfegyverek Vadásztöltények Vadászfelszerelések

Fegyverjavítások, | J | barnítások saját jjj műhelyünkben ™

V A D Á S Z O K ! F i z e s s e n e k elő a

NIMRÓD-VADÁSZLAP"-ra K i a d ó h i v a t a l : Budapest, IV., Egyetem-u. 4. E L Ő F I Z E T É S I Á R A F É L É V R E 50 K O R O N A

• • • •

• • • •

• a ANNO

•

• o Váltsunk állatkerti bérletjegyet!

Székesfővárosi házinyomda 1921.

•no