MARIAPOCSI. MAGOSz NAPTÁR GÖRÖGKATOLIKUS MAGYAR HÍVŐK RÉSZÉRE KÖZÖNSÉGES ÉVRE. BUDAPEST KIADJA A MAGYAR GÖRÖGKATOLIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

«frv fro

5S «fro 3S

fro

«fro «fr«

MARIAPOCSI MAGOSz

fr®

«fro fr« -fro «fro fro

«fro

«fro «fro

NAPTÁR GÖRÖGKATOLIKUS M A G Y A R HÍVŐK RÉSZÉRE AZ

1942.

«fro «fro

«fro «fro fro

KÖZÖNSÉGES ÉVRE. «fro

«fro «fr« fro «fro

•fro

-fro ««•O fro

fro «fro fro

fro

«fro

fro fro fro fro fro «fro

TIZENNEGYEDIK

É V F O L Y A M

oO

o«> »te

«¿yo

oO CkO oyb oO

fro fro fro fro «fro fro fro fro

«fro «fro
&0> (X» oO oO o-Çj

BUDAPEST K I A D J A A MAGYAR GÖRÖGKATOLIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE.

Á f a 80 fillér.

oto oC> cWVs o*. !X> o«!>

o-t>

Elíiljáró beszéd Ünnepi hangulatban, fohászos érzelmekkel s a jobb jövőbe vetett hittel és reménnyel állunk az új esztendő kapuja előtt s köszöntjők ezerkilencszáznegyvenkettőt. Amikor azonban bezárul előttünk az ó esztendő ajtaja, hálatelt szívvel és lélekkel küldünk hő imát az Egek Urához, hogy a távozó ó esztendőben újra kimutatta irántunk tanúsított végtelen jóságát s visszahelyezte Szent István koronájába annak elrabolt s letört egyik gyémántját: Bácskát, amelynek hűséges magyarjai több mint húsz éven keresztül tűrték a megaláztatást s járták a szenvedések golgota-útját. Igaz magyar szívvel és szeretettel köszöntjük őket s öleljük keblünkre visszatért véreinket. Ámbár az új esztendő hajnalán még mindig sötét a világ láthatára, még mindig dúl az ádáz harc a népek között, ámbár az emberek között szennyes hullámokat ver fel a gyűlölet, mégis hisszük, hogy az isteni szeretet újra beköltözik az emberiség szívébe, mely hitet, megértést és békét hoz a világra. Hisszük és reméljük, hogy az új esztendőben valóra válnak mindazon tervek és vágyak, amelyek a meggyötört, csapásokkal és szenvedésekkel sújtott emberiség feldúlt lelkivilágában születtek. Hisszük és reméljük, hogy felragyog újra a béke hajnala. Mi magyarok törhetetlenül bízunk a jóságos Istenben s hiszünk a végső győzelemben, temetjük az új esztendő reggelén a magyar bánatot, vigyázunk, imádkozunk őrhelyeinken s a Mindenhatóba helyezett erős hittel s egymás iránti szeretettel eltelve kívánunk egymásnak boldog új évet. Dr. Doroghy Farkas Ákos

\

Í

a MAGOSz

elnöke.

Január 31 nap

N.-Bold.-Assz. hava Nap

Új görög

1 Csütört. 2 Péntek 3 Szombat 4 Vasárnap

Róm. kat.

Ó-görög

19 D. 1941.B. tjév Újév Szilveszt. Makár 20 Ignác vt. Malakiás Genovéva sz. 21 Julianna Vk. e.vas. Jézus sz. n. 22 Sz.A.v.

Protestáns

Újév Abel Benjamin Leona

Vízkereszt előtti vas. Evangélium: Márk I. r. 1. sz. A pusztában kiáltónak szava

Teona 5 Hétfő Teleszfor Epifánia Vízkereszt 6 Kedd Ker. Ján. Lucián vt. 7 Szerda Szörény 8 Csütörtök György 9 Péntek Polieukt Julián vt. 10 Szombat Marcián Vilmos pk. 11 Vasárnap Vk. u.vas. Szentes

23 Krt. 10. vt. 24 Kar. előb. 25 Nagyk. 26 Ist. sz. M. 271st. főd. 28 T. ezer vt. 29 Kar. u. v.

Simon Vízker. Atilla Szörény Marcell Melánia Ágota

Vízkereszt utáni vas. Evangélium.: Máté IV. 8. sz. Jézus elhagyja Názáret városát.

12 Hétfő 13 Kedd 14 Szerda 15 Csütörtök 16 Péntek 17 Szombat 18 Vasárnap

Taciána Ernő 30 Anisia Ernő Sztratonik Veronika 31 Melánia Vidor Raiti Hilár pk. 1 Jan.Űjév Bódog Pál rem. Remete sz. P. 2 Szilveszt. Lóránt Sz. P. lánc. Marcell p. vt. 3 Malakiás Gusztáv N. Antal Antal ap. 4 70 apostol Antal 32. Cirill Piroska \t. 5 32. Teop. Piroska

Pünk. u. 81. vas. Evangélium: Lukács XIX. r. 94. sz. Zakeusról.


Makár B. Margit Eutim ap. Fábián, Seb. Maxim hv. Ágnes Anasztáz Vince vt. Kelemen Raimund Babilasz Timót pk. Triodium Pál megt.

Simon Polikárp Krizoszt. A. sz. János Efrém N. Péter Sz. Ferenc Ignác Hár. püsp. Martina sz. Cirus, Ján. B. sz. Ján.

4-én 7 óra 48 pere 11-én 7 óra 46 perc 18-án 7 óra 42 perc 25-én 7 óra 36 perc A nap nyugta: 4-én 11-én 18-án 25-én

16 16 16 16

ó ó ó ó

22 perc 30 perc 39 perc 49 perc

6 Epifania Sára Hold 7 Iván Fáb., Seb. fény változásai: 8 György Ágnes ¿m. Holdtölte: 9 Polyeukt Artúr 2-án 16 ó 42 p 10 Már cián Zelma Utolsó negy.: 11 Teodor Tádé 10-én 7 ó 5 p 12 Triodium Pál ford.

Pünk. u. 32. vae. Evangélium: Lukács XVIII. r. 89. sz. A vámos és a farizeus.

26 Hétfő 27 Kedd 28 Szerda 29 Csütörtök 30 Péntek 31 Szombat

A nap kelte:

13 Sztratonik Vanda 14 Raiti vtk. Lothár 15 Pál remet. Károly 16 Sz. P. lánc. Adél 17 N. Antal Mártonka 18 Cirill Virgilia

Üjhold: 16-án 22 ó 32 p Első negyed: 24-én 7 ó 35 p Elsején a nap hossza 8 ó 31 p, a hó végéig 1 órával nő.

Nap

Megnevezés

Összeg í

Gazdasági tudnivalók Január

hóba».

A háznál. A konyhaveteményeket, melyek még a kertben vannak, ha még nem történt meg előbb, védelmező ágakkal kell beborítani. A dinnye- és uborkamagokat trágyaágyakba kell ültetni, de ha ez már decemberben megtörtént, a növényeket át kell ültetni. Téli eledelül a szabadban még fenntartott veteményeket ki kell szedni. Téli salátát, epret stb., ha azokat a fagy kitolta, vigyázva vissza kell nyomni. Lehet a kertbe trágyát hordani s ha nincs hó s a föld maga különben megengedi, el kell a trágyát szórni. Pincében, vermekben utána kell nézni a téli használatul letett konyha vetemény éknek. Az istállóban különösen az ellés előtt álló teheneket kell szemmel tartani és gondosabban etetni. Almozni is bőségesebben kell, különösen ha már kis borjú is van. Az apré jószágnál az ólakat ki kell takarítani, kimeszelni olyan mésszel, amelyikbe kevés klórmeszet is teszünk. A fészekbe friss almot kell készíteni, a régit 'egjobb elégetni. Ha van rendes kifutó, a fürdőhomokba kevés fahamut célszerű keverni. A méhesben, ha a képtárak szabadon állanak, nagy hidegben ajánlatos lefödni, napos időkben pedig a röplyukat beárnyékolni, nehogy a napsugár kicsalja a méheket. A gyengébb készlettel bíró rajokat kissé felhígított mézzel, vagy cukorral etessük. A gyümölcsösben tisztogatjuk a fákat, ojtóágakat is szedhetünk. Ha a hernyófészkeket, a fákon maradt levelet, összeaszott gyümölcsöt ősszel nem tisztítottuk le, akkor még most nem késő ezt is elvégezni. A szőlőben megkezdhetjük a trágyázást, s ha jó időjárás van, a hó vége felé nyithatunk is. A földeken még ilyenkor nem sok dolog akad, legfeljebb trágyázni lehet. A pincében a tavalyi termést le kell fejteni, a hordókat két-három ízben feltölteni, az üres bordóka' kitakarítani, kikénezni.

Február 28 nap

Bőjtelő haya Nap

ú j görög

|Róm.|kat

gsg 1| VasárnapHetv. v. Hetv. vas.

Ó-görög

Protestáns

19 Hetv. v. Ignác

Evangélium: Lukács XV. r. 79. sz. A tékozló fiúról.


Jéz.t. S, Gyer. B. A. Sim. és A. Balázs pk. K. András Izidor Polieukt Ágota vt. Dorottya Julián Partén pk. Romuald Hush. v. Hatv. vas.

20Eutim ap. Karolin 21 Maxim hv. Balázs 22 Anasztáz Ráchel 23 Kelemen Ágota 24 Babilasz Dorottya 25 Naz. Gerg. Tódor 26 Hush. v. Aranka

Evangélium: Máté XXV. r. 106. sz. Az Ítéletről.


27 Krizost. e. Abigail Mcefor vt. A. Cirill Elvira Karalamp Skolasztika 28 Efrém Balázs vt. Lurdi Mária 29 Ignác er. Bertold Melét pk. 7 szervita al. 30 3 püspök Lidia Fotina R. Katalin 31 Cirus és J. Ella Bálint Auxent Bálint vt. 1 Trifon Vajh. v. Fars. vas. 2 Vajh. v. Fausztin

Evangélium: Máté VI. r. 17. sz. A mennyei kincsről.


Pamfil Tódor Leó p. Filemon Leó pk. Eusztát Nb. 1. v.

Juliánná vt. Donát pk. vt. Hamvazó sz. Konrád hv. Aladár pk. Eleonóra Invocabit

A nap kelte: 1-én 7 óra 29 perc 8 án 7 óra 18 perc 15-én 7 óra 7 perc 22-én 6 óra 55 perc 28-án 6 óra 44 perc A nap nyugta: 1-én 8-án 15-én 22-én 28-án

17 ó 0 perc 17 ó 11 perc 17 ó 22 perc 17 ó 33 perc 17 ó 42 perc

3 Sim. és A. Julianna 4 Izidor Donát Hold 5 Polieukt Konrád 6 Julián Zsuzsanna lényváltozásai: 7 Partén pk Álmos Holdtölte: 8 Tódor vt. Eleonóra l g ; l-én 10 ó 12 p 9Nb. 1. v. Gerzson Utolsó negy.:

8-án 15 ó 52 p

Evangélium: János I. r. 6, sz. Natánael kétkedéséről.


Polikarp D. Péter Ján. fejem Mátyás Géza vt. Taráz K. Margit Porfir Gábor p. Prokop Román ap. Vazul

10 Karalamp Alfréd 11 Balázs vt. Mátyás 12 Melét pk. Géza 13 Fotina Sándor 14 Auxent Ákos 15 Onezim Elemér

Újhold : 15-én 11 ó 2 p Első negyed: 23-án 4 ó 40 p Elsején a nap hossza 9 ó 31 p, a hó végéig 1 ó 31 perccel nő.

Nap

Összeg P f

Megnevezés

Gazdasági tudnivalók Fabrnér bében. A háznál a eellert, retket, édes murkot és petrezselyemgyökereket ki kell a íöldből szidni, a fokhagymát, metélőhagymát és az articsóka meliékhajtísait pedig elültetni. Szárazon fekvő kertekben ai ágyakat ásni lehet és azokba a közönséges veteményel et, parajt, metéli és gyckérpetrezselyinet, murkot, vöröshagymát, salátát, káposztát, karalábét, stb, elültetni. A magnak való spárgamagvakat is most kell elvetni. Borsót is lehet vetni közönséges mód szerint. Meleg trágyákat kell rendezni. Az istállóban íőgocdunk még mindig a szoptató állatok és kicsiryeik, de már az igás jószágot s jobban kell gondorniés etetni, hogy a közeledő tavaszi munkára jó erőben legyen. Megkezdődött a bárínyozás, malscoznak a kocák is; melegről gondoskodjunk mindkettőnél s a seriéinél ügvelíünk, hogy az emse a malacokat fel re falja.

-

•

A z apró jószágnál rendesen tar tott tyúkok már javában tojnak, sőt kotlós is akadhat már. Ha van, ültessük meg; ha keltőgéppel dolgozunk, meg lehet kezdeni a keltetést. A méhestea nincs újabb teendő, legfeljebb nagyon szép, napot, csendes időben ki lehet nyitni a röplyukat, hogy a méhek tisz fulási röpii'ésüket elvégezhessék. Kiteregetett ruha azonban ilytnkor ne legyen künn. mert a méhek beszennyezik. Egyébként tovább etetünk mézzel vagy c u k c ral. A gyüinöicsSsben permetezhetünk és megkezdhetjük a szemzést is. A konybskcrfben is megkezdődik a munka: előkészíthetjük az ágyásokat, ső! jó időjárás mellett ? hónap végén a 1 erti veteménye ket is elü'teihetn:!. A sz8!6ber trágyázás és nyitás a teendő, de ha szép idő jár, «a hónap végén metszeni is lehet. A pincében nincs tíjcbb munka. Célszerű a pincét egyszer alaposan kiképezni. A földeken trágyázás és fea olvadásos idő van, a vadvizek levezetése a teendő. Kedvező időjárás esetében pzonban tnár vetni is lehet.

«

Március 31 nap

Böjtmás hava Nap

Új görög

Róm. kat

ljVasárnap Nb.2. vas.|Reminis

Ó-görög

16 Nb. 2. V.

Protestáns

Albin

Nagyböjt 2. vas. Evangélium: Márk II. r. 7. sz. Az inaszakadtról.

2 Hétfő 3 Kedd •4 Szerda 5 Csütörtök 6 Péntek 7 Szombat 8 Vasárnap

Teodót Simplic p. Baziliszk Kunigunda Gerazim Kázmér Konon Özséb Amorii Perpetua Vazul A. Tamás Nb. 3. vas. Oculi

17 Tódor 18 Leó p. 19 Filemon 20 Leó pk. 21 Eusztát 22 Eug. vtk. 23 Nb. 3. v.

Lujza Kornélia Kázmér Adorján Gottlieb Tamás Zoltán

Nagyböjt 3. vas. Evangélium: Márk VIII. r. 37. sz. Aki szégyel engem.

9 Hétfő Szebasztei 10 Kedd Kodrát 11 Szerda Szofron 12 Csütörtök Teofánesz Niceför 13 Péntek 14 Szombat Benedek 15 Vasárnap Nemz. ü.

Franciska 40 vértanú Szilárd I. Gerg. p. Szabin vt. Matild Nemz. ün.

24 J. feje m. 25 Taráz 26 Porfir 27 Prokop 28 Vazul 1 M. Eud. 2 Nemz. ti.

Franciska Olimpia Aladár A nap kelte: Gergely 1-én 6 óra 42 perc Krisztián 8 án 6 óra 29 perc Matild 6 óra 15 perc. Nemz. ün. 15-én 22-én 6 óra 1 perc

Nagyböjt 4. vas. Evangélium: Márk IX. r. 40. sz. Az ördöngös némáról.

Szabinusz Geréb pk. 16 Hétfő Elek Patrik pk. 17 Kedd Cirill Sándor pk. 18 Szerda 19 Csütörtök Krizsánt József Szab. vtk. B. Cs. Mór 20 Péntek 21 Szombat Ifj. Jakab Benedek 22 Vasárnap Nb. 5. vas. Fekete v.

A nap nyugta:

3 Baziliszk Henriette 1-én 17 ó 44 perc 4 Gerazim Gertrud 5 Konon Sánd., Ede 8-án 17 ó 55 perc 15-én 18 ó 5 perc 6 Amorii vt. József 22-én 18 ó 15 perc 7 Vazul vt. Hubert 29-én 18 ó 24 perc 8 Teofilakt Benedek 9 Nb. 5. v. Oktávián Hold

Nagyböjt 5. vas. Evangélium: Márk X. r. 47. sz. Jakab és János nagyravágyása.

23 Hétfő .24 Kedd 25 Szerda ;'26 Csütörtök 27 Péntek 28 Szombat 29 Vasárnap

&

Nikon Zakariás Gy. B. A. Gábor Matróna István Vir. vas.

10 Kodrát Viktorián Frumenc Gábor főa. 11 Szofr. pk. Gábor Gyüm. B. A. 12 Teofánesz Irén Manó 13 Nicefor pk Gábor Fájd. Szűz 14 Benedek Hajnalka K. János 15Ágáp vt. Gedeon Virágvas. 16 Vir. vas. Cirill

Nagyböjt Bl. vas. Evangélium: Ján. XII. r. 41. sz. Mária Magdolnáról.

30 Hétfő 31 Kedd

Klim. Ján Kerény vt. Hipác Guidó ap.

29-én 5 óra 47 perc

17 Elek . Izidor 18 Cirill pk. Árpád

fény változásai:

Holdtölte: 3-án 1 ó 20 i Utolsó negy. 9-én 23 ó 30 i Újhold: 17-én 0 ó 30 i Első negyed 25-én 1 ó 1 i Elsején a nap hossza 11 ó 2 p, a hó végéig 1 ó 45 perccel nő.

Összeg 1 P | f

Megnevezés

Nap j

!

t Gazdasági tudnivalók Március

h£bán.

A háznál. Konyhakertben vetet kell nyári endiviát, mustért, ánizst, kaprot, uborkaíüvet, köményt, hőnapos retket, cikóriát *tb. Továbbá el kell ültetni a kitelelt s nyári hajtásra szánt káposztát, céklát, cikóriát, murkot, zellert stb. Articsókákról « más befedett vetemény ékről a takarót le kell venni • a gyomot körülkapálni. Az istállóban legnagyobb gonddal a kis csikókat kell ellátni; két hetes korukban már lehet nekik zabot adni. Különösen tisztántartásukra legyen gondunk, éppúgy a kisborjaknál is. A z igát jószágot jól kell tartani, tekintettel a nehézmunkára,amit végez. Aszoptaté kancákat csak az ellés után három héttel foghatjuk be, akkor te túlerős munkára; más kancák fedeztetésének most van az ideje. A z spró jószágnál most \an a kotlóültetés ideje. Szcp időben a kotlóst csibéivel kiengedhetjük. Ha módunkban van, keverjünk eleségükbe egy kevés megszárított és megőrlött vagy porrátőrt csontot, főleg pedig oltott meszet. A méhesben a tavaszi nagytakarítás ideje van; a tisztulási repülés után a kaptárakat tisztogassuk meg alaposan, söpörjünk ki min den hulladékot, ami csak összegyűlt bennük. Az etetést folytatni kell s a méz meg cukor közé sokak szerint, ajánlatos egy kis búzalisztet keverni. A Hasításra kellő helyet kell engedni mozgó| kaptáraknái. A gyümölcsösben folytatni a tisztogatást, virágzás előtt közvetlenül permetezni, virágzáskor kénporozni kell. Március a szemezés és oltás ideje. A sziliben metszés és oltás', esetleg még a nyitás munkája vár a gazdára. A földeken van azonban az igazi munka. Tavaszi szántás, utána a vetés, amelyet törekedni kell. minden módon elvégezni ebben a hónapban. Sorrendben követik egymást a rab, tavaszi búza, •» árpa, a bükköny, míg a kapások többnyire a jövő hónapra maradnak.

1—

—

-

Április 30 nap

Szent György hava Nap

Új görög

Róm. kat.

E. Mária Csütörtök Titusz Péntek Npéntek Szombat József 5 Vasárnap Húsvétv.

Hugó pk. Nagycsüt. Nagypént. Nagysz. Husv. v.

3t Szerda

Ó-görög

Protestáns

19 Krizsánt Hugó 20 Szabb. vt. Áron 21 Nagypén. Nagyp. 22 Vazul vt. Izidor 23 Húsvét v. Husv. v.

Evangélium: János 1. r. 1. sz. Kezdetben vala az ige.

Hétfő Húsvéth. Kedd Húsvétk. Szerda Herodion Csütörtök Eupszik Péntek Ferenc Szombat Antipa 12 Vasárnap Vazul pk

Husv. h. H. József Dénes pk. Konrád Ezekiel I. Leó p. Fehér vas.

24 Húsvét h Husv. h. 25 Gy.o.B.A. Herman Lidia 26 Gábor 27 Matr. vt. Erhardt Zsolt 28 István 29 Márk pk. Leó 30 Klimak J. Gyula

Evangélium: János 20 r. 65. sz. A hitetlen Tamásról.

Márton p. Hermeneg. Hétfő Arisztark Jusztin vt. Kedd Kreszcenc Anasztázia Szerda L. B. Józs. Csütörtök Agape Anicét p. Agapit Péntek Szombat János sz. Apollonius 19 Vasárnap Pafnue Miseric.

31 Hipác Ida 1 Ápr. E. M. Tibor 2 Titusz Atala 3 Nikéta Lambert 4 József Anicét 5 Diodor Ilma 6 Eutik Kocsárd

Evangélium: Márk 15. r. 69. ez. A kenethozó asszonyok.

20 Hétfő Teodor 21 Kedd Január 22 Szerda S. Teodor 23 Csütörtök György Péntek Szaba vt. Szombat Márk ev. 26 Vasárnap Vazul

Tivadar P. Konrád Sz. J. olt. Béla pk. György vt. Márk ev. Jubilate

Tivadar 7 György 8 Herodim Anzelm 9 Eupszik Szótér 10 Ferenc Béla 11 Antipa György 12 Vazul pk. Márk 13 Márton p. Ervin

Evangélium: János 5. r. 14. sz. Az inaszakadtról.

27 ¡Hétfő 28Kedd 29Szerda SOlCsütörtök

Sim. J.rok. K. Péter 9 vértanú Ker. Pál Szozipater Péter vt. Jak. aps. S. Katalin

14 Arisztark Arisztid 15 Kreszcenc Valéria Albertina 16 Agape Katalin 17 Agapit

A nap kelte: 5-én 5 óra 33 perc 12-én 5 óra 19 perc 19-én 5 óra 6 perc 26-án 4 óra 53 perc A nap nyugta: 5-én 12-én 19-én 26-án

18 ó 18 ó 18 ó 19 ó


Hold lény változásai: ¿Üti Holdtölte: W 1-én 13 ó 32 p Utolsó negy.: ^¡L 8-án 5 ó 25 p Újhold: 15-én 15 ó 33 p Első negyed: 23-án 19Ó10 p Holdtölte: I g J 30-án 22 ó 59 p Elsején a nap hossza 12 ó 47 p, a hó végéig 1 óra 38 perccel nő.

Megnevezés

Nap

Összeg P ! !

Gazdasági tudnivalók

Április

btbai.

A háznál a gazda gondja a vető kukorica és a burgonya előkészítése, Juccrnamag beszerzése; a gazdaasszonyra a kender vetőmag előkészítése éa a tavaszi nagytakarítás, meszelés munkája vár. Az istállóban még mindig a növendék-jószág a fogóid; ha jé erőben vannak, legelőre is lehet bocsátani. Az igás jószág jó takarmányozást kiván az erős munka mellett. Száraztaksrmány mellett, ha csak lehet, legelőre is kell bocsátani. Vigyázzunk azonban, hogy a takarmányozásban beállott változás miatt meg mc betegedjenek: eleinte tehát etessük meg őket a kihajtás előtt kevés szálas takarmánnyal. A korai malacok elválasztásának is most van az ideje. Az apró jószág moat kezd hasznot hajtani. Gondunk legyen rá, hogy a tojások tiszták legyenek; jobb árat kapunk értük. A korai csirkét is kezdik már keresni a piacon. A z ólakat legalább havonta egyszer takarítani, meszelni kell, hamus homokfürdőről, tiszta ivóvízről — benne egy kis ecettel vagy sóval — gondoskodjunk, főleg pedig mészről az eleségbe, mert tojás idején a tojóknak sok kell belőle a tojás héjához, a csibéknek pedig, hogy jó csontozatuk fejlődjék. Az öreg ludakat, ha tollúkat hullatni kezdik, 'ehet melleszteni. A méhesben javálan folyik a szaporítás; a méhlegelő még gyönge lévén, ajánlatos nem felhagyni a mesterséges etetéssel. Vett családokat legfőbb ideje besiillitani ¿s elhelyezni.

j

A gyümölcsösben hernyózás, virágzás után pedig, ha a kis gyümölcs már megerősödött, perme'ezés ideje van.

•

A szőlőben nyitás, metszés, szénkénegezés az e hónapban elvégzendő munkák. A földeken folyik azonban a legnagyobb munka. Esetleg elmaradt vetés, ac elvetett terménynek a gaztól való megtisrtogatása ad munkát, Amellett a lucerna és a kender vetése, a burgonya elültetése s a kukorica elvetése, bab elültetése várnak a gazdára.

Május 31 nap

Pünkösd hava Nap

Új görög

Róm. kat.

Ó-görög

j Protestáns

1 Péntek Jeremiás Fülöp, Jakab 18 Ján. szerz. Fülöp Zsigmond 2 Szombat N. Atanáz Atanáz 19 Pafnuc 3 Vasárnap 4. Timot Cantate 20 4. Teodor I r m a Húsvét u. 4 vas. Evangélium: Ján. IV. r. 12. sz. A szamariai nőről.

4'Hétfő 5Kedd 6Szerda 7|Csütörtök 8Péntek 9jSzombat lOjVasárnap

Pelágia Monika Iréné vt. V. Pius p. Jób János ap. Sz. megj. B. Gizella János ev. Mihály főa. Izaiás pr. N. Gergely 5. Z. Sim. Rogate

Flórián 21 Január 22 Syc. Teod. Gotthárd 23 György Frida 24 Szaba vt. Napoleon 25 Márk ev. Gizella Gergely 26 Vazul 27 Simeon Ármin

Húsvét u. 5. vas Evangélium: Ján. IX. r 34. sz. A vakon születettről.

s

11 Hétfő 12 Kedd 13 Szerda 14 Csütört. 15 Péntek 16 Szombat 17 Vasárnap

28 9 vértanú Mamertus 29 Szozipater Pongrác 30 Jakab aps. Szervác 1 M. J. m. Áld. csüt. 2 N. Atanáz Zsófia Mózes 3 Timot 4 Pelagia Paskál Húsvét u. 6. va 5. r

Móe vt. H. Ferenc Pongrác Epifán Bellarmin Glicéria J. menyb. Áld. csüt. Sz. János Pakóm N. János Teodor 6. Andr. Exaudi

Evangéli um : Ján. X\ II. r. 56. sz. Én téged dicsőítet telek.

5 Irene vt. 18|Hétfő Pét. és tsai Venanc 6 Jób l9|Kedd Patrik Cölesztin 20! Szerda Talal é Bernardin 7 Sz. mj. áljCsütörtök Knst., Ilon. B. András 8 János ev. 22Péntek Baziliszk Julia sz. vt. 9 Izaiás nr. 23 Szombat Mih. pk. Dezső pk. lOZel. Sim. 24 Vasárnap Pünk. v. Pünkösdv. 11 Pünk. v.

Erik Ivó Bernát Konstant. Júlia Dezső Pünk. v.

Pünkösd vas. Evangélium : Ján. VII. r. 27. sz. Az ünnep utolsó napján.


Pünk. h. Kárpusr¿ Hellád Nicét Teodozia Izác M. szent.

Pünkösdh. N. Fülöp Béda et. Ágoston Pazzi M. Á. Janka Szenthár.

A nap kelte: 3-án 4 óra 41 perc 10-én 4 óra 31 perc 17 én 4 óra 21 perc 24-én 4 óra 14 perc 31-én 4 óra 8 perc A nap nyugta: 3-án 10-én 17-én 24-én 31-én

19 ó 13 perc 19 ó 23 perc 19 ó 32 perc 19 ó 40 perc 19 ó 47 perc

Hold lény változásai:

C

Utolsó negy.: 7-én 13 ó 13 p Újhold; 15-én 6 ó 45 p

12 Pünk. h. Pünk. h. Első negyed: 13 Glicér. vt. Fülöp 23-án 10 ó 11 p 14 Izidor vt. Béda Holdtölte: 15 Pakóm Emil l g / 30-án 6 ó 29 p 16 Teodor Maxim 17 Andornik Sándor a nap 18 Mind. sz. Szenthár. Elsején hossza 14 ó 25 p,

Pünkösd u. 1. vas. Evangélium : Máté X. r. 38. sz. Mindennek elhagyásáról.

a hó végéig 1 ó 16 perccel nő.

Nap

Megnevezés

összeg P f


Má|8i hóban. A háznál lassan elő ltell készíteni az udvart, szérűt, psjfát. csűrt a hordás idejére tisztogatni, mindent rendberakni már ló előre, amíg nem nő nyakunkra a mindenféle mueka. A z istállóban a növendékmarhát, ha legelőre jár, szárai takarmányon, ha nem jár ki, zölddel vegyes szálason tartjuk. Ha már befogni valók, járatni kezdjük, hámba, igába neveljük, hogy a hordáskor már elővigyázatosan használhassuk. A többi jószág etetésénél is ügyeljünk a zöldtakarmányra való átmenetnél. A korai csikókat elválasztva, zabra fog>uk. Juhnyírásnak is ideje van. A méhtsbec is meggyűlik a munka. Kezdődik a rajzás ideje s ha sem műrajokkal ág anyaneveléssel dolgozunV, elő kell készülni befogásukra és főként csendes, meleg napokon szemmeltartjuk a kasokat. A gyengébb családokat, ha nem sikerfiit felerősiteni, doboljuk vagy öntsGk össze, kifogva az öregebb anyát; ha mozgó kaptáraink vannak, megteszi az is, ha erősebb rajoktól nekik teszünk be egy-két fiasitásos keretet. Az akácmézet kipergetjük. A gyümölcsösben már csak tisztogatás kell, esetleg virágzás után permetezés, leénpororás. A konyhakertben gyomlálás, öntözés, késői vetemények ültetése (borsó, bab, saláta, tök) a teendő. A sziliben az első ideje van.

permetezés

A piacébtn csak a netán elmaradt másodszori lefejtést kell okvetlenül elvégezni. A itldek«n a tavaszi vetés tisztogatása, muhar és köles vetése s a kukorica és krumpli megkapálása a hónap teendői.

Június 30 nap

Szent Iván hava Nap

Új görög

Róm. kat.

1 Hétfő 2 Kedd 3 Szerda 4 Csütört. 5 Péntek 6 Szombat 7 Vasárnap

Jusztin Nicefor Lucillián Metrofán Tiri Dorót Hilárion Teodotvt.

Pamfil vt. Erazmus Klotild Űrnapja Bonifác Norbert Róbert hv.

Ó-görög

Protestáns

Pamfil 19 Patrik Anna 20 Talalé 21 Konst.ésl. Klotild 22 Baziliszk Kerény 23 Mihály pk. Bonifác 24 Simeon st. Norbert 25 Iván I. m. Róbert

Evangélium: Máté IV. r. 9. sz. Az apostolok meghívásáról.


Teodor er. Medárd Cirill és At. Primusz Antonina Margit Barnabás Tartal Onufrius Jéz. Szíve Aquilina P. Antal N. Vazul Metód

26 Kárpusz Medárd Félix 27 HelJád Margit 28 Nicét 29 Teodozia Barnabás Klaudiusz 30Izác 31 Herma vt. Tóbiás Vazul 1 Juszt.

Evangélium: Máté VL r. 18. sz. Két úrnak nem lehet szolgálni.


Ámosz Jolán Tikon pk. R. Ferenc Manuel Rainer hv. Leone vt. Efrém ea. Júdás aps. Gyárf., Pr. Metód pk. Szilvér p. J u l i á n vt. G. Alajos

Vid 2 Nicefor 3 Lucillián Jusztin 4 Metrofán Töhötöm 5 Tiri Dorót Arnold 6 Hilárion Gyárfás 7Teodót vt. Ráfael 8 Teodor Alajos

Evangélium: Máté VIII. r. 25. sz. A hívó századosról.


Özséb pk. Paulin pk. Agrippina Ediltrud Ker. J. sz. K. János Febronia Vilmos hv. János, Pál Dávid László kir. Sámson Ireneus Dlrus

9 Cirill és A. Paulina 10 Antonina Zoltán 11 Bartal Iván 12 Onufrius Vilmos 13 Aquilina János, Pál 14 Metód László 15 Ámosz Arszlán

Evangélium: Máté VIII. r. 28. sz. Jézus ördögöt űz ki.

29'Hétíő 30|Kedd

A nap kelte: 7-én 4 óra 14-én 4 óra 21-én 4 óra 28-án 4 óra


A nap nyugta: 7-én 14-én 21-én 28-án

19 ó 54 perc 19 6 58 perc 20 ó 1 perc 20 6 1 perc

Hold lény változásai:

£

Utolsó negy.: 5-én 22 ó 26 p Újhold : 13-án 22 ó 2 p

3

Első negyed: 21-én 21 ó 44 p Holdtölte: 28-án 13 ó 9 p

Elsején a nap hossza 15 é 41 p, Pét. és Pá]ISz. Pét., Pá 116 Tikon pk Péter, Pál a hó végéig 4 perccel íogy. 12 apóst. Pál eml. Pál 17 Mánuel

Júníua

hibán.

A háznál. Előkészülünk az aratásra, befejezve udvar, pajta, csűr stb. rendbehozáiára. Az Istállóbao a jószág csak éjeire van. Nappal -vagy a munkában vagy a legelőn, mindenképoen azonban főleg zöldtakarmá nyon él. Csak a fejőstehenek eteésére legyen különös gond, ha ió fejési eredményeket akarunk látni. Kívülük méjf a növendék ;ó;zágra kell ügyelni. A méhesben ugyanaa a teendő, mint az előző hónapban. Gyeage rajokat serkentő etetésre foghatunk, mozgó kaptárak mellett azonban a fiasításos keretekkel anélkül is hamar erőre kapathatjuk őket. A mézteret aratásig feleslegei szűkíteni. A pergetést folytatjuk. A z apr< (éjzágnál a fiatal liba piacravitelére legyen gond: most van a legjobb ára. Mellett« azonban a fiatal csirke, sőt a fiatal jérce is keresett cikk. A gjrfim5lcs5sben a aagyon rakott ágakat alátámasztani, a korai gyümölcsöt leszedni és piacra juttatni, ha a gyümölcsös füves, a füvek«* lekaszálni s utána feltisztogatSi. Különösen a lehullott gyümölcsöt nem szabad heverni hagyni! A fákat is meg lehet tisztogitni nagyjából. A konyhakertben a téli vetemények: retek, saláta, stb. ültetél« folyik. A beérett növények magvait is szedni ke l. A sziliben virágzás után másodszer kell permetezni, kRpálni és kötözni, valamint a zöldoltést elvégezni. A földeken végződik a kukori a is krumpli második kapálása, a fű, lucerna, here kaszálása, kivéve a magnak hagyott darabokat, Mire ennek a gyűjtése, hordása véget érae, a hó végével a két apostelfejedelem ünnepe meghozza az aratás izzadságos idejét, amikor a gazda a nap' előtt kél és jóval a nap után nyugszik le. Ember, állat a végsőkig megfeszített erővel szorgoskodik az Isten áldása: az élet kSrfll.

Július 31 nap

Szent Jakab hava Nap

1 Szerda 2 Csütörtök 3 Péntek 4 Szombat 5 Vasárnap

Új görög

Róm. kat.

Kozma, D. Jézus sz. v. B. A. meze Sarlós B. A. Jácint Min. sz. p. K. András Ulrik pk. 6. Atanáz Z. Antal

Ó-görög

Protestáns

18 Leone vt. Tibold 19 Júdás aps. Ottokár 20 Metód pk. Kornél 21 Julián vt. Ulrik 22 Özséb pk. Enese

Pünkösd u. 6. vas. Evangélium: Máté IX. r. 29. sz Jézus a bűnöket megbocsátja.


Lucia Ciriaca Prokop Pankrác Leone vt. Eufémia 7. Prokl.

Izaiás pr. Cirill, Met. Erzsébet Veronika Amália I. Pius p. G. János

23 Agripina Ézajás 24 Iván sz. Cirill 25 Febronia Teréz 26 Dávid Lukrécia Amália 27 Sámson 28 Cirus Lili 29 Péter,Pál Izabella

Pünkösd u. 7. vas. Evangélium: Máté IX. r. 33. sz. Jézus két vakot gyógyít meg.


Gábor főa. Anaklét p. Bonaven. Aquila Henrik cs. Quirik Atenogén Kárm. B. A. Elek hv. Marina Emilián vt. Kamill hv. 8. Diusz P. Vince

30 12 apostol Jenő 1J. Kozma Eörs 2 B. A. meze Henrik 3 Jácint Valter 4 K. András Elek Frigyes 5 Atanáz 6 Lucia Emilia

Pünkösd u. 8. vas Evangélium; Máté XIV. r. 58. sz. Jézus a népet táplálja.


Dlés próf Simeon r. M. Magd. Ezek. pr. Kriszt. sz. Anna 9. Herrn.

Jeromos Praxedes Magdolna Apollinár B. Kinga Jakab ap. Anna assz.

Illés 7 Ciriaca 8 Prok. vt. Dániel 9 Pankr. pk. Magdolna 10 Leone vt. Lenke 11 Eufémia Krisztina 12 Proklusz Jakab 13 Gáb. főa. Anna

Pünkösd u. 9. vas. Evangélium: Máté XIV. r. 59. sz. Jézus a tengeren jár.

27 Hétfő 28 Kedd 29 Szerda 30 Csütörtök 31 Péntek

Pantelem. Nikanor Kallinik Szila Eudocim

Fantaleon Ince pápa Márta sz. Judit vt. L. Ignác

Olga 14 Aquila 15 Quirik Ince 16 Atenogén Márta Judit 17 Marina 18 Emiliánvt. Oszkár

A nap kelte: 5-én 4 óra 8 perc 12-én 4 óra 14 perc 19-én 4 óra 21 perc 26-án 4 óra 29 perc A nap nyugta: 5-én 12-én 19 én 26-án

20 19 19 19

ó 0 perc ó 56 perc ó 51 perc ó 43 perc

Hold lény változásai: Utolsó negy.: 5-én 9 ó 38 p Ujbold : 13-án 13 ó 3 p Első negyed: 21-én 6 ó 13 p Holdtölte: Vf? 27-én 20 ó 14 p Elsején a nap hossza 15 ó 45 p, a hó végéig 55 perccel fogy.

Nap

összeg P | f

Megnevezés

Gazdasági tudnivalók Július hóban. A háznál minden álljon készen a betakarításhoz. A gazdaasszonynak a virágos kender ad munkát, nyüvés, tilolát.

•

Az istállóban az igás jószágnak most keli a legbőségesebb takarmányozás, ha nem akarjuk, hogy a nehéz munkának kárét lássa. Az itatásnál vigyázzunk: a víz n j legyen nagyon hideg. Az apró jószág körül — ha késai csirkét nem ültetünk vagy uem keltetünk — nincs más muaka, mint a szokásos havonkíníi takarítás és meszelés. Vigyázzunk azonban az ivóvízre, mert a nagy hőségben az terjeszti a baromfikolerát.

-

- —

A saéhesban vige felé jár a rajzig; ellenőriznünk kell, hogy minden családnak van-e rendes királynője. H í szilárd kaptárban vannak a míhek, a dolgon úgy segíthetünk, hogy gyönge, de jó anyás családot hozzidobolank, Infogva a terméketlen régi anyát Mozgó kaptáraknái egyszerűen beteszünk egy fiatal anyát az anyanevelőből és kifogjuk a régit. Ne eresszük azonban addig az anyát a család közé, míg meg nem győződtünk arról, hogy a kas elfogadja. A gyümölcsösben szedjük az érett fajokat és ügyeljünk arra, hogy hullott gyümölcs lehetőleg egy napi^ se maradjon a fák alatt. Szedjük össze s használjuk fel — megfőzve vagy nyersen — baromfi- vagy sertésetetésra.

•

—

A konyhakertben a nyári veie ményeket kiszedjük és helyükbe ültetjük a télit: emellett gyomlálás, öntözés s a beérett magvak szedegetése ad még munkát. A szőlőben folyik a kötözés és a permetezés, míg csak izökiéga mutatkozik. A pincében gondunk legyen a töltőgetésre, minthogy a nagy melegben a bor erősen párolog. A földeken most van a legtöbb munka. Egy évi. munkáért most fizet meg az anyaföld, ha Isten áldása volt rajta!

Augusztus 31 nap

Kisasszony hava Nap

Új görög

Róm. kat.

1 Szombat Sz. körm. V. m e r 2 Vasárnap István er. L. Alfonz

Ó-görög

Protestáns

V. Péter 19 Diusz 20 Illés pr. Lehel

Evangélium: Máté XVII. r. 72 sz. A holdkóros ifjúról


Fausztus István er. Gyerm. vt. Domonk. Havas B. A. Fábius Űr sz. v. Ur szinv. Pulkeria Kajetan Cirjék vt. Emilián V. János Mátyás

21 Simeon r- Hermina 22 M. Magd. Domonk. 23 Ezekielpr. Oszvald 24Kriszt. sz. Berta Ibolya 25 Anna 26 Hermol. László 27 Pantel. E m ő d

Evangélium: Máté XVIII. r. 77. sz. A királyember számot vet szolgáival.

lOjHétfő lljKedd 12 Szerda 13 Csütörtök 14; Péntek 15 Szombat 16jVasárnap

Lőrinc vt. Lőrinc Eupl.diak. Zsuzsanna Anicét Klára sz. Maxim hv. Ipoly és K. Mikeás pr. Özséb vt. N. B. assz. N. B. assz. Dioméd J o a k i m

28 Nikanor 29 Kallinik 30 Szila 1 Eudocim 1 Aug. Sz. 2 István er. 3 Fausztus

Lőrinc Tibor A nap kelte: Klára 2-án 4 óra 37 perc Ipoly 9-én 4 óra 46 perc Özséb 16 án 4 óra 56 perc 23-án 5 óra » perc Mária Á b r a h á m 30-án 5 óra 14 perc

Evangélium: Máté XIX. r. 79. sz. A gazdag ifjúrél.

Mironpap. Jácint hv. 17'Hétfő Flor. és L. Ilona cs. 18|Kedd Lajos pk. i9Szerda András 20Csütört. Sz. Ist. k. Sz. Ist. kir. S. Francis. Tádé 21 Péntek Timót 22!Szombat Zotik 23 Vasárnap Kallinik B. Fülöp

2-án 19 ó 34 perc 4 Gyerm. vt. Anasztáz 9-én 19 ó 24 perc 5 Fábiusz Ilona 16-án 19 ó 12 perc GÜrszin. v. Huba 23-án 18 ó 59 perc 7 Sz. Ist. k. István k. 30 án 18 ó 46 perc 8 Emilián Sámuel Hold Menyhért 9 Mátyás lény változásai: 10 Lőrinc Farkas

Evangélium: Máté XXI r. 87. sz. A gonosz szőlőművelőkről.


Eutik Bertalan Bert. aps. Lajos kir. Adrian Zefirin p. Libér K. József Móz. rem. Ágoston K. Ján.fv. K. Ján. fv. Sán. pk. L. Róza

A nap nyugta:

11 Euplusz d. Bertalan 12 Anicét Lajos 13 Maxim hv. Izsó 14 Mikeás pr. Gebhárd 15 N. B. a. Ágoston Erneszt 16 Diméd 17 Mir. pap Róza

Utolsó negy.: 4-én 0 6 4 p Újhold: 12-én 3 ó 28 p Első negyed: 19-én 12 ó 30 p Holdtölte: 26-án 4 ó 46 p

a nap Evangélium: Máté XXII. r. 89. sz. A menyegzőre hivottak vonakodása. Elsején hossza 15 ó 0 p, a hó végéig 1 ó 35 perccel fogy. 31|Hétfő |B. A. öve IRajmund ¡iSFlor. és L.|Erika

Nap

Megnevezés

Összeg

Gazdasági tudnivalók Augusztus hóban. A háznál a csépié« alatt kiválasztjuk a vetőmagot; úgy ezt, mint a többi készletet gondosan elrakjuk, de nem feledkezünk meg róla, hogy gyakran megforgassuk, esetleg újra megrostáljuk. A gazdaasszonynak a kendertilolás, héhelés ad munkát. Az istállóban a fejőstehenekre legyen gond: vegyes —- azáraz és zöld — takarmány, különösen répa növeli a tejelést. Növendék áUatokra is gondosan ügyeljünk. Egyébként az itatásnál legyünk nagyon elővigyázatosak, a nagy melegek idején s a lovak zabolásánál. A- mékssbea a családok munkája befejeződött: a kaszálás után a -jtek, az aratás után a szántók üresen maradtak s hacsak nincs a vidéken sok kert és szőllő, a méhek már júliusban is alig találnak eleséget. Eeért, ha van rá lehetőség, vándor-méhészkední kell; oly vidékre költözni a raéhekkel, ahol még van méhlegelő, vagy mert a m«z«i munkával később végeznek, vagy mert kartek, parkok, erdők vannak a közelben. Ha ez nem lehetséges, úgy már a teleltetéshez kezdünk.

<JT

A gyümölcsösben különösebb teendőnk nincs, Legföljebb sarjút kaszáltalva, gondoskodunk a tiszlogatásról a fákon is, a fák alatt is. A gyünrilcskamrában azonban gondozni, válogatni kall az eltett gyümölcsöt, csigernek, aszaltnak használva föl a selejtet. A konyhakertben magszedés ideje van A szőlőben viszont szaporodik a munka. Ritkítás a tőkéken, hogy a nap érje a fürtöket, parmetezés, kapálás, fattyúhajtások irtása, kötözés éppen elég dolgot adnak. Amellett a korai fajok termését már piacra lehet adni, tehát ez is munkát ad; a szüretre is elő lehet lassan készülni, azámbavéve minden edényt és szerszámot, A piacében szinté« csak a szüretre készülünk elő. A főldskea viszont szántá«, trágyázás ideje következik a a kukorica ritkítása lem késatt saéá el egésxea.

Szeptember 30 nap

Szent Mihály hava Nap

Új görög

1|Kedd 2 Szerda 3 Csütörtök 4 Péntek 5 Szombat 6 Vasárnap

Évkezdet Mamánt Teoktiszt Babilasz Zakariás Mihály

Róm. kat

Egyed István kir. Manszvét V. Róza J. Lőrinc Ida

Ó-görög

Protestáns

Egyed 19 András 20 Sámuel pr. Rebeka Hilda 21 Tádé Rozália 22 Zotik 23 Kallinik Viktor Zakariás 24 Eutik

Evangélium: Máté XXII. r. 92. sz. A főparancsolatról.

Szocont 7 Hétfő Kisassz. 8 Kedd Szeverián 9 Szerda 10 Csütörtök Menodóra 11 Péntek Teodóra 12 Szombat Autonóm 13 Vasárnap Kornél

Kass. vért. Kis B. A. K. Péter T. Miklós Prot., Jác. Mária neve Notburga

25 Bertalan Regina Mária 26 Adrián Ádám 27Idbér 28 Mózes r. Erik 29 Iván ív. Teodóra 30 Sándorpk. Guidó 31B. A öve. Ludovika

Evangélium: Máté XXV. r 105. sz. Egy ember előhivá szolgáit.


Ker. felm. Sz. f felm. Filoteusz Fájd. Szűz Kornél p. Jozafát Zsófia vt. Sz. Fer. s. Ariadné K. József Január vt. Trofim Euszták Euszták

1 Évkezd. 2 Mamánt 3 Teoktiszt 4 Babilasz 5 Zakariás 6 Mihály 7 Szocont

8 Kisassz. Máté 9 Szeveriáű Móric 10 Menodóra Tekla 11 Teodóra Gellért 12 Antonóm Kleoí'ás Jusztina 13 Kornél 14 Ker. ím. Adalbert

Evangélium: Lukács V. r. 17. sz. A csodás halfogásról.

28 Hétfő 2£ Kedd 3C Szerda

6-án 5 óra 24 perc 13 án 5 óra 33 perc 20-án 6 óra 43 perc 27-én 5 óra 52 perc 30-án 5 óra 55 perc

Szerénke Nikodém Edit A nap nyugta: Ludmilla 6-án 18 ó 32 perc Titusz 13-án 18 ó 18 perc Viihelm 20-án 18 ó 3 perc Friderika 27-<"'n 17 ó 49 perc

Evangélium: Máté XV. r. 62. sz A kananei asszonyról.

21 [Hétfő Jónás pk. Máté aps. Fóka pk. Móric vt. 22 Kedd Ker.J. fog. Tekla sz. 23Szerda 24 Csütörtök Tekla sz. Fogoly. M. Eufrozina Gellért vt. 25 Péntek Cipr., Jusz. 26Szombat Nilusz 27 Vasárnap Kalliszt Koz., D.

A nap kelte:

Baruch pr Vencel k. 15 Filoteusz Vencel Kiriak r. Mihály főa. 16 Jozafát Mihály Melánia Jeromos 17 Zsófia , Jeromos

30 án 17 ó 44 perc Hold fényváltozásai:

/gf^ Utolsó négy.: ^ L 2 áu 16 ó 42 p <®i Újhold: W 10-én 16 ó; 3 p Első negyed: Jü> 17 én 17 ó 56 p Holdtölte: 24-én 15 ó 34 p Elsején a nap hossza 13 ó 25 p, a hó végéig 1 ó 41 perccel fogy.

Nap

Megnevezés

Összeg P _ U

Gazdasági tudnivalók Szeptember hóban. A háznál az őszi vetőmagot készítjük elő s a termésre van gondunk, hogy meg ne fülledjen és penészedjék. Rendbe tesszük a kukoricagórét. Az istállóban megkezdődik a száraz-etetés, ha a legelő már nem elég az állatoknak. Az apró jószág közüi csak a libák adnak esetleg munkát, ha már kezdik a vedlést; ilyenkor mellaszteni szokás. A pulykákat kezdik keresni a piacon, de még az igazi ideje csak később lesz. A méhesbea még a vándor-méiiészkedés mellett is végéra jár a hozam. Különben pedig a beteleltetés ideje van: minden családot alaposan meg kell vizsgálni, van e elég készlete a télre? Elég erős-e a család, hogy a télen át összebújva, melegen tudja magát tartani, hogy meg ne fagyjon, a heréket, ha még van, pusztítjuk, a mézet — mintegy 10 kilót számítva egy családra — egyformán elosztjuk, a fölösleget pedig elszedjük tőlük. A gyümSlcsSsbsn leszedjük a beérett gyümölcsöt, vigyázva, hogy meg ne sérüljön s ezzel értékéből ne veszítsen. A fákat sem kell kíméletlenül megtépázni e munka közben. A konyhakertben folytatjuk a téliek ültetését. Az uborka és a paradicsom leszedhető. A. szólóbsn a esem :gefajok szedése, piacravitale a főmunka® s az előkészület a szüretre. A pincében az új bort fejtjük. A fóldükea megkezdődött mir az ősziek elvetése, a kukorica törése s a kru.n Mhzedcs. Rópáaa':, burgóny inai; vagy odakünn vagy a háznál elkészítjük a vermet, vigy izva, hogy jól védjen a agy ellen.

Október 31 nap

Mindszent hava Nap

Új görög

Róm, kat.

l|Csütörtök ¡B. A. véd, Ttemig pk. 2 Péntek Cipr. pk. Őrangyal 3 Szombat Areop. D. L. Teréz 4 Vasárnap Hierót A. Ferenc

Ó-görög

Prote8tán8

18 Aridan. vt. Malvin19 Trofim Petra 20 Euszták Helga 21 Jónás pr. Ferenc

Evangélium: Lukács VI. r. 26. sz. Az ellenség szeretetéről

5¡Hét!o Karitina Piacid vt. 6;Kedd Tam. aps. Brúnó hv. 7'Szerda Szergiusz Rózsafüz. 8|Csütörtök Pelágia M. Nagya. 9jPéntek Jak. aps. Dénes pk. lOjSzombat Eulamp B. Ferenc 11 ¡Vasárnap Fülöp d. Piacidia

22 Fóka pk. 23 Iván fog. 24 Tekla sz. 25 Eufrozina 26 Nilusz 27 Kallisztr. 28 Bar. pr.

Aurél Brúnó Amália Etelka Dénes Gedeon Brigitta A nap kelte:

Evangélium: Lukács VII. r. 30. sz. Az özvegy liának feltámasztása.

29 Kir. rem. Miksa Miksa Tarák Hétfő Ede kir. Papil 30 Gergely Kálmán Kedd Kalliszt p. Nazár 1 Okt. B. A. Helén Szerda 2 Cipr. pk. Teréz Csütörtök Lucián vt. Teréz sz. Longin vt. Gál ap. 3 Areop. D. Gál 16 PéDtek 4 Hierót Hedvig Szombat Ozeás pr. A. Margit Vasárnap Luk. ev. Lukács ev. 5 Karitina Lukács Evangélium; Lukács VIII. r. 35 sz. A magvetőről.

Jóel pr. A. Péter 19jHétfő Artémius Vendel 20 Kedd 21 Szerda Hilár. ap. Orsolya vt. 22 Csütörtök Alberc pk. Kordula sz. Jakab aps Ignác pátr. 23 Péntek 24 Szombat Proklusz Rafael főa. 25 Vasárnap Marián Kriszt. kir.

6 Tamás a. Luciusz 7 Szergiusz Iréné 8 Pelágia Orsolya 9 Jak. aps. Előd 10 Eulamp Gyöngyi. 11 Fül. diak. Salamon 12 Tarák Blanka

Evangélium: Lukács XVI. r, 83. sz. A dúsgazdag és Lázár.


Demet. vt.iDömötör Szabina vt. Nesztor Niobilla Simon, J. Anasztáz. Nárcisz pk. Zenób R. Alfonz Epimak vt. Farkas pk.

13 Papil Dömötör 14 Nazár Szabina 15 Lucián vt. Simon 16 Longin vt. Zénó 17 Ozeás pr. Kolos 18 Luk. ev. Ref.eml.

4-én 6 óra 2 perc 11-én 6 óra 12 perc 18-án 6 óra 21 perc 25-én 6 óra 32 perc A nap nyugta: 4-én 11-én 18-én 25-án

17 17 17 16

ó ó ó ó


Hold fény változásai:

C •

Utolsó negy.: 2-án 11 ó 27 p Újhold: 10-én 5 ó 6 p Első negyed: 16-án 23 ó 58 p Holdtölte: 24-én 5 ó 5 p

Elsején a nap hossza 11 ó 54 p, a hó végéig 1 óra 42 perccel fogy.

Nap

Megnevezés

Összeg

Gazdasági tudnivalók OiUílsT

kóbaa.

A hiznü. Érett spáráaágyakat fő lehet forgatni s a magvakat e hó vége felá már eüilteíni. A z articsókát le keli metszeni s azután földdel vagy trágyával befödni vagy csak kiásva a píncé ben oly mélyen ássuk a földbe, mint künn állottak. Ilyenkor a szirt s a hosszú gyökereket le ¡ehet vágni, E hó elején ültetni lehet téii káposztát, salátát, fokhagymát. Az eperágyakat apró trágyával kell befedni. Cellsrt, póréhagymát, köménygyökeret e hó vége felé ki kell a földből venni s pincébe vinni Most van a földforgatás ideje. Az istállóban vigyázzunk a zöld takarmányról a szárazra való átmenetnél. Az istállót ríndbehozzuk a tél elé. Juhok felüzetésének, sertések felbúgatásának megjött az ideje. Az apró jószággal különösebb do>1 nincs; óljaikat készítsük elő I tőire; melegebb ólban többet tojnak. Azonban az ól inkább friss evegőt adjon a baromfinak, semmint meleget; az első fontosabb. A kivénült tyúkokat, ha saját fogyasztásra nem kellenek, piacra kell vinni; a két évnél idősebb ka'jast fiatalabbal kell kicserélni. A méhesben a mézteret kitömjük, a költőteret megszűkitjük. A kereteket átvizsgáljuk s amelyikben a lép hibás, penészes, kivágjuk és viasszá olvasztjuk ki. Az egészségeseket kikénezzük és száraz, szellős helyen rakjuk el. A gyümölcsösben már a diót is leszedhetjük. Ha a fák már elhullatták levelüket, a még rajtukmaradó levélcsomókat gondosan leszedjük, a száraz ágakat lefűrészeljük. A fák, alján semmi rothadt gyümölcsöt ne türjünk meg. A sz'illíbea a szüret ad munkát. Ne siessünk vele nagyon és főképen, ha csak lehet, ne szüreteljünk esőben. A pincében az új termés helyének m ír készen kell lennie. Ha le van hordva, más munka egyelőre nincs. P A W.iíksz az őszieket vetjük el és a tavaszi aiá szánt darabokat felszántjuk. Ha még a burgonyaés répaszedéssel nem végeztünk volna, most végezhetjük és meg;i zíítva elrakjuk, a téli káposzta is behordható: a saját szüksíg'etrr valót betapossuk.

November 30 nap

Szent András hava Nap

Új görög

1 [Vasárnap Dámján

Róm. kat.

Ó-görög

Protestáns

Windenszt. 19 Joel pr. Marianna

Evangélium; Lukács VIII. r. 28. sz. Az ördögök kiűzése.


Acindin Acepszim. Nikandor Episzteme Pál pk. Hieron M. lő a.

Halottak n. Hubert pk. B. Károly Imre hg. Lénárd hv. Engelbert Gottfrled

20 Artémius Achill 21 Hilárion Győző 22 Aberc pk. Károly 23 Jakab aps. Imre 24 Proklusz Lénárd 25 Marcián Rezső 26 Demeter Gottfried

Evangélium: Lukács VIII. r. 39. sz. Jairus leányának feltámasztása.


Porfir vt. Tivadar vt. Olimpa A. András Vincenc Márton pk. Alam. Ján. Márton p. Ar. sz. J. K. Szanisz. Fülöp aps. Jozafát vt. Guriasz N. Albert

27 Nesztor 28 Neonilla 29 Anasztáz. 30 Zenób 31 Epimak 1 Dámján 2 Acindin

Tivadar Luther Márton Jónás Szaniszló Klement. Lipót

Evangélium: Lukács X. r. 53. sz. Az irgalmas szamaritánusról.

16 Hétfő 17 Kedd 18 Szerda 19 Csütörtök20 Péntek 21 Szombat 22 Vasárnap

Máté ev. Ödön pk. Csod. G. Cs. Gerg. Román vt. Péter-P. b. Barlám vt. Erzs. assz. Dek. Gerg. V. Félix B. A.felaj. Sz. M. b. Filémon Cecilia vt.

3 Acepszim. Ottmár 4 Nikandor Hortense 5 Episzteme Ödön Erzsébet 6 Pál pk. Jolán 7 Hieron 8 Mih. íőa. Olivér 9 Porïir vt. Cecilia

Evangélium: Lukács XII. r. 66. sz. Az esztelen gazdagról.

23 Hétfő Amfilok 24 Kedd Kelemen Szerda Katalin vt 1 Csütörtök Nikon 27 Péntek Perzs. J. 28 Szombat Irenark 25• Vasárnap Párámon

Kelemen Ker. János Katalin vt. B. Sz. Ján. É. Mária Pignat. hv. Ádv. I. v.

10 01impa_ Kelemen 11 Vincenc Emma 12 Alam. Ján. Katalin 13 Ar. sz. J. Mii os 14 Fülöp aps. Virgil 15 Guriasz Stefánia 16 Máté ev. Noé

Lukács: XIII. r. 71. sz. A 18 évig beteg asszony meggyógyítása

30|Hétfő

[András a. |András a.

\17 Cs. Gerg. ¡András

A nap kelte: 1-én 6 óra 42 perc 10-én 6 óra 56 perc 20-án 7 óra 12 perc 30-án 7 óra 24 perc A nap nyugta : 1-én 10-én 20-án 30 án

16 16 16 16

ó 44 perc ó 31 perc ó 20 perc ó 12 perc

Hold fény változásai: Utolsó negy.: 1-én 7 ó 18 p Újhold : . 8-án 16 ó 19 p Első negyed: 15 én 7ó56p Holdtölte: 22-én 21 ó 24 p

©

Elsején a nap hossza 10 ó 2 p, a hó végéig 1 ó 16 perccel fogy.

Nap

Összpí? —p—

Megnevezés

Gazdasági tudnivalók November hóban. A háznál e hó elején tőiténik az utolsó ültetés salátából. Még sp rga agyakat lehet rendezni magnak Ki korán akar murket. petrezselymet, az száraz kertekben most vetheti azokat J ó időjárásnál gyomlálni kell a téli saláta, paraj, petrezselyem stb. ágyakat. Nagyobb hidegnél pedig a petrezselymet ággal keit betakarni. A vöröshagymát meg kell tisztítani s valami száraz, meleg helyre tenni. Az ültetvényhagymát vászonzacskóba a kemence mögé kell akasztani. A spárgáágyakra trágyát kell hordani.

•

Az isiállóban különösen a ftjőste enek etetésére kell ügyelni. Az istállóba szorult állatok tisztántartására fordítsunk gondot. A z apró jószág nem ad különösebb gondwt az ól, a kifu ók stb. szokott tisztántartásán s kijavításán kívül. A méhesben sincs munka, ha szép idő van, ki lehet ereszteni a méheket, míg a nap fönn van Egyébkent a kerete* kamra ad munkát: a kereteket át kell vizsgálni, a piszkos, nagyon öreg lépeket kivagdalni és kiolvasztani viasszá, ugyanúgy a pókhálós vagy olyannak látszó lépeket is; új kereteket, szükségszerint új kaptárakat készíteni. Ha nincs elég lépes keretünk, e'őkeszíteoi mülépkezdéssel vagy egész műléppel az új kereteket. Ne feledjük el a feszitődrótozást, különösen nagy (országos méretű) kereteknél. A gyümölcsösben a fak alját felásni es megtrágyázni. A törzset hamu, agyag és mész kcverékév 1 bakenni, envvgvürüket* megcsinálni, minden levelet a fáról letisztítani. A gyümölcskamrákban legalább tiznaponkint átvizsgálni az elrakott gyümölcsöt, a romlani kezdőt azonnal leszedni és eladni vagy másként elhasználni.

•

•

A konyhakertben ami zöldség melegágyba való, el kell ültetni, a kényesebb évelő növényeket elfedni vagy bekötözni. Trágyázni. A szőlőben ugyancsak trágyázni és es^lleiJ takarni kell. A pincében ügyelni az erjedő mustra. Ha már nem erjed, fel kell tölteni. A földeken megforgatni szántással a földet, hogy a rög jól átfagyjon s a gyommag kipusztuljon.

December 31 nap

Karácsony hava Nap

Új görög

Róm. kat

Ó-görög

Protestáns !

1 Kedd 2 Szerda 3 Csütörtök 4 Péntek D Szombat 6 Vasárnap

Ananiasz Elegy pk. Habakuk Bibiána vt. Szofoniasz X. Ferenc Borbála Borbála Szabbasz Szabbasz Miklós Miklós pk.

Elza 18 Román 19 Barlám vt. Aurélia 20Dek.Gerg. Olivia 21 B. A. fela. Borbála 22 Filémon Vilma 23 Amfilok Miklós

Evangélium: Lukács XVIII. r. 93 sz. A jerikói vakról.

71 Hétfő 8|Kedd 9|Szerda 10 Csütörtök. Péntek Szombat Vasárnap

Ambrus Ambrus Patáp Szepl. fog. B. A. fog. F. Péter Hermogén Melkiadesz Dániel styl Damáz PSzpiridon Otilia ősatyák Luca sz.

24 Kelemen 25 Katalin 26 Nikon 27 Perzs. J. 28 Irenark 29 Faramon 30 András a

Ambrus Szepl. fog. Natália Judit A nap kelte : Árpád 6-án 7 óra 32 perc Gabriella 13 án 7 óra 39 perc Luca 20-án 7 óra 44 perc

Evangélium; Lukács XIX. r 94. sz. Zakeusról.


Tirzus vt. Niház pk. Eleut. pk. Valér Teofánia Etelka cs. Dániel pr. Lázár Sebest, vt. Grácián Bonif. vt. Pelágia Szenta. v. Timót vt.

IDec.Anan. Szilárdka 2 Habak. pr. Johanna 3 Szofon. Albina 4 Borbála Lázár 5 Szabbasz Auguszta 6 Miklós Viola 7 Ambrus Teofil

Evangélium: Lukács XVIII. r. Sl. sz. Nehéz a gazdagnak üdvözölnie.


Juliána sz. Tamás ap. 8 Patáp Tamás Zénó Anaszt. 9 B. A. fog. Zénó lOHermogén yiktória Krét. 10 vt. Yiktória Kar. előb. Ádám, Éva 11 Dániel st. Ádám, Éva 12 Szpiridon Karács. Nagykar. Nagykar. Ist. sz. M. Sz. Ist. I. vt. 13 Eusztrát Ist. I. vt. Kar. u. v. János aps. 14Ősaty. v. János

Evangélium: Lukács XIV. r. 76 sz. Egy ember nagy vacsorát szerze.

28 Hétfő 29 Kedd 30 Sz erda 31 Csütörtök

Több ez. v.jAprószent. Apr. sz. Tamás pk. Anizia ¡Dávid Melánia Szilveszter

15 Eleutér Kamilia 16 Teofánia Dávid 17 Dániel prJZoárd 18 Sebest, vt. Szilveszt.

27-én 7 óra 47 perc 31-án 7 óra 48 perc A nap nyugta: 6-án 13-án 20-án 27-én 31-án

16 16 16 16 16

ó 9 perc ó 9 perc ó 11 perc ó 15 perc ó 18 perc

Hold lényváltozásai : Utolsó negy : 1-én 2 ó 37 p Újhold: 8-án 2 ó 59 p Eiső negyed; 14 énl8ó47p Holdtölte: 22-én 19 ó 87 p Utolsó n.: 30-án 16 ó 3 p Elsején a nap hossza 8 ó 46 p, 22-ig 19 perccel fogy és a hó végéig 3 perccel nő.

Nap i1

Megnevezés

1

Összeg |T


December hóban. A háznál. Szabadban most nem igen sokat lehet tenni s azért legjobb az időt a kerti eszközök kijavítására s a magvak tisztítására s kiválasztására fordítani. Ha nyílt a föld, akkor lehet még murkot, petrezselymet és parajt vetni. Lehet a földet kapálni és forgatni, de nem ásni és trágyázni. Frissen elkészített trágyaágyakba lehet metélő salátát, hónapos salátát és petrezselymet vetni. A z istállóban beosztással bánjunk a száraz takarmánnyal, hogy újig kifussa. Különben is csak az ellés előtt álló jószág kiván meg kiadós etetést. Nagy hidegben ne itassuk künn az állatokat, a hízóba fogott szarvasmarha számára gondoskodjunk meleg istállóról. Az apró jószág enyhébb időjárás mellett a hónap végére megkotolhat. Ha a korai csirkének piaca van, ültessük meg. Langyos ivóvíz nagyon hasznos, csak ne legyen túlságosan langyos. A méhesben teljes csönd és nyugalom kell, hogy legyen. Egerek ellen egérfogóval, röplyukszükítéssel és teljes elzárással védekezzünk. A gyümölcsösben, amit novemberben el nem végeztünk, most okvetlenül végezzük el. Száraz falevél ne maradjon egy fán se, mert az hernyófészek. Száraz ág sem szabad, hogy maradjon Csemetéket nyulrágás ellen tövissel védelmezzük, különösen erős teleken. A konyhakertben ugyancsak a novemberről elmaradt munkát folytatjuk. A szedett magvakat tisztogassuk meg. A szílöben döntés, forgatás, trágyahordás végezhető. A pincében szünetel a dolog: a trágyázás az egyetlen, amit esetleg végezni lehet. Különben december a pihenés, a nyugalom hónapja és a hálaadásé Istennek, akinek segítsége nélkül hasztalan az ember minden munkája, minden iparkodása.

"i

28

Tudnivalók az ünnepekről a z 1942. év folyamán A görög szeri, egyház állandó finnepei Január 1. Urunk körülmetéltetése. Január 6. A z Istenség megjelenése. Január 30. Három szent püspök. Február 2. Urunk találkozása Simeonnal. Március 25. Legszentebb Istenszüiők örvendetes hírvétele. Április 23. Szent György nagyvértanu. Jún. 24. Ker. Szt. János születése. Június 29. Szent Péter és Szent Pál apostolfejedelmek. Július 20. Szent Illés próféta. Augusztus 6. U t u n k színváltozása. Augusztus 15. Legszentebb Istenszülő elszunnyadása. Augusztus 20. Szent István első magyar király. Augusztus 29. Keresztelő Szent János fejvétele. Szept. 8. Legsz, Istenszülő születése. Szeptember 14. Szent Kereszt felmagasztalása. Október 1. Legsz. Istenszülő szü'etése. November 8. Szent Mihály arkangyal. November 21, Legsz. Istenszülő be vezetése a templomba. December 6. Csodatevő Szent Miklós püspök. December 25. Urunk születése. December 26. Legszentebb Istenszülő synaxisa. December 27. Szent István első vértanú. A görög szert, egyház változó finnepei Jan. 25. Triódion kezdete. (Vámos és farizeusokról nevezett vasárnap.) Márc. 29. Urunk bevonulása Jeruzsálembe. Április 3. Urunk kereszthalála. Április 5. Urunk dicsőséges feltámadása. Május 14. Urunk mennybemenetele. Május 24. A Szentlélek leszállása, Május 31. Mindenszentek vasárnapja. Böjti fegyelem a görög szeri, egyházban Ünnepi böjtök: Január 5. Vízkereszt előnapja. Április 3. Nagypéntek. Aug. 29. Ker. Szt. János fejvétele. Szept. 14. A Szent Kereszt felmagasztalása, December 24. Karácsony előnapja.

Évi böjtök: Vajas hét február 15-től 22-ig. Húsvét előtti nagyböjt febr. 23-tól április 3 ig. Nagyszombaton, ápr. 4-én, Szt. Péter és Pál apostolok böjtje, május 19 tői június 28-ig. Legszentebb Istenszülő böjtje augusztus 1—14. Karácsony előtti böjt november 15-től dec. 23-ig. Heti böjtök : Minden szerda és péntek a szabad hetek kivételével. Szabad hetek a következők: Vámos és farizeus vasárnapja utáni hét (január 25 tői február 2 ig). Húsvét utáni hét (ápr. 6 tói 13 ig). Pünkösd utáni hét (május 24 tői május 31 ig). Karácsonytól Vízkereszt elönapjáig (december 26 tói január 4 ig). A görög egyház fegyelme szerint akinek elegendő oka van, a fenti böjtök alól saját lelkésze útján felmentést kérhet. Minden kérelem nélkül fel vannak mentve a böjt alól: a hét éven aluli gyermekek, a fekvő betegek, vagy akiknek az orvos húsos eledeleket ír elő ; a nehézkes és szoptató anyák; akik utazás közben bőjtös eledelekhez nem juthatnak; akik oly családnál étkeznek, akár mint vendégek is, amely felmentéssel bir. A róm. kat. egyház ünnepeiről A z új kánonjog szerint karácsony, húsvét és pünkösd másnapján, Gyertyaszentelő Boldogosszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Kisasszony napján Szt. István király ünnepén nem kötelező szentmisét hallgatni, vagy a szolgai munkától tartózkodni; az utóbbi ünnepen azonban a hazai törvények szerint munkaszünet van, Változó finnepek a róm. kat. egyházban Február 1. Hetvened vasárnap. Április 6. Húsvét. Május 11, 12, 13. Kereszt járó napok. Május 14. Áldozócsütörtök, Május 24. Pünkösd. Május 31. Szentháromság vasárnapja. Június 4. Űrnapja. November 29. Ürjövet (Advent) első vasárnapja,

29 Csak egyházitag megült ünnepek :

A rom. kat. egyház böjti fegyelme az 1942. évre.

többszöri jóllakás, csak a húsevés tilos. Ilyen napok az év minden péntekje, a fentiek k kivételével. 4. Kivételes felmentvényben részesülnek a tilalom alól: a) az összes hívek, valahányszor valamely parancsolt ünnepnap megtartóztatási napra esik a nagyböjti időn kivül; b) egyes községek, midőn a búcsú napja, vagy ha országos vásár megtartóztatási napra esik; c) egyes személyek:

A magyar egyházmegyék területén a következőképen kell böjtölni. 1. Szigorú böjti napokon. Tilos a hús nak élvezése és csak egyszer szabad jóllakni. E napok a'következők: hamvazószerda (február 25), nagyböjt minden péntekje, kántorbőjtök péntekjei, karácsony, pünkösd és Nagyboldogaszszony előtti napokon (december 24, má jus 11 és augusztus 14). 2. Enyhített böjti napokon délben és este szabad ugyan húst enni, de kötelező az egyszeri jóllakás. Ezek a napok a nagyböjt többi napjai (vasárnap soha sincs böjt), kántorbőjtök szerdái és szombatjai, nagyszombat, de csak délig, és mindenszentek vigiliája (október 31). 3. Megtartóztatási napokon szabad a

A) minden böjti napon — kivéve a nagypénteket, karácsony és pünkösd vigiliáját — a hústílalom alól felmentetnek: 1. gyári munkások és bányászok, 2. akik vendéglőben kénytelenek étkezni, vagy az ételeket vendéglőből hozatni, amenynyiben böjti eledelt nehezen kapnak. B) Minden hústilalom alól — kivéve a nagypénteket — felmentetnek: 1. a vasútakon szolgálatot tevő személyek, 2, mindazon utasok, kik vasúti vendéglőben vagy gőzhajókon kénytelenek étkezni, 3. kik egészségük helyreállítása végett fürdőhelyeken tartózkodnak kíséretükkel együtt, 4. az alamizsnából élő szegények és cselédek, ha uraik böjti eledelt nem adnak nekik, 5. katonák stb. és családjaik.

Január 4. Jézus szent neve. Február 18. Hamvazószerda. Március 27. Fájdalmas szűz. Április 22. Szent József oltalma. Május 11, 12, 13. Keresztjáró napok. Június 12. Jézus szentséges szive.

Kolozsvári látkép & Fellegvárral.

30

Az 1942. év 7673 5902 2732 2693 1897

a Septuaginta korszámítás szerint. a zsidó korszámítás szerint. az első olimpiád óta. Róma alapítása óta. a Néró féle első keresztényüldözés óta. 1875 Szent Péter és Pál halála óta. 1872 Jeruzsálem pusztulása óta. 1629 Nagy Szent Konstantin császár és a keresztényüldözés megszűnése óta. 1616 Szent Miklós halála óta. 1563 Nagy Szent Bazil halála óta, 1553 Atilla uralkodása óta. 1360 a török évszámítás szerint a hedzsra óta. 1335 aranyszájú Szt. János halála óta. 1041 a ni ; gyar honfoglalás óta. 942 a . magyar királyság megalapítása óta 888 a görögkeleti egyház elszakadása (schizma) óta. 850 a szabolcsi zsinat óta Szent László idejében, 843 az első keresztes hadjárat óta. 720 az Arany Bulla óta. 672 a tatárjárás óta. 582 a munkács csernekhegyi bazilita rendház alapítása óta, 503 a könyvnyomtatás feltalálása óta (Gutenberg), 503 a görög római egyház egyesülése óta a florencei zsinaton. 486 Hunyadi János nándorfehérvári győzelme és a déli harangozás elrendelése óta. 484 Mátyás király trónralépte óta. 448 Amerika felfedezése óta (új kor). 425 Luther Márton fellépte s a reformáció óta. 415 a mohácsi vész óta. 414 a Habsburgok uralma óta Magyarországon. 398 Erdély különválása óta. 376 Zrínyi Miklós halála óta Szigetvárnál. 360 a Gergely-féle naptárhelyesbbítés óta. 348 a breszti unió óta. 296 a ruszinok uniója óta. 246 a máriapócsi első kegykép köuynyezése óta.

245 a törökök kiűzetése óta. 243 a gőzgép feltalálása óta (James Watt). 242 a magyarországi oláhok uniója óta. 239 Rákóczi Ferenc szabadságharca óta 227 a máriapócsi második kegykép (a jelenlegi) első könnyezése óta. 219 a Pragmatica sanctio óta. 207 II. Rákóczi Ferenc halála óta. 193 a Szent Bazil rend megtelepedése óta. 186 a máriapócsi templom felépítése óta. 170 a munkácsi görögkatolikus püspökség törvényesülése óta. 165 a munkácsi püspökségnek Ungvárra helyezése óta. 165 a körösi görögkatolikus püspökség alapítása óta. 153 a francia forradalom óta (legújabb kor). 140 Kossuth Lajos születése óta. 135 a mozdony és a gőzhajó feltalálása óta (Stephenson és Fulton). 116 Vasvári Pál születése óta, 106 az eperjesi püspökség alapítása óta. 105 a távíró feltalálása óta (Morse). 94 a magyar szabadságharc óta. 65 a telefon feltalálása óta (G. Bell). 37 a máriapócsi kegykép második könnyezése óta. 34 a repülőgép feltalálása óta (Orville és Wilbur Wright). 30 a hajdudorogi görögkatolíkus püspökség alapítása óta, 30 a hajdudorogi püspökség székhelyének Nyíregyházára helyezése óta. 29 Miklósy István első görögkatolikus magyar püspök trónralépése óta. 27 a világháború óta. 25 a rádió feltalálása óta (Marconi). 24 a Károlyi forradalom óta. 22 Trianon óta. 21 a M A G O S z megalakulása óta. 14 a M A G O S z újjáalakulása óta. 4 a magyar Felvidék visszacsatolása óta. 3 Kárpátalja dicsőséges hazatérése óta. 2 Erdély egy részének visszatérése óta. 1 Délvidék egy részének visszatérése óta.

31

Csillagászati és kortan! tudnivalók az 1942. évről Az ¿Halkor (zodíakus) jegyei Kos

Bika Ikrek

<W»

Rák -ae Mérleg j í j Bak KJk O r o s z l á n ^ Bögöly o§: Vízöntő fa. Halak 55 Szűz Hp Nyilas

Ax első három j«£y tavaszi- a második három nyátí, a har* madik három őszi. a nagyedik három jegy téli

Kortani ismertető Jellegek Új modorú

Aranyszám Epakta, vagy hold kulcsa Napkör R ó m a i adószám . . . . Vasárnapi betű . . . .

16 14 11 2 G

Ó-modorú

. . .

. . . . .

.

16 26 11 2 A

A hold fényváltozásának jegyei ® Újhold J Első negyed

@ Holdtölte g" Utolsó negyed

Természeti évszakok a mi égaljunk alatt Tél: dec. 24-től febr. 24 ig tart. Télutó: febr. 24—márc. 19 , Tavasz: márc. 19—máj. 16 „ Nyárelő: máj. 16—jún. 8 „ Nyár: június 8—aug. 20 „ Nyárutó: aug. 20—szept. 21 „ ő s z : szept. 21—nov. 11 „ Télelő: nov. 11—dec. 24 „

62 nap 24 „ 58 „ 23 „ 73 „ 32 „ 51 „ 43 „

Csilagászati évszakok Tavasz kezdete: márc. 4. 20-án 19 óra 24 perckor. Ezen időben a nappal egyenlő az éjjel, tavaszi napéjegyenlőség. Nyár kezdete: június 21 én 11 óra 38 perckor. A mi földrészünkön leghosszabb ezidőtájt a nappal, nyári napfordulás. Ősz kezdete: szeptember 24-én 0 óra 46 perckor. A nappal ezidőtájt ismét egyenlő az éjjel, őszi napéjegyenlőség. Tél kezdete: december 22-én 28 óra 55 perckor. Most a mi földrészünkön leghosszabb az éj, téli napfordulás. A Nap rendszerének csoportja 1, Központi test a Nap © 2. Főbolygók: Merkúr, közel 8 millió mérföldnyire a Naptól, 88 napból áll az éve. Vénusz, 16 millió mérföldnyire a Nap tói, mintegy 225 napból áll az éve.

Föld, 20 millió mérföldnyire a Naptól. Mars, 32 millió mérföldnyi távolságra a Nr*ptói, esztendeje 687 napból áll. Jupiter, 107 millió mérföldnyire a Naptól, majdnem 12 év alatt teszi meg útját a Nap körül. Szaturnusz, 494 millió métföldnyire a Naptól, 29 év és 116 nap alatt teszi meg körútját. Uránusz, 396 és fél millió mérföldnyire a Naptól, a Nap körüli útját 84 év alatt teszi meg. Neptun, 621 millió mérföldnyire a Naptól, körútját 164 év és 216 nap alatt teszi meg. Pluto, 797 millió mérföldnyire a Naptól, a Nap körüli útját 249 év alatt teszi meg. Mellékbolygók, vagyis holdak: a Földnek ví n 1, a Marsnak 2, Jupiternek 9, Szaturnusznak 10, Uranusznak 4, Neptunnak 1 holdja van. 1091 kis bolygó, de mindig újakat fedeznek föl. Törvénykezési szünnapok Törvényszünetek iránt az 1868: LIV. t. c. elrendeli, hogy sürgős eseteket kivéve, senki sem idézhető meg vallásának ünnepén. Ilyen idézés elrendelése, vagy elhalasztása miatt helye van perorvoslatnak. (V. t. c. I. fej. 225. §.) — 1840: XV. t. c. 2. r. 210. § nak intézkedése egyelőre itt is alkalmaztatván, a határidők, tekintet nélkül a közbeeső ünnepekre, az ott megállapított szünnapok alatt is folynak. H a a határidő végnapja ilyen szünr apra esnék, a legközelebbi köznapig terjed. (VIII. t, c. 1. fej. 372, §). A marasztalt fél vallásának ünnepei a végrehajtásnál is lehetőleg figyelemben tartandók. Izraelitákat e napokon nem szabad törvénybe idézni: Az összes szombati napokon, Purimn8pon, a Peszach (húsvéti) ünnepek, Sabouth (pünkösd) ünnepen, Jeruzsálem elpusztulása napján, Újév 1. és 2. napján, Engesztelés napján, Sátoros ünnepen, Törvényöröm napján.

A Magyar Görögkatolikusok Országos Szövetségének tisztikara az 1940—42. évre. A Szövetség védnökei: Dudás Miklós dr. hajdudorogi megyés püspök, Nyíregyháza. Papp Antal c- érsek apostoli kormányzó, Miskolc. Sztojka Sándor munkácsi megyés püspök, Ungvár. Bányay Jenő pagypréoost, Nyíregyháza. Ilniczky Sándor nagyprépost, Ungvár. Szántay-Szémán István dr. ált. elnök, Miskolc.

Tiszteletbeli elnök: Illés József dr., Budapest.

Elnök: doroghi Farkas Ákos dr,, Budapest.

Társelnökök: Gróh István dr., Budapest. Krajnyák Gábor dr., Budapest. Markos Olivér dr., Budapest, dávidházi Medvigy István, Budapest. Papp János, Hajdudorog. Schirilla Achill dr., Budapest. Simon László dr., Budapest.

Főtitkárok: doroghi Farkas László dr., Budapest. Kardkovács Tivadar dr., Kispest.

Titkárok: Falesz Emil, Budapest. ifj. Papp Emil dr., Budapest. Tölgyessy Lajos, Remetekertváros.

Pénztárnok: Tamás László, Budapest.

Ellenőrök: Gálfi Ferenc dr., Budapest. Lengyel Mihály dr., Budapest.

Ügyész: Tóth István dr., Hajdudorog.

Számvizsgáló bizottság: Bonkáló Ervin dr., Budapest. Fejéregyházi Sándor dr., Budapest, Répássy László dr., Budapest.

Póttagok: Béres István dr., Budapest. Rejtő Lajos dr., Budapest.

Alelnökök:

Igazgatóság:

Danilovics Pál dr., Budapest. Hodobay Sándor dr., Budapest. Marina Gyula dr., Ungvár. Melles Géza, Nyíregyháza, Mihalovich Sándor d'., Nyíregyháza, Mikulich Károly, Budapest. Papp Emil dr., Budapest. Prodán János, Budapest. Sereghy László, Nyíregyháza. Szabó Jenő dr., Budapest. Szaplonczay Ödön dr., Budapest. Újhelyi Andor dr., Budapest. Zapotoczky J. Konstantin, Abaujszántó.

Álmos Zoltán. Nyiregvháza. Baulovich Zoltán dr., Budapest, Bonkáló SánJor dr., Budapest. Bortnyák István, Budapest. Bubnó Andor dr., Homrogd. Budaváry László, Budapest. Csopey Dénes dr., Budapest. Csornyenszky Sándor dr., Budapest, Gorondy-Novák Sándor dr., Budapest, llonczai Vilmos, Rákoshegy. Juhász István dr., Budapest. Kacsanovszky József, Budapest. Kerek György, Makó. Kerényi József, Budapest. Kiss Ándor dr., Budapest. Kobulniczky Cyrill, Garadna.

Ügyvezető igazgató: Grigásssy Béla dr., Budapest.

33 Kovács István, Budapest. László Vladimír dr., Szabadka, dávidházi Medvigy Gábor dr.,Nagyvárad. Melles E. Tivadar, Budapest. Oiáh Kornél, Hajdudorog. Orosz István, Pestszenterzébet. Papp György dr., Nyíregyháza, Papp Gyula, Debrecen. Pásztélyi András, Budapest. Radvánszky László, Pozsonyvezekény. Reskó János, Sárospatak. Schirilla Sz. Andor, Miskolc, ifj. Sereghy Mihály dr., Budapes*. Spiry Elek dr,, Budapest. Szalontay Elek, Budapest. Sztankay András dr., Budapest. Sztankay István dr., Budapest. Sztripszky Aladár, Kispest—Ungvár, Szuchy Elek, Szerencs. B. Veress Endre, Szárazkék, Véghseő Dániel, Hajdúböszörmény. Weszelovszky Vilmos, Budapest. Zapotoczky Miron, Budapest.

Gombos József, Kisvárda. ifj. Gorondy-Nóvák Sándor dr,, Bpest. Görög Péter, Cséke. Grigássy Pál dr., Munkács. Gróhmann Gyuláné, Budapest. Gulovics Titusz Péter dr., Budapest, hallerkövi Haluskay Sándor, Budapest. Hasskó Miklós dr., Beregszász, vitéz Hegedűs József dr., Nyíregyháza, Hegedűs József, Tornyospálca. Hubán Gyula, Budapest. Hudáky Gyula, Nagykálló. ifj. Jánosfy Jaczkovits Iván dr., Bpest. Kaminszky László, Budapest. Kemény Gusztáv, Baskó. Kemény Péter dr., Budapest. Kiskun Eriiő, Budapest, Zsolcai Kiss István dr,, Budapest. Kohut István, Kenézlő. Koválítzky Elek, Felsővadász. Kozák István, Mátyásföld. Kozma Ferenc, Miskolc. Kricsfalussy Ferenc, Budapest. Kurucz László dr., Kispest. Ladányi László, Sátoraljaújhely. Választmány: Ladomérszky Béla dr., Szeged. Ladomérszky Lajos dr., Budapest. Bellovics Gyula, Buj. Lakatos István, Nyíregyháza. Bencze István, Hajdudorog. Lázár Lajos, Hajdudorog. Bicsánszky György, Takcsány. Legeza József, Oros. Bicsánszky János, Biri. Legeza Ödön, Nyiradony. Bobák János, Rakaea. Lengyel Elek, Budapest. Bodor Kornél, Gilvács, Lengyel Gyula, Budapest, vitéz Boksay. Antal, Budapest. Lyachovics László, Budapest. Borsi József, Budapest. Liachovics Tibor dr., Budapest. Bud Kornél dr., Budapest. Maczkó Sándor dr., Munkács. Bujda Zoltán dr., Budapest. Mankovits Antal dr., Budapest. Csarnoy Pál, Ungvár. Marina Győző, Nyíregyháza. Csonka Gyula dr., Nyíregyháza, Markos Béla dr., Budapest, ifi. Csopey Dénes dr., Budapest. bedői Markos Sándor dr., Budapest. Csopey Jenő, Zemplénagárd. Markovich Béla dr., Budapest, Csócsán László dr., Budapest, Melles Ernő dr,, Budapest. Csurgovics Ernő dr., Budapest. Mincsuk Emil, Csobád, Czifra János, Budapest. Mondy Miklós, Beregszász. Czmór Győző dr., Beregszász. Murvai Miklós, Nyirbéltek. Czmór Zoltán, Budapest, Nagy Béla dr., Nyirlugos. ifj, Damjanovich Ágoston, SátoraljaB, Papp György, Hajdudorog. újhely. Papp Sándor, Hajdudorog. Damjanovich József, Nyirgyulaj. Petrássevich Béla, Gadna. Damjanovich Miklós dr., Budapest. Pogácsás György, Hajdudorog. Dankó József dr., Pestszentlőrinc. Puskás János, Debrecen, Duli László, Szatmárnémeti. Puskás Lajos, Budapest. Farkas Aladár dr,, Nagybánya, Rektor Mihály, Miskolc. Fehér József, Nyíregyháza. Répássy György dr., Budapest. Fodor István, Nyirgelse. Rohály Ferenc dr., Makó. Gerbera István, Budapest. Ruszinkó Béla dr., Budapest. Gebrí János, Beregszász.

34 Tóbiás Kornél dr., Budapest. Tóth János, Kisvárda. Ifj. Tóth Pál, Budapest. Tótin István, Budapest. Tótín László, Budapest. Tótin József dr., Budapest. Tótin Pál, Budapest. Újhelyi Adorján dr., Budapest. Újhelyi J . József, Budapest. Varga Lajos dr., Nyíregyháza. Ifj. Vaskovich Antal, Mucsony. Ifj. Véghsec Dániel, Révaranyos. Zékány Gyula dr., Budapest. Zékány Zoltán, Ungvár. Zombori Péter, Nyirgyulaj.

Ruttkay Miklós dr., Budapest. Sebella István dr., Nyirbéltek. Sereghy Jenő, Nyírkárász. Simon György, Baktalórántháza. Szabó Endre, Rahó. P. Szabó Izidor, O. S. B,, Máríapócs. Szász László dr., Bodrogolaszi. Szemerszky János ifj., Budapest. Szemerszky Myron, Budapest. B. Szilassy Gyula, Budapest. Szilvássy József, Nyíregyháza. Szuvák József, Bököny. Tamási Gyula dr,, Kispest. Tarján S/idor, Pécel. Tatorján Dezső, Budapest.

Kelt valahol

Üzenet a

Oroszországban,

1941. október

17.

táborból

Csukódjatok felriadt szemek, állunk a gáton, nincs semmi haj! Ereje fogytán, egyre halkul a félelmetes tengermoraj... Bérceink és kalászos rónánk lelkén nem dönget rőt szennyhullám, hatalmas erő tört meg itt most a magyar rajtán, ősi hurrán! Minap, hogy a Bug partján álltam, lelkem valahogy messze révedt... Láttam Etelközt, Vérszerződést, és látok új szebb ezerévet! Jó anyátok mellé simulva, lecsukhatjátok már a szemet, a baljós felleg már messze jár, mely házunk fölé ereszkedett... Nincs semmi baj, nem is lehet baj, Ázsia felé fut a Sátán, Özönnyi jajt nem szór felétek Krisztus közöttünk áll a vártán! Üzenem néktek: nem fogják a harangjainkat félrevervni... Jóéjszakát és nem kell már aludni félni, ébredni merni... Lépteinket áldás kiséri. S míg otthon Ég őrzi az ereszt, minden poklot térdre kényszerít, győzelemre vezet a kereszt! Bihari

Aladár

ERDÉLY A Hunor és Magyar monda szerint, amikor a két testvér elszakadt egymástól, messze útra indult, hogy hazát alapítson. Elindult messze ázsiai hazájából és megszámlálhatatlan évszázadokon keresztül vándorolt, keresve hazának való földet. A z V. század derekán Hunor testvér utódai Attila király vezérlete alatt dicsőséges harcok között Európa legtöbb részét hatalmukba kerítették. Nem állíthatta meg őket útjukban senki sem, mert harciasabb nép akkor nem élt Európában náluknál. Királyukat istenostorának is nevezték. Hatalmas nagy birodalmat hódított össze Attila, de nem gondolta, hogy birodalma nem lesz hoszszú életű. Attilát ugyanis korán magához szólította az Isten. Halála után a hun birodalom darabokra bomlott. A leigázott népek visszavívták szabadságukat, a hun nép pedig részint beolvadt idegen népek sorába, részint elpusztult, de a törzse mégis megmaradt. Ezt a törzset Attila legfiatalabb fia, Csaba vezér maga köré gyűjtötte és visszahúzódott vele Erdély bércei közé. Erdély lett végre az a keresett haza, amelyért Hunor sokezer évvel előtte elindult küzdeni. És mivel a hunok Erdélyben úgynevezett székekben csoportosultak, nevük is megváltozott és lettek a hunokból székelyek. Ezek a székek megfeleltek a vármegyeirendszernek. A székelyek tehát egyenes leszármazottjai Attila népének, a hunoknak.

foglalta a Kárpátok övezte medencét és ezzel Erdélyt is. Erdélyben talált egymásra a két testvérnemzet. Megismerték és megölelték egymást, véd- és dacszövetséget kötöttek egymással a haza védelmére és megszervezésére s testvéri szent esküvéssel megfogadták, hogy soha többé el nem hagyják egymást. Osztozni fognak egymás jó és balsorsában, így lett a két hazából egy magyar haza és a két testvérnemzetből az egységes magyar nemzet. A székek helyébe a királyi vármegyék léptek; a külön katonai szervezettségre már nem volt szükség, mert a magyar király vezérlete alá került a székely és magyar s egyaránt mindenki, aki e hazában lakott. A két nemzet lelki egybeolvadása a X. században ment végbe, amikor elhagyva a pogányság babonás és előítéletekkel telt vallását, lelkében megfogant a megtérés szent gondolata és a kemény magyar és székely pogány szív felmelegedett, hogy magába fogadja Krisztus Urunk evangéliumának üdvözítő tanítását. A két nemzet belátta, hogy civilizáció nélkül nem élhet Európa népei között. A civilizációt pedig csak a kereszténységgel szerezhette meg. Szükségét érezte lelki megújhodásának és vágyott lelki újjászületése után. így történt, hogy az akkori erdélyi fejedelem, Gyula elment Konstanünápolyba és megkérte a pátriárkát, hogy keresztelje meg őt s adjon hozzá elegendő papot, akiknek gondjuk legyen az egész magyar és Közel félezred kellett még ahhoz, hogy a történelem folyamán a másik elsza- székely nemzetet megkeresztelni,„ nekik az üdvösség tanítását hirdetni. Ügy is kadt testvér is itt keressen és találjon hazát. A Magyar hasonlóképen hosszú történt. A pátriárka megkeresztelte Gyula útat tett meg a maga népével és a IX. fejedelmet és kíséretét és püspököt adott százéd végén Árpád vezérlete alatt el- Erdélynek, aki a melléje osztott papok-

36 kai és szerzetesekkel megkeresztelte a fejedelmi ház tagjait s az egész erdélyi magyarságot. Ez volt a kezdete a magyarok megtérésének, Szent István édesanyja Sarolta folytatta ezt az apostoli munkát és fia megszervezte a magyar katolikus egyházat. Mint bölcs, okos és Istentől ihletett király, ezen alapvető nagy munkájában tekintettel volt Magyarország földrajzi helyzetére és azért a katolikus egyházat mindkét szertartás szerint szervezte meg. J ó példával maga járt elől és úgy a görög egyház, mint a latin egyház részére püspökségeket és szerzetesi intézményeket alapított. A görögszertar i ás ú magyar püspökség Erdélyben Gyulafehérváron volt. Itt székelt Hierotheos, a magyarok első püspöke, aki Saroltát, szent István édesanyját keresztelte meg. A z akkori székesegyház gyönyörű bizánci stílusban a XI. században még állott. A Xll. században román stílusban építették át és végül a a XIV. században csúcsíves boltozatot építettek reá, Sok emlék hirdeti még e dicső kornak emlékét Erdélyben. E korból valók: a kisdisznódi, az ákosí, a satinai, a vistai, a bánffyhunyadi, a türei. a kapui, a kerci és őraljaboldogfaiui templomok és az a sok székelyföldi templomrom, mely eddig megmaradt és mint élő tanú hirdeti a kereszténység győzelmét a pogányság felett és azt, hogy a görögkatolikus magyar egyház igénye Erdélyben ősjogon alapszik, tehát kielégítésre vár. Évszázadok folyamán Erdélyben a székelyek és magyarok meliett szászokat és románokat is taiálunk. Amilyen változatosság észlelhető a történelmi és nyelvi nemzetek között, olyan páratlan változatosság észlelhető Erdély minden vonatkozásában is. Még a növény- és állatvilág terén is megtaláljuk a páratlan változatosságot. A növényvilágban pl. fellelhetjük azokat a különleges fajtákat, amelyek a hunok, a magyarok s a többi keleti népek vándorlása folytán kerültek Erdélybe. Megtaláljuk még a jégkorszak előtti időkből megmaradt növényfajtákat. így a Hargi-

tán, Borszéken és Tusnádon a törpe és lápi nyir, a rovarfogó harmatfüvek, az arany láprózsa, stb, emlékei e kornak. Poníuszi származású növényfajták a magyarok ősi búzája: a tatorján, a volgai hérics, a szibériai pacsirtafű, a tatár sóvirág, a kiimi kocsord, a pompás kénsárga búzavirág, stb. Itt találjuk a fenyő ősét, a tiszafát, mely talán az egész világon egyedül itt található még erdőben. Kipusztult tiszafák többszáz éves megmaradt gyökereiből dísztárgyakat készítenek Erdélyben és még külföldre is szállítanak belőlük. Ezeknek a kipusztult tÍ3zafa erdőknek lelőhelye a Gyilkos-tó és különlegességével Európában egyedülálló Békás-szoros. Itt a sziklák egyenes vonalban kétszáz méter magasságig emelkednek az ég felé az alig 15—20 méter széles szorosban. Állatvilága ugyanolyan változatos. Erdély különleges állata a fehér és fekete júh és a fekete bivaly. Ez a két állatfaj nyújtja Erdély népének megélhetéséhez szükséges tejet, vajat, bőrt és gyapjút. Mint lassan mozgó fekete bogarak, úgy tűnnek fel a hegyoldalakon legelésző bivalyok, A fekete és fehér juhokból álló juhnyájak szinte nélkülözhetetlen látványossága az erdélyi utazónak. Sós fürdői és „büdös" vizei gyógyhatásúk tekintetében páratlanok az egész világon. Napban mint hatalmas kristályok csillognak szabadon álló sószikláí és magasba szökellő sudár fenyői. A fenyőillat' a só kipárolgásával összevegyülve páratlanul üdítő levegőt nyújt és azért van oly sok gyógyhelye Erdélynek. Reméljük, hogy Erdély minden változatossága mellett meglévő egységét még egységesebbé teszi a szentistváni gondolat, mely nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül az ország minden fiát egyesíti és azért a magyar haza további évezredes fennmaradásának egyedüli alapja. Erdély, a magyar élniakarás évezredes forrása, legalább részben ismét a miénk. / Dr. Krajnyák Gábor.

Máriapócs felé Irta: Orosz István 1935-öt írtak. A d . . . . ek lázasan készülődtek a Nagyboldogasszony napi búcsúra. Élelem, ruha, az ezeket vivő kocsi is megvolt már; a zarándokok létszáma is betelt, szabadságát megszakította a lelkész atya is, hogy személyesen vezethesse az évtizedek óta megszokott úton zarándok híveit. Minden megvolt, de Nagy Teréz rózsafüzér-vezető még mindig várt. „Istenem! Csak ük eljönnének, a Szűz Anya biztosan megsegítené őket 1 Várta Görög László

és Debreceni Erzsébet csatlakozását. » Görög László 1934-ben ösmerte meg Debreceni Erzsébetet. A fiatalok megszerették egymást és még sem kerülhettek össze az akadályok halmaza miatt. Ezért várt Nagy Teréz sóhajtások között Görögékre; hátha jönnek, hátha megsegíti valahogyan őket is a pócsi Szűz Anya 1 Estenként otthon, vasár és ünnepnap a vecsernye előtti rózsafűzéren fokozott buzgósággal énekelte :

Van-e a k i . . . J =6"9-?2>.

¿•.Qr&yz Ootvcvn, ÍQMcrsfrLcjrvyJvwxx^V5j8

^ f r i r r ^ ^ Oi. •

Dam

J

4 f

J

J

J?-

Íj 1 „ fafrf J

j.

ir"ft í llfhll J TT

"1 J

TTTTT^

J

—FT-

1 T "

C-ig, -

J i

ps

~f

Plch- •zcuntz,

7 '

1

•tC-OÁ, 2

ki,

-r=;— J—J— —

ICfó/ xsn,-iesz,-rriz,

— —

*

e *Mtmd.-
I j

d

• ^ r

Cí.-nvycc- o
N j

r—q——-— 3

-

Sist>.

Jöjjön ide a kesergő özvegy és árva, Itt van a jó édesanya, megvigasztalja. ¡Mindnyájan . . .

Aki ek szentséges szfve mindig tárva var, Meghallgatja kérésünket sok bánatunkban. Mindnyájan . . .

Jertek velem mindnyájan a Szűz Máriához, A mennyei rózsakertnek királynéjához 1 Kérjük, anyai kegyeibe Fogadjon be minket örökké. Amen.

38 Augusztus első varárnapján vecsernye után oda tnent Debreceni Erzsébethez és kezét biztatón megsimogatta e szavakkal: „Jöjjenek el, meglátja, megsegíti magukat is a pócsi könnyező Szűz Mária!" „Meggondoljuk magunkat Teréz néni!" Kapta meg a feleletet. Közeledett az indulás napja, Teréz né-

ninek teljesedett a vágya; jönnek már a fiatalok — „Istenem, csak őket is megsegítené a Szűz A n y a ! " Még a többi asszonyok is fel-felnéznek szemüvegeik alól, amikor az indulás előtti éneket egy hanggal magasabban kezdte a színpompában égő gyönyörű zarándokseregnek:

Indultunk e l . . . (2 szólamú kánon is) ^•Ö-KKaDoUmímj

J.-tf

Jexrztaí,

OdmostcZ

é ^ i ^ t a A j

J93 4-

fc r j, L T T t j ^Jhl dU-jum&el

Crwnt ö - vérn~
i p

J&las Mcu - to- ct —

3E

(io~ cov cri£fb krnfi-

I

lem-ttom, Gz - vö

»

-«<•.

i

p

i

Pictl, i

5es

Cnemt

m

-0--

-

Vd

i

-

1

—3

~

' '

Oi^JLÍrró-n-icd.-ril Ccoa.

m

, Rzx ^ó.Tcm^cí'rv

m

b - üúrdb í

-

w

I

esne

I

A z ég és föld királynéja, édes Szűz Anya ' Részesítsed híveidet szent áldásodba. Üdvözlégy . . .

Megváltónknak szép Szftz Anyja, tekints le reánk I Fogadd ó el szívből jövő esdeklő imánk. Üdvözlégy , . .

Angyaloknak királynéja égi szűz virág ! Szeretettel ünnepel most az egész világ. Üd vőzlégy szép . . .

Sámsonon, Gelsén is túl van már a csapat, amott Kisléta tornya látszik. A tikkasztó melegben lekerülnek a poros, izzadt testekről a kisérő szekérre a cipők, ruhák. Még a lelkész atyát is unszolják : „Főtisztelendő úr, tessék lehúzni

a cipőt, ha már minden áron gvalog akar jönni tovább is!" Debreceni Erzsébetet is összetörte az út, gyenge ő ilyen fárasztó útra. Vigasztalják is a többiek: „Meglátja, nem hiába töri magát Pócsra !" Rá is zendít Teréz néni egy új énekre :

39 M á r i a . . . (2 szólamú kánon is) 2

FlT^S 6

I

ff

.Oroz Oothr^g^jcL^,

tíLUnitJL

J934.

r—.

JÜ- "tv -CL *-Á\cL ,

/n*-&

±: ÍL •És- qémf - mó - OöiL - o-^JL

^

v>ti-

4.

, Cc<Jcu, Ro âmcrrôrrv. ¿rvzÁltík^.

ju.cjény J-a -"W- -ssL .

Ír*?-

f r r

^jí

cUxí « TY1G& Ús 'inxfy.

ti

Mária, Mária, Frigynek szent szekrénye, Te vagy mindnyájunknak Biztos menedéke.

Mária, Mária, Angyalok öröme, Te vagy mindnyájunknak Örök reménysége.

Mária, Mária, Nyisd meg jobb kezedet, Fogadj el bennünket Szegény bűnösöket.

Elmaradt Kisléta, tündöklik már a Kegy-templom tornya; leborul a zarándok-

csapat az égő homokba és hálatelt szívvei zengi:

Dicsértessél. (2 szólamú kánon) ¿f.Chsca. TJotnrásn. cl acwcUicfe&^g^

a. £- W1--OIÍ*- -hó-

llt J

, cjeci

J

^

"

A -tcínrJv

flO-Cöo iú- tu - onrrv!

r d — ^—i—71 i J> . J 7 e- rz& rrnít-Pó -ermj ,

fru^ tü- Sú-om.- arát!

¿Sí».

Jl

7

»

Dyy, bö-oxmtma.

T" i ^ 1—í _ m zj • J «1 | » P 1 • '

O- <7vkjfemnfc-ívrutü.-fu-dsí.-

^-coö Oiefvhwfv.&nlgasn,

jcz.

<>oz- Tctó.

40 Ezerszer köszöntünk . . .

A-.42a

-

(2, 3, 4 szólamú kánonban is.)

¿f.O-feaz Cbtinú'ru 3a/1H='tsndoíl&btéi Jicvyícipcc* J930.

r r r r y i

¿bitig

1f ^

&L--*>oZ e-cfeo

r n -

I

1 J

1

^

adj, ¿ó ¿^-eza,-dcdb, Jitol mecj. ct. tí,

J-3

^

^

^

-

r

í

^

^

p

F

f

p

fbj-we-zd- nrieJb rrnarmy.'nnfa*.aá-cgod ¿aeftal-rrriát.Mú^îS-^örôt, -fürtoo Raj,-nrxx£_

in

1 J-T]

'

'

L . . • ^-cîi.Txjn.-K'jnkclv. c*am-c^cdi

e-cjfó

_

. r 1, 11 • -kA,- &aJL, SzÁ^M^-^-a.

qii i

M fejidcL-je,

SS* Ose^n,,

J

&H ajcvn. -Cj-.pL - £¿6,

in j

-

•

-

-At-

^

^

A

öW'-dcep e^-xyzct - Héd/. Cbem-dao,

Görög László és Debrecéni Erzsébet is reménykedve énekli a temetőből vissza-

-

t

C

i

f

—

i

^

térő fáklyás menettel:

Adjon Isten jó éjszakát a fáradtaknak, Akik mostan bevégeztük szent ájtatosságunkat. Míg feljön . . .

Minden csendes Pócson, csak a Kegytemplom felől hallatszik az értetők könyörgő hangja. Sóhajok szállnak a Szűz felé, fogadások röppennek el az ajkakról : Ó , ha Szent Szűz megsegítél! Görög László és Debreceni Erzsébet is fogadalmat tesznek; haláluk napjáig megtartják a pócsiak régi görög szerdai böjtjét. Nagy Teréz is végignéz mégegyszer a csűr-

Vándorol

ben alvó csapatán, eloltja a pislákoló fényt és boldog arccal, félálomban dúdolja: Van-e, aki ne szeretné a Szűz Máriát?

Görögék vágya is valóra vált, ma boldog, meghitt életet élnek és hálatelt lélekkel gondolnak a máriapócsi könnyező Szűzre.

a fecske

Vándorul a fecske, fenn a levegőben; ...de sokszor bolyongok, én a temetőben Összetört szivemből fölszakad a bánat, Annyira szeretlek: — meghalok utánad! Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki! Nem tudok én nálad nélkül boldog lenni, Add nekem a szived, szerelmedet, vágyad: Annyira szeretlek: — meghalok utánad! Radványi

Sándor

A bekukucskáló szent (A Felvidék téli mozija.) Az ember életében szükséges, hogy néha természetfölötti eseményeken is gondolkozzék. Söt olykor annyira követeli ezeket, hogy talán élni sem tudna. A városi ember sok munkája, zaklatása, gondja, elfoglaltsága nem hagy annyi időt, hogy ráérjen holmi természetfölötti dolgokkal foglalkozni, — annál több időt nyújt ehhez a vidéki, falusi élet. Igaz, ott sem henyélnek, de munkáikat az Ür Isten meg a természet valahogyan kényelmesebbé, könnyebbé igazítja s az ő elfoglaltságuk mellett több szórakozásra is jut idejük s ezeket az ő nyugodt természetük meg is kívánja: életszükségletük. Minden berek, völgy, zughoz, erdőhöz, öreg fához, keresztutakhoz egy-egy monda, babonás esemény fűződik s nincs a világon az a híres író, ki leírásaiban maradandóbban tudná megörökíteni ezeket a történetkéket, mint ahogyan a vidéki falvak hagyományai szájról-szájra kiirthatatlanul tovább terjednek, megrögződnek s különösen akkor, ha azok némi ijesztgetéssel, borzongással járnak. Legelterjedtebbek a templom környé kéhez és a temetőkhöz fűződnek s nagy beállítással mesélik, — de még akkor is lélekzetfojtottan, hogy sikerült nekik ak kor meg akkor, éjféltájban ; a templom, vagy temető mellett baj nélkül elhaladniok. Elképzelhetetlen sok mindenféle nyújt ezekre bő alkalmat. Az egyik helyen a templom falkeiítéséhez épített, mindenféle templomi elhasznált iim-lomot tartalmazó fadeszka-

váz3s raktárak ; a másik helyen a templom előcsarnokában lerakott holmik, a harmadik helyen a toronyba vezető lépcsők, a padlás és a torony közötti kiszélesedésében lerakott, elhasznált szertartási kegytárgyak, faragványok, szobrok, képek, mind a falusi nép képzeletét erősen foglalkoztató tárgyak s ezen képzeletük annyira élénk, hogy nincs az az ember, ki arramenet ezekre nem gondolna s feléjük egy-egy pillantást ne vetne s utána megkönnyebbedett mellel s még virgoncabb lépésekkel ne iramodna tovább ! Egy felvidéki, kárpátaljai falu juttatta ezeket eszembe, de meg azért is, meit édesatyám e falu erősen felvilágosító tanítója volt. Ennek a falunak is minden rögéhez borzadásokat keltő történetek fűződtek, amelyeken magam is átestem s később, mint felnőtt, okait a helyszínén kutattam. A falu távolabb eső völgyében, amelynek majd övig érő, finom takarmányfüve van, a világ minden kincséért még a lábát sem meri senki betenni, mert talán száíhúsz évvel előbb odatemették a kolerás halottakat. Egy másik, víz által kimosott, sziklák közötti szakadékba dehogy merne valaki belépni, vagy arra átmenni, mert hisz annak kiszélesedett zsombjában lidércek úszkálnak s az arra járókat a vízbe fojtják 1 Pedig de finom pisztrángokat fog dostunk ott össze édesatyámmal s az emberek ámulötá:a még hiza is vittük őket megsütni. A hegy oldalában kiugró sziklacsúcstöredéktől még a nyájat is elterelik, meit

42 ezt a sziklát az ördög dobti rá egyik hűtlen emberére! Pedig világosan látni, hogy a mellette álló hegy csúcsa esett o d i , talán földrengés következtében. A nép hite szerint az ember még most is ott fekszik. Az egyik kúpalakú hegy pontosan a fele vonalán ketté vált. Ezt az ördög szintén dühében szétfeszítette s a falura akarta dobni. De ütvén az óra: hatalma megszűnt! Pedig mily csodás a repedésen keresztül átmenni s a szikla kitöréses alakulásait tanulmányozni?! Az erdő fenyves rengetegeiben, a vidéket uralgó, gyönyörű kilátásos magaslatán áll egy kápolna. Kis harangja olykor magától szólal meg s aki hallja e harangocska elbájoló hangját: azt az erdei manók közrefogják s addig vezetgetik, bolyongatják, míg lélek van benne. Ezekhez hasonló, relytélyes babonákkal tele van a vidék s ezek nélkül talán élni sem tudnának már. Nem lenne miről beszélniük s nem volna egyeseknek alkalmuk eszük találékonyságát fitogtatni. Az említett falu templomának kőkerítéses fala mellett szintén áll egy deszkabódé, amelyben használaton kívüli, elrongált templomi kegytárgyak voltak elraktározva. De, miután faszobrok is akadtak köztük, annak tulajdonítható, hogy e templomban római katolikusok is szolgálták az Urat, mert a mieínkben. szobor nincsen s minél régiebbek, anná kevésbé lehetett bennük szobor, (Tekintettel arra : „Faragott képet ne csinálj magadnak !") E félelmetes raktár is tele volt szobrokkal s az apostolok közül sokra rá is lehetett ismerni. E szobrokról híresztelték, sőt egyesek erősödve esküdöztek, hogy maguk is látták, amint éjjelenkint, éjfél felé megelevenednek s a templom körül elteme tett papokkal a templomba vonulnak, gyertyákat gyújtogatnak s majd körüljárva a templomot, ismét visszatérnek s az éj nyugalmas csendjébe száll vissza minden. Az említett raktár bódé közel állt az egyik tanítói lak konyha-ablakához, amelyik a templom kertjébe nézett s oda is nyílott. A sok mende monda, természetesen az ottlakó tanító feleségét is eléggé izgatgatta s különösen a már késő esti órák-

ban, nem igen szeretett a konyhában foglalatoskodni. Csakhogy ezeket faluhelyen bajos ám elkerülni, szabályozni, mert a vacsorát is csak a férjuram munkájának a befeje zése után lehet és kell készíteni. A falvakban a tanítók, hol az ismétlő kötelesekkel, hol pedig a fiatal házasulandók előkészítéseivel is foglalkoznak. Ezeket pedig csak az esti órákban lehet megtartani. Annál is inkább ijedezett a fiatal tanítóné s többször panaszkodott, hogy amint a konyhába lép, az ablakon mindig koppanásokat hall. Sőt olykor, mintha kopognának. Néha pedig, mintha kavicsokkal dobálná valaki az ablakokat. A falu másik tanítója : édesapám felhasználta ezeket a panaszokat. Egyik este, amikor tudta, hogy a kartársa is már otthon van, odalopódzott s a raktárból az egyik szobrot magához véve,a konyha ablaka alá állt s várta, hogy valaki a konyhába jöjjön. Rövidesen a tanító meg a felesége is a konyhába léptek, A tanító lámpát gyújtott, az asszonyka a tűzhely körül foglalatoskodott, hogy a vacsora mielőbb készen legyen. Koppanás az ablakon 1 Hallod ? Megint kopog valami ? Ah, dehogy dehogy Annuskám! Folyton képzelődöl s hallgatsz azokra az asszonyokra! Semmit sem hallottam! Csak siess, éhes vagyok s a lámpagyujtás után a szobába ment. Az asszony megnyugodva szorgoskodott a tűzhely körül, de persze olykoiolykor riadtan az ablak felé is tekint, Ismét egy erősebb koppanás! S amint az ablakra tekint, egy szobor feje, emelkedve, bekukkant . . . s hirtelen eltűnt! Miska, Miska kiáltással rohan férje után, ki a "lármára már feléje siet s kérdi: no, mí az, mi az már megint ? A szent, a szent! Bekukkant az ablakon ! Hol ? Ne képzelődj ! Hiszen ilyesmi lehetetlen ! Mutasd ! Hol láttad ? S az ablak felé siet ő is. Abban a pillanatban az ablak külső párkányán állandó lett a kopogás s a szobor feje is lassan emelkedik s feléjök billent . . . Az asszony kiabál : látod, tátod ? Ott, ott! ? A szobor hirtelen eltűnt, de eltűnésekor az ablakra is erősen ráütött valaki , . . Erre már a tanító uram is hirtelen karonfogta a feleségét s a szobába sietett

43 s hangoztatta: „Na, holnap a paphoz megyek s az ablak betéglázását fogom kérni!" '

Aznap csak száraz vacsorát ettek s a lámpa is reggelig égett . . . Bujda Ede

BBBHBB000000000000000000000BBBB S & é c U & t p i

e>fn&&

é s

a

m

a

^

a

c

Itta: Dt. Héici> ¿cm A Legnagyobb Magyar egyik leg szebb igéje: „csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hordoz szívében". Ezzel akarta kifejezésre juttatni, hogy az emberiséget, az egyes nemzeteket csak olyan nagy egyéniségek vihetik előbbre" akik a kicsinyes egyéni érdekek, torzsalkodások fölé tudnak emelkedni. Ez az erkölcsi magaslat teszi a hivatott vezetőket valóban nagyokká, erősekké. A szilárd jellemű, kiművelt emberfők képesek a legsúlyosabb válságokon is átsegíteni, a legnagyobb mélységből is felemelni nemzetünket. Ha Széchenyi életét nézzük, ahogyan felismeri hivatását és arra felkészül, akkor látjuk csak világosan, mennyire komolyan, elmélyülten és egyben el-

szántan is irányítja cselekedeteit. Nem egyszerű lelkesedés, hanem alapos megfontoltság vezeti tetteiben, amelyek indító rugója elsősorban a hazaszeretet, de mélységes emberszeretet is. Gyönyörűen jut kifejezésre Széchenyi egyénisége ebben a két mondatban: „A hazaszeretetnél nem ismerek magasabbat, mert akiben ez él, abból kivirágoznak azok az erények, amelyek az embert félistenné magasztosítják." »Minden jobblelkű ember bizonyos vágyást hordoz szívében — habár sejtetlen is — magán, felebarátain s mindenen, ami ötét környezi, szüntelen javítani." Ezek a gondolatok határozták meg Széchenyi magatartását és tettekben gazdag életét. őszinte vallásosság hatja át már gyermekkorában és vezérli egész éle-

44 tén át, ami nem egyszerű külsőség, ha- gondolunk, akkor tudjuk különösen érnem igaz Istenhit nála. Egyik legszebb tékelni, hogy Széchenyi István a nemimádságában vannak a következő zet egyetemének erősítését, az arra legszavak: „.. . Add tudtomra, mit tegyek jobban rászoruló rétege felemelésével és miként kezdjem, hogy neked egykor akarta előmozdítani. Ezért fordult olvan arról a tőkéről, melyet reám bíztál, be- nagy szeretettel a parasztság felé és a számolhassak! Gondolkodni akarok és jobbágyság eltörlését, a köztehervisedolgozni éjjel és nappal egész élete- lést, a törvény előtti egyenlőséget minmen át." Hála Isten, a Mindenható ezt den erejével szorgalmazta. a kívánságát meg is hallgatta, mert Ha Széchenyi alkotásainak sorát munkásabb és eredményesebb életet nézzük, az Akadémiát, a Duna-szabávalóban nem ismerünk az övénél. Sok- lyozást, a Vaskaput, a Pesti kikötőt és oldalú cselekedeteit a javítás, a feleme- Hajógyárat, a Hengermalmot, a Lánclés szándéka hatja át, mint írja: „Az hidat, a Tiszavölgy rendezését, az első embernek íő kötelessége, amennyire vasútat, az Alagútat, stb. mindegyik azt csak lehet, tágítani munkássági körét, mutatja, hogy alkotójukat izzó fajszeremert minél tágabb ez a kör, melyben tet hevíti, mindig többet és többet tenni, mozoghat, annál több emberi boldog- állandóan magasabbra emelni a maságnak lehet szerzője és így annál kö- gyarságot. Szebben nem is lehetne ezt zelebb áll az Istenség eszméjéhez." kifejezni, mint ezekkel a szavakkal: Vallásossága és emberszeretete eme- „Titokzatos létünk céljának akkor felelik fel Széchenyit a hazaszeretet legma- lünk meg legjobban, ha azon a helyen, gasabb fokára, amikor tudatossá vált melyre a sors állított, hazánk és ezálbenne küldetése: a magyarság megmen- tal a mindenség tökéletesbítésén tehettése és felemelése. Ezért elsősorban az ségünk szerint fáradunk.' Milyen nagyaddig elnyomott nép érdekében emelt szerűen mutatkozik meg itt is Széchenyi szót: Mindaddig nem lesz Magyar- emberi nagysága! ország sem magasállású, sem boldog, Nem is tudta volna elképzelni maamíg a népet nem emeljük . . . a nem- gát másként, mint magyarnak, annyira zet soraiba." Ma is jól érezzük mit je- egynek érezte a saját életét a nemzetélent kultúrális, szociális és gazdasági vel. Gyönyörű vallomása van naplójátéren egyaránt az igazi népi politika. ban erre vonatkozóan: „Bizonyos,hogy De ha a mult század Magyarországára én a legigazibb hun fajtából szárma-

45 zom. Ezt eléggé bizonyítja az a tény, hogy Svájc legszebb alpesi tájain és Itália legbujább völgyeiben és legkiesebb vidékein soha nem érzek olyan melegen, nem tudok olyan önfeledten lelkesedni, mint hazám pusztáin, rónáin." Minden magyar ember helyett

szólnak ezek a szavak, mintha a költő mondaná: itt élned, halnod kell! Emberi nagysága mellett a magyarságért létesített alkotásai, a minden időkre szóló tanításai teszik őt a Legnagyobb Magyarrá!

A síron túl is van! Félix római helytartó egy alkalommal maga elé hivatta az akkor fogságban levő szent Pál apostolt, hogy tanítását meghallgassa. Szent Pál szólott előtte az igazságosságról, lelkiismeretességről, majd pedig a síron tú'i életről, a túlvilágról s az ott reánk váró ítéletről. A szentírás külőnösképen megjegyzi, hogy amikor az apostol a túlvilágról s az eljövő ítéletről kezdett szólani, akkor a helytartó, bár körül volt véve fegyveres testőrségével, mégis a rab apostol szavaitól megremegett, a tanítást abbabagyatta, az apostolt elküldötte mondván, hogy majd más alkalommal hivatja s akkor beszéljen neki a túlvilágról. Természetesen soha többé nem hivatta. Hogy a halálon, a síron túl is van élet, hogy van túlvilág, ezt az igazságot egyesek szent örömmel, mások szent félelemmel hallják és fogadják el. Viszont vannak, akik eddigi földi életük után már nem szívesen hallják a túlvilág tanítását, sőt önmaguk ideigtartó megnyugtatására egyszerűen tagadják is annak igazságát. Így az emberek két pártra szakadnak. Az egyik párt a földre tekint s azt mondja : Csak az az élet van, melyet e földön élünk, a halállal vége mindennek. Utána már nincsen semmi sem. S éppen ezért jelmondatuk: Itt e földön élj, szórakozz és élvezz, hisz úgyis oly rövid ez az élet!

tani kell. Kell választani, mert ha nincs túlvilág, akkor nincs értelme itt e földi életben sok dologról lemondani, tűrni, szenvedni, áldozatot hozni, parancsolatokat megtartani csak azért, hogy azt a túlvilágot s annak boldogságát kiérdemeljük. Viszont ha van túlvilág, akkor pedig minden lemondást, minden fáradságot, minden áldozatot meg kell hoznunk, hogy azt a túlvilágot s annak boldogságát biztosítsuk magunknak. Kell választanunk, de addig, amíg nem késő s úgy; hogy soha meg ne bánjuk ! Van-e a halál után is élet? Van-e túlvilág ? Ezt a kérdést intézte olvasóihoz az egyik londoni újság, a Daily News 1926ban s a beérkezett faleletekből 10161 igennel, 3178 nemmel, 704 pedig kitérőleg válaszolt. Hasonlóképen Amerikában egy körkérdésre, hogy hisznek-e a túlvilágban, 8 8 % igennel, 12% nemmel felelt. 1932 ben a világ leghíresebb 200 tudósához intéztek körkérdést, hogy hisznek-e a túlvilágban. 48-an igennel, 40 en nemmel feleltek, ellenben 112 kitérő választ adott. Nem feleltek igennel, de nem feleltek nemmel sem, nem mertek tagadni, mert három bizonyító érv ajkukra forrasztotta a tagadó szót. Hallották a pogány nemzetek kiáltását: van túlvilág! Hallották a szivük sugallatát: Van túlvilág s hallották az Evangélium s Krisztus szavát: van túlvilág I

A másik párt égre tekint s jelmondata Krisztus tanítása : Mit használ az embernek, ha az egész világot is megnyeri, lelkének pedig kárát vallja. Két életfelfogás, melyek mellett nem lehet közömbösen elmenni Két életszemlélet, melyek között nekünk válasz-

I. Nincs és nem volt a világon egyetlen pogány nemzet sem, mely nem hitt volna a túlvilág valamilyen formában való létezésében I A történelemelőtti népek éppen ezért viseltettek elhunytjaikkal szemben a legnagyobb kegyelettel. Ezért helyeztek ételt,

46 italt, fegyvereket s szerszámokat a sírokba s ezért ölték meg az elhunytnak feleségét és szolgáit is . . . miért ? csak azért, hogy odaát, abban a más világban is együtt legyenek, együtt éljenek ! Ezt a hitet találjuk a régi egyiptomiaknál, görögöknél s rómaiaknál s ezt találjuk a ma élő s a pogányság vadságában levő népeknél is. P. Frászle misszionárius írja belső Afrikából, hogy az ottani benszülött pogányok az ő vadságuk ellenére is erősen hisznek a Teremtő-Atyában, aki a másvilágban van s aki előtt mindenki megjelenik a halál után és számot ad e földi jó vagy bűnös életéről. A tűzföldi indiánok azt mondják, hogy a halál után a test, mert nehéz, itt marad a földön, ellenben a lélek átmegy a másvilágba, a túlvilágba, melyből aztán soha többé nem tér vissza! Malakka őslakói Napnyugatra tekintenek, mert szerintük arra van a túlvilág s elhunytjaik sírjára ételt, italt helyeznek, hogy a hosszú útra legyen miből erőt meríteni az elhunytnak. íme, a pogányok hisznek a túlvilágban 1 Igaz, sokszor gyerekes naivsággal képzelik és látják, azonban ez a mi hitünk szempontjából nem gyöngítő, hanem erősítő érv! Ő k nem kapták meg a kinyilatkoztatás fáklyáját, mint mi és mégis hiszik, tudják, hogy van túlvilág! Honnan tudják, miből hiszik ? A szivükből, a természetükből, a lelkük benső sugallatából ! A mi vándor madaraink a nyár utóján, akkor, amikor még nem is gon dolunk a hűvösebb napokra, falvaink, városaink fölött összeverődve búcsúköröket írnak le s aztán egy irányban eltűnnek s melegebb vidékre költöznek. Ezek a madarak itt keltek ki nálunk, a világot még nem járták be s most a legrövidebb úton a megfelelő helyre talál nak. Honnan tudják, hogy innen el kell menniök, honnan tudják, hogy itt hűvös ősz és kemény tél következik s honnan tudják, hogy merre legrövidebb az út a más vidékre? Honnan? A természetükből, a bensőjökből! Igen, a bensőjükre, a természetes megérzésükre hagyatkoznak s érdekes, hogy még eddig nem tévedtek. így van ez a túlvilág hitét illetőleg a pogány népeknél is ! A túlvilág tényét a bensőjükből tudják és mint a vándormadarak, ők sem tévednek!

II. De a mi szivünk is kiáltja, hogy van túlvilág! Egy, a világháborúban részt vett katona írja édesanyjának: „Mióta tudom, hogy testvérem meghalt, azóta egy csodálatos változás ment bennem végbe. Egykor hittem a túlvilág létében, de ez a hit csak olyan üres szó volt számomra. Mióta testvérem meghalt, a túlvilág létezésébe vetett hitem nem üres, nem gyönge, hanem erős és megdönthetetlen ! Mert lehetséges lenne az, hogy az ember szeretteitől örökra elválasztva maradjon a halál által ? Hát akkor mi értelme és mi célja lenne az emberi élet legszebb virágainak: a szeretetnek és együttérzésnek, ha a halál által oly korán és örökre eltiportatnának !" A szeretetre vágyó szív szembeszáll a halállal, áttöri magát abba a túlvilágba, amelynek létezését ösztönszerűleg tudja, áttör abba a világba, melyet spiritiszták és okkultisták oly remegve kutatnak, de helytelen utakon. A halállal mindennek vége, mondják a hitetlen, földhöz tapadt emberek, de nem mondják ezt azok, akik már álltak vagy állanak egy sír előtt, az Édesapa, Édesanya, a szeretett Hitves, vagy a drága Gyermek sírja előtt 1 Nem tagadják, hanem rendíthetetlenül hiszik, mert érzik, tudják, hogy a szeretet, hűség, egymásért hozott áldozat, egy küzdelmes élet a csontokkal nem semmisülhet és nem semmisül meg! Van túlvilág! Ezt súgja a szived, mely nem csak szeretetre, hanem boldogságra is vágyik, De kérdem, hol van e földön ez ideigtartó életben tökéletes boldogság ? Amit ma boldogságnak hiszünk, holnap már üresnek találjuk, más kell. Amit ma örökre bírhatónak vélünk, arra holnap rálehel a halál s csalódunk s elmondhatjuk Nitzsche szavait: Nem születtem boldogságra ! Elmondhatjuk ? Nem 1 mert igenis, minden ember boldogságra született és nem céltalanul él a szívben a boldogság vágya! Törtetünk, vadászunk a boldogság után e földi életben, de el ngm érhetjük teljesen . . , igaz, azonban ez nem azt jelenti, hogy most más az ember, a legteljesebben csalódó lény, nem azt jelenti, hogy boldogtalan, hanem azt, hogy lelke halhatatlan s örökéletre hivatott, örökéletre, melyben vágya teljesül.

4? Van túlvilág, ezt mondja a szív, mely teljes igazságra vágyakozik! Rousseau mondja egyik könyvében: A rossznak győzelme s az igaznak elnyomása oly nagy dissonancia e világegyetem harmóniájában, hogy késztet a megoldás keresésére s mondhatom, hogy a halállal nincs mindennek vége!" Sok jó marad itt e földön jutalmazatlanul és sok rossz büntetlenül; sok igaz jár, kénytelen jámi lesütött szemmel és sok bűnös járhat emelt fővel. De miért? Azért, mert e földi élettel mindennek vége ? Nem, hanem ellenkezőleg, azért, mert van Isten, aki tud várni és van egy túlvilág, melyben mindezen kiáltó ellentétek kiegyenlítődnek. Van túlvilág, ezt érzi az emberi szív és lélek, de hirdeti Krisztus Urunk is, aki Űt, Igazság és Étet! Ö mondotta : Fáradozzatok, de ne olyan eledelért, mely veszendő, hanem azért, mely megmarad az örök életre! Más alkalommal pedig figyelmeztet: Ébren legyetek, mert nem tudjátok a napot, sem az órát . . , Igen, de miért vigyázzunk, miért legyünk ébren, ha a halállal mindennek vége ? Azért, mert a halállal

nincs mindennek vége ! Vannak akik kételkednek, vannak akik hitetlenkednek és lesajnálóan mosolyognak, ám nem ők az elsők, akiknek a hitetlenkedő mosoly az arcukra fog fagyni, Jairus leányának ravatalánál állott egykor az Úr Jézus, hogy a halottat feltámassza. Az ott körül álló sirató asszonyok kinevették Krisztust, mert tudták, hogy a leány halott s nem hitték, hogy az Ür Jézus feltámaszthatja. Ám Krisztus a halál és élet Ura és a leány egyetlen parancsára életre kelt, feltámadt! s az előbb még nevető, kárörömet váró asszonyoknak ajkukra fagyott a mosoly. A síron túl is van élet! Ott él a lélek. Isten parancsára egykor vissza fog majd jönni az itt maradt testért, hogy azt is átvigye örök életre abba a túlvilágba ! Gondolj gyakran e megcáfolhatatlan igazságra és ne hallgass a sátán, a tagadás szellemének suttogására. Kezedben a naptár. Mérd a napokat s használd fel jól azokat, hogy amikor majd Te fogsz mérlegeltetni, hiányosnak ne találtassál ott túl a síron . . .! Puskás Lajos.

mBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB

Karácsonyi szokások Hazánkban, a karácsonyi ünnepséggel velejáró szokások csaknem mindenütt egyformák. A karácsonyfát a legszegényebb háznál is éppen úgy megtaláljuk, mint a gazdagabbaknál. Fő a szimbólum, nem pedig a ragyogás, a roskadásig megrakott karácsonyfák állítása. A fa alatt a jelképi betlehem, hogy odairányuljon az emberi tekintet, a szeretet után vágyódó emberi lelkület. Egyes vidékeken nemcsak a rokonok, de a szomszédok, jóismerősök, barátok, az ünnep hangulatában egy-egy szépen feldíszített kis karácsonyfával kedveskednek egymásnak. Máshol, ugyanabból az összegből — karácsonyfa helyett — hasznos ajándékkal fejezik ki a kegyelemteljes ünnepi kívánságokat. A karácsonyfa történetéről — még ha

tudjuk is, — jegyezzük meg a következőket: A karácronyfa állítása pogány szokásból származik. Még pedig: pogány germán törzsektől. Ugyanis egy-két germán törzsnél az volt a szokás, hogy télen, midőn dermedten pihent a nagy természet, egy fazékban gondosan, öntözött faágakat, fenyőgallyat tartottak, amelyek a szoba melegében kihajtottak, zöld levelekkel gyönyörködtették a szemet, s mintegy bizonyságát adták annak, hogy a természet erői nem semmisülnek meg télen sem. A természet odakint sem halt meg, csak alszik. Azonban, nemcsak fenyőgallyat, de fiatal cseresznye-, meggyfát is tartottak télen át a szobában. A mai feldíszített karácsonyfának alig

48 van háromszáz éves múltja. Egy strassburgi — tehát német — kézirat szerint, mely 1605-ből származik említi először a feldíszített karácsonyfát. „Strassburgban szokás — mondja a kézirat — hogy karácsonykor fenyőfát állítanak fel a szobában, s azt színes papírszalagokkal, aranyfüsttel, ostyákkal, cukorral és gyümölccsel díszítik." De még gyertyák nem égnek a strassburgi karácsonyfákon, A legendák szerint az első karácsonyfát, amelyen gyertyák is égtek, egy svéd tiszt állította fel a lindenaui templomban karácsonykor hálából, hogy a harmincéves háborúban kapott _ súlyos sebéből szerencsésen felépült. Állítólag a tiszt hazájában, tehát Svédországban —• ez a szokás már el volt terjedve. Ez azonban a legenda feljegyzése. Megbízható forrás szerint az első, gyertyákkal ékes karácsonyfák Zittauban — Németországban — ragyogtak fel 1737-ben. Ettől az időtől kezdve már nemcsak a német földön, dé Európa többi országaiban is kezdik meghonosítani a gyertyákkal feldíszített karácsonyfák felállítását, De hogy Európa minden nagyobb városában meghonosodott a díszes karácsonyfa felállítása, annak alig van száz esztendeje. Bécsben 1817-ben, Budán 1819-ben. Londonban 1828 ban, mig Párísban csak 1837-ben állították fel az első karácsonyfákat. Azonban ettől az időtől kezdve mind népszerűbbek lettek a szeretet ünnepét jelképező kis karácsonyfák. A z elmúlt százév alatt minden helyre eljutottak. Faluban, városban, de tanyán is. egyaránt gyönyörködteti, örvendeztetni az áhítatos ünneplőket, Nemcsak a gyermekeknek okoz örömet, de a felnőttek megkövesedett szivét is megdobogtatja a sivár lelkekbe meleget, a szeretet melegét sugározza: apró gyertyáinak perzselő fényével. Égi fény, krisztusi szeretet árad ró!a. A karácsonyfa mellett ünnepi lakomára terített asztal várja a családot, a jószándékú vendéget. A z ünnep előestéjén disznóölés, kalácssütés, tésztakészítés. Az új bor is ilyenkor kerül legelőször az asztalra. De ekkor kerül a legtöbb karikagyűrű a mátkapárok ujjaira. A szeretet melege szinte hétszeres erővel árad: gyermekre, fiatalra, öregre. A szentestén betlehemesek, kecskések,

kántálok énekei zendülnek fel. Száll a dicséret, a lélek muzsikája az isteni kisdednek ; „Dicsőség a Magasságban Istennek . . . békesség a földön a jóakaratú embereknek." Szinte egy örömbe olvad az egész világ népe és most — ekkor — érezzük igazában azt, hogy testvérek, felebarátok vagyunk. A külső máz semmi a lélek nagysága mellett. A testhüvely földhöz ragadt porszem, míg a lélek Istenből egy szikra, egy erőforrás, mely ha ápolják mindig felfelé szárnyal, Istennel egyesül. A léleknemesítés szempontjából talán az épületes betlehemjárás a legszebb karácsonyi szokás. Ebben benne van mindaz, ami az igazi karácsonyi hangulatot ki kell hogy fejezze. A betlehemi jászol, a benne lévő isteni Kisdedet, szentcsaládot jelképező szobrocskák a maga egyszerűségében mind a megváltás nagy gondolatát juttatják kifejezésre. A baj csak az, hogy éppen a betlehemjárást, a betlehemjátékot fertőzték meg — különösen városokban — az elmúlt évtizedek nem épületes eszmeáramlatai, mely itt is csúfságot, gúnyt űzetett a betlehemjárókkal, azok vallásos áhítatot keltő énekeivel, köszöntőverseivel. így jutottunk oda, hogy a betlehemesek előtt be kellett az ajtót zárni. A z isteni Kisded születését kifigurázó énekeket, versikéket a jó érzésű ember — még ha nem keresztény is — nem szabad hogy meghallgassa, de az ilyen betlehemjárókat ne is támogassa. Amióta azonban a rendőrségtől függ a betlehemjárási engedély, a „a cirkusztűző" betlehemesek száma évről- évre kevesebb. Ezt gyermekeimtől tudom, akik az elmúlt évben így nyilatkoztak : most már kevés háztól utasítottak ki. Sőt, ahol szomszédok is hallgatták az énekünket, még vissza is hívtak. Mint látjuk, a nép sem tűri sokáig bizonyos dolgokban a gúnyolódást, az ünneprontást. A betlehemjárásnál — mint sok egyebeknél — vissza kell mennünk a faluhoz, s ott felfrissíteni ezt az ősrégi, keresztény szokást. A hajdúsági, mezőkövesdi, erdélyi, göcseji s a többi vidékek eredeti, lélekemelő betlehemi játékából sokat tanulhatunk, épülhetünk. A betlehemjárást ezeken a vidékeken annyira szereti a nép, hogy hetekig várnak egyik-másik falu betlehemes gyermekeire, felnőtteire. Kívánják hallgatni

49 azt a sok ősrégi melódiákat, köszöntőverseket, amelyek oly találóan mondják el Jézus születésének történetét, az akkori helyzeteket, hogy szinte élővalóságnak látszik az első betlehemi történetnek a megelevenedése. A z áhítatos betlehemjárással megujul a lélek, közel kerül a templomhoz, Istenhez, ott megtelik szeretettel, s egy évig ismét türelemmel, békével tud várni.

A karácsonyi szokásokat is, miként a többi népszokásokat, ápolnunk, fejlesztenünk kell. Hordozóit — gyermeket, felnőttet egyaránt — engedjük be hajlékunkba, hogy a száj énekre, versre nyílhasson, hogy ami magyar, ami ezeréves múltból született s onnan táplálkozik, az terjedhessen, gyökeret verhessen. A karácsonyi hangulat csak így válhat valóban ünneppé, majdan a nemzet számára is erőforrássá. Kerek György.

Atilla szárnyas lova Régen, nagyon régen az Úristen meg akarván büntetni a világot bűnei miatt, elküldte Attilát, Isten ostorát, hogy ő büntesse meg a népeket. Aaierre Attila seregeivel ment, szórta a halált s trónok dőltek össze nyomán. Útját mindenütt öldöklés és véres pusztítás jelezte. Szárnyas paripáján bejárta a világot s nagy, hatalmas birodalmat alapított. Attila halála után fiaira szállt az örökség s a birodalom, de azok egymásra törtek s egyioás ellen harcoltak, mely harc romba döntötte a nagy birodalmat. Hárman voltak Attila fiai: Dengesich, írnák és Ellák. Amikor a meghódított népek látták, hogy a birodalom a testvérek harca miatt meggyengült, egyesültek s megtámadták a hun birodalmat. A három királyfi a vesztett csaták után menekült. írnák, aki a hunok főerejét vezette, Kelet felé vonult seregével, Ellák és a sebesült Dengezich pedig megapadt katonáival Észak felé bujdosva s éhezve csak vadászatból és halászatból éltek, egyik helyről a másikra vándorolva. De a keleti gótoktól és gétáktól üldöztetve végül is elszakadtak

egymástól. Ellák a véres csatákban eltűnt s így Dengesich magára maradt s csak csodálatos módon tudott megmenekülni. Megmaradt hívei felültették őt Attila szárnyas lovára, amely hegyenvölgyön át vitte őt, míg végre Torna vármegyéhez, Szádelő völgyéhez értek, ahová Ellák is megérkezett seregével s egyesült sebesült bátyjával. Attila szárnyas lova Szádelő völgye felett Dengcsichchal át akart ugratni, de a sebeitől elgyengült királyfi elveszté egyensúlyát, a szárnyas lóról a völgybe bukott. Az átelleni szirt sima lapján, ahová a szárnyas ló ugrott, még ma is látható patkóinak nyoma. A szárnyasió azután az égbe repült, hogy szolgálja régi gazdáját, Attilát. Dengesichnek holttestét fivére, Ellák Szádelő völgyében temetteté el, maga pedig ott telepedett le Dengesichnek sírjánál, míg szétvert seregének népe a Mátráig terjedő lapályon és vidéken lakik ma is. A patakot, amelyben Dengesichet megtalálták, Zárnak nevezték el. Mikulich Károly.

A vihar A vihar birkózott a fákkal; hajlít- kidönteni.. . íme, amiket jól megdolgatta, csavarta, leszedte dús leveleiket, goztam, hiába c i b á l o d . . . És a vihar, némelyiket tövestül döntötte ki a föld- mintha megszégyelte volna magát, megből, némelyiket derékban törte ketté, feszítette minden erejét, de hasztalan, de voltak vihartálió törzsek is, ame- nem tudta lerombolni munkámat. Lásd, lyek csak leveleiket rázták, hullatták erősebbek nálad és szemébe kacagtam és bólongattak, de szilárdan maradtak. a viharnak. Aztán meg a házakat, a széna- és szal— Húzódj be Testvér, megvesz az makazlakat, a gólyafészkeket. Ütjában Isten hidege — szólt ki bátyám a borkísérte az eső s mintha mondani akarta házból — nem látod milyen ítéletidő volna a viharnak: ahol te sebeket ej- van!? tesz, én azokat lemosom. Szomorúan — Türelem, maradiatok nyugodtan, hullott az eső és mosta, tisztította a mindenki nem állhat félre . . . őrködni, házakat, a földet, mint a szenvedés az vigyázni, harcolni is kell és minden emberi szíveket. borura derű is következik... — viA z emberek jajveszékelve menekül- gasztaltam őket. tek lakásaikba. Egyesek lázadoztak az A vihar felborzolta hajamat, gondolva, örök Törvényhozó ellen, káromkodtak, talán így nem fogom kikacagni, az eső egyesek imádkoztak. Akadtak olyanok, meg paskolta, mosta testemet, mintha akiknek nem volt hová menekülniök, parancsoltam volna neki. mert mire hazaértek, romhalmaz állt — Nem tart sokáig az őrjöngésed — házuk helyén. Egyesek látva a romokat mondtam a viharnak. Olyan vagy minta elájultak, meghaltak, egyesek elzüllöt- részeg, mint az őrült; rombolsz, törsz, tek, de voltak erős lelkek, akik nem zúzol sokszor ott is, ahol nem kellene, csüggedtek el; dolgoztak, küzdöttek, akkor is, ha nincs értelme. Mi, embedacoltak viharral, tűzzel, vízzé!, pokoli rek sem azért születtünk, hogy leéljük hatalmakkal • . . e rövid földi életet vidáman, vagy szoIsten szabad ege alatt dolgoztam apám morúan, egészségesen vagy betegen, szőlőjében, mikor a vihar dult, tom- küzdve, harcolva vagy tétlenül, pávásbolt, acsarkodott. Bátyám és húgom kodva, heremódra, istenesen vagy gobemenekültek a borházba és hívtak, noszul és aztán mindennek vége, hicsalogattak engem is. Nem mentem, szen a sír, a nirvána örökre elnyel kiszemébe kacagtam a viharnak, dacol- rályt és koldust egyaránt. Nem ez a tam vele. Különben is szerettem a har- sajnálatos tévedés. Sátán-filozófia és cot és a szenvedést! minden jajnak, bajnak forrása. Sorsunk Megerősítettem egy-egy szőlőkarót, nem a halál, nem a megsemmisülés, amit kitépett helyéről, majd felszalad- hanem az élet, az örök élet! tam a tetőre s mintha a Sátánnal vi— Igen, olyan vagy mint a részeg — táztam volna, így beszéltem a vihar- mondtam tovább a viharnak, — sokral: ha minden szőlőgerezdet, karót szor azoknak ártasz, akik tiszták és ármegerősítenék, nem tudnád megsérteni, tatlanok s megsimogatod a bűnösöket,

51 a sötétlelkűeket. Á m ne hidd, hogy minden teremtménynek és minden embernek ártasz, csak a gyengék, gyávák, kényesek és hitetlenek buknak el és menekülnek előled! Nem te vagy a világ ura! És újra kacagtam, mintha a Sátán állt volna előttem. Sírt, zokogott, süvített, sajgott és mintha megszégyelte volna magát, csendesen, jajongva, morogva eltűnt. A z eső is megállt, megunva a játékot. Szétszaladtak a nehéz fellegek és az öreg Nap sűrű csókot hintett az ijedt, ázott Földre. Megindult az É l e t . . . a Munka . . . Előjöttek a munkások, bátyám, húgom és dolgoztunk lendületesen, vídá man, dalolva, magyarosan. Milyen csúnya vihar volt és milyen sok kárt okozott — mondta szép húgocskám, — Igen, nehéz, csúnya vihar volt —kis gyöngyöm — sok bajt okozott, „oda lett az emberek vetése", de kitartóan, szorgalmasan fogunk dolgozni, hogy felépítsük a romokat, kiirtsuk a hibákat, bekötözzük a sebeket! Igen, „vadócba rózsát oltunk, hogy szebb legyen a föld!" — Milyen jó vagy te — mondta — és megsimogatta viharvert arcomat puha, fehér kezével. Majd így folytatta: bi-

AZ Ott áll, —

zony dolgozni kell és imádkozni, tisztán élni, igazságosan, önzetlenül, becsületesen! A k i megszegi a törvényt, legyen egyén vagy nemzet, utoléri az Isten verése! — Édes kis bölcselőm, gyer' közelebb hozzám. Forró szeretettel magamhoz öleltem és boldogan megcsókoltam eperpiros, üde száját. Mintha a Nap is örült volna, hogy két ember a földön szereti egymást, — melegebben tüzelt le reánk. Igen, dolgozni, dolgozni... zakatolt lelkemben a gondolat, — miközben hazafelé vitt az úmnk. Dolgozni és felépíteni a romokat, kiirtani gyökerestől a hibákat, kirostálni a szemetet..., a rombolókat és felépíteni egy tiszta, keresztény Hazát, egy új világot! Erősét, tisztát, boldogat, aminek nem fog ártani a vihar, a háború, a széthúzás, a gyűlölet szele, a bűnök mocsara, esője . . . Dolgozni! * *

*

Ma i§mét vihar van, de ez tisztítótűz, az Isten viharja és csak az esztelen, hitetlen nem érzi s nem látja, hogy új, tiszta, keresztény világot, égi-fényt, meleget, szeretetet alakít, épít a Törvény: Isten akaratja! Váraljai Kálmán

Ö R E G

Ó R A

ki tudja, —

h á n y év ó t a :

az asztalon az öreg óra . . . kip-kop ketyegi r e n d ü l e t l e n . . . Egyre v í g a b b a n , egyre szebben. E l s z á l l az i d ő ! . . . ü t v e s a könnyeket m i n d

jelzi...

elfelejti.

Fordítsuk hát lelkünk a jóra: . . . H i r d e t g e t i az öreg óra! K i p - k o p , . . az élet

tovaszáll...

s é r t ü n k is e l j ö n a

halál... Radványi

Sándor

9 sajtó építő és romboló hatása A m a világesemények, amelyek a keresztény vallást, a társadalmi erkölcsöket és a rendezett állami intézményeket meggyalázták és romba döntötték, tisztán a keresztény és haza ellenes sajtónak tulajdonítandók. A destruktiv sajtótermékek azok, amelyek úgy a múltban, mint a jelenben veszélyeztették illetve veszélyeztetik a kereszténységet és nem zeti létünket. A destruktiv sajtó az, amely aknamunkát folytat a vallás és társadalom ellen. A nyomort, a véres háborúkat a szemtelen sajtó hozta az emberiségre. A sajtó célja lenne az embereket jóra oktatni, a nagyközönség javát és érdekeit szolgálni, az erkölcsöket javítani. Egykor az uralkodók és az államférfiak intézték a népek sorsát, ma a sajtó vette át ezt a szerepet. A sajtó királyokat, kormányokat buktat, a saját nézetüket és politikai felfogásukat törekszenek a népre kényszeríteni. Célja a sajtónak, hogy ő teremtse meg a közvéleményt s irányítsa és befolyásolja az emberek erkölcsi és politikai felfogását. Érdemtelenekböl ünnepelt nagyságokat teremt. Hirdeti a békét s háborúra uszít, A háborúkat a hadíanyaggyárosok, készítik elő a sajtó útján, amelyet kezükben tartanak. Példa a világháború (1914—18) és az azt követő forradalmak. A háború nekik hozott hasznot, mert a nép elvérzett, ők pedig meggazdagodtak. Ameíika előbb a háború ellen uszított, majd a háború mellett, amelybe be is lépett és győzött a szabadelvű liberális sajtó. Ez készítette, elő a világforradalmat és a kommunizmust.

lehetne a galíciai zsidókon segíteni s jó sorshoz juttatni? Javaslatok hangzottak el. Amikor a határozatot meghozták és be akarták a gyűlést zárni, előállott Montefíore Mózes dúsgazdag bankár s így szólt: „Figyelj te Izrael: Mózes kihirdette Sina hegyén a tízparancsolatot. Most pedig én, mint egy második Mózes szólok hozzátok és kihirdetem a X I ik parancsolatot: Mit bolondoztok ti itt? Mindaddig, míg a sajtó nincs kezünkben, minden amit beszéltek hiábavaló. Hiába csináltok társulatokat, kölcsönöket, csődöket és más ilyenfeléket; mindaddig, míg sajtó nem áll rendelkezésünkre, hogy a világot elbolondítsuk, semmire sem megyünk és uralmunk agyrém marad,

így indult meg a liberális zsidósajtó. Nyomdákat szereztek be minden országban és szórták a sajtótermékeiket, Magyarországon 1842 ben kezdődött meg a liberális zsidó újságírás s az első lapszerkesztő Klett, aki kiadta a : „Der Ungar" c. lapot. 1843-ban Steinhardt Jakab rabinus kiadja a 2-ik újságot, s ezeknek a liberális szabadkőmives újságoknak a száma 1848 ig 9 re nő, s ami szomorú, keresztények támogatásával. Nemsokára ezek a destruktív) sajtótermékek egész Európában elterjedtek s ezek lettek a közvélemény irányitói. 1842-ben Crémieux, régebben Kramer Icig, aki különben szabadkőműves páholymester volt, ezek< t írja társaihoz: „Ne a pénzt, ne a hivatalokat hajszoljátok, hanem vegyétek meg a sajtót és világ urai lesztek." Történelmi tény, hogy a forradalmat, amely 1848-ban tört ki 1840 ben Krakkóban a zsidók világ- Európában, a hamburgi „Absolon zu kongresszust tartottak. Tárgy: miként den drei Nesseln" (a 3 csalónos Abso-

fl

| ?

53 Ion) szabadkőműves indította el. A 48 as forradalmak, amelyek Párisból indultak ki, s a céljuk az volt, hogy a francia köztársaságot megalapítsák. Ennek szervezője ugyancsak Crémieux az „Allianc Izraelite Universuec" — a zsidó világszövetség — megalapítója, aki később elnyerte a francia igazságügyi miniszteri tárcát. Ugyancsak a destruktiv sajtó irányítottá az olasiországi foradalmakat is. 1848. februárjában a németországi zsidó Marx a „Lumpenpro!etariatus"-t arra hívta fel, hogy irtsák ki a polgári osztályt. Ő volt a kommunizmus megalapítója. A destruktiv sajtó tovább dolgozott s sikerült Bécset is forradalmosítani a jogegyenlőség, szabadság és vallásegyenlőség jelszavával. Megindítják a harcot a császárság és a katolikukus egyház ellen. Ez a harc tulajdonképen azt a célt szolgálta, hogy a zsidók emancipációját keresztül vigyék, hogy úgy tekintessenek, mint egyenlő polgárok s így aztán magas állásokba jussanak és befolyást gyakoroljanak az államhatalomra. A destruktiv zsídósajtó el is érte célját, mert sikerült szembe állítani egymással a különböző társa dalmi osztályokat, s igen sok embert szociáldemokratákká s az intelligenciát szabadkőművesekké tették. A destruktiv sajtójuk útjain ugyanazt hirdették, mint Zion bölcsei: „A nem zsidó intelligenciának a tömegek vak erejével való egyesülése reánk veszedelmes volna, Mi azonban megteszünk minden intézkedést, hogy ezt a veszélyt elhárítsuk. A kölcsönös ellenségeskedés falát állítottuk fel e közé a két hatalom közé s így a tömegek vak ereje a mienk marad. Mi és egyedül mi leszünk vezérei, hogy őket, mint eszközöket tervünk keresztülviteléhez felhasználjuk." Majd tovább azt hirdetik: „Európában minden országban munkások tömegét az utcára dobni". És céljukat el is érték, mert elképzelésük valóra is vált. Hogy a világforradalmasítás a destruktiv sajtó munkája volt, Tormay Cecil „A bujdosó könyv" 75. oldalán olvassuk: „Éi ott voltak ők Párizs minden forradalma mögött". Igen ott voltak az 1792 i francia forradalomtól egészen a mai forradalmakig. És ezeknek a forradalmaknak az éle mindig csak az Egyház és az állami rend ellen irányul. És sikerül

megtéveszteni a keresztények tömegét, de még a politikusokat is, amelyre példa az általános, mindenkire kiterjedő, korlátlan választójog követelése. A kereszténység is híve a titkos választójognak, de nem olyan titkos választójognak, amely olyan elemeknek adja meg a választójogot, amely a vallás és hazafiúi szempontból megbízhatatlan, amely tömeg csak azt akarja, hogy az Egyház hatalmát aláássa és az államrendet felborítsa, s a népet forradalomba kergesse. A destrutruktiv sajtónak célja jelszavak hangoztatásával megrontani a keresztény valláserkölcsi felfogást, azokat vsgyonukból kifosztani-s hatalomra jutni. Hogy ez így volt és így van, ime erre egy példa: 1912 ben Lembergben cionista gyűlés volt, amelyre a következő beszéd hangzott el: „Testvéreim! A z izraeliták már XIX, század óta küzdenek azért a világhatalomért, melyet maga az Isten igért Á b r a h á m n a k . . . a zsidók a föld minden országába szétszóródtak, bizonyítja, hogy az országok az ő birtokukban vannak. Izrael napról-napra hatalmasabb lesz . . . nekünk zsidóknak sikerült kezünkbe venni a világbörze legfontosabb középpontjait. A zsidók mindenütt hatalmas tőkék felett rendelkeznek. A z összes államok el vannak már adósodva s már arra kényszerülnek, hogy bányáikat, vasutjaikat, gyáraikat lekössék a zsidóknak, Most már nemcsak az van hátra, hogy a földbirtok teljesen a zsidó kezekbe kerüljön, főleg a ¿latifundiumok. Ha a nagybirtokok a zsidó kezekbe mennek át, úgy az azokon dolgozó keresztény munkások temérdek jövedelmet fognak szolgáltatni a zsidóknak. Ma már mi vagyunk a leghatalmasabbak . . . Mi szítottuk a keresztény felekezetek közt az egyenetlenség harcának tüzét. A legádázabb harcot pedig elsősorban a katolikus klérussal fogjuk vívni. Felfogjuk ellene használni a gúnyt és gyalázkodást, bótránytörtéténetekkel fogjuk beszennyezni és ily módon tesszük ki a világ megvetésének. Azután hatalmunkba kerítjük az iskolát. A keresztény irányításnak el kell tűnnie. A z egyház el fogja veszteni befolyását, ha szegénnyé tesszük és annak vagyona Izrael zsákmánya lesz. A zsidók minden hatalmat és pozíciót kezünkbe fognak keríteni, A bírói karnak, a hatóságoknak,

54 az orvosi karnak stb. zsidókká kell len- sajtó utján lett hatalmas s ez a sajtó irániök, Franciaország már a mienk, most nyította a világeseményeket s készítette Ausztria-Magyarországon a sor! Végül elő a háborúkat és forradalmakat. Az előadottak után leszögezhetünk teljesen hatalmunkba kell kerítenünk a sajtót, mert uralmunkat csak a sajtó egyet, még pedig azt, hogy a destruktív teheti biztossá és teljessé." (Alkotmány sajtó elszaporodásáért a kereszténység 1912. 20. szám ) És íme céljukat el is felelős, támogatja a lapokat, azokat olérték, amit az idő igazolt is, Bekerültek vassa és terjeszti. Igaza van Bourgetnek, aki ezt mondta: mindenhova, sőt még a miniszterelnöki „Senki sincs, akinek őszinte lelkiismeretszékbe is: Vázsonyi Vilmos a kikereszkedett, Hazai Samu stb. A büntető ko- vizsgálat után nem kellene bevallania, dexunkat a zsidó Vári szerkesztette, hogy ma más ember lenne, ha ezt vagy amely magán viseli a zsidó liberális szel- azt a könyvet nem olvasta volna." Be kell látnunk, hogy nagy bajt okozott a lemet. Az uzsorázást, árdrágítást, panamázást enyhén bünteti. Hogy a liberális, destruktív sajtó, amely nem magyar és szabadkőműves sajtó ragadta magához a nem is keresztény és éppen azért kötehatalmat, ezt a statisztikai adatok bizo- lességünk az, hogy ne támogassuk ezt a nyítják. A z 1918. évi kimutatás szerint sajtót. Törekedjünk arra, hogy a keresza napi lapok 250 szerkesztője illetve tény sajtó támogatásával kialakuljon az munkatársa zsidó volt. 1936 i kimutatás öntudatos és független keresztény közszerint a budapesti napi lapok szerkesz- vélemény. tőségében 588 újságíró közül 311 zsidó. Mikulich Károly Tagadhatatlan tény a7, hogy a zsidóság

fflBBBBBBBBBnBBBCEBBBBBHBBBBBBBBBB

Hasonlat (F. Lelked: Illatos,

BORBÁLÁHOZ)

tiszta, mint a frissen mint a liliom.

Tested: üde, friss, harmatos, Mint egy újszülött rózsa.

hullott

hó,

egészséges,

Szemed: mennyei fényt sugároz Mint egy szentnek lélek-tükre.

megnyeröen,

Ajkad', mint arcod, harmatos csábít, De nem ledér, ám: tiszta, asszonyias. Hajad', mintha csupa selyem volna, Hullámos, dús és vállad takarja. Szived: bűntelen, jóságos, És egy kicsit megvérezte

örömdús, szivemet.

vidám

Váraljai

Kálmán

A

legkisebb

Öten vannak: négy fiú, egy leány S mindeniktől legkedvesebb talán A legkisebb ...az édes, a drága ... Kinek nincsen a földtekén párja! A legkisebb ... ragyogó szemével, Mindig játszó csöppnyi két kezével. A legkisebb ... viruló arcával, Rámáradó édes mosolyával. A legkisebb ... szelid nézésével, Nagyhoz illő cselekedetével. A legkisebb ... ártatlanságával, Földön lévő menny meglátásával. A legkisebb ... mindent felejtéssel, Fölröppenő mennyei érzéssel. A legkisebb... a szűz hófehérség, A mennyei és a földi szépség. A legkisebb... ki éltet, erőt ad S a posványból a menny felé ragad. A legkisebb ... ő nem ez a világ, Benne virul még számomra virág. A legkisebb, kiben a mennyt látom, S két karomat az ég felé tárom... A legkisebb?\... a többit szeretem, Éltem értük szent, édes küzdelem. A legkisebb?\... a többi is drága, Mindeniket a két karom várja ... A legkisebbel... a többi is kedves, Mindenikért érző szívem repesi... .4 legkisebb?!..', mind az öt gyermekem, Mindeniket egyformán szeretem! Öten vannak, négy fiú, egy lány S mindeniktől legkedvesebb talán A legkisebb ... egy édes fiúcska, Az ártatlan, az „Andlás Bandika" A legkisebb, az édes, a drága Kinek nincsen a földtekén párjai Gebri

János.

A trágyázás jelentősége A székely népről — amerre csak ismerik — mint eszes népről beszélnek. És méltán. Ok- és tervszerűség jellemzi minden cselekvésüket. Lényeglátó, időrendi beosztás és felkészültség, ezek sikereiknek titka. A székely nép vérében van a SZÍVÓS törekvés a boldogulásra. Nem retten vissza a nehézségektől. Állja a sarat. Mindent felbasznál, ami csak a legkisebb mértékben is gyarapíthatja munkája gyümölcsét. Ennyi józanság és becsülésre méltó sajátsága mellett ezért érthetetlen, hogy a gazdák egyrészénél még ma is találunk olyanokat, akik a trágya jelentőségével és értékével nincsenek tisztában. Éppen a trágya kezelésénél követik el azt a könnyelműséget, hogy aminek tulajdonképpen egész é\i munkájuk fogható eredményét köszönhetik, éppen azt nem veszik semmibe, hagyják elveszni, elértéktelenedni. Pedig a robogó vonatból kitekintve mily szomorú látni azt, hogy jobbra-balra, amerre csak szántó van, mindenütt ott árvul, romlik és senyved el kupacokban, néhol meg éppen elteregetve, de be nem szántva a trágya. Ahogy a nap szárítja, az eső kilúgozza és a szél elhordja a kihordott trágyát, akként fogy, csökken a gazda földjének tápanyagkészlete, mert hiszen a termés által elvont táplálóanyagokat éppen az istállótrágya van hivatva nagyrészt visszapótolni és ezáltal a föld termőerejét biztosítani. A gazda minden fáradozása, verejtéke, munkája csak erőlködés, addig, amíg nem tudja, mit veszít el a trágyában helytelen kezelés miatt. Amíg n«m ismeri a trágya tényleges szere-

pét, összetételét és kezelésének szabályait. Pedig ez egyszerű annak, aki kar helyzaetén javítani, aki megfigyeli mások jó példáját és megszívleli a jó tanácsokat. A földmívelésügyi minisztérium igen széleskörű felvilágosító munkát folytat már évtizedek óta a gazdák körében. Hitelek és kedvezmények nyújtásával törekszik a gazdának segítségére lenni szakszerű trágyatelepeik megépítésénél. A gazdasági felügyelők útján közvetlen tanácsokkal, tervekkel igazítja el őket. Az oktatási intézmények is minden tőlük telhető módon igyekeznek a gazdákat a gazdálkodás legalapvetőbb kérdésére, az istállótrágya helyes kezelésére tanítani. Ennyi jóakarat és küzdelem ellenére még mindig sok gazdánál érthetetlenül elhanyagolt a trágyakérdés. Hogy milyen megdöbbentő ez a közöny, az csak számok tükrében mutatkozik meg ijesztő módon. Mint tudjuk, egy számos állat trágyatermelése évi átlagban kitesz 100 mázsát, amelynek ú. n. piaci értéke mai átlagárban számítva, kb. 100 pengő, gazdasági értékét pedig felbecsülni sem lehet, mert egyszerűen nélkülözhetetlen. Az egy számos állat után nyert vizelet értéke még ennél is nagyobb. Ott, ahol nincs jól elkészített trágyatelep (trágyalé-kuttal) és ahol nem szakszerűen kezelt, tehát kiszáradt és nem megtipratott a trágya, ott annak értékéből jelentős rész, 40—80 százaléka is elvész. Különösen a hig lé gyors elpárolgása révén éri a gazdát tetemes kár. Ehhez járul még a közvetett kár, a humuszapadás is, ami évről évre emelkedő számával azonnali gyors segítséget követel, mert

57

következményeiben kiszámíthatatlan károkat jelent az egész ország életére nézve. Dr. Zendy Ferenc egy. m. tanár, a kérdés alapos és nagytekintélyű ismerője állapította meg, hogy az ország a trágya helytelen kezeléséből származóan évenkint kb. 170 millió pengő értéket veszít el akkor, amikor ezt egy kevés munkával és már egy év alatt visszatérülő költséggel meg lehet menteni. Ez az a nyitott seb, amelyen át az ország gazdasági ereje állandóan fogy. Ezért nehéz a magyar

mezőgazdaság boldogulása, megerősödése. A trágyázás az egyedüli mód a többtermés elérésére. Fokozottabb többtermés nélkül pedig nincs létbiztosság. A magyar gazda lelkiismeretességén múlik tehát annak eldöntése, hogy vége lesz-e már a magyar földön az eddigi „rablógazdálkodásnak", hogy SZÍVÓS, céltudatos és ezért eredményesebb munkával a magyar mező gazdaságnak mielőbbi megerősítését és vele országunk boldogulását is szolgálja. Mikes

Erdélyország Erdélyország Könnytől

édes

ázik

hazám,

az én

De a könnyek,

orcám.

örömkönnyek,

Melyek

most szememből

Szabad

lettél

Azért

hull

te

most

A bilincs

ím

az én

már

Börtönöknek búsul

Szentföldem, könnyem.

lehullott,

A rossz álom

Nem

jönnek.

a

elmúlott.

sötétjen

már

honavesztén

A meggyötört

szegény

magyar,

Mert az Isten

csak jót

akar.

A kínzásnak Feltekintek

most

Hálaadó

imát

„Áldott

a nap

Mely visszaadott Isten,

már

a nagy

fogadd

—

vége,

égre,

mondva: és az édes

óra, hazám.

hálaimám." Babüya

Margit

Ferenc

58

Magyarország területén tartani szokott országos vásárok jegyzéke. Használt rövidítések: köv. =

áv. =

állatvásár; kv. — kirakóvásár; e. =

követő; mfogl. — magában foglaló; v. =

vagy; vm. =

előtt; u. =

u t á n ; mege. =

vármegye; ó. n. sz. =

megelőzői

ó-naptár

szerint.

Aba (Fejér vm.), minden év máj. és okt. hó• a p o k 29-én. Hetivásár kedden. Abádszalók (Szolnok vm.), febr. 16., máj. 18., aug.' 10 és n o ; . 11-él mfogl. hét vasárnapján és hétfőjén. Abaujszántó (AbaujTorna vm.), nagycsüt. e. szerdán, júl. 13., okt. 5. és dec 7-én ha e három utóbbi határnap nem szerdai napra esik, úgy a határnapot köv. szerdán, ünnep esetén a köv. köznapon Abaújszinna, márc., máj., szept. és nov. hónapok'második pént. napj., ün esetén köv. péntekén. Abony (Pest vm.), márc. .! , , on a, 19., ma,. 31., a u<í 20 és nov. 30. vasarnap v. unnep eseten a kov. koz-

Akasztó (Pest vm.), Apostag (Pest vm.), jún. márc. 11-ét, máj. 24-ét és 24-ét és okt. 12-ét mege. szept. 9-ét megelőző hét- kedden, főn áv. és kedden kv. Arló (Borsod vm.), ápr. Alap (Fejér vm.), júl. 20. és szept. 20. Ha hét. 25-ét és okt. 1 -ét mfogl. főre esik, aznap, ellenhét hétfőjén, ünnep ese- kező esetben a mege. héltén a ráköv. hétköznapon, főn. Alattyán (Szolnok vm.), Árpás (Sopron vm.), )ún. 9., nov. 4., vasárnap, jún. 6. és szept. 11-én. v. ünnep esetén a köv. Aszaló (Ab.-Torna vm.), hétköznapon. márc. 28., jún. 22., dec. Alberti (Pest vm.), máj. 31. (Vásárait ezidőszerint 16-át, júl. 13-át és nov. nem tartja meg.) 5-ét mege. vasárnap áv. Aszód (Pest vm.), márc. és hétfőn kv. 19-e„ Aid. csütörtök, Szt. Alcsut (Fejér vm.), Jó- István- és Szt. Mártonzsef- és Erzsébet-napot napok u. pénteken. mfogl. hét csütörtökén, Attala (Somogy vm.), ünnep esetén a köv. hét márc, 16., nov. 5., ünnep csütörtökén. esetén a köv. köznapon, Alpár (Pest vm.), VirágBabócsa (Somogy vm.), vas és okt 10 ét márc ". " " - 19V^fzenthár°m^g vasarnap. vas. u. hétfon, aug. 24., „ o v 30. A l s ő J m e d i (pest v m ) Bácsalmás (Bács vm.), raásodiki jül. n c g y e . ^ ^ szept é> {ebf g máj

(Komárom vm) . ' i . ma,, es okt. első csut keresztény vagy nemzeti i'u.,„n,„,r ünnep eseten kővetkező • jT VcTa^fPest-Pilis-Solttr- , „ i •„ „i » Kiskun vm. , apr. es okt. hó utolsó hétfőjén, ünnep esetén a köv. köznapon

szerc ^ láján, ünnep esetén a köv. hét szerdáján, Alsónyárasd ápr 2 4„ .., 0 , ' . „ (ul. 26., szept, 8., nov. 25., . ... utam csut. kv. es av. Alsópáty (Vas vm.), febr. 3., máj, 4., szept. 4., r . ' ' no Y-, í . . . , A l s o s . ^ (Vas vm ), apr. 4., ma,. 25., szept. 21., nov. köv. 5 ünnep esetén a hétköznapon. Alsóverecke (Bereg minden hó 2-ik v m j s z e r d á j á n áv. és kv. Apátfalva (Csanád vm.), ápr. 24., júl. 26., szept. 8. és nov. 25. u. szombaton, ha ünnep, köv. napon. Apc (Heves vm ), jan. 15-ét, márc. 19-ét mege. hétfőn, aug. 1-én, ha szombatra v. vasárnapra esik, a köv. hétfőn, okt. 15-ét mege. hétfőn.

Adand (Somogy vm.), Lactare vasárnapot, Nep. János Ur szinevaltozasa es Mindszent napokat mfogl. hetek hetfö én > Adony (Fejér vm.), ápr. 2., jún. 16., szept. 15., nov. 24. Ajka (Veszprém ( vm.), orsz. áv. és kv. jan. 28-át mfogl. hét szerdáján; máj. első hetének szerdáján, ha máj. l-re esik, úgy máj. 2-áa

nov. 22., ha e napok vasárnapra esnek, a kör. hétfőn, ha hétfő kivételé, , vei mas napra esnek, a . , megelőző hétfon. Bácsbokod (Bács vro;). márc. 19-ét, júl. 26-át , .. ' ' , ,, 12 ét mio *ov .' &1 het hetfojen. ünnep eseten a kov. koznapon. Badacsonytomaj (Zala vm.), márc. 12., szept. 1., vasárnap v. ünnep esetén a köv. hétköznapon, Baja (Bács vm.), febr. 14-ét mege. vasárnap, ápr. 24., júl. 22., szept. 21., dec. 6. Ha a négy utolsó határnapok valamelyike a hét közepére esik, a mege. vasárnap és hétfőn, Bajna (Esztergom vm.), febr. 16., máj. 16., aug. 16., nov. 16. napokat mfogl. hetekben szerdá»

59 és csütörtökön, ha szerda ünnep, akkor csütörtök és pénteken, ha csüt. ünnep, akkor kedden és szerdán. Bakonya (Baranya vm.), szünetelnek. Bakonycsernye (Veszprém vm.), orsz. áv. és kv.: febr. 11-ét, szept. 15-ét mfogl. hét csütörtökén, ker. ünnep esetén a köv. köznapon. Baktalorántháza (Szabolcs vm.), jan. 27., ápr. 15., júl. 5., aug. 21., nov. 6. hetében, hétfőn. Balassagyarmat (Nógrád és Hont vm.), minden hó első hétfőjén áv. és k'eddjén kv., ha hétfő v. Wedd ünnepre esik, a köv. két köznapon. Balatonendréd (Somogy vm.), márc. 15-ét, júl. 15ét, szept. 15-ét mfogl, hét csütörtökén, ünnep esetén a• köv. hétköznapon.

Balmazújváros (Hajdú ken -és szofnbaton, ha vm.), febr, 2., máj. 25., szombatra esik, aznap kv., aug. 14., nov. 19-ét mfogl. mege. nap áv. hét szerdáján. Békéscsaba (Békés vm.), Bánokszentgyörgy (Zala febr. utolsó, jún. harmavm.), ápr. 24., jún. 24., dik, okt. negyedik, dec. aug. 3., nov. 29. első hétfőjén marhav., Bánréve (Gömör-K.- kedden lóv., szerdán kv. Hont vm.), márc. 18. és Békéssámsoo, Sarlós B. szept. 6. A. utáni vasárnap kv, Baranyajenő (Baranya Bélapátfalva (Borsod vm.), jún. 2. és okt. 21., vasárnap, vagy ünnepnap vm.), márc. 19., máj, 29,, esetén a köv. hétközna- aug. 14., nov. 30, Bcregsom (Bereg vm.), pon. Baracska (Fejér vm.), márc. 30., jún. 12. és nov, ápr. 1-ét és okt. 30-át 30. hetében csütörtökön szept. 7. hetében mfogl. hét hétfőjén, ünnep kv., csütörtökön marhavásár. esetén a mege. hétfőn. Beregszász, virágvasárBarcs (Somogy vm.), csüt., ápr. 1., jún. 24., szept. 2., nap e. szerdán, dec. 9., ha vasárnapra v. pünkösd e. szerd,, csüt., ünnepnapra esnek, úgy a jún. Antal u. hét szerd., csüt. n., Bertalan n. mfogl. köv. hétköznapon. Báta (Tolna vm.), máj. szerd., csüt., Mindszent 4-ét és október 15-ét e. és Luca hetében szerd. és csüt. kv. és áv., szept. mfogl. hét hétfőjén. Bátaszék (Tolna vm.), 15-ét mfogl. szerd. sertésmárc. 19., jún. 16., szept. vásár, minden hó 1. és 3. Balatonfökajár (Vesz24. és okt. 28-át mege. szerd. havi áv. prém vm.), ápr. utolsó, hétfői napokon. Bény (Nyitra vm.),,febr., aug. és.nov. első csütörtöBáté (Somogy vm.), aug., nov. 25-ét mfogl. hét kén, ha ünnep, a köv. márc. ,10., máj. 25., aug. csütörtökén. köznapon. 29. és okt. 9-én, ha vasárBerettyóújfalu (Bihar Balatonfüred (Zala vm ), vagy ünnepnapra esik, a vm.), febr. első csütörtöjanuár 14., ápr. 15., júl. köv. hétköznapon. kén, ápr. 24-ét, aug. 15-ét 11. és szept. 11. napokat Bátorkeszi, jan. Pál f„ és okt. 9-ét mege. hét mfogl. hét szerdáján. ápr. Szent György, júl. csütörtökén. Balatonkiliti (Somogy Sarlós B.-asszony, szept. Berkesd (Baranya vm.), vm ), jún. 21-ét mfogl. hét 15;e és nov. Márton, n. márc. 2. és jún. 30-án, ha hétfőjén, ápr. 26-át köv. het. hétfőn és kedden. , hétfőn. Battonya (Csanád vm ), vasárnapra esik, a köv, Balatonlelle (Somogy Judica vagy feketevasár- hétköznapon. Berzence (Somogy vaa.), vm.), húsvét u. kedden, nap előtti, jún. 29. utáni, máj. 9-én, ha vasárnap, nov. 5-e előtti pénteki feketevasárnap u. héta köv. köznapon. Kis- napokat mege. szombaton főn, jún. 13., aug. 10„ dec. 19., vasárnap v. ünnep asszony nap e. hétfőn, áv. és vasárnap kv. Fafka's napján és okt. Becsehely (Zala vm.), esetén a köv. köznapon. 31-én. tnárc. 19. Besenyszög (Szolnok Balatonszabadi (VeszBékés (Békés vm.), vm.), jún. és okt. 10-ét prém vm.), márc. 1 - ét és márc. 24., jún. 20., szept. mfogl. hét szombatján. okt. f-ét mfogl. hét hét- 29. napokat mege. vasárBicske (Fejér vm.), jan, főjén. napokon, ha a napok va- 25., máj. 3., szept. 21., és Máté Balkány (Szabolcs vm.), sárnapra esnek, úgy az- Jakab-napot ápr. 1-éj, nov. l-'ét és dec. nap kv. és a mege. pénte- evangélista napját mfogl. 25-ét mege. és ayg. 2Ö*át ken és szombaton áv.. hét keddjén áv, és szernov. 25-ét mege. pénte- dáján kv. őfogl. Két keddién-

60 "Biliarkeresztes (Bihar m ) , május 29-ét és szept. 12-ét mfogl. hét szerdai napján. Biharnagybajom (Bihar m ) , márc. 4., jún. 4., sie'pt. 27-ét mfogl. hét »eerdáján, ünnep esetén köv. hétköznap. Bodajk (Fejér vm.), újév u., jún. 29. u., Szt. Mibáíy-nap u. hétfőn. Bodrogkeresztúr (Zemplén vm.), febr. 24-ét, aug. 24-ét és nov. 24-ét mfogl. héten csütörtökön és pünkösd u. csütörtökön. Bodvaszilas (AbaujTorna vm.), márc. 19., jún, 24., nov. 25., csutortoliön, ha e napok nem csütörtökre esnek, a határnapokat megelőző csütörtökön; karácsony elsö napja előtti csütörtökön, ba ez a nap dec. 24-re esik, az ezt mege. csütörtökön. ' Bodzásújlak, jan. 18., márc. 24., júl. 14., okt. 17., dec. 21. Bogdása (Baranya vm.), márc. 18., aug. 14., vasárnap v. ünnep esetén a köv. hétköznapon, Boldogkőváralja (AbaÚj-Torna vm.) febr, 16 ma,. 26 aug 11., nov. 11. Vasarait ezidoszerint nem , .. , (T I I Bonyhád (Tolna vm.),

T i t mfogí. ! i dec. 8-át mege. hét hétfőjén. Ünnep eseten a köv. köznapon tartja B ő (Sopron vm.), febr. 6., máj. 9., aug. 10., okt. 4. Böhönye (Somogy vm.), márc. 19., Űrnap u. napon, júl. 20.. aug. 21. Bős (Pozsony vm.), Jéeus nevenapi. Gábori, Fülöp-Jakabi, Ür színev,. Simon-Judit, a vásárok. mindenkor csütörtökön lesznek megtartva.

Budapest, márc. második vasárnap (József), máj. utolsó vasárnapján (Medárd), aug. 3-ik vasárnap (János lefej.), nov. 1. vasárnap (Lipót) kezdődik és tart 14 napig. A lóvásárok a vásár 2-ik hetében vasárnap tartatnak. Ezeken kívül Szent György előtti, valamint okt. eisö kedden két orsz. lóvásár. Bugyi (Pest vm.), márc-. harmadik és szept. második vasárnapját mege. hétfőn, ünnep esetén a köv. köznapon. B u j (S z a bolcs vm.), havi állatvásár máj. és szépt c m b e r hó első pénteken, , .... ,c , »udszentmihaly fSzavm an 5 ét °° % ., '\ > -. J ; f z t . Pal(napját mfogh hete h P « " o n - , aPr- Z J : f . 1 ™fo
16., szept, 1„ okt. 24, H a iinnep v. vasárnap, a k ö v . napon, Cibakháza (Szolnok vm.), márc. 31,, máj. 30,». szept. 15. és nov. 18-án, ha vasárnapra esnek, a mege. szombaton, Cigánd (Zemplén vm.),jún. 2., szept. 15-ét mfogl. hétfőn, iinnep esetén a köv. hétköznapon. Csabrendek (Zala vm.), húshagyókedd u. csütörtökön, pünkösd és Lörincnap e, csütörtökön, Csákány (Somogy vm.), aug. 15-én búc^úvásár. Csákvár (Fejér vm.), Ocoli-vasárnapot, Rogatevasárnapot köv. hétfőn és kedden, Anna-napot -s M i k l ó s „ n a p o t mfo(Si. hét hétfőjén áv. és keddjén

ky

Csanádpalota (Csanád vm.), febr. első szombatján. ünnep esetén 2-ik szombatján. Június 11., okt. 23-át aug. 31 és szombaton. mege. fjyüc Szent páJ bölcsoltó-B.-asszony napj 3 i ű r n a p , Szent István, Lukács, Boldogassz. fog. szerdán B ejött c d (S on y m , K máj. 22-ét, febr. 1 0 -ét, n ' ->•> ¿1 aug. 17-et, nov. ¿o-at Büssü Som ( °áy vm.), mfogl hét szerdáján, ün. a köv. köznapon. {ebr ló., á 2 8 ., jún. 8.. e s e t é n

Z™

Ha ü n n e p a köv

'

'

£ ' .. , _ , ^ e c e (fejer vm.), teketevasarnap, Lorinc-nap é s Mik l ó s - n a p u- hétfőn, Cegléd (Pest vm.), jan. 15 - á P r - 16-, júl- 22., nov. ' " é t mege. vasárnap és hétfőn, ha e napok vasárnapra esnek, úgy azon a napon és hétfőn. J ú n . 8-, szept. 7., vasárnap v. ünne P esetén a köv. napon. Celldömölk (Vas vm.), böjt első hétfőjén, máj.

Csa

™da„

^

második és szept. e lsö hetének csütörtökén, ünnep esetén a köv. hét csütörtökén, ha ez is ünnep, máj. elsö és aug. utolsó csütörtökén, Császár (Komárom vm.), ápr. 5-ét és okt. 15-ét mfogl. hét csütörtökén, ha ünnep, a köv. köznapon. Csata (Bars vm ), febr. 7 _ má) - 2 „ szept. 5. Csegc (Hajdú v m ) , L Tiszacsege.

4? Csenger (Szatrnár vm.J, dec. kivételével minden hó 3. péntekén, ünnep esetén a mege. pénteken, és a karácsony előtti pénteked. Csépit (Szolnok vm), ápr. 12-ét, júl. 12-ét, szept. 5-ét, dec. 18-át mege. vasárnapon. Ha a határnap vasárnapra esik, úgy aznap. Csepreg (Sopron vm.), hamvazószerda utáni csütörtökön. nagycsütörtökön, áldozócsütörtök u. pénteken, júl. 29., szept. 29., karácsony e. szerdán. Ha a júl. és szept. vásár uapja vasárnapra v. ünnepre esik, a köv. napon. Csesztreg (Zala vm.), jan. 19., márc. 19., má). 16., aug. 25. és okt. 31. Csetény (Veszprém vm.), ápr. első hétfőjén, okt. 15., ünnep esetén a köv. hétköznapon. Csipkerek (Vas vm.), febr. 10., szept. 17. Csongrád (Csongrád vm.), márc. 1., máj. 1., aug. 25., dec. 10. napok e. pénteken áv. és szombaton kv„ ha ünnepre esnek. a köv. héten pénteken és szombaton. Csor&a (Sopron vm.). jan. 6., Gergely-nap. Fülöp Jakab-nap, Szent Iván, Szt. Mihály és Szt. Márton napján. Ha ünnep v. vasárnap, továbbá péntekre, szombatra v. zsidó ünnepre esnek, az utánuk köv hétfőn. Csögle (Veszprém vm.), márc. 12-ét, jún. 23-át. okt. 9-ét mfogl. hét hétfőjén. Csököly (Somogy vm.), jan. 25., Nagycsütörtök, aug. 28., nov. 25. Csurgó (Somogy vm.), húsvét u., pünkösd u. kedden, szept. 1., nov. 20.,

vasár- és ünnepnap esetén a köv. köznapon. Csúz, márc. 12.. okt. 15. het szerdán. Csütörtök, febr. 5., máj. 3., júl. 3 és okt 21 het csütörtök Da/ány (Somogy vm). márc. 9 . máj 9., aug. 18., nov. 5. Ha vasár- és ünnepnapra esik, a köv köznapon. Debrecen, a Remete Antalról jan. 17.. Szent Györgyről ápr. 24., N Boldogasszonyról aug. 15. és Dénes napokról okt. 9. nevezett orsz. vásárok 9 napon át tartatnak, mégpedig a kővetkező felosztással: A vásár u. i. fentnevezett határnapokat megelőző hét hétfőjén kezdődik, éspedig nyers terményekre és iparcikkekre nézve az egész 9 nap alatt, ezenkívül az első héten csiit. és pént. juhvásár, a Rem. Antalnapi vásárt kivéve, szom baton és vasárnapon sertésvásár, vasárnap és hétfőn lóvásár, a második, t. i. az illető határnapot mfogl. hétnek hétfő és kedd napján pedig marhavásár U tartatik. a hortobágyi pusztán jún. 20. hetében, kedden orsz állatvásár. Decs (Tolna vm.), ápr. 15-ét és szept. 1 -ét mfogl. hét hétfőjén, ünnep esetén a köv. hétköznapon. Dédes (Borsod vm.), áldozócsütörtök e., Kisasszonvnap e. hétfőn, ünnep esetén a köv. köznapon. Dég (Veszprém vm.), húsvét hetében csütörtökön és András-napot mege. csütörtökön Demecser (Szabolcs vm.), ápr. 24-ét és szept. 29-ét mfogl. hét keddjén, ün. esetén a köv. napon.

Peménd (Hont vm.J. febr. 7 . jún. 20., aug. 22., dec. 12. hetében kedden. Derecske (Bihar vm.), jan 15-ét ápr. 24-ét. áug, 15-ét és «'
62 szerdáján. III. szerdán és csütörtökön. Pünkösdöt mfogl. héten kedden áv. és szerdán kv., aug. 20-át és nov. 1-ét mfogl héten hétfőn áv. és kedden kv., ha a határnapok hétfőre v. keddre esnek, azon a fcéten kedden és szerdán, 111. szerdán és csüt.-ön. Dunapatai (Pest vm.), a febr. 19., ápr. 14., jún. 29., okt. 4. és dec. 13-át raege. hétfőn és kedden, ker. ünnep esetén a határnapot köv. hét hétfőjén és keddjén. Dilnapentele (Fejér vm ), Szent György-napot, Szentháromság vasárnapját és Kisasszony-napot mfogl. héten hétfőn és az első ádventi vasárnap u. köv. hétfőn. Dunaszekcső (Baranya vm.), márc. 12., Szentháromság vasárnapja u. hétfőn, szept. 1„ nov. 3. Ha ünnepre v. vasárnapra esik, a határnapot köv. hétfőn, ha a határnap a hét vége felé esik, akkor a mege. hétfőn, Dunavecse (Pest vm.), febr. második, máj. első, júl. utolsó, szept. utolsó hétfőjén áv. és keddjén kv., ünnep esetén a köv, hétköznapon. Dunaszerdahely, jan. 18., húsvét előtt két héttel, keresztjáró héten, jún. 27., júl. 22., nov. 11. és dec. 13-át mfogl. kedden. Edelény (Borsod vm.), jan. 15., ápr. 15., júl. 15., okt. 15. napját megelőző csütörtökön, ha ünnep, a megelőző kedden. Eger (Heves vm.), Vízker. u. hétfőn, Pongrácnap hetében hétfőn, Sarlós Boldogasszony-nap u. hétfőn, szept. 29-én. Első bárom vásár alkalmával

Érd (Fejér vm.), május első hétfőjén áv. és keddjén kv., aug 10-ét mfogl. hét hétfőjén. Érsekújvár, Mátyás 1 n.. virágvasárnap, pünkösd e. hét, Ker. Szent Jánosi, Dömötör, Szent Istváni, Kelemen és Lucái hét szerdai nap. Az állatvásáEgervár (Vas v m ) rok hétfőn tartatnak. Ha márc. 19., nov. 25. ünnep. mege. kedden, Egeg, jan. 18-án, máj. máj. 1 lóvásár, szept. 2-át. jún. 26-át, nov. 21 -ét 29—30. luxuslóvásár. köv. szerdán áv., csüErdőbénye (Zemplén törtökön kv. vm.), jan. 28., ápr. 24., Egyed (Sopron vm.), okt. 28., ünnep esetén a márc. 1., okt. 20., ünnep mege. hétfőn kv és vasárnap esetén a köv. Erdőcsokonya (Somogy hétköznapon. vm), febr. 25., húsvét u. Egyek (Hajdú vm.), jan. csütörtökön, jún. 27,, júl. 20., ápr. 25., aug. 20. és 26., szept. 21.. vasárnap v. okt. 20-át mege. hétfőn. ünnep esetén a köv. közEgyházaskozár (Rác- napon. kozár) (Baranya vm), Erdőtelek (Heves vm ). márc. 12., máj. 5., jún 26 . ápr. 1—2.. okt. 15—16. okt. 20. Érsekvadkert, jan 25., Elek (Csanád vm.). a ápr. 19., júl. 26 . szept. 27 márc. 15., jún. 15. és okt. napokat mege hétfőn 15-ét mege. vasárnapon. Esztergom (Esztergom Emőd (Borsod vm.),. vm ), Gergely, Orbán, Lőorsz. kv. máj. első, okt rinc, Simon, J ú d a után utolsó hétfőjén. ünnep köv. hétfő, kedd, szerdán. Etyek (Fejér vm.), máj. esetén a köv. köznapon. Encs (Abauj-Torna 8., szept. 8 hetében csüvm.), jan., márc., máj., törtökön, ha ünnep, a júl., szept. és nov. első köv. köznapon. Fadd (Tolna vm.), csütörtökén, ha ünnep, a márc. első hétfőjén, júl. köv csütörtökön. 25-ére eső v. ezt követő Endrőd (Békés vm.), hétfőn, okt. 15-ét mege. máj. 18., aug. 22., nov. hét hétfőjén. 23., ha szombatra esnek, Farkasd, 1. Vágfarkasd. ellenkező esetben a mege. Fegyvernek (Szolnok szombaton, ha ünnep, a vm.), márc. 1-ét, jún. 1-ét, mege. köznapon, szept. 12-ét és nov. 20-át Enying (Veszprém v m ) . mege. vasárnap áv. és Hatvanad vasárnap u. hétfőn kv., ha a határköznapon, jún. 10., szept, napok vasárnapra esnek, 8. és dec. 28-a hetében a t úgy aznap és hétfőn. első köznapon. Fehérgyarmat (Szatmár Ercsi (Fejér vm.), jún. vm.), febr. 2. u. húsvét és 28-át és szept. 29-ét pünkösd e. héten, júl. és szept. 22-ét mfogl. héten hétfőn áv., 28-át mfogl. héten és karácsony kedden kv.

hétfőn marhav., hétfőn és kedden kv., szept. 28 és 29-én marhav., 29. és 30-án kv. Egerág (Baranya vm ), ápr. 5., jún 15., okt. 11. Ha a jún. vásár vasárünnepnapra esik, a köv köznapon.

fi?, e. héten hétfőn, ünnep vm), ápr. és okt. első aug. 21., szept. . : . . ha hétfőjén, ünnep esetén a ünnep v. vasárnap, akkor esetén a köv. hétfőn. a köv. köznapon. Feled, febr. 8., hétfőn, köv, köznapon. Gamás (Somogy vm.), Földeák (Csanád vm.), márc. 5., pént., máj. 3-, hétfő. jún. 4.. pént., júl. Mátyás-napot, Cantate és jún. 6., szept. 18., vasár19-, hétfő, aug. 6., pént., őrangyal vasárnapokat és nap, v. iinnep esetén a szept. 6., hétfő, nov. 5„ Boldogasszony fogantatá- köv. hétköznap. sa ünnepét mege. pénteGssztony, búcsú kirak» péntek, nov. 29., hétfő. ken áv., szombaton kv. vásár Űrnapot és Sarlós Felsőbalcrg, febr. 7., ápr Földes (Hajdú vm.), Boldogasszonyt köv. va4., jún. 6.. nov. 14 máj. harmadik, nov. má- sárnap. Felsődabas (Pest vm.), sodik hetének szerdáján. Gács, Jézus neven., az febr. 18-át mege., május Fülöpszállás (Pest vm.), év 3. vas. után, hétfőn, első, aug. 3-át és nov. ápr. 8—9-ét, jún. 17— márc. 18., nov. 6. első nap 1 -ét mege. vasárnap. 18-át, szept. 5—6-át és áv., második nap kv., jún. Felsőireg (Tolna vm.), dec. 6—7-ét mege. vasár- 5, és aug. 8. hét hétfőjén. Balázs-napot (febr. 3.), nap áv. és hétfőn kv. Ha Gáva (Szabolcs vm.), Szent György-napot (ápr. a határnap vasárnapra jan., ápr., júl. és okt. má24). Kisasszony-napot esik, aznap és hétfőn. sodik keddjén havi áv., (szept. 8) és Katalin-naFülek, febr. 6., márc. ünnep v. vasárnap esetén pot (nov 25 | mfogl. héten 19., máj. 24., aug. 23., köv héten. hétfőn szept. 4., nov. 18., ha Gelej (Borsod vm.). ápr. Fekomocsolád (Somogy vasárnap v. ünnepre esik, hét keddi napján. vm ), orsz. áv. és kv. máj. mege. nap. Gelse (Zala vm.), máj. 14., okt. 21., ünnep esetén Füzesabony (Heves 24-ét és nov. 19-ét mfogl. köv. hétfőn. vm.), a márc. 12-ét, jún. 11., okt 26., ha vasárnap, Felsörönök (V-as vm), 12-ét, szept. 12-ét és dec. köv köznapon. kirakó búcsuvásár pün- 12-ét mege. hétfőn, ünnep Gesztely (Zemplén vm ), kösd hétfőjén. esetén a köv, köznapon, Pál ford. (jan. 25.), Gyula Felsősegesd (Somogy ha hétfőre esnek, aznap. (ápr. 12.), Péter és Pál vm.), márc. 30 , júl. 2. u. Füzesgyarmat (Békés (jún. 29.) és Demeter-nap hétfőn, szept. 9-én, vasár- vm.), mára. 29—30., jún. (okt. 26.) hetébe eső kednap esetén a köv. köz- 10—11., aug: 25—26., okt. den. napon. nov. 25-én kv. 24—25. Ha a határnapok Gindlicsalád (Tolna Felsővadász (Abauj- szombat-vasárnapra es- vm.). A község neve TenTorna vm), Gyümölcs- nek, úgy a határnapokon, gelic-re változott. L. ott. oltó Boldogassz. u. hét- ellenkező esetben a mege. Godisa (Baranya vm.), főn. jún. 24., őrzőangya- szombaton marha-, juh-, máj. 29., okt. 9., vasárnap lok vasárnapját köv. hét- sertésv. és vasárnapon v. ünnep esetén a köv. főn, okt. 26. kv. és lóvásár. hétköznapon. Felsőszeli (Pozsony Gacsály (Szatmár vm.), Gödallő (Pest vm.), Jóvm.), jan. 22., márc. 12., jún. és aug. első szerdá- zsef-napot (márc. 19.), máj. 7., júl. 2., okt. 1., ján, ker. iinnep esetén Péter-Pál napját (jún. 29 ), dec. 3. szerdán. köv. köznapon áv. és kv. Szt Mihály napját (szept. Fertőrákos (Sopron Galambok (Zala vm ), 29 ), Luca-napot (dec. 13.) vm.), Szent György-napot febr. 16-át és aug. 2-át köv. hétfőn. mege. és Szt. Mihály-na- mege. hétfőn. Gödre (Baranya vm.), pot köv. csütörtökön. Galánta, ápr. 3-át, jún. márc. 19., júl. 22., szept. Fertőszentmiklós (Sop- 21 -ét, aug. 20-át, okt. 21-e u. és nov. 5-ét mege. ron vm.), böjt harmadik 26-át mfogl. hetekben hétfőn. hétfőjén, pünkösd u. ked- kedden és szerdán, febr. Gölle (Somogy vm.}, den, Máté-nrp és Miklós- 18-át, dec. 13-át mfogl. ápr. 20., szept. 20., vasárnap u. hitfőn. kedden áv., a köv. szerünnepnap esetén a Fcksía»adi (Veszprém dán pedig kv., ha iinnep, köv. hétköznapon. vm.), nt.í c. 1. és okt. "1. a köv. héten. Gönc (Abauj-Torna 1 «tében, hétfőn. Gálosfa (Somogy vm), vm.), márc., jún., aug., F^rró (Abauj-Torna márc. 12., máj. 16., júl. 3., okt., dec. hónapok mása-.

64 8-át köv. szerdán, ünnep esetén a köv napon Gyönk (Tolna vm). húshagyókedd e csütörtökön áv., szept 29-én kv„ pünkösd, aug. és nov hó első csütörtökén áv. és kv Győr. jan. 18-t. Űrnapját, fúl- 22-ét. szept 8-át. okt 15-ét. nov 25-ét mfogl hét hétfőién és nagyhét hétfőjén, a határnapokat mege. szombaton Gyékényes (Somogy és vasárnap kizárólag lóvm ). tnáj. 1., okt. 30 Ha vásár vasár- és ünnepnapra es Győrasszonyia (Győr nek. a köv köznapon vm). máj 9-ét mfogl. hét Gyoma (Békés vm.). hétfőjén, szept 14-én. márc. 9—10—11., jún nov. 5-ét mfogl hét hét1—2.. aug. 15—16. nov főjén. Ha a szept. vásár 14—15—16. Ha e napok határnapja vasárnapra v nem szombatra és vasár- bármelyik vásár határnapra esnek, úgy a határ- napja ünnepnapra esik. napokat mege pénteken úgy a köv köznapon. áv. és szombaton ióv.. Győrszeotmártoo (Győr vasárnap kv. vm.). József-napot (márc Gyen (Pest v.m.), ápr. 19), Lőrinc-napot mfogl 1 - ét és szept. 15-ét köv hét csütörtökén, nov. hétfőn, ünnep esetén a 11-én, ünnep esetén, v. ha köv. köznap a novemberi vásár vasárGyömöre (Győr vm.), napra esik. a köv. hétmárc. és okt. első kedd- köznapon. jén, ünnep esetén a köv Gyula (Békés vm ), Pál köznapon, fordulását (jan 25). ExGyömrő (Pest vm.), audi-vasárnapot, júl. 22-ét márc 30-át. okt 15-ét és szept. 8-át mege hemege hétfőn, ha a határ- tekben szerdától bezárónap hétfőre esik. aznap, lag hétfő délig ünnepnap esetén a köv Gyulaj (Tolna vm.), köznapon márc. 28., szept. 20.. vaGvöngyös (Heves vm ), sárnap esetén a köv. hétfebr. 3-át, máj. 3-át, aug. köznapon. 24-ét, nov 19-ét mege. Gyulakeszi (Zala vm), hétfőn, ha a napok hét- ápr. 24., Szentháromságfőre esnek, úgy azon a vasárnap u. hétfőn, szept napon, ünnep esetén a 9. és 29., nov. 11., vasárköv. köznapon nap esetén a köv. hétfőn, Gyöngyösmellék (SoHahót (Zala vm ). Szt. mogy vm), ápr. 5-ét Margit-nap u. és Szt Mimfogl. hét hétfőjén és hály-nap u. csütörtökön. keddjén, aug. 21-én, ha ez Hajdúböszörmény (Haja nap vasár- vagy ünnep- dú vm ), febr. 3., ápr. 1., napra esik, a köv. köz- jún. 24., aug. 23. és nov. napon. okt. 5-ét mfogl. 19. napokat mfogl. hét hét hétfőjén és keddjén. hétfőjén, ha a határnap Gyöngyöspata (Heves ünnepre esik, úgy a köv vm.), márc. 8-át, szept. hétfőn.

dik keddi napián, ha ünnep. harmadik keddjén Görcsöny (Baranya vm). febr 24.. máj 25 aug 24., nov. 5-én. Görgeteg (Somogy vm.). márc 14., szept 6. Ha ünnep, a köv. köznapon Guta, újév napján. Judica vasárnap. Szent Antal hetében hétfőn és Szent Máté napján.

Hajdúdorog (Haidú í m ), márc 12-ét. júl. 6-át, és nov 11-ét mfogl hét csütörtökén. Hajdúhadház (Haidú vm.). márc 12-ét. júl 6-át, szept 21 - ét. dec 15-ét mfogl hét csütörtökén Hajdúnánás (Hajdú vm.). márc. 19. júl 16.. szept 14., dec. 4. napokat mfogl hét szerdáján Hajdúszoboszló (Hajdú vm ). virágvas és áld.csütörtököt mfogl. hét hétfőjén, júl első hétfőlén. Demeter-napot mfogl hét hétfőjén Hajdúvámospércs. lásd Vámospércs Hajós (Pest vm ), márc 25-ét. jún. 29-ét és szept 29-ét káv hétfőn, ünnep esetén a köv köznapon Halászi (Moson vm.), febr 24-ét, jún. 27-ét, aug 20-át és nov 11 -ét köv. hétfőn, ünnep esetén a köv köznapon Harka (Sopron vm). jún. 29, aug. 24. kv Harkány (Baranya vm.), Zsuzsanna, Szt. György. Vasas szt. Péter és Miklós napjának hetében hétfőn, ha ünnep, a köv. köznapon. Háromla (Somogy vm.), márc. 1.. máj. 6., aug 30.. nov 19. Ha ünnep v. vasárnap, a köv köznapon Harta (Pest vm.), márc. 1 és szept 20. orsz. áv. Hatvan (Heves vm), febr. 9-ét. márc. 9-ét, ápr. 28-át, jún. 2-át, júl. 15-ét, aug. 31 -ét, okt. 2-át és nov. 5-ét mfogl. hét hétfőjén áv. és kedden kv., ünnep esetén a köv hétfőn és kedden. Hédervár (Győr vm), húsvét utáni kedden. Űrnapját, szept 8-át. nov. 25-ét köv. hétfőn Hedrebely (Somogy vm ), ápr 18., jún 5 . aug.

85 9 és okt. 20.. vasárnap v. napja hétfőre esik, úgy ünnep esetén a köv hét- azon a napon. köznapon Hosszúpereszteg (Vas 4.. máj. 5.. Hegyfalu (Vas v m ) . lún v m ) . márc 8-át és nov 11-él köv jún. 30.. aug. 21 Hőgyész (Tolna vm.), szerdán. jan. 25., márc 19., jún. 29 Hegykő (Sopron v m ) , napokat köv szerdán áv., búsvét e és Szt Mihály csütörtökön kv.. szept. nap u hétfőn. első keddjén, ünnep eseHelesfa, kirakó búcsú- tén a köv hétköznapon, vásár jún. 29 nov tj-ét köv szerdán Hercegfalva (Fejér vm.). áv és csütörtökön kv márc. 15-ét és okt. 1-ét Huszt (Máramaros vm.). mfogl hét hétfőjén jan. 3., febr 7., márc 14., Hercegszántó (Bács- ápr 6.. máj 13. jún. 6.. bodrog vm ). ápr első júl 18., aug 29., szept. hétfőjén, ha ünnep. a 19., okt. 3 . nov. 22 . dec köv köznapon 8. hetében kedden. Hetes (Somogy vm), Ibrány (Szabolcs vm.), márc. első hétfőjén, máj márc , jún,, szept , dec első csütörtökén, jún. 18., hónapok első csütörtöha e nap vasárnapra, v kén. ünnep esetén a köv ünnepnapra esik. a köv csütörtökön köznapon; okt negyedik IgaJ (Somogy vm.). ápr hétfőjén 24.. máj 22. jún 24.. Hetény (Komárom vm.). szept. 1 , okt. 28 . nov 25 . márc 11., máj 20.. szept vasárnap, v ünnep ese23. nov 18 pénteken. tén a köv köznapon. Heves (Heves vm ). jan Ibarosberény (Somogy 25.. ápr 18., júl. 18. okt vm .). febr 24 máj 16.. 24 napokát mfogl hét júl 26 . szept. 21 hétfőjén, ha ünnep, a köv Ikervár (Vas v m ) , váköznapon sárait nem tart|3 meg Hímesháza (Baranya Inke (Somogy vm ). vm.), máj 25.. aug 5 Ha márc 1 . jún és szept ünnep v. vasárnap, a köv 10, okt 20 . íinnep esetén köznapon a köv köznapon. Hódmezővásárhely JéIpolyhidvég (Hont vm.), zus nevenapját (jan. hó) minden hó első csütörtömfogl. hét vasárnap és kén. pirosbetűs ünnep v hétfőjén, márc. 19-ét (Jó- zsidó ünnep esetén a mázsef), Űrnapját, Apostolok sodik csütörtökön áv és oszlását (júl.) és okt. 16-át kv (Szt. Gál) uiege. vasárnap Ipolypásztó (Hont vm.), és hétfőn, az áv. mege febr. 22.. ápr 26 . júl. 26.. szomt?tcn kezdődik. szept 20, dec 20 Homoksientgyörgy (SoIpolyság, febr 24. előtt, mogy vm.), máj. 2. és Gy. B.-asszony előtt, máj szept 12. Vasárnap vagy 25 szept 21 nov 5 és ünnep est lén a megelőző dec 15-ét mípgl. és dec köznap on. 28. e. hétfőn áv.. kedHosszúhctény (Baranya den kv vm.) márc. 14., május Ipoiyszalka, jan. 25. 4-ét mege. hétfőn, júl. 20., márc 6 , ápr. 25.. jún 27.. szt. Kereszt napja e. hét- aug. 20-át köv. és nov főn. ha a márc. és júl. 19. e szombaton áv . a vásár határnapja vasár- v. köv, hétfőn kv. ünnepnapra esik. a köv Irsa (Pest vm ). febr hétköznapon, ha a máj 14-ét, jún 15-ét, szept és szept vásárok határ- 1-ét, dec. 13-át mege. hét-

főn. ba a napok hétfőre esnek, úgy azon a napon, ünnep esetén a köv köznapon Isaszeg (Pest vm ), áv és kv - márc és dec hó első szerdáján, ünnep esetén a köv köznapon. Istvándi (Somogy vm ), ápr 28 . jún. 7 , aug. 30 . okt. 27 Ha e napok vasárnap, vagy ünnepnapra esnek, a jún vásár kivételével a határnapot köv köznapon, a jún vásár alkalmával pedig a határnapot mege köznapon. Isztimér (Fejér vm.), márc 19-én. nov t-ét mfogl hét hétfőjén Iván (Sopron vm ), Szt Pál u , Jubilate-vasárnap u . aug 24 u és nov 1 u. keddi napon Ivánegerszeg (Vas vm.), ián 6 u szerdán, ápr., lú! és okt hó első szerdáién Izmény (Tolna vm.), okt. 28-án búcsú kv.. vasárnap esetén a köv köz napon. Izsák (Pest vm.). márc 24-ét mege hétfőn aug második, nov első hétfőjén. ha ünnep, a köv köznapon. Jánk (Szatmár vm), márc.. máj., szept.. dec hónapok 2-ik csütörtökén, ha ünnep, harmadik csütörtökén kv. Jánoshalma (Bácsbodrog vm ), orsz. vásárait ezentúl ápr 17 - ét. júl 26-át, szept. 25-ét és nov 2-át mege hétfőn, ünnep esetén a köv. köznapon tartja Jánosháza (Vas vm.). márc 19, pünkösd előtti hétfőn, aug. 23.. nov 15 Jánoshida (Szolnok vm). jan. 28—29.. júl, 16—17 és okt 25—26., ha e napok vasárnapra esnek, úgy a köv. két köznapon Jászalsószentgyörgy (Szolnok v m ) . jan 10-ét mege vasárnap utáni hét-

66 lön. Szentháromság vasárJászkísér (Szolnok vm.), Kisasszony nap e. hétfőn, napját köv. hétfőn, aug. máj. 3-án kv„ febr. 8-át, Márc< 22. áv., vasárnap 2-át és okt. 15-ét mege. ápr. 25-ét, júl. 25-ét. nov. v. ünnep esetén a köv. vasárnap utáni hétfőn, 11 -ét mege. vasárnapon köznapon. ünnep esetén az azt. kö- áv. 'és hétfőn kv., ha a Kalocsa (Pest vm.), vető napon. határnapok vasárnapra márc. 19-ét mege. hétfőn Jászapát: (Szolnok vár- esnek, úgy azon a napon áv. és kedden kv., aug. megye), febr. 19-ét, jún. és hétfőn. 15-ét és nov. 30-át mege. 24-ét, szept. 8-át, dec. Jászladány (Szolnok hétfőn áv. és kedden kv., 3-át mege. hétfőn. vm.), jan. 18-át, ápr. 5-ét, ünnép esetén a köv. két Jászárokszállás (Szol- júl. 2-át és nov. 22-ét köznapon. nok vm.), febr. 25-ét, jún. mege. hétfőn, ünnep eseKálóz (Fejér vm.), febr. 16-át, aug. 6-át, szept. íén a köv. köznapon. 1 - ét. Sarlós B.-asszony 22-ét mege. hétfőn, ha a Jáazszentacdrás (Szol- napját, Szt. Mihály naphatárnap hétfőre esik, nok vm.). ápr utolsó és ját míogl. héten hétfőn, úgy aznap. aug. első keddjén, húsvét és karácsony e. Jászberény (Szolnok Jászszentlászló (Pest hétfőn, vm.), márc. 25-ét, máj. vm.), máj. 1 -ét és okt. Kapolcs (Zala vm.), 18-át, aug. 15-ét, okt. 4-ét, 30-át megelőző hétfőn. máj. 10., okt. 28., vasárdec. 9-ét míogl. hét szerJásztelek (Szolnok vm ), v. ünnepnap esetén a köv. d i j á n , ünnep esetén a márc. 10-ét mfogl. hét hétköznapon, köv. hétköznapon, visá- hétfőjén, aug. 21-ét mfogl. Kápolna (Heves vm ), rjit a határnapokat mfogl. hét vasárnapján. május első, nov. második iiét szerdáján, ünnep eseJászó (Abauj vm.), hétfőjén, lén a aicáe. köznapon márc. 12., a ker.-járó hét Kaposmérő (Somogy íarija. hétfő, júl. 19., szept. 30., vm ), .febr. 10., ápr. 1. Jáiídózsc (Srolnok dec. 13., ha ünnep v:ij>y máj. 18., jún. 14., aug. 11., vm.j, jan. 8-át, júl, 8-át vasárnap, a következő szept. 30. Ha vasárnap, k í v . vasárnap és hétfőn, nap. akkor a köv. hétfon. ha a határnapok a hét köJóka, febr. 10., jún. 10., Kaposszekcső (Baranya Zfeijtis esnek. Ellenkező aug. 1. és dec. 1 -ét köv. vm), jan. 25-ét és aug. esetben a ínege. vasárnap szerda, ünnep esetén köv. 10-ét mege. csütörtökön áv., és hétfőn kv., ha va- szerdáa kv. és áv. csak áv., ápr. 15. és okt. sárnap.-a c-iiiek, úgy azJolsva, febr. 8., ápr. 30-a előtti csütörtökön, nap és hítfőa, okt. 11— 26., jún. 23., aug. 31., nov. ünnep esetén köv. köznap 12-éí mege. vasárnap és 19., ha vas. v. ünnep, a áv. és kv. hétf;*n, ha & határnapok köv. nap kv. és áv. Kaposvár (Somogy vm.), vasárnapra esnek, úgy Kaba (Hajdú vm.), febr. ápr. és dec. hó kivételéazon a napon áv., és hét- 14-ét, jún. 21-ét, szept. vei minden hó első szerfőn kv. 8-át és ncv. 5-ét mfogl. dáján, ünnep esetén a Jászléuysiaru (Szolnok héten szerdán. köv. köznapon. Hetivásár vm.), márc. 12—13., máj. Kadarkút (Somogy vm.), állatfelhajtással kedden 12—13., júl. 29—30., okt. Szt. János e. kedd, Szt. ér, pénteken. 24—25., ha e napok vasár- Iván. Bertalan és Imre e. Káptalantóti (Zala vm.), napra, esnek, úgy a köv. hétfőn. márc. 19. hétfőn áv. és kedden kv., Kál (Heves vm.), márc. Kapuvár (Sopron vm.). ha ünnepnapra esnek, úgy 5. és szept. 19-ét mege. jan. 25-ét, márc. 19-ét, a rnege. hétfőn és kedden, hétfőn, ha hétfőre esik, Űrnapját, júl. 26-át, aug. Jászjákóhaítaa (Szolnok úgy azon a napon. 29-ét, okt. 15-ét, dec. vm.), márc. 4-ét mege. Káüó (Nógrád vm.), 13-át köv. hétfőn, ha a hétfőn, máj. 3-án, vasár- márc. 15-ét köv. szerdán határnapok hétfőre esnek, nap esetén a köv. hétfőn, és csütörtökön, szept. első úgy azon a napon. Aug. aug. 30-át megelőző bét- szerdáján áv. és csütörtö- 29-ét követő hétfőn kv. főn. kén kv. és áv. Jászkarajenő (Pest vm.), Kállósemjén (Szabolcs Karád (Somogy vm.), ápr. 3-át, júl. 8-át és okt. vm.), minden hó első március 12., raá}. 4-, jón. 2-át mege. hétfőn, ha a szerdáján áv. és kv. Un- 27., szept. 29., vasár- v. határnap hétfőre esik, nep esetén az előtte való ünnepnap esetén a köv, úgy azon a napon. Kará- napon. hétköznapon, csony ünnepét mege. hétKálmáncsa (Somogy Karcag (Szolnok vm.), vm.), Aldozócsütörtök e., Mátyás nap. pünkösd.

67 Margit nap. Szt. Mihály uap és Szt András nap e hétlön, ünnep esetén a köv. köznapon. Karmacs (Zala vm.), máj. 3-át és nov. 1 -ét köv kedden Kassa, jan. 20., máj. 3., jún. 27., aug. 15., nov. 19-ét mfogl. szerda kv és áv. Kaiymár (Bács-Bodrog vm.), máj. 16-át köv. hétfőn, okt. 15-ét mfogl. bét hátfőjén. Kecel (Pest vm.), húsvét vasárnapját köv., júl. 20-át, okt. 26-át mege. vasárnap áv. és hétfőn kv. Kecskemét (Pest vm.), márc. 12., máj. 10., aug. 10., szept. 26., nov. 25-ét Mege hétfőn és kedden. Ma a határnapok hétfőre esnek, de ünnepre, akkor a2 előtte való hétfőn és kedden. Kehida (Zala vm.), márc. 26-át, szept. 12-ét köv. napon, vasár-, vagy ünnepnap esetén a köv. köznapon Kémes (Baranya vm.), máj. 5., szept. 1., vasárnap v. ünnepnap esetén a köv köznapon. Kéménd (Esztergom vm), Vince, József, Aldozócsütörtök, Péter-Pál, Kisasszony és Erzsébet napja előtti szerdán. Kenderes (Szolnok vm.), febr. 9-ét, ápr. 9-ét, aug. 9-ét és nov. 9-ét mfogl. hét hétfőjén, ha a határnap hétfőre esik, úgy azon a napon, a febr. és aug. vásár ünnep esetén a köv. köznapon. Kercseligst (Somogy VE.), márc. 24., máj. 15., aug. 16., okt. 15., vasár-, v. ünnepnap esetén a köv. köznapon. Kerekegyháza (Pest vm.), jún. 5-ét, okt. 10-ét mege. hétfőn. Kerkaszeotmiklős, ápr. 23., jún. 10., aug. 6., nov. 1. utáni keddi nap. Kerta (Veszprém vsa.},

Vízkereszt u. hétfőn, aug 2-ík hétfőjén és nov 25-ét mfogl. hét hétfőjén. Keszthely (Zala vm.). jan. 6-át, szept 21-én, febr 2-át, húsvétot. Űrnapját, júl. 2-át, aug. 10-ét, okt. 15-ét, Szt Márton napot és dec. 8-ái köv csütörtökön. Kétegyhéza (Békés vm ), ápr., aug és dec. hónapok elsejét követő hétfőn. Decemberi vásárát nov. második hétfőjén tartja. Kéthely (Somogy vm), Szentháromság vasárnapja, Adorján nap és Dömötör nap u. hétfőn. Kéty (Tolna vm ), ápr. és okt. hó második keddi napján, ünnep esetén a köv. köznapon. Királyfcelmec, febr. 13., nagycsütörtök, jún. 12., aug. 7., okt. 10 . és dec. 20. n. mfogl. héten hétfőn, ha ünnep, a mege. héten. Kisbárapáti (Somogy v^m.), máj. 20., okt. 6.. vasárnap v. ünnepnap esetén a köv. hétfőn. Kisbér (Komárom vm ), ápr. 24-ét, Szt. Iván napot, Nagyboldogasszony napot, Márton napot m.fog!. hét csütörtökén. Kiskomárom (Zala vm.), Szt. György, Szt. Pál és Katalin nap e. hétfőn Kisköre (Heves vm), ápr. 24., aug. 20. és szept. 29. napokat mfogl. héten hétfőn, ünnep esetén köv. köznapon. Kiskőrös (Pest vm.), febr. 24-ét, máj. 1-ét, aug. 1 -ét és okt. 18-ái mege. hétfőn, ha a határnap hétfőre esik, úgy azon a napon. Kiskundorozsma, ápr. 7., jún. 29., szept. 16., dec. 8., szombaton, ha nem szombatra esii, megelőző szombaton.

Kbkttaícíegyá&a (P^st vm.), jan. 20., márc. 59.,

mái 27 , aug 18 és okt. 4-ét mege kedd és szerda orsz áv és kv Kiskunhalas, febr., ápr., jún., aug.. okt . dec első szerdán és csütörtökön. Kiskunlacbáza (Pest vm). febr. 28—29-ét, máj, 25—26-át. aug 3—4-ét és okt 15—16-át mfogl. héten vasárnap és hétfőn áv. és kv Kiskanmajsa (Pest vm ), febr. 9-ét mfogl. hét vasárnapján. ha az vasárnapra esik, úgy aznap, Szentháromság vasárnapján, aug. 27-ét. nov. 11 -ét mege. vasárnapon, ha a napok vasárnapra esnek, úgy azon a napon Kisláng (Fejér vm), ápr. második» hetének első, aug. harmadik hetének utolsó hétköznapján. Kislőd (Veszprém vm.), ápr. és okt. első csütörtökén áv. és kv Kismarja (Bihar vm), márc. 9-ét, jún. 12-ét, szept. 11 -ét. dec 11-ét mfogl. hét hétfőjén. Kistelek (Csongrád vm ), jan. 3-át, ápr. 16-át, júl. 7. és okt 2-át mege. péntek baromfi-, sertés- és juhvásár, szombaton áv. és kv. Kisterenye (Nógrád vm.). máj. 1 -ét köv. kedden áv. és szerdán kv., nov. 11—12., első nap áv., második nap kv. Kisújszállás (Szolnok vm!). márc. 19—20-át, jún. 30-át, szept. 4—5-ét és dec. 13-át mege. vasárnap áv. és héttőn kv., ha a határnap vasárnapra esik, úgy azon a napon és hétfőn Kfsvárda (Szabolcs vm.), márc 17-ét, máj. 23-át. jún. 16-át, szept. 1 -ét és nov. 1-ét mfogl. hét hétfőjén, karácsony e. hétfőn. Kíssoeshor (Torontái vm.), virágvasárnap és aug. 11-ét mege. szombaton.

68 Kőcser (Pesl vm.), ¡úr»' febr. 6., márc. 12., ápr. 5., ben a mege. h&l/ön. 16-át, növ. 16-át mfogl. máj. 10., jún. 24., 'júl. 20., Kunhegyes (Szolnok hét hétfőjón, ünnep ese- aug. 24., szept. 21., okt. vm.), Gyertyaszentelő B. tén a köv. köznapon. 12., növ. 11. és dec. 13. Asszony, Páduai Szt. An-Kocsola (Tolna vm.), Ha a határnapok szom- tal, Sámuel és Lukács >márc. 17., ha vasár- v. bat, vas'árnap v. ünnepre napját mege. szerdán, ha ünnepnap, úgy a köv. hét- esnek," úgy a köv. hét- a határnap vasárnapra köznapon kv. és áv. köznapokon. esik, úgy a köv. hétközKóka (Pest vm.), febr , Köröshegy (Somogy napon. 22., jún. 22., szept. 22., vm ), márc. és aug. hó Kunmadaras (Szolnok nov. 22., ha a határnapok utolsó keddjén. vm.), jan. 25-ét, Áldozónem hétfőre esnek, úgy a Kőrösíadáay (Békés csütörtököt, júl. 25-ét, határnapokat mege. hét- vm.), máj. 10., jún. 28. és okt. 26-át mfogl. hét hétfőn, ha ünnepre esnek, szept. 15. Ha vasár- v. főién, úgy a köv. hétfőn. ünnepnapra esnek, úgy a Kunszentmárton (SzolKomádi (Bihar vm.), mege. két napon, első nap nok vm.), febr. 14—15., ápr., jún., aug., okt. 20-át áv., második napon kv. máj. 22—23., aug. 22—23., mfogl. hét péntekjén. Kőröstarcsa (Békés nov. 11—12. napját mfogl. Komárom (Komárom vm.), ápr. 23—24., szept. hét vasárnapján és hétvm.), Mátyás, Fülöp, Ja- 1—2„ első nap áv., má- főjén. kab, Péter-Pál, Rókus, sodik nap kv. Ha a határKunszentmiklós (Pest Ferenc és András napo- nap vasárnapra esik, úgy V m.), márc. 16., jún. 2-át, kat mfogl. hetekben hét- a megelőző nénteken es a u g . 22-ét, okt. 26-át főn áv. és kv. szombaton, ha pedig az m e g e . hétfőn, ha e napok Komárouszentpéter, ápr. vásár húsvéti ünne- hétfőre esnek, úgy aznap, lebr. 3-ik hetének, ápr. pekre esik, az ünnepeket Kurd (Tolna vm.), máj. 1-ső hetének, jún. 2-ik mege. szerdán és csütör- 14. é t m f 0 gl. hét szerdáján, helének és szept. 3-ik tökön. Kutas (Somogy vm.), hetének csütörtökén. Kőszeg (Vas m.), Vi- ¿ p r 5 j ú n 30,_ ¡¿j. 31., Komárváros (Zala vm.), rágvasárnap e„ pünkösd s z e p t 6 júl. 20. e hétfőn és nov. e„ J a k a b e„ Egyed u„ j.s6 jún KSrt( ' márc •Iső hétfőjén. Orsz. av. Orsolya e. és a harmadik ¿s 0jtl aug márc. első hétfőjén. ádventvasárnap u. hétfői hetének szerdáján Kény (Györ vm), máj. napon, jan. utolsó szerLajoskomárom (Veszp8-át köv okt. 28-át m.- dáján áv. rém vm.|. febr.. jún. utolfosl het hétfőjén Koicse (Somogy vm.), s ó Szent csütörtökön. Koppanyszanto (Tolna jul. és okt. ho első pénte- I s t v á n h e t é b e n c s ü t ö r t 5 . vm.) Pongrác es Mate ken ünnep eseten a kov. k ö n h a S z e n { , M v á n n heteben csütörtökön, un- hetkoznapon csütörtökre es,k. mege. ne

na £ lS4e". 3 P°n' ( Köbölkút (Esztergom vm ), márc. 22., máj. 3., aug. 16., okt. 15. hetében

- K ° l í ! g , y á D ( B l h , a r V ® '' szerdán; nov. ho második apr. első vasárnapjan, c s ütörtökén szept. 15-ét köv. hétfőn, Laiosmizsé (Pest vm 1 ha a nap hétfőre e S l k, ^ ^ éj 1Q.ét máj

/c » 1 Kölese (Szatmar vm.), febr. hó utolsó napját, máj., aug. és dec. hónapok 1-ét mfogl. hetek hétfőjén, okt. 14-én, ünn-ep esetén a következő köz-

1 I ,0 , b 1 Kötelek (Szolnok vm.), jan. 25-ét, máj. 5-ét és szept. 20-át mege. hétfőn, ha a határnap hétfőre esik, úgy azon a napon. Kővágóéra (Zala vm.), . .1 . 1 c. i aug. 17. es november 5-én. KővégószőUős (Baranya vm ), vásártartás szünetel. Köveská! (Zala vm.), húsvét u. kedden, áldozócsütörtök u. pénteken, Lajos nap u. hétfőn. Kunbaja (Bács-Bodrog vm.), márc. 19., nov. 1., ha e napok hétfőre esnek, úgy aznap, ellenkező eset-

napon. Kölesd (Tolna vm.), Judica, Szt. Gotthárd, Szt. László és Szt. Márton hetének keddjén áv., szerdáján kv. Kömlő (Heves vm.), ntáj. második, szept. negyedik hétfőjén, ünnep' esetén a köv. köznapon, Körmend (Vas vm.),

l^í

--

V

-

"ept- i 5 " é t m e á e - hétfőn. Lébénv (Moson vm ) .. . n o v ! »v,UL j. ff ' * " c t .°. v ' " e r ^ a n ' H a . a .n°v- v a s a r "5rdara "áY aznap. Lelesz, ..'a"' 6 , /nC 10 19., maj. 3., aug. 10., . . .' , " f P * ; J 4 /, é s , í9 fo 1 hete n heífo ? * . "',.ha """e.Pre e s i k ' a meáeloző le on " Lénárddaróc (Borsod vm.), jún. 1„ nov. 6. (Jelenleg nem tartja meg.) Lengyeltóti (Somogy \m.), ápr. 3., jún. 16., júl. 25., ha az ápr. és iún,

69 vásác ünnepnapra esik, a köv. köznapon. Lenti (Zala vm.), ápr. 10., jún. 19., dec. 6. Ha vasár- v. ünnepnapra esnek, a köv. köznapon. Lepsény (Veszprém m.), Orbán és Terézia napot megelőző hétfőn és júl. első hétfőjén. Lesencetomaj (Zala vm.), júl. 26., ha vasárnapra esik, a köv. napon, máj. 1-ét köv. hétfőn és Medárd napot köv. szerdán áv. Letenye (Zala vm.), febr. 24., jún. 2., júl. 29., aug. 25., okt. 6.. dec. 25-ét mege. kedden. Ha vasárv. ünnep, a köv. napon. Letkés (Nógrád és Hont vm ), ápr. harmadik, nov. első szerdáján, ünnep esetén a köv. köznapon. Léva (Bars vm.), jan. márc., máj., júl., szept. és nov. hó első hétfőjén áv., utána szerdán kv. Minden második.hó első hétfőjén havi áv. Liget (Baranya vm.), máj. 12., vasár- v. ünnepnap esetén a köv. köznapon, szept. 29-én. Losonc (Nógrád vm.), jan. 2., febr. 13., ápr. 17., máj. 9., júl. 3., aug. 7., szept. 4., okt. 2. és dec. 1 ! . hetében hétfőn áv. és kirakóvásár. Lovasberény (Fejér vm.), a nagyhétben és pünkösd e. hétfőn, szept. 11 -ét mfogl. hét hétfőjén és Dömötör nap u. hétfőn, ünnep esetén a köv. kedden. Lovászpatona (Veszprém vm.), Rezső, Antal, Ágoston és Erzsébet napokat mfogl. héten hétfőn, ha ünnep, a köv. napon. Lőrinci (Nógrád vm.), ápr. 15., nov. 15., két napon át, vasár- v. ünnepnap esetén a köv. napon. Lövő (Sopron vm.), f#br. 14-ét, árp. 24-ét,

Nagyfcoldogassz. és Szent Márton napját mege. csütörtökön. Madar, febr. 9., jún. 15., aug. 24., okt. 5. hetében csütörtökön. Maza (Tolna vm.), ápr. 24-ét, szept. 29-ét mfogl. hét csütörtökén, ünnep esetén köv. köznapon áv. és kv.

mege. pénteken áv. és szombaton kv. Judica vasárnapot, jún. 24-ét, aug. 19-ét, nov. 19-ét mege. szombaton áv., vasárnap és hétfőn kv. Mándok (Szabolcs vm.). Gyertyaszent. Boldogassz. napját mfogl. héten. Judica vasárnapot köv., Péter-Pál napját, NagybolSimon Mád (Zemplén vm.), dogassz. napját, íebr. 15., máj. 30., okt. 6., Juda napját mfogl. hét dec. 12. (Állatvásárt nem hétfőjén, ádvent első vasárnapját köv. hétfőn. Ha tart.) ünnep, kedden. Mágócs (Baranya vm.), Mány (Fejér vm.), jan. febr. 14., ápr. 18., jún. 13., okt. 7-e hetében hétfőn, 15-ét, ápr. 1-ét, júl. 8-át, nov. 24-ét mfogl. héten ha ünnep, köv. napon. Magyarboly (Baranya szerdán. Ha ünnep, úgy a vm ), márc. 10., szept. 15., köv. köznapon.Marcali (Somogy vm.), vasár- v. ünnepnap esetémárc. 26., máj. 1., júl. 25., ben a köv. köznapon. Magyardiószeg, jan. Jé- szept. 4., nov. 5., ha vazus neve, ápr. Szent sárnap, a köv. köznapon. Marcaltő (Veszprém György, júl. Margit, nov. vm.), jan. 25-ét, Szent Márton n. el. csüt. Magyarkeszi (Tolna György napot, Margit napot, nov. 5-ét köv. csüvm.), Szt. György nap e., törtökön, ha csütörtökre N.-Boldogassz. és Márton esnek, úgy aznap. napját mfogl. héten hétMáriapócs (Szabolcs főn. Ha ünnep, akkor vm.), febr. 6-át, máj. 3-át, kedden. aug. 21-ét, dec. 8-át köv. Magyarkomját (Ugocsa hétfőn. vm.), ápr. 26., jún. 7., júl. Martonvásár (Fejér 26., aug. 30. hetében vm.), márc. 25-é.t, jún. szerdán. 15-ét, szept. 14-ét és dec. Magyarmecske (Bara- 21-ét mfogl. hét hétfőjén nya vm.), márc. 21., ün- áv. és keddjén kv. nep esetén a köv. közMátészalka (Szatmár napon. vm.), jan. 25-ét, márc. Magyaróvár (Moson 19-ét, ápr. 24-ét, júl. 22-ét, vm.), jan. 6-át, máj. 5-ét, szept. 9-ét, nov. 19-ét aug. 1-ét, szept. 21-ét, mfogl. hét hétfőjén, ha okt, 28-át mfogl. hét hét- ünnep, köv. köznap. főjén. Megyaszó (Zemplén Magyarszentiván (Bara- vm.), febr. 7-ét, máj. 2-át, nya vm.), febr. 20., máj. szept. 9-ét mfogl. hét 12-ét mfogl. hét hétfőjén, keddjén, ünnep esetén a júl. 1-ét mfogl. hét pén- köv. köznapon. tekén és szept. 14. Mekényes (Baranya Magyarszőgyén (Eszter- vm.), jún. 4-ét mfogl. hét gom vm.), márc. 19., hétfőjén kv. és marhav., szept. 8. hetében hétfőn. aug. 10-ét mfogl. hét hétMajs (Baranya vm.), főjén kv. jan. 20., máj. 1., aug. 29., Mélykút (Bács-B. vm.), márc. első, május utolsó, okt. 10. Makó (Csanád vm.), aug. második és nov, első jan. utolsó vasárnapját csütörtökén.

Mernye (Somogy vm.), íebr. 24-ét, máj, 5-ét, aug. 2-át, nov. 5-ét mlogl. héten hétfőn, Mezöberény, jan. 16., ápr. 8., júl. 12,, okt. 6-át mege. péntektől vasárnapig. Első két nap áv. Mezöcsát (Borsod vm.), márc. 4„ jún. 6., okt. 10., dec. 30-át mege. napon csupán- áv. Mezőkeresztes (Borsod vm.), ápr. és aug. hó első hétfőjén, szept. 19-ét, dec. 22-ét mege. hétfőn. Mezőkomárom (Veszprém vm.)f Judica, Rogate napján, Szt- Mihály hetének keddjén áv., szerdáján kv., Szt. Kelemen pápa napján két napon át. Mezőkovácsháza (Csanád vm.), jún. harmadik, nov. első szerdáján, ünnep esetén a köv. napon. Mezőkövesd (Borsod vm), márc. 19-ét, jún. 27-ét, aug. 20-át, nov. 30-át mege. hétfőn kv. és vasárnap áv. Havi állatvásár jan, febr., ápr., máj., júl., szept., okt. és dec. hónapok második csütörtökén, ker. ünnep esetén a köv. csütörtök. Mezőtúr (Szolnok vm.), jan. első hétfőjén csak áv., ápr., jún., szept., nov. első hétfőjén áv. és kv., ünnep esetén köv. köznapon. Mihályi (Sopron vm.), jan. 6-át, ápr. 12-ét, jún. 13-át, aug, 6-át, okt. 4-ét köv. kedden és nov. utolsó keddjén. Mike (Somogy vm.), febr. 16., ápr. 8., máj. 14, szept. 1.', nov. 5., vasárv. ünnepnap esetén a köv. köznap. Máj. 14., júl. 22., ünnep esetén a köv. köznapon, Mikosszéplak (Vas vm.), jan. 22., márc. 22., aüg. 22. okt. 22. Mindszent (Csongrád vm.), jan. 7—8., ápr. 14— 5 5., jún. 30—júl. 1., okt. 57—28., ha nem péntekre

(áv.) és szombatra (kv.) esnek, úgy a mege, hét péntek és szombatján tartandó, ünnep, .esetén a határnapot njege. két köznapon. Miskolc, Julianna, Orbán, Sámuel, Lukács és Lázár napokat mfogl. hetekben hétfőn. Miszla (Tolna vm.), jan. 7., ápr. 1„ szept. 2., okt.

kösd, Ker. Szent Jáno*, Nagyboldogasszony, Szent Márton n. mfogl. hetek hétfő, kedd, ha ünnep, a köv. hét utolsó napjain, kedden csak kv. Állatvásár, juhv. ápr. 2., máj. 14., szept. 14., okt. 8-át mfogl. hét hétfőjén, Un. esetén a köv. hét hasonló napján. Hetivásárok minden hétfőn és pénteken, a hétfői vásár barom- t", 21. Mohács (Baranya vm), sertésvásárral van összefebr. 24,, márc. 19-ét kötve. mfogl. hét hétfőjén, ápr. Múzsia (Esztergom vm ), 17., jún. 24., szept. 15-ét febr. 3., ápr. 10., jún. 7., mfogl. hét hétfőjén, nov. aug. 31-, okt. 5., dec. 7. 11 -ét, dec. 21 -ét mege. hetében hétfőn. hétfőn. Ha a határnapok Nádasd (Vas vm.), márc vasárnapra esnek, úgy a köv. hétfőn, ha hétfő 2., szept. 1., vasár- vagy ünnep, a köv. köznapon, ünnepnap esetén a mege. végül ha hétfőre esnek, hétköznopon. Orsz. vásárait kirakodás nélkül úgy aznap. tartja. Monor (Pest vm ), márc. Nádudvar (Hajdú vro.), 12-ét, jún. 1 -ét, aug. 18-át, dec. 8-át mege. jan., ápr. és aug. hó első vasárnap, ha a határnap hétfőjén: okt. 25-ct mfogl vasárnapra esik, úgy az- héten hétfőn, ha újóvrs vagy ünnepre esnének, a nap. Monoszló (Zala vm), köv. napon. Nágocs (Somogy vm ), márc. 10-ét és július 10-ét József, Antal napikat mege. szerdán. Mór (Fejér vm.), Szent mfogl. hét hétfőjén, h? a hétfőre esik, György és Szentháromság határnap vasárnapja u. hétfőn, Ro- úgy aznap, Nagybcldogzália és Márton nap he- asszony napot mfogl. hét hétfőjén, ha hétfőre esik, tében hétfőn. Mórágy (Tolna vm.), kedden. Teréz napon, ha ápr. és okt, hónapok má- hétfőre esik, különben a sodik szerdáján, ünnep napot mfogl. hét hétfőesetén a köv. köznapon. jén. Mosoa (Moson vm.), Nagyatád (Somogy vm), ápr. 2., júl. 13., okt, 4., Gergely nap, tavaszi ,,kedec. 21. napokhoz legkö- resztnap", Illés nap e. hétzelebb eső hétfőn, ha ün- főn, Rókus napján, őszi nep. a köv. napon. „keresztnap" e. és nov. Mosonszentjános (Mo- 11-ét köv. hétfőn, okt. son vm.), márc. 19., jún. 7-én hidegvérű lóv. 24,, aug. 20., nov. 11. nasNagybajom, 1. Biharpdkat mfogl. hét hétfőjén, nagybaiom. ünnep esetén kedden. Nagybajom (Somogj'Mozsgó (Somogy vm.), vm.J, József nap e. kedhúsvét u. kedden, jún. 24. den, máj. 8-át, aug. 18-át, Mucsi (Tolna vm.), máj. okt. 15-ét mege. hétfőn. 20-át, aug. 20-át mfogl. Nagybaracska fBácshéten szerdán, ha ünnep, Bodrog vm.). jún. 17., okt. a köv. napon. 20. Ha hétfőre esnek, úgy Munkács, vízker., Jó- aznap, ha vasárnapra eszsef, Szent György, pün- tiek, a k6v. hétfőn ha

71

teás napra esnek, úgy a inege. hétfőn. Nagyberezna, febr. 13-, jún. 1„ aug. 22. és okt. 24. Nagyberki (Somogy vm.}, húsvét u. kedden, jún. 27., aug. 10.. szept. 25. Nagybocskó, minden hó 1 -ét követő szerdai napon orsz. vásár. Nagybörzsöny (Hont vm,), jan. 7., jún. 18., aug. 6., okt. 18. napokat magába fogl. héten kedden és szerdán. Nagycenk (Sopron vm.), húsvét u. és Simon Juda e. csütörtök. Nagycsákány (Vas vm.), febr. 24., máj. 2., jún. 8„ aug. 6., szept. 9. és 29., nov. 25. Ha ünnep, a köv. köznapon, ha a körmendi v. a szentgotthárdi vásárok valamelyike ugyanarra a napra esik, úgy a köv. napon. Nagydobrony (Ung vm.), febr. 14,, márc. 28., jún. 13., aug. 1., okt. 24. és dec. 12. hetében kedden. Nagydorog. (Tolna vm.), márc. 13-át, jún. 5-ét, aug. t-ét és okt. 16»át mfogl. hét hétfőjén. Nagyecsed (Szatmár vm.), febr., ápr., jún., aug., okt. és dec. nőnapok első keddién, ünnep esetén a köv. hét keddi napján. Nagyida (Abauj-Torna vm,), febr. Mátyás, márc. Judica utáni, máj. Orbán előtti, jún. Péter-Pál előtti aug. Nagyboldogasszony utáni, szept. Máté előtti, okt. Simon-Judit előtti, dec. András utáni hétfőn. Nagyfüged (Heves vm.), febr. 12-ét mege. kedden, szept. első keddjén, ha ünnep, a köv. köznapon. Nagyhalász (Szabolcs vm.), jan., ápr., júl. és okt. első péntekén kv. Nagyharsány (Baranya vm.), jan. 25., ápr. 12., jún. 27. és okt. 9., vasárnap v. ünnep esetén a köv. köznapon. Nagyigménd (Komárom

vm.), József nap, Vitus nap és Szí. Mihály nap hetében hétfőn. Nagykálló (Szabolcs vm.), hűsh. kedd u. csütörtökön, Szent György, László, Szent Mihály és Szt. András napját mfogl. hét csütörtökén. Nagykanizsa *(Za!a vm,), jan. és júl. kivételével minden-hó első keddjén, ha ünnep, a köv, napon. Nagykapornak (Zala vm.), Jézus nevenapja, Fehérvasárnap, Szentháromság vasárnapja, Havi Boldogasszony nap (aug. hó). Mindszent u. hétfőn. Nagykapos, dec. hó kivételével minden hó első szerdáján áv. és kv. Nagykáta (Pest vm.), jan. 25-ét, ápr. 24-ét, szept. 14-ét mfogl. hét vasárnapján. Nagykósyi (Tolna vm.), jún. 17. hetében szerdán, ünnep esetén köv, köznapon, Nagykőrös (Pest vm.), márc. 5*ét, ápr. 27-ét, jún, 27-ét, okt. 26-át mege. vasárnap és hétfőn, aug. hó utolsó hétfőjér, és keddjén. Ha határnapok vasárnapra esnek (az aug. vásár kivételével), úgy aznap és hétfőn. Nagykörű (Szolnok vm.), máj. hó negyedik és okt. hó második hétfőjén, ha ünnep, a köv. köznapon. Nagylengyel (Zala vm.), máj. és szept, első szerdáján, ha ünnep, a köv. köznapon. Na^yléta (Bihar vm.), jan. 10-ét, ápr. 19-ét és okt. 2-át mfogl. héten csütörtökön. Nagylózs (Sopron vm.), húsvét e. két héttel hétfőn, Űrnap e„ Szt, István és Lukács nap u„ karácsony e. hétfőn. „ Nagymagyar, Juliannanap, húsvét, Űrnap, Szent Ker. felmag. és karácsony ün. mege. szerdán, uov. 5-ét el. szerdán.

Nagymaros (Hont vm.), márc. 19. (József) hetében, júl. J a k a b hetében szerdán, okt. Brigitta, dec. Judit hetében hétfőn kv. Nagymegyer, jan. 25., márc. 1:, máj. 15., aug. 6., okt. 27., dec. 6. hetében szerdán. Nagyoroszi (Nógrád vm.), márc. 19-ét mfogl. héten, keresztjáró héten, aug. 6. és dec. 6-a hetében hétfőn áv, és kedden kirakóvásár. Nagypécsely (Zala vm.), márc. 19-ét mfogl. hét csütörtökén,' jún, hó első csütörtökén, ha ünnep, köv. köznapon. Orsz. áv. és kv. nov. első csütörtökén, ünnep esetén a köv, köznapon. Nagypirit (Veszprém vm.), máj. 10., júl. 25., szept. 29. napokat mfogl. hetek keddi napján. Nagyrákos (Vas vm), febr. 10., május 25,, augusztus 16. és november 15. Nagysalló, hamv.-szerda, virágvasárnap utáni, pünkösd előtti héten és júl. 2. mfogl. héten, aug. 20. utáni héten, Máté-nap hetén, hétfőn és szerdán, nov. 1. u. héten és dec. 25. e. héten hétfőn és szerdán. Hétfőn áv., szerdán kirakóvásár. Nagysurány, jan. 25., márc. 20., máj. 1., aug. 10., szept. 11. és nov. 10. napját mege. hétfőn áv., szerdán kv. Nagyszakácsi (Somogy vm.), febr. 10., ápr. 1,, nov. 11. Ha ünnep, vagy szomb., a köv. köznapon Nagyszékely (Tolna vm.), Szt. György napot mfogl. hét csütörtökén és szept. 2. csütörtökén. Nagyszőllős fUgocsa vm.), jan. 23., febr. 20., márc. 2., ápr. 17., máj, 15., jún. 19., júl. 17., aug. 7., szept. 4„ okt. 23., nov.

72 20., dec. 18. betébfcn hiU hétfőn, ha a határnap hét- 24-ét, okt. 19;ét mege. főre esik, úgy aznap. főn. hétfőn, ha a napok hétfő-, Noszlop, (Veszprém vm.), re esnek, úgy aznap. Nagyvázsony (Veszprém vmi), Invocate vasárnap- ápr. Szt. György és okt. Ógyalla (Komárom ját, Szent Kereszt feltalá- Terézia napokat mfogl. vm.), jaií. 18, máj. 24. és" lása napját, Szt." Iván hét hétfőjén. nov, 15. hetében szerdán. napját (jún. 24.), Szent Nova (Zala vm), GerOkány (Bihar vm.), Kereszt felmagasztalását gely, György, Sarlós B.- máj. és aug. hó harmadik és karácsony napját mege. asszony, Nagyboljlogasz- szerdáján. hétfőn áv., kedden kv., szony, Mihály napokat és Olad (Vas vm.), febr. 4.. ha hétfőre esnek, úgy az- karácsonyt mege. hétfőn. máj. 5., jún. 8., nov. 6. nap és kedden, ha vasárNyárád (Veszprém vm.), Ezidőszerint nem tartják napra esnek, úg^y a köv. máj. 1. és,okt. 15-e heté- meg. hétfőn és kedden. ben szerdán. Olaszlíszka (Zemplén Nyírábrány (Szabolcs vm). márc. 19-ét, jún. Naszvad (Komárom vm.), jan, 12., márc. 30., vm.), márc. 15-ét, jún. 16-át, szept. 22-ét, nov. júl. 6., nov. 16. hetében 15-ét mfogl. hét csütörtö- 30-át mfogl. hét szerdákén, Szt. Mihály és Mária ján, keresztény v. zsidó csütörtökön. napját mfogl. hét u. csü- ünnep esetén a mege. hét Nemesdéd (Somogy törtökön, ünnep esetén a szerdáján. vm.), márc. 24-én, Szenthatárnapokat mege. hét háromság vasárnap utáni Önöd (Borsod vm.), csütörtökén. kedden, szept. 29-én cs minden hó első csütörtöNyiracsád (Szabolcs kén; ünnep esetén a köv. dec. 21-e a. hétfőn, vm.), márc. 9-ét és aug. Nemeshetés (Zala vm.), köznapon orsz. áv. és kv. 30-át mfogl. hét keddi húsvét u. kedden, áldozóOrosháza (Békés vm.), napján. csüt. e. szerdán, jún. 28. márc. hó első, jún., szept. Nyíradony (Szabolcs Nemesnép (Zala vm.), vm.), márc. 19-ét és nov. és dec. hó második heteáprilis 24., szept, 22., va- 30-át mfogl. hét szerdá- ben csütörtökön. Oroszvár (Moson vm.), sár- ég ünnepnap esetén ján, ünnep esetén a köv. Szent Vida napján. Nem a köv. köznapon. köznapon. tartják. Nemesócsa, febr. 15-ét, •Nyirbakta (Szabolcs Osgyán, márc, 4., máj. ápr. 12-ét, júl. 10-ét és vm.), új neve Baktalóránt29., aug. 19., okt. 30., dec. dec. 17-ét mfogl. hét háza. 22. kv. és áv. keddjén kv. és áv. Nyírbátor (Szabolcs Ostffyasszonyfa (Vas Nemessándorháza (Zala vm.), márc. 25., máj, 28., vm.), júl. 13, szept. 8., nov. 9. és dec. vm.), jan. 25., márc. 9. Ozora (Tolna vm.), Jé6. napokat köv. csüt.-ön. Nemesvid (Somogy Nyírbogdány (Szabolcs zus nevenapján, nagyhevm.), jan. 22., márc. 21., vm.). márc. 12-ét, jún. te'n, Sarolta és Teréz najún. 17., okt. 24., vasárnap 24-ét, okt. 4-ét, dec. 6-át pot mege. hétfőn. esetén a köv. köznapon. Öcsöd (Békés vm.), máj. mfogl. héten szerdán. Németboly, jan. 10., Nyíregyháza (Szabolcs 10 szept. 22., vasár- v. márc. 25., má). 16., júl. 25., vm.), márc. hó első, ápr. ünnepnap esetén a köv. szept. 7., okt. 20. és dec. hó második, júl. és szept. köznapon. 10. áv. Öriszentpéter (Vas hó első, okt. hó harmadik, Németlad (Somogy dec. hó első hétfőjén, ün vm.), szept. 13-át, ha ker. vm.), orsz. v. máj. máso- nep esetén a köv, hétfőn. ünnep, a köv. köznapon. Örkény (Pest vm.), jan. dik csütörtökén, okt. Medárd napját mfogl hét 23-át és aug. 11 -ét mege. 24-én. Ha az okt.-i v. hétfőjén lóv. vasárnapra, vagy a máj.-i Nysrlugos ^Szabolcs hétfőn. (Somogy vm.), v. ünnepnapra esik, a vm), máj. 1 -ét és júl.. Örtilos köv, köznapon." (Nem 31-ét mfogl. hét szerdáján, szept. 29. kv. tartja.) Ösí (Veszprém vm.), Nyírmada (Szabolcs Németszőgyén (Eszter- vm.), Virágv.-ot követe márc. 25-ét és okt. 8-át gom vm.), jan, 15., dec. 1. szerdán, Aldozócsütörtö- mege. hétfőn, ha ünnep a hetében hétfőn. köt, júl. Anna napját, Kis- köv, hétfőn. öskü (Veszprém vm), Nikla, dec. 6. búcsúv. asszony és András napját Hugó és Dénes napját Nógrád (Nógrád vm.), mfogl. hét szerdáján. Ócsa (Pest vm.), jan. mfogl. hét hétfőjén, ünnep Julianna, Zsófia, Anna és Erzsébet napokat mege. 18-át, márc. 27-ét, jún. esetén a köv. napon.

73 Paese {Zala v».), fe'or. és dec, 24-ét racge. hét» ha tz péntek, szombat v. 24, előtti csüt., ápr. első főn és kedden. Mindszent vasárnapra esik, úgy a csütörtök, jún. 24. előtti napját mege, hétfőn áv. mege. szerdán. csütörtök, aug. 18-án, okt. Patca (Somogy vm.), Pilis (Pest vm.), jan. .utolsó csütörtök és dec. márc. 23,, máj. 12,, jún. 5-ét, ápr. 5-ét, júl. 5-ét, első csütörtök. 21. és szept. 17. okt. 5-ét mege, vasár* Páka (Zala vm.), ápr. . Pátka (Fejér vm.), máj. napon, ha a határnap 12-ét, júl. 20-át, nov. vasárnapra esik, úgy az14., okt. 10._ Paks (Tolna vm.j, máj. 18-át mfogl. hét csü- nap. 16., júl. 15.. szept. 21.; törtökén, ha ünnep, a Pilisvörösvár (Pest vm.), nov, 25. napokat mfogl. köv. köznapon. febr. 20-át, szept. 8-át héten hétfőn. Pécel (Pest vm.). máj. köv. hétfőn. Pálháza (Abauj-Torna első, szept, második hétPincehely (Tolna vm.), vm.j, máj, és okt. hó má- főjén és keddjén, húshagyó kedden"áv. és sodik csütörtökén, ünnep Pécs (Baranya vm.), hamvazószerdán kv.,- Szt. -esetén köv. köznapon. minden hó első hétfőjén, György nap. Űrnap és Páli (Sopron vm.), máj. ha ünnep, köv. köznapon. Simon-Júda nap hetében 28., szept. 13., vasárnap Pécsvárad (Baranya kedden. v. ünnep esetén a köv. vm.), febr. 14-ét, ápr. Piszke (Esztergom vm,), köznapon. 23-át mfogl. hét hétfőjén júl. 2. búcsú és kv. Pénkány, ápr. 24., jún. és keddjén, jún. 13-át, Polgár (Szabolcs vm), 24., dec. 15. mfogl. hétfő vasárnap v. ünnep esetén jan., márc. második heté» és kedden áv„ okt. 16— a köv. köznapon, Nagy- ben szerdán, ünnep ese23. kv., okt. 18. áv. boldogasszony és Lukács tén a köv. köznapon; jún. Pápa (Veszprém vm.), nap hetében hétfőn és 14-ét, szept. 20-át mfogl. Gyertyaszentelő Boldog- kedden. héten szerdán. asszony, Gyüm. BoldogPellérd (Baranya vm.), Polgárdi (Fejér vm.), asszony, Szentháromság márc. 19., máj. első csü- márc. 19-ét, szept. 16-át vasárnapján, júl. Sarlós törtökén, júl. 25-e heté- mege. hétfőn, ha ünnep, Boldogasszony, aug. Nagy- ben csüt., okt. 10. a köv. napon. boldogasszony, szept. KisPelsőc (Gömör vm.), Porcsalma (Szatmár asszony és dec. Boldog- febr. 22., ápr. 13., júl. 3., vm.), márc. máj,, szept. asszony szepl. fog. ünne- szept. 18., dec. 4. áv. és és nov. negyedik szerdápeket köv. kedden és kv., ápr. 6., máj. 12. és ján, ker. v. nemzeti ünszerdán, ha ez ünnepek dec. 20. kirakóvásárok. nep esetén a köv. közvalamelyike keddre vagy Perbete, febr. 6., márc. napon áv. és kv. szerdára esik, úgy a köv. 20., júl. 17., okt. 16-át Poroszló (Heves vm.), kedden és szerdán. mfogl. hét hétfőjén áv. és febr. 9-ét, jún. 1-ét, szept, Pápateszér, ápr. 8-át, kirakóvásár. 1 -ét, nov. 9-ét mege. hcfszept. 1 - ét köv. csü- Perecsény (Ung vm.), főn, ha a határnapok hitminden hó első hétfőjéu főre esnek, aznap. törtökön. Pépóc (Vas vm.j, febr. áv. és kv. Pölöske (Zala vm.), 14-ét és pünkösd napját Pered, Benedek, Rem. nagycsütörtök és nov. 15., mege. hétfőn, aug. 10., Antal, Úr szinevá., Erzsé- ha vasárnap, ha nem, köv. okt. 26-át mege. hétfőn. bet hetébe eső szerdán vasárnap. Vasárnap v. ünnep esetén áv., csüt. kv. Pusztamérges (Csonga pünkösdi vásár kivéPereg (Pest vm.), márc., rád vm.), márc. 12;, ha telével, a köv. köznapon. szept. és dec. 20-án áv. ünnep, köv. köznapon kiPárkány (Esztergom és kv., ünnep esetén a rakó nélkül áv vm.), ápr. 24., jún. 19., köv. köznapon. Putnok (Gömör vm.), aug. 21., okt. 23. és dec. Perkáta, márc. 12., jún. febr. 2-át, húsvétot, pün11. hetében hétfőn áv., 4., aug. 29., nov. 14., ün- kösdöt, aug. 15-ét, nov. kedden kv. A z októberi nep esetén megelőző hét- 1-ét és karácsony napját vásár kirakója már meg- köznap. mege. hétfőn. előző szombaton kezdőPétervására (Heves Püspökhatvan (Pest dik és egy hétig tart. vm.), jan. 2-ik napján, ha vm), ápr. első, szept. Pásztó (Heves vm.), ez péntekre v. szombatra 15-ét követő szerdán, febr. 15-ét mege. hétfőn esik, utána való hétfőn; ünnep esetén a köv. naés kedden. Virágvasárnap Pongrác hetében szerdán, pon. Cyprián napján, u„ jún. 29-ét, aug. 10-ét szept. Püspökladány (Hajdú

74 rm.), tnáre, 19-ét mfogl. nap, okt. 29-ét mege. hét csütörtökén, jún. má- szombaton. Recsk (Heves vm.), ápr. sodik csütörtökén, s2ept. 29-ét és nov. 11 -ét mfogl. és szept. második hétfőjén és karácsony előtti bét csütörtökén. Füspöknádasd (Baranya hétfőn. Rédics (Zala vm.), márc. vm ), ápr. 8. hetében hétfőn, ünnep esetén a 26., nov. 19., vasárnap v. kcv. napon, aug. 20-át, ünnep esetén a köv. naszeot. 29-ét mfogl, héten pon, hét'őn. Regöly (Tolna vm.), Uábacsanak (Sopron máj, 16-át és aug. 15-ét vip,), ápr. első és okt. mfogl. hét keddjén. második hétfőjén, ünnep Répceszemere (Sopron esetén a köv. köznapon, vm.), máj. 7., szept. 14. Rébahídvég (Vas vm.), Vasárnap esetén a köv. jan, harmadik hétfőjén, hétfőn. nagyhét hétfőjén, jún. Répceszentgyörgy (Vas harmadik hétfőjén, okt. 4., ha hétfőre esik, különben vm.), márc. 12., ápr. 24., a köv. hétfőn. Vásárait pünkösd u. kedden, okt. 26-án. nem tartja. Rétközberencs (SzaRábapatona (Győr. vm.), ápr. 25-ét megelőző hét, bolcs vm.), júl. 2., dec. nov. 5-ét mfogl, hét csü- 18. (Nem tartják.) Rétság (Nógrád vm.), törtökén, ker. v. nemzeti ünnep esetén köv. köz- jan. 20-át mege. hétfőn, ha ünnep, a köv. napon, napon áv. és kv. Rácalmás (Fejér vm.), ápr. és júl. első hétfőjén, ápr. 12., okt. 15-ét mege. ha ünnep, a köv. napon, hétfőn, ha az ápr.-i vásár szept. első hétfőjén. ünnepre esik, akkor a Ricse (Zemplén vm.), köv. köznapon. márc. 25-ét, jún. 24-ét, Ráckeve (Pest vm.), okt. 19-ét, dec. 10-ét m.jan. 25-ét, ápr. 17-ét, júl. fogl. hét hétfőjén, ünnep 15-ét és nov. 5-ét mege. esetén a köv. napon. vasárnap áv, és • hétfőn Rimaszécs, jan. Pál, kirakóvásár. ápr. Szt. György, jún. ŰrRáckozár 1. Egyházas- nap és szept. Szt, Mihálykozár, nap hetében hétfőn áv. Rajka (Moson vm.), és kv. farsang utolsó hétfőjén, Rimaszombat, jan. 25,, nagycsütörtökön. pün- febr. 24., ápr. 1., máj. 14., kösd u. kedden, Ür színe- júl. 11., aug. 28., okt. 20., változását 'köv. hétfőn, dec. 1., havi állatvásárok: Kálmán napját köv. hét- jan. 7., febr. 12., márc. 12., főn. Tamás napján. ápr. 13., máj. 3., jún. 11., Rakaca (Borsod vm.), júl. 26., aug. 13., szept. rebr. és máj. második, júl. 10., október 11., nov. 12., harmadik, okt. második dec. 17. hetében szerdán. hétfőjén. Romhány (Nógrád vm.), Rakamaz (Szabolcs ápr. 10-ét, nov. 10-ét köv. vm.), ápr. 25., aug. és nov. hétfőn, ünnep esetén a hó második hetében hét- köv. napon. főn, ünnep esetén a köv. Rozsnyó, Gábor-nap, napon. Márk-nap, Gellért-nap és RákőcziUlva (Szolnok Lázár-napot mfogl. héten vm.), ápr. 20-át köv. szom- kedden, pünk. és Mindbaton, ha a határnap szent ün. mege. kedden, szombatra esik, úgy azRum (Vas vm.), jan. 10.,

márc. 21,, jún. 27„ aug. 25., okt. 15. SajógSmör, febr. 15., máj.. 3,, júl. 5., okt. 3. kv. és marhavásár. Sajószentpéter (Borsod vm.), márc. 12., ápr. 24.; jún. 29., szept. 29., dec. 6. hetében hétfőn. Hónapos vásárok febr.,^ aug. és okt. 15-ét köv. í é t f ö n állatfelhajtás. Sajővárkony (Borsod vm.), ápr, és dec. első hétfőjén. Sajtoskál (Sopron vm.), Laetare e. csütörtökön, Szt. Iván, Szt. Gellért és Szt, Tamás najsok heteiben csütörtökön, Salánk (Ugocsa vm.), máj. 10., júl. 12., aug. 16., szept. 27. hetének szerdája. Salgótarján (Nógrád vm.), január, máj., júl. és okt. harmadik hétfőjén áv. és keddjén kv., ünnep esetén a köv. napon. Sárbogárd (Fejér vm.). febr. 15-ét, ápr. 4-ét, jún. 14-ét, szept. 15-ét és nov. 19-ét mfogl. hét hétfőjén. Sári (Pest vm.), aug. 15. Sarkad (Bihar vm,), ápr, 17-ét mege. csütörtökön és pénteken, jún. 8., okt. 10. és dec. 21. napokat mege. héten csütörtökön és pénteken, ünnep esetén a mege. két köznapon. Sárkeresztúr (Fejér vm.), márc. 20-át mfogl. hét hétfőjén, máj. 13-át mege. hétfőn, aug. 10-ét mfogl. hét hétfőjén és okt. 15-ét mege. hétfőn, a márc. és aug. vásárok ünnep esetén a köv, köznapon tartatnak. Sármellék (Zala vm.), húsvét e. és Szt. Márton e. kedden, ünnep esetén a köv. köznapon. Sárosd (Fejér vm.), máj. 1-ét, júl. 1 -ét, aug. 14-ét, nov. 11-ét mfogl.

75 Hét hétfőjén. Ha ünnep, a köv. kedden. Sárospatak (Zemplén vm.), márc., máj., aug. és okt. hónapok első, dec. hónap második szerdáján, ha ünnep, a köv. szerdán. Sárrétudvari (Bihar vm.), máj., aug. és okt. hó első szerdáján, az aug. vásár ünnep esetén a köv, hétköznapon. Sárvár (Vas vm ), febr. ápr,, júl. és szept. első hétfőjén, ünnep esetén köv. köznapon. Sásd (Baranya vm.), márc. 1-ét, máj. 7-ét, júl. 7-ét, szept. 1-ét, okt. 1-ét mfogl. hét keddjén, ünnepnap esetén a köv. köznapon. Sátoraljaújhely (Zemplén vm.), Apollónia, virágvasárnap, júl. 2., szept. 2., nov. 5. napok hetében, karácsonyt mege. héten hétfőn és kedden, ünnep esetén csütörtökön és pénteken. Sellye (Baranya vm), márc. 4., máj. 1., aug. 10.. okt. 15. és dec. 3. határnapokat mfogl. hét keddjén, ünnep esetén a köv. köznapon. Senyeháza (Vas vm.), máj. 8,, ha vasárnap v. ünnep, a köv. köznapon kv. és áv„ aug. harmadik, nov. és dec. utolsó vasárnapján. Seregélyes (Fejér vm.), jan. 29-ét mfogl. hét hétfőjén, feketevasárnapot, Apostolok oszlását és okt. -1-ét mfogl. héten hétfőn. Siklós (Baranya vm.), márc. 19. hetében, Szentbáromság vasárnap után, Nagyboldogasszonv hetében. nov. 30-a hetében hétfőn. Simontornya (Tolna vm.), Lactare, Exaudi és őrangyalok vasárnapját, Imre herceg napját mfogl, hetekben kedden áv., és szerdán kv.

Siófok, ápr. 20.. jún 19., aug. 20. és okt. 19-ét mfogl. hét szerdáján. Solt (Pest vm.), Sára napot köv., ápr. 18-át mege., Márton napot köv. hétfőn áv. és kedden kv.; ha a napok hétfőre esnek, úgy aznap és kedden, ünnep esetén a köv. két köznapon; Rókus napot mege. kedden áv., szerdán kv., ha Rókus napja keddre esik, aznap és a köv. szerdán. Soltvadkert (Pest vm.), Szt. György napját és nov. 1-ét mfogl. hét keddi napján. Somberek (Baranya vm.), ápr. 8. és aug. 8. hetében hétfőn, vasár- v ünnepnap esetén a köv. hétköznapon. Somlószöllős (Veszprém vm.), máj. és nov. elsejét mege. szerdán. Somlyóvásárhely [Veszprém vm.), Benedek, Margit, Lambert és karácsony napot mfogl. hét hétfőjén. Somogybükkösd, aug. 5. utáni vasárnap. (Búcsúkirakóvásár.) Somogyjád (Somogy vm.), márc. 14., jún. 1., okt. 5., vasárnap v. ünnep esetén a köv. napon. Somogysámson (Somogy vm.), jan. 2., márc. 12., aug. 2. Ha ünnep v. vasárnap, úgy a köv. köznapon. Somogysárd (Somogy vm.), áldozócsütörtök e. hétfőn, Sarlós Boldogasszony, Ür színeváltozása, Máté napján. Ha vasár- v. ünnepnap, úgy a köv. napon. Somogyszii (Son.ogy vm.), márc. 1., máj. 10., szept. 15-én. Ha vasárnap, a köv. hétfőn, nov. 19-én. Somogyszob (Somogy vm), márc. 24-ét, máj. 24-ét, szept 24-ét mege. szerdán.

Somogyér (Somogy vm.), ápr. 18., máj. 2!>„ okt. 15. Ha vasárnap v. ünnep, a köv. köznapon. Somorja. Gergely, Szent György, Szent Bertalan, Brúnó, Mindszentek napját mege. hétfon és B.asszony szepl. fog. napja előtt hétfőn, ha ünnep, s köv. nap" kv. és áv. Sopron, márc. első hétfőjén, máj. első hétfőjén, aug. első hétfőjén. Szent Erzsébet-nap hetében hétfőn országos áv. és kv. Febr., ápr., jún., júl., szept. és okt. első hétíöjén orsz. lóvásár. Soroksár (Pest vm.), márc. S-át, máj. 15-éí, aug. 10-ét és okt. 31-ét mfogl héten vasárnap és hétfőn. Sóskát (Fejér vm), Gergely, Medárd, Ür színevárt. és Erzsébet hetében kedden áv. és szerdán kv., ünnep esetén a köv. napon. Söjtör (Zala vm.), márc. első csütörtökén, máj. második hétfőjén, ha ünnep, a köv. napon, júl. 30-án, szombat, vasárnap, v. ünnep esetén a köv. köznapon, okt. 15-ét köv. hétfőn, ünnep esetén a köv. köznapon. Sükösd (Pest vm.), máj. 10-ét, aug. 10-ét, dec. 13-át mege. hét péntekén, ha ünnep, a köv. köznapon. Sümeg (Zala vm.), böjt közepe u. kedd, nagyhétben hétfőn, áldozócsütörtök e. kedden, Sarlós Boldogasszony napján, Bertalan, Dömötör, s Erzsébet napokon. Süttő (Esztergom vm.), márc. 18., jún. 18., szept. 18. és dec. 18. napokat mfogl. hét csütörtökén. Szabadhídvég (Somogy vm.), márc. 10., jún. 18., aug. 25., dec. 10., vasárnap v. ünnep esetéji A köv. hétköjnapon.

76 Szabadszállás

(Pest

vm.), márc. 31-ét, júl. 7-ét, szept. 17-ét és nov. ,15-ét mege. vasárnap, ha vasárnapra esik, úgy aznap, előző nap áv. Szabadszentkirály (Baranya vm.), jan. 15-ét mfogl. hét csütörtökén, áldozócsütörtök e. napon, júl. 27-én, aug. 15-ét mfogl. hét csütörtökén, szept. 21-én, nov. 2-án, vasárnap v. ünnep esetén a köv. hétköznapon. Szakály (Tolna vm.), ápr. 8., okt. 14., ha ünnep, a köv. hétköznapon. Szakcs {Tolna vm.), fcbr. 24., jún. 3., szept. 14., dec. 6. Szaikszentmárton (Pest vm), jan. 28., máj. 19., júl. 20., okt. 18. Szamosszeg (Szatmár vm.), pünkösd és Kisasszony nap hetében kedden, ünnep esetén a köv. hétköznapon. Szánk (Pest vm.), júl. 20-át megelőző szerdán. Szany (Sopron vm.), márc. 21 -ét köv. hétfőn, máj. 9., szept. 19.. nov. 25-ét köv. hétfőn kv. és áv.: jan. 15-ét és júl. 25-ét mfogl. hét hétfőjén áv. Szarvas (Békés vm.), febr. 24-ét, jún. 24-ét, okt. 19-ét, dec. 21 -ét mege. pénteken marhav., szombaton lóv., vasárnap és hétfőn kv., ha a határnapok vasárnapra esnek, vasárnapon és hétfőn kv„ a mege. szomba'on áv. Szászvár (Baranya vm ), inárc. 25-ét köv. hétfőn, jún. utolsó hétfőjén, ünnep esetén a köv. köznapon, szept. 15. Szccsény (Nógrád vm ), jan. 25-ét, márc. 12-ét. ápr. 24-ét, jún. 13-át. júl. Apóst, oszl., aug. 29-ét, nov. 25-ét mfogl. hét hétfőjén áv. és keddjén kv., vasárnap esetén a köv. hétfőn és kedden.

Szeged (Csongrád vm ), febr. 17., máj. 5., júl. 31,, okt. 10., nov. 30. napokat mfogl. hetekben vasárnaptól vasárnapig, a vásár kezdetét mege. pénteken és szombaton sertésvásár. Szeghalom (Békés vm.), febr. 10., máj. 20., júl. 20. és szept. 20. napok u. hétfőn és kedden. Szegvár (Csongrád vm.), márc. 10., máj. 19., aug. 19. és nov. 19. napokat mege. szombat áv., vasárnap és hétfőn kv. Székesfehérvár (Fejér vm.), febr., ápr., jún., aug., okt. és dec. 13. hetében szerdán orsz. áv. és kv., a többi hónapokban a 15-ét mfogl. szerdán orsz. áv., ünnep esetén a köv. köznapon. Szekszárd (Tolna vm), virágvasárnap, áldozócsütörtök, Sarlós Boldogasszony, Keresztfeltalálás és Erzsébet napokat mfogl. hét hétfői napján. Szene (Pozsony vm.), vízkereszt után, Mátyás után, Leó előtt, nagyhétben Orbán előtt, Margit előtt, Egyed után, Lukács előtt és karácsony hetében hétfőn. Szendrő (Borsod vm.), jan. 22., márc. 25., aug. 1. és okt. 4. napokat mege. hétfőn. Szenna (Somogy vm.), máj. 27., szept. 14., vasárnap v. ünnep esetén a köv. köznapon. Szentantalfalva (Zala vm.). febr. első hetének, Antal nap hetének, nov. utolsó hetének szerdáján. Szentbékkálla (Zala vm). Gyümölcsoltó Boldogasszony utáni hétfőn. Szentdienes t (Baranya vm.), orsz. áv. jún. 1., orsz. áv. és kv. márc. 16., okt. 9., ünnet) esetén köv. köznapon. Búcsú-kirakóvásárát ezidőszerint nem tartja meg. Szentendre (Pest vm.),

máj. 5-ét és aug. I-ét mfogl. hét hétfőjén. Mindszent napját köv. hétfőn. Szentes (Csongrád vm.), febr. 2-át, ápr. 24-ét, júL 22-ét, szept. 21-ét és nov. 30-át mege. pénteken és szombaton, ha a napok szombatra esnek, úgy aznap és pénteken, ünnep esetén a mege. pénteken és szombaton. Szentgál (Veszprém vm.), ápr. 8-át, júl. 16-át, szept. 1 -ét, nov. 25-ét míogl. hét keddjén, keresztény ünnep esetén a köv. köznapon. Szentgotthárd (Vas vm.), márc., jún., szept. és dec. kántorszerda utáni hétfőn, nagycsütörtökön, máj. 1., júl. 22., okt. 18-án. Szentgyörgyvölgy (Zala vm.), febr. 19., ápr. 12., jún. 8., aug. 10., okt. 21. Ha ünnep v. vasárnap, a köv. napon. Szentlőrinc (Baranya vm.), febr. 14., ápr. 12., jún. 10., szept. 4., okt. 18., dec. 21. Ünnep esetén az ápr. és jún. vásár a határnapot mege., a febr. és szept. vásár a határnapot köv. hétfőn, az okt. és dec. vásár a határnapot köv. hétfőn tartandó. Szentmártonkáta (Pest vm), szept. 1 -ét mege. hétfőn. Szentpéterúr (Zala vm.), márc. 19., jún. 30., okt. 20., ha vasárnap v. ünnep, a köv. köznapon. Szepetk (Zala vm), márc. első hétfőjén, dec. Luca napot mege hétfőn. Kisasszony napját mege. hétfőn áv. Szepsí, febr. 26-át magábafoglaló héten hétfőn, húsvét ünnepet megelőző csüt., a pünkösd ünnepet mege. csiit., júl. 15-ét, okt. 31-ét mfogl. héten hétfőn, karácsony ünnepet mege. csütörtökön, ha ünnep v. vasárnap, a köv. napon.

77 Szerencs (Zemplén vm), jan. 16., ápr. 24., aug. 16., nov. 2., vasárnap v. ünnep esetén a köv. hétköznapon. Szigetszentmiklós (Pest vm.), ápr. 2-án és okt. 22-én, ünnep esetén a köv. köznapon tartja. Szigetvár (Somogy vm.), jan. 25., ápr. 24., jún. 12., aug. 2., szept. 29., nov. 19. napokat mfogl. hét hétfőjén kv. és áv., keddjén kv. Nagyboldogasszony és kisasszony napján orsz. jellegű vásár. Szihaloa (Borsod vm.), máj. és okt, 20-át köv. hétfőn, ha ünnep, a köv. hétfőn. Szikszó (Abauj-Torna vm.), febr. 6„ máj. l . , j ú l . 22., szept. 8., nov. 1!. napokat mfogl. hetek vasárnapján és hétfőjén, ha hétfő ünnep, úgy hétfőn és kedden. Szilasbalhás (Veszprém vm ), máj. 1., okt. 30. S í i l (Sopron vm ). febr 24.. ápr. 24., jún. 4 Bertalan napján, ünnep v. szombat esetén az utánuk köv. hétfőn és karácsony előtti csütörtökön. Szirák (Nógrád vm.), febr. 24-ét köv., máj. 15-ét, szept. 8-át mege. és nov. 25-ét köv. hétfőn kv., kedden áv. Szob (Hont vm.), jan. 15., ápr. 6 , jún. 27., okt. 20. napokat mege. hétfőn. Szokoiya (Nógrád vm.), febr. és okt. utolsó keddjén áv és kv. Szolnok (Szolnok vm), febr. 24., máj. 18., szept. 8., nov. 5. napokon hétfőn; ha nem hétfőre esnek, a mege. hétfőn, ünnep vagy halottak napja esetén a mege. kedden. Szomajom (Somogy vm.), ápr. 27., okt. 5., vasárnap v. ünnep esetén a köv. köznapon. Szombathely (Vas vm.), húshagyó keddet, Szent

György napot mege. kedden és szerdán, ha Szent György keddre esik, úgy aznap és szerdán; Űrnap e. kedden és szerdán; júl. 25., ha cem keddre esik, a mege, kedden, Kisasszony napot, András napot mege. kedden és szerdán, ha András nap keddre esik, úgy aznap és szerdán kv. és áv.; máj. harmadik, okt. hó első keddi napján áv. Szőllősgyörök (Somogy vm.), márc. 21., máj. 16., szept. 9., okt. 18. Ha vasárnap v. ünnep, a köv. napon. Szőny (Komárom vm.), márc. 4., máj. 16., júl. 17. és szept. 13, napokat köv. hétfőn. Szőreg (Torontál vm.), febr. 24., ápr. 20., júl. 15., szept. 14. napokat mege. vasárnap, ha határnapok vasárnapra esnek, úgy aznap. Szulok (Somogy vm), húsvét, pünkösd és Lukács nap e. hétfőn. Tab (Somogy vm.), ápr. 11., jún. 2., aug. 1., szept. 21., vasárnap v. ünnep esetén a köv. köznapon. Tabajd (Fejér vm.), febr. 3., máj. 24., aug. 30., nov. 8. napokat mfogl. hét csütörtökén, ünnep esetén szerdáján. Tallos, febr. 5-ét és okt. 8-át mfogl. hét csütörtökén kv. és áv. Tállya (Zemplén vm.), jan. 22., ápr. 4., jún. 27., okt. 19. Tamási (Tolna vm.), tavaszi kántorbőjt (febr.— márc.), nyári kántorbőjt (máj.—jún.) előtti, júl. Magdolna-nap előtt, szept. és dec. kántorbőjt előtt kedden, ha ünnep, a köv. köznapon. Tápióbicske (Pest vm.), febr. 7-ét, máj. 7-ét mege. hétfőn, okt- 15-ét mege. kedden. Tápiógyörgye (Pest

vm.), márc. 1., máj. 5. él aug. 31. Tápiószecsö (Pest vm.£' ápr. 15., nov. 15., ha vasárnapra v. ker. ünnepre esik, a köv. köznapon áv és kv. Tápiószele (Pest vm.), jan. 1., ápr. 1., jún. 29. és okt. 15. napokat mfogl. hét hétfőjén. Tápiószentmárton (Pest vm.), márc. 5., okt. 1., vasárnap v. iinneo esetén a köv. napon. Tapolca (Zala vm.), márc., máj., aug. és dec. hónapok első szerdáján, ha ünnep, csütörtökön. Taracköz, jan. 23., febr. 20-, márc. 6., ápr. 3., jún. 5., júl. 3., szept. 4., szept. 25., okt. 9„ nov. 20.. dec. 11. Tarcal (Zemplén vm.), febr. 3., márc. 10,, máj. 5., aug. 11., szept. 29. é$ nov. 17. napokat köv. hétfőn, ünnep esetén a mege. hétfőn. Tardoskedd, aug, 20-át köv. hétfőn kv. és sertésvásár. Tarján (Komárom vm.), márc. 31., máj. 10., aug. 4. és okt. 18. napokat mfogl. hét hétfőjén. Tarpa (Bereg vm.J, márc. 19., jún. 11., okt. 8.. vasárnap v. ünnep esetén a köv. napon. Tass (Pest vm.), orsz. áv. és kv.: ápr. 24-én, nov. 4., ünnep esetén a köv. köznapon. Tata (Komárom vm.), húsvétot, pünkösdöt köv. héten, János fejvétele é« Imre hetében kedden és szerdán. Tatabánya (Komárom vm.), minden hó 15-ét köv. hétfőn havi kv. Tatárszentgyörgy (Pest vm.), okt. 20. orsz. jellegű búcsú kv. Tengelic (Tolna vm.), jún. 20-át, okt. 23-át mfogl. hét csütörtöké«,

78 Lr.nep esetén a kőv. köznapon. Téglás (Hajdú vm.), jan. 28., máj. 10., aug. 18., okt. 29. napokat mfogl, hét csütörtökén. Tét (Gyűr vm.), ieUr. 16-át, máj. 16-át köv., jul. 31 -ét, okt. 31 -ét mege. csütörtökön. Ha a májusi vásár vasár- vagy ünnepnapra esik, úgy a mege. köznapon. Tevel (Tolna vm.), ápr. és jún. első keddjén, okt. 3. keddjén, ünnep esetén a köv. köznapon. Tihany (Zala vm.), ápr. hó 24-ét és júl. hó 24-ét köv. kedden. Tinnye (Pest vm.), jan. és márc. hó 'első, jún. hó második és okt. hó első hétfőjén. Nem tartja meg. Tiszabercel (Szabolcs vm.), febr. ló., jún 2., aug. 24., okt. 15. napokat mfog!. hét szerdáján. Tiszacsege (Hajdú vm.), ápr. 12-ét, júl. 1 -ét, szept. 20-it, nov. 15-ét mege. hétfőn. Tiszadob (Szabolcs vm.), jan. 15-ét, ápr. 17-ét, aug. 7-ét és okt. 4-ét mege. hétfőn. Tiszaföldvár (Szolnok vm.), márc. 24., jún. 3., aug. 29., okt. 11. napokat mege. vasárnap és hétfőn. ha a határnap vasárnapra esik, úgy aznap és hétfőn. Tiszafüred (Heves^vm.), jan. 4., ápr. 15., aug. 4.', okt. 3. napokat mfogl. hét csütörtökén és péntekén. Tiszakarád (Zemplén vm.), Gyümölcsoltó Boldogasszony napját mfogl. hét szerdáján, ünnep esetén a köv. köznapon, jún. 24-ét, szept. 8-át mfogl. hét szerdáján. Tiszakürt (Szolnok vm.), máj. hó első és szept. 20-át níogl. hét vasáraapján ¿V. és hétfőjén kv. i l m l ó k (Szabolcs vm.),

tén a köv. köznap áv. és kv. Toinasémedi (Tolna vm.), jún. 21 -ét mfogl. hét hétfőjén, ünnep esetén a köv. köznapon, okt. 22-ét mfogl. hét hétfőjén. Tompa (Bács-Bodrog vm.), máj. 16-át, szept. 8-át, okt. 28-át megelőző hétfon. Toponár (Somogy vm.), ápr. 25., Szentháromság vasárnapját köv. hétfőn, aug. 25., nov. 11. Tornaszeninndrás (Abauj-Torna Vm ), Gyertyaszentelő Boldogasszony napját, Fülöp, Egyed és Dömötör napját mege. csütörtökön, ha a napok csütörtökre esnek, úgy aznap. Tóts?enimárton (Zala vm.), jún. 13., nov. 11. Torsa, jan. 25., márc. 15., ápr. 26., aug. 31., okt. 2ó., nov. 22. (A nap minden évben a város által meghatározva.) Tornaalja, márc. 14., máj. 17., aug. 23., okt. 16-, dec. 26. Első napon áv., második napon kv. Tótszerdahely (Zala vm.), máj. 15., szept. 14., vasárnap esetén a köv. hétköznapon. Tótvázsony (Veszprém vm.), jún. 10-ét. okt. 21-ét mfogl. hét szerdáján, ünnep esetén a köv. hétköznapon. Tököl (Pest vm.), máj. 1., okt. 2. Törökkoppány (Somogy vtn.), nov. 20-án, vasárnap v. ker. ünnep esetén a köv. köznapon. Törökszentmiklós (Szolnok vm.), jan, 10., ápr. 17., júl. 26., okt. 4. napokat mege. vasárnap, ha a határnap vasárnapra esik, úgy aznap. Tura (Pest vm.), virágvasárnap és okt. hó 2. vasárnapján, két napon Tolna, jún., aug. első át, első nap áv., második hétfőjén, ker. üonep ese- uap kv. febr. 14.. máj. 15., aug. 21., szept. 25.. nov. 27. napokat mfogl. hét csütörtökén, ha ünnep, a mege. szerdán. Tíszaluc (Zemplén vm.), jan. 5., ápr. 15:, júl. 10., nov. 5. Tiszanána (Heves vm ), febr. 24., máj. 1„ aug. 4. és okt. 15. napokat pege. héífön, ha a határnapok hétfőre esnek, úgy aznap. Tiszaörs (Heves vm.), máj. és dec. hó első hétfőjén. Tiszapalkonya (Borsod vm.), próbaképen febr. utolsó, aug. második hctfGjén, ker. v. nemzeti ünnep esetén köv. köznap áv, és kv. Tiszapolgár (Szabolcs vm ), !. Polgár. Tíszaroff (Szolnok vm ), márc. 10., okt. 9., vasárn j p v. ünnep esetén a kőv. hétfőn. Tiszaszentímre, jún. 14-ét mfogl. hét hétfőjén és nov. 19-ét mege. hétfőn. Tiszatarján (Borsod vm.), ápr. 5., júl. 30., szept. 10., nov. 30. napokat mege. hétfőn, ha ünnep, a köv. napon, a határnapot megelőzőleg kizárólagos áv. Tiszaújlak, január 25., márc. 22., máj. 3„ jún. 21., aug. 9., okt. 18. és nov. 15. napját mfogl. hetek szerdáján. Tiszavárkony (Szolnok vm.), szept. 8-án orsz. búcsú kv. ,,Tokaj (Zemplén vm), márc. 24., jún. 23., júl. 22., szept. 22., okt. 27., dec. 22. napokat mfogl. hét hétfőjén, ünnep esetén a köv. hétfőn. Tolcsva, ápr. 8-, jún. 22., szept. 9., nov. 10. Ünnep esetén a megelőző hétfőn.

79 Turkeve (Szolnok vm.), ápr. 1-ét, jún, 20-át, szept. 20-át, dec. 6-át mege." vasárnap és hétfőn, ha a határnap vasárnapra esik, úgy aznap és hétfőn. Tűrje (Zala vm.), febr. 24., ápr. 24., júl. 25-, szept. 29., ha vasárnap v. ünnep, a köv. hétköznapon. Tüskevár (Veszprém vm.), febr. 24., jún. 13., júl, -22., szept. 8. napokat mege. hétfőn. Udvard, György, jún. 1. hetében, szept. 29., őrangyal hetében hétfőn áv. és kv. Újfehértó {Szabolcs vm.), Nagy Kárply, Medárd, Sámuel napját, nov. 20-át mfogl. hetek csütörtökén, Újmalomsok (Moson vm.), raárc., jún., szept„ dec. hónapok másodilc szerdáján, ha ünnep, a köv. hétköznapon, márc. 19-ét mfogl. hét szerdáján, máj. utolsó, szept. és dec. első szerdáján, ünnep esetén a köv. köznapon. Újkécske (Pest vm.), febr, 20., máj. 15., júl. 31., nov. 3. napokat mege. vasárnap áv. és hétfőn kv. Ha a határnap vasárnapra esik, úgy aznap és hétfőn. Újpest (Pest vm.), febr. máj., júl. és okt. 15-ét köv. vasárnap u. kedden. Újszász Pest vm.), márc. 8. hetének hétfőjén, jún. 25. hetének szerdáján és okt. 5. hetének hétfőjén. Und (Sopron vm.), márc. 20., máj. 11., jún. 30., szept. 9. Ungvár, január 25-ét, márc. 12-ét, áidozócsüt., Űrnapot, júl. 25-ét, szept. 8-át, 29-ét és nov 25-ét mege. hétfőn kv. és áv., kedden csak kv., továbbá febr., aug., okt. és dec. első csüt, áv. Uszod (Pest vm.), szept.

1-ét-mege. hétfőfi marhavásár. Üllő (Pest vm.), márc. 4-ét, aug. 10-ét mege. hétfőn. V á é (Pest vrá,|, orsz. vásárait ezentál niáij.-harmadik, márc. jún., .aug. utolsó hétfőjén* ;í>kt. második hétfőjén, karácsony előtti hétfőn, ünnep esetén a következő köznapon tartja. Vágfarkasd(Nyitra vm.), jan. 28,, Űrnapja, aug. 18., nov. 4., dec. 4. hetében kedden. Vágsellye, Dorottya, Orbán, Mária, Szent Kereszt felmag., Teréz és Katalin napját mfogl. hétfőn és kedde.n. Vaja (Szabolcs vm.), augusztus első hétfőjén. r Vajszló (Baranya vm.), taárc, Gergely, júl. Sarlós Boldogasszony, okt. Ferénc-nap hetében hétfőn, dec. 13-a hetében szerdán. V í l (Fejér vm.), febr. 20., máj. 16., aug. 16., okt. 20., ha az orsz. vásárok határnapjai ünnepre esnek, úgy azok a következő köznapon tartandók. Vámosgyörk (Heves vm.), jan. utolsó vasárnapját megelőző hétfőn, júl. utolsó hétfőjén, tíec. első hétfőjén, ünnep esetén a határnapokat köv. köznapon. Vámosmikola (Hont vm.), ápr. 6-át köv. hétfőn, júl. 22-ét és szept. 29-ét mege. hétfőn áv. és kedden kv., dec, 1-ét köv. hétfőn. Vémospércs (Hajdú vm.), Károly, Zsigmond, Lajos és Katalin napját mfogl. hét hétfőjén. Városlőd (Veszprém vm.), febr. 13-át és szept. 17-ét mfogl. hét szerdáján áv. Várpalota (Veszprém vm.), ápr. 12. aug. 6., nov. 11. és dec. 13. napokat mfogl. 'hét hétfőjén.

Vásárosbéc

(Somogy

vm.), ápr. 14., aug. 25., ünnep esetén a köv. köznapon. Vásárosmiske (Vas vm.), Gyertyaszentelő Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Sarlós Boldogasszony Nagyboldogasszony, Kisasszony napját követő napokon, Ferenc, Katalin és Luca napján. Ha a határnapok ünnepnapra esnek, a köv. napon. Vásárosnamény (Bereg vm.), húshagyó kedd után hétfőn, jún. Medárd-napot mfogl. héten hétfőn, szept. 8-át követő hétfőn, dec. Luca-napot mfogl héten hétfőn, ünnep esetén a köv. hétfőn kv. és áv.,; ápr., máj., aug. és okt. hónapok első keddjén, ünnep esetén a köv, köznapon' országos kv. szarvasmarha felhajtással. Vassurány, márc. 19., május 1., aug. 12„ okt. 26. (Nem tartják.) Vasszécsény (Vas vm.), febr. 16-át mege. csütörtökön, jún. 17-én, ha vasárnap v. ünnep, a köv. napon, szept. 14-ét és nov. 22-ét megelőzd csütörtökön. Vasszentmihály (Vas vm.), ápr, 24., okt. 28-án, ünnep esetén a köv. köznapon tartja. Vasvár (Vas vm.), jan. 27., márc. 15., máj. 3., jún. 13., aug. 10., szept. 29.. nov. 10. Velence (Fejér vm.), márc. 27., aug. 7., nov. ó. Véménd (Baranya vm.), márc. 27., júl. 17. és szejA. 30. Vép (Vas vm.), .fehérvasárnapot köv. hétfőn, áldozócsütörtököt' »ege. szerdán, Péter-Pál"napot.. István király napját aege. napon, nov. 5-én, ha n a nap szoíibat v. vasárnapra esik, Úgy a köv. hitfőn.

80 Verebély, Gyertyaszen- ápr. 3. és júl. 5. napokat Zalaszentlászló (Zala telő után, zöídcsütörtök köv. hétfőn. vm.J, jan. Antal-napot, előtt, Szent Albert után, Zagyvarékás (Pest vm.), máj. János-napot, NagyKer. Szent János e.. Szt. febr. 9., jún. 16., szept. 16. boldogasszony-napot köv. István u., Szent Mihály Zagyvaróna, minden hó- szerdán. e„ Szent Katalin e., Szt. nap 15-ét követő kedden Zalaszentmihály (Zala Tamás e. kedden barom-, havi kv. Ha ünnep, a vm.), febr. első hétfőjén csütörtökön kv. köv. kedden, és okt. hónapnak TerézVeresegyháza (Pest Zákány (Somogy vm.), nap előtti hétfőjén, ker. vm.), márc hó első, szept. márc. 19., ünnep esetén a v. nemzeti ünnep esetén hó harmadik hétfőjén, ün- köv. köznapon. a köv. köznapon orsz. áv. nep esetén a köv. közZala (Somogy vm.), ápr. és kv. napon. , 5., máj. 25., aug. 27., Zalavár (Zala vm.), Verpelét (Heves v m . ] , . o k ' f ... ( 7 , . febr. 24., jún. 8-át köv., )*n IS ánr 24 iún 27 ¿aiaapau (¿aia vm.j, ü n n e p r e n e m e s ö kedden, P okt. 31. napokat mege! m á r c ; P f k o s d előtti ., m á j . Zán ka (Za!a hétfőn, ha a határnap szerda. Őrangyal utam na- é s o k t . h ó harmadik csuhétfőre esik. úgy aznap. P - o k t . 31. ^ ^ « r t ö k é n ^ ü n n e p esetén a Vertesacsa (Fejér vm.), m á j Sarlós Boldog(Tolna vm.), a 4 _ Závod ,un. és nov. első szerda- a s s z o n y n a p j á t k ö v _ h é t . , kj ,an ker. ünnep esetén a f őn _ s z e p t . i4. £ ezidőszerint mege. köznap av. és kv. Zalabér (Zala vm.), Ger- n e _ t a r t j a m e á Vése (Somogy vm. , g t l y n a p o t i Medárd naZemplén, febr. 24., jún. márc. 5 , aug. 5. és okt. p o t m e á e . s z e r d á n , Nagy- 2 . nov 30., dec. 21. 30-án, ha ünnep v. vasar- boldogasszony napot, ádZebegény, máj. 15. és nap, a kov. koznapon. v e n t m i s o d i k vasárnapját október. Vesiprém (Veszprém köv. kedden. Zirc (Veszprém vm.l, vm.), jan. 6., febr. 14., Zalaegerszeg, havi áv. m á r c 19__ m á j ] _ jü[. 26., márc. 12., máj. 4., aug. és kv. minden hónap má- { c j, r a p r . 24., jún. 24., 10., szept. 21. napokat sodik keddjén, ünnep ese- s z e p t . 29., dec. 4., a mege. mfogl. hetek hétfőjén, tén a köv. köznapon. napon áv., a határnapon nov. első hétfőjén. Zalagyömörő, jan. 6. és _ v a s á r n a p vagy ünnep Veszprémvarsány nov. 25-ét követő kedden. e s e t é n a köv napon (Veszprém vm.) máj. Zalalövö (Zala vm.), jan. (Tolna vm.). 15-et es aug. 25-ét mfogl. 10., apr. 1 ,un. 13., aug. , fi_4 Dö. hét szerdáján, ünnep ese- 29., nov. 5 vasárnap v. P ^ , m{ faét r tén a kov. koznapon. ünnep eseten az aug.-i .... szerűa n Vésztő IBékés vm.), vásár kivételével, a köv. l» febr., máj., aug. és nov. hétköznapon. Zsambek (Pest vm.), hónapok 1. napját mfogl. Zalaszántó (Zala vm.), »ebr. 4., apr. 24., jun. 24. hét szerdáján. pünkösd u., Illés nap u. és okt. 28. napokat mfogl. hétcn Villány (Baranya vm.), kedden szerdán av. és csuápr. 4., júl. 5„ szept. 1., Zalaszentbalázs (Zala t o r t o k o " k v okt. 31., dec. 13., ünnep V m ) , Balázs napot, ÚrZsámbok (Pest vm.), esetén a köv. köznapon, napot, Szent István napot á pr. 1-ét és szept. 14-ét me e Visegrád (Pest vm.), követő hétfőn. á - hétfőn, jún. 24-ét és szept. 8-át Zalaszentgrót (Zala Zseliz, febr. 2-át mfogl., köv. vasárnapon. f e b r . 3., m á r c . 12., ápr. 25-ét mege,, Űrnap vm.) Vízvár (Somogy vm.), húsvét előtti szerda, jún. u„ szept. 8-át és okt. 9. márciusi vásárát április 24., júl. 13., szept. 1., nov. mfogl. hetekben, hétfőn 24-én tartja, ha a határ- 11., karácsony e. szerda, áv. és kedden kv. és nov. nap nem hétfő, úgy a Zalaszentiván (Zala 13. és 14. napján, ha nem me£e. hétfőn, ünnep ese- vm.), máj. 19., vasárnap hétfőre és keddre esnék, tén a köv. köznapon v, ünnep esetén a köv. a köv. hétfőn és kedden, tartja. Szept. 5. köznapon; aug. első hétZsigárd, márc. 25. és Yöra (Somogy vm.), főjén. * szept. 8-án kirakóvásár.

..áí

Kelyhek, f e l o n o k , p l a s c e n i á k stb. legelőnyösebb beszerzési forrása

Oberbauer A. utóda Magyarország legrégibb templomberendező és zászlókészítő vállalata. B u d a p e s t , IV. ker., Váci-utca 41. s z á m Alapiiásí év: 1863.

T e l e i o n : 18 33-44.

Oltárok, ikonoszfázionok építése és restaurálása Ü é t s ^ z c c c s c H

s&áltyálUatia

minden magyarok ügyét az, aki a határokon túl is tud tevékenykedni. Könnyen tehetjük ezt a játszva elsajátítható eszperantó nyelv segítségével. Nyelvtanainkból három-négy hónap alatt úgy megtanulhatja ezt a modern kor által megkövetelt nyelvet, hogy bármely nemzetbeliekkel könynyedén levelezhet, beszélhet. Magyarral magyarul, idegenekkel a semleges eszperantó nyelv segítségével beszéljünk! A j á n l h a t ó tankönyvek: Baghy Gyula: Eszperantó levéltanfolyam 10 leckében 6. — Baranyay Imre: Népszerű eszperantó nyelvtan . . 1'50 hernádszurdoki Mihalik József tanítóképzőiutézeti tanár: Az eszperantó kisegítő nyelv módszeres tankönyve 1'50 Tomán János: Magyar—eszperantó szótár . . . . 4-—

V „

„ „

Megrendelhetők a SzaJay-könyvkereskedésben, Budapest, VIII., Kender-u. 39. Postatakarékpénztári csekkszámla száma: 18.579.

MARIAPOCSI. MAGOSz NAPTÁR GÖRÖGKATOLIKUS MAGYAR HÍVŐK RÉSZÉRE KÖZÖNSÉGES ÉVRE. BUDAPEST KIADJA A MAGYAR GÖRÖGKATOLIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

Recommend Documents