.
^^>*^mm^^^m
MAGYAR rovásírás -T"
HITELES EMLÉKEI /..1^. "
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ARCHAEOLOGIAI BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL IRTA
D^-
SEBESTYÉN GYULA LEVELEZ TAG
K' )'/''
J8
MUMELLÉKLETTEL
ÉS
54
ÁBRÁVAL
Dr7íí hász y^ndirr' ki.,
KIADJA A ^915^'^^.
!,.
^
,
BUDAPEST. J9I5 MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
'-
2
;-7
S4-
llornyánszky Viktor cs. ós
Itir.
udvari könyvnyonidAja Uiidapcstori.
TARTALOMJEGYZÉK. ELS
A MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA.
-
—
I. XIII XVI. századi krónikások és cralékirók. grammatikusok, literátorok és diplomatikusok. . 1.
3.
—
—
V.
—
VII.
A
tulajdonjej,'yek téves szerepe. 14.
A
KÖNr\^
1.
—
A
VI.
1.
—
II.
Telegdi és Baranyai Decsi János.
M. Tud. Akadémia és a M. Nemzeti
konstantinápolyi és bolognai emlékek felfedezése. 25.
4.
1.
—
III.
A
tudományos tévedések.
IV. Felfedezések, hamisitványok és
Múzeum
régi 9.
1.
beavatkozása. 17.
I.
1.
IVLVSODIK K(")NYV.
A MAGYAR ROVÁSÍRÁS HITELES EMLÉKEI. ELS
A
középkori krónikások
és
a
FEJEZET.
XVI.
századi emlékirók följegyzései.
—
—
III. Thuróczi I. A Nemzeti krónika szövege 1221 tájáról. 31. 1. II. Kézai Simon szövege 1282 tájáról. 32. 1. János 1488 eltti följegyzései 32. 1. IV. Bonfini Antal XV. századi följegyzése. 33. 1. V. Oláh Miklós följegyzése 1536 táján. 33. 1. VI. Benczédi Székely István löOiki világkrónikájának adata. 33. 1. VII. Veit Goliel följegyzése I. Ferdinánd korából. 33. 1. VIII. Verancsics Antal (f 1573) följegyzése. 33. 1.
—
—
—
—
—
MÁSODIK FEJEZET.
A I.
IV.
Marsigli másolata. 35.
Az els
—
1
A
II.
biistrophedon szövege. 41.
középkori bolognai emlék. másolat két
—
I.
V.
A
bustrophedonja.
3().
1.
-
második bustrophedon naptára.
III.
A
fára rovott naptár. 40.
44.
1.
—
1.
—
VI. Korhatározó adatok.
55. lap.
H.AJÍMADIK FEJEZET.
I.
—
I\'.
A
\
felirat két má.solata.
felirat hitelessége. 66.
.")7.
1.
A —
csíkszentmiklósi II.
A
felirat
felirat t50(-böl.
megfejtése. 62.
1.
—
III.
Megtévesztésre szánt utánzatok. 65.
1.
1.
NEGYEDIK FEJEZET.
I.
73.
1.
-
A
felirat felfedezése. 69.
I.
A —
konstantinápolyi
II.
felirat t5í5-böl.
Dernschvvam konstantinápolyi másolata.
IV. .\ prágai és wolfenbiitteli másolat. 77.
1.
—
71.
1.
V. Történeti vonatkozások. 78.
— 1.
III.
A
felirat
megfejtése
IV ÖTÖDIK FEJEZET.
Szamosközy I.
A
könyv
flórenczi rovásirásos
híre. 82.
1.
István rovásírásos emlékei.
—
II.
Két lovásirásos emlék.
87.
1.
HATODIK FEJEZET. Telegdi János Rudimentája í598-ból. I.
1\'.
A
Könyvészeti
eligazodás.
íll.
inard.svásárhelyi másolat. 1U7.
—
1.
—
I.
II.
A
gicsseni
másoliit.
04.
Egyéb másolatok nyoma.
V.
—
1.
111.
III
A
liainburgi
niásolat.
1U5.
1.
—
1.
HETEDIK FEJEZET.
Az I
Báró Orbán Balázs felfedezése. 118.
letek 121.
enlakai
—
1.
II.
felirat 1668-ból.
Szabó Károly megfejtése
119.
1.
—
III.
Egyéb megfejtési
kísér-
1.
NYOI.CZ.MUK FE,1EZET.
Kájoni János följegyzései í673-ból. I.
Kájoni élete.
12;j.
1.
—
II.
Kájoni rovásirásos följegyzései. 125.
1.
—
III.
Kájoni eredeti betsora. V.W.
1.
HARMADIK KÖNYV.
ÍRÁSTÖRTÉNET! ELIGAZODÁS. ELS
A I.
Az
irás eszközei.
135.
1.
~
ugratás, összerovás és pontozás. 140.
II.
magyar
FEJEZET.
rovásírás rendszere.
Rovás, sorvezetés és bustropliedon. 13H.
1.
—
III.
Betürovás,
niagánhangzó-
1.
MÁSODIK FEJEZET.
A 1.
A
jedése. 144.
magyar
rovásírás és a középtengermellékí Írásrendszer kapcsolata.
rokonsági kapesolat kérdé.se. 143. 1.
—
A germán
III.
Írástörténetben. 155.
1.
—
II
.V
középteng(!rmi'llélu ös írásrendszer rováson történt ókori elter-
rúna és az ó-török rovásírás. 147.
1.
—
\\.
.\
1.
Név-
és
tárgymutató.
Készítette dr. .laUuboviih Emil. Kii.
Sajtóhibák.
1.
magyar
rovásírás helye az egyetemes
ELS
KÖNYV.
A MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA.
Sebeslypn
:
A Magyar
Rovásírás Hiieles Emlékei.
A MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA. I.
XVI. századi krónikások
XIII Árpádkori
hitiii
krónikusaink
említik elször,
és emlékírók.
liogy a keleti luitúrliegyek közé
szorult
székelj--
ségnek valami sajátságos, a iiiagyarságétól elüt Írásrendszere van. A Nemzeti Icránika kánonszövegének egyik névtelen szerkesztje 1221 táján ezt a különös jelenséget úg}- magyarázta meg, hogj'
rköd
a végeken
székelység a vlacliokkal
(oláhokkal) összekeveredett és ezeknek kástudományát jegyzje az erdélyi viszonyokat már jobban ismerte s mégis, a másik végletlje esve, azt hirdette, hogy ,azon föld lakosai az egész világon a leghitvánjabb emberek, mivel blachok és szlávok".- Minden egyéb adat híján nehéz megállapítani, hogy a Nemzeti hónilca említett
elsajátította.
király
Bki,a
III.
'
névtelené a székelyek külön Írásrendszerét csakugyan a vlachok és szlávok külön Cyrill-féle Írásrendszerével,
vagy a szolgálatunkban pásztorkodó vlaciiok velünk csakugyan közösen használt szám rovásával tévesz-
aszuáló görög-keleti oláhoknál
donnak
Hiszen annak,
a ki a székelyek
tollal
az alacsony
is
külön
és tintiival írják,
mveldési
lánosan ismerték.
fejlettebb fokán álló szlávoknál és a szláv egyházi uj'elvet
csak egyházi czélokat szolgált,
inkábl)
csakugyan rovásnak bizonyult holmit mi
endített s utóbb
hogy nem
mveldés
Mivel a cyrill-bet a
tette-e össze.
fokon
hanem
betit csak
is
a vlachokkal
közös
tulaj-
inkább számrovásnak gondoljuk.
felületesen ismerte,
az tnhetett
fel
leginkább,
tara róják. így kerülhettek aztán szóba kölcsöuadókul azok
álló vlachok.
a
kik pásztorkodásnkkal kapcsolatban a számrovást
áltii-
'
A XV — XVI.
századi krónikások és endékirók a régi krónikák kézrl-kézre adott fogyatékos állításait
már tüzetes megfigj'elésen alapuló ti'ijékoztatással helyettesítik. Thuróczi János 1488-ban megjelent krónikája elszavában szóváteszi, hogy az erdélyi végeken bizonyos Írásjeleket fára rónak és betk gyanánt használiuik. A krónikájába belenu'isolt Ári)ádkori szöveg endített állítása helyett pedig azt írja, hogy a hun-szkitha eredetnek tartott erdélyi székelység az si szkitha irást még nem felejtette el s jegyeit nem tintával irja papírosra, lianem pálczákra nu-tszve rovás módjára (értsd: számrovás nujdjára) használja.* Ezt a sajátságos
nemzeti endéket Thiiroczi utalása nyomán tanulmánya tárgyává
Antal
is,
a ki helyes megfigyelés alapján azzal toldja
jegygyei sok tartalmat lehet
kifejezni.''
hogy a más nyelvek betitl elüt
meg,
()i.\n
alább
L.
Gesta Hiingarorum, XXV'.
'
Erre vonatkozólas:
I.)
és
II.
I.)
fejezet,
Miklós esztergomi
I.
érsek (f 1568) viszont azt figj'elte nu^rt az így rótt
I.
Ferdinánd erdélyi hadseregének
rész.
:
:
:
sz.).
A
kölcsönzés
igazolását
A
czélzó
Biirada-féle
oláh
hamisítványokat
Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából végzett tanulmányok alapján 112—113. és 145—146. 1. (Ethnographia, 1903. évi f. 282. és 339-340. 1.)
rovásírás.
titkára,
fej.
I.
;
LII. köt. 1887. 130.
1909.
I.
történetirója, Bonpini
Réthy László Az úgynevezett hun-székely irás. (Archaeologiai Értesít, 1888. Üj foly. Hermín Ottó ,1í összám és az ösbet viszonya irodalmunkban. (U. «. 1903. Uj foly. XXIII. köt. A latin, cyrill, dák és székely Írásjegyek kérdése a románoknál (Budapesti Szemle, JIoLDOvÁN Gergely
VIII. köt. 54.
250.
könyv,
'
Mátyás király olasz
Thüróczi állítását, hogy kevés fára rovott
fára rovott írásjegyeket azért használják,
pálczákat izenet és levél gyanánt küldözhetik." Veit Güliel,
*
tette
meg
könyv,
*
L. alább
II.
'
U.
o.
II.
könj'v.
I.
fej.
IV. rész.
"
U.
o.
II.
könyv.
I.
fej.
V. rész.
I.
fej.
III.
irta
— —
.
1.
Skbbstyén
16ö
ábrával.
:
Rovás
és
Budapest,
rész.
1*
-
4
A
MAÖYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA
némi túlzással és a székely Írásjegyek összerovásának és ii;mí;zóu,<;ratásáiiak félreértésével hangsúlyozza, hogy e jegyek némelyike egész szót, st egész mondatot ki tud fejezni.' Verancsics Antal érseknek
esztergomi
hangzóugratásnak,
fpap
hogy a székelyek egy-két
szintén feltnt,
(f 1-573)
felrovott
sorral igen sok
Ezt a tömörséget azonban nem az említett betükapcsolásnak, összerovásnak és
tartalmat kifejeznek.
hanem „némi pontok hozzátételének"
Ma már
tulajdonítja.
a szókat elválasztó egyes, páros és négyes pontozást értette
tudjuk, hogy a tudós
Viszont elismerjük, hogy a
félre.
St
rovásirásos négj'szögletes botok rosszul értelmezett jelenségeit a saját szemeivel kellett látnia.
tévedésével igazolja azt
hogy a betrovás készítését szintén megfigyelte, mert
is,
teszi
e
szóvá elször,
hog}' a rovok „a sort, mint a zsidók, egjiptomiak és törökök, jobbról balra viszik".
Az emlékírók sorát Szamosközy István, a Báthoryak és Bocskay történetirója zárja be. Analecla lapidum czímü 1593-ban Páduában megjelent magyar tárgyú epigraphiai müvében a ílóreuczi nagyherczegi könyvtár
egyik titokzatos és azóta eltnt, vagy lappangó rovásirásos nyomtatványával kap-
hogy az erdélyi
eredet írásrendszere még mindig virágzik. könyvével egybehangzóan felülrl lefelé irányul de minden egyéb megfigyelése azt igazolja, hogy a székelyek betrovását minden eldjénél jobliau ismerte. Tudja, hogy a betk „ügyes összevonásokba szövdve, igen kevéssel sok tartalmat idejében még nem mindig tintával írták, hanem „hosszúkás fejeznek ki". Tudja továbbá, hogy az megemlíti,
csolatban
módon
Sajátságos
azt
állítja,
székelyek
keleti
hogy sorvezetése a
fiórenczi
;
fadarabkákra és négyszögletesre faragott pálczácskákra késhegygyei, rosan sorakozó betket."
Ha
a felakasztott, vagy a rováskozben fölfelé tartott rovásbotokról olvasta a fiórenczi könyv
értette félre
Maginus
is
látta s
stílus
gyanánt rótták
fel
a szo-
tehát Szamosközy a rovásirásos botokat ismerte, akkor a sorvezetés módját
Mert hiszen rövid
le.
Ugyané
id múlva
megíigj'elése alap ján
könyvet a híres noha magyar tartalmát illetleg Szamosközy nieghatározásait elfogadta, a székely írás sorvezetését
sorvezetését mégis jobbról balra
Íme, a krónikások
uKMinek
is.
találta.
ezt a
'
és emlékírók egybehangzóan azt igazolják,
hogy az erdélj'i székelyek fára esztendn át élt és megfigyelhet volt. A megfigyelés kezdetben tökéletlen volt s az évszázadokon át toldott-foldott eredmény elvégre is fogyatékos maradt, mert egyetlen vállalkozó sem akadt, a ki a késsel metszett írás mibenlételét írott mutatványokkal tüzetesen megmagyarázta volna. Szamosköxy jelentette 1593-ban elször, hogy a rovott
rovott
íj-ást
azzal,
si
írása a XIII. század elejétl fogva
kezdték tintával
hogy
titkos
jegyzésekben
nu'ir
még
nég)'száz
Mikor az erdélyi fejedelmi udvar történetírójává
írni.
mondanivalóját tintával nyonui
sincs
az
írott
ügyes
székely
betkbe
íisszevonásoknak,
rejtse
el.
lett,
maga
is
kísérletezett
Ezekben a rovásirásos
hangzóugratásoknak és a kevés
föl-
irás-
mert J6Sy»y6l kifejezett gazdag tartalomnak. Visz(Mit uu!gdöbbent jele van a biztos elmúlásnak hiszen az erdélyi fejedelmek tudós történetírója már tJlkoíi irálynak alkalmazza azt az si irástörté:
netí örökséget,
elz
a melyet az
cmlK'röltben
még
miiulcn Írástudó székely róni és olvasni tudott.
n.
Telegdi és Baranyai Decsi János.
meg.
A A
székely rovásírás
használatát
nyelv betsora
a reformáczió
idején
föllendül
nemzeti iskoláztatás
zavarta
magyar nyelv ügyének szülgálatát)an a falusi iskolák és vásározó könyvárusok útján széltére elterjedt. Mikor aztán a sima papír és durván faragott négyszöglet pálcza közt, a könnyen sikló lúdtoll és rovókés közt, a könnyen áttekinthet apró latin bet és a szövevényesen összerovott és nehezen kibetzhet nagy írásjegyek közt választani kellett, bizony a magyar nyelv szolgálatába szegdött latin írásrendszer gyzedelmeskedett. A gyzelem oly megsemmisít volt, hogy a XVI. század legvégén nu'ir mentéshez kellett hozzálatin
a
A lelkes vállalkozó Teleobi AHCzés könyvét, ItudimcnlájAt. látni.
nyelv Benne a diadalmas magyar irástörténeti kin-
János volt, a ki 1598-ban megírta a székely rovásírás latin í^gy
rendkívül
nagyérték,
szomorú könyvet.
nyelv, latin bet és tintába mártott lúdtoll siet megmcMitésére az elgázolt csek eltorzult és részben már felismtirhetetlenné vált törmelékeinek. Latin szövegében csak a példák
latin
'
L. alább
•
ÍJ.
'
U. o.
o. II. II.
II.
könyv,
könyv,
I.
könyv, V.
I.
fej.
fej. fej.
VI. rész.
VIII. rész. I.
rész.
MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA
A
és mutatványok rovásiráí?osak és
mvelt
az egész
A
magyar
5
tartalimiak. Nyilván azért,
hoey ne csak
hanem
a magyarság,
világ olvassa. irt ajánlólevelet. A marosvásárhelyi ref. fiskola izzó büszke irástörténeti emléket azért kívánja kinyomatni, hogy
könyvecskéhez Baranyai Decsi János
kis
lelk tudós tanára
elniondja,
hogy
ezt a
meg belle eredetünk dics
a világ tanulja igazoló
ama
népek,
sem a klasszikus mveldés
régi írásrendszerünket
is,
szkitha kapcsolatát
keleti
meg
s tanulja
a kapcsolatot
melyhez fogható külön nemzeti tulajdonnal sem a klasszikus mai örökösei nem rendelkeznek. Saját véreit pedig arra inti,
hogy a magyar nyelv hangtani sajátságait tökéletesen kifejez, minden betékezést nélkülöz, könnyen megtanulható,
és tinta nélkül róható
toll
si nemzeti
szép és
írást
ne áldozzák
fel,
hanem
tanítsák
minden iskolában és minden korú, minden rend és rangú magyar embernek. Végül belesóhajt az egykf»rii viszontagságos idkbe mieltt a hazát részben vagy egészen elvesztenénk, minden rátermett emberünk munkáljon azon, hogy nyelvünk, történelmünk és si irástudományunk mentessék meg az :
örök feledéstl és elmúlástól.
A
könyvecske a felmerül nyiimdai nehézségek miatt nem jelent meg. líovásirásos példáinak
kis
szövegmutatványainak
és
sokszorosításához
rült,
a külföldre került kézirat
maradt
el
st
;
—
fametszket vagy rézmetszket
vállalkozónak
a
még
volna igénybe venni. Mivel ennji áldozatot hozatni
másolatok segítségével kezdte
—
hozzátehetjük
a siker
sem
igj^
nagynev
az ajánlólevél
teljesíteni
A
feladatát.
siker így
kevesebb és értéktelenebb
lett
kellett
írójának sem sike-
annál,
sem
a mit
nyomtatott példányok terjesztésével lehetett volna elérni.
Neki köszönhet
mindenek
megjelölésével megmentetett. fejteni,
st még csak
hogy a székely rovásírás
felett az,
nélkül a
felismerni
emlék,
kori bologiuii
E
is
késbb
alig lehetett volna.
löOl-iki csikszenfmiklósi
az
konstantinápolyi felirat másolatának magyar voltát,
l)etüsora
a hangérték pontos
napfényre került niérhetlen érték emlékeket megLenuisolás nélkül pusztult volna el
felirat,
st
nem
ismerte
volna
fel
a vele egykorú Özamosközy feljegyzéseit sem tudnók
Vannak bizonyítékaink, hogy utóbl) más betsorok is kerültek forgalomba bizonyos, hog)' ezekre már az a figyelem térült rá, a melyet Trleqdi Rudimentája
megszólaltatni.
az
is
a közép-
az 1515-íki
senki
;
csakhogy keltett fel
és tartott ébren.
Alább, a tüzetes
XVII
—XVIII.
forrása.
A nagy
már nem a
tárgyalás
század csaknem
alkalnuival
minden e
hanem az
meg
A
végleg
sem
az a rovott régi emlékek iránt
jutott,
tékl)en mindig
meglágyuljanak,
pecsételte.
hozzájárult
hogy
írott
használatára buzdított.
irótoll
írás sorsát
is
nyílik annak igazolására, hogy a tudományos termelésének Telegdi Rudimentája volt
azzal idézte el,
irodalmi tarkaságot
ruvóhés,
bséges alkalmunk
nem
ki
folyton torzuljanak
és
szövegmutotványaival
lev
rovás-
furcsa betit irni megtanulta, annak a rovás töbl)é eszébe
nem érdekldött
és az a
hogy a rovott Írásjegyek
ahhoz,
példáival
Ezzel aztán a kihalófélben
toll
használatával bizonyos mér-
évszázados és évezredes
és hogy a romlás e folyamatán
az értéktelen
merev formái
változatok egész
sorozata létrejöjjön.
A
folyton pusztido
emlékektl
elterült
figyelem
a Rudimentát
tekintette
a
magyar rovásírás
kánonának. Azt a pár lapra terjed sovány mvecskét, melyl)en az eltorzult kincsek törmelékei már nagyon fogyatékos irástörténeti tájékozottsággal vannak hozzáférhetvé téve. írója még a hangzók és mássalhangzók jelzésével és csoportosításával sincs egészen tisztában. Még fogyatékosabb az ismerete,
midn
a jiangiigratások,
összerovások és
szótag,jegyek
rendszerét
kellene megmagyarázni és
hogy ezt az írást eredetileg egy szóval sem emlékezik meg. Valamely rovott szöveg lemásolása helyett mutatványul a Miatyánk és Hiszekegy szövegét írja át, de ezt is olyan rosszul, hogy benne még a saját fogyatékos ])él
A
szóelválasztó pontozásról
már semmit sem
tud. Arról,
fára rótták,
szabál3ainak sem tudott érvényt szerezni. in.
A
régi
grammatikusok, ííterátorok és díplomatikusok.
hogy Telegdi Rudimentájának elemi szabályai „rövidebbek és kezdetlegesebbek, mintsem talán némelyek óhajtanák mégis bízom, hogy akadnak mások A gramis, kik e példa nyomán nyelvünk szabályait gyarapítani és tüzetesebben tanítani kívánják". ' Baranyai Decsi János levele hangsúlyozza,
;
'
L. alább. U. könyv, V. fej.
II.
rész.
A
fi
MAOVAR ROVASIHAS IRODALMA
i5'JiS-baii liangzottak
matikusoklioz intézett szavak
cl
mieltt els hatásuk Jelentkezett
s
voljia, Szenczi
Molnár Albbrt Hanaiiban IGlO-ben megjelent Nova tjrammatica vngarica czíni mvének elszavában ezt irta: „Siculorum vei Szekeliorum Transalpinoriim literas Hnnnieas, f|nanim meminit Stephanus SzBKEL in suo Chronico Ungarico, numquani vidi,
nequc liomincm
populares mcos, in primis Szecnlos Transsylvanos, ut
növi, qui eas viderit
Rogo
itaque
quid ejiisniodi penes se habeant, in publicum
si
[Mmjijarul: A hegyentiíli szikulok vagy székelyek proferre cuni snis commeutariis dignentiir". hun betit, melyekrl magyar krónikájában Szkkui, István megemlékezik, sohasem láttam, olyan embert sem ismertem, a ki látta volna. Azért kérem meg hazámfiait, különösen az erdélyi székelyeket, hogy illud
'
ha valami efféléjök van, szíveskedjenek megjegyzéseikkel együtt nyilvánosságra hozni". E buzdítások nyomán sarjadt aztán az a gazdag irodalom, a mely a pusztuló magyar rovásírásra
tudományos érdekldést az újabb idkig ébren tartotta. magyar nyelvtanok szerzi kénytelenek voltak müveik elején a latin ABCz alkalmazásának módját s különösen a latin nyelvben hiányzó magyar beszédhangok jelzésének nehézségeit niegniagyarázni. A magyar helyesírás évszázados küzdelmeinek s folyton változó eredményeinek tudoirányított
A
régi
meglep
jelenség,
van.
Tudjuk,
hogy a rovott si betsornak minden magyar hogy Baranyai Decsi János ennek nemcsak gyakorlati, hanem irástörténeti, st egyetemes mveldéstörténeti értékét is fölismerte. Sajnos, e nagy kincs birtokában az utódok mégis tehetetlenek maradtak. Geleji Katona Istv.án, a ki az erdélji ref. egyháznak 1633-tól lG49-ig püspöke volt, 1645-ben Giy\.'AÍQhéY\k)LÍ \íi?káo\X Magyar grammatikácshájának elszavát így kezdi meg: „A mag\ar nyelv egy az orientális lingvák közzül, mely megtetszik mind ebl, hogy az igen kiváltképpen való, és semmi egyéb nyelvekvel, az egy zsidón küvöl (hogy tudjam) rokonsága nincsen (szólok a tisztán magyar mind továbbá ebl, hogy ö néki tulajdon szókról), hanem mind azok közzül magának külön vált saját régi hötüi vágynak, melyeknek sem a zsidó, sem a görög, sem pedig a deák bötükvel semmi
mányos
vizsgálóit ezért érdekelte az
beszédhang megjelölésére külön
a
írásjele
;
mind végezetre ebbl, hogy az önnön bötüivel jobbtól, mint egyéb napA munkát pedig e szavakkal rekeszti be: ,,A székelyek a régi scythíaí niagyaroknak igaz maradványí, ugy mint kiknél még az igaz tulajdon magyar bötük is megvagynak. kik noha sok csúfos és mi tölönk értetetlen szókval is élnek ugyan, de az enyett (a mellett) igen ékesekvcl és jegyzösökvel is, melyeknek lejegyzetésekvel itt papírost nem foglalok".^ Tíz év múlva, 1655-ben Utrechtben jelent meg Komáromi Csipkés György Hungária illustrala hasonlatosságok nincsen, nyelvek,
keleti
balra
s
irattatík".
czíni latínnyclv magyar nyelvtana.
Mve
elején ö
tales pleraque, rnni
nimírum Hebraíca, Chaldaica,
ad sinistram
:
quam
mást
arról,
sorvezetéssel
nyomtatott
fiskola könyvtárára vctustis
ungarícis
is
régi
régi írást olvasni, érteni,
'
Lifdeti
sed
exaratus,
magyar betkkel
megjegyzést
nihil
tale
in
quo gaudent linguae
keleti
orien-
persával, törökkel,
tudniillik jobbról
egy ilyen
De
teszi
ö ezt tévedésnek
„Extat
:
tartja
etenim et apud
quamvis scrípturam
eo obscrvamus,
'
vesz tudo-
írással és felülrl lefelé irányuló
és a debreczeni
nos
liber,
istam
literis
vetnstani
efiamnum hodie, scribere cadem possímus." ^ (Magyarul: Mert van nálunk könyv, de semmi effélét nem veszünk észre benne, jóllehet ezt a
írott
st még mai nap
Elbeszéd, 10
kia(lá,s.
'
látott.
ezt a
hogy a magyar nyelv a eo,
Boxhorniüs Historica universalisából
követ.)
magyar könyvet
régi
legére, íntclligere, praeterea
sem
cum
Arabica, Persica, Turcíca etc. a dextra ními(Magyarul: Az Írásnak módja azonos a legtöbb
tíyriaea.
István a flórenczi könyvtárban
hivatkozva
est,
khálddal, szírrel, arabbal,
egy nyugati nyelv
hogy Szamosközy
idem
et
nulla occidentalium habét."
keleti nyelvével, például a héberrel,
balra megy, a mit
azt hangoztatja,
is
nyelvek közé tartozik, mert „scribendi modus, uiius
1.
;
Toldy
:
is
tudjuk
Kgy
irui,"
lMi)|)al
betirl
régi írás
alál)h a
Corpvs grammaticorvm lingvae hvugaricae vctervm.
A
régi
így
magyar
Hibás lapszániozás 130. 1. helyett! Megjey:yzcndö Szenczi Molnár Ai.bkbt a Móricz hcsHcni herczeghez irt ajánlólevélben Székel IstvAn krónikájának c helyét magyarul is idézi. U. o. 125. 1. » Gelb.ii Katona István: Etryidejíílcg megjelent a Titkok Magyar grammaÜkalska. Gyulafehérvárt. 1655. 4 r.
nyelvészek Erdnilöl Tséhüg. Pest, 1866.
lU.
:
1.
—
titka
müve
mellékletéül
is.
(Toldy
:
Corpvn grammaticorvm,
29í?.
és 329.
1.)
Hungária illustrala. Ultrajeeti. 1645. 12-r. 20. 1. (Tolhy: Corpvs grammaticorvm, :i41. 1.) ' I. m. 41. I. (ToLBYnál 342. 1.) Makcus Zuerids BoxnoiiNius i. m. 181. 1. ' Kismarjái l. Arra vonatkozólag, hogy Komáiiomi Csipkés GyOroy ilyen betkkel csakngyan szokott irni Veszki.in PAl debreczeni emlékkönyvében a 241. lapon olvasható négy nyelv szöveget, melynek e magyar szövegét: „Elég énnekem az Isten kegyelme. Te esmérd meg magadat" Telegdiféle betkkel irta le Lcideiiben 1653. márcz. 12én. racsimilejét 1. Skbf.si vi:.\ Rovíís és rovásiráH 236. 1 (Ethnogr 1904. :t89. ) és alább a II. könyv Tki,kodu-ö1 szóló fejezetében. '
Geoikjii Csipkés Comahini
:
•
:
—
:
:
,
1
MAGYAR E0VÁ8IRÁ8 IRODALMA
A
nyilatkozik:
„Literae
et principio
scribitur,
raendum, ut pennám
.
.
proprie hiingarice scriptae sünt
.
ut patcrct
ad describenduni
et digitos
32: k
aliter in
eiiini
qnas libenter daremns,
figuris literarum,
in
7
habere possenuis.
Quia
iiiedio,
si
ver
ita
aliter in
typos
ad
tine
inipri-
typis Scj'thicis desti-
." ^ Romanis describiinus [Magijarul: A tnlajdonkcpeni magyar írásnak 32 betje van, mert a k-t másképen irják közepett, másképen végül s elöl, mint kitetszenék a betk alakjaiból, melyeket örömest adnánk, ha a nyomtatásra úgy volnának betjegyeink, mint a hogy tollúnk és újjaink vannak az Írásra. Minthogy azonban scythiai typusaiiik nincsenek, rómaiakkal irjuk le.) A nyomdai okok miatt elmaradt mutatvány nem jelent nagy tudományos veszteséget, mert a betk számának megállapítása és a kétféle k bet megemlítése kétségtelenné teszi, hogy a szerz Telegdi Rudimcntájáhól merítette minden ismeretét. Hihetleg a debreczeni fiskola könyvtárának rovásirásos könyve is csak a kéziratban terjesztett Telegdí-féle inüvecske másolata lehetett. Az ilyen esetekben fenforgó nyomdai akadályokat elször egy angol grammatikus küzdötte le. H1CKE8 György, Mabillon híres kritikusa, Antiquae literaturae septemtrionalis lihri duo czím nagyívrét mvének Oxfordban. 1703-ban megjelent els kötete az elbeszéd VIII. lapjához csatolt réznyomat VII. száma gyanánt a székely rovásírás betsorát mutatta be. Az Antiquae Hunnorum Elementa (régi hun ábécze) czímen közölt régiség magyarázatául Hickes ezt írja Ottley ÁpÁMuak „In Gramm, nostris líteras Gothicas, sívé vdcres Rimas, quibus utebantur antíquí Scano-Gothi, in diversis
tuiniur,
.
.
:
Hunnorum 34 elementa, quibus
alphabetís de scriptas exhibuimus. His ut adjicerem antiqua priscorum
ad sinistram
more
scribendo
ín
utebantur,
oricntaliuni
nonnuUi
doctí
me
rogarunt.
Illa igítnr
ante
XXV
annos Joh. Harsányi, Hurifjari, manu delineata sub tab. nóta nmn. (VII) exhibenda rogantíbus morém gerentes curavimus Quod si, ütti.eye, scalpta ea Tibi quoquo niodo delectatíoni, seu etiam
adjuniento esse poterint, de beneficío
Aulae
Edmundi apud
S.
íllo
non mihi, sed operis
nostri fautori síngulari, Johan. Millió,
Ocoiiienses Principalí, literarum divinarum Iiiimanarumque scientia praeclaro,
(Magyarul: „Nyelvtani munkámban különABCzékbe osztva bemutattam a gót betket, vagyis az si rúnákat, melyeket a régi scano gótok használtak. Néhány tudós megkért, hogy csatolnám hozzájuk a régi hunnok 34 si betjét is, melyeket a keletiek szokása szerint lialra irtak. Megfelelve a kérelmezk kívánságának, elkészítettem a melléklet VII. száma alatt közölt eme betket a magyar Harsányi János 25 esztendvel ezeltt készített vázlata
Cili
ca accepta gratus refero, a Te agendae gratiae snnt.
'•'
féle
Ha
szerint.
St.
a metszet neked, Ottley, esetleg örömödi'e,
ne nekem mondj köszönetet,
latért
Edmund
hanem
mvem
vagy segítségedre
kiváló
válhat,
akkor e szolgá-
pártfogójának, Mill JÁNosuak,
Hall fejének, az egyházi és világi tudományok
kitn
az oxfordi
ismerjének, kinek e betk
elnyeréseért hálás köszönettel tiirtozoni.")
Telegdi
Rudimentájának késbbi tüzetes tárgyalása alkalmával
csakúgy e forrásból (jiierában
mint Otrokocsi
merített,
lG93-ban megjelent
mve
I.
Fóris Ferencz,
kiderül,
hogy 1678 táján Harsányi
a ki Origines fmngaricae
czím
Frane-
kötetének hat betre terjed mutatványait egy barátja közve-
Velenczében szerezte be.'' hogy Tsktsi János tudós sárospiitalu tanárnak Observaliones orthoPápai PAriz Ferencz híres Dirlionariuma függelékéül Lcsén 1708-ban
títésével szintén külföldön, állítólag Itt
megemlítenünk,
kell
graphico grammalicae
czím
s
megjelent értekezése szintén nagy mveldéstörténeti fontosságot tulajdonít annak, hogy a magyarok a latin
garos
betk
in
ismerete eltt tulajdon betikkel éltek, megjegyezvén
Scythia projiríis
more Hebraeorum
literis
fiiisse iisos,
et aliiim orientaliiim.
:
„Traditio
non íncerta
est,
Hun-
progrediendo inter scribendum a dextera versus sinistram,
Harum
literarum vestigía etiamnum, ut aliqui perhibent, apud
{Magyarid: est, lícet iis iiti paucis dátum sít." hagyomány, hogy a magyarok Scythíában tulajdon betikkel éltek, írás közben jobbról balra menve, a zsidók és más keleti népek módjára. Hogy ezen betknek némi nyomai, mint némelyek álb'tják, az erdélyi székelyeknél máig is megvannak, jóllehet azokat használni kevesen Szekelios Transilvanienses
Nem
supcresse extra
dubium
hitel nélküli
minden kétségen felül áll.)* Az imént jelzett els facsimilék megjelenését az
tudják,
'
1866.
I.
m.
24.
126-127.
(ToLUTnál 344.
1.
HicKEsiüs
'
Otrokocsi betit I.
hely
A
fentiekkel együtt Szabó
Károly
lehetvé,
hogy a Telegdí-féle betsor
fordítása. (Budapesti Szemle, új foly. V. köt.
I.)
'
'
1.)
tette
1.
i.
1.
m.
I.
köt. XVII. 1.
ugyanott.
1.
—
Harsányi betsorát
1.
alábl>, a
TeLEODiröl szóló fejezetben.
-
MAOYAR rovásírás IRÜDM.MA
A
g a Rudimenta
példái
és rovásirásos
szövege
uélkiil
terjedni
is
Mivel
kezdett.
szövegben
a
így
mellzve volt, kezdtek az archaeologiai, palaeographiai, mveldéstörténeti és irodalomtörténeti szempontok kibontakozni. így Bél Mátyás a RudUnenta ismerete nélkül jut Kapossí Sámuel 1713-ban cllialt gyulafehérvári tanár betsorához s midn irástörténeti szempont
graniinatikus
hangoztiitott
nyomban a még
értékét felismerte,
is
la|)pangó emlékek
még csak
hívást küldött szét, de földiéi
megírta és 1718-ban Lipcsében ki
válaszra
adta
is
De
Czélja az volt, hogy a rendelkezésére álló
A
állapítsa.
hette.
De
vetere Utercdvra himno-scytldca
betsor
st
azt a
Berlinbl 1713-ban
látott.
meddsége exercitatio czím
szorgalmazza
Újra
messzemen
külön
és várak felkutatására
a
hogy
niult,
endékek
régi
tervet is nu>gvalósítandónak
alakuljon,
társulat
a
fel-
daczára kötetét.
leszármazását és rokonságát meg-
hitelét, eredetét,
czélját
meg nem
látókörét rendkívüli méretekben kiszélesítette, nyonulokain
érdekldök
gazdag irodalom keletkezett. városok
felkutatásához
méltatták. Vállalkozásának
rendelkezésére álló irodalmi adalékok hiányosságán
mivel az
kiadását;
sem
felkutatását,
közelít-
csakhamar
tanulmányozását és
hogy a káptalanok, kolostorok,
tartja,
tudósok
foglalkoztatott
pedig országos
közköltségen díjazásban és jutalmazásban részesüljenek.
A
már nem
kutatás irányításából kitetszik, hogy Bél Mátyás
csak
iuineni
rovott,
irott
Tudósaink így jöttek nyomára a Rudimenta giesseni és marosvásárhelyi adta ki Bod Pktkr a Rudimeiitának Baranyai Decsi jÁNostól származó ajánló
P^.ért
állította
XXlll.
a
össze
derekán
század
soroknak marosvásárhelyi
táblázatát.
iratnak az a két értékes másolata
gyjt
egy névtelen
Ezért készült
el
késbb megsemmisült
a
a melyet a régészeti
is.
levelét.'
rendelkezésül
összes
az
emlékeket
másolatának.
keresett.
álló
Ezért
bet-
csikszentmiklósi
vonatkozások iránt fogékonytalan
fel-
litera-
mint magát az eredetit. Végül meg kell még emlíemlékek hiánya hozta létre a hírhedt Turóczi fnkönyvet, a melyrl bebizonyult, hogy az 1391-iki Turóczi regestrum neveibl Bél Mátyás könyve segítségével készült hamisítvány. Mieltt irodalmi hatások jelentkeztek volna, Bél maga gondoskodott, hogy az sirás ügye a grammatikusok körében felszínen maradjon. Meliboei álnéven 1729-ben kiadott és számos kiadást ért
torok jóval gondosabb
tenünk, hogy
Der
az
elbánásban részesítettek,
irott régi
uncjarische Sjjrachmeister-ém'k eredeti czímképét utóbb megváltoztatta s a változaton a
nemzeti
magyar nemes büszkén mutogatja német társainak a régi feliratos ktörmeléken látható „Alt ungrisch abc"-t.-' Ez a példa ösztönözte késbb a magyar nyelvtanok szerzit arra, hogy a régi grammatikusok nyomdokain tovább haladva, a székely betk szerepét szintén szóvá tegyék. Gyarmatby Sámuel 1794-ben megjelent Okoskodva tanitó magyar nyelvmestere
iskola hatalmas épülete eltt egy
már a csikszentmiklósi
fametszetével
felirat
yrammatica himyarica 1803-ban megjelent együtt
közli
Bél Mátyás
ama
irodalomtörténet
czímen
Horvát
a
meg
is.
egyidejleg
Ezzel
meg
irta
Mayyar literatura, vayy is: a Tudományos Gyjtemény 1833.
A'
melyet
István utóbb kiadott
pedig az Elahoratior
Révai Miklós
olvasóit.
kötete a Kájoni János hagyatékában talált két betsorral
betsorát
közismert
vázlatát,
lepte
I.
évi
a középkori
magyar deáki II.
magyar történet
kötetében. Egyetemi
e vezérfonalában külön fejezeteket szentel a hunok, székelyek és magyarok sirásának. Szóval a magyar nyelvtörténet nagy úttörje igazolta Wallaszky PÁi.nak azt a korábbi tanítását, hogy
eladásai
a magyar rovásírás ügye ell irodalomtörténetünknek sem lehet kitérni.
Az irodalmi szempont érvényesüléséül ugyanis Wallaszky 1787-bcn és 180S-ban megjelent CouHungária czím irodalomtörténeti müve aliun-scytha néven ismert székely irás történetét ismerteti s irodalomtörténeti czélok szolgálatában Bon nyomán Baranyai Decsi János levelét is egész terjedelmében kiadja. Neki és RÉvAinak köszönhet, hogy a késbbi irodalomtörténetirók könyveikben szintén helyet szorítottak a „hun-székely" irás ügyének és fogyatékos közleményeikkel is hozzájáridtak ahhoz, hogy a felfedezésekre vezet érdekldés állandóan ébren maradjon. Révai éles szeme felfedezi a székely rovásírás legfontosabb törvényét, de a nélkül, iu)gy jelentséget maga,
spectvs rdpvUicaelitterariae in
vagy kortársai és utódai közül valaki fölismerte volna. Endített irodalomtörténeti vázlatában van egA' „A székely betk jobl)ról balra mennek". Annak igazolására, hogy a székely betket jobbról balra szokták írni és olvasni, iiiteles tanúbizonyságul Komáromi Csipkés Györoy és
rövid fejezet e czinimel
:
Tbétbi János erre vonatkozó sorait idézi e megjegyzés kisér(;tél)en '
•
Magyar Athenás, V. ö.
SEnnsTYÉN
:
„De, lm
Facsimiléjét
I.
nem megyünk
is
1766. Bcvezctúsébon. :
Rovás
és rovásírás, 204.
1.
(Ethno-irapliia. 1906.
;!4r>
1.)
és Jbrnky .IAnos
húnsfíilha belükkel irott Turóez vármegyei régiségiól. (Tiiddmánytár, új foly. VIII. köt »
fcljcbl)
Sebbstyén
i.
m. 255.
1.
(Etiinogr., 1904. 408.
1.)
és
iilábl).
ii
II
U'4(i.
110.
:
Közkmeniirk n
I.)
könyv ln.iioDiröl
.szóló fejezetében-
A
a napkeleti
szokásra,
metsz
könnyebben
kezdette, azután
így tehát a olvasást
is
VI
ugyan a jobbról halra nienö olvasást maga a metszés hozta annak fején, jobb kezével alkalmatosban
a székelyeknél
magával. Mert, mikor a
MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODAI,MA
hal kezébe fogta a botocskát,
is folytatta
men
metsznek hozzája
a metszést, a botocskát miml inkább kifelé mozdítván magától,
szükségképen jobbról balra
jelölése
Noha SzAMosKözY lö93-ban már az epigraphia körébe is bevonta a következ két században e téren semmi sem történt. Az
az erdélyi székelység fára rovott
Írását,
szemben
nyekkel
grammatikusai és
következképen az
esett,
^
úgy kívánta."
fogékonytalanság
sajátos
tanúsított
pusztán az
literátorai
Írott
oka abl)an
A
hogy a magyar tudomány
rejlik,
Az
emlékeket tartották szem eltt
palaeographiai szempontból lehetett tnddiuányosan vizsgálni.
értékes eredmé-
ilyen rendkívül
ilyen emlékeket pedig csak
rendszeres elmunkálatot e téren Cobnides
Díniel kezdte meg. A magyar di|)loniatikának ez a kitnsége s utóbb a pesti egyetemen tanára, egész országra kiterjed levéltári kutatásai fonalán figyelemmel volt a rovásírás esetleg lappangó si emlékeire is. Mivel írott régiségek nem akadtak, a rovásírásról szóló irodalmi emlékekre és a csikszentmíklósi felírat másolatának tanulmányozására kellett szorítkoznia. Korai halála megakadályozta abban,
hogy a rendelkezésére
anyagot feldolgozhassa.
álló
Szerencsére
megmaradt egy 1780 táján
írott
terjedelmes levele, melyben Hájob IsTvÁNnak ad a székely irás ügyében tüzetes felvilágosítást.- Ez a
azonban
levél
másolatokban
csak
forgalomba.
került
mídn
ScHWARTNKR MÁRTost, kiemelte s egyben
a sok irodalmi adalékot,
István
a székely
közt
a
is,
ki
katedrájának
egyetemi
Cor.niue8
Diplomatikájának hiányosságai
föl is tárta azt
Horvát
Ismerte
mányos Gijiijlemény 1819-íkí kötetében méltán korholta
rovásírás
Tudo-
a
örökösét
mellzését
is
a minek egy magyar oklevéltanból hiá-
nem szabad. Sajnos, a következ lustrum folyamán Horvát ístv.án már eljutott Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történeteibl czíniil 182-ben nu'gjelent könyve beteges szertelenségének nyozni
számtalan hóbortos eredményéig. Közülök természetesen a székely rovásírás eredetének kalandos megfejtése
sem hiányzik. így
BÁNYAi Perger János
magyar
és
megjelent
már figyelembe
készült ugyan, de .1
jutott aztán a rovásírás
1821-ben
ügye lejtre még a palaeographía terén a diplomalikába
Bevezetés
Horvát István komoly intelmeit.
vette
müve
czimü
'Na«y-
is,
ScnwARTNEKé
után
Mikor pedig ugyané szerz
hazája regeiden czimü müve 1931-ben megjelent, már sajnálatos nyomai vannak benne
a Rajzolatok minden tudományos alapot nélkülöz badarságainak
is.
Jellemz, hogy a nagytekintély és nagytudományú Horvát István értékes következményei. Tudósaink belátták,
megtévelyedésének
is
voltak
eredet székely rovásírás rokoni kapcsolatait csakugyan a honfoglaláskor határán túl és a velünk rokon, vagy hajdan szomszédos keleti népek mveldésének störténeti endékeí közt kell keresni. Valóban megható dolog, hogy a derék
elméj mester
Kiss Bálint az elborult
dítja
a
magyar
tüzével,
végig a magyar
eredménytelenül tapodja
östörténeleni rendszeresebb
graphiai forrásmvek
alapjáu
hogy a
keleti
de tudoniánj'os
t;irtalnia
és lelkiereje nélkül szintén
rovásírás keleti eredetének forrás-vidékeit.^ Ugyanígy buz-
mvelésére Kállay FERBNczet
utal a phönícíaí.
z.sídó,
görög,
is,
a ki epígraphiai és palaeo-
gót és székely
runa-szer írások
fel-
ismerhet kapcsolatára.* IV.
Felfedezések, hamisítványok és
A XVII — XVIIl.
tudományos tévedések.
századi kutatás annyira belemerült az írott endékek keresésébe, hogy a króni-
kások és emlékírók följegyzéseit kellleg figyelemlje nem véve, a nivásirásos fadarabok és feliratok rendszeres gyjtésérl csaknem teljesen megfeledkezett. A XVI. századi német Dernschwam klasszikus feliratok
'
gyjtése közben fedezi
Tudományos Gyjtemény.
(Ethnographia. 1903. 13—14.
fel
1833.
az löLö-iki konstantinápolyi magyar rovásírásos feliratot
II.
köt. 58.
I.
—
RévaiIóI függetlenül Sebestyén
:
Rovás
és rovásirás.
Másolata megvan a Magyar Nemzeti Múzeum Orsz. Széchenyi-Könyvtárában s Hajos István tum Ulcrarium hunno-scylhicum czimü kéziratában idézve a M. Tud. Akadémia könyvtárában. ' Magyar régiségek. Pest, 1839. 7ö — 89. I. IV'. A régi HonosMadjar betkrl és azoknak a syrus, arab és görög betkkel való egyezésekrl. Továbbá ,Ásiai és azokból származott Európai czimü „kmetszetü rajzolatja".
(íAsrAR
Sebestyén:
1.
—
A Magyar
U.
a.
:
13
— 14.
1.
4 pogány magyarok
RoTásirás Hiteles Emlékei.
vallása
Pest, 1861. 169.
Monumen-
phoenicziai, zsidó, régi
Históriai értekezés a tiemcs székely nemzet eredetérl, íiadi és polgári intézeteirl a régi idkben.
1829. 18. és 29.
a XVII.
1.)
'
*
;
betk
formái"
Nagy Enyeden,
1.
•
10
A
MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA
századi olasz Marsicu szinten mestere volt az epigrapliiának. iiiidön a jul értelmezett fára rovott középkori székely rovásirásos
mve
kiadott epigraphiai
emléket keresett és
A magyar
talált.
nyomán l93-ban
luittVik
Szamosközy
tárgyalja ngyaii a székely rovásírás ügyét, de az itthoni megváltozott viszo-
nyok közepett Tklegdi Rudimentája pár év nnilva annyira irodalmi térre tereli a székely rovásírás ismerete nélkül is csak az irott emlékek gyjtését szorügyét, hogy Bél Mátyás 1718-ban e
m
galmazta.
Csak így érthet, hogy az lOl-iki csikszentmiklósi felirat felfedeztetése idején kell figyelemKét másolata közül az egj'iket Dezbericzky ITóS-ban megfejtetlenül adta ki, az 172-ben lemásolt és megfejtett másik szöveg pedig kiadatlan és ismeretlen maradt. Bod Péter, az
ben nem részesült. tudósok
erdélyi
1766-ban
encyklopedistája,
megjelent
már kiadta Baranyai templom feliratát is,' midn
Athcnás-kh&n
JMaíjijar
Dkcsi János levelét és a Rudirnenla betivel elkészítette
a fogarasi
ref.
('oRNiDEs Dániel kértére
1768-ban hozzáfogott Dezbericzky kiadványának megfejtéséhez. Ekkor aztán hogy a kétsoros szöveg csak az évszámot és a templomépít falusi iparosok nevét rejteUtóbb pedig az is nyilvánvalóvá lett, hogy az els megfejt olvasása sem egészen megbízható.
kiderült, gette.
érdekldk
Szóval az
várakozása nem volt kielégítve. Mivel
késbb sem
tartalmasabb leletek, a tudományszomj csillapítására néhány hamisító
A
silány készítményét.
jelentkeztek régiijb és
fölkínálta megtévesztésre szánt
Csiki krónika hamisítói a felirat megsemmisülése után a Sándor-család dicsí-
nyomban koholtak egy másik
tésére
is
csak a csikszentmiklósi
szöveget a szomszédos Csikszentmihály számára. Ugyan-
elveszett
a Turóczi
felirat szolgáltatott ötletet
Somogyi Antal néhány rövid
fakÖ7tyr> és
Az els vállalkozó az 1391-iki Turóczi refjestriun neveinek felsorolásához még Bél Mátyás ersen stilizált Kaposi-féle betsorát vette igénybe, míg Somogyi az lf501-es keltezés hibás olvasatú járulékának botor utánzása alkalmával a csikszentmiklósi felirat merev betit is alkalmazta. Egyébként már a Fakönyv hamisítójának tanítványa volt. E hamisítványt Toldy Ferencz és mások bátorítására ö is hitelesnek tartotta. Különben aligha bízott volna meg abban, hogy szövegének hamisításához.
men
kötetekre
'^
betsorral XVI. századi
ugyanazon
ének-szövegeit
följegyzések
gyanánt hozhassa
forgalomba. Már pedig Somogyi azon fáradozott, hogy a rovásh'ás leple alatt olyan följegyzésekkel
gazdagíthassa
a melyek ép
irodalmunkat,
st pogánykori eredetek,
úgy Arpádkori,
is
mint a hogy
pogánykori eredet a rovásírás.^
Még
mieltt Somogyi
1870-re teszi az
Antal
munkához
els székelybets
találta az enlakai
régi
templom 1668-iki
unitárius
A
Szabó Károly fejtette meg.
Réíji
mayyar énekeinek elszava
felfedezését), Orbán Balázk
1864-ben szerencsésen meg-
volna
látott
könyv
(hiszen
festékkel rajzolt rovásirásos feliratát. Ezt a
kési emléket
örömmel fogadott felfedezést ismét csalódás követte. Pár szónyi tartalma még a csikszentmiklósinál is szegényesebb. Annál nagyolib tudományos nyereséget jelentett az a terjedelmes tanulmány, évi
V — VI.
A
kötetében
emlékírók összes
nag}'
kútfi értékkel bíró adalékait
összes tudományos termelésünket,
mentája, a csikszentmiklósi
—
„Ha
—
Írja
egyszer
ismeri
az 1749-iki
meg
megtekintjük,
és
itáliai
tartanunk,
köbe
mód
'
de mai
1.)
a krónikások és
is.
Az emlékek közül csak
Telegdi Rudi-
iictúsort az irótoll és
a sok másolás
kivetkztette eredeti
és hangsúlyozza legelször a csikszentmiklósi felirat rovásjellegét.
itt
hasonmás merev szögletes betalakjait figyelmesen olyan srégi alakú írással van dolgunk,
is)
midn
még
úgyszólván krónikáink
és
1.
a |)hoenicziai,
etrusk,
alig vesztett valamit
régi íróink
még nem
szerint tintával jiajiirosra
Elrontott cs helyreállított szövegének hasonmását
1004. 418.
a Ihidajwsti Szemle 1866. ismertette
az újonnan felfedezett enlakai felirat áUott rendel-
(milyen közbevetleg megemlítve
írás jelleme
Sorra
továbbá megvizsgálta a székely írással foglalkozó
a kéziratban levket
(I)ezscriczky-féle)
korból valónak kell rótták,
fel
az alkaloni))ól
czímcn közölt.
;
másolatai és
gyzdnünk, hogy
kell
rovási jellemébl
régibb görög
még
felirat
hogy a Telegdi-féle
kezésére. Fölismerte,
jellegébl. Ugyancsak
ebbl
a melyet Szabó Károly
régi hun-székely írásról
szerint
irták".
a
L.
betket csak
fába vagy
'
Skhksiy^n: Rovás cs
rorásirás.
26.'j.
1.
(Ktlimiíjriipiiia,
:
:
I.
a leg-
L. alább a csikszentmiklósi feliratról szóló fejezet IH. szakaszát.
'
'
st
és így az eredetit oly
bvebben Srbkstyén Rovás és rovásírás, 2!);t. I. (Ethnofíraphia, 1906. :Ui!. 1.) SoMooYi hamisítványairól a M. Tntl. Akadémiának l!)ü:i. márcz. 2:!-án tüzetes jelentést terjesztettek JozsBP, FK.1KRPATAKV Laszló és Sp.iiKsivíN (ÍYILA. (Akdiléiiiiai Krlebiti'i, 1903. évi XIV. köt. 193 — 210. TítH Rovás és rovásírás, 303. 1. (Ethnographia. 190G. 351. 1.) '
mely eredeti
rúii,
h. VI.
köt.
H3.
1.
el 1.)
ikj.
Szinntei
V. ö. Sebes-
:'
MAGYAR BOvAsiRÁS IRODALMA
A
íme. a kéziratokat kutató zása után
régi
grammatikusok és
11
harmadfélszázados
literátorok
medd
fárado-
els meglátása annak, hogy a magyar rovásírás nem a palaeographia, hanem az utalja a kutatót. Ezért nem véletlen az, hogy az eredménynyel nyomozó Dernschwam,
ez az
epigraphia terére
Marsigli és SzAMosKözY egyaránt epigraphusok voltak.
A Euclimenta nyomán hiányában
eligazodás
A kétkedk
több
két
sorát
eltévelyedett
erdélyi
magyar irástudománynak végzete
még
tudósunk
kiváló
hazánkfia
szász
a
niagjar
rovásírás
meg.
nyitja
Tröstlbr
hogy megnyugtató
volt,
hitelét
kétségbe
is
vonta.
nagyszebeni
János
tudós
Nürnbergben 1666-ban kiadott Das Alt- und Neu-Teutschc Dacia czím mvében Szamosközy állításaival szemben azt bizonyítgatja, hogj' a magyarok seinek semmiesetre sem voltak külön beti, mert ha emlékek maradtak volna, akkor azok a kimber-gótok germán rúnáival volnának írva. A medgyesi Toppeltinus (Töppelt) Löruncz Leydenben 1667-ben megjelent kis mvecskéja {Origines et occasvs Transsylvanorvm) szintén SzAMOsKözYt czáfolva hirdeti, hogy a pogány magyarok még nem tudtak
Írni.
*
Magyar részrl Otrokgcsi Fóris Ferencz támaszt elször kétségeket. Mint felsniagyarországi, gömörvárniegj'ei születés ember, a székelyek régi irástudományáról csak közvetített úton, Szamosközy elveszett, vagy
még lappangó De
betre terjed mutatványa Budimcntájárnl
és hozzá írott
Mivel emlékek
is.
nem
querában 1698-ban kiadott kétkötetes ípsí
etiani
characteres
illi
habcmus), míxtím
ibí
valdc
inter
czím
origines htingaricis
magyarázata
I.
adhuc suspecti
sínt
;
praesertiiu ex eo,
Suni enim homo,
qui super
aréna,
(quantuni
Deo is
:
czím
„Verum
Frane-
cuni mihi
quod vocales (quas septem ;
idcirco
eorum
publi-
dante, melius de iisdem
aliunde
rem possum)
fnndare
perspicere
Minthogy azonban ezek a betk magam eltt
(Maggarid:
volo".
hungaricae
ad instar Europaeorm
fationem, aut cercius de his iudicium, eo usque differo, donec
edoctus fuero.
Origines
kötetében ekképpen nnlatkozik
consonantes recenseantur,
Néhány
hogy utóbb megismerkedett Telegdi
elárulja,
állottak rendelkezésére,
mvének
hihetleg
kéziraUíból vett tudomást.
nihil
még gyanúsak, különösen
azért,
hogy a magánhangzók (melyek száma nyelvünkben hét) a mássalhangzókkal vegyesen vannak az európaiak módjára elsorolva, azért azok közzétételét, vagy rólok való bizonyosabb ítéletemet addig elhalasztom, míg rólok máshonnan jobl)an értesülendek. Mert az az ember ha isten megsegít vagyok, a ki
—
—
—
a mennyire a dolgok
állását
ismerem
—
nem
szeretek semmit
homokra
építeni.
^
számát a Telegdi-féle Rudi-
Mivel kétségtelen, hogy Otrokocsi Fórís Ferencz a magánhangzók menta téves adalékainak ugj'ancsak téves kiigazításával állapította meg, az is bizonyos, hogy a magánhangzók és mássalhangzók csoportosítását is e mflvecskéböl ismerte meg. Ha tehát Baranyai Decsi .ÍÁNos ajánló levelébl azt is megtudta, hogy a Rudimenta megszerkesztése Telegdi János érdeme akkor valóban ki kellett volna találnia, hogy a betket (igazításra szoruló elemi tévedéssel !) Telegdi csoportosította.
A hamisítás
vádját
elvégre egész nyiltan
Timon Sámuel
tudós jezsuiüi
mondotta
ki
egy Apor
Imago novae Hungáriáé czím mvének Additamcntumáhan utóbb ki is adott levelében.* Gyanúra természetesen neki is az adott okot, hogy a folyton szerepl betsort semmi Írott emlék sem támogatja. Az utóbb felfedezett csikszentiiiiklósi felirat daczára Schwartner Márton szintén tagadta a székely irás hitelét. ^ A debreczeni Maggar grammatika szerkeszti (Domokos Lajos, SziKszAi György és Benedek Mihály) eltt a székely betket még mindig az tette gyanúsakká, a mire PÉTERhez intézett 1734 szept. 21-iki
s
Otrokocsi tévesen hivatkozott."' Sándor István széltére olvasott Sokféléje az összes följegyzéseket szófiaczifra és tartja, mert a régieknek árult irásjegj-ek ,szendátonuist elárulják magukat az
beszédnek
' Pápay Sámuel irodalomtörténete, A magyar literatura betforma jegyeinek kimetszését nem vonja ugyan kétségbe, de abban már nem
keresztes voltukkal, hogy csak költött betk". esmcrete, a régiek hisz,
hogy „eleinknek formás alphabetjek 250—266.
volt."'^
'
I.
h.
'
I.
h. 70.
»
I. h. I. köt. 320-321. 1. Az 1754. évi második és az 1762. évi harmadik kiadás függelékében. Introduclio in rem diplomaticam. 2. kiad. Buda, 1802. 56—57. 1. Debreczen, 1898. 1—2. 1. VII. darab. Gyr, 1801. 38—40. 1.
* ' " '
»
I.
1.
1.
m. Veszprém, 1808. 347.
I.
12
MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA
A
Történetirúink közül e kérdésben a hun-székely kapcsulatot
De
hallatni súlj'os szavát.
ben megemlíti,
Pray GYöRGYiiek kellett volna
ta.iíadó
a kérdést csak egyik értekezésének .jeiivzetéhen
hogj' Menandrr följegyzése szerint a türk
küldött .liistinus császárhoz
Koustantinápolyba
ex hoc loco utcnnque apparet. Aii antem
ambigo. quod Gothicis, quas Joannks Magnus
Ex quo stispicor Gothorum Hogy e szerint seink Írással
simillimae sünt.
Jlabiiisse
:
illae
in
Disabnl khan
sint,
(|iias
érinti,
Majores
igitur
midn
seytha betkkel nostros
fszöveg-
a
irott levelet
usum
litterarum
TYansilvania repertas aliqui prodiderunt,
in
sua História
et
Schedíub in Dis
potiiis esse, qiiihas |)lagas
Gcrmanis
referunt,
ante Hunnos et Hungaros coluere."
{Magyarul éltek, ezen idézetbl meglehetsen kitnik. De hogy betik azok voltak-e, a melyekrl némelyek mint Erdélyben találtakról emlékeztek, azon kételkedem minthogy e betk a Joannkk Magnub História és Schedius Dc Diis Gcrmanis czím mvében kiadott :
;
gót
betkhöz igen hasoidók.
gyanítom, hogy ezek
Jliböl azt
hunok és magyarok eltt azon tájakat
a
betk inkább
a gótok
beti, kik a
lakták.)'
lév betsorait koholmánynak
Azok, a kik a székely Írásnak forgalomban
könnyelm
dolták meg, hogy a gyorsan kimondott
itclett(>l
a régi
kútfk
tartották,
nem gon-
és endékiratok adalékainak
tudományos ügye még egyáltalán nincs elintézve. A kétkedk sorában Kévai Miklós vette ezt elször észre. Grammalikájában még csak annyit mond. hogy azok az erdélyi hun-scytha betk, a melyeknek s különösen Brl Mátyás oly ersen harczol, a késbbi idk koholmányai. minden vázlatossága daczára tüzetesen ismerteti a régi kútfi adalékok sze- úgy tartjuk tehát: hogy csak a székelyeknek találmányok ezek a betk, repét is. ,lgen írja már itt laktokban. Elgondolhatjuk pedig az okát, hogy ez a régi és magát a többi magyaroktól igen megkülönböztet nemzet, különös betk nélkül sem akart lenni. A messze felmen eredetet, a régi
hiteléért annyi
De Mai/yar
tudósunk
lileraturdja
—
származással való dicsekedés mellett, igen könnyen súgallotta a másik gyarlóbb testvér, a kérkedés. mivel korán vagyon már e különös betkrl is a szó, nevenoha hibásan. De nagyobb világosságra, az ö tulajdon képekben, igen is késn jöttek, Telegdi János által. A hunniai betket is tehát, a melyeket csakugyan el nem lehet teljességgel tagadnunk, ezekbl a székely betkbl meg nem riiiitatliatjuk hogy micsodásak voltak
Korán tehették pedig
ezt a székelyek
:
zetesen Krzai SisioNnál,
:
az
valóságos eredeti kéjjekben."
A
'
történelmi nyelvészet niagyiir nu'stere híve volt a liunmagyar kapcsolatnak. Ezért a
írástörténetet
nem
is
a székely,
hanem a hun
írás emlékein(!k felsorolásával vezette
be.
magyar
Fenti meg-
tehát azt jelenti, hogy a hun-magyar sirásnak csak a liizánczi görög kútfökl)cn van nyoma a székely irás pedig csak az elveszett helyettesítésére irányidó középkori csinálmány lehetett. A tagadók közt ennél többet eddig senki sem mondott és ezután sem tudott mondani. Azzal a állapítása ;
sajátságos föltevéssel, hogy a régi krónikások és endékirók állításai hitelesek, a forgalomban lév betsor pedig késbbi hamisítvány, a magyar rovásírás titokzatos ügyének tanulmányozása olyan holt pontra jutott, a melyen utóbb <á legértékesebbnek ígérkez vállalkozások is megfeneklettek. Révai támafiásának nagy ereje abban rejlett, hogy az összehasonlító kutatás éltet erét elvágta. Miután felfedezte, hogy a jobbról balra irányuló sorvezetés a rovásbot és rovókés kezelésének természetes velejárója, elég volt a sorvezetés keleti eredete ellen tiltakoznia, mert a kit nieggyzött, az már maga is hozzágondolta, hogy a keleti sorvezetéshez csakugyan könny volt a pliöiiiciai. zsidó és ó-görög betformákat hozzáhamisítani. Pedig KíivAi alapjában véve semmit sem bizonyított. Tudományos föllépést^ csak állásfoglalás volt a hamisítás lehetsége mellett. Mivel a más véleinényeii levk a krónikák és emlékiratok folyton idézett adalékait ezután már hiába koptatták volna, újra kialakult az a vélemény, hogy a magyar rovásírás hitelét csakis szeiitmiklósi felirat
hamisítványok
irott.
forgalombahozatalái)an
azon, hogy Faulmann Károly
'
vagy rovott
tanulmányozásában,
és
iti
emlékekkel felirat
leleplezésében
német kézikönyve
Disserlationcs hislorico-criticac
—
régi
az enlakai
annales
a
vcteres
A kutatók heve
lehetne igazolni.
felfedezésében
merült
licmutatott
ki.
Ezért
székely
Hunnoruiit, Ai;arum
iumii
betsor ct
a csik-
tegyük hozzá
i's
lehetett
iiitelét
—
—
a
megütközni miként ezt
Hunciarorum. Bécs, 1774.
61.
1.
Alpliabctiim Gotliicvm. -Hóma, ir>r)4. 2-rct, 'Jfi. EuAS ScBKDius: Dc Diis (iermanis, slve vHeri Oermanorrm, Gallorvm, Britannorvm, Vamlalorvm rcligioiie synqrammata qvalvor cvm figvris acneis. Ibillc, 1728. 445. 1. (J. Magnus ^ót nináit kö/.li.) ' Elaboratior giammatica hvngarica. 1. köt. Pest, 18UG. 126—128. 1. ' Tudományos Gyjtemény, 1833. II. köt. 60. 1.
t.
joffyz.
JoANNiíi
Maoni
Golhorvm
Svconvniqiie
liisloria.
1.
A MAGYAR rovásírás IRODALMA
TiMON Sámubl
sem
is tette
—
—
azért tagadja, mert
13
könyvekkel nem igazolható".* Valamint azon
,irott
hogy a székelyek eredetével és a székelykedés mibenléteiével foglalkozó HüNFALVY Pál szintén Ekvai álláspontjára helyezkedett, midn az eredet kérdésével csakugyan összelehet csodálkoznunk,
függ
kérdésben
irástörténeti
véleménj-t nj-ilvámtott.
is
elzleg már nagy tudományos munkásságot
HuNFALVY
fejtett
ki
annak bizonyítására, hogy a
középkori latin krónikákban olvasható hun-székely kapcsolat légbl kapott mese. Szerinte a székelység
nem
volt külön
nemzet soha
csak határórzésre, vagy székelykedésre
;
utalt
magyarságból alakult
ki.
mesél krónikások beszélnek, Hunfalvy ennek hitelét is Magyarén czím 1881-ben megjelent mve e helyén bizonji-
Mivel a székelyek külön Írásáról szintén a tagadta.
E
tárgyban Die Ungeru oder
totta legrészletesebben állításait
,0b
:
liche Schreibkunst geüht habén,
die Uiigarn oder Miigyaren vor ihrer Christianisirung die eigent-
Sie habén wohl das Wort für Schreiben (ir er und das Schreiben, irat das Schriftstück usw.). aber weU es auch malen. buntmachen bedeutet so kann man aus dem Worte nur auf eine Zeichensdirift schliessen, die noch nicht Buchstabenschrift war. Die christlichen Priester verwendeten natürlich das lateinische Alphabet zum Schreiben des Ungrischen, und wLr finden nirgends auch nicht die geringste Spur eines ConHictes der neuen und altén Schrift. Eine solche hat nelleicht gar nicht existirt. Der Chronist Magister ist
uns unbekannt
schreibt, iró der Schreiber, irds die Schrift :
—
Simon
Kéza
v.
iin
1:280 will etwas
vou einer besonderen Schrift
für die er die kyrillische Schrift der walachischen
aus der zweiten Hálfte des XV. Jahrhuiiderts. der Székler. Sogar Stbphan Székkly, selbst Schriftsteller.
erwahnt
sie
Székler wisseu,
Spátere Chroniken, wie die des Thuróczi
sprechen schon
von der Hunneuschrift
ausführlicher
geborener Székler und einer der ersten protestantischen
eiii
zu besclireiben. Er sdieint nur das alté Gerücht zn
der Waiachen zu Grundé lag.
hált.
.hunnisclien"
VtUitj-krónika (Chronik der Welt,
seiner
in
Popén
der
wiederholen,
der Székler
Als die llunnensciiaft
ponirten einige Geh-hrte di's XVII. Jahrliuiiderts
ein Alpiialiet,
Krakau
1559), doch
ohne
das das Hunnisch-Székeljische sein
hogy a magyarok keresztyén hitre térésük eltt a tulajdonképpeni mvészettel már éltek volna, nincs tudomásunk. Van ugyan szavuk az irás kifejezésére {ir,
wollte."
{Magyarul
irat stb).
de mivel ez festést
és tarkázást
még nem
volt betírás.
keztetnünk, a mely
mészetesen irás közt
Arról,
:
latin
A
említi ng}'an,
Nem
is
talán
volt
irás-
irds,
e szóból csak olyan festett irásra lehet követ-
:
keresztyén papok a magyar nyelven való Íráshoz ter-
betket használtak, és a legparányibb nyomát sem
való összeütközésnek.
1280 körül
jelent
is
sie
dem gewiss die kyrillische Schrift zum Dogma geworden war, coni-
olyan soha.
hogy a „hun" székelységnek
volt
—
sehol az
találjuk
Kkzai Simon mester,
egy olyan külön
írása,
új és a régi
a krónikás,
a melyet azonos-
tartott az oláh pópák cyriU-irásával. A késbbi krónikák, például Thuróczi a XV. század derekán, már tüzetesebben szólanak a székelyek hun-irásáról. Még Székely István- is, a ki született székely és egyike az els protestáns íróknak, megemlékezik róla Vüág-krómkájáhan (Krakó, 1559), de a nélkül,
nak
hogy
le is írná.
Úgy
látszik,
t)láhok cyrill-irása szoIgált;itott.
is
csak azt a régi
Mikor
aztí'in
hírt
eleveníti
fel,
a székelyek hun-volta
a melyhez alapot bizonyára az
dogmává
lett,
néhány XVll. szá-
zadi tudós megszerkesztette a hun-székelynek tartott .\BCz-et.'"-
Abban igaza van
HuNPAi.vYnak, hogy a
emlék hián. a magyar szókincsben
tésébl olyan
festett irásra,
szerepeltek. Hiszen csak a szeti
úton niegállapitania
mely azt
igazolja,
s
hogy a
képírásra hetii
i>7.ó
magjar
kell keresni.
írástörténet pogánykori adalékait írott vagj' rovott
De abban már nagyot
tévedett,
hogy az
vagy hieroglyphre következtetett, a melyben
jelentését
nyomban birtokába
kellett
volna nyelvtörténeti
jutott volna
és összehasonUtó nyelvé-
annak az értékes
hetü török kölcsönszó és rovott írásjegyet jelent.
ir szó jelen-
betk még nem
irástörténeti adatnak, a
Szóval a mag}\ir rovás-
hogy a székelyek betürovásáról magyar nyelvtudomány újabb eszközeivel és az ethnographus tájékozottságával, minden más tudományos beavatkozást megelzve, elször igazolja. Ezt elmulasztott;i s így nem is kínálkozott több alkalom
írás titokzatos történetében
beszél Thuróczi és
arra,
hogj'
'
'
éppen Hunfai.vy
n&gy elméjét
volna hivatva arra,
e téren iiecsak a tagadás szellemének szolgálatában foglalkoztassa.
Geschichte der Schrift. Bécs, 1880. 505. I.
lett
Boxfini történetírókat, továbbá Oláh Miklós és Vkrasc8ic8 Antal érsekeket a
1.
m. (Die Völker Oesterreich-L'nganis. V. Bd.) Tesehen, 1881. 183.
1.
:
A
J^4
MAGVAK RÜVÁ81RA8 IRODALMA V.
A
tulajdonjegyek téves szerepe.
táján kiegészített Nemzeti krónikának és coiiipibitorának. KézAinak, az a megjegyzése,
Az 1221
betiket a velük együtt lakó erdélyi vlathoktól vették át, úgy az oláhtudományos irodalomban zavart idézett el. Bukada Tódor 1880-bau Jassiban kiadott
hogj' az erdéljl székelyek
mint a magyar
egy Despre cresUiturile pluta^ilor (A tutajosok rovásairól) czím fUzetkét 163 olyan tutajos-jegy másolatával, a melyeket a Besztercze foly(') mentén gyjtött össze. Az úsztatott tönkökre rovott szerepel.'
Ennek
gyjt, hogy nemcsak Moldovában, hanem Gyergyóban, Tarkn, Békáson,
Buhal-
tulajdonjegyek gazdag sorozatának végén körülbelül húsz székely rovásirás-jegy igazolására jelzi a niczán,
Hangúban
stb.
is
kutatott.
is
Utána pedig nyomban idézi az oláh-székely közös tulajdont igazoló említ THURóczit. Megemlítjük még azt is, hogy
KézAit és a betürovás székelyföldi használatát elször
amazt XV., ezt XVIII. századi kútfnek nevezi. E közlemény megjelenése eltt az sirás kérdése már ersen foglalkoztatta az oláhok képzelfiatal történetirását. Cantemir Demeter 1715 óta egész iskolát teremtett azzal a tanításával, Egj' másik árandat a hogy az oláhok az 1439-iki fiórenczi zsinat eltt még latin betkkel éltek. keleti egyház glagol és cyrill betit kívánja lefoglalni. Miután Popea Miklós a gót Ulfilast már megtette oláh püspöknek/ Sbieea János egyetemi tanárnak és akadémikusnak könny dolga volt, midn
gésre hajló
"^
a szláv Cyrill betsorát árandat pedig az oláhok dák
neus
nev
—
kellett
valamely
ismeretlen
oláh feltaláló számára elhódítani.
—
seinek a Krisztus
eltti században
már külön írásrendszerük
varázsló hozta Egyiptomból s aztán összekeverte
zend,
*
A
harmadik
hogy Betsorukat egy Deke-
élén Boliac CzÉzÁRral, Ha^deu BoGDÁNual és Urkchea SÁNDORral volt.
azt hirdette,
görög és phöniciai
írásjegyekkel.
A vakmer állítások e sorozata nyilván azért burjánzott fel, mert senkinek eszébe nem juthatott az egyszer, st kezdetleges mveldési viszonyok közt él oláhság seinek ilyen irányú igazolására a latin, cyrill és dák bets középkori oláh nyelendékeket számoidíérni. Mivel furfang is van a dologban, elismerjük, hogy Buraua együgynek tetsz eszközökkel olyan ügyes szemfényvesztést vitt véghez, melylyel még mestereit is alaposan megtévesztette. Már a dákelmélet rajongói közé tartozott,
midn
az eloláhosodott gyergyói székelyek Moldva felé úsztatott tönk-
jein az erdirtók és tutajosok tulajdonjeg>'eit felismerte s köztük olyan vonal-összetételeket
is
talált,
eredetnek hirdetett rovásírását ismerte, az a vágya támadt, hogy a tönkjegyekhez nagyon hasonlító oláh eredet székely betket az oláh tönkjegyek közt szintén megtalálja. Hogy-hogynem a keresett betk csakugyan elkerültek és megbódították a dák-elméletet valló egész iskolát. Az írástudatlan oláhok birtokában megkerültek azok a fejszével rovott (!) írásjegyek, a melyeket a székelyek csakugyan kölcsönvehettek és egyben megvoltak azok a jegyek is, a melyek nem lehettek sem Cyrill, sem Ulfilas, sem a latinok találmányai, de igenis lehettek a Magyarország területén élt régi dákok primitív kezekben évszázadokon át a melyeket akár írásjegyeknek
is
lehet tekinteni. Mivel a székelyek oláh
:
;
megmaradó örökségei. Mivel az oláh tudománynak
vannak komoly munkásai, e sajnálatra méltó bajok gyors orvosírott s máig is kéziratban lev, de másolatban nagyon elterjedt Sicidia accuratius quam hactenus delineata czím kis mvecskéjére, mely Teleodi Rridimenlája nyomán tárgyalja a székely rovásírást, és a mely Burada oláh-székely hefúinek is forrása volt-'-' Nekünk alkalmunk volt helyszíni tapasztalatok alapján megállapítani, hogy Burada az említett mvecske ama barassói másolatát használta, a mely az ág. ev. fgimnázium könyvtárának Trauschféle Diplomatarium Transilvanico-Siculicum ab anno 1251 1807 czím gyjteményében találiiató. Ebben a székely betk vonalvezetése tökéletesen egyezik Burada állítólagos oláh jegyeinek vonallá.sa
is
végett utalunk Lakatos István 1702-ben
—
Sebestyén
Rovás
és rovásírás, 113.
'
I''acsiiiiiléjöket
•
Descriptio Moldáviáé. Bukare.st, 187r>.
1.
:
III.
1.
(Ethnographia, 1903. 282.
rész, V. fejezet.
Eletnenta linguae JJaco- Homanae sjoe yaZae/nca
—
V. ö. Sinkai
MolnAr JAnos
:
1.)
Györoy
és Klrin (Mrcui.) SAnnRi,
DeulsrheValarliisrhe Spraclilehre.
Bécs, 1788. Továbbá Maior PftTRR, Bob, RADii.BScr Euadk J., Lamorior és DknsdsiAn Áron MoLDovAN Gbrokly alább tárf,'yalaiuló értekezése nyomán. ' Vechia Me.iropolia rontana a Transilvaniei. NagySzeben, 1870. 41.
erre
vonatkozó
írásait
I.
•
Codicele
'
A
V'oronetan. Csernovicz, 1885. 293.
M. Nemzeti
Múzeum
fgimnázium könyvtárában
1.
Orsz. Széchenyi-könyvtárában 3, a M. Tiul.
és a nagyszebeni Bruckentbal-könyvtárban
Akadémia könyvtárában
1—1
másolat található.
'2.
a brassói
á;;.
ev.
15
MAOVAR rovásírás IRODALMA
A
Egyébként pedig Lakatos nuivéiiek minden másolata igazolja, hogy belle vannak mentve nem jegyeitl eltér r, st és sz betk. Ehhez hozzá kell adnunk még azt, hogy az apáról fiúra szálló tulajdonjegyek az örökösök birtokában mindig változnak. Bizonyos vonalrészekkel bvülnek vagy csonkulnak, hogy a velük meg-
vezetésével.
a minden más betsor e
jelölt
Ha
tárgyak összetéveszthetk ne legyenek.
tehát Burada és tudós társai a tutajosok töukjegyei-
nek szerepét tüzetesen megismerték volna, akkor aligha keresték és másfélezer évesnél régibb dák eredet oláh-székely Írásjegyeket. Mieltt Burada körmönfont hamisítása kiderült volna,
meg
találták volna
két derék romanistánkat
köztük a
sikerült szintén
magyar tudós Moldován Gergely volt. A Budapesti Szemle új folyamának 1888. évi 52-ik kötetében közölt dolgozatának már a czíme {A latin, cyrill, dák és székely Írásjegyek kérdése a románoknál) elárulja, hogy Burada közleménye indította az érdekes magyar vonatkozású tárgj' szövevényeinek megismertetésére és megbírálására. Miután kimutatta a latin és dák iráselniéletek tarthatatlanságát, csatlakozott azokhoz a komoly kutatókhoz, a kik szerint az oláhság megtévesztenie.
Az egjik
félrevezetett
csakis az egyházi szláv nyelv így Írott nyelvemlék 1523-ból
vag)' a
cyrill.
való ugyan,
még
glagol írásjegyeit
régibb
A
ismerhette.
de azért Tomaschek és Safarik korábbi
legrégibb
taníti'isait
követve,
hogy Kézai az oláhoktól kölcsönzött betk alatt a cyrilliczát érthette. Szerinte Thuróczi találta ki, hogj' a székelyeknek hun betik vannak. Ez az oka, hogy Teleodi János vagy más valamely XVI. századi halandó az oláh eredet egyházi szláv betsort utól)b átalakította azzá, a mi az 1.598-iki Rudimentában és az lG68-íki enlakai feliraton merült fel elször. Ha Moldován szerint a Cantemir-féle latin elmélet és Ha^deu és tíirsainak dák elmélete önmagától is összeomlik azért, mert ilyen írott emlékekkel az oláh irodalom uem rendelkezik, akkor valóban kár volt emlék hiányában a székelyek Árpádkori cyrill-betkölcsönzésének elméletét is szóba hozni.
nem
tartja lehetetlennek,
Ezt az elméletet ugyanis
a glagol és székely
betk
hasonlatosságával ti'imogatni
nem
módszeres hasonlítás azt bizonyítja, hogy a rokoni kapcsolatot nem a VIII században
betsor
közt.
lianeni
lehet,
mert a
létrejött glagol
sokkal korábban kiaUikiilt középtengermelléki írásrendszer betsorai közt kell
a
keresnünk.
Moldován következtetését irástörténeti tekintetben
még
az a nagy tévedés
hogy az 1501-iki csikszentmiklósi feliratról teljesen megfeledkezett. akkor THURóczit és TKLKooit aligha vádolta volna meg. Végül utalnunk
betk ügye
székely
Midn
kell
még
arra
is,
czím
tanulmányát.
'
rövid fácskákra róva kevés jegygyei sor,
tarthatatlanná teszi,
számításba
veszi,
hogy MoLDovÁNuál a Biirada-féle tutajosjegyek közt szerepl
elintézetlen marad.
nyomban megirta Az úgynevezett
másik romanistánk, ür. Rkthy László ezt észrevette,
hún-székely irds
is
Mert ha ezt
hogy Bonpini szerint a székelyek
Neki mindenekeltt feltnik, sok értelmet
tudtuk összefoglalni, Verancsics szerint „két ilyen
némi pontok hozzátételével a jegyek számához képest igen sok értelmet ad'. Veit Goliel szerint
pedig a székelyek némelyik írásjegye egész szót vagy mondatot jelent.
gyanújának,
néhány feljegyzés tulajdonkéjtpen nem
hogj' ez a
torok, favágók, tutajosok illesztett
A
és napszámosoknál
ma
Ezért ad kifejezést annak a
írásról,
hanem „az
dívó roms-féle Írásról szól,
is
erdélyi pász-
mely két egymásba
pálczára alkalmazott conventionalis jegyekkel egész számadásokat pontosan képes eszközölni".
Rudimenta írásjegyeinek
csikszentmiklósi, enlakai feliratok és a Telegdi-féle
mával a
is
j'obbról
balra
ered sajátságoknak írás mintíljára
men ismeri
fel.
Ezért kimondja,
készült gyártmánynál,
olyan
hogj*
volt,
nem egyéb héber
„a híres hun-székely írás
elemekkel vegyítve,
készítje egy fakultást végzett székely theologus
ki
a
vizsgálata alkal-
a i két jegyét a sémi írásrendszerbl
sorvezetést, a hangzóugratást és
XVI
melyek elárulják,
—X^^I.
század
hogy az alfabet
nyelvtudományának
eszmekörébl indulva ki, mely a héberségben látta az emberi fajok és nyelvek sforrását tudákosságból s a kort jellemz archaizáló törekvésl)l új jegyeket komponálva, szerkesztette össze ábéczéjét s azt a magyar nyelv hangviszonyaihoz alkalmazta''. A mindent megsemmisít föltevés útjában álló csikszentmiklósi felirat hitelét azzal ingatja meg, hogy csak 1749-ben fedezték fel s így a régi évszámhoz kétség fér. „Nem tudom elképzelni mondja hogy 1501 táján már akadt volna olyan székely, ki a héber írásba be lett volna avatva. Én ennélfogva a felirat keletkezését késbbinek tartom." A székely írás régisége ellen felhozza, hogy :
—
—
'
,
Archaeologiai Értesít, új foly. VIII. köt. 1888. 54.
I.
;
A
{Q e/ a történelmi
már
nélkül álló
niiilt
haiigviszouyai s a
MaüyaR RUVÁ8:RÁ8 iroualma
„mesterséges túkolús olyan korban készült,
magyar betirás már a legújabb stádiumot
Nem
összetett jeg}'ekkel irták".
benne
talál
,
mikor
érte el,
Árpádkori és
még
mikor a magyar nyelv
pld. a lágyított
hangzókat
régibb archaizmusokat"
;
viszont
hogy „miért van a székely alfabetben más jegye a g és gy, l és ly, sz és s, ez és cs. z és ^s-nek stb.. hiszen a világ összes betírásában azt találjuk, hogy azok a hangok rokonságán épültek s azok változásai szerint bvültek ki. A természetes növés ezen öntudatlan logikáját egyáltalán nem találjuk meg itt, de találunk egy már meglev állapotot, értem a magyar nyelv XVl. századbeli
nem
érti,
hangviszonyait hátterül, melyre az egész írás építve van".
A
tákoláa másik ismérvét
már Hodoly László felismerte, midn a sémi csoportba tarbetkkel való hasonlóságok megállapítása közben azt is bizonyította,
szerinte
tozó áramai, himjarathi, moabita
hogy a székely magánhangzók glagolit forrásból származnak. Végül sorra kerülnek Burada oláh tutajos jegyei is. Ezek nélkül ,azt mondhatnók, hogy kigon." a székely irás kérdésének végére jutva ,azt látjuk (Burada most pedig dolta e betket '
.
.
—
—
;
közléseibl), hogy a székely irás csinálója egy csomó ilyen Erdélyben ismeretes rovásjegyet gyjtött
jegynek hetüjelentést adott
össze, azokat glagolokkal bvítette, egy-egy
s
az egésznek
orientális szí-
nezetet kölcsönzött, korának tudományát csillogtatva az alkotásban, melylyel nemzetét ajándékozta meg."
szintén megvallva, Rkthv könyörtelenül támadó dolgozatának kezdetben nem tulajdoníthattam st utólag sem ereszkedtem volna bvebb tárgyalásába, ha a magyar rovásírás régiélükön Hermán OxTóval nem ebbl merítettek volna bátorítást és kétes érték ségében kételkedk bizonyítékokat. A nagy értelmi ervel, de a felölelt anyag rendszeres ismerete és a tudományos eliganagyol)b jelentséget,
—
—
zodás biztossága nélkül intézett megsemmisít
támadás kezdete igen
ötletes,
mert elvégre mindenkit
megejt azzal, hogy a számrovást és betrovást az avatatlan emlter könnyen összetévesztheti.
mi sem tudjuk
meggyzbb
magyarázatát annak, hogy Kézai 1221 táján
irott
Ma már
forrása a székely rovás-
Minden egyéb állítása tévedés hogy a mindent támadó szerz tudományos értékeinkmegsemmisítésére törekszik. Minden alapos ok nélkül mellzi az IbOl-iki csikszentmiklósi feliratot, mert nyelvtörténeti és irástörténeti alapon a székely betsort egy XVI. századi theologus „tákolmány '-ának akarja bizonyítani. Gyanúba veszi a XVII. századi irás ketts betkkel jelzett hangjaiírást a
pusztán számrováshoz ért erdélyi
csupa hyperkritikai
oláhságtól külcsönözteti.
azzal a látszattal,
fictio
nak külön írásjegyeit, holott éppen e jegyek igazolják, hogy a sokkal régibb székely betsornak a magyar helyesírás XVI—XVII. századi vergdéséhez már nincsen köze. A glagol betk és tutajosjegyek együttes szerepét is bajos elképzelni. Különösen bajos akkor, ha Réthy maga is gyanúsaknak Burada másfélezer évesnek hirdetett tutajosjegyeit és oláh-székely betit.
tartotta
Miközben a nagytekintély folyóiratok a székely rovásírás hitelét támadták. Fischer Károi-y Antal megírta és 1889-ben kiadta A hun magyar irás és annak fennmaradt emlékei czímü nionograi)hiáját.
A
szorgalmas szerz magát
kával tárja
lyeket sajátságosan szóló
V — VI.
el-Nedin
irót.
A magyar kútfk
kálatait folyton
is.
tzzel,
hiteles endékeit.
utódainak
közül
(Szabi')
Károly tévedését
van
megírva
;
tekinti,
föl
nem
komolyan
Egyébként pedig igen hasznos munkát
összegez éS
csoportosítva
történetírókat,
és fenmaradt
alapján a hunok
krónikájál)an
Thuróczi
badar adalékait
krónika
szerint
furcsa szr-elmélete
ki s valóban több hazafias
jelenti
történetét
mint
kriti-
Mivel a széke-
sorra idézi
a hunokról
századi kútfket és a ruszokról (szerinte magyarokról) beszél X. századi Jbn-abi-Jakuh-
a mi csak
idézi azt,
e téren laikusnak
a magyar rovásírás gazdag
fel
bvít
pontosan
idézi
azokat
a hazai
és
külföldi
a kik valaha a székely rovásírásról valamit
Az emlékeket bemutató
végzett,
Cornu)es, Jrrney és Szahó Kákolv
fejezet
a
ismerve) idézi
nyomán
Ké2)cs krónihából
továbbá
midn
a hamis Csiki
a régiek
elmun-
sorra veszi és századidv
grammatikusokat
endékirókat,
és
irtak.
a nagyszentmiklósi aranylelet,
—
az úgynevezett
Attila-kincs fel-
kezddik. Az V VI. századinak tartott emlékeken háromféle bekarczolt és betrébelt irás különböztethet meg egy tiszta görög bets, két romlott giírög bets és több ismeretlen bets Fibchkr a második csoj)ortot magyarnak látta és kibetzte belle e szépen szól rünk). szavakat eszes (vagj' ejt), rendet ró ö ránk (vagy ugyanazt máskép betzve iratainak ismertetésével és megfejtési kísérleteivel
:
:
:
'
A
székely vagy régi
—
magyar
irás eredete, l'd/.sony.
é.
n.
(KUlönlciiyniiirjt
;i
|Mi/si>nyi
tVircálisUola
lí<8:?-
1884
Jcllomzíl, lioiry UfcTiiv a sémi sajátsÚRokiit in:ij,',i is kereste, llonoi.í sémi hasonlitásain.ik Értesítjébl) H. 1. eredményét mégis elfogadhatatlannak tartja. „Ila - mondja — hasonllttratásai helyesek volnának is, okoskodásának a nagy korkülönbség ellentmondásába kellene ütköznie.' évi
-
!
MAGYAR rovásírás IRODALMA
A
A harmadik
csoportot Dietrich tévesen gót rimáknak tekintette.
Fischer felismeri ezekben
'
falu nevét, továbbá a
E minden
alapot nélkülöz
vakmer
kísérlet után a csikszentmiklósi felirat két másolatának és
továbbá az enlakai
megfejtéseinek,
fejezetet szentel Kir.ályi Pál rovásirásos
megfejtésének
felirat
bemutatása
következik.
Külöu
kódexének, mely utóbb Somogyi Antal silány hamisítványának
Végül ugyanígy közli Strahlenberg Fülöp János kön5Téuek egyik
bizonyult.''
a székely
is
bellük az Endes székely családnevet, Eger város és vasmegyei Unyoni nekem és enyém szavakat.
és kiolvassa
irás jegj'eit
különféle
17
szibériai feliratmásolatát*
hogy magyar szöveg betzhet ki. FiscHKR könyvének tekintélyes része a hamisítványokat és a székely rovásírással tévesen kapcsolatba hozott egyéb írott vagy rovott emlékeket facsimilék kíséretében ismerteti. Ezek: Attila huu és a marosvásárhelyi kézirat szibériai ó-török feliratmutatványait
ezekbl
szintén
feliratú
pénze,''
Turóczi fakönyv. Attila betsora,'"
a
is,
azzal a kísérleti utasítással,
és „maszaget"
Hickesius „scj-tha"
betsora,'
Akadémia könyvtárának más betkkel írott Bohonczi-kódexe, a Gelld imádságos könyvnek ismét más betkkel írott másolatai." a réty ev. ref. egyház kelyhének felirata és Literati Nemes a M. Tud.
Sámuel liamisítványai. a melyek lapjai
A
terjedelmes
Baranyai Décsi János
tulajdonképpeni
A
hunok
ban.
A
közé
hihetleg a M. Nemzeti Múzeum
régiségtárának
felii'atos
és
után
zárszó
egész
ajánlólevelének
terjedelmében
fekete illetve fehér elnevezésének megfejtése
szürviseleten alapuló
Teleqdi
másolatát
és
czím
mve
Rudimentájának s (a minek a könyv
szigorú bírálata tárgyá-
hun-magyar kapcsolat elméletét
hogy nyomban hozzáfog a Svájczbau rekedt
testes kötetté
közli
marosvásárhelyi
semmi köze) polémiáját Pauler GYULÁval a szerz nem rég megjelent
tárgyálioz
magyarok
függelékül
megelz
ezt
fehér és fekete
bejelenti,
ntt német nyelv feldolgozásából
''
iuiiiok
fenntartva,
betsor
b,
gy,
k,
ö,
tr,
záradékul
utódainak felkutatásához. Eredniényeiuek
bennünket ezúttal csak az érdekel, hogy az
eifiscli-
hun-magyar
állítólagos hiinutódoknál tanulmányozta a tulajdonjegyeket is és köztük megtalálta a
tliali
réz-
tartoznak.
is
u. zs, gt, ki jegyeit és jegyösszetételeit.
Íme, Fischer szorgalnuisan áttanulmányozta és értékesíthet kútf-gyüjteniényuyé össze kesztette a székely rovásírás összes endékeit és elvégre mégis oda tévedt,
is szer-
a hová Moldován és Réthy
tájékozatlanságuk következtében jutottak
VI.
A A
M. Tud. Akadémia
és a
M. Nemzeti Múzeum beavatkozása.
székelyek rovásírásáról szóhi krónikások és emlékírók oly általánosságban beszélnek, mintha
a betrovás titkaiba annak
idején minden
hettünk arról, hogy a kiveszben
lév
székely
be
volna avatva.
lett
Mivel mi
még meggyzd-
száinrovást egyszer, írástudatlan pásztorok tökéletesen tudták
eines gothischen Slammes auf den Wiener Goldgefassen dcs Banaler Fundes. Germania, 177—209. 1. ' Bálint Gábor: A honfoglalás revíziója. Kolozsvár, 1901. 162. I. a legterjedelmesebb szöveget igy olvasta el: .GTlas Pes-gan Peseiiyüji Kcnesz " t'jabban Debhkczenyi MiklOs: Az ösmaiii/ar írás néhány hazai s oroszországi emléke. '
Runeninschriflen
186G. XI. köt.
ISudapest, 1914. 19
A
1.
Bálint vállalkozását folytatva, e szöveget
igi,-
megfejtése. (Ethnographia, 1915. évi
f.
1.
meg: „Gelse kiskán pesenyüji kenéz^. A nagy-szent-miklósi kincs rovásos feliratainak
fejtette
betíísorának megállapitá.sát lásd Mészáros Gyula:
o-török
feliratok
és 4. fz.)
Enyhít körülményül megemlitom, hogy Király Pál e kéziratot 1888. márcz. 27-én elzleg bemutatta az Országos Régészeti és Embortani Társulat ülésén. Ugyanakkor mutatott be egy lánczos fabuzogányt is ezzel a szintén '
hamisított rovásirásos felirattal
II.
Das Kord- und
V. ö. TU.LMANN Friesen
ábra. 68. ''
"
„Ez az Aladáré".
:
• ''
Európa und Asia. Stockholm,
Ostliche Theil von ;
Müntz- Spiegel. Francofurt, 1529. ül.
5.
1730. XVII. tábla. fejezet
és
Bél
:
De
veiére
lit.
IV. tábla,
1.
Oertelu's
:
Harmónia linguarum.
Vittenberg, 1746. Elbeszéd.
Anliquae lúeraturae septcntrionalis
libri
duo. Oxford, 170.3
—
170.i.
III.
rész. 4.
1.
I.
tábla.
—
Betsora Révai Szabó Károly A régi hun-székely írásról. Budape.sti Szemle, 1866. V. köt. 136. I. Elaboralior Gramniatíca Hungaríca. 1808. I. rész, 127—128. 1. II. tábla. ' Díe Hiinnen ím schu-eizeríschen Eifischthale und ihre Nachkommen bis auf die heutige Zeit. Zürich, 1896. A 190-191. lapon közölt tulajdonjegjek els felét 1, Sebestyén: Boiyís es rowasirás, 110. 1. (Ethnographia. 1903. 279. 1.) '
V. ö.
Sebestyén
:
A Magyar
:
Rovásírás Hiteles Eiulékui.
:
3
.
A MAOYAK rovásírás IRODALMA
18 kezelni, a székelység pedig
.1
tulajdoiijegyeket
még
is
niii
általánosan használja
nélkül bizony könnyen ráterülhettünk arra a gondolatra, hogy hátha
még
kell tájékozottság
:
írásjegyek nyomai
is
la])pan-
ganak a nép si rovásbotjain. Ht a tájékozottabb ethnographust is bátoríthatta volna az a tudat, hogy az északi germánok, különösen a skandináv népek, runa-naptáraikon még akkor is szerepeltették a betsor els hét jegyét, mikor a runa-rovást és runa-irást már régen elfeledték. Csak a gyakorlott epigraphust tarthatta volna vissza az a tapasztalat, hogy az Írásismeret növekv mértéke mindig szaporodnak a nyilvánosságnak szánt feliratok
szerint
is.
Mivel tehát a Székelyföldön a betele-
pedést követ évszázadokban ilyen nyilvános feliratok létre nem jöttek
bukkantak
elvétve
már eleve meddnek
fel,
kellett
lenni
annak
s
a középkor végén
kezén forgó számrovásokou, tulajdonjegyes szerszámokon és gazdasági eszközökön
si
is
csak
mely a székelység
a kísérletnek,
stb.
magukat
túlélt
írásjegyek maradványait akarta felkutatni.
Mennyivel nagyobb megtévelyedés kellett ahhoz, hogy valaki a mai szánirovás és tulajdoujegy szomszédságában a rovásírás mostani rendszeres használatának legfrissebb népi termékeit keresse és csodálatos módon meg is találja Rendes körülmények közt az ilyen avatatlan kutató csak a vele !
egy területen dolgozó szakembereknek okoz kellemetlenséget. A mi kutatónknak sikerült egész országra
Ez a kutató Dadái Király Pál, a budai állami tanítóképz intézet igazgatóKaraesay-kódexnek és Somogyi Antal egyéb hamisítványainak bemutatásával az Ürsz.
szóló felfordulást elidézni.
tanára
A
volt.
Régészeti és Embertani Társulat
már alaposan kompromittálta magát, mídön hogy Omoron (Temesmegyében) egy Tar Mihály nev
föntebb jelzett ülésén
egyik tanítványa révén tudomást szerzett
arról,
egyszer földmíves ember még ma is írja és rója az si rovásírást. A kritikai ellenrzéstl iszonyodó s így a tudományos eligazodásra is képtelen rajongók meggondolatlanságával Dadái Király Pál nyomban elhitette magával és elhitette lobbanékony képzelm barátjával, Fadrusz János kitn szobrászunkkal is, hogy íme a hun-scytha sök rovásírása még él a nép között. Fadrusz éppen millenniiinií Tuhutum-emléket készített Zilali vánis számára, tehát gyorsan arra határozta magát, hogy a hon
—
—
foglalás-kor szellemében hat táltos-éneket a nép közt felfedezett rovásírás betsorával fog az emléken
megörökíteni.
Mikor a pompás emlék elkészült. Tar Mihály betivel csakugyan rajta ékeskedett Somogyi Antal A leleplezés eltt Fadrusz János a Szildi/y czím zilahi njság 1902. szept. 18-íkí ' számában terjedelmes czikket közölt a küszöbön álló nagy meglepetésrl. A rovásírás ismertetése
hat hamisítványa.
lev Karacmy-kúdex
után bejelentette, hogy a Király Pál birtokában
ügye perdönt fordulóhoz kincse a nemzetnek, kultúráját.
és róják
is
Mert íme
ért.
hogy még máig
.
.
.
A
él
vitás tartalmának és sirásának hogy a rovásírás nemcsak emlék, de való eleven a magyar nép között és hibátlanul feutartja eleink si üa, Tar István, földmívelk Omoron, a kik ma is írják
„kitudódott, él
is
Klasszikus tanúim Tar Mihály és
si származásában, azok ugyan nem nagyon még ma is megtegye kötelességét ez si kultúrának
kik tehát eddig kételkedtek a rovásírás
mélyen kutatták nyomait, mert rá is
:
a magyar népben
.
.
kellett vulna akadiiiok.
Hogy pedig
.
a mint ráakadt Király Pál, hogy azirás
a mai ueiiizcdék
fönntartásával szemben, köbe vésettem a rovásírást a
Tuhutum-emléken pogány eleink dicsségére TARÓkkal a felvésend hat éneket) abban a helyzetben vagyok, hogy szívem, lelkem IdjCs megelégedésére kiálthatom a magyar hazafiak milliói-
S most (miután
hoz:
Király Pál
még
K-ell idheii
.
.
leíratta
az írás, olvassátok"."
itt
Midn
a lepel pár nap miilva lehulldll,
iiiiiideii
szem
a Kararsay-kódex-Hzel és az ísiueretleuség homályából
a zilahi szolxír felé fordult,
elbukkant két
minden érdekld
onuu-í földmíves
ámulatba ejt
A fvárosi és vidéki újságok valóságos iiad.járatot indítottak a betrovás emlékei után. ^ Az érdekldk felforgattak minden zeget-ziigot s ktu-oukéut egy-egy téves adattal ugyancsak megtréfálták a gyorsan felszaiiorodott Írásszakértket. A kutatók nagy buzgóságát az sem
irástiidományával foglalkozott.
htötte
'
le,
A
hogy a
néj) fiai
közt egy lélek
sem akadt,
hat pogány éneket (Erdélyrl, Istenrl,
énekek (Arad, 187ff)
ez.
kiadványa közölte elször,
Tíízrl, llt(')bl)
a ki
Kidrl,
T\Kék tiidomáiiyáiiak osztályosa
A
rovásirás
fvárosi
sznyegre
napilapok
közül a
került ügyét.
fíudapesli Hirluj).
I'exii
volna.
Lclieg-égrl) Somooyi Antal Régi magyar Somooyi rovilsiriVsos kéziratai között is. V. ö.
\'iürl,
elkerültek
Skkrstyén: liovás én rovásírás, 299, s köv. I. (Kthnosrapliia, lüOü. ^48. s köv. 1.) ^ Sebbstyén i. ra. 314. 1. (lítlinographia, 1907. 7S 1.) Egész terjedelmében másodszor Szó czimfí fvárosi napilap szi^pt. 24 iki számában. •'
lett
Ilirlaii
és
Magyar Ssó
is
tették
megjelent
magukévá
Miuiiiar
a
a
magyar
A MAGYAR rovásírás IRODALMA
A
Dag}- kavarodásban
csak
Tóth BÉLÁnak,
19
kitn
az akkori napisajtó
niimkásának volt elég
tollú
hogy a hat táltos-ének ügyében Arany János és Szarvas Gábor ítéleteire figyelmeztesse a féh-evezetett közönséget. Szellemes czikkei azonban a hírlapok részérl mesterségesen is lélekjelenléte arra,
szított
lelkesedés pillanataiban inkább csak ellenséges hangulatok keltésére voltak alkalmasak. Ezért
kérte fel aztán Szöts Géza nagyszebeni tanár társaságában a M. Tud. Akadémiát, hogy ebben a szégyen-
ügyben
letessé fajuló országos
A
szakemberekkel hozasson
illetékes
szakérti
kiküldött bizottság
ítéletet.
Fejérpataky László palaeographus,
Ipj.
nyelvész
Sziunyei József
magyar énekek czím kiadvá-
és e sorok irója lettek. Feladatuk az volt, hogy a Somogyi Antal Régi
nyával csaknem teljesen azonos tartalmú Karacsay-kódex hitelét megvizsgálják.
Az írásban benyújhárom egybehangzó vélemény alapján a bizottság a kérdéses kéziratot és a szegedi SomogjikönyUár kéziratai közt rzött nyolcz társát Somogyi Antal hamisítványainak ítélte s a M. Tud. Akadémia 1903. márcz. 23-iki ülése elé terjesztett összes irományokat az Akadémiai Értesít ez évi XIV. köte-
tott
tében (193
— 210.
az olvasóközönségnek
l.j
hozzáférhetvé
is
tette.
Az a másik, égetbb kérdés, hogy az si rovásírás emléke már nemcsak a M. Tud. Akadémiát, hanem a M. Nemzeti Múzeumot démia részérl Szily Kálmán akkori
Jen
az utóbbi pedig
Múzeumtársulatot
magyarországi Történelmi és Régészeti Dr. Szentkláray
engem
bízott
apátkaiioiiokot,
Kabdebo
kérte
Gergely
szerepérl elzetesen
magyar nép
hogy
meg,
E tudományos
fel.
alispánt,
a
fiai
közt,
betrovást
értesültem
vobia,
Temes-
testület
Gabányi J.ános
A
Berkeszi István és Prrbnyi Adolf tanárokat szept. 30-án küldte Omorra.' bizottság
a
élénken foglalkoztatta. Az Aka-
tanulmányozzam. Szily T.uiék tudományának megvizsgálására a Dél-
történeti és néprajzi szempontból
várról
;
is
széleskör kutatást a népi emlékek forrásainak
i'titkár indított
megállapítása ügyében
feltárása és hitelük
még
él-e
fszolgabírót,
hogy a temesvári
nélkül,
következ napon ugjanott megjelentem én
a
is.
Tar Mihály szívesen fogadott. .Midn a nekem ajándékozott néhány rovásról véleménj't inTlvánitottam
betsorában két csikszentmiklósi jegynek feltn, részben pedig hibás hasznaflatára figj-elmeztettem, nagy meglepdésemre azt a választ nyertem, hogy Király Pál .kitanácsolta'". Majd szóba hozta a A régi magyarok mivdtségének Történelmi Könyvtárnak azt a füzetét (30. füz. ür. Toldy László minden tudományát merítörténeti'), a melybl — - a hogy késbben pontosan megállapíthattam s
:
—
Ebbl
tette.
meg
ismerte
szintén felcserélve,
az
/",
ni,
j,
v
betket Toldy
hozta forgalomba. Szóba hozta továbbá Fischer
eredet endékekkel
népi
szeriiiti volt,
de ezt
Ez a
bet
irt.
régi
—
melynek h és h betit Toldy tévedése nyomán
a csikszentmiklósi betsort,
,,
szolgálni
nem
voualkáival
felesleges
mvét
megtoldva,
szintén hibásan
melyet Király Pál ajándékozott neki. Régi,
is.
Beszélt atyja régi ábéczéjérl, a mely még rovás Csak egy betjére emlékezett, a melyet elttem le is
tudott.
szétrágta az egér".
pedig nem bet, hanem a számrovás egyik ötös (V) jegye
volt.
Omorról egyenesen szülföldjére mentem. nyomára vezetett annak, hogy írástudó öcscsének atyja csak a szám-
Mivel Tar a békés-vármegyei Csorvásról származott, Itt
nagybátyja,
rováshoz
értett,
Tar
Id.
István,
mert a régi csoiTási
városának egjik számadó gulyása
pusztákon
volt.
az 18ö7-iki földmérés
Megtudtam, hogy Tar
Mih.ály
itt
és községesités
1851-ben
eltt
született.
Gyula
Mivel a
—
is megsznt, a számrovásokat otthon csak tí 7 éves koráig Ez az oka, hogy Tar a számrovás mibenléteiével sem tudott tisztába jönni. Homályosan csak a fenti számjegyre meg arra emlékezett, hogy a rovásról a pásztorokkal való érintkezés
puszták fölmérésekor atyja pásztorkodása látta szerepelni.
alkalmával
sok
mindent
le
„olvastak".
is
Leolvasták a gulyások
teheneinek, tinainak, üszinek, szopós és rúgott borjainak számát
donosainak nevét és a gulyatartó gazdák marháinak szánuit és a gulyások, bujtárok liérét nyilvántartó rovásokat
kori
adott
csordák
bikáinak,
leolvasták a hullott áUatok „dögrovás "-át
is.
így jutottam nyitjára annak a lélektani tévedésnek, a melyet Tar esetében a halvány kisgyermekés Toldy László füzete együttesen elidéztek. St megállapítottam, hogy e tévedést
módjában
ismertet Toldy-féle füzetre Tak MinAi.Y Tud Akadémiának '
»
és
vobia már eleve
lett
els levelekben nemcsak az
Rovás
kezére
leolvasták a marhaállomány tulaj-
emlékek
Király PÁLiiak
M.
;
;
apjától
is
tanult
tenni,
mert hiszen
„szittya írásra',
Tar a hozzá
hanem
írott
a szittyairást
n>-Utan hivatkozott.- Ezt azonban a rajongó budapesti tanár lelkiisme-
Tar IstvAn vallomásáról
fia.
ártalmatlanná
és a bojtárjuktól
a községi biró jelenlétében
jegyzökönj-vet vettek
fel,
melyet a
utóbb pedig kiadták a Míizeiuntársiilat Értesítiének 1902. évi IV. tüz. 88—95. 1. Egész terjedelmében idézve .4 rovás-irás él-e a magyar nép közöli ? 28 29. 1. fontosabb részét 1. Sebestyén felterjesztettek,
és rovásírás. 310.
—
:
1.
i
Ethnogi-apllia, 1907.
TG.
:
;
1.)
3'
:
2Ö
MAOYAR rovásírás IRODALMA
A
E
retlenül elmulasztotta.
mulasztás árán
sikerült aztán a
szobrászat legnagyobb mestereinek
nia.i;yíir
egjikét megtéveszteni és a hamisítók ügyének megnyerni.
Tar Mihály kétes eredet tudományának és furfangos viselkedésének titkait, Király PálUü folyviszonyának keletkezését és alakulatait, valamint Fadrusz János megtévelyedésének szövevényeit 1902. decz. 13-iki ismeretterjeszt eladásán és a M. Néprajzi Társaság is a M. Nemzeti Jlúzeum 1914 január 21-iki felolvasó ülésén^ ismertettem meg a népi emlékek kutatásában eredménytelenül buzgólkodó nagyközönséggel. Ezzel egyidejleg Szily Kálmán szintén folytatta az omori bizottsággal tatott
'
sikeresen I.
megkezdett nyomozásokat
s
midn
eredményei már felhalmozódtak,
a
M. Tud. Akadémia
osztályából egy bizottságot kért adalékainak és következtetéseinek végérvényesen való megvizsgá-
lására.
Az 1903 február 3-án
SziLAsi
Móricz akadémikusok
kiküldött bizottság tagjai Szilády Áron,
—
5-én tartott ülésen aztán
Hermán Ottó, Fahrusz János
és
Szinnyei József, Kjítona Lajos,
Ifj.
meghívott szakértk
—k
a távolmaradt Fadrusz kivételével
lettek.
A
márczius
vették tudomásul Szily Kálmán-
Jelentését, a mely egy hét múlva már nyomtatva is megjelent e czímen magyar nép között? A M. Tud. Akadémia I. osztályától véleményadásra kiküldött terjesztett jelentés. Húsz ábrával (1 51. 1.).
nak azt a terjedelmes
A
rovásírás
él-e
—
bizottság elé Szily
a
Kálmán arra fektette
hogy az omori földmíves
a fsúlyt,
kialakulását, mibenlételét és országos érvényesülését a saját és
könyvébl, rokonságuk
felvilágosításaiból,
mértékben sikerült
neki.
is
A
létrejöttét,
István vallomásának
jegyz-
Toldy László könyvének szövegébl. Tar Mihály els rovás-
és felfedezivel folytatott
irásos kísérleteibl teljes
irástiidoiiiányáiuik
Tar
fia.
És ez
levelezésébl tegye érthetvé, kézzel foghatóvá.
rovásirásos
szövegek hasonmásai kiáltóan igazolták,
hogy Tar
Mihály csakugyan Toldy könyvébl merítette minden ismeretét. Kiderült, hogy rendkívül éles észszel,
de nagyon fogyatékos erkölcsi érzékkel tudta tkésíteni Király Pál
bárgyú szinteséggel
könnyelm
beavatkozását. Hermán
hogy „számjegj'ük is volt azoknak, a kiktl a rovást tanultam, de én elfelejtettem, fsak három jegyre emlékszem egyre (V) világosan emlékszem és kettre (^= -[ ) homályosan. Ezt mondtam én Király tanár úrnak is az elsre azt OxTóhoz
sorailian viszont
Írott
kijelenti,
:
;
mondta, hogy számjegy, a másik kettre nem mondott semmit". ^ Szóval Tar irást adott arról, hogy a 6 7 éves korában látott pásztorrovások mibenléteiét is tökéletesen elfeledte. Ezzel aztán minden
—
kétséget kizárólag
Jiogy megtévelyedése alapjában
igazolta,
Kálmán minden olyan föltevés és kérdés bolygatása érvényesen
megállM|)ítaiii
gy('rniekkorában
A
:
,.
Eh'iik fantáziája
licdirovásulv
látoti,
s
midn
baj csak akkor kezddött,
iiélküi,
hitette
véve jóiiiszem
vele,
el
volt.
hogy azokon a számjegyek és billogok
Királi
Ezért tudta Szily
Tar Mihály „jellemébe vágna", véghogy azok a számrovások, a melyeket
a mi
Pál útján a világgal
is
el
szittya
betk
voltak"*.
akarta hitetni, hogy ez a bet-
rovás a Toldy-féle könyv betrovásával azonos. Mikor jiedig a baj már megvolt kieszelni a régiek rovás- szer nitt
s Tar kénytelen volt merev ABCzé-váitozatát, megindult a tudományos kritika ama lavinája,
a mely nemcsak az omori földmívcs tudományát, hanem Király Pál Karacsay-kódexét és Fadrusz János Tnhutuni-szobrát
A
elseperte.
is
számrovás és betrovás összetévesztésének
hogy Tar esetében
Azt,
Pár nappal a
is
fenti bizottság
szóló dolgozatát.''
ötlete
él
Ottó az sfoglalkozások
tudjuk
Réthv LÁszLotól származik.
a pásztorrovásról szóló 4. fejezetet.
emlékei között már tárgyalta a számrovást. Most
hogy a magyar pásztorság rovásán a római számsor szerepel,
sától,
—
megalakulása után már benyújtotta a kétféle rovás összetévesztésérl
Kálmán Jelenlése ebbl közülte
Szily
—
most Hermán Ottó vette elször számításba.
ez a tévedés foroghat fenn,
Hkrman
attól a régeijbi felfogá-
eltér s a
kézfej formájábíil azt
hogy a magyar számsor a szemléldésre hajló magyar léleknek eredeti, ingenuiu termelése. Az egyenes ujjak jelentik a számsor négy els egyenes vonalát (I MII), a négyest; a ferdén
következteti,
—
álló
hüvelykujj pedig jelenti a számsor ötödik jegyét '
Bf) és méfíis korlátozott
évi állapotáról,
18'.)
190.
1.
közölte.
kivonatát
K
(\
vagy
/),
a Mni/yar S:-ó o napi .száma
Uorlátozásra Szii.y
Kálmán
s
útján a M.
az ötöst. Továbbá ,a két kéz együta Jelentés a 'l'iitl.
M. Nemzeti Múzettm
1902.
Akadí'niia bizottsiljra kért mesr. mivel
ennek .szélesebb köríi kutatása ebben az irányban niéj; nem volt befejezve. V. ö. Skiirstvíin: Rovnx é.i roviinirás. 308—325. 1., (Ethnograpliia, 1907. 74—87. 1.) a hol Tau anzképét, rovott és irott irásldsérlcteinck Cacsimiléit, továbbá a zilahi szobor képét
el
is
bemutatom.
'
Részletes ismertetése megjelent a Penli Hirlap, Budapesti Napló s több napilap
'
Ezt okt. 2G-án
nem
irta s
nekem
okt.
lén a
'
V. ö.
Hermán Ottú
:
Rovtis. l'esti
következ napi számaiban.
V-jeíjyet méjr \\^y mutatta be, mint az eirérráfita apai
felejtett irásjepj'ét. lliilap,
lílO:!.
Mn.
lOiki számában.
ABCzé
egyetlen
A MAGVAR rovásírás IRODALMA
tesen két ötös egj'séget ad és a liiivelyk. egymásfelé
az X-alakot,
dlve
21
és közelítve keresztezdik (és)
.
.
.
kiadja
Ugyanezt tárgyalta az Orsz. Régészeti és Embertani Társulat febr. szám- és behirovás viszonya Imzánkban czíni dolgozatában,^ valamint
vagyis a tizest".'
24-iki ülésén
Á
felolvasott
abban a terjedelmes értekezésben is, mely A kéz és a szám az sfoglalkozások köréhen czímen a Természettudományi Közlöny 1903. évi február havi füzetében látott napxilágot. ' A sokszorosan bizonjitott eredetiséggel kapcsolatban mindig szerepelt az a másik fontos állítása is, hogy a számrovást leolvasó pásztor kelti,
mintha a
A Írott
a felrovott tételek
értelmezése
rendelkezésére álló adatokból idézte
1902. nov. 2-án kelt levelét,
megszekált 3
lelkésznek F.uiRuszhoz
ref.
számokhoz hasonló rovátkos
római
nev
írással",
36 fej juha, 12 báránya, 3 berbécse; a fej juhokból
volt
tögye meggyiiladt. tehát
látszatot
le.
tanúskodik egy nagybaczoni Puskás Bokor
volt elferdített
,Nagy Ferencz uramnak
—
Révay Pál sepsiszentgj'örgyi
a melyl)eii arról
öreg juhász neki egy botról, mely „tele ezt olvasta le:
közben használt sok szóval tén5deg azt a
ákombákomokból valami rovásirásos szöveget olvasna
felsorolt
nem
tejelt
—a
megadtam a
többire
sajtot,
16 fontot és az
A magyar hogy a szentgyörgyi lelkész úrnak nem rovásirásos botról, iianem a s/.ámadó jnliász összegez számrovásáról olvasták le ezeket az adatokat. Könnyebbség kedvéért be is mutatott több ilyen rováslapot, köztük pl. egyet olyant, a melyen egy tulajdonjegygyel, két szúrással (vagy ponttal) és két rovátkf)lt vonallal (tehát a pásztorok számrovásának öt jegyével) ez a tíz terjedelmes szó van felróva „Dobos Mihálynak nincs bikája, nincs anyabarma, van hat
ordát; bocskorpénzül kaptam fejk, bárányok és berbécsek után a három sajn krajczárt".
nyomban
népra.jz mestere
tisztálian
volt az/.al,
:
harmadf üszje".*
Midn czímen
Hermán Ottó
Az sszám
:
delkezésére
és
fenti felolvasása
az olyan számrovásoknak,
állott
krónikások és XVI. századi emlékírók Ezért utalt aztíVn arra, hogy Thukóczi
nemcsak betket, hanem számokat a zempléni
számrovásokra
rövid
kevés jegygjel
az Archaeologiai Értesít
sok
1903. évi júniusi füzetében e
az shetü viszonya irodalmunkban elvégre megjelent, már egész tömege ren-
értelmet
ráillik a nép számrovására is. Képes krónika) .pálczákra metszés mesterségével"
(és iiem a
felrovathatott. Boshin szerint
is is
csakugyan azt igazolták, hogy a középkori
a melyek
följegyzésének túlnyomó része
midn
emlékezteti,
egybefoglalnak"'.
Még
betkrl van
a székelyek
ennél
is
„igen
szó,
de Hermán OTTót
rövid fácskákra rónak s
beszédesebb bizonyítékoknak
tartja
Vkrancbics szögletesre faragott botjait és azokat a rájuk jobbról balra metszett bizonyos jegyeket,
melyekbl
a
„egy, legföljebb két ilyen sor némi pontok hozzátételével a jegyek számához képest igen
sok értelmet ad", élivel e kútfk világosan
betk
rovásáról Ijcszélnek, IIkrman Ottó egy
példát
állít
szemeink elé annak bizonyítására, hogy a hangsúlyozott tömörség mégsem betürovásra, hanem számrovásra vonatkozott.
Lerajzolja Lestár Péter
tokkal vannak elválasztva
;
gulya-tkerovását,
a melyen a tételek közbeszúrt pon-
és lerajzolja a számrovás egész tartalmát a rovásírás betivel
is.
Ekkor
aztán kiderül, hogy azt, a mit a számrovás 18 jegygyei ki tudott fejezni, a betrovás 65 irásjegygyel
Ezért mondja ki végül, hogy a fenti források idézett állítása „nem a hun-székely bethanem csupán a számrovásra vonatkozhatott, tehát az idézett szövegek nem a hun-székely Írásnak, hanem a számrovásnak si voltí'it bizonyítják".'' fejezte ki.
írásra,
Végül megemlítjük, hogy Hermán Ottó a felolvasás alkalmával még elismerte az loOl-íki csíkhitelét; most pedig értekezése végén „modern kifejezéssel szólva' azt hirdeti,
szentmíklósi felírat
—
aktái még nincsenek lezárva'. Az öreg mester kutatásainak eredményeivel a hogy „e rovott írás magyar rovásírás ügye csakugyan nem volt elintézve. Eredetileg csak arra vállalkozott, hogy a nép egyik megtévelyedett fiának titokzatos szerepléséhez néprajzi téren felvilágosító adalékokat gyjtsön
és tudományos tájékoztatást is nyújtson. Hkrman Ottó ezt megtette. St még többet is tett, mikor Tar Mihály ügyéhez a krónikásokét és emlékírókét is odakeverte. így jutott el aztán annak az örvénynek szélére, a melybe mindenki belezuhant, a ki kell tudományos tájékozottság nélkül kívánta a
székely rovásírás hitelét megdönteni, vagy bebizonntani.
A Magyar
Nemzeti Múzeum beavatkozása nem
KAlmAn
rovds-irás él-c a
magyar nép
volt olyan
kvzölt
9
— 14.
sürgs, mint
a M.
Tud. Akadémiáé.
De
'
(SziLY
'
H. 0. bö kivonatát a Pesti Hírlap 1903 febr. 25iki és a Vasárnapi Újság 1903 márcz. 1-iki számában tette közzé
»
I.
*
(SziLv
^
1.
h.
h
:)
402. füz.
KAlmán)
.-1
97—115. i.
h.
1.
l:— 12.
1.
Új folyam. XXIII. köt. 265
I.
?
i.
22
A MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA
mivel az oninri földniíves tu(loináin;i
elöl
nekem
intczetpin k('|)viseletéhen
gj'orsan végeztem s csak aztán merültem helc iiyugorltan a rovásiui
sem
lehetett
szerepl számok,
vele
kitérni,
tiilajrjnnjpüyek
és betfik tantilniáiiyozásába.
Két dologgal már a kezdet kezdetén tisztában voltam tott
középkori rovásírásnak emlékeit az
már meg nem találhatom
:
azzal,
él néphagyományban,
iiogy a tollal és tintával kiszorí-
vagyis az sfoglalkozások
él
emlékei
hogy az sfoglalkozások él emlékei közt szerepl számrovás és tulajdonjegyrovás tüzetes tanulmányozása olyan bels okok felismerésére fog vezetni, a melyek birtokában aztán a nmgyar rovásírás hitelét is megállapíthatom. Ezért láttam hozzá a rovások közt
továbbá azzal
;
is,
és tulajdonjegyek rendszeres gyjtéséhez, továbbá a tudományos úton hozzáférhet nemzetközi anyag-
nem
nak, különösen a rokonnépek e
A
nem
vállalkozásnak
várt,
néprajzi anyagának és irodalmának tanulmányozásához.
szinte
magától áradó fejedelmi gazdagságú eredménye
lett.
A
szám-
rovás tanulmányozása közben elször azt a törvényszerséget állapíthattam meg, hogy a jobb kézzel rovott számjegyek sora technikai okok miatt mindig jobbról balra irányodik. ' Ezt követleg a székely-
párhuzamos sorú, végtelen számrovások készítésének megfigyelése alkalmával pedig nyomára jöttem annak a másik törvényszerségnek, hogy a rovásbot meciforditána után a második sorpár az elzhez viszonyítva nemcsak visszafelé fordul és ^^sszafelé halad, hanem számjegyeivel földi kétsoros, illetleg
együtt fejtetn
mutatta és
is
meg
áll.
Midn
rész felhasználása miatt
nekem egy értelmes
kell végrehajtanunk,
magyar hagyomány
ölén a
ezt
sepsiszentkirályi erdirtó székely a rováson
magyarázta, hogy a látszólagos zavart
is
jól megértett
él
végtelen
elidéz
fordítást a bal
boldoggá
tett
az a tudat,
marknnkban hogy
emlékei közt az ókori cpigraphia eddig
meg-
tartott
a természet
meg nem
fejtett
nagy rejtélyének jöttem a nyitjára. Jlert a székely kétsoros rovás sorvezetése tökéletesen azonos volt az ókori görög és ital feliratok hustrophedonjainak jobbról balra kiinduló, minden niásf)dik sorban visszaforduló és jegyeivel együtt fejtetn álló írásrendszerének titokzatos sorvezetésével.
Midn
a bustrophedonos
magyar számrovások után K. D, Leginovszky adataiból
burjátok és jakutok naptárainak fogalonij egyek kel rovott bustrophedonjait
ugyan nem térhettem
ki az
is
ell az önként kínálkozó következtetés ell,
a keletszibériai
megismertem, már csak-
hogy a természetellenesnek a mi ezzel
tetsz ókori bustrophedon a rováslapok szolgai másolatából természetes úton keletkezett, és
szorosan
összetartozik
—
hogy a másolt szöveg rovásírás
fadarabjai rég elkorhadtak,
Nekem
ilyen irásjegyes
volt.
élivel
még
ókori bizonyítékokra
a betrovás
csak
gondolnunk sem
tehát a bustrophedonos feliratok világában kellett folytatnom kutatásaimat.
hogy a phöniciai eredet s még kezdetleges fokon lev sémi endékek közt, továbbá a közvetített úton szintén onnan ered
Itt
himyári). pelazg és
(pl.
—
bustrophedonos lehet.
derült ki aztán,
görög
feliratos
germán (rnna) és ó-török írás legrégibb feliratos enüékei közt is mindig megtalálható a bustrophedon. Ez pedig azt teszi, hogy ez az összefoglalólag középtengermellékinek nevezhet írásrendszer eredetileg csakugyan rovásírás volt és a bustrophedonok jelenlétének bizonysága szerint minden kölcsönznél, még a legkésbbi kölcsönt közvetít népnél
Ha
is
ital,
etruszk,
mindig rovásírás maradt.
az ilyen bustrophedonos
epigraphiai emlékek az irodalmi mveltség sarjadásának kezdetét akkor semmit sem csodálkozhatuidc azon. hogy az ilyeti korai endékekkel közvetített rovásírásnak a századok múlva virágzásnak indult s a rovásírástól egészen elszakadt, st a feliratok lég-
jelentik,
körébl
is kibontakozott irodalmakl)an nuir alig van felismerhet nyonui. Rendszerint csak a szókincs rzött meg olyan si emlékeket, a melyeket nyelvtörténeti úton tudunk a rovásírás egyetemes története számára értékesíteni. Ez az irástörténeti szegénység természetesen mégis feltn marad, mert
hiszen
más
oldalról
graphiai irás
már
bizonyítanunk
ecsettel,
stílussal
lehet.
vagy
gyakorolt írásmódszerre
lehet képzelni azt, hogy az ókori görög bustroplicdonokat esztendnél nagyobb idköz választja el.
Ekként tájékozódva,
meg akkor
Iiogy a rovásírás tollal
teljes értékét felfogtam
a
is
mindig
fejldött.
hogy
ezt a
mikor az
Különben
annak, hogy a
lui
középkori krónikásaink és XVI.
Tudtam, hogy az egye-
lehet szó. Tudtam, lehetséget a bustrophedon nyomán összefoglalható középteugermelléki írásrendszer rokoni itt
a legtovái)!)
fennmaradt
rovásírásról
Utólag niepállapithattuk, liogy c/.t a termésüete.s jelenséget (a nélkül, liojry iiá.stöiténeti jeleiitöséijóf ismerte volna) nálunk elször Kevai MiklOs figyelte meg. L. fentebb e fejezet IV. részében. '
epi-
sem
el
kö/.épkori ó-török l)ustrophcnoktól ezer
századi emlékíróink egyértelmleg a székelyek fára rovott írásáról beszélnek.
temes mveldéstörténet szempontjáliól
élt,
i^
fel-
A
kapcsolatainak értékes
csak
hanem
hitelét,
E
pontnál
biztosítékokat
meg
is
fogom
irástörténeti ismérveivel
vényes összehasonlító
kritikai
23
MAGYAR ROVÁSÍRÁS IRODALMA
mveletre
bizonyitiiatni.
Vagvis arra a rendkívül szöve-
kellett fölkészülnöm, a meh'lyel a
eredetét és rokoni kapcsolatait
meg tudom
is
magyar rovásírásnak nem-
esetleg állapítani.
hogy a vállalkozás sikeréhez a magyar rovásírás irodalma már hogy a mi betsorunkat az elözö kutatás
kell endítenem.
tudott szolgáltatni. ^'isszaeInlékezhettenl arra.
már a germán rúnával
és a zsidó írással
is
Az utóbbival való összehasonlítás eredményomán protestáns bátorítással Nagy Géza feledhetlen kollégám
azonosította.
nyezte azt a többször megismételt föltevést, hogy a mi betsorunkat a zsidó írás
Az én esetemben legtöbb
theologusok hamisíthatták.
rendkívül értékes elmunkálatai és .állandó érintkezésünk folyamán váltott eszmecseréi hatottak. Mieltt Thomsen- Vilmos az ó-török feliratokat megfejtette volna,
tokkal való niegle]) hasonlatosságra. kiderült,
nyomban megírta
.-1
'
Nagy Géza már rámutatott a
szibériai feKra-
Mikor pedig e feliratok betinek török hangtani értéke 1894-ben
székely irás eredete
czím kitn
tanuünányát. a melyben rámutatott arra,
hogy az egymással azonos, vagy egymáshoz hasonló ó-török és székely Írásjegyek hangtani értéke is ugyanaz, vagj' legalább is ugyanabba a hangcsoportba tartozó. Itt endíteni meg. hogy Nagy Géza izzó magyar lelkének geniális csapongása hatott rám eszmélakkor
tetöleg
is,
midn
az löOl-iki csikszentniiklósi felirat szövegében az
ságát felismertem és kijavítottam. Csak egy szó volt elrontva
a
tötte
felirat s vele
torzították,
éi'tele ni zavaró
rész romlott-
de ez a szó magában véve
is
eldön-
a magyar rovásírás hitelének kérdését. Kiderült, hogy a feliratot az 1750 táján
már megbolygatták. Mivel ugyanakkor egy szavát a felismerhetetlenségig el hogy a késbb megsemmisült felirat rovásírásos
készült két másolat eltt is
;
teljesen tárgytalanná lett az a gyanú,
szövegét a másolás idején haruisitották. Mivel a székely rovásírás hitelének kérdése sem Nagy Géza sikeres összehasonlító mveletével, sem az én felírat-reconstruálásonnual nem volt végérvényesen elintézve, rovástanulmányaim összes eredményeit elkezdtem egy rendszeres monographiának fölépíteni. Így jött létre egy teljes lustruni mun-
kássága árán az .Ethnographia" 1903 Könyvtár"
II.
Midn
mvem
4.
és 19ÜH
7. évi
négy évfolyamában 167 ábrával
folytató-
Rovás és rovásírás czím terjedelmes m. a melyet utóbb a „Magyar Néprajzi száma gyanánt (19n9-ben) külön kötetben is kiadtam.
megjelent
lagosan
a bustrophedon eredetének megállapítiisát és a vele kapcsolatos irástörténeti eredményeket
bevezetése gyanánt magyarul már közöltem, németre
is
lefordítva elküldöttem riiarlottenburgba,
az agg MoMMSKN TivADAKuak. Dolgozatom a nagy német epigraphustól a berlini Gesellschaft für Antro-
A
—
—
///.
magyarság,
rovásait.
Kiderítem,
történeti
alapon
tárgya három részbl
Betürovás. hazai
—
pedig
honfoglalás
a
(rorrí.'í,
alkalmas számrovást
Füi/gelék
nemzetiségek,
hogy a magyar adó-rovás
magyar kölcsönszavaiból fölöttébl)
—
tulajdonképpeni
Tnlajdoiijeíj!/
tárgyalom a
külön
ki is
monograpliia
II.
Urgeschichte-hez került, hol az 1903 okt. 17-ilvi ülésen felolvasták és adták a „Zeitschrift für Ethnologie' 1903. évi folyamának 7ö5 771 lapjain.
und
Ethnographie
pologie,
egész terjedelmében
koráig
múltja
a németséggel,
(A
egy függelékbl
oklevéltári
az derül
A ki,
áll
:
/.
Számrovás
Az els részben idegen népek szám-
hamisítványokról).
rokonnépek és külföldi
nyomozható.
párja, kokas stb.)
és
századig,
nyelv-
középeurópai
népek
a XIIl.
alapon
keleteurópaí
és
hog}' az elszámolás nyilvántartására
az összes szláv népekkel,
továbbá a balkáni oláh és
magyarság ismertette meg. A hazai rovásfajták tüzetes tanulmányozása pedig összehasonlító néprajzi úton rávezetett arra. hogy a legszövevényesebb
j-görög népekkel
a fél F'iUrópát sarczoló honfoglaló
kétsoros székely és csángó rovás tökéletesen egyezik a vogul és osztják rokininépek nyugatszibériai rovásaival.
A második
részben ugyanilyen módszerrel tárgyah)m a tulajdonjegyeket.
A
történelmi nyomozás
eredet földközösség tulajdonjegyes nyil-kt. Az összehasonlító néprajzi mvelet viszont csak azt igazolhatta, hogy a rovott tulajdonjegy használatában csak a gyakorlat azonos, de a folyton változó formák egymással nemzetközi vonatkozásban már nem állanak. A hazai szkebb keretben nagy figyelemmel kutattam a tulajdonjegy és a rovott írásjegyek irodalmi úton többször hangoztatott viszonya után. A székelységnél néhány homáitt
is
lyos
napfényre
nyom '
1890
hozza
az
azt sejtette velem,
Az Országos Régészeti
júii.
Árpádkori jn/y-et
6-iki 154.
számában.
és
az Árpádkori
hogy egyes családnevek kezdbetje a rovásírás betsorából kerülhetett
és Embertani Társulat 1890 ápr. 29-iki ülésén. Rövidítve megjelent a Budapesti Hirlap
A MAfiYAR ROVÁBIRÁt^ IH0|1AI,MA
24 forgalomba.
De
ez
semmi
sem jelenthet
esetre
réí;'i
mert
átvételt,
iiis/.eii
ii/,
a|iánil
fiiini
és tölih
minden örökös változtat hozzáad, vagy elvesz) valamit. A betürovás tárgyalásánál a germán rimáról és az ó-török epigraphiai emlékekrl már gazdag és értékes tudományos irodalom állott rendelkezésemre. Ezért volt módomban az itt talált bustrophedonokkal nemcsak a rovásmásolást igazolni, hanem a két Írásrendszer eredetérc és rokoni kapcsolataira is élesen rávilágítani. Viszont a magyar emlékek kevésbbé tisztázott ügyének még a földerít testvérre s/iilló tulajdonjegveken
tudományos elmunkálatok terén
nem
látott
i
Az
köteles szolgálatot kellett teljesítenem.
is
állítólagos,
még soha
1598-iki leydeni Rudimenta-kiadásért az összes nagyobb európai könyvtárakat
Telegdi-féle
megkerestem. Az eredmény medd lett, de a fáradozást más irányban gazdagon megjutalmazta az ugyanekkor elkerült giesseni és hamburgi másolat. A másolatban fenmaradt 1501-iki csikszent-
már megemlítettem. A rendelkezésül álló kési tudományos termék volt, az IfiOS-iki enlakai tcmplomfeliratot pedig ecsettel festették. Ezért a magyar rovásírás hitelességét és a közéj)rokoni kapcsolatát bizonyítanom már nem lehetett. De bizonyíttengermelléki írásrendszerhez miklósi felirat hitelének bizonyítására alkalmas szöveghibát
másik két emlék közül az 1589-iki Rudimenta már
tollal irott
fzd
hattam a jobbról balra irányodé sorvezetéssel, meh'et elször Vkrancsics
szóvá
tett
s
a mely ]K)ntosan
magyar rovásírás említett három emlékében is. A rovásírás l)ustrophedonos másoló rendszerébl ugyanis az els és legsikerültebb kibontakozás az volt, hogy a forgatott rovást másolás alkalmával egyszeren visszaforgatták. így jött létre aztán a zsidó és ó-török írás sorvezetésének jobbról balra irányodé rendszere. És így jött létre a magyar rovásírás jobbról balra irányodé sorvezetése is. Jellemz, hogy erre a pompás ötletre az indogermán népek egyike sem jött rá. Ezért a bustrophedonnal való veszdség náluk megsiettette a rovó- és másolóeszközök finomodását. Mikor
megvan
a
aztán a
kettbl
jobbra igazodó
A
mint
létrejött a
karczolót és atoll, a sorvezetés
is
megváltozott: természetes úton balról
lett.
a magyar
rovásírás
a birtokában
lev siség jogán megkezdte
a középtengerniellckí
már sokkal magyar emlékekben rejl értékes irástörténeti adalékokat. Kiderült, hogy a rovás technikájának nemcsak a sorvezetés iránya volt velejárója, hanem a betk merevsége és egykorasága is. Megértettük, hogy a rovókés a rovásfára írásrendszer nagy
könnyebb
és fényes családjában való elhelyezkedést,
szerrel tudta
hozzáférhetvé
a további
összehasonlítás
tenni az igénytelen
keresztben és ferdén metszett legkönnyebben, a farostok kihullását
elidéz
szögleteket pedig kerülni
Az írásjegyek szerkezetében azért találtunk kevés változatosságot a különféle népek betsorai közt pedig ugyanezért találtunk még akkor is igen nagy hasonlóságot, mikor rokoni
volt kénytelen.
rovott
;
még csak gondolni sem Iciicf. Ez a körülmény figyeltette meg velünk, hogy a kölcsönzk az átvett írásjegyek egyikén-másikán már megkülönböztet járulékokat is kénytelenek voltak alkalnuizni. Megfigyeltük továbbá, hogy a kölcsöir/.k kapcsolatra, például az etruszk és székely írás közvetlen kapcsolatára
formák megváltoztatása alkalmával a betk részeit gondosan megtartották. Ha például azt találták, hogy az a jegy egy hosszú keresztmetszésbl és két ferde rövid vonalkából áll, akkor az ó-török írástudó már feljogosítva érezte magát arra, hogy a két rövid ferde vonalat a hosszú keresztmetszés a
két végén helyezze
A germán
el.
rúna
rovója viszont csak
annyit engedett
meg magának, hogy
a
hanem párhuzamosan maradjon meg egymás mellett. Mikor aztán az ilyen megfigyelésekkel elkészültünk, már birtokában is voltunk azoknak az ismérveknek, a melyeke kel meg lehet állapítani az egy családba tartozó különféle betsorok kiVzeli vagy távoli rokoni kapkét ferde vonal ne alkosson szöget,
csolatát.
ílredményeinkrl végül táblázatos kimutatást készítettünk, a mely kimutatásban a niagyar sort
már az ó-török betsor legközelebbi rokona gyanánt
formai és vele együtt járó hangtani
meg, mi pedig a neti
tanulmányok
fönti is,
találkozások indítottak,
szerepeltettük. a melyeket
Erre
elször
N.í^oy
az clnuigyarosodott kabarokkal,
a
elzleg már kik a
bizonyítani tudtuk,
mvelt
Uozár
a
Géza állapított
megfigyelések érvényesítésével szaporítottunk. Indítottak továbbá azok a
a melyekkel
l)etü-
els sorban azok
törté-
hogy a székelyek azonosak azokkal
törökségtöl
keleten elváltak
s
a honfoglalás
eltt hozzánk csatlakoztak, a honfoglalás után pedig székelyked határreink lettek.
Az elmagyarosodott csatlakozók hctü nyelvünkben
hangok
miért
török
e közvetítése érteti nu-g velünk,
kölcnönszó
;
toválthá azt
is,
hogy
hogy a rovott írásjegyet jelent
a török
nyelvbl hiányzó magyar
a gy, ny, ty) jegyei miért viselik magukon az utólagos megszerkesztés nyomát. Végül egy ilyen keleti török közvetítés nélkül nehezebben tudnánk, vagy tán meg. se tudnánk érteni azt a (pl.
A MAGYAR rovásírás IRODALMA
jelenséget,
vannak
h().ff^
méj>-
betsorában nemcsak középázsiai ó-török elemek vannak, hanem a melyeket a rovásírás valamely igen régi betsorával egy sibb
a székely rovásírás
régibb olyan elemek
25
is,
keleti törökség az ókori középtengermelléki kultiirából vett kölcsön és adott tovább.
vn.
A
konstantinápolyi és bolognai emlékek felfedezése.
Múzeum részérl szállított tudományos eredmények leszürödtek, Magyarsem érdekldött már a rovásírás iránt. Idközben mindenkit elriasztott az a valóban kellemetlen tapasztalat, hogy a jóhiszem érdekldk hazafias lelkesedésére számító irodalmi és mvészi termelés a tudományos kritika ítélszéke eltt rendszerint értéktelen silányságnak bizonytdt. Mindenki sajnálta Fadrusz .lÁNost, hogy a zilahi kudarcz után újra visszatért jól-rosszul mega M. Nemzeti
Mire
országon talán
senki
megdöbbent
kezdett Írástörténet! tanulmányaihoz. Bizonyítani kezdte a székely és etruszk írásjegyek
st
iiasonlatosságát,
mvészen
rámutatott az egyiptomi hieroglyphek formai rokonságára
nem
csak a képtelenségnek tetsz történeti távlat miatt és
a
vakmer
is.
'
És a
ki
összehasonlító
a
kitn
mvelet
miatt sajnálkozott, annak csakugyan aggodahnai tánmdhattak, midn a nuízeumi csaknem ugyanolyan távolságban kereste a magyar rovásírás eredetének titokzatos forrásait. Akadtak komoly, de tájékozatlan tudósok, a kiknek szemében fölötte veszedelmesnek tetszett az a körülmény is. hogy az ilyen nagyfontosságú egyetemes vonatkozások elvégre már a külföldi kritika beavatkozását is kihívják s így a hazai tudomány komolyságát a mvelt nemzetek szemében esetleg igen nagy mértékben veszcljeztethetik. Hüledezve látták, hogy a múzeumi képnselet ebbe a
módszertelensége
képviselet
A
niMuzetközi veszedelembe egyenesen belerohant. megállapította, eredményét
nyomban
mint a bustrophedon eredetét
külföldre vitte
:
ndkor pedig a
m
mve
befejezésében
elkészült, az egészet Thomsen
megfejtjének ajánlotta. Pedig tudhatta, hogy a kopenhágai dán egyetemnek ez a magyarul is tudó dísze a mi rovásírásunk ügyében már állást foglalt. Midn ugj'anis világhír franczia müvében az ó-török írás eredetével foglalkozott, mondanivalóinak függelékéül V'n.Mosnak. az ó-török feliratok
az
jegyzetben
utolsó
ígj-
nyilatkozott
:
„.I'ajoute
que
turc et l'alphabet dit hnnno-scythique (voir P. Király de
1893,
p.
227
szkitha
azt
spécieuses de l'alphabet 10.
283) sönt trop peu nombreuses et trop imperceptibles pour justitier une parenté
betsornak és az úgynevezett hunnagyon csekély számúak és száml)avehetk alihoz. hogy a két betsor rokonságát igazolhassák.) - Am az aggodalmaskodóknak kellett volna, hogy Dadái Király Pál angol nyelv czikke gyarló irásinutatványaival is tudni
des deux
alig
et suiv.,
resseniblances
les
Dada. Habyl. and Orientál Record VI, No.
nem
alphabcts".
betsornak
(1.
(Mafinarid:
a csikszentmiklósi
betsorát
vitte
Hozzáteszem,
Dadái Király P.
klasszikus
Midn
világpiaczra.
stb.)
lK)gy a török
látszólagos hasonlatosságai
betsort,
személyes
hanem Somoüyi Antal hamisítványainak
kurzív jelleg
alkalmával e hevenyészett
érintkezésünk
czikkecske
miatt a szerzt korholni kezdtem, nagy meglepetésemre azzal védekezett, hogy egj- londoni kongresszus
ünnepi lakomáján néhány érdekldvel hosszasan elbeszélgetett a magyarok rnna-tudományáról s egyben irásmutatványokat is készített egy kezeügyében lev étlap üres hátára. Az egják érdekld aztán megírta a czikket, a melyet kefelevonatban küldtek
Az óvatos dán mester
tehát igen helyesen járt
el,
el
utána korrigálás és
midn
— adoptálás végett.
a silány kongresszusi terméket érde-
ménél több figyelemre nem méltatta. Viszont a múzeumi képviseletben
is
kellett lenni
annyi erkölcsi
hogy a magyar rovásírás eredetének és rokoni kapcsolatainak bizonyítékait hódolattal elször ugyancsak THOMSKxnek, a turáni tudományok halhatíxtlanának mutassa be. Mve egy j)éldánya
bátorságnak,
tehát
Kopenhágába
került,
a többi pedig az említett részvétlenség
következtében a múzeumi raktá-
rakba vándorolt.
Ez 1909 június havában ka|)ott Babinger Ferencz fiatal
történt.
Pár év múlva. 1913 márczius havában Thomsen egy fényképet
würzburgi tudóstól.
A fényképen három
Dernschwam János tájékoztató jegyzeteivel. Az löö5-iki
latin
sor runa-szer irás volt látható
följegyzésbl csak az tudható meg, hogy
ez a gót ruminak tetsz titokzatos feliratot Dernschwam Konstantinápolyban, a követségi szállás istálló'
-
fors,
Budapesti Hirlap, 1903. Insciiplions de
189G. 54.
Sebestyén
:
VOrkhon
évf.
déchiffrées
par Vilh. Thomskn (Mémoires de
la Société
Finno-Ougrienne. V.) Helsing-
1.
A Magyar
Rovásírás Hiteles Emlckei.
4
26
A
jának
faláról
iiiási)lta
a germán rúnának
tehát a nairy dán
Babint.er
le.
tetsz
MAGYAR RnvÁSIRÁS IRODALMA
(iricntalisfáti)!
kert felvilágosítást,
.íitm
miként kerülhetett a török fvárosba.
felirat
hoey ez
Thomsen nyomban felismerte,
'
hogy nem germán rimákkal, hanem a magyar rovásírás egyik csodálatos emlékével van dolga. Elmagyar könyvet és ennek segítségével olvasni kezdte: „Ezer öczáz tizenöt
kereste a neki ajánlott
esztendben írták
Xoha Thomsen
észt ..."
igénybtnétele nélkül
meg
kísérletét azzal az utasítással küldte
fejtési
néhány nevet és elavult szavat megfelel már nem tudott kibetzni. Meg-
tud magyarul,
és nyelvtörténeti segédforrások
köztörténelnii
hogy a
tehát HABiNOEKnek,
eredményt velem
féll)eli
fejeztesse be.
Midn hozzám
a fénykép és Thomsen niegfejtési kísérlete megérkezett,
nyomban
tisztában VKJtam
hogy az eseményszámba men felfedezés tudományos irodalmunk megmérhetlen érték gyarapodását jelenti. Tudtam, hogy ez a föltétlen hitel rovásirásos magyar nyelvemlék minden idkre eldönti a csikszentniiklósi felirat hitelének s általában a magyar rovásírás hitelének kérdését. Tudtam, hogy a magyar tudományosságnak milyen mérték díszére szolgált Thomsen beavatkozása és pompás magyar nyelv megfejtési kísérlete. Örömtl áradozva üdvözöltem BabingerI s nyomban hozzáláttam a azzal,
szöveg homálj-os, vagy rosszul
másolt helyeinek megfejtéséhez, valamint
szolgáló köztörténeti adalékok fölkutatásához
is.
Midn
a tartalom megvilágítására
eredményeimet rendelkezésére bocsátottam, azzal
az ajánlattal kívántam megörvendeztetni, hogy ha a küldött történeti és epigraphiai adatokat összerója,
aM. Tud. Akadémia egyik nyilvános ülésén. Egyben megelbb megjelenik az EthnoqraphÁáhan, utána pedig a német lát
dolgozatát magyarra fordítom és bemutatom
állapodtam vele. hogy a magyar szöveg
majd napvilágot az gyorsan elkészült
Midn
ülésen.
a
s
Eundschauban.
Unrjarische
Ez
így
történt.
is
^
Babinííer Ferenc/,
én a szükséges giosszákkal ellátva csakugyan bemutattam
dolgozat
az
Ethyiofjraphia
füzetében
III.
megjelent,
dolgozatával
az ápr. i'l-iki összes
nyomtatásban
glosszáim
is
Ezek nélkül ugyanis a felfedezett emlék viszonylagos értékét, nyelvtörtésajátosságait kellképpen megérteni nem lehetett. 8öt csorba esett volna a fel-
követték Iíabinger czikkét. neti
és irástörténeti
fedezés körülményeinek megállapításában
szer nyelvtudása több de ezzel
sem
—
szó jelentését
s
Babinger világosan megírta ugyan, hogy „Thomsen nagy-
is.
ezzel a felirat tartalmát
különösen magyar szempontból ítélve
lehetett
méltóképpen elintézve,
meg a
dolgot
is
—
körülményesen
megállapíthatta"
;
a megfejtés ügye már csak azért
mert Babinger a hibás másolás szövegének rekonstruálását
is
méltányolva, alább megjegyezte, hogy a felirat szövegét úgy közli, a hogy én megfejtettem. Ezért, szenteltem az els glosszát TnoMSENhez viszonyom ismertetésének, a másodikat
fzd
pedig folytattam így: „A váratlanul fölbukkant konstantináiiolyi magyar nyelvemlék szíiids történetének kétségtelenül az a legragyogóbb része, mely a geniális dán tudósra vonatkozik. Kede.ii Székely Tamás (a konstantináiiolyi követségi istálóba zárt magyar fogoly) azért alkalmazta az erdélyi székely rovásírás titokzatos jegyeit,
hogy hozzáért
pedig német létére azért másolta megszólaltathatja. Dernschwam
tudós hosszas
leletben
más kibetzni ne tudja. Dernschwam János hogy runa-szer jegyeit némi utánjárással majd
földijein kívül
mert azt
hitte,
másolata újabban Hahixger Fehencz
kísérletezés után
mert e törökföldi
le,
a középázsiai
török szöveget
ó-török feliratok
kezdett
kezébe került
ez
a derék bajor
megfejtjére
nyilván
azért gondolt,
Végül aztán
a
s
világhír
dán tudós hogy a titokzatos felirat rovásirásos magyar nyelvemlék ir)ir)-bl. Szóval a magyar mveldéstörténet és Írástörténet e mérhetetlen érték kincse talán soha sem bontakozott gyanítani.
megállapítja,
sikerrel
volna
is
ki
homályából,
az ismeretlenség
meg nem
tudóshoz ill alapossággal fölfegyverkezve
is
min
BABiNQERnek, ez pedig
terhes
nekem
ha Thomsen csodás
méret
munkát végzett Thomsen, elküldött.
turáni isnuM-otiú
Annak mértékéül
tanult volna niagyanil".
közlöm azt a megfejtési
Utalok az eddigiektl elüt,
germán hogy még így
kajicsán
pedig,
kísérletet,
melyet
sorvezetés sze-
fordított irányú
magyar szó értelmének meglepen ötletes megállapítására. Végül hódolatmegjegyzem, hogy az én befejez szerény miinkásságom már csak akkor következhetett cl. , midn a nagy dán tudós elzleg Dernschwam följegyzésében az ir)lÓ-iki rovásirásos magyar
rencsés fülismerésére és több teljesen
—
nj'elveniléket fölfedezte. Igen, a sors különös
'
'
L. Baiiinokk
polemikus levelét az Ethnographia lliU.
Dolpfozatát c czimen
:
egész
terjedelmében
füzetesen ismertettem a Vasárnapi Ijsiip lOKJ ápr
füzetében jelent meg.
évi".
Konstanlinápolyi rovásirdsof! miu/i/ar
1013 ápr. 21iki összes ülésén;
).
kegyelme bennünket úgy 71.
I.
Hi/clrciiiléli l:)!-} íxíV hi'iiuiladani a
kiadtam az Ethnograpliia
'JTiki
17.
gazdagabbá, hogy a közép-
tett
l!1i;i.
szániában. Németül az
l
évi
f.
M. Tud. .VUadémia
ápiilisi
iigarisclic
III,
tuzctébcn
s
Kuiidschaii 1014. évi
MAUYAR rovásírás IKODALMA
A
ázsiai ó-török feliratok
megfejtje
is!"
Utóbb
megfejtje
a nyelvemléknek
lett
27
tekinthet egyetlen hiteles ó-magyar
felirat
'
hogy Babinokr reám nagyon megneheztelt, a miért TnoMSKNt ennyire belekevertem is eltérbe kerültem. Egyelre csak jelezte, hogy van készülben egy másik meglep tárgyú czikke is a rovásírásnak és a székelyeknek egymással kapcsolatos eredetérl. Nyomban tudattam, hogy e kérdésekben én mondtam ki nálunk az utolsó szót s egyben készségesen felajánlottam további támogatásomat De Babinger nem kért a tudományomból. Noha nyelvünket és tudományos eredményeinket nem ismeri, vakmeren nekivágott Ein schriftlichcs Ecitsel (Irástörténeti kiderült,
hogy magam
a dologba és
czím czikke megirásához. A mikor elkészült, dolgozatát megküldte a Keleti Szemlének és MüLLER KosRÁonak, a magyar viszonyokat ismer germanistának, A magyar folyóirat figyelmetlen szerkeszti ügyet sem vetettek a dolgozat hajmereszt botlásaira s arra a szintén kinyomatott magánlevélre, a melyben Müi.lbr Konrád BABiNCERrel egy elméletet közöl a székelyek és irásuk eredetérl. De mikor rejtély)
megjelent, egyik élelmes estilapban a két szerkeszt nagy zajt csapott s fennen hirdette, hogy folyóiratuk
„legújabb kötete szenzácziós
Konrád
dr.,
tudományos fölfedezésrl ad számot. Két német tudós,
a hírneves germanista es
würzburgi egyetemi
Babi.nger Ferescz
Müller
hogy a kazárokkal''. Ez az ural-altáji eredet „kazár gyülevcsz-nép a középkor elején a régi török nép szomszédságában lakott s a régi török Írásjegyeket használta. A mikor a magyarok Lebediában éltek, a magyaroknak a kazárok voltak szomszédai. Mikor a varég-oroszok a kazár birodalmat megsemmisítették, a pecsenegek pedig a magyatanár
^
kiderítette,
a székelyek, kiknek eredete egy évezredig vitás volt, azonosak
rokat nyugat felé szorították,
magukkal
IX. század elején
erdélyi székelyek, a kik
st
szín,
a kazár nép egy töredékét
Ezek
vittek nyugat felé".
még
„a rovásírást
leigázták
elmagyarosodásuk után
(a
és a
azok az is
való-
középázsiai ó-törökével) közös eredet".^
hogy mi a véleményem errl a fölfedezésrl, mert a mit ilyen nagy zajjal nyilvánosmegtalálható a székelyek kabar eredetérl és a török eredet székely irás
az újság egyik munkatársa
azt a felvilágosítást adtam,
ságra hoztak, utolsó ízig
a magyarok
kabarokat)
Ázsiából hozták magukkal". Ezért aztán „nagyon
alapos az a föltevés, hogy rovásírásuk
Midn
(a
lettek aztán
Iiogy
megkérdezett,
engem nagyon
meglepett,
kabar közvetítésérl szóló régebbi könyveimben, füzeteimben és czikkeiinben. Kunos Ignácz és Munkácsi Bernát szerkesztk ezt megszégyenítésnek vették s BABisoRRrel karöltve dísztelen hirlapi hajszát intéztek
Az ügy érdemén
ellenem.
e czímen
:
A
a sok
medd
midn még
korábban, tehát akkor,
székely rovásírás eredete.
czím könyvemben
semmit sem is
változtatott.
szerkesztje
Ennek szövege
jelent
A
„fölfedezés" nyolcz évvel
megjelent az Ethnographiában
volt,
meg 1909-ben
Rovás
a
és rovásírás
'
is.
Közben Babinger férhetvé tennie.
irl\a-firka
Munkácsi Brrn.ít
foljtatta
Dernschwam-tanulmányait s néhány értékes adalékot sikerült hozzáDernschwam kiadott e.\libriseire és egyetlen példányban
Ráirányította figyelmünket
fennmaradt arczképes emlékérmére.
''
Mi pedig megírtuk Ujabb ijlossznínkat a konstantinápohii nyelv-
Közönségünk számára örömmel közvetítettünk mindent, a mit Babinger felkutíitott és közöltük KiEPERT Henrik egjik értékes régebbi tanulmánya nyomán Dkrnbchwam említett augsbiirgi naplóinak emlékhez.
prágai és wolfenbütteli másolatait."
nyunk történetébe czímen 1829-ben
mve
III.
említett
'
az értékes
megjelent
kötete
Bemutattuk a rovásirásos lapok facsimiléit adatot,
eltt
hogy Dernschwam a mi
ENGELÜnk
naplóit Kanke
Geschichlc
magyar czikkének feltn tévedéseire, valamint a
unyrischen
dcs
inkább az ,elsö feltétlenül hiteles" feliratnak
feliratot
nélkül
is
Keiclis
czím
dísztelen
polémia okmányainak
hirlapi
Ethnngraphia, kellett volna
ini.'!.
évi
141
f.
—
1-13.
Az
I.
„egyetlen
mondanom, mert hiszen a csikszentmiklósi
tudtuk bizonyítani.
'
Csak végzett egyetemi
'
L. Ethnographia, 1914. évi f
*
E parázs
*
Deutsche Rundschau für Geographie, XXXVI.
hallgató.
66-67.
1,
irodalmi vita összes iratait lenyomatban az Ethnographia 1014. évi köt. 133.
I.
(V. ö.
f.
Bayerischen Numismatischen Gesellschaft, 1913. 46. 1. (L. F. Ebner czikkét u. " Hans Dcrnschwams orienlalische Eeisc 153$ 13öö aus IJandschriften
—
füzete közli.
II.
Grap Karl Emich zu Leiningen-Westerbürg
Deutsche wid üsterreichische Bihliothekszeirhen. Stuttgart, 1901; Ethnographia, 1914. évi
kötet.)
tudomá-
serlnsrhe Bevolulíon
is.
Sebestyén: Glo.tszák a konstanlinápolyi nyelvemlékhez.
felirat hitelét e
LU.
s beiktattuk
Dic
részének 1813-ban megjelent 2-ik kötete idézte legelször. Sort kerítenünk végül Babinger
bemutatására
hiteles"
azt
o.
1882.
f.
I.
I.
füz.)
köt. 129.
im Auszuge
—
:
Mitteilungen der
1.)
mitgelcilt.
(Glóbus, 1887.
;
A MAGYAR ROVABIEAS IRODALMA
E
közepett valóban
kellemetlenségek
könnyen
lehetett
el
volna ejteni a kutatás
a mely a legértékesebb középkori rovásirásos magyar nyelvemlék felfedezésére vezetett.
ama fonalát, Még rovás-
tanulmányaim elején nyomára bukkantam annak,
hogy Bklicüay Jónás akadémiai felolvasása szerint 1690 táján Erdélyben, a Moldvaés Oláhországba vezet szorosok kipuhatolására küldetett ki s „ugyanezen alkalommal a szittya néptörzstl lakott Székelyföldön tanulmányozta és megfigyelte e nép nyelvét s kutatásai közben oly fát vagy fatáhlát talált, a mely ezen föld els keresztyénéinek a változó napokra es ünnepeinek napGrók Marsigli Fkrdinánd olasz hadimérnök
Mivel Beliczay
tárát tartalmazta".'
megtalálni („Mss.
Codex
meg
Budavár bevétele után,
is jelöli,
hogy
ezt az adatot a bolognai kéziratok közt lehet
54. Cárt. 669.°), érintkezésbe léptem Thai.y KÁLMÁNnal. a ki a M. Tud.
Akadémiában a Marsigli-iratoknak magyar szempontból való tüzetes áttanulmányozását és lajstromozását szorgalmazta. Mikor aztán eltte azt a sejtelmet kifejeztem, hogy ez a fán vagy fatáblán talált naptár esetleg rovásirásos szöveg lehetett, maga is utána járt a dolognak s jegyzetei, vagy Fantuzzi könyve nyomán azzal örvendeztetett meg, hogy a titokzatos naptárszöveg csakugyan róva volt. A rovás-
még arra is határozottan emlékezett, hogy a Marsiglicsakugyan vannak ilyen merev bets székelyföldi másolatok. Mikor aztán a M. Tud. Akadémia Veress ENDRÉt Bolognába kiküldötte, csakhamar megtudtam, Jiogy Marsigli csakugyan fára rovott székely irásos példák bemutatása alkalmával Thaly iratok közt
bets szövegeket másolt nak
midn
tartotta,
A
le.
Megtudtam végül, hogy a rovásirásos lt
mit a XVII. század legkiválóbb epigraphusainak egyike
lenül hangzott.
Marsigli abl)ól az
idl)öl
való-
a székelyek keresztyén hitre tértek.
Késbb
állított,
a Fadrusz-láz idején hihetet-
még
pedig olyan visszahatás következett, a mely
a készen álló tudományos eredmények megjelenését és érvényesülését is megnehezítette. Ilyen körülménj-ek közt aztán még a beavatott szakembert is könnyen elriaszthatta a keresztyén hitre tért XI. századi székelyek „mozgó ünnepeinek'' emlegetése. Mert hiszen ilyen ünnepekkel csakis cyy évre szóló lehetett a rovott szöveg vagyis módjában volna a kutatásnak még Marsigli igazából azt is megállapítani, hogy a XI. század
melyik évében volt a fára rovott szöveg használható
.
.
.
szintén megvallom, hogy az 1515-iki rovásirásos konstantinápolyi felirat meglepen romantikus története nélkül csakugyan nem tudtam volna a bolognai másolat ügyét komolyan venni. így azonban elvégre is napfényre került az a mérhetlen érték kincs, mely az állandó (és nem a változó) ünnepek középkori örök-naptárának bizonyult, a mely a magyar írástörténet számára legtökéletesebben
meg a
rizte
példával
mindig balra tetre
székely
igazolta azt
állító
néz
rovásírás
hangzó-ugrató
a törvényszerséget,
rendszerét, az egyetemes írástörténet számára pedig hogy a rovásboton és a rovásbot oldalainak másolatán
betsor, jobbról balra irányodé sorvezetés
kígyózó
írás.
és a visszaforduló
páros
sorokat
fej-
bustrophedon keletkezik.
A váratlanul felhalmozódott tudományos eredmények világánál a bizonytalanságnak az a köde nyomban szétfoszlott, a melyben annyi tudós elme megtévelyedett és a melyben a magyar rovásírás tudományos hitele is állandóan veszélyeztetve volt. A na])fényre került középkori endékek végérvényesen igazolták azokat a középkori krónikásokat és emlékírókat, a kik azt állították, hogy a székelység si írása rováson élt Igazolták, hogy ez az írás még egészen az epigraphia körébe Igazolták a felfedezket, a kik hazai
és külföldi epigrajjhusok voltak. És tegyük hozzá: majd a M. Tud. Akadémiát is, a melynek régészeti bizottsága az epigraphiai tartalomban nemzeti és nemzetközi tudományos értéket gyorsan felismerte és ezt a kiadványt tetemes
tartozott.
igazolják
rejl
anyagi áldozatok árán létrehozta.
'
Bkliczay Jónás: Marsigli
Akadémia. IX.
köt. 9. sz. 43.
1.)
e.'c/cc',>-
mujtfojí. Biidapc-ít, 188
1.
(Ertcknzcsok
a
tiii-t.
tud.
köi-i'höl
Kiailja
.i
M.
riul.
MÁSODIK KÖNYV.
A MAGYAR ROVÁSÍRÁS HITELES
EMLÉKEI.
.
ELS
FEJEZET.
A KÖZÉPKORI KRÓNIKÁSOK ÉS A XV. SZÁZADI emlékírók FÓLJEGYZÉSEI. I.
A
Nemzeti krónika szövege
Kútfökritikai alapon megállapítható,
nak névtelen kánon-szövegét
lio!«y
idk
a késül)bi
a XI. század niásodik felében írott Nemzeti króniká-
krónikásai többször folytatták, újra szerkesztették, régi
A XII. század derekán lezáruló gyönyör szövegnek A következ század els negyedében azonban újra
szövegét megigazgatták, bvítették és kurtították.
több endjeröltn át jiem akadt méltó
1221 tájáról.
folytatója.
akadt egy névtelen mester, aki a nuigyarok eredetének, kivándorlásának és honfoglalásának mondáit a még él hagyományból tetemesen kibvítette. Ez a bövület a magyarok els bejövetelérl, vagyis
sökrl
a hun
szóló rész
A hunok
lett.
és magyarok rokonságát egyrészt az eredet-monda, másrészt
a magyarokkal teljesen azonos erdélyi székelyek hun származása és iionfoglaláskori csatlakozása volt liivatva igazolni. Ezért beszéli el részletesen,
hogy
külk egy
Csaba
része, mintegy tizenötezer endjer,
hogy egyik
fia,
E mondai székelyek
Edumen, az
Attila
királytival keletre vándorolt
Mivel
s ott
még
korrendben
itt
is,
kerül elször szóba,
melyet a krónikás az erdélyi
hogy a székelyeknek külön
Írásuk van, a rávonatkozó eredeti latin szöveget és fordítását egész terjedelmében idézzük
„Renianserant anteni ex hunis viroruni
Crumheldino ne eos
in
campum
invaderent ex
Chiyla
obrupto,
mezd
'
tria milia,
cum
se coliigere procurarunt. Qui
ad Erdeelmv
intravernnt,
usque ad alioruni hungaroruni reditum
residui,
timerent occidentis nationes,
sed Zekul
non se iiungaros,
in
:
de proelio
qui per fugae interfngium erepti
vocaverunt. In vita quidem Atyiae infesti fuerant ipsi huni occidentali nationi.
rnm sünt
megérte,
örökének visszafoglalására induló magyarokhoz csatlakozhatott.
részben történik endítés egy másik iiun né|)töredékröl
seivel azonosít.
rondása után a mene-
Attila fiainak és né|)einek
Isti
alio
nomine
etenim Zehdi hunp-
campo praefato conmorantes.
Dum
ergo
Pannoniam redire cognovissent, in Kutlieniani eis occnrrerunt, conquestrantes simul Pannonié regioneni. Qua quidem conquestrata, in eadem sorté remanserunt, ut tamen hungari voluerunt, non in plauíi Pannóniáé, sed cum Vlachis in montibus confifúi sortem habuerimt ; unde Vlachis conmixti, litteris ipsorum uti perhibentur". (Maffi/arul: „Maradt volna pedig a hunokból háromezer ember, a kik a Krundieid-esatából futással menekülvén, a Csiglamezre igyekeztek gyühungaros
iterato in
lekezni, kik is félvén a nyugati nemzetektl,
hogy
hirtelen reájok ne roiianjanak, Erdélybe vonultak,
néven székeseknek nevezték. Atyla életében ugyanis ellenségei voltak a Iiunok a nyugati nemzeteknek. Ezek a székelyek tehát a hunok maradványai, kik a többi magyarok visszajöveteléig az endífett mezn maradtak. A nnnt teiiát megtudták, hogy a magyarok Pannóniába visszajöttek, Kuthéniába eléjök ménének, s Pannónia birodalmát velk együtt hódíták meg. 8 miután azt meghódították, abban osztályosok maradtak, a mint azonban a magyarok
s
magokat nem magyaroknak, hanem
'
Kézai
:
„in
campu Chigle"
:
változtatott
Budai krónika: .inoampum Ch iylad mezei-
;
Thlrczi
:
,iii
campo
Czygla-mezeic'-
:
:
:
:
A MAGYAB B0VÁB1RÁ6 HITEl.EB EMJ.ÉKEI
32
akarták, nem a pannóniai síkon, hanem az oláhokkal együtt a határheínek közt nyertek osztályrészt; a honnan az oláhokkal összeelegyedve, mint mondják, azok betit használják.'") Idézetünk az 1358-ban készült Bási hyes krónikából való. F. Toldv Marci chronica de gestls :
hungurorum.
Pest, 1867.
XVII.
2-rét,
—
1.
Kábolv
Szabó
jiiclum
Vindobonense. M. Floeianüb: Fwiles domestici. HS-
krónika
s
az 1473-ban kinyomatott
f(»rdítása
N'oll.
11.
u.
120.
p.
XVI.
o.
A
—
1.
Chronicon
egjez Dulnncsi
vele
Budai krónika a székelyek betire vonatkozó mondatrészt mellzte.
n.
Kézai Simon szövege 1282 Kun László krónikása
—
némely részét
az urára vonatkozó
a Nemzeti krónika kánon-szövegét tulajdonképpen kivonatolta, de egjben
az indigenákról
pl.
és a szolgálattév osztályokról
pedig egész
részt
tájáról.
terjedelmében
A
hozzáadta.
szóló
részeket
székelyekrl
—
megtoldotta,
nála
szóló fejezet
Ennek daczára pontosan megállapítható, hogy neki csakugyan az a szöveg állott rendelkezésére, a melybl fentebb a székelyek rovásirására vonatkozó helyet idéztük. Ez a szövegszintén megkurtult.
rész nála rövidített formában így hangzik
,Renianserant quoque de Hunis vironim fugium, qui timentes occidentis nationes
Hunos, sed Zaculos vocauerunt.
noniam
it«rato
Isti
cognoverunt remeasse. redeuntibus
,
Vnde
sortem hahuerunt.
Maradt
residui, qui duni
in
Blackis conmixti
piano Pannonié, sed
ipsorum
litteris
uti
cum
qui se
lluiigaros
Blackis
perhibentur".
kik a Krumhelt-csatából
ibi
non
Pan-
in
insimulque Pannónia
in Jiutlienie finibus occurrerunt.
még a hunokból háromezer ember,
volt
Crimildino erepti per füge inter-
Árpad pemiansenint.
enim Zaculi Hunorum sünt
conquestata partém in ea sünt adepti. non tanien confinii
millia ex prelio
tria
campcj Chiyle vsque
in
montibus
in
{Magyarul:
futással menekültek,
kik
Csigle-mezn maradtak s ott magukat nem hunoknak, hanem zakuloknak nevezték. Ezek a zakulok ugyanis a hunok maradványai, kik midn megtudták, hogy a magyarok Pannóniába másodszor visszajöttek, a visszatérknek Ruthénia határszélein eléjök ménének, s Pannóniát együtt meghódítván, abban részt nyertek, de nem a pannóniai síkon, liaiiem is
félvén a nyugati nemzetektl, .4rpád idejéig a
az oláhokkal együtt a határszéli liegyek közt kaptak
osztályrészt.
A honnan
az oláhokkal összeele-
g)edve, mint jnondják, azok betit használják.") KfczAi
SS. Vol.
Chronicon livngarievm,
:
11.
p.
—
70.
lib.
G2— 63.
H0RÁ.NY1:
cap.
1.
—
1.
IV.
(Incidentiaj.
Podhrai.czky
38.
:
M.
Florianus:
Fontes domesíici.
1.
m. Thuróczi János 1488 eltti Mátj'ás király krónikása az Árpádkori részben tartotta,
de a föntebb idézett szöveg azon
állítását,
,Nam
hoc nostro aevo. pars
et
quosdam
mi idnkben
is
nemzet egy
a
betk
Chronica Hnngarorum, Bécs. 1746. 2-rét,
„Hi
1.
alatt
HZ.
fi.
4(J.
e.
1..
része,
ejusdem quaedam. 'l>ansilvanis regni posita
I.
mely az ország erdélyi határain
gyanánt
Praefatio.
4-rét,
in
oris.
Ijizonyos
lakik.
jegyeket ró
él.")
I.
köt. 4H.
G. Schwandtnbr:
Sriptores
renim
liu^if/nricarum.
I.
köt.
1.
föntebb idézett szöveg helyére pedig ezt iktatta krónikájába
Siciili).
nondum
sed in baculorum excisionis kik a Rcythiai
nationis
ligno sculpsit, et talis scripturae usu literarum ad instar vivit". {Maf/i/arut
fára s az eféle írásmóddal
Az
mve
utal e tapasztalatára
characteres ,a
a Numzeti krónika szövegét eléggé tiszteletben hogy az erdélyi székelyek a velük együtt lakó
már nem másolta bele krónikájába. Ellenkezleg,
oláhsággal közös irás birtokában volnának,
elszavában
följegyzéscí.
betket még
Scythicis
artificio, el
nem
literis
dicarum ad felejtették,
obliti,
eisdem, non encausti et papyri ministerio
instar. utuntur'.
azokat
nem
tinta
{Mugi/and
:
papiros
és
.Ezek a székelyek, segítségével,
hanem
pálczákra metszés mesterségével rovás módjára használják".)
Chronica fíungaromm,
I.
rész. 24. fej.
I.
G. Schwandtnbr:
u. o. 2-rét.
I.
köt. 78.
1..
4-rét.
I.
küt.%.
I.
:
:
:
;
.
33
KÖZÉPKORI KRÓNIKÁSOK ÉS EMLÉKÍRÓK
XV.
Bonfini Antal király udvari törtt'iu'tirója.
]\rátyiis
kelyek rovásírását
századi följegyzése. szintén megfigyelte az erdélyi szé-
Bonfini olasz liiinianista,
Thuróczi szövegét szem eltt tartva, így uyilatkozott
s
quas non
,Literas Scythicas habent,
papyro scribunt, sed brevissimo ligno excidunt ^Scjthiaí betik vannak, melyeket nem
in
paucis notis multa sensa comprehendunt". {Magyarul:
hanem
papirosra írnak,
rövid fácskákra rónak, kevés jegygyei sok értelmet egybefoglalnak.")
Rerum imgaricarum
decades,
dei'.
I.
lib.
7.
V.
Oláh Miklós
följegyzése 1536 táján.
Az erdélyi származási! tudós esztergomi érsek, a ki az erdélji székelyek történetét és szokásait külön tanulmányozta, az lö36-ban Brüsszelben írott Hungária cl Atlla czím müvében (Líb. I. Cap. XVllI. §. II.) a székelyekrl így nyilatkozott ,
.
.
.
moribiis, ritibus, ac legibus aliorum
lliingarorum
siiiit
longc
usum papyri
animi sni sentcntiam ae voliintatem f|Uotidianam. praeter
Ad explicandain
dissiiiiiles.
et atramenti, aut characteris
aliarum linguarum, notas quasdam bacillis ligneis incidunt, aliquid inter se significantes: quibus ita incicis,
apud amicos ac vicinos vice
nuntii, epistolaeve utuntur."
és miiideniiapi akaratjoknak kifejezésére, papiros és tinta, vagy lata
(Maggarul:
nézve a többi magyaroktól nagyon különböznek.
szokásaikra és törvényeikre
Krkölcseikre,
más nyelvek betüjegyeinek haszná-
némi jegyeket rónak, melyek közöttük valamit jelentenek,
nélkül, fa])álczáeskákra
..
Leikök gondolatjának,
s
az így rótt
pálczácskákat barátjaiklioz izenet és levél gyanánt használják".)
Az löfiS-ban
elször Öambicls adta
elhalt érsek Atildját
sainak függtdékeiil (S(ü— 890.
1.).
1763-ki teljes bécsi kiadásának
A Hungária
1%.
1.
ki
Frankfurtban löJSl-ben Bonfini Deca-
Adparalusdbau-
Bki,
(1
— 41.
1.)
jelent meg. Mi a
m
idézzük.
VI.
Bcnczédi Székely István 1559-iki világkrónikája. A Krakkolian zje
lö.")((-beii
kinyomatott Cltrouica
142/'. levélen az erdélyi
a
székelyekrl ezt
tóruiniekcl rs irasokal, kir Huuniabcli
VUagnac
r.z
i'clcs
dolgairól székely
eredet
szer-
^mceg mostís kíUSnhósnck á tób Magiaroklol,
írja:
mádra Ssekrl bóluucl echnr mind
é
iiapiglan"
VII.
Veit Goliel följegyzése I.
habén
Ferdinánd korából.
—
lötiO) Goi.iki,, a XVI. s/.ázad derekán (löru) in ihrer Schrift hogy: „ .Sprarhe und Kleidung (der tízekler) ist ungriseh sie eigene Charaktere, von denen einige ein ganzes Wort, oder einen Satz bedeuten".
tudósít,
arról
I.
Kerdiuáiid király erdélyi hadseregének titkára, Vkit
{Maggarul:
.
.
székelyek
„a
;
.
nyelve és
melyeknek némelyike egész
szót,
viselete
magyar,
vagy egész mondatot
Jahrbfichcr dcr Litcralur. Wien, 1825. Bd.
Írásukban
olyan
tulajdon
betkkel élnek, a
jelent".)
XXIX.
Anzeige-Blatt, 9.
VIII.
Verancsics Antal (f 1573) följegyzése. .\
másik tudós esztergomi érsek, a
kelyekrl
írott
s
„Móres penitus
incultos
pene consuetudíne, legibus, Síbestycn
:
ki az erdélyi
viszonyokat szintén tüzetesen ismerte, a szé-
csak ujabban kiadott följegyzéseíben ekként nyilatkozik
A Magyar
Rovásírás
non habent, vernm qui Scythicam adhuc praeseferunt cruditatem, omnique ab Hungaris, religiono excepta, discrepant, ne lingua
et vitae institutis
l^iteles
Emlókpi.
5
34
A
MAGYAR ROVÁBIRÁS HITELEK EMLÉKEI
ex parte, qtiiiin veteruni more loquuutur. siniiles. Pro literis notas quasdam in scipioformám tesserae quadratis excidunt, lineamque a dextra in sinistram, ut Judaei, Aegyptii ac Turcae, ducunt, quarum una seu ad summum duae, punctis quibusdam additis, plus quam pro numero characterum praebent intelligentiae. Hunnos his usos fuisse, apud indigenas tritum est". [Maijijarnl: „Erkölcseik nem éppen Ijárdolathinok. liauem uu'íí kirí belölök a scythiai nyerqiiifleni
niiiiii
ad
nibus
seség; csaknem minden szokásukban, törvényükben és életniócljukbau, kivéve a vallást, különböznek a
magyaroktól
;
még nyelvükre nézve sem minden részben egyeznek
Betk
szerint beszélnek.
gott botokra s a sort,
velük,
minthogy a régiek módja
gyanánt bizonyos jegyeket metszenek koczka módjára négyszögletvé faraegyiptomiak és törökök, jobbról
mint a zsidók,
balra viszik
;
egy. legfölebb
két ilyen sor, némi pontok hozzátételével, a jegyek számához képest, igen sok értelmet ad. Földieik széltére azt beszélik,
SzALAY László tores,
109.
II.) I.
145
—
6.
:
1.
hogy a hunok
is
Verancsics A.
össses
— M. G. Kovachich
ezeket az írásjegyeket használták".
:
munkái.
I.
köt.
(Monumoita Humjariaii
Scriptorcs reruni hiimjar icarum mivores-
II.
hidorica. köt.
Scrip-
Buda, 1798,
JÍASODIK FEJEZET.
A KÖZÉPKORI BOLOGNAI EMLÉK. I.
Marsígli másolata. Mae="
Li
Ai.Ajos
Ff.rdinánd olasz gróf. az osztrák szolgálatban
kitn
álló
hacliiiiériiök,
Buda
és
Nándor-Fehérvár visszafof;lalása után élénk részt vett a török hadak kizéséljen. E hadmveletek végén Lajos badeni herizcg oldalán Erdélyben mködött. rombolta le 1690-ben Brassót és hidalta át az Oltót,
a mivel aztán lehetvé
hogy a török oldalán harczoló Thökölyt Erdélybl egészen
tette,
kiszorítsák.
Midn
endékiratában e
gyzelmekrl megemlékezik, elmondja, hogy a herczeg vezet szorosok kipuhatolására küldötte
nyossal a Moldva- és Oláhországba
hogy így alkalma olyan fadarabra
nyílott a Székelyföld
is
naptárát tartalmazta. iratának
fitiO.
szkitha-eredet
bukkanni, a mely az
Fantuzzi az emlékirat
lakóinak
régi
els keresztyének
lakó
itt
átdolgozásában
olasz
nyelvét
kétszáz draga-
Megemlíti egyben,
ki.
tanulmányozni
es
napokra
változó
s
egy
ünnepeinek
pontnál Marsígli 54. szánni kéz-
e
levelére utal.'
Ez a nevezetes adat és utalás megtalálható abban a magyar átdidgozásban is, a melyet Akadémiának Fantuzzi után készített.- Midn líl02/8-ban végzett rováskutatásaim fonalán Bei-küay eme kiízvotített adalékára rál)ukkantani, az a sejtelmem támadt, hogy
Beliczay JónAs a M. Tud.
alighanem rovásirásos régi naptárral van
hogy a mi
tottam,
valamint
dolgunk.
használták
elz
az
évszázadok
ideogrammokkal
fejlettség népek a hétközna])okat egyszer, a
is
A dánok, norvégok
és svédek
skandináv
összes
ünnepeket ügyesen rovott fogalomjegyekkel,
fel.
Feltevésemet
arra a né|)rajzi tapasztalatra alapí-
népek a fára rovott naptárakat még ma
népcsaládiiidvl)a tartozó keleti
népei
szokták
vasárnapokat
pedig
viszont a hét
rovásnaptárain
E
dozó
róták,
Marsigi-i
csakugyan
feltehet
még
'
A
csakugyan rovásirásos szöveg
franc/.ia
tempó stesso
nyelv
umlclíiiiit
olasz
kntatásaikl)an
igazolták
volt;
át(lol<;nzásában
ez
varié ricerche, ed osfierva<'ioni sopra la linfjua. che
antichi,
c scopersc,
di
praesi'.
fiuei
történeti
és
feljegyzése
régészeti
érdekldését szintén ilyen rovásirásos régi naptár kötötte
Thalv Kálmán és Veress Enurb bolognai naptár
a
hogj'
volt,
ed acqiiisto un
{Jegyzetben
:
.Mss.
IcfTiio,
che esprimeva
Code.x hi.
il
Cárt. 06!).")
:
praticava
Calendario delle
[Magyarul:
állandó
kezdetlegesebb
elz
az
Ha
róják
századokban
tehát székelyeink
szerint
szintén fapál-
endckek gyjtésében
fára-
le.
engem támogatva, továbbá azt
olvasható si
A
használják, az
keresztezett bevágásokkal
a rúna fiatalabb betsorának hét els (FUThARKll) jegyével jelölték meg.
ezákra
is
naptárakon
megjelölni.
napjait
írásjegyeiket a középkori krónikások és a XVI. századi endékírók
a
is.
is,
hogy
megállapították,
hogy Marsígli másolata a
„Per
sua particolar instnizione
fece al
daijli
Sciti abitaiiti iiella Siculia
a tempi
fe.ste
inobili
per
uso dei primi Cristiani
Ugyanezen idben a
.saját
maga okulására
megegy fadarabot, mely azon vidék els keresztyénéinek használatára feltüntette a mozgó ünnepek naptárát. Jegyzetben : Kézirat, 54. kódex 669. 1) (Giovani Fantizzi) Memorie della vita del generálé Co: Licigi Ferdinando kiilönt'cle
kutatásokat és megfigyeléseket tett a Székelyföld régi lakóinak, a scitháknak nyelvén
s
fölfedezett és
szerzett
:
Marsigli. Bologna, 1770. 109 '
1.
Marsígli élete és munkái. (Értekezések a
tört.
tud.
körébl, IX.
köt. 9. sz.) Budapest,
1881. 13.
1.
:
A
36 szöveget
1906. évi folyamában számolt be. lékes kötetének
felsorolt
itt
A
HITKI.HS EMI.HKEl
Észleletérl
inegnieiitetto.
terjedeliiu'bon
c.írész
MAGYAR ROVÁSÍRÁS
Vhrebs
Enure
magyar vonatkozású adalékai közt
találjuk az
Könyvszemle
számú IV-ik vegyes
54.
ered
tartalmú kötet {Manuscritti diverd. Vol. IV.) Hít-ik darabjának MARsioLitl
czimzését
és ezt a
szkszavú magyarázatot
hozzáirott
„Nyolcz lapon közli az •
Magyar
a
bolognai egyetemi könyvtárban rzött Marsigli-iratok 120 gyüjte-
jellel (?) és alatta
ú.
n.
hiin-scytlia
rovásírás lietit
s
utána a
szenteket,
neveket
mondanom
a sokat
naptári
magyarul, latinul."'
nem
Mivel e kéziratot Bolognából kikölcsönözni
lehetett,
egyelre
kellett
le
ígér másolat tartalmának
tanul-
mányozásáról és hozzáférhetvé ti
telérl, ('sak az löl5-iki kon-
stantinápolyi rovásirásos t(
napfényre
lirat
—
midn
magyar után
kerülte
magyar rovásírás
a
középkori eredetére irányult legkételynek
utolsó
meg
Széchenyi- Könyvtárával
azt az
hogy
áldozatot,
összes
at
el
hozathatta lu
a Magyar Nemzeti Múzeiini
Orsz.
11
végleg
is
—
kellett oszolnia
'a
Ekkor
másolatait elkészíttesse.
aztán
hogy
kiderült,
másolata
Marsigi.i
legrégibb
a
kéz-
fényképi
lapjainak
és
leg-
emmagyar
terjc(lelmescl)b rovásirásos
meg
mentette
1(
ket
11
odalni számára.
a
11.
A
másolat két bustrophedonja.
MAKyiiii.i
]\rét
foglalja (
másolata az
le.
van a
számozva.
foliók
els,
a
671.,
OTH.
számokkal
sor-
66!).,
páratlan
stb.
oldalai
Ezen oldalak közül
sak a levelek,
(ildala
sz.
.54.
(M)— (iiSB.
kíítet
A bennünket érdekl
szöveg a sorszámozott els oldaI
díon
Második
meg.
található
oldalukat Marsigli mindig üresen
hagyta 1.
E
I.
h.
következ második
után
12t;.
1.
—
A M. Tud. Akadémia II
aiTzkópe rantuzzinál.
látszólagos rendetlenségnek
czímlan
'
MiiisifíH
siriiriliíiinj
Az
eUiy.ö
kutatók
Ertesitöjo, 1868. évi
hihlinicci
u Bolonji
levélen
nem II.
(Boloyna)"
vettek
köt. .
a
rovásírás
róla
128—142.
Gla.snik
AR('z-je.
tudomást.
—
Beigi.,
zi'nialjskop;
S/.ii-Adv
alulról
meg-
oda tervezett
jelz olasz czímeket.
ez
is.
Nevezetesen
után a harmadik,
Áhon:
Swf.pan:
muzcja u
az
rajzokat
negyedik.
„Jelentése bolognai
i'itjáról'.
„Spini grofii Marsiljija {Mamifili)
Bosiii
i
Ilciccirovini. .
1.
reájuk irta
nyoma van a naptár szövegének lemásolásában
•
XIII. köt. .537—503.
s
fordítva
Saiajevo,
1901.
:
37
A KÖZÉPKORI BOIiOONAI EMLÉK
ötödik
nyolczadik
és
kilenczedik
levélen
naptár
a
pedig egyéb
levélen
szövege
összezavarodott és
bibliai
következik
ismerethez
általános
:
a hatodik, hetedik és
nevek olvashatók néhány
tartozó
somji hibás és meg sem fejtett rovásirásos szöveg kíséretében. Mivel a zrzavarból a rovásirásos naptárnak igen fontos epigraphiai sajátsága fog kibontakozni, a kibontás szövevényes mveletének ellenrzése czéljából közölnünk kell a másolat oldalainak pontos tailalomjegyzékét
669. Czímlap.
„Raccolta della lingiia
.
.
.
Transilvania".
(670.)' Teljesen üres.
ÁBCz
671. Az
balra olvasva)
(jobbról
ee
eb,
,a,
.
.
ak.
elj,
,
onj".
(G72.J Teljesen üres.
673.
A
naptiir
I.
része (az
—
1
(674.) Üres lap alján, fordítva
675.
A
naptár IIJ. része
5
(az
számozott sor): Jan.
2.
,,Küskarácsou".
1.
.
Márcz. 25.
.
,
Boldogasszony".
„Nella prima faecia de! Boscone".
:
—
számozott sora): Jul.
6.
„Margita"
13.
.
(Csak
Szept. ?
.
.
rovásírással):
„Gyárfás". (676.) Üres lap alján, fordítva
677.
A
naptár IV. része
7
(a
,Nel]a seconda facie".
:
—
8.
és 9.
számozott sor):
Szept.
..Szentkereszt"
14.
.
.
.
üecz 31.
,Szöl-
veszter pápa".
„Nella seconda fatia".
(678.) Üres lap alján fordítva:
679. Bibliai nevek
(1
—
számozott sor):
2.
„Bütlelien"
Úres lap felzete (nem fordítva): ,Fanno
(680.)
la
.
.
„Pilátos".
.
faecia".
tertía
681. Kitörölt rovásírásos szöveg, három kitörletlen névvel: (törölve) ,Eden"
683.
A
naptár II. része
3
(a
—
4.
A
bibliai
Avatott
szemnek
—
bustrojihedont talált.
A
n(dia
a
talált
11.
Jul.
„Benedek".
—
„Anas püspök
meg van
nehezítve
—
elvégre
Kalífás".
is
észre kell
négy oldalán
jelzett rovásirásos székely naptár fájának
hséggel
járt
el.
mint
azok az ókori
kfaragók, a kik a
írásjegyek eliielyezkedésénck egy klapra vagy falteriiletre való átvitelével létre-
felismerlietö
irást.
.\nnak
állítását
titkát,
hogy a rovásmásolás bnstrophedonja
nem eredményezett
barázdolást
visszatér páros sorok betinek fejtetre való
el,
.
nélkül hogy az ókori és középkori epigraphia e titokzatos sorvezelését ismerte
Marskili máscdatában azonnal
Marsigi.i
.
számozott sor) két névvel:
(3.
tájékozódás nagyon
eredetnek
hozták a bustrophcdoiinak nevezett barázdoló
hogy
.
Faiino la tertía faecia".
volna, a másolásban éjtpen olyan szolgai
rovásla])okon
„Szaniszló".
.
.
„Nella príma faecia del Boscone".
nevek folytatása
(686.) Üres lap felzete (nem fordítva):
venid. hogy Marsioi.i a középkori
„Anbruzs"
számozott sor): Ápr. 4.
(684.) Öt rövid sor alatt a lap alján, fordítva:
685. és 386. jelzéssel.
.
,Quarta faecia".
(682.) Üres lap alján, fordítva:
és
nem eredményezte a
keresnünk
sem, abban kell
niegtalálnnnk,
és
a rovásmásolat visszatér sorainak fejtetre való állítását ngyanazzal a fogással kerülte
a mely fogást Radlokk alkalmazott egy alább (az irástörténeti tájékoztatásban) bemutatandó ó-török
Elször
bnstrophedon leolvasásánál. másolatáról újra leírta vagy
pontos
.jainak
másolatát
a rovás lapjainak pontos, tehát bustrophedout
letisztázta'"'
a jobbról balra
megforditotta és újra
sorok fejtetn álló (de a fordítással lábra
Könnyebb megértés
leii-ta
állított)
és ellenrzés végett
men
vagy
páratlan
letisztázta
igazolja,
a
balról
eredményez els
aztán a rovás lap-
jobbra
men
-páros
írásjeleit.
Marsigli
kézii'ata
alapján
bemutatjnk, hogy a pontosan lemásolt rovásnai)tár szövege csakugyan
Ugyané vázlatunk
sorokat,
2.
ábránkon
bustrophedont
szemléltetleg eredményezett.
hogy Marsigli a másolatot csakugyan megforditotta s a fejtetn szövegének II. részét a IV. rész ntán helyezte el.
álló
sorok
ilyetén való elkiilönitésével a naptár
'
.V
zárjelbe tett lapszám nincs jelezve.
E másodszori
leírást alább kézzelfogliatólai; igazolják majd azok a hibák, a melyekben a rovásirásos szavat másodszor már hibásan másolta, a megfejtést pedig másodszor is helyesen közölte. Pl. a 679. lapon szerepl „Magrelom" elbb „Magerfalom" volt. L. továbbá a naptárján. 18-, febr. 2-4-, máj. ül-ki stb. neveit. Köztük legfeltnbb, hogy a nov. 21-iki . Bódog Asszony" els részét rovásírással másodszor már nem másolta le, de a megfejtését másodszor is közölte. -
:
MAGYAR R0VA8IRA8 HITELES EMLÉKEI
A
38
Az Üres lapokra irott utalásokból azt is me,2;tiKltuk, Ii02:y Marsioli csak négyoldalú rovásbotról Ebben az esetben a négy részletben lemásolt najjtárszöves: 2 2 sora 1—1 rováslapon volt
—
másolt. rajta.
Ha mi
e
négy rovássort utólag
Schemája szemléltet módon feltüntetve ez 1.
rész.
(Jan.
II.
rész.
(Apr. 4.)
III.
rész.
(Júl.
IV.
rész.
(Szept.
1.)
13.)
Köskarácson
AmMiruzs Margiia
.
.
.
tapasztalliató
.
.
.
(Márcz. 25.) Bódog Asszany
.
.
.
kell
rendellenességet
megmagyarázni. E magyarázó rajzoknak
a
.
Gyárfás
(Decz.
31.)
Sölvestrr
niegemlitenünk,
másolatok
azonban
'»
1
Benedek
11.)
(Szept. ?)
.
Vókélptes bustropliechmt.
lesz
(Júl.
.
14.) Szenkereszt
Ekként eligazodva, nagy hálával latában
megl-apjuk a rováson taláU
visszaállítjuk
,
<:
'
»
> «
-.
•>
hogy Marsioli a naptár részeinek másomaradt iiáthipjain kívánta szemléletileg czímei készültek el. Bellük tudtuk meg.
tisztán
csak a
Pápa
y '^
A
Az ábra elssorban képpen tévedésbl
azt leszi kézzelfoghatóvá, liogy az
tért át
39
KOZKPKORI BOLOGNAI RMLEK
a rovás alsó részén
lev
naptár
ABCz
lemásolása után Maesiqli tulajdon-
szövegének
Ijustrophedoii titkának és a rovás-kezelés titkának ismerete nélkül) az a
másolására.
E
tévedésre (a
ketts körülmény kényszerí-
hogy az ABCz-vel szomszédos rováslapok szövege (a másolat G81. és 679. lapja) fejtetön állott, márcz. 25-ig terjed naptár-kezdet pedig természetes folt/tatásnak irányában rovott jan. 1. ajánlkozott. Szakasztott mása lett ennek az a másik tévedés, hogy a 677. számú lapon végzd szept. 14. decz. 31-ki naptár-szöveg lemásolása után visszatért a rovás fels részének ugyan olyan
tette,
az
—
ABCz
—
irányban rovott 079. szánni lapjára. Marsigi.í
azt,
Noha ennek a másolás pontos mi mégis nagy szerencsének tartjuk
tehát egészen belezavarodott a rovás-lapok rendszerébe.
befejezése és a rovás lajijainak ten^ezett rajza
hogy éppen ez a zavaros lejegyzés
is
áldozata
szolgáltat
kitn
lett
:
bizon^itékokat a felrovott szöveg két töké-
letes bustrophedonjára.
A
nagyon megnehezített eligazodás árán így valóban páratlan epigraphikai kincsnek jutottunk
birtokába. Aljból a korb((l, vésték,
nem maradt
midn
a héber, pelazg, ó-görög, ó-ital, ó-török stb. bustrophedonokat
fenn egyetlen rovásirásos fadarab sem.
A XVI
—XVII.
kre
századi skandináv rovás-
naptárakon a hét napj'ainak jelzésére már csak a hét els rúnát, az ünnepek és egyéb naptári pontokat
jelz hagyományos fogalomj'egyeket
.Márcz. 25.
találunk.
Az ünnepek
és a nap, hold és csillagok járásának
:
A MAGYAR rovásírás HITELES EMLÉKEI
40
JII.
A A
nevezetes rovásirásos másolat
fára rovott naptár. a Marsioli kezeirásával ez a tájékoztató
elíítt
olvasható
czíiii
669. lap. (1.
melléklet.)
sz.
Raccolta della lingua
che
si
praticava
dalli Sciti,
abitanti
tempi antichi, scolpita in un legno, che (törölve Serviva di Ca) esprimeva il Calendario delle Feste mobili, per uso di quei primi, convertiti della Siculia ne'
:
álla fede Cattolica,
e da
me
dall istesso al
legno raccolta, e mandata
mio gabinetto
quando serravo
li
in
Itália,
passi della Transilvania.
{Magyarul: „A Székelyföld régi seita lakói nyelvének fára faragott gyjteménye, mely a kathoelször áttértek használatára a mozgó ünnepek naptárát tüntette fel s a melyet ugyanazon fadarabról magam gyjtöttem s küldtetn el olaszországi gyjteményembe akkor, midn Erdély szorolikus hitre
sait elzártam".)
Az a niagasrangú olasz hadi mérnök, a ki az ódon székely rovás szövegét bolognai gyjteménye számára pontosan lemásolta, szenvedélyes régiség-gyüjtö és gyakorlott szem felirat-másoló volt. Mivel a székelyföldön szkitha eredet emlékek után érdekldött, a székelyek szkitha eredetérl szóló ismereteket elzetesen Thuróczi, vagy Bonfini latin könyveibl kellett merítenie. Ugyané könyvek szerint a székelyek fára rovott irása szintén a szkithák
hagyatékához tartozott. Ezért tartotta aztán elfogadhatónak azt az értesülést, hogy a pogány eredet Írásjelekkel fára rovott keresztyén naptár a székelyek keresztyén hitre térése idejébl, vagyis a XI. század els felébl származott. Ilyen érte-
lemben aztán nem a íara rovott szöveg epigraphiai jelentségét, hanem azt kivánta hangsúlyozni, hogy ez a keresztyén idkig fenniaradt ódon irás a szkitha eredet székelyek XI. századi nyelvemlékét mentette meg.
Megfelel magyar nyelvtudás és nyelvtörténeti ismeret nélkül Marsicli annyira megbízott eblieu hogy teljesen megfeledkezett a lelet korhatározó ismérveinek puhatolásáról. Minden meggondolás nélkül leirta, hogy a szövegben a katholikus naptár változó ünnepei fordubiak el holott
az állításban,
;
éppen megfordítva van, mert benne csakis állandó ünnepnapok szerepelnek. Ez pedig úgy nyelvtörténeti, mint naptártörténeti szempontból lényeges különbség. Ha ug}'anis változó ünnepeket jelz XI. századi naptárral
volna
dolgunk,
akkor még a használati évet
is
meg tudnánk
pontosan
állapítani.
De
mivel csak állandó ünnepeket és minden évben ugyanazon idpontra es névnapokat jelez, évrl évre használható, állaiidóan érvényben lév, úgynevezett öröknaptárnak kell tekintenünk.
Az a mvelt
székely, a ki a tudós
olasz
katonát
ezzel a XI.
századi
emléknek
rovás-naptárral megörvendeztette, minden kétséget kizárólag ilyen öröknaittárról
pogány eredetnek
tartott,
tére ismert rovásírásra
korából származtatni.
de az egész középkoron
át
használt,
támaszkodva, az avatag külsej régi
Üe egy sréginek tetsz öröknaptáruak
hattak volna útjában, a melynek
st még
rovást
merte
régi
is
szél-
volna a hittérítés
csakis olyan
sem MARsuiLinak nem
fzd
tartott
Különben a
a XVI. században
aligha
e határig
felismeréséhez már sem neki,
iieszélt.
bels okok volt
áll-
megfelel
E nélkül a iiaptárlioz hagyonuiuyra ráczáfolni senkinek eszébe nem juthatott. Hiszen a felrovott szöveg törodelmes kibetzése és latinni lordítása után kiderült, hogy a naptár fájára még az AB(!z, a legáltalánosabb bibliai nevek és apróbb kánoni tételek is fel voltak róva. Szóval rajta volt minden olyan elend ismeret, a mit egyházi szempontból a nyelvtörténeti és na|)tártörléneti ismerete.
rovásírásban járatos katholikusoktól megkövetelni lehetett.
1
G^^
o<^
CO^'^^fr^-
^
y^ j^--^ ^/f^^ ^^^..v.^y^'0^^^^"^--":'
A
Sebestyén
:
A Magyar
Rovásírás Hiteles Emlékei.
bolognai másolat czímlapja.
11.
•^^. ^^'
£
^N
A
bolognai másolat betsora.
melléklet.
III.
*-. ~ -''S—^'«:-._i..
A
bolognai naptar
I.
része.
melléklet.
>-^-xy^,t^
?y>^.
IV. melléklet.
A
bolognai naptár
III.
része.
r^^
V. melléklet.
A
bolognai naptár IV. része.
r-^y-xfi^
VI. melléklet.
-r"
v
-
iiT
r^-'^jliffiii
A
bolognai másolat
bibliai
nevei
^7^/<^
/^i^
^^J
VII. melléklet.
^./
%-
^
A
bolognai másolat elrontott lapja.
•Vn
Vm.
y\
ó^r np
4
^
2Lm 5
:.7~
I -í£^
T
'ccr
^
fi s 3l^ A
bolognai naptár
II.
része.
melléklet.
7^
^r-^-^/-^Xí>
cnj.
IX. melléklet.
n
^
fT^^yi^ Lt>-^
/Í^*''"Z't-o^->
/^^<-<_-tJt*_^
Alább, a rovásról lemásolt
szöveg tüzetes ismerete
megdönteni. Utalunk arra, hogy öröknaptárt minden
vagy másolták, mindig
mi sem tudjuk a hagj'omány
után,
idben
már
szerepelnek
st idnként meg
helyezni rajta az lijabb szentek névnapjait,
—
XIV XV. századi De ez semmit sem
névnapjai
szentek
hitelét
lehetett róni s valahányszor lijra rótták,
nevek folyton alakuló kiejtésének hangtani lejegyzését
változtatni a
naptáron
el kellett
41
EMLÉK
A KÖZÉPKORI BOLOGNAI
is.
A
és
szerepelnek jóval
kellett
századinak mondott
XI.
késbbi
hagyományon, hogy ez a rovásirásos naptár úgy. a hogy azt Marsigli megkapta és lemásolta, csakugyan középkori, st Arpádkori eredet. Ha késbb keletkezett volna, aligha lett volna a katholikus ismereteknek és a rovásírás hangtani
sajátosságok
is.
A
ismeretének ilyen ,kis tükre".
minden
mint
szerint
a
s
a
eredet
rovott
rovott naptáron,
közönséges
—
jeles
rovásnaptár
székely
és
még
esetén a naptári
Elterjedettsége
kezdetlegesebb
nevek
rovata
már
ismerettár
okvetlenül
mellett
tetemes
rovátkái
példájára a székelyeknél
is
az évrl-évre
létrejöttek volna
elmaradt volna a naptári nevek terjedelmes szövege, az
újra
ABCz
visszaesést jelentene.
volna a nap,
létrejöttek
csillagok járásának részben folyton változva elhelyezked fogalomjegyei.
A
eredet
hétköznapok
naptáron, a
napok fogalonijegyei fordultak el. A XV XVI. századi fejlettség mértéke nyomtatás alól is kikerül naptárakkal szemben ez az írástudóknak szánt kezdet-
és az ünnepek,
leges
azon
vele kiszorított régebbi, esetleg pogánykori
srégi
szövegnélküli
változtat
hold és
Szóval az északi germánok
faragott
naptárak.
változó
Viszont
és a többi kezdetleges járulék
is.
mi szempontunk pusztán irástörténeti lévén,
mindenek felett megállapítjuk majd azt, hogy az Írásjelek jellemz összerovásában és a magánhangzók egész vonalon való ugratásában ez a másolat csakugyan megrzött olyan si írástörténeti jelenségeket, a melyek az 1501-ki csíkszentmiklósi és az 151ö-kí konstantinápolyi feliratokban már fogyatékosan, vagy egyáltalán nem fordulnak el. Ezért tekintjük mi a fára rovott középkori székely naptárt nemcsak formailag, de tartalmilag is legtökéletesebb és legrégibb rovásírásos epígrai)iiiai cndékünknek.
IV.
Az els bustrophedon .Miután .Marsigli kézirata solt és
túlnyomó részben meg
pontosan
alapján is
szövege.
megállapítottuk azt a sorrendet, a melyben a lemá-
szöveg a két részre osztott rovás négy oldalán két tökéletes
fejtett
bustrophedont alakítva eliielyezkedett, további ismertetésünkben
Kllenkezieg:
zrzavaros sorrendjét követnünk.
mellzzük olvasnák
rejt
és a lemásolt szöveget akként közöljük, niint iingy
le,
számára róva
a kiknek
nn'ir
nem
lehet Marsigli kéziratának
a bolognai kézirat lapszámaínak iia
a rovásról
-
sorrendjét teljesen
sorrendet tartva
— azok
volt.
Kezdjük a rovás fehü felén lév bustropiii'donon, a melynek chü lapjára a rovás-olvasás és néhány jefjy összirováísáuak hai/yotnányos formája volt felróva. A rovásírás egyetemes történetének gyér emlékei közt elég gyakran találunk bizonyítékot
titkát
ABCz
hogy a rovok
A csüngökül
általában az írástudók állandóan
s
iiasznált
fel
skandináv arany bracteátákon
voltak fegyverkezve ilyen kéznél (kézzel
kinyomkodott vékony, éremforma arany
lemezeken), ruiiacsatokon a betsor ugyanazt a gyakorlati szolgálatot kihalászott
rovókésen
századi
\'l.
teljes
látliató
runasor
arra,
lév ABCz-vel.
és
a
teljesítette,
még
régibi)
a mit a Tiiemsebl
etruszk
karczolótkön
látható ÁBC'z teljesített.'
Az
ilyen
betsorokban csak a puszta
írásjelek
vannak
felsorolva.
rováson sem. Ezért tehát .MARsiöLinek els dolga a betsor megfejtése
Nem
volt.
volt más a székely Ebben neki csakis vala-
mely írástudó székely segédkezhetett. A rováson talált betsor jegyeinek hangértéke ugyanis nem fedi a rováson talált szöveg jegyeinek hangértékét. A betsor mássalhangzói a megfejtés szerint csak e magánhangzóval ejthetk (eb, ecz, ed stb.). A szövegrl pedig kiderül, hogy ejthetk minden magánhangzóval. Marsigli székelyérl tehát J.ínos
1598-ban
Midn
írott
fejtése értéktelen, kénytelenek
'
Sebestyén :
A
lesz
nehéz bebizonyítani, hogy fogyatékos ismeretét Telegdi
most a felrovott szöveg közléséliez hozzáfogunk, jelezzük,
sorok tartalmát mi balról jobbra
Sebestyén
nem
L'uflimentájának tanításaiból merítette.
:
Rovás
men
sorokban
vagyunk
és rovásírás. 153.
.Magyar Rováairás Hiteles Emlékei.
1.
a
magunkét akként eltte elhelyezni,
(Ethnoijraphia, 1904. 247.
men
hogy a jobbról balra
kövér betkkel nyomatjuk
le.
Mivel Marsiöli meg-
liogy a
nagy kövér betk
I.)
6
42 .1
MAGYAR
A
I.'OVÁSIRÁS
nem
ki
nagy betk
rovott niagánliangzókat, a
lév betk egy
K.MLKKKI
hetük a kirovott
rovásirásos szöveg kirovntt betit, a kis kövér
(le
IIITRLKS
felett
liitliató
niássalliaiiiíí'.ókkal
öss/efVii;laló víjiialak
együtt ejtend,
jieflig
a/
alattuk
irásjegygyé történt összerovását jelentik.
Végül megjegyezzük, hogy az AHCz-nek MARwKii.inél található iiiányos megfejtését minden tévedés kikerülése végett zárjelbe tettük.
671. lap. (II.
A,
eCZ,
Á
stb.
(a).
— CZ, aCZ, áCZ. — Gy, aGy,
-
(ec).
mcllt'klet.)
sz.
B, aB, áB, eB, éB, iB, oB. öB, uB, üB {eh). D, aD, stb. {<,]). — E, É (/•). — F, aF, stb. (/).
^
—
stb.
—
—
I (i). G, aG, stb. («/) — K (aK nem !), eK, éK, H, aH, stb. {>!,). — M, aM, stb. [m). — stb. eL. (/). N, aN, stb. («)• — aL, áL, stb. (pJc). L, íK, oK, O (o). P, aP, stb. (fip). — R, aR, stb. (r). — ZS, aZS, stb. (tévesen: ess). — S, aS, U (n). -- Ü (tévesen eü). — V (tévesen eii). — SZ, aSZ, stb. T, aT, stb. (et). {effi
=
egy).
—
(,s).
— —
stb.
(tévesen:
stb.
{ejicz.)
—
«).
—
J, aj,
stb.
:
:
(tévesen:
ei).
—
CS, aCS,
stb. (tévesen: er:).
— NCZ,
aNCZ,
NT, aNT, áNT, eNT, éNT. iNT, oNT, ÖNT, uNT, üNT, (ent). — CZK. (eü). — NB, aNB, aCZK, stb. (erzk). - ND, aND, stb. {ev). — Z, aZ, stb. {<-). -~ — — {r^t). stb. (tévesen: efj) TY, aTY, LY. aLY, stb. (téveST, aST, stb. stb {enb).
,
—
sen:
elj).
mert
jVIarbioi.i
nem
ismerte.
Az
aK
ö.
V.
fenti
a
Írásjelek hangtani
K-val
(ak).
— ONY
fels felén lév bnstrophedon
endítettük,
hogy
M.arsiqi.i
visszatérve, vette észre a naptár
nyomban meg
is
boszulta
még
Maksiqi.i
lapokra kell áttérnünk.
nu'ir
beti miatt
magát,
elég jól
átugrott)
második
kedvetlenül és elhevenyészve másolta
mert a két sornyi is
törölte.
felismerhet.
A
De
le.
részét.
A
Szeriu
hibás máso-
szöveg túlnyomó részét Marmuu-i nem
törlés szintén
a szavak
hevenyészett
volt,
közeincdí elhanyagolása,
mert az
némely
vagy hibás másolása még így is annyi akadályt gördít a/, utólagos megfejtés hogy mi sem tudunk végérvényesen megállapított szöveggel szolgálni. K/.ért ínkáblj csak b.Uorí-
írásjel elé,
része
tévedések.
a 181. lap másolása alkalmával, vagyis a rovás második oldalára
tudta megfejteni. Ezért másfél sorát utólag ki írásjelek túlnyomó
G71).
kifelejtett (felfordított
tünk ez volt az oka, hogy ezt a lapot lás aztán
el
sorrendben kívánjuk bemutatni, most
lajy'aít
másolatának 681. hipjára, utána pedig a G85. és
Már
leírásánál azért fordultak
megállapításánál és
értékének
megfelel mértékben sem nyelvünket, sem az egyszer magyar helyesírást
olasz létére
Mivel a rovás
(tévesen: onj).
félreismerése,
tásul mellékeljük zárjelben egy-két szó valószínnek tetsz megfejtési kísérletét.
681. lap. (VII.
DN(éDeN?) SZ
(lehet
SZ.
iiifll.'ldet).
elválasjdó rovott vonal
LATA(i:')RA(I?)MSZ(I?)
ís).
NDMG
MTH(E?)
GYRT Y
(?
Kiválasztó rovat).
HAP(LA?)T (HÁLÁT?) AGYUNK TNK OGY AGT(DT?)A:
TO(E?)GYLSEG ATALVETABbG(L ?)
G
(a?
els
43
KÜZÉPKOKI BOLOGNAI F.MLKK
A
snr megismételt sorkapcsoló utolsó betje).
Gl'ANOA (GeTANEA? LETANEA?) CZMJA
NKOTKIRDOT ^ GYÖMöLCSOLNCZ (GYÖMöLCSOLTÓ ? PeRSCSA (PeRSIA PANONIA, eppanouia,
?), viu-restia,
SZaNISZLO,
Prisia (helyesen
Megfejtése hiányzik.) :
Persia).
Panonia.
s~aniszló, Stanislmiít.
682. lap. elz
Az
oldal hátlapján alul. fonlitva olvasható
Qiiarla faccia.
:
(Magtjariil
:
Negyedik
oldal.)
685. lap. (IX. sz. melléklet.)
ANaSPÖSPöK,
3 (sorjelzö szám)
K ALIFÁS,
Amias
epüsepöek, Artvas Episcopus, 3 (sorj.)
Cayfas.
ecenlifns.
686. lap. E lapon
felül olvasható
:
Faniio
la
iertiu
faccia.
[Magyarul
:
A harmadik
oldal ez.)
679. lap. (VI. sz. melléklet.) 1
(sorjelzö szám).
BÜTLeHeN, JERIKÓ,
ehütlchem. Betlen
Cm(t&s).
jcriero. Jcrico.
JERUZSALYeM, .femsalem, Jerusalen. EGIToM (helyesen: EGiPToM), rgiptom, Ei/iplon. GALILIABaN KÁNA.
2
(sorj.)
Maf/clalon (CivitasV)
ÁNDÓNYLZSIDONKVARSH
Törölve:
ZSINB(D ?)ONEUSok. VÁROSA,
Alatta újra írva:
Sindonetisok várossá, 2
(sorj.)
Siiidouei Ciuitas.
KNTSA
(Megfejtése hiányzik.)
MIKODeMeS,
ERODeS
PILATOS, A
micccodemes, Nifodemns.
(helyesen
3
(sorj.)
:
HERODeS), eppitaetocs.
hogy Marsiqm
3. sorjelzö azt mutatja,
erodes, Heródes.
rUahis. e Lip után másolta le az
elz
685. lapot.
680. lap. E
számozatlan lapon
felül
:
Fanno
la tertia
faccia.
{Magyand:
A
harmadik oldal
ez.)
6*
.
A MAGVAK KOVÁSIrAs HITELES EMLÉKEI
44
A
második bustrophedon naptára.
Következik a második bustrophedon
telhet ])ontossái;gal másolta
ii!i])ti'ir-szövegének
Mivel a betsor
le.
már tle
megfejtése. Ezt a részt Marsioli jelentése
írásjeleinek
rendelkezésére
a ki-
s
állott
minden magyar nyelvismeret nélkül merészen nekivágott az egész naptár-szöveg megfejtésének. Az elért eredményt már másodszor is lemásolta, midn annak a székelynek megmutatta, a ki vele elzleg a betsor értelmét közölte. Ez volt az a segítség, a kinek javításaival már az elz biistropliedon szövegének hiányos megfejtésében betzütt magyar szöveg
Noha
találkoztunk.
is
naptárral
latin
ellenrizhet
gyakorlott irása literátus emberre
vette igénybe, a hol a régi rováson
ott
is
szöveg
talált
volt,
is.
pontosan
nem
fel
Ez
ismerte.
hibák javítatlanul maradtak
annak, hogy a félreértésbl támadt kibetzési és másolási az oka annak
segédkezését a tudós olasz katona csak
vall,
betit
az oka
valamint ez
;
hogy a nyelvünket egyáltalán nem ért Marsigli a rovás szövegének minden mássale magánhangzóval együtt kívánta érvényesíteni. Ezért olvasta
hangzóját a betsor megfejtésénél jelzett a jól másolt jan.
A
Köskaráeson-i eh'isekeraezen-nek, a jan. 6-ki Szenkereszt-et esekenerest-nek
1-ki
rovás jegyeinek kibetüzésében és lemásolásában ejtett hibákat esetrl esetre jelezzük és
—
ha lehet
ki is javítjuk
stb.
—
de a szöveg megfejtésének torzításaival szemben már tehetetlenek vagyunk.
;
Mivel ez a megfejtés teljesen értéktelen, legjobb
volna egyszeren mellzni.
lett
Viszont az
is
bizo-
nyos, hogy ebben az esetben a mellékelt fénynyomatok nehéz olvasatú XVII. századi szövege minden
avatatlan a
szemeltt
titokzatos
ködben maradt volna. Ugyanezért tartottuk meg a
melyek gyakran szorultak javításra. Sajnos, a nevek
vonásokat
fölött látható
latin naptári idézeteket is,
nem vehettük
figyelembe.
Pedig rendszeresen másolva, ezek jelezték volna a rovás élén rovátkákkal megjelölt naptári idöpotitokaf Egyébként a mi megfejtési munkánkat is nagyon megnehezítette az, hogy középkori eredet szöveggel
van dolgunk. A
ki
nem
csíziók segítségével
igyekeztünk
minden naptári név
alatt
II.
367
köt.
magánhangzók hangtani értékét a középkori magyar naptárak és Felelsségterhes
megállapítani.
közöljük a közéjjkori források
— 68.
1.
közölt
elször.
eljárásunkat
azzal igazoljuk, hogy
vonatkozó adalékait. Ezek közt
ezen névre
Akadémia könyvtárának XV. századi
legrégibb a M. Tud.
Tára
rovott
Csíziója,
Mivel e kiadása a kódex
melyet a Régi Írásmódját
régi
Magyar
Költök
megváltoztatta,
nem a kiadást, hanem az eredeti szöveget idézzük. Idéztük továbljá az 1466-ban magyar biblia müncheni kódexének naptárát Müneh. jellel, Batthiány Boldizsár misekönyvének 1489ki magyar naptárát (M. Könyv-Szemle, 1895. évi f. 106 116. 1.) Batth. jellel, az 1506-ban írt Winkler-kódex magyar naptárát Wink. jellel s a XVI. század elejérl származó Pee)--kódex magyar csizióját Pecr cs. jellel. St, ha szükségét éreztük, Oki. Sz. jellel if'.éztük Szamota mi Ak.
jellel
es.
másolt legrégibb
—
—
ZoLNAi Oklevél-szótárát és idéztük a
Váradi regestrum jellemzbb adalékait
is.
673. lap. (III.
1
Jan.
1.
sz.
mell.-klft.)
(sorjelz szám).
KÖSKaRÁCSoN,
1
(sorj.) eküs{l)ekeraezen.
I
(sorj.)
Ak. es. Kys kíirachontol. Peer. cs. Cirs rara ryoiitol, Vnidc kónifkezete nupia. Oki. Sz. Kys Karaczon J41i;i-l)('il. \'. ,
6.
SZeNKeReSZT,
Oirnim Battli. ii
decz
Cisio.
kyskarachon napia.
Miinch.
'25.
eseken erest, Epifaniae.
Peer cs. Keresi wi/z, .Miinch. Vizkcrezt iiujjiu. Batth. Vyz keresik napia. Oki. Sz. Szenkaest 1279-bl, Srentkerezlh 13ül-ból, Zenlli kerezth i:}!)l-bói, Zenlhkeresth 1417-ból. Ak.
V. „
10.
máj.
ö.
PAL, Ak.
Kerezth
es.
3.,
ep al cs.
vijz,
szept. el
14.
pal, Sanctus
Pal remeiké, Peer
Hemnllie zenlh pal napia. Oki. „
17.
aNTaL Ali.
cs.
(Megfejtése Antallol,
Oki. Sz. Antkal nyla
Paidus Conrersio. cs.
Sz.
loik
Pal
pal remete myiith tutqk dys. l.Sr)H—
.Miinch.
iiemelr
pal.
Batth.
Antal
tiapia.
s.
l(j0'2-io-.
hiányzik).
Peer. cs. A)ilh, Münch. Aulai 1423-ból, Anialkaza 142ü-ból.
halála
naiua.
Katth.
Ziidh
:
A KÖZÉPKORI
Jan.
PIRiSKA,
18.
epiroschi, Pirisíina
Miinch. Prisra
FÁBIÁN,
20.
.
Ak. t//eit
JÁNoS
ÍV.
-
cs.
nttpia.
(Helyesen: Prkca Virijo
Virr/o.
mr. Battli. Zcnth
es
ziiz
45
BOLOGNAI EMLÉK
Martyr).
et
Ázzon napia, Peer
^)í'íAA-rt
cs.
prisca.
S{anctns) Fabianus.
fa cbidn,
Fab, Peer cs. fahati, Miiuch. Fahian es sebesten mr. Battli. Oki. Sz. Fubiianhaza 1373-ból, Fabiankerte 1424-ból.
ÁNNOS)
(helyesen:
Zeuth ffubyaii Sebes-
Jancs, S{anctus) Johannes Chrysostomi (így!),
(helye.'^ejn
Annos, Ágnes Vügo). Ak.
Anno-'!,
cs.
Annos
Miinch.
Árpád kori oklevelekben
Zenth Aiinos Ázzon napia.
mr, Ratth.
es
ziiz
Elófordul
már
is.
.János csak e hó 27-én volna helyén. .4 20-ki Fábián és 22-ki Vinczc közt csak a 21-ki Agilis szerepelhet. Ez volt a rováson is középkori Annoti vagy Auos változatban. V. ö. máj. 6.
INCZH
-22.
.
(iielyescn
INCZE),
:
Inccze,
Vinccnlij MiartyHs).
Vince mr, Batth. Zenth Vince mnrtel napia, Peer cs. Vinezenel. .Mivel Marsigli ,Inecze"-nek olvasta, a rováson „Incze''-nek kellett lenni. a ké.sóbbi másolás alkalmáviil ferdítette el h jegygyé. Miincii.
PÁL.
25.
„
1.
BREDA
(luly.s.n Briyiibi
.Miinch.
Peer 2.
jegyét
csak
S(anclus) Pauluíi A2)os{tolus).
Fal fordohi fenessegben, Peer
cs.
e
cs.
pnl fordul
fénesscf/re. Miinch.
S.
Pul megfordolat't'a
Batdi. Zrntli pnl f'ordolatya nnpiii.
iiiipia,
Febr.
id jmI,
e/)
Ak.
Az
cs.
BRiGiDA),
:
Zcvnth
Batth.
zíiz.
eb reeda, Briyida
Vin/o.
napia.
Wink. zenth
Briyida
Ázzon,
bri.
BOdoGaszSZONY,
ebo egh uszony, Purificulio B(eatac) M(ariae)
Mar, Miinch. Ziiz maría napid, Wink. Gertya zentíiló Bódog Ázzon. Oki. 1379-ból, Bodogazzon 1403-ból, 1521-ból stb. V. .\k.
Ázzon
Hrigi/dn
cs
l't'ci-.
cs.
T(irgiuis).
Gertya Zentele Bódog Ázzon Sz. Boduyazunhaza 125fi-hól, Bodugazzunfolua ö. niárcz. 25., ápr. 12—23., ji'il. 2., aug. 5., 15., Batth.
tiztolat'fa,
nov. 21. 8.
BaLÁZS, Ak
cs.
eb
Bnlsij Episcopi.
elfis,
Balas, Peer
cs.
napia. Wink. Zcnth Balas '•>
AGaTA .\k.
\\'ink.
2 r..
2
(a
köv. sor jelzése), agcla 2
Ag, Peer
cs.
cs.
Agotha
ar, Miinch.
(sorj.),
Törölve
DURuTYA
:
Batth.
Zfxtk Balas pispek
(sorj.),
es mr, Batth.
(helyesen
:
Agallia).
Zenth Agalha Azzmi napin,
AGaTA.
(^[egfejtése hiányzik).
cs.
APaLiNA,
KOLoZS,
ekols,
zliz,
Colosina M(arlyr) (helyesen
cs.
BÁLiNT,
Theodonis
Zcnth Apaiina Ázzon napia.
Batth.
Koloskent jar, Peer napia, Wink. zenth Kolos Ázzon.
Ak.
tevésen
luz, |Batth.
Zenth
JJorotyn
acpclena, Apollóniáé.
Miinch. Apalin cs. ab(?)
14.
Ag?ics 2
zfiz
aízoi'i
DoroUiiannl, Peer cs. Dor, .Munch. Ázzon napin, Wink. zenth dorotyn .Izzon.
10
es mr.
zenth Agotha azzou.
fs(.rjolzcs)
Ak.
7.
pspóc
Blazus, Miinch. S. Balas
py.'
cs.
ebalint, valentinus,
:
\\ink.
Srholaslica).
colozkenth yar, Miinch. Kolos
S{anctus)
zmth Appalyn Ázzon, Peer
zitz,
Batth. Zenlh Kolos Ázzon
Valentinas M(artyr).
Balint, Peer cs. baiynth. Miinch. S. Balint mr, Batth. Zenth Balynth martel napia, Wink. zenth Balynth Martyr. Oki. Sz. Baint 1558., Walent, Walinl 1577-ból, Bálint 1587-ból.
Ak.
-
16.
cs.
JÚLIA,
Jidliana V{irgo)
et
M{arlyr), JtMianae
Miinch, lulianus zúz es mr, Batth. Zenth Julián
Peer ,
22.
cs. Juli.
PÉTeR,
Epeter, S{ancli) Petri,
Cath(c)dra S{ancti) Peíti Antiochiae.
cs. íi'yilon vethe peter mnthyast, Miinch. Srent páter zecbe Batth. Yzekes Zenth peter napia, Wink. vzoghe's zenth petór Apastal. Oki. Sz. Petur (Pétör)
Ak. vlete,
V{irginis) et M{artyri9i).
Ázzon napia, Wink. zenth luliana Ázzon.
cs.
Nylon nyere Péter, Peer
—
46
MAGYAR rovásírás HITELES EMLÉKEI
A
— 139-Í2,
1230
128G-hnl
Sciiit2)'li(f
Prter
ZempHcr
1343-hnl,
1343-ból, Zempetherirr. V. ö. jún.
20., auíT. 1.
Febr.
24.
MÁTÁS
(liclyi-scu
MÁTYÁS),
:
madija.%
Malhiac
S{(uicli)
apositoli).
Mafias, Peor cs. nuitlújnfit, Miiiuíh. Matias ap{iis:ta)l, Batth. Zenth Mathias Apastnl nnpia, Wink. zenth Mati/as apostol. Oki. Sz. Mtitliyas 124fl-böl, Mathyashege 1341-bö], Mathi/as
Ak.
cs.
keral lenele
I4r,2-br)l
stb.
Mivel Marsiííli maetyas-nak olvasta, a rováson a
Márcz. 12.
késbbi másolásba csúszott
GeRGeLY,
tij
jegynek
kellett leiuii.
Az iráshiba
is
itt
be, V, ö, jan, 22,
Gre(jo(r)ij j)apae.
gergcly, S{ancti)
ha mciiH gheregd scrlh. Peer es, mijirel gergel sert, Münch, S. GergeT jyipn, Batth, Zenth Gergel papa napia, Wink. zenth Ghen/ór papa. Oki, Sz, Gergurgata 1271-böl és 13r)l-bói, Gergel 1460-ból és 1544-ból, Gerger 1558-ból,
Ak,
21.
„
rhifflalom
es,
BeNeDeK, Münch,
25.
„
Benedek, BenedietusBencáec npat, Batth, Ztnth Benedek Apatiir napid, \\ink.
S.
BÓdoGaszSZONY Ak.
Oijh
cs.
Bodogh Ázzon 15,,
3
(sorj,) cbol{?)
M{ári)a
riijh
Wink.
napia,
kéntol,
Gíjmokh
asomj, 3 l'eer
(sorj,)
olg
cs,
Ananunlialio
íregh
Bódog Ázzon.
oltó
V.
mnria ö.
zenlh
(így
!)
Benrdók Appat.
B. M.
V.
3
(sorj.)
Batth, Gíjmelch oltó ápr, 12—23,, aug, 5,,
kentol,
2„
febr,
nov, 21.
674. lap. Alnl forrlitva olaszul
:
Nella príma faccia dcl Bosconr {Marjijarul
:
A nagy
rovás
els oldalán
ez van),
683. lap. íVlII.
3 (Sorjeiz szám. 4 Ápr.
4.
ANBuRUZS, 3
sz.
melléklet.)
törölve).
(sorj,)
anbrns, 3
(sorj.)
Amhrodj
M{arlyris).
Yrgalmiid hnllam Ambnrostol, Peer cs, yrgalmnt haliam Amborostol irag angijaltnl. Münch, Ambros piisDÓc, Batth, Zenlh Amb/rrii:s pispek napia. Wink. zenth .imborus doctor. Oki. Sz, Ombriius 1240böl, Ambros 1577-hól, Amborii.'i 1584-böl, Ambtirus 1584-böl és 15fl7-ból.
Ak.
„
12,
cs.
lULIA
JULI),
(helycsen:
Münch.
iuVui,JtilijacV(írgims)etM{artijrís).(\\e\yQi^c\\:.lHliuspapa).
.Július piispór.
•Tujia-nap e naptár szerint is febr. Ifi-áii van. Itt Július (Gyula) pájia neve volt latin -us végzet nélkül a rováson és másolatán. A kéziraton látható, hogy az -a .jegyet és a Jnlia név mecfejtését pótlólag ugyanaz a kéz szúrta he, a mely az elözó .{mburiizs nevet is megfejtette s a
„
?
következ
Ápr. „
23,
két rovatot elrontotta,
BÓdoGaszSZONY, 12,
Boldog
a>ion,
Xantialio (így
és 23, közt nincs Mária-iinne]). V,
ALBeRT,
(tévesen
:)
ö.
!)
Virf/inis.
febr. 2,
markos, marciEvanfjclislae (iiclyescn Adalberlus Episcopus :
et
Marti/r)
összerovás, mert az alb jegyéhez az r jegyének átugrásával nem lehet t jegyet toldani. Az a alatt látható felesleges vonal-toklalék a javítótól származik. Tle való a téves megfejtés is, melynek a következ másoflik rovatban volna a helye. V, ö, a nov. 15-ki hibátlanul másolt és meg is fejtett Albert-iü]. Ak, és Peer es. Al{berl), Münch, Adalbert puspóc, Wink. zenth .Itberth. Oki. Sz, Scnthalhcrth. Regestr, Varad, Albertus, Olberth. Túlzott
„
24.
GYeRGY,
cgörg.
Gregori)
Papné (helyesen
:
Georgii Marlgris).
Gerg. Peer es. gör. Müneh. Scent gíirg mr, Batth. Zenth G
es.
Zcnthgcrg 2o,
l4."')3-ból,
MARKOS, Ak,
es.
Zcnthgeurgh 1455-bl.
rmarkos, Marci Evangclistar.
Mark jen- zeld bnzaual, Peer es, march ijo hírzam, MüiuHi. Mark EuangcUsta napia, Peer cs. Mark, Wink. zenth Mark.
Batth, Zenth
Afarr Oki, Sz,
S.
iyr(angrti.'>)la,
Mark
1325
Markos 1424— Ifi02-Í£,
1453-ie,
47
KÖZÉPKORI BOLOGNAI EMLÉK
A
Mtirciisfjatha (Miirkossátja?) I22i-h6],
Marrhus í228-hó\, Márkus
1419— 1613-ík. Máj.
1.
FiLePaKaKaB
(helyesen:
JaKaB)^
<-f
dipja/cab, rhilippi
cl
Jacohi A{poslüluru)m.
L
jegyet, kiigazította az ak jegyet s tévedésbl elrontotta az I jegyet. Ak. cs. Pliilep, Münch. PhuVip es htcab ap{ast(i)loc, Wink. zeuth philep zenth larab, Peer cs. Phijlupkw (Filöpkö'é ?) 1256-ból, Fi/lepuceki/ (Filepszólei) 1339-ból, PMeptelke Oki. Sz. F\'il(ep). Jarabnagasa 1330-bóI, Sccntiacab 1336-ból, Jakab fy in nmfalva 1373-ból, Philiphaza 138-ból
A
javító pótolta az
;
1404-ból, Jakaberdeye 1496-ból. 2.
eRZSéBeT,
ersebet. Eliscabet (?)
Szt. Erzsébet egyik ünnepe. V. ö. nov. 19. Szentté av. 1235. Középkori naptárak nem említik, de a XIV. és XV. századi magyarországi missalékban és breviáriumokban még gyakran elfordul.
Magyaror.'ízági
magyar
„
3.
SZeNKeReSZT, Ak.
megh „
ö.
lelesu.
GOTART, Ágnes
6.
„
8.
Ventio {Inventio) S{andae) Criicís.
Münch.
kereitnec meglelete,
Scent
Wink. zenth Krozt
(törölve: efjUo-t s helyébe tévesen:) agncs, A(/netcs (helyesen:
(.Ánnos) napja jan. 21-én van.
Müncli. Gothard ,
esenekerest, in
Kerezth, Peer cs. Ker(eszt), V. ö. jau. 6., szept. 14.
cs.
pi'<spoc,
A G jegye
utólag
Wink. zenth Gothard, Peer
GO-vá
lett
Golhardi).
kiegészítve.
Got(hard).
cs.
JANoS,
Janes, Johannis ante poriam latinam. Ak. cs. Zent iiinos, Peer cs. íjanus, Miinch. S. layitts olmjban fozetc. Wink. ztnth lanos Ml/koron olayba fztek. Oki. Sz. yantisfaya 1231-böl. -ioanusfelde 1291-ból, Janiisfolua 1330-ból, Jauiis 1347— 1410-ig, -Janoshaza 1426, .János, 1438— 1525-ig stb. V. ö. jan. 21., jüu. 24. és 26., " aug. 29., decz. 27.
MIALY,
miaelij.
Apparitio S{andi} Michaelis A{rcha7t(jdi) F{csltim).
Miinch. Scvnt michal ielcnefe, \\'ink. Szenth myhal. (V. ,
l.
ZSUFIA
4
(sorj.
5
törölve) Sofia
4
(sorj.)
Zofiae 4
jegyet a javító utólag pótolta a szöveg alatt. Ak. cs'. Sófi, Peer cs. ai/amlokozu sophit, Wink. zenth említ e római özvegy helyett egy Sophia zliz-vt. Oki. Sz. 20.
(sorj.)
Sophia Sof'fi
Ázzon, a Miiiich.
ápr.
13-an
1526-ból.
BeRNAL,
4 (sorj. 5 törölve) cbrnald, 4 (sorj) Bcmaldinus. jegye kéz e sor elején is zavart csinált. A tóle származó megfejtésben a önkényes hozzáadás, hacsak "a rovatjelzó vonallal ugyanó utólag, a következ rovat megfejtése alkalmával, el nem fedte. Peer cs. bemnld cus (küs) bernald.
A
„
szept. 29.)
F
Az
,
ö.
D
javító
ILoNA,
ILoNA,
jlna, Hdcna. (a sor alatt:) kivanta sor felett a megfejt, a sor alatt a javító pótolt. A fels kifelejtett szövegrészt utólag beiktatni, az alsó a kiliúzott és megfejtetlen második rovatot kívánta betölteni.
22. (A sor felett:)
A
Ak.
cs.
Zolgdl'itni
magam adóm
Mo
neked kémen llo(n)diim. Peer cs. ylonda, Münch. Scent Hilona az;on, Wink. zenlh Elona Az.:on. Oki. Sz. üelem 1146-ból, Hilciis 121(t-bl, Ikus 1221-bl, Iltinka 1359-bl, Elme 1390-bl, Elena 1418-bol es 1522-bl, Ilona 1565-böl stb. ,
25. Törölve
ORBÁN
(Megfejtetlcn). jegy megfejtést a hiányosan másolt s hihetleg a rováson is nehezen felismerhet akadályozta meg. papa varja herei háborúságnak, Peer cs. Orbán Ak. cs. Úrban pap>tt inirja Petror. ki) Oki. Sz. petrónt, kij nem tescen háburusagot. Münch. Vrban papa. Wink. zenth vrban papa. Úrban mester 1548-ból, Orbán hele 1597-beu. :
BÁ
A
mm
„
26.
FeReNCZ,
frenncz, S{andus) F{r)a{n)ci{s)c(u)s.
Ferencz 1228ban avattatott szentté. Nevének egyik ünnepe máj. 25-én van, de a régebbi máj. 25-ki Orbán-nap miatt több naptárban a következ napra tolódott, vagy a régebbiekben még elö nem fordul. Münch. szerint még Ágoston paspóc. V. ö. okt. 4. Assisi Szt.
„
30.
eST(ván),
(fel
E
nem ismerve
:)
Set, Set, Set (helyesen
rövidítést a javító kéz az Itt a szent jobb kéz napját jelöli,
csaknem minden
aug.
:
Inventiu dextrae Sancti St&phani Eegis).
3-ki István-napnál
már
felismerte
és ki
is
egészítette.
mely az idézett magyar naptárakban nincs meg, de elfordul
XIV — XV. századi magyarországi latin miseköuj'v naptárában és az
1205
— 1210.
48
MAOYAR rovásírás HITELEP EMLÉKEI
A
közt Írott Pray-codexekhen. Oki. Sz. Stcphan \-lM) linl, Eslfanfiapathaka 1331-höl, Estephnnfulua 1350-böI és 1359-ból, Demeter fija istiraii 14ir)-hf)l, Zenthistuanpalastya halastó 1417-ból, Estirnnpelerfijahiiza 1426-ból, Istimiuzallasn 143()-hól, Eslhuansam 1479-böl, Isthnanhazii 1.52-ból, Daror/ii estinni I5'26-ból, szent isLuan 1544-bl.
nev
Máj.
öl.
PeTRONIA
(liclyosen
PeTRONeLLA),
:
rpr.lronrUa
(l)
I'ctmnillae
V{irf/ini)s.
rováson L vnli s a helyes nieü;tejtés szerint ezt olvasott le róla Marsic:li is. K jt'syot tehát csak a megfejtés Jeinásolásakor feiditiiette t'l. Ak. és Peer cs. 1. fentebb a máj. 25-ki Orbán-napiiál. Miinch. Petronella zfiz, Ez s. peter
Ax I
faiia
.hm.
II.
jes.y'
:i
Wink. zentk petronella zenth
volt,
BaRaBÁS,
Barnahae
ebcrbas,
pelítr lediii/d.
Apo>i(toli).
Znit Bnnobiis, Müncli. Bnrnih(ts
iij){iistii)l, Wink. zenth Borrobns Apa.ttal, Peer cs. Oki. Sz. Barlabti.sliyda 1246-hól, Barnabás 122-böl, 1485-böl, 1499-b61, Bnrrabasmolna 1393-ból, Borlabiis, Barbas 1577-ból. Knauz: Kort. Barlabás 1285-ból, Barrabas 1293-ból. Regestr.
.\k.
cs.
B(ir(nib
Varad. Barabás, Bnrlabas, Barnabás. ? (Üresen ha,ny
)
„
1").
VID,
hedvigís
vicl,
név nem
13-ki Antal
Hihetles;- az a Júii. fejtetlcn maradt.
mely a jau.
m;is(iltatott,
V(irginis) et M{arlyris) (helyesen:
17-ki rovatban
i,s
nies-
Viti ct Modesti).
Hedviff lengyel lierczegnónek, II. András 12fi7-ben szentté avatott sógornéjának okt. 15-én volna bolyén. Ez Vitus és Modestus martyrnk napja.
névnapja
Ak. cs. Vid bitiraii, mondám zíjlitrk Zenth i/iraii, Peer cs. Vyd hazánál zwlete.k vitéz, janus, i/an, Miinch. Vitás cs modestus mr, Wink. zenth i'i/d. Reeestr. Varad. Vid, Wid. Bécsi Kéjjcs Krón. 56 58. Vid ispán Salamon í;onosz tanácsosa. .
.
.
—
,
? (Üresen haj^yott rovat.)
K véeén 24.
lO-én van Gerrasius napja. Wink. zenth Gyarfus. Uíryane pontosan másolva, de megfejtetleniil.
h(')
magyar nevet alább
szept.
tiiláljnk
jANoS,
.Jaiics.
Nativítas S{niicli) JDan.ids B(ahtistae).
Ak. és Peer. cs. 1. fent a máj 15-ki Vid-nél. Miinch. /í///í(s /w/;<í.s-írt iaíeíc/t', Batth. (júl. 1-én) Zenth i/ieaii oeta/ea, Wink. zenth ywan. V. ö. jan. 21., máj. 6., jún. 24. és 26., aug. 29., decz. 27. „
l'C).
JÁNoS PÁL, .Miiiicli.
.
27.
LTSZÓ
Jemcs
Scent lanus (lielyesen
Johanis
eiial,
s.
LÁSZLÓ)
:
ct
pauli M. M. (Martyrorum).
mr, Wink. zenth lauos ees zenth pal.
jial
íles
Ebjas
(!),
(Jielyesen
:
V.
ö.
jiin.
24. és
jan.
1(\
Ladislai Etyis).
próféta napja jiil. 2ü-án van. .liin. 26. é.s 29. közt. 27-én Szent László, 2.Sán II. Leó napja van. Naptárunk kétséatelenii! a magyar szentrl emlékezett meg. Ak. és Peer cs. Lazlo, Müiicli. Seenl lazlo kiral es (con)fessor, Wink. zentli lazlo kyral. Oki. Sz. Zeeithlazló (helynév) 125li-hól, Semtladnzlo 1274-ból, Seenlladoie 1339-bl, Seenthlazlov 1346-bóI, Zrnthlazlohalma 1368-bl, Zenlhbizlon 140ü-ból, Zenthlazloieara 1430ból. Illés
jiápa
„
2!).
PAL PéTeR,
epal epetcr, SS. A»i. (Saruioriitn Ajiostoloram) Pe{l)rí
Ak. cs. Pcth(er) Fal, Peer zenth petór zenth pal. V. ö. jan. 30.
PAL,
Commemoralio
cpal,
cs. 10.,
peter p(d,
Miinch. Scent peter es febr. 22., jún. 26. és 30.
S{ancti)
Miinch. Scent pid meijemJekczetc. V. •lúi.
2.
BOdoGaszSZONY,
Pauli
s.
ct
Pauli.
/ml ap(asta)loc, Wink.
A{postoli).
jan. 10. és 25., jún. 26. és 29.
ö.
Visitatio B{eatae) M{ariac].
cboce/h aszón;/.
Ak. cs. ye{le)e Mariban, Peer cs. maria el mene yen (.^) lalhn'y, Miindi. Maria. mcytatasa. Batth. Bodoyh .Ázzon napia Erzebeth, Wink. Bódog Ázzon látogatása. V. márcz. 25., ápr. 12 23., aug. 5., 15., nov. 21.
—
,
II.
BeNeDeK
5
(tévesen
mellette kitörletlen Ak.
cs.
ben(cdek),
lienedek napia.
:
(5)
(í-m javított .S'.
Peer
és
Bcncdictus
cs.
ben(edek),
alábl)
5
iijra
irott
Elsebetntx ö.
febr. 2.,
bcncMck 5
(sorj..
megiclencte, Battli.
Zenlh
sorjelzés).
(sorj.)
Miinch.
Sent
Innedccnec
:
A KÖZÉPKORI BOLOGNAI
EMLÉK
49
684. lap. Alul.
Xclh príma
olaszul:
fiirditva
faccia
(Magyarul:
del Boscone.
A nagy
rovás
els
oldalán
ez van).
Azonos a f)74. lap szövegével. Ennek oka abban keresend, lioa:y Marsigu a rovás elsó lapján csakugyan két dolgot talált: a rovásírás ABCz-jét és a jan. 1.— márcz. 2ö-ki naptár-részletét.
675. lap. (IV. sz. melléklet.)
5 (sorjelz szám, Jiil.
13.
MARGITA, Ak. Mari)yth
felette és alatta kitörölt l-esek).
emaeregieta, Margaritae
U'etl
V{irgin)is.
Peer cs. zirz marf/jjt. Münch. Wink. z>nth Mnrghi/tli. Peer cs.
mnrijhit,
S. Margit zih es mr, Batth. Zenth Ázzon impin. sziiz Margit. Okí. Sz. Zenthmargita 1256hó], Margi/tha 1285-ból, Margi/th 1359-böl, Zenthmargithaazzonfelde 1388-ból, Zeiithmargithfisson feiildr 1474-hól, Zent Manjith Azon napian 1550-böÍ. Regestr. Varad. Margueta. „
Iri.
Törölve
cs.
TlZeNKE
:
(helycsen
TiZeNKéT) aPoSToLoK.
:
TIZENKÉT APASTALOK, Az újra
nem
tmmLct
Alatta újra
ii-va
apaslnlok. dhtsio Apostolhrum.
A naptári tájékozódás után a javító koczkáztatott niee vele. Ak. cs. irpa(stalok), Peer cs. aposi(otok), Münch. Az np(astn)liiv.nak eloMasoc, Batth. Tyzenketh Apastal napia, Wink. Tyzonkeeth Apaslal. sziiveg
irt
inindoii lianazót
.
in.
ÁGoSTON
jelz
tekintlietó rovásinásolatnak.
liibás irásiiróbát
(helyesen:
ÁGoSToN,
föltctclcscn
ÁGoST),
:
aegestton,
S{anctus)
Aiiiinslinus (Iicly(>sen: Augustits!) Ago.ston (Augustinu.s) naptárunkban helyesen aug. 2S-án lordul elú. K hó 15. és 20. közt csakis a IK-ki Augustus-ró\ lehet szó. melyet középkori magyar naptáraink közül csak a Mihnh. cod. ismer. .\ rovásmásolaton eredetileg volt. A javító ez alá elször egy (> jegyet lielycz(>tt cl, aztán kitörölte s a másolat utoKsó jegyét Ö-vá alakította, utána pedig beszúrt egy újabb A' jegyet. Mivel a júl Ifi-ki Ágoston-nappal naptári tévedés forog fenn, arra is gondolnunk kell, hogy az .igost, vag}' Aw/iist név mellett a régi rováson még nehezen felismerhet jegyek voltak. Lehettek például a 17-ki Elek névé, melyet csak két jegygyei kellett róni. V. ö. aug. 28.
AGSTN
N
„
20.
ILYES, Az Ak.
,
2:^.
iles.
Elyas.
magánhangzó
('
cs.
MARIA,
Ilies,
Peer
jelzé.se
ugyanisy elfordul a nov. 19-ki Erzsébet névben is. Münch. S. lUes p(ro)ph(i't)a Wink. zenth elyees propheta.
cs. 'iillyés,
,
maria, Mariae Magdalenac.
Peer cs. Magdalna, Peer cs. mag(dolna), Münch. Marin magdalim Zenth maria magdolna Ázzon napia. Wink. zenth Maria Magdolna. Ak.
„
20.
és
aKaKaB
(helyesen
JaKaB),
:
Batth.
azíoíi,
aracab. Jacubi Apo>i{to)li.
A másoló ismét a névben tévesztette össze a J és az ^^fi" jegyét. \'. ö. máj. 1. Ak. cs. Iak(ab), Peer cs. iak(ah), Münch. Jacab ap(asta)l, Batth. Zenth Jakab Apastal napia, Wink. zenth laeab Apa.'stal. „
26.
ANna aszSZONY, Ak.
cs.
AiDiii.
Peer
Anna cs.
(!)
asszony,
Annath hal
Annae
lazlo,
malris B{eatae) 31{ariae).
Münch.
S.
Anna
ázzon napia, Batth. Zenth
Anna
Ázzon napia, Wink. zenth Anna Ázzon. Oki. Sz. Zenth annaazon falna 1302-böl. n
29.
LASZLO, S.
Aug.
1.
lazlo, ladislaus
li{ex).
L
jegye az újra való lemásolásnál kimaradt és betoldatott. Lazlo halála. Peer cs. 1. az elz névnél. V. ö. jún. 27. .4z
PéTER,
epeter. Petri
ad
Ak.
cs.
L
Münch.
vincida.
Ak. cs. Vas (Laz) szakát peter, Peer cs. i(a(s)as peler, Münch. Sceiit peter vasa zakadalCa, Batth. Zenth peter waza zakada.
A Magyar
Rovásírás Hiteles Emlékei.
7
50
MAOYAR
A
Alig.
3.
eSTVÁN, A
csak
az
cs. Istuün,
tlieste leleti nap(ia),
N
Peer cs. cstuan, Miinch. Esfuau{i) papa Wink. zenth istiran teste megli telese.
BOdoGaszSZONY, Aug.
.ST butükot jelezte, a többit u javító toldotta hozzá. jegye eltt lev vonás az A és BO jegyek közt ugyanígy
összerótt
V. ö. a máj. 30. és decz. 2(i. Az megjelölt hovatartozást jelenti.
5.
EMI,ÍÍI
csteran, Stvfani papae.
rovás-iiiásoliit
Ak.
liOVÁSIHÁS HITHLHS
Zenth i/ntnun pyotomartd
cs mi; Batth.
choeg aszony. dedicalio B{eateae) M{ariae)
Boldoii Asszonyon kívül
ad
nives.
még
Osviítnak és Domokosnati van ünnepe. Peer cs. már, Miinch. Haui bodo(/ n/'m, Damokos (io7i)f{ess)or .4k. cs. Damokos szóla, Ositald kiraT, Batth. Hairy Bodoyh Ázzon napin, Wink. Hairi Bodo'/ Ázzon ces damokos. 1425-böl, Oki. Sz. Domonkirs domokus U29-bl. Domonkos 1495-böí, Damokos l86-ból. Osirald 1548-ból, Osvárt 1694-böl. V. ö. febr. 2., márcz. 25., ápr. 12—23., auc. 15., nov. 21. '"í-én
— „
5.
OZS ki
OZSVALT,
(helyesen: is
Osvndus.) MegfejtetlcM
ni.-iradt
;
rós/.hcn álalakíttatott és
töröltetett.
A másoló
es
megjelölt második és harmadik nevet mellzni aug. fl-ki ürsziné-neí már leirt és alkalmával a ZS jegy szárát megnyújtotta rovatot jelz vonallá, a V jegybl pedig két alsó vonás hozzáadásával U-t csinált. E közben azonban elfeledte a Z5 jegy eltt lév O-t kitörölni. Az 0257 járuléka az összevont lett volna, a melyet azonban éppen olyan fogyatékossággal másolt le, mint az ájir. 23-ki az aug. 5-re
s
a rováson
is
kívánta. Ezért ügyes alakítással és törléssel a következ, kitörölt szövegét hozta egy rovattal elbbre. Az alakítás
ALT
ALBERT-nek
ehhez liasonló
iis.szcvdnását.
Osvaltot középkori latin najitáraink legtöbbje szerepeitüti, de a magyarok közül csak az naptári névnél idézett Münch. cod. ismeri. E népszertlenség a középkori latin okl(!veleink keltezéseibl is megállapítható. Ezekben rendszerint a Maria ad nives és a Doniinicas fordul el.
elz
,
0.
DOMoKoS
{Doniinkus). Megfejtetlen maradt
ki
s
töröltetett.
is
elz
Boldog Asszony és Ozsvalt jegyzeteit. .A DO jegy nyomát az UB után következ összevonás vonalai közt kell keresnünk. Domokos, a Dominikánus- vagy Dömésrend mci;alapitója megli. 1221. ang. (i-án. szentté avattatott 1234-ben, mikor is IX. Gergely pápa ünnepét az aug. (i-ki Urszine változása miatt áttette aug. 5-re. Mivel e napon viszont a XV. századlian nuir nagyon ünnepelt Havi Boldog AsszonyL.
az
nyal esett össze, IV. Pál pápa (1555—155!).) az Jellemz, hogy a rováson a Münch. cod. Uí've még együtt szerepelt. „
6.
UR SZINeH arcsien,
(helyesen
:
URSZINE,
aug. 4-re helyezte át. magyar najitárának
következ rovatból
a
három aug.
14(iG-ki
kitörölve
:
5-ki
URNINH),
Transfifjuratio Dumini.
Vmac
Peer cs. irmai, Miinch. Wink. irr zyne valtozatya. 10.
elz
LURiNCZ Felette
(si)rj.),
<)
törlés
az
Lrinc: (> elz, aug.
meyvallozasa
(serj
napia,
Laurcntius
),
Rattli.
(5
(sorj
Wrnak zyw waltozalya
iiapia,
).
Utána még egy
kitörletlenül nuiradt 7-es látható a következ sor elején is kitörölve. Ennek megfelelleg a sor végén egy kitörölt 8-as látható. Ak. cs. Lerinch, Peer cs. lörynch, Miinch. Lrinc martir, Batth. Zi nth Irrinch martel najii.i, Wink. zenth Lcwryncz. Oki. Sz. Leurenc. 1240-bül. Zenthlearynih 1256-ból, Lerymh 1371-bl, lewrynz 1426-ból, Zenth lenryncz 1523-ból.
következik.
(>
,
10.
(I.
(i-ki
rovatot).
Ugyanez
(sorjelzés).
(Törölve:
LNCZ,
helyesen:
LÜRiNCZ.)
Ozsvald, Damokos nevek törlése után a kitörölt Urszine egy rovattal elbbre került s ennek helyét az sor végén az a Liirincz foglalta el, a nudyet itt a teljes lejegyzés után kitöröltek. Nem lehetetlen, hogy az sor végén liitható pótlék s ez a fogyatékos kibetüzés egynuissal összefügg. Az üres rovatok szövege az sor utolsó rovatába került. .Az
elz
elz
elz
„
12.
KaLARA, Ak.
cs.
eceiara,
Damokos
Clarae
V(ir(jinis).
zola Lerinch Klárának,
Peer
cs.
kalara,
Münch.
ii
kalara, iiatth. Z'iilk
Kalara Ázzon napia, Wink. zenth clara ázzon. y,
lö.
BOdoGaszSZONY, .\k.
cs.
Nagh Ázzon
Zy;
M(iiri)a,
napya, Peer
ehoedeg as.zony, Assumtio B{catae) M{ariae)
Münch. cs.
Maríanac
Mária. V.
ö.
fel
aug.
5.
ménbe
vétele,
Batth.
]\irginis).
Na) Ázzon
napia, Wink.
A KÖZÉPKORI BOLOGNAI
Aug.
:20.
KIRÁLY
(t.
i.
SztMit
51
EMLÉK
Rex
István), rkirali'i 8{anctiis)
Sf.{ei)han)us.
Müncli. S. Estnnn kiraT halain. Ratth. Zenth íjstnaii kijrnl napin, Wink. zenlh istnaii kyntl. Oki. Sz. kenil, kijral 1220 1520-ia:, köztük Szent Istvánt értve helynév Zinthkijral 1256-hól, Scenlkijral 1323-hnl. Zeukyral 1324-böl, Zfnthkiralztibadi és Zenthkyralzabaiiyn 1371 i513-ig stb.
Ak.
iiun/ar istiiaii hi/iia Burtnt,
es.
—
24.
BORT ALÁN, \k.
—
ja\átva
ehiretalean
:
:
(törölve
:
a mi elzleg ehorrabas volt), elzleg Barnába volt) Ap{osto)lj.
ebircahas,
Bartolomaej, a mi
ö.
(v.
Zent/l
Battli.
hír Bi-rtnlnnliiiz. thnhnn 152S-ból,
AGoSToN.
';/s//í(ván),
az elnzn rovattal), Peer cs. pdbartk li'yd hertalaiihoz. Münch. BarfaUiis Birtnhim Apaslnl napia, Wiuk. zenth Berlnlam ApnKlal, Peer cs. Pelbárt Oki. Sz. Borlolon (Bartalan ?) 1211-bói, Berlhnlem, Bnrinlom 1386-ból, Byr-
Barin
cs.
ap(iisl(i)l.
cs.
—
—
liartolomeij (részben törölve
28.
Pecr
Batninn af/cslen,
1544-ból.
S(andi) Auijustini Ep{iscop)is.
X javitíi e néven ismételni akarta az elözó sor [ji'il. 16-ki) Ágoston név jegyeinek megtoldását, de eziittal a záró jegy 0-vá való alakítását felbenhagyta. A törlésben nyoma maradt,
N
hogy a ST összevont jegye helyett a másoló tévedésbl az eltte való G-t alakította át összevont GT-vé. Ak. cs. n;i(o!iton hivá) ynnnth, Peer cs. Agh(oston), Münch. Ágoston psplic, Batth. Zenth Agiiston dortor napin, Wink. zenlh Ágoston. Old. Sz. Agiistun 1247-ból, Agaston 1603-ból és 1767-hnl. V. ö. júl. 16. „
2H.
JÁNoS,
Janes, Decolalio S(ancti) Jokanis.
elz
yian (1. az rovatot), Peer cs. Janusth, Münch. Scent lanus bap(tis)ta liaka vngnsn, Ratth. Zenth Innos Bapti.ttn nnkn wagasn nap{in), Wink. zenth ianos nyaka vayasa. V. ö. jan. 21., máj. 6., jiin. 24. és 26., decz. 27. Ak.
Szept.
1.
cs.
eGYeD, Ak.
eged AEijidij. Zenlh Eg(ed), Peer
Zenth E
cs.
Wink. zenth Egyod. Oki. momisliirn 2.
Sz.
eMReH,
Emre, S{anctus) Emericus. (Dcpositio.) Embre zyzr.sseguel, Peer cs. ymbre zírze-segi/el, Münch. S. Emre (enn)fessor lialala. Zenthemreh 1428-ból és 145í)-bl, Embre 1466-ból, Itnreh 1526-bói, l84-böl, 1597-b61
Ak.
cs.
Oki. Sz. lenO-bnl, Imbre 1602-bl. (V. „
8.
Zenth
cs.
Egud
aszSZONY KUS
ö.
nov.
(helyesen
Nativitas B(eatae) M{anae)
5.)
KÖS aszSZONY),
:
aszony,
ekiies
V{irginis).
K másolási liiba a második loirás alkalmával jött létre, mert ha a rováson is ez a szöveg lett volna, a kibetiizés (ekiies aszonyl alkalmazkodott vciliia hozzá. .\ kibetüzés í'-je hiba, valamint hiba a másolat í/-ja is. A fenti köskarneson iiz -.ú.Wihi pöspök, (///ów^Vcsoitó bizonysága szerint a második másolat az jegyét tévesztette el T-nak s az els másolat az () jegyét vallotta miként a köskarácson megfejtésénél is cselekedte í'-nek. .\k. cs. Maria zyled zenth kereztel, Peer cs. maria zwle zent kereslet. Münch. Maria zületeti, Battli. Kys Ázzon napin, Wink. Kys .\zzon napya. Mnria szüle szent Keresztet. Oki. Sz. Kiisasszony hnvnnak. küsn.sszonynnp (Székely Oki. V. köt. 123. 1.). íí
—
—
14.
SZeNKeReSZT, (I.
az
zenth kórzth
fel
Ak.
..
21.
cs.
MÁTÉ, Ak.
cs.
Lompert
(nov.
Batth. Zenth
1240-bl, Matke ?
:
es ek
en er
est),
Exaltalio S. Crueis.
Kerezt f'elmngaJtataCla, Batth. Zenth keresth napin, Wink. magaztatasa. Peer cs. (1. az elzben). V. ö. jan. 6., máj. 3. S.
mate, S{aiicti) Matthaej Ajtiostoli).
rir((tii(ielis)ta.
..
ese(n)khereszt (javítás ós törlés eltt
elzben), Münch.
GYÁRFÁS Hihetleg a
17.) wermet Mate asn, Peer cs. és Münch. S. Mate Mate Apnstnl nnpin, Wiuk. Zenlh Mathe Ajiastal. Oki.
np(usla)l Sz.
es
Mathey
129Ü— 1496-ig. 7 (sorj.), (Megfejtetlen szept. 24-ki Szent
;
megfejtését
Gellértet
jelezték
1.
a 677. lapou) 7
vele, holott a
(sorj.),
7 (sorj.).
Gyárfás név a jún. 19-ki
Gervasiust jelenti.
Wink. (Gellértnél),
(jún. 19.) zenth
cozmn
nnpia, Wink. Zenth
Gyárfás. Oki. Sz. .Járfás 161ö-bl. Ak. cs. Ghelert. Peer cs. gyéreidnél S Gelerd púspíjc, Batth. Zenth Gelerd pis^jek
(szept. 27.), Münch. (szept. 24.) Gyólerdh pysplik.
A MAOYAR R0VA81RÁ8 HITELES EMLÉKEI
52
676. lap. Alul, forclitva olaszul
:
Nella seconda facir. (Magijand
:
Második
olilalán
ez van.)
677. lap. (T.
E
a naptár
lap toldalékán
Magyarázatát
elz
három
sz.
moUcklet.)
rovatának
már lemásolt szövegevei
újra
találkozunk.
nov. 21.
1.
7 (sorjelz szám).
Szept.
14.
SZeNKeReT (helyesen: SZeNKeReSZT), szmtkeresst (a ,,szent" felett látható X jellel a lapszám mellett világosabban megismételve: S Kcrcst) 7 (sorj.) Exoltatio. :
.
21. ?
„
29.
MÁTÉ,
mate. Mattié.
GYÁRFÁS,
MIÁLY tában
Gyárfás.
garfas,
(helyesen:
MIHÁLY),
mihaJj, S(ancti) Mihaelj.
(Alatta
a
flap els rova-
Dedicatio S{ancti) Michaely.
:)
hogy a /íjegy már a megfejtés után, vagyis a második A flapou levó le nem ragasztott latin szöveg azt hizonyitja, hogy a leragasztott els rovatban szintén Mihály neve szerepelt. Ak. cs. Ghelert cs kozma mihal társa, Mimch. Mirhái archani'/nL Batth. Zciilh tnihal Archaii(j{a)d niipia, Wink. Zenth Myhal Archangt/al. Oki. Sz. Michul 1135 1345-le:, Miahl, Mihol 1211-ból, Mi/hal 1243 - 152G-i^- stb.
A maíivar meafcjtés
leírás alknlniíival
maradt
azt bizdiiyítja, ki.
—
8 (sorjelz szám). „
30.
lEROMoS,
jüroncms, Je(ro)nimus, S{anctas) Hieronimus.
lev, le nem ragasztott latin szöveg azt bizonyítja, hogy a leragasztott második rovatban szintén Jeromos neve szerepelt. Peer es. ínygerelymas (az elz Mihály és .yeronymus" téves összeírása), Miineh. Ifroiiiniit,'! pnp es doctor, Batth. Zmth ./cronimiis Dodor niqna, Wink. zenth leronimiis doclor.
A
Okt.
4.
fülai)on
FeReNCZ,
Frens, S{anctus) Franciscus.
Zol ferench, Peer c'a. ferench,'S{m\(:\\. Scmt Ferenr {
cs.
wagasa 1496-ból. ,
fi.
ÁBRÁN,
aebraan. Ábrahám.
—
Oki. Sz. Ahnim llTl-höl, llDS-hol. 124(l-höl. Almnim Ak. cs. (i{hra)m, Peer cs. ábrámnál. 1255-bül, Abranberke 1881-böl, Monostombran 1451, in genere Abniii 1518-ból és 1524-hl. Regestr. Varad. Abraam, Abram, Abrnhnm. „
0.
DIeNeZS,
ediens.,
Dionysij.
Dienes, Peer cs. dyewz, Miincb. Scmt dienes, tarsagiiiol, mroc. Batth. Zenth Di/eurs napia, Wink. zenth dienós Marlir. Oki. Sz. dienus teleki; 122B-ból (1357-ki átírás), Díjcnes 1515-bl és 1582-bl.
Ak.
Ifi.
('s.
GYÁL
(helyesen
:
GÁL),
egael,
Gál (helycsen
:
Gallus abbas).
mert a megfejtés cj/íteí-jében jegy szerepel. Ak. cs. zal galnal liikach, Münch. S. G(d npat, Batth. Zenth Gál napia, Wink. Zenth Gaal Confessor, Peer cs. halmán zal galnal. Oki. Sz. Gal 12404)01, Gaal 13ri4-bl, G
Az
/>
jegye a megfejtést követ másolásnál
lett eltévesztve,
G
18.
LUKÁCS, napia,
luckasz, Incae Evan{gelistae).
Peer cs. lucac, Münch. Litair cir(angclis)ta, Batth. Zciilh lukacs Eiran{geli.t)ta Wink. zenth Lucach Eaangelistu. Oki. Sz. Lukachi/lese 137()-bi"l, Lacachka, Lukachka
Ak.
cs.
lukoch,
1449-bl. Lwkachhauas 1489-bl, Kisliikach 1598-ból.
A KÖZÉPKORI BOLUfiNAI
Ukt. 21.
ORSoLYA,
Orsehia.
53
EMLÉK
Vrslae.
Peer es. zeni orsola, Münch. Tizeiu^y vztr iuz aceidec, Batth. Thyzen eg ezer zyzek wtpia, Wink. Tyzónegh eztír zyz VrsuJu. Oki. Sz. szén ursula asuzon nupián 1544-bl. Ak.
,
2tj.
ved orsóiul,
cs.
DeMeTeR, A
edmeter, S{ancíiis) Dimetrius.
D
B
vette észre a kitörölt felesleges jegyet és a kifelejtett jegyet. Ak. cs. vitéz Demet, Müucli. Demetei' mf, Batth. Zenth Demeter martel napia, Wink. senth domtur, Peer cs. Asow (köszön) (letne symonnak. Oki. Sz. Deme és Demeh 1211-böl, Demutur
.
L'8.
javit(i
1240-böl,
Demeter 1337— 16(j8-ig.
SIMO
(helyesen
:
SIMoN,
vagy
SIMON),
Simo. Simonis
et
Judae.
Ak. cs. Symont hagyirk, Münch. Scent Simon es luda ap{asta)loe, Batth. Ze7ith Symon Jiuh Apástul napia, Wink. zenth Symon iudas, Peer cs. Simonnak (1. elz rovat).
Nov.
1.
MeNCZeNT
(Mindszent), emenczent,
Omniuvi SS. {Sanctorum). Mend
Ak. cs. Menzentli kémen, Peer cs. mytith zeniteknek égh, Münch. Mynd Zentek napiu, Wink. Mynd znith napia. Oki. Sz. Mendzentli Menczenkúl (Mindszent-Kál, Zala vni.) -').
eMReH, Ak.
Wink. zenth ,
0.
(a h törölve), S{anctus) Emerieus Dux. Emre wrnak hoz bort marton, Münch. Emreh Emróh hercegh, Peer cs. ym(bre). V. ö. szept. 2.
emreh
cs.
ALBeRT,
albert, albertus (helyesen
:
1297
scent
napia, Batth. több adat.
— 1461-ig
(Translatio.) herceg, Batth. Zenth
Ymre
napia,
Adalherti translatio).
—
Középkori iiKiKyar naptáraink nem ismerik. XIV XV. századi latin missaleinkban, breviáriumainkban és az Arpádkori latin oklevelek keltezésében an Adalbert rendesen elfordul. Az Albert ritkább változat, de ez is szerepel két XV. századi missalénkban, a l'uzstinyi Számadáskönyvek 1445. évi bejegyzésében és a XVI. századi nyomtatott magyar najitárakban. (Knauz Kortan. 130.) Kgy 1343-ki oklevélben Scenthulberth helynév szerepel. (Old. Sz.) \. ö. ápr. 23. :
„
11.
MARToN,
emareton. Martini Epis{eopi).
Batth. Zenth marion pispek ö. nov. 5.), Münch. Marion pitspöc es {con)fessor, Wink. zenth Marton pyspók, Peer cs. bort yám (?) marton. Oki. Sz. Morfun 1135 1335-ig, Morton, Marion 1358 1377-ig, Marton, Marthon 1376 1584-ie. Regestr. \'arad. Senmartiu (helynév) 1217-bl.
Ak.
cs.
(V.
nítpiu,
„
KI
BeReCZK.
fíhreck.
—
—
—
Béres (helyesen: Brictius).
Ak. fs. licrech luta, Münch. Bereck pttspöc, Batth. Zenth Bereck pispek napia, Wink. zenth Bereczk pyspók, Peer cs. Rereczk látu. Oki. Sz. Zenthberechk 1354-böl, Bereczk 1569-bl, Böröczk 1585-bl. „
19.
eRZSÉBeT,
ersebet, Elizabe{t)ha.
Ak. cs. Berrrh lalu mihcnt eles(
'21.
aszSZONY 10
(snrj.)
(helyesen:
BÓdoGaszSZONY)
10
(sorj.;i
Praesenfatio B(eatae) M(ariar) V{irginis). 10
eboedecf
(!)
aszón
í»
(törölve)
(sorj.).
Midn a megfejtés másídata készült, a rovásirásos szöveg els része másolatlanul maradt, megfejtése (eboedeg) i)edig lemásoltatott. A másolás mellett tanúskodó s könnyen helyrehozható tévedés alkalmából egy másik ugrást szintén figyelembe kell vennünk. A naptárban a nov. 21-ki Boldog Asszony rovata után a decz. 13-ki Luczu rovata következik. A kihagyás közel egy havi idközére esik a középkor kedvelt nov. 22-ki Cerelle (Czecziliája), nov. 23-ki Kelemen pápája, nov. 25-ki Katherina asszonya, nov. 3Ü-ki Anderjás (András) apostola, decz. 4-ki Borbála asszony, decz 6-ki Miklós püspöke és decz. 8-ki Boldog Asszonya (Conceptio Sanctae Mariae). Nagyon valószín tehát, hogy a másoló a nov. 21-ki Bódog Asszony hiányosan leirt szövege után a decz. 8-ki Bódog Asszony folytatását kezdte írni. Midn a második sor rovatainak fele üresen maradt, a tévedés kiderült. St a másolaton nagyon beszédes nyoma maradt annak is, hogy a tévedést pótlólag helyre akarták hozni. A másoló ugyanis vállalkozott arra, hogy a kihagyott neveket egy kis papirra leirja és a csonka sor elé odaragasztja. Csakhogy a vállalkozás balul ütött ki, a mennyiben nem a kimaradt szöveget, hanem az elz rováslap szövegének már lemásolt utolsó három rovatát másolta le újra és ragasztotta a kiegészítésre nem szoruló els sor elé. Kz a magyarázata a teljesen felesleaes toldalék létrejöttének, valamint annak, hogy a másoló az elvégre is üresen maradt rovatokat ikIm nem ill tollpróbával akarta kitölteni.
:
54
MAOYAK ROVÁSÍRÁS HITBLRS
A
Középkori
EMI.KKRI
nuptárainkban a két Boldoe: Asszony ekként fordul el: Peer Bcreck htta
iiiaíryar
mi/kent
mur(ia), Cec(elle), Kele{tnni).
(jlze(bet)
KatheUna
ith
es.
Anderyasnal.
Maria
Barba{ra). Mijclos,
Mongyad Lucynnak hyrdessm yo
Az Ak.
Tamásnak.
liyrl
csak a második Mária-ünnepet ismeri:
es.
Maria mongyad
Juciannk.
Hirdessen jo hírt Tamásnak. Battli. (decz. 8-áii)
Decz.
13.
LUCZA,
17.
LÁZA
luca,
Ak. és Peer „
XIII .
21.
es.
25.
(iielyesen
az
(1.
elz
:
— V.
ö.
febr. 2.,
márez.
25.. ápr.
12—23.. aue.
5.
1").
zíiz.
Batth. Zenlh Inchya Aí:oh iiapia.
Megfejtése hiányzik
Középkori magyar najifáraink nem ismerik, (ikmánykeltezésben sem fordul eló, -XV. századi magyarországi missalekban és breviariuuiokbiin rendesen szerepel.
TaMÁS,
és
Luciae) M(nrtyris).
rovatban), .Miinch. Lucia
LÁZÁR).
(helyesen:
de a
Tamás, Tomas.
Ak. és Peer cs. Tamushuza 1427-böl ?
Bodogh Ázzon napin.
Luce
NSTLY
(1.
stb.
a nov. 21-ki rovat végén), Miinch. V. ö. decz. 29.
Thamas
ap(asía)l. Oki. Sz, Tliamanfaija.
(Törölve, megfejtetlen).
KaRÁCSoN,
cmrac-on, Karasogv (így
!),
Naim{tas)
Ch{rist)i.
Ak. és IVer es. Nayh Kar(acson), Miinch. Vniar zíilvtele, Batth. KatarhoH napin. Wink. (a hiányzó hónap czime :) Karurhon ha. Oki. Sz. Jiarat/ií/w 1203-ból (1254. átir.), 1229 1275-1", Karachyn 1240-ból, (Jrac/njii 1292-bl, Kaiarhon 140ü-1460-ig. V. ó. jan. 1. 2G.
eSTVÁN
dijra
írva
:l
eSTVÁN,
slmn. Slefaiius M(urlyr).
Az eredetileg másolt ST jegyeket a javító kéz tíddotta meg és a kiegészített szöveget ugyanez irta le önkényes javítással újra. \ máj. 30-ki névvel, a mely kiegészittetleniil .
maradt. Ak.
cs.
Peer
Isl(ván),
cs.
isth(van),
ii.
Zenth
Miinch. tirent Estunii p(rol)homi. Batth.
Ystaun
p{ro)tomartel nupia.
27.
JÁN
(helyesen
:
JÁNoS),
Jans, Jonnes.
Ismét a megfejtés árulja el, hogy szövegünk másolása alkalmával egy Írásjegy, ezúttal az utolsó S jegy kimaradt. V. ö. jan. 21., máj. (j., jún. 24., 2ti. és aug. 29. .\k. cs. Ta{nos), Peer cs. yan(os). Münch. 6'. Janas a])(asta}i e.s ru(anyelis)ta, Batth. Zenth ) anos Riraiitjelisid napia. 28.
APRÓSZeNTEK, Ak.
29.
cs.
TaMÁS,
«//(»•(>
31.
ö.
SÖLST, cs.
cs.
ab (ap
cs.
iielycttl. .Miincli.
Tliomae Episcopi
:
el
.ipio sreutec. Battii. .\jiro Zeniek iiapia.
Martyris).
Tanias, Miinch. Srent thamas píispór
es
mr. Batth.
Zoifh
Thamas pispek
decz. 21.
a törlésben folytatva:
fejtetlen, az
Ak.
Peer
etamas (hiányzik
\k. és Peer napia. V.
npro szentek, hiornües [mnríyres).
szi'ntek),
elz
rovatban
Syl{v€sier).
Münch.
:)
SÖLVESTeR PÁPA
Siluestris
Siliie.ster
HTS(?)K FINIS,
Papae.
papa. Batth. Zeuth Silaesler papa napia.
678, lap. Alul fordítva olaszul: Nella seconda fatia. [Mayyarnl
:
Második uhlalán ez van.
(meg-
OO
A KÖZÉPKORI BIiOGNAI EMLKK
VI.
Korhatározó adatok.
A
betsor
rovásról másolt
müvelet fonalán kerültek-e
Az igenl
el
és szöveg
igazolására
válasz
után nyomban az a kérdés merül
megfejtése
hogy e
fel,
korhatározó adatok ?
mi elször
a másolat-készít
is
tudós
meg
grófot idézzük
olasz
hogy a székelyföldön azoknak a régi scytha eredet lakóknak fára rovott nyelvendékét mentette meg, a kik e nyelvemlék szövegét keresztyénné lételük idején naptárul használták. Szóval Marsigli tudott a székelyek scjtha eredetérl. A mely közkézen
tanúnak. Másolatának
czínilaijjáii
forgó hazai
forrás (Thikóczi,
történeti
azt olvassuk,
vagy
Bonfini)
errl
ugyanaz megtanította arra
értesítette,
hogy a székelyek a XI. században már keresztyén határrök irásos naptárt XI. századi magyar nyelvemléknek tekintette.
is,
voltak. Marsioi.i tehát a lemásolt rovás-
Mieltt ez a merész föltevés nagy tévedésnek l)izonyulna, hangsúlyoznunk
hogy Marsigli
kell.
DanuLiue czím világhír müvének uizonysága szerint gyakorlott szem régész és korának egyik legkiválóbb epigrapiiusa volt. Arra tehát gondolnunk sem szabad, hogy a XVII. század végén valamely közelkoni rovás-termék tévesztette meg. Sem azt nem vehetjük számításba, hogy a régi emlék felkutatásában és megfejtésében segédkez mvelt székely tudákoskodása vezette félre. Hiszen kiderült, hogy ez a férfiú a megfejtésben Telegdi 1598-iki Riulime^itújával már igen nehezen boldogult. Nyomban hozzátehetjük, hogy irástörténeti szempontból Marsigli másolatának rovásirásos szövege utólag az löOl-iki csíkszentmiklósi és az lölö-iki konstantinápolyi feliratnál
régibbnek bizonyult.
is
magánhangzókra kiterjed tökéletes ugrató rendszerét az imént említett két középkori emlék és a Telegdi-féle Rudimenta ugyané rendszerével összehasonlítanunk s aííonnal tisztába jöhetünk azzal, hogy Marsigli másolatának régi szövege csakugyan olyan régi korból való, a melyben a XVI. század derekán már feledésnek induló rovásírás még virágjában volt. Mert elég az összes
A
rovásirásos* bot pontosan rekonstruálliató
két
l)ustropliedonja a rovás és rovóeszköz
kezelé-
sének természetes si velejárója lévén, régészeti szempoiitbiil semmit sem bizonyít. Annál beszédesebb tanii
a felrovott ódon szöveg. Az együgyübb. vagy gyakorlatlanabi) írástudók tájékoztatása ezéljából
rovott betsor, a
mindennapi használatra szánt
bibliai
összességében csakugyan igazolják azt a Marsigli
készség volt
az, a mit
eltt
hogy az egyház
latin
seredet
betsorának ismerete eltt a fbb
forgalomba
neveinek
és
ez a rovott
Hiszen
hoztak.
írástudásával, akkor
szentek
hogy
hagyományt,
iiangoztatott
a keresztyén hitre való áttérés idején
vallásnak csakugyan számolni kellett a székelység
fel-
nevek, állandó ünnepek és névnapok a nuiguk
ha
az
új
nagyon valószínbb,
fbb
a
keresztyén
ünnejieknek naptári elhelyezését már keresztyén vallás elfogadása idején rovásirásos botokon tudták az egyháziak
is
legkönnyebben hozzáférhetvé
tenni.
naptárak rovásbotjait
Eredetileg a runás
is
a
keresztyén egyház szolgálatában hozták forgalomba. És a hogy a rnnás keresztyén naptárak a runairás
fennmaradásának ügyét szolgálták, a székely
naptárak
rovásirásos
is
hathatósan hozzájárulhat-
tak a rovott betsor fenntartásához. Mivel a runás naptárak a névnapokat és ünnepeket csak fogalom-
jegyekkel jelezték, rövid szövegüket minden évben újra rótták örök-naptár,
hanem
Ez a gyakorlat igen nagy termeléssel
járt.
és állandóan érvényes örök-naptáraké.
sem
volt annyira biztosítva,
Hogy
rovott örök-naptárak
számmal, azt annak kell tulajdonítanunk, hogy a változó igényeket tudtak kielégíteni, is
nem
is
az állandó
s
megrzését nem
de az elhasznált naptárak
gessé. Ezért aztán az emlékek fennmaradása
jelz
s ezért így
szöveg
a változó ünnepek miatt minden évben felújítandó rendes naptár jött forgalomba.
ünnepek
tette
szüksé-
mint az állandó ünnepeket
még sem maradtak
mellzése
miatt
csak
fenn nagy
mérsékelt
hogy az újabb szentek neveinek forgalombahozatala miatt utóbb ezek
elévülhettek és elkallódhattak.
A
végleges pusztulást és mellzést az örök-naptár csakis
rótták és
ugyanakkor
adalékokhoz juttattak
ki is bvítették.
bennünket.
igazolják, hogy Marsigli
betzött
ki.
A magyar
A
Naptárunkon
már nem XI.
kerülhette
úgy
el,
ha idnként
líjra
mi esetünkben az ilyen bvítések igen értékes korhatározó
századi,
ugyanis a
hanem XV.
XI
—XV.
századi
századi
megtoldott
szentek
szöveg
világosan
azt
örök-naptárt
szentek közül szerepelteti Szent Istvánt (aug. 20.) és Szent Imrét (nov.
5.),
a
kik lÜ83-ban avattattak szentté, továbbá Szent Lászlót (jún. 27. és júl. 29.), a ki 1192-ben s Szent
56
MAGYAR ROVÁSÍRÁS HITELES EMLÉKEI
A
Erzsébetet (nov.
(Becket
Tamás
19.).
a
1224-ben
ki
canterbury-i
püspök
lett
szentté
1172-ben,
A
avatva.
a
máj.
külföldiek
2ö-én
Ferencz 1228-ban, az ang. 5-ki Domonkos pedig 1234-ben
lett
és
okt.
avatva.
közül a decz.
29-ki
4-én
ünnepelt
Az
bizonyos, hogy
is
Tamás Szent
Assisi
hat
a
Boldog Asszony közül a júl. 2-ki Visitatio Beatae Marié Virginis és az aug. 5-ki Maria ad nives (Havi Boldog Asszony) naptári ünnepei csak a XW. században jöttek forgalomba a máj. 20-áii ünne-
Az a naptár sem lehetett.
pelt Sienai Bernardiinist pedig 14-j()-ben avatták szentté.
XV. század második
a
solt,
felénél régebbi seiiiniiesetre
tehát,
amelyet Marsigli lemá-
Mivel ez a korhatár nagyon közel esik a jóval fiatalabbnak bizonynlt 1501-ki
151-ki konstantinápolyi
és az
séggel
is,
feliratok keletkezési idejéhez, foglalkoznnnk kellene
hogj' 145ü-ben szentté avatott sienai „Bernál",
püspök 1484-ki missaleja
szerepeltet, lehet esetleg
korhatározó adatok
eshet-
melyet missaleink közül elször a milkovi
egy régi naptárt kiegészít utólagos rárovás
ilyen találgatásnak a lemásolt rovás-bot ismerete nélkül
A
csikszentmiklósi azzal az
itt
másik forrásául a rovásii'ásos
helyet
is,
de
nem adhatunk.
szöveg nyelvét kellene felhasználnunk.
Csakhogy ezt a legrégibb rovásirásos magyar nyelvenüéket nyelvtörténeti szempontból igen csekély értékvé sülyeszti az a körülmény, hogy régiségével arányban hangzó-ugrató rendszere is tökéletesebb a nálánál fiatalabb emlékek ugyané rendszerénél. A jelzetlenül hagyott magánhangzók hangértékének megállapításánál a mai megfejt már annyira tájékozatlanul áll, hogy a rovott szöveg megszólaltatása eltt egykorú hangtani analógiákat kénytelen a latin betkkel irott magyar nyelvemlékekben, vagy középkori latin okleveleink magyar helynevei és személynevei közt keresni. Az így megfejtett szöveg alatt aztán
eljárásunk igazolására mindig közöltük a szem eltt tartott középkori magyar naptárak és
csiziok oklevél-szótári anyaggal megtoldott adalékait. így
betztünk
holott nytílvtörténeti reconstructio nélkül olvashattunk volna
Szerencsére a megfejt ilyen
bl
messzemen
zavartalanul bontakozik ki a régi
gyijmölcsoltó,
Köskarácson
,
Ábrán
ki Oyertjyei, Estvánt, Pirisicát
Gijüryyöi, Istvánt és
Sölresler, Lürincz. Zsú/i.a.
BorLahm
stb.,
hogy
megállapítani a rovott szövegben lappongó nyelvtörténeti értékeket.
már
ráutalva,
hanem
stl)..
is.
beavatkozásra nincs mindig ráutalva. A rovott jegyek-
és Margila, a hangtani
(Mindszent), Szenkereszl, Bódogasszony stb. Ezért reméljük,
nyelvtudoniáriy lesz ezután
PirosMt
a
magyar
adalékokkal
szolgáló
piispüíi,
a népies irást jellemz ilenczent
nyelvészeink szintén sietnek majd
Mert
epigrapliia
is.
ezekre nemcsak a magyar
HARMADIK FEJEZET.
A CSIKSZENTMIKLÓSI FELIRAT
I50I-BÖL.
I..
A
két másolata.
felirat
emlékekben akkor lehetnénk gazdagok, ha korán
llovásirásos
hogy idnként egy-egy szöveget a rondatag rovás-botokról köre
kiiltrir-szükségletiinkké lett volna,
vagy hogy maradandóbb csontdarabokra és érczlemezekrc is rójanak. Midn az iskoláztatás a tollal hártyára, papirra Írott s magyar szövegek lejegyzésére is alkalmazott latin betsort t'orgalomba hozta, a fára rovott irás már elkésett arról, hogy a latin betk segítségével fokozott magyar mveldésnek epigraphiai szükségletét fedezze. A XVI. század második felében rohamosan feledésnek indult magyar rovásírás megmentésére Teleqdi János és Baranyai Decsi János lö9<S-ban egy latin nyelv ABCz-és könyvet
Ennek köszönhet, hogy
szerkesztettek.
kik a rovott régi jegyekkel
—
a
is
lemásoljanak,
következ században már akadtidv lelkes kísérletezk, a A figyelem így más irányba térült s a régi endékek
papirra irtak.
megmentésére senki sem gondolt.
nyilvántartására,
Béi. Mátyás nagyarányú beavatkozása Tblf.gdi mvének ismerete nélkül is csak endékek felkutatására és tanulmányozására irányult. Évtizedek multak el, mire a régi temp-
Tudjuk, hogy az
írott
lomok
feliratait
kiadott
megfigyelni kezdték, Künits Ferkncz kolozsvári jezsuita tanárnak Kolozsvárt 1731-ben
Dacica] Siculia
czím könyvében
olvassuk
„Szent- Mihály,
elször:
—
est
íd
S.
Michaelis,
ad antiquos Scythas, multum enim a Graeco, Turcico, aliisque characteribus absunt rejiciuntur" } {Magyarul: „Szent-Míhály régi templomával minthogy a görög, török és más betktl nagyon különböznek és fölirataival, melyeknek jegyeit a régi szkítliákra viszik vissza.") Sajnos, nem akadt senki, a ki e tudósítás nyomán a felirat lemásolására és közzétételére sietett volna. Midn Corniuks Dániel ötven év múlva érdekldni kezdett, hasonmását már nem tudta megszerezni.- Szabó Károly pedig 18G2-ben a helyszínen azt a felviláctim templo vehisto et inscriptioiiibus, qiiarum notae
—
—
gosítást nyerte,
E
hogy a
—
a régi egyház átalakításakor végleg eltnt.'
felirat
szerencsétlenségben csak az a lehetség
más hamis
adatával
is
miklóssal, a melynek
—
iiyiijthat
némi
vigaszt,
—
hogy Künits
tévedett.* Csikszentniihályt összetéveszthette azzal a
mint sok
szomszédos Csikszent-
templomában utóbb csakugyan felfedeztek egy régi rovásirásos feliratot. íliszen lett volna téves, akkor ugyanaz az értesülés szóvátette volna a szomszéd
ha Künits értesülése nem
ugyanolyan titokzatos régi
falu
A tábla
feliratát
is.
csikszentmiklósi felirat felfedezését és szövegének megmentését elssorban az erdélyi
uéháuy tudós tagjának lehet köszönnünk.
mü
51.
'
I.
-
„Delineatiunem
A
székelyek rovásírása
az
iránt
1746-ban
kii'ályi
elnökké
1.
haruiii
CoRNTDEs Hájos IsTvÁNhoz
deiierim
operám,
Monnmetitum literarium hmmo-nctithicum,
1781. 14.
iiiscriptiomun,
(Hijos
:
quaiitamcunque
adliuc
nancisci a.
lev.
A
non
—
potui"
irja
M. Tud. Akadémia
könyvt. irott példányában). ''
*
van.
—
Szabó Károly Például
E
:
mrl
Sebestjén:
:
.\
régi
húnszékely
Írásról.
{Budapesti Szemle. Cj folyam, V. köt. 18GG. 133
beszél a Lázár-család gyergyó-szentmiklósi kastélyáról,
egyébként Stoeoeb (Scriptorcs, 356.
A Magyar
Rovásírás Hiteles Emlékei.
1.)
azt áUitja,
I
olott ez a
hogy nem
is
—
4.
1.
szomszédos Gyergyó-Szárhegj'en
Ku.nits,
hanem Szilacsek Pál 8
irta.
58 kinevezett II.
MAOYAR RdVÁSinÁs
A
líMI.Í'KKI
utóbb grófi ranara emelt Lázáh János már hosszabb
s
Rákóczi Ferencz
és házaiknál szigorú
kutatást
melyek
maradtak
hogy Gróf Lázár
tarttatott,
valami
szintén
a
Midn
óta érdekldött.
Lázár
elfogott
JánosuúI
alphabetum jegyeivel
scytha
merben
azonban foglalatjokra nézve
rá.
id
ügyének felkarolása miatt a bécsi udvar 1738-ban több erdélji
fia
azok közt olyanokat, atyjáról
HITRI.F.S
„több
készültek
Ha
vagy
tehát tudjuk azt.
az 1749-ik évi erdélyi országgylésen képviselt székely nemzet
J.ÍNoet
kaptak,
Írásokat
nagyaty-járól,
s
ártatlanok voltak".'
ug^^anis
urat elfogatott
Bécsije
fel-
küldötte követnek, bizonyos alkalomszerséget kell látnunk abban, hogy Szilágyi Samuéi, táblai ülnök
a csikszentniiklósi feliratot 1749-ben lemásolta és Bécsbe küldötte
Gróf Battliyány Lajos földi
Ezzel a
fiainak.
a tudomány számára
felirat
nevelje. Horváth Benedek kegyesrendi
ugyanis
tanár
kirl
tudós nyitrai tagjához, Dezsericzky ÍNczuhez. a
1751-ben
az
biztosítva
tovább
másolatot
a
A
székely-
fiúk
rendje
közvetítette
hogy készül nagy
tudta,
nádorrá kinevezett
volt.
mvében
történelmi
igen elnyösen értékesítheti.
m
E
és
I.
kötete 174S-ban
III.
commenfaria, quibus
hinqarorum
meg Budán.
jelent
accedit
fiuem
circa
Teljes
czíme
secundi
libri
Tomus
scriptuni ex Vaticana bibliotheca depromtiim. hactenus desideratuni.
A
III.
De
:
insigne
—
I
2".
II.),
De initiis ac majorihus Inmgarorum Attila videlicet ejnsque decessorilms Tomus III. Opus vei ex eo gratum futurum, quod palmares lapsus antilogias,
kötet czíme:
proximis. Liber IV.
hunnorum
et avitam
anachronismos domesticorum scriptorum retegat,
(Tomus
petitis reponat.
I.
fol.
székely rovásírásra vonatkozó adatok lassú beszerzése
miatt
suae
históriám,
cum Crysi, et illustrationibus ex optimis, 14-f XX, pag. 234; III. fol. 5. pag. 354.)
ac notivo ordini, veritatique, justa
A
manu-
perantiqua
(libri
I.
majorihus
ac
initiis
ac
chronologiae,
pervetiistis auctorildis
et
megkésett
I753-ba:i
kötet
II.
Budán a sajtó alól. A tartalmat szintén részletez czíni így hangzik: „De initiis ac majorihus hungarorum liber III. C^iii est exegeticon de scythis, amazonibus, hunnis, atque niagaris. került
ki
opus reconditis
A
memorialibus
antiquitatibiis.
haud
scythico
ulphdheto
ingratiini futurum.
czímben hirdetett scytha
ac
chronologiis,
Tomus
II.
2°,
nec
genealogiis, 11, pag. 234,
fol.
ÁBCz Bél Mátyás könyvének
rovásirásos
fol.
non
inscriptione
ct
2.'
betsora
a
volt,
hirdetett
emlék fametszetben bemutatott másolata lett. Az. a mit Dezskde könyvének az a X. sz. mellékletiiiduin HiczKY a székely írásról mond, ma már nem vehet komolyan látható lapja, a melyet a csikszentniiklósi felirat bemutatására szánt, a magyar epigraphia örökélet scytha
felirat
jjedig a csikszentniiklósi
;
endéke marad.
A
felirat
megfejtésével Dezsericzky
mert
tartotta kielégítnek,
jegye
is
'
egészen eltér
Szilágyi Fekencz
:
volt.^
nem
—
1.
E
kísérletezett.
összerovására
Nagyon kétséges
Klio. Ilistóiiai
92—93.
család. Kolozsvár, 1808.
a jegyek
zsebkönyv.
tehát,
III.
nem
czélra Bél Mátyás betsorát azért
nyújtott
hogy a meg nem
köt. 18;i6. 431.
Blaho Vincze feienozrendi
1.
—
értett
GkOk Lázár
én jegyzett tanárnak 1780-ban küldött egy rovásirásos betsort, a melyet ez év május Csikiensiséhvn nief;einlitette, hogy rendje História Domus jesfyzökönyvéböl. Egyben ,a
ré
néhány
rovásirásos
szöveg
Mikt.ós
szerzetes, utóbb Há.ios István ki
.'>
az
föl
nem
a felirat
felvilágosítást s
A
:
Lázár-
f/róf
Gási'ár ke.ffyesieiuli
udvarhelyi
van
eonvi'iif
hogy Tkleodv
jejjyezve,
híinok ezen betit, vasryis u scytha betííkct Gvai.akutai Lázár Imre kéziratai közt találtak, ki azokat
:
János munkácskájából másolta*. Szabo Károly: „A régi hún-székcly írásról." {Budapesii Szemle. 186C. Üj folyam. V. köt. 139. 1.) Ez a Gy. Lázár I. nagyatyja volt gróf Lázár >Iánosnak. V. ö KAjonii'ÓI szóló fejezetünkkel. 2 A míí két utolsó kötete ITGO-ban jelent meg. A negyedik kötet czinie: De initiis ac majoribus tnaigaiorum pars III. potissinia, liber V. f'iijus pars I. complertitur filios, et icliquias Attiláé; pars altéra potior, hunnos abaros ;
Inmgaros usque ad nativitatein auspieatissimam d. protoregis et apostoli Stepliani sanctorum posterorum genearcliae. Turnus IV. Opus quam maximé necessarium ad illustiandam, ordinandamque et snis nnmeris absolvendam avitam ut adeo (procul jactantia) ingenti domesticae rei littariae damno futurum fnisset. si lucem hungarorum históriám :
non adspexisset.
Pestini, 1760. fol. 8, pag. 256, fol. 2.
Az ötödik czime Stephanus supremus, et ultimus majorum hungarorum; atque adeo corona et corouis sive apex consunimatissimuB lihri V. ae totius opcris cnmmentariorum de initiis ac majoribus hnngarnnim. Hac suprema :
auctor manii
locupletissim(%
exequitiir
singiilatim ac disputit univeisa,
Ehhez
járult
még
crisi
quae sub
Tomus
pertinentia. Pe.stini, 1760.
beatissimi pi-otoiegis res, acta gestaípie inde a prodigiosa uativitate usipu-
cum
gloriotissimain apotheosim, moderata
\'.
lú oonfutatioru^
legimine
divi
evidíüiti
cavillatonim
piotoregis domi
foiisque
ar
sugillantiuin.
intervenere
Továbbá 1763-ban '
T
m.
II.
köt
:
hely és év nélkül
Dissertatio l,'-)4.
1.
históriám patiiae
pag. 277. :
Dissertatio apnlogelica
.
.
.
commentarioium de
rorum, amice alloquens Georgium Prny, auctoiem annalium veteruui hunnorum, avarum, et
—
ad
ad
Enanat simul
TI.
apologetiea ... 2° pag. 31.
initiis
ac majoribus hunga-
hungarorum.
2°
pag. 30.
•
X. mell&let.
H tr
o
S^ «.
O
g cn
:?. zr.
f^
V)
^'
m
^^
o
3
p
5* f? •-t
1
^Q cs
^ 2i.
o a
i 3
c' '-^
Síi
3 S 5 c g B 3
c-r
Q-
O
3
-
> O
5-
^.
n
< M
O
=*.
2.
f=V'
Ui
>
s
l-l o
<
3 a,
w
n>
> H H
-s
X rr
O
§ •n
ut*
S 3
:^
5
g:
3
S fi
>
H
Cu
3
F
2 o 3 S 3
^ >
o 3
CTQ
§--
n o e S 3 3 £L
C
r:
c/a
c
ö.
n
Cu ^—
o A
Sebestyén:
A
I
c c
O
CB
c p p o
n
H* c'
TJ
3' 50
%
...
rt
n
ÍB
^ c 3 va
X
f
S ;^^ G* ti 3 3 ^ ? 3 D -- 3 V) 3 b.. O'^ <: a Sí <^ S ^ §
o
Cí
Ü3 Sí
d' r3
o
csikszentmiklósi felirat Szilágyi-féle másolata.
Mag^yar Rovásírás Hiteles Emlékei.
P
A
fametszetének
pontosságát
hogy SiMONCHicz
ellenrizni tudta
ízrl-ízre
Incze kegyesrendi
59
CSIKSZENTMIKLÓSI FELIRAT
AggDdalnuink igazolására fölemlítjük,
volna.
atyának utóbb szintén módjában volt a Horváth Benedek birtokába
került 1749-iki másolatot lerajzolni
egy
és
1793 márczius
17-én
kelt
levelében
MiKLÓsnak
Révai
Magyar Nemzeti Múzeum Ürsz. Széchenyi-KönyvtiVrában rzött eredeti levélbl bemutatjuk (4. sz. ábra) a felirat másodkézbl ered másolatát. így aztán nyomban megállapítható, hogy a felirat szövegét Dezsericzky metszje két helyen csakugyan elrontotta, .lobbról balra indulva, a hatodik négyes pont uti'in következ jegyet két ferde vonallal a szomszédjához kapcsolta a második sorban pedig az els jegynek alól is kampót csinált. így torzította el az els sor százegy szavát csázegy-gyé. a második sor János-iit pedig Akános-sii. Jellemz, hogy Simonchicz másolatában szintén eltorzult három betö; a harmadik sor utolsó melter (mester) szavában az s, s a negyedik sor utolsó rinastaak (csinálták) szavában a cs és l. Az elsnél és utolsónál a másoló a csinálták szó l jegyének két fogát elküldeni. Mi a
;
a mester szó
s
jegyébe rajzolta bele.
Horváth Benedek másolatát Simonchicz Hájos István közvetítésével ismerte meg. Noha Hájob rajza
ma már
szintén csak másolatokban van forgalomban, a százegy és János szavak
úgy fordulnak el, mint Simonchicz iNczftnél.' Kétségtelen RiczKV másolata, vagy a nyomda fametszöje rontotta el.
4.
Miközben Dbzsekhzkv kötete
E
Siinoiicliiiv.
tehát,
liuv.o inásDlata.
elkészült, a csikszentniiklósi feliratnak akadt egy
lév
másolat, melyet az 5. sz. ábránkon niutjituiik be. a rajta
készült.
A marosvásárhelyi Teleki-Könyvtár lö03.
dányban. Mi azt a példányt közöljük, a mely
továbbá a hozzáirott jegyzeteket
Ha most
a két másolatot
melyek azt igazolják,
nála mégis éppen hogy e szavakat csakugyan Dezsr-
jegy negyedrét
b.
a
alatt
meg
kézirata rizte
megfejtése szintén
félirat
másik másolója
olvasható.
hogy a két
a Simoncliicz-féle
nyomban szemünkbe tnnek azok
egymástól függetlenül jött
nu'isolat
az
is,
létre.
Monumentum
-
Itt
n'üi.
,
János" névben
másolatban
még
az ismérvek,
Köztük mindenesetre
A
tlie
antiqultus ut
ho^' Teleki könyvtár ITjO:!. következ emlékek vannak eiryütt
2 a May.
;i
:
—
II.
.,akázegy"-énél
Szii.Ánvi
is
jobban
másolója jobban
Pagana utebatur Gens
Szent Martoniensis (helyesen
:
b. jcgjii I.
Literae
van
olvasta
el.
mibl
irva, a
Megemlítend
évi kiadványáról.
czimnélküli 4-rétü (19X2í! cm) kézirata gyüjtelékes Siculae ex Notationibus Generosi Stei'h. Dobai.
Alphabetiim Ungaricum Clarissimi Dési
—
nostra.
2.
I.
—
V. Inscriptio Oratorii existens.
Csik-Szent-Miklósiensis).
bctíis megfejtéssel.)
"j.
1.
(A
G,
1.
Udvarhelyini.
Ex manuscripto Anonymi
1\'.
Siculicali Csík
Szent-Miklosiensis) in Inclita Scde
latin
marosvásár-
literarium hunno-scythicum, 13. lev.
említjük meg, a
a
leg-
bet-hiba. Az elsben elvétett „százegy" (császegy?)
a marosvásárhelyi
Scythieae ex Maniiscriptisi Clari.ssimi Kapossi.
másulat
talált
hogy a marosvásárhelyi kézirat még nem tud Dezsericzky 1753.
'
munka, melyben
Anno
a
hogy az eredeti e romlott részét
az következik,
még
meg
két pél-
Közöljük
is.-
összehasonlítjuk,
fontosabb az, hogy a Szilágyi-Dezsericzky-félébl hiányzik a megfejtés és a függelék. helyiben viszont nincs
is.
keltezés szerit 1751 május hó 2G-án
üres.)
3.
1.
Descripta
— VII.
—
Csik
Szent
VI. Inscriptio
Anno
1751.
1.
Litterae
die
1.
—
III.
antiquae
Hunno-
Literae
Hunnorum quibus
Martoniensis (helyesen
Oratorii 2ti-a
Oppidi
:
Siculicali
Csik-
Csik
May. (Az elzvel azonos
Inscriptio Csik Szent Miklósieiisis lestatur:
ele.
(A 8*
felirat
:
RMI.RKKI
ITITRLES
marosvásárhelyi ,s:yüjtelékes kötetet nem eredeti kézirat, iiaiiem egy XVIII. század végi szép-
A
írásban gvakorlott el,
MAGYAR ROVÁBIRÁa
A
60
kez
Mivel névtelen
másolata.
iró
rovásirásos
s/.erzöje a
„sik
hogy a czíniben kétszer elforduló
azt kell hinnünk,
szöveget
sem az
Hzeiit Márton'"
t'n.jtfi^^
«
a^
"
boán f
n c
-t^
r
5
f.'.Jr
i^iyc
ok.
a V
n
re
f
.í
TTi
késbbi másoló tévedése jegyzések már
A
volt.
iii
—
1.
íi
a
K
rn
tts re ti
S
\
t
m
r
r
U.
kan
rciíc
n
n
.>
f
e
n
i
«
j;
i
a m
tu
d
í
r
\.s
j
Ezt a tévedést egyébként a
másolatát
felirat
követ eme
fontos meg^-
mértékben helyreigazították
teljes
—
\'III.
Vidr Churacteref: Sihericos similcs in Sibrrin reperlos 7
laterc Calicis Ecclpsiae Hétyioiisis in Iiiclita
Hunnorum Lingvae Rudimenta, 11—20.
íi
o
k
rii
.
csikszentmikliisi felirat iiiaiosvásáilielyi iníisolata.
hitelpsHégénck 7 piintbaii való bizonyitása.) IX. Inscriptio
a
f
O
S
rt 11/
taft
.").
t
Sí
(i/
(
q
t c
a Si
t
a
íf
f
e
(7
f
nem vétette , hanem a
Sede
Siculicali
Három
S'/.iMc
cxistciis.
9.
1.
—
—
8.
1.
—
X. Piiscae
brevibus quaeslionibiis ac rrstionnionibnn comprehensa opera et studio Joannis Tei.kqdii
XI. Characleres Hiculorum
('J-rtHíi
tábla).
—
XII. \ariaiitcs
lios
Cliaractercs
coiisidcraiiti
patot iköv. a
táblán közölt betílk ö.ssznliasonlitásának tétoU^s crpdinénye).
A számúét
II.
számú emlék
—
A
facsimilójét közöltem az Ethnographia 1904. évi
f. 41.">.
1.;
a VI.
számúét
ti.
d.
345.1.; a XI.
megelzié}? közöltem a X. sz. teljes szövegével a Magyar Könyvszemle folyamában s különlenyomatban Telrgdi János Rudimentájának hamburgi és marosvásárheli/i ké:irata ozimen. Budapest, 1903. Az itt említett összes facsimilék megjelentek Rovás e's rorásirás ezimíi kötetemben is. Budapest, 1909. 192., 262 — 3. I. — A Magyar Nemzeti .Múzeum Orsz. Széchenyi Könyvtára számára fényképi másolatokat is készilfettem, melyekbl látható, hogy a IX. sz. felirat osak tulajdonjegyek sorozata s igy nincs köze a II.
o.
416.
1.
XI. számúét ezt
190IÍ. évi
—
rovásiráshoz. V.
ö.
a TKLiioDiröl szóló alábbi fejezet utolsó részével.
;
Szent Miklósi&nsis
Csik
Inscriplio
61
C6IK8ZENTMIKL0SI FELIRAT
A
jmo
/
:
Veras has esse Litteras
testatur
nostrorum onine dubium tollit. Etc. 2. ilultoruni Charactenim figuráé ex haec
:
de
traditionem
verani
et
Siculas,
Historicorum
his,
possunt. quas varia
restitiiti
Hcriptiira et
maiiiis dej)ravaverat et mutaverat. 3.
Hiiic discinuis adhiic
4.
Quod
Anno 1501.
in
characteres hos fuisse. coniplectatur, argunientuni.
iisu
simplex et rude
valde
Inscriptio
et
indieiiiin,
testiinonium praebet veritati. 5. Jani potest huic veritati adsurgere Öchwartz in Dissertat. de initiis Rclig. Christ. vet. Hung.' Nec anipliiis 8amueli Timoni Literae hae suspectae esse possunt, Epistola
P
ad Baroneni Apor." Item Fr. F. Otrokotsi rig. De Literatura Hunnica* Sect. 3.
C'ap.
in
7
:
23.^ lani satisfactuni Belii
spei.
NB. De
antiquitate haruin Literaruni Siculicaruni.
Literae hae cum antiquis Persicis collatae nullám siniilitudinem habeut aut cogcum Tanguticis aut Mungalicis. Cum Russicis et Slavicis multam similitudinem habent sicut cum fTtithis olini.
6.
nationeni nec 7.
:
cum
post
commercium fit
81avis Hungaris
et cohabitatio aut vicinitas.
Vide characteres Sibericos similes in Siberia repertos
NB. Post singulas voces duo
{Magyarul
A csik-szent-mik-
:
lósi felirat
büoni/.sáí/a szerint
E
betk
székely
hagyomány
szóló
róluk
történetiroink oszlik
stb.
—
a
melyet a
n)
í
^ ^
el-
/
L N
I
V >^
^>
•"/l"^-^^'^r^AvI V*'A.I^ ''^ >^
"1-
•
í
helyreállít-
különféle
Belle tanuljuk meg,
3.
'
'
irás
^
.
7
/
és kéz elrontott és megváltoztatott.
e
í^
'
igaz
is
Ennek nyomán
2.
VAí Aj T >< A A / A ^^ ^\^/^I
^
•
a
minden kétsége
mindama bet alakja ható,
1
:
és
hitelesek
hogj'
g
^
Y
d v
.
"t"
A
'^ ^
1^
marosvásárhelyi kézirat szibériai irásmutatványa.
betk löOl-ben még haszná-
—
4. Az, hogy a nagyon egyszer és kezdetlegesen is vau fogalmazva, okot. ismérvet és tanul)izonyságot szol5. Schwartz már ezen igazság istápolására sietett a régi magyarság kereszgáltat hitelességére tyén vallásának kezdeteirl irott értekezésben. Timon Sámuel sem találja többé gyanúsaknak e betket (V. ö. báró Aporhoz irott els levelével). Otrokocsi F. F. sem (V. ö. rig. 7. fej. 23 ). Bél remény-
latban voltak. felirat
—
kedése szintén
rl
:
latot
—
6.
Ha
teljesült.
e
(V
betket a
ö.
—
NB. Ezen székely betk régiségé3. rész. betkkel egybevetjük, semmi hasonlatosságot és rokoni kapcso7. Az oroszokéhoz és szlávokéhoz tunguzokéval és mongolokéval sem.
De
Literatura Hunnica.
régi persa
nem mutatnak, valamint
a
—
nagyon hasonlítanak, minthogy a nuigyarok régebben a góthokkal. azután a szlávokkal érintkezésben Vesd össze a hasonló szibériai betkkel, melyeket voltak, együtt laktak, vagy szomszédságban éltek. NB. Minden szó után elválasztás végett két egymás fölé függlegesen elheSzibériában találtaik.
—
—
lyezett pont van.
'
(Schwartz, Godofred)
dvbiis et fabvlosis
:
narrationibvs
religionis
Initia
christanae
4-r. 76-78. Imago norae Hungáriáé, repraesentans
Godofred). Francofvrti et Lipsiae, 1740. '
Timon, Samdel
ricae. Historico
;
inter kvngaros
ecclesiae
orientali
repvrgata. Dissertatio historico-critica avctore Gábrielé
novae Hungáriáé tribus epistolis ad Utóbb Viennae, Pragae, Tergesti, 1762. .
:
Eademqve
a
1.
genere strictim persoripta. Cassoviae, 1734.
et
adserta.
de juxta Hoiirad (Schwartz
.
.
baronein Petrum
4-r.
2.
—
regiia, provincias, banatiis, et
E
Apor
függelékkel .
.
.
:
comitatus ditionis hunga-
,Additamentum ad Imagiues antiquae
perscriptum.
—
Vieniiae Austriae, 17.54.
4-r.
—
1.
Sev liber, quo vera nationis hviigaricae origó et antipanduntur Indicato hunc in finem fonté, tiim vulgarinm aliquoet vocum hungaricarum, tiim aliorum multorum nominnni, in quibus sünt: ^cythia, Hunnus, Hungariis, Magyar, Jász, 21. l Athila, Hercules, Ister Amazon etc. Opus hactenus desideratum. Pars I et II. Franequerae, 1693. 320 '
Otrokocsi Foris, Franciscds
quitas e veterum
*
momimentis
Bel, Mathias
:
De
:
Origines Hungaricae:
et linguis praecipuis,
:
vetera lüeratvra hvnno-scythica exercitatio. Lipsiae, 1718.
-l-r,
62
MAGYAR ROVÁSIRÍS
A
A
rovásírás hitelének
a tételes
ez
KMLKKKl
HITI'.I.KS
védclniezése elssiirljiin
a természetes úton keletkezett, nyersen egyszer és
minden
kési kelet
az
irott
emléknél
ismert
eladdic,'
mert
érdekes,
azért
FóRis Ferkncz, TiMON Sámuel és Schwartz Godoi'réü részérl iiicgtáiiiadott
Otrukocsi
emlékeket
régibb falusi
hogy bciiwARTz utalása nyomán szintén figyelembe veszi a legrégibb szláv betket, de esak has(jnlóságokat tud bennük felismerni. Ugyanst az újabl)kon kutatásokat másfél századdal megelzve így hasonlóknak tartja a gót rúnákat megvédelmezni.
teniplomtelirattal kívánja
Érdekes továbbá,
—
;
—
hasonlóknak
tett
jegyeit
tartja a Strahlenberg
könyvébl
Annak
iiogy
bizonyítására,
magát
a
marosvásárhelyi kézirat névtelen szerzje
hanem
gondolt.
vele kapcsolatban igazolni kellett azt
A
ugj-an megvolt.
gatták
régiségnek
i5(ll-iki
még nem
valló
Nem
hogy ez a
is,
szorult bizo-
hitelessége
az
felirat
régi csikszentmiklósi egyházat ugyanis 1777-ben és
Dezsericzky és a
Szu,Á(íyi.
1750. év táján csak-
alaposan megboly-
17(S4-ben
kibvítették, falait átalakították s a nagy alakításnak az oratórium régi
:
fej-
csakugyan megvan, a
felirat
gondolt
már nemcsak az egyszer szöveg
többi egykorú tudós sem. Pedig utóbb nyításra,
még meg nem
ismert szibériai ó-török feliratok
is.'
rovásirásos
feliratát
áldozatul ejtették.'- Valóban nagy hálával tartozunk tehát Bél Mátyás endékének. hogy az
nyommagyar tudomány számára még idejekorán megmentette. És hogy teljes hitel legyen másolatuk, megmentették egymástól függetlenül ha egymást pontosan nem is fed, de egymást pompásan kiegészít eredménynyel. is
dokán akadt két derék kutató, a
ki ezt az
a
kincset
irástörténeti
;
A Mivel a marosvásárhelyi kézirat
nem
megfejtése.
felírat
meg
jelent
nyomtatásiján, a csikszentmiklósi felirat tanul-
mányozói mindvégig Dezsericzky fametszetére voltak utalva. El)ben a megfejtés
lév
a szemközt
ugyan, de
hiányzott
oldalon közölve volt a Kapossi-Bél-féle betsor, a melynek segítségével bárki hozzá-
foghatott a titokzatos szöveg megszólaltatásához.
A
megfejtések sorrendjében a marosvásárhelyi kézírat szerzjének 1751
legels helyre. Ez, a
fenti
ábrán jobbról balra olvasva, így hangzik
sz.
6.
Urnák meget tegyegfo mátys János estyán :
döbeh
:
:
:
mestertsinálták
E
:
:
g.
j.
a.
s.
j.
f.
gvan
:
:
kováts
:
It.
f.
írnak
:
ezeröt
tsináltk
:
:
:
szövege helyezend
iki
:
százegy
eszten-
:
mátyásmester
iusef-
:
á.
szöveget Szabó Károly IHtíti-ban hozta elször nyilvánosságra.''
Dezsericzky közlését Cornides CoRNiDEs
De
retere litteralura
Dániel
elször Hno Putkr
kértére
Humiica czím
meg
fejtette
megmaradt'
kéziratálian
.Iernky
s
.I.\nos
1
7
egyik
Ez a
érteke-
zésében'' lb4U-ben kiadott szöveg így hangzik:
sztendöben zröt szazgy Urnk mgt gvan irnk tgyg fo Grgly mstr tseMatys János tsealtk Matyas mstr Stitan Kovats altak. (Azaz Urnák meget etegyeg fogván irnak ezerötszázegy esztendben Mátyás, János, Stytán Kovats tsinálták, Mátyás mester, Gergely :
:
:
:
:
:
:
:
:
;
:
:
:
:
:
:
,,
;
mester tsinálták").
Das nord- und oMichc Theü von Kuroiia und Asia. StmlilKilin. pontban nem hasonlóknak mondott lan(]nl ós munkai Írásjegyeket
ITi'.Ü.
'
A
6.
'
^
BENKrt KAroi.y I.
(zikkél)iMi
:
:
Cilik,
Gi/ctf/yó ca
Kászon nzékck kirások.
Riidnpcsli Szemle, Dj folyam. \l. köt. 114.
Tulajdonképpen 1780 november Mi'izenm Or.sz. Széchenyi- Könyvtárában.
2.'")-én
kelt levél
1.
401)— 411.
Kf)lozsvár, 1853. 1.
L'.
jegy/,. Itt
IlÁ,)os
:
MonumeHluni
II.
résy,,
V.
iV XII.
tálila.
—
69 — 70.
1.
esztendben" olvaslialó. mely megvan a Magyar .Xenizeti
tévesen
IUjos IstvAn GaspaiiIioz.
E levélbl átvéve
II.,
I.
ugyanitt a 312. lapon.
,
lilcrnrium
hunno-sciithitiim
czímii
kéziratában. '
1H40.
Közlemények a hun-scytha belükkel
114.
1.
irolt
TurOez
rármeijiiei
régiségekrl. 'Indománytái.
l'j
folyam,
\'I1I.
köt.
'
:
:
;
CBIKSZENTMrKLÓSl
A
A
:
63
PF.I.IRAT
nyomtatásban elször megjelent r794-iki megfejtés
Gyarmathi SámuelIöI
RiczKY fametszetének kisebbített másolatával támogatott szöveg ez
A
származik.
Dezse-
:
—
Urnk mgt tgyg fn iran gyzer ts( 4)szrt száz gy sztendö Matys kovats tsealtk Matyasmestr Grglymstrtsealtk. János Stytn „Urunk meget tege fogván iránk egy ezer négy szerte száz egy (Azaz esztend Mátyás, János, Styitán kováts tsealták, Mátyás mester, Gergely :
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
;
mester tsealták".)'
A következ években
M.átyás Péter színjén
K.\t.\nc8ich
ez a nyilvánosságra hozott furcsa eredménye
foglalkozott a
felirattal
fáradozásainak
s
lett
Vuni most tögy-fo, s a van eo pinizurt, ecs az eo it erdbe ma böt János, s böte Kovács, Csinal-ti ma böas mastu, avagy mastu csináltas. (Azaz: .,Van-é most tölgyfa? s ha van jó pénzért, és a jó itt erdhöz? ma vett János s vette Kovács. Csinálj te, ma vehess mástul, avagy :
mástul csináltass ').(Szabó
Fknykeresö
Grammalika látott,
József)
nyomán
tanítása
még
furcsább
betzte
tehát Cyrill-betk segítségével
(j
szövegének
összevissza
a feliratban
titka
forgatott,
hogy a Dcbrecseni Mai/i/ar
az,
tévesztett
ki ezt a képtelen
oláh
cserélt
és
betket
szöveget:
A szent Mig-gehlos ezen sz. szekg hazah igektvhe mhl Jansl leghn ksszag gnargi mahlmzö igithmzö gnarga. |Azaz: „A szent Miklós ezen sz. székes egyháza ügyekitvöje (ügyitje) Mihály Angyal legyen község könyörg (vagy ükön örje) müélvelmez ügyitemezö (ügyetemes) könyör-
ge
ükne
(vagy
örje)").'^
Az újabb kutatók közül Szabó Károly
behatóan
foglalkozott
a
felirattal
a
s
viszonylag
leg-
sikerültebb Bod-féle megfejtést ekként javította ki
Ur-n-k m-g-t ti-g-fo gv-a-n Urunk megettig fogván :
:
:
i-r-n-k
:
:
sza-z-gy sz-t-nd--hezerötszázegy esztendöh
zr-ö-t
irunk
:
:
be M-aty-s be Mátyás.
:
:
J-a-n-o-s
:
János,
S-ty-a-n k-o-va-cs cs-n-a-lt'k Estyán kovács csenálták. :
:
M-a-tya sm-st r Grg-ly Mátyás mester Gergely
:
:
:
m-st-r-cs-n-a-lt-a-k.
mester csenálták.
Ugyanakkor eredmény ez
niegkísérlette a marosvásárhelyi
Elj-a-s cz-ly-ly-lt-a (Azaz
Midn
:
Éliás cselylyálta, vagyis
mái'
hibásan
:
Okoskodva tanító magyar nyelvmester. Mely irattatuft 4—6. 1. A facsimilét e kiadványból vette
1831. 21.
is.
Az
csinálta.)''
felirattal
kijnmtott
vaijy
felfrissített
Kolozsvárott, 1794.
foglalkoztam, megállapi-
(restaurált)
— — át
,
ii.
Himyad vármegyí! A magyar
Perger János
:
az eredmény
lett
orvo-sa és
máso-
szöveg
régi
által.
Els
darab.
hazája rcgentcn. Pest,
1.
'
Katancsich
'
Fénykekesö
99—102.
megfejtését
van dolgunk.'' A uiásolatokban felismerhet hibák gondos javítása után ez
lataivá!
'
jegyek
talált
korábbi rovás-tanulmányaim fonalán a csikszentmiklósi
hogy egy régebben
tfittam,
végén
nuisolat
lett
De
:
:
Istro ejusque adcolis commentatio. Buda, 1789. 4-rét,
A
csik-szent-miklósi
templomon lev
régi
felirásról.
307
—
9.
1.
Tudományos Gyjtemény.
1840.
\'.
köt.
lap.
I. ért. Budapesti Szemle. Üj folyam, VI. köt. 112. 1. Ugyanott 115. 1. E kétséges olvasá helyébe Debkbczenyi MiklOs újabban ezt a minden alapot nélkülöz szöveget ajánlotta; ,Meg javiták és uj fen fel álliták". (Az smagyar Írás néhány hazai s oroszországi emléke. Buda-
*
'
^
pest, 1914. 17. "
Telegdi
A
1.)
(Eladás János rudimentájának liamburgi csikszentmiklósi felirat.
folyam. XI. köt. 1903. 253. pest, 1U09.
196—200.
1.
a
1.)
a
és
Magyar Néprajzi Társaság 1903. marosvásárhelyi
és a czikk kiilönlenyomatának
hibás
és
helyreállitott
okt.
13. felolvasó ülésén).
kézirata czimü czikkeniben
7—8
1.
felirat facsimiléivel.
—
V. ö. Sebestyén
(Ethnographia,
:
Tartalmát
1.
(Magyar Könyvszemle. Üj
Rovás
1904. 350.
és 1.)
rovásírás
Buda
:
:
1
A MAHYAR KOVÁSIeAk HITELES EMLÉKEI
64
fogván irnak ezeröt százegy esztendbe születésétl Urnák csenálták Mátyásmester GergelyEstyán (?) kovács Mátyás János
E
niegfejtésen
vételével
.,
Urnák
ma már
(?)
:
csenálta
:
igazítani való aiíad.
(?)
:
:
:
a
szavát
egyben
de
olvassuk;
:
:
Az egykorú „Ab incarnationc Domini"
középs
fogván"
születésétl
„születésélül" -nck
„születetétül" ,
Eljás
:
:
:
:
:
mestercsenálták
megfelel
:
:
:
:
Írásjegyek
Iiibás
megjegyezzük,
„születetétü" és „sziletetétü' , valamint
„születesétil"
ságot kell szolgáltatnunk a marosvásárhelyi másolat megfejtjének
hogy ugyan-e és is,
iíeltezésének
vonalainak figyelembe-
„sziletésétü"
czímen
olvasható
Utólag igaz-
is.
mivel a két „csinálták'' szóban
Eudimeniájának legrégibb giesseni másolata alapján tökéletesbítjük. Az in összerovása teszi kétségtelenné, hogy az i jegyének függleges szára sem két. hanem — a többi emlék i jegyének példájára - csak egy ferde, vagy vízszintes vonalkával van átvágva. Az in összerovása miatt kell az „esztendbe" szó nd jegyét is akként kiigazítani, hogy a d jelenlétét jelz vonalka derékra kerüljön. Úgy, a hogy a Rudimentában és a konstantinápolyi feliratban is látható. Az „Estiján" szót továbbra is meghagyjuk; de megjegyezzük, hogy az „István" név e kétes változata helyett ugyanennyi szabadsággal rekonstruálhatnánk „Esrán", vagy „Sehesiin" az
i
jelzését felismerte.
neveket
Mi
is
feltünteti
Telhgdi
jelzést
is.
Ellenrzése czéljából most
e
a
7.
sz.
ábránkon bemutatom a most újra másolatot
Szilágyi-Dezsericzky-féle
használtam
fel,
kijavított szöveget.
E mvelethez
mert ez a marosvásárhelyinél jobban
a rovásírás merev jellegét.
•:/lX1í;3Xk31l-:min^KmiíDHÍ:)1MA3M51RlAílilDrt>^
;
X
A
felirat
.V
l•^ik^z^'lltluil;lll^i
felirat
jiivitott
y/Ám'.'^c.
ekként kijavított szövege jobhról hidra olvasva egész Icrjedeliiiében így iunigzik
RNaK
:
SZÜLeTéSéTÜL FOGVÁN :
i
IRNaK eZeRÖT :
:
SZÁZeGY
eSZTeNDÖBE MÁTYáS JÁNOS eSTYÁN (?) KOVÁCS CSÍNÁLTáK MÁTYÁSMeSTeR GeRGeLYMeSTeRCSÍNÁLTÁK
:
:
i
:
:
:
:
:
:
Khhez
járul
a
fenti
ö.
sz.
l)cmiitaioit
alatt
fölöttébb romlott szöveget a mellékelt M. sz. ál)rán
marosvásárhelyi
látliatí)
másolat
függeléke,
a
uu>iyiiek
javítások alapján ekként kell jobbról balra
olvasnunk
.A.>:\.!).3-.M.A.1.1.A 8.
eL Következnék annak
.
J
.
Á
nu'gálla|)ítása.
.
A
kijavított fiigsolók.
S
.
liogy
CS ÍN .
.
NÁ
miért vau a
.
LT. A
felirat
.
fiiggrlrkcurk
cltcro
|)oulo/.ása
es
lehetaránytalanul romloltabb szövege. Erre azonban az eredeti isuu
vagy annak csak utólag
s
szembetn együgységgel
odatoldott függeléke volt.
:
65
A CSIKSZENTMIKLÓSI FELIRAT
III.
Megtévesztésre szánt utánzatok. József császár halála után a nemzeti t'elbu/.dulás Erdélyben 1791-ben létrehozta a régi törté-
II.
nelmi emlékek felkutatására
és
kiadására
alakidt
Képírások
id
historum Transilranicnuak nevezett társaságot. Ezt rövid
Társaságát,
Társaság megalakulása követte, a melynek egjik feladata Erdély „régi és zása"
A
volt.
két testület éltet lelke Aranka György
czéljából 1798-ban és
nek
a
is,
1797 márcz. 80-án
ki
„A' Tekintetes Úrnak úri
iit
ezt válaszolta
nagy
levelét
Societas
latinul
nem
szent miklósi
a'
Mindegjik
részét."
irodalmi
kiterjedt
útját
Németh József czímzetes kanonok- és
felcsiki esperes-
AsANKÁnak értem
vettem,
tisztelettel
iemplomhcn
lév gyalog
hanem
voltak,
80-ig plébános voltam. Azon írások valami chorus'
Mikrai Nevezet, székely regimentnél
kidolgo-
új történeteinek
hogy
belle,
a'
deszkáinalc
hulladekán valának
De
azon
hol 1757-tl
a' szent mihályihan, az
strázsíimester így magyarázta
szent
esik
miklósi templomban lev scythiai írásokról doctor Gyarmathi úr grammatikájában emlékezik. scythiai Írások
Poli-
a ki a kútfk felkutatása és összegyjtése
lett,
1797-ben beutazta Erdély nagj'
levelezés elzte meg. így a második út eltt
a
múlva az Erdéhii Magyar Nyelvmwel
irva,
valami
és
Csináltatta Sándtír
:
IIII ben. Ezen kívül még volt egy hosszú, mintegy ölnyi hosszúságú, de tenyérnél nem szélesebb deszkára, ugyan székely betkkel való írás ezt pedig így magyarázta Ezen kép rámát csináltatta
aem volt, többet nem lehetett belle méltóságos Cserei Farkas udvari tanácsos lir tlem
mivel több irás rajta
kákat
n.
nem
azután
—
:
:
s
17t)8-ban
tanulni.
elkérvén, Bécsbe
a'
fenn
irt írott
desz-
elvitte
volt;
magával
hallottam rólok semmit"."
még nem tudott arról, hogy a csikszentmiklósi idközben megsemmisült^-' Ezért kereste meg Aranka levélben Németh JózsEpet. A válasz koholt
Gyarmathi Sámuel 1794-ben kiadott nyelvmestere felirat
tartalnui Aranka megtévesztését czélozta,
küldött han)is Csiki Székely
Krónika
mert az
után,
elz
most egy
1796-ik évben gyártott és ARANKÁnak
lí.jabb
is
meg-
hamisítványt kívánt az erdélyi történelmi
emlékek közé becsempészni. A krónikát Szádeczky Lajos megállapítása
szerint a Sándor-család törté-
netének dicsségére csikszentmihályi Sániior Zbiumond gyártotta és hozta forgalomba egykori csikszentmihályi plébános, Farkas Nepomuk János „Csik-Sondyón
—
Németh József
maga házánál nyugvó öreg
pap" és nuisok segédkezésével.'
világi
A minket érdekl hamisítványhoz
ötletet Kunits
könyvének fentebb tárgyalt
szentmiklósi felirat eltnése szolgáltatott. Ezért utánozza
a
felirat
és a mellettük szerepl személyneveket, mely névutánzatnak
itt
megismételt
helye
és
„csináltatta"
a
csik-
szavait
a Sándor-családot kellett forgalomba
St meglep
együgységgel utánozza a felirat sorsát is azzal, hogy a csikszentmihályi szintén Bécsbe vándorolt és szintén eltnt. A fdolog természetesen az volt, hogy az 1111-nek is olvasható IIII számmal ka])is(ilatl)an a „Sándur" családnév hun-szittya rovásirásos szöveggel is forgalomba kerüljön. Ezért a hasonló régiségnek árult magyar szöveg az állítólagos régi szavakkal már nagyon fukaron bánik. De a forgalomba hozott néhány szó is eléggé igazolja, hogy a hamisító minden nyelvtörténeti tájékozottság nélkül fogott hozzá a dicstelen munkához. Mivel a csikszentmiklósi felirat száz esztendn át egyetlen nj'ilvánosságra került eredeti rovásirásos emlékünk volt, a szegénységünk leplezésére vállalkozó ostoba hamisításnak nemcsak buzdító
hozni.
hanem egyben
példája,
árulója
is
A
maradt.
benne elforduló nevek bátorították a Túróczi fakönyv buzdítását alaposan félreértve, de
névtelen szerzjét, hogy Baranyai Dkcsi János alább sorra kerül
'
jelentése 5-iki
Vass Józsek ;
ülésén
411
'
—
(Ebben közölve Aranka György 1793. nov. lOiki továbbá jelentése a Mafryar Xyelvmivelö Társaság 1797 szept. 4 és
Adalékok Erdély kiadatlan tör ténelir óihoz.
Utazás Erdélyben
:
köt. 403. és
levélbl,
:
Erdélyi utazás, régi kéziratok ügyéhen tekintettel a
;
Magyar Nyelvmivelö
Társaságra.)
Cj Magyar Múzeum. 1854. évi foly.
I.
1.
„Az eredeti Nemzeti Társalkodó. Kolozsváron, 1836. Ilik félcsztendö. 232—233. 1., e megjegyzéssel mely Kolozsvárott a' k. lyceum' könyvtárálian az erdélyi magvar nyelvmivelö társaság' actai között :
—
találtatik." ^
I.
m. 4
—
7.
1.
—
GYARMATHit
félreértve,
OrbAn Balázs két helyen, Csikszentmiklóson és Gyergyószentmik-
lóson kutatott a felirat után. (A székelyföld leírása. Pest, 1869. *
SzADECZKY Lajos
Sebestyén
:
:
A
A Magyar Rovásírás
II.
köt. 74. és 105.
Csíki Székely Krónika. Budapest, 1905. 7 Hiteles Emlékei.
— 84.
1.)
1.
v
A MAOYAR K0VÁ81IÍÁK HITELKS
66
egyébként minden nyelvtörténeti koczkázat nélkül Kapossi-Rél-féle betsorral nyírfaliéjra
men
rovásirásos hamisítványaiban szintén
A
nak.
születet
tege
irott
ki
is
mög
kezdvén
MATHi Samuul
nyomatott
—
tege
midn
a/,
Turúczi reijeslrum
13111-iki
nyoma van a
Ezer ötszáz hnszanhét esztendbe
.
keltezés
„Hogy inink kezdvén
:
valamint ennek
.".
.
párja:
.,
irnnk ezer öt szer száz harminczban", nyomljan elárulja, hogy a
Magyar nyelvmesterének
szerinte
hangzik
így
Ekként felkészülve
(eddig) fogván irunk (vagy: irnak) stb."
a
s
felhasználva, hamisította egyik kötetébe ezt a bejegyzési
négy száz ötvennégy esztendt,
„Urnnk
:
(!)
(mcgü)
egység
szövegét és jellemzbb betit
felirat
„Született megil egység számítnnk ezer
:
Pet
mester, Dávid és
kezekéi".''
énekeibl nyomtatásban megjelent, bels okok
Azt, a mi Somogyi régi
születetnél
megfejtésével
felirat
megett
fogamat megil ezer négy száz ötvenháromat.
Jakab Kohács mester. Péter Estyán
—
hamisító Gyab-
fentebb idézett téves megfejtésébl merítette isnuiretét." Somogyi
A kibetzhet szöveg
szintén foglalkozott.
a
csikszcntmiklósi ódon szöveg felhasználásá-
fölmerül eme
Antal kéziratainak tanulmányozása alkalmával kiderült, liogy a csikszentmiklósi
is
személyneveibl
rovásirásos szöveget hamisítson.' Somooyi Antai, kötetekre
énekek szövegében
régi
ÍÍMLKKI'.I
nyomban
alapján
meg-
bélyegezte irodalmunk.' Csak rovásirásos kéziratainak egyik kötete, az úgynevezett „Karacsay-kodex" csinált utóbb zavart,
midn
A
.lÁNost.*
Ez
Dadái Király PálIioz került.
kézirat titkaiba és a Somogyi-féle
a rovásíráshoz
nép közt kutatott emlékek ügyét
is
ért
tanár
ide keverve, jött aztán létre a zilahi
felirat
A tévedések dást keltett.
dlre
mégis
De
megtalált, de
másolatáról irodalmi úton ellesett betkkel van hibásan felróva.
kiderítése és a népi endékek kutatása lOO'J
érdekldést tudott
Faurusz
Tuhntnm-szobor,
melyre Somogyi négy pogány éneke egy omori (Temes vm.) paraszt ember birtokában a csikszentmiklósi
be a
avatta
kitn mvészünket,
énekek vele összefügg mysteriiimaiba
kelteni."
A
— 8-ban
beavatkozása és a kutatások
kritika
tudományos
a magyar rovásírás
ügye
az
egész
meddsége
országos
országot
foglalkoztató
végül s()kaki)an csaló-
érdekldés
elvégre
alkaliuából
jutott.
IV.
A
hitelessége.
felírat
Hálával említjük meg, hogy a magyar rovásírás hitelességének megállapítása alkalmával a tudományos mvelet legfbb biztosítékát a csikszentmiklósi felirat nyújtotta. Szóval az a legrégibb emlék, a melynek eredetije elveszett s ennek hiányában a hitele is bizonyításra szorult. Most, hogy az elveszett emléket letagadó és helyére egy szemérmetlen liamisitványt csennjészö
Németh-féle levelet
megismertük, a csikszentmiklósi
is
hitelének
felirat
bizonyítékait
még
élesebb
t'oly.
VIII. kiit.
világításba kell állítanunk.
'
Jerney János
:
Uun-sci/lha belükkel nyírfahéjra irult luróczvár megyei régiség.
—
'I'udoniánytár.
(Íj
Ennek kritikáját SzabO Káiíoi.y A régi hiinszékcly Írásról (liudapesti Szemle, 1866. VI. köt. 127. (Ethiiojíiaphia, 1906. 844—347. 1.). Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás. BudapeHt, 1909. 294-299. ' Somogyi Antal: Régi magyar énekek. Közzéteszi — Arad, 187;i. I— III. füzet. 1:95. ós 97. 1840.
1.
1) és
:
1.
—
Sebestyén '
m. 306.
1.
és Efliiiographia, u. o. 354.
190.3.
Akadémiai 348—355. 1.)
márcz. 2S-án.
és Etlinofjrapliia, u. o.
Értesitö,
í;s
dr.
Sebestyén Gyula
193—210.
1903. ovi XIV. köt.
bizottsági (V. ö.
I.
jelentése a
Sebestyén
i.
M. Tnd. Akam. 299—308-
Arany JAnos névtelen birálata a Budapesti Szemle, 1873. III. köt. 5. 224. 1. (V. ö. Sebestyén Szarvas GAbor czikke a Reform, 1873. 287. sz. és a Magyar Nyelvr, 1902. évi XXXI. köt. 455—58. I. 1'.
*
Dadái KirAly
1'Al
:
Hun
(V. ö.
1
.
1.).
LAszló, dr. Szinnyki József
Dr. Fejérpataky
démiának I.
i.
székely írás. Ellenzék, 1888. 15. sz.
-
U.
a.
i.
m. 300.1.1;
Researschcs in Hunno-Scythic. London,
Különlenyomat a The Babylonian and Orientál Record jun. füzetébííl. " Fadrusz JAnos czikkei a Szilágy, 1902 szept. 18-iki, a Magyar Szn, 1902 szejjt. 24iki ós a Budapesti Hírlap 1902 docz. 25-iki számaiban. A rovásírás él-e a magyar nép közóítY A M. Tud. Akadémia I. osztályától véleményadásra kiküldött bizottsáff elé terjesztett Jelentés. Húsz ábrával (A M. 'l'iid .akadémia 1903 márcz. 5-én tartott üló1893.
—
scböl).
— A
temesvári bizottság jelentése
magyarországi Történelmi 13-iki
és Régészeti
Tar Miliály
ós
fia,
Tar István
Miizeumlársulat Értesítje
eladása a M. Nemzeti Múzeumban
{Jelentés
a
1902
M. Nemzeti Múzeum
vallomásáról
szept. :iO-iki
1002. IV. füz. 88
— 95.
11)02.
1903 jan. 21-én a M. Ndprajzi Társaságban. (Bö kivonata a Pesti Hírlap, lixtdapesli V. ö. Seukstyén: Rovás és rooásirns, 308—325. I. (Ethnographia, 1907. 74—87. I.)
évi
1.
—
Sebestyén
állapotáról, 189
Napló
stb.
a Dél-
:
1902 decz.
— 190.
1.)
ós
másnapi számaiban).
;
A
A
67
C8IK8ZENTMIKLÓSI FELIRAT
bizonyossággal igazolta, hogy a csik1750 körül csakugyan megvolt, valamint igazolta azt is, hogy a felirat szövege De azt már nem igazolhatta, hogy a felirat csakugyan 1501-iki és nem késbb kelet-
két hiteles és egymástól független másolat föltétlen
szentniiklósi felirat
akkor mi
volt.
kezett apokrif termék. Hiszen Tklkgdi .Iános alább tárgyalandó kézikönyve a másolatok
századon át hirdette a pusztulófélben jegyei
összeállítani, a nielynek
E jegyek már a
egyben meg
is
írat
míveldéstör-
sokszor
Teleodi
fára rovott
lemásolt
sirásnak csupa
és
kézrl kézre adott
kéziratáltól
kerültek
a rovásírás merev jellegét
írott és
tintával
szüntet értéktelen csökevényei. A fára rovott eredeti példányok megmentésére, vagy
Nem
sem gondolt, hamisításukra még kevésbbé.
senki
lemásolására
eltt másfél
székely rovásírás titkait és megmentésének
Ennek köszönhet, hogy a marosvásárhelyi másolat mellé 9 olyan betsort tudtak
téneti jelentségét.
forgalomba.
lev
gondolt a csikszentmiklósi
fel-
szerzje sem.
Ha
az emlék eredetijét
világa állana rendelkezésül
szöveg menekült
meg,
nem
kellene sajnálattal nélkülöznünk, akkor most
a régiség
a melybl
elször
is
bels okok egész
a
A másolatok
vagy czáfolására.
bizonyítására,
csak a
révén
kellene rendre
bizonyítékokat
értékes nyelvtörténeti
kihüvelyeznünk. Csakhogy ezt a mnv(^Ietet a magánhangzók ugratása miatt megejteni nagyon nehéz. Nehéz továbbá azért is, mert a hangz(dínak és mássaliiangzóknak állandó jegyeik vannak és így a korhatározó jelenségek létrejöttét az évszázadokat felölel pár emléken kell megállapítani. A bolognai endék naptári részében a középkori magyar csíziók és naptárak nyelvtörténeti régiségeit használtuk fel
eligazító példákul
de ablian a másik részben, a hol ilyen fogódzó már nem
;
még
szöveg lemásolása sem sikerült, megfejtése
A
nyelvtörténeti eligazodás a csikszentmiklósi felirat esetében
Mert ha a
hitelét bizonyítanuidí
kell,
akkor
szempontokat érvényesíteni, ^'iszont ha
e
a
volt,
rovott régi
kevésbbé.
nincs
is
jogunk
szem])ontokat
még jobban meg van alkalmával
megfejtése
könnyszerrel
mellzzük,
egészen
hetjük azt a kevés történeti jelleget, a mi régiségét bizonyítaná. így árthattam esetleg én régiségének,
mikor
nyelvrozsdát,
midn elzleg
^születéséiül" -i
én
olvastam
„szüleietétiil"
„csenállü/c" -ot olvastam
is
helyett.
nehezítve.
nyelvtörténeti eltöröl-
a
fölirat
termeltem
tévesen
Ellenben
is
rá
„rsinüUdk" helyett.
körülmények közt valóságos szerencse, hogy a feliratba epigraphiai hiba csúszott be. is, hogy e hibát két érdekld fél egymástól függetlenül és egybehangzó pon-
Ilyen
Hasonló szensncse az
le. Ertjük az „ Urnák megct gván" szövegrészt, mely nemcsak azt tegycíjfo hogy a lemásolás idején már rondott, vagy már elrontott, szóval már régi volt, hanem bizonyítja azt is, hogy olyan rondott szöveget, a melyet másfél százados kísérletezés árán lehetett
tossággal másolta
:
:
:
bizonyítja,
nem
elvégre vallomásra bírni, emberi számítás szerint iiainisítaid elrontani
is
„születetétül"
a
kitöredezett, szúette
szó értelmet a felirat
eltt kibetzni már
Ha
midn
csak akkor,
nem
felfrissítje,
kifestje,
lehet.
Ezt csak
elrontani
lehetett
vagy
feliratban az elavult „születésétül",
régi
restaurátora a rál)ízott
feladat
teljesítése
tudta.'
1750 eltti restaurálás idején már régi volt, akkor senkit sem lephet meg hogy az 1501-iki keltezés most kibontakozó magyar szövege tökéletesen megfelel a középkori keltezés latin szövegének. Epi)en olyan természetes jelenség ez, mint az a másik, mely a templomtehát a felirat az
az,
csínáló iparosokat
még nem
vezetéknévvel,
hanem
középkoriasan,
keresztnevükön
most már hozzátehetjük, hogy e jelenségeket igen szépen kiegészíti az 1501-iki elhelyezkedése
is.
Létrejött,
mikor a székely rovásirás rovott betsorát a
tollal
szerepelteti.
felirat
St
irástörténeti
és tintával írott latin
betsor egy népies magyar szöveg elállításánál és hevenyészett epigraphiai alkalmazásánál helyettesíteni még nem tudta. És a rovásíráshoz ért egyszer iparosok rótak olyan írásjegyeket, a melyeknél tökídetescbbekkel egyetlen késbbi emlékünk, még a közelkoní konstanti}iái)iilyi endék sem dicsekedhetik. Fentebb megtudtuk, hogy a felirat egyik lemásolója és els megfejtje volt egyszersmind az els, a
ki
vegének
a
felirat
hitelességének kérdését fölvetette. Szerinte hitelességét nagy egyszersége
kezdetlegessége!
följegyzésekre hivatkozik,
igazolja;
hanem
régiségére
utal a gót
vonatkozólag
rúnákkal és a
nagy hasonlatosságára, ürömmel megállapítja, hogy
'
V.
J904. 418.
ö.
BoD Petur
niíyani^'y
cltíírzitott
pedig
még
nem a
széltére
megfejtetlen
fogarasi tcinpliim fcliiatával (Skbkstyén
ó-török
betkkel való
valóra váltani
e felirat lesz hivatva
:
i.
ni.
2ü5.
s szö-
idézett krónikás
I.
Bél Mátyás
és Etliiioj^raphia,
1.)
9*
68
A
MAGYAR rovásírás HITELEB EMLÉKEI
reménykedését és megnyugtatni a kétkedket.
hogy a felirat segítségével E merésznek tetsz állítás igazolásául a felirat szövegét Telegdi Rudimentájának és néliány forgalomlían lév betsornak ügyes felhasználásával fejtette meg. Mire tehát a meglep ere(buénynek birtokába jutott, már aiTÓl is meggyzdhetett, hogy a felirat rovásírása nemcsak a betíik formáit, hanem a hangzók ugratását és a betk összevonását illetleg is tökéletesebb minden eddig ismert írott emléknél. A bolognai és a konstantinápolyi középkori emlékek iijal)ban végérvényesen igazolták, hogy az a századok folyamán elferdült régi
Írásjegyek
Megállapította továbbá
formái
is
azt,
helyreállíthatok.
idrendben köztük elhelyezked csikszentmiklósí felírat epigraphiai szempontból tökéletesen megállja a helyét. Sorkezdése, merev vonalvezetése, szóközi pontozása tökéletesebb a másfél évtizeddel fiatalabb konstantinápolyi feliraténál. A hangzók ugratása és a betk összerovása bennük körülbelül egyezik.
A
bolognai emlék mindkét téren aránytalanul tökéletesebb.
viszont tökéletesebb Telegpi Rudimentájánál.
fejtje észrevette, a Rudimenta
A
csikszentmiklósí felirat
ama
tökéletes
mutatványait mellztették vele.
részét,
Midn
ezt
A
csikszentmiklósí és a
a csikszentmiklósí
mely az összerovásokról
beti pedig a Rudimenta
latin
szól,
már
szövegének
konstantinápolyi
els megsem másolta.
említett
felírat
le
összes
rovásirásos
;
NEGYEDIK FEJEZET.
A KONSTANTINÁPOLYI FELIRAT
15Í5-BÖL.
I.
A A
felirat
felfedezése.
kalandos köriilinények közt készült kunstantiiiáp(ilyi rovásirásos
János 1553
— 1555.
é\'i
másolatát Dernschwam
felirat
törökországi és kisázsiai utazásainak naplói rizték
meg számunkra.
Dkrnschwam az augsbnrgi FiooKRek és a velük rokonságban lév THURzók magyarországi bányavolt intézje. Az újabb kutatások szerint 1494. márcz. 23-án született Brüxben, CsehAz egyetemet 15Ü7-ben Hécsben, 150!)-ben Lipcsében hallgatta s az utóbbi fiskolán 1510 szept. 5-én baccalaureussá avatták. Utána Németországban és Olaszországban utazgatott. Kómában 1513-ban volt. A következ évben Hudán az 1535-ben elhalt Bai.bi Jeromos humanista szol-
bérleteinek
országban.
gálatába lépett.
A FöGGEKek magyarországi nagy
lékében hihetleg már 1518-ban benne volt
s
ipari,
Míg a FuoGURek és THURzók szolgálatában befejezése után Körmöezbányán nyert alkabnazást és
is
kereskedelmi és pénzügyi vállalatainak köte-
benne meg
a saját költségén megtett keleti utazásig
maradt.
állott,
kés
Beszterczebányán
öregségében
itt
is
A nagy meg 1568
utazás
lakott.
halt
végén,
Örököse 2000 kötetesnél nagyobb könyvtái-át a bécsi udvari könyvtárnak 500 Könyveinek czímeres exlibrisein neve így szerepel Jo.annes Dernschwam de Hradiczin. Szóval büszkén kifejezésre juttatta, hogy érdemeinek jutalmazásául 1535-ben nemességet kapott.'
vagy 1569
legelején.'
forintért adta el.
:
Arczképét endékérmének az
az egyetlen példánya rizte meg,
a
melyet Wimmer E.
A
csengjén.
fedezett fel Straubingban, az Oroszlán-gyógyszertár éjjeli
bajor alezredes
nuizeumban jelz harangocska 1537-ben készült. A rézönt a kehelykészít ötvösök egykorú eljárása szerint hat meghajlított emlékérmet használt fel díszítékül. Az egyik érem 1536-ban készült e felirattal: 10 DERNSCHWAM DE HKADICZIN AETATE XXXXII F nagymveltség fértint a pénzverkkel folytatott állandó viszony nevelte numismatává és helybeli
városi
elhelyezett
'
:
:
:
epigi-aphussá. Mommskn és társai a berlini nagy epigraphiai kiadványokban gyakran idézik Dernschwam
egyik
maradt
kéziratl)an
'
Babinqer, Fk.
epigraphiai
Hans Dernschioam,
:
Geographie, XXX\'. köt.
.5;i5.
1.
Mit
1.
gyü.jteményét,
melyet
ein Kleinasiaforscher des
Abltilduiiif)
;
—
U.
a.
Zur
a
udvari
könyvtár
Jahrhuiiderts.
(Deutsche
bécsi
X VI.
Lehensgescliichte
kéziratainak
Rundschau
H. Dernschwam's
(U. o.
für
XXXVI.
köt. 133. lapl. "
Grap Karl Emich zr Leiningen WEsiERBrRo
(Három változatot XI.
76.
1.
—
:
Deutsche und österreichiscke Bibliothekszeichen. Stuttgart, 1901.
közöl.) V. ö. Zeitsehiift des deutschen
Babinger. Fr.
:
Zur
Exlibri.svereins,
1898.
Lebensgeschichie H. Dernschwam's (Deutsche
VIII.
55.
1.
Rundschau
;
1900.
X.
.53.
für Geographie,
1.
1901.
;
XXX\1.
köt. 133. lap). ' WiMMER, E. Sammelblatter zur Geschichte der Stadt Straubiny. I. füz. Sti-assburg, 1882. 18. sz. 71. 1. továbbá a Mitteilungen der Bayerisohen Numismatischen Gesellschaft. 1882-iki I. köt. 129. 1. Babinqer, F. Eine unbekannfe Denkmünze auf Hans Dernschvam (.Mitteilungen der Bayerischen Numismatischen Gesellschaft. 1913, :
—
46.
1.).
—
1914. évf.
Sebesttín 8.
lap).
Gy.
:
Újabb
glosszák
a konstantinápolyi rovásirásos magyar nyelvemlékhez
:
(Ethnographia,
—
7Ö
MAOVAR rovásírás
A
jegj'zéke e czímeii szcrci)cltPt
Hungáriáé
történeti emlékiratát
und
Reiclis
Engrl
Johannks Dernschwam
;
Transylvaniae
et
J.
IníiO
a.
— 1530
:
K. jeles történetírónk
is
idézett, Kikpurt Henrik
Egy
romanae
els
pedig tüzetesen
1563-baii
lapidibus in territorio
e
magyar tárgyú bánya-
irott
1797-ben
kiadta
mve
rásul a keleti utazás naplóinak azt a prágai másolatát
Ranke Lipót
RMIiUKRI
Tnseriptiones
coUectae}
Nehenlünder" czíni nagy
sainer
HITEIíHS
a ,Geschichte
Ugyan
kötetében."^
a melyet utóbb Hanka
is,
közvetítésével
már
meg, hogy a
tudtuk
KiEPKRTtöl
ismertetett.-'
ungrischen
des
használta elször for-
könyvtárban szintén vannak a naplónak másolatai. Az augsburgi Fugger-
wdlfenbiitteli nagyherczegi
levéltárban rzött eredeti példányt Dobkl Frigyes, a Fuggerek nuigyarországi bányászatának tijrténet-
Utána Dr. Zimmkrrr Henrik
irója fedezte fel.*
belle Kieprrt érdekesebb közlé-
nulr újra ki is adt^i
seinek eredeti szövegét, megtoldva Busbecií levelének néhány mutatványával.'
Dernschwam naplóinak Ferencz
Babinüeh
újabban
szövegét
teljes
würzburgi tudós szándékozik
fiatal
az augsburgi eredeti kézirat alapján kiadni
Tüzetes
tanulmányai fonalán bukkatit rá arra, hogy a napló
függelékében található törökországi feliratmásolatok egyike
olyan
sajátságos jegyekkel van
lyeket a hozzáírt
sem
a me-
ii-va,
maga
jegyzet szerint
Dernsi'hwam
Ekkor támadt BABiNüERuek az
tudott megérteni.
hogy a titokzatos törökföldi felirat fényképét elküldi Kopenhágába Thomben ViLMosnak.
a jó
gondolata,
Az ó-török gyarul
geniális megfejtje,
feliratok
nyomban
tud,
is
és
hogy a
is,
felirat
mérhetetlen érték
a
így
magyar
St a sikerrel megfejtett szöveg-
rovásírással van dolga.
részekbl megállapította azt készült
endék, egyben magyar nyelvemléket
1515-ben
Írástörténet!
is rejt
magában.
mvemet annak
Mivel Rovás és rovásirás czímü
kopenhágai mesternek ajánlottam, a
idején a
ma-
a ki
hogy
felismerte,
felirat
hozzám került. közös eredményt, minden felkutatható
fényképe végleges megfejtés
végett
Az így létrejött magyar történelmi adalékkal megtoldva bocsátottam rendelkezésére
lOANNEs dernschwam!
DEHRADICZIN.
mertetését,
ülésén.
üeinscliwaiii exlibrisc.
magyarul kiadtam az
Ethnograpliia
TTngarische R'umisrJiau 1914. évi
1913.
évi Hl. füzetében,
április 21-iki összes
17.
Vasárnapi
a
ismertettem
27-iki
is-
mindenek eltt bemu-
Akadémia 1913
április
megszer-
aztán
tartalmú tudományos
fordítva
Nyomban utána
Újság 1913 szövegét
meglep
magyarra
tattam a M. Tud. 8.
Mikor
BABiNOERuek.
valóban
kesztette
számában.
Babinger
németül pedig megjelent az
füzetében."
1.
Tabulae codicuni manuscriplormn, V. köt. 269. 1. l;í82. sz, (Suppleiueiitmii, 1601. sz.). Lásd: Allgemeine Wcltliistorie, XLVIII 1. köt. Halle, 1797. 190—210. I. D. emlékiiatáiiak magyar fordítását közli ZiviiSKA Jen A heszterczcbányai m. kir. erdngazdaxág régi ukiratainak tartalomjegyzéke, 19()r). V. ö. KachelMANN Qcschichle der ungariiichen Bergstádle und ihrer Umgcbung. Selmecz, 1866, III. köt. Wenzbl G. .4 Fuggerek '
''
:
:
:
(71 -
:
;
jelentsége Magyarország történetéhen. Budapest, 1882. (Kitckczésck a 212.
uffyaiie
1.)
czimen külön .Okmánytár". Bpcst,
tud. kör. X. Icöt. 4. sz.)
tört.
Knnek
Enoei,, J. (JnRisT. OeschicUe des ungrischen Reichs. Bécs. ISII!. 111:2. köt. ISI. 1. Kankk. L. ReimbUion. Hainl)urir, 1829. Annicrkuiigen 2. 2.'!6. I. Kikprrt, H. Hans Dernscham's orieiilalisriie Rrise auK Handsckri/ten ini Auszugc mitgetheilt ((iÍDbus, 1887. LII. köt. ISÜ.. 202., 214.. 230. I.) :
:
:
*
DoiiKi,,
1''.
:
Tier
und Npubiirg. 1879. VI. ' Dr. Zimmkhkb, ani
Khoiii). '
A
:
50.
in
Vngarn
(/(-itsrlnift
des
historischen
N'piciiis
serbische
7.5.í.'>
Ifiör)
Schwabcíi
fiir
1.).
Einc Reise
nncli
Amania
ini
Jahre
(I'ioiíianiiii
/.).•)•';.
des K. Gyninasiums Ludwigsliaten
1899.
Babinobh
nnu'tildecktc
II.
.3:!.,
/)»'«
:
Fugger-Bergbau und Jíandel köt.
fiijíiícléki'iil
188:!.
'
F.
:
Konstantinápolyi rovásirásos magyar nyclcemlék
Kerbinschrifl
aiis
konslantinápoli/i rovásirásos
Konstanlinopel
vom Jahre
1515.
Ung.
magyar nyelvemlék 1515-bl. Vasárnapi
1.51.5-bül.
EtluiDgraphia
Rundschau,
Ujs.
i.
h. 336.
i.
1.
li.
41.
i.
I.
—
Eine
h.
129.
—
SkbestySn Gy.
I.
:
71
A KONSTANTINÁPOLYI PKLIRAT
A szerencséskez német kutató nyelvünk és tudományos irodalmunk ismerete nélkül egy örökélet magyar emlékkel tett l)ennünket gazdagabbá. E körübnénybeu leli magyarázatát s egyben mentségét is az a tiUságos érzékenység, a melylyel reám Thomsen megfejtési kísérletének tüzes mélta-
—
—
tásáért s a tanulmánya kiegészítéséül irott
vétele nélkül, de
másokra mégis
is
—
—
Ez a vállalkozás sajnos nagy kellemetlenségeket okozott.^
tisztiizásába.-
egyéb glosszáimért megneheztelt' Támogatásom igénybemerészen beleártotta magát a magyar rovásírás eredetének
ráutalva,
balul ütött ki, mert botlásaival
is,
másoknak
melyet
Verancsics
magának
n.
Dernschwam
konstantinápolyi másolata.
Dernschwam János keleti utazására az a magyar Antal és Zay
Ferencz
vezetett
Szulejman
II.
követség adott alkalmat,
szultán
tulajdonképpen A. 6h. van Bisbecq, a flamand eredet bécsi küldött utánuk.
el
A
a
udvarába.
konstantinápol)i volt,
A
a ki azonban
követség feje
késbb
indult
mi szempontunkból érdekes, hogy
a feliratok másf)lása terén Husbecq mégDp.RNscHWAMiiál
nagyobb és eredményesebb tevékenységet
is
Ü
fejtett ki.
ezúttal Kisázsiában a híres
irta le
monumentum Ancyrauiim-ot) számos más latin és görög feliratot is.
angorai emléket (a és
A
le
írt
vele
versenyz Dernschwam kevesebb szeren-
csével gyjtött. Bizonyára azért ragadta
alkalmat,
hogy
megpillantott
a követségi szállás
érthetetlen
irást
is
meg
az
istáló-falán
pontosan
le-
másolja.
Midn legességet
cpigraphiai
ezt a titokzatos
a
külön-
német
nyelv napló függelékének feliratai közé lemásolta, fölibe ezeket a latin ti'ijékoztató sorokat irta:
,Constantinopoli in pulilico diucrsorio,
quod
Ali
Basclia a
coiiditore dicitur, iibi
Domini Uratores Kegii per longum tem-
í).
Dernschwam emlékérme.
10.
A
straiibiniri csensrö.
pus hospitati fuerunt, reperimus ab
extei-Wfi
parte stahuli
ftequentes trés versiis insculpti fuerunt,
in
pariete
eirca
liteiis legihilibus
ferram
sed per Ali Bascham funditus diruta. ex cuius
Ecclesia Christiana,
ex opposito de suo nominc una cum diuersorio
i.
BusBECQ, Verancsics, Zay stb.) hosszabb ideig
alján a föld mellett, egy hossziíkás fehér követ bevésve olvasható, de
— f.
'
Sebestyén 6t.
-
Babinger,
1''r.
senki
Ein ? :
nem
in
eo loco prius
:
Konstantinápolyban,
elnevezve és a hol a királyi követ urak
elszállásolva voltak,
találtunk, a melybe a
érthet betkkel. Ezen a
helyen
az
ístáló
küls
részén, a fal
következ három sor irás
régebben
keresztény
Glosszák a konstantinápolyi nydvemléldiez. EthnooT'apliia i. h. 139. 1. schriftlichrs Ratsel. Keleti Szemle 191.'!. évi (de csak az év végén megjelent) 1—2.
:
:
Dcs Ralsels IJisung ' Sebestyén Gy. I— D. füz. 14—65. 1.
által
Fit
ruinis aliam Ecclesiam turcicam
praedicto edificauit. {Magyarul
egy )iyilvdnos szálláson, mely alapítójáról, Ali basáról van (t.
oblongum album lapidem, in quo
sed omnibus incognitis.
U. o. 14.
volt
eg}'ház
sz. 4.
1.
1.
Újabb glosszák a Konstantinápolyi rovnsirásos magyar nyelvemlékhez. Etíliw^mphiA, 1914. évi
:
MAGYAR rovásírás
A
de
állott,
basa földig lerombolta.
Ali
Romjaiból
HITRIíES
IíMLÉKUI
építtette aztán
szemben a nevérl nevezett másik
török templomot, a föntebb említett szállással egyetemben.")
Az
következ háromsoros másolat
itt
„Tale alphabetiini reperitur
még
alatt
ez a megjegyzés olvasható:
Cronica- Gothoriim Olahi Magni."
in
betk vannak
{Maf/i/urul: Ilyen
Olahos JIaqnus Góth Krónikájában.)'
A
szóbanforgó Ólai
Gothorum"
Ebbl
meg. a
magyju-
Mani
az
tehát
rovásirásos
derül
m, melynek
História de gentibun scientrionalihus cvAmü
csakugyan
fejezetében
czímii
hogy
ki,
szöveget
hasonló
az
Kómában
találhatók,
napló végén
utj
található
„De
alphai)eto
155ö-ben
jelent
köztük
felirat-másolatokat,
már az utazás befejezése után másolta
Drrnschwam
is,
rúnák
bele
az
augsburgi kéziratba.
Arra a másik állításra vonatkozólag, hogy a
felirat jól
olvasható betit senki sem értette meg.
hogy a követség magyar fpapja, Verancsics Antal, egyike
fölemlítjük,
azoknak a tudós emlék-
volt
íróknak, a kik bennünket a székelyföldi
rovásírás
használatáról
elég körülményesen tájékoztattak.
Midn
a
azt
.juttattuk
székelyföldi
vetlen
ki-
sejtel-
—
a ki
viszonyokat
köz-
münket, hogy Verancsics a
már
sorait ismertettük,
fejezésre
tapasztalatból
—
ismerte
aligha Vdlt tisztában
rovásírás
a
Most erre vonatko-
niiljenlétével
zólag egy újabb bizonyíték birto-
kába jutottunk.
Mert ha
magyar
irat
nek
nyoma
ÜHKNsuHWAM
vdlna
fel-
akkor en-
tartalmát,
okvetlenül
a
ott
helyszínén felismerte volna a
maradt
naplójában,
vagy idézett tájékoztató soraiban.
A
naplóban ugyanis tüzetesen
foglalkozik a követségi szállással.
Elmondja,
hogy a
szállás a por-
phyr-oszlopáról (a törökök dikili II.
(Schweiger
J.
müve
Konstantinápoly látképe.
li)2.
fí
—
lapjáról.
B
ía.s-áról
alatt a követséiíi
„álló
cemberli ía.í-áról „abroncsos kö"-
vérl) híres tauk hazar)-\\
a régi Forum
piacz"-on, vagyis ein
Turkische Meczith
mellé mostanság török tüzetes
ismertetés
mecset,
után
Th(H)(l(isiaiimiion
Kirchen gepavvth,
oder
gros Karvvanserai gepawt von seiner Seel
A
leirt
mecsettel
hagyományozta.) leirta,
szemben
Midn
megemlíti, hogy
in die Stal
ezt
volt.)
Végül
liayl
lelke
ein Bascha, Ali genant, építve,
(il)g(uneltter
wegen,
hot
üdvösségére
.lelleinzö, líogy
egy
nev
Ali
Meczith
-
gepaiit."
basa
szállást
s
~
{Mugi/anil:
E
Majd
a
."Mi
gestifl't."
épített
..tyúk-
naplójában
építette.)
der
vber hot
Er zw der Meczit
nagy
írja
Bascha ein
{McKjyand mecsetre
azt a
hah Ich von dnem Marmel Staiii abf/eniolt, so vnd gar woll leslich gewest." {Magyarul: aztán egy következ irást, mely az istáló falába lön beépítve és elég jól olvasSchriffl
eingemawert worden, az
itt
megemlékszik arról a görög toniphimról Ali
.leczund
is
a nekik szintén rendelkezésül bocsátott követségi szállást köríilniényesen
obgescliriebener Karvvansaray stat sol
welche obstander
a
Jiernach volgende
niawer mit
niárvángköröl lerajzoltam ható
basa
Ali
hot
..Gegen
folytatja:
így
„Daneben
volt.
temphun van
vagyis
vagy
kö''-véröl,
ízállás
a porphyr o.szlop.)
Bascha
zw
is,
melyet
vor 50 .laren ein krichischo
ainer Karvvansarai
kétszáz év niulva a niaífvar Pkav
itt
Ali basa leromboltatott:
schone
gemachti vnd von gnimltt
Gyüroy
niey ismételte
e/.t
,..\n
Kirchen gestanden
az ntalást.
autf,
(I,
wir
scin,
iiian
siclit.
a
j.)
t'entelili
l'-V
-
{Magyarul
erpawt hot, sampt der Meczith gegenvber. "
hogy
látliató,
ilivel l)an
görög templom
egy szép
állítólag
a szemben
lév
73
KONSTANTINÁPOLYI FELIRAT
A
állott,
A
:
szállás helyén ötven
leirt
Konstantinápolyban több mecset
viseli
leégett
8alamon követségi pap
képén
és
a
még ma
lebontatott.'
is
Ezért
(löl — 16"22) népszer
áll.
a
A
kutatás
útleírásának
ama
Eletében
adott.
követségi szállás
további
és mvészetet kedvel magát nagj'vezérré s a ki
fel
két mecsetet ala-
EUi-Xan néven 1865-ig
állott
már aligha mellzheti Schweiger
rajzát, a
pontosan megjelöli a porphyr-oszlopot és a követségi
(11. ábra)
s
az a tndomán.rt
,öreg Ali basa" építette, a ki eunuch létére küzdötte
DERNscewAMuál szerepl
fenn, a mikor
ezeltt
meg
az Ali nevet, Babinger Ferencz idézett tannbnányá-
szállást is
népszerségével utóbb Konstantinápoly egyik városrészének nevet pított s a
tett
mecsettel egyetemben teljesen újra fölépíttetett.)
gondosan megállapította, hogy a követségi
'At/k 'Ali pasa
éA^vel
melyet az ellenségesked Ali basa szállássá
Konstantinápoly
mel}'
lát-
szállást.
m.
A
felirat
megfeítése.
Mellékletünkön Drrsschwam naplójának azt a kinyitott részét mutatjuk be, a melynek két oldalán a felirat másolata és a hozzáirott tájékoztató latin szöveg látható.
E
XI.
sz.
Midn
végett.
facsimilénk
nekem
után készült, a melyet Habinger Ferkncz elbl) Thosisen ViLMOsnak s utóbb
ama fénykép
küldött el megfejtés
a világhirü mester felismerte, hogy lölö-iki magyar rovásírással van dolga, nemzetünk
nagy büszkeségére, örök idkre bcirta nevét a magyar tudomány történetébe is. Soha el nem múló hálánk jeléül közlöm sikeres megfejtési kísérletének facsimiléjét. (13. sz. ábra.) Így aztán nyilvánvaló sejtelmei szerint is nevek hogy csak azokat a részeket ucni szólaltatta meg, a melyek már az vagy a melyek avatag nyelvtörténeti régiségeknek bizonyultak. A bemutatott fénykéj) semmi kétséget sem hagy támadni az iránt, hogy rajta valamit nem jól láttunk meg, vagy hogy valamit a megfejtésben félreértettünk. Ugyanígy derül ki, hogy Dernschwam a megfeszített figyelemmel készített másolásban több hibát ejtett. St nyomára bukkanunk annak is, hogy a felirat készítje sem volt korhitlan ura az irásmesterség minden titkának. A másolat hibás volta kényszerít bennünket arra, hogy a szöveget irástörténeti és nyelvtörténeti
lesz.
voltak,
szempontok tígyeleml)evételével pontosan lielyreálb'tsuk a felelsségterhes mvelet pedig maga után vonja azt a másik kötelezettséget, hogy a két szöveget egymással könnyen ellenrizhet párhuzamba ;
Szóval bemutatjuk azzal az összeiiasonlító rendszerrel, a melyet Babinger közleménye számára annak idején kidolgoztam. De az eredmény ezúttal jóval tökéletesebb lesz, mert a jelenlegi megfejtésben már a bolognai szöveg régil)l) és tökéletesebb írásrendszerének imént kifejtett törvényeit is alkalmaznunk lehet. állítsuk.
Az ekként rekonstruált olvasóinknak.
Ha
csúszott
jobbra olvasandó szövegét
hogy az
megvizsgáljuk, észre kell vennünk,
akkor
halról
felirat
a 12.
sz.
ábrán mutatjuk be
a minden eddig ismert példával ellenkezleg vezetett sorok írásjegyeit figyelmesen
hiba,
ha
összevonások
ügyesen
készültek.
visszaforgatott jegyek
Ilyenkor
hogy
megesett,
kezelésébe rendszerint az
összevont jegyek
egyike-másika megtartotta hagyományos régi formáját, vagyis a jobbról balra vezetett sorok irányá-
ban történ elhelyezkedését. Ilyen balra forduló rendellenes a
2.
sor (barl)a/)(ás),
(v)ai(t),
dája igazolja, hogy a helye, mert az kezik,
hogy a
i
2.
sor
it,
a
készítje
sor
3.
jegy vonalvezetése
felirat
még
eredetileg
itet
szavában
az
összerovott
a régi, jobl)ról balra szintén
összevonható régi írásjegyeket. Ezért a szokatlan
nek
betk vannak
1.
jobbról
—
t
sor tí(zenöt), (vár)rt<<(ák),
Az
(csász)ár, a 3. sor utolsó (lóv)aZ szótagjában.
említett
h'(zenöt) pél-
jegynek azért nincs kell
men sorhoz igazodik. Ebbl az követmen irányban róttix a pompásan
balra
talán csak megtévesztésre szánt
—
sorvezetés-
hogy a kétszer elforduló szavakat rendszerint kétfélekép rótta ki. Ilyenek és a császár szavak. Hihetleg az 1. sor öt szavának t jegyét nem Dernschwam másolta
kell tulajdonítanunk,
például az
irt
—
' GiKLiTT, C. Die Baukioist Kon>
—
:
11)08. (J.
Lantzeiiberger kiad.) és 1619. (C. Fiüden kiad.) 102.
Sebestyén
:
A Magyar
Rovásírás Hiteles Emlékei,
1.
10
74
A
•<
is
I
f-
2i
s: S>
-
;?
o
S.
^
g
L
«•
~.^ t)
B.
-,?
3
?•
5
-.
o „ 3.
?r
rt
5- 2;
^í
3
F
2
fr >v(t,
&
2,
S: 9- s-
£)
2.
M/^
zr ?2
f^
3
a ^ ü V;
H -7?
§:
"^
MAGYAR KOVASIRAS
IIITRI.KB
F.MI.KKKr
XI. melléklet.
3)
Plii
L
i>)(K)BWB-5mu_.iUJ.J.i.
1
5Ú. 4'
z O '
i
s ^
A
Sebestyén
:
A Magyar
konstantr.
Rovásírás Hiteles Emlékei.
íclirat
Dernschwam-féle másolata.
i€^
I
A KONSTANTINÁPOLY 1 FELIRAT
rosszul,
hanem
a felirat készítje vétette
szó két jobbra igazodó l)alra
í
el.
A
szárát
ennek
is
mikor a következ
kivéste balról s
jegyével elkészült, pótlólag kivéste a jobbra igazodó kart
is,
az eltávolíthatatlan,
betsor zs jegyéhez. igazodó hibás kar mellé. Ezért hasonlít aztán most ez az elrontott t jegy a A felirat készítésével veszd szegény székely fogoly más tekintetben sem volt az Írásmvészei Mondanivalóját néha fogyatékos megfigyeléssel lejegyzett tájnyelvi sajátságok
gyakorlott mestere.
/Cyí^.^^
/a^—^
.^^.L^U^
,^^,U.^^
scJ^<X^
dUzyí
/ke.
3
^^^jt(U)jL
í^C
)t/ )S
iu\^í^
Xc-x^
l:!.
tarkítják. Ilyenek az öczáz
maga nevét
^zco^^i/t
(ötszáz),
Thoiiiscii megfejtési kísérlete.
eazl
(ezt).
(két esztendeig), vall (volt) és az inét (innét).
a
vrjra.ní)s2r
i íx-irma/l
is
Kedei, vagy Kedeji Székely
Bila)i
Barlabás
Mindezt pedig az
Tamásnak
(Bélai
Barnabás),
a Keteji Székel
kellett volna
helyesen
M
Tamás
esztendejik irta,
nagyobb jelentsége vau annak, hogy a szöveget nem ért másoló Tájékozatlanságának tulajdonítható, hogy a szavakat elválasztó pon-
Felirattani szempontból jóval
munkája sem
lehetett tökéletes.
kinek
irnia.
10*
A
76
MAOYAK ROVÁSIRÁö HITKLELKS RMIiÉKRr
ennek következtében több szót tévesen egybeírt. Például irtákeszt, királyöl, Ez az oka továbbá annak is, hogy az írásjelek ajjróbb vonalkáinak, nyiilványaínak másolásában mulasztást követett el. Az így ejtett hibák miatt különösen a sokvonalú cs és 2 jegyek szenvedtek sokat. Viszont arra is van példa, hogy az egyszer jól meg-
nem
tokát
meg
figyelte
s
ilvalinem, irtaenet, üeltbé, szádóval.
figyelt
apróbb részletet
jában az összevont
szt.
ni (innét) szavának
ott is
alkalmazza, a hol felesleges. így az
jegy apró nyúlványa az
sor végén
1.
sor eszt{ei\d)
1.
található
(ít
t
=
itt)
és ászt
szótag-
.jegyen és a 3. sor
jegyén oly zavarólag hat, hogy a végérvényes megfejtést megakadályozza.
t
Onsifinímcpoft mj»ifftcp duLctjaw jiicrljli COfufihn ílutfur.
^ft-
pr
/fíferafotTs
'Pciji-fta
d
fcti^iwi irmj>íii Ci0[yi(af,
juttnnt, rcptritnuf aírxhrtvri fmrfr stafuíi ntjxtnríi- nrcft títrnm pfiínímtn ní^um fajiíían.mí^nc^ít-^-ulTS
HítstU mscu[i>CíJtHrHuf Ukn*
írfi
sfii ot^mií'iís <•*
fr^iíííÁa
c0MÍhf,Ji4flníy\o leto pruis iccícsia CinílinnHjfrnJ^-r
J[t i((Jc9am ^ntíífuf (LtfOa ,rx
^imcdni
oc cfftostfc
cfc
emu minu
mív hÍv í>ím ck
aíiá árchö/u
aiurr-mi-tc jnH/io
ttáijtCfUHÍ
ínfejfpSfiMuift rrt>mhir ni C^jtmicfi Cjof^omm día^t
m
jHf^^
14.
.\z
A
piaijai másolat.
apró vonalkákkal kissé könnyelmcíii bánó másoló
az
1.
sor
végén
egy szót
csaknem a
felismerhetetlenségig eltorzított. Csak a török szultánok udvarában gyakran megforduló s néha el külföldi követek lehet. Aiiide
mondana
sorsából következtetve
sem tekinthet végérvényes
ez
ellent
tudtuk
kitalálni,
hogy ez az
megállapításnak.
Hiszen
annak, ha valaki ugyanannyi ötletességgel a ..járatták
utolsó
az ct"
eltti szó
említett
is
zárt
„járattál-"
körülmény sem
jegyeit úgy rekonstruálná,
hogy „Dárafták
itt'-tít, vagy Jratták eszf-et jelentene. Végül megemlítjük, hogy a feliratot készít Kedeji Székel Tamás udvarhely-széki illetségét jelz elnevét már aligha Dernschwam vétette el. A d jegyet maga Székel T.\mAs is /-nek írhatta,
hiszen az
örzáz,
készítje aligha
észt. vr)lt
Bilaji (Hélai).
esztendejik,
iskolázott írástudó.
Székel szók írása
eléggé
igazol.ja,
hogy a
felirat
A
77
KONSTANTISAPOLVI FELIRAT
TV.
A
prágai és wolfenbütteli másolat.
Föntelil) már inegenilítettiik. hogy Dernschwam keleti utazásának aiigsburgi naplói niásulatlian megvannak Prágában és Wolfenbiittelbeii. A prágai cseh királyi múzeum könyvtárának jjéldánya 297
nagy
fulio lapra
terjed XVII. századi eredeti fehér
Relatio Itinerafionis Constanfinopolil{anae)
ifí^ií,
et
ntCéHfni^í, 'fii fitt
brkötés
Ttircica (így
rtf
!)
;
papirkézirat. Czínie
köm^^ári
jegj'e
:
:
Tebeschwam
Listu
XV.
a.
(így!):
342.
/ficpfh^uifc/e/iéOi^-
g F- Xf í^?f í^ft CJfF FtIXC W^V xr^í^M^ XN4ftCM OrXFCMV^ tM35FCBrxCI>PI^«
/^/é^ a/h/iMÓe/nni rehcrirMx
mí'nymc^ *-jvmoru
9U/tt tnd^fi
L
ki.
augsburgi Ftigger-lcvéltár németnyelv eredeti példányának e régi másolata bennünket azért
érdekel, mert belle
lév irat
nemcsak Dernschwam
iitinaplójának
föliratmásolatokkal és köztük a 273, b. levélen
másolatának elhelyezkedésével
A
prágai
kézirat
is
rovásirásos
bemutatjuk tetemesen kisebbített
h
szövegével,
teljes
lév
konstantinápolyi
hanem
a
rovásirásos
függelékében
magyar
fel-
pontosan megismertet.
oldalát
lefényképeztettük
lenyomatát. így kívánunk
s
e
fénykép
ulán
módot nyújtani
14.
arra,
sz.
hogj'
ábránkon a
másod-
78
MAGYAR RnvÁSIRis
A
kézbl
vett
ismeret
ismét iiiesfrlplö
i's
inMkiil
HITRI.RS
kes/.itett
EMI.ÉKF.I
értéke
iiiásoiiit
felöl
iiiiiulenki
közvetlenül
tájékozódni tudjon. Az crerleti napfényre jötte óta a másolatnak esak könyvészeti értéke van;deífirv' is
jelentékeny bizonyítéka marad annak, ho^y a szövej^ meifértése nélkül méi? Dernschwam tiszta
cléfí
som
kéziratát
S2
bett
katalógusainak
Heinemann 0. igazgató
is.
Augusteischen Handschriften. másolatot; a
pedig
lapcm
:2l'4
III.)
sor Lnstló szavából
1.
els
wolfenbütteli berezegi könyvtár két másolata
megjelent YI.
18!KS-ban
kötete
levélre
hogy a 308 8-rét
terjed
eme régebbi példánya után
h
lapjának fénykép után készült
másolatát a 15.
kiha^^ta a
jegyet jelz vonáskát.
t
a 410. lai)on ismerteti a 365 8-rét
mcgeniliti,
wolfenbütteli másolat a köuA^vtár 84.").
nuVsoló u,iryanis az
nyomán érdekldtünk a
KiBPRRT idézett közleménye iránt
A
lehetett hibátlanul lemásolni.
az alatta összevont itvalínem szövegrészbl kihagyta az
s
levélre
készült.
A
(II.
Abtheilung. Die
terjed XVI. XVII.
századi
századi másik
régebbi másolat
rovásirásos
ábrán mutatjuk be olvasóinkiuik.
sz.
nyomban elárulja, hogy az augsburgi eredetinek közclkorú másoA rovásirásos rész a prágainál gondosabb de a kényes, minden parányi toldás, vagy elhagyás iránt érzékeny szöveg másolatába itt is becsúszott néhány ftílesleges és egy értelemzavaró vonalacska. Az 1. sor els ezer szavának z jegyét Dernschwam fogyatékosan, r jegyét pedig egy vízszintes vonallal megtoldva másolta le. A wolfenbütteli kézirat másolója mindkét jegyet megAz ügyes
kanczellista-irás
latával van dolgunk.
még egy-egy
toldotta
Az
alakította.
s
1.
;
vízszintes
amikor utólag a harmadikat
„Keteji Székel
az
s
belemásolta,
is
Tamás" nevében a második
észrevette, a ,/-hez liozzáadta a
nem ^vé, hanem
nélkül a j
vonallal
felismerhetetlenné vált
így
sor harmadik szavának, a tizenöt-wek z jegyét
f,
nem
vonalat
a
elbb csak ferdén,
jegyet
r
egészen
,j-vé
két ferde vonallal jelezte,
haiieni
függlegesen
húzta.
jegy helyére j jegyet másolt, mikor pedig a tévedést vonását. Tgj' aztán a feleslegessé vált vonal kivakarása l
jellemz
a jeggyé lett s a nevet Kaji-n&k kell olvasni.
Inie, az egymástól függetlenül készült két másolat teljes mértékben igazolja azt a föltevésünkcti hogy Dernschwam másolatának epigraphiai hibái sem a felirat készítjétl származnak. Dernschwam hangsúlyozza ugyan, hogy a felirat beti olvashatók voltak de mivel a betket nem ismerte, leniáso;
lásukt)an ép úgy hibákat ejtett,
kéziratának olvasható, de
mint a hogy a késbbi másolók sem
meg nem
tudták
hibátlanul
leirni
az ö
kell
meg-
értett titokzatos betit.
V.
Történeti vonatkozások.
A
konstantinápolyi
rovásirásos
emlék tartalmáuál
fogva
történelmi
okmány.
vizsgálnunk értékét, mely mvelettel szorosan összefügg annak m(!gállapítása
kedik
el
is,
Ezért
hogy miként helyez-
a vele szomszédos történi^lmi adalékok között.
Az 1515-ös évszám kíséretében fölmerül két magyar lU'V egyike, a Bélai Haruabási-. iiy(uuban eligazít bennünket. Viseljérl tudjuk, hogy Ulászló magyar király törökországi követe volt, a ki Bajazid szultánhoz indult, de mire K(uistantiuáj)olyba érkezett, már fia, az apagyilkos l. Szelim ült a trónon. Ez a ,rettenetes"-nek mondott szultán uralkodását 1512 április 'J5-én kezdte meg s trónralépte után öt unokaöcscsét és két testvérét is eltette Iái) alól. Mivel 8zelimnek érdekében állott, hogy a történtekrl nyugaton minél késbben értesüljenek, a magyar követséget egyszeren fogva tartotta. Ez az oka, hogy a következ évben lijabb követség ment, melyben Czobor Márton vezetésével Petánczi Félix és
Zoltai János
továbbra
is
Midn kozott.
vett
részt.
Szelim
a magyar követek sorsa
A pápai udvar 1516-ban már
Barnabás
kétéves
végén
Írja
i'/A
Drinápolyban
ezeket
fogadta.
Béláit
cs
társait
azonban
a követségi szálláson vesztegeltette. nyilvánvalóvá tudta, a
mond. X. magyar királynak
Leh
fogságáról
Ulászló
:
mit |)á|)a
lett,
a
nyugaton
rovásirásos
ugyanis
rajta felirat
niimlcn a
udvar
Flóreuczbl január 27-én
„ITilöttébb buzdítalak s liiti'drc és
nu'gbotrán-
követséget vezet Bélai kelt
levele
lelkiismeretedre nyoma-
semminem békét, vagy fegyverszünetet ne köss. Mindazonáltal nen) hogy követeléseiket már most elvesd és visszautasítsd, hanem inkál)b tartsd ket szóval s az idt ren)énykeltéssel húzd ki addig miként azok cselekedtek veled, a kik hozzájidv miMiesztett követedet két évig nem bocsátották vissza a míg megtudhatod azt, a mit nekünk a kcrcsz-
tékkal kérlek, hogy a törökkel azt kérem,
—
—
,
tyén fejedelmek feleltek,
Szelim
szultán
a
a
elj<árása
mi hogj' mielbb megtörténjék, minden igyekezetemmel rajta leszek".' késbbi követeket szintén élénken foglalkoztatta. Ennek nyoma meg-
található ScHEPPEK CoRNEi.iüs anui jelentésében
dinánd
király
beszámol
Nyiltan
elé.
79
KONSTANTINÁPOLYI TELIKAT
A
melyet 1534
is,
2-án terjesztett Prágában
aiig.
aggodalmakról,
azokról az
megtudta, hogy a Perzsiába készül Szolimán szultán atjja (Szelim)
még
Berley (Bélai) Barnabást
A és
magával
is
— 1573).
a ki két ízben
midn
Dernschwammal, továbbá 1567— 6ö-ban.
Memória rcrum
kezdett
(1506)
megemlékszik
többször
sülése alapján
Ulászló magyar király követét,
II.
nyoma maradt. Veraxcsics Antal (1553— 57-ig Zayval. Busbecqkel
békét
drinápolyi
a
eldjérl. Bélai
—
a
így
Belay
kil)ocsátá
térvín,
Borbást.
Lajos születésével
II.
évkönyvében az 1516. esztendnél bejegyezte, hogy Szelim
czíiiiü
Az
Magyarország követe Belay Borobás.
az
olt volt vele
közvetlen érte-
megkötötte),
Barnabásról.
török császár meghódította Egyiptomot, Zsidóországot és Szerecsenórszágot. tatja
midn
is
volt konstantinápolyi követ
is
Fer-
1.
érzett,
hurczolta.'-'
eseménynek természetesen a történelmi forrásokban
híres
érsek (1504
Perzsiába
melyeket akkor
a
esztendben
1518.
A
Szelim
foly-
ineg-
minden veszedelmet megmonda az
kijüve, és
nuigyaroknak, ki rajtok következend vóna terek miatt. "^
—
császár
hadban
„Mely a
hadbiil
Lándorfehérvár (Belgrád)
elveszésének
okáról szóló történeti följegyzésekben szintén utal Bélai követségére. Szerinte Szelim azért hurczolta
magával a szomszédos világrészekbe is, ,hogy csak látná az ö hatalmasságát és szántalau népét, kit oztán meg tudna az urának és az országbéli nagy uraknak beszéleni." Viszont Bélai „az oda népek
való
magyar
eltt
mondatott
királjTiak
és
vagy
hivattatott,
ráezokat magyar módra öltöztetvén és magyar m(')dra
zászlókat
öhozzája hallgatna és segétségeül mellé jütt vóna, hogy ezzel inkább a mint meg-es hajtotta
totta V()na,
Belay Borbást eressze,
kának
ne
el
mert
iffiú
királyhoz két
f
választ
királytúl adót".
A
vót.
megnjítanája az
jüvend
hogy
;
követeket
császár
törek
nehezen
,nagy
vévén
követik, Belay, ottben vóna
és
hallván
nem
a
vót az
követséget, és
Legatum iuum ad puod
scire possis,
Lipcse, 1853. 476.
potiiis,
(a török
se profectum anle ut celeiiter 1.)
\'.
ö.
Petri Bembi epistolarum
fiat,
Pray
id
peto, ut
verba des, tempusque inteiposita spe teras,
ut eis
:
non admiserunt, operám adhibcbo, etc.
biennium
oninein
követeknek) mind orrokat
eorum p
duni, quid niihi a
(Szalay
Epistolae procertfm regni Hungáriáé. Pais
László I.
cliiistianis :
(1490
mojimi nomine seriptorum
Leonis decimi pontificis
meg-
nem akartak
ugyan
induciarum genere cuni Tiircis conjuiigas. Quamquaiii quidani non sed
török
országiul és
eresztette vóna,
Suiiimopere te hoitor, abs tenue pio tua leligione et pietate vehementer quaeso, ne
rejicias,
jüvend
iu'ökké az
kéret
és ott
alá,
.
.
és
választja ö es az
kik által ö-es az atyjá-
ottan Budán rizet alá, aztán küldik Tata immár néhány esztendeje múlt vót el, hogy hamis halálhír érkezett, „nem nézvén azt-es,
elször
.
liiiiia.
iiiiiid
vót
Béláit és társait) haza
i.
vóna,
mcgliallott
ket". Mikor pedig a török császán-ól az vén Bornemyszsza
tartották vót
.
a
királyok kzett, kíván
(t.
neki semmi választ tenni, hanem vetik
atque
de miért a halál az ö szándé-
;
hogy örök békesség lenne
és
nuigyari
várába az vén Bornemyszsza János rizeti
.
megvárja, és ha
adó fell
az
királytúl
békokövetnek menesztett Bélai távolléte idején (1516) fiára, Lajos királyra, ki igön iffiú és tudatlan
a
midn
Kit
magyar urak
kevély
búsulván azon-es, hogy az
.
niagyari
emberét követségben, kiket csauszoknak szoktak
békességet
császárok kzett és
„
haj-
érhette vót".*
értesít arról,
még ugyan gyermek
vót,
'
király-es
magához
Ulászló király „és száll az ország gondja a
11.
hogy az
országokat
az
bosznaiakat,
niagyari
az Kuzul basára hadakozzék, és Belayt jó válaszszal haza
adni, hát
nem
ezt
vót,
Ugyancsak Verascsics
val való
a
hogy a
Ezönközbeu pedig vót az császár ez szándékba, hogy
.
kedig nem, tahát a hadakozást Magyarországra fordítsa
iiol
elejit vette
meghalt
.
.
hanem
ereszsze,
meg akarandja
király az adót
vót
embert,
hatezer
íratván,
te
libri
nuni'
respiias
t'ecerunt qui
tecuni
regibus lespondebitur,
Magyarország
— 1531).
pacis aut
ulln
iára
történele.
III.
köt.
Posonii, 18U6. Prag. IIU.
sexdecim.
Basileae,
1535. Lib,
XI. pag. 275. '
Cornelio
„Subiun.\it ideni Siesita (i.
(i.
e.
Suleiman
I.).
Schepper) ad e.xpedicionem Persieain
e.
:
Cassumbassam de ducendo
Verba babita
inter
sic se nescire
quid e.xindc sequeretur. CJuo
Aiazbassam
et
Cornelius et recogitans qualiter Selymus huius páter secum duxi.sset Berley Barlatias oratorem disiai
ad eadeiu expeditionem
:
valde metuebat.
(Gévay
:
JJrkunden
und
Actensliicke
zur
audito
valde
Hungáriáé
Bánd.
Gesandtschaften
Vkrancsks Anial
«
Ü.
0.
124.
Vla-
ím XVI. und XVII. Jahriiunderte. Aus Archíven und Bibliotheken. König Ferdinánd I. an Sultan Suleiman I. 1532 1536. Wien, 1838. Bericht
—
C. D. Schepper's, 53.) '
timuit
Geschichte der Verhdltnissc
zwischen Österreich, Ungern und der Pforte
Zweiter
regis
összes munkái,
II.
küt.
(Monunicnta Hungáriáé Hislorica.
írók,
III.
köt) 14
1.
80
MAÍiVAR ROVÁBIRÁB HITELES EMLÉKEI
A
fölöket eliiietéltetveii, király
és
iiélköl
liiri
urak
;iz
nélköl.
liiri
niegtagolván
olyaii
és nititván a
Fejirvár alá bocsátják, kiket onnét .Szendrrc kcscrtetnek alá.''
Duna
Mivel Vrrancsics tudja, hogy Szelim, (a ki 1-520
Lándorfejérvár elestét (1521 ang.
hogy „Belay Borbást Zoffia várasátúl az
.Sznlejmánról,
hunyt
21-én
szept.
utbul
nem
már
el)
érte
kényszerbl mondja
látszik pusztán idszámítási
úgy
29.).
elereszti
hagyja
azt
és
mec;
utódjáról,
neki
hogy
:
megmondja urának, magyari királynak, hogy reája menne. Es minden hadát neki megmutatván, atyja meghagyja neki hogy megmondja urának, mineinö haddal menne reája, és meg akarja az kissebhségét téríteni, és ha békességet nem akart vele tartani, tartoznék követi hosszúját és az :
még
hadakozáshoz. Jóllehet az császár indulatját Konstancinápolybúl hirré tötte vót, de
midn
annakelötte Belay királymik
ömaga
oztán
nraknak még
az
és
megjutott, mindön készöletét és szándékát
császárnak nyilváltbaii megbeszélötte vót, hogy a szándéldia vóuji, hogy elször Fejtirvárát és Sabáczot
megvenníje, azután az egész országot
mve:
nagy
kiadott
idben (1519-ben)
a
el
akarná rontani'"
magyarok másik
a
IsTvÁNKi M1KLÓ8,
jeles
kit
meghalván, júliusban
mindkét uralkodó
lapsziM
(a
beszéli
el:
19-én),
jiilius
s/.ei-int
..Ez
turnu szeverini i)arancsnok volt, mely város Havasalföld határán a Dunaparton
mely helyen a még Traján császár
méltó híd maradványai
által épített csodálatra
midn
esett,
;
monda: hogy addig fegyver-
azt
volt,
min
láthatók
atyját Bajazetet gonoszid megöleté
.Szelim
szülegyilkos hadat kezdett. Es a mint igaz
ellen
Ui22-ben
mint mondánk, az elbbi években Flászló Hajazethez
Konstantinápolyba jövetele azon idben
s testvérei
Kölnben
1(315)
már ids Bélai Barabás^
Lajoshoz visszatért. fekszik,
—
VI. fejezetében ezeket a dolgokat
békekötés végett küldött,
az
(1535
történetirója
régi
História de rebus ungarieia
A tábort fogja tehát követni kérend a fegyverszünet. Gyzelmet nyervén sem akart azt engedni addig, míg két szultánt le nem gyzött, kiket megölvén, Egyiptomot, Szíriát is birodalmához mimlig magával horda; s végre azon csatolta. Mely harczok s gyzelmekben öt (Béláit) csaknem szünetrl nem alkudozhat, míg nem
s
majd
a
harcz
nevezetes csatában
jelen
is
a
mclvlx-n a
;
többi keresztény fejedelmek
Memphist bevette
melylyel
volt,
Azután csaknem ,két év múlva, mely engedvén, visszabocsátá
véget
ér.
kitl
meg,
mutatja
hogy a harcz
látja,
t
mindig
magyarokon
kívül a
id
alatt
nyolcz
látá.
vflruc/.eick.
egyedül
benfoglaltatnak;
is
manielukokat
a
s
szívesen
lengyel
a
végkép legyzte. a császár s
király,
rhodus-lovagokat
a
fegyverszünetet
évi
véve
kik ellen
ki,
már akkor világosan harczra készült. De mieltt azt megindíthatta volna, azon évben, melyben Barabást elbocsátá, ennek eljövetele után félévvel pestisbe esett s az orvosok segélyének daczára meghalt; az Istennek oly ítéletével, hogy nolia a haszoufalaii uialionied eretnekséget követte, ugyanazon helyen, hcd kevés évvel
ságának büntetését
ellen
aty.ja
most
fegyvert fogott,
hüni'isen
gonosz-
nieghalván,
vette.
„Barabás azután a Lajos udvarában, mint jeles s mimleidii eltt kedves ember végzé életét s eltöltött, egészen isnu'retlen török udvarról, a mamelidvok vagy
a furaknak sokat beszélt az addig
cserkeszek (mindkét néven aligha nevezetlek) ügyei általi
'
U. o. 12-4—5.
1.
=
U. o.
126—7.
1.
'
Eiusdem
aniii
(i.
e.
ITilS) aotate. iani
Pajazetem induciaiuin coniponeiidariiin (1!).
Jiil.)
sitiim,
s
erkölcseirl
az
s
egyiptomi
ad I,udovi<Mim rcversiis
pracfectiis,
esse dicuntur
quo
in
caiisa
Erat
is
Uarníibas
adulta, luissuni
líssi'
Rclaiiit,.
fiiiciu
ambobus
docuiiuus,
sup("ri(iiil)iis
aiiiiis
Sdueiini oppidi, qiuid est ad Daind)iuiii
in
tnna inclinaret. Sequeretur
ver
aduentus Coiistant'nopolim
in
illiid
tenipus,
quo
Selyiniis
ct nufas occupauciat, ac adver.sus fiatres ])arricidale
ij^itur
Syriam
iniperio suo adje('isset
postrcnio memoiabili etiam intcrneoionc delevit induciis rcmisit
hendebantur;
:
ilb
illuni
jjuifnac intcrfuit,
in
niorbum
doncc
incidit, ct
domitis
terc
cum
Imnorifire
ac
laute
l'annonios, Venoti, Ivex Poloniae, Caesar
sídis exceptis cquitilius Rliodiis, in
p estilentcm
voluit
patrc
Pajazete nefas e
bellum gereuduni susceperat.
quos
iani
tum
ncc qnic(inani
liaiid
anno
prolicicntilius
et
quonam
interfectis
oninibus illum
qua Memphim uibem expui;mavit,
Doindc' scptennio feie c.xacto,
in quil)us piaeter
dimitt(M-e
Quibiis in bellis et i)nieliis
infcrre potnisset, niense Septcnd)ri cins anni, diniidio niniinini Ciuili
Montanac
,sc
belli
for-
castra ct tuni deniiun dijudicante Marté coffnituruni, a ([uonam illae petendae forent.
etiam victoria, nequaquam tamen et
iiiciise Jidi
Valachiac
fiiiihiis
Et initio sane se prins de concedendis induciis deliberare non posso respondeiat, quani vidoiet,
.Aejcyptuni
Vladislao ad
al)
i'iincipilnis doiiinitiiis,
illis
loco pontis a Trajano impciatorc admirabili í)peie coiistructi vcstii;ia (puiodani adliuc siiper-
in<-idciat(pie eius
;
est.
medio sublato, impérium per scelus
Párta
földnek a Nilus
termékenyítésérl, mit a Dunánál nagyobbnak lenni vagy több ágakban a tengerbefolyni tagadott."*
atqiie
seinpcr
circnnitulit
adeo Mammalucorum
lialiitum
raeterl(|ue
duobus Sulthanis,
socuni
ronccssis
principes
:
ct
nomen
octonnallbus
Cluistiani
coinprc-
obscure Ijellum nioliebatnr. Sed pniis(|iuim iUnd post diniissnni Barttalani, in oppido Tlnariae niedieis
cxtinctns est;
tali
Dci
Optiini Maxinii
A KONSTANTINÁPOLYI
81
FELIRAT
A jeles férfiií korábbi éveirl a magyar törvények záradékában találunk néhány adatot Az 1504. é\ihen már Szörényi bán Gerlisthyei Jakab társaságában s az 1514. é\iben tehát ;ávollétében már Szapolyai Jánossal osztja meg ezt a méltóságot.^ St arra is van adatunk, hogy a
—
—
Szelimhez menesztett követség eltt szintén
teljesített
egy lö07 július 15-én Budán kelt levelében
király
moldvai vajdához küldött
két követét,
támogatásban és ellátásban
Noha
névszerint
természet
hasonló a
utasítja
Korlátköi
megbízatást.
székelyeket,
Osv.úDot
és
hogy
útközben
BARSABÁst
Bélai
Ulászló
így
Bogdán vak
III.
részesítsék."^
az öttagú követség
vezetjérl elég körülményesen tájékoztatva vagyunk,
szintén megnevezett Keteji vag}- inkább Kedeji Székely TAMAsróI, a
kiben
a
pedig
a
feliratban
készítjét
felirat
semmi adattal sem rendelkezünk. A feliratos emlék keletkezésére vonatkozólag azonban e férfiú nevébl és elnevébl igen fontos következtetés vonható. A Székely családnév igazolja, hogy abbiil az erdélyi székely nemzetbl való volt. mely a rovásírást ismerte. Ugyanígy
kell felisnierniink.
erdélyi
eredetérl tanúskodik az illetségét vagy
székelyföldi (iidvarhelyvármegyei) Kis-Kedct és
két kis
elfliigott
falut,
származását jelz
XagyKedét
kell
Keteji
elönév,
mely mögött a
keresnünk. Azt a fehér-nyikómelléki
a melynek közelében másfélszáz esztend niulva
az
templom rovás-
enlakai
irásos felirata keletkezett.
iudioio, ut quan(|aiii Ikhiki vaiiae ol
nefariis arniis i-ontlixisset, ibidfin
Barnnbna
in
I.iidriuici
ceribus aiilae de Turcanuii
mnribns,
aiitea
qiii
narrare solebat et
mari
;
mi.sceri,
Corpus
eiaiit
Maninialiicurinii nbsciiriore.-i
scii
super.stitioiiisqiie e.ssef, .-;celeris
('irca.ssoruni
aiit
latinri
ffratiis
(iitroqiic
aluei>,
quo loro
ouiii
vitám transegit, multaque
eniiii
noniine
juris
hungarici.
1K67— 1871. I. köt. 1U4. I.) Magyar törvénytár 1000 — ISiJö.
Millenniumi
atqiie
quam Danubium
kiadás,
ei et
p. 87.
I.
talibu.s
alii.s
ostiis decurrare,
A magyar
kötet
szöveget
(1000
— 1.526)
690. és 740. lap. '
Székely oklevillár,
y^tiesljen
:
A Magyar
III.
köt. Koloz.svirt,
Rovásírás Hiteles Emlékei.
1890. 163.
Pro-
rebus et
appellabantiir)
et Nili increnientis,
pluribusque
constanter negabaf. {Hist. de rehus ungark-is. Coloniac Afrrippinae, 1622 2° ford. Debreczeii,
parte pancos ante annos
meritas pnenas daret.
foecimditateqiie .Vegyptii soli
queni qiiidein Daimbio maioreni esse,
ViDOvicn Gyöbov '
stirpi.s
aula deinde miiltis aniiis daru.-;, onimhusqiie
at(|iic
apud eos
Mahoiiictane
rcpente mnrien.* inipietatis et
1.
XI
ÖTÖDIK FEJEZET.
SZAMOSKÖZY ISTVÁN ROVÁSIRÁSOS EMLÉKEI. I.
A
B0C8KAY vógreiifleletp kétezer forintot
mveinek
könyv
flórenczi rovásírásos
hire.
a kolozsvári
biztosított
jövedelméliöl
coiiveiit
Szamosközy
—
„melyeknek kinyomatására, hogy szorgalmatos gondjuk legyen, lelkükre kötöttük a testamentomosoknak és az istennek széki eleiben udvari történetíró
idézzük
kiadására, nyomatékkal meglia.i;yva
ket
SzAMosKözYt
érette, hogyha abban híven és szorgalmasan meghagyta hivatalában, st Gyula-Fehérvárott
nemesi kúriát
is
ajándékozott neki
—
el
:
nem
Utóda, Rákóczy Zsigmond,
járnak".
Magyar-Gáldon pedig egy vidéki
uri házat,
„a hazai történet megírása körül tanúsított fényes tehetségeinek
jutalmául".
A müvek mégis .kéziratl)an maradtak s a Nagy történeti mve és sok történeti
tudós történetíró emlékét feljegyzése,
fátyola.
verse és históriás éneke csak újabban került nyilvánosság
néhány elé.
is
egészen elfedte a feledés
történeti tárgyú
latin és
magyar
SzuiÁcyi Sándoró és Szádeczky Lajosó
hogy a névtelenül kallódó értékes maradványokat vissza tudták bels okok alapján az szerz dicsségének hódítani.' Magyarország keleti feléuek, a régi Dácziának Életél)en csak egy müve látott napvilágot. E Strphanus feliratos emlékeit ismerteti pontos történeti és helyrajzi tájékoztatások kíséretében. Czíme ad generosum et Zamosios: Analerta lapidum vetustorimi et nonnullornm in Dacia aidiquitahim az
érdem,
elfeledett
m
:
;
illustrem
Dominum
Volkqanoum
Regni
Kovacrocium,
apud Laurentium Pasquatiim, 1593.
A
8-rét
kis
Transsyluaniae
jiáduai kiadást
Cancellarium
1598-ban Lazius
summum Fatavii mvének fíiggeléke
gyanánt követte a Frankfurti 2-rét kiadás.
E mvel
kapcsolatban
ismeretessé, hogy SzAMosKözvt (a ki latin
lett
küldötte a paduai
szokott jegyezni) Kovacsóczy Farkas erdélyi kanezellár
Ez a küldetés 1591-ben kezddött
SÁNDORral Olaszországba.
Rómát, Flórenczet, Velenczét
Ha
tehát tndjuk azt,
s
s
1593-ban
levelei
ért véget.
Zamosius nevet
alá
egyetemen
tanuló
Sombory
Közben meglátogatták
az összes jelentékenyebb fels-olaszországi városokat.
hogy olaszországi
útja eltt Özamosközy
már ismerte az
erdélyi viszonyokat
hogy Flórenczben személyesen is megfordulhatott a Laurenzianának nevezett nagyherczcgi könyvtárban, akkor könnyebben megértjük a páduai kiadvány anui nevezetes helyét, mely a székelyek s
rovásírására vonatkozik.
A
rendkívül értékes és érdekes
följegyzésbl
eddig csak
hibásan fordított
szemelvények voltak forgalomba hozva. Ezért idézzük most egész terjedelmében „Superest apud hos in Transyluania, genus quoddam vernaculum scribendi, :
7.[>z^-'-0"('óvot';
Európám '
eorum
Scythis,
illatúm retinetur.
SziLÁovI SAndok:
2S., ;i9. köt.) Biidajji'st,
Budapcüt, 1880.
—
(Századok, 1800. évi
quod ab iam inde per multa secula posteritati traditum, ac ab Oriente in Sicut autem linguarum dissimilitudine Asiatici ab Europeis herci-
Szamosközi
Í877.
—
mnnkái.
lörténeli
Továbbá
11.
u.
;
foly.
211
225. és
;U0— 341.
I— III.
köt.
(Magyar Történelmi
Einli'kok.
II.
oszt. írók, 21.,
Szamoshiizy történeti maradványai, (Három póllékkal. U.
Dz. S/Adkozky Lajos: Szamosközy I.)
magyar
históriás éneke az
1610
iki
Kcnáy-félc
o. 30.
köt.)
összcefkiivésröl.
SZAMOSKÖZY
scuntur,
ita
Nam cum
forma per omnia dissident.
scribendique
literarum notis
et
83
BOVÁSIRÁSOg EMLÉKEI
ISTVÁN"
Európáéi
dextrorsum elementorum figurás ducant, Asiatici sinistrorsus suas pingunt, xaoy.'.vílovis^.i Ex his duabus scribendi formis ceterae etiam in totó rbe vt originem habent, ita et motus qualitatem alterutram sequuntur. Sola Siculorum scriptura noluit eas leges imitari. Ea enim non vltro citroque, vti Graeca et Hebraea, sed initium a summo faciens, horsum se capessit, literis deorsum tendentibus, ac tam subtili complexione implicatis, ut paucissimis multa absoluatur sententia. Itaque non scriptorio semper atramento, sed particulis oblongis fustellisque in quadrum
cum
'íOfpa'fía^
Quod genus
veluti stylo literas confertim haerentes insculpunt.
cuspide
dolatis, cultelli
iisdem priscarum literarum notis hucusque temporis penes
EffA'j-
remansit. Talis
illos
exemplar perquam vetustum integro volumine in Bibliotheca Magni Ducis Hetruriae, Flosane et incognitis Europae literarum notis, charta libris non est opistographa, sed aduersa tantum parte conscripta verum ita ob subtilitatem papyri tralucent omnes literae, vt auersa quoque parte non ninus quam aduersa légi pariter queant. Non e lineis chartis, quales hodie in vsu, sed Nilotica papyro volumen constat, nec calamo est exaratum sed typo impressum, vbi versuum TJio'.^fia'.- dependulae, singularibus lineis, per quaelibet interstitia insertis, inter sese distinguantur. Nec ver ipsi tantum characteres, sed totus etiam codex multam vetustatem omnibus argumentis pre se fért. Vt iam desimant gloriari Európáéi de sua cassiterographia ^ nuperrime inuenta, cum hic liber ante multa secula impressus literis huic orbi incognitis, Scythas eius rei authores manifeste proclamet/ typi
rentiae hodie extat, mirandis
:
i. :» székelyeknél] Erdélyben vaknii hazai írásmód, melyrl |t. seiktl, a szkitháktól már századokkal elbl) származott át rájuk, az utódokra és
(Magi/arnl: „Fcniiniarafit czcknól azt tartják, hoiry
Keletrl
hozatott
európaiaktól,
De
Európába.
nyelvük
valamint az ázsiaiak
ép úgy Írásjeleik és írásmódjuk
másfélesége
által is kiilönböziiek az
míg az európaiak jobbfelé
teljesen eltér ezekétl. Mert
is
vezetik az írásjeleket, az ázsiaiak balfelé rajzolják a magukét, ráknuklra haladva,
E
v.nf<-/.iví«ovríc.
két írás-
mód közül az egyiket követik származásuk szerint a többiek is az egész világon. Csak a székelyek irása nem akarja ezen rendszereket utánozni. Ez ugyanis sem az egyik, sem a másik oldalról nem kezddik mint a görögöké és zsidóké, Jianem felülrl kezddve lialad lefelé igazodó betkkel és oly ügye összevonásokba szövdve, hogy igen kevéssel sok tartalmat fejez ki. Ennek következtében nem is mindig tintával Írják, hanem liossziikás fadarabkákra és négyszögletesre faragott pálezáeskákra késifl^'yto-jpa-p'.r hegj'gyel stylus gyanánt róják fel a szorosan sorakozó betket. A rovásírásnak ez a fajtája, amaz si Írásjelekkel együtt, napjainkig fenmaradt náhdí. Ezen írásmódnak egész
—
—
men
kötetre
nagyon régi példája maradt fenn máig Etruría nagyherezegének könyvtárában, Flórenczismeretlen írásjelekkel; a könyv lapjai nincsenek szerint mindkét oldalon, hanem csak az egyiken beirva, miért a papír finomsága következ-
ben, valóban csodálatraméltó s egész Európában levélírás
tében minden
A
lapon.
bet
kötetiieu
annyira átlátszik, hogy a hátlapon éppen olyan jól
nem ma
is
használatban
lev
lenpapir,
hanem
papyrus
—
els
olvasni, mint az
el lehet
nilnsi
van,
tollal
sincs
lefeléuíenleg külön vonalakkal lianem nyomtatva van és benne az összefügg sorok - T)'5ro'.zía'vannak az üres közökben egynu'istól elválasztva. Nemcsak ezek az írásjelek, hanem az egész kódex is annyira magán vis(>lí a nagy régiség minden jegyét, hogy az európaiak már felhagyhatnak a nem rég feltalált óhunbets könyvnyomtatás dicséretével, minthogy ez a könyv, melyet századokkal ezeltt, a mai világ szemében ismeretien betkiícl nyomattak, kiáltóan hirdeti, hogy ennek a mesírva,
terségnek a szkythák \oltak feltalálói.")' tudós magvar kutató e felfedezését a ritkaságairól híres könyvtár örömmel vehette tudomásul,
.\
mert pár év nudva (lö95-beu) a páduai Antonius Magisus Geo(jraphiae Cl. Ptolomaei Fars kötetének
'
.\y.
Erdélyrl és a
évi
lö'tS.
székeiyekrl szóló
kiadásban xapuivito\Tf;.
Du Cangk; Glossarium
jelenteni.
graccilatis,
Itt I.
162.
lapján, a 17. jegyzetben
a rákot jelent 591.
y.af/tívoíból
szó
képzett
a xapxívos szónál megjegyzi:
1.
Helyesen
:
oi'otoixíai.
E görög szó
mellett
a
„dependulae"
e
II.
czímü
meglep
sorok
rákmódra
ment
kivan
„xapx.ívou? versus retrogados
vocant Graeci". *
már
értelmez jelz.
—
Heuedüs Istvák
con-
jecturája. '
A
görög
xaGoixfpov
.stanniim',
.plumbunr
jelentésíi
.-^zóból
alkotva
az
ólonibeliis
könyvnyomtatás
jezésére. '
Az
löOo. kiad. 13.
u)-14
ft,
1.,
az
1.\.08.
kiad.
rJ-l;l.
I.
ir
kife-
84
MAGYAR KOVAsiHÁB
A
olvashatók
voltak
ipsorum
„Characteres
:
more istorum
affinitatem habent, et a dextra ad sinistram
Ducis Florentini". (Magyarul:
liber in Bibliotheca
cum
Siciiloriiiii)
e.
(i.
RMI.RKKl
FllTBI.Rf;
Abyssinis, Hebraicis, Syrisque
Extat'talium Characterum
scribunt.
„Betflik
(t.
a székelyek beti)
i.
vannak az abvssiniaiakéval, héberekével és syrekével, valamint jobbról balra módja szerint. Egy ilyen bets könyv van a flórenczi herczeg könyvtárában".)
A
magA^ar
sors^ezetésének
rovásírás
tudós véleményének kialakulására befolyást
Ennek csak
kiadványát sem ismerte.
de mivel
nem
eltt csak
Szamosközy
irányát
MAamiséval;
egyezik
tette szóvá. Megfig}'elése
rokonsághau
ugyanazok
Írnak
is
Verancsics Antal
(f l-TS)
csak újabban jelentek meg. az olasz
iratai
gyakorolhattak. Maginiis egj'ébként Szamosközy páduai
hogy a könyvet mindkeHen
örülni lehet, mert így kétségtelen,
látták.
Ez
azért fontos, mert a mcdgycsi származású Toppei.tinus (Töppelt) Lörincz, a ki IfiöS-ban tanult
a páduai egyetemen, a flórenczi könyvtárban MAGiNcsra
székelybets lijabbau
kömT
és
felkutatott
kiadott
már eredménytelenül
hivatkozva,
kutatott a
a könyvet a késbbi kutatók sem tudták megtalálni.- Szamosközy
Sajnos,
után.'
kézirati
hagyatékában
nyoma
sincs
a
könyv
flórenczi
tüzetesebb
ismertetésének. Pedig aligha tévedünk, ha azt hisszük, hogj' többi munkái példájára közkézen foroghatott egy olyan kézirata is czímfi
mve
—
—
min
pl.
a néhány rövid törmelékbl ismert
De
originibus hunyaricis
metyben már a flórenczi kön}rv pontos könyvtári utalása benne volt.^ Annak igazolására, hogy Szamosközy De originibus hunyarícis czim mve kéziratos másola-
tokban
is
lehetett
el
,
a
kevésbbé
egy
terjedve,
volt
Benkö József Közép-
ismert plagium-vádat említek meg.
Ajtán 1791-ben Böjtmás Havának 2-ik napján
írott
terjedelmes levelében Aranka Györgyöí ,az Erdéllví
Kéz írásban lév. nyomtatatlan Történet írók Laistromá^-ban két csoportban, az ,,Esméretesebbek'' és az „Esméretlenebbek" kéziratairól világosítván „6.
Szamosközy Origines Hungáriáé. Ezt a
nem hagyott belle, hanem íratott
még
is
bvítette,
az utóbbi csoportban ezt írja:
fel,
Munkát kezére kapta
kivált a' napkeleti
volt
nyelvekbl,
a'
Otrokotsi,
magától
és
azon
semmit
ki
titulus alatt
Munkájában. Azért ostrozza Nagy Ári Jósef híres Papuuk, hozzája küldött Levelében, hogy SzAMosKözYuek tsak nevét sem említette. Ez aránt is tehát nincs kára a' Tudós Világnak." *
Míg Szamosközy kéziratának valainely
teljes
el nem
másolata
kerül,
vagy Xagy-Ari levelének tartalmát
meg nem ismerjük, e perben áUást foglalni nem lehet. Alább, Telegdi Rudimentámég foglalkoznunk kell azzal, hogy Otrokocsi mvében csakugyan szó van
egész terjedelmében
járól szóló fejezetünkben,
a székely rovásirásról, a melynek betsorát
a szerz állítólag Velenczébl kapta, de ugyanott bizohogy Otrokocsi ismereteit Telegdi Rudimentájából merítette. Egyébként az sem lehetetlen, hogy az elmúlt évszázad folyamán Szamosközy és Telegdi csaknem egykorú feljegyzései már együttesen is forgalomba kerültek. V,g\ másik titokzatos szerz írásaiban ugyanis a keveredésnek már csakugyan nyoma van. Ertem azt az adalékot, a melylyel utóbb Rettegi István csínált zavart. A Gróp TK.LEKiek ama
njitaní
is
tudjuk
majd,
könyvtárában, mely
czímmel
irata e
in
„MANQiNr
a M. Tud. Akadémia birtokában
van.
fenmaradt egy i740-ben másolt
M.
Bibliotheca
Ducis Hetrunae existente norma Litterarum Hunnicarum.^ hogy Rettegi e kéziratában tulaj'donképpen Huszii András és
megállapítottam,
'
ma
Geegr. sub Trans.
in
Ego veio
kéz-
História Transylvaniae hungaricae per questiones descrijda, accedit cetusto exemplari
:
.
.
.
asserit in Bibliotheca
siiperessc librum
Florentina
Máshelyütt Ujj
Scythicis
már
Dáciájának
littcris
coii-
Magni Ducis Hetruriae soUicitc omnes libro.s versitaui raeo tamen desiderio frustratu.s discessi.' {Origines et occasus Trannsylvanorum. Lugduni, 1667. 70- 71. 1.) ' Berzrviczy Aleekt 182ü-ban szintén kutatta, de nem talált nyomára. ,A philologicus kéziratok közé helyhoztetett írja Krancisci Dominici de Fossis Florentini Alphabeta varia, de ezek között a hunnus belliket hcában scriptum.
Florentiis in eonclaui Publicae Bibliothecae
—
—
kerestem." Jegyzetei, a magyar hazánkat illet és a külföldi könyvtárakban található jelességekröl. (Tudományos Gyjtemény, 1820. évi VI. köt. .56. 1 A keresett flórenczi könyvrl u. o. 46. I.) .\ most dúló viláírháboni kitörése után én is kérdést intéztem a Laurenziana könyvtárigazgatóságához, do olasz szövetségeseink híítleu magatartása miatt
—
már nem kaphattam.
választ '
léHcli
A
gyulafehérvári káptalani levéltár félig elrothadt töredékét
tnaradványai. IV. köt.
40."i.
1.
'
M. Nemzeti
'
E példányt elször Aranka GvOroy
Múzeum,
.lOzsKP úr ö exccUentiája
1796. 111. és 201.
1.)
ouiliti
SAndor
Szu.áoyi
Ugyanott egy jegyzete nin Origines l'ngarorum" 461.
Orsz. Széchenyi-Könyvtár,
gyjteményében".
lís.
Quart. llung.
fol.
Szamosközy Isicán
lör-
hb.
„megvan Sirákon Gróf Tbi.bki Magyar Nyelv-mivelö Társaság' munkdlataitiak els darabja. Szeben,
említi, az idézett czini után (.1'
1904.
:
1.
megjegyezvén
:
85
SZAIIOSKOZY ISTVÁN ROVASrRASOS EMLÉKEI
De a kettn kívül okvetlenül mvében, vagy történeti följegj'zésében már meg is toldott érdekes adalékát. Rettegi ugyanis müve 103. lapján a rovásirás ,Typi Exemplar perquam bemutatott betsora elé Szamosközy nyomán ezt a felvilágosítást irta Vetustum, integro Volumine in Bibliotheca Magni Ducis Hetruriae extat. Nilotica Papiro kivonata és Telegdi János Rudimentájának kivonata van egj bemásolva.' Szamobközy Analedáinak
ismerte
föntebb
idézett s valamely
elveszett
:
impressum. In Indice ejusdem Libri sic habetur Liber Vetustus r'jKOYí/a'iTsi^ Scythicis Literis in Bibliotheca Ducis Hetruriae, qui a Scytharum Caurinorum Principe fertur dono missus Leone X. Pont. Max. Florentiam''. (Ma:
betk
..A
fiyarul:
eredetije az etru-
Ftg
nag}lierczeg könyvtárának igen
riai
A könyv
papírra nyomva.
ben ez van
Igen régi
:
könyv
kus
meg,
van
régi ép kötetében
indexé-
typographi-
betkkel
szkytha
etruriai lierczeg
nilusi
az
könyvárában, a me-
lyet állítólag a caiirinoi (?) szkythák
A Magyar
Florenczbe".)
Múzeum nak
Leo pápának
küldött X.
fejedelme
Nemzeti
Orsz. Széchenji-Könyvtárá-
levéltári osztálya
újabban szin-
tén birtokába jutott a RETTEuinél sze-
repl eme szövegrész másolatának. Ebben már hibátlanid olvasható az ajándékozó neve
is:
ejusdem
Libri
Vetustus
Tfj-OYfjot-Tc'.c,
„.
.
.
in
habetur
sic
indice
Liber
:
scithycis
lit-
Bibliotheca Üucis Hetruriae,
teris in
Scytharum L'umanorum
qui Tanjo
Principe fertur dono missus Leoni
Max
Xo. P. ázsiai
czíméröl Gyürcíy
:
Dboüijjes
Annales
avarriii et ez.
Florentiam' }
A
közép-
hun-népek uralkodójának tanjo
nyomán Pray hmnormn.
veteres
hvngarorvm. Bécs, 17G1.
mve ad felvilágosítást A
„kumán Tanjo neve utólag van betoldva
scythák fejedelinéuek" (és
nem
czíraej
és tévesen
is
itt
szerepel.
Szamosközy e szövege után a foly-
már Telkgüi alább bemutatandó Rudimentájának kérdései és feleletei nyomán van ekként megszerkesztve
tatás
:
Q(uaestio). Quot sünt Hunnorum Literae
R(esponsio). sequens, ut
:
Sünt
in
universum
(Következik a mellékelt
négy hasábra, mert a 103.
laj)
alján
pedig a következ 104. lapra került.
31.
16.
sz.
sic
Figurás, Sonos et Potestates exhibet
schema
ábrán látható betsor, melyet a szerz azért osztott
el
egymás mellett csak kettt tudott eliielyezni, a másik kett A betsor bemutatása után ])edig folytatta:)
Q. Qua ratione seu sono pronunciantur ? R. Eodem fere, qvo Latinorum Literae, Semivocales, et
?
quarum
pronunciantur qvasi
nisi
qvod apud Hunnos Consonantes sünt omnes
singulae Consonantes
'
Sebestyén: Rovás és rovásirás. Budapest, 1909.
-
Levélt. Növedéknapló, 1914. 71. sz.
2r)8
— 200.
1.
E
Vocalem ante
(EtbiioErraphia, 1914.
411—414.
se habent, ut 1.)
—
:
80
MAGYAR ROVÁSÍRÁS HITELES EMLÉKEI
A
videre est. Ubi
notandum etiam
tongos ut
unica solum Litera apud
ö. ü.
Connexas, ut sünt Gy. Ly. Ny. Ts. Tz. Ty. Ss. Sz.
:
illos
et
Diph-
exprimi.
De modo 105. lapon a betk Írásáról is megemlékezve, visszatér Szamosközy müvére (Végül autem scribendi Stephanus Szamosközi Historicus in Analectis Lapidum sic scripsit (Következik az a fentebb már idézett rész, a mely bcüinünket arról értesít, hogy a székely betket nem mindig Írják, hanem négyszöglet |)álczákra késhegygyei róni is szokják.)" :i
:)
:
nyilvánvaló, hogy Eetteui szövege Szamosközy és Tei,equi
JVIiutáu
még
mveibl
van kompilálva, sietünk
hogy a mi kútfitl eltér, vagy a mi kiítfit látszólag kiegészíti, az mind tévedés. Szamosközy idézett mve semmit sem tud arról, hogy a rovásírásos flórenezí könyvet X. Leó pápa valami szkitha eredet és Tan.jo nev kiimán fejedelemtl, vagy valami kaurino-szkítha uralkodótól kapta volna. Így aztán az a látszata van a órenczí könyv indexére való hivatkozásnak, megállapítani
azt
is,
mintha Szamosközy ezt az adatot lomba.
Mivel
azonban
X. Leó
hun-szkitiia tanjók pedig a Ili
szabad. Pray föntebb idézett
A
De
152íJ-ig
ült
:
ezt
itéletü
Tblegdi 32
rajongó eszeliiette
betje 31-re
sorból a k mellett feleslegesnek tetsz külön ak jegy kimaradt. Ezt azonban
hanem
a kinek
az,
számozott
1
— 31.
kéziratát
már az
forrása
is
nk nélkül tagolta
írásjegyének furcsa betrendje szintén
hogy neki egy ilyen betcsoportot E.
—
félreértés
Ts.
Tz.
B.
ereihiiénye.
A.
olvadt,
nem
rövideljb
kellett volna lemásolnia
D.
közép-ázsiai
a szövegpótlást komolyan
nyomán valamely fogyatékos
liud'imenta kivonatolásában szintén hiba van.
hozta volna forga-
utólag
trónon, a vele érintkez
a pápai
IV. században uralkodtak
mve
czím nivévcl
originilnis hungaricis
1521-tl
venni
nem
ki.
mert a bet-
Retteqi hagyta sorokra.
Az
ki,
sor-
Mert megállapítható,
:
87
SZAMOSKOZY ISTVÁN ROVASIRASOS F.MLEKEI
papír
keleti
melyet
a
volt,
rostok
uövéiiyi
séggel állunk szemben, hogy sorvezetésére
Szaiiosközy
vonatkoztathatjuk.
is
formájú könyv hosszúkás lapjain,
hosszában fordítva
Ha nem
A mi
látott
székely
annyira relatív jeleu-
jobbról
rovásírás
balra
ii'ányuló
durva sorai egy defter-
hanem hosszában helyezkedtek el, akkor e lapokat még függlegesen álló sorokat jobbról baka
keresztben,
az imént
s
hanem jobbról
lefelé,
ületi,
xylograph-lenyomat
kellett volna elolvasni. Ezért tartom természetes jelenségnek,
már nem felülrl
vékonyságával.
színével,
s
pedig a sorvezetést
akár a
állítását
ugyanis a
volna szemlélni
kellett
pépjébl gyártanak
finom
erezésével a barnás régi papyrusokat utánozzák.
hogy
balra irányulónak látta.
IIaginus
ugyané könyv sorvezetését
Viszont Szamosközy szemében
már
hogy mint hosszú rovásbotok ismerje a felübl lefelé irányuló sorvezetés látszatával ép úgy megbarátkozhatot, mint a hogy az ó-török, ó-görög, ó-ital feliratos és a germán ruuás emlékkövek olvasói is megbarátkoztak azzal, jobl)ról balra rovott irásuk sorvezetése a lutsszúkás endékköveken felülrl lefelé ii'ányuló hogy az és többnyíre még függleges vonalakkal is határolt sorvezetéssé változott. Szóval természetesnek tartották, iiogy az epigraphiai alkalmazás a sorokat úgy iielyezte el, a hogy a felaggatott rovásokon
maga a könyvbe nyomott
Ööt
láthatók voltak.
lenek
sorait
az
Mert
irányt szabhatott.
A
hogyha a
nyomban
visszás helyzetbe
szem
bnstrophedon
is
bustrophedou
vízszintes sorvezetésnél a visszaforduló
körültekintknek lennünk,
iromba rovott jegyek
ügyesen
ha
jutunk,
epigraphus
Mivel ezt eltte sem krónikás, sem endékiró
hazája
metszéssel
értelmesen
ilyen
azzal
hanem még
írni.
kevés
összevonva,
utána
másrészt
volt,
nemcsak
Tudta, hogy ezt az 6 korában
ismerte.
talált
páros sorok
állították.
SzamoskOzy egyrészt gyakorlott
az
volt,
sorvezetéssel sokkal könnyebben lehetett a
kérdés tárgyalt részében azért kell kissé
kétségeskedéssel
jelenség
alkalmazásban eredetileg még a rováson
függöl<;ges
elolvasni, mint
minden betjét fejtetre
szokatlan
oly
is
epigrapiiiai
hiszen
fnek
és
rovásírás
el
régi
fára róni is
elhamarkodott
mert az
számobü
is
akarunk,
rovásírását is
is
hogy
kitnen
szokták. Tudta, iiogy
sok értelmet ki tudnak fejezni.
nem mondta,
ismereteit
csakis a
rovások megfigyeléseibl meríthette.
hogy Szamosközy a rovást és rovókést kezelni tudta-e, nincs értesülésünk. Nekem úgy hogy a flórenczi könyv sorvezetésének megállapítása alkalmával a hosszú rovásbotok bustrophedonos szövegének függleges helyzetben történ lecdvasása irányította. Ámde arról, hogy a rovásArról,
tetszik,
már
írást
jiozzá
:
tollal
tudt-i
is
alkalmazni,
az egyik az olaszországi út eltti
már
két
idbl
eredeti
fogalmazványa
És
tanúskodik.
legyük
származik.
II.
Két rovásírásos emlék.
Midn XXX.
zetésben
feloldani.
A
közt erre
töt)l)ek
a Bél-féle
IS.
SziLÁovi Sándor a M.
Tud. Akadémia Monumenta Hungáriáé Historica
kötetéül Szamosközy István 1542
AHC Ezen
l."j87.
maradványait
évi történeti
felhívta az olvasók figyelmét:
„A székely
czím
1880-ban
vállalatáiuik
kiadta,
a
beve-
Írással készült füljegyzéseket
—
meg: csak 3 4 bet tért el Bélétl, de ezeket nem volt nehéz Szamosközy vegyesen használja, hol balról jobbra, hol megfordítva". (XXI. 1.)
szerint fejtettem irást
testes kötetre
lapon, az
is
— 1608.
terjed szövegkiadványban
csak
két
helyen
van nyoma rovásírásnak. Ell a
eszteiulöre v
Hev. Coll. LXVIIl.
Beszterczére
írt
'JSL>.
1.
(ilvasliató
(Iclnizva 434.)'
volt lengyel király titkon,
hogy azzal kérkedett volna
szám
hogy Gúlfinak elüssék az
fejét ezért,
hogy Bálori Zsigtiiondnak az annya
volna
A díilt betkkel szedett szavak az A kipontozott helyen mínteiry 2-:i
Jegyzet.
vannak
írva.
\égiil o
'
siir
hasonló
módon van
He venessy- Coliért io, LXVIIl.
Esvetemi Könvvtár
köt. 282.
kézirattári osztályában.
úgynevezett hun székely Írással visszafelé szó
az olvashatatlanságig ki van húzva.
töiiilvc.
I.
(A lehúzott száui Szamosközy eredeti lapszámozása
vult.l
A
budapesti
:
A
fíS
MAGYAR ROVÁSÍRÁS HITELES EMLÉKEI
Alább, a 216 lapon, az 1604. esztend gazdag anyagát számmal kezdte meg: Hev.
Szilágyi Sándor ezzel a
második értékes
LXVllI. 162. (lehúzva 314.)
Coll.
Rodolfum caesarem.
In
Impérium per te capit incrementa R o d o 1 f e, Hinc etiam Augusti nobile nomen habes. Scilicet auxisti
bellis furialibus orbem,
pesté crudeli
Ausisti populos
(sic
!)
fame.
dirispiaedonibusoras,
Implesti ungaricas
Dacia pesti fero tofa latrone scatet. Nescio tot popidos quae leniin copia ditet, Hoc scio Prága tiia (juod beiie ereseit ope. Qiiod foris hauritnr
(sie
!),
fo e
t
u
a d o
r
mest
c a supplet,
i
Pensas d e g I u p t o belliea damna p e n e. ^'am tot T II d a r d a s tot paves (sic!) caesarienses i
i
g a 11 d v o r a s continet aula 1 u p a Quot neque multifidus variatur cornibus Ister, Et
tot
Nec Perge
Ne Jegyzet.
Ha
A
i
tot dives aquis,
Kodolfe
subagescere
laté
ampla
(sie!) natis.
tiiae.
megosztott betkkel szedett s/.avak s/.ékely
Írással.
Bitdimentájánah felfedezése
a
XVIII.
els felében
s
azt.
hogy a nagy erdélyi történetirónak ez
érdeme szerint át nem plántáltatott a köztudatba. Valójában még a tudomásuk arról, hogy Teleüdi luvének létrejötte eltt, illetleg (az 1604-kit
följegyzése
szakembereknek sem
volt
ettl egészen függetlenül ilyen eredeti fogaliiia/.ásábaii ffiimaradt
értve)
század
tudományos esemény számba ment, akkor
nálunk
1864-ben
felfedezése
(sie!)
s,
coriiua Nilus habét.
közömbösségének tulajdoníthatjuk
csakis a tudós kiadó
rovásirásos
—
iiothis
desit laudi matéria
meggondiiljiik, hogy Telimdi
az enlakai teniploinfelirat
a két
I
két értékes endékiiuk kelet-
kezett.
Tájékozatlan társaim mentségére
riiiliieiii
viv ösvényen minden kutatónak útját közben sikerült elliárítanom. A források
meg, hogy azt a nagy akadályt, a mely az emlékekhez
állhatta fenti
nekem
volna,
megjelölésébl
csak a jelen
is
kiadvány készülése
ugyanis arról értesültünk, hogy a két
Hevenessy -gyjtemény 68 ik gyüjtelékes kötetében található meg. Ha tehát hogy e gyjtemény a budapesti Egyetemi Könyvtár kézirattári osztályában riztetik, akkor elször e könyvtár Kéziratainak czimjeiiyzékfi kell megtekintenünk. E Idadvány II. részében, mely Szilágyi Sándor könyvtárigazgató elszavával 1894-ben jelent meg, a 640. lapon ez olvasható ^Tomiis LXVlII. luxta data Catal. M. S. Coliect. Heveues. jani duduin deerrat". ((58. kötet. A Hevenessy-féle kéziratgyjtemény lajstromának adatai szerint már régebben eltévedt.)
rovásirásos
tudjuk
szöveg a
azt,
:
Szerencsére a szórakozott könyvtárigazgató kiadót. óriási
Egy kis utánjárás árán kiderült gyjteményének ezt a gyüjtelékes
kötetét
tévesen
ezúttal
ug)'anis,
nieg a
vádolta
hogy a czimjegyzék
szétszedték és a
vele
elkészítése
azonos tudós
eltt
Hevenessy
maga módján könyvtárilag
fel
is
de a nélkül, hogy a régi lajstromból kitörölték volna. így jöttünk nyomára, hogy a szétszedett kötetbl kiemelt eredeti Szainosközy-iratok 272«. sz. alatt lettek beosztva és az említett czimFraynientum collecfionis Szamosközyanae. jegyzék II. részének 354. lapján is ekként felemlítve dolgoztiik,
:
Aa. 1590—1608.
E
kötetben a 282. lapon elvégre csakugyan meglaláltuk SzAMosKözvnek Gálíi .lánosról.
Zsigmond 1593
A
márczius 8-án megöletett neveljérl
felerészben kitorlött emlék hasonmását a mellékelt 17.
halványabb tintával
szem
irott
és
már
lehet,
'
is
fakult
palaeographus a megsemmisiiltnek vélt
az árnyalat a hasonmáson egészen
nem
ki
Báthory
és udvarmesterérl szóló érdekes följegyzését. sz.
ábrán közöljük. Mivel az eredeti szöveg
szerz sötétebb tintával" törölte ki. gyakorlott kényes természet szövegrészeket is kibetzheti.' Ez
sorait a
veszendbe ment. A mi olvasásunk, melyet
a hasonmással ellenrizni
egész terjedelmében így Jiaugzik
.Nekem l'VjftnpATAKY
LAs/.i.ó és
Jakibovich Emil
iu.
nemzeti
mii/eiinii
kolleiráim voltak szívesek segíteni.
XII. melléklet.
J^/L ryiüYzLut^^ ^^^, \Oih
fed
ddcihc^
/^^^;
m^^f!!^'
J/
pocUn^Yá. rriUHc fa./n^
,^^ y-jtó
(e
U^ét>)
n^'hc^ i/l? ftt
A/'
Ya
Á ^-/^A jx^>nc
ra TOa^c
Ué:fV&77€)
'O/^h
'I
r>r^^
^
>-!*»
^f.il©^0f0Ü.)f lemfK^tL
^mc Sc;l;u^
ei^'am /hiilHí^h'
4^^€ r>am^
'/^OfOAe^, ^aát<,
m£^ %Al\-m. (^^^AXXnA ^h^.
iUtf.tri-r
Szamosközynek Rudolf császár
Sebestyén
;
A Mngyor RovAsirís
Hiteles Emlékei.
ellen irott verse.
'
SZAMOSKÖZY ISTVÁN R0VASTRÁ80S EMLÉKEI
Bezterczere
irt
(törölve
annyawal
az
:
(Törölvt-:
GYÁLFINAK el wssék az ezért ZSIDMONDNAK AZ ANNIÁVAL
hogy
volt Lengéi király titkon,
hogy azzal kérkedett volna, hogy
8Ö
BÁTORI
]
hált) volna.
Kendi István ugy beszélle hogy
.
.
.
forti
vxori debitam
reddere
|
ASZONIODIS FEL TARTANÁ ÉNNEKEM,^
his dixerit
•
adata volna
fejet,
|
•
•
|
(?)
GYÁLFIN"
es oztan feleségének
(?)
ki.)
Kz az 1587-re vonatkozó följegyzés azért fontos, mert a flórenczi köny\Töl szóló 1593-iki szöveg eltt keletkezett. Fontos továbbá azért is, mert Telegdi 1598-ban irott Rudimentáját megelzte. íme tehát az. a ki a flórenczi könyv sorvezetésérl és a rovásirás jellemz összevonásairól nyilat-
nagyon jól tudta, hogy a rovásirás beti jobbról balra fordulva ugyanilyen irányban fejlödnek sorokká és hogy alkalomadtán 2 3 bet is egygyé tömörül. Arról azonban már nem volt tudomása, hogy van egy külön «/.- jegy, melyet a -nah ragban módjában lett volna kétszer alkalmazni.
kozott, az
17. Szanio.skü/.y lovásiiá.sos .-^zovejje.
A
Rudolf császárra
csak a
czíni
latin
irott
Midn
be olvasóinknak.
hibáiianul
van jobbról balra
irva.
vers eredeti ffigalmazványát a megfejtett
A
—
sz.
.
külön mellékleten mutatjuk
elre tudnunk kell, hogy már alkalmnzkodtak a
szövegét újra bemutatjuk,
vers szövegében a rovásirásos szavak
balról jobbra irott latin szöveg sorvezetéséhez.
In Impérium per
.
RoDOLFVM Caesarem.
te capit
.
inerementa
RODOLFE,
Hinc etiam Augusti nobile nomen habes. auxisti
Scilicet
BELLIS FVRIALIBVS .
orbem,
PESTÉ KRVOKE FABE Implesíi Vngaricas DIRIS PRAEDONIBVS ORAS Dacia PES'tIFERO TOTA LATRONE SKATET Auxisti populos
.
.
scio
foris
Pensas
Prága tua quod bene
.
.
Nescio tot populos quae rerum copia
Hoc
.
.
.
Quod
.
.
ereseit ope.
FOETVRA DOVESTIKA' DEGLVPTO bellica damna PENE.
hauritur,
.
ditet,
.
.
supplet,
,Bocskay István Báthnri Zsisrmondnak avunkuliisa, azaz Bátliori Zsigmond anyjának bátyja, Erzsébet volt Zsigmond anyja, Bocskay István nénje." Szamosközy történeti maradványai, 32-1. 1. ' Az AL összerovásában az A jobbra, vagyis visszafelé van fordítva. '
irott rész lévén, a sor vége az ASZÓN szó eltt van. Szamosközy a szövegben és a lapszélen DtlMESTlK-A. ra javította. Az mert a rovásirás betsorának V jegye teljesen egyezik a latin .M betíivel. '
mert
Bocskav
Jobbról balra
*
Sebestyén:
A Magyar
Ro%ásirás Hiteles Kmlékei.
,M
jegyet a szövegben azért
irta
-
V-nek,
90
A
Nam
MAOYAR UOVASIRÁH
tot
TINDÁRIDAS,
tot
GLANDIUORAS
Et
lilTKWÍS
PARUOS CAESARIONES,
tot
.
laté
.
Ne
desid laudi matéria
IIkdkv
Tivadai;
Ister,
cornua Nilus habét.
RODOLFE NOTHIS
Perge
{Magyarul
tot dives aquis
LVPAS.
continet aula
Quot neque multifidus variatur cornibus
Nec
RMI.RKRl
koUegúin
ampla
SOBOLESCERE
natis,
tuae.
fordítí'isa
szerint:
Rudolf császárra.
A
császárságnak növelése, Rudolf,
:i
te inü^'''''
Elte az Augustiis büszke nevét nyered
Tndni
S
A
'Ilik
népedet
Ínség, vér, dögvész által a
magyarok
S
el.
növeled birodalmad vészleli haddal
döf/letís
is.
földjét ellepted beste gazokkal
rablók rejteke Dáczia most.
Nem tudom, ily sokaság Ámde tndom, Prágád
a javakból mennyit emészt
fVil.
gazdagítod pazarnl.
Otthoni fajtádat gyarapítani, szerte harácsolsz,
S mind, ami brt lenyúzol, sarcz fejibcn fizeted. Merthogy az udvarodon császárfiú, Tindaridáknak Serge,
meg
éld
szajha
is
annyi henyél.
Nincs a sok ágba folyó Isternek ilyen sok az ága.
Bviz
Nihis se ágazik annyi felé.
Rudolf gi/arapits csak o fatlyak kedvire minket. Büszke dicsségnek hogy sose légy szükibcn.)
Uczczti,
E
latin költoniény
udvari történetirója
hangja nem szorul mentségre, ha tudjuk, hogy az elveszettnek
irta.
Benne az
elbúsult
a császárt korholó distichonokat. Es a hódítóval perbe szálló
szilaj
harag és zabolátlan gylölet oly
szörny szavakkal tolniácsoltatja magát, hogy tlük megdöbbenve, a szerz meg sem gondolva a dolgot rovásirásos betkbe burkolta ket. Így támadt irodalmi endékünk: magyar lélektl izzó rovásirásos latin költeniénv.
—
vélt ország régi
magyar a temetésre megkondított harang szavával búgatja
—
latin
.i/.táu
szövegnél jól
egy csodálatos
HATODIK FEJEZET.
TELEGDI JÁNOS RUDIMENTÁJA
Í598-BÓL.
I.
Könyvészeti eligazodás. TEi.Rr.Di János nevét a magyar tiKloiiiáiiy történele szániúra esiyetlcn mve, a kéziratl)aii maradt Rudimentn rizte mejí. Minden (ígyéb adaléií hián a szerz személyére vonatkozólag mvét kell vallatóra fognunk/ Ebbl tudjuk meg, hogy pár levélre terjed mvecskéjét elkészülte után bemutattíi
Baranyai Decsi .lÁNosnak. a nuirosvásárhelyi református fiskola híres tanárának.
-ki
niárcz.
igazolni,
mve
hogy
Ezzel igazolta volna tanítani,
határainkon
túl
is
st még
'
az
övéknél
aztán 1598.
..segítségére is volt ebben".
jóval régibb és tökéletesebb,
tájékoztatónak szánt levél érintett állításaiból
Elször
az,
könnyen megtanulható és
els
pillanatra két fontos dohtg
Jerney János ezt
lG08-ban már briznai,
írja róla
:
.Teloffdi János,
késbb
Uj
megyei réf/iségrl
foly.
110.
VIII. 1.
is
kibon-
köt.
jegyz.)
jelent.
A
tüzetesebb
vizsgálat
korának tamilt és najíjtekintetíí fia, Telegdi Miklós pécsi püspök 1574 ben. Az egyházi hivatalokban mint esztergomi nagyprépost,
nagj-váradi és nitrai püspök, végre 1624-ben mint
E Rudimentákat 24 éves korában,
(Tudománytár.
látszik
hogy a tudós marosvásárhelyi tanár TKi-KODiben esetleg egyik tanítványát gyámolította,
eszterjifomi érsekséj; helyettesének rokona, szül.
1647-ben.
férfiú irta
róható nemzeti irást örökoltiink.
másodszor pedig az, hogy a kiadásra elkészített mvecske meg azonban a látszatnak éppen az ellenkezjét fogja bebizonyítani.
a.7.
E
akart nyomatni.^ Vele kiváutii
hogy a könyvecske tartalnuit méltó dolog lesz itthon az iskolákban pedig mind ama kiilföhli nemzet_'kkel is megismertetni, a melyek még nem
rovásra
s
ki
továbbá,
hogy szkitha oseiuktöl
takfizni.
eltt szintén
kiadására a megkérdezett tudós bátorította,
tudják,
A
mve
kelttel azt a levelet, a melyet Tki.koi)!
kalocsai
érsek
tündöklött
tehát hihetökép tanulás végett külföldöu jártakor (Leydenben)
;
meghalt
nyomata'".
Értekezések, VIII. sz. Közlemények a hún-scilha belükkél irott Turcz várSzabó Károly erre ezt a helyes megjegyzést tette ,Ezen állitás irányában
1840.
—
:
némi kétkedést támasztott bennem már maga a nyomtatási hely, Leyden, melynek ekkor virágzott református akadémiáján a katholikus püspök rokona alig tanulhatott. Kétkedésemet még inkább emeli Baranyai Decsi Jánosnak Telegdihez intézett s annak munkája eltt megjelent levele, melybl kitnik, hogy Telegdi nem sokkal munkája kiadása eltt, az ekkor
nyomatta aztán a pécsi püspök
Marosvásárhelyt ki
munkáját
lakott
t
találkozott, ez ügyben megkérdezte s ennek buzdító tanácsára hihetleg mint tanuló tartózkodott; bajos ugyanis fölteiniünk, hogy
Decsivel
Leydenben,
hol
rokona a távol M. -Vásárhelyt lakó református Decsivel bizodalmas viszonyban
állott, s ha a munkáját épen a leydeni njomdához fordult volua. Decsi levelének végs szavai: Deus vos nobiscum ac cum tota ecclcsia orthodoxa conservet, ex animo precor szerintem világos bizonyságai annak, hogy Telegdinek reformátusnak kellett lenni, miután tudjuk, hogy az orthodoxa ccclesián az akkori refonnátusok csak saját egyházukat
ki akarja adni,
.
.
.
—
értették
Mindezek alapján bizonyosnak tartom, hogy a
kalocsai érsekkel, s azt hiszem, aligha csalódom, ha
t
gyanítom." (Budapesti Szemle. Új foly. V- köt. 1866.
A
az
székely
alphabet
Erdélyben
máig
kiadója is
nem egy személy
birtokos
régi hiín-székely irásrúl 123.
1.
Telegdi
hasonnev
a
családból vahniak
jegyz.)
BoD Péter 1766-ban kiadott Magyar Athenás-a elszavában egész terjedelmében közölte Baranyai Decsi levelét. E müve toldalékában pedig csak annyit tudott a fszövegben meg sem említett szerzrl mondani „Telegdi J.ÍN03 elttem arr()l esméretes, hogy a régi székely vagy szithiai betökröl irt egy könyvecskét Rudimenta nevezettel -
:
a X\'l. száznak vége felé. („ToUózás és Igazítás" 359.
I.)
12'
:
92
MAGYAR ROVÁSÍRÁS
A
HITIÍI.RS
KMI,KKRI
A Rudime.nla niagTar példiunak Írásmódja a XVT. s/.ázad végón fennállott szabályoklioz E törekvés daczára néha mégis régies nyomok merülnek fel, máskor pedig az
alkalmazkodni.
Nyilván
szabályok érvényesítésében történnek botlások.
ember
már
régi
nem
mert
még úgy-ahogy ért derék
már-már
a
székely
megmentése és fölelevenítése czéljából legjobb tudása ságait alább kell részleteznünk.
A
beszél.
Írásról
azt
említjük
teljesen
szerint
m
az,
másolói a rovott jegyek formáit a
következménye az
ir)98.
körül
a mit
abból,
létrejött
egy
örökség"
„szkitha
elfelejtett
üregemberre
leirt,
hogy a
meg,
fogyatékos-
valló
ÁBCzéjében mindig meg. Ennek lett aztán
rovásírás
lehetségét csak Baranyai Decsi János levele
rovás
hogy a valamint ennek
következménye
csak
Itt
a
hanem
a régi irás mibenléteiének tanulmányozása eredményéül jött létre,
rovásíráshoz
szerz
a székely rovásírás régi emlékeinek és
azért,
nem
így válik érthetvé, hogy a Rndimenia
volt.
kivan
újabb
említi
való
tollal
kísérletezéssel
egészen
hogy a mindent Írásnak tekint késbbi érdekldk a rovott régi emlékek figyelembevételét és megmentését egészen elhanyagolták. A Biidimmta megjelenésének ügye szintén tévedésekre adott okot. Noha egyetlen nyomtatott példánya sem ismeretes, irodalmunkban a legújabb 'dkig mégis tartotta magát az a hit, hogy 1598ban Leidenben csakugyan megjelent. E tévedés eltorzították
;
volt végzetes
forrása
is,
— a hogy — Wallaszky
ezt
sikerült'
legújabban megállapítanom Pál
Conspectvs
reipvblicae
Hvngaria ab initiis ad nostra rsqre tempóra delineatvs czím Pozsonyban és Lipcsében 785-ben, másodszor pedig Budán 1808-ban megjelent latin nyelv irodalomtörténete volt. Az idrendben feltüntetett forrásmüvek szerzirl szóló litterariae in
1
lievezet fejezet elején ugyanis ez olvasható: „1. \
Est
stans,
XVI. Exile
Joannes
schediasnia
seripsit
illud
Telegdi,
inscriptum
Hunnorum Imguae,
liiidimenta priscae cido
omnium
priinus
qui
ernditus,
ir
labenti se-
quatuor plagulis
est,
cou-
dedicatum Conrado Dieterico, quod se possi-
Godofredus Schwarcz
(Icre,
celebr.
l'rid.
Ayrmanni
ilam
professoris,
histor.
in
liberalitate Chr.
Academia Giesensi con-
ex bibliotheca D. Maii Rcligionis
profitetur in Initiis
iunioris.
Christianae,
inter
Hu7igaros, l'cchsiae Orientali adserüs. Halae, 1740 §.
l)rodierit,
Baraiivai
IS,
czianum milii
ita
videtur.
similis faciunt
Eipsienses
Eruditi
mentionem
his verbis
Batavor. 1598 in 8 editum,
:
quem non
Nani Decius Barovius
logia.
in
1598 e foro Siniloruni, quas
litteras
infra
non
66. pag. 77.
testantur.
Nnm
minus
opusculum
Dániel
cel.
id
typis
Cornides,
pro certo affirmare non possum certe
illud
W.
publicum
in :
exemplar fit.
8.
SchwarAt
ver
recensione operis Beliani, eiusdem argumenti, infra producendi,^
pretinm forte fecisset
()|)erae
cl.
anctor,
si
tractatum
Lugduni
vidisse videtur, in consilium adhibuisset. Et sane favet chrono-
ad Telegdium,
de
tractatu
hoc
scriptas
dedit
5.
Mártii
Anno
producemus.^ Saltim editionem hanc oportet esse rarissinuim, cum
Rudimentája Liudniben Etlinographia 1915. \'I. tüz. Syntagna Institvtionvm Ivris Imperialis ac Vngarici, qvatvor perspicvis qvaestionvm ac. responsionvni librifi rompriihfnsvm, opera et stvdio .Joannis Dkcm Barovii. Anno Salutin 15.')3. Impressum Claudiopoli Transylvaniae. tgpis Heltanis v'/.mü 4-ríKi, 667 lap tcijedeliiiíi míívének ama teljes példányában, mely a nianisvásárlielyi rel". (Víllcifium kiinyvtárában öri/.tctik, a Praefatio utáni levélen a szpry.önek itt bemutatott faiiiets'/.ctíí képe következik. Alatta ez a nyomtatott sor olvasható „Vera effiijries .loaiinis Decii Baronii". Mi a képet Ivoncz Jijzski' .4 marosvásárhehji evang. reform, kollégium története. (Különlenyomat a Kollégium 188:!— 1888. iskolai Értesitöiböl.) Marosvásárlielytt, 1889. 26. '
Megjelent-e, Telegdi
'<
•
:
:
lapjának melléklete után közöljük. '
Teleodi után Bél a
*
Idézett
.\lheiiUHH
8-ik ismertetett
müve els részének De nyomán egész terjedelmében
szerz.
littcratura
hunnu scgthifn
közli. (1. és
.")ü.
I.)
r/imii rls/i
t'i'ji/ri('lifn a
levél szüveifét
Bou Magyar
-
93
TELEODI JÁNOS RUIUMENT.ÁJA
in
Hungária
sit
{Magyarul: Mindenek között els Telegdi János, a tudós
visa neinini".'
férfiú, ki a
Rudimenta priscae Hunnorum Lin/juae. A kis terjedelm holmiról, mely négy levélbl áll s Dietericus Konrádnak van ajánlva, a híres Schwarcz Godofréd Initiis Edigiunis etc. czím munkájában azt állítja, hogy Ayrmann Chr. Fr. történetirónak, a giesseni akadémia egykori tanárának szívességébl folyólag az ifj. Mai könyvtárából megszerezte s ugyanezt igazolja a nagyhíríí Cornides Dániel is. Hogy e müvecske nyomtatásban csakugyan megjelent-e, biztosan nem állíthatom Schwarczé azonban kétségtelenül irott példány volt. Nekem legalább ez a véleményem. A lipcsei tudósok Bél ugyanilyen tartalmú, alább megemlítend munkájának bírálatában hasonlóképpen megemlékeznek róla e szavakkal Érdi-mes dolgot végzett volna a derék szerz, ha az 1598-ban Leydenben 8-adrét formában megjelent dolgozatot, a melyet úgylátszik nem látott, figyelemre méltatta volna. Mert az idpont csakugyan talál. Hiszen Baranyai Decsi János következ nivecskét
irta
a XVI. század végén
:
;
:
—
—
ezen dolgozatról szóló, Telegdihez intézett levelét, melyet alább közölni fogunk, 1598. évi
E kiadásnak mindenesetre
5-én Marosvásárhelyrl keltezte.
országon
még
senki sem
Wallaszkv idejében tekintély Acta
igen ritkának
kell
márczius
Magyar-
mert
lenni,
látta.)
még
olvasója
niinder
hogy a
tudta,
lipcsei
tudósok
kritikái az európai
quae Lipsiae pid)licantur pótköteteiben, a Supplementákhan jelentek
Eruditorum,
meg. Némi utánjárással tehát meg lehetett volna még azt
is
De
Lipcsében megjelent
vetere literatvra hvnno-scythica exercitatio
rum Eruditorum Supplementa 1718 — 1721.
czím 1718-ban
utólag
állapítani,
hogy Bél Mátyás
mvét
Ado-
az
kötetének Hl. füzetében bírálták meg.
évi VIT.
De
arra,
hogy valaki a gömöri magányában, Jolsván dolgozó derék vidéki tudósunk idézetét ellenrizze, senki sem gondolt. Az irodalmi köztudatba zavartalanul befészkelte magát az, hogy Telegdi mve Leydenben csakugyan megjelent, de utóbb annyira elkallódott, hogy egyetlen példányát sem tudjuk a hazai és külföldi könyvtárakban elkeríteni.
Midn
.Ferney
Jánok a
magyar rovásírás
meg
sorrendet ekként kezdte
..Telegdi Joan.
:
régi
irodalmának könyvészeti adalékait
Rudimenta
})riscae
hunnorum
onibus et responsionihiis coniprehensa, cum praefacione Epistolari Joannis Decii dium. 1598. Kézirat. Nyomtatásban
is
megjelent a 4 lapnyi
összeállította, a
linguae. brevibus quaesti-
Barovii
ad
munkácska (Lugduni Batav.
Teleg-
1598.
in
már csak irva találtatik, jelesen gróf Telekyek, a nemzeti múzeum könyvtárában s egyebütt". E megállapítás els latin részét, a Baranyai Dbcsi levelét is említ latin czímet. Gróf Teleki Sámuel könyvtárának katalógusa hozta forgalomba.' A többi Wallaszky fentebb idézett szövegébl való. A késbbi kutatók már Jernev szövegét olvasták és idézték. Ez volt forrása a magyar bibliographia 8-vo) de
mesterének, Szabó KÁROLvnak a latin czímet latin
is,
a ki Jrrnby kélnyelv keverék-szövegét akként egységesítette, hogy
nyelv könyvészeti adatokkal
egészítette ki. Szerinte a
titokzatos
szerz
„mint
munkácskát adott ki Leydenben, e czíni alatt Johannis Telegdi Rudimenta priscae Hunnorum lingvae etc ad Telegdium. Lugdini Batavorum, 1598, kijavítva találjuk. Njilván azért, mert a Teleki4-r.''^ Jellemz, hogy Jerney 8-rétjét itt 4-réti'e tanuló, külföldön jáiTán, egy igen érdekes
:
,
.
,
évszáma után szintén 4-es szám olvasható. Ez azonban nem a
könjTTtár katalógusának
hanem a Teleki-könyvtár kéziratának
tatvány,
.
leideni
nyom-
4-rétjét jelenti.
hogy ebben a ffontosságú könyvészeti kérdésben Wali.akzky forrását is ellenrizni kell, senki. Vagy ha gondolt is, nem tudott nyomára jönni, hogy a leideni adatot Jerney honnan vette. A mint tarlózásaimban rábukkantam, nyomban felkutattam a Bél Mátyás könyvérl szóló lipcsei kritikát, a melyben ámulatomra Wallaszky fenti idézete helyett ezt a szöveget találtam „Ceterum operae pretium forte fecisset Cl. Auctor si Bonav. Vulcanii libellum de literis et lingua Getarum sive Gotharam. Lugd. B. 1397, S cditum, quem non vidisse videtur, in consilium adhibuisset".''' Szóval Bél MÁTYÁsnak Vulcanius Bonaventura gót betkrl és gót nyelvrl szóló Leidenben 1597-ben kinyomatott kis 8-rét könyvét kellett volna tanulmányozni. Telegdi könyvérl a Arra,
Jernry óta
nem gondolt
:
'
s
Az elsö és második kiad. Tudománytár, id. köt. 109.
1
—
2.
1.
1.
Bibliotheca Samuelis com. Teleki de Szék. Pars.
III. Bécs, 1811. 2.í6. 1. (Teljes szövege ,Telegdi (.lo.) Eleveterum Hunnorum, .seu priscae Hunnorum lin<;uac rudimenta, brevibus quaestionibus et responsionibus comprehensa, cum Praef. Epistolari Jo. Decii Baronii ad Telegdium. 1598. 4. MS.") '
menta
:
lit.
*
Budapesti Szemle,
^
Acloruin Eruditorum Sxpplemcnta, \\\.
id.
köt. 122.
1.
kíjt.
III.
fiiz.
137.
1.
94
MAOYAR ROVÁSIRÁB
A
lipcsei tudósok seinniil sciii
Koss/.iil
liidtaii.
HITF.NKS
EMI.KKKI
kntikájiiklja
idézett
ezt
valami végzetes tévedés, vagy félreértés árán Wallaszky keverte
A
leideni
medd
nyomtatvány felkutatásának százesztends
legterliesebb rész
—
nekem
-
sajnos
jutott.
A Riulimcnta
valami
vonatktizást
a
iiindtin.
l)ele.
legnagyobb
a
niiiiikájábói
másolatainak
külföldi
és a
közben
kutatása
ugyanis mindig figyelemmel voltam az esetleg lappangó nyomtatott példányára. Hosszú és fáradságos utánjárással és a megkérdezett sikerült megállapítanom,
könyvtárak egyáltalán
nem
Bibliothéque
brüsseli
könyvtár
Dániában
;
könyvtárak
európai
Tei,egdi János e latin
ismerik
Royale,
tudós
leideni,
a
;
Németorszagban
groningeni egyetemi és a hágai
utriíchti.
városi, a
genti
városi
a kopenhágai királyi és egyetemi könyvtárak
zürichi városi könyvtár
támogatásával
hathatós
következ nyugat-európai nagy
könyvtára, a párisi Bibliothéque Nationale
haarlemi
a
igazgatóságainak
nyelv mvét
Hollandiában a
:
Múzeum
könyvtár, a londoni British
királyi
a
hogy
a berlini királyi
;
Bdf/iumhan
;
egyetemi, a lüttichi városi
és
Svájczban a baseli egyetemi
könyvtár,
müncheni
a
könyvtár, a stuttgarti és düsseldorfi királyi országos könyvtár, a karlsruhei
udvari
a
udvari,
s a
állami
és
wolfenbiitteli
és gothai berezegi könyvtár, a hannoveri királyi és tartományi könyvtár, a königsbergi és a boroszlói
egyetemi
és
királyi
könyvtár,
a
majna-frankfurti,
augsburgi,
ulmi
nürnbergi,
könyvtár, a lipcsei, heidelbergi, bonni, hallei, göttingai és rostocki egyetemi a
udvari
bécsi
egyetemi
és
könyvtár,
a
krakk(ii
Jagelló-könyvtár,
a
és
lübecki városi
Ausztriában
könyvtár: és
prágai
gráczi
egyetemi
könyvtár.'
E kutatások folyamán
Tklkoüi
mvének
két
Az els
készült ismeretlen hamburgi másolatot.
sem
közvetlenül
ugyan, de megállapítható, hogy a lemásolt példány csak 15
Ha
másolata
németországi
megtalálnom a felfedezése után ismét eltnt értékes giesseni
isikerült
— 16
elvégre
másolatot
TKr.Kfiin
és
mégis elkerült, a
évvel volt
után
g-iesseni
nyomán készült
kéziiata íiatalaljb
az
eredetinél.
hogy a marosvásárhelyi másolat csonka szövegébl a rovásirásos példák egészen hiányzanak s hogy csonka szövege is átdolgozottnak bizonyult, akkor a giesseni másolatot kell ama fontos kútfnek tekintetünk, a mely számunkra Telegdi Ixudimenláját a maga tehát tekintetbe vesszük azt,
teljességében ínegmeui ette.
A A
giesseni másolat.
giesseni egytstemi könyvtár kézirati példányáról 8cii\vautz Godokuku hazánkfia szerzett elször
tudomást
s
ugyan 1739-ben Ch. K. .Vyrman.n könyvtárigazgató szívességébl E másolat 17()4-ben Dobai Székely Sámuel birtokába jutott. Ezt
megszerezte."
a
kézirat
leírta
másolatát
Cornides
is
Dániel,
Jl. Nemzeti Múzeum másolatai le. A M. Tud Akadémia cs a már LuoossY példánya után készültek. Amazt Toluy Feren-cz KSiil-ben íratta le Rin(í ADORjÁNiial. ezt
az övét pedig Luaossv József másolta
Kés
pedig
E.nsel
Sándor
írta
le.
Mivel a másolatok szövegébl megállapítható, hogy a giesseni példány már
másodkézbl
szár-
komoly feladatává lett, hogy a hatodkézböl származó két Itudapesti másolatot mellzve, a gíesserú forrást hozzáférhetvé tegyék. Midn a giesseni egyetemi könyvtárban a másolatok eredetije után kérdezsködtem, azt a választ kaptam, hogy ott a Schwartz-féle másolat eredetijének nyoma veszett, üe e megálla])ítással szemben még mindig reményt nyújthatott az a mazott, az újabb kutatások
körülmény, hogy
Val. Adrián l,S40-ben megjelent katalógusa a gyüjtelékes kötetek kéziratait külön
1.
czímek szerint nem sorolja
Miken- kiderült,
fel.
hogy a nyugat-európai és közép-európai nagy könyvmikor kiderült továbbá az is,
tárak közt csak a hamburgi városi könyvtárnak van Telegdi-másolata
hogy ez a másolat sem azonos
azzal, a
giesseni könyvtár igazgatóságának
'
SBBKSTYfcN
:
frraphia, '
1904. 256.
megküldtem azt a
Telegdi János 1598-iki
szemle, Üj foly. 1003. XI. köt.
L'47.
1.
;
melyet 1789-ben Schwautz Godokréd
Budimcniájának
(A különlenyomatliiin
ni/i'tcmct.
haniliunj) cs 12.
1.)
—
U.
a
mclybm
iiKirof^rdsurlirh/i a.
:
Rovás
számára a
lemásoltak: a
haniiinri^i
miisDiald.
másolatot
Kniiyv-
M:\í:\:u
és rovásirds, 203. s köv.
1.
iKtim
1.)
ScHWABTZ G.
:
Inilia religionis Christianac intcr
Hmujaros
ccrlcsiar orioilnli udi't'Hn llnlc
Maydoh. 1T40.
77.
I.
—
:
95
TBLEGDl JÁNOS EUD1.MENT.4jA
E
tüzetesen ismertettem.*
A
hasonmásai
füzet
mvének
kötetben Tblegdi
segítségével
keresett másolatát
aztán
sikerült
XIII.
a
gyüjtelékes
szánni
ismét megtalálni.''
itt
rendelkezésünkre álló késbbi másolatokból már megtudtuk, hogy a giesseni
példány
czím-
lapjának vallomása szerint Telegdi müvét Dieterich Konrád ulmi siiperintendens számára egy Szanchi M.
nev magyar
László
superintendens. Ezt
másolta
Dieterich Konrád 1614-töl 1639-ben bekövetkezett haláláig volt ulmi
le.
megelzleg 1607-tl
idejleg a paedagngiuninak
is
1614-ig theologiát
a
tanított
giesseni
Nagyon valószín, hogy
igazgatója volt.
a
egyetemen M.
Szanchi
s
egy-
nev
László
magyar itt egyik tanítványa volt^ s így a kézirat létrejötte Dieterich távozása idejére, vagjás 1614, teend. Az említett másolatokból továbbá megállapítható, hogy a giesseni példány már nem lehetett
tájára
Hiszen
Szanchi eredeti kézirata
occasus Transsylvanorum a czímlapon éppen
semmi
másoló
a
czínilaphoz
czím mvére
Nem
utal.
1667-ben
Origines
kiadott
magyar másoló kézirata
a
leiiet
A. 1695-ben megjelent
M.
Baudrandus
jegyzet
írott
ennek nyomán az erdélyi Toppeltinus Lörincz
földrajzi lexikonára és
azért
ef.
sem, mert
magyar másoló neve van elvétve, a czíiiilap jegyzetében pedig a magyar sem mondhatná, hogy az anyanyelvén nevezik a székelyeket németül
a
esetre
,Zeckler''-nek.
A
giesseni XIII.
való s hogy Mai
sz.
gyüjtelékes kötetrl már Adrián katalógusa
H. filológiai iratgyüjteményét
S.
elárulja, hogj' tulajdonosa
elhunyt theologiai tanára,
magában.
foglalja
hogy a Jlai-köuyvtárból
jelzi,
A
még
tartalma
kötet
nem Idsb Mai J.ános Henrik, a giesseni egyetem 1688-tól tanító hanem az a keleti kéziratokat gyjt Ifj.\bb Mai János Henrik
azt
is
1719-beu
s
volt,
a ki
ugyanitt 1709 óta görög nyelvet tanított. Mivel e tanszéken utóda volt Dietericus Konrád superintendens
iinokaöcscsének, az 1650-töl lG69-ig Giessenben tartózkodó Diktkricus János
könnyen
értesülhetett arról,
hagyatékában
hogy eldje
egy
exotikus emlék
kési
van. Mivel tehát a hamburgi másolat az Ifjabb Mai példánya után 1714-ben készült, a
példánynak 1709 és 1714 közt
A XIII
giesseni
kellett létrejönni.
szerencsésen megkerült giesseni kézirat ezímlanját és TKLECDitl származó rovásirásos részeit
XVIII.
szöveg
méret hasonmásainkon mutatjuk be
némileg kisebbített
sz.
tának Baranyai Decsi latin
gyjt
KoNRÁunak, mint
érdemes,
lemásolásra
levelével
magyar
kiegészített
szövegét,
latin
a
olvasóinknak.
A Rudimcii-
megfejtését
rovásirásos részek
és
a
fordítását egész terjedelemben adjuk, a mint következik
Sebestyén Telegdi János Rudinicntájthiak hamburgi és maiosmsárheh/i kézirata. IIuszoiKífjy szövcí; közé nyomott ábrával. Budapest. 19Ü3. (Különlenyomat a Magyar Könyvszemle, új foly. 190;!. XI. köt. 247 280. I.) Adbian Catalogus cndicuni manuscriploruni Bihlinlhecae Academitae O'iessensis. Francofnrti ad Mocmini, '
:
—
:
1840. 5.
iiiy
I.
szerepelteti a jelzi'tt
nicfí,
^
lii'ííy
mutatóval.
1
suiit.
VI.
stb.
Continetur
:
kötetet
^No.
:
Xlll.
chartaceus
Cortex
saec.
— 229.
1.
—
II.
Latin
nyelv
(A ^ —
jej;yzetek a görö^ philosophia
Priseae
HVNNOKN'M
lO.WXIS THELEííDI. Nunc
in
295—316.
rész töredéke.)
—
1.
V.
De
1.
—
körébl 231 — 293. IV.
A
chald,
nni2CX7i»"'7t2
—
m*?!! nV/JJtl VIII. Traetatus
névtelen támadásra.) 561 1728. 573
593-596. "
— 591.
1.
emiitjük
betrendes
Göröjí etymologiai török,
occasione et scopo praeconis salvtis
arab, persa.
304—436.
1.
—
CONR. DIETER.CI SS. Thcol. 1). Ecclesiarum Vlmanarum chij} Vngarum 339—446. (22X18'ii cm). — VIIdémontörténet). Egy l(i96-iki amsterdami kiadvány után készült másolat.
gratiam Ueu. ac Clarissimi iNikolsburgi
467—490.
1.
—
—
IX. Constifutiones de Votis. 491—560. 1. X. Responsum. egyetem theologiai t'aeultásának német nyelv válasza egy XI. Letztc Stunden Fjauen Maria Heléna Wagnerin, geborene Mayin. 6. Február. Heeate Sacrum etc. V. Idus Januarias 1721. (Latin nyelv halotti búcsúztató.'.
Chagagia
(.V
1.
giesseni
— 572 — — XII. 1.
lap
Sajnos, a giesseni egyetem matriciilájának 1612
neve nem fordul el. Klevitz, E. und Ebel, K.
170—194.
III.
Itt
linguae breiiibiis (]uaestionibus ac respon.sionibus coniprehensa opera ct studio
(xiessen, 24. martii, 1710. Bielenfeld autor.
Anno
—
1.
samaritan,
Superintemlentis desrri|)ta per Ladislaiim M. Szanchii (törölve;
1.
folioriun 317.,
—
nyelvekre vonatkozó jegyzetek. 319—401.
RVDIMENTA
441—463.
XVIII
lo.
:
kísérletek latin nyelven. latitt
gyiijteléke.'<
H. Maii jun. Colledanea philologica. E bibliothcca Maiana.) gyüjtelékes kötetnek következ tartalma van I. írókról szóló latin nyelv jegyzetek, elöl
iiuonmi plura vacna
lap.
:
Die
—
3.
évi
Matrikcl
névsora elveszett, az der
Universitát
elz
Giessen
évekében
1608
— 1707.
pedig
Szanchi
Giessen,
1898.
96
MAGYAR ROvASIKAk
A
HITEIíKS
EMLÉKEI
RVDIMENTA HVNNORUM
Priscae
linguae
breuibus quaestionibus ac responsionibus
comprehensa
|
|
opera
et studio
lOANNIS THELEGDI. Nunc
in
gratiam
CONR. DIETERICI Ecclesiarum Vlmanarum Superintendentis
Reu. ac CLarissimi SS. Theol. D.
|
|
descripta
per
Ladislaum M. Szanchii
Vngarum.
NB. Hunnorum
Siculorum lingua hic
qua vtuntur populi quidam TransLexico Geographico Siculi populi sünt Transyluaniae regionis, qui in patria lingua Székhely dicuntur, Dacice Zeckeli (nostra lingua ^ícfÍPi) a sedium 1. districtus occupatione, quod post primorum Hunnorum eruptionem, pulsis e Panonia Scythis, quaedam ipsorum pars in extremum Transyluaniae angulum confugit, quem etiam hodie tenent vnde Siculi orta est dictio, teste Laurentio Topeltino Tranet
intelligitur,
Micbael Antonius Baudrandus
syluaniae, de quibus ita
in
;
"
;
syluano *
etc.
Conf.
y.osim. IV. 20.
p.
386.
Konfiitit rebus Vngaricis pag. 135.
s.
s.
j
(Kcsöl)bi
f'olytatá.s).
Multa de his Siculis
Nicol.
in
Otahi AUila,
inserto
440.
loannes Decius Baronius loanni Thelegdio S(alutem) P(lurimam) D(icit).
Quum iudicarem
nuper mihi exhibuisses litteraturam tuam Scyticam, interrogasses
non solum honestos hac
HUNOK
[Magijarul: A irta
;
r(\í;i
THELEfíDl JÁNOS. Most
nyelvének
pedi^'
ELEMEI. Rövid
et
an dignam publicatione eam
conatus tuos
in re
laudaui,
sed etiam, vt
krrdrsekbeii és feleletekben összefoglalva
DIETERICUS KONR.\DNAK,
ftisztelend és naj-y tekintet
a
szent hittudoinányok dokfitrának és az ulnii egyliáz superintendenséiiek lemásolta Szanthi M. László magyar.
Jegyzet. Itt a iiiiiinok és székelyek nyelve értetdik, melyet Erdély némely népei használnak, melyrl Baudrandus Mihály Antal így ír a Geográfiai Le.\iconl)an A székelyek az erdélyi tájak népei, kiket anyanyelvükön Szekhcly-eknc^ neveznek. Dákul: Zeekeli-nek (a mi nyelvünkön ^''rflfiiiek) a kerület székeinek foglalásáért, mert a Iiimnok els kitörése után, kizvén Pannoniéból a szkithákat.' ezeknek egy része Erdély legszéls szögébe menekült, iiielyc^t még ma is birtokukban
s
:
tartanak
;
innen
származik a „székely"
elnevezés,
az
Topeltinus
erdélyi
Baranyai Decsi János Thelegdi Jánosnak minden
Midn nekem
nüiiap
a
scyta
a közzétételre, nemcsak ez ügyben
át)éczédel kifejtett
átnyújtottad
tiszteletre
méltó
és
!>örincz
tanúsága szerint.
jót kivan.
megkérdezted.
törekvéseidet
iMi'ltonak
dicsértem,
tartaiiáni e
hanem azon
munkálkodtam, hogy niiiiamar közrebocsásd, és segítségedre is voltam ei)ben. Nem kételkedem ugyan, hogy sokak eltt kicsinyesnek és gyerniekiesnek látszik az idt ezen betk terjesztésével és tanulásával tölteni: én mégis teljesen ellenkez véleményen vagyok és a dolgot méltónak tartom arra, hogy ne csak a mi népünk, hanem a külföldi nemzetek is megisnuM'jék. Elször is, mert lia minden egyéb okoskodás cserben hagyna bennünket, magukból ezen iratokb()l bizonyosan megállapíthatnók, hogy a magyar nép sokkal régebbi és azon kelet-ázsiai scytáktól származik, a kikrl azt olvassuk, hogy Cyrust, Dariust és
'
V.
ö.
Z08IM.
\'ní;arir,anitn jiiiiak
más IV.
135.
(,
k.
igen nagy hatalmú uralkodókat
;j8(i.
1.
Sok van qzen s/rkiOviknil
is
legyzték. Mert, miként a iiéberek, syrek.
diAii
Miki.hs:
Allilájábiin,
idézve Bonkinics
Ivi-niin
XIU. melléklet.
hm-;
cy^ ''^
ílTKC
A
Sebestyén
:
A Magyar
Rovásírás Hiteles Emlékei.
giesseni másolat czímlapja.
XIV. melléklet.
jíuU* ru/nx
i 5
^
.5
vtítnéu/r.
r á
/^t^i«»v(~t,
iM^,
-CAí^
-^
;i
--
e^,
—
ai,
—
íf
—
^^
'^
»
íjf2.'
/
/
í^/ ^f "^
tu^rzi^^ jijs^TL^ '?;:u^^«
A Rudimenta els
lapja
XV.
/
f
p^,
/
L
en.
'^zrz^^'^'^'h '^^'^ Jr^rt
«^'
^
p,.^
.>--^.
A Rudimenta
második
lapja.
L^y^JT^
melléklet.
XVI. melléklet.
i
i
jt^^U
Siadi
'^
M^sJ 1^
a/Oif^a^
^
i>-fctt.'^*.J
.^
£<ü^«~/ÍM««Z/ö5|«^m^a*aí-^ **-^*-"W<>;,
« « ^
^
'
1
SuMtut. ^^
étin
.
aiAe>i«/c»»MJ
A Rudimenta
harmadik
<w^"
lapja.
^
' .
XVII. melléklet.
7-.nM:ri
kMtí
f,wi-
aiwefn
«
i.'íí.rr-^"
pnA(i
v/»Y*^'
i*rntí nM/tú ng.
'"^
/'^í'^
Utam
LU>*a4 ,
f^ r^-^
-rt
^
/í« :-\,^
"
^r
JLf
tpru
^
A Rudimenta negyedik
lapja szöveg-mutatványnyal.
XVIII. melléklet.
JióiyA^^^-^
I
y^íOJD
x^AJc
-fjAJyn
i^
\.C:'Í^/l^
A
Rudimenta szöveg-mutatványának második
része.
97
TELEGDI JÁNOS RÜDIMENTA.IA
primo quoque tempore promulgares, et auctor
non paucis, tempus
videatur
et puerile
consumere
tamen ego prorsus diuersum
:
et adiutor fui. Etsi
in hisce
sentio,
litteris
remque dignam esse
nostrae genti, sed etiam exteris nationibus innotescat.
rumque morém, exarant suas Id
quod
Nam
vei ex eo patet,
litteras
:
contra Graecorum, Latino-
etiam haec nostra elementa simili ratione scribuntur.
ita
communem
quod non solum
iudico,
si aliae
sicut Hebraei, Syri, Chaldaei,
Turcae, caeterique Orientales a dextra sinistram versus,
et
dubito, quin ludicrum
quae non solum omnes coniecturae possemus, gentem Vngaricam esse Scytis oriundam a quibus Cyrum,
Primum enim
nos deficerent, ex his tamen solis litteris certo coliigere longe antiquissimam, et ab orientalibus illis Asiaticisque Darium et alios potentissimos Monarchas deuictos legimus.
Arabes
enim non
propagandis uel etiam discendis
uel
pronuntiandi atque scribendi inflectendique
cum Hebraeis rationem nostri habeant, sed etiam sexcenta et amplius vocabula tam apud Ebraeos, quam apud nos eandem paene significationem obtineant. nihil
ad huius litteraturae commendationem faciant
vnamquamque gentem
peculiari litteratura vti
Deinde, vt haec
tamen honestissimum semper habitum est, atque frui. Videmus enim paucissimas esse gentes, ;
alioquin ciuilitate et potentia excellentes, quae peculiaribus
Nam
reperiantur quae
litteris
linguas suas exprimere possent.
Germani habent proprios characteres, sed omnium eorum populorum litterae ex Latina lingua, tamquam fonté, promanarunt, Graeci quidem gloriati sünt, se ex Phoenicia litteras, nescio quot, attulisse, alias ver ex gruum volatu excogitasse, in eumque ordinem, quem nunc videmus, digessisse. Vnde non erubescunt inuentionem Philosophiae atque omnis scientiae et antiquitatis sibi arrogare. Sed vei hae ipsae litterae nostrae fabulas eorum abunde refutant, ac certis testimoniis demonstrant, Asiaticos Scythas et vetustiores ipsis, et populo Dei longe propinquiores fuisse, veteremque sapientiam ab Hebraeis ad Asiaticos, et ab his ad Graecos demum promanasse. lam uero si uel numerum litterarum nostrarum nec
certe
Itali,
nec Hispani,
nec
nec
Galli,
omnes aliarum gentium characteres
superant, uel elegantiam consideres nullis exterorum hoc uero longis etiam parasangis superant, quod et sine punctis scribuntur, et pronuntiationes omnes multo quam aliae litterae perfectius exprimant, et denique facilius addiscantur. Graecam, Ebraeam, Latinam linguam totó vitae curriculo vix mediocriter addiscere possumus, Germanicam, Gallicam, Hispanicam, difficillime imbibimus, et ad eas ex 441- arte
spectes,
elementis cedent,
in
|
chaldok, arabok és törökök és a többi keleti népek
— jobbról
balra írják betiket
;
—
a görögök és rómaiak szokásával ellentétben
hasonló módon iratnak. Kiviláglik ez
nemcsak hanem hatszáznál a hébereknél, mint nálunk, majdnem azonos, jelentése van. Továbbá
úgy a mi betink
is
abból, hogy kiejtésünk. Írásunk és szóhajtogatásnnk módja
több szavnnk
—
is
van, melynek ligy
közös a héberekével,
—
sem jelentenek ezen ábécze ajánlására mégis mindenkor becsületére vált élt és annak hasznát vette. Azt látjuk ugyanis, hogy csak igen kevés, egyébként mveltség és hatalom tekintetében kiváló nemzet van, a mely saját betivel tolmácsolhatná nyelvét. Mert kétségtelen, hogy se az olaszoknak, se a spanyoloknak, se a francziáknak, se a nénicteknck nincsenek saját ii-ásjeleik, hanem mindezen népek beti, közös f'i)rrásl)ól, a latínl)ól erednek. Dicsekedtek ugyan a görögök, Imgy ök, tndum is én hány bett, jóllehet ezek mit
bármely
nemzetnek, ha az tiihíjdon Írásával
hoztak
Phöniciából
magukkal,
másokat azonban a darvak repülésének
megfigyelésébl eszeltek
nem átalják maguknak Pedig már a mi betink is bóven
és soniztak azon rendbe, melyben most látható. Innen van, liogy a bölcselet és
minden tudomány és régiség
feltalálását.
meséiki't és bíztiis adatokkal bizonyítják azt. részt,
iiogy ezek az Isten
hogy egyrészt az
niegczáfolják
ázsiai scythák náluk régebbiek,
népéhez sokkal közelebb állottak és hogy a régi
l)ölcsészet
ki
tulajdonítani
más-
a héberektl
néj)ekhez és csak ezektl került végre a görögökhöz. Már pedig akár betink számát minden más nemzetek írásjegyeit fölülmúlják, akár szépségüket veszed szemügyre, a külföldiek semmiféle betinél sem állanak hátrább, abban a tekintetben pedig messze fölül is nnilják,
az
ázsiai
tekinted,
hogy egyrészt ékezés nélkül
íratnak,
másrészt
minden egyéb
betknél tökéletesebben
összes beszédhangjainkat és végül
A
egész életünkön át alig
francziát, spanyolt
sajátítjuk
el,
:
görög, héber, latin
és mesterséges megértésükhöz sok könyvre, sok költségre,
és mit tudom én Sebeslyúii
könnyebben is sajátíthatók el. tanulhatjuk meg középszeren, a németet,
még mi más minden
A Magyar
Rovásírás Hiteles Emlékei.
eszközre
van
szükségünk.
papírosra,
fejezik
ki
nyelveket
igen nehezen
írótollra,
tintára
Ezen betinket bárki igen rövid 13
98
MACYAU KOVAsIRÁs
A
percipiendas, multis
opus habemus.
breuissimo tempore, easque sine
Lacedaemonicae, uel etiam quas
vllis libris,
in
omnium ordinum homines
omnes
Has nostras
calamo, atramento, papyro, vei
omnibus
scholis
nostrates pueri,
nesc o
et
litteras facillime quis
quibusuis materiis, nullo negotio inscribere.
aliis
quae nonsolum
litteras iudico esse,
F.MI.KKIÍI
multis expensis, papyro, calamo, atramento,
libris,
instrumentis
multiplicibus
HITKl.KS
quibus
aliis
addiscere potest
lignis, instar
Quamobrem
scytalae
dignas hasce
pueris proponantur, et instillentur, sed senes,
mulieres, nobiles ac rustici,
viri,
Vngaros se nominare volunt, addiscant. Laudo
igitur propositum tuum, quod haec linguae Scythicae rudimenta coUegeris, et discere volentibus communicare volueris. Etsi enim breuiora sünt ac rudiora, quam forte quis desideraret tamen non diffido, quin alii quoque reperiantur, qui hoc exemplo haec linguae nostrae praecepta amplificare, et exactius tradere velint. lanus ille Pannonius, episcopus Quinqueecclesiensis nostrorum Poetarum celeberrimus, quum tanta doctrina et auctoritate praeditus fuisset, tamen non erubuit, Vngaricam Grammaticam conscribere eam, si maiorum nostrorum negligentia non amisissemus, haberemus certe, quo in hoc quoque studii genere gloriaremur. Nunc quum illa interciderit, et tu recte facis, qui nostrae gentis litteraturam ab obliuione vindicare studes, et alii maximis forent dign laudibus. si Ungaricam grammaticam natiuorumque vocabulorum et proverbiorum origines ad praescriptum artis elaborarent, vt si iam cum Graecis pátriám magna ex parte amisimus, et ni Deus pro sua clementia auerruncet, amissuri totam videmur, saltem linguam et res gestas ac litteraturam immortalitati consecremus. Quanquam si id quod sentio fateri licet, meliora omnia, de interitu imperii Turcici spero, augurorque hanc diuinitus glóriám nostrae genti reseruatam, vt non multo post armis Vngaricis Dei beneficio Turcica potentia inclinetur. Quod vt Deus pro sua clementia faxit, vos et nobiscum totam Ecclesiam orthodoxam conservet ex animo precor.
breuiter,
qui
;
;
Dátum
id
ex foro Siculorum, quinto die Mart. An.
alatt igen
könnyen és pedig bármely könyv,
1598.
tinta,
toll,
|
442.
papiros nélkül akár lacedaemon hengerhez
más anyagra írni (beróni) nagyobb fáradság nélkül megtannlhatja. Miért is ezen betket nemcsak arra tartom érdemeseknek, hogy minden iskolákban tanítsák és a gyermekekbe csepegtessék, hanem arra is, hogy minden rend honfitársunk, gyermekek, öregek, férfiak, asszonyok, nemesek és parasztok, egy szóval mindazok, kik azt akarják, hogy magyarnak hasonló
akár
fára,
valamely
:
neveztessenek, tanulják meg. Dicsérem tehát szándékodat, hogy a scythu nyelv
gyjtd
ezen
elemeit
össze-
és a tanulni szándékozók részére közzé akarod tenni. Mert, bár rövidebbek és kezdetlegesebbek,
mintsem talán
akadnak
mások
kívánják.
Ama
nyomán Pannonius pécsi püspök, költink legliíresebly'e. hatalmas tudománya és tekintélye daczára sem röstelt magyar nyelvtant Írni melyet, iia seink gondatlansága folytán el nem vesztettünk volna, bizonyára a tudomány ezen ágában is volna mivel dicsekednünk. Most. minthogy az elveszett, helyesen cselekszel, ha azon vagy, hogy nemzetünk írástudományát megmentsd az elf éledéstl, és mások is nagy dicséretre lennének méltók, ha a magyar nyelvtant és si szavaink és szólásmódjaínk eredetét tudományos rendszerrel megírnák.' hogy ha már a görögökkel együtt hazánkat javarészt elvesztettük és hacsak az isteni nyelvünk
némelyek
szabályait
óhajtanák
gyarajjítani
;
mégis
bízom,
tüzetesebben
és
hogy
tanítani
kik e példa
is,
.lanus
;
—
kegyelem meg nem könyörül, úgy látszik, elvesztjük az egészet - legalább nyelvünket, történetünket és irástudományunkat örökítsük meg. Ámi)ár, ha szabad kimondanom, a mit gondolok, a török uralom bukásától minden jót várok és megjóslom, hogy az a dicsség a mi nemzetünk részére van Isten rendelésébl
föntartva,
hogy nem
sok
a török hatalom. Hogj' ezt Isten az
id
multán Isten jóvoltából
kegyességébl megadja,
magyar fegyver eltt bukjék
titeket
velünk
és
az
el
egész igazhit
egyházzal megtartson, szívembl kivánom. Kelt Székelyvásárhelyt (Marosvásárhelyt), 1598. évi márczius
'
Eü/,el kiipcsolatban iiicgjejfyoz/.iik.
moiulás-gyiíjtoményt ü
(•ziniüii
:
Adagiorvm
hogy
linraiii/ai
Dccsi J. ebben az
giaecolatiiiuviigaiicuiviii Cliiliailcs
.")-én.
('vbcíi i|iiiii({iu'
l
Háitfa,
egy
vogyes
l.'i'JÖ.
nyelvíi köz-
TELEGIH JÁNOS RUDIJIENTÁ.IA
De
litleris
Hunnorum, quae vulgo
99
litterae
Siculorum vocantur. Ouot sititt Uiinnorum lHierae • Siculorum Transsyluanorum litterae facientes sinistrorsum tendunt hoc modo :
ah
H
in
vniversum sünt XXXII. quae initium a dextra
:
100
MAOYAI? KOVÁKIRAS HITKI.HS KMl.KKKI
A
vocali in obsequium nostrae linguae et addita (quod ego graui tono malui notare) gamolta l'auita valias (liclyesen giaiiioltalaii. niavalias. azaz ííViunoltalan, nyavalyás). Similiter et duarum vocalium sonum o et f transferimus et scribimus b v(el) h ut brvlbk (helycsen brvlbk^ olv. örülök). Siculi autem harum omnium loco peculiares characteres habent, vt mox videbimus. Quin et Romani in duobus characteribus prorsus deficiunt, vnde formám et n ante aliam vocalem mutant, hoc modo. jtistus vittens vivet. At Siculi et vsum vocalium quae vim consonantium habent et semper ante vocalem horum loco habent suum J U
vim
/'
infere,
trahere, ut
:
:
/'.
V
ponuntur,
vti
NEVE VALA JÁNOS neve
Quomodo
lemos
vala
\
443
pronttncianttír 7'ttiuersac littcrae ?
lam totum alphabetum dura pronunciatione, seu obtusiore sono hoc modo ecs (helyesen: ecs), ec', ed, f, egg, egi (azaz: eg'), ah (így!). ess). ev), es, ess (azaz ó, ep, r, s, S8, et, ef, u, s, eu (azaz
Dic regulám de notatione litterarum? Quae apud Latinos eodem sono efferuntur,
Quomodo
;
Quot sünt consonantes
.-
vt f.
l,
in,
ck, ak,
l.
el',
efferes
m.
ti,
:
A, eh,
en\
o,
.-
absque vocali simpliciter quo pronuntiatio addisci possit.
n, r, s.
ceteris ideo additas vocales,
diuiduittur litierae Siculorum
In vocales et consonantes.
ci.
:
:
notata habes, vt facilius intelligas
/,
Quot
snitt iiiixtae
101
JÁNOS RUDIMI'.NTA.IA
TEI.EQDI
.-
Quinque.
NY
TY Sic dictae
LY
GY
(!)
CS
clí
egi
(!)
ecsi
eni
eti
quod mixtum cum
vocali
;'
sonum
edunt.
Qtiae est obseruatio de mi.vtis cottsonantibus ?
Quum
vtimur Latinis characteribus (vt supra quoque monui) consonanquo perfectius ad natiui sermonis enuntiationem sonum referant, solemus
in nostra lingua
quibusdam,
tibus
accentum grauem aponere.
vt
í''.
íj-".
NYALÁB ZOLYOLYOM (ígj'
;/"
!
helyett)
f sed Siculi peculiares litteras habent. .
GYALU)'
(helyesen:
Zolioiu
nialat
!)
(íuy
/', ;;/".
GYALYV CSANÁD (iü\-
!)
Canacl
cialyn
ATYA atia
Quid quatenus
de
est obsertiattdíiiii
Vnicum
SZ
vernacula lingua litterae 5,
in
SZ
littera
.-
duarum consonantium vim eatenus habere videtur, addimus s, vt Ssenoseg (helycsen Ssentse'g), Ssepsegb.
alioquin simplicissimam
Siculi simplici littera scribunt, vt
:
|
:
444.
SZENTSÉG
SZÉPSÉG
S^mtse(/
Srepscy
Quot suut zwcnies Nouem.
.-
V
Ü
Quid differunt
K-K
Nihil differunt,
nisi
sequitur, vsurpari
U
et
Ö
-KK— K
A
E
I
í
.-
quod
commodius
O
in initio,
-K-
^
in fine dictionum,
semper
possit, et in fine
quum eam
vocalis a
corripitur.
ADNAK AKOR adnak
alcor
—
Miután a mi nyelvünk latin bett használ tudnunk az összetett mássalhanf/zókról? már föntebb is rámutattam), néhány mássalhangzóra, Iiogy minél tökéletesebben tüntessék fel hazai nyelvünk kiejtését, kemény ékezetet szokunk rakni, pl. c\ //', /", n\ i\ de a székelyeknek van erre saját betjük (Csanád, gyalu, zólyom. ni/alúb. ati/a). Mit kell az SZ betrl megjegyezni? Az egyetlen SZ. nolia igen egyszer, két mássalhangzó
Mit
kell
(mint arra
jelzésére szolgál olyan formán, liogy hazai nyelvünkben az S-hez z-t adunk,
A
székelyek egyszer betvel irják,
Hány magánhangzó van Miben különbözik a elején és végén,
lia
K-K
?
—
és
pl.
Kilencz
-K-?
pl.
Szentség,
Szépségh.
[Szentség, szépség).
—
(a,
e,
ej,
i,
o,
ö,
?/,
m, v).
Semmiben sem különböznek
a magánliangzó következik utána, kényelmesebben
azonkívül, liogy A'- A' a szavak liasználható
és a szó
végén
mindig megrö\adíttetik. ^ {Akor, adnak.) '
Az
és V jegy hangértékének felcserélésére
ti
1.
a köv. jegyzetet.
tévedésbl került a magánhangzók közé. Fentebb a teljes betsorban az » v-vel, a v ev-nek ejtend eu-val jeleztetett. Mivel a szerz a v jegy így jelzett hangértékével nem volt tisztában, az u-val való jelzés czimén beosztotta a magánhangzók közé. L. alább az V. részben a Dobai-í'éle betsor hasonló tévedését, mely igazolja, hogy *
itt
nem '
Ez
a V
a giesseni másoló,
Az
hanem
a
szerz tévedésérl van
szó.
alább közölt marosvásárhelyi másolatból kitnik,
hogy
a
második
-k-
jegy helyén eredetileg &
(et)
volt
olvasható. *
Téves, mert az a magánhangzó (miként a példák
mellzésével) a
vég-A:
jegynek ah szótagértéke van.
is
mutatjáki
mindig eltte
van.
így
aztán
rövidítve (az a
Quid differunt
ZS
ct
Z?
Posteriores duae consonantes facile
rovásírás HÍTHLE8 KMLKKKI
A MAfiYAR
102
ZS
et
Z quomodo
inter
se differant ex suppositis exemplis
deprehendere poteris.
ZSÁLYA
ZÖLD
soIIm
zöld
De Quae
Abbreuiationibus.
est ratio abbreuiationis litterarum
Habent
Siculi
syllabas
vocales inseruntur, vt
quasdam
breuitatis
apud
Siculos
.-
causa inuentas,
quum
lateribus
consonantium
:
.lÁNOS
TKI.HIiDI
10
RUDIMKNTÁ.IA
Possmilne liac abóreuutiioiWi in mdliu dictionum i'surpari In medio dictionum vsurpari non possunt, quia regulám collectionis turbánt, .-
vti
ANTAL ANDRÁS Antal
Non enim
Ancira g
András Ant-al
sic colHgitur
sed András An-tal.'
;
Ouúi observaiiduni est de scribenda IHtera R) paruum omissis duabus columnis ( I
^ -^„^
vsurpatur, vt
H in
(=^
R)"
fine
et
medio caussa
saepe
breuitatis
„„„^
PÉTER TERCSI PHfr Jrneter has lifteras
Vttiiiturtie
Praeter has sünt
(így
Terczi
!)
Sictili aliis?
quaedam syllabae
reptilium
quae non sünt ex
formás referentes.
certis
characteribus conflatae. Siculi capira dictionum vocant, vt
ANT
(?)
(?)
TPRU
ant
AMB
(?)
amb
fpru
ORATIO DOMIXICA.^ (Az Úr imádsága.)
MI ATYÁNK KI VAGY ME'NYEGBEN SZENTELTESSÉ*K MEG AZ AZ (i-vli TE NEVED JÖJÖN EL AZ TE OCSSZÁSOD (így!) LEGYEN TE AKARATOD' MIKÉ*PE*N ME*NYEGBE*N AZONKÉ*PEN IT EZ FÖLDÖN IS MI KE*NYE*RJNKE*T (i-v!) MINIÉN (i-y.'i NAPIT AD MEG NEKÜNK MA ÉS BOCSÁJD iiuy!i MEG ACS li-y!) MI BJNEINKE*T (így!) MIKÉPEN MI ES ME*GBOCSÁTUNK E*LLE*NÜNK VÉTETEKNEK ÉS NE* VIGY MINKET ACS (így!) KISÍRTE*TBE*N DN (i-y!i SZABA' AZ GONOSZTUL MERT TIE*D AZ ORSZÁGH AZ HATALOM AZ IIROSEG (így!) MINI (így!) ÖRÖKÖN ÖRÖKÉ* ÁMEN •
•
:
:
:
:
:
:
•
•
Használhatók-e ezen összevonások a szavak derekán mivel a szótagolás rendjét zavarják,
pl.
Mert nem így tagoltatik András, Ant-al
Mit rövidség
a
kell
okáért
H-hoz hasonló)
{latin
R
?
—
A
;
hanem And-rás, Antal.
bet
Írásáról
megjegyezni?
melyek nincsenek valódi
iiasonló szótagjegyiik. a
a szavak fejének nevezik,
pl.
derekán
—
gyakran használják a szó közepén és végén a kis I
Használnak-e a székelyek ezeken kívül más hetüket is?
hüllkhöz
szavak
irmii
liasználliutók,
(Anrlrás, Antal).
—
(r)
Mellzve a két betilt,
Van ezeken
betkbl
összetéve.
pl.
oszlopot,
{Tercsi. Péter).
kívül
még néhány
Ezeket
a székelyek
amb. tpru, ant.
(Következik az Oratio Doiuinica és a Symbolum Apostolieiim magyar szövege.)
'
-
tétjük
Ez másolási hiba
A
H-vá
ferdített
e helyett
E
:
jegyeket
„.
.
.
And-rás, Ant-al
csillaggal
jelöljük
fel. '
Ez az egy tévedés a sor
felett ki
van javítva
*
Helytelenül alkalmazott k-k jegygyol.
'
Kimaradt
:
DITS .MEG.
;
sed An-drás, An-tal".
meg.
—
A
szók
szétszaggatását
a megfejtésben
nem
tün'
l04
MAOYAR ROVÁSÍRÁS
A
KMM'.KHI
HITKl.RS
SYMBOLUM APOSTOLICUM. (Az apostoli
hitvallás.)
EGY ISTENBEN MINIENHATN (így!) ATYÁBAN MENN EK FÖLDNEK TEREHTÖÜÉ*BEN É*S JÉ*ZSUS CZRISTUSBAN Ö EGYETLENEGY FIÁBAN MI URUNKBAN KI FOGONTATÉK SZENTLÉLEKTÜL SZÜLETE*TÉK SZUSZ MÁRIÁTUL KINZATÉ*K PONTIUSNAK ALATTA ME*G FESZÍTETEK MEGHALA ÖARMAD (így!) NAPON H ALOTAIBUL*^ FELTÁMADA MENE MENYEGBEN ÜLE ATYA ISTENNEK JOBJÁRA ONNAN LESZEN E:LJÖVE*NDÖ ÍTÉLNI E*LEVE*NEKE*T ÉS HOSTAKAT (í-y!) EISZEK (így!) SZENTLELEKÖEN (így!) KÖZÖNSÉ*GES KERESZTYÉN ANYA SZENT E*GYHÁZAT SZENT ÉKNEK EGYESSÉGÉ*T' BÜNÜNKNE*K BOCSÁNATYÁT TESTNEK FELTÁMAD AÜÁT (így!) ES A(Z ÖRÖK ÉLE*TET ÁMEN HISZE*K
(í-y!)-
(íi;y!)
•
.
:
•
•
?)
.
•
•
"
dees Gralla pokobra, et descendit ad inferos.
közt
Ha a
üieterich- és Mai-féle példányok
több
másoló közvetítését és
több
nem Giessenben
kett nyomát kellene kutatnunk. Mert
készült másolatok lettek volna, a
romboló munkájának
kéz
valóban sok hiba az, a mi a fenti másolatban a magyar nyelv és magyar
K nélkül az egymáslioz K
nélkül
jött
liasonló
e-/í,
-b,
/í-,
a gyamolla l'anna
létri!
(nyaláb) és a Gralla pokobra (szállá pokolra).
j-ü és ess jegyek
i-d,
(gyámoltalan,
valias
E
rovás
hséggel
halmozódott. Ilyen esetben az írásjelek vonalainak szövevényét szolgai
ismerete
állandóan
nyavalyás),
hián
fel-
kellett volna lerajzolni.
összecseréltettek.
a galyn (gyalu), a nyálai
nélkül végül a szóelválasztó pontozás
szükségét és
a szavak írásjegyeinek összetartozó csoportjait felismerni sem lehetett.
Az avatatlan kéztl származó másolási hibák tömege a forrásul egészen
jellegét
sem
elhelyezését
már az
eltörölte.
Még
a
lehet egész(!n forrásáiuik tulajdonítanunk, mert az
német másoló mesterkedésének jegyét
avatatlan
hibás másolatban
még
a czímlapoii megkorrigált „Szanchi
IJr
M.
elválasztó
ügyetlen
jegyeinek
imádmgáhan elforduló
magán.
viseli
másolat
használt Szanchi-féle
mutatványok sorvégi
rovásirásos
Láfzló"'
St
nekii-nk
hozzátehetjük, hogy e
név sem
biztos,
mert teljesen
szokatlan és helynévvel sem igazolható.
Noha
még
az ügyetlen giesscni niásolatlian már legalább
Tiíi.Efiui
sincs elfedve szemeink ell.
Kgyügy
írói
is
két másoló megett
áll,
személye
egyéniségén a közeikorú Szanciu másolata még aligha
német másoló pedig már rontani nem tudott. A székely AHCz-nek tle ered elemi már Baranyai Ükcsi János rövideknek és kezdetlegeseknek jelezte. Hozzátehetjük, hogy nagyon hibásak és zavarosak is. Lépten-nyomon elárulják, hogy Telegdi a rordsirást már nagyon fogyatékosan i.wierle. Ez különösen akkor lesz szembetnvé, midn a rovásírás két fsajátságát, a magánhangzó-ugralást és az Írásjegyek összerorását kellene olvasóival megismertetni. A sz, k, z és zs jegyekrl elmondott felvilágosítások részben feleslegesek, részben zavarosak. Néha kevés változtathatott, a
szabályait
mondanivalójában
ellennu)ndás észlelhet.
is
liangzó s alább mégis
Legels
odakeveri a magánhangzók
!i
'
Az
'
Mtuitiarvl.
SS
is
ij.s.s'/,eirva
i-vel
kívánja
//y,
ly,
ny, ly
hogy a v jegy
összetett
is
ellátható
szolgálatába venni s
ír
tnavaUúAA
;
nuVssal-
jegyekrl
öreg-
de az egykorú stb.
St
utóbb
r-nek látszik.
„Iiiáiiy/ik (ínilla
sor eleién, a ..liahr
ket nyehünk
A
els jegyük ékkel
emberre valló tájékozottsággal tudja, hogy régiesen gyakíu'lat szerint ö
j)éldáival azt bizonyítja,
közé.
pokdbrii (helyesen:
után kellett volnü e hiányt jelezni.
Szállá pokulral. rs M/áII:i alá imUlokiii "
—
Megjegyzend:
már
azt is tanítja,
hogy
e jegyek
„i
niagáuhangzóval összetéve adnak
divatba jött a cs niássalliangzó jegyének chi és czi
megtette
ötödik
A XVI. századvégén Ebbl folyólag Telegdi
liangot'".
formában való jelzése.
hangzó összetett mássalhangzónak. Alkabnazni azonban
i-vel
mássalhangzó jelzésével
e miatt a ez
105
JÁNOS RUDIMENTÁJA
TEI.RGDl
is
nem
]nár
St
tudta.
zavart csinált.
Ugyanilyen tévetegség hangzik ki müve latiri. szövegébl, midn latinul mindig anyanyelviinkrnl, mi nyelvünkrl és hazai nyelvrl beszél. Ezért föltehet, hogy ez a derék öreg székel^'t a kiveszben lév rovásírás fogyatékos ismerete avatta íróvá. Ezért dilettáns létére eredetileg csak magyarul irt és csak a kisebb igény székely olvasóközönséghez kívánt szólani. A latin szöveg pedig csak akkor a
nddn
jött létre,
Erdélybe származott nagy látókör Bar.\nyai Decsi J.ínos a székely tudományos értékét fölismerte és ennek külföldön is érvényesíthet latin nyelv
a Dunántúlról
rovásírás nemzetközi
kiadását tervbe vette.
meg nem
Azt már tudjuk, hogy ha a tervezett kiadás ügye aligha vált volna
már szükségessé. De
kozásának meg
lett
— utólag
Bizonyára neki köszöidiet az rovásírás
utolsó
halvánv
tünk a kiadásra szánt
latin kézirata
hogy a hazai másolatok nyomán
is.
széleskör tudományos összelétrejöttek.
érdekldni kezdtek
itthon szintén
eiidékei
nvomára bukkanhat-
szintén
itthon
— a tudós marosvásárhelyi tanár beavat-
elssorban neki köszönhet, hogy a giesseni másolatok
neki köszönhet továbbá, hogy
iránt,
m
múlva
feneklik, a másolás másfél é\-tized
ismernünk
mégis az a súlyos eredménye, hogy a
köttetései révén külföldre került. Ezért
a
el kell
mvecske kési
/O
^,
€^
^0
3
á
^ J <^7~
^
CiX 0.^"^"^
^
<•("
^'CJ- C-V
niarosvásárhelvi másolatának.
III.
A
hamburgi másolat.
C
'fx
V
JX
]
/^ V^
Az a 342. számú 4-rét
^*/^
meg.
kötet rejti magában, a melynek vegyes philologiai dolgozatokát jelz eme czíme a kötet hátán
-/
eyP
Hf
l
U
olvasható:
..
olvasiiató:
Ms. Ajjp.
Fhiloloyica mÍ!<eeUanea.
van ragasztva e
,Critica
XX.
„ex Hiblioth. Hamburg.
felirattal:
Contenta hujus
Varia.
4"."
in
/W
^ \-^
)
'
f
tábla fels peremére bell ex libris
Az els
fine
''Ü
hambursri más..lat betsora.
Wolfiana"
vid.
vol.
*^
C'll f^*'
fj
/
A
^
^ p^.
"X
gyü.jtelékes
19-
^
<
3
jj
burgban Telegdi mvének másolatát a Városi Könyvtár kéziratai közt találtuk
o
O"
^-^^(J^
V^
Már megemlítettük, hogy Ham-
QA ^ oV
\
alább
pag.
pediü,-
ult.".
E
ez a könyvtári bejegyzés
tartalomjegyzék az egybe'
tíz darab XVII— XVIH. századi kéziratról a kötet végén számol be. A gyjtemény els helyét Telegiu Rudimentája foglalja el. Czíndapjának szövege azonos a giesseni másolat czíndapjának szövegével. Némi eltérés csak Szanchi nevének írásában észlelhet. Mellzve van Itt ugyanis a giesseni másolat törlése alapján „Özanchy" található „Szanchii" helyett. a giesseni czíndap terjedelmes jegyzete is. A másoló utánajárt annak, hogy a jegyzet szövege
kötött
tulajilonkép Iíah.kandus lexikonát idézi, ezért
'
E
(ai-8
X
részünkrl
tartaloníjcgy/.ék (a lapszámokkal
RudimeiUa priscae Hunnorum
—
18 cm.)
Syri ab Ebraeis
II.
Siculorum
x.
helyette
kiegi'szitvp)
33—40.
—
III.
czím „llunnoruni" szavához
a hipszélí
ezt
egész terjedelmében így hangzik I. Joh. Thelegdi 32 ac responsionibus comjrrehetisa. 1 :
—
Liugitac brcvihus quaeslionibus
Gramniatica Syrlaca ad .Methodiim
dissideiit.
a
Stolbergii gr.
Scliickardianam lit.
in
adomata,
Aoad. Viteb. prof.
indioans
tantiimraodo,
(Graecarum literarum
in
in
quibus
Academia
— IV. Morhofius: De imitatione et lectione Ciceroniana. 79—120 — V. Epitaphium Jo. Geileri Keysersbergii. 120a. — VI. Von der Art und Eigenschaft eines Madrigals. 121—170. — VII. Acis et Amyndas. Tragoedia versib. germ. 171 — 198. — sein Gebiirtstag. 199—228. — VIU. Alexandrinischcs Fürstenlob auf Churfiirsten Carls Pfalzgrafen bey K. (Khein — X. Joh. Salzmann Orationes variae (14 darab) Cireronis de oratore Dialogos. 229— IX. Commentarius Vitebergensi professoris; Epitome Collegü Critici de Interpretatione Scriptiirae Sacrae. 1679. 41—78.
?)
:í42.
in
343— 46. Megjegyzend, hogy
a
II.
sz.
értekezés
4—5.
(a kötet
StJ
-7.) lapja
közé egy négyoldalas 4-rét XN'III
századi nyomtatvány van kötve e eziinmeh Alphabetum Kussarum Stockholmiae. Typis Petri a Selav. Sebestvén:
A
.\1aCT'.ir Rov.'isir.'is
Hite'es Kmlékei.
Ev
nélkül.
14
A
MAOYAK ROVÁSÍRÁS
HITRI.RS
üe
his 8iciilis vidc
Baiidranrli Lexicoii Geogr. voce
1Ó6 jegyzetet fzi: .Öeii .Siculoruni.
kéz a
a mellzött jegyzet helyére
alá. tehát
czíiii
nagyhír Uft'enbach-gyiijteménybl
tehát a
Ha
s
megjegyzést
fontos
fieri jussit
került
a
Ugyané
Siculi."
:
irta
illustri
„JS'a;
:
Z. C. ah Uffenhach 1 714. "
Wolf-féle
könyvtárl)a
s
innen
hogy ÜKFUNBAtH Zakariás Konrád, a ki egész Nyugatminden országban foglalkoztatta a könyvkereskedket, másolókat és könyvlolvajo-
a hamhnrgi Városi Könyvtárba.
Kurópát bel)arangolta
ezt a
amanuensem copiam
enjiisdam Bihliothecae Codice, hanc sibi per
E másolat
még
KMl.HKRI
tndjnk
azt,
kat,
J
/^•i
-7(^^
.
XWt
Aírm.w'^to
a leghiúbb, legféltékenyebb. leg-
^~A^ 7
í '^^
egyben a legbolondabb
és
irígj-ebb
könyvgyjtk közé nem lephet meg az
akkor
tartozott,
sem, hogy a Mai-
gyjtemény példányára ráakadt, sem pedig az, hogy a lemásolt példány hollétét eltitkolta.^ féle
A
mi esetünkben tényleg bebi-
hogy Uffenbach másolatának nagy értéket kellett tnlajdonítani. míg zonynlt,
fá
:
Aox^^ice tó
A
yr 3^*2
el nem
példány
az eltitkolt
-icpx^
M. Nemzeti
Múzenm
került.
Orsz. Széchenyi-
Könyvtára számára lefényképeztettük,
Magyar Könyv-
szakfolyóiratában, a
szemlében, szövegét az összes rovásirásos részek facsimiléi kíséretében és
összehasonlító kritikai jegyzeteinkkel ellátva egész
terjedelmében kiadtuk.
St, hogy a másolat sikerrel
eltitkolt eredetijét
még
felkutathassuk,
ienyoMiatokról
kiilön-
gondoskodtunk.
is
Mikor a lap|)angó giesseni
•
jiél-
dányt az egyetemi könyvtár igazgató-
klönlenyomatunk segítségével hamburgi másolat jelentsége megsznt. C'sak könyvészeti sága
niegtalálta, a
adaléknak
tekintlietö,
szempontból
is
de könyvészeti
csak a giesseni példány
korát némileg megvilágító 1714-es év-
^y^<- 1^^ lu.m.
'5T7D CXí^V iLCUy^i^
számának van ,\z
még
értéke.
igazság érdekében
meg
kell
említenünk, hogy Uffenbach má-
meglepen pontos munkát végNoha magyarul ö sem tudott, a
solója zett.
magyar 20.
A
Miatyánk és Hiszeketry
hanibiiriri
rontott.
eltt tüzetesen
lása
áttanidiiiányozta
s
lapasztalatai
kijavította.
A
elrontott
jegyhez hasonló ákombákomnak állatin
í/
„.János vala
neve"
példa
eltt
szövegen
részeken
másolata.
alapján
észrevette, et
it
töljb
A
V
a
rovásirásos
vonást
el
nem
titokzatos kéziratot lemáso-
nuisolási
hogy a / és
és
egyetlen
Jiibáját
felismerte
és
rovásirásos jegyei közt az
jegyet kell jelenteni.
A
„Quot suut vocales"
—
K levelezésbl kiderül, Commercii npiMolnris V If'e.nhacinani Kclecta. Ulin, 17.")3. Mai János HKNUiKkel szoros baráti viszonyban állott s vele a másolás idején siyakian érintkezett. U^ryane levelezésre utalt Cörnidkh i.s, midn HXjoshoz irott 1780 nov. lí) ki levelében ezt irta Jlemini illiistrem etiam Vkkknbachium in aliqua epistolarum suarnm huius opollae Thelegdianae mentionem inferre'. (M. Nemz. Mi'iz. 187S. Qiiart. '
V. ö. lo. Ge. Schelhornivs:
hof^ Upfknbach
Ip.i.
—
Lat.
:
1.:
fi.
'
líio:!.
továbbá HA.ios:
SKiiKSTYfcN;
évi foly
Monnmenlum
Tekgdi János
XI. köt. 247,
I.
—
lilemriuni Inmno-arythirum. M. Tud, .Akad. Könyvf. M. Nyelvt. 2-rét
Ruilimenlájának
hamburgi
Különlenyomnfa „Huazoncjry
és
marosvásúrhcli/i
."ízöveg
kr:iratn.
közé nyomott ábrával"
Majryar
3. sz.
14b. lev.)
Könyvszemle.
líudapest. 1903.
1— 36.
1.
107
TELEGDI JÁNOS RUDIMENTÁJA
kérdés jegyei közt mellzte ezt az
u-foriiia
Az Úr imádságának
vont jegyeit.
ákombákomot
megszaggatását
helyére
és az Apostoli hitvallásnak
nem
sorbeosztása van és a szavak részeinek elválasztását
tozás
s
meglep módon
sem
szüntette meg, az
sem
visszaállilására
elrontott
el.
betket ö sem
A
ST
rendes
LT
és
össze-
merben
szövegében
lij
másolt szöveg szavainak hibás
a szóelválasztó pon-
igazította ki,
meglep pontosságú másolathoz mégis
de a
vállalkozhatott,
téveszti
rovásirásos
V
odaírta az
Ugyanig}' ki tudta javítani az „Abbreviatio"-k csoportjában a
rovásirásos jegyét.
hozzáadott
néhány olyan vonáskát, a melyet a szöveg megértése nélkül csakis ugyanilyen tartalmú magyar nyomtatvány figyelembevételével lehetett elhelyezni. Ertjük a mondatokat tagoló vonások felrakását. Ilyenek vannak az Ur imádsága „akaratod" és „hatalom" szavai után is; az Apostoli hitvallásban pedig az els sor „istenben", a második sor .atyának" és „földnek" és a következ sorok „teremtjében", „Cristusnak", „fiában", „urunkban" stb. szavai után. valaki magyarul ért segítséget gyanítson, fölemlítjük hogy a giesseni másolat minden írott és rovásirásos magyar botlása szolgai hséggel belekerült Uffenbach kéziratába is. Benne van a „Canad, galyn, Nilat", a „Szenoeseg" és a „Gralla pokobra". díts meg" (szabadíts meg) viszont hiányzanak fbböl is az Ur imádsága szövegébl kimaradt
Nehogy a másoló ügyeskedése mögött
azt
is,
..
—
szótagok. IV.
A Midn
marosvásárhelyi másolat.
a csíkszentmiklósi felirat marosvásárhelyi
telékes kötet tartalomjegyzékébl megtudtuk,
másolatát
ismertettük, a másolatot
hogy a X. számú darab tartahuát ez a
latin
rz
gyüj-
czím
jelzi:
Hunnorum
Lingvae Riidimenta, hre.vibus quaestionibus ac responsionihus compreliensa Joannis Telegdii". Szóval a Eiidimenta egy XVIII. századi másolata fölmerült ott, a hova Telegdi mve eredeti kéziratát a XVI. század végén Baranyai Decsi .lÁNOsnak, a marosvásár„Priscac
oj)era et studio
helyi ref. fiskola tudós tanárának kiadás végett átnyújtotta. Mivel az 1739-ki Schwartz-féle giesseni
másolat 17G4-ben
Dobai Székely S-ímirló
nu'ir
volt,
nyomban számolnunk
hogy a marosvásárhelyi példány már a Schwartz-féle másolat után
kellett azzal az
eshetséggel,
készült.
Mieltt a giesseni nuisolat eredetije elkerült volna, nekem alkalom nyílott arra, hogy a giesseni lenyonuitott Baranyai Decsi-féle levelet és a
után készült hambnrgi másolatot, a Bod Alhenásában
nuirosvásárhelyi kézirat szövegét pontosan összehasonlítsam. így aztán kiderült, hogy az utóbbi
kett
olyan közös forrás után készült, amelynek szövege már sokban eltért a giessenitl. Mivel az eltérés
Telbgw szövegében
ölt
nagyol)b mérveket, ezt a részt a szükséges összehasonlítások végett
még
terjedelmében lenyonuitjuk. Ezt a kiadást a szöveg rövidségén kívül megkönnyíti
körülmény
is,
liogy
itt
egész
az a sajátságos
belle a rovásirásos részek egészen hiányzanak.
Elementa veterum Hunnorum breviter proposita. Quot sünt Literae veterum Hunnorum seu Scytharum Triginta duae (a hiányzó betk számára hat üres sor van :
De
si
pronunciatione
.-
hagyva).
harum Literarum.
Quomodo prontincianiur? Horum Characterum sonum seu pronunciationem facillime absque viva voce cum Latinis characteribus conferas, parum enim ab earum enunciatione diíTerunt
A Hány
régi
hunnok
írásjegyei röviden
bctüjök volt a régi hunnoknak, vagy scytháknak
—
-?
perdisces, ;
nisi
quod
eladva. Harminczkett
:
(a
hiányzó
betk
számára hat üres sor van hagyva).
Ezen hetük kiejtésérl. Miként ejtetnek
ki"?
úgy tanulod meg. ha a
—
latin
Ezen írásjegyek hangját vagy jegyekkel egybeveted,
nu'rt
kiejtését
hallás
nélkül
azok kiejtésétl, kivéve
azt,
legkönnyebben
hogy a latinok
; :
MAOYAR ROVÁSirns
A
lOS
HITRT.RS
HMI.F.KRI
Quaedam enim ex illis ita sonum edunt, ac si Vocalem exprimere te, zc. Quaedam ver in initio Vocales es. Siculi autem uno tantum modo efferunt, quo singulae Pronunciantur ver sic universae veterum Hunnorum
Latini suas Consonantes bifariam efferant.
post se habeant
ut
:
:
ha, pc,
he, ce, de, ge,
18. tur, ut ef, el, em, en, cr. Consonantes Vocalem ante se habeant. A. eb, ets. ets, ed, seu Scytharum Literae
viden-
:
I
e,
:
euv,
ö.
o,
efe.
ef,
ex
er, es, esz, ef, eiy, u, ü, ev, ez,
egh, egy, eh,
(helyesen
i,
ek. ak, el, ely,
ej.
em, en
ezs).
:
(Juomodo dwiduiitur hac Literae? In Vocales et Consonantes.
Consonantes?
Otíot sünt
Viginti trés: (a
betk
liián.vv.ó
szúiiüira
üres sor van liai^yva).
iK\i;y
(Juowodo dh'iduntur Consonantes ? In simplices et mixtas.
Quot snnt simplices Consonantes ?
Novem decim
(két üres sor
;
van
quod vim unius seu simplicis Consonantis
elha,e;yva) sic dictae,
habeant.
Quot sünt mixtae Consonantes ? Ouatuor
(Jttae est obsert'aiio
Cum
mixtum cum
quia
sic dictae,
|
Vocali
19.
sonum
edunt.
de niixtis Cottsonantihus?
Lingva nativa utimur Latinis characteribus, nonnunquam in quibusdam dictionibus Romána Lingva non est sufficiens ad enunciationem nativi sermonis unde Literis quibusdam notamus enim accentu gravi, hoc modo: g' l, «', /', ut perg, l, n, t vim inferre cogimur fectius ad nativi sermonis enunciationem sonus referatur. Sic in ungarico sermone Latinis in
;
;
characteribus
At Siculi
et
,
v. gr. (azaz: verbi i;racia) Gamoltalan, pro Gyámoltalan, nazJalas pro nyaiutlyás.^ Hunni veteres peculiares habent literas has quinque. quibus implicitae vocali y
ki, nem igen különböznek. Némelyek ugyanis úgy hangpl. he, ce, de, ge, ha, pe, te, ze. Mások pedig zanak köziilök, mintha magánhangzó volna utánuk magánhangzóval látszanak kezddni, pl. ef, cl, cm, cn, er, es. A székelyek azonban csak egyféle-
a mássalhangzóikat kétféleképpen mondták
:
kép|)eii
ejtik
ki,
t.
ö,
ki:
A,
eb,
ets,
Miként osztatnak
föl
ezen belük
mássalhangzó
-ran ?
cd,
clz,
—
c,
fül
ek, ak,
el,
vagy scythák összes ely,
em, en. cmj.
o.
ezs).
:
—
—
a mássalhangzók:^ ":'
—
Egyszerekre és
Tizenkilencz
(két
:
egyszer mássalhangzót jelentenek. mássalhangzó van i Négy
tetnek így. mivel egy összetett
régi hunnfik
rj,
i,
:
Hány egyszer mássalhangzó van Hány
egh, egy, eh,
Magánhangzókra és mássalhangzókra. Huszonhárom (a liiányzó betk számára négy üres
'^^
hagyva).
Miként oszlatnak
cf,
ex (helyesen
ep, er, es, esz, et, ety, n, ü, ev, ez,
Hány
A
az egyes mássalhangzók eltt hangzó van.
i.
beti így ejtetnek
—
a
:
sor van
összetettekre.
üres
sor
van
hagyva) azért nevez-
neveztetnek
niclvek azért
így,
mert
magánhangzóval összetett kiejtésük van. Mit
kell
tudnunk az
összetett
jegyeket iiasználunk, néha némely innen
van,
iiogy
némely betnek,
ugyanis kemény ékezettel jelöljük
mássalhangzókról"?
szókban a g.
I.
m, n,
meg ekként:
t,
//",
—
nyelv
latin
Miután
nem
ii
'
A
iiiássiilliaiifj/ók
s/.rilian
foriró
acccntiis
ítimvís ál
a
hazai
kiejtés
latin
kifejezésére
vagyunk jelentését megváltoztjitni hogy tökéletesebb hangot adjon anyajegyekkel például Gamoltahm Oyámol-
kénytelenek /'.
n\
t\
latin nyelvünk kifejezéséhez. így van a magyar beszedi)! latnn helyett, narálas nyavalyás helyett. De a székelyeknek
han^'/.ók fölé fektette.
anyanyelvünk kifejezésére
elég
ii
iiiúsdló
és régi
iiunnokuak ezek jelzésére a
acccntiis li-nis
iryaiiánt a szoiiiszéilos inair;lii
'
TELEGDI JÁNOS RÜWMENTÁJA
sonus
perfecte
editur
Zólyom
ut
;
109
Tsanád
Gyalu
Atya
,
Nyavalyás Otíid
obscrvandum
Circa Literam
.
.
.
circa Litcram ... se
vernacula Lingva Literae s addimus
tium
autem
Siculi
:
Ouid
'/
observandum
alioquin simplicissimam z,
ut
:
est
quod eatenus, quatenus
;
in
Ssentség, szépség, habeat vim duarum Consonan-
simplici Litera haec scribunt sic
:
szentség
,
szépség
differtint (hézag a két k részére):'
quod (hézae
Nihil nisi ut Kalmár modo licebit,
.
.
.
.
,
sive
.
.
.
sive
.
.
.
cum eam
dictionum,
a k-k részére) in initio et fine
commodius usurpari possit, quam alia, adnak ..... akkor ..... nam duas Literas
az a részére) sequitur,
|
vocalis
(hézag
semper corripitur, continet ka, verum utroque
20. et in fine in se
accipiat.
Ouid differuitt inviccm pustcriorcs duac Quantum differant ex suppositis exemplis
Consonaities'.'
deprehendi potest
liquido
:
'
zöld
Sálya
sdk ....
Ouot
Vocalcs?
snitt
Novem
:
De Ouac
est ratio Adhrcviationis Litvrartim
Habent
quasdam
Siculi Syllabas
lateribus inseruntur
következ öt betjök pl. Zólyom
jut:
.
.
.
.
Siculos ?
causa
inventas,
ne regulám
combinationesl
Harmadik
valet ergo
apud
brevitatis
cum Vocales Consonantium Sed
ut (a hiáiiyzü példák számára másfél sornyi liely van hagyva).
;
observandae istarum Syllabarum
Non
Adbreviationibus.
,
quia literae
rectae
collectionis
ita
sünt
confundant.
megszakad).
(Itt
magánhangzó hangja tökéletesen érvényre Nyavalyás betrl megjegyzend, A kiilön'ien igen egyszer
van. melyek segítségével a benfoglalt y ,
Gyalu ..... Tsanád
Atya
—
Mit kell a ... SS betrl megjegyezni hogy a mint a hazai nyelvben az s-hez z-t toldunk, pl. Szentség, szépség, akkor ez két mássalhangzó szépség szentség erejével bír, a székelyek azonban ezeket egyszer betvel így irják Mihen különböznek (hézag a két k részére) Semmiben, csak a (hézag a k—k részére) szó elején és végén, ha azt (hézag az a részére) magánhangzó követi, kényelmesebben használható, akkor adnak mint a másik, és a szó végén mindig megrövidíttetik, pl. Kalmár alkalmaztatik. mert ka két bett tartalmaz, de azért mindkétféleképpen helyes, akár .... akár ".'
.
.
.
:
—
'.'
,
,
.
Miben különbözik egymástól a
két
az alábbi példákból tisztán megérthet
Hány magánhangzó van
".'
—
:
—
utolsó mássalhangzó"?
'Sálya
.
.
.
.
,
zöld
.
.
.
Hogy
'sák
,
.
.
.
.
iiHMinyibon különböznek, az
.
Kilencz
Az összevonásokról. Mi magyarázata van a rövidség okáért pl.
szótagjegyük,
midn
betk összevonásának:'
mert a
betk
hogy a helyes szótagolás rendjét ne zavarják. (Itt
Vau a székelyeknek néhány, magánhangzók csatoltatnak.
Hanem úgy
Nem
helyes
kell
tehát
azon szótagjegj^eket
Harmadik
,
megszakad).
A szabály még így kibö\itTe k k jegyének ak jelentése van. '
—
a mássalhangzók oldalához
hiányzó példák számára másfél sornyi hely van hagyva)
(a
szerkeszteni,
tetett
feltalált
székelyeknél a
is
zavaros, mert a
szerz nem emeli
ki,
hogy
a
Aa-tól
helyesen
megkülönböz-
110
MAGYAR ROVÁSÍRÁS
A
HITEI.BS
EMLBKBl
A Rudimenta e csonka kézirata tiilajdoiiképix'n már iioni is másolat, liánom télben maradt Az átdolgozó a hangtani magyarázatokat uéhol összevonta, kibvítette, újból csoportosította, más példákkal igazolta, más rendbe szedte, st ki is javította. így a gicsseni kézirat szerint 18 egyszer és 5 összetett, a marosvásárhelyi szerint pedig 19 egyszer és 4 összetett, tehát összesen átdolgozás.
23 mássalhangzó van.
ugyanis az ecsi
TeiíEqdi
E
ny, ty) csoportjába sorozta.
ly,
mássalhangzót az összetett
(cs)
Jellemz, hogy a magánhangzók számát
osztotta be.
erji,
mondja,
9-nek
is
holott
eni,
eli,
cti
(gj-,
egyszerek közé
tévedést az átdolgozó felismerte s a ns jegyét az
szöveg
a giesseni
magánhangzói közül az ei (j) és v jegyeit a mássalhangzók közé kellett volna számitania. így aztán a mássalhangzók száma 23-ról 25-re emelkedett volna, a magánhangzóké pedig 9-rl 7-re fogyott volna. Dicséretként említjük meg, hogy a magánhangzók csoportját ki tudta emelni a mássalhangzók a,
c,
i,
ei,
0,
M, V
M,
ö,
kérdései és feleletei közül.
A
szöveg egyéb fogyatékosságaival szemben már tehetetlen
meghagyta a s és
zs
jegyek
zatlanul
régi 'súlya
(zsálya) példa alapján
nem
javította
ÁBCzéjének
ki
a
és
niegkülönl)öztetését
czéltalan
a
azt
feltn
megszerzett
hogy a
hibáját,
ín
alkalmazza
1"^
'S
a
ImJi.
6 £^ö
^ ^X<*f^ '^
.
íSí,
hibátlanul
írja
-y,wA
Az ABCzében
nyavalyást.
<"««^"7ff)
sikerrel
megkülönböztetett ek és ak
0,
kiilon
y O^-^^j^jf-"
V
merte
^'^'"^fh"'^'''-^ í^-^'^
ScA^r^
1^7~^.>^-. 'PíTf.u./^
H'5.we-^,vA Sí
cv^.
.^^:..,ju
^|.--.sV -^fca.
^vTi^^
„.„„^
j^,-j
J' *~
/O
_7""**^
.'~_í-
,M,-
^ a^t«
György
albuiii-hipja
165,'!
jí,»,
!)
elforduló
is
té-
sikerrel, ha utána egy a magánhangzó következik. Pedig azt, hogy az a jegynek eltte kell lenni, nemcsak az ÁBCz. hauem
g _
és
ból.
a marosvásárhelyi átdolgozó hozzáadta
is-
gies-
ható
r\
E hiba igazolásául
a
azt
hogy az ak jegy a szók elején és végén akkor alkalmaz-
a KDinároini (jsipki's
jeg3'^ek
nem
pedig
TELEODinek
fel
szövegben
seni
w'jiy,
j^ijj
kérdésében
védését,
|«^.-w
ílí.
Q..*.,^^..^
,5^
cJ^^ 21.
le
a mellzött nya-
s
^«^ helyett helyesen alkalmazza a
Aía
7''-^i^iá
^néi
és
Gyalu példát
ss
Helyesen
helyén x-et szerepeltet. íS^íCn
Válto-
volt.
'sá^-(zsák)-kal
még
például
akor (akkor)
felhozott
adnak szavak
bizonyítják.
ís
nem
két példához (a fel
ismert
a kalmár szavat, a melyben az a jegy
csakugyan a szókezd k jegy után következik.
A ben
súlyos tévedést az idézte el, hogy Telegih példáüian az ak jCgy eltt az
van
ki
írva.
Ezért aztán
nem
is
mindkét
«
tudjuk, hogy mit ért a kínálkozó szóvégi rövidítés
a régebbi emlékekbl tudtuk meg, hogy ez a rövidítés tidajdoidvép a k jegy
szóvégi
eset-
Csak
alatt.
(és
szókezd)
ak szótag-értékét akarta jelenteni.
Az összevonások jutott
De a rm
el.
ugyanis
és
arf
A Rudimenta Ez a
fontos fejezetében csak a szótagolást zavaró összevonások két hibás példájáig
a Balázs
és
biró
példák
többi kérdése, továbbá a
mi abban kerestük és találtuk meg, hogy
is
helyesen
Miatyánk
sajnálatos jelenség szorosan összefügg a
ismerte a csikszentmiklósí feliratot. az
igen
helyett
harmadik szót hozza
E
a
felirat
Midn
ezen némi
ahar-ma-dik
és Hiszekegy rovásirásos
meglév szöveg
nuirosvásárhelyi
j.'vvítgatással
segíteni
fel.
Ebben
szótagolását.
szövege
elmaradt.
példáinak elmaradásával. Ennek okát
szöveg
másolója
megfejtését elssorban Teleodi
kétségtelen, hogy c gyakorlati alkalmazáskor derült ki a
fogyatékossága.
a
jegyek volnának összeróhatok és csakugyan zavarnák
m
akart,
és
mvének
átdolgozója
már
köszönhette.
De
szabályainak és felhozott példáinak az erpróba
olyan
kevés és kétes
eredménynyel végzdött, hogy a rovásirásos példák és rövidítések elmaradását utólag felpanaszolnunk
nem
lehet.
Abból, a mi e kézirathói kimaradt, bennünket a rovásirásos
mert megtalálható a gyüjtelékes kötet ama uti'in
gicsseni
másolat
ellenrzése
végett
csak
a
betsor jegyeinek formái érdekelnének. Ezt pedig a marosvásárhelyi másoló sem mellzte,
következik. Ezt a XI. számú
tál)lát,
tál)lázatáu, a
mely
kiloncz
nuíly közvetlenül a Riidiinenta
Itetsort
tartalmaz,
a
fonti
szövege
kövotkoz fejezetben
:
111
TELEGDI JÁNOS UUIUMENTAJA
imitatjuk
Els
olvasóinknak.
lie
köztük a ez és
jegyek épp
cs
vannak a TELECDi-féle írásjegyek. És hogy e jegyek nevének jelzése nélkül is igazolható volna azzal, hogy vannak cserélve, mint a Rudimenta fenti marosvásárhelyi
rovatában
csakugyan a Rudimentából valók,
Tei.egpi
úgy
föl
szövegében. V.
Egfyéb másolatok
nyoma.
Az erdélyi születés (Sepsi- széki) Lisznyai Kovács Pál det)reczeni tanár 169:2-ben Idadott Magyarok Crónicá jóban ez olvasható: , Ezeknek a székelyeknek (a mint az Atyllának és meg az eltt való magyaroknak is) tulaj(h)n magános magyar bötüi és irásai voltának, és valamint ma irnak a sidók és a napkeleti népek, az ö Írásokban jobb kéz felöl bal kéz felé mentenek, mely magyar betket és írásokat, hazámban lakván, én magam is láttam, st Erdélyben és Székely földén olyan üijen vala Tsulai praedikátorokat is, kik magyar betkkel egymásnak irtanak, láttam s ismertem ;
ncvü
erdélj/i
püspök
is''}
CsuLAi GYöRGYtöl, a ki az erdélyi ref. püspöki széken 1650-töl 1660-ig volt Gkleji Katona
utóda,
ilyen
mazvány nem maradt. De annak Igazolasara,
hogy a héber,
nyelvekkel
chald
Istv.4n-
rovásirásos fogal-
Áf
"^.t^, .--,jtj^x »o> '"^ ^y^/;«~n
Írásokkal
és
foglalkozó protestáns theologu-
sainkTBLEGDi kis
^
6
i
szír es
nivébölaXVn.
.j^^.t,.^
..
C-^.->n, ^-j^^-^ ^.--^
»^ «-*
« fn*p^
v^).»-
^--
JJ
.
..
'
század derekán uasíy elöszcretetsajátították a székely rovás-
tel
irás
titkait,
Györoy^ debreczetn
CstPKBS
O'^í^'^O^/'cK}
^
Komáromi
utalunk
ta-
narra es prédikátorra, a ki fen-
részben
tebb, az irodalmi
nyelvtani
gyalt
mvében
^
,^^ xirj^'^^
'^
"s^^-h
tár-
J>yi
"
.r c ^yf-./ "
J
».v»hw».
J^-.
. ,
->.~v*<*
/<
'"^"^
A^^ /
"•
J
/>y ('ff'"
'
elég
l
C
— Q
n\
o -^
ai
l
df
nf->*^
körülményesen ismertette a szé''- Miskolci C.
kely rovásírás mibenlételét. Megemiitette,
hogy
a
is
volt
egy ilyen könyv. Ennek alapján
képeni magyar írásnak 32 betje van. mert a azti'in
mi
is
böl.
állapította meg, hogy a tiila.jdonmásképen írják közepett, másképen végül s ell. megtudtuk, hogy a debreczeni nagy égés alkalmával elpusztult rovásirásos könyv
czeni fiskola könyvtárában
Ebbl
Gáspár all)»m-lapja 1054
debreczeni
k-K
csakis Telegdi liudimentájdnak másolata lehetett.
Komáromi Csipkés Györíív irástudomáiiyának egyébként maradt fenn egy érdekes
A
melynek 241. lapjára Telegdi-féle
.íulíani)
s
emléke
írott;
is.
debreczeni fiskola könyvtára rzi Kismariai Vkszklin PAi,nak azt a XVII. századi emlékkönyvét, a
görögül
is
Komáromi Csipkés
György Leidenben,
betkkel és Telegdi-féle szabályok
1653
márczius
r2-én
(IV.
Idus
Mártii
szerint irta fel ezt a jobbról balra olvasandó
megismételt szöveget
ELÉG ÉNNEKEM AZ ISTEN KEGYELME. TE ESMÉRD MEG MAGADAT. E
kez
lap facsimiléjét 21. sz. ál)ránkoii mutatjuk be olvasóinknak s teljesség
22.
sz.
ábrán bemutatjuk ugyanezen emlékkönyv 297. lapjának
Miskolci C. Gásp.ár
1654
3-án Franequerában
febr.
olvasandó szövege így hangzik
irt
rovásirásos
kedvéért
facsimiléjét
eniléksorokat.
is.
a rákövet-
mert erre
meg
Ennek ugyanúgy
•
LÉGY HÜ MIND HALÁLIGLAN ÉS TENEKED ADOM AZ ÉLETNEK KORONÁJÁT. '
1.
m. Debreczen, 1692.
12-rét,
172—3.
1.
112
MAOYAH
\
Jellemz.
hangzó-uj^Tatáísnak
a
h(>í;y
KMI.RKKI
HITIÍI.KS
F'.OVÁSIRÁS
sincs
feliratlian
e<;vik
Felületes
iiydiiia.
érfleklödíi
a
Budimenta niinrien szabálylyal ellenkez rossz példáiból ezt nem is tannlhatta meg. Ezért inrijiik meglepnek, hogy Komáromi Csipkks György egy esetben legalább a k k jegyet alkalmazni merte. Irástörténeti szempontból még érdekesebb Miskolci C. Gáspár ii-ás mutatványa. Ebben ugyanis a (j és
—
l
VII
AntlCftia
ff
*v
/->
Hunncnimlllemen.ta.
J Ah
f
a
ez
Lí^
a.
b
~yr
meg van
jegye
külön
^,
,.^..^1^
jegy
é
Mátyás 1718-baii kinyomatott.
\
gyulafehérvári tanártól kapta.
féle
kfwak h
Lii
/
N CC
(3
/)k ív
no
o
Z'
\A
^5
J i^
betsorában
k
r
z
I'
KA
\A
!'
"
^^
**'**
!
J ÁBCzéjc
Haisáiiyi-f'éli;
Noha a betk
forrás ezúttal
is
A következ
hogy
évszázad
tudjuk
—
kötetében
melyet Hickrs
legtöbiye értelmetlenül elrajzoltatott. a
czimü
dtio
libri
látott
nagyivrétü
Az els kötet réznyomat VII. száma
napvilágot.
is
látható betsort,
1678 táján a magyar Harsányi JÁNostól két e és két k jegye elárulja, hogy a
Telegui Hudimentája volt. 24.
sz.
ábrán azt a „Magyar ÁBCz"-ét közöljük,
De
bele valaki Gönczi György
mvének
seplentrionalis I.
élbeszédének MII. lapjához csatolt mutatja be azt a 28. sz. ábránkon
l(i78-ból.
—
betsor
Telegdi-féle
teljes
fél
volt Európaszerte for-
Oxfordban, az angol Hickeb György Antiquac
mvének
a
kapott.
XyUl. század derekán, tehát
í>
^l^ö
-'^2
/\
literainrae
^^ Hickcs
'^'^^•'''•líí'
már romlott Ijetsorokknl galomba hozva.
^
rí
a Bél-félétl
ezt
"^
1703-ban
„f, 2;í.
társaságában
l
j
J ^/
és
(j
elüt tökéletes r jegyet használja, arra a meglep erediiiéiiyre jutuiik, hogy Telegdi 1598-ban világgá bocsá-
^
K
kézirat
majd egy Kapossi-
szerepel
a g és l nincs visszafordítva, viszont vau írva az r. Mivel MmKoixM C. Gáspár a
Bél-féle fordított
-^
Kapossi Sámukl
A marosvásárhelyi
mnlva
Ql
-4-
m
n
külön
E betsort
E betsorban
is.
tökéletesen
^
/"
3 3 á
^zs
I
-j
yh
gtf
a betsorban szerepel együtt, a melyet Bkl
..bjj^n
A
kilencz
benne továbbá egy hogy ez a három jegy
Szerepel
fordítva.
Alább kiderül,
is.
disciplina
czim
ecciesiaslica
KiSÜ körül jegyzett
melyet
a
IBi;?-ban Debreezenben
megjelent
latin
m. nemzeti múzeumi példányália. Néhány jellemz betje segítségével alál)b megállapítjuk,
ennek
is
Rudimenta
a
volt a forrása.
^
fO
Sorrendben haladva
itt
-*-
*^''"
kell
^
y
^.C'-f}
-4-
v ^
/
.
.
.
/
megemlítenünk azt a Rudímentakéziratot
is,
melynek
a
gével 1690-ben
kely földön felfedezett SOS fadarab
segítsé-
Marhigli a szé-
V
<^,.'lí
rovásirá-
középkori
^"^
y^ *
magyar
/A
W^.
ii^
~7
\/
"7
^^-K
r/c~
^
t
szövegét jól-rosszul megfejtette.
A rovásirásos szöveg betsora természetesen jóval tökéletesebb volt,
a
Tk,i,kodi
csoló székely pedig
mentát
sem
már
értette
a
magyarul nem
ü ^ ~f~4 91
Rudi-
meg.
ehhez hozzávesszük, hogy si(ii,i
—
-
szövegét tolmá-
Ila ^'^^'-
tudott, ak-
L. A.
^ jj '
'
kor ni'm csodálkozhatunk azon.
r"~~^
^
H
X4
'
/.
—
04
^
/"
/ (
f
\í/
/
l ^-^
l(;8o tájiin
^^'
följcf'yzclt
i'^
j^
>
t^
ff)
/fV
^
r ^
^
7
f
Egy
i
"í»
»-
^
'*
<>
~4l ^
AH(V..
betsor liangértékének megállapításába számos hiba csúszott be s hogy Marbigli a Rudinw)tla lauilásál is reirei'rtve. magánhangzókat mindig Tki.rgdi c magánhangzójával együtt akarta órvényesiteni. Ez után Otkokocsi Fóris Fkukncz 1693-ban Franequerában megjelent Origines Hungaricae czim iiogy
a
11
könyvének hat betre terjed
rovásirásos
jegyet egy Álphabctum antiguorum
mutatványa következik.
Hunnorum czim
teljes
A
25. sz.
betsorból vette
ábránkon át.
.lel/.i
látható azt
is,
hat
hogy
"
"
113
TELEGDI JÁNOS EUDIMENTAJA
ÁlíCzét egy barátja Velenczébeu közölte
ezt az
kapta valakitl, „j^finthogy azonban
különösen
—
vele,
folytatja
—
pedig Magyarország
ez
ezek
nyelvünkbl
hogy a marjánhangzók [melyeknek száma
azért,
vegyesen vannak az enrópaiak nukljára elsorolva,
eltt
részébl
(?)
gyanúsak,
is
mássalhangzókkal
a
hét)
azok közzétételét,
azért
nyugati
betk még magam
a
vagy rólok való bizo-
—
—
rólok máshonnan jobban érteha isten megengedi ember vagyok, a ki nem szeretek semmit homokra építeni". Mikor pedig izeitetül a hat els bett már bemutatta, megjegyzi, hogy az összes jegyek száma 34, mivel a lágy IJ!/^ h^ '"y ^^ ^y mássalhangzóknak más jegyük van, mint a 7, l, n és t mássalhangzóknak.' Otrokocsi ezzel kétségbe vonhatlanul bizonyságát szolgáltatta annak, hogy a Magyarországból érkezett velenczei forrás csakis Telegdi Riidimentája lehetett. Nyelvünk magánhangzóinak száma
nyosabb Ítéletemet addig elhalasztom, mig
sülök. Mert az az
—
ugyanis nem hét. hanem
—
nem szerepl
a rovásírás betsorában
á-t és az utólag belehelyezett é-t
hogy a Rudimenta kilencz magánhangzója közül kiküszöbölte az oda nem tartozó ei (j) és v mássalhangzókat. A Rudimenta tanítását hirdeti akkor is, midn a betk számát azzal igazolja, hogy a négy „lágy" (Telegdi szerint is megkülönböztetett négy „összeteti") magyar mássalhangzónak külön jele van. SzAMosKözYröl szóló elz fejezetünkben meg kellett emlitenünk. hogy Nagy-Ari József meggyanú-
is
számítva
SzAMosKözY
sította OrROKocsit
hamis
tehát a
kilencz. Otrokocsi
Onyitics
számhoz
mve
czím
A megenditett velenczei
forrás semmiféle kapcsolatba
\
jegyzése miatt érdekldtek a tlórenczi könyv
iránt.
jutott,
kéziratának
egyik forrását most megismertük, az érintett tárgyban ezt SzAMOBKözY szintén Fels-Olaszországban járt.
ligy
sem hozható
kik késölib
ott
egészen
vádat
azzal,
hogy száz
Otrokocsi
elejthetjük.
korábban
évA^el
éppen az
megfordultak, azok
Albert említi,
Bbrzeviczy
Miután
elplagízálásával.
kíméletlen
a
föl-
1818—1820.
hogy
évi
tudományos kutatásai folyamán Kómában Anyclica Aiiyustinia)ionim könyvtár magyar
külföldi
az
egy Rudi-
e.
menta-másolatot, melyet „kétségkívül valamely ma-
3
vonatkozású kéziratai közt szintén
talált
a
cf
ez.
"ih
í^
*^
6
A
j^
í\,
gvar tudós a végre ideküldött, hogy a régi magvar .,
-
,
.,.„,. lev lures
,.
betknek formai
az
itt
,
kézirataiban megkerestessenek
táraknak
találtassanak,
leginkább
könyvet lenni
állított
ft.
,
vagy
a
i.
Rndimcnla
1693
ból.
fel-
a florentziai könyvtárban,
jiedig
felül
2ö. Otrokocsi Fóris Fereiicz betümutatváiiva
',
es gazdag könyv-
melyben
hasonló
magyar betkkel
írott
idézett czinu-ben) emiitett Baranyai Drcsi Já.sos (tévesen
SzAMosKözY János helyett)."
—
ha az érintett hogy NAGv-ARit a két Orirjines közös czime és megtéveszt Rettegi-féle kompiláczió vezethette félre. A következ század elején a székely betknek szélesebb körben való terjesztésére Lakatos István csik-kozmási plél)ános 1702-ben írott Sifuiia accuratins, quam hacíenus, delineata et deseripta
Nekünk az a
tárgyra
benyoiiu'isunk,
tekintettel volt
is
in hicemque data
.
.
—
a valóban
czimü mvecskéje
.
lett
volna iiivatva.
A nyomdália
szánt,
de
soha
meg nem
jelent és kéziratban mégis széltére elterjedt kísérlet Thcróczi ismert soraival hívja fel a figyelmet az
si eredet írástudományára. L'tána pedig Aljihabetum Siadorum seu veterum Hunnoruni, qui a dextra ad sinistram scrihehard czimeu megkezdi a Rudimenta rövid kivonatának közlését. Benne tehát a mássalhangzók szintén felos/lannk egyszerekre és összetettekre. Az egyszerek közt a ez és cs jegy fel van cserélve az összetettek száma megmaradt ötnek, mert a cs itt erdélyi székelyek
;
is
megmaradt közöttük. A sok kihagyás daczára a z és
ismert zöld és zsája példákkal együtt továbbra
is
zs
jegyek felesleges megkülönböztetése a jól
épségben maradt.
Ugyanígy megmaradt a két k
jegyrl szóló tanítás is azzal a tévedéssel együtt, hogy az a jegy nem eltte van, hanem utána következik. Megismerkedünk az összevonásokkal és a Ferencz esperesrl szóló példa eme bvített kiadásával: „Azért Esperest parancsolt ollyant nekünk, rongy ingh, mind Ferencz''. Ezután az r jegyi'l szóló szal)ály következik a például felhozott .Tercsi" és „Péter" nélkül. A hüllkhöz hasonlított összerovások záradékul felsorolt hibás példái szintén elmaradtak. betüsorálian a zs jegy .i-nvk van jelezve
'
*
I.
m. .S20— 321.
Jegyzetei
1820. évi VI Sebestyén
:
A Magyar
nemcsak
azt tudjuk
Ha végül megemlítjük
meg, hogy a Rudimenta
azt,
hogy
fogyatékos
I.
magyar hazáik'ü
köt. 4G.
:
illHn és a külföldi kmyvtárakbati tálálható jelenségedrl.
(Tudományos GyüjtcMiéiiy
I.)
Rovásírás Hiteles Emlékei.
Iv
114
A
MACYAR ROVAiílKAS HITHLEB
KMI.KKKI
'
115
TELEGDI jixOB RUDIMEXTÁJA
van dolgimk, hanem azt
kivi Illatával
is,
hogy Lakatos forrása ugyanaz a hibás erdélyi változat
a mely több kutatónkat, köztük Kájoni JÁNost
is
volt,
félrevezette.
hogy a Telegfli-niásolatok ilyen bsége közepett Bei- MátyásI, a kutatásra sem tudta a Rudimentával és Hickeís mvével megismertetni.
Szinte hihetetlen,
sarkalt hazai és külföldi tudósok egyike
Neki pusztán csak az a betsor állott rendelkezésére, a nielylyel Kaposbi Sámuel, a Gyulafehérvárra áttelepített sárospataki ref. fiskola 1713-ban elhalt tanára örvendeztette meg. Jellemz, hogv" ez a
magyarázó szöveg nélkül szerepl betsor közeli változata v
.tSAT. ft M.
a3i'!ídr.Tt.
a másik betsornak, a melyet Har-
ugyancsak szöveg
sÁNvi János
oAívkabetum
nél-
ChCxtririo-S^cytkiaim
iWpij
—
.
.
kül bocsátott annak idején az angol
HicKBs rendelkezésére. Nevezetesen
KAPOKsiéban e
nála
külön jegye van az
is
betknek, továbbá
és é
két r jegy
a
egy vonalból
közül az
szára szintén ferdén
tnbb,
hogy
a
jobbra döntött jegye
melyek
álló
jegy
Még
fel-
stilizált
és
áll.
ipj
szerejje!
a
is,
a Harsányi-
és Hél-féle változatl)an egymáslioz
sokkal
jobl)an
mennjáre
betsorának Bél
fél(!
mint
hasonlit,
a
Kapossi marosvásárhelyi renfJes
kiadvány
.jegye
7//
a
jegyéhe/,
//»/
hasonlit.
Az utóbb
említett
marosvásárhelyi kézirat
maradt
lázatán
reánk,
betsor
ama
a
táb-
melyen
a
még más nyolcz betsor is szerepel. A mellékelt 26. sz. ábrán kivüle
gyjteményt a Rtidimcnla
látható
marosvásárhelyi másolója abban a
hiszemben
külön
lencz
meg. volt,
Arról
hogy
czimzett
hogy a
állította össze,
székely rovásírás
—
betsorának
változatát
tehát
ki-
mentette
sejtelme
sem
kezdve a TELEODirl
—
els rovaton
egytöl-
egyig a kézröl-kézre adott Telegdi-
betsor eltorzulásának köszönlétrejöttét. Ma azonban már nem nehéz igazolni, hogy e váltoféle
heti
zatok valamennyien egy külön kialakult erdélyi családba tartoznak.
A törzs, melynek beti a giesseni változat betihez és a Telegdi eltt lejegyzett betkhöz legjobban hasonlitiiattak, Haesányi és Kapossi ama közös forrásában keresend, a melyen a ez és cs jegye
még nem
volt
romlás útjára térve
fölcserélve,
—
a
két
r
pedig pontosan
meg
volt
különböztetve;*
viszont
nuir stilizálni kezdte a &, gy, j, ny, 0, ö, p, r, sz és ty jegyeket.
A
—
a
tudatos
)
116
MALfYAR ROVAKIRAS HITHI,KS EMLKKEI
A
könnyen összetéveszthet
ráltoztatás czélja a liasoiilúiiak tetsz, vaj^y
Ilyen megbolygatott csoport volt a b
A
—h —
c-n—ny—ó-ö,
az
ty,
sokból például csak pár tudatos változtatásra
kissé
elre buktatva, hogy inkább Z, vagy
nagy
R
Az
.jegygyei legyen azonos
;
N
bet
zására s néhány
nagy
nuisrészt a
R
o,
ö,
ly)
je.:;yek nie^^külöuböztetése volt.
a il—i,
Az ak
rá
jegy
mintsem
:
é
külön jegye
Ha iJtSfU
balra
el.
változataival valóságos bábéit idéztek
0/,j.nJ/tr
döntötték s
lítjuk,
effhtf-ti
alkabuajárulék
Ilyen
is.
tehát e zavaros alakula-
tokát a
iiícrtzt^u7u
betsor H-jává.
latin
megkülönböztet járulékok
alkalmazásával jött létre ebben az erdélyi változat-csoportban az
vagy
hátra,
hányat fektetve a
az sz jegyét tehát
a
r—sz.
az
és
kissé
lett
átformáhklott a
is
volt
rájöttek
ak—R
az
azért
jegy legyen,
lij
dlt vonal
Az összevonásokból
az ny,
(pl.
mutatunk
formájú
sz jegye függleges, a kis r jegye jobbra
kissé hullámossá változtatták.
:
maguk
értékére leszál-
a marosvásárhelyi kilencz
betsorból sem nehéz kibogozni a
betsor
Telegdi-féle
A
typusát.
possi-féle
Bél
és
ÁBCz
törzs
t
C^f^'.
f
u
V
ty
Ji
t
J-
;í
,
az utóbbi
kett a Kapossi-féle betsor
ki-
nyomatott változatait
Az
,,
jelenti.
utóbbi ugyanis a Die so nöthiye
CÁaraftejt„f i-nru^ (yjXnr 'xr^m .Jínfwr-
,Jri
mellett
„Lipsms" rovatai már
nem számitanak, mert tSC
archi-
Harsán\i-Ka-
jelzett
als nützliche
nnd
Buchilruckerkunst
czim
Schriftgieszerey
évi lipcsei
1740.
kiadvány ama beta melyet kiadója
sorát jelenti,
Bél M.ítyás 1718-ban Lipcsében ''
De
megjelent
jZ€^^14.
r
^Js
,7Í
I/Jr
kötetébl
kett
a
merített.
/ ojftJijri^J^í* Itcra 'YíuJ:2íM.^ ^/-^
»(
"1
TI
ly
t
rJ<
H-"
oJí
^
;
i
M
li
.(y
G"^
q\\
^
j
cs
,1
N>sy/
A
a^t.t*'i
eaj<íc/»m zí/.
%jii^f nutxiTLd/jr
ti
>>
bemutatjuk
Hemutaíjuk
A
olvasóinknak.
továbbá
H3
Kapossi-féle betsorának külön lapját
"'Cr-
véve
maro.svásáihelyi kézirat Ivapo.ssi-félc és Névtelen ABCzéjc.
is.
többi rovatot
—
a C2 és
—
Dusiét ki-
-
jegy téves
cs
fölcserélése csoportosítja az
romlott
betsora Dobai rovatának van
betsora köré. Ezek közül
.\
vonatkozó keltezés olvasható: „Anno 1753. dio
(L.
'
tója
is,
2'"'
May".-
betsor a
alatt
is
Harmónia
(I)
1719-ben
agy rimaszombati
azt
barátjától
orienlis cl occidicntis spcciatimqvc hvngarirac
Nem tévesztend
emlékeket
s a
rovásírás,
2.57.
—
Fa<;similéj6t
1.
Sebestyén
:
az
alaposan
cvm hehraca
Rovás
ez
elrontott etc. czimíi 1.
jegyz.
(Ethnographia, 1904. 410.
1.)
betsort
me.ffkaijta,
masjfyar
müvében megjelent. Kiadta szintén kutatta
másolatát.
lialljra
moly ntóbb
a
(Kthnographia, 1004. 4Ü9.
XVI [. század derekán
kinek Schwartz Godofréd 1764-ben meifkiildtle a giesseni kézirat 1.
lemásolásra
a
29. sz. ábra fels részén.)
és rovásin'is, 25(5.
össze Dobai Székely SamuelIcI, a ki a
els
legkevésbbé
szerepelteti c ezimcn
pedig
Közvetitctt úton n^fyaninnuii meritett Oertelius János Gobokukd, a wittenluMfj-i Cf^yetem jeles
midn
JAnos. Wittenberg, 1746. '
legirégibb jellege, tehát
Ezt a táblázat készitjc külön la])on
Lilerae Siculae ex Notationibus Generosi STKPH(ani) Dobai.
sz.
(28.
ábra) a marosvásárhelyi kézirat
.\
rovat alaposan megromlott Telegdi-félc
is,
ábránkon kü-
sz.
i
J28.
e
Bél é jegye
(pl.
Bél kinyomatott betsorától
cöctnn fJaiJnofi^^^
lön o
czim
Mivel
'
Harsányi rovatába került) s eltér
az utóbbit 27.
ó
literatvra
tál)lázatban egymástól
némileg eltér
Jll^ílercp a-nJilyiiít *7iJ/ rr/í /Tr'i <^Jk
retere
hunno-scythica exercitalio
o/;t-^
'^'
Hi.ivai
1
a rovásirásos
Skbestvín
;
liovás
és
.
117
JASOS RUDIMRNTA.IA
TEIiEOllI
L ^y itt. iiiiiit a táblázaib.iii ez a váltó/.. ,t rizte meg legjubban a rovott jegj'ek merev vonalait. Összes társai közt ebben van érintetlenül a h, gy és ak .jegy. Különösnek tetsz , v, zs jegyei
megtalálhatók az 1680 táján másolt fenti (24.
sz.)
szintén el van cserélve. Végül megemlítjük, hogj'
betsorától, hogy benne az
A
u
hangzók közt pedig az u-val jegy
jelzett y
ed
eh,
nem
volt tisztában.
Noha
feltn zavar észlelhet, még mindig
eu-vel
(kilenczedik
C
^
eb-
^^
^^^ ^y.jy ^ cMmnonJy-cJ ^,^z J,:^I jj/^ •'
volt
fenn-
az az eshetség, hogy
e hibát esetleg a külföldi,
magyarul
lán
v jegye
a
Gyalu példá-
szintén
fiirgott
még
rn összevonásánál
a
nál és
van jelezve, a magánmagánhangzó gyanánt !) a v-vel gondolnunk, hogy Trlrgdi János a betsor hangértékének
jegj'e v-vel,
jeg}- mellett
-\
irott
en (ejtsd: er) hangértékével
l)l folyólag a
u
ccz.
példájára e-vel
stb.
jelzett
szerepel. Arra kellett tehát
is
megállapitásánál az
Dobai
és r szintén el van cserélve.
betsorában az u
giesseni másolat
ÁBCzében, a melynek ez és cs jegye betsora aiiban is eltér a táblázat többi
Telegdi-féle
nem
jól
ta-
tudó
is
másolók keverték bele Tklecim szövegébe. Most Dobai Istváx
avatag betsorának u-val
ii
jel-
jegye és v-vel jelzett
zett V
jegye kétségtelenné
hogy Trlrgdi
teszi,
Riidinienlájií-
Zalimahei
UJ.«r/J^„.J
&.,<-Q>..l,
Luiqin
ez a tévedés csakugyan
lifin
benne
volt.
Hzzel aztán belnzonyn-
hogy Dobai szinTelegdi-féle betsornak
sodott az tén
H'
Egy olyan
birtokában.
volt
3 OáOyíKONTltTíAeD+MtA"^
is,
MMSNXJl/V/V13yS>P
Kudinienta-niásolatból ismerte
meg,
a melyben
—
ugyan-
csak a megtéveszt hangérté-
—
kelés miatt (a
giesseniben
már
az ecz és ccs és
ccs
fel volt cserélve,
a szemetszúró hiba
ecsi)
de ez
^
Ji
Jí
Síi
lu
r,
m
U
to
még
Dksi rova-
táról kell röviden
megendé-
keznünk. tük
—
Ebben
—
a ez és cs
n, "29.
\
Jt
U
„ír
nincs felcserélve.
Aa
j/ü
j/i
j^
^
y
-O
60
6.
ia.
nci
Mivel külön é jegye sincs, hihet, hogy régibb
sz.
a táblázat összeállitója bebizonyította. Mellékelt 29.
elkészült külön kpot,
a melyen
betsorával együtt
is
a vele
hogy ez is a RudimeiUáhól került ki, ábránk tünteti fel azt a Dobai mintájára
már
a
Ae.
enditet-
még
Azt.
is,
/"
marosvásárhelyi kézirat Dobai- és Dési-féle ÁBCuéje.
egy csoportba tartozó Harsányi-Kapossi-féle betsornál.
portját
-
még érin-
tetlen maradt.
Végül
ÍJ
szerepelteti az abreviatiók
ama
melyet Dési csakis Tei.eüdi kéziratának másolataiból ismerhetett meg.
jól ismert
cso-
HETEDIK FEJEZET.
AZ ENLAKAI FELIRAT
Í668-BÓL.
I.
Báró Orbán Balázs
Midn
Báró Orbán Balázs
szemponthói czini
kötetes
IiMt
felfedezése.
A tSzí-kelyföld leírása történelmi, régészeti, mvének anyagát gyjtötte, tanulmányútjain
népismei
természetrajzi s
éber figyelemmel kutatott
a székely rovásírás epigraphiai emlékei után. Azt már tudjuk, hogy a csikszentmiklósi
feliratot
nem-
st
Csik-
csak eredeti lelhelyén, hanem Kunich és mások tévedésébl folyólag Gyergyószeiitmikhison. hiába kereste. Most pedig arról
szentmihályoii
is
rámosolygott:
midn
Ez a
számolunk
község Udvarhely-vármegyében a Firtos
kis unitárius
azon
alján
el,
1832— 3-iki
pápai
Jandalaka,
adólajstrombaii
ir)06-ban lijejüaka,
egy
Neve az
tekintenünk.
regestrumban
lo67-iki
hegyháton
félrees
a
a melyet a Kiskiiküll és Nagykiiküllö vízválasztójának kell
iielyezkedett
Ylianlaka
(.lanlaka),'
pedig Enlaka formában
lIjTG-ban .Janlaka, l()Ü2-ben .Jcnlaka, 1712-ben
fordul
Régi temploma, mely az KKJl-iki tatárdúlás alkalmával sokat szenvedett. Báró Orbán szerint a
el.-
XV.
egyszer
századi gótika hanyatlási korának
nyomán
szete
30. sz. áliránkon látható.
fényképfelvétele alapján 31.
„D
:
:
sz.
ábráidíon közöljük.^ K
O M S Hocce Templum :
:
man(us)
])er
:
re|dactu(m), beneficis et pio erga deu m)
hünore(ni) uni(us) veri dei J
pastore
Mu8nien(8em),
Képe Báró Orbán könyvének famet-
falusi terméke.
Beondott boltozata helyett a hívek IfiGS-ban apróbb mezökre
zelo
Memlékek
Képét a
tagolt és díszesen kifestett deszka-mennyezetet csináltattíik.
ható
hogy a szerencse egyszer mégis
be,
az enlakai feliratot J8(j4 márezius havában felfedezte.
mezk
iucolar
um) .h'nlakien(sium)
et
Johannh
Ezt az
[Muí/f/arul:
Arkosi.'"
KilJl in cineres
Marto
nf)sien(siuni) in
KJüH
isten iránti kegj'es
terséggel diszesiti
másik
pjgy
olvashatók
multos
:
mezn
„Pecatmn
fecit in
lett
s
rbe
Miizsnai
(íyüríiy,
conilidit in
idolatrii-.
deos.
kíséretéljen
(bsliciion
latin
Teni|ion'
festi
befedetett,
mes-
Árkosi János lelkipásztorsága idején.)
„Per manus Mensarii Anhkkak Szász Mense
az asztalos-mester mutatkozik be:
egy
mennyezettel
kegyetlen
jótéteményébl és
a jenlakai és martonosi lakosok
buzgóságából az egy igaz isten tiszteletére l()()8-ban
A harmadikon
Augusto."
hamuvá
p(er) Geor(uium)
mely a
egyházat,
í
tatárok dúló kezei által 1601-ben
latin felirat olvas-
Anno
noxias immanu(m) TartMro ru(in)
lacunare tectu(m) arte pictoria in signit(uni) A(nno)
existente
Orsz. Bizottságának
egyikében a következ
Ivliliiini
terris
Mi(
az
li(ai=lis)
—
uniim
unic(iis)
Sebustvkn,
Betri
IVu.int,
nemeseinek
lihközség
unitárius
homiiiem. Deus
factus
nevei
homo
6eor(gii) Miklós,
And(reae) Siomond."
még
Báró Orbán Balázs glória";
—
—
,Ad Legem
et
a következ vallásos Testimonia
;
—
és
iiKUKhisokat
erkölcsi
^Pacientia vic."
—
;
„(keresztben:) Scala Coeli (hosszában:) Fides, Caritas, öpes. '
'
'
Báró Orbán
B.
:
A
üzékebj Oklevéltúr
Elször Az nílakai
Székelyföld leírása. II.
köt. 200.
teniiiUmi
1.,
IV.
I.
kiif.
köt. Pest, t8G8. 121!. 40.
I.,
V. köt. .300.
niemit/ezete czluifii az
Corint,
1.
in.'isolla
Deo.
„i.aus
13.
quia
Ktluio-iiiipliia,
VII.
kr.l
1!)14.
^)!i.
1
tj. 1.
1.
.
közöltük.
„Soli
fimMii
(kens/tlien
1. I..
le:
:)
deo
videó"; In
Coe-
:
»
-
119 AZ
.r.uüb(us, virtutun.
lu„.
Mnxhna septem
ir.sos\^ t,'1Saln,4nak
-
KNl.AKAl
L'líMRAt
Fides Quatuor ascendit spes bona quinqu(e)
„.egfejtéso után Uidorült,
hogy benne M....
fest6
-
Spes
neve van egy
idézet keretében megörökítve. unitárius jeliegü ótestanu-ntomi
Szabó Károly megfejtése.
Ez
érdekldést.
körülmény
a
kényszerítette Báríí Orb.án BALÁzst arra,
hogy a másolatot megszó-
laltatás végett Szab6 KÁRoi.vnak
székelyek legrégibb
A
átadja.
történetének jeles búvára Teleodi Rudimenldjának betsorával, a felii-at
csikszentmiklósi tett
ered
egy
és
l)ciüivel
megfejK.vioNitól
l)etüsorral az enlakai szö-
veget csakugyan el tudta olvasni. Szabó Károly megfejtése facsimile kíséretében
elször
.\rany
évi János Koszorújának 1864. c 22-ik számában jelent meg
czímen: székely
enlakai 'gi/ház Os
Az
hetükkel
irt
föliratar
Eredményei egy sikerültebb facmásodszor kíséretében simile a JJudapesti
Szemle
évi
18(iC).
VI. kötetében láttak napvilágot. Megfejtése szerint a jobbról balra
és alulról
fölfelé
(!)
olvasandó
kétsoros szöveg így hangzik
Georgyius Musnai. Csak egy az Isten. Z>«(í(eronoinium)
volt
megelégedve. Ei
r;;s:'
ekü
se
i
>
lan,
„a^vfontosságü
s;::'Svrr:;e;;;.i;,:'r:r;L /„„».»*o,
fenmaradf. székely földön mai napig
,.,.,^„.
...
,:,.erült
Inrasa 1868. I. kot^ 24. 1. BAHO Ok«ák BAI.AZS: A Székelyföld 1. munkai. 187b. II. kot. 189-190. SzABö KAROLY kisebb töríéneUi 3 A réqi hún-székely Írásról. 115—111. 1. , Istnúink e?y Ist.M. a n.i ürnnk * (Halljad I/r.H.l
kÖ7.U
,
Móz
VI.
4.
,,
.1
esen.énynek mondható a
w
... c..e„e
—
a felirat készítjére
-
„.,.s;L::rSsSt;^^^
V.
TT.^
vonatkozó
--
eme
~- -'
A MAÍiVAR R0VA8IEAS IILTKLRS KMl.KKRI
\20 Miizsuára való latin
székely volt. ki a Iiaiuváha
fölirat szerint helybeli asztalos
niaig is divatos tulipános
dlt egyház
modorban, a mennyire
falusi
melyet egyik
ineniiyezcti't.
iíjdoii
mester, Szász András készített, a
mvésztl
köznépürdínél
kitelhetett,
lév
rajta
oly
kedves és
oly díszesen
kifestette.
egyébiránt kitin iskolába járt volt és így tanulatlan falusi mesterember nem lelietett, bizonyítják az egyház mennyezetére általa írt, még pedig az akkor divatos irásmodor szerint igen csinosan írt többrendbeli feliratok, melyekrl azonban nem merném állítiini, hogy ép])en az ö s nem az akkori
Hogy
enlakai unitárius lelkész,
festi hírét a
latin
Árkosi
János fogalmazványai.'
Musnai nem köznép
azzal, hogy betket ismer
székely
kedvéért
írta
ismét nevét,
föl
jelnnuidatával
kedvelt
uiiitáriiisdk
a/,
meg
elégedvén
luiu ért. de a
föliratban örökítse, ))izoiiyos;in a latinul
együtt, az egyliáz nuMinyezetére."
A itt
Hiszen bizonyítani sciu
esztend
1G7
káii
esikszentmiklósi
i'pítésén
a
is
pedig
kilc
befejezése
közt megörö-
templomfel-
katli.
közéjük ékelt profán rész
sinek
az
csakis
meg magyarnak. Ez .IÁNO.S
tisztelt
leple alatt maradhatott
a utóbbi gyakorlat esetében
érvényesült Muzsnai Ovüroi
latin
meg.
az isicidiázánuk
iiiíiviiic
régi
betk
ó székely
Arkosi
Enla-
intJl-iki
nyelve és betje a Hzékelyfíildön
latin v(dt, a
nyelve
az
feliratok
A
kítve látták.
kell, iiogy
ismétldölt
eset
iininkáitak.
után nevüket
a liagyonn'iny.
:
niiilva
.\zok az iparosok, a
ir.itok
rugói közül
felirat létrejöttének
csak egy vau kifelejtve
lelkipásztor
is.
luigv a
azzal,
szöveget a maga, a jeles fest, az
asztalosmester és az egyjiázi elöljáróság ui'vének megörökítésére szintén felhasznált;i,
ahiposan
megzavarta
.
azt a régi
székely Inigyományt. mely a székelyföldi szfuitegy házakban ('s
az
Ezt kívánta
juttatott.
pótolta
is
iratokban
.\/.
eiilakui
már kétszer megemlített
unitárius
és
„
Isten"
nyelvnek szerepet
))ótolni Muzsnai.
—
fogyatékos
latinságával
fogahuiiuak
mMi;\arid
i'ir
Es
deák-
ismeretének
bibliai
igénybevétele nélkid
tcmiilom nicnnye/.otp.
is
tisztelend
Árkosi
tudományának 31.
magyar
a
betknek
ó-székely
keresztnevének és vab'i
a latin
fel-
rovásirásos
ismétlésével.
Szabó Károly szóváteszi, hogy a XVII. században
írásnak több s eredeti sajátságaiból
már vagy nem toknak nyoma sincs, hanem azok Musnai
1068-baii
már sokat
vesztett
el
nivecskéje nyomán a székelj' rovásvolt
forgalomban. De szerinte „ezeket
értette,
vagy legalább nem követte. Nála
lielyett
a szavak közt liézag van
lására, mint a rovásnál divatban volt, valamint a
mássalhangzók eltt
ri'.i.Biuu
betsora
:
az,
a ;
szókat elválasztó
sem
betk
a
magánhangzók, különösen az
szokott maradni, egyetlen példát
Egy fbenjáró hiba ismét kinniradt
liagyva
c
pcm-
egybekajteso-
kihagyására,
mely
találunk."
hogy a székely rovásírás utolsó eudékét már ecset és
nem rovókés készítette. Ez a jelenség els pillanatra MuzsNAit az írott emlékekhez állítja közelebb. De ebben az esetben a közelségnek csakugyan volna valami irodalmi ismeretet sejtet nyoma. Ez a nyom az. a melyet Szabó Kíroi.y minden ii'ányban keresett, de neiu talált meg. Eiinclí igazolására jegTi'zetbi'ii idézi a
.('oiMliilit
kczdc'tíi
latin
(lislii'lmnt
A2 EXLAKAI
121
FELIRAT
III.
Egyéb
megfejtési kísérletek.
Az eiilakai felirat további története azt igazolja, hogy pnr szóra terjed rovásirásos szövege máig sincs s aligha is lesz valaha végérvényesen megfejtve. A hiba ezúttal nem a megfejtkben, lianem a feliratban van. Készítje nem végzett egyenletes munkát és nem nyújtott egységes eredményt. Ennek természetes mentsége abban van, hogy Muzsnai irásttidoináiiva már nagyon kési jelenség. Hiszen a kimiildfélben lev liagyoniányt kél emberöltvel
.32.
TriíEgdi és SzAMosKözv
.\z
enlakai Irluai.
sem
után ennél tökéletesebben már tetemesebb tudományos ismerettel
lehetett
volna megszólaltatni.
Ezt a szempontot Szabó Károly
együgy deákos emberre
még nem
alkalmazta. Ezért a
pontosan kibetzhet
szavakból
magát ,6eorgyius"-nak nevezte és az „Isten" szó minden betjét kiirta, nyugodtan föltette, hogy nemcsak jobbról balra, hanem aluli-ól fölfelé is irt st föltette még azt a jóval nagyobb együgységet is, hogy az „egy" szónak szintén kiirt két betjét a sorvégeken elválasztotta. Mivel ezt az olvasási módot még kétségesebbé tette az a körülmény, hogy az „egy" szónak els betje tulajdonképpen nem is „e"-nek van Írva s hogy a „csak" szó els betjét sem lehet zavartalanul „cs"-nek tekintenünk Szabó Károly csak az
tudott
következtetni.
Arról
aztán,
a
ki
;
:
eredményét a késbbi kutatók
nuir sorra kiigazították.
Az els külön véleményt Nemrs Ödön diszítménynyel
az alatta látható '
Rovás
Nemes Ödün
és rorásirás.
Sebestyén
:
:
A
1909.
A Magyar
együtt
hallatta,
jjontosan
a ki a
feliratot
lerajzolta.'
székely irás. (Magyarország és a Nagyvilág'. 1882. XIX.
238-39.
Rovásírás
I.
Hite'.es
(Ethnographia, 1904. Emlékei.
évf. 391.
a
helyszínen
Szerinte
évt'.
az
olvasás
48. sz. 765.
tanulmányozta és sorrendje
l.J
Y.
ö.
és az
Sebestyén
l.)
16
:
:
:
:
122
MAÍiYAR RDVASIIiÁs HITKI.KW KMI.KKHI
A
,egy" szó kettészakítása tovúbbra is inesítartaiidó, de A felirat szövege tehát ekként alakul
a
már
ezután
szót
..csali'
„deák '-iiak
kell
olvasnunk.
Georgyius Musnai deák. Egy az Isten. Dcut. VI. Ettl függetlenül
Károly Antai, szintén lerajzolta és megfejtette a
FiscnFi!
kétségbevonva
helyességét
olvasás
haladó
fölfelé
„egy"
az
ezzel
s
Az
feiiratdt.
megszakítását
szó
alidnil elejtve,
is
ezt az olvasást ajánlotta
Deuteronom. VI. (E)gy az Isten. Georgius Musnai p a k o.
De nyomban hozzátette már meg nem határozható".' Teljesség kedvéért
itt
„hogy
:
bet, mely nyilván
e négj' utolsó
rövidítés,
mit jelenthet, most
megeinlitjük, hogy Désy Ferencz a vitás Írásjegyeket érthetetlen miiddn
is
„Jenlalcán" -rti magyarázza,^ Tar Mihály, a rovásírás révén
hirliedti'
oniori
lett
(Temes-vm)
íiildmívt^s
pedig egy napilapban'' ezt a szöveget ajánlotta elfogadásra
Egy az
isten.
VI.
Deiit.
Georgyius Musnai de Jákó. Sorrendben az utolsó megfejt Deükeczenyi Miklús tort
jelent „djoknn" -i\ak,
stb.
a
volt,
a ki a vitás írásjegyeket
diákon (diaconus) népies változatának
olvasta.''
ká])lánt,
Kz a
kán-
változat i)en-
nünket közelebbrl azért érdekel, mert a mi olvasásunkat kívánta helyesbíteni.
Mikor kétségtelenné
nyomban
a felírat
lett
az.
Iiogy
a
els
felírat
jegye
i/y
jelent,
i'/pj-ai
végén lev kétes jegyek esetleges összevonásai
felé
irányult.
kutatók
a
hogy az a jegy, a melyet Szabó Kákcii.y hiányos cs-nek tekintett. tidaj'donkép|)en vonása a d és jí jegyeknek. Ezért (dvastaiu aztán a feliratot ekként:
eGY AZ ISTEN
MuzsNAi deákos neve mellett, különösen a „Georgyius'
a szintén magyaros kiejtés szerint
való
kiegészítést.
pedig
következik, a mit lehet ugyan
leírt „deják'"
azért,
inert
a
latin
mert
a
is
Jóval fogósabb
kérdés
az,
hogy
Csak úgy, mint a „Dent" és
a
szót lezáró írásjegy (vég-k) van, utána
' *
'
olvasni, de
is
még csak
után
semmi
,,on"-nak
szavam
„En(lakán)'
szo
ellenkezve a
gyakorlattal
„deják"
olvasása
dere-
egy írásjegy
esetre sem.
nem megnyugtató,
szövege
újabb
a
névhez
régi
ragaszkodott,
a
névváltozatot jelezte,
Muzsnai jtedig
1712-ben
melyet
uuir
megtalálhatunk.^
valóban merész föltevésre engem az
-
kiirt
helyezkedik
tínMiu'szetesen
tartjuk aztán helyesnek a „dejákon'-ná
szövegében ..Jenlaka" fordid el. Csakhogy az is bizonyos, hogy ez a felirat sem „Georgyius"-nak, hanem „Georgius"-nak (Georgiusz-nak) mondja. Joggal föltehet
okiratszövegben
'
mellett, igen
nem
felirat
egyéb népieskedésével kapcsolatban azt az
szúrva.
ki,
össze-
eN(lakán).
bet minden
hogy az én
tehát, hogj- Árkosi lelkipásztor archaizáló latin
E
Ezért
világosan
„ó"-nak és „n"-nek
Debrfx'zrnyi Miklós azt mondja,
Muzsnai nevét
szó.
mert a vég-k
Egyrészt azért,
kára került; másrészt
tökéletes
Deut(eronomium) VI.
GEORGYIUS MUSNAI DeJÁK el
figyi'lme
Így derült aztán
Enlaka
valóban indított,
liogy a
„VI" után
is.
neví'iiek
szótagjegy
188!).
sz(it:igj"ával
után
(iri.
1.
4.
ki'ivetkezik.
ju^'y/,
.
Magyar Szó, 1902. dccz. 11-iki 292. sz. Az smagyar irán néhány hazai s <)ron:or.izági emléke. Székely Oklevéltár VU. köt. 142. I.
rövidítést
Indított továbbá az a
pedig üres tér már nem
A hun-magyar irán én annak fennniaradl emlékei. A magyar ösirás. (Auróra, 1902. aujjusztu.si süími
els
I!ii(la|)csl.
l'.H 4.
17
1
van-e
jelz
biztosíték
is,
dolgunk. j)ont
van
hogy eltte
,
NYOLCZADIR FEJEZET.
KÁJONI JÁNOS FÖLJEGYZÉSEI
Í673-BÓL.
I.
Kájoní
A magyar fel
mindig figyeltünk arra, hogy nem merül-e minek nem Tklkcdi Rudimenlája, hanem valami népi eredet rovott emlék
rnvásirás írott betsorainak vizsgálatánál
olyan jelenség, a
E
lehetett volna a forrása.
a Székelyföldre
föltevésre
fadarabot
fölfedezése
Marsigli
szerencséskez
vetdött
rovásirásos
régibb
élete.
olasz
akkor
találhatott,
kényszerített
1690-ben
kutató száz
évvel
késbben
bennünket,
rá
kétszáz
esztends,
szintén
pedig
lemásolva,
rovásokról
figyelésre különösen az
.-i
körülmény
irott
formában
hatfitt
hozhattak.
is
Az
még
fára róhattak,
meg-
ilyen irányú
hogy ma már nemcsak a Telegdi-féle betsor kftrábbi idkbl három olyan középkori betsort is,
bátorítólag,
jegyeinek formáit ismerjük, hanem ismerünk a a
forgalomba
is
ennél
elkerülhettek volna
olyan emlékek, a n\elyeket Szamosküzy megfigyelése szerint 1590. táján a székelyek
utóbb
ugyanis
lla
vagy
melyeknek alaknlataival a Telegdi-féle jegyek fonnáitól eltér minden újabb vagy régibb jelenség megállapítható. A mi vizsgálódásunknak az a meglep eredménye lett. hogy Kájoní János
hitele
egyik fogyatékosan lejegyzett
s
a legrégibb betsorhoz, a melyet
és
rondottnak .Marsiui.i
tetsz
is
betsorát szoros rokoni kapcsolat fzi ahhoz
a középkori örök-naptár rovásfáján
talált.
Ennek bejelentése után nyomban fölmerül az a kérdés, hogy ki volt Kájoní, hogy hol. mikor milyen körülmények közt menthette meg ilyen elkésve a magyar rovásírás egyik legrégilil) emlékét? Kájoní János XV'II. századi ferenczrendi szerzetes nevét a csiki klastromban 1670-ban kinyomatott
magyar- és tudunk.
latin nyelv CftiUio catlioliciwi teszi
Horliilus
devotionis
czímü
irodalmunkban halhatatlanná. Elete körülményeirl keveset
maradt
kéziratban
fiatalkori
valachusnak, oláiinak mondja. Szülei görög keleti vallásúak voltak (Kolozs
vm.)
született
—
miként
az
ezt Kájoní
iniakönyvének s
fiukat,
a
erdélyi ciistodia történetében
ki
magát
czimlapján
1029-ben Jegenyén
maga megemlíti
'
—
az egeresi református pappal kereszteltették meg. írásaiban magát mindig magyarnak vallja és nevét
mindig így
írja
alá
:
P. Fk. Joannes Kájoní de
humaniórák tanulása idején kitüntette magát.
Küs Kájon. *
A
csiki
A
zenében
és
kézi ügyességben
már
a
convent 1048. szept. 17-én fogadja a szerzetbe
A szerzetesi anyakönjT Kiskájoni JÁNosnak nevezi s szüleit scimmaticusoknak mondja. Oláh nemzetiségét (natione valachus) ide csak egy késbbi kéz jegyezte be.-' Az említett imádságos könyv czimlapján a következ évben már a csiksomlyóí kolostor orgonistájának mutatja be magát. A székelyföldi rendházak kéziratban rzött Donnis Idstoriái sokat beszélnek orgonaépít és orgonajavító munkálatairól. Mikházáu (Maros-Torda vm.) 1604. eltt már házfnök volt s két növendékét. próbaévesnek.
'
A
^
SziNNYKi tévesen Gábornak nevezi és
kolozsvári rendház levéltárában rzött kézirat.
Nagykájont
m<mdja
születési helyének.
(Magyír
irók
élete és
munkái,
V. köt. 802. hasáb.) '
viszont
Balázs Miháj.t Protocollum cuslodiae (Kéziratban.) A Csiksomlyó számára készített régi orgona promemoriáját is így írja alá ,Si'riptum anno 1GG4. Fr. Joannes Kajoni Valachls, diffinitor aetiialis, concio-
még késbb
:
nator, confessariiis, urganista, organit'aber. p.
t
ir\ardianus Szárhegyiensis".
16'
A
li>4
MAnYAR ROVASIRVS
Istvánt és Ferenczi Miklóst iiing
Alt'alvi
is
HITHI.KI.IÍS
RMI.KKKI
tanította az orsíona
Hiiietles-
icezelésére.
ezt a
folytatta
Közben rendkívüli rátermettséggel gyjti a régi latin- és magyarnyelv egyházi és világi énekeket. A latin hymnnsokat rendszerint magyarra a melynek Csiksomlyón rzött nagy kézirata ezer lapra terjed is lefordítja s gyjteményét tetemesen növeli latin- és magyarnyelv, részben meg is zenésített eredeti szerzeményeivel. Említett után következ szárhegyi fnökség- idején
iiiikliá/.ai
is.
—
—
Cantionáléjába e
gyjteményébl keveset
vett fel, világi énekei pedig
még ma is teljesen ismeretlenek. A rendkívüli képességekkel egyszer
megáldott
szerzetes
híre utóbb a pápai trónig elju-
Noha hosszabb
tott.
helynök
pöki
ideig püs-
a neki
volt,
ajánlott püspöki széket
gadta
még
fel-
nem
fo-
bemutatott arczképe
el.' Itt
mint szárhegyi házfnököt
tnteti
44 éves
fel
korában.*
Csiksomlyói házfönökségének és
egyéb terhes tisztségeinek
(tar-
tományi fnökségének, missziofiiökségének, apostoli helynök-
munkás
ségének)
után
évei
Szárhegyre ment vissza,
ismét
a hol 10H7. ápr.
23-án
tért
örök
nyugalomra.
Bennünket Kájdni rülményeibl
élete kö-
különösen
az ér-
dekel, hogy rovásirásos följegyzései
éppeu az arezképen
repl
1(J73.
az
évbl
idbl, midn
sze-
erednek. Abból nuikö-
K.uoni
désének tere még csak Maros-.
Gyergyó
Csikszék
és
-
volt.
Ugyanekkor foglalkoztatta az énekgyjtés és a ('(iiitioniilikiadásának ügye
ügy volt,
is.
:!:!.
az
egy-
nép liainak igaz barátja szívvel-lélekkel
üdvösségüket és
munkálta
kutatta
foly-
nemesítend és
ápolandó,
ton
Szerzetének
értelmében
szabályai
gazdagítandó lelkivilágidíat. így sajátította el a székelység ódon
Kájoni .lános
nyelvének szépségeit, régi hadi dalainak
és
népénekeinek templomi zenében
mveldésének
tonos érintkezés és a nép
'
.\
szúrhegyi
kiiptúban
ajánlott püspiikaéffíít, mint '
a/>
iiu'i;
is
értékesíthet hymnikus
dalsorait.''
A
néppel való foly-
endékei iránt való élénk érdekldés terelték figyelmét a szé-
kibctíí/.lictii
cpitapliiiiin
s/.iiiti'ii
iiu'i,'említi,
lioi;y
..az
apostiili
s/.ciits/.éktiil
tVI
alázatosság igazi szcrptöjc, visszautasította".
Eredetijét Simon JukindiAn .szerzetes fedezte fel KA.ioni
alapított
l()7r>-bon
rsik.ioiiilyói
iiyomdájánaU egyik
poros fülkéjében. Jelenleg ugyanott a zárda díszes ebédljében van ellielyezve. ^
K
a magyaros
tekintetben
h'AJONit az a
XVI. századi
csiksomlyói
graduale
is
bátoiitliatta
és
iiáriyithatta, a
nu'lyben
bangneiiiben megzenésített latin egyházi énekek szövegei és hangjegyei fölé a hasonló magyar dallamok
—
emlékeztetiül veres betkkel oda van jegyezve „hopp haya koma" — „nosza emeljed jól" „nosza lóra legények" „nosza huszárok" „értök hozzá atyámfia" stb (Kalauz az Orsz. .Magy, IparmHvészeti .Múzeum részérl rendezett :
—
—
konyvkiállitáshoz. Budapest, 1882. 22.
I.)
125
KÁJOKI JÁNOS FÖLJEGYZÉSEI
elz
kelyirás nagy misztériumára. Tudós létere ismerte az
századok kútfi följegyzéseit. Nyomára
jött
a Telegdi-féle Budimenta fogyatékos szövegének. Mivel pedig a Székelyföld legfélreesbb területein azzal is
tisztában
legközelebb
hogy az
volt.
kútfk népi
írott
kötelességének
:
emlékeivel ellenrizze és esetleg ki
a mely TELEGoiétl csakugyan
eltér.
minden tudós érdekld közt talán áll az si hagyomány még hozzáférhet sikerütt aztán egy olyan betsort felkutatnia.
forrásaihoz
hogy Telegdi adalékait
tjirtotta,
egészítse. Íg\-
is
Xoha hiányos
volt.
híven lejegyezte. Eredeti lejegyzése elkallódott,
vagy még lappang a rendházak rendezetlen könyves polczain. Egják másolata azonban éppen akkor menekült
mikor a
meg,
készíttetett
róla,
emlékekkel,
de
melyekkel
a
csikszentmiklósi
csak
értéke
valódi
Kájoni
Utóbb a
feliraté.
most derül
nemcsak
fíjljegyzésének
nagy Révai még finom rézmetszetet
midn már
ki,
hitele,
is
rendelkezünk olyan középkori
hanem középkori
eredete
be-
is
bizon^^tható.
Kájoni rovásirásos B.4TTHVÁNY uádor
rhelorikára.
oktattíi
E
fiát.
Fülöp grókoI Bécsben egy
feladat
keretében
maga
még is
tárgyalása
irás"
ell
már csak
Horváth
a nádor
Hobv.íth
nev
Bbseuek
egyetemben
F.^RKAssal
A
régi
grammatikusok nyomdokain elindulva, a .hun-
sem
lehetett
kitérniök.
Horváth I'enedkk
mert
Már az elkészületek alkalmával emlegette munkatársának, hogy az ismerte a székelyek szkitha betit.' St, összeköttetéseit felhasználva,
tanulta és jól
kezdett ilyen emlékek után. így küldte
el
atya
nagyatyja
székely volt.
is
atya
kegj-estanítórendi
Osváld
titkárával,
azért
egy magyar nyelvtan megírására vállalkozott. szkitlia
följegyzései.
puhatolózni
aztán neki Szilágyi Sámuel a csikszentmiklósi feliratnak
azt az 1749-ki másolatát, a melyet Horváth utóbb DEzsERiczKvnek adott át közlés végett.
A
tervezett nyelvtan elkészült, de Horváth betegeskedése
meg nem
és
ezt
követ
elhunytai miatt
gj'ors
egy nagyobb
jelenhetett. Kézirata utóbb rendtársa, Hájos István kezeihez jutott. Mivel ez is
arányú nyelvtani nuinkán dolgozott, a forrás megnevezésével mindent felhasznál belle, a mi a székelyek
sirására vonatkozik. Tudomásunkra hozza, hogj" az élbeszédben Horváth maga a nagyatyja és a többi est
—
-
Írja
—
literátus
vonatkozó
székelyek írástudására
vei superiore saeculo
complures
érdekes
praesertim
extitisse,
inter
is
részletesen leírta
értesülését: siculos
„.
hungarorum characteribus utebantur. eosque partim privata industria, partim discebant. qufxl et avus meus maternus ca])ularis jam senex. qui anno hujus saeculi "J'J. cessit. dum ego nimirum eodem anno studiis grammaticis operám darem, asservare non
veteribus
se
magaricos,
characteres
hebraicis
figura
potius intentus, cujusmodi, quotve fuerint,
jam
vix unus. ac ne nnus
qvidem
cousiniiles
reii)sa
in
schola
exhibere
etiam
didicisse.
mihi
jam ubique characteribus
latiuis".
.
certum
in
qui
scholis
con-
fatis
dubitavit.
qvos ego puer ludicris
non admodum
fortassis reperitur, qvi eos novisset. Ita universa
vei pláne obliteravit. Itaque pro eis utinuir
.
transilvanos,
Sed
laborari.
tempus mutavit,
(Magija)-ul
:
.
.
.
bizonyos,
hogy még a múlt században is sokan voltak, különösen az erdélyi székelyek közt, kik a régi betkkel éltek, s azokat részint magánszorgalommal, részint iskolában tanulták. Anyai nagyatyám, mint elaggott vén ember, ki ezen század 29-ik évében (tehát 1729-ben), midn én épen a grammatika iskolába el, nem kételkedett azt állítani, hogy az iskolában tanulta a zsidó betkhöz hasonló magyar betket, melyeket én. mint gjermek. kinek inkább a játékon járt az eszem, milyenek és mennjien voltak, magamnak megmagyarázni bizony nem igen ügj-eltem. De ma már ab'g van, vagy talán nincs is egyetlen egy ember sem. a ki ezen betket ismerné. így megváltoztatott, vagy teljesen homályba borított mindent az id, úgy hogy ezek helyett mindenütt latin betket használnak.) ^ Ezzel kapcsolatosan beszél Horvát Benedek a székely betk számáról, majd Gyergyóban végzett eredményes kutatásáról is megemlékezve, foljtatja , paucos ante annos. dum in Gyergyó incUta
jártam, halt volt
:
.
.
.
Hájos: Moiiumenlum Uterarium hunno-scythicum. (A M. Tud. Akadémia köny\-tárának másolata.) 9. Ugyanezt elmondta Dkzskriczky Incze nyitrai kegyestanitórendi társának is: De initiis ac majoribus Hunijaroinin, II. köt. Buda, 1753, 2 rét. l.i.5. 1. '
'
1
Hajós
i.
m. 10
1.
Szabó Károly fordítása. Budapesti Szemle, Cj
foly. V, köt.
1866, 137.
I.
126
^
sede
Siciiloriini.
valctiulinis
ciuisa
NUliYAE
ROVÁBIRÁB HITBLEíJ HMLÉKEI
ex
nionircr,
duplici
loco
inaiiuscriptac
theologiac
P(atris) .loaniiis Kájoni, ordiiiis S(ancti) Francisci strictioris observantiae piissinii olini
mnii
iii
Traiisilvania editoris,
^
na n
m
m
sarro conviMitu Szár-hcsyionsi,
afnuit- cáfut
iu
í
Á'a .k
A' X
J.i. c.d.t
tfc.
'
doprehcndi.
ciiin
i])siiis
liiiiisarica
/itH-Jtf/íA.
i
J
iiti
E(evereii)ili
piaruni cantio-
li
1'
f
(/if
U
f
a
tu^i JZ
lí
Cí
CJ
b
a
J
r
p
o
^Xf\AfX&A^
C^'Vüoramtiojiej
üíi
be
hl
bo
lo
ra
re
n
ymyvyfi^. niii
A
It.
cztt
ro
ou
pe
ni
ja
oo
ic
T P
J'lL
\\\.
Kiijoiii
'Jüiru
fia
jo
Iu
lio
za
*^nl
nk
ncx nov
In
le
no.
^\
imh.
Tolcgdi-féle ÁBCzcjc.
iiiodoqiic litcras olini contractius apud Siciilos usitato, ct conimimi scribcndi (Magyarul: Néhány éve, midn egészségi okoicból Gyergyól)an, a széicelyelv liíres s/.ékébeii idztem, ftisztelend Kájoni János, Szent Ferenrz szigorított rendjebeli atya, a mint megtudtam, Erdélyben az egjházi énekei< néiiai kegyes kiadója, a szárliegyi konventben, kéziratos
hrcvi
adiMonitioue,
descripseram."
invóuok
helyébl az
két
«
«
]2í
magyar jegyzetével
rövid
«
JÁSOS KÖIJFOYZÉSEI
KÁJON'I
theologiai
«
::
:
oly
leirtani
nióddii,
betket
mily
,i
a székelyek egykor összevoutabban haszuáltak s mint irlak általában.)
Következik az a 34.
nem
ábránkon bemutatott magjar szöveg és
sz.
hanem
a Há.jos-féle kézirat másolata,
Simonchicz iNczÉnek
intézett leveléljl közlünk. Kájoni e szövegét Suionchicz
melyet
a
irásniiitatvány,
Tatán 1793-ban
kelt és Rkv.\i
mi
MiKLóshoz
közlésének hiteléül nem a faesi miiérl, hanem
a Hájos-féle akadémiai másolatból idézzük
mód
..Régi
szerint való Székely A. B. C.
ebbl
kell olvasni, és irni, a mint
csak joljbról balra és a kézirat nnlát .Ka
.k
.i
.j
.h
.gy
.g
.f
.e
mellyel régenten
.d (a cs
jegy .u
alatt
.ty
.ez (a
:)
.sz
.t
.s
.r
jegy
cs
.6
.p
(a SS
_Ha ef,
eg, egy etc.
e,
mód
pedig mostani
ki
akar vélek
szerént
A B CZ CS D E F G
d. etc
de
etc
E
Minden l)et eleibe
melyet
éltek,
betit
latin
—
közöljük
\nssza
ugyan-
alkalmazva)
is
.
c.
Székelyek
a'
(mi csak a megfejtés
ki-tetszik"
a'
irja
élni,
.A
alatt :).cs .b
.ny .n .m
.o
jegy
alatt:)
.ly
.1
.z
.v
.x
-^
—
ügyében ket, mint a mostani A.
b.
régi Székelyek igy pronuntiálták: A, eb, ecs, ecz, ed,
bett
tettek in pronuntiando.
Abbreviationes. (Mi a kézirat jobbról balra haladó betrendjében ismét csak a megfejtés latin betit közöljük.
A
olvasási
balfelli nyíl erre az
jegyek
*->
»— >
irányra, a jol)bfelli
-
igen
—
helyesen
ba, be, bi, bo, cza (a csa alatt), ga, ge, go, ha, he, ho, za, la,
ra, re,
so, ant,
ro, ru, sa, se,
ri,
ut
S'álya
ZSÁLYA.
(Maíji/arnl
st,
It,
ZS
ng, ngy, nk, nt, pthru, omb. Litera lata
pedig
nyíl
az összerótt
jobl)ról balra irányidit sorrendjére figyelmeztet.)
ncz, nd,
-^
bet, vagyis
x,
használjuk a
<
lo,
le,
—
id est A" (igy!) utijnur pro litera
zs
:
rt,
—
S, sed gravi sibillo pro-
bet
s
de erösebb
helyett,
sziszegéssel kiejtve, mint sája.)
Fr. Johanncs Kajoni scribebat 1673.
Vide
287.
fol.
Alphahctum Sieulicum és hozzá rovásiráscts mutatványul két istenes mondás. ábránkon ismét Sumonchicz levelébl mutatunk be olvasóinknak. Mivel a rovásirásos
Következik az
Kzeket 3ö. sz. betsor minden vonala egyezik, a is
csak az utóbbit közöljük .u
.3
.t
bets megfejtés pedig H.Uos
latin
nuisolatában régiesebb, mi
.r
.0
.p
.m
.n
.h .g
.d
.b
.a
(két megfejtetlen jegy) .ó
.ú
.k
.1
nap
z
.i
.f
.e
.c
néma ekkóródnim kesseteocsd (ne Ima
Az
irásniiitatvány
eziittal
:
evén
kapunk
után
netsi
-
-<
—
<
za kessettedrih arpan lorpan
felvilágosítást arra,
hogy Kájoni
miért
fentebi)
utalt
a
Hokvvth
Bknkdrk forrásául szolgáló hittani kézirat 287. lapjára
„Duplex istud alpiiabetuni ab eo
:
Régi mód szerint
etc.
ex duplici loco
(ut
praemisi) theologiac
manuscriptae r(atris) Johannis Kajoni, primum quideni ex pagina 46. altenim auteni ex pag(ina) 287.
de verbo ad verbum "xpressac
descriptuni
tamen
qvaruni
erant,
addendo. neque demendo". a mint enilitém
—
(Mmjyarul
Kájoni János atya
a második a 287. lapról
una
est
cum postremis dnabus
interpretationem :
kéziratának
szóra
azzal
Horváth Bünkdek eme
két
latin
quac
sententüs.
factam
két
ipse
,Régi
helyérl,
az utolsó
melyek magyar betkkel voltak irva, ezeknek értelmezését kívül semmit hozzá nem téve és el sem véve.) lejegyzett
literis
Ez a két betsor, kezdve a
hittani
Íratott le szóról
latinis
és
jeles
litcris
adjeci
mód
nihil
szerint
pedig az
mondással
niagaricis
praeterea stb"-n
els a
—
46-ik,
egyetemben,
betkkel én csatoltam hozzá, ezen
sorainak végét úgy kell értelmezni, hogy a 287-ik lapról mondás csak rovásjegyekkel volt irva, mert a latinbets megfejtés
tájékoztató
betsor után a két
jeles
tle származik. E fölvilágosításra valóban szükségünk volt, mert a régiesen irott ó és ú jegyek bennünket könnyen tévedésbe ejthettek volna. Így azonban megtudtuk, hogy ez Kájoni rovásirásos
128
A MAGYAR rovásírás HITRLKS
hetsorának a magáét
latinln'tíis
—
is
nicüí'ejtcséhcn
Ká.ioniIioz szolgai
volt
i,i;y
irva
:
EMLÉKEI
Horvátfi
luíséggcl alkaliiiazkoflva
—
tehát
.
Jleg kell enilítem'iiik, liogy Kájoni két hetiisorát Horváth Benedek megtoldottéi is.
De
mivel megiiioiidja, hogy
segitsé"-ével
iiit'ütVjtés
«•
irta
régiesen.
még egy harmadikkal czim könyvének
Drzbbricüky Br- inüiis ac majorilms hutigarorum
e/.t
kötetébl vette át, egyben az is nyilván valóvá lesz, hogy a Bél-féle betsorral III.
TABVLA ALPHABETIM H\ NNO-SCVTMICVM. .11.
SICNLICVM. ^
4
felirat
E
3C
r
t
rs.
-r
cl.
a
e.
D
r
t
rovásirásos
nu'gfc'jtetlen
közlést
azzal
szövegét.
hogy a Dezse-
indokolja,
könyvében közölt másolatot csak kevés meg. Azt^ nem mondja meg, hogy Dezhericzky közlését veszi-e át.
"V
sem
b ©
azt,
hogy
mellzve más
ezt
Mi
támaszkodik.
azonban
nem
HoRv.ÁTH Benedek
fon'ásra
hogy
tudjuk,
arra a Dezse-
volt
riczky-féle közlésre ráutalva, a melyet Szi-
küldeménye alapján éppen ö
Sá.mukl
l.ágyi
közvetített.
Ha
tehát az
Uezse-
közlését
é.
A
A
8-
J-
§;>•
lephet
4
t
meg
hogy HoRv.ÁTHé a jobb, mert
az,
benne nincs a János név els
A
h.
kon
t
i.
:í
o
ben
?
elször
ábrán-
sz.
másolatát
szembe DEzsuRiczKYével, a melyez a
Már akkor
két szó
jeleztük,
volt jól
hogy a
le-
jol)-
bik változat forrása a Horváth-féle másolat volt.
AA
I.
.SiMONCHicz IxczE
adta Disscrlutio
(le
írásról triplex
ugyaiús 1794-ben
§-ában
czím a
megendíti
szólva,
scriptis
(•rd(inis)
:
'Pransylvania
in
tízárhegyéni degeret.
{Mafjijariil
betsorom
1628-baM
—
szerént való Székely A.
!{.
számára
e záró mondatig:
helyesen: C." stb.
—
szárhegyi tartózkodása idején.
1678-ban
—
Következik
„Minden bet eleibe e bett
lemásolta
K.vjgni
volna,
:
e,\
Kájoni
famosi piaruni duni
editoris.
depinxisset, sic
Magamnak három
melyeket
van,
s/.ent-ferenczrendi hires kiadója jegyzett le pontosan
possideo
„Ipse
,\ntequaMi illud pag.
40. anno 1628. posteritati :
a
rovás-
.lohannís
F(ratris)
.S(ancti) Franc(isci)
cantionum
fatur
kötetét,
székely
huiusmodi ali)habetiim, accurate
m(anu)
ki-
namismalíca JJungariac
accomodata
(Jiplomatica
melynek 40-ik
•u-délyi
4.
ama
Simonchicz
is
ngyancsak
másolva.
k.
A
el-
csikszentmiklósi felirat másolatainak
állítottuk
t
1
j-
betje
rontva és hibátlanul van másolva a ssázcrpj.
rfi=l
bemntatása alkalmával fenti
t
nem
RiczKYével összehasonlítjuk,. bennünket
3
f.
dok
a
közli a csikszentmiklósi
olvasója tekintheti
XX
tz.
utána
mód-
K.ájoni
gondoskodik,
is
RiczKY
á. b.
irásmiitatványról
mennyiben
yjeuMfiu// a.
van dolgunk. Jellemz, hogj' jára
atya.
a kegyes
ilyei\
János
Kájoni
énekek
.Mieltt a 46. lapra az utó-
így
nyilatkozik:)
„Régi
mód
szövege a rovásirásos részek elhagyásával
tettek in pronuntiando."
Ebbl
most pontosan megállapítható, hogy a szerz a három Kájoiii-féle betsorra és a helytelen évszámra vonatkozólag csakugyan lloRvvninak azt a szövegét értette félre, a melyi't llÁjos kézirata idézett.
Hogy
állapítani.
aztán közvetlenül vagy Hájos közvetítésével meritett-e IIokvátii kéziratából, nehéz meg-
Idézett sorai után jegyzetben megemlíti,
hogy adatait elküldte Bkvai MiKLósnak, a
kit
meg-
129
KÁJONI JÁNOS FÖLJEGYZÉSEI
kért.
e kincseket ne hagjga tovább is az
hogy
irodalmi hagyatékával egyetemben a
M
Ez a küldeménye ma Révai
fiókjában veszelödni.
Nemzeti Múzeum
Orsz.
Széchenyi-Könyvtárában riztetik.^
Kájoni kétféle betsorának, röndítéseinek és szövegmutatványainak facsimiléit 34. és 36. sz. ábráinkon mutatjuk be olvasóinknak. Mivel e rajzok melll Kájom neve, felvilágosító sorainak jó része és Horváth tájékoztatása is elmaradt. Révai sem tudta a forrást pontosan megjelölni. Az Elaboratior I. kötetének 35. sz. ábránkon bemutatott 11. tabulája Bél Mátyás rovata másohénak (Aliorum) még két rovatot nptott. Ezek közül az elsben szerepelteti a SiMONCsicztól kapott két Kájoni-féle betsort, a másodikban pedig a Gellei imádságos könyv hamisított betsora foglal illetéktelenül helyet. Révai a hozzáírott felnlágosító sorokban nem említi meg, hogy a két
grammatica hungarica mellett
betsoros rovat anyagát Simonchicz bocsátotta rendelkezésére."^ Csak az utolsó rovat eltér betüsorái-a vonatkozólag tájékoztat arról, hogy Kalló Antal gellei (Pozsony \Tn.) plébánosnak Cetto Benedek veszprémi kegj'esrendi iskola-igazgatóhoz írott levele szerint ezekkel a betkkel van irva az az imádságos *köny\', a melyet egy Ketskhmétht
nev
öreg .ember adott át IvALLónak.''
C wÁdíetumcfiaiuaim. u
•Ji
s
r
n
n
tn
i
J\
4v^^^
i
^.
IL
yjí^n
dl'clí^cMe^^Jí:
36.
nvmJ
orcrJcA'e
'.
^rntJi.
Kájoni eredeti ÁBCzéje és irásmutatványa.
Ha tehát KLájoni nyilvánosságra hozott betsorainak irodalmi ügyében annyira tájékozódni kívánunk, hogy eredetüket megfelel mértékben megállapíthassulc, akkor vissza kell térnünk minden erre vonatkozó közlemény forrására Horváth Benedek föntebb idézett szövegére. :
> Kisérö levele, melyet a 34. sz. ábrán látható Kájoni-féle els betsor és rövidítések hátlapjára írt rá, így hangzik: ,Révaio Simonchioz s(alutem). d(ipiti. Mittn Tibi .Magyaricas litteras, quanto magis dignus es hujusmodi monumentis, tanto libentius. Sed ego non ideo has conservavi, iit inter meas chartas quiescant, quare tu qiioqiie adjunes (?) consilium meiun, et velis has (két fél sor üres) leges incidere regno. Quod si praestiteris, non comittam post hac, ut
istiusmodi pluribus etiam monumentis
n(on) ditescas.
Dissertationem valeat, qua in luce ponere intendi has *
Elaboratior grammatica hungarica.
'
E koholmányt Cetto
köny^-tárának
B.
Teleki-osztályában.
L ibellus precum
ete.
I.
Fae me hac de
litteras. Vale.
re certum,
Dabam Tatae
köt Pest, 1803. 128.
1.
jam enim
aliquid
17. Mártii 1793.
és a 146.
1.
tabula
másik
példány
pedig
a
marosvásárhelyi
czimen. Tartalmáról megállapítható, hogy Kájoni
—
i
a M. Tud.
Teleki-könyvtárban
676-ban megjelent
—
quod ad p.
II.
három példányban hozta forgalomba. Cornides D. példánya eg\'
adnotavi,
— Tuus Innocentius m.
Akadémia
található
meg
Cantiouak eclholicumából
hogy ebben a „szittj^a-magyar" a mit RévAinak okvetlenül észre kellett volna venni kiírva. Még feltnbb betsorban az összetett betk XVHI. századi gyakorlat szerint vannak össszeállitva. Pl. a ez benne íz, a cs pedig Szíbú Károly: A régi húnszékely írásról. ts s ugyanígy ketts bet benne a gy, /i/(!), ny, sz, ty és zs is. (V. ö. van
Budapesti Szemle. Új folyam, V. köt. 1866. 136.
Sebestyén
:
A Magyar Rovásírás
Hiteles Emlékei.
I.
és VI. köt. 120.
,
1.)
l^
130
MAGYAR rovásírás BITELES EMLÉKEI
A
líl.
Kájoní eredeti betsora. Az a betsor
küldeményébl bemu-
és abbreviatío-sorozat, a melj'et 34. sz. ábránkon Simoxchicz
tattunk, Horváth Benedek szerint Kájoní
kéziratának 46. lapjáról volt
szárhegji
E
lemásolva.
mutat-
vány vonásról vonásra egyezik azzal, a mi Hájos kéziratának fentebb egész terjedelmében idézett Horváth-féle szövegében is szerepel. Ug}'anezt szerepelteti Lostainbr Lénárd, a ferenczrendiek tudós történetirója a csiksomlyói zárda köny\'tárában
mvében
kéziratos
azzal a megjegyzéssel,
is
ból 1673-ban vette
rzött Chronologia topographico chorographica czímü hogy ezt a betsort Kájoní Gyalakütai Lázár Imre Írásai-
a ki viszont Telegdi János
át,
ViNczE ferenczrendi szerzetes
mvébl
másolta
ki.'
Ugyanezt jegj'ezte
le Bi.aho
jegyzkönyvébl
Hájos számára 1780-baii az udvarhelyi convent
is
azzal
a megjegyzéssel, hogy rendje História Domiis Csikiensiséhe az van följegyezve, hogy „a régi hunok
ezen betit, vagyis a scytha betket JÁNOg munkácskájából
Domus
kolostorok többi
E
másolta."
históriaiban
adatokra
téveteg
is
tatott
marosvásárhelyi fciblázat
nem
kézii-atai
is.^
hogy a forrás csakis Telegdi Rudimentája
igazolná,
közt találták, ki azokat Telegdi
akkor volnánk ráutalva, ha a Kájoni-féle betsor
csak
maga
Lázár Imre
Gyalakütai
Hihetleg ugyanez a betsor szerepel a székelyföldi ferenrarendi
^
sz.
(26.
ábra)
segítségével
még
lehetett.
azt is
hiteles másolata
Hiszen a fentebb
meg
bemu-
tudjuk állapítani, hogy
Rudimentának az az Erdélyben elterjedt romlott változata volt, a melybl az emlíels rovatának romlott Telegdi-féle betsora lemásoltatott. Mindkettben benne van a ez és cs téves fölcserélése, a kampóssá torzult d és ty jegyek és a b, h jegyekkel könnyen összetéveszthet ö bet. Telegdi Rudimentájára vallanak továbbá Kájoní abbreviatiói is, a melyek ismét azokkal az erdélyi változatokkal azonosak, a melyeket néhány kivételével a marosvásárhelji Kájoní forrása a tett táblázat
—
—
kézirat a fenti 29. sz. ábrán bemutatott „Dési Udvarhelyini" táblán sorol
Omb
különösen a három Ant, Pthru és
fel.
fontos, mert TELEODinél is ez a
szótagjegy van például felhozva. Lostainer említett följegyzése
még
A
mellzöttek közül KÁJONinál
hüllkhöz
hasonlított
arról is pontosan
három
be tud számolni,
hogy ezeket Kájoní a Rudimenta „capita dictionum" szavaival a „beszéd fejei'-nek nevezte. A Rudimenta idézett szövegrészeit egyébként Horváth Benedek sem mellzte egészen. Mert hiszen az abreviatiók végén említett zs használatának nehézsége és a például felhozott 'Sája szintén a Rudimentából való.
Összehasonlításaink folyamán észre kell venni,
szje. Karács hibát követett
midn
el,
nak els betsorából) az ak jegyét zs jegyét pedig
—
hogy Révai rajzolója, vagy híres pesti rézmetbetsor rovatából (az „Aliorum" els rovatá-
a szóban forgó
kifelejtette,
Kájoní tévedését leplezve
—
az ö jegyét a b jegyével
nem
az
X
azonosnak tüntette
a
fel,
hangértékével szerepeltette.
Midn
Kájoní értékesebb lejegyzésével elször megismerkedtünk, már jeleztük „annak bizonyhogy 1673-ban már Telegdi Rudimentájától függetlenül is voltak forgalomban székely betsorok és irásmutatványok, KAjoni mvének 287. lapján fel volt jegyezve egy másik betsor is E betsorból hiányzanak a cs, gy, j, ly, ak, n, sz, v és zs jegyek a ty és égy hozzá hasonló másik jegy nincs :
ságául,
.
.
.
;
megnevezve, az abreviatiókat pedig csak a hibásan írt „nap" képviseli. Néhány hiányzó jegy elhagyásának okát mi abl)an keressük, hogy a ez és cs régi elnevezése egymásra zavarólag hatott volna a ;
g itt már tévesen lefoglalta a gy jegyét s ugyanígy lefoglalta a r az s^-ét. a s pedig a ,;'-ét. A ez után következ cs elhagyása azonban nem járt a kívánt credméiiynyel, mert az irásmutatváiiy „dütsettessék" Az m. l.í. Anno 1673 ex scriptis '
i.
olvasható: „olementa votonirn líunnonim, scu Scythaimn
1.
ffcnero.si
Hmmorum,
kezik az Eíementa veterum a
négy összetett
törvények
;
Domini
(egy, ely, cny, eiy)
a hibásan
pthru és vrah (amb,
összeállitott 9
omb
'
Szabó Kíroly:
'
Kállay Fkrencz
?)
i.
V. köt
Lázár de Gyalakuta,
por Fr.
tiaiissmiiiit:i
Joannem Kájoni
oopiatis de optisculo Joannis Telegdi". Követ-
scu Scylharum breinler proposita rövid kivonata a 32
mássalhangzó hanyagul
rajzolt Írásjegye
;
betíi,
a
2;i
mássalhangzó,
a .szentség", „zsálya" szókhoz füzödö
magánhangzó (a, c, i, j, o,
példákkal.
h.
Emerici
—
139.
1.
Históriai értekezés a nemes székely nemzet eredetétol, hadi és polgári
intézeteirl a régi idkben. Nagy Enyeden. 1829. 21. 1. emliti „Jól emlékszem reá. hogy csak még ez eltt esztendkkel is láttam a Csik Somlyói Klastrom levéltárában Hunnus Alphabetnmokat, melyek hasonlítottak a Bfti, MátyAsíóI kiadott példányhoz'. KAjoni vagy Lostainkr másolatai voltak-e, nem lehet eldönteni. :
:
U
131
KÁJONl JÁNOB FÖLJEGYZÉSEI
szavában a betsor helyesen megnevezett
c
jegye már
is,
azaz
es
jegy gyanánt szerepel.
aztán a mutatvány sem adhat felvilágosítást, mert benne az elhagyott jegyek
Mi annak idején a
/i,
,
m, z
De
egyébre
nem fordulnak el."'
jegyek elüt formáit újabb jelenségnek
tartottuk,
mert bátorító
adat hiányában gondolni sem mertünk arra, hogj- ami elüt, az a meglevnél esetleg régibb és eredetibb
lehet.
is
betjét ^r-jével
Azóta elkerült a bolognai
az 1515-ki konstantinápolyi
;
nem
írta le
középkori
feliratban
emlék
megvan a
s
benne megtaláltuk
z betje,
Szamosközy
KLíjoni
, u
és r
pedig aligha Kájoni
Gálfi nevét.
Mivel így minden kétséget kizáróan si betsorunk egyik régi változatának jutottunk birtokába, azzal is tisztába kell jönnünk, hogy KÁJONinak mi volt a forrása A két jeles mondás megfejtetlenül
mert a hiányos betminden jel arra mutat, hogy csak iráspróbával van dolgunk. Hiszen a kisérletez a legegyszerbb hangzó-ugratással és összerovással sem mert megbirkózni. A nap szótagjegyét a betsor végén készen kapta. Mivel az ilyen példának voltak társai is, joggal föltehet, hogj' a többi azért maradt el, mert a lejegyz nem hagyott rovásirásos szövegét ilyennek tekintenünk
sornak több olyan jegye
is
már csak
van. a mely a szövegben
nem
azért
sem
lehet,
fordul el. Viszont
tudta megfejteni.
válószín, hogj' K.üoni a hiányos betsort már megfejtve kapta. Mert csak így képzelhogy a betsor ez jegyét az els irásmutatvány második szavában a szintén lejegj'zett Telegdi-féle másik betsor hibás hangértékével cs gyanánt alkalmazza. Ugyanilyen vállalkozás az is, hogy a második irásmutatvány „neve" szavában u jegygyei helyettesíti a betsor hiányzó v jegyét. Mivel igen régi emlékrl van szó, K.íioni esetleges irott forrásánál megállapodnunk nem szabad. Hiszen iia e változat sorsa már régen irótoUra és papirosra lett volna bízva, akkor a sok Telegdi-féle változat mellett néha ez a betsor is fölmerült volna. Ezért tartjuk valószínbbnek, hogy ezt az k'L
het
is
el,
1673-ban lejegyzett betsort ép úgy rovásbot az a vele rokon i)etsor
is,
tartotta fenn, mint a
hogy rovásboton
volt
megrögzítve
a melyet Marsigli lÖ9Ü-ben. tehát K.íjoni után lejegyzett.
Végül megemlítjük, hogy Simonchkz Incze azt a harmadik betsort, a melyet tévesen KÁJosiéiiak szintén elküldte RfevAinak. Mivel Horv.áth Benedek tájékoztató sorai nélkül is azonnal kitalál-
tartott,
ható,
hogy ez Bél Mátyás
kéziratából,
'
betsora.
hanem Bél könyvének
SüBBSTTfiN:
Rovás
és rovásírás,
Rkvai az
finom, de
244.
1
els rovatban ezt mutatta be-, de nem nem hibátlan metszete nyomán.
(Ethnograpbia, 1906. 396.
I.)
Simonchicz hibás
HARMADIK KÖNYV.
IRÁSTÖRTÉNETI ELIGAZODÁS,
'
ELS
FEJEZET.
A MAGYAR ROVÁSÍRÁS RENDSZERE. I.
Az A magyar
írás eszközei.
rovásirás hiteles emlékeinek nieiíismert'se után a
mibenléteiével kell tisztába jönnünk.
E mveletnél
bennük letéteményezett Írásrendszer
élénken érezzük majd az eredeti emlékek hiányát;
örömmel tapasztalhatjuk majd azt is. hogy a másolatokban akadnak olyan adalékok, a melyek nemcsak a magyar, hanem az egyetemes irástörténelemben is örökélet értéket képviselnek. Az eligazodás rendjét gondosan megtartva, elfiször a hazai rovásirás eszközeivel kell megismerkednünk. Elször Mátyás király magyar krónikása, Thuróczi .Iános tette szóvá, hogy az erdélyi széviszont
kelység bizonyos fára (a
rovott jegj"eket
betk gyanánt alkalmaz
s
ezeket a keleti eredet
s
betket
krónikások frazeológiája szerint „scythiai betket") nem tinta és papiros segítségével, hanem pál-
czákra metszés mesterségével rords módjára használják. metszett irást tárgyalja
és pálczikákra)
Baranyai Decsi János rovás-fa
is.
a melyet
is,
És mindenek
felett ezt
igazolja az a
Szamosközy Istvín és
Ant.Uí,
magyar szöveggel
telerótt
középkori
a Székelyföldön fölfedezett és bolognai gyjteménye szá-
1690-ben
Marsigli
Ugyanezt a rovásra (szögletes fadarabokra
Oláh Miklós, Verancsics
Bonpini,
mára lemásolt. Mivel összt'iiasoulitó irástörténeti úton minden kétséget kizáróan bizonptani tudjuk, hogj- ezt az a krónikások és emlékirók följegyzéseinél
irástiidományt keletrl hoztuk, figyelemre kell méltatnunk
Tudnunk
régilib nyelvtörténeti adalékokat.
kell az ír,
bet,
irds.
ró,
szavak nyelvtörténeti és
rovás
összehasonlító nyelvészeti értékét. Keleti rokonaink közül csak a közép-ázsiai ó-törökségnek és a régi
ujguroknak
volt rovásírása és
{bitig
tas írott
csak az átörökségnek maradtak rovásról másolt,
E mvelt
századi epigraphiai emlékei.
k, emlékk),
van
:
tintát
a
bet
és a bicska.
megismertük,
egészen tintával
a
A
bet
irott és
„írni"
biti
író-eszköze a bicék, bieak pedig
türk nép nyelvében a
—
igét,
kést
bit-,
bed-
kbe
vésett VI
szót bemetszést, a
—
birik könyvet, iratot, bitiklik Írástudót, biíikci írót,
.jelentett.
XVI. század végéig
Nekünk
e
is
ennek
fogalomkörbl két török kölcsönszavunk
volt hozzá késsel rovott írásunk
jelentése erre a fogalomkörre
VIII.
bitig irást
kiterjedt,
is.
Midn
a
tollat és
a rovásirás elmúlásával pedig
festékkel nyomtatott írásjeleket jelentett. Ugyanilyen fogalomvándorlás ment
végbe a szintén régi török kölcsönhatást jelz irás szavak jelentésében is. A csuvas ir, sjlr, ó-török sür igének „rajzol" és „ír" jelentése van. Körülbelül ezt fedi a magyar ír szó fogalomkörének „czifrára festett", „faragásokkal, bevágásokkal, karczolásokkal czifrázott" jelentés iratos része is.
A székely nekem.
—
a guzsalyt, botot stb.
ma
ha valaminek (botnak, állatfülnek '
is
„megírja".
—
írnék biz én kincsem, de nincs
Ekdélyi János
:
Népdalok
stb.)
952. és 209. rov.
—
Szarvas-Simonvi
;
nóta szeiint „N. N. István kincsem irj guzsalyat
De ma már
a székely
is
a végét levágja, megbüli, bütüvel, metszéssel
mondák,
és
Gyjtemény, lüadja a Basfaludy-Társ. Üj
A
iró késem'".
foly.
I.
köt. 1846. 319. I.
1.
köt. 1872. 278.
Nyelvlörténeti Szótár
I.
(Székely dalok 1,
—
527. sz.)
Szinnyei József
köt. 1602. rov.
:
V.
csak akkor bütüz, ellátja.
ö.
Magyar
Magyar Népköltési Tájszótár,
I.
köt.
136
MAGYAR rovásírás HITELES EMLÉKEI
A
E
nyelvtörténeti távlattal látásunk elér abba a korba,
mely
irókés,
biiiüket,
betket metszve
ródalt a
irt,
midn
a székely bicski, bicska, bicsok volt az az
gömböly, vagy
szögletesre faragott rovásra.
arra az Íróeszközre, a mely a népi számolásnak napjainkig eszköze maradt. Mert azt,
Szóval
'
hogy a rovás,
magyar képzvel alkotott és újszernek is tetsz igenév az említett török kölcsönszavak régi is benne volt, nem nehéz bebizonyítani. Az Arpádkori adórovás egyes kerületeit adó-
ez a
fogalomkörében
Ivéseknek (latinul cuUellus-oknsk) nevezték.
Adonkes,
oklevélben
1322-lvi
egy
1448-ki
így fordul el, e nevet magyarul is megszólaltatva, adólajstrombau „cultellus Vertheskees Keerkes
A rovásnak
Rifjalchkees (Vértes-kés, Kér-kés, Rigyalcz-kés)".
szedknek
A
Az utóbbiak
dicator a neve.
Ok
lehasított párjait.
és
fejeit
a „tributum
már
censuni"
vei
^.rorás
s
avagy adó".
egj' .
.
.
hasított rovásainak rovás-
ket rovknak,
a nép ezért
is jelentett.
.
a latin adólajstromokban dica, az adó-
adókések ketté
tartották nyilván az
voltak a kirovók
közfelfogásban a rovás utóbb már adót
.
.
ravóknaJc
nevezte.
Heltai Gáspár 1562-ki
A
Új testamentoma szerint székelység pedig az adószedt még ma is
roilónak (rovónak) nevezi.
Mindezt azért kell tudnunk,
mert az adó és adózás
nyilvántartásának
a pompás eszközét
ezt
Közép-Európával a germánok, szlávok és románok közé betelepedett magyarság ismertette meg. Az ó-cseh nyelv a XIII XIV. században a jovas szóval kapcsolatban ismeri a rovásfej párját jelent
—
magyar pária kölcsönszót. E rovás szó szerepel a szlovén a szerb
görög
f/a^áat
A
rcivas s a
míg a mai cseh
;
a kis orosz ravas,
robis,
az új-
délnémetség rábisch, ráhusch, rosch formában
él
mit tehát így kölcsön adhattunk, a mire a velünk együtt
nyugati szomszédokat
donunk a
„jegy, biliét", az oláli rebus,
és tót nyelvben
a bolgár rábos [rabust, nbos),
"''
ismeri.
kez
a tengerparti horvát rabos,
7-áhos,
volt
és megadóztatott
már akkor, mikor közibük
magjar rav- és
letelepedtünk. Ezért
nem
nemzetiségeket, a velünk érint-
megtanítliattuk
meg
lephet
az nyilván tulaj-
:
senkit az, hogy Büdenz
rov- szótöveket a finn- és cseremisz nyelvekben szintén megtalálta.
összehasonlító nyelvészeti
kinyomozni nem
ellenségeket ekként
úton
a
^
Mivel azonban
magyar rovás szó múltját a rokonnyelvek kialakulásának koráig
helyeznünk arra a korábbi összehasonlító néprajzi eredményünkre, hogy „az Erdély keleti részén elszigetelve él székelyek, kikhez ethnikailag a gyimesi csángók is hozzátartoznalc, még ma is olyan kétsoros rovást használnak, a mely súlyt kell
lehet,
a melylyel megállapítottuk,
st még
azonos,
A magyar
változataiban
is
tökéletesen egyezik a vogulok és osztjákok kétsoros rovásaival.*
számrovás si volta irástörténeti szempontból azért fontos, mert eszközei a betrovás
Ez volt az oka, hogy a Nemzeti Krónika névtelen szerzje a magyar betrovást és az oláh pásztorok számrovását összetéveszthette. Ugyanez volt az oka, hogy Thüróczi a székelység betrovásának minden más Írástól eltér különleges voltát az általánosan ismert eszközeivel minden izükben azonosak.
számrovással magyarázhatta meg.
II.
Rovás, sorvezetés és bustrophedon.
A
Midn
ható.
eddig
hazai és külföldi kutatás
kezelésébl
is
farostokkal eg}'irányban mennek, '
Biilü
rearodalni 209. és
II.
bet :
és
böte vagy
:
Ródás
ráverni.
köt. 302, 314.
biitc
fésze".
Sebestyén
'
Magyar-uffor összehasonlító
graphia, 1903. 93. '
Sebestyén
ezért részben
nem
valaminek.
Mcgbütiizi
(Vadrózsák,
I.
33—41.
1.
köt
a végit.
nehezen
és fémtárgyakra metállajjította
i.
in.
Bütüs
—
végíi.
Szinnyei
\'.
Ródalni :
a
betrovás mert a
alkalmazhatók,
meg sem
lesznek eléggé láthatók s
\l. Tájszótár.
és rovásírás,
szótár.
(Kthnographia, 1903. 84
Budapest,
1873
— 1881.
1.) :
is
vonalak
is
:
készit-
kicsike hicski: tollkés.
rovólag vagdalni
Magyar
táJRZótár,
I.
:
igj-
köt. 127,
1.)
Rovás
'
:
nyomban meg
székely tájszótára szerint „Bic»ki: kis bicsok; bicska: nagyobb bicsok;
Kriza JAnos :
s
Vízszintes
nem köre
eredetileg
és botokra rótták, 1.
hogy a számrovás eszközeinek gyökerez sajátossága megállapít-
volt.
technikai okokban
a dán Bredsdorff utalt arra, hogy a rúnákat
hanem hosszúkás deszkadarabokra következ négy törvényszer velejáróját: szették,
—
azon az állásponton
a betrovás minden clmaradliatlan,
100.
1.
(Kthnographia, 1903. 186.
1.)
664.
1.
— 92. — V.
1.)
ö.
Sebestyén
:
i.
ui.
42.
1.
(Ethno-
A
MAGYAR EOvAbIRÁS RENDSZERE
137
s II
"1
XX
138
A
hség
MAGYAR rovásírás HITELES EMLÉKEI
kedvéért példázódunk a nyomravezet
rovásfordítás az egysoros
szövevényes
rovás végigrovott lapjain
kétsoros
számrov.ással.
mindig megismétldik,
Mert hiszen ez a
ha a rovást a szomszédos lapon továbbfolytatjuk, akkor ez a második sor az elzhöz viszonyítva nemcsak visszafelé fordul, hanem jegyeit is fejtetre áUítja. Ennek igazolására 39. sz. ábránkon bemutatjuk a rovás számsorának folyószámszerinti szövegét négy rovás-lapon át folytatva. A következ 40. sz. ábrán is
s
pedig bemutatjuk ugj'anennek schemáját, a mi egyben a tökéletes bustrophedonnak
Tegyük
most már
is
schemája.
hogy a rováson nem számjegyek, hanem rovott betk szerepelnek. Mivel a rovás technikája ebben az esetben sem változik meg, a rovást minden lap befejezése eltt csak úgy meg kell fordítani, mint hogyha rajta számjegyek szerepelnének s a következ lapon történ folytatás csak úgy fejtetre állít minden bett, mint a hogy fejtetre állít minden számjegyet. Midn én ebbl azt a jogos következtetést levontam, hogy az epigraphia titokzatos busti-ophedonjai fel
azt,
rováson jöttek létre és rovásról lettek szolgailag lemásolva: a „bustrophedon" eredetének titka csakst meg volt fejtve annak a jobbról balra vezetett Írásrendszernek titka is, a mely úgy jött létre, hogy a fordított rovások minden páros sorát a lemásolás eltt egyszeren vissza-
ugi/an meg volt fejtve;
Igazam bizonyítására bemutattam a 41. sz. ábrán látható kelet-szibériai jakut naptárt, melyen a hónapok elhelyezkedése szintén bustrophedont eredményezett.^ Egy dologgal azonban nem tudtam szolgálni az egyetemes írástörténet nem tudott egyetlen olyan rovásról sem, a melyen rovásfordították.i
:
fordítást és
bustrophedont
elidéz
terjedelmes rovásirásos szöveg maradt volna reánk.
1.
,<
«
A MAGYAR ROVÁSIRAs RENDSZERE
másik négysoros
soros, a
sem
tehát az
;
ha többsoros volt
Söt
volt elhelyezve.
hogj- a rövid
lehetetlen,
is.
nem
rótt,
is
volt szigorúan alávetve a rovásforgatás
phedon egyetemes története arra fog bennünket a rovás oldalainak szolgai másolatai idézte tésének
létrejöttét
az
tehette
el
szöveg
nem gondolhatunk, hogy
arra
ennek eredményeként bustrophedonnal lehetne dolgunk. rovásra
139
tanítani,
a kígyózó
Mert hiszen,
esetleg csak egj' sorban ezúttal rovásmásolattal és
nem
ha a székely Írástudó
törvényszer következményeinek. A bustro-
hogy az epigraphiai alkalmazásban csakis sorvezetést.
elkerülhetlenné, hogy kezdetben a
E
különös
kfaragók
sorveze-
feliratok
nem
és ötvösök
voltak
Görög feliratokon nyoma van az elzetes föh-ajzolásnak, a nagjszentmiklósi „Attila-kincs" ó-török feliratainak szövege pedig fel volt karczolva annak, a ki a betket utólag beméhitette, betrébelte.' A rovást kezel írástudónak minden körülmémek közt lehetett annj"i tájékozottsága, hogy a felrovás alkalmával forgatott fadarabot a leolvasás alkalmával visszaforgassák. E tájékozottságkövetkezménye lett az. hogy utóbb már a rovás-másolás alkalmával is megtörtént a visszaforgatás. A rovástól megszabaduló régi írásrendszer sorvezetése a viaszos lapot karczoló stílus és a egj'szersmind írástudók
is.
festékbe mártott ecset és vezetés lesz,
jobbra
balról
toll
kezelése következtében okvetlen megváltozik.
Am
akkor,
midn
a sor-
irányulóvá
a nem részarányos betk sem
fordulnak töhbé balra, hanem for-
A
dulnak jobbra. tését nálunk
Tamás,
rovás sorveze-
elször Keteji Székely
konstantinápolyi
a
felirat
szerzje változtatta meg. Erre neki
nem
alkalmat az adott, liogy
hanem fehér köre
rovott,
—
egy
vagyis
tcbr
fára
metszett, decz.
rovás
a
feliratot
betivel, de a rovástól függetlenül készített
el.
A
visszafordította
szintén
de az összerovott
;
jegyek megszokott
könnyen
szept.
visszafordított sorok
az egész vonalon
jegj'eít
változtatni
formáin
ilyen
már nem
tudott
néhány bet-párt a rovás és
s ezért
apr.
rovásírás rendes sorvezetéséhez al-
meghagyott eredeti
kalmazkodva, helyzetében.
—
jobbról
dulónak. Ilyen a szótag az
ti
bustrophodonos jakut rovás-naptár.
41. Kelet-szibériai
balra for-
szótag a .tizenöt"
szóban, az al szótag a
..valf
els „császár" szóban. Még nagyobb tévedések fordulnak el
ellen írott vers balról jobbra
írt latin
és
Jóval"
szavakban
ÖzAMusKözYuél.
szavait ugyanis csupa háttal álló fordított székely
A
s
az ár
Rudolf császár
betkkel
irta le.^
alkalomszer kísérletek nem alkalmasak arra. hogy bellük a székely betrovás epigraphiai alkalmazásának átmeneti korszakára vonjunk következtetést. Ha a kfaragó vésje, az ecset és írótoll alkalmazása nálunk számot tev nyomokat hagyott volna, akkor Muzsnai György 1668-ban
Az
ilyen
már nem úgy festette volna az enlakaí sem írt volna elször jobbról betkkel. St már Telegdi se irta volna példáit ecsettel
Szamozközy
volna.
felirat
balra,
és
betit,
mint hogyha azok rováson
késbb
pedig balról jobbra
irásmutatványait
úgy.
—
készültek háttal
álló
RmUmentában mi nem is fejldés
a hogy a
Különösen írásmutatványaínak héberszer sorvezetése meglep. Ezért eredményének, hanem a héber írásrendszer protestánskori befolyásának tartjuk. Valamint annak sem tulajdonítunk jelentséget, hogy az írott emlékek ezt a sorvezetést szintén megtartották. Hiszen volt még Kijosit sem véve ki - els alkalmunk meggyzdni arról, hogy a tollal kísérletez írástudók találjuk.
—
ismereteiket
nem az
Dr. W. Larpeld
'
életbl,
:
hanem
Telegdi
mvecskéjének másoltaiból
Griechische Epigraphik (Dr. Iwan
—
v.
MOller
:
merítették.
Handbuch der klassisehen Alterthums-Wissen-
HAMPEt Józsep .4 nagy-szentmiklósi kincs. (Archaeologiai ÉrteMünchen, 1914. 129. 1. Dr. Mészáros Gtüla A nagy-szentmiklósi kincs rovásos feliratainak megfejtése. sít. Cj foly. IV. köt 1884. 43. 1.) Sbkestvén Az „Attila-kincs" feliratainak ügye: II. Suum cuique! (Ethnographia, u. o. (Etbnographia, 1915. 10. 1) ^ Csak a t jegyét alkalmazza helyesen a , pesté' é.s a „pestifero" szavakban 220. 1.)
schaft.
I.
köt. ö. rész, 3. kiad.)
—
—
:
:
:
—
18'
—
140
A
MAGYAR rovásírás HITELES EMLÉKEI
m. Betürovás, magánhangzó-ugratás, összerovás és pontozás. Mire a könyveit
nem
betk tárgyalásáig eljutottunk, már bebizonyult, hogy a betk ismertetésével kell kezdeni. Teleqdi az ü'ás
meg sem emlékezett. Bredbdorfp sem jött rá a jobbról balra aztán a betk orientáltságát sem figyelte meg. St a rovás mulasztását is meg tudja majd állapítani.
tésröl
Ezért ilyen
Rovásról szólva, elször azzal kell tisztában és botokra történik e rovás. van.
Ebbl
tehát
a
kútfk
A és
e,
hogy a számrovásnak tetszets eszközének nálatban
nem
mindig szögletes befolyása
pálczákra
egykora Írásjegye
hogy ez a germán betsorában az ly és
az következik,
Viszont a magyar rovásírás
lapos,
/",
hanem gömböly rovásokon
fája
nagyon valószín,
volt,
följegyzéseíben jelzett
alatt
is
szögletes
jöttek létre. Mert arról
metszeni csak a lapos rovásra nehéz. Mivel kétségtelen,
kört és félkört
Szamobközy
ki.
még egyéb
vizsgálata
ny, o és az ö másik változata félkörökkel lesz kimetszve.
h, n,
Ezért egészen bizonyos, hogy a jegyek
továbbá a Verancsics és
tüzetesebb
hogy gömböly vagy
emlékek tájékoztatása nélkül
az ö egyik változata körökkel, az
meggyzdhetik, hogy
a rovásról és sorveze-
vezetett sorok törvényszerségére.
rúna betsorának csupa egyenes vonala és csupa
Írásrendszer csakugyan rováslapokon alakult
bárki
lennünk,
a rovásh-ás Rudinientáit, ABCzéseszközeii'öl,
állottak.
De
aligha lehetett, mert akkor technikai
az
ilyen
hogy a Marsigli másolatában,
négyszöglet rovásfák már a számrovás szögletes
rovás
nálunk állandóan hasz-
nemcsak a jegyek egykoraságát, hanem azt is hogy a lapokra metszett jegyek görbe vonalai legalább némi részben megmereved-
elidézte volna,
úton
jenek.
A
teljes
betsor jegyeit illetleg Baranyai
jegyezték meg, hogy számuk azért múlja
Decsi, Teleudi és a régi a latin
felül
grammatikusok igen helyesen
mert a palatális gy, ly, gy és ty van. A külön vég-k {k-k) jegyét is
betsorét,
hangzóknak a rovásírás betsorában egészen önálló jegyük számításba véve, a betk száma 32 lett. Azért nem több, mert a régi betsorban az á és é magánhangzóknak még nincs külön jegyük. Az elst az a, az utóbbit az e jegyével jelezték. Szóval éppen hangérteknek
olyan
hangzókat. Az
é
tekintették,
mint a szintén
külön jegye csak a XVII
külön
és Miskolci C. Gáspár 1654-iki albumlapján) merül szerepeltetni
nem
négy
fel.
tehát a
jelölt
í,
ó,
ú
és
hosszú magán-
betsórában betsorban nyelvtörténeti szempontból (Bél Mátyás Kapossi-féle
szabad.
Mieltt összehasonlító irástörténeti úton a jelzett
meg nem
XVIII. században
palatális
bet
betk
eredetét megállapítanánk, szóvá kell tennünk, hogy a
közül háromnak eredete ilyen összehasonlító
A gy jegyrl már
bebizonyítottuk, hogy a
szerkesztje
Árpádkori
mvelet
nélkül
is
kimutatható.
jegyek összerovásából keletkezett. Utaltunk
arra, hogy magyar nyelvnek ugyanazt a hangtanát érvényesítette, a mely szerint a krónikások és oklevélirók a diák, Dienes, Divék szavakat még gyak-niik, Gyenes-nck, Gíjvek-nek (giiak-nak, Giienes-nek, Giivek-nek) irták és gj'íák-nak, Gyíenes-nek, Gyivék-nek olvasták. Az erdélyi részekrl csak egy adatot idézünk a hunyadvármegyeí Al-Gyógy nevét. Gsánki Dezs földrajzának adatai szerint az Árpádkor végén még Oyog, 1404 és 1412 közt Gyöd, Dyogh, Gyogh, 1439 óta pedig Dyod volt a neve.' Az ny jegyében szintén fölismerhet, hogy az n jegyébe az i jegye épp úgy bele van róva, mint a gy-be. A ty els pillanatra a b alakításának látszik, holott a bolognai és csikszentmiklósi jegyek megkülönböztet járulékai világosan mutatják, hogy itt szintén i-sítésrl, még pedig a i rövid szárának i-sítésével s az így alakított jegy kettztetést jelz részarányos szerkezetével van dolgunk. Az alábbi összehasonlító irástörténeti részben kiderül, hogy a negyedik palatális
az
cZ
és
i
'
:
szintén ilyen kettzt(;tésnek lett az eredménye. lla az itt érintett belképzést a magyar nyelv e sajátos hangjainak jelzése tette szükségessé, akkor ezt a mveletet a magyar rovásírás történetében csakis a magyar palatálisok kialakulásának idejére, vagy ha másnyelv nép irásrendszeréniík átvételérl lehetne szó a velük kiegészített
—
—
betsor megismerésének és els alkalmazásának idejére kellene tennünk. Ez az irástörténeti kérdés azonban csak akkor lesz tüzetesen tárgyalható, ha alábl) összeliasonlító úton azt a közös forrást már megjelöltük, a melyl)l nemcsak a mi rovásinisimk, haiicni niinden más közéiitcnucrniclir'ki rovásirásos '
'
Sebestyén: Róván és rovásirás, 281.
I.
(Ethiiographia, 1!)Ü6. 275.
Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak kordban. V.
1.)
köt. 1913. 53.
1.
A MAGYAR rovásírás RENDSZERE
141
is merítve lett. De annyit elre bejelenthetünk, hogy a szóbanforgó alakítás a székelyek magyarok közös történetének legelejére esik. Mieltt a magyar rovásirás történetének e nagy távlatával megismerkednénk, a bemutatott emlékeken rámutatunk píir olyan jelenségre, a mely magában véve is kiáltóan igazolni tudja a rovott
rendszer és
írásrendszer megtartó erejét. ÍIarsigli 1690-ben lemásolja a legrégibb középkori emléket s betsorában ug}-anazt az ö és r jegyet találjuk, a mely Kájom 1673-ban lemásolt egykorú vagy közeikorú
ÁBCz-
ebbl elhamarkodva azt következtethetné, hogy hanem egykorú vagy közeikorú rovásirásos szöveget
másolt.
jében
is
megtalálható.
Felületes
bizonysága szerint Marsigli sem
%azsgáló
régi.
Kájoni
Mivel azonban JLírsigli másolatának éppen a szövege régi, betsorát sem lehet újabbnak tekintenünk.
De
ezzel
még
nincsen bizonptva az, hogy Marsigli betflváltozatai régibbek a
Sót ellenkezleg
bizon\itani tudjuk, hogy a legrégibb szöveg
késbb fölmerül
válto-
már régebbi alakításnak és ferdítésnek voltak eredményei. Texegdi Rudimentája értheten megmondja, hogy a latin H bethöz hasonzó r jegy két szára alkalomadtán egészen elhagyható. így aztán csak az az összeköt vonal marad meg, a melyet Telkgdi tévesen függlegesnek rajzol és kis r-nek nevez. Mivel tehát a Marsigli-féle bolognai emlék r jegye azonos a Telegdi-féle kis r-rel, minden kétséget kizáróan bebizonyult, hogj' a legrégibb magyar rovásirásos szöveg betsora már tévesen mellzte a teljes r jegyet. A vele egj'ütt szerepl ö jegy viszont annj-ira czikomyás, hogy az egyszerbb zatoknál.
kútfejének
változatok
:
egyáltalán
nem
tekinthet.
Összehasolító
úton
betvaltozatai
az
1501-iki
csíkszentmiklósi
K-hoz hasonló ö jegye bizonyul eredetinek. A 1515-iki konstantinápohi feliraton (a XI. sz. mellékleten) és Telegdi Rudimentájának betsorában (a XIV. sz. mellékleten), továbbá Kapossi és a marosvásárhehi kézirat Anonymus betsorában (a 26. és 28. sz. ábrán) már olyan változat szerepel. felirat latin
a mely az említett
csikszeiitmiklósi
architypussal
és Kájoni-féle ö most a Dobai-féle (26. és 29.
múzeumi betsor
(24.
a csikszcntiniklósi
sz.
a bolognai
nem
hozható.
A
bolognai
1680 táján lejegyzett magyar nemzeti figyelmünket. E két jegy ugyanis megkettzése
ábra) és az
ábra) ugyané jegyére tereli
jegynek,
il
viszonyba
közvetlenül
sz.
és Kájoni-féle
pedig
stilizált
változata a Dobai-félének és
múzeuminak. Az utóbbi kettnek ugyanilyen stilizált, de egyben egyszersített változata a Telegdi-féle és a vele azonos Kapossi-féle és Anonymus-féle is. Kérdezzük teiiát: mikori jegj' lehet a csikszeutmiklósi, ha a belle kialakult kettzött ö jegynek a legrégiblj középkori magj'ar rovásirásos emlékben már romlott változata fordul
el?
Ez az avatag régiség legyen mentsége Telegdi félreértéseinek, az emlékírók és krónikások hiányos tudósításainak, valamint annak is, hogv- a fentebb bemutatott és tüzetesen tárgjalt hiteles emlékek szerzi sem voltak már egészen tisztában a mindinkább háttérbe szoruló, rohamosan felejtett és elrontott srégi rovásirás rendszerével. SzAMosKözvnek és TELEODinek már sejtelme sincs a magánhangzók ugratásáról. Mikor a csikszentmiklósi felirat ismeretessé lett és ugrató rendszere is nyilvánvalóvá vált. tudósaink kezdték a Rudimentába belemagyarázni, hogy az ott e-vel jelzett mássalhangzók rendszerében e-vel bvíthet hangértéke van. Ezért olvastunk aztán a csikszövegben kétszer ,csenálták"-ot. s nem vettük észre, hogy e szókban még az / jelenléte is jelezve van. Ugyanígy eszelték ki a vég-k jegjének ak, ák szótagértékét s nem értettük, hogj' a csikszentmiklósi felirat második .csináltíik' szavában az ,ák° eltt miért van még egy külön „á" is róva.
betinek
a rovásirás
szeiituiiklósi
Erre a keletiesnek tetsz magánhangzó-ugratásra a bolognai emlék derített vUágot. Hiszen ennek felirat szövegének megfejtésében még .Temás"-t és „enét'-et szere-
ismerete nélkül a konstantinápolyi
noha az els tévedéstl a csikszentmiklósi felirat ,Mát)'s'- (Mátyás) szava megoltalmazhatott Ez a legrégibb eddig ismert középkori emlékünk azonban végérvényesen igazolta, hogj- a magyar rovásirás rendszere minden magánhangzó Írásjegyének mellzését megengedi. De azt a szabályt, hogy a szavak melyik magánhangzójának jegye mellzhetlen, még a rendelkezésünkre álló szavak nagy tömepeltettem,
volna.
gébl sem tudjuk pontosan ellenrzése
nélkül
az írástudók
megállapítani. Mivel a rovásirásos naptár fára rótt szövegét
aligha hozták forgalomba, mi azt hisszük,
hogy
e hangzóugratásnak
nem
is
volt
semmi kötelez szabálya. Kiki elhagyta azt a jegyet, a mely nélkül a felrótt szöveget még ki lehetett más szónak nem lehetett olvasni. Hiszen ha ránk bíznák a értelemzavarólag betzni, vagy legalkalmasabb szabályok megállapítását, ma sem tudnánk ennél jobbat kieszelni.
—
A magánhangzók
—
elhagyását a rovásirás eszközeinek nehézkessége idézte el. A lassan róható még az a szempont is fölmerülhetett, hogj- a rovásfán a nagy és esetlen
Írásjegyek számának apasztásánál
Írásjegyekkel rótt szövegbl minél több elférjen.
Ez az
összezsugorító törekvés hozta
aztán
létre
a
142
A
jegyek
összerovását
és
MAGYAR R0VÁ8IRÁ8 HITBLE8 EMLÉKEI
jegyek
összerovott
:iz
nemcsak a betiíküzök tnnek
hanem
el,
vonalúinak
már az
szó két jegyét összerójuk, az r jegyének egyik szárát
A magyar is,
Ilyen
mvelettel
kevesbedik.
is
m jegy
összerótt
szóban pedig az r jegy másik szárára már az a jegy fejét
az „ura"
írásban
egyesítését.
a jegyek vonalainak száma
Ha
ugyanis az
pl.
ráróhatjuk.
is
rovásírás rendszerének ezt a nagyfontosságú elemét megtalálhatjuk minden
más rovás-
de a magyar összerovások szerepe oly rendkívüli mértékben kifejldött, hogy ez a
ség példátlanul
áll
az egyetemes
írástörténetben.
E
értékének
jelenség
„úr"
szárával helyettesitjük;
megállapításánál
fejlett-
okvetlenül
hogy az összerovások rendszere nem a reánk maradt emlékek korában alakult ki. Hiszen hogy minél késbbi az emlék, az összerovás benne annál tökéletlenebb. Kájoni irásniutatványában már csak egy példa van az egy jegygyei leirt „nap". Telegdi külön fejezetet irt e rendszerrl
tudni kell,
tapasztalhattuk,
:
s példáival
már nem
úg)--ahogy igazolni
A
tudott élni velük.
nem
is
tudja az összerovás szabályait; de terjedelmes szövegmutatványaiban
középkor végén
készült
konstantinápolyi és csikszentmiklósi feliratok
bennük az összerovásoknak mégis igen ötletes példáira akadunk. Egész pompájában azonban csakis a középkori bolognai endék szövegében bontakozik ki. Pedig minden jel arra mutat, hogy a szöveg rovója állandóan ügyelt azokra az együgybl) olvasókra, a kiknek a naptárkibetüzésnél még a szöveghez mellékelt betsorra is szükségük lehetett. szövegét
rutinos írástudók
írták s
Az összerovás kánonszabályaira vonatkozólag sem mondhatunk mást. mint a mit a magánhangA bolognai emlékben az összerovás nem egyenletes. Az „Albert", „Antal" egyetlen irásjegygyé összezsugorítva már túlzás. Naptár-ismeret nélkül még azok sem olvashatták volna el, a kik számára róva volt. Viszont vannak olyan példák is, a melyekbl az összerovás ki van felejtve. Nekünk úgy tetszik, hogy az összerovásnak a magánhangzóugratással közös szabálya volt az rótt tökéletesen, a ki az összerovásban minden kínálkozó alkalmat felhasznált, a nélkül, hogy a leolvasást megnehezítette volna, vagy hogy többféle olvasásra nyitott volna alkalmat. Tei,rgdi nagyon tetszets tanítása értelmében ügyelni kellene még arra is, hogy az összerovás a szótagolás rendjét ne zavarja. Ezzel szemben a csikszentmiklósi felirat szerzje a szomzók jegyeinek ugratására vonatkozólag mondottunk.
:
szédos szavakat
is
egyberótta. Jgy lett nála egy szóvá a „Mátyásmester"
Ugyanígy egy
ták".
szóvá rótta
össze a bolognai
emlék rovója
is
és a „Gergelymestercsinál-
a május 3-iki és a szeptember
„Szenkereszt"-et.
14-iki
nehéz megálla])ítani, hogy ezúttal mindenik fél tévedett. A szótagolás rendje a magas mveltséget szolgáló grammatikusok tanításához tartozott. Erre szüksége volt a sorvégeket megszaggató de nem élhetett vele az, a ki a rovás nehézkes eszközeit literátus embernek és könyvnyomtatónak kezelte. Tri.egüi esetében azonban mentségül fölenüíthet, hogy ö már nem is a rovásra gondolt, hanem
Nem
;
a latinbets irás kényelmesen kezelhet készségeire.
A
szavak összerovását felesleges dolog volna menteni.
a mely ellen hibákat követtek
el.
E
feliratból
A
csikszentmiklósi templom-épít
fel,
hez olyan pontozás tartozott, mely minden szót elválasztott egymástól. pontot
alkalmaz
repel, Telegdi
E
szó-elválasztó
jel
gyanánt.
irásmutatványában pedig
iiol
együgy
hanem szemeink elé tárult az a szabály is, tudtuk meg legelször, hogy a magyar rovásírás rendszeré-
iparosok érdekes feliratában nemcsak hibák merültek
A
konstantinápolyi
A
csikszentmiklósi szöveg négy
feliratban csak
egy-egy
pont sze-
egy, hol két pontnak van nyoma.
a magánsem lehetne betzni. Csak a konstantinápolyi felirat Dernschwam-féle másolatát kell megtekinteni, hogy a pontok elhagyásának súlyos következményeivel megismerkedjünk. Vagy vizsgálni kell a bolognai emlék megfejtetlen részeit, a melyekben a szavakat elválasztó rovátkák hiányos másolása idézett el leküzd-
pontozás az olvasó
eligazodásán
hangzók elhagyásával különben
is
kíván
könnyíteni.
Nélküle az összerovással
nagyon megterhelt szöveget sok esetben talán
és
ki
hetlen zavarokat.
magyar rovásírás legrégibb és legértékesebli emlékeit kési hogy e másolatok elég alkalmasak a bennük megmaradt s-írás rendszerének megállapítására. Mert a rendszer pontos ismerete most már arra is elegend biztosítékot nyújt, iiogy a magyar rovásírás hiteles (Mulékeinek helyét az egye-
Ha
tekintetbe vesszük azt. liogy a
másolatok mentették meg, akkor nagyon megelégedhetünk azzal
temes Írástörténetben
meg
tudjuk jelölni.
MÁSODIK FEJEZET.
a magyar rovásírás és a középtengermelléki írásrendszer kapcsolata. I.
A
rokonsági kapcsolat kérdése.
A niaiíjar rovásírás irodalmának ismertetése alkalmával tapasztalhattuk, hogy a kutatókat els sorban a rokonsági kapcsolat kérdése foglalkoztatta. Mivel az Írástörténet bségesen ontotta a hasonalkalmas anyagot, a megállapításoknak
Utíisra
mény az elzt támogatta vagy támadta, át csak
Másfél századon
A
sorvezetés iránya,
a
Telegdi
mve
betk merevsége
tömege
egész
a nélkül, hogy valamely ered-
jött létre
vagy megdöntötte volna. és betsorának több eltorzult változata
kiegészítette
és
néhánynak
meglep
hastmlatossága
volt ismeretes.
mégis azt a gondo-
meg nem értett már östörténelmí és vallástörténeti megtévelyedésen alapidó rendszert dolgozott ki annak igazolására, hogy az smagyar írás az smagyar nyelvvel egyetemben a héber írásból és nyelvbl származott. Voltak, a kik e nyomon hogy a zsidó
latot ébresztette,
írás
valamely titokzatos változatával vau dolgunk.
jelenségbl, a melyre Baranyai Decsi János elszava
a phöniciai
mveldés
támadók
a kik azt vitatták, hogy a
is,
legrégibb
hamisították. Dernschwam viszont találiiatók utalt,
köréig eljutottak.
E
jól
sejtetöleg utalt. Bél Mátyás
!St a héber írás hasonlóságát
igazolták azok a
magyar rovásírás betsorát XVI. századi protestáns theologusok a konstantinápolyi felirat alá azt jegyezte oda, hogy ilyen irásjegj^ek
Olahus Magnus gót krónikájában. Tudjuk, iiogy utóbb Pray szintén a Magnus-féle gótrunála-a
midn
a székely rovásírás genuin voltát kétségbe vonta.
egy megfigyelje
ságnak
még csak
bemutatott kilencz
:
az a névtelen, a ki
St már
Pray eltt
a marosvásárhelyi kézírat
föntebb
is
volt e hasonló-
(a
26. sz. ábrán)
székely ABCzéje mellett a gót rúnák hibás jegyeinek rovatot nyitott.
Ugjanez a
névtelen volt az, a ki egy szibériai megfejtetlen ó-török felirat írásjegyeinek és pontozásának hasonlóságára
elször
utalt.
is
\'égül Kiss Bálint és Kállay Ferencz, a
eredet sírásokat, tehát nemcsak
keleti
még
már az összes hanem az ó-görögöt
megfejtetlen ó-törököt kivéve, szírt és arabot,
a phönícíaít. hébert,
belevonták összehasonlításaik körébe.
A
tisztes
elmunkálatoknak ma már csak könyvészeti értékük van. Ebben a bonyolult össze-
hasonlító mveletl)en jnisztán formai
találkozásokra támaszkodni
nem
lehet.
Történeti nyelvészetünk
mestere, Révai vette elször észre, hogy a holt irástörténeti jelenségekben felismerhet nyomai vannak
az élet amaz erinek, a melyek azonos eszközökkel és azonos körülmények közt mindig azonos eredlétre. Sajnos, a mély értelm megfigyelés eredményét nem a rokonsági kapcsolat hanem tagadására használta fel. Mert abban igaza volt, hogj' a székelyek fára rovott Írásának jobbról balra irányuló sorvezetését nem kell szükségszerleg héber eredetnek tekinteni. Elidézhette ezt a rovás technikája is. Ez azonban ígj- csak fél igazság. Nyomban hozzátehetjük
ményeket hoznak igazolására,
ugyanilyen értékkel csolat kérdését
sága,
tehát
eldönteni.
a
azt,
már nem közös
hogy ha a héber sorvezetés irányát forrásra
is
rovás idézte el. akkor a rokoni kap-
hanem az egész írásrendszer mibenléteiének azonosvisszavezethet erk, eszközök és eredmények azonossága segíti
a sorvezetés azonossága,
144
MAGYAR rovásírás HITELES EMLÉKEI
A
Ha
tudjuk,
ezt
folytatását egészen
akkor inár
nagy vaknieroségnek. hogy az eddigi elöniunkálatok
látszik
ueiii
néprajzi térre vittem
Bredsdorfp és Kirchhoff példáin felbuzdulva (mert Kévai
át.
posthumus dolgozatát még nem ismertem), a ma is él skori számrovásokon tanulmányoztam az megsznt rovásírás törvényszer jelenségeit. Mivel teljességre törekedtem, a számrovás egész
örökre
hazai és nemzetközi világát fel kellett kutatnom.
még sem merünk számot
ségére
nem fedezhet
egj'etlen sajátság sem, a
fel
E
terhes néprajzi eligazodás eredményeinek teljes-
hogy a mag_yar rovásírásban minek törvényszersége a rovás és rovóeszközök keze-
tartani; de azt határozottan álb'thatjuk,
lésének pontosan megállapított eredményei közt megtalálható ne volna. így felkészülve nyúltunk hozzá a rokonsági kapcsolat kérdésének megfejtéséhez. Mivel tisztában
mvelet — mint — a maga eszközeivel
voltunk azzal, hogy az összehasonlító néprajzi
mvelet
hasonlító régészeti és srégészeti tetek nélkül
is
minden ezzel csaknem azonos össze-
történeti, földrajzi és nyelvészeti tekin-
súlyos eredményeket tud elérni: fölöttébb ügyeltünk arra, hogy az összehasonlításnál
csak azokat az írásokat vegyük számításba, a melyekrl föltétlen bizonyossággal megállapítható, hogy rováson
szerepeltek.
Az óvatosságra
mert a rovásírás betinek
van szükségünk,
azért
merevsége,
következménye ugyan, de nem kizárólagos tulajdona. A középkori könyvírás és az újkori könyvnyomtatás széliére alkalmazza azokat a nagy betket és nagybets szövegeket, a melyeknek formáit az ókori rovás hozta létre, a rovásról egykorasága
s
a rovásnak
a balra irányodó sorvezetés
másolt ókori epigraphiai emlékek és ezeknek újabbkori vetítették.
A máig
használt héber
szöglet-irás
men
de meghagyta a jobbról balra
sibb
természetes
folytatásai pedig
eredeti vonalait
sorvezetést.
megrizték és tovább köz-
ecsetkezelés
az
némileg átalakította,
Marad tehát a rovásfordítással és a
felrovott
szöveg szolgai másolatával létrehozott serpentin-irás kígyózó vonalvezetése, vagyis a bustrophedon. Ez csak rováson jöhet
mivel így a rovásírás egyetlen kizárólagos velejárója, abban
létre s
a benne elforduló betformákat, betméreteket és sorvezetési irányt
is
is
bizonyosak lehetünk, hogy
a rovó készségek határozták meg.
Mieltt azonban a bustrophedont a rokonsági kapcsolat próbakövének elfogadnék, alkalmazva
—
arról
— Révai felfogását
sem szabad megfeledkeznünk, hogyha a számrovás és betrovás bustrophedont ered-
ményez, akkor a rováson létrejöhet több írásrendszer, a melynek velejárói közt a bustrophedon mindig
ott
Csakhogy nyomban hozzátesszük, hogy ez irástörténeti szempontból már nem lehet komoly föltevés. Hiszen ha különféle rovásírásról beszélnénk, akkor azt is igazolnunk kellene, hogy minden egyes esetben a rovásírást külön feltalálták s minden feltalálás alkalmával külön betsorokat is eszeltek ki. Bátran elkészülhetünk arra, hogy ahol bustrophedonokat tiilálunk, ott a keresett irástörténeti kapcsolat csakugyan megvan. És elkészülhetünk arra is, hogy a hol a bustrophedon bennünket ilyen kapcsolatoknak nyomára vezetett, ott nemcsak a sorvezetésben és a betformákban találunk természerepel.
hanem
hasonlatosságot,
szetes
formáival
egyetemes
együtt
azonos
írástörténet
találunk olyan csodálatos jelenségeket
hangtani jelentésüket
kincseívé
lesznek
szintén
azok
a
melyeket a föntebb említett derék elömunkások
vagy a melyeket a szigorú, de tájékozatlan ostromlására használt
is,
a mel}"ek a
betk azonos
megrizték. Szóval megfelel módszerrel az
formai
és
már régen
jelentésbeli
magyar hasonlóságok,
felismertek, de értékesíteni
kritika félreismert és a
nem
a
tudtak,
magyar rovásírás hitelének meg-
fel.
n.
A
középtengermelléki ös írásrendszer rováson történt ókori elterjedése.
A Középtenger mellékének létre
:
keleti részén
ókori
sarjadt
mveldés három
Írásrendszert hozott
az egyiptomi képírást, a szumer-eredetü babylon ékirást és az elshöz kapcsolódó kánaáni, vagy
phöniciai írást.
A
szomszédos tengerniellékeket és elöázsiai részeket a legfiatalabb és legalkalmasabb
phüuiciai Írásrendszer hódította
A
meg Ez
phöniciai írás létre jöttének és
lett
a klasszikus görög és
els terjedésének korát nem
emléke, Mesa moabi király emlékköve, a Kr.
e.
latin
mveldés legfbb
eszközévé
is.
lehet pontosan megállapítani. Legrégibb
IX. századból való. Ezen azonban a
betk
vonalvezetése
már olyan fejlettséget mutat, a mint a görög kölcsönzk még évszázadok múlva sem tudtak elérni. A betknek héber közvetítéssel megrzött és a tisztán kialakult jobbról balra irányuló sorvezetés
nevei azt aejtetik, hogy ezek a
fogalomjegyek lehettek
s
betk kezdetben még
az ál)rázolt fogalom
egyiptomi képírás körébe tartozó ideogrammok,
nevének
els hangzója
lett
utóbl)
a
fogalomjegyböl
A MAGVAR ROVÁSIR.is ÉS A KÖZÉPTENGBRMELLÉKI ÍRÁSRENDSZER KAPCSOLATA
145
egyszersített írásjegy hangértéke. Például az ökörfejnek rajzolt Alef (ökör) lett az A bet, a liáznak rajzolt Beth (ház) lett a B bet, a tevefejnek és nyaknak rajzolt Gimel (teve) lett a G bet és így tovább. Mesa kövén már ilyen hangértékekkel bíró tökéletes betsor és magánhangzókat ugrató írásrendszer szerepel. Ezért tartjuk mi is valószínnek, hogj' a magasfokú írástörténeti fejldésnek
a legrégibb epigraphiai jelenségek eltt már többszázados múltja
A XI. 14.) s
betk
a
volt.
görögök phöniciai kölcsönét elször Herodot említette meg (V. 58.). Tacitus szerint (Annales, a közvetít Kadnios volt. A kölcsönzött írásrendszert a görögök maguk is -fO'.viy.T/.a néven ismerték eredeti sorrendjét és neveit (a/vC a, pf/ia, 7á(iaa stb.) szintén megtartották.
ugrató rendszert máij^íTvy
5^-^
tették
.^w
betsort
teljes
Szinte
hogy a phöniciai 42. Részlet a
Mesa-kö
nem
feliratáról.
A jobbról balra irányul, de ha a szöveg
betket fejtetre
a
E
állítva
görög
többsorossá
teljesen átdolgozott"
,
a
hanem
kiegészí-
a
vag3'is
írástörténeti
beszéd
bvül a második
írás-
jelenség,
tökéletesebb görög változatában
Mesa-k imént jelzett
írás legrégibb
sorvezetése.
emlékein a sorvezetés szintén
sor
nem kezddik
újra jobbról,
balról jobbra visszafordul s létrehozza a tökéletes bustrophedonokat.
jelenségnek az epigraphusok sem történeti alapon,
tetését, hogj'
szerepeltet,
érthetetlen
írás
meg
található
tudtak nyitjára jönni. Labfp.lü Vu.mos Grierhische Epigraphik jelent s
A magánhangzót
el.
minden hangját külön jelz tökéletes phonetikus rendszerré.
hanem
nem fogadták
3-ik kiadásálian
sem bels okok felismerése útján nem 1914-ben meg-
czim kitn kézikönyvének
valószíntlennek tartja Lenormant F.
ama
következ-
a bustrophe-
don sajátos sorvezetéséhez vázákon
az antik
látható
ábrák köriratai szolgálhatViszont
tak volna ötletet.
méltónak
figyelemre
igen
hogy Schlottmann K.
tartja,
rajzolt és
az egyijitomiak
iiieratikus és hiero-
festett
már
glyphikus
Írásában
jobbra
és
balra
és
állatfejeket
ember-
forduló is
Pedig a bustrophe-
talált.
don csiráját e messze es s különben sem homogén jelenségben
keresni
csak
sem
azért
már
szabad,
mert hiszen a legrégibb
egyben
s
a legtökéletesebb
bustrophedonokjeg}'ei mindig a sorvezetés irányába,
még
vagyis fejtetn
állva
a visszaforduló
páros so-
rokban
is
43. Tökéletes görötr
mindig jobbról balra fordulnak. Hivatkozik továbbá Cürtiüs ERNöre, a
es
az írás jobboldali kezdését, a pirkadás és világosság (jobbról
nyezésre
választhatták.
Fölemlíti
végül,
hogy Bergh T.
ki azt hitte,
hogy a régiek kezdemé-
keleti?) oldalát egyházi
szintén vallási
okokra gondol,
mert a bal
mindig elítéletesek voltak az emberek.^
iránt
E jelent
mann
bustrophedon
:
téveteg elmefuttatások igét
Ypá-jstv
'
H. RoEHL
-
LxRFHLD
:
:
helyett jóval kiadósabb vállalkozás
vallomásra
i.
m. Dritte völlig neubearbeitete Aiiflage. München,
A Magyar
klassischen AUertumsirissenscIiaft. Rovásírás Hiteles Emlékei.
I.
Bd.
lett
volna az „írást"
Ez a görög szó az irodalmi korban
bírni.
Inscriptiones graecae antiquissimae. Berlin, 1882. 4.
:
Handbuch der
Sebestyén
bemutatása
nyelvtörténeti
5.
1.
„bele-
15. ábra.
1914.
Abt.) 131.
(Iwan
v.
Mcller und Róbert
v.
1.
19
Pöhl-
146
A
karczolni" jelentéssel
MAOVAR rovásírás HITELES EMLÉKEI
Homér egy helyütt
bir.
(Iliiis,
ható fatáblát használtak. Mivel e viaszos táblák
VI.
név azonos a héber delet „ajtószárny",
Sé/.TOc volt s e
„
hogy az íráshoz
megemlíti,
169.)
késbb, a Kr.
e.
összeliajt-
V. századi AEscHYLusnál felmerül neve
kettshasáb "
szóval, azt kellene hinnünk,
hogy
kési eszköz a phöniciai eredet betkkel együtt került a görögökhöz. Mi azonban csak azt látjuk igazolva, hogy a Homéri korban, illetleg az Ilias kialakulása idején, a görögök már fatáblákra karczolták írásaikat. Ez a fejldési fok körülbi^iül megfelel annak az ó-testamentomi héber mveldési állapotnak, a melylten már vasvesszvel karczolták és metszettek klapokra és óntálilákra (Jób, ez a
19
:
—
24.
17
Jer.
:
1.).
Bizony ha az epigraphus nem
sejti azt,
mey.ozonastoéah
hogy a feliratok lnistro])hedonja a fatáblákra karczolt írásnál sokkal
sibb
b |vtixítDEi|'Xlit>i|ib(>t>bl
jelenség,
netehrehtiiahporah e
akkor az utóbbival kapcsolatosan szerepl bustrophedonok keletkezéséig
.görög
tudományos
kutatást.
A ki
sz
iiatoló
.
iimohkelo
r
y.etore
.
u
héber kölcsöuszó csakugyan megállítaná a
sero'-fo
s
.
.
ttüttttt
ctnisk l)iistni]ihe(lonnal.'
azonban valamely
östárgyú néprajzi eligazodásban már megbizonyosodott arról, hogy az
él hagyomány az sfoglalkomegriz számunkra, az a Ypá-ií'.v ,belekarczolni" jelentését egykorú velejárójának tekinti. Ha aztán megvizsgálja a hozzátartozandó indogermán
zások terén történelemeltti emlékeket csak a SáAToc
szócsaládot, akkor azt találja,
ceorfan
még
hogy a
is
vele
azonos
középfélnémet
„róni" jelentéssel bír." Nyilvánvaló tehát,
^^
hogy a
Icerben,
grehju.
angolszász
megelz
primitívebb
lett
a Ssioí-t
-c-átfEtv
korban szintén rovást
.jelentett.
Csak azzal kellene tisztában lennünk, hogy a görögök tudtak-e bett „róni" is. Ilyen értelemben véve a görög •C,oáfj|i.a„&e
vpá'fs'.v
Arás" és a
fogalmát, eltanulmányaink alap-
ján, ennél a kényes pontnál kívánjuk a güi'ög irás történetébe beékelni azt
a föltétlen hitel
hogy a bustrophedon jelenléte minden korban és minden viszonyok közt rovás-
megállapítást,
írásról, rovásforgatásról és
epigraphiailagalkal-
nuvzott rovásmásolatokról tanúskodik.
Errl
ta-
núskodik a görög irás legrégibb történetében
is.
hogy a görög epigniphia és palaeographia idszámításának eleje ezzel örökre ködbe vész. Mert ki tudná valaha megJól tudjuk azt,
mondani
azt.
hogy
kések kezelésének
a
rovásbotok
titkát,
és
rovó-
betk
a rovott
for-
máit és hangtani értékét a görögség a pliöniciaiaktól 45.
A
Icfíiéiribb
római
mikor
vette
átV
Hiszen
az
ókori
héber, görög és latin irodalmak egyetlen szó-
os/.lojifcliiiit.
sem emlékeznek meg a rováson szerepl hogy a korhadó fiiból készült rovások már évszázadokig teljesítették feladatukat, mire az irástudomány annyira áltahüios lett, hogy olvasóközönségre számító nyilvános feliratok létrejöhettek. Mikor pedig a bustrophedonok merev írásjegyeibl val
eredet Írásrendszerrl.
phöniciai
Ennek természetes oka
az,
és képtelennek tetsz sorvezetéséböl újabb és kényelmesebb írásrendszerek alakultak
a
maga együgy
A
eszközeivel nyomtalanul
ki,
a rovásírás
eltnt a használatból és örökre kihullott az emlékezetbl.
görög bustrophedonok eredetének megismerése és a görög Írástörténet határainak kitolódása hogy a phöniciai és görög irástörténeti jelenségek a görög epigraiiliiai kor k(>zdetén
teszi értlietövé,
'
Az
SKBE9TYÉN '
0.
:
estei lelet Írószerei
Rovds
közül. (íiiirahdini után
és rovásírás. 23.
I.
Db. C. Paii.i
(Ethnogiaphia, 1903. 223.
Schradkr: Rcallcxikon. Straasburs;, 1891. 734.
1.
1.)
:
Alltíalisrhe Forschutujen.
111.
köt.
1).
V. ö.
'
MAGYAR ROVÁSÍRÁS ÉS A KÖZÉPTENGER51ELLÉKI ÍRÁSRENDSZER KAPCSOLATA
A
147
nagy eltéréseket tüntetnek föl. Értjük a ilesa-k írásrendszerét, mely már évszázadokkal korábban értjük azt. hogy hosszú évszázadok múlva jelentkez els epigraphiai emlékein a görögség már az emberi beszéd minden hangját pontosan jelz tökéletes phonetikai írással jelenhetett meg. Érdekesen megállapíthatjuk, hogy a phönicíaiakkal élénk kereskedelmi viszonyban lev görögség a Középtenger észak-nyugati partvidékeire nemcsak a keleti árúkat közvetítette, hanem közvetítette iiKii-
kialakulhatott, és
E
a Phöniciából
hozott
részén voltak.
Éppen az írástörténelem
volt.
él
felében
északi
rovásírást
eljutott
szerepeltet a
elsajátította
a karczoló fémtük (44.
Itál-félsziget nyugati
legélénkebben a félsziget
itt
rendszert, a mely utóbb az egész
népekre
itáliai
szintén
irás ;
de a leg-
hogy századokkal korábban szintén volt az íróeszköze.
Bennünket a kölcsönzk közül legels
is.
k
görög kölcsönzésbl
a
mint a
oly tökéletesen elsajátította,
Ez a külön fejld etrusk
phöniciait.
meg, a melynek a rovásfa és rovókés
mert
érdekelnek,
latinok
hogy
azt,
pontosan értésünkre adja,
is
itt
görög közvetítés kiterjedt a többi a
is
ábra) és a bekarczolható széles irástáblák használatáig
sz.
azt a primitiv írásrendszert ismerték
sorban
eddig
görög rovásirást épp
idegen
szintén
régibb emlékek bustrophedonja
A
nép legnagyobb kiköti az
tengerjáró bizonyította
etruskokkal érintkeztek. Noha e rendkívül tehetséges nép nj'elve egészen idegen
a minden beszédhangot
hogy a görög
is.
müveit világot meghódította.
fejlesztették
A
ki azt a tökéletes írás-
természetesen náluk
kölcsönvétel
Ez az oka, hogy .az els epigraphiai alkalmazás náluk szintén bustrophedonokat eredményezett. Ennek igazolására a mellékelt 45. sz. ábrán bemutatjuk azt a római Forumon elkerült s körüHielül Kr. e. 6Ü0 táján készített latin oszlopfeliratot a melynek nemcsak kígyózó sorai, hanem merev beti is szembetnen igazolják a phöniciai-görög is
csak a primitiv
dolgozó rovásírás
eszközükkel
volt.
eredetet.
hogy
Végül megemlítjük, a rovásírás
törzsekkel
ismeretét is
lép
phöniciai kultúra birtokába
él
nyugati részén
partvidéki héber örökösök
keleti
egyéb sémita nép-
sabbeus és
himjári,
közölték. Ezt azért kell tudni, mert ezeknek primitív emlékein a bustrophedon ismérvei
szintén elfordulnak s így azt,
a
arab félsziget
az
hogy a phöniciai
fenn, a .Mesa-kövön,
nemcsak a
kövén
azzal az eshetséggel
is
már nem
a
jellemz sorvezetésük
Mivel ugyanis pliöniciaí irásemlék
rovásírás volt.
a Siloa-csatorna
igazoló tökéletes bustrophedonok
merev tormája, hanem
l)etúik
csakngj'an
írás
Makkabaeus-érmek
s a
találhatók
igazolja
rovásmásolást
[ledig
feliratain
a kutatónak az arábiai
:
is
nem maradt
emlékek nélkül még
hogy esetleg a görög kölcsönzk voltak azok, a kik ezt betíiit, sorvezetését, bustrophedonos másolási módját
számolni kellene,
az írásrendszert róni kezdték s a rovásírás merev
az etruskoknak és az ó-itál népeknek közvetítették.
III.
A Az
germán rúna
legnagyobb és legterhesebb tudományos fehidatai közé
ú jabhkori írástörténet
germán rúnát és
megállapítása, liogy a
és az ó-török rovásírás. tartozott
annak
milyen rokoni kapcsolatok fzik
a közéiiázsiaí ó-török irást
a náluk régibb inerevbetüs középtengermelléki Írásrendszerekhez.
A
rúna legrégíbl) emlékei
zeumban rzött
(a
bukaresti mú-
gyr.
píetroassaí gótfeliratos
JiOlMM3T:XYíJ'f^l-fH
az ugvanilveu feliratos koweli és müncheber<íi
,./",'
...
,
,
,
,
'
o
.
landzsavég, a charnay-i ezust-csat, a vadstenai
brakteata UiiPUiAs (+
lév
hogy a gótoknak
stb.) azt igazolják,
uncíálís irásjegyekljl
forrásában
'
1
m
e
b
t
s
z
p
-
j
1
n
46. .\ vadstenai brakteata jobbról
'\
:
X>>l^<5n^
v g k
li
kezdd
r a th
u
t
runa-süia.
381) eltt már volt közhasználatban
írásrendszerük. Ezt egyébként
a latin
iiL'
nem
Lehmann
C. F.
meg.
volt
:
Az
Beitrage
maga
alakított
említett
:
i.
m. 25.
1.
püspök
is
bebizonjatotta,
midn
gót bibüafordításáuak
betsorába két olyan rúnát is fölvett, a mely latin vadstenai trébelt arany érmen látható betsor (46. sz. ábra)
zur altén Geschichte.
tvickelung lier griechisch-laieinischen Schrift.
és Sebesttén
ülkilas
eredeti
11.
köt
2.
tüz.
V. ö. V.
(GermanischRomanische Monatshefte.
(Ethnographia, 1903. 25.
Gardthaosen I.
:
JJrsprung
und Ent-
Heidelberg, 1909. 273. és 337.
1.)
19-
1.)
—
148
MAOVAR rovásírás
A
'
EMMÍKUl
HITEI, HH
már az els pillanatra elárulja, Iioüt a lictíik merev vonalai és éles szögei rováson Annak igazolására, hogy a többi germán nép is fára rótta betit, els bizonyítékul maniájának
10. fejezetét szokás fölemlíteni.
A germánok
jóslásáról van
keletkeztek. Tacitus Ger-
szó azzal a valóban figye-
itt
hogy a jóslás czéljára összemetélt faág minden darabkájára bizonyos voltak róva. Mivel alább a lü. fejezetben ugyan azt is állítja, hogy az irásmesterség titkai {litterarum secreta) a germán férfiak és asszonyok eltt ismeretlenek voltak, a kntatók legtöbbje azon a véleményen van, hogy a jósló pálczikákon még nem írásjegyek, hanem csak tulajdonjegyek, vagy valami titokzatos fogalonijegyek szerepeltek. Csak a VI. század vége felé említi meg Venantius Fortunatüs, hogy a germánok levél gyanánt használt deszkákra és fadarabokra lemre méltó megjegyzéssel,
nóta iinpressa)
jelek {notae,
Saxo Grammaticus
^
rótták rúnáikat.
erre rótták rá betiket.
saga-i (énekei) volt,
kefli,
Ezek
•'
runakefli
már azok a rovásfák
E czélra legalkalmasabb fanem a fehér bükkfa ennek ága, rovásfája, az ó-felnémet bnohstab, rúnstab, ó-szász borsioef, rímsloef. Az elsbl lett a mai német Buch (könyv), a
jiéven szerepeltetnek.
az ó-felnéniet buoli^ ó-szász
h')k s
ó-angol
hcstaf,
Az
másodikból a Buehstab (bet). writan, ó-felnémet rhzan riz,
hogy papir helyett fadarabokat használtak és voltak, a melyeket az északi germánok
szintén megemlíti,
tehát
bet"
gót writs „vonal,
Ha a
fogalmát az ó-északi
irás
az angolszász
rita,
karczolni, róni", az ó-felnémet
„írni,
fejezte ki.'
rúna rováson szerepelt, akkor sorvezetése és jegyei-
nek orientáltsága csakis jobbról balra mint annak
törvényszerleg
is
irányított lehetett. Vala-
következni, hogy az
kellett
el
alkalmazásban bustrophedonok jelentkeztek. A leg-
epigrapiiiai
régibb láiidzsavégeken a szöveg
beérhetjük
A
sorakoznak.
csak egy szóra terjed
hogy a balra
azzal,
Kr.
VI. században északon
u.
s így
rúnák jobbról balra
orientált
már megkezd-
dik az emlékkövek felállítása s a legrégibbnek tetsz strandi
köveken már a bustrophedonnal való küzdeA strandin (47. sz. ábra) a sorok már
és tunei (dániai)
lem nyomai látszanak.
héber irás rendszerével jobbról
a
tunein
els
az
ábra)
sz.
(48.
sor
megy lábra állított Annak igazolására, hogy
míg
])alra
irányodók
balról
jobbra, a második
;
jobbról lialra
és visszafelé fordított
nákkal.
a rovás-másolás északon
3
— 400
múlva
év
(balkezesnek
bemutatjuk
gondot
is
okozott és egy
nevezhet)
is
bustrophedont
49- sz. ábrán) a
(a
900 körül
fordított
(!)
a
rú-
P
még
irányú
eredményezhetett,
A
16.
glavendrupi
fölállított
tiiuoi
sirkö.
(dániai)
Midn WiMMER
emlékk
az emlékkövek sorvezetését tanulmányozta arra az eredményre jutott, hogy a
túlnyomó részének sorvezetése
iratok
ról jol)bra irányul.
ki szerinte a
'
X
—
a
írással és epigrapiiiai
latin
emlékekkel egyezöleg
Mivel pedig vannak fordított irányú epigrapiiiai jelenségek
bustropliedonos szövegek.
hanem a
rovásírás forrását kereste,
nagybetk
egyik oldalát.
átírásának
tekintette.
E
Kr.
u.
11
a kettbl alakultak
aztíin.
lett
—
kdweli lámlzsavójf, vadstenai brakteata, clianiayi csat lícpct
Wimmku Die Runenschrifl
fel-
bal-
hogy ö nem a germán III századinak vélt runasort egyszeren az új latin betsor szintén a phftniciai eredet latin rovásírás-
tévedés következménye
Mivel ez a
is,
—
1.
Skbkstvkn
:
liovás cs rovásírás,
88.
és 90.
Holthauskn Berlin, 1887.) ozimü kitüníi müve volt. Kiinek nyoinihi mutatok be u. o. négy riinás emlékkövet s ebbl veszem At a köv. 49. sz. ábrát is. .\ bukaresti i;yH''(lt I. J. AiiNKrn: Dio antikén GoUI- luid Silber-Moniimente des K. K. Münz- und .\ntiken-Cabinets
ábra. l'"oná.som
(aus itcin diiiiischen iibersetzt von Dk. F.
— in
Wien. 18ö0 Tat. VI. no.
2.
„Barbara
1
pim/atur rúna
fra,vineis
tabellis
Qiiodque papi/riis ágit, rirgula plana valel.
(Carminum '
lib.
chartarum eral *
7.
—
E. SiKVKRS
1901.) 250.
1909.
18:19.
VII.
Mink:
„Proficiscimtiir ciuii oo
1.
1.1
Patrologiae
cursiis
eompletus.
Fonironis satellites, litteras
LXXXVIII.
ligiio
köt. Táris,
itisculplas
—
iiam
socum gestantes. iLib. 111. Miillcrféle kiad. 140. 1.) Runen unil Runenachrifhn (H. Faui. Orumlriss der germanischen :
V. 6. G. Nkckki.
és 81.
biiii
:
:
Ziir Einl'ühruwi in die Runiiiforuchung.
1
II.
ISO."! iil
Wimmkr
celebre
Philologie.
1.
i.
m. 69.
1.
quondam genus köt.
Strassburg.
(JernüínischlJomanischo Monatshefte.
A MAGVAR ROVÁSÍRÁS ÉS A KÖZÉPTENGEKMELLÉKI ÍRÁSRENDSZER KAPCSOLATA
csakugyan mutatkozott annyi hasonl«>ság. a niennn még a rúna k-gkiválóbb kutatóját A rovás szerepét természetesen Wimmer is számításba veszi. Neki tulajdoa nagy latin betk görbe vonalainak (a mai nyomdai betúk közt szerepl B, C, 0, P, R és S
ból alakult is
149
meg
nítja
ki.
tudta téveszteni.
betknek) megniereWtését. Szóval a germánoknak a viaszos deszkákra kényelmesen fölkarczolt, alkalmas fiíkérgekre. állatbórökre még kényelmesebben leirt betket és balról jobbra irányított sorokat kellett volna visszavinni a neiiezen kezelhet, minden bett és sort ismét visszaforgató rovásra. Mivel a a
állapotnak iljen visszafejlesztésére az egyetemes
fejlett
ismérveinek
rovásírás
meg
után mi rögtön
Wimmer
is czáfoltiik
hogy a
l'taltunk arra,
tíinításait.
jelzett
kései kölcsönzéssel szemben az
maga Wimmer
jegyét
jellegnek
tartja
runa-
/
ó-görög
tisztán
is
irástörténelemben példa nincs,
megállapítása
hogy a 46- ábrán
s
látható j runa-jegye szintén az ó-görög i,
.;
S2 (isz) közös
és
St
meg.
rázható
hogy az
összehasonlítá-
a 46. ábra runasorának
(s
^
iiiáiiyzó)
is
rámutjittunk,
is
újlatin-runa
saiból liiányzó
végérl
jegyébl niagja-
arra
-
továbbá
d,
a ^ és n(j szintén mellzött rúnái csakis (/ és A (D két ó-görög A ^ Írás-
=
=
jegy összetételébl jöhetett
létre.
Azt
'
hiszszük, hogy az ilyen jelenségek jes mértékben igazolják
tel-
azok aggodal-
nagybetk átvétenem tudnak. Ezek
mait, a kik az újlatin
belenyugodni
lébe
közé tartozik maga Wimmkr is
tanítja,
is, a ki azt hogy a germánok a runairás
kialakulását
megelz Kr
u.
1
—
II.
szá-
zadban már ismerték a latin írás rovásra alkalmas capitális (nagybets) jegyeit,
st
ismerték
rúnát
is,
római befolyás runasor
még
a
azt
melybl alatt a
Ezek
régibb
a
azok a
tudniillik
zatos rovott jegyek, a
A
titkos ismeret" jelentéssel bír.
nevei közt
mithoszi fiigalmak
titok-
melyekrl Tacitus
megemlékezett. Arioia csakugyan
jegyek eredeti
rovott
késbbi
a
köz-germán futhark
keletkezett.^
rúnák volnának
régibb
szerinte
49.
„titok,
A
glavendrupi
riina-
pedig olyan
vannak
{Ás,
Ttjr,
runanevek akrophonikusan
stb).
Fé. Freijs aet
csakugyan szerepelhettek fogalomjegyek gyanánt a rúnák hangértéhét
E
kérdésben az eligazodást TAciTusnak férfiak és
nk
hog}'
ezeknek
rúnái
De ha meggondoljuk
is. '
is jelentik,
germánok a riinajegyek formáinak és hangértékeinek meg azt is, liogy a betkkel írni lehet? mely a germán
emlékk
egyik oldala.
azt,
a jósok pálczikáin
hogy az ösgermán
akkor csakugyan nem tudjuk,
hogy
a
átvétele alkalmával miért ne tanulhatták volna
az a fentebb ismertetett másik
írástudatlanságát hirdeti. Pedig
nem nehéz
állítj'isa
tisztiiba
nehezíti meg, a
jönni azzal,
hogy
római consul az egykorú római viszonyok szerint értékelte az írástudást. Szerinte tehát a gennánok nem ismerték a \-iaszos fatáblákra karczolt. vagj- festékkel irt római betket; de
a Kr.
u.
98-ban
író
'
Movás
«
I.
•
G. Níbckkl: Zi4r Rinfiihrung in die Runetiforschung.
m.
és rovásírás, 154. 73..
141., 176.
Romanische Monatshefte,
1.
1.
(Ethnographia, 1904. 248.
1.)
1.
Heidelbeig, 1909. 81.
1.)
II.
Die Runen
kulturhistoriseh
betrachtet.
(Geimanisch-
150 is jól
szerinte
ismerték a rovást és a rovott jeleket. Jlivel azonban a Kr.
embere már nem Írni
MAUYAR rovásírás HITELES EMLÉKEI
A
említett följegyzését az Írástörténetnek ligy kell
lehet,
is
secreta-jéLt
—
tulajdonkép Tacitus
irpiorálla,
nem
u.
század
I.
mvelt római
hogy a germán jósok rovásaira értelmezni, hogy a germánok litterarum
a római irás hajdan rovásírás volt
sejtette, liog}'
s
ismerte.
Ujabban a rováson kialakult runasor forrását már nem a latin-germán érintkezés els történelmi idpontjánál, hanem az ókor titokzatos századaiban keresik. S. Bugge már kis-ázsiai. különösen galatai és örmény hatást is hangoztat. G. Gxindermann pedig a rúnák si neveibl, minden mástól elüt sorrendjébl Iiármas csoportosításából a történelem eltti idkre vont merész következtetéseket.' Mások nyelvtörténeti alapon vitatják, hogy némelyik emlék ösgermán nyelve még a gótnál is régibb.'- Larkeld pedig a gyakorlott epigraphus szemével látja meg, hogy vannak rúnák, a melyeknek nemcsak formái egyeznek ízrl-izre az arábiai sabeus irás rovott, tehát balra irányodé pliöniciai eredet jegyeivel, hanem egyeznek hangtani értékeik is.^ felett
felül
Mi az idbeliség szempontját mellzve, a rúnák eredetének kérdésébe azt kívánjuk mindenek számításba vétetni, hogy a bustrophedon jelenléte a rúnák történetében is minden kétségen megállapít két dolgot a) azt, hogy a rúnák fomisa a minden hangot megjelöl középtenger:
hogy a délrl kölcsönzött betsor a jegyek alakítása, állítása és három csoportra való tagolása után is olyan rovásírás maradt, mely a kölcsönzött jegyek eredeti hangértékét szintén megtartotta. Az a körülmény, hogy a legi'égibb endékeken már pontosan kialakult és a déli és nyugati germánság minden nyelvterületén elterjedt egységes betsor jelentkezik, arra enged következtetni, hogy a kölcsönzés korának csakugyan mélyen bele kell nyúlni azokba az ókori századokba, a melyekben a melléki phöniciai-görög rovásírás volt
germán nevekkel való
ellátása,
líj
h)
;
azt,
sorrendbe való
kölcsönzk is még használták a rovást és a rovásírást. Az a középtengermelléki rovásírás, melynek ismerete a rúna útján Kritanniáig eljutott,
a
sforrástól
a phöniciai
keletre az ázsiai
rokonnyelv népe
héberrel
a
phöniciai
földségen
örökséget
is
még
a
módon
rendkívüli
rováson
és Skandináviáig
de az írásbeliség
ismerte,
még
fokozásával utóbb az úgynevezett esirangelo-vÁ átalakította. Ugyancsak rovásírás volt mit az arameus semitaság kezdetben használt s az estrangelo befolyása alatt
A kölcsönhatások szövevényei ma már általánosan szír-nek nevezett
v-estoriamis írásrendszerekké fejlesztett. irást is a
pesüho néven ismert
Az arabok föntebb
s
moghódította az összes török,
s
délkeleti
persa
eredeti
rovásírás
a máig
is
az
lett
használt
iszlám
és arab területeket, egész Észak-Afrikát,
részeinek minden
mohamedán
területét.
a
neskhi
vallás
lett
az ó-baktriai zend nyelvnek
jutott el az
arameus
irás Indiába
is,
mveldés
körébe
es
s
földjét
s
alatt is
az
ara-
elterjedt
E helyütt korábban a phöninyomai még pontosan fölismer-
is.
hol a sanskrit irást
elbb
jobbról balra irányzott
sorvezetéssel brarni írássá, majd balról jobbra irányuló devanagiri irássá alakította.
azután forrása az indiai
arab
eszköze
malájok
Persiában a Sassanidák
lehetett elterjedve, mert az úgynevezett kábul írásban
hetk. Ugyaninnen
szir-
folyóirássá.
és árja keveredés létrehozta a pehlevi nyelvet és írást. Ugv'anakkor az arameus irás
innen tovább hódítva, eszközévé
ciai
a
is,
pompás rovásírását a Kr. u. V. század elején már az estrangelo Kufa városában a Korán els kézirataihoz használt hifi irás, melynek
merev formáit az állandó használat és az irókészségek finomodása írásra lágyította. Ez a még mindig jobbról balra vezetett folyóirás Oroszország
az
fejlesztették
az
melchüa és
mandeits,
eniKtett
ostromolja. így jön aztán létre
meus
Szíriának
elterjedt.
összes keleti népek Írásrendszereinek,
Ez az utóbbi pl.
lett
a pahli. marathi,
bengáli, siami, kavi, javai, battak, bisayi, birmai, singalez, taniul, tibeti stb. írásoknak.'
A
phöniciai Írásból kialakult Írásrendszerek e nagy
elterjedettségével
azért kell tisztában len-
nünk, mert különben egy bennünket közel érit irástörténeti kérdésben aligha tudiuink eligazodni.
Az arameus
irás
különféle fokú
változatait a persa
szomszédok nestoriánus téríti Közép-Ázsia népeinél és egj'éb viszonyok megkívánták,
Sebbstyén: Rovás és rovásírás, 155.
'
G. Nkckel:
'
Oriechische Epigraphik, 138.
*
Indische I.
hogy
'
tábla).
Lenormant
i.
ni.
14,
is
és a velük
elterjesztették.
írásaik kíséretében a kínai fordítást
is
türk és sémi
közöljék, a kínai irás
1.
1.
Essai sur la propagation de l'alphabct phénicien dans l'ancicn tnonde, Pnlaographic ((iriinflriss der indoarisrlicn Philologie und .'\lterfhiiniskiinde, I,
—
mköd
együtt
Ott azonban, a hol a hatalmi
:
Kaulrn: Schrifi (Wetzer und Welte's Kircheidexikon, X.
Freiburiar
i.
I.
Paris, 1872,
Stras,sbur!i:,
—
189(5,
Br. 1897. 1940. hasftb).
B(Jhlkr 17,
I.
:
és
A MAOYAR rovásírás KS A KÖZEPTENGERMELLEKI ÍRÁSRENDSZER KAPCSOLATA
felülrl lenek haladó son'ezetése az araineusból
haladó son'ezetését idézte el.
nemzeti
alakított
Írásoknak
151
ilyen
is
így jött létre az ujgur, mongol, kalmük és mandzsu
felülrl
irás,
lenek
szóval négy
függlegesen irt és rajzolt ural-altáji Írásrendszer. Bennünket az ujyurok írástiidománya érdekel. Ez a nép annak a nagy hun-fajta hiungnu nemzetnek volt egAÍk tagja, a mely ellen a kínaiak a nagy folat fölépítették. Midn írástörténeti szereMongolország
pük megkezddik.
közti
Bajkál-tó
és a
nev
lejtin egy türk
északi
részeiben
laktak.
különösen a Jenisszei
területen,
Közvetlenül mellettük, az Altájí-hegység
folyam fels
középázsiai ó-török nép birtoka terült
E
el.
folyásánál és a Szaján-hegység
két hadi nép a nagy falon túl s a
alatt nagy mveltségre tett szert. Egy Kr. u. VI. századi meg, hogy ,nincs Írásuk (t. i. mint a kínaiaknak), hanem ha szerA T'ang-dinasztia VI. századi évkönyvei szerint zdési kötnek^ bevágásokat csinálnak fatáhlácskákra.' az így metszett jegyek .,a hu nép írásának betivel azonosak". Mivel az elz századok kínai for-
kínaiak eltt egészen ismeretlen befolyás
kútf a türkökrl
kínai
azt említi
^
rásaiban a hu név a hiungnuk
még
kozhatunk
vagyis az ujgvirokat jelentette, hivat-
utóchiit,
másik VI. századi kínai hivatalos följegyzésre
egj'
megemlíti, hogy Kao-csangban, (az iíjgurok
hu
kívül a
A
Hámi néni
nem
ó-török
éppen úgy elpusztultak, mint
Csakhogy az újabb kutatások
emlékei.
hamar
nép
mazására
mely
irás is divatban van." Szóval az ujgurok régi írása szintén róva volt.
VI. századi telerovott botok és fatáblácskák
phöniciaiak, héberek, ó-arabok, görögök, etruskok, latinok és
den e
is,
föhljén) a kínai íráson
rájött az
együgy
rendkívül
el a
Nagy Péter orosz czár 1720-ban
elindított
b
közép ázsiai
mészettudós Abakan tájékán a VII. szazadinak bizonyult Strahlenberg FOlöp
— VIII. század
szöveg emlékköveknek.
érdem, hogy a benne résztvev Messkrschmied Dániel Gottlieb
feliratosküvet
hogy e két
kiderítették,
rovásírás szövegének epigraphiai alkal-
az Orkhon, Szelenga és Jenisszei folyók mentén a VII
s
folyamán egész tömegét készítette
a
sgermánok min-
expedicziójáé az
uibati,
vagy esirkovi
és Schulman Károly fiatal
J.ínos
danzigi ter-
fiatal
svéd rajzoló
társaságában fölfedezte. Schulman rajzát Strahlf.nbero utól)b az expediczió ered-
ményeirl beszámoló németnyelv müvél)en adta ki.^ (50. sz. ábra.) A „szibériai rúnák" a következ évszázadban már nagyon érdekelték a kutatókat.
A
titokzato>
helsingforsi finn régészeti társaság 1887-ben egy
tudományos expedicziót szervezett a dél-szibériai feliratok újból való megvizsgálására. E munkálatok eredménye 1889-ben jelent Mivel ebben az évben N. M. Jadrinzew orosz utazó
meg.''
felfer)0.
dezte a Koso-Zaidam melletti
delmes
expedicziót ményeit.''
Vilmos,
a
feliratait,
Kül-Tegin-emlék
helsingforsi
szervezett
s
finn-ugor
társaság
1893-ban díszesen
fáradhatlan
kiadta Dr. A. Heikel
XII.
Stan. Julién
Radlofp
^
Das Xord- und
tábláival.
;
Das Kudatku
—
bronzé. Helsingfors, 29.'?.
orkhon-vidéki
I.
és
orosz
tudományos
kutatásainak
ered-
expedicziót s Radlofp
I.
rész. Szentpétervár, 1891.
Európa und
R. Aspelin:
Szentpétervár,
köriik
megkezdett nagyarányú
annak, hogy Thomsen Vilmos, a
Eredményeit egy elzetes jelentésben a
historiqucs sur les Tou-kiou. (Journal Asiati(|ue. VI. évf.
Bilik.
Osilichc Theil von
Ez után
szervezett
Dáiiiál)ól híre érkezett
tanára megfejtette a feliratokat.
Documents
'
'
:
feliratos kö.
kiadását."*
Az egymással feltnen versenyz finn munkássága még be sem fejezdött, midn
kitn
uibati Vll. századi ó-török
egy újabb
Dr. Klementz támogatásával 1892-ben már megkezdte a mongolországi
útitársa,
emlékek pazarfény atlaszának
egyetem
Az
terje-
egyidejleg az orosz császári akadémia szintén
Ezzel
kopenhágai
rendkívül
Paris,
Anliquilés
1877.
73.
I.;
LXXXIV.
III.
köt. 1864. 351.
I.)
1.
Asia. Stockholm, 1730. 4Ü9.
1.
és V. tábla
V. ö.
még
II.
és
du Kord Finno-Ougrien. I. Livr. Ages de la pierre et du Sebestyén: Rovás és rovásírás, 167. 1. iEthnographia, 1904.
1.)
*
Insc7-iplions de l'Iéiiissei reeueillies
et
'
Inscriplions de l'Orkhnn reeueillies
par
puhliées
par
l'expédition
la Société
Finlandaise d'Archéologie. Helsingfors, 1889. par la Société Finno-Ougrienne.
finnoise 1S90 et puhliées
Helsingfors, 1893. ' Alias der Alterthümer der Mongoléi. lm Auftrage der Kaiserl. .\kademie der Wissenschaften herausgegeben von Dr. W. Radlofp. I. Lieferung. Szentpétervár, 1892. (A 11. közlés 1893-ban, a III. 1896-ban jelent meg.)
MAOYAR rovásírás
A
152
EMLÉKEI
HITRI.ES
dán akadómiának 1893 decz. 15-én nnitatta be.' Másfélszázados találfíatás után sikerrel igazolta, hoíry VIII. századi ó-török szövegek maradtak reánk. az Orkhon és Jenisszei vidékén talált endékeken VII
—
Tho.msen világraszóló jelentésének eredményeit Radloff mint
elsrend
turkologus azonnal érvényesítette.
A következ
év elején már megkezdte a finn kiadványok és a saját atlaszában megjelent másolatok
szövegének,
phonetikus átírásának és német fordításának tüzetes kiadását." Thomsen,
a ki egyelre
csak a terjedelmesebb orkhoni feliratok megfejtésére, franczia fordítására és rendszeres magyarázatára
mvével 1896-ban
vállalkozott,
készült
el.-'
nem
volt az epigraphia és nyelvészet
egyetemes történetében. Neki köszönhet, hogy az ó-török
hogy az
vagyunk. Tud.juk,
tisztában
iratok Írásrendszerével teljesen
nagyobb esemény
beavatkozásánál
sikeres
Mióta Grotefend az ékii'atokat megfejtette, Tho.msen
fel-
szövegekben
megfejtett
általa
A magánhangzóknak ketts jelentése van. Vagyis az a-e, i-y, o-u és magánhangzó pároknak csak egy-egy jegyük van. A betk száma azért lett mégis olyan sok, mert
összesen 38 írásjegy fordul el. ö-ü
a mássalhangzók túlnyomó többségének jelzésére két,
mert a ketts
van szükség, jeg>'e pedig a
magas
jegy mássalhangzók
palatális
magánhangzók eltt
lehetvé, hogy a vocalharmoniával
is
st
több jegy
is
rendelkezésül
En-e azért
áll.
egyik jegye a mély gutturális magánhangzók, másik
Ez a rendszer
és után mindig kiiratik.
aztán
tette
fegyelmezett nyelv magánhangzóinak jegyeit bizonyos szabályok tudták. Szóval az ó-török irás egyrészt a tiszta mássalhangzós.
figyelembevételével egészen mellzni
nuisrészt a tiszta szótag-irás köreit érinti.
ó-török irás eredetének kérdésében Thomsen inkáljb csak azokat az utakat kívánta megjelölni,
Az
a melyeken a történelmi igazságok megközelítlietk. Figyelmeztet aira, hogy a rovott betknél rokonságról a rovás technikájából folyó liasonlóságok alapján beszélni nem lehet. Nem lehet különösen
nem egyszersmind
akkor, ha az összehasonlított misrendszerek jegyei közt csak formai és a hasonlatosság
;
még kevésbbé
jelentésbeli
tátong. Figyelmeztet továbbá arra,
;i
jeggyel való párhuzamos megjelölésében olyan eredeti török hangtani sajátságok .jutnak
figyelmeztette TnoMSENt,
szem eltt.* Egyébként szintén
nem
— a török
közvetve
kellett sokáig keresnie,
mert
könny
irás
betsora
— ha
nem
betk
formai és jelentésbeli specziális egyezésének nagy tömege, továbbá az
balra
men
iránya
szintén
bokharai sofjdiai változatait használja.
legyzetését követ idkben
forgalomban lev görög pénzek beti
a mikor
ki,
ioniai.
hogy az
közvetlenül,
volt.
Ezt bizonyítja a
hogy az
is,
iráni
hanem
irás jobbról
irás csakis az ephtaliták V. századi
Mert szerinte az (Vtörök
alakulhatott
bevallja,
Hasonlításainál az arameus irás persiai peldevi s
egyezik".
tökéletesen
is
aramaeainak nevezett írásjegy-forma
ered, az
Wimmrr
medd
hogy nyugaton, az
szerrel rájött,
körében la|)pang. 8zerinte ugyanis „az a forrás, a melybl
mveldés
kifejezésre,
rovás technikai velejáróira
intelmeinél 0. Donner finn összehasonlító nyelvész
a ki egyéb
phrvgiai, lyciai és cariai bet-hasonlításait tartotta
ó-török irás forrását
A
kölcsönzk készen nem kaphatták.
a melyeknek jegyeit a
is
ha a két írásrendszer közt áthidalhatlan idszámítási ür mássalhangzók két hogy az ó-török irás betsorában, különösen
lehet akkor,
aztán
a Közép-Ázsiában
lehettek rá
hatással
is.
A már endített elzetes jelentés után Donner újra hozzálátott a forrás felkutatásához s most Thomben eredményeivel csaknem egyezleg azt bizonyította, hogy a turkesztáni kereskedelem közvetítésével a pénzek feliratain az ó-törökséghez már nagyon korán elj'uthatott az arameai irás. vagy ennek kínai
V A
—VI. századi
pehlevi változata.'^
mi eljárásunk szerint mindenek eltt azzal
kútfk rovásírásnak '
találták,
Déchiffrement des inscriptions de iOrkhon
Royale des Sciences et des Lettrcs de Danemaik
Zsigmond ^
:
Esemény az füzet
hogy az ó-török
28.5—299.
1,
hclyreigazitásával
W. Bartiiold: Die Historischc Bedeutung W. Kadloír Die Inschriften des Tonjukuk. :
I.
Licferung. Szentpétervár, 1894.
189.5ben jelent meg.
der
alttürkischcn
Fr. IIirtu
:
—
1.
—
rAi-adémic
1.)
A
teljes
Neue Folge. Nebst
Inschriften.
di-
Kopeiihásra, 1S94. (IsiiuMtcttc Simonyi
uralaltdji nyelvészet terén. Nyolvtiidoiiiányi Közlemények, 1894.
hibáinak
írást a VI. századi
de l'Iénisaéi. Noticc prcliininairc. Extr;iit du Bulletin
cl
poiu- l'année 1903.
Die alttürkischcn Imchriften dcr Mongoléi.
els
kodott
kell számolni,
valamint a megfejtett feliratok szövegének irástörténeti és nyelv-
Szentitétervir,
Nachworlc zur Inschriften des
1.
kötet az elhamar-
einer .\bhandlimir von
1897.
—
Tonjukuk.
Zweite
Die aUltirkischcn Inschriften und die arabischcn Quellén. Szentpétervár, 1899. ' Inscriptions de V Orkhon. (Mémoires de la Société Finno-Ougrieniie. V. kötet. Helsingfors, 189G.) * Donner Inscriptions cn caractires de l'Iénüsei. Systéme d'écriture. Langue. (Inscr. de l'Orklion. X.XXIX. :
'
Svr
l'origine de Valphabet tiirc
1896. (tehát egvidejiileg
Thomsen
du Nord de
kötetével.)
l'Asie.
(.lournal
de
la
Soeiété
FinnoOnirrieiine.
l'olge.
W. Barthoi.h
XIV
1
1.
;
1892.)
lIelsini;fors.
-
A MAGYAR ROVÁSÍRÁS EB A KOZEPTEXGERMELLEKT ÍRÁSRENDSZER KAPCSOLATA
történeti adalékai is (a bicik, biti, bitig, bitikci, bicék, bicak stb.) egj'értelmüleg
betk
kiegészítlég a
formái és már
némUeg megzavart
153
Ha ezt st esetleg még a
annak
vallották.
orientáltsága a sorvezetés iránya,
rovásmásolás fölismerlietö jeleiis az ó-törökség rovásírása mellett tanúskodnak: akkor a kutatás ezután
már
csalds olyan forrásokat vehet tekintetbe, a melyekben a rováson élö írásrendszer
si
ki
Az epigraphiai emlékek korában él rovásírás
állapotából.
hatatlan ismertet jele a rovásmásolásból
egyszeren csak
ered bustrophedon
lévén,
ábrán
sírk
feliratát,
a melynek
Megemlítjük továbbá,
látható.'
9.10.11.12.13.
S.
mi
arra utalunk, hogy ez az epigraphiai jelenség az ó-török
feliratok közt szintén megtalálható. Például felhozzuk a Jenisszei talált atsiiraí
még nem bontakozott
csal-
vidékén
egy része a mellékelt 51. hogj-
sz.
ugjanilyen bustrophedon
elemek tahUhatók még Mongolországban a Vll. század második felébl származó kenitsík-vídékí sziklafeliratokon, az as'cheteí emlékkövön. DélSzibériában pedig az egyik uíbati emléken és a tsakulí
A
Jenisszei vidékén
dulása
is
begrei
felfedezett
k
oldalain
feliraton.
6. sz.
még
a sorok for-
látható.
Az ó-török rovás-másolás minden egjéb esetben egyoldalú kezdést hozott
haladnak
A
létre.
és
sorok az
következnek
jobbra
balról
emlékkövek oldalain felülrl
E
egymásután.
sorlefelé
másolási
rend bemutatása czéljából 52. számú ábránkon közöljük Kül-Tegin 732-íki
emlékkövének egy hogy a
kre
nak
kellett
l)e
Kül-Tegin
—
Az
részletét.
hatalmas feliratok készítésénél
ilyen
Sokkal valószínbbnek
rovás-másolásra gondolni.
bajos volna
már írástudók
ilyenkor
A
vésnie.
tényleg elárulja,
fölirat
unoka-öccse. .Jollyg-Tegin
—
tetszik,
rajzolták fel azt. amit a kf^iragó-
volt.
hogy ez az írástudó
„Ennyi
írást
fogalmazván
mondja szószerint én, .Jollyg-Tegin. Kül-Tegin rokona írtam le. lapjára ezen irásHúsz napig idzvén, én. Jollyg-Tegin. irtani le e .
k
jegj'eket."
.a követ Az emlékk másik sarkán pedig ez olvasható: .. írtam tele". Két év múlva meghalt Bilge-Khán is, kinek a kínai császár hozzájárulásával a következ 735-ík esztendben emeltek hatalmas emlékkövet. Ezen emlékre szintén Jollyg Tegín irta Ezért a felírat végén megemlíti, hogy „a fel a terjedelmes szöveget. kínai császártól munkásokat hozattam (a kik megcsinálták) és az én velük a követ megfaragtattam, kívül és szavaimat nem rontották el .
én,
Jollyg-Tegin
.
belül díszítésekkel elláttattam
.
.
.
.
.
Ezt az emlékkövet én állítottam
fel
.
.
.
51.*Ó-török bustrophedon.
52. Felirat-töredék
732-iki
én láttam
el
írással".
Az
eg}-ik sarkára
pedig azt vésette
hogy az
fel,
Kül-Tegm
emlékkövérl.
irás és a díszítési
munkálatok
egy hónapját és négy napját vették igénybe. '
Radlofp
:
AlUis,
LXXIX.
sz.
tábla.
—
Szövegét
1.
Sebestyén
:
Rovás
és rovásírás, 180.
1.
(Ethnographia, 1904.
307. lap.) «
Inscriptions
LXXXV. 2-4. Sebestyca:
és
de
Vlénisséi, XVII. és
LXXXM.
XXIV.
tábla.
—
Radloff
:
i.
m.
LXXIX.
1.,
LXXX.
1.,
LXXXIV.
3.
A Magyar Rovásírás
Hiteles Emlékei.
20
6.,
—
n
MAOYAR rovásírás HITELES EMLÉKEI
A
lÖ-l;
A
pompás Írástörténet! aflalékai igen. világosan beszélnek arról, hogy a felkfaragók is felvéshették. Beszélnek a fejedelmi Írástudó egész hónapot kitölt fáradozásáról s nyilván igazolják, hogy neki rovásra már aligha lehetett szüksége. St az ilyen hatalmas e.ndékek szövege azt is meg tudj'a érttetni velünk, hogy a hosszú sorok a rováskezelt felirat-készités e
akár idegennyelvü
iratot
a másolás alkalmával több rovás-lap egy
sorrá
felmásolására
való
rákényszeríthették.
is
így aztán
nemcsak a héberek, de primitivebb mveltség népek is rájöhettek, hogy a biistrophedont a rovás visszaforgatásával hogyan lehet elkerülni és egyoldalú sorkezdéssé átváltoztatni. Az ó-törük feliratok függleges sorvezetését sem szükséges a kínai írás és az újabb ujgur írás sorvezetésével viszonyba hozni. Hiszen a runás köveken és a régi klasszikus feliratokon szintén el-
Az egymástól független epigraphiai jelenségek találkozásának
fordul.
oszlopok hosszú
lapjainak
kezdetben
feliratait
titka
abban
hogy az
rejlik,
mindig a rovás szolgailag másolt hosszú oldalaihoz
alkalmazkodva kívánták elhelyezni. Mivel a rovást a leolvasás alkalmával mindig vízszintesen ták, arra egyetlen példa sincs,
hogy a
kövek függleges soraiban az oldalukon fekv
feliratos
tartots
nehe-
betket lábra állították volna, vagyis a kínai és ujgur irás módjára egymás lába alatt helyezték volna el. Ez az oka, hogy a phöniciai Írásrendszerhez tartozó keleti írásokban a jobbról I)alra irányuló sorvezetés alakult ki. Ugyanez a sorvezetés található meg az ó-török írás ama papírra zen olvasható
és könyvbe írott emlékein
Mieltt az ó-török rendszerében gyökeres rajta
is,
a melyeket Stein Aurél hazánkfia újabban Kelet-Turkesztánban felfedezett.'
változások
vannak, a változásoknak
rováson
élt.
A
folyamán a technikai fejldés e horizontjáig
írás a VIII. század
akkor
legrégibb VII. századi
midn
végbemenni.
kellett
eljutott volna,
eredményei a bustrophedonokon
Mivel e változások
történtek.
is
még egészen
Írásrendszer
az
ez
már a mássalhangzók ketts rendjével és jobl)ra Az ó-török rovásírás tehát jóval korábban
feliratokon
forduló, vagyis visszafordított jegyeível is találkozhatunk.
—.-TK—nc—
—
_,
került olvan
^
tP M-tflU ^W^fmn^W^VM^ ITT—™:
.„ >3.
7r^
A ,
i;^
,,
.
.,
,
betit a
i -iiInaiiyszentmiklosi kincs egyik felirata.•
1
1-
,•
^
o
toll
és festék
törvényszer
a rovás
meg
az ó-török
következményei
rovásírás
befolyásnál, a mel}' a nehézkes
A
eredményezett.
alól.
.Mivel
rovásirástól
megváló
korábbínak
mi
is
ujgur szomszédoknál egészen
arauJlelet
rovásírásos
felirataiban
Jenisszei-vidéki felíratok betsorával rokon, de jegyei
legrégibb
'
felszabadította
tartjuk új
annál a
írásrendszert
azzal az ó-török betsorral lehet igazolnunk, a melyet
kialakulás lassú folyamatát
Dr. Mészáros Gyula a nagyszcntmíklósi
és ecset, a tinta
már
bvülés merev vonalvezetése még nem zavarta
a
arameus befolyást
sejthet
jellegét, a
keleti irásrend-
szer befolyása alá, a meh.iek
felfedezett.^
E betsor
a
egynek kivételével még mind balra
is a már megzavart Jenisszei-vidéki jegyeknél. Minden egyéb emlék hiányában az ó-török irás eredetének megállapításánál a betsor legrégibb elemeinek felismerésére vagyunk utalva. Thomsen nyomán elindulva, mindenek eltt azt a phöniciai eredet arameus forrást kellene megtalálnunk, a melybl a közép-ázsiai türk és ujgur iK'pek rovásírásukat meríthették. Ma azonban olyan arameus irás-eiiilékeket még nem ismerünk, a melyekrl be
fordulriak. tehát régebbiek
lehetne bizonyítanunk, hogy megrögzítésük eltt éppen úgy rováson
Ha
emlékek.
pedig a phöniciai
felé irányuló déli és a
vagy még ennél
is
éltek,
mint a legrégibb ó-török
rovásírásnak olyan keleti elterjedésére gondolunk, a
Görögország
mélyebb ókori
felé
irányuló
nyugati
volt,
történeti távlat tárul fel elttünk, a
ázsiai tulajdonosait történeti alapon elhelyezni
nem
Ezért
lehet.
min
az Arábia
akkor fél, hogy olyan félezeréves,
melyben az ó-török
irás
közép-
fontosak a kési arameus befolyás
már Thomsen és Donner is felhívták a kutatók azt, hogy a görög mívelödés körében a rovásírás még élt, mikor a közép-ázsiai törökség Európában megjelent (st a kis-ázsiai nyomok szerint még tovább is élt): mi már eleve is valószíiibl)nek tartottuk azt, hogy az ó törökség nem keletrl hozta nyugatra, hanem nyugatról vitte keletre irástiidományát. Nagyon ovatosau táji-kozódva.
ismérvei
mellett
Mivel
figyelmét.
még
azt
E
is
meg
azok a görög nyomok, a melyekre
a
rúna
eredete
kialakulása
és
tudjuk mondani, hogyan.
tájékozódáshoz immár szigorúan hozzátartozik, hogy
'
li'onivárofok Ásíiia ftivaiagjaibnn.
mészetliKloinányi Társulat. Budapest,
'
\v. 4
Az
191."?.
elzleg
a rovásírás
magyar endékcinek
megismerkedjünk.
irástörléneti elhelyezkedésével szintén
''
igazolta
angol cnMlfti
288.,
ábrán látható, hogy az Írástudó a
434
.
nyoiiiiin
444., 44(>.
feliratot trébelö
1.
átdolgozta
Halász
ós a 124. kép
3.
(Jyui.a.
ötvösnek elzetesen minden
nagyszentmiklóú kincs rováaos feliratainak megfejtése. Kthnograpliia,
Kiailja a Kir. M.
sz.
l!)!.").
1.
1.
betilt l'elkarezolt.
Ter-
MAGYAR ROVÁSÍRÁS ÉS
A
A
155
KÖZÉPTENfiERjrELLÉKl IRÁSEENDSZRR KAPrsOLATA
w.
A Midn
magyar
rovásírás helye az egyetemes írástörténetben.
Arpádkori. Mátváskori krónikásaink és XVI. századi enilékiróink tisztába hozott följegv-
három középkori, két XVI. századi és három XVII. századi hiteles rovásirásos emlékünk számára ez a M. Tud. Akadémia fémjelzésével is ellátott kiadvány most helyet kér a magyar epigraphiában és a magyar szellemi élet legrégibb történetében, irástürténeti szempontból nem maradhatunk adósak a megmérhetlen érték nemzeti kincsek nemzetközi vonatkozásainak és egyetemes irástörténeti értékének tudományos megállapításával sem. Ez az úttör munka terhes, de a magyar
zései számára, továbbá
megaczélozhatja
vállalkozó
a tudattal, hogy a mvelt emberiség Írástörténete számára melyeknek értéke nemzeti szempontból így hatványozott arányok-
erit azzal
siker esetén olyan adatokat szállít, a
ban növekedik.
A
jelzett irástörténeti tájékoztatás sikerét azzal biztosítottuk,
a magyar rovásírás rendszerét,
uttina
kutattuk és a fejldés sorrendjében
melyeknek okvetlenül rováson
lév
kapcsolatban
hogy elbb tüzetesen megismertük
pedig a rendszer ismérveivel az egyetemes
el is
írástörténetben fel-
helyeztük azokat az ókori és középkori írásrendszereket, a
kellett létrejönni, kialakulni és a
három ó-világrésznek egymással
népeinél elterjedni. Mivel ezt a biztos módszert eddig egy tudományos
alkalmazta, a magyar
nemzetközi
rovásírás
elhelyezkedésénél
elször
is
azt
kell
kultur-
kut-^itó
sem
megállapítanunk,
magyar tulajdon az, a mely három világrész közöseredet Ez a magyar tulajdon továbbá az, mely a Kr. e. évezred legelején, vagy talán még régebben kialakult rovásírás törvénij szerségeit már avatag állapotban ugyan, de még mindig felismerhetöleg sértetlenül fenntartotta. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy a rovásírás három ezeréves nemzetközi történetében a magyar adatokon kívül csak a rúnák germán tulaj-
hogj' a rovásírás nemzetközi történetében a
írásrendszerei közt a rováson legtovább megmaradt.
donosainál
maradtak
meg
olyan
De
adatok, a
irástörténeti
még elhelyezkedésük törvényszerségét még következtetni.
a hagyonuiny
itt
annjara
is
melyekbl a nina
téveteg,
rovásírás-voltára
hogy az adatok értékét és
lehetett
történeti
sem tudták helye-
a legéleselmúbb német, dáu és svéd kutatók
sen megállapítani. Nekünk a rovásírást felfedezni, a legrégibb epigraphiai emlékekbl terhes tudouiá-
nyos mvelettel rekonstruálni nem
tudott
kellett,
mert mi a rovásírást készen kaptuk és
— tegyük hozzá —
magyar rovásírás még a XVII. századig, tehát elmúlásáig seui olyan epigraphiai alkalmazást kitermelni, a melynek folyton alakuló betsora és sorvezetése a
ez a csak 1221
ótíi
nj-ilváu tartott
mi tudonuinyos eligazodásunkat
Ez a maga nemében \Tlágával
is
is
megnehezíthette, vagy végleg megakadályozhatta volna.
páratlan irástörténeti állapot nálunk
kiegészíthet lévén, csak utiina
kellett
szerségnek, hogy a rovásfa és rovókés kezelése
még a számrovások
nyúlnunk annak a jobl)ról
balra
fizikai
rendkívül gazdag
alapon nyugvó törvény-
írányodó jegyeket és sorvezetést, a
rovásfa forgatása és a forgatás közben rótt szöveg pontos másolata pedig bustrophedonokat eredmé-
megelzleg a Bredsdorft'— Kirchhoff-féle törvények csak a rúnák és egyéb rovott jegyek merev formáit tudták meghatározni. A uuigyar anyag értelmezésébl pedig kiderült, hogy ez a törvényszerség csak akkor vonatkozhatik kizáróan rovott jegyekre, ha a rováson való termelést balra
nyez. Ezt
igazodó betsor, balra írányodó sorvezetés és a bustropliedon
A magyar
is
igazolja.
rovásírás rendszerének és a rováson szerepelt összes írásrendszereknek megismerése
rendelkezésünkre
után most már a rokoni kapcsolatot kell
a
E
kell
pontnál elször
is
azzal a .jelenséggel
számobuink,
álló
adatok alapján
megállapítanunk.
hogy a magyar rovásírást a krónikások,
emlékírók és az összes eddig ismert hiteles emlékek bizonysága szerint csakis az erdélyi székelyek Az kétségtelen, hogy a török eredet és rovott jegyet jelent bet a XV. századi kódexek korában
ismerték.
már közmagj-ar szó
volt.
Ezzel azonban semmit sem bizonyítunk, mert hiszen
hogj' a honfoglalás idején, tehát félezer évvel
korábban, a magyarságnak
azt
volt-e
kellene
tudnunk,
éppen úgy rovott
mint a hogy volt a székelynek. Lehet, hogy volt; de a nyugati miveldés forgatagában lev magyarság hamarább megvált tle, mint az erdélyi hegyek völgyeiben elkülönítve él székelység. E föltevés elöl azért nem lehet kitérnünk, mert az erdélyi székelység csak a honfoglalás utáni els századokban telepedett át Erdélybe. Ha tehát külön írásrendszere volt, a magyarságot, vagy legaláljb a szomszédait könnyen megtainthatta rá. E nélkül a kölcsönszó elterjedését elképzelni nagyon nehéz. beti'i-,]e.
20*
lG
MAGYAR R0VÁ8IRÁ8 HITRLRS
A
EMI-KKRI
Mi azonban beérjük ejíyelöre azzal, hofjy a bet neve a székelység birtokában rokonának csalhatatlannl a törökség rovásirását jelöli meg.
magyarrá
rovás-
lett
írás legközelebbi
E nyomon
nekünk most már nemcsak a kölcsönszó
elindulva,
székelység tulajdonában csakugyan
jelölt s a
meglev
hanem a
forrását,
rovásírás forrását
meg
is
vele
kell találnunk.
megEzért
mindenek eltt azzal az eshetséggel, hogy a székelység a török rovásírás ismeretét
kell számoliuink
keletrl hozta magával. Mieltt e kérdéssel foglalkoztam volna, egyéb tudományos kutatásaim folyamán
—
hogy a székelység mely Erdélyben a magj-ar és szász mellett külön azonos azzal a kozár eredet kaharsággcd, mely Konstantinus Porphyrouenitus közeikorú
arra az eredményre jutottam,
nemzet
—
volt
feljegyzése szerint a magyarsághoz csatlakozott,
Egy részük
annak nyolczadik törzse
lett
A magyar honfoglalás mondái szerint a székelyek sei Attila
a honfoglalásban.
ment Csabával
keletre
s
s
vele
együtt résztvett
népének maradványai voltak.
ezeknek utódai a honfoglalás eltt csatlakoztak az Attila örökét a hun-utódok romlása után Pannoniában (a mai Dunántúlon)
Más részük
visszafoglaló magyarsághoz.
Csigla-mezre menekült és szintén csatlakozott a honfoglalókhoz. Mivel a csigla török szó s bekerített a Conversio Bagoarioruni hiteles adatai szerint pedig a Dunántúl 871-ben két
lakóföldet jelent,
mezn még
bekerített
ilyen
magyaráztuk meg, hogy a
A kett
avar népmaradvány
összetévesztését a .határrf" jelent
beolvadása, vagy
—
sülése idézte el.
Ez
lakott
:
mi a székelyek
keleti volt a kabaroké, a nyugati
a mi valószínbb teszi
érthetvé
—
azt,
közös
székely
ketts csatlakozását úgy
vagy dunántúli pedig
név
a nyugati
s
a vezérkori nyugati nagy
avaroké.
az
volt
gyors
avar-székelység
háborúkban
történt
megsemmi-
hogy az erdélyi kabar-eredet székelység a közös név révén
örökösévé lehetett a hun-avar hagyományoknak. Az erdélyi székelység elniagyarosodása teszi érthetvé
hogy e külön erdélyi nemzetség nyelvében minden magyar nyelvjárási árnyalat megnyom szerint azok. a kik a magyar nyelvterület északi és keleti felén magyarosodtak el, a Szamos-völgyön át vándoroltak át Erdélybe azok pedig, a kik délen és nyugaton továbbá azt
is,
E
található.
nyelvtörténeti
;
magyarosodtak
el,
a Marosvölgyön át vitték magukkal elavult magyarországi nyelvsajátságaikat.'
Most már az a kérdés, hogy a régi nyugati törökséghez tartozó kozár-kabarságnak csakugyan
módjában
volt-e a bii'tokában talált rovásírást az Azovi-tenger és
seinek öröksége gyanánt
régi
Don-folyam vidékén elsajátítani, vagy Kozár és kabar irástörténeti adatokkal nem rendelkezünk, NadIm, más néven Mühammad b. Isháq al Varraq al Bagdadi arab
birtokolni ?
de hivatkozhatunk Ibn Abu Ja'qub an író
987
táján készült följegyzéseire, a melyekben a kozároktól délre lakó kaukázusvidéki töröknyelv
ruszokról ez olvasható:
,
Szavahihet ember beszélte nekem, hogy a Kaukázus hegység királyainak s ez alkalommal azt jegyzé meg, hogy ezeknek olyan inisa
egyike a ruszok királyához küldte öt van, a melyet fára szokás róni.
E
adott.
Nyomban el
is
vett
—
fadarabra írásjegyek voltak róva, melyek
egy fehér fadarabkát,
nem tudom
—
a
melyet
aztjin
nekem
vagy önálló betket
szavakat,
Más alkalommal a zsidózó kozárokról azt írja, hogy héberül írnak, de a lurkók fejehozzáteszi, hogy „ha az alsóbbrend fejedelmek valamelyikéhez irvÁ akart, elhivatta vezirjét és megparancsolta neki. hogy egy nyilat hasítson ketté. A vezér aztán rovásjegyeket metszett bele, melyeket a turkok elkeli ismertek s kimagyarázták azoknak értelmét, a melyet a ffejedelem (kifejezni) akart s a kihez intézve volt, megértette s azt állította, hogy a kis felirat sokféle jelentés lehetett. De ezt csak fegyverszünet, békekötés, valamint háborús idkben cselekszik. megjegjezte még, hogy ezeket a telerótt nyilakat jól megrzik s ennek következtében az egyezséget ábrázoltak-e."''
delmérl nyomban
megtartják.
E arra
De
Isten tudja jobban."*
fogyatékos megtigyelésen nyugvó
nézve,
följegyzések
hogy a mi Azovi- és Don-vidéki
keleti
nekünk igen értékes
shazánk
szomszédos
biztosítékot
török-fajta
még kivándorlásunk s a kabarok csatlakozása utáni évszázadban gondolom, hogy akadna ma még Európában palaoograi)hus vagy opigraphus, a rovásírás
is
ki
divatban
nyújtanak népeinél
a
Nem
volt.
az eddigi irástörténeti
megállapítások alapján egykori szomszédaink és kozár szövetségeseink teher fadarabkáival és nyilaival
kapcsolatban phöniciai eredet betket emlegetni merne. Pedig a szakembereknek ezután már azzal a '
Sebestvén
(Néprajzi
A
füzetek,
:
A magyar IV. sz.)
regösök. 1903. 15G. '
Ch.
M.
1.;
Fraelin
:
U.
honfoglalás mondái.
1897; a.
:
U.
Rovás
a.
:
Az
Wiener
köt.
Budapest, 1904. 52.
és rovásírás,
2(i9.
1.
Zeif.schrift
fiir
die
III.
1, ;
U.
a.
:
/l
székelyek neve és
(U. o. VIII. sz.) 1899.
(Etlmoífraphia, 1906. 265.
Ibn-abi-.Iakiib-el-Nedim's Narhricht von
hnpérial des Sciences de Saint Pétersbourg. 18;i6 •'
\.
avar-székely kapcsolat emlékei.
még
eredete.
V. ö. Skbkstyén:
1.)
der Schrift der Russen.
(Mémoires de
lAradéniie
.11."?.
Knnde des Morgenlandes,
189H. XII. 1G9.
1.
(Ismerteti az Klliniiirraphia, 1905. 119.
1.)
MAGYAR ROVÁSÍRÁS ÉS A KÖZKPTF.NGERMKI.LÉKI ÍRÁSRENDSZER KAPCSOLATA
A
hihetetlenebbül hangzó jelen-
séggel
meg
is
kell barátkoz-
hogy a biistrophedonos
niok.
magyar rovásírás még a XVII. században
rendelkezett
is
olyan emlékekkel, a melyek-
nek Írásrendszere szintén az Azovi- és Kaukázus -vidéki nyugati
törökség
birtokából
került az erdélyi határhegyek
közé.
A
törökségnek e szerint
három
ponton
irástörténeti
merültek fel rovásirásos adalékai
a közép-ázsiai VII
:
—VIII.
századi feliratok gazdag vilászázadi nagy-
gában, a \\\.
országi
magyar-
tehát
szentmiklósi,
kincseken
avar-kori
és a X. századi Azovi-\'idéki
Az,
feljegyzésekben.
arab
hogy a nagyszentmiklósi
fel-
iratok a középázsiai feliratok
körébe tartoznak, már bcbizo nyosodott. Az is kétségtelen, hogy a székely rovásírás az
Azoví-vídékí turkok világából került
ki.
Csak
azt kell
még
megállapítani, hogj- a székely
ó-török
és
közt
írás
valami rokonsági
A
mint Strahlknberq köte-
tével a
még
zép-ázsiai
els
van-e
kapcsolat.
megfejtetlen köfeliratok
ó-török
irásmutatványa
lomba
került, a
forga-
föntebb
is-
mertetett maros vásárhely i kézírat
már
névtelené
ázsiai
utalt
az
jegyek és csikszent-
miklósi jegyek formai találko-
zására és szóközi pontozásá-
nak azonosságára.
Ettl függetlenül Nagy Géza, Thomben megfejtése eltt, szintén szóvátette,
hogy a görög
eredetüekuek tetsz székely
jegyek
feltnen
hasonlíta-
nak az Orkhon- és Jenisszeimenti
feliratok
jegyeihez.
Mikor pedig az ó-török jeg\'ek hangértékét megismerte, egy rendszeres
tanulmányában
megállapította,
hogy
a
ha-
Hangérték
157
:
158
MAOYAFÍ,
A
rovásírás H1TELB8 EMI.ÉKKI
jegj'ek legtöbbjének még a jelentése is meglep mcklon egyezik.' Ha mi e téren pontosabb eredményeket érhettünk el, annak kell tulajdonítani, hogy kitn eldünk eligazodását a kritikátlanul forgalomba hozott betsorok hibás jegyei nagyon megnehezítették. Összehasonlító munkálataink végleges eredménye a mellékelt 54. sz. ábra táblázatos kimutatásán
sonló
van feltüntetve. Benne a székely és az ó-török irás már külön török csoportban szerepel. Ennek igazolására ismételten utalnunk kell arra, hogy a magyar palatalizált mássalhangz()k közül háromnak (gy,
kési jegye
ny, ty) olyan lett
van, a mely a
az «,
sz jegyét s a
s,
kettzés útján
magyar hangtanhoz való alkalmazkodás idején, tehát utólag rokonsági kapcsolat igazolására nemcsak az azonos jegyeket,
A
felismerhet módon megszerkesztve.
a törökben rendszerint lágyítva és fordítva sze-
létrejött ly és
repl g jegyet hozhatjuk fel, hanem azokat is, a melj'ek ugyanazoJcból az elemekbl vannak vagy megkülönböztet járulékokkal vannak ellátva. Ilyenek az a. melynek két rö\id vonalát a szöglet kipattogjon d, j
k-k,
(i),
l,
—
r és az
az ó-török irás és a rúna
A
ö.
K-hoz hasonló
is,
elkülönítve rótta
csikszentmiklósi
értjük,
ó'-t
az ó-török irás a függélyes szár végén ügyetlenebbül alkalmazza
vagy ilyen a
;
nek, hogy rosszul vannak orientálva. Magyar változatai közt az áthúzott nyakú útján jött létre, az áthúzást körrel helyettesít
a bolognai
s
enilékl)en
nehogy
ez (török
b,
cs),
melynek két rövid vonalát
de egyébként
;
összetéve,
—
még abban
X
is
egyez-
már megkettztetés
legrégibbnek
tetsz
változat
pedig csak kési csökevény.
hogy a nmgyar rovásírás rendszere az magánhangzók ugratásában is egyezik, akkor már azt a kérdést is megérintettük, hogy ez a két irás nem azokból a phöniciai eredet keled Írásrendszerekbl bontakozott-e ki, a melyek éppen az ugratásban térnek el a szintén phöniciai eredet, de a beszéd minden hangját pontosan tolmá-
Ha
e formai és jelentésbeli egyezésekhez hozzáadjuk,
még
ó-törökével
a
csoló görög és egyéb középtengermelléki nyugati írásrendszerektl?
Nyomban hangsúlyozzuk
tehát,
hogy
a jelzett nagyjelentség sajátossággal szemben a magyar és az ó-török rovásírásnak é])pen magánhangzói azok, a melyek legfeltnbb módon magukon viselik a phöniciai-görög eredet félreismerhetlen bélyegét. a jegye színtisztán megrizte a középtengermelléki a jegyek legrégibb formáját. jegye pedig egyenesen megjelöli, hogy a felezdés útján keletkezett görög jegy volt a forrása. csakhogy itt az n jegy hasonlósága miatt szögletesre rótták. Kétségtelenül ez volt az ó-töröké is
A magyar betsor Az
;
A magyar
végeit megkülönböztet vonalkákkal (a rováson betsor a középtengermelléki e jegyet az ae jegyek egyesítése A magyar betsorban megmaradt, de a ^j jegy hasonlósága miatt
viszont ugyané találkozás miatt a szár
szúrásokkal)
látta
Az
el.
ó-török
következtében mellzni tudta.
befoglaló szárait görbére rótták, két járulék vonalát pedig
A mi
ékelték.
a
rovó könnyebbségére
ö jegyünk eredetét az ó-török ö-ü egyesített jegy igazolja.
ezért a köcsönzésben csakis az
ü
Az
szerepeliietett.
A
görbe szárba
a
görögben ö jegy
átvételnél azonban az Y-jegy
nincs,
egyenes szárának
v-forma járulékát az ó-törökök nem a szár folytatásául, hanem fels végén oldalt rótták. E kényszer az l és cs jegyek hasonlóságában leli nuigyarázatát. A magyar ü csaknem azonos a török jeggyel; az ö pedig csak annyiban tér szár folytatásának van róva,
hogy a v-forma járulék nem az egyenes szár fels végére, vagy a oldalára. E betnél egyél)ként még azt is meg kell jegyez-
el,
hanem az
nünk, hogy azért van rosszul orientálva, vagyis a rovásírás sorvezetésében visszafelé fordítva, mert ha a járulék balról került volna, akkor összetéveszthet lett volna a görög k és az arameus eredet török r jegyével. lett
A görög eredet
i
nálunk megkülönböztet járulékot kapott, mert különben azonos
volna az ó-török és magyar sz jegy egyenes vonalával.
e közös
i-sz
jegyeknek
emlékeken ugyanis a jegj-ek
is
(pl.
Hozzá
még a megtéveszt ketts hangértéke
a 43.
sz.
ábrán) az
i
is
kell
tennünk
még
görög eredet.
A
azt
is,
régi
hogy görög
és sz jegyek hangértéke egészen össz(>keveredett s azért
váltakozva szerepelnek.
Miután a szóbanforgó betsorok magánhangzói görög enídeteknek bizonyultak, a legrégibb mássalhangzók forrását sem szabad máshol keresnünk. Ha ugyanis az ó-török és magyar írásrendszer, már keletkezésekor magánhangzó-ugrató lett volna s csak késbb tért volna át a magánhangzók következetes jelzésére, akkor még föltehet volna, hogy egy phöniciai eredet keleti rovásírás zói
nyugaton,
a
középtengermelléki
phonetikus
számára utólag görög eredet írásjegyeket
írásról
'
van szó, a mely
végleges
A székely irás eredete
elmúlásáig
Ktlinoijrapliia,
írásrendszernek
vett kölcsön.
De
a
magániuuigzó-ugrató
1895. 2G9.
1.
befolyása
mi esetünkben nuiradt.
A
k('t
alatt,
nmgánhang-
két olyan irás
rovás-
magánhang-
A
MAGYAR ROVÁSÍRÁS ÉS A KÖZÉPTENGERME! LÉKI ÍRÁSRENDSZER KAPCSOLATA
zóinak görög eredet írásjelei tehát csakis azt bizonj-íthatják.
magánhangzó-ugrató.
nem volt hanem els,
eredetileg
irás
Ezzel aztán az ó-török és magyar rovásírásnak nemcsak
meg van
eredeti rendszere is
hogy a két
1Ö9
eredete,
állapítva.
Az így meghatározható phöniciai-görög forrás kézzelfogliató bizonyítékai természetesen a mássalhangzók jegyei közt is megtalálhatók. A magj^ar betsornak e tekintetben legrendkívülibb jelensége az
m
zott.
jegy
A
volt.
phöniciai-görög jegy egj'enes szára mellett eredetileg négy apró vonalka
Mivel így a rovás élére kerül apró
m
rovátkákat a lepattogzástól már a felrovás
négy apró vonalát nem a rovás
hullám-
alkalmával
is
hanem a jegy keresztben metszett egyenes szára mellé rótták. Éppen úgy, mint a hog}- az ókori himjári betsor m jegj'énél is történt. Az m jegye így tökéletesen azonossá lett a görög forrás b jegyével. Ez az oka, hogy az ó-török és magyar betsorban a b számára új jeg}et kellett alkalmazni. Valóban alkalmaztak a mi nagj'on fontos is. És a görög betsorból átvett, de a rovás számsorából már elbb is jól ismert új X-forma X'jcjíy üz ó-török és magyar betsorban csaknem azonos. A közös n jegj' félkörérl már fentebb megemlítettük, hogy miatta a görög eredet o jegynek kellett némileg megváltozni. Az ó-török betsor egyik w-jéii még nyoma van annak, hogy a görög jegy nehogj' az ö-ü jegyével nehezen lehetett megó\Tii. a magj'ar
—
jegj'ének
élére,
—
—
összetéveszthet legyen
—
a szár másik oldalán
alul,
fels járulékának megcsonkításával
leteztek a jegy
melyet a görbítéssel az
i-sz
jegyektl
íg}-
si fogalomjegygyei
Ejsér-
maradt meg végre a szár egyenes vonala,
A
megkülönböztetni.
kellett
jegyével, vagjas a kéz öt ujját jelent
is.
v-forma járulékot.
szintén kapott egy
közös
s,
azonos, szinten
mely a számrovás a
teljes
A.
V
phöniciai-görög
jegy felének mellzésével, vagy peflig a már megcsonkított görög változat harmadik szárának elhagj'á/ csaknem azonos változataival könnyen összemegkülönböztet járulékokat kapott. A görög k részeinek jegyek kialakulása miatt változott meg. A magyar betsor egyik k
sával jött létre. Mivel így a szintén átvett görög 7 és
téveszthet
lett
volna, ez a két utóbbi jegy
eredeti elhelyezése az ö és
íV
megkettzése, a másik pedig a szár és a járulék két részének ügyes elhelyezése útján jött létre. A szár v-forma járulekát az ó-török írásrendszerben háromféleképpen is elhelyezték. Mivel az egyik változat a görög d háromszög jegyével lett azonos, a d az ó-török és magyar betsorban olyanforma új jegjet kapott, mint a mivel a görög h jegyét az m említett srégi magyar
jegj'e a v-forma járulék
jegye miatt már helyettesítették. Az ötletesség ezúttal kétféle irányban nyilatkozott meg. Az ó-török betsor az X jegyet megtette d-nek, a b X-ére |)edig rátette a megkülönböztet járulékot, vagy a szárakat meggörbítve és egymással szelelve, létrehoztív a mi h jegyünkkel azonos ó-török változatot. A magyar l)etúsor si forrása érintetlenül hagyta a 6 új jegyét s ug}anezt a jegj-et derékszögben róva az új d jegyet, melynek az a fontos irástörténeti szerepe is megvan, hogj- a magyar betsorl)ól szintén kiküszöbölt görög d egykori jelenlétérl tanúskodjék. Ugyanilyen szerepe van az ó-török betsor új b .jegyének, a mely viszont azt bizonyítja, hogy az m jegye eredetileg éppen úgy hasonlított a görög ?;-hez, mint a hogy a magyar betsoré még ma is hasonlít. Feltn görög kölcsön gyanánt máig megmaradt az a magyar f jegy, a melyre az ó-török és egj-ik szárára felállítva, létrehozta
nyelvnek szüksége nem
E megkülönböztet
A görög
volt.
betsorunkl)a megkettztetve az
hogy a eredet
ez,
s
A
es.
és sz
jegy körét egy
/
vonal
lett
szükség,
keletre \att kölcsön
kett négyfelé
szeli.
midn
z és zs jegyek szintén ebbe a csoportba tartoznak,
jegyekbl vannak
a magyarét
felezi,
az egyik ó-török j jegyet a mi palatiilizált ly jegyéül bekebeleztük. Végül meg kell még említenünk,
járulékra egyélikéiit csak akkor
mert
szemmelláthatólag
a görög
alakítva.
idvel újabb
kultúrbefolyás alá
került s
ennek következtében az
írás-
hogy az ó-török betsor i, j, p, r, t jeg}'ei már arameus forrásból valók, az egyik n és a ^ jegy kialakulásán pedig ugyancsak arameus-befolyás nyomai észlelhetk. Ezek közül a magyar betsorban csak a j, n és r változatai szerepelnek. Mivel a görög a és r jegyek egymáshoz nagj'on hasonKtanak, az arameus r behelyettesítése csakugjan gyökeresen
rendszer
is
indokolt.
Midn
átalakult.
ez a helyettesítés
szorult változásra.
Hogy mégis
nunk. Ezért utaltunk föntebb tehát
nem a kési arameus a
A betsorok csak tások
megtörtént, a görög
elváltozott
arra,
korszakaÜM.!
formát
iiogy az
a-e
eredet ó-török a-e
jegj'
formája már
nem
formáját, a könnyen kipattogzó szöglet miatt,
eme változások
nipgállapítaui.
jegj-
találunk, azt e jegy régiségének kell tulajdoníta-
jegj- befolyása alatt változtatták
kialakulásában szerepl
akkor lehetne pontosan különféle
Megállapítható,
meg.
chronologiai rendjét és phonetikai értékét
ha a kölcsönzések, kölcsönhatások és gyökeres alakíértékesíthet epigraphiai emlékek maradtak volna
nvelvtörténetileg
A MAGVAR BOvAsiRÁS HITEIjEP EMLKKBI
160
A mi
ránk.
esetünkben az eligazodás azzal van megkönnyítve, hogy viszonylag
megrzött
és elég gondosan
kölcsönnel
van
dolgunk.
fontosabb alakulatok irástörténeti értékét elég tisztán
egyben
phöniciai-görög
eredet
is.
st
föl lehet ismerni.
is
:
Látjuk, hogy a legsibb elem
nyoma
felismerhet
a nagyszentmiklósi aranylelet betsorában
kési kölcsönzéssel követ
tájékozódva, a kölcsönzést
Mivel minden késbbi változás
ó-török Írásrendszerben van meg, de kisebb mértékben
rendszerben,
Óvatosan
a
legnagj-obb mértékben
török
eredet magyar
az
Írás-
minden koczkázat nélkül megállapít-
hogy a középtengermelléki kölcsönt a törökség nyugatról keletre Ázsiába vitte s ott ugyancsak phöniciai eredet sémi. különösen arameus hatás alatt magánhangzó-ugratóvá s részben szótag-irássá is átalakította. Midn belle a magyar Írásrendszerben megmaradt nyugati ó-török rovásírás kibontakozott, a keleti hatás még nem volt nagy s inkább csak a magánhangzók ugratására szorítkozott. A középázsiai ó-törökség birtokában maradt rész kialakulásának már jóval késbbi állapotát jelzi a nagj'szentmiklósi kincs, melynek balra forduló betsora még a háborítlanul fejldött rovásírásról tanúsható,
kodik.
A
fejldés legkésbbi nyoma az epigraphiai úton nagyszeren érvényesített középázsiai ó-török
írásrendszerben állapítható meg. Mert ennek szótag-jegyei, mássalhangzóínak ketts rendje, összevissza-
magánhangzóinak ketts csoportosítása már akkor jött létre, midn tle a magyar írásnyugatra szakadt. Ez a korai kibontakozás az oka annak, hogy a magyar kézre került s a magyar hangtan követelményei szerint ki is egészített nyugati ó-török írásrendszerben több középtengermelléki régiség maradt meg, mint a középázsiai ó-török írásrendszerben. forgatása
s
rendszer török eredetije
Ha
e jelenségek figyelembevételénél
nem feledkezünk meg
arról,
hogy az egymással viszonyba
hozott irástörténeti emlékeket idbelileg, földrajzilag és nyelvtörténetíleg rendkívüli közök cl,
választják
akkor sem merészebb összehasonKtó mveletekbe bocsátkoznunk, sem az emlékektl többet vár-
nunk nem szabad. Az, a mit a feledés és bizonytalanság ködébl kibontakozó magyar rovásírás most az egyetemes írástörténetnek nyújt, az epigraphia legnagyobb csodái közé tartozik. Mert nemcsak az ókori bustrophedonok eredetének több ezer éves titkát tárta tosítékát szolgáltatta
annak
is,
hog\'
fel,
hanem
csalhatatlan
tudományos
a bustrophedonok kígyózó írása mindenkor a fára rovott
si
bizírás-
megismerésével kapcsolatban derült ki, hogy a három világrész ebbl eredt minden ókori írásrendszere eredetileg rovásírás volt. Most derült ki továbbá az is. hogy a germánok és törökök si írásrendszereinek közös forrása még az a phöniciai eredet középtengermelléki rovásírás volt, a melybl a görög folyóirás és a világhódító latin írás kialakult. Bennünket tehát az a tudat tegyen boldoggá, hogy nemzetünk a mvelt emberiség legértékesebb ókori örökségének szintén részese volt s az ódon kinccsel az ókori nagy népek szellemében élni is tudott. Mivel rátermettségével ezt a fenséges régiséget minden kultúrnép közt legtovább megrizte, most — az magyar epigraphia megalapozásával kajjcsolatban módjában van, hogy a hála adóját a közös kincs eredetének megfejtésével és a belle részesed népek rendszer virágzásáról tanúskodik. Hiteles emlékeink phöniciai
sforrás
és
—
s
irástörténeti
viszonyának megállapításával rója
le.
NEV- ES TÁRGYMUTATÓ. Készítette Dr. Jakufaovich Emil.
Annos asszony napja róva
A, A. Abakán vidi^ki ó-türök felirat Ábrahám napja róva 52.
Apor Péter
Abyssiniai irás 84.
Apostoli
Ali basa 73.
„Attila
17. —
székelység
—
156.
betsora" 31.
fiai
— népe,
öröke
— pénze 17. — Idncsének
106.
codicum
Val. (Catalogiis
a
még
L.
—
58.
Rovás
:
Ethnographia
1.,
153.
1.)
hamisítvány
—
Adó-rovás, Arpádkori 23, 136.
Adman,
Attila
Rudimentájában 5. giesseni másolata 104. hamburgi másolata
136.
(ciiltellus)
Telegdi
180.
Au pasa.
„Atik"
szövege
hitvallás
1904. 307.
45.
br. 11, 61.
Sebe.styén
(L.
és rovásírás
—
Adalbert, (Albert) napja róva 40, 03.
Adókés
Afsaurai sírk.
45.
Antal napja róva 44. Apaiina (.\pollonia) napja róva
löl.
156.
nagy-
(a
Aprószentek napja róva 54.
szentmiklósí aranyleletnek) ó-török
manuscriptorum Bibliotheeae Academicae Giessensis. Francofurti ad
Arab feljegyzések
feliratai 16, 139, 154.
Moonum
Arab
J.
1840.) 94, 95.
püspök
Akadémia, M.
Tud. 21, 26, 28.
könyvtára 14, tályától
nyelv
154.
6.
betk
—
17,
—
115.
I.
—
osz-
véleményadásra kiküldött
bizottság elé
terjesztett jelentés
„A
él-e
rovásírás
a
;
magyar nép
—
16.
Múzeum
(U. a. tekintettel
zeum. 1854.
65.
I.)
—
kiküldött
nak els
darabja.
ítélete
a
Somogyi
111., 201.
1.)
19, 66.
1.
dék 124. Al-Gyógy neve 140. Ali basa mecsetje Konstantinápoly-
—
ban 71, 72. nápolyban 71.
szállása
Konstanti-
Alpliabefmn
holmiae.
é.
n.
liussarum.
Stock-
nyomt. 105.
224.
Arja
-
Szeben,
magyar énekeirl.
füz., 129.
und
1850 Tab. VI. Xo
AsPEMN,
2.)
Hiteles
in
.1.
lí.
emlékk
(.Vutiíjuités
Finno-Ougrien.
I.
"
1.
Kró-
—
(U. a.
ápr. 21.
németül
4„
1913.
14.
1.)
1515.
1.)
27, 71.
70.
Des
Rátsel.
Lösung? Keleti
Rátsels
:
Kerbinschrift
vom Jahre
schríftliches
(Ein
III.
Szemle,
—
(Eine
unbekannte Denkmünze auf Hans Mitteílungen
Bayerisehen Numismatischen 1913.
sellschaft,
46.
69.
1.)
der
Ge-
—
(Hans Demschwam, ein Kleínasiaforscher des XVI. Jhs. Deutsche
153.
du Xord
Lívr. Helsingfors,
1877. 73.
1913.
Sebestyén Gy. a
Ung. Rundschau 1914. 41.
Demschwam.
148.
— magyarnyelviarchaiz-
Assisi Szt. Fk.rencz 56.
49.
k.
16.
151.
Magyar Rovásírás
und MünzWien.
Goldk.
krónikásaink
As'chetei ó-török
felolv.
neuentdeckte
Eine
—
antiken
latin
1.
aus Konstantinopel
Szentpétervár, Paris,
A
—
lelki-
nyelvemlék
Ethnographia
M. Tud. Akadémia 1913.
füz.
150.
(Kon.stantinápolyi
magyar
ülésén.) 26, 70.
Antiken-Cabinets
musok
tára 113.
Angorai emlék 71. Anna asszony napja róva
III. 5.
154.
(Dio
—
73.
1515-böl.
pásztor 118, 120, 122. J.
25—27,
1796.
Arkosi János, enlakaí unitárius
nikások.) 3.
András apostol napja róva 53. Angelica Augustinorum n'imai könyv-
B.
névtelen bírálata Somo-
Silber-Monumente des
— 94.
törökség 157.
Babinger Ferencz würzburgi tudós rovásirásos
arameus keveredés
mveldés
szé-
történetíró,
(A Magy.
19, 66.
1.
—
156.
—
84.
Antal régi
gj'i
Arpádkori
Ambnis napja róva 46. Anás pöspök neve róva 43. Ancyranum, monumentum 71.
Sebestyén:
Arany Janos
ARNETn,
Alphabeium antitinorum Hunnorum, Velcnczéböl való betsor 112, 113.
—
—
Budapesti Szemle. 1873.
Alpalvi IstvAn, fercnczrendi növen-
65.
Frid.,
Xyelv-
Xyelvinivelö Társaság munkálatai-
20, 66.
Akadémiai Krtesitö XIV. 193—210.
I.)
Magj'.
nép-
nyugati
giesseni könyvtárigazgató 92 i4zoi>i-tenger
10.
mívelö Társaságra. Cj Magy. Mú-
19,
Antal-féle hamisítványok ügyébon.
Avrmannus, Chb.
1854. a
77.
dunántúli
—
kelység 156.
(Erdélyi utazás rési
bizottságának
között ?"
irás
kéziratok ügyében. 1793. nov.
Üj Magy.
—
Avar emlék 154. maradvány 156.
150—152,
semítaság 150.
Araska Gvörov 79.
97, 14:!, 150.
irás és rovásírás
Aratni
—
napja öl.
AiAZ basa
Augsburgi Fugger-Ievéltár 70,
157.
—
Agata napja róva 45. Ágnes napja róva 45. Ágoston napja róva 49,
a rovásírásról 156,
1.)
Rundschau 535.
1.)
69.
für Geographíe,
XXXV.
— (Zur Lebensgeschíchte
H. Demsehwam's. Deutsche Rundschau für Geographíe, XXXVI. 133.
1.)
69.
21
—
162
NKV-
Babt/loniai ékírás 144.
Bálint Gábor
(A
(a
ü!).
1901.
reví-
I(i2.
1.)
1.)
255,
8.
névtelen
király
(iii.)
Sebes-
:
rovásírás
és
1904. 408.
blachokról és
fej.)
lioiifutflalás
czíinképe
;
líovás
:
Sprach-
unfjarische
1729.
Ethnogr. BfiLA
Kfilozsvár,
ziója.
tyén cuíitd-
123.
)
Balbi Jeromos luiinanista Bálint napja róva 45
(Der
ineister,
8(1.
Balázs püspök napja róva 45. Balázs Mihály (Prr)tocollum diae, kézirat
—
116.
I5AJAZiD"(Baja7,etl s/iiltún 78,
US TAlillYMUTATU
jeífj'zöjí!
szlávokról
XXV.
liit-
közséfí tafija 118.
Béla Y (Bílaji, Berley), Barnabás (Barla, Barlabás, Borbás, Borobás) 74—76, Szörényi bánsága 81. 79, 80.
— —
a marosvásár-
helyi ref. fiskola tanára 6, 57, 91, 105, 107,
104,
töiökországi követsége 78, 79.
parancsnoksága
turnnszeverini
Baranyai Décsi János,
140.
135,
113,
—
(.Xdatjiorvin gracco-latiuo vngarico-
Jónás
BuLiczAY
(Marsiglí
80.
és
élete
munkái. M. Tud. Akadémia, Értekezések a 9.
körébl, IX.
tud.
tört.
1881. 43
Bpest,
sz.
k.
28, 35.
1.)
rvniehiliacles quin(|ue. Bártfa, 159H.)
Bbmbi Pf.TER (Epí.stolarum Leonis X.
— ajánlólevele 1598. márcz.
pontificis raaximi iiomíne scríptorum
98, loa.
Telrgdi .Iános
ö.-ikéröl
tájához
5,
—
95 -98, 143.
tionvm
10,
8,
11,
líudimeu-
91—93,
17,
(Syuta^nna Institv-
Ivris Imijerialis ac Vnoarici.
1593. Claudiopoli, Holtai
Bardzdoló
92.
uy.)
irás. L. Bustrnpliedon 37,
Barnabás apostol napja róva Barthold, W. tnna;
(I)it'
48.
Bedeu-
liistdrische
der alttürkisclien Inschriften.
—
Szentpétervár, 1897) 152. Inschriften
alttürkisclien
(Dic
und
die
arabischen Quellén. Szcntiiétervár, 1899.) 152.
{Szamosközy
netirója
törté-
István.)
L.
irás 150.
Batthyány Boldizsár inisi'könyvének 1489-iki magyar naptára (.Vlagyar Könyvszemle, 1895 106—116) 44. Batthyány La.ios gr nádor, 58. és FClöp gr. 125. Baddrandus, Michael .Vntonius (Le.xieon Geoírrajilnciim) 95—96, 105
—
Benedkk Mihály
Tamás, cantí-ibury-i
püspök
napja róva 56. Bécsi képes krónika
F.) 32.
Tabulae oodicum
Lásd
niaiiusoriptorum
69—70. ó-török t'elirása 153.
n
(Spisi
Glasnik,
biblioteci
Sarajevo,
537-563. 1.) 36. Mátvás 10, 12, 57,
u
1901.
92-9.3, 112, 143.
—
8.
boUlsora
—
8,
—
62.
67—68,
berlini
fellii
Sámuel -féle 115, 128-129,
Kapossi 58, 87,
(Adparatiis-ban, Bécs, 1763.
kiadta Oláh Miklós Hungáriáját) 33. (!>('
\etero
tárakban
található
Tudományos Gyjt. 1.)
literatvra
livnno-scy-
17,
61,
93,
_Tollózás
moldvai vajda 81
(III.),
ó-szász szó 148.
Bódogasszony napja
róva
(gyertya-
— (Gyümölcsoltó, Annun46. —
Beatae Mariae Vírg
Beatae Mariae Vírg.) 48.
Visitatio
— (mennybemenetele. Nagyasszony, .Vssumtio Beatae Mariae Vírg.) 50.
—
Dedicatio Beatae Mariae
(havi
5.
148, 153.
Coneeptío
—
(bemutatása, PraesenBeatae Mariae Vírg.) 53. 14.
naptár
—
—
VI.
BoNPiNi,
—
Anthonu
carum decades
7.
4, 5, 68,
140,
székely betíik eredete
155-160.
hangzó-
s,
(lierum dec.
I.
7.
uugarilib.)
13,
Brassó
1.)
53.
(Histó6.
írás 150.
—
35.
ág.
ev.
fgiiunázium
könyvtára 14.
BREDSDOHFF(0mHuneskríftens0prind. 8.
1.)
136,
140, 144.
137.
—a
féle rovás
—
rovás-törvényei
Bredsdorff-Kírchhoft'-
törvények 155.
Brigida asszony napja róva 45.
—
Betürovás törvényei 136, 137. egymással rokon betsorai 157.
megkülönböztet járulékai
158.
Ilicska, bicsak, bicski, bicsok
szavak
etymologiája 135, 136, 153, 158. bici-k,
25,
140—
15, 21, 33, 40, 96, 135.
Brami
— —
135.
orientálása
S,
138,
ugratása 67.
szó 43.
összevonása
(fogan-
Beatae Mariae
Bo.\noBNiDs, Marcl's Zoeriüs
—
—
—
Vírg. ad nives) 50, 56.
vidéki tutajos jegyek
13,
)
Asszony látogatása,
(Sarlós, BoId.
Borbála asszony napja róva BOHNEMYSZA JáNOS 79.
1820.
száma a magyar írásban
Bicik,
és
91, 92, 107.
8, 10,
35—56, 68, 73, 131, 142. betsora 42.
jelességekröl.
etymologiája
bicak
ó-török
szavak
Barlabás
1.
Bélay
üarnabás.
BtLGK-KiTÁN ó-torok írása 153. írás 150.
BRroKENTHAL-múzeum és könyvtára. Nagyszeben 14. 115. Brunner, Kabl iKin Holzkalender aus Pfrantcn. Zeitsehrift des Vereins für \'olksknnde.
XIX. 249.
Buch szó etymologiája
1.)
39.
148.
Biichstabe szó etymologiája 148.
135, 136, 153.
Bis'iyi irás 150.
8,
Bogdán
1.)
37,
l'elrovott
Birmai
1.)
Igazítás". 359.
(Magy. Athe-
ria universalis 41., 181.
tábl.
ábr. 68.
—
67.
1.)
28,
84, 113.
thica cxeroitatio. Lipsiac, 1718., IV. II.
1904, 418.
nás, 1766. toldaléka
Bolognai rovásirdsos
14.
ékezése
végren-
—
BOLIAC CzÉZÁR
19.
Berzeviozy Albert (Jegyzetei a magy. hazánkat illet és a külföldi könyv-
szó
—
BoD Péter 62, 63. felirata a fogarasi templomon (L. Sebestyén: Rovás és rovásírás 265. I., Ethn.
tatío
Brrnárd, Sienai, iiajjja róva 56. Bertalan apostol napja róva 51.
BiLA.n
történetírója 4.
delete 82.
Vírg.) 53.
53.
r('iva
Berkeszi István
—k
14.
—
tatása,
62.
—
Xíll.
130
69—70.)
T. 145.
130, 139, 142. Marsil-
fírot'a
svencilisnoj
Bolonji,
vasa
Aranka György-
73, 83, 89, 102, 104, 109, 120, 127,
Beiol, Stjei'an jija
rész.
II.
40, 56.
Bob, oláh tud(>s
tiatio
höz, Közép Ajta, 1791. febr. 2. Szamosközy „Origines Hungáriáé" ez. kéziratáról (M. Nemzeti Múzeum) 84. Benkö Károly (Csík, Gyergyó és Kászon székek leírások. Kolozsvár,
Bet
szerze-
fereiir/.M'ndi
Bocskay Erzsébet 89. BocsKAY István 89. (Szamosközy István)
Vírg.) 45.
11.
.József levele
Betlehem
Toldy
(1.
Bécsi ndv. könyvtár kéziratai.
Begrcik
iiajija
Bengáli irás 150.
Bergh
Blacho Vincze.
szentel, Purificatío Beatae Mariae
BeszterczeMyó
106.
Becket
apát
n'iva 46.
Berley 1. Bélay Barnabás Bernáld napja r(>va 47.
4.
is.
Balták
— 89. —
—
Benedek napja róva 48.
1853.
Bizanczi görög kútfk 12. Blachok (blacki, vlaeliok, oláhok) L. (dáhok 3, 32.
Bk,
79.
1.)
Bercczk napja
Báthory Zsigmond 87
BftL
XI. 275.
Benkö
138.
ott
sexdecím. Basileae, 1535. Lib.
librí
bilikH,bitiklik6-töriik szavak
135, 153.
tes 58. 130.
3.
—
17.
Báj.int MinÁLY, enlakai unitárius
Ilit-, bili,
Budai krónika
31, 32.
Budapesti Egyetemi
Könyvtár kéz-
irattára 87, 88.
Budapesti Hírlap
18, 23.
XEV- ES TAEGYMl'TATO
Budapesti Kapló
BüDENz
CorpusJuris Hungarici (Magyar
20.
(Magyar-ugor összehasonszótár. Budapest, 1873—1881.
lító
664.
J.
136.
1.)
runás
gj-üríije
147, 148.
—
15, 18.
hamisít-
(Despre
státurile plutajilor. Jassi,
Burját- rovás -naptár
cre-
1880
)
14.
(Zivajastarina.
Szentpétervár, 1902.
I— V.
tüz.
II
tábla) 22, 39.
—
BosBECQ, VAN A. Gh. levelei 70. törökországi követsége 71, 79.
BustrophedoH
23—25,
mez
;
1903.755
schrift fiir,Ethnologie.
22, 138.
—
—
balkezes válto-
zata 148.
Czygla-me-
Szádeczky
1.
—
—
Csikszenimártoni
—
118.
indo-arischen
und Alterthumskunde. burg, 1896. 17.
I.
Philologie köt. Strass-
I.
tábl
)
székely
Biitüz, bütii, megbütüz,
táj-
57,
65.
bi
5,
—
dáviáé.
Bukarest, 1875.
V.
14.
fej.)
III.
rész.
Capita dictionum (szavak
feje)
nev
jegj-ek 103, 130.
Capitalis
betk
142, 158.
—
25.
marosvásár-
Marosvásárhelyi
(I.
Cassum baba
79.
Caurinoi
szkithák 85.
(?)
—
uralko-
Chald nyelv és
Dá.»íiel,
a pesti
a diplomatika tanára 9, 129.
—
Hájos:
egyetemen 16, 92—94,
levele Hájos Istvánhoz
Monumentum
1.
etc. (1780. nov.
19.
M. Nemz. Múz. és M.Tud. Akad.)
9,
57,
62,
litteratura
106.
—
(De
vetere
Hunnica, kézirat) 62.
— klasszikus
—
naplói 69. 70.
konstantinápolyi
a
72
szállásról
augsburgi
— 73. — eredetije,
— naplóinak
prágai máso-
lata,
elször Enüel
J.ín.
nél:
Geschichte
des
Reichs. Bécs, 1813.
Keresztélyungrischeu
III. 2.
181
.
70.—
1.)
emlékérme (Mítteílungen derBayerischen Nnmismatischen Gesellschaft, sche
1.)
— exlibrise, (Deut-
27.
Rundschau 133.
Geographie
für
Ethnographia
— Ugyanaz
füz.) 27.
1914.
(Zeitschrift
VIII. 55.
Dési-féte
1900. X.
1.
1.)
53.
1901.'
1.
69.
betsor
116, 117, 130.
Alphabetum Unga-
Aurora, 1902. augusztusi
D.
—
Devanagiri emlékei
feliratos
82.
Dák betk
14.
P.ál
1.
KiRixY Pál
— elmélet
14, 15.
18.
—
veszett rovásírásos könyve
el-
6, 7, 111.
Magyar Grammatika Domokos Lajos 11, 63.
Debreczeni
1.
Miklós (Az smagyar néhány hazai és oroszországi
emléke,
Bpest,
17, 63, 122.
62,
59,
1914.
17,
19.
63.
—
hasonmása a csikszentmiklósi fel(De initiis ac majoiratról 10.
—
ribus
hungarorum
et
I.
apologetíca
é. n. h.
I.
lll.
IV— V.
—
Buda, Pest.
(Díssertatio n. II.
1763.)
58.
Diák, gyiák 140. Dica, dicator 136.
Debreczenyi irás
Dezsericzky Incze
1760.) 58, 125, 128.
rovásnaptárai 35.
122.
sz.)
irás 150.
1748; n. Buda, 1753;
írásjegyek 15.
Debreczeni fiskola könyvtárának
Conversio Bagoariorum 156.
CoRNiDEs
70,
79.
ricum kézírat. Teleki-könyvtár 59. Désy Ferencz (A magyar ösirás.
Dánok
rendi iskolaigazgató 129.
naplója
Dési, L'dvarhelyini,
Dadái Kir-4ly
tinápolyban 72.
eorfan, róni, angolszász szó 146. Cetto Benedek, veszprémi kegyes-
—
múzeum
kir.
keleti utazása
fcliratgyiijtése 9.
XI. 76.
CzoBOR MiHTON törökországi követ-
Dáczia 88—90.
és Toldy F.) 32.
Itinera-
des deutschen Exlíbrisvereins 1898. írásrend-
írás,
13, 14, 15, 63.
(1.
Cemberlitai, abroncsos kö Konstan-
—
— követségei
71.
I.
145.
betsor,
M. Florianus; Bécsi Képes Krónika _
136.
— 148.
Vindobonense
Chronicon pictum
Relatío
Prágai cseh
\\).
kézirata 77.
XXXVI.
püspök 111. Cultellus, adókés
Ern
erdélyi ref.
írás 97, 111.
Charnay-i ezüstcsat rúnái 147
(Tereschwam)
1913. 46.
György
(TscjLAi)
sége 78.
dóik 86.
Hungáriáé et Transylva1520-1530. collectae.) 70.
a.
78, 142.
—
3,
(In-
prágai és wolfenbütteli másolata 77,
67.
szer
niae
naplójának
Csipkés
86.
Cyrill-betük,
—
143.
e lapídíbus in
territorio
követségi
Komáromi
XV. századi, magyar, .M. Tud. Akadémia kézirattárának Telekikódexébl, Régi Magyar Költök a PeerTára II. 367—368. 1. 44. egyéb magyar cs. kódexböl 44.
CüRTius
149.
Cariaihetíik 152.
scríptíones
cica
kézirat). 107.
Csri.Al
15.
25—26, 72, 76, Romanae
11,
19, 21,
—
Cantemir Demeter, (Descriptio Mol-
14.
8—12, 15—17,
Csizió,
C, Cz.
151.
Demeter napja róva 53. Dénes napja róva 52.
—
Csirkovi ó-török feliratos kö 151.
szók magyarázata 135, 136.
19, 66.
felíratok
ó-görög irástábla 146.
tionis Constantinopolítanae et Tur-
betsora
György
Tar Mihály vallomásáról Dél-Szibériai ó-török
felirat,
helyi másolata
1.
és
—
19.
rovásirásos
23 -24. 26, 41, 55, 56, 57—64, 110,
Csipkés
150.
59, 60.
felirat.
118, 119, 125, 128, 141,
BCni,ER(Indi.sche Paliiographie: Grund-
—
130.
koholt felirat 10.
Csikszentmiklósi
1501
Történelmi
Múzeum- Társulat
Dernscbtwam. Johannes, de Headiczin
felirat
(?)
14.
Densusian Aron
gradualeja 124.
(?)
Csikszentmihályi
85.
Dekeneus varázsló
58, 130.
könyvtára
124.
DEGriGNES
kolostor
Domus
ferenczrendi
124.
könyv
rovásirásos
87.
Értesítje. 1902. IV füz. 88-95.1.
campo
L. 10, 16, 65.
123,
Baranyai Decsi János.
1.
formájú
Délmagyarországi
zew) 31, 32, 156.
nyomdája
Dbcsi János
óÉÁToj,
krónika
Bara-
1.
nyai Decsi János.
Régészeti
(Chigla mezei, ín
Csiki székely
Decids Barontfí!, Joiiannes
Defter
Chigladmezei,
Chigle,
37—39, 42", 55, 144—150, 153-160.
28,
—
der
81.
Csigla, török szó 156.
Csigla
Csiksonilyói
—
riss
1.)
Cserei Farkas 65.
Csikiensis, História
sehemája 138. eredete, titkának megfejtése (L. Sebestyén Rovás és rovásírás, bevezetés. Ethnographia. 1903. 1—29. 1.; Zeit-
1.)
740.
ki-
Csángók 136. rovása 23. CsAxKi Dezs (Magyarország .történelmi földrajza a Hunyadiak korá-
kigyózó-
(barázdáló-,
87, 137, 139,
771.
1000—1526. 690,
I.
tör-
Millenniumi
ban. V. köt. 1913. 53) 140.
BüBADA Tódor oláh-székely
irás)
adás
— 1895
—
Buoh, ó-felnémet szó 148. 3,
vénytár 1000
Csaba, királjü 31. 156.
BCGGE, S. 150. Bukaresti múzeum
ványai
163
1.)
Dienes, Gyenes 140. Dikili taí, álló
ban
kö Konstantinápoly-
72.
Diód, Gyógy 140
21*
NEV- ES TARIiYMrTATO
164 JJiplomatikusok, mag-yar
KUÁK
DisAiin.
eiiies go-
Stammes auf den Wiener
Goldgefüssen des Banater Fundes. Germania, 1866. XI. 177- 209.) 17. DíETEBICU (DlETERTCrs) JAnos Konhái), idmi
korábban a egyetemen a theologia ta-
superintenden.s,
giesseni
10, 12,
DoBAi IsTVÁN-féle betsor 101,
— (Literae
116,
Erdélyi János (Népdalok és mondák 319. 1. Székely dalok I. 1846.
—
527. sz.) 124, 135.
Siculae, 1753.
kézirat, Teleki könyvtár) 59.
DoBAt Székely Sámuel 94, 107, UG. DüBEL, F. (Der Fugger-Bergbau und Handel in Ungarn. Zeitsclirift des
18
Erzsébet (Magyarországi) napja róva
Fossis, de, Franciscüs Dominicus.Flo-
47, 53.
rentinüs (Alphabeta varia) 84.
Estei lelet etrusk írószerei 146.
Fraehn Ch. M. (Ibn-abí-Jakub
(Stitan, Stytn)
név róva 62— 64.
Xachricht von
dím's
der Russen. (Mémoires
ben 83, 85. Etrusk irás 10, 22, 24, 25, 147. Íróvessz bustrophedotinul 41, 146.
S,
démie
Pétersbourg
finn nyelvész. (Inscriptions
en earaotéres de IMénisséi. 152.
—
152.
1892.)
l'alpliabet tiirc
de
Journal
XXXIX.
de lOrklion.
Inscriptions
(Sm-
lorigine
du Nord de
de
l'Asie.
Finno-Ou-
Société
la
grienne. XI\\
1.
llelsingfors,
1896.)
Fábián (és Sebestyén) najija róva Fabuzogány, hamis felirattal 17. Fadrisz János szobrászmvész
1902.
szept.
nai>ja róva 45.
18.
a
18,
nyászata 70.
napi-
18, 66.
sz.)
—
—
GiovANNi
család
augsburgi,
—
77.
66."
18,
bu-
KönjTtár kéz-
—
decz. 25.) 25, 66.
magyarországi
család
bá-
Furchenschrift 138.
Futhark germán
runas(n' 149.
— nap-
tárak 35.
Függleges sorvezetés
83. 86, 87,
6,
151, 154.
Fülöp
Jakab
és
napja
ajiostolok
róva 47. (Meuujrie
generálé Co:
dinando Marsigli.
Dubniczi krónika 32.
Egyetemi
70,
Ugyanaz (Budapesti Hirlap 1902.
del
Szanios-
69.
újság
zilahi
sz.)
lap. 1902. szept. 24.
vita
coUectionis
Ao 1590—1608,
család levéltára Augsburgban
czikke a rovás-
ez.
Ugyanaz (Magyar Szó fvárosi
Fantuzzi,
152, 154.
Dorottya asszony
—
(Szilágy
írásról
de
513.1
III.
44.
Fugger,
20, 21, 25, 28.
1836.
irata 88.
F.
Donner, 0.
de I'Aca-
Sciences
156.
Fragmentum dapesti
70.
des
Imperial
el-Ne-
der Schrift
Etruria nagyherczegének rovásirásos könyvet rejt könyvtára Flórencz-
1.)
Debreezen) 11.
oszlop-
ó-latin
felirata 147.
und Neuburg. 1879. VI.
tika.
lib.
l'atrologia
Paris, 1850.) 148.
Romanum
közyanae
Domokos napja róva 50, 50. Domokos Lajos, Szikszai György és Benedek Mihály (Magy. grammá
Migne:
19.
:
LXXXVIIl.
Forum
ság 65.
phöniciai rovásírás 145.
'l'oinxi/itt,
historisclien Vereins für Sclnvaben 33.. 50.
templom Bod-féle rovás-
ref.
FoKTDNATüs, Venantiüs (Carmíiium VII.
Erdélyi Magi/ar Ni/elvntinelö Társa-
Estyán
Fogarasi
irásos felirata 10, 67.
139.
Estrangelo Írásrendszer 150.
nára 92, 93, 95.
117, 141.
88,
17, 24,
15,
Divék, Gyivék 140. DiETRicH (KHniniiiisehriften thischen
1668ból 118-122,
vásirásos felirata
5.
12.
delle
Luigi Fer-
Bologna,
1770.
G. Gy.
109.) 28, 35.
Farkas Nep. János 05. Faulmann Károly (Geschichte der
E, E.
Bécs,
Schrift.
Ebner,
L.
Fejérpataky László
F. 27.
Eddmen, Csaba
fia
Függleges 15.
—
nyelv
15.
Egyiptom 43.
14, 79, 80.
— felrovott szó
— Írásrendszere — képírás — hieratikus és hieroglyphikus 4.
-i
144.
Kkirás 144.
—
in(!gfejtés(!
152.
Elci-Xan, követségi szállás Konstan Eliús név róva 63
EmUkirók,
régi
— 64.
magyar 3—4.
10, ÍJ,
.székely (?)
családnév
az
.\tilla
Fénykeresö 1. Szabó József 63. Ferdinánd (1.) király hadseregének titkára
1.
N'eit
Gouel
3.
—
török-
(assisi)
napja
—
róva 47.
des nngrischen Hcidis Xebenliinder,
I.
Wclthistf.rie,
XIA'III.
1797.
((ieschiclití^
untl
seiner
Domus
Csi-
.AUgemcine 1.
k.
Ilalle,
1797. 190-210.) 70.
magyarok
Enlaka (Udvarhely vármegyei) köz.ség névváltozatai 74, 81, 119—122.
—
unitárius tem|)lomának ro-
Ilunnen
Eifischthalo.
19,
122.
fekete,
—
(A lium)k
illetve fehér
megfejtése)
17.
—
ím schweizerischen Zürich,
190-
1896.
FlOhknczi nagyherczcgi könyvtár 84.
—
ismeretlen
(xylograph)
82-87,
irási'i
4,
könyve
der gricchisch-lateíníschen Schrift. Germanisch-romaniMonatshefte.
I.
Heidelberg,
19Ü9, 273, 337.) 147.
matikácska, Gyulafehérvár,
—
Oellei
(Titkok titka)
könyv
imádságos
1655).
111.
6,
(Libellus
napja róva 51. Gergely mester felrovott név 62—64.
Gellért jiüspök
Gergely pápa napja róva 46.
Jakab,
Gerlistuyei
szörényi
bán
20, 140,
147—
81.
Gcrmdn-runák 22—24, 158.
155,
—
jósok 148.
149, 150.
—
runanaptárak
—
41.
jósok pálczikái
sagák (énekek) 148.
Gesellsrhaft für Anthropologie,
Eth-
iiographic und Urgeschichte. Ber-
89, 113.
Fogalnmjcgyek (ideogranimok) naptárakon 138. 148.
—
wíckelung
—
91.). 17.
6,
mond nevelje 87, 89. Gaüliában Kána, felrovott szók 43. Gahdthausen V. (Urspning und Ent-
preciim) 17, 129.
Fisoher Károly ,\ntal (.\ hun-magyar irás és annak fennmaradt emlékei.
(I)ie
Gálfi (Gyálpi) János, Báthory Zsig-
6.
dék 124.
és
52.
Galatai hatás a runasorra 150.
Geleji Katona István (Magyar grani-
l'nKENczi Miklós, ferenczrendi növen-
Fercnczrendick História
19.
Gál (Gyál) napja róva
sche
országi követségei 79.
Ferüncz
elnevezésének
17.
Enqkl János Kkrksztély
—
sorvezetés).
1889.) 16, 17,
141, 155.
118.
(L.
kiensis-e 130.
tinápolyban 73.
kincsen
19, 66, 88.
10,
hitvalló napja róva 52.
irás 145.
Eifisclilhali luniutódok betííi 17.
Endes
12, 13.
Felülröl-lefelé haladó sorvezetés
31.
Egyed napja róva 51. Egyházi szláv betsor •
1880. 505.)
Gabányi János
144,
lin,
1903 okt
Gvula
23.
17. ülése
I.
Sebestyén
Gévay znr
iUikiiiKicii
iiiiil
Actciistücke
Hatnisilványok
Geschichte
der
Verhiíltnisse
(isterreich,
Üngem und
Hammer-Purgstall, von,J. (Constantinopolis und Bosphorus, örtlich und
zwischen
der Pforte im XVI. und XVII. Jahrhundeite.
Wien, 1838.)
II.
Ghirardisi
könystár
—
9-t.
9.
geschichtlich 1822.
79.
Pavli 146.
I.
eíjvetemi
Giesseni
beschrieben.
166, 4.38, 597.
I
Hampel József (A nagy foly.
IV.
94—107,
Der
Goldfund
8, 24, 64, 8G,
másolat
—
Mai -féle példánya 104.
akadémia
— 16.
rúnák
betíik,
72,
143,
147.
—
7, 9,
148. 12, 17, 25, 62,
—
147.
nyelv 150.
bibliafordítás
—
nép
12.
Gönczi Gvökgy (De disciplina cccleDebreczen, 1613
ez.
nyom-
tatványába jegyzett betsor.) 112.
Görög
betiik, irás, irásjegj'ek 6, 10, 12,
14, 16, 83, 97, 143,
157—160.
—
rovásírás
147.
145, 146, 149,
—
és latin irás 158.
—
bustrophedon
— epigraphia és palacographia 146. — kisázsiai és keleteurópai feliratok 22, 154. — öt\'ös 154. — pénzek 152, 154 — új-görög 22, 39, 146.
3.
145, 146.
etjTuologiája
FpKipfii' ige
Grammatikusok, régi magyar
5,
11,
szó, ,róni
lett
152.
(JuRLiTT,
(Die
'
Bauknnst Konstanti1.)
napja róva 51, 52.
Gyarmathi Sámoel (Okoskodva tanitó magyar nyelvmester, Kolozsvárott,
4—6.
1.)
14.
György napja róva
—
irásmutatványa
Hasdeu Bogdán 14, 15. Héber bustrophedon,
46.
ref.
—
7.
és
Gyümölcsoltó ünnep róva 43.
H. István
tanár 58, 128.
GAspar,
kegyesrendi
— (Alonumentum bter-
hunnoscythicum, 1781. 14. 1. kézirat a M. Tud. Akadémia könyvrariiim
9, 57, 59, 62,
Halász Gyula
1.
106,
125— 127_
Stein Aurél.
Hamburgi másolata Telegdi mentájának 2Í., 60, városi könyvtár
94, 94,
Kudi 105—107.
105.
HoLTHACSEN,
Wimmer
F.
1.
)
—
hazája régenten)
bl.
mányos ffun-afaj-
—
39.
irás,
—
1825.) 9.
(bírálata Schwart-
ner Márton Diplomatikájáról. TudoGyiijt. 1819.) 9.
—
nép 151.
hagyományok
Hunmagyarszékely
150.
111, 143,
6,
— irás és szavak 97. — szögletirás 144. — nép 154. — és magyar Hegeds
97. (L. sémi, zsidó.)
Heinemann
Handschriften VI. 1898
Gáspár
Ungeni
(Die
oder
fjj
13.
Dáczia) 84.
78.
)
expedioziója Dél-Szibériába 151.
HiLTAi
Pál
Magyarén. Teschen, 1881,183.1.)
régészeti társaság
finn
Helsingforsi
17, 31.
HüNFALVY
Augusteischen
(Die
0.
fejedelmek „tanjo" czime 85. kapcsolat 13,
Hiszti András (Ó és
István coniccturája 83.
—népek
156.
151, 154.
Hun
nyelvrokonság
(Rajzolatok
9.
—
nyelv és irás
137.
HoMEROS (Ilias. VI. 169 146. HORÁNYI 32. Horváth Benedek, kegyesrendi tanár 58, 59, 125—131. (X magyar és Horvát István 8.
Hxi irás 151.
testamentom,
(Cj
Aur Ja'qdb an Nádim
Ibn-
(Ibnabi-
Jakub-el-Nedin) X. századi arab író
1562.) 136.
IIeuman Ottó
—
16, 20.
16, 156.
kéz és a
(.-V
szám az sfoglalkozások körében. Természettudományi Közlöny 1903.
—
21.
XXIH. szám és
foly.
250,
1903.
265.)
3,
Üj
—
21.
viszonya
betnrovás
hazánkban. Kivonata Pesti Ilirlap, 1903. febr. 25. és Vasárnapi Újság 1903.
márcz.
Pesti
Hirlap,
—
21.
1.)
(Rovás.
február
1903.
Illés
napja róva 49.
Ilona napja róva 47.
Imre
Indiai Írásrendszerek 150. pidiliécs par la Société Finnlandaise
151.
bliées
Bpesti
tábl.) 7.
17, 112, 115.
rész. 4.
lII.
mveldés
István
(Inventio
HiRTH, Fr. (.N'achworte zur ten
des
Tcmjiikuk.
16.
István pápa n.Tpja róva 50. IsTvÁNiT Miklós
hitvallás.
147.
—
1.)
de
(História
Coloniae
rebus
Agrippinae,
80-81.
írásrendszerei
10,
22,
biLstrophedimai 39,
Inschrif-
Szentpétervár,
Jadriszew, N.
1899.) 152.
Hiszekegy szövege
54.
ri>va 51.
1.
—
Ste-
Scti 47.
r<)va
els vértanú napja róva
István király napja
1622. 87.
betk
dextrae
phani regis) napja
Ital félsziget
Hicroglyphek 13, 25, 145.
—
152.
Irókés 135, 136.
Hieratikus irás 145. 22. 158.
FinnoOu-
irás szavak etymologiája 13, 135.
ungaricis.
Himjári irás nép 145.
pu-
1890. et
Société
la
grienne. Helsingfors, 1893. 151.
István
llicKEsus (lIicKEs) Györoy (.Vntiquae literaturae septentrionalis libri duo.
1703-05.
finnoise
par
Iratos szó magyarázata 135.
kézirattára.
Oxford,
de rOrkhon recuillies par
lexpédition
Iráni
jegyzetei.
Könyvtár
Egyetemi
—
1889.
Helsingfors,
d'.\rcheoIogie.
10.
(V. 58.) 145.
tört.
51.
Inscriptions de l'Jénisséi recuillies et
20.
Herodot
nna
hg. (Depositio) napja
Incze napja róva 45.
ír, sz.)
87, 88.
fiskola 115.
különnyomat a pozsonyi freáliskola 1883—84. évi Értesítjébl, 13.) 16.
Írásrendszer 15, 139, 146,148,156.
mosközy
Gyulafehérvári káptalani levéltár
—
—
116.
Hiungnu uép 151. Hodoly László (A székely vagy régi magyar irás eredete. Pozsony é. n.
a magy. nemzet legrégibb történetei-
Hevenessy-Coí/ccíío LXVIII. 282. Sza-
Gyimesi csángók 13P.
tárában)
15,
5,
112, 120,
Heródes, felrovott név 43.
66.
8, 63, 65,
Gycrgyói eloláhosodott székelyek
llAjos
4,
104,
IIanka, prágai könyrtárnok 70. Haksányi János 112. betsora 115,
A
73.
Gyárfás napja róva 48. Gyárfás (helyesen Gellért püspök)
—
és
(Az összám és febr. füz az ösbetn viszonya irodalmunkban.
146.
nopels. Berlin, 1912. 96.
84.
Írásrendszer
Arehaeologiai Krtesitö,
Grotkiend
1794.
69.)
Xagy-Szciit-
139.
-Miklós.
Haiigzóugrató
)
16, 140.
('.
von
IIerrmann, Antal dk. 39
nyelv 23. Görög-keleti oláhok egyházi nyelve
Grcbju,
1886.
43.
új
Kapossi féle betsor 116, 117.
61.
Gothárd püspök napja róva 47. Gothicum Alphabeíum Joannis Magni
siastica.
Értesitö,
131, 141, 145, 158.
emlékk
Glavcndrupi
1884.
28, 44, 56. 67, 68,
92, 93.
Glagol irás 14 Gól
példánya
Dieteiich-féle
—
—
110, 117.
Pest,
73.
1.)
szent-miklósi
Arehaeologiai
kincs.
másolata Telegdi Riulimentájáuak
104.
Uw
es tárgymutató
n::v-
róva
1.
Apostoli
.M.
orosz utazó 151.
Jakab apostol napja róva Jakübovich Emil IV^ 88.
49.
NEV-
166
Ke
Jakul és burját rovott naptárak letSzibériából 22, 39, 138.
János
napja róva 54.
evang^elistii
(Chrysostomus) napja róva 45.
— —
DecoUatio Soti Johanuis)
(fövétele,
—
napja róva 51. tivitas Scti
Johannis bapt.) napja
—
róva 48.
ikcresztelö, Na-
fzött,
(olajban
ante
portám Latinam) napja róva 47. János kovács fehovott név 62 64. János és Fái vértanuU najija róva
—
Ja'qib
Javai
rl
Nagy Enyed,
stb.
—
130, 143.
9,
1829. 18, 29.)
(A pogány magya-
rok vallása. Pest, 1861. 169)
Kalló Antal,
Kána,
vni.)
loy.
1.
10,
Jegy-kettöztelés irásren(i.szer(;k
felrovott szó 43. 62,
66,
140.
tásában 140.
156—160.
betkkel
sz
)
8,
híin-
turóezvár-
irott
Tudománytár,
régiséfíröl.
1840. Értekezések
foly. VIII. k.
Vili.
52.
Jobbról balra irányuló sorvezetés
4,
12, 15, 22, 24, 73, 83, 87, 97,
111, 137, 139,
140, 143, 144, 145,
—
150, 152, 154.
titka 138.
Jollyg-Teoi.v ó- török
Írástudó 153.
Joniai hetük 152.
Katona Lajos
Istro
63.
nyelv ruszok
1897. 1940. has.)
157.
írása 156.
und Welte's Hr.
i.
150.
Kavi irás 150. Kazárok és kabarok
62.
JusTiNLS császárhoz irott scytha be12.
csatlakr)zása
titése 24, 27,
és irás-közve-
156.
Kabdebo (tkroei.y Kabul irás 150.
27,
156.
és Nagy-, Udvar-
der unga-
rischen Bergstiidte und
g(-bung
ilirer
Selmecz, 1866.
Uni-
alapítója 145.
—
betsora
8,
élete
119, 131,
Hl.
— följegv123—131. — (Can-
- irásmutatványa 142. zései 1673-ltól tio
catholicum,
klastrom.) 123,
1G76. 124,
tnlus dcvotionis,
—
tlirolr)giai
'
Csiksomlyói 129. —
(Hor-
kézirat.) 123.
—
kézirata 127.
Kalauz az Országos Magy. Iparmvészeti MTizenm részérl rendezett könyvkiállításlioz.
22)
Budapest, 1882.
124.
Kali/ás felrovott név 43.
6,
Kiss Bálint (Magyar régiségek. Pest,
75—89)
formái)
—
143.
9,
(Asiai és
európai
betk
9.
Klára napja róva 50. Ki.EiN (Micul) Sámuel Sinkai Klementz dr. Raulofe Vilmos 1,
14.
K. (Die Matri-
,
—
Kokas,
170.) 95.
1898.
számrováson
a
23.
napja róva 45.
Komáromi Csipkés Gvüroy
rovásirá-
sos albumlapja 1653. 111, 112.
(Hungária L.
—
Utrecht, 1645
ilUistrata.
Toldy: Corpvs grammaticorvm.
Pest, 1866. 342. L)
6,
86.
nyomat isk.
a
ev.
Különle-
1883 — 1888.
kollégium
Értesítjébl. Marosvásárhely,
1889.
26.) 92.
Konstantinápolyi rovásirásos magyar
144.
Kkdbi.
rovás- bustrophedonja
139, 22,
136-137. cap. IV.
úti-
kel der Universitiit, (iíessen 1608
36, 41, 55, 56, 67, 68,
I.
1653.
111.
nyelvemlék
lib.
ircum-
(
debreczeni
ref kollégium története.
!."i.'!.
141,
(felirat.)
143.
Florianus: Fontes
jM.
domesticí. Vol.
II.
p.
70) 12^
16,
5,
—
e
9,
25,
69-81,
26,
131,
rovásirásos
nyelvemlék prágai és wolfenbütteli másolata 77,
KEzai Simon (Chroiiicon Hvngaricvm,
123
Pal
Leiden,
Kés, adókés (cultellus) 136.
Kétsoros
123.
Domini) ünnepe róva 44.
cisio
Kerben, középfelnémct szó „róni" 146.
23,
KAjONt Janos 58, 115. 125.
.sziklat'cliratdk
Keteji Székely Tamás L
70,
III.)
Kadmos, a görög Írásrendszer meg-
Kájoni
I.
KoNcz József (A marosvásárhelyi
Kendi István 89. Képes Krónika (L. még Bécsi Képes 13,
Kisasszony (Xativítas Keatae Mariae
Koluzs (Scholastica)
Kedei (Keteji) Székely Tamás 26, 74—76, 78, 81, 139. Kefli, gemiánok rovásirásos fái 148. Kelemen pápa napja róva 53. Keletszibériai rovott bustrophedonos
Képírás
rovástörvényei 144.
1707. Gíessen,
Krónika) 16, 21.
19.
Kachei,mann (Geschidite
—
137.
3.i
Klevitz, E. und Ebei irása
törökség 24.
Kcmtsik-vidéki
Runen-
gothische
kiad.
II.
társa 151.
naptárak 22.
Kabarok
—
25, 66.
rovásirásos kódexe 17.
(Das
alphabet.
18.39.
Kirchenle.KÍkon. X. Frciburg
—
KiRCHHoFK
in
The
Orientál Record.
227)
10.
azokból származott
20.
Schríft (Wetzer
:
and
jun. VI. No.
emlékkönyve.
hely m.) 74, 81.
Jusef mester felrovott név levél
307— y.)
török
(Researches
K1SMAR.IAI Veszelin
Kcde község. Kis-
Júlia napja róva 45, 46.
tíís
napja
(jus(|ue adcolis commentatio. Buda,
Kaulen
Jeruzsálem, felrovott szó. 43.
—
66.
sz.)
Ellenzék, 1888.
irás.
Kiskarácsony (Köskarácsony,
Katancsich Mátyás Péter (De
—
(Hun székely
Virg.) napja róva 51.
Karacsay-kódex 18—20, Karácsony (Nativitas Domini)
1789.
151,
152.
KisKÁJONi János
Kaukázus-vidéki tnriikség írása
Ki, 62, 66, 91, 93.
Jeromos napja róva
9,
Karács, pesti rézmetsz
I^iO.
róva 54.
Jebney János (Közlemények a scita
112, 115, 116,
Katalin napja róva 53.
Jerikó, felrovott szó 43.
megyei
8,
141.— aLiterae
66.
Jenisszei folyam vidéki feliratok 151, 152,
Teleki-Könyvtárban
—
15:!.
Uiitfök
Király (István király) napja róva 51, Király Pál, Dadái 17, 19, 20.
hamisított
a
—
1.54.
Babylonian
betsor
Teleki-Könyvtárban 59.
alakí-
150,
15.
Huimo-Scythicac külön kézirata a
irás 150.
írás
llunno-Scythic. London, 1893.
irás 151.
Kapossi- Bél -féle 115.
betmetszi
Kinai-csdszár
—
9.
(Pozsony
gellei
plébános 129.
Kalmük
betsor
püspiili 98.
Jegy, Arjjádkori, tulajdonjegy 23.
8,
Kállay Ferencz (Históriai értekezés a nemes székely nemzet eredeté-
Kapossi SAjiuEL-féle marosvásárhelyi
48.
Jancs Pannonius pécsi
új
TÁRGYMUTATÓ
líS
lás
78.
—
követségi szál-
71-73.
KONSTANTINUS PoHrUVlUlUENITUS,
KORLÁTKÖI OZVAI.D
156.
81.
Kéziratok Társasága Erdélyben (Soeie-
Koso-Zaidami ó-török felirat 151. KovACHicH, Mart. Georo. (Script(ues
tas Polihístorum Transilvanical 65.
rerum hungaricarum minores. Buda,
KiKPSRT HENniK'(Haiis Demscliwam's
1798. \'eraiicsics munkái II.) 34. KovACsóczY Farkas, erdélyi kanczel-
31, 32.
orientalische
1553 — 1555.
Keise
Glóbus 1887. LIL
186., 202., 214,,
Kigyózó-irúa és sorvezetés, serpentin 1.
bustrophedon
lár 82.
Kowcli lándzsavég rúnái.
230.) 27, 70, 78.
138,
Kimber -gólok germán
1.
147, 148.
Kozár.
Középázsiai török irás 158.
144.
rimái
Kozár
II.
nyelv 25.
—
török
—
SEV- ES TÁRGYMUTATÓ
KözépteiigermeUéki irásreudszcrek
15,
—
143, 144, 147, 157.
22, 24, 140,
rovásírás 150, 154.
—
árpádkori,
zépkori,
latin
136.
I.)
Gbaf
10, 12, 17, 141.
latín
155.
3—4,
21.
— —
kii-
Má-
tyás-kori 155.
Kufa város Kufi
altén
zr
Írásrendszere 150.
und
(Deutsche
öster-
Lenormast, F. (Essai sur
prnpaga-
la
dans
Talphabet phénicien
monde.
l'ancien
Paris,
I.
1872.)
czime 85.
Leo
jezsuita
Ku.NiTS Febe>-cz, kolozsvári
1731.
Kolozsvár,
Siculioa.
Ernditorum, quae Lipsiae publican-
Actorum Eruditorura Supplementa 1718-1721. VII. k. 3. füz.
118.
öl.) 57, 65,
Acta
közleményei:
ludasok
Lipcsei
tur.
KüNOS Ignácz 27. Kül-Tegin ó-török
emlék-
feliratos
köve 15 1, 153.
92. 93, 94.
Lipsius-féle betsor (I)le so nöthige als nütziiche
Buchdruckerkunst und
Schriftgieszerey. Lipcse, 1740. ez.
mnböl) 116. Kovács Pál (Magyarok
l.iszsYAi
Lacedaemon henger U>^. Lajos (II.) magyar király Í'J, ^u. Lakatos István, esik kozmási plébá-
quam
nos (Siculia accuratins, dclineata
tenus,
deseripta
et
lucemque data. 1702. 113,
15,
hac-
kézirat,
in
14.
i
Debreczen,
nicája.
173.
magyar
Litcrátorok, régi
LosrEiNER Lénárd, ferenczrendi szertopographico-
(C'hronologia
ez.
chorographica, kézirat a csiksomlyói
—
der klassisolien Altortlinms-
biic'h
wissenschaft.
2. kiad.]
I.
139.
1S92. 443.)
150.
München,
—
U.
1914 München. Iwan
kiad.
v.
a.
3.
Lucza
5.
I.
Telegdi
másolata
József
I.roossY
Lyciai
betk
sius,
László király (II. Ulászló)neve róva Latin
ABCz
Írásban
6.
—
bu.strophedon 147.
germán érintkezés
használata
4,
150.
—
54, 55.
—
—
irás
oszlopfel-
Forum Romanumon
irat a
74.
alkalmazása a mapryar
Lázár napja róva 54 Lázár Imke, Gyalakutai, házánál Te legdi Kudimenta másolata 58, 130. Lázár János gróf 58. Lázár MIKLÓS GBóP (A gróf Lázárcsalád. Kolozsvár, 1858. 92—93. 1.) :
Szamosközy,
egjnittes
ki-
Leginovsku, K. D. jaktit
naptárról,
tábl.) 22.
keletszibériai
(a
a
Zivajastarina, 1902.
I— IV.
felrovott szó
4, 83, 84,
72.
história.
szentpétervári II
138.
f.
195—200.
4:i
Cl. 1.,
Roma,
1554.) 12,
— rovásirásos betsora 141. — ismeretterjeszt eladásai 20. — (Jelen190.
21,
17, 19,
évi
1902. 1.1
20.
—
25.
állapotáról
Orsz
14, 36, 115.
189—
Széchényi
—
régiség-
Népköltési
Gyjtemény.
adja a Kisfaludy-Tars. 1872. 278.
1.
17, 64,
Teleki-
coUegium
ref.
Ferdinánd
35—41,
olasz
55, 112, 123, 131, 135,
ménye
40.
—
—
bolognai gyjte-
(Manuscrittí diversi k.) 36.
—
Danublusa
Vol.
135.
Cj
Ki-
foly.
I.
pictum
Flórián (Chronicon
II.
:
domestici
Fontes
120.) 32.
Mátyás apostol napja róva 46 Mátyás király krónikásainak Mátyás Mátyás
3,
föl-
32, 33.
kovács, felrovott név
mester, felrovott név
62—64. 62—64.
Melchita irás 150. 1.
Bél Mátyás
8.
Menander byzanczi följegyzése .Mesa moabi király emlékköve
12.
144.
—
c kö felirata 145, 147. Messekscbmied Dániel Gottlieb, danzigi természettudós 151.
Mészáros Gyula (A nagjszentmiklósí kincs rovásos feliratainak megfejtése. Ethnographia, 1915 I. füzet 1.
1.)
17, 139, 154.
Miatyánk szövege róva
1.
Cr imád-
sága.
MiccL (Klein) Sámuel
tára 17.
Magyar
8,
—
gróf rovásirá-sos másolatai 10, 11.
.Mkliboeis
87.
143.
kozása
63,
bet-
másolata
91, 92.
o,
Alajos
Marsigli
jegyzése
Magnls, Olahus gót krónikája 72, 143. Magyar Nemzeti Múzeum beavat-
könyvtára
adása 82.
iiii'1IiÍ7r--i>
Magnüs, Johaknes (Gothorvm Svco-
tése
58.
IIicke-
I.
Magisds Antonius (Geographiae Ptolomaei, Pars II. 1595. 162.
numque
könyvtár 82, 84.
kritikusa
llangzóugratás 141.
Magdalnn
könj-vtára
Vindobonense
HicKts György.
17 jegyz.)
147.
Laurenziana, flórenczi nagyheiczeffi
Lazii.s és
Jasos
—
Könyvtár 115.
.Mátyás
Magánhangzók kiírásának 1.
—
107-110.
62,
—
157.
130.
116,
8,
Teleki-
(a
60.
Márton püspök napja róva 53 Maszaget betsor 17. Máté apostol napja róva 51, 52.
152.
M. .Mabtli.on
95.
55.
ró\:\ 52.
Abt. 131.) 145.
49.
sorai
Vol. IV. 54.
Rudimcntájáról 94.
Lukács evangélista napja
Mül-
László király (Szent) napja róva 48,
kézírat
138, 140, 141.
:
senschaft.
Marosvásárhelyi
28,
na])ja róva 54.
und Kobert v. l'öhlmanu Ilandbuch der kla.ssichen Alterthumswisler
és
könyvtárában.) 130.
kolostor
Lörincz napja róva 50.
eleste 80.
giesseni
Makkabeus érmek feliratai 147. Malájok földje és írásrendszere 150. Mandcus írás 150. Mandzsu írás 151. Marathi irás 150. Margit napja róva 49. Mária-Magdolna napja róva 49. Márk krónikája 1. Toldy Fehencz 32. Márkus evangélista napja róva 46.
67, 94, 101,
11.
5,
7!l.
Larpeld Vilmos (Griecliische Ejii srraphik. |Dr. Iwan v. Miiller: Iland
—
—
106.
Telegdi Rudimentájának
17.
Nemzeti Múzeuni.)
(M.
—
112, 115, 141, 143,
Lándorfehéroár elveszésének oka kézirat
Mai János Henrik idsb, gíesseni ifjabb gíesegyetemi tanár 95. seni egyetemi tanár 95, 106.
Könj-vtárbanl 17, 59,
LiTERATi Nemes Sámi el hamisítványai
zetes
115.
f'ró-
172
1692.
111.
1.)
Magyar szentek napjai 55, 56. Magyar Szó napilap 18, 20.
könyvtáruk Telegdi-kézírata Maior Péter 14.
pápa levele 78, 85, 86. ref. akadémia 91, 92.
(x)
Leydeni
— nyelv-
156.
tanirók 6.
gyjteményük
145, 150.
Kumán-scylhák fejedelniénclc ,tanjo"
nyelv hangtani sajátságai 5,
— nyelvjárások
Mai, D. iunior 92, 93.
1901.) 27, 69.
gart,
Magyar 140.
füz.) 147.
2.
reichische Bíbliothekszeíchen, Stutt-
tion de
irás 150.
(Dacia
(Beitriige zur
C. F.
Geschichte IL
Leinisgen-Westerbukg, Karl Emich,
Kriza János (Vadrózsák Krónikások, magyar
Lehmass,
167
1.
Sineai
14.
.Migne (Patrologíae cursus completus.
I.XXXVIII. Paris, 1850. L. FortuN-iTLs Venantius.) 148.
168
TAÜGYMUTATO
J!S
Mihály
arkangyal
(Dedicatio
Scti
Michaelis) napja róva 47, ö2.
Miklós Gvöbgy, az enlakai unitárius
Edmund
o.xfordi St.
album -lapja
Moabi betk 16. MoldüvAn Gergely (A latin, cyrill dák és székely Írásjegyek kérdése a románoknál.
Budapesti
1887. 130.
Neskhi arab
61, 62, 151.
AL
—
Norvégok rovásnaptárai 35. Nyil 23. rajta rovás 156.
Fahli
—
Orsz. Bizottsága 118.
148.
O-görög irás hatása a rúnára 149.
—
135.
13,
(Hungária
Nagy-Ari József 84, 113. Nagv Géza (A székely irás eredete. Ethnof^raphia, 157, 158.
1895.
az
Embertani
Társ.
1890.
24,
1.54.
Ilirlap
czár közép ázsiai
beti
Perger
1
9.
aranylelet (Attila-
kincs) 16, 154, 157, 158.
—
ó-török
Lándorfehérvár.
1.
Naptárak, magyar 44,
55, 67.
nisclie 1.)
Néoyi'.sy
149,
in
dic
I— 11. Germ. roma
Monatsliefte, 148,
az
cnl'ikai
I9Ü9.
7,
14,
(Kolozsvári Közlöny 1864. márcz.) 119
—
László (Coniectura
s I.
123,
—
74, 105.
a kon-
I.)
74.
Odün (A székely irás. Magyarország és a Nagyvilág. 1882. XIX.
Nemiís
121.
39.
l.'i
65,
151, 152, 154.
Akadémia
császári
szibériai
Dunán-
1.56.
Pápai adólajstrom az 1332—3. évbl
—
118.
udvar
78.
Lcse, 1708.) 7. Pápay Sájuel (A magyar Veszjjrém,
esmérete. 1.)
líteratura
1808.
347.
11.
rovásnak 23,
a hasított
136.
Pásztorok számrovása Pauler Gyula 17. Pauli,
HL
17—19,
20.
(Altítalische Forschnngen.
C. 9.)
3,
146.
Pázmán Péter
102.
Peesenegck (besenyk) 27.
Peer-kódex magyar csíziója 44.
Pelazg feliratos emlékek 22.
—
bustrophedon 39. l'ehlcvi
—
nyelv 150.
Perénvi Adolf
írás
152.
19.
Peröf.r János (Bevezetés a diplomatikába
1821,)
—
9.
(A magyar és
hazája régenten. Pest, 1831, 21.
1.)
irás 61, 79.
1.50,
Pcsitho
(szir) irás
150,
gr.
követ-
sége 78. Péter (Üszögös Szent Péter, Cathedra
S
sulat 17, 18, 21, 23.
Batthyány nádor
Petri)
Péter
napja róva 45.
apostol
(vasa
szakadása,
ad
vincula beati Petri) napja róva 49.
—
kétsoros rovása 136.
O-teslamcntum, Jób könyve
Jeremiás 17
:
1.
feliratok,
24, 62, 70,
6.
Persia, felrovott szó 43.
Petánczi Félix törökországi
Orsolya napja róva 53.
Osztjákok 23.
Perzsa nyelv
—
Pesti Hirlap 18, 20.
Orosz irás 61.
152.
19:24;
(szibériai)
—
157, 158.
17,
23,
írásrendszer 22,
^
bustrojjhedon nyelv
152.
Fóris
Pélcr és Pál apostolok napja róva 48. Petronella napja róva 48.
Phonctikns rovásírás 145, 147.
146.
— rovásírás 147— 155. — 135. — szövegek
Otrokocsi
—
63.
expedícziója 151
37.
Német rovinnaptárak
124.1.— H.
és Jeniszeí vidéki feliratok 157.
Ethnographia
1.)
természetrajzi
régészeti,
IIK— 119.
25, 143,
159.
leírása tör
népísmei szempontból. Pest, 1868.
stantinápolyi rová,sirásos emlékhez.
48. sz. 765.
(A Székelyföld
ténelmi,
O törk
150.
1915.
felfedezésérl,
felirat
titkára 125.
Einfiihriiiig
Runenforscliung.
hamisított tu-
BuRADA. — pópáinak — történetírása 14.
OsvÁLD Farkas,
Názáret, felrovott szó 43. Neckej., G. (Zur
1.
1.3.
pásztorainak
—
Országos Régészeti és Embert mii Tár-
139, 154, 160.
Xándorffhérvár
63.
napja
50.
felrovott szó 43.
túl 31, 32,
Párja, része
—
16, 31,
15,
14,
3,
számrovása 136.
Orosz
151.
Nagybányai Pkrgeb János Nagyszentmiklósi
Atila.
et
Cap XVHI.
I.
(hkhon vidéki felíratok
23.
sz.)
e.xpedicziója
április 29,
Budapesti
Nagy PKTKR^orosz
felifatai
1.)
Régészeti és
Orsz.
ülésén, (röviden
1890.
269.
— A székely irás eredete
ez. felolv.
— 4,
Omori bizottság (Szentkláray, Kabdebó stb.) 20. Orbán pápa napja róva 47. OunÁN Balázs báró els értesítése
NY.
N.
ér.sek 3
H.) 33, 96.
—
Pannónia
apostoli)
remete
pápa
(IV.)
— (Com-
Pápai Páriz Ferencz (Dictíonarinm.
Oláh Miklós, esztergomi
cyrill-írása
44.
Witten-
berg, 1746.) 17, 116.
lajdonjegyei
Müncheni kódex naptára
cvm heb-
raea. Kiadta Hlivai János,
.32.
147,
—
róva 44. (linguarum) orú^ntís et ot'i'identis
—
róva 48.
napja
o. o.
Oláhok rvlachok)
rúnái
hangok a magyar rovás-
írásban 140.
Pál apostol napja róva 45, memoratio Sancti Pauli
S.
MOlleh Iwan V(m 1. I.arfeld. MOller Konrád 27.
82, 84.
irás 150.
Palatálisait
Nyugatszibériai rovás 23.
Brüsszel, 1536. Lib.
139.
55.
P. Páduai egyetem
speciatimqve hvngaricae
VaRRÁQ AL
Bagdadi arab iró 156. Munkácsi Bernát 27. Mdzsnai (MusNAi) Györov, az enlakai rovásirásos emlék festje 118 ]22,
40—41,
28,
Nihesi papir 83, 85, 86.
11.
Mongol Írásrendszer
Münchcbergi lándzsavég
hatás a runasorra 150.
Öröknaptárak
—
Oertelits János Godofréd (Harm
14.
MüHAMMAD
Memlékek
Örmény
7.
150.
irás,
17.
15,
Sprachlehre. Bécs, 1788) MojiMSEN Tivadar 23, 69.
ISHÁQ
7.
Oxfordi St. Edmund Hall Ozsvát napja róva 50,
14, 31, 32, 136.
3,
Molnár János (Deutsche-Valachische
B.
65, 66.
1.)
Szemle,
14,
3,
I.)
Kolozs-
OxTLKY Ádám
térítk 150. Nikodemws, felrovott név 43.
53.
1Ü54. 111, 112, 140.
81.
232—233.
II.
Nestoriánus irás 150.
7.
Mindszent najya róva GíspAr Miskolci C.
LII.
Társalkodó.
Nemzeti krónika szövege, 1221 körül
53.
Milkovi pöspök 1484-iki missaléja 56. Hall feje
(Nemzeti
30.
vár, 1836.
hitközség- tajfja 118.
Miklós püspök napja róva MiLi. János, az
Németh József felcsiki esperes levele Aranka GYöRGvnöz, 1797. márcz.
Fkrencz (Origines
Hungari<'ac. Frane(|ucra,l(i9.'!.I— U.) !'' 7, 11, 61, 62. Wl I
'
Phünicia 97.
—
népe 147.
P/iö/ij'cui irás 9,
150,
kek
156 22.
— 160. —
143-147, emlé-
150—160.
betk
152.
Piciroassíii gót resti
14,
feliratos
— rovásírás 154. — és görög
rovásírás
Phrygiai
10, 12,
múzeum.)
runás
gyr
147, 148.
(Bnka
—
)
NKV-
Piláins, feliovott név
32, 3o.
szóválasztó pontozás 142.
1.
PopEA Miklós (Vechia Metiopolia romána a Transilvaniei. Nagyszeben. 1870, 41.
1.)
72.
—
—
—
143
58, 72,
(Disser-
tationes historico-criticae in anna-
Hunnorum, Avarum et Hungarorum. Bécs. 1774. 61. 1.) 12 Epistolae procerum regni Hunles veteres
—
gáriáé Pans
Posonii, 1806.) 79.
I.
—
Annales veteres Hvnnorom, Avarvm et Hvngarorvm. Bécs, 1761.) 85. latin naptára 47—48. Prágai másolata a konstantinápolyi
Pray-hJdex
rovásirásos nyelvemléknek 27, 77,
88—90.
Horvát
-
rész. Szentpétervár,
LXXXn'.)
—
151.
(Atlas der Alter-
lm
thiimer der Mongoléi,
der
Szentpétervár, 1896.)
1892.
Lief.
I.
1893.
II.
—
153.
151.
(Die
kischen Inschriften der 1.
.Vuftrage
Akademie.
kaiserl.
1891.
111.
alttiir-
Mongoléi.
Die Denkmaler von Koscho-
Lief.
Szentpétervár, 1894. Xene
Zaidan.
Folge
Barthold
I.
des
Inschriften
)
—
152.
(Die
Tonjukuk. Szent-
lelkész
Rákmódra halódó
J.
Jánoshoz
1902. nov. 2. 21.
Rhodusi lovagok 80. Ring Adorján Rndimenta
-
másolata
94.
rovás
ródal,
Rovás
adószed 136. betk 7. —
—
magyar kölcsönszó az
nyelvekben
nikája
24.
—
155.
—
Roiókés
4.
5
H.
136.
törvényei
137—139. nek száma 140. fordítás
RoEiiL,
12, 24,
—
tech-
—
144.
—
jegyei-
fejek 136.
accedit
Berlin,
1882.
plari in Bibliotheca M.
ruriae e.xistente
Ducis Het-
norma Litteranim
Kézirat
Tud.
M.
a
Rudolf császár 88. 89, 90. Rúna, a germán rovásírás 7, 18, 136, 154—5, 158, 160.
sít,
új"
)
149.
—
kefli,
irásos fái 148.
—
148.
10,
9,
bet-
germánok
— feliratos
rová.s-
tárgyak
irás.
1
)
:
ScHKPPER Coenixius (jelentésB I. Ferdinándhoz 1534. aug. 2. I. Gévay:
15—
A .Magyar Rovásírás
E
(Über einen merkwür-
Runenkalender
digen
79.
)
.
.
des
Gros-
Museums zu Oklen-
ScHRADER,
(Reallexikon.
0.
Strass-
burg. 1891. 734.) 146.
hungaricarum. Bécs, 1746.) 32.
ScHWARTNER MÁRTON (Diplomatikájának bírálata Horvát Ist^'ántól, Tudományos Gyjtemény 1819.) 9.
—
reni diplomaticam.
in
Buda, 1802. 56—57.)
kiad.,
11.
ScuwARTZ Godofred (másolata Rudimentájának
ros
ecclesiae
Te-
giesseni
—
(Initia
Hvngaadserta.
orientali
1740. 76
Francofvrti et Lipsiae,
78) 61—62, 92—94. ScHWEioGER .Salamon (Einnewe Reyssbeschreibung aus Teutschland nach
vnd
Constantinopel
Jerusalem.
Scytha betsor
73.
)
17, 32.
Sebestyén, felrovott név 64
16, 156.
Rovás és rovásMagyar Nemzeti Múzeum megbízásából végzett tanulmányok
A
alapján
Sabeus nép Saparik F.
147.
—
1909.
irás 1.50.
tár
15.
Sambücüs (Zsámboki) Johannes (kiadta Bonfini Decasa it s függelékül Miklós )
Atiláját,
Frankfurt,
Sándor István
Gyr,
(Solcféle
10, 65.
VII.
drb
1801. 38—40.) 11.
Sándor Vitális, csiksomlyói zárda-
fnök
Hiteles Emlckei.
közlése Kájoni feljegyzései-
130.
irta,
165 ábrával. Budapest,
A
Magyar Néprajzi Könyvkötete. Elször megjelent
II.
az Ethnographia
1903— 4. és 1906— E mn keletkeAjánlás Thomsen
1907. évfolyamaiban. zése. 20
— 24. —
Vilmosnak 25
33.
SÁNDOR-család hamisítványa
rl
17, 20.
Sebestyén
Érte3,
selecta.
Sebestyén Gydla:
1581
Archaeologiai
(Commercii
Nürnberg, 1608 és 1619
naptárak 55.
Rünstab, ó-felnémet szó 148.
Oláh
foly. 1888, Vlll 54.
Gb.
Jó.
Vífenbachiani
epistolarís
religionis Chrístianae inter
—
1740. é\\
Rédey Tivadar forditá.sa 90. Résö Ensel Sándor 94. Réthy László (.Vz iig\Tievezett hunszékely
Schelhornivs,
kéziratáról) 62, 107, 116.
— ÁBCzéje 85, 86.
.\kadéma könyvtárában, másolüt) 84, 85.
exem-
(De Diis Germanis,
Germanorum, Gallorum, Britannorum, Vandalorum religione syngrammata. Halle, 1728. 445.) 12.
legdi
4
145.
per questiones vctusto
7.
siue veteri
2.
graecae
Transyl-
(História
hungaricae
Hunnicarum.
Schedius, Elias
irás.
vekben 136. Rettegi István descripta,
Scano-gótok rúnái
(Introductio
147, 155.
(Inscriptiones
antiquissimae.
Voronetan
(Codicele
Csernovicz, 1885. 293.) 14.
ScHULMAN Károly, svéd rajzoló 151. Schwandtner, J. G. (Scriptores rerum
15.
Rav, rov szótövek a finn-ugor nyel-
vaniae
Sbiera János
burg) 39.
17.
150.
—
23.
(Lib. III. Müller-
féle kiadás. 145.) 148.
herzoglichen
20.
európai
Ruszok
236.) 70.
Saxo Grammaticus
ScHNippEL,
szavak ety-
— 136
.rovó", székely irás
fiskola 115.
ref.
Sassanidák 150.
.
Romanislák. magyar
stb
irás 83.
Sárospataki
Urkunden Wien, 1838 Schlottmann K. 145.
Rila .imi' germ. szó 148 Rizzan, ófelnéraet szó 148. rov-,
Csikszentmihályi
Sanskrit irás 150.
Ulm, 1753.) 106.
jegyek nevei (As, Tyr. Fé, Freys,
14.
Rákóczy Zsigmond 82. Ranke Lipót (Die serbische Kevoliition. Hamburg, 1829 Anmerkungcn 2.
Fadrusz
levele
sorának kialakulá.sa41, 140. 150.
pétervár, 1899) 152.
Radulescu Eliade
137,
8, 12,
129.
számsor
I.
I.)
hagyatéka a M. Múzeum könyvtárában
Révay Pál, sepsziszentgyörgyi ref
Római
Bilik.
:
kiadta
irodalmi
Nemzeti
Rolló,
hang kétfélo jegye 141. Radloff Vilmos 37. - (Das Kudatku
k. Pest, tábl.) 8,
literatura, vagjis
18, 33. IL 58.
Rohonczikódex
R
és
Tudományos Gyjte-
inologiája 135
45.
L VL.
(U. a.
deáki történet,
Istv.
—
144.
Ró,
Priska (Piroska) napja róva
(Magyar
A magyar mény,
145.
—
12.
128. 146
1806.
Pest,
I.
Sándor Zsigmond, 65.
128,
— (Elaboratior gram-
hnngaríea.
1803.
egyház
13, 22, 125, 127,
130, 131, 143.
matica
ref
)
169
felirata 17, 60.
Révai Miklós
129.
Pozsonyi számadáskönyvek 53. PöHLMANN, Róbert von 1. Larfeld
78,
kelyhének
126-128.)
14.
Porphyr oszlop Konstantinápolyban
Prav Györgv
m
Rétyi (Háromszék
i'i.
PoDnRACZKY krónika-kiadásai Pontozás
TÁRGYMUTATÓ
ES
70.
—
Burada
ha-
misított oláh-székely tutajos jegyei-
rl. U.o. 1903.
—
112—3
282.
és
és 145—6. Ethnogr. 239-240. I. 3, 14.
emlék-
Kismarjai Veszelin Pál
sorának
U.
facsimiléje.
Ethnogr. 1904. 389.
1.
6.
o.
236.
- A 22
tu-
—
NEV- EB TÁRGYMUTATÓ
170
— 777.
róczi fakönyvröl. U. o. 294. Ethnogr.
755
Meliboei
írás
345.
1906.
Sprachmeisterének czim-
(Bél M.)
kcpc. 408.
— A
8.
Ethnogr.
25.5.
o.
1904.
sor irányá-
rovott
U. o. 13. Ethnogr. 1903. 13.
ról. 9.
U. 1.
—
66.
8.
1.
—
A
U
facsimilével.
feliratáról
Ethnogr.
1904.
418.
265.
o.
—
67.
10.,
1.
Akadémiai jelentése
Szinnyei-
Ifj.
Akadémiai
és Fejérpatakyval.
vel
1.
templom Bodfélc
fogara.si
1903. 193. U. o 303. Ethnogr.
Ért.
1906. 351.
utódok"
—A
10.
1.
svájczi „hun-
tulajdonjegyeiröl.
1903
110. Ethnogr.
Somogyi
279.
U.
o.
—
17.
I.
hamisitványairól.
Antal
U. o. 299., 306. Ethnogr. 1906 348.
—
18, 66.
Fadrusz
szobrának hamis
Tuhutum-
zilahi
feliratairól. U. o.
299. Ethnogr. 1906. 348.
—
18.
1.
Fadrusz bejelent czikkéröl. U. Ethnogr.
314.
1.
1907.
78.
o.
—
18.
1.
— A magyar rovás-
138.
1.
281. Ethnogr. 1906.
SiEVERs, E. (liunen und Kunenschrif-
o.
275.
— Az
140.
etriisk Írószerek
bustrophedonjai. U. 1903. 223
dduja. 25.
U.
—A U.
facsimiléi,
—
148.
A
A
oszlop
legrégibb bustrophe-
Ethnogr.
25.
o.
147.
1.
Ethnogr.
o. 23.
—
146.
I.
feliratos
latin
1903.
legrégibb rúnák sz. ábra.
90.
88..
o.
germán rúna görög
rásáról.
U.
248.
149.
154. Ethnogr.
o.
—A
—
150.
1.
V.
feliratokról.
1904.
293.
szibériai ó-török
—
151.
1.
Ethnogr.
167.
o.
Az
atsurai
sirk bustrojjhedonja.
ó-török
180. Ethnogr.
A
A
1904. 307.
1
székelyek eredetérl. U.
Ethnogr. 1906. 265.
A
Társaság
rovásnaptárak.
ját és jakut
és
15.
178.
Ethnogr.
92.
—
39.
1.
Az
1904.
rovok kéz-
irá.st
lév ABCzéiröI.
nél
Ethnogr.
o
ü.
247.
kilencz
262-3.
facsimiléi u o.
—
60.
415, 410, 345.
1904.
U.
kiadta.
207—18.
o.
260-71.
1
elször
Ethnogr.
—
60.
1.
A
szentmiklósi feliratról. U.
Ethnogr. 1904. 350.
200.
192.
Telegdi Rudimentája rovás-
irásos részeinek facsimiléit
1904.
A
máso-
marosvásárhelyi
lata és a marosvásárhelyi
Ethnogr.
153.
—
41.
1.
a csikszentmik-
Dési-féle betttsor, lósi felirat
betsor
U. o.
1903. 15. és
Rettegi
István
196
o.
411.
1.
U.
o.
85.
-
marosvásárhelyi Ethnogr.
U. o. 203.
—
94.
Oertelius
— U.
tése.
391.
—
A
1.
-
116.
má-
giesseni
1.
1904.
1906.
396.
1.
rovás magyar nevének
Európában.
elterjedése
Ethnogr. 1903. 84.
1.
U.
136.
—
o.
A
33.
vo
gidok és osztjákok kétsoros rovásáról.
U.
186.
136.
1.
100.
o.
—A
zetés. tül
Ethnogr.
1903.
bustrophedon ke
1-29. BeveEthnogr. 1903. 1—29 Néme-
letkezésének
okt.
Magyar KönyvszemUí. 63.
1.
titka. U. o.
a ZeitschriftfiirEthnologie, 1903.
S.)
nu-
diplomatica
128.
nyelvészet
Thomsen
terén.
megfejtésének ismertetése. Nyelv-
Közlemények.
tudományi 1.
1894.
152.
1.)
Sindoneusok
!'á;o
43.
Singalez irás 150.
burgi és marosvásárhelyi kézirata.
SiNKAi GyöuGv és Klkin (Micri.) Sá-
Magyar Könyvszemle, 1903.
XI. köt.
Különlenyomatban
megjelent.
szintén
folyam,
l'j
60,
63,
94,
konstantinápúlyi rovdsirásos ma-
gyar nyelvemlék 1515-höl.
Vasár-
napi Újság, 1913. ápr. 27iki 17. sz. 336.
26, 70.
1.
1780)
14.
Siráki Teleki Könyvtár 84.
95, 106. .4
muel (EleuKMita lingnae Daco-RoBécs sive Valaehicae. manae
Sjir,
mr,
szavak etymolcigiája
,,ir",
135.
Skandináv 41.
—
arany
bracteáták
naptárak
rúna
Glosszák a konstantinápolyi magyar
Slesita
nyelvemlékhez. Ethnographia, 1913.
Societas PolitiiMorum
141.
Ujabb glosszák a konstantinápolyi
magyar nyelvemlékhez.
rovdsirásos
1914.
65.
14,
27.
1.
69, 71.
Az enlakai templom mennyezete, Ethnogr. 1914. 55.
cuique!
SoMBORY Sándor 82. Somogyi-Könyrtár hamisitványai Szegeden 19. Somogyi Antai, hamisitványai 10, 17. (Régi magy. énekek, 19, 25, 66.
Ethnogr.
1915.
mán
Kiadja
neve és eredete. 1897.
—
avar-székely kapcsolat emlékei.
1899.
—
A
regösök.
—
1904.
Sémi
I
A
Uöt.
156.
Skkestvén I'éikk, rius
—
1903.
mayyar honfoglalás mondái. az
enlakai unitá-
hitközség tagja feliratos
emlékek
rendszer 15.
—
22.
mveldés
Írás-
154.
—
Sepsisientkirályi
erdöirtí)
székely,
kinek mag\'arázata a bustrophedon titkának megfejtésére vezetett 137.
—
kétsoros rovás 137.
22,
Kir.
a
3. 22.)
18,
si-
nyo
(Jyula.
M. Természettudo-
mányi Társulat.
Budapest 1.
1913.
és 124. kép.
154.
Stoeger (Scriptores, 365.) 57. STRAHLKNomiG rCLüi'.lANOS (Das N'ordund Ostlichf Theil von Európa Ásia.
62, 151,
Stockholm.
1730.)
17,
157.
Strandi sirk rúnái IIS. Straubingi
néptörzsek 147.
Halász
átdolgozta
288., 434., 444., 446.
und
1 18.
10,
vatagjailian. .Vz angol crodeti
fUz. 92.
Az
1&73.")
(Konivámsiik Ázsia
Stein Avuéi.
Rudimentájn
Telegdi
Arad,
füz.
Leidenben'í Ethnographia 1915. \T.
A székelyek
152.
Soíjdiiii irás
—
118.
1.
139.
1.
Megjelent-e
Transilvanica
65.
27, 71.
1.
rúnái
18. 35, 39,
Szulejman) szultán 79.
(I.
220.
1.
Kájoni bctíísoráról.
Ethnogr.
244.
—
accomodata. 40.
127,
de
SiMONYi Zsigmond (Esemény az ural-
1904. 256.
Ethnogr.
238.
0.
1903.
a
59,
(Dissertatio
Hungáriáé
mismatica
19, 66.
enlakai felirat megfej-
121.
1.
U. o.
131.
Az
— 131. —
Suum
solatáról U. o. 257. Ethnogr. 410. 116.
129
Orsz. Szé-
könyvtárában.
altáji
Eladás
Múz
a M. Nemzeti
17.
chényi
II.
o.
ferenczrendi. szer-
zetes 124.
másolatairól
U.
napja róva 53.
(és Judrj)
Simon Jikundián
I-III.
betíísora.
(iodofréd
Simon
„Attila-kincs" feliratainak ügye.
256. Ethnogr. 1904.409.
Schvfartz
hitközség tagja 118. Siloa csatorna feliratos köve 147.
Az
Telegdi Rudimentájának handiurgi és
1901. 250.) 148.
SiGMOND .\ndrAs, az enlakai unitárius
TclcgdiJános Rudimentájdnak ham-
Ethnogr.
—
63.
1.
kéziratáról.
258. Ethnogr. 1904
csik-
269.
o.
folyam XI. köt. 1903. 253.
ülésén.
<>.
156.
1.
csikszenimiklósi felirat.
Néprajzi
U.
153. —
l'j
Ethno
— Bur-
der ger-
Strassburg,
levele Révai Miklóshoz 1793. márcz.
249.
iki
20, 66.
I.
SiMONcnuz Incze kegyesrendi tanár
rúna sor
13
1.
manischen Philologie.
kiala-
1.
M.
graphia 1907. 74
(írundriss
H. I'aul:
ten.
kulásáról. U. o. 155. Ethnogr. 1904.
Magyar Nemzeti Múzeum
állapotáról. 189. és u. o. 308.
for-
1904.
Tar Mihály leleplezése. Jelentés a 1902. évi
irás 150.
Sienai Szent Berniiiá napja róva 56.
jöttérl. U. 1.
Siami
létre-
jegyeinek
palatalizált
„Oroszlán" gyógyszertár
Dcrnchwam-érme. Svájízhan jegyei
s
rekedt
69.
liimok
betkkel
17.
Si'cdek rovásnaptárai 35,
tulajdon-
—
XKV- ÉS TÁRGYMUTATÓ
171
— az eredet — a név etymologiája 156.- tájszólás6. — Szé-
Székely-hérdés 13, 24.
sz.
kérdése 27, 31, 156.
(Féntkkbesö) (A csik-
SzABö JózsKi'
templomon lev régi Tudoraányos Gyjtemény,
szcnt-miklósi
kely
felírásról.
IV. 40.
99-102. i.) 63. SzABö Károlt 10, 16, 120—122. 1840. V.
—
(Az enlakai eí^yház ös székely
tkkel
Koszorú.
felirata.
irt
—
1
Írásról.
Bpesti Szemle,
VI.)
V—
1866.
10, 57, 58, 62, 63,
7,
18()4.
(A régi hun székely
22. sz.)
19.
lie-
66, 91,
—
93, 119, 125, 129, 130.
történelmi
munkái 1878
196.) 119.
—
(Kisebb 189
II.
(fordítása a Bécsi ké-
pes krónikához
Toldy Fcrencz
(1
:
Marci chroníea.) 32.
SziDEczKY Lajos conjecturája (A Csíki Székely Krónika.
7-
pest, 1905.
közy magyar 1610-iki
-
84.) 65.
rl Századok,
Buda-
(Szamos-
éneke az
históriás
Kendy
—
74.
összeesküvés-
féle
üklevéltár,
V.
IL 200. Hl.
306. VII.
nevének változatai
gyergyói eloláhosodott
—
122.
118,
)
168.
Ealaka
142.
székelyek
14.
Székely
Bbsczédi (Chrímíca
Istvá.v,
ez Vilagnac Yeles dolgairól. Krako,
74-76,
'M
— (Magyarország
k.
Lipcse, 18r,3. 476.
SzahoskOzy
Istvá.n
145—146
története. Ili
6,
1
történetírója
emlékei
írásos
)
79.
11, 87.
123, 131, 135. 140, 141.
udv.
-
82.
-
121,
Bocskay
—
82—90.
5,
1.)
rovás-
—
Ru-
dolf császár ellen írott rovásirásos
88 -9(>, 139.
latin verse
lecta
lapídum
nuUorum
Dacia
ín
Lazius miivéhez csatolva) 82, 85, 86.
—
garícis,
Origines
V.
(Ana-
antiquítatuui.
második
1593.,
Patavii.
—
vetnstorum et nonkiadása 4.
9. 10.
(De originibus Hun-
Hungáriáé
el-
veszett kézírat) 11, 84, 86, 113.
SzAMOTA—Zoi.NAi(Magjar Oklevél-szó-
Számrovás
3,
16
19,
21—23. 136
fel-
matica vngarica. Hanau
cis)
Szextkláray Jexö
sz. és
Magy. Xyelvor, 1902.
XXXI. 455—8 í. 19, 66. Szarvas— Simdnyi (Magyar nyelvtörténeti Szótár,
I.
1602. hasáb.) 135.
Szász Akdrás, enlakai asztalosmester
61.
—
ó török
tok 17, 23,
60,
62,
151.
—
mutatvány 143.
feje,
irás-
„Szibériai
beszédfejek (capíta
dic--
GyOroy
SziKSZAI
rú-
—
SzilAdy Áron 20.
79.
4,
21,
5,
64,
68, 107, 120, 138, 142, 143, 154.
71, 79, 80.
Értesítje, 1868.
zsebkönyv.
1.)
5".
II.
oszt. Scriptores
—
Budapest,
(Szamosközi
törté-
maradványai. Monumenta HunII.
XXX. Budapest,
—
jegyzéke
Táltos énekek hamisítása 18.
Tamás
apostol napja róva 54.
püspök
cantcrbüry
Tamás püspök napja Tamul irás 150.
róva 54.
dinasztia évkönyveinek
'I'arig
Scrípto-
oszt
1880.) 82, 84,
(A budapesti Egyetemi kéziratainak II.
1894. 640.
czimjegyI )
62.
11. 292.
1902. decz.
sz
)
122.
Tellgdi János
15,
12,
adatai
rajzi
—
57.
—
91.
priscae H\Tinorvm línguae.
1598.)
még
8, 10,
91 - 117. 1 1,
1.
u.
o 4, 5, 7,
14, 17, 24, 41. 55, 58, 67, 68, 74,
84, 85, 86, 88, 89,
120, 123, 125.
130,
Rudimentájának Decsi
Baranyai
mentájának
111—113. 119, 139—143.
—
ajánlólevele.
—
János.)
másolata
—
Kájoni
életrajza.) 123.
Szinxvei József
20, 66.
ikj. 10. 19,
tj'én
)
— (Fejérpataky Lászlóval és Gyulával
a
—
135. 136.
Sebes-
Karacsay-kódex
—
Rudimentájának
giesseni másolata 64, 86, 94
V. 802.
Tud.
94.
Rudimentájának másolata a római „Angelica Augustinorum" könyvtárban
munkái.
(1.
Rudi-
M.
a
könyvtárában
pápa napja róva 54. Szily Kálmán (Jelentése 1. Akadémia) 19,20. — (A rovásírás él-e a magj-ar nép között? 9 -14) 21. Szinnyei Józsep idsb (Magyar írók és
élet-
(Rvdiraenta
Szilasi Móricz 20. Szilveszter
—
vallomásáról 66.
Akadémia
88.
SziLÁGYi-DKzsKRiczKV-féle másolata a
élete
iíjgiir
— az enlakai feliratról (Magyar Szó,
431.
1836.
III.
Hungáriáé Hist 82.
—
36.
128—142.)
(Klio.
SziUoYi Sámuel 58, 62, 64, 128. Szilagyi Sándor (Szamosközy törtéMtmumenta 111. I neti munkái.
1877.)
145.
1 )
Históriai
(Jelentése bo-
II.
Ferencz
Szilágyi
14.
(Germania, X.) 148, 149, 150.
Tanjó kún fejedelem, közép ázsiai hún fejedelmek czime 85, 86. Tar Mihály, omori (Temes vm ) földmives 18-21. - fia István 18—20.
M. Tud. Akadémia
lognai lUjáról.
Székeli Transalpini
6.
—
-jegy 130, 131.
Sióoálas-tó pontozás
Tangut írásjegyek
11.
SziLACSEK Pál 57.
(Magyar Tájszótár. I.— II
nev
62.
15, 23.
SZDLEJMÁN
1.
—
Szótag-irás 152.
betk
nyelv
adatai 151.
jegyek 103, 130. Szegedi Somogyi könyvtár 19. tionum)
felira-
—
nák" 151.
János
118, 120.
Szavak
—
napja róva 56.
19.
csíksztmiklósi felíratnak 59, 64.
124. 126. 128.
Szarvas Gabor czikke Somogyi Antal régi magy. énekeirl. Reform, 1873.
Szláv
3.
Tamás, Becket,
Szibériai írás
Könyvtár
Szárhegyi ferenczrendi kolostor 123,
(felma-
napja róva 51, 52.
87, 88.
287.
—
róva 47.
Crucis) napja
dímentájáról 95, 96, 104, 105.
szó 43.
—
61.
egyházi nyelv
irás 19.
seytha 85.
Tacitus (Annales, XI
res.
fel rovott
Szlávok
3,
—
20. I.
1610. 10.
1) 6.
gáriáé Historica.
SzAPOLYAi János, szörényi bán 81.
betk'
„Szittya
Szkytha betfik
török szultán 74 79—81.
(II)
neti
Szaniszló,
nyelv
SzENCzi Molnár Albert Nova gram-
László 95, 96. -~ neve 104, 105. másolata Telegdi Ru-
—
—
150.
nyelv és irás 111.
íratok 151.
Szelim
138, 140, 144, 155.
SzAN'CHi M.
—
Sztímciek irása 144.
ó- török
vidéki
folyó
XXI. XXVni, XXIX.
tár) 44.
6.
XIV.
1903.
10.
Szír irás 84, 96, 143,
Szelenga
gasztaltatása, Exaltatio Sctae Cru-
II.
nyairól)
Értesít,
Somogyi A. hamisítvá-
SzcLBjMÁN szultán
SzALAY László (Verancsícs A. összes munkái, I. Monumenta Hungáriáé hístoríra. Scríptores
— 210.
Szöis Géza, nagyszebeni tanár 19.
81.
Szenlkereszl (feltalálása,In vcntio Sctae
1.)
193
Székelyvásárhely (Marosvásárhely) 98.
82.
1899. 211. 310.
Akadémiai
S/OLIMAS szultán
1559.) 6, 13, 33.
Székely Sámuel 1. Dobay Sz. S. 94. Székely Tamás, a konstantinápolyi felírat szerzje 1. Kedei Sz. T. 26,
hitelességét vizsgáló bizottságban.
—
113.
Rudimentájának
— 105.
Schwartz-féle
másolata a giesseni példányról 107. Rudimentájának giesseni és ma-
—
rosvásárhelyi másolata
8.
— Rudi-
mentájának marosvásárhely í(TelekiKönyvtáihól való) másolata 60, 94,
107-110
—
Rudimentájának másolata
Uffenbach-féle hamburgi 91, 100, 105
— 107. —
Rudimentá-
jának Lugossy József-féle máso22*
172
NHV-
—
94.
latii
nemzeti
m.
l\iidimentájának
—
másolata 94.
inúíicunii
TARCiVMUTATI)
i;S
ToMASCHEK
Ural-aUáji Írásrendszerek 151.
15.
TorpELTiNis (Töppelt) Lörincz, med-
Rudimenlájának nem létez leideni
gycsi
nyomtatványáról 93, 94.
occasvs Transsylvanorvm. Leydcn,
Teleodi Miklós, pécsi püspök, esztergomi érseki helynök 91. Teleki
Könyvtár a
-
Akadé-
Tud.
.M.
—
mia könjTtárában 129.
Maros-
vásárhelyt
84,
kézirata
.Marosvásárhelyi"
is
1.
ll.,
93,
alatt
gróf
József
ménye
gyjte-
siráki
liotheca. Pars
Bécs. 1811.
III.
tanár
27,
70,
154.
152,
a
kísérlete
—
71, 73, 75.
l'Orkhon
de l'Orkhon
Mémoires
de
Ougricnne.
—
54.
26,
des
de
et
—
penhága, 1894.) 151—154. cripti(ms
—
Notiee préliminaire. Ko-
l'Jénisséi.
(Ins-
déL-hiffrées.
Société
la
Finno-
1896)
Helsingfors,
V.
a székely rovásírásról
(IJ.
rum. 1488. J.G. Schwandtner: Scrip-
rerum hungaricarum.
1746. 40, 48, 78, 96. 16, 21, 31, 32,
13, 14, 15,
I.)
40,
33,
Bécs,
113,
135,
136.
Thiírzó család 69.
Francofurt, 1529.
(Müntz- Spiegel. III.
17.
fej.)
5.
TiMON Sami'el (Imago novae Himga Cassoviae, 1734.) 13, 61
(Additamentum
anti(|uae
Imagines
ad
novae
et
— 62.
11, 61.
Apor Téterhez
1734.
(levele
nyehek
-
sajátságok
népek Írásrendszerei 156-160, 158.
152
—
rendszere
letek 150.
—
uralom
Valachia Montana 80.
szulterü-
Transilva-
— 1807.,
Nürnberg, 1666.)
Tsétsi János (Oberservationes ortho-
graphico-grammaticae.)
TsiLAi György
1.
apostolorum)
Divisio
napja
róva
18.
66.
20,
17—18,
21—
ToLDY Fkrencz
10,
—
94.
(Corpvs
graminaticorvm lingvae hvngaricae
A régi magyar nyelvészek Erdsitöl Tsétsiig. Pest, 1866. 114, vetervm.
(130 6,
h.)
7,
gestis
341-342.)
125, 293, 329,
86.
—
(Marci
rinngarorum.
XVII 1.) 32. ToLDV LAszló (A veltségénck
régi
chronica de Pest, il8G7,
magyarok
története
Könyvtár, 30.
füz.) 19,
mí-
Történelmi 20.
Veit Goliel,
rovás-
I.
Ferdinánd
Tunguz betk
Literatur.
—
Velcnezc
13,
4.
erdélyi
1825.
AVien,
—
Bd. 33.
15,
3,
9.)
84.
7,
népe 80.
—
113.
—
61.
34, 72, 84,
munkái (Monumenta Hungáriáé Ili-
k.
II.
24, 33,
21,
15,
140.
135, 138,
—
79, 80.
összes
k.
III.
124.)
14.
törökországi követségei
71, 79.
Turkok Közép-Ázsiában 150, 156—160. fejedelme, kánja
—
l.')4.
(Disa-
Endre
Veress
—
35.
28,
bolognai
Könyvszemle,
(Magyar
kutatásai 1906.) 36.
1391
rcycstruin
-
böl
8,
10,
Vid
(és
Modest) napja róva 48.
György (Istvánfi-forditása. 1867-71. I. 104.) 81.
ViDOvics
06.
hamis
fahiwjv 10,
kir.
hadseregének titkára (Jahrbücher
storica. Sciptores
24, 148.
Twnci sirkö rúnái 148.
17,
rovásirásos
65—66.
Türk és türk nép
Debreczen,
Vincze napja róva 45.
Tutajos-jecjyek 14, 16.
Vízkereszt (Szentkereszt, Keresztvíz, Kpíjjhauia) napja róva 44.
151.
Vlachnk
1.
oláhok
Vogulok 23.
14, 31.
3,
— és osztjákok két.soros
rovásáról 136.
U.
ViLCANirs BoNAVENTCKA (Dc hteris
jegyzökönyve
konvent
lingua
Getarum
et
Gothorum.
sive
I.ugduni Batavorum, 1597.) 93.
58, 130.
Ufkknbach Zakariás Konrád gyjtea
magyar
a
Verancsics Antal esztergomi érsek
Zilahon,
feliratai
Tiilajdonjefiyek 14, 15,
ménye
49.
403 és 411) 65.
I.
— k)
ki-
Magyar
írásban 141.
betsora
7, 8.
Csulai. 111.
emlék
Udvarhelyi
Tizenkét apostol (Apostolok oszlása,
(k
XXIX. Anzeige-BI.
szept. 21.) 11.
Titkos irás 4.
18.54.
Yégk jegy
der
11.
T^akiiU ó-török felirat 153.
szövege
F.rdély
adatlan történetíróihoz. Üj
Végtelen számrovás 22.
kézirat) 14.
Turóczi
27.
Vass József (.\dalékok
Múzeum,
98.
Tröstler János, nagyszebeni szász tudós (I)as Alt- und Neu 'l'eutsche
-
V, IV.
22, 25,
— —
nico-Siculicum ab anno 1251
(Transfiííuratio
17,
Varég oroszok
(I)iplomatarium
Dacia.
változatja
Vadstcnai brakteata 147, 148.
4,
tánok és udvaraik 76, 79.
Tbaüsch
szine
Domini) napja róva 50.
ó török
157-160.
147,
Rudi-
151,
27,
az
a Telegdi
106.
Úr
— ó-török 39 — ó-török,
Hungáriáé.
Viennae Austr. 1754., 1762.)
—
hangtani
154,
Títióczi
Friesen
Tillman.v
24
13,
az ó-törk nép nyelve
bul) 1.56. 12.
Tibeti irás 150.
—
—
Fadrusz János müve
35.
Thüróczi János (Chronica Hungaro-
riae.
—
135.
TuhutuiH
25.
1.)
Thököly Imre
tores
24, 25.
Türökorazáiji követségek 79.
koii.stanti-
Déchiffrement
de
Inscriptions
152.
(>,
97, 143,
magyar nyelvemlékrl
nápolyi
o.
Török kölcsönszók
rovásírás és
megfejtési
—
solatából 103.
szibériai, középázsiai feliratok
TuoMSEN Vilmos, koppenhágai egye-
Te-
mentájának hamburgi másolatából
TOPPELTINUS.
1.
23, 26, 62, 70. 152.
Tliemséból kihalászott rovókés 41.
—
5.
TilPPELT
2.56.
28, 35.
Telegdi Rudinientájában
legdi Rudinientájának giesseni má-
liib-
93.
Thaly KAlmán
et
TüTii Béla 19.
bustrojdiedon 22, 37,
84.
Teleki de Szék, com. Samdelis
temi
(Origines
95-96.
1667.) 11, 84,
—
60.
.59,
Teleki
1.
—
129.
tudós
szász
Ueechea Sándor 14. ÍV imádsága. Rovásirásos szövege
Iiaiiiburgi
tárban 106.
—
e
könyv-
városi
gyjteményben
hamburgi másolata Telcgdi Rudimentájának 100, 107. Uibati ó-török feliratos kö 151, 153.
Wallaszky Pál (Conspectvs licae litterariae
zsony
és
in
Lipcse.
rcipvb-
Hungária. Po1785.
8,
tsége Magyarország
jelen-
történetében.
Vj-görög nyelv 23.
Bpest, 1882. Akad. Értek, a
Ujgur
tud.
irás 151,
Újlatin
betk
Ulászló
(II)
154.
körébl. X.
4.
sz.
tört.
Okmánytár.
Bpest, 1883.) 70.
149.
magyar
kiad.
II.
92-94. Wenzel Gusztáv (.V Fuggerek Buda, 1808.)
király
1.
László
78-81. Ulkilas gót püspök 14.
H'i'dicr
des -
-
gót biblia-
fordításának betsora 147.
Zeitschrift
Morgcnlamks,
I'.thni.graphia
für
die
Ktindc
Xll.
169.
1905. 119. Ibn
Abú
1898.
.Iniinbiin \':idini feljegyzéseirl
l.'iU,
SÉV- ÉS TÁRGTirCTATÓ
173
WiMMKK, E. (Sammelblatter zur Geschiote
der
Stadt
füz. Strassburg,
Straubing.
1882.
ZiMMEBEB, H. (Eine Reise nach Amasia
I.
18. sz. 71.)
Xy/o^raj>7i-lenyomat 86, 87. k.
69.
Rhein. 1899.) 70.
WniMEB, aus
ün Jahre 1555. Programm des Gymnasiums Ludwigshafen am
L. F. A. Die Runenschrift,
dem Danischen
137,
übersetzt von
m.
Z, Zs.
Holthausen, Berlin, 1887.)
Dr. F.
Winkler
ZrvrsKA
148, -
149,
kódex
naptára
Wolfenbiitteli
Zamosits Stephasts.
I.
másolata
a konstanti-
71. 79.
népek beti
Írásrendszer
4,
7.
—
és
Zeckeli (székelyek) 96.
84, 96, 143.
27, 77, 78.
Zeckkr (székelyek)
rokonság
tár 70, 78.
Writati „imi, karczolni. róni" angolszász szó. 148.
régi okira-
78.
Zsidó
nápolyi rovásirásos nyelvemléknek
— nagyherczegi könyv-
beszterezebányai
erdgazdaság
ZoLTAi Jisos törökországi követsége
Szamosközy.
Zat Fjíkescz törökországi követsége
44.
Jesö (A
tainak tartalomjegyzéke. 1905.) 70.
Zacvli (székelyek) 32.
152.
magyar
kir.
95, 96.
Zeckuli (székelyek) 31.
Zend Zilahi
Írásjelek
14.
—
Tuhiitnm-emlék
6.
6, 9,
12,
125.
—
23,
24,
83,
magyar nyelv-
L. héber és sémi.
Zsidózó kazárok 156. nyelv IS.
20,
150. 66.
Zsófia asszony napja róva 47.
ZsoMBOBT L Sombory.
.
SAJTÓHIBÁK. 8.
lap 32. sorában .kötete" helyett „kötetében".
9.
1.
27.
1931
s.
Király:
Király
1.
6.
1.
alul 8.
s.
bilstrophennktól
25.
1.
alul 4.
s.
ez
27.
1.
alul 14.
31.
G— 7.
1.
39.
14.
léty h.
s.
létyi.
l)iisti(i|)hedoiioktó].
li.
XV.
—
;
alul 5.
1.
(IraganyoKsal
s.
„fii"
s,
IX. melléklet czíme
h.
s.
Syniagna
alul 19.
.s.
Lugdini
1.
alul 8.
alul
11.
Pannonié
s.
1.
1,").
99.
I.
alul G.
másolat félbeninarailt
liolouiiai
100.
utolsó lapja". 42.
1.
ahil 18.
45.
1.
JÚLIA
49. 50.
51. 54.
PeTER_h. PéTeR.
l.
1.
OZSVALT
h.
OZSVALT.
1.
10.
-bi
h.
-bi.
s.
lAzá.^. lAzAr h. lAzA... lázAh. APRÓSZeNTEK h. APRÓSzeNTeK. Danubiuc
55.
1.
12.
1.
alul 2.
s.
.í8.
1.
1.").
depromtum
tivo
s.
s.
találták
.
betö
1.
10. s.
63.
1.
alul 3.
1.
alul
1.
alul 2.
74.
1.
4.
iájának alul
1.
22.
alul 7.
11.
s.
—
19.
h.
— 12.
h. és 2.;
találtak
s.
—
;
19.
s.
h.
12. s.
bet
—
;
20.
.
.
h.
h.
h.
s.
Telegdy
.
h.
1.
I.
alul 15. s.
85.
I.
alul 2. s
Manginus 1914. h.
li.
.
h.
.
—
;
ecs
.
.
ecsi ... cgi
.
.
.
.
103.
1.
a lapszám
s .
c
h.
.
—
1; .
z
.
.
14.
en
s.
ess
ez,
.
.
.
.
.
.
s.
er, es
1.5.
:
.
.
ef...
.«.
u
.
.
el
.
.
.
ni.
.
:
—10.
10 h.
ZOLVOLVUM
s.
103
—
;
alul
3.
h.
ZÓLYOM. tévedés
s.
h.
—
alul 6.
s.
1.
G.
108.
1.
alul G.
109.
1.
21. s
111.
1.
alul 18.
113.
1.
alul 2.
a
.
.
.
G.
—
2. s.
—
21.
s.
törlend.
czeni törlend.
s.
Jegyzetei
s.
élességekrl.
—
.
.
.
22.
jelenségekrl
János
s.
s.
(!)
s.
abreviatiók
h.
122.
1.
13.
125.
1.
5.
127.
1.
alul 22,
130.
1.
alul 7.
s.
abreviatiók h. abbrcviatiók.
1.
alul 4.
s.
meglmli
—
20.
s.
135.
li.
Dz.
li.
I)r.
Deguines
li.
h.
139.
I.
alul 21.
140.
1.
21. h.
144.
I.
.ilul
146.
I.
20.
148.
1.
alul
h.
abbrcviatiók.
h.
hírhedtté.
síkerütt h. sikerült.
s.
ségnck
Rudinen-
Jegyzetei
helyett Ik (linguarum).
hírhedté
s.
h.
h. István.
alul 5.
Maoinis.
1904;
m
s.
combinationesl utolsó betííje törlend.
alul 2.
e.xpugniavit
s
j
s.
I.
nek
alul
ez h. ezt.
105.
I.
konstantinápolyi.
h.
alul 15. s kanezellár h. kanczollár;
84.
.
.
116.
expugnavit. 82.
l
.
e
20—21.
ety
.
.
117.
pag.
akarta;
f
.
h.
j
r,
s.
.
glorio-
Rudimentájának.
Dcrnschwam.
KIRAlY;
Prag h
h.
s.
«...
t).
Rudimentájának. s.
12
alul
1.
—
439
h.
en, eni ... et. eti.
1.
no
s.
felirat h. felirat.
s.
Konstantinápolyi
akart
.
.
339
liftariae
glorioti.ssimam h.
s.
2.
fol.
Dcrnscham
KIRÁLY
8.
1.
depromptura
h.
rudimenlájának
s.
.
eli
.
.
10. s
o és v;
li.
ely ... cn
101.
és így tovább javítandó a számozás.
71.
79.
s.
9.
8. h. 9.
80.
;
lappangó.
h.
Teleodi.
.
.
59.
70.
—
—
lltterariae
h.
Bamibius.
h.
lappongó
nativo.
li.
sissiuiam;
ei
—
;
digne.
és u .
Lugduni.
tévedés.
1.
56.
h.
s. .
em
JULLA..
dign
.
ess h.
181 h. 681.
s.
h.
s.
404.
Syntagma.
h.
h.
449
h.
h.
egy ... ej .
441
s.
304
s.
98
„fiir'.
„A
;
alul 10.
1.
13.
megbarátkozhatott.
h.
Xll. sz.
h.
sz.
1.
dragonyossal.
h.
—
93.
95.
XV'I.
h.
megbarátkozhatot
s.
92.
kerítettünk.
h.
Pannóniáé.
h.
35.
;
ezt.
li
keritenünk
s.
a czimben
1.
h.
10.
I.
89. L alul 21. s
—
17.
22.
s.
87.
1831.
h.
s.
mutatunk
megbütiili;
h.
—
IG.
s.
átörjik-
ó-törökségnek. s.
bustrophodonos
gy és
s.
nmtatjuk.
h.
ty h.
ny és
bustrophedonos.
h.
/;/;
— 25.
s.
hangértek-
hangértéknc'k. 9.
s.
babyloM h
babyloniai.
középf'élnémot
s.
9.
s.
Tat.
Ii
s.
érít
h.
h.
Taf
középfelnémet.
—
12.
s.
Diinischen. 150.
1.
alul 10.
151.
I.
15.
s.
megemlíti
Dkgimones.
NB. Ez a könyv a világháború idején készült.
li.
érint. uiegeniliti,
hogy.
danisrlicn
li.
